1.Mi a mondat?

- lélektani megközelítés: a mondat kifejezés

- formális: a mondat szerkezet
- funkcionális: a mondat beszédegység
- logikai: a mondat kijelentés
- tartalmi szempontból a mondat kimondott gondolat
- strukturális (szerkezeti) szempontból a beszédnek egy önálló szakasza
- a mondat egy beszédegység, azaz a beszéd és írásnak olyan egysége, amely egy szövegben
illetve beszédhelyzetben tölti be a szerepét.

2.Hogyan lehet a mondatokat osztályozni?

- szerkezetük szerint
-> egyszerű (tagolt, tagolatlan)
-> összetett (alárendelő, mellérendelő)
- mondatfajták szerint
- összetettség szerint
- tartalom
- minőség
- teljesség/hiányosság

3.Mikor hiányos egy mondat?

- szintaktikai szerkezet sérülése
- olyan mondat, amelyből vagy az alany vagy az állítmány vagy mindegyik hiányzik
- Hiányos a mondat, ha az azt szervesen alkotó elem valamelyike kimarad belőle, de úgy,
hogy a többi elem kifejezi a kimaradt elemet. A mondatnak van egy minimális szerkezete, ez
a predikatív szerkezet, amihez hozzátartozik a tárgy és a vonzathatározó is (Kati köti a
pulcsiját.). Ezek az elemi mondatok. Ha hiányzik valamelyik rész, akkor hiányos a mondat.

4.Miért az állítmány a mondat központja?

- szemantikailag: vele végezzük az állítást
- grammatikailag: tőle függnek a mondat egységei
- mert az összes többi mondatrész a bővítménye
- képes teljes szerkezetű mondatot alkotni, ez a mondat minimuma, megszervezi a tagolt
mondat struktúráját..
Szófaja: ige vagy névszó + segédige (a névszó lehet fn, mn, névmás)
- kijelöli a mondategység minimális szerkezetét
- utal az A személyére, számára
- utal a T személyére, határozottságára
- beszerkeszti a mondatot a beszédhelyzetbe (idő és módjelek megjelölése)
- szórend kialakításában viszonyítási pont, Á előtti pozíció főhangsúlyos hely

5.A mondategység szinteződésének és tömbösödésének bemutatása!

A mondatban alapvetően 2 szintet különböztetünk meg: (de mind2 szinten további szintek)
Mondatszint:
- Alany, állítmány + a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó tárgy és határozó. A mondatszinthez
tartozást a grammatikai szófajiság határozza meg (a mondatrészek szófaja).
Szerkezettag szintje:
- A mondatszint alatt helyezkedik el és a mondatszintet alkotó mondatrészek bővítményei
adják, ezeket pedig az alaptag szófaji természete adja meg. Tárgya vagy határozója csak igei
természetű szónak vagy igének lehet.
- Szerkezettag szintjén találhatók a jelzők (mindig!), a tárgy és a határozók (ezek
mondatszinten és szerkezettag szinten is elhelyezkedhetnek). Az állítmány csak a
mondatszinten fordul elő (ez érv lehet az állítmány primátusa mellett). Az alany, a tárgy és a
határozó előfordulhat a szerkezettag szintjén is (az alany akkor van szerkezettag szintjén, ha
alanyos szószerkezetben van [pl.: nagyapa építette házat]).
tömbösödés:
- a mondat szintjén az alá-fölérendeltségi viszonyokat grammatikai szófajiság és a
mondatrészi minőség szabja meg; a szerkezetek szintjén viszont ugyanebben a kérdésben a
fölérendelt tag szófaji természete dönt.
- olyan legalább kéttagú szintaktikai egység, amely a mondat többi elemétől szorosan
összetartozó mondatrészeket tartalmazza. Típusai:
1. Alárendelő tömb: A főmondatnak alá van rendelve egy tömb, melyben újabb
alárendeléseket találunk. (Pl. "Aki azt hiszi, hogy mindent tud, az hamarosan csalódik."
-> Az első és második tagmondat tömbje alá van rendelve a harmadiknak.)
(a1 / t2) \ F

2. Mellérendelő tömbök: A főmondatok tömbje alá rendelünk mellékmondatokat. (Pl. "Ha

holnap esik, akkor nem kirándulunk, hanem itthon maradunk.")
Hc1 \ (F ≠ F)

6.Mutassa be a mondaton belüli három viszonyt, példákkal!

- alárendelés: tagjai nem egyenlő értékűek, az irányító szerepű alaptagnak alá van rendelve a
bővítmény
alaptag
↑
bővítmény (determináns)
-> Fajtái:
alanyos: bíró vezette
tárgyas: levelet ír
határozós: szépen olvas
jelzős: piros alma
- mellérendelés: a mellérendelő szintagmák általában kéttagúak, de lehetnek többtagúak is. A
szintagmatagok mondatrészi szerepe azonos, tehát egymással általában felcserélhetőek,
akármelyikük elhagyható a mondat szerkezetének felbomlása nélkül.
pl: érdekes és tanulságos könyvet olvastam -> tanulságos és érdekes könyvet olvastam ->
tanulságos könyvet olvastam-> könyvet olvastam.
-> Fajtái:
kapcsolatos: fiú és lány
ellentétes: fontos, de rossz hír
választó: gyorsan vagy lassan gyere
következtető: győzelmet, tehát sikert
magyarázó: használhatatlan, ugyanis törött
- hozzárendelés: A-Á szintagma (predikatív) pl: Én olvasok.
7.A három szintagmabokor bemutatása példákkal!
- szintagmabokor: egy közös alaptaghoz csatlakozik két vagy több különnemű bővítmény, és
ezek egy szinten vannak.
3fajtája:
1, Igenévi alaptagú szintagmabokor
pl: A gyerek a könyvet a polcra rakja
a könyvet a polcra rak(ja) (gyerek!)
jelzőként épül be, fölérendelt elemnek főnévnek kell lennie van egy fölérendeltje és más-más
függésben álló bővítményei
t~hh\jm1\Fn

