Vizsgálatok a korai életkorban és jelentős értelmi elmaradás esetén

A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában

A fejlődésmenet rendszeres motorizálása lényegesen több információt nyújt, mint egy adott
pillanatban készült státusz felvétel. Egyes fejlődési zavarok csak egyes életkorban válnak
nyilvánvalóvá (beszédzavar, autizmus, súlyosabb magatartási zavarok).

Fejlődési vizsgálat menete

Jelen panasz, részletes anamnézis, gyermek viselkedésének megfigyelése, szülő-gyermek viszony

megfigyelése, hallás-és látásszűrés, fizikai vizsgálat, jelen fejlettségi státusz.

Fejlődési zavar gyanúja

A felismerése nem minden esetben okoz problémát, pl. a testi-, érzékszervi illetve az értelmi
akadályozottsághoz vezető kórállapotok jelentős része már korán felismerhetők. Fejlődési zavar
elmaradása akkor merül fel, ha a gyermek a vizsgálat időpontjában egy vagy több területen
megkésett vagy kóros fejlődést mutat.

- Csecsemőkor: alvás-ébrenlét rendellenességei, látási-, hallási magatartás, figyelem, érdeklődés,

szociális fejlődés, nagymozgások, finommozgások, szem-kéz koordináció.

- Kisgyermekkor

- Óvodáskor

Fizikális vizsgálat: Fejlődési zavar gyanúja, ha felmerül, szokásos gyermekgyógyászati vizsgálatot kell
kiegészíteni néhány specifikus szemponttal.

Neurológiai vizsgálat: életkoronként más-más tüneteket keresünk.

A vizsgálat

A vizsgálat öt lényeges pontból áll, ezek: szerkezet, kitöltés, értékelés, eszközigény, kiegészítések.

Bayley ll. - csecsemőteszt magyarországi bevezetése

Nancy Bayley-1969-ben publikálta, először csak 30 hónapos korig volt megszerkesztve, de

későbbiekben ezt kiegészítették 42 hónapra.

Magyarországi bevezetése nélkülözhetetlen volt, hiszen nem volt akkor olyan csecsemőteszt, ami 0-
42 hónapos korig folyamatosan alkalmazható. Mentális, motoros és viselkedési skálát is
tartalmaz→időben jelzést kapunk az alakulóban lévő magatartási problémákról.

A teszt 3 részből áll:

- Mentális rész: memória, habituáció, problémamegoldás, korai számfogalom kialakulása,

általánosítás, kategorizálás, vokalizáció, nyelvi fejlődés, önkiszolgálás.

- Mozgásos rész:

a) nagymozgás: forgás, mászás, ülés, állás, járás, ugrás

b) Finommozgás: fogás, rajzolás, különböző mozdulatok utánzása

- Viselkedéses rész: figyelem, gyermek ébersége a feladatoknál, együttműködés, érzelmi

kiegyensúlyozottság, hiper - vagy hipotóniás mozgás.
Két szeparáltan vizsgálható és numerikusan értékelhető része van. Ezek közül az egyik a kognitív
teljesítményeket mérő „mentális skála” (MDI). A másik pedig a motoros képességeket értékelő
„performációs skála” (PDI). A legkisebb számítható index 50, legnagyobb 150. Ha a gyermek
teljesítménye gyengébb annál, ami az indexszámításhoz szükséges a hagyományos módszerekkel
számíthatjuk ki a fejlődési kvócienst (FQ). Elsősorban speciális központok részére ajánlják, amelyek
sérült gyermekek képességeinek részletes vizsgálatát végzik 3-4 éves kor alatt.

A Strassmeier fejlődési skála bevezetése

A 2003-2004. tanévben új vizsgálati módszert vezettek be az értelmileg akadályozott óvodások

képességstruktúrájának mérésére. Pontos képet kapunk a gyermekek képességstruktúrájának
fejlettségi fokáról, s ez nagy segítség a terápia tervezéséhez. Felveszik az anyával az anamnézist,
megfigyelik az első hetekben az óvodások magatartását, nagy- és finommozgását, játékát, beszédét,
önkiszolgálását és kognitív képességeit. Elkészítik a fél éves időtartamra az óvodások egyénre szabott
fejlesztési tervét. A tanév végén következnek a kontroll vizsgálatok.

Fejlődési skála öt területet vizsgál, ezek: önellátás, finommotorika, nagymozgás, nyelv/beszéd és a

gondolkodás/érzékelés.

Az eredeti profil-lap 60 hónapos korig mér, de kiegészítették 84 hónapra →7 éves korig is az

óvodákba járnak, s tapasztalataik szerint a legnehezebb feladatok megoldása sem haladja meg
képességeiket a tesztben. Vizsgálat két személyes helyzetben zajlik. Feladatsoronként végezzük a
felmérést. A tesztsoron végighaladva "+" jellel jelöljük, ha a gyermek teljesíteni tudja az adott
feladatot.

A vizsgálat végén területenként összegezzük a kapott eredményeket, és a profil-lapon rögzítjük azt.

Vízszintes vonallal jelöljük az egyes gyermekek valódi életkorát hónapra átszámítva.

A második év végi kontroll vizsgálat, jelentős eredményjavulást hozott a gyermekek profiljában. A

fejlesztési tervben hangsúlyozottan kerültek fejlesztésre azok a területek, ahol a legnagyobb
elmaradást tapasztalták. Kiemelt cél→iskolakezdéshez szükséges alapkészségek minél inkább
kialakuljanak, teret adunk a tapasztalatba ágyazott képességfejlesztésnek.

Az első fejlesztési évben bekövetkező jelentős mértékű fejlődés oka többek között az lehet, hogy a
gyermekek óvodáskor előtt nem részesültek intenzív fejlesztésben. A közösség motiváló hatása, a
példa húzóereje is jóval erőteljesebb, mint az első életkori éveikben. Az első fejlesztési év végén a
finommozgás és gondolkodás profilban tapasztalható a legerőteljesebb fejlődés, a többi terület
fejlődése nagyjából követi az életkori változásokat. A Strassmeier fejlődési skála felvétele
hosszadalmas, idő és eszköz igényes, de igen hasznosnak bizonyul. A gyógypedagógusok is kapnak
visszacsatolást munkájukról, a szülőknek is demonstrálni tudjuk gyermekük fejlettségi szintjét, illetve
megismerhetjük könnyebben az értelmileg akadályozott emberek fejlődési sajátosságait.

Felhasznált irodalom:

- Büki Gy.; Gallai M.; Paksy L. (2004): A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az
alapellátás gyakorlatában, 2.Módszertani levél. Letölthető:http://www.ogyei.hu/upload/files/A
%20pszichomotoros.pdf

-VEKERDY ZS. - NAGY B. et al (1998): A Bayley II-csecsemőteszt magyarországi bevezetése,

Gyermekgyógyászat 49:466-478.

- NAGY B. (2007) Pszichoterápia és rehabilitáció a gyermekellátásban a speciális szükségletű

gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében. Didakt Kiadó (44-56) Bayley

- Domonkos Ágnes: A Strassmeier fejlődési skála bevezetésének tapasztalatai az értelmileg

akadályozott óvodás gyermekek képességstruktúrájának megismerésében, a fejlesztés tervezésében
Gyógypedagógiai Szemle 2007/2 103-113.o
Készítette: Szántó Emese (szetamf.sze), 2013. március 13.