nem vagy bejelentkezve vitalap közreműködések fiók létrehozása bejelentkezés

szócikk vitalap olvasás szerkesztés laptörténet Keresés a Wikipédián

Fülöp-szigetek [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kezdőlap A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of

Tartalom
the Philippines) független állam Délkelet-Ázsiában. Szigetállam: 7641[2] Fülöp-szigeteki Köztársaság
Kiemelt szócikkek
szigetet foglal magába, ebből nagyjából 800 lakott.
Friss változtatások Republika ng Pilipinas
Lap találomra Az európaiak számára Magellán Ferdinánd, spanyol szolgálatban álló portugál Republic of the Philippines
Tudakozó hajós fedezte fel 1521-ben, majd a gyarmatosítók II. Fülöp spanyol királyról

Részvétel
nevezték el a szigetcsoportot. A spanyol–amerikai háború során
Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok
Kezdőknek
Segítség igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-
Közösségi portál szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai A Fülöp-szigetek zászlaja
Kapcsolatfelvétel csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító
Adományok mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte A Fülöp-szigetek címere

el a Fülöp-szigetek függetlenségét. Nemzeti mottó: Maka-Diyos, Maka-

Eszközök
kalikasan, Makatao at Makabansa
Mi hivatkozik erre? Az ország Dél- és Délkelet-Ázsia államai közül az egyetlen döntően
(filippínó: Isten, a természet, a nép és az
Kapcsolódó keresztény vallású állam. ország szeretetéért)
változtatások
Nemzeti himnusz: Lupang Hinirang
Speciális lapok Tartalomjegyzék [elrejtés]
1:02
Hivatkozás erre a
változatra 1 Földrajz
Lapinformációk 1.1 Fő szigetei
Hogyan hivatkozz erre a 1.2 Vízrajz
lapra? 1.3 Éghajlat
Wikidata-adatlap
1.4 Élővilág, környezetvédelem

Nyomtatás/exportálás 1.4.1 Természeti világörökség

2 Történelem
Könyv készítése
2.1 A gyarmatosítás előtt
Letöltés PDF-ként
Nyomtatható változat 2.2 Spanyol gyarmat
2.3 Amerikai uralom
Társlapok 2.4 Független állam
Wikimédia Commons 3 Politika
Wikihírek 3.1 Politikai rendszere
3.2 Politikai pártok
Más nyelveken
3.3 Közigazgatási beosztás Fővárosa Manila
English 3.4 Védelmi rendszer é. sz. 12°, k. h. 123°
Deutsch
4 Népesség Államforma köztársaság
Español
4.1 Általános adatok
Vezetők
Suomi
4.2 Népességének változása
Français Elnök Bongbong Marcos
4.3 Népesebb települések
Hrvatski Alelnök Sara Duterte
4.4 Etnikai megoszlás
Română
4.5 Nyelvi megoszlás Hivatalos nyelv filippínó (tagalog), angol
Slovenčina
Slovenščina 4.6 Vallási megoszlás Beszélt cebuano, chabacano,
4.7 Szociális rendszer nyelvek ilokano, hiligaynon, bikol,
245 további winaray, pampanga,
5 Gazdaság
pangasinan, kinaray-a,
Hivatkozások 5.1 Általános adatok
szerkesztése maranao, maguindanao,
5.2 Mezőgazdaság, halászat
tausug, spanyol
5.3 Bányászat
függetlenség Spanyolországtól
5.4 Ipar
alapítás 1565. április 27.
5.5 Szolgáltatások
5.6 Külkereskedelem kikiáltása 1898. június 12.

5.7 Egyéb USA uralom 1902. július 4.

6 Közlekedés kezdete
6.1 Vasút önkormányzat 1934. március 24.
6.2 Légi függetlenség 1946. július 4.
6.3 Vízi az USA-tól
7 Kultúra
Tagság Lista [kinyit]
7.1 Oktatás
7.2 Kulturális világörökség Népesség
7.3 Művészet Népszámlálás 109 035 343 fő
7.3.1 Tánc szerint (2020. máj. 1.)[1] +/-
7.4 Szokások, hagyományok Rangsorban 12
7.5 Gasztronómia Becsült 99 921 800 fő (2014.
8 Ünnepek július)
9 Turizmus
Rangsorban 12
9.1 Főbb látnivalók
Népsűrűség 330 fő/km²
9.2 Oltások
GDP 2003
10 Sport
10.1 Olimpia Összes  (25)
10.2 Labdarúgás PPP: 352,18 milliárd
USD
11 Jegyzetek
12 További információk Egy főre jutó egy főre jutó (103)
PPP: 4 321 USD
HDI (2007) 0.751 (105) – közepes
Földrajz [ szerkesztés ] Földrajzi adatok
A Délkelet-Ázsia keleti pereme mellett elterülő szigetállam 7641 szigetet foglal Terület 300 000 km²
magába, melyből kb. 800 lakott. 11 nagyobb szigete az ország területének Rangsorban 71
96%-át teszi ki. Legnagyobb és legnépesebb közülük Luzon. Az ország
Víz 0,6%
területének háromnegyede a szigetek ívét követő hegyvidék. Gyakoriak a
Időzóna Philippine Standard Time
földrengések és jelentős a vulkáni tevékenység a területen. Legmagasabb Asia/Manila
pontja Mindanao szigeten a Mount Apo, 2954 méter. (UTC+8)
Az ország három, közel egyenlő kiterjedésű részre osztható: Egyéb adatok [kinyit]

az északi Luzon Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett

a középső részt alkotó szigetvilág: Viszajan-szigetek (Visayan vagy található „[kinyit]” hivatkozásra.