2, Főnévi alaptagú szintagma bokor

„ (az özvegy erdő) \ (barna\bánatában)”
(jm2\jb1) ( jm1\Fn)
Minek a barna bánatában?
2.transzformáció: az özvegy erdő barna bánata tartalmi szorosság→tömbösödés
jelzős szintagma zártabb szerkezet, mint az igenév alapú transzformációk sorrendje
tömbösödést hoz létre

3. Vegyes típusú szószerkezet bokor

pl. váratlanul Pestre érkez -NI, VE, Ő

Péter váratlanul Pestre érkez-ÉSE

jb1\(jm1\(hh1)\Fn))
szerkezetes alanyi tömb
nomen actionis ( egyszerre főnév és igei természetű)

8.Milyen alapvető szerkezeti különbséget talál a különböző alaptagú szószerkezeteknél?

+ példa!
- alárendelő
- mellérendelő

9.Egyeztesse az alanyt és az állítmányt!

- az állítmány szóalakját az alany számához és személyéhez igazítjuk
- a szerkezetbeli egyeztetést az alany irányítja
- Számbeli egyeztetés: 1 alaki egyeztetés: egyes számú alany -> egyes számú állítmány, de lehet
többes számú is pl. Mátyás és József is ott volt/voltak.
a magázó mondatokban az alanyt kizárólag alakilag egyeztetjük pl. Ön nem jön?
Ha az alany számnév, az állítmány lehet többes szám. pl: Vörösmarty,Ady, Radnóti mind költők
voltak.
Ha az alanyok kölcsönös cselekvést végeznek, alkalmazhatunk többes számot.
2. Értelmi egyezetés: egyes számú alanyok együttes jelenléte esetén-> többesszámú állítmány Pl.
A kék és a zöld nem illenek egymáshoz.
3. Ingadozó az állítmány egyeztetése, ha több, vegyesen egyes és többes számú alany van a
mondatban. Ilyenkor a szórend meghatározó lehet, az állítmány számát a hozzá legközelebb eső
alannyal egyeztetjük. pl: Bejött a tanár meg a gyerekek.
4. nem egyeztetjük az állítmányt, ha egyedi egyes számú fogalmat fejez ki. Pl. Az Egyesült
Államok elnökválasztásra készül
Személybeli egyeztetés: a mondat különféle személyű alanyaihoz közös állítmány tartozik.
Különböző személyű halmozott alanyok esetén a „kisebb számú” személyhez igazodik pl: Te meg
én szeretjük egymást
10.Mutassa be a kettős alany logikáját!
Kettős alany: az ilyen mondatban elsősorban a tetszik, látszik, hallatszik állítmány mellett két
alany van, az egyik főnévi igenév. A kettős alany transzformációval két predikatív szerkezetté
alakítható. pl: Az autó közeledni látszik -> Az autó közeledik-> Az autó látszik.
Kettős tárgy: lát, hall, érez, enged mellett előforduló tárgyragos fn vagy fn-i igenév
(mondatszemantikai viszony) kapcsolatát pl. Borulni látszik az ég.

11.Egyeztesse a tárgyat és az állítmányt!

- az első és második személyű tárgy ugyanúgy határozott, mint az első és második személyű
alany + az ige ragozása a közelebb állóhoz igazodik

12.Mutassa be a tárgy fajtáit!

- valódi: a dolgoszerűen felfogott valóságelemet jelöli, amire vagy akire a cselekvés irányul,
akin vagy amin a cselekvés végbemegy vagy a cselekvés létrejön
-> lehet határozott és határozatlan
-> irány vagy eredmény
-> egyszerű: könyvet olvas.
-> Összetett: egy ragtalan névszóból és egy főnévi igenévből áll. pl: Szeretnék tanító lenni.
-> Halmozott: mellérendelő szószerkezetsor van benne. Pl. Könyvet és újságot olvas
-> Többszörös: fn.i igenévvel megalkotott tárgyak pl: szeret enni finomat
-> Iránytárgy: a cselekvést megelőzve már megvolt a tárgy pl: Cipőt javít. Kenyeret eszik.
-> Eredménytárgy: olyan dolgot vagy személyt nevez meg, mely az alaptagban kifejezett
cselekvés előtt nem létezett, annak eredményeképp jött létre. pl: sütit süt.
- határozói értékű: olyan tárgyragos névszó, amely funkcióját tekint a határozóhoz húz. főnévi
alapszóból vagy melléknévi alapszóból lehet
pl. helyhatározói: Járja a várost
időhat: Ötven évet élt
számhat: Ötöt füttyent
módhat: Jót nevetett
fokhat: kicsit öreg
okhat

13.Mi a különbség a két példa között?

A, Szeretném a lányomat is megkérdezni. (igei + tárgyas ragozású)

B, Szeretnék valakit megkérdezni. (alanyi ragozás)

14.Sorolja föl a határozott tárgy legfőbb típusait!

