nem vagy bejelentkezve vitalap közreműködések fiók létrehozása bejelentkezés

szócikk vitalap olvasás szerkesztés laptörténet Keresés a Wikipédián

Dánia [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kezdőlap Dánia (dánul: Danmark), vagy hivatalos nevén a Dán Királyság (dánul:
Tartalom
Kongeriget Danmark), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország a Dán Királyság
Kiemelt szócikkek
Jylland félszigeten, valamint több mint 400 kisebb-nagyobb szigeten (melyek
Friss változtatások Kongeriget Danmark (dán)
Lap találomra közülük csak 76 lakott) fekszik az Északi- és a Balti-tengeren. Szárazföldi
Tudakozó határa délen Németországgal, míg tengeri határokon keresztül északon
Norvégiával, keleten pedig Svédországgal van. A Dán Királyság magába
Részvétel
foglalja az Atlanti-óceánon található két autonóm területet, Grönlandot és a
Kezdőknek Feröer-szigeteket. A Hans-sziget révén határos Kanadával. Dánia területe
Segítség
43 094 négyzetkilométer, amivel a világ 133. és az Európai Unió 22.
Közösségi portál
legnagyobb országa, egyúttal Észak-Európa legkisebb állama. Dánia a világ Dánia zászlaja
Kapcsolatfelvétel
Adományok egyik legrégebbi királyságaként, 1849. június 5-e óta számít alkotmányos
Dánia címere
monarchiának és parlamentáris demokráciának, felváltva ezzel az abszolút
Eszközök Nemzeti mottó: Guds hjælp, Folkets
monarchia rendszerét. Jelenlegi uralkodója és államfője II. Margit királynő. A
kærlighed, Danmarks styrke (Isten
Mi hivatkozik erre? kormány és a nemzeti parlament, azaz a Folketing, az ország fővárosában
segítsége, az emberek szeretete, Dánia
Kapcsolódó egyben legnagyobb városában, Koppenhágában (dánul: København) ülésezik, ereje)
változtatások
Speciális lapok ami egyben a legfontosabb kereskedelmi központja Dániának. További Nemzeti himnusz: Der er et yndigt land
Hivatkozás erre a nagyobb településnek számít még Aarhus, Odense, Aalborg és Esbjerg is. (Ez egy gyönyörű ország)
változatra
1:20
Lapinformációk Az ország 1973 óta tagja az Európai Uniónak és a schengeni övezetnek,
Hogyan hivatkozz erre a valamint a NATO, az Északi Tanácsnak, az OECD, az EBESZ és az ENSZ Kong Kristian (királyi himnusz)
lapra?
tagja is. Az ország lakossága részesül a skandináv szociális rendszerből, 1:11
Wikidata-adatlap
amely finanszírozza az állampolgárai számára a társadalombiztosítást, az
Nyomtatás/exportálás egészségügyi szolgáltatásokat és az oktatást. A skandináv országokhoz
Könyv készítése hasonlóan Dánia is előkelő helyet foglal el számos nemzetközi felmérésben,
Letöltés PDF-ként amely az oktatást, az emberi fejlettséget, a szabadságjogokat és az
Nyomtatható változat egyenlőséget is érinti. A jövedelmi egyenlőség tekintetében az első helyet
foglalja el, továbbá itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a
Társlapok
világon, valamint gyakran rangsorolják úgy, mint a világ legboldogabb
Wikimédia Commons
országa.[3][4] Egy 2008-as felmérés alapján Új-Zéland mellett itt a legkisebb a
Wikihírek
korrupció a világon.[5]
Más nyelveken
Tartalomjegyzék [elrejtés]
English
1 Földrajz
Dansk Fővárosa Koppenhága
1.1 Vízrajz
Deutsch é. sz. 55° 40′ 34″, k. h. 12° 34′ 08″
Føroyskt 1.2 Éghajlat
Legnagyobb Koppenhága
Français 1.3 Élővilág, természetvédelem
város
Hrvatski 1.4 Nemzeti parkok
Română 2 Történelem Államforma monarchia
Slovenčina 3 Államszervezet és közigazgatás Vezetők
Slovenščina
3.1 Alkotmány, államforma Királynő II. Margit
267 további 3.2 Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás Miniszterelnök Mette Frederiksen
3.3 Közigazgatási beosztás Hivatalos nyelv dán
Hivatkozások
szerkesztése 3.4 Védelmi rendszer
Beszélt nyelvek fríz, grönlandi, feröeri,
4 Népesség izlandi, norvég, svéd,
4.1 Általános adatok német
4.2 Népességének változása
Kalmari unió 1397. június 17.
4.3 Etnikumok
Dánia– 1523. június 6.
4.4 Legnagyobb települések
Norvégia
4.5 Nyelv
Alkotmányos 1849. június 5.
4.6 Vallási megoszlás
monarchia
5 Gazdaság
Dán Királyság 1948. március 24.
5.1 Mezőgazdaság
5.2 Ipar Elődállamok Dánia-Norvégia
5.3 Kereskedelem
EU-csatlakozás 1973. január 1.
6 Infrastruktúra
Tagság Lista [kinyit]
6.1 Közlekedés
6.1.1 Vasút Népesség
6.1.2 Légi Népszámlálás 5 827 463 fő
6.1.3 Vízi szerint (2019. okt. 1.)[1] +/-
6.1.4 Közút Rangsorban 130.
6.2 Közművek Népsűrűség 137,39 fő/km²
6.3 Távközlés
GDP
7 Kultúra
Összes 370 milliárd USD (34.)
7.1 Oktatás
PPP: 299 milliárd $
7.2 Művészetek
Egy főre jutó 63 829 $ (6.)
7.2.1 Irodalom
PPP: 51 643 $
7.2.2 Zene
HDI (2018) 0,930 (11.) – magas
7.2.3 Film
7.3 Gasztronómia Gini- 27,5
index (2019)
8 Ünnepek
9 Turizmus Földrajzi adatok
9.1 Látnivalók Terület 42,933 km²
10 Sport
Rangsorban 130.
10.1 Olimpia
Víz 1,62[2]%
10.2 Labdarúgás
Időzóna CET (UTC+1)
11 Jegyzetek
CEST (UTC+2)
12 Források
13 További információk Egyéb adatok [kinyit]
13.1 Hivatalos Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett
13.2 Általános található „[kinyit]” hivatkozásra.
14 Kapcsolódó szócikkek A Wikimédia Commons tartalmaz Dán
Királyság témájú médiaállományokat.

