Sárospataki Református Teológiai Akadémia

Gyakorlati Teológiai Tudományok Intézete

G0155 Vizsgaistentisztelet
Oktatók: Pásztor Gyula, Dr. Hős Csaba

Vizsgaistentiszteleti igehirdetés
Jézus a jó Pásztor
János 10,11-16 alapján

Elhangzik a 2022. május 1-én

délelőtt 11 órai kezdetű istentiszteleten
a Kisvarsányi Református Egyházközségben

Gyakorlatvezető lelkipásztor: Rácz Róbert

Készítette: Kovács Tímea

VI. évfolyam

Gyüre
2022.
 Tartalomjegyzék
Exegetikai tanulmány ................................................................................................................. 3
Homiletikai tanulmány ............................................................................................................... 7
Liturgikai tanulmány .................................................................................................................. 8
Textusválasztás ..................................................................................................................... 10
Vázlat .................................................................................................................................... 10
Az istentisztelet menete ........................................................................................................ 11
Igehirdetés ................................................................................................................................ 14
Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 18

2
 Exegetikai tanulmány
János 10,11-16 az evangéliuma tartalmi felépítése szempontjából – Bolyki János felosztása
szerint – a 5-12 fejezetekben található, ahol Jézus nyilvános működésének folytatása a zsidó
ünnepekhez kapcsolódik.1 Rózsai Tivadar az általam választott perikópát egy kicsit nagyobb
egységben helyezi el a 2-12 fejezetek közé, véleménye szerint ezek Jézus munkásságát leíró
történeteket tartalmazzák.2 A jó pásztor leírása a 10. fejezet első huszonegy versében található.
A 11-16 versek már a példázat magyarázatának részét képezik. A teljes magyarázat a 7-18
versekben olvasható.
Jézus azért használja a pásztor képét, mert az a palesztinai pásztor életet tükrözi, amit jól
ismertek hallgatói. Így ezzel a mindennapi életből vett hasonlat révén kívánja megismertetni
önmagát.
Jánosi sajátosság, hogy Jézus önmagáról szóló bizonyságokat tartalmaz. Az én vagyok
mondások által az evangélista „beszélteti”3 Jézust az önmagáról szóló bizonyságtételek által.
Ebben a perikópában a negyedik én vagyok mondás található, amikor önmagát azonosítja a jó
pásztorral. Trencsényi László kifejezi, hogy az aki ismeri a 23. Zsoltárt, az hálás szívvel tud
tekinteni a jánosi igére, amelyben beteljesedett az ószövetségi írás, mert Urunk Jézus Krisztus
az igazi jó pásztorunk.4

11. vers „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.”

Jézus most úgy mutatja be magát, mint jó pásztort. Önkijelentése az előző versekkel
összefüggésben hangzik el. A pásztor képe nem ismeretlen Izráel számára. A most megjelenő
kép hátterében az Ez 34, valamint a Jer 23. fejezetének ide vonatkozó részei állnak. Az
ószövetségi prófécia a hamis pásztorok ellen emeli fel szavát, addig itt a farizeusokról van szó,
akik ellen szól a 9. fejezetben is.
A pásztor munkáját sokra tartották az őskorban. Ezért nevezték a vezetőket, fejedelmeket,
királyokat is pásztornak. Valószínűleg Jézus idejében a nép vezetői is pásztornak tarották
magukat. Krisztus azonban jó pásztornak mondja magát, amit Mátyás Ernő úgy értelmez, hogy
ezzel páratlanságát akarta hangsúlyozni. Majd az írásmagyarázó hozzá teszi, hogy a vers
második felében rögtön mellé teszti, hogy Ő életét adja juhaiért, ami által azt hirdeti, hogy „Ő

1
PECSUK Ottó (szerk.): Bibliaismereti kézikönyv, Budapest, Kálvin János, 2004. 502.
2
RÓZSAI Tivadar: Bibliaismertetés, Debrecen, Debreceni Református Gimnázium és Kollégiumi Nyomda, 2003.
134.
3
Uo., 134.
4
https://honlap.parokia.hu/lap/egy-lelkesz-bizonysagtetele/cikk/mutat/jezus-mondja-en-vagyok/ 2022. 04. 21.

3
önfeláldozó halála által a jó pásztor.”5 Krisztusban teljesedik be mindaz, ami a pásztort „a szó
igazi és teljes értelmében pásztorrá teszi.”6
A καλός·melléknév gyakorlati szempontból helyes, jó, megfelelő, célszerű jelentéssel bír.
Varga Zsigmond itt a szellemi értemét részesíti előnyben, ami helyes és tisztességes fordítást is
hordoz.7 Tehát igazi és valós. Minden tekintetben egyedül Jézus Krisztusra igaz, és jogos
fellépése, melyben kizárólagosságot követel. Ezt a kizárólagosságot dr. Lenkeyné dr. Semsey
Klára szépen indokolja azzal, hogy egyedül Jézus a jó és igazi pásztor, mert ő leteszi életét a
juhokért. Ő nem elveszti életét, hanem önként adja azt áldozatként a világ bűneiért.8 Mátyás
Ernő értelmezése szerint a τὴν ψυχὴν αὐτοῦ τίθησιν ὑπὲρ τῶν προβάτων nem csak az élet
feláldozását, hanem annak bátor kockáztatását is jelenti.9
A juh az egyik leggyakoribb háziállat volt. Izráelben a juhot és annak termékeit felhasználva
próbáltak megélni. Tejével, gyapjával, húsával kereskedtek. Nem is nagyon tehettek mást,
mivel Júda nagy része Betheltől Hebronig magas fennsík, aminek talaja köves így
mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlan. Így juh tartással foglalkoztak.10 Az állat jellemző
tulajdonságai közé tartozik szelídsége és igénytelensége. Egy védtelen állat, ami a szenvedést
is némán tűri. A Szentírásban általában a kövérfarkú juh jelenik meg. Jól ismert, mint értékes
áldozati állat, ami bűnös és hálaadó embert jelképezte (3Móz 1,3kk). Hitünk szerint Jézus
Krisztus egyidőben volt főpap és áldozati bárány, aki a világ bűneiért feláldozta magát.
Továbbá a kosbőr megjelent a szent sátor takarójaként (2Móz 26,14). Ézsaiás fogalmazza meg
azt a reménységet, aminek beteljesülését még várjuk, hogy a bárány a farkassal lakik együtt
(Ézs 11,6). A Jelenések könyvének csak a bárány, Isten Báránya a méltó arra, hogy majd
felnyissa a lepecsételt könyvet.11

