Yasemin SARIKAYA
Riscul de incendiu în centre istorice urbane: studiu de caz — citadela din Ankara
Urban Fire Risk in Historic City Centres: the Case of Ankara Citadel
Tûzveszély a történeti belvárosokban: esettanulmány az ankarai citadelláról
REZUMAT
Urbanizarea rapidã din þãrile în curs de dezvoltare are ca
urmare ºi redistribuiria populaþiei. Tendinþa principalã
este creºterea rapidã a densitãþii populaþiei la periferie, la
fel ca ºi declinul social-istoric al zonelor centrale, în
special al centrelor istorice. Aceastã diferenþiere spaþialã
ºi polarizare creeazã haos urban, social si economic, care
sporeºte diverse riscuri asociate cu catastrofele. Drept
rezultat incendiile ºi rãspândirea lor pe suprafeþe extinse
devin o importantã problemã de urbanism, mai ales în
centrele istorice, unde existã o aglomerare mai mare de
clãdiri istorice.
Legile din Turcia definesc „focul" drept „catastrofã
naturalã". Spre deosebire de celelalte catastrofe,
incendiul este provocat de obicei de neglijenþa umanã,
sau de defecte tehnice. Cauzele care provoacã incendiul
se pot determina anterior incendiului propriu-zis, iar
precauþiile si mãsurile luate pot fi eficiente în
minimalizarea efectelor focului. Cu dezvoltarea
tehnologiei, produsurile de siguranþa ºi factorul uman
devin din ce în ce mai importante în înþelegerea cauzelor
incendiilor ºi a modalitãþilor de prevenire.
1. Introducere
Cele mai multe oraºe au zone istorice care ºi din punct de
vedere estetic, istoric ºi cultural constituie cadrul de
identitate spiritualã ºi istoricã a oraºului. Ele se aflã situate
de obicei în centrul oraºului, caracteristicile lor
structurale, de regulã, se integreazã bine în oraºul ca
întreg. Activitatea de restaurare trebuie sã fie parte
integrantã a procesului general de planificare urbanã.
Deºi în anii 70, conservarea patrimoniului s-a concentrat
în special pe conservarea construcþiilor individuale ºi a
monumentelor istorice datoritã legãturilor lor strânse cu
istoria ºi religia naþiunii, strategia actualã de conservare se
concentreazã pe politici zonale de conservare ºi pe
grupuri de construcþii. Acest concept joacã deja un rol
deosebit în modelele de reconstrucþie aplicate în centrele
istorice ale oraºelor. ªi acestea, în afarã de caracteristicile
structurale, iau în considerare ºi punctul de vedere al
dezvoltãrii economiei locale ºi al vieþii sociale. (Tiesdell et
al. 1996)
Clãdirile istorice sunt valori unice ale oraºelor, de
neînlocuit în caz de degradare sau distrugere. Tocmai din
acest motiv, protecþia lor este datoria proprietarilor lor, a
guvernelor ºi a instituþiilor publice. Potrivit articolului 4
din Charta de la Veneþia (1964) „conservarea
monumentelor istorice trebuie sã fie un proces continuu”.
Protecþia construcþiilor ºi ansamblurilor istorice este un
proces complex care presupune „existenþa unor comisii,
a unor coduri de proiectare, satisfacerea unor aºteptãri
de planificare urbanã, a unor reglementãri tehnice, a unor
reguli de protecþie împotriva incendiilor, a unor
standarde de siguranþã” (Strike 1994, p.146). Efectul
acestor complexitãþi ºi precauþii se pare cã permite
protecþia mediului istoric de schimbãri ºi cã se poate
pãstra status quo-ul în cadrul regiunii date. Totuºi,
schimbarea afecteazã fiecare oraº, inclusiv centrele lor
istorice. Cele mai multe centre istorice sunt afectate în
ABSTRACT
The rapid urbanization in developing countries due to
the process of accelerated urban growth reflects itself
by the redistribution of population and consequently
the redistribution of space whose general trend is the
decline in central areas and the fast growth on the
periphery. This spatial differentiation and polarization
drive cities into a social and economic chaos, which
increase various risks associated with disasters. As a
result, fire incidents and the spread of fire through large
areas become an important urbanization problem,
especially within the urban core where historical
buildings are concentrated.
The 'fire' is defined as 'disaster' by laws in Turkey.
Nevertheless, different than other disasters, fire is
caused by human or technical failures dominantly. Thus,
fire causes and factors could be determined previously,
and precaution and prevention efforts can be favorable
for minimizing the effects of fire. As technology
improves, fire safety products and human factors
become increasingly important for understanding the
causes of fires and how they can be prevented.
1. Introduction
Most cities have urban quarters that reflect an
aesthetic, historical and cultural sense of place and
identity through history. Such quarters are generally
blocked up in the central areas and are often an
integral part of the city with their structural features
and identities. Thus, their conservation process should
be part of the general planning process of the city.
Although in the 1970s the protection concept was
concentrated on protecting individual buildings and
monuments due to their relation with the nation’s
history or religion, today’s conservation issue is mainly
composed of area-based policies and is concerned
with groups of historic buildings. This notion is
involved in the renewal of historic urban quarters
through growth management models, especially
including local economic and social development
strategies, besides structural features. (Tiesdell et al.,
1996)
Historic buildings are unique values of cities that
cannot be replaced in case of loss or damage; so they
have to be protected as a duty of their owners,
institutions and the government. According to the
Venice Charter, Article 4 (1964) “it is essential to the
conservation of monuments that they be maintained
on a permanent basis”. There are so many complexities
while protecting those buildings and sites, such as
“…committees, design codes, town planning
requirements, building regulations, fire precautions,
safety requirements.” (Strike, 1994, p. 146) All these
complexities and control measurements would seem
to prevent any change and preserve the status quo
within the area; however, it is a fact that processes of
change are ongoing in all towns, and consequently in
their historic quarters. Moreover, most historic urban
quarters are being affected by this transformation
KIVONAT
A fejlõdõ országokban végmenõ gyors urbanizáció
egyben a lakosság, tehát az épített környezet
újraelosztásával is jár, ennek fõ tendenciája a központi
részek hanyatlása és a külvárosok gyors növekedése. Ez
a térbeli differenciálódás és polarizáció társadalmi és
gazdasági káoszt teremt a városokban, mellyel együtt jár
a katasztrófákkal kapcsolatos veszélyek megnövekedése
is. Így mára a tûzvészek és a tûz könnyû elterjedése nagy
területeken egy rendkívül fontos urbanizációs probléma
foként a belvárosokban, ahol számos történeti épület
található.
Törökországban a törvények a „tüzet" „természeti
katasztrófaként" határozzák meg. Más katasztrófákkal
ellentétben azonban a tüzet általában emberi
gondatlanság vagy mûszaki hiba okozza. A tûz kiváltó
okait elõzetesen is meg lehet állapítani, az
óvintézkedések és megelõzések hatékonyak lehetnek a
tûz hatásainak minimalizálásában. A technikai fejlõdéssel
együtt a tûzbiztonsági eszközök és az emberi tényezõk
mind fontosabbakká válnak a tûz okainak
megállapításában és a tûz megelõzésében.
1. Bevezetés
A legtöbb városnak van olyan történeti része, amely
esztétikai, történeti és kulturális értelemben is mintegy
foglalata a város szellemiségének, történeti identitásának.
Ezek a részek általában a város központi részében
vannak, szerkezeti jellemzõik és sajátosságaik rendszerint
jól beilleszkednek a város egészébe. A helyreállításuknak
is az egész városra kiterjedõ rendezési elvek szerves
részét kell képeznie. Bár az 1970-es években az épített
örökség védelme fõként az egyes épületek és mûemlékek
védelmére összpontosított, a nemzet történelmével és
vallásával való szoros kapcsolatuk miatt, a jelenlegi
helyreállítási stratégia terület-központú, és épület-
együttesekben gondolkodik. Ez a koncepció nagy
szerepet játszik már a történeti belvárosok felújításának
menedzselési modelljeiben is, amelyek a szerkezeti
jellemzõk mellett a helyi gazdasági és társadalmi élet
fejlesztésének szempontjait is figyelembe veszik. (Tiesdell
et al. 1996)
A történeti épületek a városok egyedülálló értékei,
melyeket károsodás vagy pusztulás esetén nem lehet
pótolni. Éppen ezért tulajdonosaiknak, az
intézményeknek és a kormánynak kötelessége megóvni
õket. A Velencei Charta (1964) 4. cikkelye szerint „a
mûemlékek megõrzésének egy folytonos alapon kell
mûködnie”. A történeti épületek és együttesek védelme
rendkívül összetett folyamat, feltételezi „bizottságok,
tervezési kódok, városrendezési elvárások, építészeti
szabványok, tûzvédelmi elõírások, biztonsági
követelmények” (Strike 1994, 146. o.) együttmûkõdését.
Mindezen együttmûkõdés és óvintézkedések hatására
úgy tûnik, meg lehet óvni a történeti épített környezetet a
változásoktól és megõrizni a status quo-t az adott
környezeten belül; mégis a változás folyamatai minden
várost érintenek, a történeti városrészeket is. A legtöbb
történeti várost valójában lényeges mértékben érint az
35
profunzime de transformare, de expansiunea economicã.
Dacã urmãrim îndeaproape schimbãrile suferite de
centrele urbane în ultimii o sutã de ani constatãm cã
urbanizarea intensivã, consecinþã a creºterii economice,
implicã redistribuirea spaþiului urban, odatã cu
redistribuirea populaþiei (Campbell — Fainstain, 1996).
Caracteristica de bazã a redistribuirii populaþiei este
creºterea rapidã a densitãþii populaþiei la periferie, la fel
ca ºi declinul social-istoric al zonelor centrale, în special a
centrelor istorice. Aceastã diferenþiere spaþialã ºi
polarizare creeazã haos urban, social ºi economic. În cele
din urmã aceastã zonã caracterizatã de haos ºi de
urbanizare intensivã declanºeazã un proces de declin ºi
rezultã în dezvoltarea unor cartiere cu o densitate mare a
populaþiei, ºi toate acestea provoacã apariþia în oraº, dar
mai ales în centrul istoric, a numeroase pericole (Hamza
— Zetter, 1998).În ziua de azi pericolul de incendiu ºi
rãspândirea cu uºurinþã pe mari suprafeþe a incendiilor, în
special în centrele istorice, reprezintã o problemã
deosebitã de urbanizare.
Paragraful întâi al Legii 7269 despre catastrofele naþionale,
respectiv modificãrile sale ulterioare, Legea 1051 definesc
„focul”, precum ºi cutremurul, inundaþiile ºi avalanºele,
alunecãrile de teren drept „catastrofe naturale”. Spre
deosebire de celelalte catastrofe, focul/incendiul este
provocat de obicei de neglijenþa umanã, sau de defecte
tehnice, ºi doar într-o micã mãsurã are cauze naturale.
„Incendiul” nu este o „loviturã” sau o „nenorocire”
provocatã omului de cãtre naturã. Cauzele care provoacã
incendiul se pot determina anterior incendiului propriu-
zis, iar precauþiile ºi mãsurile de protecþie luate pot fi
eficiente în minimalizarea efectelor focului. În cazul
respectãrii mãsurilor de securitate, incendiul este una din
catastrofele cel mai uºor de controlat.
Nu numai caracteristicile structurale, ci ºi caracteristicile
distinctive social-economice ale teritoriului construit al
oraºelor pot influenþa gradul de intensitate al pericolului de
incendiu. Scopul acestei lucrãri este stabilirea legãturii dintre
oraº ºi locuitorii sãi pe de o parte, ºi pericolul de incendiu pe
de alta. În prima parte lucrarea trateazã legãtura dintre
pericolul de incendiu ºi mediul orãºenesc, respectiv
planificarea urbanã, în partea a douã defineºte pericolul de
incendiu în mediul urban, factorii ºi elementele de risc. Se vor
pune în discuþie ºi factorii de risc ai incendiilor în relaþie cu
centrele istorice ale oraºelor luând ca exemplu citadela
oraºului Ankara. Apoi, pe baza factorilor de risc, se va schiþa
modelul de menþinere sub control al pericolului de incendiu,
cu scopul de a formula acele intervenþii care pot contribui la
minimalizarea pericolului de incendiu.
2. Mediul urban ºi pericolul de incendiu
Teritoriul construit este spaþiul activitãþii umane ºi este
împãrþit în funcþie de activitãþile economice ºi sociale.
Hawley (1986) împarte elementele abordãrii ecologice în:
populaþie, mediu, tehnologie, factori de organizare ºi
factori psiho-sociali. Abordarea ecologicã poate fi utilã în
examinarea caracteristicilor ºi problemelor mediului
urban, tocmai pentru cã recunoaºte componentele
sistematice ºi structurale umane ºi deosebitele lor relaþii
de interdependenþã, precum ºi datoritã faptului cã
dispune de informaþii cuprinzãtoare asupra tuturor
aspectelor mediului urban (Jennings, 1996).
În afarã de abordarea din punct de vedere ecologic, rolul
pe timp de incendiu al elementelor teritoriului construit,
se poate urmãri pe baza modelului clasic de cercetare
spaþialã dezvoltat de Lösch în 1954. Conform modelului
36
while coping with change in their economic wealth
where change in their physical structure is restricted
and controlled according to conservation policies.
When we consider the changing urban environment of
the past hundred years, we see that the rapid
urbanisation due to the process of accelerated urban
growth reflects itself in the redistribution of population
and consequently the redistribution of space in built
environment (Campbell and Fainstain, 1996). The
general trend of population redistribution is the fast
growth on the periphery and the socio-economic
decline in central areas, especially in historic centres.
This spatial differentiation and polarisation drove cities
into a social and economic chaos. In the end, this
chaotic environment, which caused rapid urbanisation,
a degradation process and the formation of more
densely populated parts, increased various risks and
disasters at city scale, especially within historic urban
quarters (Hamza and Zetter, 1998). Therefore, fire
incidents and the spreading of fire throughout large
areas has become a crucial urbanisation problem.
The first article of the Natural Disaster Law No. 7269
and its later modification, Law No. 1051, define “fire” as
“disaster” like earthquakes, floods or avalanches.
Nevertheless, different than other disasters, fire is
dominantly caused by human or technical failure rather
than by a natural event, unless a small percent of
natural causes is included. This means that fire is not a
“surprise” or “misfortune” coming from nature for
humans. Fire causes and factors can be determined
previously, and precaution and prevention efforts can
be favourable for minimising the effects of fire. That is
why fire is one of the most manageable disasters by
safety measures.
Not only structural features, but differences in socio-
economic and built environment characteristics of
quarters may lead to slightly different fire risk areas at
urban scale. Thus, the goal of this study is to help
identify the relationships between characteristics of
people and places, and the fire problem. This study
aims to explain first the relation of the fire problem with
the urban environment and planning, then to define the
urban fire risk, risk elements and factors. Afterwards,
urban fire risk factors are examined for historic urban
quarters by considering the case of the Citadel in
Ankara. In conclusion, the urban fire risk management
model is broadly structured based on the fire risk
factors for explaining what should be done at an urban
scale to minimise the consequences of fires.
2. Urban Environment and the Fire Problem
Built environment comprises humans and their
attendance to social and economic activities, where
humans determine the distribution of economic and
social activities within the urban area. Hawley (1986)
defines the elements of ecological approach as
population, environment, technology, organisation, and
socio-psychological factors. The ecological approach
could be used for researching urban phenomena and
problems effectively due to both admitting complexity
and interdependence of human systems and
organisations, and containing a wide range of information
about all aspects of urban areas. (Jennings, 1996)
Besides the ecological approach, the importance of