Földrajz [ szerkesztés ]

Lásd még: a Dánia földrajza, valamint a Grönland- és a Feröer-szigetek földrajza cikkeket

Dánia Észak-Európában, a Jylland félszigeten és további 443 szigeten terül el,

amelyek közül mindössze 76 lakott. A három legnagyobb szigetet Sjælland, Fyn
és Bornholm jelentik. A kisebb-nagyobb szigetek túlnyomó részt a Balti-
tengerben találhatók, míg a nyugati, Északi-tengeri partszakasz szigetektől
mentesebb vízterület. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze a szárazfölddel,
ilyen például a Svédországot a Sjælland szigettel az Öresund tengerszoroson át
összekötő Øresund híd. A hidakon kívül a szigetek között kompok vagy
kisrepülőgépek is biztosítják az összeköttetést. Az ország szárazföldön csak
Németországgal határos 68 kilométer hosszan,[2] szomszédos országának
Műholdfelvétel a Jylland félszigetről és a
sorolják még a tőle északkeletre lévő Svédországot és a tőle északra fekvő
Balti-tenger szigeteiről, a jobb felső
Norvégiát. sarokban pedig Svédország déli része
Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb
pontja az Yding Skovhøj (172,54 m), legmagasabb természetes kiemelkedése a Møllehøj (170,86 m),[6] az átlagos
tengerszint feletti magasság 31 m. A dán fennhatóság alá tartozó Grönland legmagasabb pontja a 3700 m magas
Gunnbjorn-hegy. Legmélyebb pontja (Lammefjord) 7 méterrel fekszik a tenger szintje alatt. A vízfelület nagysága 700 km², az
ország területének 1,62%-a.[2]

Vízrajz [ szerkesztés ]

Az ország partvonala erősen tagolt, hossza több mint 8750 km.[7] Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való
távolsága meghaladná az 52 km-t. Az ország területe nem határozható meg pontosan, mivel az erózió folyamatosan alakítja
a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1–2 m
magas árapály miatt 10 km széles az árapálysíkság. Legfőbb folyója a Gudena.

Éghajlat [ szerkesztés ]
Lásd még: Dánia hőmérsékleti rekordjainak listája

Éghajlata a mérsékelt éghajlati övbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek
(16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a
legesősebbek.[2][8]

Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap
fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.[9]

Élővilág, természetvédelem [ szerkesztés ]

Dánia természetes növénytakarója: vegyes (lombhullató és tűlevelű fajokat egyaránt tartalmazó) erdők. Az intenzív
növénytermesztés miatt ebből kevés maradt.

Többféle környezeti veszéllyel kell szembenézni Dániának:

a levegő szennyeződése, különösen a járműforgalom és a hőerőművek károsanyag-kibocsátása miatt

az Északi-tenger elszennyeződése nitrogénnel és foszforral
az ivóvíz és a talajvíz elszennyeződése az állattenyésztés és a növényvédő szerek miatt.

A dán kormány csatlakozott több nemzetközi egyezményhez, hogy gátolja a környezet leromlását és a globális
felmelegedést.

Nemzeti parkok [ szerkesztés ]

Északkelet-grönlandi Nemzeti Park

Történelem [ szerkesztés ]

Bővebben: Dánia történelme

Bővebben: Dánia társadalma a középkorban

A mai Dánia területe a régészeti emlékek tanúsága szerint kb. Kr. e. 12 500 óta folyamatosan
lakott; a földművelés Kr. e. 3900 körül kezdődött.[10] A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat
tartottak fenn az itteni népességgel.

A dánok elődei 1-400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek
Britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700
körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán
várost, Ribét is.

A 8. századtól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven

A koppenhágai Szent ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking
Kereszt templom felfedezők bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is
elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is
(róluk kapta például a nevét Normandia). A dánok II. Knut dán király (1016–1035) királysága alatt uralták a legnagyobb
területet Észak-Európában (Dánia, Dél-Svédország, Norvégia, Anglia).

Kereskedelmi útvonalakat szerveztek Grönlandtól az orosz folyók közbeiktatásával egészen Konstantinápolyig. 9. századi
frank források (pl. Notker Balbulus műve) bizonyítják először a dánok létezését. Ezek egy Gudfred nevű királyról számolnak
be, aki a mai Holstein területén jelent meg egy flottával, majd diplomáciai tárgyalásokat folytatott a frankokkal. 808-ban
Gudfred megtámadta az abodritákat és elfoglalta Reric városát.

A dánokat 965-ben I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre.

