Norvégia

Alapadatok

Hivatalos neve: Norvég Királyság

Államforma: alkotmányos monarchia

Terület: 324.000 km2

Népesség: 5.379 millió fő

Főváros: Oslo ( 959.000 fő )

Hivatalos nyelv: norvég ( 99 ))%

Vallás: evangélikus ( 72% )

Nemzeti valuta: norvég korona ( NOK)

Földrajzi Adatok
Norvégia tengeri mérsékelt éghajlatú térségben található, hűvös nyárral
(+6 - +15 Celsius fok) és meglehetősen meleg telekkel (+2 - -12 Celsius
fok). A csapadék a síkságokon 500-600 mm, a hegyek szél felőli oldaláról
hullik, mennyiségük 2000-2500 mm-re nő. A tengerek nem fagynak be.

Norvégia területének nagy részét a skandináv hegyek foglalják el. Itt

található Észak-Európa legmagasabb hegycsúcsa - a Mount
Gallhepiggen. Norvégia partvonalát hosszú, mély öblök – fjordok –
tagolják. Az utolsó jégkorszakban Skandinávia felett vastag jégtakaró
alakult ki. Az oldalra terjedő jég mély, keskeny völgyeket vágott meredek
partokkal. Körülbelül 11 000 évvel ezelőtt a jégtakaró elolvadt, a
tengerszint emelkedett, és a tengervíz elöntötte a völgyek nagy részét,
létrehozva Norvégia festői fjordjait
A Spitzbergák egy szigetcsoport az Északi-sarkkörön túl. Terület - 62 ezer
négyzetméter. km. A szigetcsoportban több mint 1000 sziget található.
Nincs bennszülött lakosság.
Svalbard a délen fekvő Medve-szigettel együtt alkotják Norvégia
Svalbard közigazgatási kerületét, amelyet a norvég király által kinevezett
kormányzó irányít.

A szigetcsoport területének 60%-át jég borítja. Az ásványok közül csak a

szénnek van ipari jelentősége. Tőkehal, laposhal, foltos tőkehal,
hárfafóka, fóka, beluga bálna megtalálható a szigetvilág vizeiben; a
szigeteken - jegesmedve, sarki róka, szarvas. A halászat és a vadászat
azonban korlátozott.
Norvégia nagy vízenergia-készletekkel, erdőkkel (a termőerdő a terület
23,3%-át foglalja el), vas-, réz-, cink-, ólom-, nikkel-, titán-, molibdén-,
ezüst-, gránit-, márvány- stb. készletekkel rendelkezik. A megbízható
olajtartalékok több mint 800 millió tonna ., földgáz - 1210 milliárd
köbméter. Az offshore olajszektorba irányuló teljes tőkebefektetés
elérte a rekordot, a 60 milliárd NOK-ot, a GDP 7,5%-át, ami jelentősen
fellendítette az olajkitermeléshez szükséges egyéb termelő
berendezések növekedését és a kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek a
hatalmas beruházásnak az a célja, hogy javítsa az olajipar
jövedelmezőségét és javítsa az ország makrogazdaságának állapotát. A
befektetések főként az óriási stotfordi mezőre irányulnak, amelyet 20
évvel ezelőtt, a norvég olajkorszak hajnalán fedeztek fel.
Norvégia Népessége
Népesség növekedési ütem: 167 / nap
Születések növekedési ütem: 283 / nap
Halálozások növekedési ütem: 116 / nap

Népesség összetétele: 2012-ben a teljes népesség 86,2% -a tartozott a

norvég etnikai csoporthoz.

Norvégiába folyamatosan bevándorlók érkeznek, főleg Dél-Ázsiából, a

Közel-Keletről, ÉK-Afrikából és Kelet-Európából. 2020-ban közel 800 ezer
emigránst, illetve mintegy 190 ezer olyan norvégiai születésűt tartottak
nyilván, akinek mindkét szülője emigráns volt.