12-13. versek „Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, az látva, hogy
jön a farkas, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és szétkergeti őket. A béres
azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.”

5
MÁTYÁS Ernő: János evangéliuma írásmagyarázat, Sárospatak, 1950. 150-151.
6
KARNER Károly: A testté lett ige, János evangéliuma, Budapest, A magyar Luther-társaság kiadása, 1950. 156.
7
DR. VARGA Zsigmond J.: Újszövetségi görög-magyar szótár, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajóosztálya,
1992. 500.
8
DR. LENKEYNÉ DR. SEMSEY Klára: János evangéliuma, 6-12 részek magyarázata, Debrecen, Debreceni
Református Hittudományi Egyetem, 2000. 124, 129.
9
MÁTYÁS Ernő: i. m., 151.
10
GYÖKÖSSY Endre: Életet adó örömhít, János evangéliumának teljes magyarázata, Szekszárd, Szent Gellért
Kiadó és Nyomda, 2011. 159.
11
SZOMBATHY Gyula: Állatok a Bibliában, Budapest, A Magyar Bibliatársulat megbízásából a Magyarországi
Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2012. 9-11.

4
 Itt a pásztorok és béresek közötti ellentétre kerül a fő hangsúly. A μισθωτὸς egyszerű
„bérmunkás”, „napszámos”, „béres”. Varga Zsigmond is úgy ír róluk, mint, akik csak a
munkabérét dolgoznak, nem szívvel lélekkel teszik azt, mert nem érzik magukének a nyájat.12
Dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára is osztozik Varga Zsigmond nézetében, kiegészítve azzal, hogy
a béresek „nem tartoznak a pásztorok kategóriájához, válságos szituációban, veszélyhelyzetben
magukra hagyják a juhokat, nem a juhokat mentik a vadállatoktól, hanem saját magukat.”13 Ezt
írja le a 13. vers is. Ez által élesen érződik a béres és a pásztor közötti különbség. A béres nem
áldozatkész a juhok védelmének szempontjából, nem küzd az ellenséggel, mivel csak magára
gondol és a haszonra, így a nyáj a farkas prédájává válhat. Ezzel ellentétben a pásztorban
megvan az a szeretet, ami áldozatra kész. Ő a védelmező, megmentő, aki kész kockáztatni a
vészhelyzetben.
A nyáj szempontjából veszélyt jelent a farkas és egyéb vadállatok. Ezekkel szemben a nyáj
tehetetlen és kiszolgáltatott. A farkas átvitt értelemben is értelmezhetjük, ekkor a gonosz
emberre értendő. Itt meg kell említeni, hogy két féle veszedelem is megjelenhet. Az egyik a
külső ellenség a vadállat, a másik a belső körből való, a béresek, akik nem rendelkeznek pásztori
lelkülettel.14 Jézus pásztori lelkületének másik megvilágításában az is kitűnik, hogy ő a juhokért
van, nem pedig fordítva. Itt is jól látszik, hogy Ő nem önző életet folytat, hanem épp
ellenkezőleg.

14-15. vers „Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek

engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát, és én életemet adom a
juhokért.”
A vers ismétléssel kezdődik. Az ismétlés hangsúlyosabbá kívánja tenni Jézus én vagyok
mondását, valamint elmélyíti az eddig elhangzott kijelentést. Ezt tovább is viszi azzal, hogy
reflektál a közte és a nyája közötti kapcsolatra. Mátyás Ernő ezt egy bensőséges viszonyként
említi ezt.15 Ennek jele, hogy nevükön szólítja őket. „Ez az egyik ledöntőbb vonása annak, ami
a jó pásztort jellemzi, őt valóban <jó> pásztorrá teszi.”16
A 15. versben a közte és az Atya közötti kapcsolatot emeli ki. Ezzel azt is megvallja, hogy
mögötte és munkájának hátterében az Atya áll, amelynek alapja a köztük lévő elszakíthatatlan

12
DR. VARGA Zsigmond J.: i. m., 635.
13
DR. LENKEYNÉ DR. SEMSEY Klára: i. m., 125.
14
Uo., 127-128.
15
MÁTYÁS Ernő: i. m., 151.
16
KARNER Károly: i. m., 156.

