Koordináták: é. sz. 40° 12′, ny. h. 3° 30′ (https://geohack.toolforge.org/geohack.php?language=hu&pagename=Spanyolorsz%C3%A1g&params=40.2;-3.

5)

Spanyolország
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul
és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, Spanyol Királyság
baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-
Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Reino de España
Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári- Regne d'Espanya
szigetekkel). A spanyol szárazföldet délről és keletről a Földközi- Reino de España
tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek
Espainiako Erresuma
fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-
Reialme d'Espanha
óceán határolja. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal,
Andorrával és Gibraltárral határos. Spanyolország a legnagyobb
a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten
fekszenek. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Madrid.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett,

mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a Spanyolország zászlaja
mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek Spanyolország címere
voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt
fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 Nemzeti mottó: Plus Ultra
év után elfoglalták az utolsó ibériai muszlim államot, a Granadai (magyarul: Egyre tovább)
Emírséget. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Nemzeti himnusz: Marcha Real
Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. 0:00 / 0:00
Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és
más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század
közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát
Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult
ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután
Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a
2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis
gazdasága súlyos válságba került.[4]

Az Európai Unió, a NATO, az ENSZ, a Kereskedelmi

Világszervezet és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet tagja.

Fővárosa Madrid
Tartalomjegyzék
Legnagyobb Madrid
A nép- és országnév eredete város
Földrajz Államforma monarchia
Fekvése, határai
Vezetők
Domborzat
Vízrajz Király VI. Fülöp
Éghajlat Miniszterelnök Pedro Sánchez Pérez-
Növény- és állatvilág Castejón
Természetvédelem A Szenátus Pilar Llop
Nemzeti parkok
elnöke
Természeti világörökség
A Meritxell Batet
Történelme Képviselőház
 Őskor elnöke
Ókor Törvényhozás
Középkor Cortes Generales
Újkor
Szenátus
A 20. században
1975 után Képviselőház
A 21. században Hivatalos nyelv kasztíliai spanyol (államnyelv)
Államszervezete és közigazgatása Beszélt nyelvek regionálisan hivatalos a
Alkotmány, államforma katalán, a galiciai, a baszk és
Közigazgatási beosztás az aráni, ezen kívül számos
Politikai pártok spanyol nyelvjárás
Védelmi rendszer
Népesség EU-csatlakozás 1986. január 1.
Bevándorlás
Tagság Lista
Demográfia
Észak-atlanti Szerződés
Népességének változása
Szervezete
Demográfiai térképek
Legnépesebb települései Európai Unió
Etnikai megoszlás Egyesült Nemzetek
Vallás Szervezete
Nyelvek Gazdasági Együttműködési és
Gazdaság Fejlesztési Szervezet
Mezőgazdaság Európa Tanács
Borászat
Európai Űrügynökség
Ipar
Kereskedelmi Világszervezet
Szolgáltatóipar
Idegenforgalom Nemzetek Szövetsége
Külkereskedelem Európai Déli Obszervatórium

Közlekedés Európai Biztonsági és

Közúti közlekedés Együttműködési Szervezet
Vasúti közlekedés Egyesült Nemzetek
Vízi közlekedés Szervezete Biztonsági
Légi közlekedés Tanácsa
Kultúra Nemzetközi Újjáépítési és
Sport Fejlesztési Bank
Olimpia Nemzetközi Fejlesztési
Labdarúgás Társulás
Tenisz Nemzetközi Pénzügyi
Formula–1 Társaság
MotoGP
Nemzetközi
Rali
Beruházásbiztosítási
Ünnepek Ügynökség
Jegyzetek Beruházási Viták
Források Rendezésének Nemzetközi
További információk Központja
Afrikai Fejlesztési Bank

A nép- és országnév eredete Ázsiai Fejlesztési Bank

Ausztrália Csoport
A spanyol szó végső eredete a latin HISPANIOLUS, azaz körülbelül Közép-amerikai Gazdasági
’hispánka’, amely espaignol alakban került a provanszálba, Integrációs Bank
onnan español írásmóddal a spanyolba, majd a többi (újlatin)
nyelvbe. A magyar nyelvben egy észak-olasz nyelvjárási – s-sel Eurocontrol
ejtett – spagnol alak honosodott meg. Azonban, míg Organization of Ibero-American
nyelvünkben a „spanyol” szó egyaránt utalhat spanyolországi és States
spanyol nyelvű személyre vagy dologra, addig a spanyolban
member states of the
megkülönböztetik a spanyol (spanyolországi) és a spanyolul
beszélő (spanyol nyelvű) fogalmakat egymástól: előbbire az Organization of Ibero-American
español, az utóbbira az hispano vagy latino szót alkalmazzák. Az States
ország önelnevezése – España – a latin HISPANIA folytatása, a Nyitott Égbolt Egyezmény
középkori spanyolban még Hespaña alakban is előfordult.
Rakétatechnológiai Ellenőrzési
Rendszer
Földrajz Interpol
Nukleáris Szállítók Csoportja
Fekvése, határai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Európai Légiszállítási
Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten.
Északon a Pireneusok természetes határt képez Franciaország és Parancsnokság
Andorra felé. Keleten és délkeleten a Földközi-tengerrel Európai Mozgáskoordinációs
(1663  km) érintkezik, északon a Vizcayai-öböl, északnyugaton Központ
illetve délnyugaton a Cádizi-öböl jelenti szintén természetes
Közös Fegyverkezési
határát az Atlanti-óceán (711 km) felé. Délen a Gibraltári-szoros
választja el Afrikától (14 km). A partok teljes hossza 3144 km. Együttműködési Szervezet
Nemzetközi Hidrográfiai
A királyság részei a szárazföldi területeken kívül még:
Szervezet
A Baleár-szigetek a Földközi-tengeren 5014 km², Nemzetközi Energiaügynökség
két főszigetből (Mallorca és Menorca), két kis szigetből UNESCO
(Ibiza és Formentera), illetve még 150 apró sziklából
áll. Föld-megfigyelési Csoport
A  Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban 7550 km², Egyetemes Postaegyesület
összesen 7 szigetből és 6 kisebb sziklaszigetből áll. Nemzetközi Távközlési
Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera,
Hierro, keleti szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Egyesület
Lanzarote és öt kis sziget. 1100 km-re fekszik Cádiztól. schengeni övezet

 Ceuta és  Melilla városok Afrika északi részén Vízummentességi program

és több sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros Meteorológiai Világszervezet
közelében, mint Penon de Velez, Alhucemas és
Chafarinas szintén az ország területeit képezik. Egészségügyi Világszervezet

