A barokk Győr

Történelmi háttér
• A reneszánsz után következő művelődéstörténeti korszak.
• A XVH-XVIII. században teljed el.
• Az elnevezés az olasz barocco szóból származik, amely kagylódíszt vagy nyakatekert
díszítést jelent. Emellett megjelenik benne a portugál barucca kifejezés, ami szabálytalan
formájú gyöngyöt jelent. A barokk elnevezés az utókor gúnyos névadása.
• A barokk Itáliából indult el, de főleg az abszolút monarchiákban, Párizsban, Madridban és
Bécsben virágzott. A hanyatló, fennmaradásáért küzdő abszolutizmus és támaszuk, a
reformációval harcoló egyház egymással összefogva a barokk segítségével fejtették ki
tevékenységüket.
• A barokk főleg a katolikus országokban terjedt el. A katolikus egyház ugyanis
tekintélyének és híveinek visszahódítására szervezte meg az ellenreformációt (=katolikus
megújulást), és támogatta az elkápráztató barokk művészetet.
• Magyarországon is korán megjelenik az ellenreformáció és vele párhuzamosan a barokk
is, s kulturális értelemben versenyre kel a protestantizmussal. Politikai támasza a
Habsburg-udvar harcot folytat főként a protestáns rendi, nemesi ellenállással. A Rákóczi-
szabadságharc (1703- 1711) 1711 -es bukása után különösen erős lesz az osztrák
központosítás.

A barokk általános jellemzői

A barokk művészet a természettudományokhoz hasonlóan nagy hangsúlyt fektetett a természet
megfigyelésére. A dinamizmust, a mozgást, az állandó változást tekintette a természet alapjának,
mellette azonban az állandóság, a rend, a rendszerezés, a szigorú alá- és fölérendelés igénye is
jelentkezett. A barokk művész egyaránt szólni akart az értelemhez és az érzelemhez, és legfőbb célja
a meggyőzés volt. A heves érzelmek, a színpadiasság (teatralitás) azt a célt szolgálják, hogy a
műalkotás azonnal és maradandóan hasson a szemlélőre.
Az udvari barokk a megerősödött központi hatalmat szolgálta, monumentális méretek, reprezentatív
megjelenítés (társadalmi szerepét mutatja), bonyolult formák, pompaszeretet, dinamizmus és
érzelmi telítettség jellemzi. A meggyőzés vágya jellemzi az egyházi művészetet is.
A polgári barokk a polgári erkölcsöt népszerűsítette.

