Győri Törvényszék

Katonai Tanácsa

Kb.I.10/2016/5.

A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa Győrött, 2016. november 17. napján nyilvános tárgyaláson
meghozta a következő

í t é l e t e t:

... százados vádlott

(aki ... helységben, ... napján született, anyja neve: ..., ... szám alatti lakos, szig. száma: 000000 XX, ...
állampolgár)

bűnös

ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében /Btk. 236. § (1) bek./ és

cserbenhagyás vétségében /239.§/

Ezért               
200 (kettőszáz) napi tétel - napi tételenként 2.000 (kettőezer) Ft - pénzbüntetésre és 2 (kettő) év
járművezetéstől eltiltásra

ítéli.

A 400.000 (négyszázezer) Ft pénzbüntetést - meg nem fizetés esetén - 200 (kettőszáz) napi
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A bíróság a kiszabott pénzbüntetés megfizetésére 20 /húsz/ havi részletfizetést engedélyez. Egy havi
részlet összege 20.000 /húszezer/ Ft. Az első részlet az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap 15.
napján, az ezt követő részletek minden hónap 15. napján esedékesek.

A bíróság felhívja a vádlott figyelmét, hogy egyetlen részlet elmulasztása esetén az egész tartozás egy
összegben válik esedékessé és a pénzbüntetés szabadságvesztésre való átváltoztatásra is sor kerül azzal,
hogy a pénzbüntetésből hátralévő részt kell szabadságvesztésre átváltoztatni.

A járművezetéstől eltiltás időtartamába a 2015. november 16. napja óta eltelt időt beszámítja.

Az eljárás során felmerült összesen 106.689 (egyszázhatezer-hatszáznyolcvankilenc) forint bűnügyi

költséget köteles az állam javára megfizetni.

I n d o k o l á s:

A Központi Nyomozó Főügyészség Győri Regionális Osztálya 4.Nyom.691/2015. szám alatt emelt vádat ...
szds. vádlott ellen a Btk. 236. §-ának (1)    bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés
vétsége és a Btk. 239. §-ába ütköző cserbenhagyás vétsége miatt.

**********
... szds. vádlott: Katonai főiskolai végzettséggel és repülőgép szerelő szakképzettséggel rendelkezik. 1990
óta folyamatosan a honvédség állományában teljesíti szolgálatát, jelenleg részlegparancsnoki
beosztásban. Havi nettó jövedelme kb. 240-250.000,-Ft. Eddigi szolgálati ideje alatt három esetben
részesült dicséretben, míg hatályos fenyítése nincs. Nős családi állapotú, egy 19 éves gyermeke van, aki
jelenleg még tanul, ezért az eltartásáról gondoskodni kell. Vagyonát egy családi ház ½ része képezi, amit
hitel terhel. Ennek törlesztőrészlete 112.000,-Ft havonta és még kb. 15 évig kell fizetni. Egy ...    típusú
személygépkocsival rendelkezik még aminek értéke kb. 600.000,-Ft. Büntetlen előéletű.

**********

A bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította
meg:

Az MH település 1. szolgálati hely 1. állományába tartozó ... szds. vádlott 2015. november 16-án 17.40
óra körüli időben település 1. irányából település 2. irányába közlekedett az XXX-000 frszú ... típusú
személygépkocsit vezetve. Közlekedése során település 3-on a ... szám előtti útszakaszon áttért a haladási
irányát tekintve bal oldali sávba, ahol érintőlegesen nekiütközött a tanú 1. által vezetett XXX-001
frszú ...típusú helyközi autóbusz bal oldalának.

A baleset következtében személyi sérülés nem keletkezett, azonban az autóbusz első lökhárítója, bal első
két eleme, bal első lámpateste és a vádlott által vezetett személygépkocsi bal első sárvédője, első
lökhárítója, bal első ajtaja, bal oldali visszapillantó tükre, továbbá bal első kerék felnije megsérült.

A ... szds. vádlott a baleset bekövetkeztekor a helyszínen nem állt meg, így nem győződött meg arról,
hogy a baleset következtében bárki megsérült-e, illetve életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető
veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.

A ... szds. vádlottat állampolgári bejelentés alapján 18.00 óra körüli időben a település 3. ... szám alatti
lakóhelyén a rendőrjárőr ellenőrzés alá vonta és előállította.

