2010.1 2014. május 4-én a XY kisváros könyvtárosánál Nagy Ágoston helyi lakos, a 19.

századból való nyomtatványokkal és térképekkel jelent meg, azzal a céllal, hogy kikérje
véleményét azok esetleges értékéről és arról, hogy vajon a könyvtár átvenné-e tőle az anyagokat.
A régi dokumentumok fontos helytörténeti vonatkozásúak voltak, és a tulajdonos a nagyapja
ládájában találta, aki a város első polgármesterei között volt. A könyvtáros az anyag részletesebb
megvizsgálása céljából kérte Nagy Ágostont, hogy hagyja ott az anyagot a könyvtárban és a
következő héten érdeklődjön az eredmény felől. A könyvtáros az anyagot biztonságba helyezte,
majd elhagyta az épületet a hétvégére. A hétvége során óriási árvíz borította el a könyvtár
épületét, melyben a könyvállomány egy része elpusztult, és közöttük azok az eredeti történeti
dokumentumok is, amelyeket Nagy Ágoston a könyvtárban hagyott.

A tulajdonos következő heti megkeresése során a könyvtáros kénytelen volt azt mondani, hogy az
anyag megsemmisült az árvízben. Nagy Ágoston nem tudta elfogadni a történteket és a
könyvtárost vádolta gondatlansággal.

Hogyan oldaná meg az ügyet a jog és a Könyvtárosok Etikai Kódexe segítségével?

1, ESETLEÍRÁS

Releváns tény, hogy értékes dokumentumok semmisültek meg.

Jogilag releváns tény, hogy ezek a dokumentumok árvíz következtében semmisültek meg, mely a
mértékétől függően elháríthatatlan ok (vis maior) is lehet.
Nagy Ágoston véleménye az, hogy ezért a könyvtáros felelős. Feltételezzük, hogy a könyvtáros
letéti szerződést kötött Ágostonnal, illetve hogy a „biztonságba helyezés” alatt a raktárban történő
elhelyezést értette, valamint azt is, hogy a raktározási körülmények nem voltak megfelelőek – de
számba vesszük ennek ellenkezőjét is. Szintén feltételezés, hogy a kisvárosi könyvtárak anyagi
finanszírozottsága közel sem megfelelő.
Adatok forrásai: Nagy Ágoston (elfogult), könyvtáros (szintén), könyvtárvezető (úgyszint),
önkormányzati képviselők (finanszírozás miatt), kárbecslő szakember (hiteles) [ha megtörtént
volna a dokumentumok értékbecslése, akkor azt a szakembert is meg kell kérdezni]

1
EREDETILEG A RÉGI PTK-T KELLETT VOLNA ALKALMAZNOM (ÍGY IS TETTEM), EZ A VÁLTOZAT ÁTÍRÁSRA KERÜLT,
HOGY AZ ÚJ PTK-NAK MEGFELELJEN, ILLETVE JAVÍTÁSKÉPP FÉLIG-MEDDIG FELELŐSSÉ TETTEM A KÖNYVTÁROST IS.
 2, PROBLÉMA DEFINIÁLÁSA

Az eset egyedi, hiszen nem található minden ember ládájában értékes helytörténeti dokumentum.
Személyi felelős esetlegesen kereshető, ez függ az árvíz mértékétől, valamint attól, hogy a
raktározási körülmények megfelelőek voltak-e. Amennyiben nem, úgy utána kell járni a
felelősnek és meg is kell őket nevezni.
Anyagi jogi korrekció esetlegesen szükséges.

3, TÉNYÁLLÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

Látható, hogy az eset kapcsán mindenképp felelőst kell találni, a probléma az, hogy kinek a
felelőssége a dokumentumok megsemmisülése – ha egyáltalán van felelős, hiszen az árvíz
elháríthatatlan külső erő.
Nagy Ágoston a könyvtárost hibáztatja, de ő volt az, aki „felelőtlenül” ott hagyta az iratokat, és
nem esik szó arról, hogy az átadásról okirat született volna. Az ajándékozás módjáról, illetve a
letétbe helyezésről a könyvtár rendelkezhet a Szervezeti és működési szabályzatában, de nem
kötelező és nem is szokás. A dokumentumok általában „csak úgy” átadásra kerülnek, mindenféle
bürokratikus herce-hurca nélkül – természetesen a leltárkönyvbe ezeket ugyanúgy vezetni kell,
megjegyezvén mellettük, hogy ajándékba (/hagyatékként stb…) kapta a könyvtár. De idáig még
nem jutunk el, hiszen csak az értékfelbecslés folyt (volna) le, nyilvántartásba nem kerültek az
anyagok.
Elképzelhető a könyvtáros gondatlansága a dokumentumok elhelyezése során. A biztonságba
helyezés jelentheti azt, hogy beviszi az irodába (jobb esetben zárt szekrénybe, rosszabb esetben
csak az asztalára), vagy leviszi a raktárba. Kérdéses továbbá, hogy tudott (tudhatott-e egyáltalán)
az árvízveszélyről, és ha igen, akkor mi mást tudott volna tenni? A könyvtáros értékfelbecsülő
kompetenciája jelenleg nem releváns (hisz a „jövő hétre” hívhat szakembert is).
A könyvtár fenntartója is lehet felelős, ha nincsenek megteremtve a biztonságos raktározás
feltételei (különös tekintettel tűz- és vízkár megelőzésére), akkor a könyvtáros „tehetetlen”, azt
használja, ami van. Mindenesetre külön ki kell emelni, hogy egy kisvárosi könyvtárról van szó,
ezek támogatottsága közel sem elégséges a természeti katasztrófák elleni megfelelő felkészülésre
(sem).
 4, RELEVÁNSAN SZÓBA JÖHETŐ JOGOK

Kezdésképp, a dokumentumokról. Bár nem ismerjük a keletkezésük pontos dátumát, a

22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet 1. § (3) b) pontja2 alapján muzeális dokumentumoknak
számítanak, helytörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékűek (hiszen Nagy Ágoston nagyapja
a város első polgármestereinek egyike volt). A 3. § (1) bekezdése3 kötelezi a könyvtárakat ezen
dokumentumok szakszerű kezelésére, de a mikéntjéről nem szól: ezt egyedileg a Szabályzatban
kell rögzíteni4. Az ehhez szükséges feltételeket pedig a könyvtár fenntartójának kell biztosítania5.
Az említett rendelet hatálya nyilvános és nem nyilvános könyvtárak muzeális könyvtári
dokumentumaira terjed ki.

De mi is számít könyvtári dokumentumnak? „A nyilvántartásba vett könyvtári

dokumentumok képezik a könyvtár állományát”6 azaz, ha egy dokumentum nem kerül be a
nyilvántartásba (leltárkönyvbe), akkor az nem a könyvtár tulajdona.

Nagy Ágoston kétféleképpen hagyhatta a könyvtárban a talált dokumentumokat: vagy

időleges megőrzésre adta át őket, vagy letétbe helyezte. Előbbinél az SzMSz határozza meg a
kezelésüket, nem jogszabály7, annak hatálya ugyanis állandó dokumentumokra terjed. Utóbbi

