A GYŐZTES EURÓPA GONDJAI

1923: A franciák a Ruhr-vidék megszállásával próbálták rávenni a németeket a jóvátétel fizetésére,

amivel megmenthető lenne gazdaságuk, ám a németek passzív ellenállása megállította őket, a francia
gazdaság pedig szinte összeomlott a tervük anyagi terhei miatt.

1924: Egy jóvátételi konferencia alkalmával az USA kidolgozta a Darwes-tervet, miszerint jelentős
kölcsönnel és tőkével támogatják a németeket, hogy azok talpra tudjanak állni, és megfizetni a
háború győzteseinek járó háborús jóvátételt, ami által az angolok és franciák is törleszthetik
adósságukat az amerikaiak felé. (liberális gazdasági felfogás kapott szárnyra, miszerint jobb, ha az
állam távol marad a gazdaságtól)

1920-as évek: Nő a szélsőjobb és szélsőbal kommunista pártok jelentősége (különösen

Oroszországban), akik demagóg módon, az utcán tüntetve, bármilyen eszközök segítségével képesek
voltak megkísérelni a hatalomra jutást. (Az életkörülmények romlása és a gazdasági nehézségek csak
segítették szándékaikat.) -> Német weimar-i köztársaság

1919 januárja: A Spartacus- csoport (szocáldemokratákból lett kommunisták) megkísérelték a

hatalomátvitelt Berlinben, őket leverték, majd áprilisban Münchenben próbálkoztak, ám ott is egy
hónapig tudhatták magukénak a hatalmat.

1922: Rapallo-i szerződés a németek és oroszok között, amivel megegyeztek abban, hogy mindketten
felfüggesztik az egymással szembeni jóvátételi igényeiket. (A németek a teljesítés politikáját akarták
követni.)
1925: Locarno-i szerződés a németek és franciák között (a Ruhr-vidék megszállási kudarca és a
Darwes-terv kiélezte kettejük viszonyát, de a szélsőséges erők előretörése is felpaprikázta a
franciákat), amely szerint a németek nyugati határai garantáltak, és a franciák kiüríthetik a Ruhr-
vidéket. (Németország-> Népszövetség)

1928: Kellog-Briand Paktum: Az amerikaiak és franciák lemondanak a háború alkalmazásáról.

1919: Young-terv létrejötte, amely csökkentette a németek háborús jóvátételének összegét (114
milliárd márkára) és a befizetési határidőt is későbbre tolta (1988.).

szüfrazsett mozgalom: a nők egyenjogúságát követelő mozgalom.

AZ OLASZ FASIZMUS ÉS A TEKINTÉLYURALMI RENDSZEREK

1915-ben az antant oldalán léptek háborúba (mivel azok az olaszok lakta területeket és kis-ázsiai,
valamint balkáni befolyást ígértek nekik), ám a franciák inkább a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot
kívánták erősíteni, így az olasz gazdaság teljesen kimerült, az emberek nyomorogni készültek.
(d’Annunzio vezetésével olasz nacionalista csapatok vonultak Fiume-be, majd elfoglalták azt.)

1920: Létrejön a szélsőjobboldali Nemzeti Fasiszta Párt Mussolini vezetésével, amely elítéli a
kommunistákat és a polgári demokratákat, gazdasági és nemzeti felemelkedést, a kisemberek
felkarolását és a tőke korlátozását ígérte. (A kommunisták csak 1921-ben tudtak szerveződni, így
kevesebb jelentőséggel bírtak, mint fasiszta társaik.)

fasiszták: Lecsúszott kisemberek, szocialisták és háborúból visszatért katonát, akik haraggal

gondoltak a háború alatt meggazdagodott munkaadóikra (Harci Szövetség). Jellemző volt rájuk a
fekete ing, a katonás köszönés és Mussolini tisztelete, számukra a hatalom megszerzése és annak
megtartása elsőbbséget érzett az ideológia mellett, amit terrorakciókkal vívtak ki maguknak.
1922: Marcias u Roma (Menetelés Rómába!)- Mussolini szervezésével elindultak a hatalomátvétel
szándékával, a háború azonban nem történt meg, III. Viktor Emanuel kinevezte a fasiszta vezetőt
miniszterelnöknek.

fasiszta állam: Mussolini magát duce-nak szólíttatta, felszámolta az alkotmányosságot,a parlamentet,

illetve a sajtót, minden kérdésben a Fasiszta Nagytanács döntött, létrehozta a korporációs rendszert
(a munkaadók, munkavállalók és az állam együttesen kezelték a munka világában felmerülő
problémákat, ezzel a demokrácia látszatát kívánták fenntartani.)-> IX. Pius pápa fellépése indította el
a hivatásrendiség elvét.

1929: A laterán-i szerződésben Mussolini elismeri a katolikus vallás mint államvallás, valamint a
Vatikánt független államként.