5
kapcsolat.17 Jézus azt a kapcsolatot szeretné megélni az övéivel, amit átélt mennyei Atyjával.
Itt az ismerés kifejezés olyan belsőséges életközösséget jelent, ami elszakíthatatlan kapcsolat,
amely által mindkét fél átéli az örömöt és boldogságot.18 Mátyás Ernő az ismerés kifejezést
boncolgatva előbb a filozófusokra hivatkozva írja, hogy „ha az ismerés emberismerés, azok
megismerése után ébred fel a szeretet; úgyhogy e vélemény szerint a szeretet az ismerés
gyümölcse. De János evangéliuma szerint, a szeretet nem csak gyümölcse, de forrása is az
ismerésnek.”19 Azt mondja, hogy sajátos viszony van a szeretet és az ismerés között. Karner
Károly szerint ebben az ismerésben válik Jézus Megváltóvá, „mert a jó pásztor olyan
értelemben és olyan módon <ismeri> az övéit, hogy nemcsak tud róluk, hanem életét adja az
övéiért, vagyis megváltja őket.”20

16. vers „Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók; azokat is
vezetnem kell, és hallgatni fognak a hangomra, és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.”
Dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára szerint itt már a jövőbe tekintő kép jelenik meg. Továbbá
megjegyezi, hogy a ποίμνη a nyáj, nem Izráelt és nem csak a népeket, hanem hovatartozástól
függetlenül, azaz mindazok, akik Krisztushoz tartoznak, pásztori vezetése alatt állnak. Itt a
Megváltó nagy célját domborítja ki előttünk, hogy nyájába a földkerekség minden népe
beletartozhat, aki követi az ő hangját. Jézus alatt a világ minden népe egyesül, akik hallgatják
szavát. Az üdvösség nem csak a kiválasztott, hanem minden népé. 21 Mátyás Ernő azt írja, hogy
a hívők köre nagy mértékben kitágul. Az a cél fogalmazódik meg, hogy a jó pásztor vezetése
alatt egy legyen a nyáj.22 Egy másik írásmagyarázó Karner Károllyal23 együtt a más akolból
való juhok konkrétan a pogányokkal azonosítja, akik az ószövetségi időkben kivoltak rekesztve
Isten országából, az újszövetségi időktől, azaz Jézus munkásságától kezdve az egyház igazi
tagjai lettek és a jövőben is lesznek. „Mert csak egy akol van és egy pásztor: az
Anyaszentegyház és az Úr Jézus Krisztus.”24

17
DR. LENKEYNÉ DR. SEMSEY Klára: i. m., 125-126.
18
Uo., 128.
19
MÁTYÁS Ernő: i. m., 151.
20
KARNER Károly: i. m., 156.
21
DR. LENKEYNÉ DR. SEMSEY Klára: i. m., 126, 128.
22
MÁTYÁS Ernő: i. m.,. 152.
23
KARNER Károly: i. m., 157.
24
Újszövetségi Szentírás I. A négy evangélium és az apostolok cselekedetei, Budapest, Szent István társulat az
apostoli szentszék kiadója, 1954. 233-234.

6
 Homiletikai tanulmány
A Kisvarsányi Református Egyházközség egy a Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye
középszabolcsi részéhez tartotó gyülekezetei közül. A kisvarsányi gyülekezetben a gyermekek
az úrnapi istentiszteletet megelőző gyermekistentiszteleten vehetnek rész, melynek helyszíne a
község központjában található klub szoba. A konfirmandusok és az idősebbek a vasárnap
délelőtti istentiszteletet látogatják. Az úrnapi alkalmon a fiatalok mellett megjelennek az
idősebbeken át a nyugdíjasok is. Az igei alkalom helye a templom, ahol egy tradicionális
gyülekezet található. Már a férfiak és nők elkülönült ülésrendje is erre utal. Helyi sajátosság,
hogy a harangok elhalkulását a férfitestvérek egy része a templom előtt várja meg, ezt követően
közösen vonulnak be. A gyülekezet még nem használja az új református énekeskönyvet.
Azonban a hangszeres kíséret Isten énekszóval történő dicsőítését igényesebbé teszi.
A gyülekezet nem rendelkezik saját intézményekkel. Azonban a településen református
óvoda és házi segítségnyújtás is van. A helyi általános iskola épülete üresen áll, a gyermekeket
a szomszédos településekre kísérik át. A szomszédos településen van református nevelési
intézet, ahol folytathatják vagy elkezdhetik a gyermekek hitben nevelését.
A községben lakói már nem mezőgazdasági tevékenyégből élnek. Már nem ugyanazt a közös
munkát végzik, megélhetés szempontjából különböző munkahelyeken helyezkedtek el. A falu
összetétele így már nem homogén. Itt is észlelhető a sok helyen kialakult a nagy szociális
különbségek. Sokan már alvó településként tartják számon, a munka után mindenki visszavonul
és ennek köszönhető a régen ismert közösség felbomlása és hiánya. Mint már említettem
helyben nincs iskola, ennek köszönhetően már a gyermekek is elvesznek a gyülekezet
látóköréből. Az elveszettség érzése már a fiatalok között érződik. A gyülekezet közösségében
mindenki otthonra találhat. Az igehirdetésem célja rámutatni, hogy a jó Pásztor még ebben a
korban is össze akarja gyűjteni övéit, most amikor egyre könnyebb elveszi, a közös dolgok
helyett a különbségekre figyelni. Jó lenne észrevenni, hogy van közös pontunk, aki maga a jó
Pásztor. Ez is hozzásegített a textus választásomhoz, ami a János 10,11-16. A lekció
választásom Zsoltárok 23, mely szintén a jó pásztor alakját domborítja ki előttünk.