másképp Visayas) A Wikimédia Commons tartalmaz

a déli Mindanao Fülöp-szigeteki Köztársaság témájú
médiaállományokat.
Ezeken kívül a Fülöp-szigetekhez tartozik a Borneó sziget felé húzódó
Palawan és a Sulu-szigetek is.

Fő szigetei [ szerkesztés ]

Az ország domborzati térképe

Terület Lakosság Népsűrűség

Sziget Csoport
(km²) (millió fő, 2015)[3] (fő/km², 2015)

Luzon 109 965 53,0 441 Luzon

Mindanao 97 530 22,0 244 Mindanao

Negros 13 328 4,4 330 Viszajan

Samar 13 080 1,8 130 Viszajan

Palawan 12 189 0,85 58 Palawan

Panay 12 011 4,5 349 Viszajan

Mindoro 9735 1,2 117 Luzon

Leyte 7368 2,4 324 Viszajan

Cebu 4468 2,9 660 Viszajan

Bohol 3821 1,3 270 Viszajan

Masbate 3296 0,9 210 Luzon

Catanduanes 1523 Luzon

Basilan 1265 Mindanao

Vízrajz [ szerkesztés ]

A szigetek széttagolt szárazföldjein nagy folyók nem alakulhattak ki. Főbb folyók:

Luzonon a Cagayan (350 km),

Mindanaón az Agusan (386 km), a Pulangi (320 km) és a Kabacan.

Éghajlat [ szerkesztés ]

Éghajlata többnyire trópusi, de ötféle éghajlat zóna létezik: trópusi esőerdő, trópusi monszun, trópusi szavanna, nedves
szubtrópusi és óceáni. Utóbbi kettő a magasabban fekvő területeken.

A szigeteken a csapadék mennyiségétől függően csak két évszakot különböztetnek meg: az esős és a száraz évszakot.[4]

Ez az ország helyétől is függ, mivel egyes területeken egész éven át esik az eső. Manilában évente kb. 2100 mm eső esik, a
partokon általában 2500-4500 mm, a belsőbb, zártabb részeken leginkább 1200-1600 mm.

Nyáron a szigetek nyugati partjait öntözi sok csapadék, de éppen a legdélibb fekvésű szigeteken kevés ilyenkor az eső,
mivel – elsősorban Mindanaóra – Ausztrália irányából szárazabb légtömegek érkeznek. A téli félévben az északkeleti
passzát a keleti partokra szállít sok csapadékot.[5]

Az évi középhőmérséklet 26-27 °C, az évszakos ingás északon 5-6 °C, délen 2-3 °C. A hőmérséklet alapján az év
legmelegebb hónapjai márciustól októberig tartanak; a "tél", novembertől februárig hűvösebb levegőt hoz. Május a
legmelegebb hónap, január pedig a leghűvösebb.[6]

Július és november között – főként északon és középen – gyakran söpörnek végig pusztító tájfunok,[7] évente akár 15-20
is.[8] Az é. sz. 10°-tól délre már nem fordulnak elő, így Mindanaón sem kell tartani tőlük.[5]

A Fülöp-szigetek rendkívül ki van téve az éghajlatváltozásnak, és a világ tíz legsebezhetőbb országa közé tartozik.[9] 2013
novemberében a Haijan nevű tájfun során több mint 6300 ember vesztette életét a hullámok és az erős szél miatt, és
csaknem 20 ezren megsérültek. A szélsebességet tekintve a történelem talán legerősebb vihara lehetett.

A Kordillerák Luzon A Mayon-vulkán Legazpi Pinatubo-tó, Luzon Tinago-vízesés,

középső részén közelében Mindanao

Élővilág, környezetvédelem [ szerkesztés ]

A természetes növénytakaró a nedves éghajlatnak megfelelően trópusi esőerdő. A lapos, iszapos partokat mangrove
szegélyezi, a belső szélárnyékos völgyekben trópusi szárazerdő uralkodik. A hegyekben övezetesen helyezkednek el a
vegetációs típusok (hegylábi trópusi esőerdő, szubtrópusi erdő, majd 1000 m felett köd- vagy mohaerdő). A növényzet
fajokban gazdag. Jelentős területeket foglal el a magasfüvű szavanna (cogon) is.

A Fülöp-szigeteken eredetileg nem éltek ragadozó emlősök. Szerepüket kígyók (piton, kobra) és ragadozó madarak töltötték
be. A ma is jelentős területet elfoglaló trópusi erdőkben sok az endemikus állat- és növényfaj.