Népesség
Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat
 Gibraltár. Népszámlálás 47 415 750 fő (2021)[1] +/- (https://
szerint www.wikidata.org/wiki/Q29?uselang=
hu#P1082)
Domborzat
Rangsorban 28
Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és hegységek Becsült 46 800 000 fő [2] fő (2022)
uralják. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600  m
felett van. Rangsorban 28
Népsűrűség 94 fő/km²[3]
Geológiailag, morfológiailag a spanyol tájakat három nagyobb
vidékre oszthatjuk: GDP 2008 (forrás: IMF)
Összes 1611 milliárd USD (9)
Az ország központi részén a Mezeta (Meseta Central PPP: 1,141 milliárd
Española) felföldje terül el, ami 200 000 km²-t foglal
magába, 600–1000 méter közötti váltakozó Egy főre jutó 32 087 USD (25)
magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. A PPP: 27 522
Kasztíliai-választóhegység (Cordillera Central) osztja
 két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a HDI (2006) 0,955 (19) – nagyon magas
Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így
alakul ki a választóhegységtől északra az Északi- Földrajzi adatok
Mezeta (Meseta Septrentional), attól délre pedig a
Terület 504 782 km²
Déli-Mezeta (Meseta Meridional).
Belső peremhegységek vidéke: Rangsorban 51
Víz 1,04%
északon az Asztúriai-hegység, legmagasabb
pontja a Torre Cerredo (2648 m, Picos de Europa – Időzóna CET (UTC+1)
masszívum) CEST (UTC+2)
északnyugat-délkeleti irányban az Ibériai-
hegységrendszer (Sistema Ibérico), legmagasabb Egyéb adatok
hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).
Pénznem Euró (EUR)
Külső peremhegységek vidéke:
Nemzetközi E
Északon a Kantábriai-hegység (Cordillera gépkocsijel
Cantabrica) 1700 méteres magasságával
összekapcsolja az Asztúriai-hegyvidéket a Hívószám 34
Pireneusokkal, a Kantábriai-tenger mentén vonul Segélyhívó 112
végig. Legmagasabb csúcsa a Picos de Europa,
telefonszám 061
2645 m.
A Galíciai-hegység Spanyolország északnyugati 091
csücskében foglal helyet, rengeteg csipkézett
öböllel a partvidéken. Internet TLD .es
A Katalóniai-hegység délnyugat felől kapcsolódik Villamos hálózat 230 volt
ugyancsak a Pireneusok láncaihoz, legmagasabb Elektromos Europlug
vonulata a Montseny (1741 m).
csatlakozó Schuko
Az Andalúziai-lánchegység vagy Bétikai-
Kordilerrák az ország déli részén emelkedik, a Közlekedés jobb
Gibraltári-szorostól a Cabo de la Nao fokáig. Az
ország legmagasabb hegyei sorakoznak itt. iránya
A peremhegyvidékhez csatlakoznak az Ebro- A Wikimédia Commons tartalmaz Spanyol
medence, a Tajo-medence és a Guadalquivir- Királyság témájú médiaállományokat.
medence.
A Kanári-szigetek nincs feltüntetve.

Vízrajz Vizcayai-öböl
Franciaország

Gijón Santander
A Spanyolországban található több mint 1800 folyam és forrás A Coruña
Bilbao
közül csak a Tajo hosszabb 960 kilométernél, és 90 kivételével León
Andorra
Vigo
mind rövidebb 96 kilométernél. Ezek a rövid folyók csak kis Valladolid Zaragoza
Barcelona
vízmennyiséget szállítanak, és az év némely szakaszában ki is Tarragona
száradnak, ám mikor nagy a vízhozam, igen sebesek. A nagy MADRID
Palma de
folyók többsége a magas hegységekből ered, átfolyik a központi Portu- Castellón d.l.P.

Mezetán és Portugáliában ömlik bele az Atlanti-óceánba (kivételt Tajo Valencia Mallorca

Baleár-szigetek
képez az Ebro, amely a Földközi-tengerbe torkollik). Az
gália Alicante
északnyugati partvidéket számos, fjordhoz hasonló sziklás Cordoba Murcia
benyúlás tarkítja. Cartagena
Földközi-tenger
Sevilla
Huelva Granada

A Mezetán keresztül nyugatra folyó folyamok közül a Duero, a Cadiz Málaga

Gibraltár (N.Br.)
Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir a legnagyobb. A Atlanti- Ceuta
Melilla Algéria
Guadalquivir az egyik legjelentősebb, mivel a folyó áradásai a óceán Peñón de Vélez Peñón de Alhucemas
közvetlen közelében termékeny völgyet alakítottak ki. A Marokkó
szárazföld belsejében a folyón nagyobb hajók is könnyen
hajózhatnak, és Sevillát az egyetlen olyan belföldi spanyol
kikötővé teszi, ahonnan óceánjárók is indulnak. Az északi régió legnagyobb folyója a Miño.

Az ország legnagyobb gátja az El Atazar gát Madrid közelében, amely a város vízellátását biztosítja.
Európa legdélebben fekvő gleccsere a Sierra Nevada hegységben található
Mulhacén hegyen van.[5]

Éghajlat

Az ország területének csaknem teljes egésze a szubtrópusi klímaövben fekszik,

mindössze az Atlanti-óceán és a Vizcayai-öböl partvidéke tartozik az enyhe telű
óceáni éghajlathoz. A belső területeken a kontinentális hatás érvényesül. Az ország
klímáját több zónára oszthatjuk.
Az ország műholdas képe (2003.
Növény- és állatvilág január)

Északi részén, a Kantábriai-hegységben és Galíciában az óceáni éghajlat hatására

erikafélékben és pillangósvirágúakban gazdag fenyérek, rétek és lombhullató
erdők, a magasabban fekvő területeken fenyvesek alakultak ki. A Pireneusok
növényzete a tszfm.-nak megfelelően és K-Ny-i irányban is változik. Nyugaton
tölgy (pl. kocsányos tölgy), feljebb bükk alkotta lombhullató erdők, a Középső-
Pireneusok magasabb régióiban fenyvesek, felettük havasi rétek, keleten a
mediterrán hatás miatt keménylombú erdők, felettük mediterrán tűlevelű erdők
vannak. [6]

Mediterrán flóraterület: kevés az erdőterület, főleg magyaltölgy és paratölgy,

píneaerdők aleppóifenyővel és pínea fenyővel, délen a betelepített agávé, Spanyolország domborzati térképe
eukaliptusz és az őshonos törpepálma, továbbá olajfa, mirtusz, oleander, citrom- és
narancsültetvények, a Mesetán macchia cserjés, bodorrózsa vagy sztyeppés
pusztaság. Képek

Az ország mediterrán területei erdőinek kivágását már az ókorban megkezdték,

helyükön sok helyen gyéren gyepes, lepusztult felszínű, sziklás területek vagy
másodlagosan kialakult mediterrán cserjések, illetve citrus- és olajfaültetvények
vannak. [6]

A ragadozó állatok közül előfordul a róka, a farkas, a vadmacska, a párduchiúz, a

barnamedve, az afrikai eredetű egyiptomi mongúz és a petymeg. [6]

Európában csak itt él dögkeselyű, (Máltán kívül) kaméleon, cibetmacska, védett a

spanyol kőszáli kecske és a muflon.