7
 Liturgikai tanulmány
A kisvarsányi gyülekezetben az istentisztelet vasárnap délelőtt 11 órakkor kezdődik. A
liturgiai menete a megszokott rendhez igazodva a következő képpen alakul:
A gyülekező ének a lelkipásztor vezetésével történik. Itt több versszakot énekel a gyülekezet.
Visszatekintve a kisvarsányi gyülekezetben szolgáló lelkipásztorok múltjára, akik más
gyülekezetbe is ki volt rendelve a gyülekező ének abban az időben sokszor a lelkipásztor
jelenléte nélkül történt, ezzel is betöltve azt a funkcióját, hogy a gyülekezésre, a gyülekezésnek
szólt. A gyülekezet az egyházi évkört követi ezért a 185.dicséret lesz a gyülekező ének, mivel
a húsvéti ünnepkörben vagyunk és ekkor helyi szokáshoz igazodva ezt fogjuk énekelni.
Ezt követően a gyülekezet állva fogadja az Apostoli köszöntést (első Verba Solemnia), amit
megelőz egy a vasárnap tematikájához illő igei rész, ami gazdagítja az istentisztelet ezen részét.
A textussal összhangban Ezékiel könyvének 34 fejezetéből a 12. vers első felét választottam.
A gyülekezet fennálló énekként egy választott ének verset (vagy indokolt esetben két verset)
énekel. Többnyire zsoltár kerül éneklésre. A 89. zsoltár 1. versét fogjuk énekelni. Mivel a
húsvét utáni második vasárnap elnevezését ennek a zsoltárnak a kezdő soráról kapta.
Isten dicsőítését énekszóval folytatja, ekkor a gyülekezet elfoglalja helyét. Helyi sajátosság,
hogy a lelkipásztor még az úr asztalánál van, ahonnan az igehirdetés előtti énekig ott is marad.
A főéneket, derekas vagy nagy éneknek is szoktuk nevezni. Ekkor lehetőség szerint a
bemondott ének összes versét elénekeljük. A 213. dicséret 1-3 és 12-16 verseit fogjuk énekelni,
mivel ez bűnbánati jelleget és feloldozás (absolutio) is tartalmaz.
Ezt követi az igei fohász. Ez az invocatio lehetőség szerint arra törekszik, hogy az
istentisztelet trinitárius jellegét erősítse meg. Ekkor a gyülekezet áll. A fohász választásom
indoklása megegyezik a fennálló éneknél megjelenővel. Ez alapján a 88. Zsoltár 2. és 3. versét
választottam.
A lekció olvasása alatt a gyülekezet továbbra is állva marad, kivéve, ha a terjedelem
indokolttá teszi, hogy a gyülekezet helyét elfoglalja. Utóbbi esetbe kéz mozdulattal, és hallható
szóval (pl. az ige hosszúságára tekintettel a gyülekezet alázatos szívvel és lélekkel leülve
hallgassa meg az igét) tájékoztatjuk a jelenlévő testvéreket. A lekció az Ó és Új szövetség
egységét hangsúlyozza. Az újszövetségi ige mondanivalóját a választott 23. Zsoltárral erősítem
meg (ez a prédikációban is megjelenik). Az igeolvasáshoz választott rész harmonikusan
illeszkedik a nap tematikájához, és az igehirdetés alapját képező igei részhez (textus). A lekció
és a textus kapcsolatánál fontos szempont a teljes Szentírás Ó- és Újszövetség megjelenítése.

8
 A lekció felolvasása után közös imádságra hívom a testvéreket a következő szavakkal: „A
kegyelemnek szent Istene tegye áldottá az Ő igéjét, hogy beszéde gazdagon lakozzon mi
bennünk, hogy sok és áldott gyümölcsöt teremjünk az Ő dicsőségére, ezért gyertek
imádkozzunk.” (Ezt az egykori szilágysági anyagyülekezetemből vettem át.)
A prófétai imádság alatt a gyülekezet áll. Ez az imádság a papi imádsághoz képest
terjedelemben rövidebb. Tartalmilag a megszólításon túl, dicsőítést, bűnvallást és könyörgést
foglal magában. A Szentlélek hívása után állandó elem, hogy nem a magunk, hanem Krisztus
éreméért kérjük imádságunk meghallgatását.
A közének, vagy más néven az igehirdetés előtti ének következik. Ekkor egy verset szoktunk
énekelni, aminek tartalma az igehallgatás fontosságára, szükségességére utal, vagy az Ige
életünkben és hitünkben betöltött szerepét hangsúlyozza. A gyülekezet állva énekel. Az ének
alatt a szolgálattevő felmegy a szószékre. A 161. dicséretet első versét választottam, mivel
igehallgatásra buzdít.
A textus felolvasását a gyülekezet állva hallgatja meg. Bár magától értetődőnek tűnik, de
mivel modern technikai korban élünk, fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a lekció és a textus
is nyomtatott (teljes) Szentírásból legyen felolvasva.
Az igehirdetést a gyülekezet helyét elfoglalva hallgatja meg. Az imádságra híváskor a
gyülekezet feláll. A papi imádság is a válaszadó elemek közé tartozik, ami a teljes gyülekezetet
érinti. A megszólítás után az imádságban elsősorban az elhangzó ige üzenetére adunk választ.
Majd papi vonásként jelenik meg a közbenjáró rész, amikor a gyülekezet, tágabb közösségéért,
az aktuális helyzetét figyelembe véve könyörgünk. Az imádságot Krisztus nevében zárjuk. Az
Ámen után következik az Úr Jézustól tanult imádság, amit a gyülekezet közösen, hallható
szóval mond.
Az áldást állva fogadja a gyülekezet. Itt is bibliai ige hangzik el. Fontos, hogy ezt nem a
szolgálattevő adja, hanem ő csak közvetíti azt, ami Istentől származik. Erre utal „fogadjuk
Istenünk áldását” átvezető rész is. A kisvarsányi gyülekezetben ezt követi a hirdetés, amit a
gyülekezet helyét elfoglalva hallgat meg. Ez az úrasztalától történik. Áldásként a zsidókhoz írt
levél 13 fejezetének 20. és 21. verseit választottam, mivel úgy éreztem, hogy szoros
összefüggésben vannak az elhangzó igével és annak üzenetével.
A záró ének bemondása után a szolgálattevő helyet foglal a Mózes-székben. Ez az ének is
igyekszik az elhangzó igéhez és annak üzenetéhez igazodni, hogy a lehetőségekhez mérten a
gyülekezet ezzel a kétszeres imádsággal is válaszoljon a megszólalt igére. Helyi sajátosság,
hogy a záró ének végén a lelkipásztor elköszönésére áll fel. A gyülekezet ezt követően vonul ki

9
a templomból. Záró énekként a 380. dicséret 1-6 és a 12, versét választottam. A 6. vers válaszol
legteljesebben az igére, a 12. verset doxológia jellege miatt választottam.

