5.5. (35.

) Reformáció és művelődés – rövid

A reformáció magyarországi megindulása majd elterjedése a XVI-XVII. században új

lendületet adott a magyar művelődésnek. A protestáns felekezetek nagy népszerűségre tettek
szert a török által megszállva tartott középső országrészben, valamint a felekezetekkel
toleráns Erdélyben, mivel azok nemcsak az egyházi, hanem a világi műveltséget is
fellendítették. Jelentős protestáns központ lett Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár,
Sárospatak; e városokban protestáns középiskola, könyvtár és általában nyomda is működött,
melyek hozzájárultak a műveltség és a tudás elterjesztéséhez. Károlyi Gáspár gönci prédikátor
1590-ben kiadta az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást (Vizsolyi Biblia), de a
zsoltárfordítások és az anyanyelvi éneklés is hozzájárult az anyanyelvi kultúra elterjedéséhez.
Apáczai Csere János Enciklopédiája jól mutatja, hogy a fejlett protestáns művelődés lépést
tartott a nyugat-európai kulturális fejlődéssel. A peregrinus diákok révén - akik főleg német,
illetve holland egyetemeken tanultak - nemcsak hogy megmaradt, de erősödött is a szellemi
kapcsolat Nyugat-Európa és a három részre szakadt Magyarország között.