KÖZTES-EURÓPA AZ ÚJ VILÁGBAN

Köztes-Európa: Az első világháború után kialakult légió, amelyet nyugatról a németek és az olaszok,
keletről pedig az oroszok határoltak, és amely a Párizs környéki békék alkalmával jött létre. (Nagy
birodalmak szétesésével, területeiket elvesztő kisállamokból tevődött össze.) Nemzetállamok
kialakítására törekedtek, ami az etnikai sokszínűség miatt feszültséget szült az országok és államok
között. Önállóságuk azon múlott, hogy a németek és szovjetek mikor lesznek képesek talpra állni, és
uralmuk alá vonni a térséget.)

1921: A lengyelek az oroszokkal vívott háború után, a rigai béke alkalmával kialakítják keleti
határaikat.

AUSZTRIA: A keresztényszocialisták és a szociáldemokraták révén nem tudtak érvényesülni a

szélsőséges pártok, demokrácia épült ki, de a gazdasági nehézségek fennálltak, az 1930 utáni
gazdasági válság kialakulásával pedig szükségessé vált diktatúra bevezetése az önállóság megtartása
érdekében.

Anschluss: Ausztria Németországhoz való csatlakozása.

CSEHSZLOVÁKIA: Soknemzetiségű ország, ahol a csehek voltak túlsúlyban, megörökölte a Monarhia

fejlettebb ipari területeit, így magasabb életszínvonal jellemezte.

ROMÁNIA: Soknemzetiségű állam, problémát jelentett az eltérő kultúrájú és gazdasági területek

összekovácsolása. A háború után földet osztottak, hogy ezzel meggyengítsék a magyar
földbirtokosok, az egyház és a közösségek helyzetét. Alkotmányos királyság volt az államforma.

SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG (Szerbia, Montenegró, Horvátország, Délvidék, Szlovénia):

Főképp szerbek jellemezték lakosságát. (A horvátok és szlovének nem törődtek bele kisebbségi
helyzetükbe, Szeparista szervezetek alakultak.)

1929: Diktatórikus uralom, Jugoszlávia létrejötte.

kisantant: Magyarellenes védelmi szövetség, amelyet Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia alkotott.

(1920-21.)
A BOLSEVIK OROSZORSZÁG

hadikommunizmus: A bolsevikok államosították az ipart, a kereskedelmet, a parasztoktól elvették

saját földjeiket, a termelés központi irányításon alapult, amely a piaci viszonyokat teljesen kizárta.

1921 májusa: Matrózlázadás Kronstadtban, amelyet a Vörös Hadsereg tudott leverni.

NEP: Lenin által bevezetett új gazdaságpolitika, amely korlátozott mértékben visszaállította a piaci
viszonyok szerepét, illetve a pénzforgalmat, a parasztoknak pedig engedte a beszolgáltatásokon
(terményadó) felül megmaradt terményeik megtartását.  Részleges kapitalizmus

1922: Létrejön a Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Kaukázuson túli területek, akiknek
ugyan adott volt az elszakadás joga, mégis központi akarat érvényesült.)  Totális diktatúra

tervutasításos rendszer: A külföldi tőke és technológia beáramlásától tartózkodó szovjet állam az

iparosodásra fektetett nagy hangsúlyt, a gazdaság irányítása a központ feladata volt, amely ötéves
terveket adott ki a szervezeteknek.

kollektivizálás: Mivel a paraszti réteg ellentmondott a kommunista eszméknek, a mezőgazdaság

átrendezésre kényszerült, amivel a parasztokat termelőszövetkezetekbe (kolhozokba)
kényszerítették.

sztahanovista mozgalom: Az az elvárás, amely a munkásokat túlteljesítésre kötelezi.

1924: Lenin halála, Sztálin hatalomra kerülése.

Gulag: Orosz kényszermunkatábor.

személyi kultusz: Egy vezető túlzott dicsőítése, amely róla alkotott szobrokban, folytonos éljenzésben
és imádatban nyilvánul meg.

A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A KIUTAK KERESÉSE

kunjuktúra: Gazdasági fellendülés.

1929: Tőzsdepánik (tőzsdekrach) kialakulása, hiszen a bérek és felvásárlások nem nőttek olyan
ütemben, mint a termelés, így a piac nem tudott lépést tartani azzal.  A bankok is csődbe mentek,
mivel mindenki ki akarta venni befektetéseit a részvények elértéktelenedését követően. Az emberek
hite megrendült a polgári demokráciában, a szélsőséges pártok népszerűsége azonban nőtt.

Keynes-elmélet: Az állami beavatkozást kell növelni, az embereket fogyasztásra és további

termelésre ösztönözni, valamint az addig háttérbe szoruló ágazatokat támogatni (közlekedés,
szolgáltatások, energiatermelés).

1932: Roosevelt lett az amerikai elnök.

New-Deal: Franklin Delano Roosevelt, amerikai elnök nevéhez fűződik, amivel megmentette a
bankokat és a gazdaságot. Inflációt gerjesztett, olcsóbbá tette az állami beruházásokat,
közmunkaprogramot indított el. Bevezette a minimálbért, szabályozta a termelés mennyiségét,
létrejött a társadalombiztosítás (nyugdíj, egészségügyi biztosítás).