Állatvilágából jellemző a bőrszárnyúak közé tartozó repülőmaki, a főemlősök közül a

koboldmaki és a közönséges makákó. A szarvasfélék közül a celemian pettyesszarvas, az
Alfréd-szarvas és a marianna szarvas jellegzetes. A tülkösszarvúak közül endemikus a
mindorói-bivaly. A ragadozókat a bengáli macska, a cibetmacskákat a binturong, a maláji
pálmasodró és a törpe cibetmacska képviseli. Madárfaunájából az endemikus majomevő sas, a
Fülöp-szigeteki fakuszok, a csíkos guvat, a panaszos kakukk, a vöröshátú gébics és a Fülöp-szigeteki
[7]
sárgahátú nektármadár érdemel említést. koboldmaki

Lásd még: Kategória:A Fülöp-szigetek állatvilága

Természeti világörökség [ szerkesztés ]

Bővebben: A Fülöp-szigetek világörökségi helyszínei
Puerto-Princesa Föld Alatti Folyó Nemzeti Park egy barlangrendszer;
Tubbataha-zátony Nemzeti Park.

Történelem [ szerkesztés ]

A gyarmatosítás előtt [ szerkesztés ]

Régészeti és embertani bizonyítékok vannak arra, hogy Palawan-szigeten már ötvenezer éve is élt Homo sapiens. A Fülöp-
szigetek eredeti lakói a negritók. Legkésőbb harmincezer éve érkeztek a szigetekre. Az ausztronézek az ázsiai szárazföldről
vándoroltak Tajvan szigetére, majd innen érkeztek a Fülöp-szigetekre 6000 éve. Letelepedtek itt, majd innen vándoroltak
tovább Indonéziába, Malajziába, jóval később a polinéz szigetvilágba és Madagaszkárra.

A Fülöp-szigetek kultúrája rokonságban állt Malajzia, Indonézia és az ókori India kultúrájával, népe a 9. század eleje óta
kereskedelmi kapcsolatban állt Kínával és Japánnal.

Az iszlám vallást Malajziából és Indonéziából érkező kereskedők terjesztették el. A 13. században jelent meg az iszlám a
Sulu-szigeteken, azután innen terjedt el Mindanaón; Manila térségét 1565-ben érte el. A muszlim vallásra áttértek
közösségeket alapítottak és államokat, melyeknek uralkodóját rádzsának vagy szultánnak hívták. Egyik iszlám állam sem
terjesztette ki uralmi területét a teljes szigetvilágra, valamint maradtak autonóm, nem iszlám bennszülött társadalmak,
amelyek vezetőit datunak vagy aponak hívták. Amikor a spanyolok a 16. században megérkeztek, a szigetvilág becslés
szerint 500 000 fős lakosságának többsége barangay néven említett független településeken, vagy néhány ilyen település
hálózatában élt.

Ferdinand Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál

Magellán Victoria hajójának
másolata. Magellán 1521-ben
érte el a Fülöp-szigeteket
bennszülött harcosok kezétől. Lapu-Lapu elkeseredett ellensége volt Hurnabonnak.
Spanyol gyarmat
felfedező és legénysége 1519. szeptember 20-án indult útjára.
Samar szigetét 1521. március 17-én érték el, másnap pedig
Homonhon szigetet. Limasawa szigetet 1521. március 28-án
fedezték fel, ahol március 31-én először ünnepeltek húsvétot a
Fülöp-szigeteken. Cebu szigetét április 7-én érte el az
expedíció, ahol Hurnabon rádzsa békésen fogadta őket,
családjával és 700 más cebuival együtt áttért a
kereszténységre. Nem sokkal később a Mactan-szigeti
csatában Magellán életét vesztette a Lapu-Lapu által vezetett
A bennszülöttek
hagyományos öltözete
[ szerkesztés ] és fegyvere, Luzon

A gyarmatosítást a II. Fülöp spanyol király által egymás után küldött expedíciók kezdték meg.
Miguel López de Legazpi 1565-ben érkezett Mexikóból és megalapította az első spanyol települést Cebu szigetén. 1571-ben
alapította Manilát, ami a spanyol Kelet-India fővárosa lett.

A spanyol uralom idején egyesítették az előzőleg egymástól független szigeteket és közösségeket, és bevezették a nyugati
civilizáció elemeit: törvénykönyvet adtak ki, nyomdát működtettek és bevezették a Gergely-naptárt. Fülöp-szigetek Új-
Spanyolország része volt 1565-től 1821-ig, de Mexikó függetlenné válása után közvetlenül Madridból kormányozták. A
spanyol gyarmati korban számos várost alapítottak, infrastruktúrát építettek ki, új növények termesztését, új állatfajták
tenyésztését vezették be, virágzott a kereskedelem. A 17. század elejétől a manila galeonok évente egyszer vagy kétszer
elhajóztak a mexikói Acapulcóba, selymet, fűszert, elefántcsontot és porcelánt vittek Amerikába, a visszaúton pedig ezüstöt
hoztak. A spanyol katonák számos bennszülött lázadást levertek. Elhárították a britek, a kínai kalózok, a hollandok és a
portugálok fenyegetését. Római katolikus misszionáriusok a lakosság többségét a kereszténységre térítették, számos
iskolát, egyetemet és kórházat alapítottak. 1863-ban egy spanyol dekrétum bevezette a közoktatást, ingyenes iskolák
kezdtek működni spanyol nyelven.