- A tárgy akkor határozott, ha a jelentéstartalma a beszélő és a hallgató számára egyaránt,
egyértelmű. A tárgy határozott vagy határozatlan volta maga után vonja az igei alaptag
ragozását. Határozott tárgy esetén az igei alaptag tárgyas ragozású. Az első és második
személy mindig határozott, a 3. személy lehet határozott és határozatlan is
- iránytárgy: olyan személyt vagy dolgot nevez meg, mely az alaptagban kifejezett cselekvés
kezdete előtt is létezett, s melyre a cselekvés irányul: cipőt javít, pogácsát eszik
eredménytárgy: azt a dolgot nevezi meg, amely a cselekvés eredményeképpen jön létre: cipőt
készít, pogácsát süt
(Lehet, hogy a cselekvés elmúlása után a tárgy megszűnik létezni: –> megszűnik az
eredmény: fintort vág, fityiszt mutat. –> megmarad az eredmény: gödröt ás.)
- fn-i névmás (pl. mutató, visszaható pl. látom őt, sajnálja magát)
- fn-i igenév saját határozott tárgya pl. El akarom adni a házat.
- mellékmondat utalószava főnévi mutató névmás pl. Azt szeretném, ha eljönnél.

15.Jellemezze általában a határozókat!

- két típusa van:
1. az egyikben cselekvés-létezés-történés-állapot fogalmat kifejező mondatrész bővítménye +
megnevezi a cselekvés helyét, idejét, módját, körülményeitàezzel alárendelő szószerkezetet
alkot. alaptagja: igei állítmány pl. iskolába járunk
2. a másik típusban dologfogalom, tulajdonság, mennyiség vagy körülményfogalmat kifejező
mondatrész bővítménye + megnevezi a fogalom mértékét, fokát àmellérendelő szószerkezet,
alaptagja: mn, fn, névmás, határozószó pl. nagyon szép
- a határozó szerepét betöltheti:
- ragos vagy névutós főnév, főnévi névmás,
- ragtalan névszó
- határozóragos melléknév, melléknévi névmás
- főnévi igenév
- melléknévi igenév
- határozói igenév
- határozószók vagy határozószói névmások
- vagy bármilyen más szófaj főnévvé válva
- létezik kettős határozó, összetett határozó és halmozott határozó, értelmezőhatározó is. van
kötött határozó és szabad határozó is.
- szerkezeti típusai:
-> kettős határozó: cselekvésnek kiinduló és végpontjára utal pl. tetőtől talpig
-> összekapcsolt hat pl hátizsákkal a hátán
-> összetett hat pl. beteg lévén
-> értelmező hat: értelmezőként kapcsolódik az előzőhöz pl. az ünnepi játékokra

16.Mutassa be határozó-rendszerünk fő elveit!

A korábbi egyetemi nyelvtan, A mai magyar nyelv hat kategoriába sorolta a határozókat
I, helyféle határozók: helyhatározó
II, időféle határozók: időhatározó, számhatározó
III, állapotféle határozók: állapot,- eredmény,-eredet-, és társhatározó
IV, módféle határozók: mód-, ok-,cél-, eszköz-,fok-mérték és tekintethatározó
V, állandó határozatok {vonzatok}
VI, egyéb határozók: részes-, és hasonlító határozó
I-IV: jelentés alapján különült el egymástól
VI. régi rendszerben az egyéb, sehová sem tartozó határozók kerültek

Keszler Borbála féle könyvben a fő rendszerező elvnek azt tette meg, hogy a határozók kötött
határozók (vonzatok) vagy szabad határozók. A vonzatok pontosan lehetnek meg nem
határozható jelentésűek, azaz asszimetikusak és lehetnek konkrétan leírható jelentésűek;
például: hely-, állapothatározók. A szabad határozók jelentése természetesen mindig pontosan
meghatározhatók.
A határozók rendszerére jellemző az un. háromirányúság. Legtisztábban a helyhatározók
körében mutatkozik meg. A többi határozó jórészt a helyhatározóból alakult ki, ez a
háromirányúság kiterjed a határozóknak szinte az egész rendszerére. Így az egyes
határozófajtákon, illetőleg nagyobb kategóriákon belül megkülönböztetünk
előzményhatározókat (ezek a honnan? kérdésre válaszoló, tehát az ablativusi irányú
helyhatározónak felel meg), tartamhatározókat (ezek a hol? kérdésre válaszolnak, tehát a
locativusi irányú helyhatározónak felel meg) és a véghatározókat ( ezek a hova?, merre?,
meddig? kérdésre válaszolnak, tehát a lativusi irányú helyhatározónak felel meg)
Az időhatározó egyaránt lehetnek előzményhat., tartam és véghatározók. Az állapothat.
többnyire tartamhat, de találunk közöttük előzményhat.(kilábal a betegségből) és véghat.
(ámulatba esik). A társhatározók a tartam-, az eredethat. az előzmény-, az eredményhat. pedig
a véghat. közé tartozik.A mód-, az eszköz-, a fok-mérték-, vmint a tekintethatározó tartamhat.
jellegű. Az okhat. előzmény, cél és véghat.

17.Mutassa be az állapotféle, helyféle, időféle, módféle, stb... határozókat!

