Hazánk legfejlettebb régiója.

Az egy főre jutó GDP értéke jóval az országos átlag felett van.
Aprófalvas dombvidék, átlagos számú várossal.
Viszonylag kevés szántó, sok erdő
Jelentős tőkebeáramlás
Munkanélküliség országos átlag alatt.
Az európai átlagot meghaladó gazdasági teljesítmény.
A városi lakosság aránya kiemelkedően magas.
Jelentős tőkebeáramlás.
Munkanélküliség az országos átlag alatt.

Közép-Magyarország
régió
KÉSZÍTETTE: KÁNVÁSI CSABA
Közép-Magyarország földrajzi fekvése

 Terület: 6 916 km2

Lakónépesség: 3 031 887 fő (2021)
Régióközpont: Budapest
Vármegyék: Pest, Budapest
Kistérségek:
 Aszódi, Budaörsi, Ceglédi, Dabasi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Gyáli, Monori, Nagykátai, Pilisvörösvári, Ráckevei, Szentendrei, Szobi, Váci, Veresegyházi
 Települések száma: 188
Megyei jogú városok: Budapest, Érd
Városok:
 Abony, Albertirsa, Aszód, Biatorbágy, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Cegléd, Dabas, Diósd, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Fót, Göd, Gödöllő, Gyál,
Gyömrő, Halásztelek, Isaszeg, Kerepes, Kiskunlacháza, Kistarcsa, Maglód, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Ócsa, Őrbottyán, Örkény, Pécel, Pilis,
Pilisvörösvár, Pomáz, Piliscsaba, Ráckeve, Százhalombatta, Szentendre, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szob, Tápiószele, Tököl, Törökbálint, Tura, Újhartyán, Üllő,
Vác, Vecsés, Veresegyház, Visegrád, Zsámbék
  
 Általános földrajzi leírás Főváros központú régió, mely Pest vármegyét és Budapestet foglalja magába. Magyarország legfejlettebb térsége. Az ország területének
csupán 6%-át foglalja el, népességének azonban több mint egynegyede (2,9 millió fő) él itt. A népsűrűség ennek köszönhetően a négyszerese az országos átlagnak (414
fő/km2). A régió évtizedek óta is a legdinamikusabban fejlődő térsége az országnak, amelynek oka főként a főváros kiemelkedő szerepe. A régió az országos GDP 47%-
át termeli, amiből Budapest részesedése 37%, Pest vármegyéé pedig 10% [2]. Nemcsak társadalmi és gazdasági, hanem földrajzi értelemben is Magyarország valódi
centrumának tekinthető. Az ország földrajzi középpontja (Pusztavacs), népességi (Vasad) és gazdasági-jövedelmi súlypontja (Alsónémedi) is a régióban található. Az
ország közlekedési és kommunikációs hálózataiban fontos szerepet tölt be, innen ágaznak szét sugarasan a fő vasútvonalak, autópályák, a „gazdasági növekedés
tengelyei”. Ezáltal fontos közlekedési csomópont és mind a személy-, mind az áruszállítás szempontjából egy fontos hazai és nemzetközi állomás.
 
A régió több tájegység találkozásánál fekszik. Északon hegyek, délen alföldi területek találhatóak, amelyeket észak-déli irányban kettészel a Duna. Számos természeti
értékkel rendelkezik e térség, amelyek több kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget nyújtanak, mint például a Dunakanyar, a Pilis és Budai-hegység, Aquincum,
gyógyvízforrások, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Hungaroring stb. Közigazgatásilag a régió két részre bomlik (főváros és Pest vármegye), viszont a valódi térszervezői
tagolódás nem követi ezt. Külön egységként kezelendő a főváros és az azt körülvevő agglomeráció, mint funkcionális városi térség (81 település, 2,5 millió fő). Ezt öleli
körbe Pest vármegye megmaradt része.
Közép-Magyarország természeti Tájtípusok
adottságai
 Természet- és tájföldrajzi adottságok

