Kezdetben

Walt Brown
Kezdetben
Walt Brown
Kezdetben
A teremtés és az özönvíz meggyőző bizonyítékai
Reménység Alapítvány
Budapest, 2008
Készült
Walt Brown, Ph.D.
In the Beginning: Compelling Evidence for Creation and Flood
c. könyvének 2001-ben megejelent hetedik kiadása alapján
© 2001 by Walt Brown
Fordította: Sonnleitner Károly
Szaklektor: Dr. Jeszenszky Ferenc
Szöveggondozás: Vargán Rita
Kiadja: Reménység Alapítvány

8674 Nágocs, Ady Endre u. 11.
Felelős kiadó: Juhász Ernő
Nyomdai előkészítés: STENTArt.hu
Nyomdai munkák: Text-Print Nyomdaipari Kft., Győr

Felelős vezető: Csehi Zoltán, ügyvezető igazgató
ISBN 978-963-06-6054-9
5
Tartalom
Előszó ................................................................................................................................................... 7
Előszó a magyar kiadáshoz ................................................................................................................... 9
Néhány példa arra, mit mondanak mások erről az izgalmas könyvről ................................................ 11
I. Rész: A teremtés tudományos bizonyítékai .................................................................................................. 15

Élet-tudományok ............................................................................................................................................. 19
Csillagászati és fizikai tudományok ................................................................................................................. 33
Földtudományok .............................................................................................................................................. 49
Hivatkozások és megjegyzések......................................................................................................................... 54
II. Rész: A nagy mélység forrásai.................................................................................................................... 101

A vízlemez-elmélet: áttekintés....................................................................................................................... 103
Az óceáni árkok eredete ................................................................................................................................ 137
Elfolyósodás: A rétegek és a réteges kövületek eredete ................................................................................. 155
A mészkő eredete............................................................................................................................................167
Fagyott mamutok............................................................................................................................................175
Az üstökösök eredete..................................................................................................................................... 205
Az aszteroidák és meteoroidok eredete.......................................................................................................... 237
III. Rész: Gyakran feltett kérdések .................................................................................................................. 245

Hogyan lehet a teremtés tanulmányozása tudományos?................................................................................ 246
Az új tudományos és matematikai eszközök bebizonyították-e, hogy Ádám és Éva létezett? ....................... 247
Mivel a galaxisok sok milliárd fényévre vannak tőlünk, vajon a világegyetem nem sok milliárd éves? ........ 250
Vannak-e Marsról származó meteorok? ......................................................................................................... 256
Mit mondanak az evolucionisták: mennyi idős a világegyetem? ................................................................... 257
Mi volt az Archaeopteryx? .............................................................................................................................. 259
Mennyire pontos a radioaktív kormeghatározás? .......................................................................................... 263
Van élet a világűrben? ................................................................................................................................... 266
Mi a helyzet a dinoszauruszokkal? ................................................................................................................. 268
Esett-e eső az özönvíz előtt?........................................................................................................................... 270
Hogyan tudták a tengeri és az édesvízi halak túlélni az özönvizet? .............................................................. 273
Hogyan osztatott el a Föld Peleg idejében? .....................................................................................................274
Az özönvíz 40 napon és 40 éjen át tartott? ....................................................................................................276
A vízlemez-elmélet összhangban van a Biblia tanításával?............................................................................ 277
Körülvette-e vízkupola a Földet, és hozzájárult-e az özönvízhez? .................................................................. 280
Ha mindent Isten alkotott, ki alkotta Istent? ................................................................................................ 288
Hogyan alakultak ki az emberi „fajok”? ........................................................................................................ 289
A Biblia szerint mikor teremtette Isten Ádámot?.......................................................................................... 293
Van-e nagy időbeni szakadék I.Móz. 1:1 és 1:2 között? ................................................................................. 294
Összeegyeztethető-e az evolúció a Bibliával? ................................................................................................. 296
Alátámasztja-e az Újtestamentum az I.Móz. 1-11–ben foglaltakat?............................................................... 302
6
Hogyan tanítható az eredetkérdés a középiskolákban és a főiskolákon? ....................................................... 304

Melyek az evolúció társadalmi következményei? ........................................................................................... 308
Hogyan kapcsolódhatok be ebbe a témába? ...................................................................................................310
Hogyan válaszolnak az evolucionisták arra, amit mondunk? .........................................................................312
Hogyan válaszolunk az evolucionisták gyakran hangoztatott kijelentéseire? .................................................313
Miért nem publikálnak a kreacionisták az élenjáró tudományos folyóiratokban? ..........................................315
Milyen további olvasnivalót ajánlana?............................................................................................................318
Szakmai megjegyzések.......................................................................................................................321
7
Előszó
Mint e könyv olvasójának, talán Önnek is van néhány kér- elfoglaltságként kellene folytatni ezt a munkát. Az első ked-
dése: Miért írták ezt a könyvet? Hogyan alakították ki és vező alkalommal ott kellene hagynom egy igéretes és sikeres
milyen céllal? Kiknek szánták? Hova vezet a teremtés/evo- katonai pályát. A kedvező alkalom 1980-ban meg is érkezett.
lúció vita? Azóta tanulmányozás, kutatás (főként az özönvízzel foglalko-
Ez a tanulmány 1970-ben indult el, meglepetésszerűen. zó vízlemezelmélet kifejlesztése), írás, viták „In the Beginning”
Keresztény voltam, de evolucionista, az Egyesült Államok szemináriumok és más előadások tartásából fakadó foglala-
Légierő Akadémiájának újdonsült professzora. Hallottam a tosságok tesznek igen elfoglalttá. Izgalmas volt látni, hogy
meglepő kijelentéseket, hogy Noé bárkája közel 4600 mé- milyen hatalmasan hat sokakra, amikor egyre jobban tuda-
ter magasan nyugszik a Kelet-Törökországban lévő Ararát- tosul bennük teremtett voltuk. Ezt Ön is felfedezheti.
hegységben. Ha ez a gigantikus hajó valaha ilyen magasra Eleinte a szeminárium tartalmát összefoglaló anyagot és
került, az özönvíz bizonyára igen nagy volt. A bibliai özön- sok gyakran feltett kérdés válaszanyagát adtuk azoknak,
vizet azonban mindig nehezen tudtam elképzelni. S egyál- akik az egésznapos In the Beginning szemináriumokra jártak.
talán honnan jött ennyi víz? És hová került? Az első kérdés E könyv első három kiadása ezt a célt szolgálta. Később a
megválaszolására tett minden kísérlet a legjobb esetben is könyvre vonatkozó külső kívánságok, igények olyannyira
felszínes volt. Néhányan, ha egyáltalán volt ilyen, még meg- megnőttek, hogy módosítani kellett azok részére, akik nem
próbáltak kielégítően válaszolni a másodikra. jártak. A könyv alapszerkezete azonban még a szemináriumi
Két évig fontolgattam ezeket a vitakérdéseket és szinte formát követi – ami ideális e témakör tanulmányozásához.
mindent elolvastam, amit az állítólagos bárka-észlelésekről E könyv első része az eredetre vonatkozó tudományos
írtak és sok „bárkavadásszal” is beszélgettem. Szinte nap bizonyítékok összegezésével kezdődik. Ezek a bizonyítékok
mint nap felnéztem a Sziklás hegység 4000–5000 méteres kilenc területet ölelnek át: hármat az élettel kapcsolatos tu-
csúcsaira, és megpróbáltam elképzelni az egyik tetején egy dományok, hármat a fizikai tudományok és hármat a föld-
meglehetősen nagy, futballstadiont is betölteni képes objek- tudományok terén. A 14. oldalon látható 1. ábra mutatja
tumot. A bárka létezésére vonatkozó bizonyítékok felerősöd- ezt a szerkezeti felépítést. A II. rész tartalmazza a legnépsze-
tek, ahogy sok kérdésemre választ kaptam. rűbbet a kilenc terület közül, ahogy a 200 szeminárium, a
Ezzel az egyre növekvő lehetőséggel egy probléma is együtt naponta kapott levelek és telefonhívások is igazolják. A tu-
járt. Ha az a sok víz több mint egy évig a Föld felett lötykö- dósokat különösen az a sokféle probléma bántja, amelyeket
lődött, sok állattetemet és növénymaradványt temetett volna a vízlemez elmélet könnyedén megold. A III. rész a „kérdezz-
maga alá a nagy mennyiségű sár és más üledékek. Ez megma- felelek” alkalmakon, a szemináriumokon és a médiával foly-
gyarázná, hogyan alakult ki szinte az összes kövület, főleg a tatott beszélgetések során leggyakrabban feltett 28 kérdést
legmagasabb hegyeken lévők. De a kövületemlék állítólag az tartalmazza, olyan kérdéseket azonban nem, amelyeket az I.
evolúció legjobb bizonyítéka. Tétlenül elfogadtam egy elméle- és II. rész már megválaszolt.
tet. Ha egy globális özönvíz hozta létre a legtöbb kövületet, Ez a formátum lehetővé teszi, hogy azokra a területekre
hol van az evolúcióra vonatkozó bizonyíték? Minél többet összpontosítsunk, amelyek leginkább érdekelnek bennünket,
küszködtem ezzel a kérdéssel, annál jobban elámultam az miközben szem előtt tartjuk az egész képet. Az I, II, és III.
evolúciót alátámasztó bizonyítékok hiányán és a teremtést tá- részt, amelyek teljesen különböznek egymástól, függetlenül,
mogató bizonyítékok bőségén. 1972-re teremtés-hívő lettem. és bármilyen sorrendben is el lehet olvasni. A nehéz, bonyo-
Amint elkezdtem beszélgetni barátaimmal és kollégáimmal lult részek átugorhatók, kihagyhatók. Az olvasók gyakran
az eredet kérdéseiről, megszaporodtak az előadások tartására elcsodálkoznak a végjegyzeteken, amelyek sok leleplező és
vonatkozó meghívások. A témáról szóló, nyilvánosság előtti meglepő idézetet tartalmaznak -általában evolucionistáktól.
előadás késztetett arra, hogy rendezzem össze gondolataimat. Jövendőbeli olvasó lehet bárki, aki érdeklődik az eredet
Ilyen módon kezdett kialakulni a könyv első kiadása. kérdése iránt a középiskolás diákoktól, akiknek csak kevés
A témakör átfogó és fontos voltára való tekintettel, fele- tudományos előképzettségük van, a többszörös, tudományok
ségem és én 1978-ban úgy döntöttünk, hogy teljes időbeli terén szerzett Ph.D-val rendelkező emberekig. Szülők más
8
szavakkal is elbeszélhetik e könyvben foglaltakat gyermeke- Feladatunk tehát a nagyközönség nevelése, tájékoztatása,
iknek étkezéseknél vagy lefekvéskor. a diákokat is beleértve. Akik ismerik ezeket a bizonyítékokat,
Egy ajánlat olyan diákoknak, tanároknak és nevelőknek, majd kétséget kizáróan nyomást gyakorolnak, és kínos hely-
akik elolvasták az egész könyvet: Ahelyett, hogy kínos helyzetet teremtenek az elsáncolt érdekek számára, kezdve az osz-
zetbe hoznánk magunkat, mert vitába szállunk a szaktanár- tálytermekben. Ez már folyik. Hogyan lehet még többet tenni?
okkal, professzorokkal, hadd ajánljak egy érdekes alternatí- E könyvben fellelhető képek tucatjai is lehetnek elkápráztató
vát. Ahogy a könyvet olvassuk, azonosuljunk a kérdésekkel, témakörök egy általános iskolás gyermek házifeladatához. A
hogy majd feltehessük a nevelőknek. Ha kifogásolnának középiskolások tovább léphetnek azzal, hogy az ilyen képek-
bármilyen, e könyvben lévő tudományos információt vagy kel kapcsolatos cikkeket és beszámolókat elemzik. A főisko-
következtetést, boldog leszek, ha megvitathatom velük tele- lai tanulók még jobban kiterjeszthetik a lehetőségek határait
fonon, feltéve, ha a kérdező is részese hármasban lefolytatott azzal, hogy meginterjúvolják és bírálják a témára szakosodott
beszélgetésünknek. Engedélyükkel talán a kérdező fel is ve- tudósokat. A felnőttek pedig örülni fognak, amikor majd
heti beszélgetésünket az egész osztály részére. Ha más nem, barátaiknak magyarázzák ezeket és a bizonyítékok sok száz
ez majd fejleszti a kritikai gondolkodásra való készséget, több további felvetéseit. (Sokan előadássorozatokat tartanak a té-
információt tesz az asztalra, és egy kicsit közelebb mozdít máról). Ahogy egyre több ember tanul, úgy akarnak majd
bennünket az igazsághoz. még többen tanulni. A nyilvánosság egyre inkább kéri, vagy
Hová vezet a teremtés-evolúció vita? Hiszem, hogy a mondja majd a nevelőknek, kiadóknak, múzeumoknak és a
csatát nem a bíróságokon, a törvényhozásban, a nevelés, médiának, hogy képezzék magukat és hagyjanak fel az örökös
oktatás testületeiben vagy egyházi zsinatokon nyerik meg, félretájékoztatással és a hibás tudománnyal.
hanem a tudományos nevelés legalsóbb szintjein. Igen, az Ámbár sokan segítettek ennél a könyvnél és konstruktív
evolucionisták ma ellenőrzésük alatt tartják a felsőoktatást, javaslatokat kínáltak, ötöt közülük mindenképpen meg kell
a tudományos folyóiratokat és a médiát, ám a tudományos említeni: Brad Anderson, Peggy Brown, David Hull, Dan
bizonyítékok a teremtést és a globális özönvizet támasztják O’Rourke és Stuart Patterson. Mély hálát érzek irántuk, és
alá ellenállhatatlanul. (Ha találunk valakit, aki nem ért sokak iránt, akik segítettek. A hibákat természetesen egye-
egyet, kérem hivatkozzon az előző bekezdésben foglaltakra dül én követtem el.
és a 315–317. oldalakra. Szólítsuk fel őket, aztán figyeljünk, Remélem, hogy az In the Beginning: Compelling Evidence
hogy mi történik). A tudomány egész története során mindig for Creation and the Flood (Kezdetben – A teremtés és az
viták tomboltak. Talán az efféle eredetviták egyikének sem özönvíz meggyőző bizonyítékai) segít majd önnek, az olva-
volt valami nagy szociális, társadalomra gyakorolt következ- sónak felfedezni a „kezdetben” történt bámulatos eseménye-
ménye. Végül mindig az az oldal diadalmaskodott, ahol tu- ket.
dományos bizonyítékok voltak. Walt Brown
9
Előszó a magyar kiadáshoz
Napjaink egyik sokat vitatott kérdése az „evolúció vagy te- struktúra az élettelen anyag legegyszerűbb formájából a ter-
remtés” kérdése, amely végső soron a „tudomány vagy vallás” mészeti törvények hatására jött létre. Ennek a világképnek
kérdésévé tágul. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a egyik kora megnyilvánulása volt Kant és Laplace elmélete
fenti két szembeállítás nem pontos. A pontos megfogalmazás a Naprendszer kialakulásáról, majd ezt követte az az elgon-
a következő volna: „evolúció vagy speciális teremtés” és „na- dolás, hogy a legegyszerűbb élőlény az élettelen anyagból
turalista tudomány vagy vallás”. jött létre, az élet magasabb formái pedig az élet alacsonyabb
Ha egy pillantást vetünk e kérdések előzményeire, a kö- formáiból fejlődtek ki. Lamarck 19. század eleji próbálko-
vetkezőket látjuk. Amikor a 16–17. században elkezdődött zása után Darwin volt az, aki 1859-ben megjelent A fajok
a modern természettudomány kialakulása, ezek a kérdések eredetecímű munkájában felvázolta az élővilág evolúciójának
még egyáltalán nem vetődtek fel. A teológusok és a termé- egy elképzelését.
szettudósok ugyanazokon az alapokon álltak. Senki sem vi- Darwin elmélete tudományos szempontból megalapozat-
tatta, hogy a világot Isten teremtette; viszont Isten nem ka- lan. Mégis, nagy lelkesedéssel fogadták, mert alátámasztani
otikus, hanem rendezett, törvények által szabályozott világot látszott az egyre jobban elterjedő naturalista világképet. A
teremtett. Sőt, azt is mindenki elfogadta, hogy Isten a világot naturalizmus elárasztotta a tudományt, és képviselőinek si-
– ahogyan azt Mózes első könyvének első fejezetében is ol- került azt a hamis látszatot kelteniük, hogy a tudomány iga-
vashatjuk – „készre” teremtette, vagyis amikor a „világgépe- zolja a naturalizmust.
zet” működni kezdett, abban már a legbonyolultabb rendsze- Most már értjük, melyek a szembenálló nézetek. Az evo-
rek, az élőlények: a növények és az állatok és maga az ember, lúció azt tanítja, hogy a világ önmagából megmagyarázha-
de az élettelen világ bonyolultabb struktúrái, így például az tó, ezzel szemben a speciális teremtés hívei azt vallják, hogy
égitestek is jelen voltak. Azt, hogy a természetnek Isten által a világ működését le lehet természeti törvényekkel írni, de
meghatározott rendje van, elsősorban a kereszténység han- a világban jelen levő bonyolult struktúrák létrejöttét csak
goztatta, ezért – amint azt a tudománytörténeti kutatások transzcendentális tényezők figyelembevételével tudjuk meg-
kimutatták – nem véletlen, hogy a természettudományok a magyarázni.
keresztény világban alakultak ki, és az sem véletlen, hogy Ami pedig a tudomány és vallás ellentétét illeti, ez az el-
akkor alakultak ki, amikor a kereszténység – a reformációval lentét abból fakad, hogy a tudomány művelői – minden tény-
– visszatért eredeti gyökereihez. Ezért Isten teremtett vilá- leges igazolás nélkül – a naturalizmus elvét a legmagasabb
gának vizsgálatát, törvényeinek felderítését Istennek tetsző filozófiai elv rangjára emelték, és összeolvasztották a tudo-
foglalatosságnak tekintették. mánnyal. Ez a „tudomány” valóban szemben áll a vallással,
A 18. században ez a harmónia megbomlott. Ennek nem azonban nyilvánvaló, hogy itt valójában nem a tudomány és
tudományon belüli, hanem tudományon kívüli okai voltak, a vallás, hanem két filozófiai szemlélet, a naturalizmus és a
amelyeket most nem tudunk részletezni. Tény az, hogy az transzcendentalizmus szembenállásáról van szó.
Isten által teremtett világ eszméjét az önmagában megálló, Darwin művét általában nagy lelkesedés fogadta. De el-
térben és időben végtelen, nem keletkezett és elpusztítha- lenzői is voltak. Egyrészt keresztény teológusok tiltakoztak
tatlan anyagból álló világ eszméje kezdte felváltani. Ezt ne- a bibliai teremtéstörténettel szembenálló nézetei ellen, más-
vezhetjük naturalista világképnek (a latin naturalis = „ter- részt viszont természettudósok is tiltakoztak tudományos
mészeti” szóból), szemben a transzcendentalista világképpel (a megalapozatlansága ellen. De ez nem tudta megakadályozni,
latin transcendentalis = „magasabbrendű, érzékfeletti, nem hogy a darwinizmus és a naturalizmus el ne árassza egész
anyagi”), amely azt vallotta, hogy a természet önmagától szellemi életünket és kultúránkat.
nem jöhetett létre, önmagában nem áll meg, hanem azt egy Napjainkra bizonyos szempontból már lényegesen javult
természeten kívüli, természetfeletti tényezőnek kellett létre- a helyzet. Számos tudós arra a következtetésre jutott, hogy a
hoznia és kell fenntartania. naturalizmust a tudomány nem igazolja, sőt a naturalizmus
A naturalista világkép szerint az alapvető az élettelen ellentétes a valódi tudománnyal: a világ nem „alulról felfe-
anyag, és minden bonyolultabb – akár élettelen, akár élő – lé”, hanem „felülről lefelé” épül fel. A tudományok hierar-
10
chikus rendjében a biológia felett álló tudományok, mint a számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatal-
matematika, az információelmélet, a fizika (termodinamika) ma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak
világosan megmutatják, hogy az evolúció lehetetlen. De ma- értelmes vizsgálata révén meglátható.” (Róm 1:19–20a) Mi-
gán biológián belül is számos olyan felismerés van, amelyek vel napjainkban a tudományt megszálló naturalisták a tudo-
ugyanerre mutatnak rá. mányra hivatkozva szeretnék megdönteni az Istenbe vetett
Ezeknek a felismeréseknek jó összefoglalását adja Walt hitet, nem lehetünk közömbösek ezzel a kérdéssel szemben.
Brown könyve, amelynek angolul már hét kiadása jelent Látnunk kell, hogy Isten alkotásainak értelmes vizsgálata
meg, és most végre az olvasó a magyar fordítását is a kezében hogyan láttatja meg Isten örök hatalmát és istenségét; lát-
tarthatja. nunk kell, hogy mit mond az igazi tudomány, és ennek meg-
A szerző – noha hívő keresztény – nem bibliai alapon tár- felelően kell gondolkodnunk és élnünk.
gyalja a kérdést, hanem tisztán természettudományos alapon Az emberekben erős a szakértők iránti bizalom. Sokan
mutatja ki, hogy a naturalista világkép tudományosan nem vannak úgy, hogy bizalommal elfogadják azt, amit hozzá-
állja meg a helyét, és a világot – a természeti világot – csak a értőnek tartott emberek, esetünkben tudományos kutatók,
transzcendentalista világkép alapján érthetjük meg. egyetemi tanárok, tudományos akadémiák tagjai mondanak.
De a szerző továbbmegy ennél. A naturalista és a keresz- Én, aki egész életemet ebben a körben töltöttem, csak azt
tény tudósok között hosszú ideje vitatéma volt az özönvíz tudom mondani: „Emberek, legyetek óvatosak!” Bizony, be-
kérdése. Keresztény tudósok különböző természettudományi következhet az, hogy egy egész tudományos közösség tévútra
elméleteket javasoltak, amelyek alkalmasak arra, hogy meg- téved. Az elmúlt évszázad számos példáját mutatja annak,
magyarázzanak az özönvízzel kapcsolatos különböző ese- hogy egész tudományágak fogadtak el óriási és emberellenes
ményeket. Walt Brown ezzel kapcsolatban kidolgozott egy tévedéseket. Ezért senki sem térhet ki az elől, hogy bizonyos
saját elméletet – a vízlemezelméletet –, amely – úgy tűnik vitakérdésekbe személyesen elmélyedjen, és ne a tekintélyre
– a legjobban megalapozott válaszokat adja erre a kérdésre; építsen, hanem saját tapasztalatára. Azt tapasztalom, hogy a
noha természetesen – amint az a tudományban oly gyakran naturalista meggyőződés semmivé válik, ha valaki alaposan
előfordul – még a transzcendentalista tudósok sem fogadták tanulmányozza a naturalizmus ellen felhozott érveket.
el általánosan. Melegen ajánlom ennek a könyvnek az elolvasását min-
Az a kérdés, amellyel a könyv foglalkozik, látszólag tudo- denkinek, hívőnek és hitetlennek egyaránt; a hívőnek, hogy
mányos kérdés, amelyről sokan azt gondolhatják, hogy csak hitében megerősödjön, a hitetlennek, hogy elgondolkodjon:
a szakembereket érdekelheti. Ez nem így van. A keresztény hitetlensége valóban olyan szilárd alapokon nyugszik-e, mint
ember ismeri Pál apostolnak a rómaiakhoz intézett levelét, gondolja.
amelyben ezt olvashatjuk: „Mert ami megismerhető az Isten- Dr. Jeszenszky Ferenc
ből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette fizikus
11
Néhány példa arra,

mit mondanak mások erről az izgalmas könyvről
Walt Brown könyve igen ritka a maga nemében: Nem találkoztam még egy ilyen, az eredet témakörének tudományos aspektu-
sairól szóló átfogó kézikönyvvel. Ugyanakkor széleskörű, minden részletre kiterjedő elméleti rendszert nyújt (vízlemezelmélet)
a sok, látszólag egymással összefüggésben nem lévő, sőt néha ellentmondásosnak tűnő, az ezekre a kérdésekre vonatkozó
tények összebékítésére. Ez a könyv nélkülözhetetlen tanárnak, diáknak egyaránt, akik ezeket a vitapontokat komolyan meg
szeretnék oldani, de bizonyítékok, nem pedig vélemények, vagy megalapozatlan, igazolhatatlan hipotézisek alapján.
Dr. Stuart Patterson, a Furman Egyetem korábbi dékánja és nyugalmazott kémiaprofesszora
A „Kezdetben” (In the Beginning) a teremtéstudomány nagyszerű alkotása fiataloknak és felnőtteknek. Olvasmányos, alapos
kutatásra épült, példásan dokumentált, és az eredetvita kapcsán felvetődő legfontosabb kérdésekre kínál választ. Amellett,
hogy a Genezis történetisége felől felmerülő kérdésekhez a teremtéstudományra jellemző módon közelít - például történe-
tesen mi okozta a dinoszauruszok kipusztulását -, a könyv egyedülálló abban is, hogy elsőként ad magyarázatot arra, hogy
a világ huszonöt legdöntőbb jellegzetessége – ide tartoznak a hegyek, a vulkánok, a Grand Canyon és a jégkorszakok – egy
világméretű özönvíz következménye. Ugyanakkor felszínre hoz sok, mégis komoly, a Föld történetével és az élet eredetével
kapcsolatos evolucionista elméletekből táplálkozó kevéssé ismert problémát – sok olyan elgondolást is beleértve, amelyeket
maguk az evolucionisták is elvetettek már, de a gyermekek tankönyveiben még mindig benne vannak.
Mary Pride, Big Book of Home Learning, harmadik kötet, Science Reviews
A klasszikus, uniformizmus alapján álló geológia kudarcot vallott számos földtani probléma megoldását tekintve. Ezzel szem-
ben katasztrófára utaló alapfeltevések alkalmazásával Dr. Brown sok probléma kezelésének filozófiailag szilárd és a tárgyilagos
gondolkodók számára tudományosan elfogadható módját nyújtja sok tudósnak. Soha ezelőtt nem találkoztam még ilyen, az
ebben a könyvben feltárt geológiai és biológiai problémák széles spektrumára irányuló intellektuális megelégedettséget nyújtó
és tisztességes támadással.
Dr. Douglas A. Block, nyugalmazott geológiaprofesszor, Rock Valley College
Hiszem, hogy a sok létező, a teremtésre vonatkozó keresztény álláspont megerősítését szolgáló forrás közül Walt Browné a
fellelhető legvilágosabb javaslat. Az e könyvben található anyag nem homályos, zavaros. Éppen ellenkezőleg, pontos és ala-
pos. Waltnak tehetsége van arra, hogy a különben összetett, bonyolult témát is könnyen érthetővé tegye. Egész szívemmel
ajánlom ezt a könyvet.
Skip Heitzig az új mexikói Albuquerque Kálvária templom rangidős lelkésze
Dr. Walt Brown három feltűnő lelki ajándékot mondhat magáénak a teremtéstudománnyal összefüggő kutatás és tanítás
terén: 1.) alaposan rendszerezett gondolkodást; 2.) a képességet, hogy a tudományos bizonyítékokat a konvencionális pa-
radigmák tehertétele nélkül szemlélje; és 3.) azt a tehetséget, hogy tökéletesen érthetően juttassa kifejezésre gondolatait.
Walt született tanító. Ez teszi képessé arra, hogy felépítsen olyan fontos új elméleteket, mint amilyen a vízlemezelmélet is, és
figyelemreméltó tisztasággal mutassa be előadásain és könyvében egyaránt. Meg vagyok győződve róla, hogy mindenkinek
szükséges lenne megismerkednie az ebben a könyvben dokumentált mérföldkő jellegű munkával.
Dr. Stanley A. Mumma, az építészeti tudományok professzora, Penn State University (Pennsylvania, Állami Egyetem)
12
Az eredet témája jellegénél fogva mindannyiunkat érdekel, e tárgykör mégis olyan átfogó, hogy az ember elvész az informá-
ciómennyiség válogatása közben. Mint biológus és keresztény úgy találom, hogy az In the Beginning: Compelling Evidence for
Creation and the Flood (Kezdetben – A teremtés és az özönvíz meggyőző bizonyítékai) a teremtést alátámasztó tudományos
bizonyítékok legtömörebb, igen lényegre törő tudományos feldolgozása, amit valaha olvastam. Erre a könyvre feltétlenül szük-
sége van mindenkinek, aki komolyan meg akarja érteni a teremtés/evolúció vitát. Tudósok, tanárok, vallásos vonzalmukra
és hovatartozásukra való tekintet nélkül bizonyára elég értékesnek találják ezt a kitűnő forrásművet, hogy kézikönyveik közé
tegyék.
Terrence R. Moody, biológia-tanár, az Illinois állambeli Wheeling egyik középiskolájában, aki 1999-2000-ban elnyerte a kiváló biológia-tanár megtisztelő
címet
Közép- és főiskolai tanulókkal folytatott beszélgetések alapján tudom, hogy Walt Brown kitűnő könyve olyan vitakérdésekkel
foglalkozik, amelyekkel szembe kell nézniük. Egyik példányomat odaadtam egy fiatalnak, akit megigézett a tudomány. Az
anyja felhívott, hogy elmondja: alig tudja fiával eloltatni a villanyt éjjel. Falja a könyvet.
Donald Cole, Rádió-lelkész, Moody Broadcasting Network, Chicago, Illinois
Minden hetedik kiadást megért könyv időállónak bizonyul. Az „In the Beginning” („Kezdetben”) c. könyv a Center for Creation
Science (a Teremtéstudományi Központ) klasszikusa, még mindig olyan ösztönző, mint mindig, és talán a valaha írt leghasz-
nosabb elemzést nyújtja a teista evolúció témájáról.
Dr. D. James Kennedy, író és rangidős lelkész a Coral Ridge presbiteriánus gyülekezetben a floridai Fort Lauderdale-ben.
Az evolucionisták hamis állításait leleplező könyvek száma annyira megnőtt, hogy igencsak szükség van jól elkészített összeg-
zésekre, főleg bevezető szintű és osztálytermi célok miatt. Csodálatos isteni elgondolás, hogy e szükségletet Walt Brown In
the Beginning c. műve kielégíti. Számomra a leglátványosabb részlet a vízlemezelmélet kifejtése a nagy, egyetemes özönvízzel
összefüggésben. Brown javaslata bámulatos magyarázat arra, honnan jöhetett és hová került a víz. Igen erőteljesen felülírja a
vízsátorboltozat elgondolását, amelynek nyilvánvaló problémái vannak ezzel a kérdéssel.
John F. McCarthy, bíboros J.C.D., S.T.D. kiadó Living Tradition, Róma, Olaszország
Dr. Walt Brown eredeti szövege az In the Beginning: Compelling Evidence for Creation and the Flood a geológiai tudományok
fontos, új megközelítésének érett bemutatásává alakult… A vízlemezelmélet a Noé-féle özönvíz eseményeinek, a világ mai
geológiai jellegzetességeinek és az akkor és most is működő mechanizmusoknak alternatív magyarázata. Megkérdőjelezi a
geológia általánosan elterjedt, széles skálájú lemeztektonikai modelljét, és azt indítványozza, hogy az egyértelmű genezisbeli
szöveg világosságánál alaposan tatarozzák ki, alakítsák át az özönvízzel összefüggő geológiai eseményeket, amelyeket Isten
küldött a világra. Ez komoly kísérlet lesz, amely alapjaitól átépíti a geológia tudományát.
Martin G. Selbrede, „Reconstructing Geology: Dr. Walt Brown’s Hydroplate Theory” (A geológia átalakítása: Dr. Walt Brown vízlemez elmélete), Chalcedon
Report, 1998. szeptember
Miután e könyv 4., 5., 6. kiadása minden rendű és rangú ember kezébe került, nem tudok túl sokat hozzátenni ehhez a 7.
kiadáshoz. Először a georgiabeli Tech. diákjai között tartott előadásokon, a társaimmal folytatott vitákban és az egyházon
belüli és kívüli laikus csoportoknak rendezett kis kurzusokban hivatkoztam a könyvre. Az anyag irányultsága, részletes hivat-
kozásokkal, széljegyzetekkel való megtámogatottsága lehetővé teszi, hogy az olvasó tetszőleges mélységig ássa bele magát, és
elegánsan áthidalja a szakadékot az egyszerűség és tudományos igényű kutatás között. Lehetetlen megragadni a valóságot és
az ember végzetét, amikor az ember eredetre vonatkozó tudása eltorzult. Az In the Beginning eszköz arra, hogy az ön eredetre
vonatkozó tudományos felfogását szilárdan kialakítsa. Vajha minden szülő és tanár tudna erről az anyagról.
Dr. Kent Davey, műszaki igazgató az American MAGLEV Technology-nál, New Smyrna Beach, Florida
Dr. Brown örvendetesen becsületes a tudomány és teremtés terén. Gondolkodása egyszerre elmélkedő és hívő. Minden tájé-
kozott kereszténynek hozzá kellene férnie ehhez a tartalmas, mély ismeretanyagot tartalmazó munkához.
Dr. Stu Weber, A Tender Warrior szerzője, rangidős lelkész Good Shepard Community Church, Boring, Oregon
Az evolúció cáfolatának módja: Ne törődj vele! Hagyd, hogy Dr. Brown csinálja. Bárki képes elpárologtatni az evolucionisták
hazugságait ezzel a hatásos, laikusok számára készült, a teremtésre vonatkozó tudományos útmutatóval. Ha valaha is meg
akartad tudni, hogyan békíthetők ki a Genezis igazságai a tudományos módszer egzaktságával, akkor állj meg, vakard meg
13
posztneandervölgyi koponyádat és figyeld, amint teljesen megmagyarázza. Rá fogsz jönni, hogy Dr. Brown zavarba ejtő titko-
kat ás elő, amelyekkel a legtöbb, jól tájékozott tudós fél foglalkozni. Könyve tele van cáfolhatatlan, logikus érvekkel.
John Mary testvér, M.I.C.M. Saint Benedict Center, Richmond, New Hampshire
Dr. Walt Brown kiválóan képzett ahhoz, hogy megírjon egy ilyen könyvet. Csak nézd meg az ajánlóleveleit! Olyan gondosan
és alaposan tárja fel a tényeket, hogy még én is meg tudom érteni, akinek pedig tanulási nehézségei voltak az iskolában. Kü-
lönösen a teista evolúcióról szóló fejezetre hívom fel a figyelmet. Dr. Brown lerombolja azt a kényelmes alapzatot, amelyen sok
Biblia-hívő szeret megállni. Ennek a könyvnek ott kellene lennie minden igazságot kereső ember kezében.
Larry Wright, elnök, Abundant Life Inc., Phoenix, Arizona
Hadd javasoljam önnek olvasásra az In the Beginning c. könyvet. Amint figyelem az élet értéke iránti látens érdektelenséget,
közönyt, az evolúció dogmájának való kiszolgáltatottságunk eredményét látom. Elhinni azt, hogy egy véletlenszerű folyamat
következménye vagyunk, az erkölcsös lelkiismeret és a lelki indíttatás minden érzékét eltávolítja. Dr. Walt Brown kutatása
nem csupán akadémikus viták miatt döntő fontosságú, hanem kultúránk túlélése végett is.
Dr. Darryl DelHousaye, A Today for Eternity szerzője, A Scottsdale Bible Church rangidős lelkésze, és a Scottsdale-i Phoenix Teológia (Arizona) elnöke
14
A tudományos bizonyítékok megegyeznek a Genezissel
Kezdetben teremtette Isten

az eget és a földet
A világegyetem,
A szerves evolúció A Föld átélt
a naprendszer, a Föld és az
elmélete érvénytelen egy világméretű özönvizet
élet nem régen teremtetett
A naprendszerre Azok a techni-

Az élet olyan A legtöbb A Föld sok,
és világegye- kák, melyek egy Egy világméretű
összetett, hogy tudományos korábban meg-
Az evolúcióra temre vonatkozó ősi Föld mellett Régészeti bizo- özönvíz látszólag
véletlenszerű kormeghatározó magyarázha-
Sohasem figyel- vonatkozó érvek naturaliszikus foglalnak állást nyítékok utalnak lehetetlen ese-
folyamatok még eljárás jelzi, tatlan jelensége
tek meg szerves idejétmúltak és magyarázatok logikátlanok, Noé bárkájának ményei hihetők,
évmilliók alatt hogy a Föld, a megmagya-
evolúciót. gyakran logikát- tudomány- vagy meg valószínű ha alaposan
sem képesek naprendszer és rázható egy
lanok. talanok és nem indokolt létezésére. megvizsgáljuk
megmagyarázni a világegyetem kataklizmikus
reménytelenül feltételezéseken őket.
eredetét. fiatalok. özönvízzel.
elégtelenek. alapulnak.
Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória

1–16 17–27 28–42 43–63 64–73 74–98 99–108 109–133 134–137
19–22. oldal 22–26. oldal 26–31. oldal 31–40. oldal 40–42. oldal 43–47. oldal 49–50. oldal 50–52. oldal 52–53. oldal
Élettudományok Csillagászati és fizikai tudományok Föld tudományok

(a bioszférában) (a bioszféra felett) (a bioszféra alatt)
1 ábra: A teremtésre vonatkozó tudományos bizonyítékok rendszerbe foglalása.

15
I. rész
A teremtés tudományos bizonyítékai
Az I. rész a tudományos bizonyítékok 137 kategóriájának lakon fogalmazzuk meg nagy, merész képszöveggel. Minél
rövid, vázlatos összegzését tartalmazza. Olyan bizonyítéko- nagyobb a kép szövege, annál átfogóbb a végkövetkeztetés.
két, amelyek alátámasztják a hirtelen, azonnali teremtést, és Az egyik az élettudományokra, a másik a csillagászati- és a
megcáfolják a fokozatos evolúció tanát. Amint a baloldali 1. fizikai-, a harmadik a földtudományokra vonatkozik. Mind-
ábra mutatja, az 1–42 kategóriák az élettudományokkal (bi- egyikük három alátámasztó következtetéssel rendelkezik,
ológia, zoológia stb.) kapcsolatosak, a 43–98 általában véve összesen tehát kilenc van. Minden egyes tanulság tucatnyi
a csillagászat és a fizika tudományágaival, a 99–137 pedig bizonyíték kategórián alapul. A következő oldalakon mind
a földtudományokkal függ össze. a 137-et összefoglaljuk. Az 1. ábra e 3+9 széleskörű, átfogó
A 54–98. oldalakon található idézetek, hivatkozások és következtetés és a 137 bizonyíték-kategória összefüggéseit
megjegyzések további, alátámasztó részleteket nyújtanak mutatja.
különleges következtetések levonásához. Ezek a részletek A tudományos információ nem nyomható el sokáig, így
általában az olyan evolucionisták által végzett kutatásokon aztán nem meglepő, ha egyre növekvő tudatosságot és iz-
alapulnak, akik szakértők a maguk szakterületén. Az elfo- gatottságot látunk ezzel összefüggésben. Néhány bizonyíték
gultság vádjának elkerülése érdekében választottam őket, új felfedezéseket is érint. Más, már régen felfedezett bizo-
és nem teremtéskutatókat. Mindamellett nincs meggyőzőbb nyítékok viszont alig terjedtek el. Ha az összes ilyen ismeret
bizonyságtétel, mint az „ellenséges tanútól” való. A kék be- napvilágra kerülne a tudományos képzésben, az eredmény az
tűtípussal kiemelt idézeteket a legtöbb ember lenyügözőnek oktatás magasabb szinvonalában mutatkozna meg. Életkorra
találja. vagy neveltetésre való tekintet nélkül megtanulhatjuk, sőt
A diákok, tanárok és professzorok előtt az elérhető infor- segíthetünk másoknak is elsajátítani az ezzel a témakörrel
mációk és az átfogóbb következtetések sok évig nem voltak kapcsolatos tudást, amely iránt a legtöbb ember mutat némi
ismeretesek. Ez utóbbiakat az 1. ábrán és a következő olda- érdeklődést.
16 A teremtés tudományos bizonyítékai
2. ábra: A Szaturnusz, a DNS és a bárka ábrázolása

Bevezetés 17
Bevezetés Sok űrkutatási program próbálta megtudni: hogyan ala-

kult ki a Föld, a Hold és a Naprendszer. A sors iróniája,
hogy e kérdések közül még egyet sem válaszoltak meg, és
A Teremtő kezét megmutató tudományos bizonyítékok há- az evolucionista előfeltevésekkel indító tudósok számára sok
rom fő területre oszthatók: élettudományokra, csillagászati zavarbaejtő probléma támadt. Például a húszmilliárd dolláros
és fizikai tudományokra, valamint földtudományokra. Ál- Hold-kutatási program után egyetlen evolucionista sem tud-
talánosságban szólva az élettudományok a bioszféra terüle- ja megmagyarázni sem az ismeretek birtokában, sem bizalmi
tén (atmoszféra, óceánok és más felszíni vizek) működnek. alapon, hogyan alakult ki a Hold. Így aztán vagy megpróbál-
A csillagászat tudománya a bioszférán kívüli jelenségekkel nak szembeszállni a tudományos ellenvetések zárótüzével,
foglalkozik, a földtudományok pedig a bioszféra alatti jelen- vagy filozófiai spekulációkhoz folyamodnak. Vajon nem iro-
ségekkel. nikus, hogy sok tudós, tanár és professzor kritikátlanul tanít
Három bámulatos tárgyat ábrázol a szemközti oldal: az idejétmúlt és logikátlan elméleteket egy olyan témakörben,
egyes tárgyak pedig a tudomány e három területét képvi- amelynek kritikus gondolkodásra kellene bátorítania? Túl
selik. Mindegyik érint új felfedezéseket, melyek izgalomba sok diákokra és tanárokra befolyást gyakorló tankönyvszerző
hoznak laikust, tudóst egyaránt. Mindegyik tárgy bámulatos és tudományt népszerűsítő tanító nem érti, hogy „az egek be-
módon egy Tervezőre emlékeztet, akinek tulajdonságai, ké- szélik az Isten dicsőségét” (Zsolt. 19:1).
pességei túl nagyok és túl erőteljesek ahhoz, hogy az emberi
értelem befogadhassa, felfoghassa őket. Földtudományok
Élettudományok A szemközti oldalon középen elhelyezkedő tárgy: Noé bárká-

ja. Ez a rajz egy ember részletes és meggyőző leírásán alapul,
A 2. ábra alján egy kör alakú betétben a dezoxiribonuklein- aki azt állította, hogy kétszer is járt a bárkán az 1900-as évek
savat, vagy DNS-t ábrázoló kettős spirál van. A kódolt in- elején. A tőle származó információt oly módokon ellenőriz-
formáció e hosszú szalagjának kettős kópiái testünk százbil- ték, amilyeneket sohasem tudott volna elképzelni. Minden
lió sejtjének mindegyikében fel vannak tekeredve. Legtöbb egyes igazolható részlet alátámasztotta történetét. Hangsú-
sejtünkben a DNS 46 kromoszómából áll. 23 kromoszómát lyoznunk kell azonban, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a
kapunk édesanyánktól és 23 kromoszómát édesapánktól. A bárka létezik, ámbár számos állítólagos észlelés van. Türel-
DNS egyedi információt tartalmaz, amely meghatározza, mesen várnunk kell ennek az óriási tárgynak az igazolható,
hogyan nézünk ki, milyen lesz a személyiségünk, hogyan hitelt érdemlő felfedezésére, ami – ahogy mondják – kő és
kell működnie szervezetünkben minden egyes sejtnek egy jég alá van temetve a komor Ararát-hegység 4600 méteres
életen át. magasságában Kelet-Törökország távoli részén.
Ha a DNS (46 kromoszóma) sejtjeink egyikében legom- Egy világméretű özönvíznek a földtudományokra, az evo-
bolyodna, összekapcsolódna és kinyújtózkodna, kb. 2,1 mé- lúció elméletére és az emberiségre való alkalmazásai általá-
ter hosszú lenne. Olyan vékony lenne, hogy részleteit még ban kiérdemlik, hogy minden gondolkodó ember komolyan
elektronmikroszkóp alatt sem lehetne meglátni. Ha ennek az eltöprengjen felettük. A Földnek sok olyan jellegzetessége
egy személynek egyetlen sejtjéből származó igen tömörített, van, amelyeket a tudósok evolúciós előfeltevésekkel nem
kódolt információt könyvekbe foglalnánk, az így létrejött képesek megmagyarázni. Viszont ezek a jellegzetességek:
könyvek megtöltenének egy kb. 4000 kötetes könyvtárat. egy gigantikus özönvíz – egy kataklizma, szó szerint Földet
Ha a testünkben lévő minden DNS-t végeiknél összekap- megrázkódtató esemény – segítségével megmagyarázhatók,
csolnánk, innen több, mint 500 000-szer elérné a Holdat. Ez amely kiformálta a mély óceáni árkokat, a hegyek többségét
az információ könyv formában több, mint 75-ször megtölte- és sok más, bámulatos jellegzetességet.
né a Grand Canyont. Ha minden egyes, valaha élt személy- Ezeknek az eseményeknek részletes és tudományos rekonst-
ből egy DNS készletet (egy sejt értéke) halomba raknánk, rukcióját az Írásoktól függetlenül is el lehet végezni. Ezt a re-
kevesebbet nyomna egy aszpirinnál. A DNS megértése csak konstrukciót, ami csak azon alapul, ami ma a Földön látható,
egyetlen parányi ok arra, hogy elhiggyük: „félelmetesen és cso- „A nagy mélység forrásai” c. II. részben magyarázzuk meg
dálatosan teremtettél meg minket” (Zsolt. 139:14). (A további a 100–243. oldalon. Ha áttanulmányozzuk ezt a magyaráza-
számadatokra vonatkozóan lásd „A genetikai információ” tot, valamint az özönvíz bibliai leírását – két teljesen eltérő
c. részt a 62. oldalon.) perspektívát – megegyező voltuk és annak az eseménynek a
puszta ereje és erőszakossága megriaszthat bennünket. Biblia-
Csillagászati és fizikai tudományok tudósokat és a tudomány nagyjait egyaránt meglepte, hogy
milyen mértékig vet fényt egyik a másikra. Miután elolvastuk
Az űrkutatás nappalinkba hozta a világegyetem csodáit. „A nagy mélység forrásai” c. részt sokkal mélyebben megért-
Azonban csak néhány ember tudja, hogy ezen újkeletű fel- jük azt, amire a zsoltáríró gondolt, amikor 3000 évvel ezelőtt
fedezések közül hányat nem az evolúció elmélete jósolt meg. leírta: „Vízáradattal, mintegy ruhával borítottad be azt, a hegyek
„Vissza a rajzasztalhoz” felkiáltással gyakran utána járnak az felett is vizek állottak. Egy kiáltásodtól eloszlottak, és mennydör-
űrben tett felfedezéseknek. A szemközti oldalon látható Sza- gésed szavától szétriadtak. Hegyek emelkedtek fel és völgyek száll-
turnusz sok ilyen példáról gondoskodott. tak alá arra a helyre, amelyet fundáltál nekik” (Zsolt. 104:6–8).
Élettudományok
3. ábra: A kutyák változatossága. Bizonyos tulajdonságok progresszív tenyésztésével a kutyák eltérőek lehetnek és megkülönböztethetők. Ez a mikroevolució
– változások, méretben, alakban és színben – vagy minimális genetikai eltérések mindennapos, közönséges példája. Nem makroevolúció – egy felfelé haladó,
a baktériumtól az emberig tartó, bonyolultságban megmutatkozó fejlődés. Sohasem figyeltek meg makroevolúciót egyetlen tenyésztési eljárás során sem,
pedig ezt igényli az organikus evolúció.
Élettudományok 19
Élettudományok
Élettudományok
Mielőtt átgondolnánk, hogyan is kezdődött az élet, először – egy felfelé tartó és jótékony változást jelentene a komple-
meg kell értenünk az „organikus evolúció” kifejezést. Az xitás terén. Jegyezzük meg, hogy a mikroevolúció plusz idő
organikus evolúció egy természetesen előforduló, jótékony nem hoz létre makroevolúciót.
változás, amely növekvő és átörökíthető összetettséget hoz A kreacionisták és az evolucionisták egyetértenek ab-
létre. Ha egy utód eltérő és feljavult szervkészlettel jönne a ban, hogy mikroevolúció előfordul. A történelem kezdete
világra, akkor az azt jelentené, hogy összetettsége, komple- óta megfigyeltek kisebb változásokat. De figyeljük csak meg,
xitása megnövekedett. Ezt néha „molekuláktól az emberig” hogy az evolúció hívei milyen gyakran tesznek bizonyságot
elméletnek, vagy makroevolúciónak nevezik. (Lásd a 4. a mikroevolúcióról, hogy alátámasszák a makroevolúciót. A
ábrát a 20. oldalon). A mikroevolúció viszont nem fog- makroevolúció, amely új képességeket és növekvő komple-
lal magában növekvő bonyolultságot, összetettséget. Csak xitást igényel, a teremtés/evolúció vita középpontjában van.
méretbeli, alkati, színbeli, vagy kisebb, egy vagy két mutá- Ebben a könyvben tehát az „organikus evolúció” kifejezés
ció okozta genetikai eltéréseket ölel fel. A makroevolúció makroevolúciót jelent.
sokezer célirányos mutációt kíván. A mikroevolúcióról (A legtöbb olvasó majd bizonyára el szeretné olvasni a 54.
pedig mint horizontális változásokról gondolkodhatunk, oldalon kezdődő kísérő hivatkozásokat, idézeteket és meg-
amennyiben a makroevolúció – ha egyszer megfigyelnénk jegyzéseket.)
Az organikus evolúció elmélete érvénytelen

Még sohasem figyeltek meg organikus evolúciót netikai gépezet már létezik, hogy kezelje a különböző eshető-
ségeket, és nem az, hogy a környezet vagy „szükséglet” képes
1. A biogenezis törvénye* létrehozni a gépezetet.b
Spontán nemzést (az élet felbukkanását az élettelen anyag-
ból) még soha nem figyeltek meg. Minden megfigyelés azt 3. Mendel törvényei
mutatja, hogy élet csak életből származik. Megfigyelések iga- A genetika mendeli törvényei és modernkori finomításaik
zolják, és következetes volta miatt el is nevezték a biogenezis megmagyarázzák az élőlényekben megfigyelt szinte vala-
törvényének. Az evolúció elgondolása összeütközésbe kerül mennyi fizikai változást. Mendel felfedezte, hogy a gének
ezzel a tudományos törvénnyel, amikor azt állítja, hogy ter- (az átöröklés egységei) pusztán átrendeződnek egyik gene-
mészetes folyamatok útján élet jön létre a nem élő anyagból.a rációtól a másikig. Különböző kombinációk alakulnak ki,
nem pedig különböző gének. A különböző kombinációk
2. Szerzett tulajdonságok sokféle variációt hoznak létre az élet minden egyes fajtáján
A szerzett tulajdonságok nem örökíthetők át.a Például a zsi- belül, mint például a kutya családjában. (Lásd a 3. ábrát a
ráfok hosszú nyaka nem annak következménye, hogy őseik 18. oldalon.) Mendel törvényeinek logikai következménye,
kinyújtották nyakukat, hogy elérjék a magasan lévő levele- hogy az efféle variációknaka korlátaik vannak. Tenyésztési
ket. A nagy izmokat, amelyekre valaki egy súlyemelő prog- kísérletekb és mindennapos megfigyelésekc is megerősítették
ram révén tett szert, gyermeke nem örökölheti. ezeknek a határvonalaknak a meglétét.
Néhány állat és növény esetében azonban az ellenséges
környezet utódaiknál felszínre hoz különböző védekezési 4. Határok közé szorított változások
mechanizmusokat. Új genetikai jellegzetességek nem jönnek Miközben Mendel törvényei elméleti magyarázatot adnak
létre; inkább a környezet képes arra, hogy bekapcsolja a már arra, hogy a variációk miért behatároltak, széleskörű kísérleti
meglévő genetikai gépezetet. A csoda abban van, hogy a ge- igazolás, megerősítés is létezik. Például, ha evolúció menne
végbe, akkor a legtöbb utódot létrehozó szervezeteknél (mint
* Az élet keletkezésének törvénye.
sen úgy hiszik, hogy a rovarirtókra és az antibiotikumokra

válaszképpen „alakul ki” az ellenállás. Néha a korábban
elvesztett képesség áll helyre, azt a látványt keltve, hogy
valami kialakult.b Néha egy baktériumokat károsító mutá-
Élettudományok
ció vagy variáció még jobbanc csökkenti az antibiotikumok

hatékonyságát. Néha, néhány ellenálló rovar vagy bakté-
rium már jelen volt, amikor a rovarirtókat és antibiotiku-
mokat először alkalmazták. Amikor a sebezhető rovarokat
és baktériumokat elpusztították, az ellenálló változatoknak
kevesebbet kell versenyezniük, ezért aztán elburjánzanak.d
Miközben természetes kiválasztódás előfordul, semmi nem
alakult ki, és valójában csak némi biológiai változatosság
veszett el.
A Darwin által megfigyelt Galapagosz-szigeteki pintyek
variációi a természetes kiválasztódás, vagyis a mikroevolúció
és nem pedig a makroevolúció példái. Miközben a termé-
szetes kiválasztódás néha magyarázatul szolgál a legéletké-
pesebb túlélésére, nem magyarázza meg a legéletképesebbe
eredetét. A természetes kiválasztódás valójában a főbb evo-
Makroevolúció
lúciós változásokat akadályozzaf.
6. Mutációk
A mutációk az egyetlen olyan ismert eszközök, amelyekkel
az evolúció számára új genetikai anyag válik hozzáférhetővé.a
A mutáció ritkán jótékony, ha egyáltalán az. Szinte minden
megfigyelhető mutáció káros, néhány értelmetlen, sok pedig
Mikroevolúció halálos.b Egyetlen ismert mutáció sem hozott létre olyan élet-
4. ábra: Mikroevolúció kontra makroevolúció. Figyeljük meg, hogy a formákat, amelyeknek nagyobb a komplexitásuk és életké-
makroevolúció felfelé irányuló változást igényelne bizonyos tulajdonságok pességük, mint elődeiknek.c
és szervek összetettsége terén. A mikroevolúció csak horizontális változá-
sokat foglal magába – nincs növekedés, fejlődés a komplexitásban. 7. Gyümölcslegyek
Mivel a tudománynak mindig is arra kellene alapozódnia, ami látható és A 3000 egymást követő nemzedéket felölelő, egy évszázadon
reprodukálható, mi figyelhető meg? Láthatunk változásokat a gyíkoknál, kö- át tartó gyümölcslégy-kísérletsorozat abszolút semmi alapot
zülük négy alul látható. Madarakat is látunk, az ábra tetején. A közbenső for- nem nyújt ahhoz, hogy elhiggyük: valamilyen természetes
mákat (átmeneti formákat, amelyeknek – ha makroevolúció történt – óriási vagy mesterséges eljárás növekedést okozhat a komplexitás
számban kellene lenniük) még sohasem látták sem kövületekként, sem élő vagy életképesség terén. Soha nem figyeltek meg még egyet-
fajok formájában. Egy alapos megfigyelő hihetetlen folytonossági hiányokat len, egyértelmű genetikai javulást az élet egyetlen formájánál
láthat. sem annak ellenére, hogy sokféle, természetellenes módon
Az evolucionistáknak már Darwin óta mentegetőzniük kell, amiért a világ igyekeztek megnövelni a mutációk arányát.a
és kövületeket bemutató múzeumaink nincsenek elárasztva átmeneti for-
mákkal. 8. Összetett molekulák és szervek
Sok élethez szükséges molekula, mint amilyenek a DNS, RNS
amilyenek a baktériumok is), kellene lennie a legtöbb vari- és a fehérjék, annyira összetettek, bonyolultak, hogy az evo-
ációnak és mutációnak. A természetes kiválasztódás azután lúciójukra vonatkozó állítások megkérdőjelezhetők. Továbbá
kiválasztaná a legkedvezőbb változásokat, és megengedné az efféle elvárások nélkülözik a kísérleti alátámasztást.a
nekik, hogy tovább éljenek, szaporodjanak, vigyék át jóté- Semmi okunk, hogy elhiggyük: a mutációk vagy bármi-
kony génjeiket. Az állítólagosan létrejött szervezeteknek lyen természetes folyamat valaha is produkálni tud bármi-
(organizmusoknak) olyan tulajdonságokkal kellene rendel- lyen új szervet – főleg olyan összetettet, mint amilyenek a
kezniük, amelyek lehetővé tennék, hogy a legtovább fejlődje- szem,b a fül, vagy az agy.c Például egy felnőtt ember agya
nek, vagyis rövid szaporodási ciklusok és sok utódjuk legyen. több, mint százbillió elektromos kapcsolatot, összeköttetéstd
Épp az ellenkezőjét látjuk. Általában minél összetettebbek tartalmaz, többet a világ valamennyi elektromos készüléké-
a szervezetek, mint például az emberé, annál hosszabbak a ben lévő, valamennyi kötés együttesénél. Az emberi szív, egy
szaporodási ciklusok,a és annál kevesebb az utód. A létező közel harminc dekás pumpa, ami karbantartás és olajozás
szervezeteken belül a variációk behatároltaknak tűnnek. nélkül kb. 75 évig működik, egy másik mérnöki csoda.e
5. Természetes kiválasztódás 9. Teljesen kifejlődött szervek

A természetes kiválasztódás nem képes új fajokat alkotni; Minden faj teljesen, nem csupán részlegesen kifejlődve je-
csak a már létező (korábban létező) jellemző vonásoka kö- lenik meg. Tervezettséget mutatnak.a Nincs példa félig ki-
zött válogat. Ahogy a „kiválasztás” is utal rá, a variációk fejlődött tollakra, szemekre,b bőrre, csövekre (artériákra,
csökkennek, nem pedig növekednek. Például, sokan téve- vénákra, belekre stb.), vagy más életfontosságú szervek közül
Élettudományok 21
Élettudományok
5. ábra: Kacsacsőrű emlős (Platypus). A kacsacsőrű emlős csak Tasma-
niában és Kelet-Ausztráliában található. Európai tudósok, akik először tanul-
mányozták a kacsacsőrű emlős példányait, azt gondolták, hogy egy ügyes
állatpreparátor öltötte össze különböző állatok egyedeit. A kacsacsőrű em-
lős „darabokból összeállított” megjelenését csak azok látták így, akik hiszik,
hogy minden állatnak hasonlítania kell más állatokhoz. A kacsacsőrű emlős 6. ábra: Leszállóegység a Marson. Sok ember, Carl Sagan-t is beleértve,
valójában környezetébe illően, tökéletesen van megtervezve. megjósolta, hogy életet fognak találni a Marson. Úgy okoskodtak, hogy mivel
a Földön kialakult az élet, bizonyára a Marson is kifejlődött az élet valamilyen
bármelyikre. A nem 100%-osan teljes, befejezett csövek ter- formája. A jóslat hamisnak bizonyult. A marsi leszállóegység karjai, ahogy
het jelentenek, így van ez a részlegesen kifejlődött szervek a fentiekben látszik, mintát vettek a Mars talajából. A mintákon végrehajtott
esetében is. Például, ha egy hüllő lábának madárszárnnyá bonyolult tesztek az életnek még csak nyomát sem mutatták.
kell átalakulnia, először rossz láb lenne, mielőtt jó szárnnyá
válna.c (Lásd 4. ábra.) kellene selejteznie az együttműködést. Az önzetlenség ellene
mond az evolúciónak.c
10. Világosan megkülönböztethető típusok
Ha evolúció történne, az ember arra számítana, hogy majd fo- 12. Élet a Földön kívül?
kozatos átmeneteket lát a sok élő dolog között. Például a ku- Földönkívüli élet egyetlen igazolt formáját sem észlelték
tyák sokfélesége egybeolvadhatna a macskák sokféleségével. eddig. Ha evolúció előfordult volna a Földön, az ember azt
Valójában sok állatnak, mint amilyen a kacsacsőrű emlős is, várná, hogy legalább az élet egyszerű formáit, például mik-
olyan szervei vannak, melyek egyáltalán nem kapcsolódnak robákat kellett volna találniuk a Holdra és a Marsra küldött
állítólagos evolúciós őseikhez. A kacsacsőrű emlősnek szőre alaposan végrehajtott kutatásoknak. (Lásd „Van-e élet a vi-
van, melegvérű, kicsinyei pedig szopnak, mint az emlősöké. lágűrben?” a 266. oldalon.)
Bőrszerű tojásokat tojik, egyetlen hasi nyílása van (kiválasz-
tásra, párosodásra és tojás rakásra) és vannak karmai, váll- 13. Nyelvek
öve, mint a hüllőknek. A kacsacsőrű emlős észlelni képes Már hét hónapos gyermekek megértik a nyelvtani szabályokat.a
az elektromos egyen- és váltóáramot, ahogy néhány hal is, Továbbá emberi kapcsolat nélkül felnőtt gyermekkel (vadon
és csőre van, akár a kacsának – egy madárnak. Úszóhártyás élő) kapcsolatos 36 dokumentált esettanulmány feltételezi,
mellső lábai vannak, mint a vidrának, és evezős farka, mint hogy nyelv csak más emberi lénytől tanulható. Az emberek
a hódnak, a hím pedig még mérget is képes fecskendezni, feltehetően nem automatikusan beszélnek. Ha így lenne, az
mint a gödrösarcú vipera. Az efféle mozaikoknak nevezett első embereket meg kellett volna ajándékozni a nyelv képes-
„szégyenfolt” állatoknak és növényeknek semmi helye az evo- ségével. Nincs bizonyíték arra, hogy a nyelvek keletkeztek.b
lúció fáján. A nem emberi lények ugyan kommunikálnak, de nem a
Nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az állatok vagy nö- nyelv segítségével. A valódi nyelv szótárat és nyelvtant igé-
vények bármelyik fő csoportjaa valamilyen más főbb csoport- nyel. Nagy erőfeszítés árán emberi idomárok megtanítottak
ból keletkezett. Csak olyan fajokat figyeltek meg, amelyek néhány csimpánzot és gorillát, hogy felismerjenek néhány
kihaltak, olyanokat soha, amelyek létrejöttek.b száz kimondott szót, hogy rámutassanak 200 jelképre (szim-
bólumra), és korlátozott kézjeleket alkalmazzanak. Ezeket a
11. Altruizmus (önzetlenség, másokért élés) mély benyomást keltő tetteket néha eltúlozzák azzal, hogy az
Az ember és sok állat veszélynek teszi ki magát, sőt áldozatul állatok sikeres megnyilatkozásait összevágják a filmen. (Né-
is adja az életét, hogy megmentse a másikat – néha egy má- hány korai demonstrációt elrontott az idomár rejtett súgásac,
sik faj életét.a A természetes kiválasztódás, ami az evolucio- segítségnyújtása.)
nisták szerint megmagyaráz minden egyéni jellegzetességet, Az emberszabású majmok nem mutatnak efféle képes-
gyorsan megsemmisítené az önzetlen „egyedeket”. Hogyan séget a vadonban, és kommunikációban való jártasságukat
örökíthető át egy ilyen kockázatos viselkedés, ami csak a sem örökítik át másokra. Amikor egy kiképzett állat meghal,
másik javára van, hiszen annak birtoklása hajlamos arra, vele hal az idomár befektetése is. A kiképzett emberszabá-
hogy megakadályozza az önzetlen „egyedet”, hogy önzetlen- sú majmoknak lényegileg semmilyen nyelvtani adottságuk
ségre való génjeit átörökítse?b Ha az evolúciónak igaza van, sincs. Csak nyelvtan segítségével lehet néhány szóval sokféle
az önző viselkedésnek teljesen ki kellene irtania az önzet- elgondolást kifejezésre juttatni. Nincs bizonyíték arra, hogy
len viselkedést. Továbbá, a csalásnak és agresszivitásnak ki nyelv fejlődik ki nem emberi lényeknél.
A nyelv embereknél fejlődött ki? Charles Darwin azt ál-

lította, hogy igen. Ha így van, akkor a legkorábbi nyelvek
kell legyenek a legegyszerűbbek. De éppen ellenkező a hely-
zet. Nyelvi tanulmányok azt mutatják, hogy minél ősibb
Élettudományok
egy nyelv (például a latin i.e. 200; a görög i.e. 800; a Védák
szanszkritja i.e. 1500) annál összetettebb, bonyolultabb. Kü-
lönösképpen igaz ez a mondattanra, az esetre, a nemre, a
módra, hangra, igeidőre és igealakra. A legjobb bizonyítékok 7. ábra: Halat nyelő hal. A kövesedési (fosszilizálódási) folyamatnak bizo-
jelzik, hogy a nyelvek korcsosulnak; azaz egyre egyszerűbbek nyára igen gyorsnak kellett lennie, hogy megőrizte a halat a nyelés pillanatá-
lesznek ahelyett, hogy egyre bonyolultabbakká válnának.d ban. Sok ezer ilyen kövületet találtak.
A legtöbb nyelvtudós elutasítja azt az elgondolást, hogy az
egyszerű nyelvek alakultak át összetettekké, bonyolultakká. 16. Információ
(Lásd a 135. ábrát a 247. oldalon.) Minden elszigetelt rendszer tartalmaz specifikus, de rom-
landó információmennyiséget.a Egyetlen olyan elszigetelt,
14. Beszéd izolált rendszert sem figyeltek meg, ami jelentősen megnö-
A beszéd egyedien emberi.a Az embereknek „előhuzalozott” velte volna információtartalmát. A természetes folyamatok
agyuk van, amely képes elvont fogalmak megértésére és köz- kivétel nélkül pusztítják az információt. Csak egy külső in-
vetítésére, sőt olyan fizikai anatómiájuk is van (száj, gége, telligencia képes növelni egy máskülönben elszigetelt rend-
nyelv, torok, stb.), amely képes széles hangtartomány kiala- szer információtartalmát. Minden tudományos megfigyelés
kítására. Csak néhány állat képes megközelítőleg leutánozni összeegyeztethető ezzel az általánosítással, amelynek három
néhány emberi hangot. Mivel az ember gégéje a nyak alján szükségszerű folyománya, vagy következménye van:
van, hosszú levegőoszlop nyugszik a hangszalagok felett. Ez • Makroevolúció nem fordulhat elő.b
fontos a magánhangzók kiejtéséhez. Mivel az emberszabású • Külső intelligencia jelenlétét feltételezi a világegyetem és
majmoknál nincs meg ez, nem tudják tisztán ejteni a ma- az élet minden formájának teremtése.c
gánhangzókat. Az emberi nyelv hátsó része mélyen lenyúlik • Az „ősrobbanás” nem hozott létre és nem is tudna életet
a nyakba, és modulálja a légáramot, hogy segítse a mással- létrehozni.d
hangzóképzést. Az emberszabású majmoknak lapos, vízszin-
tes nyelvük van, amely képtelen arra, hogy mássalhangzókat Az evolúcióra vonatkozó érvek elavultak
képezzen.b és gyakran logikátlanok
Még ha egy emberszabású majom ki is tudna fejleszteni
minden, a beszédhez szükséges fizikai adottságot, a felszere- 17. Egy közös tervező
lés haszontalan lenne „előhuzalozott”, a nyelvi jártasságot, Logikátlan fenntartani azt az elképzelést, hogy az élet külön-
fordulatokat – főleg a szavakat és a nyelvtant – megtanulni böző formái között fellelhető hasonlóságok mindig egy közös
képes agy nélkül. ősrea utalnak; az efféle hasonlóságok egy közös tervezőre is
utalhatnak, és eredményes, hatékony elgondolást mutatnak.
15. Kódok és programok Valójában, ahol hasonló struktúrákról tudjuk, hogy külön-
Tapasztalatunk szerint kódokat csak értelem hoz létre, s böző génekb gyakorolnak ellenőrzést felettük, vagy az embri-
nem természeti folyamatok vagy változások. A kód egy ók különböző részeiből fejlődtek ki, egy közös tervező sokkal
szabályegyüttes, információ átalakítására egyik hasznos for- valószínűbb magyarázat.
mából a másikba. A példák közé sorolható a Morse-abc és
a Braille-írás. A genetikai anyag, amely uralja és ellenőrzi 18. Csökevényes szervek
az élet fizikai folyamatait, kódolt információ. Továbbá ki- Az olyan emberi szervek léte, amelyek funkciója ismeretlen,
munkált átvitellel, fordítással, másolási rendszerekkel társul, nem utal arra, hogy ezek evolúciós elődeinktőla örökölt szer-
amelyek nélkül a genetikai kód haszontalan lenne, és az élet vek nyomai, maradványai lennének. Ahogy az orvostudo-
megszűnne. Ezért az látszik a legésszerűbbnek, ha arra követ- mány fejlődött, valamennyi szerv legalább néhány funkcióját
keztetünk, hogy a genetikai kódot, a hozzá társuló átvitelt, felfedezték.b Például az emberi féregnyúlványt evolúciós múl-
a fordítási és másolási rendszereket és minden élő szerveze- tunkból származó haszontalan maradványnak tekintették.
tet (organizmust) egy különösen magas szintű intelligencia Mostanra kiderült, hogy az antitesttermelésben játszik sze-
hozta létre, amely nem természetes (vagy természetfeletti) repet, illetve fertőzésektől vagy daganatnövekedéstőlc védi a
folyamatokat, eljárásokat alkalmazott. bél egy részét. Az igazi maradványszervek hiánya valójában
Ugyanígy eddig egyetlen nem természetes eljárást sem fi- arra utal, hogy sohasem ment végbe evolúció.
gyeltek meg még, ami létrehozott volna egy programot. A
program eltervezett lépések sorozata, bizonyos cél elérésére. 19. Kétsejtű élet?
A számítógépes programok a legáltalánosabb példák erre. Az élet sok egysejtű formája létezik, de nincs olyan állati élet,
Az élet genetikai anyagában tárolt információ egy bonyolult, amely 2, 3, 4 vagy 5 sejtből állna.a A 6–20 sejtből álló élet-
összetett program. Mivel ilyen programokat sem véletlen, formák élősködők, és bonyolult gazdaállatra van szükségük,
sem természeti folyamat nem hoz létre, nagyon valószínűnek hogy bizonyos funkciókat, például emésztést, légzést produ-
látszik, hogy egy értelmes, természetfeletti forrás alakította, káljanak. Ha makroevolúció történt, sok 2–20 sejtű életfor-
fejlesztette ki őket. mát kellene találnunk, mint átmeneti formát az egysejtű és a
soksejtű szervezetek között.
Élettudományok 23
Élettudományok
8. ábra: Hal a halban. 1. A fenti 4,5 métere hosszú hal belsejében van egy kisebb hal, feltehetően a nagyobb hal reggelije. Mivel az emésztés gyors, így a
fosszilizációnak még gyorsabbnak kellett lennie.
21. Gyors betemetés

A fosszíliák szerte az egész világon egy gyors betemetés bizo-
nyítékait mutatják. Például a fosszilis medúzák, lágy, húsos
részeik részleteivel azt mutatják, hogy gyors betemetésben
volt részük, még mielőtt el tudtak volna bomlani. (Normális
esetben az elhullott állatok és növények gyorsan elbomla-
nak.) Sok más, nagy területen található, kicsavarodott és
eltorzult helyzetben lévő, tömegsírba temetett állat teteme
erőszakos és gyors betemetést feltételez. Ezek a megfigyelé-
sek: az összepréselt fosszilis maradványok, vagy az üledékes
kőzet két-három rétegén áthatoló fosszíliák a legerőteljesebb
bizonyítékok arra, hogy ezek az üledékek gyorsan és nem sok
százmillió év alatt rakódtak le. Továbbá, majdnem minden
9. ábra: Hal halban 2. A meggörbült hát azt mutatja, hogy ez a hal nyomás üledéket a víz osztályozott. A világszerte megtalálható fosszi-
alatt volt, amint elpusztult. lis leletek tehát az állati és növényi élet gyors, egy egész világ-
ra kiterjedő, katasztrófaszerű özönvíz okozta pusztulásának
és betemetésének a bizonyítékai. A fosszilis dokumentum
nem a lassú változás tanúja.d
22. Párhuzamos rétegek

A Föld üledékes rétegei jellegzetesen párhuzamosak a szom-
szédos rétegekkel. Ilyen egyforma, egynemű rétegek láthatók
például a Grand Canyonban, és a hegyvidéki területeket
átszelő utak mentén. Ha ezek a párhuzamos rétegek évezre-
dek alatt, lassan ülepedtek volna le, az erózió sok csatornát
vágott volna a legfelső rétegekbe. Ha más üledékek temet-
10. ábra: Szitakötő szárnya. Ezt a finom 46–48 cm hosszú szárnyat bizo- ték volna be őket később, ez a betemetés nem párhuzamos
nyára gyorsan temették el, hogy teljesen megőrizte részleteit. (Képzeljük el mintákat hozott volna létre. Mivel a párhuzamos rétegező-
a szitakötő teljes méretét!). dés általános szabály, és a földfelszín gyorsan erodálódik, az
ember csak arra következtethet, hogy szinte minden üledé-
kes réteg a helyi erózió arányához viszonyítva gyorsan, s nem
20. Embriológia hosszú időszak alatt ülepedett le. (Az érintett mechanizmust
Amint egy embrió kifejlődik, nem ismételi meg az evolúciós a 154–165. oldalakon magyarázzuk meg.)
sorrendet (szekvenciát). Az emlősök embrióiról például azt
gondolták, hogy kopoltyú-nyílásaik vannak, mert az emlő- 23. Fosszilis hézagok
sök feltehetően a halakból fejlődtek ki. (Ez hibás logika.) A Ha evolúció történt, a fosszilis leleteknek lassú, fokozatos
„kopoltyúnyílásokra” emlékeztető embrionális szöveteknek változásokat kellene mutatniuk a legalsótól a legfelső réte-
semmi közük a légzéshez; nem kopoltyúk és nem is hasadé- gig. Valójában sok rés, hézag vagy folytonossági hiány jelenik
kok. Ehelyett az embrionális szövet az arc részeivé, a középfül meg szerte bennük.a Fosszilis láncszemek hiányoznak számos
csontjaivá és endokrin mirigyekké fejlődik. növényb között, az élet egysejtű és gerinctelen formái között,
Az embriológusok többé nem tekintik az egyszerűbb ál- a rovarok közöttc, a gerinctelenek és a gerincesekd között, a
latok néhány embriója és a felnőtt egyedei közötti felszínes halak és kétéltűek között,e a kétéltűek és hüllők között,f a
hasonlóságokat az evolúció bizonyítékainak.a Ernst Haeckel hüllők és emlősök között,g a hüllők és madarak között,h a
rajzaitb szándékosan meghamisítva alkotta meg és népszerű- főemlősök és más emlősök között, az emberszabású majmok
sítette ezt a helytelen, de széles körben elterjedt hiedelmet. és más főemlősök közöttj. Ezek valójában nem láncszemek,
Sok modern tankönyv továbbra is terjeszti ezt a hamis, téves amelyek hiányoznak, ezek láncolatok. A fosszilis leleteket
elképzelést, mint az evolúció bizonyítékátc. olyan alaposan áttanulmányozták, hogy biztosan lehet arra
Élettudományok
12. ábra: Rovar borostyánkőben. A legjobban tartósított kövületek bo-

rostyánkőbe vannak zárva, levegőtől és víztől védetten, földbe temetve. A
borostyánkő egy aranyszínű gyanta (hasonló a nedvhez vagy szurokhoz),
általában tűlevelű fákból származik, mint amilyenek a fenyőfélék, sőt tar-
talmazhatnak más konzerválóanyagokat is. Az életnek egyetlen átmeneti
formáját sem találták meg még borostyánkőben, az evolúciós elgondoláson
alapuló 1,5–300 millió év ellenére sem. Máig változatlan állati viselkedési
formák láthatók háromdimenziós részletességgel. Például, a borostyánkőbe
zárt hangyák ugyanolyan társas- és munkamintákat mutatnak, mint a ma
élő hangyák.
A szakértők elég bátrak ahhoz, hogy megmagyarázzák, hogyan alakultak
ki ezek a kövületek. Azt mondják, hogy bizonyára hurrikán erejű szelek szel-
ték ketté a fák törzsét, amelyek így óriási mennyiségű gyantát csorgattak ki,
ez a gyanta pedig úgy működött aztán, mint a légypapír. Törmeléket és kis
11. ábra: Többrétegű kövület. A két vagy három üledékes réteget átjáró szervezeteket sodort a szél a ragacsos gyantába, amelyet később még több
kövületeket sokrétegű fosszíliáknak nevezik. Figyeljük meg, hogy ennek gyanta borított be, majd eltemetődtek. (E könyv II. része majd bemutatja,
a fatörzsnek Németországban milyen gyorsan kellett betemetődnie. Ha hogyan jöttek létre ezek a feltételek.)
lassan ment volna végbe, a teteje elbomlott volna. Nyilvánvaló, hogy a fa Egy tiszta helyiségekből álló laboratóriumban 30–40 alvó, de élő bak-
nem tudott volna felnőni napfény és levegő nélkül a rétegeken keresztül. Az térium-fajt távolítottak el borostyánkőbe zárt méhek beleiből a Dominikai
egyetlen alternatíva a gyors betemetés. Néhány többrétegű fa feje tetejére Köztársaságban. Amikor tenyésztették őket, a baktériumok szaporodtak.
fordult, ami csak nagy áradásban fordulhatott elő. Nem sokkal azután, hogy (Lásd „A régi DNS”-t a 42. oldalon.) Erről a borostyánról azt állították, hogy
1980-ban a Szent Helena felrobbant, a tudósok hasonlóképpen eltemetett 25–40 millió éves, de gyanítom, hogy az özönvíz idején alakult ki, csupán
fákat láttak a Spirit tó fenékrétegeiben. Sokrétegű fatörzsek találhatók világ- néhány ezer évvel ezelőtt. Minek nagyobb a valószínűsége: annak, hogy bak-
szerte. (Figyeljük meg az 1 méteres, azaz 3,28 lábnyi jelet a kép közepén.) tériumok évezredekig, vagy annak, hogy sok millió évig életben tarthatók?
Az anyagcsere mértéke még alvó baktériumoknál sem nulla.
következtetni: ezek a hézagok valóságosak, és sohasem lesz- virágzó növényeket,f edényes növényeket,g és gerinceseket
nek betöltve.k (Lásd: „Mi volt az archaeopteryx?” a 259. (csigolyákkal rendelkező állatokat).h A rovaroknak, az összes
oldalon.) ismert állat négyötödét kitevő osztálynak (élő és kihalt), nin-
csenek evolúciós elődei. A fosszilis leletek nem támogatják
24. A hiányzó törzs az evolúciót.j
Az evolúció fájának egyáltalán nincs törzse. A fosszilis lele-
tek legkorábbi részében (általában a kambriumi kőzet legal- 25. Nem odaillő fossziliák
só üledékes rétegeiben) az élet világszerte hirtelen, teljesen A kövületek gyakran nem függőlegesen sorakoznak fel a
kinyílva, összetett, bonyolult,a változatos mivoltában jelenik feltételezett evolúciós rendben.a Például Üzbegisztánban 86
meg.b Néhányan rájönnek, hogy sokkal több törzs (állati, nö- egymást követő lópatanyomot találtak a dinoszauruszok
vényi) található a kambriumban, mint ma.c Komplex fajok, korábab visszadatált kőzetekben. Dinoszaurusz és emberi
mint például halak,d férgek, korallok, trilobiták, medúzák,e (emberszerű) lábnyomot találtak együtt Türkméniábanc és
szivacsok, puhatestűek és karlábúak jelennek meg hirtelen Arizonában.d Néha szárazföldi, repülő és tengeri állatok kö-
az egyszerűbb formákból való fokozatos fejlődés minden- vesedtek meg egymás mellett, ugyanabban a kőzetben.e Di-
nemű jele nélkül a Földön. Ezek a rétegek tartalmazzák az noszaurusz, bálna, elefánt, ló és sok más kövületeket plusz
összes mai növény- és állattörzs valamennyi képviselőjét, kezdetleges, durva, emberi eszközöket találtak egyes beszá-
Élettudományok 25
Ramapithecus Ember
1932–1977
Élettudományok
Ramapithecus Emberszabású
1977–jelen majom
(csimpánz)
13. ábra: Ramapithecus. Néhány tankönyv még azt állítja, hogy a Ramapithe-
cus az ember őse, átmenet az ember és valamiféle emberszabású, majom-
szerű ős között. Ez a téves elgondolás abból származott, hogy 1932-ben a
bal felső sarokban látható két nagy darabbá rakták össze a felső fogak és
csontok töredékeit. Ezt úgy végezték el, hogy a fogak az ember parabola- 14. ábra: Nebraska-ember. A művész rajzai, amelyek ráadásul spekuláción
szerű ívére emlékeztessenek, ahogy jobbra fenn látható. 1977-ben megta- alapultak, erőteljes befolyást gyakoroltak a nyilvánosságra. A Nebraska-
lálták a Ramapitheus komplett alsó állkapcsát. Az állkapocs igazi alakja nem embert tévesen egy kihalt disznó egyetlen fogára alapozták. És mégis 1922-
parabolaszerű, hanem inkább U-alakú volt, ami az emberszabású majmok ben, a The Illustrated London News publikálta ezt a képet feltételezett ősein-
megkülönböztető jegye. ket ábrázolva. Persze egyetlen fosszilis bizonyíték sem tudta alátámasztani
az itt ábrázolt, egy furkósbotot hordozó meztelen ember képét.
molók szerint foszfátmedrekben Dél-Carolinában.f Szén-
medencék tartalmaznak kerek, fekete, szénlabdáknak ne- • Most már egyetemesen elismerik, hogy a pildowni ember
vezett göröngyöket. Néhányuk virágzó növényeket hordoz, beugratás volt, mégis benne van a tankönyvekben több,
amelyek állítólag 100 millió évvel azután keletkeztek, hogy mint negyven éve.b
a szénmedence kialakult.g A Grand Canyonban, Venezuelá- • 1978 előtt a Ramapithecusra vonatkozó bizonyítékok ke-
ban és Guyanában páfrányok spóráit és virágzó növényekről vés fogból és némi állkapocstöredékekből tevődtek ösz-
való polleneket találtak kambriumih és prekambriumii kő- sze. Most már tudjuk, hogy ezeket a töredékeket Louis
zetekben, melyek állítólag azelőtt ülepedtek le, mielőtt az Leakeyc és mások inkorrekt módon, emberi állkapocsra
élet feltételezetten kialakult. Egy vezető szaktekintély éppen emlékeztető alakúra állították össze.d A Ramapithecus
a Grand Canyonból való kőzetekben látható lószerű pata- csupán egy emberszabású majom volt.e (Lásd a 13. áb-
nyomokról készített képeket tett közzé. Ezek olyan kőzetek, rát.)
amelyeket az evolúciós elmélet több, mint százmillió évvelj • Az egyetlen Nebraska-emberre vonatkozó bizonyítékról
előbbre datál a patás állatoknál. Más patanyomok vannak kiderült, hogy disznófog volt. (Lásd a 14. ábrát.)
1000 dinoszaurusz lábnyommal együtt Virginiában.k • Negyven évvel azután, hogy felfedezte a jávai „embert”,
Arizona megkövesedett erdeiben lévő megkövült fák mé- Eugene Dubois beismerte, hogy az egy nagy gibbonhoz
hek kövületté vált fészkeit és darazsak gubóit tartalmazza. volt hasonló. Ennek a következtetésnek az alátámasztásá-
A megkövesedett erdők feltételezések szerint 220 millió éve- ra Dubois azt is elismerte, hogy az ugyanazon a területen
sek, miközben a méhek (és a virágzó növények, amelyekből a talált négy másik combcsontrészletet visszatartotta.f
méhek táplálkoznak) állítólagosan majdnem százmillió évvel • Sok szakértő a pekingi ember koponyadarabjait embersza-
később alakultak ki.l Pollengyűjtő rovarokat és hosszú, jól bású majmok maradványainak tartja, amelyeket sziszte-
kifejlődött, a virágokból való nektár felszívásához alkalmas matikusan lefejeztek, és valódi ember hasznosította őket
szívó szájszervekkel rendelkező megkövült legyeket, 25 millió táplálékként.g A Homo erectus besorolást a legtöbb szakér-
évvel a virágok feltételezett megjelenése, kialakulása előttire tő olyan kategóriának tekinti, amelyet sohasem lett volna
datálták.m A legtöbb evolucionista és tankönyv szisztemati- szabad létrehozni.h
kusan figyelmen kívül hagyja azokat a felfedezéseket, ame- • A Homo habilis első, hitelesített végtagcsontjait mosta-
lyek ellenkeznek az evolúciós időskálával. nában fedezték fel. Ezek világosan megmutatják, hogy
emberszabású, majom-szerű méretei, arányaii voltak, és
26. Majomemberek sohasem lett volna szabad emberinek (Homo) besorolni.
A primitív, majomszerű emberek fosszilis maradványairól • Az Australopithecus, amelyet Louis és Mary Leakey tett
szóló történetek túlzásokba bocsátkozó kijelentések.a híressé, teljesen eltér az emberitől. Az Australopithecus
néhány, részletes számítógépes vizsgálata kimutatta, hogy vissza szenet, amely azóta a Föld felszínén volt, ahogy az első
testi méretei, arányai nem alkotnak átmenetet az ember kövületek kialakultak. (Lásd a 168. oldalon található táblá-
és az élő emberszabásúak között.j Az egyensúly fenntartá- zatot.)
sára használt belsőfül csontjainak tanulmányozása közeli Oxigén. Egyetlen elmélet sem volt képes eddig meg-
Élettudományok
hasonlóságot mutatott a csimpánzokéval és a gorillákéval, magyarázni, hogy a földi légkör hogyan tesz szert oly sok
ugyanakkor óriási különbségeket, eltéréseket az embereké- oxigénre.c A kifejlődés folyamatában lévő Földön az oxi-
hez képest. Egy Australopithecustól származó kövületet – a gént sok folyamatnak fel kellett volna szívnia. Másrészt, ha
Lucynak nevezett, 110 centi magas, hosszúkarú 30 kilós a korai Föld légkörében volt oxigén, az élet kialakulásához
felnőtt egyedet – kezdetben annak bizonyságaként mu- szükséges (aminosavaknak nevezett) vegyületeket az oxidá-
tatták be, hogy minden Australopithecus az emberekhez ció elpusztította volna. De ha egyáltalán nem volt oxigén,
hasonlóan felegyenesedve járt. Lucy teljes anatómiájának ózon (az oxigén egyik formája) sem lett volna a felső légkör-
tanulmányozása – nemcsak a térdizület csontjáé – most azt ben. A Földet pajzsként védő ózon nélkül a Nap ibolyántúli
mutatja, hogy ez teljesen valószínűtlen.k Valószínűleg fá- sugárzása elpusztítaná az életet.d Az egyetlen ismert módja
kon himbálózott, és hasonló volt a törpecsimpánzokhoz.m annak, hogy ózon és élet egyaránt jelen legyen itt az, hogy
Az Australopithecus valószínűleg kihalt emberszabású mindkettő egymással párhuzamosan jött létre, más szóval,
majom.n teremtetett.
• Kb. 100 éve elhitették a világgal, hogy a neandervölgyi Nitrogén. Az agyagfélék és különböző kőzetek felszívják a
ember görnyedt volt és majomszerű. Ez a téves elgondolás nitrogént. Ha évmilliók múltak el az élet kialakulása előtt, az
néhány neandervölgyi csontbetegségére, például izületi életet megelőző üledékeknek tele kellene lenniük nitrogén-
gyulladásra és angolkórra alapozódott.o A neandervölgyi- nel. A kutatások soha nem találtak ilyen üledékeket.e
ek újkeletű fog- és röntgenvizsgálatai azt feltételezik, hogy A kémiai alapismeretek nem támasztják alá az élet
emberek voltak, akik lassabban fejlődtek ki, és sokkal to- evolúciójátf.
vább éltek, mint a mai emberek.p A neandervölgyi em-
bert, a heidelbergi embert és a Cro-Magnon-i embert ma 29. Fehérjék
már teljesen emberinek tartják. Művészek róluk készült Az élő anyag többnyire fehérjékből áll. Ezek hosszú amino-
rajzai, főleg húsos részeik ábrázolásai gyakran egészen sav láncok. 1930 óta ismert, hogy az aminosavak nem képe-
képzeletbeliek és a bizonyítékok nem támasztják alá.q sek összekapcsolódni, ha oxigén van jelen. Azaz a fehérjék
Továbbá, az ezeknek a kövületeknek az időmeghatározá- nem alakultak volna ki véletlenszerű kémiai reakciókból,
sához alkalmazott technikák erősen megkérdőjelezhetők. ha a légkör oxigént tartalmazott volna. A Föld kőzeteinek
(Lásd 43–47. oldal.) kémiája, akár a szárazföldön, akár az őstengerek alatt, azt
mutatja, hogy a Föld rendelkezett oxigénnel, mielőtt az első
27. Fosszilis ember kövületek kialakultak.a Ezt megelőzően pedig, a Nap sugár-
Sok modern kinézetű ember csontjait találták meg mély, há- zása oxigénné és hidrogénné alakította volna a vízpárát. Az
borítatlan kőzetekben, melyek – az evolúció szerint – jóval összes hidrogén viszont, mivel valamennyi kémiai elem kö-
azelőtt alakultak ki, hogy az ember kezdett megjelenni. A zül a legkönnyebb, kimenekült volna a külső űrbe, és vissza-
példák között szerepel a Calaveras-koponya,a a Castenedolo- hagyta volna az oxigénfelesleget.b
csontvázak,b Reck csontvázac és sok másik.d Más maradvá- Ahhoz, hogy fehérjéket alkossanak, az aminosavaknak
nyok, mint például a Swanscombe-i koponya, a Steinheim magasan koncentráltaknak kell lenniük. Az első óceánok
kövület és a vértesszőlősi kövület, hasonló problémákat vagy a légkör azonban felhígította volna az aminosavakat,
mutat.e Az evolucionisták szinte mindig figyelmen kívül így a közöttük megkívánt összeütközések aligha fordulnának
hagyják ezeket a maradványokat. elő. Emellett az aminosavak nem természetes módon kap-
csolódnak össze, hogy fehérjéket alkossanak. Ehelyett rend-
Az élet oly bonyolult és összetett, szerint a fehérjék bomlanának le aminosavakká.c Továbbá
hogy véletlenszerű folyamatok a fehérjék kialakulásához ajánlott energia-források (a Föld
– tartsanak akár évmilliárdokig – hője, elektromos kisülések vagy a Nap sugárzása) ezerszer
nem képesek megmagyarázni eredetét. gyorsabban elpusztítanák a fehérjetermékeket, mint ahogy ki
tudtak volna alakulni.d A túl sok, annak kimutatására vég-
28. Az élet kémiai elemei rehajtott kísérlet: hogyan érkezhetett az élet a Földre, nyil-
Az élet kémiai evolúciója, ahogy a következő néhány oldalon vánvalóvá tette a) az efféle erőfeszítések hiábavaló voltát, b)
látni fogjuk, nevetségesen valószínűtlen. Mi tudna javítani hogy még a legegyszerűbb életformae is hihetetlenül összetett
az esélyeken? Az embernek egy olyan Földdel kellene indí- és bonyolult és c) hogy az élet kezdetéhez szükség van egy
tania, amelyen magas koncentrációban állnak rendelkezésre óriási intelligenciára.
az életet alkotó kulcs-elemek, mint például, szén, oxigén és
nitrogén.a Azonban minél közelebbről vizsgáljuk ezeket az 30. Az első sejt
elemeket, az evolúció annál valószínűtlenebbnek látszik. Ha a lényegileg lehetetlen valószínűség ellenére véletlenszerű
Szén. Azokban a kőzetekben, amelyek feltételezett módon folyamatok fehérjéket hoznának létre, akkor sem hihetnénk
megelőzték az életet, igen kevés a szén.b Az embernek olyan azt, hogy ki tudnának alakítani egy membránnal borított,
mérgező, szénben gazdag légkört kell elképzelnie, amely gon- önmagát reprodukáló, anyagcserét folytató élő sejtet.a Sem-
doskodna a szükséges szénről, ha az élet felbukkanna. Ösz- mi bizonyíték arra, hogy stabil, állandó állapotok léteznek a
szehasonlításul a mostani légkör csak 1:80 000 arányban tart fehérjék feltételezett természetes kialakulása és az első élő
Élettudományok 27
sejtek kialakulása között. Egyetlen tudós sem szemléltette a) Indítsunk egy értelmes kifejezéssel!
vagy bizonyította, hogy a komplexitásban ez a fantasztikus b) Gépeljük be újra a kifejezést, de kövessünk el néhány hi-
ugrás megtörténhetett – még ha az egész világegyetemet fe- bát, és illesszünk be néhány további betűt!
hérjék töltötték is meg.b c) Vizsgáljuk meg az új kifejezést, vajon értelmes-e!
Élettudományok
d) Ha igen, helyettesítsük vele az eredeti kifejezést!
31. Korlátok, ütközők és kémiai utak e) Térjünk vissza a „b” lépéshez!
Az élő sejtek sok ezer különböző vegyi anyagot tartalmaznak. Egy szervezeten belül csak az enzimek létrehozásához
Néhányuk savas, mások lúgosak. Sok vegyi anyag reakcióba több, mint 1040000 próbálkozásra van szükség. (Hogy meg-
lépne másokkal, ha nem lennének szövevényes, bonyolult értsük milyen nagy szám a 1040000, tudatosítsuk magunkban,
kémiai akadály- és ütközőrendszerek. Ha élő dolgok kelet- hogy a látható világegyetemnek kevesebb, mint 1080 atomja
keznének, ezek az akadályok és ütközők abban a pillanatban van).
megjelennének, hogy meggátolják a káros kémiai reakciókat.
Hogyan tudtak volna ilyen precíz, szinte csodaszámba menő 34. DNS termelés
események megtörténni fajok milliói esetében?a A DNS nem képes funkcionálni legalább 75, már előbb
Az összes élő szervezetet vegyi ösvények ezrei tartják meglévő fehérje nélkül,a de fehérjéket csak DNS képes
fenn, amelyek mindegyike bonyolult kémiai reakciók hosz- létrehozni.b Mivel mindegyiknek szüksége van a másikra,
szú sorozatát foglalja magába. Például a véralvadás, amely az egyik keletkezésére szolgáló kielégítő magyarázatnak meg
20–30 lépésből áll, életbevágóan fontos a seb gyógyulásához. kell magyaráznia a másik eredetét is.c Vagyis az egész előállí-
De a véralvadás végzetes is lehetne, ha a szervezeten belül tó rendszer párhuzamosan jött létre. Ez teremtésre utal.
történne. Ha a sok lépés egyikét kihagynánk, és egy nem
kívánt lépést iktatnánk be, vagy megváltoztatnánk egy lé- 35. Bal- és jobbkezűség
pés időzítését, valószínűleg halált okoznánk. Ha egy dolog A genetikai anyag a DNS és az RNS nukleotidjaiból áll. Az
helytelenül alakul, az összes korábbi csodás lépés, amely hi- élő dolgokban a nukleotidok mindig „jobbkezes”-ek. (Erede-
bátlanul működött, hiábavaló lenne. Nyilvánvaló, hogy ezek tileg jobbkezeseknek nevezték őket, mert a rajtuk áthatoló
a bonyolult, kombinált, szövevényes ösvények igencsak ren- polarizált fény úgy váltakozik, mint egy jobbmenetes csavar.)
dezett rendszerekként jöttek létre.b Nukleotidok ritkán alakulnak ki az életen kívül, de amikor
megteszik, a felük balkezes, a másik felük jobbkezes. Ha az
32. Genetikai távolságok első nukleotidokat természetes folyamatok alakították vol-
Az élet formái közötti hasonlóságok mértékének mérésére na ki, „vegyes kezűek” lennének, és nem lennének képesek
léteznek eljárások. Ezeket a „genetikai távolságok”-at úgy előállítani az élet genetikai anyagát. A „vegyes, keveredett”
számolják ki, hogy vesznek egy specifikus fehérjét és meg- genetikai anyag még csak lemásolni sem képes önmagát.
vizsgálják összetevőinek szekvenciáját. Minél kevesebb vál- Minden egyes aminosavtípus, amikor nem élő anyagban
tozásra van szükség ahhoz, hogy egy szervezet fehérjéje egy található, vagy amikor laboratóriumban mesterségesen ál-
másik szervezet hasonló, párhuzamos fehérjéjévé alakuljon lítják elő, két vegyileg azonos értékű alakban érkezik. Fele
át, valószínűleg annál közelebbi a kapcsolatuk. Hasonló ösz- jobbkezes, a másik fele balkezes, egymásnak tükörképei. Az
szehasonlítások végezhetők a különböző szervezetek geneti- életben az aminosavak azonban – beleértve növényeket, álla-
kai anyagai (DNS és RNS) között. Ezek a kísérletek komoly tokat, baktériumokat, gombákat, még a vírusokat is – lénye-
mértékig ellene mondanak az evolúció elméletének.a Mole- gileg mind balkezesek.b Egyetlen ismert természetes folyamat
kuláris szinten még csak nyoma sincs bizonyítéknak a hasem képes izolálni a balkezes vagy a jobbkezes változatot. A
gyományos evolúciós sorozatok meglétére: egyszerű tengeri matematikai valószínűsége annak, hogy véletlenszerű folya-
élet – halak – kétéltűek – hüllők – emlősök.b A szervezetek matok létre tudnának hozni akár egyetlen parányi fehérje-
valamennyi kategóriája szinte egyformán elszigetelt.c Egy molekulát csak balkezes aminosavakkal, lényegileg nulla.c
citokróm c nevű, az energiatermelésben alkalmazott fehér- Hasonló megfigyelést lehet tenni a „cukrok”-nak neve-
jét használó, számítógépen alapuló kísérlet összehasonlította zett szerves vegyületek különleges osztályánál is. Élő rend-
egymással az élet 47 különböző formáját. Ha megtörtént az szerekben a cukrok mind jobbkezesek. Jelenlegi tudásunkra
evolúció, ennek a kísérletnek például meg kellett volna álla- építve, a természetes folyamatok egyenlő mennyiségű jobb
pítania, hogy a csörgőkígyó áll a legközelebbi rokonságban a és balkezes cukrokat hoznak létre. Mivel az élő dolgokban a
többi hüllővel. Ehelyett erre az egyetlen fehérjére alapozva, a cukrok szinte mindig jobbkezesek, véletlenszerű természetes
csörgőkígyó leginkább az emberhez hasonlít.d E kísérlet óta a folyamatok valószínűleg nem hoznának létre életet.
szakértők sok száz hasonló ellentmondást fedeztek már fel.e Ha bármelyik élő dolog hibáskezű aminosavakat vagy
cukrokat venne magához (vagy fogyasztana el), az orga-
33. Genetikai információ nizmus szervezete nem tudná feldolgozni. Az ilyen táplálék
Az emberi test minden egyes sejtjében lévő genetikai infor- haszontalan lenne, ha ugyan nem káros. Mivel az evolúció
máció durván megegyezik egy 4000 kötetes könyvtáréval.a a jelentéktelen variációknak kedvez, amelyek javítják a túl-
Még ha anyag és élet (talán egy baktérium) valamiképpen élési képességet és több utódot termelnek, gondoljuk meg,
létre is jönne, annak valószínűsége, hogy mutációk és a ter- milyen előnyös lehet az a mutáció, amelyik megváltoztatja
mészetes kiválasztódás ilyen óriási mennyiségű információt egy növény kezességét. Az „átfordult” vagy hibáskezességű
produkáljon, lényegileg nulla.b Ezzel analóg lenne, ha lefoly- fák gyorsan elburjánoznának, mert többé nem jelentenének
tatnánk a következő eljárást, amíg a 4000 könyv létre nem táplálékot a baktériumoknak, gombáknak és termeszek-
jönne: nek. „Átfordult” erdők népesítenék be a földrészeket. Más
Lárva Felnőtt rovar

rágó moly szívócső
néhány egyszerű szem két összetett szem (gyakran több ezer lencséből, ami képes arra, hogy meglásson minden színt,
még az ibolyántúli fényt is, és szinte minden irányban
Élettudományok
nincs igazi lába hat ízelt láb

nem tud szaporodni szaporodik
csúszómászó repülésre alkalmas
1. Táblázat: Ellentét egy jellegzetes lárva és a felnőtt egyed között
„átfordult” növények és állatok is előnyre tennének szert, és lennie, mint elődei voltak. Akkor hogyan tudna metamorfó-
megsemmisítenék a természet egyensúlyát. Miért nem lá- zis kialakulni sok állomáson át?a
tunk ilyen jobbkezes aminosavakkal rendelkező fajokat és Miféle mutációk javíthatnának egy lárván? Bizonyára
balkezes cukrokat? És ugyanígy, miért nincs több mérgező nem olyanok, amelyek elpusztítják az idegeit, izmait, agyát és
növény? Miért nem teszi lehetővé egyetlen jótékony mutáció a többi szervét, ahogy ez a gubóban történik. Így, még ha egy
sem, hogy hordozói elnyeljék az összes ragadozót? A jótékony lárva javulna is, később „pép”-ként végezné. Evolucionista
mutációk valószínűleg ritkábbak, mint azt az evolucionisták álláspontból bonyolult, komplex szervek elfolyósítása óriási
hiszik. (Lásd „Mutációk”, a 20. oldalon.) lépés visszafelé. Ahogy Pitman fanyarul megjegyzi: A kuka-
cok többé-kevésbé feloldják önmagukat, amikor léggyé fejlődnek.
36. Valószínűtlenségek A folyamatot előprogramozták az első termelési sorozatból? Vagy
Élet létrejöttét kívánni csodavárást jelent. Az egysejtű élet az ősi légy feloldott kukac volt?b
elképzelhető legegyszerűbb formájának is legalább 600 külön- A vastag, sűrű folyadékon belüli változások milliói soha
böző fehérjemolekulával kell rendelkeznie. Annak matemati- nem produkálnak túlélésre alkalmasat és előnyöset a külső
kai valószínűsége,a hogy egyetlen fehérjetípust az aminosav világban, amíg a felnőtt teljesen ki nem alakul. Hogyan ala-
szekvenciák véletlenszerű elrendeződés útján ki tudnának kult ki a genetikai anyag mind a lárva, mind pedig a felnőtt
formálni egy a 10450-hez. Hogy a 10450 nagyságát meg tudjuk részére? Melyik keletkezett először, a lárva vagy a felnőtt
becsülni, tudatosítsuk magunkban, hogy a látható világegye- egyed? Milyen mutációk tudták a csúszó-mászó lárvát repülő
tem átmérője kb. 1028 hüvelyk (1 hüvelyk=2,54 cm). danaidapillangóvá alakítani, amely képes 4600 kilométert
Egy másik perspektívából kiindulva tegyük fel, hogy te- navigálni gombostűfej méretű agyát használva?c Miért kel-
lerakjuk az egész világegyetemet az élet „egyszerű” formái- lene valójában egy lárvának kifejlődnie először, hiszen nem
val, például baktériumokkal. Majd felbontjuk összes kémiai képes szaporodni?d
kötéseiket, összekeverjük az összes atomot, majd hagyjuk, Charles Darwin azt írta: „Ha demonstrálni lehetne, hogy
hogy új összeköttetéseket alakítsanak ki. Ha ez egymilliárd- valamely bonyolult szerv létezett, amelyik talán nem tudott vol-
szor megismétlődne egy másodperc alatt, 20 milliárd éven na kialakulni számos, egymást követő enyhe módosulások útján,
át a legkedvezőbb hőmérséklet és nyomás feltételei között, a elméletem teljesen romba dőlne.e”
látható világegyetemben mindenütt, ismét kikerülne ebből Egyedül a metamorfózis alapján is „romba dől” az evolú-
egyetlen, bármilyen típusú baktérium? Ennek esélye sokkal ció.
kisebb, mint egy véletlen a 1099 999 999 873-hez. Sokkal jobbak az Nyilvánvaló, hogy az óriási mennyiségű információ, amely
esélyei annak, hogy találomra kivegyünk egy előre kiválasz- a lárva és a felnőtt fejlődésének minden egyes állomását irá-
tott atomot az atomokkal megrakott világegyetemből: mert nyítja, a metamorfózist is beleértve, már az elején bele volt
ez egy a 10112-hez. telepítve annak a genetikai anyagába. Erre csak teremtés
képes.
37. Metamorfózis
A legtöbb rovar (87%) teljes átváltozáson, metamorfózison 38. Szimbiotikus kapcsolatok
megy keresztül; azaz egy lárva (mint például egy hernyó) gu- Az élet számos különböző formája teljesen egymástól függ. E
bót vagy bábot épít önmaga köré. A teste ezután belül sűrű, példák közé tartozik a fügefa és a fügegubacsdarázs,a a yucca
pépszerű folyadékká bomlik. Napokkal, hetekkel, hónapok- és a yuccamoly,b sok élősködő és gazdaállataik, pollentermő
kal később kikel a felnőtt rovar, amely drámai módon eltérő növények és a házi méh. Még ez utóbbi, a házi méhkirálynő-
(ahogy az 1. táblázatban látható), bámulatosan életképes, sőt ből, dolgozókból és herékből álló családjának tagjai is függe-
gyakran olyan szép, mint egy pillangó. A lárva tápláléka, nek egymástól. Ha minden egyes, kölcsönös függésben lévő
lakhelye és viselkedése is drasztikusan eltér a felnőtt egye- csoport egyik tagja elsőnek alakulna ki (mint például egy
détől. növény az állat előtt, vagy a méhcsalád egyik tagja a többi-
Az evolúció azt állítja, hogy: A mutációk kissé megváltoz- ek előtt) nem lett volna képes a túlélésre. Mivel a csoport
tatják egy szervezet genetikai anyagát, amelyet a későbbi nemze- minden tagja nyilvánvaló módon életben maradt, lényegileg
dékek örökölnek. A változások ritkán jótékonyak, és ritkán teszik ugyanabban az időben kellett létrejönniük. Más szóval terem-
képessé a leszármazottat, hogy több utódot és javított genetikai tés útján.
anyagot hozzon létre. (Feltehetően) sok nemzedék után, drámai
változások, még új szervek is felhalmozódnak. 39. Ivaros szaporodás
Ha ez igaz lenne, minden organizmusnak képesnek kell Ha a növényekben, állatokban és az embereknél a szexuális
lennie a szaporodásra, és bizonyos értelemben jobbnak kell reprodukció evolúciós szekvenciák eredménye, azaz vélet-
Élettudományok 29
Élettudományok
15. ábra: Metamorfózis. Sok állat él át evolúciót cáfoló bámulatos átalaku-
lást. Az egyik példa erre a danaidapillangó. Az egy-két hetes hernyó (balra)
felépít maga körül egy bábot. Majd összetett szerveit felbomlasztja. Evolúciós 16. ábra: Hím és nőstény madarak. Még az evolucionisták is elismerik, hogy
perspektívából ennek kihalását kellene okoznia – ezerszer is. Két héttel ké- az evolúció összeegyeztethetetlen az ivaros szaporodással.
sőbb, egy gyönyörű pillangó bukkan elő, egészen más és még figyelemremél-
tóbb tulajdonságokkal (jobbra). Néhány ember talán elhiszi, hogy egy olyan két azonos szervezetté osztódása) az ivaros szaporodás előtt
összetett, bonyolult gépezet, mint egy autó, természetes folyamatok útján fejlődött ki, hogyan jött létre összetett szexuális változatos-
keletkezett. De ha látták a gépezetet szétmállani, majd gyorsan ismét előbuk- ság – vagyis túlélés? Az evolúció nem képes magyarázatot
kanni repülőgépként, csak a legnaivabb és legtanulatlanabb hinné még, hogy adni rá.e
természeti folyamatok képesek ilyen bámulatos tervezést véghezvinni.
40. Az immunrendszer
lenszerű események teljesen hihetetlen sorozatainak kellett Hogyan alakulhatott ki az állatok és a növények immun-
volna megtörténnie minden egyes állomáson. rendszere? Minden immunrendszer fel tudja ismerni a be-
a) A hím és a nőstény bámulatosan összetett, radikálisan hatoló baktériumokat, vírusokat és mérgeket. Minden egyes
eltérő, mégis egymást kiegészítő szaporító rendszereinek rendszer képes gyorsan mozgósítani a legjobb védőket, hogy
teljesen és függetlenül kellett kialakulniuk az egyes ál- felkutassák és elpusztítsák ezeket a betolakodókat. Minden
lomásokon körülbelül ugyanabban az időben és helyen. egyes rendszer emlékezik, és tanul minden támadásból.
Az egyik parányi tökéletlensége mindkét szaporító rend- Ha az a sok parancs, amely egy állat vagy növény immun-
szert haszontalanná tenné, és az organizmus kihalna. rendszerét igazgatja, nem lett volna előre beprogramozva az
b) A hím és a nőstény fizikai, kémiai és emocionális rendsze- organizmus genetikai rendszerébe, a sok ezer potenciális fer-
reinek is összeillőknek kell lenniük. tőzés közül már az első megölte volna a szervezetet, amikor
c) Egy hím szaporító rendszerének bonyolult produktumai először megjelent a Földön. Ez pedig hatástalanította volna
(pollen vagy sperma) közül millióknak fogékonynak, me- mindazt a ritka genetikai javulást, amit az egyed korábban
chanikailag, kémiailaga és elektromosanb kompatibilisnek talán már összegyűjtött. Más szóval, az immunrendszert kor-
kell lenniük a nőstény szaporító rendszerének petéivel. mányzó nagy mennyiségű genetikai információ nem gyűlhe-
d) A megtermékenyített pete belsejében molekuláris szinten tett volna össze lassan, evolúciós értelemben.a Nyilvánvaló,
előforduló számos komplikált folyamatnak fantasztikus hogy minden organizmus túléléséhez mindennek az infor-
pontossággal kell működnie – olyan folyamatoknak, ame- mációnak kezdettől fogva meg kellett lennie. Ez pedig ismét
lyeket a tudósok is csupán általános értelemben képesek teremtésre enged következtetni.
leírni.
e) Ennek a megtermékenyített tojásnak a környezetét a fo- 41. Élő technológia
gantatástól a felnőtté váláson át, szigorú ellenőrzés alatt A tudomány által ismert legbonyolultabb jelenségek élő
kell tartani, egészen addig, amíg nem szaporodik egy má- rendszerekben találhatók. Közéjük sorolhatjuk az elektro-
sik szexuálisan alkalmas felnőttel (aki ugyancsak „vélet- mos, akusztikus, mechanikai, kémiai és optikai jelenségeket.
lenszerűen” alakult ki). Különböző állatok alapos és részletes tanulmányozása azt is
f) A „véletlenek” e figyelemreméltó füzérének fajok milliói- nyilvánvalóvá tette, hogy bizonyos fizikai felszerelést és ké-
nál kellett volna megismétlődnie. pességeket, a világ legjobb, legbonyolultabb technikáit alkal-
E hihetetlen és párhuzamos eseménysorozatok vagy talá- mazó tervezői sem képesek lemásolni. Ezek közé az elgondo-
lomra, evolúciós folyamatok útján történtek, vagy értelmes lások közé tartozik a delfin, a barna delfin, a bálna miniatűr
tervező teremtette az ivaros szaporodást. és megbízható szonár (ultrahang) rendszere; a denevér frek-
Továbbá, ha a szexuális reprodukció kialakult, a lépések- venciamodulált radar és megkülönböztető rendszere;a a ko-
nek, amelyek révén a magzat vagy hímmé, vagy nősténnyé libri hatékony aerodinamikai képességei; a pöfögő futrinka
válik, minden állat esetében hasonlóknak kellene lenniük. ellenőrző rendszere,b belső ballisztikai ismerete és égéstere;
Ezek a lépések igazság szerint állatonként különbözők.c Vé- számos madár, hal és rovar pontos és redundáns navigációs
gül az evolúciós elmélet előre megmondja, hogy a termé- rendszerec és főleg az élet szinte valamennyi formájának ön-
szet inkább az ivartalant fogja kiválasztani, s nem az ivaros gyógyító képessége. E bonyolult rendszerek egyes összetevői
szaporodást.d De ha az ivartalan szaporodás (egy szervezet nem lettek volna képesek kialakulni, ha a szervezet nem ke-
Élettudományok
17. ábra: Fehérvérsejt. Egy neutrofilnek nevezett fehérvérsejt éppen be-

cserkészik egy zöld, jobbra lenn látható baktériumot. Az ember és sok állat
egészsége e kereső és pusztító képességek hatékonyságától függ. Figyeljük
meg a képességeket és a társított felszerelést, amivel egy fehérvérsejtnek
rendelkeznie kell, hogy elvégezze feladatát. Meg kell állapítania barát-e vagy
ellenség. Ha egyszer azonosította az ellenséget, a fehérvérsejtnek gyorsan
fel kell kutatnia és be kell fognia a behatolót. Aztán a fehérvérsejnek el kell
nyelnie a baktériumot, és el kell pusztítania. Ugyanakkor állóképesnek is kell 18. ábra: A sarki csér vándorlási útja és egy pilótafülke
lennie, hogy ezt sokszor megismételje. A miniatürizálás, a hatékony üzem- A sarki csér egy átlagos méretű madár. Navigációs képessége mégis
anyag-felhasználás és a test többi tagjával való kompatibilitás is kulcskívá- vetekszik a modern interkontinentális repülőgépeken lévő navigációs beren-
nalmak. A minden egyes funkcióhoz illő felszerelés gondos tervezést kíván. dezés technikai lehetőségeivel. Gond nélkül átszeli a Föld óceánjait. A csér
Hacsak nem dolgozták ki mindezt jól az élet kezdetétől – olyan kívánalom útvonala akár 35 400 kilométer is lehet. „Elektronikája” rendkívüli mértékben
ez, ami kizárja az evolúciót –, a baktériumok és más betegséget okozó miniatürizált, hihetetlenül megbízható, karbantartást nem igénylő és köny-
ágensek győztek volna, és nem lennénk itt, hogy csodáljuk ezeket a testünk- nyen előállítható. Továbbá e figyelemreméltó madárnak kiképzésre sincs
ben lévő rejtett képességeket. szüksége. Ha az alsó képen látható berendezés nem tudott volna magától
A csontvelőnkben lévő néhány „pálcikaalakú őssejt” naponta több, mint kialakulni, akkor a csér sokkal bámulatra méltóbb „berendezése” hogyan
100 milliárdot állít elő ilyen és más típusú vérsejtekből. Minden egyes fehér- jöhetett létre?
vérsejt akár 30 mikront is megtesz percenként (kb. az emberi haj átmérőjé- Ugyanilyen bámulatos a danaidapillangó is, amelyik sokezer kilométert
nek a fele). Olyan sok fehérvérsejt van a szervezetünkben, hogy az utazással repül észak-amerikai költőhelyéről – mexikói telelőjére. Egy gombostűfejnyi
megtett távolságuk minden nap kétszer megkerülné a Földet. méretű agyban történik az információ feldolgozása, amely mágneses irány-
Lennart Nilsson fotója alapján készült rajz. tűt és kisebb mértékben a Napot használva navigál.
rült volna szelektív előnytelen helyzetbe. Minden bizonyíték változatban. E bakteriális motorokból 8 millió férne az em-
egy tervezőre mutat. beri haj körkörös keresztmetszetébe.h Az evolúciós elgondolás
Sok baktérium, mint például a Salmonella, Escherichia coli azt tanítja, hogy a baktériumok voltak az élet első formái,
és néhány Streptococcus miniatűr motorral hajtja előre ma- ezek alakultak ki először, és ezért a legegyszerűbbek. A bak-
gát, akár 15 testhossz/mp sebességgel,d ami egyenértékű azzal, tériumok kicsinyek, de nem egyszerűek. Körülbelül a növény-
mintha egy jármű 240 km/h sebességgel haladna folyadékban. nek egyötödének is van motorja.i A nanotechnológia iránt
Ezek a különösen hatékony, reverzibilis motorok akár 100 világszerte tanúsított egyre növekvő érdeklődés azt mutatja,
000 fordulatot is megtesznek percenként.e Minden nyél egy hogy az élő dolgok figyelemreméltó módon megtervezettek –
ostoros véglény ostorszerű nyalábját forgatja, amely propeller- messze túl bármin, amit Darwin el tudott volna képzelni.
ként működik. Ezek a forgórésszel és állórésszel rendelkező
motorok sok szempontból hasonlók az elektromotorokhoz.f 42. A gondolkodás érvényessége
Az elektromos töltések azonban protonok és nem elektronok Ha az élet végső soron véletlenszerű folyamatok, vagy lehe-
áramlásából származnak. A baktériumok képesek megállni, tőségek eredménye, akkor ez egy elgondolás. Gondolataink,
elindulni, sebességet, irányt váltani, sőt még a „propeller” ide számítva azt is, amire most gondolunk, végül is véletle-
alakjátg is képesek megváltoztatni, illetve valószínűleg érzé- nek hosszú sorozatainak eredményei lennének.a Az eszmék
keny szenzoraik, kapcsolóik és ellenőrző mechanizmusaik érvényességének elpusztításával az evolúció még az evolúció
vannak, ráadásul mindez rendkívüli mértékben miniatürizált tanát is aláássa.
Élettudományok 31
Darwin azt feltételezte, hogy az első élő teremtmény egy

kis, meleg pocsolyában keletkezett. Ma a legtöbb evolucio-
nista magánemberként elismeri, hogy a tudománynak nincs
magyarázata az élet keletkezésére. Néhány mai szerző eddig
Élettudományok
úgy képzelte, hogy az élet egy „szerves levesben” jött létre, ami
meglehetősen megfoghatatlannak és mesterkéltnek hangzik,
de ez a darwini meleg pocsolyának csak egy egészen halvány
változata. Most már tudjuk, hogy az első élő sejt véletlensze-
rű kialakulása gigantikus méretű ugrás, sokkal valószínűt-
lenebb, mint az, hogy baktériumok evolúció útján emberek
lesznek. Darwin korában egy sejtről azt gondolták, hogy kb.
19. ábra: Bakteriális motor. A rajz egy Salmonella baktérium ostoráról ké- olyan egyszerű, mint egy pingponglabda. A legtöbb evolucio-
szült mikrofotón alapul. nista még ma is azt gondolja, hogy a baktériumok egyszerűek,
ők alkotják az élet egyik első formáját. A megértés kedvéért
mégis el kell mondanunk, hogy a baktériumok bámulatosan
horog rendezett és bonyolult gyártással foglalkozó üzemek, számos
rost titokkal, mint amilyenek a bakteriális motorok is. Továbbá
külső membrán fehérjék a sejtnek két radikálisan eltérő típusa alakult ki, a sejtmag-
gal rendelkező és sejtmag nélküli. Az egyiktől a másikig való
evolúciós ugrást még elképzelni is merészség.
}persely Minél többet tudnak meg az evolucionisták az életről, an-
gyűrűk nál nagyobb összetettségre találnak. Egy évszázaddal ezelőtt
rúd még nem voltak komplikált mikroszkópok, következéskép-
pen az elméleti ugrásokat az egyszerűtől a soksejtű szerve-
zetekig felbecsülni sem tudták. A számítógép kifejlesztése
S-gyűrű segített nekünk abban, hogy részben fogalmat alkothassunk
sejthártya az agy hatalmas elektronikájáról, hihetetlen miniatűr voltá-
utolsó gyűrű, vagy rotor
ról és tárolókapacitásáról. Az emberi szem, amelyről Darwin
20. ábra: Egy bakteriális motor sematikus ábrázolása. is elismerte, hogy borzongásra készteti (lásd a 47. oldalt),
Ámbár nem tudjuk egész pontosan, hogyan működnek ezek a parányi csak egy ugrás volt a komplexitás terén. Most már tudjuk,
motorok, számos tanulmány következtetett a fenti összetevők jelenlétére. hogy legalább tucatnyi radikálisan különböző szem létezik,
és mindegyik hasonló ugrást kívánna, ha az evolúció való-
Mindannyian hallottuk, hogy az emberek értelmi képes- ban megtörtént. Ugyanígy, a szószerinti ugrás, amit „repü-
ségüknek csak egy kis töredékét használjákb. Ha igaz, hogyan lés”-nek nevezünk, bizonyára nem azonnal jött létre, hanem
alakultak ki ilyen használaton kívüli képességek? Bizonyára legalább négy különböző alkalommal: bizonyos madarak,
nem a természetes kiválasztódás útján, mert ezeket a képes- rovarok, emlősök és hüllők esetében. A tűzlegyeknek van
ségeket nem használják. Az emberi gondolkodási folyamatok egy biolumineszkálásnak nevezett repülőrendszerük, amely
miért múlják felül az evolúció sikeressége érdekében megkí- nem fejleszt hőt. Sok más fajnak is van világító rendszere,
vánt mértéket? beleértve a halakat, héjas állatokat, szépiákat, növényeket,
baktériumokat és gombákat. Vajon ezek a figyelemreméltó
Az élettudományok végkövetkeztései adottságok mind függetlenül, önállóan jöttek létre?
Ezidáig azt gondolták, hogy a napfény biztosítja minden
Miután Darwin kiadta The Origin of Species (A fajok erede- élő számára az energiát. Most már tudjuk, hogy a sötét óce-
te) c. munkáját 1859-ben, sokan jutottak el arra a hitre, hogy án alján található, egymástól távol eső, bonyolult szerveze-
az élet valamennyi formájának közös őse volt. Azok, akik tek csak kémiai és hőenergiát használnak. Ahhoz, hogy egy
elhitték, hogy hosszú időszakok alatt a molekulák emberré energiaátalakító rendszer egy másikká alakuljon át, olyan
váltak, azt gondolták, hogy az evolúció fájának csak néhány lenne, mint az otthoni fűtőrendszert gázról elektromossá át-
hézaga van, amelyek a tudományos ismeret növekedésének alakítani ritka véletlenek ezreivel, de lassan, évente egy-egy
arányában töltődnek majd fel. De ennek éppen az ellenke- véletlennel. A lakóknak számolniuk kellene azzal, hogy min-
zője történt. Ahogy a tudomány fejlődik, halad előre, ezek den télen megfagynak. Az óceán talaján a túlélés napener-
a hipotetikus fán lévő nyilvánvalóan „hiányzó láncszemek” gia nélkül – megmagyarázhatatlan jelenség, amelynek jó né-
óriási mértékben megsokszorozódtak, és a hasadékok áthida- hányszor ki kellett volna fejlődnie különböző óceánokban.
lására irányuló törekvések nehézségei egyre letagadhatatla- Ha az evolúció végbement, sok más gigantikus ugrásnak is
nabbak. Például Darwin korában az összes életjelenséget két meg kellett volna történnie: például az első fotoszintézisnek,
kategóriába sorolták: állati és növényi életet különböztettek a hidegvérű állatokból melegvérű állatokká, a lebegő tengeri
meg. Ma már tudjuk, hogy az élet öt, radikálisan eltérő biro- növényekből edényes növényekké, a méhlepényes emlősök-
dalomra oszlik, amiből csak kettő az állatoké és a növényeké. ből erszényes állatokká változásnak. A tojásrakó állatokból,
Ez a vírusokat sem tartalmazza, amelyek a saját módjukon olyan állatokká történő átalakulásnak, amelyek élve szülik
egyediek és bonyolultak. Az 1800-as években az állatok biro- meg kicsinyeiket, a rovarok metamorfózisának, emlősök ten-
dalma négy állati törzsre oszlott. Ma kb. negyven van. gerivé válásának (bálnák, delfinek, barna delfinek, fókák,
oroszlán fókák, tengeri tehenek), a hüllők tengerivé válásá- még valószínűtlenebbé teszik. Valamennyi tenyésztési ta-
nak (plesiosaurusok, ichthyosaurusok), és így tovább. pasztalat, amelyektől sokan azt remélték, hogy megmutatja
A fosszilis leletekben lévő rések jól ismertek. Egy évszá- a makroevolúciót, kudarcot vallott. A Darwin és hívei ál-
zaddal ezelőtt az evolúció hívei úgy érveltek, hogy ezek a tal használt argumentumoknak rossz híre kelt, vagy legjobb
Élettudományok
rések majd be lesznek töltve, amint a tudás nő. A legtöbb esetben is vita tárgyává lettek még az evolucionisták között
paleontológus most már elismeri, hogy ez a jóslat nem telis. Végül, az utóbbi néhány évtizedben végzett kutatás meg-
jesedett be. A leghíresebb „hiányzó láncszem” az ember és mutatta, hogy az élet létrejöttének kívánalmai hihetetlenül
az emberszabású majmok között van. A kifejezés azonban összetettek. Csupán a változatos formák tervezése, amelyet a
csalóka. Ha az evolúciós fának kellene összekapcsolnia az legtöbb ember maga körül is megfigyelhet, nyilvánvaló módon
embert az emberszabású majommal, ebben az esetben nem tervezőre utal. Mindazonáltal az evolucionisták még érvelnek
egyetlen közbeeső láncszemről lenne szó, hanem ezrekről, e tervezettség ellenében, és – elég különösen – olyan érveket
azok számos nyelvi, szociális, mentális és fizikai különbsége- használnak, amelyeknél sokat foglalkoznak azzal, hogy az idő
ivel egyetemben. tervez. Az organikus evolúció elmélete érvénytelen.
A tudományos haladás megmutatta, hogy az evolúció Amint elhagyjuk az élettudományokat és a csillagászattal
sokkal nevetségesebb elmélet, mint ahogy Darwin korában és fizikával kapcsolatos tudományokat vizsgáljuk, sok más,
látszott. Elmélet mechanizmus nélkül. Nem csupán hosszú komoly nehézséget látunk majd. Ha a jelenlegi helyzet alapján
időperiódusokhoz folyamodik, amik majd lehetővé teszik, a Föld, a Naprendszer, galaxisunk, a világegyetem, sőt még a
hogy az egyszerű szervezetek „átugorják a réseket” és bo- súlyosabb kémiai elemek sem tudtak volna kialakulni, akkor
nyolultabbak, életképesebbek legyenek. Ahogy a következő az organikus evolúció, egyáltalán nem tudott volna még csak
szakasz megmutatja, a hosszú időszakok az ilyen ugrásokat elkezdődni sem.
Csillagászati és fizikai tudományok 33
Csillagászati és fizikai tudományok

A világegyetem, a Naprendszer, a Föld

és az élet mostanában (nem régen) teremtetett
A naprendszer és a világegyetem evolúciójára 44. Olvadt Föld?
vonatkozó naturalista magyarázatok Ha a Földet gravitációs növekedés formálta volna (meteo-
tudománytalanok és reménytelenül elégtelenek ritok becsapódása), ez az ütközések által felszabadított hő
megolvasztotta volna az egész Földet.a Ha a Föld valaha ol-
43. Különös bolygók vadt állapotban lett volna, a sűrű, nem reakcióképes kémiai
Sok vitathatatlan, kétségbevonhatatlan megfigyelés mond elemek, mint amilyen az arany is, belesüllyedtek volna a Föld
ellene a fennálló, a Naprendszer keletkezésére vonatkozó magjába. Mivel az arany majdnem kétszer olyan sűrű, mint
elgondolásoknak.a Az egyik elmélet azt mondja, hogy a boly- az ólom, és mégis megtalálható a Föld felszínén,b az egész
gók akkor formálódtak, amikor egy Napunk közelében elha- Föld sohasem volt megolvadt állapotban, és nem is gravitáci-
ladó csillag anyagot szakított le a Napból. A népszerűbb te- ós növekedés útján keletkezett.
óriák azt tartják, hogy a Naprendszer kavargó gáz, por vagy A meteoritok sokkal több xenon nevű elemet tartalmaznak,
nagyobb részecskék felhőjéből alakult ki. Ha a bolygók és mint a Föld felszíni kőzetei, más, nemes (semleges, inaktív) gá-
72 ismert holdjuk ugyanabból az anyagból keletkeztek, akkor zokkal összehasonlítva, amilyen a hélium, neon és argon. Ha
számos hasonlósággal kellene rendelkezniük. Néhány évti- a Földet meteoritbombázás alakította volna ki, a földfelszín
zeddel a bolygók felfedezése után ez a várakozás hamisnak kőzetei egészen más összetételűek lennének, és atmoszféránk
bizonyult.b (Lásd 21. ábra.) Az evolúciós elméletek szerint: akár 10-szer több xenont tartalmazna, mint amennyit most.
• Visszafelé forgó bolygók. Valamennyi bolygónak ugyan- Ha a Földet nem gravitációs növekedés hozta létre, akkor le-
abban az irányban kellene forognia, de a Vénusz, az Urá- het, hogy majdnem a jelenlegi állapotában indult. (Lásd „A
nusz és a Plútó visszafelé forog.c Föld belsejének megolvadása”, a 332. oldalon.)
• Visszafelé tartó orbitális pályák. A Naprendszer mind a
72 holdjának ugyanabban az irányban kellene megkerül- 45. Kialakuló bolygók?
nie bolygóját, de legalább nyolcnak fordított irányú orbi- A népszerű véleménnyel ellentétben a bolygók nem a Nap
tális pályája van.d Továbbá a Jupiternek, a Szaturnusznak, körül keringő részecskék kölcsönös gravitációs vonzásából
az Uránusznak és a Neptunusznak olyan holdjaik vannak, alakultak ki.a A keringő részecskéket gravitációs kölcsönha-
amelyek mindkét irányban megkerülik őket. tásaik sokkal nagyobb valószínűséggel szétszórták és elűzték,
• Felbillent orbitális pályák: Mind a 72 hold orbitális pá- mint összenyomták.b Kísérletek kimutatták, hogy az összeüt-
lyájának annak a bolygónak az egyenlítő síkjában kellene közésbe kerülő részecskék szinte mindig széttöredeznek, nem
feküdnie, amelyet megkerül, de soknak a Föld holdját is pedig összeragadnak. Hasonló nehézségek vonatkoznak egy
beleértve – igencsak elhajlott orbitális pályája vane. bolygó körül keringő részecskékből kiformálódó holdra is.
• Téves kémia: Mivel a Nap kb. 98%-a hidrogénből vagy E problémák ellenére tételezzük fel, hogy bizonyos, kü-
héliumból áll, a Földnek, a Marsnak, a Vénusznak és lönböző méretű részecskék – a kavicsméretűtől a holdmé-
a Merkúrnak is hasonló összetevőkből kellene állnia. retűig – valahogyan kialakultak. A sok kis összeütközés
Ehelyett e bolygók kevesebb, mint 1 %-a hidrogén vagy „bolygónövekedést”, majd egy szinte alig forgó bolygót
hélium.f hozna létre, mert a pörgéseket közvetítő hatások többnyire
• Impulzusnyomaték. A Napnak 700-szor nagyobb im- önmegsemmisítők.c Minden bolygó forog, némelyek jobban,
pulzusnyomatékának kellene lennie, mint az összes töb- többet, mint mások.
bi bolygónak együttvéve. Ehelyett a bolygóknak 50-szer Egy nagy gázbolygó (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Nep-
több az impulzusnyomatékuk, mint a Napnak.g tunusz) központi csillagtól távoli növekedését az evolú-
21. ábra: Egyedülálló bolygók. A naprendszerben található valamennyi bolygóról készült (a Plútó kivételével) összetett fénykép (nem méretarányos). Felülről,
szemből a legtávolabbi a Merkúr, Vénusz, Föld (a Holddal a jobb oldalán). Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. A fotókat a Mariner 10 (Merkúr),
Pioneer (Vénusz) Apollo (Föld) készítette. Földi csillagvizsgálók készítették a Hold és a Mars képeit, a Voyager pedig a négy óriásbolygóról továbbított képeket.
Minden egyes bolygó egyedülálló. Ritkán találhatók hasonlóságok, amelyekre pedig számítani lehetne, ha a bolygók ugyanabból a kavargó porfelhőből
alakultak volna ki. A legtöbb bolygókkal kapcsolatos tanulmány mégis annak feltételezésével kezdődött, hogy a bolygók hasonlóképpen keletkeztek, ezért ha-
sonlóak. A tipikus érvek a következők: „x bolygó mágneses mezejének (vagy bármely más jellegzetességének) tanulmányozása által majd jobban megértjük,
hogyan keletkezett a Föld mágneses mezeje”. Valójában minden egyes mágneses mező meglepően eltérő. A Föld testvérbolygójának, a Vénusznak a tanul-
mányozása során látni fogjuk, hogyan formálta a lemeztektonika a felszínét, és jobban megértjük, hogy ugyanez az erő hogyan működik a Földön. Most már
rájöttek, hogy lemeztektonikai folyamat nem fordul elő a Vénuszon. (E könyv II. része majd megmagyarázza, miért nem fordul elő ugyanez a Földön sem.)
bá elemeinek relatív tömege egyáltalán nem hasonlít a Föld

elemeihez.b A Hold közel köralakú pályája is erőteljes bizo-
nyíték arra, hogy nem a Földből szakadt le, és nem a Föld
fogta be.c
Néhányan azt állítják, hogy a Hold a Földből leszóródott

törmelékből keletkezett egy Mars méretű bolygóval való üt-
közés hatására. Ha ez így van, sok kis holdnak kellett volna
kialakulnia.d Még ha csak egy hold keletkezne is, a lepattanó
lökés hatása vagy túl gyenge lenne ahhoz, hogy kialakítson
egy akkora holdat, mint a miénk, vagy a hatás olyan erősza-
kos lenne, hogy véget vetne a Föld túl gyors forgásának.e Ha
a Hold a Föld körül keringő részecskékből alakult ki, más
részecskéket is könnyen észre lehetne venni a Hold pályáján
belül, de nincs egy sem. A fentiekben említett valamennyi
magyarázatnak sok egyéb problémája is van. E problémák
megértése az egyik szakértőt mókázásra sarkallta: „A Hold-
22. ábra: A Szaturnusz és holdjai. A Szaturnusznak 22 ismert holdja van. Az ra vonatkozó legjobb magyarázat megfigyelési hiba volt – a
egyiknek közülük, a Phoebe nevűnek, a pályája majdnem merőleges a Sza- Hold nem létezik”. Hasonló nehézségek vannak a Naprend-
turnusz egyenlítőjére. Ezt sem tudják az evolucionisták megmagyarázni. szerben lévő többi 71 hold evolúciós magyarázatával is.
Ám a Hold igenis létezik. Nem a Föld vonzotta magához,
ció szempontjából, több okból kifolyólag, különösen nehéz nem a Földről vált le, nem a jelenlegi pályájához közeli kisebb
megmagyarázni.d részecskékből épült fel; csak egy hipotézis marad: a Holdat
a) A gázok gyorsan eloszlanak a külső űr légüres terében. Isten teremtette annak mostani pályáján (Lásd a „Keletkező
A két óriásbolygó viszont épp a két legkönyebb gázból, a bolygók?” c. részt a 22. oldalon és a „Hold-zsugorodás”, a
hidrogénből és a héliumból, tartalmaz legtöbbet. „Hold-por és -törmelék” és a „Forró Hold” c. részeket a
b) Mivel a csillag körül keringő gázmolekulák nem gravitáci- 44. oldalon.)
ósan vonzanak be más gázmolekulákat az orbitális gyűrű-
be, egy a Földnél néhányszor nagyobb kőzetbolygónak kell 48. A naprendszer evolúciója?
először kialakulnia ahhoz, hogy gravitációs úton vonzza Az evolucionisták azt állítják, hogy a Naprendszer egy ha-
az összes gázt. (A Jupiter hidrogén- és héliumtartalma talmas porfelhőből sűrűsödött össze kb. 4,6 milliárd évvel
300-szor nagyobb, mint maga a Föld. Ennek pedig igen ezelőtt. Azonban azoknak a porrészecskéknek, amik ko-
gyorsan, még a gáz eloszlása előtt kellett végbemennie.e) rábban nem alakultak bolygóvá, illetve azoknak, amik asz-
c) Még a mi Napunkhoz hasonló, az evolucionisták állás- teroidák összeütközése során szabadultak fel, spirálalakban
pontja szerint fiatal csillagoknak sincs elég keringő hid- fokozatosan el kellett volna indulniuk a Nap felé. (Lásd a
rogénjük és héliumuk ahhoz, hogy egy jupiternyi bolygót „Poytning-Robertson effektus”-t a 46. oldalon.) Évmilliók
kialakítsanak.f alatt ezek csigavonalban a Nap felé haladnának, ahol a felső
Tudományos alapon kimutatható, hogy a gázbolygók és a légkörbe hullva elégnének, miközben mérhető infrasugárzást
Naprendszer többi része nem fejlődés útján jött létre. bocsátanánakki. Ilyen sugárzást azonban az 1991 július 11-i
napfogyatkozás során nem mértek.a Tehát a feltételezett „év-
46. Bolygógyűrűk milliók” és a Naprendszer eredetére vonatkozó ezen magya-
A bolygógyűrűket már régóta összefüggésbe hozzák a bolygók rázat valószínűleg téves.
evolúciójával. Feltételezik, hogy miután a bolygók kialakul-
tak a kavargó porfelhőkből, a gyűrűk visszamaradtak, ahogy 49. Bágyadt, halvány, fiatal Nap
az a Szaturnusz, a Jupiter és a Neptunusz körül is látható.a Az evolucionisták azt tanítják, hogy a Nap és a Föld kavar-
(Lásd a 23. ábrát.) Ezért néhányan azt hiszik, hogy mivel gó, gomolygó por- és gázfelhőkből kezdett összesűrűsödni 4,6
gyűrűket látunk, a bolygók fejlődés útján jöttek létre.b milliárd évvel ezelőtt. Ha ez így van, a lassan sűrűsödő Nap a
A gyűrűknek valójában semmi közük a bolygó eredeté- következő 600 millió év során 25–30%-kal kevesebb hőt su-
hez. Amikor üstökösök és meteorok összeütköznek egy boly- gárzott volna ki.a Ebben az esetben már néhány százalékos
gó körül keringő parányi holddal, felkavarják a törmeléket. csökkenés is lefagyaszthatná óceánjainkat. Ha ez bármikor
Ez a törmelék gyakran gyűrűként a bolygó körül kering.c megtörtént volna a múltban, nem is szólva a 600 millió éves
Gyorsan szétbomlanak, és ezzel megint azt mutatják, hogy időszakról, a jégtükörszerű felszín még többet tükrözött vol-
nincs közük a bolygó eredetéhez.d Mivel a bolygó gravitáci- na vissza a Nap sugárzásából a külső űrbe, ami még tovább
ója elvonzza holdjaik elszabadult részecskéit, azok sohasem hűtötte volna le a Földet. Ha így van, akkor élet nem jöhe-
alkothattak holdakat – ahogy azt az evolucionisták hiszik. tett volna létre. Mindannyian egyetértünk ezzel.
Az evolucionisták először azzal a feltételezéssel próbálták
47. A Hold eredete megoldani ezt a „bágyadt fiatal Nap” problémát, hogy a Föld
A Föld holdjának eredetéről szóló naturalista elméletek meg- légköre valamikor a mainál több ezerszeres, hőcsapdaként
lehetősen spekulatív jellegűek és elégtelenek.a A Hold nem működő szén-dioxidot gyűjtött magába. Egyetlen bizonyíték
a Földről vált le, és nem is ugyanaz az anyag alkotja, mint sem támasztja alá ezt, de sok ellene mond.b A nagymeny-
a bolygókat, mert orbitális síkja túlságosan hajlott. Továb- nyiségű szén-dioxid a hideg Földön szén-dioxid-jégfelhőket
23. ábra: Bolygógyűrűk. A Szaturnusz, Uranusz és Jupiter (balról jobbra) gyűrűi gyorsan felbomlanak, és ezzel azt mutatják, hogy a gyűrűk nem régen
alakultak ki.
hozott volna létre magasan a légkörben, és a külső űrbe visz- 50. A Vénusz hegyei
szatükrözte volna a Nap sugárzását, a Földet pedig állandó A Vénusznak bizonyára erősebb kérge van, hogy alátámasz-
jégkorszakba zárta volna.c sza különösen magas, tömöra hegyeit. Az egyik hegy a Maat
Egy második megközelítés azt feltételezi, hogy a Föld Mons magasabbra emelkedik, mint a Mount Everest. Mivel
légkörében ezerszer több volt az ammónia, egy másik viszonylag közel van a Naphoz, légköre 482 °C és forró felszí-
hőcsapdaként működő gáz. Sajnos a napfény gyorsan elpusz- ni kőzetei bizonyára gyengék, vagy kátrányszerűek. (Az ólom
títja az ammóniát. Emellett az ammónia fel is oldódna a víz- 328 °C-on, a cink pedig 420 °C-on olvad). Csak akkor képe-
ben, és az óceánokat mérgezővé tenné.d sek a hegyek ellenszegülni a gravitációnak, ha a felszín alatti
Egy harmadik teória azt feltételezi, hogy a Földnek nem kőzetek hidegek és erősek. Ez viszont lehetővé teszi, hogy
voltak kontinensei, sokkal több szén-dioxid volt a légkörében, levonjunk két következtetést, és mindkettő ellene mond a
és minden 14 órában egyszer fordult meg tengelye körül, így fontosabb evolúciós feltételezéseknek.
a legtöbb felhő az Egyenlítő körül összpontosult. A folyékony Az első: evolucionisták feltételezik, hogy a bolygók a kül-
vízzel beborított teljes földfelszín a Nap sugárzásának több- ső űrből hulló sziklás törmelékből fejlődtek ki. A folyamatot
ségét elnyelnie, és enyhén megemelnie a Föld hőmérsékletét. gravitációs növekedésnek nevezik. Egy bolygóval való va-
Mindhárom feltételezés megkérdőjelezhető. lamilyen mértékű ütközések által fejlesztett hő olvadt álla-
Az evolucionisták sohasem magyarázták meg e megkö- potban hagyta volna a kőzetbolygókat. A Vénusz azonban
zelítések egyikében sem, mennyire drasztikus változásoknak sohasem volt olvadt állapotban. Ha lett volna, forró légköre
keleltt volna végbemenni azzal tökéletesen párhuzamosan, meggátolta volna, hogy a felszíni kőzetek eléggé lehűljenek
hogy a Nap sugárzása fokozatosan erősödni kezdett. Amíg ahhoz, hogy megtámasszák hegyeit. A Vénusz tehát nem
néhány bizonyíték támogatja e három „különös védőbeszé- gravitációs növekedés útján jött létre.
det”, nem tűnik úgy, mintha a Nap spontán módon kelet- Másodszor, az evolucionisták úgy hiszik, hogy az egész
kezett volna.e Naprendszer sok milliárd éves. Ha a Vénusz ilyen idős lenne,
Ha a Nap, ez a jellegzetes és alaposan tanulmányozott légköri hője elég mélyen átjárta volna a bolygót, hogy meg-
csillag nem spontán keletkezett, akkor miért feltételezzük, gyengítse felszíni kőzeteit. Ha így volna, akkor nemcsak a
hogy más csillagok igen? Vénusz kérge nem tudná alátámasztani a hegyeket, hanem
54. A termodinamika második főtétele

Ha az egész univerzum egy izolált rendszer, akkor a termo-
dinamika második főtétele szerint a világegyetemben lévő,
hasznos munkára felhasználható energia mindig csökken.
Ha azonban az ember visszamegy időben, a hasznos munká-

ra használható energia végül is meghaladja a világegyetem-
ben lévő teljes energiát, amely a termodinamika első főtétele
szerint állandó marad. Ez lehetetlen feltétel, ami arra utal,
hogy a világegyetemnek volt kezdete.
A második főtétel további következménye, hogy amikor
a világegyetem kezdődött, sokkal szervezettebb és bonyolul-
tabb, összetettebb volt, mint amilyen ma – és nem abban az
igencsak szervezetlen és véletlenszerű állapotban volt, ahogy
az evolucionisták és az ősrobbanás támogatói feltétezik.
24. ábra: Maat Mons a Vénuszon. Ha a Vénusz hegyeit könnyebb anyag al- 55. Az ősrobbanás?
kotná, az alattuk lévő sűrűbb kőzetben lebegnének, éppen úgy, ahogy egy Az ősrobbanás teóriája, amiről most már tudjuk, hogy igen-
jéghegy lebeg a sűrűbb, folyékony vízben. A Földön lévő hegyeket fenntartják, csak téves,a három megfigyelésen alapul: a távoli csillagfény
mert 2,7 g/cm3 sűrűségűek és a „lebegés” a kőzetben kb. 3,3 g/cm3. Újkeletű, vöröseltolódásán, a kozmikus háttérsugárzáson és a hélium
néhány évig a Vénusz körül keringő és azt feltérképező Magellán űrszondát mennyiségén a világegyetemben. Még alig értjük őket.
is felhasználó vizsgálatok kimutatták, hogy a Vénusz hegyeit nem alkotja a Vöröseltolódás. A távoli csillagfény vörösre változását
környező kőzetnél könnyebb anyag. Akkor mi támasztja alá? A Vénusznak bi- általában Doppler-effektusként értelmezik. A csillagok és
zonyára erősebb kérge van a rajta uralkodó igen magas hőmérséklet ellenére. galaxisok, amint távolodnak a Földtől, megnyújtják a ki-
Ez arra utal, hogy a bolygó nem régi és nem magától keletkezett. bocsátott fény hullámhosszúságát (vagyis vörösítik). Az űr
maga feltehetően tágul. Ha így van, akkor a csillagok, ga-
maguk a forró hegyek sem tudnák fenntartani a meredek laxisok és más anyagok teljes potenciális és mozgási (kine-
lejtőket. A Vénusz minden bizonnyal viszonylag fiatal. tikus) energiája anélkül növekszik, hogy másholb hasonló
energiaveszteség lépne fel. Tehát az ősrobbanás megsérti az
51 Űr, idő, anyag energiamegmaradás törvényét, talán az összes tudományos
Nem létezik tudományos elmélet az űr, idő, vagy anyag ere- törvény közül a legfontosabbat.
detének magyarázatára. Mivel mindegyik bensőségesen kap- Ha a távoli galaxisok távolodnak tőlünk, a gravitációnak
csolódik a másikhoz, vagy még a másik meghatározásánál le kellene lassítania őket ugyanazért, amiért a gravitáció csök-
is megjelenik, az egyik eredetére vonatkozó kielégítő ma- kenti a levegőbe feldobott labda sebességét. A mérések az el-
gyarázatnak meg kell magyaráznia a többiek eredetét is.a A lenkezőjét mutatják. A távoli galaxisok gyorsulni látszanak.c
naturalista (mindent a természeti folyamatokra visszavezető) A vöröseltolódásra vonatkozó más lehetséges magya-
magyarázatok mindeddig teljesen belebuktak ebbe. rázatok nem foglalják magukba a táguló világegyetemet.d
Emellett, sok, magas vöröseltolódással rendelkező égitest
52. A kezdet összekapcsolódni, társulni látszik alacsony vöröseltolódású
A hő mindig a forró testből árad a hideg testbe. Ha a világ- égitestekkel. Nem képesek arra, hogy különböző sebességgel
egyetem végtelenül idős, mindennek ugyanolyan hőmérsék- utazzanak, és ugyanakkor sokáig összekapcsolódjanak (Lásd
letűnek kellene lennie. Mivel a hőmérséklet változó, a világ- az „Összekapcsolódott galaxisok” és a „Galaxis fürtök” c.
egyetem nem határtalanul idős. Tehát az univerzumnak van részt a 46–47. oldalon.) Sok kvazárnak például igen magas
kezdete. (A kezdet pedig Teremtőt feltételez.) a vöröseltolódása, és statisztikailag mégis fürtöket alkotnak
alacsony vöröseltolódású galaxisokkal. Néha a kvazárok
53. A termodinamika első főtétele gázfonalakkal kapcsolódnak galaxisokhoze. Végül a galaxi-
A termodinamika első főtétele azt állítja, hogy a világegye- sokból eredő vöröseltolódású fénynek van néhány, a Dopp-
temben, vagy annak bármelyik elszigetelt részében az ösz- ler-effektustól eltérő jellegzetessége. Ha a vöröseltolódások
szes energia állandó marad. Továbbá azt állítja, hogy bár az a Földtől távolodó objektumoktól származnak, az ember azt
energia (vagy azzal egyenértékű anyag) formát változtathat, várná, hogy a vöröseltolódások állandó értékeket vesznek fel.
nem most jön létre, és nem most pusztul. Számtalan kísér- Ehelyett a vöröseltolódások rendszerint specifikus, egyenle-
let igazolta ezt. Az első főtétel szükségszerű következménye, tes eloszlású értékeken gyűlnek össze.f Igen sok megismerni-
hogy természetes folyamatok nem képesek energiát termel- valónk marad ezen a területen.
ni. Következésképpen energiát a múltban valamilyen hatóté- KHS. Minden anyag hőmérsékletére való tekintet nélkül
nyezőnek, vagy valami külső, a természetes világegyetemtől hőt bocsát ki. A csillagászok ki tudnak mutatni egy szélső-
független erőnek kellett teremtenie. Továbbá, ha a természe- ségesen egyetemes, minden irányból érkező sugárzást, amit
ti folyamatok nem képesek anyagot és energiát előállítani – a kozmikus háttérsugárzásnak neveznek (KHS). Úgy tűnik,
világegyetem viszonylag egyszerű, szervetlen részét –, akkor hogy tökéletesen sugárzó anyagból jön, aminek hőmérsékle-
még kevésbé valószínű, hogy természeti folyamatok képesek te 2,73 °K – vagyis majdnem abszolút zérus. Sokan helytele-
megmagyarázni a világegyetem sokkal bonyolultabb organi- nül úgy hiszik, hogy az ősrobbanás elmélete megjövendölte
kus (vagy élő) részét. ezt a sugárzást.g
A galaxisokban lévő anyag galaxisokba, galaxisfürtökbe, nak ellenére is fenntartják, hogy e rejtett anyag utáni két év-
és szuperfürtökbe koncentrálódott – még olyan távol is, aho- tizedes kutatás semmi mást nem hozott felszínre, mint azt a
vá csak a legerősebb teleszkópok (távcsövek) képesek ellát- konklúziót, hogy a szükséges „hiányzó anyag” nem létezik.b
ni. Mivel a KHS ilyen egyetemes, sokan azt gondolják, hogy Egy második ilyen „kísérlet” azt feltételezi, hogy a kőze-
nem sokkal az ősrobbanás után egyenletesen szétszóródott tek (vagy a valódi problémában valamennyi részecske a vi-
anyagból származik. De az ilyen egyetemesen szétszóródott lágegyetemben) röviden, szinte mágikus úton, egy pontból
anyag aligha mozdul el a nehézkedési erő hatására valami- felgyorsult. Feltehetően ez az anyag a fénysebességnél sok
lyen irányban, még sok tízmilliárd év elteltével sem, és így millárdszor billiónyival nagyobb sebességet ért el egy isme-
galaxisok sem keletkeznének. Más szóval a kozmikus háttér- retlen, ellenőrizhetetlen jelenség révén, nem pedig robbanás
sugárzást valószínűleg nem az ősrobbanás hozta létre.i Talán útján. Majd ez az anyag ellenőrizhetővé, irányíthatóvá vált a
az űrből jön, amelyet a csillagfény a maga korlátozott hőmér- gravitáció révén, miután elérte a megfelelő sebességet, hogy
sékletéig felhevített. annak egy kb. 10 milliárd éves látszólagos életkort adjon.c A
Hélium. A világegyetemben fellelhető hélium meny- képzelődésnek és a találgatásnak ezek a csapongásai, szár-
nyiségét nem magyarázza meg az ősrobbanás elmélete. Az nyalásai gyakoriak a kozmológia területén.
elméletet úgy alakították ki, hogy illeszkedjen a hélium
mennyiségéhez.j A sors iróniája, hogy a hélium hiánya bi- 57. Nehéz elemek
zonyos típusú csillagokban (B típusú csillagokban),k és a bór Az evolucionistáknak a történelem során mindig is nehéz-
és berillium jelenléte „idősebb” csillagokban ellene mond az ségeik voltak, amikor a nehéz elemek eredetére kerestek
ősrobbanás elméletének. magyarázatot. A legújabb teória az, hogy a 100+ elemek
Az ősrobbanás nem hozna létre igen tömör,m vagy forgó nehezebbek, mint a csillagok belsejében formálódott három
égitesteket.n A galaxisok mindkettőre példák. A világegye- legkönnyebb elem (a hidrogén, hélium és lítium), és kiszaba-
tem nagy kiterjedésének nem volna szabad oldalvást mozog- dultak a csillagközi térbe, amikor ezek a csillagok felrobban-
nia, szinte függőlegesen az expanzió irányára, de valószínű- tak. Ezt az elméletet nehéz igazolni, mert a csillagok belseje
leg mégis elmozdul. nem látható. Azonban, a 300 000 000 000 000 Nap anya-
Az ősrobbanás valamennyi gyakorlati célját illetően csak gát tartalmazó óriási gázrégióról megállapították, hogy elég
hidrogént és héliumot hozna létre. Tehát a csillagok első gazdag vasban és más nehéz elemekben. A látható csillagok
nemzedékének, amely valahogyan kialakult az ősrobbanás száma ezerszer is kevesebb annál, hogy indokolja a nehéz ele-
után, csak hidrogént és héliumot kellene tartalmaznia. E mek jelenlétét abban a roppant régióban.a
csillagok közül néhánynak még léteznie kellene, de egyet A legtöbb hidrogén atomsúlya egy dalton, de néhány ne-
sem találtak.p E megfigyelések kétségessé tették, hogy az ős- héz hidrogénnek nevezett két atomegységet nyom. Ha a vi-
robbanás egyáltalán megtörtént-e.q lágegyetemben minden az ősrobbanásból, vagy egy gomolygó
Ha az ősrobbanás meg is történt, mi váltotta ki? Elegen- gázfelhőből ered, a nehéz hidrogénnek egyetemesen kevered-
dő anyaggal rendelkező csillagok fekete lyukakká válnak, nie kellene a normális hidrogénnel. Ez nem így van.b Az üstö-
és még csak fény sem képes kiszabadulni óriási gravitáci- kösöknek kétszer nagyobb a nehézhidrogén-koncentrációjuk,
ójukból. Hogyan tudna bármi is elszökni a világegyetem mint az óceánoknak. Ez utóbbiaknak 10–15-ször nagyobb,
összes anyagának egy „kozmikus tojásban” összesűrített, az mint a Naprendszernek és a csillagközi anyagnak. (Lásd a
ősrobbanás előtt fennálló billiószor sok billióval nagyobb „Nehéz hidrogén” c. részt a 212. oldalon.)
gravitációjából?r
Ha az ősrobbanás-elmélet helyes, az ember ki tudja szá- 58. Csillagközi gáz
mítani a világegyetem korát. Erről a korról kiderül, hogy Részletes elemzések jelzik, hogy sem csillagok, sem bolygók
kevesebb a világegyetemben lévő objektumok koránál, ame- nem alakulhattak ki csillagközi gázfelhőkből. Ha így lenne,
lyeknek életkora más evolúciós elméleteken alapul. Mivel ez először a por részecskék kialakulása révén, vagy a gáz közvet-
logikailag lehetetlen, a teóriák egyik vagy mindkét készleté- len gravitációs összeomlása révén sokkal több időt igényelne,
nek hibásnak kell lennie.s mint az univerzum állítólagos kora. Egyetlen nyilvánvaló al-
ternatíva létezik tehát, hogy a csillagok és bolygók teremtés
56. Hiányzó anyag útján jöttek létre.
Képzeljük el, hogy látunk néhány kőzetet a külső űrben,
amint sugárirányban távolodnak a Földtől. Ha a kőzetek 59. Gyors kettős csillagok
párhuzamosan robbantak le a Földről, anyagaik változó Kb. a csillagok fele „kettős csillagoknak” nevezett, közel
sebességgel és Földtől való távolságukat tekintve nagyon elhelyezkedő párokba rendeződik. Szerencsére Napunknak
precíz kapcsolatban lennének egymással. Amikor hasonló nincs csillagtársa. Ha lenne, a Földön lévő hőmérséklet túl
összefüggést vizsgálunk a megfigyelhető galaxisok milliárd- sokat változna ahhoz, hogy az élet fennmaradjon. A csillag-
jaira vonatkozóan, a nyilvánvaló végkövetkeztetés az, hogy párok közötti kölcsönös gravitációs vonzás azt eredményez-
ezek a galaxisok nem egy óriási „ősrobbanás”-ban, egy közös né, hogy egymás körül keringenének, ahogy a Hold a Föld
pontból robbantak szét.a Még nyilvánvalóbb, hogy ha elő is körül. Minél közelebbi párt alkotnak egymással, annál gyor-
fordult egy ilyen robbanás, akkor sokkal, de sokkal kevesebb sabban keringenek. Orbitális pályáik még hosszú időszak
évmilliárddal ezelőtt kellett végbemennie. alatt sem változnak érzékelhetően.
Az evolucionisták kétféle módon próbálják rendbehozni Két különös csillagot találtak olyan közel egymáshoz, hogy
ezt a problémát. Feltételezik, hogy a világegyetem tízszer minden 11 percben megkerülik egymást. Ez arra utal, hogy
olyan sok anyaggal van tele, mint amennyit látunk. Ezt an- központjaik kb. 128 000 kilométerre vannak egymástól.a Ösz-
Csillagbölcső, vagy meztelen a császár?
A népszerű(sítő) média gyakran állítja, hogy tényleg meg lehet figyelni, ahogy csillagok létrejönnek és e csillagbölcsők
képei bizonyítják is ezt. A Sas Nebula impozáns képeit gyakran mutatják (25. ábra). Sok ember anélkül is elfogadja ezt

az állítást, hogy megkérdezné magától: „Tartalmaznak ezek a képek bármit is, ami éppen keletkezőben lévő csillagokat
mutat?” Természetesen nem. Ha éppen csillagok keletkeznének, más fizikai mérések meg tudnák erősíteni. Hol vannak
ezek a mérések? Csend.
Ez a készség, hogy elfogadjuk azt, amit mások mondanak nekünk, arra a mesére emlékezteti az embert, amelyben
emberek azt mondták a meztelen császárnak, hogy ízlésesen fel van öltözve. A polgárok jobban szeretik elfogadni azt,
amit mások mondtak, minthogy elhiggyék és beszámoljanak arról, amit a saját szemükkel látnak. Jobb egyetérteni, sőt
további kérdéseket sem felvetni, mert ez zavarba ejtő lehet.
Miért mondják a csillagászok, hogy csillagok keletkeznek? Egészen a legutóbbi időig a csillagászokat a légkör megaka-
dályozta abban, hogy lássák az űrből érkező infrasugárzást. Azután az 1960-as években az atmoszférán kívüli műholdak
az infravörös eget tették kutatásuk témájává, ami megmutatta, hogy tejútrendszerünkben néhány por- és gázfelhő meg-
lepően meleg. Néhány dolog elő tudná idézni ezt a melegedést. Talán egy kihunyó (barna törpének nevezett) csillag a
felhő mögött, vagy talán valami más, ami a közelben felrobbant. Azoknak, akik küzdenek azért, hogy megértsék: hogyan
keletkeztek a csillagok, különböző magyarázataik vannak: a gravitáció összerogyasztja a felhőt, és megemeli annak hő-
mérsékletét. Nemsokára csillag lesz belőle. További magyarázatok is lehetségesek.
Mi akadályozza a csillagevolúciót? Éppen úgy, ahogy a Nap gravitációja nem vonzza a bolygókat a Napba, a gra-
vitáció nem tömöríti össze a gázt és port egy feszes, sűrű labdává, amely azután belobban, mint egy csillag. Az űrben
minden egyes por- és gázfelhőnek van egy speciális mennyiségű mozgási és potenciális energiája, impulzusnyomatéka
és mágneses energiája, amelyet el kell távolítani még egy enyhe összeomlás esetében is. Továbbá, bármilyen összeomlás
csak növelné a felhő hőmérsékletét és nyomását, ami ráadásul kiterjesztené a felhőt. E folyamatokra vonatkozó további
részletek érdekében lásd a „Csillagközi gáz”, a „Csillagszületések” és „O csillagok” c. részeket a 40. oldalon, és főleg a
87. oldalon kezdődő valamennyi fentiekkel kapcsolatos végjegyzetet.
Ha valaki azt mondja nekünk, hogy a császár szépen fel van öltözve, tegyünk fel kérdéseket, és ragaszkodjunk ahhoz,
hogy lássuk az igazi bizonyítékokat.
25. ábra: Gáz- és porködök a Sas-csillagködben.
szehasonlításul, a mi Napunk, egy jellegzetes csillag átmérője, ben egymilliószorosára terjeszkedik ki a mi Napunkéhoz ké-
1 280 000 kilométer. Léteznek más közeli kettős csillagok isb. pest. Végül feltehetően összeomlik és kis csillag lesz belőle,
A csillagevolúció teóriája a különböző típusú csillagok sor- nagyjából Föld méretű (fehér törpe) vagy még kisebb (neut-
ba rendezése által fejlődött ki (papíron) ragyogásuk és színük roncsillag).
szerint. Akik a csillagevolúcióban hisznek, úgy gondolják, Csak az ily parányi csillagok központja lehetne 128 000
hogy a csillagok lassan átváltoznak egyik típusból a másikba. kilométernyi távolságra egymástól úgy, hogy emellett mégis
A tudósok azonban még soha sem figyeltek meg ilyen keringhessenek egymás körül. Nyilvánvaló, hogy nem na-
változásokat, és néhány csillag nem illik bele a mintába. A gyobb csillagokból alakultak ki, amelyek oly közel kering-
csillagevolúció szerint egy csillag terjedelme későbbi életé- tek, hogy összeomlottak. Ha két csillag nem képes olyan
állapotba kerülni, ami keringteti őket egymás körül minden a galaxisok fiatalok, vagy ismeretlen fizikai jelenségek for-
11 percben, az ember eltűnődik, hogy vajon keletkeznek-e dulnak elő a galaxisokon belül. Még a galaxisokból összeállt
csillagok egyáltalán. struktúrákról is most tudták meg, hogy olyan bámulatosan
nagyok és mégis viszonylag vékonyak, hogy lassú gravitációs
60. Csillagszületések vonzás útján nem alakulhattak volna ki. Ha lassú, természe-
Ha csillagok keletkeznek, a csillagok születése körülbelül tes folyamatok nem képesek kiformálni ilyen óriási galakti-
megegyezik a csillagok halálával. Sok csillag halála ragyo- kus struktúrákat, akkor talán gyors, természetfeletti folya-
gó, hirtelen „szupernová”-nak nevezett esemény. Hasonló- matok alakították ki őket.
képpen a csillagok születésének új csillagfény megjelenésével
kellene társulnia, amilyenek nincsenek jelen sok, néhány Egy régi Föld mellett érvelő eljárások
évtizeddel korábban készült fotólemezen. Az eszközök azon- vagy logikátlanok, vagy megindokolhatatlan
ban, amelyek képesek észlelni a feltehetően új csillagokba feltételezésekre épülnek
hulló és azokat kiformáló port, nem észleltek ilyet. Valójában
– néhány csillagász úgy hiszi – a csillagok igen újak, és kilö- 64. Rejtett feltételezések
kik az anyagot. Még sohasem láttunk csillagot megszületni, Az embernek az írásos emlékek előtti időpont megbecsülé-
de már láttunk sok száz csillagot meghalni. Nincs bizonyíték séhez feltételeznie kell, hogy a dátumozó óra eddig egy is-
csillagok keletkezésére,b sem arra, hogy lennének szilárd tu- mert ütem szerint működött, hogy annak kezdeti beállítása
dományos magyarázatok arra, hogyan jöhettek létre.c ismert, illetve hogy az órát nem háborgatták. Ez a három
feltételezés szinte mindig kimondatlan marad, elkerüli a fi-
61. Csillagevolúció gyelmet, vagy érvénytelen.
A csillagevolúció felvállalja, hogy megbecsüli a csillagok
életkorát. Ezeket az életkorokat azután arra használják, hogy 65. Korallok és barlangok
kialakítsák a csillagevolúció keretét. Ez körkörös (önmagá- A Földre vonatkozó megbecsült régi korszakok gyakran
ban záródó) okoskodás.a azokon az „órák”-on alapulnak, amelyek hihetetlenül lassú
ütemben tikk-takkolnak. Például a korallnövekedési arány-
62. O-csillagok ról sok évig azt gondolták, hogy igen lassú, ami azzal jár, hogy
Galaxisunkban a legtöbb fénylő csillag (úgy nevezett néhány korallzátonynak sok százezer évesnek kell lennie. A
O-csillag) sok százezerszer gyorsabban „égeti az üzemanya- kedvező növekedési feltételek között ezeknek az arányoknak
got”, mint a mi Napunk. Ez olyan gyors, hogy az evolúciós a pontosabb mérése azt mutatja, hogy egyetlen ismert korall-
időskálán egészen fiataloknak kell lenniük. Ha ezek a csil- formáció sem idősebb 3400 évesnél.a Hasonló megjegyzést,
lagok fejlődés útján jöttek létre, könnyen mérhető jellegze- magyarázatot lehet tenni a barlangokban lévő sztalagmitok
tességeket kellene mutatniuk, például szélsőségesen magas és sztalaktitok növekedési arányára vonatkozóan (Lásd a
forgási arányt és óriási mágneses mezőket.a Mivel ilyen jelleg- 104. ábrát a 169. oldalon.)
zetességeket nem figyeltek meg, egészen valószínűnek tűnik,
hogy ezek a csillagok nem fejlődés útján jöttek létre. 66. Állandó bomlás?
Az összes radioaktív időszámítási technika alapjául szolgáló
63. Galaxisok (tejútrendszerek) döntő feltételezés az, hogy a bomlás mértéke, ami lényegileg
Van néhány jó oka annak, hogy a természeti folyamatok mi- konstans volt az elmúlt 100 év alatt, az elmúlt 4,6 milliárd év
ért nem képesek galaxisokat formálni, és miért nem képesek alatt is állandó volt. Ezt az óriási kritizálható és ki nem pró-
galaxisok egyik típusból a másikba alakulni. Továbbá, ha a bált feltétezést fogalmazták meg annak ellenére, hogy senki
spirálgalaxisok sokmilliárd évesek lennének, karjaik vagy sem tudja: mi okozza a radioaktív bomlást.a Továbbá, a bi-
csíkjaik komoly mértékben meg lennének csavarodva (Lásd zonyítékok két vonala azt sugallja, hogy a radioaktív bomlás
a 138. ábrát a 253. oldalon.) Mivel megtartották alakjukat, valaha sokkal nagyobb volt, mint ma.b
26. ábra: Spirálgalaxisok


27. ábra: Sztalagmitok. Egy földalatti forrásból származó vizet erre a folyó-
parton lévő pontra vezették ki alig egy éve. Ez idő alatt a parton fekvő fada-
rabok körül mészkőfal épült fel. Mészüledékek formálódhatnak ki gyorsan,
ha a talaj vegyi összetétele kedvező. Mivel a sztalaktitok és sztalagmitok ma
lassan nőnek, ez nem jelenti azt, hogy sok millió évesek. Ahogy a II. részben 28. ábra: 70 millió éves hal? Az evolucionisták szerint 70 millió éve kihalt
látni fogjuk, az özönvíz utáni feltételek ideális vegyi összetételről gondos- coelacanthust 1938-ban fogták ki először az Indiai-óceán mélyéről, Mada-
kodtak az efféle jellegzetességek gyors kialakulásához. gaszkártól északnyugatra. Azóta jutalmat ajánlottak fel coelacantusokért,
így már sok százat kifogtak és eladtak.
67. Radiometrikus ellentmondások 1938 előtt az evolucionisták bármelyik coelananthus kövületet tartalma-
A nyilvánosságot ugyancsak félrevezették a radiometrikus zó kőzetet legalább 70 millió évesre becsülték. Indexfosszília volt. Gyakran
időmeghatározási módszerek következetességére és meg- juttatják kifejezésre csodálkozásukat, hogy a coelacanthus kövületek any-
bízhatóságára vonatkozóan (a kálium-argon módszer, a nyira hasonlítanak a kifogott coelacanthusokhoz – az evolúció több, mint 70
rubidium-stroncium-módszer, és az uránium-tórium-ólom millió éve ellenére. (A végjegyzeteket „Indexfosszíliák” cím alatt soroljuk
módszer). A geológusok például aligha vetették alá valaha fel a 89. oldalon.)
is radiometrikus kormeghatározásaikat „vakteszteknek”.a A Mielőtt élő coelacanthusokat fogtak ki, az evolucionisták helytelenül úgy
tudományban az ilyen tesztek (próbák) egy standard eljárás hitték, hogy a coelacanthusnak tüdeje, nagy agya, négy alsó uszonya van,
részét alkotják, amelynek célja a kísérletező elfogultságá- amiből majd lábak fejlődnek. Úgy okoskodnak, hogy a coelacanthus, vagy
nak kiküszöbölése. Sok publikált radiometrikus dátumot a egy hasonló hal bizonyára kikúszott a sekély tengerből, megtöltötte tüdejét
kövületekre vonatkozó evolúciós megalapozottságú korsza- levegővel, és így vált az első négylábú, szárazföldi állattá. Diákok millióinak
kokkal való összehasonlításokkal lehet tesztelni, azokkal a tanították, hogy ez a hal volt a kétéltűek, hüllők, dinoszauruszok, madarak és
fosszíliákkal, amelyek néha felette vagy alatta fekszenek a emlősök őse, az embereket is beleértve. (Ősünk egy hal volt?)
radiometrikusan datált kőzetnek. E publikált ellenőrzések- J.L.B. Smith professzor, egy Dél-Afrikából való, jól ismert halszakértő,
ből több mint 400-ban (a mintáknak kb. a fele) a radiomet- aki személyesen tanulmányozta az első két kifogott coelacanthust és „öreg
rikusan meghatározott korszakok legalább egy geológiai kor négylábú”-nak becézte, egy könyvet is írt ezzel a címmel 1956-ban. 1987-
tekintetében tévesek – ami a módszer döntő hibáit jelzi. Az ben azonban egy Hans Fricke vezette német csapat hat coelacanthust fil-
ember csak csodálkozik, milyen sok más kormeghatározási mezett le természetes környezetükben. Mindannyian négy lábon másztak a
vizsgálati eljárást nem publikáltak még, mert azok is tévesek sekély tengerben? Volt tüdejük és nagy agyuk? Egyáltalán nem. Valójában
voltak.b 170–400 méter mélyen éltek a tengerszínt alatt, és idejük többségét fejenál-
lással töltötték, valószínűleg táplálék után kutatva.
68. Indexfossziliák
Az 1800-as évek elején néhány megfigyelő Nyugat-Európában tokat szinte mindig fosszíliatartalmuk alapján datálják, ami
észrevette, hogy bizonyos kövületek általában üledékes kőzet- – ahogy feljebb említettük – evolúciót feltételez. Az evolúci-
rétegekben konzerválódtak, amelyek, amikor oldalirányban ót mégis a fosszíliák sorrendjével mutatják ki feltételezéses
nyomon követték őket, jellegzetesen más típusú kövületek alapon. Ez körkörös érvelés.a Továbbá számos ellentmondá-
felett feküdtek. Évtizedekkel később, miután az evolúció el- sos lelet látott napvilágot (pl. élő coelacanthusok).b-d (Lásd a
méletével előálltak, arra a következtetésre jutottak, hogy a „Helyükről elkerült kövületek” c. részt a 24. oldalon.)
.
felül lévő organizmus bizonyára az alatta lévő szervezetből
fejlődött ki. Ezek az első geológusok nem ismerték el, hogy 69. Geológiai oszlop
vannak hidrodinamikailag szilárd indokok, amiért az özönvíz A Földön az ember gyakorlatilag sehol sem találhat ún. „geo-
folyamán a szervezetek ebben a sorrendben válogatódtak szét. lógiai oszlopot”.a A legtöbb helyen, a kontinenseken a „geo-
(A magyarázatra vonatkozóan lásd a 154–165. oldalt.) lógiai időszakok” több mint a fele hiányzik. Bolygónk szá-
Akkoriban kapcsolták össze a geológiai korszakokat ezek- razföldi felszínének csak 15–20%-a rendelkezik e periódusok
kel az egyes „indexfosszíliák”-kal. Ezeket a korszakokat az- egyharmadával, azok helyes, egymás utáni sorrendjében.b
tán kiterjesztették az indexfosszilia rétegében eltemetett más Még a Grand Canyonon belül is hiányzik ennek a képze-
állatokra és növényekre is. Például a coelacanthus (egyfajta letbeli oszlopnak több mint 150 millió éve. A feltételezett
tüskéshal) kövülete az azt körülvevő réteget 70–400 millió geológiai oszlop alkalmazása a kövületek és kőzetek korának
évesre datálja. (Lásd a 28. ábrát.) Ma, a geológiai alakza- meghatározására: megtévesztő.
70. Régi DNS, baktériumok és fehérjék?