José Rizal egy Fülöp-szigeteki nacionalista volt, aki Spanyolországban tanult. Ott alapította propaganda mozgalmát.
Feladatának tekintette a spanyol kormány informálását a gyarmati közigazgatás jogtalan tetteiről, a szerzetesrendek
visszaéléseiről. Az 1880-as és az 1890-es években a propagandisták világossá tették politikai és társadalmi reformok
szükségességét, beleértve a Fülöp-szigetek nagyobb képviseletét Spanyolország törvényhozásában. Amikor kiderült, hogy
képtelen jelentős reformokat kieszközölni, Rizal visszatért hazájába és helyben fejtett ki nyomást a reformok érdekében.
Rövidesen bebörtönözték, árulásért halálra ítélték és 1896. december 30-án kivégezték.

Amerikai uralom [ szerkesztés ]

Egy évvel korábban a Katipunan nevű, Andrés Bonifacio által vezetett szervezet lázadást robbantott ki. Az további
események vezetője Emilio Aguinaldo volt. Forradalmi kormányt alakított, bár a spanyol főkormányzó, Fernando Primo de
Rivera is forradalmat hirdetett 1897. május 17-én. A spanyol–amerikai háború Kubában robbant ki 1898-ban és a Fülöp-
szigeteket akkor érte el, amikor George Dewey amerikai hajói vereséget mértek a Manila-öbölben állomásozó spanyol
hajókra. Aguinaldo 1898. június 12-én kiáltotta ki a Fülöp-szigetek függetlenségét, és önmagát államfővé nyilvánította.
Spanyolország háborús veresége után még rövid időre képes volt erővel helyreállítani hatalmát a Fülöp-szigeteken, míg
Kuba (amely névleg függetlenné vált, de külügyeit az Amerikai Egyesült Államok intézte), Guam és Puerto Rico amerikai
megszállás alá került. 1899-ben kiáltották ki az első Fülöp-szigeteki köztársaságot Bulacan szigeten, Malolos városban, de
ezt később szétszórták az amerikai csapatok. Ezzel kezdődött az Amerikai Egyesült Államok és a Fülöp-szigeteki
forradalmárok közötti háború. Az Egyesült Államok hivatalosan megállapította az ellenségeskedések befejezését 1901.
március 23-án, amikor csapatai fogságba ejtették Aguinaldót. A harcok azonban 1913-ig folytatódtak, milliónyi filippinó életét
követelve. Az ország kezdetben tulajdonképpen gyarmati státusba került, Insular Government of the Philippine Islands
néven, majd 1935-ben bizonyos önkormányzatot kapott, mint az Egyesült Államok társult állama és protektorátusa, Fülöp-
szigetek Közössége (Commonwealth of the Philippines) néven. Tervezték, hogy a következő évtizedben kiterjesztik az
önkormányzatot, de a végrehajtást felfüggesztették a második világháború kitörése miatt. Ennek során Japán megszállta a
Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben
működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az USA 1946. július 4-én ismerte el a függetlenségét.

Független állam [ szerkesztés ]

1946 óta az új állam politikai instabilitással küzd. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek
elején gazdasági fejlődése Japán mögött a második volt Ázsiában. Akkoriban Ferdinand
Marcos volt a választott elnök. Félve attól, hogy nem választják meg harmadszorra, 1972.
szeptember 21-én kihirdette a hadiállapotot és a rendeleti kormányzást. Ez a lépés csak a
politikai instabilitást növelte, kommunista és muszlim felkelők jelentek meg. Ebben az
időszakban Marcos felesége a gyönyörű Imelda Marcos hatalmas építési hullámot indított el
az országban, azzal a céllal, hogy „megszépíti” a második világháború miatt igencsak
megviselt országot, amelynek célja volt ugyanakkor, hogy a Nyugat kulturális versenytársa
legyen a Fülöp-szigetek a harmadik világban. Imelda tervei azonban messze elrugaszkodtak a
valóságtól és óriási költségeket emésztettek fel, mialatt az ország nyomorgott és teljes
Ferdinand Marcos
gazdasági csőd szélére került. A pompás építészeti alkotások a giccses egoizmus hatását Imeldával
keltették, ahol mértéket nem ismerően keveredett a Fülöp-szigeteki és nyugati kultúra.
Részben ez is okozta Marcos elnök bukását.

1986. januárjában Marcos elcsalta a választásokat, ami heves tiltakozásokat váltott ki. A választás eredményét mindenki
hamisnak tartotta, patthelyzet alakult ki az elnökhöz hű és a lázadó katonák között. A lázadókat támogatták a tüntetők., akik
a vezető kormánytagok lemondását követelték. Végül a választások győztesének Corazón Aquinót ismerték el. Ő
alkotmányozó gyűlést hívott össze új alkotmány kidolgozására. Marcos, a családja és leghűbb szövetségesei Hawaii-ba
menekültek.