Természetvédelem

Természetvédelem alatt álló terület nagysága: 9,2% (2003). Az UNESCO

bioszféra-programja keretében 14 bioszféra-rezervátumot alapítottak. Több régiót
madárvédelmi területté nevezett ki a kormány, hat tengeri terület a Földközi-tengeren
különleges védelem alatt áll.

Spanyolországban környezetvédelmi problémát jelent az erdők fogyása, a talajerózió,

a tavak elsavasodása, a folyók szennyezése. A turizmus jelentős mértékben
hozzájárul a környezet szennyezéséhez, különösen a Földközi-tenger partján, a nyári
hónapokban.

Nemzeti parkok

Természeti világörökség

A természeti világörökség részei az UNESCO szerint:

Garajonay Nemzeti Park a Kanári-szigeteken, Gomera szigetén;

 Doñana Nemzeti Park Andalúziában;
Teide Nemzeti Park a Kanári-szigeteken, Tenerife szigeten a Pico de Teide nevű hegyen.

Egyszerre természeti és kulturális világörökség:

A Mediterrán-medence sziklafestményei az Ibériai-félszigeten;

Pireneusok – Mont Perdu / Monte Perdido (Franciaországgal közös);
Ibiza élővilága és kultúrája a Baleár-szigetekhez tartozó Ibiza szigeten;

Történelme
A hódítás hosszú és kemény harcai után az Ibériai-félsziget a Római Birodalom Hispania nevű provinciája lett. A korai
középkorban germán uralom alatt állott. Később a behatoló muszlimok hódították meg. Nagyon hosszú, átmeneti
vereségeket hozó harcban az északi keresztény királyságok fokozatosan visszaszorították a muszlim uralmat, végül annak
utolsó maradványát, Granadát is elfoglalták 1492-ben – abban az évben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát. Ekkor
világbirodalom teremtődött. Spanyolország lett Európa legerősebb hatalma. A világ vezető hatalma volt a 16. században és
a 17. század első felében, de a folyamatos háborúk és más problémák fokozatosan aláásták erejét. Franciaország a 19.
század elején megszállta Spanyolországot, ami káoszt váltott ki; a birodalom legnagyobb része függetlenné vált
Spanyolországtól, ahol folytatódott a politikai instabilitás. A 20. században polgárháború pusztította az országot, azután
autoriter kormányzata volt. Ezekben az években az ország stagnált, bár az időszak végét jelentős gazdasági fejlődés
jellemezte. 1978-ban a demokráciát helyreállították parlamentáris alkotmányos monarchia formájában. 1986-ban
Spanyolország csatlakozott az Európai Unióhoz; kulturális reneszánsz és komoly gazdasági növekedés követte a belépést.

Őskor
Az Ibériai-félsziget őslakosai

A történelmi Hispania a jelenlegi Spanyolország, már az ős- és újkőkortól lakott volt. Az ország északi partvidékén,
Santander közelében lévő barlangok (Altamira-barlang) az őskőkori ember festményeit rejtik. A 18 méter hosszú és 8 méter
széles főterem mennyezetét szarvasokat, vaddisznókat, lovakat és bölényeket ábrázoló élethű festmények borítják – akad
köztük két méternél hosszabb is. Az alakokat faszénnel rajzolták meg, majd földfestékekkel élénkvörösre és ibolyaszínűre
festették. A kisebb termekben fekete színnel festett és vésett képek is találhatók. A festményeket 1879-ben fedezte fel egy
környékbeli földbirtokos, Marcellino de Sautola, aki tűzkőből és állati csontból készült szerszámokat is talált a barlangban.
A spanyol és külföldi szakértők eleinte hamisítványnak tartották a festményeket, amelyekről végül csak 1902-ben
állapították meg, hogy valóban i. e. 13 500 körül készülhettek.

Dolmen belső tere, Kőrézkori település Aranytálak a

Antequera rekonstrukciója, Los bronzkorból
Millares

Ókor
A római uralom: Hispania

Mivel Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk hódításainak
célpontja volt.
A terület őslakói, a vitatott eredetű ibérek, i. e. 800 körül összeolvadtak a Pireneusokon át benyomuló keltákkal (keltiberek).
Hispania gazdag érclelő helyei, ideális, hajózható partjai, előnyös földrajzi helyzete vonzották a hajós népeket. Az i. e. 10–
11. században a föníciaiak telepeket létesítettek a keleti parton. Ők alapították Malacát (Malága) és Gadest (Cádiz). Az i. e.
7. században görögök jelentek meg a déli és a keleti partvidéken, akiknek később át kellett engedniük a területet a
karthágóiaknak.

A második pun háborúban (i. e. 218–201) összeomlott Karthágó hatalma. A rómaiak i. e. 3. században érkeztek, de két
további századba került, mire leigázták a félszigetet. A római jog, a latin nyelv és a római szokások fokozatosan az élet
részei lettek. A rómaiak i. e. 197-ben két provinciát létesítettek: Hispania citeriort, és Hispania ulteriort. A luzitánok
Viriathus vezetésével még felkeltek a rómaiak ellen, majd őket a keltibérek követték (Numantia ostroma, i. e. 134–133), de
a felkeléseket leverték. A római uralom mélyen átalakította a társadalmat, gazdasági változásokat idézett elő (rabszolgaság,
mezőgazdaság, kézműipar, bányászat, kereskedelem, utak építése). A romanizáció legerősebben a Közép-és Dél-Hispaniát
hatotta át, északot (a mai Baszkföld) kevésbé. A hispaniai tartományok számos híres egyéniséget adtak a Római
Birodalomnak: Marcus Valerius Martialis, Marcus Annaeus Lucanus, Lucius Annaeus Seneca, Marcus Ulpius Traianus,
Publius Aelius Hadrianus. Az i. sz. 4. századtól elterjedt a kereszténység. A római uralomnak a folytonos betörések
(szvévek, vandálok, alánok) és a népvándorlás vetett véget a Pireneusi-félszigeten.

Mérida ókori római Segovia római Córdobai Besalú középkori

színháza vízvezetéke nagymecset építménye

Ponferrada
középkori erődje

Középkor
A vizigót korszak

409-ben Hispaniát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a Vizigót Királyságot. A nyugati gótok 711-ig
uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király
felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve az északi hegyes vidékeket. A déli (Al-Andalus,
ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és
tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat,
kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo
vezetésével egy kis hadsereggel először győzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület
keresztény visszahódításának kezdetét.

A reconquista
A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény hispániai
területek két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1479-ben
egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia
trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár
egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a
könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel
több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták
Granadát és 10 évvel később az utolsó mór király Boabdil is megadta
magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492. március 31-én Izabella
és Ferdinánd (los reyes católicos) – Tomás de Torquemada és az
inkvizíció támogatásával – rendelkezést adott ki a spanyolországi
Francisco Pradilla Ortiz: Granada visszavétele
zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még abban az évben
végrehajtottak.[7][8]

Újkor
A spanyol birodalom fénykora

Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, Kolumbusz 1492-es amerikai

partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol kincstárba Mexikóból és Peruból,
miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a
kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez
a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút
eredményezett Portugáliával, Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.

