Győri Törvényszék Katonai Tanácsa

  
Kb.II.20/2016/11. szám                                                             

A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa Győrben 2017. május 31. és 2017. július 12. napján
megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

ÍTÉLETET:

... címzetes rendőr zászlós

- aki ... településen született ... napján, anyja neve: ..., ... szám alatti állandó lakos, tart. helye: ... ,
szig. száma: 000000XX, ... állampolgár – I. r. vádlott és

... rendőr főtörzsőrmester

- aki ... településen született ... napján, anyja neve: ..., ... szám, tart. helye: ... szám, szig. száma:
000001XX, ... állampolgár – II. r. vádlott
bűnös:

1-1 rb szolgálatban kötelességszegés vétségében (Btk. 438.§ (1)    bekezdés).

  
Ezért a bíróság a c.r.zls. I. r. és a r.ftőrm. II. r. vádlottakat 2-2 (kettő-kettő) évre próbára
bocsátja.

Indokolás:

A Központi Nyomozó Főügyészség Győri Regionális Osztálya 4.Nyom.185/2016. számú

vádiratával ... címzetes rendőr zászlós I. rendű és ... rendőr főtörzsőrmester II. rendű vádlottakat 1-1
rendbeli a Btk. 438. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségével
vádolta.

A bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő tényállást állapította

meg:

... címzetes rendőr zászlós I. rendű vádlott 2004. július 1. napjától teljesít hivatásos rendőri
szolgálatot a település 1-i Rendőrkapitányság állományában. Első beosztásában járőrként
tevékenykedett az Őr- és Járőrszolgálati Alosztályon, 2005. augusztus 1. napjától a
Közlekedésrendészeti Osztályon közlekedési járőrként végezte feladatait, majd 2008. április 1.
napjától a település 2. Rendőrőrs Rendészeti Alosztályán körzeti megbízotti feladatokat lát el
település 3. település viszonylatában. Tanulmányait a település 4-i Rendészeti
Szakközépiskolában végezte. Élettársi kapcsolatban él, 1 éves gyermeküket közös
háztartásukban nevelik párjával, más eltartásáról nem gondoskodik. Havi nettó jövedelme
238.000 forint. A lakóhelyül szolgáló ingatlan az élettársa szüleinek a tulajdona. Az épülő közös
családi ház alapjául szolgáló telek, melynek értéke 4.000.000 forint,1/2-1/2 tulajdoni hányadban
képezi az ő és az élettársa tulajdonát. Az élettársa ezenkívül a gyermek után családi pótlékot és
GYES-t kap, egy gépkocsival rendelkezik.
Az I. rendű vádlott adóstárs a Bank 1. felé fennálló 5.000.000 forint összegű lakáscélú személyi
hitelkonstrukcióban, melynek havi törlesztőrészlete 40.000-50.000 forint még 15-20 évig, egyéb
tartozás nem terheli.
Szolgálati ideje alatt 1 alkalommal dicséretben és pénzjutalomban, 1 alkalommal feddésben
részesült. Munkája során két esetben RK. vezetői dicséretben és jutalomban részesült.10 éves
szolgálati viszonyának elismeréseként jogosult a szolgálati jel viselésére. Két alkalommal soron
kívül került előléptetésre rendfokozatba.
Büntetlen előéletű, további büntetőeljárás nincs ellene folyamatban. A vádban szereplő
cselekmény miatt fegyelmi eljárás indult vele szemben, mely a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig szünetel, felfüggesztésére nem került sor.

... rendőr főtörzsőrmester II. rendű vádlott 2009. április 16. napja óta teljesít hivatásos rendőri
szolgálatot. Rendőri pályáját a település 5-i Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályán
kezdte járőr beosztásban, 2010. február 1. napjától a település 2-i Rendőrőrs Rendészeti
Alosztályán járőr/járőrvezetői, majd 2012. február 1. napjától körzeti megbízotti feladatokat lát
el település 6. település viszonylatában. Legmagasabb iskolai végzettsége érettségi, a település 7-
i Rendészeti Szakközépiskolában végezte tanulmányait. Nőtlen családi állapotú, a szüleivel él
egy háztartásban. Havi nettó jövedelme 220.000-230.000 forint. Tulajdonát képezi egy 1.500.000
forint értékű zártkerti ingatlan.
Munkája során két esetben részesült önkormányzati jutalomban, dicséretben a Rendőrség napja
alkalmából. Rendfokozatait minden esetben „soron” kapta meg.
Büntetlen előéletű, de a Győri Járásbíróság 2013. november 6. napján jogerőre emelkedett
B.1090/2013/7. számú ítéletével, a Btk. 235.§ (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő –
szolgálaton kívül történt – közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 200.000 forint
összegű pénzbüntetésre ítélte. További büntetőeljárás nincs ellene folyamatban.

*****

2016. január 28. napján – ... címzetes rendőr zászlós I. rendű vádlott 13.00 órától, míg ... rendőr
főtörzsőrmester II. rendű vádlott 12.00 órától    - vádlottak járőrszolgálatot láttak el, melynek
megkezdésekor a település 1-i Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Forgalomellenőrző
Alosztályának vezetője eligazításon tájékoztatta őket a 00000/000-00/0000. számú
„Településeink Biztonságáért” elnevezésű végrehajtási tervben foglaltak tartalmáról. A vádlottak
részére a végrehajtási tervben szolgálati feladatként meghatározták: „Az ellenőrzés helyének és
módjának megválasztásakor figyelembe kell venni a közúti járművek megállításának és
követésének módszereiről és taktikáiról szóló 0000/0000. ORFK vezetői irányelvet (…) (...) Az
Rtv. 30. §-ának (3) bekezdése alapján a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmények
megelőzése-megakadályozása érdekében elrendelem az intézkedés alá vont személy esetében a
ruházat-csomag és jármű átvizsgálását.(…) (…) A fokozott ellenőrzés fő célja, baleset
megelőzési célból elrendelt ittas vezető forgalomból való kiszűrése érdekében ittasság
ellenőrzése és a tudatos szabálysértő járművezetők kiszűrése, szankcionálása.”

