Madagaszkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Madagaszkár (régebbi nevén: Malgas Köztársaság, malgasul: Repoblikan'i Madagasikara, franciául: République
de Madagascar) szigetország az Indiai-óceánon, az afrikai kontinens délkeleti partjánál. Madagaszkár szigetének Madagaszkári
területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete. Az országhoz továbbá számos Köztársaság
kisebb sziget is hozzátartozik. Madagaszkár korán elvált az ősi Gondwana kontinenstől, illetve annak afrikai
Repoblikan'i Madagasikara
részétől, és az élővilág ezután elszigetelten fejlődött. Az itt élő fajok 90 százaléka endemikus élőlény.
République de Madagascar
A kutatók régen úgy vélték, hogy Madagaszkár az i. e. 200 és 500 között települt be, a Borneó szigetéről érkező
népekből, majd később a Mozambikból letelepült bantu népből. Modern genetikai kutatások viszont a benépesítést
az i. sz. 800 körüli időre teszik. A különböző forrásokból a helyi etnogenezis révén kialakult népesség neve malgas.

Az ország kultúrájában jelentős szerepet töltöttek és töltenek be ma is a későbbi bevándorlók, az arabok, az indiaiak,
kínaiak és az európaiak (elsősorban a franciák).
Madagaszkár zászlaja
A 19. században a francia–hova háborúban Franciaország annektálta, azaz gyarmatosította Madagaszkárt, ezzel az Madagaszkár címere
ország szuverenitása megszűnt, és a 103 éve uralkodó Merina-monarchia tagjait a franciák Algériába száműzték.
Franciaország második világháborús veresége után Madagaszkár a Vichy-kormány uralma alá került. Attól tartva, Nemzeti mottó: Tanindrazana,
hogy a japánok tengeralattjáró-támaszpontot létesítenek Madagaszkáron, a brit csapatok hat hónap alatt elfoglalták a Fahafahana, Fandrosoana

szigetet a szabad franciák számára. (magyarul: Haza, Szabadság, Haladás)

Nemzeti himnusz: Ry Tanindrazanay malala
1947-ben felkelés tört ki a francia gyarmati uralom ellen, amelyben több mint 90 ezer ember vesztette életét. A
ô
felkelés leverése után a franciák reformokat vezettek be. 1960. június 26-án jött csak el a független állam kikiáltása,
melynek neve Malgas Köztársaság volt. 1992 óta az állam neve Madagaszkári Köztársaság, államformája 0:00 / 0:00
parlamentáris köztársaság fővárosa Antananarivo.

2011-ben az ország népessége becslések szerint közel 22 millió fő, és ennek majd 90 százaléka él kevesebb mint
napi két dollárból. Madagaszkár bennszülött lakosságának a nyelve, a malgas az ausztronéz nyelvcsaládba tartozik.
A másik hivatalos nyelv a francia. A lakosság nagy része ragaszkodik a hagyományokhoz és a hiedelmekhez,
valamint a valláshoz, ami az ország túlnyomó részén a kereszténység. A kormány stratégiai fejlesztésnek tűzte ki az
ökoturizmus, a mezőgazdaság, az oktatás és az egészségügy fejlesztését, valamint a nemzetközi kereskedelem
körének szélesítését.