1. A helyféle határozók közé tartozik a helyhatározó, és a helyviszonyokat képletesen, átvitt
értelemben megjelölő képes helyhatározó.
- A helyhatározó a cselekvés történés, létezés helyét adja meg. Pl.: A házban meleg volt.
- A képes helyhatározó átvitt értelemben adja meg a cselekvés, történés, létezés helyét. Pl.:
Szöget ütött a fejembe.
2. Az időféle határozók közé soroljuk az idő- és a számhatározót.
- Az időhatározó a cselekvés, történés, létezés idejét adja meg. Pl. Tegnap elmentem fagyit enni.
- A számhatározó a cselekvés, történés, létezés gyakoriságára, időben való ismétlődésére
mutat rá. Kérdései: hányszor?, hányadszor? Pl.: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi
vissza! (Fazekas).
3. A módféle határozók közé a mód-, eszköz- és társ, fok- és mérték-, körülmény-, tekintet-,
ok- és célhatározó tartozik.
- A módhatározó arra mutat rá, hogy az alany hogyan végzi a cselekvést. Pl.: Futólag mesélte.
- Az eszközhatározó azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés milyen
eszközzel megy végbe, kinek vagy minek a segítségével valósul meg. Pl.: Szekérrel érkeztek.
- A fok- és mértékhatározó a cselekvés intenzitására utal. Pl.: Jóval később érkezett.
- A tekintethatározó azt fejezi ki, hogy a fennálló helyzet milyen megszorítással, milyen
szempontból érvényes. Névutói: nézve, tekintve, tekintetében, szempontjából, vonatkozólag.
Pl.: Általában igazad van (milyen tekintetben?).
- A körülményhatározó a cselekvéstől független körülményekre utal. Kérdései: hogyan?,
milyen körülmények között? Pl.: A metróépítés kapcsán felmerült, hogy a házat lebontják.
- Az okhatározó azt az elindító körülményt határozza meg, aminek okozataként a cselekvés
végbemegy. Pl.: Betegség miatt hiányoztam.
- A célhatározó kifejezi, hogy a cselekvés milyen cél elérésére irányul. Pl.: Gyógyszerért mentem.
4. Az állapotféle határozók közé tartozik az állapot-, a társ-, az eredet- és az
eredményhatározó.
- Az állapothatározó megjelöli az alanyban vagy a tárgyban megnevezett személy vagy dolog
állapotát. Kérdései: hogyan?, milyen állapotban?, miként? A belső állapothatározó a személy
vagy dolog testi állapotára, alakjára, ruházatára utal. Külső körülményeket, a személytől,
dologtó független társadalmi, időjárási viszonyokat fejez ki a külső állapothatározó. Pl.:
Rongyosan futott haza.
- A számállapothatározó a cselekvők számát jelzi. Kérdései: hányan?, miként? Pl. Tízen jöttek el.
- A társhatározó azt a személyt vagy dolgot nevezi meg, akivel, amivel együtt a cselekvés
végbemegy. Pl.: Fazekastul kidobták.
- Az eredethatározó azt a személyt, állapotot, dolgot jelöli meg, amelyből az alanyban,
tárgyban megnevezett dolog, állapot származik. Pl.: Rokonaitól házat örökölt.
- Az eredményhatározó a cselekvés eredményeképpen létrejövő dologra, állapotra utal. Pl.:
Ne tegyél engem gépíróvá!
18.Mi az a határozók logikai többlet jelentése?
- feltétel -> időhatározóhoz köthető (esetén) pl. Jó idő esetén
- hasonlítás (ként) -> módhatározónak pl. oroszlánként küzdött a csapat -> állapothatározó pl.
Szemrehányó pillantása dárdaként vágott a szívembe
- következményesség (fokhatározó)
- megengedő -> állapothatározóhoz kapcsolódik pl. gyenge létemre

19.Miért nem jelző az értelmező?

A szakirodalomban nincs egységes megítélés arra nézve, hogy az értelmezős szerkezetet
valóban alárendelő szószerkezetnek és jelzőnek kell-e tekinteni. Az értelmezőnek jelzőként
való megítélése és a jelzőkhöz való besorolása ellen szól az a tény, hogy az értelmezőknek
csak egyik fajtája, a jelzőknek megfelelő értelmezőtípusok nevezhetők értelmező jelzőknek.
Az azonosító értelmező és az értelmező határozó azonban semmiképpen sem jelző.

20.Mutassa be a kétféle tagadást, és hogy mi a különbség!

21.Mi a téma és a topik?

téma: beszerkesztettségi vetület
- nem változó résztvevő
- + élő/ - élő
- alany v. tárgy
Téma: passzív, rá irányul a mondatban leírt esemény, érintett az esemény által, de nem
következik be benne változás a mondatban leírt esemény hatására; pl. Hugóexperiens látja/szereti
Amáliáttéma.

topik: megszerkesztettségi vetület

- mondatok rögzített helyű főbb összetevője
- A mondat legelején áll az a mondatrész, amelynek a jelöletéről szól a mondat, azaz a jelölet
valamelyest ismertnek vannak feltételezve: ez a TOPIK. Egy mondatban több topik is lehet:
pl. A kutyádat(TOPIK) a macskám(TOPIK)  megkergette.
- A topik tehát a beszélő által már ismertnek vélt információ-darabot tartalmazza, bevezetést
nyújt az állítmánynak

22.Mutassa be a nyelvi modalitást!

