Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön (olvasónapló)

Általános információk:
Szerző: Móra Ferenc
A mű címe: Kincskereső kisködmön
Műfaj: ifjúsági regény
A mű keletkezése: Az író a regény megírásakor (1918) nem elsősorban tényleges élményeit
írta meg, hanem gyermekkora érzéseit örökítette meg.
Szereplők:
• Gergő - főhős
• Bicebóca - Gergő osztálytársa
• Janó bácsi - játékáruló tót
• Messzi Gyurka - csősz
• Marika - Gergő beteg kishúga
• Bordács gazda - Gergő keresztapja
• Küsmödi Kelemen - bűbájos ember
• Báró bácsi - cigány ember
• Csorbóka úr - könyvkereskedő, mézeskalács árus
• Kese kalapos - tanító, kalaposmester
• Malvinka - kisruha-varrónő
• Habók Fügedi – toronyőr
• Titulász bácsi – orvos

Rövid tartalom:
"A szeretet az élet!" Ezt megtanulni nem kis feladat, főleg Gergő számára. A kisfiú és szülei
nagy szegénységben élnek egy malomházban. A szülők odaadással, bölcsességel és nagy-
nagy szeretettel nevelik gyermeküket. De hát milyen egy gyermeki lélek? Szerintem, ezt mind
tudjuk a legjobban. Gergő mindig álmodozik, terveket sző, és szeretne olyan gazdag lenni,
mint a vele egykorú és egy társaságban lévő gyerekek. Mindent odadna azért, hogy szép
ruhákban járhasson, főként egy csizmáért, amelyet a bíró fia húz a lábára nap mint nap. És
láss csodát, Gergő megkapja vágyai tárgyát, a csizmát. Aztán szép lassan rá kell jönnie, hogy
ez sem teszi boldoggá, hiszen a csizmában nem lehet sem járni, sem pedig kapálni. Pedig a fiú
számára a boldogság keresés mellett fontos a munka szeretete is, hiszen az erőt és önbizalmat
ad az embernek. Mégis valahogy Gergőn elhatalmasodik a gazdagság iránti vágy, amiből nem
akar engedni. Erre a helyzetre pedig nincs más megoldás csak és kizárólag a mesék világa.
Azt gondolja, hogy: "Ki ma szegény, holnap gazdag lehet!" Talán így van, talán nem.
Mindenesetre az édesapa megpróbál kedvében járni a fiának és egy ködmönt ajándékoz neki,
amelyben egy tündér lakozik. A kiskabátot a szülők féltő gonddal és szeretettel készítették,
hátha majd ez valamelyest enyhít a fiú gazdaság iránti vágyán.
Gergő türelmetlenül várja már, hogy elkészüljön a nagy mű, és persze mindjárt egy álmot is
kapcsol hozzá. Azt képzeli, hogy a ködmön őt kincses nagyúrrá fogja tenni. Épp hogy
elkészül a ruhadarab, amikor a fiú édesapja elhalálozik, de a szívében lakozó tündér tovább él
a ködmönben és végigkíséri Gergő további életét, amely eléggé nehézkesnek ígérkezik. Szép
lassan rájön, hogy a vagyonos emberektől sok jót nem várhat, mert azoknak a szíve üres és
nincs benne semmi emberi érzés. Felismeri, hogy vannak jó és rossz emberek, és a ködmön is
csak akkor simul jól az emberhez, ha jót cselekszik, emberségesen viselkedik. Így aztán, ha
bűnt követ el, a kabát szorítani kezd, és már egyáltalán nem kényelmes viselet. Az élet nagy
igazsága kezd Gergő számára is egyértelművé válni, miszerint a tündér nem is az ő
ködmönében lakozik, hanem az emberek szívében. Segítségével valódi kincsre lel, megtalálja
önmagát és a saját lelkéhez vezető utat.

SZÉPEN SZÓLÓ MUZSIKA

Gergő egy utcai árusnak friss vizet adott, s az cserébe egy körtemuzsikát adott neki, ami csak
akkor szólal meg, ha jó gyerek fújja. Egész végig fújta Gergő, még a beteg húgának sem
akarta odaadni. Később már odaadta volna, de Marika meghalt. Onnantól kezdve nem szólalt
meg a körtemuzsika.

A CINEGÉK KIRÁLYA
A gyermeki bú hamar elszáll, s Gergő néhány nap múlva kedves időtöltésének hódolt, cinegét
fogott. Messzi Gyurka szerint ez nem a cinegekirály volt. Onnantól Gergő csak a legszebb
cinegét akarta megfogni, ami sikerült is. Ám oly szomorúan énekelt, hogy a fiú elengedte.
Másnap őt is ágyba kényszerítette a torokgyík. A fiú lázálmában a cinegekirály a halál fekete
hollójával harcolt.