1933: Bankzárlat Amerikában, amellyel Roosevelt megakadályozta a tömeges befektetések kivételét

a bankokból.
Polgári Takarék Hadsereg: Roosevelt által fiatalok számára létrehozott szervezet.

A GYARMATI VILÁG MEGRENDÜLÉSE

Herzl Tivadar: Megalkotta a zsidóság Palesztinába történő telepítését, amellyel létrehoz számukra
egy államot. Ezzel a lépéssel kiváltotta az előzőleg az angolok által cserben hagyott arabok haragját.
(Az angolok, hogy elnyerjék az arabok támogatását, korlátozták a zsidók vándorlását.)

nemzeti burzsoázia: Kapitalista elveket követő polgárság, a gyarmatok megerősödésével jöttek létre.

Gandhi: Az indiai függetlenségi mozgalom vezetője, aki erőszakmentes mozgalmat hirdetett, a

muzulmán-hindu ellentét enyhítésére törekedett, illetve a kasztrendszer eltörlésére. (Hiába tanultak
Angliában, vették fel azok szokásait, a britek nem voltak hajlandóak befogadni őket, így a brit
gyarmatosítás ellen fordultak.)

1930: A Gandhi által szervezett sómenet. (A megadóztatott só helyett a tengeri só kinyerésére

buzdította az angolokat.)

1921-22: washingtoni konferencia, ahol a Csendes-óceán térségének erőviszonyait határozták meg.

(A britek engedményekre kényszerültek, Kínában a nyitott kapuk elve érvényesült, amely az USA-nak
kedvezett.)

Tanaka: Japán tábornok, miniszterelnök.

1931: Japán megtámadta Kínát, majd létrehozta a Mandzsukuo nevű bábállamot.

1921: Kínai Kommunista Párt megalakulása (orosz támogatás), amely élére később Mao Ce-tung
került (a parasztokra alapozta politikáját, földet ígért azoknak).

Kuomitang: Szun Jat-szen által vezetett nemzeti párt.

A NÁCIZMUS NÉMETORSZÁGBAN

Náci mozgalom (nemzetiszocialista): A háborúból hazatért fiatalok tették ki nagy részét, akik
számára ellenszenvessé vált a meggazdagodott civil réteg, így a szélsőjobboldali pártokat erősítették,
diktatórikus hatalom létrehozására törekedtek, a demokráciát elvetették.

1923: müncheni sörpuccs, amelyet Adolf Hitler vezetett.

Mein Kampf: Hitler gondolatait, politikai nézeteit összefoglaló könyv.

Fajelmélet: A náci ideológia központja, mely szerint a németek (árja) felsőbbrendűnek számítanak a
többinél (zsidók,feketék, szlávok).

Antiszemitizmus: Faji alapú zsidóellenesség.

SA: A náci párt rohamosztaga, amely a megfélemlítés eszközével élt.

Hindenburg: Német köztársasági elnök.

1933. január 30. : Hitler kancellár lesz, felszámolja az alkotmányosságot, rendeletekkel kormányzott,
a törvényhozás nélkül.

1933: Hitler kizáratta a kommunistákat, a Reichstag felgyújtását ürügyként használta erre.

1934: Leszámolás az SA-val, ami megvetette a Hitler féle hatalom megragadását.

1935: nürnbergi törvények, ami a zsidó németeket megfosztotta állampolgárságuktól.

devizagazdálkodás: A Neue Plan értelmében a kivitelt és a behozatalt is teljes állami ellenőrzés alá
vonták.

A VILÁGHÁBORÚ KÜSZÖBÉN

1933: Hitler kilépett a Népszövetségből, bevezette az általános hadkötelezettséget.

1935: Modern fegyvernemek fejlesztése Németországban, Saar-vidék Németországhoz való

csatolása.

1936: A németek bevonultak a Rajna-vidékre. ( A nyugatiak az engedménypolitika révén nem léptek

fel ellenük, holott az fegyvermentes övezetnek számított.)

1935: Francia-szovjet együttműködés.

1936: Abesszínia olasz területté lesz, ami szembefordítja a britekkel és a franciákkal.

1936: Berlin-Róma tengely.

1937: Olaszország is csatlakozik az antikomintern paktumhoz (japán, német).

1931: Spanyol köztársaság, a monarchia összeomlása.

1936-39: Spanyol polgárháború, amelyet Franco( olasz, német támogatással) jobboldali felkelést
robbantott ki a köztársaságiak (orosz támogatás) ellen.  A nyugatiak a be nem avatkozás politikáját
követték, Franco és a katonai diktatúra győzelmével ért véget.

1938 márciusa: Anschluss.

1938 szeptembere: A Szudéták vidéke német uralom alá került.

1939: Szlovákia függetlensége, a csehszlovák kormány Londonba emigrált félelmében, a megmaradt

Csehország német befolyás alá került Cseh-Morva Protektorátus néven.