Tartalomjegyzék
Történelem
Földrajz
Éghajlat
Ökológia Fővárosa Antananarivo

Államszervezet és közigazgatás d. sz. 18° 55′, k. h. 47° 31′ (https://geo

Alkotmány, államforma hack.toolforge.org/geohack.php?langu
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás age=hu&pagename=Madagaszk%C
Politikai pártok 3%A1r&params=18_55_S_47_31_E)
Közigazgatási beosztás Államforma köztársaság
Védelmi rendszer Vezetők
Népesség Elnök Andry Rajoelina
Népességének változása
Miniszterelnök Christian Ntsay
Általános adatok
A madagaszkári őslakosság etnikai csoportjai Hivatalos nyelv malgas, francia
Legnépesebb települések Függetlenség Franciaországtól
Nyelvi megoszlás 1960. június 26.
Vallási megoszlás
Szociális rendszer Tagság Lista
Gazdaság ENSZ, Afrikai Unió
Általános adatok (tagsága
Gazdasági ágazatok felfüggesztve),
Mezőgazdaság IMF, Frankofónia
Ipar
Népesség
Kereskedelem
Az országra jellemző egyéb ágazatok Népszámlálás 25 570 895 fő
[1]
szerint (2017) +/- (https://w
Közlekedés
ww.wikidata.org/wiki/Q
Kultúra 1019?uselang=hu#P1
Oktatási rendszer
082)
Kulturális intézmények
Kulturális világörökség Rangsorban 55
 Tudomány Becsült 21 263 403 fő (2012.
Művészetek július)
Hagyományok, néprajz
Rangsorban 55
Gasztronómia
Népsűrűség 35,2 fő/km²
Turizmus
Főbb látnivalók GDP 2011-es adatok

Sport Összes 20,610 (118)

Olimpia PPP: 16,228
milliárd
Ünnepnapok
Egy főre jutó 943 (169)
Jegyzetek
Fordítás HDI (2004) 0,509 (143) –
 közepes
Források
További információk Földrajzi adatok

Kapcsolódó szócikkek Terület 587 041 km²

Rangsorban 45

Történelem Víz 0,13%

Időzóna EAT (UTC+3)
A régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy Madagaszkár i. e. 200 és 500 között népesült be, amikor DST (UTC+3)
Délkelet-Ázsiából, feltehetőleg Borneó, vagy Celebesz szigetéről katamaránokon tengerjáró népek érkeztek.
Egyéb adatok
Ugyanakkor, vagy röviddel később bantu telepesek jöttek a Mozambiki-csatornán át. Az ország írott történelme a 7.
században kezdődik, amikor muszlim kereskedők telepedtek le az északnyugati parton és a malgas nyelvet arab Pénznem Madagaszkári
betűkkel (sorabe írás) kezdték írni. A középkori törzsfőnökök kereskedelmi kapcsolatai elérték Kelet-Afrikát, ariary (MGA)
Közel-Keletet és Indiát. Nagy törzsfőnökségek uralták a sziget számottevő területét.
Nemzetközi RM
21. századi genetikai, mitokondriális kutatások szerint viszont a bennszülött malgas népesség 28, a mai Indonézia gépkocsijel
területéről származó, valamint két afrikai „ősanyára” vezethető vissza, akik i. sz. 800 körül érkezhettek a szigetre
Hívószám 261
(természetesen a férfiakkal egy csoportban).[2]
Segélyhívó 117
Az európaiakkal az első kapcsolatfelvétel 1500-ban volt, amikor Diogo Dias portugál kapitány elérte a szigetet, telefonszám 118
azután, hogy hajója egy viharban elszakadt az Indiába tartó flottától. A portugálok „Sāo Lourenço” (Szent Lőrinc)
néven ismerték a szigetet, kereskedtek lakóikkal. 1665-ben François Caron, az újonnan alakult Francia Kelet-indiai 124
Társaság főigazgatója Madagaszkárra vitorlázott. A madagaszkári gyarmatalapítási kísérlet kudarcba fulladt, de a Internet TLD .mg
közeli Bourbon (ma Réunion) és Ile-de-France (ma Mauritius) szigeten kikötőt létesítettek. A 17. század vége felé a
franciák kereskedelmi állomásokat nyitottak a keleti parton. Villamos hálózat 127 volt
220 volt
1774-től 1824-ig Madagaszkár kalózok, köztük amerikai kalózok vadászterülete volt, akik madagaszkári rizst
szállítottak Dél-Karolinába. Sok európai tengerész szenvedett hajótörést a sziget partjainál, köztük Robert Drury, Elektromos Europlug
akinek az útleírása a dél-madagaszkári élet jó leírása a 18. századból. Erre az időre esik Benyovszky Móric csatlakozó AC power plugs
„királysága”.
and sockets:
Az 1790-es évektől kezdve merina uralkodók kiterjesztették hegemóniájukat a sziget legnagyobb részére, beleértve British and related
a partvidéket is. 1817-ben a merina uralkodó és Mauritius brit kormányzója megállapodott a rabszolga- types
kereskedelem betiltásáról, amelynek pedig fontos szerepe volt Madagaszkár gazdasági életében. Kárpótlásként a Type E
sziget brit katonai és pénzügyi segítséget kapott. A brit befolyás megmaradt a következő évtizedekben is. Akkoriban
a merina udvar áttért a kereszténységre, presbiteriánus, kongregacionalista és anglikán vallás terjedt el körükben. A SEV 1011
brit haditengerészet az Indiai-óceánon véget vetett az arab rabszolga-kereskedelemnek. A merina állam Type K
meghódította az addig független törzsi államokat, egyesítette a szigetet.
Közlekedés jobb
Franciaország 1883-ban megtámadta Madagaszkárt az első francia–hova iránya
háborúban. (A hova a három merina kaszt egyike volt, ezek: andriana – A Wikimédia Commons tartalmaz
arisztokrácia, hova – köznép, andevo – rabszolgák, a hova szót a franciák
Madagaszkári Köztársaság
hibásan alkalmazták a merinák összességére.) A háború végén Antsiranana
témájú médiaállományokat.
(Diego Suarez) várost és az északi partot Franciaországhoz csatolták, és Joseph-
François Lambert örökösei 560  000 aranyfrank kárpótlást kaptak. 1890-ben a
britek hivatalosan tudomásul vették a Madagaszkár feletti francia védnökséget.