Amikor egy állat vagy növény elpusztul, DNS-e bomlani
kezd.a 1990 előtt szinte senki sem hitte, hogy a DNS 10 000
évig is képes fennmaradni.b Ez a határ a DNS bomlási ará-
nyainak a mérésén alapult, egy ismert korszak jól konzervált
leleteiben, mint amilyenek például az egyiptomi múmiák.

Magnólialevelekben lévő DNS-ről számoltak be mostanában,
amelyek az evolucionisták állítása szerint 17 millió évesek.c
DNS töredékekről is azt állították, hogy állítólagosan egy 80
millió éves szénmedencébend eltemetett dinoszaurusz csont-
jaiban voltak, és egy 200 millió éves halkövület pikkelyeiben.e
A borostyánkőbe zárt rovarok és növények esetében, a DNS-
ról azt állítják, hogy azok feltehetően 25–120 millió évesek.f
Ezek a felfedezések rákényszerítették az evolucionistákat,
hogy újravizsgálják a 10 000 éves határt.g Most már azt állít-
ják, hogy a DNS 10 000 évnél tovább is megőrizhető, ha a kö- 29. ábra: Emberszerű lábnyomok trilobitával. 1958-ban a utahbeli Deltá-
rülmények szárazabbak, hidegebbek és mentesebbek oxigén- tól 69 kilométerre északnyugatra, William J. Meister találta ezeket és más,
től, baktériumoktól és háttérsugárzástól. A DNS felbomlási valószínűleg emberi cipőnyomokat az öt centiméter vastag kőzetlemezen
arányának ezen ideálisabbnak tekintett körülmények között belül. Ugyanabban a lemezben voltak nyilvánvaló trilobitakövületek, amely-
mért értéke nem támasztja alá ezt.h Tehát az előzőleg mért nek egyike összenyomódott a cipő „sarka” alatt. A 25 centiméter hosszú
arányok valószínűleg nem néhány ezerszeresek. Ez tévedés. cipőnyom bal oldalon van, és annak kőzet öntőformája ettől jobbra. Az evo-
A feltételezetten 25–110 millió éves borostyánkőbeni ta- lucionisták szerint a trilobiták 240 millió évvel az ember kialakulása előtt
lálható méhek beleiben konzerválódott, még élő baktérium kihaltak. Figyeljük meg, hogy a sarok hátsó része viseltes, ahogy manapság
spórákat is talpra állították, tenyésztették és azonosították. hordott cipőink többsége. A sarok a talphoz képest 3 milliméterrel mélyeb-
Ugyanazokat a baktériumokat találták életben feltételezet- ben nyomódott a kőzetbe. Mások hasonló felfedezéseket tettek ezen a te-
ten 250 millió és 650 millió éves kőzetekben.j Ha az ember rületen, noha ez volt az egyetlen kövület, ahol egy trilobita egy nyilvánvaló
elfogadja ezeket a kőzetekre vonatkozó régi korszakokat, cipőlenyomaton belül volt.
akkor el kell fogadnia azt is, hogy néhány baktérium gya-
korlatilag halhatatlan (néhány százmillió éves) – ez pedig millió évesre datálták őket. Ha emberi lábak hagyták maguk
nyilvánvalóan képtelen következtetés. (Mivel ezek az „öreg” mögött e nyomok bármelyikét, akkor az evolúciós időmegha-
baktériumok és a különböző DNS minták szorosan illenek a tározási kronológia drasztikusan hibás.
maiakhoz, mikroevolúció ment végbe.)
Az evolucionisták hasonló ellentmondásokkal néznek 73. Párhuzamos rétegek
szembe a dinoszauruszcsontokban konzerválódott fehérjék Mivel az egész Földön megtalálható lerakódott rétegek kon-
esetében is. Mint a DNS-nél, egyetlen fehérje sem marad tinentális egyenlőtlenségeket nem mutatnak, azoknak a réte-
meg 75–150 millió évig, ahogy e csontokra vonatkozóan geknek gyorsan kellett lerakódniuk. Az egyenlőtlenség egy
állították.k Mindennek meg kell kérdőjeleznie e régi korsza- bizonyos időtartamnyi megszakítást jelent (ilyen lehet például
kokat. egy eróziós felszín két szomszédos réteg között). Megegyezés-
nek nevezett (konformitás) párhuzamos rétegek folyamatos
71. Ember alkotta tárgyi leletek és gyors lerakodásra engednek következtetni. Mivel az egyen-
Különböző alkalmakkor és helyeken szénbe ágyazott ember lőtlenségek egyszerűen helyi jelenségeka, az ember nyomon
alkotta tárgyakat találtak. A leletek között van egy gyűszűa, követheti a folyamatos ösvényeket a geológiai leletek aljától a
egy vas edényb, egy vas szerszámc (eszköz), egy 8 karátos tetejéig, amelyek elkerülik ezeket az időmegszakításokat. Az
aranyláncd, három dobólándzsae, és egy ezüsttel borított fém üledékes rétegeknek ezen ösvények mentén gyorsan és folya-
edényf. Más „nem oda illő tárgyi leleteket” is találtak mélyen matosan, egységenkéntb kellett leülepedniük.
betemetett kőzeteken belül: tűketg, egy csavarth, egy külö- Gyakran két szomszédos és párhuzamos üledékes réteg
nös érméti, egy parányi kerámiababátj és más, nyilvánvalóan tartalmaz ilyen különböző indexfosszíliákat, és ebből az evo-
ember készítette tárgyakatk. Evolúciós kormeghatározó eljá- lucionisták arra következtetnek, hogy ezek sok száz millió
rások szerint ezek a tárgyak sok százmillió évvel régebbiek év távolságában ülepedtek le. Mivel azonban a szomszédos
lennének, mint az ember. Megint téves valami. rétegek megfelelők, közbeavatkozás vagy erózió nélkül kel-
lett leülepedniük. (Annak magyarázatához, hogy az összeillő
72. Emberi (emberszerű) lábnyomok rétegeknek hogyan lehetnek ilyen eltérő, különböző kövüle-
Feltételezetten 150–600 millió éves, emberszerű lábnyomo- tei, lásd a 154–158. oldalt.) Gyakran, látszólag háborítatlan
kat találtak kőzetalakzatokban Utah-bana, Kentucky-banb, sorrendben, az evolucionisták részéről régebbinek tekintett
Missouribanc és esetleg Pennsylvaniáband. A kelet-afrikai réteg van legfelül! (Lásd a „Nem a helyükön lévő [nem
országban, Tanzániában, Laetolinál, egy Mary Leakey vezet- odaillő] fosszíliák” c. részt a 24. oldalon.) Az evolúciós idő-
te csapat talált egy látszólag emberi lábnyomsorozatot.e 37 meghatározási szabályok egymásnak ellentmondóak!c
milliárd év alatt a Föld egész üledékes kőzettömegének kb.

A legtöbb tudományos 10-szeresét kellene kilövellniük. Bolygónk üledékes kőzeté-
időmeghatározó eljárás jelzi, nek csupán 25%-a ténylegesen vulkanikus eredetű, és a vul-
hogy a Föld, a Naprendszer kanikus tevékenység a múltban sokkal nagyobb volt. Eddig
és a világegyetem fiatal még nem találtak olyan megoldást, amely el tudja mozdíta-

ni, vagy át tudja alakítani az összes ilyen vulkáni üledéket.
Az elmúlt 140 év alatt a Föld kora, ahogy az evolucionisták A Föld üledékei tehát 4,6 milliárd évesnél jóval fiatalabbnak
feltételezték, időről-időre, mintegy húsz évenként megket- tűnnek.a
tőződött. 1900 óta korának becsült értéke 100-as szorzóval
megsokszorozódott! 78. Folyami üledékek
Az evolúció öreg Földet, öreg Naprendszert és öreg világ- Több mint 27 milliárd tonnányi folyami üledék kerül az
egyetemet igényel. Majdnem minden tájékozott evolucionis- óceánokba minden évben. Az üledékszállítás mértéke a la-
ta elismeri, hogy évmilliók nélkül elméletük halott. Mégis, zább felszíni talaj elhordásával és az erózió által kisimította
az idő óriási fátyla mögé rejtve az eredet kérdését, az evolú- tereppel arányban, valószínűleg jóval nagyobb volt a múlt-
ció meg nem oldott problémáját a tudósok nehezen látják ban. Még ha az erózió állandó volt is, az óceánok alján most
be, a laikusok nehezen képzelik el. Médiánk és tankönyve- lévő üledékek csupán 30 millió év alatt is összegyűltek vol-
ink egy évszázada arra hivatkoznak, hogy ez a szinte elkép- na. Egyetlen ismert folyamat sem képes évente 27 milliárd
zelhetetlen kor helyes, de ritkán vizsgálják meg az ingatag tonnányi óceáni üledéket eltávolítani. Következésképpen az
feltevéseket és az ellentétes bizonyítékok növekvő tömegét. óceánok nem lehetnek sok száz millió évesek.a
Ezért a legtöbb ember ösztönösen hiszi, hogy a Föld és a
világegyetem öreg. Ezek az emberek néha elbizonytalanod- 79. Kontinentális erózió
nak, zavarba jönnek, legalábbis először, amikor meglátják a A kontinensek olyan mértékben erodálódnak, hogy keve-
bizonyítékokat. sebb, mint 25 millió év alatt elpusztulnának.a Az evolucio-
A legtöbb kormeghatározó eljárás ténylegesen azt jelzi, nisták úgy vélik, hogy magasan a tengerszint felett található
hogy a Föld és a naprendszer fiatal, talán még 10 000 évesnél állati és növényi kövületek több, mint 300 millió éve elkerül-
is fiatalabb. Íme néhány e bizonyítékok lényegi elemei közül. ték ezt az eróziót. Itt valami tévedés van.
74. Hélium 80. Feloldódott fémek

Csupán az uránium és tórium radioaktív bomlása akár 40 000 Az elemek, például réz, arany, ólom, higany, nikkel, szilíci-
év alatt is létre tudná hozni a légkör összes héliumát. Nem lé- um, nátrium, cink és urán igen gyors mértékben lépnek be az
tezik ismert eszköz, amellyel nagy mennyiségű hélium szaba- óceánokba, jóllehet ott található mennyiségük kicsi. Nincs
dítható fel a légkörből, még akkor sem, ha figyelembe vesszük ismert módja annak, amelynek segítségével ezeknek az ele-
a hélium alacsony atomsúlyát. Úgy tűnik, a légkör fiatal. meknek a nagy mennyisége kiléphetne az oldatból. Az óce-
ánoknak tehát sokkal fiatalabbaknak kell lenniük, hogysem
75. Ólom- és héliumdiffúzió évmilliókban kellene meghatározni a korukat.
Az ólom ismert mértékek szerint szétszóródik (vagy elszivá-
rog) a cirkon kristályokból, a szétszóródás pedig a hőmér- 81. Felszíni meteoritok
séklettel arányos. Mivel ezek a kristályok különböző mély- Meteoritok állandóan hullanak a Földre. Ennek mértéke a
ségekben találhatók a Földben, a mélyebben és magasabb múltban valószínűleg sokkal nagyobb volt, mert a bolygók az
hőmérsékleten lévőkben kevesebb ólomnak kell lennie. Ha a eredeti meteoritanyag többségét kisöpörték a Naprendszer-
földkéreg csak egy töredéknyire olyan idős, mint, amilyennek ből. A szakértők tehát meglepetésüknek adtak hangot, hogy
az evolucionisták állítják, a cirkonok ólomtartalmában mér- a meteoritok mindig fiatal üledékekben találhatók, igen közel
hető különbségeknek 4000 méter felett is mindenhol jelen a Föld felszínéhez.a Még az óceán üledékeiben lévő meteorit-
kell lenniük. Ehelyett nem találtak mérhető különbséget.a részecskék is a legfelső rétegekbe tömörülnek.b Ha bolygónk
Hasonló következtetésre lehet jutni az ugyanezekben a üledékei, amelyek átlagos vastagsága kb. másfél kilométer a
cirkonkristályokban lévő héliumtartalom alapján.b E héli- kontinenseken, sok száz millió év alatt ülepedtek le, ahogy
ummal kapcsolatos kísérletek jelzik, hogy a földkéreg 10 000 az evolucionisták hiszik, sok vastartalmú meteoritnak jóval a
évesnél is fiatalabb.c felszín alatt kellene betemetve lennie. Mivel nem így van, az
üledékek nyilván gyorsan rakódtak le. Továbbá, mivel nem
76. Túl nagy folyadéknyomás találtak meteoritokat közvetlenül az alapkőzet felett, ame-
Abnormisan magas olaj, gáz és víznyomás létezik a viszony- lyen ezek az üledékek nyugszanak, ezek az alapkőzetek sem
lagos áteresztő képességgel rendelkező kőzeten belül. Ha e lehettek a meteorit bombázásnak túl sokáig kitéve.
folyadékok útját 10 000–100 000 évvel ezelőtt elzárták vol- Hasonló megfigyelések tehetők az ősi kőzetelcsúszások-
na, a szivárgás e nyomásértékeket messze a mai alá szorította ra vonatkozóan. Kőzetcsúszások gyakran találhatók a Föld
volna. Az olajnak, gáznak és víznek hirtelen és nem túl ré- felszínén, de általában hiányoznak a feltételezetten régi
gen kellett csapdába esnie. kőzetből.c
77. Vulkanikus törmelék 82. Meteoritpor

A vulkánok majdnem 4,1 köbkilométernyi anyagot lövell- A meteoritpor olyan gyorsan halmozódik fel a Földön, hogy
nek a légtérbe minden évben. Ennél a gyors ütemnél, 4,6 4 milliárd év elteltével e porból több mint 5 méternyinek
kellene összegyűlnie. Mivel ennek a pornak magas a nikkel- tízezer éva alatt ki kellett volna egyenlítődniük. Nagy, me-
tartalma, a Föld felszínén nagy bőségben kellene nikkelt ta- redek falú kráterek vannak még a Holdon és a Vénuszon
lálni. Ilyen koncentrációt nem találtak, sem a Földön, sem az is, ahol a gravitáció nagyobb és a hőmérséklet is elég magas
óceánokban. Ez azt bizonyítja, hogy bolygónk fiatal.a ahhoz, hogy akár az ólmot is megolvassza. A Holdon, Vénu-
szon és Merkúron lévő legnagyobb kráterekről azt gondolták,
83. Mágneses bomlás hogy röviddel azután alakultak ki, hogy a Naprendszer kifor-
Az elmúlt 140 év alatt a Föld mágneses mezejének közvet- málódott. Ezek az égitestek egészen fiatalnak tűnnek, mert
len mérései folyamatos és gyors intenzitásbeli hanyatlást krátereik semmi jelét nem mutatják az „elcsúszás”-nak.
mutatnak. Ez a bomlási mérték megegyezik azzal az elméleti
elgondolással, hogy létezik valamilyen elektromos áram a 88. Forró Hold
Földön belül, amely mágneses mezőt hoz létre. Ha ez így van, Meglepő hőmennyiség folyik ki a Holdból, közvetlenül a
akkor 20 000 évvel ezelőtt az elektromos áram olyan hatal- felszín alól, viszont a Hold belseje viszonylag hideg.a Mivel
mas lett volna, hogy a Föld szerkezete nem tudta volna túlélni még nem hűlt le, a Hold sokkal fiatalabbnak tűnik, mint a
a termelt hőt. Ez is arra utal, hogy a Föld nem lehet öregebb legtöbb ember véli.
20 000 évesnél.a
89. Fiatal üstökösök
84. Gyors lehülés Amint az üstökösök elhaladnak a Nap közelében, anyaguk-
Ha a Föld kezdetben olvadt állapotban lett volna, 4,6 milli- ból valamennyi elpárolog, a párolgás pedig hosszú farkat és
árd évnél jóval rövidebb idő alatt hűlt volna le jelenlegi ál- más törmeléketa hoz létre. Gyakran széttöredeznek, vagy be-
lapotára. Ez a következtetés még akkor is megmarad, ha az leütköznek a Napbab, vagy bolygókba. A jellegzetes üstökösök
ember engedékeny feltételezésekkel áll elő a Föld belsejébena néhány száz keringés után szétesnek. Sok üstökös esetében ez
lezajló radioaktív bomlás generálta hő mennyiségét illetően. 10 000 évnél is rövidebb idő. Nincs bizonyíték a Naprend-
A Föld belsejében az ismert hőmérsékletérték csak egy fiatal szert körülvevő üstökösanyagc távoli héjára vonatkozóan, és
Földdel egyeztethető össze. annak sincs ismert módja, hogy pusztulásukkal arányban
hogyan tarthatjuk egy kicsit is egyensúlyban számukat a
85. Hold-recesszió Naprendszerben.d A bolygók gravitációja rendszerint inkább
Amint az árapály súrlódása fokozatosan lelassítja a Föld for- kiűzi az üstökösöket a Naprendszerből, semmint foglyul ejti
gását, a fizika törvényei megkívánják, hogy a Hold eltávolod- őket.e Mintha az üstökösök és a Naprendszer 10 000 évesnél
jon a Földtől. Ezt az eltávolodást először 1695-ben Edmond fiatalabb lenne. (Ha többet akarunk megtudni az üstökösök-
Halley figyelte meg. Még ha a Hold a földfelszín közelében ről, lásd: „Az üstökösök eredete” a 204–235. oldalon.)
kezdene is keringeni, a Holdnak az evolucionisták felté-
telezte, a Földre és a Holdra vonatkozó 4,6 milliárd évnél 90. Kis üstökösök
jóval rövidebb idő alatt kellett volna elmozdulnia jelenlegi, A Föld körül keringő műholdakról készült fotók kis, jéggel
Földtől való távolságától. Így a Föld-Hold rendszernek sok- töltött üstökösöket mutatnak, amint átlagosan minden há-
kal fiatalabbnak kell lennie, mint ahogy azt feltételezik. (To- rom másodpercben feltűnnek a Föld felső légkörébena (lásd a
vábbi részletekre vonatkozóan lásd a szakmai megjegyzést a 32. ábrát). Minden egyes üstökös 20–40 tonna vizet ad hozzá
321–327. oldalakon.) a Föld légköréhez. Ha ez a beözönlés akkor kezdődött, ami-
kor az evolucionisták szerint a Föld kezdett kialakulni, összes
86. Hold-por és -törmelék óceánunk a kis üstökösökből származott volna. Az ütközé-
Ha a Hold sok milliárd éves, vastag por- és törmelékréteg- sek mértéke (aránya) jóval nagyobb volt a múltban, mert a
nek kellett volna összegyűlnie a meteor-bombázásból. Mie- bolygók e kis üstökösök közül sokat kisöpörtek a Naprend-
lőtt eszközöket helyeztek el a Holdon, néhány tudóst igen szerből. Tehát a kis üstökösök sokkal több vizet szállítottak
foglalkoztatott, hogy az asztronauták bele fognak-e süllyed- volna a Földre, mint ma. Nyilvánvaló, hogy nem ez történt,
ni a feltételezetten másfél kilométer vastag portengerbe. Ez így aztán az óceánok fiatalok. (Lásd a 212. és 219. oldalakat
nem következett be. Igen kevés meteor eredetű törmelék is.)
van a Holdon. Miután megvizsgálták a Holdról visszahozott
port és kőzeteket, a tudósok megtudták, hogy annak csak 91. Forró bolygók
kb. 1/67-e származik a külső űrből. A Holdon lévő meteorit A Jupiter, Szaturnusz és Neptunusz több mint kétszer any-
eredetű anyag bekerülési arányának új keletű mérései sem nyi hőenergiát sugároz ki, mint amennyit a Naptóla kapnak.
támasztják alá a Hold öreg voltára vonatkozó elgondolást. Az Uránuszb és a Vénuszc is túl sok hőt sugároz. Számítások
(További részletekre vonatkozóan lásd a szakmai megjegy- mutatják, hogy nem nagyon valószínű, hogy ez az energia
zést a 327. oldalon.) nukleáris fúzióbóld, radioaktív bomlásból, gravitációs össze-
húzódásból, vagy a bolygókon belüli fázisváltozásokbóle szár-
87. Kráterelcsúszás mazik. Az egyetlen elképzelhető magyarázat az, hogy ezek
Egy magas kátrányrakás lassan folyik lefelé a dombról, vé- a bolygók még nem léteznek olyan régen, hogy lehűlhettek
gül elterül, s egy közel vízszintes kátránylemezzé simul ki. volna.f
A legtöbb anyag így „kúszik” nyomás alatt, ámbár a kőzetek
igen-igen lassan deformálódnak. 92. Napszél
Számítások mutatják, hogy a Holdon lévő nagy, magas, A Nap sugárzása külső hatást gyakorol a körülötte keringő,
csipkés krátereknek lefelé kellene folyniuk, és már néhány igen parányi részecskékre. Ezeknek, amelyek átmérőjüket te-

30. ábra: Hold-por és -törmelék. Olyan nagy volt az aggodalom, hogy az űrhajósok és a felszerelés egy portengerbe süllyed, hogy két kísérleti programot
(Ranger és Surveyor) küldtek a Holdra, hogy kiértékelje a problémát. Kiderült, hogy a probléma nem létezik, hanem abból az elgondolásból származik, hogy
a Hold néhány milliárd éves.
31. ábra: Fiatal kráterek. A Holdon, Vénuszon és Marson lévő krátereknek magas, meredek falai vannak, amelyeknek lassan le kellene omlaniuk sok tízezer
év alatt. Leomlást nem észleltek, így ezek a kráterek valószínűleg jóval fiatalabbak néhány tízezer évnél.
kintve a centiméter százezred részénél is kisebbek, ki kellett

volna robbanniuk a Naprendszerből, ha az sok milliárd éves
lenne. Ezek a részecskék mégis ott keringenek a Nap körül.a
A következtetés: a Naprendszer fiatal.
93. A Poynting-Robertson-effektus
A centiméter egy százezred részénél nagyobb átmérőjű ré-
szecskék egy nagy, tányér alakú felhőt alkotnak, amely a Nap
körül kering. Az ezeket a részecskéket a rájuk ható erőknek
csigavonalban a Napba kellene mozgatniuk 10 000 évnél
kevesebb idő alatt. Úgy tűnik, nincs jelentős, a készleteket
újra feltöltő forrás, tehát a Naprendszer valószínűleg fiatalabb
10 000 évesnél. Ezt Poynting-Robertson-effektusnak neve-
zik. Így működik:
Egy gyorsan haladó autóra hulló eső csapkodja a kocsi ele-
jét, és enyhén lelassítja. A Nap sugarai hasonlóképpen tesz- 32. ábra: Kis üstökösök. A Dynamic Explorer szatellit készítette ezt a képet
nek, amint nekiütődnek a körülötte keringő részecskéknek: ibolyántúli sugárzásban, amely kis üstökösöket mutat (a sötét foltok), amint
lelassítják, és csigavonalban a Nap felé mozgatják őket. Tehát beleütköznek a Föld felső légkörébe. Az üstökösök kezdenek darabokra törni
a Nap sugárzása és a gravitáció úgy működnek, mint egy gi- 1280 kilométerrel a Föld felszíne felett, a súrlódási hő elpárologtatja a da-
gantikus porszívó, amely kb. 100 000 tonna mikrometeoritot rabokat, és megállítja leereszkedésüket kb. 56 kilométeres magasságon. A
szív be naponta. Az üstökösök és aszteroidák, amelyek ke- vízpára, amely nemsokára eloszlik, leblokkolja a Földről jövő ibolyántúli su-
vesebb, mint a fele arányban port adnak hozzá, maguk is garakat, és sötét foltokat hoz létre. Az északi fényeket a fényudvar mutatja.
pusztulnak.a
Amint egy üstökös szétesik, egy meteorpataknak nevezett az embernek arra a következtetésre kellene jutnia, hogy ha a
részecskefürtté lesz. A Poynting-Robertson-effektus a mete- Nap már néhány millió évvel ezelőtt is létezett, olyan nagy
orpatakban lévő kisebb részecskéket sokkal gyorsabb spirális lett volna, hogy hője elpusztította volna az életet a Földön.
mozgásra készteti a Nap felé, mint a nagyobb részecskéket. Az evolucionisták mégis azt mondják, hogy egymillió évvel
Kb. 10 000 év elteltével a pályák részecskék mérete alapján ezelőtt az élet minden jelenlegi formája lényegileg már ugyan-
való elkülönülésének láthatóvá kellene lennie. Mivel ez az az volt, mint amilyen ma is, miután bevégezték sok ezer millió
elkülönülés általában nem látható, a meteorpatak bizonyára évvel korábban kezdődött evolúciójukat.
új keletű jelenség.b A Nap is bocsát ki neutrinókat. A neutrinók szélsősé-
Óriási mennyiségű, mikroszkopikus méretű porrészecské- gesen könnyű, atomnál kisebb, a csillagokon belüli (a Na-
ket fedeztek fel nemrégen néhány csillag körül. A csillagevo- pot is beleértve) nukleáris reakciók produkálta részecskék.
lúció teóriája szerint ezek a csillagok mégis sok millió évesek, Ha nukleáris fúzió hozza létre a Nap teljes hőmennyiségét,
és a Poynting-Robertson-effektusnak és a napszélnek el kel- a Földnek háromszor annyi neutrinóban kellene fürödnie,
lett volna fújnia a port. Hacsak valaki nem tudna igazolni mint amennyit a tudósok állandóként mértek. A tudomá-
egy olyan roppant folyamatot, amely folyamatosan szállítja nyos világ 30 éve fennálló, igazán zavarba ejtő problémája
azt a port, akkor az embernek el kellene gondolkoznia azon, az, hogy hol vannak a hiányzó neutrinók? Ha a Nap hője
hogy vajon az „évmilliók” nem a képzelet szülöttei-e? annak lassú gravitációs összeomlásából származik, akkor a
szoláris neutrinók hiányára magyarázatot kapnánk.d De ez a
94. A Nap fűtőanyaga gravitációs összeomlás nem tarthat régóta.
Ha a Napnak, amikor először kezdett sugározni, volt is némi
nem nukleáris energiaforrása, sokkal kevesebb, mint tíz mil- 96. Összekapcsolódott galaxisok
lió év alatt kimerült volna. Elméleta és kísérletb jelzi, hogy A galaxisok gyakran olyan más galaxisokkal, vagy kvazá-
a nukleáris reakciók nem elsődleges energiaforrások a Nap rokkal kapcsolódnak össze, vagy csatlakoznak hozzájuk,
számára. Csillagunk, a Nap bizonyára fiatal (tehát 10 millió amelyeknek gigantikus módon eltérő vöröseltolódásuk van.
évesnél kevesebb). Ha a Nap fiatal, akkor a Föld is az. Ez túl gyakran történik ahhoz, hogy véletlenszerű egybeesés
legyen.a Ha a vöröseltolódás a sebességet is magába foglalja,
95. Zsugorodó Nap ezek a galaxisok és kvazárok nem túl régen mozdultak el. Ha
1836 óta, a Royal Greenwich Observatory-ban és az U.S. a vöröseltolódás nem mindig utal a sebességre, döntő téve-
Naval Observatory-ban, (a Greenwich-i Királyi Csillagvizsgá- dések állnak fenn a csillagászaton belül.
lóban és az Egyesült Államok Tengerészeti Csillagvizsgálójá-
ban) több mint száz különböző megfigyelő végzett közvetlen, 97. Labilis galaxisok
látható méréseket, amelyek azt sejtetik, hogy a Nap átmérője A spirálgalaxisok mozgásának számítógépes modellezése azt
évszázadonként 0,1%-kal, vagyis óránként kb. másfél méterrel mutatja, hogy igen labilisak. Alakjuknak már régen, a világ-
zsugorodik.a Továbbá a napfogyatkozások is jelzik ezt a gyors egyetem feltételezett evolúciós életkoránaka töredékén belül
zsugorodást, amey legalább 400 éveb folyik. Néhány közve- meg kellett volna változnia. Az oly sok spirálgalaxisra vonat-
tett eljárás is megerősíti, hogy a Nap zsugorodik, noha ezek kozó – a mi Tejútrendszerünket is beleértve – legegyszerűbb
a következtetéseken alapuló mértékek a gyorsaságot tekintve magyarázat az, hogy e galaxisok és a világegyetem is sokkal
csupán kb. 1/7-nyiek.c A konzervatívabb adatokat használva fiatalabb, mint feltételezték.
98. Galaxisfürtök rejtett anyagnak, amelyet néha sötét anyagnak is neveznek,

Gyorsan mozgó galaxisok százai gyakran alkotnak szo- 10–100-szor többnek kell lennie minden látható anyagnál, a
ros fürtöt egymással. Saját sebességük, ahogy fényük csillagoknál és galaxisoknál, ráadásul a megfelelő helyeken
vöröseltolódása által mérték, olyan magas, hogy ezeknek a kell tartózkodnia. Sok kísérlet azonban megmutatta, hogy a
fürtöknek el kellene repülniük. Más szavakkal, minden fürt szükséges „hiányzó anyag” nem létezik. Néhány kutató még

látható anyaga sokkal kisebb annál, hogy gravitációval tart- kutat, mert a másik választási lehetőség: egy fiatal világegye-
sa össze galaxisait. Mivel a fürtön belüli galaxisok oly közel tem. (Lásd a „Hiányzó anyag” c. részt a 38. oldalon.)
vannak egymáshoz, még nem szárnyalnak túl régóta.
Hasonló állítást tettek közzé a spirálgalaxisokban és a Következtetés
néhány galaxist körülvevőa és a gázfelhőkben lévő számos
csillagra vonatkozóan. Ezek a csillagok és gázfelhők olyan Az összes kormeghatározó eljárás, főleg az a néhány, amely
gyorsan mozognak, hogy már sokkal korábban át kellett vol- roppant korszakokat állapít meg, azzal az előfeltételezéssel
na törniük gravitációs korlátaikat, ha milliárd évesek len- számol, hogy egy ma megfigyelt folyamat mindig is jelenlegi
nének. Ha a csillagfény vöröseltolódása mindig egy csillag mértékén halad előre. Ez igen pontatlan is lehet. A jelenleg
sebességét jelzi, akkor egy néhány milliárd éves világegye- ismert folyamatok távoli múltba történő visszavetítése a té-
tem egyáltalán nem egyezik meg azzal, amit megfigyeltek.b vedés sokkal nagyobb valószínűségét hordozza, mint egy sok-
Ha a vörösfényeltolódást egy másik jelenség, és nem a csillag kal rövidebb időre való kivetítés. Sok, fiatal Földre és fiatal
sebessége okozza, akkor a mostani csillagászati gondolkodás világegyetemre mutató kormeghatározó „óránál” létezik egy,
zöme hibás. a kormeghatározó eljárásoknál sokkal jobb megközelítés.
Ezek a megfigyelések néhány ember esetében nem annak Ez az ellentétes bizonyíték érthető módon felkavarja azo-
a következtetésnek a levonásához vezettek, hogy a világegye- kat, akik mindig is azt mondták, hogy a Föld sok milliárd
tem fiatal, hanem hogy a láthatatlan és nem érzékelhető „sö- éves. El tudjuk képzelni, mennyire zavarba ejtő ez a bizonyí-
tét anyag” tartja össze ezeket a galaxisokat. Ehhez azonban a ték megrögzött evolucionisták részére?
Földtudományok
33. ábra: A Föld hegyei.

Földtudományok 49
Földtudományok
Földtudományok
A Föld átélt egy világméretű özönvizet
Régészeti bizonyítékok jelzik,

hogy Noé bárkája valószínűleg létezik
99. Ókori történészek

Ókori történészek, mint például Josephus, a zsidó-római tör-
ténetíró és korábbi történeti forrásai arról számoltak be, hogy
a bárka létezik. Marco Polo is azt írta, hogy beszámoltak egy
bárkáról, amely egy hegyen van Felső-Örményországban.
I.sz. 200–1700 között egy tucatnál is több, más keresztény és
zsidó vezető azt írta, hogy a bárka még fennmaradt, ámbár
csak néhányan állították, hogy látták is.
100. Angol tudósok

Kb. 1856-ban három kételkedő angol tudós és két örmény
vezető felmászott az Ararát hegyére, hogy megmutassák, a 34. ábra: Az Ararát hegye Kelet-Törökországban. Az 5155 méter magas
bárka nem létezik. Feltételezhetően meg is találták a bárkát, csúcs éppen a fejem felett van. Még augusztusban is hó és jég borítja a
de az angol tudósok azzal fenyegetőztek, hogy megölik a ve- legfelső 1000 métert. 1990-ben ez az orosz helikopter és orosz legénysé-
zetőket, ha beszélnek róla. Évekkel később az egyik örmény ge nyolc emberből álló csapatunkat át- és körülrepítette az Ararát felett. A
(akkor már az Egyesült Államokban élt), de tőle függetlenül csúcs közelében felhők alakultak ki a jégsapka párolgásából. Nappal több-
az egyik angol tudós is beszámolt arról, hogy megtalálták a nyire „bezárkózik” a csúcs. Ez az egyik probléma a bárka felkutatásában.
bárkát. Egy másik nehézség az itt élő kurdok és a török kormányzat közötti ellensé-
geskedés. Mindkét oldal magának igényeli a hegy feletti ellenőrzés jogát, és
101. James Bryce ragaszkodnak hozzá, hogy csak nekik szabad kutatniuk.
Sir James Bryce, egy neves angol tudós, a 19. század köze-
pének nagy utazója intenzív könyvtári kutatást folytatott 103. George Hagopian
a bárkára vonatkozóan. Meggyőződött róla, hogy a bárka Egy kivételesen meleg nyáron (kb. 1904-ben) egy tízéves
fennmaradt az Ararát hegyén. Végül 1876-ban megmászta örmény fiú, George Hagopian és nagybátyja felmásztak az
az Ararátot, és 4350 méter magasságban (610 méterrel az er- Ararát hegyére, és feltehetően elérték a bárkát. A fiú, aki
dőhatár felett) talált egy darab, kézzel megmunkált fát, 1,2 felmászott a tetejére, úgy jellemezte a szerkezetet, mint egy
méter hosszú volt, és úgy vélte, hogy talán a bárkából való. lapos fenekű, szögek nélküli, megkövült úszó alkalmatossá-
got. A tetején sok ablaka volt, mindegyik elég nagy ahhoz,
102. Török megbízottak hogy akár egy tehén keresztülsétáljon rajta. (Lásd a 36. és
1883-ban újságcikksorozat számolt be arról, hogy az Ararát 38. ábrát.) Két évvel később Hagopian ismét meglátogatta
hegyén egy török megbízottakból álló, a lavina kialakulá- a bárkát. Röviddel 1972-ben bekövetkezett halála előtt rész-
sának feltételeit vizsgáló csapat előtt egy szokatlanul meleg letes bizonyságtételét magnószalagon megörökítették. Ez a
nyár következtében váratlanul felbukkant az olvadt jégből felvétel hangelemzéses teszteken is átment, amelyek jelezték,
kiszabaduló bárka. Azt állították, hogy beléptek és megvizs- hogy beszámolója egészen hihető.a
gálták annak egy részét.
104. Orosz pilóta

Egy az Ararát hegye felett az I. világháború alatt (1916-ban)
átrepülő pilóta azt gondolta, hogy látta a bárkát. Felfedezé-
sének híre eljutott a cárhoz, aki két nagy expedíciót küldött
a helyszínre. A katonák megtalálták és felfedezték a hajót,
de mielőtt beszámolhattak volna a cárnak, elkezdődött az
1917-es forradalom. Jelentésük eltűnt, a katonák pedig szét-
szóródtak. Végül néhányan közülük eljutottak az Egyesült
Államokba és Kanadába. Noha az eredeti beszámolónak volt
néhány regényes eleme is, a további vizsgálatok megerősítet-
ték a fontos részleteket.a 2000 februárjában Joseph Kulikot,
az expedíció állítólagos tagját meginterjúvolták. Az előadott
Földtudományok
részletek megismétlik a más beszámolókban elhangzottakat.
105. Török katonák 35. ábra: Ed Davis Elfred Leevel 1986-ban. Elfred Lee (jobra) képzőmű-
1916-ban öt, az Araráton átkelt török katona azt állította, vész, a szemtanú Ed Davis (balra) beszámolója alapján készített rajzzal. Lee
hogy látta a bárkát, történetükről azonban csak 30 évvel ké- 1970-ben egy újabb rajzot készített a bárkáról, egy másik szemtanú, George
sőbb számoltak be, amikor felkínálták, hogy a helyszínre ve- Hagopian elmondása alapján. (A Hagopian beszámolója alapján készült rajzot
zetnek egy amerikai expedíciót. Az expedíció nem valósult lásd a 52. oldalon.) Hagopian és Davis is jelen voltak, amikor Lee az egyes
meg, és szolgálataikat halálukig nem vették igénybe. rajzokat készítette, ezért számos azonali változtatást kértek tőle. Amint Lee
elkészült Davis rajzával, hirtelen felfedezte, hogy mindkét férfi ugyanazt a tár-
106. Ed Davis gyat ábrázoltatta. Erre – mondta Lee – felállt a hátán a szőr.
1943. júliusában Ed Davis az amerikai hadsereg őrmestere
Iránban állomásozott. Ott szoros barátságot alakított ki né- ták ezeket a fotókat, amelyek világosan ábrázolják a bárkát,
hány lourd törzsbelivel, akik elmondták neki, hogy Noé bár- amint egy szakadék peremén kinyúlik az olvadó jégből.
kája ott van az Araráton, amely távolról látható. (A lourdok,
rokonságban vannak a kurdokkal.) Amikor Davis azt kérte, 108. Gregor Schwinghammer
hogy hadd lássa a bárkát, először elvitték őt a falujukba. Da- Gregor Schwinghammer azt állította, hogy az 1950-es évek
vis azt állította, hogy látott a bárkáról való eszközöket, egy végén látta a bárkát egy F-100-as repülőről, miközben csat-
ketrecajtót, reteszeket, egy fémkalapácsot, szárított babot, lakozott a törökországi Adanában állomásozó harcászati re-
pásztorbotokat, olajlámpásokat, tálakat, és cserépkorsókat, pülőalakulathoz. Schwinghammer azt mondta, hogy olyan
amelyek még tartalmaztak mézet. Ez a mohamedán törzs volt, mint egy óriási zárt teherkocsi, amely egy vízmosásban
vallásos kötelességének tekintette, hogy még gyilkosság árán fekszik az Ararát hegyén. Azt mondta, hogy U-2-es pilóták
is megakadályozza a kívülállókat, hogy lássák a bárkát. Da- lefényképezték. Megjegyzés: Sokan mások is azt állítják,
visszel való szokatlanul közeli barátságukra tekintettel azon- hogy látták a bárkát. Néhány történet valódisága megkérdő-
ban kivételt tettek. jelezhető, mások nem egyeznek sok ismert részlettel. Csak a
A törzs vezetője, Abas-Abas és hét fia elvitte Davist há- leghihetőbbeket összegeztük fentebb.
rom napos hegymászásra, fel az Ararát északkeleti oldalán.
A meredek, sima sziklák, melyeket a hideg eső csak még A Föld sok, korábban megmagyarázhatatlan
rosszabbá tett, meggátolták őket abban, hogy 800 méternél jellegzetessége egy katasztrofális özönvízzel
jobban megközelítsék a bárkát. A bárka két törött darabja, megmagyarázható
ami 800 méternyire feküdt az oldalán, látható volt azokban a
pillanatokban, amikor a köd és a felhők felszálltak. Fa geren- Az alábbiak mindegyikének eredete vita tárgya a földtudo-
dák, három fedélzet és helységek voltak láthatók. Abas-Abas mányokon belül. Mindegyiknek sok olyan aspektusa van,
további részleteket is elmondott Davisnak. A bárka fája amelyek nem egyeznek meg a standard magyarázatokkal.
különlegesen kemény volt, összeállításánál faszegeket, (pec- Mindez mégis egy hirtelen és megismételhetetlen esemény –
keket) használtak szögek helyett, nagy oldalajtaja az aljáról egy katakliza következményeinek tűnik, amelynek vizei felfa-
kifelé nyílt, mint egy garázs-ajtó, és az emberi szálláshelyek kadtak a világszerte meglévő, földalatti és kölcsönös kapcso-
48 fülkéből álltak a felső fedélzet közepén. 1985-ben és 1986- latban lévő kamrákból, olyan energiával, amely tíz milliárd
ban Davist több tucat bárkakutató alaposan kikérdezte, és hidrogénbomba robbanását is meghaladja. Ezen esemény kö-
1989-ban hazugságvizsgáló teszten is átesett.a vetkezményei gyorsan kialakították az alább felsorolt jellegze-
tességeket. A velük együtt járó mechanizmusokat jól értjük.
107. George Greene
George Greene (olaj geológus) 1953-ban, helikopterről készí- 109. A Grand Canyon és más kanyonok
tett néhány fotót a bárkáról. Miután visszatért az Egyesült 110. Óceánközépi hátság
Államokba, sok embernek megmutatta fotóit, de nem tudta 111. Kontinentális emelkedők és lejtők
előteremteni a pénzügyi hátteret egy arra a területre irányuló 112. Óceáni árkok
expedíció számára. Végül elment Dél-Amerikába, ahol meg- 113. Tengeralatti hegyek és táblahegyek
ölték. Noha képeit nem találták meg, több mint 30 ember 114. Földrengések
esküvel hitelesített, írott tanúságtételét adta annak, hogy lát- 115. Mágneses változások az óceán talaján
Földtudományok 51
A CIA „Ararat-anomáliája”
1974-ben, egy William Colby-val, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával folytatott magánbeszélgetésen
megkérdeztem, hogy vajon tudott-e arról, hogy egyesek látták Noé bárkáját. Azt mondta, nincs tudomása róla. Miután
összegeztünk néhány észlelést, megfogalmaztam, hogy egy ilyen óriási, nemzetközi jelentőségű objektum utáni veszélyes
és költséges kutatást el lehet végezni biztonságosan és olcsón azzal az eljárással, amit Colby ellenőrzött. Talán a CIA-nak
már van némi információja aktái között, ami segíthetne ebben a kutatásban.
Néhány héttel később felhívott egy ember, akit majd H. S.-nek fogok nevezni. Azt mondta, hogy Colby igazgató
megkérte őt, nézzen utána, vajon tudna-e némi információt nyújtani. Beszélgetéseinkben H. S. sok kérdést tett fel. Kb.
egy évvel később felhívott és beszámolt arról, hogy elvégezte a munkáját, és meghívott engem a CIA főhadiszállására,
a virginiabeli Langley-be. Irodájában H. S. elmondta, hogy megvizsgálta az összes, Ararát hegyéről készült fotót. Nem
Földtudományok
tudott megbizonyosodni arról, vajon bárkát lát-e, vagy egy sziklát. Megkérdeztem H. S.-t, hogy vajon a különböző
állítólagos látnivalókról szóló információ tanulmányozása után gondolt-e arra, hogy a bárka az Araráton van. Azt
mondta: igen. Aztán megkérdeztem tőle: miért, mivel éppen most mondta el nekem, hogy egyetlen fotó sem mutatja
világosan a bárkát. H. S. válaszolt: „túl sok füst
A csúcs
Az Ararát hegyei 5165 m van ott ahhoz, hogy ne legyen tűz”. Nagyon bíz-
tam az őszinteségében. Azok a feltételezések,
miszerint az Egyesült Államok kormányzatának
Kis-Ararát valamelyik hivatala letagadná, visszatartaná
a perdöntő bizonyítékokat, hogy Noé bárkája
Noé bárkája
Nyugati fennsík létezik, valószínűtlenek. (Az ezután következő
észlelésének más érdekes részletekre vonatkozóan lásd: Timothy
feltételezett helyei
W. Maier: „Anomália vagy Noé bárkája”, Insight,
Ahora szurdok Gleccser 2000. november 20., 10–14. és 25–27. oldal.)
A CIA úgy hivatkozik erre a témára, mint az
Az „Ararát-hegyi anomália” a nyugati fennsík északnyugati sarkán helyezkedik el. 1949-ben
„Ararát-anomália”-ra. Először egy merevszár-
egy rutin bevetés során az U. S. légierő lefényképezett egy különös, dobozszerű alakzatot. nyú repülő fényképezte le 1949-ben, majd egy
Mára már senki sem tudja biztosra megmondani, hogy mi az.
U-2 1956-ban, később műholdak 1973-ban,
Északról nézve Nyugatról szemlélve 1976-ban, 1990-ben és 1992-ben. Néhány ala-
Az anomália északi lejtője szimmetrikus vil- Az anomália nyugai lejtője 90 fokos szögek
csony felbontású képet a nyilvánosság elé tártak
lákat tartalmaz, melyek túl egyenesek ahhoz, alkotta dobozszerű tárgyat foglal magába. hála Porcher Taylor jogászprofesszor erőfeszítése-
hogy sziklák legyenek, mint ahogyan néhány Talán az alábbi feltételezett rajzhoz hason- inek. 1999-ben és 2000-ben magánalapítványok
szakértő gondolja. Ha az anomália a bárka, lítana, ha a bárkának bizonyulna.
akkor pont így nézhetne ki. fizettek a legjobb magánszektorbeli műholdért
(IKONOS), hogy fotózza le a tárgyat egyméteres
felbontással. (Néhány CIA fényképnek 6 hü-
velykes a felbontása – elég nagy ahhoz, hogy egy
futballpályát meg lehessen látni az űrből.)
Az Insight felkért hét különböző fotóelemzőt,
A bárka méretei hogy egymástól függetlenül tanulmányozzák a
Hossza: 300 könyök (137 m) hozzáférhető alacsony felbontású fotókat. Két
elemző azt mondta, hogy valószínűleg egy szikla,
négyen azt mondták, hogy ember készítette tárgy
lehet, egy pedig azt mondta, hogy a bizonyítékok
Szélessége: 50 könyök (23 m) Magassága: 30 könyök (14 m) nem meggyőzőek. Néhány figyelembe vett ténye-
ző: forma, méretek, árnyékok, szín, hőmérsékleti
Ukrajna
jellegzetességek, a közeli hó- és kőzetminták, és
Jugoszláv
utódállamok Románia a tárgy lehetséges mozgása. Gyanítom, hogy az
Oroszország nem a bárka, részben azért, mert túl kevés a kö-
Olaszország
zössége a leginkább hihető kijelentett észlelések-
Bulgária Fekete-tenger
kel, főleg ami az Araráton való különleges elhe-
Az Ararát hegyei
lyezkedését illeti. Mindazonáltal, amikor majd a
Görögország török kormányzat végül engedélyt ad egy expedí-
ciónak, akkor oda kell menni az „Ararát-anomá-
Törökország
Irán lia” színhelyére (44,275 K, 39,703 É) és bele kell
Földközi tenger
vágni a jégbe. Sajnos az utóbbi évek kelet-török-
Szíria Irak országi kurd lázadásai meggátolták a hozzáférést
az Ararát hegyén lévő fontos területekhez.
36. ábra: Ararát-anomália a Noé bárkája?
nyolc
hajó
Földtudományok
száj
vagy
38. ábra: Bárka a futballstadionban. Ez a vázlatos rajz azt mutatja, milyen
ember
kényelmesen elhelyezhető lenne a bárka egy futballstadionban. Méreteinek
37. ábra: Csónakot jelentő kínai szó. A klasszikus kínai, kb. i.e. 2500-ra datál- ellenőrzése nélkül, sokan úgy mutatják be, mint egy csónakot. 150 méter
va, talán az egyik legrégebbi ismert nyelv. Piktogrammoknak nevezett szavait hosszú, 25 méter széles, és 15 méter magas volt. Miközben több ókori kö-
gyakran alkotják kisebb szimbólumok, amelyek önmagukban is jelentéssel nyökméret létezik (általában egy ember könyökétől az illető kinyújtott ujjáig),
bírnak, együtt pedig egy egész történetet beszélnek el. Például a klasszikus, egy könyök általában 52 centiméter, vagy kicsivel hosszabb. Egy 164 méter
csónakra vonatkozó kínai szó, ahogy fent látszik, hajóra, nyolcra és szájra hosszú bárka kényelmesen beférne egy futballstadionba és magasabb len-
vagy személyre vonatkozó jelképekből áll. Miért írna le a klasszikus kínai egy ne, mint egy négy emeletes épület.
úszó alkalmatosságot nyolcszemélyes hajónak? Hány ember volt a bárkán? A bárka legjobb és talán leghihetőbb modern leírása George Hagopiané.
(Lásd a 49. oldalt.) Nem úgy nézett ki, mint egy csónak. Lapos feneke volt,
116. Tengeralatti kanyonok nem volt áramvonalas, és ablakai a tetején voltak. A lapos fenék lehetővé
117. Szén és olaj kialakulása (lelőhelyek) tette, hogy a szárazföldön rakodjanak be. Az áramvonalasság csak a hajó
118. Metánhidrátok sebessége és üzemanyag-fogyasztása szempontjából fontos – a bárka ese-
119. Jégkorszak tében ezek egyike sem volt lényeges. Az oldalon lévő ablakok talán jól néznek
120. Fagyott mamutok ki, és kellemesek az utasok részére (vagy a közmondásban szereplő zsiráf
121. Nagyobb hegyláncok részére, hogy kinyújtsa a nyakát), de behatárolják a merülés mélységét és a
122. Vetődések feltöltés maximumát. A mély bemerülés nagy stabilitást ad a hajónak. Tulaj-
123. Vulkánok és láva donképpen a bárkára vonatkozó héber szó nem hajót, csónakot, hanem do-
124. Geotermikus hő bozt vagy koporsót jelent. Ez a megfelelő jellemzés, amiről Hagopian semmit
125. Rétegek és rétegződött kövületek sem nem tudott.
126. Átalakult kőzetek
127. Mészkő le, jelenlegi alakjuk elnyerése érdekében fel kellett tolulniuk.
128. Fennsíkok (Lásd a 94–135. oldalt.)
129. Sókupolák Ha ezek a hegyek ismét lelapulnának, kisimulnának, mi-
130. A kontinensek kirakós elemei összeillenek közben az óceáni medencék felemelkednének és kiegyen-
131. A tengely dőlésének megváltozása lítenék ezt a lefelé tartó anyagfolyamot, az óceánok ismét
132. Üstökösök elárasztanák az egész Földet. A Földnek tehát van elég vize,
133. Aszteroidák és meteoridok hogy elborítsa az özönvíz előtt létezett kisebb hegyeket. (Ha
a földkéreg tökéletesen sima lenne, a víz mélysége minden-
A fentiek részletezésére vonatkozóan lásd a 100–243. olda- hol közel 3000 méteres lenne.)
lakat.
135. Kagylók a hegyeken
A világméretű özönvíz A Földön minden nagyobb, messze a tengerszint feletti hegy-
látszólag lehetetlen eseményei lánc megkövesedett tengeri életet hordoz. Néhány kilomé-
közelebbről megvizsgálva reálissá válnak ternyire az Ararát hegyétől, több mint másfél kilométerrel a
tengerszint felett, magam is találtam a ilyen kövületeket.
134. Víz a hegyek felett?
Van elég víz a Föld ahhoz, hogy elborítsa bolygónk özönvíz 136. Özönvízlegendák
előtti hegyeit? A legtöbb ember nem tudja, hogy a Földön A gigantikus özönvíz talán az összes legenda közül a legál-
lévő víztömeg mennyisége tízszer nagyobb, mint a tenger- talánosabb. Gyakorlatilag minden ősi kultúrának megvan a
szint feletti szárazföld terjedelme. maga, rémisztő áradatról szóló legendája, amelyet csak né-
A Földön hegyeinek többsége hegyes és meggörbült üle- hány ember élt túl egy nagy csónakban.a, b Ez nem mondható
dékes rétegekből áll. Mivel ezek az üledékek kezdetben majd- el más típusú katasztrófákra, mint például földrengésekre,
nem vízszintes rétegekként a víz közreműködésével rakódtak tüzekre, vulkánkitörésekre, betegségekre, éhségekre, vagy
Földtudományok 53
aszályra. A több mint 230 özönvízlegenda sok közös elemet négyzetméternyi területe elégséges volt arra, hogy fenntartsa
tartalmaz, ami azt feltételezi, hogy közös történelmi forráson ezeket az állatokat, és akár egy évig is biztosítsa ellátásukat
alapulnak, amely eleven benyomást hagyott a katasztrófa és minden más szükségletüket.
túlélőiben. Az özönvíz óta eltelt időben a bárkán lévők számos leszár-
mazottja a mutációknak, a természetes genetikai változások-
137. Volt elég férőhely? nak és a földrajzi szétszóródásnak köszönhetően a szaporodás
Képes lett volna a bárka befogadni az összes állatot? Köny- szempontjából bizonyos mértékig elszigetelődött. Tehát az
nyedén. (Lásd a 38. ábrát.) Néhány ember, talán másokat egy fajtán belüli variációk elburjánzottak. Nem volt a bárkán
is felbérelve, fel tudott építeni egy elég nagy bárkát ahhoz, minden, ma látható variáció vagy faj. Például egy pár farkas-
hogy elég helyet biztosítson az összes, levegőt belélegző szá- szerű állat volt feltehetően az őse a prérifarkasnak, a din-
razföldi állatfaj képviselője számára. Ez összesen kb. 16 000 gónak, a sakáloknak, a rókáknak és a házi kutyák sok száz
állatot jelentett. (Persze a tengeri teremtményeknek nem variációjának. (Ez mikroevolució, nem pedig makroevolució,
Földtudományok
volt szükségük arra, hogy a bárkába kerüljenek. A rovarok- mivel a kutyafélék minden tagja keresztezhető, és ugyan-
nak és a kétéltűeknek sem. Csak az emlősöknek, madarak- olyan szerveik és genetikai felépítésük van.) A bárka fenn
nak, hüllőknek és embereknek. Sok növény meglepően egy- tudott volna tartani dinoszauruszokat és elefántokat? Gond
szerű módon élte túl a vízözönt.) A bárka legalább 375 000 nélkül, amennyiben fiatalok voltak.
Hivatkozások és megjegyzések
1. A biogenezis törvénye tulajdonságoknak nincs valóságos jelentőségük az orga-

a) A vezető evolucionisták mégis arra kényszerülnek, hogy nikus evolúció bármilyen jelenlegi elméletére vonatkozó-
elfogadják a spontán nemzés valamilyen formáját. A an. (Lásd például: „Lamarck, Dr. Steel and Plagiarism”
Harvard Egyetem egyik korábbi professzora, az élettan és [Lamarck, Dr. Steel és a plagizálás] Nature, 337. kötet,
orvostudomány Nobel-díjasa, például elismerte ezt a di- 1989. január 12., 101–102. oldal.)
lemmát: b) „… a gének, amelyek beindulnak a szülőben, hogy védeke-
„Az ésszerű, elfogadható szemlélet az volt, hogy higgyünk zést váltsanak ki, ugyanezt a választ az utódban is kiváltják”
a spontán nemzésben; az egyetlen alternatíva: hinni egy (Erkki Haukioja: „Bite the Mother, Fight the Daughter”
természetfeletti teremtés egyedülálló elsődleges aktusában. [Harapd meg a mamát, verekedj a lányával], Nature, 401.
Nincs harmadik álláspont.” (George Wald: „The Origin kötet, 1999. szeptember 2., 23. oldal.)
of Life” [Az élet eredete], Scientific American, 190. kö- • „…az, hogy egy állat ki van téve ragadozóknak, bár nem ha-
tet, 1954. augusztus, 46. oldal.) lálos veszélynek, egy növény pedig a növényevőknek, nemcsak
Anélkül, hogy bármi magyarázatot adna, Wald folytatja, védekezést vált ki, hanem a megtámadott organizmusokat
és a teremtéssel szemben inkább a spontán nemzés lehe- arra is készteti, hogy olyan utódokat hozzanak létre, ame-
tetlen valószínűségét fogadja el. lyek jobban védekeznek, mint a nem fenyegetett szülők utó-
„Az embernek csak el kell gondolkodnia e feladat nagy- dai.” (Anurag A. Agrawal és mások: „Transgenerational
ságán, hogy beismerje: egy élő szervezet spontán nemzé- Induction of Defences in Animals and Plants” [A védeke-
se lehetetlen. Mégis itt vagyunk – ennek eredményeként, zés transzgenerációs indukciója állatokban és növények-
hiszem, hogy a spontán nemzés következményeként.” ben], Nature, 401. kötet, 1999. szeptember 2., 60. oldal.)
(Ugyanott.)
• „Az evolúciós folyamat kezdete felvet egy kérdést, ami mind- 3. Mendel törvényei
eddig megválaszolatlan. Mi volt az élet eredete ezen a bolygón? a) Monroe W. Strickberger, Genetics (Genetika), 2. kiadás
Az utóbbi ideig létezett egy meglehetősen általános elképzelés (New Yorki Macmillan Publishing Co., 1976). 812. old.
a spontán nemzés előfordulását illetően. Feltételezték, hogy • Alfred Russel Wallace, aki mindenki mástól függetlenül
az élet alacsonyabbrendű formái spontán módon fejlődtek indítványozta az organikus evolúció elgondolását egy
ki, például oszlásnak induló húsból. De gondos kísérletek, ki- kicsivel Charles Darwin előtt, szembeszállt a genetika
vált Pasteuré, kimutatták, hogy ez a következtetés tökéletlen Mendel-féle törvényeivel. Wallace tudta, hogy Mendel
megfigyelésnek volt tulajdonítható, mégis elfogadott tantétellé kísérletei megmutatták, hogy egy organizmus általános
vált (a biogenezis törvénye), hogy élet sohasem keletkezik, ki- tulajdonságai világos határokon belül maradnak. Egy Dr.
véve életből. Ami pedig a tényleges bizonyítékokat illeti, még Archdall Reidhez intézett 1909. december 28-án kelt le-
mindig ez az egyetlen lehetséges következtetés. De mivel ez a vélben Wallace azt írta:
következtetés, úgy tűnik, visszavezet valamilyen természetfe- A mendelizmus és az evolúció általános kapcsolatát ille-
letti teremtési aktusra, ez egy olyan konklúzió, amit a tudós tően nagyon határozott következtetésre jutottam. Azaz,
embereknek nagyon nehéz elfogadni. Ugyanis együtt jár az- hogy semmi kapcsolat nincs közöttük. Az evolúció lényegi
zal, ami majd érezhetővé válik a jelenlegi mentális légkörben alapja, amit a környezethez való alkalmazkodás érdeké-
is, a nem kívánatos filozófiai alkalmazások terén, és ellentétes ben tesz a túlélés és alkalmazkodás feltételeként, jelenlévő
a folytonosságra vonatkozó tudományos vágyakozással is. szélsőséges formálhatóság. De a mendeli jellegzetességek lé-
Kiszámíthatatlan törést eredményez az oksági összefüggések nyege: merevségük. Változás nélkül kerülnek továbbításra,
láncolatába, és ezért nem ismerhető el a tudomány részének, és ezért a legritkább véletlenek kivételével sohasem tudnak
bár egészen elutasítani sem lehet. Ennél az oknál fogva a leg- alkalmazkodni az örökké változó feltételekhez. (James
több tudós jobban szereti azt hinni, hogy az élet valamilyen, Marchant: Letters and Reminiscences [Levelek és visz-
most még nem értett módon keletkezett szervetlen anyagból, a szaemlékezések], New York, Harper és testvérei, 1916,
fizika és a vegytan törvényei szerint.” (I.W.N. Sullivan: The 340. oldal.)
Limitations of Science [A tudomány korlátai], New York, b) Francis Hitching: The Neck of the Giraffe: Where Darwin
The Viking Press Inc., 1933., 94. oldal.) Went Wrong? (A zsiráf nyaka: Hol tévedett Darwin?),
New Haven, Connecticut, Ticknor and Fields, 1982, 55.
2. Szerzett tulajdonságok oldal.
a) Szinte minden biológus egyetért azzal, hogy a szerzett tu- • Az összes illetékes biológus elismeri, hogy a tenyésztők csak
lajdonságok nem örökölhetők, sokan mégis öntudatlanul korlátozott jellegű variációkat tudnak előállítani. Beszélni
is belecsúsznak abba a Lamarck nevéhez kapcsolt elgon- azonban nem nagyon szeretnek róla.” (William R. Fix: The
dolásba, hogy a környezet képes közvetlenül és jótékonyan Bone Peddlers: Selling Evolution [A csontárusok: árulják az
megváltoztatni a pete- és hímivarsejteket. Hébe-hóba evolúciót], New York, Macmillan Publishing Co., 1984,
Darwinnal is összefüggésbe hozzák. Ez a makroevoluciós 184–185. oldal.)
változásokra vonatkozó mechanizmus utáni vágy a je- • „Egy szabály, amit minden tenyésztő elismer, hogy a létrehoz-
lenleg elfogadott mechanizmusok elégtelenségét tükrözi. ható változás(tatás)ok mennyiségét illetően fix korlátok van-
Csak néhány biológus próbálja igazolni a lamarckizmust. nak.” (Lane P. Lester és Raymond O. Bohlin: The Natural
A hivatkozási alapul szolgáló, a kisebbség által elfogadott Limits to Biological Change [A biológiai változás termé-
Hivatkozások és megjegyzések 55
szetes határai], Grand Rapids, Zonderwan Publishing mint lehetőség, figyelmen kívül hagyható. (Lásd Rick
House, 1984, 96. oldal.) McGuire: „Eerie: Human Arctic Fossils Yield Resistant
• Norman Macbeth: Darwin Retried: An Appeal to Reason Bacteria [Eerie: Sarkvidéki emberi kövületek rezisztens
(Újratárgyalt Darwin: Fellebbezés az értelemhez), Ipswich, baktériumokat hoztak felszínre], Medical Tribune, 1988.
Massachusetts, Gambit, 1971, 36. oldal. december 29., 1. oldal.)
• William J. Tinkle: Heredity (Örökség), Houston, St. e) „Darwin arról panaszkodott, hogy kritikusai nem értették meg
Thomas Press, 1967, 55–56. oldal. őt. De úgy tűnik, arra nem jött rá, hogy szinte mindenki: ba-
c) „Nyilvánvaló, hogy a specifikus formák különböznek egymás- rátok, támogatók és kritikusok egy ponton egyetértettek. Az ő
tól, és nem olvadnak össze átmeneti láncszemekkel sem. Ez természetes kiválasztódása nem a variációk eredetét, csupán
óriási nehézséget jelent.” (Charles Darwin: The Origin of lehetséges túlélésüket magyarázza meg. Darwin elutasításá-
Species [A fajok eredete], 6. kiadás, New York, MacMillan nak számos oka van, de mind közül az első, hogy a sok újdon-
Publishing Co., 1927, 322. oldal.) ság nem jöhetett volna létre sok kis lépés felhalmozódása által.
• „Az organizmusok különböző típusainak elkülönülése (izo- Ha ez mégis megtörtént volna, a természetes kiválasztódás
lációja), megkülönböztetése és a világos folytonossági hiány akkor sem képes véghezvinni azt, mert a kezdeti stádiumban
léte a természetben évszázadok óta magától értetődő, még lévő és közbenső állomások nem előnyösek.” (Soren Lovtrup:
nem biológusok számára is.” (Michael Denton: Evolution: Darwinism: The Refutation of a Myth [Darwinizmus: egy
A Theory in Crisis [Evolúció: Egy válságban lévő teória], mítosz cáfolata], New York, Croom Helm, 1987, 274–275.
London, Burnett Books, 1985, 105. oldal.) oldal.)
• „A 19. századi ember számára sokkoló volt, amikor a tudo-
4. Behatárolt variációk mány megfigyeléseiből rájöttek, hogy a biológiai világ számos
a) „Bizonyos szervezetek, mint például a gerincesek félelmetes jellegzetessége a természetes kiválasztódás elegáns elvének
alaktani összetettsége –, amelyeknek pedig sokkal kevesebb tulajdonítható. A 20. században számunkra is sokkoló volt,
egyedük van annál, hogy a kiválasztódás alakítsa ki ezt – amikor a tudomány megfigyeléseiből felfedeztük, hogy az élet
rejtély, legalábbis számomra. Rejtély a hozzáférhető geológiai alapvető mechanizmusai nem tulajdoníthatók a természetes
időbeosztások és olyan könyvek érvei ellenében is, mint John kiválasztódásnak, tehát eltervezettek voltak. De foglalkoz-
Banner: The Evolution of Complexity (A komplexitás evo- nunk kell megrázkódtatásunkkal is – ennél többet aligha tehe-
lúciója), és Richard Dawkins a kiválasztódás hatalmáról írt tünk. A közvetett evolúció elgondolása már halott, de a tudo-
The Blind Watchmaker (A vak órás) című könyve.” (Peter mány munkája folyik tovább. (Michael J. Behe: „Molecular
R. Sheldon: Complexity Still Running [A komplexitás Machines” [Molekuláris gépek], Cosmic Pursuit, 1998.
még működik], Nature, 350. kötet, 1991. március 14., 104. tavasz, 35. oldal.)
oldal.) f) 1980-ban Chicagóban tartották a „Makroevolúció konfe-
renciát”. Roger Lewin, aki a Science-nek ír, fordulópontként
5. Természetes kiválasztódás jellemezte azt az evolucionista elgondolás történetében.” Azt
a) (A természetes kiválasztódásnak) talán van némi stabi- mondta:
lizáló hatása, de nem segíti elő a specializálódást. Nem te- A chicagói konferencia központi kérdése az volt, hogy
remtő hatalom, ahogy sokan feltételezték.” (Daniel Brooks, vajon a mikroevolúció alapjául szolgáló mechanizmusok
ahogy Roger Lewin idézi: „A Downward Slope to Greater kivetíthetők-e a makroevolúció jelenségeit megmagyaráz-
Diversity” [Lefelé tartó lejtő a nagyobb változatosság felé], zák. Az összejövetelen jelenlévő néhány ember pozíciója
Science, 217. kötet, 1982. szeptember 24., 1240. oldal.) tönkretételének kockáztatásával világos nemleges választ
b) G. Z. Opadia-Kadima: „How the Slot Machine Led adott. (Roger Lewin: „Evolution Theory under Fire”
Biologists Astray” (Hogyan vezette félre a nyerőautomata [Az evolúció elmélete tűz alatt], Science, 210. kötet,
a biológusokat?), Journal of Theoretical Biology, 124. kötet, 1980. november 21., 883. oldal.)
1987, 127–135. oldal. • „Egy nagylelkű beismerés jegyében Francisco Ayala, a mo-
c) Eric Penrose: „Bacterial Resistance to Antibiotics – A dern szintézis, és a neodarwinizmus kezdeményezésének fő
Case of Un-Natural Selection” (Baktériumok antibioti- alakja az Egyesült Államokban, azt mondta: Nem jósolhat-
kumokkal szembeni ellenállása – a nem természetes kivá- tunk volna meg stasis-t (a fajok stabilitása az idők során) a
lasztódás esete), Creation Research Society Quarterly, 35. népességgenetikából, de most meggyőződtem arról, amit a
kötet, 1998. szeptember, 76–83. oldal. paleontológusok mondanak, hogy kis változások nem halmo-
d) A rovarirtók legkülönfélébb fajtáival szembeni ellenállás zódnak fel.” (Ugyanott, 884. oldal.)
megkívánta genetikai variánsok látszólag jelen voltak min- Ahogy korában megfogalmaztuk: mikro + idő ≠ makro
den egyes, ember alkotta vegyületeknek kitett populációban.” • „Az ember érvelhetne ezen a ponton, hogy az ilyen kisebb,
(Francesco J. Ayala: „The Mechanisms of Evolution” [Az évmilliókra kivetített változások (mikroevolúció) majd
evolució mechanizmusai], Scientific American, 239. kötet, makroevolúciós változáshoz vezetnek. De a megfigyelésen
1978. szeptember, 65. oldal.) alapuló bizonyítékok nem támasztják alá ezt az érvet…
• A kanadai sarkvidéken a Franklin expedíció 1945-ben (adott példák)… Tehát a laboratóriumban megfigyelt vál-
megfagyott tagjainak jól konzervált tetemei antibioti- tozások nem azonosak a makroevolúcióhoz szükséges válto-
kumokkal szemben ellenálló baktériumokat tartalmaztak. zások fajtájával. Azok, akik a mikroevolúcióból érvelnek a
Mivel az antibiotikumokat az 1940-es évek elején kezdték makroevolúció érdekében, talán abban hibáznak, hogy hamis
kifejleszteni, ezek az ellenálló baktériumok nem az anti- anológiát alkalmaznak – különösen akkor, amikor az ember
biotikumokra válaszul alakulhattak ki. A szennyeződés, figyelembe veszi, hogy a mikroevolúció talán a stasis (ami
stabilitást hoz létre) hatalma, és nem az átalakításé… Azok • A látható mutációk könnyen észrevehető genetikai válto-
számára, akik pusztán természeti jelenségként jellemzik az zások, mint például az albinizmus, a törpenövés, a vérzé-
élet történetét, a természetes kiválasztódás szelektáló hatá- kenység. Winchester mennyiségileg meghatározza néhány
sa igazán nehezen legyőzhető probléma. A tudósok számára, mutációfajta viszonylagos gyakoriságát.
akik azon versengenek, hogy pontosan leírják a természetben A halálos mutációk a láthatókat 20:1 arányban múlják
lezajló folyamatokat és jelenségeket (különösen a stasist), a felül. A kevés káros hatással rendelkező mutációk és a ká-
természetes kiválasztódás épp a fontosabb evolúciós változás ros mutációk még gyakoribbak, mint a halálosak. (A. M.
akadályozója.” (Michael Thomas: „Stasis Considered” [A Winchester: Genetics (Genetika), 5. kiadás, Boston,
figyelembe vett stasisg, Origins Researh, 12. kötet, 1989. Houghton Mifflin Co., 1977, 356. oldal.)
ősz/tél, 11. oldal.) • John W. Klotz: Genes, Genesis, and Evolution (Gének,
genezis és evolúció), javított második kiadás, St. Louis,
6. Mutációk Concordia Publishing House, 1972, 262–265. oldal.
a) „Végül persze minden változás a mutációnak tulajdo- • „… némi nehézséget okozott, amikor megpróbáltam meg-
nítható”. (Ernst Mayr: „Evolutionary Challanges to érteni, vajon egy egyszerű hemoglobinmutációban létrejövő
the Mathematical Interpretation of Evolution [Evo- (egyedülálló) aminosavváltozásról ismert-e, hogy nem hat
lúciós kihívások az evolúció matematikai értelmezése komolyan annak a hemoglobinnak a funkciójára. Nehéz ilyen
felé], Mathematical Challenges to the Neo-Darwinian példát találni”. (George Wald: Mathematical Challenges to
Interpretation of Evolution [Matematikai kihívások az the Darwinian Interpretation of Evolution [Matematikai
evolúció neodarwinista értelmezése felé], publikálta Paul kihívások az evolúció darwini értelmezése felé], Paul S.
S. Moorhead és Martin M. Kaplan, a Wistar anatómia Moorhead és Martin M. Kaplan, 18–19. oldal.)
és biológia Intézetében tartott szimpózium közleményei- Az evolucionisták azonban évekig tanították, hogy az alfa he-
ben 1966. április 25–26-án, Philadelphia, The Wistar moglobin A mutációk révén béta hemoglobin A-ra változna.
Institute Press, 1967, 50. oldal.) Ez minimum 120 százalékos mutációt kívánna. Más szóval
• „Noha a mutáció minden genetikai variáció végső forrása, Wald annak valószínűtlenségére utalt, hogy a fentit a 120-ik
viszonylag ritka esemény…” (Ayala, 63. oldal.) hatványra kell emelni, csakhogy ezt az egy fehérjét létrehoz-
b) A mutációs folyamat a genetikai változatosság nyersanya- za!
gának, és ennélfogva az evolúciónak is az egyetlen ismert • „Még ha nem is foglalkoztunk túl sokat az e témára vonatko-
forrása… A keletkezett mutánsok, – ritka kivételektől zó adatokkal, azért elméleti alapokon még elég biztosak lehe-
eltekintve – ártalmasak hordozóik számára, legalábbis tünk, hogy a mutációk általában károsak lesznek. Mivel egy
abban a környezetben, amelyben a fajok normális eset- mutáció egy magasan szervezett, szabályosan működő élő test
ben összetalálkoznak. (Theodosius Dobzhansky: „On ötletszerű változása. Egy véletlenszerű változás az életet alko-
Methods of Evolutionary Biology and Anthropology” tó kémiai folyamatok messzemenően harmonikus, rendszere-
[Az evolucionista biológia és antropológia módszereiről], zett rendszerében szinte biztos, hogy rontja azt – éppen úgy,
American Scientist, 1957. december, 385. oldal.) ahogy az sem valószínű, hogy a televíziókészülékben az össze-
• „Következésképpen a mutáció több az öröklődésben bekövet- köttetések véletlenszerű cseréje javítja majd a képet”. (James
kező hírtelen változásoknál; és legjobb tudásunk szerint min- E. Crow a Wisconsin-i Egyetem genetikaprofesszora:
dig kedvezőtlenül hat az életképességre.” (C. P. Martin: „A Genetic Effects of Radiation [A sugárzás genetikai kiha-
Non-Geneticist Looks at Evolution” [Egy nem genetikus tásai], Bulletin of the Atomic Scientists, 14. kötet., 1958.
rápillant az evolúcióra], American Scientist, 1953. január, január 14., 19–20. oldal.)
102. oldal.) • „A mutáció egyetlen rendszeres kihatásának a degenerá-
„A mutáció igenis létrehoz örökletes változásokat, de a bizo- ció irányába való hajlam látszik.” (Sewal Wright: „The
nyítékok tömege azt mutatja, hogy minden vagy szinte min- Statistical Consequences of Mendelian Heredity in
den ismert mutáció félreérthetetlenül kóros, a néhány fenn- Relation to Speciation” [A mendeli öröklődés statisztikai
maradó pedig igen gyanús.” (Ugyanott, 103. oldal.) következményei új fajok kialakulásával összefüggésben],
„(Noha mutációk már létrehoztak néhány kívánatos ál- The New Systematics, Julian Huxley, London, Oxford
lati és növényi fajtát), minden mutáció káros természetű, University Press, 1949, 174. oldal.)
bizonyos mértékig még az érintett szervezetek termékenységét • Abban a vitában, miszerint sok mutáció kell egy új szerv
és életképességét is megrongálja. Kétségem van afelől, hogy létrehozásához, Koestler azt mondja:
a sokezer ismert mutánstípus között található egy is, amely „Minden magában előforduló mutáció kitörlődik, mielőtt
a normális környeztében lévő vad fajtához képest kiválóbb, másokkal összekapcsolódna. Egymásra utaltak. A tantétel,
értékesebb. Csak igen kevésről mondható el, hogy értékesebb hogy összekapcsolódásuk egy sorozat vak véletlennek tu-
az idegen környezetben lévő vad fajtához képest.” (Ugyanott, lajdonítható, nemcsak a józan ész meggyalázása, hanem a
100. oldal.) tudományos magyarázat alapelveié is.” (Arthur Koestler:
• „Ha azt mondjuk, csupán véletlen, hogy a mutációk hasz- The Ghost in a Machine [Szellem a gépezetben], New
nosak, akkor túl engedékenyen szólunk. Általában haszon- York, MacMillan Publishing Co., 1968, 129. oldal.)
talanok, károsak vagy halálosak.” (W. R. Thompson: c) „Egyetlen példa sincs arra, ahol az fenntartható, hogy bár-
„Introduction to The Origin of Species” [Bevezetés a Fajok melyik tanulmányozott mutánsnak nagyobb az életereje,
eredetéhez], Everyman Library, 811. szám, New York, E. P. mint az anyafajoké.” (N. Heribert Nilsson: Synthetische
Dutton és fiai, 1956. – reprint kiadás: Sussex, England, J. Artbildung Lund, Sweden, Verlag, CWK Gleerup, 1953,
M. Dent és fiai Ltd., 1967, 10. oldal.) 1157. oldal.)
„Tehát abszolút lehetetlen mutációkra vagy rekombiná- kiiktatódnak. Ezért sohasem találhatók meg a természetben
ciókra (újraegyesülésekre) felépíteni egy érvényes evolú- (azaz néhány száz Drosophila mutáció közül nincs egyetlen
ciót.” (Ugyanott, 1186. oldal.) egy sem), és ezért csupán a kísérleti terület vagy laboratóri-
• „Nem számít, akárhányan is vannak, a mutációk nem hoznak um kedvező környezetében képesek megjelenni…” (Nilsson,
létre semmiféle evolúciót.” (Pierre-Paul Grassé: Evolution 1186. oldal.)
of Living Organisms [Élő organizmusok evolúciója], New • „A legjobban ismert szervezetekben, mint amilyen a
York, Academic Press, 1977, 88. oldal.) Drosophilia is, megszámlálhatatlan mutáns ismert. Ha ké-
• „Egyáltalán nem láttam semmilyen bizonyítékát, hogy ezek az pesek lennénk arra, hogy egyetlen egyedben egyesítsünk ezer
(evolúciós) változások, folyamatok mutációk felhalmozódása vagy ezernél is több ilyen mutánst, ez még egyáltalán nem
révén képesek végbemenni”. (Lynn Margulis, ahogy Charles emlékeztetne valamilyen, a természet új fajaként ismert típus-
Mann idézi: „Lynn Margulis: Science’s Unruly Earth ra.” (Goldsmith, 94. oldal.)
Mother” [A tudomány rakoncátlan Föld anyja], Science, • „Meglepő, de nem sokszor emlegetett tény, hogy bár a
252. kötet, 1991. április 19., 379. oldal.) genetikusok már hatvan éve, vagy még régebben nevelnek
• „Igaz, hogy mindeddig senki sem produkált új fajt, vagy ne- gyümölcslegyeket laboratóriumokban szerte a világon – ezek
met stb. makroevolució által. Az is igaz, hogy mikromutációk olyan legyek, amelyek tizenegy naponként új nemzedéket hoz-
kiválasztódása révén sem hozott létre még senki sem egy fajt nak létre –, de még sohasem látták új faj, vagy akárcsak egy
sem.” (Richard B. Goldsmith: „Evolution As Viewed by új enzim megszületését.” (Gordon Rattray Taylor [korábban
One Geneticist” [Evolúció, ahogy egy genetikus látja], a BBC tudományos főtanácsadója]: The Great Evolution
American Scientist, 40. kötet, 1952. január, 94. oldal.) Mystery [A nagy evolúciós titok], New York, Harper és
• „Ha az élet valójában az egyes géntől függ, ami olyan egyedi, Row, 1983, 48. oldal.)
amilyennek látszik, akkor túl egyedi ahhoz is, hogy véletlen- • „A gyümölcslegyek nem akarnak mások lenni bármiféle ki-
szerű mutációk hozzák létre.” (Frank B. Salisbury [Plant eszelt körülmények között, csak gyümölcslegyek.” (Hitching,
Science Department, Utah State University]: „Natural 61. oldal.)
Selection and the Complexity of the Gene” [A termé- • „A gyümölcslégy (Drosophila melanogaster) a genetikusok
szetes kiválasztódás és a gén komplexitása], Nature, 224. kedvenc házirovarja, amelynek földrajzi, biotopikális, városi
kötet, 1969. október 25., 342. oldal.) és vidéki genotipusai most már kifordítva is ismertek, úgy tű-
• „Láttunk egyáltalán valaha mutációkat, amelyek új struktú- nik, semmit sem változott a legtávolabbi idők óta.” (Grassé,
rákat kialakító munkát végeznek, hogy a kiválasztódás mű- 130. oldal.)
ködjön? Nem figyeltek meg eddig egyetlen kifejlődésben lévő
szervet sem, bár eredetük prefunkcionális alakban alapvető 8. Összetett molekulák és szervek
az evolúciós elmélet szempontjából. Ma is láthatónak kelle- a) „Sohasem tartottak összejövetelt, nem készült könyv, vagy
ne lennie néhánynak, amint a fejlődés különböző állomásain tanulmány a bonyolult, összetett, biokémiai rendszerek evolú-
organizmusokban előfordulnak, egy működő új rendszer beil- ciójának részleteiről.” (Michael J. Behe: Darwin’s Black Box
leszkedéséig, de nem látjuk őket; egyáltalán semmi jele efféle [Darwin fekete doboza], New York, The Free Press, 1996,
radikálisan új dolognak. Sem megfigyelés, sem ellenőrzött 179. oldal.)
kísérlet nem mutatott mutációkat manipuláló természetes ki- • „A molekuláris evolúció nem tudományos tekintélyen nyug-
választódást, amely új gént, hormont, enzimrendszert, vagy szik. A tudományos irodalomban, a tekintélyes folyóiratok-
szervet hoz létre.” (Michael Pitman: Adam and Evolution ban, a különleges folyóiratokban vagy könyvekben nincs
[Ádám és evolúció], London, Rider, 1984, 67–68. oldal.) erre vonatkozó publikáció, ami leírja, hogy valamilyen valós,
komplex biokémiai rendszer molekuláris evolúciója hogyan
7. Gyümölcslegyek fordult, vagy fordulhatott volna elő. Vannak állítások, ame-
a) „A legtöbb mutáció, amely valamilyen organizmusban kelet- lyek szerint efféle evolúció előfordult, de megfelelő kísérletek
kezik, többé vagy kevésbé előnytelen birtokosa számára. A vagy számítások abszolút nem támogatják. Mivel senki sem
Drosophila-ban (gyümölcslégy) létrejött klasszikus mután- ismeri a molekuláris evolúciót közvetlen tapasztalat útján, és
sok általában rosszabbodást, romlást és bizonyos szervek eltű- mivel nincs tekintély, amelyre az ismeret állításai épülnének,
nését mutatják. A mutációkról azt is tudják, hogy csökkentik valójában kimondható, – olyan, mint a verseny, amelyben a
a mennyiséget, vagy elpusztítják a szemekben lévő pigmentet, Sasok idén majd legyőzik a Super Bowl-t –: a darwini mo-
a testben pedig csökkentik a szárnyakat, szemeket, sörtéket lekuláris evolúció állítása puszta hetvenkedés.” (Behe, 186.
és lábakat. Sok mutáció gyakorlatilag halálos a birtokosára. oldal.)
Azok a mutánsok, amelyek életerő tekintetében megegyeznek b) „Miközben a mai digitális hardware hihetetlenül fejlett, vilá-
a normális léggyel, kisebbségben vannak, az olyan mutációk gos, hogy az emberi retina valós időteljesítménye lekörözhetet-
pedig, amelyek a normális szervezet döntő javulását hoznák len. Ahhoz, hogy az előbbi a retina egyetlen idegsejtjének 10
létre normális környezetben, ismeretlenek.” (Theodosius milliszekundumig tartó végrehajtási folyamatát lemásolja, kb.
Dobzhansky: Evoluction, Genetics, and Man [Evolució, 500 párhuzamos, nem lineáris differenciálegyenletet kellene
genetika és az ember], New York, John Wiley és fiai, 1955, megoldamia százszor. Ennek végrehajtása még egy Cray szu-
105. oldal.) perszámítógépen is legalább néhány percet venne igénybe. Ha
• „Túlélési képességeik (a mutáción átment gyümölcslegyeké) szem előtt tartjuk, hogy 10 millió vagy több ilyen egymással
ismert tényeinek áttekintése sem vezetett más következte- összetett módokon kölcsönhatásban lévő sejt van, a Cray-nak
tésre, minthogy felépítettségükben gyengébbek, mint szüleik minimum száz évre lenne szüksége, hogy szimulálja, mi zajlik
vagy fajuk, és a szabad versenyben való szaporodásuk során le a szemünkben sokszor, minden másodpercben.” (John K.
Stevens: „Reverse Engineering the Brain” [Fordított mű- adás, Chicago, The University of Chicago Press, 1993,
ködésű agy], Byte, 1985. április, 287. oldal.) 24–27. oldal.) Shawver úgy jellemezte a trilobita szeme-
• „A szemet az optikában való jártasság nélkül alakították ki, it, mint „aminek a legbonyolultabb szemlencséi vannak,
a fület pedig a hangok ismerete nélkül?” (Isaac Newton: amit a természet valaha produkált.” (Lisa J. Shawver:
Opticks [Optika], New York, McGraw-Hill, 369–370. ol- „Trilobite Eyes: An Impressive Feat of Early Evolution”
dal.) [Trilobita szemek: A korai evolúció impozáns teljesít-
• „Bizonyára vannak olyanok, akik úgy okoskodnak, hogy a ménye], Science News, 105. kötet, 1974. február 2., 72.
világegyetem véletlenszerű folyamatból formálódott ki, de mi- oldal.) Gould elismeri, hogy „az első trilobiták szemeit
féle véletlenszerű folyamat tudná létrehozni az ember agyát, sohasem múlták felül összetettségükben, élességükben a
vagy az emberi szem rendszerét?” (Wernher von Braun – az későbbi arthropodok (ízeltlábúak)… Úgy tekintek e hiány-
a rakétatudós, akinek leginkább köszönhető az a siker, ra, … hogy az élet-történetének folyamatában találtam
hogy az Egyesült Államok embert juttatott a Holdra – egy világos, egyértelmű vektort, mint a fosszilis leletek leg-
levele, amit Dr. John Ford olvasott fel Kalifornia Állam rejtélyesebb tényét.” (Stephen Jay Gould: The Edicaran
nevelési testülete előtt 1972. szeptember 14-én.) Experiment [Az edicarani kísérlet], Natural History,
• „Végtelenül nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szél felka- 1984. február, 22–23. oldal.)
varta por újraalkotja Dürer Melankóliáját, mint azé, hogy a c) Elmém számára az emberi agy a legbámulatosabb és legtitok-
DNS molekulában lévő másolási hiba a szem kialakulásához zatosabb tárgy az egész világegyetemben, és egyetlen geológiai
vezet; e tévedéseknek, hibáknak egyáltalán semmi kapcso- periódus sem elég hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye termé-
lata nincs azzal a funkcióval, amivel a szemnek rendelkeznie szetes evolúcióját.” Henry Fairfield Osborn, egy befolyásos
kell, hogy működjön, vagy elkezdjen működni. Nincs törvény evolucionista, aki a Tudomány Előrehaladásáért Ameri-
az ábrándozás ellen, de a tudomány nem engedheti meg ma- kai Társasághoz szólt 1929. decemberében, ahogy Roger
gának!” (Grassé, 104. oldal.) Lewin „A szembenállás csontjai (Bones of Contention) c.
• „Azonban el kell ismerni, hogy ugyancsak megpróbálja az művében elmondja. (New York, Simon and Schuster Inc.,
ember hitét az a tétel, miszerint finoman kiegyensúlyozott 1987, 571. oldal.) (Az agy még további, nagyszerű képes-
rendszerek, (pl. bizonyos szervek: a gerincesek szeme, a ma- ségeit fedezték fel 1929 óta. Kétségtelenül maradt még. –
dár tolla) véletlenszerű mutációkkal javíthatók. Ez még in- W. B.)
kább igaz az ökológia néhány láncszerű kapcsolatára, a híres • „És az emberben van egy másfél kilós agy, amely – ameny-
yucca-moly esetére, és így tovább. A véletlenszerű mutáci- nyire tudjuk – az anyag legösszetettebb és legszabályosabb
ók ellenzői mindeddig képtelenek voltak előállni valamilyen elrendeződése a világegyetemben.” (Isaac Asimov: „In the
alternatív magyarázattal, amelyet érdemi bizonyítékok tá- Game of Energy and Thermodynamics You Can’t Even
masztanak alá.” (Ernst Mayr: Systematics and the Origin of Break Even” [Az energia és a termodinamika játszmáját
Species [Módszertan és a fajok eredete], New York, Dover még csak félbeszakítani sem tudjuk], Smithsonian, 1970.
Publications, 1942, 296. oldal.) augusztus, 10. oldal.)
• Noha Robert Jastrow általában elfogadja a darwini evolú- Asimov elfelejtette, hogy az agyat és feltehetően részlete-
ciót, elismeri, hogy: inek többségét csupán egy egyed DNS-ének töredéke kó-
„Nehéz elfogadni az emberi szem evolúcióját a véletlen dolta. Tehát sokkal pontosabb lenne, ha azt mondanánk,
produktumaként, és még nehezebb elfogadni az emberi hogy a DNS a világegyetemben ismert anyag legösszetet-
intelligencia evolúcióját, mint őseink agysejtjeiben vélet- tebb elrendeződése.
lenszerű zavarok termékét.” (Robert Jastrow: Evolution: • Az emberi agyat gyakran hasonlítják egy szuperszámí-
Selection for Perfection [Evolució: kiválasztódás a töké- tógéphez. A legtöbb tekintetben az agy jóval felülmúlja
letesség érdekében], Science Digest, 1981. december, bármelyik számítógép képességeit. Az egyetlen terület a
87. oldal.) sebesség, ahol a számítógép leelőzi az agyat, legalábbis né-
• Sok vezető tudós kommentálta már az emberi szem meg- hány területen. Néhányan közülük például gyorsan össze
rendítő összetettségét. Amivel néhányan nincsenek tisz- tudják szorozni 0,0239 x 854,95-t. Ezt a feladatot lebegő-
tában az az, hogy milyen sok eltérő típusú szem van, és pontos műveletnek nevezik, mert a tizedespont „lebeg”,
mindegyik hozzájárul az evolúció problémás voltához. amíg mi (vagy a számítógép) el nem döntjük: hova tesszük
• Az egyik legkülönösebb a megkövült férgekben talált ki azt. A lebegőpontos műveletek másodpercenkénti szá-
soklencséjű, összetett szem! (Lásd Donald O. Mikulic ma a számítógép sebességének mértékegysége. A Cray T
és mások: „A Silurian Soft-Bodied Biota” [Egy szilur- 90-es szuperszámítógép 60 milliárd ilyen műveletet képes
korabeli lágytestű bióta], Science, 228. kötet, 1985. má- elvégezni (60 gigaFLOPS). A számítógép, amelyen ez az
jus 10., 715–717. oldal.) írás készül – IBM típusú – 12,3 billió ilyen műveletre ké-
• Egy másik szemtípus néhány trilobitához tartozik, pes (petaFLOPS). A következő néhány éven belül az ilyen
amelyekről az evolucionisták azt állítják, hogy ezek az típusú számítógépek mindennaposak lesznek. Az egyetlen
élet igen korai formái. E trilobita szemeknek összetett kihívás, hogy megóvjuk ezeket a szupergyors számítógé-
lencséi vannak, bonyolult alakú megoldások a gömb- peket a megolvadástól. Elektromosságuk igen nagy hőt
torzítás kiküszöbölésére (szférikus aberráció). Csak a termel.
legjobb távcsövek és fényképezőgépek tartalmaznak Mindent egybevéve az emberi agy petaFLOPS sebesség-
összetett lencséket. A trilobitaszemek a „működés opti- gel működik – túlmelegedés nélkül. Egy nagy tudású, jól
malizálásának minden idők legjobb teljesítményét képvise- tájékozott megfigyelő ezekről az ultragyors számítógépek-
lik.” (Riccardo Levi-Setti: Trilobites [Trilobiták], 2. ki- ről azt mondta:
„Az emberi agy, bizonyos értelemben véve, önmaga szolgál hideg borzongást.” (Charles Darwin: The Life and Letters
egy feltételezés bizonyítékául (miszerint hideg petaFLOPS of Charles Darwin [Charles Darwin élete és levelei], 2.
gépek megalkothatók). A neuronok sűrű hálózata valószí- kötet, Francis Darwin, New York, D. Appleton and
nűleg petaFLOPS, vagy magasabb szinten működik. Az Co., 1899, 66–67. oldal.)
egész készülék mégis belefér egy literes dobozba, és csak És mégis, Darwin elismerte, hogy
10 wattnyi energiát használ fel. Ezt nehéz követni”. (Ivars „Azt feltételezni, hogy a szemet valamennyi utánozhatat-
Peterson: „Peta Crunchers: Setting a Course Toward lan képességével a különböző távolságokra való fókuszá-
Ultrafast Supercomputing” [Peta Chruncherek = nagy láshoz igazodásra, a különböző mennyiségű fény beenge-
számolásigényű számítógépes alkalmazások: iránymu- désére, a szférikus és kromatikus aberráció kijavítására
tatás az ultragyors komputerizálás felé], Science News, szolgáló eszközeivel együtt a természetes kiválasztódás ki
147. kötet, 1995. április 15, 235. oldal.) tudta alakítani, őszintén megvallom, képtelenség a leg-
Hogyan tudott volna akkor az agy kifejlődni? teljesebb mértékben.” (Charles Darwin: The Origin of
d) „Az emberi agy kb. tízmilliárd idegsejtből áll. Minden egyes Spceies [A fajok eredete], 75. oldal.)
idegsejt – valahol a tízezer és a százezer között elhelyezkedő Darwin ezután elkezdett spekulálni arról, hogyan jöhetett
tartományban – kapcsolatot létesítő rostokat bocsát ki, ame- létre tehát a szem. Azonban semmiféle bizonyítékkal nem
lyek segítségével összeköttetést alakít ki az agyban lévő más szolgált. Később megmagyarázta, hogyan lehet elméletét
idegsejtekkel. Az emberi agyban az összekapcsolódások teljes megcáfolni.
száma megközelíti a 1015-t, vagyis az ezermillió milliót… ami „Ha be lehetne mutatni, hogy valamely létező, összetett,
meghaladja az egész Földet behálózó teljes kommunikációs bonyolult szerv nem lett volna képes számos, egymást kö-
hálózat speciális összeköttetéseinek számát.” (Denton, 330– vető enyhe módosulások révén kiformálódni, elméletem
331. oldal.) teljesen összeomlana.” (Charles Darwin: The Origin of
• „ ... az emberi agy feltehetően több mint 1014 szinapszist tar- Species [A fajok eredete], 179. oldal.)
talmaz…” (Deborah M. Barnes: „Brain Architecture: • „A szem, mint az egyik legbonyolultabb szerv, Darwin dilem-
Beyond Genes” [Agyi architektura: a géneken túl], májának jelképe és őstípusa volt. Mivel a szem nyilvánvaló
Science, 233. kötet, 1986. július, 155. oldal.) módon csak végső, teljes formájában használható, hogyan tu-
e) Martyn E. Clark: Our Amazing Circulatory System (Bá- dott volna működni a természetes kiválasztódás evolúciójának
mulatos keringési rendszerünk), Technical Monograph 5. azokon a kezdeti állomásain, amikor a variációknak nem volt
szám, San Diego, Creation-Life Publishers, 1976. lehetséges túlélési értékük. Nincs egyetlen variáció vagy rész
sem, amelyik használható lenne az összes többi nélkül, és a ter-
9. Teljesen kifejlődött szervek mészetes kiválasztódás – feltételezve, hogy semmi ismerete nem
a) William Paley: Natural Technology, England, 1802, – rep- volt a legvégső célról, a szerv céljáról a használhatóság vagy
rint kiadás: Houston, Texas, St. Thomas Press, 1972. túlélés kritériumáról – okafogyottnak, haszontalannak tűnik.
Paley munkája, amely a legerőteljesebb érveket tartalmaz- És vannak más provokáló példák is: a szerveké, folyamatoké,
za egy tervezőre vagy Teremtőre vonatkozóan, a tudomá- amelyek dacolnak a természetes kiválasztódással. A biokémia
nyos irodalomban klasszikusnak számít. Néhány ember a vegyi szintézis esetét kínálja, amely különböző állomásokon
talán úgy érzi, hogy az eredeti kiadvány megjelenésének épült fel, de bármelyik állomásán kialakult közbenső anyagá-
időpontja (1802) teljesen idejétmúlttá teszi. Nem így van. nak egyáltalán nincs igazán értéke, és csak a végtermék, a vég-
Hoyle és Wickramasinghe összehasonlította Darwin el- ső kimunkált és finom gépezet hasznos – és nemcsak hasznos,
gondolásait Paley meglátásaival, a következőképpen: de életbevágó. Hogyan képes a kiválasztódás, – semmit sem
The Origin of the Species (A fajok eredeté)-nek speku- tudva e folyamat céljáról, vagy végső szándékáról – funkci-
lációiról kiderült, hogy tévesek, ahogy ebben a fejezetben onálni, amikor az egyetlen teszt pontosan a cél, vagy végső
láttuk. Ironikus, hogy a tudományos tények elvetik Dar- szándék?” (Gertrude Himmelfarb: Darwin and the Darwi-
wint több mint egy évszázadig, de meghagyják William nian Revolution [Darwin és a darwini forradalom], Garden
Paley-t, a tudományos világ számára furcsa figurát, azzal City, New York, Doubleday, 1959, 320–321. oldal.)
az eséllyel, hogy a porondon ő lesz a végső győztes. (Fred c) „Mire lehet felhasználni a hasznos szerkezetek tökéletlen, kez-
Hoyle és N. Chandra Wickramashinge: Evolution deti stádiumait? Mire jó egy fél állkapocs vagy egy fél szárny?”
From Space: A Theory of Cosmic Creationism [Evolúció (Stephen Jay Gould: „The Return of Hopeful Monsters”
az Űrból: A kozmikus kreacionizmus elmélete], New [Ígéretes szörnyek visszatérése], Natural History, 86. kötet,
York, Simon és Schuster, 1981, 96–97. oldal.) 1977. június-július, 23. oldal.)
b) Asa Gray, a híres, harwardi botanika (növénytan) pro-
fesszor, aki a teista evolúció vezető pártfogója lett, azt írta, 10. Megkülönböztető típusok
hogy Darwin kifejezte kétségeit az iránt, hogy a természe- a) „Szabaduljunk meg egy mindennapos téves elgondolástól.
tes folyamatok meg tudnák magyarázni az olyan összetett, Még sohasem figyelték meg egyetlen állati fajnak egy másik
bonyolult szervek kialakulását is, mint amilyen a szem. fajba való átalakulását, sem közvetlenül, sem laboratórium-
Darwin hasonló aggodalmát fejezte ki 1860 februári vá- ban, sem a természetben.” (Dean H. Kenyon San Francisco
laszlevelében. Állami Egyetem biológiaprofesszora eskü alatt tett írásbe-
„A szem mind a mai napig hideg borzongást jelent szá- li nyilatkozattal fordult az Egyesült Államok Legfelsőbb
momra. De amikor a finom ismert fokozatokra gondolok Bíróságához 85–1513. számon. Fellebbezők ügyvédi megbí-
(amelyek évmilliókon át tartó evolúció útján elérhetők), a zása, amely William J. Guste Jr., Louisiana állam állam-
józan eszem azt mondja nekem, hogy le kellene győznöm a ügyészének irányítása alatt készült. 1985. A-16. oldal.)
• „Tehát, ami a főbb állatcsoportokat illeti, úgy tűnik a terem- ezekre a rokonokra, hogy elegendő önzetlen tulajdon-
téshívőknek jobb érvük van. A legcsekélyebb bizonyíték sincs ságokkal rendelkező gyereket nemzenek? Átlagosan
arra, hogy a főbb csoportok bármelyike is valamely másikból a következő nemzedékekben egynek vagy többnek is
keletkezett. Minden egyes speciális állat összetett, és többé kell ilyen vonással rendelkeznie, és egyetlen nemzedék
vagy kevésbé szorosan, de összefügg az összes többivel – ezért sem veszítheti el a vonást, különben ez a tulajdonság
speciális és megkülönböztetett teremtményként jelenik meg.” kihal.
(Austin H. Clark: „Animal Evolution” [Állati evolúció] • Ha X egyed nem örökölte ezt az önzetlen vonást, de
Quarterly Review of Biology, 3. kötet, 4. szám, 1928. de- megszerezte egy ritka mutációtól, akkor valószínűleg
cember, 539. oldal.) egyetlen fivérének, nővérének vagy unokatestvérének
• „Amikor belebocsátkozunk a részletekbe, be tudjuk bizonyíta- sem lesz ilyen vonása. Nem számít, milyen sok jótékony
ni, hogy egyetlen faj sem változott, és azt is be tudjuk bebizo- dologban részesül az egyed klánja, a vonás ki fog halni.
nyítani, hogy a feltétezett változások nem jótékonyak, ami az Evolucionista perspektívából minden önzetlen vonás-
elmélet (az evolúció) alapja volna.” (Charles Darwin: The nak így kellett létrejönnie. Tehát az önzetlen tulajdon-
Life and Letters of Charles Darwin [Charles Darwin élete ságok nem képesek túlélni az első nemzedéket.
és levelei], 210. oldal.) • A hipotézis nem magyarázza meg a különböző fajok

• „A tény, hogy minden egyedi fajt az ilyen logikus (evoluciós) közötti önzetlenséget. Anélkül, hogy megtárgyalnánk
fák legszélső perifériáján kell elhelyezni, pusztán azt a tényt a példákat, amelyek megkívánják az efféle fajok élet-
hangsúlyozta, hogy a természet rendje egyetlen célzást sem sablonjának ismeretét, vegyünk figyelembe egy egy-
tesz a természetes evolúció sorrendbeli elrendezéseiről. Ezzel szerű példát: olyan embereket, akik lemondanak arról,
nyilvánvalóvá teszi, hogy a fajok, nővérekként és unokatest- hogy gyermekeik legyenek azért, hogy állatokat gon-
vérekként állnak kapcsolatban egymással, de sohasem, mint dozzanak.
ősök vagy leszármazottak, ahogy az evolúció megkívánja.”
(Denton, 132. oldal.) 13. Nyelvek
b) „…Még egyetlen ember sem látott egyetlen természet- a) G. F. Marcus és mások, „Rule Learning by Seven-Month-
ben kiformálódó új fajt.” (Stephen M. Stanley: The New Old Infants” (Szabály, amit héthónapos csecsemők is
Evolutionary Timetable [Az új evolúciós időbeosztás], New megtanulnak), Science, 283. kötet, 1999. január 1., 77–80.
York, Basic Books Inc., 1981, 73. oldal.) oldal.
b) Arthur Custance, Genesis and Early Man (A Genezis és
11. Önzetlenség az ősember), Grand Rapids, Zondervan Publishing House,
a) „A különböző fajok közötti önzetlenség léte – amely minden- 1975, 250–271. oldal.
napos – makacs rejtély.” (Taylor, 225. oldal.) c) „A csimpánzok és gorillák nyelvoktatási projektjei megmu-
b) Az önzetlenség evolucionista szempontból igen költséges tatták, hogy ezek az emberszabásúak meg tudják tanulni a
formája fordul elő akkor, amikor egy állat lemond a sza- látható jelképek szókincsét. Arra azonban nincs bizonyíték,
porodásról azért, hogy egy másik egyed kölykét gondozza. hogy képesek összekapcsolni az ilyen jelképeket azért, hogy
Ez néhány emberi társadalomban is előfordul, ahol egy új jelentéseket alkossanak. Egy emberszabású szótárát alkotó
férfinak sok felesége van, akik megosztoznak a gyermek- jelképek funkciója nem igazán az, hogy dolgokat azonosítson,
gondozás kötelességein, még akkor is, ha csak egyetlen vagy információt közvetítsen, hanem az, hogy eleget tegyen
asszony szül gyermekeket. Jobban ismert példák közé egy követelménynek. Azért használja ugyanis a jelképet, hogy
tartozik a cölibátusban élő egyéneké (például az apácák valami jutalmat kapjon.” (H. S. Terrance és mások: „Can
és számos misszionárius), akik mások megsegítésére oda- an Ape Create a Sentence?” [Tud egy majom mondatot
szánják magukat. Ilyen tulajdonságok sohasem keletkez- alkotni?], Science, 206. kötet, 1979. november 23., 900.
hettek volna, vagy ha véletlenül mégis, gyorsan ki kellett oldal.)
volna halniuk. d) David C. C. Watson: The Great Brain Roberry (A nagy
Néhány öröklött viselkedés halálos az állatra, de jótékony agyrablás), Chicago, Moody Press, 1976, 83–89. oldal.
a kapcsolatban nem lévő fajok számára. Például sok állat • „Számos más kísérletet is végeztek, hogy meghatározzák a
(kecskék, juhok, nyulak, lovak, békák, varangyok) sikíta- nyelvek evolúciós eredetét, ami mind kudarcot vallott… Még
nak, amikor egy ragadozó felfedezi őket. Ez jobban észre- a legkisebb komplex kultúrával rendelkező népeknek is igen
veteti őket, de figyelmeztet más fajokat. bonyolult, összetett nyelvtannal, nagy szókinccsel rendelkező
c) Néhány evolucionista megpróbálja megmagyarázni az nyelve van, amelyik képes megnevezni és megbeszélni bármit,
evolúciónak ezt a régóta fennálló és széles körben elismert ami a beszélők által elfoglalt szférában történik… A legré-
problémáját: gebbi nyelv, amelyet valamennyire rekonstruálni lehet, már
„Az önzetlen viselkedés megóvhatja az önzetlen egyedet attól, modern, bonyolult, finomságokra érzékeny és evolúciós né-
hogy továbbadja génjeit, de áldásul szolgál az egyed klánjá- zőpontból teljes.” (George Gaylord Simpson – A Harvard
nak, amely néhányat hordoz e génekből.” Ezzel az elmélettel Egyetem gerincesek tanszékének korábbi paleontológia-
három probléma van, és ezekből kettő végzetes. professzora: „The Biological Nature of Man” [Az ember
• Ha X egyed önzetlen vonását átörökítette utódaira, azt biológiai természete], Science, 152. kötet, 1966. április 22.,
a tulajdonságot rejtett módon az illető bátyjainak és 477. oldal.)
nővéreinek csak a fele hordozza, első unokatestvérei- • George Gaylord Simpson elismeri, hogy óriási az a szaka-
nek pedig csak az egy negyede stb. A kulcskérdés te- dék, amely az állati kommunikációt és az emberi nyelve-
hát: ez a „töredékes önzetlenség” elég jótékonyan hat-e ket elválasztja egymástól. Noha elismeri a nyelvfejlődés
nyilvánvaló sablonját az összetettből az egyszerű felé, nem 16. Információ

képes azt megemészteni. Egyszerűen azt mondja: „Még- a) Például minden élő rendszer jellemezhető életkorával és
is hihetetlen, hogy az első nyelv lett volna a legösszetettebb.” a DNS-ben tárolt információval. A DNS minden egyes
Aztán egy új témára siklik át. (George Gaylord Simpson: nukleotidnak nevezett alapegysége a négy típus egyike
Biology and Man [Biológia és ember], New York, Harcourt, lehet. Ezért minden egyes nukleotid két bit információt
Brace and World Inc., 1969, 116. oldal.) (22=4) képvisel. Ugyanígy lehet jellemezni egy mecha-
• „…az emberi nyelv egyedülálló jelenségnek tűnik, az állat- nikus rajzkészletet, amely ráadásul digitális információvá
világgal való jelentős analógia nélkül.” (Noam Chomsky: alakítható, ahogy teszik is faxgépekben. A fogalmi rend-
Language and Mind [Nyelv és értelem], Chicago, Harcourt, szerek, az iratrendezők, vagy a lóversenyeken a fogadá-
Brace and World Inc., 1968, 59. oldal.) sokra érvényesített rendszer könyvekben megmagyaráz-
• „A nyelv evolúciója, legalábbis a történelmi időszakon belül, ható. Néhány bites információ definiálhatja az egyes, e
a progresszív egyszerűsödés története.” (Albert C. Baugh: A könyvekben szereplő szimbólumokat. A minimális számú
History of the English Language [Az angol nyelv történe- információbitet, amely szükséges fizikai rendszerek teljes
te], 2. kiadás, New York, Appleton, Century-Crafts Inc., leírásához, annak információtartalmaként határozzuk
1957, 10. oldal.) meg.
• „Az ún. primitív nyelvek nem képesek rávilágítani a nyelvek b) Mivel a makroevolúció természetes folyamatokon ke-
eredetére, mivel többségük nyelvtan tekintetében jóval komp- resztül érvényesülő, növekvő komplexitást kíván, az or-
likáltabb, mint a civilizált népek beszélt nyelvei.” (Ralph ganizmus információtartalmának spontán módon kell
Linton: The Tree of Culture [A kultúra fája], New York, növekednie egyszeresére vagy többszörösére. De mivel a
Alfred A. Knopf, 1957, 9. oldal. ) természetes folyamatok nem növelik egy olyan elszigetelt
• „Charles Darwin volt az első, aki a nyelvek evolúcióját össze- rendszer információtartalmát, mint amilyen például a sza-
kapcsolta a biológiával. Az 1871-ben megjelent The Descent porodásban résztvevő sejt (ondósejt), makroevolució nem
of Man (Az ember származása) c. művében azt írta: ’A kü- fordulhat elő.
lönböző nyelvek és az eltérő fajok kiformálódása, és a bizo- c) Az információelmélet területén látható modern fejlemé-
nyítékok, hogy mindkettő fokozatos fejlődés útján fejlődött ki, nyekre alapítva, egy elszigetelt rendszer entrópiájának
különös módon párhuzamos.’ De a nyelvészek meglapulnak csökkentésére az egyetlen ismert mód (entrópia: a bi-
az elgondolás előtt, miszerint az evolúció az egyszerű nyelve- zonytalanságnak a kapott információkkal csökkentett
ket összetettekké alakította. Ma azt hiszik, hogy egyetlen ilyen arányszáma – a ford.), ha intelligencia, értelem van az
nyelv sincs, amely alapvető módon fontosabb bármelyik má- adott rendszerben. (Lásd például Charles H. Benneth:
siknál: legyen akár élő vagy halott. A nyelv akkor is alakul, „Demons, Engines and the Second Law” [Démonok,
amikor beszéljük, de nem javul és nem romlik.” (Philip E. motorok és a második törvény], Scientific American, 257.
Ross: „Hard Words” [Nehéz szavak], Scientific American, kötet, 1987. november, 108–116. oldal.) Mivel a világ-
264. kötet, 1991. április, 144. oldal.) egyetem igen távol van entrópiaszintjének maximumától,
csak egy óriási intelligencia az egyetlen ismert eszköz,
14. Beszéd amivel a világegyetem létrejöhetett. (Lásd a „Termodi-
a) Mark P. Cosgrove: The Amazing Body Human (A bámula- namika második törvényé”-t a 37. oldalon.)
tos emberi test), Grand Rapids, Baker Book House, 1987, d) Ha az „ősrobbanás” megtörtént a világegyetemben, min-
106–109. oldal. den anyag egy ideig forró gázállapotban volt. A tudomány
• „Ha becsületesek vagyunk, szembenézünk a tényekkel és el- számára a gáz az egyik leginkább véletlenszerű rendszer.
ismerjük, hogy nem találunk evolúciós fejlődést, amivel egye- Lényegileg nincs információtartalom a gázmolekulák ka-
dülálló beszédközpontunk eredete (az emberi agyban) meg- otikus, véletlenszerű mozgásaiban. Mivel egy elszigetelt
magyarázható.” (Ugyanott, 164. oldal.) rendszer, mint amilyen a világegyetem is, nem képes elő-
b) Jeffrey T. Laitman: „The Anatomy of Human Speech (Az állítani nem triviális információt, az „ősrobbanás” nem
emberi beszéd anatómiája), Natural History, 1984. augusz- tudna létrehozni olyan bonyolult, összetett, élő világegye-
tus, 20–26. oldal. temet, amilyen ez a mostani, amely mérhetetlen mennyi-
• „A csimpánzok, ahogy a legtöbb emlős, vokális hangok kel- ségű információt tartalmaz.
tésével érintkeznek egymással, de nem képesek arra, hogy
valódi nyelveket beszéljenek, sem verbálisan, sem jelek és jel- 17. Közös tervező
képek használatával… Tehát a beszédhangok kiformálásá- a) „Ezzel azt is bizonyítottuk, hogy az organizmusok közötti mor-
nak képességét tekintve egy csimpánz hangképző szervei igen fológiai (alaki) hasonlóság nem használható fel törzsfejlődés-
korlátozottak, behatároltak, mert nélkülözik azt a képessé- tani (evolúciós) kapcsolat bizonyítékaként… tudománytalan
get, amely a mássalhangzók és magánhangzók szegmentális kitartani amellett, hogy a morfológia felhasználható rokon-
kontrasztját sorozatosan kialakítja… Arra következtettem, ságok és magasabb szintű egységek, kategóriák evolúciójának
hogy a csimpánz hangképző szerveinek fentiekben említett bizonyítására…” (Nilsson, 1143. oldal.)
összes alapvető strukturális és funkcionális elégtelensége, b) Fix, 189–191. oldal.
amelyek gátolják vagy korlátozzák a beszédhangok kialaku- • Denton, 142–155. oldal.
lását, az összes többi, nem emberi főemlősre is vonatkozik.” • „Tehát a homológ (hasonló, azonos) struktúrákat nem
(Edmund S. Crelin: The Human Vocal Tract [Az ember kell azonos géneknek ellenőrizniük, irányítaniuk, és a
hangképző szervei], New York, Vantage Press, 1987, fenotípusok homológiája nem utal a genotípusok ha-
83–88. oldal.) sonlóságára.” (Fenotipus = valamely élőlény alaktani
és élettani sajátosságainak összessége; genotipus = a • Lynn Margulis és Karlene V. Schwartz: Five Kingdoms: An
fenotípust meghatározó gének összessége – a ford.) Most Illustrated, Guide to the Phyla of Life on Earth (Öt biroda-
már világos, hogy a büszkeség, amellyel azt feltételezték, hogy lom: Ábrákkal ellátott kézikönyv a földi élet törzseihez),
egy közös őstől való homológ struktúrák átöröklése magyará- San Francisco, W. H. Freeman and Co., 1982, 178–179.
zatul szolgál a homológiára, megtévesztő volt. Mert az ilyen oldal.
örökség nem tulajdonítható a gének azonosságának… De ha • A soksejtű élet talán legegyszerűbb formái a myxozoák,
igaz, hogy a genetikai kód által gének kódolják a fehérjéket amelyeknek 6–12 sejtjük van. Miközben egészen eltérnek
alkotó enzimeket, amelyek (az embriológiában ismeretlen a soksejtű élet más formáitól, az egysejtűek világától még
módon) felelősek a különböző részek normális differenciá- inkább különböznek (protista = egysejtű). (Lásd James
lódásáért, miféle mechanizmus képes ugyanazon mintának F. Smothers és mások: „Molecular Evidence – That the
megfelelő homológ szerveket létrehozni, annak ellenére, Myxozoan Protists are Metazoans” [Molekuláris bizo-
hogy nem ugyanazon gének irányítása alatt állnak? Feltet- nyítékok, hogy a myxozoa egysejtűek metazoák], Science,
tem ezt a kérdést 1938-ban, és még nem kaptam rá választ”. 265. kötet, 1994. szeptember 16., 1719–1721. oldal.) Tehát
(Máig nem válaszolták meg – W. B.) (Gavin R. deBeer bárhonnan is jöttek létre, sokkal valószínűbb, hogy nem
a Londoni egyetem korábbi embriológiaprofesszora és a az élet magasabbrendű, hanem alacsonyabbrendű formái-

