Vizsgálatok a korai életkorban és súlyos értelmi lemaradás esetén

Készítette: Szabó Klaudia

Goddard: a Vineland fejl. isk. igazgatója. Egy kutatólaboratórium -> szociális érettségi skála. Az ő
fogalmában fontos szerepe van annak, hogy a mentális defektus következménye, hogy a társadalmi szerepek
teljesítésében is akadályozottak lesznek az érintett személyek. Ő fordította le angolra a Binet-féle tesztet
általános iskolásokon standardizálta és 400 ért. ak. gyermeken is kipróbálta.
Doll: 1925-1949-ig a Vineland fejl. iskola igazgatója, Goddard tanítványa
Ajánlott tesztek: Brunet-Lesine: fejl. teszt, Binet intelligencia teszt, Sjniders-Oomen intelligencia teszt,
Peabody: passzív szókincs teszt, Popper-Szondy. Hegedűs funkcionális fejlődési teszt, Denver: szűrő teszt,
Doll-féle szociális érettség mérő skála
Szociális komp.: Az emberi tul-ok olyan funkcionális egysége,amely biztosítja a szociális hasznosságot és
tükröződik az önérvényesítésben és mások szolgálatában./Doll/
 ennek hiányát, alulfejlettségét, már a szülővel való anamnézis felvétel során is megállapíthatjuk a
panaszokból, furcsaságok említésénél, de fontos egy kifejezetten erre való vizsgálat, mert végső
soron az értelmileg akadályozottak foglalkoztatásának célja a minél önállóbb életre való megtanítás,
ami nagymértékben függ a szoc. kompetencia fejlettségi szintjétől. Fontos, hogy nem csak az adott
vizsgálatkor megjelenő eredményt, hanem a hétköznapi életben megnyilvánuló
viselkedésmotívumok lejegyzésére is esélyt ad a szoc. érettséget mérő skála.
Szociális érettségi skála: a 30-as években értelmi, mozgás és érzékszervi fogyatékosokon is
kipróbálták.1936-ban készült el véglegesen és ezt használták standardizálási és összehasonlító
vizsgálatokhoz./ép-ért.ak., ikrek, testvérek kultúrközi összehasonlítás indiai, néger gyerekekkel. 1953: Doll
szociális kompetencia mérése című terjedelmes jegyzőkönyv megjelenése 1965: rövidített kézikönyv, ami az
előző tesztkönyve. Ezt ma is használják. Ezt épértelmű felnőtteken és gyerekeken lett standardizálva minden
életkori szinten 0-30 évig 10-10 személlyel összesen 620-szal, 250 személlyel 8 hónapon belül
megismételte. Validitásvizsgálatok: az SZQ eredményeket összevetette szakértők véleményével. ma már
nem felelne meg a tesztpszichológiai szempontoknak és a reprezentatív mintaválasztási kritériumoknak, de
újat nem csinált még senki. Alapjául szolgáló elm-i hipotézis: Doll feltételezte, hogy az ember fejlődésének
3 dimenziója van ami fontos a társ-ba való beilleszkedéshez:1. a másoktól való függés fokozatosan csökken,
2 gyremkekkorban nincs felelősségtudat, fejlődés során kialakul magunkért-másokért, a társadalomért 3.a
fejl-i, érési folyamat a szoc. inkompetenciától a kompetens szoc. viselkedés felé halad. A skála szerkezete:
kombinálja az év, és a pontozó skálák rendszerét. Az informátornak fontos szerepe van. A viszonyítási
normák előző standardizálás eredményei. A szociális kor és a szoc. kvóciens számítható ki belőle. Életkori
határa 0-25, valamint felnőttkor A skála 117 itemből áll nehezedő sorrendben, korcsoportokra lebontva 8
funkciós területre tagolódva. Minél alacsonyabb a szint annál több item van. A felvétel és az értékelés
módja:az informátort kérdezzük ki amit a megfigyelési helyzetben ellenőrizünk. (+,+-,-)Magyarországi tapasztalat:
elővizsgálatok ép értelmű gyerekeknél:a skála működésének ellenőrzése végett. Ezek nem helyesítették a magyar
adaptálást, a standardizálás nem készült még el. Az elővizsgálatok csak óvodás és iskolás korúakon lett elvégezve Bp-
en Az SZK átlag magasabb, mint az ÉK átlag könnyűnek tűnnek a feladatok Mo-n. Az óvodáskorban az eltérés
homogénebb és kisebb mértékű, mint isk. korban. Tapasztalat szerint nem csak a belső feltételek által meghat.
