Győri Törvényszék

Katonai Tanácsa       
Kb.II.11/2015/9.

A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa Győrött, 2016. január 25. és február 16. napján megtartott
nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

ítéletet:

... rendőr őrnagy vádlottat

/aki ... településen, ... napján született, anyja neve: ... , ... szám alatti lakos, szig. száma: ... ,
magyar állampolgár/

az ellene hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (Btk.343.§ (1) bek. c)
pont) miatt emelt vád alól

felmenti.

A büntetőeljárás során felmerült 6.800 (hatezer-nyolcszáz) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Indokolás:

A Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztálya a 4.Nyom.204/2015. számú

módosított vádiratában a vádlottat a Btk. 343. §    (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott, aszerint minősülő és büntetendő hivatalos személy által elkövetett
közokirat-hamisítás bűntettével vádolta.

A bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő

tényállást állapította meg:

... rendőr őrnagy vádlott a ... MRFK ... Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti

Osztályán főelőadó beosztást töltött be. Jelenleg még állományban van, szolgálatra való
egészségügyi alkalmatlanságát megállapították, a felmentését tölti. Iskolai végzettsége
külkereskedelmi és tanítóképző főiskola. Elvált, egyedül él. Három gyermeke van, egy
közülük már nagykorú, a második gyermeke 12, a harmadik 8 éves. A két kiskorú
gyermekét egyedül neveli. Tartásdíjat kap a volt férjétől, amelynek összege 70.000.-
Ft/hó. A vagyonát képezi egy tehermentes társasházi lakás 1/1 tulajdoni hányadban,
továbbá egy Volvo C30-as személygépkocsi, melyen hiteltartozása van. A hiteltörlesztése
az autóra havi 38.000.- Ft. Táppénzt kap, amelynek összege változó. Gyógyszereket
szed, pszichológushoz jár. Egyszer részesült pénzjutalomban, egy esetben fenyítették.
Büntetlen. Egyéb büntetőeljárás nincs ellene folyamatban.

... r. őrnagy vádlott a ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályán teljesített szolgálatot.

Mint a vizsgálati osztályon folyamatban lévő 08050/310/2013. bü. számú bűnügy

előadója, 2015. január 8. napján délután készítette el végleges formában, hitelesítette,
nyomtatta ki és postázta az ügy terheltjének kirendelt védője részére a 2015. január 8-án
10.00 órára kitűzött iratismertetésről szóló értesítést. A vádlott azonban az általa az
értesítés készítésének időpontjaként korábban rögzített 2015. január 5-i dátumot nem
javította át.

Ezt követően a vádlott még ugyanezen a napon megírta az összefoglaló jelentést,

kitöltötte a statisztikai kísérőlapot, majd január 12-én iratjegyzéket készített és az
iratokat ezt követően vádemelési javaslattal megküldte a Soproni Járási Ügyészségnek.
A nyomozás határideje 2015. január 10. napján telt volna le.

A védő az iratismertetés időpontjáról nem értesült, így azon megjelenni sem tudott.

A vádlott e magatartásával lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba.

A bíróság a fenti tényállást a vádlott vallomása,    a tanúk vallomása és az ismertetéssel

tárgyalás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján állapította meg.

... r. őrnagy vádlott gyanúsítotti kihallgatása során elmondta, hogy az ominózus

időszakban idegileg labilis állapotban volt, a munkahelyi terhek feltorlódtak, ezért
figyelmetlen volt. Az ügyben január 5-én dolgozott a robotzsaru rendszerben, de az
iratismertetési értesítést ekkor még nem hitelesítette le, félkész állapotban elmentette a
formanyomtatványt azzal, hogy majd folytatja. Három nap múlva szabadságról
visszajőve vette elő újra, befejezte, hitelesítette, kinyomtatta és álláspontja szerint az ki
is lett postázva. A dátumra nem figyelt, így a korábban elmentett dátum maradt benne
az iratban, azt nem írta át    január 8-ára. Arra nem tud visszaemlékezni, hogy a védővel
más formában próbálta-e felvenni a kapcsolatot, de előfordulhat, hogy hívta és nem érte
el telefonon.