Az 1986-os események után a demokráciára való visszatérést és a kormányzati reformokat veszélyeztette az állam
nagyarányú eladósodása, a kormányzati korrupció, puccskísérletek, a kommunisták felkelése és a muszlim szeparatista
mozgalmak. Az 1992-ben megválasztott Fidel V. Ramos kormánya idején a gazdaság virágzott. Azonban 1997-ben a kelet-
ázsiai pénzügyi válság megsemmisítette az addigi eredményeket. A következő elnök, Joseph Estrada bukását népi tiltakozás
okozta 2001-ben. A következő elnök (2001–2010) Gloria Macapagal-Arroyo, kormánya a korrupció és a választási csalások
ellen küzdött.

Az iszlám vallású fillipínókkal a konfliktusok újra és újra megújulnak. Az iszlám lázadók ráadásul saját államot akarnak
alapítani, amely Mindanao szigetén lenne. Több kísérlet is történt már erre, egyik ízben túszok szabadon bocsátása árán
követelték Mindanao függetlenségét.

Politika [ szerkesztés ]

Politikai rendszere [ szerkesztés ]

A Fülöp-szigetek kormány- és államformája elnöki rendszerű köztársaság.[10]

Lásd még: A Fülöp-szigeteki Köztársaság elnökeinek listája

A választásokat háromévente tartják, de az elnököt, az alelnököt és a szenátorokat

hat évre választják.[11] A kétkamarás kongresszus a felsőházként működő
Szenátusból áll, amelynek tagjait hat évre választják meg, és a Képviselőházból,
A Fülöp-szigetek Kongresszusa
amely alsóházként működik, és a tagjait három évre választják meg.[12] (filippínó: Kongreso ng Pilipinas) az
ország kétkamarás törvényhozása
A politikát egy erős elit uralja, a dinasztikus politikai vezetés helyi és országos szinten
egyaránt jellemző. A politikai pártok gyengék, a választásokon ehelyett egy
meghatározott elit dominál. Gyakori a klientúra (a politikai támogatásért) és a választási csalás. A korrupció széles körben
elterjedt, míg az állami intézmények gyenge hatásfokúak.

Politikai pártok [ szerkesztés ]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási beosztás [ szerkesztés ]

Az országot 73 tartományra osztották fel, melyek a

következők:

Abra, Agusan del Norte, Agusan del Sur, Aklan, Albay,

Antique, Apayao, Basilan, Bataan, Batanes, Batangas,
Benguet, Bohol, Bukidnon, Bulacan, Cagayan,
Camarines Norte, Camarines Sur, Camiguin, Capiz,
Catanduanes, Cavite, Cebu, Davao del Norte, Davao
del Sur, Davao Oriental, Eastern Samar, Ifugao, Lanao
del Norte, La Union, Leyte, Maguindanao,
Marinduque, Masbate, Mindoro Occidental, Mindoro
Oriental, Misamis Occidental, Misamis Oriental,
Mountain, Negros Occidental, Negros Oriental, North
Cotabato, Northern Samar, Nueva Ecija, Nueva
Vizcaya, Palawan, Pampanga, Pangasinan, Quezon,
Quirino, Rizal, Romblon, Samar, Sicuijor, Sorsogon,
Az ország 3 fő régiója Az ország tartományai
South Cotabato, Southern Leyte, Sultan Kudarat,
Sulu, Surigao del Norte, Surigao del Sur, Tarlac, Tawi-
Tawi, Zambales, Zamboanga del Norte, Zamboanga del Sur.

Védelmi rendszer [ szerkesztés ]

Bővebben: A Fülöp-szigetek hadereje

Népesség [ szerkesztés ]

Képek
Általános adatok [ szerkesztés ]
 (1 / 6)
Az ország népessége 101 millió fő (2015), melynek kb. 44%-a él városokban, a
népességnövekedés 1,61%-os (2015),[13] az írástudatlanság pedig 4,1%-os.

A legtöbben szívinfarktus, tüdőrák, mellrák, diabétesz, prosztatarák következtében

halnak meg.

Népességének változása [ szerkesztés ]

Népsűrűségi térkép tartományonként

(fő/km²)

Népesebb települések [ szerkesztés ]

Legnagyobb városok (2015-ben[13]): Nagy-Manila (12,9 millió fő); Davao (1,6 millió fő); Cebu (951 ezer fő); Zamboanga (936
ezer fő)

Bővebben: A Fülöp-szigetek városai

Etnikai megoszlás [ szerkesztés ]

A népesség enyhe többsége az államalkotó filippínó néphez tartozik, amely tulajdonképpen egy ázsiai–európai keverék
népcsoport. 40% maláj etnikumú, akiknek a többsége (30%-a) Indonéziából érkezett. Velük együtt polinézek is érkeztek az
országba. A Malajziából érkezett malájok illetve negritók (fekete bőrű népcsoport, a Maláj-szigetek eredeti lakói) 10%-ot
tesznek ki. Ezenfelül van még 10%-nyi kínai származású, 5% indiai származású és 5% egyéb.[14]

Legnagyobb etnikai csoportok az ország statisztikai intézetének felmérése alapján:[15] 33,8% viszajan, 27,7% tagalog
(filippínó), 9,8% ilocano, 6,8% bicolano, 5,1% moro, 3,1% kapampangan, 1,7% igorot, 1,4% pangasinense, 1,2% kínai, 1,1%
zamboangueño, 6,8% más.

