A német egység

Az 1848-as forradalom nem oldotta meg a már 1834-ben felmerülő német egység
kérdését, viszont az alkotmányosság és a jobbágyság felszámolásával letette a
gazdasági és ipari fejlődés alapköveit. Így gyors ütemben épültek a vasutak és az
angol tőke áramlása is megindult, amelyek ugyancsak egy egységes Németországot
kívántak.
A dinasztikus megoldás működőképesnek bizonyult, az egység megalkotására pedig
két uralkodóház is esélyes volt: A Habsburg és a Hohenzoller. A Habsburg Birodalom,
a nagynémet egységet preferálva, az államok lazább egységét akarta megvalósítani,
amelyek önállósággal bírnak továbbra is. Poroszország azonban etnikai összetétele, és
katonai, illetve gazdasági helyzete révén eredményesebben léphetett fel. Vezetésével
a kisnémet egységet próbálta létrehozni, amely egységes nemzetállamot ígért. Erre a
porosz miniszterelnök, Otto von Bismarck is törekedett, hadseregreformjával
bevezette az általános hadkötelezettséget, ezzel minden felnőttkorú férfi számára
kötelezővé tette a katonai szolgálatot. Mivel tudta, hogy a három nagyhatalom
számára semmi kedvező nem lenne egy erős Németország létrejöttében,
megengedte, hogy az orosz csapatok porosz területeken is üldözzék a lengyeleket,
majd arra törekedett, hogy Franciaországot és a Habsburg Birodalmat külön-külön
legyőzze. Félrevezette III. Napóleont azzal, hogy nem áll szándékában egész
Németországot egyesíteni, és a franciák területeket kaphatnak a Rajna mentén. 1864-
ben a dánok által elfoglalt Schleswig és Holstein területéért lépett háborúba együttes
erővel Poroszország és Ausztria, amelyet sikerként könyvelhettek el. Két évvel
később, amikor Bismarck magáénak tudhatta Holstein területét is, szembekerült az
osztrákokkal, majd Königgrätz-nél végső csapást mért rájuk. A kettejük közt zajló
háború lezárását az 1866-ban megkötött prágai béke jelentette, ami alkalmával
Ausztria nem veszített ugyan területeket, de bele kellett egyeznie a német egységbe.
Ekkor jött létre az Északnémet Szövetség, majd hamarosan sor került a franciákkal
való összecsapásra is, akiket 1870-ben legyőztek Sedan-nál, így a poroszok egészen
Párizsig vonulhattak, a siker hatására pedig már a délnémet államok is
csatlakozhattak. A Német Császárság megszületését a versailles-i palota
Tükörtermében hirdették ki, 1871. január 18-án. A franciák rendszere romlott
vereségük után, az ország államformája köztársaság lett. Reménykedtek abban, hogy
békét tudnak kötni a németekkel, ám Párizsban munkásfelkelés tört ki, mire 1871.
márciusában kommün alakult, amit a kormány porosz segítséggel véres harcok során
levert. A Frankfurtban kötött májusi béke során kénytelenek voltak ők is elismerni az
egységes Németországot, hadisarcot vállaltak, valamint elvesztették Elzászt és
Lotharingiát. Megalakult egy gyorsan fejlődő nagyhatalom, ahol a birodalmi
miniszterelnököt, másnéven kancellárt a császár nevezte ki, és neki is volt felelős,
nem a törvényhozásnak.