ÉPÍTÉSZET
Legfőbb feladatai:
• az ellenreformáció jegyében templomok, kolostorok, egyházi méltóságok, székhelyek
kiépítése
• világi építészetben: az uralkodói paloták, kastélyok, színházak, könyvtárak, iskolák és
terek készítése. Nagyszámú városépítési tervet valósítottak meg.
Általános jellemzői:
• egyenes vonalak megtörése —► hajlított tetők
• mozgalmasság, dinamizmus
• különleges díszítőelemek, rendkívüli díszítettség: aranyozás, márványdíszek —>
látványosság csiga-, kagylóminta, ívesen hajlított erkélyek (atlaszok tartják), csavart
oszlopok,
• méretek fokozása: monumentális építmények
• festészet: illúziókeltés (tükörtermek, mennyezetre festett kupolabelső)
• gazdag árnyékolás (fény-árnyék kontraszt) —» erős kontrasztok
Legfőbb alkotásai:
templomok
• egységes belső tér
• díszes szószék és orgona
 • hatalmas freskók
• finoman megmunkált kegytárgyak
paloták:
• a tágas előcsarnok
• díszes lépcső a díszteremhez vezet
• zárt díszudvarok
• tetőn, kapuzaton szeszélyes alakú vázák
• ívesen kihajló erkélyek és az alátámasztását szolgáló férfialakok, az ún. atlaszok (Atlasz a
görög
• mitológiában az égbolt hordozója)
Győr története
A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták
voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város
német és szlovák neveként (Raab, illetve Ráb).
Az i, e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. i. sz. 10 körül a római hadsereg
elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannónia provinciát. Bár germán, majd hun törzsek támadásai
miatt a rómaiak a 4. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő
évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt.
A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget
alapított. A város ebben az időben kapta a Győr nevet. A többi magyar városhoz hasonlóan Győrt sem
kímélték meg a történelem viharai: a tatárjárás során feldúlták.
V. István (1270-1272) 1271-ben szabadságlevelet adott ki a győri hospesek számára. Ezzel az
oklevéllel emelte Győrt városi rangra. Győr egyszerre kap meg nagyon fontos és alapvető
kiváltságokat pl. teljes vámmentesség, árumegállító jog
Az 1526-os mohácsi csatavesztést követő időszakban Győr sorsa is bizonytalanná vált. Frangepán
György városparancsnok előbb I. Jánost ismerete el királyként, majd a győriek I. Ferdinánd pártjára
álltak. A városba érkező I. Ferdinánd király gróf Lambert Kristófot nevezte ki az erősség
parancsnokának, aki azonban 1529-ben a fenyegető török veszély közeledtével reménytelennek
tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújtatta a várost. Az érkező török hadak csak
megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kai a, azaz „égett város”.
Az újra felépített Győrt olasz építőmesterek által tervezett városfal vette körül. Sok új épület épült
reneszánsz stílusban.
A tizenöt éves háború idején (1591-1606), 1594-ben gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány föladta a
győri várat, de a magyar és osztrák seregek Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezénylete alatt
már 1598-ban visszaszerezték. Ezt a rövid időszakot leszámítva Győr földrajzi elhelyezkedésének
köszönhetően mentes volt a tőrök uralomtól. A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb
elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török megszállás alóli
megszabadulást követően jutott el. Ekkor alakult ki a győri városközpont barokk jellege.
Győr számára nyugodt fejlődést eredményeztek az 1600-as évek: újjáépült a város. A középkori város
szerkezete megmaradt, csak új épületekkel gyarapodott. 1686-ban Buda felszabadult, az alkalmi
portyázások veszélye elhárult, az egész ország „barokkizálása” megindult. Ekkor szinte az összes város
barokk stílusban épült át.
A Rákóczi-szabadságharc idején (1703-1711) Győr fejlődése nem állt meg, a polgárházak zöme ekkor
épült. A kereskedelem és a céhes ipar is fejlődött.
Győr 1743-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától. A kiváltságlevél felsorolta azokat
a jogokat, melyek ezentúl Győr városát illetik meg. Ezek közé tartozik többek között: a városbíró és a
12 esküdt megválasztása, a céhek alakulásának engedélyezése, a sörfőzés, vendégfogadó tartás, a
patikaállítás joga, a só árulás. Ide tartozik még a vásártartás, valamint a vám- és révjog. A
kivátlságlevél törvénybe iktatásra csak 1751-ben került sor.
A Mária Terézia féle privilégium Győr városának a régi címer elemeinek felhasználásával új címert is
adományozott. 1751-re a város címere is elkészült, (rajta: Szent István vértanú/ a város védőszentje/,
Rába, Rábca, Mosoni-Duna, Marcal, egy pajzs)
Barokk műemlékek Győrben
• Széchenyi tér (akkori főtér):
Ez volt a piac és a kivégzések helyszíne. Mária-oszlop: barokk oszlop. 16 méter magas.
Egy győri püspök emeltette a török kiűzésének emlékére.
• Szent Ignác-templom (bencés templom)
A gimnázium és a rendház közt áll a kéttornyos homlokzatú templom, az olaszos kora
barokk egyik legszebb magyarországi alkotása. A templom egyhajós, két oldalán
kápolnafülkékkel. A kápolnák XVIII. századi stukkós dísze és a főhajót borító freskó
országos jelentőségűek. A barokk berendezésből kiemelkedik a szószék és a főoltár.
Nagyon szépek a templom faragott padjai.
• Bencés rendház
A kétemeletes rendház négyszögben csatlakozik a templomhoz.
• Széchényi Múzeumpatika
A volt jezsuita gyógyszertár gazdag barokk mennyezete egyedülálló. A ma is működő
patika legértékesebb látnivalói a rokokó gyógyszeres szekrények és I. Rákóczi György
mozsara.
• Mária-oszlop
Győr monumentális korai barokk emlékműve a tér keleti felén áll. Kolonich Lipót győri
püspök emeltette Buda 1686. évi visszafoglalásának emlékére. A hasáb alakú talapzaton
hosszú oszlop áll, tetején Mária, karján a kis Jézussal.
A talapzat négy sarkán egy-egy barokk szobor áll: Szent István király,Keresztelő Szent
János, Páduai Szent Antal és Szent Lipót. A talapzat oldalán lévő domborművek is
szenteket ábrázolnak. Alul két oldalon latin nyelvű felirat olvasható az emlékmű
felállításáról. A Mária-oszlopot kőbábos korlát veszi körül.
• Kármelita templom (Bécsi kapu tér)
A templomot Wittwer Márton Athanáz karmelita szerzetes és építész tervezte, a belső
berendezés szerint szintén az ő tervei alapján Richter Ferenc karmelita testvér
műhelyében készült.
• Székesegyház
A győri római katolikus egyházmegye székesegyháza Győr legősibb részén, a Rába és a
Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon található.
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez fűződik, aki a győri püspökséget is
megalapította. Első formájában román stílusban épült a XI. században, ebből a korból
csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. A tatárjárás után gótikus stílusban épült
újjá, ekkor felmagasított szentélyt és altemplomot kapott. A XV. század elején a jobb
oldali hajó mellé Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik ma a Szent László hermát.
A törökök 1529-es győri megjelenése után a Héderváry-kápolnát lőszerraktárként
használták, a templom többi része istállóként szolgált. A XVII. század elején kezdték
barokk stílusban átépíteni. A XVII. század végén és a XVIII. század elején elkészültek a
székesegyház barokk oltárai.
 arany, márvány, fény- árnyék hatás, mozgalmasság, tömegek
 Szent István felajánlja országát Máriának (oltárképek tipikus példája)
 A székesegyház másik értékes oltárképe a Könnyező Szűz Mária. Egy ír püspök
menekítette ide, vért könnyezett Szent Patrik napján.
• Frigyláda/frigvszekrénv
Története: Egy szökött katonatiszt elvegyült a körmenetben, miközben üldözte a
hatóság. A tiszt kiverte a monstranciát (szentségtartó) a pap kezéből, ami leesett és
eltörött. Ez súlyos szentségtörésnek számított. A bűnbocsánat jegyében emelték a
szobrot.