Spanyol gyarmatosítás Kolumbusz Kristóf

A spanyol (piros) és a portugál (kék) birodalom kiterjedése a 17-18. században

Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban már
gyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre,
amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.

Elsőként Hernán Cortés vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat
hódította meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A győzelmet hódítók hallatlan technikai
fölénye, és az őslakosok megosztottsága biztosította. Az aztékok pl. tömeges emberáldozatokkal terrorizálták a meghódított
törzseket, és ennek a hódítás véget vetett. Ugyanakkor az európaiak által behurcolt járványok nyomán az őslakosság alig
15-20%-a maradt életben.

A birodalom hanyatlása

1808-ban I. Napóleon francia császár seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette a
gyarmatai feletti uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút
vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőt végleg kiűzték, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol
trónra. Ferdinánd 20 éves uralkodása alatt visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat,
korlátozta a szólásszabadságot. A spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig kivívták függetlenségüket.

A végzetes 1898-as spanyol–amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget
szenvedett egy sor tengeri csatában, ami Kuba, Puerto Rico, Guam és Fülöp-szigetek elvesztését eredményezte.
Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt,
Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben
XIII. Alfonz király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső
konfliktusok áldozatává vált.

A 20. században
A spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra (1936–1975)

Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták

vezetőjét, José Calvo Sotelót, a hadsereg jó indokot talált arra, hogy megdöntse a kormányt.
A rákövetkező polgárháború alatt (1936–39) a nacionalisták széles körű katonai és
pénzügyi támogatást kaptak a nemzetiszocialista Németországtól és a fasiszta
Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak a szovjet segítségre és
kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag
elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetése
ellenére Anglia és Franciaország a háború kiszélesedésétől félve megtagadta a
republikánusok támogatását.

1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a polgárháborút, amely több mint Francisco Franco diktátor
350  000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves uralma első felében politikailag és
gazdaságilag Spanyolország elszigetelődött, és gazdasági recesszió sújtotta az országot. Ez
az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés
megteremtette a forrásokat az ország gazdaságának felépüléséhez. Az 1970-es években Spanyolországnak volt a
leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.

A diktatúra uralomra jutását követően – katolikus egyházi szervezetek segítségével – a fasiszta rendszer megszilárdítása
érdekében kezdődött a gyermekrablási folyamat(wd). Ez azt jelenti, hogy a politikailag megbízhatatlan polgárok újszülöttjeit
elvették a szüleiktől, és örökbe adták olyanoknak, akiket politikailag megbízhatónak tartottak. Becslések szerint
háromszázezer gyermeket vettek el így a szüleiktől. Tekintettel arra, hogy az egy napos gyermekeket nem kellett
anyakönyvezni, őket már aznap elvették a szüleiktől, akiknek azt mondták: sajnos, meghalt a baba. Mára ez közismertté
vált, és sok ezer spanyol DNS vizsgálatok segítségével kísérli megtalálni valódi családját. A gyermekek megtalálását segítő
szervezet az SOS Bebés Robados[9][10] A katolikus Spanyolországban a negyvenes években a kórházi ápolás feladatát
szinte kizárólag katolikus apácák végezték. A rendszer és az egyház közötti jó együttműködés következménye volt a
Vatikánnal 1953-ban megkötött konkordátum(wd).

Francót, aki sosem szüntette meg a királyságot, 1975-ben bekövetkezett halála után végrendelete szerint I. János Károly
(Juan Carlos I) király követte, XIII. Alfonz Bourbon-házi uralkodó unokája. Spanyolországban János Károly reformjainak
köszönhetően hamarosan létrejött a parlamenti demokrácia.

1975 után

Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben az ország újra reflektorfénybe került, Barcelona adott
otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek, és 1992-ben Madridot kiáltották ki Európa kulturális fővárosának.
1996 márciusában José María Aznar és Néppártja (PP) nyerte meg a választásokat, és a mandátumok felét megszerezte a
Kongresszusban. Aznar liberalizálta a gazdaságot állami vállalatok privatizációjával, a munkapiac reformjával, növelte a
konkurenciaharcot néhány iparágban (főként a telekommunikációban). Aznar első hivatali idejében Spanyolország belépett
az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba. Ekkor Spanyolország az Egyesült Államokkal és a NATO többi tagjával
együtt katonai műveletekben vett részt az akkori Jugoszláviában. Az ország részt vett a boszniai és koszovói
békemissziókban is.

A 21. században
Aznar 2000 márciusában újra megnyerte a választásokat és abszolút többséget szerzett a parlament mindkét házában. Ez
lehetővé tette Aznarnak, hogy koalíciós partner nélkül alakítson kormányt. Az ország ekkor rendíthetetlen pártfogója lett a
terrorizmus elleni harcnak. A 2004-es választásokon Aznar alelnökét, Mariano Rajoyt nevezte ki a Néppárt elnökjelöltjének
maga helyett. A március 11-i madridi terrortámadás utóhatásaként a Néppárt a Spanyol Szocialista Munkáspárt javára
elvesztette a választásokat és vezetője, José Luis Rodríguez Zapatero lett a miniszterelnök. Zapatero olyan kormányt
nevezett ki, ahol ugyanannyi nő és férfi miniszter volt. A 2008-as gazdasági válság hatására bekövetkező illetve felerősödő
spanyol problémák (az ingatlanpiaci buborék kipukkadása, a magas munkanélküliség és az egyre nagyobb állami
eladósodás) Zapatero bukásához vezettek. 2011. novembere óta a konzervatív Mariano Rajoy volt a miniszterelnök, aki
megszorításokkal igyekezett a bajokat orvosolni.

János Károly király lemondott a trónról VI. Fülöp javára.

A 2015. novemberi választások után 111 napon át egyik párt sem tudott koalíciós kormányt alakítani, ezért VI. Fülöp
spanyol király 2016-ban rendeleti úton feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki 2016. június 26-ára.[11] A
választást a Néppárt nyerte meg, a PSOE a második helyen végzett.[12]

Államszervezete és közigazgatása
A parlamentáris demokráciát Franco tábornok halála után állították vissza, 1975-
ben, aki az 1939-ben véget ért polgárháború óta irányította az országot. Az 1978-as
spanyol alkotmány Spanyolországot alkotmányos monarchiának nyilvánította
miniszterelnökkel, aki a kétkamarás parlament, a Cortes Generales vezetője. Ennek
tagjait 4 évenként választják. 1981. február 23-án néhányan a hadseregből betörtek
a parlamentbe és megpróbálták megdönteni a hatalmat. A katonaság nagy része
azonban hűséges maradt I. János Károly királyhoz, aki a Spanyol Hadsereg
főparancsnokaként meghiúsította a puccsot.
A királyi palota (balról) és az
1982 októberében a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Felipe González Almudena katedrális (jobbról)
Márquez vezetésével abszolút többséget szerzett a Képviselőházban és a Madridban
Szenátusban egyaránt. Gonzáles és pártja 13 évig volt kormányon. Ez idő alatt
Spanyolország belépett a NATO-ba és az Európai Unióba. Az ország nagy
mértékben fejlődött az oktatás, az egészségügy és munkaügy területén is.