British Múzeum természetrajzi igazgatója: Homology, An ból. Az efféle teljesítményt devoluciónak és nem evolúci-
Unsolved Problem [Homológia: egy megoldatlan problé- ónak kellene nevezni.
ma], London, Oxford Unviersity Press, 1971, 16. oldal.) Az élet telepeket alkotó formái valószínűleg, nem képez-
c) „Az olyan nyilvánvalóan homológ struktúrák, mint az ösz- nek hidat az egy- és soksejtű életformák között. Az élet
szes gerincesben megtalálható tápcsatorna, az embrionális telepeket alkotó, és legegyszerűbb soksejtű formái közötti
ősbélüreg boltozatából formálódhatott ki (cápák), az aljából celluláris különbség mértéke óriási. (További diszkusszó
(orsóhalak, gőték), az aljából és a boltozatából (békák), vagy végett lásd Libbie Henrietta Hyman: The Intervertebrates:
az embrionális csíralemez alsóbb rétegéből, a blastodermából, Protozoa through Ctenophora [Gerinctelenek: véglé-
amely a tojások szikdús sárgájának tetején lebeg (hüllők, ma- nyek bordásmedúzákon keresztül], 1. kötet, New York,
darak). Úgy tűnik, hogy nem számít, hol van a tojásban vagy McGraw-Hill, 1940, 248–255. oldal.)
az embrióban az élő anyag, amelyből a homológ szervek ki-
formálódhatnak. Ezért a homológ szervezetek közötti össze- 20. Embriológia
függést nem lehet erőszakkal visszavezetni az embrió, vagyis a) „Ezt az általánosítást Haeckel eredetileg biogenetikai törvény-
a petesejt bizonyos alkotórészeinek hasonló elhelyezkedésére, nek nevezte, és gyakran beszéltek róla, minthogy ’az egyedfej-
amelyekből a szervek végül differenciálódnak”. (Ugyanott, lődés röviden összefoglalja a törzsfejlődést’. Az embrionális
13. oldal.) sorrendeknek (szekvenciák) ez a durva értelmezése nem állja
ki az alapos vizsgálatot. A modern szerzők szinte egyetemesen
18. Elcsökevényesedett szervek kimutatták hiányosságait, de az ötlet, az elgondolás még min-
a) „Funkció nélküli, «elcsökevényesedett szervek» létét mutat- dig előkelő helyet foglal el a biológiai mitológiában.” (Paul R.
ta be Darwin, és a forgalomban lévő biológiai tankönyvek Ehrlich and Richard W. Holm: The Process of Evolution
is gyakran idézik, mint az evolúcióra vonatkozó bizonyítékok [Az evolúció folyamata], New York, McGraw-Hill, 1963,
egy részét… A funkció nélküli struktúrák félreérthetetlen 66. oldal.)
azonosításánál felmerülő nehézségek analízise és az érv jelle- • „Most már szilárdan megalapozott, hogy az egyedfejlődés nem
gének elemzése ahhoz a következtetéshez vezet, hogy az elcsö- ismételi meg a törzsfejlődést.” (George Gaylord Simpson és
kevényesedett szervek semmiféle bizonyítékot nem nyújtanak William S. Beck: Life: An Introduction to Biology [Élet:
az evolucionista elmélet számára.” (S. R. Scadding: „Do Bevezetés a biológiába], New York, Harcourt, Brace and
Vestigal Organs Provide Evidence for Evolution”? [Nyúj- World Inc., 1965, 241. oldal.)
tanak-e bizonyítékot a csökevényes szervek az evolúció • Hitching, 202–205. oldal.
részére?], Evolutionary Theory, 5. kötet, 3. szám, 1981. má- • „A német zoológus, Ernst Haeckel lelkesedése az informá-
jus, 173. oldal.) ció téves és szerencsétlen felnagyításához vezetett. Ez «bio-
b) Jerry Bergman és George Howe: „Vestigal Organs” Are genetikai törvény»-ként volt ismeretes, és azt állította, hogy
Fully Functional (A csökevényes szervek teljesen műkö- az embriológia az evolúció rövid összefoglalása, vagyis egy
dőképesek), Terre Haute, Indiana, Creation Research állat embrionális kifejlődése során röviden összefoglalja fajá-
Society Book, 1990. nak evolúciós történetét.” (Gavin R. deBeer: An Atlas of
c) „A vakbélnek (féregnyúlvány) általában nem tulajdoní- Evolution [Az evolució atlasza], New York, Nelson, 1964,
tanak lényeges funkciót. Az újabb bizonyítékok azonban 38. oldal.)
rendszerint belevonják az immunológiai mechanizmusba.” • „… a rövid összegzésnek nagy – és fennmaradása alatt – saj-
(Gordon McHardy: „The Appendix” [A féregnyúlvány], nálatos befolyása volt az embriológia fejlődésére”. (Gavin R.
Gastroenterology, 4. kötet, J. Edward Berk kiadó, Philadel- deBeer: Embryos and Ancestors [Embriók és ősök], javított
phia, W. B. Saunders Co., 1985, 2609. oldal.) kiadás, London, Oxford University Press, 1951, 10. oldal.)
• „Azonkívül a biogenetika törvénye olyan mélyen gyökerezett
19. Kétsejtű élet? a biológiai gondolkodásban, hogy nem lehetett onnan ki-
a) E. Lendell Cockrum és William J. McCauley: Zoology gyomlálni annak ellenére sem, hogy egymás után sok tudós
(Állattan), Philadelphia, W. B. Saunders Co., 1965, 163. is bebizonyította téves voltát.” (Walter J. Bock – biológia
oldal. tanszék, Columbia Egyetem: „Evolution by Orderly Law”
[Evolució szabályos törvény által], Science, 164. kötet, • M. Bowden: Ape-Men: Fact or Fallacy? (Majomembe-
1969. május 9., 684–685. oldal.) rek: tény vagy téveszme?), 2. kiadás, Bromley, England,
• „Nem hisszük többé, hogy egyszerűen el tudnánk olvasni a Sovereign Publications, 1981, 142–143. oldal.
fajok embrionális fejlődésében azok pontos evolúciós történe- • Wilbert H. Rusch Sr.: „Ontogeny Recapitulates Phylogeny”
tét.” (Hubert Frigs és Marie Frigs: Concepts of Zoology [A (Az egyedfejlődés tömören összefoglalja a törzsfejlődést),
zoológia fogalmai], Toronto, MacMillan Publishing Co., Creation Research Society Quarterly, 6. kötet, 1969. június,
1970, 267. oldal.) 27–34. oldal.
• „Az összehasonlító típusú gondolkodás, amely olyan elméle- • „…az egyedfejlődés tömören összefoglalja a törzsfejlődést, ami
tekhez vezet, hogy a fejlődés az ősi állomások összefoglalásán azt jelenti, hogy kifejlődése során (egyedfejlődés) egy embrió
alapul, többé már egyáltalán nem látszik olyan meggyőző- tömören összefoglalja fajának evolúciós történetét. Ennek az
nek vagy érdekesnek a biológusok számára.” (Conrad Hal elgondolásnak volt az atyja Ernst Haeckel, a német biológus,
Waddington: Principles of Embryology [Az embriológia aki olyannyira meg volt győződve arról, hogy megoldotta az
elvei], London, George Allen and, Unwin Lt., 1956, 10. élet feltárulkozásának rejtélyét, hogy elgondolásának lényegét
oldal.) bebizonyítandó manipulálta és meghamisította az embrioná-
• „A biogenetika törvénye legalább annyira halott, hogy lis állomásokról készült rajzait.” (Fix, 285. oldal.)
egy csepp élet sincs benne.” (Keith Stewart Thomson: • „(A német tudós, Wilhelm His) megdöbbentő becstelenség-
„Ontogeny and Phylogeny Recapitulated” [Összefoglalt gel vádolta meg Haeckelt, hogy ugyanazt a képet ismételgeti
egyed- és törzsfejlődés], American Scientist, 76. kötet, többször is, hogy kimutassa a gerincesek közötti hasonlósá-
1988. május-június, 273. oldal.) got a korai embrionális állomásaikon (Haeckel könyvének)
• „A biogenetika törvényét, az embrionális összegzést az embri- néhány táblázatán.” (Stephen Jay Gould: Ontogeny and
ológusok – úgy gondolom – már az 1920-as években megfosz- Phylogeny [Egyedfejlődés és törzsfejlődés], Cambridge,
tották minden illúziójától.” (David Raup szavai Luther D. Massachusetts, The Belknap Press of Harvard University
Sunderland által 1979. július 27-én vezetett és magnóra Press, 1977, 430. oldal.)
rögzített interjúban Darwin’s Enigma [Darwin rejtélye] • „Úgy látszik, lelepleződött az egyik leghíresebb hamisítvány
címmel. San Diego, Master Book Publishers, 1984, 119. a biológiában.” (Michael K. Richardson, idézi Elizabeth
oldal.) Pennisi: „Haeckel’s Embryos Fraud Rediscovered” [Haeckel
• „Az összefoglalás elméletét 1921-ben, híres tanulmányában embriói: az újra felfedezett szélhámosság], Science, 277.
Walter Garstang professzor megsemmisítette. Azóta egyetlen kötet, 1997. szeptember, 1435. oldal.)
megbecsült biológus sem alkalmazta az összegzés elgondolá- c) „Egy másik kérdés is felmerül ebből a tanulmányból: Haeckel
sát, mert az egy náciszerű, Haeckel nevű szónok alkotta téves híres alakjainak figyelemreméltó pontatlansága. Ezeket a raj-
elképzelés volt.” (Ashley Montagu, idézi Sunderland, 119. zokat széles körben másolták tankönyvekben és bíráló cikkek-
oldal.) ben, és továbbra is jelentős befolyást gyakoroltak az eszmék
b) Haeckel, aki 1868-ban javasolta ezt a „biogenetikai tör- fejlődésére ezen a területen.” (Michael K. Richardson és
vényt”, amely gyorsan bekerült a tankönyvekbe és az en- mások: „There is No Highly Conserved Embryonic Stage
ciklopédiákba szerte a világon, meghamísította adatait. in the Vertebrates” [Nincs jól konzervált embrionális ál-
Thompson így magyarázza: lomás a gerincesekben], Anatomy and Embriology, 196.
Egy természeti törvényt csak úgy lehet létrehozni, mint té- kötet, 2. szám, 1997. augusztus, 104. oldal.)
nyekből való következtetést. Haeckel persze képtelen volt
ezt megtenni. Amit tett, nem volt más, mint hogy az állati 21. Gyors betemetés
élet létező formáit egy olyan sorozatba rendezte, ami az a) Preston Cloud és Martin F. Glaessner: „The Ediacarian
egyszerűtől halad az összetett felé, beiktatott elképzelt egye- Period and System: Metazoa Inherit the Earth” (Az
deket, ahol folytonossági hiány lépett fel, majd az embrió ediakarianusi időszak és rendszer: Metazoák öröklik a
állapotban lévő fázisoknak nevet adott, hogy megfeleljenek Földet), Science, 217. kötet, 1982. augusztus 27., 783–792.
az ő ún. evolúciós sorozatában az egyes állomásoknak. oldal.
Azokban az esetekben, melyekben ez a párhuzamosság • Martin F. Glaessner: „Pre-Cambrian Animals”, (Pre-
nem létezett, azzal az egyszerű, hasznos mondással álltak kambriumi állatok), Scientific American, 204. kötet, 3.
elő, hogy az embrionális fejlődést meghamisították. Ami- szám, 1961. március, 72–78. oldal.
kor az embriók „összetartása” nem volt egészen kielégítő, b) Donald O. Mikulic és mások: „A Silurian Soft-bodied
Haeckel megváltoztatta ábrázolásukat, hogy beleilleszked- Biota” (Egy szilurbeli puhatestű biota), Science, 228. kö-
jenek a teóriájába. A változtatások csekélyek, de jelentősek tet, 1985. március 10., 715–717. oldal.
voltak. A biogenetika törvénye mint az evolúció bizonyíté- c) Presse Grayloise: „Very Like a Whale” (Éppen olyan, mint
ka, értéktelen. (W. R. Thompson, 12. oldal.) a bálna), The Illustrated London News, 1856, 116. oldal.
• „Ügyének alátámasztására Haeckel bizonyítékokat kezdett • Sunderland, 111–114. oldal.
hamisítani. Amikor öt professzor csalással vádolta, és a Jenai • David Starr Jordan: „A Miocene Catastrophe” (Egy
egyetem egyetemi bírósága bűnösnek mondta ki, egyetértett miocénkori katasztrófa), Natural History, 20. kötet, janu-
azzal, hogy embriókra vonatkozó rajzai csekély százalékban ár-február, 18–22. oldal.
hamisítványok voltak, ő csupán kitöltötte és rekonstruálta a • Hugh Miller: The Old Red Sandstone, or New Walks in an
hiányzó láncszemeket, amikor a bizonyítékok gyérek voltak. Old Field (A régi vörös homokkő, avagy új léptek egy régi
Szemérmetlenül azt állította, hogy a legjobb megfigyelők és bio- területen), Boston, Gould and Lincoln, 1858, 221–225. ol-
lógusok százai vádolhatók ugyanezzel.” (Pitman, 120. oldal.) dal.
d) Harold O. Coffin: Origin By Design (Megtervezett kez- egyetlen evolúciós átmenet sem. Egy személyes levélben
det), Washington D. C., Review and Herald Publishing Patterson válaszolt:
Assn., 1983, 30–40. oldal. Teljesen egyetértek megjegyzéseivel, amelyek könyvemben
az evolúciós átmenetek közvetlen illusztrációjának a hiá-
23. Fosszilis hézagok nyára vonatkoznak. Ha egyáltalán ismernék fosszilist vagy
a) De, ha e teória szerint megszámlálhatatlan átmeneti formá- élőt, bizonyára belefoglaltam volna. Ön azt javasolja, hogy
nak kellett léteznie, miért nem találjuk meg őket a Föld kérgé- egy művészt kellene felkérni, hogy képszerűen idézze fel az
ben mérhetetlen mennyiségben beágyazódva?” (Darwin: The efféle átalakulásokat, de honnan venné az információt?
Origin of Species [A fajok eredete], 163. oldal.) Őszintén szólva, nem tudnék ilyen információt adni, és ha
„… Ha a közbenső, átmeneti variációk száma, amelyek már a művészi szabadságra hagynám, az nem vezetné-e félre az
korábban léteztek (bizonyára) óriási, akkor miért nincs tele olvasót?... Gould és az amerikai múzeumi emberek aligha
minden geológiai formáció és minden réteg ilyen átmeneti tudnának ez ellen bármit is felhozni, amikor látnák, hogy
láncszemekkel? A geológia biztosan nem hozott napvilágra nincsenek átmeneti kövületek. Mint paleontológus magam
ilyen finom, szintekre osztott organikus láncot: ez talán a leg- is igen sokat foglalkozom a fosszilis leletekben levő azonosí-
nyilvánvalóbb és legkomolyabb ellenvetés, amely felhozható tó ősi formák filozófiai problémáival. Ön azt mondja, hogy
az evolúció elmélete ellen.” (Ugyanott, 323. oldal.) legalább egy fényképet kellene mutatnom arról a kövület-
Darwin akkor megmagyarázta, hogy arra gondolt, hogy ről, amelyből minden egyes típusú organizmus származott.
ezek a hézagok a geológiai leletek tökéletlensége miatt lé- Nem fogok mellébeszélni – nincs egyetlen ilyen kövület
teztek. Az első darwinisták arra számítottak, hogy ezeket sem, amely mellett az ember kifogástalan érvet tudna fel-
a hézagokat a kövületek feltárásának arányában majd felhozni. (A Patterson Sunderlandnak írt, 1979. április
töltik. A legtöbb paleontológus most már egyetért abban, 10-én kelt levél másolata.)
hogy ez a várakozás még nem teljesedett be. • „De az a furcsa, hogy következetesség van a fosszilis hézagokat
• A chichagói Field Természetrajzi Múzeumé a világ egyik illetően: A kövületek minden fontos helyről hiányzanak.
legnagyobb kövületgyűjteménye. Következésképpen dé- Amikor a főbb állatcsoportok közötti kapcsokat keressük,
kánja, Dr. David Ralp kitűnően képzett volt, hogy ösz- egyszerűen nincsenek; legalábbis számban nincsenek elegen,
szegezze az átmenetekre vonatkozó helyzetet, amelyeket hogy helyüket kétség nélkül megalapozzák. Vagy egyáltalán
észre kellene venni a fosszilis leletekben. nem léteznek, vagy olyan ritkák, hogy vég nélküli viták foly-
Nos, kb. 120 évvel vagyunk Darwin után, és a kövületle- nak arról, hogy vajon különleges kövület-e vagy sem, vagy
letekre vonatkozó ismeret igencsak kiterjedt. Negyedmillió lehet-e átmenet e csoport vagy amaz között.” (Hitching, 19.
fosszilis fajunk van már, de a helyzet nem sokat változott. oldal.)
Az evolúciós leletek még meglepően zötyögősek, és a sors • „A darwinizmusnak nincs meggyőzőbb cáfolata annál, mint
iróniája, hogy az evolúciós átmenetnek kevesebb példá- amit a paleontológia bocsát rendelkezésre. Egyszerű valószínű-
nyával rendelkezünk, mint amennyivel Darwin korában. ség jelzi, hogy a felhalmozott kövületek csupán tesztelési min-
Ezzel azt akarom mondani, hogy a fosszilis leletekben be- ták lehetnek. Minden egyes mintának az evolúció egyik eltérő
következett darwini változás néhány klasszikus esetével, állomását kellene képviselnie, és kellene lenniük csupán átme-
mint a ló evolúciója Észak Amerikában, fel kellett hagy- neti típusoknak is. Semmi definíció, nincsenek fajok. Ehelyett
ni, vagy módosítani kellett a részletes információ követ- tökéletesen stabil és változatlan formák, amelyek kitartottak
kezményeként. Ami egyszerű fejlődésnek látszott, amikor hosszú korszakokon keresztül, olyan formák, melyek nem a
viszonylag kevés adat volt hozzáférhető, az most sokkal rátermettség elvén fejlődtek ki, hanem hirtelen jelentek meg
bonyolultabbnak és sokkal kevésbé fokozatosnak tűnik. és azonnal végső alakjukban, és nem attól fogva alakultak
Így Darwin problémája még semmit sem enyhült az elmúlt tovább a jobb alkalmazkodás felé, hanem egyre ritkulnak és
120 évben. Még van egy leletsorunk, amely igenis mutat végül eltűnnek, miközben egészen eltérő formák bukkannak
változást, de ez olyan, hogy már aligha lehet a természe- fel ismét. Amik pedig állandóan növekvő formagazdaságuk-
tes kiválasztódás legésszerűbb következményének tekinte- ban feltárulkoznak, azok az élőlények nagy osztályai és fajtái,
ni. (David M. Raup: „Conflicts Between Darwin and amelyek ősidőktől fogva léteztek és még mindig létez-
Paleontology” [Ütközések Darwin és a paleontológia nek átmeneti típusok nélkül, mai felosztásban.” (Oswald
között], Field Museum of Natural History Bulletin, 50. Spengler: The Decline of the West [Nyugat hanyatlása], 2.
kötet, 1. szám, 1979. január, 25. oldal.) kötet, New York, Alfred A. Knopf, 1966, 32. oldal.)
• „Valójában a fosszilis leletek nem dokumentálják meggyő- • „Az átmeneti formáknak ez a szokásos hiánya nem korláto-
zően az egyik faj másikba való átalakulását.” (Stanley, 95. zódik csupán az emlősökre, hanem egyetemes jelenség, ahogy
oldal.) paleontológusok már régóta jelezték. És mindez igaz az álla-
• „De a fosszilis fajok változatlanok maradnak történelmük tok szinte valamennyi osztályára, rendjére, a gerincesekre és
szinte egész időszaka alatt és a leletek egy jelentős átmenet gerinctelenekre egyaránt. Annál inkább igaz ez a főbb állati
egyetlen példáját sem tartalmazzák.” (David S. Woodruff: törzsek osztályaira, és nyilvánvaló módon igaz az analóg nö-
„Evolution: The Paleobiological View” [Evolució: vénykategóriákra is.” (George Gaylord Simpson: „Tempo
Paleobiológiai nézet], Science, 208. kötet, 1980 május 16., and Mode in Evolution [Tempó és divat az evolúcióban],
716. oldal.) New York, Columbia University Press, 1944, 107. oldal.)
• Dr. Colin Patterson-t, a British Múzeum vezető paleonto- „… a geológiai leletek nem hozták elő és nem hozzák elő egy
lógusát megkérdezte Luther D. Sunderland, hogy legújabb lassú előrehaladó evolúció finoman felosztott láncolatát. Más
kiadású, „Evolució” című könyvében miért nem szerepel szóval nincs elég átmeneti forma, csak néhány olyan eset
van, amikor az ember talál egy átmeneti formát egyik faj- kor az elméletnek kell annak lennie. („Missing, Believed
ból a másikba, és csak néhány olyan eset van, ahol az ember Nonexistent” [A hiányzó vélhetően nem létező], Man-
megnézheti a fosszilis leletek egy részét, és valóban látja, hogy chester Guardian, The Washington Post Weekly, 119.
az organizmusok javulnak a jobban adaptálódottá válás ér- kötet, 22. szám, 1978. november 26., 1. oldal.)
telmében.” (Ugyanott, 23. oldal.) Gould és Eldredge úgy vélik, azért hiányoznak az átme-
• „Bizonyára a fokozatosság hiánya – az átmenetiek, a közben- neti, közbenső fosszíliák, mert viszonylag gyors evolúciós
sők hiánya a probléma.” (Dr. David Raup szavai a Luther ugrások történtek e szakadékok felett. Elméletüket „meg-
D. Sunderland által 1979. július 27-én vezetett és magnó- szakított kiegyensúlyozottságnak” nevezik. Azt nem ma-
ra rögzített interjúban, hitelesített átirat, 16. oldal.) gyarázzák meg, hogyan mehetett végbe.
• „… egyedül az állatvilágnak kb. 25 főbb élő alosztálya (tör- Sok genetikust sokkol Gould és Eldredge javaslata. Miért
zse) van, és mindegyik között hézagok vannak, melyek ismert javasolna Gould és Eldredge valamit, ami annyira ellent-
közbenső formákkal, átmeneti alakokkal nem hidalhatók át.” mondásban van a genetikával? Rákényszerültek, hogy
(Francisco J. Ayala és James W. Valentine: Evolving: The kimondják: az evolúció ugrásokkal halad előre. Valószí-
Theory and Processes of Organic Evolution [Kifejlődés: Az nűleg kisebb jelentősége van genetikailag annak, hogy
organikus evolúció elmélete és folyamatai], Menlo Park, megmagyarázzuk, hogyan történhettek ezek az ugrások.
California, The Benjamin Cummings Publishing Co., Néhány ember szemében indokolt az elszántságuk.
1979, 258. oldal.) • „… a feltételezett ősök és leszármazottaik közötti fokozatos
„A legtöbb rend, osztály és törzs hirtelen jelenik meg, és álta- morfológiai átmenetek, amelyeket a legtöbb biológus megelő-
lában már megszereztek minden jellegzetességet, ami megkü- legezett, hiányzanak.” (David E Schindel – a gerinctelen
lönbözteti őket.” (Ugyanott, 266. oldal.) kövületek kurátora a Peabody Természettudományi Mú-
• „Minden paleontológus tudja, hogy a fosszilis leletek pontos zeumban: „The Gaps in the Fossil Record” [Rések a fosz-
kis távolságokat tartalmaznak az átmeneti, közbenső formák szilis feljegyzésben], Nature, 207. kötet, 1982. május 27.,
útjában; a főbb csoportok közötti átmenetek jellegzetesen vá- 282. oldal.)
ratlanok.” (Gould: The Return of Hopeful Monsters [A • „A ragyogó ígéret ellenére, hogy a paleontológia gondosko-
szépreményű szörnyek visszatérése], 23. oldal.) dik az evolúció láthatóvá tételének eszközéről, néhány kelle-
• „A fosszilis leletekben az átmeneti formák szélsőségesen ritka metlen nehézséget tárt az evolucionisták elé, amelyek közül
volta megmarad a paleontológia szakmai titkának. A tan- a leghírhedtebb a hézagok jelenléte a fosszilis leletekben. Az
könyveinket ékesítő evolúciós fáknak csak ágaik peremén és evolúció megkívánja a fajok közötti átmeneti formákat, de a
bütykeiknél vannak adatok; a többi következtetés, bármeny- paleontologia nem gondoskodik róluk.” (David B. Kitts –
nyire ésszerűek is, nem a kövületek bizonyítékai… Nagyra geologiai és geofizikai tanszék az Oklahoma Egyetemen):
tartjuk magunkat, mint az élet történetének egyetlen igaz tu- „Paleontology and Evolutionary Theory” [Paleontológia
dói, mégis, hogy a természetes kiválasztódással megőrizzük az és az evolúció elmélete], Evolution, 28. kötet, 1974. szep-
evolúcióra vonatkozó kedvenc elképzelésünket, olyan rosszul tember, 467. oldal.)
vizsgáljuk meg az adatokat, hogy a tényleges folyamatot ma- • „Az érintetlen rétegtani szekvenciák hosszú sorozatai óriá-
gát nem látjuk, pedig azt valljuk róla, hogy tanulmányozzuk.” si mennyiségű paleontológiai anyagot hordoznak. A ben-
(Stephen Jay Gould: „Evolution’s Erratic Pace” [Az evo- nük található alsóbb kategóriájú leletek tökéletesek, a ma-
lúció egyenetlen járása], Natural History, 5. kötet, 1977. gasabb kategóriák közötti átmenetek viszont hiányoznak.”
május, 14. oldal.) (Goldschmidt, 98. oldal.)
„Az új fajok mindig hirtelen jelentek meg a fosszilis leletekben „Amikor egy új törzs, osztály vagy rend megjelenik, gyors,
anélkül, hogy közbenső kapcsok léteznének az ugyanazon te- robbanásszerű (a geológiai idő értelmében), diverzifikálás
rületen lévő régebbi kőzetekben feltételezetten található ősök (szétosztódás) követi, vagyis gyakorlatilag minden ismert
felé.” (Ugyanott, 12. oldal.) rend vagy család hirtelen jelenik meg, bármiféle nyilvánvaló
• Egy Dr. Niles Eldredgé-vel folytatott publikált interjúban átmenet nélkül.” (Ugyanott, 97. oldal.)
(a gerinctelenek paleontológusa az Amerikai Nemzeti • „Nem létezik olyan, a struktúra történelmi folytonossá-
Történelmi Múzeumban) a tudós azt állította: gát megalapozó, a legtöbb jellegzetességre vonatkozó fosz-
„Az élet egyik formájából a másikba való egyenletes, zök- szilis feljegyzés, amit fel lehetne használni a törzsek közötti
kenőmentes átmenetet, amire az elméletben hivatkoznak, rokonságok megállapítására.” (Katherine G. Field és má-
nem igazolják a tények. A különböző élő teremtmények, sok: „Molecular Phylogeny of the Animal Kingdom [Az
mint az ember és az emberszabású majmok közötti hiányzó állatvilág molekuláris törzsfejlődése], Science, 239. kötet,
láncszemek utáni kutatás valószínűleg gyümölcstelen,… 1988. február 12., 748. oldal.)
mert valószínűleg sohasem léteztek, mint megkülönbözte- b) „Régóta reménykednek abban, hogy a kihalt növények végül
tő átmeneti típusok… De még senki sem talált egyetlen napvilágra hoznak néhány állomást, amelyek létező csopor-
bizonyítékot sem ilyen átmeneti teremtmények létezésére. tok fejlődésük folyamán. De őszintén el kell ismerni, hogy ez
Ezt a furcsaságot a fosszilis leletekben lévő hézagoknak a vágyakozás csak igen kis mértékben teljesül annak ellené-
tulajdonították, amivel kapcsolatban a fokozatosság hívei re, hogy a paleobotanikai kutatás több mint száz éve folyik.
elvárnák, hogy feltöltődnek, amikor a megfelelő korú kő- Emiatt még nem voltunk képesek nyomon követni a modern
zetréteget megtalálják. Az utóbbi évtizedben azonban az növények egyetlen csoportjának filogenetikus történetét sem
elmúlt 500 millió év valamennyi felosztásának kőzetrétegét kezdetétől a jelenig.” (Chester A. Arnold: An Introduction
(üledékét) megtalálták, de átmeneti formákat egyik sem to Paleobotany [Bevezetés a paleobotanikába], New York,
tartalmazott. Ha nem a fosszilis leletek a hiányosak, ak- McGraw-Hill, 1947, 7. oldal.)
Mi Ki Mikor Hol
Legkorábbi hüllő Hylonomus A pennsylvaniaitól lejjebb 315 millió év Nova Scotia
Átmenet? Diadectes A permi korszak alatt 280 millió év Texas
Átmenet? Seymouria A permi korszak alatt 280 millió év Texas
2. Táblázat: Hüllőátmenet?
• „Az előítélet nélküli ember számára a növények fosszilis le- f) Az evolucionisták úgy hiszik, hogy a kétéltűek belefej-
letei egy speciális teremtésnek kedveznek. Ha lehetne találni lődtek a hüllőkbe, ennek bizonyítéka a Diadectes és a
egy másik magyarázatot az osztályozásnak e hierarchikus el- Seymouriá elnevezésű átmenetek. Az evolucionisták saját
rendezésére az az evolúció elméletének halálát jelentené. El időskálájuk szerint ez az „átmenet” 35 millió évvel a legel-
tudjuk képzelni, hogy egy orchidea, kacsaparéj vagy pálma ső hüllő, a Hylonomus (egy cotylosaurus – ízvápás ősgyík)
ugyanattól az őstől származik, és van-e bizonyítékunk erre a után következik be. A szülő nem jelenhetett meg 35 millió
feltételezésre? Az evolucionistát fel kell készíteni a válaszra, évvel a gyermeke után. E kövületek szétszóródott lelőhe-
de úgy gondolom, hogy a többség összeroppanna az inkvi- lyei is problémákat jelentenek az evolucionistának. (Lásd
zíció előtt. A tankönyvek becsapnak bennünket.” (E. J. H. ide vonatkozóan a 2. táblázatot.) (Steven M. Stanley:
Corner: „Evolution”, Contemporary Botanical Thought Earth and Life Through Time [Élet és a Föld az idők során],
[Kortárs botanikai gondolkodás], Anna M. MacLeod és New York, W. H. Freeman and Co., 1986., 411–415. ol-
L. S. Cobley, Chicago, Quadrangle Books, 1961, 97. oldal. Robert H. Dott, Jr és Roger Batten: „Evolution of the
dal.) Earth” [A földi evolúció], 2. kiadás, New York, McGraw-
• „Az efféle átmeneti, közbenső formák bármely ismert soroza- Hill, 1976, 311. oldal.)
tának a hiánya szigorú korlátozásokat ró a zárvatermők (vi- Igaz, hogy néhány kétéltű és hüllő csontozatának jellegze-
rágzó növények) ősi forrása iránt érdeklődő morfológusokra, tességei hasonlóak. Azonban óriási különbségek vannak
és homológiákra, rokonságokra. A legcsekélyebb esetleges, lágy belső szerveikben, például keringési és szaporító rend-
körülményektől függő bizonyítékok alapján az összefüggéseket szereikben. Például még egyetlen evolúciós sémát nem ad-
spekulációkkal magyarázza meg.” (Charles B. Beck: Origin tak a hüllőtojás sok egyedülálló újításainak kialakulására.
and Early Evolution of Angiosperms [A zárvatermők ere- (Denton, 218–219. oldal és Pitman, 199–200. oldal.)
dete és korai evolúciója], New York, Columbia University g) „Az alacsonyabb rendszertani szinteken a fajok és a nemek
Press, 1976, 5. oldal.) szintjén lévő hézagok gyakorlatilag univerzálisak az emlőssze-
• „A zárvatermők eredete utálatos titok volt Charles Darwin rű hüllők fosszilis leleteiben! Egyetlen megfelelő módon doku-
számára, és 100 évig az is maradt. Ma csak kicsivel jobb a mentált esetben sem lehet nyomon követni az átmenetet fajtól
helyzet.” (Cohn Patterson és mások: „Congruence between fajig, egyik nemtől a másikig.” (Thomas S. Kemp: Mammal-
Molecular and Morphological Phylogenies” [Megegyezés like Reptiles and the Origin of Mammals [Emlősszerű hül-
a molekuláris és alaktani törzsfejlődések között], Annual lők és az emlősök eredete], New York, Academic Press,
Review of Ecology and Systematics, 24. kötet, 1993, 170. 1982, 319. oldal.)
oldal.) h) „A madarak (evolúciós) eredete többnyire következtetéses jel-
c) „A rovarkövület-leletek sok hézaggal rendelkeznek.” („Insects: legű. Nem áll rendelkezésre az egyes állomásokra vonatkozó
Insect Fossil Record” [Rovarok: Fosszilis rovarleletek], fosszilis bizonyíték, amelyeken keresztül a hüllőktől a madárig
Britannica CD, 97. változat, Chicago, Encyclopeaedia az a bizonyos figyelemreméltó változás végbement.” (W. E.
Britannica Inc., 1997.) Swinton: „The Origin of Birds” [A madarak keletkezése],
d) A gerincesek és a gerinctelenek közötti átmeneti kövüle- Biology and Comparative Physiology of Birds, 1. kötet, 1.
tek hiányáról szólva Smith elismeri: fejezet, A. J. Marshall, New York, Academic Press, 1960,
„Jelenlegi információink szerint a hézag áthidalás nélkül 1. oldal.)
marad, és a gerincesek evolúciójának elindításához legjobb • Néhányan azt állították, hogy a madarak a Theropod
hely a képzeletben van.” (Homer W. Smith: From Fish néven ismert kétlábú dinoszauruszból jöttek létre. Van
to Philosopher [A haltól a filozófusig], Boston, Little, azonban néhány probléma.
Brown and Co., 1953, 26. oldal.) • A Kínában talált kétlábú dinoszauruszkövület a ma-
• „Nem tudjuk, hogy a legkorábbi gerinchúrosok e törzse ho- dáréval abszolút összeegyeztethetetlen tüdőmecha-
gyan alakult ki, és hogy a fejlődésnek milyen állomásain nizmust mutatott. (John A.Ruben és mások: „Lung
ment keresztül odáig, hogy végül életet adjon igazán halszerű Structure and Ventilation in Theropod Dinosaurs and
teremtményeknek. A kambriumi – amikor feltehetően kelet- Early Birds” [Tüdőfelépítés és ventilláció a kétlábú di-
kezett – és az Ordovicianum között, amikor az állatok első noszauruszoknál és az első madaraknál], Science, 278.
kövületei igazán halszerű jellegzetességekkel megjelentek, van kötet, 1997. november 14., 1267–1270. oldal.) Abban a
egy kb. 100 millió éves hézag, amelyet valószínűleg sohasem beszámolóban „Ruben úgy érvel, hogy a krokodiltüdőtől
leszünk képesek kitölteni.” (Francis Downes Ommanney: a madártüdőig való átmenet lehetetlen, mert az átmeneti
The Fishes [A halak], Life Nature Library, New York Time állatnak életet fenyegető sérve lenne, vagyis lyuk a reke-
Incorporated, 1963, 60. oldal.) szeiben.” (Ann Gibbons: „Lung Fossils Suggest Dinos
e) „… Nincsenek átmeneti, közbenső formák az uszonyos és a Breathed in Cold Blood” [A tüdőfossziliák feltételezik,
végtaggal rendelkező teremtmények között a világ kövület- hogy a dinók hidegvérrel lélegeztek], Science, 278. kö-
gyűjteményeiben.” (Taylor, 60. oldal.) tet, 1997. november 14., 1230. oldal.)
• A madár- és a kétlábú „kezek” eltérőek. A kétlábúak- • „… a tapasztalat azt mutatja, hogy a szakadékok, melyek
nak „I., II. és III. „ujjai” vannak, (miután elvesztették a a magasabbrendű kategóriákat elválasztják, sohasem lesznek
gyűrűs- és a kisujjukat), miközben a madaraknak I., II., áthidalhatók a fosszilis leletsorban… Az egyre bővülő gyűjte-
III. és IV. ujja is van. „A homológia fejlődési bizonyítéka mény egyre jobban és jobban kihangsúlyozza a folytonossági
problémás a madarak feltételezett kétlábú eredetét illető- hiányt.” (Norman D. Newell az Amerikai Természettu-
en.” (Ann C. Burke és Alan Feduccia: „Developmental dományi Múzeum történeti geológia-osztályának korábbi
Patterns and the Identification of Homologies in the kurátora: „The Nature of the Fossil Record.” [A fosszilis
Avian Hand” [A hasonlóságok fejlődésmintái és azo- feljegyzés jellege], Adventures in Earth History, Preston
nosítása a madár-kézben], Science, 278. kötet, 1997. Cloud, San Francisco, W. H. Freeman and Co., 1970,
október 24., 666-668.oldal) „… ez a fontos fejlődési 644–645. oldal.)
bizonyíték, hogy a madarak II-III-IV digitális formulával • „Egy ember kiválaszthatja az állatok vagy növények bármilyen
rendelkeznek, ami nem hasonló a dinoszaurusz I-II-III-hoz. csoportját, kicsit vagy nagyot, vagy akár ki is vehet egyet talá-
Ez a legfontosabb akadály a dinoszaurusz ortodoxiájába lomra. Eztán elmehet a könyvtárba és némi türelemmel meg-
vetett hit számára.” (Richard Hinchliffe: „The Forward találhatja azt a szakavatott szerzőt, aki majd elmondja, hogy
March of the Bird-Dinosaurs Halted?” [A madár di- annak a formának az evolúciós eredete nem ismert.” (Bolton
noszauruszok előrenyomulását megállították?], Science, Davidheiser: Evolution and Christian Faith [Evolúció és ke-
278. kötet, 1997. október 24., 597. oldal.) resztény hit], Phillipsburg, New Jersey, The Presbyterian
• A kétlábú dinoszaurusz „kezei” testméretéhez viszo- and Reformed Publishing Company, 1969, 302. oldal.)
nyítva kicsik, ha arányaiban összehasonlítjuk az első Davidheiser, Ph.D. zoológus és teremtéshívő állításának
madarak szárnyaival. szemléltetésére további 75 példát sorol fel.
• „… a legtöbb kétlábú dinoszaurusz és főleg a madárszerű
dinoszaurusz mind sokkal későbbi a fosszilis feljegyzésben, 24. Hiányzó törzs
mint az Archaeopteryx (a madarak és hüllők közti átme- a) „Van egy másik, kapcsolódó nehézség, amely sokkal komo-
netet képviselő tollas, gyíkfarkú, fogascsőrű őslény – lyabb. Arra a módra utalok, ahogyan az állatvilág fő felosz-
ford.) (a feltételezetten első madár).” (Hinchliffe, 597. tásai közül néhányhoz tartozó fajok hirtelen megjelentek a
oldal.) legalsóbb ismert kövülethordozó kőzetekben.” (Darwin: The
• „Mi volt az Archeopteryx?” (Lásd a 259. oldalon.) Origin of Species [A fajok eredete], 248. oldal.)
• A madaraknak sok egyedi jellegzetessége van, amelye- „A robbanásszerű mód, ahogyan fajok egész csoportjai bizo-
ket bármilyen evolúciós perspektívából nehéz megma- nyos formációkban hirtelen megjelentek, néhány paleonto-
gyarázni. Néhány példa ezekre: tollak, nyelv és tojás- lógust igencsak foglalkoztatott – például Agassiz-t, Pictet-t
héjformák. és Sedgwick-et, hiszen ez a fajok átváltozásába vetett hitük
i) „Mikor és hol jelentek meg az első főemlősök: sejtésen ala- számára végzetes ellenvetés volt. Ha számos, ugyanazokhoz a
pul… Azért az világos, hogy a legelső főemlősöket nem is- rendekhez és családokhoz tartozó faj azonnal elindult az élet-
merjük…” (William Charles Osman Hill: Primates [Fő- be, ez a tény végzetes lenne a természetes kiválasztódás útján
emlősök], I. kötet, New York, Interscience Publishers Inc., működő evolúció elméletére nézve.” (Ugyanott, 344. oldal.)
1953, 25–26. oldal.) „Arra a kérdésre, hogy miért nem találnak olyan gazdag
• „A rovarevőkből a főemlősökig való átmenet nem egyértelmű- kövülethordozó üledékeket, amelyek a kambriumi rendszert
en dokumentált a fosszilis leletekben.” (A. J. Kelso: Physical megelőző, a feltehetően legkorábbi időszakokhoz tartoznak,
Anthropology [Fizikai antropológia], 2. kiadás, New York, nem tudok kielégítő választ adni.” (Ugyanott, 350. oldal.)
J. B. Lippincott Company, 1974, 141. oldal.) „Az ügy jelenleg megmagyarázhatatlan marad, és talán mint
• „A modern emberszabásúak például, úgy tűnik, sehonnan igazán érvényes erő majd tettekre sarkall azokkal a nézetek-
sem bukkantak fel. Nincs tegnapjuk, nincsenek fosszilis lele- kel szemben, amelyekkel itt foglalkozunk.” (Ugyanott, 351.
tek. És a modern emberek igazi eredete, az egyenes, csupasz, oldal.)
szerszámkészítő nagy agytérfogattal rendelkező lényeké – ha • „A leghíresebb ilyen berobbanás, a kambriumi, a modern
becsületesek akarunk lenni önmagunkhoz – teljesen titokza- soksejtű élet kezdetét jelzi. Csupán néhány millió éven belül
tos dolog.” (Lyall Watson: „The Water People” [A vízi em- az állatanatómia majdnem minden főbb fajtája megjelenik a
berek], Science Digest, 1982. május, 44. oldal.) fosszilis leletekben… A prekambriumi leletek olyannyira jók,
j) „A modern gorillák, orángutánok, csimpánzok a semmiből hogy a régi finom átmeneti formák fel nem fedezett szekvenci-
bukkantak elő. Ma itt vannak, tegnapjuk nincs, hacsak nem ái felőli régi elgondolás (elvi alapok magyarázata) többé nem
képes valaki megtalálni eredetük halvány előrevetített árnyékát „mosódik el.” (Stephen Jay Gould: „An Asteroid to Die
a dryopithecidekben.” (Donald Johanson és Maitland Edey: For” [Egy halált okozó aszteroida], Discover, 1989. októ-
„Lucy: The Beginnings of Humankind.” [Lucy: Az emberi- ber, 65. oldal.)
ség kezdetei], New York, Simon and Schuster, 1981. – rep- • „És sokat találunk belőlük (kambriumi kövületekből) már az
rint kiadás: New York, Warner Books, 1982, 363. oldal.) evolúció fejlettebb állapotában, amikor a legelső alkalommal
k) „Az talán szilárdan fenntartható, hogy a paleobiológiai té- megjelentek. Úgy van ez, mintha csak oda ültették volna őket,
nyekből még az evolúció karikatúráját sem lehet elkészíteni.. mindenféle evolúciós történelem nélkül. Szükségtelen mon-
A feltárt kövületanyag olyan bőséges, hogy új osztályok lét- dani, hogy a hirtelen ültetésnek ez a megjelenése megörven-
rehozását tette lehetővé. Tehát az átmeneti sorozatok hiánya deztette a kreacionistákat.” (Richard Dawkins: The Blind
nem a szűkös mennyiséggel magyarázható. A hiányosságok Watchmaker [A vak órás], London, W. W. Norton and
valósak, és sohasem lesznek betöltve.” (Nilsson, 122. oldal.) Company, 1987, 229. oldal.)
• Richard Monastersky: „Mysteries of the Orient” (Kelet 1997. június 30, www. origins.org/real/ri9701/chien.html,
titkai), Discover, 1993. április, 38–48. oldal. 2. oldal.)
• „A geológia és az evolúció egyik fő megoldatlan problémája „Egy ideig rejtélyes volt, mert (az evolucionista paleontológu-
a változatosan elterjedt, soksejtű tengeri gerinctelenek előfor- sok) nem akarták belátni, hogy kezdetben nagyobb lehetett a
dulása minden kontinensen az alacsonyabb (alsóbb) kambi- komplexitás, mint most. A ma már nem létező törzseket tart-
umi kőzetekben, és hiányuk a nagyobb életkorú sziklákban.” ják szem előtt, azaz több mint 50-et, a 38-al összehasonlítva,
(Daniel Axelrod: „Early Cambrian Marine Fauna” [Ko- amivel ma rendelkezünk.” (Ugyanott, 3. oldal.)
rakambriumi tengeri állatvilág], Science, 128. kötet, 1958. d) „De a tekintélyes embereknek lehetnek bármilyen eszméik
július 4., 7. oldal.) e témával összefüggésben. A tüdőshalak hasonlóan a ha-
• „Az evolúciós biológia legmélyebb paradoxonja szól erről a lak minden további főbb csoportjaihoz, amikről csak tudok
különös folytonossági hiányról. Miért nem másztak ki új állati – amelyeknek egyébként szilárdan a semmire alapozott az
testkonstrukciók az evolúciós katlanból az elmúlt sok százmil- eredetük – a szakértők között forró vita tárgyai. Közül mind-
lió év során? Miért olyan stabilak az ősi test felépítmények?” egyik szilárdan meg van győződve arról, hogy mindenki más
(Jeffrey S. Levinton: „The Big Bang of Animal Evolution” téved… Gyakran gondoltam arra, hogy mennyire nem sze-
[Az állati evolúció ősrobbanása], Scientific American, 267. retném, ha nekem kellene bizonyítanom az organikus evolú-
kötet, 1992 november, 84. oldal.) ciót a törvényszék előtt.” (Errol White: „A Little on Lung
• „Az állatok főbb csoportjainak evolúciós eredetét természe- Fishes” [Egy néhány szó a tüdőshalakról], Proceedings of
tesnek veszik, és nem tekintik speciális teremtési aktusnak. the Linnean Society of London, 177. kötet, Presidential
A prekambriumi kőzetekben bármilyen törzs egyetlen tagjá- Address, 1966. január, 8. oldal.)
ra vonatkozó valamiféle lelet hiánya megmagyarázhatatlan • „A geológiai feljegyzés mindeddig nem gondoskodott semmifé-
marad ortodox alapokon, ahogy ez Darwin esetében is volt.” le bizonyítékról, ami a halak eredetét illeti…” (J. R. Norman:
(T. Neville George geológiaprofesszor a Glasgow-i egye- A History of Fishes [A halak története], 3. kiadás, New
temen: „Fossils in Evolutionary Perspective” [Kövületek York, Fonn Wiley and Sons, 1975, 343. oldal.)
evolúciós perspektívában], Science Progress, 48. kötet, 189. • „A csontos halak mindhárom alosztálya a fosszilis leletek sze-
szám, 1960. január, 5. oldal.) rint körülbelül ugyanabban az időben jelent meg először. Már
b) A különös kambriumi kövületekről azt gondolták, hogy morfológiailag széles körben szerteágazódtak, és igen felfegy-
csak a nyugat-kanadai Burgess agyagpalában léteznek, és verzettek voltak. Honnan származtak? Mi tette lehetővé, hogy
most felfedezték őket Dél-Kínában is. Lásd: így elágazódjanak? Honnan jöttek, hogy ilyen komoly fegyver-
• L. Ramsköld és Hou Xianguang: „New Early Cambrian zetre tettek szert? És miért nincs nyoma korábbi, átmeneti for-
Animal and Onychophora Affinites of Enigmatic máknak?” (Gerald T. Todd: „Evolution of the Lung and the
Metazoans” (A titokzatos metazoák új korakambriumi Origin of Bony Fishes – A Casual Relationship?” [A tüdő
állati és onikoforanus rokonságai), Nature, 351. kötet, evolúciója és a csontos halak eredete – oksági összefüggés?],
1991. május 16., 225–226. oldal. American Zoologist, 20. kötet, 4. szám, 1980, 757. oldal.)
• Jun-yuan Chen és mások: „Evidence for Monophyly e) Could és Geasner, 783–792. oldal.
and Arthropod Affinity of Cambrian Giant Predators” f) A. K. Ghosh és A. Bose: „Occurence of Microflora in
(Kambriumi óriásragadozók törzsfejlődéstanilag egysé- the Salt Pseudomorph Beds, Salt Range, Punjab” (A
ges, eredeti ízeltlábúakkal való rokonságára vonatko- mikroflóra előfordulása só álalakban kikristályosodó
zó bizonyítékok), Science, 265. kötet, 1994. május 27., medrekben, só hegyek, Punjab”), Nature, 160. kötet, 1947.
1304–1308. oldal. december, 706–797. oldal.
Elképesztő, hogy oly sok szokatlan állat keletkezett egy • A. K. Ghosh, J. Sen és A. Bose: „Evidence Bearing on
geológiai időszak alatt. De kétszer megtenni azt, igencsak the Age of the Saline Series in the Salt Range of Punjab”
elszigetelt, elkülönített helyszíneken, a hiszékenységet tö- (A só sorozat korára vonatkozó bizonyítékok Punjab só
réspontig nyújtja. A lemeztektonika elmélete szerint Kína hegyén), Geological Magazine, 88. kötet, 1951. március-
és Kanada a kambrium során még távolabbra voltak egy- április, 129–133. oldal.
mástól. • J. Coates és mások: „Age of the Saline Series in the Punjab
c) „Jelenleg az állatok különböző csoportjait tekintve kb. 38 Salt Range” (A sós sorozatok kora Punjab só hegyében),
törzzsel rendelkezünk. A kambriumi időszak során felfedezett Nature, 155. kötet, 1945. március 3., 266–267. oldal.
törzseket (beleértve a Kínában, Kanadában és máshol felfe- • „… Jól ismert, hogy a fosszilis leletek semmit sem mondanak
dezetteket is) hozzáadva, ez a szám meghaladja az ötvenet. Ez a virágzó növények evolúciójáról.” (Corner, 100. oldal.)
azt jelenti, hogy a kezdet kezdetén több törzs létezett ott, ahol • Clifford Burdick, doktori kutatásában az Arizonai Egye-
megtalálták az állati élet első kövületeit, mint ahány ma.” temen 1964-ben hasonló felfedezéseket tett, mint ami-
„Stephen Jay Gould már hivatkozott erre, mint a változatos- lyeneket az előző négy hivatkozásban idéztek. (Clifford
ság fordított kúpjára. Az evolúció elmélete magába foglalja, Burdick: „Microflora of the Grand Canyon” [A Grand
hogy a dolgok egyre bonyolultabbakká, összetettebbekké vál- Kanyon mikroflórája], Creation Research Society Quarterly,
nak, és egyre jobban és jobban eltérnek egy egyszerű eredettől. 3. kötet, 1966. május, 38–50. oldal.)
De kiderül, hogy az egész dolog visszájára fordul. Több eltérő g) S. Leclerq: „Evidence of Vascular Plants in the Cambrian”
csoportunk van a kezdet kezdetén, egyre több és több hal ki (Kambriumi edényes növények bizonyítéka), Evolution,
az idők során, míg egyre kevesebb és kevesebb lesz.” (Paul 10. kötet, 2. szám, 1956. június, 109–114. oldal.
Chien, a San Franciscoi Egyetem biológia tanszékének h) John E. Repetski: „A Fish from the Upper Cambrian of
elnöke: „Explosion of Life” [Az élet kirobbanása], interjú, North America” (Egy hal Észak-Amerika felső kambrium
korszakából), Science, 200. kötet, 1978. május 5., 529–531. egyenértékű fordítást adott ki. Frank Zindler: „Man – A
oldal. Contemporary of the Dinosaurs?” [Ember – A dinoszau-
• „A gerincesek és elődeik az új tanulmányok szerint a kambri- ruszok kortársa?], Creation/Evolution, 6. kötet, 1. szám,
umban keletkeztek, korábban, mint ahogy a paleontológusok 1986, 28–29. oldal.)
áltálában feltételezték.” (Richard Monastersky: „Vertebrate d) Paul O. Rosnau és mások: „Are Human and Mammal
Origins: The Fossil’s Speak Up” [A gerincesek eredete: a Tracks Found Together with the Tracks of Dinosaurs in
kövületek tanúskodnak], Science News, 149. kötet, 1996. the Kayenta of Arizona?” (Találtak dinoszaurusz nyo-
február 3., 75. oldal.) mokat emberi és emlős nyomokkal együtt az arizonai
• „Az állati fajok berobbanása megragadta az emberek figyel- Kayentában?), I. és II. rész, Creation Research Society
mét, amikor a kínaiak megerősítették, hogy találtak egy ne- Quarterly, 26. kötet, 1989. szeptember, 41–48. oldal és
met, amit most Yunnazoon-nak neveztek, amely jelen volt a 1989. december, 77–98. oldal.)
legkezdeteknél. Gerinchúrosnak tekintik, és a gerinchúrosok • Jeremy Auldaney és mások: „More Human – Like Track
törzse magába foglalja a halakat, emlősöket és az embert. Egy Impressions Found with the Tracks of Dinosaurs in the
evolucionista azt mondaná, hogy az emberek őse volt jelen Kayenta Formation at Tuba City Arizona” (Több, ember-
akkor. Ha tárgyilagosabban nézzük, az ember azt mondhat- szerű láb lenyomatára találtak dinoszaurusz nyomokkal
ná, hogy a legösszetettebb állatcsoport, a gerinchúrosok képvi- együtt Kayentánál, az arizonai Tuba City-nél), Creation
seltetve voltak a kezdetnél, és nem mentek át lassú, fokozatos Research Society Quarterly, 34. kötet, 1997. december,
evolúción, hogy gerinchúrossá váljanak.” (Chien, 3. oldal.) 133–146. oldal és a hátsó borító.
i) „Nincsenek ismert kövületek, amelyek megmutatják, hogy e) Andrew Snelling: „Fossil Bluff” (Fosszilis ámítás), Ex
ezek a primitív, ősi rovarok hogyan néztek ki… Amíg eze- Nihilo, 7. kötet, 3. szám, 1985. március, 8. oldal.
ket az ősöket fel nem fedezik, a rovarok őstörténetére csak • Carol Armstrong: „Florida Fossils Puzzle the Experts”
következtetni lehet.” (Peter Farb: The Insects [A rovarok], (Floridai kövületek zavarba hozzák a szakértőket),
Life Nature Library, New York, Time Incorporated, 1962, Creation Research Society Quarterly, 21. kötet, 1985. már-
14–15. oldal.) cius, 198–199. oldal.
• „Nincs semmilyen fosszilis bizonyíték, ami a rovarok erede- • Pat Shipman: „Dumping on Science” (A tudomány bírá-
tére utalna. A legrégibb ismert rovarok nem mutatnak át- lata), Discover, 1987. december, 64. oldal.
menetet más ízeltlábúakkal.” (Frank M. Carpenter: „Fossil f) Francis S. Holmes: Phosphate Rocks of South Carolina
Insects” [Rovar kövületek], Insects, Washington D. C., U. and the „Great Carolina Marl Bed” (Dél-Kalifornia foszfát
S. Government Printing Office, 1952, 18. oldal.) kőzetei és a nagy karolinai márgamedence), Charleston,
j) „Ha létezett az élet evolúciója, a megkívánt kövületek hiá- South Carolina, Halmis Book House, 1870.
nya a kambriuminál idősebb kőzetekben rejtélyes.” (Marshall • Edward J. Nolan: „Remarks on Fossils from the Ashley
Kay és Edwin H. Colbert: Stratigraphy and Life History Phosphate Beds” (Megjegyezések az Ashley foszfát me-
[Rétegtan és élettörténet], New York, John Wiley és Frai, dencékből való kövületekről), Proceedings of the Academy
1965, 103. oldal.) of Natural Sciences of Philadelphia, 1876, 80–84. oldal.
• John Watson (8302 Daleview Drive, Austin, Texas 78758)
25. Nem odailló fosszíliák kiterjedt könyvtári kutatást végzett az ezekben a meden-
a) Walter E. Lammerts nyolc listát publikált, amely egyedül cékben levő viszonylag ismeretlen kövület-felfedezésekről.
az Egyesült Államokban majdnem 200 helytelen elrende- Óriási csonttartalmuk gondoskodik a gazdag foszfát tar-
ződésű formációt tesz ki. (Lásd: „Recorded Instances of talomról. (Személyes beszélgetések, 1992.)
Wrong-Order Formatious or Presumed Overthrusts in the g) A. C. Noé: „A Paleozoic Angiosperm” (Paleozoikus zár-
United States: Party I-VIII.” [Hibás elrendeződési formáci- vatermő), The Journal of Geology, 31. kötet, 1923. május-
ók feljegyzett példái, vagy feltételezett vetődések az Egye- június, 344–347. oldal.
sült Államokban: I–VIII. rész], Creation Research Society h) R. M. Stainforth: „Occurence of Pollen and Spores in the
Quarterly, 1984. szeptember, 88. oldal; 1984. december, Roraima Formation of Venezuela and British Guiana”
150. oldal; 1985. március, 200. oldal; 1985. december, 127. (Pollen és spórák előfordulása a venezuelai és a brit
oldal; 1986. március, 188. oldal; 1986. június, 38. oldal; guianai Roraima-alakzatban), Nature, 210. kötet, 1966.
1986. december, 133. oldal és 1987. június, 46. oldal.) április 16., 292–294. oldal.
• „A kövület-felfedezések meg tudják zavarni abbéli törek- • A. K. Ghosh és A. Bose, 796–797. oldal.
véseinket, hogy egyszerű evolúciós fákat állítsunk fel. A • A. K. Ghosh és A. Bose: „Spores and Tracheids from the
kulcs-periódusokból való kövületek gyakran nem átme- Cambrian of Kashmir” (Spórák és tracheidák a kashmiri
neti formák, hanem sok különböző csoport behatárolt jel- kambriumból), Nature, 169. kötet, 1952. június 21., 1056–
legzetességeinek zagyvaléka.” (Neil Shubin: „Evolutionary 1057. oldal.
Cut and Passte” [Evolúciós kivágás és beillesztés], Nature, • J. Coates és mások, 266–267. oldal.
394. kötet, 1998. július 2., 12. oldal.) i) George F. Howe és mások: „A Pollen Analysis of Hakatai
b) Y. Kruzhilin és V. Ovcharov: „A Horse from the Dinosaur Shale on Other Grand Canyon Ricks” (A hakatai agyag-
Epoch?” (Egy ló a dinoszaurusz-korszakból?), Moskowskaja pala és Grand Canyon-beli kőzetek pollenanalízise),
Pravda, Moszkva, 1984. február 5. Creation Research Society Quarterly, 24. kötet, 1988. már-
c) Alexander Romashko: „Tracking Dinosaurs” (Dinosza- cius, 173–182. oldal.
uruszok nyomában), Moscow News, 24. szám, 1983, 10. j) Edwin D. Mckee: The Supai Group of Grand Canyon
oldal. (Egy teremtéshit-ellenes szervezet egy másik, de (A Grand Canyon supai rétege), Geological Survey
Professional Paper 1173, Washington D. C., U.S. Govern- c) Allen L. Hammond: „Tales of an Elusive Ancestor” (Egy
ment Printing Office, 1982, 93–96. és 100. oldal. megfoghatatlan ős meséi), Science, 1983. november 23.,
k) Richard Monastersky: „A Walk along the Lakeshore, 37–43. oldal.
Dinosaur-Style” (Tóparti séta dinoszauruszstílusban), d) Adrienne L. Zihlman és J. Lowenstein: „False Start of the
Science News, 136. kötet, 1989. július 8., 21. oldal. Human Parade” (Az emberi felvonulás hamis indulása),
l) Stephen T. Hasiotis (paleobiológus, U.S. Geológiai kuta- Natural History, 1979. augusztus-szeptember, 86–91. ol-
tás, Denver), személyes beszélgetés, 1995. május 27. dal.
• Carl Zimmer: „A Secret History of Life on Land” (Az e) Hammond, 43. oldal.
élet titokzatos története a földön), Discover, 1998. február, • „A Ramapithecus a [feltételezett] első embertől (1961-ben)
76–83. oldal. az orangután kihalt rokonáig (1962-ben) való besorolása az
m)Dong Ren: „Flower-Associated Brachyera Flies Fossil egyik legelképesztőbb és keserűbb családregény az ember ere-
Evidence for Jurassic Angiosperm Origins” (Virág-függő detének kutatásában.” (Roger Lewin: Bones of Contention
Brachyera legyek mint a júrakori zárvatermők eredetének [A szembenállás csontjai], 86. oldal.)
fosszilis bizonyítékai), Science, 280. kötet, 1998. április, f) A jávai ember két csontból áll, amelyeket 13 méter tá-
85–88. oldal. volságnyira találtak egymástól: egy koponyatető és egy

combcsont (femur). Rudolf Virchow, a híres német pa-
26. Majomemberek? tológus úgy hitte, hogy a femur egy gibboné. Amellett,
a) Lord Zuckerman őszintén kijelentette, hogy ha nem tör- hogy kifejezte egyetértését, Dubois támogatta saját, nem
tént speciális teremtés, akkor egyetlen tudós sem tudná darwini evolúciós elméletét, egy olyan teóriát, ami túl bo-
tagadni, hogy az ember valamilyen majomszerű teremt- nyolult és különös ahhoz, hogy itt taglaljuk.
ményből fejlődött ki „anélkül, hogy az átalakulás lépése- A csontok származhatnak akár egy nagyagyú gibbontól,
inek bármilyen fosszilis nyomát hátrahagyta volna”. (Solly akár egy emberszabásútól, vagy egy másik állattól, vagy
Zuckerman, a brit kormányzat korábbi tudományos fő- két teljesen külön állattól, de nem ez az egyetlen problé-
tanácsosa és a londoni Zoologiai Társaság tiszteletbeli ma. Ez az epizód azt mutatja, hogy egy ember, aki ismeri
titkára: Beyond the Ivory Tower [Az elefántcsonttornyon a csontokat, milyen könnyen meg tudná változtatni ér-
túl], New York, Taplinger Publishing Co., 1970, 64. ol- telmezését jávai emberről jávai gibbonra. Még azután is,
dal.) hogy további leleteket találtak más helyszíneken, Jáván,
• Bowden, 56–246. oldal. az összes bizonyíték olyan töredékes, hogy sokféle értel-
• Duane T. Gish: Battle for Creation, 2. kötet, Henry M. mezés lehetséges.
Morris, San Diego, Creation-Life Publishers, 1976, • „A Pithecanthropus (jávai ember) nem ember volt, hanem
298–305. oldal. egy a gibbonokkal rokonságban álló gigantikus nem, ami közeli
• Ugyanott, 56–46. oldal. rokonaitól eltérően nagy agytérfogattal és egyenes testtartás-
b) A piltdowni emberről szólva Lewin elismer egy minden- sal rendelkezett.” (Eugene Dubois: „On the Fossil Human
napos problémát, amivel a tudósok is kűzdenek: Skulls Recently Discovered in Java and Pitecanthropus
„Hogyan van az, hogy a művelt, képzett emberek, koruk Erectus” [A Jáván mostanában felfedezett fosszilis emberi
legnagyobb szakértői egy marék modern emberi csontra – koponyákról és a pithecanthropus erectusról], Man, 37.
koponyatöredékekre – ránézve meglátták bennük a „vilá- kötet, 1937. január, 4. oldal.)
gos” majomszerű ismertető jegyet, egy majom állkapcsában „Tehát a Pithecanthropus erectus morfológiailag és funkcio-
pedig az emberiség félreérthetetlen, tévedhetetlen jeleit? A nálisan különböző. Az öt új combcsont nyújtotta bizonyítékok
válaszoknak vitathatatlanul foglalkozniuk kell a tudósok ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy az emberszabású maj-
elvárásaival, várakozásaival és az adatok értelmezésére mok gibboncsoportjával közeli rokonságban áll.” (Ugyanott,
vonatkozó hatásaikkal.” (Lewin? Bones of Contention 5. oldal.)
[A szembenállás csontjai], 61. oldal.) • C. L. Brace és Ashley Montagu: Human Evolution (Embe-
• 1953 óta, amikor a piltdowni emberről felfedezték, hogy ri evolúció), 2. kiadás, New York, Mac Milan Publishing
beugratás volt, legalább tizenegy embert vádoltak meg a Co., 1977, 204. oldal.
felültetés elkövetésével. Közöttük volt Charles Dawson, • Bowden, 138–142, 144–148. oldal.
Pierre Teihard de Chardin és Sir Arthur Canon Doyle, • Hitching, 208–209. oldal.
Sherlock Holmes megteremtője. • „A darwinizmus sikere a tudományos integritás terén ha-
Kiderült, hogy a tréfamester Martin A. C. Hinton, a nyatlással társult… Egy nem rég leleplezett kirívó példa a
British Múzeum (Természetrajz) egyik dolgozója volt. piltdowni koponya esete, amit az ember majmoktól való le-
Egy régi utazóládát találtak a múzeum padlásán Hinton származásának bizonyítása érdekében hamisítottak. Hasonló
nevének kezdőbetűivel. Csontokat tartalmazott, ame- példát leplezett le a Pithecanthropus (jávai ember) felfedezője
lyeken ugyanolyan aprólékos elszíneződéseket és bemo- is, aki sok évvel a szenzációs bejelentés után elismerte, hogy
sódásokat találtak, mint a piltdowni csontokon. Hinton ugyanazokban az üledékekben talált más csontokat is, ame-
nagy tréfacsináló hírében állt. (A további részletekre lyek határozottan emberi csontok voltak.” (W. R. Thompson,
vonatkozóan lásd Henry Gee: „Box of Bones «Clinches» 17. oldal.)
Identity of Piltdown Paleontology Hoaxer” [A piltdowni W. R. Thompson hivatkozik Dubois 1890. novemberé-
paleontologiai tréfacsinálót leleplezik, azonosítják a cson- ben tett felfedezésére, amikor egy fog csonkját tartalmazó
tos doboz „bizonyítékait”], Nature, 381. kötet, 1996. má- alsó állkapocs egy részét találta meg Kedung Brubusnál,
jus 23., 261–262. oldal.) 40 kilométerre Triniltől, ahol tizenegy hónappal később
a jávai embert felfedezte. Dubois meg volt győződve ar- 1973-78-ig a Chicagói Egyetem dékánja: „Human Fossils:
ról, hogy ez egy harmadkorból való emberi állkapocs. New Views of Old Bones” [Emberi kövületek: a régi cson-
(Herbert Wendt: In Search of Adam [Ádám után kutat- tok új szemléletek, The American Biology Teacher, 41. kö-
va], Westport, Connecticut, Greenwood Publisher, 1955, tet, 1979. május., 273. oldal.)
293–294. oldal.) Dubois állítását, miszerint megtalálta a • Charles E. Oxnard: „The Place of Australopithecines
hiányzó láncszemet, valószínűleg figyelmen kívül hagyták in human Evoution: Grounds for Doubt? (Az
volna, ha megemlítette volna ezt az állkapcsot. Hasonló, ausztralopithecus helye az emberi evolúcióban: a kétely
de kevésbé meggyőző vádakkal illették Duboist arra vo- alapjai?), Nature, 258. kötet, 1975. december 4., 389–395.
natkozóan, hogy nyilvánvalóan emberi koponyákat talált oldal.
Wadjaknál, 96 kilométerre Triniltől. • „Ami pedig engem illet, annak az állításnak az anatómiai
• Patrick O’ Conneel: Science of Today and the Problems of alapja, hogy az australopithecus a mai emberekhez hason-
Genesis (A mai tudomány és az eredet problémái), 2. ki- lóan járt, és egyenesen állt, sokkal gyarlóbb, mint azok a bi-
adás, Roseburg, Oregon, magán kiadás, 1969, 139–142. zonyítékok, amelyek arra a következtetésre mutatnak, hogy
oldal. járásmódja olyan volt, amilyet az emberszabású majmoknál
g) Ugyanott, 108–138. oldal. láthatunk. Így ez az állítás elfogadhatatlan.” (Zuckerman,
• Bowden, 90–137. oldal. 93. oldal.)
• Marcellin Boule és Henri V. Vallois: Fossil Men (Fosszílis • „Őlordságának (Sir Solly Zuckermannak) a paleontológu-
emberek), New York, The Dryden Press, 1957, 145. oldal. sok képviselte szakértelem szintje iránti megvetése legendás,
h) „(A Narmada-ember ismételt elemzése) egy másik szöget amit csak az australopethecusszal, mint az emberi evolúció
vert be a Homo erectus mint életképes osztály koporsójába.” egy lépésével szembeni elutasítása múlt felül. ’Ezek csak véres
(idézi Kenneth A. R. Kennedy: „Homo Erectus Never emberszabású majmok’ – mondta, aki azzal szerzett hírnevet
Existed?” [A Homo erectus sohasem létezett?”] c. írásá- magának, hogy megfigyelte az australopithecus maradványok
ban, Geotimes, 1992. október, 11. oldal.) vizsgálatát Dél-Afrikában.” (Lewin: Bones of Contention
i) Donald C. Johanson és mások: „New Partial Skeleton of [A viszálykodás csontjaig, 164–165. oldal.)
Homo habilis from Olduvai George, Tanzania” (A Homo • „Ez az australopithecus-anyag arra enged következtetni, hogy
habilis csontvázának új része a tanzániai Olduvai szur- mozgásformáját tekintve nem volt egészen felegyenesedett,
dokból), Nature, 327. kötet, 1987. május 21., 205–209. sem kétlábú. A Rudolf-Australopithecus talán az ujjizülete-
oldal. in járt, ahogy a mai afrikai emberszabásúak is.” (Richard
j) Dr. Charles Oxnard és Sir Solly Zuckerman, akikre az E. F. Leakey: „Further Evidence of Lower Pleistocene
alábbiakban hivatkozunk, egy hathatós sokrétű elem- Hominids from East Rudolf, North Kenya” [Az észak-
zési eljárás kifejlesztésében vezető szerepet töltöttek be. kenyai Kelet-Rudolfból való alsó pleisztocénbeli ember-
Ez a komputerizált eljárás párhuzamosan összehasonlí- szabásúak további bizonyítékai], Nature, 231. kötet, 1971.
tások millióit végzi élő emberszabású majmok, emberek május 28., 245. oldal.)
és australopithecus csontjainak megfelelő dimenzióival. k) Fred Spoor és mások: „Implications of Early Hominid
Ítéletük, hogy az australopithecus nem átmenet az em- Labyrintine Morphology for Evolution of Human Bipedal
ber és az élő emberszabásúak között, egészen különbözik Locomotion” [A korai emberszabású szövevényes morfo-
a legtöbb antropológus szubjektívebb és kevésbé elemző lógiájának utalásai az emberi kétlábú helyváltoztatás evo-
vizuális eljárásától. Ezt az eljárást még nem alkalmazták a lúciójára], Nature, 369. kötet, 1994. június 23., 645–648.
Lucy-ként ismert leghíresebb australopithecus hölgyre. oldal.)
• „… az egyetlen pozitív tény, ami az australopithecus agyá- l) William L. Jungers: „Lucy’s Limbs: Skeletal Allometry
val kapcsolatos, hogy nem nagyobb, mint egy gorilláé. Azok and Locomotion in Australopithecus Afarensis” (Lucy
az állítások, amelyeket az australopithecus-hölgy arcának és végtagjai: csontváz allometria és helyváltoztatatás az
állkapcsainak emberi jellegéről tettek, nem meggyőzőbbek Australopithecus afarensisnél), Nature, 297. kötet, 1982.
azoknál, amelyeket az agyára vonatkozóan említettek. Az június 24., 676–678. oldal.
australopithecus koponyája az emberivel összevetve olyannyi- • Jeremy Cherfas: „Trees Have Made Man Upright” (A
ra ellenállhatatlanul majomszerű, hogy az ellentétes állítást fák felegyenesítették az embert), New Scientist, 93. kötet,
egyenlővé lehet tenni azzal az igénybejelentéssel, hogy a fekete 1983. január 20., 172–178. oldal.
fehér.” (Zuckerman. 78. oldal.) • Jack T. Stern, Jr. és Randall L. Susman: „The
• „Térjünk vissza az eredeti problémánkhoz: az australopithecus- Locomotor Anatomy of Australopithecus Afarensis” (Az
hölgy fosszíliáihoz. Nem akarjuk megterhelni az egyes tanul- ausztralopithecus afarensis mozgási anatómiája), American
mányok részleteivel, amelyeket készítettünk, de az 1. ábra Journal of Physical Anthropology, 60. kötet, 1983. március,
összefoglalja az információt, és megmutatja, hogy a konvenci- 279–317. oldal.
onális bölcsesség azt sugallja, hogy az australopithecus-hölgy m)Adrienne Zihlman: „Pigmy Chimps, People and the
töredékei úgy általában inkább az emberekhez hasonlítanak, Pundits” (Törpe csimpánzok, emberek és szakértők), New
és amikor eltérnek, az afrikai emberszabásúak állapota felé Scientist, 104. kötet, 1984. november 15., 39–40. oldal.
térnek el. Az új tanulmányok rámutatnak a különböző követ- n) „Jelenleg nincs semmi alapunk arra gondolni, hogy volt va-
keztetésekre. Az új vizsgálatok azt feltételezik, hogy a fosszilis lami megkülönböztetően emberi az australopithecus környe-
töredékek bármelyik élő formától általában egyedi módon zetével és viselkedésével összefüggésben… meglepően majom-
térnek el…” (Charles E. Oxnard, a Los Angeles-i Dél-ka- szerűek voltak a koponya formáját, az előzápfogas fogazat
liforniai egyetem posztgraduális képzésének dékánja és elrendeződését, a végtagok méreteit és néhány izületi felszín
morfológiáját tekintve, és még valószínűleg jelentős mennyisé- egy otromba tréfa volt. Ez a magyarázat kényelmesen sze-
gű időt töltöttek a fákon.” (Matt Cartmill és mások: „One met huny a Kaliforniának azon a részén szanaszét talál-
hundred years of paleoanthropology [A paleoantropoló- ható emberi csontok és tárgyi leletek százai, mint például
gia száz éve], American Scientist, 74. kötet, 1986. július- lándzsahegyek, mozsarak, mozsártörők és több tucat kőből
augusztus, 417. oldal.) készült tál (csésze, pipafej) felett. Ezeket a tárgyi leleteket
• „Valóban nem kérdés, hogy az australopithecus koponyája mire az évek során találták látszólag háborítatlan rétegek és egy
hasonlít, amikor egymás mellé tesszük az ember és az élő ember- bazalt láva üledék alatt. Lásd például:
szabású majom koponyáinak a mintáit. Majom az – olyannyira, • Whitney, 262–264., 266., 274–276. oldal.
hogy csak részletes és igen alapos vizsgálat képes felszínre hozni • G. Frederick Wright: Man and the Glacial Period (Az
bármi különbséget közöttük.” (Solly Zuckerman: „Correlation ember és a jégkorszak), New York, D. Appleton and
of Change in the Evolution of Higher Primates” [A válto- Co., 1897, 294–301. oldal.
zás összefüggése a magasabbrendű majmok evolúciójában], • George F. Becker: „Antiquities from under Tuolumne
Evolució as a Process, Julian Huxley, A. C. Hardy és E. G. Table Mountain in California” (Régiségek a kali-
Ford, London, George Allen and Unwin Ltd., 1954, 307. forniai Tuolumne táblahegység alól), Bulletin of the
oldal.) Geological Society of America, 2. kötet, 1891. február

„A most hozzáférhető fosszilis emberszabású anyagból bátran 20., 189–200. oldal.
levonhatjuk a következtetést, hogy a glóbusz történelmében b) Bowden, 78–79. oldal.
a nagy emberszabásúaknak sokkal több faja volt, mint az a • Cousins, 48–50., 81. oldal.
három, amely ma létezik.” (Ugyanott, 348–349. oldal.) • Sir Arthur Keith helyesen fogalmazta meg a dilemmát,
o) Francis Ivanhoe: „Was Virchow Right About Neaderthal?” amellyel az evolucionisták a Castenedolo-csontvázak
(Igaza volt Wirchownak a neandervölgyi felől?), Nature, kapcsán néznek szembe.
227. kötet, 1970. augusztus 8., 577–578. oldal. Mint a történelem előtti ember után kutató tudósban, a
• William L. Straus, Jr. és A. J. E. Cave: „Pathology and Castenedolo-leletet olvasva és tanulmányozva, feltámad
the Posture of Neanderthal Man” (A neandervölgyi em- bennem a kételkedés érzése. Nem utasíthatom el hamis-
ber patológiája és testtartása), The Quarterly Review of nak feltételezve a felfedezést anélkül, hogy meg ne sebezné
Biology, 32. kötet, 1957. december, 348–363. oldal. igazságérzetemet, de nem fogadhatom el tényként sem anél-
• Bruce M. Rothschild és Pierre L. Thilland: „Oldest Bone kül, hogy ne zúzná össze elfogadott tantételeimet. (Arthur
Disease” (A legrégebbi csontbetegség), Nature, 349. kötet, Keith: The Antiquity of Man [Az ember ősisége], Lon-
1991. január 24., 288. oldal. don, Williams and Norgate Ltd., 1925, 334. oldal.)
p) Jack Cuozzo: Buried Alive: The Startling Truth about Miután megvizsgálták a Castenedolo-csontvázak feletti
Neanderthal Man (Élve eltemetve: Megdöbbentő igazság és alatti rétegeket, és miután semmi jelét nem találták
a neandervölgyi ember felől), Green Forest, Arkansas, annak, hogy betemetett mivoltában háborgatták volna
Master Books, 1998. őket, Keith meglepő módon arra a következtetésre jutott,
• John W. Cuozzo: „Early Orthodontic Intervention: A hogy a rejtélyt egy erőszakos betemetésnek kell megolda-
View from Prehistory” (Korai fogszabályozási beavatko- nia. Ezt a csontok kövületben való állapotával igazolta.
zás: látkép a történelem előtti időből), The Journal of the Ezek a csontok azonban egy agyagrétegbe ágyazódtak be.
New Jersey Dental Association, 58. kötet, 4. szám, 1987. Az agyag meggátolta, hogy a víz nagy mennyiségű felol-
ősz, 33–40. oldal. dott ásványi anyagot szállítson a csontsejtekbe, ami meg-
q) Boyce Rensberger: „Facing the Past” (Szembesülés a magyarázza a fosszilizáció hiányát is. A kövesedés sokkal
múlttal), Science 81, 1981. október, 49. oldal. jobban függ a vegyi anyagtól, mint a kortól.
c) Bowden, 183–193. oldal.
27. Fosszilis ember d) Ugyanott, 79–88. oldal.
a) J. D. Whitney: „The Auriferous Gravels of the Sierra e) Fix, 98–105. oldal.
Nevada of California” (A kaliforniai Sierra Nevada arany- • J. B. Birdsell: Human Evolution (Emberi evolúció), Chica-
hordozó sóderja), Memoirs of the Museum of Comparative go, Rand McNally, 1972, 316–318. oldal.
Zoology of Harvard College, 6. kötet, 1880, 258–288. oldal.
• Bowden, 76–78. oldal. 28. Az élet kémiai elemei
• Frank W. Cousins: Fossil Man (Fosszilis ember), Emsworth, a) Súly szerinti eloszlásban az emberi testben a legnagyobb
England, A. E. Norris és fiai Ltd., 1971, 50–52., 82. és 83. bőségben jelenlévő kémiai elem az oxigén (65%), a szén
oldal. (18%), hidrogén (10%) és a nitrogén (3%).
• W. H. B.: „Alleged Discovery of An Ancient Human b) A szén súlya szerint csak a 18. leggyakoribb elem a föld-
Skull in California (Egy ősi emberi koponya állítólagos kéregben. Ráadásul az összes, lekötött állapotú karbon
felfedezése Kaliforniában), American Journal of Science, 2. szinte csak szerves anyagban van, pl. szénben és olajban,
kötet, 1866, 424. oldal. vagy az azután lerakódott üledékekben, ahogy az élet el-
• Edward C. Lain and Robert E. Gentet: „The Case for the kezdődött, például a mészkőben vagy dolomitban.
Calaveras Skull (A Calaveras-koponya esete), Creation c) „Az oxigénkoncentráció kezdeti emelkedésének oka ko-
Research Society Quarterly, 33. kötet, 1997. március, 248– moly, megoldatlan mennyiségi problémát jelent.” (Leigh
256. oldal. Van Valen: „The History and Stability of Athmospheric
• Sok éve terjed egy történet, hogy a Calaveras-koponya, Oxygen [Az atmoszferikus oxigén története és stabilitá-
amely 43 méter mélyen volt eltemetve a Föld alatt, csak sa], Science, 171. kötet, 1971. február 5., 442. oldal.)
d) Hitching, 65. oldal. (Erich Dimroth és Michael M. Kimberley: „Precambrian

e) „Ha valaha volt is egy ősleves (hogy az élet kialakulásához Atmospheric Oxygen: Evidence in the Sedimentary
kémiai vegyületeket nyújtson), akkor elvárnánk, hogy leg- Distributions of Carbon, Sulfur, Uranium and Iron,”
alább találjunk valahol ezen a bolygón vagy olyan üledékeket, [Prekambriumi légköri oxigén: szén, kén, uránium és vas
amelyek óriási mennyiségeket tartalmaznak a különböző nit- üledékekben való elterjedésének bizonyítékai], Canadian
rogéntartalmú, szerves vegyületekből, aminosavakból, puri- Journal of Earth Sciences, 13. kötet, 9. szám, 1976. szep-
nokból, pirimidinekből álló üledékekből, vagy alternatívaként tember, 1161. oldal.)
sok átalakuláson keresztülment üledékekben óriási mennyi- • „Mi a bizonyíték egy ősi metán-ammónia légkör létére a Föl-
ségű, nitrogéntartalmú kokszot. Ilyen anyagot valójában sehol dön? A válasz az, hogy nincs rá bizonyíték, de annál több
sem találtak még a Földön. Éppen ellenkezőleg, a legeslegré- van ellene.” (Philip H. Abelson: „Chemical Events on
gibb üledékek különösen szegények nitrogénban.” (J. Brooks the Primitive Earth” [Kémiai történések az ősi Földön],
és G. Shaw: Origin and Development of Living Systems [Az Proceedings of the National Academy of Sciences, 55. kötet,
élő rendszerek eredete és fejlődése], New York, Academic 1966. június, 1365. oldal.)
Press, 1973, 359. oldal.) b) R. T. Brinkmann: „Dissociation of Water Vapor and
f) „Ennek a teóriának (az élet evolúciója a Földön) elfogadása Evolution of Oxygen in the Terrestrial Atmosphere” (A
és terjesztése tudósok és kutatók révén, akik bizonyára nem vízpára eloszlása és az oxigén evolúciója a földi légkörben),
mindig a maguk teljes részletességében veszik figyelembe az Journal of Geophysical Research, 74. kötet, 23. szám, 1969.
összes tényt, véleményem szerint olyan méreteket öltött, ame- október 20., 5355–5368. oldal.)
lyet már veszélyesnek lehet tekinteni.” (Ugyanott, 355. ol- c) „Hiszem, hogy ez (a kémiai reakciók ellenállhatatlan haj-
dal.) lama, hogy az élet evolúciója szempontjából ellentétes
Vitán felül álló, alapvető bizonyítékok figyelmen kívül ha- irányba mozogjanak) a legmakacsabb probléma, amellyel
gyása a tudomány legtöbb területén költséges és pazarló. szembetaláljuk magunkat – jelenleg a leggyengébb láncszem
Mivel nem magyarázzák meg a bizonyítékokat a diákok- az élet eredetére vonatkozó érvelésünkben.” (George Wald:
nak, ez olyan, mintha visszaélnének a bizalommal, és fél- „The Origin of Life” [Az élet eredete], 50. oldal.)
revezetnék a jövő tanítóit és vezetőit. d) „Az ezekből az érvekből levont következtetés jelenti a legko-
Az olvasónak át kell gondolnia a megfelelő vegytan va- molyabb, ha nem végzetes akadályt a spontán nemzés teó-
lószínűtlenségei és hiánya ellenére, hogy sok nevelő és a riájára nézve. Először, a termodinamikai számítások még a
média miért tanítja egy évszázada, hogy az élet a Földön legegyszerűbb szerves vegyületeknek is elenyészően kis kon-
fejlődött ki. Ha elhagyjuk vagy megkérdőjelezzük ezt az centrációját jósolják meg. Másodszor, a reakciók, amelye-
elgondolást, csak egyetlen erős esélyes marad: a teremtés. ket segítségül hívtak, hogy ilyen vegyületeket előállítsanak,
Az evolúció megkérdőjelezése bizonyos körökben cserép- úgy tűnik, sokkal hatékonyabbak lebontásukban.” (D. E.
szavazást kelt életre (az államra nézve veszélyes személyek Hull: „Thermodynamics and Kinetics of Spontaneous
száműzése a régi Görögországban agyagcserepekkel való Generation” [A spontán nemzés termodinamikája és ki-
titkos szavazással hozott néphatározat alapján – ford.), netikája], Nature, 186. kötet, 1960. május 28., 694. oldal.)
ami nagyon hasonló ahhoz a kijelentéshez, hogy a mesé- • Pitman, 140. oldal.
ben szereplő uralkodónak „nincs ruhája”. • Duane T. Gish: Speculations and Experiments Related to
Theories on the Origins of Life” (Az élet eredetéről szóló
29. Fehérjék elméletekkel kapcsolatos spekulációk és kísérletek), ICR
a) Egy tekintélyes tanulmány arra a következtetésre jutott, Technical Monograph, 1. szám, El Cajon, California,
hogy a korai bioszféra még a legkorábbi kövületek (bakté- Institute for Creation Research, 1972.
riumok) kialakulása előtt tartalmazott oxigént. Vasoxidot e) Robert Shapiro: Origins (Kezdetek), New York, Bantam
találtak, ami „elegendő energiaforrásra utal, hogy oldhatat- Books, 1986.
lan vastartalmú anyaggá alakítsa a vastartalmú oldatokat. • Harold Urey és Stanley Miller kísérleteire gyakran hivat-
Ezeknek először lapos, folyamatosan vízszintes lerakódásokat koznak, mint amelyek megmutatják, hogy az élet „építő-
kellett kiformálniuk, amelyek bizonyos helyeken sok száz ki- kövei” laboratóriumban előállíthatók. Ezekben a félreve-
lométeren keresztül nyomon követhetők.” (Philip Morrison: zető megfogalmazásokban nem említik:
„Earth’s Earliest Biosphere” [A Föld első bioszférája], • Ezek az „építőkövek” csupán egyszerű aminosavak. A
Scientific American, 250. kötet, 1984. április, 30–31. ol- legösszetettebb aminosavakat még sohasem állították
dal.) elő laboratóriumokban.
• Charles F. Davidson: „Geological aspects of Atmospheric • E kémiai reakciók legtöbb terméke mérgező az életre.
Evolution” (A légköri evolúció geológiai aspektusai), • Az aminosavak olyan messze vannak az élő sejttől,
Proceedings of National Academy of Sciences, 53. kötet, mint a téglák az Empire State Buildingtől.
1965. június 15., 1194–1205. oldal. • Az előállított aminosavak felének hibás „kezűsége”
• Steven A. Austin: „Did the Early Earth Have a Reducing van. (Lásd a „Bal- és jobbkezűség” c. részt a 27. olda-
Atmosphere?” (A korai Föld légköre csökkent-e?), ICR lon.)
Impact, 109. szám, 1982. július. • Urey és Miller kísérleti apparátusa olyan összetevőket
• „Általában semmi bizonyítékot sem találunk a szén, kén, tartalmazott, mint egy csapda, amelyek nem léteznek
uránium vagy vas üledékes eloszlásában arra, hogy létezett a természetben (egy csapda gyorsan eltávolítja a vegyi
valaha egy oxigénmentes atmoszféra a jól megőrzött üledékes termékeket a pusztító energiaforrásokból, amelyek a
kőzetekben dokumentált geológiai történelem ideje során.” termékeket létrehozzák).
A fentiek közül minden azt mutatja, hogy miért kell érte- vagy a tudatlanság megvallásával végződött.” (Klaus Dose:
lem és tervezés ahhoz, hogy létrejöjjön az élet akár legegy- „The Origin of Life: More Questions Than Answers” [Az
szerűbb összetevője is. élet eredete: több kérdés, mint válasz] Interdisciplinary
• „Az élet eredetére vonatkozó kutatás lassú megbénulásának Science Review, 13. kötet, 4. szám, 1988, 348. oldal.)
története egészen érdekes, de hely szűkében itt most nem be- b) Az események, amelyek az első őssejt létrejöttét kiváltották,
szélünk róla. Legyen elég annyit mondanunk, hogy jelenleg az teljesen ismeretlenek: feltevések és a tudományos képzelet ál-
élet eredetére vonatkozó tanulmányok beleolvadtak az egy- landó kihívásának a témája.” (Lewis Thomas, előszó a „The
mással szembenálló modellek hangzavarába, amelyek egyike Incredible Machine”-hoz [A hihetetlen gépezet], Robert
sem meggyőző, komoly mértékig tökéletlenek, és nem is ille- M. Pool, Washington D. C., National Geographic Book
nek össze a versengő modellekkel. Bizalmasan szólva még a Service, 1986, 7. oldal.)
legtöbb evolucionista biológus is elismeri, hogy a tudomány- • „Még egyetlen kieszelt kísérleti rendszer sem nyújtotta a
nak nincs magyarázata az élet eredetére.” (Behe: „Molecular legkisebb nyomot sem arra vonatkozóan, hogy az alegysé-
Machines” [Molekuláris gépek], 30. oldal.) gek biológiailag értelmes sorrendje hogyan jöhetett volna
létre prebiotikus polinukleotidákban vagy polipeptidekben.”
30. Az első sejt (Kenyon, A-20. oldal.)

a) „A biológia a bonyolult dolgok tudománya, amelyek azt a • E terület szakértői aligha taglalták még nyilvánosan,
látszatot keltik, hogy bizonyos céllal tervezték őket. … Már hogy az első sejt hogyan tudott létrejönni. A világ ve-
láttuk, hogy az élő dolgok túl valószínűtlenek és túl szépen zető evolucionistái azonban tudják, hogy ez a probléma
tervezettek ahhoz, hogy véletlenül jöjjenek létre”. (Dawkins, létezik. Például 1979. július 27-én Luther D. Sunderland
1. és 43. oldal.) magnóra vett egy Dr. David Rauppal, a chicagói Termé-
Az efféle beismerések után Dawkins, aki bevallottam ate- szettudományi Field Múzeum dékánjával folytatott inter-
ista és talán a darwinisták élvonalából való, mégis meg- jút. Erről az interjúról Sunderland azt mondta Raupnak:
próbálja bemutatni, hogy az élet véletlenül, intelligens „Sem Dr. Patterson (a British Természetrajzi Múzeumtól),
tervező nélkül jött létre. Dawkins nem fogta fel az élet sem Dr. Eldredge (az Amerikai Természetrajzi Múzeum-
bonyolult voltát. tól) semmilyen információt nem tudott nekem adni az első
• „A legegyszerűbb típusú ismert sejt összetettsége, bonyolult- sejt keletkezésére vonatkozóan”. Dr. Raup válaszolt: „Én
sága oly nagy, hogy lehetetlen elfogadni, hogy egy furcsa, sem tudnék.”
igencsak valószínűtlen esemény összetákolhatta volna. Az • „Azonban, a makromolekulából a sejtbe való átmenet a fan-
efféle történést nem lehetne megkülönböztetni egy csodától”. tasztikus dimenziók ugrása, amely a tesztelhető hipotézis vo-
(Denton, 264. oldal.) nalán túlra esik. Ezen a területen minden találgatás. A hoz-
„Igazán hihető, hogy véletlenszerű folyamatok képesek lettek záférhető tények nem nyújtanak alapot a kiindulási ponthoz,
volna egy olyan valóságot alkotni, amelynek a legkisebb eleme hogy a sejtek ezen a bolygón keletkeztek.” (David E. Green
egy működőképes fehérje vagy gén, amely annyira túlmutat a és Robert F. Goldberger: Molecular Insights into the Living
mi saját alkotóképességünkön, egy olyan valóságot képvisel, Process [Molekuláris bepillantások az élő folyamatba],
amely a véletlen igazi antitéziseként felülmúl minden érte- New York, Academic Press, 1967, 406–407. oldal.)
lemben bármit, amit csak értelmes ember produkált? Az élet
molekuláris gépezete által bemutatott bonyolultság, lelemé- 31. Határok, ütközők és kémiai ösvények
nyesség és találékonyság szintje mellett, még a mi legfejlettebb, a) Ezt a finom kémiai egyensúlyt, amitől az élet függ,
ember alkotta tárgyaink is esetleneknek tűnnek. Megalázó- Ferrence R. Monday, a biológusom magyarázta el nekem.
nak éreznénk, ha az újkőkorszaki ember jelen akarna lenni a b) Behe, 77–97. oldal.
huszadik század technológiájában. Illúzió lenne azt gondolni,
hogy aminek mi jelenleg tudatában vagyunk, az bármivel is 32. Genetikai távolságok
több a biológiai tervezettség teljes kiterjedésének egy kis töre- a) Dr. Colin Patterson, – a British Museum (Természettu-
dékénél? Az alapvető biológiai kutatás gyakorlatilag minden domány) paleontológiai osztályának tudományos főigaz-
területén a tervezettség és komplexitás állandóan növekvő gatója – 1981. november 5-én beszélgetést folytatott az
szintjei tárulkoznak fel egyre gyorsuló ütemben.” (Ugyanott, Amerikai Természettudományi Múzeum vezető evoluci-
342. oldal.) onistáival. Különböző állatok néhány fehérjéjében lévő
• „Már láttuk, hogy a darwini evolúció önmegkettőzésre képes aminosavszekvenciákat hasonlította össze. Az állatok
rendszerei túl bonyolultaknak látszanak, hogy hirtelen kiemel- közötti, az evolúció elmélete szerint meglévő kapcsola-
kedjenek egy prebiotikus levesből. Ez a következtetés egyrészt tokat évtizedekig tanították az iskolákban. Patterson el-
a nukleinsav rendszerekre, másrészt az elméleti fehérjealapú magyarázta a megdöbbent hallgatóságnak, hogy ez az új
genetikai rendszerekre vonatkozik.” (Shapiro, 207. oldal.) információ ellentmondásban van az evolúció elméletével.
„Nem értjük, hogy ez a szervezettségben lévő rés hogyan záró- Szavaival élve: „Az elmélet jövendöl: leteszteltük, és a jöven-
dott be. Ez marad az élet eredetére vonatkozó legkritikusabb dölést pontosan megcáfoltuk.” Noha elismerte, hogy a tudo-
megoldatlan probléma.” (Ugyanott, 299. oldal.) mányos cáfolat sohasem abszolút, bevallotta: „Az evolúció
• „Az élet eredetére vonatkozó kísérletek a kémiai és a moleku- egyfajta hit volt, őt pedig becsapták, hogy az evolúciót vala-
láris evolúció területein több mint 30 éve inkább a földi élet miképpen kinyilatkoztatott igazságként vegye, és az evolúció
problémája roppant terjedelmének érzékeléséhez, mintsem nemcsak hogy nem közvetít ismeretet, hanem úgy tűnik, hogy
megoldásához vezettek. Jelenleg e területen az alapvető elmé- valami ellenismeretet, látszattudományt képvisel, amely káros
letekről és kísérletekről szóló összes vita vagy patthelyzettel, a rendszertan számára (az élet különböző formáit osztályo-
zó tudomány)”. („Prominent British Scientist Challenges hogy reményeink, lelkesedésünk lelohadt. A molekuláris
Evolution Theory” [A kiváló brit tudós kihívással illeti törzsfejlődések közötti megegyezés olyan megfoghatatlan, mint
az evolúció elméletét]. Luther D. Sunderland hangkazetta az alaktanban, és mint a molekulák és a morfológia között.”
átirata és összegzése [személyes beszélgetés]. A Patterson (Colin Patterson és mások, 179. oldal.)
előterjesztéséből származó más kijelentésekre vonatko-
zóan lásd még: Tom Bethell: „Agnostic Evolutionists” 33. Genetikai információ
[Agnosztikus evolucionisták], Harper’s Magazine, 1985. a) Carl Sagan világos, érthető számításokat alkalmazva ki-
február, 49–61. oldal.) mutatta, hogy a genetikai információ tekintetében egy
• Field, 748–753. oldal. sejt értéke miért egyenértékű 4000 könyv nyomtatott in-
• „… nyugtalanítónak tűnik, hogy sok kivétel van a fajok nor- formációjával. Sagan minden egyes könyve 500 oldalas,
mális egymásra következéséhez képest, ahogy a molekuláris oldalanként 300 szóval. (Carl Sagan: The Dragons of Eden
homológiák meghatározzák…” (Christian Schwabe: „On [Az Éden sárkányai], New York, Random House, 1977,
the Validity of Molecular Evolution” [A molekuláris 25. oldal.)
evolúció érvényességéről], Trends in Biochemical Sciences, Minden egyes könyv kb. 820 cm3 terjedelmű. Egy felnőtt
1986 július, 280. oldal.) emberi test kb. 1014 sejtet tartalmaz. Valamivel kevesebb
„Úgy tűnik, hogy a neodarwinista hipotézis elégtelen ahhoz, mint 4200 km3 pusztult le a Grand Canyonból. Tehát azt
hogy néhány megfigyelést megmagyarázzon, amelyek nem mondhatjuk, hogy ha egy személy testében minden egyes
voltak hozzáférhetők akkoriban, amikor a paradigma (az sejt megfelelne 4000 könyvnek, ez 78-szor töltené fel a
evolúció elmélete) alakot öltött… megkérdezhetné valaki, Grand Kanyont.
hogy a neodarwinista paradigma miért nem gyengül meg, 1014 u 4000 u 820 u 1015 km3
vagy tűnik el, ha hadilábon áll a kritikai, tényszerű infor- | 78
4200km3
mációval. Az indokok nem szükségszerűen tudományosak,
hanem talán inkább az emberi természetben gyökereznek.” A Hold 384 000 kilométernyire van a Földtől. Ha egy
(Ugyanott, 282. oldal.) emberi sejtben lévő DNS-t legombolyítanánk és össze-
b) Denton, 285. oldal. kapcsolnánk, több mint 210 centiméter hosszú lenne. Ha
c) „Az igazán jelentős felfedezés, amely a fehérjék aminosav- egy ember szervezetében lévő összes DNS-t végétől-végéig
szekvenciáinak az összehasonlításából napvilágra kerül az, egymás mögé helyeznénk, több mint 500 ezerszer elérné
hogy lehetetlen bármiféle evolúciós sorrendbe rendezni őket.” a Holdat.
(Ugyanott, 289. oldal.) 1014 u 2,1 u 103 km
„Különböző sorrendek (szekvenciák) ezreit (fehérje és ami- 546875
nosav) hasonlították össze különböző fajok százainál, de soha
384000km
egyetlen olyan sorrendet nem találtak, amely valamilyen ér- Az emberi sejtben lévő DNS 6,4x10-12 grammot nyom.
telemben egyenesági leszármazottja vagy őse lenne bármelyik (Lásd Monroe. W. Strickberger: Genetics [Genetika], 2.
más szekvenciának”. (Ugyanott, 289–290. oldal.) kiadás, New York, MacMilan Publishing Co., 1976, 54.
„Molekuláris szinten minden osztály egyedülálló, izolált oldal.) Valószínűleg 50 milliárd embernél kevesebb élt a
és nem hasonlít az átmeneti formákra. A molekulák tehát, Földön. Ha így van, minden valaha élt ember DNS-ének
miként a kövületek, nem gondoskodtak az illékony átmene- egyetlen másolata, amely elég ahhoz, hogy ennek az ösz-
ti formákról, amelyeket oly régen keres az evolúcióbiológia.” szes embernek a fizikai jellegzetességeit, jellemzőit megha-
(Ugyanott, 290. oldal.) tározza kínos, mikroszkopikus részletességgel, csak
„Alig fér kétség hozzá, hogy ha ez a molekuláris bizonyíték
hozzáférhető lett volna egy évszázaddal ezelőtt, ellenállha- 6.4 u 10 12 u 50 u 10 9 0,32
tatlan hatással kihasználták volna az evolúció elméletének grammot nyomna, kevesebbet egy aszpirin súlyánál.
ellenzői, mint Agassiz és Owen, és az organikus evolúció b) „A biokémiai rendszerek különösen bonyolultak, összetettek,
elgondolását sohasem fogadhatták volna el.” (Ugyanott, olyannyira, hogy egyszerű szerves molekulák véletlenszerű
290–291. oldal.) keveredések általi kiformálódására nagyon is minimális az
„Evolucionista biológusok nemzedékei biokémiájuk alkalma- esély, oly mértékig kicsi, hogy szinte megkülönböztethetetlen a
zásakor a fajok közül egyet sem tekintettek közbensőnek, vagy nullától.” (Hoyle és Wickramasinghe, 3. oldal.)
átmenetinek, vagy ősinek, vagy primitívnek, és nem hivatkoz- „Nem számít, milyen nagy a környezet, amelyet az ember
tak rá, mint a természetben megtalálható szekvenciák bizo- figyelembe vesz, az életnek nem lehet véletlenszerű kezde-
nyítékára, és semmi jelét nem mutatják feltételezett közbenső, te. Írógépeken véletlenszerűen átdübörgő majomfalkák nem
átmeneti statusuknak.” (Ugyanott, 293. oldal.) képesek Shakespeare-műveket alkotni, annál a gyakorlati
d) Robert Bayne Brown: Abstracts: 31. International Science oknál fogva, hogy az egész megfigyelhető világegyetem nem
and Engineering Fair (Kivonatok: A 31. nemzetközi tu- elég nagy ahhoz, hogy a szükséges majomhordákat, a szük-
dományos és műszaki vásár), Washington D. C., Science séges írógépeket és persze a hibás kísérletek raktározására
Service, 1980, 113. oldal. megkívánt szemétkosarakat magába foglalja. Ugyanez az élő
• Ginny Gray: „Student Project, Rattles’ Science Fair anyagra is igaz.” (Ugyanott, 148. oldal.)
Judges” (Diák project, Döcögő tudomány, becsületes bí- „A baj az, hogy van körülbelül kétezer enzim. Annak esélye,
rák), Issues and Answers, 1980. december, 3. oldal. hogy véletlenszerű próbálkozások révén mindet kinyerjük,
e) „Mint morfológusok, akik messzemenően reménykedtünk a csak 1 : (1020)2000=1040 000-hez. Ez pedig szörnyűségesen kicsi
molekuláris rendszertanban, úgy fejeztük be ezt a kutatást, valószínűség, amin még az sem segítene, ha az egész világ-
egyetem szerves levesből állna. Ha az embert nem vezérlik 34. DNS-termelés

előítéletek, vagy társadalmi eszmék, vagy tudományos kép- a) A riboszomák – bonyolult strukturák, amelyek fehérjé-
zése, amely ahhoz a meggyőződéshez segítette, hogy az élet ket alkotnak – kb. 55 különböző proteinből épülnek fel.
[véletlenül vagy természetes folyamatok útján] fejlődött ki Húsz további fehérjére van szükség, hogy hozzákapcso-
a Földön, ez az egyszerű számítás teljesen kitörli az elgondo- lódjon a 20 különböző típusú aminosavhoz, hogy átvigye
lást a peres eljárásból.” (Ugyanott, 24. oldal.) az RNS-t. Más fehérjék, főleg enzimek is részt vesznek a
„Bármilyen elméletet, aminek a helyes voltára vonatkozó va- folyamatban.
lószínűség nagyobb, mint 1:1040 000-hez, magasabb rendűnek b) Richard E Dickerson: „Chemical Evolution and the
kell tekinteni a véletlenszerű keveredésnél. Annak az elgon- Origin of Life” (Kémiai evolúció és az élet eredete),
dolásnak, hogy az életet egy intelligencia hozta létre – hisszük Scientific American, 239. kötet, 1978. szeptember, 73. ol-
–, jóval nagyobb a valószínűsége, mint 1:1040 000-hez – ha he- dal.
lyesen értelmezzük a sok, különös, az előző fejezetekben tag- • „Az aminosavaknak össze kell kapcsolódniuk egymással,
lalt tényt. Egy ilyen teória olyan nyilvánvaló, hogy az ember hogy fehérjéket alkossanak, más vegyületeknek pedig azért
azon csodálkozik, miért nem fogadják el széles körben magá- kell összekapcsolódniuk, hogy másféle nukleinsavakat hozza-
tól értetődőnek. Az indokok inkább lelki természetűek, mint nak létre, az életbevágóan fontos DNS-t is beleértve. A lát-
tudományosak.” (Ugyanott, 130. oldal.) szólag leküzdhetetlen akadály az a mód, ahogy a két reakció
„E könyv elejétől hangsúlyoztuk, hogy még a legegyszerűbb elkülöníthetetlenül összekapcsolódik: egyik sem következhet
rendszereknek is óriási az információtartalmuk. Az informá- be a másik nélkül. A fehérjék létrejöttük tekintetében a DNS-
ciót – szerintünk – nem képesek létrehozni azok, amiket „ter- től függenek. Viszont a DNS nem alakulhat ki előtte létező
mészetes” folyamatoknak nevezünk, mint amilyenek például fehérjék nélkül.” (Hitching, 66. oldal.)
egy élettelen bolygó felszínén lezajló meteorológiai és kémiai c) „A genetikai kód eredete félelmetesen megoldatlan problémá-
folyamatok. Megfelelő fizikai, vegyi környezetre és nagy kez- kat jelent. A nukleotidszekvenciában lévő kódolt információ
deti információtartalékra is szükség volt. Úgy okoskodunk, értelmetlen átalakító mechanizmus nélkül, de e mechanizmus
hogy az információ-szükséglet egy intelligenciától, a „megidé- részletes leírása maga a kódolt DNS-ben van. Tehát a me-
zett szellem”-től származik.” (Ugyanott, 150. oldal.) chanizmus nélkül az információ értelmetlen, viszont a kódolt
„Ha azonban egyszer belátjuk, hogy az élet véletlenszerű információ nélkül a mechanizmust sem lehet előállítani! Ez
keletkezésének a valószínűsége épp annyira elenyésző, mint a tyúk és a tojás paradoxonját képviseli, és a megoldására
amilyen abszurd a véletlenszerű fogantatás, egyre tudatosab- irányuló kísérletek mindeddig igencsak terméketlenek voltak.”
bá válik a gondolat, hogy a fizika kedvező sajátosságai, ame- (John C. Walton a skóciai Fife-beli St. Andrews Egye-
lyektől az élet függ, minden szempontból szándékosak és előre tem kémiatanszékének oktatója: „Organization and the
megfontoltak”. (Ugyanott, 141. oldal.) Orogin of Life” [Szervezettség és az élet eredete], Origins,
Hoyle és Wickramasinghe továbbá azt mondják, hogy sa- 4. kötet, 1. szám, 1977, 30–31. oldal.)
ját intelligenciánk bizonyára visszatükröz valamennyit ab- „A gének és enzimek összekapcsolódnak egy élő sejtben: két
ból a hatalmasan felsőbbrendű értelemből, „akár az Isten egymásba kapcsolódó rendszer, mindegyik támogatja a mási-
végső, idealizált határáig”. Hiszik, hogy az életet valamilyen kat. Nehéz megérteni, hogyan tudnák egyedül intézni. Mégis,
intelligencia teremtette valahol a külső űrben és később ha el akarjuk kerülni, hogy a Teremtőhöz vagy egy igen nagy
átkerült a Földre. (Ugyanott, 144. oldal, az eredetiben is valószínűtlenséghez folyamodjunk, el kell fogadnunk, hogy
szereplő kiemeléssel.) az egyik a másik előtt következett be az élet eredetében. De
• „Minden molekuláris szinten tanulmányozott mutációról ki- melyik volt az? Itt állunk az ősi talánnyal: Melyik keletkezett
derül, hogy csökkenti, nem pedig növeli a genetikai informá- először: a tyúk vagy a tojás?” (Shapiro, 135. oldal.)
ciót.” (Lee Spetner: „Not by Chance” [Nem véletlenül],
Brooklyn, New York, The Judaica Press Inc., 1996, 138. 35. Bal- és jobbkezűség
oldal.) a) „Az összes, manapság biológiailag mesterségesen előállított
c) Murray Eden, ahogy már beszámoltak róla a „Heresy nukleotid jobbkezes. Az ősi Földön mégis egyenlő számú jobb-
in the Halls of Biology: Mathematicians Question és balkezes nukleotidnak kellett jelen lennie. Amikor mindkét
Darwinism” (Eretnekség a biológia csarnokaiban: Ma- féle nukleotidból egyenlő számút helyezünk testünk reak-
tematikusok megkérdőjelezik a darwinizmust), Scientific ciókeverékeibe, az megakadályozza a másolást.” (Leslie E.
Research, 1967. november, 64. oldal. Orgel: „The Origin of Life on the Earth” [Az élet eredete
• „Az a határozott állításunk, hogy ha a „véletlenszerű”-t ad- a Földön], Scientific American, 271. kötet, 1994. október,
ják meg valószínűségi nézőpontból komoly és döntő magya- 82. oldal.)
rázatként, ha a véletlenszerűség a kiindulási feltétel, akkor • „Nincs magyarázat arra, hogy a sejtek miért használnak
igencsak valószínűtlen, hogy az evolúció megfelelő tudo- (balkezes) aminosavakat, hogy fehérjéiket, és D (jobb kezű)
mányos elméletének új – fizikai, fizikai-kémiai és biológiai ribózt vagy D-dezoxiribózt, hogy nukleotidjaikat vagy nuk-
– természeti törvények felfedezésére és magyarázatára kell leinsavaikat előállítsák. Főleg, még egyetlen L-ribóz vagy
várnia.” („Inadequacies of Neo-Darwinian Evolution as L-dezoxiribóz maradék beépülése a nukleinsavba is – ha va-
a Scientific Theory” [A neodarwinista evolúció mint laha is előfordult a sejtszintézisek folyamán – komolyan meg
tudományos elmélet nem megfelelő volta], Mathematical tudja akadályozni az életbevágóan fontos struktúra-funkció
Challenges to the Neo-Darwinian Interpretation of kapcsolatokat. A jól ismert kettős spirál DNS-struktúra nem
Evolution, Paul S. Moorhead és Martin M. Kaplan, 1967. engedi meg az L-dezoxiribóz jelenlétét; a megismétlődési
jún. 109. oldal.) (megduplázási) és átírási mechanizmusok általában azt kí-
vánják, hogy bármilyen oda nem illő cukor, mint például az ez véletlenül kifejlődik 1:10450-hez (Marcel Goulay mérnök,
L-dezoxiribóz, küszöbölődjön ki, azaz a D-cukor-egységek az Analyitical Chemistben), 1:10600-hoz (Frank Salisbury, az
optikai tisztaságának 100%-osnak kell lennie.” (Dose, 352. American Biology Teacherben).” (Fix, 196. oldal.)
oldal.) • „Nem tudom mennyi idő fog még eltelni, mielőtt a csillagászok
b) Egy fontos kivétel fordul elő egy összetevőben, az úgy általában elismerik, hogy a sok ezer biopolimer között a
eubaktériumok sejtmembránjában. Ott az aminosavak kombinációs elrendeződés, amelytől az élet függ, még egynél
jobbkezesek. Ez sokakat arra a következtetésre vezetett, sem következett be, hogy természetes folyamatok révén elér-
hogy bizonyára minden más baktériumtól külön jöttek kezzen ide a Földre. A csillagászoknak van egy további nehéz-
létre. Mivel már az első élő sejt létrejötte is valószínűtlen, ségük ennek megértésénél, mert a biológusok majd biztosítják
az pedig, hogy kétszer is megtörténjen, ez csak súlyosbít- őket arról, hogy ez nem így van, miután már mások biztosí-
ja a valószínűtlenséget. (Adriann Barnett: „The Second tották őket arról, hogy nem így van. A mások olyan személyek
Coming: Did Life Evolve on Earth More Than Once?” csoportját alkotják, akik nyíltan hisznek a matematikai cso-
[A második eljövetel: A földi élet egynél többször is létre- dákban. Támogatják azt az elgondolást, hogy a természetben
jött?], New Scientist, 157. kötet, 2121 szám, 1998. február elrejtve, a normális fizikán kívül van egy törvényszerűség,
14., 19. oldal.) amely csodákat visz végbe (feltéve, ha a csodák a biológia
c) „Sok kutató próbált már hihető, természetes feltételeket talál- megsegítését szolgálják). Ez a különleges szituáció furcsa mód
ni, amelyek között (a balkezes) L-aminosavak előszeretettel rátelepszik egy hivatásra, amit pedig hosszú időn át arra szán-
felhalmozzák D-megfelelőiket, de az összes ilyen kísérlet kutak, hogy előálljon a bibliai csodák logikus magyarázataival.”
darcot vallott. Amíg ez a kritikus probléma nincs megoldva, (Fred Hoyle: „The Big Bang in Astronomy” [Ősrobbanás
senki sem mondhatja, hogy megtaláltuk a természetes magya- a csillagászatban], New Scientist, 92. kötet, 1981. novem-
rázatot az élet eredetére. Ehelyett ezek az izomerkezdemények ber 19., 526. oldal.)
biokémiai teremtésre mutatnak.” (Kenyon, A-23. oldal.) • „Az élet véletlenszerű eredete egy ősi levesben ugyanúgy
• Ez azoknak probléma, akik azt hiszik, hogy a Föld csak lehetlen, ahogy egy állandóan mozgó gépezet (perpetuum
úgy kialakult, és folyamatosan keresik a megoldást. Időről mobile) is lehetetlen a valóságban… Egy gyakorlatias em-
időre azt állítja valaki, hogy megtalálta, de miután meg- bernek arra a következtetésre kell jutnia, hogy az élet nem
vizsgálta és ellenőrizte a részleteket, megállapítja, hogy a véletlenül jött létre.” (Hubert P. Yockey: Information Theory
probléma továbbra is fennáll. Németországban, 1994-ben and Molecular Biology [Információelmélet és molekuláris
egy doktorjelölt, Guido Zadel azt állította, hogy megol- biológia], Cambridge, Cambridge University Press, 1992,
dotta a problémát. Egy erős mágneses mező feltehetően 257. oldal.)
eltéríti majd a reakciót, vagy a balkezes, vagy a jobbkezes b) Harold J. Morowitz: Energy Flow in Biology: Biological
forma irányába. Az élet eredetét kutatók izgatottá váltak. Organization as a Problem in Thermal Physics (Energia-
Zadel doktori disszertációját elfogadták. Legalább húsz folyam a biológiában: Biológiai organizáció mint hőta-
csoport próbálta meg akkoriban megismételni az eredmé- ni probléma), New York, Academic Press, 1968, 2–12.,
nyeket, de mindig sikertelenül. Később Zadel beismerte, 44–75. oldal.
hogy becstelenül manipulálta az adatait. (Daniel Clery és
David Bradley: „Underhanded Breakthrough Revealed” 37. Metamorfózis
[Az alattomos «új eredmény» lelepleződött], Science, 265. a) „A metamorfózis nyilvánvalóvá teszi, mennyire képtelenség az
kötet, 1994. július 1., 21. oldal.) egymást követő mutációk által történő természetes kiválasztó-
• James F. Coppedgy: Evolution: Possible or Impossible? (Evo- dást segítségül hívni, hogy megmagyarázzunk egy ilyen nyil-
lúció: lehetséges, vagy nem lehetséges?), Grand Rapids, vánvalóan, azonban igen szövevényesen programozott folya-
Zondervan Publishing House, 1973, 71–79. oldal. matot. Miért kellett volna a rovarősnek túlélnie a mutációkat,
• A. E. Wilder-Smith: The Natural Sciences Know Nothing amelyek belevetítik őt a bábállapotba, ha nem tudott volna
of Evolution (A természettudományok semmit sem tud- belőle felnőtt állapotba fejlődni? Hol volt akkor a természe-
nak az evolúcióról), San Diego, Master Book Publishers, tes kiválasztódás? Hogyan tudott volna az előreprogramozott
1981, 15–32., 154–160. oldal. metamorfózis rovarokban, kétéltűekben és héjas állatokban
• Dickerson, 76. oldal. valaha véletlenszerűen kialakulni? Hogyan jöhetett volna létre
ez a kifejlődés egyedenként? A labda az evolucionisták térfe-
36. Valószínűtlen dolgok lén van, belegabalyodva a megmagyarázhatatlanság hálójába.”
a) Coppedge, 71–72. oldal. (Michael Pitman: Adam and Evolution [Ádám és az evolú-
• „Az ember akár a mutációkat nézi, akár a géneket, amint ció], London, Rider and Company, 1984, 71. oldal.)
áradnak, és dagasztják az evolúcióhoz szükséges változatok • „A sok értelmezési/megértési nehézségtől eltekintve, hogy ho-
forrását, óriási valószínűségi problémát talál a darwinista és gyan jött létre egy ilyen radikális változás (mint a metamorfó-
a neodarwinista elmélet mélyén, amelyet tudósok és szakem- zis), ott van a még nagyobb kérdés, miért kell megtörténnie?
berek százai idéznek. Mérnökök, fizikusok, csillagászok és Származhat-e valamilyen evolúciós előny abból, hogy egy
biológusok, akik előítélet nélkül néznek a még összetettebb, bizonyos organizmus kialakul, majd eldobódik és újrakezdő-
bonyolultabb organizmusokat létrehozó efféle variációk el- dik?” (Taylor, 177. oldal.)
gondolásaira, ugyanarra a következtetésre jutottak: Az evo- • „Nincs semmi bizonyíték arra, ami megmagyarázná, hogy az
lucionisták lehetetlent vállalnak fel. Még ha a legegyszerűbb élet ilyen figyelemreméltó terve [metamorfózis] hogyan jött
nagy fehérje molekulát vesszük is, amely reprodukálja önma- létre…” (Peter Farb: The Insects [Rovarok], Life Nature
gát, ha táplálékok medencéjébe merül, annak az esélye, hogy Library, New York, Time Incorporated, 1962, 56. oldal.)
• „… még a leghalványabb kísérleteket sem tették arra, hogy d) „Ez a könyv abból a meggyőződésből született, hogy a sze-
elméleti forgatókönyveket készítsenek, amelyek megmagya- xuális szaporodás túlsúlya a magasabbrendű növényekben és
rázzák, hogy az átalakulások (metamorfózisok) ilyen bámu- állatokban nincs összhangban a jelenlegi evolúciós teóriával.”
latos sorozata hogyan mehetett végbe fokozatosan, kis, jóté- (George C. Williams: Sex and Evolution [Nemek és evo-
kony mutációk gyors egymásutánjának eredményeképpen.” lúció], Princeton, New Jersey, Princeton University Press,
(Michael Denton: Evolution: A Theory in Crisis [Evolució: 1975.)
egy elmélet válságban], London, Burnett Boons, 1985, • „A nemek evolúciója a biológia egyik legfőbb megoldatlan
221. oldal.) problémája. Még azok is, akiknek elegendő önhittségük van,
• „Hiszi igazán valaki, hogy a pillangók korábban csupán bá- hogy publikáljanak a témáról, gyakran önként elismerik, hogy
bokba burkolt pépes anyagmasszák voltak, amelyek semmi- vajmi kevés ötletük van arról, hogyan jöttek és maradtak fenn
képpen sem tudtak szert tenni külső táplálékra? Ha nincs a nemek. Ez elég ahhoz, hogy fellelkesítse a teremtéshívőket.”
ilyen, akkor az evolucionistának kell megmagyaráznia, hogy (Michael Rose: „Slap and Tickle in the Primeval Soup”
a metamorfózis folyamata hogyan vált közbeiktatottá a her- [Ütés és csiklandozás az ős-levesben], New Scientist, 112.
nyó élettörténetében?” (Douglas Dewar: The Transformist kötet, 1986. október 30., 55. oldal.)
Illusion [Az átváltoztató illúziója], Murfreesboro, Tennes- • „A nemek változatlan fennmaradása az egyik fundamentális
see, DeHoff Publications, 1957, 213. oldal.) titok ma az evolucionista biológiában.” (Gina Maranto és
• Annak megfejtése csak az első kérdés: hogyan jött létre Shannon Brownlee: „Why-Sex?” [Miért vannak nemek?],
a metamorfózis egy fajban, nemben, családban, rendben, Discover, 1984. február, 24. oldal.)
vagy osztályban. Mivel sok különböző lárva-felnőtt minta • „A nemek valósága zavaró az evolucionista biológusok szá-
létezik, sok más magyarázatra is szükség van. mára. A tankönyvek érthetően elkerülik a kérdést, és a szi-
b) Pitman, 193–194. oldal. gorúan őrzött titkok között tartják.” (Kathleen Mc. Auliffe:
c) Jules H. Poirier: From Darkness to Light to Flight: Monarch „Why We Have Sex?” [Miért van nemünk?], Omni, 1983.
– the Miracle Butterfly (Szárnyalás a sötétségből a fényre: a december, 18. oldal.)
csodálatos királylepke), El Cajon, California Institute for • „Tehát miért vannak nemek? Nincs hathatós válasz a kérdés-
Creation Research, 1995. re. Az ortodox darwinisták néhány találékony javaslata elle-
d) Egy evolucionista állíthatná, hogy a lárvák egyszer szapo- nére (főleg O. C. Williams 1975, John Maynard Smith 1978),
rodtak, de azután elvesztették azt a képességüket. Ha ez így nincs meggyőző darwini történet a szexuális szaporodásra. Az
van, akkor miért nincs jele a szaporítószervek valamilyen evolucionista elmélet hívei azt hiszik, hogy a probléma úgy ol-
maradékának a sok százezer lárvatípus valamelyikében? dódik meg, hogy nem maradnak figyelmen kívül a fő darwini
e) Charles Darwin: The Origin of Species, (A fajok eredete), meglátások. Ahogy a 19. század elején a csillagászok hitték,
6. kiadás, New York, Macmillan Publishing Co., 1927, hogy az Uránusz mozgásának a problémája a newtoni égi me-
179. oldal. chanika főbb módosítása nélkül leküzdhető.” (Philip Kitcher:
Abusing Science: The Case Against Creationism [A tudo-
38. Szimbiotikus kapcsolatok mánnyal való visszaélés: a teremtéshit-ellenesség], Camb-
a) Oscar L. Brauer: „The Smyrna Fig Requires God for Its ridge, Massachusetts, The MIT Press, 1982, 54. oldal.)
Production” (A szmirna fügének Istenre van szüksége sza- • „Evolúciós nézőpontból a nemek közötti különbséget épp-
porodáshoz), Creation Research Society Quarterly, 9. kötet, úgy nehéz megérteni, ahogy a számos felépítésbeli szexuális
1972. szeptember, 129–131. oldal. különbséget a rendszertani kategóriák között. Tudjuk, hogy
• Bob Devine: Mr. Baggy-Skin Lizard (Lötyögőbőrű gyík a hermafroditáknak (egy rész hím és egy rész nőnemű szer-
úr), Chicago, Moody Press, 1977, 29–32. oldal. vezet) egy fajon belül sterileknek kell lenniük. Hogyan lehet
b) Jerry A. Powell és Richard A. Mackie: Biological mégis hidakat elképzelni két bámulatosan különböző felépíté-
Interrelations of Moths and Yuccca Whipplei (A molyok és a sű típus között?” (Nilsson, 1225. oldal.)
Yucca biológiai kölcsönviszonyai), Los Angeles, Unviersity • „A nemek kialakulásával és fejlődésével kapcsolatos szimpó-
of California Press, 1966. ziumokra járók egy dologban egyetértenek: senki sem tudja,
miért maradnak fenn a nemek?” (Az evolúció szerint: nem
39. Ivaros szaporodás kellene lenniük. – W. B.) (Gardiner Morse: „Why is sex?”
a) N. W. Pixie: „Boring Sperm” (Unalmas spermium), Na- [Miért vannak nemek?], Science News, 126. kötet, 1984.
ture, 351. kötet, 1991. június 27., 704. oldal. szeptember 8., 155. oldal.)
b) Meredith Gould és José Luis Stephano: „Electical Res- e) Azt megmagyarázni, hogy jöhetett létre a szexuális sza-
ponses of Eggs to Acrosomal Protein Similar to Those porodás egyik típusból a másikba, ez egy probléma. De
Induced by Sperm (Tojások elektromos reakciói az azt megmagyarázni, hogy az első hogyan kezdődött, még
akroszomatikus fehérjékre, amelyek a spermium gerjesz- bonyolultabb probléma.
tette elektromos válaszokra hasonlítanak), Science, 235. • A fejlődésbiológia diszciplinájában a kreacionista és a mecha-
kötet, 1987. március 27., 1654–1656. oldal. nikus egy pontot kivéve egyetért – egy mű, egy gép vagy egy
c) „De a gyümölcslégyben és a fonalféregben lévő szexuális test, amelyik elő tudja állítani önmagát, nem képes először
meghatározású gének egyáltalán hogyan tartoznak össze egy- magát megalkotni. (Pitman, 135. oldal.)
mással, nem is szólva az emlősökben levőkről.” (Jean Marx:
„Tracing How the Sexes Develop” [A nemek kialakulásá- 40. Immunrendszerek
nak nyomában], Science, 169. kötet, 1955. szeptember 29., a) „Lapozhatunk előre, lapozhatunk visszafelé a könyvekben
1822. oldal.) vagy folyóiratokban: az eredmény ugyanaz. A tudományos
irodalomnak nincs válasza az immunrendszer eredetének, h) Igen, ön helyesen olvasta. A molekuláris motorok átmérő-
keletkezésének kérdésére.” (Behe, 138. oldal.) ben 25 nanométeresek, miközben egy átlagos emberi haj,
• „Sajnos a legtöbb, az immunrendszer által megtett evolúciós kb. 75 mikron átmérőjű.
lépést nem tudjuk nyomon követni. Úgy tűnik, hogy lénye- i) „… a legkisebb rotációs (körben forgó) motorok a biológiában.
gileg minden döntő fejlődés a gerincesek evolúciójának korai A protonok áramlása hajtja a forgást…” (Holger Seelert és
állomásán történt, amelyek meglehetősen szegényesen képvi- mások: „Proton-Powered Turbine of a Plant Motor” [Egy
seltetik magukat a fosszilis leletekben, és amelyek közül csak növényi motor proton-hajtású turbinája], Nature, 405. kö-
néhány faj maradt fenn. Még az egyszerűbb önálló, meglévő tet, 2000 május 25., 418–419. oldal.)
gerincesek is átrendezik antigén receptorigényeiket, és vannak • Hiroyuki Noji és mások: „Direct Observation of the
külön T és B sejtjeik, valamint MHC molekuláik. Tehát az Rotation of F1–ATPase, (Az F1–ATPase forgásának köz-
immunrendszer teljesen felfegyverezve kelt váratlanul élet- vetlen megfigyelése), Nature, 386. kötet, 1997. március
re.” (Avrion Mitchison: „Will We Survive?” [Túl akarjuk 20., 299–302. oldal.
élni?], Scientific American, 269. kötet, 1993. szeptember,
138. oldal.) 42. A gondolkodás érvényessége
a) „De akkor felébred a kétely: kialakulhat-e az emberi értelem
41. Élő technológia – ahogy teljesen hiszem – egy olyan alacsonyrendű értelem-
a) „Uncia unciára, watt wattra, a denevér milliószor hatéko- ből, amilyen a legegyszerűbb állatoké, és lehet-e bízni benne,
nyabb és érzékenyebb, mint az ember kieszelte radarok és amikor ilyen óriási következményekkel jár? Elképzelni sem
szonárok.” (Pitman, 219. oldal.) tudom, hogyan derítünk akár parányi világosságot is az ilyen
b) Robert E. Kofahl és Kelly L. Segraves: The Creation elvont problémákra.” (Charles Darwin: The Life and Letters
Explanation (A teremtés magyarázata), Wheaton, Illinois, [Az élet és levelek], 1. kötet, 313. oldal.)
Harold Shaw Publichers, 1975, 2–9. oldal. • „Mert ha mentális folyamataimat teljesen az agyamban lévő
• Thomas Eisner és Daniel J. Aneshansley: „Spray Aiming atomok mozgása határozza meg, semmi okom azt feltételez-
in Bombardier Beetles: Jet Deflection By the Coanda ni, hogy elgondolásaim igazak. Kémiailag lehetnek szilárdak,
Effect” (Permettel célzó bombázó bogarak: a sugár elhaj- de ez nem teszi őket szilárddá logikailag. Így aztán semmi
lása Coanda effektussal), Science, 215. kötet, 1982. január okom azt feltétezni, hogy agyvelőm atomokból áll.” (I. B. S.
1., 83–85. oldal. Haldane: Possible Worlds [Lehetséges világok], London,
• Behe, 31–36. oldal. Chatto és Windus, 1927, 209. oldal.)
c) Jason, A. Etheredge és mások: „Monarch Butterflies • „Ha a Naprendszert véletlen összeütközés hozta létre, akkor
(Danaus plexippus L.) Use a Magnetic Compass for a szerves élet megjelenése ezen a bolygón is véletlen volt, és az
Navigation” (A danaida-pillangók mágneses iránytűt ember egész evolúciója is véletlen. Ha ez így van, akkor mos-
használnak a navigálásra), Proceedings of the National tani összes gondolataink is véletlenek, az atomok mozgásának
Academy of Sciences, 96. kötet, 24. szám, 1999. november véletlenszerű mellékterméke. És ez vonatkozik a materialis-
23., 13845–13846. oldal. ták és csillagászok, mint mindenki más gondolataira is. De ha
d) David H. Freedman: „Exploiting the Nanotechnology gondolataik ti. a materializmusé és a csillagászaté, pusztán
of Life” (Az élet nanotechnológiájának hasznosítása), véletlenszerű melléktermékek, miért kell azt hinnünk, hogy
Science, 254. kötet, 1991. november 29., 1308–1310. ol- igazak? Semmi okát nem látom annak, hogy elhiggyem, hogy
dal. egy véletlen képes legyen arra, hogy korrekt beszámolót ad-
• Tom Koppel: „Learing How Bacteria Swim Could Set jon nekem az összes többi véletlenről.” (C. S. Lewis: „God
New Gears in Motion” (Ha megtanuljuk: hogyan úsznak in the Dock” [Isten a vádlottak padján], Grand Rapids,
a baktériumok, új szerkezeti megoldást vihetünk a moz- Eerdmans Publishing Co., 1970, 52–53. oldal.)
gásba), Scientific American, 265. kötet, 1991. szeptember, • „Minden különös gondolat értéktelen, ha irracionális okok
168–169. oldal. eredménye. Tehát nyilvánvaló, hogy az emberi gondolkodás
• Howard C. Berg: „How Bacteria Swim” (Hogyan úsznak egész folyamata – amit mi ÉSZ-nek nevezünk – egészen ér-
a baktériumok), Scientific American, 233. kötet, 1955. au- téktelen, ha irracionális okok következménye. Ennél fogva a
gusztus, 36–44. oldal. világegyetem minden egyes elmélete, ami az emberi értelmet
e) Y. Magariyama és mások, „Very Fast Flagellar Rotation” irracionális okok következményévé teszi, elfogadhatatlan,
(Nagyon gyors ostoros forgás), Nature, 371. kötet. 1994. mert annak bizonyítéka lenne, hogy nincsenek bizonyítékok.
október 27., 752. oldal. Ez képtelenség. De a naturalizmus (evolúció), ahogy általá-
f) Egy közönséges elektromotort le lehet-e arányosan kicsi- ban tartják, pontosan ilyen elmélet.” (C. S. Lewis: Miracles
nyíteni, hogy egy baktériumot folyadékban előre mozgas- [Csodák], New York, MacMillan Publishing Co., 1947,
son? Nem. A súrlódás szinte minden mozgást legyőzne. 21. oldal.)
Ez azért van, mert a viszkozitás erői arányosak a mérettel. • C. S. Lewis: „The Funeral of a Great Myth” (Egy nagy
Úgy tűnik, a folyadék annál tapadósabb, minél kisebb. mítosz temetése), Christian Reflections, Grand Rapids,
Tehát a bakteriális motor hatékonysága, ami megközelíti Eerdmans Publishing Co., 1968, 89. oldal.
a 100 %-ot lassú sebességnél, figyelemreméltó és pillanat- • „Ha a világegyetem a gondolat, a gondolkodás univerzuma,
nyilag megmagyarázhatatlan. akkor megteremtésének a gondolkodás egyik aktusának kellett
g) C. Wu: „Protein Switch Curl Bacterial Propellers” (Fe- lennie.” (James H. Jeans: The Mysterious Universe [A ti-
hérje kapcsolja be a bakteriális hajócsavarokat), Science tokzatos világegyetem], New York, MacMillan Publishing
News, 153. kötet, 1998. február 7., 86. oldal. Co., 1932, 181. oldal.)
• „Egy elmélet, amely egy értelem terméke, sohasem képes b) „A bolygókutatás legfeltűnőbb eredménye a bolygók vál-
megfelelő módon megmagyarázni azt az értelmet, amely a tozatossága.” (David Stevenson, ahogy Richard A. Kerr
teóriát létrehozta. A nagy tudományos gondolkodás történe- idézi :„The Solar System’s New Diversity [A Naprendszer
te, amely felfedezi az abszolút igazságot, csak addig elégít ki, új változatossága], Science, 265. kötet, 1994. szeptember,
ameddig elfogadjuk magát az elmét, az értelmet, ahogy van. 1360. oldal.)
Ha egyszer megpróbáljuk megmagyarázni az értelmet, mint „Bárcsak nem úgy lenne, de valahogyan szkeptikus vagyok,
saját felfedezéseinek egyikét, a tükrök termében vagyunk, ahol hogy szörnyen sokat tudunk meg a Földről, ha más bolygókra
nincs kijárat.” (Phillip E. Johnson: Reason in the Balance: nézünk. Minél többet figyeljük a különböző bolygókat, annál
The Cause Against Naturalism in Science [Mérlegen az inkább egyedülállónak látszik mindegyik.” (Ugyanott.)
értelem: Indok a naturalizmus ellen a tudományban], • „Stevenson és mások azon töprengenek, hogy a kezdeti, a ki-
Law and Education, Downers Grove, Illinois, InterVarsity induló feltételeknél milyen árnyalt, kényes különbségei van-
Press, 1995, 62. oldal.) nak, mint például a Naptól való távolság; vagy milyen vélet-
Phillip E. Johnson is elvi kérdést csinált abból, hogy az in- lenszerű események jellemzik őket, mint amilyenek az óriási
telligencia létrehozhat-e intelligenciát. Az pedig, hogy élet ütközések a Naprendszer történetének hajnalán, amelyek a
nélküli, szervetlen anyag intelligenciát hozzon létre, ahogy bolygókat hatalmasan eltérő, evolúciós ösvényekre küldhetik.”
az evolúció elmélete állítja, meghökkentő csoda lenne. (Kerr: „The Solar System’s New Diversity” [A Naprend-
b) Ennek egyik lehetséges példája akkor fordul elő, amikor szer új különlegessége], 1360. oldal.)
egy páciens agyának felét eltávolítják és a megmaradó fél • „Összerakhatjuk ugyanazokat az alapanyagokat, és kapha-
fokozatosan átveszi az eltávolított fél legtöbb funkcióját. tunk elképesztően eltérő eredményeket. Nincs két egyforma
Sok ilyen műtétet végeznek sikeresen minden évben. Az (bolygó), olyan, mint egy állatkert.” (Alexander Dessler,
agynak vagy egy rugalmassága és fölöslege, amit az evolú- ahogy idézi Richard A. Kerr, ugyanott, 1361. oldal.)
ció nem magyaráz meg: ez csak a teremtéssel egyeztethető c) The Astronomical Almanac for the Year 2000 (Csillagá-
össze. szati Almanach a 2000 évre), Washington D.C., U.S.
c) Darwin felismerte azt a problémát. Government Printing Office, 2000, F2 oldal.
„Darwin zavara mögött (hogyan jött létre az emberi agy), az d) Ugyanott. (Kilenc további holdat fedeztek fel azóta, hogy
a pislákoló felismerés húzódott, hogy az agy evolúciója na- a The Astronomical Almanac for the Year 2000-t megjelen-
gyon is meghaladta a történelem előtti ember szükségleteit. tették).
Ez valójában az egyetlen példa a létben, ahol egy faj kapott e) Ugyanott.
egy szervet, amit még nem tanult meg használni” (Richard f) Van Nostrand’s Scientific Encyclopedia, 5. kiadás, New
M. Restak: The Brain: The Last Frontier [Az agy: a végső York, Van Nostrand Reinhold Co., 1976, 493–494. oldal.
határ], Garden City, New York, Doubleday and Company • „Először, látjuk, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Napból
Inc., 1979, 59. oldal.) leváló anyag egyáltalán nem lenne alkalmas a bolygók kiala-
kulásához. Összetétele reménytelenül hibás lenne. Második
43. Különös bolygók pontunk ebben az ellentétben az, hogy a Nap normális, és a
a) „Összegzésül úgy gondolom, hogy a Naprendszer eredetéről Föld a csodabogár. A csillagközi gáz és a legtöbb csillag olyan
szóló valamennyi javasolt beszámoló komoly ellenvetések tár- anyagból van, mint a Nap, és nem olyanból, mint a Föld. Meg
gya. A következtetés a téma jelenlegi állapotában az, hogy kell értenünk, hogy kozmikus értelemben szólva, a szoba,
a rendszer nem létezhet.” (Harold Jeffreys: The Earth: Its ahol most ülünk hibás anyagból készült. Mi magunk vagyunk
Origin, History, and Physical Constitution [A Föld: erede- a ritkaság. Egy kozmikus gyűjtő műtárgya vagyunk.” (Fred
te, története és fizikai összetétele], 6. kiadás, Cambridge, Hoyle: „The Nature of the Universe” [A világegyetem
England, Cambridge University Press, 1976, 387. oldal.) természete], IV. rész, Harper’s Magazine, 1951. március,
• „De ha rendelkeznénk a bolygók eredetének egy megbízha- 65. oldal.)
tó elméletével, ha ismernénk néhány mechanizmust, amely g) Lyttleton, 16. oldal.
megegyezik a fizika törvényeivel, aminek segítségével megér- • Fred Hoyle: The Cosmology of the Solar System (A nap-
tenénk, hogyan formálódtak ki a bolygók, akkor fel tudnánk rendszer kozmológiája), Hillside, New Jersey, Enslow
használni arra, hogy felbecsüljük annak valószínűségét, hogy Publishiers, 1979, 11–12. oldal.
más csillagoknak vannak-e kísérő bolygói. Azonban a felté- • „Akkor viszont az egyik legrészletesebb problémánk annak
telezett nagy számú hipotézis ellenére ilyen elmélet még nem megmagyarázása, hogy mi módon szerzi meg maga a Nap a
létezik.” (R. A. Lyttleton: Mysteries of the Solar System [A Naprendszer anyagának közel 99,9%-át amellett, hogy im-
naprendszer titkai], Oxford, England, Claredon Press, pulzusnyomatéka csak 2%.” (Frank D. Stacey: Physics of
1968, 4. oldal.) the Earth [A Föld fizikája], New York, John Willey és fiai,
• „A megfigyelhető tények nagy sokasága megmagyarázható egy 1969, 4. oldal.)
kielégítő elmélettel (a Naprendszer evolúciójáról), és az elmé- • Néhányan úgy gondolták, hogy az impulzusnyomatékot
letnek meg kell egyeznie a dinamika és a modern fizika elve- a Napról a bolygóira „mágneses összeköttetés viszi át.
ivel. Azonban az eddig előterjesztett elméletek valamennyien McCrea azt állítja:
kudarcot vallottak, vagy bizonyítás nélkül maradtak, amikor „Aligha gondolom azonban, hogy megalapozódást nyert,
megvizsgálásukhoz megfelelő módon alkalmaztak fizikai el- miszerint az alapul tekintett folyamatok vitathatatlanul
méletet.” (Fred L. Whipple: Earth, Moon and Planets [Föld, megtörténnének, vagy hogy ha igen, akkor igen nagy haté-
Hold és bolygók], 3. kiadás, Cambridge, Massachusetts, konysággal működnének, amire azért van szükség, hogy az
Harvard University Press, 1968, 243. oldal.) impulzusnyomaték megkívánt elosztását elérje.” (William
Hunter McCrea: „Origin of the Solar System” [A nap- és valószínűtlen ütközés által nyerték. Azonban ez a nagy
rendszer eredete], „Symposium on the Origin of the Solar és valószínűtlen ütközésekhez való folyamodás nem fog
System” [Szimpozium a Naprendszer eredetéről], Pá- működni az óriás külső bolygók esetében (Jupiter, Szatur-
rizs, Franciaország, Centre National de la Recherche nusz, Uránusz és Neptunusz), amelyeknek a legnagyobb a
Scientifique, 1972, 8. oldal.) forgási energiája. Az ezeket a gázbolygókat ért efféle ütkö-
zések még valószínűtlenebbek lennének, mert még lassab-
44. Olvadt Föld? ban mozognak, és olyannyira távol vannak a Naprendszer
a) „A kinetikus energia (~5x1038 erg), amely a legnagyobb üt- középpontjától. Emellett a nagy kövektől eredő ütközések
közésekben felszabadult (1,5x1027g 9 km/mp-nél), néhányszor nem szolgálnának magyarázatul az óriás bolygók össze-
nagyobb lenne annál, mint ami ahhoz szükséges, hogy megol- tételére vonatkozóan, amelyek lényegileg hidrogénből és
vassza az egész Földet.” (George W. Wetherill: „Occurence héliumból állnak.
of Giant Impacts during the Growth of the Terrestrial d) „A Jupiter felépítése régóta probléma a teoretikusok számára.”
Planets” [Óriási ütközések előfordulása a földszerű boly- (George W. Wetherill: „How Special is Jupiter?” [Meny-
gók növekedése során], Science, 288. kötet, 1985. május nyire különleges a Jupiter?], Nature, 373. kötet, 1995. feb-
17., 879. oldal. ) ruár 9., 470. oldal.)
b) Ha csak a vulkánok közelében találnának aranyat, az em- e) Van egy további nehézség is ezzel az elgondolással.
ber azt mondaná, hogy vulkánok hozták fel az aranyat Ha a Naprendszer kialakulásának kezdetén, egy nagy
a Föld felszínére. Arany azonban ritkán található olyan közetbolygó formálódott ki gyorsan a Jupiter pályája köze-
helyeken. lében, miért nem formálódott egy kőzetbolygó a szomszé-
c) „A meteoritok – jegyzi meg – tízszer több xenont tartal- dos aszteroidövben is, ahol 15 000-nél több kőzetbolygót
maznak más nemes gázokhoz viszonyítva, mint ahogy az a látunk ma?
Föld légkörében előfordul. Ráadásul a meteoritokban talált f) B. Zuckerman és mások: „Inhibition of Giant Planet
xenonizotópok viszonylagos bősége nem illik a Földön talált Formation by Rapid Gas Depletion around Young Stars”
mintához. Ha meteoritok szállították a víz többségét boly- (Óriásbolygó kialakulásának akadálya a fiatal csillagok
gónkra, akkor xenonról is gondoskodtak volna, és a légkörnek körüli gázok gyors kimerülése miatt), Nature, 373. kötet,
igen különböző összetételűnek kellene lennie – tart ki állás- 1995. február 9., 494–496. oldal.
pontja mellett Owen.” (Ron Cowen: „Found: Primordial
Water” [Megállapítás: ősvíz], Science News, 156. kötet, 46. Bolygógyűrűk
1999. október 30., 285. oldal.) a) William K. Hartman: Moons and Planets (Holdak és
bolygók), 3. kiadás, Belmont, California, Wadsworth
45. Fejlődő bolygók? Publishing Company, 1993, 143. oldal.
a) Igen különleges feltételeket kíván a pályán keringő égi- b) Hasonlóan hibás logika állítja, hogy amikor a Naprend-
testek befogása. Részletesebben a 192. oldalon taglaljuk szer kialakult, üstökösök, aszteroidák és meteoroidok ma-
őket. radtak vissza.
b) John F. Kerridge és James F. Vedden: „An Experimental c) Ezt figyelték meg a Jupiter gyűrűjénél. A Jupiternek van
Approach to Circumsolar Accretion (A Nap körüli gya- néhány holdja, melyek elég nagyok ahhoz, hogy gyakran
rapodás kísérleti megközelítése), Symposium on the Origin ütődjenek hozzájuk meteoritok vagy üstökösök, de ahhoz
of the Solar System, Párizs, Franciország, Centre National kicsinyek, hogy kicsi legyen a gravitációjuk. Így a törme-
de la Recherche Scientifique, 1972, 282–283. oldal.) lék elkerüli a holdat, és mivel közel van a Jupiterhez, az
• „Kiderült, hogy a bolygóparányoknak még a legszelídebb, leg- árapály hatás szét tudja szórni a hold törmelékét a gyű-
enyhébb összeütközések során is, meglepően nehéz növelniük rűkbe. (Ron Cowen: „Mooning Over the Dust Rings
tömegüket.” (Erik Asphaug: „The Small Planets” [A kis of Jupiter” [Ábrázolás a Jupiter porgyűrűiről], Science
bolygók], Scientific American, 282. kötet, 2000. május, 54. News, 154. kötet, 1998. szeptember 12., 182–183. oldal.
oldal.) Gretchen Vogel: „Tiny Moon Source of Jupiter’s Ring” [A
c) Tim Folger: „This Battered Earth” (Ez az ütött-kopott Jupiter gyűrűjének parányi hold-forrása], Science, 281. kö-
Föld), Discover, 1994. január, 33. oldal. tet, 1998. szeptember 25., 1951. oldal.)
• „Arra a végkövetkeztetésre jutottunk – mondja Lissauer –, d) „A szakadatlan erózió mégis bonyolult problémát vet fel a
hogy ha összenövesztjük a bolygókat a bolygóparányok egye- Szaturnusz ködös gyűrűinek létezésével kapcsolatban. – Az
temes gyűrűjéből, (a megfigyelt) tengely körüli forgás éppen elvárt bombázás mértéke pusztán 10 000 év alatt szétzúzná
hogy nem magyarázható meg. A szimulált bombázás egy nö- az egész rendszert! Ennek az anyagnak a zöme csupán ismét
vekvő bolygót hagy hátra, amely csupán hetente egyszer és leülepedett máshol a gyűrűkben, de ha csupán egy parányi
nem naponta fordul meg.” (Richard A. Kerr: „Theoreticans töredéke (mint például ionizált pára) valóban elveszett, igazi
Are Putting a New Spin on the Planets” [Az elméleti tu- bűvészmutatvány volna ezeket a gyűrűket fenntartani a Nap-
dósok új értelmet adnak a bolygóknak], Science, 258. kö- rendszer kialakulása óta [ahogy az evolucionisták képze-
tet, 1992. október 23., 548. oldal.) lik].” (Jeffrey N. Cuzzi, Ringed Planets: Still Mysterious
• Luke Dones és Scott Tremaine: „Why Does the Earth – II. [Gyűrűs bolygók: még mindig titokzatosak – II.], Sky
Spin Forward?” (Miért forog a Föld előre?), Science, 259. and Telescope, 69. kötet, 1985. január, 22. oldal.)
kötet, 1993. január, 350–354. oldal. • Jeffrey N. Cuzzi: „Saturn: Jewel of the Solar System” (Sza-
• Néhányan úgy hiszik, hogy a belső bolygók (Merkúr, Vé- turnusz: a Naprendszer ékköve), The Planetary Report,
nusz, Föld és Mars) forgó mozgásukat néhány igen nagy 1989. július-agusztus, 12–15. oldal.
• A Szaturnusz gyűrűjében lévő víz gyorsan ionizálódik, és 48. A naprendszer evolúciója?

a mágneses erővonalak mentén gyorsan átkerül bizonyos a) Charles Petit: „A Mountain Cliffhanger of the Eclipse”
Szaturnuszon lévő szélességi fokokra. A Hubble űrtelesz- (A fogyatkozás drámai helyzete), Science, 253. kötet, 1991.
kóp kimutatta ezt a vízkoncentrációt a bolygó légterében. július 26., 386–387. oldal.
(Lásd Richard A. Kerr: „Slow Leak Seen in Saturn’s • Klaus-Werner Hodapp és mások: „A Search During
Rings” [A Szaturnusz gyűrűiben látható lassú szivárgás], the 1991 Solar Eclipse from the Infrared Signature of
Science, 274. kötet, 1996. november 29., 1468. oldal.) Circumsolar Dust (Kutatás az 1991-es napfogyatkozás
• Richard A. Simpson és Ellis D. Miner: „Uranus: Beneath során létrejött napkörüli por infravörös ismertető jegyei
That Bland Exterior” (Uránusz: Az unalmas külső mö- után), Nature, 355. kötet, 1992. február 20., 707–710. ol-
gött), The Planetary Report, 1989. július/augusztus, 16–18. dal.
oldal. • „… a bolygóközi por nem magas koncentrációjú a Nap körül.
• „A Szaturnusz gyűrűi (éppúgy, mint az Uránusz körül nem In situ méréseket végeztek hatásdetektorokkal a két Helios
régen felfedezett gyűrűrendszer) instabilok, tehát új keletű szonda fedélzetéről, amely elérte a 60 Nap-rádiusznyi he-
formációk.” (S. K. Vsekhsvyatsky: „New Evidence for the liocentrikus távolságot, és azt is kimutatták, hogy a térbeli
Eruptive Origin of Comets and Meteoritic Matter” [Új bolygóközi porrészecskék sűrűsége 100 Nap-rádiuszon belül
bizonyítékok az üstökösök és a meteoritok anyagának fokozatosan kiegyenlítődik.
vulkáni eredetére], Soviet Astronomy, 11. kötet, 1967. no- „Kétdimenziós, infravörös megfigyeléseink kétséget kizáró
vember-december, 3. szám, 476. oldal.) módon kimutatták, hogy a feltűnő napkörüli porgyűrű nem
létezett az 1991-es napfogyatkozás idején. Ezekkel az ered-
47. A Hold eredete ményekkel megegyezik egy második infravörös napfogyatko-
a) „A Hold eredetének egész témakörét igen spekulatívnak zási kísérlet, és ez sem talált bizonyítékot a felszíni fényes-
kell tekinteni.” (Robert C. Haymes: Introduction to Space ség fokozódására.” (P. Lamy és mások: „No Evidence of
Science [Bevezetés az űrtudományba], New York, John a Circumsolar Dust Ring from Infrared Observations of
Wiley és fiai, 1971, 209. oldal.) the 1991 Solar Eclipse” [Nincs bizonyíték a napkörüli por
• 1971. november 10-én Dr. Harold Urey, Nobel-díjas kémi- gyűrűre az 1991-es napfogyatkozás infravörös megfigye-
kus és Hold-specialista azt állította: „Nem ismerem a Hold léseiből], Science, 257. kötet, 1992. szeptember 4., 1379.
eredetét, nem vagyok biztos a saját vagy bárki más modelljé- oldal.)
ben, fogadnék bármilyen helyesnek feltételezett modell elle-
nében.” (Robert Treash: „Magnetic Remanence in Lunar 49. Bágyadt halvány fiatal Nap
Rocks” [Visszamaradó mágnesesség a Hold-kőzetekben], a) Gregory S. Jenkins és mások: „Precambrian Climate:
Pensee, 2. kötet, 2. szám, 1972. május, 22. oldal.) The Effects of Land Area and Earth’s Rotation Rate”
• „Csillagászati értelemben tehát a Holdat a jól ismert objektu- (Prekambriumi éghajlat: A földi területnek és a Föld forgási
mok közé kell sorolni, a csillagászoknak azonban szégyenkezve mértékének, arányának kihatásai), Journal of Geophysical
el kell ismerniük, hogy halvány fogalmuk sincs, ami szárma- Research, 98. kötet, 1993. május 20., 8785–8791. oldal.
zási helyét illeti. Ez különösen zavaró, mert a titok megoldását Ez az írás elismeri, hogy ha a Föld majdnem kétszer olyan
úgy emlegetik, mint az Egyesült Államok Hold-kutatási prog- gyorsan forgott, mint ahogy ma, ez a probléma kisebbé vál-
ramjának egyik fő célját”. (David W. Hughes: „The Open na – de nem megoldottá. Ami még megkívántatik, hogy az
Question in Selenology” [A nyitott kérdés a Hold-kuta- elárasztott Föld és a légkör 30–300-szor több szén-dioxid-
tásban], Nature, 327. kötet, 1987. május 28, 291. oldal.) dal rendelkezzen, mint ma. (Lásd Richard Monastersky:
b) Haymes, 209. oldal. „Speedy Spin Kept Early Earth from Freezing” [A gyors
c) Paul M. Steidl: The Earth, the Stars, and the Bible (A Föld, forgás őrizte meg az ősi Földet a fagyástól], Science News,
a csillagok és a Biblia), Grand Rapids, Baker Book House, 143. kötet, 1993. június 12., 373. oldal.)
1979, 77–79. oldal. b) Tegyük fel, hogy az atmoszféra szén-dioxidjának ötöde
• Mitchell Waldrop: „The Origin of the Moon” (A Hold ere- szükséges ahhoz, hogy megakadályozzon egy elszabadult
dete), Science, 216. kötet, 1982. május 7., 606–607. oldal. jégkorszakot, ami jelen volt a Föld első 2,75 milliárd évén
• Stacey, 38–39. oldal. keresztül. Ez a szén-dioxid összekapcsolódott volna az
d) „Arra következtetünk, hogy egy néhány holddal rendelkező időjárást álló kőzetekkel, hogy értékelhető mennyiségű
Föld-rendszer a végső eredmény, hacsak a kezdeti feltételek ásványi szideritet (FeCo3) hozzon létre. A sziderit hiány-
nem ütköztek néhány különösen komoly korlátozásba.” (Ro- zik az őstalajból, ami azt mutatja, hogy a Föld megfagyá-
bin M. Canup és Larry W. Esposito: „Accretion of the sának megakadályozásához szükséges szén-dioxid kon-
Moon from an Impact-Generated Disc” [Holdgyarapo- centráció sohasem volt jelen. (Lásd Rob Rye és mások:
dás egy ütközés létrehozta korongból], Icarus, 119. kötet, „Atmospheric Carbon Dioxide Concentrations before
1996. február, 427. oldal.) 2–2 Billion Years Ago” [Légköri szén-dioxid koncentrá-
e) Shigeru Ida és mások: „Lunar Accretion from an Impact ciók 2,2 milliárd évvel ezelőtt], Nature, 378. kötet, 1995.
Generated Disc” (Holdgyarapodás egy ütközés létrehozta december, 603–605. oldal.)
korongból), Nature, 2. szám, 389. kötet, 1997. szeptember • „Nincs közvetlen bizonyíték annak kimutatására, hogy a
25., 353–357. oldal. szén-dioxidszintek valaha is ezerszer magasabbak voltak.”
f) Jack J. Lissauer: „It’s Not Easy to Make the Moon” (Nem (Gregory Jenkins, ahogy Tim Folger idézi: „The Fast
könnyű Holdat alkotni), Nature, 389. kötet, 1997. szep- Young Earth” [A szilárd, fiatal Föld], Discover, 1993. no-
tember, 327–328. oldal. vember, 32. oldal.)
c) William R. Kuhn: „Avoiding a Permanent Ice Age” (Egy szik, ahogy a rend rendezetlenségbe megy át. A titok nem
állandó jégkorszak elkerülése), Nature, 359. kötet, 1992. az, hogy egy rendezett állapot rendezetlenné válik, hanem a
szeptember 17., 196. oldal. világegyetem kezdeti állapotában messzemenően rendezett ál-
d) 1972-ben Carl Sagan és George H. Mullen először azt fel- lapotban volt.” (Don N. Page: „Inflation Does Not Explain
tételezték, hogy az ősi Földnek sok, hőcsapdába esett me- Time Asymetry” [A felfúvódás nem magyarázza meg az
tánja és ammóniája volt. Semmi bizonyítékuk nem volt rá; időaszimmetriát], Nature, 304. kötet, 1983. július 7., 39.
csak arra következtettek, hogy az élet nem jöhetett volna oldal.)
létre gázok nélkül. (Hibás premisszára alapuló hibás kö- „Nincs olyan ismert mechanizmus, amely lehetővé tenné,
vetkeztetés.) Sagan halálának idején (1996) még mindig hogy a világegyetem egy tetszőleges állapotban induljon út-
ezeknek a problémáknak a megoldásával próbálkozott. jára, és aztán eljusson jelenlegi magasrendű állapotába.”
e) Ezek őszinte beismerésére és más „különleges védőbe- (Ugyanott, 40. oldal.)
szédeire” nézve lásd Carl Sagan és Christopher Chyba: • „Az igazi rejtvény az, hogy miért van egyáltalán az időnek
„The Early Faint Sun Paradox: Organic Shielding of iránya, azaz a világegyetem miért nem kiegyensúlyozott ter-
Ultraviolet-Labile Greenhouse Gases” (Az ősi bágyadt modinamikailag minden időben (kivéve a kikerülhetetlen he-
Nap paradoxonja: Ibolyántúli labilis-üvegház gázok szer- lyi ingadozások során). A nem egyensúlyi rendszerek elmélete
ves védőpajzsa), Science, 276. kötet, 1997. május 23., 1217– (amilyeneket Ilya Priogogine jellemzett) elmondhatja nekünk,
1221. oldal. hogyan viselkednek az ilyen rendszerek, – adott, hogy van
néhány –, de nem magyarázza meg, hogyan lettek annyira
50. A Vénusz hegyei mindennaposak (és miért orientálódik mind ugyanabba az
a) Richard A. Kerr: „A New Portrait of Venus: Thick– időbeli irányba). Ez az idő nagy titka, és minden érdeme el-
Shinned and Decrepit” (A Vénusz új portréja: vastagbőrű lenére a nem egyensúlyi rendszerek elgondolása sem tér ki
és ósdi), Science, 263. kötet, 1994. február 11., 759–760. rá. Ha foglalkozna vele, az annak kozmológiai bebizonyítása
oldal. lenne, hogy a világegyetem esetében szükségszerű volt, hogy
alacsony entropiájú állapotban legyen az ősrobbanás után.”
51. Űr, idő és anyag (Huw Price: „Past and Future” [Múlt és jövő], Nature,
a) Nathan R. Wood: The Secret of the Universe (A világ- 348. kötet, 1990. november 22., 356. oldal.)
egyetem titka), 10. kiadás, Grand Rapids, Eerdmans
Publishing Co., 1936. 55. Ősrobbanás?
a) „A csillagászati eszközök területén megnyilatkozó fejlődés
52. A kezdet csak újabban tett lehetővé olyan megfigyeléseket, amelyek a
a) „Ameddig a világegyetemnek kezdete volt, feltételezhet- világegyetem elméleti modelljeit intenzív nyomás alá helyez-
jük, hogy teremtője is volt.” (Stephen W. Hawking: A ték. Az 1980-as évek a világegyetem alakjával és történetével
Brief History of Time [Az idő rövid története], New York, kapcsolatos mértékadó elgondolásait feladták – és a kozmoló-
Bantam Books, 1988, 140–141. oldal.) gusok most komolyan veszik annak lehetőségét, hogy a világ-
egyetemet bizonyos fajta vákuumenergia járta át, amelynek
54. A termodinamika második főtétele eredetét egyáltalán nem értjük.” (Peter Coles: „The End of
a) „Az ortodoxabb tudományos nézet az, hogy a világegyetem the Old Model Universe” [A régi világegyetem-modell
entrópiájának (termodinamikai állapotfüggvény: az ener- vége], Nature, 393. kötet, 1998. június 25., 741. oldal.)
giaátalakulási képességének jellemzője; ill. anyagi rendsze- • „A csillagászat, vagyis inkább a kozmológia bajban van. Azaz
rekre vonatkoztatva állapotuk termodinamikai valószínű- többnyire magán kívül van. Eltávolodott a tudományos mód-
ségének a mértéke, amelyből bizonyos körülmények között szertől és annak elveitől, és a bizarr felé sodródott. Képzeletbe-
következtetni lehet a folyamatok irányára – ford.) végső li elképzelést ébresztett egy művészi forma iránt; és készséget,
maximális értékéig örökké növekednie kell. Még nem érte el hajlandóságot mutatott, hogy feladjon vagy figyelmen kívül
ezt: nem szabad úgy gondolkodni felőle, mintha elérte volna. hagyjon alapvető törvényeket, mint például a termodinamika
Még gyorsan növekszik, tehát kellett kezdetének lennie, kellett második törvényét, a fény maximális sebességét, és mindezt a
valaminek lennie, amit úgy jellemezhetünk, mint egy teremtést status quo megmentésének nyilvánvaló céljából. Talán nincs
a nem nagyon távoli időben.” (Jeans, 181. oldal.) olyan „ tudomány”, amely több önkritikát, melldöngetést, ön-
b) „A végső lényeg megfogalmazva azt jelenti, hogy a termodi- bizalomhiányt szenvedett volna el, és egyik sem látszik olyan
namika második főtételének és az entrópianövekedés elvének elveszettnek és félrevezetettnek, mint ez, amint egy bénító dog-
nagy filozófiai alkalmazási területei vannak. Felmerül a kér- ma csapdájában vergődik.” (Roy C. Martin, Jr.: Astronomy
dés: hogyan került a világegyetem a csökkent entrópia álla- on Trial: A Devastating and Complete Repudiation of the Big
potába először, amikor az összes ismert természetes folyamat Bang Fiasco [Csillagászat a vádlottak padján: az ősrobba-
rendszerint növeli az entrópiát?... A szerző megállapította, nás kudarcának ellenállhatatlan és teljes visszautasítása],
hogy a második főtétel inkább azt a meggyőződését növeli, New York, University Press of America, 1999, XV. oldal.)
hogy van egy Teremtő, akinek megvan a válasza az ember b) „…energia felismerhető formában (kinetikus, potenciális és
és a világegyetem jövőbeli sorsára.” (Gordon J. Van Wylen: belső) egy táguló, térbelileg korlátlan homogén világegye-
Thermodynamics [Termodinamika], New York, John temben nem marad meg.” (Edward R. Harrison: „Mining
Wiley és Fiai, 1959, 169. oldal.) Energy in an Expanding Universe” [Kitermelési energia
• „A világegyetem időaszimmetriáját a termodinamika máso- egy táguló világmindenségben], The Astrophysical Jour-
dik főtétele fejezi ki. Az entrópia az idővel arányosan növek- nal, 446. kötet, 1955. június 10., 66. oldal.)
c) „Nemcsak hogy nem azt látjuk, hogy a világegyetem le- • „Ha ez az eltérő nézet helyes, hogy t.i. a világegyetem fraktális
lassul, hanem azt látjuk, hogy felgyorsul.” (Adam Riess, (töredezett), és a világmindenség nem válik egyenletessé, ki-
amint James Glanz idézi: „Astronomers See a Cosmic simulttá igen nagy méretekben, annak a kozmológiára vo-
Antigravity Force at Work” [A csillagászok egy kozmikus natkozó konzekvenciái óriásiak. Elvesztünk – mondja az
antigravitációs erőt látnak munka közben], Science, 279. asztrofizika professzora, Peter Coles. Az ősrobbanás-modell
kötet, 1998. február 27., 1298. oldal.) alapzata foszlik szét. Magyarázat nélkül maradunk az ősrob-
• „A huszadik századi tudomány egyik nagy eredményeként banásra, a galaxisok kialakulására, vagy a galaxisok elterje-
NSF támogatású (Nemzeti Tudományos Alap) csillagászok désére vonatkozóan.” (Chown, 23. oldal.)
kimutatták, hogy az univerzum nem tartalmaz elég anyagot i) Margaret J. Geller és John P. Huchra: Mapping the
ahhoz, hogy lelassítsa a terjeszkedést, és hogy a terjeszkedés Universe (A világegyetem feltérképezése), Science, 246.
aránya ténylegesen növekszik a távolsággal. Miért? Még senki kötet, 1989. november 17., 897–903. oldal. (Lásd még
sem tudja.” (National Science Foundation Advertisement: M. Mitchell Waldrop: Anstronomers Go Up Againt the
„Astronomy: Fifty Years of Astronomical Excellence” [A Great Wall [A csillagászok felvonulnak a Nagy fal ellen],
Nemzeti Tudományos Alapítvány hirdetése: „Csillagá- Science, 246. kötet, 1989. november 17., 885. oldal.)
szat: kiemelkedő csillagászati teljesítmények ötven éve”], • John Travis: „Cosmic Structures Fill Southern Sky (Koz-
Discover, 2000. szeptember, 7. oldal.) mikus alakzatok töltik be a déli égboltot), Science, 263.
d) Jayant v. Narlikar: „Noncosmological Redshifts” (Nem kötet, 1994. március, 1684. oldal.
kozmológiai vöröseltolódások), Space Science Review, 50. • Will Sounders és mások: „The Density Field of the Local
kötet, 1989. augusztus, 523–614. oldal. Universe” (A helyi világegyetem sűrűségi tartománya),
e) Halton M. Arp: Quasars, Redshifts and Controversies, Nature, 349. kötet, 1991. január 3., 32–38. oldal.
(Kvazárok, vöröseltolódások és viták), Berkeley, • „De ezt az uniformitást (a kozmikus háttérsugárzásban) ne-
Californiai Interstellar Media, 1987. héz összebékíteni az anyag galaxisokká, galaxisfürtökké vagy
f) William G. Tifft: „Properties of the Redshift” (A még nagyobb, a világegyetem óriási régión át kiterjeszkedő sa-
vöröseltolódások tulajdonságai), The Astrophysical Jour- játosságok együvé rendeződésével, mint amilyenek a „falak” és
nal, 382. kötet, 1991. december 1., 396–415. oldal. „buborékok”. (Ivars Deterson: „Seeding in the Universe”
g) „Az ősrobbanás nem végzett mennyiségi jövendölést, misze- [Az univerzum bevetése], Science News, 137. kötet, 1990.
rint a háttérsugárzás 3 Kelvin fok hőmérsékletű lesz (való- március 24., 184. oldal.)
jában annak kezdeti jóslata 30 Kelvin fok volt), mivelhogy • „Az elméleti szakemberek nem ismerik annak a módját, hogy
Eddington 1926-ban már kiszámolta, hogy a csillagfény lét- egy ilyen szörnyeteg hogyan tudott volna összesűrűsödni az ős-
rehozta űrhőmérséklet 3 Kelvin fok.” (Tom Van Flandern: robbanás óta rendelkezésre álló időn belül, különös tekintettel
„Did the Universe Have a Beginning?” [„Volt a világegye- arra, hogy a 2,7 K háttérsugárzás egy olyan világegyetemet
temnek kezdete?] Meta Research Bulletin, 3. kötet, 1994. mutat be, amely kezdetben igen homogén volt.” (M. Mitchell
szeptember 15., 33. oldal.) Waldrop: The Large Scale Structure of the Universe Gets
„Az ősrobbanás elmélet – mint új felfedezések értelmezése Larger – Maybe” [A világegyetem széles skálájú szerkezete
érdekében munkálkodó, működő elmélet – széleskörű elfoga- nagyobbodik – talán], Science, 238. kötet, 1987. novem-
dása ellenére az elméletnek még egyetlen fontos jövendölését ber 13., 894. oldal.)
sem erősítették meg, sőt lényegi bizonyítékok halmozódtak fel • James Glanz: „Precocious Structures Found” (Koraérett
ellene.” (Ugyanott, 25. oldal.) struktúrákat találtak), Science, 272. kötet, 1996. június
• „A történelem is azt mutatja, hogy az ősrobbanás néhány koz- 14., 1590. oldal.
mológusának mikrohullámú háttérsugárzásra vonatkozó jósla- • Az ősrobbanás-elmélet hívei sok éven át hiába kutattak
tát a tények után igazították ki, hogy megegyezzenek a meg- egyre precízebb, a gyakorlatilag egyetemes háttérsugár-
figyelt hőmérsékletekkel.” (William C. Mitchell: „Big Bang zásban bekövetkező hőmérsékletváltozások mérésére való
Theory Under Fire” [Az ősrobbanás elmélete tűz alatt], eszközökkel. Koncentrációk nélkül az anyag, pusztán
Physics Essays, 10. kötet, 2. szám, 1997. június, 370–379. gravitációs alapon, sohasem lett volna képes összehúzód-
oldal.) ni, hogy galaxisokat és galaxisfürtöket alkosson. Végül
h) „A csapat által megvizsgált ég öt területének mindegyikében 1992-ben, nagy üdvrivalgással bejelentették a népszerű
a távoli galaxisok köteget alkottak ahelyett, hogy véletlensze- médiában, hogy enyhe koncentrációkat fedeztek fel. Há-
rűen szétszóródtak volna az űrben. A munka folyik, de már rom főbb hiányosságot nem említettek:
ki tudjuk mondani most is, hogy a tőlünk nagy távolságokra • A koncentrációk kevesebb, mint egy tizezredrésze nem
látható galaxisok olyan szigorúan fürtökbe rendeződtek a vi- sokkal több, mint az eszközökben lévő hibák. Ilyen
lágegyetem kezdeti állapotában, ahogy ma” – mondja Steidel, gyenge koncentrációktól nem lehet várni, hogy sok
aki Pasadenában a California Institute of Technology-nál fürtösödést indítsanak el. Ahogy Margaret Geller ál-
dolgozik.” (Ron Owen: „Light from the Early Universe, lította: „A gravitáció a világegyetem korán túl nem képes
[Fény az univerzum kezdeti szakaszából], Science News, eléggé felnagyítani ezeket a rendellenességeket (hogy nagy
153. kötet, 1998. február 7., 92. oldal.) galaxis-fürtöket formáljanak).” (Travis, 1684. oldal.)
• „Valójában kísérleteink azt mutatják, hogy az anyag elosz- • Kisebb tévedések vagy mulasztások a lépéseket feldol-
lása fraktális, ahogy egy fáé vagy felhőé.” (Francesco Sylos gozó adatokban könnyen tekinthetők enyhe jelnek.
Labini, ahogy Marcus Chown idézi „Fractured Universe” • Az ég kiterjesztett háttérsugárzású területeiben lévő
[Összetöredezett világegyetem], New Scientist, 163. kötet, jellegzetes variációk 100–1000-szeresig terjedtek, és
1999. augusztus 21., 23. oldal.) túl szélesek ahhoz, hogy galaxisokat alkossanak.
Bármi váltotta is ki ezeket az enyhe hőmérséklet-változá- n) „Miért forog a galaxis, és hogyan indult el: ez az asztrofizi-
sokat (0,00003 °C), valószínűleg semmi köze az ősrobba- ka egyik legnagyobb titka. Az ősrobbanás világegyetemében
náshoz. a lineáris mozgásokat könnyű megmagyarázni: eredménye a
j) „És az ősrobbanáskor keletkező egyetlen elem bőségének az robbanásból származik. De mi indította el a rotációs moz-
előrejelzése sem volt sikeres néhány ad hoc paraméterezés gást?” (William R. Corliss: Stars, Galaxies Cosmos: A
nélkül. Ezeket később hozzáigazították a jövendölésekhez, Catalog of Astronomical Anomalies [Csillagok, glaxisok,
amelyeket máskülönben kudarcnak kellett volna ítélni.” (Van kozmosz: Csillagászati anomáliák katalógusa], Glen Arm,
Flandern, 33. oldal.) Maryland, The Sourcebook Project, 1987. 177. oldal.)
• „Általában feltételezik, hogy D, ³He és 4He és 7Li ún. ősi o) Alan Dressler: „The Large-Scale Streaming of Galaxies.”
bősége erőteljes bizonyítékát adja az ősrobbanás kozmológi- (A galaxisok szélesskálájú áramlása), Scientific American,
ájának. A barion-foton arány különleges értékét kell feltéte- 257. kötet, 1987. szeptember, 46–54. oldal.
lezni ad hoc, hogy a megkívánt bőségét elnyerje”. (H. C. Arp p) „Az ember elvárhatná a III. populációjú csillagoktól (amelyek
és mások: „The Extragalactic Universe: An Alternative csak héliumból és hidrogénből állnak, és nincs bennük nehe-
View” [Galaxison kívüli világegyetem: Egy alternatív né- zebb elem), hogy az anyagok ugyanolyan fajta szétterjedése
zet], Nature, 346. kötet, 1990. augusztus 30., 811. oldal.) jellemezze őket, mint a ma formálódó csillagokat. Ebben az
• „A történelmi adatok tanulmányozása megmutatja, hogy az esetben elég kevésnek kellene lennie belőlük, (kevesebbnek,
évek során a hélium-hidrogén ősrobbanásbeli arányára vonat- mint a Nap anyagának 0,8%-a), hogy elégessék nukleáris
kozó előrejelzéseket ismételten kiigazították, hogy megegyezze- üzemanyagukat. Az a probléma, hogy az intenzív kutatás el-
nek annak az aránynak a legutóbbi hozzáférhető becsléseivel, lenére még senki sem talált olyan csillagot, amelyben egyálta-
amint ezeket az arányokat az igazi világegyetemben észlelték. lán ne lett volna fém.” (Bernard Carr: Where is Population
A becsült érték függ a barionok fotonokhoz viszonyított ará- III? [Hol a III. populáció?], Nature, 326. kötet, 1987. ápri-
nyától (a barionszámtól), amelyet önkényesen kiigazítottak, lis 30., 829. oldal.)
hogy megegyezzen az újabban megállapított hidrogén-hélium • „Vannak a II. nemzedékbelieknél idősebb csillagok? Bi-
aránnyal. Ezek nem előrejelzések voltak, hanem pusztán a zonyára vannak, ha a világegyetem őstörténetével (ti. az
teória összehangolásai (retrodikciók), hogy illeszkedjenek az ősrobbanás elmélettel) kapcsolatos elképzeléseink helye-
érvényes adatokhoz.” (Mitchell, 7. oldal.) sek… Nincs statisztikailag jelentős bizonyíték III. nem-
k) Steidl, 207–208. oldal. zedékbeli objektumokra (csillagokra).” (Leif J. Robinson:
• D. W. Sciama: Modern Cosmology (Modern kozmológia), „Where is Population III? [Hol a III. populáció?], Sky and
London, Cambridge University Press, 1971, 149–155. ol- Telescope, 1982. július, 20. oldal.)
dal. • Stephen R. Maran: „Steller Old-Timers: Where are the
l) „Egy tejútbeli csillag bágyadt fényét vizsgálva a csillagászok Oldest Stars in our Galaxy?” (Csillag-veteránok: Hol van-
a berilliumatomok jóval nagyobb bőségét észlelték, mint nak a legöregebb csillagok a mi Tejútrendszerünkben?),
amekkorát az ősrobbanás modell megjósol.” (Ron Cowen: Natural History, 1987. február, 80–85. oldal.
„Starlight Casts Doubt on Big Bang Details” [A csil- q) „Egy kicsit tétovázva mondom, hogy bágyadt szemfedél lóg az
lagfény kétségessé teszi az ősrobbanás részleteit], Science ősrobbanás-elmélet felett. Amikor tények rendszere sorakozik
News, 140. kötet, 1991. szeptember 7., 151. oldal.) fel egy elmélet ellenében, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez
• Gerald Gilmore és mások: „First Detection of Beryllium a teória ritkán gyógyul meg.” (Fred Hoyle: „The Big Bang
in a Very Metal Poor Star: A test of the Standard Big Under Attack” [Támadás alatt az ősrobbanás], Science
Bang Model” (Berillium első észlelése egy igen fémsze- Digest, 1984. május, 84. oldal.)
gény csillagban: Az érvényes ősrobbanás modell próbája), r) Az ember azt is megkérdezhetné, hogy ősrobbanás esetén
The Astrophysical Journal, 378. kötet, 1991. szeptember 1., honnan származott a kozmikus tojás. Persze a kérdés meg-
17–21. oldal. válaszolhatatlan. Ha bármilyen eredetre vonatkozó magya-
• Ron Cowen: „Cosmic Chemistry: Closing the Gap in the rázatot elég messzire helyezünk vissza az időben, hasonló
Origin of the Elements” (Kozmikus vegyészet: az elemek kérdések támadnak, amik tudományosan mind leellen-
eredetében lévő hézag megszüntetése), Science News, 150. őrizhetetlenek. Tehát a végső kezdet kérdése nem pusztán
kötet., 1996. november 2., 286–287. oldal. tudományos ügy. Amit a tudomány megtehet, hogy teszteli
m)„Egyáltalán nem volna szabad galaxisoknak lenniük, de ha a lehetséges magyarázatokat, ha a kiinduló feltételezéseket
már vannak, nem volna szabad csoportosulniuk, ahogy te- helyesen definiálták. Például ha egy parányi kozmikus tojás
szik.” (James Trefil: The Dark Side of the Unvierse [A világ- létezett, amely a világegyetemben lévő összes anyagot tar-
egyetem sötét oldala], New York, Charles Scribner’s Sons, talmazta, jelenlegi értelmezésünkre alapozva nem kellene
1988, 3. oldal.) felrobbannia. Azt állítani, hogy valami különös, új jelenség
• Geoffrey R. Burbidge: „Was There Really a Big Bang?” okozta a robbanást (vagy felfúvódást), filozófiai spekuláció.
(Valóban volt ősrobbanás?), Nature, 233. kötet, 1971. Miközben az efféle találgatás talán helyes, de az is lehet,
szeptember 3., 36–40. oldal. hogy nem, ez nem tudomány. (Lásd „Hogyan lehet a te-
• Ben Patrusky: „Why is the Cosmos Lumpy? (Miért egye- remtés tanulmányozása tudományos?” c. részt a 246. ol-
netlen a kozmosz?), Science, 1981. június, 96. oldal. dalon.)
• Stephen A. Gregory és Laird A. Thomson: „Superclusters s) „Big Bang Gone Quiet” (Az ősrobbanás lecsendesedett),
and Voids in the Distribution of Galaxies (Szuperfürtök Nature, 372. kötet, 1994. november 24., 304. oldal.
és légüres terek a galaxisok elterjedésében), Scientific • Michael J. Pierce és társai: „The Hubble Constant and
American, 246. kötet, 1982. március, 106–114. oldal. Virgo Cluster Distance from Observations of Cepheid
Variables” (A Hubble-állandó és a Virgo-fürt távolsága sem talált sötét anyagot galaxisunk fő törzsében. (Lásd
a Delta-Cephei típusú csillag észleléseitől), Nature, 371. Alexander Hellemans: „Galactic Disc Contains No Dark
kötet, 1994. szeptember 29., 385–389. oldal. Matter” [A galaktikus korong nem tartalmaz sötét anya-
• Wendy L. Freeman és mások: „Distance to Virgo Chester got], Science, 278. kötet, 1997. november 14., 1230. oldal.)
Galaxy M100 from Hubble Space Telescope Observations Egy ötödik vizsgálat, miután 100 millió galaxis helyzetét
of Cepheids” (Az M100-as Virgo galaxis csoporthoz való és távolságát katalogizálta, arra a következtetésre jutott,
távolság a Delta-Cephei típusú csillag a Hubble űrtelesz- hogy az anyag, amire szükség van, nem létezik. (Lásd Ron
kóp megfigyeléseiből), Nature, 371. kötet, 1994. október Cowen: „Whole-Sky Catalog” [Az egész ég katalógusa],
27., 757–762. oldal. Science News, 155. kötet, 1999. február 6., 92–93. oldal.)
• N. R. Tanvir és mások: „Determination of the Hubble • Még a leglelkesültebb kozmológus is el fogja ismerni, hogy
Constant from Observations of Cepheid Variables in the a világegyetem természetére vonatkozó jelenlegi elméle-
Galaxy M96” (A Hubble állandó meghatározása az M96- teknek nagy hiányosságai vannak. Egy ilyen hézag az is,
os Galaxisban lévő Delta Cephei típusú csillag megfigye- hogy a világegyetem fiatalabbnak tűnik, mint a benne
léseiből), Nature, 377. kötet, 1995. szeptember 7., 27–31. lévő néhány égitest (Lásd „Mit mondanak az evolucio-
oldal. nisták, milyen öreg a világegyetem?” c. részt a 257. ol-