A ... szds. vádlott a gépjárművezetést megelőzően pontosan nem megállapítható időben és helyen
nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott. A rendőri ellenőrzés során 18.02 órakor Lion
alkoholszondát alkalmaztak vele szemben, ami 1,48 mg/l értéket mutatott. Az előállítását követően
vérvételre is sor került aminek eredménye szerint 18.55 órakor 2,78g/l, illetve 19.20 órakor 2,82 g/l
etilalkohol-koncentráció volt kimutatható a véréből. A cselekmény időpontjában 3,03-3,32 g/l
véralkohol-koncentráció állapítható meg, ami súlyos fokú ittasságot eredményezett.

A ... szds. vádlott ezzel a magatartásával megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt
rendelkezést. Vezetői engedélyét 2015. november 16. napján a rendőri intézkedés során elvették tőle és
azt a Megyei 1-i Kormányhivatal település 1-i Járási Hivatala a helyszíni elvétel napjával visszavonta.

**********

A bíróság a történeti tényállást a vádlott és a tanúk vallomásai, valamint az ismertetett okirati

bizonyítékok, szakértői vélemények alapján mérlegelési jogkörében eljárva állapította meg.

A ... szds. vádlott a tárgyaláson nem tett vallomást és büntetőjogi felelősségét sem ismerte el.
Fenntartotta az ügyben korábban tett nyilatkozatait. A nyomozás során tett vallomásaiban elmondta,
hogy napközben nem szokott szeszesitalt fogyasztani, így ezt ekkor sem tette. Hazafelé tartott a
gépkocsiját vezetve, amikor váratlanul egy sövény mögül egy kutya megindult az úttest felé, ettől
megijedt ezért húzta ösztönösen balra a kormányt és ennek a következtében ütközött érintőlegesen a
szemből érkező autóbusszal. Észlelte az ütközést, de figyelte a busz mozgását és mivel az nem állt meg,
ezért ő is csak lassított, majd megállás nélkül továbbhaladt. Egyenesen a lakásához hajtott, ahol bement
a garázsba és ott nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott, mert a feleségével a kapcsolata az utóbbi
időben megromlott és tudta azt, hogy az összetört autó miatt veszekedés lesz köztük és így próbálta a
konfliktust könnyebben elviselhetővé tenni. Házi pálinkát fogyasztott egy literes üvegből és fél doboz
sört.

Valamivel később megérkeztek a rendőrök, nem mondta nekik azt, hogy a vezetés után fogyasztott
szeszesitalt, de ezt nem is kérdezték tőle. Azt pedig elismerte, hogy a busszal ütközött és az iratait is
átadta.

Folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása alkalmával pedig elmondta, hogy a közelmúltban mintegy egy
hónapos kórházi kezelésen vett részt az alkoholfogyasztási szokásaival összefüggésben és úgy tűnik, hogy
a kezelés eredményes volt, azóta alkoholt nem fogyasztott.
Tanú 2. r. tzls. tanú a nyomozás során tett tanúvallomását fenntartva elmondta a tárgyaláson, hogy a
kérdéses napon személy 1. rendőr törzsőrmesterrel volt szolgálatban és az ügyelet utasítására
intézkedtek egy katonával szemben. Az intézkedés alapját egy közúti baleset képezte, de nem a baleset
helyszínén hanem az elkövető lakásánál került rá sor.

Megerősítette, hogy az intézkedésről készített jelentésük tartalma helytálló és hogy ha azt írták a
jelentésükben, hogy a vádlott a vezetés megkezdése előtt fogyasztott alkoholt, akkor ezt megkérdezték
tőle. Vádlott egyébként a baleset okozását is elismerte. Ezért előállították a kapitányságra és vérvétel is
történt.

Tanú 1. tanú elmondta a tárgyaláson a nyomozati vallomásával egyezően, hogy autóbusz-vezetőként

dolgozott, a kérdéses napon menetrend szerinti járattal közlekedett település 1-re, amikor útközben
egyszer egy csattanásra figyelt fel, majd ezután az első alkalmas helyen félreállt a busszal és kb. 5 percig
várakozott, de mivel nem állt meg senki ezért továbbment település 1-re és jelentette, hogy mi történt.