érettséget, hanem a szociális színvonalat is amibe a körny. tényezők is szerepet játszanak. A gyerekeknek átlagosan
100 körül van az SZQ átlaguk, az óvodásoké kevesebb. Bizonyított, hogy Mo-n is használható, valahol viszont
szükséges az életkori átcsoportosítás. Vizsgálatok középsúlyos ért. ak. gyerekekkel: 226 vizsgált személy. Náluk is ez
életkor előrehaladtával jelentősen emelkedik a SZK átlag. 15-58 között szóródik az SZQ, súlyos és enyhe értak is. Az
épeknél a legkönnyebb a komm. lokomóció és szoc. az ért. ak. gyerekeknél ezek a legnehezebbek, nekik viszont az
önellátás, szabadidő eltöltés volt a legmagasabb pontszámú kategória -> sok állami gondozott gyermek, nekik muszáj
az önállóság korai megtanulása. A komm-szoc ezen az értelmi szinten lassabban korrigálódik megfelelő gyp-i nevelés
mellett is. Vizsgálatok enyhe ért.ak-ak körében: Vass János 1975-ben 100spec. tantervű iskolás vizsg.. 2/3 lány 8-14
évesek összehas. a cigány-nemc. és a nemek adatait, az állami gondozottak eredményei voltak a legmagasabbak. A
kisegítő iskolák tanulói heterogének, vannak ért. fogy és hh-s, pszeuo-debilis gyerekek is. A közösségben elfoglalt
hely és az SZQ összefüggésben van. E szerint a vizsg. szerint nem enyhe ért. ak-okra érvényes, hanem a heterogén
spec. tantervű iskolai tanulókra. Vizsgálatok felnőttekkel:Pethő és Szilágyi 1978-ban felnőtt elmebetegeken is
alkalmazták és rájöttek hogy a kül. kórképek közti szociális teljesítmény minőségi különbségeinek megragadására
alkalmas. Galla 170 15-36 év közötti ért. fogy felnőttet vizsgált. A gyermekkori vizsgálatokkal ellentétben volt nemi
kül. a nők magasabb pontot értek el. A SZQ-k 10-85ig terjedt az esetek 68%-a 50SZQ alá esett. A skálával mért szoc.
érettség és szoc. foglalkoztathatóság összefüggésben van, így az országos ért. ak-ak számára kialakított intézetekben
alkalmassági vizsgálatok egyik eszközeként kívánják használni. Galla és Királyi 8 szoc. foglalkoztató intézet 1054
gondozottját vizsgálta 14-51 éves korig. Szűkített skálával dolgoztak, csak az 51-95ig terjedő itemeket használták.
Ennek legfőbb haszna és értelme, hogy segítségével a szociális önállótlanság tünetei feltérképezhetőek, és kijelölhető
a megfelelő fejl. program. De a szűkített skála alapján mért eredmény több kérdést is felvet.
5-8 éves középsúlyos ért. ak. gyerekek vizsgálata: Fontos, hogy a vizsgálatvezető személy legyen pozitív, biztató, és
a fő módszere a játékosság legyen. Az eszközök elhelyezkedése, anyaga és mérete gyermek centrikusak legyenek. A
vizsgálat alatt minden megnyilvánulást rögzíteni kell /érdeklődés, kommunikáció stb./ Vizsgálati szempontok:
1.Megjelenés: testi fejlettség, szervi fejlettség, arc, agykoponya torzulásai -> szindrómák diagnosztizálásában segíthet,
gyógyászati segédeszközök, pelenka viselése. 2.Magatartás: Alaphangulat, érdeklődés, kommunikáció, feladathoz
való viszonyulás, biztatásra, sikerre, kudarcra való reagálás, ösztönös cselekedetek: tic, ujj-szopás, szálemezés,
érzelmi kötődés, anyához, vizsgálat vezetőhöz . Ezeket mindig egyeztessük az anamnézisben leírtakhoz,3. Beszéd:
feladatbeli és spontán besz. Hogyan fejezi ki magát. Beszéde tartalmilag adekvát e? Utasításokat, tiltakozást meg ért e
és hogyan reagál? A beszéd alaki jellemzői, érthetősége. grammatikai jellemzők, magáról e/1 vagy e/3ban beszél-e,
helyes ragozás, szóutánzási képesség, szeret e másokkal beszélni, vagy magában monologizál-e? Sztereotip beszéd-
formák (autizmusra utaló jelek)4. Utánzóképesség: az ösztön már egész kicsi kortól meg kéne jelenjen,. szívesen
utánoz-e, itt nem azt nézzük, hogy hibátlanul oldja meg a feladatot, hanem a törekvést. Ha nem mutat érdeklődést,->
eddigi körülmények, nevelés, esetleg autisztikus tüneteket keresni. Egyeztetési feladatok megoldásánál a rossz válasz
esetén ismételjük meg a jót. Adekvát tárgy-tárgykép egyeztetés 2-3 éves szint csak 5-6 éves korban jelenik meg.