Nyelvi megoszlás [ szerkesztés ]

Az országban a hivatalos nyelv a filippínó (tagalog) és az angol. A filippínók a világ egyik legnagyobb angolul beszélő népe.
Sokan beszélnek spanyolul és franciául is. Több mint 90 nyelv és dialektus él itt, a bennszülött csoportok számának
megfelelően.[16]

Lásd még: Fülöp-szigeteki spanyol nyelvjárás és a Fülöp-szigeteki spanyol kreol: chabacano nyelv szócikkeket.

A legtöbb ember által beszélt regionális nyelvek:

Beszélők száma
Nyelv
(2000-ben)[17]

Tagalog (Filippínó) 26,388,000

Szebuano (Cebuano) 21,340,000

Ilokano 7,779,000

Hiligajnon (Ilonggo) 7,000,000

Varay (Waray, Winaray) 3,100,000

Kapampangan (Pampangan) 2,900,000

Vallási megoszlás [ szerkesztés ]

2015-ben a lakosság[18][19]

kb. 80%-a római katolikus,

kb. 11%-a protestáns és egyéb keresztény,
5,5-6%-a muszlim,
a csekély maradék egyéb vallású vagy vallástalan.

A katolikusok aránya csökken, a protestánsoké és egyéb keresztényeké nő.

Lásd még: Fülöp-szigeteki kereszténység

Bazilika Taal városában (római
Főbb felekezetek, vallások katolikus templom)

Számban Százalék Számban Százalék

Felekezet
(2010) (2010) (2015) (2015)

római katolikus, beleértve

74,211,896 80.57% 80,304,061 79.53%
karizmatikus katolikus

iszlám 5,127,084 5.57% 6,064,744 6.01%

evangelikál (PCEC) 2,469,957 2.68% 2,445,113 2.42%

Iglesia ni Cristo
(Szentháromságtagadó 2,251,941 2.45% 2,664,498 2.64%
keresztény)

nem katolikus és
1,071,686 1.16% 1,146,954 1.14%
protestáns

Aglipayan (Fülöp-szk-i
916,639 1.0% 756,225 0.75%
Független Egyház;)

adventista 681,216 0.74% 791,552 0.78%

Domináns vallások az országban.
baptista 480,409 0.52% 553,790 0.55% Kék: keresztény, zöld: muszlim

Krisztus Egyesült
449,028 0.49% 419,017 0.41%
Egyháza (protestáns)

Jehova tanúi 410,957 0.45% 438,148 0.43%

egy sem 73,248 0.08% 19,953 0.02%

más 3,953,917 4.29% 5,375,248 5.32%

Összesen 92,097,978 100% 100,979,303 100%

Forrás: Fülöp-szigeteki Statisztikai Hivatal[18]

Szociális rendszer [ szerkesztés ]

Gazdaság [ szerkesztés ]

Általános adatok [ szerkesztés ]

Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 6,7%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési
ütemmel a világ tíz leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.[20] 2014-ben a munkaerő 30%-a dolgozott a
mezőgazdaságban, 16%-a az iparban, 54%-a a szolgáltatásokban. A munkanélküliség kb. 7%-os. 2012-ben a lakosság
25%-a élt a szegénységi küszöb alatt.[13]

Képek
Mezőgazdaság, halászat [ szerkesztés ]
 (1 / 5)
Fő mezőgazdasági termények, nyersanyagforrások: kaucsuk, cukornád, kókuszdió,
rizs, kukorica, banán, manióka (tápióka), ananász, mangó, manilakender[13]
(Világelső kókuszdió-, ananász- és kopratermelésben).[21]

A tengerpartokat jóformán mindenhol kókuszpálma-ültetvények szegélyezik, a kopra

és kókuszolaj termelésben csak kevéssel szorult Indonézia mögé. Mindanao és
Panay szigetéről származó, jobbára konzerváruként exportált ananász mennyiségét
tekintve élvonalban jár a világranglistán. A keleti partvidéken elterjedt manilakender
rostjából hajókötelek készülnek, termesztésében (2000 körül) az ország gyakorlatilag monopolhelyzetet élvez. Luzon,
Negros és Panay alföldjein nagy területeket foglal el a cukornád. Luzon központi völgyében terem a dohány, amelyből a
világhírű Manila-szivar készül. A kivitelre szánt termékek listáját többféle trópusi gyümölcs egészíti ki.[5]

Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, sertés, kecske, juh) is kiemelkedő szerepet kapott.

Jelentős gazdasági ágazat még a halászat. Halkonzerveivel, fagyasztott haltermékeivel Európában is jelen van.

Bányászat [ szerkesztés ]

Földje ásványkincsekben gazdag, de az utóbbi időben hanyatló irányzatot mutat. Még mindig számottevő a réz- és a
nemesfémbányászata.

Ipar [ szerkesztés ]

Az eredetileg amerikai katonai támaszpontként szolgált területek helyén korszerű ipari parkok létesültek. 2014-ben az ipari
termelés növekedési üteme 7,5%-os volt.

Jelentős az elektronikai berendezések gyártása, ruha- és cipőipar, gyógyszeripar, vegyipar, faipar, élelmiszer-feldolgozás,
kőolaj-finomítás.[13]

A feldolgozóiparának mintegy 50-60%-a Manila féktelenül terjeszkedő agglomerációjában összpontosul.