Textusválasztás
A kisvarsányi gyülekezetben a vasárnapi igehirdetések témája az egyházi évkörnek
megfelelően jelenik meg. 2022-ben május 1-én húsvét utáni második vasárnapon leszünk
együtt, aminek elnevezése Misericordias Domini, azaz „az Úrnak könyörületessége.” Nevét a
88/89 Zsoltár kezdő sorairól kapta. Ezt a vasárnapot „Jó Pásztor vasárnapnak” is szokták
nevezni. Szokásos textusok a Jn 10,1–16 és az 1Pt 2,21–25. Én a jánosi igét választottam, annak
is a 11-16 verseit. A textusválasztásom azért is esett a megnevezett igeszakaszra, mert a
gyülekezet nem homogén jellege és nagyon differenciált rétegei miatt, fontosnak tartottam
megjeleníteni a jó Pásztort, aki bárányok és juhok különbözősége ellenére összegyűjteni
kívánja nyáját. Remélem megtapasztalják az együvé tartozás örömét. Továbbá fontosnak
tartom, hogy nem a jó vagy rossz pásztorok minősítése, hanem az egyetlen jó pásztor alakja
jelenjen meg.
A textus által hordozott üzenetnél elsődlegesnek tartom kiemelni az egyetlen és igazi jó
pásztor alakját, annak gondoskodó szeretetét, aki nem csak terelget és védelmez, hanem életét
is adta értünk. Ő gondoskodik rólunk a bűn terhe alatt sokszor tehetettlen juhairól. Az
igehirdetés célja, hogy a hallgatók felismerjék a jó pásztort, hogy meghallják hívását és
csatlakozzanak, megmaradjanak a nyájban a gyülekezet közösségében.
Május első vasárnapja anyák napja is egyben. Azonban a kisvarsányi gyülekezetnek nem
sajátossága polgári ünnepek bevonása az istentiszteleti rendtartásba. Így van ez az anyák
napjával kapcsolatban is. Annak ellenére, hogy nem foglal el központi részt érintőlegesen a
papi imádságban megjelenik az anyák gondoskodásáért való hálaadás, ami beépítve fog
megjelenni, párhuzamba állítva a pásztor gondoskodásával.

Vázlat
Bevezetés. Ebben a részben a rá hangolódás a cél. Közelebb hozni a mai emberhez Júda azon
vidékét, ahol elhangzott Jézus én vagyok mondása. A jó pásztorral kapcsolatos ószövetségi és
újszövetségi képek felelevenítése.
1. Emberi állapotunk megkívánja a jó pásztor jelenlétét.
2. Jézus helyreállítja a jó pásztor képét.
3. Jézusba vetett hitünk révén az ő nyájának juhai vagyunk.
A záró gondolatok célja megerősíteni a Krisztushoz, mint jó pásztorhoz tartozás vágyát.

10
 Az istentisztelet menete
Gyülekező ének
Gyülekező énekként énekeljük a 185. dicséretet. A 185. dicséretet így kezdődik: Krisztus
feltámadott, kit halála elragadott…
Apostoli köszöntés
Ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak, amikor ott áll juhai között, amelyek szét voltak
szóródva, úgy viselem gondját juhaimnak.” (Ez 34,12a)
„Kegyelem néktek és békesség, Istentől a mi Atyánktól és az Ő egyszülött Fiától, a mi
Urunktól, az Úr Jézus Krisztustól, a Szentlélek Isten közösségében. Ámen.”
Fennálló ének
Fennálló énekként énekeljük a 89. zsoltárt. A 89. zsoltár első versével, amely így kezdődik:
Az Úrnak irgalmát öröké énekélem…
Főének
A gyülekezet foglalja el helyét és dicsőítsük tovább Istenünket énekelve a 213. dicséretet. A
213. dicséret első három és az utolsó három, azaz a 12.-től a 16.-ig terjedő verseit. A 213.
dicséret első verse így kezdődik Mindenható Úr Isten, mi bűnös emberek gyónást és vallást
teszünk…
Fohász
„Uram, szabadító Istenem, hozzád kiáltok éjjel-nappal. Jusson hozzád imádságom, figyelj
esedezésemre!” Zsolt 88,2-3
Lekció
Hallgassátok meg a kedves gyülekezet miként szól ma hozzánk Istennek szent igéje, úgy,
amint írva van az Zsoltárok könyvében, a Zsoltárok könyvének 23. fejezetében e képpen:
„Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes
vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. Ha a halál árnyéka
völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal
engem. Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig
van poharam. Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában
lakom egész életemben.”
A kegyelemnek szent istene tegye áldottá az Ő igéjét, hogy beszéde gazdagon lakozzon mi
bennünk, hogy sok és áldott gyümölcsöt teremjünk az Ő dicsőségére, ezért gyertek
imádkozzunk.

11
Előima
Felséges Istenünk, mennyei Édes Atyánk!
Hálatelt szívvel köszönjük meg neked, hogy az éjszakában oltalmaztál és új nappal
ajándékoztál meg. Jól tudjuk dicsőséges Istenünk, hogy bűneink miatt nem vagyunk méltók
szeretetedre. Imádságos lelkülettel letesszük eléd bűneink, amiket szóban, cselekedetben vagy
mulasztásban követtünk el.
Köszönjük, hogy Jézus Krisztus által jóságod és szereteted kísér életünk minden napján.
Kérünk a Szentlélek által készíts minket az ige hallgatására. Az esendő emberi szavakon túl a
Te Lelked had tudjon munkálkodni, hogy ne csak hallgatói, hanem befogadói és megtartói
legyünk áldott Igédnek!
Az értünk földre jött, szenvedett, meghalt és feltámadott Úr Jézus Krisztus nevében kérünk,
hallgasd meg könyörgésünk szavát. Ámen.
Igehirdetés előtti ének
Az ige hallgatására készülve énekeljük a 161. dicséretet. A 161. dicséret első versét
énekeljük, amely így kezdődik: Siess keresztyén, lelki jót hallani…
Textus
Istennek az a szent igéje, melynek alapján az Ő üzenetét kívánom hirdetni közöttetek, írva
van János evangéliumában, János evangéliumának 10 fejezetében, a 10 fejezet 11-től a 16-ig
terjedő igeszakaszában eképpen: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, az látva, hogy jön a farkas, elhagyja
a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert csak
béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az
enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát, és én
életemet adom a juhokért. Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból
valók; azokat is vezetnem kell, és hallgatni fognak a hangomra, és akkor lesz egy nyáj, egy
pásztor.”
Utóima
Válaszoljunk az ige megszólító szavára és imádkozzunk:
Urunk, Jó Pásztorunk! Köszönjük óvó, védő szeretetedet. Nincs semmink, amivel
kóborlásainknak véget vethetnénk, s talán még elveszett voltunkról sem tudunk igazán. De
közelséged, értünk hozott áldozatod, Igéd tanítása rádöbbentet elhagyatottságunkra.
Urunk nemcsak béreseket alkalmazunk, hanem mi is azzá lettünk. Bocsásd meg nekünk
béres-lelkűségünket. Szentlelked formálja az emberi szíveket, teremtse újjá a világot, ahol
ember embernek már nem farkasa, hanem a farkas a báránnyal együtt lakozik, és nincs már

12
ártás, nincs már pusztítás. Tudjuk rajtunk is áll, hogy ilyenné legyen a világ! Köszönjük neked
az édesanyákat, akik úgy gondoskodnak gyermekükről, mint a Jó Pásztor teszi azt nyájával.
A Jó Pásztor kereséséért imádkozunk! Keresd az elveszett életeket, találj rá gyászolóinkra
vigasztaló szavaddal, találj rá betegeinkre a gyógyulás lehetőségével, találj rá a magányosokra.
Találd meg, akik hitüket és álmaikat vesztették el. Jó Pásztorunk te légy a dúló háborúban, te
légy ott is védelmező, oltalmazó. Krisztus Urunk! Te, aki szembeszálltál a farkas-indulatokkal,
te aki, feláldoztad magad a világért, mint egyetlen Jó Pásztor, Te őrizd a nyájat, a teremtettséget,
a szánalmadra méltó világot.
Tégy alkalmassá erre! Krisztus nevében kérnünk hallgasd meg imádságunk! Ámen.
Úri imádság
Kimondott és kimondatlan imádságainkat foglaljuk össze elmondva közösen az Úr Jézus
Krisztustól tanult imádságot.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg
nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország,
a hatalom és a dicsőség mindörökké.
Ámen.
Áldás
Mindennek utána Istennek kicsit nyája fogadjuk az Ő áldását: „A békesség Istene pedig, aki
az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy
pásztorát, tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére, és munkálja
bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké.
Ámen.” Zsid 13,20-21
Hirdetés
Helyünket elfoglalva hallgassuk meg a hirdetéseket:…
Záró ének
Feleljünk az ige megszólító szavára ének szóval is, záró énekként énekeljük a 380.
dicséretünk első hat és utolsó azaz 12. versét. A 380. dicséretünk első verse így kezdődik:
Semmit ne bánkódjál Krisztus szent serege…

13
 Igehirdetés
Textus: János 10,11-16
Szeretett testvérek!
Jézus Krisztus tudta nagyon jól, hogy önmaga megismertetése az embervilággal nem egy
egyszerű feladat. Éppen ezért önmagáról úgy beszél, és ezt János az evangéliumában
megörökítette, hogy önmagát hétköznapi dolgokhoz hasonlítja. Ezek az úgynevezett „Én
vagyok…” igék. Én vagyok az ajtó, a szőlőtő, az életnek kenyere, az út, stb, - mondja magáról
Jézus. Ezeknek a képeknek segítségével tette érthetővé lényét, istenségét, megváltó munkáját.
Miért hasonlítja magát Jézus a jó pásztorhoz? Előbb szükséges megtudnunk a kontextust,
hogy jobban értsük, miért használja a pásztor képét. Júdea nagy része magas fennsík, ami köves
és földművelés szempontjából terméketlen/alkalmatlan. Azért, hogy az emberek
megélhetésüket biztosíthassák állattenyésztéssel foglalkoztak. Így ennek a vidéknek az embere
számára ismert volt a pásztor alakja, szolgálata. Az idők folyamán a pásztorok szimbólummá
is váltak. Elsősorban Isten, majd Messiás jelképévé vált a pásztorkép. Az Újszövetség átvette
ezt a képet és Jézusra vonatkoztatta. Később a gyülekezetek vezetőire is alkalmazták.
Mindezek ismerete segít minél jobban megismernünk Jézus Krisztus szavait, mikor is így
szól: „Én vagyok a jó pásztor”. A felolvasott igeszakasz mentén irányítsuk figyelmünket a
következőkre. Előbb arra, hogy 1., emberi állapotunk megkívánja a jó pásztor jelenlétét. 2.,
Majd figyeljünk arra, hogy Jézus helyreállítja a jó pásztor képét. 3.,Végül vegyük észre, hogy
Jézusba vetett hitünk révén az ő nyájának juhai vagyunk.
1. Emberi állapotunk megkívánja a jó pásztor jelenlétét
Jézus azáltal, hogy a juh fogalmát használja népe összehasonlítására, emberi állapotunk
bizonyos aspektusait közvetíti. A juh meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy egy
védtelen állat. Nincs krokodil állkapcsa, oroszlánbőgése, medveereje, kígyómérge, se
gepárdsebessége. Teljes mértékben a pásztor védelmétől függ.
Hasonlóan a juhok nincsenek felruházva a térbeli tájékozódás képességével, mint a galamb,
amely több ezer mérföldről hazatér, vagy, mint a denevér, ami húszezer hertz kibocsájtásával
tájékozódik és térképezi fel környezetét. A juhnak minden esélye megvan arra, hogy végleg és
végzetesen eltévedjen. Teljes mértékben a pásztor vezetésétől függ.
Ugyanakkor a juh nem képes gondoskodni önmagáról. Nem rendelkezik a delfinek
bölcsességével, sem a hangya szervező képességével. Nem tud önállóan élni, mint a fehér cápa,
vagy, mint a hópárduc a Himaláján. A juh teljes mértékben a pásztor gondoskodására, a nyáj és
az akol védelmére szorulnak.

14
 Nem véletlen, hogy a Szentírás juhokhoz hasonlít minket. Bár a modern, felvilágosult ember
büszkeségből rugdalódzik és nagyon megalázónak gondolja ezt a hasonlatot, az igazság az,
hogy nem Isten nélküliségre teremtettünk. Esetlen emberi állapotunk megköveteli a pásztor
jelenlétét, aki vigyáz ránk, vezet és véd. Minden más opció önpusztítást jelent. (Epimétheusz)
Amikor az ember hátat fordított Istennek, saját maga döntött sorsáról, és ezzel a tettével
szenvedés és „halált hozó fű terem” (József Attila) földi létének kertjében és kiszolgáltatta
magát az ördög hatalmának a „farkas és oroszlán” pusztító támadásainak. A bibliai
figyelmeztetés ebben az értelemben így hangzik: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert
ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el”. (1Pt 5,8) A
Szentírás a következő képen írta le állapotunkat, amikor még nem volt megváltva:
„Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta
mindnyájunk bűnéért.” (Ézs 53,6) Látva a sokaságot joggal írja Máté Jézusról: „megszánta
őket, mert elgyötörtek és elveszettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.” (Mt 9,36)
2. Jézus helyreállítja a jó pásztor képét.
Az olvasott igeszakaszban Jézus több tulajdonságát is megismerhetjük, amelyek arra
mutatnak, hogy Ő az igazi jó pásztorunk. A következő tulajdonságait ismerhetjük fel
önfeláldozás, a juhaival való kapcsolatának egyedisége és az elveszett bárány megkeresése
iránti szenvedélye.
Megszoktuk, hogy birkák vagyunk. Megszoktuk, hogy naponta megvezetettek vagyunk. A
feletteseink, főnökeink, a hatalmasok vezetnek meg bennünket. Szép lassan megszokjuk, hogy
ez a természetes, a társadalmi norma, a nekünk osztott osztályrész hogy legyünk a gátlástalan
emberek által becsapottak, megtévesztettek, meglopottak. Ismerjük az erős és befolyásos
vezetők pozíciójával járó visszaéléseket. Ezek a felettesek, főnökök pásztorként akarják
magukat feltűntetni. De, amint hallottuk, hogy a pásztor meghal a juhaiért. Hol van ez a vezető,
aki életét is odaadja alattvalói érdekében? Ilyet csak a jó pásztor tesz. Ő törődik lelki
állapotunkkal, mert az Övéi vagyunk. Ő ismeri szükségeinket, a betevő falaton túl, útmutatást,
védelmet ad, de mind ezek felett önmagát adta értünk. Halála életet hozott nekünk, szavai
táplálékot és iránymutatást adnak, hatalma biztonságot ad, jelenléte mindennel betölt. A
zsoltárossal együtt valljuk: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.” (Zsolt 23,1)
Micsoda ellentét, a „vezető” Krisztus, aki önmagunkért szeret minket, és nem úgy, mint a
legtöbb földi vezető, aki csak egy szavazat, egy elismerés erejéig szán ránk időt és amikor kedve
tartja, úgy viselkedik, mintha soha sem ismert volna minket. Ők inkább béresek, akik ha baj
van, már nem ismernek, nem kockáztatnak, hanem hátra hagynak, elhagynak.