Képegyeztetés, mutasd meg, színegyeztetés, sorozat jellegű feladatok színekkel 5. Önkiszolgálás: Mit tud önállóan,
vagy kevés segítséggel? Negatívummal való jellemzést csak akkor, ha egyáltalán nem mutat eredményt. Étkezés:
bébi- vagy felnőtt koszt, pempős, darabos? evőeszköz használat szintje. Ez főként a szülő elmondásán alapszik.
Fontos az elhanyagoltság kérdése. 6. Játék: időtartama, érdeklődési szint, használata rendeltetésszerűen, vagy
elvonatkoztatva, funkció öröm- vagy tervezett játék? Igényli-e az együtt játszást a játékvezetővel? elfogadja-e a
szerepet, a segítséget, utasítást? Súlyos ak. kedvtelenség, sztereotíp jellegű, örömtelen-> jól jöhetnek a kontaktus
felvevő- játékok. fontos a játékszint tényleges megállapítása irányított és spontán játéknál is. Súlyos ért.ak.
gyerekeknél ne korlátozzuk a játékidőt fárasztóbb játék után lazító tevékenység. Tanácsadásban konkrét tényekre
alapuló fejl. terv a szülőnek. 7. látás: szemüveges-e? tájékozódás, tárgyakért nyúlás, mozgás stabilitása DE! az
alacsony intelligencia mozgás-koordináció nehézséggel jár, ezt vegyük figyelembe. Ha problémát látunk: javasoljuk a
szemészeti vizsgálatot.8. Hallás: figyel e a gesztusok nélküli normál hangerejű utasításokra? szájról olvasás? nagyobb
hangerő, hangkeltő játékok használata, ő maga kelt e valamilyen zajt, örül-e az eredménynek? súlyos ak-nál
audiometriás vizsg.9. Mozgás: Ha az ért.ak-gal mozgás akadályozottság is jár akkor egy részletes mozgásvizsgáló
eljárást kell alk., ha nem akkor megfigyeljük állás, járás, lépcsőzés, közben, oldali lateralizáció, saját test ismerete..
10. Manipulációs érettség és szenzoros intelligencia: a keze ügyébe kerülő játékokat hogyan használja fel /dobol,
rakosgat, tervszerűen épít/ 11.Grafizmus: rajzvizsgálat:körny. szerepe. Minél súlyosabb az ért. ak. annál később
kezdenek érdeklődni. Beiskolázásra 2-3 éves szint : körkörös formák, fej-láb emberrajz, papírhatár betartása. A
rajznyomaték és a személyiségjegyek összefüggnek.12: formamásolás, íráselemek: melyik kezével és milyen érettségű
a ceruzahasználat? Tág sorközökbe betűelemek 13. Mennyiségélmény: számnevek ismertsége mechanikus
számolással soralkotás hármas számkörben globális mennyiség-megnevezés, a vizsgálatvezető instrukcióira válasz,
alacsonyabb szint: ujjakkal tárgyak pakolásával hármas számkörben számolunk, több kevesebb fogalma, hármas-ötös
körben egyszerű műveletek, ha az egyeztetés szintjén van, figyeljünk a színegyeztetésre 14.Ált. tájékozottság:neve,
anyja, testvére neve, napszakok, tárgyak, 15.Emlékezet: játékos formában rtm, htm, Értékelés: az adatok feldolgozása,
pontozása, fejlesztőprogram javasolása, megfelelő intézet javasolása, ahol megfelelő fejl-ben részesül, Nevelési és
Oktatási Program kritériumainak figyelembevétele

Felhasznált irodalom: - LÁNYINÉ Engelmayer Ágnes (szerk.): Az áthelyezési vizsgálat.

Tankönyvkiadó, Budapest. 132-155. o.
- Értelmi Fogyatékosok szociális teljesítményeinek vizsgálata Szerzők:
Lányiné Dr. Engelmayer Ágnes - Marton Klára Akadémiai Kiadó Bp. 1991.
36 - 64.
- TORDA Á.(szerk.): Pszichodiagnosztika I. Tanulmányok a
gyógypedagógiai lélektan pszichodiagnosztikai eljárásainak köréből.
Bp. Tankönyvkiadó. 1988. 92-97.o. (Vineland)