A késő középkorban a dán királyok uralták Skånelandot (Skåne, Blekinge és Halland tartományok), Dán Észtországot,
valamint az észak-németországi Schleswig és Holstein hercegségeket. 1397-ben Dánia a kalmari unióban egy korona alatt
egyesült Svédországgal és Norvégiával, ami 1523-ban Svédország kilépésével felbomlott. A reformáció 1536-ban érte el
Dániát: az ország evangélikus lett. Ugyanebben az évben unióra lépett Norvégiával.

Az ezt követő két és fél évszázad folyamatos háborúskodást hozott Svédországgal. Az 1658-as Roskildei béke nyomán
Skåneland Svédországhoz került. A Norvégiával való uniót az 1814-es Kieli béke bontotta fel, amikor Norvégia unióba lépett
Svédországgal (1905-ig). Dán uralom alatt maradt Grönland, Izland és Feröer. Távolabbi gyarmatai voltak Dán India 1620–
1869, Dán Aranypart (Ghána) 1658–1850 és Dán Nyugat-India (Amerikai Virgin-szigetek) 1671–1917 között.

A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és

az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én
alkotmányos monarchia lett.

A porosz–osztrák–dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett

mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély
nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek
köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette
Dánia semlegességét az első világháború alatt. A háborút követően
Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holsteint a győztes hatalmak, Alkotmányozó gyűlés 1848-ban,
de Dánia – félve a német irredentizmustól – ragaszkodott ahhoz, hogy Koppenhágában
népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról. Észak-Schleswigben 1920.
február 14-én[forrás?] tartottak népszavazást. A lakosság 75%-a Dánia mellett döntött, s ennek megfelelően Észak-
Schleswiget (Sønderjylland) még abban az évben visszacsatolták.

Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az
önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai
megszállás alatt volt a második világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt
tartóztatott le és internált a Gestapo.

1945 februárjában 12 000 magyar katona jelentősebb katonai kiképzés nélkül került Dániába, ahol átvették az innen az
orosz és a nyugati frontra átirányított német katonák helyét, és gyakorlatilag őrző feladatokat folytattak a német megszállók
parancsnoksága alatt. A megbízhatatlan szövetségesnek tartott magyaroknak a németek nem mertek fontos katonai
feladatokat adni: vasutakat és hidakat őriztek, néha pedig egyszerű munkaszolgálatos feladatokra küldték őket. 1945. április
22-én a Koppenhágában a Királyi Testőrség kaszárnyájában elszállásolt magyar katonák fellázadtak az azonnali frontra
küldő német parancs ellen. Órákon át ropogtak a fegyverek Koppenhága belvárosában a túlerőben lévő németek és a
gyengén felfegyverzett magyarok közt. A magyar csapatoknak májusban a dán-német határt átlépve ismét el kellett hagyniuk
Dániát. A haza felé vezető út több német fogolytáboron keresztül vezetett. Azok közül akiket Bornholm szigeten a szovjetek
"szabadítottak fel" csak kevesen tértek vissza Magyarországra a szovjet hadifogságból.[11]

A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széles körű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja
volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai
Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.

Kis mérete ellenére Dánia számtalan komoly hadi- és humanitárius akcióban vett részt, többek között az ENSZ- és NATO-
vezette műveletekben Cipruson, Bosznia és Hercegovinában, Koreában, Egyiptomban, Horvátországban, Koszovóban,
Etiópiában, Irakban, Afganisztánban és Szomáliában.

Államszervezet és közigazgatás [ szerkesztés ]

Alkotmány, államforma [ szerkesztés ]

A Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. A hatályos

alkotmány 1953. június 5-én lépett érvénybe; ekkortól egykamarás a parlament és
ez tette lehetővé azt is, hogy az államfő nő legyen.[2]

A jelenlegi államfő II. Margit királynő.

Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás [ szerkesztés ] A Christiansborg palota, a parlament

székháza
A végrehajtó hatalom elvileg az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány:
a miniszterelnök (Mette Frederiksen) és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a
törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek.

A parlament neve Folketing. 179 tagját az arányos többségi elven választják; 2-2
képviselőt Grönland és Feröer delegál. Parlamenti választásokat legalább négy
évente tartanak, de a miniszterelnök hamarabb is kiírhat választásokat. Az általános
választójog a 18 év feletti állampolgárokra vonatkozik.[2] Bizalmatlansági
szavazással a parlament visszahívhatja a kormányt.

2019 júniusa óta Mette Frederiksen, a baloldali szociáldemokrata párt tagja a A parlament (Folketing) ülésterme

miniszterelnök. A második világháború óta a legtöbb kormányt egyébként a

szociáldemokraták alkották, jóllehet befolyásuk sosem volt olyan erős, mint Svédországban.

A legfelsőbb bíróság tagjait az uralkodó nevezi ki élethosszig tartó pozíciójukba.[2]

Lásd még: Folketing

Közigazgatási beosztás [ szerkesztés ]

Bővebben: Dánia közigazgatása

2007. január 1-én lépett életbe Dániában a közigazgatási reform. Ennek keretében a 13
megyét 5 régió váltotta fel, és a községek száma 270-ről 98-ra csökkent (ezek vették át a
korábbi megyék feladatainak nagy részét).