1895-ben francia hadoszlop szállt partra Mahajangában (Majunga) és a

fővárosba, Antananarivóba menetelt. A város védői meglepték őket, és
visszaverték a támadókat a keleti part közelébe. A második francia–hova háború
végéig 20 francia katona halt meg harcban, és 6000 maláriában és más
betegségekben.

Az ellenségeskedések után a francia parlament Madagaszkár annektálására

szavazott, 1896-ban. A 103 éves merina monarchia véget ért, a királyi családot
Francia plakát a madagaszkári Algériába száműzték. 1904 decemberében az orosz balti flotta Antsiranana
háborúról (Diego Suarez) kikötőjében vételezett szenet és ellátmányt, mielőtt elindult volna
végzetes útjára Csuzima felé. Indulás előtt az orosz tengerészeknek a parton
kellett hagyniuk az általuk vásárolt állatokat: majmokat, óriáskígyókat és egy krokodilt.

A második világháború idején madagaszkári katonák is harcoltak Franciaországban, Marokkóban és Szíriában.

Franciaország megtámadása előtt a németek azt tervezték, hogy az összes európai zsidót Madagaszkárra deportálják.
Ez volt a „Madagaszkár-terv”(wd). A tervezett akcióra soha nem került sor. Amikor Franciaország vereséget
szenvedett Németországtól, Madagaszkárt is a Vichy-kormány igazgatta. Az a veszély fenyegetett, hogy Japán
tengeralattjáró-támaszpontot létesít a helyi hatóságok jóváhagyásával. Hogy ezt megakadályozzák, brit csapatok az
 Ironclad hadművelet keretében hat hónap leforgása alatt elfoglalták a sziget
stratégiai jelentőségű pontjait, majd átadták azokat a szabad francia haderőnek
(Forces françaises libres, FFL).

1947-ben több hónapig tartó nemzeti felkelés tört ki a franciák ellen. A heves
harcokban 90  000 ember vesztette életét. 1956-ban a franciák reformokat
vezettek be, és Madagaszkár békésen haladt a függetlenség felé. 1958. október
14-én kiáltották ki a Malgaszi Köztársaságot autonóm államként a Francia
Közösségen belül. Az ideiglenes kormány időszaka az alkotmány 1959-es
elfogadásával és a teljes függetlenség 1960. június 26-i kikiáltásával ért véget.