Alkotmány, államforma

Spanyolország államformája alkotmányos monarchia az 1978. évi alkotmány

bevezetése óta. Az állam feje a király, jelenleg VI. Fülöp (spanyolul Felipe VI). A
király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal
rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, Palacio de las Cortes, a
illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, Kongresszus székháza, Madrid
összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány
tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.

Törvényhozás: Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a
következők alkotják:

a Képviselői Kongresszus (Congreso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208-at közvetlenül választanak meg, 51-et pedig a területi
törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.

Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által
vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.

Közigazgatási beosztás

Spanyolország közigazgatása háromszintű. Az állam 17 autonóm közösségre (comunidad autónoma), 50 tartományra

(provincia), továbbá mintegy 8000 községre (municipio, helyi önkormányzat) oszlik. A két észak-afrikai város, Ceuta és
Melilla egyszerre autonóm város és község. Mindezeken kívül a legtöbb autonóm közösségben vannak bizonyos
közigazgatási funkciói a comarca nevű területi egységnek, amely a tartománynál kisebb, de általában több községből áll,
így az egykori magyar járásokhoz hasonlítható.

Az autonóm közösségek és városok mindegyike saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát.
Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott közösségek Baszkföld, Galicia, Katalónia és Andalúzia.

Politikai pártok

Spanyolország meghatározó jellegű politikai tömörülései:

Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE)

Néppárt (PP)
Konvergencia és Unió (CiU) – katalán párt
Egyesült Baloldal (IU)
Baszk Nemzeti Párt (PNV) – baszk párt
Herri Batasuna (HB) – baszk párt

Védelmi rendszer
Hadsereg

Spanyolország katonai költségvetése 9 milliárd amerikai dollár, a GDP 1,1%-a volt 2003-ban. Teljes személyi állománya
77  000  fő (2006-ban), tartalék 295  000  fő (2000-ben). Mozgósítható lakosság 10  569  785  fő 2000-ben, amelyből
8 481 690 fő alkalmas katonai szolgálatra.

1997 óta a férfiaknak hat hónapos kötelező katonai szolgálati időt ír elő a törvény. 1996 előtt még 9 hónapos szolgálati idő
volt. A katonai szolgálatot megtagadók száma évente eléri a 100 000 főt.

Spanyolország 1982-ben lett a NATO tagja, 1986-ban a tagságot népszavazás útján is megerősítették. 1988-ban az
Amerikai Egyesült Államok kivonta légierőit a Torrejónban található támaszpontról.

Az idegenlégió: Spanyol Idegenlégió (Legión Espanola vagy egyszerűen La Legión)

Csendőrség (Guardia Civil): A fegyveres testület létszáma 66 000 fő, férfiak és nők vegyesen vannak
kötelékében (2004).
Rendőrség (Policia local)

Népesség

Bevándorlás

Demográfia
Fő városok
2007. január 1-jén Spanyolország lakossága hivatalosan 45 116 894 fő volt[13]).
Ebből 40  634  326 spanyol állampolgár, 4  482  568 bevándorló volt. 2007-ben
957 000 fővel (2,12%) növekedett a népesség, így a lakosság száma immár a 46
milliót is meghaladja.[14] Az állam népsűrűsége 93 fő/km² (2018), ami a többi
nyugat-európai országhoz alacsony, és lakosság eloszlása is aránytalan. A
fővárost, Madridot övező területeken kívül a partvidék a legsűrűbben lakott.

A 20. században Spanyolország lakosságának száma megduplázódott,

köszönhetően az 1960-as és 1970-es évek látványos demográfiai fellendülésnek.

Az ország átlagos termékenységi rátája (TFR) : 1,28, ami nem éri el a népesség
fenntartásához szükséges mértéket (2,1) és egyike a legalacsonyabbaknak a
világon. Az, hogy a népesség – ami 2000-ben még csak 40 millió volt – az utóbbi
5 évben mégis évi 700 000 fővel [1] (https://web.archive.org/web/200707060443
26/http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996%2C39140985&_d
ad=portal&_schema=PORTAL&screen=detailref&language=en&product=Yearlie
s_new_population&root=Yearlies_new_population%2FC%2FC1%2FC11%2Fca
a10000) nőtt, csakis a bevándorlásnak köszönhető. Az ország jelenkori
fejlődésében a főváros mellett a tengerpartok jutottak előnyhöz – ezért ezek ma is
a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km²-enként.

Átlagos népsűrűség: 93 fő/km² (2018).

Városi lakosság: az össznépesség 82%-a (2018) [15]

[16]
 Várható átlagos élettartam: 82,8 év. (2015) [16]

Népességének változása

Demográfiai térképek

Spanyolország népsűrűsége Spanyolország népességének

Spanyolország nagyobb városai
növekedése

Legnépesebb települései

Etnikai megoszlás

A 21. század elején a lakosság 62%-a kasztíliai

spanyol.[17] 17% az autonóm Katalóniában élő
katalán.[17] A szintén autonóm Galícia lakói, a
gallegók aránya 6%.[17] A senkivel sem rokon
baszkok, Baszkföld lakói 2%-ot tesznek ki. Szintén
2% az aránya az országban szétszórtan élő
cigányoknak. Az országban milliós nagyságrendben
élnek a latin-amerikaiak, afrikaiak és kínaiak.[17]

Az Európai Unió bevándorlásának jelentős része A bevándorlók eredete 2008-ban

Spanyolországban csapódik le. 2020-ban a külföldiek
nagy részét a latin-amerikaiak, a marokkóiak és a
románok teszik ki.

2020-as hivatalos adat alapján a lakosság születési helye a következő volt:[18]

Vallás

Bár a spanyol alkotmány második fejezete kimondja, hogy az országnak nincs fő vallása, a legtöbb követője mégis a
katolikus egyháznak van. A spanyolok 76%-a vallja magát katolikusnak, 2% valamilyen más vallás követőjének és 19%
nem hívőnek vagy ateistának. 2006 októberében a Spanyol Szociológiai Kutatások Központja[19] elvégzett egy
közvélemény-kutatást, amely szerint a magát katolikusnak valló emberek 54%-a nem, vagy csak nagyon ritkán jár
templomba, 15%-a egy évben néhányszor, 10%-a havonta néhány alkalommal és 19%-a minden vasárnap és néha kétszer
is egy héten.
A jelenlegi nagy bevándorlási hullámok ahhoz vezettek, hogy Spanyolországban megnövekedett a iszlám hívők száma, és
ma már 1 millió muszlim él az országban. Spanyolország fő területein nem éltek muszlimok századokon keresztül; bár a
gyarmati terjeszkedéskor Észak- és Nyugat-Afrikában az elfoglalt területeken iszlám hívők is éltek, főként Spanyol
Marokkóban és Nyugat-Szaharában. Manapság az iszlám a második legjelentősebb vallás Spanyolországban, és körülbelül
a népesség 3%-a sorolja magát ehhez a felekezethez.