szemantikai kategória. a beszélői attitűd megjelenése, amellyel a beszélő egy állítást nem
tényként, nem létező realitásként ábrázol, hanem saját viszonyát rávetítve a mondatot nem
valóságábrázolóvá teszi. jelölői a módosítószók, módosító mondatrészletek, modális
tagmondatok. tágabb értelemben modális minden mondat, amely nem tényt közöl.
A mondatokban más-más kommunikációs szándék fejeződik ki. Öt mondatfajtát különítünk el
- kijelentő: Egyszerű közlést, nyugodt hangú meg-állapítást jelent. A beszédben a hangsúlya
egyenletes, nyugodt, hangleejtése ereszkedő, írásban a mondat végére pontot teszünk. Pl.: Ma
este későn megyek haza.
- kérdő: eldöntendő: a válasz igen vagy nem lehet. Pl.: Látod ezt? kiegészítő: a válasz
hosszabb terjedelmű, a kérdés kérdőszóval kezdődik. Mondatvégi írásjele a kérdőjel. Pl.:
Hogy vagy?
- felkiáltó: hangsúlya erőteljes, hangleejtése eresz-kedő. Érzelmet fejez ki. Mondatvégi
írásjele a felkiáltó jel. Pl.: Fáj az ujjam!
- óhajtó: Érzelmet, vágyat fejez ki. Gyakran indulat-szóval kezdődik, az állítmány feltételes
módú. Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel. pl. Bárcsak, ötös kapnék a vizsgán!
- felszólító: Kérést, parancsot vagy tiltást fejez ki, mondatvégi írásjele a felkiáltó jel. pl. Ne
bántsd a testvéredet!

23.Helyféle határozók bemutatása + pl Az alany mint vonzat

- 1. A helyféle határozók közé tartozik a helyhatározó, és a helyviszonyokat képletesen, átvitt
értelemben megjelölő képes helyhatározó.
- A helyhatározó a cselekvés történés, létezés helyét adja meg. Pl.: A házban meleg volt.
- A képes helyhatározó átvitt értelemben adja meg a cselekvés, történés, létezés helyét. Pl.:
Szöget ütött a fejembe.
- ragos névszóval fejezzük ki. hová? átvitt értelmű helyhat

24. Mit tud a jelzőkről? (mindegyikre példát írni)

Jelző: többnyire névszói jellegű mondatrész bővítménye, azzal alkot szószerkezetet, mint
determináns. Megjelöli az alaptagjában kifejezett fogalomnak minőségét, mennyiségét,
birtokosát, illetve értelmezheti vagy azonosíthatja az alaptagot. Bővítményi alaptagja
tipikusan főnév, de lehet más névszó, ritkán határozószó, megelőzi a jelzett szót, csak
szószerkezetben él, szabad bővítmény, kötött helyű. A hátravetett jelzőt értelmezőnek
nevezzük. A jelzős szerkezet alaptagja minden mondatrész szerepét betöltheti:
- alany: A szorgalmas fiú dicséretet érdemel.
- névszói állítmány: Bence szorgalmas fiú.
- névszói igei állítmány névszói része: Bence szorgalmas fiú marad.
- tárgy: A jó fiút megjutalmazták.
- Határozó: A szorgalmas fiúnak jutalmat adtak.
- jelző: A szorgalmas fiúnak a jutalma egy szép könyv.
- Értelmező jelző: Bence, a szorgalmas fiú okos.
- fajtái: 1. minősítőjelzők (minőség, mennyiség pl. szép, okos, három, egy) 2. mutatónévmási
kijelölő jelzők (pl. ugyanez, ugyanaz) 3. birtokos jelző (pl. a lány labdája)

25. Állítmány szófaji jellegzetességei (példával).

- rendelkezik mindazon kategóriákkal, mint az ige
- igei állítmány: cselekvés, történés, létezés pl. Gábor úszik
- névszói-igei állítmány:
-> fni állítmány: személy, dolog, fogalom pl. Piroska és Hamupipőke mesehősök
-> melléknévi állítmány: tulajdonság, mennyiség, állapot pl. lázas vagyok
-> névmási állítmány: indirekt denotátum jellegű pl. olyan vagyok, mint te.
- A névszó Á ás az A jelentésviszonyai alapján: minősítő (mn-i,mn-i névmási, fn-i, fn-i
névmási) és azonosító (fn-i, fn-i névmási, főnevesült más szófaj)
- A-Á egyeztetése: grammatikai eszközökkel kifejezett logikai viszonyjelentés. Szerkezetbeli
egyeztetését az alany irányítja, az alany számához és személyéhez igazítjuk.

26. Mi a fókusz?
A kihangsúlyozni kívánt információ - a fókusz - rögtön a ragozott ige elé helyezendő. Ha
maga az ige a fókusz, akkor az a mondat elejére kerül.
A fókusz felhívja a figyelmet az eset valamely részének vagy feltételezett, vagy ismeretlen
nemére, továbbá kizárja az állítás érvényességét az összes többi kapcsolatba hozható
személyre vonatkozóan.
Ha van a mondatban kiemelten nyomatékos összetevő, azaz FÓKUSZ, akkor az mindig
közvetlenül az ige előtt áll. Ha fókuszos mondatban igemódosító van (és nem az a
nyomatékos mondatrész), akkor az igemódosító az ige mögé kerül: pl. A kutyádat(FÓKUSZ)
kergette meg a macskám. Hugó(FÓKUSZ) festette kékre a haját (nem Balázs).
27. Milyen más szerkezetektől kell elhatárolnunk a szintagmákat?
1. morfológiai típusú szerktől: egy fogalomszó és egy vagy több morféma funckiójú
viszonyszó kapcsolata pl. szorgalmas volt, olvasni fog
2. állandósult szókapcstól: két vagy több szónak többé-kevésbé megmerevedett kapcsolata pl.
a terv kútba esett, részt vesz
3. összetett szavak pl. porszívó, drágakő

28. , Magyar grammatika és Deme Laci mondat meghatározás és értelmezése

magyar grammatika: a mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi. A
mondat a legnagyobb nyelvi egység, amely a nyelv szabályai, mintái szerint nyelvi elemekből
megszerkesztethető. Egyben a legkisebb nyelvi egység, amely egy adott beszédhelyzetben
közléssé-egységgé válhat.

intonációs szerkezet: a beszélő szándékát és érzelmeit tükrözi.

