A kapcsolt öröklődés és a rekombináció

1. A kapcsolt gének

- vizsgált faj: közönséges muslica

- vizsgált tulajdonságok: a szárnyak alakja (ép és csökevényes) és a potroh alakja (normális, keskeny)
- alléljelölések:
S: az ép szárnyat kódoló allél (vad típus)
s: a csökevényes szárnyat kódoló allél
P: a normális potrohot kódoló allél (vad típus)
p: a keskeny potrohot kódoló allél

- P: ép szárnyú és normális potrohú x csökevényes szárnyú és keskeny potrohú

SSPP x sspp

F1

SP SP

sp SsPp SsPp

sp SsPp SsPp

genotípusok: 100% SsPp

fenotípusok: 100% ép szárnyú és normális potrohú

F1: ép szárnyú és normális potrohú x ép szárnyú és normális potrohú

SsPp x SsPp

F2:

SP Sp sP sp

SP SSPP SSPp SsPP SsPp

Sp SSPp SSpp SsPp Sspp

sP SsPP SsPp ssPP ssPp

sp SsPp Sspp ssPp sspp

- azt tapasztalták, hogy nem mind a négy féle fenotípus jelent meg, hanem csak kettő
fenotípusok: 75% ép szárnyú és normális potrohú
25% csökevényes szárnyú és keskeny potrohú
tehát nem voltak:
ép szárnyú és keskeny potrohú közönséges muslicák
és
csökevényes szárnyú és normális potrohú közönséges muslicák
tehát ezek genotípusai sem jöttek létre
- szürkével jelölve, amik nem jöttek létre:

SP Sp sP sp

SP SSPP SSPp SsPP SsPp

Sp SSPp SSpp SsPp Sspp

sP SsPP SsPp ssPP ssPp

sp SsPp Sspp ssPp sspp

- ezek azért nem jöttek létre, mert az ivarsejtjeik nem jöttek létre (az egyik, a másik vagy mindkettő)
- mivel csökevényes szárnyú és keskeny potrohú egyedek létre jöttek, ezért az sp genotípusú
ivarsejteknek létezniük kell, tehát a másik ivarsejtféleség nem jött létre (Sp, sP)
- ha ezek nem jöttek létre, akkor azok a genotípusok sem, amikhez ezek kellenének

- szürkével jelölve, amik nem jöttek létre:

SP Sp sP sp

SP SSPP SSPp SsPP SsPp

Sp SSPp SSpp SsPp Sspp

sP SsPP SsPp ssPP ssPp

sp SsPp Sspp ssPp sspp

- így már érthető a tapasztalt fenotípus-eloszlás

- ez csak úgy lehetséges, hogy a két gén nem függetlenül öröklődik, hanem kapcsoltan
- ezek kapcsolt gének
- ezek a gének közel vannak egymáshoz
- egy kromoszómán
- azon belül is egymáshoz közel

- a nemesítőknek (állattenyésztőknek és növénytermesztőknek) könnyű a dolguk, ha jó tulajdonságok

együtt öröklődnek
- ha jó és rossz tulajdonság együtt öröklődik, akkor a nemesítők dolga nagyon nehéz:
- lenmag sárga színe + bő és jó minőségű olajtartalom
+ betegségekkel szembeni kis ellenállóképesség + kis terméshozam
- nehéz létrehozni csupa jó tulajdonságú lenmagvakat
2. A rekombináció

- vizsgált faj: kukorica

- vizsgált tulajdonságok: a maghéj színe (színes és fakó) és a maghéj minősége (sima, ráncos)
- alléljelölések:
D: a színes maghéjat kódoló allél
d: a fakó maghéjat kódoló allél
E: a sima maghéjat kódoló allél
e: a ráncos maghéjat kódoló allél

- P: színes és sima maghéjú x fakó és ráncos maghéjú

DDEE x ddee

F1

DE DE

de DdEe DdEe

de DdEe DdEe

genotípusok: 100% DdEe

fenotípusok: 100% színes és sima maghéjú

Az első utódnemzedéket visszakeresztezték a homozigóta recesszív szülői tulajdonságú egyedekkel

P: színes és sima maghéjú x ép fakó és ráncos maghéjú

DdEe x ddee

F1:

DE De dE de

de DdEe Ddee ddEe ddee

de DdEe Ddee ddEe ddee

fenotípusok: 48% színes és sima maghéjú

48% fakó és ráncos maghéjú
2% színes és ráncos maghéjú (rekombináns)
2% fakó és sima maghéjú (rekombináns)

- a muslicás kísérletben is előfordultak ritkán rekombináns egyedeket

- oka a meiózis során a homológ párok kialakulása
- egymás mellé kerülnek és a kromatidák bizonyos szakaszokon átkereszteződnek
- génkicserélődés lehet közben enzimek segítségével
- ez rekombinációt eredményez (az eredeti apai és anyai génkombináció átrendeződik)
- minél messzebb vannak egymástól egy kromoszómán, annál nagyobb ennek a lehetősége