A címzetes rendőr zászlós I. rendű és a rendőr főtörzsőrmester II. rendű vádlottnak ezeket a
szolgálati feladatokat 20.30 óra és 21.15 óra közötti időszakban az 1-es főút ... Center (település
1., ... szám) előtti autóbuszöbölben állóellenőrzéssel kellett végrehajtania.

A vádlottak az XXX-000 forgalmi rendszámú személygépkocsival    - forgalmi okokból késve -

20.33 órakor álltak meg a kijelölt autóbuszöbölben, majd a gépjárműből kiszállt a címzetes
rendőr zászlós I. rendű vádlott és fel-alá sétálva legkevesebb 7 perc 32 másodpercen keresztül
folyamatosan magáncélú telefonbeszélgetést folytatott, míg a rendőr főtörzsőrmester II. rendű
vádlott a gépjárműben maradt.

I. rendű és II. rendű vádlottak a felállítási helyükön a megérkezésüktől 20.54 óráig, az elöljárói
ellenőrzés megkezdéséig semmilyen szolgálati tevékenységet nem végeztek, egyetlen arra haladó
gépjárművet sem állítottak meg, illetve abban ülő személyt sem vontak ellenőrzés alá, amivel a
szolgálatukra vonatkozó szabályokat súlyosan megszegték. A vádlottak cselekményét a Megye
1-i Rendőr-főkapitányság Ellenőrzési Szolgálata figyelemmel kísérte és őket a helyszínen tetten
érte.

A bíróság a fenti tényállást a címzetes r. zászlós I. rendű és a r. főtörzsőrmester II. rendű

vádlottak vallomása, tanú 1. r. százados, tanú 2. r. őrnagy, tanú 3. r. százados, tanú 4. címzetes r.
alezredes tanúk vallomása,    az erkölcsi bizonyítványok, parancsnoki jellemzések, dicséretek-
fenyítések lapja, rendőri jelentések, ellenőrzési napló, parancsnoki kivizsgálás anyaga, a
végrehajtási terv tartalma és az egyéb tárgyalás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján
állapította meg.

A címzetes r. zászlós I. rendű vádlott az első gyanúsítotti kihallgatása során nem kívánt
vallomást tenni. A folytatólagos gyanúsítotti kihallgatások során elmondta, hogy 2016. január
28-án fokozott ellenőrzésben vett részt a r. főtörzsőrmesterrel. Az eligazítást követően a
meghatározottak szerint álló-, és mozgó ellenőrzést hajtottak végre település 1-ben és
vonzáskörzetében. Az utolsó felállítási helyen 20.30 órától 21.15 óráig állóellenőrzés volt
meghatározva az 1-es számú főút ... Center előtti buszmegállóban. A helyszínre megérkezve
kiszállt a szolgálati gépkocsiból és ellenőrizte a buszmenetrendet, amelyből megállapította, hogy
az ellenőrzés ideje alatt buszforgalom várható. Mivel óra nem volt nála, az időt telefonon nézte
meg, amin egy nem fogadott hívás volt, ezért telefonbeszélgetésbe kezdett. A beszélgetés során
végig az 1-es számú főút forgalmát figyelte és a meghatározottak szerint próbálta kiszűrni a
szabálysértőket. Mivel az elhaladó gépjárművek között szabálysértő nem volt, nem került
megállításra gépkocsi az adott időpontban az ellenőrzés idejéig. A telefonbeszélgetés után
megjelent a megyei ellenőrzési szolgálat és megkezdte az ellenőrzésüket, az ellenőrzés
végeztével véget ért számukra a meghatározott helyen a végrehajtási tervben foglalt feladat.
Előadta továbbá azt is, hogy járőrtársa, a r. főtörzsőrmester II.r. vádlott azért maradt a szolgálati
gépjárműben, hogy a Robotzsaru rendszert újraindítsa, mivel az nem működött megfelelően.
A címzetes r. zászlós I. rendű vádlott a tárgyaláson vallomást tett, büntetőjogi felelősségét
tagadta, a jelentésében foglaltakat fenntartotta. A nyomozati szakban előadottakat a tárgyaláson
tett vallomásában foglaltakkal kiegészítve lényegében fenntartotta. Előadta, továbbá azt, hogy a
vádban szereplő napon az utolsó felállítási helyük a ... Centernél lévő buszöbölben volt, itt az
ellenőrzés 20 óra 30 perctől 21 óra 15 percig tartott. Előtte Városrész 1. területén a mozgó
ellenőrzés 20 óra 30 percig tartott. A kettő között nem volt átállási idő. Navigálási hiba folytán a
felállítási helyre 8 perc késéssel érkeztek meg a kollégájával. A késést az Ellenőrzési Szolgálat
fel is vetette, azonban a késés okának közlését követően azt mondták, hogy ettől eltekintenek. A
telefonbeszélgetés körében előadta, hogy a telefonon volt egy nem fogadott hívása a terhes
párjától. Visszahívta őt, 7 és fél percet beszélt vele, majd ezt követően visszaült a kollégájához a
kocsiba. Elmondta azt is, hogy előtte megkérte a kollégáját, hogy amíg ő telefonál, addig a
Robotzsaru rendszerbe próbáljon belépni, hogy az ellenőrzést ezzel is tudják gyorsítani. A
belépés nem sikerült, ezért visszaült az autóba, próbált ő is belépni, amikor az Ellenőrzési
Szolgálat munkatársai megérkeztek és megkezdték az ellenőrzésüket. Elmondta továbbá azt is,
hogy a telefonbeszélgetés alatt végig figyelte a forgalmat, mindössze 2-3 autó haladt el abban az
időben, a kereszteződés előtt lehetett azonban látni, hogy miután megálltak, a    ... utca forgalma
elég jól megerősödött, de autók nem közlekedtek feléjük, láthatóan kerülendő a rendőri
ellenőrzést. Előadta még, hogy mikorra befejezte a telefonbeszélgetést, addigra jöttek a kollégák
és megkezdték az ő ellenőrzésüket. Azt, hogy ez pontosan mikor volt, nem tudta megmondani,
kb. 1-2 perccel a telefonbeszélgetést követően lehetett, 21 óra 05 perckor ő már a főnökének,
személy 1. r. alezredes úrnak jelentette, hogy ellenőrzést kaptak.
Az ellenőrzés körében az I. rendű vádlott előadta, hogy az ellenőrzést tanú 1. r. százados és
tanú 4. r. alezredes hajtotta végre. Tanú 1. kérte el az okmányaikat, a gépjármű menetlevelét, míg
tanú 4. alezredes volt az, aki az ellenőrzéssel kapcsolatban kérdezte. Kétszer megkérdezte, hogy
mi a feladatuk ezen a felállítási helyen, ő kétszer elmondta neki, de az alezredes közölte, hogy
nem arra kíváncsi, hanem arra, ami az eligazításon elhangzott. Ebből eredően némi
kommunikációs probléma volt kettőjük között. Amikor harmadszorra megkérdezte az alezredes,
már válaszolt is maga rá, hogy az állóellenőrzésnél meghatározottakat egyáltalán nem hajtották
végre. Az ellenőrzés továbbfolytatódott; kérdezte, hogy az előző felállítási helyeken milyen
ellenőrzések voltak a napi feladatokkal kapcsolatban. Tanú 1. dokumentálta a papírokat, illetve
az ellenőrzésen elhangzottakat, majd elköszöntek és véget ért az ellenőrzés.