2
22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával
kapcsolatos szabályokról 1. § (3) Muzeális dokumentum lehet az a könyvtári dokumentum is, amely
a) tartalmi vagy alaki szempontból jelentős történeti értékű,
b) olyan kézirat, illetve kéziratos hagyaték, személyi irattár, gyűjtemény vagy egyéb dokumentum,
amelynek írója (alkotója) a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális vagy tudományos életben jelentős szerepet
töltött be,
3
22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet 3. § (1) A könyvtár a muzeális dokumentumokat köteles épségben megőrizni,
szakszerű kezelésükről és megóvásukról gondoskodni.
4
22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet 3. § (2) A könyvtár a muzeális dokumentumok szakszerű kezelésére vonatkozó
szabályokat Szabályzatban rögzíti.
5
22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet 7. § (1) A muzeális dokumentumok megőrzését és hozzáférhetőségét szolgáló
könyvtári feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a könyvtár fenntartója biztosítja.
6
1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 60/A. §
(1) A könyvtár nyilvántartja az általa beszerzett könyvtári dokumentumokat, a miniszter (3) bekezdésnek
megfelelően kiadott rendeletében meghatározott módon és tartalommal. A nyilvántartásba vett könyvtári
dokumentumok képezik a könyvtár állományát.
7
3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az
állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 1. § (3) Az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumok
körét, valamint ellenőrzésük és állományból törlésük módját a könyvtári együttműködési rendszer, hálózat (a
továbbiakban együttesen: együttműködési rendszer) szervezeti és működési szabályzatában, ennek hiányában a
könyvtár szervezeti és működési szabályzatában kell - a hatályos jogszabályok és az irányelvek figyelembevételével
- megállapítani.
esetről a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet rendelkezik8. Az időleges megőrzés
ritkább, így letéti „szerződésről” lehet szó: egy szerződés jöhetne létre a két fél (Nagy Ágoston és
a könyvtár) között9, ezt a fent említett jogszabály elő is írja, viszont a Ptk. nem nyilatkozik a
„szóbeli szerződés” jogosságáról: a könyvtáros mulasztást követett el. Jognyilatkozat tehető
szóban10, ennek nyomán fogunk tovább haladni. A Könyvtárosság Etikai Kódexe alapján a
könyvtáros(ságo)t nem csak jogszabályok, de bevett szokások és eljárások is szabályozzák11,
valamint az SzMSz. A könyvtár(os) emellett köteles folyamatos állománynyilvántartást vezetni,
így ha ezt a letétet nem jegyezte be, mulasztást követett el.12 Ha mégis megtörtént a bevezetés,
akkor pedig vis maior esetén köteles a könyvtár (legalább) a károsodott részlegen leltározást
lefolytatni13. Ekkor, mivel megsemmisült dokumentumokról van szó, hiány keletkezik. Hiány
esetén a könyvtár vezetőjét kell felelősségre vonni, ha nem tartotta be a könyvtári szabályzatokat;
ha vétlen akkor felül kell vizsgálni más könyvtári dolgozók felelősségét14.

Ágoston azzal is megbízta (!) a könyvtárost – írva-íratlanul –, hogy becsülje fel a

dokumentumok értékét. Mivel ő önmagában (esélyesen) erre alkalmatlan, ezt szakember
segítségével is megteheti. Megbízási szerződést erről is erősen ajánlott írni,15 bár mivel erre nem
került sor, esetünkben majdhogynem irreleváns.

8
3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet 30. § (1) A szabályzat alkalmazásában letétként őrzött
dokumentumoknak azokat a dokumentumokat kell tekinteni, amelyeket természetes vagy jogi személy határozott
vagy határozatlan időre megőrzés céljából a könyvtárnak adott át.
(2) A szabályzat rendelkezéseit a könyvtár által letétként őrzött dokumentumokra is alkalmazni kell. A
letétként őrzött dokumentumok tekintetében azonban a szabályzat alapján törlésre nem kerülhet sor.
9
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.): 6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma] (1)
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
10
Ptk. 6:4. § [A jognyilatkozat] (2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
11
Könyvtárosság Etikai Kódexe I. Könyvtárosi etika: A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások és
szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák is vezérlik.
12
3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet 2. § (1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel
rendjéről szóló 1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3. és 6. §-aiban foglalt rendelkezésekkel összhangban -
folyamatosan és idősorrendben olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az állomány
egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető.
13
3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet 5. § (1) Az időszaki leltározáson kívül a könyvtár köteles soron kívüli
leltározást tartani, ha az állományban elháríthatatlan esemény (vis maior) vagy bűncselekmény károkat okozott. Ilyen
esetben csak az állomány károsodott részére kell a leltározást kiterjeszteni.
14
3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet 13. § (1) A leltározás alkalmával mutatkozó hiány esetén a könyvtár
vezetőjét felelősségre kell vonni, ha a) bizonyíthatóan nem tartotta, illetőleg nem tartatta meg a könyvtári
nyilvántartási, kezelési, használati, működési szabályokat; ill. (2) Felelősségrevonás esetén a fenntartó köteles
megvizsgálni, hogy a felelősség a könyvtárvezetőn kívül még kit és milyen mértékben terhel, illetőleg a
könyvtárvezető vétlensége esetén terhel-e más könyvtári dolgozót felelősség.
15
Ptk. XVI. CÍM: A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK XXXIX. Fejezet: A megbízási szerződés alapján
 A nem megfelelő raktári állapotokból eredő kár nem terhel egy könyvtári dolgozót sem,
ennek kialakításának finanszírozása és megszervezése közvetlenül a fenntartó feladata és
felelőssége16, főképp árvíz esetén, hisz az az elleni védekezés is a fenntartó (az önkormányzat)
feladata17. Mindennek ellenére az elháríthatatlan külső erő által okozott károk (mint amilyen az
árvíz okozta megsemmisülés) helyreállítására nincs kötelező jogszabály18.