Nyelvek

Spanyolországban összesen öt különböző nyelvet (illetve ezek nyelvjárásait), valamint két dialektust beszélnek. A hivatalos
államnyelv, amelyet mindenki beszél, a kasztíliai spanyol. A bonyolult ősi és nem indoeurópai eredetű baszk nyelv
kivételével valamennyi nyelv és dialektus a latin nyelvből származik. A spanyol államnyelv mellett a katalán, a galiciai
(amely tulajdonképpen portugál nyelvváltozat), valamint a baszk hivatalos nyelvek a saját autonóm közösségeikben. Az
ötödik nyelv a katalánnal közeli rokonságban lévő okcitán, amelynek gascon dialektusát (spanyolországi sztenderdizált
változata az aráni) a Pireneusok Aran-völgyében beszélik. Az asztúriai és az aragóniai a kasztíliaival közeli rokonságban
lévő középkori dialektusok folytatásai, erősen visszaszoruló helyzetben. Az utóbbi három nyelvváltozat hivatalos elismert
és állami védelemben részesül, azonban nem rendelkezik hivatalos státusszal.

Gazdaság
Spanyolország gazdasági mutatói 2010-2018 között:[31] Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 1,3 billió $ (2020) [20]
GDP növekedési ráta 6,3% (2022 Q1) [21]
Egy főre jutó GDP 38 335 $ (2020) [22]
(PPP)
Államadósság 1,6 billió € (2021) [23]
[23]
Államadóssági ráta 118,4% (2021)
[24]
Infláció 10,2%
(2022.május)
Foglalkoztatottsági 50,5% (2022 Q1) [25]
ráta
Munkanélküliségi ráta 13,7% (2022 Q1) [26]
[27]
Minimálbér 1 166 € (2022)
[28]
Bérnövekedés üteme 5,2% (2022.
március)
[29]
Jegybanki alapkamat 0% (2022. június)
[29]
SZJA 47% (2021)
[30]
ÁFA (általános) 21% (2021)
[29]
TAO 25% (2021)

Munkanélküliség az országban 2019-

ben
A PS10 naphőerőmű Sevilla mellett

Barcelona, kikötő

Madrid üzleti negyedének

felhőkarcolói

Az ország GDP-jének változása

2000–2011 között
 GDP GDP
GDP Államadósság
Év per fő növekedés Infláció Munkanélküliség
(milliárd euro) (GDP %-ban)
(euro) (reál)

2010 1 080,9 23 215 0,0% 1,8% 19,9% 60,1%

2011 1 070,4 22 904 −1,0% 3,2% 21,4% 69,5%

2012 1,039.8 22 324 −3,0% 2,4% 24,8% 85,7%

2013 1,025.7 22 014 −1,7% 1,4% 26,1% 95,5%

2014 1 037,8 22 340 1,4% −0,1% 24,4% 100,4%

2015 1 080,0 23 271 3,4% −0,5% 22,0% 99,4%

2016 1 118,5 24 107 3,3% −0,2% 19,6% 98,9%

2017 1 163,6 25 115 3,1% 2,0% 17,2% 98,4%

2018 1 208,2 25 800 2,6% 1,2% 14,4% 97,2%

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében, különösen a földművelés jelentős. A campo secanót
(száraz földet) külterjesen, öntözés nélkül művelik, legfőbb terményei az árpa, a búza és a hüvelyesek. A campo regadíón
(öntözött földön) citrusfélék, gabona, szőlő és zöldségfélék teremnek. Spanyolország a világ első olajbogyótermesztője évi
mintegy egymillió tonnával. Bor- és olívaexportja kiemelkedő, Katalónia Európa második pezsgőexportőre (Franciaország
után).

Állattenyésztése alacsony színvonalú: juh, selyemhernyó, sertés. A gazdaságban fontos szerepet játszik a halászat, bár az
1980-as évek óta az Európai Unió előírásai ezt is korlátozzák. Legfontosabb központjai Galicia és a Kanári-szigetek; fő
terményei a tonhal, a szardínia, a tengeri csuka, a makréla, a szardella, a tintahal és a kagyló.

Borászat

Ipar

Bányászata: Spanyolországban főleg az északi vidékeken, Galíciában, Asztúriában, Baszkföldön illetve a délebbre eső
területek közül a Sierra Morena hegyében és a Bétikai-Kordilerrákon foglalkoznak bányászattal. Bányászati központok:
szén – Oviedo, vasérc – Bilbao, Santander, réz – Andalúzia. További nyersanyagok: urán, kőolaj, földgáz, só. Higany
termelésben első a világon.

Energiaforrása a hazai feketekőszén kitermelésén alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak.
53,25% a villamosáramnak hőerőművekből származik, 16,40% vízerőművekből, 23,77% atomerőművekből.
Spanyolország déli részén már üzembe állítottak napkollektorokat.

Nyersanyagaira fejlődő ipar települt. Vaskohászat: centruma Bilbao, Avilés. Gépgyártás: főleg járműipar, gépkocsigyártás –
centruma: Barcelona, vasúti járművek gyártása és hajógyártás. Vegyipar: kénsavgyártás, műtrágya előállítása,
gyógyszergyártás, gumigyártás. Könnyűipari vezető iparágazatai: textilipar (centruma Katalónia) és az élelmiszeripar.
Fontos a halfeldolgozás.

Szolgáltatóipar

A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik.

Idegenforgalom

Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás az idegenforgalom (turizmus). Spanyolország turisztikai vonzását egyrészt
tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg. 2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség
kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk.
 Fő idegenforgalmi központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleár-szigetek (sp. Islas Baleares) és
a Kanári-szigetek (sp. Islas Canarias).
Látogatók létszáma: 1978-ban még csak 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54
millió turista/év. 1998-ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb és Európa 2. leglátogatottabb
országává (az első Franciaország volt). 2005-ben 55,5 millió turista kereste fel, ebből 14,5 millióan
Katalóniában jártak. Legfontosabb küldő országok: Franciaország, Portugália, Németország, Nagy-
Britannia, Oroszország.
Bevételek: a 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel egy részét útépítésre és a helyi
iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21,2% (1989).

Külkereskedelem
Importált termékek: üzemanyag, gépek, közlekedési eszközök, élelmiszer.
Exportált termékek: nyersanyagok (vas és acél), gépek (személygépkocsi, tehergépjármű),
mezőgazdasági termékek (olíva, citrusfélék, bor), textiltermékek, közszükségleti cikkek.
Fontos külkereskedelmi partnerei: Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Amerikai
Egyesült Államok, Kína és Dél-Amerika.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[32]

Export:  Franciaország 15,1%,  Németország 11,3%, Olaszország 7,8%, Portugália 7,1%, Egyesült
Királyság 6,9%, USA 4,4%
Import:  Németország 14,2%,  Franciaország 11,9%, Kína 6,9%, Olaszország 6,8%, Hollandia 5,1%,
Egyesült Királyság 4%

Közlekedés

Közúti közlekedés

A spanyol közutak hossza 2003-ban 666  300  km volt. Az autópályák hossza kb.
3000 km.

Vasúti közlekedés

A vasútvonalak hossza 15  288  km (2008), részben állami, részben magánkézben,

cégek tulajdonában van. Az országban a nyomtávolság 1668  mm-es, szemben az Spanyolország gyorsforgalmi útjai
európai standard 1435  mm-rel. Emiatt a francia határon nyomtávváltásra van
szükség.

1992-ben elkészült az ország első nagysebességű vasútvonala is, a Madrid–Sevilla

nagysebességű vasútvonal, amely az AVE hálózat első szakasza volt. 2004-ben a
Madrid-Barcelona közötti vonal nyílt meg. Jelenleg az AVE hálózat hossza
3100 km.[33]

Nemzeti vasúttársasága a RENFE.

Vízi közlekedés Modern villamos Bilbaóban

19 nagy kikötője közül a legfontosabbak Barcelona és Bilbao kikötői. Valencia, Gijón és Palma de Mallorca ugyancsak
jelentős forgalmat mutat fel. Kereskedelmi hajóflottája 144 hajóból áll (2004).

Légi közlekedés

Az országban 93 repülőtér van. A légi közlekedésben a legfőbb szerepet madridi Barajasi repülőtér és Barcelona repülőtere
tölti be.
További nemzetközi repterek: Málaga, Alicante, Palma de Mallorca, Las Palmas de Gran Canaria, Santa Cruz de Tenerife –
a turizmusban fontosak. Santiago de Compostela és Sevilla repülőterei is nagy forgalmat bonyolítanak le.

Kultúra
Spanyolország kultúráját különféle történelmi befolyások alakították, gyökereiben elsősorban a római előtti kelta és ibériai
kultúrán alapul. Majd más ókori népek, például a rómaiak, a föníciaiak, a karthágóiak és a görögök is gyakoroltak némi
befolyást. Az ókori rómaiak a nyelv és a vallás területén is tartós örökséget hagytak a spanyol kultúrában, mivel Róma
létrehozta Hispániát politikai, jogi és közigazgatási egységként. A későbbi spanyol nemzet történelme további elemeket
adott az ország kultúrájához és hagyományaihoz.

Sport
1992-ben Barcelonában rendezték meg az olimpiát.

Olimpia

Labdarúgás

A spanyol labdarúgó-válogatott 1964-ben, 2008-ban és 2012-ben megnyerte a labdarúgó Európa-bajnokságot, 2010-ben

pedig a labdarúgó Világbajnokságot.

A válogatott mellett rendkívül sikeresek a spanyol klubcsapatok. A bajnokság három legsikeresebb csapata, amely eddig
minden szezont az első osztályban töltötte, a Real Madrid, a Barcelona és az Athletic Bilbao. További nevesebb spanyol
csapatok: Valencia, Atlético Madrid, Sevilla

Tenisz
Rafael Nadal
Fernando Verdasco

Formula–1

A Formula–1 már szinte a kezdetektől képviselteti magát az országban. A Spanyol Nagydíjat már a sorozat második
évében, 1951-ben megrendezték Pedralbesben. Később Jarama és Montjuïc között változott a helyszín, előbbi a páros,
utóbbi a páratlan években adott otthont a versenynek. 1976-tól csak Jaramában indultak. 1981-től öt évig egy újabb
helyszín, Circuito Permanente de Jerez rendezte a nagydíjat. Néhány évig egyébként az Európai Nagydíjat is Jerezben
rendezték. 1991-től a jelenlegi helyszínen, a Circuit de Catalunya elnevezésű Barcelonához közeli versenypályán folyik a
verseny.

Az F1 legismertebb spanyol versenyzője Fernando Alonso. Karrierjét a Minardiban kezdte, még 2001-ben. Egy év
tesztpilótai szerződés után a Renault-hoz került, ahol 2005-ben és 2006-ban egyaránt világbajnoki címet szerzett,
megszakítva Michael Schumacher ötéves egyeduralmát. 2010 és 2014 között a Ferrarinál szerepelt.2014-2018 között
visszatért egykori csapatához a McLarenhez és a 2018-as Abu Dhabi-i nagydíjon vonult vissza a száguldó cirkusztól. Rajta
kívül három spanyol szerepelt az utóbbi években, Jaime Alguersuari, Pedro de la Rosa és Carlos Sainz Jr.. Utóbbi a Red
Bull Racing fiókcsapatánál, a Scuderia Toro Rosso-nál és a Renaultnál versenyzett. A 2019-es szezontól Ő vette át Alonso
helyét a McLarennél, ahol jelenleg is versenyzik.

MotoGP

A MotoGP-ben az F1-gyel ellentétben több spanyol vonatkozású siker lelhető fel. A 70-es és 80-as években két rendkívül
sikeres spanyol versenyző, Jorge Martínez és Ángel Nieto uralták az alsóbb kategóriákat. Utóbbi tizenhárom világbajnoki
címével a mai napig az örökranglista második helyén áll, és több más összevetésben is rendkívül jó. A közelmúlt, illetve a
jelen legsikeresebb versenyzői a kétszeres világbajnok Àlex Crivillé, a még ma is versenyzők közül pedig a háromszoros
győztes Dani Pedrosa, az ugyancsak háromszor első Jorge Lorenzo vagy a 2010-es 125 köbcentiméteres, 2012-es Moto2-
es világbajnok Marc Márquez, aki 2013, 2014, 2016, 2017, 2018 után 2019-ban is diadalmaskodott a legrangosabb
világbajnoki sorozatban.

Itt is rendeznek Spanyol Nagydíjat, aminek nagyrészt Jerez adott otthont. Néhány évben a versenyt Jaramában, illetve
Montjuïcben rendezték.

Rali

A rali-világbajnokság 1990-es és 1992-es világbajnoka Carlos Sainz volt egy Toyota Celica volánjánál. Később többször
végzett a második és harmadik helyeken is. Jelenleg a Dakar-ralin indul, amelyet 2010-ben meg is nyert. A katalán rali
jelenleg is tagja a versenynaptárnak.

Az IRC spanyol versenyét Asztúriában rendezik. A sorozat 2007-es győztese Enrique García Ojeda.

Ünnepek

Jegyzetek
1. https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?
locations=ES, 2022. december 30.
2. Worldometers (https://www.worldometers.info/w
orld-population/spain-population/)
3. Worldometers 2022 (https://www.worldometers.i
nfo/world-population/spain-population/)
4. Összedől a spanyol gazdaság? (http://www.fn.h
u/makro/20080721/osszedol_spanyol_gazdasa
g/) – FN.hu, 2008. július 21.
5. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4.
kiadás (magyar nyelven), Tóth
Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen
(2008). ISBN 9789635966776
6. Országok lexikona A-Z, 2007
7. A zsidók kiőzése Spanyolországból és
Portugáliából (http://www.hebraisztika.hu/attach
ments/00000174.pdf), hebraisztika.hu
8. La expulsión de los judíos de 1492 (https://www.
historiaeweb.com/2018/02/24/expulsion-judios-
1492/), historiaeweb.com (spanyolul)
9. Gyermekrablási per Spanyolországban (https://4
44.hu/2018/06/26/ujszulottek-ezreit-raboltak-el-s
panyolorszagban-a-szuleiknek-azt-mondtak-me
ghaltak). 444.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember
16.)
10. Vándor Éva: FEldúlják Spanyolországot a több
százezer elrabolt csecsemőért (https://www.orig
o.hu/nagyvilag/20120509-gyerekrablasok-kiserti
k-spanyolorszagot.html). Origo. (Hozzáférés:
2019. szeptember 16.)
11. http://www.t-zones.hu/cimlap/20160503-
parlament-spanyolorszag-valasztasok.html
12. Archivált másolat (https://web.archive.org/web/2
0160628211830/http://magyarhirlap.hu/cikk/593
89/A_konzervativ_Neppart_gyozott_Spanyolors
zagban). [2016. június 28-i dátummal az
eredetiből (http://magyarhirlap.hu/cikk/59389/A_
konzervativ_Neppart_gyozott_Spanyolorszagba
n) archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 29.)
13. http://www.ine.es/prensa/np457.pdf – La
población empadronada en España supera los
45 millones de personas a 1 de enero de 2007,
Instituto Nacional de Estadística. Kiadva 2007.
június 11-én.
14. erdély ma - Rekordmértékű
népességnövekedés Spanyolországban (https://
web.archive.org/web/20120302065100/http://ww
w.erdely.ma/eletmod.php?id=46681#). [2012.
március 2-i dátummal az eredetiből (http://www.e
rdely.ma/eletmod.php?id=46681#) archiválva].
(Hozzáférés: 2009. január 3.)
15. http://www.worldometers.info/world-
population/spain-population/
16. WHO - 2015
17. Világ Országai Bt. 2008.
18. Población (españoles/extranjeros) por País de
Nacimiento, sexo y año (https://www.ine.es/jaxi/
Datos.htm?path=/t20/e245/p08/l0/&file=01006.p
x#!tabs-tabla). Instituto NAcional de Estadística.
(Hozzáférés: 2021. április 28.)
19. http://mas.lne.es/documentos/archivos/20-11-06-
cis.pdf. – 32. és 32.a kérdés, Szociológiai
Kutatások Központja. Kiadva 2006 októberében.
20. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP
locations=ES
21. https://hu.tradingeconomics.com/spain/gdp-
growth-annual
22. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP
locations=ES&view=chart%2C
23. https://countryeconomy.com/national-debt/spain
24. https://hu.tradingeconomics.com/spain/inflation- 31. Report for Selected Countries and Subjects (http
cpi s://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/we
25. https://hu.tradingeconomics.com/spain/employment- odata/weorept.aspx?pr.x=82&pr.y=1&sy=1980&
rate ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&b
r=1&c=184&s=NGDP_RPCH,NGDP,NGDPRP
26. https://hu.tradingeconomics.com/spain/unemployment-
C,PCPIPCH,LUR,GGXWDG_NGDP&grp=0&a
rate
=) (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2018.
27. https://countryeconomy.com/national-minimum- szeptember 1.)
wage/spain
32. CIA World Factbook
28. https://hu.tradingeconomics.com/spain/wage-
33. www.adif.es (https://web.archive.org/web/20110
growth
701203317/http://adif.es/es_ES/infraestructuras/l
29. https://hu.tradingeconomics.com/spain/indicators ineas_de_alta_velocidad/lineas_de_alta_veloci
30. https://hu.tradingeconomics.com/spain/sales- dad.shtml). [2011. július 1-i dátummal az
tax-rate eredetiből (http://www.adif.es/es_ES/infraestruct
uras/lineas_de_alta_velocidad/lineas_de_alta_
velocidad.shtml) archiválva]. (Hozzáférés: 2016.
november 8.)
34. Time and Date calendar (Spain) (https://www.tim
eanddate.com/calendar/?country=16)
35. Earth Calendar (http://www.earthcalendar.net)

Források
García de Cortázar-González Vesga: Spanyolország története (Osiris Kiadó, Budapest, 2001)
Anderle Ádám: Spanyolország története (Pannonica Rt., 1999)
Aurora Fernández Vegue: Museos de España (Subdireccio General de Promoción Exterior del Turismo,
Turespana, Secretaria General de Turismo, Gaez S.A., Esp.) (spanyolul) ISBN 84-8152-097-7
Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Budapest, 1992) ISBN 963-7948-14-7
Földrajzi világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest, 2003)
Cartographia világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001–2002)
D. Gergely Anikó (szerk.): Földünk országai (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981) ISBN 963-09-1666-5
Világtörténelmi enciklopédia I–II. Főszerk. Sipos Attila. Budapest: Kossuth. 1982. ISBN 963-09-1831-5

További információk
Spanyolország.lap.hu (http://spanyolorszag.lap.hu/) – Linkgyűjtemény
Spanyolország képgaléria.lap.hu (http://spanyolorszag-kepgaleria.lap.hu/) – Linkgyűjtemény
Spanyolország (https://web.archive.org/web/20100322222902/http://spanyolorszag.tlap.hu/) –
Linkgyűjtemény
Spanyolország látnivalói élőben (https://web.archive.org/web/20090311040855/http://www.terkep-maps.inf
o/terkep-orszag/spanyolorszag)
La Moncloa.es (http://www.la-moncloa.es/) – A spanyol kormány hivatalos honlapja
Ministro de Asuntos Extranjeros (http://www.mae.es/) – A Külügyminisztérium hivatalos honlapja
Congreso de los Diputados (http://www.congreso.es/) – A Képviselőház hivatalos honlapja
El Senado (http://www.senado.es/) – A Szenátus hivatalos honlapja
Casa Real (http://www.casareal.es/) – A királyi család hivatalos honlapja
INE (http://www.ine.es/) – A Nemzeti Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja
Proel.org (http://www.proel.org/lenguas.html) – Spanyolország nyelveiről

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spanyolország&oldid=25639123”

A lap utolsó módosítása: 2022. december 25., 04:53

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is
felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.