A r. főtörzsőrmester II. rendű vádlott gyanúsítotti kihallgatása során nem kívánt vallomást
tenni. Folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során előadta, hogy 2016. január 28-án 14.00
órától közlekedési fokozott ellenőrzésben vett részt az I. rendű vádlottal. 20.30 óra körüli időben
értek az utolsó felállítási helyhez. Megérkezésüket követően a kollégája kiszállt a szolgálati
gépkocsiból és megnézte a buszmenetrendet, majd azt közölte vele, hogy körülbelül 5-10 percen
belül busz fog érkezni a megállóhoz és addig ne akadályozzák a forgalmat. Ő bent ült a
gépjárműben a menetlevelet írta és az ipari PC rendszerébe próbált belépni, mivel az átállás
között az internetes jel nem működött. Ezalatt a kollégája kint állt a gépjármű mellett és
figyelemmel kísérte a forgalom menetét. Megbeszélték, hogy szabálysértés észlelése esetén, ha
nem tudja a gépjárművet megállítani, akkor szól a lehúzott ablakon keresztül és utána mennek a
szabálysértőnek. A címzetes r. zászlós I.r. vádlott mikor visszaszállt a gépjárműbe, zsebkendőt
vett magához, mivel meg volt fázva, majd 20.50 és 20.55 között megérkezett az ellenőrzési
szolgálat. Az ellenőrzés végeztével 21.15 órakor megnézte az óráját és mivel lejárt a felállítási
helyük időpontja, ezért bevonultak a település 1-i Rendőrkapitányságra beszámolás céljából.
Előadta, hogy az eligazítást tartó elöljáró meghatározta számukra, hogy a szolgálatellátás során
az ipari PC-nek működnie kell a szolgálati járműben. Azon a napon a címzetes r. zászlós    I.r.
vádlott helyezte működésbe az ipari PC-t a maga jelszavával belépve. Az utolsó felállítási helyre
érkezve nem volt aktív állapotban a gép, ezért megpróbált ő is belépni, a saját jelszavával és
felhasználói nevével, azonban az nem engedte be. A telefonálást követően az I.r. vádlottnak
sikerült a belépés a saját jelszavával.

A r. főtörzsőrmester II. rendű vádlott a tárgyaláson a nyomozati szakban tett vallomásait

fenntartva, azokat kiegészítve előadta, hogy a 2016. január 28-ai szolgálat során egy közlekedési
akcióban vett részt I.r. vádlott kollégájával. Az I.r. vádlott volt a járőrvezető, míg ő a
gépkocsivezetői teendőket látta el járőrtársként. Az akció során több helyszín volt kijelölve,
mindenhol végrehajtották a részükre meghatározott feladatokat. Előtte szóbeli eligazításon vettek
részt, majd kivonultak az első felállítási helyre. A legutolsó felállítási helyük előtt település 1-
ben, a Városrész 1. részen végeztek mozgó szolgálatot, ellenőrzéseket hajtottak végre. Az akció
során volt több intézkedésük: szonda, bírság, közigazgatási bírság, figyelmeztetés. Az utolsó
előtti felállítási helyüket 20 óra 30 perckor hagyták el és az egyik lámpánál rossz felé fordulást
követően körülbelül 20 óra 38 perckor értek az utolsó felállítási helyükhöz, az 1-es főút ...
Centerhez. A kollégája kiszállt, mondta, hogy megnézi a buszmenetrendet, utána
telefonbeszélgetést hajtott végre. Ő a gépjárműben maradt, megírta a menetlevelet és a
gépjárműben elhelyezett ipari PC készüléknek a rendszerébe próbált belépni, mivel a felállítási
hely közötti térerő-ingadozása miatt nem működött megfelelően. Elmondta, hogy az I. rendű
vádlott felhasználói nevével voltak bejelentkezve, amikor elment a térerő, saját maga próbált újra
bejelentkezni, de nem sikerült. Mondta az I.r. vádlottnak, hogy ő nem tud bejelentkezni, mire azt
a választ kapta, hogyha befejezte a telefonálást, ő majd bejelentkezik. 7 percnél többet nem
telefonált a kollégája, utána visszaült a gépjárműbe, belépett az ipari PC-be, őt engedte és nem
sokkal utána, 20 óra 50 perckor a Megyei Ellenőrzési Szolgálattól a kollégáik megjelentek. Tanú
4. úr odament a gépjármű vezetői oldal felőli ajtójához és ott mutatta a nyílt parancsot. Ő
kiszállt, megfelelően köszönt neki, jelentkezett és utána elkezdték az ellenőrzést. Előadta, hogy
tanú 4. alezredes úr az ellenőrzés során mondta, le fogják írni, hogy nem hajtották végre a
szolgálati feladatot, mire a vádlottak azt tudomásul vették. Elmondta azt is, hogy tanú 1.
százados pedig úgy búcsúzott el tőlük, hogy elnézést kért és azt mondta, hogy sajnálja. Ezután a
kollégája értesítette a parancsnokukat, személy 1. alezredest, hogy ellenőrzés alá vonták őket,
elmondta mi történt, és azt, hogy azt rótták rájuk, hogy ők nem végezték el a rájuk bízott
feladatot. Mivel az ellenőrzés véget ért 21 óra 15 perckor, bevonultak a kapitányságra, ahol
tovább folytatódott az ellenőrzés.