AZ ŐSÖK KINCSE
Gergő betegsége hamar elmúlt, s étvágya jobb volt, mint valaha. A szegénység ellenére
galambhússal kényeztették volna, ha Küsmödi be nem lépett volna és meg nem ette volna.
Furcsa szavakkal állítólag kiűzte Gergőből a torokgyíkot, majd az apját akarta az ősök
kincsének keresésére rávenni, de ez sikertelen volt.

A SARKANTYÚS CSIZMA
Gergő elhitte az ősök kincséről szóló mesét. Sőt Küsmödi bogarat ültetett a fülébe s csizmát
akart venni magának. Noha itt-ott segédkezett a fiú, a kis pénzből szülei ábécéskönyvet
akartak venni neki. Végül megkapta szüleitől s erősen dicsekedett vele mindenkinek, de
csizmában nehéz egy mezítlábas gyereknek a mindennapjait élni. - Látod, így jár a csirke,
mikor fecskét akar játszani. Ne kívánkozz te sarkantyús csizmára, mezítláb is megnőhetsz
akkorára, mint a bíró fia.- mondta az apja.

HOGYAN TANULTAM MEG OLVASNI?

A tél beszorította Gergőt a sutba, s ott talált ki furcsa játékokat. Az apa elhatározta, hogy ideje
lenne iskolába járatni a fiút. Az anya féltette-óvta mindentől a fiút. Nem engedte ki a nagy
télbe sem, ezért otthon tanította írni. Az s betűhöz különös emlékek fűzik Gergőt és az írót
egyaránt.

A GYÉMÁNTCSERÉP
Később megkapja az Ezeregyéjszaka meséit, amely hatására Gergő Aladdin szerepébe éli bele
magát, s egyből fel is megy a padlásra csodalámpát keresni. Csak egy üvegdarabot talál, ami
képes volt megváltoztatni az őt körülvevő környezetet. Gergő úgy gondolja, hogy a tükörben
Tündérországot látja, pedig csak a törött üveg töri meg a fényt. Ez lesz a legféltettebb kincse,
de nem sokáig. Mikor egyik séta alkalmával egy templom ablakán bekukucskál, s meglátja
Isten képét, a szomorú arcot látva neki ajándékozza a kis üvegdarabot. A templomban alszik
el, s csodás álmot lát: Isten vidáman osztja szét a kegypénzt a szegények között, s még egy
angyal is segít neki.

MIBEN LAKIK A MAGYAR TÜNDÉR?

Gergő hazafelé tart. Nem is gondolja, hogy szülei és mindenki őt keresi. otthon jóllakatták, ő
elmesélte törtnetét, de mindenki csak álomnak hitte azt. Amikor megkérdezik tőle, hogy mi
szeretne lenni majd az életben, Gergő egyből rávágja: kincskereső. Gergő kifejti, hogy
Aladdinnak ott volt a lámpában a szellem, de neki sem lámpája, sem segítő szelleme nincsen,
ezért édesapja megígéri neki, hogy varr egy kisködmönt számára, s szellem helyett tündér fog
lakozni benne, aki segíti Gergő útját. A ködmön csak akkor varázserejű, ha a gazdája viseli,
ezért télen-nyáron hordania kell, s csak az igazat mondhatja benne.

AZ UTOLSÓ ÖLTÉS
Készül is a ködmön, de édesapja hamarosan meghal. Gergő úgy gondolja, hogy a tündér, akit
eddig nem látott, apja halálakor költözött bele a ködmönbe. Édesanyjától a tündérek felől
érdeklődik, hogy mikor látni őket, mert idáig még egy sem jelent meg neki. Édesanyja azt
mondja Gergőnek, hogy ha segített már a koldusokon, akkor bizony látott már tündért is.
Gergőnek sem kell több, elmegy hát és segít szegényebb barátain.

MEGY A KÖDMÖN VILÁGGÁ

Bordács keresztapa később elviszi őt saját földjére, mondván felneveli a gyermeket, s
megtanítja az életre. Gergő azonban dühös lesz amiatt, hogy étlen-szomjan kell dolgoznia a
földeken, ráadásul a ködmönét is el akarják adni. Gergő úgy dönt tehát, hogy hazaszökik
édesanyjához.

CSONTOS SZIGFRID
Az anya örül, ugyanakkor tudja , hogy nagy a szegénység is. Gergő hajlandó inkább elmegy
inasnak valahova, csakhogy a ködmön az övé maradhasson. Be is áll Csorbóka úrhoz a
könyvesboltba, s míg az úr a városban intézi ügyeit, Gergő talál magának egy érdekes
könyvet, amit olvasgathat. Közben jönnek, és a könyvet szeretnék megvenni, de Gergő inkább
lekenyerezi az embereket Csorbóka úr mézeskalácsaival, csakhogy békésen végig tudja
olvasni a könyvet. Csorbóka úr rájön Gergő tettére, ezért elzavarja őt.

MALVINKA
Gergő megismerkedik Malvinkával, akiről azt hiszi, hogy a ködmönben lakozó tündér, pedig
nem más, mint varrónő.