A függetlenség során évtizedeken át Afrika egyetlen jelentősebb

szociáldemokrata pártja kormányozta az országot. A politikai küzdelmek
parlamentáris keretek között zajlottak.
Philibert Tsiranana, az első
madagaszkári elnök (1960–
1972)
Földrajz
Az 587 041 négyzetkilométernyi területével Madagaszkár a világ 45.
legnagyobb országa, és a negyedik legnagyobb szigete.

A mai Madagaszkárt, Indiát és az Antarktiszt magába foglaló földtömeg mintegy 135 millió évvel ezelőtt szakadt le
a Gondwana őskontinensnek a mai Afrikát alkotó részéről. Madagaszkár később, körülbelül 88 millió évvel ezelőtt,
a kréta időszak késői szakaszában vált el Indiától, és azóta önálló sziget.[3]

A központi magasföld jellegzetes tájain kopár dombok között a völgyekben teraszos rizstermesztés folyik. E terület
tengerszint feletti magassága 750 és 1350 méter között van. Az országban több magasabb hegység is megtalálható,
itt a csúcsok magassága meghaladja a 2400 métert. A legmagasabb hegy a 2876 méter magas Maremokotro. A
lakosság zöme a felföldön él. Madagaszkár keleti részén meredek lejtő vezet a parti síkságra. Az Indiai-óceán
tengerpartját lagúnák szegélyezik, melyek jó természetes kikötőket nyújtanak. Az ország nyugati felé kevésbé
meredek a lejtő a nyugati parti síkság felé. Ez a sziget esőárnyékban lévő, száraz oldala. A lakosság ezen a részen
ritkább, az eredeti természeti környezet kevésbé bolygatott.

Madagaszkár szigete elég nagy ahhoz, hogy tekintélyes méretű folyók legyenek rajta. Az emberi tevékenység miatt is a talajerózió erős a szigeten, vagyis a
folyók sok hordalékot szállítanak. A hordalékot a parti síkságon rakják le. A feltöltődő folyók árvízveszélyt okoznak a parti településeken. A folyótorkolatokban
levő kikötőknek is súlyos gondot okoz a jelenség. A keleti part természetes lagúnáit és mesterséges víztározóit a Canal des Pangalanes nevű, 460 km hosszú
csatorna köti össze.

1990 óta a természeti világörökség része Tsingy de Bemaraha Természetvédelmi Terület. 2007-ben Atsinanana esőerdői(wd) gyűjtőnéven hat nemzeti parkot
nyilvánítottak világörökséggé. Ezek a Marojejy, Masoala, Ranomafana, Zahamena, Andohahela, Andringitra nemzeti parkok.

Változó Madagaszkári táj: a keleti oldal esőerdői;

a sivatagszerű Isalo Nemzeti majomkenyérfák Morondava a szintén a keleti parti, tüskés-
teraszos rizs termesztés az város közelében; erdők
Park síkságai;
ország középső részén;

Éghajlat

Madagaszkár éghajlata trópusi. Az uralkodó passzátszél keletről fúj, emiatt a szigetnek van szélnek kitett és szél- és emiatt
esőárnyékos oldala. A szélnek kitett keleti oldalon az évi csapadékmennyiség maximuma 4000  mm, ami a nyugati oldalon
500 mm-re csökken. Két évszak van. A forró esős évszak, ami novembertől áprilisig tart, és az év többi részére pedig hűvösebb,
szárazabb időjárás jellemző. Időnként trópusi ciklonok pusztítanak.