• Polgári épületek:
 Apátur-ház (Széchenyi tér) — ma Xantus János Múzeum: Korábban a
pannonhalmi főapátok városi palotája volt.
 Vastuskós ház (Széchenyi tér): kétemeletes barokk épület, keskeny
homlokzatával néz a térre. Sarkán hengeres zárterkély látható. A XVII. században
még egyemeletes volt, akkor a városbírók tulajdona, valószínűleg egyikük
építtette rá a második emeletet a század végén. (Az épület neve onnan ered\
hogy a XIX. században egy kereskedő fűszerüzletet nyitott a földszinten, üzleti
cégérnek pedig a ház sarkához vastuskót állított a bécsi Stock im Eisen
mintájára.)
 Régi városháza (Rákóczi utca) - 1898-ig városháza, ma a városi levéltár. (A mai
épület elődjében, az azt megelőző földszintes városházában raboskodott Jókai
Mór A lőcsei fehér asszony című regényének hősnője.)
 Esterházy palota (Király utca, Széchenyi tér közelében): A Városi Művészeti
Múzeum egy több győri épületből álló múzeum-együttes, melynek főépülete az
Esterházy palota. Gróf Esterházy Gábor palotája volt. C(omes) G(abriel)
E(sterházy), az építtető monogramja és címere a kőkeretes kapu fölötti erkély
rácsán ma is láthatók. A homlokzat másik jellegzetes dísze a kapu és a zárt
sarokerkély közötti emeleti fülkében a Szűz Mária megkoronázását ábrázoló
szoborcsoport.
 Kreszta ház (Apáca utca): Kreszta János fűszerkereskedő háza: A Kovács Margit
Gyűjteménynek otthont adó győri épület szokatlan alakja miatt Győr
belvárosának egyik legjellegzetesebb épülete Keskeny, magas homlokzata
hengeresen kidomborodó sarkaival régies benyomást kelt. A ház építésekor a
tulajdonos a magas tetőszerkezetet azért készíttette, mert a padláson helyezte el
kötélgyártó műhelyét.
 Zichy-palota (Liszt F. utca) - mai házasságkötő terem (atlasz szobrok, szép
kapuzat) Győr egyik legbecsesebb műemléke ez a barokk palota. Az épület
sarkán XVII. századból származó hengeres barokk zárterkély található, belül korai
barokk falfestménnyel. A homlokzat legfőbb dísze a kőkeretes barokk kapu, két
oldalán egy-egy atlaszszoborral. A díszes bejárati kapu két oldalán görnyedő
atlaszok hordozzák az erkélyt. Az erkélyek közötti fülkében barokk
szoborcsoport: a Szent-család.
 Ott-ház (Bécsi kapu tér): Az egyik gazdag tulajdonosáról kapta nevét, jóllehet
építtetője a XVIII. század harmadik harmadában Zichy Ferenc győri püspökvolt. A
palota kétemeletes homlokzata megtéveszti a szemlélőt. Második emeleti része
ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított rész mögött csupán padlástér
van. Az így megépített nagy falfelület a barokk idő pompakedvelését szerencsés
művészi megoldásban fejezi ki.
 Altabak ház (Bécsi kapu tér): Több házból építette össze a XVII. században
Altabak János kanonok. A térre néző díszes barokk homlokzatát a sarkokon egy-
egy zárt erkély díszíti. A jobb oldali erkély mellett helyezkedik el a lizénákkal
körbefogott kapu, felette párkánnyal, melynek végein egy-egy barokk váza áll.
lizéna: a fal síkjából kiálló, hosszúkás négyszög alakú kifalazás vagy vakolatsáv.