• Robert C. Kennicutt Jr.: „An Old Galaxy in a Young dalon.) Egy másik probléma az, hogy a megfigyelt univer-
Unvierse” (Régi galaxis egy fiatal vilgáegyetemben), zumban, úgy tűnik, nincs elég anyag, ami megmagyarázza
Nature, 381. kötet, 1996. június 13., 555–556. oldal. mostani viselkedésmódját, sem azt a módot, amelynek
• James Dunlop: „A 3.5-Gyr-Old Galaxy at Redshift 1.55” megfelelően az elméleti tudósok előrejelzése szerint majd
(Egy 3,5 giga-éves öreg galaxis 1,55 vöröseltávolodásnál), kialakul.” (Robert Matthews: Spoiling a Universal Fudge
Nature, 381. kötet, 1996. június 13., 581–584. oldal. Factor [Az egyetemes hazugság cáfolata], Science, 265. kö-
• „A legtöbb ember számára világos, hogy az ember nem lehet tet, 1994. augusztus 5., 740–741. oldal.)
idősebb az anyjánál. A csillagászok is megértik ezt, ezért ér- c) Ezt nevezik „felfújódásos ősrobbanásnak”. Alan H. Guth
zik olyan kényelmetlenül magukat manapság. A globuláris indítványozta egy „A Possible Solution to the Horizon
fürtökben lévő legidősebb csillagok 15 milliárd évvel datál- and Flatness Problem (Egy lehetséges megoldás a látóha-
hatók vissza. Viszont a világegyetem 9–12 milliárd évesnek tár és egyenletesség problémájára) c. dolgozatban (Physical
tűnik. A következtetések közül legalább egy téves.” (William Reviews, D, 23. kötet, 1981. január 15., 348–356. oldal.)
J. Cook: „How Old is the Unvierse?” [Milyen idős a világ- • A hiányzó anyag problémáját célratörőbben is meg lehet
egyetem?], U. S. News and World Report, 1997. augusztus fogalmazni. Ha megtörtént az ősrobbanás, a táguló világ-
18–25., 34. oldal.) egyetem teljes anyagának igen pontos kapcsolatban kelle-
ne lennie az összes galaxis és más anyag külső sebességével
56. Hiányzó anyag és távolságával. Ennek az anyagnak nem szabad eltérnie
a) Ezt a problémát először R. H. Dicke magyarázta: ettől a mennyiségtől még 1:1055-hez (1 a 10 nonillióhoz)
„Gravitation and the Universe: The Jayne Lectures for arányban sem.
1969” (Gravitáció és a világegyetem: A Jayne-féle előadá- Ha az anyag kissé nagyobb lenne, mint ez a kritikai érték
sok 1969-re), American Philosophical Society of Philadel- (zárt rendszerben):
phia, 1970, 62. oldal. Alan Guth kísérlete, hogy megoldja i. a gravitációs erők az univerzumban hirtelen, talán
ezt (lásd: c) pont), a felfúvódásos ősrobbanásnak nevezett másodperceken belül összeragasztották volna,
ősrobbanás-elmélet egy variációjához vezetett. ii. a világegyetem összes anyaga egy nagy labdává prése-
b) Ezt a hiányzó anyagot „sötét anyagnak” nevezik, mert lődött volna össze,
nem látható, és mindeddig nem mutatták ki. A „hiányzó iii. mi pedig nem lennénk itt, hogy csodáljuk, hogyan
anyag” jelöltjei között találjuk a neutrinokat, fekete lyu- kezdődött mindez.
kakat, halott csillagokat, a kevés anyagból álló csillagokat Ha az anyag valamivel kevesebb lenne ennél a kritikus
és a különböző atomoknál kisebb részeket és részecskéket, értéknél (nyílt rendszerben):
amelyeket a csillagászok megálmodtak, egyszerűen azért, i. a részecskék határtalanul kiterjedtek volna,
hogy megoldják ezt a problémát. Mindegyik jelölttel sok ii csillagok és galaxisok nem alakultak volna ki,
tudományos probléma van. Két szomszédos galaxisssal iii. és mi nem lennénk itt, hogy elgondolkozzunk róluk.
foglalkozó tanulmány azt mutatja, hogy viszonylag ke- A látható világegyetem megbecsült anyaga kevesebb,
vés sötét anyaguk van. (Lásd Ron Cowen: „Ringing in mint e kritikus érték 1/10-e. Csillagok és galaxisok létez-
a New Estimate for Dark Matter” [A sötét anyagra vo- nek. Tehát az ősrobbanás valószínűleg nem ment végbe.
natkozó új becslés beharangozása], Science News, 136. kö- Csak hinni lehet, hogy láthatatlan, mérhetetlen, óriási
tet, 1989. augusztus 5., 84. oldal.) Egy másik tanulmány mennyiségű anyag rejtőzködik valahol, és csak hit által
nem állapított meg hiányzó anyagot a Földtől 150 millió tarthatja fenn az ember az ősrobbanás elméletét.
fényéven belül. (Lásd Eric. J. Lerner: „COBE Confounds Ezt a problémát más módon is szemlélhetjük. Ha a világ-
the Cosmologists” [COBE összezavarja a csillagászokat], egyetem sok milliárd éves lenne,
Aerospace America, 1990. március, 40–41. oldal.) Egy har- i. össze kellett volna omlania önmagától (zárt világegye-
madik tanulmány sem talált sötét anyagot egy M105-nek temben), vagy
nevezett elliptikus galaxisban (Lásd „Dark Matter Isn’t ii ki kellett volna terjeszkednie, olyannyira, hogy csilla-
Everywhere” [Sötét anyag nincs mindenhol], Astronomy, gok és galaxisok sohasem tudtak volna kiformálódni
1993. szeptember, 19–20. oldal.) Egy negyedik vizsgálat (nyílt világegyetemben), vagy
iii. kezdeti kinetikus energiájának kellett volna lennie, (John C. Brandt: The Physics and Astronomy of the Sun
amely a legtöbb világegyetemben lévő részecskére and Stars [A Nap és a csillagok fizikája és csillagászata],
nézve 1:1055 arányban egyensúlyban van a gravitációs New York, Mc. Graw-Hill, 1966, 111. oldal.)
energiával (lapos világegyetem)!
A két évtizeden át ismétlődő mérések sem támasztották 59. Gyors kettőscsillagok
alá iii-at. Következésképpen igen valószínűnek látszik, a) A. R. King és M. O. Watson: „The Shortest Period Binary
hogy a világegyetem nem sok milliárd éves. Star?” (A legrövidebb periódusú kettőscsillag?), Nature,
323. kötet, 1986. szeptember 4., 105. oldal.
57. Nehéz elemek • Dietrick E. Thomsen: „A Dizzying Orbit for a Binary
a) „Az adott, hogy a nyaláb valószínűleg tartalmaz néhány ga- Star” (Egy kettőscsillag szédítő pályája), Science News,
laxist, továbbá nagy mennyiségű vasat. Eredményeinkkel új 130. kötet, 1986. október 11., 231. oldal.
típusú égitestre utalunk. Lehet, hogy a fém (nehéz elemek) • „Ultrafast Binary (Ultragyors kettőscsillag), Sky and
dúsítási folyamatának elméleti modelljei a galaxisnyalábokban Telescope, 1987. február, 154. oldal.
átértékelést kívánnak.” (M. Hattori és mások: „A Dark b) Jonathan Eberhart: „Now You See it. Now You Don’t”
Cluster of Galaxies at Redshift z=1” [Sötét galaxis-nyaláb (Most látod, most meg nem), Science News, 135. kötet,
z=1 vöröseltolódásnál], Nature, 388. kötet, 1997. július 1989. január 7., 13. oldal.
10., 146–148. oldal.) • Patrick Moore: The New Atlas of the Unvierse (A világ-
b) „Mindkét esetben (a nehéz hidrogén) megfigyelt értékeinek egyetem új atlasza), New York, Arch Cape Press, 1988,
szórása elég nagy, és úgy tűnik, hogy eléri a 10-es faktort. 176. oldal.
Noha meglepő látni efféle variációkat a Naptól számított
1000 pc-en belül, 30 pc-en belül pedig egyenesen hihetetlen- 60. Csillagszületések?
nek tűnik (1pc vagy parsec = 3,258 fényév).” (A. Vidal- a) „… Még senki sem figyelt meg egyértelműen embrióállapotú
Madjar: „Interstellar Helium and Deuterium [Csillag- csillaggá alakuló anyagot, amikor a csillag valójában még csu-
közi hélium és deutériumg], Diffuse Matter in Galaxies, pán formálódik. És még senki sem észlelt molekuláris felhőt
J. Audouze és mások szerkesztésében, Boston, D. Reidel az összeomlás állapotában.” (Ivars Peterson: „The Winds
Publishing Company, 1983, 77–78. oldal.) of Starbirth” [Csillagszületés szelei], Science News, 137.
kötet, 1990. június 30., 409. oldal.)
58. Csillagközi gáz • „Egy csillagközi felhő egyik szekciója pontosan hogyan om-
a) „Nem ismerjük a folyamatot, amely által egy csillagkö- lik össze egy csillaggá – egy kettős-, vagy többszörös csillaggá,
zi felhő (köd) addig tömörül, amíg gravitációsan össze vagy naprendszerré, – még egy kihívással felérő teoretikus
nem áll, hogy protocsillag legyen. Mennyiségi értelemben probléma. A csillagászoknak még találniuk kell egy csillag-
egyszerűen azt feltételezték, hogy az atomok száma cm3- közi ködöt az összeomlás tényleges pillanatában.” (Fred L.
enként valahogyan ezerszeresére nőtt egy sűrű csillagfel- Whipple: The Mystery of Comets [Az üstökösök titka],
hőben. A protocsillag kialakulását akadályozó két fontos Washington D. C., Smithsonian Institute Press, 1985,
tényező a következő: a gáz a hatékony öngravitáció és a 211–213. oldal.)
megfelelő sűrűség kialakulása előtt szétoszlásra hajlamos; b) Steidl, 143–145. oldal.
másrészt az anyag összehúzódásakor a kezdeti impulzus- c) „A csillagok eredete a kortárs asztrofizika egyik legalapvetőbb
nyomaték hihetetlenül gyors forgást váltana ki. Gondos- megoldatlan problémája.” (Charles J. Lada és Frank H. Shu:
kodni kell tehát néhány mechanizmusról, ami az anya- „The Formation of Sunlike Stars” [Napszerű csillagok ki-
got megfelelően kis tömegbe gyűjti, hogy az öngravitáció alakulása], Science, 248. kötet, 1990. május 4., 564. oldal.)
hatékony lehessen, az impulzusnyomatékot pedig valami • „Senki sem érti igazán, hogyan megy végbe a csillagok ki-
módon eltávolítja.” (Eva Novotny: Introduction to Stellar alakulása. Igazán figyelemre méltó.” (Geoffrey Rogier A.
Atmospheres and Interiors [Bevezetés a csillag atmoszfé- Windhorst, ahogy Corey S. Powell idézi: „A Matter of
rákhoz és belső terekhez], New York, Oxford University Timing” [Az időzítés kérdése], Scientific American, 267.
Press, 1973, 279–280. oldal.) kötet, 1992. október, 30. oldal.)
b) Martin Harwit: Astrophysical Concepts (Asztrofizikai fo- • „Ha csillagok nem léteznének, könnyű lenne bizonyítani, hogy
galmak), New York, John Wiley és Fiai, 1973, 394. oldal. ez az, amit várunk.” (Geoffrey R. Burbidge, ahogy idézi R.
• „Nincs ésszerű csillagászati forgatókönyv, amelyben ásványi L. Sears és Robert R. Brownlee a Stellar Structure-ban,
szemcsék összesűrűsödhetnek.” (Fred Hoyle és Chandra Lawrence H. Aller és Dean McLaughlin szerkesztésében,
Wickramasinghe: „Where Microbes Boldly Went” [Hová Chicago, Unviersity of Chicago Press, 1965, 577. oldal.)
merészkedtek a mikrobák], New Scientist, 91. kötet, 1981.
augusztus 13., 413. oldal.) 61. Csillag-evolúció?
c) „A csillagok kialakulására vonatkozó kortárs vélemény kitart a) Steidl, 134–136. oldal.
amellett, hogy a protocsillagoknak nevezett égitestek összesű-
rűsödése során jöttek létre a csillagközi gázból. Az összesűrű- 62. O-csillagok
södés folyamata elméletileg igen bonyolult, és egyetlen érdemi, a) „A világegyetem, amit látunk, amikor kitekintünk legtávo-
elméleti értelmezését sem lehet felvállalni. Néhány elméleti labbi horizontjáig, százmilliárd galaxist tartalmaz. E gala-
bizonyíték valóban erőteljesen a csillagkialakulás ellen szól. xisok mindegyike másik, százmilliárd csillagból áll. Ez 1022
Azonban tudjuk, hogy csillagok léteznek, és minden tőlünk csillag összességében. A modern asztrofizika csendes zavara
telhetőt meg kell tennünk, hogy megmagyarázzuk őket.” az, hogy nem tudjuk még azt sem, hogy e csillagok bármelyike
hogyan intézte, hogy kialakuljon.” (Martin Harwit: Book felülvizsgálata], New Scientist, 97. kötet, 1983. január 20.,
Reviews, Science, 231. kötet, 1986. március, 1201–1202. 186. oldal.)
oldal.) • „Sok a kétely azonban, hogy a galaxisok egyáltalán átalakul-
Harwit is felsorol három félelmetes ellenvetést a csillagok tak-e egyik típusból a másikba.” (George Abell: Exploration
kialakulásának valamennyi modern teóriája ellenében: of the Universe [A világegyetem felfedezése], 2. kiadás,
i. „Az összehúzódó gázfelhőknek energiát kell sugározni- New York, Holt, Rinehart, és Winston, 1969, 629. oldal.)
uk, hogy folytatni tudják összehúzódásukat; a potenciális • „Arra a következtetésre jutottunk tehát, hogy a galaxisok
energiának, amely felszabadul ebben a csillag előtti fá- osztályozásának sorrendje nem evolúciós sorrend…” (Paul
zisban, valahogyan megfigyelhetőnek, észlelhetőnek kell W. Hodge: The Physics and Astronomy of Galaxies and
lennie, de még nem észleltük és azonosítottuk őket. Cosmology [A galaxisok és a kozmológia fizikája és csilla-
ii. „Az impulzusnyomaték, amely jellegzetes csillagkö- gászata], New York, McGraw-Hill, 1966, 122. oldal.)
zi felhőkben van, nagyságát tekintve sok rendbelileg c) Ugyanott, 123. oldal.
nagyobb, mint amit a viszonylag lassan pörgő fiatal d) Harold S. Slusher: „Clues Regarding the Age of the
csillagok esetén számolunk; hova és hogyan szabadul Universe” (A világegyetem korára vonatkozó nyomok),
meg a protocsillag az impulzusnyomatéktól az össze- ICR Impact, 19. szám, 1975. január, 2–3. oldal.
húzódás során? • Steidl, 161–187. oldal.
iii. „A csillagközi felhőket mágneses mezők járják át, és hisz- e) „Az ősrobbanás forgatókönyve a maga legegyszerűbb formá-
szük, hogy hatékony, fogyasztó hatásuk van az összehú- jában nem látszik olyan jó módszernek a galaxisok létrehozá-
zódó gázra; ahogy a gázfelhő összeomlik, hogy csillagot sára. Túl kevés időt enged a gravitációs erőnek önmagában,
alkosson, a mágneses mezők erővonalai sokkal közelebbre hogy összegyűjtse a közönséges anyagot – neutronokat, proto-
kerülnek egymáshoz, óriási mágneses mezőket keltve élet- nokat és elektronokat – a ma látható galaxisok rendszerébe.
re, még sokkal azelőtt, hogy az összeomlás befejeződik. Az elmélet egy jobb elgondolás hiányában még életben van.”
Ezek a mezők ellenállnak a további összeomlásnak, és (Peterson: „Seeding the Universe” [A világegyetem beül-
megakadályozzák a várt csillag kialakulását, mégsem ész- tetése], 184. oldal.)
leljük semmiféle bizonyítékát az erős mezőknek. Csillagok • A világegyetemben látható legnagyobb struktúrát, a
pedig formálódnak. Valószínűleg nincsenek tudatában a „Nagy Falat” nem régen fedezték fel. Tízezer, falszerű kép-
mi elméleti nehézségeinknek.” letben felfűzött galaxisból áll, és félmilliárd fényévnyire
nyúlik, terjeszkedik az űrben. Olyan nagy, hogy még nem
63. Galaxisok találták meg a széleit.
a) „A galaxisok létére magyarázatot találni olyan probléma, • „A „fal” túlságosan is nagy és masszív ahhoz, hogy
amely a kozmológiában az egyik legnehezebbnek bizonyult. galaxistagjainak kölcsönös gravitációs vonzása alakította
Nem volna szabad ott lenniük, és mégis ott tanyáznak. Nehéz volna ki.” (M. Mitchell Waldrop: „Astronomers Go Up
érzékeltetni a frusztráció mélységét, amelyet ez az egyszerű Against the Great Wall” [A csillagászok szembeszállnak a
tény gerjeszt a tudósok között.” (Trefil: The Dark Side of the Nagy fallal], Science, 246. kötet, 1989. november 17., 885.
Universe [A világegyetem sötét oldala], 55. oldal.) oldal. Lásd még Margaret J. Geller és John P. Huchram:
Trefil megmagyarázza a frusztráció alapját a „Five Reasons Mapping the Unvierse [A világegyetem feltérképezése],
why Galaxis Can’t Exist” (Öt indok: miért nem létezhet- Science, 246. kötet, 1989. november 17., 897–903. oldal.)
nek galaxisok?) c. negyedik fejezetében.
• „A galaxisok kialakulásának egy teljesen kielégítő magyará- 65. Korallok és barlangok
zatát még meg kell fogalmazni.” (Joseph Silk: The Big Bang a) Ariel A. Roth: „Coral Reef Growth” (A korallzátony nö-
[Az ősrobbanás], San Francisco, W. H. Freeman and Co., vekedése), Origins, 6. kötet, 2. szám, 1979, 88–95. oldal.
1980, 22. oldal.) • J. Th. Verstelle: „The Growth Rate at Varions Depths of
• „A galaxisok kialakulásának elmélete az asztrofizika egyik Coral Reefs in the Dutch East Indian Archipelogo” (A
nagy, kiemelkedő problémája. Egy olyan probléma, ami még növekedési arány a korallzátony különböző mélységeiben
messze van a megoldástól.” (Steven Weinberg: The First a holland kelet-indiai szigetvilágban), Treubia, 14. kötet,
Three Minutes [Az első három perc], New York, Bantom 1932, 117–126. oldal.
Books Inc., 1977, 68. oldal.) b) Ian T. Taylor: In the Minds of Men (Emberek gondolat-
• Ötven kozmológus ment el egy, a galaxisok kialakulásával világában), Toronto, TFE Publishing, 1984, 335–336. ol-
foglalkozó konferenciára. Miután összegeztek sok, megfi- dal.
gyeléseken alapuló adatot, ketten a legtekintélyesebbek • Larry S. Helmick, Joseph Rohde és Any Ross: „Rapid
közül optimista módon megbecsülték annak valószínűsé- Growth of Dripstone Observed (A cseppkő gyors növe-
gét, hogy bármelyik, a galaxiskialakulásról szóló elmélet kedésének észlelése), Creation Research Society Quarterly,
mennyire helyes. Annak aránya 1:100-hoz. (Lásd P. I. E. 14. kötet, 1977. június, 13–17. oldal.
Peebles és Joseph Silk: „A Cosmic Book” [Egy kozmikus
könyv], Nature, 335. kötet, 1988. október 13., 601–606. 66. Állandó bomlás
oldal.) a) „Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva bizonyos elemek
b) „Még nem tudjuk meggyőző módon megmutatni, hogy a gala- magja instabillá válik, és energiát és/vagy részecskéket bocsát
xisok, csillagok, bolygók és az élet hogyan jött létre a mostani ki spontán módon.” (William D. Stansfield: Science and
világegyetemben.” (Michael Rowan-Robinson: „Review of Evolution [Tudomány és evolúció], New York, MacMillan
the Accidental Universe [A véletlenszerű világegyetem Publishing Co., 1977, 82. oldal.)
• „Nyilvánvaló, hogy a radiometrikus eljárások nem lehetnek radiometrikus vakteszt ellen, ha korábban nem azonosí-
abszolút kormeghatározó módszerek, ahogy állítják. Egy adott tották a szennyeződést, kevés súllyal kellene latba esniük.
geológiai rétegre vonatkozó korbecslés különböző radiomet- Ha szennyeződésre a teszt előtt hivatkoztak, lehet, hogy
rikus módszerekkel gyakran egészen eltérő (néha százmillió nincs is szükség a tesztre. A gondos, alapos, körültekintő
évekkel is). Nincs abszolút megbízható, hosszú távú radiológi- kutatóknak először objektíve fel kell mérniük a szennye-
ai óra.” (Ugyanott, 84. oldal.) ződés lehetőségét.
b A bizonyítékok első vonala a „pusztító fényudvarokkal” Az emberek természetesen megtéveszthetők. Hajlamosak
kapcsolatos. Lásd: vagyunk azt látni, amit látni akarunk, és félremagyaráz-
• Robert V. Gentry: „Variance of the Decay Constant zuk a nem óhajtott adatokat. Ez különösen azokra vonat-
Over Geological Time” (A bomlási állandó válto- kozik, akik elméleteket javasolnak, magamat is beleértve.
zása a geológiai idő során), Creation Research Society A tudósok nem immunisak az efféle emberi tökéletlenség
Quarterly, 5. kötet, 1968. szeptember, 83–84. oldal. iránt. A geológián belül sok népszerű elgondolás sohasem
• Robert V. Gentry: Creation’s Tiny Mystery (A teremtés maradt volna életben, ha egy kritikus kormeghatározás
parányi titka), 2. kiadás, Knoxville, Tennesse, Earth alá lett volna vetve vaktesztnek.
Sciences Associates, 1988, 282. oldal. b) John Woodmorappe: „Radiometric Geochronology
• Paul Ramdohr: „New Observations on Radioactive Reappraised.” (Az újrafelértékelődött radiometrikus
Halos and Radioactive Fracturing” (Új észrevételek a geokronológia), Creation Research Society Quarterly, 16.
radioaktív fényudvarok és a radioaktív törések terén), kötet, 1979. szeptember, 102–129. oldal.
Oak Ridge National Laboratory Translation (ORNL- • Robert H. Brown: „Graveyard Clocks: Do They Tell Real
tr-755), 1965. augusztus 26., 16–25. oldal. Time?” (Temetőórák a valódi időt mutatják?), Signs of the
• A bizonyítékok második vonala az atomok vibrációs ará- Times, 1982. június, 8–9. oldal.
nyában mutatkozó nyilvánvaló csökkenéssel foglalkozik. • „Nyilvánvaló, hogy a radiometrikus kormeghatározó eljárások
(Lásd e könyv 250–255. oldalát.) nem lehetnek abszolút datálási módszerek, noha azt állítják
magukról. Egy adott geológiai rétegre vonatkozó korbecslés
67. Radiometrikus ellentmondások különböző radiometrikus módszerek révén gyakran egészen
a) Egy vakteszt megkívánja, hogy a méréseket végző sze- eltérő (néha sok százmillió évvel is). Nincs abszolút megbízha-
mély ne tudja, hogy a minták közül melyikre irányul az tó, hosszú időszakot átfogó radiológiai óra.” (Stansfield, 84.
érdeklődés. Például, ha egy kőzet korát akarjuk megmér- oldal.)
ni valamilyen radiometrikus módszerrel, hasonló, de más
korú kőzeteket kell társítani a mérendő kőzettel. Csak az 68. Indexfossziliák (kövületek)
eredmények bejelentése után lehet elmondani a mérése- a) „Szigorúan filozófiai alapállásból nem tagadható, hogy a geo-
ket végző technikusoknak bármelyik lelet történetét. A lógusok itt körkörösen érvelnek. A szervezetek sorrendjét szik-
teszt kimenetele iránt érdeklődő személyeknek nem sza- lákba ágyazódott maradványaik tanulmányozása határozta
bad megengedni, hogy méréseket végezzenek, vagy va- meg, a közetek egymáshoz viszonyított korát pedig azoknak
lamiképpen befolyásolják azokat, akik végzik, mert ez a az organizmusoknak a maradványai, amelyeket tartalmaz-
kísérleti eljárást a körmönfont találgatások irányába moz- nak.” (R. H. Rastall: „Geology” [Földtan], Encyclopedia
dítaná el. A vaktesztek objektivitást biztosítanak. Britannica, 10. kötet, 1954, 168. oldal.)
Egy mindennapos gyakorlatban alkalmazott különleges • „A szaktekintélyek egyrészt fenntartják, hogy az evolúciót a
típusú vakteszt az orvoslásban: a „kettős vakteszt”. Sem geológia dokumentálja, másrészt pedig, hogy a geológiát az
az orvos, sem a páciensek nem tudják, ki kapja az éppen evolúció dokumentálja? Vajon ez nem körkörös érvelés?”
tesztelt speciális kezelést. Egy véletlenszerű válogatás (Larry Azar: „Biologists, Help!” [Biológusok, segítség!],
meghatározza, mely páciensek kapják a különleges keze- BioScience, 28. kötet, 1978. november, 714. oldal.)
lést, és kik a placebót – valami nyilvánvalóan hatástalan • „Az értelmes laikus régóta gyanakodott a körkörös érvelésre
dolgot, például cukortablettát. Tapasztalt orvoskutatók a kőzetek alkalmazásánál, amik meghatározzák a kövüle-
kevés hitelt adnak bármelyik gyógyszernek vagy kezelés- tek korát, és a fosszíliáknál, amik meghatározzák a kőzetek
nek, amelyik nem ment át egy jól megtervezett és szigorú- korát. A geológusok sohasem csináltak gondot abból, hogy
an végrehajtott kettős vakteszten. jól visszavágjanak, mert érzik, hogy addig nem érdemes ma-
A torinói lepel korát is, amelyről azt állítják, hogy Krisz- gyarázkodniuk, ameddig a munka eredményeket hoz. Ezt ke-
tus temetési öltözéke, vakteszttel állapították (volna) meg. ményfejű pragmatizmusnak tekinthetjük.” (J. E. O’Rourke:
Valójában a kontrollminták annyira nem hasonlítottak „Pragmatism Versus Materialism in Stratigraphy” [Prag-
egymáshoz, hogy a technikusok a három laboratórium- matizmus kontra materializmus a rétegtanban], American
ban meg tudták mondani, hogy melyik minta származott Journal of Science, 276. kötet, 1976. január, 47. oldal.)
a lepelből. (Személyes beszélgetés Dr. Austin Longgal „A közetek igenis meghatározzák a fosszíliák korát, de a kövü-
1989. július 19-én, aki részt vett a mérésekben.) A teszt letek sokkal pontosabban határozzák meg a kőzetek korát. A
akkor lett volna vak, ha a mintákat szénporra redukálták rétegtan nem tudja elkerülni ezt a fajta érvelést, ha ragaszko-
volna, mielőtt átadták a tesztelő laboratóriumoknak. dik ahhoz, hogy csupán időbeli, idői fogalmakat alkalmazzon,
A radiometrikus kormeghatározásokat, amelyek nem il- mert a körkörösség együtt jár az időskálák származtatásával.”
lenek bele egy kívánt elgondolásba, szennyeződésre való (Ugyanott, 53. oldal.)
hivatkozással gyakran elvetik. Néhányan még hallanak Noha O’Rourke megpróbálja igazolni a rétegtani szakem-
ilyen tesztekről. Azok vádjainak, akik tiltakoznak egy berek forgalomban lévő, gyakorlati eljárásait, elismeri az
efféle körkörös okoskodással együttjáró, benne rejlő prob- titka – az élő dolgok nem egyenlő formálhatósággal.” (Jacques
lémákat. Millot: „The Coelacanth” [A tüskés hal], Scientific
• „De a körkörösség veszélye még jelen van. A legtöbb bioló- American, 193. kötet, 1955. december, 37. oldal.)
gus számára az evolúcióelmélet elfogadásához a legerősebb • „A tüskés halak igen keveset változtak első ismert megjelené-
érv, hogy elfogadtak valamilyen teóriát, amelyből következik. sük óta a Felső Devonban.” (A. Smith Woodward, ahogy
Van egy második nehézség is. A helyi szekción túli biológiai Keith S. Thomson idézi: Living Fossil: The Story of the
események időbeli elrendeződése, talán kritikai értelemben a Coelacanth [Élő kövületek, a tüskéshal története], New
paleontológiai megfelelést, összefüggést is magába foglalná, York, W. W. Norton és Company Ltd., 1991, 70. oldal.)
amely szükségszerűen előfeltételezi az organikus események • „Ami még inkább figyelemreméltó, hogy a környezetben
megismételhetőségét a geológiai történetben. E feltételezésnek drasztikus változása ellenére a tüskés halak még nagyon is
vannak különböző igazolásai, de szinte minden kortárs pale- ugyanolyanok szervezetileg, mint őseik… Időközben pedig fo-
ontológus számára ez az evolúció hipotézisének az elfogadá- lyik a kutatás, és megpróbál majd áthatolni az alkalmazkodó-
sán nyugszik.” (Kitts, 466. oldal.) képesség titkain, amely képessé tette őket, hogy sok geológiai
• „Ezt a problémát nem könnyű megoldani a rétegtani pale- korszakot átéljenek igencsak változó feltételek között anélkül,
ontológia klasszikus módszerével. Azonnal benne találjuk hogy felépítésük módosult volna.” (Millot, 39. oldal.)
magunkat egy körkörös érvelésben, ha azt mondjuk, először • „… a tüskés halak kis változásokon mentek át 300 millió év
is, hogy a különleges kőzettan szinkronban van kövületeinek alatt.” (Ommanney, 74. oldal.)
bizonyítékaival, és másodszor, hogy a kövületek szinkronban c) „… nagy figyelmet fordítottak az uszonyaikra abban a re-
vannak a kőzettan bizonyítékaival.” (Derek V. Ager: The ményben, hogy majd többet mondanak el arról, hogyan lettek
Nature of the Stratigraphical Record [A rétegtani leletek lábak az uszonyokból.” (Ugyanott.)
természete], 2. kiadás, New York, John Wiley és fiai, 1981, • „A zoológusok eredetileg azt gondolták, hogy a tüskés halak
68. oldal.) páros uszonyai és a fosszilis lebenyuszonyok igazi végtagok-
• „A vádnak, miszerint a geológiai skála konstrukciója ma- ként működtek, mint támasztékok, hogy felemeljék a halat
gába foglalja a körkörösséget, van némi érvényessége.” a fenék homokos szilárd altalaja vagy a kőzetek ellenében.”
(David M. Raup: „Geology and Creationism [Geológia és (Thomson, 160. oldal.)
kreacionizmus], Field Museum of Natural History Bulletin, • „Ami a tüskés halat illeti, a halfélék egyik igen ősi osztályának
54. kötet, 1983. március, 21. oldal.) a tagja, amiről azt feltételezték, hogy 70 millió évvel ezelőtt
• Egy, 1979-ben Dr. Donald Fisherrel, New York állami pa- eltűnt. A crossapterygianus-oknak (nagy uszonyszárnyú-
leontológusával lefolytatott, magnóra vett, arról legépelt aknak) nevezett halak csoportja virágzott abban a bizonyos
és jóváhagyott interjúban, Luther Sunderland megkér- korszakban a Föld történelmében, amikor a halak lábakat és
dezte Fishert, hogyan határozza meg bizonyos kövületek tüdőket fejlesztve kimentek, hogy meghódítsák a kontinense-
korát: A válasz: „A kambriumi kőzetekkel, amelyekben ta- ket.” (Millot, 34. oldal.)
lálták őket.” Amikor Sunderland megkérdezte, hogy vajon • Dr. Jacques Millot, aki frissen kifogott tüskés halakról sok
ez nem körkörös okoskodás-e, Fisher visszavágott: „Persze, részletes tanulmányt tett közzé, 1955-ben még kitartott
hogy az. Másképp hogyan csinálnánk?” („The Geological reménysége mellett.
Column: It’s Basis and Who Constructed it?” [Geológiai „Talán, kocsányos uszonyaik lehetővé tették, hogy kimász-
oszlop: alapja és ki alakította ki azt?], Bible-Science News szanak a sziklákra, mint a fókák.” (Ugyanott, 38. oldal.)
Letter, 1968. december, 6. oldal.) Ezt a mítoszt talán csak azután temették el, hogy Dr.
• „A nehézség csúcsa a feltételezett ős-leszármazott szekvenci- Hans Fricke csapata tüskés halakat figyelt meg természe-
áknak (sorrendeknek) a filogenezist kifejezésre juttatni törek- tes élőhelyeiken, 1987-ben. Alsó uszonyaiknak semmi kö-
vő alkalmazásánál az, hogy a biorétegtani adatokat gyakran zük a lábakhoz vagy a mászáshoz. Miért hagyta figyelmen
az alaktannal együttműködve használják a kapcsolatok, ösz- kívül a tényeket Millot, amelyeket ő ismert a legjobban?
szefüggések kezdeti kiértékelésénél, ami nyilvánvaló körkö- Azt gondolta, hogy ez a tüskés hal megoldja a nagy prob-
rösséghez vezet.” (Bobb Schaeffer, Max. K. Hecht és Niles lémát.
Eldredge: „Phylogeny and Paleontology” [Filogenezis és „Az evolúció egyik legnagyobb problémája az volt, hogy
paleontológia], Evolutionary Biology, 6. kötet, New York, anatómiai kapcsokat találjon a halak és szárazföldet meg-
Appleton-Century-Crofts Inc., 1972, 39. oldal.) hódító leszármazottaik között… Az evolucionistákat hosz-
b) „Néhány teremtmény, például a tüskés halak igen kis vál- szú ideig zavarta ez a nagy hézag a halak és a kétéltűek
tozással vészeltek át egy ilyen óriási időtávot. A jelenlegi között. De ezt a hézagot már áthidalták az őshalakról szóló
leletek keresztmetszeti rajza szinte azonosnak látszik egy tanulmányok, és itt jön be a képbe a coelacanthus (a tüs-
kőbányában talált, 140 millió éves kövülettel Délnyugat-Né- kés halak egyik fajtája).” (Ugyanott, 35–36. oldal.)
metországban… A tüskés halak miért maradtak lényegileg Később (1987-ben) élő coelacanthos-ok tanulmányozása
változatlanok korszakok óta… 30 millió nemzedék távlatá- során a tudományos világ rájött, hogy Millot tévedett. A
ban?” [Válasz: Nemrég kövesedtek meg, az özönvíz ide- coelacanthus nem hidalta át ezt a hézagot. Figyeljük meg,
jén – W. B.] (Hans Tricke: „Coelacanths: The Fish That hogy vezető evolucionisták nyilvánosan nem jelentették
Time Forgot” [Tüskés halak: A hal, amit az idő elfelej- be, hogy a „halból kétéltű” probléma a múlté.
tett], National Geographic, 173. kötet, 1988. június, 833. • „J. L. B. Smith be tudott számolni (a Nature folyóiratban)
oldal.) arról, hogy a tüdőshalakhoz hasonlóan, a halnak léghólyag-
• „Sok százmillió év során a tüskés halak megtartották ugyan- juk vagy tüdejük van, a levetett zsigerekről szóló preparátor
azt a formát és struktúrát. Ez itt az evolúció egyik legnagyobb beszámolója alapján, amely középvonal volt inkább, mintsem
páros struktúra.” (Thompson, 39. oldal.) [Most már rájöt- tó hatását.” (Lásd Svante Pääbo: „Ancient DNA” [Ősi
tek, hogy a levetett „csomag” nem tüdő volt, hanem olaj- DNS], Scientific American, 269. kötet, 1993. november,
jal töltött úszóhólyag. – W. B.] 92. oldal.) Talán azok a magnólia levelek nem is 17 millió
• „Ebben az időben (feltételezetten 380 millió évvel ezelőtt) az évesek.
összes lebenyúszónak valószínűleg levegőt belélegző tüdőfunk- • „Teljesen váratlan volt, – szinte hihetetlen, hogy a DNS képes
ciója volt… A levegő belélegzése nagy előnyt nyújt a sekély volt túlélni ilyen döbbenetesen hosszú időt.” (Jeremy Cherfas:
trópusi édesvízi környezetben.” (Thomson, 212. oldal.) [Ez „Ancient DNA: Still Busy after Death” [Ősi DNS: még
az, amit az evolúció megkövetel, nem pedig, amit bárme- halála után is szorgalmas], Science, 253. kötet, 1991. szep-
lyik bizonyíték mutat – ahogy az élő, újonnan felfedezett tember 20., 1454. oldal.)
coelacanthus később nyilvánvalóvá tette. – W. B.] d) „Fiziológiai (élettani) feltételek között igencsak ritka len-
d) „Megvallom, sajnálom, de sohasem láttam coelacanthus-t ne olyan konzerválódott DNS-t találni, ami sok ezer éves.”
uszonyain járni.” (Fricke, 838. oldal.) (Scott R. Woodward és mások: „DNA Sequence from
„… sohasem láttunk közülük egyet sem járni, és úgy tűnik a Cretaceous Period Bone Fragments” [DNS lánc krétakori
hal képtelen ezt megtenni.” (Ugyanott, 837. oldal.) csonttöredékekből], Science, 266. kötet, 1994. november
• „Egy 45 kilós coelacanthus agya 50 grammnál is kevesebbet 18., 1229–1232. oldal.)
nyom, azaz testsúlyának 1/15 000-ét. Egyetlen ma élő gerin- Néhányan számon kérték, hogy a DNS, amit Woodward
cest sem ismerünk, amelyiknek a testméretéhez képest ilyen egy nagy krétakori csontból nyert ki (Utahban), emberi,
kicsi agya lenne.” (Millot, 39. oldal.) vagy talán egy emlős DNS-ével volt szennyezett. Néhány
érvük evolúciós előfeltételezéseken alapul. Woodward cá-
69. Geológiai oszlop folja ezeket az állításokat a „Detecting Dinosaur DNA”
a) „Csak a bolondját járjuk, ha azt gondoljuk, hogy lenne bármi (Nyomozódás a dinoszaurusz DNS-e után) c. munkájában
is a birtokunkban, ami hasonló a teljes sorrendhez a rétegtani (Science, 268. kötet, 1995. május 26., 1191–1194. oldal).
oszlop bármely részére vonatkozóan, bárhol is.” (Ager, 32. e) Hoppe, 281. oldal.
oldal.) • Virginia Morell: „30-Million-Year-Old DNA Boosts an
b) John Woodmorappe: „The Essential Nonexistence of Emerging Field” (30 millió éves DNS fellendít egy felbuk-
the Evolutionary – Uniformitarian Geologic Column: A kanó kutatási területet), Science, 257. kötet, 1992. szep-
Quantitative Assessment (Az evolúciós-uniformitariánus tember 25., 1862. oldal.
geológiai oszlop lényegileg nem létezik: mennyiségi kiér- f) Hendrick N. Poinar és mások: „DNA from an Extinct
tékelés), Creation-Research Society Quarterly, 18. kötet, Plant” (DNS egy kihalt növényből), Nature, 363. kötet,
1981. június, 46–71. oldal. 1993. június 24., 677. oldal.
• Rob DeSalle és mások: „DNA Sequences from a Fossil
70. Régi DNS, baktériumok és fehérjék? Termite in Oligo-Miocene Amber and Their Phylogenetic
a) A DNS-ben lévő atomok folyamatos rezgése ösztönzi ezt a Implications” (DNS lánc egy oligomiocénbeli borostyán-
természetes folyamatot. Éppen úgy, ahogy a színes golyók ban lévő termeszkövületből és filogenetikai alkalmazásai),
a rázkódó tartóban mindig próbálnak lejjebb lévő pozí- Science, 257. kötet, 1992. szeptember 25., 1933–1936. ol-
ciókba kerülni, a rezgő atomok is hajlamosak arra, hogy dal.
alacsonyabb energiával rendelkező alakzatokba rendeződ- • Raul J. Cono és mások: „Amplification and Sequencing
jenek át. Tehát a DNS hajlamos arra, hogy kevesebb, ki- of DNA from a 120–135 million-Year-Old Weevil” (DNS
sebb energiájú vegyületeket alkosson, mint például vizet felnagyítása és sorba rendezése egy 120–135 millió éves
és szén-dioxidot. zsizsikből), Nature, 363. kötet, 1993. június 10., 536–538.
b) Bryan Sykes: „The Past Comes Alive” (A múlt életre kel), oldal.
Nature, 352. kötet, 1991. augusztus 1., 381–382. oldal. g) Thomas Lindahl a DNS-nek és gyors lebomlásának el-
• „Sok tudós még mindig elbűvölőnek tartja ezt az elgondo- ismert szakértője. Megpróbálta megoldani a DNS-nek
lást (hogy a DNS nem marad fenn tovább 10 000 évnél), ezt a látszólag túl régi problémáját, azzal a kijelentéssel,
de Poinar kimutatja, hogy nem régen még néhány ember úgy hogy a sok millió éves DNS valamennyi felfedezése szeny-
hitte, hogy bármilyen ősi DNS sorba rendezhető. Amikor nyeződésből származott, és a gyenge mérési eljárásokat
elkezdtük, azt mondták, hogy őrültek vagyunk – mondja.” is megemlítette. Azt írta: „A megfigyelés, hogy a teljesen
(Kathryn Hoppe: „Brushing the Dust off Ancient DNA” hidratált növényi DNS talán megmarad sűrű molekuláris
[Söpörjük le a port az ősi DNS-ről], Science News, 142. anyag formájában 20 millió évig, nem vág egybe a DNS
kötet, 1992. október 24., 281. oldal.) kémiai felépítésének ismert tulajdonságaival.” (Lásd Tomas
c) Edward M. Golenberg és mások: „Chloroplast DNA Lindahl: „Instability and Decay of the Primary Structure
Sequence from A Miocene Magnolia Species” (Chloroplast of DNA” [A DNS elsődleges felépítésének instabilitása és
DNS szekvencia egy Miocén-kori magnólia fajból), Nature, bomlása], Nature, 362. kötet, 1993. április 22., 714. oldal.)
344. kötet, 1990. április 12., 656–658. oldal. Szennyeződésre vonatkozó állításait eredményesen meg-
• A DNS gyorsabban felbomlik, amikor vízzel kerül kap- cáfolták a fentiekben felsorolt számos tanulmányban, és
csolatba. A figyelemreméltóan idős DNS-ről szóló magya- az alábbiakban is:
rázatában, amely egy feltehetően 17 millió éves magnólia • George O. Poinar Jr.: „Recovery of Antediluvian DNA”
levélben van, Pääbo megjegyezte: „Az agyag – (amelyben (Az özönvíz előtti DNS visszanyerése), Nature, 365. kö-
a levelet találták) nedves volt, és az ember csodálkozik, hogy tet, 1993. október 21., 700 oldal. (George Poinar és mások
a DNS hogyan volt képes ilyen sokáig túlélni a víz károsí- munkája volt a Jurassic Park c. könyv és film fő ihletője).
• Edward M. Golenberg: „Antediluvian DNA Research • Hartmut Thieme: „Lower Paleolithic Hunting Spears
(Özönvíz előtti DNS-kutatás), Nature, 367. kötet, 1994. form Germany (Alsó-őskőkorszaki vadászlándzsák Né-
február 24., 692. oldal. metországból), Nature, 385. kötet, 1997. február 27.,
Poinar és mások mérési eljárásait messze jobban lehetett 807–810. oldal.
ellenőrizni, mint ahogy Lindahl felismerte. Azaz modern f) „A Relic of a By-Gone Age” (Egy régmúlt korszak emléke),
DNS nem szennyezte a kövületet. Azonban Lindahl is Scientific American, 7. kötet, 1852. június 5., 298. oldal.
feltehetően korrekt, amikor azt mondja, hogy a DNS nem g) David Brewster: „Queries and Statements Concerning a
lehet sokkal régibb, mint 10 000 éves. Nail Found Imbedded in a Block a Sandstone Obtained
h) „Kémiai kísérletekből tudjuk, hogy a DNS degenerálódik, from Kingoodie (Mylnfield), Quarry, North Britain”
és hogy milyen gyorsan degenerálódik: 25 millió év elteltével (Kérdések és állítások a Kingoodie-ból [Mylnfield], a
nem maradna egyáltalán DNS.” (Rebecca L. Cann, amint homokbányából nyert homokkő tömbbe beágyazódott
Morell idézi, 1862. oldal.) és megtalált tűre vonatkozóan), amelyről beszámoltak a
i) Raul J. Cano és Monica K. Borucki: „Revival and British Association for the Advancement of Science-nak
Identification of Bacterial Spores in 25 to 40 Million-Year- 1844-ben.
Old Dominican Amber” (A 25–40 millió éves dominikai • Rene Noorbergen: Secrets of the Last Races (Elveszett fa-
borostyánban lévő bakteriális spórák megújulása és azo- jok titkai), New York, The Bobbs-Merrill Co., Inc., 1977,
nosítása), Science, 268. kötet, 1995. május 19., 1060–1064. 42. oldal.
oldal. h) Ugyanott.
• „Amikor rájuk nézünk, nem látunk semmi eltérőt a mo- i) J. R. Jochmans: „Strange Relics from the Depths of the
dernektől, pedig ezek a baktériumok ősiek [feltehetően Earth” (Különös relikviák a Föld mélységeiből), Bible-
25–40 millió évesek], és élnek.” (Joshua Fischman: „Have Science Newsletter, 1979. január, 1. oldal.
25-Million-Year-Old Bacteria Returned to Life?” [25 mil- j) Robert E. Gentet és Edward C. Lain: „The Nampa Image
lió éves baktériumok visszatértek az életbe?], Science, 268. – An Ancient Artifact?” (A Nampa-kép – egy ősi emberi
kötet, 1995. május 19., 977. oldal.) alkotás?), Creation-Research Society Quarterly, 35. kötet,
j) „Az is kérdéses, hogy a bakteriális biopolimerek hogyan tud- 1999. március, 203–210. oldal.
nak érintetlenek maradni évmilliók alatt az alvó baktériu- • Frederick Wright: Man and the Glacial Period (Ember
mokban. Ha pedig a baktériumok metabolikusan elég aktívak, és a jégkorszak), New York, D. Appleton and Co., 1897,
hogy megjavítsák a biopolimereket, ez felveti a kérdést: vajon 297–300. oldal.
micsoda energiaforrás tudna fennmaradni ilyen hosszú időn • G. Frederick Wright: „The Idaho Find” (Idaho-i lelet),
át.” (R. John Parkes: „A Case of Bacterial Immortality?” American Antiquarian, 2. kötet, 1889., 379–381. oldal.
[A baktériális halhatatlanság egy esete], Nature, 407. kö- • G. Fredrick Wright: „An Archeological Discovery in
tet, 2000. október 19., 844–845. oldal.) Idaho” (Egy régészeti felfedezés Idahoban), Scribner’s Ma-
k) Richard Monastersky: „Protein Identified in Dinosaur gazin, 7. kötet, 1890, 235–238. oldal.
Fossils” (Dinoszaurusz kövületekben lévő fehérjét azono- k) Frank Calvert: „On the Probable Existence of Man during
sítottak), Science News, 142. kötet, 1992. október 3., 213. the Miocene Period” (Az ember valószínű jelenlétéről a
oldal. miocén korszakban), Antropological Institute Journal, 3.
• Gerard Muyzer és mások: „Preservation of the Bone Pro- kötet, 1873, 127–129. oldal.
tein Osteocalcin in Dinosaurs” (Oszteokalcin csontfehér- • J. B. Browne: „Singular Impression in Marble” (Egyedül-
je-konzerválás dinoszauruszokban), Geology, 20. kötet, álló benyomódás márványban), The American Journal of
1992. október, 871–874. oldal. Science and Arts, 1831. január, 361. oldal.
71. Ember alkotta tárgyi leletek 72. Emberszerű lábnyomok

a) J. Q. Adams: „Eve’s Thimble” (Éva gyűszűje), American a) Melvin A. Cook: „William J. Meister Discovery of Human
Antiquarian, 5. kötet, 1883. október, 331–332. oldal. Footprints with Trilobites in a Cambrian Formation of
b) Wilbert H. Rusch, Sr.: „Human Footprints in Rocks” Western Utah” (Trilobitákkal együtt látható emberi láb-
(Emberi lábnyomok a sziklán), Creation Research Society nyomok William Meister-féle felfedezése a nyugat utahbeli
Quarterly, 7. kötet, 1971. március, 201–202. oldal. kambriumi alakzatban), Why Not Creation? (Miért nem
c) John Buchanan: „Discovery of an Iron Instrument teremtés?), Walter E. Lammerts, Phillipsburg, New Jer-
Lately Found Imbedded in a Natural Seam of Coal in sey, Presbyterian and Reformed Publishing Co., 1970,
the Neighbourhood of Glasgow” (Természetes szénré- 185–193. oldal.
tegbe ágyazódott, nemrég talált vasszerszám felfedezé- • Michael A. Cremo és Richard L. Thompson: Forbidden
se Glasgow szomszédságában), Proceedings of the Society Archeology (Tiltott archeológia), San Diego, Bhaktive-
of Antiquarians of Scotland, 1. kötet, 2. rész, IV. szakasz, danta Institute 1993, 810–813. oldal.
1853. b) „Geology and Ethology Disagree about Rock Prints” (A
d) „A Necklace of a Prehistoric God” (Egy történelemelőtti geológia és az etológia nem ért egyet a sziklalenyomatokra
isten nyaklánca), Morrisonville Times, Morissonville, Illi- vonatkozóan), Science News Letter, 1938. december 10.,
nois, 1891. június 11., 1. oldal. 372. oldal.
e) Robin Dennel: „The World’s Oldest Spears” (A világ leg- c) Henry R. Schoolcraft és Thomas H. Benton: „Remarks
öregebb lándzsái), Nature, 385. kötet, 1997. február 27., on the Prints of Human Feet, Observed in the Secondary
767–768. oldal. Limestone of the Mississippi Valley” (Megjegyzések a má-
sodlagos mészkőben észlelt emberi lábnyomokról a Mis- • George McReady Price: Evolutionary Geology and the
sissippi-völgyben), American Journal of Science and Arts, New Catastrophism (Evolúciós geológia és az új kataszt-
5. kötet, 1822, 223–231. oldal. rófa), Mountain View, California, Pacific Press Publishing
d) „Human-Like Tracks in Stone are Riddle to Scientists” Assn., 1926, 90–104. oldal.
(Emberszerű nyomok a kőben: Rejtély a tudósok számá-
ra), Science News Letter, 1938. október 29., 278–279. ol- 74. Hélium
dal. a) „What Happened to the Earth’s Helium?” (Mi történt a
e) „Ne légy tévedésben” – mondja Tim (White, akit vezető földi héliummal?), New Scientist, 24. kötet, 1964. decem-
szaktekintélyként tartanak számon a Laetoli lábnyom- ber 3., 631–632. oldal.
ok terén). „Ezek modern emberi lábnyomokra hasonlí- • Melvin A. Cook: Prehistory and Earth Models (Őstörténet
tanak. Ha egy mai kaliforniai part homokjában hagyták és Föld-modellek), London, Max Parrish, 1966, 10–14. ol-
volna hátra, és megkérdeznék egy négyéves gyerektől, hogy dal.
mi az, azonnal azt mondaná, hogy valaki arra járt. Nem • Melvin A. Cook: „Where is the Earth’s Radiogenic
tudná elmondani ezt sok száz nyomnál a parton, de önök Helium?” (Hol van a Föld radioaktív eredetű héliumja?),
sem. A külső alaki hasonlóság ugyanaz. Van egy jól kive- Nature, 179. kötet, 1957. január 26., 213. oldal.
hető modern sarok erős lábboltozattal és előtte az emberi • Joseph W. Chamberlain: Theory of Planetary Atmospheres
talpnak a lábujjak és az ív közé eső jól kivehető részével. A (Bolygó-atmoszférák elmélete), New York, Academic
nagy lábujj egyenesen előre mutat. Nem áll ki oldalt, mint Press, 1982, 371–372. oldal.
az emberszabású majmok lábujja, vagy mint a nagy lábujj
sok australopithecust ábrázoló, könyvekben látható rajzon.” 75. Ólom és hélium diffúzió
(Johanson és Edey, 250. oldal.) a) Robert V. Gentry és mások: „Differential Lead Detention
• „Felismerhető jegyek tekintetében a Laetoli G (helyszínen) in Zircons: Implications for Nuclear Waste Containment”
talált nyomok megkülönböztethetetlenek a homo sapiens (Megkülönböztető ólom visszatartás cirkonfélékben: al-
megszokott mezítlábának jegyeitől.” (Russell H. Tuttle: „The kalmazási lehetőségei a radioaktív hulladék megfékezésé-
Pattern of Little Feet” [Kis lábnyomok], American Journal re, tárolására), Science, 1982. április 16., 296–298. oldal.
of Physical Antropology, 78. kötet, 2. szám, 1989. február, • Robert V. Gentry: „Letters” (Levelek), Physics Today,
316. oldal.) 1982 október, 13–14. oldal.
• Az evolucionisták általában arra a következtetésre jutnak, b) Robert V. Gentry: „Letters” (Levelek), Physics Today,
hogy egy majomszerű teremtmény lábai és léptei néhány 1983. április, 13. old.
millió évvel a test többi része előtt emberszerűvé váltak. • Robert V. Gentry és mások: „Differential Helium
A legtöbb evolucionista ezzel a képességgel hitelesíti az Retention in Zircons” (Megkülönböztető hélium vissza-
Australopithecus afarensis-t (Lucy-t). Lucy ujjai és láb- tartás cirkonfélékben), Geophysical Research Letters, 9.
ujjai azonban befelé görbültek, mint a fákon himbálózó kötet, 10. szám, 1982. október, 1129–1130. oldal.
majmoké és emberszabásúaké. (Lásd a „Majomember?” c) Robert V. Gentry, személyes beszélgetés, 1984. február 24.
c részt a 25. oldalon). A Laetoli-i lábnyomokon a lábuj-
jak egyenesek voltak. (Lásd Russel H. Tuttle: „The Pitted 76. Túl nagy folyadéknyomás
Pattern of Laetoli Feet” [A Laetoli lábak gödrös mintája], a) Parke A. Dickey, Calcutta R. Shiram és William R. Paine:
Natural History, 1990. március, 61–64. oldal.) „Abnormal Pressures in Deep Wells of Southwestern
Louisiana” (Abnormális nyomás Délnyugat-Louisiana
73. Párhuzamos rétegek mély kútjaiban), Science, 160. kötet, 3828. szám, 1968.
a) Geológusok ezt már sok éve tudták. Lásd.: Archibald május 10., 609–615. oldal.
Geikie, „Text-book of Geology” (A geológia tankönyve), b) „Néhány geológus nem igazán képes megérteni, hogy milyen
(London: Macmillan Publishing Co., 1882), 602. old. nagy nyomás található néhány olajkútban és azt, hogyan le-
b) Henry M. Morris, Scientific Creationism, (Tudományos het évmilliók során fenntartani. A teremtéshívők is alkalmaz-
teremtéstan), General edition (San Diego, California: zák ezt a jelenleg rejtélyes szituációt annak bizonyságaként,
Cretion-Life Publishers, 1974, 113. old. hogy az olaj 10 000 évnél rövidebb időn belül alakult ki.”
c) „A geológiai gondolkodás számára potenciálisan fontosabbak (Stansfild, 82. oldal.) [Stansfieldnek nem volt alternatív
azok az össze nem illő dolgok, amelyek jelzik, hogy a geológiai magyarázata – W. B.]
történelemből nagy tömbök hiányoznak, még akkor is, ha az • Cook: Prehistory and Earth models (Őstörténet és Föld-
össze nem illőség egyik oldalán a rétegek tökéletesen párhuza- modellek), 341. oldal.
mosak, és semmi jelét nem mutatják az eróziónak. Évmilliók
szállnak el észrevehető hatás nélkül? Egy lehetséges, bár vi- 77. Vulkanikus törmelék
tás következtetés az, hogy a mi geológiai óráinkon és réteg- a) Ariel A. Roth: „Some Questions about Geochronology”
tani fogalmainkon munkálkodni kell.” (William R. Corliss: (Néhány kérdés a geokronológiáról), Origins, 13. kötet, 2.
Unknown Earth [Ismeretlen Föld], Glen Arm, Maryland, szám, 1986, 75–76. oldal.
The Sourcebook Project, 1980, 219. oldal.) • „Megbecsülték, hogy ha csak négy tűzhányó köpködne lávát a
• George McReady Price: The New Geology (Az új geo- Particuti-nál (mexikói vulkán, amely 1943-ban tört ki) meg-
lógia), 2. kiadás, Mountain View, California, Pacific figyelt mértékben, és mindez 5 milliárd évig tartana, akkor ez
Press Publishing Assn., 1923, 486., 500., 504., 506., 543., magyarázatul szolgálna a kontinentális kérgek terjedelmére.”
620–627. oldal. (Stansfild. 81. oldal.)
78. Folyami üledékek vetkeztetéses alapon az üstökösöknél.” (N. T. Bobrovnikoff:

a) Stuart E. Nevins: „Evolution: The Ocean says: No!” „Comets” [Üstökösök], Astrophysics, kiadó J. A. Hynek,
(Evolució: Az óceán azt mondja: Nem!), Symposium on New York, Mc Graw-Hill Book Company, 1951, 352. ol-
Creation V, Grand Rapids, Baker Book House, 1975, dal.)
77–83. oldal. • „…mikrometeoritok magas földi tartózkodási korral ritkán
• Roth: „Some Questions about Geochronology (Néhány ismertek.” (Alexander Deutsch és mások: „Unaltered
kérdés a geokronológiáról), 69–71. oldal. Cosmic Speherules in a 1.4. – Gyr– Old Sandstone from
Finland” [Nem változó kozmikus parányi gömbök az 1,4
79. Kontinentális erózió giga éves finnországi homokkőben], Nature, 395. kötet,
a) Nevins, 80–81. oldal. 1998. szeptember 10., 146. oldal.)
• George C. Kennedy: „The Origin of Continents, Mountain b) Hans Pettersson: „Cosmic Spherules and Meteoritic
Ranges, and Ocean Basins” (A földrészek, hegyvonulatok Dust” (Kozmikus gömböcskék és meteorit eredetű por),
és óceáni medencék eredete), American Scientist, 47. kö- Scientific American, 202. kötet, 1960. február, 128–129.
tet, 1959. december, 491–504. oldal. oldal.
• Roth: „Some Questions about Geochronology” (Néhány c) „Ősi kőzetlemezek példányait azonosították a geológiai osz-
kérdés a geokronológiáról), 65–67. oldal. lopban néhány példa esetében.” (William Henry Twenhofel:
Treatise on Sedimentation, [Tanulmány az üledékesedés-
81. Felszíni meteoritok ről], 1. kötet, 2. kiadás, New York, Dover Publications,
a) Fritz Heide: Meteorites (Meteoritok), Chicago, Unviersity 1961, 102. oldal.)
of Chicago Press, 1964, 119. oldal.
• Peter A. Stevenson: „Meteoritic Evidence for a Young 82. Meteorit eredetű por
Earth” (Meteorit eredetű bizonyítékok arra, hogy a Föld a) Steveson, 23–25. oldal.
fiatal), Creation Research Society Quarterly, 12. kötet,
1975. június, 23–25. oldal. 83. Mágneses bomlás
• „Sem tektiteket, sem más meteoritokat nem találtak egyet- a) Thomas G. Barnes: Origin and Destiny of the Earth’s
len ősi geológiai alakzatban sem…” (Ralph Stair: „Tektites Magnetic Field (A Föld mágneses mezejének eredete
and the Lost Planet” [Tektitek és az elveszett bolygó], The és sorsa), 2. kiadás. El Cajon, California, Institute for
Scientific Monthly, 1956. július, 11. oldal.) Creation Research, 1983.
• „Még egyetlen meteoritot sem találtak a geológiai oszlopban.”
(William Henry Twenhafel: Principles of Sedimentation 84. Gyors lehűlés
[Az üledékesedés elvei], 2. kiadás, New York, Mc. Graw- a) Harold S. Slusher és Thomas P. Gamwell: Age of the Earth
Hill, 1950, 144. oldal.) (A Föld kora), ICR Technical Monograph 7. szám, El
• „…a csillagász Olbers megjegyezte, hogy egyetlen ismert Cajon, California, Institute for Creation Research, 1978.
meteor sincs a negyedkor közepénél régebbi periódusból. Az • Leonard R. Ingersoll és mások: „Heat Conduction: With
utolsó század folyamán a kibányászott szén mennyisége sok Engineering, Geological and Other Applications” (Hőve-
milliárd tonnára tehető, amivel együtt sok ezer meteoritot is ki zetés: kiterveléssel, geológiai és más alkalmazási lehe-
kellett volna ásni, ha az alatt az idő alatt, amíg a szénüledékek tőségekkel), átdolgozott kiadás, Madison, Wilsconsin,
kialakultak, a meteorit-becsapódások gyakorisága ugyanak- University of Wisconsin Press, 1954, 99–107. oldal.
kora volt, mint ma. Egyaránt teljes a meteoritok hiánya bár-
milyen más geológiailag idős anyagban, amelyet kitermeltek a 86. Hold-por és -törmelék
műszaki üzemeltetés során.” (F. A. Paneth: „The Frequency a) Mielőtt berendezéseket, eszközöket küldtek a Holdra,
of Meteorite Falls throghout the Ages” [A meteorit-hullás Isaac Asimov tett néhány érdekes, de hamis jövendölést.
gyakorisága a korszakok folyamán], Vistas in Astronomy, Miután megbecsülte a Holdon található por nagy mélysé-
2. kötet, Arthur Beer, New York, Pergamon Press, 1956, geit, cikkét az alábbi drámai kijelentéssel fejezte be:
1681. oldal.) „Felvázolom tehát az első űrhajó képét, kiválasztva egy
• „Meginterjúvoltam a néhai Dr. O. P. Merril-t, az U. S. kellemes szintű helyet a leszállás céljára, amint lassan
Nemzeti Múzeumából és Dr. O. T. Prior-t a Brit Nemzeti ereszkedik lefelé a hátuljával előre, és fenségesen elsüllyed
Történeti Múzeumtól. Mindketten jól ismert meteorit-szak- a tekintetek elől.” (Isaac Asimov: „14 Million Tons of
értők, de egyik sem tudott arról, hogy akár egyetlen meteorit Dust Per Year” [14 millió tonna por évente], Science
is előfordult volna üledékes kőzetekben.” (W. A. Tarr: „Me- Digest, 1959. január, 36. oldal.)
teorites in Sedimentary Rocks?” [Meteoritok üledékes • Lyttleton úgy érezte, hogy a Hold kőzetei ibolyántúli- és
kőzetekben?], Science, 75. kötet, 1932. január 1., 17–18. röntgensugárzásnak kitett erózióból származó porból áll-
oldal. nak, és a „Hold életkora során ez az erózió elégséges lehetett
• „Egyetlen meteoritot sem találtak a geológiai oszlopban” ahhoz, hogy néhány mérföldnyi mély réteget alkossanak felet-
(Stausfield, 81. oldal.) te.” (Raymond A. Lyttleton: The Modern Universe [A mo-
• „A földkéreg régi üledékeiben a meteoritok hiánya igen jelen- dern univerzum], New York, Harper and Brothers, 1956,
tős. Úgy becsülték, hogy legalább 500 meteoritot kellett volna 72. oldal.)
találni a már munkába vett szénrétegekben, miközben egyet • Thomas Gold azt feltételezte, hogy vastag porrétegek
sem azonosítottak a negyedkorinál idősebb rétegekben (kb. 1 gyűltek össze a Hold-tengerekben. (Lásd Thomas Gold:
millió évvel ezelőtt). Ez igen új keletű eredetet feltételez kö- „The Lunar Surface” [A holdfelszín], Monthly Notices of
the Royal Astronomical Society of London, 115. kötet, 1955, „Halley’s Comet is Quite Young” [A Halley-üstökös egé-
585–604. oldal.) szen fiatal], Nature, 339. kötet, 1989. május 11., 95. ol-
• A por vastagságától való félelmek lecsökkentek, amikor dal.)
1964–1968-ban eszközöket küldtek a Holdra. Azonban d) Hannes Alfven és Gostaf Arrhenius: Evolution of the
maradt még némi aggodalom, legalábbis Neil Amstrong Solar System (A naprendszer evolúciója), Washington
elméjében, amint a Holdra lépett. (Lásd a Holdról szóló D.C., NASA, 1976, 234. oldal.
beszélgetések átiratát, Chicago Tribune, 1969. július 21., 1. • Thomas D. Nicholson: „Comets, Studied for Many Years,
szakasz, 1. oldal. és Paul D. Ackerman: It’s a Young World Remain an Enigma to Scientists” (A sok éve tanulmányo-
After All [Végül is ez egy fiatal világ], Grand Rapids, zott üstökösök rejtélyek maradnak a tudósok számára),
Michigan, Baker Book House, 1986, 19. oldal.) Natural History, 1966. március, 44–46. oldal.
• Harold Armstrong: „Comets and a Young Solar System”
87. Kráterelcsúszás (Üstökösök és egy fiatal Naprendszer), Speak to the
a) Glenn R. Morton, Harold S. Slusher, and Richard E. Earth, kiadó George F. Howe, Phillipsburg, New Jer-
Mandock: „The Age of Lunar Craters” (A holdkráterek sey, Prestyterian and Reformed Publishing Co., 1975,
kora), Creation Research Society Querterly, 20. kötet, 1983. 327–330. oldal.
szeptember, 105–108. oldal. • Lyttleton: Mysteries (titkok), 110. oldal.
• „Az üstökösök orbitális evolúciójára vonatkozó értelmezé-
88. Forró Hold sünkben hiba az, hogy a rövid periódusú üstökösök száma
a) „…[az alábbi] valami meglepő eredmény, ha tekintetbe vesz- – amelyeknek orbitális periódusa kevesebb 200 évnél, mint
szük a Hold méretét és a feltételezést, hogy hőenergiájának amilyen a Halley üstökös is – sokkal nagyobb, mint előre lát-
többsége elveszett… Ezek a nem várt módon magas Hold- ták. Az eltérés óriási; a megfigyelt szám két nagyságrenddel
[hőáramlási] értékek mintha azt jeleznék, hogy a Hold bel- nagyobb, a vártnál.” (Julia Heisler: „Orbital Evolution of
seje sokkal forróbb, mint a már előre jelzett legtöbb hőmodell. Comets” [Az üstökösök orbitális evolúciója], Nature, 324.
Ha az alsóbb regolitban a hőmérséklet-emelkedési szögértéket kötet, 1986. november 27., 306. oldal.)
nagy mélységekre is extrapoláljuk, a Hold belseje legalább- e) Lyttleton, 393. oldal.
is részben olvadtnak tűnik. Ez pedig egy olyan feltételezés, • Ha az üstökösformálódás természetes módon társul a csil-
amelynek más bizonyítékok ellene mondanak.” (Nicholas lagalakulással, ahogy az evolucionisták állítják, akkor sok
M. Short: Planetary Geology [Bolygógeológia], Englewood üstököst más csillagokból kellett volna kiűzni. Néhány
Cliffs, New Jersey, Prentice-Hall, 1975, 184. oldal.) kiűzött üstökösnek át kellett volna haladnia a mi Nap-
rendszerünkön az utóbbi években. Még egyetlen megkü-
89. Fiatal üstökösök lönböztethető csillagközi pályával rendelkező üstököst
a) Ron Cowen: „Comets: Mudballs of the Solar System” sem figyeltek meg. (Lásd Wetherill, 470. oldal.)
(Üstökösök: a naprendszer sárgolyói), Science News, 141.
kötet, 1992. március 14., 170–171. oldal. 90. Kis üstökösök
b) Ray Jayawardhana: „Keeping Tabs on Cometary a) Louis A. Franks Patrick Huyghe-vel: The Big Splash (A
Breakups” (Kísérjük figyelemmel az üstökös felbomlást), nagy csobbanás), New York, Carol Publishing Gorup,
Science, 264. kötet, 1994. május 13., 907. oldal. 1990.
c) Matematikai tévedések vezettek ahhoz a hiedelemhez, • Richard Monastersky: „Comet Controversy Caught on
hogy az üstökösanyag-felhő, amelyet Oort-felhőnek ne- Film” (Filmen ábrázolt üstökös-viszály), Science News,
veztek, körülveszi a Naprendszert. (Lásd Raymond A. 133. kötet, 1988. május 28., 340. oldal.
Lyttleton: „The Nonexistence of the Oort Cometary • Timothy M. Beardsley: „Ice Storm” (Jégvihar), Scientific
Shell” [Az Oort üstökös-kagylóhéj nem léte], Astrophysics American, 258. kötet, 1988. június, 24. oldal.
and Space Science, 31. kötet, 1974. december, 385–401. ol- • Jonathan Eberhart: „A Bunch of Little Comets – But Just
dal.) Feltételezték, hogy az a porfelhő létezik, és megvédi a Little Bunch” (Egy kis csomó üstökös, de csak egy kis
a Naprendszer sokmilliárd éves életkorát. csomó), Science News, 132. kötet, 1987. augusztus 29, 132.
• „Lyttleton nemrég megerősítette az 1954-es következtetésün- oldal.
ket. Az Oort elméleti üstökösfelhő nem létezhet.” (Sergey • Richard A. Kerr: „In Search of Elusive Little Comets
K. Vsekhsvyatsky: „Comets and the Cosmogony of the (Megfoghatatlan kis üstökösök után kutatva), Science,
Solar System” [Üstökösök és a Naprendszer kozmogóniá- 240. kötet, 1988. június 10., 1403–1404. oldal.
ja], Comets Asteroids Meteorites, A. H. Delsemme Toledo, • Richard A. Kerr: „Double Exposures Reveal Mini-
Ohio, The Unviersity of Toledo, 1977, 470. oldal. Comets” (A kettős expozíció leleplezi a kis üstökösöket),
Vsekhsvyatsky is azt írta (470. oldal), hogy a Naprend- Science, 243. kötet, 1989. január 13., 170–171. oldal.
szerből származó üstökösanyag veszteségi aránya megfelel • Richard Monastersky: „Small Comet Controversy Flares
a napszélből származó Napanyag-veszteségnek (1020 g/év). Again” (A kis üstökös-vita újra fellobban), Science News,
A Naprendszer feltételezett kora (4,6 milliárd év) felett az 137. kötet, 1990. június 9., 365. oldal.
elveszett üstökösanyag majdnem egyenlő lenne az összes
bolygó együttes anyagával, ami egészen ésszerűtlen (túl 91. Forró bolygók
nagy). a) H. H. Aumann és C. M. Gillespie, Jr.: „The Internal
• „…sok ember boldogabb lenne, ha több objektív bizonyíték Powers and Effective Temperatures of Jupiter and Saturn
lenne az Oort-felhő valóságos voltára.” (John Maddox: (A Jupiter és Szaturnusz belső erői és tényleges hőmérsék-
letük), The Astrophysical Journal, 157. kötet, 1969. július, b) Stanley P. Wyatt, Fr. és Fred L. Whipple: „The Poynting
L69– L72. oldal. Robertson Effect on Meteor Orbits” (A meteorpályákra
• M. Mitchell Waldrop: „The Puzzle That is Saturn” (A gyakorolt Poynting-Robertson-effektus), The Astrophysical
rejtély maga a Szaturnusz), Science, 1981. szeptember 18., Journal, 3. kötet, 1950. január, 134–141. oldal.
1351. oldal. • Ron Cowen: „Meteorites: To Stream or Not to Stream”
• Jonathan Eberhart: „Neptune’s Inner Warmth” (A Nep- (Meteoritok: zúdulni vagy nem zúdulni), Science News,
tunusz belső melege), Science News, 112. kötet, 1977. no- 142. kötet, 1992. augusztus 1., 71. oldal.
vember 12., 316. oldal. c) David A. Weintraub: „Comets in Collision” (Üstökö-
b) Ugyanott. sök összeütközésben), Nature, 351. kötet, 1991. június 6.,
c) „The Mystery of Venus’ Internal Heat” (A Vénusz belső 440–441. oldal.
hőjének titka), New Scientist American, 245. kötet, 1981.
december, 92. oldal. 94. A Nap fűtőanyaga
d) Andrew Ingersoll: „Jupiter and Saturn”, Scientific a) A. B. Severny, V. A. Kotov és T. T. Tsap: „Observations
American, 245. kötet, 1981. december, 92. oldal. of Solar Pulsations” (A Nap-pulzálások megfigyelései),
e) Ingersoll és mások azt feltételezték, hogy a Szaturnusz és Nature, 159. kötet, 1976. január 15., 87–89. oldal.
a Jupiter akkor tudna belső hőt fejleszteni, ha hélium- b) Paul M. Steidl: „Solar Neutrinos and a Young Sun,”
gázuk cseppfolyósodna, vagy ha folyékony hidrogénjük (Nap-neutrinok és egy fiatal Nap), Design and Origins
megszilárdulna. Egyik lehetőség sem fordulhat elő, mert in Astronomy, George Mulfinger, Jr., Norcross, George,
mindegyik bolygó hőmérséklete nagyon is meghaladja a Creation Research Society Books, 1983, 113–125. oldal.
hélium és hidrogén kritikus hőmérsékletét. (Egy szóban
forgó gáz kritikus hőmérséklete az a hőmérséklet, ami fe- 95. Zsugorodó Nap
lett semmilyen nyomás nem képes cseppfolyósítani.) Még a) John A. Eddy és Aram A. Boornazian: „Secular Decrease
ha a hőmérséklet elég hideg is volt ahhoz, hogy megen- in the Solar Diameter, 1863–1953” (Tartós csökkenés a
gedje a gázok cseppfolyósodását, hogyan indulhatott el a Nap-átmérőben, 1863–1953), Bulletin of the American
magképződés? Amikor megemlítettem ezt egy Ingersollal Astronomical Society, 11. kötet, 2. szám, 1979, 437. oldal.
folytatott magánbeszélgetésben 1981. decemberében, b) O. G. Lubkin: „Analyses of Historical Data Suggest Sun
készségesen elismerte tévedését. is Shrinking” (Történeti adatok elemzése azt sugallja,
f) Paul M. Steidl: „The Solar System: An Assessment of hogy a Nap zsugorodik), Physics Today, 1979. szeptember,
Recent Evidence – Planets, Comets and Asteroids”, 17–19. oldal.
(Újkeletű bizonyítékok felbecsülése – bolygók, üstökösök, c) David W. Dunham és mások: „Observations of a Probable
aszteroidák), Design and Origins in Astronomy, kiadó: Ge- Change in the Solar Radius between 1715 and 1979.” (Egy
orge Mulfinger, Jr., Norcross, Georgia, Creation Research valószínűsíthető változás megfigyelései a Nap rádiuszában
Society Books, 1983, 87., 91., és 100. oldal. 1715 és 1979 között), Science, 210. kötet, 1980. december
• A Jupiter gyorsan lehűlt volna jelenlegi hőmérsékletére, 12., 1243–1245. oldal.
még ha az, a kialakulásakor megmagyarázhatatlanul forró • John Gribbin és Omar Sattaur: „The Schoolchildren’s
20 000 Kelvin fok lett volna. Az evolúciós modellek nem Eclipse” (Iskolások napfogyatkozása), Science, 1984. ápri-
egyeztethetők össze ilyen rövid idővel. (Lásd Edwin V. lis, 51–56. oldal.
Bishop és Wendell C. DeMarcus: „Thermal Histories of d) Carl A. Rouse: „Gravitational Energy Release Induced
Jupiter Models” [A Jupiter modellek hőtörténete], Icarus, by the Nuclear Energy Generation Process: The
12. kötet, 1970, 317–330. oldal.) Resolution of the Solar Neutrino Dilemma” (Nukleáris
energia előállítási folyamata által indukált gravitációs
92. Napszél energiafelszabadítás: a Nap-neutrino dilemma megoldá-
a) „Korábban azt gondolták, a sugárnyomás kevesebbet söpört sa), Astronomy and Astrophysics, 102. kötet, I. szám, 1981.
volna ki a belső Naprendszerből a kevésbé masszív részecskék szeptember, 8–11. oldal.
közül, de van egy fluxus 10 –14 g alatt.” (Stuart Ross Taylor:
„Lunar Science: A Post-Apollo View” [Hold tudomány: egy 96. Összekapcsolódott galaxisok
Apolló-utáni áttekintés], New York, Pergamon Press Inc., a) Arp: Quasars, Redshift and Controversies (Kvazárok,
1975, 90. oldal.) vöröseltolódás és viták).
• Fred Hoyle és Jayant V. Narlikqr: „On the Nature of
93. Poynting-Robertson Effect Mass” (Az anyag természetéről), Nature, 233. kötet, 1971.
a) Steidl: The Earth, the Stars, and the Bible (A Föld, a csilla- szeptember 3., 41–44. oldal.
gok és a Biblia), 60–61. oldal. • William Kaufmann III: „The Most Teared Astronomer
• Harold S. Slusher és Stephen J. Robertson: The Age of the on Earth” (A legféltettebb csillagász a Földön), Science
Solar System: A Study of the Poynting-Robertson Effect and Digest, 1981. július, 76–81. és 117. oldal.
Extinction of Interplanetary Dust (A Naprendszer életkora: • Geoffrey Burbidge: „Redshift Rift” (Vöröseltolódás-hasa-
a Poynting-Robertson-effektus és a bolygóközi por meg- dás) Science, 1981. december, 18. oldal.
szűnésének tanulmányozása), ICR Technical Monograph,
6. szám, átdolgozott kiadás, El Cajon, California, Institute 97. Instabil Galaxisok
for Creation Research, 1978. a) David Fleisher: „The Galaxy Maker” (A galaxisalkotó),
Science Digest, 1981. október, 89. kötet, 12. és 116. oldal.
98. Galaxisfürtök • Dave W. Balsinger és Charles E. Sellier, Jr.: In Search of

a) Egy óriási porgyűrűt figyeltek meg, amint két galaxis között Noah’s Ark (Kutatás Noé bárkája után), Los Angeles, Sun
keringett. Ennek a gyűrűnek a megmért orbitális sebessége Classic Books, 1976.
lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk a két galaxis anyagának és • Richard C. Bright: The Ark A Reality? (A bárka valóság?),
bármely rejtett anyagnak a mennyiségét. A rejtett anyag- Guilderland, New York, Ranger Associates Inc., 1989.
nak nem volt értékelhető mennyisége. (Lásd Stephen E. • Bill Coruse szerkesztésében: Ararat Report, 1–32. kötet,
Schneider: „Neutral Hydrogen in the M96-Group: The 1986-tól máig, kiadta CIS, 2050 N. Collin’s Blvd., Suite
Galaxies and the Intergalactic Ring” [Semleges hidrogén 100, Richardson, Texas 75080.
az M96-os csoportban: Galaxisok és az intergalaktikus • Bill Crouse: Project Ararat, Richardson, Texas, CIS,
gyűrű], The Astrophysical Journal, 343. kötet, 1989. au- 1985.
gusztus, 94–106. oldal.) 155 másik kis galaktikus csoport • Charles Berlitz: The Lost Ship of Noah: In Search of the Ark
statisztikai elemzése is azt sejteti, hogy nincs elég rejtett at Ararat (Noé elveszett hajója: a bárka utáni kutatás az
anyag, hogy a galaxisokat és a galaxisfürtöket összetartsa. Araráton), New York, O. P. Putnam’s Sons, 1987.
• Faye Flam: „NASA PR: Hype or Public Education?” • Charles E. Sellier és David W. Balsiger: The Incredible
(NASA PR: Hírverés vagy közoktatás?), Science, 260. kö- Discovery of Noah’s Ark (Noé bárkájának hihetetlen felfe-
tet, 1993. június 4., 1418. oldal. dezése), New York, Dell Publishing, 1995.
b) „Szinte minden egyes esetben kiderül, hogy az egyes galaxi- • B. J. Corbin: The Explorers of Ararat and the Search for
sok sebessége elég nagy ahhoz, hogy lehetővé tegye számukra, Noah’s Ark (Az Ararát felfedezői és kutatás Noé bár-
hogy kimeneküljenek a fürtből. Valójában a fürtök ’forrás’- kája után), 2. kiadás, Long Beach, California, Great
ban vannak. Ez az állítás bizonyára igaz, ha feltételezzük, Commission Illustrated Books, 1999.
hogy az egyetlen jelenlévő gravitációs erő az, amelyet a lát-
ható anyag gyakorol. Ez még akkor is igaz, ha feltételezzük, 103. George Hagopian
hogy minden fürtben lévő galaxist, csakúgy mint a Tejutat, a) Noorbergen: Secrets of the Lost Races (Elveszett fajok tit-
sötét anyag fényudvara veszi körül, amely a galaxis anyagá- kai), 74–91. oldal.
nak 90 százalékát tartalmazza.” (Trefil, 93. oldal.)
• Gerardus D. Bown: „Galaxy Clusters and the Mass 104. Orosz pilóta
Anomaly (Galaxis-fürtök és az anyag anomáliája), a) Cummings: Has Anybody Really Seen Noah’s Ark? (Igazán
Creation Research Society Quarterly, 14. kötet, 1977. szep- látta valaki Noé bárkáját?), 61–108. oldal.
tember, 108–112. oldal. b) Személyes beszélgetés, Rex Geissler, 2000 február 10.
• Steidl: The Earth, the Stars, and the Bible (A Föld, a csilla-
gok és a Biblia), 179–185. oldal. 106. Ed Davis
• Silk, 188–191. oldal. a) Don Shockey: Agri-Dagh: The Painful Mountain (Ararát
• M. Mitchell Waldrop: „The Large-Scale Structure of hegye: A fájdalmas hegy), Fresno, California, Pioneer
the Universe (A világegyetem széles skálájú szerkezete), Publishing Co., 1986, 1–88. oldal.
Science, 219. kötet, 1983. március 4., 1050–1052. oldal.
• Arp: Quazars, Redshifts, and Controversies (Kvazárok, 136. Özönvíz legendák
vöröseltolódások és viták). a) „Régóta ismert, hogy egy nagy áradás legendái, amelyben szin-
• Halton M. Arp: „NGC-1199”, Astronomy, 6. kötet, 1978. te minden ember elpusztul, világszerte elterjedtek…” (James
szeptember, 15. oldal. George Frazer: Folk-Lore in the Old Testament [Folk-
• Halton M. Arp: „Three New Cases of Galaxies with Lary lór az Ótestamentumban], I. kötet, London, McMillan
Discrepant Redshifsts” (Galaxisok három új esete nagy, Publishing Co., 1919, 105. oldal.)
különböző vöröseltolódásokkal), Astrophysical Journal, • Byron C. Nelson: The Deluge Story in Stone (Az özön-
1980. július 15., 469–474. oldal. víz-történet kőben), Minnapolis, Minnesota, Bethany
Fellowship Inc., 1968, 169–190. oldal.
99–108. Beszámolók az állítólagos bárkaészlelésekről • „…A figyelemreméltó eseménynek (a genezisbeli özönvíznek)
a) Violet M. Cummings: „Noah’s Ark: Fact or Fable?” (Noé sok leírása létezik. Ezek közül néhány görög történetíróktól,
bárkája: tény vagy mese?), San Diego, Creaiton-Science mások babiloni feljegyzésekből származnak, megint mások pe-
Research Center, 1972. dig ékírásos táblákról, továbbiak a mitológiából és különböző
• Tim Latteye és John D. Morris: The Ark on Ararat (A népek hagyományaiból. Elmondhatjuk, hogy egyetlen olyan
bárka az Araráton), San Diego, Creation-Life Publishers, esemény sem fordul elő sem az ősi, de még a modern időkben
1976. sem, amelynek jobb bizonyítékai volnának, vagy több róla
• John Warwick Montgomery: The Quest for Noah’s Ark szóló feljegyzése lenne, mint ennek, amelyet oly gyönyörűen
(Kutatás Noé bárkája után), Minneapolis, Minnesotai és mégis röviden ábrázoltak a szent Írásokban. Ez az az ese-
Bethany Fellowship Inc., 1972. mény, amely a legtávolabbi nemzetek számára is ismerősnek
• Rene Noorbergen: The Ark File (A bárkadosszié), tűnik – Ausztráliában, Indiában, Kínában, Skandináviában
Mountain View, California, Pacific Press Publishing és Amerika különböző részein. Igaz, hogy sokan úgy tekin-
Association, 1974. tenek a történetre, mint amely helyi áradásokra utal, vagy
• Violet M. Cummings: Has Anybody Really Seen Noah’s civilizált néppel való kapcsolat eredménye, akik a történelmi
Ark? (Látta valaki igazán Noé bárkáját?), San Diego: országokból hozták ezt. Ám a történet annyira hasonló, hogy
Cration-Life Publishers, 1982. még ezt a magyarázatot is elégtelenné teszi.” (Stephen D.
Peet: „The Story of the Deluge” [Az özönvíz története], dett dobozban mentették meg, vagyis tebah-ban (Exodus
American Antiquarian, 27. kötet, 4. szám, 1905. július-au- 2:3, 5). Néha a tebah-t különböző angol szavakra fordítják,
gusztus, 203. oldal.) például kosárra. Feltételezhetjük, hogy Mózesnek, aki ta-
b) C. H. Kang és Ethel R. Nelson: The Discovery of Genesis lán szerkesztőként közreműködve írta le az özönvízről szó-
(A genesis felfedezése), St. Louis, Concordia Publishing ló beszámolót, különös érdeke fűződött ahhoz, hogy leírja,
House, 1979. (Ez a kitűnő könyv bemutatja, hogy a klasz- hogy néhány ember, az ő és a mi őseink, úgy menekült
szikus kínai piktográfok sok, a Genezis korai fejezeteiben meg egy tebah-ban, ahogy ő?
talált történetet és részletet tartalmaznak. Valószínűleg b) A vízözön kezdetén „a nagy mélység erős forrásai” szét-
Kína legősibb népe 4000–5000 évvel ezelőtt magával szórták a magvakat és a spórákat talán még a légkör fölé
hozta a múlt eseményeinek történeteit, amelyek beágya- is. Kétségtelenül az atmoszférán keresztül telepedtek le ez-
zódtak nyelvükbe. [Lásd a 37. ábrát a 40. oldalon.]) után még sok hónapig. (Lásd a 86–119. oldal részleteit.)
Szerencsére a 73 830 km hosszú források szinte minden
137. Volt hely? szélességi fokon előfordultak. Ha egy kelet-nyugati (széles-
a) A bárkára vonatkozó héber szó (tebah) valójában nem ségi körön futó) ösvényt követtek volna, például egy özön-
hajót jelent. Inkább „dobozt”, „ládát”, „szekrényt vagy ko- víz előtti egyenlítőt, sok ma ismert növény kihalt volna.
porsót”. Figyeljük meg a 38. ábrát a 41. oldalon, hogy do- c) A bárkára és a fedélzeten lévő állatok számára vonatko-
bozhoz, ládához vagy koporsóhoz hasonlít. A Bibliában a zó sok logisztikai kívánalomról igen részletes tanulmányt
tebah az özönvíz mellett csak egyetlen másik szövegössze- írt John Woodmorappe: „Noah’s Ark: A Feasibility Study”
függésben fordul elő. (A „Szövetség ládája” eltérő héber (Megvalósíthatósági tanulmány Noé bárkájáról), El Ca-
szó). Mózest, amikor csecsemő volt egy kátránnyal befe- jon, Institute for Creation Research, 1996.
100 A nagy mélység forrásai
39. ábra: A nagy mélység forrásai.

101
II. rész
A nagy mélység forrásai
Ha bármilyen oknál fogva figyelmen kívül hagynának egy kolják önt, akkor kérem, gondolkozzon el a bizonyítékokon.
olyan katasztrofális eseményt, mint amilyen egy egész Föld- Ha úgy gondolja, hogy bizonyára vannak szakértők, akik
re kiterjedő özönvíz, nagy tévedések és félreértések lopódz- meg tudják cáfolni ezeket a tudományos bizonyítékokat, ak-
nának be a tudományba és a társadalomba. A kövületekre kor nézze meg a 315–320. oldalakat. Nem lesz könnyű olyan
vonatkozó magyarázat az elsők között lenne. E felfogás jelleg- valakit találni, aki hajlandó elfogadni ezt a komoly és becsü-
zetessége: „A” kövület fekszik „B” kövület alatt, ami viszont letes, már több mint húsz éve fennálló ajánlatot.
„C” kövület alatt fekszik, és így tovább. Ha az özönvíz magya- A sors iróniája, hogy néhány élenjáró teremtéshívő, akik
rázatokat gyengeségük miatt elutasítanák, akkor az evolúció különben hisznek egy egész Földre kiterjedő özönvízben,
gondoskodna válaszról: „A” szervezet átváltozik „B”-vé, amely mégis hozzájárultak az elgondolás gyakori elutasításához
később „C”-vé válik. A fosszilis üledékek óriási időtartamokat azáltal, hogy az özönvízre vonatkozó bizonytalan, téves me-
képviselnek. Így aztán más geológiai jellegzetességek is köny- chanizmusok pártjára álltak. Nem adtak választ az emberek
nyen beilleszthetők abba az időkeretbe. Ilyen sok rendelkezés- legalapvetőbb kérdéseire: Honnan jött az özönvíz, és hová
re álló idővel a lehetséges magyarázatok megsokszorozódnak került?
– olyan magyarázatok, amelyek nem könnyen tesztelhetők Az egyik ilyen magyarázat a sátorboltozat elgondolása
évmilliók távlatából. Egy évszázaddal Darwin után már evo- (A 280–287. oldalon vizsgáljuk számos problémáját.) Má-
lúciós magyarázatok születtek a világegyetemre, az égitestek- sok, akik ismerik ezeket a problémákat, egy egészen gyenge,
re, a kémiai elemekre és az életre vonatkozóan. E könyv első „katasztrófa eredetű lemeztektonikának” nevezett magya-
része megmutatja, hogy ezek az eszmék hamisak. rázattal álltak elő. Lényegét tekintve ezt a megrepedt le-
A II. rész pedig oly módon mutatja be az ezekben a geoló- meztektonika-elméletet működésképtelen mechanizmusok
giai magyarázatokban fellelhető hézagokat és hibákat, hogy milliószorosára gyorsították. Sajnos az efféle özönvíz-értel-
egy érdeklődő laikus is megérthesse, sőt azt is, hogy egy glo- mezések szerzői hajlottak arra, hogy összehasonlítsák és pub-
bális özönvíz, a maga óriási és egyedülálló konzekvenciáival likálják saját elgondolásaik egyesített bírálatát.
igenis megtörtént. A szén, az olaj és a metán például nem Mivel a múltban nem sikerült megválaszolni az özönvízre
sok százmillió év alatt formálódott ki; hónapok alatt jöttek vonatkozó becsületes kérdéseket, ez a kudarc ajtót nyitott
létre. A kövületek és az üledékrétegek sem egy milliárd év, az evolúció előtt. Amikor megválaszoljuk őket, az majd a
hanem hónapok alatt formálódtak ki. A Grand Canyon sem maga helyére teszi az özönvizet, mint a Föld meghatározó
évmilliók alatt, hanem hetek alatt jött létre. A Föld nagyobb erejű geológiai eseményét, és érvényteleníti a tudományba és
hegyei sem sok százmillió év alatt öltöttek alakot, hanem a társadalomba becsúszott komoly hibákat is. Ne lepődjünk
egyik-másik akár órák alatt is kiformálódhatott. Ha ezek a meg azon, milyen katasztrofális volt az özönvíz. Csak kísér-
következő oldalakon teljességgel alátámasztott állítások sok- jük figyelemmel a bizonyítékokat.
A vízlemez-elmélet: áttekintés
40. ábra: Grand Canyon. A Grand Canyon félelmetes ugyanakkor lelkesítő, amikor gerincéről tekint le valaki, és még inkább az a levegőből. Felülről új meg-
látások válnak nyilvánvalóvá. Például elcsodálkoztunk-e már azon, hogyan alakult ki a Grand Canyon? A hivatalos válasz több mint egy évszázada az, hogy
a Colorado-folyó és az abba torkolló patakok vájták ki a Grand Canyont évmilliók során. Ha alaposan megnézzük a kép közepét, e folyó négy szegmensét
láthatjuk. Hasonlítsuk össze a keskeny folyót a kanyon óriási kiterjedésével. Lehetséges az, hogy ez a viszonylag kis mennyiségű víz kivájjon egy ilyen óriási
kanyont – a természet világának hét csodája közül az egyiket? Ha így volt, miért nem történt meg ugyanez gyorsabb és nagyobb folyók tucatjaival? Miután
ebben a szakaszban már áttanulmányoztunk ezeknél jóval átfogóbb kérdéseket, látni fogunk egy gigantikus vízforrást, és egy meglepően egyszerű, de teljes,
minden részletre kiterjedő magyarázatot a Grand Canyon gyors kialakulására.
A vízlemez-elmélet: áttekintés 103
Új bizonyítékok teszik nyilvánvalóvá, hogy a Föld egy pusz- későbbiekben, de még ebben a fejezetben, a következő né-
tító erejű, világméretű özönvizet élt át, amelynek vizei erő- hány oldalon ecsetelt rejtélyek egész sorát megoldja majd. A
szakosan törtek fel a földkéreg alól. A Föld számos, fontosabb soron következő fejezetet a kékkel kiemelt, egyes kérdésekre
sajátosságaira vonatkozó, mértékadó „tankönyvi” magyará- szánjuk. Mind a 25 témakört érthető módon bővebben ki-
zatok tudományos szempontból hézagosak. Ezeket és más, fejtjük külön fejezetekben.
alábbiakban felsorolt rejtélyeket egy, a Földet szó szerint
megrázkódtató esemény magyarázza meg a legjobban, egy Néhány rejtély
olyan esemény, amely sokkal végzetesebb volt, mint azt ed-
dig bárki képzelte. Az Óceán-középi hátság. Bolygónk egyik igen drámai jel-
• A Grand Canyon és más kanyonok legzetességét fedezték fel az 1950-es években. Ez egy 76 600
• Óceán-középi hátság kilométer hosszú Óceán-középi hátságnak nevezett hosszú
• Kontinentális talapzatok és lejtők hegylánc, amely palástként körülfogja a Földet. (Lásd a 41.
• Óceáni árkok (137–153. oldal) ábrát a 88. oldalon.) Mivel zöme az óceán alján fekszik, vi-
• Tengeri hegyek és táblahegyek szonylag kevés ember tud a létezéséről. Hogyan került oda?
• Földrengések Miért van főleg az óceán alján? Miért keresztezi önmagát
• Az óceán talapzatán végbemenő egy Y-alakú találkozási pontban az Indiai Óceán alatt? A
mágneses változások legtöbb más hegytől eltérően, egy bazaltnak nevezett kőzet-
• Tengeralatti kanyonok típus alkotja. Azt a részt, amely az Atlanti óceán közepén fut
• Szén- és olajtelepek lefelé, Közép-atlanti hátságnak nevezik. Miért összpontosul
• Metán-hidrátok Európa, Afrika és a két Amerika közé? Ha ezek a földrészek
• Jégkorszak valaha összefüggtek egymással, hogyan szakadtak el?
• Fagyott mamutok (174–203. oldal.) A lemeztektonika, a manapság legnépszerűbb teória elég-
• Főbb hegyvonulatok telen válaszokat kínál ezekre és más kérdésekre. E teória sze-
• Rátolódások rint, a földkéreg úgy egy tucatnyi lemezből áll1, mindegyikük
• Tűzhányók és láva 48–96 kilométer vastag. Ezek egymáshoz képest évente kb.
• Geotermális hő egy hüvelyknyit (2,54 cm) elmozdulnak – oly mértékben,
• Rétegek és rétegesen leülepedett fossziliák ahogy a köröm nő. A kontinensek és az óceánok e lemezek
(154–165. oldal.) tetején lovagolnak. Néha egy földrész, mint amilyen Észak-
• Mészkő (166–1173. oldal.) Amerika is, több mint egy lemezen fekszik. Például Észak-
• Átalakult kőzet Amerika különböző részei, amelyeket a Kalifornián keresztül
• Fennsíkok felfelé haladó Szent-András törésvonal választ el egymástól,
• Sódómok elcsúsznak egymás mellett. Feltehetően a mélyben, a Föld
• A földrészek kirakójátékszerű illeszkedése belsejében lévő anyag éppen az egész Óceán-középi hátság
• A tengely dőlésének megváltozása teteje fölé emelkedik. És ha egyszer eléri a tetejét, laterálisan
• Üstökösök (204–235. oldal.) elmozdul a gerincről. Ez a bizonyított elmozdulás hasonló
• Aszteroidok és meteoridák (236–243. oldal.) egy szállítószalaghoz, amely a talaj alól emelkedik fel, majd
A fentiek egy hirtelen bekövetkező és megismételhetet- vízszintesen elmozdul az aljzat mentén. Azonban sok ismert,
len esemény következményének tűnnek. Ilyen volt a globális az alábbiakban taglalt probléma kapcsolódik a lemeztekto-
özönvíz, aminek vizei világméretű földalatti, egymással köl- nikához.
csönhatásban levő kamrákból lövelltek ki, tíz milliárd hidro- Az Óceán-középi hátság majdnem derékszögekben törté-
gén-bomba robbanását meghaladó energia felszabadításával nő átvágása a törési zónáknak nevezett sok száz repedés. Az
egyetemben. Amikor a vízlemez-elméletet magyarázzuk a Óceán-középi hátság tengelyének kiegyenlítődése mindig a
Himalája-hegység
és Tibeti-fennsík
Kilencvenes
hátság
41. ábra: A világóceán talapzata. Figyeljük meg az egyes földrészek jellegzetes szegélyeit. Minden egyes óceán partjától a tenger felé tartó sekély, fokozatosan lejtő kontinentális perem található, majd egy viszonylag meredek esés, az
óceán alja felé, amit kontinentális lejtőnek neveznek. Ez a különös alakzat az egész világon, mindenütt megtalálható. Miért? Hogy jobban lássuk e szegély jellegzetes alakját, nézzük meg a 43. ábrát a 106. oldalon. Figyeljük meg a (1)
földrészek és az óceáni medencék, valamint (2) az Atlanti- és a Csendes-óceáni medencék különböző jellegzetességeit. A Kilencvenes keleti gerinc – azért nevezik így, mert szinte pontosan a 90. hosszúsági fok mentén fekszik – egyenes
volta, 4800 kilométernyi hosszúsága, és különös, Himalájára irányuló észak-déli orientáltsága fontos nyomokat képvisel a Földön lezajlott múltbeli eseményekről. (Megjegyzés: Ahogy az ember a sarkvidéki területek felé halad egy ilyen
típusú térképen, a kelet-nyugati távolságok kiterjeszkednek, és nem a valódi távokat tükrözik.)
Közép-Atlanti hátság
árok Hawaii-szigetek
törési zónák
Közép-Atlanti
hátság
egymást majdnem
keresztező törési zónák
42. ábra: „Egyenetlen, nem vízszintes” tengerszint. Egy új technológiai fejlődés lehetővé teszi számunkra, hogy „lássuk” az óceán alját. Az Egyesült Államok Tengerészetének SEASAT műholdja radar altiméterrel megmérte a műhold
óceán felszíne feletti távolságát néhány hüvelyknyi (pár cm-nyi) pontossággal. Ezzel fedezték fel, hogy a „tengerszínt” nem vízszintes. Ehelyett az óceán felszíne „felpúposodik” az óceán alján lévő hegyek felett, az árkok felett pedig
lenyomódik. A Hawaii szigetek gravitációs vonzása arrafelé vonzza a környező vizet. Ez a tengerszintet ott kb. 28 méterrel magasabbra emeli, mint az máskülönben lenne. A műhold adatait színesen kódolták, hogy az óceán felszínéről
ezt a bámulatos képet készítse. A sötétebb vetületek a bemélyedéseket mutatják a tenger szintjében. Figyeljük meg, hogy az óceán felszíne be van nyomódva a hosszú forradások felett, amelyeket törési zónáknak neveznek. Ezek
általában merőlegesen futnak az Óceán-középi hátság felé. Melyik elmélet ad magyarázatot erre: a lemeztektonika-teória, vagy a vízlemez-elmélet? Figyeljük meg a majdan egymást keresztező törési zónákat a Csendes-óceán déli
részén. Melyik elmélet magyarázza meg őket?
43. ábra: Kontinentális szegély.

Az óceán-kontinens határok
jellegzetes alakját mutatjuk be
balra. A tényleges kontinentális
rt za t határra általában úgy tekintenek,
er pa t a la p
teng á l i s mint, amely félúton van lefelé a
t
in e n
ko n t kontinentális lejtőn. Hasonlítsuk
10 0 -200 m össze ezt az ábrát a 104. oldalon
lévő 41. ábrával, és figyeljük meg,
hogy Ázsia és Észak-Amerika ösz-
szekapcsolódna, ha a tengerszínt
kont
100 méterrel lejjebb lenne. Két
in
másik kontinens-pár (Ausztrália-
ent á
370 0 m
Ázsia és Európa-Észak-Amerika)
li s l e
is összekapcsolódna a közöttük
j tő
lévő áramlást (folyócskát) kivéve.
Sárgával ábrázoljuk az üledéket és
az üledékes kőzetet.
óceán
fenék
Ezek a szilárd lemezek hogyan lehetnek határosak, és hogyan

mozdulhatnak el a törési zónák irányában? Mozoghat-e egy
Az óceán-középi hátság tengelye vonat olyan nyomvonalakon, amelyek nem párhuzamosak?
(Figyeljük meg a fehér nyilakat a 42. ábrán, amelyek az egy-
mást majdnem keresztező törési zónákat mutatják.)
Átfedésben lévő Az Atlanti és a Csendes óceán alapzatán az Óceán-kö-
terület zépi hátság szegmensei számos helyen átfedésben vannak,
kb. 16 kilométer hosszan. Ezeket „átfedő terjeszkedő közpon-
toknak”3 nevezik (44. ábra). Ha a lemezek elmozdulnak az
Óceán-középi hátságtól, akkor az átfedésben lévő szegmen-
sek közötti távolságnak nőnie kell. Az átfedésben lévő régiók
azonban mindig közel vannak egymáshoz.
A földtudományokban ma a leginkább zavarba ejtő kérdé-
sek közül hármat éppen csak szóba hoznak a tantermekben
É Átfedésben lévő és a tankönyvekben: „Micsoda erő mozdítja a lemezeket a
terület földgolyón át? Milyen mechanizmussal? Mi az energiaforrás?
A vízlemez-elmélet meglepően egyszerű választ ad. Magába
foglalja a gravitációt, a Közép-atlanti hátságot és a vizet, sok
vizet.
A nyilak a mozgás irányát
mutatják a lemeztektonika Kontinentális talapzatok és lejtők. Miért van az összes
elméletének megfelelően. kontinens peremének ilyen különös, egyöntetű alakja? (Lásd
Ezt az elmozdulást néha a
"tengerfenék terjeszkedésének" a 41. és 43. ábrát.)
is nevezik. Az óceáni árkok. Az óceáni árkok, hosszú, keskeny, néha
Az óceán-középi hátság tengelye
néhány Grand Canyonnál is mélyebb benyomódások az
óceán fenekén. A Csendes-óceán nyugati területein látha-
44. ábra: Átfedésben lévő terjeszkedő központok. A vastag vonalak ábrá- tók a 41. és 42. és 80. ábrákon. A lemeztektonika azt állítja,
zolják az Óceán-középi hátság tengelyeit. A lemeztektonika szerint az óceán hogy egy árok akkor jön létre, amikor egy lemez alábukik
feneke az üreges nyilak irányában mozog az Óceán-középi hátságtól távo- a földköpenybe. Ezt a folyamatot támogatói szubdukciónak
lodva. Ha így van, milyen irányban mozog a B pont? Ha B mozdulatlan és A (alávezetés) nevezik. De azt, hogy ez az alámerülés hogyan
keletre mozog, miért nincs törés közöttük? Mi történhet C-nél és D-nél, ha a kezdődik, sohasem magyarázták meg. Hasonló lenne ahhoz,
lemeztektonikának igaza van? amikor egy 48 kilométer vastag lapátot nyomnak a földbe.
Mi nyom le egy kontinentális méretű lemezt ilyen meredek
törési zóna mentén történt. (Lásd a 42. ábrát a 105. oldalon.) szögben? A szeizmikus hullám-visszaverődés oldalnézetei a
Miért? A lemeztektonika szerint a lemezek párhuzamosan vízszintes üledékes rétegek szinte semminemű torzulását nem
mozognak a törési zónákkal. De a törési zónák nem mindig mutatják az árkokban. Még rosszabb lenne, ha valamelyik
párhuzamosak. Néha jó néhány fokkal eltérnek a párhuza- lemez csak néhány kilométeres mélységet érne el, mert így a
mostól2. Néhány törési zóna gyakorlatilag metszi egymást. nyomás olyan nagy lenne, hogy a súrlódási erő meghaladná a
kőzet erejét. Tehát egy lemez széles skálájú csúszása, nyomás,

húzás vagy vonszolás útján biztosan lehetetlen. (Lásd a 330. „Normális”
oldalt.) Ez hasonló ahhoz, amikor megpróbáljuk lapátunkat,
amit most éppen satupofák szorítanak össze, tovább lefelé átlagos
tolni. Egyszerűen nem fog mozdulni. mágneses erősség
mágneses
erősség
Tengeri hegyek és táblahegyek. Figyeljük meg, hogy mi-
lyen sok tengeralatti, tengeri hegynek nevezett vulkán ta- „Megfordulás”
lálható szétszóródva a Csendes-óceán fenekén. Néhányuk

majdnem olyan magas, mint a Mount Everest. Különös,
hogy az Atlanti-óceánnak csak néhány tengeri hegye van.
Ha egy lemez alábukik egy másik alá, a tengeri hegyek és a Óceán-középi hátság
lágy üledékek miért nem dörzsölődnek le az alászálló lemez 45. ábra: Mágneses rendellenességek (anomáliák). Figyeljük meg a széles-
tetejéről? körű hullámzást, ingadozást a mágneses intenzitás terén, ahogy az ember
Sok száz lapostetejű, táblahegynek nevezett tengeri hegy az Óceán-középi hátságon áthalad. Az ún. „megfordulások” egyszerűen
van 1000–2000 kilométerre a tenger szintje alatt. Amikor alacsonyabb mágneses intenzitású területek. Miért kell az intenzitásnak a
ezek a tűzhányók megpróbáltak felnövekedni a tenger szint- legerősebbnek lennie a hegygerinc kérge mentén?
je fölé, a hullámmozgás valószínűleg lesimította a tetejüket.
Vagy a tengerszint volt valaha sokkal lejjebb, vagy az óceán csendesen deformálta a kőzetet, amivel feloldotta azt a nyo-
feneke volt magasabban, vagy mindkettő. Minden egyes le- mást. Hogyan mennek végbe akkor a mélyben lezajló föld-
hetőség új és bonyolult kérdéseket vet fel. rengések?
Földrengések. A földrengéskutatás egyik döntő, de talán Az óceán fenekén végbement mágneses változások.
kevésbé megfogható célja, hogy megjósolja a földrengéseket. A lemeztektonika-elméletet akkor fogadták el, amikor az
Normális esetben az a legjobb módja, hogy megjósoljunk 1960-as évek egyik fontos felfedezését tévesen értelmezték.
valamit, ha megértjük, hogyan működik. A földrengéseket A nyilvánosságnak azt mondták, hogy az Óceán-középi hát-
azonban nem értjük. Következésképpen, sok erőfeszítést sággal párhuzamosan az óceánfenék sávjai fordított mágne-
tesznek azért, hogy megpróbálnak olyan dolgokat találni, ses irányultságúak. Ezek a „mágneses megfordulások” olyan
amelyek megelőzik a földrengéseket. Három nyilvánvaló elő- kőzetsávokkal váltakoznak, amelyeknek normális (északra
futára van: hirtelen, váratlan változás a kutakban lévő víz mutató) a polaritásuk. Néhány helyen, a hegylánc egyik ol-
mélységében, a föld feldudorodása, és hirtelen támadt rend- dalán lévő „megfordulási” képletek szinte tükörképei a másik
szertelenség a gejzírkitörésekben.4 oldalon lévőknek. Ez a Föld mágneses pólusainak periodikus
A lemeztektonikus-elmélet azt állítja, hogy földrengések változásait, megfordulásait feltételezi, noha nincs teoretikus
akkor történnek, amikor a lemezek egymáshoz dörzsölőd- magyarázat arra, hogyan történhetett. Olvadt anyag tört fel
nek, ideiglenesen elakadnak, azután egy periodikus rántás a gerincnél, megszilárdult, felvette a Föld mostani mágneses
kiszabadítja őket. Ha ez így van, akkor miért vannak erős irányultságát, aztán elmozdult a gerinctől, eltávolodott, mint
földrengések a lemezhatároktól olyan távol?5 Miért fordulnak egy szállítószalag.
elő földrengések, miután nagy víztárolók épülnek és megtel- Ez a magyarázat rossz. Nincsenek visszafordulások a ten-
nek, és a víz belekényszerül a földbe?6 gerfenekén, és egyetlen iránytű sem fordítaná meg az irányt,
Felületi földrengések néha horizontálisan mozdítják el a ha közel vinnénk a feltételezetten „megfordult” sávhoz.
földet egy vetődés, rétegelmozdulás mentén, ahogy ez a Szent Ahogy az ember keresztül halad az Óceán-középi hátságon,
András törésvonal mentén is történt az 1906-os nagy San a mágnesesség intenzitása nagyon is változik, ahogy a 45.
Francisco-i földrengés során. Nyugat-Kalifornia észak felé ábra mutatja. Valaki pusztán egy vonalat húzott e hullám-
csúszott Észak-Amerika többi részéhez viszonyítva. Mivel zásokon át, és mindazt, ami ez átlagos intenzitás alatt van,
a Szent András törésvonalnak van néhány feltűnő görbü- „fordítottnak” minősítette. Az a hamis, de széles körben
lete, a mozgás folytatódhatott volna évmilliókon át, ahogy elterjed elgondolás létezik, miszerint ezek az átlagostól való
a lemeztektonika hívei állítják. Éppen úgy, ahogy a kirakós eltérések a sok millió évvel ezelőtti mágneses mezőt ábrázol-
rejtvény két egymásba illő darabja nem csúszhat nagyon ják. Amikor ezeket a hullámzásokat „visszafordulások”-nak
messzire egymáshoz viszonyítva, úgy egy meggörbült törés- nevezik, az embert megfosztják annak lehetőségétől, hogy
vonal két oldala közül, egyik sem csúszhat el. Továbbá, ha az megismerjen egy, a mágneses rendellenességekre vonatkozó
elmozdulás a Szent András törésvonal mentén évmilliókkal sokkal valószínűbb magyarázatot.
ezelőtt történt, a szomszédos kőzeteknek fel kellene forró- Noha a tankönyvek úgy ábrázolják ezeket az ún. „vissza-
sodniuk a súrlódási hőnek köszönhetően. Ezt a hőt nem ész- fordulásokat”, mint az Óceán-középi hátsággal párhuzamos,
lelték, amikor fúráspróbát végeztek a törésben7. Valószínűleg egyenletes, sima sávokat, pedig semmi sem egyenletes náluk.
az elmozdulás nem tartott olyan sokáig és/vagy a törésvonal Néhány „sáv” a gerinc tengelyére merőlegesen fut, aminek
falait síkosították. épp az ellenkezőjét jósolja a lemez-tektonika. A merőleges
A mély földrengések 400–640 kilométer mélyen történ- „sávok” a törési zónáknak felelnek meg8. A vízlemez elmélet
nek, ahol a nyomás oly nagy, hogy a repedések képesek meg- majd magyarázatot ad ezekre a mágneses rendellenességek-
nyílni. A hőmérsékletek is oly egyetemesen magasak, hogy re.
a kőzetek nem törnek el, csak plasztikusan deformálódnak A kontinenseken néhány gyors, de behatárolt változás
(mint a képlékeny agyag). Így aztán a bármilyen földrengést történt a Föld mágneses mezejében. A kifolyó láva az ismert
kiváltani képes összpontosított feszültség, nyomás lassan és mértékben lehűl a külsejétől a belseje felé. Ahogy a láva egy
bizonyos hőmérséklet alá hűl, és azután megszilárdul, a lá-

vában lévő mágneses részecskék csatlakoznak a Föld akkori
mágneses mezejéhez. Mivel ismerjük ezt a lehűlési arányt, és
meg tudjuk mérni a mágneses mezők irányváltozását néhány
megszilárdult lávafolyáson keresztül, láthatjuk, hogy volt egy
olyan időszak, amikor a Föld mágneses mezeje gyorsan válta-
kozott, akár napi 6 fokot is, néhány napon át9.
Tengeralatti kanyonok. Az óceán fenekén sok száz kanyon
van, amelyek közül néhány még a Grand Canyon méreteit is
meghaladja hosszúságban és mélységben egyaránt. Az egyik
tengeralatti kanyon háromszor mélyebb a Grand Canyonnál.
Egy másik tízszer hosszabb (3380 km), olyan hosszú, hogy
szinte átérné az Egyesült Államokat. E V alakú kanyonok
többsége a nagyobb folyók kiterjedése. A példák között ta-
láljuk az Amazon-kanyont, a Hudson-kanyont, a Gangesz-
kanyont, a Kongó-kanyont és az Indus-kanyont. Mi vájta ki
ezeket a kanyonokat 5000 méterrel a tenger szintje alatt? Ta-
lán az ősi folyók vágták ki a legtöbb kontinentális kanyont,
amikor az óceán alja magasabban, a tenger szintje pedig

alacsonyabban volt. Ha így van, akkor hogyan ment végbe?
A legtöbb kontinentális szurdokvölgyet fürge folyású folyók
alakították ki. A tengeralatti kanyonokban mért áramlatok
viszont igen lassúak ahhoz, úgy általában 1600 méter/óránál
is lassabbak. Gyakran ellentétes irányban folynak. Tenger-
alatti földcsuszamlások, vagy sűrű sáros víz-áramlatok ugyan
néha előfordulnak. Azonban nem formálnának folyórend-
szereket és tengeralatti kanyonokat jellemző, hosszú, elágazó
rendszereket. Továbbá, a sűrű, sáros földalatti kanyonokban
lévő vízzel folytatott kísérletek sem demonstráltak semmiféle
kanyonvájó képességet.
Szén- és olajtelepek. Az Antarktiszon meglepően sok 46. ábra: Lángoló jég. Ez a jég éghető metángázt tartalmaz. A víz egy kissé
szén van. Különböző expedíciók vastag szénmezőket, a Déli magasabb hőmérsékleten is megfagy, ha nagy nyomás alatt van és metán-
sark közelében pedig fosszilizált (megkövesedett) fa törzseket gázt tartalmaz. Ilyen hőmérséklet és nyomás található 450 m-nél mélyebben,
találtak10. Néhány fatörzs 8 méter hosszú és 60 cm vastag a tengerszint alatt. Ezeken a helyeken hatalmas metán telepek találhatóak
volt! Mellette 30 antracit vagy magasabb kategóriájú szén- jégbe zárva, mint ahogy elsődlegesen a partvonalhoz közel eső mélytengeri
réteg van (1–1,2 méter vastagok)11. Valaha elég meleg volt aljzatok alatt is. Ez a metán nagy sebességgel szökik el az atmoszférába,
ahhoz, hogy fák nőjenek a Déli sarkon? Ha így volt, hogyan ami igen veszélyes lehet, ha ez a folyamat több milló éven át tart. Ily módon
nőhetett oly dús vegetáció ott, ahol az év hat hónapjában a gáz felszabadulása minden bizonnyal nem olyan régen kezdődhetett el.
éjjel van? Az Antarktisz valaha tropikusabb szélességi fokon Hogyan került ilyen sok metán oda?
feküdt? A lemez-tektonika szerint nem, mivel ez az elmélet
a Déli sarkot az Antarktisz legbelsejébe helyezi, amióta csak dülálló, „hidrátgerinc”-nek nevezett üledék Oregon állam
a szén kialakult12. Az eltemetett erdők gyökérstruktúrái is tengerpartja mentén fekszik. A tenger-aljzatnak az a része a
azt mutatják, hogy jócskán a sarkkörön belül, a kanadai szi- lemeztektónika szerint éppen Észak-Amerika alá csúszik. Ha
getekhez hasonló helyen nőttek. Ezek a fák nem nőnek azo- ez így van, akkor miért található oly sok szénhidrát az ore-
kon a szélességi fokokon az ott jellemző hőmérséklet miatt13. goni partszakasz mentén éppen úgy, mint világszerte a ten-
Nagy mennyiségű olajat is találtak a sarkkörön belül. gerpartok közelében, ahol a tengerfenék feltehetően éppen
Metánhidrátok. Néhány baktérium oxigén nélkül él. nincs alácsúszó folyamatban? (Lásd a 46. ábrát.)
Szerves anyagból táplálkoznak és metángázt, egy gyúlékony Jégkorszak. Egy jégkorszak különösen súlyos havazásra
üzemanyagot termelnek. Az 1970-es évek óta jégben is fe- utal. Ez azonban két, látszólag egymással szembeálló feltételt
deztek fel metánt, amely néhány száz méter mélyen az óceán kíván 1) nagy mennyiségű csapadékot és 2) hideg időjárást.
fenekén, vagy az óceán aljzata alatt feküdt, a partvonalakhoz Sok csapadék csak akkor fordulhat elő, ha igen nagy a pá-
közel. Ezek a jégmolekulák egy vagy több metánmolekulát rolgás, ami viszont melegebb óceánokat feltételez. Hogyan
tartalmazó kasszerű szerkezeteket alakítanak ki. A metán-jég létezhetnek meleg óceánok hidegebb időjárással?
társulást metánhidrátnak nevezik. A legtöbb szakértő úgy Egy másik probléma már a kezdeténél megtorpanásra
becsüli, hogy a metánhidrátokban lévő teljes szénmennyiség késztet egy jégkorszakot, vagy amikor egy új jégkorszak veszi
(karbon) kétszer annyi, mint amennyi a világ valamennyi ismert kezdetét, azután, hogy a másik véget ér. Ahogy a gleccserek
szenében, olajában és gázában van együttvéve!14 terjeszkednek, egyre többet tükröznek vissza a Nap suga-
Hogy került ilyen sok metánhidrát a partvonalak men- raiból a Földről csökkentve ezzel a Föld hőmérsékletét, és
tén, a föld alá? Hogyan kerültek oda azok a baktériumok és ezért azután a gleccserek egyre jobban nőnek. Ennek addig
mi volt a gigantikus táplálékforrásuk? A legnagyobb egye- kellene folytatódnia, amíg az egész Föld meg nem fagy. Ám
47. ábra: Felgyűrődött hegyek. Az egyetemi tankönyvek és múzeumok gyakran hívatkoznak olyan felemelő erőkre, amelyek megformálták a hegyeket. Tudunk
olyan erőkről, amelyek önmagukban előidézhetnek ilyen mintázatot? Amint látható, vízszintes irányú összenyomó erőre volt szükségük ezeknek a British
Columbia (Kanada) déli részén, a Sullivan folyó közelében látható üledékes közeteknek ahhoz, hogy ilyen hullámzó formát vegyenek fel. A rétegeknek még
lágyaknak, nedveseknek kellett lenniük a felgyűrődés pillanatában. Ma, a felszíni szikák már kemények.
éppen az ellenkezője történik. Ha a gleccserek zsugorodnak lenne is, a téli napfény hiánya csak jóval kisebb vegetáció
– ahogy az utóbbi évtizedekben történik – a Földnek keve- növekedését tenné lehetővé, mint amekkora ilyen sok, nagy
sebb hőt kell visszasugároznia az űrbe. Ez pedig felmelegíti és állat eltartásához szükséges. Ma az átlagos januári hőmér-
végérvényesen megolvasztja az összes gleccsert. séklet Szibériának azon a részein mínusz 33 °C. Az ember
Fagyott mamutok. Kb. ötven elefántszerű, mamutnak ne- orra is lehűl néhány percen belül 0 °C időjárásnál. Vegyük
vezett állat és néhány rinocérosz húsmaradványait találták figyelembe, hogyan éreznénk magunkat, ha 2 méter hosszú
meg Szibériában és Alaszkában. Az egyik mamutnak még ormányunk lenne, és ha az átlagos hőmérséklet mínusz 50
azonosítható táplálékot is találtak a szájában és az emésztő- °C-nál hidegebb lenne sok héten át. Hol találnánk, vagy hol
traktusában. Ennek az eredménynek a reprodukálása végett találna egy mamut ivóvizet?
az embernek egy jól táplált elefántot (élőt vagy holtat) hir- A főbb hegyláncok. Hogyan alakultak ki a hegyek? A
telen bele kellene nyomnia egy igen nagy mélyhűtőbe, és a nagyobb hegyek gyakran olyan gyűrődöttek, mint egy tan-
termosztátot –65 °C-ra kellene állítania. Az ennél nagyobb góharmonika. (Lásd a 47. ábrát.) A hegyláncokról készült
hőmérséklet komoly következményekkel járna, mivel az állat műholdfelvételek azt mutatják, hogy néhányuk, a falak el-
belső hője és a gyomorsavak elpusztítanák a táplálékot. Ha lenében feltolódó szőnyegre hasonlít. De micsoda erő képes
az állat néhány percnél tovább maradna életben, már nem feltolni egy hosszú, vastag kőzetlemezt, felgyűrni és néha
számíthatunk arra, hogy táplálékot találunk a szájában. Mi önmagára visszahajlítani? Még ha tudnánk is egy elég nagy,
okozhatott ilyen nagy és hirtelen hőmérsékletcsökkenést a a lemez alapzatánál jelentkező súrlódáson felülkerekedni ké-
természetben? Még ha a Nap hirtelen meg is szűnne sütni, pes erőt találni, ez az erő összepréselné a lemez már tolásnak
a Föld hőmérséklete akkor sem csökkenne le elég gyorsan, kitett végét, még mielőtt a mozgás elkezdődhetne. Követke-
hogy efféle hatásokat keltsen. Végül ezeket az óriási állatokat zésképpen, hegy nem alakulna ki.
is el kellene temetni, feltehetően fagyott földbe – ez pedig Közülünk sokan láttak már – főleg a hegyekben és út-
egészen talányos. bevágásokban – vékonyan leülepedett, behajlott kőzeteket,
Hogyan voltak képesek ilyen nagy, elefántszerű állatcsor- amelyek olyanok, mint egy meghajlított telefonkönyv. A
dák – mindegyik igen sok táplálékot igényel – olyan nagy „meghajlott” kőzetek gyakran elég kicsik ahhoz, hogy az em-
bőségben élni a sarkvidéken? Még ha a sarkvidék meleg ber kézbe vegye őket. Hogyan tudott a törékeny, hevítésnek
vagy elrepedésnek oly kevés bizonyságát mutató kő összehaj- mélyén mindenki meglepetésére a megrepedt grániton16 át-
lani? A kövek összenyomáskor erősek, de gyengék feszült- folyó forró víz sós volt. Miért volt repedt a gránit? A német
ségben. Tehát kinyújtott külső felszínük könnyen eltörne. barlangban a fúró néhány kilométerrel mélyebben találkozott
A Földön mindenfelé találhatók elgörbült kövek, amelyek össze repedésekkel. Mindegyik sós vizet tartalmazott, és a víz
gyakran úgy néznek ki, mint ha gitt-állagúak lennének, ami- sókoncentrációja a tengervíz kétszerese volt. Ne felejtsük el,
kor összenyomják őket. Nem sokkal azután kellett összenyo- hogy a felszíni vizek nem képesek 8 kilométernél mélyebbre
módniuk és visszahajolniuk, hogy az üledékek leülepedtek, leszivárogni, mert az alapzatul szolgáló kőzet súlya összenyom-
még mielőtt kémiai úton megkeményedtek. Mi nyomta össze ja és lezárja még a mikroszkopikus átfolyási csatornákat is.
és hajlította vissza őket? Miközben a geológusok értetlenül állnak e mélyből származó
Rátolódások. A rátolódásoknak nevezett nagy kőtöm- sós víz előtt, a vízlemez-elmélet egyszerű választ ad.
bökkel kapcsolatban is hasonló probléma merül fel. Ezek a E fúráshelyeken egy másik meglepetés érte a kutatókat: a
kövek úgy tűnik, vízszintesen, sok kilométernyire elcsúsztak gránitokban a vártnál nagyobb és a mélységgel arányos volt
más kőzet felett. Ilyen nagy elcsúszó tömbök alatt figyelem- a hőmérséklet-növekedés. Ez felveti a kérdést: miért olyan
reméltó mennyiségű kőtörmeléknek kell lennie. Sokak alatt forró a földkéreg?
semennyi sincs. A geotermikus hő. A Föld belsejében lévő hőt geoter-
Miért történnek rátolódások? Még úgy igazán sohasem mikus hőnek nevezik. Minél mélyebbre hatol le az ember a
magyarázta meg senki. Bármi, ami egy nagy kőlemezt a földbe – először mély barlangokban és bányákban, később
súrlódási ellenállás ellenében elég erővel eltól, még a lemez fúrásokkal –, annál forróbb kőzetre talál. Milyen eredetű a
elmozdulása előtt összetörné a lemezt. (Lásd a szakmai meg- geotermikus hő? Mint gyermekeknek, többségünknek azt
jegyzést a 311. oldalon.) Akik helyesen ítélik meg ezt a prob- tanították, hogy a Föld kezdetben olvadt állapotban volt.
lémát, egyszerűen azt mondják, hogy a kőzetekben lévő víz Később azt mondták nekünk, hogy a meteorokkal való ütkö-
pórusnyomása sikamlóssá tette az elcsúszást, és talán a lemez zések által alakult ki lassan a Föld, és az ütközések energiája
dombnak lefelé csúszott. A kövek nem tartalmaznak elég vi- olvasztotta meg a Földet.
zet ahhoz, hogy ezt lehetővé tegyék, és az egymásra tolódott Ennek a népszerű történetnek van néhány problémája.
tömbök ritkák a meredek lejtőkön. Először, a hőmérsékletnek a mélységgel arányos növekedése,
Vulkánok és lávák. A lávakitörés hőmérséklete általá- amelyet hőmérséklet-gradiensnek neveznek, a különböző te-
ban meghaladja a 982 °C-ot. Honnan jön és miért olyan rületeken más és más, akár 600%-os eltérést is mutathat17. Ez
forró? A földköpeny és belső mag lényegileg szilárd. Csak a még akkor is igaz, amikor csak a vulkánoktól távol eső kon-
2880–5760 kilométerrel a Föld felszíne alatt fekvő külső mag tinentális kőzetet vesszük tekintetbe. A mélyfúrás Oroszor-
cseppfolyós. A mindennapos, bevett magyarázat az, hogy a szágban és Németországban a vártnál jóval forróbb kőzettel
láva (amelyet magmának neveznek, amikor a Föld belsejé- találkozott úgy, hogy minden egyes vállalkozás a tervezettnél
ben van) magmakamráknak nevezett forró zsebekben ke- korábban ért véget. Ha a Föld évmilliárdok alatt hűlt le, az
letkezett, 96 kilométeres mélységekben. Hogy jut a magma ember igencsak egyetemes, a mélységgel arányosan növekvő
a felszínre? A kulcstényező, amelyet nem szabad elfelejteni, hőmérsékletre számítana. Szokatlanul forró vagy hideg terü-
hogy 8 kilométernél nagyobb mélységekben a nyomás oly leteknek nem volna szabad létezniük, mert a hő a forróbbtól
nagy, hogy minden üres csatorna, amelyen keresztül a mag- a hidegebb régiók felé terjed.
ma felemelkedhet, összenyomódik és bezáródik. Még ha egy Ha a Föld valaha olvadt állapotban lett volna, a sűrűbb
repedés meg is nyílna, a magmának a hidegebb kőzeteken anyagok a Föld középpontja felé süllyedtek volna, a könnyebb
keresztül kellene felemelkednie. Ha ez nem történne elég anyagok pedig felúsztak volna a felszínre. Az embernek nem
gyorsan, a magma lehűlne, megszilárdulna, és eltömné a volna szabad sűrű, eléggé reakcióképtelen anyagokat, például
repedést. A hő szétterjedne. Tehát mi összpontosított elég aranyat találni a Föld felszínén. (Nem a tűzhányók emelték
hőt ahhoz, hogy létrehozza ezeket a „forró zsebeket”, és mi fel az aranyat a Föld felszínére, mert nem gyűlt össze arany a
olvasztotta meg azokat az óriási kőzettömegeket, amelyek ki- vulkánok körül). Még a gránit, a kontinentális alapkőzet is
lövellődtek a múltban? számos, különböző sűrűségű ásvány keveréke. Ha az olvadt
Az Egyesült Államok nyugati részén, a Columbia fennsí- gránit lassan hűlne, függőlegesen szortírozott ásványok „ré-
kon, több mint 128 800 km2 láva bugyogott a felszínre kb. át- testésztája” formálódna ki gránit helyett. Következésképpen
lagosan 800 m vastagon. A nyugat-indiai Dekkán fennsíkon úgy tűnik, mintha a földkéreg sohasem lett volna olvadt ál-
515 205 km2 területet árasztott el a láva, átlagosan 1,2 km lapotban.
vastagságban. Délnyugat-Szibériában a lávaüledékek még A gömbökben lejátszódó hővezetés (mint amilyen a Föld
ennél is nagyobbak. A Csendes-óceán alján még nagyobb is) matematikai megoldásai jól ismertek. Ezek a megoldások
leletek vannak. Az Ontong-Java fennsíknál kiszökő láva a számos tényt sorakoztatnak fel, mint például a Föld termi-
Csendes óceán nyugati alapzatán 25-ször intenzívebb volt, kus tulajdonságait, a radioaktív hőfejlesztést, és a földfelszíni
mint a Dekkán fennsíkon. Hogyan formálódott ki ennyi hőmérsékletet. Az efféle elemzések reménytelenül nincsenek
magma, és hogyan került elő? megegyezésben „az olvadt Föld” történetével és a „sok milli-
A világ két legmélyebb barlangja az észak oroszországi Kola árd éves lehűléssel.” (Lásd az „Olvadt Föld” című részt a 33.
félszigeten és Németországban Északkelet-Bajorországban15 oldalon és a „Gyors lehűlés” címűt a 44. oldalon.) Mi tehát
van. Lefúrtak 12 és 9 kilométer mélyre itt is és ott is. (Az a geotermikus hő forrása és áramlása, és miért változik oly
ilyen mély barlangok, mikor gyorsan megtelnek vízzel vagy a tág határok között?
sűrű sárral, nyitva maradnak). Egyetlen barlang sem érte el a Rétegek. A Föld kérge gyakran rétegeződik a lerakódott
gránitkontinensek alapját alkotó bazaltot. Az orosz barlang kőzettel (vagy rétegekkel), amelyet cementálódott üledékek
alkotnak. Ezek az üledékes kőzetnek nevezett rétegek gyak- szükségességét. Ne felejtsük el, a felszíni vizek nem képesek 8
ran bámulatosan egyöntetűek, párhuzamosak, nagy kiterje- kilométernél mélyebbre szivárogni a kőzetben, és 8 kilométer
désűek, vékonyak, és minden szögben előfordulnak a hegye- mélyen a víz aligha folyik. Az átváltozó kő óriási talány.
ken és völgyekben. Gyakran egy réteg egy másikon nyugszik, Fennsíkok. A fennsíkok viszonylag lapos, nagy kiterje-
amelynek teljesen más a szerkezete, színe, ásványtartalma. désű területek, amelyek a környező régiókhoz képest, 170
Micsoda, egész Földre kiterjedő folyamat szortírozhatta és méternél magasabbra emelkedtek ki. George C. Kennedy
cementálhatta ezeket az üledékeket? A mostani folyamatok professzor egész jól elmagyarázza a fennsíkokkal kapcsolatos
nem teszik. problémákat.
A rétegek miért olyan egyöntetűek keménység tekinteté- A nagy fennsíkok felemelkedésének a problémája az egyik
ben? Ha homok és más, száraz üledékek teherautó-rakomá- olyan talány, amely már nagyon régóta zavarba ejti a Föld
nyait lehánynák az udvarunkra, és cementes zsákokat helyez- kérgét tanulmányozókat… Adott egy Föld a sűrűbb bazalt
nének egy másik oszlopba, nehézségbe ütközne, hogy valaki altalajon lebegő gránit kontinensekkel. Milyen mechanizmus
egyöntetűen, egyenletesen összekeverje őket. A cementáló emelné fel az alacsonyan fekvő kontinenseket másfél kilomé-
ágens egyetemes, egyenletes keveréke nélkül a konkrét és ternyi magasra, a levegőbe? Továbbá a gravitációs kutatások
üledékes kőzet gyorsan szétmállana. bizonyítékai azt mutatják, hogy a Colorado-fennsík alapjául
Mészkő. Az üledékes kőzetben jelenlévő jellegzetes ce- szolgáló kőzetek izosztatikus egyensúlyban vannak, azaz ez a
mentáló hatótényező a mészkő – amelyet kalcium-karbonát- nagy terület pontos tengerszínt feletti magasságán úszik töme-
nak neveznek (CaCO3). A geológusnak vagy ásványszakér- gét és sűrűségét tekintve. Az újkeletű szeizmikus bizonyítékok
tőnek, aki megáll, hogy elgondolkodjon felőle, rá kell jönnie, megerősítik ezt abban a mélységben M diszkontinuitáshoz ké-
hogy a Földön túl sok a mészkő, legalábbis a jelenlegi folya- pest (a Moho diszkontinuitáshoz képest, amit majd később
matok alapján. Az üledékek és az üledékes kőzet csak a kon- megmagyarázunk), a Colorado- fennsík alatt, amely kb. 10
tinenseken átlagosan 1600 méter vastag. Ennek 10–15%-a kilométerrel nagyobb, mint ami a kontinentális Észak-Ame-
mészkő18. Hogyan alakult ki ilyen sok mészkő – amelynek rika többi része felett van. Tehát a könnyű kőzet megfelelő
többsége egészen tiszta? A mészkő, szennyeződések nélkül, gyökerei belehatolnak a sűrű altalajba, hogy magyarázatul
amelybe normálisan belefúrnak, gyors betemetést feltételez. szolgáljanak a Colorado-fennsík magasabbra emelkedéséhez.
A mészkő többsége óriási rétegekben, sok tízezer négyzetki- Van tehát egy kétvégű rejtélyünk, mert úgy tűnik, mintha
lométeres területeken és néhány száz méteres vastagságban a Colorado-fennsík ugyanakkor lefelé terjeszkedne, viszont
található. Mészkő ma a tengervíz kicsapódása, vagy a ten- annak előbukkanó része felfelé emelkedik. Ez éppen olyan
gervízből a sót kivonó, kagylóvázat kialakító organizmusok meglepő, mint azt látni, hogy egy lebegő pára hirtelen felemel-
révén alakul ki. Mindkét esetben az óceánok szolgáltatják a kedik, és 1,2 centiméterrel magasabban lebeg egy vizes edény-
mészkőüledékeket, de az óceánok már oly sok feloldott mész- ben. Eredetére csak egyetlen elmélet segítségével lehet visz-
követ tartalmaznak, amennyit csak megtartani képesek. Te- szakövetkeztetni, amely nagy területek, például a Colorado
hát honnan származott, honnan került elő az összes mészkő, fennsík felfelé mozgását is megmagyarázza: a hőáramlások el-
főleg annak kalcium- és karbon-tartalma, ami viszonylag méletével. A szilárd kőzetben, úgy 40–50 kilométerrel a Föld
ritka a mészköveken kívül? felszíne alatt lassan mozgó hőáramlásokról feltételezik, hogy
Átváltozó kőzet. A kőzetekben szerkezeti és kémiai vál- a nagy tömegű, könnyű kőzetet elsöpörték valami azonosítha-
tozások mennek végbe, amikor hőmérsékletük és/vagy nyo- tatlan helyről, és leülepítettek a Colorado-fennsík alatt. A kb.
másuk meghalad bizonyos magas értékeket. Az új kőzetet, 2 500 000 köbmérföldnyi gránitkőzet teljes térfogatára szük-
átalakult, átváltozott kőzetnek nevezik. Például a mészkő ség van, hogy a Coloradó-fennsík felemelkedését megindokol-
márvánnyá válik (átalakult kőzet), amikor hőmérséklete ja. Miközben nem nehéz elképzelni kőzeteket, amint a 40–50
meghaladja a 871 °C-t, és a korlátozó nyomás megfelel egy kilométer mélyen uralkodó magas nyomáson és hőmérsékleten
37 kilométer magas kőoszlop súlyának. Gyémántok alkotják sincs nagy erejük, egészen más dolog elképzelni elég nagy szi-
a másik átváltozó kőzetet, amelyek egy 120 kilométer magas lárd kőzetekben ilyen mennyiségű könnyű anyagot behozó és
kőoszlop korlátozó nyomása alatt és 871 °C hőmérsékleten viszonylag egyöntetű rétegbe ülepítő áramlásokat a Coloradó-
alakulnak ki19. A legtöbb átváltozó kőzet gyakran folyásban fennsík régió egésze alatt.
lévő víz jelenlétében formálódott ki20. Mi hozta létre a szél- A tibeti fennsík hasonló problémát jelent, de jóval nagyobb
sőséges hőmérsékletet, nyomást és vízbőséget? méretben. Ott egy 7 500 000 négyzetmérföldnyi terület emel-
Az általánosan elfogadott válasz az, hogy az eredeti kőzet, kedett fel kb. tengerszintről úgy durván 4800 méteres ten-
mint például a mészkő felhevült és összenyomódott a magas gerszint feletti magasságra, és az ezt a területet meghatározó
hegyek alatt, vagy a tenger mélyében. Később, vagy a hegy Himalája-hegylánc úszott úgy nyolc kilométerre felfelé, és
erodálódott, vagy a mélyben lévő kőzet emelkedett a Föld meglehetősen későn a geológiai időben, valószínűleg az elmúlt
felszínére. Ez évmilliókat venne igénybe. Nehéz elképzelni 37 20 millió éven belül. A könnyű kőzet mennyisége, amelyet a
és 120 kilométer magas hegyeket, mert a világ legmagasabb konvekciós áramlások a fennsíkok alá kellene söpörjenek az
hegye, a Mount Everest is csak 8842 méter magas. 37 és 120 említett hatások kialakítása végett, nagyságrendileg nagyobb
kilométer mélyen eltemetett kőzetrétegnek a Föld felszínére lenne, mint amekkorára a Colorado-fennsík megemeléséhez
emelését még nehezebb megmagyarázni, de a feltételezetten szükség volt, azaz kb. 25 000 000 köbmérföldnyi. A Föld
rendelkezésre álló évmilliókkal meg lehet tenni. Csak néhá- felszíne alatt e sekély mélységben lévő összes könnyű kőzet
nyan tekintik ezt problémának, még kevesebben foglalkoz- felemelésénél még kellemetlenebb annak forrásproblémája.
nak vele. Ebben az általánosan elfogadott magyarázatban A régiónak, ahonnan a könnyű kőzet elmozdult, látványos
figyelmen kívül hagyják a víz, néha folyóvíz jelenlétének a lesüppedést kellett volna mutatnia, pedig egyetlen óriá-
49. ábra: A Földgolyón kialakult kontinentális lemezek. Figyeljük meg, hogy

a tényleges földrészek illeszkedése nem olyan jó, mint Bullard feltételezte
(Lásd a 48. ábrát.)
48. ábra: Az Edward Bullard javasolta kontinentális illeszkedés. Észrevesz- valaha összefüggtek egymással, ahogy a 48. ábrán is lát-
szük a négy torzulást ebben a népszerű, arról szóló magyarázatban, hogyan szik, és valahogyan elmozdultak jelenlegi helyzetükbe. De
illeszkedhettek össze valaha a kontinensek? Először, Afrika területének a kontinensek, amelyek gyakran terjeszkednek a partvonal
35%-ára zsudorodott össze. Másodszor, Közép-Amerika, Dél-Mexikó és a mentén sok száz kilométerre a kontinentális kéreg pereméig,
Karibi-szigetek mozdultak el. Harmadszor, Európa elfordult az óramutató já- igazán úgy illeszkednének egymáshoz, ahogy a tankönyvek
rásával ellentétes irányban, Afrika pedig az óramutató járásával megegyező ábrázolják? Ha kiterítünk egy glóbuszt kétdimenziós térkép-
irányban fordult el. Végül az összes kontinens elmozdult egymáshoz viszo- pé, eltorzítja a térképet. A kérdés megválaszolása érdekében
nyítva. (Figyeljük meg az észak-déli és kelet-nyugati vonalak elfordulását. Az két lemezt alakítottam ki a glóbuszon. Ezek a kontinensek
átfedésben lévő területeket feketével jelöltük). valódi alakjához és görbületéhez illeszkednek.
A Sir Edward Bullard javasolta klasszikus kirakós (48.
si szomszédos lenyomódás sem ismert. Egy kisebb, de azért ábra) első pillantásra jobban illeszkedik, mint amit a 49. ábra
nagy probléma, hogy az óriási mennyiségű könnyű kőzet, ábrázol. Miért? Először, figyeljük meg, hogy Bullard elmozdí-
hogyan szóródott, szóródhatott szét ilyen egyöntetűen nagy totta Közép-Amerikát, Dél-Mexikót és a karibi térség kon-
területen.21 tinentális anyagát. Hová került? Készült egy szelet a Földkö-
Só kupolák (dómok). Számos területen só rétegek van- zi-tenger térségén át. Európát pedig az óramutató járásával
nak eltemetve néhány kilométernyire a Föld felszíne alatt, ellentétes, Afrikát pedig az óramutató járásával megegyező
néha 100 000 négyzetmérföldnyi területen rétegeződve, más irányba fordította. Továbbá Afrika területe kb. 35%-kal
helyeken pedig mérföldnyi vastagságban. Nagy só üledékek összezsugorodott. Végül Észak-és Dél-Amerika is elfordult.
manapság még a Nagy Sós-tóban sem rakódnak le. Mi tö- Ezek egyikének sincs szilárd geológiai igazolása. Bullard bi-
mörítette össze ezt a sok sót? Néha só réteg dudorodik fel, zonyára nagy mozgásteret alkalmazott a kontinensekkel való
buggyan elő néhány kilométerre, miként egy nagy földalat- zsonglőrködésben. Torzított, hogy javítson az illeszkedésen?
ti buborék, hogy só dómot formáljon. Meglepően nagy só Néhány tankönyv, ha van ilyen egyáltalán, tájékoztat ben-
üledékek fekszenek a Földközi-tenger alatt. Ennek az óriási nünket ezekről a torzításokról.
üledéknek a társfelfedezője azt állítja, hogy a Földközi-ten- Ahelyett, hogy egymáshoz illesztenénk a kontinenseket,
gernek már 8–10-szer el kellett volna párolognia ilyen sok figyeljük meg az 50. ábrán, milyen jól illeszkedik mindegyik
só leülepítésénél22. Valószínűleg alulbecsülte, de még így is, a Közép-atlanti hátság alapzatához. A vízlemez-elmélet azt
a Földközi-tenger medencéjének újra feltöltése miért oldotta feltétezi, hogy:
fel az elsődleges párolgásokból visszamaradt só üledéket? a. Ezek a kontinensek valaha egymással összefüggő hely-
A kontinensek kirakós-játékszerű illeszkedése. Évszázad- zetben voltak, ahogy az 50. ábrán látszik.
ok óta – 1620-ban talán elsőként Francis Bacon – sokan b. Kőzet kapcsolta, kötötte össze őket, amelyet gyorsan
elcsodálkoztak az Atlanti-óceánnal határos kontinensek erodált és mindenfelé elsodort a kirobbanó, kilövellő
nyilvánvaló kirakós-játékszerű illeszkedésén. Az csak ter- földalatti víz.
mészetes, hogy merész gondolkodók, mint például Alfred c. Ahogy ezek az erodált üledékek lerakodtak, befogták
Wegener 1912-ben, azt feltételezték, hogy a kontinensek és eltemették a növényeket és állatokat. Az üledékek-
évet íveltek át. Az alatt az idő alatt a Föld tengelyének dő-

lésszöge egyenletesen csökkent 25°10’-ról annak jelenlegi
23°27’ értékére. A bomlási görbe alakjára alapozva Dodwell
úgy becsülte, hogy ez a tengely kb. a Kr. e. 2345. évben kez-
dett megváltozni23.
Gravitációs erők, például a Napnak, a Holdnak és a boly-
góknak a Föld egyenlítői kidudorodására gyakorolt hatása
nem képes megmagyarázni egy ilyen nagy és gyors változást.
A Földnek csapódó, Földön kívüli égitestek ki tudnának
váltani hirtelen változást a tengely irányultságában, de nem
a Dodwell mérése szerinti bomlási séma szerint. Továbbá
ahhoz, hogy egy ütközés megváltoztassa a tengely dőlésszö-
gét, egy masszív és gyors, Földnek ütköző aszteroidára lenne
szükség, megfelelő lepattanó lökéssel. Az ennek eredménye-
képpen fellépő nyomáslöket átjárná az egész atmoszférát, és
gyorsan megölné a legtöbb, levegőt belélegző állatot:, s egy
újabbkori kipusztulást indítana el bizonyítékok nélkül.
Üstökösök, aszteroidák, és meteorok: A naprendszer
csavargói. Ezeknek a különleges égitesteknek van néhány
figyelemreméltó, a Föld-bolygóval való hasonlósága. Egy üs-
tökös tömegének kb. 85%-a fagyott víz. A víz ritka a világ-
egyetemben, de mindennapos és nagy mennyiségben fordul
elő a Földön – ezért is nevezik néha víz- (kék) bolygónak. Az
egyes üstökös tömegének fennmaradó 15%-a lényegileg por,
elsődlegesen az olivin nevű kristályos ásvány. A szilárd anyag,
amely az űrben alakulna ki, nem lenne kristályos. A több mint
2000 ismert ásvány közül valószínűleg olivinből van a legtöbb
a Földön. Az aszteroidák és meteorok sok szempontból a földi
kövekhez hasonló kövek. Néhány meteor meglepetésünkre
sókristályokat és folyékony vizet is tartalmaz. Néhány aszte-
50. ábra: A Föld kontinentális lemezei. A legszembetűnőbb módon látható a roida pedig a földi élet maradványait hordozza.
kontinensek egymáshoz illeszkedése a Közép-atlanti hátság mentén. Összegzés: Ez a néhány rejtély összefüggésben van a 103.
oldalon felsorolt 25 témakörrel. A vízlemez-elmélet majd
ből üledékes kőzet lett, az eltemetett szervezetekből megmagyarázza ezeket a rejtélyeket, és összeköti e drámai,
pedig kövületek. összföldi méretű katasztrófa okait és okozatait.
d. A kontinensek gyorsan elcsúsztak a vízrétegen (gyors
kontinentális sodródás) attól a helytől, amelyet most Hogyan értékeljük ki az elméleteket?
Közép-atlanti hátságnak neveznek, eljutottak jelenlegi
elhelyezkedésük közelébe, és lenyugodtak. Egy meg nem figyelt, meg nem ismételhető esemény tudo-
A bizonyítékokat és a részleteket később adjuk meg. mányos értelmezésénél, először az esemény előtt fennálló fel-
Rétegeződött kövületek. Manapság ritkán alakulnak ki tételeket, állapotokat kell felbecsülnünk. Ezekből a feltéte-
kövületek, mert a halott növények és állatok elbomlanak, lezett kiinduló képletekből próbáljuk meghatározni, milyen
mielőtt elegendő üledékben eltemetődnek, hogy megőriz- fizikai törvények hozhatták létre magát az eseményt. Majd
zék alakjukat. Bizonyára nem látunk éppen kiformálódó három kritériumot alkalmazunk, hogy kiértékeljük a javasolt
fossziliákat a leülepedett rétegekben, amelyek akár sok ezer magyarázatot.
négyzetkilométeren keresztül is nyonon követhetők. Hogyan 1. kritérium: A folyamat: Ha egységesen meg tudunk
alakult ki oly sok fosszilia? Nemsokára meglátjuk, hogy ennek magyarázni sok eltérő megfigyelést, megnő a magyarázatba
az óriási tömegű erodálódott anyagnak (lásd a „c” cikkelyt vetett bizalmunk. Ha azonban ezek a kiindulási feltételek
feljebb) a szintje megközelíti a Föld összes kövületét magába és a fizikai törvények (vagy ismert folyamatok) működése
foglaló üledékes kőzeteinek térfogatát. Nyilvánvalóvá válik, olyan dolgokat produkálnak, amelyek nincsenek ott, akkor
hogy miért estek csapdába az állatok és növények, és teme- az ebbe a magyarázatba vetett bizalmunk csökken. Például
tődtek el az üledékekben, amelyek gyorsan cementálódtak, egy gyakori és érdekfeszítő kérdés: „Mi idézte elő a dinosza-
hogy kialakítsák a fosszilis leleteket, és amiért a tengeri élet uruszok kihalását? Ez egy meg nem figyelt, meg nem ismétel-
fossziliái ott vannak minden nagyobb hegygerincen. hető esemény. Tehát az 1. számú kritériumot kell alkalmazni
A tengely dőlésének megváltozása. George F. Dodwell először.
kormányzati csillagászként teljesített szolgálatot Dél-Auszt- Nem teszünk kísérletet arra, hogy itt oldjuk meg a di-
ráliában 1909-től 1952-ig. Az 1930-as évek közepén érdek- noszauruszok kihalásának a problémáját, de kihasználjuk a
lődni kezdett a Föld-tengely dőlésszögének megváltozása lehetőséget, hogy megmutassuk, hogyan kell kiértékelni az
iránt. Majdnem 100 történelmi értékű és pontos mérést ilyen tudományos elméleteket. Néhány, a dinoszauruszok
gyűjtött össze ókori csillagászoktól. Ezek a mérések 4000 kihalásával kapcsolatos elmélet nagy éghajlatváltozásokat
feltételez. Miközben sokféle klímaváltozás megölhette az ösz- vánosan tették. Ez nem késztet bizalomra e magyarázatok
szes dinoszauruszt, nekünk (az 1. kritérium szerint) a nagy iránt. A jövendölések ritkán társulnak ősi, meg nem figyelt
klímaváltozások egyéb következményeire kell tekintenünk. események magyarázataival.
A virágzó növények és sok kis állat sokkal érzékenyebbek a Néhány jövendölés azonban az ütközéselmélethez kap-
nagy éghajlatváltozásokra. Mivel e növények és állatok több- csolódik. Például egy nagy ütközésből eredő krátert kell
sége nem halt ki a dinoszauruszokkal együtt, a klímaváltozás találni, amelynek kora megegyezik a dinoszauruszok kipusz-
elméletek (és más a dinoszauruszok kihalására vonatkozó tulásának időpontjával. A pusztulásoknak a kráter közelére
elgondolások) meggyengültek. kell összpontosulniuk, vagy legalábbis a krátert tartalmazó
2. kritérium: Takarékosság. A takarékosság szó itt azt félgömbre. Arra jöttek rá azonban, hogy más pusztulások,
jelenti, hogy csak kevés feltételezést alkalmazunk. Ha né- amelyek a dinoszauruszok szomorú végzetével társulnak, a
hány feltételezés lehetővé teszi, hogy sok dolgot megma- világon mindenütt egyetemesen elterjedtek25. Ez olyan do-
gyarázzunk, akkor a magyarázatba vetett bizalom nagy lesz. log, amire érdemes emlékeznünk.
Viszont, ha sok kiinduló feltételt kell alkalmazni, hogy meg- Néhány évig egyetlen megfelelő krátert sem találtak26.
próbáljunk megmagyarázni néhány megfigyelést, vagy ha új Végül, 1990-ben, egy ütközési helyszínt feltételeztek a mexi-
feltételezésekkel kell kiegészítenünk, ahogy új megfigyelések kói Yucatán félszigeten, amelynek a középpontja Chicxulub
születnek, akkor csak kevéssé kellene megbíznunk az efféle falu közelében van. Az evolucionisták először mintegy 40–50
magyarázatban. millió évvel a dinoszauruszok kipusztulása előttire datálták.
Például néhányan azt mondják, hogy egy nagy aszteroida Semmilyen kráteralak nem volt látható. Később, egy bete-
vagy üstökös csapódott a Földbe, és megölte az összes di- metett kráterről azt állították, hogy enyhén kör alakú mág-
noszauruszt. A ritka elemet, irídiumot tartalmazó aszteroida neses és gravitációs anomáliákon, sok képzelgésen és azon
vagy üstökös világméretű porfelhőt kavart fel, amely néhány a vágyakozáson nyugszik, hogy megmagyarázzák a dinosza-
évig meggátolta a napsütést, és lecsökkentette a fotószintézist uruszok kihalását. Az ütközés hívei akkor visszadatálták a
a Földön, és ezzel elzárta a dinoszauruszok táplálékláncát. E régiót, és megjósolták, hogy Chicxulub helyszínén a le- és
teória alátámasztása az Európában, Újzélandon és máshol körülfúrás majd nyilvánvalóvá tesz egy betemetett, ütközés
irídiumot tartalmazó agyagrétegből származik. Irídiumban okozta krátert. Azonban a későbbi fúrási adatok semmilyen
gazdag üledékek találhatók sok dinoszaurusz kövület köze- betemetett krátert nem mutattak27.
lében, és az evolúciós feltevéseket alkalmazva kb. 65. mil- Más dinoszaurusz kihalási elméletekkel még több prob-
lió évre datálják őket. Egy Földbe csapódó aszteroida vagy léma van. Nem az a célunk itt, hogy kezeljük ezt a kérdést,
üstökös megmagyarázhatja a dinoszauruszok világméretű hanem hogy megmutassuk, milyen tudományos indoklást
kipusztulását és a sok, dinoszauruszok közelében lévő, széles- kellene alkalmazni a meg nem figyelt és nem reprodukál-
körű irídiumüledékek jelenlétét. Más szavakkal egy kiinduló ható eseményeknél. Mellesleg egy másik, a dinoszauruszok
feltétel (egy nagy aszteroida vagy üstökös becsapódása) két kipusztulásáról szóló elmélet nemsokára ismertté válik – egy
fontos megfigyelést megmagyaráz: a dinoszauruszok kihalá- teória, amely felöleli a világméretű özönvizet, és az utána ki-
sát és az irídium rétegeket. Ez rendben van. alakuló kemény, nehéz állapotokat, feltételeket. (Ha többet
De van néhány rejtett feltételezés is. Mialatt néha meteo- akarunk megtudni a dinoszauruszokról, nézzük meg a „Mi
rokban is található iridium, aszteroidákban vagy üstökösök- van a dinoszauruszokkal?” c. részt a 268. oldalon.)
ben még eddig nem találtak, mert még sohasem landoltak A tudományos magyarázatok sohasem biztosak vagy
vagy fogták be őket. Tehát az ütközési elgondolás támogató- véglegesek, és az agyonhasznált „bizonyít” szót sohasem iga-
inak azt kell feltételezniük, hogy az aszteroidák és üstökösök zolták, kivéve talán a matematikában vagy a bíróságon. A
nagy mennyiségű irídiumot tartalmaznak (vagy minden me- tudomány még kevésbé bizonyos, amikor ősi, megismételhe-
teor aszteroidákból származott). További irídiumban gazdag tetlen eseményekkel foglalkozik, mert más kiinduló feltéte-
rétegeket, üledékeket találtak azóta az eredeti réteg felett lek is működhettek, sőt még inkább. Talán figyelmen kívül
és alatt. A további vizsgálatok azt is megmutatták, hogy az hagytunk egy fizikai következtetést, vagy nem megfelelően
irídiumban gazdag rétegek nem olyan vékonyak, ahogy az alkalmaztuk a fizika törvényeit. Biztos, hogy sohasem lesz
ütközés elmélet állítja, és általában nem találhatók ismert birtokunkban az összes adat.
ütközésből eredő kráterek közelében. Ugyanakkor sok ten- Sajnos, csak ezen az egyetlen úton remélhetjük, hogy a
geri növény nappali napfényt kíván24. Hogyan tudtak volna tudományt alkalmazva megértjük a megfigyelhetetlen és
túlélni egy globális porfelhőt, amely megölte a dinoszauru- megismételhetetlen eseményeket. Az ókori feljegyzések,
szokat? Minden egyes probléma megoldható új feltételezé- mint amilyenek a legendák vagy a Bibliában található mó-
sekkel. A 2. kritérium szerint ez csökkenti az elméletbe ve- zesi feljegyzés, nem nyújt tudományos támogatást egy ókori
tett bizalmunkat. esemény igaz vagy hamis voltának eldöntéséhez. Az efféle
3. kritérium: Jövendölés. Egy ésszerű teória lehetővé teszi, feljegyzések gondoskodhatnak fontos történelmi alátámasz-
hogy megjósoljunk szokatlan dolgokat, amelyeket nemsoká- tásról azok számára, akiknek bizalmuk van egy különleges
ra látnunk kellene, ha megfelelő helyekre nézünk, és helyes ókori feljegyzésben. Ez azonban nem tudomány. Metodológi-
méréseket végzünk. Megalapozott jóslatok igencsak megnö- ánk itt tudományos lesz.
velik egy magyarázatba vetett bizalmunkat. Egy tudományos
teória legfontosabb tesztjei a jóslatok. Néhány evolucionista A vízlemez-elmélet: feltevések
is jóslatokba bocsátkozik.
Micsoda jövendöléseket lehet tenni a „klímaváltozási” és Az előző szakasz megmagyarázta, miért van szükség felte-
„ütközési” elméletek alapján? Néhányat, ha tettek is, nyil- vésekre, hogy megmagyarázzunk ókori, megismételhetetlen
51. ábra: Az özönvíz előtti Föld keresztmetsze-

te. Az ősi Föld néhány aspektusát ábrázoljuk itt
egy megközelítően alkalmas skálán. A kamra-
vastagság kétségtelenül változott, és talán a
Föld felszíne alatti vízmélység is eltért a megbe-
őstenger csült 16 kilométertől. Oszlopszerű szerkezetek
(nem ábrázoljuk) összekapcsolódtak a kamra
padlójával és tetejével. A víz hőmérséklete is-
meretlen. Remélhetőleg a jövőbeli kutatás majd
további részleteket nyújt a kamra hőmérsékleté-
Tenger al
at ti
• oldott só vízkamra
gránit re, mélységére és szerkezetére vonatkozóan.
és szén -d
• nyomás
-emelkedé xid
io A bazalt alatt volt a földköpeny teteje. A bazalt
s
ba zalt és a felső földköpeny közötti fontos különbséget
a szeizmológus Andrija Mohorovicic fedezte
fel 1909-ben. Észrevette, hogy a földköpenybe
a Moho
földköp átadott földrengés-hullámok hirtelen felgyorsul-
e ny
tak. Ezt a határvonalat most a Mohorovicic-féle
folytonossági hiánynak nevezik, és nyilvánvaló
okoknál fogva „Moho”-ra rövidítettek.
a maiaknál, de néhány talán akár a 1600 métert is megha-

Gránit ladta.
Semmi szükség e földalatti víz hőmérsékletére tippelni. Az
egymást követő események, ahogy látni fogjuk, gyorsan meg-
növelték a hőmérsékletet a kőzet alatt és felett. Ásványok és
gázok oldódtak fel ebben a vízben, főleg só és széndioxid.
Néhányan megkérdezték: „Hogyan lebeghetett kő a vízen?”
Bazalt A földkéreg nem úszott, lebegett a vízen, a víz csapdában volt
és le volt zárva, el volt tömítve a kéreg alatt. Olyan volt, mint
egy egész vízágyon nyugvó és azt befedő vékony kőzetlemez.
Ameddig a víz ágybetétje nem reped meg, a súlyos lemez a ki-
sebb sűrűségű víz felületén nyugszik. Nem úgy, mint a vízágy
tömítése, amely csupán egy vékony gumilepedő. A kamrák tö-
mítéséül kb. 16 kilométer vastag összenyomott kőzet szolgált.
52. ábra: Gránit és bazalt. A gránitnak, az uralkodó kontinentális kőzetnek A Föld kérgében 8 kilométer mélyen a felszín alatti nyomások
szürkés- rózsaszínes színe van. Üveges csillogású durva kvarcszemcsék a olyan nagyok, hogy a kő folyni akar, mint a nagyon összepré-
gránit térfogatának akár 25%-át is elfoglalhatják. A bazalt az óceánok alatti selt, szélsőségesen feszes ragacs. Még a kis kőtömbön belüli
domináns, sötét vagy fekete, finom szemcsézettségű kőzet. A vízlemez-el- legenyhébb repedés vagy nyílás sem tudná felnyitni alulról.
mélet feltételezi, hogy az özönvíz előtt gránit volt a földalatti víz felett és Meg tudta tartani a földkéreg a hegyeket? Könnyen. A he-
bazalt a víz alatt. gyek helyhez kötött benyomódásokat, lesüllyedéseket hozná-
nak létre. Mivel a mély kőzet szélsőségesen nagy nyomáson
eseményeket. Két feltevés alapozza meg a vízlemez-elméletet. folyik, amikor az erők kiegyensúlyozatlanok, sok oszlopszerű
Minden más, ebből a két feltevésből és a fizika törvényeiből szerkezet „folyna” lefelé, összekapcsolódna a kamra aljával,
következik. A múltbéli eseményekre vonatkozó elméletek- és alátámasztást nyújtana (a részletekre vonatkozóan lásd az
nek mindig van néhány feltevésük vagy kezdeti feltételük. 1. végjegyzetet a 278. oldalon).
Ezeket általában nem említik. 2. feltevés: növekvő nyomás. A vízlemez-elmélet feltételezi,
1. feltevés: földalatti víz. A most az óceánokban lévő víz- hogy a földalatti vízben a nyomás megnövekedett. Miután el-
nek közel a fele valaha 16 kilométernyire a Föld felszíne alatt olvastuk a 205. oldalon kezdődő, üstökösök eredetéről szóló
lévő, egymással kapcsolatban álló kamrákban volt. Az egymás- fejezetet, látni fogjuk, hogyan történhetett ez.
sal kölcsönhatásban lévő kamrák szilárd szerkezetét kizárva, a Egyetlen további kísérletet sem teszünk, hogy megmagya-
nagy mennyiségű oldott sót tartalmazó földalatti víz egy vékony, rázzuk: mi hozta létre ezeket a kezdeti feltételeket. Ez csupán
kb. 1,2 km vastagságú gömbhéjhoz hasonlított28. A földalatti víz a következő kérdést vetné fel: „Mi váltotta ki azokat az oko-
felett egy gránitkéreg, a víz alatt pedig egy bazaltkőzet-réteg volt. kat?”, és ez folyna a végtelenségig. Minden olvasónak meg
(Lásd az 51. ábrát.) kell választania a végső okot, vagy ahogy Sir Isaac Newton
Mivel a Föld felszínén kevesebb víz volt, Afrika, Európa, írta: „az első okot”. Ehelyett egyszerűen feltételezhető (1),
Ázsia és a két Amerika összekapcsolódott, egymásba illesz- hogy kb. 16 kilométerre az összefüggő kontinensek alatt
kedett azon a területen keresztül, ahol ma az Atlanti- óceán volt egy nagy, sós, földalatti vízből álló hagymahéj, és (2) a
van. Általában véve a 97. oldalon lévő, 50. ábrán mutatott nyomás megnőtt a vízen belül.
pozícióban voltak. A földkérgen tengerek voltak, mélyek és Úgy tűnik, hogy a korábban megfogalmazott mind a 25
sekélyek, és hegyek, melyek általában alacsonyabbak voltak következmény, mint például a főbb hegyláncok és a Grand
forrás
özönvíz előtti özönvíz előtti heves
hegyek tenger esőzés
föld alatti víz Repedési fázis
53. ábra: Az özönvíz repedéses fázisa. Ez a 73 600 kilométer hosszú repe-

dés megkerülte a Földet, a mostani Óceán-középi hátság közelében.
Canyon e két alapfeltevés következményei. Az események

láncolatát, amely természetesen folyik ezekből a kiinduló fel- 54. ábra: Felfakadó források. Hogy milyen lehetett egész Földre kiterjedő
tételekből, nemsokára úgy mutatjuk be, ahogy egy megfigye- mivoltában, lásd a 84. oldalt.
lő elbeszéli őket. Az események négy fázisra oszthatók.
heves heves
esőzés esőzés
A vízlemez-elmélet fázisai:
repedés, özönvíz, áramlás, visszanyerés
A repedéses fázis. A földalatti vízben megnövekedő nyomás

megfeszítette a takaró földkérget, ahogy a ballon kifeszül,
amikor a belső nyomás megnövekedik. Végül ez a kőzethéj
elérte töréspontját. A törés mikroszkopikus repedéssel kez-
Az özönvíz fázisa
dődött a Föld felszínén. A repedés mindkét végén jelentkező
feszültségkoncentrációk a repedés gyors terjedését eredmé- 55. ábra: Özönvízfázis. A kilövellő vízben lévő üledékek addig növekedtek,
nyezték, majdnem 3 kilométer per másodperc sebességgel, amíg térfogatuk majdnem megegyezett a kibugyogó víz tömegével. Ezek
amely kb. a hangsebesség fele a kőzetben29. Ez a repedés a lebegő (szuszpendálódott) részecskék gyorsan leülepedtek, és egy ka-
másodperceken belül átjárta a földalatti kamrát, és azután otikus keverékben növényeket és állatokat temettek be. E fázis során egy
vízszintesen követte a legkisebb ellenállás útját, általában a elfolyósodásnak nevezett jelenség szortírozta a manapság leülepedett réte-
Föld körül, egy nagy köralakú út mentén. A törés ellenkező geknél sokkal szélesebb és egyöntetűbb vízszintes rétegekbe az üledékeket,
irányokban haladó végei 2–3 óra alatt körbeérték a Földet30. állatokat és növényeket egyaránt. E halott szervezetek nyomait nevezzük
A kezdeti feszültségek legnagyobbrészt akkor engedtek fel, fossziliáknak. A globális elfolyósodást a 138–149. oldalakon magyarázzuk.
amikor a repedés egyik vége belerohant a másik vége által
hátrahagyott ösvénybe. Más szavakkal: a törés egy utat kö- jesebb kilövellő víz és kőzettörmelék kiszabadult a Föld tö-
vetett, amely nagy szögben keresztezte önmagát (T vagy Y megvonzásából, és a Naprendszer üstököseivé, aszteroidáivá
alakot formált) valahol a Föld ellentétes oldalán, ahonnan a és meteoritjaivá vált. (További részleteket tekintve lásd az
repedés kezdődött. „Üstökösök eredete” c. részt a 205–235. oldalakon és az
Ahogy a rés körülrohanta a Földet, a 16 kilométer vas- „Aszteroidák és meteordiák eredete” c. részt a 236–243.
tag földkéreg megnyílt, mint a hasadás egy szorosan feszülő oldalakon.)
ruhán. A földalatti kamrában, közvetlenül a repedés alatt a Az özönvízfázis. Ez az erős, felfelé lövellő víz gyorsan ero-
nyomás hirtelen, szinte atmoszferikus méreteket öltött. A víz dálta a 73 600 kilométer hosszú és átlagosan 640 kilométer
igen erőszakosan kirobbant a 16 kilométer mély vágáson, és széles repedés mindkét oldalát. A hordalékok kb. 35%-a a
körben beborította a Földet, mint egy baseball-labda vékony kiszökő víz alatti bazaltból erodálódott32. Erodált részecskék
rétege. (vagy hordalékok) száguldottak felfelé a repedésből felbugyo-
A földgolyót megkerülő repedés mentén, amelynek az gó vízben, és a vizet sűrű, sáros állagúvá változtatták. Ezek a
útja megfelel a mai Óceán-középi hátságnak31, egy vízforrás hordalékok napokon belül leülepedtek a Föld felszínére, be-
lövellt szuperszonikus gyorsasággal a légkörbe, messze az at- fogtak és eltemettek sok növényt és állatot, és elindították a
moszféra fölé. A víz többsége cseppóceánná töredezett szét, világ fossziliáinak kialakulási folyamatát.
és esőként hullott vissza óriási távolságokból. Ez olyan viha- Az emelkedő vizek végül beborították a repedésből fel-
ros esőzést eredményezett, amilyet a Föld még sohasem élt át törő vizet, noha a víz még mindig áradt kifelé a hasadékból.
sem ezelőtt, sem ezután. Mivel a mai nagyobb hegységek még nem alakultak ki, glo-
A kilövellő vízből még a légkör fölé is emelkedett, ahol bális özönvíz áradt szét a Föld viszonylag sima, egyenletes
megfagyott, majd visszahullott a Föld különböző területeire, felszíne felett.
óriási tömegű, különösen hideg, sáros „jégeső” formájában. A kiszabaduló földalatti víz hőmérséklete jellemző módon
(Lásd a 115. végjegyzetet a 200. oldalon.) Ez a jégeső beteme- 10 °C-kal megnőtt, amint áterőltette magát a magas nyo-
tett, megfojtott és megfagyasztott sok állatot, néhány mamu- mású kamrán. (Lásd a szakmai megjegyzést a 312. oldalon.)
tot is beleértve (a részletekre vonatkozóan lásd a „Fagyott Minél forróbb a víz, annál kevésbé sűrű, és hajlamosabb
mamutok” c. részt a 175–203. oldalakon). Végül a legerőtel- arra, hogy felemelkedjen, feltörjön az özönvíz vizeinek a fel-
Eső Eső
Só
kupola
Közép-Atlanti
hátság Kontinens elcsúszási fázis
Só réteg
57. ábra: Kontinentális sodródás fázisa .