A buszon személyi sérülés szerencsére nem történt, a busznak pedig a bal eleje sérült meg, karcolások
voltak láthatóak rajta és a bal első indexbúra sérült.

Tanú 1. véleménye szerint a vele ütköző gépkocsi hirtelen tért át az ő sávjába, mert az annyira gyorsan
történt, hogy nem is tudott reagálni.

Tanú 3. ömt. zls. tanú ugyancsak a nyomozati vallomásával egyezően mondta el a tárgyaláson, hogy
honvédségi baleseti helyszínelőként volt ügyeleti szolgálatban, amikor értesítést kapott a balesetről.

Az információt azonban már későn kapta meg ezért nem a helyszínre ment, hanem a Volán telepre, ahol
beszélt a Volán    baleset-helyszínelőjével és fotókat készített az autóbuszról, majd a település 1-i
rendőrkapitányságra ment ahol találkozott a vádlottal és beszélt a rendőrségi helyszínelővel. Ezt
követően ment a vádlott lakásához, ott megnézte a gépkocsiját és másnap ment vissza a baleset
helyszínére, ahol a helyszínelést végrehajtotta.

Elmondta, hogy mind a két gépjárművön lehetett rongálódási nyomokat látni.

Állítása szerint vádlotton lehetett érezni az alkoholszagot, de normálisan tudott vele kommunikálni.
Vádlott annyit mondott neki, hogy ütközött egy autóbusszal. Nem hivatkozott arra azonban, hogy kutya
ugrott elé. Ezen kívül még arról beszéltek, hogy a közlekedési baleset miatt akár méltatlansági eljárásra is
sor kerülhet.

Az tanú 4. tanú ugyancsak a nyomozati vallomásával egyezően mondta el a tárgyaláson, hogy a 83-as
számú főúton a vádlott után közlekedett a saját gépkocsiját vezetve és azt tapasztalta, hogy a jobb oldali
padkától a felezővonalig, sőt a felezővonalat is átlépve bizonytalanul közlekedett a ... típusú autó, aminek
akkor még a rendszámát is megjegyezte. Még szólt is a feleségének, hogy ittas vezető lehet és akár
baleset is történhet. Tovább közlekedett a gépkocsit követve, majd település 3. községbe értek, ahol egy
enyhe jobb kanyar után egy nagyobb ívű bal kanyar következett és ezt a ... vezetője már nem tudta
szabályosan követni, ezért áttért a másik oldalra és a buszmegállóból éppen kiinduló busz bal első
oldalának nekicsapódott. A baleset következtében a ... visszapillantó tükre letörött, a busz visszadobta
a ... a saját sávjába, az autó lendülete ezért lassult, de nem állt meg. Rövid idő múlva pedig gyorsított és
folytatta a közlekedést. A tanú még azt is észlelte, hogy a bal első kerék is defektet kaphatott a ... mert a
kerék leeresztésének a hangját folyamatosan lehetett hallani. Rövid ideig még követte majd értesítette a
rendőrséget a balesetről. Ugyanakkor a busznak a baleset utáni mozgását nem követte figyelemmel.

Elmondta azt is a tanú, hogy nem észlelte azt, hogy a ... gépkocsi elé kutya kiugrott volna.

Az igazságügyi orvosszakértő az írásban benyújtott szakvéleményeit fenntartotta, azzal a pontosítással,

hogy a 267/2016. számú szakvélemény 2. oldalán nem vizelet hanem véralkoholszint szerepel.

A szakértői vélemény lényeges megállapítása, hogy a két vérminta alkoholkoncentrációja közel egyforma
volt és ez alapján azt lehet megállapítani, hogy a vádlott szervezetében az alkohol felszívódási szakban
volt. Ezért a ráivás nem zárható ki.

Elmondta a szakértő azt is, hogy 6,15-6,4 dl házi pálinka és egy fél doboz sör elfogyasztása
eredményezheti azt a véralkohol-koncentráció értéket amit a vádlottnál mértek. Kifejtette azt is a
szakértő, hogy ha nem veszi figyelembe a ráivást, akkor a mért értékekből a 3,03-3,32 ezrelékes
véralkoholszint számítható ki és ennek a klinikai tünetei megfelelhetnek az tanú 4. tanú által tapasztalt
elváltozásoknak. Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a cselekményhez képest 1,5 órával később került sor
a vérvételre, a vérvételi eredmények alapján a ráivás nem zárható ki.