A Közép-magyarországi régió három jellegzetes tájegység metszéspontjában

fekszik. Délre az Alföld sík területe helyezkedik el, nyugatra a Vértesalja
dombvidéke, a Budai-hegység, északon a Visegrádi-hegység és a Börzsöny
található, keletre pedig a Cserhátalja és a Gödöllői-dombvidék alacsonyabb,
dombvidéki térszínei helyezkednek el.
Természeti adottságok és környezeti
tényezők
 A régió felszíne igen változatos. Az északnyugati és az északi területek a Dunántúli- és az Északi-
középhegység részét képezik, ahol dolomit és vulkáni eredetű kőzetek egyaránt előfordulnak. A
hegyvidéket vadban gazdag erdőségek borítják. Közülük is kiemelkedik a Pilisi Tájvédelmi Körzet a Pilisi
Parkerdővel. Itt van a dunántúli országrész második legmagasabb pontja, a 757 méteres Pilis. A régió
túlnyomó része az Alföldhöz tartozik. A régió ásványkincsekben szegény - kivéve: mészkő, építési homok
és kavics -, talajának termőképessége és a csapadékviszonyok nem előnyösek a mezőgazdaság számára.
Kedvezőek viszont Közép-Magyarország idegenforgalmi adottságai: Budapest történelmi épületei,
gyógyvizei, a Dunakanyar partjai és szigetei igen nagy turisztikai vonzerőt jelentenek. A régiót kettészeli a
Duna. Itt található a folyó magyarországi szakaszának egynegyede, mintegy 100 km. Túlnyomórészt
síksági területeken folyik, a régió területére esik azonban legszebb magyarországi része, a Visegrádi áttörés.
Váctól már kis esésű a Duna (7cm/km), ennek következtében szigeteket és zátonyokat épít, melynek
legjelentősebb bizonyítékai a Szentendrei-, az Óbudai-, a Margit- és a Csepel-sziget. A Duna vizének
hasznosítása sokrétű. Kiemelkedő jelentőségű ivóvízbázis, vízforrás az ipar számára, fontos szerepet tölt be
a szállításban, s nem utolsó sorban széleskörű lehetőséget kínál a vízi sportokat kedvelőknek és a pihenni,
üdülni vágyóknak. A régió további nagyobb folyói a Dunába ömlő Ipoly, valamint a Tisza vízgyűjtőjében a
Galga és a Tápió. A vízfolyásokkal ellentétben a régió tavakban rendkívül szegény, említést érdemlő
természetes tó nincs is. A mesterséges tavak elsősorban tározó és bányatavak.
Legnépesebb települések/népesség

• Lakosság: 2 925 500 fő (2009)

• 14 éves kor alatti lakosság: 14%
• 15 és 64 éves kor közötti lakosság: 69%
• 65 éves kor feletti lakosság: 17%
 Közép-Magyarország munkaerő-helyzete

Közép Magyarországnak a foglalkoztatás

szempontjából évtizedes előnye van az ország
többi területeihez képest.
Közép-Magyarország-gazdaságfejlesztés

 A fővárosnak ki kell alakítani saját európai integrációs stratégiáját. A lehetséges nemzetközi szerepkörök közül ki kell választani azokat, amelyekre leginkább esélye van. Saját erőforrásait ezekre a fejlesztési célokra kell
koncentrálnia. Feltétlenül ilyen szerepkörnek kell tekinteni a nemzetközi pénzügyi, üzleti és kereskedelmi központi szerepkört, amelynek ellátásához szükség van arra, hogy megteremtse a pénzügyi szolgáltatások, biztosítás,
reklámipar, üzleti szolgáltatások, informatika és tömegkommunikáció, innovációs ügynökségek, nemzetközi piackutatási és befektetési társaságok infrastrukturális, valamint területrendezési feltételeit. Miután e tevékenységek
szerencsés esetben egy kompakt üzleti negyedben helyezkednek el, meg kell határozni, hogy a mai city terjeszkedése milyen irányban és milyen fejlesztési, szabályozási technikákkal oldható meg.

 Budapest Európa keleti és déli térségei számára, fekvésénél és korábban felhalmozott tapasztalatainál fogva, jelentős – határokon túlnyúló – pénzügyi és üzleti szolgáltatási funkciókat tölthet be (délkelet-európai értékpapírok
tőzsdei bevezetése, banki szolgáltatások, tranzakciók intézése, reklámügynökségek, bankár-, üzletember- és menedzserképzés, információs, tájékoztató- és elemzőközpontok, kereskedelmi és tőkeközvetítés stb.). Ehhez azonban
kedvező infrastrukturális és szabályozási környezetet kell kialakítani. Budapesten e funkció kiépítése az egész ország érdeke, miközben erőfeszítéseket kell tenni e szolgáltatások ésszerű decentralizálására, az ország más
régióközpontjaiban való kifejlesztésére is.

 Az ipari fejlődést illetően valószínűsíthető, hogy a továbbra is, sőt egyre erőteljesebben Budapestre, valamint körzetére és Nyugat-Magyarországra koncentrálódik, a területi versenyben előnyük tovább növekszik. Ezért a speciális
központi gazdaságfejlesztési eszközök alkalmazására nem itt, hanem a leszakadó régiókban van szükség. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az ipari központok egyre nagyobb körzete válhat ipari térséggé. Budapest körül
nemcsak az agglomerációs gyűrű területe, hanem a Budapesthez közel eső dinamikus ipari központok (Székesfehérvár, Esztergom) körzetei is egyre inkább összekapcsolódnak, összefüggő ipari térséget hozva létre. A körzetben
lévő ipari kapacitások, a külföldi tőkével alapított nagyvállalatok részlegei, illetve ezek beszállítói kiépülésével egyre integráltabb hálózatot alkotnak, amelyhez meg kell teremteni a kommunikációs, infrastrukturális feltételeket.

 Az iparfejlesztés szempontjából csak környezetkímélő, illetve tiszta technológiák telepítése engedhető meg, nemcsak Budapesten, hanem Pest megyében is. Cél a magas hozzáadott értékű, szellemimunka-igényes tevékenységek
telepítése, melyek:

 – elektronikai ipar, egyedi berendezések és rendszerek, műszerek és mérőkészülékek gyártása az energiatakarékosság nemzeti programjához is kapcsolódva;

 – az informatika és a tömegkommunikáció eszközeinek fejlesztése és gyártása;

 – fényforrás- és világítóberendezések fejlesztése és gyártása;

 – környezetvédelmi berendezések, mérőműszerek, leválasztó- és tisztítóberendezések gyártása.

 Hosszú távú feladat, hogy Budapest az európai logisztikai központok hálózatához illeszkedjen. A központ feladata segíteni a termelést az áruszállítási, raktározási csomagolási stb. feladatok ellátásával. A központ adhat helyet a
Ro-La, Ro-Ro forgalom termináljának, helyben biztosított egyéb szolgáltatásokkal.

 Az agrárgazdaság profitorientált típusa azokban a körzetekben koncentrálódik, ahol a szántó aranykorona-értéke 19 fölött van, ilyen térségek Pest megyében is találhatók. Az élelmiszeripar esetében az a cél, hogy a mezőgazdasági
termékek elsődleges feldolgozói kapacitása arányaiban és szerkezetében feleljen meg az alapanyag-termelés regionális koncentrációjának, amelynek feltételeit e régióban is meg kell teremteni.

 Budapest kiemelt idegenforgalmi körzet, az országban az egyetlen, amely abszolút idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. A főváros idegenforgalmi fejlesztései közül fontosa fürdővárosi rang visszaállítása, a kulturális turizmus
fejlesztése, annak elérése, hogy Budapest a közép-európai régióban nemzetközileg jegyzett kongresszusi központtá váljon.

 Budapest vonzáskörzetében található a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzete.

A GDP és a működőtőke alakulása a régióban
 Az egy főre jutó Egy főre jutó GDP az
működőtőke a Közép- országos átlaghoz
Magyarország régióban viszonyítva Közép-
(ezer Ft) 3871,2. Magyarországon 151,7.