human and built environment factors to the fire problem
at an urban scale could be based on the classical model
átalakulás, a gazdasági gyarapodás.
Ha megfigyeljük a legutóbbi száz évben a városi
környezetben végbement változásokat, azt tapasztaljuk,
hogy a gazdasági növekedéssel együtt járó gyors
urbanizáció egyben a lakosság, tehát az épített környezet
újraelosztásával is jár (Campbell — Fainstain, 1996). A
lakosság átrendezõdésének legfõbb jellemzõje a
periféria népsûrûségének gyors növekedése, valamint a
központi részek, fõként a történeti részek társadalmi-
gazdasági hanyatlása. Ez a térbeli differenciálódás és
polarizáció társadalmi és gazdasági káoszt teremt a
városokban. Végül ez a kaotikus, gyors urbanizálódás
jellemezte környezet egy hanyatlási folyamatot indít el, és
nagy népsûrûségû lakónegyedek kialakulását
eredményezi, a történeti központokban pedig számos
veszély megjelenéséhez vezet (Hamza — Zetter, 1998).
Éppen ezért mára a tûzvészek és a tûz könnyû
elterjedése nagy területeken rendkívül fontos
urbanizációs probléma.
A természeti katasztrófákkal kapcsolatos 7269-es törvény
elsõ paragrafusa, valamint késõbbi módosítása, az 1051-
es törvény a „tüzet”, akárcsak a földrengést, árvizet vagy
a lavinát, a földcsuszamlást „természeti katasztrófaként”
határozza meg. Más katasztrófákkal ellentétben azonban
a tüzet általában emberi gondatlanság vagy mûszaki hiba
okozza, és csak nagyon kis részben van természeti oka. A
tûz általában nem természet okozta „csapás” vagy
„szerencsétlenség”. A tûz esetleg kiváltó okait elõzetesen
is meg lehet állapítani, az óvintézkedések és megelõzések
hatékonyak lehetnek a tûz hatásának minimalizálásában.
Éppen ezért a tûz a biztonsági elõírások betartása esetén
az egyik leginkább ellenõrizhetõ katasztrófa.
Nemcsak a szerkezeti jellemzõk, hanem az egyes
városrészek épített környezetének társadalmi-gazdasági
jegyei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a tûzveszély minél
alacsonyabb fokozatú legyen. Ennek a tanulmánynak a
célja a lakosság és a környezet, valamint a tûzveszély
közötti kapcsolat körüljárása. A tanulmány elõbb a
tûzveszély és a városi környezet, városrendezés közötti
kapcsolatot tárja fel, majd meghatározza a városi
tûzveszélyt, a kockázati tényezõket és összetevõket.
Ezután a városokban tûzveszélyt jelentõ tényezõk
kerülnek megvilágításra a történeti városközpontok
vonatkozásában, példaként az ankarai citadella szolgál.
Végül a tûzveszélyt jelentõ tényezõk alapján felvázolja a
városi tûzveszély ellenõrzésének modelljét annak
érdekében, hogy megfogalmazást nyerjenek azok az
intézkedések, amelyek hozzájárulhatnak a tûz
következményeinek minimalizálásához.
2. Városi környezet és a tûzveszély
Az épített környezet az emberi tevékenység színtere,
mely a gazdasági és társadalmi tevékenységek szerint
tagolódik. Hawley (1986) az ökológiai megközelítés
elemeit az alábbiakban látja: népesség, környezet,
technológia, szervezettség és pszicho-szociális tényezõk.
Az ökológiai megközelítés hasznos lehet a városi
környezet jelenségeinek és problémáinak a
tanulmányozásakor, mivel elismeri az emberi szisztémák
és szerkezetek összetettségét és kölcsönös függõségét,
és átfogó információkkal rendelkezik a városi környezet
minden aspektusáról. (Jennings, 1996)
Az ökológiai megközelítés mellett az épített környezet
tényezõinek a tûzveszélyben játszott szerepét a városi
környezet szintjén tanulmányozni lehet a Lösch által
felvázolt (1954) térkutatás klasszikus modellje szerint.
lui Lösch, principalele trei elemente ale structurilor
urbane sunt locul de desfãºurare, activitatea ºi populaþia.
Între acestea pot exista ºase tipuri de relaþii (figura 1).
Aceste elemente, care afecteazã caracteristicile ºi
problemele urbane, determinã prin interacþiunea
componentelor lor aspectul exterior ºi funcþional al
oraºului.
Dacã acceptãm ideea, cã riscul de incendiu nu este doar
o problemã de structurã sau de populaþie, ci este o
problemã la nivel de oraº, atunci abordarea din punct de
vedere ecologic precum ºi elementele modelului lui
Lösch au un rol activ în problema riscului de incendiu. În
consecinþã, pericolul de incendiu se poate analiza în
contextul urban, cu ajutorul conceptelor de locuitori ca
„populaþie”, de mediu urban ca „loc de desfãºurare” ºi
servicii desfãºurate de pompieri ca „activitate”. Relaþiile
dintre aceste concepte trebuie de asemenea analizate
(figura. 2).
Populaþia joacã un rol cheie în analiza riscului de incendiu
în mediul urban, deoarece principala cauzã a incendiului
este neglijenþa umanã. Relaþia dintre populaþie ºi
construcþie este determinantã, deoarece focul îºi are de
obicei focarul în interiorul clãdirilor. Relaþia dintre
ansamblul de construcþii ºi pompieri este de asemenea
foarte importantã, deoarece serviciul de pompieri este o
instituþie a oraºului, care intervine în caz de incendiu.
Oraºul ca întreg corespunde modelului lui Lösch atunci
când, din perspectiva ecologicã ºi a riscului de incendiu,
elementele sale constitutive, serviciul de pompieri,
ansamblul de clãdiri ºi populaþie se combinã. În cazul
analizei riscului de incendiu, informaþii cuprinzãtoare
referitoare la caracteristicile mediului construit ºi ale
caracteristicilor social-economice, precum ºi datele
organizatorice trebuie analizate împreunã.
Scopul planificãrii urbane este constituirea unei structuri
urbane mai sãnãtoase ºi mai organizate, îmbunãtãþirea
mediului urban, transmiterea cãtre generaþii urmãtoare al
moºtenirii culturale ºi istorice, precum ºi constituirea unui
spaþiu de locuit mai sigur. Siguranþa spaþiului de locuit
presupune intervenþii pentru minimalizarea pericolului de
incendiu ºi a pierderilor comunitãþii. Astfel, incendiul este
nu numai o problemã de structurã, ci ºi de oraº. De
aceea, pericolul de incendiu trebuie definit la nivel de
oraº, iar planificarea urbanã trebuie sã conþinã ºi planurile
de intervenþiile pentru diminuarea riscului de incendiu la
nivel de oraº (Fainstain, S. és Fainstain, N., 1996).
3. Pericolul de incendiu urban
Conform definiþiei lui Bjordal „pericolul” reprezintã o
probabilitate nedoritã, o consecinþã a evenimentelor care
determinã degradarea sau distrugerea factorului uman, a
mediului sãu înconjurãtor sau a materialelor. În acest
context, în aceastã lucrare conceptul de „risc de
incendiu” se referã la posibilitatea izbucnirii unui incendiu
ºi la efectele sale de degradare ºi de distrugere a
patrimoniului sau a vieþii umane. La nivel de oraº, ar fi
lipsit de sens sã vorbim despre posibilitatea incendierii
unei singure clãdiri sau provocarea de pagube în cazul
unui singur locuitor, deoarece conceptul de oraº se referã
la întregul sistem, în care este prezentã în acelaºi timp
populaþia în întregul ei, activitatea ei ºi structurile sale
individuale. Astfel, riscul incendiului urban este definit ca
un pericol care, pe lângã locuitorii unei singure clãdiri,
influenþeazã întreaga societate; pericolul de incendiu este
influenþat la rândul sãu de factorii social-economici care
determinã mediul urban precum ºi de caracteristicile
of spatial inquiry designed by Lösch (1954). According
to Lösch, the three elements of urban systems are
location, activity and population, and there are six
relationships among them (Figure 1). Affecting urban
phenomena and problems, these elements interactively
determine the city’s shape and functions within urban
geography.
Assuming that the fire problem is not only a problem
of a single structure or occupants living in it, but also
an urban problem, all these elements of the
ecological approach and Lösch’s model could be
accepted as elements of the fire problem.
Consequently, fire problem elements in an urban
context could be expressed in terms of occupants as
“population”, built environment as “location”, and fire
service as “activity”; relations between these terms
also need to be conducted (Figure 2).
Figura 1 — Elementele analizei spatiale
Figure 1 — Elements of spatial analysis
1. Ábra — A tér-elemzés elemei
While determining the fire problem in an urban context,
population is crucial, since the main causes of fires are
human failure-based. The population’s relation with the
building stock is influential as buildings are the places
where fire occurs. Also, the building stock’s relation with
fire service is notable, given that the fire department is
the urban service that fights fires when they occur. The
city as a whole contains the fire department, the
building stock and the population when Lösch’s model,
ecological approach and fire phenomena are combined.
Consequently, a wide range of information about socio-
economic and built environment characteristics, and
also organisational inputs should be considered and
analysed together when studying the fire problem.
City plans are implemented for attaining healthier and
more systematic town planning, for improving the urban
environment, for protecting and transferring the cultural
and historic heritage to the next generations, and for
creating a safe environment for the population to live in.
The “safe environment to live in” purpose involves
measures related to fire protection and loss minimisation
for the community. Therefore, the fire problem is not only
a structural, but also an urban problem. Hence, “fire risk”
should be defined at an urban scale and city plans should
contain management plans for reducing the fire problem
at an urban scale. (Fainstain, S. and Fainstain, N., 1996)
3. Urban Fire Risk
As Bjordal (1994) defines, “risk” is the function of the
probability and consequences of undesired events;
especially the ones involving harmful and destructive
results to humans, the environment or materials.
Therefore, “fire risk” in this study refers to the probability
of fire occurrence besides coming across to damage to
property or life. When the term “urban” is considered,
measuring the probability of fire ignition in a single
building or the damage to a single occupant only would
Lösch szerint a városi rendszerek három fõ eleme a
helyszín, a tevékenység és a népesség, és hat kapcsolatot-
típust lehet közöttük felállítani (1. ábra). A városi
jelenségekre és problémákra gyakorolt hatásuknak
tulajdoníthatóan ezek az összetevõk interaktív módon
határozzák meg egy város külalakját és mûködését.
Ha elfogadjuk, hogy a tûzveszély nemcsak egy
struktúra vagy a lakóinak a problémája, hanem
városszintû kérdés, az ökológiai megközelítés és Lösch
modelljének elemei mind szerepet játszanak a
tûzveszély kérdésében. Ennek következtében a
tûzveszélyt vizsgálni lehet a város kontextusában a
lakosság mint „népesség”, épített környezet mint
„helyszín” és tûzoltóság nyújtotta szolgáltatások mint
„tevékenység” fogalmak segítségével; az ezek közötti
kapcsolatokat szintén ki kell dolgozni (2. ábra).
A tûzveszély városi környezetben való
Figura 2 — Elemente de problematica focului în context urban
Figure 2 — Elements of fire problem in urban context
2. Ábra — A tûz-probléma elemei városi kontextusban
tanulmányozásában a lakosságnak kulcsszerepe van,
mivel a tûzveszély legfõbb okozója az emberi mulasztás.
A lakosság viszonya az épületekhez meghatározó, mivel a
tûz rendszerint épületekben keletkezik. Az
épületállomány és a tûzoltóság közötti kapcsolat szintén
rendkívül fontos, mivel a tûzoltóság az a városi szervezet,
amely közbelép tûz esetén. A város egésze a Lösch-féle
modell, az ökológiai megközelítés és a tûz jelenségének
kombinációja révén a tanulmányban három tényezõre
tagolódik a tûzoltóság, az épületállomány és a lakosság.
A tûzveszély tanulmányozásakor a társadalmi-gazdasági
jellemzõkre, valamint az épített környezet jellemzõire
vonatkozó széleskörû információkat, valamint szervezési
adatokat is együttesen kell vizsgálni.
A városrendezés célja az egészségesebb és
rendezettebb városszerkezet kialakítása, a városi
környezet jobbítása, a kulturális és történeti örökség
megõrzése a következõ nemzedékek számára, és egy
biztonságosabb élettér kialakítása a lakosság számára. A
„biztonságos élettér” célkitûzés a tûzvédelmet és a
közösség számára a veszteségek minimalizálását célzó
intézkedéseket feltételez. Így a tûzveszély nemcsak
szerkezeti, hanem egyben városi probléma is. Ezért a
tûzveszélyt városi szinten kell meghatározni, és a
városrendezési terveknek tartalmazniuk kell a tûzveszély
városi szintû csökkentését célzó intézkedéseket is.
(Fainstain, S. és Fainstain, N., 1996)
3. A városi tûzveszély
Bjordal meghatározásában (1994) a „veszély” a
lehetségesség és a nem kívánt, fõként az embereknek, a
környezetnek vagy az anyagoknak károsodást vagy
pusztulást okozó események következményeinek a
függvénye. Ilyen értelmében a „tûzveszély” fogalma
ebben a tanulmányban a tûz keletkezésének
lehetõségére, a tulajdont vagy az életet károsító hatására
utal. A „városi” fogalom használatakor, értelmetlen
37
spaþiului construit” (Sarikaya, 2001, p., 33).
Dupã cum reiese ºi din aceastã definiþie, riscul de
incendiu este produsul a doi factori: probabilitatea
izbucnirii focului ºi paguba provocatã, care poate fi
rezultatul incendiului (Ramachandran, 1994). Izbucnirea
focului este un factor care determinã incendiul, iar
paguba provocatã este funcþie a focului, a extinderii sale
ºi se referã la reacþiile sistematice provocate de foc.
La nivelul clãdirilor individuale ºi la nivelul oraºului cel mai
important element al riscului de incendiu o constituie
problema aprinderii focului. Inflamarea este determinantã
a focului. Odatã cu inflamarea se pune problema
diferitelor pagube posibile, care este o funcþie de foc, a
extinderii sale ºi a reacþiilor la foc. Din acest motiv, în
analizarea spaþiului construit ºi a incendiului putem vorbi
de patru factori de pericol:
1. „Pericolul de aprindere”, se referã la factorii care
influenþeazã apariþia focului;
2. „Pericolul conºtientizãrii focului”, se referã la aprecierea
focului ºi prevenirea pompierilor;
3. „Pericolul rãspândirii focului”, se referã la creºterea în
intensitate a incendiului, ºi
4. „Pericolul reacþiei în caz de incendiu”, se referã la
intervenþie ºi la lupta împotriva focului.
4. Factorii care determinã pericolul de incendiu
urban
Literatura de specialitate definieºte mai mulþi factori de
care depinde riscul de incendiu, dar trateazã separat
domeniile organizatorice, ale prestãrii de servicii,
domeniul economic sau social. Deoarece riscul de
incendiu afecteazã întreaga societate, respectiv toate
domeniile separate ale mediului urban — populaþia, locul
de desfãºurare, activitatea — acestea trebuie analizate
împreunã, în scopul constituirii unui mediu neinflamabil ºi
a analizei la nivel de oraº al riscului de incendiu. Prin
luarea în considerare a factorilor mai sus amintiþi, prin
analiza efectuatã în studiul de faþã, „factorii de risc de
incendiu urban” pot fi împãrþiþi în cinci grupe principale:
4.1. Factorii naturali: Factorii naturali cuprind condiþiile
climatice ale mediului respectiv, ºi pot fi clasificaþi în
factori de vizibilitate, de temperaturã ºi de stare a vremii.
Aceºti factori nu pot fi schimbaþi prin decizii politice sau
de planificare urbanã, dar trebuie luaþi în considerare în
analiza riscului de incendiu ºi în procesul de proiectare.
4.2. Factori de mediu: Factorii de mediu joacã un rol
important în special la luarea deciziilor de proiectare. Nu
au legãturã directã cu izbucnirea focului, dar au un rol
important în reacþiile la incendiu. De asemenea, au
importanþã în cazul pericolului de extindere a focului, la
intervenþii întârziate .... nereuºite ale pompierilor. Factorii
de mediu pot fi grupaþi în: condiþii de transport ºi
calitatea drumurilor, topografie, sistem de canalizare,
hidrant ºi sistemul conductelor de apã.
4.3. Factori structurali: factorii structurali se referã la
starea clãdirilor din mediul urban, de forma ºi materialul
lor. Elemente care se referã la factorii de structurã mai
sunt ºi vechimea construcþiei, starea sa de eventualã
paraginã, înãlþime ºi suprafaþã de bazã, distanþa dintre
construcþii ºi modul de construire al acesteia.
4.4. Factori individuali: Factorii individuali, inclusiv
locuinþa ºi locatarul afecteazã în principal riscul de