56. ábra: Sódóm (kupola). Éppen úgy, mintha parafát tennénk az úszóme-
dence aljára, amely majd feljön a víz tetejére a vízen keresztül, az ázott só összenyomott földalatti kőzet felpattant, mint a rugó (lásd az
is felúszik a sűrűbb üledékeken át. Ez akkor kezdődik, amikor az átázott 58/f ábrát).
sóréteg felemelkedik. Ez okozza, hogy a rétegben lévő többi, vízszintesen Ahogy a Közép-atlanti hátság elkezdett felemelkedni, és
úszó só azután felemelkedik és csóvába terjeszkedik, amit sódómnak ne- mindkét oldalán lejtőket alkotott, a gránitlemezek (amelye-
veznek. Ha a só és az üledékek pépesek és vízzel telítődöttek, a súrlódás ket vízlemezeknek fogunk nevezni) elkezdtek lefelé csúszni.
kis ellenállással jár. A felfelé fordult (vagy csésze alakú) a sódómhoz közeli Ez még több súlyt távolított el onnan, ami majd később az
rétegek csapdákká válnak, amelyekben olaj gyűlik össze, így a sódómoknak Atlanti-óceán fenekévé válik. Ahogy a súly eltávolításra ke-
érthető módon nagy a gazdasági értékük. rült, a fenék gyorsabban emelkedett, a lejtők tovább növe-
kedtek, a vízlemezek pedig felgyorsultak és még több súlyt
színére. Ott nagy mértékű párolgás következett be, amely távolítottak el stb. Az egész Atlanti aljzat gyorsan, majdnem
megnövelte a víz sókoncentrációját. Ha egyszer túltelítődik, 16 kilométernyire felemelkedett.
a só vastag pépes rétegekben kicsapódik. Később a sűrűbb Ahogy a Közép-atlanti hátság első szegmense kezdett fel-
üledékek beborították a pépes (kisebb sűrűségű) sót. Ez bi- emelkedni, a kamrapadló szomszédos részei eléggé megemel-
zonytalan elrendeződést teremtett, amely valami olyan volt, kedtek ahhoz, hogy instabillá váljanak, és felfelé törjenek. Ez
mint a könnyű olajréteg a sűrűbb vízréteg alatt. Egy enyhe a folyamat végighaladt a hasadék teljes hosszában, és kiala-
rázkódástól az alul lévő könnyebb réteg, mint a csóva felúsz- kította az Óceán- középi hátságot. Törési zónák jöttek létre
na a fenti sűrűbb pépes rétegen keresztül. A só esetében azt és a gerinc alkotta különös kiegyenlítődések alakultak ki a
a csóvát sódómnak nevezik. törési zónák megtén35. Nem sokkal ezután mágneses anomá-
A víz nyomása lecsökkent, amint kitört a földalatti kam- liák alakultak ki (45. ábra a 107. oldalon)36.
rából. Mivel a nagy nyomású folyadékok több oldott gázt A csúszó vízlemezeket szinte tökéletesen síkosította az
tartanak meg, mint az alacsony nyomású folyadékok, a gá- alóluk még mindig kiszivárgó víz. Ez a folyamat a követke-
zok kibugyognak a kiszökő vízből. Ez akkor történik, amikor zőre hasonlít:
egy nyomás alatt lévő szénsavas üdítős dobozt felnyitnak, és Egy hosszú vonatszerelvény nyugszik egy igen hosszú
gyorsan kiszabadulnak az oldott széndioxid-buborékok. A nyomtáv egyik végén. Ha valahogyan fel tudnánk emelni
földalatti vizekből felszökő és az oldatból kikerülő legjelentő- csak egy kicsit is a vonat alatti sín végét, és ha a kerekek súr-
sebb gáz a széndioxid volt. Ez járult hozzá a mészkő kicsapó- lódásával nem kellene számolnunk, a vonat elindulna a lej-
dásához (A részletek végett lásd a „Mészkő eredete” c. részt tőn lefelé. Akkor még magasabbra emelnénk a sínpárt, hogy
a 167–173. oldalakon.) még jobban felgyorsuljon a szerelvény. Ha ez folytatódik, a
Az áradás gyökerestől kiszaggatta a Föld bőséges vegetá- nagy sebességgel haladó vonat végül beleütközik valamibe.
ciójának többségét. Az özönvíz hullámai ezek zömét olyan A zárt teherkocsikból álló hosszú vonat hirtelen lelassul,
területekre vitték, ahol nagy tömegekben felhalmozódtak. összenyomódik és középen szétválva kézbentarthatatlanná
(A 138–139. oldalakon magyarázatot kapunk arra, hogyan válik.
gyűltek össze és rendeződtek az üledékeken belül vékony A kontinentális lemezek felgyorsultak, s egyre távolodtak
rétegekben.) Később, a kontinentális sodródás fázisában, a a szélesedő Atlantitól. Végül a sodródó (valójában gyorsuló)
vegetáció eltemetett rétegei gyorsan összenyomódtak és fel- vízlemezek két típusú ellenállásba ütköztek. Az első akkor
hevültek. Pontosan ezek azok a feltételek, amelyek – labora- következett be, amikor a síkosító víz mindkét csúszó lemez
tóriumi kísérletek igazolták – kívánatosak ahhoz, hogy szén alatt kifogyott. A második pedig akkor történt, amikor egy
és olaj formálódjék33. Az özönvízfázis azzal ért véget, hogy a lemez összeütközött valamivel. Ahogy az egyes masszív vízle-
kontinensek közel olyan helyzetbe kerültek, ahogy az 50. és mezek lelassultak, gigantikus összenyomódási fázison men-
60. ábra szemlélteti. tek keresztül, – ami meghajlította, összezúzta, összepréselte
A kontinentális sodródás, áramlás fázisa. A Földben és megvastagította az egyes lemezeket.
lévő anyagot a takarókőzet nyomja. A kő csekély rugalmas- Ennek a hihetetlen nagy nyomásnak a szemléltetésé-
sága rugószerű jellegzetességekkel jár34. Minél mélyebb a kő- re képzeljük magunkat egy 71 km/óra sebességgel haladó
zet, minél nagyobb a felül lévő súly, annál jobban össze van autóba. Ahogy közeledünk a stop-táblához, és szelíden rá-
nyomva a rugó – teljes hosszában – le a Föld közepe felé. lépünk a fékre, kimerevítjük, megtámasztjuk magunkat,
A kiszökő vizek által előidézett erózió folyamatosan széle- hiszen kiegyenesítjük és megkeményítjük karjainkat a vo-
sítette a hasadékot az özönvízfázis alatt (lásd az 58/e ábrát). lán ellenében. Körülbelül 5 kilogrammnyi összehúzó nyo-
Végül úgy kiszélesedett, és a felszíni súly többsége lekerült mást érezhetünk mindkét karunkban, éppen úgy, mintha
róla, így a földalatti kamra szabadon hagyott alja alatt lévő, 5 kilót emelnénk a fejünk fölé. Ha megismételnénk szelíd
gránit
baz alt föld alat ti

víz
a) A takarókőzetek vízszintesen tartják az összenyomott rugót. d) A hasadás véget ér. Felszökő víz nem mutatkozik
b) A rugó vonalban és összenyomott állapotban marad, amint a kőzetek e) A repedés útját az erózió kiszélesíti, és szabaddá teszi azt, amiből később
közötti rés növekszik. a Közép-atlanti hátság lesz. A kiszabaduló, nagy sebességű víz, „a nagy
mélység forrásai” gyorsan létrehozzák a Föld üledékeinek zömét.
törési zóna
tengely
irá
oldalszá h a s a d á ny ú
rn s
ha sadá yi
s
c) Amikor a rés elér egy bizonyos kritikus szélességet, a rugó hírtelen felfelé f) A kontinentális sodródás fázisa elkezdődik. A Közép-atlanti hátság „felfe-
görbül. Most képzeljünk el sok ezer hasonló rugót felsorakozva egy vonalban lé” türemkedik, és hihetetlenül nagy mennyiségű tárolt, összesűrített ener-
az első rugó mögött, ahogy az (a)-(b) lépéseket együttesen, összhangban giát szabadít fel. Törési zónák és hasadékok formálódnak a gerinctengely
megismételik. Újonnan szabaddá vált spirálok kapcsolódnak a szomszédos mentén. (Lásd a 35. végjegyzetet a 129. oldalon.) A masszív vízlemezek
rugók spiráljaihoz. Bármelyik spirál görbül felfelé, a szomszédos rugók spi- elkezdenek lefelé gyorsulni, a síkosító vízen lovagolva, Ahogy a súly lekerül
ráljait bizonytalanná teszi, és felfelé görbíti. Ráadásul felemelik a következő arról, amiből majd az Atlanti alja lesz, a szabadon hagyott fenék majdnem 16
rugót is, és így tovább, hullámmozgás formájában. kilométert emelkedik egy hosszú gerincet, hátságot formálva.
58. ábra: A Közép-atlanti hátság kialakulását bemutató rugóanalógia.
lassításunkat a stop-táblánál, de minden alkalommal meg- zúzásához szükséges erőt. Következésképpen a kompresszió a
kettőznénk súlyunkat, a karjainkban lévő összenyomó erő kontinentális sodródási fázis végén könnyen és folyamatosan
is megduplázódna minden egyes alkalommal. Hat kettőzés zúzta és vastagította a vízlemezt, sok percen keresztül. A he-
után, főleg, ha síkos felületen ülnénk, karcsontjaink eltör- gyek gyorsan felpréselődtek.
nének. Ha csontjainkat acélból készítenék kilenc duplázás Hegyek alakultak ki és rátolódások következtek be, ahogy
után törnének el. Ha karcsontunk 30 cm átmérőjű gránitból a vízlemez gyengébb részei összezúzódtak és felgörbültek.
lenne, egy sokkal erősebb anyagból készült volna, 17 kettő- Ahogy korábban magyaráztuk, e drámai esemény erői nem a
zés zúzná össze őket. Ezt a kompressziót hasonlítsuk össze az másik kőzeten nyugvó, statikus (egy helyben álló) kontinen-
egyes lelassuló vízlemezek tetején megjelenő kompresszióval. sekre vonatkoztak. A még alulról ki nem szökött, síkosító
A vízlemez alján lévő kompresszió még a lassulás előtt, egy- vízen lovagoló, gyorsan lassuló vízlemezek hozták létre ezt a
szerűen a takaró kőzet súlya miatt meghaladja a gránit össze- dinamikus erőt.
59. ábra: A gyors kontinentális sodrodás

fázisáról készült számítógépes animáció. A
felső képkocka a Föld egyik oldalát mutatja
közvetlenül az özönvíz fázisa után. Mivel a
repedés megkerülte a Földet, egy hasonló
erodálódott rés jött létre a kontinentális
lemezek között a Föld másik oldalán. A
lassan kiformálódó Óceán-középi hátság
emelkedett fel először az Atlanti-óceán-
ban. Ez felgyorsította a vízlemezek lefelé
tartó elmozdulását egy síkosító vízrétegen,
egyre távolodva a szélesedő Atlanti-óce-
ántól a Föld másik, szemközti oldalán lévő
hasadékba. A kontinentális sodródási fázis 60. ábra: a Közép-atlanti hátság születése
drámai kompresszióval ér véget (legalsó
képkocka), amely felpréselte a Föld főbb Természetesen minden egyes felgörbült hegy hosszten-
hegyeit. Ez a hat képkocka egyszerűen el- gelye általában merőleges volt vízlemezének elmozdulására
forgatja a jelenlegi kontinenseket a poláris – vagyis párhuzamos az Óceán-középi hátságnak azzal a ré-
tengely körül. Ezért nagyobb az elmozdulás szével, amelyről lecsúszott. Így a Sziklás-hegységnek, az Ap-
a kisebb szélességi körökön. Az elmozdulás palache-hegységnek és az Andoknak észak-déli irányultsága
ott kezdődik, ahol a kontinensek legjobban van.
illeszkednek a Közép-atlanti hátság alapza- Ahogy a hegyek felgörbültek a lemez alatt visszamaradó
tához (lásd az 50. ábrát a 113. oldalon), és víz készen állt arra, hogy kitöltse a nagy űröket. Némi ösz-
jelenlegi helyeztükben végződik. szegyűlt víznek még kellett maradnia az összezúzott és eltor-
Nem ábrázolják a kompresszió követ- zult kőzetrétegekben is (lásd a 62. és 63. ábrát a 120–121.
kezményeit. Például a kompresszió prése- oldalon). Ez részben megmagyarázná a hegyek alatt lévő
li, sajtolja és vastagítja a kontinenseket. A lecsökkent tömeget, amelyet a gravitációs mérések már egy
főbb kontinensek kelet-nyugati távolságával évszázada megmutattak.
megegyező rövidülése és az Atlanti Óce-
án szélesedése is bekövetkezett. Persze a 1. ELŐREJELZÉS: A főbb hegyek alatt nagy tömegű sósvizű medencék
hegyvidéki régiók vastagodtak meg a leg- vannak.
jobban, de a nem hegyi területek is tömörül-
2. ELŐREJELZÉS: A sós víz gyakran kitölti a Föld felszíne alatti, 8–16
tek. Azok a régiók, amelyek nem vastagod- kilométer mélyén lévő gránitokban rejlő repedéseket.
tak, az óceán aljának részét – általában az
óceán lapos, egyenletes, fenekének részét A súrlódás a csúszó vízlemezek alapzatánál óriási hőt ger-
alkotják (lásd a 41. ábrát a 105. oldalon). jeszt, amely elégséges ahhoz, hogy megolvassza a kőzetet és
Miközben különösnek tűnhet, hogy egy óriási térfogatú magmát hozzon létre. A préselés is hasonló
préselődő, vastagodó, rövidülő gránitra hatásokat produkált, amint a megtört és különösen össze-
gondolunk, az embernek meg kell ismernie nyomott tömbök és részecskék elcsúsztak egymáson. Minél
az elcsúszó kontinentális lemezek lelassulá- mélyebben történt az elcsúszás, annál nagyobb a csúszó felü-
sához megkívánt gigantikus erőket. Ha elég leteket összepréselő nyomás, és annál nagyobb súrlódási hő
nagyok ezek az erők, a gránitok (gyurmasze- keletkezett. Néhány területen a magas hőmérséklet és az igen
rűen) a Föld egészére kiterjedő méretekben nagy nyomás például metamorf kőzetet formált, márványt és
deformálódnak. Emberi léptéknél azonban gyémántot. Ahol a hő igen intenzív volt, ott a kőzet elolvadt.
az ember nem észlelné a sima, egyenletes, Magas nyomású magma fröcskölt fel az összetört tömbök kö-
gyurmaszerű deformálódást, ehelyett látná zötti repedéseken. Néhány esetben a magma felszökik a Föld
és hallaná az egymásnak ütköző és egymá- felszínére is, és vulkanikus tevékenységet és (bazalt folyamok-
son elcsúszó gránit tömböket. Néhány tömb nak nevezett) lávakiömlés-folyamatokat produkál, ahogy a
egy kisebb állam vagy tartomány méretének Columbia és a Dekkán fennsíkon látható. Ez indította el a
felelne meg. Néhány csupán házméretű, Föld vulkanikus tevékenységét.
de még több lenne a homokszemcse mé- További magma gyűlt össze a földfelszín alatti (most mag-
retű. Az elcsúszó felületeken a súrlódás ma-kamráknak nevezett) üregekben. Amikor magma szökik
hőt fejlesztene. Nagy mélységekben ez ki ezekből a kamrákból, a vulkánok kitörnek. A visszamara-
megolvasztaná a követ. A folyékony kőzet dó hőt ma geotermikus hőnek nevezik.
(magma) felfröccsenne és kitöltené a töm- Némi földalatti víz is feláramlik az összezúzott gránitok-
bök közötti űrt. Ez a legtöbb helyen látható ban lévő repedésekbe, ahogy beleütközött az Oroszország-
is, ahol az alapkőzetek szabadon maradtak, ban és Németországban fúrt mély üregekbe. (Megjegyez-
mint például Gunnison Black Canyonjánál (a tük korábban, hogy a felszíni víz nem képes lehatolni ilyen
64. ábrán látható, a 122. oldalon) és a Grand mélységekbe. Ez önmaga is arra utal, hogy forrása a felszín
Canyon belső szurdokában. alatti víz volt). Most már értjük, hogy a sókoncentráció
61. ábra: Görbülés, elhajlás. Egy mély kőzetaljzat felfelé görbülését figyel-
ték meg. Egy mészkőbánya alapzata felfelé görbült az angliai Yorkshire-
ben, 1887-ben. A magyarázat egészen egyszerű. Az agyagpala, amely az
aljzat alatt fekszik, lemezszerű részecskékből áll, amelyek el tudnak csúszni
egymás felett, mint a játékkártyák az asztalon. A bánya falainak a súlya az
agyagpalát a kőfejtő közepe felé préselte. Ha egyszer a legcsekélyebb felfelé
görbülés elkezdődött, a mészkőaljzat legyengült, és lehetővé tette, hogy az
agyagpala még jobban felnyomódjon.
Mivel a kataklizmában, amellyel éppen foglalkozunk, a „kőfejtő” 16 kilo-
méter mély volt, majdnem 1600 kilométer széles, és 73 600 kilométer hosz-
Agyagpala
szú. A kiszökő, nagy nyomású víz, a nagy „mélység forrásai” erodálta. A
Mészkő és márvány
földköpenyben és a magban lévő anyag nagy és kiegyensúlyozatlan nyomás
alatt folyt. Tehát a kontinensek alapzatánál megnyilvánuló nyomás átkerült
a földalatti kamra aljára, éppen úgy, ahogy a kőfejtő falai alatti nyomás az
agyagpala közvetítésével átkerült a mészkőbánya padlójára. A felgörbült ré-
gió a Földet megkerülő Óceán-középi hátság.
Gépész- és építőmérnökök ezt a jelenséget „rugalmas alapzaton bekö-
vetkező sugárelhajlásnak” nevezik. Gyakran úgy demonstrálom hallgatósá-
gom előtt, hogy egy merev dobozban összenyomott szivacsmatrac tetejére

hosszú téglákat teszek. Aztán lassan eltávolítom a téglákat a szivacsmatrac-
ról a közepéről kezdve kifelé haladva. Amikor már elég téglát eltávolítottunk,
a matrac majdnem hirtelen felpattan, és felemeli a még rajta maradó téglá-
kat. Ha ezek a téglák súrlódásmentes felületen lennének, lefelé csúsznának
éppen úgy, ahogy a kontinensek (vízlemezek) tették a kontinentális sodródás
fázisában.
ezekben a repedésekben, miért volt körülbelül a tengervíz vulkáni kúpokkal. A kontinentális kérget már felfedezték a
sókoncentrációjának kétszerese. Az özönvíz előtti tenge- Csendes-óceán feneke alatt. (Lásd a 8. végjegyzetet a 149.
rek, amelyekben csak kevés oldott só volt, az özönvíz folya- oldalon és az előrejelzést a 144. oldalon.)
mán kibugyogó sós földalatti víz egyenlő tömegének a fele. Helyreállítási fázis. Hová került a víz? Ahogy a komp-
A sós víznek, amely nem szökött el, kb. kétszer akkora a resszió egy különleges vízlemezen elkezdődött, a kontinen-
sókoncentrációja, mint a mai óceánoké. sek megvastagodtak, és kiemelkedtek a vízből40. Ahogy ez
Ahogy a Közép-atlanti hátság és az Atlanti-óceán alja megtörtént, az özönvíz vizei visszahúzódtak a kontinensek
felemelkedett, az anyagnak a Földön belül az Atlanti-óceán felett.
felé kellett elmozdulnia. A Föld ellenkező oldalán viszont le- A felfelé emelkedő földalatti víz, „elfojtódott”, amint a
süllyedés ment végbe, főleg a Csendes-óceán nyugati részén, lemezek letelepedtek a földalatti kamra aljzatára. A lesüllye-
ahol a gránit-lemezek lefelé görbültek árkokat formálva. (A dő vízlemezek nélkül, amelyek a magas nyomású vízfolyást
részletekre és a bizonyítékokra nézve lásd „Az árkok erede- létrehozták, a víz többé nem kényszerült ki a Föld felszínére.
te” c. részt a 137–153. oldalakon.) Azáltal, hogy a víz forrása elapadt, a kontinensek közötti
A Csendes-óceán körül van egy „tűzgyűrűnek” nevezett mély, újonnan megnyílt medencék tároló-helyekké váltak,
régió. Ebben van a földi vulkáni tevékenység legismertebb ahová az özönvíz vizei visszatértek.
koncentrációja. A „tűzgyűrűn” belül, a Csendes-óceán fene- Ahogy majd felidézzük, e mély tárolók alja eredetileg a
kén elrejtve, sokkal nagyobb mértékűek a múltbeli vulkáni 16 kilométerrel a Föld felszíne alatt lévő földalatti kamra
tevékenységek és a lávafolyások. Valószínűleg a Csendes-óce- bazaltpadlójának a része volt. Következésképpen a tenger
án feneke alatti törékeny kéreg nagy nyomású mozgásai által szintje közvetlenül az özönvíz után néhány kilométerrel ala-
termelt súrlódási hő indította meg a hatalmas, vastag láva- csonyabban volt, mint ma. Ez széles földhidakat hozott létre
kiömléseket, amelyek beborították a vízlemezt. A Csendes- valamennyi kontinens között, ami megkönnyítette és elő-
óceán nyugati részének alja tehát jellemző módon tele van a mozdította az állatok és emberek elvándorlását akár néhány
gránitban és a bazaltban található ásványokból összetevődő évszázadig.
Szerves anyaggal és baktériumaikkal keveredett üledékek
hó és jég főbb hegyek mai óceán csökkenő eső sodródtak az elvezetődő, apadó vízzel az új óceánok aljzatá-
ra. Ezek a baktériumok azután a szerves anyagon táplálkoz-
va metánt termeltek. Azóta e metán többsége a hideg, mély
óceáni vizekkel egyesülve óriási mennyiségű metánhidráttá
válik a partok mentén.
Az özönvíz apadó, a meredek kontinentális lejtőkön lefo-
lyó vizei mély csatornákat vájtak, főleg az elvezető csatornák
csapdába esett víz
Helyreállítási fázis folyásirányában. Ezek most a nagyobb folyók. Ma ezeket a
(napjainkban is tart)
kontinentális lejtőkön lévő mély csatornákat tengeralatti ka-
62. ábra: Az özönvíz helyreállítási fázisa nyonoknak nevezzük.
A vízlemezek a bazaltaljzat néhány részén nyugodtak. Sok más dolog van távol a kiegyenlítődéstől a kontinen-
Más részeket pedig víz borított be. Mivel a megvastagodott tális sodródási fázis után. A századok során az új hegyláncok
vízlemezek nagyobb nyomást gyakoroltak az aljzatra, mint és a megvastagodott kontinentális lemezek lassan éppúgy le-
a víz, a vízlemezek lassan belesüllyedtek a bazaltaljzatba, és ülepedtek kiegyenlítődésük mélysége felé, ahogy egy személy
az évszázadok során ezek idézték elő, hogy az óceán mélyen teste belesüllyed a vízágyba. A lesüllyedő hegyek megnövel-
nyugvó aljzata felemelkedett. (Képzeljük el, hogy egy vízágy ték a kéreg alatt a nyomást a hegyláncok mindkét oldalán,
egyik felét lepedővel, a másikat pedig egy vastag fémlemezzel így a takaró földkéreg gyengébb részei összetörtek és felemel-
takarjuk be. A fémlemez le fog süllyedni, és kiváltja a lepedő kedtek, fennsíkokat formálva. Más szóval, ahogy a hegyek
felemelkedését.) és a kontinensek süllyedtek, a fennsíkok úgy emelkedtek.
Ahogy a tenger szintje megemelkedett az özönvíz utáni Ez magyarázza a fennsíkok máskülönben különös aspektusa-
évszázadokban, az állatok a magasabb területekre kénysze- it, amit George Kennedy is megemlített a 95. oldalon.
rültek, és néha elszigetelődtek a jelenlegi kontinentális ha- Ez azt is megmagyarázza, hogy a fennsíkok miért szom-
tároktól messzire lévő szigeteken. Ennek klasszikus példái a szédosak a főbb hegyláncokkal. Például a Tibeti-fennsík,
pintyek és más állatok, amelyeket Charles Darwin talált a a világon a legnagyobb, a világ legnagyobb legmasszívabb
Galapagos szigeteken, több mint ezer kilométerre Equador hegylánca közelében van. A Tibeti-fennsík 1 932 018 km2
partjaitól. Ezek a szigetek ma a lesüllyedt dél-amerikai fél- borít be, és 4 815 méternyire felemelkedett a kontinenshez
sziget még látható maradványai. Darwin úgy hitte, hogy a viszonyítva. A Colorado-fennsík a Sziklás-hegység tőszom-
pintyek egy óriási vihar során sodródtak oda. Még ha Dar- szédságában, a Columbia-fennsík a Cascade-fennsík mellett
win nem valószínű vihara meg is történt, mind a hím-, mind további drámai példát nyújt erre.
a nősténypintyek utazása, amelyek elég erősek voltak, hogy A főbb hegyek hirtelen kiformálódása eltérítette a Föld
túléljék a megrázkódtató utazást, bizonyára a sok sziget közül forgási egyensúlyát41, és a Földet kb. 45°-kal elfordította. Az
valamelyik szigeten ért véget. özönvíz előtti északi sark elmozdult oda, ahol most Közép-
Minél több üledéket, hordalékot hordoztak és minél Ázsia van42. (Ez az elmozdulás a Föld tengelyének 6°-os pre-
inkább megvastagodtak a kontinensek az összenyomódás cesszióját, eltolódását eredményezte [tavaszpont eltolódása a
összezúzó hatása során, annál mélyebbre süllyedtek. Ter- Föld dőlésszögének változása miatt], amit Dodwell majdnem
mészetesen a Moho is összenyomódott e folyamat során. Az 100, az elmúlt 4000 év során végzett ókori csillagászati mé-
újonnan kialakult hegyek még jobban lesüllyedtek, és 32–48 rések tanulmányozásából fedezett fel). Ezért található olyan
kilométer mélyre lassan lenyomták az alattuk lévő Mohot. sok szén a mai Déli-sarkon, és ezért fedezett fel sok kutató
(Lásd a 63. ábrát.) Az óceán aljzata alatti Moho és a földkö- buja vegetációt, roppant tömegű dinoszaurusz- és fagyott-
peny felemelkedett az óceán talaja mentén. Ez az, amiért a mamut-maradványokat a sarkkörön belül. Ezek a területek
kontinensek anyaga annyira különbözik az óceáni anyagtól, mérsékelt égövön feküdtek az özönvíz előtt.
és amiért a Moho olyan mélyen van a hegyek alatt, és mégis Egy katasztrofális özönvíz és a Föld nyilvánvaló elfordulá-
olyan lapos és kiegyenlített az óceán talaja alatt. sának impozáns ókori feljegyzésére találtak. Charles Berlitz
beszámol arról, hogy az első jezsuita misszionáriusok Kíná-
ban rátaláltak egy 4320 kötetes, császári rendeletre összeállí-
tott „valamennyi ismeretet tartalmazó műre”:
„A Föld alapjáig megrázkódott. Az ég lejjebb ereszkedett észak
felé. A Nap és Hold és a csillagok megváltoztatták mozgásukat.
A Föld darabokra hullott és a keblében lévő vizek erőszakosan
feltolultak és elárasztották a Földet. Az ember fellázadt a ma-
gas istenek ellen és a világegyetem rendszere összezavarodott.”
bizonytalan (Berlitz, 126. oldal.)
határ vonal
A 41. végjegyzet megmagyarázza, hogy az ázsiai égbolt mi-
a Moho ért kezdett észak felé süllyedni közvetlenül az özönvíz után.
jól megalapo
zott A Földet beborító vizek elvezetése az összes kontinentá-
határ lis medencét karimáig vízzel töltve hagyta maga mögött. A
vízözön utáni tavak közül néhány párolgás útján és szivár-
elfogott
gással több vizet vesztett, mint amennyit a magasabban fek-
„víz-zsebek” vő területekről elvezetés útján vagy esőzések által nyertek.
Következésképpen az évszázadok során összezsugorodtak. Jól
ismert példa volt a korábbi Bonneville-tó, aminek most része
a Nagy Sós-tó.
Üledékek Esőzések által és a magasabb területekről való vízelveze-
Kontinens Földköpeny
tés útján más tavak pedig több vizet nyertek, mint ameny-
Bazalt Metán-hidrátok
nyit elvesztettek. Tehát a víz túlcsordult e tavak peremén a
63. ábra: A mai óceánok és kontinensek jellegzetes keresztmetszete. Figyel- perem legalacsonyabb pontján. A peremnek ezen a pontján
jük meg a Moho viszonyított mélységeit. A nagyobb hegyek alatt a legmé- munkálkodó erózió lehetővé teszi, hogy több víz folyjon át
lyebb, és legsekélyebb az óceán alja alatt. Noha némi határterület bizonyta- rajta. Ez a bevágást a peremen még mélyebbre erodálta, és
lan, ez általános jellegzetességek többsége jól megalapozott. Figyeljük meg lehetővé tette, hogy a víz gyorsabban mélyítse a bevágást. Így
azt is, hogy nagy vízzsebek lehetnek a nagyobb hegyek alatt. azután a bevágódás kialakulása katasztrofálisan felgyorsult.
Egy kép,
és a hozzá tartozó történet
Itt, a Coloradó állambeli Gunnisonnál
látható Fekete Kanyonnál a kőszirtek
szabadon állnak, mintegy 700 méter-
rel a Gunnison-folyó felett. Márvány-
masszaszerű megjelenésük olvadt kő-
zetből származik, főleg kvarcból, amely
felkényszerült a sötétebb kőzetekben47
lévő repedéseken át. Hogy e kőszirt
méretét meg tudjuk becsülni, figyeljük
meg a kőszikla tetején lévő 4–5 méter
magas fákat.
Most pedig tegyünk félre minden
korábbi véleményt, és kérdezzük meg:
„Minek kell történnie, hogy ilyen már-
ványmasszaszerű minták jöjjenek létre? 64. ábra: A Gunnison-i Black Canyon

Először, mély magmának kell jelen len-
nie, vagy ilyennek kell létrejönnie. Ha az összepréselő erők lassan működnének, de majd-
Másodszor, a fekete kőzetnek össze kell töredeznie. Ez nem egyenletesen, kiegyensúlyozott, csekély, de lassú el-
nyilvánvalóan óriási erőket vesz igénybe, amelyek egy-egy mozdulások történnének atomi szinten, egy „mászás”-nak
nagy területen működnek, de ezeknek különleges erők- nevezett jelenség következne be. A kőzet lassan elfolyna,
nek kell lenniük. Egy feszítő, nyújtó erő egy vagy több mint a gyurma, amíg az erők ki nem egyensúlyozódnak/
egynletesen eloszlott hasadékot hozna létre. A törés pil- egyenlitődnek.
lanatában, minden eltört darab szóródik. (Próbáljunk meg Néhány csatorna (vagy repedés) szélesebb, mint a töb-
összetörni valamit úgy, hogy felrántjuk. Törésre a két da- biek. Normális esetben a legnagyobb csatornáknak kellett
rab szétrepül.) Itt csupán egyetlen hasznosítható erő ma- volna a legkisebb ellenállást jelenteniük a folyás ellenében,
rad – a kompresszió48. az alulról folyó magmának pedig át kellett volna löttyen-
Ha az összenyomó, préselő erők minden irányban las- nie rajtuk. (Pumpáljunk folyadékot egy zárt tartályba,
san működnének, egyetlen törés sem következne be. Egy amíg szét nem reped. Egy vagy legfeljebb csupán néhány
részecskéket eltörni képes erő, egy másik erővel kiegyen- nagyobb repedést látunk, és nem sok kis repedést). Ha a
súlyozható. Például a mélytengeri teremtmények, amelyek magma összegyűlt volna egy alul lévő kamrában, csupán
nagy préselő nyomás alatt élnek (belül és kívül) nem zú- addig várt volna, amíg egy repedés meg nem jelenik, és
zódnak össze. Nincs összezúzva az a sok finom cserépdarab már az első repedés kiszabadította volna az összes mag-
sem, de más, az óceán talajára lesüllyedt hajókban talált mát, hacsak meg nem szilárdult volna a hidegebb kőzeten
tárgyak sem. keresztülvezető útján. De ha minden repedés egyszerre
Végül az egész tó lefolyt a mély bevágáson át, amit ma ka- Az özönvíz után több ezer nagyobb, magasan fekvő tó és
nyonnak nevezünk. Ezek a vizek túlcsordultak a következő, jóval alacsonyabb tengerszinten sok más kanyon is kivájódott.
alacsonyabban fekvő medencébe, rést ütve annak peremén, Néhányat közülük mostanra már elborított a megemelkedett
és kialakítottak egy másik kanyont. Olyan ez, mint az eldőlő óceán. Valószínűnek látszik, hogy (1) a Mediterrán „tó” az
dominósor. A leghíresebb kanyon valamennyi közt a Grand alacsonyabban fekvő Atlanti-óceánba ömlött és a Gibraltári
Canyon, amelyet elsősorban annak a lecsapolódása alakított szorosnál egy kanyont vájt ki; (2) A California nagy központi
ki, amelyet Grand Lake-nek (Nagy-tó) fogunk nevezni. Ez völgyeit megtöltő California Lake, egy kanyont vájt ki (ami
Utah délkeleti negyedét és Északkelet-Arizona részeit, va- ma többnyire üledékkel van megtöltve) ott, ahol most a San
lamint Colorado és Új Mexikó kisebb területeit foglalta el. Francisco-ban lévő Golden Gate Bridge (Aranykapu-híd) áll
(Lásd a térképet a 133. oldalon.) A Grand Lake, amely a mai és (3) a Földközi-tenger vagy Fekete-tenger pedig a Boszpo-
tengerszint felett egy közel 2000 méteres magaslaton terült el, ruszt és a Dardanellákat vájta ki.
túlcsordult, és gyorsan erodálta annak természetes gátját 35
kilométerre attól a helytől, ahol most az arizonai Page terül 3. ELŐREJELZÉS: A Gibraltár, Boszporusz és Dardanellák valamint a
el. Ezáltal a korábbi Hopi-tó nyugati határa (2000 méteres Golden Gate alatti kristályos kőzetről majd megállapítják, hogy Y alakú
földszorosokká erodálódik. (Ezt a Boszporuszra és Dardanellákra vonat-
magaslat) erodálódott, és kiszabadította a vizeket, amelyek kozó előrejelzést először 1995-ben publikálták, és 1996-ban megerősí-
a Little Coloradó River (Kis Coloradó-folyó) jelenlegi völ- tették)44.
gyét foglalták el, kivájt egy kanyont, (amely most többnyire
hordalékkal van feltöltve). Csupán néhány hét alatt több víz A szokásos földrengések az özönvíz után kezdődtek a
szabadult rá Észak-Arizonára, mint amennyi az öt tóból álló Földön a nagy tömegek egyenlőtlen eloszlása miatt. Kon-
Nagy Tavakban van együttvéve43. tinensek süllyedtek bele a földköpenybe, az óceánok alja
történne, akkor a magma kitöltené a legtöbb repedést. történne meg, ha a folyás lassú, vagy hideg szurok állagú
Mindez egyetlen következtetést hagy számunkra arra vo- lenne.
natkozóan, hogyan történtek a törések – gyors összezú- Ez a márványmasszaszerű megjelenés legalább nyolc-
zással. van kilométer külső felület hosszúságban szabadon ma-
Ezután a magmának igen gyorsan ki kell fröccsennie a radt a Gunnison folyó mentén, úgy hogy a préselő erő
fekete kőzetben lévő repedéseken keresztül. Ha ez lassan mennyiségének kb. ugyanakkorának kellett lennie leg-
történne, vagy egy folyó folyásának mértéke szerint, a fel- alább nyolcvan kilométer hosszúságában. Ha a magma
felé folyó magma frontális széle megszilárdulna (megfagy- egy kis alul lévő foltból eredne, hajlamos lenne kiszökni a
na), és a folyás megállna. Ha a víz feloldódik valamilyen felszínre vezető legrövidebb repedésen keresztül. Ehelyett
olvadt kőzetben, annak olvadási vagy a fagyási hőmérsék- a magma betöltötte a repedéseket 80 kilométer hosszan.
Következésképpen a magma-forrás és valamilyen víz va-
lószínűleg szétterjedt egy közvetlenül alatta levő nagy te-
rületen.
Mivel hasonló struktúrák láthatók ott, ahol ma mély
alapkőzetek maradtak szabadon, ezek a gigantikus erők
vagy sokszor „felbukkantak” különböző helyeken, vagy
ez egyszer történt meg kontinensi vagy az egész Földre
kiterjedő méretekben. A legegyszerűbb magyarázat kere-
sésének kritériuma oda vezet bennünket, hogy egy nagy
eseményt részesítsünk előnyben. Ezt kompresszió-fázis-
nak nevezzük.
Arra következtethetünk, hogy ez a legalább 80 kilo-
méteren át látható kőzet gyorsan összepréselődött. A
magma és oldott vize, amely szétterjedt alul, gyorsan
felinjektálódott a repedéseken át.
E hatás tanulmányozásánál – egy roppant márvány-
65. ábra: A Grand Canyon belső szurdoka. Ugyanaz a márványmassza- massza-kőzetréteg esetében – megpróbáltunk visszakö-
minta látható a Grand Canyon belső szurdokában, de kevésbé kontrasztos vetkeztetni az okára. Az ember könnyen tévedhet, ami-
színekkel, mint a Gunnison-beli Black Canyonnál. kor az okozatból okoskodik visszafelé az okra. Egy másik
megközelítés, amelyet a 114. oldalon kezdtünk el, az volt,
lete figyelemreméltóan lecsökken. Tehát a folyékony kvarc hogy az ok felől következtettünk az okozat irányába. Két
vízben feloldódva jobban át tudná élni a hideg, felfelé tar- feltevéssel indítottunk, aztán megnéztük logikus konzek-
tó utazást. venciáikat. Itt is könnyű hibázni, vagy elnézni valamit,
Az egyedi csatorna (vagy véna) meglehetősen egyen- amikor az ok felől következtetünk az okozatra. De amikor
letes vastagságú. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a folyadék az „ok-okozati” okoskodás megegyezik az okozat–kiváltó
nyomása majdnem ugyanannyival meghaladta a kőzet ok” érveléssel, mint itt is, sokkal jobban megbízhatunk a
nyomását a csatorna teljes hosszában. Ez megint csak nem következtetésünkben.
felemelkedett. Még ma is mindkettő fokozatosan közelít ki- rán kialakult réseken és rétegelmozduláson keresztül. Minél
egyenlítődési pozíciója felé. A földrengések alapvető oka az nagyobb ez a vízelvándorlás a hasadékokon át, nyomása
anyag elmozdulása45 a Földön mindenfelé, és a kontinensek annál jobban megnő a repedés falaiban, amelyek megpró-
lassú mozgása. Mindkét jelenséget félreértették, mint ami a bálják megtartani azt. Következésképpen a törés terjed és
lemeztektonikát támogatja. (A következő fejezet nagyobb meghosszabbodik. (Így egy földrengés előtt a Föld enyhén
részletességgel megmagyarázza ezt.) felpúposodik, a kutak vízszintje néha megváltozik, és talán
Ezeknek a hatalmas erőknek különböző következményei a gejzírkitörések is rendszertelenné válnak.) Ezzel párhuza-
vannak különböző mélységekben. Néhány ásvány hirtelen mosan feszültségek alakulnak ki a földkéregben, és végül a
újra átrendezi atomjait, és mélyebb elrendeződésekbe zsúfolja gravitáció és a tömeg kiegyensúlyozatlanságai levezetik eze-
őket, amikor a hőmérséklet és a nyomás bizonyos küszöbök ket az özönvíz végén. Ha egyszer az összenyomásból erdő fe-
fölé emelkedik. Ez berobbanásokat, belső robbanásokat pro- szültség eléggé megnő, a repedések is eléggé kitágulnak, és az
dukál néhány ezer kilométerrel a Föld felszíne alatt. Mivel az összeroppantott, összezúzott felületek súrlódásából származó
özönvíz csupán kb. 5000 évvel ezelőtt történt, a hőmérséklet gátlóhatás eléggé lecsökken, hirtelen elmozdulás következik
nem egyenletesen forró ezekben a mélységekben. Amikor a be. A víz ebben az esetben síkosítóként működik. (Ezért nem
hőmérséklet és nyomás különleges küszöbértékek alá csökken, található súrlódásból eredő hő a Szent András törésvonal
ennek az ellenkezője, egy hirtelen kiterjedés történik. Mind- mentén.) Az elcsúszásból származó súrlódás azonnal felme-
két „ugrás” mély földrengések formájában jut kifejezésre. legíti a vizet, magasabb nyomáson gőzzé alakítja, és elindít
A felszíni földrengés különböző jelenséget képvisel46. A egy felszíni (sekélyes) földrengésnek nevezett menekülési
csapdába ejtett földalatti víz, amely képtelen kiszökni az folyamatot. (A további részletek érdekében lásd „A tengeri
özönvíz folyamán, felszivárog a kompresszió-fázis zúzása so- árkok eredete” c. részt a 136–153. oldalakon.)
KASHMIR
66. ábra: A Kashmir-medence ma. A NIS
Z TÁ
N KÍNA
A FG Islamabad
Gondoljuk meg, vajon ez a tégely-
TÁ N
ISZ
medence alakú régió néhány kilo- PA K Új Delhi
méternyit emelkedett néhány óra

INDIA
alatt, és medencéjében az özönvíz
Bombay
vizeit és halakat hordozott. Ha így
van, fennállt annak lehetősége,
hogy a „Kashmír-tó” később túlfolyt
a peremén, és gyorsan kivájt egy
óriási kanyont (szurdokvölgyet), és
maga után hagyta a Jhelum-folyót, mint az esemény maradékát.
Jhelum
Miközben a legendák és a geológiai tények megegyeznek ezzel a
forgatókönyvvel, két kérdés marad. Mi tudta felemelni ilyen gyorsan
a Himalája hegyeit, a Föld legmasszívabb hegyláncát? Egy másik
forgatókönyv meg tudná-e magyarázni a geológiai tényeket is?
Ez a fejezet megválaszolta az első kérdést. Az alábbi részletek a
második kérdéssel foglalkoznak, és a problémákat más forgatóköny-

vekkel írják le. A Grand Canyon és számos más szurdokvölgy jelenti
az elsődleges tárgyi bizonyítékokat arra, hogy létüket a legjobban
egy hasonló katasztrófaszerű eseménnyel lehet megmagyarázni.
Nem lenne jó, ha szemtanúk meg tudnák erősíteni ezt az eseményt?
Gondoljuk át az alábbiakban leírt legendát.
Kashmirnak, – egy vitatott területnek fenn, Észak-India volna mosódniuk, mert az erózió gyorsan megy végbe a
és Pakisztán határán, – érdekes geológiai és kulturális nedves hegyvidéki területen, amely túl sok fagyás-olva-
története van. Kashmir hét milliónyi lakosságának a fele dásciklusnak van kitéve.
egy ovális Delaware méretű völgyben él, több, mint másfél Miért emelkedett fel ez a terület? Hogyan gyűlt ösz-
kilométerrel a tengerszínt felett. Azt a völgyet még maga- sze egy tó és a benne levő halállomány egy magas, távoli
sabb, töretlen, a tengeri élet kövületeit tartalmazó hegyek kiszáradt völgyben? Még ha a völgy szurdokkijárata nem
veszik körül. Az erre a medence alakú területre hulló eső is alakult volna ki, mi módon tud létrejönni egy nagy tó
végül a Jhelum folyóba lép, amely egy majdnem függőleges, azon a hideg magaslaton. A hó és a gleccserek csak ritkán
több mint 2000 méter magas szurdokvölgy falai között fo- tudnának kialakítani egy ilyen tavat, mert nagy magas-
lyik ki egy, a medence peremébe vájt csatornán keresztül. ságokban a párolgás mértéke nagyobb, a csapadék ará-
Sok hindu legenda íródott a Nilamata Puranaban. A nya általában alacsonyabb. (Ma a világ tengerszint felett
138–180. versek egy óriási, ősi tóról beszélnek, amely va- több mint 1,6 kilométerrel magasabban fekvő legnagyobb
laha megtöltötte ezt a völgyet, és egy démonikus tenge- tava, a Titicaca-tó51 Bolivia és Peru határterületén fekszik.
ri szörny lakott benne, amely embereket evett. A hindu Kashmir ősi tava valószínűleg nagyobb volt.) Mivel ezek az
istenek elhatározták, hogy azzal segítenek a népen, hogy események feltehetően évmilliókkal azelőtt mentek végbe,
egy levezető nyílást vágnak a tó vizének a környező he- mielőtt az emberek megjelentek volna, miért beszél egy
gyeken keresztül. Amikor azután a tavat lecsapolták, egy emberi beszámoló, – legyen az akár történeti vagy mitikus
hős megölte a mozgásképtelen szörnyet. Azóta a tó fene- – erről a tóról és a szurdokvölgy bevágásáról?
ke termékeny otthont nyújt Kashmír népének, amelynek A vízlemez-elmélet egyesíti, tisztázza a kulturális és
többsége ismeri ezt a történetet. geológiai képet, és további részleteket nyújt hozzá. A
A geológusok most jönnek rá, hogy a völgy valaha egy kompresszió során, ahogy a mozgó kontinensek hirtelen
óriási tavat foglalt magába! A vékonyan leülepedett mik- összepréselődtek és megvastagodtak, különböző mérték-
roszkopikus tengeri kagylókat tartalmazó agyag, mészkő és ben meg is görbültek, felemelkedtek a Himalája hegyei.
agyagpala rétegek azt mutatják, hogy a völgy valaha víz Ahogy a vizek visszahúzódtak a kontinensekről, minden
alatt állt. Vajon ez csupán a Nilamata Purana mítosz írói- medencealakú vízgyűjtő terület tóvá vált, tekintet nélkül
nak szerencsés találgatása volt? Értettek a geológiához, és arra, hogy milyen magasan van. A Kashmir-tónak nem
megalkottak egy történetet, amely egybecseng a bizonyíté- kellett összegyűjtenie a vizet abban a nagy magasságban.
kokkal? Mikroszkópra lett volna szükségük, hogy néhány Azonnal tele volt – és még halak is lehettek benne. Ké-
bizonyítékot észrevegyenek. Talán van némi igazság e mí- sőbb, ahogy emberek vándoroltak arra a területre, a tó át-
tosz mögött. lépte határainak egy részét, és gyorsan kivájta szurdokvöl-
A geológusok azt állítják, hogy az egész terület, a hatá- gyét. Ma a Jhelum-folyó annak a tónak egyik maradványa.
ros Himalája hegységet is beleértve, az elmúlt 15 millió év Kétségtelen, hogy a világ más kanyonjai is hasonló módon
alatt emelkedett fel. Ha így van, a fossziliáknak ki kellett alakultak ki.
Az özönvíz kezdete idő
Törési fázis Özönvíz fázis Kontinens eltolódás Helyreállítás fázisa

(órák) (hónapok) fázisa (1 nap) (máig tart)
a nagy mélység forrásai
a nagy mélység forrásai kialakulnak az óceáni árkok
üstökösök, aszteroidák és meteoritok indulása létrejönnek a tengeralatti kanyonok
fagyott mamutok a metán-hidrátok kialakulása
szárazföldi lejtők és kontinentális párkányok kialakulása kiemelkednek a fennsíkok
a szén, az olaj és a sókupolák létrejötte
kialakulnak a fosszíliák, valamint a mészkő zöme létrejönnek a tengerfenék mágneses variációi
az elfolyósodás rendezi és leülepíti a fosszíliák többségét kialakul a Grand Canyon és a többi szurdokvölgy (hetek alatt)
megformálódnak a fenékhegyek és a táblahegyek
• kialkul a Közép-Atlanti hátság jégkorszak

• gyors kontinensvándorlás kezdete
földrengések
Az összenyomás folyamata vulkáni tevékenység

• főbb hegyek kialakulása
• a nagy antiklinális gyűrődés kezdete a Föld tengelyének eltolódása
• átalakult kőzetek formálódása
• rárakódások mennek végbe
• a Föld mágneses terének ingadozása
• a geotermikus hőáramlás elindulása
67. ábra: Az események sorrendje. Noha az özönvíz fentebb ábrázolt konzekvenciáit korrekt módon sorba rendeztük, mindegyik fázisnak különböző időskálája
van. A vörössel ábrázolt konzekvenciákról a következő fejezetben lesz szó.
Ahogy a 108. oldalon említettük, egy jégkorszak hideg főleg a gleccserekkel borított területeken. Ahogy a hó mély-
kontinenseket és meleg óceánokat kíván. A törésen kilépő sége nőtt, a gleccserek periodikus és gyors mozgása „lavinák
vízfolyások forróak voltak, ahogy a 332. oldalon magyaráz- formájában” jelentkezett. A nyári hónapok során az eső a
zuk. Az elcsúszó vízlemezek is keltettek súrlódási hőt, ahogy gleccsereket részben megolvasztotta, és visszahúzódásra
tették a Földön belül, az Atlanti-óceán felemelkedésével és a késztette, jelezve, hogy azon év „jégkorszaká”-nak vége van.
Csendes-óceán besüppedésével összefüggésben. A felbugyo- Az óceán alján lévő sok tűzhányó felemelkedett a lecsök-
gó lávafolyások főleg a Csendes-óceán alapzatára óriási hő kent óceán szintjéig, ahol csúcsaikat a hullámtevékenység
tartalékokat ülepítettek, és bizonyos óceáni régiókban ma- erodálta és lapossá tette. Ezeket a lapos tetejű, megcsonkí-
gasabb hőmérsékletet tartottak fenn évszázadokon keresztül tott kúpokat táblahegyeknek nevezzük most. Később a tenger
– az utolsó és az első „El Niño”-t49. A meleg óceánok magas szintje megemelkedett, olykor akár néhány száz méterrel is,
párolgási értéket és súlyos felhőtakarót produkáltak. és elborította a táblahegyeket, ahogy a kontinensek belesüly-
A hőmérséklet csökken, ahogy a felhőtakaró nő. Például lyedtek a földköpenybe. A gleccserek is olvadtak és emelték
hegymászásnál minden egyes mérföld (1,6 km) megtételével a tenger szintjét. A gleccserek visszahúzódása ma is folyik.
a levegő 2 °C fokkal hidegebb lesz. Ezért a megemelkedett
kontinensek, amelyek évszázadok óta süllyedtek kiegyen- Miről lesz szó a későbbiekben?
lítődési szintjeik felé, hidegebbek voltak, mint ma. Ezzel
ellentétben az alacsonyabban fekvő óceánok szintje azt je- Eddig a Földdel kapcsolatos huszonöt rejtélyt értelmeztünk,
lentette, hogy az óceánok melegebbek voltak. A vulkani- válaszoltunk meg, és hoztunk összefüggésbe egymással. A
kus törmelék és a sűrű felhő megvédte a Föld felszínét a sok következő hat fejezet a 25 témából egyet-egyet vizsgál majd
napsugártól. nagyobb részletességgel. Óceáni árkok, réteges üledékek és
A magasabb szélességeken és magaslatokon, mint példá- fossziliák, mészkő, fagyott mamutok, üstökösök és végül az
ul az újabban felemelkedett és különösen magas hegyeken aszteroidok és meteorok. Minden egyes fejezet szembeállítja
a sok csapadék és az alacsony hőmérsékletek kombinációja a vízlemez-elméletet az összes, ma élenjáró, leginkább elfoga-
súlyos havazásokat hozott létre, talán a maiak százszorosát dott magyarázattal, és meglepően új dimenzióval járul hozzá
is. A hideg szárazföld és a meleg tengerek közötti hőmérsék- a vízlemez-elmélethez és az özönvíz pusztításához. Ahogy
letkülönbségek nagy szeleket indítottak el, amelyek gyorsan ezeket a fejezeteket olvassuk, tartsuk szem előtt, hogy az el-
elvitték a nedves levegőt a felmelegedett, magasabban fekvő, mélet valamennyi részlete és eseményei két feltételezésnek
hideg kontinensek fölé, ahol nagy havazás következett be, (114. old.) és a fizika törvényeinek a következményei.
1. A lemeztektonikának, ahogy eleinte feltételezték 6–8 lemeze A bolygómozgás magyarázatára a múltat felidéző epi-
volt. Ez a szám megnőtt, ahogy az elmélet követői a Föld kü- ciklusokat alkalmazták i.sz. 150–1543-ból. (Epiciklus: az a
lönleges területeire vonatkoztatták. Noha a tankönyvek álta- képzelt kör, amelyen a Naprendszerben történő mozgásokat
lában csak egy tucatnyi lemezt említenek, az elmélet ma már szemléltető modellen az égitest egyenletes sebességgel mozog.
több mint 100-at igényel, amelyek többsége kicsi. – A fordító.) Ptolemaiosz úgy magyarázta, hogy a bolygók
a Föld körül epiciklusokon forognak – kerekeken, amelyek
hordozzák a bolygókat, és más kerekek kerületén utaznak. a New Madrid-i (Missouri) (1811, 1912), és a dél-karolinai
Ahogy egyre többet tudtak meg a bolygómozgásról, annál charlestoni (1886) földrengések.
több epiciklusra volt szükség, hogy megőrizzék Ptolemiosz
geocentrikus világképét. Persze, úgy tűnik, hogy bármelyik 6. Richard Monastersky: „Reservoir Linked to Deadly Quake in
teória megmagyarázhatja a tényeket, ha az elméletnek van India” (Az Indiában történt halálos rengés és a víztározó kap-
elég változója. csolata), Scientific News, 145. kötet, 1994. április, 229. oldal.
Mind a lemez-tektonika, mind a vízlemez-elmélet azt állít-
ja, hogy lemezek mozognak a glóbusz felett. A lemez-tektonika 7. Mark D. Zoback: „State of Stress and Crustal Deformation
elmélete azt állítja, hogy a lemezeket ismeretlen mechanizmus Along Weak Transform Faults” (Feszültség és földkérgi tor-
mozgatja lassan és folyamatosan sok százmillió éve. A meg- zulás a gyenge átvivő törésvonalak mentén), Philosophical
értett mechanizmust alkalmazó vízlemez-elmélet pedig azt Transactions of the Royal Society of London, 337. kötet, 1991.
mondja, hogy három vízlemez mozdult el gyorsan egy globális október 15., 141–150. oldal.
özönvíz végén. Ütközéskor sok darabra törtek, amelyek ma
igen lassan, de lökésszerűen mozdulnak el a kiegyenlítődés, az 8. Arthur D. Raff: „The Magnetism of the Ocean Floor” (A
egyensúlyi állapot felé. tengerfenék mágnesesége), Scientific American, 1961. október,
Ahogy a tudománytörténészek tudják, a régi elméletek 146–156. oldal.
gyakran számos anomáliát halmoznak fel. Olyan felfedezések-
ről van szó, amelyek ellentétesek az elmélettel. Ezek a problé- 9. R. S. Coe és M. Prevot: „Evidence Suggesting Extremely
mák mindaddig nem buktatják meg a régi elgondolást, amíg Variations During a Geomagnetic Reversal” (Különösen gyors
nem jön elő egy új teória, amely meg tudja magyarázni mind- terepváltozásokat feltételező bizonyítékok a geomagnetikus
ezt, amit a régi teória, plusz az anomáliákat. (Lásd Thomas S. változás folyamán), Nature, 374. kötet, 1995. április 20.,
Kuhn: The Structure of Scientific Revolution [A tudományos 687–692. oldal.
forradalmak szerkezete], Chicago, The University of Chica- • R. S. Coe, M. Prevot és P. Camps: „New Evidence for
go Press, 1970.) A lemez-tektonika egyre bonyolultabbá vá- Extraordinarily Rapid Change of the Geomagnetic Field
lik, ahogy új információt ismernek meg annak jeléül, hogy During a Reversal” (Új bizonyítékok a mágneses tér rendel-
az „epiciklusok” ismét velünk vannak. Ez pedig azt eredmé- lenesen gyors változására egy visszafordulás során), Earth and
nyezte, hogy a nemzetközi tudósok egyre növekvő számban Planetary Science Letters, 92. kötet, 1989, 292–298. oldal.
jelentik be, hogy „rengeteg jelenség és folyamat nem illik össze • Roger Lewin: „Earth’s Field Flipping Fast” (A Föld terének
ezzel a teóriával (lemez-tektonika) – … versenyképes teóriákat gyors változása), New Scientist, 133. kötet, 1992. január 25.,
kell kialakítanunk.” (A. Barto-Kyriakidis szerkesztésében: 26. oldal.
„Critical Aspects of the Plate Tectonics Theory” [A lemez-tekto-
nika, elmélet kritikai aspektusai], 1. kötet, Arthens, Greece, 10. Quinn A. Blackburn: „The Thorne Glacier Section of the
Theophrastus Prublications, 1990, V. oldal.) Queen Maud Mountains” (A Maud királynő hegység Thorne-
gleccser szakasza), The Geographical Review, 27. kötet, 1937.,
2. W. Jason Morgan: „Rises, Trenches, Great Faults and Crustal 610. oldal.
B” (Magaslatok, árkok, vagy törésvonalak és földkérgi B), Jo- • Ernest Henry Shackleton: The Heart of the Antarctic, (Az
urnal of Geophysical Research, 73. kötet, 6. szám, 1968. március Antarktisz szíve), 2. kötet, New York, Greenwood, Press, 1909,
15., 1973. oldal. 314. oldal.
• Stefi Weisbud: „A Forest Grows in Antarctica” (Erdő nő az
3. Ken C. Macdonald és P. J. Fox: „Overlapping Spreading Antarktiszon), Science News, 129. kötet, 1986. március 8.,
Centers (Egymással átfedésben lévő, terjeszkedő központok), 148. oldal.
Nature, 302. kötet, 1983. március 3., 55–58. oldal. • Richard S. Lewis: A Continent for Science: The Antarctic
• Richard Monastersky: Mid-Atlantic Ridge Survey Hits Bull’s Adventure (Egy kontinens a tudományért: Antarktiszi ka-
Eye (A Közép-atlanti hátság vizsgálata fején találja a szöget), land), New York, Viking Press, 1965, 134. oldal.
Scientific News, 135. kötet, 1989. május 13., 295. oldal.
11. Lewis, 130. oldal
4. Paul O. Silver és Nathalie J. Valette-Sivler: „Detection of
Hydrothermal Precursors to Large Northern California 12. Carl K. Seyfert és Leslie A. Sirkin: Earth History and Plate
Earthquakes (A nagy észak-kaliforniai földrengések Tectonics (Földtörténet és lemeztektonika), 2. kiadás, New
hidrotermikus előjeleinek észlelése), Science, 257. kötet, 1992. York, Harper és Rown, 1979. 312. oldal.
szeptember 4., 1363–1368. oldal.
13. Charles Felix: „The Mummifield Forests of the Canadian
5. 1998. március 25-én az óceán fenekén kirobbant a valaha Arctic” (A kanadai sarkvidék mumifikált erdői), Creation
feljegyzett legnagyobb földrengés, és a világ legnagyobb föld- Research Society Quarterly, 29. kötet, 1993. március, 189–191.
rengése 1994 óta pedig az antarktiszi lemezen belül tört ki oldal.
350 kilométerre a legközelebbi lemezhatártól. (Lásd Richard
Monastersky: „Great Earthquakes Shakes off Theories” [A 14. Erwin Suess és mások: „Flammable Ice” (Meggyújtható jég),
nagy földrengések lerázzák a teóriákat], Science News, 154. Scientific American, 281. kötet, 1999. november, 76–83. oldal.
kötet, 1998. szeptember 5., 155. oldal.) Más erős, lemezen be-
lüli földrengések voltak: a portugáliabeli lisszaboni 1755-ben,
15. Richard A. Kerr: „Looking–Deeply–into the Earth’s Crust in Massachussetts, Addison-Wesley Publishing Company Inc.,
Europe” (Bepillantás a Föld kérgébe Európában), Science, 261. 1996, 98., 114–115. és 117–121. oldal.
kötet, 1993. július 16., 295–297. oldal.
• Richard A. Kerr: „German Super-Deep Hole Hits Bottom, (A 25. „Mindent összevetve, elemzéseink jelzik, hogy a krétakorvégi tö-
német szupermély lyuk feneket ért), Science, 266. kötet, 1994. meges kipusztulás összföldi méretű, egyetemes eset volt.” (David
október 28., 545. oldal. M. Raup és David Jablonsky: „Geography of End-Cretaceous
• Richard Monastersky: „Inner Space” (Belső űr), Science News, Marine Bivalve Extinctions” [A krétakorvégi tengeri kéthéjú
136. kötet, 1989. október 21., 266–268. oldal. kagylók kipusztulásának földrajza], Science, 260 kötet, 1993.
• Richard A. Kerr: „Continental Drifting Heading Deeper” (Az május 14., 973. oldal.)
egyre mélyebbre hatoló kontinentális sodródás), Science, 224.
kötet, 1984. június 29., 1418. oldal. 26. A népszerű könyvkiadó készített néhány közleményt a kráte-
rekről, amelyek talán megmagyarázhatnák a dinoszauruszok
16. Yevgeny A. Kozlovsky: „Kola-Super Deep: Interim Results, kipusztulását. A kezdeti üdvrivalgás után más felfedezések is
and Prospects” (A Kola félsziget legmélye: átmeneti eredmé- születtek, melyek megcáfolták a javasolt ütközési helyszínt.
nyek és kilátások), Episodes, 5. kötet, 1982, 4. szám, 9–11. ol-
dal. 27. Officer és Page, 151–156. oldal.
17. A kontinentális régiókban, igen távol a tűzhányóktól, a geo- 28. A Föld alatti kamrában lévő nyomás alatt lévő víz folyékony ál-
termikus gradiens 10–60 °C-vel változik kilométerenként. lapotban lenne, ha a hőmérséklet meghaladja a kb. –15°C-t.
18. Harvey Blatt: Sedimentary Petrology (Üledékes kőzettan), New 29. B. R. Lawn és T. R. Wilshaw: Fracture of Brittle Solids (Töré-
York, W. H. Freeman és Co., 1982, 3., 6. és 241. oldal. keny szilárd testek törése), New York, Cambridge University
Press, 1975, 91–100. oldal.
19. Norvégiában, Kínában és Kazahsztánban parányi gyémánt-
szemcséket találtak nem vulkanikus, metamorfikus földkérgi 30. A hangsebesség felénél a feszülésből eredő törések felszaporod-
kőzetekben, amelyek valaha üledékek voltak. (Lásd Larissa F. nak a kőzetben. (Lásd a korábbi hivatkozást.) A hang sebessé-
Dobrzhinetskaya és mások: „Microdiamond in High-Grade ge a prekambriumi gránitokban 5,23 km/másodperc. (Robert
Metamorphic Rocks of the Western Gneiss Region, Norway” S. Carmichael: Handbook of Physical Properties of Rocks [A
[Mikrogyémántok a norvégiai nyugati gneissterület magasfokú kőzetek fizikai tulajdonságainak a kézikönyve], 2. kötet, Boca
metamorf kőzeteiben], Geology, 23. kötet, 7. szám, 1995. jú- Raton, Florida, CRC Press, 1982, 310. oldal.) Ha 6371 kilo-
lius, 597–600. oldal és Richard Monastersky: „Microscopie métert alkalmazunk, mint a Föld sugarának középértékét, a
Diamonds Grack Geológic Mold” [Mikroszkópikus gyémán- törés egyik végéről indulva alig négy óra alatt körülfutná a
tok repesztik a geológiai öntőmintát], Science News, 148. kö- glóbuszt.
tet, 1995. július 8., 22. oldal.) (Gneis: földpátot, kvarcot és Egy nagy kört cikk-cakkos ösvényen és ellenkező irányban
színes szilikátot tartalmazó átalakult kőzet.) megközelítő két vég, kb. feleannyi időt kívánna, vagyis csak
két órát.
20. John V. Walther és Philip M. Orville: „Volatile Production and
2S u 6371
Transport in Regional Metamorphism” (Illékony termelés és 2,13óra
km sec
szállítás a regionális metamorfizmusban – A földkéreg hegykép- 5,23 u 3600
ző mozgása, amelynek során kőzetek átalakulása következik be – sec óra
A ford.), Contributions, to Mineralogy and Petrology, 79. kötet, Természetesen, a földkérget felhasító, a földalatti kam-
1982, 252–257. oldal. rában lévő nyomás közvetlenül a repedés megindulása után
csökkenni kezdene. Ez a nyomáscsökkenés a folyékony kérgen
21. George C. Kennedy: „The Origin of Continents, Mountain keresztül a hang vízben való terjedésének jóval alacsonyabb
Ranges and Ocean Basins” (Földrészek, hegyláncok és óce- sebességén haladna tovább. A 188–217. oldalakon magyaráz-
áni medencék eredete), American Scientist, 47. kötet, 1959. zuk meg, a földalatti kamrában bekövetkező vízkalapácsok-
december, 493–495. oldal. nak tulajdonítható hirtelen és nagy nyomásnövekedést.
22. Kenneth J. Hsu: The Mediterran Was a Desert (A Földközi-ten-
ger sivatag volt), Princeton, New Jersey, Princeton University 31. Igen, az Óceán-középi hátság körbejárja a Földet általában
Press, 1983. egy nagy kör alakú ösvény mentén. Az óceán aljzatát ábrá-
zoló térképeken feltűnhet, hogy az Óceán-középi hátság el-
23. Barry Setterfield: „An Investigation That Led to Unexpected tűnik Észak-Amerika északnyugati partjánál. Azonban, ha
Results by the Late Mr. G. F. Dodwell, B.A., F.R.A.S.” (A egy glóbuszon oda tesszük a piros pontokat, ahol földrengé-
néhai Mr. G. F. Dodwell vizsgálódása, ami nem várt eredmé- sek fordulnak elő, a sok pont folyamatos piros vonalat alkot
nyekhez vezetett – a dél-ausztráliai kormány csillagásza volt az Óceán-középi hátság mentén. Ez a vonal Észak-Amerika
1909 és 1952 között), Bulletin of the Astronomical Society of északnyugati partja alá fut. Így a hátság elrejtőzik Kalifornia,
South Australia Inc., 1967. szeptember. Nyugat-Kanada és Alaszka alatt. A 102–106 oldal megmagya-
rázza, hogy Észak-Amerika miért hág fel a hátságra.
24. Charles Officer és Jake Page: The Great Dinosaur Extinction
Controversy (A nagy dinoszaurusz-kihalási vita), Reading,
szárazföldi
vízlemez párkány
gránit
koninentális
vízlemez
lejtő
R nagy sebességű vízáram
kamra fenék
víz t víz
bazalt 70. ábra: A legnagyobb erózió területei. A víz vízszintes sebessége és az

kamrafenék
erózió ereje jobbra nő. Mivel a víz nyomása csökken, ahogy a jobb szél-
hez közeledik, a vízlemez lefelé ereszkedik, szűkíti a folyást, és még jobban
növeli az eróziót. A vízlemez aljának jobboldalát majd ferdén lesarkítja az
68. ábra: A vízlemez alól kifolyó víz erózió, így a tetejének lefelé hajlását idézi elő. Ez a folyamat kontinentális
párkányokat formált a világ körül.
a súrlódási akadály megnő, ahogy a lemez bazalt alapzatához

hangsebesség feletti
áramlás
közelít, így annak üledéke fajlagosan tölti ki a t tömeget.
vízlemez Ha egyszer egy vízrészecske kifolyik a lemez alól és elkezd

felfelé folyni, szuperszonikusan felgyorsul. A felfelé terjeszkedő
folyásból származó sebesség és erózió megnő, ahogy a lemez
hangsebesség alatti áramlás hangsebesség alatti áramlás felső szélét megközelíti. Amikor a lemez végül rátelepszik ba-
a toroknál
zalt alapzatára, lesz egy kontinentális párkánya és egy kon-
kamrafenék álló lökéshullám tinentális lejtője (Hasonlítsd össze a 70. ábrán lévő eróziós
mintákat a 90. oldalon lévő 43. ábrával.)
Twenhofel és Mead beszámoltak arról, hogy a Föld üledé-
69. ábra: A vízlemez szélénél szubszonikustól szuperszonikusig terjedő át- kes kőzetének kémiai összetételét úgy lehet legjobban összeál-
vitel. lítani, ha veszünk 65 rész gránitot és 35 rész bazaltot. (William
H. Twenhofel: Treatise on Sedimentation [Cikk a leülepedés-
32. Vegyünk figyelembe egy félig végtelen vízlemezt, ami letelepe- ről], 2. kiadás, New York, Dover Publications, 1961, 2–3.
dik R szinten, és befedi t vastagságú vízréteggel. A pontosan oldal; W. J. Mead: „The Average Igneous Rock” [Az átlagos
a lemez közepe alatti vízrészecske nem fog mozogni, mert „bi- vulkánikus eredetű kőzet], Journal of Geology, 22. kötet, 1914.
zonytalan”, hogy jobbra vagy balra folyjon. Azonban, minél november-december, 772–778. oldal.) Ez figyelemreméltó állí-
messzebb van egy részecske a középtől, annál gyorsabban fog tás, mert a mennyiségekről kiderült, hogy a tíz ásvány csak két
folyni. A tömegszámítás konzerválása megmutatja, hogy egy paraméterrel kapcsolatos a gránit és a bazalt mennyiségével.
tipikus vízrészecske a lemez középpontjától x távolságra x/tR A fentiekből most már látjuk, miért történik ez. Mert mind a
sebességgel fog mozogni. 65 rész a földalatti kamra feletti részből erodálódott, a 35 rész
A víz vízlemez alatti maximális sebességét néhány fontos bazalt pedig a földalatti kamra alól. Ez hozta létre a Föld szinte
tényező korlátozni fogja: viszkozitás, kőtörmelékből eredő valamennyi üledékét és üledékes kőzetét.
akadályok, amelyek magukba foglalják a kölcsönösen össze-
kapcsolódott kamrákat (nem ábrázoltuk őket), a tovagörgetett 33. John Larsen: „From Lignin to Coal in a Year” (A lignintől a
erodálódott üledékeket, és az összenyomható folyási tényező- szénig egy éven belül) (lignin=faanyag), Nature, 314. kötet,
ket. 1985. március 28., 316. oldal.
Mivel a víznyomás a folyás irányában csökken, a vízlemez
széleinek kisebb az alulról jövő nyomási támasztéka (kék füg- 34. Az összenyomott szilárd anyagok, folyadékok és gázok energiát
gőleges nyilak a 69. ábrán). A lemez lefelé hajló (görbülő) kon- tárolnak. A rugók a legáltalánosabb példák. Ha egy F erő kissé
kávvá válik. A lemez alatti folyás egyfelé tartó csatornákban összenyom némi anyagot D vastagságra, az anyagban raktá-
történik majd, és ezért a lemez széléig a hangsebesség alatti rozott kiegészítő energia F×D lesz. Ha az összepréselt anyag
sebességet is elérheti. Ez a szél egy összetartó–széttartó „szó- kőzet, D kicsi lesz, az F pedig óriási. A kettő szorzata igen nagy
rófej” torkává válik. Ennél a toroknál a sebesség nem halad- is lehet. A Föld köpenyében és magjában tárolt összepréselt
hatja meg a hangsebességet, mert a nyomás tovább csökken, s energia roppant nagy.
a lefelé tartó folyások nem érezhetik a torokból felfelé folyást. Éppen a repedés előtt a kéregben lévő feszültségi erő kb.
Ahogy a lemez ülepszik a kamra alja felé, a torok területe szű- 2×1029 erg lett volna. A felszabadult összepréselt energia,
kül, így a lemez alól kifolyó víz térfogata gyorsan lecsökken. ahogy az Óceán-középi hátság felfelé lövellt, kb. 1033 erg
Következésképpen a lemez ülepedési mértéke még tovább volt. (Ezt magyarázzuk a 103. oldallal kezdődően.) Ennek az
csökken. energiának csak egy kis töredékére volt szükség ahhoz, hogy
A vízlemez alatti összehúzódásoknál, összeszűküléseknél, hegyek formálódjanak. (Egy megatonnás hidrogén bomba kb.
mint amilyenek az alábbi özönvíz előtti hegyek, a folyási se- 5×1022 erg energiát szabadít fel. A legerőszakosabb két vulkán-
bességek és az erózió megnő, így az összehúzódások rendsze- kitörés a modern időkben, a Tambora 1815-ben, és a Krakatoa
rint eltávolodnak. Mivel a horizontális (vízszintes) folyásnál 1883-ban külön-külön kb. 8,4×1026, illetve 1025 erg energiát
szabadított fel.) (Gardon A. Macdonald: Volcanoes [Tűzhá- A1 A2 A3

nyók], Englewood Cliffs, New Jersey, Prentice-Hall, 1972, 60.
oldal.)
35. Ahogy az Óceán-középi hátság felemelkedett, felszíne két egy-

másra merőleges irányban terjeszkedett. Mivel a kőzet gyenge
a feszülésben, két törés-típus alakult ki. Mindegyik merőleges
volt a terjeszkedés irányára. Mindkét töréstípus a 119. oldalon
lévő 60., a 118. oldalon lévő 58/f ábrán, és a 104. oldalon lévő B1 B2 B3
térképeken látható.
Éppen így a spirálrugók végei távolabb vannak a 118. olda-
lon a (c)-ben, mint az (a) vagy (b) esetében. Így terjeszkedett
a hátság felszíne is tengelyére merőlegesen. Az ember úgy is
érzékelheti ezt a típusú kifeszülést, terjeszkedést, ha megragad
egy telefonkönyvet mindkét kezével, és ívbe hajlítja. A külső,
vagy konvex borítót feszítésnek tesszük ki.
A nyúlásnak egy másik típusa a gerinc tengelye mentén 71. ábra: A két típusú repedés-növekedés az Óceán-középi hátság mentén.
jelentkezett. Egy kör kerülete úgy nő, ahogy a sugara nő. Az A1–A3 ábrák szemléltetik a törési zónák növekedését (pirossal jelez-
Ugyanígy a hátság gerince is kiterjeszkedett, ahogy a hegyhát zük) és a kiegyenlítődési formák kialakulását az Óceán-középi hátság teljes
távolabbra mozdult a Föld közepétől. hosszában. (Hasonlítsuk össze az A3-t a 88. oldalon lévő 41. ábrával. Ha
Minden egyes törés mikroszkopikus nyílásként kezdődik, egyetlen, a felemelkedő gerincre merőleges repedés sem alakul ki, ahogy
mindkét végén feszültségkoncentrációval. Ahogy a hegyhát a B1–B3 ábrákon bemutatjuk, a tengelyirányú hasadások gyakran nőnek
emelkedik, mindkét típusú hasadék egymásra merőlegesen egymás mellett, egymást átfedő terjeszkedő központokat formálva, ahogy
növekedik. Az axiális (tengelyirányú) hasadásoknak nevezett a B3-nál és a 90. oldalon lévő 44. ábrán bemutatjuk.
repedések a hegyhát tengelye mentén a hegyhát gerince hosz-
szában, különböző helyeken kezdődtek. Később, az oldalirá- ték egymást. (Lásd a 44. ábrát a 106. oldalon és a B1–B3-at a
nyú, a hegyhát tengelyével párhuzamos hasadékok távolabb 71. ábrán.) Ez azt feltételezi, hogy az egymást átfedő terjeszke-
alakultak ki, a hegyhát lefelé tartó szegélyein. Oldalirányú dő központok a tengelyirányú repedések megnyúlása által ala-
hasadékok alakultak ki a tengelyirányú hasadékok után, mert kultak ki, ahogy a hegyhát emelkedett. Az átfedő terjeszkedő
a legnagyobb görbület és ezért a legnagyobb feszültség a hegy- központok ellentmondanak a lemez-tektonika elméletének.
hát gerincén fordul elő. A hasadások növekedése megállna, A vízlemez kontra lemeztektonika-elmélet egy másik pró-
amikor belerohannának a törési zónáknak nevezett merőleges bája a törési zónák keresztmetszeti profiljával foglalkozik. A
repedésekbe. A törési zónák azonban sohasem futnak bele a vízlemez-elmélet azt mondja, hogy a törési zónák feszülési
hasadékokba, mert a törési zónák mindig a gerincen kezdőd- tulajdonságai akkor alakultak ki, amikor a hegyhát hirtelen
nek, ahol a hegyhát a legtávolabbra van a Föld közepétől (lásd felemelkedett és a gerinc tengelyével párhuzamosan kiterjesz-
A1–A3 a 71. ábrán). Mindkét típusú repedés még mindig nő, kedett. A repedések a felszíntől lefelé növekedtek, követke-
noha jóval kisebb mértékben. Ez a lehűlésnek és a termikus zésképpen, oldalnézetüknek V vagy vályú alakúnak kellene
összehúzódásnak tulajdonítható, és ez indokolja a heves föld- lennie. (Lásd a 72/a. ábrát.) Ha a repedés viszonylag sekély,
rengés-tevékenységet a hegyhát mentén. V alakú lesz. Ha mély, vályú alakú lesz, mert a nyomás olyan
Ahogy a hegyhát emelkedett, rövid tengelyirányú hasadé- nagy a repedés alján, hogy a kőzet felemelkedik, ahogy szét-
kok százai kezdtek növekedni különböző helyeken a törésvo- húzódik. Másrészt, a lemeztektonika-elmélet azt mondja, hogy
nal mentén. Minél magasabbra emelkedik a hegyhát, annál a törési zóna a határ a két szomszédos, egymáshoz képest el-
hosszabbakká és szélesebbekké válnak ezek a repedések. Ez mozduló lemezek között. Ha így van, az oldalnézet olyan lesz,
hozta létre a görbületi gyengeség vonalát, aminek a hatására ahogy a 72/b. ábra mutatja. Ezt a két előrejelzést fogalmaztuk
a hegyhát a tengelyirányú repedéssel szimmetrikusan emelke- meg együttesen 1986. április 30-án: a néhai Robert S. Dietz, a
dett. Az egyes tengelyirányú repedések általában nem csatla- lemeztektonika-elmélet egyik alapítója, Bob Dietz és én, azu-
koztak, igazodtak a következő tengelyirányú repedéshez, így tán nekiláttunk, hogy meghatározzuk a törési zónák tényleges
az Óceán-középi hátság szegmensei kiegyenlítődtek egymással alakját.
a törési zónáknál. Az igazi profilok a vízlemez előrejelzését erősítik. (Lásd
A tengelyirányú repedések meghosszabbodása is megma- Tjeerd H. van Andel és mások: „The Intersection Between
gyarázza az egymással átfedésben lévő, terjeszkedő közpon- the Mid-Atlantic Ridge and the Vema Fracture Zone in the
tokat, ahol a hegyhát tengelyének két része átfedésben van. North Atlantic” [Metszéspont a Közép-atlanti hátság és a
Macdonald és Fox, akik először számoltak be erről a jelenség- Vema törési zóna között az Atlanti-óceán északi részén], Jo-
ről, bemutatták, hogyan következnek be átfedések. (Lásd. a 3. urnal of Marine Research, 25. kötet, 3. szám, 1976. szeptember
végjegyzetet a 126. oldalon.) Vettek egy kést és két párhuza- 15., 343–351. oldal. Lásd még A. A. Meyerhoff és Howard
mos vágást ejtettek egy fagyott viaszlemezen. Az egyik vágás A. Meyerhoff: „Tests of Plate Tectonics – Plate Tectonics:
megelőzte a másikat. Ekkor a lemezt mindkét vágásra merőle- Assesments and Reassessments [A lemeztektonika tesztjei –
gesen meghúzták, és ezzel előidézték, hogy a vágások egymás Lemez tektónika: kiértékelések és átértékelések], Charles F.
felé növekedjenek. Ahogy a repedések nőttek egymás mellett, Kahle kiadásában, 108. oldal.) Dietz késztetett arra, hogy
végeik kezdtek a másik hasadék felé fordulni. Néha keresztez- publikáljam ezeket az eredményeket.
tengelyirányú repedés
vízszintes irányban háborítatlan oldalszárnyi repedés fekete
üledékek a törési zónában? füstokádók
cirkuláló víz
üledékek
578°C
nem-mágneseződött bazalt
(A) A vízlem
ez-elmélet
szerint
üledékek
73. ábra: Curie pont az Óceán-középi hátság alatt

törési zón
a?
felfelé cirkáló hideg víz. A repedések úgy működnek, mint a
kémények, az alul lévő forróbb kőzet hőforrásként szolgál. Né-
hány ezer éves lehűlés után a Curie-pontnak megfelelő állan-
dó hőmérséklet-vonalnak olyannak kell lennie, ahogy a hosz-

szú visszakanyarodó vonal mutatja. Amint egy kőzetrészecske
579 °C-ról 577 °C-ra hűl például, a Föld mágneses mezejének
( B) A mágnesességét azon a ponton veszi fel. Tehát a sokkal mágne-
leme
z- te k
tonik sesebb anyag lenne közel az egyes törésekhez. Mágneses ano-
a elm
élete
szerin
máliák is előfordulhatnak a hegyhátra merőlegesen a törési
t
zónák mentén – ahogy teszik is. Természetesen, ha egy mű-
72. ábra: A törési zónák két lehetséges keresztmetszete. A 42. ábrán, a 105. szert, amely méri a mágneses intenzitást (egy magnetométert)
oldalon a képszöveg megmagyarázta, hogy a törési zónáknak miért van ke- átvontatnak a gerincen, a 107. oldalon lévő 45. ábra mágneses
vesebb anyaguk hosszuk mentén. Vízben oldott üledékek – a fenti (A) ábrán anomáliáit fogja mutatni. Ezek a mágneses anomáliák azon-
látható piros és sárga rétegek – sokkal kevésbé sűrűk, mint az óceán feneke ban nem mágneses megfordulások (a mágneses pólusok fel-
alatti kristályos kőzet. Tehát csak a (A) ábra magyarázza meg a nagy anyag- cserélődései – a ford.).
hiányt a törési zónák mentén. Mellékesen a forró víz, amely feltör ezekből az üledékek-
kel töltött repedésekből, valószínűleg igazolja az akár 400 °C
Ez a gyakorlat a vízlemez-elmélet két másik, meglepő meg- fokos vízsugarakat is, amelyek feltörtek az óceán aljáról. Az
erősítését eredményezte. Először a tényleges törési zónák vályú ilyen fekete nyílások a tenger fenekén gyakran a gerinccel
alakúak voltak a hegyhát tengelyéhez közel, ahol a töréseknek párhuzamosan sorakoznak fel, és elszórtak, ahogy az ember a
a legmélyebbeknek kellene lenniük. A törési zónák végeinél, fenti magyarázatból várná.
az oldalnézetek V alakúak voltak. A második meglepetés a
deformálatlan lerakódott üledékek jelenléte volt a törési zó- 4. ELŐREJELZÉS: A törési zónák és a tengely- és oldalirányú repedések
nákon belül. Ha a törési zóna ellenkező oldalai elcsúsznak mindig a nagy mágneses intenzitás mentén lesznek.
egymás mellett, ahogy a lemez-tektonika állítja, az elcsúszó
5. ELŐREJELZÉS: A tenger fenekén lévő fekete nyílások (kémények)
lemezek között rekedt rétegek igencsak deformálódnának. feletti mágneses intenzitás lassan növekszik, mert a nemrég összetört
A tankönyvek gyakran állítják, hogy a földrengések a tö- kőzet lenn éppen hűl.
rési zónákban csak a két egyensúlyban lévő hegyhát-tengely
között fordulnak elő, ahol a lemezek – a lemez-tektonika sze- 37. T. McKenny Hughes: „Bursting Rock Surfaces” (Szétrobbanó
rint – ellenkező irányban mozognak. Éppen ellenkezőleg, a kőzetfelszínek), Geological Magazine, 3. kötet, 1887, 511–512.
földrengések az összes törési zóna mentén előfordulnak, ahogy oldal.
a vízlemez-elmélet előre jelzi.
Ugyancsak a vízlemez-magyarázatot erősíti a 105. oldalon 38. J. P. Den Hartog: Advanced Strength of Materials (Az anyagok
lévő térkép is, amely azt mutatja, hogy a törési övezetekben kifejlett ereje), New York, McGraw-Hill, 1952, 141–171. oldal.
nincs anyag. A 72/b. ábra nem vág össze ezzel a megfigyelés-
sel. 39. Az elmúlt években az Egyesült Államok kormánya fontolóra
vette, hogy finanszíroz egy 3 éves, 45 millió dolláros projektet,
36. A bazalt igen mágneses, mert magnetitet és hematitet tartal- hogy mély lyukat fúrjanak az Appalache-hegység déli részén.
maz. A magnetit-anyag elveszti mágnesességét, ha a hőmér- A lyuknak az volt a céljuk, hogy:
séklet meghalad egy bizonyos, Curie-pontnak nevezett érté- „Teszteljék többek között azt a hipotézist, miszerint egy kb. 10
ket. A Curie-pont a bazalt esetében közel 578 °C. kilométer vastag kristályos kőzetlemez 225 kilométerrel nyu-
Az Óceán-középi hátság jellegzetes keresztmetszetét mu- gatra mozdult a takaró üledékes kőzet felett egy kontinentális
tatja a 73. ábra. A hátság hőmérséklete általában a mélységgel ütközés folytán. 1979-ben a látszólagos valószínűtlenség el-
arányosan nő. A repedések falait az Óceán-középi hátságban lenére, hogy egy ilyen vékony lemez, mint ez, együtt marad
természetes hőközlés útján lehűti a beléjük lefelé és a belőlük majd, a mély szeizmikus visszaverődés észlelése nyilvánvalóvá
Vm a forgástengely irányult-sága Vm
az űrben változatlan Északi sark Északi sark
Vm
Hm Hm
Hm
Hb
régi egyenlítő új egyenlítő
Vb
(A) (B) (C) (D)
74. ábra: A Föld nagy forgása. (A) Ha a Föld tökéletesen gömb alakú lenne, és a fekete hegy (fekete háromszög) hirtelen alakulna ki, a Föld kiegyensúlyo-
zatlanná válna, és elkezdene forogni az óra mutató járásával ellentétes irányban. Ez azért történik így, mert a kékkel jelzett centrifugális erő hat a hegyre. Az
az erő egyenlő Hm és Vm együttes erejével (piros nyilak). A Hm erő mindig az új egyenlítő felé irányul (a (B)-n jelezzük). A forgás nem változtatja meg a Föld
észak-déli forgástengelyét, vagy az évenkénti Nap körüli pályáját. (Lásd a 75. ábrát.)
(C) Valójában a Föld nem tökéletesen gömbölyű, hanem van egy kihasasodása az egyenlítő mentén, ami bolygónknak nagy stabilitást nyújt. Úgy gondol-
kodhatnánk a kihasasodásról, mint az egyenlítő körüli nagy barna abroncsról. Ezt a fentiekben kissé eltúlzott kihasasodást a Föld belsejében lévő valamennyi
részecske eltorzítását, alakváltoztatását előidéző centrifugális erők hozták létre. (D) Minél nagyobb a Földet forgató hegy, annál jobban elbillenne a kihasaso-
dás, és annál nagyobbá válna Hb ereje. Amikor a kezdő forgás leállna, Hb és Hm nagyságrendileg egyenlő lenne. E forgásszög kicsi volt, mert a kihasasodás
sokkal nagyobb, masszívabb bármelyik hegynél.
Az egyenlítői kidudorodás nem sokáig maradt kibillent állapotban, ahogy a (D)-n látható. A kihasasodás létezik – ne felejtsük el –, mert a Földön és a Föld
belsejében minden részecskének megvan a maga centrifugális ereje, amely megpróbálja az egyes részecskéket olyan messzire elmozdítani a Föld tengelyétől,
amennyire a gravitáció megengedi. A Földön belül az anyag deformálódott, ahogy a kihasasodás lassan újraorientálta magát az új egyenlítő mentén, az észak-
déli forgástengelyre merőlegesen (A barna abroncs felől úgy gondolkodhatunk, mint ami a Föld gömbölyű részén elcsúszik az egyenlítő felé, amikor Hb elég
nagy ahhoz, hogy legyőzze a súrlódást.) Minden egyes enyhe csökkenés a kihasasodás kibillenésében csökkentette Hb-t, így a hegy a Földet az óramutató
járásával ellentétes irányba forgatta el. Ez egy további kis növekmény. Az Északi Sark, az a pont, ahol a forgástengely áthatol a félgömbön, elmozdult. Ez a
körforgás sokszor ismétlődik, amíg a Föld anyaga kiegyensúlyozódik.
Mivel az egyenlítői kitüremkedés 42,4 kilométerrel nagyobb, mint a sarkoknál mért átmérő, a törékeny földkéreg kiterjeszkedett, megnyúlt, és felrepedt
egy kis távolságnyira minden egyes ciklussal. Ennek a repedésnek a kezdetét zölddel ábrázoljuk a 74 (D) ábrán. A törési mechanizmus a régi egyenlítőt enyhén
észak felé mozdította, és észak felé nyújtotta kissé az új egyenlítőn túl. Az olvadt kőzet (magma) gyorsan felhatolt ebbe a repedésbe, ami végül 4800 kilomé-
teresre nőtt és ma Kilencvenes Keleti Hátságnak nevezik. Ez 6°-t hajlott a 90° K hosszúsági vonal irányába, és a 88. oldalon lévő 41. ábrán látható. Figyeljük
meg, hogy a Kilencvenes Keleti Hátság, a Himalája, a Föld legdominánsabb hegyvonulata felé mutat, amit a fekete hegy ábrázol az (A–D) ábrán.
tett egy réteget, amely feltehetően a korábban feltételezett ha- vagy elmozdulást, amíg az összenyomó erő el nem ér egy bi-
tár, a kristályos lemez és beborító üledékes kőzet között van. A zonyos kritikus mennyiséget. Ha egyszer ezt a küszöböt átlépi,
lyuk áthaladna a szeizmikus hullámok visszaverő lemezén, kb. a mérővessző, vagy bármilyen gerenda vagy lemez elpattan,
8 vagy 9 kilométer mélyen, és mintákat hozna felszínre, hogy meghajlított helyzetbe kerül, vagy még pontosabban egy szi-
igazolják azok természetét. (Richard A Kerr: „The Deepest nusz-hullám egyik felének alakját veszi fel. Ha egy vízlemezt
Hole in the World” [A legmélyebb lyuk a világon], Science, meghajlítunk egy ponton, a szomszédos részeket is meghajlít-
224. kötet, 1984. június 29., 1420. oldal.) ja.
A vízlemez-elmélet természetesen megmagyarázza, hogy Lineáris hegyláncokat is felnyomtak az összepréselődő víz-
egy ilyen vékony kőzetlemez miért és hogyan mozdult el nyu- lemezek. Ahol a nyomás meghaladja a gránit préselő erejét, a
gati irányba. Nem vetődéses volt a 311. oldalon megadott okok lemez megvastagodott és megrövidült. Az összepréselt terüle-
miatt. Sebességét a gravitációs csúszás révén nyerte, és ezért ten az erő összeroppanása ráterhelődik a szomszédos régiókra,
nem halmozott fel belső feszültséget. Egy 8–9 kilométeres ré- romlásukat okozza és megnöveli a hegylánc hosszát. A hajlítás
teg 225 kilométerre való vetődésének többé nem kell talány- és összepréselés gyorsan felemelte a hegyláncokat.
nak lennie.
Egy ilyen fúrási projekt különösen veszélyes is lehet. Ha a 41. Amint az egyes hegy hirtelen felemelkedett, a Föld forgásten-
hegyek meggörbült részei alatt lévő vízelőrejelzés helyes, akkor gelyétől való távolsága megnőtt. Ez ráadásul megnövelte az
ennek a fúrási projektnek katasztrofális következményei is le- egyes hegyek centrifugális erejét (kék nyíl a 74/a. ábrán) egy
hetnek. A felfelé szökő, nagy nyomású víz gyorsan erodálná és olyan erőét, ami a forgástengelyre merőlegesen a forgásban
jócskán felnagyítaná a kifúrt lyukat. Ahogy a víz kiszökne a lévő testeket a forgás középpontjától eltávolítani igyekszik.
hegyhát alól, űrök keletkeznének. Nagyobb földrengések for- (Egy rugó végén forgatott kő kifelé ható, vagyis centrifugális
dulhatnának elő. erőt hoz létre, egy olyan erőt, amely szorosra húzza a rugót.)
Az egyes új hegyek centrifugális erejének egy része a Föld
40. A kompressziós fázis a vízlemezek leggyengébb területeinél felszínére érintőlegesen hatott és képes volt arra, hogy megfor-
azok meggörbítésével és összezúzásával hegyeket alakított gassa a Földet, így a hegy közelebb mozdult az új egyenlítőhöz.
ki. Egy hosszú, vékony tárgy, mint például egy egyméteres Mivel a hegyek szét vannak szóródva a Föld körül, a forgató
mérővessző összenyomása mindaddig nem hoz létre elhajlást erők többségükben rendszerint kölcsönösen kiegyensúlyozzák
Föld külső része egy egyenlő és ellentétes nyomatékot gyako-

rolt a belső magra és tengelyét az ellenkező irányú eltolódásra
késztette. Így a Föld külső részének és a belső magnak eltérő
forgásirányultsága van a kompressziós fázis után. Ez a különb-
ség fokozatosan csökkent, ahogy a külső magban lévő folyadék
átadta a két forgó test, a belső mag és a Föld külső része közötti
nyomatékot, és lassan visszájára fordította a korábbi előretoló-
dásokat. Ez magyarázza Dodwellnek a Föld tengelyváltozására
vonatkozó méréseit, amelyekből arra következtetett, hogy az
a kb. i.e. 2345. évben kezdődött. Talán a Föld forgástengely-
ében az özönvíz utáni évszázadok alatt bekövetkező változások
motiválták az olyan ősi csillagvizsgálók megalkotását, mint
amilyen Stonehenge is.
A Föld mágneses tere a folyékony külső magban keletkezik,
így ezek a külső magban előforduló elmozdulások magyaráza-
75. ábra: Rögzült tengely. Néhányan meglepetésüknek adtak hangot, hogy tot tudnak adni a 107. oldalon említett, a Föld mágneses teré-
a Föld tengelye a 74/b. ábrán megtartja észak-déli irányultságát a „nagy ben tapasztalt gyors változásokra. Közvetlenül az összepréselő
felfordulás” során. Egy egyszerű kísérlet bemutatja ezt, és megmutatja, fázis után történtek az elmozdulások, és sok magma ömlött a
hogy egy jó kísérlet legalább annyira értékes, mint ezer szakértő véleménye. Föld felszínére.
Fúrjunk két sekély lyukat egy krokett-golyó ellentétes oldalaiba, és töltsük
meg mindkettőt ólommal. Ha az ólommal töltött golyót nem az egyenlítőnél 42. A Kilencvenes Keleti Hátság déli széle (85° K, 32,5° D) a régi
forgatjuk meg, a forgástengely nem változik, ahogy a golyó gyorsan forog, egyenlítőtől kissé északra volt, és a Himalája hegyei (81° K 33°
úgy hogy az ólom az egyenlítőnél van. (Amikor forog, a fehér csíkok nyilván- É összpontosulva) a régi Északi Sarktól kissé keletre lehettek,
valóvá teszik a golyó és a tengely orientációját.) A leggyorsabban azonban de közel a mostani 81° K hosszúsághoz. Ez az Északi Sarkot a
akkor értjük, hogy a Föld tengelye nem változtatja meg irányultságát, ha 85° K 57° É és a 81° K és 33° É – között fekvő szegmens vona-
az impulzusnyomaték állandóságának a törvényét alkalmazzuk. Ez biztosít lán helyezi el valahol, alapvetően Közép-Ázsiában.
arról, hogy egy szilárd test forgástengelye nem fog változni, hacsak külső
nyomaték nem hat a testre. 43. A Márvány Canyont a Nagy-tó (Grand Lake) vizei erodálták,
miközben a Grand Canyont, mind a Grand-, mind pedig a
egymást. A Himalája és annak fennsíkjai olyan masszívak, Hopi-tó vizei pusztították le. 1988-ban geológiai és topológiai
hogy hatásuk túlsúlyban van az összes többi hegyhez képest. (a matematikának a folytonosság általános törvényszerűsé-
(A világ tíz tengerszinthez viszonyított legmagasabb csúcsa – geivel foglalkozó ága – a ford.) jellegzetességeket alkalmazva
a Mount Everest-t is beleértve – a Himalája része.) Más szóval, felfedeztem és közöltem a korábbi Grand Lake fekvését. Ezt
az összenyomás-fázis hegyeket alkotott, amelyek centrifugá- a magyarázatot először az In the Beginning ötödik kiadásában
lis ereje megforgatta a Földet úgy, hogy a Himalája hegyei a publikáltuk (1989-ben). A Hopi tavat korábban jellemez-
mai egyenlítő felé mozdultak el. A megvastagodott masszív tük már. (Lásd R. B. Scarborough: „Cenozoic Erosion and
eurázsiai vízlemez is ugyanabba az irányba segített forgatni a Sedimentation in Arizona” [Kenozoikus erózió és üledéke-
földgolyót. sedés Arizonában], Arizona Bureau of Geology and Mineral
Szerencsére a Föld forgása az egyenlítő mentén kidudoro- Technology, 1984. november 16.)
dást hozott létre, amely úgy működik, mint egy nagy, Földet A Grand-tó katasztrófikus lecsapolódása a most Echo
stabilizáló giroszkóp (pörgettyű). Ahogy a Föld elkezdett eny- Cliffs és Vermillion Cliffs közötti hasadékon keresztül történt.
hén forogni közvetlenül a kompresszió-fázis után, az egyenlítői Mielőtt ez a természetes gát erodálódott, mindkét kőszirt egy
kidudorodás is forgott, és így az nem volt többé merőleges a tömbvetődésű hegy egyetlen homlokzata volt. Ennek az óriási
Föld tengelyére. Minél jobban forgott a kidudorodás, annak víztömegnek a kiszabadulása először Észak-Arizóna viszonylag
centrifugális ereje annál inkább ellensúlyozta a Himalájának lágy, mezoikus üledékeiből erodált le néhány százméternyit.
és a megvastagodott eurázsiai vízlemeznek tulajdonítható Ha egyszer ez a felszíni erózió befejődött, a keményebb Kaibab-
forgási erőt. (Kérjük, tanulmányozza át alaposan az egész 74. mészkőn át kezdődött a lemorzsolódás. Ahogy a vízlemez alatt
ábrát.) mélyebben erodálódott, a nagyobb nyomás alatt több víz szabadult
A külső folyékony mag részben elszigetelte a szilárd belső fel a kanyont szegélyező vízzel telített üledékekből. A felszín alatti
magot ettől a forgó mozgástól. Ahogy azonban a Föld külső folyás, az anyagveszteség és beomlás, besüllyedés szélsőséges
része forogni kezdett (ami kb. 45°-t tett ki), nagy forgatónyo- volt. Az Észak-Arizonából eltávolított anyag súlya izosztatikus
matékot kapott kívülről, ahogy elcsúszott a mag felett. Az (minden oldalról egyenlő nyomásnak kitett – a ford.) felemel-
impulzusnyomaték megmaradásának törvénye megkívánja kedéseket produkált, ami igazolja a Kaibab Fennsík felemel-
a Föld-külső forgástengelyétől, hogy előrehaladjon az Északi kedését, sok vetődést és vulkanikus tevékenységet, a „horgas”
Sarkkal a 74/c. ábrán. (A 74. ábra utolsó bekezdése megma- kanyonokat, és az üledékes rétegeket, amelyek lemerülnek és
gyarázza, hogyan határozták meg ezt a 6°-os előretolódást.) eltávolodnak a Marble (Márvány) és a Grand Canyontól.
(Precesszió = a tavaszpont eltolódása az ekliptikán a Napnak Milyenek a horgas kanyonok? A mellékfolyók majdnem
és a Holdnak a Föld forgástengelyére gyakorolt vonzása kö- mindig hegyesszögben lépnek be fő folyóikba. Azonban a
vetkeztében, vagy a pörgettyű fogástengelyének rá ható külső horgas kanyonokon keresztül történő elszivárgás a Colora-
forgatónyomaték hatása alóli merőleges kitérése. – A ford.) A do-folyóba tompaszögben történt. Ezeket visszafelé forduló
- tó
a nd
Gr
Utah Kolorádó
Arizona Új-Mexikó
Márvány
kanyon
Grand Canyon
Ho
pi
10 0 20 40 60 80
- tó
mérföld
76. ábra: A Grand- és a Hopi-tó. A „kürtő” régiót, amit a Grand-tó vájt ki, 78. ábra: A „kürtő” műholdfelvétele.
piros kör jelzi. (Lásd a 77–79. ábrákat más perspektívák végett.)
Ve
rm
ili o
n-s
ák Ec h zik
-s zik l o - sz
ik l á k lák
m ili o n
Ver
Ec
ho
- sz
É
ik l
ák
77. ábra: „Kürtő” délről. Ez a számítógépes kép az U.S Geological Survey
Elevation Models (U. S. Geológiai digitális magasságmodellek) alapján készült
10 méteres pontossággal. A kép úgy készült, mintha a talaj felett lennénk úgy
4300 méter magasan. A középen lévő Marble-Canyon elkülöníti a Vermilion-
sziklákat az Echo-szirtektől. A kék nyilakkal a kürtő alakú területet jelzi, azt,
hogy a Grand-tó hol lépte át határát, és árasztotta tartalmát Észak-Arizonára.
A Marble- és a Grand-Canyon (48 kilométernyire délnyugatra) hetek alatt vájó-
dott ki. A Grand-tó a kék nyilaktól északkeletre terült el a „kürtő” mögött. 79. ábra: A „kürtő” felülről. Ez a számítógépes kép hasonlít egy több, mint
10000 méter magasságból a Coloradó folyóba torkolló, ”visszahurkolódó”
irányultságuk miatt nevezik „horgas” kanyonoknak egy tér- oldalkanyonokról készült képre. A víz, amely kivájta a horgas kanyonokat a
képen, ami szögesdrótra emlékezteti az embert. A közvetlenül Coloradó mai folyásával (vörös nyilak) ellentétes irányba folyt (sárga nyilak). A
felettük lévő ritkán előforduló felhőszakadásokat kivéve, kevés 43. végjegyzet megmagyarázza, hogyan történt ez. Figyeljük meg a jobb felső
elszivárgás történik ma ezeken az óriási oldal kanyonokon ke- sarokban a „kivetőt”. Egy óriási nagy nyomású gumitömlő, amely a jobb felső
resztül. Tehát mi vájta ki őket, és miért irányulnak visszafelé? sarokból fecskendez a piros nyilak irányába, könnyedén kifaragná a kürtőt.
A válasz: a Föld északi irányú magasságvesztésének bekövet-
kezésében keresendő (lesüllyedés), nem sokkal azután, hogy Grand Canyon régiót: a fehér farkú Kaibab-mókus északra, és
az óriási súlyú kőzet hirtelen dél felé erodálódott a Grand- és a sötétfarkú Albert-mókus délre. Nyilvánvalóan rokonságban
Hopi-tó lecsapolódása folytán. Így a felszíni lecsapolási képlet vannak egymással, és a színüket kivéve megkülönböztethetet-
ideiglenesen megfordult az Echo- és Vermilion Canyonból ki- lenek. Mindkettő néhány ellenséges környezeti tényező köze-
ömlő vizek javára. (Lásd a 77–79. ábrákat.) pette és a Grand Canyon által elszigetelt fennsíkon él. Ho-
Úgy tűnik, hogy a Grand Canyon néhány évszázaddal az gyan tudta egy mókus (nem számít, hogy hím vagy nőstény)
özönvíz után vájódott be – miután állatok és emberek köl- áthidalni a félelmetes akadályt? Valószínűleg a Grand Canyon
töztek arra a területre. Két különleges mókus foglalta el a nem régen vájódott át egy olyan területen, amelyet az Albert-
és Kaibab-mókusok közös ősei foglaltak el. Azóta a két popu- földrengések gyakorisága alaposan megnőhet egy napon, mi-
láció, kissé eltérő gén-készlettel és kereszteződésre képtelen- vel a hő is nő a Föld belsejében.
né válva, különböző színezést alakított ki – a mikroevolució
klasszikus esete. (Lásd John R. Meyer: „Origin of the Kaibab 46. A földrengéseknek két mechanizmusuk van (kétféleképpen
Squirrel” [A Kaibab-mókus eredete], Creation Research Society működnek). Ezt a mélységgel arányos szóródásuk mutatja leg-
Quarterly, 22. kötet, 1985. szeptember, 68–68. oldal.) jobban. A földrengések gyakorisága két mélységnél a legna-
Egy, a Grand Canyonról szóló navajo legenda talán megad- gyobb: 35 kilométeren és 600 kilométeren. E mélységek felett
ja a másik okát a néhány évszázaddal az özönvíz utáni időbeli és alatt jóval kevesebb földrengés fordul elő. Az utórezgések
elhelyezésnek. is e mélységek közelében sokasodnak. (Lásd Cliff Trohlich:,
Egy nagy (helyi) áradás azzal fenyegetett, hogy vízbe fojtja „Deep Earthquakes” [Mély földrengések], Scientific American,
a navajók őseit. Hirtelen kivezető nyílást hoztak létre a roha- 260. kötet, 1989. január, 52. oldal.)
nó vizek. A navajók úgy élték túl a vízözönt, hogy ideiglene-
sen hallá változtak át. A nyílás, amelyet a vizek formáltak, 47. Néhány geológus kíváncsi volt arra, hogy vajon a kvarc kiván-
maga a Grand Canyon. dorolt-e a fekete kőzetből. Ha csak egyetlen pillantást vetünk a
Valószínűleg, egy helyi áradás öntötte el Észak-Arizonát, világos erek és a sötét befogadókőzet közötti éles határvonalra,
talán a Grand- és Hopi-tavak áttöréséből. A túlélők felfe- annak ki kell küszöbölnie ezt a lehetőséget. Mellesleg a kvarc
dezték az újonnan alakult Grand Canyont, amely egy helyi az első közönséges ásvány, amely megolvad, amint a kőzet fel-
áradásból eredő túlfolyásból maradt vissza. A Grand Canyon melegszik, és az utolsó, amely megszilárdul, amikor az lehűl.
tehát akkor alakult ki, miközben emberek foglalták el a terü-

letet. 48. Más erők, például a viszkozitás (ragadósság), az elektrikus, a
mágneses és a gravitációs erők kiküszöbölhetők más alapo-
44. A részletekre vonatkozóan lásd William Ryan és Walter kon. Mivel néhányan még foglalkoznak velük, mint oly sok
Pitman: „Noah’s Flood” (Noé özönvize), New York, Simon és kőzet eltörésének eszközével, mi nem taglaljuk őket.
Schuster, 1998. Ezek a szerzők helyesen arra a következtetés-
re jutottak, hogy a Földközi-tenger átlépte határát, és kivájta 49. „El Niño” a vizek hirtelen felmelegedése. A Csendes-óceán
a Boszporusz- és a Dardanellák-szorosokat, és elárasztotta a nyugati részén csak néhány évenként fordul elő, és világszerte
Fekete-tenger partjait. „A csatorna átvágta az alapkőzetet, és befolyást gyakorol az időjárásra, főleg a csapadékra.
kiformált egy több mint száz méter mély szurdokvölgyet.” (65.
oldal.) Ryan és Pitman helytelenül arra következtetett, hogy 50. Ennek szemléltetésére a legalkalmasabb a változó léghőmér-
ez vezetett a Noé-féle özönvízlegendákhoz. Ehelyett a helyi sékleti gradiensű (hőmérsékletváltozás per egységváltozás a
áradás, amelyet felfedeztek, a globális özönvíz következménye magassággal arányosan) száraz hőcserementes hőmérséklet-
volt. csökkenés 28,3° F/mérföld vagy 9,8 °C/kilométer. (Valamely
Ez a Fekete-tenger körüli helyi áradás egyáltalán nem ha- skaláris mennyiség értékváltozásának helytől függő mértéke,
sonlít a híres özönvízlegendákban fellelhető részletekre sem azt fejezi ki, hogy mennyit változik a mennyiség egy adott
a világi, sem a vallásos feljegyzésekben. És semmilyen helyi pontból egy adott irányba való elmozduláskor. – A ford.)
áradás sem tudna magyarázatot adni a gyakorlatilag minden
ókori kultúrában meglévő özönvíztörténetek rejtélyes hason- 51. A legkorábbi feljegyzett hal, a Titicaca-tóban élő Orestias egy
lóságára szerte a világon. Csak egy összföldi méretű özönvíz különleges halfajta volt. 1937-ben az Egyesült Államok Hal-
képes erre. Továbbá egy gyerek is sértetlenül meg tudta volna és Vadgazdasági Minisztériuma benépesítette a tavat piszt-
úszni Ryan és Pitman özönvizét, amely – ahogy elismerik – ránggal, amely aztán megette az Orestiast és táplálékát. Egy
naponta csupán 6 hüvelyknyit (15 cm) emelkedett. Kétség- évtized alatt ki is pusztította. Hogyan került az Orestias egy
telenül, a Közel-Kelet sok helyi áradást élt át az ősi múltban. ilyen távoli tóba (?), amely 3700 méterre van a tenger szintje
Miért ragadtak ki egyet, és állítják, hogy ez vezetett a Noé-féle felett – természetes úton, vagy az ember által? Az emberek
özönvíz világhírű történetéhez? nem szeretik az Orestiast sem enni, sem horgászni. Emellett
az embereknek problémájuk lenne, hogy életben tartsanak
45. Ezek a Földön belüli mikroszkopikus mozgások sok ezerszer egy halat vagy petéiket, miközben gyalog átszállítják őket egy
gyorsabban termeltek hőt, mint ahogy a hő kiszökik a Föld távoli lelőhelyről a Titicaca-tóba. Odajuthattak volna a halak
felszínéről. Ez a növekvő hő megolvasztja a kőzetet, ami aztán úszva is? Aligha. Az erős szelek, az intenzív napsütés és az
síkosítja, és tovább könnyíti a belső elmozdulásokat. Nincs alacsony légköri nyomás miatt a Titicaca tó vizének 95%-a
semmi bizonyítékunk arra, hogy nagyobb mértékben fordul- párolgás útján eltávozik a tenger felé. Csak 5%-a szivárog egy
tak elő földrengések 100 vagy 1000 évvel ezelőtt, noha ma távoli zsugorodó, kissé sós tóba, aminek nincs is lefolyása.
már jobban észleljük a földrengéseket, és adjuk hírül következ- A Titicaca-tó valószínűleg az Andokkal együtt emelke-
ményeiket. A nagyobb népsűrűség pedig nagyobb pusztulással dett fel. Vajon ez sok ezer vagy millió évvel ezelőtt történt?
járna földrengésekkor. Mind a nagyobb pusztítás, mint pedig a Tudva azt, hogy milyen gyorsan meg tud változni a környezet,
jobb észlelés vezetett rá néhány embert, hogy helytelenül arra és tud elpusztítani élőhelyeket, az ember bölcsebb lenne, ha
következtessen, hogy a földrengések gyakorisága nőtt. Mégis a egy újabb keletű időpontra fogadna.
Aleut-árok
csúcs csúcs csúcs csúcs
ív ív ív
Megjegyzés: Felülről nézve

sok árok csúcsos-íves
mintázatot alkot. Sárga nyilak
jelzik a legszembetűnőbb Kuril-árok
karéjokat.
Japán-árok
Ryukyu-árok Izu-árok
Mariana-árok
Az óceáni árkok eredete
Fülöp-szigeteki árok az óceán legmélyebb

pontja: 11,11 km
Yap-árok
Bougainville-árok
Jáva-árok
Vityaz-árok
Déli Salamon-árok
Új-Hebridák-árok Tonga-árok
Ausztrália
Déli-Hebridák-árok
Kermadec-árok
80. ábra: A Csendes-óceán nyugati területének árkai. A legtöbb óceáni árok a Csendes óceán nyugati részére összpontosul. Négy másik e terület alatt fekszik: a
Peru-Chile árok, a Közép-Amerikai árok, a Puerto-Ricoi árok, és a Dél-Sandwich árok. A fent bemutatott terület a több tízezernyi tűzhányóval nyilvánvalóan igen
háborgatott. A piros kereszt jelzi a koncentrált árok-régió közepét. Képzeljük magunk elé a Földet, mint egy gömböt, nem pedig mint egy lapos térképet. Majd
gondolkodjunk el azon, hogy ennek az árokterületnek a központja miért van szinte pont szemben az Atlanti Óceán közepével, mind szélességi, mind hosszúsági
szempontból.
Az óceáni árkok eredete 137
Rövid összefoglalás: Sok ezer kilométer hosszú és néhány

kilométer mély gyűrődések fekszenek a Csendes óceán nyu- Sodródás kontra elmozdulás
gati részének alapján az Atlanti-óceán középvonalával
közvetlenül szemben. A lemez-tektonika elmélete azt állít- Nem könnyű, de fontos különbséget tenni sodródás
ja, hogy a Föld felszínén elmozduló lemezek mélyen beha- és elmozdulás között. A tengeren egy doboz sodródik,

tolnak a Földbe és lehúzzák a gyűrődéseket. Számos okát de egy teherautó hátuljában elmozdul. A sodródás egy
sorakoztatjuk majd fel, hogy ez miért nem történhet meg. folyadékon vagy folyadékban való folyamatos mozgás,
Az özönvíz kezdeti fázisai megváltoztatták a Föld kiegyen- gyakran elég nagy távolságokra, míg az elmozdulás cse-
súlyozott gömbalakját: Ahogyan a gravitáció visszanyomta kély mértékű, behatárolt, de jelentős oldalirányú moz-
a Földet a gömbölyűbb alak felé, a földalatti kamra aljának gás szilárd felületen vagy anyagon belül. A sodródást egy
leginkább szabadon maradt, védtelen része majdnem 16 állandó ellenállhatatlan külső erő okozza, míg az elmoz-
kilométernyire felemelkedett, hogy az Atlanti Óceán aljza- dulást rendszerint gravitáció és az egyensúlyi állapotban
tává legyen. Ez megsüllyedésre késztette a Csendes óceán bekövetkező hirtelen változás idézi elő. A sodródáshoz
alját, és arra, hogy lefelé görbüljön óceáni árkoknak ne- folyamatos, állandó energiaforrásra van szükség, míg az
vezett gyűrődéseket formálva. Az árkok közelében végzett elmozdulás zavaró eseményt kíván. A lemez-tektonikai
mérések és felfedezések megerősítik ezt a megsüllyedést és elmélet szerint a kontinensek szüntelenül sodródnak. A
az alágörbülő lemezek hiányát. A Földön mindenütt végbe- vízlemez-elmélet pedig azt állítja, hogy a kéreglemezek
menő anyageltolódások gigantikus mennyiségű vulkanikus gyorsan, de rövid ideig sodródtak egy nagy nyomású
tevékenységet váltottak ki, különösen a Csendes-óceán al- vízrétegen az özönvíz végéhez közel. Ez kiegyensúlyozat-
ján. Az enyhe tömegegyensúly-hiányok megmaradnak, így lanságokat hozott létre. Az özönvíz által kiváltott ezek
a kontinensek még lassan elmozdulnak, nem sodródnak az és egyéb egyensúlyhiányok azóta is elszórtan kontinen-
árkok felé. seket mozdítanak el, és mindent, ami alattuk van.
Képzeljük el, hogy ott állunk valaminek a szélén, amiről a mély árkok aljáról. A fontosabb megtalált állatok tengeri
Grand Canyon jut eszünkbe, csakhogy ez a „kanyon” né- uborkák voltak, valamint egy bizonyos tengeri anemona-
hányszor mélyebb. Falai csaknem olyan meredekek, mint a féle (szellőrózsa) volt, és nem valószínű, hogy egyikük is
Grand Canyoné, de a közel 100 kilométer széles benyomódás megkülönböztető fossziliákat hagyna hátra. Kinyertek még
látványát sohasem gátolják közbeeső földalakzatok. Ez a szur- néhány férget, kagylót és héjas állatot, gyönyörű üveg szi-
dok sok ezer kilométerrel hosszabb, mint a Grand Canyon, vacsokkal együtt1.
és nincsenek benne éles kanyarulatok és fordulók. Az ilyen Miért vannak ilyen valószínűtlen fosszíliák az óceán egy
óceáni árkoknak nevezett benyomódások gyakran hosszú ív távoli részén? Ezerszer mélyebben vannak, mint ahogy az
alakúak, amelyek éles csúcsoknál kapcsolódnak össze. Ha a ember számítana rá, és túl messze a szárazföldektől, hogy
víz nem rejtené el őket, ezek az árkok lennének a Föld leg- áramlatok odasodorták volna.
nagyobb természeti csodái (Az óceánok átlagos mélysége kb. A földkéreg zöme függőlegesen kiegyensúlyozott, mint a
4 kilométer, a legmélyebb árok kb. 11 kilométernyire van a vizes serpenyőben lebegő jégkockák. A nagy súlyos kockák
tenger szintje alatt.) Tizenhat árok összpontosul a Csendes besüllyednek, miközben a könnyebb tömbök magasabbra
óceán nyugati aljzatán. Vajon mi összpontosított egy helyre „úsznak”. Ezt izosztatikus egyensúlynak nevezik. Az óceáni
ilyen sok árkot, és miért a Csendes óceán nyugati fenekén? árkok azonban a Földnek ettől az egyensúlytól való legkirí-
Meglepő, hogy az óceáni árkok sekélyvízi állatok kövüle- vóbb eltávolodásai. Ez fontos nyom lehet arra, hogyan kép-
teit tartalmazzák. ződtek az árkok. Két szaktekintély azt írta:
A dán Galathea expedíció pár évvel ezelőtt néhány ál- „Az árkokkal összefüggő legszembeötlőbb jelenség a gra-
lati kövületet hozott felszínre a több mint 10 kilométer vitációban mutatkozó hiány… Az árkokhoz közeli gra-
vitációs mérések kifejezett eltávolodást mutatnak a várt 81. ábra: Forgás. Egy forgó test, mint pl.
értékektől. E gravitációs rendellenességek a Földünkön egy jégtáncos vagy a Föld gyorsabban
található legnagyobbak. Világos, hogy az árkok közelében forog, ha forgó tengelye körül hirtelen
nincs izosztatikus egyensúly. Az árkot formáló erők bizo- tömörebbé válik. Ez a korcsolyázó egy
nyára úgy hatnak… hogy az árkok alatti földkérget lefelé forgást indít kinyújtott karokkal. Majd
húzzák2.” pedig, amint forgástengelyéhez köze-
Más szóval, az árkokat valami húzta és nem tolta lefelé. lebb húzza karjait, olyan gyorsan forog,
A gravitáció lefelé húzó ereje az árkokban és az árkok felett hogy elmosódottá válik.
a vártnál kisebb, még azután is, hogy az árok alakjához iga- A gravitáció, olyan tömörré és ke-
zodott. Nyilvánvaló, hogy kisebb tömeg van az árkok alatt, rekké próbálja tenni a Földet, amennyire
mint ahogy az ember várná. Olyan ez, mintha valami, mé- csak lehetséges. A földrengések oda
lyen a Föld belsejében közvetlenül az árkok alatt „lefelé szip- hatnak, hogy a Föld tömörebb legyen,
pantaná” az anyagot. Ez pedig lecsökkentené az árkok alatti és kissé gyorsabban forogjon4. Ezért
anyagot. Ha az ember meg akarja mutatni, hogy fogyott egy minél távolabbra tekintünk vissza idő-
keveset, akkor álljon a mérlegre egy olyan hajón, ami éppen ben, annál kevésbé tömörnek kellene
az árok felett vitorlázik el. találnunk a Földet, – legalábbis addig,
Hasznos szemléltetésnek bizonyul, ha elképzelünk egy kis amíg időben oda nem jutunk, amikor ki-
mértékű vákuumot vagy tömeghiányt, olyat, amilyen ma az billent egyensúlyi állapot jön létre. Mivel
árkok alatt létezik. Miközben a sűrűséghiány-szakkifejezés mélyen a Föld belsejében is előfordulnak
kifejezőbb és pontosabb lenne, a legtöbb ember megérti egy földrengések, az egyensúlyból kibillent
részleges vákuum következményét, amelytől a „természet állapot az egész Földre kihatott, és –
iszonyodik”. Azaz a természet mindig azon fáradozik, hogy a amint látni fogjuk – árkokat formált.
vákuum kitöltésére anyagot mozgósítson. Ha az ember elég
sokáig várna, a Föld belsejében lévő anyag az árkok alá ára- hullámot érzékel először. Ha ez az oldal a földrengésmérőhöz
molna be, hogy kitöltse ezt a „részleges vákuumot.” Napja- képest távolodva mozdul el, akkor a feszítő, húzó hullámot
inkban a kéreglemezek évente kb. 2,5 centit mozdulnak az fogja először érzékelni. Azáltal, hogy a sok rengésmérőt elő-
árkok felé, és ezért ez a „részleges vákuum” folyamatosan ki- ször elért hullámokat vizsgáljuk, az ember következtetni tud
töltődik a modern időkben. A későbbiek során látni fogjuk, a törési sík orientációjára, és arra, hogy a földrengést nyo-
hová került az árkok alól hiányzó anyag, és mi hozta létre más vagy feszítés keltette-e. Az árkok közelében bekövetkező
a „részleges vákuumot”. Világos, hogy ez a feltöltődés nem földrengések szinte mindig olyan horizontális feszültség kihagyá-
folyhatott volna sokáig. soknak tulajdoníthatók, amelyek az árok tengelyével derékszöget
Egy szeizmikus tomográfiának nevezett eljárás arra való, zárnak be5.
hogy megmutassa: a kontinensek alatt enyhén nő a sűrűség. Valamennyi óceánfenék feltűnő jellegzetessége az óceáni
Az eljárás a földrengéshullámokat használja, hogy belásson hátság. A hátság egyik jellemző vonása kiemelkedő módon
a Föld belsejébe éppen úgy, ahogy a röntgen lehetővé teszi, ölt alakot az arra vonatkozó, két egymással versengő, az ár-
hogy az orvos számítógéppel összekapcsolt szkennerrel tes- kok keletkezésére vonatkozó elméletben. Ahogy az előző fe-
tünkbe nézzen. Minden egyes földrengés sok rezgéshullámot jezetben elmagyaráztuk, a hátság különös alakzatban tört el.
sugároz szét, szerte a Földön. A Föld számos részén elhelye- Egyes repedések szinte merőlegesek a hátság tengelyére, más
zett rezgésmérők fogadják ezeket a hullámokat. Ha ismerjük törések pedig párhuzamosak vele. Alakjukat és orientáció-
az érkezés pontos idejét, és hogy egy földrengés mikor tör- jukat legjobban az óceáni hátság terjeszkedése magyarázza6.
tént, minden egyes hullám átlagsebessége egy speciális útvo- Vajon mi az, ami a hátságot két merőleges irányban nyújta-
nal mentén kiszámítható. Sok földrengés után, és ismerve az ná? (Ezeket a repedéseket könnyen észre lehet venni az Óce-
átlagsebességet a sok tízezernyi különböző ösvény mentén, án-középi hátság mentén a 104. oldalon lévő 41. ábrán.)
egy számítógép meg tudná becsülni a hullámsebességet a Özönvízi bazaltoknak nevezett óriási mennyiségű bazalt
Föld belsejének minden egyes pontján. A normális sebesség- ömlött ki a Föld felszínére. Ezek is segítenek letesztelni az
nél nagyobb arra utal, hogy az adott ponton a kőzet vagy árokformálódásra vonatkozó elméleteket. Jellemző, hogy egy
hidegebb, vagy nagyobb sűrűségű. A földrengéshullámok a ilyen réteg be tudná fedni az Egyesült Államok keleti részét
kontinensek alatt gyorsabban terjednek. Egyes sebességbeli Atlantától az Appalache-hegység magasságáig, New York
növekedések túlságosan nagyok ahhoz, hogy azokat teljes City-ig és az Appalache-hegységtől az Atlanti óceánig. A
mértékben a hidegebb hőmérsékletek okozzák3. Föld különböző helyein tucatnál is több ilyen rengés fordult
A földrengésből származó összes energia csaknem 90%-a elő, amelyek tömegükben eltörpülnek ahhoz a magma meny-
az árkok alatt szabadul fel. Gyakran történnek földrengések nyiséghez képest, amely az összes vulkáni kúp kialakításhoz
az árkokat keresztező Benioff-zónáknak nevezett lejtős sík- került felhasználásra.
ságok közelében. Ezek a földrengészónák a vízszinteshez vi-
szonyítva 30–60°-os szögben hatolnak be a földköpenybe, és Az árkok keletkezését magyarázni próbáló
akár 670 kilométeres mélységekig terjednek. elméletek
Egy földrengés során egy törésvonal ellentétes oldalai
szétnyílnak, és gyors elcsúszás kezdődik a törésvonal men- Két átfogó, széles körben elterjedt teória tartalmaz magyará-
tén. Ha egy távoli szeizmométerhez legközelebbi törésvonal zatot arra vonatkozóan, hogyan alakultak ki óceáni árkok.
oldala elmozdul a szeizmométer felé, akkor a műszer nyomó- Az egyes magyarázatokat úgy ábrázoljuk, ahogy támogatói
(A) (B)
Az özönvíz Az özönvíz Ma
előtt alatt (stabil)
(stabil) (instabil) Atlanti aljzat És
a za
rik
kiegyensúlyozott
k-
,A
víz
és
ia
(óceánok)
zs
Dé
Sok anyag megolvadt a
,Á
Föld belsejében, ahogy
l-A
ópa
Atlanti-óceán feneke eltolódott az Atlanti-
me
óceán felé.
Eur
rika
16 km
A kiegyensúlyozatlanság a táguló
kamrafenék hirtelen felemelkedé- Köpeny
kőzet sét okozza. Ez azután az Atlanti- (szilárd) Belső mag
(kéreg) óceán aljzatává vált. A Csendes- (szilárd)
víz
és Indiai-óceán feneke lesüllyedt,
lassú
a
ás m
a kőzet és víz az Atlanti-óceánnal ellentétes
elto
oldalon árkok alakultak ki. Kü
lód
súlyából eredő
dt
lód
l to
nyomás ls ő
mag (olva
ás
úe
a víz súlyából
ss
a
la
származó
nyomás
kiegyensúlyozatlan
Ny
kiegyensúlyozott
ug at a
ati
C se nd n a ljz
víz 1,2 km
es - óceá
Földalatti kamra alja
Árok
felemelkedő felemelkedő
földköpeny földköpeny
nyomása nyomása

82. ábra: Az árkokra vonatkozó vízlemez-magyarázat. (A) Az özönvíz előtt, a földalatti kamrák aljára lefelé nyomódó kőzet és víz súlya, az aljzat felfelé
irányuló nyomásával egyensúlyban volt. A repedés tönkretette ezt az egyensúlyi állapotot közvetlenül a repedés alatt, megnőtt a kiegyensúlyozatlanság,
ahogy a kiszökő, nagy sebességű víz erodálta a Földet megkerülő törés (repedés) teljes hosszában a néhány száz kilométeres szabadon hagyott falakat.
Végül az egyensúlyhiány legyőzte az aljzat erejét. Először, a Közép-atlanti hátság görbült meg és pattant felfelé. Ahogy Európa és Afrika kelet felé csúszott el,
és Észak- és Dél-Amerika nyugatra (a mai irányok alapján), a súly elmozdult az egyre gyorsabban emelkedő tengerfenékről, és még jobban felgyorsította a
vízlemezeket. Az aljzat alatti nyomás, amelyet a nagy fekete nyilak ábrázolnak, természetes módon csökkent, ahogy a tengerfenék emelkedett. (B) A súrlódás
megolvasztotta a Föld belsejét, ahogy a tömeg elmozdult az emelkedő Atlanti felé. Az olvadék megolajozta az eltolódásokat, és lehetővé tette a gravitációs
leülepedést, továbbá kiformálta a Föld belső és külső magvát, és mérhetően megnövelte a Föld forgási mértékét. A Csendes- és az Indiai Óceán alja lesüllyedt,
amint a Föld belsejében lévő anyag eltolódott az Atlanti-óceán felé. Ahol a Föld leginkább lesüllyedt, közvetlenül az emelkedő Atlanti-óceánnal szemben, a
földkéreg lefelé görbült, és árkokat formált. A gravitáció még mindig egyengeti ezeket a kiegyensúlyozatlanságokat – elmozdítva (nem sodorva) az anyagot,
a kontinenseket is beleértve, az árkok felé.
magyaráznák. Ezek után fizikai megfigyelések és kívánalmak váljon, vízszintesen minden irányban szétterjedt, – éppen
jegyében fogjuk tesztelni ezeket az egymással szembenálló úgy, ahogy a léggömb kitágul, amikor sugara megnő. Ez a
magyarázatokat. kiterjeszkedés az Óceánközépi hátsággal párhuzamos és arra
A vízlemez-elmélet. (A vízlemez-elmélet teljesebb, átfo- merőleges repedéseket hozott létre. Mivel ez abban a közeg-
góbb leírása végett lásd a 101–135. oldalakat.) Az özönvízfá- ben kezdődött, ahol most az Atlanti Óceán van, a Közép-
zis vége felé, a nagy sebességű víz kiszökéséből eredő erózió atlanti hátság és annak repedései az Óceáni hátság-rendszer
figyelemre méltó módon kiszélesítette a globális repedést. legfeltűnőbb részét alkotják.
E széles szakadék alján szabadon maradt a földalatti kamra Nyilvánvaló, a földköpenyben és a magban lévő nagy,
aljzata, mint egy Földet megkerülő szalag, 16 kilométerrel a korlátozó nyomás nem tette lehetővé, hogy mély üregek
Föld felszíne alatt. A közvetlenül a fenék alatt közel 16 kilo- nyíljanak fel, ahogy az Atlanti-óceán alja felemelkedett.
méternyi kőzet és majdnem 1,2 km-nyi vastagságú víz súlyá- Így a még mélyebben lévő anyag felfelé „szívódott”. A Föld
nak megfelelő, gigantikus nyomás nehezedett a fenékre, még belsejében az anyag mindenütt a felemelkedő Atlanti felé
a törés előtt. Ezt követően, miután a 16 kilométernyi kőzet tolódott el, szélesebb, de sekélyebb benyomódást formálva a
hirtelen megszűnt, csak a kamra aljának és a rajta lévő 16 Föld ellenkező oldalán, – ott, ahol most a Csendes- és Indiai
kilométernyi víznek az ereje állt ellen e felfelé ható nyomás- óceán helyezkedik el. Éppen úgy, ahogy az Atlanti alja ho-
nak. Következésképpen, ahogy a repedés kiszélesedett, az rizontálisan terjeszkedett, amint felemelkedett, a Csendes-
Óceán-középi hátság hirtelen felgörbült, ahogy a 102–106. óceán nyugati részének aljazta vízszintesen összenyomódott,
oldalakon bemutattuk. ahogy megsüllyedt. A süllyedés a Csendes- és Indiai óce-
A kontinentális sodródás fázisa a vízlemezek „lefelé” csú- ánban meglepő módon 20–25 perccel azután kezdődött,
szásával kezdődött egy vízrétegen a felemelkedő Közép-at- hogy az atlanti tengerfenék kezdett felemelkedni. Ennyi idő
lanti hátságtól távolodva. Ez még több súlyt mozdított el a kellett ahhoz, hogy egy szeizmikus hullám áthaladjon a Föl-
földalatti kamra aljzatának felemelkedő részéről, és ezzel a dön. Mindkét megmozdulás hozzájárult a vízlemezek lefelé
kamra aljának még gyorsabb emelkedését idézte elő. Ez pedig csúszásához.
tovább gyorsította a vízlemezeket. Ahogy a kamra padlójá- A Csendes- és Indiai-óceánra összpontosítva elmond-
nak ez a része felemelkedett, hogy az Atlanti óceán aljává hatjuk, hogy a Csendes-óceán nyugati területe koncentrált
árkok régiója. Ahogy a Csendes-óceán nyugati területe alatt

Árok
lévő anyag lefelé szívódott, lefelé görbült az árkokat kiformá- Tengerszint
ló helyeken. Az Atlanti-óceán a 21,5° hosszúsági fok köze-
5 km
lében nyugatra és a 10° szélességi fokon délre összpontosul, Gránit vízlemez
miközben a koncentrált árok régió a 159°-es hosszúsági fok
közelében keletre és a 10° hosszúsági foknál északra összpon- ík
is )
tosul, majdnem pontosan egymással szemben. (Lásd a 80. d és óna
t ő -z
Ve niof f
ábrát, a 136. oldalon.) (B
e
Az alábbi klasszikus kísérlet szemlélteti ennek az ese-
Köpeny
ménynek néhány aspektusát:
Földrengések
Egy csésze vizet beleöntünk egy öt literes kannába. A kan-
lefelé vonzás a mag irányába Tűzhányók
nát alulról hevítjük, amíg a gőz ki nem árad a tetején lévő
nyíláson. A fűtést lezárjuk, és a tetejét gyorsan rácsavar- 83. ábra: A vízlemez-elméleten alapuló árokkeresztmetszet. Figyeljük meg,
juk a kannára, és így csapdába ejtjük a forró gőzt a fém- hogy az árok tengelye általában nem lesz egyenes vonal. Az üledékek (zöld)
kannában. Ahogy a gőz hűl, részleges vákuum alakul ki a elrejtik egy törésvonal síkjának a tetejét, amelynek az aljzat fölé kellene emel-
kanna belsejében. A kanna falai begörbülnek, és ráncokat kednie legfeljebb néhány száz méternyire. Más (nem ábrázolt) üledékek és
alakítanak ki a fémben, „miniatűr árkokat.” özönvízi bazalt (sötétszürke) borítja a Csendes-óceán nyugati fenekének na-
A földkéreg felső 8 kilométeres része kemény és törékeny. gyobb felületét. A három nagy, fekete nyíl mutatja az emelkedő Atlantinak és
A felső 8 kilométer alatt a nagy korlátozó erő deformálja majd azoknak az erőknek az irányát, amelyek lefelé hajlították a földköpenyt és a
a kőzetet, ha elég nagyok a nyomáskülönbségek. Következés- vízlemezt. Földrengések következnek be sok kialakult törésvonal mentén, fő-
képpen, ahogy a Csendes-óceán nyugati része megsüllyedt leg a Benioff-zónákban. A legtöbb tűzhányó nem a Benioff-zónák felett van,
„lefelé irányuló gyűrődésekbe” görbült, és árkokat formált. hanem a Csendes-óceán nyugati részének közepén, ahol a lefelé görbülés a
A kemény kéreg és a deformálható földköpeny gyakran ho- legnagyobb volt.
zott létre deformálódásokat, ív és kúp alakzattal. A törékeny

földkéreg sok helyen megrepedt és elcsúszott, főleg a Benioff- ami a külső folyékony magot alakítaná ki. (További részletek
zónáknak nevezett ösvények mentén7. és számítások végett, lásd a 331–332. oldalakat.)
A Földön mindenütt meglévő deformációk, amelyek nagy Ez a súrlódási hő, a belső olvadás és a sűrűbb összetevők
nyomású megszámlálhatatlan kőzetdarab fölött, mentén és gravitációs leülepedése megnövelte (volna) a Föld rotációs
keresztül csúsztak egymáson, ezzel igen nagy súrlódást, és sebességét. Ma a Föld 365,24-szer fordul meg minden egyes
ezért hőt termeltek. évben, de történelmi indokok vannak arra, hogy egy év va-
Csúsztassunk el egy téglát 30 centire a járdán, hogy meg laha 360 napból állt.
tudjuk becsülni a keletkezett hőt. Mind a tégla, mind pedig Láttuk a 81. ábrán, hogy a korcsolyázók gyorsabban fo-
a járda enyhén megmelegszik. Elcsúsztatni egy téglát (2,54 rognak, amint tömörebbé, összefogottabbá válnak. Hason-
centiméternyire, de 1600 méternyi kőzettel közvetlenül a lóképpen, minél sűrűbb ásványok ülepedtek le a magmán át
tetején megolvasztaná a tégla és a járda egy részét. A Föld a Föld közepe felé, a belső mag annál gyorsabban forgott,
sugara majdnem 6400 kilométernyi. Tegyünk néhányat mint a külső Föld, és az olvadék kifelé mozdult. A belső mag
azokból az 1600 méteres kövekből a tégla tetejére és csúsz- még mindig gyorsabban forog (1,1° per év)10, mert a folyékony
tassuk el csupán 2,5 század milliméternyire. A kelet- külső mag úgy működik, mint egy lökhárító a gyorsabb belső
kezett hő megolvasztaná az egész téglát és az alatta lévő mag és a lassabb külső Föld között. Más bizonyítékok is alá-
járda nagy részét. támasztják ezeket a drámai eseményeket11.
Mélyen a Föld belsejében lezajló kis megmozdulások óri- A gravitáció az alapvető, nagy erejű meghajtó mechanizmus,
ási mennyiségű ásványt olvasztanak meg, főleg azokat, ame- amely kialakította az árkokat, és lassan elmozdítja a földkérget.
lyeknek alacsonyabb az olvadási hőmérsékletük. A gravitáció mindig próbálja a Földet kerekebbé tenni12. Ha
E magma többsége fellövellt a repedéseken keresztül, és a hirtelen elmozdítanánk egy vödör vizet egy úszómedencéből
benyomott gránit ott hömpölygött a vízlemez tetején, amely (vagy még inkább egy 16 kilométer vastag felette fekvő kőzet-
a Csendes-óceán nyugati részének alját kialakította. Kutatók réteget, amely most az Atlanti-óceán feneke), a gravitáció oda
nekiláttak, hogy kinyomozzák ezt a Csendes- és Indiai óceán hatna, hogy kisimítsa az egyenetlenségeket. Mivel a Földön
alja alatti gránitot. Más magma is felbugyogott a kontinen- belüli masszív kőzetmennyiségek nem folynak olyan gyorsan,
sekre olvadt bazalt formájában. Némi magma, amely képte- mint a víz az úszómedencében, a nyomáshiányok, amelyekről
len volt gyorsan elszökni, csapdába esett a magma-kamrák- úgy is gondolkodhatunk, mint részleges enyhe vákuumokról,
nak nevezett zsebekben. még léteznek az árkok alatt. Ma ezek a nyomáshiányok a ké-
Tegyük fel, hogy kezdetben, a Föld belsejében, mindenütt reglemezeket az árkok irányába tolják, földrengéseket hoznak
sokkal egyöntetűbb volt az ásványok elegye. Az olvadás, létre, és a Földet mérhetően kerekebbé teszik13.
ahogy a fentiekben ecseteltük, a sűrűbb ásványokat leüle- Mind a vízlemez-elméletet, mind pedig a lemez-tektoni-
pítené, a könnyebbeket felemelné. Ez a részbeni leülepedés kai elgondolást úgy magyarázzuk, ahogy pártfogóik ma-
még több hőt termelne, és további olvadást és gravitációs le- gyaráznák. Kritikai alapállásból megkérdőjelezzük mindkét
ülepítést produkálna. Ezt pedig további hevülés és leülepítés elmélet minden részletét. Ne fogadjuk el egyiket sem addig,
követné. Számos ilyen ciklus után a Föld magja a legsűrűbb amíg nem mérlegeltük a bizonyítékokat.
ásványokból alakulna ki, amelyek leülepednek, hogy kifor- A lemez-tektonikai elmélet. A földkéreg merev, 48–96
málják a belső szilárd magot, az olvadék pedig felemelkedne, kilométer vastag lemezekre tört. Mindegyiknek durván
3. Táblázat: Bizonyítékok kontra elméletek: az árkok eredete. Elméletek

A táblázaton lévő számok a 126–133. oldalakon található rész-
letezett magyarázatokra utalnak. Vízlemez-elmélet
Lemez-tektonikai elmélet
A Földön belüli mozgások és az alásüllyedő
Alágörbülő lemezek alakították ki
Csendes-óceán nyugati aljzata alakította ki
hő hatására
a gravitáció hatására.
Gravitációs anomáliák 1 2
Özönvízi bazalt 3 4
Terjeszkedő óceáni hátságok 5 6
Az óceán talaja alatt lévő kontinentális anyag 7 8
A Föld beltéri képei 9 10
Gyors szeizmikus hullámok 11 12
Állati kövületek az árokban
Megmagyarázandó bizonyítékok
13 14
Földrengés hajtóereje 15 16
Feszültséghiányok 17 18
Széleskörű földrengések 19 20
Elfogadható hajtó mechanizmus 21 22
Áthelyeződött anyag 23 24
Súrlódási ellenállás 25 26
Ívek és kúpok 27 28
Koncentrált árkok 29 30

Az árkokban eltorzult rétegek 31 32
Indítás 33 34
Szétszórt vulkánok 35 36
„Fosszilis” árkok 37 38
Más 39, 40 41
Kulcs:
az elmélet megmagyarázza ezt a részletet
az elméletnek van némi problémája ezzel a részlettel
az elméletnek komoly problémái vannak ezzel a részlettel
kontinensnyi méretű területe van. Néhány lemez óceánok tán sokkal több ideje volt lehűlni, sűrűbb. Tehát a fiatalabb
és kontinensek részeit hordozza. A lemezek egymáshoz ké- lemez alá süllyed, és a földköpeny alá hajlik, árkot alakítva.
pest a Föld felszínén úgy évente egy hüvelyknyit (2,54 cm) Egy hideg, süllyedő perem majd húzni fogja a lemez többi ré-
elmozdulnak. szét, és megnöveli a cirkulációt a földköpenyben. Akkor kö-
A hő az alapvető, nagy erejű meghajtó mechanizmus, amely vetkeznek be földrengések az árkok alatt, amikor az aláhajló
mozgatja a lemezeket és ez alakította ki az árkokat is. Éppen lemezek elcsúsznak a Benioff-zónák mentén. Nagy mélysé-
úgy, ahogy a víz kering egy kályhára tett, lassú tűzön lévő gekben az aláhajló lemezek elolvadnak, felszabadítják a mag-
serpenyőben, a kőzet is úgy kering a Föld köpenye körül. A mát, amely felhatol a Föld felszínére, és ott tűzhányókat hoz
radioaktív bomlás útján termelődött hő a Föld belsejében a létre. Természetesen az ilyen lassú folyamatok sok százmillió
földköpeny néhány részét jobban felmelegíti, mint másokat. évet igényelnének, hogy kialakítsák azt, amit ma látunk.
A melegebb kőzet kiterjed, kitágul, kevésbé lesz tömör, sűrű
(egyre képesebb a lebegésre), és lassan emelkedik, éppen úgy, A bizonyítékok kiértékelése
ahogy a parafa felemelkedik, amikor alámerítjük a vízben. az elméletek ellenében
Néha a mély földköpenyről felemelkedő forró kőzetcsóvák át-
törik a Föld kérgét, mint az özönvízi bazaltok. Ugyanakkor a Az előző diszkussziók sok kérdést és vitapontot vetettek fel
viszonylag hideg kőzet alászáll. A földköpenyen belül felemel- az árkokra vonatkozóan. Minden egyes vitapontot, amelyet
kedő és alászálló kőzet-keringésben lévő sejteket (hőáramlás- az alábbiakban, dőlt betűkkel szedetten összegezünk, kék
ban résztvevő sejteket, cellákat) alkot, amelyek a lemezeket címfelirattal a vízlemez-elmélet (VL) és a lemez-tektonikai
előre vonszolják. A földköpenyen belüli áramlatok felemel- elmélet (LT) szemszögéből vizsgálunk. Saját szubjektív vé-
kednek az óceáni hátságoknál, új kérget alkotnak, és a ten- leményemet zölddel, sárgával és pirossal jelöltem (a közleke-
gerfenék terjeszkedését idézik elő. Mind a húzás, mind pedig dési lámpák színeire emlékeztetve: szabad, vigyázz, és stop),
a tengerfenék terjeszkedése segít mozgatni a lemezeket. hogy kiinduló pontot nyújtsak az ön saját kiértékeléséhez. Az
Mivel új kéreg formálódik az óceáni hátságoknál, a régi én kiértékelő megjegyzéseimet a 3. táblázatban összegezem.
kéregnek valahol el kell emésztődnie. Ez akkor következik Bármilyen, az árkokra vonatkozó, kielégítő magyarázatnak
be, amikor két lemez egymás felé tart. A régebbi lemez, miu- meg kell oldania a kékkel szedett vitakérdéseket.
Közép-óceáni hátság
Árok
Tengerszint
Kontinens
48–96 Terjeszkedő tengerfenék
km Átnyúló lemez
ez
ló lem
haj ö p e ny
A lá f ö ld k
a m ló
Ár
óna
f f-z
nio
Be
Hőforrás
Tűzhányók Földrengések
84. ábra: A lemeztektonika árkokra vonatkozó magyarázata. A belső hő tartja körforgásban a földköpenyt, ami a lemezek feltorlódását okozza a Föld felszí-
nén. Az óceáni hátságoknál felemelkedő anyag a tengerfenék szétterülését vonja maga után. Ennek megfelelően a lemezeknek az óceáni árkoknál alá kell
görbülniük így előidézve a (sárgával jelzett) rétegeződött üledékek felgyülemlését. A lemeztektonika szerint földrengések ott fordulnak elő, ahol az alágörbülő
lemezek elcsúsznak (Benioff zónáknál) és más lemezhatároknál. Ez az elmélet kimondja, hogy az alágörbülő lemezek kőzetei is megolvadnak, a magma pedig
felemelkedik, hogy vulkánokat formáljon. (A vulkánok többsége valójában nem is a Benioff zónák felett található. Ha ez az elmélet helyes, a sárga üledékek
egy sziklafalat rejtenének, ami legalább 48 kilométer magas, az árok tengelye pedig egyenes vonal kellene legyen.)
A 3. táblázat segít összehasonlítani az óceáni árkokra vo- láva” vitatéma szakaszban felmerült összes kérdést meg-
natkozó két drasztikusan eltérő magyarázatot. Túl gyakori, válaszolja.
hogy egyáltalán nem ismernek, vagy keresnek alternatív

elméleteket, vagy egy elméletet csak néhány bizonyítékra 4. LT: Egy forró kőzetcsóva, amely megpróbál lassan át-
alapozottan igazolnak. Aztán minden más bizonyítékot úgy törni a földköpenyen keresztül, átadja hőjét a hidegebb
értelmeznek, hogy alátámassza azt a teóriát. Amikor ez meg- takarókőzetnek. Ez a hő-veszteség meghaladná a csó-
történik, a doktrína uralkodik, a gondolkodás pedig megszű- vában lévő nagy hőséget. Számítások mutatják, hogy a
nik. Kérjük, alakítsa át a 3. táblázatot úgy, hogy hozzátesz, forró csóvák nem képesek felemelkedni a földköpeny-
vagy elvesz bizonyítékokat, vagy elméleteket (sorokat vagy ről, és özönvízi bazaltokat sem képesek létrehozni14. És
oszlopokat), ahogy önnek megfelel. a mostanában zajló folyamatok sem fognak repedése-
ket nyitni a földköpenyben, hogy csóva emelkedhessen
Magyarázatot igénylő bizonyítékok ki. A földkéreg alatti korlátozó nyomás egyszerűen túl
nagy.
Gravitációs rendellenességek. A legnagyobb anyaghiányok a Egy régi, mára, már általában hitelét vesztett elgon-
Földön az árkok alatt vannak, még azután is, hogy az árkok dolás, amelyet a lemez-tektonika népszerűsítésére hasz-
alakja kiigazításon ment keresztül. náltak az volt, hogy rögzült „forró foltok” léteznek a Föld
belsejében. Feltehetően forró olvadt kőzet, csóvák emel-
1. VL: Ahogy a mélyen lévő kamra alja felemelkedett, kedtek fel folyamatosan a földköpenyen keresztül a Föld
hogy az Atlanti Óceán alját kiformálja, az aljzat alatt magjának közeléből. Évmilliók során, ahogy egy lemez
még mélyebben lévő anyagnak is fel kellett emelkednie. valahogyan átsiklott a forró folt felett, a lemez egy vonal
Az alatta lévő anyag, amit most árkoknak nevezünk a mentén megolvadt, és vulkánokat és özönvízi bazaltot
Csendes óceán nyugati területén, az Atlanti óceán felé hozott létre.
„szívódott”, és létrehozta ezt az anyaghiányt. Ennek legjobb példái15 a Hawai szigetek. Nem magya-
rázták meg, hogy a tenger alatti tűzhányók számos nagy
2. LT: Ha a lemezek a földköpeny alá görbültek, először láncolata miért szóródott szét a Hawaii-lánc közelében
az árkok alá anyagot kell juttatni. Tehát meg kellene lévő óriási területen, de azzal nem egy vonalban. Egy
mérni a gravitáció-többletet az árkok alatt. Éppen az el- szomszédos, vulkánokból álló lánc valójában merőleges
lenkezőjét fogjuk találni. a Hawaii-láncra. Rájöttek már, hogy ha forró foltok lé-
teznek, el kell mozdulniuk16, mert a vulkanikus láncok
Özönvízi bazalt. Szinte hihetetlen mennyiségű olvadt bazalt nem mindig fekszenek a lemez feltételezett mozgásának
ömlött ki a Föld felszínére, főleg a Csendes óceán nyugati térsé- az irányában. Néhány vulkanikus lánc, mint amilyen a
gében ill. körülötte. Bermuda-feltörés, szinte teljesen merőleges állítólagos
mozgására17. Miért állandó egy forró folt, ha viszont a
3. VL: A Föld belsejében az óriási nyomás alatti súr- földköpeny eléggé cirkulál ahhoz, hogy megmozdítson
lódásos elcsúszás mindenütt hatalmas tömegű kőzetet egy lemezt? Ha egy vulkánokból álló lánc azt jelenti,
olvasztott meg. Ezzel párhuzamosan repedések (vagy hogy annak lemeze sodródik, akkor egy elszigetelt, kü-
törésvonalak) nyíltak fel, és lehetővé tették, hogy némi lönálló tűzhányó viszont azt, hogy lemeze nem sodródik?
magma özönvízi bazaltként gyorsan a Föld felszínére Akkor a gyorsabban mozgó lemezeknek a lassabb leme-
szökjön. Ez a magyarázat a 110. oldalon „Vulkánok és zeknél kisebb koncentrációjú vulkáni kúpjai vannak,
Térfogat-ellenőrzés
jelenlegi jelenlegi
tengerszint Atlanti-óceán Csendes-óceán Indiai-óceán tengerszint
= 10 – 2,454
(süllyedés) (süllyedés)
10 mérföld = 7,546
Földalatti
kamra alja
(emelkedik)
7,546 × 32,204 ≈ 2,676 × 64,549 + 2,477 × 28,689
243,01 ≈ 243,79 (az egységek millió köbmérföldben vannak megadva)
85. ábra: A térfogat felfelé = térfogat lefelé. Annak a térfogatnak, ameny- 4. Táblázat: Óceánok mérete23 (Térfogat = Mélység x Kiterjedés)
nyivel a földköpeny kiterjeszkedett egy irányban, egyenlőnek kell lennie
Átlagos mélység Területe
azzal a mennyiséggel, amely beomlott, besüppedt más irányokban. A Óceán
(km) (millió km2)
földalatti kamra padlója, amely eredetileg kb. 16 kilométerre volt a Föld

felszíne alatt, 11,8 kilométernyire felemelkedett. Ebből lett az Atlanti-óce- Atlanti óceán 3,949 83,408
án alja, ahogy felemelkedett, és szétterítette a szürke „térfogatot”. Az a Csendes óceán 4,307 167,181
térfogat majdnem egyenlő azzal, amellyel a Föld lesüllyedt a másik olda-
Indiai óceán 3,986 74,304
lán, hogy Csendes- és Indiai óceánná váljon. Ezeknél a főbb óceánoknál
kevésbé fontos tényezők is figyelembe vehetők.
amelyek átégették őket? Éppen az ellenkezője áll fenn18. Tolás: Ha a hátság alól felemelkedő anyag valaho-
A forró folttal szembeni leghathatósabb ellenvetést, egy gyan eltolja az óceán kérgét a hátságtól, a tolás inkább
fizikai mechanizmus hiányát a 14. végjegyzetben magya- összenyomná az óceán kérgét, nem pedig kinyújtaná.
ráztuk meg. Húzás: Ha a kérget elhúzzák a hátságtól, hol van és
A magma kiömlések sokkal jobban magyarázhatók mi a húzó erő? Néhányan úgy hiszik, hogy a lemezek
mozgásokkal, törésvonalakkal, a Föld belsejében lezajló az árkok alá húzódnak. A kőzetek azonban a feszítés-
magasnyomású csúszó-súrlódással. Mindegyiket az At- ben gyengék lévén nagyon kevéssé húzhatók. Még ha ez
lanti óceán aljzatának hirtelen felemelkedése idézte elő. nem is lenne probléma, ha egyszer egy repedés elindul,
Mivel a Föld felszínét egyenes jellegzetességek formájá- az nőni fog és végül teljesen eltöri a lemezt. A lemezt el
ban törésvonalak keresztezik, sok lineáris szigetlánc ala- kellene húzni, nem pedig eltörni sok, végül térközöket
kulna ki, de sokféle irányultsággal. alkotó darabokra. (Nemsokára közreadjuk az indoko-
kat, hogy a lemezek miért nem képesek aláhajlani.)
Kiterjeszkedett óceáni hátságok. A terepfelvételt az óceáni Vontatás19: Ha a földköpeny cirkulál az óceán alja
hátságoknak az óceáni aljzatok két egymásra merőleges irány- alatt, és az óceán fenekének alsó oldalát elvonszolja a
ban történő terjeszkedése magyarázza a legjobban. Hogyan tör- gerinctől, a vonszolás nem nyújtja meg az óceán kérgét.
ténhetett? A vontatás például hat egy patakban sodródó farönkre
is. A fa nem nyújtható, hacsak nincs lerögzítve az árral
5. VL: Ahogy az Atlanti aljzat és az Óceán-középi szembeni végénél. Senki sem feltételezte, hogy az óceán
hátság felemelkedett, minden irányba ki kellett terjesz- kérge le van horgonyozva a gerincnél.
kednie, ugyanazért, ahogy egy ballon kitágul, kinyúlik, Következésképpen a lemez-tektonikai elmélet nem
ahogy kiterjeszkedik. képes felmutatni valamilyen erőt, amely az óceáni hát-
ságokat egy irányba nyújtaná, nemhogy kétfelé.
6. LT: A lemez-tektonika úgy írja le ezt a nyúlást, hogy
a tengerfenék terjeszkedik – az óceánfenék elmozdul a Az óceán feneke alatt lévő kontinentális anyag. Némi kon-
hátságtól. A tengerfenék terjeszkedése csak a gerincre tinentális, vagyis gránitkőzet található a Csendes-óceán nyugati
merőlegesen következne be. (Lásd a 84. ábrát a 142. és az Indiai óceán déli aljzata alatt. (Lásd. 8. végjegyzetet.)
oldalon.) Az óceáni hátságok két, egymásra merőleges
irányban terjeszkednek. 7. VL: A Csendes-óceán aljzatára állandóan hulló ba-
A lemez-tektonika a lemezek mozgásának három le- zalt, nem pedig gránit fekszik az üledékek vékony réte-
hetséges módját feltételezi: tolás, húzás vagy vontatás. ge alatt. A vízlemez-elmélet alapján, az ember gránitra
Mindegyikkel vannak problémák. számíthatna. Azonban a mély tengeri fúrással kinyert
bazalt nem óceáni kéreg. Ehelyett, az óceán aljára va-

laha folyadékként bazalt ömlött ki20, éppen úgy, ahogy
Nyugat-Szibéria nagy részét bazaltos lávafolyások kövez-
ték ki. A kb. 16 kilométer vastag gránit vízlemeznek úgy
másfél kilométernyire a Csendes-óceán nyugati részének
alját befedő lávafolyások alatt kell feküdnie. Ezt eddig
nem igazolták, mert a Csendes- és az Indiai óceán aljá-
ba történő fúrások ritkán haladták meg a másfél kilo-
méteres mélységet. A mostani átlagos fúrási mélység is
csupán 0,17 kilométer, amelynek többsége iszap és más
üledékek, amelyek az elmúlt néhány ezer év során ra-
kódtak az óceán aljára21.
Az óceán aljának mely részei alkották a földalatti 86. ábra: Nyomáskülönbségek. Csak nyomáskülönbségek bírják rá a vastag,
kamra aljának részét, és mely részeinek szolgál alapjául a sűrű, ragadós anyagot arra, hogy folyjék. A tubusból kipréselt fogkrém se-
vízlemez? Természetesen az Atlanti-óceán alja a földalat- bessége a kimeneti nyílásnál nem attól függ, milyen nagy a nyomás, hanem
ti kamra aljának része volt, ahogy az egész óceáni hátság a préselési pont és a nyílásnál lévő nyomás közötti különbségtől. Tehát a
is, amely felfelé görbült az özönvízfázis végén. Az óceáni fogkrémet belepréselni az elsüllyedt Titanicba, ahol nagy a nyomás, vagy a
aljzat részeinek vannak törési zónái, amelyek egyben a Holdon, ahol a nyomás alacsony, nem lenne nehezebb, vagy könnyebb, mint
kamra aljának részei voltak. Azok a feszülő repedések vi- a fürdőszoba lefolyójába. Mivel a kőzet merev vagy tapadós, csak óriási nyo-
lágosan mutatják, hogy az alj felemelkedett és szétterült. máskülönbségek alatt folyik, mint amilyen az egyre szélesedő Atlanti aljzat
Miközben ezek az egyszerű kritériumok magyarázatul alatt áll fenn. Parányi nyomáskülönbségek, amilyenekkel a lemez tektonika
szolgálnak az óceáni aljzat legnagyobb részére, néhány dolgozik, aligha képesek tenni valamit, hogy legyőzzék a kőzet erejét, akár
bizonytalan terület az óceán talajába hatoló mélyfúrást évmilliárdok alatt is.
kíván, amely áthatol sok ezer év üledékén, és átjárja a Ha egyszer kezünk összepréseli a fogkrémet, a folyás megindul. Végül
vízlemez tetejét kikövező lávafolyásokat. A múltbeli fú- lecsökken. Ugyanígy a földköpenyen belüli anyageltolódásoknak is le kell
rási erőfeszítések túl sekélyek voltak, de ennek ellenére csökkenniük. A múltbeli elmozdulások és nyomáscsökkenések bizonyára
sok kontinentális anyagot hoztak felszínre a geológusok nagyobbak voltak. A végén igen nagy nyomáskülönbségnek kellett fenn-
meglepetésére. állnia. A vízlemez-elmélet azt a különbséget a földalatti kamra aljának egy
részére helyezné, közvetlenül felemelkedése előtt, azt megelőzően, hogy az
6. ELŐREJELZÉS: Egy 16 kilométer vastag gránitréteget (vízlemez) talál- Atlanti óceán aljzatává vált. Ez a felemelkedés gyors kontinentális sodródást
nak majd úgy másfél kilométernyire a Csendes óceán alja alatt. indított el egy vízrétegen. Ma a földköpeny nem cirkulál, a kiegyenlítődés
felé mozdul el – éppen úgy, ahogy a fogkrémes tubus reagál egy hirtelen
8. LT: Az óceán alja különösen az óceáni hátságok ráhelyezett tégla súlyára.
közelében lévő kontinentális anyag (alapvetően grá-
nit) ellene mond a lemez-tektonikai elméletnek, amely 11. VL: A kontinentális sodródási fázis után, az össze-
kimondja, hogy az óceán alja az óceáni hátságoknál préselt, megvastagodott, elgörbült és üledékkel borított
felemelkedett olvadt bazaltból formálódik. Eddig még kontinensek, beleülepedtek a földköpenybe, és a nor-
senki sem volt képes igazolni, hogy gránit képes kifor- málisnál nagyobb nyomást gyakoroltak rá: következés-
málódni olvadékból, bár a diákoknak azt tanítják, hogy képpen a szeizmikus hullámok gyorsabban haladnak a
a gránit magmatikus anyag, ami azt jelenti: olvadékból kontinensek alatt.
alakult ki. (Lásd „Geotermikus hő” a 110. oldalon.)
12. LT: Miért kellene a szeizmikus hullámoknak gyor-
A Föld belsejének arculatai. A szeizmikus tomográfiának (ré- sabban haladniuk a kontinensek alatt, ahol a földkö-
tegfelvételnek) képesnek kellene lennie arra, hogy megvizsgálja, peny cirkulált és keveredett sok százmillió éve? A föld-
vajon a lemezek aláhajlanak-e, vagy sem. köpeny tulajdonságainak meglehetősen egyöntetűeknek
kell(ene) lenniük.
9. VL: A lemezek nem hajlanak alá.
Állati eredetű kövületek az árkokban. Sekélyvízi állatok
10. LT: Nagy erőfeszítéseket tettek, szeizmikus rétegfel- fossziliái találhatók az árkokban. Hogyan kerültek oda?
vételeket alkalmaztak, hogy hideg aláhajló lemezeket fe-
dezzenek fel a földköpenyen belül, főleg a Benioff-zónák 13. VL: A fosszilizálódás igen különleges feltételeket
mentén. Az eredmények félreérthetők. A legtöbb kísérlet kíván. Nem kellene meglepődni azon, hogy a kontinen-
keveset talál ahhoz, hogy háromdimenziós aláhajló lemez- seken állatok és növények billióit fosszilizáló globális
ként lehessen értelmezni. Néha a tudományos folyóiratok esemény azokat a kövületeket is fosszilizálta, amelyeket
azonosítanak egy kétdimenziós, lineáris sajátosságot egy a mélytengeri árkokban találták. A gyors betemetést,
árok alatt, de nem egy háromdimenziós lemezt. Hasonló amelyre szükség volt, hogy kialakítsa és megőrizze eze-
lineáris sajátosságokat találtak árkoktól távol is. ket a fossziliákat, gyorsan követte a Csendes-óceán aljá-
nak lesüllyedése és az árkok lefelé görbülése.
Gyors szeizmikus hullámok. A kontinensek alatti kőzetek sű-
rűbbek, mint az óceánok alatt lévők.
7. ELŐREJELZÉS: A szárazföldi állatok kövületeit is megtalálják az ár- Feszültségből eredő hibák. Az árkokhoz közeli földrengések
kokban, és az árkok közelében, nemcsak a sekély vízben élő tengeri élő- főleg az árok tengelyére merőleges vízszintes tenziónak (feszült-
lényekét.
ségnek) tulajdoníthatók.
14. LT: Planktonoknak nevezett parányi szervezetek zá- 17. VL: A földköpeny anyaga lassan befolyik az árkok
poroznak folyamatosan a tenger fenekére. Tételezzük fel, alá. Ez addig feszíti a felette lévő törékeny kőzetet, amíg
hogy ezek a sekély vízben élő tengeri teremtmények sok tönkre nem megy a vízszintes feszülésben. Az árok ten-
százmillió évvel ezelőtt fosszilizálódtak, és a kontinen- gelye a gyengeség vonalát jelzi, így az elégtelenségek
tális lemezek lassan sodródtak sok ezer kilométernyire mindig merőlegesek lesznek az árok tengelyére.
az árkoktól. Évmilliókba tellett, hogy ezek a plankton
üledékek felhalmozódjanak e fossziliák tetején, ami kot- 18. LT: Ha a lemezek összetartanak, és egyik lemez a
rással való kinyerésüket nehézzé tette, ha ugyan nem másik alá kényszerül, az árkokhoz közel eső földrengések
lehetetlenné. Ez a kinyerés azonban kétségeket vet erre kompresszió-hiányosak lesznek.
a forgatókönyvre.
Széles földrengések. Néhány, árkok alatti földrengés igen széles
Földrengést kiváltó erő: A földrengés energiájának többsége régiókat repeszt szét.
az árkok alól szabadul fel, gyakran a Benioff-zónáknak nevezett
lejtős lemezek mentén. 19. VL: A földköpeny anyaga elmozdult egy nagyon
széles terület felett, főleg a Csendes- óceán nyugati te-
15. VL: Az emelkedő Atlanti aljzat „részleges vákuu- rületén. Így aztán nem meglepő, hogy néhány földrengés
mot” vagy sűrűségi hiányokat teremtett a Földön min- széles terület felett kezdődik.
denütt. A Földön belüli, gravitáció által kényszeritett
anyag lassan folyik, és feltölti azokat a „vákuumokat”. 20. LT: Néhány árkok alatti földrengés sokkal tágasabb

Ezért van az, hogy a földrengések gyakran a lemez bel- területeket repeszt szét, mint amekkora bármilyen elmé-
seje alatt, messze következnek be – olyan nagy mélysé- leti alágörbülő lemez vastagsága. Úgy tűnik tehát, hogy
gekben és nyomás alatt, hogy a repedések nem nyílnak a földrengéseket nem az alágörbülő lemezeken belüli tö-
fel. rések vagy a felületük mentén bekövetkező elcsúszások
okozzák.
16. LT: Egy lemez alján működő, ható viszkózus von-
szolás csak egy állandó erőre utalna, ahogy egy folyó Ésszerű, elfogadható működtető mechanizmus. Kell léteznie
hullámzása egy lehorgonyzott csónakra állandó erőt erőknek, amelyek árkokat formálnak.
gyakorol. Azonban bármekkora erő váltja ki a földren-
géseket, erejének az idővel arányosan nőnie kell, mert 21. VL: Az özönvíz fázis után, a különösen nagy, ki-
közeli kőzetnyúlásokat mérünk hetekkel, hónapokkal egyensúlyozatlan erők gyorsan felemelték a szélesülő
egy földrengés előtt, valahogy úgy, ahogy a gumiszalag Atlanti aljzatot. Ha egyszer a mozgás elkezdődött, a súr-
nyúlik, mielőtt elpattan. Ezt az erőt nem szabad a lemez- lódás, a gravitációs leülepítés okozta hő megolvasztotta
határokra korlátozni, ahogy a lemez-tektonika hirdeti, a kőzetet, és figyelemre méltó mértékig lecsökkentette
mert igen erős földrengések fordulnak elő sok száz kilo- az ellenállást a további mozgással szemben. A leülepedés
méterrel a lemezek közepe alatt. Az anyag néha messze és a vízszintesen ható nyomás – főleg a Csendes óceán
a lemez belseje alatt is mozog. nyugati térségében – árkokat formált.
Cirkulál vagy elmozdul? Ha cirkulál, ahogy a lemez-
tektonika állítja, valamilyen energiaforrásnak kell mű- 22. LT: Nagy kiegyensúlyozatlan erőkre van szükség
ködtetnie a körforgást. A rendszerhez történő energia- ahhoz, hogy a kristályos kőzet folyjék a megfigyelt mér-
hozzáadás, mint például hő hozzáadása, általában nem tékben. A lemez-tektonikai elméletnek nincsenek ilyen
teszi a Földet tömörebbé vagy kerekebbé, ahogy szinte erői. A kutatók, akik azt hiszik, hogy a földköpeny cir-
minden nagy földrengés után történik. (Lásd a 4. és kulál, szeretnek az egész Földre, mint folyadékra gondol-
13. végjegyzetet.) Emellett az évmilliárdokon át tartó ni. Ez a feltételezés leegyszerűsíti matematikájukat, és
mozgás olyan tömötté kellett volna tegye a Földet, mint megszünteti a nagy, kiegyensúlyozatlan erők szükséges-
amilyenné válhatna. Azonban a gravitáció által működ- ségét. (Egy folyadékban kis erők kis mozgásokat hozhat-
tetett elmozdulás szinte mindig tömörebbé és kerekebbé nak létre, amelyek elképzelhetően nagy elmozdulásokká
tenné a Földet. Ha a Föld anyaga kiegyensúlyozatlanná válhatnak, ha évmilliárdok állnak rendelkezésre.)
vált egy globális özönvíz során, kb. 5000 évvel ezelőtt – Csak azért, mert egy serpenyőben lévő vizet cirkulá-
viszonylag nem túl régen – számíthatunk rá, hogy még lásra késztet a hő, nem feltétezhetjük, hogy a hő cirku-
látjuk, hogy helyreállítások, rendezések történnek. Va- láltatja a mély kőzetet. Az analógia csődöt mond, mert
lójában a Global Positioning System, egy 24, Föld körül a víz felszínén a hőmérsékletvariációk megváltoztatják a
keringő, a legkisebb milliméternyi elmozdulást is meg- felületi feszültséget. Ez a domináns erő, amely cirkulál-
mérni képes szatellit-rendszer is felhasználható, hogy tatja a vizet a serpenyőben.
megmérjen minden kéregmozgást. Ez is azt mutatja, A kőzetek nem is rendelkeznek megfelelő erővel. A
hogy legalábbis Ázsiában és talán mindenhol a Földön, kőzetek viszkozitása 23 nagyságrenddel nagyobb, mint
a gravitáció kéregmozgásokat indít el. a vízé! Megkérdőjelezhető tehát, hogy a földköpeny mé-
úgy szemlélhetnénk, mint amilyenek a légkörön belül,

vagy a fortyogó vizű serpenyőben lévők, amelyeknek szé-
lesség – magassági aránya közel 1:1 lenne, nem 1:10 vagy
100:1, mint a kis vagy nagy lemezek esetében.
A tektonikus lemezek, – ahogy elképzelték – vas-
tagságukat tekintve változnak. Például egy lemez lehet
akár 96 kilométer vastag a hegyek alatt, de csak 48 ki-
lométernyi az óceánok alatt. Tehát egy lemezt vonszolni
egy heggyel a „fedélzeten” nagy ellenállással találkozna.
Ha az ember megpróbálna elcsúsztatni egy súlyos mo-
sódeszkalapot (vagy barázdált, gyalulatlan deszkalapot)
egy másik felett, párhuzamos barázdáik egymásba ka-
paszkodnának, és akadályoznák a mozgást. Ha az egyik
lemez megállna, az ebből következő „gerendadugó” meg-
állítaná a többi lemezt is.
Még ha a földköpeny meg is próbálna cirkulálni, az
aláhajló lemezek gátolnák a cirkulációt. Minél mélyebb-
re hajlik le valamelyik lemez, annál nagyobb akadályt
képezne bármilyen földköpeny-cirkuláció vagy lemez-
mozgás számára.
Elmozdult anyag. Bizonyára sok kőzetet kellett elmozdítani,

hogy mélytengeri árkok alakuljanak ki. Hová kerültek?
23. VL: Az árkokat formáló kőzet elmozdult az emelke-

dő Atlanti aljzat felé.
24. LT: El kell távolítani az anyagot, hogy árkot for-

máljon. Geofizikusok gyakran kérdezték: Hová került
az az anyag? A lemeztektonikának nincs válasza. Egy
alágörbülő lemez vagy bármi nyomódna a földköpenybe,
hozzátenne az árok alatti anyaghoz, és nem eltávolítana
belőle.
Súrlódási ellenállás. Ahhoz, hogy árkok formálódjanak, és oly

sok kőzetet távolítsanak el, le kell győzni a nagy súrlódási ellen-
87. ábra: Egy gömb belső deformálódása. Amikor egy ping-pong labda ke- állást.
mény, külső héja benyomódik az egyik oldalon, beletorzít egy íves és egy
csúcsos mintát. Az anyagok a kívánt energiát mindig minimumra csökkentve 25. VL: Egy meghajlott lemezre helyezett tömb lefelé
deformálódnak. fog csúszni, ha a gravitációval összefüggő erő meghalad-
A Föld kérge is egy kemény gömbalakú héj. Az is íves és csúcsos alakúra ja a súrlódási ellenállást. Hasonlóképpen egy nagy üreg
fog torzulni, ha a kérget az egyik oldalán lehúzzák. Mivel a Csendes-óceán akkor telik meg, ha a gravitációs erők le tudják győzni
nyugati területe alatt lévő sok ároknak íves és csúcsos alakja van, ezeket a falak és a fenék súrlódási ellenállását és erejét. Minél
valószínűleg a Csendes-óceán nyugati területének a lesüllyedése és nem mélyebb és szélesebb az üreg, falai és aljzata annál na-
alágörbülés alakította ki. gyobb erőkkel állnak ellen. Mint a csúszó tömb eseté-
ben, ha egyszer megindul a mozgás, a súrlódás csökken,
lyén jelentkező hő-egyenetlenségek elég nagyok lehet- a mozgás pedig felgyorsul. Ha a Föld belsejében lévő kő-
nek-e ahhoz, hogy körforgásra késztessék a földköpenyt zet eltörik, és még oly kis mértékben csúszik is, a súrlódó
a kívánt sebességen. felszínek megolvadnak. A magma ezután síkosítóként
Ha a földköpeny cirkulál, akkor a szomszédos cellák- működik, és még jobban felgyorsítja a mozgást.
nak is cirkulálniuk kell ellenkező értelemben, éppen úgy, A mi esetünkben a belső repedés erodálódó és mor-
ahogy két egyszerű, egymásba illeszkedő fogaskeréknek zsolódó falait a felfelé lövellő víz kitakarította, és így az
is forognia kell ellenkező irányban. Egy nagy lemez alat- üreg folyamatosan szélesedett. Végül az aljzat széles lett,
ti, ellenkező irányban cirkuláló cellák törölnék egymás- felfelé görbült, a vízlemezeket szétnyomta, és még jobban
nak a lemez elmozdítására irányuló hajlandóságát. Nagy kiszélesítette az üreget. Mivel egyre kevesebb és kevesebb
lemezek nem mozdulnának el. Lehetne-e egy cirkulá- súly nehezedett a szélesedő aljzatra, annak fel kellett
ló cella minden egyes lemez alatt? Egy nagy lemeznek, emelkednie, és megfelelő párhuzamos lenyomódásnak
mint amilyen a Csendes-óceáni, lenne egy sokkal na- kellett bekövetkeznie egy szélesebb régió felett a Föld el-
gyobb cellája, olyan széles, mint a lemez egy ezredrésze. lenkező oldalán. A gravitáció folyamatosan azzal próbál-
A cirkuláló hőáramlásban mozgó cellákat ténylegesen kozik, hogy a Földet gömbölyű alakja felé visszanyomja.
Nyolc kilométerrel a tenger szintje alatt a nyomás olyan nagy, hogy a kőzetek elfolynának, ha valami nem tartaná féken őket. Ennek megfelelően az át- 88. ábra: Alágörbülő lemez. A Föld
nyúló lemezen satírozással jelzett területnek jobbra kellene folynia, megakadályozva minden lemezt, hogy nyolc kilométernél mélyebbre süllyedjen alá.
belsejében lévő nyomás a mélységgel
nő. Következésképpen egy legalább
48 kilométernyire egy másik lemez alá
préselt lemeznek óriási nyomása lesz,
amely alulról felfelé nyomja, és így
8 km
nem hat az átfedésben lévő lemezre.
48–96
km
Átnyúló lemez Ez a felfelé irányuló nyomás nem teszi
ez
jló lem lehetővé, hogy az alágörbülő lemez le-
Aláha nyomódjon, így nem következik be az
VISZONYLAG ALACSONY NYOMÁS
alágörbülés, ahogy a lemeztektonika-
elmélet feltételezi. Még egy hidegebb
és emiatt sűrűbb alágörbülő lemez sem
tudja legyőzni az aláhajlást akadályozó
nyomást. Értjük már, hogy miért nem
látunk soha kőszirtet a Földön 8000
ÓRIÁSI NYOMÁS méter magasan?
26. LT: Lásd a technikai megjegyzést a 310. oldalon. megfelelő benyomódásnak kell történnie a Föld ellenke-
ző oldalán, főleg a Csendes-óceán nyugati részén.
Ívek és csúcsok. Néhány ároknak, mint például az Új-
Hebridáknak / Déli-Hebridák árkai, U-alakja van, amikor felül- 30. LT: Semmi ok arra, hogy a lemezek jobban szeresse-
ről, vagy térképen látjuk őket. Másoknak ívei és csúcsai vannak. nek alágörbülni a Csendes-óceán nyugati régiójában.