A tárgyaláson ... r. őrnagy vádlottként, fenntartva nyomozati vallomását elmondta,

hogy rossz pszichikai és fizikai állapotát magánéleti problémák is okozták. Az esetet
követően 2 hónapig táppénzen volt. Ha jobban figyel és a keltezést átírja január 8-ára a
védőnek, akkor sem lett volna lehetősége megjelenni az iratismertetésen.
Figyelmetlenségből nem javította ki a dátumot. Gyakorlata szerint ilyen esetben
telefonon szokta értesíteni a védőket az iratismertetésről. A védőt valószínűleg nem érte
el. Emlékezete szerint 2015. január 5-e után, talán 8-án a munkahelyéről próbálta hívni
a védőt, amely telefonszámot nem írja ki a hívott fél készüléke. Hivatalos feljegyzést
erről nem készített. Álláspontja szerint az értesítés 8-án ment ki a védőnek, mely
ténynek a segédhivatalban nyoma kell, hogy legyen.   
... r. őrnagy tanú 1 a nyomozás során, tanúkénti kihallgatása alkalmával elmondta,
hogy ... r. őrnagy vádlott vonatkozásában korábban is merültek fel szakmai jellegű
mulasztások, amelyek egyrészt munkahelyi leterheltségből, másrészt magánéleti
problémákból adódtak. Előadta, hogy az általa folytatott vizsgálat során megállapítható
volt, hogy a vádlott az ügyet 2015. január 8-án fejezte be vádemelési javaslattal. A védő
részére címzett értesítést a vádlott 2015. január 8-án hitelesítette, azonban annak
keltezése 2015. január 5. A védő az értesítést tudomása szerint nem kapta meg.
Elmondása szerint ... r. őrnagy vádlott vele azt közölte, hogy az értesítést az abban
szereplő dátummal kiküldte a védőnek.

... rendőr őrnagy tanú 1 a tárgyaláson fenntartva nyomozati vallomását elmondta,

hogy a ragszám alapján egy küldeményt találtak, egy levélküldemény kézbesítése történt
az ügyvédnőnek 2015. január 8-án. Az ügyben más küldemény reálisan nem mehetett
volna az ügyvédnőnek, mert már csak ennek az értesítésnek a megküldése volt hátra a
nyomozás során. Az értesítés kipostázásra került, amely a postakönyvből
megállapítható. Az értesítés a következő postával ment el. A vizsgálat során a
szándékosság a vádlottnál egy feltevés volt csupán. Elmondta, hogy amennyiben több
alkalommal dolgoznak egy dokumentumon, a Robotzsaru Neo rendszer az utóbbi
dátumot rögzíti abban az esetben is, ha félkész termékként lementik korábban az iratot.
Többször beszélt a vádlottal a kivizsgálás alatt, aki állította, hogy szabadsága után
összefűzte az iratot és már nem figyelt az irattal kapcsolatos esetleges hiányosságokra.
Elmondta, hogy 2015. január 10-e volt a nyomozási határidő, addig a vádlott nyomozási
cselekményt végezhetett.

A védő a bíróság előtt előadta, hogy nem kapott értesítést az iratismertetésről a

személy 1 kirendelt védőjeként. Szabadságát követően, január 5-e után telefonon
elérhető volt. 2015. január 5. és 9-e között többször megfordult a vádelőkészítő
osztályon, lehetőség lett volna akkor is értesíteni őt.

A nyomozati iratok 5. nsz. alatti ellenőrzési napló adatokat tartalmaz a vádlott részben
más ügyekben történt mulasztásairól, szakmai hiányosságairól.