A bíróság a tárgyaláson ismertette és ezzel a bizonyítási eljárás részévé tette az alábbi okiratokat és
szakértői véleményeket is:

A vérvételi jegyzőkönyvek (51-53. ssz.) igazolják vádlott esetében a vérvételek pontos időpontját, így
2015. november 16. napján 18 óra 55 perc és 19 óra 20 perc az a két időpont amikor vért vettek tőle.    Az
igazságügyi vegyészszakértői vélemény (57. ssz.) igazolja azt, hogy az első vérvétel eredménye 2,78 g/l, a
második vérvétel eredménye pedig 2,82 g/l etilalkohol-koncentráció lett.

A közúti közlekedési balesetről készített jelentés a hozzá kapcsolódó szemlejegyzőkönyvvel, rendőri

jelentésekkel, fényképmelléklettel és helyszínrajzzal, valamint alkoholszondás vizsgálatról készített
jegyzőkönyvvel együtt (61-95. ssz.) igazolják azt, hogy vádlott közúti közlekedése során érintőlegesen
nekiütközött a tanú 1. által vezetett autóbusz bal oldalának, majd a baleset bekövetkezése után megállás
nélkül elhagyta a helyszínt. A baleset következtében mindkét gépjármű megrongálódott. Vádlott a
rendőri jelentés szerint a balesetért a felelősségét elismerte, műszaki hibára nem hivatkozott és
elismerte azt is, hogy a járművezetés megkezdése előtt alkoholt fogyasztott. Ugyanakkor a tanú 1-nél
alkalmazott alkoholszonda negatív eredményt mutatott.

A büntető feljelentés, az elfogás végrehajtásáról szóló rendőri jelentés (97-103 ssz.) egyebek mellett azt
tartalmazzák, hogy vádlott a helyszínen a meghallgatásakor a baleset okozását és a járművezetés
megkezdése előtti alkoholfogyasztást elismerte. Az elfogásról készített jelentés szerint Lion alkoholtesztet
használtak nála a kérdéses napon 18 óra 02 perckor, aminek az értéke 1,48 mg/l lett.

Az elismervény (105. ssz.) azt igazolja, hogy az intézkedő rendőr a vádlott járművezetői engedélyét 2015.
november 16. napján elvette tőle. Az eset adatlap (129. ssz.) rögzíti, hogy a rendőrségre 2015. november
16. napján 17.40 órakor érkezett a segélyhívás, ami szerint egy ... típusú személygépkocsival közlekedő
személy település 3-ra beérve nekiment egy busz oldalának, majd megállás nélkül továbbhajtott.

A nyilvántartási adatok szerint a gépkocsi tulajdonosa a település 1., ... szám alatt lakik, ahová a járőr
kiment, sérült buszt nem észleltek, azonban a gépkocsi üzembentartóját a ... szds. vádlottat megtalálták,
aki elismerte, hogy ittas állapotban vezetett. Megállapították azt is, hogy hivatásos katona.

A település 1-i Járási Hivatal határozata (133-147. ssz.) igazolja azt, hogy vádlott vezetési jogosultságot
igazoló okmányát 2015. november 16-ai kezdettel visszavonták.
A Magyar Honvédség baleset-helyszínelő jelentése (155-166. ssz.) a mellékelt fényképekkel együtt
igazolja azt, hogy a helyszínelés megtörtént és a balesetben részes MH állományú személy adatai között
feltüntették azt is, hogy ittas volt.

Az igazságügyi orvosszakértői vélemények (211. és 229. ssz.) egyrészt azt tartalmazzák, hogy ha a vádlott
által jelzett ráivást figyelembe veszi, akkor ittasság nem állapítható meg, másrészt pedig azt, hogy a
vádlotti állítás szerint a 17.40 óra és 18.00 óra közötti időben 0,25 l sör elfogyasztása mellett 6,15-6,4 dl
házi pálinkát kellett elfogyasztania ahhoz, hogy a nála mért etilalkohol-koncentráció kialakuljon.