Ökológia Két gyűrűsfarkú maki,

amik a legismertebb
madagaszkári makifajok
Madagaszkár szigete az akkor vele határos Indiával együtt vált le Gondwana őskontinens afrikai részéről 132-96 millió évvel
ezelőtt, majd Indiátől is elszakadt.[4] Ezután élővilága önállóan fejlődött. A sziget mintegy 10  000 növényfajának 90%-a
endemikus, azaz csak itt található meg. Számos félmajomfajta honos itt, például a véznaujjú maki, gyűrűsfarkú maki, stb. További
helyi állatfajták, a tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók,
leguánok, kaméleonok. Érdekesség, hogy Madagaszkáron afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs, az itteni legnagyobb ragadozó a
fossza, amelynek hossza 70–80 cm, súlya 5,5–8,6 kg.

A szélnek kitett keleti lejtőket és parti síkságokat eredetileg trópusi esőerdő borította, melyet nagyban veszélyezteti az erdőirtás. A
nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság
ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A
A fossza Madagaszkár
lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem legnagyobb ragadozója
tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot, árvízveszélyt és a kikötők
feltöltődését.
 Az Isalo Nemzeti Park az esős évszakban

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

1998-ban az elnök hivatali ideje, a parlament és a miniszterelnök hivatali ideje 5 évre módosult.

Politikai pártok

Közigazgatási beosztás

Madagaszkár régiói
Egykori Népesség
Régiók
tartomány 2001-ben
Diana (1), Sava (2) Antsiranana 1 188 500
Itasy (3), Analamanga (4), Vakinankaratra (5), Bongolava (6) Antananarivo 4 637 000
Sofia (7), Boeny (8), Betsiboka (9), Melaky (10) Mahajanga 1 734 000
Alaotra-Mangoro (11), Atsinanana (12), Analanjirofo (13) Toamasina 2 593 000
Amoron'i Mania (14), Haute Matsiatra (15), Vatovavy-Fitovinany (16), Atsimo-Atsinanana (17),
Fianarantsoa 3 366 000
Ihorombe (18)
Menabe (19), Atsimo-Andrefana (20), Androy (21), Anosy (22) Toliara 2 229 550

Védelmi rendszer

Népesség

Népességének változása

Általános adatok

Madagaszkár bennszülött lakossága, a malgas etnikum nagyrészt ausztronéz, kisebb részben afrikai származású. Az őslakosság különböző területeken élő
csoportjai között jelentős etnikai különbségek is vannak.[5]

A madagaszkári őslakosság etnikai csoportjai

Az országban tizennyolc maláj-polinéz eredetű törzs él. A legjelentősebb törzsek a merina (26%), a betsimisaraka (10-15%), betsileo (12%).[6] A partvidéken élő
törzsekben nagyobb, a hegyekben élőknél kisebb arányban jelen van az afrikai genetikai elem is.
 Malgas etnikai csoportok Területi elhelyezkedés
antankarana, sakalava, tsimihety Egykori Antsiranana tartomány
sakalava, vezo Egykori Mahajanga tartomány
betsimisaraka, sihanaka, bezanozano Egykori Toamasina tartomány
merina Egykori Antananarivo tartomány
betsileo, antaifasy, antambahoaka, antaimoro, antaisaka, tanala Egykori Fianarantsoa tartomány
mahafaly, antandroy, antanosy, bara, vezo Egykori Toliara tartomány

Legnépesebb települések

A malgas etnikai csoportok területi elhelyezkedése

Rang Város Tartomány Népesség

1 Antananarivo Antananarivo 1 391 506
2 Toamasina Toamasina 206 390
3 Antsirabe Antananarivo 182 804
4 Fianarantsoa Fianarantsoa 167 240

Antananarivo 5 Mahajanga Mahajanga 154 670

6 Toliara Toliara 115 328
7 Antsiranana Antananarivo 82 944
8 Antanifotsy Antananarivo 70 625
9 Ambovombe Toliara 66 818
Toamasina 10 Amparafaravola Toamasina 51 520

Nyelvi megoszlás
Képek
A malgas nyelv (a francia mellett) Madagaszkár hivatalos nyelve, az ausztronéz nyelvcsaládba tartozik, a maláj nyelv
közeli rokona.