A nyomozati iratok 7. nsz. tartalmazza személy 1-el szemben tartás elmulasztásának

vétsége miatt folytatott nyomozás során tartott iratismertetésről a védő részére szóló
értesítést. Eszerint az iratismertetés tervezett időpontja 2015. január 8. 10.00 óra. Az
értesítés kelte 2015. január 5. Az aláíró ... r. őrnagy vádlott.

A nyomozati iratok 11. nsz. alatti bejelentés szerint a védő részére az értesítés nem került
megküldésre, így azon részt venni nem tudott. A nyomozati iratok 13. nsz. alatti, ... r.
őrnagy tanú 1 vizsgálati osztályvezető által a járási ügyészség vezetőjének írt levél szerint
a vádlott a fenti számú ügyben az iratismertetésről 2015. január 8-án készült értesítés
keltezését január 5-ére dátumozta vissza, és feltehetőleg az postázásra sem került.

A nyomozati iratok 15. nsz. alatti Robotzsaru Neo programból nyomtatott kivonat adatai
szerint a személy 1 ellen    tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő
nyomozás határideje 2015. január 10. Az értesítés védő részére nyomozási
cselekményről 2015. január 8. 14.36 órakor került rögzítésre. A nyomozás befejezése
ugyanezen a napon megtörtént, az iratjegyzék kelte január 12.

A nyomozati iratok 33. nsz., valamint a bírósági iratok 7. nsz. alatti postakönyv kivonat
szerint a ... Rendőrkapitányság, mint feladó 2015. január 8-án a védő részére
levélküldeményt kézbesített.

                                                                       - . - . - . - . -

A vádlott az eljárás során a bűncselekmény szándékos elkövetését tagadta.

Következetesen arra hivatkozott, hogy munkahelyi leterheltségéből és magánéleti
problémáiból adódó figyelmetlensége vezetett a hibás dátum feltüntetéséhez.

A vádlott védekezését a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett cáfolni.

A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét az a hivatalos személy

követi el, aki lényeges tényt szándékosan, hamisan foglal közokiratba.
A vádlotti tudattartalom megítélése a büntetőjogi felelősség kérdésében történő
állásfoglaláshoz lényeges, hiszen a bűncselekménynek nincsen gondatlan alakzata.

A vádlott a Btk. 459.§ (1) bekezdés 11. pont k.) alpontja szerinti hivatalos személy, az
általa készített értesítés közokiratnak, a készítés időpontja, kelte lényeges ténynek
minősül. Ez a kellék ugyanis az okirat bizonyító hatás kiváltására alkalmas jellegéhez
tartozik, fontos jogkövetkezmények fűződnek hozzá. A dátum valóságának megfelelő
megjelölése elengedhetetlen feltétele a közokirat érvényességének és a közokirat
valódiságába vetett közbizalom zavartalanságának.

Kétséget kizáróan azonban csupán annyi állapítható meg az ügyben, hogy ... r. őrnagy
vádlott 2015. január 8. napján hitelesítette és nyomtatta ki a védői iratismertetésről
szóló értesítést, azonban az irat 2015. január 5-i keltezéssel készült el.

A vádlott az eljárás során végig konzekvens vallomást tett, felelősségét vitatta. A

bizonyítási eljárás eredményeként nem volt cáfolható azon vádlotti védekezés, mely
szerint

a.) két alkalommal dolgozott az adott dokumentumon, amelyet első alkalommal félkész
dokumentumként mentett, majd második alkalommal hitelesítette csupán.

b.) pszichés leterheltsége folytán, figyelmetlensége miatt hagyta benn a korábbi dátumot
az értesítés szövegében,

c.)      intézkedett a védő részére történő kézbesítés iránt.

A vádlotti védekezést támasztotta alá ... r. őrnagy tanú 1 vallomása, amely alapján
megállapítható, hogy a vádlott hasonlóképpen számolt be neki a lefolytatott vizsgálat
során a történtekről, mint ahogy később a hatóság előtt nyilatkozott. A    tanú
lehetségesnek tartotta, hogy az adott dokumentum a vádlott által előadott módszerrel
készült, és megerősítette azon vádlotti állítást is, mely szerint a vádlott ebben az
időszakban fokozott idegi megterhelés alatt dolgozott és több szakmai hibát is vétett.