Deme Laci: a mondat a beszédnek elemi, láncszemnyi egysége. A mondat minden olyan
nyelvi eszközökből álló megnyilatkozás vagy megnyilatkozásrész, amely a beszédfolyamatot,
illetőleg a beszélő és a hallgató közötti kommunikációs kapcsolatot egy kerek kifejező,
tájékoztató és/vagy felhívó mozzanattal építi tovább.

láncszemnyi egység: önmagában kerek és lezárt, kapcsolatteremtés a többi szemmel,

legközvetlenebbül az előtte és az utána állóval, ill. közöttük

nyelvi eszközök: nyögés és üvöltés is betölti a jelzés szerepét, hiszen kifejezés, informál és
reagálásra késztet →de mégse tekinthető mondatnak, mert nem nyelvi eszközökből áll
más az indulatszó: „fáj”, „Kuss” és a többi már határozottan mondat, mert kifejezőeszköze
nyelvi természetű

Mi egy mondat? Mi a mondat?

↓ ↓
konstrukció meghatározás
↓ ↓
megszerkesztettség funkció
↓ ↓
mondategység beszerkesztettség
↓ ↓
domináns jegy mondat
egész→definitív jegy
29. Miben különbözik az állapothatározó a többitől?
fogalma: vmilyen személy v. dolog milyen állapotban van, milyen állapotból került ki, ill.
milyen állapotba került

Fajtái:
- külső állapothatározó
személytől v dologtól független külső körülmények
leggyakrabban ragos v. névutós fn.
ragjai: -ban/-ben (fagyban ácsorog) ; -nál/-nél (lámpa fényénél jól látta) ; -val/-vel ( rossz
előjelekkel indult)
névutós fn.: nagy égzengés közepette indult el, pártfogó nélkül maradt,

- factivusi, essivusi, praedicativusi, nuncupatiusi

személy vagy dolog milyen funkcióban, minőségben szerepel
ragos fn-vel és névutós fn.-vel fejezhetők ki
ragjai: -ként( tanárként dolgozott) ; -nak/-nek (ő szólalt fel utolsónak) ; -ul/ül (vkit feleségül
vesz)
névutó: gyanánt(a mérget orvosság gyanánt adta) ; helyett ( apám helyett apám volt)

- praedicativus
vkinek v. vminek vmilyen funkcióban létet, minőséget tulajdonítanak
igék: álmodik, érez, gondol, hisz,érez, ismer, ítél,tart, tekint

- nuncupativus
megnevezést fejez ki, pl: Pistának hívnak, szotyolának a napraforgót hívják

- factivus
vki v. vmi vmilyen funkcióba jut
-nak/-nek ragos fn.-vel fejezzük ki
igék alaptagként: alkalmaz, beáll, képez, felkér, előléptet, megy, születik

- belső állapothatározó
megnevezheti a személy v. dolog lelki v. testi állapotát
kifejezőeszköze: határozóragos fn. a következő ragokkal
-ba/-be (álomba ringat) ; -ban/-ben ( tüdőgyulladásban fekszik) ; -ból/-ből (ébredezik az
alvásból) ; -n, an/-en( dermedten hullanak a falevelek); -nál/-nél(magánál volt) ; -ra/-re
( vénségére jól jár) ; -ül/-ul(tétlenül nézte) ; -val/-vel(mérgezéssel gyanúsítják)

névutós fn.: eszméletén kivül, élet és halál között, keménysége mellet, lelkesedés nélkül nem
lehet élni

határozószó és határozói névmás: hanyatt feküdt, egyedül sírt, veszteg maradt, ugyanúgy
csinálja, mint én

összekapcsolt belső állapothatározó: -val/-vel ; -ban/-ben ; -n, -an/-en ragos főnevek fordulnak
elő

egyik sajátos típusa a számállapot-határozó

az alanyban kifejezett személyek mennyisége
-n, -an/-en ragos számnevek
31. Tárgy szófaja és alakja
a, szófaja
→alapvetően fn. természetű szó
elsősorban fn. (levelet ír, könyvet olvas)
fn. Névmás (téged keresnek, szeretik egymást)
aktuálisan fn. értékben szereplő más lexikális szófajjal rendelkező szó (szereti a szépet, igent
mond)
fn. igenév, rendszerint a tud, akar, szeret, kíván, bír, mer… stb. s a velük rokon jelentésű igék
mellett (indulni akar, szeret kirándulni)
→összetett tárgyban fn is, mn. is, névmás is előfordulhat segédigenévvel társulva, morfológiai
típusú szerezetett alkotva ( szeretnék tanár lenni), megpróbálok ügyes lenni)

b, alakja
→fn.-vel kifejezett tárgy tipikusan a tárgy ragjával van ellátva, a tárgy alaki jelölője a –t
esetrag: mesét olvas, pogácsát süt
→tárgy állhat ragtalanul
→nem kap tárgyragot a fn. igenévi tárgy: szeretek olvasni
→ugyancsak ragtalan fn., mn., fn-melléknévi névmás és segédigenév alkotja az összetett
tárgyat : szeretnék tanár lenni, becsületes maradni
→E/1.sz és E/2. sz. birtokos személyjellel ellátva ragtalan fn. is betöltheti a tárgyi mondatrész
szerepét: Keresem a ceruzám, Vedd fel a kabátod!
→néhány névmás is szerepelhet ragtalanul tárgyként: Hogy érzed magad?
→én és te személyes névmás rendhagyó tárgyesetre is jellemző a ragtalanság: ismersz engem,
kérlek téged