Dánia régiói és székhelyeik:

Hovedstaden – Hillerød
A Dán Királyság
Midtjylland – Viborg
koronaékszerei
Nordjylland – Aalborg
Sjælland – Sorø
Syddanmark – Vejle

Dániához tartozik, de széles körű autonómiával bír két önkormányzattal rendelkező

terület (selvstyrende områder):

Feröer (dánul: 'Færøerne', feröeriül: 'Føroyar') – fővárosa Tórshavn A külügyi bizottság ülésterme a
Grönland (dánul: 'Grønland', grönlandi nyelven Kalaallit Nunaat – fővárosa Nuuk Folketingben
(dánul: 'Godthåb')

Feröer és Grönland 2-2 képviselőt küld a 179 tagú Folketingbe.

Védelmi rendszer [ szerkesztés ]

Dániában a férfiakra általános hadkötelezettség vonatkozik 18 éves kortól. A kezdeti kiképzés 4-12 hónap között változik a
specializációtól függően. A tartalékosokat a kiképzés után a mobilizációs egységekhez helyezik. A nők önkéntes szolgálatot
láthatnak el.

Az ország 1949 óta a NATO tagja. A honvédelmi kiadások a GDP 1,3%-át teszik ki.[2] Békeidőben a Dán Védelmi
Minisztérium kb. 33 000 embert alkalmaz. A hadsereg három legkomolyabb nemzetközi missziója Afganisztán (ISAF),
Koszovó (KFOR), és Libanon (UNIFIL). 2003 és 2007 között kb. 460 dán katona harcolt Irakban.[12]

Népesség [ szerkesztés ]

Általános adatok [ szerkesztés ]

Bővebben: Dánia népessége

Dánia lakossága 5 511 451 fő (2009. jan 1.)[13] +/-. A legfontosabb demográfiai

mutatók:

Teljes termékenységi arányszám: 1,74 (2009)

Népességnövekedési ráta: 0,28% (2009)
Születési ráta: 10,54 születés/1000 fő (2009)
Halálozási ráta: 10,25 halálozás/1000 fő (2008)
Csecsemőhalandósági ráta: 4,34 halálozás/1000 élve születés (2009)
A népesség növekedése 1961 és 2003
Születéskor várható életkor: 78,3 év (2009) között

Férfiak: 75,96 év
Nők: 80,78 év[2]

A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A Nagy-Bælttől keletre eső

országrész népsűrűsége 254 fő/km², míg a nyugati részé 91 fő/km². Dánia
Észak-Európa legsűrűbben lakott országa.

Népességének változása [ szerkesztés ] A Dániában élő külföldiek származási

országa 2003-ban

Etnikumok [ szerkesztés ]

Dánia népességének túlnyomó többsége skandináv származású. Népcsoportok: dán – 97%, német – 2%, egyéb skandináv
népek, török – 1%.

A bevándorlók és leszármazottaik aránya 2005-ben a népesség 8,5%-a.[14]

Legnagyobb települések [ szerkesztés ]

Bővebben: Dánia városai

Dánia népességének 87%-a városokban él.[2] A legnagyobb városok Sjællandon Koppenhága (1230728 fő), Jyllandon Århus
(259754 fő), Aalborg (123432 fő) és Esbjerg (71618 fő), Fyn szigetén pedig Odense (158678 fő).

Nyelv [ szerkesztés ]

A dán nyelvet mindenütt beszélik az országban. A német határ mentén a németet is ismerik (itt egy kis létszámú német
kisebbség is él), és sok dán folyékonyan beszéli az angolt is.[2]

Vallási megoszlás [ szerkesztés ]

2010. januári adatok szerint Dánia lakosságának 80,9%-a[15] az evangélikus Dán Népegyház (Den Danske Folkekirke) tagja.
A fennmaradó rész többsége (3%) más keresztény felekezetekhez – így más protestáns egyházakhoz, illetve a katolikus
egyházhoz – tartozik, míg a muszlimok aránya 2% körül van.[2] Dániában vallásszabadság van, és számos kisegyház és
más közösség létezik a népegyházon kívül.

Gazdaság [ szerkesztés ]

Dánia modern piacgazdaság, a Világgazdasági Fórum 2009–2010-es Gazdasági mutatók

listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa.[29] Korszerű [16]
GDP (nominális) 356,1 mrd $ (2020)
mezőgazdasággal (jelentős a tejelő és vágómarhatartás valamint a [17]
GDP növekedési 9,8% (2021 Q2)
gabonatermesztés), versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt
ráta
állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti
[18]
fizetőeszközzel büszkélkedhet; gazdasága nagyban függ a Egy főre jutó GDP 60 335 $ (2019)
külkereskedelemtől. Az ország nettó energia- és élelmiszerexportőr, (PPP)
[19]
fizetési mérlege pozitív és nettó külső adóssága nulla.[2] Jelentős a Államadósság 131,8 mrd € (2020)
105 000 km²-es tengeri terület is. [20]
Államadóssági 42,1% (2020)
Dánia nemzeti fizetőeszköze a dán korona (DKK, krone, tsz. kroner), ráta
[21]
amely az ERM II-es árfolyamrendszerben mozog. Infláció 3% (2021. október)
[22]
2015. január 19-én 0,15%-os csökkentést hajtott végre a jegybank Foglalkoztatottsági 66,5% (2021. szeptember)
mind betéti, mind pedig hitelezési rátáját tekintve.A dán jegybank ráta
2015. január 22-én 0,2%-ról 0,35%-ra csökkentette a betéti rátát, [23]
Munkanélküliségi 3,3% (2021. szeptember)
illetve hitelezési rátáját 0,05%-on állapította meg.[30] ráta
[24]
A dán gazdaságban jelentős a szakszervezetek szerepe: a Minimálbér Nincs törvényileg előírt,

foglalkoztatottak 75%-a tagja szakszervezetnek.[31] A legtöbb kötelező minimálbér.

