A második ipari forradalomjelentősebb területei, néhány találmánya a gyáripar kezdetei

 1850-60 években rohamos fejlődés

 Anglia előnye megszűnt, USA és Németország elhúzott gazdaságilag, Skandinávia,
Közép- és Kelet-Európa periférián maradtak
o fejlődésük: komplementer (centrumot követve lemaradva) és deriváét (NY
igényeinek kielégítése)
o fejlődést a centrum igényei határozták meg

Lényeges változások:
1. új anyagok (műanyag, acél)
a. acélgyártás, műanyag, alumínium, üveg, papír, gumi, cement és kerámia
tömeggyártása
2. új energiaforrások (kőolaj, elektromosság)
a. petrokémia és kőolajvegyészet kialakulása
3. gépesítés és munkamegosztás (Ford T-modell gyártósora)
Találmányok
 négyütemű motor:
o 1876. Nicolaus Otto
o csendesebb, takarékosabb, könnyebben indítható
 futószalag gyártás:
o 1898. Henry Ford
o Ford T-modell
o karburátora: Csonka János, főkonstruktőr: Galamb József
 első autógyárak:
o Ford, Opel, Mercedes, Bugatti
 repülés fejlődése:
o 1900. Zeppelini: kormányozható léghajó
o 1903. Wright testvérek: motoros repülő
 elektromosság:
o Feraday: elektromágneses indukció
o Jedlik: dinamó feltalálása
o villamos motorok
o Edison: szénszálas izzó + fonográf
o 1881. első közszolgálati villamos erőmű
 kommunikáció:
o 1840. Morse: távíró
o 1876. Belle: telefon
 Puskás Tivadar: telefonközpont
o Hertz: elektromágneses hullámok – rádió
 mezőgazdaság átalakulása:
o műtrágyák, cséplőgép, traktor
  hadiipar:
o gépfegyverek, dinamit, hatótávolságnövelés, tankok, vadászgépek, harci gáz

Társadalom átalakítása
 élesen elkülönült egymástól a centrum és periféria
o nyugaton a középréteg, keleten torlódott társadalom
 monopóliumok
Mai világ
Egyes vélemények szerint ma is zajlik a második ipari forradalom, ugyanis az élet minden
terén a tökéletesítésre törekednek. Fő cél a magas hatásfok, kicsit tömeg és olcsó ár, hogy a
termékeket mindenki megvásárolhassa. Rohamos fejlődés a közlekedésben és a távközlésben.
Egyre többen alkalmazzák a napenergiát és a környezetszennyező anyagokat mellőzik.
Fogalmak:
 monopólium: A tőkekoncentráció eredményeként kialakult olyan tőkés nagyvállalat
vagy vállalatok közti szervezet, amely uralkodó pozícióra tesz szert a termelésben és
az értékesítésben. Megállapodásokkal korlátozza a szabad versenyt és monopolista
extraprofitra törekszik.
 kartell: olyan vállalati szövetség, amelyben a résztvevő felek megegyeznek a verseny
korlátozásában és a piac, esetenként az árak és a bérek szabályozásában. Laza
kapcsolatot jelent. (Németország)
 szindikátus: olyan vállalati szövetség, amelyben a résztvevő cégek közös felvásárlási
és értékesítési rendszert hoznak létre, de megőrizték termelői önállóságukat.
(Németország, Japán)
 konszern: bankok irányítása alatt különböző iparágakból létrejött nagyvállalat. A
századforduló után újonnan iparosodott országokra jellemző. (Daewoo)
 tröszt: egy-egy iparág vezető vállalatainak teljes összeolvadása. Az USA-ra jellemző
(pl Microsoft) Az USA-ban trösztellenes törvényeket hoztak. A tröszt létrejötte egy
szűk elit érdeke, a középrétegnek nem kedvez.
 korporáció: sok kisebb vállalat termelési láncát, integrációját jelenti. Az USA-ra
jellemző
 holding: a nyereséges részvények felvásárlása és nagyvállalatok ellenőrzésére alakult
egyesülés