Vallás összetétel: A 2010-es években a népesség kb. 71,5% -a tartozik a

nemzeti evangélikus Norvég Egyházhoz. Vannak más keresztény
felekezetek is, amelyek együttesen a népesség kb. 5% -át teszik ki. Ide
tartozik a norvég pünkösdi mozgalom, a római katolikus egyház, a
baptisták, az Üdvhadsereg, a metodisták vagy a hetednapi adventisták.
Mezőgazdaság
Az ország területének csak 2,7%-a termőterület (Magyarországon közel
60%), mégis nagy hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaságra. Az
élelmiszertermelést nemzeti ügynek tekintik, noha csak a lakosság kb.
2%-át foglalkoztatja a szektor. A mezőgazdasági exporttermékek között
van az árpa, búza, krumpli, sertés, marha, bárányhús, tej és a hal.
Az élelmiszerszükséglet kb. felét, a fogyasztói tejszükséglet egészét
tudják megtermelni az országban. A norvég vásárlók nagy része
előnyben részesíti a hazai termékeket a külföldivel szemben, és szívesen
vásárolnak hazai kistermelőktől.
A szinte teljesen gépesített, drága termelés miatt magasak a termelési
költségek, magasak a norvég életszínvonalhoz igazított bérek, és
mindezek következtében nagyon magasak az élelmiszerárak. A
mezőgazdasággal foglalkozók jövedelmének biztosításáért védővámokat
és állami támogatásokat használnak (a költségvetés kb. 1%-át erre
fordítják).
A gazdálkodók nagy része szövetkezetekben működik. A TINE tejipari
szövetkezet például több mint 15 ezer gazdálkodót tömörít. Érdekesség,
hogy 2005 óta a norvég állatjóléti törvény minden tehénnek garantálja
az évi 8 hét "nyári szabadságot", amit a zöld legelőkön töltenek a friss
levegőn.
Ipar
Az ipari forradalom előtt Norvégia gazdasága nagyrészt a
mezőgazdaságon, a fakitermelésen és a halászaton alapult. A norvégok
általában szűkös körülmények között éltek, bár az éhínség ritka volt.
Napjainkban az egy főre eső GDP itt az egyik legmagasabb a világon.
Gazdasági életében a kőolaj és a tenger játssza a legfőbb szerepet.
Az 1980-as évek óta a kőolajipar volt a legjövedelmezőbb ipar a norvég
állam számára. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal
óriási jövedelemre tesznek szert. A készletek gyors fogyatkozása miatt
azonban hamarosan elveszítheti az ország e legjelentősebb
jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében
létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az
állami költségvetésből. 2017-re Norvégia állami vagyonalapja elérte az
egybillió, avagy ezer milliárd dollárt.
A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít.
Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb
zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött
hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó
gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül
hallisztet és halolajat is készítenek.
A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a
tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas
kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az
országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet
játszik.
Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített
vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia
termelésben a világon.
Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják
fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás,
elektrokémiai ipar.
A norvég gazdaság bruttó hazai terméke (GDP) 2014-ben 499 milliárd
dollár volt, és 2015-ben egy főre jutó GDP 70 000 dollár volt. A
szolgáltatási ágazat a GDP 52, 7% -át teszi ki, ezt követi az ipar (45, 1%)
és a mezőgazdaság (2, 2%). A 2, 8 millió főből álló munkaerőből mintegy
76% dolgozik a szolgáltatási szektorban, 21, 1% az iparágban, és 2, 9% a
mezőgazdasági ágazatban.
Norvégiában 4, 3% -os munkanélküliségi ráta van. Ezen kívül 55 milliárd
dollár devizatartalékkal és egy AAA Standard & Poor's hitelminősítéssel
rendelkezik.
Turizmus:
2008-ban Norvégia a 17. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum
utazási és turisztikai versenyképességi jelentésében. A turizmus a 2016.
évi jelentés szerint a bruttó hazai termék 4,2% -át tette ki. Az országban
tizenöt emberből egy dolgozik az idegenforgalom területén. A turizmus
szezonális Norvégiában. A turisták több mint fele májustól augusztusig
látogatja meg az országot.