szakszervezet ernyőszervezetekbe tömörül; a legnagyobb az LO, a Bérnövekedés -

Dán Szakszervezeti Konföderáció, bár egyre több munkavállaló üteme
marad kívül a szakszervezeteken vagy választ független Jegybanki - 0,6% (2021. szeptember) [25]
szakszervezetet. alapkamat
A szakszervezetek és a munkáltatók között együttműködés van: a [26]
SZJA 55,9% (2021)
szakszervezetek napi szinten részt vesznek a munkahelyek [27]
ÁFA (általános) 25% (2021)
menedzselésében, és képviselőik ott ülnek a legtöbb cég [28]
TAO 22% (2021)
igazgatótanácsában. A munkarend és munkabérek kérdései a
szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain dőlnek el, minimális
kormányzati beavatkozással. A munkanélküliségi ráta 2006 novemberében 3,6% volt
(98 211 fő), a munkaképes korúak száma 2 759 392 fő (2005).[32]

A dán kormány sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez

szükséges konvergencia-kritériumokat,[2] de a 2000. szeptemberi népszavazáson a
dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését.

Dánia a skandináv jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és

oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz
A Dán Nemzeti Bank székháza
minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet
nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális, mindenkit lefed.
Minden juttatást az egyén kap, így például a házas asszonyok jogai függetlenek a
férjüktől.

Az állam a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti

juttatások finanszírozásában, ezért a jóléti rendszerrel széles alapokon (például Szélfarm Koppenhága közelében
25%-os áfa[33]) nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő[34] adórendszer
párosul.

Mezőgazdaság [ szerkesztés ]

Mezőgazdasága kitűnik a legkorszerűbb agrotechnikán alapuló nagy termelékenységével és külföldön is jól értékesíthető
termékeivel. Az ország területének 61% mezőgazdasági terület (világviszonylatban kiemelkedő), 5% rét és legelő, 11% erdő,
23% beépített vagy terméketlen. A földek többsége 10-50 hektáros családi gazdaságok kezében van. A növénytermesztés
szinte teljes egészében az állattenyésztés igényeit szolgálja. Legfontosabb termesztett növények: árpa, burgonya, rozs,
valamint főként a déli területeken a búza és cukorrépa. A belterjes, gépesített istállózó állattenyésztés vezető ága, a
szarvasmarha-tenyésztés tejgazdálkodással párosul. Az iparszerű baromfinevelésből származó hús és tojás is fontos
exportcikk.[35]

Ipar [ szerkesztés ]

Szénhidrogén-bányászat, kőolajfinomítás, gépipar, hajógyártás, vegyipar, cementgyártás, porcelángyártás, élelmiszeripar. A

gépiparhoz a kevés nyersanyagot, de jelentős tőkeberuházást és szakképzettséget kívánó gyártmányok egész sora
csatlakozott (pl. műszerek, háztartási gépek, számítógépek, elektrotechnikai, elektronikai és híradástechnikai termékek).[35]

Kereskedelem [ szerkesztés ]

Külkereskedelme többletet mutat.

Exporttermékek: gépek és járművek, élelmiszer, vegyipari termékek, nyersanyagok

Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, energia, nyersanyag, vasérc, acél

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben :[36]

Export:  Németország 15,5%,  Svédország 11,6%, Egyesült Királyság 8,2%, Egyesült Államok 7,5%, Norvégia
6%, Kína 4,4%, Hollandia 4,4%
Import:  Németország 21,3%,  Svédország 11,9%, Hollandia 7,8%, Kína 7,1%, Norvégia 6,3%, Lengyelország 4%

Infrastruktúra [ szerkesztés ]

Közlekedés [ szerkesztés ]

Vasút [ szerkesztés ]
Bővebben: Dánia vasúti közlekedése

A legnagyobb vasúti szolgáltatók a személyszállításban a Danske Statsbaner (Dán

Államvasutak), a teherszállításban a Railion. A 2644 km hosszú pályahálózatot (melyből
636 km villamosított)[2] a Banedanmark kezeli. Koppenhága egy kisebb metróhálózattal
és egy kiterjedt S-tog (elővárosi vasút) hálózattal rendelkezik.

Légi [ szerkesztés ]

Dánia (és egyben Svédország és Norvégia) nemzeti légitársasága a Scandinavian

Airlines System (SAS). Az ország legnagyobb repülőtere a Koppenhágai repülőtér,
amely egyben Észak-Európa legforgalmasabb légi csomópontja is. Az országban Dánia autópályái
[2]
összesen 92 repülőtér található, ebből 28 rendelkezik burkolt kifutópályával.

Vízi [ szerkesztés ]

A feröeri kompjáratot a Smyril Line üzemelteti, a többi kompot nagyrészt a DFDS (az
Egyesült Királyság és Norvégia felé) és a Scandlines (Svédország és Németország
irányába). A belvízi hajózóutak hossza 400 km.[2] Kikötők száma 12. Az Øresund híd

A Koppenhága-Malmö Kikötő a két nemzet két városának közös kikötői hatósága.

Közút [ szerkesztés ]

A közúthálózat 72 363 km, ami magában foglal 1032 km gyorsforgalmi utat is.[2] A

magas regisztrációs adó (180%) és hozzáadottérték-adó (25%), továbbá a világ
legnagyobb jövedelemadórátája következtében az új autók rendkívül drágák. Az adó
célja az autók számának korlátozása.

