Gázturbina

Brown-Boveri gőzturbina
metszetrajza

Egy tipikus gőzturbinában a nagynyomású és nagy hőmérsékletű gőzt

fúvókákon átvezetve felgyorsítják (gyakran szuperszonikus sebességre). A
gőzáram a forgórészre sugárirányba felerősített hajlított lapátokra (ún.
futólapátokra) fúj, ezek között áthaladva megforgatja a forgórészt és
közben kicsit veszít hőenergiájából, vagyis nyomásából és
hőmérsékletéből. A futólapátozás által eltérített gőzáramot az álló részbe
erősített álló terelő-lapátokkal visszafordítják és rávezetik a következő sor
futólapátra, majd ez folytatódik addig, amíg a gőz hőmérséklete csaknem
eléri a környezet hőmérsékletét. Ezen a hőmérsékleten a gőz nyomása
sokkal kisebb az atmoszferikus nyomásnál, így a turbina utolsó
fokozataiban erős vákuum uralkodik. A jó hatásfokú gőzturbina igen sok

fokozatból áll, ezeket egy forgórészen nem is lehet elhelyezni, ezért két-
három forgórész között osztják el. A fokozat akciós vagy reakciós elven
működhet. A reakciós turbinánál az áramló gőz lapátokra ható
reakcióereje forgatja meg a forgórészt. Az akciós fokozatban az álló
lapátokon történik meg az egész fokozatra eső nyomásesés és
hőtartalom (entalpia) változás. A reakciós fokozatnál a hőesés 50%-a
futólapátozásra esik, így a futólapátozáson is van nyomásesés. Ez a
működésbeli különbség szerkezeti következményekkel is jár: Az akciós
fokozat állólapátjait ún. diafragmába erősítik. A diafragma a turbinaházba
szerelt tárcsa, amelyet a tengelytől labirint-tömítés választ el. A reakciós
turbina futólapátozása és a ház közötti réseket kis értéken kell tartani,
hogy a gőz meg ne kerülje munkavégzés nélkül a lapátozást. Általában
elmondható, hogy a rések nagysága alapvetően befolyásolja a turbina
hatásfokát. Mivel a reakciós turbina futólapátjain is van nyomásesés, ez
jelentős tengelyirányú erőt okoz, melyet vagy úgy egyenlítenek ki, hogy a
forgórészt szimmetrikusra készítik, vagy ún. kiegyenlítő dobot alakítanak
ki természetesen labirint tömítéssel, amelyre ható nyomáskülönbség
ellentétes irányú, de közel azonos tengelyirányú erőt ad.
A legegyszerűbb kis turbináknál egyetlen szelep fojtásával lehet a gőz
mennyiségét szabályozni. Nagyobb gépeknél azonban mind az akciós,
mind a reakciós gőzturbinák első fokozata egy akciós szabályozó fokozat
(Curtis-fokozat), amely előtt több fúvókacsoport helyezkedik el. Ezekre a
fúvókákra külön-külön vezérelt szelepeken keresztül jut a gőz. Indításnál
minden szelep zárva van, majd az első szelep nyitásával vezérlik a
gőzmennyiséget. A második szelep csak akkor kezd nyitni, ha az első már
teljesen kinyitott, és így tovább. Így a fojtási veszteségeket (melynek
során a gőznyomás munkavégzés nélkül csökken) alacsony értéken lehet
tartani. A korszerű turbinák 4-6 szabályozószeleppel készülnek.
A labirint-tömítések sok kis fojtást tartalmaznak, ezeken a gőz egy része
ugyan megszökik, de mennyisége korlátok között tartható. A labirint-
tömítésen átjutott gőzt természetesen nem engedik szabadba, hanem
lecsapatják és visszavezetik a kazánba.