MEGURASODOM
Malvin megtanítja Gergőnek, hogyan is kell udvariasan ennie, innia, hogyan viselkedjen
elegánsan, úrhoz illő módon. Malvinka szinte pótanyukája lesz Gergőnek.

GÁ-BOR-KA, GÁ-BOR-KA...
Eljön az iskolakezdés ideje, amitől Gergő fél egy kicsit. Gáborka mellé ültetik, akinek
édesapja varga, ezért gyönyörű csizmája van. Malvin készíttet édesapjával egy csizmát Gergő
számára, ami egyfolytában Gáborka nevét csikorgatja: „Gá-bor-ka!”. Egy nap azonban
Gáborka hiányzik az iskolából – meghalt. A varga készít még egy utolsó csizmát fiának,
mondván a mennyben is jól kell kinéznie. A csizmát valójában Báró cigány öt mezítlábasának
készítette.

PULI
Gergő társait szemléli. Némelyik teljesen más , mint ő. Nagyon megszégyenül, amikor
Cintula kutyának hívja, mert a pad alatt bujkál.

NÉHA A BŐ KÖDMÖN IS SZORÍT

Gergő barátja halála után nem megy már játszani a többi gyerekekkel, de kis idő elteltével
újra barátai felé fordul. Úgy érzi, hogy egy láthatatlan szem figyeli őt, mert a ködmön
szorítani kezdi, amikor tétlenül hagyja, hogy édesanyja cipekedjen. Miután pedig
szégyenkezve édesanyja segítségére siet barátaival, a ködmön azon nyomban kienged.

AZ EZÜSTKÖRÖM
Gergő továbbra is nagy képzelőerővel bír. Malvinka gyűszűjét ezüstkörömnek nézi. Nem
tetszik neki a város, csupa furcsa ember van ott.

A BŰBÁJOS ELŐKERÜL
Az iskola a piacra nézett. A sok portéka a fiúkat kicsalogatta. Gergő ismét bajba került, mert
Cintulára hallgatott. Végül ő nem figurázta ki Küsmödit.

A KIS BICE-BOCA
Egy nap új osztálytársuk érkezik, aki két mankóval közlekedik. Egyik gyerek sem szeretné,
hogy az új fiú mellett kelljen ülnie, ezért kénytelen a kemencekuckóban meghúzni magát a
tanítás alatt. A kis bice-bócáról kiderül, hogy Küsmödi Kelemen unokája. A többiek látják,
hogy a kisfiú nem is hozott elemózsiát magával, ezért kisegítik őt egy kis étellel, s együtt
kísérik haza. Kezdik befogadni bice-bócát, akit a tanító Gergő mellé ültet, így hamarosan jó
barátokká válnak.

PÉTER APÓ
Egy nap nem Küsmödi ment a kis bice-bócáért. Péter apó volt az, aki szintén a bányában
dolgozott régen. Ő nem volt olyan félelmetes. Gergő szívesen beszélgetett volna vele. Ő
levitte a fiúkat a bányába is.

AZ ÉGBELÁTÓ
Közeledik a Karácsony, s a tanító versenyt hirdet a tanulók között: a legjobban teljesítő tanuló
kap tőle egy égbelátót. Gergő és a kis bice-bóca között folyik a verseny, ami egy matematika
dolgozaton múlik.Bice-bóca hibátlanul oldja meg az összes feladatot, de a dolgozatfüzeteket
Gergő viszi el a tanítónak, így út közben lehetősége van átírni bice-bóca füzetében az
eredményeket, hogy az égbelátót megszerezhesse. Délután már viszi is a tanító bácsi az
égbelátót Gergőnek, s felállítja az udvarban. Ám Gergőt a kisködmön úgy szorítja, hogy már
nem bírja elviselni. Nem véletlenül, hiszen nemcsak a tanítót csapta be, hanem bice-bóca
barátját is.

ELVISZ A MARKOLÁB
Lelkiismeret-furdalása van, ezért úgy dönt, hogy saját maga viszi el az égbelátót bice-bóca
barátjának, s bocsánatot is kér majd tőle. Ám eltéved a sötétben, s egy bányagödörbe zuhan.
Magához tér, majd a bányajáratokon át jut el Petihez, vagyis bice-bócához. Peti elmeséli,
hogy mindig olyan ködmönről álmodozott, mint amilyen Gergőnek is van. Gergő nemcsak a
messzire látót hagyja ott, hanem leveti ködmönét is, s ráhajtja az égbelátóra. Ekkor hirtelen
felrobban a bánya.

A KÖVEK MEGSZÓLALNAK
Az utolsó részben minden jóra fordul. Már tavaszodik, amikor Gergő magához tér a
kórházban. Pálistók Peti és ő megmenekültek a bányarobbanástól, de Küsmödi sajnos
odaveszett. A bányacéh ünnepélyesen saját gyermekévé fogadja a két fiút, és vállalja a
neveltetésüket, taníttatásuk költségeit.