2007-ben a kormány a környezetbarátabb autózás érdekében enyhén csökkentette a A kerékpár népszerű közlekedési
magas futásteljesítményű autók adóját. Ennek kis hatása volt, ráadásul 2008-ban eszköz a településeken
megnőtt az öreg, kevéssé üzemanyagtakarékos németországi autók importja.

Az utóbbi évtizedekben hatalmas befektetéssel közúti és vasúti összeköttetést teremtettek Fyn és Sjælland (Nagy-Bælt híd),
valamint Sjælland és a svédországi Malmö között (Øresund híd).

Közművek [ szerkesztés ]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Távközlés [ szerkesztés ]

Dánia kiváló telekommunikációs hálózattal rendelkezik. A belföldi hálózat gerincét földkábelek, tenger alatti kábelek és
mikrohullámú rádiókapcsolatok alkotják. A használatban lévő távbeszélő-fővonalak száma 2,824 millió (2007). A nemzetközi
kapcsolatot számos tenger alatti optikai kábel biztosítja Kanada, Feröer, Németország, Izland, Hollandia, Norvégia,
Lengyelország, Oroszország, Svédország és az Egyesült Királyság felé. Négy mobilkommunikációs hálózat van az
országban; a használatban lévő előfizetések száma 6,243 millió (2007).[2]

Az internet-használók száma: 5 424 169. (2016).[37]

Kultúra [ szerkesztés ]

Bővebben: Dán kultúra A sorozat témája a

Bővebben: Dánia világörökségi helyszínei
dán kultúra
Oktatás [ szerkesztés ]

Oktatási rendszere fejlett. A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is

ingyenesen hozzáférhető. Átlagosan egy évfolyam 80,3%-a végzi el a
középiskolát, és 44,5%-a fejezi be a felsőfokú képzést.[38] Történelem
Nyelv
Az általános iskola elnevezése „den Danske Folkeskole” (dán népiskola); itt 0-10.
osztályok indulnak, melyek közül az 1-9. kötelező.[38] Az iskolákat az Művészet [kinyit]

önkormányzatok tartják fenn, de vannak magániskolák is, például a Waldorf- Egyéb [kinyit]
iskolák. Híres dánok [kinyit]
m · v · sz
A legsajátosabb iskolatípus az „Efterskole” (utóiskola), amely egy szabadon
választható oktatási forma. Ez nagyjából egy bentlakásos iskolának felel meg,
azzal a különbséggel, hogy általában egy-egy területre (például sport vagy nyelvek) koncentrál, és a tanulók számára
nagyobb szabadságot biztosít. Általában egy évre (többnyire 9. vagy 10. évfolyamban) iratkoznak be ide.

Az oktatáshoz való egyik legfontosabb dán hozzájárulás a „folkehøjskole” (népfőiskola) intézménye, amelyet N. F. S.
Grundtvig vezetett be a 19. században.[39] Ez az oktatási forma a tesztek és osztályzás helyett a közösségi tanulásra, a
felfedezésre és a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. A gimnázium után sokan hallgatnak néhány hónapig népfőiskolát, de a
népfőiskola az élethosszig tartó tanulásnak is fontos bázisa.

Dániában szívesen látják a külföldi, így a magyar diákokat is. Minden uniós
állampolgár ingyenesen tanulhat az ország felsőoktatási rendszerében.[40]

Művészetek [ szerkesztés ]

Dániában három világörökségi helyszín található: Jelling viking emlékei: a rúnakövek Koppenhága, Nyhavn
és a templom; a roskildei székesegyház; valamint a Kronborg-kastély Helsingørnél.
(Dániához tartozik a grönlandi Ilulissat-jégfjord is.)

Irodalom [ szerkesztés ]

A dán irodalom világszerte ismert képviselője Hans Christian Andersen, aki

elsősorban meséiről ismert (például A király új ruhája, A kis gyufaáruslány vagy A rút
kiskacsa). Közismert még a norvég születésű Ludvig Holberg, valamint Karen
Blixen, Jeppe Aakjaer. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1917-ben megosztva Karl Adolph
Gjellerup és Henrik Pontoppidan, 1944-ben pedig Johannes Vilhelm Jensen.
A koppenhágai Operaház
A híres egzisztencialista filozófus, Søren Kierkegaard íróként is nagy
népszerűségnek örvend.

A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplője: Hamlet, a dán királyfi.

Zene [ szerkesztés ]
Bővebben: Dánia az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Dánia zenei életére nagy befolyással volt a német zene, amelyet olyan híres
zeneszerzők életműve is bizonyít, mint Heinrich Schütz, aki hosszú ideig királyi
főkarmester volt Koppenhágában, vagy Dietrich Buxtehude, aki több évig orgonista
volt Helsingørben. A 19. században kezdtek el kialakulni a dán zene
jellegzetességei, elsősorban Johann Peter Emilius Hartmann és Niels Wilhelm Gade
keze alatt. A századfordulón működött Carl Nielsen, akinek operáit és szimfóniáit
világszerte játsszák. A könnyűzenei színpadok népszerű vendége a Nephew, vagy a
Safri Duo popegyüttes
Metallica együttes dobosa, Lars Ulrich. Dánia eddig három alkalommal nyerte meg
az Eurovíziós Dalfesztivált, 1963-ban, 2000-ben és 2013-ban.