32. Az állítmány egyeztetései halmozott tárgyak esetén!

33. Az alany fajtái!

- egyszerű:
- halmozott alany: a mondatban több alany van, ezek mellérendelő viszonyban vannak
egymással.
-> Kapcsolatos: fiú és lány.
-> Ellentétes: nem a fiú, hanem lány.
-> Választó: a fiú vagy a lány.
-> Következtető: a fiúk tehát Zoli is.
-> Magyarázó: A fiú, azaz Péter.
- határozott: pontosan tudjuk kire/mire vonatkozik az Á, tulajdonnév vagy határozott
névelővel ellátott köznév pl. Kati megette a levest
- határozatlan: tipikus kifejezője a határozatlan névmás pl. Valaki elvette a tollam
- általános: általános névmás pl. mindenki, senki vagy általános jelentésű szó pl. ember, világ
- Kettős alany: az ilyen mondatban elsősorban a tetszik, látszik, hallatszik állítmány mellett
két alany van, az egyik főnévi igenév. A kettős alany transzformációval két predikatív
szerkezetté alakítható. pl: Az autó közeledni látszik-> Az autó közeledik->Az autó látszik.
- Összetett alany: egy névszóból és egy igenévből áll. Nem transzformálható predikatív
szerkezetté, viszont névszói- igei állítmányból keletkezik.pl. Egy fejlett országban kifizetődő
jó tanár lenni.
- Tapadásos és lappangó alany: vannak olyan mondatok, melyeknek alanyát nem szoktuk,
vagy nem tudjuk kitenni. pl: Terítve van. Éjfélt ütött.
- Alanytalan mondat: pl: Esik. Támad.
34. Sorolja fel a jelző fajtákat példákkal!
- minősítő: bővíti, gazdagítja alaptagjának jelentéstartalmát.
-> minőség: a jelzett szónak külső, belső tulajdonságát, különféle tulajdonságszerű
körülményét határozza meg. (szép lány)
-> mennyiség jelző: az alaptagban megnevezett dolog mennyiségét jelöli meg. (három könyv)
- mutató névmási kijelölő (ugyanez, ugyanaz)
- birtokos jelző: az alaptagban megnevezett dolog vagy személy birtokosát jelöli meg.
(Kata labdája, Petinek nincs kutyája, Ez a könyv a lányé)
- halmozott és többszörös: alkothatnak mellérendelő halmozott szószerkezetet. pl: fehér és
tarka virágok.
- A jelzőnek is lehet jelzője. pl: fekete kalapos férfi.
- Összetett jelző: igenévi birtokos jelzőből alakul ki. pl: ideje indulni -> az indulásnak az ideje
- Jelző a frazémaszerű szerkezetekben: ide tartoznak a jelzős szerkezetet tartalmazó
terminusok. pl: nagyra tart, véget ér.
- Kapcsolódó szerepű igenévi jelző: ilyen a való, lévő melléknévi igenév. pl: fertőzéstől való
félelem. Mivel nem kapcsolódhat határozó főnévhez, ezek azt teszik lehetővé.
- Alanyi bővítménnyel ellátott ige-igenév, mint jelző: hasonlóak a képzős melléknévi
alaptagokhoz, önmagukban nem teljes jelentésűek. pl: bíró vezette mérkőzés. mérkőzés
vezette bíró
- állandó jelzőről beszélünk. pl: gyorslábú Akhilleusz
- A kiemelő jelzők közé tartozik, jellemzésre, hangulatkeltésre vonatkozik a díszítő jelző. pl:
kanyargó Tisza.
- Kijelölő jelző: jelzett szava jelentéskörének csupán egyetlen egyedére vonatkozik.
- Mennyiségjelző: az alaptagban megnevezett dolog mennyiségét jelöli meg.
- Birtokos jelző: az alaptagban megnevezett dolog vagy személy birtokosát jelöli meg.

35. Egyes szintagmabokor fajtákon belüli altípusai + pl!

- Deme szerint, ha valamely alaptagot különböző bővítmények determinálnak, akkor ezeket a
bővítményeket csakis az tartja össze, hogy ugyanazt az alaptagot bővítik. A bővítmények
viszonya itt semleges.
- mellérendelő természetű: A bővítmények főviszonya mellérendelés, de a szerkezetben
alárendelés is van.

[(fm2 \jmi1) - jmi1] \ A \ Á / (jbi1 \ Hi)

- alárendelő természetű
A szintagmák főviszonya alárendelés, de van a szerkezetben mellérendelés is.
 {[(jmi1 - jmi1) \ t] - (hr t)} (jbi \ Á)

- A főviszony semleges viszony, azaz a szintagmabokor összetartó ereje csupán az alaptagban

van.