Figyelembe vehetjük a 1997. évi CXL. törvény múzeumokra vonatkozó részének letéti
szabályozását19, ez esetben a könyvtáros ismét mulasztást követett el azzal, hogy nem kötött
szerződést20 21, amit viszont a bíróság később utólagosan meghatározott feltételekkel
visszamenőlegesen megköt: így Ágoston kártérítést követelhet22. Vis maior és egyéni felelősség
kapcsán is rendelkezik a jogszabály23.

A könyvtáros mindenesetre nincs fényes helyzetben, bárhogy is alakuljanak a dolgok. A

szerződés elmulasztásával kárt okozott a munkáltatójának, aki kénytelen lesz elszámolni vele24. E

16
1997. évi CXL. törvény 68. § (1)154 A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján c) biztosítja a feladatok
ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott
szakmai követelményeket és normatívákat, d) jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et
17
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 16. § (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges
feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a
helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.
18
Ptk. 6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a
károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
19
1997. évi CXL. törvény 49. § (1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat legfeljebb 5 évre szóló
határozott idejű letétként megőrzésre átveheti. Az erre vonatkozó szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni. A letétre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A letéti szerződés tartalmazza a) a letét időtartamát, b) a letett kulturális javak -
egyértelmű azonosításra alkalmas - képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai
állapotdokumentációjával együtt, c) a letett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket,
beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit, d) a letett kulturális javak sérülése
esetén követendő eljárást, valamint e) a múzeum által vállalt vagyonbiztonsági feltételeket.
20
Ptk. 6:71. § [Szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján] (1) Ha jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír
elő, és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja.
21
Ptk. 6:365. § [Ingyenes letét] (3) Ingyenes letét esetén a letéteményes a szerződésen kívüli károkozásért való
felelősség szabályai szerint felel azért a kárért, amelyet a letevő a letett dolog elveszése, elpusztulása vagy
megrongálódása folytán szenved.
22
Ptk. 6:122. § [A kárveszély átszállása] A teljesítéssel a kárveszély - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a
másik félre száll át.
23
Ptk. 6:180. § [Felelősség a lehetetlenné válásért]
(1) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően
nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő
ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.
(2) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési
kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti.
24
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó
kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben
általában elvárható.
szerint a „[a] munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási
vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket
állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.”25. Viszont mentesül a felelősség alól,
ha előre nem látható, elháríthatatlan okokból26, vagy a munkáltató felelősségéből27 származik a
káreset.

4, ELJÁRÁSJOGI INTÉZKEDÉSEK

Bár jogszabály nem írja elő, esetleg a helyi önkormányzattól igényelhető támogatás a
dokumentumok helyreállítására, restaurációjára (amennyiben ez még lehetséges és vis maior
okozta a kárt). Ha a felelőtlen raktári körülmények miatt semmisültek meg a dokumentumok,
Ágoston kártérítést követelhet a könyvtártól, vagyis közvetetten a fenntartótól, a helyi
önkormányzattól.