Film [ szerkesztés ]

Dánia a némafilm korszakában a világ negyedik film nagyhatalma volt az Egyesült Államok, Németország és Franciaország
után. A hangosfilm megjelenésével elvesztette ezt a pozícióját, de az 1990-es évektől kezdve a Lars von Trier nevével
fémjelezett Dogma 95 mozgalom hatására újra a mozibajárók figyelmének középpontjába került. Lars von Trier-en kívül
világszerte ismert és elismert dán rendezők: Carl Theodor Dreyer, Thomas Vinterberg, Nicolas Winding Refn és Susanne
Bier. Világszerte ismert dán színészek: Mads Mikkelsen, Nikolaj Coster-Waldau és Sidse Babett Knudsen.

Gasztronómia [ szerkesztés ]

Dánia nemzeti étele a smørrebrød (gazdagon megrakott rozskenyér-szendvics), a dán húsgombóc (Frikadeller), dán
sertéssült (Skipperlabskovs) és a dán hurka (Pølse). Ezenkívül igen sokféle különböző halételt fogyasztanak. Hagyományos
desszertjeik a különféle gyümölcsszószok (frugtgrød). Igen híresek a dán sörök, különösen a Carlsberg, a Tuborg és a Faxe.

Ünnepek [ szerkesztés ]

Január 1. – Újév
Április 16. – II. Margit királynő születésnapja
Június 5. – Az alkotmány napja
December 25. – Karácsony

Turizmus [ szerkesztés ]

Dánia Skandinávia második leglátogatottabb országa Svédország után: 2006-ban

4,7 millió látogató kereste fel.[41]

A legkedveltebb turisztikai látnivalók Sjælland és Fyn szigetén találhatók, ezenkívül

számos kisebb sziget nyújt még a természetjáróknak kiváló kirándulási lehetőséget.

Látnivalók [ szerkesztés ]

Århus: Den Gamle By (Óváros), Dóm

A koppenhágai Tivoli
Aalborg: Ålborghus, Heiliggeistkloster (1437)
szórakozónegyed
Billund: Legoland
Helsingør: a Marienlyst-kastély és a Kronborg-kastély (Hamlet vára, a
világörökség része)
Hirtshals: Európa legnagyobb tengeri akváriuma
Jelling: Jelling viking emlékei (a világörökség része)
Koppenhága: Tivoli, Amalienborg (királyi palota), kikötő
Lyø szigetének hagyományőrző falvai
Odense: Andersen szülőháza, Den Fynske Landsby skanzen
Ribe: 12. századi óváros (Dóm, városháza, domonkos kolostor) Kronborg-kastély, Hamlet híres vára

Roskilde: Roskildei székesegyház (a világörökség része), Roskilde-fesztivál

Sønderborg: bányamúzeum, a város melletti Dybbøl falu az 1864-es csatavesztés nemzeti emlékhelye, malma Dánia
nemzeti jelképe.
Skagerrak tengerparti homokdűnéi
Skagen: a Skagenmaler impresszionista művésztelep múzeuma
Ærøskøbing: óváros és gótikus templom (Europa Nostra-díj, 2002)

Sport [ szerkesztés ]

A legnépszerűbb sportok Dániában a labdarúgás és a kézilabda. A női kézilabda-

csapat 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben is olimpiát nyert.

A hosszú partszakasz kiváló lehetőséget nyújt a vitorlázáshoz és más

vízisportokhoz. A Sjælland körüli regatta egy Helsingørből induló, 2-3 napig tartó
vitorlásverseny.

A sík terület miatt a kerékpározás is rendkívül népszerű. Koppenhága fejlett

kerékpárúthálózattal rendelkezik, és a mindennapi közlekedésben is nagy a
kerékpárhasználat aránya, amit a „kerékpárosok városa” márkanévvel is
Kivetítőn focimeccset néző tömeg
erősítenek.[42] Koppenhágában

A dán sportolók tollaslabdában is a világ élvonalához tartoznak;[43][44] a sportágat

becslések szerint négy-ötszázezren űzik az országban.[45]

Olimpia [ szerkesztés ]

Dánia eddig 41-szer nyert az olimpiai játékok alatt. A legeredményesebb sportág a vitorlázás.

Bővebben: Dánia az olimpiai játékokon

Labdarúgás [ szerkesztés ]
Bővebben: Dán labdarúgó-válogatott és Dán női labdarúgó-válogatott

A Dán labdarúgó-válogatott igen eredményes csapat. Fontosabb eredményeik:

Európa-bajnokság:
Caroline Wozniacki
Aranyérem: 1992 teniszezőnő
Olimpia:
Aranyérem: 1906
Ezüstérem: 1908, 1912

Jegyzetek [ szerkesztés ]

1. ↑ Folketal den 1. i kvartalet efter civilstand, alder, tid, 24. ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage

område och køn 25. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/denmark/indicators
2. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Denmark (angol 26. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/denmark/indicators
nyelven). The World Factbook. CIA. [2015. szeptember 18-i 27. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/denmark/sales-tax-
dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. rate
július 15.) 28. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/denmark/indicators
3. ↑ Bill Weir, Sylvia Johnson: Great Danes: The Geography 29. ↑ A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk
of Happiness (angol nyelven). ABC News, 2007. január 8. (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8.
(Hozzáférés: 2008. április 4.) (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
4. ↑ Inotai Edit: A dánok tudnak élni . Népszabadság, 30. ↑ Másodjára vágtak kamatot a héten a dánok .
2008. március 31. (Hozzáférés: 2008. április 4.) portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
5. ↑ 2008 Corruption Perceptions Index (angol nyelven). 31. ↑ Workers and bosses: Friends or foes? , International
Transparency International. [2009. március 11-i dátummal az Herald Tribune, 2005. január 11. (letöltve: 2007. január 13.)
eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 16.) 32. ↑ Labour Market Archiválva 2019. május 15-i
[halott link ],
6. ↑ Højeste punkter og steder Kort & dátummal a Wayback Machine-ben, Danmarks Statistik
Matrikelstyrelsen (letöltve: 2007. május 5.) (letöltve: 2007. január 13.)
7. ↑ [1] 33. ↑ Section 10: VAT, payroll tax and environmental taxes
8. ↑ Climate Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Archiválva 2007. március 7-i dátummal a Wayback
Wayback Machine-ben, Denmark.dk - The Official Window Machine-ben, Skatteministeriet, 2007. január 31. (letöltve:
(letöltve: 2007. január 13.) 2007. február 26.)
9. ↑ Copenhagen, Denmark - Sunrise, sunset, dawn and 34. ↑ Progression in the income tax system Archiválva
dusk times , Gaisma.com (letöltve: 2007. január 13.) 2007. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben,
10. ↑ Poul Otto Nielsen: Denmark: History, Prehistory . Skatteministeriet, 2006. március 21. (letöltve: 2007. február
Royal Danish Ministry of Foreign Affairs, 2003. május. [2005. 26.)
november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. 35. ↑ a b Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó,
(Hozzáférés: 2006. május 1.) 2007.
11. ↑ Søren Peder Sørensen (2012. május 11.). Magyar 36. ↑ Archivált másolat . [2015. szeptember 18-i dátummal
katonák Dániában . (Hozzáférés ideje: 2014. február 28.) az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 24.)
12. ↑ „Denmark to pull troops from Iraq”, BBC 37. ↑ CIA - The World Factbook . [2019. június 9-i
Newsdate=2007-02-21 (angol nyelvű)  dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020.
13. ↑ Quarterly Population (ultimo) (angol nyelven). július 15.)
Statistics Denmark. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.) 38. ↑ a b The Danish Education System Archiválva
14. ↑ Flere indvandrere fra de nye EU-lande (in: Nyt fra 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben,
Danmarks Statistik, Nr. 478), Danmarks Statistik, 2005. CIRIUS, 2006 (letöltve: 2007. február 26.)
november 8. (letöltve: 2007. január 13.) 39. ↑ Folk High Schools Archiválva 2006. október 10-i
15. ↑ Vallás – Statisztika (dán nyelven). [2012. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Ministry of Science
dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. Technology and Innovation (letöltve: 2007. február 27.)
szeptember 14.) 40. ↑ SCEDA - Scandinavian Education
[halott link ]
16. ↑ Agency
https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD? 41. ↑ Demand remains firm despite uncertainities (angol
locations=DK nyelven). UNWTO World Tourism Barometer. World Tourism
17. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/denmark/gdp-growth- Organization, 2008. június. [2016. március 6-i dátummal az
annual eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 16.)
18. ↑ 42. ↑ City of Cyclists Archiválva 2007. augusztus 30-i
https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD? dátummal a Wayback Machine-ben, Københavns Kommune
locations=DK&view=chart%2C (letöltve: 2007. február 28.)
19. ↑ https://countryeconomy.com/national-debt/denmark 43. ↑ BWF World Ranking Archiválva
20. ↑ https://countryeconomy.com/national-debt/denmark 2007. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben,
21. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/denmark/inflation- International Badminton Federation, 2007. február 22.
cpi (letöltve: 2007. február 28.)

22. ↑ 44. ↑ European Ranking Archiválva 2007. február 19-i

https://hu.tradingeconomics.com/denmark/employment- dátummal a Wayback Machine-ben, Badminton Europe,
rate 2007. február 22. (letöltve: 2007. február 28.)
23. ↑ 45. ↑ Badminton in Denmark Archiválva
https://hu.tradingeconomics.com/denmark/unemployment- 2007. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben,
rate Danmarks Badminton Forbund (letöltve: 2007. február 28.)

Források [ szerkesztés ]

Erik Kjersgaard: Eine Geschichte Dänemarks. Koppenhága, külügyminisztérium, 1974.

A. Sz. Kan: A skandináv országok története Dánia, Norvégia, Svédország. Budapest, Kossuth Kiadó, 1976. ISBN 963-09-
0565-5
Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk [ szerkesztés ]

A Wikimédia Commons tartalmaz

Hivatalos [ szerkesztés ]
Dánia témájú médiaállományokat.
Dán Királyság – hivatalos honlap (angol, részben német, francia,
spanyol is)
Visit Denmark – hivatalos turisztikai honlap (angol, német, spanyol,
olasz)
Dán Statisztikai Hivatal (angol)

Általános [ szerkesztés ]

Szűcs R. Gábor: Dánia, Változó Világ 34., Budapest 2004.

Komlós Attila: Dánia - Hetedhéthatár
dánia.lap.hu – Dánia Lap – minden, ami Dánia (www.dania.lap.hu) (magyar)
Dánia Térkép Kalauz Archiválva 2008. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Dánia térképe (angol)

Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés ]

Dán nyelv
Dánia űrkutatása
Dánok
m · v · sz
Európa országai [kinyit]

m · v · sz
Az Európai Unió [kinyit]

m · v · sz
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) tagországok [kinyit]

m · v · sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) [kinyit]

m · v · sz
Északi Tanács [kinyit]

m · v · sz
A Balti-tenger térsége [kinyit]

m · v · sz
Monarchiák [kinyit]

WorldCat · VIAF: 135958350 · LCCN: n79021597 · GND: 4010877-6 ·

Nemzetközi katalógusok
SUDOC: 026374196 · NKCS: ge129115 · BNF: cb11863400r · KKT: 00561386

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap