NORVÉGIA

Péntek Timea
Norvégia elhelyezdése,határai:
• Norvégia észak-európai ország a
Skandináv félszigetnyugati és
északi részébe,északkeletre az
Északi- tengertől,északra a
Skagerra szorostól,nyugatra az
Atlant- óceántól és délnyugatra a
Barents- tengertől.Keleten hosszú
szárazföldi határa van
Svédországgal,jóval rövidebb
Finnországgal északkeleten,illetve
egészen északkeleten egy rövid
határa Oroszországgal is.
 Népesség
Norvégia lakossága:5,368 millió
Népsűrűség:13,9 fő/km2
Rangsorban:213
Etnikai megoszlás:A népesség összetétele: norvégok – 92,7%, svédek – 0,7%, dánok – 0,6%,
jugoszlávok – 0,5%, britek –0,3%, amerikaiak – 0,2%, németek – 0,2%, irakiak – 0,2%, pakisztániak
– 0,2%, szomáliaiak – 0,1%, finnek – 0,1%, irániak – 0,1%, egyéb – 3,7%, számik (lappok) – 20 000 fő.
Vallási megoszlás:A lakosság 86%-a az evangélikus Egyházhoz tartozik.
Szociális rendszer:Az egészségügyi kiadások a GDP 9,07%-át teszik ki. A gyermekhalandóság
alacsony: 1000-ből 2 gyerek hal meg. A születéskor várható élettartam 81,5 év.
Nyelv:Az ország hivatalos nyelve a norvég.
 Éghajlat
• A partokon sokkal enyhébbek a telek, mint az azonos
szélességi körökön a szárazföld belsejében. A parti
területeken a leghidegebb és a legmelegebb
hónapok közti hőmérsékleti különbség csak 11 - 15
°C; egyes világítótornyoknál az éves hőingadozás
csak 10 °C. A szárazföld belsejében sokkal nagyobb a
hőingás, legnagyobb (30 °C) Karasjokban. A
leghidegebbek a telek Finnmarksviddában, de a
szárazföld belsejében délebbre is kemény hidegek
lehetnek; Rørosban -50 °C-ot is mértek, Tynsetben a
januári átlag -13 °C. A napsütéses órák száma
évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön
túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen
ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi
területeken is mintegy napi 20 órán át tart a
világosság.
A téli Norvégia műholdképe
é.sz 61 °00’,k.h.8°00’
 Altalajkincsek
• Az Északi-tenger mélyén rejtőző kőolaj- és földgázlelőhelyek az 1970-es években
váltak a norvég gazdaság döntő tényezőjévé; a szénhidrogének adják a kivitel
értékének közel felét. A tenger alatti bányászat mindössze 16 500 embert
foglalkoztat, ám hatalmas megrendelésekkel látja el az építő- és
szerelővállalatokat, valamint a hajógyárakat is
 Ipar
• A legfőbb norvég iparágak:az olaj és gázkitermelés és a tengerre épülő ipar,valamint a mezőgazdaság,mind növeli
Norvégia bevételét.Norvégia a világ második legnagyobb gázexportőre,a kőolajtermelés pedig az ország
bevételének egyharmadát adja.
• Vezető iparágak: elektrokohászat és elektrokémia:Az elektromos energiára épülő iparágak közül kiemelkedik a
közel 1 millió tonna kapacitással rendelkező alumíniumkohászat. Az egy főre jutó alumíniumtermelésben Norvégia
foglalja el Izland után a második helyet a világon. Az alumíniumkohászat mellékterméke a gallium, Amelyből
Norvégia a világtermelés 1/10-ét adja. Túlnyomóan külföldi ércet feldolgozó horgany-, réz- és nikkelkohászata is
számottevő. Igen sok áramot használnak fel vasötvözetek (ferrokróm, ferroszilícium, ferromangán) gyártására.
• Olajágazat: rendkívül fontos norvégia számára.ez az iparág adja a bevételek egyharmadát. kb. 80000 embert
foglalkoztat.norvégia a harmadik olaj- és gázexportáló ország a világon.
• Feldolgozóipar: a norvég ipar kizárólag vízienergiát használ.
• Fémek:Norvégiában található nyersanyagkészlet, leginkább az alumínium a magnézium és a vasötvözeteket kell
megemlíteni. Norvégia a világ legangyobb nyer alumínium exportálója.
• Tengerre épül, iparágak: norvégok alkotják Európa leksokszínübb hajósnemzetét, és a hajózás terén szerzett tudást
a világ minden pontján elismerik.
Feldolgozóipar Olajágazat Szolgáltatóipar
 Külkereskedelem
Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok,
hajók, hal.
Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek.