Vallási megoszlás

A lakosság vallási megoszlása:[7]

52% törzsi vallású

23% római katolikus
18% protestáns keresztény
7% muzulmán

Szociális rendszer

Mivel az ország Afrika egyik legszegényebb állama, az általános társadalombiztosításra és az egészségügyi ellátásra nincs
pénz.

Gazdaság

Általános adatok

Madagaszkár a Föld egyik legfejletlenebb és legszegényebb állama. Ásványkincsekben (grafit, vasérc, csillámpala,
féldrágakövek, urán, króm, titán) gazdag. Iparát az élelmiszer- és textilipar, valamint a gépkocsi-összeszerelés alkotja. Az
ország lakosságának nagy része a mezőgazdaságból (rizs és manióka termesztése), valamint halászatból és
fakitermelésből él. Ebből származik a nemzeti jövedelem harmada, és az export 70%-a.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

[ ]
A lakosság zöme, kb. 80%-a a mezőgazdaságból él (2015).[8]

Az export négyötödét – elsősorban kávét, vaníliát, szegfűszeget, borsot, halkészítményeket – az agrárszektor termeli, de
nem tud elegendő alapélelmiszert előállítani.

A külföldi tulajdonban lévő ültetvényekről sok árut (bors, szegfűszeg, vanília, kávé, dohány, cukornád) visznek a világ
minden tájára. Az ország vaníliatermelése adja az egész világ vaníliatermésének a 80 százalékát, illetve az ország
exportjának 20 százalékát.[9]

Ipar

A legfőbb iparág a hazai agrártermékeket feldolgozó élelmiszer- és textilgyártás. Van vegyipar, fém- és építőanyag-ipar,
valamint kőolaj-feldolgozás is.

Az országban sok kitermelésre érdemes természeti kincs van (krómérc, grafit, csillám, kvarc, drágakövek, arany), de
ezeknek csak egy részét bányásszák. A legfontosabb energiahordozó a vízi erő.

Kereskedelem

2017-es adatok alapján [8]

Főbb importcikkek: fogyasztási cikkek, gépek, gépjárművek, kőolaj, élelmiszer.

Főbb exportcikkek: kávé, vanília, kagyló, cukor, pamutszövet, ruházat, kőolajtermékek, drágakövek,
ilmenit, kobalt, nikkel

Kis mennyiségben exportálnak zebukat Réunionra és Mauritiusra; a Fűszer-sziget, az északi Nosy Bé cukron, rumon és
vanílián kívül ilang-ilangot, parfümalapanyagot is exportál.

Főbb partnerek 2017-ben [8]

Import: Kína 18,7%, India 9,3%, Franciaország 6,4%, Dél-Afrika 5,6%, Egyesült Arab Emírségek 5,3%
Export: Franciaország 24,8%, USA 16,5%, Kína 6,7%, Németország 6,5%, Japán 6%, Hollandia 4,7%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés
Az úthálózat 50 000 km, de ebből csak 5000 km aszfaltozott. A két vasútvonal hossza 900 km; a központi fennsíkot a
legfontosabb kikötővel, Toamasinával, illetve a keleti parton lévő Manakarával kötik össze. A legnagyobb nemzetközi
repülőtér Antananarivóban van.

Kultúra

Oktatási rendszer

Általános tankötelezettség 6-tól 14 éves korig van. A lakosság 1/3-a analfabéta. Antananarivónak van egyeteme.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO szerint a világ kulturális örökségének része Ambomihanga Királydombja, a „Kék domb”.

Tudomány

Művészetek

Igen fejlett a faragóművészet; elsősorban a sírokat díszítik. Híresek a mahafalik figurákkal díszített faragott oszlopai, a
szakalavák erotikus sírszobrai, az antandroyok gazdag sírfestészete.

A madagaszkári irodalom igen későn született, elsősorban francia nyelven. Jean-Joseph Rabearivelo (1903–1937) és
Jacques Rabemananjara (1913–) főként költészetük révén ismertek.