A szakértő megállapította azt is, hogy ha a ráivást nem veszi figyelembe, akkor a mért értékekből a
cselekmény időpontjára 3,03-3,32 ezrelékes véralkohol szint számítható, ami súlyos fokú alkoholos
befolyásoltság állapotának felel meg és ennek a klinikai tünetei esetlegesen megfeleltethetők az tanú 4.
tanú által tapasztaltaknak.

**********

A fentiekben számba vett bizonyítékokat a bíróság az alábbiak szerint értékelte:

A ... szds. vádlott a vallomásában a közúti baleset okozását lényegében elismerte, bár azzal védekezett,
hogy egy kutya ugrott ki elé az útra. Azt is elismerte, hogy a baleset után a helyszínen nem állt meg, mert
azt észlelte, hogy a balesettel érintett másik gépkocsi vezetője sem állt meg és ezért továbbhaladt.
Elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy megállási kötelezettsége lett volna és ezt megszegte. A
történeti tényállásnak a baleset kialakulásával kapcsolatos részét, valamint azt, hogy onnan vádlott
megállás nélkül eltávozott, aggálytalanul meg lehetett állapítani, mert vádlott beismerésén kívül tanú 1.
tanú vallomása is alátámasztotta, aki egyértelműen meggyőződött arról, hogy a vádlott a baleset
helyszínén nem állt meg és az tanú 4. tanú vallomása is alátámasztotta, aki a vádlott után haladt a saját
gépkocsijával, folyamatosan figyelemmel kísérve az ő magatartását és ő is megerősítette, hogy a baleset
bekövetkezése után a vádlott a helyszínen nem állt meg, hanem továbbhaladt.

Ezeket a vallomásokat a helyszíni szemlék adatai és az ahhoz kapcsolódó helyszínrajzok és fényképek is

alátámasztják.

A ... szds. vádlott az eljárás során    a gyanúsítotti kihallgatásakor már vitatta azt, hogy ittas állapotban
vezette volna a személygépkocsiját, arra hivatkozott, hogy a hazaérkezését követően a baleset miatti
családi konfliktus könnyebb elviselhetősége érdekében fogyasztott a garázsban szeszesitalt.

Ugyanakkor a rendelkezésre álló összes rendőri jelentés és tanú 2. r. tzls. vallomása is azt támasztja alá,
hogy amikor a lakása előtt a rendőrök intézkedtek vele szemben, elismerte nekik azt, hogy a vezetés
megkezdése előtt fogyasztott szeszesitalt.

Ezt a tényt erősíti kifejezetten nyomatékos mértékben az tanú 4. tanúnak a vallomása, aki közvetlenül a
vádlott után közlekedett a gépkocsijával és észlelte a bizonytalan úttartást, azt, hogy az út jobb szélétől
„kóválygott" az út közepéig, sőt a felezővonalon is túlra és ez az tanú 4. tanúban egyértelműen azt az
érzetet keltette, hogy ittas személy vezeti a gépkocsit, olyan mértékben, hogy még a feleségének is szóvá
tette ezt.

A rendelkezésre álló időpontokat megvizsgálva azt lehet megállapítani, hogy 17.40 órakor érkezett a
bejelentés a rendőrségre és 18.02 órakor pedig már az alkoholszondát alkalmazták a vádlottal szemben.
Ez azt jelenti, hogy vádlottnak mintegy 20 perc állt volna a rendelkezésére, de figyelembe kell venni még
azt a körülményt is, hogy amikor az tanú 4. tanú a rendőrségre a bejelentését megtette míg közlekedtek,
vádlott éppen akkor kanyarodott le a főútról, ami azt jelenti, hogy még legalább néhány percet
közlekedett amíg megérkezett a lakásához, ott a gépkocsiból kiszállt, a garázst kinyitotta, oda bement,
ahol a saját állítása szerint elővette a szeszesitalt és abból fogyasztott. Tehát ezeket az időpontokat
vizsgálva azt lehet megállapítani, hogy mintegy 15 perc állhatott a vádlott rendelkezésére ahhoz, hogy fél
doboz sört és mintegy 6,5 dl házi pálinkát elfogyasszon. A bíróság álláspontja szerint ez teljes mértékben
életszerűtlen magatartás. Miért lett volna vádlott célja a teljes lerészegedés abban a szituációban amikor
a feleségével akivel egyébként is feszült volt a viszonyuk konfliktushelyzet kialakulására számíthatott.
Tehát ez a körülmény sem támasztja alá a vádlotti védekezést. Ugyanakkor az a vádlott által elismert
körülmény, hogy későbbiekben kb. 1 hónapos kórházi kezelésen vett részt az alkoholfogyasztási
szokásaival kapcsolatban, azt támasztja alá, hogy már napközben más időpontban is fogyaszthatott
szeszesitalt.