Régión belüli fejlettségi különbségek

A Közép-magyarországi régió az egyetlen a hét régió közül, amelynek kistérségei fejlettségük szerint a KSH által
meghatározott öt csoportból kizárólag az első három – dinamikusan fejlődő, fejlődő és felzárkózó – fejlettségi csoport
valamelyikébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a régiónak nincsenek stagnáló, vagy lemaradó térségei. A régión belül
határozottan elkülönül a dinamikusan fejlődő főváros és az agglomerációs gyűrű. Budapesten a történelmi városmag és a
budai oldal fejlettsége jelentősen meghaladja egyes kívül eső pesti kerületekét. A fejlettségük szerint elkülöníthető
kistérség-csoportokon belül természetesen további különbségek mutatkoznak.
 Mezőgazdaság
 Pest megye és a főváros alkotta közép-magyarországi régió az ország legfejlettebb térsége. Az ország gazdasági életében jelentős a szerepe, azonban a mezőgazdaságot tekintve súlya kisebb, mint a nemzetgazdaság más területein. A legutolsó,
2012. évi adatok szerint a bruttó hozzáadott értékhez a mezőgazdaság Pest megyében 2,7%-kal, míg országosan 4,7%-kal járult hozzá. Az ország mezőgazdasági teljesítményének 5,8%-a származott a Pest megyei bruttó hozzáadott értékből,
ezzel a térség a megyék közötti sorrendben a hatodik helyet foglalta el.

 Pest megye és a főváros alkotta közép-magyarországi régió az ország legfejlettebb térsége. Az ország gazdasági életében jelentős a szerepe, azonban a mezőgazdaságot tekintve súlya kisebb, mint a nemzetgazdaság más területein. A legutolsó,
2012. évi adatok szerint a bruttó hozzáadott értékhez a mezőgazdaság Pest megyében 2,7%-kal, míg országosan 4,7%-kal járult hozzá. Az ország mezőgazdasági teljesítményének 5,8%-a származott a Pest megyei bruttó hozzáadott értékből,
ezzel a térség a megyék közötti sorrendben a hatodik helyet foglalta el.

  

 Természetföldrajzi jellemzők

 Változatos felszín és növénytakaró, eltérő klimatikus viszonyok

 A Duna által két részre osztott fővárost körülölelő megye három táj-egység találkozási pontjában fekszik. Kisebbik, nyugati része, melyet a Visegrádi-, a Pilis- és a Budai-hegység alkot a Dunántúlon található, északi és északkeleti tájai az
Északi-középhegységhez tartozó Börzsöny hegyein és a Gödöllői dombság lankáin terülnek el. Területének több mint fele síkság, amely az Alföldi tájegység részét képező Pesti síkságot és a Kiskunság északi részét foglalja magában.

 A Börzsöny és a Visegrádi hegység jelentős részét andezit és andezit tufa alapkőzet alkotja. A Pilis elsődlegesen mészkőből, dolomitból áll, ahogy a Budai hegység nagyobb része is. A megye síkvidéki keleti, délkeleti tájai kedvező
feltételeket nyújtanak a szántóföldi növénykultúrák termesztéséhez, itt főként agyag, homok és lösz alapon alakultak ki a talajok. A talajok genetikai főtípusai közül valamennyi megtalálható; a legnagyobb a középhegységeket fedő barna
erdőtalajok kiterjedése. A sík vidékeket váz-, réti-, csernozjom és kisebb foltokban szikes talajok borítják. A folyók mentén kertészeti kultúrák termesztésére alkalmas öntéstalajok is előfordulnak.

 Pest megye időjárási viszonyai a változatos domborzat és természetes növénytakaró miatt tájanként rendkívül különbözőek. A Börzsöny hegységre az évi 700–900 milliméteres csapadék és a 9,5°C körüli átlagos középhőmérséklet jellemző, a
sík területeken lényegesen kevesebb, 400–600 milliméter közötti éves csapadék hullik és az átlagos középhőmérséklet 10°C fölött alakul.

 A természetes folyóvizek közül a Duna szerepe meghatározó, a magyarországi szakasz mintegy negyede a megyében található. A térség vízgyűjtő területeinek nagy része a Dunához tartozik, legjelentősebb mellékfolyója az Ipoly. Mindkét
folyóba számos kisebb állandó és időszakos vízfolyás csatlakozik, melyek a hegyekből lezúduló csapadékot és a források vizét szállítják. A megye síkvidéki keleti és délkeleti területein a Galga, a Tápió, a Gerje és a Perje a Tisza vízgyűjtő
területéhez tartoznak, e vízfolyások mentén kedvezőek a feltételek az öntözéses növénytermesztés számára. A természetes állóvizek közül a Délegyházi tórendszer a legnagyobb kiterjedésű.

 A térség természetes növénytakarója sokszínű, a megye területének 26%-át erdők borítják. Jellegzetes fás társulások, 600 méteres tengerszint felett a zárt állományú bükkösök főként a Börzsönyben és a Pilisben képeznek összefüggő erdőket.
A hegységek 400–600 méteres részeit gyertyános-tölgyesek borítják, a 200–400 méter közötti dombokon és lankákon valamint a sík területeken cseres-kocsánytalan tölgyesek, a 200 méternél alacsonyabb területeken pedig cseres-kocsányos
tölgyesek fordulnak elő. A hegységek lágy szárú növényei közül világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű a Pilisi len, amely csak a Budai hegységben a Szénás hegycsoport dolomit kopárjain él. A pusztai gyepek lágy szárú növényei az
eltérő talaj- és vízviszonyok miatt szintén sokfélék. Természetvédelmi szempontból jelentősek a kosborfélék, a nősziromfélék és a kikericsek.

  
Turizmus - Budapest

 Közép-Magyarország területe a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió részét képezi.

 Budapest
 A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a 
Hősök tere 2002 óta a világörökség része.
 A legfőbb turisztikai látnivalók ezenkívül a budai oldalon a Gellért-hegy és a török kori emlékek (Gül Baba türbéje, Rudas fürdő), 
Óbudán az ókori római maradványok (a Nagyszombat utcai amfiteátrum és Aquincum romjai), a Budai-hegyekben pedig a Libegő,
a Gyermekvasút és a Pál-völgyi-barlangrendszer. A pesti oldal fő látnivalói a Hősök terén, illetve az Andrássy úton és környékén
kívül az Országház, a Belvárosban a Szent István-bazilika, a belvárosi plébániatemplom, az Akadémia és a Vigadó, a Kiskörút
 mentén a Nemzeti Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga, a Nagykörút vonalán pedig a New York-palota és az 
Iparművészeti Múzeum.
 Budapest leglátványosabb múzeumai közé tartoznak az említetteken kívül a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a 
Néprajzi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Szoborpark.
 Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd,
valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a
legnagyobb közparkok, különösen a Városliget (benne a Vajdahunyad vára, a Széchenyi fürdő és az Állatkert) és a Duna
 parkosított szigete, a Margit-sziget.
 Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő
 hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.
 A főváros számos turisztikai szempontból is jelentős programnak ad otthont. Ezek közé tartozik a Budapesti Búcsú és az 
augusztus 20-i programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé).
Turizmus

 Pest vármegye
 Pest vármegye turisztikai szempontból legfontosabb települései Gödöllő (Gödöllői
Királyi Kastély és az arborétum), Ráckeve (a szerb templom és a Savoyai-kastély), 
Szentendre (barokk főtér, Templom-domb, Szerb püspöki székesegyház, 
Kovács Margit Múzeum, skanzen), Vác (püspöki székesegyház, diadalív) és Visegrád
 (a visegrádi vár Magyarország egyik legszebb panorámájával és a visegrádi királyi
palota). A megye egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a zsámbéki középkori
templomrom és az ócsai román kori református templom, a romantikus stílusú fóti
 templom, a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta, Tatárszentgyörgy csodálatos
Ősborókása, és lovas programjai Pusztavacs (Magyarország földrajzi középpontja), a 
Tápiószentmártonban található Attila-domb, a vácrátóti arborétum és a veresegyházi
 medvemenhely. Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Pilis (Holdvilág-árok, 
Rám-szakadék), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő, Ördögmalom-vízesés), a 
Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet.
Köszönöm a figyelmet!