Lehetséges a peren kívüli egyezség, így az „ügy” azonnali lezárásra kerül. Ha ez nem
sikerült, akkor helyi bíróságon kell keresetlevelet benyújtani28, 29. A bíróság legfeljebb harminc
napon belül megvizsgálja a megállapítást30, illetve (feltételezzük, hogy mindent rendben találtak),
kitűzi a tárgyalás napját31. A tárgyalás folyamán a bíróság állapít meg egy általános összeget32,
mivel az értékbecslés nem történhetett meg33. Ez esetben a könyvtár mint költségvetési szerv nem

25
2012. évi I. törvény 180. § (1)
26
2012. évi I. törvény 180. § (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok
idézte elő. A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási
kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan
használ vagy kezel.
27
2012. évi I. törvény 179. § (4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem
volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a
munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
28
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 37. § A kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetőleg
az előtt a bíróság előtt is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett.
29
1952. évi III. törvény 121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani;
30
1952. évi III. törvény 124. § (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől
számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek
hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli
elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.
31
1952. évi III. törvény 125. § (1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc
napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről (…)
32
1952. évi III. törvény 206. § (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény
vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint
határozza meg.
33
Ptk. 6:531. § [Az általános kártérítés] Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan
összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas..
hivatakozhat előzetes költségvetésére, a kár megtérítését azon túl is teljesítenie kell34. Viszont a
könyvtár fellebbezhet a kijelölt összeg ellen, ha vitás a sérelem iránti kártérítés igénye – tehát, ha
az árvíz okozta károk valóban elháríthatatlannak minősülnek35. Lehetséges a tárgyalás folyamán
egyezséget kötni, ezt a bíróság végzéssel jóvá is hagyhatja36. Bizonyítás – tárgyi bizonyítékok,
tanúk, stb. hiányában – nem elképzelhető (kivéve, ha a dokumentumok a raktárban voltak
elhelyezve és a kárbecslő szakember fel tudja mérni a katasztrófa előtti állapotot.) A felperes
(Nagy Ágoston) szempontjából sikeres per esetében a bíróság meghatároz egy általában 15 napos
teljesítési határidőt (ez a jóhiszeműség, illetve anyagi feltételek mérlegelésével hosszabbítható)37.

5, MI A TANULSÁG?

Először is: próbáljuk meg a könyvtárat vízpartoktól jó távolra építeni. Ritka az olyan
könyvtár, melynek raktárhelyisége nem a föld alatt található, az árvíz mellett a gyakoribb
talajvízszint-emelkedés szinte folyamatosan fenyegeti az állományt. Ha pedig már egyszer ott
van, a fenntartó felelőssége, hogy minél hatékonyabb védművek építtetését finanszírozza. A
települési könyvtárak különleges feladata a helytörténeti gyűjtemény kezelése, az ehhez (is)
szükséges alapokat pedig a fenntartónak – azaz az önkormányzatnak – kell biztosítania. Ha
mulasztás áll fent, a kártérítés kötelező.

Nagy Ágoston nem mondható felelősnek ebben a jogesetben, a megvádolt könyvtáros

legfeljebb adminisztrációs hibát vétett – bár a jogszabály „ennek sem örül”, magától értetődően
nem ez okozta a dokumentumok megsemmisülését. Vis maior esetén nincs felelős, a

34
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő
költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti
előirányzaton felüli kiadás teljesítésére: c) az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által
fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal, továbbá sérelemdíjakkal kapcsolatos költségvetési kiadás.
35
1952. évi III. törvény 358. § (3) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak, ha
a) a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége, valamint a kártérítés, illetve a
sérelemdíj iránti igény vitás,
36
1952. évi III. törvény 148 §. (3) Ha az egyezség - ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is -
megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja,
és az eljárást folytatja.
37
1952. évi III. törvény 217. § (1) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenöt napos
határidőt kell szabni.
(2) A bíróság tizenöt napnál rövidebb, illetőleg hosszabb teljesítési határidőt is megállapíthat, ha ez a felek
méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik.
A teljesítési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a feleknek a per vitelében megnyilvánult jó- vagy
rosszhiszeműségét is.
helyreállításra pedig nem kötelez semmi: az igazgatási szerv magára vállalhatja a helyreállítás
feladatát; illetve Ágoston kezdeményezhet támogatásra pályázatot az önkormányzattól.

2017. tavasz