A zenében erős az indonéz befolyás. Elterjedtek a különféle citerák, például a celebeszi háromhúrú lokango voatavo.
Különlegesség a bambuszrudakból készült citera, a valiha, melynek nagy szerepe van a vallásos szertartásokban is. A
nyugati partvidéken erősebb az afrikai hatás.

Hagyományok, néprajz
Madagaszkár jellegzetessége a mindenütt elterjedt, igen intenzív őskultusz. A sírok megépítésére gyakran több pénzt és időt
fordítanak, mint a lakóházakra. Az ország lakóinak legfontosabb ünnepe a famadihana, a „halottak feltámadásának ünnepe”.

Gasztronómia

Turizmus

Főbb látnivalók
Az endemikus élővilág (ezen belül főleg a Parc National d'Andasibe-Mantadia és a Tsingy de Bamahara
Antananarivo az ország
Természetvédelmi terület)
gazdasági központja is
Vonatút Fianarantsoa és Manakara között
Île Sainte-Marie (sziget) tengerpartja, búvárkodás, bálnanézés

Sport

Olimpia

Ünnepnapok Rizsföld

január 1.: újév

március 29.
május 1.: a munka ünnepe
május 25.: Afrika-nap
június 26. a függetlenség napja
augusztus 15.
november 1.: mindenszentek napja
december 25.: karácsony
Piaci árusok

Jegyzetek
1. Világbank-adatbázis (https://data.worldbank.or
g/indicator/SP.POP.TOTL). Világbank.
(Hozzáférés: 2019. április 8.)
2. Madagaszkárt indonézek népesítették be (http
s://index.hu/tudomany/2012/03/22/madagaszka
rt_indonezek_nepesitettek_be/) (2012. március
22.)
3. University of Berkeley: Understanding
Evolution: Where did all of Madagascar's
species come from? (https://www.webcitation.or
g/5xIlRolGu), 2009. október 1. [2011. március
19-i dátummal az eredetiből (http://evolution.ber
keley.edu/evolibrary/news/091001_madagasca
r) archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
4. Powell, Roots & Veevers 1988, Abstract
5. Balázs
6. Világ Atlasz Afrika Kossuth kiadó 2011.
7. The World Factbook — Central Intelligence
Agency (https://www.cia.gov/library/publication
s/the-world-factbook/geos/ma.html).
www.cia.gov . (Hozzáférés: 2018. november
30.) Toamasina kikötője
8. CIA World Factbook
9. A korrupció és az erőszak miatt lesz
méregdrága a vanília (https://index.hu/gazdasa
g/2018/04/28/vanilia/). index.hu. (Hozzáférés:
2018. április 28.)

Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Madagascar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának (htt
ps://en.wikipedia.org/wiki/Madagascar?oldid=870783452) fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit
Kisiskolások órán
annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben
szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Képek
Források
↑ Balázs: Balázs Dénes: Bozóttaxival Madagaszkáron: Az Indiai-óceán gyöngye geográfus szemmel.
Budapest: Gondolat. 1983. = Világjárók, 154. ISBN 963 281 272 7

További információk
Madagaszkári Köztársaság Konzulátusa – Budapest (http://www.madagaszkar.hu) (magyarul)
Magyar nyelvű képriport Madagaszkárról (http://totalcar.hu/magazin/2016/05/14/nyugi_leloni_nem_fogna
k/) (magyarul)
Madagaszkár és az Afrikai Unió (https://web.archive.org/web/20070311014430/http://www.kas.de/publik
ationen/2003/2005_dokument.html/) (németül)
Madagaszkár témájú linkgyűjtemény (http://www.madagaszkar.lap.hu) (magyarul)

Kapcsolódó szócikkek
I. Ranavalona madagaszkári királynő
Madagaszkár uralkodóinak listája
Madagaszkári uralkodók házastársainak listája
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Madagaszkár&oldid=24662190”
A lap utolsó módosítása: 2022. február 7., 12:14

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási
feltételeket.