Izland

Alapadatok
Államforma: Köztársaság

Terület: 102 928 km²

Népesség: 354 234 fő

Fizetőeszköz: izlandi korona

Főváros: Reykjavík

Vallás: Főleg keresztény

Hivatalos nyelv: Izlandi

Földrajz:
Legmagasabb pont: Hvannadalshnúkur, 2 110 m

Legalacsonyabb pont: Atlanti-óceán, 0 m

Éghajlat

Az egész ország az óceáni éghajlat hideg övezetébe tartozik. A

viszonylag meleg áramlat a déli és nyugati partvidéket teljesen
jégmentessé teszi, míg az északi és keleti partokat a tél végén elérheti a
sodródó sarki jég. A déli partvidéken találhatók a csapadékosabb
térségek, a sziget belső vidéke száraz. Az időjárás egyik meghatározó
eleme a szél. Két évszakot tartanak számon, a telet és a nyarat. Tél
elején gyakran figyelhető meg az égbolton az északi fény.

Vizek
Nagyobb folyók: Þjórsá, Jökulsá á Fjöllum, Hvítá (Árnessýsla),
Skjálfandafljót, Jökulsá á Brú és a Blanda folyók.

Nagyobb tavak: Þórisvatn, Þingvallavatn, Blöndulón, Lagarfljót, Mývatn,

Hóp, Hvítárvatn, Langisjór és a Kvíslavatn tavak.

Gazdaság:

Gazdasági ágazatok aránya a GDP-ben: mezőgazdaság: 5,8 %, ipar: 19,7

%, szolgáltatási szektor: 74,6 %

A gazdaság hagyományosan egyik legfontosabb ágazata a halászat,

2013-ban az izlandi export 40%-át, a GDP 12%-át adta, és a munkaerő
5%-át foglalkoztatta. Az úgynevezett óceáni ágazat, amelybe
beleszámítják a halászathoz kapcsolódó más gazdasági tevékenységeket
is, mint például a halászati eszközök gyártását vagy a kifogott hal további
feldolgozását élelmiszeripari, biotechnológiai célokra, már a GDP 27,1%-
át adta és a munkaerő mintegy 20%-át foglalkoztatta (2011). Természeti
erőforrások híján (leszámítva a bőséges geotermikus és
hidroelektromos erőforrásokat) az izlandi gazdaság ki van szolgáltatva a
hal világpiaci árváltozásának. A hal és halból készült termékek mellett
további fontos exportcikk az alumínium és a vasszilikát.

export/import

Főbb export partnerek: Hollandia 23 %, Egyesült Királyság 9 %,

Németország 9 %, Spanyolország 8 %, Amerikai Egyesült Államok 7 %,
Franciaország 7 % és Kanada 5 %

Főbb import partnerek: Norvégia 11 %, Hollandia 10 %, Németország 8

%, Dánia 8 %, Amerikai Egyesült Államok 7 %, Egyesült Királyság 6 %,
Kína 6 % és Svédország 5 %
GDP

Bruttó nemzeti össztermék: 21,72 milliárd USD (2020)

Bruttó nemzeti össztermék (PPP): 20,38 milliárd USD (2020)

Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék: 61 315 USD

Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (PPP): 57 533 USD

Állami kiadások a GDP arányában:

Védelmi, katonai kiadások: 0,3 % (2014)

Egészségügyi kiadások: 8,5 %

Oktatási kiadások: 7,6 %

Energia

A lakosság 100 %-ban hozzáfér az elektromos hálózathoz.

Elektromos áram fogyasztás: 18,68 milliárd kWh/év (2019)

Egy főre eső elektromos áram fogyasztás: 52 732 kWh/fő/év

Népesség:

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

A lakosság 93,9%-a izlandi állampolgár. A legnagyobb nemzetiségi

csoportok: dánok – 1,3%, amerikaiak – 0,7%, svédek – 0,5%, németek –
0,4%, egyéb – 3,2%.

Az izlandi lakosok 93%-a evangélikus, 2%-a római katolikus, a maradék

5% pedig egyéb vallások híve.

Izland eredeti lakossága viking és kelta eredetű. Ezt nagy biztonsággal

állíthatjuk a korai telepesek írásos emlékei, illetve a genetikai és a
vércsoportvizsgálatok alapján. Az egyik genetikai vizsgálat azt is
kimutatta, hogy az izlandiak férfi ősei többségében viking eredetűek,
míg a női ősök többségében kelták voltak. (Am. J. Hum. Genet, 2001)

Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen

korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz
genetikailag. Ezt kutatásoknál is kihasználják.

A kezdeti időktől a 19. század közepéig Izland lakossága 40-60 000 között
ingadozott. Ezekben az időkben a hideg telek, a vulkánkitörések és a
pestisjárványok sokszor tizedelték a lakosságot. Az első népszámlálás
1703-ban volt, ekkor 50 358 lakosa volt a szigetnek. Az életkörülmények
rohamos fejlődésének köszönhetően 2010 körül a lakosság száma elérte
a 300 000 főt.

A 2004. évi adatok szerint a lakosság 7%-a, vagyis 20 669 ember

született Izlandon kívül.

Turizmus

Mindehhez jelentősen hozzájárult az Izland délnyugati partján

elhelyezkedő Keflavík nemzetközi repülőtér. Az országban ezen kívül két
nemzetközi légikikötő található, azonban azok nem bonyolítanak
jelentős forgalmat – a szigetre érkező látogatók 98 százaléka a Keflavík
repülőtérre érkezik, amely 45 perces autóútra található a fővárostól,
Reykjavíktól. Persze Izland légiközlekedési iparágát is érzékenyen
érintette a 2008-as válság: 2009-ben 30 százalékkal kevesebb légi utasuk
volt, mint egy évvel korábban. Ennek helyreállításához jelentősen
hozzájárult az izlandi légitársaság, az Icelandair lépése, amely több
nemzetközi járatot is indított Észak-Amerikába és a kontinentális
Európába. Először az volt a cél, hogy az Egyesült Államokból Európába
látogató turisták Izlandon szálljanak át – és ott is maradjanak egy kicsit
–, illetve fordítva. A csatlakozásra való várakozás alatti gyors látogatást
népszerűsítették is a külföldiek körében.

A sikertörténet természetesen nem maradt el: 2009-ben a Keflavík

repülőtér egy év alatt még csak 714.682 légi utast szolgált ki, 2015-ben
viszont már 1.693.858-at. 2012-ben az easyJet is indított járatokat a
Keflavík repülőtérre, majd egyre több légitársaság felismerte a
potenciált az ország turizmusában. 2016 nyarán már közel 25
légitársaság repíti a turistákat Izlandra. 2016 január és május között a
nemzetközi turistaérkezés 35,2 százalékos növekedést mutat.

A kis ország szállodái az óriási turistamennyiséget egyre nehezebben

tudják szabad helyekkel ellátni, azonban ezt a lyukat egyre
eredményesebben tömi be a magánlakások turisztikai célú kiadása,
vagyis többek között az Airbnb-n kínált lakások. Az izlandi parlament
egyébként a minap fogadott el egy olyan új törvényt, amely évi 90
napban korlátozza a rövid távú szobakiadás időtartamát és
regisztrációhoz köti a tevékenység végzését.

Forrás: https://hu.adat.one/izland