15
 Korunk embere ennek ellenére szívesebben alkalmaz béreseket. Ilyen béresek a
szorongásainkra bekapkodott pirulák, a boldogságot hazudó pótszerek, a valóságot elleplező
pótcselekvések, fóbiáinkat kompenzáló függőségeink, amikkel megépítjük a „mesterséges
mennyországainkat” (Charles Baudelaire). De a krízis, a válság, a farkas érkezése idején
nyomorúságos vigasztalóknak bizonyulnak. A béresek nem védenek, nem oltalmaznak. Annál
inkább kiszolgáltatnak, mert számukra a nyáj, a jószág, a lélek, az ember nem érték, csak
eszköz. Cserbenhagyják, elfutnak, és nem adnak köteléket az embernek, csak
megkötözöttséget, nem kínálnak megoldást, hisz mindig érdekből cselekszenek, és soha nem
kapcsolódnak az ember belső világához, mert tartalmatlanság és felszínesség jellemzi őket.
Minden pótszer és minden pótcselekvés ilyen béres csupán. És jócskán akad belőlük.
Világunk, a félelmeivel szembesülő, és a rettegéseivel semmit kezdeni nem tudó világ
pásztorért kiált. A jó pásztorért. Aki életét adta az emberért. Aki képes eggyé válni az emberrel.
Aki érzi és érti az ember álmát és nyomorúságát, boldogságát és boldogtalanságát, győzelmét
és vereségét, vagyis érti és érzi magát az emberi létet, azt, hogy emberből valók vagyunk. A jó
pásztort óhajtja a világ, aki sorsunkkal összeforr, aki rettegéseinkben velünk reszket, aki
hiányainkban velünk nélkülöz, aki vesztségeinkben velünk sír. Aki hozzánk tartozik és mi ő
hozzá, aki nem csak osztozik sorsunkban, hanem létünknek biztonságot és bizonyosságot kínál,
aki vezetést és érkezést nyújt. Isten Jézus Krisztusban adta ezt a pásztort a világnak.
Elveszett voltunk számára ez az örömhír. A jó pásztor keresi az elveszett bárányokat. Ez
lényéből fakadó feladata. A legnagyobb örömét abban leli, amikor megtalálja az elveszett
bárányt és visszaviszi a nyájhoz. Ez az öröm készteti arra, hogy életét adja juhaiért, és hogy az
egész világot bejárva keresse az elveszett, éhes, szétszórt és legtehetetlenebb juhait. Jézus már
nem csak Júdában és Izráelben keresi az elveszett embert, hanem ezeken a földrajzi határokon
is túl lépve megy a Föld végső határáig. Nem nézi a nemzeti hovatartozást, mert Ő mindenkiért
jött, hogy megtalálja azt, aki elveszett. Ő mindenkiért kereszthalált halt, és váltságot szerzett.
3. Krisztusba vetett hitünk térít minket vissza az Ő nyájához.
Miért vessük hitünket és bizodalmunkat Jézusba? Mert benne megtaláltuk az egyetlent,
akinek értékesek vagyunk, aki igazán szeret minket. Csak az Ő szeretete száz százalékos, és
önzetlenül és teljes mértékben a mi javunkat akarja. Ő volt az egyetlen, aki kész volt meghalni
értünk. Az egyetlen, aki lerombolt életünk és eszményeink romjai között megkeresett minket.
Az egyetlen, aki kiszabadított minket a bűn karmaiból és a Sátán szorításából. Ő az egyetlen,
aki sikeresen vívta meg életünk minden egyes területén harcainkat, megszabadítva az ördögtől,
a világ kívánalmaitól, de leginkább Isten haragjától. Ő az egyetlen, akinek sikerült
helyreállítania az elveszett méltóságot, az életörömöt, a megromlott kapcsolatot és biztonságot,

16
valamint áldott jövőt szerzett. Tökéletesen bizonyította, hogy Ő a jó pásztor, és bennünket
juhainak tekint. Nincs szükségünk más érvekre Istenbe vetett hitünkre nézve.
Hogy juthat el valaki a Krisztusba vetett hitre? Enged, hogy az életed őrzője Ő legyen. Ha
tönkrement életed, és csak a tolvajokkal és rablókkal találkoztál, akkor engedd közel Jézust, a
jó pásztort, akinek hallható hívása, aki bizalmat áraszt és neki engedelmeskedve, az Ő nyájának
tagja lehetsz, és évezheted minden áldását. Bár a jó pásztor az Atyja házában készíti számunkra
a helyet, de gondoskodását itt és most is érezteti. Földi nyája, az egyház, a gyülekezetek
közössége védelmet kínál, lelki táplálékban részesít, élő víz forrásával itat, hogy soha többé
meg nem szomjaz, védelmező karja megment és védelmez minden körülmények között. Légy
hát Isten báránya/juha, egy az ő nyájából. Légy Krisztus által vezetett, és ne a világ béresei által
kiszolgáltatott, megvezetett lélek. Ámen.

17
 Felhasznált irodalom
DR. LENKEYNÉ DR. SEMSEY Klára: János evangéliuma, 6-12 részek magyarázata, Debrecen, Debreceni
Református Hittudományi Egyetem, 2000.
GYÖKÖSSY Endre: Életet adó örömhít, János evangéliumának teljes magyarázata, Szekszárd, Szent
Gellért Kiadó és Nyomda, 2011.
https://honlap.parokia.hu/lap/egy-lelkesz-bizonysagtetele/cikk/mutat/jezus-mondja-en-vagyok/

KARNER Károly: A testté lett ige, János evangéliuma, Budapest, A magyar Luther-társaság kiadása,
1950.
MÁTYÁS Ernő: János evangéliuma írásmagyarázat, Sárospatak, 1950.
PECSUK Ottó (szerk.): Bibliaismereti kézikönyv, Budapest, Kálvin János, 2004.
RÓZSAI Tivadar: Bibliaismertetés, Debrecen, Debreceni Református Gimnázium és Kollégiumi
Nyomda, 2003.
SZOMBATHY Gyula: Állatok a Bibliában, Budapest, A Magyar Bibliatársulat megbízásából a
Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2012.
Újszövetségi Szentírás I. A négy evangélium és az apostolok cselekedetei, Budapest, Szent István társulat
az apostoli szentszék kiadója, 1954.

18