35. Mutassa be a mondat szerkezeti felépítését! (Mindkettőt!)

I. Egyszerű mondatok: egyetlen alany + állítmányi szerkezet

1. Tagolt mondatok
- El tudjuk különíteni a mondatrészeket + van benne állítmány
- ezen belül lehet, minimális és bővített
-> Hiányos mondatok: A szövegkörnyezetből egészülnek ki, Hiányzik az egyik fő
mondatrész vagy kötelező bővítmény hiányzik pl. Esik., Főzöm
-> Teljes mondatok: Lehet tőmondat (csak alany és állítmány) és bővített mondat Pl. Szépen
süt a nap.
2. Tagolatlan mondatok
- Nem bonthatók fel alanyi-állítmányi szószerkezetre
- A tagolatlan mondatok a megszólítások, az indulatszók, a módosítószók, a szerkesztetlen
névszós szerkezetek és sok köszönési forma
pl. Szia., Jaj
- ezen belül lehet szerkesztett (ha felbontható szintagmákra, de a szintaktikai szerkezet
csúcsán nem az állítmány áll pl. Azt a hét meg a nyolcát
- vagy szerkesztetlen (egyetlen szóból áll) pl. Puff, Szia

II. Összetett mondatok: Tagmondatokból áll (legalább 2)

- Lehet szervetlen (a két tagmondat közül legalább egy szervetlen: Barátom csukd már be az
ajtót!) és szerves (az összes tagmondat tagolt)
- A szervesen belül elkülönítünk alárendelő összetett mondatokat és mellérendelő összetett
mondatokat)
 Alárendelő: Főmondatnak van alárendelve a mellékmondat (akár több is)
A főmondatból hiányzik egy mondatrész, ezt fejti ki a mellékmondat.
- Alanyi: Az vesse rá az első követ, aki bűntelen.
- Állítmányi: Amilyen a mosdó, olyan a törölköző. (1, mellékomdat-2, főmondat)
- Tárnyi: Azt vásárolta meg végül, amit elsőként emelt le a polcról. (1, főmondat-2,
mellékmondat)
- Határozói: Ott találkozunk majd, ahol az utak összefutnak.
- Jelzői: Annak a lányát veszi feleségül, akinek nagyobb a birtoka (1, fm-2,mm)
 Mellérendelő
- Kapcsolatos: Felkeltem reggel és megfőztem a kávámat
- Ellentétes: Meg kellene írnom a házi feladatot, de nincs hozzá kedvem.
- Választó: Megírod a házit vagy egyest kapsz.
- Magyarázó: Megnyerte a versenyt, ugyanis ő volt a legügyesebb.
- Következtető: Ő volt a leggyorsabb, tehát ő nyerte meg az aranyérmet.

37. Az alany mint vonzat!

- kétféle módon kötődhet az alaptagjához
1. mint az ige alanya valenciával (lexikai igék: az igei szóalak mindig tartalmaz személyragot)
2. névszói állítmány esetén (szintaktikai egységhez kötődő vonzatosság)
- összetett állítmány melletti alanyi vonzata: mindig megjelenhet, az összetett állítmány
névszói része ugyanis vagy minősít vagy azonosít

38. Az állítmány szerkezeti kérdései!

- egyszerű: mindig ige pl. Ég a tűz
- összetett: névszói és igei egyszerre (névszó + segédige) pl. nyugdíjas leszel
- kettős: alanyai alárendelő összetett mondat tagmondatainak során keletkezik pl. el kell
mennünk
- halmozott: két vagy több egymásnak mellérendelt állítmány pl. Judit olvas és eszik is.

39. Mutassa be a tárgyhatározó kérdéskörét!

- olyan tárgyragos névszó, amely inkább a határozókhoz húz pl. jót nevetett
- nem valódi tárgyak
- kettős funkció: tárgyi és határozói is egyben
- a tárgyat alakban a határozói funckió dominál
- típusai
-> helyhat. értékű pl. járja a várost
-> idő hat. pl. ötven évet élt
-> számhat. pl. hármat csönget
-> módhat. pl. jót aludt
-> fokhat pl. kicsit öreg
-> okhatározó

A szószerkezetlánc: Alárendelő jellegű szintagmacsoport bővítménye egyben alaptagja lesz

egy újabb bővítménynek, az elemek száma kettőnél több. pl. "Pistának ez a két új könyve."

szószerkezetsor: mellérendelő szintagmacsoport pl. Marcsi szép és okos

szintagma: szavak (önmagukban is mondatrészek lehetnek) szintaktikai kapcsolódása,

fogalomjelölő lexéma és mondatrészek grammatikai kapcsolata (típusai alárendelés,
mellérendelés, hozzárendelés)

Az aktuális mondattagolás
A beszélő és a hallgató szubjektív szempontjait előtérbe helyező mondatfelbontást aktuális
mondattagolásnak nevezzük

Mikor kell kitenni a birtokos jelző ragját? az 1. és 2. személyű birtok esetén csak akkor
kell a birtokos jelző ragját, ha különösen ezt hangsúlyozni akarjuk. 3. személyben kötelező
kirakni.
Mondategész, és

mondategység: a nyelv egysége, amelyet szerkezeti jellemzők különítenek el a többi nyelvi

elemtől. A mondategységet jellemzi a megszerkesztettség, létrejöttéhez legalább két szó (egy
alany-állítmányi szószerkezet) szükséges, amelyek egymással predikatív logikai kapcsolatban
vannak. Ezt a tartalmi-logikai viszonyt nyelvi, formai elemek egészítik ki: az alanyt és az
állítmányt egyeztetjük egymással számban és személyben (nő a fű, te ugráltál, virágoznak a
fák stb.).
A mondategységnek ezt a két alkotóelemét közvetlen összetevőknek nevezzük, létük a
mondategységet tartalmi szempontból két részre tagolja, alanyi és állítmányi részre. Formai
szempontból a mondategység szervező ereje az állítmány. A mondategység közvetlen
összetevői állhatnak önmagukban (puszta alany, puszta állítmány) , de a kommunikáció
igényeinek megfelelően kiegészülhetnek egyéb bővítményekkel is (szerkezetes
mondatrészek).

Racionális, és emocionális mondat