inflamare ºi de detectare a incendiului. Factorii
caracteristici locuinþei cuprind gradul de uzurã al clãdirii
ºi factorii de comportament caracteristici locatarilor, în
timp ce factorii referitori la locatar cuprind caracteristicile
38
not be meaningful, since the term “urban” refers to a
system in which the whole population, activity and
structures take part together. Thus, the “urban fire risk”
can be defined as “the risk affecting the whole society
beyond the risk threatening the occupants of a single
building; furthermore, as the fire risk is affected by socio-
economic and built environment characteristics which
determine urban phenomena.” (Sarikaya, 2001, p. 33)
As it is understood from the risk definition, fire risk can be
expressed as the product of two factors: the probability
of fire ignition and the probable damage as the
consequence of a fire (Ramachandran, 1994). The fire
ignition factor is related to the ignition problem, whereas
the probable damage factor is related to a systematic
relationship between the determination of fire, the
spread of fire, and response to fire problems.
Either at building or at city scale, the main fire problem is
the fire ignition problem. Fire ignition is defined as the
start of a fire. Once the fire starts, there appear different
problems affecting the probable damage in the end,
such as the determination of fire, spread of fire, and
response to fire. Therefore, when we consider the built
environment and fire science, there are mainly four risk
elements:
1. “Fire ignition risk” (FIR), related to the factors affecting
the start of a fire;
2. “Fire detection risk” (FDR), related to the determination
of the fire and reporting to the fire department by
occupants;
3. “Fire spread risk” (FSR), related to factors affecting fire
growth; and
4. “Fire response risk” (FRR), related to intervention and
fire-fighting operations.
4. Urban Fire Risk Factors
In specialised literature, various factors, which mainly
concentrated on casual, structural, departmental, social
or economic fields separately, have been determined as
effective on fire risk. Due to the fact that urban fire risk
threatens the society as a whole and the urban context
covers all these separate fields, as population, location
and activity, they have to be considered and analysed
together for attaining a fire-safe environment and for
studying fire risk at an urban scale. Considering the
factors previously determined by different disciplines,
“urban fire risk factors”, which are hypothesised as being
related to the urban area in this study, can be categorised
under five main headings:
4.1. Natural factors: Natural factors arise due to climatic
conditions of the area, and can be classified as visibility,
temperature and weather conditions. It is not possible to
intervene and change the natural factors by political or
planning decisions, but these factors have to be
considered within the fire problem and during the
planning process.
4.2. Environmental factors: Environmental factors mainly
arise due to planning decisions. They are not directly
related to the fire ignition problem, but effective in the fire
response risk. They are also effective in the fire spread
risk in case of a delay or ineffective intervention.
Environmental factors can be categorised as street and
traffic conditions, topography, urban barriers, and
hydrant and water supply system.
4.3. Structural factors: Structural factors are those arising
from the condition, form and material of buildings in an
urban area. Factors related with the structure can be
egyetlen épületben keletkezõ vagy egyetlen lakót károsító
tûz lehetõségérõl beszélni, mivel a „városi” fogalom
egész rendszerre utal, amelyben együttesen van jelen a
lakosság egésze, a tevékenység és az egyes struktúrák. Így
a „városi tûzveszélyt” úgy határozzuk meg, mint olyan
veszélyt, amely „egy adott épület lakóin kívül az egész
társadalmat érinti; a tûzveszélyt továbbá befolyásolják a
városi környezetet meghatározó társadalmi-gazdasági és
épített környezeti jellemzõk.” (Sarikaya, 2001, 33. o.)
Ahogy az a meghatározásból kiderül, a tûzveszélyt két
tényezõ feltételezi: a tûz keletkezésének lehetõsége,
valamint a lehetséges kár, amely a tûz következménye
lehet (Ramachandran, 1994). A tûz keletkezése mint
tényezõ a meggyulladás problémájával függ össze, a
lehetséges kár mint tényezõ pedig a tûz következménye,
a tûz elterjedése és a tûz kiváltotta reakciók közötti
szisztematikus kapcsolatokra utal.
Mind az egyes épületek szintjén, mind pedig városi
szinten a tûzveszély legfontosabb eleme a gyulladás. A
gyulladást a tûz keletkezéseként határozzák meg. A tûz
keletkezésével a lehetséges károkat meghatározó
különbözõ problémák adódnak, ilyen a tûz
meghatározása, a tûz terjedése és a tûzre adott válasz.
Ezért az épített környezet és a tûz tanulmányozásában
négy fõ veszélyességi tényezõrõl beszélhetünk:
1. „Gyulladás-veszély”, a tûz keletkezésében szerepet
játszó tényezõkre vonatkozik;
2. „A tûz észlelésének veszélye”, a tûz meghatározására
és a tûzoltóság értesítésére vonatkozik;
3. „A tûz elterjedésének veszélye”, a tûz mértékének
növekedésére vonatkozik,
4. „A tûzre adott válasz veszélye”, a beavatkozásra és a
tûz leküzdésére vonatkozik.
4. A városi tûzveszély tényezõi
A szakirodalom több, a tûzveszéllyel összefüggõ
tényezõt határozott meg, de különválasztotta a véletlent,
a szerkezeti, szolgáltatási, társadalmi vagy gazdasági
területeket. Mivel a tûzveszély a társadalom egészét
érinti, és a városi környezet mindezen szétválasztott
területeket, a lakosságot, a helyszínt, a tevékenységet
átfogja, együttesen kell ezeket vizsgálni egy tûzbiztos
környezet kialakítása és a tûzveszély városi szintû
tanulmányozása céljából. A fentiekben vázolt tényezõket
figyelembe véve, a jelen tanulmány által a városi
környezetben tanulmányozott „városi tûzveszély-
tényezõket” öt fõ csoportba lehet osztani:
4.1. Természetes tényezõk: A természetes tényezõk az
adott terület éghajlati feltételeit jelentik, a hõmérsékleti és
az idõjárási viszonyokat jelentik. A természetes
tényezõket nem lehet politikai vagy városrendezési
döntésekkel megváltoztatni, de tekintetbe kell venni a
tûzveszély tanulmányozásakor és a tervezési
folyamatban.
4.2. Környezeti tényezõk: A környezeti tényezõk fõként a
tervezési döntések meghozatalakor játszanak fontos
szerepet. Nem függnek össze közvetlen módon a tûz
keletkezésével, de számottevõ a szerepük a tûzveszélyre
adott válaszokban. Szintén jelentõsek a tûz
elterjedésének a vesyélzében, a késlekedésben vagy a
hatástalan beavatkozásban. A környezeti tényezõk az
útviszonyok és közlekedési feltételek, topográfia,
csatornarendszer, a tûzcsap- és vízvezeték-rendszer
csoportokra oszthatók.
4.3. Szerkezeti tényezõk: A szerkezeti tényezõk a városi
környezetben levõ épületek állapotával, formájával és
economice ºi sociale ale oamenilor, cum ar fi venitul,
sãrãcia, educaþia ºi dimensiunea familiei.
4.5 Factori operaþionali: Factorii operaþionali se referã la
intervenþiile serviciului de pompieri, care sunt declanºate
prin prevenirea staþiei de pompieri despre izbucnirea
focului ºi dureazã pânã în momentul stingerii depline a
focului. Din acest motiv, aceºti factori se referã la
extinderea focului ºi la reacþiile la foc.
La analizarea componentelor riscului de incendiu urban,
factorii de mediu ºi cei structurali se referã la „locul de
desfãºurare” ca mediu construit, factorii individuali se
referã la „populaþie”, iar cei operaþionali la „activitate”,
adicã la serviciul de pompieri. Deºi deosebiþi de factorii
mai sus menþionaþi, factorii naturali au un efect direct
asupra oraºului, cum ar fi raporturile de vizibilitate sau
vremea rãcoroasã, aceºti factori trebuie luaþi în
considerare în proiectarea la nivel urban a protecþiei
împotriva focului, chiar dacã nu influenþeazã în mod
direct deciziile de planificare urbanã.
Figura 3 — Vedere a citadelei Ankara
Figure 3 — Arial view of the Ankara Citadel
3. Ábra — Az ankarai citadella látképe
5. Analiza factorilor de risc de incendiu în centrele
istorice: studiu de caz, citadela oraºului Ankara
Oraºul Ankara a fost înfiinþat încã de pe vremea hitiþilor ºi
a frigienilor. A fost capitala Galiþiei din anul 25 î.e.n. pânã
în anul 2 î.e.n. Graþie poziþiei sale centrale, Ankara a fost
un important centru comercial, dar de-a lungul secolelor
XVII-XIX; pe vremea Imperiului Otoman, drept consecinþã
a mutãrii drumurilor comerciale, Ankara a pierdut din
importanþã, astfel, la sfârºitul secolului XIX a început
perioada de declin. Interiorul citadelei a fost construit de-
a lungul multor perioade. Stadiul actual al citadelei (figura
3) dateazã din timpul Imperiului Bizantin ºi Otoman.
La începutul secolului XX, declinul vieþii economice ºi
comerciale, lipsurile, incendiile ºi alte catastrofe au dus la
distrugerea unei mari pãrþi a citadelei. Mai ales incendiul
din 1917 a avut un efect nimicitor, unele pãrþi ale citadelei,
cca. douã treimi din oraº, au ars din temelii (Primãria
Altindag, 1987).
Dupã Rãzboiul de Independenþã ºi dupã ce oraºul
Ankara a devenit capitala Turciei a început dezvoltarea
planificatã a oraºului. Planurile nu au urmãrit unificarea
vechiului oraº cu noul spaþiu urban, ci aveau drept scop
constituirea unui nou oraº independent de cel vechi.
Graþie planului Jansen din 1928 ºi a planului Yucel-
Uybadin din 1957, Ankara a devenit o metropolã, cu
toate cã 60% din oraº s-a dezvoltat în afara limitelor
planificate. De-a lungul transformãrii, oraºul istoric ºi
citadela au suferit relativ puþine modificãri formale, dar
caracteristicile social-economice s-au modificat profund,
grupuri mai sãrace din provincie s-au mutat în clãdirile
istorice pãrãsite de proprietarii lor originali (Primãria
Altindag, 1987).
categorised as the age of the building, vacancy and
abandonment, height and the area of the building,
typology, building density, distances between buildings,
and construction of the building.
4.4. Individual factors: Individual factors, including
occupancy and occupant characteristics, affect mainly
the fire ignition and fire detection risks. Occupancy
factors include building usage and behavioural factors of
occupants, whereas occupant factors are related to
social and economic characteristics of people, such as
income, poverty, education, and household size.
4.5. Operational factors: Departmental factors contain
the extinguishment efforts of the fire-fighting service,
which start with the report of fire to the department and
lasts till the extinguishment is completed; thus, these
factors affect the fire spread and fire response risks
mainly.
When the urban fire problem constituents are
considered, environmental and structural factors refer to
the “location” component as the built environment,
individual factors refer to the “population” of the city
and operational factors refer to the “activity” as fire
service. Different than these factors directly related to
the city, natural factors, such as visibility or cold weather,
have to be considered while assessing and managing the
fire risk at an urban scale, even if they cannot be
interfered with directly through planning decisions.
5. The Theoretic Analysis of Urban Fire Risk Factors
in Historic City Centres: A Case in Ankara Citadel
Ankara has been settled since Hittite and Phrygian times.
It was the capital city of Galatia between the 2nd and
25th centuries BC. Ankara has been an important trade
centre due to its central location; however, by the shift
of main trade routes around the Ottoman Empire during
the 18th and 19th centuries, Ankara lost its importance
and entered a great depression towards the end of the
19th century. The inner part of the Citadel has been
settled during all ages. The Ankara Citadel took its
present form during the Byzantine and Ottoman Periods
(Figure 3). By the beginning of the 20th century, the
decline in trade and economic life, shortage of goods,
big fires and similar causes destructed a huge part of the
city. Especially the 1917 fire was so big that entire
quarters within the Citadel today and a large part,
approximately 2/3 of the city, were destroyed (Altindag
Municipality, 1987).
After the War of Independence and the proclamation of
Ankara as capital of Turkey, the city entered a planned
development process. The purpose of the plans was not
to unify the old city with the new development area, but
to create a completely different new city. By the “Jansen
Plan” in 1928 and “Yucel-Uybadin Plan” in 1957, Ankara
Figura 4 — Vedere a citadelei Ankara
planul mediului construit
Figure 4 — Arial view of the Ankara Citadel
Built environment layout
4. Ábra — Az ankarai citadella látképe
az épített környezet rajza
anyagával kapcsolatosak. A szerkezettel összefüggõ
tényezõket az épület kora, esetleges elhanyagoltsága,
magassága és alapterülete, az épületek sûrûsége, az
épületek közötti távolságok és az épület építésmódja
alapján lehet csoportosítani.
4.4. Individuális tényezõk: Az individuális tényezõk a
használattal és a használati jellemzõkkel kapcsolatosak,
és fõként a tûz keletkezésére és ésyrevételére vannak
hatással. A használati tényezõk az épület kihasználási
módjára és a használók magatartására vonatkoznak, ilyen
értelemben a lakosság gazdasági és társadalmi
helyzetével, például a jövedelemmel, a vagyoni
helyzettel, neveléssel és a lakótér méretével
kapcsolatosak.
4.5. Operacionális tényezõk: A tûzoltási tényezõk, a
szolgáltatás a tûzoltósági intézkedéseivel kapcsolatosak,
amelyek a tûz keletkezésének jelentésével kezdõdnek a
tûzoltóságnál, és a tûz teljes eloltásáig tartanak; ezért
ezek a tényezõk fõként a tûz elterjedésének és a tûzre
adott válaszoknak a veszélyét érintik.
A városi tûzveszély összetevõinek vizsgálatakor a
környezeti és szerkezeti tényezõk a „helyszínre” mint az
épített környezetre, az individuális tényezõk a város
„népességére”, az operacionális tényezõk pedig a
„tevékenységre”, azaz a tûzoltóságra vonatkoznak. Az
ezektõl különbözõ jellegû, de a városra közvetlen hatást
gyakorló természeti tényezõket, mint például a látási
viszonyokat vagy a hideg idõjárást szintén tekintetbe kell
venni a tûzvédelem városi szintû kidolgozása és
kivitelezése során, még akkor is, ha közvetlenül nem
befolyásolhatják a tervezési döntéseket.
5. A városi tûzveszély tényezõinek elemzése a
történeti belvárosokban: az ankarai citadella esete
Ankara még a hettiták és frígek idejében létesült. Az okóri
Galácia fõvárosa i.e. 25. század — i.e. 2. század között.
Központi fekvésének köszönhetõen Ankara fontos
kereskedelmi központ volt; a 18—19. század folyamán
azonban, az oszmán birodalom kereskedelmi
útvonalainak elmozdulása következtében Ankara
elvesztette jelentõségét, és a 19. század végére komoly
hanyatlásnak indult. A citadella belsõ része sok korszakon
keresztül épült. Az ankarai citadella jelenlegi formáját (3.
ábra) a bizánci és az oszmán korszakok alatt nyerte el. A
20. század elejére a kereskedelem és a gazdasági élet
hanyatlása, a szûkölködés, tûzvészek és egyéb
katasztrófák a város nagy részének pusztulásához
vezettek. Fõként az 1917-es tûzvész volt rendkívül
pusztító hatású, a mai citadella területének egy része és a
város majd kétharmada leégett (Altindag Polgármesteri
Hivatal, 1987).
A függetlenségi háború és Ankara Törökország
fõvárosává válása után elkezdõdött a város tervszerû
fejlõdési folyamata. A tervek nem a régi városrész és az
újonnan kialakítandó terület egyesítését célozták, hanem
egy teljesen különálló új város kialakítását. Az 1928-as
„Jansen-tervnek” és az 1957-es „Yucel-Uybadin tervnek”
köszönhetõen Ankara metropolissá nõtte ki magát, bár a
város 60%-a a tervezetten kívül fejlõdött. Az átalakulás
során a történeti városrész és a citadella viszonylag kevés
formai változáson ment keresztül, de a társadalmi-
gazdasági jellemzõik oly mértékben módosultak, hogy
szegényebb csoportok költöztek be vidékrõl az eredeti
tulajdonosaik által elhagyott történeti épületekbe
(Altindag Polgármesteri Hivatal, 1987).
Mint a város legrégebbi és legsûrûbben lakott része, az
ankarai citadella mára teljesen benépesült, kivéve az 1917-
39