Az esettel kapcsolatban az I. rendű vádlottal egyezően előadta továbbá azt is, hogy a kollégája
fel-alá sétált a telefonnal a kezében és a szemével figyelte a forgalmat. Azt tapasztalta, hogy a
gépjárműnek az ott léte is az állampolgárokra úgy hatott, hogy a forgalom nagy része balra
elkanyarodott a ... utca irányába. Elmondta még, hogy az ellenőrzés körülbelül 20 óra 50 perctől
15 percig tarthatott maximum, utána volt a telefonbeszélgetés a parancsnokukkal és utána
mentek be a kapitányságra. További autók ellenőrzésére már nem került sor.

Tanú 1. r. százados tanú előadta, hogy 2016. január 28-án esti órákban ellenőrizték a
00000/000-00/0000. számú végrehajtási tervben foglaltak végrehajtását. 20.30 óra körüli időben
értek a ... Center parkolójába, ahol a tervben foglaltak alapján 20.30 és 21.15 óra között az 1-es
számú főúton a ... Center előtti buszöbölben kellett álló ellenőrzési feladatokat végrehajtani a
kollégáinak. 1-2 perccel odaérkezésüket követően foglalták el felállítási helyüket.
„Munkafolyamat ellenőrzés” módszerével figyelték meg őket. A szolgálati gépjárművük
megállása utána közvetlenül a jobb első ülésen helyet foglaló rendőr kiszállt a gépkocsiból és az
autóbusz megállóban fel-alá sétálva mobiltelefonált, mely beszélgetés eltartott körülbelül 15-17
percig. Ezután visszaült a szolgálati gépkocsiba, amelyben mindvégig bent tartózkodott a
gépjárművezető. Az ellenőrzést végző kollégájával ekkor még vártak 1-2 percet, hátha
megkezdik intézkedési tevékenységüket. Utolsó felállítási helyükről már csak a település 1-i
Rendőrkapitányságra való bevonulás-beszámolás volt hátra, ezért megkezdték a vádlottak nyílt
ellenőrzését. Előadta, hogy mobiltelefonálás közben az I.r. vádlott nem tudta szakszerűen
végrehajtani a feladatát. Minkét rendőrre vonatkozott az állóellenőrzés végrehajtásának
megkövetelése.

Tanú 4. címzetes r. alezredes tanú – a parancsnoki kivizsgálásban foglaltakkal

egybehangzóan – előadta, hogy a végrehajtási terv alapján 20.30 és 21.15 óra között az 1-es
számú főúton a ... Center előtti buszöbölben közlekedésrendészeti ellenőrzés volt a feladat,
demonstratív jelleggel, melynek során igazoltatásokat, alkoholszondás ellenőrzéseket és
gépjárművek okmány ellenőrzéseit kellett volna végrehajtani. Az autóbuszöbölben felállított
rendőrök tevékenységét kívánták ellenőrzés alá vonni, ezért a munkafolyamat megfigyelése
céljából a ... Center parkolójában álltak meg a szolgálati gépkocsival. A helyszínre érkező
rendőrök egyike kiszállt a gépkocsiból és mintegy 13-15 percen keresztül a gépkocsi mellett föl-
alá járkálva telefonált. A fokozott ellenőrzési tervben a mobiltelefon rendőrnél tartása az EDR
rádiók lefedettségi hiányosságai miatt mind a parancsnoki, mind a beosztotti állomány részére
engedélyezve volt. A telefonbeszélgetés    a gépkocsivezető mindvégig a gépkocsiban
tartózkodott. A főúton a forgalom gyér volt, de a tervben foglaltakat végre tudták volna hajtani.
Az órája szerint 20.54 órakor, a telefonálás befejezésekor a kolléga beült a szolgálati gépkocsiba,
ezért úgy döntöttek a kolléganőjével, hogy a további ellenőrzést a kollégák megkérdezésével
dokumentációk vizsgálatával folytatják, ezért a szolgálati gépkocsival megálltak mögöttük. Az
ellenőrzés során külön megkérdezte a címzetes r. zászlós I.r. vádlottat,    hogy kivel telefonált,
mire ő flegma stílusban közölte, hogy telefonált és kész. A gépkocsivezető arra a kérdésre, hogy
a megfigyelés alatt miért nem szállt ki a gépjárműből és miért nem hajtotta végre az előírt
szolgálati feladatát konkrét választ nem adott. A tanú közölte velük, hogy a megfigyelés alatt
folytatott tevékenységük nem a végrehajtási tervben foglaltaknak megfelelő és erről jelentést
készítenek. Az ellenőrzés alá vont kollégák ezt tudomásul vették és ekkor sem közöltek semmi
olyan tényt, okot, ami miatt a részükre meghatározott feladatok végrehajtását esetleg
akadályozza. Eközben tanú 1. r. százados a dokumentumok vizsgálatával végzett, azokkal
kapcsolatban probléma, hiányosság nem merült fel. Az ellenőrzésről a helyszínen nem, de a
település 1-i Rendőrkapitányság szolgálatirányító parancsnokánál állományvédelmi ellenőrzést
követően az X000000 számú ellenőrzési napló számon feljegyzést készítettek.

Az ellenőrzést végző tanú 1. r. százados és tanú 4. címzetes r. alezredes tanúk

egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy a jelentésük elkészítésének alapja az volt, hogy a
vádlottak nem intézkedtek. Magáncélú telefonbeszélgetést hajtott végre az I. rendű vádlott. Az
ellenőrzés során nem hangzott el egyetlen nyomós érv sem (magánéleti vagy egészségügyi
probléma), ami a telefonbeszélgetés fontos voltát támasztotta volna alá. Egyetlenegy olyan
objektív ok sem merült fel, ami a szolgálat felfüggesztését indokolta volna, melyre bizonyos
esetekben lehetőség van. A II. rendű vádlott az adminisztrációs tevékenység elvégzésére
hivatkozott csupán a helyszínen. A menetlevél vezetésénél 3 rubrikát kell kitölteni: helyszínt,
érkezési időpontot, km-t, a kitöltés átlagosan 15-20 másodpercet vesz igénybe. Az ipari PC
lefedettség-hiányból adódó üzembe helyezési nehézsége áthidalható priorálás esetén az EDR
rádió használatával, vagy az ügyeleten keresztül történő lekérdezéssel is. Az ellenőrzés során
egyik kolléga sem jelezte, hogy a fokozott ellenőrzés végrehajtásának objektív vagy szubjektív
akadályai lettek volna. Az ellenőrzéssel kapcsolatban a vádlottak panaszt, észrevételt nem
kívántak tenni. A kollégák felállítási helye az autóbuszforgalmat nem akadályozta, tekintettel
arra, hogy a megfigyelés ideje alatt a buszmegállóban nem állt meg busz.

Tanú 2. r. őrnagy tanú előadta, hogy az állóellenőrzés lényege, hogy a járműveket ténylegesen
meg kell állítani. A vádlottak elmondták neki, hogy volt egy olyan időintervallum, amikor nem
hajtották végre    a szolgálati feladatot. Elmondta, hogy kézi rádióval is lehet priorálást
végrehajtani. Nincs konkrét szabály arra vonatkozóan, hogy hány autót kell megállítani
állóellenőrzés keretében. Az ellenőrzéshez két intézkedő rendőr szükséges.

Tanú 3. r. százados tanú elmondta, hogy nem emlékszik konkrétan az ominózus eligazításra, de
a gyakorlatban mindig aktív szolgálatellátásra hív fel. A fokozott ellenőrzés része az ittas vezetők
kiszűrése, ami megköveteli a lehető legtöbb autó kivételét és ellenőrzését a forgalomból. A
magánjellegű telefonbeszélgetés folytatása biztosan elvonja a rendőr figyelmét a
szolgálatteljesítéstől.

*****

A bíróság által megállapított tényállás alappilléreit a címzetes r. zászlós I. rendű és a r.

főtörzsőrmester II. rendű vádlottak ténybeli beismerő vallomása, tanú 1. r. százados és tanú 4.
címzetes r. alezredes tanúk vallomásai, valamint a végrehajtási tervben foglaltak képezik,
azonban a bíróság döntése során figyelemmel volt tanú 2. r. őrnagy és tanú 3. r. százados tanúk
vallomásában foglaltakra, valamint az egyéb ismertetett iratok tartalmára is.

A tényállás magállapítása során a vádlottak és a tanúk vallomásai között a bíróság nem tárt fel
lényeges ellentmondásokat. Az utolsó felállítási pontra érkezés ideje, valamint az ellenőrzés
kezdő időpontja, továbbá a telefonbeszélgetés hossza tekintetében a vádlottak vallomása és
tanú 1., valamint tanú 4. ellenőrzést végző tanúk vallomása azonban ellentétben álltak
egymással, amely körülmény a bíróság részéről mérlegelést kívánt.

A késés tekintetében az eljárás során ismertetésre kerültek a nyomozati iratok 13-16. lapszámai
alól a 2016. február 24-én kelt vádlotti rendőri jelentések, melyekben az szerepelt, hogy a
lámpaváltásokat kivárva 3 perccel később érkeztek meg a buszöbölhöz a vádlottak. Az eljárás
folyamán tanú 4. címzetes r. alezredes tanú is 1-2 perces késésről nyilatkozott. Ezzel szemben a
vádlottak később, a tárgyalás folyamán már 8 perces késésre hivatkoztak. A szembesítések az
eltelt időre figyelemmel már bizonytalan nyilatkozatot tévő tanúk és a vádlottak között
eredményre vezettek, azonban a bíróság a 3 perces késést fogadta el    és rögzítette a tényállásban
arra tekintettel, hogy a korábban keletkezett és az esethez időben közelebbi rendőri jelentésekben
és a parancsnoki kivizsgálási anyag 4. oldalán is 3 perc késés szerepelt és a vádlottaknak később
nyilvánvalóan érdekében állt minél nagyobb mérvű késést „ produkálni”, ekként a szolgálati
feladat elmulasztásának idejét minél kisebbre „redukálni”.

Az ellenőrzés kezdő időpontja tekintetében az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben is

feltüntetett – és a vádlottak által sem vitatott - 20 óra 54 percet fogadta el a bíróság a tényállás
szempontjából irányadó időpontnak, tekintettel arra, hogy a tanúk egybehangzóan nyilatkoztak a
tekintetben, hogy a telefonbeszélgetés befejezését követően még vártak néhány percet az
ellenőrzés megkezdéséig.

Az I.r. vádlott által folytatott telefonbeszélgetés időtartama tekintetében a bíróság a tanúk által
állított 15-20 perccel szemben a vádlottak által állított 7 perc 32 másodperces időtartamot
fogadta el, tekintettel az I. rendű vádlott által csatolt, a nyomozati iratok 147. lapszáma alatt
elfekvő lefényképezett telefonkijelzőn látható kimenő hívás kezdeményezést rögzítő 20:40-es
időpontra és a 00:07:32-es hívásidőtartamra.

A bíróság e körben rögzíti, hogy az időpontok pontos megjelölésének a tényállás és nem pedig a
büntetőjogi felelősség szempontjából volt jelentősége.

A védelem az eljárás folyamán többször is hivatkozott arra, hogy a vádlottak cselekménye nem
bűncselekmény, mivel a társadalomra veszélyesség hiányzik. A védelem e körben a bírósági
iratok 10. naplószáma alatt indítványt terjesztett elő annak bizonyítása érdekében, hogy a vádban
szereplő kötelességszegéssel kapcsolatban még soha nem indult eljárás a település 1-i
Rendőrfőkapitányságon. A bíróság a védő által előterjesztett bizonyítási indítványt a 2017. július
12. napján kelt – tárgyaláson hozott -    I. számú végzésével elutasította.

A bíróság megítélése szerint az előterjesztett bizonyítás teljesítése az eljárás során szükségtelen

volt tekintettel arra, hogy a vádlottak konkrét esetben felmerült büntetőjogi felelősségének
megállapíthatósága körében az indítvány teljesítése nem vitte volna előre a bizonyítást. A bíróság
eljárása során azt kellett mérlegelnie, hogy a vádlottak által tanúsított magatartás, az, hogy a
szolgálati idejük meghatározott részében semmilyen, a szolgálati feladatuk ellátásához köthető
tevékenységet nem végeztek, bűncselekményt valósított-e meg.
Ennek eldöntéséhez viszont a releváns bizonyítékok rendelkezésre álltak.

*****

A végrehajtási tervben foglaltak szerint a fokozott ellenőrzést a hatályos jogszabályok –

kiemelten az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, a 30/2011. (IX.22.) BM rendelet a
Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról – teljes körű betartásával kell végrehajtani. A rendőri
intézkedéseknél figyelemmel kellett lenni a 11/1998. (IV.23.) ORFK utasításra is.

A rendőrségi állományba tartozó személyekre általános intézkedési kötelezettség hárul. A

Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése szerint a rendőr köteles a
szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően
teljesíteni, az elöljárója utasításainak – az e törvényben foglaltak figyelembevételével –
engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni.

A Btk. 438. § (1) bekezdése szerint aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban – az adott
szolgálatra vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve – elalszik, vagy a szolgálat
ideje alatt szeszes italt, illetve kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású
anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó
rendelkezést más módon súlyosan megszegi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.

A bűncselekmény jogi tárgya a törvényben meghatározott szolgálati feladatok teljesítéséhez

fűződő érdek, valamint a szolgálati rend és fegyelem. A törvény nevesíti azokat a szolgálati
formákat, amelyek nem megfelelő módon történő teljesítéséhez büntetőjogi szankciókat rendel.
A kiemelt szolgálati formák közül az egyéb készenléti szolgálatba tartozik a rendőrségi
járőrszolgálat is.

A más módon történő súlyos megszegésen minden olyan tevékenységet vagy mulasztást kell
érteni, amely a nevesített elkövetési magatartások körébe nem tartozik, de azokkal azonos
sérelem előidézésére alkalmasak (BH2002. 133.).

A bíróság álláspontja szerint a vádlottak magatartásukkal megvalósították a terhükre rótt

bűncselekmény törvényi tényállásában szereplő nevesített elkövetési magatartások közül „a
szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi” fordulatot.

A szolgálattervezetek és a tanúvallomások alapján ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a

vádlottak számára fokozott ellenőrzés körében a 00000/000-00/0000. számú végrehajtási tervben
foglaltak    - a fokozott ellenőrzés keretén belül álló és mozgóellenőrzések végrehajtása - kerültek
szolgálati feladatként meghatározásra. A végrehajtási tervben a fokozott ellenőrzés fő célja a
baleset megelőzés, az ittasság, a sebesség túllépés, mint baleseti okok időben, forgalomból
történő kiszűrése érdekében baleset megelőzési célból ittasság ellenőrzés és tudatos szabálysértő
járművezetők kiszűrése, szankcionálása volt. A kiemelt célfeladatok között szerepelt az ittas
vezetők kiszűrése, a lopott rendszám cserés, forgalomból kivont, lejárt műszaki érvényességű
járművek forgalomból történő kiemelése. Az ellenőrzések során az intézkedés alá vont
gépjárművek egyedi azonosító adataira, azok forgalmi okmányokkal történő egyeztetésére
kiemelt figyelmet kellett fordítani. Minden esetben végre kellett hajtani a járművezetők
alkoholszondával történő ellenőrzését, a vezetésre jogosító és a gépjárműre vonatkozó okmányok
ellenőrzését, a gépjárműben utazó személyek ellenőrzését, körözésben történő lekérdezésüket,
passzív biztonsági eszközök használatának ellenőrzését, valamint a járművek egyedi azonosító
adatainak, a gépjármű okmányaival történő egyeztetését, körözési rendszerben történő
ellenőrzését.

A címzetes rendőr zászlós I. rendű és a rendőr főtörzsőrmester II. rendű vádlottnak ezeket a
szolgálati feladatokat 2016. január 28-án 20.30 óra és 21.15 óra közötti időszakban az 1-es
főút ... Center (település 1., ... szám) előtti autóbuszöbölben állóellenőrzéssel kellett
végrehajtaniuk.

Általános érvénnyel megállapítható, hogy az állóellenőrzés célja a forgalom és a gépjárművek

ellenőrzése, a szabálysértők kiszűrése, fokozott ellenőrzés elrendelésére pedig azért kerül sor,
hogy a lehető legtöbb járművet ellenőrzés alá vonják a szolgálatot teljesítő rendőrök.
Az eligazításon szó szerint elhangzottakat a rendelkezésre álló iratanyagból ugyan nem lehetett
pontosan rekonstruálni, de tanú 2. r. őrnagy és tanú 3. r. százados tanúk vallomásai alapján
megállapítható, hogy a vádlottak részére normál, fokozott közúti ellenőrzés került
meghatározásra, melynek keretében a szolgálatot teljesítő rendőrök szakmai tudására és
belátására volt bízva, hogy "egészséges kockázat-elemzés" alapján mely gépjárműveket
ellenőrzik. A vádlottak részére egy adott útszakaszt határoztak meg, az ott elhaladó forgalomból
kellett kiszűrniük – az intézkedés elsődleges céljaként – az ittas vezetőket. Az ittasság
ellenőrzése, a vezetésre jogosító okmányok és a gépjármű okmányainak, valamint az utazó
személyek ellenőrzése a járművek megállítását, az utasok igazoltatását feltételezte. Aktív
szolgálatteljesítés volt megszabva részükre, ellenőrzés alá kellett vonni minél több gépjárművet
és személyt ahhoz, hogy sikeres legyen az akció.

A vádlottak tehát azzal, hogy – nem számítva a késedelmes helyszínre érkezést – 20 óra 33 perc
és 20 óra 54 perc közötti időben, a nyílt ellenőrzés megkezdéséig egyetlen gépkocsit sem
állítottak meg ellenőrzés céljából a szolgálati feladat végrehajtását nekik felróható módon
elmulasztották, súlyosan megszegve a rájuk irányadó szolgálat ellátására vonatkozó konkrét
rendelkezéseket.

E körben nem foghat helyt az a vádlotti védekezés, mely szerint azért nem végeztek először
ellenőrzést, mert azzal akadályozták volna a buszforgalmat. Itt egyúttal utal arra a bíróság, hogy
nem cáfolható egyértelműen a vádlottak azon állítása, mely szerint az I. rendű vádlott megnézte a
busz menetrendet és azután döntött úgy, hogy a busz megérkezéséig nem foganatosítanak
gépjármű ellenőrzést. Ugyanakkor az ellenőrzést végző rendőrtanúk a nyomozati szakban akként
nyilatkoztak, nem emlékeznek arra, hogy a megfigyelés, illetve ellenőrzés alatt megérkezésüket
követően bármikor is busz érkezett volna az érintett buszmegállóba.

A bíróság álláspontja szerint nem elfogadható az I. rendű vádlott azon védekezése sem, mely
szerint telefonbeszélgetés közben elvégezte a feladatát, hiszen az elhaladó gépjárműveket nézve
a várható szabálysértéseket kiszűrte volna, de nem tapasztalt ilyet. A fokozott ellenőrzés
parancsnoka, tanú 3. r. százados és tanú 2. r. százados tanúk vallomása alapján egyértelműen
megállapítható, hogy a vádlottak számára a konkrét ellenőrzés volt meghatározva, nem a
szemrevételezés. Telefonálás közben pedig szakszerűen nem lehet figyelemmel kísérni a
forgalmat. Egyébként pedig nem is a szemrevételezés volt az eligazításon elhangzott feladat, az
elvárt módszer ténylegesen az volt, hogy a szabálysértőket megállítással próbálják kiszűrni.

A Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló

22/1997. (XI.18) ORFK utasítás 27. pontja szerint: „Szolgálatban a járőrnek tilos minden olyan
magatartás, meg nem engedett könnyítés, amelyet szabályozó tilt, amely a rendőri fegyelemhez
nem méltó vagy a rendőri tekintélyt sérti. Így különösen … minden olyan tevékenységet folytatni,
amely elvonja figyelmét a szolgálat maradéktalan teljesítésétől.”

A magánjellegű beszélgetés egyértelműen olyan tevékenység, amely elvonja a figyelmet a

szolgálati feladat végrehajtásáról. Maga az I. rendű vádlott is hivatkozott arra, hogy azért
telefonált, mert a várandós feleségétől jött nem fogadott hívása.

A bíróság e körben megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges magáncélú
telefonbeszélgetés végrehajtása szakszerűen, amennyiben kiáll a rendőr az ellenőrzésből. A tanúk
is felhívták a bíróság figyelmét az eljárás során arra a lehetőségre, hogy lehet jelezni az
ügyeletnek azt, ha valamilyen akadálya van a szolgálatteljesítésnek, adott esetben fel lehet
függeszteni a szolgálatteljesítést. Az I. rendű vádlott is élhetett volna ezzel a lehetőséggel, ha
ténylegesen olyan élethelyzetbe kerül, amely a több percig tartó magánbeszélgetés folytatását
indokolja, vagy olyan egészségügyi állapotba kerül, amely a szolgálatteljesítésre képtelenné
teszi. A vádbeli cselekmény időpontjában ilyen jelzés az ügyeletre nem érkezett, a
szolgálatteljesítés esetleges akadályát sem a helyszínen ellenőrzést végző személyeknek, sem
később nem jelezték a vádlottak.

A II. rendű vádlott védekezésének lényege az ipari PC rendszerbe történő bejelentkezés

sikertelenségéből adódó feladatellátási nehézségre hivatkozás volt. A rendelkezésre áll adatok
alapján nem volt alappal cáfolható az a vádlotti tényállítás, mely szerint perceken keresztül,
többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült a II. rendű vádlottnak belépni a telepített rendszerbe.
E körben a bíróság arra az álláspontra helyezkedett a rendelkezésre álló tanúvallomások
tükrében, hogy amennyiben a vádlottak tényleges szándékában állt volna személyek,
gépjárművek konkrét ellenőrzése és lekérdezése, akkor a szükséges priorálást kézi EDR rádión
vagy az ügyeleten keresztüli lekérdezéssel is végre tudták volna hajtani, így a szolgálatteljesítés
elmulasztása körében az erre való hivatkozás    szintén nem foghat helyt.