Ezen figyelembe vehető tényeket összegezve a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a vádlotti
védekezés nem elfogadható, azt lényegében a vádlott állításán kívül semmilyen egyéb bizonyíték nem
támasztja alá.

A rendelkezésre álló tanúvallomások, rendőri jelentések és orvosszakértői, illetve vegyészszakértői

vélemények alapján a bíróság tehát arra a megállapításra jutott, hogy vádlott már a közúti közlekedés
megkezdése előtt fogyasztott szeszesitalt és elfogadva az orvosszakértői vélemény megállapításait a
cselekmény időpontjában 3,03-3,32 ezrelékes, súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt.

A fenti érvek alapján a bíróság tehát megállapította, hogy vádlott elkövette a Btk. 236. § (1)
bekezdésében meghatározott ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét, hiszen közúton gépi
meghajtású járművet vezetett úgy, hogy szeszesitaltól befolyásolt állapotban volt.

Ugyancsak megállapította a bíróság a Btk. 239. §-ában meghatározott cserbenhagyás vétségét,

tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok igazolják azt, hogy a vádlott mint közlekedési
balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem állt meg, onnan eltávozott, mielőtt meggyőződött
volna arról, hogy valaki megsérült-e, illetve segítségnyújtásra szorul-e.

**********

A büntetés kiszabása körében a bíróság az alábbi enyhítő és súlyosító körülményeket vette figyelembe:

Enyhítő körülménynek tekintette a vádlott büntetlen előéletét, bár csak csekélyebb súllyal, mert ez a
hivatásos állomány esetében alapkövetelmény. További enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy
gyermeke még tanul, így az eltartásáról köteles gondoskodni, illetve hogy a család anyagi helyzete
kifejezetten nehéz.

Súlyosító körülménynek tekintette a bíróság mind a cserbenhagyás, mind pedig az ittas vezetés
vonatkozásában azt, hogy az ilyen bűncselekmények kifejezetten elszaporodottak.

**********

A bűnösségi körülmények egybevetése alapján a bíróság a ... szds. vádlottal szemben büntetést szabott
ki. Jelen esetben a Btk. 79. §-ában foglalt általános és speciális büntetési célokat pénzbüntetés
alkalmazásával is el lehet érni.
Ezért figyelemmel a Btk. 33. § (4) bekezdésére a Btk. 50. (1), (3) és (4) bekezdései alapján 200 napi tétel
pénzbüntetést állapított meg azzal, hogy napi tételenként 2.000,-Ft-ot kell a vádlottnak megfizetnie. A
személyi és vagyoni körülményeire, valamint a jövedelmi viszonyaira tekintettel pedig a bíróság
lehetőséget látott arra, hogy a pénzbüntetést 20 havi részletben fizesse meg.

A bíróság rendelkezett a Btk. 51. § (1) bekezdése alapján arról is, hogy ha a pénzbüntetést nem fizeti
meg, illetve a részletfizetéssel késedelembe esik, akkor azt szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Tekintettel arra, hogy a vádlott az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte
el mind a két bűncselekményt, ezért a Btk. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján figyelemmel a Btk. 55. §
(2) bekezdésére, a Btk. 56. § (1),(2) és (3) bekezdései alapján 2 év időtartamra eltiltotta a közúti járművek
vezetésétől.

A Btk. 56. § (2) bekezdése alapján rendelkezett arról a bíróság, hogy a járművezetés eltiltás időtartamába
be kell számítani a 2015. november 16. napja óta eltelt időt, figyelemmel arra, hogy a bűncselekménnyel
összefüggésben a helyszínen elvették a vezetői engedélyét. A Be. 338. § (1) és (2) bekezdése alapján
pedig kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére, mert a felelőssége a bűncselekmények
elkövetése miatt megállapításra került.

Győr, 2016. november 17.

. Judi István hb. ezredes s. k.

      - katonai bíró -