Figura 5 — Vedere dinspre poarta citadelei din Ankara
Figure 5 — A view from the Ankara Citadel gate
5. Ábra — Látkép az ankarai citadella kapuja felõl
Actualmente, aria cea mai veche ºi mai intens locuitã a
oraºului, citadela, este repopulatã, mai puþin parcul care
ocupã locul rãmas liber în urma incendiului din 1917
(figura 4). Casele vechi din Ankara, într-o mare mãsurã au
un aspect fizic schimbat, reflectã încã caracterul
întregului spaþiu (figura 5). Casele mari au fost
compratimentate pe verticalã sau pe orizontalã pentru ca
astfel sã poatã cuprinde ºi mai mulþi locatari. În scopul
obþinerii unui spaþiu adiþional, vechile curþi au fost
desfiinþate, construcþiilor li s-au adosat clãdiri noi sporind
ºi mai mult densitatea populaþiei în spaþiul respectiv.
Redistribuirea populaþiei a dus la degradarea vieþii sociale
ºi economice din cadrul citadelei ºi din împrejurimi, ºi
datoritã faptului cã mult timp nu au fost efectuate
îmbunãtãþiri sau întreþinere, multe clãdiri sunt atât de
degradate încât au devenit primejdioase de locuit (figura
6). Deoarece au avut loc douã incendii mari, ºi datoritã
compartimentãrii suplimentare ºi adosãrii în prelungire
efectuate asupra clãdirilor, acþiuni care favorizeazã o
densitate mai mare a populaþiei; faptul cã clãdirile nu sunt
întreþinute corespunzãtor ºi situaþia social-economicã
dezavantajoasã a populaþiei ºi, nu în ultimul rând, datoritã
neimplementãrii proiectelor de consolidare, citadela din
Ankara este un exemplu potrivit pentru studiul factorilor
de risc de incendiu urban.
5.1. Factorii naturali
Factorii care influenþeazã starea vremii, de exemplu
zãpada, ploaia ºi vântul, sunt factori importanþi în primul
rând ca reacþie la foc, dar pot influenþa ºi apariþia
incendiilor. Zãpada ºi ploaia influenþeazã nefavorabil
vizibilitatea în cazul posibilei depistãri a focului ºi a
reacþiei la acesta. Din cauza zãpezii ºi a ploilor, calitatea
proastã a drumurilor întârzie intervenþia pompierilor,
aºadar au influenþã ºi asupra extinderii focului.
Vizibilitatea redusã, deoarece are efect asupra reacþiilor
provocate de foc, poate întârzia descoperirea focului ºi
intervenþia pompierilor. Fulgerul este un factor natural
semnificativ din punctul de vedere al izbucnirii
incendiului. La fel ºi vântul, a cãrui vitezã de deplasare
influenþeazã extinderea focului ºi reacþia la foc.
Un alt factor al condiþiilor meteo, temperatura poate avea
efect pozitiv sau negativ. De exemplu, zãpada, drumurile
deszãpezite ºi geamurile lãsate deschise favorizeazã
descoperirea la timp a focului ºi fac posibilã o intervenþie
rapidã. Pe de altã parte, temperatura joasã poate avea un
efect negativ, îngheþarea hidranþilor, poleiul de pe ºosele,
geamuri ermetic închise care întârzie descoperirea focului
ºi îngreuneazã lupta cu focul. Temperatura scãzutã duce la
40
has turned into a metropolis, although 60% of the city has
developed out of the plan boundaries. During this
transformation, the form of the historic city centre and
the Citadel have undergone relatively less change, but
their socio-economic characteristics have been changed
so much that low-income groups, migrated to the city
from the countryside, started to accommodate
themselves in deserted historic buildings abandoned by
their original owners (Altindag Municipality, 1987).
As the oldest and most densely settled quarters of the
city, all areas within the Ankara Citadel are occupied
today, except the city park located on the empty area
destroyed by the 1917 fire (Figure 4). Old Ankara houses
reflect a high share of the total area; even they have
undergone physical transformations to some extent Figura 6 — Stradã din citadela Ankara
(Figure 5). Large houses are subdivided vertically or ºi case vechi din Ankara
horizontally to make separate units and to shelter more Figure 6 — A street view from the Ankara Citadel
population. In order to create more space, former original and old Ankara houses
courtyards contain additional structures, which increase 6. Ábra — Utca az ankarai citadellában, régi ankarai házak
the density within the area in question.
es tûzvész során keletkezett üres területen levõ parkot (4.
The redistribution of population within the city has
ábra). A régi ankarai házak, bár bizonyos mértékben
created socio-economic degradation in and around the
módosult fizikai megjelenésük, jellegûkben nem változtak.
Ankara Citadel, so that no significant maintenance or
(5. ábra). A tágas házakat vízszintesen vagy függõlegesen
improvement has been undertaken to the buildings for
tagolták, hogy a különálló egységekben még több lakó
years and many have decayed to the point that they
férjen el. A még több tér nyerése érdekében a régi
contain many risks and dangers to live in (Figure 6).
udvarokat felszámolták, az épületekhez további részeket
Having experienced two big fires in its history, high
toldottak, ez pedig még inkább növeli a terület
population density by subdivided and additional
zsúfoltságát.
buildings, improper maintenance of historic buildings,
A lakosság újrarendezõdése a városon belül társadalmi és
lower socio-economic population and not implemented
gazdasági degradálódáshoz vezetett az ankarai
conservation plans within the area, the Ankara Citadel is
citadellában és a citadella környékén, és mivel éveken
a good example for examining urban fire risk factors.
keresztül nem végeztek jelentõs karbantartást vagy
5.1. Natural Factors javítást az épületeken, számos épület annyira
Weather conditions, such as snow, rain and wind, affect megrongálódott, hogy veszélyessé vált a használat
primarily the fire response risk, and secondly the fire számára (6. ábra). Mivel két nagy tûzvész pusytította, a
ignition risk. Snow and rain can reduce the visibility felosztott és hozzátoldott épületek miatt nagy a
during discovery and response. Worse street conditions népsûrûsége, a történeti épületek nincsenek kellõképpen
as a result of snow and rain slow down the response of karbantartva, a lakosság hátrányos társadalmi-gazdasági
fire-fighting services and affect the fire spread risk. helyzete és a felújítási tervek gyakorlatba nem ültetése
Affecting the fire response risk, poor visibility might delay miatt az ankarai citadella alkalmas a városi tûzveszély
the discovery of the fire and the response from the fire tényezõinek a vizsgálatára.
department. Lightning is an important weather factor for
the fire ignition risk. Another weather condition, the wind 5.1. Természeti tényezõk
Az idõjárási tényezõk, például a hó, az esõ és a szél
velocity, affects the fire spread and fire response risks.
elsõsorban a tûzre adott válaszra, de a tûz keletkezésére
Temperature is another natural factor, which has negative
is hatással vannak. A hó és az esõ rontják a látási
or positive effects upon others. For instance better street
viszonyokat a tûz felfedezése és a válaszadás során. A hó
conditions without snow, ice, or the existence of open
és esõ okozta rossz útviszonyok késleltetik a tûzoltóság
windows facilitate the discovery of fire, and allow a
közbelépését, ezért hatással vannak a tûz terjedésére is.
quicker response in the area. On the other hand, low
A rossz látási viszonyok, mivel hatással vannak a tûz
temperature has negative effects by leading to frozen
kiváltotta reakcióra, késleltethetik a tûz felfedezését és a
hydrants, ice-covered roads, and closed windows that
tûzoltóság közbelépését. A villám fontos idõjárási
delay the discovery and make fire-fighting operations
tényezõ a tûz kiváltása szempontjából. A szél sebessége
more difficult. Low temperature also increases fire
szintén hatással van a tûz terjedésére és a válaszadásra.
incidents, since more heating devices are used. More fire
Másik természeti tényezõ a hõmérséklet, amelynek lehet
incidents, in their turn, affect the operation, since there
pozitív vagy negatív hatása is. Például a csapadék nélküli
may occur simultaneous fires.
jó útviszonyok vagy a nyitott ablakok megkönnyítik a tûz
It is not even possible to intervene against natural factors
felfedezését, és gyorsabb reakciót tesznek lehetõvé.
by planning policies, and it must be considered that the
Másrészt az alacsony hõmérsékletnek negatív hatása van,
climatic conditions of Ankara make fire-fighting services
a tûzcsapok befagyása, az utak jegessé válása, a csukott
more difficult because of hard winters and snows. Roads
ablakok késleltetik a tûz felfedezését, és megnehezítik a
climbing to the Citadel are generally getting frozen or
tûzoltást. Az alacsony hõmérséklet a balesetek veszélyét
covered with snow in winter. This situation affects the
is megnöveli, mivel ilyenkor több fûtõberendezés van
response of the fire brigade, and also makes the
használatban. A balesetek növekedése pedig a
operation more difficult when they reach the fire area.
közbelépésre is hatással van, mivel egyszerre több tûz is
keletkezhet.

creºterea pericolului accidentelor, deoarece în aceste
condiþii sunt folosite mai multe surse de încãlzire. Creºterea
numãrului de accidente influenþeazã ºi intervenþia,
deoarece pot avea loc simultan mai multe incendii.
Planificarea urbanã nu poate modifica factorii naturali, iar
clima din Ankara îngreuneazã munca pompierilor din
cauza iernilor geroase ºi a zãpezii abundente. Drumurile
care duc în citadelã, iarna sunt îngheþate sau acoperite de
zãpadã. Aceastã situaþie influenþeazã viteza de reacþie a
pompierilor ºi îngreuneazã stingerea focului.
5.2. Factorii de mediu
De obicei, calitatea ºoselelor din oraºe nu favorizeazã
acþiunile pompierilor. Drumurile cu sens unic, fundãturile,
drumurile înguste sau maºinile parcate pe ambele pãrþi
ale trotuarului, imposibilitatea de întoarcere într-un spaþiu
de aºa naturã îngreuneazã atât sosirea pompierilor cât ºi
activitatea lor. Citadela din Ankara este cu predilecþie
direcþionatã pe sens unic, caracteristic locului fiind
drumurile înguste ºi fundãturile. Ambuteiajul din jurul
citadelei ºi maºinile parcate pe teritoriul ei cresc riscul
reacþiei întârziate la foc.
Topografia se referã la o caracteristicã geograficã a
locului, adicã aºezarea dealurilor, vãilor, apelor,
strâmtorilor, lacurilor. Întârzierea pompierilor poate fi
provocatã ºi de topografia zonei. Centrele istorice de
regulã au fost construite pe un deal, ceea ce este ºi cazul
citadelei oraºului Ankara. Drumurile în pantã, mai ales în
condiþii meteo nefavorabile influenþeazã negativ pericolul
rãspândirii focului ºi întârzie intervenþia.
Obstacole suplimentare sunt gardul viu din jurul
parcelelor de pãmânt, gardurile, copacii ºi stâlpii de
iluminare, ºi drumurile închise maºinilor de borne ºi
ancoratoare, care creeazã drumuri destinate numai
pietonilor. Toate aceste obstacole împiedicã activitatea
pompierilor ºi duc la creºterea pericolelor legate de
incendii. În cazul citadelei din Ankara, mai ales zidurile
cetãþii pun probleme deosebite la atingerea locului þintã
în caz de incendiu, deoarece maºinile pompierilor nu pot
intra pe porþile citadelei. Copacii, fântânile ºi gardurile vii
contribuie de asemenea la îngreunarea activitãþii de
stingere a focului.
Un alt factor care influenþeazã gradul de risc în caz de
incendiu îl constituie echiparea spaþiului, adicã reþeaua
de conducte de apã ºi hidranþi. Insuficienþa resurselor de
apã sau hidranþilor necorespunzãtor amplasaþi sau
acoperiþi limiteazã grav posibilitãþi de efectuare a
operaþiunilor de stingere a focului. Hidranþii din citadelã
odatã cu renovarea drumurilor au fost acoperiþi de asfalt,
aºadar azi sunt imposibil de utilizat. Din cauza densitãþii
Figura 7 — Model de protectie urbana contra riscului de foc
5.2. Environmental Factors
Within historic city centres, street conditions are
generally inadequate for fire-fighting operations. Streets
that are one-way, dead-end, narrow, or double-sided
parked, and street corners that are not arranged
properly for turnings constitute problems both for the
response of fire-fighting units to the area and for fire-
fighting activities. Especially one-way, narrow and dead-
end streets are general characteristics of the Ankara
Citadel. Traffic jams around the Citadel and parked cars
in the Citadel also cause fire service delays and increase
fire response risk within the area.
Topography refers to the physical features of an area
such as hills, valleys, rivers, streams, and lakes.
Response from the fire service might be delayed
because of one or more topographic features.
Historic city centres are generally located on the
slope of a hill; so is the Ankara Citadel. Increasing
the fire spread risk, topography might adversely
affect the fire response risk due to inclined streets,
especially under unfavourable weather conditions.
Urban barriers include hedges and garden walls,
trees and street lamps around the lots, pedestrian
areas where car-entrances are restricted by bollards,
and billboards. All these barriers restrict the fire-
fighting activities and increase the fire response risk.
In the Ankara Citadel case, especially the Citadel
walls create a big problem to reach the fire area,
since the fire-fighting vehicles cannot enter through
the narrow Citadel gates. Also, registered trees,
fountains and garden walls as urban barriers impede
the fire-fighting operations.
The other factor affecting the fire response risk is the
hydrant and water system of the area. Insufficient
water supply and improperly placed or covered
hydrants would limit the fire-fighting activities in case
of a fire. The hydrants within the Citadel are covered
by street pavement during the renewal of streets, so
that they are not in use today. The water supply
system is also insufficient due to the denser
population within the area.
5.3. Structural Factors
The age of the building is an important indicator for the
structural state and the condition of installations within
the building. The older the building, the more risk it
carries due to the low maintenance probability of
installation systems. Old buildings are generally and
densely located within the Ankara Citadel, so this area
contains more risk than other parts of the city. Vacant
Figure 7 — Urban fire risk management model
7. Ábra — Városi tûzvédelmi modell
A városrendezés nem tud a természetes tényezõkön
változtatni, Ankara éghajlati feltételei pedig megnehezítik
a tûzoltóság munkáját a kemény telek és nagy hó miatt. A
citadellába felvezetõ utak télen rendszerint jegesek vagy
hó borítja õket. Ez a helyzet hatással van a tûzoltóság
reakciójára, és megnehezíti a tûz oltását.
5.2. Környezeti tényezõk
A történeti belvárosokban az útviszonyok rendszerint
nem kedveznek a tûzoltási mûveleteknek. Az egyirányú
utcák, a zsákutcák, a szûk utcák vagy a mindkét oldalon
parkoló autók, az irányváltoztatás szempontjából nem
kellõképpen kialakított utcasarkok mind a tûzoltó
csoportok célbajutását, mind tevékenységét
megnehezítik. Az ankarai citadellára fõként az egyirányú,
a szûk utak és a zsákutcák jellemzõek. A citadella körüli
forgalmi dugók és a citadella területén parkoló autók
késleltetik a tûzoltók helyszínre érkezését, és növelik a
tûzvészre adott válasz veszélyét a környéken.
A topográfia egy terület fizikai megjelenésére
vonatkozik, a dombok, völgyek, folyók, szorosok,
tavak elhelyezkedésére. A tûzoltóság késlekedését
topográfiai adottságok is okozhatják. A történeti
belvárosok rendszerint egy magaslat lejtõin épültek,
mint például az ankarai citadella. A lejtõs utcák, fõként
kedvezõtlen idõjárási viszonyok köyött gyakran
negatív módon befolyásolják a tûz terjedésének a
veszélyeit.
A városi korlátok a telkek körüli sövényeket, kertfalakat,
fákat és utcai lámpákat, az autós forgalom elõtt
terelõoszlopokkal és palánkokkal lezárt gyalogos
sétányokat jelentenek. Mindezek a korlátok gátolják a
tûzoltási tevékenységeket, és növelik a tûzveszélyt. Az
ankarai citadella esetében fõként a citadella falai okoznak
gondot a tûzvész megközelítésekor, mivel a tûzoltókocsik
nem tudnak bejutni a szûk citadella-kapukon. A fák, kutak
és kertfalak szintén megnehezítik a tûzoltást.
Másik, tûzvész esetén az oltást befolyásoló tényezõ a
térség tûzcsap- és vízhálózata. A elégtelen víztartalékok
és a helytelenül elhelyezett vagy fedett tûzcsapok
korlátozzák a tûzoltási tevékenységeket. A citadellában
levõ belüli tûzcsapokat az utak felújításakor befedték az
útburkolattal, ezért azok ma nincsenek használatban. A
magas népsûrûséghez viszonyítva szintén elégtelenek a
víztartalékok.
5.3. Szerkezeti tényezõk
Az épület kora fontos meghatározója az épület
szerkezetének és a benne található szerelések
állapotának. Minél régebbi egy épület, annál több
41
mari a populaþiei rezervele de apã din zonã sunt
insufieciente.
5.3. Factori structurali
Vechimea clãdirii este un factor determinant al structurii
clãdirii ºi al situaþiei instalaþiilor din interior. Cu cât o
clãdire este mai veche cu atât gradul de pericol este mai
mare, deoarece devine cu atât mai probabil faptul cã
instalaþiile din interior nu sunt întreþinute corespunzãtor.
De obicei, în citadela din Ankara se aflã clãdiri vechi,
aºezate destul de aproape una de cealaltã, de aceea o
parte a oraºului este mai periculoasã decât restul
cartierelor. În cazul caselor goale ºi pãrãsite pericolul
incendiului este mai mare deoarece aici locuiesc cei fãrã
adãpost ºi nu sunt întreþinute corespunzãtor. Din cauza
nefolosirii lor, casele goale ºi pãrãsite reprezintã un
pericol mai mare deoarece ºansele ca un foc sã treacã
nedescoperit sunt mai mari. În urma examinãrilor, pe
teritoriul în cauzã numãrul caselor abandonate este
neglijabil, aºadar acestea nu constituie un factor
semnificativ.
Înãlþimea ºi suprafaþa de bazã a clãdirii influenþeazã
intervenþia ºi posibilitatea rãspândirii focului. Pe teritoriul
citadelei regimul de înãlþime medie a clãdirilor este de
aproape douã etaje, deci înãlþimea clãdirilor nu ridicã
probleme deosebite. Structurile extinse ca suprafaþã, ca
de exemplu caravan seraiurile din jurul citadelei au un
efect negativ în aprecierea focului ºi a reacþiilor la foc.
Înãlþimea ºi suprafaþa clãdirilor joacã un rol semnificativ în
localizarea incendiilor, rãspândirea ºi oprirea sa. Din
tipologia clãdirii fac parte tipul acceselor, înãlþimea ºi
amplasarea, ºi de toate acestea depinde în mare mãsurã
succesul sau insuccesul intervenþiei. Vechile case din
Ankara au cel puþin un acces la stradã; intrarea în clãdire
se face dinspre grãdina înconjuratã de ziduri înalte. Din
punctul de vedere al tipologiei, casele din Ankara nu pun
probleme deosebite.
Trebuie de asemenea analizatã distanþa dintre clãdiri,
deoarece de aceastã distanþã depinde pericolul
extinderii focului asupra caselor din jur. Deºi în citadelã
nu sunt prea multe clãdiri lipite una de cealaltã, din cauza
distanþei mici dintre ele, pericolul extinderii focului este
mare.
Densitatea construcþiilor din mediul urban influenþeazã
numãrul accidentelor ºi pericolul rãspândirii focului. Cu
cât este mai mare densitatea cu atât este mai mare
probabilitatea izbucnirii incendiului ºi pagubele
provocate de incendiu sunt mai mari. Din cauza aºezãrii
apropiate, densitatea construcþiilor în citadelã este mare,
ceea ce reprezintã o sursã de pericol pe teritoriul
analizat.
Materialele de construcþie reprezintã de asemenea un
factor semnificativ care poate contribui la extinderea
focului. Neinflamabilitatea depinde de materialele din
care este fãcutã podeaua, pereþii, pereþii despãrþitori,
tavanul, stâlpii ºi grinzile. În citadela din Ankara materialul
de construcþie cel mai des folosit este lemnul. În
planificarea prevenirii incendiilor trebuie þinut seama de
calitatea redusã de rezistenþã la foc a lemnului.
5.4 Factorii individuali
Factorii de populaþie, care reflectã caracteristicile socio-
economice ale locuitorilor, sunt factorii cei mai bine
cunoscuþi din punctul vedere al probabilitãþii focului.
Aceasta deoarece este foarte important de ºtiut cum îºi
întreþin ei locuinþa, caracteristicile structurale ale clãdirilor
influenþând accidentele. Factorul populaþie reprezintã un
42
and abandoned houses increase the fire ignition risk due
to the probability of illegal occupation of these buildings
by homeless people and due to the lack of proper and
necessary maintenance. Vacancy and abandonment also
affect the fire detection risk because of the lack of use. It
is determined that there is a negligible percent of vacant
buildings within the area, so this factor is not so
considerable for this area.
The height and area of the building affect the fire
intervention risk, and therefore the fire spread risk. The
average building height in the area is of nearly 2 storeys;
therefore the height factor does not create a serious
problem within the area. However, large-area structures
like caravanserais around the Ankara Citadel have
negative consequences both in determining the fire and
responding to the fire area. Moreover, the height and the
area of the building, the building typology is also
important for fire detection, spread and response risks in
an urban area. The building’s typology indicates its
entrance type, height, and order on the plot. The
effectiveness of fire-fighting activities also depends on
the building typology. Generally, old Ankara houses have
at least one side to the street; even the building entrance
is from a courtyard surrounded by high garden walls.
Therefore, the building typology factor does not create a
significant problem for fire-fighting operations.
The distance between buildings also has to be
considered, since fire exposure to nearby buildings is
related with distance. Although Ankara Citadel does not
contain so many adjacent buildings, the very small
distance between them increases the fire spread risk in
the area.
Building density in an urban area affects the fire incidence
and fire spread risks. As the density increases, both the
fire occurrence probability and the loss because of fire
increase. Due to the close arrangements of buildings, the
density within the Citadel is high and constitutes a risk for
the area in question.
Materials used in construction are another effective
factor of the fire spread risk. Fire resistance depends on
the materials of which floors, walls, partitions, ceilings,
columns and girders are built. The common material of
the buildings in Ankara Citadel is timber. The low fire
resistance of timber should be taken into consideration in
the planning process for fire safety in the area.
5.4. Individual Factors
Occupant factors, which mainly reflect the socio-
economic characteristics of households, are the best-
known predictors of the fire rate at city level, especially
for residential fire rates. This is because of the fact that it
is much more important how households use and
maintain the buildings, even structural features of
buildings have an effect on fire incidents. Occupant
factors basically affect the fire ignition and the fire
detection risks.
Income is determined as the main economic factor
affecting the fire ignition risk at an urban scale in previous
studies. Inadequate income reflects a population in bad
housing conditions, with limited resources for prevention
and protection measurements and which neglects the
building and installation systems. The population living in
Ankara Citadel are generally low-income groups, which
cannot afford any maintenance of buildings. Therefore,
income is an important factor while considering urban
fire safety within this area. The age structure of the
veszélyt hordoz, mivel valószínûbb, hogy a szerelések
karbantartása nem volt megfelelõ. Az ankarai
citadellában rendszerint régi épületek vannak, elég sûrûn
egymás mellett, ezért a városnak ez a része veszélyesebb,
mint a többi negyedek. Az üres és elhagyatott házakban
nagyobb a tûz keletkezésének a veszélye, mivel ezekben
általában hontalanok tartózkodnak, és nem foglalkoznak
a karbantartással. A használaton kívüliség miatt az üres és
elhagyott házak esetében a tûz felfedezésének veszélye
is megnövekszik. A megfigyelések szerint a vizsgált
területen elhanyagolható az üres épületek száma, ezért ez
a tényezõ ebben az esetben nem játszik kiemelkedõ
szerepet.
Az épület magassága és alapterülete hatással van a
beavatkozásra, és így a tûz elterjedésének veszélyére is.
Az ankarai citadella területén az átlag épület-magasság
majdnem két emelet, így ez nem jelent komoly problémát
a területen. A nagy kiterjedésû struktúráknak, mint például
a karavánszerájoknak az ankarai citadella körül azonban
negatív hatásuk van a tûz meghatározására és a tûz
kiváltotta reakciókra. Az épület magasságának és
alapterületének, az épület tipológiájának a városi
környezetben fontos szerepe van a tûz lokalizálásában,
terjedésében és megállításában. Az épület tipológiája a
bejárat típusára, az épület magasságra és a telken való
elhelyezkedésére vonatkozik, mindezektõl pedig
nagymértékben függ a tûzoltási tevékenységek
hatékonysága. A régi ankarai házaknak általában egyik
felük az utcára néz; az épület bejárata általában magas
falakkal körülvett udvar felõl van. Az épülettipológiai
tényezõ nem jelent komoly problémát a tûzoltásban.
Az épületek közötti távolságot szintén meg kell vizsgálni,
mivel ettõl függ, hogy a szomszédos épületek mennyire
vannak kitéve a tûz terjedésének. Bár az ankarai
citadellában nincs túl sok egymást érõ épület, a közöttük
levõ kis távolság miatt nagy a tûz terjedésének a veszélye.
Az épületek sûrûsége a városi környezetben növeli a
tûzbalesetek keletkezésének és a tûz terjedésének
veszélyét. Minél nagyobb a zsúfoltság, annál nagyobb a
tûz keletkezésének a valószínûsége, és a tûz okozta károk
is számosabbak. Az épületek közeli elhelyezkedése miatt
az ankarai citadellában nagy a sûrûség, amely
veszélyforrást jelent a vizsgált területen.
Az építõanyagok a tûz terjedésének veszélyében szintén
jelentõs tényezõt képeznek. A tûzállóság azoktól az
anyagoktól függ, amelyekbõl a padló, a falak, a
válaszfalak, a mennyezet, az oszlopok és gerendák
készültek. Az ankarai citadellában az épületek leggyakibb
építõanyaga a fa. A terület tûzbiztonságának a
tervezésekor tekintetbe kell venni a fa alacsony
tûzállóságát.
5.4. A személyi tényezõk
A lakossági tényezõk, amelyek a házak lakóinak
társadalmi-gazdasági helyzetét tükrözik, a tûz a legjobban
ismert tényezõk. Fontos, hogy a lakók hogyan használják
és tartják fenn az épületeket, hiszen az épületek
szerkezeti tulajdonságai befolzásolják a tûzbaleseteket. A
lakossági tényezõ fõként a tûz keletkezésével és a tûz
észlelésével veszélyeivel kapcsolatos.
A korábbi tanulmányok városi szinten a gazdasági
tényezõk közül a jövedelmet tartják a legfontosabb
elemnek a tûz keletkezése szempontjából. A csekély
jövedelem egyben rossz lakhatási körülményeket is jelent,
a megelõzésre és védelemre fordítható források
korlátozottságát, amely következtében elhanyagoltak az
épületek és a bennük levõ berendezések. Az ankarai
pericol mai ales în cazul izbucnirii ºi sesizãrii incendiilor.
Din cercetãrile anterioare efectuate la nivel de oraº, dintre
factorii economici, nivelul de prosperitate economicã este
considerat cel mai important. Un venit insuficient implicã
ºi condiþii proaste de locuinþã, limitarea investiþiilor pentru
prevenirea focului, ºi drept consecinþã clãdirile sunt
neintreþinute la fel ca ºi instalaþiile din interior. Locuitorii
citadelei provin din grupuri cu venituri scãzute care nu-ºi
pot permite nici mãcar cheltuieli minime de întreþinere.
Aºadar, din punctul de vedere al mãsurilor de siguranþã
împotriva focului, factorul financiar este de mare
importanþã. Vârsta populaþiei este de asemenea un factor
semnificativ. Studiile anterioare aratã sã dispersarea
populaþiei tinere ºi vârstnice reprezintã un pericol în ceea
ce priveºte provocarea incendiului. Aproape jumãtate din
populaþia citadelei este sub vârsta de 12 ani (Primãria
Altindag 1987). Populaþia vârstnicã nu este atât de
numeroasã încât sã fie luatã aici în calcul. În privinþa
conºtientizãrii pericolului incendiului un rol important este
deþinut de educaþie. din În interiorul citadelei, nivelul
scãzut de educaþie reprezintã un factor de pericol. Pe
lângã aceasta, densitatea populaþiei, familiile numeroase
contribuie de asemenea la sporirea pericolului. Tipurile de
comunitate locativã sau de familie nu reprezintã un factor
de sporire a pericolului de incendiu.
Pentru cã influenþeazã factorul de risc la foc ºi detectarea
incendiilor în interiorul structurilor, rata de ocupare
reflectã ºi relaþia dintre ocupanþi ºi clãdire. Tipurile de
utilizare sunt urmãtoarele: de locatar, comercial, publicã,
de distracþie etc. În literatura de specialitate, diferitele
tipuri de relaþii de utilizare reprezintã grade diferite de
periculozitate. De exemplu, instituþiile industriale sunt de
obicei mai periculoase decât locurile de distracþie, cum
ar fi teatrele, restaurantele, dar acestea din urmã sunt mai
periculoase decât casele de locuit (Stollard — Abrahams,
1991). În cazul citadelei din Ankara, modul cel mai des
de folosinþã este locuinþa ceea ce implicã un grad de
primejdie mai mic. Datoritã schimbãrilor actuale de
destinaþie a clãdirilor, transformarea locuinþelor în
restaurante, cafenele, baruri poate fi privitã drept o
transformare periculoasã, din cauza factorului de risc
crescut al stabilimentelor de acest gen.
5.5 Factori operaþionali
Factorii operaþionali cei mai semnificativi sunt pompierii.
Dupã îmbunãtãþirea condiþiilor pompierilor se pot oferi
servicii mai bune ºi mai eficiente. Echipamentele
prevãzute de regulamentele pompierilor: accesorii,
rezerve de apã, elemente ajutãtoare, echipamente,
personal, sunt factori care ajutã la stingerea focului cu mai
multã eficienþã ºi într-un interval de timp mai scurt. În
legãturã cu viteza de reacþie a pompierilor distanþa dintre
sediu ºi locul incendiului poate avea influenþã asupra
numãrului eventualelor victime ºi a pagubelor. Factorul de
incendiu simultan, se referã la semnalarea mai multor
incendii în acelaºi timp. Simultaneitatea incendiilor
îngreuneazã intervenþia pompierilor ºi în consecinþã
creºte riscul legat de extinderea ºi gradul de pericol al
intervenþiei. Factorii operaþionali influenþeazã îndeosebi
reacþia ºi extinderea focului (Walsh — Marks, 1977).
Deoarece zidurile ºi porþile citadelei împiedicã intrarea
pompierilor în citadelã conducerea oraºului a aºezat în
centrul oraºului o unitate mai micã de pompieri. Aceastã
unitate de pompieri nu este corespunzãtor echipatã
pentru incendii mai mari, dar ajungerea la locul
incendiului nu provocã inconveniente. Viteza de reacþie
întârziatã în urma unei intervenþii fãrã efect poate
population is another determinant factor, since the
percentage of young and elder population is identified
to display risky behaviours for starting fire in previous
studies. When examining the age structure in the Citadel,
we can see that the population below 12 years old
represents nearly half of the total (Altindag
Municipality, 1987). The elder population is not so
much to consider regarding fire risks. Reflecting the
consciousness of individuals about the fire problem,
the education level is also a risk factor. The low
education level of households within the Citadel
points out the risky situation for the area. Besides, high
population density in the Citadel and crowded
families also increase the fire risk. Household types or
family structures, especially alone or single parent
families, are also determined to be related with fire risk
by introducing risky behaviours. In the Citadel, the
general family prototype does not constitute a
problem for fire risk.
Affecting the fire ignition and detection risks within the
structure, the occupancy factor reflects the contents
of the structure related to the users. Occupancy types
are generally classified as residential, commercial,
public, recreational, and so on. In specialised
literature, it is stated that different occupancy types
have different fire rates and contain different fire risks
due to contents and occupant behaviour inside. For
example industrial buildings are determined to contain
higher risk than recreational areas such as theatres,
restaurants, whereas recreational areas are more risky
than residential buildings (Stollard and Abrahams,
1991). In the Ankara Citadel case, the common
occupancy type are dwelling houses, which have low
fire load. However, the present occupancy
transformation within the area, from houses to
restaurants, cafes and bars has to be considered as a
risky transformation, since recreational uses contain
higher fire load than residential buildings.
5.5. Operational Factors
The most important element of the operational factors is
the fire department. As the fire department conditions
are improving, it can provide more effective and efficient
fire-fighting services. Requirements for fire-fighting
operations, which include water supply, apparatus,
equipment, personnel, and special extinguishing agents,
is another determinant on the service effectiveness and
efficiency, as well as on the operation’s duration.
Reflecting the response of the fire brigade to the area,
the distance between the fire department and the scene
is so important for reducing damage to life and property.
The simultaneous fire factor refers to several fire alarms at
the same time. Simultaneous fires may delay the
intervention of fire brigades; consequently, the fire
spread and intervention risks increase. Operational
factors are mainly affecting the fire response risk and fire
spread risk (Walsh and Marks, 1977).
Since urban barriers, like the Citadel’s walls and gates,
hinder fire-fighting vehicles to enter the area, the
Municipality copes with this problem by setting up a
small-scale fire department within the Ankara Citadel.
This department is inadequately equipped for big fires;
however, there is no problem in arriving to the fire area.
Delay in response or ineffective extinguishing operations
can cause a small fire to grow bigger and might result in
a conflagration, which means a huge loss of cultural and
historic heritage within the Citadel. The simultaneous fire
citadella lakossága általában alacsony jövedelmû
csoportokból áll, amelyek nem engedhetik meg
maguknak még minimális szinten sem az épületek
karbantartását. Ezért a terület tûzbiztonsága
szempontjából a jövedelem nagyon fontos tényezõ. A
lakosság korösszetétele másik meghatározó tényezõ,
korábbi tanulmányok szerint a fiatal és idõsebb lakosság
megoszlása tûzkeltési veszélyeket hordozhat. Az ankarai
citadella lakosságának majdnem fele 12 év alatti (Altindag
Polgármesteri Hivatal, 1987). Az idõs lakosság nem
annyira számottevõ, hogy befolyásolhassa a tûzveszély
mértékét. Az egyes egyén tûzveszéllyel szembeni tudatos
magatartása szempontjából az iskolázottság foka szintén
meghatározó tényezõ. A citadella lakosságának alacsony
képzettségi szintje szintén növeli a terület
veszélyezettségét. Hasonlóképpen a népsûrûség, a
soktagú családok veszélyforrást jelentenek. A
lakóközösség-típusok vagy a különbözõ
családszerkezetek, fõként az egyszülõs családok
vizsgálati szempontjait képezhetik. A citadellában az
általános családtípus nem jelent tûzveszély-növelõ
tényezõt.
A tûz keletkezésére és a tûz észlelésére ugyancsak
hatással van a használati tényezõ/rendeltetés és a
használók közötti kapcsolat. A rendeltetés típusok
rendszerint az alábbiak: lakói, kereskedelmi, köz-,
szórakozóhelyi, ipari stb. A szakirodalom szerint a
különbözõ rendeltetés különbözõ fokú tûzveszélyt jelent.
Például az ipari létesítmények általában
tûzveszélyesebbek, mint a szórakozóhelyek, például a
színházak, vendéglõk, a szórakozóhelyek
tûzveszélyessége viszont magasabb fokú, mint a
lakóházaké (Stollard — Abrahams, 1991). Az ankarai
citadella esetében a leggyakoribb funkció a lakóházként
való használat, amely kisebb fokú tûzveszélyt jelent. A
jelenleg a használati megoszlásban végbemenõ
változások azonban, — a lakóházak átalakítása
vendéglõkké, kávéházakká, bárokká — veszélyes
átalakulásnak tekintendõ, mivel a szórakoztatói funkció
magasabb fokú tûzveszélyességeket jelent, mint a
lakóhelyi.
5.5. Operacionális tényezõk
Az operacionális tényezõk legfontosabbika a tûzoltóság.
A tûzoltóság feltételeinek javulásával hatékonyabb és
eredményesebb tûzvédelmi szolgáltatásokat lehet
nyújtani. A tûzoltási eljárások megkövetelte kellékek, a
víztartalékok, a segédeszközök, a felszerelés, a
személyzet, a tûz oltását segítõ tényezõk a szolgáltatás
hatékonyságát és elvégzésének idõtartamát szintén
nagyban meghatározzák. A tûzoltócsapat operativítását
illetõen a tûzoltóság és a tûz helyszíne közötti távolság
hatással lehet az emberi életben és javakban okozott
károk mértékére. Az egyidejû tûz tényezõ az ugyanabban
az idõben végbemenõ több riasztásra vonatkozik. Az
egyidejû tûzvészek késleltetik a tûzoltóság beavatkozását,
ennek következtében nõ a tûz terjedésének a kockázata.
Az operacionális tényezõk fõként a válaszadásra és a tûz
terjedésére vannak hatással. (Walsh — Marks, 1977)
Mivel a városi akadályok, mint például a citadella falai és
kapui meggátolják a tûzoltóautók bejutását a tûz
területére, a város vezetõsége a probléma megoldása
céljából felállított a citadella területén belül egy kisebb
tûzoltóegységet. Ez az egység nincs kellõképpen
felszerelve a nagyobb tüzek esetére, de a helyszínre
érkezés nem ütközik akadályokba. A reagálás késése vagy
a hatástalan oltás következtében a kisebb tûz is
43
provoca extinderea unui foc, chiar dacã pericolul era
iniþial redus, ceea ce poate provoca o pierdere de mari
proporþii a moºtenirii culturale ºi istorice din interiorul
citadelei. Existenþa incendiilor simultane este un factor
semnificativ deoarece pe acest teritoriu se aflã o singurã
unitate de pompieri.
6. Concluzii: menþinerea controlului asupra riscului
de incendiu urban
Incendiul, de la izbucnire pânã la stingere, provoacã o
mulþime de probleme. Pagubele datorate incendiilor pot
fi minimalizate prin mãsuri preventive, care sunt tratate
într-un model de menþinere a controlului asupra
incendiilor. Literatura de specialitate trateazã pericolul de
incendiu din douã perspective, sau din punctul de
vedere al arhitecturii, pe baza securizãrii clãdirii împotriva
focului, sau analizeazã gradul de risc de incendiu la
nivelul oraºului.
În legãturã cu riscul de incendiu, dupã cum am vãzut mai
devreme, trebuie luatã în considerarea acþiunea comunã
a mai multor factori. Unul din scopurile urbanizãrii este
crearea unui mediu urban securizat împotriva focului
pentru locuitorii sãi. Acest scop presupune însã ºi luarea
de mãsuri pentru o asemenea securizare. În crearea
mediului urban, trebuie estimat gradul de periculozitate
care ameninþã locuitorii ºi construcþiile. Apoi trebuie luate
mãsuri pentru menþinerea controlului asupra factorilor de
risc. Cercetãrile pentru menþinerea controlului asupra
factorilor de risc trebuie efectuate la nivel urban, aceasta
constituind ulterior baza pentru alte tipuri de menþinere a
controlului asupra pericolelor, de exemplu cele prezente
la nivelul clãdirilor. Dupã cum s-a arãtat ºi în Alata (1988),
o securizare împotriva focului doar la nivel de
construcþie, chiar dacã se îndeplineºte ca urmare a
creºterii rigurozitãþii legilor, nu poate fi funcþionalã ºi
completã pânã nu se iau în considerare factorii de mediu,
respectiv factorii social-economici. Procesul de menþinere
sub control al riscului de incendiu depinde de alte
activitãþi legate de planificarea oraºului. Problema existã,
în interesul rezolvãrii ei integrale acestea trebuie luate în
considerare deja de la discutarea planurilor de
urbanizare.
Dupã estimarea necesitãþilor la nivel de oraº a mãsurilor
de protecþie, aceste mãsuri ºi procedurile anterioare
acestora pot fi aplicate diferenþiat în cazul unor
construcþii individuale, a unor pãrþi a oraºului sau asupra
unui întreg oraº în funcþie de structurile lor proprii, de
caracteristicile lor social-economice, de mediu sau legate
de modul de construire. Mãsurile de menþinere a
controlului asupra riscului de incendiu trebuie sã aibã
urmãtoarele scopuri:
— prin urbanizare trebuie sã se asigure un mediu urban cu
siguranþã la foc pentru locuitorii sãi;
— aplicarea unui model de prevenire a incendiilor în
mediul construit;
— soluþii alternative, de exemplu reguli de ordine ºi
planificarea soluþiilor de ieºire din impas;
— cooptarea comunitãþii pentru gãsirea celor mai bune
soluþii ºi planuri de implementare;
— luarea în seamã a factorilor politici, economici ºi
ºtiinþifici în alegerea soluþiei celei mai potrivite.
Conceptul de „menþinere a controlului asupra incendiului”
se referã la un proces de decizie, în urma cãruia se
estimeazã riscul de incendiu ºi mãsurile de prevenire.
Abordarea sistematicã a conceptului de „menþinere a
controlului asupra incendiului” dã posibilitatea excluderii
44
factor is also important, since there is only one fire
department within the area.
6. Conclusion: Urban Fire Risk Management
Fire causes many problems from the moment it starts till
the time it is extinguished. The damage due to fire can
be minimised by prevention and precaution measures,
which are determined by a well-defined fire risk
management model. In specialised literature, the topic
of fire risk is either studied through an architectural
approach as fire safety at building scale or analysed
through a sociological approach as fire rate analysis at
an urban scale. However, as mentioned above, fire is
such a risk upon which various factors have
simultaneous effects.
One of the aims of town planning is to attain a safer
urban environment for the population. This safety
purpose also includes fire safety measurements at an
urban scale. For a fire-safe urban environment, potential
risks, which threaten the population and the built
environment, need to be assessed; afterwards, they
have to be reduced by control measurements.
Therefore, fire risk management studies have to start at
an urban level, for constituting a basis for all the other
types of fire risk management, such as fire risk
management at building scale. As Alata (1988) remarks,
fire safety only at building scale by the enforcement of
laws and regulations would not be functional and
analytic unless the environmental and socio-economic
factors are considered. The fire risk management
process affects other planning activities and it has to
be started during the city planning process for a
proper interference with the problem from the very
beginning. After determining necessary precautions at
city scale, these precaution and prevention
measurements can be implemented differently on
individual buildings, in specific parts of the city, or in
the entire city according to its unique structural, socio-
economic, environmental and organisational
characteristics. The urban fire risk management plan
should include various objectives, such as:
— Attaining a fire-safe environment for the population
through city planning;
— Introducing a basic fire safety scheme for the built
environment;
— Developing options such as regulations and remedial
solutions;
— Inducing community participation for developing
proper solutions and implementing the plan;
— Considering the social, political, economic and
scientific impacts in the process of selecting proper
solutions.
The term “risk management” refers to a decision-making
process in which the risk is evaluated and control
measures are determined. Risk management is a
systematic approach for living with the possibility that
future events may cause adverse effects. Different
disciplines and institutions consider and manage risks
in different ways, whereas different risk management
models are generally rooted in “the classical risk
management model” for minimising losses. The classical
risk management approach is based on three stages:
every risk should be identified, “risk identification";
consequences of risks should be analysed, “risk
assessment”; control and reduction methods should be
implemented for minimising risk effects, “determination
elterjedhet és tûzvészt okozhat, ez pedig hatalmas
mértékû kulturális és történeti örökség-veszteséghez
vezethet a citadellán belül. Az egyidejû tüzek tényezõ
szintén jelentõs, mivel ezen a területen csak egy
tûzoltóegység van.
6. Következtetés: A városi tûzveszély
ellenõrzése
A tûz keletkezésétõl kezdve eloltásáig számos problémát
okoz. A tûzkárokat megelõzõ óvintézkedésekkel lehet
minimalizálni, melyek egy tûz-ellenõrzési modellben
kerülnek kidolgozásra. A szakirodalom kétféle
megközelítésben tárgyalja a tûzveszélyt, vagy építészeti
szempontból, az épület tûzbiztonsága alapján, vagy
szociológiai szempontból, azaz elemzi a tûzveszély fokát
városi szinten. A tûzveszéllyel kapcsolatban azonban,
ahogy azt a fentiekben bemutattuk, több tényezõ
együttes hatását kell szemügyre venni.
A városrendezés egyik célja a városi környezet
biztonságosságának kialakítása a lakosság számára. Ez a
célkitûzés pedig tûzbiztonsági intézkedéseket is
feltételez. A tûzbiztos városi környezet kialakításához a
lakosságot és az épített környezetet fenyegetõ veszélyek
lehetõségét fel kell mérni, majd meg kell hozni az ezek
ellenõrzését szolgáló intézkedéseket. A tûzveszély-
ellenõrzési vizsgálatokat ezért városi szinten kell
elvégezni, ez képezheti alapját minden más típusú
tûzveszély-ellenõrzésnek, mint például az épület-szintû
tûzveszély-ellenõrzésnek. Ahogy azt Alata is kimutatta
(1988), a csak az egyes épületek szintjén, a törvények és
rendeletek szigorítása révén megvalósított tûzbiztonság
nem lehet funkcionális és teljes körû mindaddig, amíg a
környezeti és társadalmi-gazdasági tényezõket
számításba nem vesszük. A tûzveszély-ellenõrzési
folyamat összefügg más városrendezési
tevékenységekkel, és a probléma helyes, integrált
megoldása érdekében már a városrendezési tervek
kidolgozásának legelején számításba kell ezeket venni. A
szükséges óvintézkedések városi szintû felmérése után
ezeket az óvintézkedéseket és megelõzõ eljárásokat
különbözõképpen lehet alkalmazni az egyes épületekre,
városrészekre vagy egy város egészére, egyedi
szerkezetük, társadalmi-gazdasági, környezeti és
felépítéssel kapcsolatos jellemzõik függvényében.
A városi szintû tûzveszély-ellenõrzésnek az alábbi
célkitûzésekkel kell rendelkeznie:
— A városrendezés keretében egy tûzbiztos környezet
kialakítása a lakosság számára;
— Alapvetõ tûzbiztonsági modell alkalmazása az épített
környezetre;
— Alternatívák, például rendszabályok és kiigazító
megoldások kidolgozása;
— A közösség részvételének ösztönzése a megfelelõ
megoldások kidolgozásában és a tervek kivitelezésében;
— A társadalmi, politikai, gazdasági és tudományos
vonatkozások figyelembe vétele a legmegfelelõbb
megoldás kiválasztásakor.
A „tûzellenõrzés” fogalom egy döntéshozatali folyamatra
vonatkozik, amelynek során meghatározzák a tûzveszélyt
és az ellenõrzését szavatoló intézkedéseket. A veszély-
ellenõrzés szisztematikus megközelítését nyújtja annak a
lehetõségnek, hogy jövõbeni események elõreláthatatlan
következményekkel járhatnak. A különbözõ szakágazatok
és intézmények különbözõképpen határozzák meg és
ellenõrzik a veszélyeket, a különbözõ veszély-ellenõrzési
modellek azonban rendszerint a „klasszikus veszély-
în viitor a consecinþelor neprevãzute. Diferitele domenii
de activitate ºi diferite instituþii estimeazã ºi controleazã
riscurile diferit, iar diversele modele de menþinere a
controlului asupra incendiului se încadreazã, de obicei, în
scopul diminuãrii pagubelor, în „modelul clasic de
menþinere a controlului asupra incendiului”. Acest model,
se împarte pe trei secþiuni: fiecare pericol trebuie
identificat — „identificarea riscului”, trebuie analizate
posibilele consecinþe ale riscului — „estimarea riscului”,
trebuie tratate diverse metode de control ºi diminuare a
riscului „decizia ºi aplicarea mãsurilor de control” (Staples
— Kimerle, 1987).
Modelul de control a fost prezentat în figura 7, ºi se
poate schiþa pe baza modelului clasic de menþinere a
controlului asupra incendiului. Conceptul modelului de
control se referã la fiecare factor de risc de incendiu;
defineºte cu exactitate riscul de incendiu, ºi face posibilã
legãtura dintre factorii de incendiu ºi factorii urbani,
populaþie, activitate ºi loc de desfãºurare. Odatã cu
estimarea ºi evaluarea riscului de incendiu urban devine
posibilã separarea pãrþilor oraºelor, a cartierelor în
funcþie de gradul de risc prezentat, ºi drept consecinþã
desemneazã modul ºi mãsura intervenþiei.
Proiectele/planurile urbanistice trebuie sã conþinã analiza
factorilor ºi a modelului de control, atât la nivel urban cât
ºi la nivelul fiecãrei construcþii în parte, astfel devinind
posibilã minimalizarea riscului de incendiu ºi pãstrarea
pentru generaþiile urmãtoare a monumentelor istorice.
and implementation of the control measures” (Staples
and Kimerle, 1987). The model of the urban fire risk
management, therefore, can be broadly formed as
seen in Fig. 7, based on the classical risk management
schema. The conceptual management model
comprises all fire risk factors explained in this study.
Moreover, it clarifies the fire incidence analysis and
allows identification of relationships between fire
incidents and urban elements, defined as population,
activity and location. By urban fire risk identification and
assessment implementations, fire risk differentiation
between urban parts or quarters, and consequently the
selection of control measurements and methods
according to risk distribution within different urban parts
or quarters, would be applicable.
The factor analysis and the risk management model
should be a part of conservation plans at both urban
and building scale, so that the fire risk could be
minimised and historic heritage would be preserved and
transmitted to the next generations.
ellenõrzési modellbe” illeszkednek a veszteségek
minimalizálása érdekében. A klasszikus veszélyellenõrzési
modell három szakaszra tagolódik: minden veszélyt
azonosítani kell — „veszélyazonosítás”; elemezni kell a
veszélyek lehetséges következményeit — „veszély-
felmérés”; ellenõrzési és veszély-csökkentési módszereket
kell kidolgozni — „az ellenõrzést célzó intézkedések
meghatározása és alkalmazása” (Staples — Kimerle, 1987).
A városi tûzveszély-ellenõrzés modelljét a 7. ábrán
bemutatott, a klasszikus veszélyellenõrzési modell
alapján kidolgozott modell alapján lehet felvázolni. Az
ellenõrzési modell tartalmazza az itt tárgyalt tûzveszély-
tényezõk mindenikét. Pontosítja a tûzvész elemzését, és
lehetõvé teszi a tûzvészek és a városi tényezõk, a
lakosság, tevékenység és helyszín közötti kapcsolatok
vizsgálatát. A városi tûzveszély meghatározásával és
felbecsülésével lehetõvé válik az egyes városrészek,
negyedek elkülönítése a tûzveszély mértéke alapján, és
ennek következtében az alkalmazható ellenõrzési
módszerek és intézkedések kijelölése.
A helyreállítási terveknek tartalmazniuk kell a tényezõk
elemzését és a veszély-ellenõrzési modellt mind városi,
mind az egyes épületek szintjén, ezzel lehetõvé válhat a
tûzveszély minimalizálása és az épített örökség
megõrzése a következõ nemzedékek számára.

BIBLIOGRAFIE — REFERENCES — SZAKIRODALOM

Alata, E. (1988) “Fire… Fire…” in Fire Symposium, June 28th-29th 1988, Civilian Defence Headquarters, Ankara (in Turkish).
Altindag Municipality (1987) Improvement and Restoring Project of Ankara Castle, Ajans Turk Press, Ankara (in Turkish).
Bjordal, E. N. (1994) “Risk from a Safety Executive Viewpoint” in Singleton, W. T. and Hovden, J. (eds.) Risk And Decision, John Wiley & Sons Ltd., Chichester, p. 41-46.
Campbell, S. and Fainstain, S. (1996) “Introduction: The Structure and Debates of Planning Theory” in Campbell, S. and Fainstain, S. (eds.) Readings In Planning Theory, Blackwell
Publishers, Massachusetts.
Fainstain, S., Fainstain, N. (1996) “City Planning and Political Values: An Updated View” in Campbell, S., Fainstain, S. (eds.) Readings in Planning Theory, Blackwell Publishers,
Massachusetts.
Hamza, M., Zetter, R. (1998) “Structural Adjustment, Urban Systems and Disaster Vulnerability in Developing Countries”, Cities, vol. 15, no. 4, pp: 291-299.
Hawley, A. M. (1986) Human Ecology: A Theoretical Essay, University of Chicago, Chicago.
Jennings, C. R. (1996) Urban Residential Fires: An Empirical Analysis of Building Stock and Socio-economic Characteristics for Memphis, Tennessee, Published Doctoral Dissertation,
Cornell University, UMI Dissertation Service, No: 9639630, Michigan.
Lösch, A. (1954) The Economics Of Location, Translated from the 2nd rev. ed. by William H. Woglom with the assistance of Wolfgang F. Stolper, Yale University Press, New Haven.
Ramachandran, G. (1987) “USA Management of Fire Risk” in Lave, L. B. (ed.) Risk Assessment and Management, Plenum Press, New York, p. 289-308.
Sarikaya, Y. (2001) Defining Urban Fire Risk: Exploratory Analysis of Fire Incidents with Socio-economic Characteristics for Altindag and Cankaya Districts, Ankara, Unpublished
Master’s Thesis, METU, Ankara.
Staples, C. A., Kimerle, R. A. (1987) “The Cleanup of Chemical Waste Sites — A Rational Approach” in Lave, L. B. (ed.) Risk Assessment and Management, Plenum Press, New York, p.
61-70.
Stollard, P., Abrahams, J. (1991) Fire from First Principles, Chapman & Hall, London.
Strike, J. (1994) Architecture in Conservation: Managing Development at Historic Sites, Routledge, London.
Tiesdell, S.; Oc, T. and Heath, T. (1996) Revitalising Historic Urban Quarters, Architectural Press, Oxford.
Walsh, C. V., Marks, L. G. (1977) Fire-fighting Strategy and Leadership — 2nd edition, McGraw-Hill Book Company, New York.

45
Publcat sub egida Fundaþiei Transylvania Trust ºi Asociaøia Restauratorilor de Monumente Istorice din Transilvania
Published under the auspices of the Transylvania Trust and Historic Buildings Conservationist’s Society
Megjelent a Transylvania Trust és az Erdélyi Mûemlék-restaurátorok Egyesülete gondozásában

REDACTORII PUBLICAÞIEI — RESPONSIBLE EDITORS OF THE PUBLICATION — A KIADVÁNY FELELÕS SZERKESZTÕI:

KIRIZSÁN Imola, Dr. SZABÓ Bálint

La pregãtirea publicaþiei au contribuit:

To the producing of the publication have contributed:
A kiadvány elõkészítésénél közremûködtek:
INCZE Éva, JAKAB Márta, Mirela KULIN
Cristina COLDEA, Diana POPA, SZABÓ Sámuel, VINCZE Orsolya
cover illustration – SZÉNÁSSY Zsolt
technical editor – HLAVATHY Péter

Responsabilitatea privind conþinutul prelegerilor ºi calitatea ilustraþiilor revine autorilor

The authors hold full responsibility for the contents of the paper and quality of the illustrations
Az elõadások tartalmáért és az illusztrációk minõségéért a szerzõ felel

Editura Utilitas Publisher, Könyvkiadó

Cluj-N., Kolozsvár - 2003

ISBN 973-9377-36-X
Cuprins — Table of Contents — Tartalomjegyzék

1. SZABó Bálint, KIRIZSÁN Imola 7

Patrimoniul construit în stare limitã – catastrofe si structuri portante istorice
Built Heritage in Crisis Situations – Disasters and Historic Load bearing Structures
Épített örökség határhelyzetben — katasztrófák és történeti tartószerkezetek

2. BABOS Rezsõ 23
Structurile portante ºi focul — Despre catastrofe în general
Load-Bearing Structures and Fire — On catastrophes in general
Tartószerkezetek és a tûz — A katasztrófákról általában

3. Yasemin SARIKAYA 35
Riscul de incendiu în centre istorice urbane: studiu de caz — citadela din Ankara
Urban Fire Risk in Historic City Centres: the Case of Ankara Citadel
Tûzveszély a történeti belvárosokban: esettanulmány az ankarai citadelláról

4. Sara D’ANGELO 46
Evoluþia codului seismic italian pentru clãdiri de zidãrie
Evolution of the Italian Seismic Code for Masonry Buildings
Az olasz szeizmikus kódrendszer fejlõdése a falazott épületeknél

5. Ali Ihsan UNAY, Saadet TOKER 52

Tehnici de analizã asistatã de calculator pentru investigarea rezistenþei seismice a clãdirilor istorice
Computer Analysis Techniques for the Investigation of the Earthquake Resistance of Historic Buildings
A történeti épületek szeizmikus viselkedésének vizsgálata számítógépes módszerekkel

6. Saadet TOKER 61
Releveul degradarilor structurale provocate de cutremurul din 1999 din Marmara
la moscheile istorice din Istanbul
A Survey on the Structural Damage of the 1999 Marmara Earthquake on the Historic Mosques
in Istanbul
Az 1999-es márvány-tengeri földrengéskor az isztambuli történeti mecseteken
bekövetkezett szerkezeti károsodások vizsgálata

7. Kyriakos MAGOS, Elias TSIGRAS 67

Intervenþii structurale la clãdirile istorice din oraºul vechi al Rodosului
Structural Interventions on Historic Buildings in the Old Town of Rhodes
Szerkezeti beavatkozások történeti épületeken Rodosz óvárosában

8. KEGYES–BRASSAI Orsolya 71
Evaluarea vulnerabilitãþii construcþiilor ºi a monumentelor istorice, calcularea riscului seismic
Assessing the Vulnerability of Historic and Monument Buildings, Calculating Seismic Risks
Történeti, mûemléképületek sérülékenységének megállapítása, földrengéskockázat-számítás