Az admonti kolostorkönyvtár a világ legnagyobb apátsági könyvtára, ahol a művészet csodálatos ágaival

találkozhatunk: az építészet remekművei mellett freskók, szobrok, kéziratok és nyomtatott művek

jelennek meg.

Az Admont apátsági könyvtár a legnagyobb kolostori könyvtár a világon, amely a barokk művészetéről,
építészetéről és kéziratairól is híres

Ha feltennénk a kérdést, miszerint mi lehet a közös a világ legnagyobb kolostori könyvtára és egy fantasy
film között, akkor a válasz szinte magától értetődő lenne. Nos, mindkettő egy igazi időutazást jelent. A
polcokon körülbelül 70 ezer könyv található, de a padlózat alatti, rejtett szobákban még több. Vajon
miből készültek ezek a könyvek és hány évesek? Mi teszi vajon az egyes köteteket értékessé? Pontosan
mit csinálnak manapság a szerzetesek? És vajon miért építettek titkos ajtókat a falakba? Többek között
ezekre a kérdésekre kerestük a választ az admonti kolostorkönyvtárban, a magyar-osztrák határtól 200
kilométerre.

A múltban ezt az impozáns könyvtári szobát néha csak „a világ nyolcadik csodájaként” emlegették. Nem
véletlenül. Hatalmas méretének, építészeti felépítésének, könyvállományának és művészi díszítése,
megalkotása óta elképeszti a látogatókat. Az építési munkálatait Josef Hueber, egy bécsi születésű építész
tervezte és felügyelte, aki főként Stájerországban tevékenykedett. Mintaként az 1726-ban elkészült bécsi
Császári Könyvtárat (a mai Osztrák Nemzeti Könyvtárat) használta. Az eredmény önmagáért beszél:
Hueber a teret három részre osztotta, amelyek egy hosszúkás, ovális alakú középső kupolateremből és
két összefüggő szárnyból állnak. Mindkét oldalkamrának három nyílása van, mindegyik hosszúkás
boltíves mennyezettel. A rendkívüli teret így összesen hét kupola fedi. Az admonti kolostorkönyvtár
magassága két szintes, a világosságot pedig negyvennyolc ablak biztosítja.

A 70 méter hosszú könyvtár barokk belső tere szintén hét boltíves tetőből áll, és egy nagy íves tető
választja el a mennyezeten, ahol Altomonte művész „Isteni bölcsesség” freskója és festménye látható

FORRÁS: STEFAN LEITNER/BENEDIKTINERSTIFT ADMONT

„A könyvtár mintegy 70 ezer kötetet őriz, míg az apátság összesen közel 200 ezer könyvet tudhat
magáénak. Ezek közül a legértékesebbnek a több mint 1400 kézirat számít, közte a legrégebbi
dokumentummal, ami időszámításunk szerint a 8. században keletkezett. Emellett szintén kiemelt
értékkel bír az az 530 darab, úgynevezett inkunábulum vagy más néven ősnyomtatvány, amelyek 1500
előtt készült nyomtatott könyvek vagy szövegek. A dokumentumok közül egyelőre mindössze 700
darabot digitalizáltunk, de a munka folyamatos. Amerre a szem ellát, itt minden fehér, de az építtető az
arany színnel jelölte meg a fontosabb részeket. A szerzeteseknek a könyv kincset jelent, amit szeretnének
megosztani a világgal, így a könyvtár mindenki számára nyitott. Nem véletlen, hogy a templom pont ezzel
a teremmel van szemben, hiszen a hit ugyanolyan fontos számukra, mint a tudás” – kalauzolt végig
bennünket az impozáns könyvtárban Dr. Karin Schamberger, az admonti kolostorkönyvtár könyvtárosa,
aki a könyvtári állomány, kéziratok, korai nyomtatványok megőrzéséért is felel.

Ahogy a szakember elárulta, a könyvtár központi kupolaszobájának mennyezetét tizenkét, vöröses

márványból készült pillér támasztja alá. Az ezen látható freskó témája az isteni kinyilatkoztatás, az isteni
bölcsesség megszemélyesítése. A két hosszú oldalszárny falát galériák követik, ami tovább hangsúlyozza a
kétszintes magasságot. A kétszintes könyvszekrények tovább erősítik a tér lenyűgöző hatását.

A könyvtár impozáns 70 méter hosszú, 14 méter széles és 13 méter magas, ezekkel a méretekkel a világ
legnagyobb kolostori könyvtára

FORRÁS: JEKI GABRIELLA

„A könyvtárterem a késő barokk stílusában készült – 1776-ban készült el Matthäus Offner apát
megbízásából. Az osztrák építőmester, Josef Hueber a felvilágosodás eszméinek híve volt, és az emberi
elméhez hasonlóan a tereket is meg akarta tölteni fénnyel. A világ legnagyobb kolostori
könyvtártermében található freskókat, az akkor 80 éves Bartolomeo Altomonte festette, 1775 és 1776
nyárán. A freskók az emberi megértés különböző fázisait mutatják be: kezdve a gondolattal és a
beszéddel, a tudományokon és művészeteken keresztül, ami végül az isteni kinyilatkoztatásban
csúcsosodik ki a központi kupolában. Nem véletlen, hogy a kupola alatt a Biblia különböző kiadásait és az
egyházatyák műveit tároljuk, az északi mellékteremben a teológiai irodalom, míg a déli mellékteremben
más tárgyú könyvek találhatók” – árulta el a látottak történetét és hátterét Dr. Karin Schamberger.

De itt még nincs vége: az apátság szobrásza, Josef Stammel számos, igényes faragványt készített ebben a
különleges térben. Különösen feltűnő a Halál, az Ítélet, a Mennyország és a Pokol túlméretezett figuráiból
álló szoboregyüttes. Érdekesség, hogy ezeket még a könyvtár felépítése előtt faragták és csak utólag
helyezték a terem központi részébe, így egyfajta éles kontrasztot jelentenek a felvilágosodás
koncepciójával. Utóbbi a terem padlóján is megmutatkozik, ahol több mint hétezer fehér, vörös és szürke
márványból készült, rombusz alakú csempét helyeztek el úgy, hogy ismétlődő geometriai mintát
hozzanak létre az egész könyvtárban. A látogató, szubjektív nézőpontjától függően csíkokat, cikk-cakk
vonalakat, kockákat vagy akár háromdimenziós lépcsőszerű szerkezeteket is láthat.

A titkos ajtókat a falba építették és könyvespolcnak álcázzák őket

FORRÁS: STEFAN LEITNER/ BENEDIKTINERSTIFT ADMONT

Aki inkább a misztériumot keresné a könyvtár falai között, azt is megtalálhatja. Az egykori építészek
feltűnően életszerű, hamis könyvgerinceket – műkönyveket – is elrejtettek a polcok között. Ezek egy ajtót
rejtenek, amely nem azonnal ismerhető fel. Az Admont könyvtár „titkos ajtói” azonban nem egy
kincsesládához vagy valamiféle búvóhelyre, hanem praktikusan az emeleti galériára vezetnek.

f:ngeo