Jugoszlávia felbomlásának kronológiája

1991 Szlovénia kikiáltotta függetlenségét, majd az ún. tíznapos háborúban

meg is védte azt. A jugoszláv csapatokat októberre kivonták Szlovéniából,
amely így gyakorlatilag független állammá vált.

 
1991- Horvátország Szlovéniával egy időben szintén kikiáltja a
1995 függetlenségét. A jugoszláv (tulajdonképp szerb) vezetés a függetlenedni
akaró horvátokat csak bizonyos, szerbek lakta területek átengedése fejében
engedte volna kiválni Jugoszláviából, erre azonban a horvátok nem voltak
hajlandóak. Ezért kitört a háború. Bár nemzetközi közvetítő tárgyalások,
tervezetek születtek, ezek nem hoztak eredményt. A harcok évekig tartottak,
a szerbek kikiáltották az ún. Szerb Krajina Köztársaságot, amely 1995-ben
lett ismét Horvátország része.

 
1991 Macedónia harmadikként kiáltotta ki függetlenségét a jugoszláv
tagköztársaságok közül 1991 őszén.
  
1992- Bosznia-Hercegovinában is összetűzések kezdődtek. A háborúvá
1995 szélesedő konfliktusban szerbek, bosnyákok és horvátok harcoltak egymás
ellen. A szerbek katonai sikereit (ekkorra már csak nevében létezett a
Jugoszláv Néphadsereg, mert gyakorlatilag csak szerbek harcoltak benne)
csak a NATO 1995-ös beavatkozása és az USA által is támogatott bosnyák-
horvát összefogás késztette meghátrálásra. Az ebben az évben aláírt daytoni
egyezmény elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét, s emellett 51-
49% - os arányban felosztották egy bosnyák-horvát föderációra és egy szerb
autonóm államra, a közös ügyek azonban ezek szövetségi államának
hatóságait illetik.

 
2006 Montenegró függetlenné válása egy hosszabb folyamat eredménye
volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi
Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-
ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két
állam laza szövetségén alapult. Montenegró végül 2006-ban népszavazással
mondta ki függetlenségét.

 
  
1991- Koszovó Jugoszlávia fennállása idején Szerbia része volt, 1989-ig annak
2008 autonóm tartományaként. Akkor a Slobodan Milošević irányítása alatt álló
jugoszláv vezetés megszűntette autonómiájukat (a Vajdaság autonómiájával
együtt). Koszovó albán lakosságában ezután felerősödött az elszakadási
törekvés. 1991-ben titkos népszavazással kiáltották ki függetlenségüket.
1998-tól fegyveres felkelést kezdtek Szerbia ellen. A szerbek katonai
válasza során elkövetett atrocitások és a harcok miatt megindult
menekülthullám, valamint a sikertelen nemzetközi tárgyalások
következtében a NATO megkezdte Szerbia bombázását. A tartomány
igazgatását 1999-ben az ENSZ vette át. 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta
függetlenségét. Több tucat állam ismerte el, de a világ országainak többsége
nem.