Export: Egyesült Királyság 21,1%, Németország 15,5%,

Hollandia 9,9%, Svédország 6,6%, Franciaország 6,4%,
Belgium 4,8%, Dánia 4,7%, Egyesült Államok 4,6%
Import: Svédország 11,4%, Németország 11%, Kína 9,8%,
USA 6,8%, Dél-Korea 6,7%, Dánia 5,4%, Egyesült Királyság
4,7%
 Mezőgazdaság
• Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén
kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger
játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít.
Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli
cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó
halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és
halolajat is készítenek.
• A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország
rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes,
ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.
• Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően
– első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.
• Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat,
ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.
 Közlekedés
• Norvégiának vízi szállítási
hagyományai vannak, de a közúti,
vasúti és légi közlekedés fontossága
jelentősen növekedett a 20. század
során. Az alacsony népsűrűség miatt
a tömegközlekedés kevésbé van
kiépítve Norvégia vidéki területein,
de a városokban és a városok
környékén fejlett a tömegközlekedés.
2008-ban az utasszállítás 8% -a
tömegközlekedéssel történt; a közúti
szállítás pedig a meghatározó A norvég vasút nagysebességű,vonata Oslo állomásán

szállítási mód.
 Állatvilága
• Norvégia általános állatvilága: Az összességében hűvös, nedves éghajlat a szélsőségeket
jól tűrő fenyőfajoknak kedvez. Természetes növénytakarója a tajga. Összetételét a luc-,
jegenye-, vörös- és az erdei fenyő nemzetségeinek fajai határozzák meg. A lombhullató
fákat nyír és nyár fajok képviselik. A tajgaerdőkből hiányzik a cserjeszint sőt a gyepszint is,
e helyett dús mohaszint található melynek vastagsága elérheti a fél métert is. Jellemző
fogyasztóik a növényevők (szarvasok, nyulak, rágcsálok és a madarak). Ragadozói (nyérc,
coboly, farkas, hiúz) és a mindenevői a különböző medvefajok. A tajga lebontó folyamatai
csak lassan mennek végbe a rendkívüli hidegben. Sok helyütt jellemző a tőzegesedés, a
talaj szinte az egész év folyamán fagyott.
• A tundra állatvilága néhány fajtól eltekintve nem állandó. Télen a tundra csaknem kihalt,
nyáron azonban visszatérnek hosszú vándorútjukról a madarak és a rénszarvasok, amelyek
a tartós hideg elől délebbre kerestek menedéket. Állatvilágára jellemző a kevés faj, de
nagy egyed szám. A ragadozók a farkas, a róka és a bagoly.
 Növényvilága

• Norvégia növényzetére főképp a sűrű fenyőerdők, nyírfaerdők és bükkerdők a

jellemzőek. A meleg Golf-áramlat miatt vadvirágok, bogyótermésűek és gombák
sokasága tenyészik itt. Norvégia virágos novényei között a havasi boglárka tartja.
További figyelemre méltó növény a száratlan habszegfű,amely a sziklák peremén
és füves lejtőkön virul,valamint a szines kakastarély,amely vizenyős területeken
nő. Norvégia nemzeti virága a csarab. További jelentős növényei a magas kőris,
molyhos nyír, rezgő nyár, gleccserboglárka, törpehanga, közönséges boróka és a
orvosi angyalgyökér.
 Néhány növényei
Szártalan
Havasi boglárka Berki szellőrózsa Molyhos nyir
habszegfű
NORVÉGIA HELYEI
Vizek,tengerek,városok,települések
 Fővárosa
Oslo

• Oslo , Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem

során háromszor is megváltoztatták a nevét: először 1624-ben IV. Keresztély dán
király tiszteletére Christiania lett, amit 1878-ban Kristiania névre módosítottak,
harmadszor pedig 1925-ben, amikor is visszakapta eredeti nevét. A japán Tokió és
az oroszországi Moszkva mellett Oslót rendszeresen a világ három legdrágább
városa között tartják számon.
 Bergen
Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik,
Hordaland megyében, amelynek a
székhelye is. A várost Norvégia világhírű
fjordjainak kapujaként is említik, illetve
Vestlandet országrész fővárosaként
emlegetik.
Itt található Norvégia legnagyobb és
egyben Európa egyik legnagyobb
személykikötője.
A bergeni agglomeráció a városon és
elővárosain kívül a környező vidéki
településeket is magában foglalja.
 Trondheim
• Trondheim Norvégia harmadik
legnagyobb városa, Sør-Trøndelag
megye székhelye. A 997-ben alapított
város ma az oktatás, a technikai és
gyógyászati kutatás központja, több
mint 30 000 tanulóval. A város
lakossága 183 378 fő, míg Trondheim
régióé 246 751 fő.
 Norvég-tenger
• A Norvég-tenger (norvégul: Norskehavet) az Északi-Atlanti-óceán egy része Norvégiától
északnyugatra, az Északi-tenger és a Grönlandi-tenger között.
• a norvég tengerpart
• Területe mintegy 1,38 millió km²; legmélyebb pontja 3970 m.
• a Medve-sziget és az Északi-fok közötti vonal
 A Skandináv-
hegység
A Skandináv-hegység természetes határokat
alakított ki; belőle minden irányban völgyek
ágaznak ki. Az így létrejött fizikai régiók azonban
csak részben fedik egymást Norvégia
hagyományos régióival és megyéivel.
A Skandináv-hegység az ország
legszembeszökőbb földrajzi egysége.
Európa második leghosszabb hegylánca.
Norvégia csaknem egészét borítja, Svédország
északnyugati határvidékét adja és kis mértékben
Finnország területére is kiterjed. Hossza
délnyugat-északkelet irányban 1700 km,
maximális szélessége 300 km.
Köszönöm a figyelmet