A gyáripar árnyékában a hagyományos kézművesség máig is őrzi pozícióit.

Szolgáltatások [ szerkesztés ]

Külkereskedelem [ szerkesztés ]

Exporttermékek: elektronikai felszerelések, műszaki berendezések, ruhanemű, réz, hal, kókusz.

Importtermékek: nyersanyagok, közszükségleti cikkek, kőolaj, fémek, gépek, berendezések, vegyszerek, járművek,
iparcikkek.

Főbb külkereskedelmi partnerek 2017-ben:[13]

Export:  Japán 16,4%,  Egyesült Államok 14,6%,  Hongkong 13,7%,  Kína 11%, Szingapúr 6,1%,
Thaiföld 4,3%
Import:  Kína 18,1%,  Japán 11,4%, Dél-Korea 8,8%, USA 7,4%, Thaiföld 7,1%, Indonézia 6,7%, Szingapúr
5,9%

Egyéb [ szerkesztés ]
Lásd még: A Fülöp-szigetek űrkutatása

Közlekedés [ szerkesztés ]

2000 körül a vasúthálózat hossza 897 km, a közúthálózaté 201 994 km. A kikötők

száma 15, a repülőtereké 82.

A városok többnyire a tengerparton találhatók: a szigetek közötti áruforgalom

nagyrészt hajókon, valamint a kompokkal összekapcsolódó országutakon
bonyolódik le. Luzon keskeny nyomközű vasútvonalainak szerepe jelentéktelen, a
belföldi légi járatok pedig csak a személyszállításban versenyképesek.

Vasút [ szerkesztés ]
Lásd még: A Fülöp-szigetek vasúti közlekedése Dzsipni, a tömegközlekedés egyik
formája

Légi [ szerkesztés ]

A Fülöp-szigeteknek 12 nemzetközi repülőtere van, és több mint 70 kisebb-nagyobb

belföldi repülőtere.[22] Manila, Iloilo, Cebu, Davao, Clark, Subic, Zamboanga és
Laoag a nemzetközi kapuk az ország felé, de a manilai Ninoy Aquino repülőtér
(NAIAA) az ország fő nemzetközi repülőtere.

Vízi [ szerkesztés ]

Fő konténerkikötők :[23] Manila, Cebu, Batangas, Subic (Luzon), Cagayan de Oro

(Mindanao). Forgalmi torlódás Manilában,
Makatiban

Kultúra [ szerkesztés ]

A városi lakosság többsége amerikai hatásra Délkelet-Ázsiában szokatlan magabiztosságot és fesztelenséget sajátított el. A
kisvárosok többsége spanyol városkára emlékeztet: központi tér, amelynek egyik oldalán a templom áll, a másik oldalon a
világi épületek.

A Fülöp-szigeteki férfiak napközben sportos inget és bőszárú nadrágot viselnek, ünnepélyes ruházatnak pedig barong
tagalogot: bő, majdnem átlátszó inget. A nők könnyű nyári ruhákat hordanak, alkalmi ruhának pedig a nagyon bő ujjú
ternót.[24]

Oktatás [ szerkesztés ]

Az ország szellemi élete, egyetemeinek többsége Manila agglomerációjában összpontosul. Az államigazgatási és

felsőoktatási funkciók – 1948 óta – a peremvárosi gyűrű egyik gyöngyszemében, a rangos hivatalnokok és jómódú
üzletemberek által is szívesen lakott Quezon Cityben tömörülnek.[5]

Az ország középső részén Cebu City tölt be néhány szigetre kiterjedő felsőfokú központi szerepkört.

Képek a kultúráról
Kulturális világörökség [ szerkesztés ]
 (1 / 15)
Bővebben: A Fülöp-szigetek világörökségi helyszínei

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti az alábbiakat:

A Fülöp-szigetek barokk templomai Manila, Santa Maria, Paoay és Magao

városokban
A Fülöp-szigeteki Kordillerák rizsteraszai
Vigan történelmi városa

Művészet [ szerkesztés ]

Tánc [ szerkesztés ]

Fő néptáncok az országban:[25]

Itik-Itik [1]
Tinikling (bambuszrúd-tánc)
Sayaw sa Bangko [2]
Binasuan [3]
Pandanggo sa Ilaw [4]
Pandanggo Oasiwas [5]
Maglalatik
Kuratsa [6]
La Jota Moncadeña [7] spanyol eredetű
Kappa Malong-Malong,[8] muszlim befolyású tánc
Habanera Botolena, [9] flamenco befolyású tánc
Pantomina [10]
Cariñosa, flörtölős tánc
Surtido [11]
Singkil [12]
Polkabal [13]

Szokások, hagyományok [ szerkesztés ]

A tájegységenként eltérő vallásúak között különbözőek a szokások. Legnagyobb különbség főleg a falvakban és a muzulmán
többség által lakott helyeken jelentkezik. Ha velük létesítünk kapcsolatot, ajánlatos ügyelni az eltérő társadalmi szokásokra,
étrendi tilalmakra és a nők szerepére.