A parancsnoki jellemzésből megállapítható, hogy vádlott fenyítését 2013. évben hanyag

munkavégzés miatt kapta, továbbá az elmúlt két évben szolgálatát a pontatlan feladat
teljesítés jellemezte, továbbá 2015. március hónapban 5 hétig tartós betegállományban
volt.

A vádlott által becsatolt orvosi szakmai vélemény szerint ... r. őrnagy vádlott
egészségügyi okból alkalmatlan a szolgálat ellátására.

Minderre figyelemmel életszerűségi alapon sem támadható a vádlottnak az az állítása

mely szerint a felfokozott munkateher, illetőleg magánéleti problémák miatt, idegi
fáradtsága, dekoncentráltsága okán hibázott.

A szándékosság vizsgálata körében nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt
sem, hogy amennyiben a vádlott január 8-i keltezéssel adja ki az iratot, az eljárási
cselekmény elvégzésével akkor sem „fut ki" a január 10-i határidőből, továbbá a védőnek
a helytelen dátum szerepeltetése mellett sem volt lehetősége megjelenni az
iratismertetésen. A védő vallomása pedig önmagában nem alkalmas azon vádlotti
nyilatkozat cáfolatára, mely szerint a nyomozási cselekmény napján -    be nem
azonosítható hivatali telefonszámon - próbálta az ügyvédet értesíteni az iratismertetés
időpontjáról

A vádlottnak az értesítés kiadásakor azt valóban észlelnie kellett, hogy a védő már nem
tud megjelenni az iratismertetésen január 8-án 10.00 órakor, azonban ebből nem
következik az, hogy a január 5-i keltezést szándékosan hagyta meg a dokumentumon.

Az életszerűség körében a bíróság rámutat arra, hogy a vádlott nem volt

kényszerhelyzetben, hiszen a nyomozati határidő ugyan január 10-én lejárt volna,
ugyanakkor kérhette volna a nyomozási határidő meghosszabbítását és ezen megoldás
mellett feltehetőleg kisebb súlyú fegyelmi jogkövetkezményekkel számolhatott volna.
Ellenben azt tudnia kellett, hogy a szándékos okirat-hamisítás esetében akár büntetőjogi
következményekkel kell szembenéznie. Arra is számítania kellett, hogy egy esetleges
vizsgálat során a nyilvántartási adatokból egyértelműen megállapíthatóvá válik az
elkészítés, kiadás, illetve postára adás időpontja.

A rendelkezésre álló tanúvallomás, a Robotzsaru Neo rendszerből kinyomtatott kivonat,

továbbá a parancsnoki jellemzés és az azokból levonható ténybeli következtetések is
inkább a vádlotti védekezést támasztják alá, mint sem szándékos bűncselekmény
elkövetését.

A Be. 4.§ (1) és (2) bekezdései szerint a vád bizonyítása a vádlót terheli, valamint a
kétséget kizáróan nem bizonyítható tényt nem lehet a vádlott terhére értékelni. Újabb
bizonyítási indítvánnyal a felek nem éltek. A vádlotti védekezés megdöntésére viszont a
rendelkezésre álló bizonyítékok nem alkalmasak.
A mérlegelés során a bíróság a Be.4.§ (2) bekezdésében foglaltak körültekintő
vizsgálatával járt el és - mivel a szándékosság nem bizonyítható -    a vádlottat a Be. 331.§
(1) bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 6.§ (3) bekezdés b) pontjának I. fordulatára
(nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése) az ellene emelt vád alól felmentette.

Az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be 339.§ (1) bekezdése alapján az állam
viseli.

Győr, 2016. február 16.

/Dr. Szabó Krisztián hb. őrnagy/

- katonai bíró -