A Btk. 348. § (1) bekezdésében meghatározott kötelességszegés szolgálatban bűncselekmény

alapesete csak szándékosan követhető el.

Az I. rendű vádlott a busz menetrendet megtekintve úgy döntött, nem végez 5-10 percig, a busz
érkezéséig ellenőrző tevékenységet és ezt közölte a járőrtársával is. Ezt a kezdeti elhatározást
erősítette meg az a felmerülő körülmény is, hogy a pontos idő megnézése közben az I. rendű
vádlott észlelte, volt egy nem fogadott hívása a várandós párjától. Az I. rendű vádlott azzal, hogy
visszahívást kezdeményezett, cselekménye következményeibe belenyugodott,    tehát hogy a
telefonbeszélgetés tartalma alatt nem tudja megfelelően figyelni a forgalmat, nem tudja kiszűrni
a szabálysértőket, ezáltal nem tudja szolgálati feladatát ténylegesen ellátni.
A II. rendű vádlott miután a járőrvezető közölte vele, hogy a busz érkezésére tekintettel nem
kezdik meg az ellenőrzést, ezt a döntést szó nélkül elfogadta, belenyugodott abba, hogy az
ellenőrzés időleges nem teljesítésével szolgálati feladatát nem látja el. A telefonbeszélgetés alatt
és azt követően sem kísérelte meg a gépkocsiból kiszállva az ellenőrzés tényleges végrehajtását.

Itt utal a bíróság tanú 2. és tanú 3. tanúk vallomására, miszerint mindkét vádlott részére elő volt
írva a gépkocsiból történő kiszállás és állóellenőrzés. egy ellenőrzéshez mindenképpen két ember
szükséges, az egyik intézkedik, a másiknak meg biztosítania kell az ő intézkedését. A gépkocsi
megállításához elég egy ember, de az ellenőrzés végrehajtása akkor minősül szakszerűnek, ha a
konkrét intézkedésénél ketten vannak ott. A fokozott ellenőrzés tehát egyértelműen aktív
tevékenységet igényel, kockázatelemzést, a forgalom figyelemmel kísérését, ami a bíróság
meggyőződése szerint megfelelően sem a szolgálati gépkocsiból, sem telefonálás közben nem
végezhető el. Az útszakaszon volt forgalom, ha kisebb intenzitással is, ezért az ellenőrzést végre
tudták volna hajtani.

Az állóellenőrzés követelményeit ekként ténylegesen nem tartották be a vádlottak, mert nem

ellenőriztek sem járműveket, sem személyeket 20 óra 33 perc és 20 óra 54 perc között, ezt
tanúsítja a nyomozati iratok 117-126. lapszámai alatt elfekvő Robotzsaru lekérdezések listája is.
A bíróság álláspontja szerint a vádlottak által elkövetett szabályszegés – jellegénél fogva -
eléri a jogalkotó által a törvényi tényállásban meghatározott szintet. A törvényi tényállás minden
eleme megvalósult, így a vádlottak terhére a bűncselekmény elkövetése megállapításra került.

                                                                xxxx

A vádlottak terhére rótt bűncselekményt a jogalkotó egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli
büntetni.

Az alkalmazandó joghátrány körében a bíróság figyelemel volt arra, hogy a rendőr vádlottak az
egész napot tekintve jó színvonalú szolgálatot teljesítettek, ténylegesen mintegy 20 perc
felróható magatartásról van szó jelen ügyben az egész napi kifogástalanul ellátott szolgálat
tükrében. Értékelte a bíróság a telefonbeszélgetés körülményeit, motivációját is.

A bíróság a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az ilyen jellegű

bűncselekmények elszaporodottságát, enyhítő körülményként vette figyelembe mindkét vádlott
esetében a ténybeli beismerő vallomásokat, a pozitív színezetű parancsnoki jellemzéseket, az
időmúlást, valamint az I. rendű vádlott esetében azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról
köteles gondoskodni.

Ezen bűnösségi körülményekre tekintettel – a Btk. 80.§ (1) bekezdésében meghatározott

büntetéskiszabási elveket, a fokozatosság és az egyéniesítés követelményét szem előtt tartva    – a
bíróság úgy ítélte meg, hogy a Btk. 79. §-ában foglalt speciális és generális prevenció eléréséhez
– a szabadságvesztés és a pénzbüntetés eltúlzottan súlyos lenne, elegendő intézkedés – próbára
bocsátás - alkalmazása a vádlottakkal szemben.

Figyelemmel a hasonló jellegű bűncselekmények gyakoriságára a megrovás súlytalan joghátrány

lenne a bűnösségüket tagadó vádlottakkal szemben az eset összes körülményét tekintve.

A Btk. 65. § (1) bekezdése alapján alkalmazott próbára bocsátás tartamát a bíróság nem a
törvényi minimumban, hanem mindkét vádlott esetében a 65. § (3) bekezdésének alkalmazásával
egy évvel hosszabb tartamban határozta meg. Az alkalmazott jogkövetkezmény időtartamának
meghatározása során a bíróság figyelemmel volt arra is, hogy a II. rendű vádlott korábban
büntetve volt más jellegű bűncselekmény miatt, azonban már mentesült az elítéléshez fűződő
hátrányos következmények alól, valamint arra is, hogy az I. rendű vádlott járőrvezetői
minőségében követte el a bűncselekményt.

Győr, 2017. július 12.

 
dr. Szabó Krisztián hb. őrnagy
 
katonai bíró