Mi okozta azokat az alakváltozásokat?
Torzulásmentes rétegek. Az árkokban lévő üledékes rétegek
27. VL: Képzeljünk el növekvő, részleges vákuumot egy simák, egyenletesek, vízszintesek és torzulásmentesek.
lezárt fémkanna belsejében, ahogy a 124. oldalon ecse-
teltük. Falai behorpadt alakzatok sokféleségével befelé 31. VL: Az árkokban lévő üledékek letelepedtek a vi-
görbülnek. Ugyanígy a Csendes-óceán nyugati részének szonylag mozdulatlan óceán fenekére.
alja, amint leszívódott az újonnan felemelkedett az At-
lanti aljzat felé, és sok behorpadt alakzatban lefelé gör- 32. LT: Ha alágörbülés történik az árkoknál, a fölé tele-
bült, ahogy felülről, vagy térképen látható. Amikor belső pedő lemeznek fel kellene karmolnia a rétegződött üle-
görbülés (beszívódás) történik egy kemény, gömbalakú dékeket, vulkáni kúpokat és az alágörbülő lemezen lévő
héjon, mint amilyen a földkéreg is, vagy egy ping-pong óceáni fennsíkokat. A szeizmikus hullám-visszaverődési
labda, a deformálódás mintája gyakran íves vagy csú- szelvények azt mutatják, hogy az árkok egyenletes, sima,
csos. vízszintes, torzulatlan rétegeket tartalmaznak, és semmi
Ahogy a maximális benyomódás egy ping-pong lab- jele az alágörbülésnek. És az árkokban összegyűlő vulká-
dán mélyebb, mint a benyomódás annak valamelyik ni kúpok sincsenek felkarmolva. Ahogy H. W. Menard
csúcsán (87. ábra), úgy nyomódott le a Csendes-óceán kijelentette:
nyugati területe először az árok csúcsai alatt. Az özönvíz …úgy tűnne, hogy az árok aljába csúszó üledéknek be
óta a Csendes-óceán nyugati aljzata felemelkedett. kellene épülnie a kifejezett, nyilvánvaló hátságokba és völ-
gyekbe. David William Schall és kollégái mégis lényegileg
8. ELŐREJELZÉS: A Csendes-óceán nyugati aljzatának közepén végzett torzulásmentes üledékeket térképeztek fel az árkokban (US.
pontos mérések majd megmutatják, hogy az a tenger szintjéhez és a Föld Naval Electronics Laboratory Center). Továbbá, az óriá-
közepéhez viszonyítva emelkedik, mert a lemezek még sodródnak. si mennyiségű óceánmélyi üledéket, amely feltehetően nem
seprődött fel az árkok peremére, nem lehet érzékelni a fenék
28. LT: Egy lemez nem tud aláhajlani valamely ív közepe alatti szelvény leletekben28.
felé (vagy attól eltávolodva) anélkül, hogy ne süllyeszte- Más szakértők hasonló megfigyeléseket tettek29.
né be (vagy meg ne nyújtaná) a lemez szélességét. Még
ha a lemezek alá is tudnának hajlani, csak egy egyenes Kezdet. Hogyan kezd egy árok kialakulni?
vonal mentén tudnák ezt megtenni.
33. VL: Az árkok akkor kezdtek kialakulni, amikor az
Koncentrált árkok. Mi koncentrálta az árkokat a Csendes-óce- Atlanti aljzat felemelkedett a gyors kontinentális sodró-
án nyugati területén? dási fázis kezdetén: a Csendes-óceán nyugati része ekkor
alágörbült, és horizontális kompressziót (összenyomás),
29. VL: Amint a kontinentális sodródási fázis elkez- lefelé való hajlást és árkokat hozott létre.
dődött, a földalatti aljzat instabillá vált és felemelke-
dett azon a területen, ahol most az Atlanti aljzat van. 34. LT: Ahhoz, hogy egy lemez elkezdjen egy másik alá
Ez azonnal lecsökkentette a földalatti aljzat instabillá görbülni, legalább 48 kilométerre, e hipotetikus lemezek
válási hajlamát és hogy máshol emelkedjen fel. Ennek minimális vastagságára le kell nyomnia. Semmit, még
csak e topográfiai hézagossághoz hasonlót sem láttak 39 VL: Chekunov és mások olyan kísérleteket ismertet-
eddig. A 88. ábra megmagyarázza, miért nem kezdődhe- tek, amelyek kis méretű modellekben véghezvitt törést
tett soha aláhajlás. és a vitatott hőmérsékletet, valamint a földkéregben és
a földköpeny felső részében érzékelhető erőváltozásokat
Elszórt tűzhányók. A Csendes-óceán aljzatán sok tűzhányó foglalták magukba. Ezekre a szempontokra alapozva arra
fekszik az árkok között, s nem pedig az árkok egyik oldalán he- következtettek, hogy az árkok és a Benioff-zónák inkább
lyezkednek el. alulról induló lesüppedésre, mint alágörbülésre utalnak32.
35. VL: Az emelkedő Atlanti aljzat nem csupán azt a 40. VL: A Föld belső és külső magját és főbb jellegzetes-
lesüppedést váltotta ki, amely kiformálta a Csendes- és ségeiket legjobban a vízlemez-elmélet magyarázza10, 11.
Indiai óceánt, hanem igencsak lenyomta, megrepesztet-
te és eltorzította az egész nyugati Csendes-óceáni aljza- 41. LT: A hátságok és árkok nem mindig felelnek meg egy-
tot. A súrlódásból eredő olvadás vulkánokat hozott létre másnak, ahogy kellene, ha a lemezek formálják a hátságo-
a Csendes-óceán nyugati részének alján. kat, és tovább mozognak, majd az árkok alatt eltűnnek.
A geológusok a Csendes-óceán közepén lefutó sáv-
ra, mint az „andezit vonalra” hivatkoznak. Azért kapta Végső gondolatok:
ezt a nevet, mert az attól nyugatra eső vulkanikus kő-
zetek főleg andezitek, míg a keletre eső kőzetek elsősor- A tudományos irodalomban klasszikusnak számít Thomas
ban bazaltok. Az andezit ásványokat tartalmaz, például Crowder Chamberlain-nek, a Wisconsin-i egyetem korábbi
kvarcot, amfibolt és biotitet – amelyek a gránitban jelen elnökének és a Chicagó-i Egyetem geológia tanszékvezetőjé-
vannak, de a bazaltban nem. A gránit eredetű ásványok nek egy tanulmánya33. Abban arra figyelmezteti a kutatókat,
a Csendes-óceán alja alatt lévő vízlemezből származnak. hogy ne hagyják, hogy egy hipotézis uralja az emberek gon-
Az andezit-sávot „választóvonalnak tekintik az óceáni dolkodását, különösen azokon a területeken, ahol olyan sok
és kontinentális kéreg között.” megismernivalónk maradt, ehelyett mindig legyen működő

hipotézisük, vagy törekedjenek megsokszorozni a működő
36. LT: Ha aláhajló lemezek idézik elő, hogy a magma hipotéziseket. Az egymással versengő hipotézisek vagy teóri-
vulkánokat formáljon, akkor a vulkánoknak az alászálló ák tesztelése élesíti az egyén elemző képességeit, alaposságot
lemez felett, azok oldalán kellene feküdniük (Lásd a 84. fejleszt ki, csökkenti az elfogultságot, előítéleteket, és segít
ábrát a 142. oldalon.) A Csendes-óceán nyugati talap- a diáknak függetlenül gondolkodni és különbséget tenni,
zatán lévő legtöbb vulkán valójában az árkok ellenkező ahelyett, hogy egyszerűen memorizálnának és alkalmazkod-
oldalán fekszik. nának.
A Föld tűzhányóinak többsége a Csendes óceán nyu- Chamberlain azt mondta, hogy a csupán egy magyarázat
gati aljzatán, a lemez belseje felé fekszik. A lemez-tekto- tanításának a veszélyei különösen nagyok a Földdel foglalko-
nika szerint, a vulkánoknak általában a lemezhatárok zó tudományok terén. Ennek egyik példája az árok eredete.
közelében kell kialakulniuk. A lemez-tektonika elmélete uralja a földtudományokat. A
tudósok újabb áttekintése, mint a 20. század legjelentősebb
„Fosszilis” árkok. Ha az árkok sok százmillió éve a Földön van- elméletét, kiválasztotta erre a szerepre. Kétségtelenül Darwin
nak, mostanra sok ároknak már be kellene temetődnie. Néhány- szerves evolúcióra vonatkozó elgondolására szavaznának,
nak pedig fel kellett volna emelkednie a tengerszínt fölé. Ilyen mint a 19. század legfontosabb elméletére. Egyre gyarapodó
„fosszilis” árkokat eddig még sohasem találtak. tudományos problémáik ellenére mindkettő uralkodik, mi-
vel az iskolák és a média figyelmen kívül hagyják a versengő
37. VL.: Mivel az özönvíz egyszeri, újkeletű esemény magyarázatokat. Chamberlain az alkalmazkodás kényelmes
volt, nem meglepő, hogy egyetlen ősi vagy „fosszilis” ár- voltára is felhívta a figyelmet.
kot sem találtak. Az „árkok” témája nagy lehetőséget kínál a diákoknak. A
két egymással vetélkedő értelmezés egyszerűen magyarázha-
38. LT: Ahogy Fisher és Revette megjegyezte: tó, ahogy a 82. és 84. ábrán meg is történt. Több informá-
Hol vannak a régmúlt árkai? Kivételes geológiai terüle- cióval egészíthető ki, ha a diák kíváncsisága, ideje és tehet-
ten élünk; a jelenkori szokatlan formációk feltehetően fiatal sége, képessége lehetővé teszi. Érdekes és lényeges témákat
árkainak nem voltak megfelelői a geológiai idő zöme során? is felölelhetne: kövületeket, vulkánokat, földrengéseket,
Egy ilyen spekuláció ellenszenves lenne sok geológus számá- gravitációs rendellenességeket, özönvízi bazaltot, szeizmikus
ra, mert nehéz lenne összebékíteni azzal a doktrinával, hogy tomográfiát, íveket, kúpokat és még sok mindent. A diákok
a jelen kulcs a múlthoz. Folytatnunk kell a kutatást az ősi megvizsgálhatják és összehasonlíthatják a bizonyítékokat,
árkok után – a mély tenger alapzatán, a marginális sekély és óvatosan dönthetnek. A tanároknak és szülőknek van
vizű területeken és magukon a kontinenseken31. egy egyszerű, megelégedést nyújtó feladata: gondoskodjanak
információról, tegyenek fel kérdéseket, provokáljanak ki vá-
Egyéb. A következő részletek elsősorban az egyik elméletre vo- laszokat, kérdőjelezzék meg a válaszokat, tegyék lehetővé,
natkoznak. elérhetővé a diákok számára a felfedezés izgalmát.
1. Robert L. Fisher és Roger Revelle: „The Trenches of the the Compression Assumption” [Mélytengeri árkok és az ösz-
Pacific” (A Csendes-óceán árkai) Continents Adrift, San Fran- szetömörítési feltevés], The American Association of Petroleum
cisco, W. H. Freeman and Company, 1972, 12. oldal. Geologists Bulletin, 57. kötet, 1973. november 11., 2195. ol-
dal.)
2. Ugyanott, 12. old.
6. „Döntő következtetésünk az, hogy a mélytengeri dombok terüle-
3. „…A kontinensek alatt áthaladó szeizmikus hullámok gyorsab- te egy törékeny réteg folyamatos nyúlásából is származhat.” (W.
ban haladtak, mint amelyek az óceáni medencék alatt haladnak Roger Buck és Alexei N. B. Poliakov: „Abyssal Hills Formed
át.” (Richard A. Kerr: „The Continental Plates are Getting by Streching Oceanic Lithosphere” [Terjeszkedő óceáni li-
Thicker” [A kontinentális lemezek egyre vastagodnak], toszféra formálta mélytengeri dombok], Nature, 392. kötet,
Science, 232. kötet, 1986. május 23., 933–934. oldal.) 1998. március 19., 272–275. oldal.)
• „Az összföldi méretű, oldalirányú heterogenitás szeizmikus mo-
delljei a földköpenyben szisztematikus különbségeket mutatnak a 7. Gyakran látjuk ezt kisebb mértékben. Például egy konkrét le-
kontinensek és az óceánok alatt, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy mez alatti talaj leülepedhet, vagy még tömörebbé válhat. Kez-
pusztán termikus eredetűek legyenek.” (Alessandro M. Forte és deti megtámasztás nélkül a lemez vertikálisan megreped, és a
mások: „Continent Ocean Chemical Heterogeneity in the lemez egyik oldala a másik alá telepedik. Ha a lemez vízszin-
Mantle Based on Seismic Tomography” [Kontinens-óceán tesen összenyomódna, ahogy alágörbülő vízlemezeknél törté-
kémiai heterogenitás a földköpenyben, szeizmikus tomográfia nik, a repedés eltávolodna a függőlegestől a Benioff-zónákkal
alapján], Science, 268. kötet, 1995. április 21., 386. oldal.) összehasonlítható szögeknél. Egy üledékekből álló takaró a
repedés tetejére feküdne, ami felvenné az árok alakját.
4. „…a földrengések valóban arra szolgálnak, hogy a Földet tömö-

rebbé tegyék, és így csökkentsék annak tehetetlenségi tényezőjét is, 8. „Ahol óceáni kéregre számítanánk, számos szaktekintély ott kon-
mivel a teljes impulzusnyomatékot változatlanul hagyják, növelik tinentális típusú kéreg óceánokban való jelenlétét ismerte fel
a forgási sebességet, és ezáltal csökkentik a nap hosszúságát, ahogy a szeizmikus információk alapján.” (J. M. Dickins és mások:
elvárhatnánk.” (John Maddox: „Earthquakes and Earth’s „Past Distribution of Oceans and Continents” [Óceánok és
Rotation” [Földrengések és a Föld forgása], Nature, 332. kötet, kontinensek múltbeli terjeszkedése], New Concepts in Global
1988. március 3., 11. oldal.) Tectonics, S. Chatterjee and N. Hotton III., Lubbock, Texas,
Miközben minden egyes nagyobb földrengés hirtelen, Texas Tech University Press, 1992, 193. oldal.)
lökésszerűen kissé felgyorsítja a Föld forgását, a folyamatos • „Sok szialikus (kontinentális vagy gránit-) anyag jelenik meg az
ár-apály-effektusok pedig állandóan lassítják, az utóbbi hatás óceánok alatt, és szkeptikusok maradunk, ami a kontinentálisnak
csak atomórákkal érzékelhető, hosszú időperiódusok során jelölt és az óceáni kéreg közötti különbséget illeti. Meglepődünk és
érvényesül. (Lásd a 321–325. oldalt.) aggódunk a tudomány objektivitása és becsületessége miatt, hogy
„Eközben megmaradnak a kérdések: a földrengések Föld forgá- az efféle adatok elkerülhetik a figyelmét, vagy figyelmen kívül
sára gyakorolt hatásának miért kell túlnyomórészt a poláris tehe- hagyhatók.” (Dickins és mások, 198. oldal.)
tetlenségi nyomaték csökkentésére hatnia.” (Ugyanott.) „Miller (1970) a premezozoikus hegységképző strukturális
Válasz: A gravitáció mindig megpróbálja a Földet göm- trendjeinek alapján (gyűrt- és röghegységek, töréses gyűrthegysé-
bölyűbb, tömörebb alakúra összenyomni. A globális özönvíz gek) arra következtetett, hogy egy korábbi sztatikus (kontinentá-
korai állomásai során „a nagy mélység forrásai” óriási kőzet- lis, gránitszerű) kéreg, amely mostanában tűnt el, jelen volt Chile
mennyiségeket szórtak szét újra, és ezzel a Föld kevésbé göm- jelenlegi nyugati partvidékén.” (Ugyanott, 195. oldal.)
bölyűvé lett. Az özönvíz vége felé az anyag hirtelen elmozdult • „A kontinentális kéreg lehetséges jelenlétét az óceán alatt Bullin
a belső Földön mindenütt, gyors kontinentális súrlódást okoz- (1980) és Orlenok (1983) alapnak tekintette. Azt állították, hogy
va, és kialakította a Föld három nagyobb óceánját, az Atlan- az elgondolás, miszerint az óceáni kéreg vékony és gránitnélküli –
ti-, a Csendes- és az Indiai óceánt. tévedés.” (D. R. Choi és mások: „Paleoland, Crustal Structure
Az anyagban jelentkező szórványos elmozdulások most and Composition under North Western Pacific Ócean”
már kevésbé intenzívek, mert az özönvíz óta minden egyes el- [Ősföld, kristályos szerkezet és összetétel a Csendes-óceán
mozdulás csökkentette a kiegyensúlyozatlanságot, és a Földet északnyugati része alatt], New Concepts in Global Tectonics,
egyre gömbölyűbbé formálta. Ezeket az elmozdulásokat „föld- S. Chatterjee és N. Hotton III., Lubbock, Texas, Texas Tech
rengéseknek” és lemezmozgásoknak nevezzük. Ma minden University Press, 1992, 187. oldal.)
egyes nagyobb földrengést utórezgések követik, ahogy a Föld Ennek, a Csendes-óceán északnyugati részén található ré-
belseje helyileg igazodik az anyag földrengés okozta hirtelen tegnek a szeizmus jellegzetességeit korábban említették már,
újrarendeződéséhez. Ugyanígy, a mai földrengések egyszerűen és „óceáni 3. rétegnek” nevezték el. Nem volt elég mély a fú-
az özönvíz során az anyag nagyobb elmozdulásából következő rás, hogy átjárja.” (W. B.)
utórezgések. (W. B.) • „Ez a 6,5–6,8 km/s réteg (Nyugat-Szumátra) lehet alacsonyabb
kontinentális (gránit) kéreg vagy megvastagodott óceáni 3. ré-
5. „A hozzáférhető szeizmikus adatok azt mutatják, hogy az el- teg… Noha a 6,5–6,8 km/s sebesség magas az alacsonyabb kon-
sődleges feszültségmező többi, kevésbé horizontális feszülés tinentális (gránit) kéreghez képest, e réteg nagy vastagsága azt
eredménye – az árok tengelyére hegyes szögekben a legnagyobb feltételezi, hogy ez kontinentális kéreg…” (R. M. Kieckhefer és
mélységeknél.” (William F. Tanner: „Deep-Sea Trenches and mások: „Seizmic Refraction Studies of the Sunda Trench and
Forearc Basin” [A Szunda-árok és az előívmedence szeizmikus Föld pályájának a megzavarásából származott. Akik támogat-
töréstanulmányai], Journal of Geophysical Research, 85. kötet, ják ezt az elgondolást, annak valószínűsíthetőségét egyszerű
B2. szám, 1980. február 10., 863–873. oldal.) számítógépes szimulációval kimutathatták volna. Nem tették.
• „A kontinentális kéreg jelenléte a Csendes-óceán északnyugati ré- • A babiloni csillagászok néhány ezer évvel ezelőtt a kört 360
szén kétségeket kelt a kiterjedő kor és arány meghatározására irá- fokra osztották fel. Miért választották a 360-t? Valószínűleg
nyuló mágneses anomáliák alkalmazásának érvényessége iránt… azért, mert az özönvíz előtt egy év 360 napból állt.
Ezek a rendellenességek a kontinentális kéreg területén belülre kor- Ha így van, akkor vagy a Föld forgási mértéke vagy a Nap
látozódnak. Ez egybevág a benyomódásokkal, betüremkedésekkel körüli orbitális periódusa nőtt meg az özönvíz során. A Föld
párosult főbb törési mintákkal…” (Choi és mások, 188. oldal.) orbitális periódusának növekedése nagy, ismeretlen energia-
• „Ez a kontinentális kéreg vitathatatlan bizonyítékáról gondosko- forrást kíván. A forgási arány nem kívánna ilyet. Valószínűleg
dik az Elan-zátonynál… Különösen a gránitszínű biotit (fekete a forgás mértéke növekedett meg.
csillám), gneisz (földpátot, kvarcot, és színes szilikátot tartalma-
zó, átalakult kőzet – a ford.) jelzi a kontinentális kérget az Indiai 10. Xiaodong Song és Paul G. Richard: „Seizmological Evidence
óceán e déli területén.” (Shipboard Scientific Party: „Leg 183 for Differential Rotation of the Earth’s Inner Core” (Szeizmo-
Summary, Kerguelen Plateau-Broken Ridge A Large Igneous lógiai bizonyítékok a Föld belső magjának eltérő rotációjára),
Province” [Shipboard tudományos csoport: Leg 183 összegzés, Nature, 382. kötet, 1996. július 18., 221–224. oldal.
a Kerguelen-fennsík tört gerince egy nagy vulkanikus tarto- • „Két évvel ezelőtt néhány szeizmológus bizonyítékokat fedezett fel,
mány], Proceedings, Ocean Drilling Program; Initial Reports, miszerint a belső mag a saját ritmusára táncol, és mérhetően gyor-
Coffin M. F. és mások, College Station Texas, ODP 2000, sabban forog, mint a bolygó többi része. Azóta két másik tanul-
1–101. oldal.) mány támasztotta alá egy függetlenül keringő belső mag gondola-
• „A kontinentális aljzatról tudjuk, hogy a Rama-hátság, a tát…” (Richard Monastersky: „The Globe Inside Our Planet:
Lucipara-hátság (304. lelőhely) és a Tukang Besi-hátság (301. Earth’s Inner Core is Turning Out to be an Alien World” [A
lelőhely) aljánál bukkan felszínre.” (Ezek az Ausztrália és Ázsia bolygónk belsejében lévő gömb: A Föld belső magjáról kide-
közötti hátságok jellegzetes módon három vagy több kilomé- rül, hogy idegen világ], Science News, 154. kötet, 1998. július
ternyire a tenger szintje alatt vannak.) (Christian Honthaas 25., 58. oldal.)
és mások: „A Neogene Back-Ark Origin for the Banda Sea • John E. Vidale és mások: „Slow Differential Rotation of
Basins: Geochemical és Geochronological Constraints from the Earth’s Inner Core Indicated by Temporal Changes in
the Banda Ridges – East Indonesia [A Banda tengeri meden- Scattering” (Az eloszlásban mutatkozó időszakos változások
cék neogén Back-Ark eredete: Geokémiai és geokronológiai jelzik a Föld belső magjának lassú, eltérő forgását), Nature,
korlátozások a Banda hátságoknál – Kelet-Indonézia], 405. kötet, 2000. május 25., 445. és 447. oldal.
Tectonophysics, 298. kötet, 1998. december 10., 311. oldal.) • Mivel a külső mag folyékony, igen kis forgatónyomaték lassítja
• „A mélytengeri mélységmérés és a szeizmikus hossz-szelvények a masszív belső magot, de az lassul.
azt sugallják, hogy a kontinentális kéreg formálja ki a az árkok
alját teljes hosszúságban a Timortól Seramig terjedő ív körül...” 9. ELŐREJELZÉS: Amikor nagyobb pontosságot sikerül elérni a belső
(Robert McCaffrey: „Active Tectonics of the Eastern Sunda mag forgási sebességét illetően, meg fogják állapítani, hogy csökken.
and Banda Arcs” [A Kelet-Szunda és Banda ív aktív tekto-
nikája], Journal of Geophysical Research, 93. kötet, B12 szám, Minél lassabban forog a belső mag, annál kisebb lesz ez a las-
1988. december 10., 15. és 177. oldal.) sító forgónyomaték. Így aztán kb. 5000 év után nem meglepő,
hogy ez a hatás mérhető. Azonban, ha a belső mag évmilliók-
9. Amikor az özönvíz megkezdődött, az év valószínűleg 360 na- kal ezelőtt alakult ki, semmi hatást sem találnánk.
pos volt. (Lásd a 6. paragrafust a 275. oldalon, ahol a nagyon
ősi idők igen részletesen feljegyzett évéről olvashatunk egy tör- 11. A Föld sűrűsége nő a mélységgel, jobbára azért, mert a nyomás
ténelmi feljegyzést.) a mélységgel nő. Van azonban egy óriási ugrás vagy folytonos-
• Az ókori egyiptomiak 360 napos évet észleltek, amíg rá nem sági hiány a földköpeny külső mag határán… A belső olvadás
jöttek, hogy a Nílus minden egyes évben korábban áradt. Mi- és a sűrűbb, könnyebb részecskék gravitációs elkülönülése
vel a legelső egyiptomi telepesek valószínűleg nem fogadták hozza létre ezt a sűrűségbeli diszkontinuitást. (Lásd a sárgával
volna el a 360 napos évet, miközben Egyiptomban voltak, kiemelt cellákat a 25. táblázaton a 313. oldalon.)
feltehetően magukkal vitték annak ősi, értelmezését. (Lásd • Az alábbiak alapján az özönvíz előtti földköpeny sűrűsége való-
F. Norman Lockyer: The Dawn of Astronomy [A csillagászat színűleg jóval egyenletesebb volt. A földköpenybeli mozgások
hajnala], Cambridge, Massachusetts, The M. I. T. Press, 1964, az özönvíz alatt is, és nem sokkal utána, sokkal nagyobb hőt és
243–248. oldal.) olvadást indítottak volna el. A sűrűbb elemek (mint például a
• Velikovsky perzsák, egyiptomiak, hinduk kaldeusok, asszí- nikkel és a vas) gravitációs úton leülepedtek volna. Hő szaba-
rok, babiloniak, zsidók, kínaiak, görögök, rómaiak, aztékok, dult volna fel, amint a sűrűbb részecskék becsapódtak, ami a
inkák, peruiak és maják írásaiból kimutatta, hogy egy 360 földköpeny más részeit is megolvasztotta volna, és további gra-
napos naptár terjedt el az ókori világban mindenütt. (Lásd vitációs leülepedést tett volna lehetővé. Ez megmagyarázná,
Immanuel Velikovsky: „The Year of 360 days” [A 360 napos hogy a) miért nő a hőmérséklet a Földön belül a mélységgel
év], Worlds in Collision, Garden City, New York, Double Day arányosan, b) miért van magja a Földnek és c) miért folyékony
és Company Inc., 1950, 330–359. oldal.) a külső mag, miközben a belső mag szilárd, továbbá d) miért
Velikovsky arra gondolt, hogy a mi 365 napos évünk a vannak a sűrűbb elemek közelebb a Föld közepéhez, e) miért
Vénusszal és ax Marssal való gravitációs találkozások miatt a forog a belső mag gyorsabban, mint a Föld többi része, f) miért
van két nagy folytonossági hiány a belső mag másik oldalán és felszínére. Számításaim azt mutatják, hogy a mag-földköpeny
g.) miért gyorsult fel a Föld forgása évente 5,24 nappal az első határról feltörő forró kőzet kezdeti mennyiségének meg kelle-
egyiptomi és babiloni csillagászok kora óta (9. végjegyzet). ne haladnia a Föld térfogatát, hogy egy csepp magma elérje
Az evolucionisták azt mondják, hogy a Földet meteor- a Föld felszínét. Mások, akiket az alábbiakban sorolunk fel,
bombázás alakította ki. Miközben a meteorbombázás talán hasonló következtetésekre jutottak.
megmagyarázza a)–d)-t, ellentmondásban van e)–g)-vel. A • „Egy egyszerű számítás azt mutatja, hogy ha a felemelkedést a
meteorbombázás az egész Földet megolvasztaná, úgyhogy nem Stoke-törvény irányítja, akkor a litoszféra nagy viszkozitása (kb.
lennének sűrű, nem reakcióban lévő elemeink a Föld felszí- 1025 poise (a viszkozitás egysége – a ford.), ha egyáltalán visz-
nén, mint amilyen az arany is. De vannak. Emellett a gránit- kózus) biztosítja, hogy a felemelkedés sebessége kb. tízezerszer
kőzetek sohasem olvadtak meg. (Lásd a „Geotermikus hő” kisebb legyen, mint amennyire szükség van, hogy meggátolja a
c. részt a 110. oldalon.) Egy olvadt Föld még évmilliárdokig megszilárdulást. Sikeres felemelkedést csak a valószínűtlenül nagy
tartó lehűléssel sem produkálna olyan hőmérsékletmintákat, tömegű magma tehet lehetővé.” (Bruce D. Marsh: „Island-Ark
mint amilyeneket a Föld belsejében látunk. (Lásd a „Gyors Volcanism” Earth’s History; Structure and Materials, Brian J.
lehűlés” c. részt a 44. oldalon.) A meteorbombázás túl sok Skinner, Los Altos, California, William Kaufman Inc., 1980,
xenont adna hozzá a Földhöz. (Lásd az „Olvadt Föld?” c. részt 108. oldal.)
a 33. oldalon.) És végül a meteorbombázás a meteoritok ko- • „A honnan jön és hogyan jön létre magma: a legspekulatívabb
rábbi létezését feltételezi. Eredetük, ahogy újabban tanítják, kérdés az egész vulkanológiában.” (Gordon A. Macdonald:
tele van problémákkal. (Lásd a 240. oldalt.) A valaha olvadt Volcanoes [Vulkánok], Englewood Cliffs, New Jersey, Prentice-
Földbe vetett hit sokakat vezetett oda, hogy elhiggyék: a Föld Hall Inc., 1972, 399. oldal.)
sok milliárd éves. • „Az összes – geokémiai, petrológiai, termikus, topográfiai – bi-
• „A legnagyobb ütközésekben (1,5x1027g 9 km/sec-nél) felszaba- zonyíték, amelyet mindeddig a csóvamodell alátámasztására
dult kinetikus (mozgási) energia néhányszor nagyobb lenne, mint alkalmaztak, a legjobb esetben is kétértelmű, ha valójában nem
amekkora az egész Föld megolvasztásához szükséges.” (George W. ellentétes. A csóvaelmélet ad hoc, művi, szükségtelen, alkalmat-

Wetherill: „Occurence of Giant Impacts during the Growth lan és néhány esetben inkább a visszájára fordul, és nem kelle-
of the Terrestrial Planets” [Földszerű bolygók növekedése so- ne foglalkozni vele.” (H. C. Sheth: „Flood Basalts and Large
rán óriási ütközések előfordulása], Science, 228. kötet, 1985. Igneous Provinces from Deep Mantle Plumes: Fact, Fiction
május 17., 879. oldal.) and Fallacy” [Özönvízi bazalt és nagy vulkanikus területek a
mély földköpenybeli csóvákból: tény, kitaláció és téveszme],
12. E diszkusszió során véges végig az egyszerűség kedvéért figyel- Tectonophysics, 311. kötet, 1999. szeptember 30., 23. oldal.)
men kívül hagytuk azt a tényt, hogy a Föld forgása a bolygót a
gömbölyűtől kissé eltérővé teszi. E ténynek a beépítése egyet- 15. Ian McDougall azt állította 1964-ben, hogy ennek az elgondo-
len következtetést sem változtatna meg ebben a fejezetben. lásnak van tudományos alátámasztása. (Lásd Ian McDougall:
„Potassium – Argon Ages from Lavas of the Hawaiian Istends”
13. „…A földrengések tendenciája az, hogy a Földet kerekebbé tegyék, [Kálium-argon korok a Hawaii szigetek láváiból], Geological
és hogy az anyagot a Föld belseje felé mozgassák.” (B. Tong Chao Society of American Bulletin, 75. kötet. 1964. február, 107–128.
és Richard S. Gross: „Changes in the Earth’s Rotation and oldal.) A hét Hawaii-szigeteken lévő vulkán eredetére vonat-
Low-Degree Gravitational Field Induced by Earthquakes” kozóan azt mondta, hogy kivétel nélkül olyan időszakban nö-
[Változások a Föld forgásában és a földrengések által gerjesz- vekedtek északnyugatról délkeletre, ahogyan akkor történne,
tett kis mértékű mágneses mező], Geophysical Journal of the ha a Csendes-óceáni lemez évenként 10–15 cm-t sodródna
Royal Astronomical Society, 91. kötet, 1987., 569. oldal.) északnyugat felé. Akkor viszont más vulkanikus láncok miért
„Miért törekszenek a földrengések egy kerekebb Föld létreho- nem mutatnak ilyen kor-távolság összefüggést? (Lásd William
zására? [A gravitáció egy kerekebb Földért küzd. A gravitáció R. Corliss: Inner Earth [Földbelső], Glen Arm, Maryland, The
is gerjeszt földrengéseket. – W.B.] A Föld nem-gömbalakjának Sourcebook Project, 1991., 28. oldal.)
van bármi befolyása a földrengés mechanizmusára?” (Ugyanott, McDougall nem vetette alá mintáit vaktesztnek, egy stan-
594. oldal.) [Ebben minden benne van, ami a földrengésekkel dard eljárásnak, amelyet olyan kritikus tesztnél alkalmaznak,
és az elmozduló kontinentális lemezekkel kapcsolatos. A kö- amelyben a vizsgáló elfogultsága tudatosan vagy öntudatlanul
vetkező kérdés, amelyet az embernek fel kellene tennie: „Mi befolyásolhatná az eredményeket. A geológusok aligha veszik
hozta létre a gömbalak megváltozását?” Válasz: Az özönvíz. fontolóra a vaktesztelést, amelynek az a célja, hogy a pontos-
– W. B.] ságot és az objektivitást biztosítsa, pedig ez bevett, standard
gyakorlat kritikai teszteknél az olyan alkalmazott tudomá-
14. Időről-időre számításokkal állnak elő, és azt állítják, hogy nyoknál, mint az orvostudomány és a műszaki tudományok.
csóvák törnek fel a földköpenyen keresztül. Irreális módon (A vaktesztelést a 89. oldalon magyarázzuk.) Valakinek el
alacsony értékeket tételeznek fel általában a földköpeny visz- kellene végeznie egy vaktesztet, hogy ellenőrizze McDougall
kozitására vonatkozóan, vagy valóságtól elrugaszkodottan eredményeit.
magas értékeket a csóva kezdeti hőmérsékletére vagy térfo-
gatára nézve. Ezek az állítások azt az álláspontot alakítják ki: 10. ELŐREJELZÉS: Egy jól megtervezett vakteszt nem támasztja alá
Tudjuk, hogy özönvízi bazalt előfordult, tehát itt van, ahogyan McDougall kor-szekvenciáit a hét Hawaii-tűzhányóra vonatkozóan.
történnie kellett”. Mások, a fizikára tekintve és a legésszerűbb
számokat használva elismerik, hogy nem értik, hogyan tudott 16. „Úgy tűnik figyelmen kívül kell hagyni a fix, forró foltok kényel-
ilyen óriási mennyiségű özönvízi bazalt felbugyogni a Föld mes elgondolását, mint hivatkozási pontokat a múltban történt
lemezmozgásokra”. (Ulrich Christensen: „Fixed Hotspots • „A jelenlegi óceáni medencéket a bazalt széles skálájú kiömlései
Gone with the Wind” [Az állandó forró foltokat elfújta a szél], jellemzik.” (Dickins és mások, 197. oldal.)
Nature, 391. kötet, 1998. február 19., 740. oldal.) • „Tehát a Csendes-óceán északnyugati területén valamennyi DSDP
„Később azonban kimutatták, hogy a Csendes-óceán vidéki (mélytengeri fúrási projekt) által felszínre hozott bazalt telérkőzet-
forró foltok 1-2 cm/év sebességgel elmozdulnak az Atlanti térség- nek vagy lávának tekinthető, amelyek nem szükségszerűen jelzik
ben lévőkhöz képest. Ez kevesebb, mint a gyorsmozgású lemezek az igazi csendes-óceáni kérget. Hasonló következtetésekre jutott
sebessége (10 cm/év), de ahhoz elég, hogy a forró foltot a gyanak- néhány más szakértő is (megadtuk a hivatkozásokat)” (Choi és
vás referenciarendszerévé tegye.” (Ugyanott, 739. oldal.) mások, 187. oldal.)
17. „A két legbonyolultabb megfigyelés, amelyet a forrófoltok segítsé- 21. „Óriási szükség van egy jövőbeli óceáni fúrási program kezdemé-
gével kellene megmagyarázni: a lesüppedés hiánya a 30–25 millió nyezésére, hogy a bazalt óceánfenék alá fúrjanak, és megerősít-
évvel ezelőtti aktív vulkáni tevékenység megszűnése óta, és a Ber- sék milyen összetételű az, amit jelenleg óceáni kéregnek jelölnek.”
muda északkeleti irányultságának felemelkedése, amely majdnem (Dickins és mások, 198. oldal.)
a megfelelő szögekben van az Észak-Amerikai lemez megjöven-
dölt mozgásához képest.” (Randall M. Richardson: „Bermuda 22. Az emberre nem szabadna túlzottan hatnia annak, hogy a
Stretches a Point” [A Bermuda kinyúlik egy pontig], Nature, „térfogat felfelé” majdnem egyenlő a „térfogat lefelé”-vel, mert
350. kötet, 1991. április 25., 655. oldal.) néhány kisebb és nehezen értékelhető tényezőt kihagytak. Sok
évvel ezelőtt, más, nehezen megbecsülhető tényezők alapján,
18. Marcia McNutt: „Deep Causes of Hotspots” (A forrófoltok úgy 16 kilométeresre becsültem a földalatti aljzat mélységét.
okai), Nature, 346. kötet, 1990. augusztus 23., 701–702. oldal. Az egyik tényező a kőzet mélysége volt, amelynek erodálódnia
kell átlagosan 1120 kilométer szélességben a 73 600 kilomé-
19. Az 1970-es évek elején volt egy beszélgetésem J. Tuzo Wilson- ter hosszú Óceán-középi hátság mindkét oldalán, hogy a Föld
nal, a lemez-tektonika- elmélet egyik alapítójával. Wilson összes üledékes kőzetét létrehozza. A 1120 kilométer szélessé-
megfogalmazta elgondolását, miszerint a lemezeket a cirkulá- get is a 113. oldalon lévő 50. ábráról becsültük meg, miután
ló földköpenytől való vonszolás vezette el. Megmagyaráztam, mások is becsléseket szültek, hogy mekkora a vízlemezeket le-
hogy a lemezek egyenletesen mozognának, ha ez lenne a hely- rövidítő és megvastagító kompressziós esemény. E mélységnél
zet, nem pedig rendszertelenül, ahogy ma történik. Izlandon a sokkal pontosabb mérésre van szükség.
Közép-atlanti hátságon lovagolva, az ilyen mozgások könnyen
mérhetők lézersugárral és interferométerrel (fényinterferencia 23. Ezeknek az adatoknak a metrikusról angol egységére való át-
létrehozására és észlelésére szolgáló optikai mérőeszköz – a váltása nem okoz kárt a pontosság tekintetében H. V. Sverdrug
fordító). Turisták özönlenek oda, hogy saját szemükkel lássa- és mások munkája: „The Oceans: Their Physics, Chemistry and
nak egy eszközt, amely regisztrálja a folyamatos kontinentális General Biology” (Óceánok: fizikájuk, kémiájuk és általános
mozgást. Wilson úgy tűnik, kissé ideges lett, és azt mondta: biológiájuk) c. művéből származnak (Englewood Cliffs, New
„Mindenki csak beszél azokról a mérésekről, de senki sem csi- Jersey, Prentice-Hall Inc., 1942, 15. oldal).
nálja.”
Majd azt mondta, hogy átgondolt egy új mechanizmust, 24. Bradford Clement és mások: „Neotectonics: Watching the
amely talán megmozgathatta a lemezeket. Ha anyag törne fel Earth Move” (Neotektonika: a Föld mozgásának figyelése),
az Óceán-középi hátságnál, a lemezek elmozdulnának a gerinc Proceedings of the National Academy of Sciences, 96. kötet, 25.
taréjától, és a gravitáció segítségével lecsúsznának a félig olvadt szám, 1999. december 7., 14205. oldal.
földköpenyen. Azt gondolta, hogy néhány méternyi emelkedés • Philip England and Peter Molnar: „Active Deformation of
talán mozgásba hozná a lemezeket – persze nagyon lassan. Asia” (Ázsia aktív deformációja), Science, 278. kötet, 1997.
Huszonöt évvel később és a hála adósságával már belátom, október 24., 647–650. oldal.
hogy ez néhány szempontból hasonlít a vízlemez-elmélethez:
egy nem régen felemelkedett Közép-atlanti hátságtól elcsúszta- 25. „…a legmélyebb rengéseknek egy vékony rétegre kellene korláto-
tó gravitáció. Wilson lassan csúszó lemezeinek nem lenne elég zódniuk az alászálló lemez közepén – és a bolíviai rengés túl nagy
a hegyek kialakításához szükséges energiája vagy nyomatéka. volt, hogy megfeleljen ennek.” (Richard A. Kerr: „Biggest Deep
Magyarázata több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Quakes May Need Help” [A legnagyobb mély rengéseknek ta-
Miért emelkedne a Közép-atlanti hátság ma is? Emelkedését lán segítségre van szükségük], Science, 267. kötet, 1995. január
miért nem lehet érzékelni például Izlandon? Miért nem emel- 20., 329–330. oldal.)
kednek a hátság más részei? (Mert emelkedésük megállítaná
a kontinentális mozgást?) Wilson indítványoz egy okot, ami 26. Myron J. Block: „Surface Tension as the Cause of Benard
kiválthatna egy ismert hatást, ami legitim. Azonban nem volt Cells and Surface Deformation in a Liquid Film” (Felszíni fe-
egyetlen független bizonyítéka sem az esetre. Magyarázata szültség, mint a Benard-cellák és a felszíni deformáció oka egy
nem oldott meg más problémákat. A vízlemez-elmélet viszont folyékony, vékony rétegben), Nature, 178. kötet, 1956. szep-
megoldja a 103. oldalon felsorolt 25 összes, döntő problémát. tember, 650–651. oldal.
20. „Az óceáni kérget szinte teljes egészében a bazaltos lávák kiáradá- 27. A viszkozitás a folyadék-ellenállás mértéke. A víznek kisebb a
sa hozta létre.” (Nicholas M. Short: Planetary Geology [Boly- viszkozitása, mint egy szirupnak. A szirupnak kisebb a viszkozi-
gógeológia], Englewood Cliffs, New Jersey, Prentice-Hall Inc., tása, mint a folyékony kátránynak. A meleg kátránynak kisebb
1975, 98. oldal.) a viszkozitása, mint a hideg kátránynak. A levegőnek igen ala-
csony a viszkozitása. A kőzetnek pedig igen nagy a viszkozitása, • Warren Hamilton: Tectonics of the Indonesian Region (Az in-
és csak akkor folyik, ha a nyomáskülönbségek nagyon nagyok. donéz régió tektonikája), Geological Survey Professional Paper
1078, Washington, U. S. Goverment Printing Office, 1979,
28. H. W. Menard: „The Deep-Ocean Floor” (Mélytengeri alj- 305–306. oldal.
zat), Scientific American, 221. kötet, 3. szám, 1969. szeptember, • V. Ye Khain: „Plate Tectonics: Achievements and Unsolved
126–142. oldal. Problems” (Lemez-tektonika: Megoldott és megoldatlan prob-
lémák), International Geology Review, 27. kötet, 1. szám, 1987.
29. „Cloos és Saunders és mások kimutatták, hogy nagy óceáni platók január, 5. oldal.
nem görbülhetnek alá: az ilyen vastag platók ellenállnak az alá-
görbülésnek, elárasztják az árkot, és az ív felé gyorsítják.” (Sheth, 30. „A nyugat-csendes-óceáni szigeteken talált kőzettípusok segítenek
16. old.). meghatározni a Csendes-óceáni medence szélét. Az andezit-vonal
• „Felkavaró, hogy a feltételezett, különösen nagy, megkülön- óceáni (keleti) oldali kőzetei elsősorban bazaltból állnak, ellenben
böztető mozgások kontinensek és óceáni medencék között a másik (nyugati) oldalon elsősorban andezitek vannak. Ezt el-
(főleg ahol sok laza üledék is jelen van), nem nyilvánvalók. választó-vonalnak tekintették az óceáni és a kontinentális kéreg
A jelenlegi egyszerű kontinentális szegély-modell, amelyet között.” (L. Don Leet és Sheldon Judson: Physical Geology, 4.
lényegileg merev lemezekkel szemléltetnek, nem illik össze a kiadás, Englewood Cliffs, New Jersey Pretice-Hall Inc., 1971,
megfigyelésen alapuló adatokkal. Értékét pedig, mint a konti- 420. oldal.)
nentális szegély megfigyelt szerkezeteire vonatkozó értelmezés
keretét, a teória és megfigyelés közötti nagy szakadék kisebbé 31. Fisher és Revelle, 15. oldal.
tette.” (Roland Von Huene: „Structure of the Continentalis
Margin and Tectonism at the Eastern Aleutian Trench” [A 32. A. V. Chekunov és mások: „Difficulties of Plate Tectonics
kontinentális szegély struktúrája és a tektonizmus a keleti and Possible Alternative Mechanisms” (A lemez-tektonika és
Aleuti-ároknál], Geological Society of America Buletin, 83. kö- a lehetséges alternatív mechanizmusok nehézségei), Critical

tet, 1972. december, 3625. oldal.) Aspects of the Plate Tectonics Theory, II. kötet, A. Barto-
• „…Az óceáni kéreg takaróárok alá csuszásának illeszkedését Kyriakidis, Athens, Greece, Theophrastus Publishing and
nem támasztják alá sem megfigyelési, sem teoretikus adatok…” Proprietary Co., 1990, 397–433. oldal.
(D. W. Scholl: Peru-Chile Trench Sediments and Sea-floor
Spreading [A Peru-chilei árok üledékei és a tengerfenék kiter- 33. Thomas Crowder Chamberlain: „The Method of Multiple
jedése], Geological Society of America Bulletin, 81. kötet, 1970, Working Hypotheses” (A többszörösen működő hipotézisek
1339–1360. oldal.) módszere), Journal of Geology, 5. kötet, 1897, 837–848. oldal.
• A. A. Meyerhoff és Howard A. Meyerhoff: „The New Global Ezt a híres tanulmányt újra kinyomtatták a Journal of Geology,
Tectonics: Major Inconsistencies” (Új globális tektonika: főbb 31. kötet, 1931. számában, a 155–165 oldalon és A Source Book
folytonossági hiányok), The American Association of Petroleum in Geology: 1400–1900 (Kirley F. Mather és Shirley L. Mason,
Geologists Bulletin, 56. ktöet, 2. szám, 1972. február, 269–336. Cambridge, Massachusetts, Harvard Unviersity Press, 1967,
oldal. 604–630. oldal).
89. ábra: Úszó, lebegő tartály. Ez az üres vasbeton tartály felemelkedett a talaj szintjéről, mert a talaj sűrű folyadékszerű anyaggá vált az 1964-es niagata-i
(Japán) földrengés folyamán. Ez volt az első alkalom, hogy geológusok az elfolyósodás jelenségét azonosították, ami kétségtelenül addig is előfordult a többi
nagy földrengés idején. Az elfolyósodás még az üres tartályt is felemelte az aszfaltjárdán át, és kiemelte a csöveket és hasábfákat a földből. Más szóval az
eltemetett tárgyak, amelyek kisebb sűrűségűek, mint a környező talaj, úszva felemelkednek, amikor az a talaj elfolyósodik: Mi okozza az elfolyósodást? Mi
történne az eltemetett állatokkal és növényekkel az ideiglenesen elfolyósodott üledékekben?
90. ábra: Süllyedő épületek. Niagatában, (Japán) az 1964-es földrengésekor a 3. számú épület lesüllyedt, és 22 fokkal megdőlt, amint a talaj ideiglenesen
elfolyósodott. Egy másik, a vörös nyílnál látható épület majdnem 70 fokot billent, olyannyira, hogy alapzata szinte függőleges lett.
Elfolyósodás: A rétegek és réteges kövületek eredete 155
Elfolyósodás: A rétegek és réteges kövületek eredete
Rövid összefoglalás: Az elfolyósodás – a futóhomokkal, úszó embert. A futóhomok lebegőképessége majdnem kétsze-
földrengésekkel és hullámtevékenységgel összefüggésben – rese a vízének, mert a kiszorított homok és víz súlya is majd-
fő szerepet játszott az üledékek, növények és állatok gyors nem kétszerese a víz súlyának. Ahogy látni fogjuk, folyadék-
osztályozásában az özönvíz folyamán. A sorba rendezett szerű üledékek úszóképességet idéztek elő, ami nagyobbrészt
rétegek és kövületek világméretű jelenléte valóban azt mu- megmagyarázza, miért mutatnak a fossziliák bizonyos mérté-
tatja, hogy egy gigantikus, egész Földre kiterjedő özönvíz kű függőleges elrendeződést, és az üledékes kőzetek szerte a
tényleg végbement. A nagy kiterjedésű elfolyósodás más di- világon miért rétegződtek olyan jellegzetesen és élesen.
agnosztikai jellegzetességeket is hátrahagyott, mint például Földrengések: Gyakran látható elfolyósodás a földrengések
keresztrétegezett homokkövet, csóvákat és földkupacokat. során és még néhány perccel utánuk is. Az alaszkai, 1964-es
nagypénteki földrengés folyamán az alaszkai Anchorage-
Az üledékes kőzeteket rétegeknek nevezett üledéklapokkal ban az elfolyósodás okozta a legnagyobb pusztítást. Az
Elfolyósodás
különböztetik meg. A kövületek szinte mindig az ilyen üle- 1980-as San Francisco-i földrengés folyamán a kár zöme
dékes rétegeken belül fekszenek. A kövületeknek és a réte- elfolyósodásból származott. Noha a geológusok le tudják írni
geknek sok szokatlan jellegzetessége van, amelyek mindenütt az elfolyósodás következményeit, úgy tűnik, néhányan nem
láthatók a Földön. Az elfolyósodásnak nevezett alig ismert és értik, hogy miért történik. Levin a következőképpen írja le:
kevéssé megértett jelensége megmagyarázza e jellemző voná- A földrengések során a finomszemcséjű, vízzel telített
sokat. Azt is megmagyarázza, miért nem látunk kövületeket üledékek gyakran elveszthetik korábbi erejüket, és vas-
és rétegeket formálódni nagy méretekben ma. tag, mobilis sárszerű anyagot alkotnak. A folyamatot
Először átgondolunk néhány közös, mindennapi szituá- elfolyósodásnak nevezik. Az elfolyósodott üledék nem csu-
ciót, amelyek elfolyósodást idéznek elő kis mértékben. Mi- pán bemozog a felszín alá, de fel is emelkedhet a hasadé-
után megértettük, miért történik elfolyósodás, azt is meg- kokon keresztül, és „kitörhet” sárbuzgárok és sárvulkánok
értjük, hogy egy világméretű özönvíz a Földön mindenütt alakjában.4
elfolyósodást idézne elő. Végül más, a földkéregben leját- Strahler azt mondja, hogy a hevesebb földrengésben
szódó, gyengén megértett jelenségek áttekintése megerősí- … a rázkódó talaj csökkenti a Föld anyagának erejét, ame-
ti, hogy igenis előfordult egy egész Földre kiterjedő méretű lyen a súlyos struktúrák nyugszanak. A nagyvárosok egyes
elfolyósodás. részei, főleg a kikötővárosok lágy, természetben előforduló
fellazult agyagban gazdag (mint egy folyó deltavidékének
Az elfolyósodás példái üledéke) anyagra, vagy feltöltött területekre épültek, ame-
lyeken nagy mennyiségű laza föld-anyagot hánytak le,
Futóhomok. A futóhomok az elfolyósodás egyszerű példája. hogy feltöltsék a talajszintig. Ezek a vízzel telített üledékek
A homokon átfolyó forrás táplálta víz futóhomokot teremt. gyakran mennek át változáson, egy elfolyósodásként ismert
A felfelé folyó víz egy kissé felemeli a homokszemcséket, és jellegzetességen, amikor a környéket földrengés rázza meg.
vékony filmréteggel vesz körül minden egyes szemcsét. Ez a Az anyag oly mértékig elveszti erejét, hogy hígfolyós sárrá
kipárnázás a futóhomoknak és más elfolyósodott üledékek- válik, amely képtelen arra, hogy épületeket tartson meg.
nek szivacsos, folyadékszerű jelleget ad. Ezek aztán komolyan megdőlnek, vagy összeomlanak.5
A népszerű elgondolással és a hollywoodi filmekkel ellen- Az elfolyósodásról pontos leírások vannak, de nem ma-
tétben, ha egy személy vagy állat rálép a mély futóhomokra, gyarázzák meg, miért következik be. Ha egyszer megértjük
nem süllyed el a szem elől örökre. Gyorsan belesüllyednek, de az elfolyósodás mechanizmusát, látni fogjuk, hogy ilyen
csak valameddig. Majd gyorsan felemelkednek, vagy fennma- elfolyósodás ment végbe folyamatosan és az egész Földre ki-
radnak, de a homok és a kiszorított víz súlyával egyenlő erő terjedő méretben, hetekig vagy hónapokig.
révén. Minél jobban besüllyednek, annál nagyobb a felemelő Képzeljünk magunk elé egy dobozt, amely meg van töltve
erő.3 A lebegőképesség erői felemelnek egy úszómedencében kicsi szögletes kövekkel. Ha a doboz olyannyira tele volna,
hogy nem tudnánk szorosan lezárni a tetejét, megráznánk a hogy egy 96 kilométer/órás sáros vízáradat söpört végig 640
dobozt, hogy a kövek sűrűbben elrendeződve ülepedjenek le. kilométernyire lefelé a kontinentális lejtőn a földrengés epi-
Most ismételjük meg ezt a gondolatban lefolytatott kísérletet, centrumától.8
csakhogy ez alkalommal a kövek közötti hézagokat töltsük Ez az esemény izgatta a geológusokat. Ha sűrű sárfolya-
ki vízzel. Ahogy megrázzuk dobozt, és a kövek szorosabbra mok képesek ilyen gyorsan és távolra haladni, akkor képesek
rendeződnek, az aláhulló kövek felkényszerítik a vizet a tete- lennének hosszú tengeralatti szurdokokat erodálni, és más
jére. Ha a doboz magas, sok kő fog leülepedni, és így a vizet geológiai tevékenységet is végezni. Az ilyen elméleti áramla-
emelő erő nőni fog. A kövek magasabb oszlopa ugyanakkor tokat „szuszpenzió-áramlások”-nak nevezik, amelyek most a
nagyobb ellenállást jelent a felfelé hatoló áramlás számára, geológián belül a tanulmányozás tág területét szolgáltatják.
és még jobban megnöveli a víz nyomását. A legtetején lévő A 96 km/órás szuszpenzió-áramlások magyarázatával kap-
köveket fel fogja emelni a víznyomás, amíg a víz feláramlása csolatos problémák egyike, hogy a legtöbb nukleáris meghaj-
folyamatos. tású tengeralattjáró közel sem tud ilyen gyorsan haladni, és
Ez hasonló egy laza, vízzel telített üledékes területen az óceán feneke azon a területen, New-Foundland partjainál
bekövetkező földrengéshez. Ha egyszer a felfelé áramló víz a meredélyek két foknál is lankásabbak. És néhány eltört ká-
felemeli a legfelső rétegeket, az üledékeket, amelyeken nyu- bel felfelé helyezkedett el a földrengés epicentrumától. Sok-
godtak, nem terheli többé a rájuk nyomást gyakorló, legfel- kal valószínűbbnek tűnik, hogy nagy és gyors (cunaminak
sőbb részecskék súlya. Így a felfelé áramló víz felemelheti ezt nevezett9) hullám sugárzott ki a földrengés epicentrumából.
a második szintet is. Ez ráadásul tehermentesíti az alattuk A szétterülő hullám alatti elfolyósodás a transzatlanti kábe-
lévő részecskéket stb. A részecskék nincsenek többé szilárd, leket támaszték nélkül hagyta, és így idézte elő elroppaná-
a szilárddal összekapcsolódásban, hanem szuszpendálódnak sukat.
(finoman eloszolva lebegnek) a vízben, a víz ugyanakkor si- Most már látjuk, hogy elfolyósodás bármikor előfordul,
kamlóssá is teszi őket, és így könnyen elcsúsznak egymáson. amikor a víz a laza üledékeken keresztül felfelé kényszerül,
Vízzel való feltöltés – egy kis példa. Mezítláb járkálunk a elég nyomással ahhoz, hogy felemelje a legfelül lévő üledé-
tengerparton. Ahogy az egyes hullámok kisodródnak, a víz kes részecskéket. Az elfolyósodás további példái következnek
a lábunk aljától a térdünkig emelkedik. Amikor a hullám nemsokára. Egy óriási esetet a hetekig vagy hónapokig tartó
visszatér a tengerbe, a lábunk alatt lévő homok laza lesz és hullám feltöltés hozott létre.
pépszerű, a lábunk pedig belesüllyed. A járás nehézzé válik.
Ez az ideiglenesen pépes homok – legtöbbünk számára isme- Elfolyósodás az özönvíz során
rős – az elfolyósodás egy parányi példája.
Elfolyósodás
Miért történik ez? Minden egyes hullám tetőpontján a víz Az elárasztott Földön hatalmas, akadálytalanul áradó hullá-
a homokba kényszerül. Ahogy a hullám visszatér az óceán- mok száguldoztak – nemcsak normális hullámok, hanem a
ba, a homokba kényszerített víz kibugyog. Amikor ezt teszi, le-föl hullámzó vízlemezek gerjesztette hullámok.
felemeli a legfelül lévő homokrészecskéket és pépes keveréket A vízlemezek e vibrálásának (ingadozásának) okait az üs-
alkot. tökösökről szóló fejezetben magyarázzuk meg. Az elárasztott
Ha belemerülnénk arccal lefelé a vízbe, a hullámtörés Földnek nem voltak partvonalai, tehát a súrlódás nem pusz-
után, közvetlenül a tengerfenék felett látnánk, amint a ho- tította el a hullámokat a partnál. Ehelyett megkerülték a Föl-
mokrészecskék felemelkednek egy kissé a fenék fölé, ahogy det, sőt gyakran felerősítették a következő hullámot.
az egyes hullámvölgyek közelednek. Az éppen a homokaljzat Az özönvíz során a víz kétféleképpen kényszerült az „óce-
feletti víz minden egyes hullámciklussal vízszintesen vissza án” aljába. Először, a víz kissé összenyomható, így a hullám
és előre mozog. Szerencsére a sodrás a part felé mozog, ahogy csúcsa alatt lévő telített üledékekben összenyomódik, mint
az elfolyósodás felemeli a homokrészecskéket az aljzat fölé. egy feszes rugó. Másodszor, a hullámcsúcsok alatt a víz nem-
Így a homokrészecskéket folyamatosan noszogtatja a lejtőn csak az alatta lévő üledékekbe kényszerül, hanem oldalirány-
felfelé, a part felé. Ha nem ez történne, a tengerpart nem ban, az üledékeken keresztül a csökkenő nyomás irányába
lenne homokos.6 is. Ahogy a hullám magassága csökken, a helyi nyomás is
Vízzel való feltöltés – egy közepes méretű példa. Egy vi- redukálódik, és mindkét hatás irányt vált, így felfelé készteti
har során, ahogy egy nagy hullám áthalad egy part mentén a vízfolyást. A víz szinte teljesen körülvett minden egyes, az
eltemetett csővezeték felett, megnövekedik a felette lévő óceán aljára leülepedett üledékrészecskét, és mindegyiknek
víznyomás. Ez több vizet erőltet a csövet körülvevő porózus maximális lebegést biztosított. Az üledékek tehát lazán vol-
üledékekbe. Ahogy a hullám csúcsa elhalad, és hullámvölgy tak csomagolva és sok vizet tartottak vissza.
közeledik, a csővezeték feletti nyomás lecsökken, és az üle- Az özönvízfázis során félidőben a víz lenyomódott az üle-
dékben tárolt, nagy nyomású víz felfelé áramlik. Ez felemeli dékekbe, és ott tárolódott egy másik félciklusra, amelyben a
az üledékeket, és elfolyósodást okoz. A betemetett csőveze- víz felfelé áramlott. A kibocsátás során az elfolyósodás akkor
ték felfelé „lebegve” néha eltörik.7 történt, amikor a felfelé haladó víz sebessége meghaladott
Vízzel való feltöltés – egy nagy példa. 1929. novem- egy specifikus maximumot. Amikor ezt tette, sok érdekes
ber 18-án földrengés sújtotta a kontinentális lejtőt New- dolog történt.
Foundland partjainál. Percekkel később az Atlanti-óceánon
áthaladó telefonkábelek elkezdtek szakaszosan eltörni, egyre A közelebbről megfigyelt elfolyósodás
távolabb és távolabb az epicentrumtól. Tizenkét kábel pat-
tant el, összesen 28 helyen. Minden egyes törés pontos idejét A vastag, vízszintes üledékréteg óriási ellenállást képvisel
és helyét feljegyezték. A vizsgálatot végzők azt feltétezték, a felfelé áramló víz ellenében, mert a víznek keresztül kell
mheg y mheg y
Az efféle osztályozás azt is megmagyarázza, hogy a hirte-
h ullá h ullá
len bekövetkező helyi áradások miért hoznak létre vízszin-
tes rétegeket.10 Efolyósodás fordulhat elő, akkor is, ha a sár
leülepedik a vízen keresztül, vagy ha a víz felkényszerül a
sáron át.
Hogy jobban megértsük az elfolyósodást, építettem egy, a
hu l
lámvö l gy 92. ábrán bemutatott apparátust. A több mint 3 méter hosz-
szú, csuklóforgóval ellátott mérlegkar olyan, mint egy négy-
kiszabadult víz lábú állvány tetejéről lelógó libikóka. A mérlegkar mindkét
végére felfüggesztettem egy-egy öt gallonos tartályt. Az egyik
vizet tartalmazott, a másik pedig különféle üledékek keveré-
két. Egy több mint három méter hosszú csövet illesztettem a
lencsék
két konténer szájához.
Szelíden megdöntöttem a fém mérlegkart, és így felemel-
te a vizes tartályt. A víz lefolyt a csövön keresztül, majd fel
a másik tartályban lévő kevert üledékágyon át. Ha a folyás
összepréselt, elfolyósodás összepréselt,
tárolt víz tárolt víz
sebessége túllépi az igen alacsony küszöböt,11 az üledékek
kissé felduzzadnak, amint elkezdődik az elfolyósodás. Egy
91. ábra: Globális elfolyósodás: A hullámciklus balra kezdődik azzal, hogy betemetett test, egy halott állat vagy növény a maga sűrű-
a víz lekényszerül a tengerfenékbe. Ahogy a hullámvölgy közeledik, az ösz- ségével felúszna a tartály tetejére. Ha egyszer a víz elkezdene
szepréselt víz felszabadul. A tengerfenéken át felfelé áramló víz felemeli az túlfolyni az üledékes tartályon, a fém mérlegkart meg kelle-
üledékeket, kezdve az üledékoszlop tetején. Az elfolyósodás során a sűrűbb, ne dönteni, hogy a víz visszafolyjon a víztartályba. Miután
tömörebb részecskék lesüllyednek, és a könnyebb részecskék (és a halott 10–15 percenként megismétlődik ez a ciklus, az üledékek
szervezetek nemsokára fosszilizálódnak), felúsznak, amíg egy elfolyósodási keveréke láthatóan rétegződötté válik. Minél tovább tart az
lencsébe nem ütköznek. Vízlencsék formálódnak a majdnem vízszintes utak elfolyósodás, annál élesebbekké válnak a határok az üledé-
mentén, ha az út alatt lévő üledékek porózusabbak, mint a felette lévők, így kes rétegek között.
több víz folyik felfelé, az út felé, mint az úttól el. Üledékes részecskék és az Egy fontos, lencsésedésnek nevezett jelenség előre jelez-
üledékekbe betemetett halott szervezetek óriási, vékony rétegekbe rende- hető és megfigyelhető az üledékes tartályban. Néhány réteg
ződnek, és átrendeződnek. porózusabb és átjárhatóbb, mint mások. Ha a víz könnyeb-
Elfolyósodás
Egy publikálatlan, a Loma Linda Egyetemen végzett kísérletben egy ben fel tud áramlani egy rétegen, mint a közvetlenül felette
halott madár, emlős, hüllő és kétéltű tetemét helyezték egy nyitott víztar- lévőn, egy vízlencse gyűlik össze közöttük. Vízlencsék a he-
tályba. Úszóképességük a halált követő napokban sűrűségüktől, élő álla- gyes szögűtől a vízszintesig sokféle alakzatban előfordulnak.
potú tömörségüktől, a bomló testükben termelődő gázok kialakulásától, a Az ezekben a lencsékben lévő víz mindig felfelé folyna.12
testükkel felszívott vagy elvesztett víz mennyiségétől és más tényezőktől Az özönvíz során sok vastag vízlencse formálódott. A
függött. A kísérlet megmutatta, ahogy a halál utáni leülepedés természe- szervezetek felúsztak volna a közvetlenül felettük lévő len-
tes rendje kialakul a halált követően: kétéltű, hüllő, emlős és végül a madár. csébe. Minden egyes földrajzi területen a hasonló méretű,
(Személyes beszélgetés Dr. Karen Jensennel, 2001. január 8.-án). A relatív alakú, és sűrűségű (általában ugyanannak a fajnak a tagjai)
úszóképességnek ez a sorrendje szoros összefüggésben van az „evolúciós szervezeteket elsöpörték volna az áradások a majdnem víz-
renddel”. Ezt a rendet persze nem az evolúció alakította ki. Más tényezők is szintes csatornák mentén, és sok kilométernyire szétterültek
befolyásolják a betemetési rendet az egyes földrajzi területeken, mint például volna.13 A víz úsztató ereje sokkal kisebb, mint az elfolyóso-
a „lencsésedés”, milyen állatok éltek ugyanabban a régióban, és milyen az dott üledékeké, így maguk a vízlencsék kevésbé lettek volna
egyes állatok mobilitása. képesek arra, hogy felemeljék a halott szervezeteket a köz-
vetlenül a lencse feletti, sűrűbb üledékes rétegbe.
folynia parányi, a részecskék közt kavargó réseken. Nagy Ha egyszer a hullámciklus elfolyósítási fázisa véget érne, a
nyomásra van szükség, hogy a vizet ilyen rétegeken át, felfelé lencse lassan összeesne. Ahogy a lencse felső boltozata alá-
kényszerítse. Az elfolyósodásban az aláhulló üledékek súlya száll a lencse aljára, növények és kis állatok esnének csapdába,
általában gondoskodik a kívánt nagy nyomásról. összelapulnának, és konzerválódnának. Még a lábnyomok, a
Az üledékágyon elég nagy sebességgel keresztülfolyó, fel- fodrozódás nyomai, a féregvájások nyomai is megőrződnének
felé törő víz nyomást gyakorol, felemel és megtámaszt min- a lencsében – ha nem történne ott további elfolyósodás.
den egyes üledékes részecskét. Ahelyett, hogy az üledékeken E vékony rétegek közé beékelődött kövületek széles felü-
át felfelé áramló vízre gondolnánk, a hosszú vízoszlopon leten szétszóródhatnának, amit a geológusok horizontnak
keresztül lefelé hulló üledékekre gondoljunk. A szomszédos neveznének. Évezredekkel később ez néhány vizsgálódó szá-
részecskék sűrűségében, tömörségében, méretében, alakjá- mára azt a hamis benyomást keltené, hogy sokkal azután
ban meglévő kis különbségek következtében kissé különbö- pusztultak el, hogy az alattuk lévő réteg leülepedett, és sok-
ző sebességgel hullanak. Egymáshoz viszonyított helyzetük kal azelőtt, hogy a felettük lévő réteg lerakódott. Egy nagy
addig változik, amíg a víz sebessége egy bizonyos érték alá területet fossziliákkal borító réteget tévesen akár kipusztu-
nem esik, vagy amíg közel azonos részecskék nem kerülnek lási eseménynek vagy talán a geológiai periódusok közötti
szomszédságba egymással, így aztán ugyanazzal a sebességgel határvonalnak is lehet tekinteni.
hullanak. Ez a szortírozás hozza létre az üledékes kőzetekben Az első geológusok észrevették, hogy hasonló kövületek
oly jellegzetes rétegződést. gyakran két teljesen elkülönült horizontban vannak. Nyil-
92. ábra: Az elfolyósodás szemléltetése. Amikor a vízszintes mérlegkar tetején lévő fadarabokat eltávolítottam, a mérlegkar hintázni tudott, mint a libikóka.
Elfolyósodás
Ahogy a mérlegkar távoli végét felbillentjük, a víz a távoli tartályból lefolyik a csövön át és fel a bal oldalon lévő tartályba, amely az üledékek keverékét hor-
dozza. Ha egyszer megindul az elfolyósodás, az üledékes részecskék esnek-emelkednek egymáshoz képest, rétegekbe rendezve magukat. Mindegyiknek ha-
sonló méretű, alakú és sűrűségű részecskéi vannak. A növények és a halott állatok sűrűségével eltemetett testek felúsznak az üledékeken keresztül. Ugyanez
történne az özönvíz üledékeiben eltemetett növényekkel és állatokkal.
Elrendeződésük és későbbi fosszilizációjuk azt a félreérthető benyomást keltheti, hogy a magasabban lévő rétegekben betemetett és fosszilizálódott szer-
vezetek évmilliókkal az alacsonyabban lévő szervezetek után alakultak ki. Egy „gondolkodási iskola” néhány filozófiai alkalmazásra való hivatkozással állna
elő, és azt állítaná, hogy az élő dolgokban végbemenő változások az idő függvényében következnek be. A protonok, mogyorófélék, papagájok és emberek
közötti sok bonyolult, összetett különbséggel akár végtelen időknek kellene eltelnie. Ilyen sok rendelkezésre álló idővel sok más különös megfigyelést is meg
lehetne magyarázni. Néhányan megpróbálnák megmagyarázni még a világegyetem eredetét is, beleértve az űrt, időt és anyagot is, ezt a hibás, tudományta-
lan, „gondolkodási iskolát” alkalmazva. Természetesen ezeket az elképzeléseket nem lehet szemléltetni (ahogy az elfolyósodást sem), mert sok időre lenne
szükség.
vánvalónak látszik, hogy egyes horizontkövületek közötti között, mert az üledékek igen lassan ülepednek le ma. Min-
szövevényes különbségeknek az egyes horizontok üledékei den egyes horizont egy speciális idővel függ össze. Talán né-
között feltételezetten eltelt hosszú időintervallumok során hány ezer évvel korábbi (vagy későbbi), mint a felette (vagy
kellett kialakulniuk. Különböző fajok neveit adták ezek- alatta lévő) horizont. Ennek az értelmezésnek nagy bizal-
nek az organizmusoknak, noha semmit sem tudtak keresz- mat, megbecsülést szerzett, amikorra oly sok példát találtak
teződési képességeikről. Később, 1859-ben, Charles Dar- a „megfelelő sorrend”-re, hogy az elgondolást, „az egymásra
win javasolt egy természetes kiválasztódásnak nevezett helyezés” elvének nevezték.
mechanizmust, amelyről azt állította, hogy magyarázatul Erre és egy másik, az uniformizmus elvére épült az evo-
szolgál ezen szövevényes különbségek evolúciójára. Azon- lucionista geológia. Azt állítja, hogy valamennyi geológiai
ban, ha az elfolyósodással történő osztályozás hozta létre jellegzetesség megmagyarázható ma is működő folyamatok-
az említett különbségeket, akkor Darwin magyarázata ir- kal.14 Például ma a folyók üledékeket raknak le a folyódel-
releváns. táknál. Sok ezer vagy millió év során bizonyos vastagságú
Megkérdőjelezhető elvek. Az első geológusok rájöttek, üledékek gyűlnének össze, és talán magyarázatot adnának a
hogy egy másik típusú kövület felett vagy alatt talált kövüle- most látott, vastag üledékes kőzetrétegek keletkezésére.
tek egy helyen majdnem mindig ugyanabban az egymáshoz Miután átgondoltuk az elfolyósodást, úgy tűnik, mindkét
viszonyított helyzetben voltak, még sok kilométerrel odébb „elv” komolyan meggyengült. Egy igen magas elfolyósodási
is. Ez vezetett ahhoz a hiedelemhez, hogy a lejjebb lévő szer- oszlopon átjutó üledékek újrarendeződhettek és leülepedhet-
vezetek éltek, haltak és betemetődtek még a feljebb lévő szer- tek volna szinte egymással azonos időben olyan széles kiter-
vezetek előtt. Feltételezetten sok idő telt el a két betemetés jedésű áradások útján, amelyek ma nem folynak.
Az elméletek tesztelése 11. ELŐREJELZÉS: Egy nagy tó aljáról bárhonnan vett fúráskinyerések
sem fognak olyan vékony, párhuzamos és kiterjedt rétegképződést mu-
tatni, mint a Green River képződményeinek vékony agyagrétegei, amelyek
Hogyan hasonlíthatjuk össze és tesztelhetjük a két egy- a legjobban ismertek a vékony agyagüledékek közül.
mással szembenálló magyarázatot: az elfolyósodást kontra
uniformitarianizmust és az évmilliárdok alatt végbemenő
egymásra rakódás elvét? 7. Halott állatok és növények gyorsan elbomlanak. Meg-
eszik, vagy elemek pusztítják el őket. A fossziliák tartó-
1. Sok üledékes réteg követhető nyomon sok százezer sítása gyors betemetést igényel elég vastag rétegekben,
négyzetkilométeren át. A folyódelták, a mai üledékese- hogy tartósítsa a testi formákat. Ez ritkán történik ma.
dés legnagyobb példái, csupán parányi töredékei ennek Amikor bekövetkezik, akár lavinában, akár vulkán-ki-
a területnek. Az özönvíz alatti elfolyósodás magyaráza- törésben, a takarórétegek nem terjednek sok százezer
tul szolgál a rétegek óriási oldalirányú kiterjedéseire. A négyzetkilométernyire, és ezek nem is víz ülepítette
jelenlegi folyamatok és a végtelen idő nem szolgálnak üledékek. Az elfolyósodás gondoskodik gyors beteme-
magyarázatul. tésről és a sok billió kövület alkalmas rétegekben való
konzerválásáról – a megkövült lábnyomokat, féregrágta
2. Egy vastag és kiterjedt üledékes réteg figyelemreméltó vájatokat, és a fodrozódás nyomait is beleértve. (Lásd a
tisztaságú. A Szent Péter homokkő, amely kb. 1 288 012 „Gyors betemetés” c. részt a 23. oldalon.)
négyzetkilométert ível át az Egyesült Államok középső
részén, szinte csak tiszta kvarcból tevődik össze, hason- 8. Sok halkövület van szétlapulva különösen vékony üle-
ló egy fehér tengerpart homokjához. Nehéz elképzelni, dékes rétegek között. Ez a hal papírvékonyságúra való
hogy bármilyen más geológiai folyamat, egy globális összepréselését igényli, anélkül, hogy károsítaná a köz-
elfolyósodást kivéve, ilyen mértékű tisztaságot képes vetlenül felette és alatta lévő vékony üledékes rétegeket.
lenne elérni ilyen kiterjedt térségben.15 Szinte minden Hogyan mehet végbe ez?
más eljárás, beleértve a keveredést is, tönkreteszi a tisz- Mivel a döglött hal lebeg, valaminek be kellett nyomnia
taságot. a halat a tengerfenékbe. Még ha soktonnányi üledéket
hánynának be a vízen keresztül és a halra, nem rakód-
3. Patakok és folyók az elérhető üledékek kis töredékére nának le vékony rétegek a hal fölé és alá. Emellett nem
hatnak és egy keskeny vonal mentén ülepítik le őket, egy, hanem sok vékony réteget igényelne, hogy teljesen
de a rétegek nagy földrajzi területeket leptek be, nem- végbe menjen a betemetés. A mai folyamatok alkalmat-
Elfolyósodás
csak a patakszerű ösvények mentén. Az özönvíz alatti lanok erre.
elfolyósodás valamennyi üledékre hatást gyakorolt, és Az elfolyósodás azonban az üledékeket sok ezer vé-
hetek vagy hónapok alatt szétválogatta őket óriási terü- kony réteggé rendezné. Az egyes hullámciklusok so-
leteken. rán elfolyósodási lencsék formálódnának ki különböző
mélységeknél az üledékes oszlopban. Ha egy hal bele-
4. Az üledékes rétegeknek általában határai vannak, ame- úszna egy vízlencsébe, nemsokára lelapítaná a lencse
lyek élesen meghatározhatók, párhuzamosak, és majd- boltozata, ahogy a hullámfeltöltődés lefelé űzi a vizet az
nem vízszintesek. Ezek a rétegek gyakran függőlegesen oszlopon keresztül. (Lásd a 100. ábrát.)
feltornyozódnak sok ezer méternyire. Ha a rétegek sok
ezer év távolságban rakódtak volna le, az erózió elpusz- 9. Az üledékeket, a homokot és az agyagot erodálodó kris-
tította volna ezt a párhuzamot. Az elfolyósodás, főleg az tályos kövek, például gránit vagy bazalt, hozták létre.
elfolyósodási lencsék megmagyarázzák ezt a mindennapos Az üledékes kőzetek cementálódott üledékek. A konti-
megfigyelést. nenseken átlagosan 1600 méternél is vastagabbak. Ma a
kontinentális kőzetek 2/3-a üledékes, egyharmada kris-
5. Néha szomszédos, egymással párhuzamos rétegek tartal- tályos.
maznak ilyen különböző kövületeket, amiből az evolu- Vajon a Föld felszínén erodálódott kristályos kőzet volt
cionisták arra következtetnek, hogy ezek a rétegek sok az eredeti üledékek forrása? Nem. Aki nem ért egyet
millió év távolságában ülepedtek le, de az erózió hiánya ezzel, képzelje el, hogy lassan visszateszi az összes üledé-
azt mutatja, hogy gyorsan rakódtak le. Az elfolyósodás kes kőzetet e kristályos kőzetek tetejére, ahonnan – úgy
feloldja ezt az ellentmondást. gondolja – származnak. Ne felejtse el, hogy a kristályos
kőzetet befedő üledékek legvékonyabb takarója meg-
6. Az üledékek különösen vékony rétegek, amelyekről az akadályozná a kristályos kőzetet abban, hogy bármilyen
evolucionisták azt állítják, hogy évenként rakódnak le üledéket formáljon. Nem tudta volna eléggé szabadon
tavakban. Úgy vélik, hogy számlálásukkal az idő mér- hagyni a Föld felszínén lévő kristályos kőzetet, hogy lét-
hető. Az üledékek azonban túl egyöntetűek, a legcse- rehozza a Föld összes üledékeit és üledékes kőzetét. Az
kélyebb erózió bizonyítékait sem mutatják, és szélesebb új üledékek átszállítása nagy távolságokra további ne-
területeken ülepedtek le, mint ahol a patakok lépnek be hézséget jelent. Az világos, hogy a legtöbb üledék nem
a tavakba (ez az a hely, ahol a legtöbb üledék fordul elő a Föld felszínéről származott. Felszín alatti erózióból
tavakban). A tavak nem produkálnának vékony agyag- kellett eredniük, ahogy a vízlemez elmélet magyaráz-
rétegeket. A vékony agyagrétegekre jobb magyarázatot za, amikor nagy sebességű vizek szöktek ki a földalatti
nyújt az elfolyósodás. kamrából.
93. ábra: Elszállított tömb. Ez a nagy, igen kemény, sűrű

kvarcitnak nevezett anyagból felépült tömb vízszintesen
sodródott ide, és ülepedett le olyan rétegekben, amelyek
valaha lágy homokból voltak. Azután további homokréte-
gek takarták be a tömböt. Figyeljük meg, hogy a rétegek
mennyire deformálódtak a jobb alsó és a bal felső sarok-
ban. A legkönnyebb útja-módja egy ilyen súlyos tömb
szállításának, egy elfolyósított (ezért igen úszóképes)
homok/víz keverék. A tömb forrásához viszonyított hely-
zetét a 94. ábrán mutatjuk be. Azt feltételezték, hogy ezt
a kvarcittömböt csúszós üledékes anyagon szállították ide
a perkambrium-kambrium találkozási pont fölé, az össze-
préselődési fázis során.
10. Néhány mészkőréteg sok száz méter vastag. A standard Elfolyósodás az összepréselődési fázis során
geológiai magyarázat úgy szól, hogy azokat a területeket
hihetetlenül lúgos víz borította be sok millió éven át – Miközben az elfolyósodás ciklikusan működött az özönvízfá-
egy olyan toxikus állapot, amilyen ma sehol sem talál- zis során mindvégig, a kompressziós fázis és a kontinentális
ható a Földön. Az elfolyósodás másrészt gyorsan óriási sodródási fázis idején egyszer igen nagy mértékben nyilvá-
lepellé osztályozta volna a mészkőrészecskéket. (Lásd a nult meg. (Lásd a 102–135. oldalakat.)
„Mészkő eredete” c. részt a 166–173. oldalakon.) Képzeljünk el egy csomag kártyát, amint keresztülcsúszik
az asztalon. Az asztaltól származó súrlódás lassítja a legalsó
11. A konvencionális geológia azt is állítja, hogy a néha kártyát. Ez a kártya pedig lassító erőt gyakorol az aljától szá-
több mint 30 méter vastag szénrétegek először el nem mított második kártyára. Ha egyetlen kártya sem csúszik, a
bomlott, néhány száz méter vastag vegetáció rétege- súrlódás végül majd lelassítja a legfelső kártyát. De ha va-
iként gyűltek össze. Ma sehol sem történik ilyen. Az lahogyan, némi síkosodás alakul ki bármely két szomszédos
Elfolyósodás
elfolyósodás gyorsan vastag rétegekbe rendezte volna a kártyalap között, a síkosított réteg feletti kártyák nem las-
betemetett vegetációt az özönvíz korai állomásai során, sulnának le, hanem elcsúsznának az alattuk lévő lelassuló
amelyek később szénné válhatnának. Továbbá a szén- kártyákon.
rétegek gyakran más rétegek ismétlődő mintája felett A lelassuló gránit vízlemezek hasonlóképpen hatnak a
és alatt fekszenek. Ezek a ciklotémnek nevezett minták vízlemezen lovagoló legalsó üledékes rétegre. Minden egyes
érthetőbbek az elfolyósodás összefüggésében. üledékes réteg, az aljától a tetejéig, lassítóan hat a legfelső
rétegre. Ahogy az egyes vízzel telített rétegek lelassultak,
12. A kövületek függőlegesen rendeződtek egy bizonyos mér- igen komoly mértékig összepréselődtek. Ez hasonló ahhoz,
tékig. Az evolucionisták úgy hiszik: ez a makroevolúció mint amikor hirtelen kifacsarunk egy nedves szivacsot. Az
következménye. Egyetlen ismert mechanizmus sem idéz üledékek, amelyek belekényszerültek egy sűrűbb csomago-
elő makroevolúciót, viszont sok bizonyíték cáfolja. (Lásd lású elrendeződésbe, vizet szabadítanának fel. Az üledékes
a 18–42. oldalakat.) részecskék összepréselődnének, s így az összetört töredékek
Az elfolyósodás, egy megértett mechanizmus szortírozná beletelepednének a részecskék közötti vízzel kitöltött héza-
az állatokat és növényeket. Ha elfolyósodás történne, az gokba, és még több vizet szabadítanának ki. A kiszabadult
ember néhány kivételre számítana e szortírozó rendhez víz aztán az üledékeken keresztül felkényszerülne, erőteljes
képest, de ha makroevolúció történne, nem volna sza- elfolyósodást okozva.
bad egyetlen kivételnek sem lennie. Sok kivétel létezik. Ahogy az üledékes rétegek lelassultak és összepréselődtek,
(Lásd a „Nem a helyükön lévő fossziliák” c. részt a 24. egyre folyékonyabbakká és folyékonyabbakká váltak. Végül
oldalon.) néhány üledék olyan folyékony volt, hogy a felületük síkossá
vált, ahogy a kártyacsomagunk esetében. Azon szint alatt a
13. Majdnem minden állat és növény közvetlenül vagy köz- különlegesen nagy összenyomódás és elfolyósodás felosztotta
vetve függ a táplálékforrástól. A geológiai alakzatok és összegyűjtötte a fossziliákat ezen a helyen, ahol a csúszás
azonban gyakran sok megkövült állatot tartalmaznak végbement.
fosszilizálódott növények nélkül.16 Hogyan maradhattak A legalsó megcsúszási pontnál volt a prekambriumi-
volna életben az állatok? Az elfolyósodás valószínűleg kambriumi találkozási felület. Kövületek szinte kizárólag e
szortírozná és elkülönítené ezeket az állatokat és növé- találkozási felület felett találhatók. (Lásd a „Hiányzó törzs”
nyeket, mielőtt a fosszilizáció megtörténne. c. részt a 24. oldalon.) Az evolucionisták úgy értelmezik a
prekambriumot, mint a geológiai idő 90%-át, egy óriási perió-
14. Ritkán találnak meteoritokat mély üledékes kőzetben. Ez dust, és úgy hiszik, ez még az élet keletkezése előtt volt. Megint
csak gyorsan leülepedett üledékekkel egyeztethető össze. csak figyelmen kívül maradnak fizikai folyamatok, miközben
(Lásd a „Felszíni meteoritok” c. részta 43. oldalon.) az időt tévesen, az üledékes rétegek segítségével mérik.
130 méter vastag

keresztrétegezett
homokkő-réteg
95. ábra: Keresztrétegezett homokkő. Száraz homok 32 fokosnál merede-

kebb lejtőket nem képes alkotni. A keresztrétegezett homokkőnek, ahogy
Kambrium
kvarcit tömb itt ábrázoljuk, sokkal meredekebb lejtői vannak. A homok tehát feltehetően
nedves volt, amikor felvette ezt az alakzatot.
lehetségesnek látszik, ha nem gondolkodunk túl sokat a me-

ci t
k var chanizmusokról.)
Colorado-
folyó Keresztrétegződésű homokkő. A homokrétegeknek lett
volna a legnagyobb víztartalmuk, mert a homokszemcsék
meglehetősen kerekdedek, és viszonylag nagy részeket hagy-
nak a víz számára a részecskék között. Ezért a homokrétegek
a legfolyékonyabbak a masszív elfolyósodás során, amely az
Prekambrium összepréselési fázissal társul. A lassulás előre kényszerítette
volna a homokot, visszafelé szorítva a vizet. A vízszintes ho-
mokrétegeknek ez az összepréselése megbillentette, meggör-
bítette és eldöntötte volna az egyes rétegeket és a rétegek
94. ábra: A Grand-Canyon keresztmetszete. – A megdőlt és ferdeszögű ré- tömbjeit, továbbá kiformálta volna a ma keresztrétegződésű
tegek a prekambrium részei. A ferdeszögű síkot a kambrium-prekambrium homokkőként ismeretes kőzetet. (Lásd a 95. ábrát.)
Elfolyósodás
találkozási felületen néha „nagy meg nem egyezés”-nek nevezik. Egy hasonló, Elfolyósodásos csóvák és halmok. Az elfolyósodott ho-
de jóval kisebb példát ábrázol a 95. ábra a megdőlt ferdeszögű rétegekre vo- mokrétegek nagy víztartalma egészen úszóképessé tette volna
natkozóan keresztrétegezett homokkőben. A ferdülés viszonylagos mozgásra őket. Ha egy kis sűrűségű folyékony réteg (ilyen az összepréselt
utal. A Grand Canyon tetejéhez közel van egy 130 méter vastag, keresztréte- víz-homok keverék) bárhol fekszik egy sűrűbb, elfolyósodott
gezett homokkő. A fehér nyíl a 93. ábrán bemutatott kvarcittömbre mutat. réteg alá, a könnyebb folyadék, ha megrázzák, a csóvákban
a sűrűbb folyadékon át felfelé áramlik. A takaró rétegeken
A Grand Canyonban, a prekambrium-kambrium találko- áthatoló homokcsóvák sok helyen láthatók a Földön.
zási pontnál van egy majdnem lapos, vízszintes, szabadon álló Néhány csóva, főleg azok, amelyek a vastag oldalirányú ki-
felszín 41,6 kilométerre a Colorado-folyótól. A perkambrium- terjedésű homokrétegekből valók, kilöttyentek a Föld felszíné-
kambriumi találkozási pont feletti rétegek általában vízszin- re. Ezek a kifröccsenések vulkanikus tevékenységre emlékez-
tesek, de az alul lévő rétegek nagy szögekben megbillentek, és tetnek, kivéve, hogy vízzel telítődött homok lövell ki, és nem
megbillent szélük vízszintesen megdőlt. Valószínűleg, ahogy a láva. Kis elfolyósodási halmok, ahogy majd nevezni fogják
megcsúszás megkezdődött az összepréselési fázis során, a meg- őket, jelennek meg, amikor elfolyósodás történik a földren-
csúszási sík alatti rétegek továbbra is összepréselődtek addig gések során.18 (Lásd Levin leírását a 155. oldalon.) Ausztrália
a pontig, ahol meggörbültek. A csúszási sík feletti megcsúszó Ayers Rock-ja (99. ábra) ennek egyik példája. Mint az elfolyó-
üledékes tömb megdőlt a még lágy rétegek felé, amelyeket sításos csóvák, az Ayers Rock is a Föld alatti vastag homokkő
egyre jobban megbillentett a vízszintes kompresszió. réteghez kapcsolódik. Sokkal kisebb, de hasonló halmok ta-
Az evolucionistáknak más magyarázatuk van. Nézetük lálhatók az Egyesült Államok délnyugati részén mindenütt.
szerint a megdőlt prekambriumi rétegek egy korábbi hegy- Az elfolyósodásos halmok oldalaiban üregek vannak,
gerinc maradékai, mert a hegyeknek ma gyakran merede- amelyek megmutatják, hogy feltehetően honnan szökött
ken megbillent rétegeik vannak. (Lásd a 47. ábrát a 109. ki a víz, nem sokkal azután, hogy a halmok „kitörtek”. A
oldalon.) A megbillent rétegek vízszintesen megdőltek, így csatornák, amelyekből a víz kilépett, összeomlottak, kivéve
az evolucionisták azt mondják, hogy bizonyára a hegy teteje azokat, amelyek a halom felszínéhez közel voltak, ahol sok-
erodálódott. Ez persze hosszú időt venne igénybe. Sok mil- kal kevesebb volt az összeomlást kiváltó nyomás. Azok az
lió évre lenne szükség ahhoz, hogy a tengerek eláraszthassák üregek most úgy néznek ki, mint a himlőhelyek. Néhányan
a területet, mert a tengerfenéki élet kövületei éppen a azt állították, hogy széltől és esőtől eredő eróziós jellegzetes-
prekambrium-kambrium találkozási felületén találhatók. A ségek. Nyilvánvaló, hogy a szél és az eső kisimítanák a him-
takarórétegeken belül más fossziliák is jelen vannak, ame- lőhelyeket, nem pedig készítenék őket. Mindemellett, ezek a
lyek eltérő körülményeket igényelnek, mint például sivata- „himlőhelyek”, amelyeket vízkifolyóknak neveznek, csak a
gokat és lagúnákat, s így nyilvánvalóan még több időre van halmok oldalában találhatók, nem a tetejükön, ahol akkor
szükség. (A korlátlan idő szinte lehetetlenné teszi azt, ami kellene lenniük, ha külső erózió formálná őket.
erodált
anyag halom
csóva
homokréteg
(a) (b) (c)
96. ábra: Elfolyósodásos csóvák és halmok kialakulása (a) Az özönvíz fázis során a globális elfolyósodás majdnem vízszintes rétegekbe szortírozta a vízzel
telítődött üledékeket; (b) az összepréselődési fázis során a masszív elfolyósodás sokkal kevésbé sűrű homok/víz keverék feláramlását idézte elő csóva
formájában, a sűrűbb takaró rétegeken keresztül. (Egy hasonló jelenség érdekében lásd, az 56. ábrát a 117. oldalon.) Később, ha a felszíni rétegek nem ce-
mentálódtak éppen úgy, mint a homokkő csóva, lepusztulhattak és otthagyták kitakarva a csóvát. (c) Ha a csóva kilottyanna a Földre, kupac formálódna.
Elfolyósodás
97. ábra: Elfolyósodási csóva 1. E csóvák százával találhatók a dél-közép- 97. ábra: Elfolyósodási csóva 2. Ez a csóva nyomon követhető lefelé néhány
utahbeli Kodachrome Medence állami rezervátum területén, 16 kilométerre száz méterre egy nagy sziklán keresztül, amely a kép alsó felében látható.
a Bryce Canyon Nemzeti Parktól. E magas csóva aljánál, baloldalon állok A csóva egy ismert vízszintes homokkőrétegből emelkedett ki, amelynek
éppen. azonos kémiai jellemzői vannak. Miután a csóva felfelé nyomult, cementá-
lódás történt a homokkő csóvával, amely keményebb, mint az anyag, ame-
lyen áthatolt. Sok réteg, amelyet átjárt a csóva, lágyabb volt, és lepusztult,
ugyanakkor kitakarva hagyta a csóvát. (Lásd 96/b. ábrát.) Figyeljük meg az
integető személyt a csóva bal alsó részénél.
99. ábra: Ayers Rock. Ez egy népszerű turisztikai látványosság Közép-

Ausztráliában, 360 kilométerre Alice Springstől délnyugatra. Az Ayers Rock
380 méterre emelkedik ki a sivatag talajából, és a kerülete nem egészen 10
kilométer. Geológusok, akik megpróbálják megmagyarázni az Ayers Rock
eredetét, azt mondják, hogy homokköve a 96 kilométerre északra lévő
Musgrave-hegygerincből származott, és a víz hányta le jelenlegi helyére. A
legtöbb geológus azonban elismeri, hogy nem ismeri az Ayers Rock erede-
tét.
Az Ayers Rock egy hatalmas elfolyósodási halom. Sok nagy vízkifolyó
található az Ayers Rock oldalaiban, amelyeken át az elfolyósodott üledékek-
ből a víz kilépett a halomból. Ma ezek a vízkifolyók sekély üregekre emlé-
keztetnek.
lábujjak 101. ábra: Közepes méretű vízkifolyók. Ha ezek a lyukak ott lennének, ahol
a mozgás
általános a kőzet gyengén cementálódott, hasonló lyukaknak kellene lenniük a halmok
iránya
iránya tetején is. Ehelyett a tetejük sima, egyenletes. A halmokban és a kereszt-
rétegződésű homokkőben a cementálódás egyöntetű és kemény. Valószí-
nűleg a cement egyöntetűen terült szét mindenütt a vízben, ami telítette a
homokot.
Elfolyósodás
100. ábra: Sodródó lábnyomok. Sok száz, 44 különböző pályát magába
foglaló lábnyomot fedeztek fel keresztrétegződéses homokkőrétegekben
Észak-Arizonában. Meglepő módon a mozgás egyirányú, de a lábujjak egé-
szen eltérő irányba mutatnak, és néha, szinte derékszögben térnek el. Ezek
és más részletek világossá tették, hogy állatok, feltehetően kétéltűek járkál-
tak valamilyen típusú oldalirányban folyó patak homokos fenekén19. Ez ellene
mond a standard történetnek, hogy a keresztrétegződésű homokkő rétegek
valaha ősi homokdűnék voltak. Majdnem minden útirány felfelé vezet. Nyil-
vánvaló, hogy a vastag rétegeknek szelíden és gyorsan kellett betakarniuk a
lábnyomokat, hogy megakadályozzák eróziójukat – nyugtalanító kívánalom
az evolucionisták részére, akik megpróbálnak magyarázatot találni a megkö-
vült lábnyomokra.
Hogyan történhetett ez? Sok, sáros tófenékbe temetett szalamandra 102. ábra: Kis vízkifolyások. Ezek a vízkifolyások kisebbek, mint egy kavics,
bőrön keresztül „lélegzett” és hibernálódott hónapokig. Az utolsó és legna- mások, mint amelyek az Ayers Rock-ban vannak, nagyobbak egy autónál
gyobb elfolyósodási ciklus során, amelyet az összenyomódási fázis váltott is. A vízkifolyások egészen eltérnek a sekély, tégelyszerű benyomódásoktól,
ki, a szalamandraszerű állatok felúsztak az elfolyósodásos lencsékbe, ahol melyek gyakran találhatók a formációk tetején. A szél és az eső lepusztító
a víz mindig felfelé folyik. (Lásd a 12. és 13. végjegyzetet.) Percekkel ké- hatása alakította ki ezeket a bemélyedéseket.
sőbb a lencse boltozata szelíden rátelepszik az aljára, betakarja és megvédi
a lábnyomokat.
1. Ivars Peterson: „Liquid Sand” (Folyékony homok), Science Conferenc Preprints, 2. kötet, Houston, Texas, 1974. május 6–8.,
News, 128. kötet, 1985. október 12., 235. oldal. 597–606. oldal.)
2. Committee on Earthquake Engineering, George W. Housner, 8. Bruce C. Heezen and Maurice Ewing: „Turbidity Currents and
Chairman, Commission on Engeneering and Technical Submarine Slumps, and the 1929 Granc Banks Earthqueke”
Systems, National Research Council: Liquefaction of Soils (Szuszpenzióáramlás és tengeralatti beroskadások, valamint
During Earthquakes (A talaj cseppfolyósodása földrengések az 1929-es Grand Banks-i földrengés), American Journal of
idején), Washington D.C., National Academy Press, 1985, Science, 250. kötet, 1952. december, 849–873. oldal.
25., 27. oldal.
9. A cunamit gyakran összetévesztik az ár-apály-hullámmal. A
3. Miért nevezik „futóhomoknak”? Ugyanaz a jelenség nem tör- cunamikat tengeralatti földrengések vagy vulkánkitörések
ténne meg más üledékes részecskékkel, például az agyaggal. okozzák. Ezek keltenek hullámot. Az ár-apály-hullámzást na-
Ez az oka annak, hogy „futóagyag” nem látható, és hogy a ponta kétszer a Nap és a Hold Földre gyakorolt gravitációs
források nem hoznak létre elegendő nyomást, hogy felkény- hatása okozza.
szerítsék a vizet a sűrűn rendeződött agyagon át. Az agyag-
részecskék laposak és lemezszerűek. Mivel egymás tetejére 10. E. D. McKee és mások: „Flood Deposits, Bijou Creek Colora-
tornyosulnak, mint a játékkártyák, igen kevés víz folyhat a do, 1965. június” (Özönvízi üledékek, Bijou Creek, Colorado,
részecskék közé. 1965. junius), Journal of Sedimentary Petrology, 37. kötet, 1967.
A szilárd részek közötti folyadék folyásával, áramlásával szeptember, 829–851. oldal.
szembeni ellenállás olyan nagyon megnő, hogy a részecskék • Steven A. Austin: Grand Canyon: Monument to Catastrophe (A
közötti rés igen összezsugorodik, mint az agyagnál. A homok- Grand Canyon: egy katasztrófa emlékműve), Santer, California,
részecskék ugyanakkor kerekebbek, és ezzel sokkal nagyobb Institute for Creation Research, 1994., 36–39. oldal.
réseket alkotnak a részecskék között. Egy száraz homokrakás
olyan porózus, hogy a levegő térfogatának akár 30–50%-át is 11. A víz kb. egy centiméter/másodperc sebességgel folyna az
elfoglalja. A vízbe leülepedett homokrészecskéket szinte tel- üledékes tartályba. Az üledékek hosszabb oszlopainál a se-
jesen körül fogja venni a víz, így viszonylag könnyen fel tud besség sokkal lassabb. Az elárasztott Földön végbemenő
áramlani a homokon keresztül. elfolyósodásról készült számítógépes szimulációim jellegzetes,
Elfolyósodás
Néhány ember és a legtöbb állat pánikba esik, amikor meg- kb. 0,1 cm/mp-es sebességet mutattak. Az elfolyósodás a vas-
ragadja őket a futóhomok. Noha csupán kb. mélységének feléig tag üledékoszlop tetején kezdődne és haladna lefelé, amint a
süllyednek bele, mintha tiszta vízben lennének, (ami kevésbé hullámvölgy közeledne. Sok száz méternyi üledék mehetne át
tartja fenn őket), a sűrű homok-víz-keverék szívó hatást fejt ki, elfolyósodáson egy időben. Ha az üledékoszlop nőne azáltal,
amely ellene áll a mozgásnak. Az állatok gyakran kimerült- hogy az özönvíz vizeiből több üledék adódna hozzá, mielőtt
ségtől vagy kiéhezéstől pusztulnak el. Ha egyszer megfogna a következő elfolyósodási ciklus elkezdődne, az előző ciklus-
bennünket a futóhomok, hagyjuk, hogy a homok-víz-keverék ban elfolyósodott üledékek talán nem mennének át megint
megtámassza súlyunkat, legyünk türelmesek, azután lassan elfolyósodáson. Tehát a legkevésbé sűrű rétegek nem fogják az
„ússzunk” ki belőle. üledékes oszlop tetején végezni.
Veszélyes helyzet keletkezik azonban, ha a felfelé áramló
víz annyira lelassul, hogy a víznyomás nem emel fel többé 12. A régi bölcsesség, hogy a víz csak lefelé folyik, nem mindig
egyetlen homokrészecskét sem. Ilyen laza homokba vagy sárba igaz. A víz felfelé áramlik a vízlencsékben, mert a nyomás ma-
lépni olyan lehet, mint porral teli üregbe lépni. Milyen mélyre gasabb a lencse legalacsonyabb részén, ahol a takaró üledékek
süllyedünk, attól függ, hogy a részecskék milyen szilárdan tö- súlya a legnagyobb.
mörülnek alattunk, amikor beleesünk.
13. Ha egyszer egy vízlencse elkezd kialakulni, gyorsan terjeszke-
4. Harold L. Levin: Contemporary Physical Geology (Kortárs fizi- dik. Ez azért van, mert maga a lencse növeli meg az alulról
kai geológia), New York, Saunders College Publishing, 1986, a lencsébe való áramlást, és gátolja, késlelteti a felfelé szökő
251. oldal. víz folyását, ugyanakkor a lencse oldalirányú kiterjedésének
arányában befogja a vizet.
5. Arthur A. Strahler: Physical Geology (Fizikai geológia), New Az elfolyósodás során minden egyes üledékes, vékony víz-
York, Harper and Row Publishers, 1981, 202. oldal. filmmel körülvett részecske foroghat és rezeghet. Az egyes
rendszertelen részecske körüli vízfolyás változna, hirtelen
6. „Breakthroughs in Science, Technology and Medicine” (Át- nyomásváltozásokat okozva, ami közvetítené a gyorsan válto-
törések a tudományban, technológiában és az orvoslásban), zó erőket a részecske körül. (Ezek ugyanazok a folyadékerők,
Discover, 1992. november, 14. oldal. amelyek felemelnek egy szárnyat, becsavarnak egy baseball-
7. Kísérletek szemléltették ezt a jelenséget is. (Lásd John T. labdát, vagy benyesnek egy golf labdát.) Amikor egy részecske
Christian és mások: „Large Diameter Underwater Pipeline ütközik egy szomszédos részecskével, a hatás bizonyos mérté-
for Nuclear Power Plant Designed Against Soil Liquefaction” kig az egész vonalon végigfodrozódna.
[Nagy átmérőjű víz alatti, a talaj-elfolyósodás ellenében meg- Ezzel az egész „mikromozgatás”-sal és kenéssel a részecskék
tervezett csővezeték atomerőmű részére], Offshore Technology egy sokkal sűrűbb pakolási rendbe rendeznék magukat, ami
még több vizet szabadítana ki. Még fontosabb, hogy a szoros gondolás szerint, hogy a „jelen kulcs a múlthoz”. (Robert L. Bates
pakolás később segítene minden egyes vízszintes rétegnek az és Julia A. Jackson: Glossary of Geology [A geológia glosszári-
előbbi vízlencsék közötti, sokkal erősebb egységbe cemen- uma], 2. kiadás, Falls Church, Virginia, American Geological
tálódásban (Lásd a „A mészkő eredete” c. részt a 166–173. Institute, 1980., 677. oldal.)
oldalakon.) Az uniformitarianizmus elve azt jelenti, hogy nem volt glo-
Ezért a vízszintes repedések és csuklók általában a rétegek bális vízözön, amitől sok geológus – filozófiai és nem tudomá-
között fekszenek. nyos indokok alapján – még iszonyodik.
Miért folyna át több víz a lencse alján? Az éppen a lencse
alatti üledékes réteget csupán alulról „mikromozgatnák”. Kö- 15. „Az ilyen tiszta homok (a Szt. Peter homokkőben) széleskörű le-
vetkezésképpen az éppen a lencse alatti üledékek, amelyeket ülepedése különösnek tűnhet egy modern megfigyelő számára, mi-
az alulról jövő áramlás emel fel, és semmi sem ütközik felülről vel nincs olyan terület a Földön, ahol most összehasonítható üle-
beléjük, kisebb ellenállást jelentenek a felfelé áramlás útjában. dékminta található.” (Steven M. Stanley: Earth and Life through
Miért áramlana felfelé kevesebb víz a lencse alján át? A Time [Föld és élet az időn túl], New York, W. H. Freeman and
közvetlenül a vízlencse feletti részecskék felfelé nyomódtak a Company, 1986., 355–356. oldal.)
boltozatot magába foglaló üledékek anyagába, összetömörí-
tették őket, és növelték a felfelé áramlás iránti ellenállását. 16. Ariel A. Roth: „Incomplete Ecosystems” (Hiányos ökosziszté-
Finom por és szerves anyag vándorol felfelé a mennyezetbe, és mák), Origins, 21. kötet, 1. szám, 1994., 51–56. oldal.
ezek elzárják a parányi átfolyási csatornákat.
Az evolucionisták úgy hiszik, hogy a két szomszédos réteg 17. Dwight Hornbacher: Geology and Structure of Kodachrome Basin
közötti találkozási pontok hosszú időintervallumokat képvi- State Reserve and Vicinity, Kane and Garfield Counties, Utah (A
selnek, amelyekben a környezet igencsak megváltoztatta a Kodachrome-medence állami rezervátum és szomszédsága,
különböző, később leülepedő üledékeket. Ezeknek az új üle- Kane és Garfield megyék geológiája és szerkezete Utah-ban),
dékeknek a forrását alaposan, átfogóan még sohasem magya- Master’s thesis, Loma Linda Universiy, California, 1985.
rázták meg.
18. George Sheppard: „Small Sand Craters of Seismic Origin”
14. A geológiai meghatározásokra vonatkozó legtekintélyesebb (Szeizmikus eredetű kis homok kráterek), Nature, 132. kötet,
forrás a Glossary of Geology (A geológia glosszáriuma) az 1933. december 30., 1006. oldal.
uniformitarianizmust az alábbiak szerint definiálja:
„Az alapvető elv vagy tantétel, miszerint a most működő, a 19. Leonard R. Brand és Thu Tang: „Fossil Vertebrate Footprints
Elfolyósodás
Föld kérgének megváltoztatására irányuló geológiai folyamatok és in the Coconino Sandstone (Permian) of Northern Arizona:
természeti törvények ugyanolyan rendszeres módon és lényegileg Evidence for Underwater Origin”. (Fosszilis gerinces lábnyo-
ugyanazzal az intenzitással működtek a geológiai időben véges- mai az észak-arizonai [perm-kori] Coconino homokkőben: a
végig, és hogy a múlt geológiai eseményei, a ma is megfigyelhető víz alatti eredet bizonyítékai), Geology, 19. kötet, 1991. de-
jelenségek és erők segítségével megmagyarázhatók, a klasszikus el- cember, 1201–1204. oldal.
103. ábra: Fehér sziklák. Nagy kiterjedésű mész-

kőréteg maradt szabadon a La Manche-csatorna
mindkét oldalán. A franciaországi Normandia szik-
láiban (fenn) és az angliai Dover fehér szikláiban
(lenn). Ez a 200–340 méteres réteg a csatorna
alatt Angliáig és Franciországig terjed. Ez és más,
ehhez hasonló régió valaha sekély tenger volt,
A mészkő eredete
amely lassan összegyűjtötte a mészkövet, vagy

pedig a mészkő a földalatti vízkamrákból szárma-
zott? Az erre a kérdésre adott válasz majd bepillan-
tást nyújt az egész Föld geológiatörténetébe.
A mészkő eredete 167
A mészkő eredete
Rövid összefoglalás: Túl sok mészkő létezik ahhoz a Föl- Egy másik, mészkővel összefüggő mindennapos kémiai re-
dön, hogy jelenlegi folyamatok alakították volna ki őket akció kezdődik, amikor a CO2 vízben feloldódik, és gyenge
(olyan tengeri állatokból, mint amilyenek a páncélos te- savat alkot (szénsavat). Ha ez az enyhén savas oldat átszi-
remtmények és a korallok), ahogy az evolucionisták állítják. várog a mészkövet tartalmazó talajon, a mészkő feloldódik,
A legtöbb mészkő akkor ülepedett le, amikor a földalatti víz míg a többlet CO2 felemésztődik. Ha az oldat azután egy
erőszakosan kiszökött a Föld felszínére az özönvíz során. barlangba szivárog, a CO2 kipárolgása és vesztesége visszafor-
Ezzel egy időben az özönvíz során eltemetett növényi élet dítja a reakciót, kicsapatja a mészkövet, és gyakran látványos
gyors helyreállításához szükséges friss szén szabadult ki a sztalagtitokat és sztalagnitokat formál.
bioszférába. Ennek az alapreakciónak a harmadik példája a „savas
eső”. A levegőbeli CO2-vel, az utóbbi évtizedekben főleg a
A néha kalciumkarbonátnak nevezett (CaCO3) mészkő1 széntüzelésű erőművek felől fújó hátszél esetén, az eső felold-
az összes üledékes kőzet 10–15%-ára magyarázattal szolgál. ja (vagy felszívja) a CO2-t, és savas esővé válik. Ha a savas
Az üledékes rétegekre és világ bennük lévő kövületeire vo- eső nem válik semlegessé, például azáltal, hogy kapcsolatba
natkozó, kielégítő elgondolásnak magyarázatot kell adnia a kerül a mészkővel, elpusztítja a vegetációt és a terület öko-
A mészkő eredete
körülzárt mészkő rétegekre és a mészkő cementjére. Ugyan- lógiáját.
akkor mindez választ kíván két, ritkán feltett, de még talán Végül, a mészkő néha kicsapódik a karibi szigetek keleti
soha meg nem magyarázott kérdésre. partjai mentén, és tiszta világos, parti vizeit hirtelen homá-
• Honnan ered a Föld mészköve? Különös, hogy a Föld lyos fehérré változtatja. E jelenség tanulmányozása megmu-
mészköve több kálciumot és szenet hordoz, mint a mai tatta, hogy a mészkő akkor csapódik ki, amikor hirtelen CO2
légkör, óceánok, szén, olaj és élő anyag együttvéve. A szabadul ki a partközeli, karbonáttal telített talajvízből3.
mészkőszemcsék egyszerű, vizuális vizsgálata azt mu- Ezt a négy példát summázza az alábbi visszafordítható ké-
tatja, hogy néhányuk sekély tengeri kagyló vagy korall miai reakció.
– ahogy néhányan hiszik.
• Hogyan cementálódtak az üledékek, hogy kőzeteket H 2O(l)+CO2(aq)+CaCO3(s) ⇄ Ca 2+(aq)+2HCO31–(aq)
ionok az oldatban
alkossanak? Pontosabban, hogyan jöttek létre a nagy
mennyiségű cementáló tényezők (általában mészkő Összefoglalva, amikor oldott (vagy vizes) CO2-t tartal-
és kova), hogyan jutottak el egyik helyről a másikra, mazó folyékony víz [H2O (l)] érintkezésbe kerül a szilárd
hogyan ülepedtek le, gyakran egészen egységesen az mészkővel [CaCO3 (s)], a mészkő feloldódik, és megindul a
üledékes szemcsék között, szerte a világon? kémiai reakció jobbra. Ezzel szemben minden 44 gramm ol-
Amikor ezeket a kérdéseket a vízlemez-elmélet összefüg- datba kerülő CO2 esetében 100 gramm mészkő csapódik ki,
gésében válaszoljuk meg, megválaszolunk egy másik kérdést és a reakció balra, visszafelé tart. Minden egyes reakcióval
is: Mi a vegetáció visszaalakításához szükséges széndioxid kis hőmérséklet-változás is előfordul.
(CO2) forrása az özönvíz után? Ne felejtsük el, hogy az özön- Egy forgatókönyv (Az események elképzelt menete). Te-
víz előtti vegetáció az özönvíz során a föld alá került, s ezek gyük fel, hogy az özönvíz előtt a földalatti kamra tartalmazott
többségéből születtek szén, olaj és metán lerakataink. némi CO2-t és nagy mennyiségű mészkövet, talán ez borítot-
A mészkő kémiája. A mészkövet, amelyet gyakran nehéz ta a kamra falait. Bármennyi gáznemű CO2 gyorsan oldat-
szemre azonosítani, savteszttel gyorsan azonosíthatjuk. Ha ba kényszerült a kamra feletti kéreg súlyából származó nagy
bármilyen savcseppet, például ecetet teszünk a mészkőre, nyomás hatására. A földalatti víz tehát savas volt, és a szilárd
vagy egy mészkövet tartalmazó kőzetre, pezsegni fog. A sav mészkőből valamennyi feloldódott, amíg a hozzáférhető CO2
egyesül a mészkővel, hogy azután CO2 gázbuborékok szaba- nem emésztődött fel a fentiekben leírt reakcióban4.
duljanak fel. Ahogy látni fogjuk, a mészkő és a CO2 gáz ben- Amint ez a földalatti víz a Föld felszínére szökött az özön-
sőségesen összekapcsolódnak. víz folyamán, a víz nyomása drasztikusan lecsökkent, így a
CO2 gáz és a mikroszkopikus tejfehér mészkőrészecskék ki- táblázat azt mutatja, hogy sokkal több szén van a mészkőben,
kerültek az oldatból. A kiszabaduló víz kimosta a viszonylag mint az összes többi forrásban együttvéve.
lágy mészkövet. Figyelemreméltó mennyiségű CO2 került
a légkörbe, és parányi mészkő-részecskék terjedtek szét az 5. táblázat. A földi karbon hozzávetőleges elterjedése
özönvíz vizeiben mindenfelé. Hely Szénmennyiség 1015 gramm
Ezt az általános nyomáscsökkenést megtetézve, a hullámok Légkör 720
és a vízkalapács hatásától a szélsőséges nyomásingadozások is Állatok és növények (élők, holtak) 2000
megjelentek. (Lásd a 218. oldalt.) Minden egyes parányi fo-
Szén és olaj 4130
lyadékmennyiségen belül a mészkő ki tudott csapódni, ahogy
a nyomás hirtelen visszaesett. Egy pillanattal később egy Óceánok (szervetlen) 37400
közeli nyomásugrás további mészkövet oldott fel. A viharos Üledékek (főleg mészkő) >60000000
körülmények a fenti egyenlet egyik oldaláról a másikra ugrál-
tatták vissza és előre a szénatomokat. Ezért igen sok mészkő Van itt egy probléma. A 151. oldalon lévő kémiai egyen-
csapódott ki az özönvíz vizeinek kilövellése során. let azt mutatja, hogy mivel minden egyes szénatom vegyileg
A mészkő oldhatósága is csökkent a kiszabaduló vízben, kicsapódott a mészkőben, egy szénatom felszabadult a CO2-
mert a víznyomás óriási mértékben visszaesett. Ezért vala- ben. Ha az összes mészkő kicsapódott volna a felszíni vizek-
mennyi mészkő CO2 felszabadulása nélkül is kicsapódott. ben, olyan sok szén szabadulna ki a légkörbe CO2 formájá-
Később az elfolyósodás minden kicsapódott részecskét a ban, mint amennyi mészkő kicsapódott. A mészkő több mint
mészkő jóval egyetemesebb rétegeibe rendezte. (Lásd a 60 000 000 × 1015 gramm szenet tartalmaz. A légkörben és
154–165. oldalt.) a tengerekben lévő szén mennyisége sokszorosan toxikussá
A felszíni vizek, főleg az óceánok a CO2 óriási tárházai. tette volna őket. Ma a légkör és az óceán csak (720+37400)
Az óceánok, tavak, folyók és talajvizek 50-szer több CO2-t x1015 gramm szenet tartalmaz.
tartanak magukban, mint atmoszféránk. Bármilyen többlet Hogyan került ide a mai összes mészkő? Ahogy az egyes
CO2 lép be időszakosan a légkörbe, végül oda hat, hogy a CO2 molekulák beleszabadultak a kiszökő özönvízi vizekbe,
CO2 máshol oldódik bele a felszíni vizekbe. Más szavakkal, egy molekula mészkő kicsapódott. Tehát a CO2 molekula,
létezik egy hozzávetőleges egyensúly a légkörben és a felszíni amit nagy nyomásingadozások ösztönöztek, sokszorosan
vizekben lévő CO2 mennyisége között. körforgásban volt az oldódó és a kicsapódó mészkő között.
Az özönvíz kezdeti állomásain erodálódott üledékek az A földalatti kamrákban az özönvíz előtt a szilárd mészkőből
özönvíz vizein keresztül mindenütt lerakódtak szerte a Föl- igen sok feloldódott és kicsapódott, ahogy a víz elszökött. A
dön. Azután, hogy e vizek többsége beleszivárgott az újonnan végén a légkör elég CO2-t nyert ahhoz, hogy a bioszférában
kialakult óceánokba, lúgos (alkalikus) víz töltötte fel, és lassan lévő összes szenet felhozza a mai (720 + 2000 + 37 400) ×
távozott az üledékes rétegek közötti pórusos hézagokon át. 1015 gramm szintre.
A mészkő eredete
A légkörben lévő óriási mennyiségű CO2 az özönvíz után Némi mészkő bizonyára a sekély, özönvíz előtti tenger fe-
gondoskodott a szükséges „táplálékról”, hogy segítsen ismét nékről is származott, mert a mostani mészkő üledékek gyak-
létrehozni a növényeket (az erdőket is beleértve) a Földön. ran nagy bőségben tartalmaznak korallokat, tengeri liliomo-
Ahogy a növények nőttek, és eltávolították a légkörből a kat, mohaállatokat, szivacsokat. Ezek a sekélyvízi állatok az
CO2-t, a felszíni vizek további CO2-t szabadítottak fel5, ez- özönvíz előtt, bizonyára mészkő jelenlétében éltek. Az özön-
zel több mészkő kicsapódását idézték elő. A laza üledékes víz idején a mészkő erodálódott, elkerült onnan, és a magába
szemcsék között kicsapódott mészkő kőzetekké cementálta zárt állatokkal együtt leülepedett.
össze őket.
A kicsapódott, parányi mészkő részecskék kitűnő cemen- 3. Gyors sztalagtit és szalagmit formálódás. Gyakran hang-
táló tényezők, amikor telítettség-közeli állapotban vannak. zik el az állítás, hogy a sztalaktitek és sztalagmitek kiformá-
A mészkő kisebb és nagyobb szabálytalan részecskéi könnyen lódásához évmilliók kellenek. Egyre többen ismerik fel, hogy
feloldódnak, a nagyobb részecskék pedig felduzzadnak, és el- ez a következtetés azt feltételezi, hogy ezek a mészkőformá-
tömítik a repedéseket, hasadékokat. A szorosan tömörített ciók mindig a mai mértékben nőttek. (Lásd a 27. ábrát a 28.
üledékágyon belüli kicsapódás (cementálódás) sokkal köny- oldalon és a 104. ábrát.) Sztalaktitek és sztalagmitek gyorsan
nyebben megy végbe, mint az ágyon kívüli kicsapódás. tekintélyes méretűre gyarapodhatnak kedvező fizikai és ké-
miai feltételek mellett – az özönvíz utáni általános, minden-
Az események elképzelt menete napos feltételek mellett.
kilenc észrevételre nyújt magyarázatot: Az özönvíz utáni évszázadokban a savas talajvíz nagyobb
bőségben volt jelen, mint valaha, és gyakran beszivárgott
1. Vulkanikus gázok. Az összes vulkáni gáz térfogatát tekint- a mészkősziklákban lévő repedésekbe, feloldotta a mészkö-
ve kb. 20%-a CO2 és 75%-a gőz. Ez a víz és a CO2 valószí- vet, és földalatti üregeket alakított ki. Ahogy az üregekben,
nűleg a földalatti víz maradványa. Ha nem, akkor mi lenne barlangokban a szellőzés és a növények növekedése eltávo-
a szén lehetséges forrása? Szén ritkán található alapkőzetben lította az atmoszférából a CO2-t, a CO2 kiszabadult a talaj-
vagy vulkanikus eredetű kövekben. vízből. Nagy mennyiségű mészkő csapódott ki, és gyorsan
sztalaktiteket és sztalagmiteket formált világszerte.
2. A szén eloszlása. A mai felszíni vizek, mindig a Föld fel-
színén lehettek, mialatt a Föld mészköve lassan kicsapódott? 4. Szerves mészkő. A sekélyvízi szervezetek, mint például
Nem a szén Földön való bámulatos elterjedésén alapul. Az 5. korallok, héjas, mészvázas teremtmények és néhány algatí-
104. ábra: Carlsbad-i barlangok Új Mexikóban „… az egyik legvitatottabb kérdés, mennyi időbe telik, míg egy ilyen barlang, mint az S.P. (Kartchner-barlangok
Arizonában) kialakul. Amit a geológusok valaha ténynek hittek a barlang korának meghatározására vonatkozóan, az most spekuláció, mondja (a barlangszak-
értő Jerry) Trout… 1924–1988-ig az egyik látogató visszahagyott írása ott állt a Carlsbad Caverns bejárata felett, ami azt hirdette, hogy Carlsbad legalább
260 millió éves… 1988-ban az írást 7–10 millió évesre változtatták. Majd egy rövid ideig a felirat azt hirdette, hogy a barlang két millió éves. Mostanra az
írás eltűnt. Röviden, azt mondja, hogy a geológusok nem tudják, mennyi időbe telik egy barlang kialakulása. És miközben néhányan hiszik, hogy az olyan
barlangdíszítmények, mint amilyenek S. P. gyönyörű jégcsapnak látszó sztalaktitjei, évek alatt kialakulnak, Trout azt mondja, hogy kamerán keresztül figyelte,
A mészkő eredete
hogy egy sztalaktit néhány hüvelyknyit nőtt napok alatt.
pus eltávolítják az oldott mészkövet a tengervízből, hogy tes- mészkőkristályok sokkal egyöntetűbbek méretben, orientált-
tük kemény részeit kialakítsák. (Minél bőségesebb az oldott ságban és elrendeződésüket tekintve. Ezek olyan jellegzetes-
mészkő, annál gyorsabb a növekedési arány. Tehát a korall ségek, amelyek igen nagy nagyítással érzékelhetők. A Föld
növekedési aránya jóval nagyobb volt az özönvíz után). Mi- mészköve túlnyomó többségében szervetlen.
vel néhány szervezet mészkövet hoz létre, az evolucionisták
arra következtetnek, hogy szinte minden mészkő organizmu- 5. Vastag mészkőzátonyok. Az Egyesült Államok keleti
sokból eredt, és sok százmillió évre van szükség, hogy meg- partján szétszóródva vastag mészkőlerakódások vannak. A
magyarázzuk a vastag mészkő üledékek kialakulását. legdrámaibb a Bahamák partvidéke, egy 400×1280 kilomé-
Az organikus mészkő sokkal inkább a szervetlen mészkő teres terület, ahol „szeizmikus bizonyítékok sugallják, hogy
eredménye, mint oka. A szervetlen mészkő gyorsan kicsa- a karbonátrétegek akár 10 kilométer mélyre is lehatolhat-
pódott az özönvíz során. A felszíni vizek nem lettek volna nak.”
képesek megtartani 60 000 000 × 1015 grammnyi szenet, Ha sekély tengerekben organikusan mészkő formálódna
amennyi a mai mészkő létrehozásához szükséges anélkül, (ez az uralkodó nézet), miért görbülne le lassan a tenger alja
hogy több százszorosan toxikussá ne tennék. közel 9 kilométernyire, hogy lehetővé tegye ezeket a felhal-
Két úton is elvethetjük azt az elgondolást, hogy a legtöbb mozódásokat? Ahhoz, hogy organizmusok növekedjenek
mészkő szerves eredetű. A hullámtevékenység és a ragadozók és felhalmozódjanak, a leülepedés mértékének évmilliókig
összezúzzák a kagylókat és a tengeri szervezetek más kemény megfelelőnek kell lennie, hogy ilyen mélységek akkumulá-
részeit. Ahogy azonban a töredékek egyre kisebbekké lesz- lódjanak. Emellett, a tenger aljzata nem tud legörbülni, ha-
nek, egyre nehezebb még kisebb darabokra törni őket. Egy- csak az alatta levő kőzet nem tűnik el az útból. De nincs
re kisebbé váló darabokkal az ismételt törésükhöz szükséges hová menjen az a kőzet.
erők végül indokolatlanul nagyok lesznek, míg a jellegzetes Valószínűleg az észak-amerikai vízlemez keleti széle
mészkőszemcsézettséget végül elérik. Tehát a legtöbb mészkő- alól kiszabaduló özönvízi vizek rakták le oda a mészkövet.
szemcsének kémiailag ki kellett csapódnia. Más szóval egyre Ugyanígy az európai vízlemez nyugati pereme alól kiszabadu-
nagyobb részecskék nőnek a kisebbekből, és nem fordítva. ló vizek rakhatták le a krétaként ismert lágy, finomszemcséjű
Végül, a szervezetek létrehozta mészkő szerkezetében el- mészkövet. A leghíresebbek az angliai Dover fehér szikláinak
térő és komplikáltabb, mint a szervetlen mészkő. A szerves és Franciaország normandiai partvidékének szabadon ma-
105. ábra: Csupasszá vált Redwall-mészkő a Grand Canyonban és körülötte. A vasoxidzárványoktól vörösre színeződött, jellegzetesen 130 méter vastag
masszív Redwall-mészkő egész Észak-Arizonára kiterjed. Ha sekély (8–17 méter mély) tengerben jött létre, hogyan tudott ilyen vastagság kialakulni? Hogyan
alakulhatott ki a másik híres, 9,6 kilométer vastag Bahama Banks?
A mészkő eredete
radt rétegei. (Lásd a 103. ábrát a 166. oldalon.) A fehér kréta A magnézium ionok talán már a földalatti vízben is jelen
egy kevés szerves maradványt is tartalmaz, zöme azonban voltak, vagy a földalatti kamrában lehettek a magnéziumot
szervetlen. tartalmazó dolomit és más ásványok. Egy másik lehetőség,
hogy a magnézium magából a kamra aljzatából származott,
6. Dolomit. Ha egy mikroszkopikus mészkőkristály magné- mert a bazalt nagy mennyiségű magnéziumot tartalmaz. Így
ziumban gazdag oldatban nő, a magnéziumionok bizonyos már mindkét esetben érthetővé válik, hogy miért van jelen
feltételek között a mészkőben lévő kalciumion-telepeknek dolomit mészkő közelében, továbbá miért terjedt el magnézi-
pontosan a felét elfoglalják vagy a helyükbe lépnek és egy um mindenfelé, ott is, ahol máskülönben mészkő lenne.
dolomitnak nevezett közönséges ásványt alakítanak ki.
A geológusok gyakran hivatkoznak „a dolomitproblémá”- 7. Cement világszerte. Az evolucionisták úgy hiszik, hogy
ra. Miért áll fenn ez a probléma? Dolomitot nem választ ki szinte az összes mészkő szerves módon jött létre a sekély ten-
egyetlen ismert organizmus sem. Ha szervezetek ülepítené- gerekben, mert a sekély tengerek általában melegebbek, és
nek le szinte minden mészkövet, sok százmillió év alatt, ak- nagyobb a párolgási arányuk. A visszamaradó oldat nagyobb
kor hogyan alakultak ki a dolomitok? párolgással sokkal nagyobb valószínűséggel éri el azt a kon-
Gyakran találnak dolomitot mészkővel érintkezésben, és centrációt, amellyel a szervezetek a kagylókat és a mészkő
ez különös módon terjedt el a Földön. Aligha alakult ki mos- más formáit létrehozhatják.
tanában. A magnéziumban gazdag oldatok tehát bizonyára A szerves mészkő főleg az egyenlítőtől 30 fokon belül jön
sokkal nagyobb bőségben voltak, amikor a régi kőzetek le- létre. A mészkőrétegek és a cement nem az egyenlítő köze-
rakódtak. lében összpontosulnak. A kőzeteket éppen olyan valószínű-
Néhány geológus elveti a dolomitok kicsapódását a geo- séggel tartja össze mészkőcement minden szélességi fokon.
lógiai leletekben található dolomitkőzet nagy vastagsága Nyilvánvaló, bármi hozott létre mészkövet, az kiterjedésében
miatt. Mások azt mondják, hogy sok magnéziumban gazdag globális volt.
víz csordogál át a mészkövön, de ez még több problémát vet
fel. Hogyan folydogált át ilyen egyöntetűen nagy mélysége- 8. Kova (szilíciumdioxid). A mészkő után a kova, azaz a szi-
ken keresztül? Miért történne ez az átszivárgás oly gyakran líciumdioxid (SiO2) a második legközönségesebb cementáló
mészkő közelében – és főleg az ősi múltban? Mi volt a mag- ágens a kőzetekben. A kvarcból származó kova tiszta vízben
néziumforrás? 25 °C-on csak hat az egy millióhoz arányban oldódik. Ahogy a
106. ábra: Összetört gerendák Arizona megkövült er-

dejében. Hogyan tudott ily módon eltörni egy megkö-
vesedett fatörzs? Ahhoz, hogy megkövüljön, a szál-
fának át kellett itatódnia kovában gazdag oldatokkal,
valószínűleg egy nagy tóban. Ahhoz, hogy egy szálfa
ilyen tisztán pattanjon el, meg kellett kövülnie, mie-
lőtt a törés bekövetkezett volna. Megkövülten és ösz-
szetömörödve a tó fenekén nyugodott, mielőtt eltört.
Mert ahhoz, hogy egy gerenda sok darabra törjön,
amelyek később újraorientálódnak, éles, erőteljes
ütésnek kellett hatnia az egész gerendára.
Egy súlyos, megkövesedett, tó alján fekvő szál-
fa nem valószínű, hogy sok darabra törjön, és aztán
később a darabok újraorientálódjanak. Ha azonban
egy nagy tó határa gátszakadásként meghasadna,
a tó vize áradat formájában kilódulna, magával so-
dorná még a megkövesedett lesüllyedt szálfákat is
egy bizonyos távolságra. Amint egy gyorsan mozgó,
megkövült (törékeny) szálfa nagy csattanással visz-
szaesne a tó fenekére, összetörne, ahogy egy földnek
csapódó, lezuhanó repülőgép. Ennek az eseménynek
a részleteit, amelyek a közeli Grand Canyont is kiala-
kították, a 122. oldalon találjuk.
6. táblázat. Dolomit: problémák, kontra magyarázatok. totta a kőzetet, és magmát alkotott. Ezek a forró felületek
Megfigyelések Vízlemez magyarázatok felhevítették a mélyen lévő, nagy nyomású, nagy mennyiségű
A dolomitok szinte kizárólag két má- Hasonló feltételek játszottak közre
kvarcszemcsét tartalmazó vizet.
sik kőzettípussal társíthatók: mész- a vastag mennyiségű dolomit, só Az üledékek gyakran kovában gazdag vízen keresztül
kővel és párlatokkal (mint amilyen a és mészkő leülepítésében. süllyednek alá. Ezért a cementáló oldat sokszor a leülepedett
só) üledékes részecskék között volt. Nehéz elképzelni az esemé-
A dolomitok nagyjából ugyanabban Dolomit és mészkő gyakran ta- nyek egy másik menetét, amikor a túlhevített folyékony víz
a tektonikus és fiziografikus környe- lálható egy vízlemez peremének
fel tudná oldani a kovát, és elterjeszteni szerte a világon a
zetben fordulnak elő, mint a mész- közelében. Ritkán találnánk óceáni
A mészkő eredete
kövek; az alacsonyan fekvő sekély árkok közelében (összetartó lemez kovában gazdag oldatokat, majd, mielőtt lehűlnének, bele-
homokpadokon legáltalánosabban, peremek). kényszeríteni őket az üledékekbe, ahol a cementálódás meg-
távol a legközelebbi összetartó le- történhetne.
mezszéltől (óceáni árkok).
A dolomit ritka a modern karboná- Kevés dolomit formálódik ma, mert 9. Megkövült erdők. Ahogy az özönvíz vizei átszivárogtak
tos környezetben (de igen bőséges azok a feltételek, melyek ilyen nagy
az alacsonyabb rétegekben). mennyiségű magnéziumot szabadí- a kontinensen, a kontinentális medencékből tavak lettek.
tottak fel, az özönvíz alatt léteztek. Az özönvíz utáni tavakban úszó, lebegő fák néha teljesen
A fossziliák érzékelhetően kevésbé Volt némi mészkő az özönvíz előt- telítődtek kovában gazdag oldatokkal. Amint a víz lehűlt,
mindennaposak a dolomitokban ti tengerek alján. Özönvíz előtti megkövesedés ment végbe, és a kova kicsapódott a cellulóz
(mint a mészkőben). élőlények kövületeit tartalmazza, felületeken.
amelyek azoknak a tengereknek az
alján éltek. Dolomit nem volt jelen,
A megkövülés megkétszereződött a laboratóriumban, ami-
az özönvíz előtti Föld felszínén. A kor a kovakoncentráció elérte a 140 részt milliónként. Ari-
dolomit kialakulásához szükséges zona híres megkövült erdeje annak a területnek a közepén
magnézium a földalatti kamrából fekszik, amely valaha a Hopi-tó volt, miközben az utahbeli
származott
Escalante megkövült erdejében és a Green- folyó mentén a
A dolomitok mészkővel való érintke- Az elfolyósodás hozta létre ezeket megkövült gerendák az egykori Great-tó helyén hevernek.
zése felül és alul gyakran éles. az érintkezési felületeket.
(Mindkét tó hirtelen kiürülése erodálta a Grand Canyont,
ahogy a 121–122. oldalakon magyaráztuk.)
hőmérséklet emelkedik, egyre több kova megy át oldatba. 150
°C-on a kovakoncentráció eléri a 140 részt a millióhoz. Ha Végső gondolatok
egy kovában gazdag oldat elfoglalná a homokszemcsék közötti
porózus űrt, s ahogy a víz hűlne, a kova kicsapódna szilárd Láttuk az özönvíz következményeit a Föld felszínén és alatta.
felszínükön és a kőzetekbe cementálná a laza szemcséket. Ebben a fejezetben megértettük, hogy a Föld óriási mészkő
Csak nagy nyomás alatt képes elérni a víz ilyen magas üledékeit nem lehet kielégítően megmagyarázni evolúciós
hőmérsékletet. A vízlemez-elmélet megmutatja, hogyan lé- forgatókönyvekkel (az események elképzelt menetével). Leg-
tezett nagy nyomás és hőmérséklet különböző helyeken és jobban a vízlemez-elmélettel magyarázhatók.
alkalmakkor az özönvíz során. A mély kőzetfelületek súrló- A következő néhány fejezetben sokkal magasabbra tekin-
dásos elcsúszása hatalmas hőt fejlesztett, amely megolvasz- tünk majd, és sokféle oldalról meglátjuk, hogy a leírhatatla-
nul erős, nagy mélység forrásai a sáros vizet és kőzeteket a óceánjában található sóra. Valójában csak egy nagy különb-
külső űrbe lövellték ki. Néhány meteornak nevezett kő azóta ség van: a mészkő nyomok százszor nagyobb bőségben vol-
visszahullott a Földre. Azok, amelyek érintkezésben voltak tak a várthoz képest. Ez megint azt mutatja, hogy a legtöbb
az özönvíz előtti földalatti vízzel, a vízben feloldott szubsz- mészkő a földalatti vízkamrából származott.
tanciák nyomait hordozzák. Néhány még kis mennyiségű Mellesleg néhányan azt állítják, hogy ez a meteor a Mars-
folyékony vizet is tartalmaz. (Lásd a „A meteoritok haza- ról való. Mielőtt elfogadnánk ezt a feltételezést, olvassuk el
térnek” c. részt a 240. oldalon.) Ma persze ennek a földalatti a „Néhány meteor a Marsról?” c. részt a 256. oldalon. Az
víznek a többsége óceánjainkban van. un. marsi meteorok mind azt bizonyítják, hogy karbonátot,
Egészen az elmúlt néhány évig gondatlanul bántak a me- szulfátot és kloridot tartalmazó folyékony vízzel érintkeztek.
teorokkal, így ezek a nyomok elvesztek. Szomorú, de a me- Tehát ahelyett, hogy a Marsról jöttek volna, talán annak a
teorokat felnyitották, vízzel síkosított és hűtött fűrészeket kőzetnek voltak részei, amelyek közvetlen kapcsolatban vol-
alkalmazva. A víz újra feloldotta a meteoritban lévő kémiai tak az özönvíz előtti földalatti vízzel.
elemeket, és levitte őket a lefolyón. A Dr. C. Stuart Pattersonnal (a kémia professzor emeri-
Egy nem régen elemzett meteor sok, óceánjainkban talál- tusával) folytatott megbeszélések, beszélgetések különösen
ható só nyomait tartalmazza. Ahogy az egyik szaktekintély hasznosak voltak sok, ebben a fejezetben lévő elgondolás
kijelentette: a só, amit találtunk, igencsak hasonlít a Föld kialakításában.
1. A „mészkő” kifejezést általános értelemben a CaCO3 specifi- A Földre, mint rendszerre vonatkozó ismeretünk tesztelése),
kus változatai helyett használják, mint amilyen például a kal- Science, 290. kötet, 2000. október 13., 293. oldal.
cit, vaterit, kréta, oolit, prizolit, travertin és márvány. • A fentiekkel mind megegyezésben lévő további becslések meg-
találhatók:
2. „Karbonát kőzetek (mészkő és dolomit) az üledékes oszlop • U. Siegenthaler és J. L. Sarmiento: „Atmospheric Carbon
10–15%-át teszik ki és szinte mindig teljesen tiszták.” (Harvey Dioxid and the Ocean” (Atmoszférikus széndioxid és az
Blatt: „Sedimentary Petrology” [Üledékes kőzettan], New York: óceán), Nature, 365. kötet, 1993. szeptember 9., 119–125.
W. H. Freeman and Company, 1982, 241. oldal.) oldal.
• Bert Bolin: The Global Carbon Cycle (A globális szénkör-
3. Jeffrey S. Hanor: „Precipitation of Beachrock Cements: forgás), New York, John Wiley and Sons, 1979., 5. oldal.
Mixing of Marine and Meteoric Waters vs CO2 – Degassing • Bert Bolin: „The Carbon Cycle” (A szén körforgása),
A mészkő eredete
(A parti cement kicsapódása: Tengeri és meteoreredetű vizek Scientific American, 223. kötet, 1970. március, 125–131.
keveredése kontra CO2 gáztalanítása), Journal of Sedimentary oldal.
Petrology, 48. kötet, 2. szám, 1978. január, 489–501. oldal.
7. Marylin Taylor: „Descent” (Leereszkedés), Arizona Highways,
4. Ez a reakció mindkét irányban kis hőhatással társul (± 69. kötet, 1. szám, 1993. január, 10–11. oldal.
4,34 kcal/mol 25 °C-on és 1 atmoszférán), és így viszonylag
érzéketlen a hőmérséklet-változásra. Miközben a reakció 8. A. H. Heuer és mások: „Innovative Materials Processing
endotermikusból exotermikussá változik az egyre növekvő Strategies: A Biometric Approach” (Stratégiákat fejlesztő újí-
hőmérséklet miatt, a CO2 vizes fázisból gázfázisba szökése tó célzatosságú anyagok: Biometrikus megközelítés), Science,
mindig endotermikus, és ennél fogva a növekvő hőmérséklet 255. kötet, 1992. február 28., 1098–1105. oldal.
mindig kedvez neki. C. Stuart Pattersonnal folytatott szemé-
lyes beszélgetés 1999. november 2-án. 9. Arthur N. Stahler: Physical Geology (Fizikai geológia), New
• C. S. Patterson és mások: „Carbonate Equilibria in York, Harper and Row Publishers, 1981, 247. oldal.
Hydrothermal Systems: First lonization of Carbonis Acid in
NaCl Media to 300 °C.” (Karbonát egyensúlyi állapotok a 10. Ahogy egy vízlemez megközelítette, sőt végigszántotta a kam-
hidrotermális rendszerekben, a szénsav első ionizációja NaCl ra alját, az alatta lévő, kiszökő vizek erodáló ereje elérte a ma-
közegben 300 °C-ig), Geochimica et Cosmochimica Acta, 46. ximumot. (Lásd a 32. végjegyzetet a 113. oldalon.) Az utolsó
kötet, 1982, 1653–1663. oldal.) vizek szökésre, kijutásra való lehetősége akkor volt a legna-
• C. S. Patterson és mások: „Second Ionization of Carbonic gyobb, amikor azok megközelítették jelenlegi helyzetüket,
Acid in NaCl Media to 250 °C” (A szénsav második ionizáci- hogy durvább mészkő szemcséket súroljanak le és vigyenek
ója NaCl közegben 250 °C-ig), Journal of Solution Chemistry, át.
13. kötet, 9. szám, 1984, 647–661. oldal.
11. „A mészkövet alkotó felismerhető anyag többségét tanulmányozói
5. Gordon A. Macdonald: Volcanoes (Tűzhányók), Englewood nem találták szerves eredetűnek. Továbbá a kevés szerves rész –
Cliffs, New Jersey, Prentice-Hall Inc., 1972, 50. oldal. néhány kivételtől eltekintve – mennyiségét illetően jelentéktelen,
különösképpen az amorf anyakőzethez és szférákhoz képest. Ezek-
6. P. Falkowski és mások: „The Global Carbon Cycle: A Test of nek a kivételeknek a száma olyan csekély, hogy a szerves maradék
Our Knowledge of Earth as a System” (Globális szénkörforgás: hiányát igencsak jellegzetessé teszi annak, aki többre számítana.
„A mechanikus koptatás hiánya; a sodrások, áramlások nyil- 15. Anne C. Sigleo: „Organic Geochemistry of Silicified Wood,
vánvaló hiánya, amelyet a masszívítás és a rétegződés hiánya iga- Petrified Forest, National Park, Arizona.” (A kovásodott fa, a
zol; a tökéletes megőrzött parányi szférák és sejtek; és a sűrű anyag megkövült erdő [Arizonai Nemzeti Park] szerves geokémiája),
szerves eredetére vonatkozó bármilyen bizonyíték abszolút hiánya, Geochimica et Cosmochimica Acta, 42. kötet, 1978. szeptem-
mind annak a nézetnek kedvez, hogy a mészkő, eredetét tekintve: ber, 1397–1405. oldal.
szervetlen.” (W. A. Tarr: „Is the Chalk a Chemical Deposit?”
[A mészkő kémiai lerakódás?], Geological Magazine, 62. kötet, 16. Carleton Moore, ahogy beszámolnak róla a www.cnn.com-
6. szám, 1925. június, 259. oldal.) on 2000. június 23-án. A részleteket illetően lásd Douglas J.
Sawyer és mások: „Water Soluble Ions in the Nakhla Mar-
12. „1964-et megelőzően a dolomit, mint jelentős üledék a holocén tian Meteorite” (Vízben oldható ionok a Marsról származó
(friss) hordalékokban ismeretlen volt, és ezért az üledékkutatók Nakhla-meteorban), Meteoritics and Planetary Science, 35. kö-
nagy aggodalma a »dolomitprobléma« volt.” (Blatt, 332. oldal.) tet, 2000. július, 743–747. oldal.
13. „A dolomit… felveti az eredet problémát, mert az ásványt nem 17. „Az elsődleges megfigyelés az, hogy a Nakhla-ban (meteor) ta-
organizmusok választották ki, mint a kagyló anyagánál. Az ol- lálható fajták készlete hasonlít a kortárs földi tengervízben jelen-
datból való közvetlen kicsapódás a tengervízben nem tekinthető lévő legközönségesebb ionokhoz… Ráadásul a fajták viszonylagos
alkalmasnak arra, hogy megmagyarázza a geológiai leletekben nagysága is hasonló a tengervíziéhez, kivéve a kalciumkation
található dolomitkőzet nagy vastagságát.” (Srahler, 117–118. ol- (Ca2+), a karbonát és a szilikátanion mennyiségét. Ezek nem várt
dal.) módon magasak…” (Ugyanott, 745. oldal.)
14. Blatt, 306., 307., 316. oldal. 18. Ugyanott, 744. oldal.
A mészkő eredete
107. ábra: Berezovka-mamut. Ez a leghíresebb az összes mamut közül, a fagyott Berezovka-mamut. Szentpéterváron (Oroszország) a Zoológiai Múzeumban
van kiállítva küszködő testhelyzetben, ahogy megtalálták a szibériai Berezovka-folyó mellett. Ormányát és fejének jelentős részét rekonstruálták ezen a be-
mutatón, mert ragadozók hónapokkal azelőtt megették, hogy a tudósok 1901-ben megtalálták. A kiásás után egy hónappal tíz ló húzta szánokon a felszeletelt
tetem zömét több, mint 3000 kilométerre a Transzszibériai vasúthoz. Onnan vitték a szentpétervári Zoológiai Múzeumba, a fagyott mamutok tanulmányozása
Megfagyott mamutok
szempontjából jelenleg élenjáró intézménybe. A kiásásnál használt lapát nyele (legalul középen) mutatja az arányokat. Néhány centiméterrel a nyél felett van
a Berezovka-mamut hímvesszője ellapulva, mint a hód hosszú farka. Miközben a múzeumban volt, láttam e helyreállított szerv állapotát, és rájöttem, hogy
nemcsak segít megmagyarázni, hogyan pusztult el a Berezovka-mamut, de azt is, mi történt a többi fagyott mamuttal.
108. ábra: Dima, a kis mamutborjú (jobbra).

1977-ben megtalálták a két teljes mamutbor-
jú egyikét, egy 6–12 hónapos hímet: Dimát.
Ellapított, lesoványodott, de jól konzervá-
lódott teste jéglencsébe volt ágyazódva hat
lábbal (2 méterrel) egy szelíd hegyi lejtő
alatt.1 A jégdarabok tiszták, áttetszők, világo-
sak voltak, míg mások egészen barnássárgák
az ásványi és szerves részecskéktől.2 Horda-
lékot, iszapot, agyagot és kis kavics részecs-
kéket találtak emésztő- és légzőszerveiben
mindenfelé (légcső, hörgők, tüdők). Ezek a
részletek fontos nyomok a fagyott mamutok
megértésében.
Mivel a legtöbb mamut kövér volt és jól
táplált, Dima talán a kis elefántborjaknál
mindennapos számos probléma egyikétől
szenvedett. Életük első évében az elefántok
5–36%-a elpusztul.3
Megfagyott mamutok 175
Megfagyott mamutok
Rövid összefoglalás: A nagy mélység forrásaiból némi sá- részleteket. Majd látni fogjuk, hogy a 89–119. oldalon bemu-
ros, iszapos víz tört a légkör fölé, ahol a különösen hideg, tatott vízlemez-elmélet magyarázza meg leginkább az összes
jeges lé órákon belül megfagyott, s a mamutok, amelyek részletet.
képtelenek sarkvidéki éghajlaton vagy a sarkkörön belül
élni, ott lettek betemetve, mivel gyorsan megfagytak, amint Általános jellemzés
a sáros jégeső visszahullott a Földre gigantikus jégvihar for-
májában (ahogy a 102–135. oldalon magyaráztuk, s a szé- Mit találtak? 1800 óta legalább tizenegy tudományos expe-
lességi körök is megváltoztak az özönvíz végén). A korábbi, díció tárta fel kihalt mamutok jó húsban lévő maradványait9.
a megfagyott mamutok értelmezésére irányuló kísérletek fi- A legtöbb húsmaradvány Észak-Szibéria állandó fagyában,
gyelmen kívül hagytak sok megfigyelést és felismert tényt. a sarkkörön belül volt betemetődve. Hatot Alaszkában is
találtak. Csak néhány teljes tetemet fedeztek fel. Gyakran
Évszázadok óta szólnak történetek hatalmas elefántszerű, vadállatok ették meg a kilátszó részeket, még a tudósok meg-
mamutoknak4 nevezett fagyott tetemekről, amelyek Észak- érkezése előtt.
kelet-Szibéria5 tundráin vannak betemetve. Ezek a meggör- Ha más állatok fagyott lágyszövetét keressük ugyanabban
bült agyarú mamutok akár négy méter hosszúak is lehetnek, a régióban, megtudjuk, hogy néhány rinocéroszt is találtak
és olyan frissnek látszottak, hogy sokan úgy hitték, hogy figyelemre méltó módon megőrzött állapotban. (A 7. táblázat
ezek egyszerűen föld alatt élő vakondok. Néhányan „jég-pat- a 177. oldalon összegezi az 58 mamutleletet és a rinocérosz-
kányoknak”6 nevezték őket. Az emberek azt gondolták, hogy felfedezéseket.) Más húsmaradványok lótól10, fiatal pézsma-
Megfagyott mamutok
amikor a mamutok feljöttek a felszínre, és meglátták a nap- tuloktól11, rozsomáktól12, mezei pocoktól13, mókusoktól, egy
világot, meghaltak. Dr. Leopold von Schrenck, a petrográdi bölénytől14, egy nyúltól és egy hiúztól15 származnak.
(ma szentpétervári – Oroszország) cári Tudományos Akadé- Ha most mamutcsontokat és elefántcsontot keresünk,
mia elnöke a következő beszámolót publikálta 1869-ben: „A nemcsak konzerválódott húst, a felfedezések száma óriásivá
mamut… ez a gigantikus vadállat, amelyik a Föld mélysé- válik, főleg Szibériában és Alaszkában. Nikolai Vereshchagin,
geiben él, ahol önmaga számára sötét járatokat ás és földet az Orosz Tudományos Akadémia mamutok tanulmányozásá-
eszik… Beszámoltak arról, hogy tetemeiket olyan friss és jól ért felelős bizottságának elnöke megbecsülte, hogy több, mint
megőrzött állapotban találták, hogy azt gondolták, hogy az fél millió tonna mamutagyar van eltemetve a sarkvidék 1000
állat még él7.” Néhányan pedig úgy vélekedtek, hogy a ma- kilométeres partszakaszán16. Mivel egy jellegzetes agyar 50 ki-
mutok gyors alagútásása idézi elő a földrengéseket8. logrammot nyom, ez arra utal, hogy több mint öt millió ma-
Ez volt a fagyott mamutokra vonatkozó első magyarázat. mut élt ebben a kis körzetben. Még ha ez a becsült érték túl
Ahogy az emberek megismertek más, különös részleteket, magas is, és sok ezer év felgyülemlett maradványait képviseli,
az elméletek megsokszorozódtak. Sajnos a teóriák, amelyek beláthatjuk, hogy nagy mamuthordák éltek azon a területen,
bizonyos részleteket megmagyaráztak, nem adtak magyará- amely most a sarkvidék partszakaszának számít. Mamutcson-
zatot másokra. Néhány elgondolás, mint amilyen a fenti is, tokat és agyarakat Európa-szerte találtak, sőt Észak- és Kö-
ma már nevetségesnek tűnik. zép-Ázsiában, de még messze délen, Mexikóban is.
Még sok mindent meg kell értenünk abból, ami felőlük Nagy tömegű mamutcsontra, agyarra és fogra leltek a
tudható, hogy megtudjuk azt is, mi fagyasztotta meg a ma- távoli sarkköri szigeteken. Nyilvánvaló, hogy a mai vízaka-
mutokat. Ezt összegezzük közvetlenül az alábbiakban. Ebből dályok nem mindig voltak ott. Sokan a mamutmaradványo-
az összegzésből szűrjük ki a magyarázatot igénylő kulcsrész- kat a szigetek főanyagának tartották25. Mi szolgálna magya-
leteket. Azután megvizsgálunk kilenc javasolt teóriát. Mi- rázatul a nagy csont- és az elefántcsont- koncentrációra és
közben sok talán kezdetben hihetőnek látszik, hibáik nyil- konzerválódásra a sarkkövön belül lévő kopár szigeteken? Az
vánvalóvá válnak, amikor szisztematikusan összehasonlítjuk Északi-tengerben lévő Dogger-partszakaszról, több mint 200
őket, hogy mennyire hatásosan magyarázzák meg az egyes mamut zápfogat kotortak ki osztrigákkal együtt26.
Megfagyott mamutok
Északi sark
140°
Ka nada
60° Eg yesült Ál
lamok
Novaja Zemlja
Északi-Jeges-tenger 160°
80°
°
80
Fairbanks
180° 46
57 80 100° Anchorage
°
160°
55 120°
140° 56
8 37
17
41 42 12
47
°
26 9
33
70
18
Be
r in Nome
yó
Új-Szibériai-szigetek
ol
g -s
19
j -f
31
zo r
ise
os
n
44
Je
36
54
1 70 15
° 29
21 39
32 58
°
7
38 40
60
11 51
6 49 23 22
ör
28 48 30 rkk
Sa
Oroszország
13 24
5
27
l yó
l yó
2 45
o 35
-fo
a -f
na
50
34
l yó
lym
Le
-fo
Ko
na
Ja
10
60
°
14 4
Vilui-folyó 16
Indigirka-folyó
109. ábra: A fagyott mamut és rinocérosz leletek térképe. (A körbe írt számok a 7. táblázaton látható sorokra utalnak.)
20 3 53
Csendes-óceán
Jakutsk 52
25 ó
ly Magadan
Lena-fo
mamut
rinocérosz
Irkutsk
Szibéria 100 0 100 200 300 400 500
Bajkál-tó
mérföld
43 Oroszország
Idő-
Név leírás (a mamutokra vonatkozik hacsak nem mond mást) Hivatkozás
pont
1. 1693d Ides fagyott fej és láb e
Ides 25–27
2. 1723 Messerchmidt fagyott fej és nagy bőrdarabok Breyne 138.
3. 1739 Laptev néhány hosszú szőrrel borított rinocérosz fej T 22
4. 1771 Pallas teljes rinocérosz, valószínűleg megfulladt, szőrös fejét és két lábát találták meg Eden17 444, 82, 184
5. 1787 Sarychev teljes, amikor először meglátták, álló helyzetbene H 82–83, T 23
6. 1800 Potapov „a Sarki tenger partján” bőrt és szőrt találtak T 25
7. 1805 Adams teljes, amikor először meglátták, 70 éves hím 35 800 RCY. Egyenes testhelyzete T 23–25, H 83–85
8. 1839 Trifomov teljes, egy folyó partján, feltárták, szőr, csontok, hús- és agy-darabok H 85, T 26
9. 1843 Middendorff egy félig felnőtt mamut, testének többsége elbomlott, szemét megtalálták H 85–86, Eden 104
10. 1845d Khitrof jól megőrzött, amikor megtalálták, étel volt a fogai között H 86
11. 1846 Benkendorf teljes, egyenes (lásd a 164. oldal) HD 32–38, D 97-103
12. 1847d Goodridge AK; egy koponya sok szőrrel Maddren18
13. 1854 Khitrovo láb, szőrrel borítva, egy jó állapotban lévő mamutból T 27
14. 1858. Vilui rinocérosz, teljes csontváz, néhány ínnal T 27
15. 1860 Bayarski egy sziget parti sziklájával szemben, egyenesen T 32
16. 1861d Golubef „egy bőrrel borított hatalmas fenevad” egy folyóparton H 86
17. 1864 Schmidt-1 PC; csak bőr és szőr, amit egy évvel később találtak meg T 28, D 108–110
18. 1865 Koshkarof PC, nagyon lebomlott egy évvel később H 86–87
19. 1866 Schmidt-2 tóparton találták, különböző hosszúságú csontok és szőr T 28, P 8
20. 1866 Kolesov egy bőrrel borított nagy mamut vagy rinocérosz T 27
21. 1866 Bunge-1 „bőrdarabok és sok szőr” T 32
22. 1869 Von Maydell-1 PC; egyenes, 3 évvel később, csak egy nagy szőrös irhát találtak D 80–95, H 87–89
23. 1869 Von Maydell-2 PC, csak két lábat találtak egy évvel később D 80–95, H 87–89
24. 1870 Von Maydell-3 PC, csak egy lábat fedeztek fel három évvel később D 80–95, H 87-89
25. 1875 Tscherski egy barlangban a fagyott földben találtak egy rinocéroszt, szőr és irha-darabokat találtak T 29
26. 1876 Nordenskiold két és fél centi vastag irha egy pézsmajuh koponyája közeléből Nordenskiold 310, H 89
27. 1877 Von Schrenck teljes rinocérosz, a fejet alaposan tanulmányozták, valószínűleg megfulladt H 89, T 30–31
28. 1879 Bunge-2 feldarabolt agyarak, a hatóságoknak csak négy évvel később számoltak be róla T 31
29. 1884 Bunge-3 PC, először bennszülöttek látták meg 27 évvel korábban 5 cm vastag bőrről beszéltek T 16, 31
30. 1886 Toll-1 23 évvel a bennszülöttek felfedezése után, némi szőrt és lágyrészt fedeztek fel T 32
31. 1889 Burimovitch állítólag teljes, Toll-t rossz egészsége megakadályozta, hogy eljusson a lelőhelyre T 33
32. 1893 Toll-2 károsodott csontok, szőrös bőr, és más szőr T 33
33. 1894 Dall AK; szétmállott izomszövet, csontok és 150 kg zsír Dall19
34. 1901 Pfizenmayer rinocérosz, néhány íntöredék, és más lágy-részek P 53–54, T 35
35. 1901 Berezovka majdnem teljes, egyenes, nyárvégi halál, 44 000 RCY (lásd 164. oldal) HE 611–625, D 111–136
36. 1902 Brusnev szőr, sárral keverve T 36
37. 1908 Quackenbush AK; húsdarabok, inak, bőr, farok és szőr leletek A 299, Y 107–113
38. 1908 Vollosovitch-1 kis nőstény, szétszórt darabok, nyárvégi halál, 29 500 és 44 000 RCY P 146–164, D 211–212
Megfagyott mamutok
39. 1910 Vollosovitch-2 nyárvégi halál, jól megőrzött szem négy láb, ormány, étel a gyomorban P 241–246, T 37–38
40. 1910 Soloviev PC; fiatal mamut, beszámoltak róla, de a tudósok nem foglalkoztak vele T 39
41. 1913 Goltchika PC; kutyák és rókák megszerezték és jó sokat ettek belőle T 38, D 212
42. 1915 Transehe PC; 9–15 méteres kőzetben találták a sarki óceánon, sohasem ásták ki T 39, Transehe20
43. 1922 Kara a tetemről beszámoltak tudósoknak, de csak a kemény részek maradtak meg négy évvel később T 39–40
44. 1923 Andrews elefántcsont kereskedők a szalagokat tartalmazó koponyát eladták a British Múzeumnak T 39
45. 1924 Middle Kolyma megmaradt törzstöredék, az eredeti felfedezésről nincs feljegyzés VT 19, 6, 26
46. 1948 Fairbanks Creek AK; 100 kg-os, 6 hónapos, fej, és egy láb, 15 800 RCY és 21 300 RCY A 299–300, G 38–41
47. 1949 Taimir 50 éves hím, inak (11 500 RCY), szőr és majdnem teljes csontváz VT 20, Lister és Bahl21
48. 1960 Chekurov egy fiatal nőstény teteme, nagyon kis agyarak, szőr 26 000 RCY Vinogradov22
49. 1970 Berelekh legalább 156 mamut temetője, kis szőr, és hús maradványok U 134-148, S 66–68
50. 1971 Terektyakh izom, szalag, és bőr darabok, néhány a fej körül S 67
51. 1972 Shandrin régi, 270 kg belső szerv és táplálék megőrizve, 32 000 RCY és 43 000 RCY U 67–80, G 27–29
52. 1972. Churapachi öreg rinocérosz, valószínűleg nőstény, a lábszárak jó állapotban G 34–37
53. 1977 Dima teljes, 6–8 hónapos hím, 26 000 RCY és 40 000 RCY (lásd 159. oldal) G 7–24, U 40–67
54. 1978 Khatanga 55–60 éves hím, bal fül, két láb, törzs darabokban, 45 000 RCY és 53 000 RCY U 30–40, G 24–27
55. 1979 Yuribei 12 éves nőstény, zöldessárga fű a gyomorban, megőrzött irha darabok U 12–13, 108–134, VT 22
56. 1986 Colorado Creek AK; két hím, csontok, szőr és gyomor tartalmakat találtak 16 150 RCY és 22 850 RCY Thorson és Guhrie23
57. 1988 Mascha 3–4 hónapos nőstény, a törzs, a farok, és bal fül kivételével ép LB 46–47, VT 25
58. 1999 Jarkov teljes, 47 éves hím, helikopterrel 23 tonna fagyott altalajban távolították el Stone24
Néhány hivatkozás a jobb oldali oszlopban rövidítve: A=Anthony, D= Digby, G=Guthrie, H= Howorth, HD=Hornaday, HE=Herz, LB=Lister és Bahl, P=Pfi zenmayer, Q=Quackenbush, S= Stewart,
T=Tholmachoff, U=Ukraintseva, VT=Vereshchagin és Tikhonov. Az oldalszámok követik az egyes rövidítéseket. Lásd a teljes idézet érdekében a végjegyzeteket. További rövidítések: AK= Alaszkában
találták, PC = talán teljes, amikor először látták, RCY = radiokarbon évek (a legtőbb radiokarbon kor VT: 17–25-ből).
Lábjegyzetek: a) általában, a feltárás éve. Az első megpillantás talán korábbi; b) az adott név általában a felfedezőé, egy kitűnő személyé, aki részt vett a felfedezés beszámolójában, vagy egy földrajzi név,
mint pl. egy folyó neve; c) Nem többet, mint a két legjobb hivatkozást adja meg, a teljesebb hivatkozást sorolják fel először; d) hozzávetőleges időpont; e) más tetemekre való hivatkozás, de a részletek
hiányoznak.
7. táblázat. A fagyott mamutokról és orrszarvúakról szóló jelentések.

Végül Észak-Európában, Ázsiában és Észak-Amerika közelébe kerül35. Az újszülött elefántok fogékonyak

egyes részein sok különböző állat csontjait mamutcsontok- a tüdőgyulladásra, ezért mindig melegen és szárazon
kal együtt látjuk. Egyes részletes felsorolások megemlítik a kell tartani őket36. Hannibál, aki 37 elefánttal átkelt
tigrist27, antilopot28, tevét, lovat, rénszarvast, óriáshódot, az Alpokon, egy kivételével mindet elvesztette a hideg
óriástulkot, pézsmajuhot, pézsmatulkot, szamarat, borzot, időjárás miatt37.
kőszáli kecskét, gyapjas rinocéroszt, rókát, óriásbölényt, hi- Víz: Ha a mamutok a sarki éghajlaton éltek, téli víz-
úzt, leopárdot, rozsomákot, sarki nyúlat, oroszlánt, jávorszar- felvételüknek hó és jégevésből kellett származnia. Egy
vast, óriásfarkast, földi mókust, barlangi hiénát, medvét, de vad elefánt 108–216 liter vizet igényel naponta38. A hő,
sok-sok madárfajt is. Barát és ellenség, fiatal és öreg együtt amelyre a hó és a jég felolvasztására és testhőmérsék-
hevertek itt. Ragadozók növényevőkkel együtt kerültek föld letre való felmelegítésére szükség van, egy jellegzetes
alá. Mivel függött össze a haláluk? Állati csontok ritkán ma- elefánt kalóriáinak kb. a felét felemésztené. Nem úgy,
radtak meg. A sok, különböző típusú állatcsont konzerváló- mint más sarkköri állatok esetében, a törzsnek nagy
dása közös magyarázatot feltételez. hőstresszt kellene elviselnie. A szoptatós elefántok kb.
Mamutjellegzetességek és környezet. Van egy általános, 25%-kal több vizet igényelnek.
ám hamis elképzelés arra, hogy a mamutok szélsőségesen hi- Só: Hogyan elégítené ki egy sarki éghajlaton élő ma-
deg területeken éltek. Ez a széles körben elterjedt nézet első- mut, jelentős sószükségletét? Az elefántok éles agyara-
sorban a népszerű, a havas sarkköri területeken kényelmesen ikat használva ásnak sóért39. A kőkemény fagyott al-
élő mamutokat ábrázoló rajzokból származik. A művészeket talajban ez szinte lehetetlen lenne nyáron vagy télen,
ráadásul korábbi, a mamut szőrruháján, vastag bőrén és a különösen a mamut görbült agyaraival.
bőre alatti 7–8 cm vastag zsírpárnán alapuló vélemények be- Közeli növények és állatok: A legkorábbi és a leg-
folyásolták. Ezekkel a jellegzetességekkel felruházott állatok pontosabb módja, hogy meghatározzuk egy kihalt ál-
azonban nem szükségszerűen élnek hideg éghajlaton. Vizs- lat vagy növény környezetét, ha azonosítjuk a közel-
gáljuk meg ezeket a jellegzetességeket közelebbről! ben betemetett ismerős állatokat és növényeket. Ez a
Szőr: A mamut szőrtakarója nem utal jobban a mamut esetében kiterjed a rinocéroszokra, tigrisekre,
sarkköri alkalmazkodásra, mint a gyapjútakaró egy juh bölényekre, lovakra, antilopra és egy 30 méter magas
esetében. A mamutnak nem voltak szőrfelegyenesítő gyümölcsfára40, valamint mérsékelt égövi fűfélékre.
izmai, amelyek felborzolják egy állat szőrét és szigetelő Mind meleg éghajlaton élnek. Néhány lyukat fúró állat
légzsákot teremtenek. Neuville, aki a mamut bőrére és megfagy, például a mezei pocok, ha nem ássa be ma-
szőrére vonatkozó legrészletesebb vizsgálatot folytatta gát a kőkeményre fagyott altaljba. Még az énekes légy
le, ezt írta: „Számomra lehetetlennek tűnik, hogy a (zengőlégy) lárváit is megtalálták egy fagyott mamut
bőr és a szőr anatómiai vizsgálatában bármi olyan ér- belében. Ez a lárvaféle azonos a mai trópusi elefántok-
vet találjunk, ami kedvez a hideghez való alkalmazko- ban találtakkal41. Senki sem vitatja, hogy a mamutok
dásnak”29. A mamut lábain lévő hosszú szőr lelógott a közelében betemetett állatok és növények nem alkal-
lábujjakig30. Ha hóban járt volna, a hó és a jég vastagon mazkodtak a sarkköri éghajlathoz. Miért tették volna
rákeményedett volna a szőrös bokákra. Minden egyes ezt a mamutok?
lépés a hóba be és a hóból ki lekoptatta volna a boka Hőmérséklet: Északkelet-Szibériában a januári át-
Megfagyott mamutok
szőrzetét31. A sarkkörön élő valamennyi patás állatnak, laghőmérséklet kb. –33°C fagypont alatt! A jégkorszak
a pézsmatulkot is beleértve, szőr és nem haj van a lá- során hidegebb volt. A mamut hosszú, karcsú ormánya
bain. A szőrzet, főleg az olajos szőrzet vastag, mozdu- különösen sebezhető a hideg időjárásban. Az egy-két
latlan légréteget hordoz a hó és a bőr között. A mamut méter hosszú orr még egyetlen hideg éjszakát sem len-
zsírtalan szőre esetében sokkal több hó érintené a bőrt, ne képes túlélni, nemhogy a nyolc hónap hosszúságú
elolvadna és 10–100 szorosára növelné a hőátadást. Ké- szibériai telet. Egy fiatal mamut sokkal karcsúbb or-
sőbb visszafagyna, és komolyan megsebezné az állatot. mányánál a hőveszteség sokkal károsabb lenne. Egy
Bőr: A mamut- és az elefántbőr vastagságát és fel- elefánt általában elpusztul, ha ormánya komolyan
építettségét32 tekintve hasonló. Mindkettőből hiányoz- megsérül42.
nak a zsírmirigyek, és ezzel sebezhetővé teszik őket a A hideg hőmérséklet az egyik probléma, de a sarki telek
hideg, nyirkos éghajlaton. Valószínűleg minden sarkvi- során a hat hónapig tartó kevés napfény a másik. Néhányan
déki állatnak vannak faggyúmirigyei és a szőr felborzo- azt állítják, hogy a mamutok alkalmazkodtak az alaszkai és
lására alkalmas izomfelszerelésük, ami a mamutokból szibériai hideg környezethez, ám a növényzet, akár alkalmaz-
hiányzott33. kodott, akár nem, nem nő a hosszú hónapokra nyúló sarki
Zsír: Néhány mérsékelt égövön élő állatnak, példá- éjszakában. A növényzetet is hó és jég borítja tíz hónapon át
ul a rinocérosznak is vastag zsírrétege van, miközben minden évben. A mamutoknak enniük kell – falánk módon.
sok sarkvidéki állatnak, mint amilyen a rénszarvas és A vadon élő elefántok kb. napi 16 órát töltenek élelemszer-
a karibu is, csak kevés zsírja van. A bőr alatti vastag zéssel a viszonylag buja környezetben télen és nyáron43.
zsírrétegek egyszerűen azt mutatják, hogy bőséges volt Hirtelen lehűlés és gyors betemetés. Mielőtt más tényeket
a táplálék. A táplálékbőség mérsékelt éghajlatra utal. vizsgálnánk, átgondolhatnánk három különös problémát.
Elefántok: Az elefánt – közeli rokonságban a ma- Először is Észak-Szibéria ma is hideg, száraz és kietlen. Ho-
muttal34 – trópusi és nem sarkvidéki állat. Ez olyan gyan tudott sok ezer, ha nem sok millió mamut és rengeteg
éghajlatot feltételez, amely a melegtől a nagyon forróig más állat táplálkozni? Környezetük enyhébb és nedvesebb
terjed, és gyomorfájást okoz, ha a hőmérséklet fagypont volt. Ha így van, miért változott meg az éghajlat?
110. ábra: Fosszilis erdő, új-szibériai szigetek. Erdők roppant, úszó, lebegő 111. ábra: Fosszilis erdő, Kolyma-folyó. Itt, Szibéria északi partvidékén, a
maradványai sodródtak partra az új-szibériai szigetekre, jócskán a Sark- Kolyma-folyó torkolatánál van hordalékfa. Ma egyetlen ilyen méretű fa sem
körön belül és sok-sok ezer kilométernyire a mai összehasonlítható erdőktől. nő a Kolyma mentén. Leveleket, sok gyümölcsöt (szilvafélék) találtak az
Ez a hordalékfa sodródott partra a Bolshoi Lyakhov-szigeten, az új-szibériai ilyen úszó fákon44. Az ember nem várná, hogy leveleket és gyümölcsöket
szigetek egyikén. A fát valószínűleg sáros humusz temette be, ami egész lásson, ha ezeket a fákat hosszan sodorták a folyók.
Észak-Szibériát beborítja. Az északra folyó szibériai folyók, a kora nyári ára-
dás idején, erodálták a humuszt, és kiszabadították az eltemetett erdőket. A
„fosszilis fa”,– ahogy nevezik – az üzemanyag és építőanyag egyik fő forrása
sok szibériai számára.
Másodszor, a jól tartósított mamutoknak és rinocéroszok-

nak teljesen meg kellett fagyniuk röviddel haláluk után, kü-
lönben lágy belső részeik gyorsan elbomlottak volna. Guthrie
megfigyelte, hogy egy „fel nem nyitott állat folyamatosan le-
bomlik azután, hogy leölték, még igen hideg hőmérsékleten
is, mert testének belső tehetetlensége elégséges ahhoz, hogy
fenntartsa a mikrobák és enzimek működését, amíg a tete-
met teljesen beborítja a szigetelő szőrzet, és a torzó érintetlen
marad”45. Mivel a mamutoknak ilyen nagy testhőtartalékaik
vannak, a fagyási hőmérsékletnek igen alacsonynak kellett
lennie.
Végül testük föld alá került, és védve volt ragadozóktól, a
Megfagyott mamutok
112. ábra: A Benkendorf-mamut megtalálásának ábrázolása.
madarakat és rovarokat is beleértve. De ilyen betemetések
nem fordulhattak volna elő, ha a talaj állandóan fagyott lett furkálták ezt a területet, és felfedeztek egy ősi, trópusi er-
volna, ahogy ma az. Ez ismét döntő klímaváltozásra utal, de dőt. Fagyott, de nem megkövesedett állapotban volt. 400 és
most azt is megérthetjük, hogy drámai módon és hirtelen 650 méter közötti mélységben találtak rá. Vannak pálmák,
kellett megváltoznia. Milyen gyorsan fagytak meg és kerül- fenyőfák, és trópusi levélzet nagy gazdagságban. Valójában
tek föld alá ezek a hatalmas állatok – szinte kizárólag kom- egymás fölött, alatt heverve találtak rájuk, mintha csak ab-
posztba, egy sötét, szétmállott, felbomlott állati és növényi ban a helyzetben dőltek volna el47.
anyagot tartalmazó talajba? Hogyan lettek ezek a fák betemetve néhány száz méter
Komposzt. A komposzt az egyik döntő geológiai titok. A mélyen a szilárd, fagyott talaj alá? Ugyanolyan kérdések
Föld felszínének egy hetedét borítja, a sarki óceánt minden- egész sorozatával nézünk szembe, mint amilyenekkel először
hol ez veszi körül. A komposzt fátlan, általában sík területe- a fagyott mamutokkal összefüggésben találkoztunk. Megint
ket foglal el, egyáltalán nem veszik körül hegyek, amelyekről úgy tűnik, hogy volt egy hirtelen és drámai éghajlatváltozás,
a komposzt erodálódhatott volna. Orosz geológusok néhány amely gyors betemetéssel társult a jelenleg szilárddá fagyott
helyen lefúrtak 1330 méter mélyre a komposztba anélkül, komposztban.
hogy szilárd kőzetbe ütköztek volna. Honnan került ide ilyen
sok erodálódott anyag? Mi erodálta? Néhány különleges részlet
Miután átfúrták az alaszkai komposztréteget, az olajku-
tatók „egy 45,72 cm hosszúságú fatörzstömböt hoztak fel Nem kisebbíthetjük a fagyott mamut titkát azzal, hogy azt
majdnem 300 méterről a földfelszín alól. Nem volt megkö- mondjuk: „Csak néhány teljes mamutról számoltak be ed-
vülve, csak megfagyva.”46 A legközelebbi erdők sok száz kilo- dig.” Egy jó eset is elég lenne. Sajnos, a múlt sok száz felfede-
méternyire voltak. Williams hasonló felfedezésekről számol zéséről nem számoltak be, mert sok szibériai úgy hitte, hogy
be Alaszkában: egy mamut arcába nézni halált vagy szerencsétlenséget von
Noha a Föld 600–700 méter mélyen befagyott a felszín- maga után. A mamutok fagyott földből való kiásása irán-
től számítva a Prudhoe-öbölnél, az olajtársaságok körbe ti félelmet a tudósok váltották ki azáltal, hogy elnyomtak
más felfedezéseket. Szibéria és Alaszka ritkán lakottak, és 50 cm hosszú, többnyire érintetlen volt56. Egyenes pénisze
viszonylag felfedezetlenek. A folyók az első számú ásók, úgy- vízszintesen odalapult57. (Ez a szerv egy elefánt esetében
hogy csak kevés példányt láthattunk abból, ami itt be van S-alakú és sohasem vízszintes)58.
tementve. Szibériai geológusok beszámolnak arról, hogy „az Milyen következtetések vonhatók le ezekből a szokatlan
aranybányákban végzett munkálatok minden évben felszín- részletekből? Összezúzni egy hosszú, vékony pálcát, amely a
re hoznak fagyott mamutokat, de mivel a tudósok érkezése hosszú lábcsontokra hasonlít, axiális nyomást igényel, miköz-
késhet, és megnehezíti a kitermelést, a legtöbb (fagyott ma- ben a pálcát (vagy csontot) körülveszik valamilyen anyaggal,
mut) elveszett a tudomány számára”48. hogy megelőzzék és megakadályozzák a hajlást és elpattanást.
Széleskörű fagyásra és gyors betemetésre lehet következ- Ennek bemutatására helyezzünk egy egyenes botot függőle-
tetni akkor is, amikor kereskedelmileg osztályozott elefánt- gesen az asztalra, és meglátjuk mennyire nehéz összenyomni
csontot találnak. Az elefántagyarak, hacsak nem fagytak és egy tucatnyi darabra törni. Ehelyett a leggyengébb pon-
meg, nem óvták meg őket az időjárástól, kiszáradnak, elve- ton fog elpattanni. Ha a botnak enyhe hajlása van, ahogy
szítik szerves anyagaikat és rugalmasságukat, elmállanak, a hosszú csöves csontok esetében, az összepréselés szinte le-
elrepedeznek, és használhatatlanná válnak a megmunkálás- hetetlen. Valaminek meg kell gátolnia a botot vagy csontot,
ra49. A mamut-elefántcsont kereskedelem legalább 1611 óta hogy meghajoljon, miközben nyomásterhelést alkalmaznak.
virágzott széles földrajzi területen, amelyről becslések szerint Valószínűleg a Berezovka-mamut lábát is komoly mértékű
96000 mamut – agyarat exportáltak50. A fagyás és betemetés nyomás érte hosszanti irányban, miközben körül volt véve
kiterjedése szélesebbkörű, mint a legtöbben képzelték. valami feltehetően rideg közeggel59.
A Benkendorf-féle mamut51: 1846 májusában egy Ben- A hímek lassú fuldoklása a hímvessző erekcióját válthat-
kendorf nevű földmérő és csapata a szibériai Indigirka folyó ja ki60. Tolmachoff arra következtetett, hogy „a Berezovka-
mentén táborozott le. A tavaszi olvadás és a szokatlanul he- mamut halálát fulladás okozta. Ezt a felegyenesedett hím
ves esőzések hatására a felduzzadt folyó új csatornát erodált. ivarszerv bizonyítja, egy olyan állapot, ami más módon el-
Benkendorf észrevett egy a vízben fel alá mozgó nagy tárgyat. képzelhetetlen61.” De miért volt a pénisz vízszintesen ellapo-
Amint a „fekete, rettenetes, óriásszerű anyag kibukkant a sítva? Két vízszintes felület közé szorítva kellett lennie, ame-
vízből, megpillantották egy kolosszális elefánt fejét, amely lyek közül az egyik a hasa volt. Valamilyen figyelemreméltó
óriási agyarakkal volt felfegyverezve, hosszú, szokatlanul függőleges nyomás érvényesült egy az egész testet körülzáró
mozgékony ormányával, mintha valami elveszett dolgot ke- közegen keresztül.
resne.” Megpróbálták partra húzni a mamutot kötelekkel és Fulladásra utal négy másik, ebben a körzetben talált fa-
láncokkal, de nemsokára rájöttek, hogy hátsó lábai le voltak gyott óriás is. Vollosovitch (7. táblázat) arra következtetett,
rögzítve, valójában a folyóágyhoz fagyott álló helyzetben. hogy második betemetett mamutja, amelyet péniszerekcióval
Huszonnégy órával később, a folyóágy felengedett és ero- találtak a Bolshoi Lyakhov szigeten, szintén megfulladt62.
dálódott, kiszabadítva a mamutot. Egy 50 emberből és lo- Egy harmadik példát nyújt Dima, akinek tüdő-léghólya-
vaikból álló csoport szárazra húzta a mamutot, 4 méterre a gocskái fulladás általi halált feltéteznek a „halála előtti nagy
parttól. A több mint négy méter magas és öt méter hosszú erőfeszítés után”63. A Pallas-rinocérosz is a fulladás tüneteit
vadállat kövér volt és tökéletes állapotban konzerválódott. mutatta.
„Tágra nyílt szemei életszerű megjelenést kölcsönöztek az ál- A véredények, sőt még a finom kapillárisok is tele voltak
Megfagyott mamutok
latnak, mintha egy pillanat alatt megmozdulhatna, és rájuk barna alvadt vérrel, amely sok helyen még megőrizte vörös
ronthatna”. Eltávolították az agyarakat és felnyitották tele- színét. Pontosan ezt a fajta bizonyítékot keressük, amikor
töltött gyomrát, amely erdei fenyő és egyéb fenyők hajtásait tudni akarjuk, hogy egy állat vízbefulladt-e, vagy megfoj-
tartalmazta, és nagy mennyiségű fenyőtobozt, megrágott ál- tották. Az asphyxia (fulladás) mindig együtt jár a kapillá-
lapotban…” Órákkal később és figyelmeztetés nélkül a folyó- risok vérrel való eltömődésével64.
part összeomlott, mert a folyó lassan alámosta a partszakaszt. Von Schrenck orrszarvúját kitágult orrlyukakkal és nyi-
A mamut tovasodródott a sarki tenger felé, és sohasem lát- tott szájjal találták meg. A kutatók arra következtettek, hogy
ták újra. „az állat fulladástól pusztult el, amelyet úgy próbált elkerül-
A Berezovka-mamut. A leghíresebb, elérhető és tanulni, hogy orrlyukait szélesre tárta”65. A három mamut és a
mányozott mamut egy 50 éves hím52, amit egy frissen ero- két rinocérosz valószínűleg megfulladt. Egyetlen más halálok
dálódott folyóparton találtak mintegy 30 méterrel a szibériai sem mutatható ki a megmaradó fagyott óriásoknál66.
Berezovka- folyó mellett 1900-ban. Egy évvel később egy Sanderson a Berezovka egy másik különös aspektusát
Dr. Otto F. Herz vezette expedíció lelkiismeretesen felszínre ecseteli:
hozta a fagyott tetemet, és azt elszállították az oroszországi A fej nagy részét, amely kiállt a folyópartból, csontig leet-
szentpétervári Zoológiai Múzeumba (lásd a 107. ábrát a 174. ték a helyi farkasok és más állatok, de a maradék többsége
oldalon)53. tökéletes volt. A legfontosabb azonban az, hogy az ajkak, a
Berezovka egyenesen állt, bár háta különösen púpos volt, száj vonala és a nyelv is konzerválódott. Az utóbbin csak-
és kinyújtott hátsó lábai a csípőnél, szinte vízszintes hely- úgy, mint a fogak között, ott voltak az állat utolsó étke-
zetben előre görbültek. Ezt a különös, eltorzult pozíciót még zésének darabjai, amelyet majdnem megfoghatatlan oknál
jobban eltúlozták felemelt és szétterpesztett mellső lábai. Né- fogva nem volt ideje lenyelni. Az eledel ízletes sásfélékből
hány borda, lapocka és a medence el volt törve54. Bámulatos, és füvekből állt…67
hogy jobb mellső lábában a nagy csont kb. 12 darabra volt Egy másik beszámoló azt állítja, hogy a mamutok szája
törve, anélkül, hogy a környező szövetben említésre méltó tele volt fűvel, amit leszakított, de nem rágott meg és nem
károsodást okozott volna55. Bozontos, drótszerű szőre néhol nyelt le”68. A fű olyan gyorsan megfagyott, hogy még az ál-
lat „őrlőfogain is otthagyta a nyomát”69. Egy orosz beszámoló hogy foglalkoznunk kell a dolgok állapotával, amelyek szé-
Hapgood-féle fordítása nyolc jól konzervált babhüvelyt és öt les körben elterjednek, és a meteorológiai feltételekkel is,
szájában talált babot említ70. amelyek kiterjednek az egész kontinensre.
A Berezovka-mamutból 12 kg meg nem emésztett vegetá- Amikor ilyen sorozatra lelünk, ami olyan széles körben
ciót távolítottak el, és az orosz tudós V. H. Sukachev elemezte elterjedt, és ugyanolyan tökéletes módon konzerválódott,
is. Több mint 40 különböző növényfajt talált: gyógynövénye- és minden az éghajlat hirtelen változását bizonyítja a vi-
ket, fűféléket, mohákat, bokor- és faleveleket. Ezek közül sok szonylag mérsékelttől a nagyon szigorúig, nem tehetünk
többé nem nő a távoli északon, mások nőnek Szibériában is, róla, ha arra a következtetésre jutunk, hogy mindez egy
de délen Mexikóban is. Dillow levon néhány következtetést közös eseményről tanúskodik. Nem vehetünk alapul egy
e maradványokból: elkülönült éghajlati kataklizmát minden egyes külön esetre
• [A növények] oly sok változatának jelenléte, amelyek és minden egyes helyszínre, hanem arra a végkövetkez-
olyan széles körben nőnek lenn délen, azt jelzi, hogy a kör- tetésre kényszerülünk, hogy a most permanensen fagyott
zet éghajlata enyhébb volt, mint ma. zóna Ázsiában egy időben ugyanabból az okból vált fa-
• Sások, fűfélék és más növények érett gyümölcseinek a fel- gyottá81.
fedezése azt feltételezi, hogy a mamut július második felé- Ázsia, Európa és Észak-Amerika északi részei ténylegesen
ben vagy augusztus elején pusztult el. az elefánt (mamut) és az orrszarvú kihalt fajtáinak marad-
• A mamutot bizonyára hirtelen borította el egy gyors erős ványait tartalmazzák, lovakéval, ökrökével, szarvasokéval és
fagy és lepte meg az azonnali halál. A hirtelen halált bi- más nagy négylábúakéval együtt82. Így ez az esemény talán
zonyítják a meg nem rágott babhüvelyek, melyek még tar- jóval szélesebb elterjedésű volt, mint Howorth hitte.
talmaztak babszemeket, és fogai között akadtak rájuk, a Kőzetjég: Alaszkában és Szibériában a tudósok83 találtak
mindent átható, erős fagyot pedig a gyomor-tartalmak jól egy különös típusú tömör jeget és benne és alatta mamut
konzervált állapota és a (farkasok és kutyák részére) ehe- maradványokat tartalmazó termőtalajt. Tolmachoff elnevez-
tő hús jelenléte feltételezi 71. te kőzetjégnek84. A kőzetjég gyakran sárgás árnyalatú és ke-
Normális testhőmérsékleten a gyomorsavak és -enzimek rek vagy hosszúkás buborékokat tartalmaz. Néhány buborék
lebontják a növényi anyagot egy órán belül. Mi akadályoz- összekapcsolódik, míg mások egy hüvelyk ~2,5 cm hosszú-
ta ezt a folyamatot? Az egyetlen hihető, ésszerű magyará- ak, és függőlegesen csíkozottak85. Amikor kiteszik a napra,
zat, hogy a gyomor tíz órán belül, vagy rövidebb idő alatt a kőzetjég a felszínen soklapú, szemcsés strukturát mutat, és
lehűl kb. 4,5 °C-ra72. De mivel a gyomrot egy meleg test védi ezek a szemcsék könnyen letörölhetők ujjal is86. Tömörített
(elefántoknál 36 °C), milyen hidegnek kell lennie a külső röghöz hasonlít87. Mamut maradványokat találtak felette,
levegőnek, hogy a gyomor hőmérséklete 4,5 °C-ra essen alá? alatta, mellette és részlegesen benne,88 illetve egy esetben a
Kísérletek megmutatták, hogy a bőr külső rétegeinek hirte- kőzetjégen kívül89.
len le kellett hűlnie legalább –110 °C-ra!73 A kőzetjég vízszintes rétegei igen könnyen megláthatók a
Sanderson másoktól függetlenül arra a következtetésre sarkvidéki partszakasz sziklameredélyein és a folyókhoz kö-
jutott, hogy a komposztban talált sok állat húsának nagyon zel90. Néhány felszín alatti jégréteg több mint három kilométer
gyorsan és mélyen le kellett fagynia, mert sejtjei nem puk- hosszú és 50 méter vastag91. A struktúra nélküli vastag agyag
kantak szét…74 Fagyottétel-szakértők azt magyarázták, hogy vagy iszap néhány méter vastag rétege néha a kőzetjég felett
Megfagyott mamutok
egészséges, élő mintával csak úgy lehet ilyet tenni, ha a kör- van. Hogyan ülepedett le ez az agyag vagy iszap? Ha egy ta-
nyező levegő hőmérsékletét hirtelen jóval mínusz 100 Celsi- von vagy patakon kívül ülepedett le, ahogy normális esetben
us fok alá csökkentjük75. A közvetlenül a Berezovka-mamut történik, akkor sok vékony rétegnek kellene lennie, de nem
alatti jégréteg tartalmazott némi, még a testhez kapcsolódó így van. Továbbá az agyag és az iszap lassú leülepedésének a
szőrzetet. Jobb mellső lába alatt „egy igen szőrös farok vége vízen keresztül elég időt kellett volna engednie ahhoz, hogy
volt, egy kérődző állaté, valószínűleg bölényé”76. A teste a víz elolvassza az összes alatta lévő jeget. A kőzetjég néha
alatt volt „egy rénszarvas jobb mellső és bal hátsó lába… A növényi részecskéket92 és vékony agyag vagy homok rétege-
Berezovka (folyó)nál a földcsuszamlás a maga teljességében ket, üledékeket is tartalmaz. Ha a víz normális módon fagyott
prehisztorikus maradványok elképzelhető leggazdagabb rak- volna meg, a föld leülepedett volna, és a növényi anyag felfelé
tára”77. A környező termőtalajban volt egy antilopkoponya78, úszott volna. Ez a kőzetjég valószínűleg gyorsan megfagyott,
a tökéletesen konzerválódott koponyatető egy történelem- és sohasem volt egy tó vagy patak része.
előtti lóé volt, amelyen izomrosttöredékek tapadtak meg79, Néhány méternyire a Berezovka-mamut alatt volt egy kő-
facsonkok, fatöredékek, és gyökerek80. Ez a növényzet eltért zetjég réteg, amely több mint 60 méternyire lefelé csordogált
a mamut szájában és gyomrában lévő bámulatosan jól kon- a folyó felé. Herz és Pfizenmayer93, miután részletesen meg-
zervált növényektől. vizsgálta, a kőzetjég talán legkülönösebb jellegzetességéről
Földrajzi kiterjedés: Meg kellene említeni a széles földrajzi számolt be.
kiterjedést, ahol ezek a különleges események előfordultak. Minél mélyebbre hatolunk le a sziklába, a jég annál szilár-
(Lásd a térképet a 160. oldalon.) Ezek valószínűleg nem el- dabbá és áttetszőbbé válik, néhány helyen egészen fehér és
különült, össze nem tartozó események. Ahogy Sir Henry törékeny. Azután, ha ki van téve levegőnek, akár egy rövid
Howorth állította: időre is, ismét felvesz egy sárgásbarna színt, és úgy néz ki
A nagy vastagbőrűek lágy részeinek előfordulási pél- ilyenkor, mint a régi jég94.
dái – lévén konzerválódottak – nem pusztán helyiek vagy Nyilvánvalóan a levegőben valami (feltehetően az oxigén)
szórványosak, hanem példák hosszú láncát alkotják Szi- kémiailag reakcióba lép valamivel a jégben. A levegő (főleg
béria teljes hosszában, az Uraltól a Bering-szorosig, úgy oxigén és nitrogén) miért nem oldódott már fel a jégben?
1. típus: Álló vagy lassan 2. Típusú: Vízpára össze- 3. Típusú. Sok kis vízcsepp A kőzetjég jellegzetességei.c
mozgó folyékony víz tömege sűrűsödik és megfagy a megfagy, miközben gyorsan
megfagy levegőben lévő mikroszko- mozognak a hideg levegőn
pikus részecskéken, egy vagy a külső űrön át.
Példák: fagyott folyók és hónak nevezett jégtípust al-
A jég néhány tavak, jégkockák, felszín kotva. (Tömege hatalmasan Példák: jégeső, ónos eső,
jellegzetességea alatti víz.b csökkenhet tömörítéssel, szélfútta permet hullámzó
részleges olvadással és tó felett.
visszafagyasztással.)
Példák: gleccserek, jéghe-

gyek, jég a téli utakon.
A buborékok száma gombostűfejnyi sok apró légzacskó a jégrészecskék közé tömő- sok nagy buborékd
és mérete dött nagy zsebek
Buborékszázalék kevesebb mint 6% gleccser jegénél: kb. 6% sokkal több, mint 6% 16%
Feloldott levegő telített telített a vízforrástól függ telítetlen
nincsenek szemcsék nagyon pici szemcsék nagyon szemcsés nagyon szemcsés, „mint az
Szemcsézettség
összetömődött jégeső”87.
általában tiszta, áttetsző általában fehér a folyadékban feloldott általában sárgás
Szín
szennyeződésektől függe árnyalata van
csekély nagyon kevés, a folyékony víz föld és növényi részek
Talajtartalom
amikor először kialakul Föld tartalmától függe gyakran láthatók
a) A jégnek más jellegzetességei is vannak: például a jégben lévő atomok kilenc ismert mintát vehetnek fel a hőmérséklettől és nyomástól függően, amelyen a jég kiformálódik. I-es jégnek, II-es jégnek,
IX-es jégnek stb. nevezik őket. Sajnos a kőzetjég kristálytani szerkezete még nem ismert. Csak a táblázatban felsorolt jellegzetességeket tudjuk a kőzetjégről.
b) Sok, felszín alatti jégjellegzetesség nem jellemző a kőzetjégre: jég-ékek, különvált jég (Taber-jég), erezett jég, pingok és földdel borított gleccserek. Jellegzetességeik, főleg alakjuk és méretük világosan
megkülönbözteti őket a kőzetjégtől, és megmutatja, hogyan alakultak ki.
c) A részletekre vonatkozóan lásd: Cantwell, „Ice Cliffs” (Jégsziklák) 345–346. oldal; Cantwell, „Exploration” (Feltárás), 551–554. oldal; Dall, 107–109. oldal; Digby, 93–95., 116., 120–124., 151. oldal;
Dubrovo, 630.; Herz, 613., 616., 618., 622. oldal; Howorth, 53. oldal; Maddren, 15., 32., 38–40., 51–54., 58–64., 67–117. oldal; Pfi zenmayer, 88–90. oldal; Quackenbush, 97–103. oldal és Tolmachoff,
51–55 oldal.
d) Néha ezek a buborékok összekapcsolódnak, vagy függőleges csíkokat, sávokat alakítanak ki. Alakjuk valószínűleg évszázadok során alakult ki, ahogy a gravitáció plasztikusan deformálta a jeget.
e) Jégeső, ónos eső és jég alakult ki egy tó vagy óceán permetéből, de ezek általában kevés látható talajrészecskét vagy szennyeződést tartalmaznak. A más forrásokból származó párából, permetből
kiformálódott jég tartalmazhat szennyeződéseket és színt.
8. táblázat: A kőzetjég jellegzetességei a jég három típusával szemben.
Ahogy a folyékony víz feloldja az asztali sót, cukrot és sok Újabban ezt a talajt a lösszel azonosították102. Keveset tu-
más szilád anyagot, a víz a gázokat is feloldja, ha kapcsolatba dunk az eredetéről. A legtöbben úgy gondolják, hogy szélfút-
kerülnek vele. Például a Földön az összes víz és jég majdnem ta üledék, amely hideg, jeges körülmények, feltételek között
telítődött levegővel. Ha a levegő feloldódott volna Herz kő- terjedt el a Föld óriási területén. Szibéria azonban alig jege-
zetjegében, mielőtt hirtelen sárgásbarnára változott, a vegyi sedett el, és a normális szelek a löszt túl lassan ülepítenék
Megfagyott mamutok
reakció már végbement volna. le, hogy az oly sok fagyott állatot megvédje a ragadozóktól.
A 8. táblázat a kőzetjég jellegzetességeit a három általá- A lösz gyakran betemeti a korábban eljegesedett régiókat,
nos jégtípuséval hasonlítja össze. Ennek az ábrának a gondos például Wisconsin, Illinois, Iowa, Kansas és Alaszka egyes
tanulmányozása megmutatja, hogy a kőzetjég 3. típusú jég. területeit. Hiányzik a belső rétegződés, ugyanakkor megta-
Mivel a kőzetjég ilyen vastag rétegei még léteznek, hatalmas lálható minden magaslaton, a tenger szintje felett, a domb-
mennyiségű víznek kellett megfagynia, miközben áthaladt a oldalakon, sőt akár 2500 méter magasan is. Mivel a lösz sok
hideg levegőn, vagy a külső űrön. kiemelkedésnél jelen van, és parányi részecskéit nem kerekí-
Jedomák és lösz: Szibériában a fagyott mamutokat tették le az évezredek, mialatt ki volt téve víznek és szélnek,
gyakran 10–70 méter magas különös dombokban találták, néhányan azt feltételezik, hogy a lösz nem régen jött a külső
amelyeket az orosz geológusok jedomáknak nevezték. Pél- űrből103. A lösz, ez a karbonátokban gazdag termékeny talaj
dául a mamuttemető, ami 156 mamutot tartalmazott, egy vastartalmú ásványok oxidációja által sárga színárnyalatot
jedomában volt95. (Lásd a 49. sort a 7. táblázaton, a 177. ol- kapott, amióta leülepedett104. Kínában a Sárga-folyót és a
dalon.) Ismeretes, hogy ezek a dombok hideg, szeles körül- Sárga-tengert a bennük szuszpendálódott lösz miatt nevezik
mények között alakultak ki, mert porszerű, homogén talaj így. Miért van nyilvánvaló összefüggés a fagyott mamutok, a
alkotja őket vastag jéggel teli üregekkel. Néha a jég, amellyel jedomák és a lösz között?
kapcsolatban néhány orosz geológus arra a következtetésre Következtetés. Ez a rövid áttekintés felvet néhány izgal-
jutott, hogy a talajjal párhuzamosan alakult ki, magyarázatul mas, ám zavarbaejtő problémát. Hogyan élhettek volna ma-
szolgál a jedoma tömegének 90 %-ára96. mutok Szibériában és Alaszkában? Mi ölte meg őket, hogyan
Néhány jedoma sok törött fát is tartalmaz a „legvadabb lettek betemetve ilyen sajátos, egyedi módon? Egyeseknek
összevisszaságban”97. A bennszülöttek „fadomboknak” ne- haláluk után néhány órán belül meg kellett fagyniuk, mert
vezik őket, az eltemetett fákat pedig Noé erdejének98. A jelentős bomlás vagy dögevők által okozott csonkítás nem
jedomatalajnak magas a só- és karbonáttartalma99, parányi történt. Közvetlenül azelőtt, hogy a mamutok megfagytak, a
növény maradványokat tartalmaz és komposztra emlékez- késő nyár vagy a kora ősz folyamán Szibériában a körülmé-
tet100. A Berezovka-mamutot hasonló talajban találták101. nyek nem voltak hidegek. Mi történt?
Magyarázatot igénylő bizonyítékok
Az alábbiakban összefoglaljuk a fagyott mamutokra vonat-

kozó, nehezen magyarázható részleteket. Valamilyen, kielé-
gítő magyarázatot nyújtó, a fagyott mamutokra vonatkozó
elméletnek meg kell tudnia magyarázni őket.
Bőséges élelem. Egy átlagos vad elefánt kb. napi 110 kg
élelmet igényel. Tehát óriási mennyiségű táplálékra volt
szükség, hogy eltartsa a becslések szerinti 5 millió mamu-
tot, amelyek Észak-Szibériának csupán egy kis területén
éltek. Az 1799-ben felfedezett Ádám mamutja „olyan kövér
volt, … hogy hasa lelógott a térdéig”105. Hogyan lehetett
ilyen óriási mennyiségű táplálékhoz jutni a sarkkörön be-
lül, különösen a téli hónapok alatt, amikor a Nap is ritkán
sütött?
Meleg éghajlat. Az óriási táplálékmennyiség mérsékelt
éghajlatot igényel, sokkal melegebbet, mint amilyen Észak-
Szibéria éghajlata manapság. A Berezovka-mamut szájában
és gyomrában talált tápláléknak csupán kis százaléka nő ma
a sarkkörhöz közel. Továbbá a gyomrában talált virágtöre-
dékek azt mutatják, hogy meleg évszak alatt pusztult el. A
népszerű téves elképzelés ellenére a mamut mérsékelt égövi 113. ábra: Egy jedoma. Ezek a jedomáknak nevezett szibériai dombok jégtől
és nem sarkvidéki állat volt. üvegesek. A jedomákon belül látható jég és talajrétegződés azt feltételezi,
Távol a folyóktól. Noha a legtöbb fagyott maradványt hogy óriási szelek társultak az anyag lerakodásához. Erdők, mamutok és
folyópartok mentén találták, ahol természetesen ásatásokat más állatok maradványai gyakran találhatók jedomákban.
végeztek, néhány fagyott mamutot a folyóktól távol találtak A jég és a sár nem dombok formájában rakódott le. Inkább vastag ré-
meg. teg, üledék alakjában ülepedett le. Később a jég elkezdett foltokban olvadni.
Jedomák és lösz: Fagyott mamutokat gyakran találtak Minél jobban olvadt, annál vékonyabbá vált a réteg. A benyomódásokban,
jedomákban és löszben. Mi a magyarázat erre és a jedomák, horpadásokban tavak alakultak ki. A tavak jelenléte felgyorsította alattuk az
illetve a lösz különleges tulajdonságaira? olvadást. Ami most visszamaradt a sok ezer éves nyári olvadás után: ezek a
Több kontinensen. Nagy állatok lágy részeit egy 4800 km dombok. Mivel néhány jedoma hetven méter magas, szeles környezetben az
széles, két kontinenst átívelő zónában találták meg konzer- első lerakódás legalább 70 méter vastag volt..
válódott állapotban. Nem valószínű, hogy sok, egymással
össze nem függő esemény ilyen hasonló eredményeket tudna –100 °C. A néhány mamutot körülvevő hőmérséklet bi-
produkálni ennyire széles földrajzi területen. zonyára legalább –100 °C alá süllyedt.
Magaslati betemetések. A mamut- és rinocéroszteteme- Nagy állatok. A fagyott maradványok általában nagyobb,
Megfagyott mamutok
ket általában lapos alacsony fennsíkok legmagasabb szint- erősebb állatok maradványai, például mamutoké, orrszarvú-
jein találták106. A példák közé tartoznak a jedomákban és ké.
a sarkvidéki szigetek belsejében talált mamut- és orrszarvú- Nyári-őszi halál. A konzerválódott mamutok gyomrában
maradványok sűrű koncentrációi is. Dimát egy hegyvidéken és beleiben lévő vegetáció arra utal, hogy nyár végén vagy
fedezték fel. ősz elején109 pusztultak el, talán augusztusban110 vagy még
Fagyott komposzt. A mamuttetemeket szinte kizárólag júliusban111.
fagyott komposztba zárva találták meg107. A komposztban Állati maradványok keveréke. Számos állattípus csontjai,
óriási faüledékek és más állati és vegetációs anyagok (szer- barátoké és ellenségeké, gyakran találhatók mamutok köze-
ves, növényi anyagok) vannak eltemetve. A komposzt ere- lében.
dete titok. Álló helyzetben. Néhány fagyott mamutot, sőt még a ma-
Kőzetjég: Különös szemcsés agyagot, homokot és nagy mutcsontvázakat112 is felegyenesedett helyzetben találták.
mennyiségű légzsákot tartalmazó jég található néha fagyott E testtartás ellenére a Berezovka-mamutnak el volt törve a
mamutok közelében. Ez valószínűleg 3. típusú jég. (Lásd a 8. medencecsontja és a lapockája valamint össze volt zúzva a
táblázatot a 182. oldalon.) lába. Meglepő, hogy nem az oldalán feküdt a haláltusa po-
Hirtelen megfagyás. Néhány megfagyott mamutnak és zíciójában.
rinocérosznak a szájában, gyomrában vagy a beleiben még Függőleges nyomás. A Berezovka-mamut összezúzott
ott volt a konzerválódott táplálék108. lába és vízszintesen összelapított pénisze igen nagy függőle-
Fulladás. Legalább három mamut és két orrszarvú meg- ges nyomást mutat a halál után. Dima is összenyomódott és
fulladt. Egyetlen más halálokot sem állapítottak meg a meg- lelapult.
maradt fagyott óriások esetére. Az előttünk álló probléma tizenhét tételből áll. Ennek
Piszkos tüdők. Dima emésztő- és légzőtraktusa iszapot, a sok évszázados kirakós rejtvénynek az összerakása lesz a
agyagot és kis kavicsrészecskéket tartalmazott. Dima való- végső feladat. Amint látni fogjuk, okos és képzeletgazdag
színűleg ilyen anyagot tartalmazó levegőt lélegzett be perce- javaslatok születtek, de a legtöbb csak a fagyottmamut-
kig, vagy órákkal halála előtt ilyen ételt evett. kirakósrejtvény néhány darabjával foglalkozik.
114. ábra: Kiterjedt löszlerakódások. A lösz-

nek egy másik tulajdonsága az a képessége,
hogy egy függőleges sziklát is fenntart. Ez
látható itt is Észak-Kína mezőgazdasági tera-
szain Huang Ho-tól délre. Néhány történész
meggyőzően érvelt, hogy a lösz lerakódások
segítették a korai (első) kínai civilizáció ki-
alakulását, mert a lösztalaj termékenysége
két vagy három aratást is lehetővé tesz egy
évben – trágyázás nélkül. Otthonokat, még
bútorokat is kifaragtak a lösz domboldalak-
ból, néha 70 méterrel a föld alatt. Egész fal-
vakat vágtak bele a löszfalakba. Néhány mil-
lió ember élt löszlakásokban, mivel az ilyen
lakások olcsók, jó hőszigetelésűek, kato-
nailag védhetők, továbbá fennmaradhatnak
nemzedékeken át, ugyanakkor instabilak és
veszélyesek. Az 1920-as Konsu földrengés
például 180000 ember halálát okozta, főleg
a löszlakások beomlása miatt114.
A fagyott mamutok magyarázatára az özönvíz vizei felszáradtak a kontinensekről, a jeges sírok a

kísérletet tevő elgondolások meleg éghajlaton megolvadtak, és az állatok húsa elbomlott.
Sok állat azonban abban a közegben temettetett be, amelyet
Kilenc elméletet javasoltak a fagyottmamut-összerakósrejt- most fagyott altaljnak nevezünk, és ott konzerválódott.
vény magyarázatára. Mindegyiket úgy terjesztjük elő, ahogy Tóelárasztás-elmélet116. Semmiféle katasztrófa nem tör-
híveik tennék. tént. A jól konzerválódott mamutok táplálékkal a gyomruk-
Termékeny elképzelések nem csupán a nyilvánvaló, kez- ban és fogaik között hirtelen pusztultak el, valószínűleg egy
deti kérdéseket válaszolják meg, de megoldják a zavarbaejtő részlegesen befagyott tóban, folyóban vagy lápban bekövet-
és látszólag össze nem tartozó problémákat is. Ez lesz a hely- kezett áradás során megfulladtak. Az efféle betemetések jól
zet a fagyottmamut-titokkal is. Ahogy kibontjuk ezt a titkot, konzerválják az állati, sőt még az emberi szövetet is sok ezer
átfogóbb kérdéseket is megválaszolunk, és talán még drámai, éven át.
globális események sorozatát is feltárjuk. Gleccserszakadék-elmélet. Néhány mamut gleccserszaka-
Életképes elgondolások a részletekről is gondoskodnak, dékba vagy mély hótorlaszba esett. Ez megvédte őket a raga-
melyek meglepő és tesztelhető előrejelzéseket hoznak létre. dozóktól, miközben a jég több ezer évig konzerválta őket117.
Tartsuk ezt szem előtt, amint megvizsgáljuk mind a kilenc Sárbetemetés-elmélet. A szibériai nyarakon az iszaple-
Megfagyott mamutok
magyarázatot. Mindegyiknél kérdezzük meg magunktól: rakódás felső részébe, vagy a tundraolvadás felső rétegébe
„Milyen előrejelzéseket tehet ez az elmélet? Ha csak néhány nagyobb állatok, még emberek is könnyen beleragadnak –
előrejelzés következik be, az elgondolás feltehetően gyen- egyenes, álló helyzetben. Mamut-, rinocérosz- és bölénycsor-
ge113. Ha bizonyos elméletek csak akkor publikálhatók, ha dák vándoroltak nyáron Észak Szibériába és Alaszkába. Be-
nem tartalmaznak részleteket és különleges előrejelzéseket, leragadtak ebbe a sárba, másokat elborított, és megfulladtak
irgalmas módon meg leszünk kímélve sok nyugtalanságtól és a földcsuszamlásokban. Megint mások különböző okok mi-
hamis elképzeléstől. att pusztultak el, majd betemetődtek a lassú sárfolyamokban
A vízlemez-elmélet. (A vízlemez-elmélet átfogóbb leírá- a komoly nyári olvadások folyamán. A hirtelen beköszöntő
sát olvassuk el a 102–135. oldalakon.) A földkéreg repedé- rövid időszakok, amelyeket néha hosszú hideg telek követ-
se Alaszka és Szibéria között percek alatt áthaladt. A nagy nek, sokukat megfagyasztották és konzerválták118.
mélység forrásaiból kilövellő víz először esőként hullott alá. A folyón való szállítás elmélete. Mamutok és más állatok
A következő néhány órában a földalatti víz, amely felhatolt a jóval délebbre éltek, Ázsia mérsékelt éghajlatán, ahol bőven
légkör fölé, ahol a tényleges hőmérséklet mínusz 100 Celsius volt táplálék. Az áradó folyók leúsztatták maradványaikat
fok alatt van115, jégesőként hullott le. A hirtelen elborított közép Szibériából az északra tartó folyókon119.
állatok megfulladtak, megfagytak és összenyomta őket a gi- Az ember általi kiirtás teóriája. Az ember kipusztította
gantikus „jégvihar”-ból eredő sok tonna hideg, sáros jégkris- a mamutot, ahogy szinte teljesen kiirtotta a bölényt. Az em-
tály. Az ebben a jégben lévő sár nem tette lehetővé, hogy ber mamutokra vadászva üldözte, és északra, Szibériába és
ússzanak, lebegjenek, amint az özönvíz vizei elárasztották Alaszkába kényszerítette őket. Ott pedig elpusztultak a szi-
ezeket a területeket napok és hetek alatt. A vastag jégtakaró gorú időjárástól, az élelemhiánytól, vagy az ember ölte meg
sok állatot megőrzött az özönvíz fázis alatt. Miután a hegyek őket közvetlenül121.
hirtelen feltolultak, a Föld egyensúlya eltolódott és „elfor- A Bering-akadály elmélet. Az utolsó jégkorszak csúcsán,
dult” úgy, hogy az, ami most Alaszka és Szibéria, elmozdult a ahogy a jég összegyűlt a kontinenseken, a Bering-szoros le-
mérsékelt szélességi körök felől jelenlegi helyzetébe. (További zárult és 100 méterrel csökkentette a tenger szintjét. Ez az
részletek végett lásd a 41. végjegyzetet a 131. oldalon.) Ahogy újonnan létrehozott földi híd lehetővé tette, hogy emberek
Mi történt?
Két különös, de elismert, másodkézből való beszámoló ta-

lán a fagyottmamut-problémához kapcsolódik. Mindket-
tő oly meglepő, hogy az ember talán elutasíthatná, mint
tévedést, vagy beugratást éppen úgy, mint egy fagyott és
betemetett mamutról szóló bármilyen beszámolóval tenné.
Mivel azonban mindkét beszámoló oly hasonló és mégis
olyannyira különböző forrásokból származik, hogy valószí-
nűleg legjobb függőben tartani az ítéletalkotást. A kitűnő
tudományos tekintély mindkét riportot, mint hihetőt el-
fogadta és publikálta. Mindkettő kitért egy folyó hirtelen
befagyására, de nyilvánvaló módon fittyet hányt annak a
módnak, ahogy a vízi tetemek megfagytak. Mindkettő fa-
gyott állatokat fogott be az átlátszó jégben, a természetes
115. ábra: Fagyott halak a földalatti jégben.
jég mégis ritkán átlátszó. Mindkét felfedezés a világ hideg,
távoli részén történt. Az egyik Szibéria fagyottmamut-bi-
rodalmának a szívében.
A rövid beszámolókat pontosan úgy adjuk tovább, ahogy
leírták és lefordították. Az egyiket a korábbi Szovjet Tu-
dományos Akadémia publikálta. Alexander Solzhenitsyn
(Szolzsenyicin), az 1970-es irodalmi Nobel-díj nyertese fel-
idézte ezt a beszámolót (ahogy legjobb tudása szerint vissza
tudott emlékezni rá) a The Gulag Archipelago (A Gulág-
szigetek)-hez írt előszavának első bekezdésében. Sajnos
Szolzsenyicin nem adta meg a beszámoló időpontját, így
nehéz kutatáshoz fogtam. A beszámolót végül a moszkvai
Lenin Állami könyvtárban helyezték el.
J. N. Popov, e beszámoló szerzője éppen a Szibériában ta-

lálható fagyott emlősök megtalálásának tudományos je-
lentőségét tárgyalja. Aztán néhány fagyott halat jellemez:
116. ábra: Tibetben 1846-ban talált fagyott ökrök.
Van néhány eset, nem csupán halott emlősök leleteié, ha-
nem halaké is, amelyek sajnos elvesztek a tudomány szá-
mára. 1942-ben a Liglikhtakha folyóvölgyben (Kolyma- tünk bennük egy vad marhacsordát. Ötvennél is többen
Megfagyott mamutok
medence) végzett útépítés során egy robbanás megnyitott voltak, jégbe zártan. Semmi kétség, megpróbáltak átúszni
egy néhány nagy hal fagyott példányait körbeölelő, átlát- a fagyás pillanatában, és képtelenek voltak kiszabadítani
szó, föld alatti jéglencsét. A robbanás valószínűleg egy ősi magukat. Gyönyörű, hatalmas szarvakkal felékesített fejük
folyócsatornát bontott ki az ősi ichthyologiai fauna (halak) még a felszín felett volt, de testüket szorosan tartotta a jég,
képviselőivel. Az építkezés főfelügyelője beszámolt a halak amely olyan átlátszó volt, hogy a meggondolatlan állatok
bámulatos frissességéről, és arról, hogy a robbanás által ki- pozíciója könnyen megkülönböztethető volt: úgy néztek ki,
vetett húsdarabokat a jelenlévők megették.120 mintha még úsznának, de a sasok és hollók már kivájták
szemeiket.123
A második beszámoló M. Huc-tól, egy misszionárius uta-
zótól származik, aki 1846-ban Tibetbe utazott. Sir Charles Bármely, e különleges felfedezésekre vonatkozó magya-
Lyell, akit gyakran neveztek a geológia atyjának, szintén rázatnak el kell ismernie, hogy a patakok felülről lefelé
idézte ugyanezt a történetet a Principles of Geology (A fagynak be.124 A kialakult jég elszigeteli az alul lévő mele-
geológia alapelvei) c. művének tizenegyedik kiadásában. gebb folyékony vizet. Minél vastagabb jég alakul ki, annál
Miután Huc csapatából sokan halálra fagytak, a túlélők nehezebb a folyékony víz hőjének átjutni a jégrétegen fel
felállították sátraikat a Mouroui-Oussou partjain (aminek a hideg levegőbe. Szinte lehetetlennek látszik, hogy egy
az alsóbb folyásából lett a híres kék folyó). Huc így számolt folyó olyan gyorsan fagyjon be, hogy úszás közben csap-
be: dába ejtsen több, mint ötven vad ökröt, főleg azért, mert
Abban a pillanatban, amikor átkeltünk a Mouroui egy folyó sebessége és fagyásra való hajlama szélességével
Oussou-n, egyedülálló látványosság tárul elénk. Még a figyelemreméltó módon változik. Hogy egy folyó olyan
táborunkban voltunk, amikor már észrevettünk egy bizo- gyorsan fagyjon be, hogy sok nagy, ehető hal belefagy-
nyos távolságra néhány fekete alaktalan tárgyat, amint a jon, hihetetlen. A fagyott mamutokkal való hasonlóságok
nagy folyón keresztül sorba rendeződtek. Ahogy közeled- azonban oly nagyok, hogy ezek a beszámolók összefügg-
tünk, sem alakjukban, sem jól kivehető mivoltukban nem hetnek. Egyszerű magyarázata röviddel ezután következik:
mutatkozott változás, sőt még akkor sem, amikor felismer- hogyan történhetett mindez?
9. táblázat: Mamutmítoszok kontra tények.

Mamut mítoszok Tények
1. Friss boglárkák voltak a Berezovka Gyomruk háromféle növényi magvat tartalmazott, ami ízletes sárga boglárkákat hoz létre. Más virágok töredékei is
mamut szájában és gyomrában voltak a gyomorban. A szájukban egyáltalán nem voltak nagy virágok.
2. Embereknek felszolgáltak mamut- Ezek a beszámolók kitartanak állításuk mellett, de sohasem elég konkrétak ahhoz, hogy igazolni lehessen őket.
sülteket127 Például: Lydekker beszámolt arról, hogy szánhúzó kutyák, sőt maguk a jakutok is bőséges lakomát csaptak több
ezer éves mamuthúsból. Lydekker sohasem látogatott Oroszországba, elhagyta Szibériát. Herz következő beszá-
molója hitelesnek látszik. Naplójában Herz azt írta, hogy a Berezovka-mamut olyan frissnek látszik, mint egy jól
lefagyasztott marha- vagy lóhús. Olyan étvágygerjesztőnek tűnt, hogy egy ideig azon tűnődtünk, nem kellene-e
megkóstolnunk, de senki sem vállalkozott rá, hogy a szájába vegye, és előnyben részesítették a lóhúst. A kutyák fel-
falták a bármikor eléjük dobott mamut-húst129. 1982-ben építőmunkások Szibériában kiástak egy fagyott mamutot,
és megetették a kutyáikkal130.
3. A mamutokat körbezárta a jég. Tar- Charles Lyell népszerűsítette ezt a mítoszt, azáltal, hogy leírta: mamutmaradványok találhatók jéghegyekben és
tósításuk teljes. fagyott murvában131. Van néhány, teljes jégbe-zártságról szóló beszámoló132. Más mamutok közel voltak a jéghez,
vagy csak részben voltak a jégben. Herz és Pfizenmayer csak azt hitték, hogy Berezovka-mamutjukat valaha telje-
sen körbezárta a jég. A legtöbb fagyott mamutot fagyott humuszban vagy üledékben részben megőrzött állapotban
találták, az 1999-es Jarkov-mamutot is beleértve.
4. A mamut kis fülei, rövid farka, lábai Nagy fülű és hosszú farkú állatok, mint például a nyulak és rókák elég jól elélnek a sarkvidéken. A sarki rókák lába
és a végbélfedél csökkentette hő- és farka hasonló a melegebb éghajlaton élőkéhez. Miközben létezik gyenge összefüggés a kisebb fül és a hidegebb
veszteségét a hideg sarkköri levegő- lakóhelyek között, más tényezők erőteljesebb szerepet játszanak, mint például az emésztés hatékonysága, a táplálék
ben. Ez is azt mutatja, hogy a mamut hozzáférhetősége és a szabályozható hőszigetelés. Az afrikai elefántnak is van egy feltűnő, kiemelkedő végbélfedő-
sarkvidéki állat. je. Nincs semmilyen fosszilis bizonyíték arra, hogy ezek a jellegzetességek valaha is változtak.
5. A mamutok arra használták hosszú A vad elefántok távol élnek a hótól, mégis vannak kopásnyomok rövidebb, kevésbé sebezhető agyaraikon. A ma-
hajlott agyaraikat, hogy eltávolítsák a mutagyarak nem mutatnak szélsőséges ledörzsölődést, amelyeket a hó alatti táplálék utáni kutatás, a sziklás talaj
havat a növényekről, amelyeket meg- karcolt volna rajtuk. (Emellett a hosszú görbe bottal való „hólapátolás” jó módja annak, hogy eltörjük a botot.) Egy
ettek a földről. A legtöbb agyar az vad elefánt napi 16 órát tölt evéssel és a táplálék felkutatásával. Ha a táplálékot hó borítaná, nem lenne elég órája a
efféle használat jegyeit viseli. napnak, hogy elég táplálékot gyűjtsenek a mamut fenntartására.
6. A mamut agyarak görbületei szinte Tízből egy agyar sem alkotja egy kör harmadát, és húszból egy alkot egy félkört. Művészek és múzeumok népsze-
kört formálnak. rűsítették ezt a téves elgondolást.
7. A gyapjas mamutokon a gyapjú A „gyapjú” kifejezés félrevezető, mert az igazi gyapjúnak parányi, egymást átfedő szálai vannak, amelyek körbe-
védte őket a szibériai hidegtől. zárják és foglyul ejtik a levegőt, kitűnő hőszigetelőt alkotva. Nem úgy, mint a juhé, a mamut gyapja rövid, durva
aljszőrzet. A mamut szőrének néhány szála hosszú és sörtés. Ezekben négyzetcentiméterenként viszonylag kevés
rost van.
8. A mamut vastag bőre és szőrös Lásd korábban „A mamut jellegzetességei és a környezet” c. részt a 178. oldalon.
teste megvédte őt a sarkvidéki hi-
degtől
9. A mamutok nagyobbak voltak, mint A mamutok nagyobbak, mint az indiai elefántok, de kisebbek az afrikai elefántoknál. A mamut agyarai és feje na-
a ma élő elefántok gyobbak, mint valamennyi elefánté136.
10. A nagyobb állatok több hőt ter- Az első mondat igaz. Egy sarki emlősnek azonban kerülnie kell, hogy meleg bőrével elolvassza a havat, ahogy ko-
Megfagyott mamutok
melnek testfelszín-egységenként. rábban magyaráztuk. A mamut bőre hajlamos lenne arra, hogy elolvassza a havat, főleg, ha lefekszik. Nagy, talajra
Ezért a mamut melegen maradna gyakorolt nyomása összenyomta volna, és csökkentette volna a szőrével biztosított szigetelő hatást. (Az elefántok
még a sarki télben is. állva szenderegnek, de amikor biztonságban érzik magukat, lefekszenek, hogy néhány órát aludjanak.) A beteg vagy
sérült mamutok képtelenek állni, nem valószínű, hogy túlélték volna. A fiatal mamutok még sebezhetőbbek. Testfel-
szín egységenként kevesebb hőt termeltek, és valószínűleg több időt töltöttek fekve. Az ázott, járásképtelen újszülött
mamutok nem maradtak volna sokáig életben a fagyott altalajon fekve, főleg, ha a hosszú tél során születtek. (Az
elefántok az év minden szakában születhetnek.)
és állatok, a mamutokat is beleértve, elvándoroljanak Szi- Alaszka jóval délebbre helyezkedett el, és óriási vegetációval
béria és Alaszka között és a sarkvidéki szigetekre. Mivel a látta el a nagy mamutcsordákat. A jég felhalmozódás kivál-
melegebb csendes-óceáni vizek nem keveredhettek többé a totta egyensúlyhiányok ott, ahol valaha az Északi sark volt,
Bering-szoroson keresztül a hideg sarki óceánnal, a Csen- az egész földkérget elcsúsztatják, Szibériát pedig észak felé
des-óceán vizei még melegebbek lettek, a sarki vizek pedig mozdították el. Mivel a Föld kissé belapult a pólusokon, és
még hidegebbek. Ez a Csendes-óceán óriási párolgását ered- kidudorodik az egyenlítőn, az eltolódott kéreg számos repe-
ményezte, amely hatalmas havazásokat okozott a Bering- dést produkált. Vulkáni gáz lövellt az atmoszféra fölé, ahol
akadálytól északra eső magasabb, hidegebb földtömegeken. lehűlt és különösen hideg „csepp”-ként szállt alá. A légi úton
A mamutokat és másokat egy kora őszön komoly hóviharok szállított vulkáni por csökkentette a hőmérsékletet a Föl-
temették el. Ahogy a jégkorszak véget ért, a súlyos, heves dön, és rendkívüli hóviharokat okozott. A Szibériában és
esőzések lemosták az összetömörödött hólerakodások tetejét Alaszkán élő mamutok és más állatok hirtelen megfagytak,
és közetjeget formáltak. Néhány fagyott mamut és kőzetjég és eltemette őket a különösen hideg hó. Néhány még meg-
még fennmaradt. Ezen utolsó jégkorszak óta a gleccserol- maradt125.
vadás megnövelte a tengerszinteket, és ismét kialakította a A meteorelmélet. Az utolsó jégkorszak végén egy nagy
Bering-szorost122. vasmeteor csapódott a Föld légkörébe. Az ennek nyomán
A földkéreg elmozdulásának teóriája. Az utolsó jégkor- keletkezett hő átmenetileg megolvasztotta a fagyott tund-
szak előtt a Hudson-öböl az Északi sarkon volt. Szibéria és ra felső rétegeit, és a mamutokat belesüllyesztette a sárba
10. táblázat: Bizonyítékok kontra elméletek: fagyott mamutok.

Ebben a táblázatban minden
Elméletek
szám egy, a következő
oldalakon található részletezett tó Gleccser- folyó emberi állati Bering elcsúszó
magyarázatra utal. vízlemez Sár-temetés meteorit
elárasztás szakadék szállítás kipusztulás akadály Földkéreg
bőséges élelem 1 11 19 55 67 82
meleg éghajlat 12 20 67
távol a folyóktól 32 44
jedomák és lösz 2 13 21 33 44 56 68 76 83
magaslati betemetés 3 22 32 45 57
több kontinensen 13 21 33 44 69
kőzetjég 4 14 23 34 46 58 70 77 84
fagyott humusz 3 13 24 33 44 59 71 78 83
hirtelen fagyás 15 25 35
fulladás 5 21 60 72 83
földes tüdők 6 16 26 36 47 61 73
–101 °C 7 15 27 33 44 56 69 76 85
nagy állatok 7 28 44 56 74 76
nyári-őszi halálesetek 48 79
állati keverékek 3 17 29 37 62 86
egyenes testhelyzet 8 13 30 38 49 56
függőleges nyomás 8 18 21 39 44 56 69 76 83
egyéb 9–10 31 40–43 50–54 63–66 75 80–81 87
Kulcs: az elmélet megmagyarázza ezt a részletet
(komposztba). A rossz látási viszonyok miatt mások halálu- A sok különös és összefüggő részlet okának keresésekor az
kat jégmocsarakban lelték. (Jégmocsarakba botorkáltak és embert megkörnyékezi a kísértés, hogy minden részletre egy-
elpusztultak.)126 egy külön magyarázatot alkalmazzon. A tudomány történe-
te során a tapasztalat megmutatta, hogy a legtöbb részletet
A bizonyíték kiértékelése a teóriák ellenében megmagyarázó legegyszerűbb teória nagy valószínűség sze-
Megfagyott mamutok
rint helyes. Például egy városban fellobbanó tűzesetsorozat
A 10. táblázat összegzi, mennyire jól magyarázzák az egyes egyes esetei talán nem függenek össze egymással. A legfőbb
teóriák a fagyott mamutokkal kapcsolatos sok különös dol- vizsgálódó azonban ösztönös módon közös magyarázatot ke-
got. Minden oszlop megfelel egy teóriának és minden egyes resne. Évszázadokkal ezelőtt a bolygómozgás minden újon-
sor egy magyarázatot igénylő különleges részletet képvisel. nan felfedezett részlete valóban új teóriát igényelt. Később
A zöld kör azt jelenti – véleményem szerint – hogy az oszlop egy teória (Newton gravitációs törvénye) egyszerű magyará-
teóriája ésszerű magyarázatról gondoskodik az azzal a sorral zatot nyújtott az összes bolygómozgásra.
képviselt részletre vonatkozóan. A sárga és piros körök jelzik
az enyhébb és a komoly problémákat. A cellában lévő szám A vízlemez-elmélettel kapcsolatos részletek
utal az alábbiakban részletezett magyarázatra.
Az olvasók kialakíthatják saját véleményüket, és szabadon, 1. Bőséges élelem. A sarkkörökön belüli téli napfény
befolyástól mentesen megállapíthatják az egyes teóriák hihe- olyan gyenge, hogy a növényzet aligha növekszik, ha a
tőségét. Ha úgy érezzük például, hogy egy részletet vagy teó- hőmérsékletet nem is vesszük figyelembe. Hogyan élhet-
riát kifelejtettek vagy tévesen fogalmaztak meg, módosítsuk ték túl a mamutok akár a meleg telet is? A földkéreg
a táblázatot. Ez a táblázatos megközelítés a kritikai nézetkü- eltolódásának elmélete, miután elismeri a sok millió ma-
lönbözőség területein folyó jövőbeni diszkussziókra összpon- mut táplálásának problémáját a téli hónapokban, azt ál-
tosít, segít szem előtt tartani minden részletet és az egymással lítja, hogy a földkéreg eltolódott, és Szibériát és Alaszkát
ellenkező teóriákat, miközben kiegyensúlyozottságra és ala- észak felé mozdította el. Ez az erő azonban nem lenne
posságra bátorít. A nézetkülönbség gyakran vitává fajul, ha elég ahhoz, hogy az egész földkérget elcsúsztassa, követ
az ember más, valamely elmélettel ellentétes tényeket ismer kövön.
meg. Amikor egy elgondolást előterjesztenek, általában az azt Ahogy a főbb hegyek kialakultak az özönvíz vége felé,
alátámasztó részletet említik, sőt azt is, ami szembeszáll a vi- a Föld kissé kiegyensúlyozatlanná vált és elfordult. Az
tás teóriával. A 10. táblázat kísérletet tesz az összes publikált özönvíz előtti Északi Sark eltolódott abba az irányba,
elmélet és az összes diagnosztikai részlet elemzésére. amit ma Közép-Ázsiának neveznek. Tehát a mamutok
mérsékelt égövön éltek az özönvíz előtt. (Lásd a 41. 12. ELŐREJELZÉS: Magas löszrészecske-koncentrációkat találnak majd
végjegyzetet a 131. oldalon a részletek és bizonyítékok a legtöbb megfúrt jégmag néhány méter mély fenekén az Antarktiszon és
végett.) Grönlandon.
2. Jedomák és lösz. (Ezeket a kifejezéseket a 166. ol- Grönlandon, Kanadában és az Antarktiszon a jégle-
dalon magyarázzuk.) A föld alatti kamrában megnyil- mezek fenékrétegei ötvenszer több mikrorészecskét tar-
vánuló óriási nyomás a kitóduló vizet szuperszonikus talmaznak, mint a fenti gleccserjég138. E mikrorészecs-
sebességre gyorsította, és gyorsan erodálta a kamrával kéket tartalmazó jégkristályok sokkal kisebbek, mint a
határos kőzetet és repedést. Így a repedésen át felfelé normális gleccserjég-kristályok. Ez azt feltételezi, hogy
űzött és a légkörbe lövellt víz megtelt különböző méretű a mamutokat betemető és megfagyasztó jégeső kisebb
földtöredékekkel. Ahogy látni fogjuk, minél magasabbra volt, mint a normál jégeső. Egy másik tanulmány139 meg-
emelkednek a cseppecskék, annál valószínűbb, hogy el állapította, hogy a grönlandi jéglemez alacsonyabb része
kellett veszíteniük a belül hordozott nagyobb részecs- abnormális módon nagy mennyiségű port, tengeri sót és
kéket. Tehát a cseppecskék a légkör fölé emelkedtek vegyi anyagokat tartalmaz, ami megegyezik azzal, ami a
és megfagytak, de megfagytak a bennük lévő porszerű földalatti vízkamrában van.
földrészecskék is, amelyek a jedoma dombokat és a világ
lösztakaróját alkotják. 3. Magaslati betemetések, fagyott komposzt, állati
Előszöris, képzeljünk el egy vízcseppecskét, amint fel- keverékek. Csontok, elefántcsont és -hús található a
lövell a repedésen és a légkörön át. A légköri nyomás jedomákban és a sarkvidéki szigeteken lévő magasabb
csökken, ahogy egyre magasabbra hág, így némi víz el- területeken. (Az előző oldal megmagyarázza, hogy miért
párolog a felszínéről. A párolgás éppen úgy lehűti a csep- találhatók mamutmaradványok a jedomákban.) Talán
pet, ahogy az elpárolgó izzadtság hűti le az embert. A a préda és prédára leső egyaránt védelmet keresett egy
léglökések és a vízpára különböző irányokból hatnak a nagyobb közös ellenség, az eső és az emelkedő víz elől,
cseppecskére, és minden alkalommal húzó hatást fejte- amely megelőzte a sáros jégesőt. Az állatok talán me-
nek ki a felszínére az ellenkező vagy a folyásirány felőli nekülni próbáltak a jégesőből kipárolgó ártalmas gázok
oldal irányába. Ez erős, összetett cirkulációt hoz létre elől. A nagyobb állatok, például a mamutok és rinocé-
a cseppeken belül és kaotikus hullámokat a felszínén. roszok, ahogy a magasabb területekre rohantak, össze-
Néha a cseppecske két vagy több darabra hullik, de mi- nyomtak és sárba, jégbe tapostak kisebb állatokat. Talán
nél kisebbek lesznek az egyes darabok, annál erősebbek ez magyarázza, hogy antilopkoponya volt a Berezovka
az összetartó molekuláris erők (felületi feszültség). alatt.
A cseppecskében sok parányi talajrészecske van. A A sáros esőben és jégben lévő finom üledékek ösz-
cseppecskén belüli áramlás a kisebb részecskéket lágyab- szekeveredtek az összezúzott növényzettel, és komposz-
ban, egyenletesebben viszi, mint a nagyobb részecské- tot alkottak. Ez a levesszerű keverék a törmelékké fel-
ket137. A nagyobb részecskék valójában néha ki is rázód- hasogatott fákkal együtt belefolyt a völgyekbe és más
nak a megütött cseppecskéből. Amikor a cseppecske alacsonyan fekvő területekre, és a topográfiát lapos és
végül megfagy messze magasan a légkör felett, csak a alacsony fennsíkká simította le. Ez a komposzt később
Megfagyott mamutok
legkisebb talajrészecske marad benne. Mivel jéggel van- megfagyott, és mind a mai napig megőrízte megkülön-
nak körülölelve, védve vannak a víz erodáló hatásától, böztetett szerves összetételét és lösztartalmát.
ami lekerekítené és lesimítaná élesebb sarkaikat.
Ebből a földes jégből sok visszaesett a Földre giganti- 13. ELŐREJELZÉS: A szibériai fennsíkokon lévő humusznak komposzt-
kus jégvihar formájában, ahogy az özönvíz elkezdődött. vastagságát tekintve tág határok között kell mozognia. A legvastagabb a
Erős szelek tépték a fákat, szétzúzták a vegetációt, amely korábbi völgyekben lesz. Az özönvíz előtti dombtetőkön lesz a legvéko-
nyabb humuszréteg. Fúrási vagy szeizmikus tükrözési eljárásoknak ezt
aztán összekeveredett a lehullott sáros jégesővel. Állatok meg kell erősíteniük.
fagytak és fulladtak meg. Amikor a jég elolvadt, parányi
szögletes talajrészecskéket (amelyet most lösznek nevez-
nek) és feloldott sót hagyott hátra. Évekkel később a 4. Kőzetjég. A 167. oldalon lévő 8. táblázat megmutatja,
vastag sáros jégesőrétegek elkezdtek olvadni számos izo- hogy a kőzetjég miért 3. típusú jég. Ahogy a 99. oldalon
lált helyszínen. Amint az olvadt víz ezekben a horpadá- kijelentettük a földalatti vizek nagy mennyiségű oldott
sokban, mélyedésekben összegyűlt, az ezután következő sót és széndioxidot tartalmaztak. A széndioxid szerepet
olvadási időszakokban az e foltok körüli további olvadás játszott a löszben talált karbonátok esetében.
felgyorsult. Mára dombszerű jedomák maradtak vissza.
Tehát a sarki régiókban, ahol nyáron gyenge az olvadás, 14. ELŐREJELZÉS: A kőzetjeget sósnak találják majd140.
a lösz, a só, a vegetáció és a mamut maradványok több-
nyire a hideg jedomákban konzerválódtak. Az özönvíz előtt a Föld alatti víz, a légkörtől elzárva
Lösz általában a korábban jéggel borított területek egyáltalán nem tartalmazott feloldott levegőt. Ahogy a
közelében található. Különösen a jégkorszak vízelveze- „nagy mélység forrásai” kilövelltek az atmoszférán ke-
tési csatornái körül, mint amilyen a Mississippi-folyó is. resztül, a felemelkedő folyadékból való gyors és állandó
Melegebb éghajlaton a szél gyakran elmozdította a löszt, párolgás inkább kierőszakolt belőle minden egyes fel-
az eső kimosta a sókat a talajból, és a szerves anyag le- emelkedő részecskét, semhogy előre hajtotta volna. A
bomlott. légkör felett megfagyó víz csak kevés feloldott levegőt,
de annál több széndioxidot tartalmazott. Mindkettő állatok gyorsabban dolgozzák fel a belélegzett levegőt,
megfagyott, és víz, jég és fagyott széndioxid keveréke, és hamarabb megfulladnak.) A mamutok és orrszarvúk
azaz „száraz jég” lett belőlük. még álló helyzetben voltak, amikor a hidegebb jégeső
A jég nagyon lassan szívja fel a levegőt, főleg az alá- záporozni kezdett különböző helyeken – olyan jégeső,
hulló jégrészecskék nagy tömegének belső részeit, így amelynek a hőmérséklete kb. –1000C volt. Ez megegye-
igen kevés levegő szívódott fel, ahogy a sáros jégeső a zett a légkör feletti hőmérséklettel. Ez a rettenetesen hi-
Földre hullott. Ha egyszer a jég már meleg talajra kerül, deg jég testükre tapadva még a belső szerveiket is gyor-
némi „száraz jég” és a vizes jég fehér felhők formájában san megfagyasztotta.
lassan elpárolog. Ahogy a jég mélysége nőtt – megnő- Sáros jégeső zúdult a patakok, folyók és tavak fene-
hetett akár néhány száz méteresre is – ezek a felhők a kére. Nem lebegett, mert földet tartalmazott. Különle-
gázokon át, a jégrészecskék között felgomolyogtak, és ki- gesen hideg volta olyan gyorsan szívta fel a hőt, hogy
préseltek minden levegőt, amely még közöttük lehetett. a tavak és patakok a bennük lévő állatokkal együtt
Végül, a jég legfelső rétegeinek a súlya lényegileg elzárta gyorsan átfagytak. (Lásd a „Mi történt?” c. részt a 185.
a lejjebb lévő jeget a fenti levegőtől. Ez megmagyaráz- oldalon.)
za azt, hogy miért látta Herz, hogy a Berezovka-mamut
alatti jég sárgásbarnára váltott, amikor először kapcso- 8. Egyenes, függőleges nyomás. A masszív, erőszakos
latba és kémiailag reakcióba lépett a levegővel. jégvihar élve temette el a mamutokat és rinocéroszokat,
sokakat álló helyzetben, és minden oldalról összenyomta
15. ELŐREJELZÉS: A kőzet-jégben lévő buborékokról megállapítják majd, őket. A kicsik, mint Dima is, összelapultak. A felnőttek
hogy a normálisnál kevesebb levegőt és sokkal több széndioxidot tartal- testének azok a részei, amelyek a hatásnak közvetlenül
maznak. ki voltak téve, a csontok alátámasztása nélkül függőle-
gesen összelapultak. Néha még az erős csontokat is ösz-
Az özönvizet jégkorszak követte. Azóta a földfelszín szezúzta az axiális (tengelyirányú) nyomás. A Berezovka
Alaszkában és Szibériában minden nyáron kissé olvad. lábcsontjának sorba rendezett darabjait megtartotta a
Alaszka és Szibéria egyes területein ez néhány méteres körülzáródó sáros jég, amint hosszanti irányban összezú-
kőzetjeget jelent. Amikor ez a földes jégréteg elolvadt, a zódtak.
víz elszivárgott, földet és növényi részecskéket hagyott A jég lassan folyik lefelé a lejtőkön, például a glecs-
maga mögött. Ez a visszamaradó agyag iszapszigetelő ta- cserekben. Egy ilyen folyás, amely először a Berezovka
karóról gondoskodott, aminek következtében kevesebb testének hátsó részét nyomta, magyarázatul szolgálna
jég olvad el évente. Az osztályozatlan és szervezetlen előre kanyarodó hátsó lábaira, felpúposodott hátára,
agyag és a kőzetjég feletti iszapos hordalék többsége az elmozdult csigolyáira és a bokáknál meghajlott mellső
olvadt kőzetjégből származott lábainak terpesztésére is.
16. ELŐREJELZÉS: A kőzetjégben lévő föld és szerves részecskék egé- 9. Egyéb – kövületek. A vízlemez-elmélet azt állítja, hogy
szen közelről hasonlítani fognak azokra, amelyek a beborító humuszban a fagyott állatokat sáros jégeső temette be, amint az özön-
vannak. víz elkezdődött. A következő hónapok folyamán üledékes
Megfagyott mamutok
rétegek és kövületeik rakodtak e jég tetejére, és olvadás
5. Fulladás. Fulladás háromféleképpen fordulhatott elő: útján összerendeződtek. (Lásd a 154–156. oldalt.)
a) élve betemetés útján a sáros jégesőben. b) a „száraz
jég”-ből kipárolgó túl sok széndioxid belélegzése által, 17. ELŐREJELZÉS: Az embernek sohasem volna szabad tengeri
vagy c) a tüdőszövet megfagyása folytán, úgy hogy az oxi- fossziliákat, lerakodott rétegeket, olajat, szénrétegeket találnia közvetle-
gén nem volt képes bediffundálódni a vérbe, a széndioxid nül a háborítatlan kőzetjég vagy a fagyott mamut-tetemek alatt142.
pedig nem tudott diffúzió útján kikerülni a vérből.
Ez komoly próbatétel e teória számára, mert Szibé-
6. Porral és sárral telt tüdők. A nagy mélység felfakadó ria néhány kezdetleges geológiai térképe arra utal, hogy
forrásai óriási szeleket keltettek. Földes törmelékkel telt tengeri fossziliák fekszenek a fagyott maradványok né-
meg a levegő néhány órára, mielőtt az eső és jég elér- hány kilométeres körzetén belül. Mennyire pontosak
te Dimát. Ezért van az, hogy egész emésztőrendszere és ezek a geológiai térképek, és miféle üledékek fekszenek
légzőszervei iszapot, agyagot és kis kavicsrészecskéket közvetlenül a fagyott tetemek alatt?
tartalmaztak. Az üledékes lerakodások nagy területekre terjednek
ki, néha még megkülönböztető kövületeket is tartalmaz-
7. –100 °C, nagy állatok. Egy lefelé hulló jégrészecske nak: az ember összeállíthatja egy terület valószínűnek
szinte minden energiája végül lefelé gyorsítja a levegőt, tűnő geológiai térképét, a) ha számos mélyréteg kilátszik
és nem a részecskét hevíti141. Ennek eredménye a hideg például a kőszirt tetején, b) ha fossziliák és kőzettípusok
levegő erőszakos szívó hatása volt. hasonló vertikális sorozatai találhatók közeli feltárások-
A nagyobb, erősebb állatok, mint amilyenek a ma- ban, és c) ha nem fordult elő közbejövő kéregmozgás. Ha
mutok és a rinocéroszok, álltak ellene legjobban a nagy mindhárom feltétel jelen van, akkor ésszerű feltételezni,
erejű esőnek és hideg szélnek, amint menedéket keres- hogy a hasonló megkülönböztető fossziliákat tartalmazó
tek. Nagy testük lehetővé tette, hogy jobban tűrjék a rétegek összefüggnek. Végül, ha ilyen üledékek bármi-
kártékony gázokat, például a széndioxidot. (A kisebb lyen fagyott tetem alá kerülnek, ez a megfagyott mamu-
tokra vonatkozó magyarázat komoly problémával néz

szembe. Ismereteim szerint ez a négy feltétel sohasem A tóbafulladás-elmélettel
teljesedett. Ne felejtsük el, hogy Észak-Szibéria a Föld kapcsolatos részletek
egyik legkevésbé felfedezett területe.
Nincs egyetlen olyan tengeri fossziliákról, sem leüle- 11. Bőséges táplálék. A téli napfény hiánya a sarkkörön
pedett rétegekről, mészkő-lerakodásokról, sem széntele- belül megszüntetné a mamut táplálékellátását minden
pekről szóló beszámoló, amelyek közvetlenül valamilyen télen, még ha a hőmérséklet meleg is lenne.
fagyott mamut- vagy rinocéroszmaradvány alatt lenné-
nek. Tolmachoff a Berezovka-lelőhely geológiájáról szóló 12. Meleg éghajlat. A fagyott mamutok emésztőrend-
fejezetében azt írta, hogy „tengeri kagylókat vagy tengeri szerében talált növényzet azt mutatja, hogy enyhe éghaj-
emlősöket még sohasem fedeztek fel olyan üledékben, laton pusztultak el, nyárutón vagy kora ősszel, amikor
amelyek fagyott mamutokat tartalmaztak.”143 Hern von még nem léteztek befagyott tavak vagy folyók. Sok hé-
Maydell is, harmadik fagyott mamutjáról beszámolva azt ten át tartó fagypont alatti hőmérsékletre van szükség
írta: „Átfogó, alapos kutatásom ellenére egyetlen árva ahhoz, hogy olyan vastag jeget alakítson ki, hogy egy
kagylót, vagy fossziliát sem találtam”144. A Fairbanks- nagy patás állat kimerészkedjen elég távolra a parttól,
Creek-i mamut alatt a sziklaágyra lerakódott üledékek ahol megfulladhat.
egyáltalán nem tartalmaztak tengeri fossziliákat, üledé-
kes rétegeket, szénrétegeket, vagy mészkövet145. 13. Jedomák és lösz, számos kontinensen fagyott hu-
musz, függőleges helyzet. A tóbafulladás-elmélet nem
10. Egyéb – Radiokarbon. A vízlemez-elmélet szerint magyarázza meg a mamutok jedomákkal és lösszel való
valamennyi mamut és rinocérosz egyszerre pusztult el. kapcsolatát; hogy ezek a különleges események miért
A radiokarbon korszakok azonban változnak. (Lásd a fordultak elő olyan széles területeken, két földrészen is,
7. táblázatot a 177. oldalon.) A radiokarbon-kormegha- ahonnan oly sok humusz származik; miért tartalmaz el-
tározásra és feltevéseire vonatkozó magyarázatot lásd a temetett erdőket, vagy miért találtak oly sok mamutte-
244. oldalon. Ezek az oldalak megmagyarázzák, miért a temet és csontvázat álló helyzetben.
40 000 radiokarbon év (RCY) a jellemző radiokarbon-
kor a legtöbb fagyott maradványra, és miért felel meg 14. Kőzetjég. A néhány tetem közelében lévő jég nem tó
40 000 radiokarbon év kb. 5000 tényleges évnek. A vagy folyó jege volt. 3. típusú és nem 1. típusú jég volt.
maradványok például talajvíztől való kis mértékű
szennyezettsége is figyelemreméltó módon csökkente- 15. Hirtelen fagyás (–100 0C). Még a tőzeglápba való
né radiokarbon-korukat, főleg egy olyan valamiét, ami betemetés is lelassíthatja a bakteriális bomlást, és évez-
közvetlenül az özönvíz előtt élt. Ez valószínűleg meg- redekig konzerválhatja a tetemeket. Csupán egy gyors
magyarázza, hogy az első Vollosovitch-mamut külön- és szélsőséges hőmérsékletcsökkenés tudja megállítani
böző részeinek a radiokarbon-korai miért váltakoznak az enzimek és gyomorsavak pusztító tevékenységét.
olyan széles skálán – 29 500 és 44 000 RCY között.
Dima egyik része 40 000 radiokarbon éves volt, a másik 16. Földes tüdők. Egy tóba való betemettetés (fulladás)
Megfagyott mamutok
26 000, míg a közvetlenül a tetem körül talált fa 9000– nem erőltetne kavicshordalékot Dima tüdejébe. Sem
10 000. A Fairbanks Creek-i mamut lábszárának 15 380 iszap, sem hordalékagyag, sem kavics nem csinálna utat
radiokarbon év volt a radiokarbon kora, miközben bőré- magának Dima belein keresztül egy hirtelen fulladás
nek és húsának 21 300 RCY146. A két Colorado Creek-i után.
mamut radiokarbon-kora 22 850 ± 670 és 16 150 + 230
év volt külön-külön. Mivel egy csonttöredék az egyik te- 17. Állati keverékek. Ha mamutok esetenként beleestek
metési helyen pontosan összeillik egy 10 méterrel odébb egy tóba a jégen keresztül, miért találhatók olyan sokféle
talált csonttal, és a talaj figyelemreméltó nyomásnak és mérsékelt égövi állat csontjaival együtt? Miért fekszik a
mozgásnak volt kitéve, valószínűnek látszik, hogy egyi- préda a zsákmányszerzők közelében? Nagy, patás állatok
dejűleg pusztultak el. ritkán merészkednek ki a befagyott tavakra.
18. ELŐREJELZÉS: Ugyanazon mamut különböző részeinek vak radio- 18. Függőleges nyomás: Tóbafulladás nem hozná létre
karbon-kormeghatározása olyan radiokarbon-életkorokat ad meg, ame- a Dimában és Berezovkában felfedezett függőleges nyo-
lyek jobban eltérnek egymástól, mint amilyeneket a statisztikai variációk mást.
ésszerűen megengednének. (A 75. oldalon található a vakteszt leírása.) A
talajvízzel való szennyeződést a legkönnyebben úgy vehetjük észre, ha a
mamut testének nagyon elszeparált részeiből vett minták különböző víz- A gleccserszakadék-elmélettel
felszívó tulajdonságokkal rendelkeznek. kapcsolatos részletek
Megjegyzés: 19. Bőséges táplálék. Lásd a 11. cikkelyt.

Innen a 180. oldalig az olvasó talán csak az őt
személyesen érdeklő elméletekre vonatkozó 20. Meleg éghajlat. A Berezovka-mamut gyomortartal-
diszkussziókat szeretné megvizsgálni. ma azt mutatta, hogy az állat meleg éghajlaton élt, mivel
nem tartalmazott gleccserszakadékból származó jeget.
Továbbá fatöredékeket és gyökereket találtak alatta.
Nem nőnek fák gleccserszakadékok közelében. A jeges levegő, a halott állat testhőmérséklete elégséges ahhoz, hogy
éghajlatok megakadályozzák a fák növekedését. Sok, elősegítse a bakteriális bomlást147.
Észak-Szibériában és Alaszkában betemetett állat és nö- A test melegebb belső részei, mint amilyen a gyomor
vény ma csak mérsékelt égövön él. Emellett a mamutok is, még jobban lebomlanak, mint a külső rétegek. Továb-
nem voltak sarkvidéki állatok. bá ez a teória nem volt képes megmagyarázni a hirtelen,
–100 °C-re való hőmérséklet-visszaesést sem.
21. Jedomák és lösz, sok kontinensen, fulladás, füg-
gőleges nyomás. A gleccserszakadék-elgondolás nem 28. Nagy állatok. A gleccserszakadék elmélet nem ma-
magyarázza meg a mamutok jedomákkal és lösszel való gyarázza meg, hogy miért főleg a nagyobb állatok estek a
kapcsolatát, miért mentek végbe ezek a különös esemé- gleccserszakadékokba, és fagytak meg. Valójában minél
nyek olyan széles körben, két kontinensen, és ezek közül nagyobb az állat, annál nagyobb a belső hőmérséklete,
az óriási állatok közül miért fulladt meg néhány, illetve és gyorsabban indul bomlásnak.
mi okozta a Dimánál és Berezovkánál talált függőleges
nyomást. 29. Állati keverékek. Ha egy mamut véletlenül egy je-
ges gleccserszakadékba esne, miért található oly sokféle
22. Magaslati betemetés. A gleccserszakadékba zuha- állat csontja egy helyen? Miközben talán néhányan úgy
nás, vagy a lefelé haladás egy gleccser felé, nem hajszolná okoskodnak, hogy egy felnőtt mamut felmászott egy
a mamutokat szigetek magaslatai, vagy lapos, alacsony gleccseren, miért tenné egy olyan borjú, mint Dima,
fennsíkok nagyobb magaslatai közelébe. Gleccserszaka- vagy egy rinocérosz? Egy súlyos, lassú járású orrszarvú
dékok csak meredek lejtőkön alakulnak ki. nem tudna járkálni a mély hóban. Hódok, mókusok és
madarak nem esnek gleccserszakadékokba, de ilyeneket
23. Kőzetjég. A mamutok néha 3. típusú jég közelé- találtak a mamutok közelében.
ben vannak betemetve. A gleccserszakadékok csupán
2. típusú jeget tartalmaznak. A kőzetjéggel ellentétben 30. Egyenesen. Herz, aki kiásta és analizálta a Berezov-
gleccserszakadékok csak meredek lejtőkön vannak. ka-mamutot úgy vélte, hogy az állat gleccserszakadékba
esett, mert volt néhány törött csontja, és megfagyott. Ez
24. Fagyott humusz. Fagyott mamutokra főleg fagyott talán megmagyarázhatná, hogy miért találta meg a ma-
humuszban és nem jégben találtak. Honnan származott mutot egyenes, álló, noha eltorzult testhelyzetben. Nor-
az összes humusz, és miért vannak olyan nagy fák elte- mális esetben törött medencével, eltört lapockacsonttal,
metve benne? néhány törött bordával és összezúzott lábcsonttal az ol-
dalán kellett volna feküdnie. Egy esés azonban ritkán
25. Hirtelen fagyás. Tegyük fel, hogy miután Berezovka tör csontokat a test különböző részein. Ilyen sok csont
megette a babot egy gleccser alján, felmászott a gleccser- eltörése különböző irányokból ható sok és nagy erőt kí-
szakadékra, beleesett és elpusztult. Gyomorsavai és en- ván. Egy esésből eredő ütés néhány törést talán megma-
zimei néhány órán belül felemésztették volna táplálékát. gyarázna, de valószínűleg nem mindet, főleg nem a láb
Mivel a gleccserszakadékok nem a gleccserek alján van- sorozatos, szilánkos törését.
Megfagyott mamutok
nak, Berezovka hosszú útjának fel a gleccseren és az azt
követő megfagyásnak hihetetlenül gyorsnak kellett volna 31. Egyéb – Gleccserek. Északkelet-Szibériában csak né-
lennie. Mindemellett mi ösztönözhette ezt a legelő vadál- hány hegy bizonyítja korábbi gleccserek meglétét.
latot, hogy felmásszon egy hosszú, meredek jeges lejtőn?
A sárbetemetés elmélettel
26. Földes tüdők. A gleccserszakadékba esés nem jut- kapcsolatos részletek
tatna kavicsot Dima tüdejébe, vagy iszapot, agyagot és
kavicshordalékot Dima beleibe mindenfelé. 32. Távol a folyóktól, magaslati betemetések. Egy igen
nagy, folyópart közelében előforduló sárcsuszamlástól
27. –150 °F (–101 °C). A hó meglepően jó hőszigetelő. azt várnánk, hogy megfojtsa és eltemesse a nagy állato-
Akik laktak már iglukban, tudják. Egy szilárd tárgyról, kat. A mamutok és a rinocéroszok fagyott maradványait
amilyen egy mamut teste, hőt átvinni a mozdulatlan mégis néha folyóktól távol, felföldön találták meg, ahová
levegőbe, lassú folyamat. Mindkét feltétel fennállna, ha a folyó iszapja nem tud eljutni, vagy dombos, magasabb
egy mamut gleccserszakadékba esne. A gleccserszakadék szigetek belsejében. Emellett az észak-szibériai folyók vi-
meredek falai megvédenék a testet a hideg szelektől, és szonylag kevés iszapot szállítanak148. Az iszapsár lassan,
a gleccser jege, valamint a pangó levegő elszigetelné a ha egyáltalán mozog a sima alacsony fennsíkokon. Ri-
mamutot a külső hőmérsékletben bekövetkező hirtelen nocéroszok sem élnek magasan a folyók vagy óceánok
visszaesésektől. Végül a tetem megfagyna, de az óriási szintje felett.
testben visszamaradó hő késleltetné a fagyást és elindíta-
ná a rothadást. Hoyle megjegyzése tehát nem meglepő: 33. Jedomák és lösz, sok kontinensen fellelhető, fagyott
Azt az információt kaptuk, hogy ma, amikor rénszar- humusz, –100 °C. A sárbetemetés elmélete nem ad ma-
vasok esnek bele gleccserszakadékokba Grönland jegében, gyarázatot a mamutoknak a jedomákkal és a lösszel való
ennek következtében kellemetlen oszlásnak indult állapot- kapcsolatára, sem arra, hogy ezek a különleges esemé-
ban találtak rájuk. Úgy tűnik, nem számít mennyire hideg a nyek miért mentek végbe olyan széles területeken, két
földrészen, ahonnan oly sok humusz származott, miért 42. Egyéb – dögevők. Sárfolyamba temetett nagy álla-
tartalmaz betemetett erdőket, vagy mi okozta a gyors tok gyakran dögevők jeleit mutatják testük felső részein,
hőmérsékletcsökkenést –100 °C-ra. ahova a sár még nem ért el. Egyetlen ismert beszámoló
sem ecsetel ilyen példát.
34. Kőzetjég. A sárba temetés, ami később megfagy 1.
típusú jeget hozna létre, nem pedig 3. típusút. 43. Egyéb – rinocéroszok. Rinocéroszok és borjak (mint
Dina is) nem vándorolnak, ahogy ez a teória feltételezi.
35. Hirtelen megfagyás. A leghidegebb sárfolyam 0 °C
lehetett. A levegő még melegebb lenne. Ha a sár, ez a A folyó útján történő szállítás elgondolásával
jó hőszigetelő hirtelen betemetné a Berezovka-mamutot, kapcsolatos részletek
annak gyomortartalma még túl sokáig meleg maradna.
Kb. 20-szor tovább tartana, míg a gyomra eléggé lehűl- 44. Folyóktól távol, jedomák és lösz, sok kontinensen,
ne, hogy megakadályozza, hogy savak és enzimek elpusz- fagyott humusz, –100 °C, nagy állatok, függőleges
títsák a gyomor vegetációból álló anyagát. Más szóval, nyomás. A folyó útján történő szállítás elmélete nem
a betemetés még hideg folyós sárban sem tudná elég magyarázza meg, hogy miért nem kizárólag folyók men-
gyorsan megfagyasztani a mamutot. Még ha a levegő tén találtak fagyott mamutokat, és miért van kapcsolat
hőmérséklete –129 °C-ra esne vissza, miután a mamutot a mamutok, a jedomák és lösz között. Továbbá azt sem,
betemette a sár, a fagyás nem lenne elég gyors ahhoz, hogy miért történtek ezek a különleges események olyan
hogy legyőzze a sár hőszigetelő hatását. tág területeken, két kontinensen, ahol sok humusz ke-
letkezett, miért tartalmaz fagyott erdőket, miért esett a
36. Földes tüdők. Egy kutató felhasználta a sárbetemetés hőmérséklet hirtelen –100 °C-ra, és miért inkább a na-
elméletét, hogy megmagyarázza, miért volt iszapanyag és gyobb állatok fagytak meg és konzerválódtak, vagy mi
kis kavicsszemcsék mindenfelé Dima légzőszerveiben és okozta Dimánál és Berezovkánál a függőleges nyomást.
emésztőrendszerében149. Miközben ezek a részecskék be-
kerülhettek a tápcsatorna felső részébe, nem kerülnének 45. Magaslati betemetések. A folyók nem ülepítenének
be a tüdőkbe és a tápcsatorna alsó szakaszába. Az ilyen le nagy tetemeket a fennsíkok magasabb szintjein. Né-
részecskéknek egy bizonyos ideig a levegőben kellene hány mamutra több mint 300 méterrel a közeli folyók
lenniük, ahogy hosszan tartó erős szelek esetében előfor- felett találtak.150
dul.
46. Kőzetjég. A folyó útján történő szállítás elgondolá-
37. Állati keverékek. Sok állat, hódok, mormoták, me- sától az ember arra számítana, hogy 1. és nem 3. típusú
zei egerek és mókusok, amelyeknek csontjai fagyott ma- jeget talál.
mutok közelében fekszenek, csekély súlyuk miatt nem
hoznak létre elegendő talajnyomást, hogy sárba süllyed- 47. Földes tüdők. Ha Dima megfulladt, a víz és iszap
jenek. elboríthatta, sőt agyag is kerülhetett volna a tüdejébe,
de kavics nem. A fulladás sem szórná szét e részecskéket
Megfagyott mamutok
38. Egyenesen. Az egyenesen álló Berezovka-mamut a beleiben mindenfelé.

valószínűleg megfulladt. Egy sárcsuszamlásba temetés
talán megmagyarázná a fulladást, de nem magyarázná 48. Nyári-őszi halálesetek. Hogyan voltak képesek a
meg az álló, egyenes testhelyzetet. A sekély sárba raga- folyók arra, hogy oly sok állatot északra sodorjanak és a
dás magyarázatul szolgálna az egyenes testhelyzetre, de kemény fagyott humuszba temessenek? Még ha az áradó
nem magyarázná meg a fulladást. A Benkendorf-mamut folyók üledékek alá is temetnének mamutokat, amelye-
és mások is egyenes testhelyzetben voltak (Lásd a 7. táb- ket permanensen megfagyaszt a következő tél, tetemeik
lázatot a 177. oldalon.) nyáron vagy ősszel bekövetkező haláluk után igencsak
lebomlanának. Mindemellett a folyók áradása általában
39. Függőleges nyomás. Egy jellegzetes sárfolyásba tavasszal és nem nyárutón, vagy ősszel következik be, to-
temetés nem lapítaná le Dimát, és nem produkálna a vábbá a folyók nem ülepítenek humuszt. A humuszban
Berezovkában megállapított komoly függőleges nyomást lévő szerves összetevő elkülönülne, és felúszna a folyó
sem. felszínére.
40. Egyéb – lábak. Az elefántok ritkán rekednek bele a 49. Egyenesen. A folyók, amelyek mamutokat szállítot-
sárba, mert lábaik, ahogy a súly rájuk nehezedik, kiter- tak, nem egyenes testtartásban ülepítenék le őket, ahogy
jeszkednek és elkeskenyednek, amint felemelik. Szibéri- néhánnyal történt.
ában csak egy vékony talajréteg olvad meg nyáron.
50. Egyéb – kövületek. Egyetlen vízi állat fossziliájáról
41. Egyéb – száj. Egy sár fogságába esett nagy állat va- sem számoltak be fagyott mamutokat tartalmazó üledé-
lószínűleg órákig is elél, ha ugyan nem napokig. Az étel- kekben151.
nek tehát nem lenne szabad a szájában és emésztőrend-
szerében maradnia, ahogy ez egy rinocérosz és néhány 51. Egyéb – Dél. Mamut-tagokat és agyarakat találtak
mamut esetében történt. Dél-Szibériában, amelyek igencsak eltértek az Észak-
Szibériában találtaktól. A fagyott mamutok tehát nem 60. Fulladás. Ha emberek ölték meg a mamutokat és
délről származtak. rinocéroszokat, akkor miért fulladt meg legalább öt?
52. Egyéb – úszás, lebegés. A hideg szibériai és alasz- 61. Földes tüdők. Ha az ember vadászta volna le őket,
kai folyók lecsökkentenék a gáztermelést a bomló tete- az nem adna magyarázatot arra, hogy Dima légző- és
mekben. Ezért van az, hogy a tetemek rendszerint nem emésztőrendszerében iszap, agyag és kis kavicsszemcsék
úsznak a nagyon hideg vízben152. Még ha ezek a marad- voltak.
ványok le is úsznának sok száz kilométert, miért talál-
tak meg néhányat közvetlenül a Sarki óceánba153 ömlő 62. Állati keverékek. Gyakran találtak mamut marad-
igen rövid folyók mentén? Miért nem vetkőzték le hosz- ványok közelében állatcsontokat, amelyeket feltehető-
szú szőrüket? Miért találtak fagyott mamutokat a Sarki en nem üldözött volna egyidejűleg az ember. A példák
óceánban lévő új szibériai szigeteken 240 kilométerre a között említhetjük a rinocéroszokat, lovakat, tigriseket,
szárazföldtől. Csontjaik nem mutatják a szállítással és a borzokat, medvéket, farkasokat, hiénákat, hiúzokat stb.
víz okozta erózióval kapcsolatos kopást. Ha egy szokat- Miért haltak meg olyan állatok, melyekre az ember nor-
lanul sebes folyó vitte az úszó, lebegő tetemeket ezekre mális esetben nem vadászik, miközben mamutokat öl?
a szigetekre, a tetemeket csupán a tengerparton kellett Miért fagyna meg egy levadászott ló?155 A vadlovak ma
volna megtalálni. Ehelyett a maradványokat a szigetek csak enyhe éghajlaton élnek.
belsejében találták meg, amelyek közül a legnagyobb
240 km hosszú és 120 km széles154. 63. Egyéb – semmi emberi jel. Kétséges, hogy az ős-
ember ki tudta volna irtani a félelmetes, sőt veszélyes
53. Egyéb – Alaszkai folyók. Hat fagyott mamut részeit mamutot egy távoli, rideg és hatalmas területen. Az em-
találták meg Alaszkában, ahol a folyók nem meleg ég- ber mégis szinte kiirtotta a kevésbé impozáns bölényt –
hajlaton erednek. puskákkal, enyhe éghajlaton. Valószínűleg semminemű
emberi maradványt (még csontokat, sőt fogakat sem),
54. Egyéb – úszók. Az elefántok és feltehetően a mamu- sem fegyvereket (nyilakat, vagy késeket), sem más em-
tok is kitűnő úszók. beri eszközöket (agyagedényeket, eszközöket, művészi
munkákat) sem találtak a fagyott mamut- és rinocé-
Az ember általi kipusztítás teóriájával roszmaradványok közelében. Emellett a primitív nyilak
kapcsolatos részletek és lándzsák csak kevés kárt csinálnának, ha átfúrnák a
mamut vastag bőrét és a zsírrétegeket. Az ember fejszéjé-
55. Bőséges táplálék. Alig van példa arra, hogy elhigyje nek vagy késének megkülönböztető jegyei sem látszanak
valaki, miszerint az ember valamilyen állatállományt világosan a mamutcsontokon és az elefántagyarakon.
szigorú, kegyetlen körülmények közé űzzön, ahol kevés Ha az ember irtotta volna ki a mamutokat, az emberi
az élelem. Csupán Dima, a kis borjú tűnt alultáplált- tevékenység néhány jelét alkalmilag meg kellene talál-
nak. ni a sok millió mamutmaradvány között. Az emberek
gyakran mély vermeket ásnak, amikor megpróbálják
Megfagyott mamutok
56. Jedomák és lösz, –100 °C, nagy állatok, egye- megfogni vagy megölni a nagy állatokat. Ez különösen
nes testhelyzet, függőleges nyomás. Az ember általi nehéz lenne a fagyott altalajban.
kipusztítás elmélete nem magyarázza meg a mamu-
tok jedomákkal és lösszel való kapcsolatát, vagy azt, 64. Egyéb – lakatlan. Az emberek a mai, igen sűrűn
hogy a hőmérséklet miért zuhant hirtelen –100 °C-ra, lakott területeken talán megpróbálnák kiirtani a ma-
a Dimánál és Berezovkánál talált függőleges nyomást, mutokat és rinocéroszokat. Azonban nehéz elképzel-
vagy miért találtak elsősorban nehezebb és nagyobb ál- ni, hogy az ember ezt tette volna évezredekkel ezelőtt
latokat, és miért mégis ezek fagytak meg és konzervá- Észak-Szibéria rideg és ritkán lakott régióiban.
lódtak, amikor ezek nehezebben fagynak át, vagy miért
volt oly sok mamuttetem és -csontváz egyenes testhely- 65. Egyéb – logikus. Az emberek nem utaztak el puszta
zetben. területekre élelemért, főleg azért, mert az élelmet nehéz
konzerválni és szállítani. Még ha az ember el is foglalná
57. Magaslati betemetések. Még ha az ember fel is szorí- ezeket a területeket, nem a mamutok és rinocéroszok
totta volna ezeket az állatokat Szibériába és Alaszkába, megölése lett volna az indítéka, mert kevésbé veszélyes
miért olyan aránytalanul kevés lett betemetve az általá- és kívánatosabb vad is elérhető. Afrikában ma az ember
ban egyenes fennsíkok magas emelkedőin? nem igazán vágyik elefánt- vagy orrszarvúhúsra. A pus-
kák kora és az elefántcsont-kereskedelem előtt az ember
58. Kőzetjég. Ezzel az elgondolással az ember 1. típusú általában elkerülte ezeket a hatalmas afrikai állatokat.
vagy 2. típusú, de nem 3. típusú jégre számítana. Ha az ember meg is ölte a mamutot elefántcsont agya-
raiért, miért ölte meg a rinocéroszokat? És miért hagyta
59. Fagyott humusz. Ha az ember ölte meg a mamu- hátra az oly sok értékes agyart?
tokat, hogyan lehettek ezek az állatok – sőt még erdők
is – ilyen széles kiterjedésű, fagyott humuszrétegekbe te- 66. Egyéb – Dél. Ugyanaz, mint az 51-es cikkely.
metve? Honnan származott a humusz?
A Bering-akadály-elmélettel magyarázza meg a hőmérsékletcsökkenést –100 °C-ra,

kapcsolatos részletek sem azt, hogy miért főleg a nagyobb, nehezebben meg-
fagyó állatok fagytak meg és konzerválódtak, vagy mi-
67. Bőséges táplálék, meleg éghajlat. Ez az elmélet az utol- ért állapítottak meg függőleges nyomást Dimánál és
só jégkorszak csúcsán lezajló eseményeket ecsteli, amikor Berezovkánál.
Észak-Szibériában és Alaszkában már nem volt bőséges
vegetáció és meleg éghajlat. A sarkkörön belüli területek 77. Kőzetjég. Ez a teória talán megmagyarázná a mamu-
sem tudták produkálni a szükséges táplálékot és ivóvizet tok közelében lévő 2., bár nem a 3. típusú jeget.
a téli hónapok alatt. Sok állat- és növényfaj van eltemetve
ott, olyanok, amelyek ma csak mérsékelt égövön élnek. A 78. Fagyott humusz. Ugyanaz, mint a 71. cikkely.
mamutok nem sarkvidéki állatok, és jól tápláltnak tűntek.
79. Nyári, őszi halál. Az egész földkéreg elcsúszása tö-
68. Jedomák és lösz. A jég tetejéről lemosott talaj réteg- réseket produkálna mind az északi, mind a déli féltekén.
ződést mutat és a részecskék bizonyos méretarányos el- Mivel ez a katasztrófaszerű esemény valószínűleg július-
rendeződését érzékelteti. A lösz ezzel ellentétben nagyon ban vagy augusztusban történt, nyári viharoknak kellett
finom és egyetemes részecskéket tartalmaz. Mindemel- volna előfordulniuk az északi félgömbön és téli viharok-
lett a jedomákban a jég és a lösz összekeveredett. nak a déli félgömbön. Fagyott tetemeket tehát a déli és
nem az északi féltekén kellene találnunk.
69. Több kontinensen, –100 °C, függőleges nyomás. A
Bering-akadály-elmélet nem nyújt magyarázatot arra, 80. Egyéb – Helytelen irány. Mamutok és más állatok
hogy ezek a különleges események miért fordultak elő fagyott maradványaira leltek Észak-Alaszkában. Ha a
két kontinensre kiterjedő, ilyen széles területeken, sem földkéreg eltolódott, akkor a Hudson-öböl az Északi-
a hőmérséklet gyors –100 °C-ra történő csökkenésére, sarkról jelenlegi pozíciójába mozdult el. Alaszka nem
és a Dimanál és a Berezovka-i mamutnál megállapított mozdulna érzékelhetően északra. Akkor Észak-Alaszka
függőleges nyomásra sem. miért tolódna el hirtelen a mérsékelt klímáról sarkvi-
déki éghajlatra? (Nézzük meg a 116. oldalon található
70. Kőzetjég. Ez a teória talán magyarázatot nyújt a 41. végjegyzetet, ha magyarázatot szeretnénk kapni arra,
gleccser jég (2. típusú jég) eltemetett rétegeire, lerakódá- hogy mi okozta a szükséges szélességi változásokat.)
saira vonatkozóan, de nem ad magyarázatot a 3. típusú
kőzetjégre. 81. Egyéb – Nincsenek repedések. Azokon a helyeken,
ahol a földkéreg megrepedt, ma is kellene látszódjanak
71. Fagyott humusz. Ha egy gigantikus hóvihar sok repedések. Nem látszanak.
mamutot betemetett, miért van szinte minden tetem
fagyott humusszal közrefogva? Honnan való ilyen sok A meteorelmélettel kapcsolatos részletek
humusz és miért tartalmaz fagyott erdőket?
82. Bőséges táplálék. Ez az elmélet a mamut kihalását
Megfagyott mamutok
72. Fulladás. Az állatok, amelyeket egy hirtelen hóvi- a jégkorszak hirtelen bekövetkező végére helyezi. Ilyen
har kapna el, éhezéstől és kihűléstől halnának meg, nem nagy hordák és sok más állat ellátásához azonban igen
pedig fulladástól. A fulladás bekövetkezhetne lavinától, bőségesnek kellett lennie a vegetációnak Alaszkában és
de lavinák nem fordulnak elő lapos, sík terepen. Szibériában. A mérsékelt égövi vegetáció azonban gyér
és elégtelen lett volna azokon a sarkvidéki területeken,
73. Földes tüdők. A hirtelen havazások eltávolítanák a az utolsó jégkorszak idején, a sötét, téli hónapok alatt
port a levegőből és hólepellel borítanák be a többi ta- még jégkorszak nélkül is.
laj részecskéket is. Hogyan került akkor Dima emésztő
traktusába és légzőszerveibe iszap, agyag és kavics? 83. Jedomák, lösz, fagyott humusz, fulladás, függőle-
ges nyomás. A meteorelmélet nem magyarázza meg a
74. Nagy állatok. A hirtelen hóviharok elsősorban a ki- mamutok jedomákkal és lösszel való kapcsolatát, hon-
sebb állatokat temetnék el és fagyasztanák meg. nan való az oly sok humusz, miért tartalmaz a humusz
fagyott erdőket, és e hatalmas állatok közül miért ful-
75. Egyéb – szelek. A Bering-szorosnál uralkodó szelek ladt meg legalábbis néhány, vagy mi okozta a Dimánál
kelet felé fújnak. Tehát a Csendes- óceán felöli viharok és Berezovkánál megállapított függőleges kompressziót.
főleg Alaszkát, nem pedig Szibériát borítanák be hóval.
Azonban az összes ismert fagyott mamut és az összes fa- 84. Kőzetjég. A meteorteória megmagyarázhatja, mi-
gyott orrszarvú 90%-a Szibériában van. ért olvadt meg az 1. típusú jég, és tette lehetővé, hogy a
mamutok belesüllyedjenek a mocsarakba, de a 3. típusú
A földkéreg eltolódásának elméletével jégre nem nyújt magyarázatot.
kapcsolatos részletek
85. –100 °C. Ez a teória megpróbál megmagyarázni egy
76. Jedomák és lösz, –100 °C, nagy állatok, függőle- hirtelen melegedési trendet. De nem magyarázza meg, hogy
ges nyomás. A földkéreg eltolódásának elmélete nem a hőmérséklet miért ment a másik irányba –101 °C-ig.
86. Állati keverékek. A jégkorszak végén bekövetkező Az első geológusok ellenségesen viseltettek az efféle magya-
hirtelen felmelegedés talán előidézhette, hogy néhány rázatokkal szemben, három ok miatt. Először is, sok geoló-
állat jeges mocsarakban lelje halálát. De nem adna gus szembeszegült a Bibliával, amely egy összföldi méretű
magyarázatot arra, hogy mindez miért történt sok, kü- özönvízről beszélt. Másodszor, az özönvíz-magyarázatok tu-
lönböző típusú állat esetében – olyan állatok esetében dományos szempontból néha leegyszerűsítetteknek tűntek,
is, amelyek gyorsak, biztoslábúak vagy mobilisak (mint sőt néha azok is voltak. Végül egy globális özönvíz egy olyan
például a madarak). megismételhetetlen katasztrófa, amelyet nem lehet közvetle-
nül tanulmányozni.
87. Egyéb – Nincs betemetés. A légköri hőmérsékletben Sokkal szövevényesebb megközelítés volt egyszerűen el-
megkívánt gyors ugrás – hogy a fagyott altalaj a szük- utasítani a globális katasztrófákat, mint szűklátókörűnek
séges mélységig megolvadjon és eltemesse a négy méter tűnni az özönvíz magyarázatok elutasításával. Ez eltávolí-
magas mamutokat, – elhamvasztotta volna tetemeiket. totta a három fenti ellenvetést, és igazolhatóbb is volt, mert
a modern tudomány kísérleti megismételhetőséget kíván.
A mamutok az özönvíz után fagytak meg? A katasztrófák természetüknél fogva ritkán ismételhetők,
különösen a nagyok, amelyeket nehéz reprodukálni. Ebben
Néhányan, akik elfogadják a globális özönvíz tényét, úgy a kizárásos logikában a hiba az, hogy katasztrófák megtör-
vélik, hogy a mamutok az özönvíz után fagytak meg, és ténhetnek, magukba foglalnak sok jelenséget és széles kör-
kerültek föld alá – s nem az özönvíz kezdetén. A megadott ben fellelhető maradványokat, illetve különös részleteket
mechanizmusok általában bizonytalanok, és gyakorlatilag a hagynak hátra, amelyek magyarázatot kívánnak. (Már lát-
„Magyarázatot igénylő bizonyítékok” címszó alatt ecsetelt tunk sok, fagyott mamutokkal kapcsolatosat.) E jelenségek
17 diagnosztikai részlet egyike sem (182–184. és a 187. olda- többsége tesztelhető és kisebb léptékben megismételhető.
lon lévő 10. táblázat) foglalkozik vele. Ha egyszer a specifikus Néhányat olyan jól teszteltek, és úgy megértettek, hogy ma-
mechanizmusok adottak, a valódi tesztelés elkezdődhet. „Az tematikai számítások és számítógépes szimulációk is köny-
özönvíz után” hívei két érvvel hozakodnak elő. nyen készíthetők bármilyen léptékben. Hogyan utasították
Franciaországban, barlangok falán mamutokat ábrázoló, el a katasztrófákat? A geológia új és fejlődő szakterületén a
özönvíz utáni sziklarajzokat találtak. Válasz: A mamutok való- professzorokat főleg azok közül válogatták ki, akik a kataszt-
színűleg túlélték az özönvizet, sokasodtak és még évszázadok- rófaellenes elgondolást támogatták. Ezek a professzorok nem
kal később is látták őket emberek. Nehéz azonban elképzelni segítették előrejutni azokat a diákokat, akik a katasztrófák
mamutok millióit vagy más, több tucatnyi mérsékelt égövi, mellett foglaltak állást. A globális özönvíz egyik pártfogóját
velük eltemetett állatot, amint elfoglalják Észak-Alaszkát a „biblia szószerinti értelmezőjének”, „ködös gondolkodású”-
és Szibériát a jégkorszak alatt vagy után. Sok okát megad- nak bélyegezték, aki nem érdemel tudományos fokozatot. A
tuk már annak, hogy miért nem voltak képesek a mamutok geológia professzorai is befolyást gyakoroltak a kortárs kriti-
fennmaradni még meleg teleken sem, nem is említve a jég- ka segítségével, hogy milyen tanulmányok jelenhetnek meg.
korszakot sarkvidéki szélességen. A tankönyvek nemsokára ortodoxiájukat tükrözték, és így
A mamutmaradványok új keletűek, mert a talaj felszínéhez néhány diák „ködös, homályos gondolkodóvá” vált. Ez a gya-
közel találták őket. Válasz: Ne keverjük össze a tengerszint korlat a mai napig folyik, mert a professzorok kiválasztásánál
Megfagyott mamutok
feletti magasságot az idővel. Ezekben a fagyott altalajú régi- a döntő szempont a publikációk száma.
ókban – ezek főleg olyan területek, ahol a mamut húsa több Ezt a katasztrófaellenes elvet uniformitarianizmusnak
ezer évig konzerválódhat – a mély ásatás bonyolult. Nem nevezik. Több mint 150 éve ez a kifejezés összegzi mondani-
tudok egyetlen fagyott mamut- vagy orrszarvúmaradvány- valóját: „A jelen kulcs a múlthoz”. Más szavakkal: csak ma is
ról, amely közvetlenül tengeri fossziliát, olajat, szénrétegeket megfigyelhető és a jelenlegi léptékek szerint ható folyamatok
vagy mészkövet tartalmazó üledékes rétegek felett feküdne. használhatók a múlt eseményeinek magyarázatánál. Mivel
(Lásd a 17. előrejelzést a 189. oldalon.) Néhányan sikerte- néhány katasztrófa, mint amilyenek a nagy, külső űrből szár-
lenül kutattak ilyen fagyott mamutok alatti üledékek után. mazó hatások, most divatosak, sokan az uniformitarianizmust
E viszonylag felfedezetlen régiók geológiai térképeinek egy- szegényes és önkényes feltételezésnek tekintik.
szerű rajza nem helyettesíti a kemény bizonyítékokat, vagy Ez azonban felszínre hoz egy dilemmát. Mivel az
a közvetlenül a fagyott tetemek alatti terület geológiájáról unfiromitarianizmus alapvető fontosságú a geológia szá-
szóló specifikus és részletes beszámolókat. mára, nem kellene-e az egész tudományt újravizsgálni? Az
uniformitarianizmust arra szánták, hogy száműzzék a globá-
Végső gondolatok lis özönvíz elgondolását. Az uniformitarianizmus halála le-
hetővé tenné a bizonyítékok tudományos kiértékelését, ame-
A földtudományok tanulmányozóit gyakran elbátortala- lyek összföldi méretű özönvízre utalnak? A legtöbb geológus
nítják az olyan alternatív magyarázatok, mint amilyeneket elveti az efféle lehetőséget. Vagy tagadják, hogy ilyen prob-
a fagyott mamutokkal kapcsolatban mi is megvizsgáltunk. léma létezik, vagy remélik, hogy eltűnik majd. Néhányan
A diákoknak túl gyakran mondják, hogy mit gondoljanak, megpróbálják újra meghatározni az uniformitarianizmust,
ahelyett, hogy megmondanák, hogyan gondolkodjanak. hogy azt jelentse, hogy csak a fizika ma megfigyelt törvényeit
Miért van ez? lehet felhasználni múltbeli geológiai események magyará-
Mielőtt a geológia tudomány-területe kezdett kialakulni, zatára. Ez a tudomány nyilvánvaló elve, amit már jóval az
az 1800-as évek elején a főbb geológiai jellegzetességekre egy uniformitarianizmus előtt szentesítettek. (Lásd a 14. végje-
közös, általános magyarázat létezett: egy globális özönvíz. gyet a 149. oldalon.) A probléma nem fog megszűnni, hanem
gennyedni fog egészen addig, amíg elég sok geológus el nem A 187. oldalon lévő 10. táblázat átfogó célpont bárkinek,
ismeri, hogy nem a katasztrófák jelentették a problémát. Az aki szeretne küszködni az eszmékkel. Figyeljük meg, hogy
első geológusok egyszerűen és önkényesen a globális özönvi- ösztönöz, s nem elnyomja a kritikákat. Valamennyi elgon-
zet, nem pedig a katasztrófákat akarták kirekeszteni. dolásnak a kritika és a finomítás témájának kellene lennie.
A katasztrófák kirekesztése úgy általában (és főleg az Összpontosíthatunk az ígéretesebb elméletekre, a félreérté-
özönvizé) még mielőtt valamennyi tény együtt állna, el- sekre, a véleménykülönbségekre, a diagnosztikai részletekre,
nyomta a tanulmányozást és megértést. A „fagyottmamut- amelyeknek további igazolásra van szükségük, és az előrejel-
vitapont” csak egy a sok példa közül. A katasztrófák eluta- zések tesztelésének költséges eljárására. Az elgondolásokkal
sítása ugyanakkor olyan szemléletmódot hoz létre, ahol a és a világosan felsorolt előrejelzésekkel a tudomány területén
különös megfigyeléseket figyelmen kívül hagyják, vagy hi- végzett munka izgalmasabb és gyümölcsözőbb lesz. A legfon-
hetetlennek tartják, ahelyett, hogy áttekintenék, mint talán tosabb, hogy azoknak, akik követnek minket, legyen vala-
fontos diagnosztikai részletet, amely érdemes a tesztelésre és mijük, amire építhetnek. Nem kell megmondani nekik, hogy
az átgondolásra. mit gondoljanak.
1. Valentina V. Ukraintseva: Vegetation Cover and Environment • A. E. Nordenskiold: The Voyage of the Vega Round Asia
of the „Mammuth Epoch” in Siberia. (A mamutkorszak növény- and Europe (A Vega utazása Európa és Ázsia körül), Svéd-
takarója és környezete Szibériában), Hot Springs, South Da- ből fordította Alexander Leslie, New York, Macmillan
kota, The Mammuth Site of Hot Springs, 1993, 12–13. oldal. and Co., 1882, 302. oldal.
• N. A. Dubrovo és mások: „Upper Quarternary Deposits • Willy Ley: Exotic Zoology (Egzotikus állattan), New York,
and Paleogeography of the Region Inhabited by the Young The Viking Press, 1959, 152. oldal.
Kirgilyakh Mammuth” (A fiatal Kirgilyakh-mamut lakta ré-
gió felső negyedkori üledékei és paleográfiája), International 5. E. Ysbrants Ides: Three Years of Land Fravels From Moscow
Geology Review, 24. kötet, 6. szám, 1982. június, 630. oldal. Over-Land to China (Három évig tartó szárazföldi utazás
Moszkvától Kínáig), London, W. Freeman, 1706, English
2. R. Dale Guthrie: Frozen Fauna of the Mammuth Steppe (A Edition.
mamutsztyeppe fagyott faunája), Chicago, The Unviersity of 1692-ben Oroszország cárja, Nagy Péter megparancsolta
Chicago Press, 1990, 9. és 13. oldal. Ides-nek, hogy fedezze fel Oroszország óriási keleti régióját.
A bennszülöttek elmondták Ides-nek (26. oldal), hogy ma-
3. S. Keith Eltringham: Elephants (Elefántok), Jeheskel Shoshani, muttetemeket találtak „valamiféle bálnát” „a dombok között”
Emmaus, Pennsylvania, Rodale Press, 1992, 102. oldal. (jedoma) négy megnevezett folyó mentén és a sarkvidéki
tengerparton. A csontok az egyik mamut fejében kissé vörö-
4. Néhány ember a mamutokat különböző fajokra osztja, sek voltak, minthogy vérrel voltak bekenve, és egy mellső láb,
mint például Mammuthus primigenius (gyapjas mamut) és levágva az alsó lábszárról, olyan nagy és kerek volt, mint egy
Megfagyott mamutok
Mammuthus Columbi (kolumbiai mamut). Egy faj tagjai egy- férfi dereka.
más között szaporodnak, de másokkal nem. Nyilvánvaló, hogy • A fagyott mamutok egyik legkorábbi leírása 1724-ben készült
senki sem mondhatja, hogy a gyapjas mamut nem hozhatna és Dr. Daniel Gottlieb Messerschmidt, a természertbúvár hi-
létre utódot a kolumbiai mamuttal, vagy hogy a kolumbiai telesítette, akit Nagy Péter cár Szibériába küldött, hogy tu-
mamutnak még nem volt olyan hosszú szőrzete, mint a gyapjas dakozódjon többek között a fagyott mamutok története után.
mamutnak. Csak enyhe különbségek, eltérések voltak közöt- Ámbár Messerschmidt személyesen nem látta a fagyott részek
tük. Új fajok mesterséges úton történő „teremtése” valamilyen maradványait, szemtanúja, Michael Wolochowicz egy rövid
genetikai vagy kísérleti igazolás nélkül, nem túl bölcs dolog. beszámolóban leírta a leletet. A riport szavahihetőségét nö-
Noha az afrikai és ázsiai elefántot külön, eltérő fajként tartják velte a tudóscsoportok sok, alaposan igazolt beszámolójával
számon, legalább egy alkalommal sikeresen kereszteződtek. való hasonlósága a következő években. (Lásd John Breyne:
Sajnos az egyetlen ismert utód meghalt tíz nappal a születése „Observations on the Mammoth’s Bones and Teeth Found
után. Ennek semmi köze ahhoz a tényhez, hogy az afrikai és in Siberia” [A Szibériában talált mamutcsontokról és fogakról
ázsiai elefántot nem kellene két fajként kezelni. Ha ugyanazt készült megfigyelések], Philosophical Transactions of the Royal
a területet foglalnák el a vadonban, kétségtelenül születnének Society of London, 40. kötet, 1737. január–június, 125–138. ol-
más hibridek is. dal.)
• A Webster’s Third New International Dictionary (Unabridged,
1964. kiadás, 1369. oldal) szerint a mamut szó a „mamma”-ból 6. E. W. Pfizenmayre: Sibérian Man and Mammuth (A szibériai
származik, ami Földet jelent az északkelet-szibériai jakutoknál. ember és mamut), németből fordította, Muriel D. Simpson,
A mamut szó a behemót szóval is kapcsolatos, amelyet Jób London, Black and Son Limited, 1939, 4. oldal.
40:15-ben használnak, hogy egy óriási állatot jellemezzenek.
Ezt a nézetet támasztja alá: 7. Howorth, 76. oldal.
• Henry H. Howortsh: The Mammoth and the Flood (A ma-
mut és az özönvíz), London, Samson Low, Marston, Searle 8. Basset Digby: The Mammoth (A mamut), New York, D.
és Rivington, 1887, 2–4., 74–75. oldal. Appleton and Company, 1926, 17–18, 79. oldal.
9. Újabban öt expedíciót vezettek: az 1970-es években kettőt, 24. Richard Stone: „Siberian Mammoth Find Raises Hopes,
egyet 1980-ban, egyet 1990-ben, és még egyet 1999-ben. Questions” (A szibériai mamutlelet reményeket és kérdéseket
ébreszt), Science, 286. kötet, 1999. október 29., 876–877. ol-
10. Ukraintseva, 89–98. oldal. dal.
• Guthrie, 10., 30–32. oldal.
25. Howorth, 50–54. oldal.
11. Science News Letter, 55. kötet, 1949. június 25., 403. oldal.
26. Ley, 169. oldal.
12. John Massey Stewart: „Frozen Mammoths from Siberia Bring
the Ice Ages to Vivid Life” (Szibériából való fagyott mamutok 27. I. P. Tolmachoff: The Carcasses of the Mammoth and Rhinoceros
elhozták a jégkorszakot az eleven életbe), Smithsonian, 1977, Found in the Frozen Ground of Siberia (Szibéria fagyott földjé-
67. oldal. ben talált mamut és orrszarvú tetemek), Philadelphia, The
American Philosophical Society, 1929, 71. oldal.
13. N. K. Vereshchagin és O. F. Baryshnikov: „Paleoecology of
the Mammoth Fauna in the Eurasian Arctic” (A mamutfau- 28. Maddren, 60. oldal.
na paleoökológiája az eurázsiai sarkvidéken), Paleoecology of
Beringia, David M. Hopkins és mások, New York, Academic 29. H. Newville: „On the Extinction of the Mammoth” (A mamut
Press, 1982, 276. oldal. kipusztulásáról), Annual Report of the Smithsonian Institution,
1919, 332. oldal.
14. Harold E. Anthony: „Nature’s Deep Freeze” (A természet
mély fagya), Natural History, 1949. szeptember, 300. oldal. 30. Nikolai K. Vereshchagin és Alexai N. Tikhonov: The
Exterior of Mammoths (A mamutok külleme), Yakuts, Siberia,
15. Michael R. Zimmerman és Richard H. Tedford: „Histologic Merelotovedenia Institute, 1990, 18. oldal.
Structures Preserved for 21.300 years” (21 300 éve megőrzött • Pfizenmayer, 162. oldal.
szövettani strukturák), Science, 194. kötet, 1976. október 8., • A rinocérosz lábán lévő szőr is lelóg a lábszárakig. (Lásd Eden,
183–184. oldal. 99–100. oldal.)
16. Stewart, 68. oldal. 31. Hans Krause: The Mammoth – In Ice and Snow? (A mamut
jégben és hóban?), Stuttgart, magánkiadás, 1978, 51–52. ol-
17. Charles H. Eden: Frozen Asia (Fagyott Ázsia), New York, dal.
Dott, Young and Co., 1879, 97–100. oldal.
32. Neuville, 327–338. oldal.
18. A. O. Maddren: „Smithsonian Exploration in Alaska in
1904 in Search of Mammoth and Other Fossil Remains” 33. Krause, 51–52. oldal.
(Smithsonian felfedező útja Alaszkában, 1904-ben a mamut
és más fosszilis maradványok után kutatva), Smithsonian 34. A mamut közeli rokona az afrikai és indiai elefántnak. A há-
Megfagyott mamutok
Miscellaneous Collections, 49. kötet, 1905, 101. oldal. rom elefánttípus mindegyikéből vett 350 mitokondriális DNS-
nukleotid összehasonlító tanulmányozása azt mutatja, hogy a
19. W. H. Dall: „Presentation to the Biological Society of Wa- „gyapjas” mamut, Dima csak négy vagy öt nukleotiddal tér
shington”, (Előadás a washingtoni Biológiai Társaság előtt), el mind az afrikai, mind az indiai elefánttól. (Lásd Jeremy
Science, 1895. november 8., 635–636. oldal. Cherfas: „If Not a Dinosaur, a Mammoth?” [Ha nem dino-
szaurusz, akkor mamut?], Science, 253. kötet, 1991. szeptem-
20. N. A. Transehe: „The Siberian Sea Road: The Work of the ber 20., 1356. oldal.) Egy új keletű japán tanulmányi kísérlet
Russian Hydrographical Expedition to the Arctic 1910–1915” hosszabb DNS-fonalakat vont ki, amelyek azt mutatták, hogy
(A szibériai tengeri út: az orosz hidrografikai expedíció mun- a mamut sokkal közelebbi rokonságban van az indiai, mint az
kája a sarkvidéken 1910–1915 között), The Geographical afrikai elefánttal.
Review, 15. kötet, 1925, 392. oldal.
21. Adrian Lister és Paul Bahn: Mammoths (Mamutok), New 35. Ralph S. Palmer: „Elephant” (Elefánt), The World Book
York, Macmillan, 1994, 46. oldal. Encyclopedia, 6. kötet, U.S.A., Field Enterprises Educational
Corporation, 1973, 178. és 178d. oldal.
22. A. P. Vinogradov és mások: „Radiocarbon Dating in
Vernadsky Institute I–IV” (Radiokarbon-kormeghatározás 36. Daphne Sheldrick: Elephants (Elefántok), Jeheskel Shoshani,
a Vernadsky Intézetben I–IV), Radiocarbon, 8. kötet, 1966, Emmaus, Pennsylvania, Rodali Press, 1992, 115. oldal.
320–321. oldal.
37. Harold Lamb: Hannibal: One Man Against Rome (Hannibál:
23. Robert M. Thorson és R. Dale Guthrie: „Stratigraphy of the egy ember Róma ellen), New York, Doubleday and Company
Colorado Creek Mammoth Locality, Alaska” (A Colorado- Inc., 1958, 83–108. oldal.
Creek-i mamut lelőhely rétegrajza Alaszkában), Quarternary
Research, 37. kötet, 2. szám, 1992. március, 214–228. oldal. 38. Redmond, 27. oldal.
39. Redmond, 42. oldal. tikus állatok szentpétervári rendszeres tanulmányozásához és

kiállításaihoz.
40. Digby, 151. oldal.
54. Herz, 617., 620., 622. oldal.
41. Stewart, 68. oldal. • Digby, 123., 126., 131. oldal.
42. Redmond, 19. oldal. 55. Személyes beszélgetés Alexei N. Tikhonov zoológussal és ma-
mut-szakértővel az Orosz Tudományos Akadémia Állattani
43. Néhányan úgy spekulálnak, hogy egy aszteroid ütközött a Intézetében, Szentpétervár, 1993. november 12.
Földdel, és kibillentette függőleges tengelyéből. Ritkán veszik
figyelembe a Föld gigantikus poláris tehetetlenségi- és impul- 56. Vereshchagin és Tikhonov, 17. oldal.
zusnyomatékát. Ami pedig az ütközést illeti, ami egy ilyen sta-
bil égitestet több mint 5 fokkal kibillenteni képes, egy masszív 57. Herz, 623. oldal.
és gyors, Földnek ütköző aszteroidot kíván, kedvező lepattanó • Digby, 182. oldal.
ütésnél. Az ebből fakadó nyomásimpulzus áthatolna az egész
atmoszférán és megölné az összes, levegőt belélegző állatot. 58. Jeheskel Shoshani: Anatomy and Physiology (Anatómia és
(Ez a feltételezés figyelmen kívül hagyja az aszteroidok kelet- élettan), Elephants (Elefántok), 79., 80., 87. oldal.
kezésének problémáját. Lásd 236–243. oldal.)
59. Néhány olvasó talán más, az összezúzott lábszárra vonatkozó
44. Anonymous: „Much About Muck” (Sokkal többet a humusz- magyarázatokat is figyelembe akarja venni, például az össze-
ról) Pursuit, 2. kötet, 1969. október, 69. oldal. zúzott csontra mért függőleges ütéseket, vagy szorító erőket.
A csontot körülvevő hús láthatóan nem roncsolódott, és a láb
45. Guthrie, 84. oldal. még a vállgödörben volt. A tengelyirányú nyomás egy rövid,
gyenge rúdat talán összezúzna. Egy hosszú gerendát összezúzni
46. Anonymous: „Much About Muck” (Sokkal többet a humusz- azonban figyelemreméltó oldalirányú megtámasztást kíván.
ról), 68–69. oldal.
60. A szervezeteket bámulatos módon úgy tervezték, hogy szabá-
47. Lindsey Williams: The Energy Non-Crisis (Nincs energiavál- lyozzák a belső funkciókat, próbálják megmenteni magukat egy
ság), 2. kiadás, Kaislof, Alaszka, Worth Publishing Co., 1980, válság során. Például, egy mamut testében minden szerv oxigént
54. oldal. igényel. Néhány, mint az agy vagy a szív sokkal több oxigént
követel, mint a test más részei. Amikor tehát az oxigén ellátás
48. Lister és Bahn, 47. oldal. szűkében állt, az agy lecsökkentette a kisebb prioritású szerveze-
tek oxigén fogyasztását, kiváltva a hímvessző erekcióját.
49. R. Lydekker: „Mammoth Ivory” (Mamutelefántcsont), Annual Főleg vékony erek fekszenek a vénás kapillárisok és a szív-
Report of the Board of Regents of the Smithsonian Institution for the hez visszavezető vénák között. A vékony erek összehúzódnak,
Year Ending June 30. 1890. (A Smithsonian Intézet kormányzó amikor bizonyos szervek üzenetet küldenek, hogy oxigénel-
Megfagyott mamutok
testületének éves beszámolója az 1890. június 30-cal végződő látásuk kifogyóban van. Ezek az összehúzódások lelassítják
évig), Washington D.C., Government Printing Office, 1901, a szerveken átfolyó véráramot, és megnövelik a vékony erek
361–366. oldal. felől jövő, felfelé ható vérnyomást. Azáltal, hogy a vérnyomást
magasabban tartják, a szervek több oxigént tudnak kivonni.
50. Vera Rich: „Gone to the Dogs” (Kutyák elé vetve), Nature, A kapillárisok, a hímvessző, és más szervek vértolulásosak
301. kötet, 1983. február 24., 647. oldal. lesznek. (Személyes eszmecsere a patológus Dudley A. DuPuy,
51. Két igen hasonló beszámoló leírja ezt a felfedezést. (Lásd Jr., M.D.-vel, 1995. augusztus 5-én.)
Digby, 97–103. oldal, vagy William T. Hornaday: Tales from
Nature’s Wonderlands [Mesék a természet mesebirodalmából], 61. Tolmachoff, 35. oldal.
New York, Charles Scribner’s Sons, 1926, 32–38. oldal.) Az
utóbbit egy az Amerikai Természetrajzi Múzeumban tartott 62. Tolmachoff 57. oldal.
beszámolóból fordították.
63. Guthrie, 13. oldal.
52. A mamutok, elefántok és masztodonok életkorát meg lehet
becsülni, hozzávetőlegesen ki lehet számolni, ha az agyara- 64. Proceedings of the Berlin Academy (A Berlini Akadémia közle-
ikban lévő gyűrűket megszámoljuk. Ezt a módszert először ménye), 1846., 223. oldal. Idézi Howorth, 184. oldal.
Berezovkán alkalmazták. (Lásd Vereshchagin és Tikhonov,
17. oldal.) Néhány tudós megkérdőjelezi, hogy egy gyűrű min- 65. Leopold Von Schrenck: Memoirs of St. Petersburg Academy (A
dig egy évvel egyenlő-e. Szentpétervári Akadémia emlékiratai), 17. kötet, 48–49. ol-
dal. Idézi Howorth, 185. oldal.
53. Nagy Péter, Oroszország leghíresebb és legbefolyásosabb cárja
alapította ezt a múzeumot, és ő kezdeményezte a korábbi ma- 66. William R. Farrand: „Frozen mammoths and Modern
mut tanulmányokat is. A tudomány és különösen a mamutok Geology” (Fagyott mamutok és a modern geológia), Science,
iránti erős érdeklődése vezetett 1714-ben a szokatlan és egzo- 1961. március 17., 734. oldal.
67. Ivan R. Sanderson: „Riddle of the Frozen Giants” (A fagyott dött állatokkal és jéggel Szibériában. A geológusok még ma is
óriások rejtélye), Saturday Evening Post, 1960. január 16., 82. használják az „özönvíz” szót, hogy gleccserüledékekre hivat-
oldal. kozzanak, amelyekről azt hitték az 1800-as években, hogy a
Noé-féle özönvíz során rakodtak le.
68. A. S. W. Nature, 68. kötet, 1903. július 30., 297. oldal. Edward Toll báró az 1800-as évek végén talán az első volt,
aki erről a különös jégről írt. „Kőjég”-nek nevezte. Toll és há-
69. Lister és Bahn, 74. oldal. rom társa eltűnt 1903-ban, miközben egy mamutexpedíción
voltak a Bennett-szigeten, egy sarkköri területen, Szibéria
70. Charles H. Hapgood: The Path of the Pole (A sark ösvénye), északi partjaitól távol. A mentési kísérlet sikertelen volt. Toll
Philadelphia, Chilton Book Company, 1970, 267. oldal. naplója, amit három évvel később találtak meg a Bennett-
szigeten, arról számolt be, hogy felfedeztek egy másik fagyott
71. Joseph C. Dillow: „The Waters Above: Earth’s Pre-Flood mamutot is (a 7. táblázaton nincs felsorolva). Néhány részletet
Vapor Canopy” (A fenti vizek: A Föld özönvíz előtti párabal- megadott. (Lásd például Dogby-t, a 147. oldalon.)
dachinja), Chicago, Moody Press, 1981, 371–377. oldal.
85. Herz, 618. oldal.
72. Dillow, 380–381. oldal.
86. Quackenbush, 101. oldal.
73. Dillow, 383–396. oldal.
87. W. H. Dall: „Extract from a Report to C. P. Patterson, Supt.
74. Amikor egy állat elpusztul, és megkezdődik a bomlás, az el- Coast and Geodetic Survey” (Kivonat a C. P. Pattersonnak, a
bontó aminosavak minden egyes sejtben vizet termelnek, ami tengerparti és geodéziai felmérés főfelügyelőjének írt jelentés-
elrontja a hús ízét. A víz kiterjeszkedik, amint megfagy. Ha egy ből), American Journal of Science, 21. kötet, 1881, 107. oldal.
sejt megfagy, miután elég vizet halmozott fel, a kiterjeszkedés
felszakítja a sejtet, és megmutatja, hogy egy bizonyos idő már 88. A. S. W., 297. oldal.
eltelt a halál és a megfagyás között. Ez a jellegzetesség hiány-
zott a Berezovka mamutnál, és a hús ehető volt – legalábbis a 89. Dubrovo és mások, 630., 632. oldal.
kutyák számára. Ezek a mamutok valószínűleg azelőtt fagytak
meg, hogy nagy mértékű bomlás történt volna. 90. Az eltemetett jég e vastag rétegeiről szóló korai beszámoló a
J. C. Cantwell hadnagy vezette expedícióból származik. Arra
75. Sanderson, 1960, 82–83. oldal. következtetett, hogy „a figyelemreméltó jégsziklák kiformálódá-
sa (Alaszka északi részének) alacsonyabban fekvő területein egy
76. Pfizenmayer, 105–106. oldal. olyan geológiai dió, amelyről a szerző elismeri, hogy képtelen fel-
törni. („Ice-Cliffs, on the Kowak River” [Jégsziklák a Kowak
77. Ugyanott, 105–106. oldal. folyón], National Geographic Magazine, 1896. október, 7. kö-
tet, 345–346. oldal. Lásd J. C. Contwell: „Exploration of the
78. Maddren, 60. oldal. Kowak River” [A Kowak-folyó felfedezése], Science, 4. kötet,
Megfagyott mamutok
1884. december 19., 551–554. oldal.)
79. Pfizenmayer, 176. oldal. E jégrétegek közül néhány, bár nem mindegyik, a jégsze-
letek függőleges felületei lehetnek. Amikor megtalálták a
80. Herz, 613., 615. oldal. partvonalak mentén, a kettő könnyen összetéveszthető volt.
Ahogy a sarkvidéki tél közeledik és a hőmérséklet visszaesik,
81. Howoerth, 96. oldal. a talaj összehúzódik, néha hangos reccsenéssel felhasad. A víz
később megtölti a függőleges repedést, megfagy, és jég-éket
82. Maddren, 87. oldal. formál. Évekkel később ez a törés, amely a gyenge oldal függő-
leges síkja, ki lehetett téve a partvonal mentén a hullámok be-
83. L. S. Quackenbush: „Notes on Alaskan Mammoth vágásainak. A parttól távolabbról, egy csónakból nézve a jég-
Expeditions of 1907 and 1908” (Megjegyzések az 1907-es ék oldala a horizontális jégréteg szélének tűnhetett. Csak a
és 1908-as alaszkai mamutexpedíciókról), Bulletin American jégbelföld sok ezer méteren át tartó nyomon követésével lehet
Museum of National History, 26. kötet, 1901. szeptember 1., elvetni a „jég-ék” magyarázatot. Dall (107. oldal) és Maddren
87–127. oldal. (15–117. oldal) megtette ezt.
• Tolmachoff, 51–55. oldal.
• Herz, 615, 616., 618. oldal. 91. Dall, 107. oldal.
• Maddren, 104. oldal.
84. Néhányan „fosszilis jég”-nek nevezték. Pfizenmayer, aki részt • Cantwell, „Ice-Cliffs” (Jégsziklák), 345. oldal.
vett a Berezovka-expedícióban „özönvízi jég”-nek nevezte. Az
„özönvízi” kifejezés a bibliai özönvízre utal. A szibériaiak kö- 92. Cantwell, „Ice-Cliffs” (Jégsziklák), 346. oldal.
zötti mindennapos, általános elgondolás az volt, hogy a fagyott
mamutok a bibliai özönvíz során pusztultak el, temetődtek be, 93. Pfizenmayer, 89–90. oldal.
ami után a szibériai időjárás sokkal hidegebb lett. Így tehát
az „özönvízi” kifejezést gyakran összekapcsolják a betemető- 94. Herz, 618. oldal.
95. Stewart, 68. oldal. 105. Digby, 107. oldal.
96. „A jedomaüledékeket csak crygenous-eolian (hideg és szél) fo- 106. Tolmachoff, 51. oldal.
lyamatok alakíthatták volna ki.” (V. K. Ryabchun: „More about • „A tapasztalat is azt mutatta, hogy több és jobb mamutcsontok
the Genesis of the Yedoma Deposit” [Még több a jedoma találhatók a magasabb dombok közelében lévő magaslatokon,
üledék eredetéről], The Second International Conference on mint az alacsonyan fekvő tengerpart mentén vagy a sík tundrán.”
Permafrost – USSR Contribution [Második nemzetközi kon- (Ferdinand von Wrangell: Narrative of an Expedition to the
ferencia a fagyott altalajról – A Szovjetúnió hozzájárulása], Polar Sea in the Years 1820, 1821, 1822, and 1823 [Elbeszé-
1973. július 13–28., Washington, D.C., National Academy of lés egy sarki tengeren tett expedicióról 1820–ban, 1821-ben,
Sciences, 1978, 816–817. oldal.) 1822-ben és 1823-ban], 2. kiadás, London, James Madden és
Co., 1884, 275. oldal.)
97. Adolph Erman: Travels in Siberia (Utazások Szibériában), 1.
kötet, London, Longman, Brown, Green és Longmans, 1848, 107. Sanderson, 1960, 82. oldal.
379–380. oldal. • Tolmachoff, 51., 59. oldal.
98. Nordenskiold, 26., 311. oldal. 108. Tolmachoff, 48. oldal.