Gasztronómia [ szerkesztés ]

A gasztronómiában igencsak megjelenik az amerikai hatás, ugyanis mindenfelé találhatunk gyors-éttermeket. Bár a
választék igencsak bő, ugyanis a McDonald's és BurgerKing mellett megtalálható a helyi szájízre specializálódott Fülöp-
szigeteki Jollibee is, vagy a kínai ízeket preferáló ChowKing. Utcai árusokkal is gyakran szembetalálkozhatunk, akiktől
mindenféle érdekességet és finomságot vehetünk. Ilyen például a grillezett/sült banán, vagy az úgynevezett „balut penoy”,
ami tulajdonképpen főtt kacsatojás. Egzotikuma az, hogy a kis kacsamagzat már kifejlődőben van, amikor elkészítik, így
fogyasztáskor a kiskacsát a tojás közepében találjuk. Igen népszerű a lila fagyi fogyasztása, ami attól különleges, hogy nem
mesterséges ételszínezéket tartalmaz, hanem az „ube” nevű burgonyaszerű növénytől kapja élénk, jellegzetes színét. Nagy
számban fogyasztanak rizs-, illetve tésztaféléket (például pancit). Népszerű ételek még a tengeri élőlényekből készített
fogások (hal, rák, garnélarák szósz). A citrom és a lime Fülöp-szigeteki megfelelője a calamansi. Előszeretettel ízesítik vele
ételeiket, szószaikat, italaikat is. A Fülöp-szigetek a legnagyobb sörfogyasztó országok közé tartozik. Kifejezetten büszkék
hazai sörmárkáikra (Red Horse, San Miguel).

Ünnepek [ szerkesztés ]

Nemzeti ünnepek:

Január 1. - Újév
Jan./Feb. - Kínai újév (nem ünnep, csak munkaszüneti nap)
Márc./Ápr. – Húsvét
Április 9. - Bataan-emléknap (Araw ng Kagitingan)
Május 1. - A munka ünnepe
Június 12. - Nemzeti ünnep - a függetlenség napja (1898)
Augusztus 21. - Ninoy Aquino-nap (Benigno Aquino emléknapja)
Augusztus utolsó hétfője - Hősök napja[26]
November 1. - Mindenszentek
November 30. - Bonifacio-emléknap (Andrés Bonifacio, nemzeti hős)
December 25. - Karácsony
December 30. - Rizal-emléknap

Ezeken kívül még több munkaszüneti és regionális ünnepnap létezik. Public holidays in the Phillippines

Turizmus [ szerkesztés ]

Az utazási és idegenforgalmi ágazat jelentős szerepet játszik a gazdaságban, amely Képek

2013-ban 7,1%-kal járult hozzá a Fülöp-szigeteki GDP-hez, és 1 226 500  (1 / 11)
munkahelyet teremtett, illetve az összes foglalkoztatás 3,2%-át adta. A 2014
januárjától júniusig tartó időszakban 2 433 428 nemzetközi látogató érkezett, ami
2,22%-kal magasabb 2013 azonos időszakához képest. Látogatók megosztását
tekintve Dél-Korea, Kína és Japán 58,78%-ot, az amerikai kontinens 19,28%-ot, míg
Európa 10,64%-ot tett ki.

Az ország egyik legfontosabb turisztikai látványossága a gazdag biológiai

sokfélesége a strandokkal, a hegyekkel, az esőerdőkkel, a szigetekkel és
búvárkodási lehetőségekkel, melyek egyben a legnépszerűbb turisztikai célpontok is egyben. A szigetcsoport mintegy 7 500
szigetet tartalmaz, a Fülöp-szigeteken számos strand, barlang és más sziklaalakzat fellehető.

A legfőbb attrakciók Boracay fehér homokos strandjai. Boracay világos fehér homokos strandokkal rendelkezik, és 2012-ben
a Travel + Leisure a világ legjobb szigetévé nyilvánította. Emellett kiemelkednek a Banauei rizsteraszok Ifugao városában, a
Vigan, Ilocos Sur tartomány fővárosa, Bohol szigetén emelkedő Csokoládé-dombok, a Cebu és a Tubbataha-zátony Tengeri
Nemzeti Park a Viszajan-szigeteken.

Az idegenforgalmi ágazat irányításáért és támogatásáért az Idegenforgalmi Minisztérium felelős.

Főbb látnivalók [ szerkesztés ]

Manila, Makati
Luzon: Baguio, Vigan, rizsteraszok (Ifugao), Mayon-vulkán, Hundred Islands Nemzeti Park
Cebu City
Bohol: Csokoládé-hegyek, Alona tengerpartja (Panglao)
Palawan: Puerto-Princesa Föld Alatti Folyó Nemzeti Park, El Nido, tengeri világ
Sulu-tenger: Tubbataha Reefs (Tubbataha-zátony Nemzeti Park)
Boracay: tengerpart

Oltások [ szerkesztés ]

Javasolt oltások a Fülöp-szigetekre utazóknak:

Hastífusz
Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
Veszettség

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sárgaláz

Sport [ szerkesztés ]

A kosárlabda, ökölvívás, röplabda, labdarúgás, tollaslabda, karate, taekwondo, biliárd és a sakk népszerű sportágak.