• Tolmachoff, 49., 62. oldal.
99. Ryabchun, 817. oldal.
• S. V. Tomirdiaro: „Evolution of Lowland Landscapes in 109. Stewart, „Frozen Mammoths from Siberia” (Fagyott mamutok
Northeastern Asia During Late Quartenary Time” (Mély- Szibériából), 68. oldal.
földi tájak evolúciója Északkelet-Ázsiában a késő negyedkor
idején), Paleoecology of Beringia, David M. Hopkins és mások, 110. John Massey Stewart: „A Baby That Died 40 000 Years Ago
New York, Academic Press, 1982, 29–37. oldal. Reveals a Story” (Egy 40 000 évvel ezelőtt elpusztult bébi nyil-
vánosságra hoz egy történetet), Smithsonian, 1978, 126. oldal.
100. Paul A. Colinvaux: „Land Bridge of Duvanny Yar” (Duvanny
Yar föld-hídja), Nature, 314. kötet, 1985. április 18., 581. ol- 111. Hapgood, 268. oldal.
dal.
112. Tolmachaff, 26., 56–57. oldal.
101. A. I. Popor: „Origin of the Deposits of the Yedoma Suite on • Howorth, 61., 82–83., 158., 185. oldal.
the Primor’Ye Floodplain of Northern Yakutia” (Észak-Jakut-
föld Primor’je árterületén lévő jedoma készlet üledékeinek 113. Valaki például megkérdezheti, „Milyen előrejelzéseket tehet
eredete), The Second International Conference on Permafrost a szerves evolúció elmélete?” Néhányat – ha egyáltalán tehet
– USSR Contribution (A fagyott altalajjal foglalkozó máso- ilyet –, noha Darwin megjósolta, hogy a fosszilis feljegyzésben
dik nemzetközi konferencia – A Szovjetunió hozzájárulása), lévő hasadékok nemsokára kitöltésre kerülnek. Nyilvánvaló,
1973. július 13–28., Washington D.C., National Academy of hogy tévedett. Az evolucionisták ma elég gyorsan megmagya-
Sciences, 1978, 825. oldal. rázzák, miért nem bocsátkoznak jövendölésekbe, előrejelzé-
Megfagyott mamutok
sekbe. Az evolúció a geológiai korokon át megy végbe – olyan

102. S. V. Tomirdiaro, „Cryogenous-Eolian Genesis of Yedoma lassan, hogy azt nem lehet emberi időskálán szemlélni, még
Deposits”, The Second International Conference on Permafrost: azután sem, hogy generációk ezreit tenyésztették ki. Mégis,
USSR Contribution, 1973. július 13–28., Washington D.C., amikor felteszik a kérdést, miért léteznek hézagok mindenfelé
National Academy of Sciences, 1978, 817–818. oldal. a fosszilis leletekben, jellegzetes válaszuk így szól: az evolúció
• Colinvaux, 582. oldal. oly gyorsan megy végbe, hogy fontos fossziliák ritkán marad-
• Tomidiaro: „Evolution of Lowlands” (Mélyföldek evolúciója), nak fenn. Az, hogy nem hajlandók előrejelzésekbe bocsátkoz-
22–37. oldal. ni azt mutatja, hogy hiányzik a tudományos szigor és bizalom.
• Troy L. Péwé: Origin and Character of Loesslike Silt in A sikeres előrejelzések a legjobb tesztjei egy teória erejének és
Unglaciated South-Central Yakutia, Siberia, USSR (A lösszerű gyümölcsöző voltának.
iszaphordalék eredete, jellemzői Délközép-Jakutföld jégmentes
területein, a Szovjetúnióban), Geological Survey Professional 114. Don De Nevi: Earthquakes (Földrengések), Millbrae,
Paper 1262, Washington, D.C., United States Government California, Celestial Arts, 1977, 56–57. oldal.
Printing Office, 1983.
115. Zűrzavar, zavarodottság jelentkezik, amikor a külső űr hőmér-
103. John B. Penniston: „Note on the Origin of Loess” (Meg- sékleti értékét megadják. Például egy légkörfizikus mondhat-
jegyzés a lösz eredetéről), Popular Astronomy, 39. kötet, 1931, ná, hogy a hőmérséklet 320 kilométerrel a földfelszín felett
429–430. oldal és „Additional Note on the Origin of Loess” 1110 °C. Egy, a Nap közvetlen sugaraitól védett higanyhőmé-
(További megjegyzés a lösz eredetéről), Popular Astronomy, 57. rő drasztikusan hidegebbet regisztrálhat, –101 °C-t. A zavar
kötet, 1943, 170–172. oldal. a hőmérséklet eltérő definícióiból és a hőátadás különböző
módjaiból származik.
104. Richard Foster Flint és Brian J. Skinner: Physical Geology (Fi- A fizikus úgy határozza meg a hőmérsékletet, mint a gáz-
zikai geológia), New York, John Willey and Sons Inc., 1974, molekulák átlagos kinetikus energiáját. Mivel a molekulákat
190. oldal. a szélsőségesen felső atmoszférában a Nap közvetlen sugarai
hevítik, igen gyorsan mozognak, ezért igen magas hőmérsék- (Megjegyzések a mamutmaradványok előfordulásáról a kana-
letet regisztrálnak. Jellemző módon néhány kilométert szágul- dai Yukon-körzetben és Alaszkában), The Quarterly Journal
danak, mielőtt beleütköznek egy másik molekulába, így kissé of the Geological Society of London, 50. kötet, 1894, 1–9. ol-
lelassulnak. A levegő azonban lead egy keveset a hőjéből, dal.
mert a levegő igen ritka (csak 1/100 000 000 000 sűrű, a ten-
gerszinthez képest). 123. M. Huc: Recollections of a Journey through Tartary, Thibet (Ti-
Egy hőmérő 300 kilométerrel a Föld felszíne felett igen fa- bet), and China, During the Years 1844, 1845 és 1846 (Emléke-
gyos, –101 °C-t mérhetne, mert oly sok hőt bocsát ki a távoli zések egy Tatárországon, Tibeten és Kínán átvezető utazásra
külső űrbe, ahol a tényleges hőmérséklet az abszolút nulla fok az 1844, 1845 és 1846-os évek során), 2. kötet, New York, D.
(–273 °C) közelében van. Egy hőmérő, amelyik átmenetileg Appleton és Company, 1852, 130–131. oldal.
melegebb –101 °C-nál, több hőt sugározna a távoli, külső űrbe, • Charles Lyell: Principles of Geology (A geológia elvei), 11. ki-
mint amennyit kap a gyors levegőmolekulák ritka ütközéseiből. adás, 1. kötet, New York, D. Appleton and Company, 1872,
Következésképpen a hőmérő hőmérséklete csökkenne. Csak 188. oldal. Néhány korábbi kiadás nem tartalmazta ezt a be-
amikor a hőmérő hőmérséklete –101 °C-ra csökken, a gyors számolót.
gázmolekulák révén hozzáadott hő akkor fogja kiegyenlíteni a
sugárzás által létrejött hőveszteséget. Egy asztronauta fűtött űr- 124. Patakok, folyók, tavak és óceánok fagytak be fenékig, mert a
ruha nélkül ugyanazt a hőmérsékletet „érezné”, mint a hőmérő. víz 4 °C-on, négy fokkal normális fagyáspontja felett, elérte
A hőmérséklet még hidegebb az ásványi anyagokkal meg- maximális sűrűségét. Ahogy a hideg levegő tovább csökkenti
rakott vízcsepp belsejében, amely hirtelen kilövellt 300 kilo- a víz hőmérsékletét, a víz – ahogy a legtöbb folyadék is visel-
méterrel a Föld fölé. A folyadék kis töredéke gyorsan elpárolog kedik – ellenszegül és kiterjeszkedik. Ez a kisebb sűrűségű víz
(a szakkifejezés: egyensúlyi desztilláció) a külső űr légüres a sűrűbb víz tetején „lebeg”. Végül jéggé fagy, ami még kevésbé
terébe, és lehűti a folyadékot, ahogy az izzadás lehűti a bőrün- sűrű. Szerencsések vagyunk, hogy a víz ilyen szokatlan módon
ket. A víz hőmérséklete kb. 1 °F-kal csökken amikor tömegé- viselkedik. Ha a víz továbbra is összehúzódna, amint egyre
nek egy ezreléke elpárolog. Ez igen erős hatás, mert a gyorsabb hűl és megfagy, ahogy a legtöbb anyag teszi, a jég elmerülne. A
(vagy forróbb) folyadék-molekulák kiugranak a folyadékból, és víztömeg fenékig befagyna. A felszíni víz gyorsan megfagyna,
a folyadék belső energiájának zöme a belső molekulavonzás majd lesüllyedne. Nyár folyamán a felszini folyékony víz elszi-
legyőzésére fordítódik. A víz nem fagy meg, amíg normális getelné a jeget, és késleltetné olvadását. Minden télen egyre
fagyáspontja alá nem kerül, mert a) víz cirkulál, b) mert az ol- több víz gyűlne össze a fenéken. Ez először a sarkkörön tör-
datban lévő ásványok lejjebb viszik a fagyáspontot, éppen úgy, ténne, de az évek során az egyenlítő felé terjeszkedne, amint
ahogy a fagyálló is megakadályozza, hogy autónk hűtőrend- a felszíni jég egyre több napsugarat tükrözne vissza az űrbe,
szerében a folyadék megfagyjon. Ha egyszer már megfagyott, lehűtve a Földet. A tengeri élet végül megszűnne. A párolgás
a párolgás folytatódik, ámbár kisebb mértékben. A szilárdból és az eső megfogyatkozna, és a Föld hideg élettelen sivataggá
való párolgás (szublimációnak nevezik) még a hőmérő mutat- változna.
ta értéknél is jobban lecsökkenti a víz hőmérsékletét.
125. Hapgood, 1970, 249–270. oldal.
116. Tolmachoff, 64. oldal. • Charles H. Hapgood: „The Mystery of the Frozen Mammoths”
Megfagyott mamutok
(A fagyott mamutok titka), Coronet, 1960. szeptember, 71–78.
117. Charles Lyell, a modern geológia legbefolyásosabb alapítója oldal.
támogatta ezt az elméletet, hogy magyarázatot találjon né- • Sanderson, 1960, 83. oldal.
hány fagyott mamut esetére. (Lásd Charles Lyell: Principles of
Geology [A geológia elvei], New York, Verlag Von J. Cramer 126. Fred Hoyle: Ice (Jég), New York, The Continuum Publishing
reprint kiadás, 1970, 96–99. oldal.) Herz is alkalmazta, hogy Company, 1981, 159–160. oldal.
magyarázatot találjon a Berezovka-mamutra. (Lásd Herz, 614.
oldal.) 127. Egy megkérdőjelezhető történet egy fagyottmamut-marad-
ványokat bemutató kiállításról származik, amely az Egyesült
118. Tomachoff, 64. oldal. Államokban turnézott 1992-ben. A hivatalos brosúra kifejtés,
részletezés nélkül azt állította: „Sok ezer éves mamutmaradvá-
119. Ezt az elméletet először Ides javasolta. Néhány esetben nyokat fedeztek fel a fagyott altalajban, most pedig kiolvasztották,
Middendorf, Lyell, és Bunge is pártfogolta. (Lásd Tolmachoff, megfőzték és felszolgálták egy a tudósok tiszteletére rendezett ban-
viii–ix, 56. oldal.) ketten.” Hapgood: The Path of the Pole (A sarkra vezető út)
261. oldalán hasonlót állított, de megemlítette az ember nevét
120. Y. N. Popov: „New Finds of Pleistocene Animals in Northern is, aki azt mondta, hogy mamutszeletet evett Moszkvában az
USSR.” (Új pleisztocén állat-leletek Észak-Szovjetunióban), 1930-as években.
Nature, 3. szám, 1948, 76. oldal. Ez a korábbi szovjet (nem
brit) Nature folyóirat. 128. Lydekker, 363. oldal.
121. Tolmachoff, 66. oldal. 129. O. F. Herz: „Frozen Mammoth in Siberia” (Fagyott mamut
Szibériában), Annual Report of the Board of Regents of the
122. George M. Dawson: „Notes on the Occurence of Mammoth- Smithsonian Institution, Washington D.C., Government Print-
Remains in the Yukon – District of Canada and in Alaska” ing Office, 1904, 621. oldal.
130. Rich, 647. oldal. maznak a jégtakaró alsó felében. (Lásd Samuel Epstein és má-
sok: „Antarctic Ice Sheet” [A Déli-sark jégtakarója], Science,
131. Charles Lyell: Principles of Geology (A geológia elvei), New 168. kötet, 1970. június 26., 1570–1572. oldal.) Szibériában,
York, Verlag Von J. Cramer, újranyomtatott kiadás, 1970, 97. néhány jégszeletben a jég alja abnormálisan sós. (Lásd Yu. K.
oldal. Vasilchuk és V. T. Trofimov: „Cryohydrochemical Peculiarities
of Ice Wedge Polygon Complexes in the North of Western
132. Guthrie, 9., 11., 12., 20. oldal. Siberia” [Jég-szelet/ék sokszög komplexumok kriohidrát ké-
• George Cuvier: Essay on the Theory of the Earth (Tanulmány miai sajátosságok Nyugat Szibéria északi részén], Permafrost:
a Föld teóriájáról), újranyomtatott kiadás, New York, Arno Forth International Conference Proceedings, Washington, D.C.,
Press, 1978, 274–276. oldal. National Academy Press, 1983. július 17–22., 1303–1308. ol-
dal.)
133. Krause, 88. oldal.
141. Ami kis felhevülés előfordult, csupán a jég külső felszínére
134. S. Keith Eltringham: „Ecology and Behavior” (Ökológia és vi- hatott, amely olyan volt, akár a hőpajzs, amely a visszatérő
selkedés), Elephants (Elefántok), Jeheskel Shoshani, 126. ol- űrhajót megvédi a hőtől és a súrlódástól. Nem úgy, mint a
dal. visszatérő űrrakéta esetében, a jégrészecskének röppályája
csúcsán nincs kinetikus energiája, viszont az űrhajónak gi-
135. Digby, 171. oldal. gantikus mennyiségű kinetikus energiája van ugyanazon a
magasságon.
136. Henryk Kubiak: „Morphological Characters of the Mammoth”
(A mamut alaktani jellegzetességei), Paleoecology of Beringia, 142. Egy geológus, miután megpróbálta megcáfolni ezt a jóslatot,
David E. Hopkins és mások, New York, Academic Press, 1982, írt egy cikket, amelyben kijelentette, hogy egy geológiai térkép
282. oldal. a Colorado Creek-i mamutok alatt fosszíliát hordozó leülepe-
dett rétegeket mutatott. Ez a geológus félreolvasta a geológiai
137. A kisebb részecskéknél sokkal nagyobb a rájuk ható viszkozi- térképet. Ha pontosan olvasta volna, alátámasztotta volna az
tási-tehetetlenségi erők aránya. Tehát a folyadék sokkal nyú- előrejelzést. A cikket sohasem publikálták.
lósabbnak tűnik a kisebb részecskékhez képest. Egy cseppecs-
ke hirtelen megmozdulásai sokkal kisebb talajrészecskéket 143. Tolmachoff (51–55. oldal) beszámolt: „A mamutot hordozó
visznek a folyadékkal, miközben a nagy részecskék, melyeknek üledékek legfelső helyzete… a sarkköri transzgresszió üledékeit
nagyobb a tehetetlenségi energiájuk, kicsapódhatnak a folya- borítja.” Ez némi zűrzavart okozott Észak-Amerikában, ahol
dékból. a „transzgresszió” a tenger szárazföld fölé való előrehaladását
jelenti: Egy ilyen elárasztás egyenlőtlenül is leülepíthet üle-
138. Niels Reeh: „Was the Greenland Ice Sheet Thinner in The dékeket és fossziliákat. Az európaiak számára és (feltehetően
Late Wisconsinan Than Now? (A grönlandi jégtakaró vé- Tolmachoff európai neveltetésű) a transzgresszió kifejezés
konyabb volt az egykori Wisconsinban, mint most?), Nature, alapvetően egyenlőtlenséget jelent, földet, amely nincs le-
317. kötet, 1985. október 31., 797. oldal. rakodva. (Lásd „transzgresszió” Robert L. Bates és Julia A.
Megfagyott mamutok
• R. M. Koerner és D. A. Fisher: „Discontinous Flow, Ice Jackson: „Glossary of Geology” [A geológia szókincse], 2. ki-
Texture, and Dirt Content in the Basal Layers of the De- adás, Falls Church, Virginia, American Geological Institute,
von Island Ice Cap” (Szakaszos folyás, jégállag és talajtarta- 1980, 660. oldal.) Más szóval a mamutok alatti kőzetek nem
lom a Devon-sziget jégsapkájának alaprétegeiben), Journal of rétegeződtek. Tolmachoff ezt gleccser-aktivitásnak tulajdoní-
Glaciology, 23. kötet, 89. szám, 1979, 209–219. oldal. totta, de semmit nem írt a gleccsertevékenység diagnózisá-
ról.
139. P. A. Mayewski és mások: „Changes in Atmospheric
Circulation and Ocean Cover over the North Atlantic During 144. Digby, 93. oldal.
the Last 41.000 Years” (Változások a légköri keringésben és
az Észak-Atlanti feletti óceáni takaróban az utolsó 41 000 év 145. Troy L. Péwé: Quaternary Geology (Negyedkori geológia),
alatt), Science, 263. kötet, 1994. március 25., 1747–1751. ol- Geological Survey Professional Paper 835, Washington, D.C.,
dal. United States Government Printing Office, 1975, 41–42. ol-
dal.
140. Sós mivolta mellett a kőzetjég tartalmazni fog széndioxidot
és sok oldott ásványt, kristálytani szerkezete lesz, ami azt 146. Troy L. Pewe: Quarternary Stratigraphic Nomenclature in
mutatja, hogy igen alacsony nyomás alatt és hőmérsékleten Unglaciated Central Alaska (Negyedkori rétegeződési ka-
alakult ki, és hogy hidrogén- és oxigén-izotóp rendellenességei talógus Alaszka jéggel nem borított központi területén),
lesznek. Nagy oxigénrendellenességekről, az óceán vizében Geological Survey Professional Paper 862, Washington, D.C.,
található O18 : O16 alacsonyabb arányról már beszámoltak a United States Government Printing Office, 1975, 30. oldal.
Devon-sziget (sarkköri Kanada) jégmagjának aljával össze- 147. Hoyle, 160. oldal.
függésben. Ugyanannak a jégrétegnek magas a hordalék-, és
iszaptartalma. (Lásd Koerner és Fisher.) Az Antarktiszon lévő 148. Howorth, 182. oldal.
Bird-állomásról származó jégmagok ugyancsak nagy negatív
oxigén (O18 : O16) és hidrogén (H2 : H1) anomáliákat tartal- 149. Guthrie, 17. oldal.
150. Tolmachoff, 52. oldal. 157. „Egyre inkább elismerik, hogy Lyell (a geológia atyja) is eladta a
geológiát némi kígyóhájért. Meggyőzte a geológusokat, hogy mivel
151. Tolmachoff, 52. oldal. a fizikai törvények állandók időben és térben, így a mostani folya-
matokat meg kellene beszélni, mielőtt nem látott folyamatokhoz fo-
152. Hapgood, 258. oldal. lyamodnánk. Ebből pedig szükségszerűen következik, hogy minden
múltbeli folyamat lényegileg a jelenlegi mértéke szerint működött
153. Howorth, 61. oldal. (azaz, amelyeket megfigyeltek a történelmi időben). Ez a szélső-
séges fokozatosság számos szerencsétlen következtetéshez vezetett,
154. Hapgood, 1970, 257. oldal. beleértve a hirtelen vagy katasztrófaszerű események elutasítását
is, a mellettük felhozott pozitív bizonyítékok ellenére, amelynek
155. Guthrie, 30–32. oldal. semmi egyéb oka nem volt csak, hogy nem fokozatosak voltak.”
(Warren D. Allmon: „Post-Gradualism” [Posztgradualizmus],
156. Hoyle, 160. oldal. Science, 262. kötet, 1993. október 1., 122. oldal.)
Megfagyott mamutok
Az üstökösök eredete
117. ábra: Üstökösök.

Az üstökösök eredete 205
Rövid összefoglalás: Számos magyarázatnak komoly prob-

lémái vannak azzal, hogyan keletkeztek az üstökösök. Az
üstökösök áttekintése után új magyarázatot terjesztünk elő
keletkezésükre vonatkozóan, és le is teszteljük. Úgy tűnik,
hogy a „nagy mélység forrásai” és az űr légüres terébe be-
robbant magas nyomású víz ereje üstökösöket indított el
a Naprendszeren keresztül, ahogy az özönvíz elkezdődött.
Más ismert erők, amelyek a kilövellt kőzetekre és sárcsep-
pekre hatottak, méretben, számban, sűrűségben, összetétel-
ben, pörgés terén, állagban, erőben, kémiájukban (szerves
és szervetlen) és számos orbitális jellegzetességükben üstö-
kösökre hasonlító nagyobb testeket teremtettek.
Az elméletek bizonyítékokkal való összehasonlítása után a

standard magyarázatokkal kapcsolatos problémák nyilván-
valóvá válnak majd.
Az üstökösök talán a legdinamikusabb, leglátványosabb, 118. ábra: Arizona-i meteorkráter. Az üstökösök nem meteorok. Az üstö-
legváltozatosabb és legtitokzatosabb égitestek a naprend- kösök olyanok, mint valami óriási, koszos, különösen borzos hógolyók. A
szerben. Még szerves anyagot is tartalmaznak, amivel ösz- meteorok kövek és kőzet töredékek – többségük por részecskékből áll. „Szá-
szefüggésben sok korábbi tudós arra a következtetésre jutott, guldó”, vagy „hulló csillagok”, amelyek átrohannak az éjszakai égbolton,
hogy ezek „bomlott organikus tetemek”1. Ma az a népszerű általában üstökösökről évekkel ezelőtt levetett porrészecskék. Valójában
elgondolás, hogy üstökösök hoztak életet a Földre. Ehelyett
minden nap üstökösporon járunk. Ház nagyságú meteorok óriási krátereket
az üstökösök talán a Földről való élet nyomait hordozzák2. hoztak létre a Földön, a Holdon és máshol. A Földbe csapódó meteorokat
Az üstökösök a Nap körül keringenek. Amikor a legkö- átkeresztelték „meteoritokká”, így a fenti 1,25 km átmérőjű krátert is „mete-
zelebb vannak a Naphoz, néhány üstökös másodpercenként oritkráternek” kellene neveznünk.
560 km-es sebességgel halad. Mások a Naptól való legtávo- 1807. december 14-én reggel egy óriási tűzgolyó villant keresztül Dél-
labbi pontjukon éveket töltenek, mert lassabban mozognak, nyugat-Connecticut egén. A Yale Egyetem két professzora gyorsan össze-
mint ahogy egy ember jár. Néhány üstökös olyan gyorsan szedett 148,5 kg meteoritot, egyikük 90 kg-ot nyomott. Amikor Thomas
halad, hogy el fogja hagyni a naprendszert. A gyors üstö- Jefferson elnök meghallotta beszámolójukat, állítólag azt mondta: „köny-
kösök Földtől való nagy távolságuk miatt úgy látszanak, nyebb elhinni, hogy két jenki professzor hazudik, mint hogy kövek hullanak
mintha ott „csüngnének” az éjszakai égen, majdnem annyira alá az égből.” Jefferson tévedett, de ösztönös megérzése nem volt rosszabb,
„egy helyben”, mint a csillagok. Az üstökösök visszatükrözik mint a miénk lett volna az ő korában. Ma sokan mondanák: „A Hold kráterei
a napfényt és fluoreszkálnak. A legfényesebbek közel vannak azt mutatják, hogy néhány milliárd évesnek kell lenniük” és „ami felmegy,
a Naphoz, és néha napfénynél is láthatók. annak le is kell jönnie”. Ezek azok a tévedések, melyek a mi korunkban is oly
Egy jellegzetes üstökös, amikor távol van a Naptól, egy mindennaposak?
hosszas, idomtalan, néhány kilométer átmérőjű hógolyóra Ahogy Ön ezt a fejezetet olvassa, tegye próbára az efféle ösztönös meg-
emlékeztet. Anyagának kb. 85%-a3 fagyott víz – de ez a jég érzésekre alapuló elgondolásokat, és a bizonyítékok és a fizika törvényei
különösen világos és laza, részecskéik között sok üres terü- ellenében felhozott alternatív magyarázatokat. Vegyük figyelembe a „nagy
lettel. A többi por és különböző vegyi anyagok. Ahogy egy mélység forrásai”-nak kirobbanó és hosszantartó erejét. Talán Ön is bizo-
üstökös közeledik a Naphoz, a hógolyó (vagy mag: nukleus) nyíték nélkül feltételezi, hogy miért van a Hold bőven megszórva kráterekkel,
egy kis töredéke elpárolog a nukleus körül és „coma”-nak mintha valaki nagy vadászsöréttel rálőtt volna. Kérdés: „Az üstökösök a vi-
nevezett gáz- és porfelhőt formál. A nukleust és felhőt együtt lágon kívülről valók-e?”.
„fej”-nek nevezik. A fej tömege sok millió Földnél is nagyobb

lehet. Az üstökös farka – több egy csillagászati egységnél
(AE 149,6 millió km, a Föld-Nap távolsága – néha látható.
Űrhajók észleltek egy 3,8 AE hosszúságú farkat, amely elég
ahhoz, hogy 15 000-szer, pontosabban számolva: 14 200-szor
körülérje a Földet4. Az üstökös farka a Naptól elmutat, tehát
a Naptól eltávolodó üstökösök farka mozdul először.
Az üstökös farka igen vékony – gyakorlatilag a semmi óri-
ási gombócai. Néha az üstökösök fején és farkán keresztül
figyeltek meg csillagokat és az üstökösök Földre vetett ár-
nyékai, még amikor várható volt, akkor sem látszottak soha.
A Hailey-üstökös 250 négyzetkilométernyi farka sokkal
kevesebb anyagot tartalmaz, mint a belélegzett levegő egy
négyzethüvelykje [6,45 négyzetcm], és még kevesebbet, mint 119. ábra: A Halley-üstökös nukleusa. Amikor ez a valamennyi közül leghíre-
amennyi a legjobb laboratóriumi vákuumban van. Tehát sebb üstökös utoljára, 1986-ban elhaladt a Nap mellett, öt űrhajó közelítette
egyetlen üstökös anyaga sem elég nagy ahhoz, hogy ponto- meg. A Giotto, az európai űrügynökség űrhajója, hat képet készített a Halley
san meg lehetne mérni5. fekete, 14,4×8×8 kilométeres, krumpli alakú magjáról néhány kilométer
A Holdat megkerülő űrhajó nem régen a Hold pólusai- távolságról. Egy üstökös nukleusának ez az első mozaikképe azt mutatta,
hoz közeli, mély kráterekben talajjal keveredett, sok milliárd hogy az üstökös 12–15 gázsugarat bocsát ki, akár 30 tonnányit is másod-
tonna vízjeget fedezett fel. Ahogy az egyik szerző elképzelte: perecenként. (Gázkibocsátás és a farok kialakulása csak akkor következik
„Az űrből záporozó üstökösök fagyott vízzacskókat hagy- be, amikor az üstökös közel van a Naphoz.) A gáz a nukleusból majdnem
tak hátra a Hold északi és déli pólusain, sok milliárd ton- 1600 méter per másodperces sebességgel távozik, hogy az üstökös fejének
nányit, többet, mint hitték. Ezt a Los Alamos-i Nemzeti és farkának részévé legyen. Másodpercekkel azután, hogy ezek a részletes
Laboratórium kutatói állapították meg”6. fényképek készültek, a Giotto belecsapódott a gázba, és ez elpusztította az
Az üstökösöknek van egy valószínű forrása, de ez zavarba űrhajó kameráit.
ejtő kérdéseket vet fel. A Holdon majdnem mindenhonnan
gyorsabban el kellene párolognia a jégnek, mint ahogy az üs- gadja a standard magyarázatokat, és úgy szemlélik a problé-
tökösök jelenleg ülepítik, akkor miért marad olyan sok jég?7 mákat, mint „jövőbeli kutatási projecteket.”
Akkor a Marson miért nincs több jég, amelynek az egész fel- Ahhoz, hogy megtudjuk az üstökösök feltehető eredetét, meg
színe örökké hideg? Úgy tűnik, hogy a Merkúron8 is felfedez- kell
tek jeget az örökké árnyékban lévő kráterekben; Ez a bolygó a. értenünk ezeket a problémákat (ez megkívánja annak
van a Naphoz legközelebb. A Naphoz közel lévő jeget még megismerését, hogyan mozgatja a gravitáció a dolgokat az
nehezebb megmagyarázni. űrben. Gyakran meglepő módokon),
Az üstökösöktől, mint a halál omenjeitől való félelem a b. tanulnunk néhány, üstökösökkel, pályáikkal és összetéte-
legtöbb ősi kultúrában a mai napig fennáll9. Az üstökösöket lükkel összefüggő szakkifejezést,
katasztrófáknak (disaster) nevezték, ami „gonosz csillagot” c. értenünk és le kell tesztelnünk az üstökösök eredetének
(dis) és csillagot (aster, star) jelent. Miért az üstökösöktől magyarázatául szánt hét fő elgondolást.
félünk, és nem más megjósolhatatlan és meglepőbb égi ese- Akkor tudjuk igazán eldönteni, hogy melyik teória ma-
ményektől, mint napfogyatkozásoktól, szupernováktól, vagy gyarázza meg a legjobban az üstökösök eredetét, ha majd
meteorzáporoktól? Amikor a Hailey-üstökös 1910-ben meg- megszerezzük a megfelelő ismeretet.
jelent, néhány ember miért esett pánikba a világon sokfelé,

annyira, hogy néhányan még öngyilkosságot is elkövettek? Gravitáció: Hogyan és miért mozog
Texasban a rendőrség üstökös ellen védelmet biztosító piru- a legtöbb dolog
lákat árusító embereket tartóztatott le. A zendülők azután
kiszabadították a kereskedőket. Máshol az emberek feladták A gravitáció a Föld felszíne felé húz bennünket. Ez súrlódást,
állásaikat, vagy bezárkóztak otthonaikba, amint az üstökös minden mozgásunkra, megmozdulásunkra ható és lelassító
közeledett. 1996-ban 39 szektatag azzal üdvözölte a Hale- erőt hoz létre. Kicsiny korunk óta feltételezzük, hogy minden
Bopp üstököst, hogy tömeges öngyilkosságot követett el. így viselkedik. Közülünk senki nem lett volna képes megten-
Az üstökösök gyorsan eltűnnek. Anyagukból valamennyi ni az első lépéseket a gravitáció súrlódása és lefelé húzó ereje
minden alkalommal elég, amikor a Nap közelébe kerülnek, nélkül. Még a folyadékok (mint a víz) és a gázok is (mint a
és gyakran összeütköznek bolygókkal, holdakkal és a Nappal. levegő) létrehoznak egy vonzásnak nevezett súrlódástípust,
A nagy bolygók közelébe kerülő üstökösök gyakran kapnak mert a gravitáció a Föld szilárd felszíne ellenében húzza a
gravitációs lökéseket, amelyek – mint a parittya – örökre ki- folyadékokat és gázokat.
hajtják őket a naprendszerből. Mivel oly sok üstököst láttunk Az űrben másként vannak a dolgok. Ha a Föld körül ke-
meghalni, természetesen kíváncsiak vagyunk arra is: hogyan ringenénk, gravitációja még hatna ránk, de nem éreznénk.
születtek? Azt gondolhatnánk, hogy lebegünk, amikor valójában
Tankönyvek és a média magabiztosan magyarázzák, ho- esünk. S körpályán sebességünk épp gyorsan elragadna ben-
gyan keletkeztek az üstökösök. Noha az üstökösszakértők nünket a Földről.
világszerte ismerik azokat a magyarázatokat, melyek telistele Ahogy egy másik példa is szemlélteti, 1965-ben az űrhajós,
vannak tudományos problémákkal. A legtöbb szakértő elfo- James McDivitt megpróbált befogni egy messze előtte kerin-
120. ábra: A Hold közeli és távoli oldala. A Hold 27,3 napos Föld körüli pályája során mindig Föld
ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé. Meglepő, hogy a közeli és távoli oldalak egészen eltérő-
ek. A távoli oldala durvább, miközben a közeli oldalán van a Hold vulkáni jellegzetességeinek,
lávafolyásainak, kupola együtteseinek és óriási sokgyűrűs medencéinek a többsége. A lávafo-
lyások (sötétebb területek) lecsiszoltak, lesimítottak sok krátert a közeli oldalon10.
Néhányan azt feltételezték, hogy a Hold kérgének vékonyabbnak kell lennie a közeli olda-
lon, így a láva könnyebben kifröccsenhet a közeli, mint a távoli oldalon. Azonban sem szeizmi-
Közeli oldal
Távoli oldal
kus, sem gravitációs, sem hőfolyásmérések nem támasztják alá ezt a hipotézist, és a mélyebb
Hold-belső is hideg és szilárd. A Hold sűrűsége mindenütt olyan egyöntetű, mint egy biliárd-
golyóé11, ami azt mutatja, hogy kevés jellegzetes kéreg létezik. A nagy ütközések igen nagy
energiája valószínűleg nemcsak nagy medencéket formált, hanem sok energiát hővé alakított,
amely megolvasztotta a sziklákat, és lávafolyásokat hozott létre. Ez azt is megmagyarázná,
hogy miért alakultak ki lávafolyások azután, hogy a kráterek létrejöttek. Ezek az ütközések
újabban is végbemennek. (Lásd a „Forró Hold”-at a 44. oldalon.)
Galilei kortársai ezeket a lávafolyásokat helytelenül „tengereknek” vagy „maria”-nak ne-
Föld
vezték, mert simának látszottak, sötétek voltak, és tele voltak alacsony fekvésű régiókkal. A
„maria” adják a Holdnak az „ember a Holdban” külsőt. A Hold 31 óriási medencéjéből csak
11 van a távoli oldalon12. (Figyeljük meg, ha az ember feldob 31 pénzérmét 11, vagy még kevesebb esik az írásos oldalára. Nem túl valószínű. Csak az esetek
7%-ában történik így.) Miért van a közeli oldalon oly sok, gigantikusabb ütközésből eredő jellegzetesség? A Mars és a Merkúr ellentétes oldalain is hasonló
különbségeket találhatunk13.
Ha a Föld röplabda méretű volna, a Hold 9 méterrel távolabb baseball méretű lenne. Így valószínűtlennek látszik, hogy a Föld gravitációja vonzana sok
becsapódást a Hold közeli oldalába. Ha valami, akkor a Föld inkább kissé védi a Hold közeli oldalát.
Ha a becsapódások, amelyek ezeket a vulkanikus jellegzetességeket produkálták, lassan történtek bármilyen, vagy minden más irányból, csak a Föld felől
nem, akkor mind a közeli, mind pedig a távoli oldala egyformán meg lenne ütve. És ha a becsapódások egyetlen más irányból sem, csak a Föld felől ütköztek a
Holdba, legtöbbjüknek néhány napon belül kellett megütnie a Holdat, különben mind a közeli, mind pedig a távoli oldalak meg lennének ütve, mert a Hold kering
a Föld körül. Nyilvánvalóan a becsapódásokat kiváltó tényezők a Földről jöttek. Természetesen 31 nagy ütközés kisebb kövek millióit kavarná fel, ame-
lyek maguk is ütközéseket hoznának létre, vagy Hold körüli orbitális pályára állnának, és később hoznának létre ütközéseket – még a Földön. Ma a Hold mind-
két oldala kisebb kráterekkel telítődött. (Ebbe az eseménybe való további bepillantás végett lásd a 326. és a 328. oldalon található technikai megjegyzést.)
gő tárgyat. Ösztönösen növelte sebességét. Ez a hozzáadott Föld közepét majdnem egyforma erővel vonzza önmaga felé,
sebesség azonban magasabbra és a Földtől távolabbra vitte miközben a sokkal közelebbi Hold vagy a cseppecskét, vagy
pályáját, ahol a gravitáció gyengébb volt, és ahol a keringé- a Föld középpontját, (amelyik közelebb van) vonzza sokkal
si sebességek lecsökkennek. Tehát célja mögött esett le. Ha jobban. A legjobb ezt a hatást az ár-apályokban szemlélni,
átmenetileg lelassult volna, megváltoztatta volna keringési mert sok óceáni cseppecske olyan könnyen csúszik és siklik
pályáját, elvesztette volna magasságát, felgyorsult volna, és egymáson. (Ahhoz, hogy többet tudjunk meg arról, hogy mi
rövidebb utat tett volna meg. Csak lelassulással tudná elkap- okozza az ár-apályokat, nézzük meg a 321. oldalt.)
ni, lényegileg levágva az utat. Az ár-apály hatások mindenhol mindenen érvényesülnek:
Minden részecske gravitációsan vonzza a másikat. Minél gázoknál, folyadékoknál és szilárd anyagoknál – sőt üstökö-
masszívabb és minél közelebb van egymáshoz két részecske, söknél is. Amikor egy üstökös egy nagy bolygó vagy a Nap
annál nagyobb a kölcsönös vonzásuk. Ahhoz, hogy egy nagy közelébe kerül, a bolygó vagy a Nap gravitációja az üstökös
test gravitációs vonzását meghatározza, az embernek össze közeli oldalát nagyobb erővel vonzza, mint a távolabbit. Ez
kell adnia valamennyi, legparányibb összetevőinek hatása- a vonzásokban jelentkező különbség nyújtja, feszíti az üs-
it. Ez ijesztő feladat. Szerencsére egy távoli test gravitációs tököst, és néha szétszakítja. Ha egy üstökös egy nagy test
vonzása majdnem úgy viselkedik, mintha annak anyaga az közelében halad el, sokszorosan elvonzhatja; azaz az üstökös
anyag központjában koncentrálódna – ahogy megérzésünk darabjai darabjainak darabjai szétszakadnak, ahogy a 121.
mondja. ábrán látható.
De mi van, ha egy „test”, például a világegyetem, egy ga- A befolyási övezetek. Az első Holdra utazó űrhajósok
laxis, vagy a Föld belsejében lennénk? A megérzés kudar- kihányták a hulladékanyagot a hajóból. Ahogy a kidobott
cot vall. Például mi lenne, ha a Föld üreges gömb lenne és anyag, amely majdnem olyan sebességgel halad, mint az űr-
mi a belsejében lennénk? Lebegnénk. A hozzánk legközeb- hajó, lassan eltávolodik, az űrhajó gravitációja az anyagot
bi gömbhéj oldaláról érkező vonzás nagy lenne, mert közel visszavonzza. Mindenki meglepetésére az űrhajó körül ke-
van, de a több anyag ellenkező irányba vonzana bennünket. ringett egész úton, a Holdig15. Amíg a Földön van, az űrhajó
1687-ben Isaac Newton kimutatta, hogy mindkét vonzás gravitációja jelentéktelen a Földéhez képest. Amikor azon-
mindig egyensúlyban lenne. ban az űrhajó távol van a Földtől, gravitációja hatalmában
Ár-apály. Egy óceáni ár-apályban lévő vízcsepp erősebb tartja a közelében lévő dolgokat. Az űrhajó, vagy bármely
gravitációs vonzást érzékel a Nap felől, mint a Holdtól. Ez más űrben lévő test körüli területet, ahol a gravitáció pályán
azért van, mert a Nap óriási tömege (27 milliószor nagyobb, tud tartani egy tárgyat, a befolyásolási szférájának nevezik.
mint a Hold), több, mint ami kipótolja a Nap legnagyobb tá- Egy tárgy befolyási övezete hatalmasan kiterjed, amint
volságát. Az ár-apályok azonban elsősorban a Holdra reagál- egyre távolabb kerül a nagy testektől. Ha kővek és sáros víz-
nak, és nem a Napra. Ez azért van, mert a Nap a cseppet és a cseppek lövellődnének ki a Földről napokon keresztül egy
121. ábra: Gyenge üstökösök. Ár-apály hatások gyakran szakítanak szét üstökösöket, ami azt mutatja, hogy az üstökösöknek szinte semmi erejük sincs. Két
ember szét tudna húzni egy néhány kilométer átmérőjű üstököst. Összehasonlításul, egy ugyanilyen nagy hólabda ereje gigantikus. 1992-ben az ár-apály-
erők drámai módon legalább 21 darabra törték a Shoemaker Levy 9 üstököst, amint elhaladt a Jupiter közelében. Két évvel később a töredékek, amelyek egy
gyöngyfüzérre emlékeztettek, 1 milliárd 80 millió kilométer hosszan felfűzve, visszatértek és összeütköztek a Jupiterrel. Minden egyes, nagy sebességű darab
kb. 5000 hidrogénbomba értékű energiát szabadított fel, és fekete folttá lett, nagyobbá, mint a Föld és láthatóan napokig sodródott a Jupiter atmoszférájában.
Látni fogjuk hogy a Jupiter óriási gravitációjával, ár-apály-effektusaival üstökösgyilkos.
szuperszonikus repülőgépben, a kőzetek és víz befolyási öve- forgásban, összetételben, állagban és pálya tekintetében. Egy
zete drámaian megnőne. Minél jobban nőnének a befolyási öt kilométeres átmérőjű üstökös középpontjában a nyomás
övezetek, ezek is annál jobban nőnének16. kb. olyan, mint amilyet egy takaró alatt érzünk itt a Földön.
Egy kőzet vagy egy hasonló sebességű csepp a növekvő Ezzel szemben a befolyási övezetek aligha változnak kör-
befolyási övezetében elnyelődött cseppet is fogságba ejtheti. pályákhoz közeli pályákon, egy bolygó vagy a Nap körül ke-
De egy test állandó befolyási övezetébe belépő csepp még ringő részecskék esetében. Még ritka alkalmakkor, amikor
viszonylag kis sebességgel is, ritkán esne fogságba17. Ez azért a részecskék igen közel haladnak el egymáshoz képest, sem
van így, mert amint zuhanna a test felé, elég sebességre ten- történik befogás. Ez azért van, mert ritkán ütköznek és ra-
ne szert, hogy kb. ugyanolyan sebességgel elmeneküljön a gadnak össze, relatív sebességük majdnem mindig lehetővé
befolyási övezetből, mint amilyennel belépett. teszi számukra, hogy elkerüljék a befolyási övezetet. Befo-
A Föld befolyási övezetének a sugara kb. 960 000 km. Egy lyási övezetük ritkán növekszik, és nincsenek gázok ezeken
követ az övezeten belül jobban befolyásol a Föld gravitációja, az övezeteken belül, hogy segítsenek a befogásban19. Kisebb
mint a Napé. Egy a Föld befolyási övezetébe kerülő kő csak keringő testek befogása által csillagok, bolygók vagy holdak
néhány méter/másodperc sebességgel gyorsulna a Föld felé. kialakulása sokkal bonyolultabb, mint a legtöbben gondol-
El tudná érni a 10 kilométer per másodperces sebességet, ják20.
amely attól függ, mennyire jött közel a Földhöz. Feltételezve,
hogy nem lesz ütközés, a gravitáció úgy felgyorsítaná a kőzet- Hogyan mozognak az üstökösök?
részt Föld körüli útján, hogy kb. olyan gyorsan kilépne a Föld
befolyási övezetéből, mint ahogy bekerült – néhány méter A legtöbb üstökös hosszú ovális, ellipsziseknek nevezett
per másodpercenkénti sebességgel. Akkor már inkább a Nap pályákon halad, amelyek közel viszik őket a Naphoz, majd
befolyásolná, és új orbitális pályára lépne a Nap körül18. kilendülnek a mély űrbe. (Lásd a 126. ábrát a 217. olda-
Ha egy befolyási övezet gázt tartalmaz (például atmoszfé- lon.) Egy elliptikus pályán a Naphoz legközelebbi pontot
rát vagy vízcseppből kipárolgó vízpárát) a befolyási övezetből perihelion-nak azaz napközelnek nevezik. Ezen a ponton a
való kilépés még nehezebb. Bármilyen gáz, főleg ha sűrű, ta- legnagyobb az üstökös sebessége. Miután egy üstökös átha-
lán eléggé lelassítja a behatoló részecskét, hogy foglyul ejt- lad a perihelionon, és elkezd távolodni a Naptól, sebessége
hesse. A légkörtől gyakran függ egy űrhajó lelassítása és be- gyorsan lecsökken, amíg el nem éri a Naptól legtávolabbi
fogása. Ez a légfékezésnek nevezett technika sok hőt termel. pontját, amit aphelionnak neveznek. (Ez hasonló ahhoz,
Ha azonban az „űrhajó” egy folyékony cseppecske, a párolgás amikor egy labdát feldobnak a levegőbe, amely egyre lassul,
lehűti a cseppet, a légkört sűrűbbé teszi, és még könnyebbé amíg el nem éri legmagasabb pontját.) Akkor az üstökös
teszi a befogást. kezd visszaesni a Nap felé, sebességhez jutva, amíg ismét el
A kölcsönösen befogott részecskék tömege keringeni fog nem éri a periheliont.
anyaguk közös központja körül. Ha a rajzás távolodik a Föld- Rövid periódusú üstökösök. A majdnem 1000 ismert üs-
től, a részecskehalmaz befolyási övezete nőni fog, így keve- tökösből 205 kevesebb, mint 100 éve kering a Nap körül22.
sebb részecske fog elszökni más részecskékkel való véletlen- Ezeket rövid peridusú üstökösöknek nevezik, mert 100 évnél
szerű kölcsönhatások következtében. A részecskehalmazban is rövidebb időre van szükségük, hogy egyszer megkerüljék a
lévő gázmolekulákkal ütköző részecskék majd szelíden letele- Napot. Ezt hívják periódusnak. A rövid periódusú üstökösök
pednek a részecskehalmaz anyagának központja felé. Meny- általában Föld közeli orbitális síkon utaznak, amit ekliptiká-
nyire szelíden? Sokkal lágyabban, mint a szélcsendes, havas nak, azaz nappályának neveznek. Majdnem mindegyik (190)
mezőre leereszkedő nagy hópelyhek. Lágyabban, mert a hó- prográd, azaz ugyanabban az irányban keringenek a Nap kö-
pelyheket a Föld nagy gravitációja vonzza, de a mi űrben lévő rül, mint a bolygók – az óramutató járásával ellentétesen,
jégrészecskéinket csak a részecskehalmaz gyenge gravitációja a sarkcsillag felől nézve. Meglepetésre az összes rövid idő-
vonzza. Végül a legtöbb részecske ebben a részecske-halmaz- tartamú üstökös aphelionja közel van a Jupiter pályájához23.
ban szinte erőtlenül keringő, felpuffadt jég részecskék kavar- Ezeket a Jupiter-családjának nevezik. (Lásd a 123. ábrát.)
gó csomójává lesz. Az egész csomó egy üstökös nunkleusára Ahhoz, hogy megértsük, hogy mit jelent a Jupiter-csa-
emlékeztetve összetapadna erőben, méretben, sűrűségben, ládja: vessünk egy pillantást a 219. oldalon lévő 127. ábrára.
hipe
r bola
A Jupiter
pa családja
ra 80
bo
la 70
60
Üstökösök száma
50
40
30
20
10
Aphelion
(AU)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Nap
Uránusz (20 AU)
Mars Neptunusz (30 AU)
Föld Jupiter Szaturnusz Pluto (40 AU)
körpálya Vénusz
Merkúr
123. ábra: Mi a Jupiter családja? Az összes rövid periódusú üstökös kb.

60%-ának a Naptól való legnagyobb távolsága 4–6 AU. (Egy üstökös
aphelionja annak Naptól való legnagyobb távolsága). Mivel a Jupiter közel
körpályán halad, amely annak a tartománynak (5,2 AU-nyira van a Naptól) a
központjához közel fekszik, ezért ezeket az üstökösöket a Jupiter családjá-
elliptikus pálya nak nevezik. A Jupiter családjában lévő üstökösök általában nem haladnak
a Jupiterrel. Csak egyetlen orbitális jellegzetességük közös – az aphelion tá-
122. ábra: Egy leadott lövés a világ körül. Képzeljük el, hogy egy, a lég- volsága. Vajon a Szaturnusz, amely 9,5 AU-ra van a Naptól, szintén családot
kör fölé magasodó hegyen állunk. Vízszintesen kilövünk egy lövedéket. Ha gyűjt? (Lásd az „aphelionskálát” közvetlenül az egyes bolygók felett.)
annak gyorsasága éppen megfelelő és elég gyors, ugyanolyan mértékben Miért kell a családokba rendeződő üstökösöket aphelionok által megha-
fog visszaesni, ahogy a gömbölyű Föld elfordul. A lövedék körpályára áll a tározni? Miért oly nagy a Jupiter családja? Semmi kétség, a Juptier gigan-
Föld körül. Más szavakkal, a lövedék folyamatosan „esik” a Föld körül. Isaac tikus méretével valamit kezdeni kell. Jegyezzük meg, hogy a nagy Jupiter
Newton először 1687-ben feltételezte ezt a meglepő lehetőséget. 1957-ig hogyan hasonlítható össze más bolygókkal, és milyen messzire vannak az
nem történt semmi, amikor a korábbi Szovjetunió be nem mutatta ezt a je- egyesek a Naptól. (A Nap és a bolygók átmérői az aphelionskálához viszo-
lenséget a szputnyiknak nevezett szatellittal. nyítottan felnagyítottak.)
Ha a lövedék lassabban indult, végül a Földbe csapódik. Ha gyorsabban
mozogna, ovális, vagy elliptikus pályán lenne (piros). Ha még nagyobb se- meretlen, láthatatlan folyamatok révén gyorsan utánpótlásról
bességgel indul, a pálya nem fog visszakanyarodni és önmagába záródni. kell gondoskodnia, vagy a családnak 12 000 évnél rövidebb
„Nyitott” pályája lesz, és soha nem fog visszatérni. A parabolikus pályának idő alatt kellett kialakulnia. Ha 24 000 év állna rendelkezés-
nevezett zöld orbitális pálya a határt képviseli a nyitott és a zárt orbitális re, kétszer olyan sok üstökös lehetett volna a Jupiter család-
pályák között. Még nagyobb indulási sebességgel a lövedék hiperbolikus pá- jában, de ez megkettőzi az összegyűjtés problémáját is. Más
lyán haladna; ha valamivel kevesebbel, az már elliptikus pálya lenne. Ezeket szóval túl sok üstökös verődik össze, ahol néhánynak kellene
az orbitális pályákat később részletesebben tárgyaljuk. Megértésük segít összegyűlnie, vagy 12 000 évnél jóval tovább kellene élniük.
Miért?
felfedeznünk, hogyan jöttek létre az üstökösök.
Hosszú periódusú üstökösök. 659 üstökösnek, amelyek
Miközben az A, B és C üstökösök a Nap körül keringenek, periódusa a 700 évet is meghaladja, kevesebb, mint a fele
csak az A és a B van a Jupiter családjában, mert a Naptól (47%) előrehaladó (prográd), míg a többi (53%) visszafelé
legtávolabbra eső pontjuk, aphelionjuk közel van a Jupiter haladó (retrográd), azaz visszafelé forog a Nap körül, a boly-
pályájához. A Jupiter családjában lévő üstökösök nem kerin- gókkal ellenkező irányban. Mivel egyetlen bolygónak sincs
genek a Jupiter körül. A 127. ábra majd segítségünkre lesz visszafelé haladó pályája, meg kell kérdezzük, miért oly sok,
később e fejezetben. hosszú periódusú, visszafelé haladó üstökös van, miközben
Ahogyan a Jupiter összegyűjtötte üstökösökből álló nagy csak néhány rövid periódusú üstökös létezik.
családját, döntő problémákat vet fel, mert a külső naprend-
szerből a Nap felé hulló üstökösök igen gyorsan haladnak, 11. táblázat. Az üstökösök típusai és jellegzetességeik
ahogy a Jupiter pályáján belül száguldanak. Lassulásuk, hogy Rövid Közepes Hosszú
csatlakozhassanak a Jupiter családjához, olyan nagy lassító Üstökösök típusai
periódusú periódusú periódusú
erőket igényel, hogy az üstökösöknek közel kell elhaladnia a Visszatérési periódusuk kevesebb 100–700 év több mint
bolygók mellett. Ezek a közeli elhaladások könnyen eltéríthe- mint 100 év 700 év
tik az üstökösöket, vagy kilőhetik őket a Naprendszerből24. A Számuk (db) 205 50 659
Jupiter családjába tartozó üstökösök is azzal a megnövekedett Pályaelhajlási szögük a Föld nagyon változó változó
kockázattal száguldanak, hogy bolygókkal ütköznek, főleg a pályájához viszonyítottan alacsony
belső naprendszerben a Jupiterrel, vagy a Jupiter gigantikus Pályájuk iránya:
gravitációja kiűzi őket a naprendszerből. Várható élettarta- – előrehaladó 93% 70% 47%
muk ezért csupán kb. 12 000 év25. A Jupiter családjának is- – visszafelé haladó 7% 30% 53%
dusú üstökös hosszú, keskeny ellipszisen halad, ami majdnem

parabola alakú. Ezeket parabolaközeli üstökösöknek nevezik.
Ha csak egy kicsivel nagyobb sebességük lenne, hiperbolikus
pályán állandóan kiszöknének a Naprendszerből.
Elkülönült populációk. Néhány rövid periódusú üstökös
parabolaközeli üstökössé alakul, mert az energiában szük-
séges módon bekövetkező nagy emelkedés hajlamos arra,
hogy áthajítson egy üstököst a parabola határán, és tartósan
kiűzze a naprendszerből. Az energiaemelkedésnek szorosan
magához kellene „ölelnie” egy üstököst a parabolaközeli
határnál, anélkül, hogy átlépné31. Ugyanígy néhány hosszú
periódusú üstökös rövid periódusú üstökössé válik, mert az
üstökösök halálukat kockáztatják minden egyes bolygó kö-
124. ábra: Az energia megőrzésének egy korai tanulsága. Lendületének zelében való elhaladással. Ez különösen igaz lenne, ha ilyen
felső holtpontján, unokámnak, Prestonnak minimális a kinetikus (mozgási) veszélyes tevékenység folyhatna évmilliókon át a belső nap-
energiája, de a potenciális energia (helyzeti energiája) maximális. Lendüle- rendszer „csúcsfogalmában.”
tének legalsó pontján, ahol a leggyorsabban mozog, potenciális energiája Miközben minden bolygó Föld-közeli orbitális síkban ha-
kinetikus energiává fog alakulni. Közöttük mindkettőből van. lad (az ekliptikán), a hosszú és közepes periódusú üstökösök-
Végül a súrlódás mindkét energiaformát hőenergiájává változtatja és nek minden szögben elhajló orbitális síkjuk van. A rövid pe-
lelassítja a lendületet, és Prestont boldogtalanná teszi. Az üstökösök is vál- riódusú üstökösök azonban a nappálya közelében haladnak.
toztatják a kinetikus és potenciális energiájukat, de folyamatosan teszik, és Az üstökös elhajlások csak enyhén változnak a legtöbb boly-
lényegileg súrlódási veszteség nélkül. gótalálkozással32. Mivel igen kevés rövid periódusú üstökös
válhat hosszú periódusú üstökössé és fordítva, többségüknek
Közepes periódusú üstökösök. Csak 50 üstökös orbitális jelenlegi kategóriájában kellett létrejönnie.
periódusa van 100 és 700 év között. Tehát az üstökösök két
teljesen eltérő populációjával rendelkezünk – rövid és hosszú Az üstökösök összetétele
periódusúval, a kettő között pedig csak néhánnyal.
Energia. Egy orbitális pályán a Nap felé zuhanó üstökös Amíg egy űrhajó nem landol egy üstökös magján, és nem
megváltoztatja Nap „feletti magasságát”, további sebességre hoz mintákat a Földre elemzés céljából, sok minden isme-
tesz szert éppen úgy, ahogy egy magas épületről leejtett labda retlen marad az üstökösökkel kapcsolatban. Az üstökösből
is egyre sebesebb lesz, ahogy közeledik a Földhöz. A Naptól származó fény azonban azonosíthat némi fejében és farkában
való eltávolodás a fordítottjára vált. Egy üstökös energiájá- lévő gázt és port.
nak két része van: potenciális energia, amely nő az üstökös Fényelemzés. Minden molekulatípus vagy annak része a
Naptól való távolodásával, és kinetikus energia, amely a se- fény specifikus színeit nyeli el és bocsátja ki. A színkombi-
bességgel arányos. A kinetikus energia potenciális energiára náció, amely akkor látható, ha a fény áthalad egy prizmán
változik, ahogy az üstökös eltávolodóban van a Naptól. E vagy más eszközön, amely spektrumát felbontja, azonosítja
változások szépsége az, hogy a két energia összege sohasem az üstökösben lévő néhány összetevőt. Még az ember számá-
változik, ha az üstökösre csak a Nap gyakorol befolyást, a ra láthatatlan fényfrekvenciák is a legapróbb részletességgel
teljes energia megmarad. elemezhetők. Néhány összetevőt, mint például a nátriumot
Ha azonban egy Nap körül keringő üstökös egy bolygó könnyű azonosítani, míg másokat nehéz, mert más sugárzá-
közelében halad el, az energia áthelyeződik közöttük. Amit sok elhomályosítják, vagy álcázzák. Az üstökösök elgörbült
az egyik megnyer, a másik elveszíti; az üstökös-bolygó pár farkának ugyanolyan fényjellegzetességei vannak, mint a
energiája konzerválódik. Egy bolygó fő irányába hulló üstö- Napnak, és ezért a napfényt tükrözik vissza. Mivel az űrben
kös sebességet nyer, tehát energiát, távolodva a bolygótól pe- csak a szilárd részecskék tükrözik vissza a napfényt, ezek
dig sebességet és energiát veszít. Azt mondjuk, hogy a bolygó az elgörbült farkak elsősorban porból vannak. Vizet, szén-
gravitációja megzavarja (vagy eltéríti) az üstökös pályáját. dioxidot és a hidrogén, a szén, az oxigén illetve a nitrogén
Ha az üstökös energiát nyer, pályája meghosszabbodik. Minél sokféle kombinációját észlelték. Valószínűleg a nukleusban
közelebbi a találkozás és masszívabb a bolygó, annál nagyobb lévő néhány anyag, mint pl. a víz és a széndioxid széttört és
az energiaváltozás. A Jupiter a legnagyobb bolygó, három- rekombinálódott, és sok új vegyületet hozott létre. Az üstö-
százszor nagyobb méretű, mint a Föld, és sok zavart okoz. kösök metánt és etánt tartalmaznak. A Földön szinte min-
E bolygótalálkozások kb. felénél az üstökösök energiát nyer- den metánt a baktériumok termelik, az etán pedig metánból
nek, és felénél energiát veszítenek. keletkezik. Hogyan tudnának az űrben keletkező üstökösök
Egy üstökös oly sok energiára és ezért gyorsaságra is szert szert tenni ezekre a vegyületekre?33
tehetne, hogy sohasem esne vissza a Nap felé. Noha a Nap Az üstökösökben lévő porrészecskék méretüket tekintve
gravitációja vonzást gyakorol az üstökösre, a vonzás olyan a kavicsoktól porszemnyiig változnak, amelyek kisebbek,
gyorsan csökken, hogy az üstökös örökre kiszabadul. Az eb- hogysem a szem érzékelni tudná őket. Hogyan lenne képes
ből eredő orbitális pálya nem ellipszis (zárt orbitális pálya), por kialakulni az űrben: elismert rejtély34. A fényelemzés
hanem hiperbola (nyílt orbitális pálya). (Lásd a 122. ábrát.) azt mutatja, hogy az üstökös porában lévő atomok egyszerű
Az ellipszisek és hiperbolák közötti választóvonal egy parabo- és ismétlődő kristálymintákba rendeződnek, főleg krizolin-
lának nevezett pontos orbitális pálya. A legtöbb hosszú perió- (olivin)-ból35. Ez a Földön található 2000 ismert ásvány kö-
125. ábra: ábra. Hosszú periódusú üs- Ellipszisek Hiperbolák

elliptikus (zárt) pályák hiperbolikus (nyitott) pályák
tökösök energiája. A magas vörös osz- 500
lop 465 igen nagy energiájú üstököst
Parabolák
Parabola-közeli üstökösök
képvisel, olyan üstökösöket, amelyek 400

távol járnak a Naptól, például 1 500 AU,
Az a 62 darab üstökös
10 000 AU, 50 000 AU-távolságnyira,
Üstökösök száma
(melyet a fekete oszlop
300 mutat) egy bolygó felé
vagy akár végtelenül messze. Ezek az hullott, energiát nyert
és éppen elhagyja kissé
üstökösök keskeny, hosszú ellipszi- hiperbolikus pályán
a Naprendszert. Még
seken haladnak, amelyek majdnem 200 soha nem figyeltek meg
Naprendszerbe belépő
parabolák, és ezért parabolaközeli üs- A sárga terület ábrázolja a hosszú periódusú üstökösök fel- hiperbolikus üstököst.
tűnő hiányát. Ha az üstökösök az Oort-felhőből csak évmilli-
A rövid és
tökösöknek nevezik őket. Akik hiszik, közbeeső
ók óta érkeztek, akkor tényleges számuknak (kék oszlopok)
100 periódusú sokkal magasabbnak kellene lennie, azaz a kék oszlopok
hogy ez a hosszú oszlop behatárolja üstökösök
be kéne, hogy fedjék a sárga terület nagyobbik részét.
messze
az üstökösök forrását, azok számára balra
találhatók.
ez általában az 50 000 AU-nyi, széles Energia*
(pályaméret)
(gyakorlatilag végtelen) tartományt
képviseli és azt mondják, hogy az üs-
tökösök beesnek arról a távolságról. Mivel a parabolaközeli üstökösök minden irányból hullanak, ezt a lehetséges üstökösforrást „Oort-kagylóhéj”-nak vagy
„Oort-felhő”-nek nevezik Jan Oort után, aki létüket feltételezte 1950-ben. (Senki sem látta még az Oort-felhőt távcsővel vagy bármilyen érzékelő eszközzel.26)
Ehelyett azt kell mondanunk, hogy a hosszú periódusú üstökösök 71%-a, amelyeket a vörös oszlop ábrázol, hasonló, és igen nagy energiával esik be.
„Ahogy egy üstökös visszahurkolódik a Nap közelében, a bolygókkal gravitációs kölcsönhatásba kerül, nyer vagy veszít energiát. A zöld vonal parabolikus
pályákat ábrázol, amelyek elhatárolják az elliptikus pályákat a hiperbolikus pályáktól (a zárt pályákat a nyitott pályáktól). Ha egy üstökös elég energiára tesz
szert, hogy az a zöld vonal jobb oldala felé taszítsa, örökre kilökődik a naprendszerből. Ez történt néhány kifelé tartó, rövid fekete oszloppal ábrázolt, hiper-
bolikus üstökössel. Hiperbolikus üstökösök bejövetelét még soha nem látták27 – ez igen fontos tényező. Az összes üstökös fele energiát veszít minden
orbitális pályával, így orbitális pályáik rövidülnek. Ezek az üstökösök több időt fognak eltölteni a bolygók és a Nap közelében, így nagyobb a valószínűsége,
hogy össze fognak ütközni velük. Ezen üstökösök többsége el fog párologni mind gyakoribb és mind lassabb Napon túlra haladásuk során. Minden egyes
baloldalra váltással (energiavesztés) csökken az üstökös túlélési esélye.
Ha bolygók perturbációi hatottak a parabola közeli üstökösök állandó készletére évmilliók óta, az üstökösök számának minden egyes időközben meg kel-
lene felelnie a sárga terület alakjának 28. A tényleges üstökösök kis száma azon a területen (a kék oszlopok mutatják) a parabolaközeli üstökösök hiányát jelzi,
amelyek egymás utáni utazásokat tettek a naprendszer középpontjába. Kérdés: Hol van a sok üstökös, amelyeknek túl kellett volna élniük első utazásukat, de
kissé kevesebb energiával? Elég idő múlt el már ahhoz, hogy felbukkanjanak? Csak évmilliók elteltével kellene a kék oszlopoknak betölteni a sárga területet?29
A 125. ábra vitathatatlan üzenete az, hogy parabolaközeli üstökösök nem keringtek a Nap körül évmilliók óta.
Figyeljük meg a magas, piros oszlopot. Ha ez a 465 üstökös sok, korábbi pályát megtett, a bolygókkal való gravitációs kölcsönhatásuk véletlenszerűen
figyelemreméltó mennyiségű energiát adott vagy levont volna, s ellaposította és kiterjesztette volna a piros oszlopot. Ahogy láthatjuk, a parabolaközeli
üstökösök most esnek be első alkalommal 30. Egy a Naprendszer középpontjához közeli robbanásból indultak, és most hullanak vissza minden irányból?
Ha így van, hogy történt ez?
Minden oszlop szélessége 10 –3 (AU/TV)2 energiaegységet ábrázol, ahol TV (időegység) = 58,13 nappal. A részletekre vonatkozóan nézzünk utána bár-
melyik orbitális mechanikáról szóló könyvben.
zül a legáltalánosabb. A különleges típusú olivin, amely gaz- sokkal jobban illenek megszáradt, fagyott baktériumokhoz
dag magnéziumban, különösen nagy bőségben van az óceánok és cellulózhoz. Bámulatos összeillés37.
alatti kőzetekben és a kontinentális lemezben. Ezzel ellentét- Por, cellulóz és baktérium lehet az űrben, de mindegyik kér-
ben a csillagok közötti pornak (interstelláris por) egyáltalán déseket vet fel. Ha por, hogyan alakult ki az űrben? „A mag-
nincsenek ismétlődő atomsémái, nem kristályos, és biztosan nézium és a szilikon kozmikus bősége (a por fő alkotóelemei)
nem olivin. alkalmatlannak tűnnek, hogy csillagközi port alkossanak”38.
A kristályos minták azért alakulnak ki, mert az atomok Az elfogadott magyarázat az, hogy a felrobbanó csillagok (szu-
szeretik olyan mintákba, sémákba rendezni magukat, amely pernóvák) hozták létre a port. Egy szupernóvából kisugárzott
minimumra csökkenti teljes energiájukat. Egy atom, amely- energia, amely tíz milliárd napét is meghaladja, mindent, még
nek a hőmérséklete és nyomása lehetővé teszi, hogy elmozdul- a közelében lévő port is elpárologtatná. Ha az cellulóz, a leg-
jon, végül talál egy „kényelmes” helyet magának a többi atom nagyobb bőségben lévő anyag a Földön, hogyan tud ilyen nagy
közelében, ami minimumra csökkenti energiáját. (Ez hasonló összetett molekulát formálni?39 A vegetáció egy harmada cel-
az olyan asztalon gurított golyóhoz, ami tele van kis üregek- lulóz, a fa fele cellulózból áll. Végül a baktériumok olyan össze-
kel. A golyó akkor van kényelemben, amikor beletelepszik tettek, hogy képtelenség azt gondolni, hogy az űrben alakul-
az egyik üregbe. Minél alacsonyabbra telepszik az üveggolyó, tak ki. Hogyan tudnának enni, hogyan tudnák ilyen sokáig
annál kisebb az energiája, és annál állandóbb a helyzete.) A elkerülni a megfagyást vagy az ibolyántúli sugárzást?
kőzetekben lévő ásványok, mint amilyenek a földköpenyben Az összes „csillagközi por” csillagközi? Valószínűleg nem.
vagy a földkéreg mélyén találhatók, elegendő nyomás alatt A Föld felé haladó csillagfény az űr olyan területein halad
vannak, hogy kristályos alakzatot alakítsanak ki36. keresztül, amelyek elnyelik a specifikus hullámhosszúságú
Mi a „csillagközi por”? Por? Csillagközi? Miközben fé- fényt. A cellulóznak és baktériumoknak ismertető jegyeket
nyének néhány jellegzetessége illik a porhoz, Hoyle és adó régiók a naprendszeren belül, vagy a naprendszer kör-
Wickramasinghe kimutatta, hogy ezek a jellegzetességek nyezetében lehetnek. Néhány csillagász tévesen azt feltéte-
lezi, hogy mivel az efféle elnyelődések a csillagközi űrben tó részletek. Ugyanakkor az üstökösök eredetére vonatkozó
történnek, semmi sem történik a Naprendszerben. kielégítő magyarázatnak meg kellene magyaráznia ezeket a
Nehéz hidrogén. Egy vízmolekulának (H2O) két hidro- részleteket.
gén- és egy oxigénatomja van. A hidrogénatom magjában Kialakulási mechanizmus. Kísérletileg igazolt magyará-
csak egy proton van, de az óceánjainkban lévő 6400 hid- zatokra van szükség arra vonatkozóan, hogyan alakultak ki
rogén atomból kb. egynek a magjában egy neutron is van, üstökösök, hogyan tettek szert vízre, különböző méretű por-
amely kétszer súlyosabbá teszi a normális hidrogénnél. Ezt részecskére és sok vegyi anyagra.
nehéz hidrogén-nak vagy deutériumnak nevezik. Jég a Holdon és a Merkúron. Nagy mennyiségű víz erede-
Az üstökösökben lévő 3200 hidrogén atomból meglepő tű jég van az állandóan árnyékban lévő kráterekben a Hold
módon egy nehéz – azaz kétszeres a gazdagsága vagy koncent- pólusaihoz közel, és valószínűleg a Merkúr bolygón.
rációja, mint a Földön lévő vízben lévőnek40. Az üstökösöknél Kristályos por. Az üstökös por felépítését, szerkezetét te-
20–100-szoros a nehézhidrogén-koncentráció, a csillagközi kintve kristályos, főleg olivinásvány.
űrhöz és a naprendszerhez, mint egészhez viszonyítva41. Az Két elkülönült populáció. A hosszú periódusú üstökösök
üstökösök tehát valószínűleg egy elszigetelt tározóból jöttek. egészen eltérnek a rövid periódusú üstökösöktől. Még év-
Az üstökösszakértők e problémákkal foglalkozó erőfeszíté- milliók és sok, bolygókkal való gravitációs kölcsönhatás is
sei csupán tudománytalan felvetésekként, találgatásokként ritkán változtatná át az egyik fajtát a másikká.
jellemezhetők. Egyetlen ismert eljárás sem fogja értékelhető Sok üstökös első visszatérése. A legtöbb Nap felé zuhanó
módon növelni vagy csökkenteni a nehéz hidrogén koncent- parabolaközeli üstökös tesz így először. (Lásd a 125. ábrát.)
rációt üstökösökben vagy bárhol. Véletlenszerű napközeli irányok. Napközeli üstökösök
szét vannak szóródva a Nap minden oldalán.
Kis üstökösök Nincsenek hiperbolikus pályák. Ámbár láttak a Nap-
rendszert hiperbolikus pályán elhagyó üstökösöket, bejövő
1981 óta a műholdak parányi foltokat fotóztak le, amelyekről hiperbolikus üstökösök nem ismertek. Azaz egyetlen olyan
azt gondolták, hogy a mi felső atmoszféránkba csapódó és üstökös sem ismert, amely a Naprendszeren kívülről jött.
elpárolgó kis, házméretű üstökösök. (Lásd a 32. ábrát a 46. Kis napközeliek. Hosszú periódusú üstökösök napközel-
oldalon.) Ezek a becsapódások valahol a Földön történnek, pontjai a Nap közelében koncentrálódnak az 1–3 AU tar-
minden három másodpercben egyszer. Bámulatos arány! tományban, s nem véletlenszerűen, egy nagyobb tartomány
Vita és kérdések veszik körül ezeket a kis üstökösöket. felett szétszóródva.
A más nézeten lévők azt mondják, hogy a foltok „kamera- Pályairányok és -elhajlások. A hosszú periódusú üstökö-
hibák”, de a különböző gyártmányú kamerák különböző sök kb. felének visszafelé irányuló pályája van (a bolygókéval
orbitális pályákon ugyanazokat az eredményeket adták. Há- ellentétes irányú), miközben minden bolygó és szinte min-
rom kísérletben 285 kilométerre fenn a légkörben a rakéták den rövid periódusú üstökös előre tartó irányú. A rövid pe-
150–300 kg oldott széndioxiddal elegy vízjégtől szabadultak riódusú üstökösök orbitális pályái a Föld orbitális pályájához
meg. Felfelé néző földi radar- és lefelé néző szatellitkamerák közel vannak, míg a hosszú periódusú üstökösöknek minden
feljegyezték az eredményeket és megkettőzték a foltokat. Föl- szögben elhajlott orbitális pályájuk van.
di teleszkópok is lefényképeztek kis üstökösöket. Ezek az üs- A Jupiter családja. A Jupiter nem régen nagy üstökösök-
tökösök nekicsapódnak a földnek. Ez olyan mértékű, hogy a ből álló családot gyűjtött össze, mindegyiknek csupán kb.
Föld összes vizét leszállítanák 4,6 milliárd év alatt. Mivel az 12000 év a várható élettartama. (Lásd a 25. végjegyzetet.)
üstökösök kétszer olyan gazdagok nehéz hidrogénben, mint a Hogyan történt ez? (Lásd a 123. ábrát a 209. oldalon.)
mi óceánjaink, a Föld vizeinek többsége nem származhatott Az üstökösök magas veszteségi aránya. Ha üstökösök év-
üstökösöktől, se nagytól, se kicsitől, még ha az üstökösök év- milliárdok óta keringnek, akkor adott nagy veszteségi arány-
milliárdok óta bombázzák is a Földet. Más szóval, ha évmil- ban, indokolatlanul nagy számban el kellett volna pusztulni-
liárdok óta üstökösök bombázták volna a Földet, óceánjaink uk, vagy ki kellett volna lökődniük a naprendszerből.
bővölködnének nehéz hidrogénben. Kémia. Az üstökösök elsősorban vízből, porból (olivin),
Kis üstökösök ma is beleütköznek a Marsba, de a víz széndioxidból és hidrogén, szén, oxigén valamint nitrogén
egyetlen nyoma a Marson a pólusok közelében lévő jég. Úgy kombinációjából állnak. Tartalmaznak néhány élőlényekben
tűnik azonban, hogy a Marsnak vannak a sarkoktól távol található vegyületet.
eső vízeróziós csatornái. A Mars ma túl hideg ahhoz, hogy Nehéz hidrogén. Az üstökösökben lévő nehéz hidrogén
folyékony vizet hordozzon. Különösen nevetségesek azok az magas koncentrációja azt jelenti, hogy az üstökösök nem a
állítások, hogy a felszín alatti víz felszivárog a Mars felszíné- Naprendszerben, vagy azon túl mért hidrogénforrásokból
re, azután csatornákat vág. Ismét mondjuk, hogy a Mars túl származtak.
hideg és mégis, igen sok eróziós csatorna van a Mars néhány Kis üstökösök. Hogyan lehet megmagyarázni a kis üstö-
igen hideg területén. Ha a folyékony víz nem alulról jön, ak- kösök különleges jellegzetességeit: nagy bőségüket és a Föld-
kor talán jöhet felülről – nagy üstökösök alakjában. Az ütkö- höz, s nem a Marshoz való közelségüket?
zési energia gyorsan megolvasztaná az üstökös jegét44. Hiányzó meteorok. A legtöbb meteornak és üstökösnek
hasonló pályája van, és feltehetően hasonló története. A
Magyarázatot igénylő részletek meteorok a Föld legfelső üledékes rétegeiben koncentrálód-
tak. Tehát azután hullottak meteorok, miután a legtöbb üle-
Az alábbiakat összegezve elmondhatjuk, hogy vannak az üs- dék már lerakódott45. (Lásd a „Felszíni meteorok” c. részt a
tökösökkel és eredetükkel összefüggő, nehezen magyarázha- 43. oldalon.)
A továbbhaladást megelőző kérdések kai gondolkodásban való jártasság. Az üstökösök felőli né-
hány fontos következtetés több tudóst is magával ragadott,
A tudományos haladás megkívánja az anomáliák elisme- majd fokozatosan elfogadták. Az egyszerűség kedvéért, és
rését. Az anomáliák azok a megfigyelések, amelyek ellent- hogy megmutassuk a haladás irányát, minden egyes alábbi
mondanak az általánosan elterjedt értelmezésnek, és meg- sorban csak egy tudóst és egy időpontot soroltunk fel. A
mutatják, hogy mélyebb bepillantásra van szükség. Ha nem legújabb anomáliákat dőlt betűvel szedtük.
ismerik fel az anomáliákat, a tudósok elvesztik az érdeklő- Miközben minden döntő felfedezés eltávolít néhány
dést, a kutatók önelégültté válnak, a jövőbeli felfedezések korábbi anomáliát és hamis elgondolást, új kérdéseket
késnek. Noha az üstökösszakértők sok anomáliát elismer- is felvet. Jegyezzük meg, hogy az 1868-at megelőző főbb
nek, a tankönyvek ritkán említik őket, és így a tanárok kérdéseket megoldották. Az anomáliák azonosítása a tu-
ritkán hallanak felőlük. Következésképpen a diákokat (és dományban néhány tudós haragját is kiválthatja, de elő-
tanáraink következő nemzedékét) megfosztják a tudomány mozdítja a tudást, és a legtöbb diák érdeklődését és izga-
sok izgalmas eseményétől. Nem fejlődik ki teljesen a kriti- tottságát növeli.
12. táblázat: Haladás és problémák az üstökösök megértésében.k
Időpont Következtetések és kérdések Tudós Hivatkozás
Az üstökösök nem bolygók, mert az üstökösök gyorsan változtatják a külsejüket, és nem közlekednek a
ie. 340 Arisztotelész Lee46
keskeny bolygó-ösvényen az égen át.
Sok üstökös jellegzetessége azt mutatja, hogy nem csillagok, bolygók, tüzek vagy légköri jelenségek
63 Seneca Corcoran47
(megcáfolt ismert teóriák).
Sok üstökös farka a Naptól elfelé mutat általában (arra utal, hogy az üstökösöknek van némi kapcsolatuk
635 Li-Chung-feng Y 46–47
a Nappal).
1577 Az üstökösök a Holdon túl haladnak, nem a Föld légkörén belül.48 Brahe B 61, PLB 17.
Különleges üstökösök újra megjelennek. (Ezt az elgondolást általában helytelenül Edmond Halley-nek tu-
1665 lajdonítják. Amikor Robert Hook megtette javaslatát, Halley 9 éves volt. Jean-Dominique Cassini hasonló Hooke Pepys49 SD 48
előjelzést tett 1681-ben.)
1680 Az üstökösök nem haladnak egyenes vonalon. Útjuk szinte mindig parabola. Dörfell Y 99, PLB 70.
Mivel az üstökösök általában a Nap közelében láthatók, az üstökösök a Nap körül keringenek. A nukleust
körülvevő pára felragyog a Nap közelében. Az üstökösök engedelmeskednek Newton gravitációs törvé-
1687 Newton Newton50
nyének. (Mivel lefi xált természeti törvényeknek engedelmeskednek, nem vetítik előre emberi katasztrófák
árnyékát.)
Hat szám, amelyet orbitális elemeknek neveznek, leírja egy üstökös mozgását, ha a bolygó zavaró ha-
1698 tásai figyelmen kívül hagyhatók. Az orbitális elemek segítenek azonosítani a korábban látott visszatérő Halley W 37–40
üstökösöket.
A bejövő üstökösök egyike sincs egyértelmű hiperbolikus pályán. (Egyetlen üstökös sem érkezik a Nap- PLB 124.
1705 Halley
rendszeren kívülről.)
A bolygó zavaró hatásai nagyfokú számítási erőfeszítéssel igazolhatók, és így az üstökösök pozíciója
1759 Clairout W 43
előre vagy vissza az időben meglehetős pontossággal kiszámítható.
1805 Az üstökösök igen kis sűrűségűek, és fagyott víz alkotja őket. Laplace Whipple51
Az üstökösök meghosszabbodott és igen elhajlott pályáit a Naprendszerben történt robbanás magyaráz-
1812 Lagrange Y 304–305
za legjobban.
1819 Az üstökösök visszavert fénytől ragyognak, nem saját fényüktől. Arago PLB 167
1864 Az üstökös fényének színképelemzése nyilvánvalóvá teszi vegyi összetételük egy részét. Donati Y 214
1866 A meteorzáporok üstökösökkel kapcsolatosak. Schiaparelli W 97, W 106
1868 Az üstökösök szerves molekulákat tartalmaznak. Miért? Mi volt a szén forrása? Huggins SD 148–157
1884 Hogyan tudott oly sok, rövid élettartamú, törékeny üstökös belekényszerülni a Jupiter családjába? Proctor Proctor
1925 Hogyan élhetnek az üstökösök évmilliárdokig? Russel B 67
Miért van oly sok rövid periódusú, előrehaladó (a bolygók mozgásával azonos irányban) üstökös, és miért
1948 Van Woerkom Van Woerkom28
van oly sok hosszú időtartamú, visszafelé haladó üstökös?
1950 Parabola közeli üstökösök hullanak a Nap felé nagy, de figyelemreméltó módon hasonló energiával. Oort Oort58
1973 Hogyan formálódhatnak ki üstökösök az űr légüres teréből, főleg a Naptól távol? Öpik Öpik53
1986 Kb. minden három másodpercben egy kis üstökös csapódik a Föld légkörébe, és elpárolog. Frank Frank42
Miért nem alakítottak ki több holdkrátert a kis üstökösök és helyeztek több vizet a Földre, Vénuszra és a
1986 Donahue Donahue54
Marsra?
1998 Az üstökösök szokatlanul gazdagok nehéz hidrogénben. Honnan szerezték? Meier Meier40
A jobb oldali oszlopban néhány utalást lerövidítettek: B=Bailey és mások, PLB=Peter Lancaster Brown, SD=Sapan és Druyan, W=Whipple
(Mysteries), Y=Yeomans. Az oldalszámok követik az egyes rövidítéseket. A teljesebb idézetek végett lásd a lábjegyzeteket.
Új keletű meteorzáporok. Ahogy az üstökösök szétesnek, dékek azok, amelyek elkerülték a bolygók zavaró befolyását.
a porrészecskék meteorzáporokat alkotnak, amelyek a Nap Ezek majdnem körpályán indultak (aszteroidák), amazok
körül keringenek. Kb. 10 000 év elteltével a napsugárzásnak pedig meghosszabbított ellipsziseken rajtoltak (üstökösök).
külön kellene választania a részecskéket méret szerint. Mivel Ez az elmélet megmagyarázza az aszteroidák eredetét és az
csupán kevés különválasztás történt, a meteorzáporoknak, üstökösök és aszteroidák közötti néhány hasonlóságot.
és így az üstökösöknek is új keletűeknek kell lenniük. (Lásd A vulkánkitörés-elmélet57. A rövid periódusú üstökösök
a „Poynting-Robertson effektus” c. részt a 46. oldalon.) nagy száma, ahogy a közepes időtartamú üstökösökével ösz-
Kráterkorok. A Föld ütközéses krátereinek az életkora szehasonlítjuk, azt feltételezi, hogy újabban jöttek létre a
minden üstökös-elmélettel megegyezik? Naprendszer középpontjának közelében. Valószínűleg az óri-
ásbolygókról (Jupiter, Saturnus, Uránusz és Neptunusz) vagy
Az üstökösök eredetét holdjaikról a vulkánkitörések periodikusan indítanak üstö-
magyarázni próbáló teóriák kösöket. A Jupiter nagy, új keletű családja azt sejteti, hogy a
Jupiter nagyon is újkeletű bolygó, ahhoz, hogy kitörjön. Az
Hét modern elméletet javasoltak eddig, hogy az üstökö- óriásbolygók óriási hidrogéntározók, amely az üstökösök fő
sök keletkezését megmagyarázzák. Az alábbiakban minden összetevője. Az új üstökösök folyamatosan feltöltik azokat,
egyes teóriát úgy ismertetünk, ahogy támogatója tenné. Ké- amelyek bolygókkal vagy holdakkal ütközve gyorsan elveszí-
sőbb minden teóriát letesztelünk az üstökösök különleges tik kipárolgásukat, amikor elhaladnak a Nap közelében, és
jellegzetességeivel. kilövellődnek a Naprendszerből.
A vízlemez-elmélet. Az üstökösök szó szerint ebből a vi- Az Oort-felhő-elmélet58. Ahogy a Naprendszer 4,6 milli-
lágból valók. Ahogy az özönvíz elkezdődött, az összekapcso- árd évvel ezelőtt kialakult, egy kb. 1012 üstökösből álló felhő
lódott földalatti rekeszekben lévő irdatlan nyomás és az űr is kiformálódott, kb. 50 000 AU-ra a Naptól59 – ezerszer távo-
légüres terébe kilövellő magasnyomású víz ereje kb. 50 000 labb, mint a Plutó, és kb. a legközelebbi csillag távolságának
üstököst indított pályára, a kamrákban lévő összes víz keve- egy ötödénél. A Naprendszer közelében elhaladó csillagok
sebb, mint egy ezredrészét. (Ezeket a számokat később leve- ennek az Oort-felhőnek a részeit megzavarták, és véletlen-
zetjük. Ez a víz nehéz hidrogénben gazdag volt.) szerűen útnak indított üstökösöket küldtek olyan röppályá-
Ahogy a földalatti víz kiszökött, a kamrák oszlopai meg- kon, amelyek a Nap közelében haladnak el. Ezért mutatják
rogytak és eltörtek. A 16 kilométer magas falak a törés men- a számítások az oly sok hosszú periódusú, a Naprendszer kö-
tén ingatagok voltak, mert a kőzet nem volt elég erős, hogy zepébe zuhanó üstököst kb. 50 000 AU távolságról. Amint
megtartsa a 8 kilométernél magasabb sziklát. A falak alsó ré- egy üstökös belép a bolygórégióba (0–40 AU-ra a Naptól), a
sze nagy tömbökre tört szét, amelyeket a „nagy mélység for- bolygók, főleg a Jupiter gravitációja vagy energiát ad, vagy
rásai” felsodortak és kilövelltek. A víz magával vitt erodált energiát vesz el az üstököstől. Ha energiát ad, az üstökös ál-
talajrészecskéket, porított szerves anyagot (főleg cellulózt az talában hiperbolikus pályán kivetődik a naprendszerből. Ha
özönvíz előtti erdőkből), sőt még baktériumokat is. energiát vesz el, az üstökös orbitális periódusa megrövidül. A
Ebben a sáros keverékben a cseppek gyorsan megfagynak kezdeti felhőben lévő oly sok üstökös közül (1012) néhány túl-
a külső űrben. Különösen a nagyobb kövek befolyásának, élt számos, a belső Naprendszerben való áthaladást, és most
hatásának táguló területei fogtak be egyre több és több jég- ezek rövid periódusú üstökösök.
részecskét, amelyek később gravitációsan egyesültek, hogy A javított, átdolgozott Oort-felhő-elgondolás60. Amint
üstökösöket alkossanak. Néhány üstökös és kő becsapódott a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt létrejött, va-
a Hold közeli oldalába és nagy medencéket alakított ki. Ezek lamennyi üstökös egy, az óriás bolygók közelében lévő
az üstökösök lávafolyásokat és törmeléket hoztak létre, ame- üstökösbölcsődében keletkezett. Mivel ezek az üstökösök
lyek másodlagos ütközéseket okoztak. Vízpára sűrűsödött viszonylag közel voltak a Naphoz, az elhaladó csillagok nem
össze sarkköri kráterek állandó árnyékában. tudták kiűzni őket a Naprendszerből. Ahogy a bolygók ese-
A hiperbolikus üstökösök sohasem tértek vissza a Nap- tében, ezeknek az első üstökösöknek is a nappályához közeli
rendszerbe. A parabolaközeli pályán haladó üstökösökről előrehaladó orbitális pályájuk volt. Az óriásbolygók zavaró
kimutatták, hogy először visszatérnek a Naprendszer közép- hatása e rövid periódusú üstökösök közül néhányat a nappá-
pontjába. Az alacsony sebességgel induló üstökösök a Föld lya síkjához közeli, előrehaladó orbitális pályára állított. Más
orbitális mozgásából kapták orbitális sebességük többségét. zavaró hatások pedig üstökösöket lövelltek ki, hogy kiformál-
Ezek rövid periódusú üstökösök elliptikus előrehaladó pá- ják és újra feltöltsék az Oort felhőt, amely 50 000 AU-ra van
lyákkal, melyek a Föld orbitális síkjához közel fekszenek. Az a Naptól. Évmilliók során az elhaladó csillagok körforgásra
özönvíz óta sok rövid periódusú üstököst vonzott magába kényszerítik ezeket az utóbbi röppályákat. Aztán más elha-
gravitációsan a Jupiter családja. A legcsekélyebb sebességgel ladó csillagok visszazavartak néhány Oort-felhőben lévő üs-
rajtoló üstökösök kis üstökösök. (A vízlemez-elmélet telje- tököst a bolygórégióba, ahogy az eredeti Oort-felhő-elmélet
sebb leírása végett lásd a 102–135. oldalakat.) leírta. Tehát nagy számú, hosszú periódusú üstökös áll még
A felrobbantbolygó-elmélet55. Bode „törvényével”56 meg- rendelkezésre, hogy kb. 50 000 AU távolságról belezuhanjon
egyezésben valaha létezett egy 10. bolygó 2,8 AU-ra a Nap- a Naprendszer közepébe. Az üstökösök túl nagy számának
tól, a Mars és a Jupiter pályája között. Kb. 3,2 milliárd évvel nem kellett az Oort felhőben létrejönnie 4,6 milliárd évvel
ezelőtt felrobbant, és üstökösöket és aszteroidákat okádott ki ezelőtt (ahol, néhány milliárd év után elhaladó csillagok, ga-
magából. Sok töredék ütközött össze bolygókkal és holdak- laktikus felhők, és maga a galaxis könnyen eltávolítaná őket
kal, ami megmagyarázza, hogy néhány bolygó és hold miért a felhőből). Mostanában ismerték fel, hogy a rövid periódusú
krátereződött főként az egyik oldalán. A ma is látható töre- üstökösök nem jöhetnek az Oort-felhőből.
13. táblázat: A bizonyítékok kiértékelése az elméletek ellenében

Ezen a táblázaton minden szám egy, a következő
Elméletek
oldalakon található részletes magyarázatra utal
A naprendszer pereméhez közel vagy
A naprendszeren belül alakultak ki
azon túl alakultak ki
A Földből Átgondolt
Az óriás- Eredeti Oort- A csillag-
„a nagy A Mars és a Oort-felhő:
bolygókon felhő: messze közi por- és
mélység” Jupiter között a Naprend- Meteor-
végbemenő a Naprend- gázfelhőkből
forrásai által felrobbant szer peremé- záporokból
vulkánkitöré- szeren túl jött
(Vízlemez- bolygóból hez közel jött
sekből létre
elmélet) létre
Kialakulási mechanizmus 1 12 21 29 44 59 71
Jég a Holdon és a Merkúron 1 13 22 30 45 60 72
Kristályos por 2 21 31 46 61 73
Sok üstökös első visszatérése 3 32 47
Véletlenszerű napközelponti irányok 4 23 33 48 62 74
Nincsenek hiperbolikus pályák 34 49
Kis napközel-pontok 24 35 50 63 75
Pályairányok és -elhajlások 5 23 36 62 74
Két elkülönült populáció 5 37 51
A Jupiter családja 6 14 38 52 64 76
Az üstökösök magas veszteségi aránya 25 53
Kémia 7 15 26 39 54 65 77
Nehéz hidrogén 7 26 29 44 66 78
Kis üstökösök 8 16 27 40 55 67 79
Hiányzó meteoritok 17 68 80
Újkeletű meteorzáporok 9 18 28 41 56 69 81
Kráterek életkora 9 19 42 57
Egyéb 10–11 20 43 58 70
Kulcs: az elmélet megmagyarázza ezt a részletet
A meteorzápor-elmélet61. Amikor a Nap körül keringő ré- A bizonyítékok kiértékelése

szecskék ütköznek, elcserélik energiájukat és nyomatékukat. az elméletek ellenében
Ha a részecskék elegendő mértékben abszorpcióképesek (pé-
pesek), orbitális pályáik egészen hasonlóvá válnak62. Évmilli- A 13. táblázat összegezi, hogy az egyes modern elgondolások
ók elteltével ezek a részecskék meteorzáporokat formálnak. A mennyire helyesen magyarázzák a sok, üstökösökkel kap-
vízpára összegyűlik a meteorzáporokban lévő részecskéken, csolatos különös dolgot. Minden egyes oszlop megfelel egy
ahogy áthaladnak a hideg külső Naprendszeren. Tehát jeges elméletnek és minden sor egy magyarázatot igénylő különös
üstökösök jönnek létre folyamatosan. Ezért van az, hogy sok részletet képvisel. Ahogy a közlekedési lámpák esetében, a
meteorraj orbitális pályája hasonló néhány üstököséhez, és zöld kör azt jelenti „mehet”, legalábbis az én véleményem
amiért több rövid periódusú üstökös van, mint amennyit az szerint. Az oszlop képviselte elgondolás ésszerű magyaráza-
Oort-felhő produkálni tudna. tot nyújt annak a sornak a diagnosztizált részletére. A sárga
Csillagközibefogás-elmélet63. Üstökösök formálódnak, (figyelmeztetés) és a piros (állj) körök mérsékelt és komoly
amikor a Nap alkalmanként áthalad a csillagközi gáz- és problémákat jelölnek. A rubrikában lévő szám egy alábbi
por-felhőkön. Ahogy a Napból látható, gáz és por részecs- részletezett magyarázatra utal. A 13. táblázat megmutatja a
kék özönlenek a Napon túlra, a Nap gravitációja eltéríti és részleteket és a szélesebb távlatot is – „a fát és az erdőt”.
fókuszálja ezeket a részecskéket a Nap körül és a Napon túl.
Ott összeütköznek egymással, elvesztik sebességüket, és Nap A vízlemez elméletre vonatkozó részletek
körüli orbitális pályára állnak, kölcsönös gravitációjuk pe-
dig összetartó, különböző részecskerajokban egyesíti őket. 1. A kialakulás mechanizmusa, jég a Holdon és a Mer-
Ezek a rajok hosszú és rövid periódusú üstökösökké válnak kúron. Az üstökös anyagának kb. 85%-a fagyott víz. Te-
attól függően, hogy a kezdeti ütközések milyen távol voltak hát, hogy megértsük az üstökös keletkezését, meg kell
a Naptól. kérdeznünk: hol található víz? A néha kék vagy vízboly-
gónak nevezett Földnek kell vezetnie a listát. A Földön,
tömegét tekintve tízszer több víz van, mint a tengerszint tökösöket formálni67. A „nagy mélység forrásaiból” való
feletti szárazföld. Más bolygókon, holdakon, sőt még a folyadék kielégít minden kívánalmat.
csillagközi űrben is csak víznyomok vannak vagy talán
némi víz. Ezeket a nyomokat is, ahelyett, hogy ők maguk 2. Kristályos por. A földalatti kamrából kiszökő, nagy
üstökösöket alkotnának, talán üstökösök vagy vízpára sebességű víz által erodált üledékek kristályosak lesznek,
hozta létre, amelyet a „nagy mélység forrásai” lövelltek többségük magnéziumban gazdag olivin.
ki az űrbe.
Hogyan tudott volna oly sok üstökös a Holdba, és 3. Sok üstökös első visszatérése. Mivel ugyanaz az ese-
esetleg a Merkúr bolygóba csapódni, hogy a jég megma- mény indította el az összes üstököst a Földről, azok,
radjon? A Holdon és bizonyára a Merkúron lévő jégnek amelyeket a legnagyobb távolságról látunk hullani (pa-
gyorsabban el kellene tűnnie, mint ahogy az üstökösök rabola közeli üstökösök), először visszaesnek. Más, kicsit
leülepítették. Ha azonban 50 000 üstökös lövődött ki nagyobb sebességgel induló üstökösök soha nem lesznek
a Földről, és egy óceánnyi vízpára injektálódott a bel- észlelhetők.
ső Naprendszerbe, a probléma eltűnik. A Marson lévő
üstökösbecsapódások rövid sósvízfolyásokat hoztak lét- 20. ELŐREJELZÉS: A számos, napközelpontig elhaladó parabolaközeli
re, és bevésték a híres „eróziós” csatornákat. üstökösök száma minden évtizedben enyhén csökken. Ez a hatás látható
lesz, amint jobb távcsövek, több kutató, és jobb minőségű adatok bir-
tokában lehetővé válik, hogy jobb beállításokat végezzenek, hogy egyre
19. ELŐREJELZÉS: A Marson lévő eróziós csatornákban lévő talaj olyan jobban láthassuk az üstökösöket.
oldható vegyületek nyomait tartalmazza, mint amilyenek a földalatti kam-
rákból származó só. Az eróziós csatornáktól távolabbi talajban nem lesz
só. 21. ELŐREJELZÉS: Néhány nagy, parabolaközeli üstökös, amint első al-
kalommal hull a Naprendszer közepe felé, nyilvánvalóvá teszi a szerzett
holdakat, ahogy az üstökösök formálódtak. Ár-apály effektusok az ilyen
Ahhoz, hogy üstökösöket alakítsunk ki az űrben, holdakat megfoszthatják üstököseiktől, amint elhaladnak a Nap mellett.
szilárd, folyékony, vagy gáznemű halmazállapotú vízzel (Egy holdat talán találtak is a bejövő Hale-Bopp üstökös körül keringve.68)
kellene-e indítanunk?
Gáz. Az űrben a gázok (mint amilyen a vízpára is) Ha az üstökösök, amelyeket a 195. oldalon lévő piros
kiterjeszkednek a légüres térben, ha gravitációsan nem rúd képvisel, 50 000 AU távolságból zuhannak be, or-
kötődnek valamilyen testhez. A gázok önmaguktól nem bitális periódusuk kb. 4 millió év. Hogyan indulhattak
húzódnának össze, hogy üstököst alkossanak. Emellett volna akkor bárhonnan a Naprendszerben, ha az özön-
a Nap ibolyántúli sugárzása a vízpárát hidrogénre (H), víz 5000 évvel ezelőtt kezdődött?69
oxigénra (O) és hidroxilgyökre (OH) bontja. Gázokból Az 50 000 AU távolság tévedés lehet. A Naptól
nem jönnének létre üstökösök. 12AU-nál távolabbi üstökösöket nem lehet látni, így a
Szilárd. Üstökösök kialakulhatnak kisebb jégré- távolságot, amennyit zuhantak, és az időt, amelyet ez a
szecskék egyesüléséből, a valahogyan létrejött mikro- megkívánt, ki kell számolni. Mindkét számítás különö-
szkopikus porszemcséket, és zúzmaraként lecsapódott, sen érzékeny a Naprendszer tömegére vonatkozóan. Ha
kondenzálódott jeget is beleértve. Egy jeges porszem- ezt a tömeget annyival alábecsülték, a 10 000 egy 16-od
cse azonban nem képes befogni egy másikat, hacsak a részére (kb. a Jupiter tömege), a valódi távolság 6000
részecskék egyikének nincs gyorsan kiterjedő befolyási AU lenne és a periódus csupán 5000 év.
övezete vagy gázburka. Mivel a jégmolekulák lazán kö- Hol rejtőzhet a tömeg? Talán nem a bolygórégióban.
tődnek egymáshoz, a közöttük lévő ütközések összetörik, A Nap, az összes bolygó és néhány hold tömege jól is-
szétszórják és elpárologtatják őket – és nem összegyűjtik. mert, mert a tömegek az űrben pontosan mérhetők, ha
Az anyagnak csak kb. 30%-a lenne vizes jég, amely le- valami kering körülöttük, és a keringési pálya közel-
csapódik a csillagközi poron65 – messze kevesebb a fent ről megfigyelhető70. Azonban, ha a Jupiter tömegének
idézett 85%-os adatnál. egyenértékét vékonyan szétszórnák 40 000 AU-n belül
Folyadék. A „nagy mélység forrásai” nagy köveket és a Naptól (a Plútó pályáján túl), csak a 40 AU-n kívüli
sáros vizet lövelltek ki. A víz szétsugározta hőjét, hogy tárgyakra lenne hatással gravitációs szempontból. (Em-
lehűtse a külső űrt, és megfagyott. (A külső űr tényleges lékezzünk, a 191. oldalon található üreges, lyukas, üres
hőmérséklete közel van az abszolút nulla fokhoz – 255 °C). övezet analógiájára). A tömeg figyelemre méltó módon
A folyadék parányi töredékének elpárologtatása még job- lerövidíti a parabolaközeli üstökösök periódusát, mert
ban lehűtené, és ott hagyná körbezárva a visszamaradó idejük 99,9%-át legalább 40 AU-ra töltik a Naptól.
földkéregben, ami megakadályozná a teljes elpárolgást. A Herschel-Rigollet, az egyik periodikusan észlelt
Emlékezzünk csak arra, hogy a Halley-üstökös magja fe- üstökös, amely mélyen bemerészkedik (57 AU) ebbe a
kete volt. És az üstökös farka is tartalmazott porrészecs- régióba, 40–600 AU távolságra a Naptól. Egyetlen fel-
kéket. Vízpára tömörülne minden Földről kiszökő kő- és jegyzett visszatérése sokkal korábban következett be,
jégrészecske körül. Ezek a „felhők” és a kiterjedő befo- mint várták, mintha extra tömeggel találkozott volna
lyási övezetek, főleg a nagy köveké, más, hasonló sebes- 40 AU-n túl.
séggel mozgó kőzetrészecskék befogását eredményezné. Mi van akkor, ha egy évszázaddal ezelőtt, vagy még
Gyorsan kialakulnának üstökösök66. régebben, két üstököst észleltek, amelyek valószínűleg
Más indokok is arra a következtetésre vezetnek, hogy ilyen hosszú periódusú üstökösök voltak? Biztos, hogy
a gáz vagy a szilárd állapotban lévő víz nem képes üs- a kettő nem ugyanaz az üstökös, mivel orbitális pályáik
Rejtett anyag észlelése, vékonyan szétterjedve a bolygóövezeten kívül, ahol a hosszú periódusú
amelyet az üstökösök éreznek üstökösök idejük többségét töltik.
A 14. táblázaton minden sorpár az üstökösök két észlelését írja le fi -
Az üstökös orbitális pályája gyelemreméltóan hasonló orbitális pályával. A baloldali legszélső oszlop
Naptávol
A Föld orbitális síkj
a elmondja, mikor halad át az üstökös a napközelponton az év tizedesjegynyi
(a nappálya) q
pontosságáig. A következő öt oszlop pontosan meghatározza az üstökös
Nap
pályáját.
A legalsó két pár talán ugyanaz az 1097-ben, 1538-ban és 1947-ben
Az üstökös látott üstökös (A 72. végjegyzet elmondja, hogyan alakult ki a 14. táblá-
orbitális síkja
zat.)
Napközel
14. táblázat: Tizenkét „furcsa pár”.

126. ábra: Egy orbitális pálya ujjlenyomata. Egy üstökös orbitális pályája Üstökös Periódus
i ( 0) q (AU) E ω(°) Ω(°)
(év) (év)
egészen megközelíti az ellipszist. Minden ellipszist és űrbeli irányultságát
1877,7 102,227 1,575904 1,000000 143,204 252,710 végtelen
öt szám határozza meg, amelyből kettőt a fentiekben bemutattunk. Az
1994,8 101,737 1,845402 0,999517 142,784 249,943 236 165
első, az „i” a hajlásszög – az a szög, amellyel az ellipszis síkja viszonyul
1846,4 122,377 1,375992 1,000000 78,7517 163,464 végtelen
a Föld orbitális síkjához. A második szám a „q” csillagászati egységekben
1973,4 121,598 1,382019 0,998723 74,8598 164,817 35 603
(AU) jelzi a Naptól a napközelpontig mért távolságot. A további három 1439,4 81,0000 0,120000 1,000000 140,000 192,000 végtelen
számot (e, ω és Ω) nem szükséges definiálni itt, de a legtöbb orbitális 1840,3 79,8512 0,748504 1,000000 138,044 188,271 végtelen
mechanikáról és asztronautikáról szóló könyvben megmagyarázzák. 1785,1 70,2380 1,143400 1,000000 205,632 267,214 végtelen
Az utóbbi 900 évben majdnem 1000 különböző üstököst elég ponto- 1898,6 70,0300 0,626438 1,000000 205,613 260,527 végtelen
san megfigyeltek ahhoz, hogy kiszámítsák ezt az öt számot. Meglepő mó- 1863,0 137,541 0,803238 1,000000 230,576 357,695 végtelen
don 12 üstököspárnak igen hasonló számai vannak. Ezek a „különös pá- 1978,7 138,264 0,431870 1,000000 240,450 358,419 végtelen
rok” igazából lehetnek-e ugyanazok az üstökösök, egy következő orbitális 1304,1 65,0000 0,840000 1,000000 25,0000 88,7000 végtelen
pályán? A becsült periódus (a 14. táblázat jobb széli oszlopában) az az 1935,2 65,4251 0,811148 0,991304 18,3969 92,4472 901
1770,9 148,555 0,528240 1,000000 260,375 111,944 végtelen
idő, amely az orbitális pálya teljes bejárásához kell a „furcsa pár” mind-
1980,0 148,601 0,545164 1,000000 257,584 103,219 291
két tagjának esetében, olyan szélsőségesen hosszú, hogy nem lehetnek
1580,9 64,6120 0,602370 1,000000 89,3670 24,9480 végtelen
ugyanaz az üstökös. Annak esélye, hogy két, véletlenszerű üstökös ha-
1890,5 63,3509 0,764087 1,000000 85,6608 15,8347 végtelen
sonló orbitális pályákkal rendelkezzen, azonban csak egy a 100 000-hez.
1335,5 143,600 0,749000 1,000000 79,6100 97,6100 végtelen
12 furcsa pár kialakulásának esélye a lehetséges párosítások óriási szá- 1968,6 143,238 1,160434 1,000665 88,7151 106,747 végtelen
mából kb. egy a 7000-hez. Ha a naprendszer tömegét kissé alábecsülték 1742,1 112,948 0,765770 1,000000 328,043 189,201 végtelen
a becslésen alapuló orbitális periódusok sokkal kisebbek lennének. Ha ez 1807,2 110,057 0,923861 1,000000 328,756 190,417 végtelen
így van, néhány „furcsa pár” ugyanaz az üstökös, és a becsült periódus 1087,7 41,0000 0,30000 1,000000 298,000 352,000 végtelen
(a jobboldali legszélső oszlopban) hibás. Más indokokat is megadunk eb- 1538,0 42,4600 0,147700 1,000000 287,000 356,200 végtelen
ben a fejezetben, hogy könnyebben elhigyjük: létezik kis mennyiségű extra 1097,7 41,0000 0,300000 1,000000 298,000 352,000 végtelen
tömeg a naprendszerben. Ez körülbelül jupiternyi tömeg kell legyen, de 1947,4 39,3015 0,559799 0,997427 303,754 353,909 3 209
annyira hasonlóak? Gyaníthatjuk, hogy egy üstökös ösz- leibe. Ezek az űrhajók egy enyhe, de hozzáadott, gravi-
szetalálkozott egy csekély mennyiségű extra anyaggal 40 tációszerű, a Nap felé irányuló gyorsítást tapasztalnak.
AU-n túl, amely sokkal hamarabb visszavonzotta, mint Az e gyorsulás magyarázatára irányuló kísérletek eddig
várható volt. Tizenkét „különös pár”-ról tudunk, felté- még kudarcot vallottak. Miközben nagysága túl kicsi
telezve, hogy az extra, láthatatlan, a Plutó orbitális pá- ahhoz, hogy a parabolaközeli üstökösöknek 5000 éves
lyáján túli anyag hat a hosszú időtartamú üstökösökre, periódust adjon, a hatás egyre erősödik, amint az űrhajó
de nem esik a bolygóövezeten belülre. Ezeket a „furcsa kezd áthatolni ezen a régión.
párokat” magyarázza a 14. táblázaton a 126. ábra.
Ez a hiányzó anyag lehet, ami kis gázmolekuláktól a 22. ELŐREJELZÉS: A Jupiter tömegével egyenértékű tömeg vékonyan
160 kilométer szélességű objektumokig terjedő, külön- elterjed 40–600 AU-ra a Naptól.
böző méretű tárgyakból tevődik össze. Ezeket még a
legjobb távcsöveinkkel is nehéz lenne észlelni. Újkeltű
23. ELŐREJELZÉS: Mivel a naprendszer kissé nehezebb, mint korábban
technikai haladásunkkal azonban több tucatnyi nagy, gondolták, sok furcsa, a 14. táblázatban felsorolt üstököspár egyedülálló
aszteroid méretű tárgyat fedeznek fel minden évben a üstökös egymásutáni orbitális szakaszokon. Minden évtizedben egy-
Neptun orbitális pályáján túl. Ezeket Neptunon túli re több furcsa párost fognak felfedezni. Valószínűleg az 1785-ös és az
1898-as üstökös-észlelések ugyanazé az üstökösé voltak. (Lásd a 14.
objektumoknak nevezik. Ezen írás megszületéséig már
táblázat.) Ha így van 2012-ben vissza fog térni.
300-at felfedeztek. Persze senki sem ismeri teljes számu-
kat és tömegüket.
Sok az ismeretlen a Naptól távoli 40–600 AU- 4. Véletlenszerű napközelpont irányok. Szinte minden
övezetben. Például a Földről sok évvel ezelőtt felszállt irányban indultak üstökösök, mert az általánosan észak-
űrhajó éppen most lép be annak a régiónak a belső szé- déli repedés megkerülte a forgásban lévő Földet.
5. Keringési pályairányok és elhajlások, két külön popu- egészében, hullámszerű séma szerint, mint egy vízszin-
láció. Egy nagy sebességű vonatról bármilyen irányban tes zászló, amelyet hirtelen kitettek a szélbe. A kamra
kidobott labda egy a Földön lévő megfigyelő számára ele- vastagságának minden egyes ciklikus beszűkülése hatá-
inte szinte párhuzamosan halad, és a vonat irányában. sában részben lezárná a szelepet, lelassítaná a sok trillió
Ugyanígy a kis sebességű, a Földről bármilyen irányban tonna vizet és vízkalapácsot hozna létre. A csúcsnyomás
elindult üstökösök orbitális sebességük nagyobb részét a könnyen lehetett akár a kamra özönvíz előtti nyomásá-
Föld nagy előrehaladó sebességéből kapták (29,765 km/ nak a kétszerese.
mp) a Nap felől. A Földnek a meghatározás szerint nulla A számunkra ismerős erők nem nyomják össze nagyon
hajlásszöge van. Azért van ez, mert minden rövid perió- a vizet. Azonban a földalatti vízkamrán nyugvó 16 kilo-
dusú üstökös, amely kis sebességgel indult, előrehaladó, méter vastag szikla statikus súlya kb. 17%-kal összepré-
és kicsi a hajlásszöge. selné a vizet. (Lásd a szakmai megjegyzéseket a könyv
A Föld orbitális sebességénél nagyobb sebességgel in- 331. oldalán.) A vibráló kéreg által összepréselt víz még
duló üstökösök minden irányban haladtak. Többségük inkább összenyomná a földalatti vizet, és úgy működne,
hosszú periódusú üstökös véletlenszerűen elhajlott orbi- mint sok milliárd rugó. A kéreggel, amely úgy működött,
tális síkokkal. A legnagyobb sebességgel rajtoló előrefelé mint egy óriási remegő tömeg, és a földalatti víz, amely
haladó üstökösök kiszöktek a Naprendszerből, mert se- úgy viselkedett, mint sok milliárd merev rugó, a vibrá-
bességükhöz a Föld mozgási sebessége is hozzáadódott. ciós periódusok csupán percekig tartanának. Más szóval
Ezért van az, hogy sok visszamaradó üstökös visszafelé a vibrációk lezárnák a „szelepeket”, amelyek vízkalapá-
halad. (Lásd a 11. táblázatot a 209. oldalon.) csokat hoznának létre, és ezzel tovább fokoznák a vibrá-
Miközben ez megmagyarázza, hogyan alakul ki két ciókat. Sokan hallottak már durranó vízcsöveket, vagy
populáció, meg kell kérdeznünk, vajon indulhattak-e láttak csöveket kilövellni, mert a néhány köbméternyi
üstökösök a Földről elég sebességgel ahhoz, hogy ke- víz lelassult. Képzeljük el az egy „mozgó földalatti óceán”
resztüllökődjenek a légkörön, elszökjenek a Föld gravi- gyors lelassulásából eredő szélsőségesen nagy nyomást74.
tációjától, és belépjenek nagyobb, még visszafelé haladó Gázfejlődés. Amint a földalatti kamrában a nagy
orbitális pályákra. Menekülni a Föld gravitációjából és nyomás elindította a folyékony vizet a légkör fölé, egyre
csupán a Nap körüli körpályára állni is 11,7 km/mp in- több és több folyadék robbant bele a nagy gáz tömegek-
dítási sebességet kiván. Parabolaközeli, ellentétes irányú be (vízpára és más feloldott gázok) az űr légüres terébe.
orbitális pályák létrehozatalához a Föld felszínéről való A hatás hasonló egy lövedék mögött gázt termelő égő
72 km/mp indítási sebességre van szükség. A Föld lég- hajtóanyaghoz, amely felgyorsítja azt egy hosszú ágyú-
köre kis ellenállást jelentene ilyen sebességeknél. A ki- cső torkolatáig. Egyedül ez a hatás könnyen, akár 100-as
lövellt források másodpercek alatt félretolnák a vékony szorzóval is fel tudná fokozni a sebességeket.
atmoszférát, ahogy a tűzoltó fecskendőjéből kiáramló víz Sajnálatos módon csak megbecsülni tudjuk e hatás
is gyorsan átjárja a vékony falat. nagyságát. Ha egy egész folyadékcsepp vízpárává ala-
A 16 kilométer vastag kőzet statikus súlyának vízre kulna jellegzetes légköri nyomáson és hőmérsékleten,
gyakorolt nyomása a Föld felszínéről csak 0,8 km/mp tömege akár 1600-as szorzóval terjedne szét. Ez a „lö-
sebességgel indítana üstökösöket. Ezt a sebességet azon- vedék” mögötti sok, pótlólagos kiterjedés több százszor
ban két nehezen meghatározható hatás, a vízkalapácsok megsokszorozná sebességét. A folyadék azonban lehűl,
és a gázfejlesztés igencsak megsokszorozhatja. amint a molekulák elpárolognak. Amikor a felkavart
Vízkalapácsok. A földalatti kamrák összeomlásának folyadék végül megfagy, a párolgás leáll. Ha a folyékony
első napjaiban óriási vízkalapácsok gigantikus nyomást víz hőmérséklete csupán 0 °C lenne, és belső hője pá-
hoztak létre. Ma is előfordulnak vízkalapácsok, amelyek rát termelne 1 font/négyzethüvelyk abszolút nyomásnál,
gyakran óriási durranással párosulnak, amikor a csövön amíg a víz meg nem fagy 0 °C-on, tömege 6000-szeresre
átfolyó víz hirtelen megtorpan (vagy csak lelassul) elzá- terjedne ki! E kiterjedés többsége a törés, repedés falain
rócsaphoz hasonló szerkezet (vagy szűkület), vagy szűkí- belül jönne létre. A maradék kisebb sebességgel terjed-
tő szelep miatt, ami olyan, mint a vízcsap, ami irányít- ne, de minden irányban a Föld légköre fölé is75.
ja, szabályozza az átfolyást. A vízkalapács hasonló egy A kétfokozatú rakéta első fokozata emeli fel a második
hosszú vonathoz, ami mozdíthatatlan tárggyal ütközik. szintre a légkör fölé. Aztán a második fokozat, különle-
Minél gyorsabb és masszívabb a vonat (vagy a víz térfo- ges hajtóanyagot használva eléri a maximális sebességet.
gata, tömege), annál nagyobb a nyomás (vagy a csövön Ugyanígy a nagy víznyomás a földalatti kamrában úgy
keresztül a nyomás megugrása). A vízkalapács koncent- működik, mint az első fokozat, fellövelli a folyékony vizet
rálja az energiát. Egy mozgó kalapács sokszorta nagyobb a sűrű légkör fölé. Ott bekapcsol a „második fokozat”, a
erőket képes létrehozni, mint egy nyugvó kalapács. folyadék robbanásszerű, az űr légüres terébe való elpáro-
A földalatti kamra úgy működött, mint egy cső. Mi logtatásával. A globális vízkalapácsok és a gázfejlődés el
volt a szelep? Ha egyszer a víz elkezdett kiszökni felfelé tudnának indítani üstökösöket a szükséges sebességgel
valamilyen repedésen keresztül, elindult egy láncreak- a Föld körüli pályáról, néhány perces ciklusokban, sok
ció. A kamrából kiszökő áradat elkezdte összeomlasztani napon át, és leírhatatlan erővel.
az oszlopokat (a 115. oldalon megmagyaráztuk), a repe-
déshez legközelebbiekkel kezdve. A szomszédos pillérek 6. A Jupiter családja. Egy lövedék, amikor egyenesen
hirtelen pótlólagos terhet hordozva összeomlottak, mint fellövik, szinte nulla sebességre lassul röppályája csúcsa
a kártyavár. A földkéreg vibrált, megrázkódott, rezgett közelében – a Földtől való legtávolabbi pontján. Egy üs-
tökös is igen lassan mozog a Naptól való legtávolabbi A C üstökös

pontja közelében. Ha egy üstökös aphelionja (legtávo- napközel-
pontja 50000
labbi pontja a Naptól) a Jupiter közelébe kerül, valame- AU-ra van a
lyik röppályája során, a Jupiter nagy gravitációja a szinte bolygóktól
álló helyzetben lévő üstököst egyenletesen a Jupiter felé

fogja vonzani. Mivel egy üstökös viszonylag hosszú időt
tölt legtávolabbi pontja közelében, a Jupiter gravitáció- A
ja is egészen hosszú ideig működik, és szelíden vonzza a C
közelben lévő álló helyzetű üstököst a Jupiter röppályája B
felé. Még az üstökös orbitális síkja is lassan, de egyen-
letesen igazodik a Jupteréhez. Tehát a rövid periódusú
üstökös pályájának Naptól legtávoli pontjai hajlamosak
a Jupiter közeli körpályája felé vonzódni, tekintet nélkül
arra, hogy az üstökös legtávolabbi pontja a körön belül Belső
vagy kívül, felette vagy alatta van. Minél közelebb van naprendszer
egy üstökös aphelionja a Jupiter pályájához, annál gyor-
sabban és nagyobb valószínűséggel vonzódik az üstökös
5,2 AU
a Jupiter pályája felé.
Az ember úgy gondolkodhat a Jupiter tömegéről,
mint ami kiterjed egy, a Jupiter pályájával megegyző
abroncsban. (Ez az abroncsanalógia leegyszerűsít sok,
A Jupit
hosszú távú gravitációs hatást.) Az üstökösök több von- er pályáj a
zást éreznek az abroncs legközelebbi része felé76.

A Jupiter családjában lévő valamennyi üstökös 127. ábra: A Jupiter üstököscsaládjába történő befogadás. Sok üstökösnek,
(majdnem 500) összes történelmi észlelésére vonatkozó mint amilyen A és B, amelyek valahol a belső Naprendszerben keletkeztek,
statisztikai magyarázatom megerősíti ezt a hatást. lesznek majd aphelionjai a Jupiter pályájának néhány csillagászati egységén
A vízlemez-elmélet az üstökösök forrásául a Földet belül (AU). Az üstökösök idejük többségét aphelionjaik közelében töltik, ahol
teszi meg, és a Jupiter orbitális pályáján belülre helye- igen lassan mozognak. Ott hosszú időtartamú, gyenge, szelíd gravitációs
zi őket. Tehát sok üstökös legalacsonyabb sebességét a vonzást kapnak (zöld nyilak) a Jupiter pályája felé.
Jupiter abroncsának néhány csillagászati egységén belül A C üstökös aphelionja messze túl van a legkülső bolygón. (Ennek az áb-
éri el. Évezredeken át tartó, az abroncs általi szelíd gra- rának a mértékegységével mérve, 0,32 kilométerre lenne onnan, ahol éppen
vitációs húzogatások gyűjtötték össze a Jupiter családját. ülünk.) A C üstökös állandóan sebességet nyer, amint a belső naprendszer
Noha a Jupiter néha kilövell és elpusztít üstökösöket a felé hull évezredek óta, óriási sebességgel keresztezve a Jupiter pályáját. Az,
családjában, sok üstökös megmarad, mert nem régen in- hogy eléggé lelassuljon, hogy a Jupiter családjához csatlakozhasson, olyan
dultak. Egy hasonló, de gyengébb hatás formálja a Sza- erőket kívánna, amelyek az üstököst szétroppantanák, ahogy a 192. oldalon
turnusz családját is. (Lásd a 123. ábrát.) lévő 121. ábrán látszik. Félidőnél egy közeli találkozás a Jupiterrel felgyor-
sítaná az üstököst, és valószínűleg kivetné a Naprendszerből. Sok kisebb
8. Vegytan, nehéz hidrogén. Az üstökös kémiai összeté- gravitációs ütközés be tudná-e vonzani C-t a Jupiter családjába? Igen, de a
telét a földalatti víz tartalma határozza meg, illetve azé, közeli találkozások ritkák, és minden egyes találkozás kilövellhetné az üstö-
amit a kilövellő víz felhozott. Szerves vegyületek, metánt
köst a Naprendszerből. Ha egyszer a Jupiter családjában van, egy átlagos
és etánt is beleértve, észlelhető mennyiségben találhatók üstökös várható életideje legfeljebb 12 000 év25.
üstökösökben, mert ez a víz tartalmazott baktériumo- Az világos, hogy az üstökösöknek a belső Naprendszerben kellett kelet-
kat, az özönvíz előtti erdőkből való porított vegetációt kezniük (a Nap, Merkúr, Vénusz, Föld és Mars otthonában), hogy a Jupiter
és más típusú életet a Földet megkerülő sok száz kilo- családjához csatlakozzanak. Üstökösök nem keletkezhettek a Jupiter pályá-
méteres repedésen belül. Az üstökösökben sok a nehéz ján kívül. Az üstökösök valószínűleg a Földről jöttek, ahogy a vízlemez-elmé-
hidrogén, mert a földalatti kamrákban lévő víz sohasem let magyarázza. 12 000 évvel ezelőtt vagy még később kellett indulniuk.
keveredett más vizekkel a Naprendszerben. Óceánjaink
a nehézhidrogén-koncentrációnak csak a felével rendel- 9. Kis üstökösök. A legalacsonyabb sebességgel induló
keznek, ahhoz képest, ami az üstökösökben van. Tehát sáros cseppek nem tudnak távolra kerülni a Földtől. Így
ha a földalatti kamrák tárolták a mai óceánokban lévő az ő kisebb befolyási övezetük kisebb üstökösöket hozott
víz felét (ahogy feltételeztük a 99. oldalon), akkor a nehéz létre. Mivel a kis üstökösök csak kb. 5000 éve esnek a
hidrogén zöme a földalatti kamrákból származott. Földre, óceánjaink vizéből csak kevés származott belő-
lük, vagy bármilyen üstökösökből. Néhány kisebb üstö-
24. ELŐREJELZÉS: Túl sok nehéz hidrogént találnak majd sós vizű reke- kös elérheti a Marsot.
szekben nyolc kilométerre vagy még mélyebben a földfelszín alatt.
10. Újkeletű meteorzáporok, kráterek életkora. Be nem
illeszkedő üstökösök meteorzáporokat hoznak létre. Ha
25. ELŐREJELZÉS: Egy üstökösön landoló űrhajó majd megállapítja,
hogy az üstökös löszt (lásd 166. oldal) és nyomokban vegetációt és a meteorzáporok 10 000 évesnél idősebbek lennének, a
baktériumokat tartalmaz, és kb. kétszer akkora sókoncentrátumot, mint záporok részecskéinek orbitális pályái egyértelmű módon
óceánjainké. méret szerint rendeződnének össze. (Lásd a „Poynting-
Robertson-hatás”-t a 44. oldalon.) Mivel ez nem látható, üstökösök szilárdan összefonódottakká váltak a halállal
a meteorzáporoknak és az üstökösöknek 10 000 évesnél és a katasztrófával – tehát a katasztrófa szó (disaster): dis
fiatalabbaknak kell lenniük. Csak a vízlemez-elmélet (gonosz, ördögi) + aster (star, csillag).
állítja, hogy az üstökösök nem régen keletkeztek. A Föl-
dön lévő becsapódási kráterek is fiatalok. Betemetett be- Megjegyzés:
csapódási kráterek ritkák lennének, ahogy valóban azok Innen a 209. oldalig az olvasó talán csak azokkal
is. az elméletekkel kapcsolatos vitákat vizsgálja meg,
amelyek iránt személyesen érdeklődik.
10. Egyéb – elegendő víz. Volt-e a földalatti kamrában
elég víz, hogy ellássa az összes üstököst, amely valaha A felrobbantbolygó-elmélettel
a Naprendszerben volt? Vegyük figyelembe ezeket a té- kapcsolatos részletek
nyeket. Először, az óceán 1,43×109 köbkilométer vizet
tartalmaz. Marsden és Williams, Catalogue of Cometary 12. Kialakulási mechanizmus. A robbanások széles
Orbits (Üstököspályák katalógusa 1996-os kiadás) 124 skálájú töredékméreteket hoznak létre, és nem uni-
periodikusan visszatérő üstököst sorol fel. Olyan üs- formizáltabb méretű üstökösöket, vagy a bennük lévő
tökösöket, amelyeket legalább két különböző, a belső szilárd részecskéket. Miért lenne egy bolygó pora olyan
Naprendszerbe tartó útszakaszon észleltek (A Halley egyöntetűen elkeveredve annak vizén belül, ahogy az
üstököst például az i.e. 239-ig visszamenően 30 egymás üstökös jegében?
után következő pályán figyeltek meg. A feljegyzett tör-
ténelemben 790 üstököst figyeltek meg elég részletesen, 13. Jég a Holdon és a Merkúron. Egészen valószínűtlen,
hogy kiszámítsák pályáikat. Így 883 üstököst ismerünk. hogy sok milliárd tonnányi, egy 3,2 millió évvel ezelőtti
(A kis üstökösök, bár sokan vannak, az összes üstökös távoli robbanásból származó jég még létezne, és megta-
együttes tömegének kb. csupán 1%-át teszik ki, úgyhogy lálható lenne a Holdon és a Merkúron lévő parányi krá-
itt nem vesszük őket figyelembe.) terekben.
Néhány üstökös kimenekült a Naprendszerből – vagy
közvetlenül induláskor, vagy később, amikor egy boly- 14. A Jupiter családja. Ha üstökösök alakultak ki hir-
gó gravitációja megzavarta. Más üstökösöket eddig még telen 3,2 millió évvel ezelőtt, a Jupiter nagy családjának
nem vettek számba, mert sohasem jöttek elég közel a most miért lennének csupán 12 000 évnyi életidejű üs-
Földhöz a modern időkben, hogy észleljék őket, vagy, tökösei?
mert összeütköztek a Nappal, vagy egy bolygóval. Te-
gyük fel, hogy 50 000 üstökös indult útnak. 15. Kémia. Ha az üstökösök úgy alakultak ki, ahogy ez
Egy üstökös nukleusának átlagos sugara valószínűleg a teória állítja, miért van szerves anyaguk, a metánt és
2,5 kilométer. Az üstökös sűrűségét 0,2 gramm per köb- etánt is beleértve? A vegetáció és baktériumok nem tud-
centiméterre becsülik, hasonló egy vekni kenyérhez77. nának megélni a hideg aszteroid övezetben 2,8 AU-ra a
Az üstökös tömegének kb. 85%-a víz. Végül tegyük fel, Naptól.
hogy a földalatti kamra annak a víznek a felét tartal-
mazta, amely most az óceánokban van. Ha ez a becslés 16. Kis üstökösök. A Naptól 2,8 AU-ra oly régen kelet-
helyes, a földalatti víz kevesebb, mint egy ezreléke lövellt kező üstökösök nem összpontosítanák a kis üstökösöket
ki üstökösök formájában. a Föld orbitális pályájánál ma. A kis üstökösökből eredő
vízjégnek nagy bőségben kellene lennie a Marson is, de
ª4º
50000« »S (2.5)3 .2 x.85 nincs.
¬3¼ 0.000778
1
1 / 2 x1.43 x109 1.285 17. Hiányzó meteorok. Ha az üstökösök olyan öregek,
A megkívánt hozzáférhető víz ilyen kis töredékével az mint ahogy ez a teória álíltja, sokkal több vasmeteoritot
üstökösök nem tudtak volna könnyen eljönni a Földről. kellett volna találni a Föld üledékeinek legfelső rétegei
alatt.
11. Egyéb – halál és katasztrófa. Az özönvíz kezdetén in-
duló üstökösök állandóan eltávoztak a Naprendszerből. 18. Újabb meteorzáporok. Ugyanaz, mint a 9. cikkely a
Az özönvíz utáni évszázadok során sokkal gyakrabban 204. oldalon.
láttak volna üstökösöket, mint ma. Néhány bizonyára
összeütközött a Földdel, éppen úgy, ahogy a Shoemaker- 19. Kráterek kora. Ha egy bolygó 3,2 millió évvel ez-
Levy 9 összeütközött a Jupiterrel 1994-ben. Az ezekben előtt felrobbant, a Földön sok, a robbanással megegyező
az évszázadokban élő emberek sok üstököst láttak volna életkorú kráternek kellene lennie. Ha az ember el is fo-
növekedni méretben és fényességben az éjszakai égbol- gadja az evolúciós kormeghatározó eljárásokat, a kráte-
ton, több héten át. Néhány ilyen felejthetetlen látványt rek száma nem szaporodott meg ugrásszerűen abban az
Földbe csapódások követték volna, és a nappali égboltot időszakban, de másikban sem78.
elsötétítették volna az üstökösök által levetett vízpára és
a helyi pusztítás drámai eseményei. Talán a különböző 20. Egyéb/szétszóródás. Az összes ismert aszteroida tel-
kulturák alapítói tanultak őseiktől, hogy az üstökösöket jes tömege csak kb. a Hold tömegének 5%-a79. Az összes
először közvetlenül az özönvíz után figyelték meg, így az aszteroida egyesítése aligha hozna létre egy bolygót.
Egy jellegzetes bolygó felrobbanása és szétszóródása ségben együtt haladna. A vulkánok azonban kis anyag-
óriási energiát igényel80. Még ha egy bolygó, amely tiszta mennyiségeket lövellnek ki, széles szögekben. A kilövellt
TNT-ből áll, hirtelen fel is robbanna, visszaesne önmagá- anyagnak elég távol kell haladnia a bolygótól, hogy elég
ba az egyes darabok nagy, kölcsönös gravitációs vonzása nagy befolyási övezete legyen. Óriás bolygók esetén ez
miatt. Napier és Dodd megmutatták, hogy nincs ismert bonyolult. A Jupiter szökési sebessége például 60,8 kilo-
kémiai, gravitációs, vagy hihető nukleáris energiaforrás, méter per másodperc. Mivel a csillagászok még sohasem
amely képesnek tűnne felrobbantani és szétszórni bár- láttak olyan anyagot, amely állandóan lövell kifelé, egy
melyik ismert bolygót81. Egy, két bolygó közötti 2,8 AU- óriásbolygóból, ilyesmi valószínűleg nem is történik.
nál bekövetkező frontális ütközés tudna gondoskodni a
szükséges energiáról, de nem szórná szét egyenletesen az 26. Kémia, nehéz hidrogén. Az óriásbolygók főleg gázból,
üstökös méretű darabokat, vagy nem adná nekik a 125. hidrogénből és héliumból állnak. Hogyan lehetne e boly-
ábrán (a 211. oldalon) bemutatott eloszlási energiát. gókról származó bármilyen anyagnak sokkal nagyobb,
nehéz elemekből álló koncentrációja az üstökösökben?
A vulkánkitörés-elgondolással Az üstökösök 20-szor gazdagabbak nehéz hidrogénben,
kapcsolatos részletek mint a Jupiter és a Szaturnusz. Ha az üstökösökben lévő
oxigén szén, szilikon, magnézium, nitrogén és más nehéz
21. Kialakulási mechanizmus, kristályos por. Az alap- elemek óriásbolygókból származnának, nagyon mélyről,
vetően nagy gázlabdaszerű óriásbolygóknak lényegileg belülről kellett jönniük, ahová lesüllyedtek. A gázboly-
nincs poruk. gók belső mélyéről jövő kitörések könnyen elnyomhatók
súrlódási ellenállással. Az óriásbolygók néhány hold-
22. Jég a Holdon és a Merkuron. Ugyanaz, mint a 13. jának talán megvan a szükséges kémiai összetétele, de
cikkely. hogyan tudnának szerves vegyületek, metánt és etánt is
beleértve, az üstökösökben kialakulni?
23. Véletlenszerű napközel-irányok, orbitális irányult-
ságok és elhajlások. Néhány bolygókról vagy holdakról 27. Kis üstökösök. Ugyanaz, mint a 16. cikkely a 219.
származó vulkanikus kitörés főleg előretartó irányban oldalon.
indítana üstökösöket specifikus irányokban, hasonló or-
bitális síkokkal és napközeli irányultságokkal. Ehelyett, 28. Újkeletű meteorzáporok. Ugyanaz, mint a 9. cikkely
a hosszú periódusú üstökösöknek, amelyeknek a fele el- a 219. oldalon.
lentétes irányú, véletlenszerűen orientált orbitális síkjai
és napközelpontjai vannak. Az eredeti Oort-felhő-elmélettel
A Földön és a Naprendszerben máshol (a Jupiter hold- kapcsolatos részletek
ján, az Ion) látható legerőszakosabb vulkánkitörések az
üstökösök indításához szükséges energia egy ezredénél is 29. Kialakulási mechanizmus. Nehéz hidrogén. E te-
kevesebbet nyújtanak82. Minden szilárd bolygóról vagy ória szerint az üstökösök a Nap körül keringő por- és
holdról származó kitörések ugyanakkor túl sok energiát gázfelhőként jöttek létre, mint a Naprendszer többi része
veszítenek, amikor átjutnak a tűzhányó vékony kérgén. is, a vízpárát is beleértve. Ha ez így van, akkor az üstö-
Magas nyomás nem tud kialakulni, hacsak a nyomásnö- kösökben lévő nehézhidrogén-koncentrációnak 20-szor
vekedést nem fékezi valami szilárd dolog. A gázbolygók- kevesebbnek kell lennie, mint ahogy az a Naprendszer
nak nyilvánvaló módon nincs szilárd felszínük. többi részére jellemző.
A napsugárzás feltehetően sohasem szórná szét a
24. Kis napközelpontok. A hosszú periódusú üstökö- vízpárát, mert a többi porrészecske eltakarná. A vízpá-
söknek 1–3 AU-tartományra koncentrálódott napközel- ra akkor már képes összesűrűsödni, mint dér a poron.
pontjaik vannak. Ha egy óriásbolygóról indultak volna Azonban ezeknek a jéggel felöltöztetett porrészecskék-
(amelyek 5–30 AU-nyira vannak a Naptól) napközel- nek viszonylag fix befolyási övezetük van, és tulajdon-
pontjaik nagyobbak lennének. képpen vákuumban vannak, úgyhogy aligha kellene
befogniuk egymást, hogy nagyobb fürtöket formálja-
25. Az üstökösök magas veszteségaránya. Vsekhsvyats- nak – üstökösöktől eltekintve – még évmilliárdok során
ky, ennek az elgondolásnak az élharcosa, aki sok milliárd sem. Ehelyett, a ritka ütközések szétszórnák a részecs-
éves üstökösgyülekezést feltételez, úgy becsülte, hogy az kéket. Gyenge kölcsönös gravitációjuk pedig összetarta-
üstökösök legalább 1020 grammja lövell ki a Naprendszer- ná őket. Kísérleti bizonyítékok nem mutatták ki, hogy
ből minden évben83. További üstökösanyag vész el a pá- az űr vákuumjában és néhány milliárd évnél rövidebb
rolgás és ütközések révén. A Földön valamennyi vulkán idő alatt hogyan tudott sok milliárd tonnányi részecske
együttes kitörése csak kb. 3×1015 gramm anyagot lövell összeolvadni, egyesülni akár egy üstökössé is, nemhogy
az atmoszférába minden évben84. Tehát e teória szerint 1012 üstökössé. A hit azonban megmarad, mert valami-
az üstökösanyag sok ezerszer gyorsabban vész ki a nap- nek csak meg kellett tennie, mert látjuk az üstökösö-
rendszerből, minthogy a Föld vulkánjai csak néhány ki- ket. Hasonló probléma áll fenn a bolygók kialakulására
lométernyire lövellik ki az anyagot a Föld felszíne fölé. vonatkozóan is. Arra sem kaptunk eddig magyarázatot,
Egy bolygóról vagy holdról kilökött anyag később gra- hogy az üstökös porrészecskéi miért olyan változatosak
vitációsan üstökössé gyűlhetne össze, ha nagy mennyi- méretben, és a csillagközi por hogyan alakult ki.
30. Jég a Holdon és Merkúron. Ugyanaz, mint a 13. A bolygókkal való gravitációs kölcsönhatások csökkent-
cikkely. hetik a periódusokat, de nem valószínű, hogy minden
elhajlásnál a visszafelé tartó pályákat előretartó pályák-
31. Kristályos por. E teória szerint, az üstökös porának ká változtatják a Föld orbitális síkjának közelében.
nem volna szabad kristályosnak lennie, hanem hasonló-
nak kellene lennie ahhoz, amit a külső térben észleltek. 37. Két külön populáció. Egy Oort-felhő, amely csupán
Ehelyett az üstökös pora kristályos. 10 000 AU-távolságra van, túl lazán kötődne a Nap-
hoz, hogy elegendő csillagperturbációt (perturbáció =
32. Sok üstökös első visszatérése. Ha az Oort-felhőből a bolygók vagy az üstökösök mozgásában más égitestek
származó üstökösök akár néhány millió évvel ezelőtt be- vonzása következtében jelentkező zavaró hatás – ford.)
zuhanhattak, nem is szólva arról, hogy a Naprendszer tegyen lehetővé ahhoz, hogy ez az elmélet működjön.
feltehetően 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, sok, Ha a felhő 50 000 AU-nyi távolságra lenne, az elhaladó
hosszú periódusú üstökösnek már vissza kellene jönnie csillagok és galaktikus felhők szétszórnák az Oort-felhőt
másodszor, harmadszor… vagy századszor is. Az efféle pár milliárd év alatt. Fernandez egy 25 000 AU-nyi tá-
üstökösök hiányát elismerik. (Lásd a 125. ábrát a 211. volságot ajánl, mert az a legtöbb üstökös számára lehe-
oldalon.) tővé teszi, hogy 4,5 milliárd éven belül átmenjen a belső
Néhányan úgy vélik, hogy azért nem látjuk másod- Naprendszeren. Csak ezekből az üstökösökből lehetne
szor is az erre haladó üstökösöket, mert az Oort-felhő rövid periódusú üstökös. Még ha addig folytatódnának
zavaró hatása új volt. Ez figyelmen kívül hagyja, hogy is a bolygóperturbációk, ameddig csak akarjuk, a rövid
sok üstökös van a Jupiter családjában. periódusú üstökösöknek csak egy századát látnánk lét-
rejönni. Tartsuk szem előtt, hogy 25 000 AU összeegyez-
33. Véletlenszerű napközeli irányvételek. Ha egy elha- tethetetlen Oort 50 000–150 000 AU-s becslésével, ami
ladó csillag felkavarja az Oort-felhőt, és sok üstököst a életet adna ennek az elméletnek.
Nap felé zuhanásra késztet, az üstökös napközelpontjai-
nak a Napnak ugyanazon oldalán kellene összeverődni- 38. A Jupiter családja. Az 50 000 AU-ról beeső üstökö-
ük. Az üstökösök napközelpontjai pedig minden irány- sök igen nagy sebességet érnének el. Ahhoz, hogy a Jupi-
ban megtalálhatók85. ter családjához csatlakozzanak, le kell lassulniuk. Ennek
egyetlen módja a bolygókkal való gravitációs kölcsön-
34. Nincsenek hiperbolikus pályák. Ha elhaladó csilla- hatás. Ez azonban a legtöbb üstököst szétszakítaná az
gok „kirázzák” az üstökösöket egy Oort-felhőből, ezek ár- apály-hatásokkal, vagy kidobná őket a Naprendszer-
közül néhánynak nyilvánvaló hiperbolikus pályájúnak ből. Azok, amelyek sok orbitális pálya megtétele során
kell lennie, amint belépnek a bolygóövezetbe. Eddig lelassultak, vagy a bolygókkal vagy holdakkal való ösz-
egyetlen egyről sem számoltak be. szeütközés hosszú távú kockázatával rohannának, vagy
minden egyes Nap közelében megtett útjuk során lassan
35. Kis napközelpontok. Fernandez és Weissmann párolognának. Néhány üstökös később csatlakozna a
az Oort-felhő-teóriát alkalmazva kimutatta, hogy a Jupiter családjához. A Szaturnusz családjához többnek
parabolaközeli üstökösök napközelpontjai nem gyűlné- kellett volna csatlakoznia, mert a Szaturnusz közelebb
nek össze 1–3 AU-tartományban, ahogy teszik. Ehelyett van az állítólagos üstökösforráshoz.
a napközelpontok száma nőne, ahogy a Naptól való tá- A Jupiter családjában lévő üstökösök átlagos élettar-
volságuk növekszik. tama legfeljebb 12 000 év. Nem gyűlhettek volna össze
több millió év alatt.

36. Orbitális pályairányvételek és -elhajlások. Elég ne-
héz megmagyarázni azt, hogyan keletkeztek a bolygók, 39. Kémiai összetétel. Ugyanaz, mint a 220. oldalon a
de legalább van néhány közös jellegzetességük, mint 15. cikkely.
például az előrehaladó orbitális pályák nappályaközeli
síkokban – és mind 40 AU-n belül a Naphoz képest. Az 40. Kis üstökösök. Ugyanaz, mint a 220. oldalon a 16.
üstökösök keletkezése 50 000 AU-nyira a Naptól, vélet- cikkely.
lenszerűen irányult síkokban való mozgásuk, és visszafelé
haladó orbitális pályáik még titokzatosabb folyamatokat 41. Újabb meteorzáporok. Ugyanaz, mint a 219. oldalon
kívánnának. Az üstökösöknek, amelyek rövid periódusú a 9. cikkely
üstökösökké „alakultak”, visszafelé haladóknak kellene
lenniük. Aligha van ilyen. 42. A kráterek kora. Ha egy Oort-felhőt kezdetben kb.
A hosszú periódusú üstökösök ritkán válnak rövid 1012 üstökös népesítette be 4,6 milliárd évvel ezelőtt, ez
periódusú üstökösökké. A megfigyelt, hosszú periódusú a Földet súlyos bombázásnak kellett volna kitegye. Mi-
üstökösök csekély többsége retrográd (visszafelé tartó, nél távolabbra tekintünk vissza időben, annál nagyobb
az óramutató járásával megegyező), és minden szögben lett volna a bombázási arány. Minél mélyebbre pillant az
orbitális síkjaik vannak. Azonban a rövid periódusú üs- ember az üledékes kőzet-rétegekbe, egyre több krátert
tökösök, amelyek majdnem mind előre tartóak (azaz az és e bombázás más bizonyítékait kellene látnia. Ehelyett
óramutató járásával ellentétes irányú a pályájuk), általá- kráterek szinte kizárólag csak a felszíni rétegekben talál-
ban a Föld orbitális síkjának közelében helyezkednek el. hatók.
43. Egyéb – hiányzó csillag. Ha egy elhaladó csillag elté- ne kilövellnie az Oort-felhőbe! Egyetlen bolygó energi-
rítené a Nap irányába az Oort-felhőben levő üstökösöket, ája vagy impulzusnyomatéka sem tudta volna elvégezni
hol van az a csillag? Legközelebbi csillagunk a Proxima ezt a feladatot91.
Centauri 4,3 fényév távolságra van, vagyis 270 000 AU- Fernández előnyben részesíti az Uránusz és Neptu-
ra. Ez és két, gravitációs úton hozzá kapcsolódó csillag nusz közötti területet, mint azt a helyet, ahol üstökösök
sem tudott volna felkavarni egy Oort-felhőt, mert a Nap születhetnek, és állandóan kirepülhetnek az Oort-felhő
felé haladnak, és nem távolodnak tőle. Egy tanulmány, felé. Ez az üstökös születéséhez szükséges anyag legkisebb
amely a csillagmozgást 10 millió évre vetítette vissza, mennyiségét, kb. 17 földnyi tömeget igényelne, a Neptu-
megállapította, hogy egyetlen csillag sem jött a Naphoz nusz tömegét. Az is kétséges, hogy az Uránusznak vagy
három fényéven belülre. Tehát egyetlen csillag sem ka- Neptunusznak lett volna energiája és impulzusnyoma-
varna fel egy 0,8–1,5 fényévnyire lévő Oort-felhőt. téka, hogy elvégezze a feladatot. Öpik még komolyabb
problémát vetett fel. Üstökösöket létrehozni az Uránusz-
A javított Oort-felhő-elmélettel Neptunusz-körzetben, majd kilökni őket az Oort-felhő
kapcsolatos részletek irányába 1011 évet igényelne, a naprendszer feltételezett
korának húszszorosát92.
44. Kialakulási mechanizmus, nehéz hidrogén. Ugyan- 1950-ben Gerard Kuiper elméleti síkon arra gondolt,
az, mint a 221. oldalon, a 29. cikkely. hogy az anyag, amely majdnem kiformált egy bolygót,
még a Neptunuszon túl, a Naptól 35–50 AU-nyira van93.
45. Jég a Holdon és a Merkuron. Ugyanaz, mint a 13. Ennek a régiónak – gondolták – tele kell lennie üstökö-
cikkely. sökkel, ez az, amit Kuiper-övezetnek neveznek. Kuiper
azt hitte, hogy a Pluto a bölcsődében lévő üstökösöket
46. Kristályos por. Ugyanaz, mint a 31. cikkely. kilövellte az Oort-felhőbe. Később rájöttek, hogy a Pluto
tömege túl kicsi ehhez a feladathoz.
47. Sok üstökös első visszatérése. Ugyanaz, mint a 32. 1992 óta már kb. 300 nagy égitestet észleltek a Kuiper-
cikkely. övezetben. Földi telepítésű távcsöveket és a Hubble űr-
teleszkópot használták. Néhányan úgy gondolták, hogy
48. Véletlenszerű napközeli irányvételek. Ugyanaz, ezek az égitestek az elvárt üstököskészlet részei. Ké-
mint a 33. cikkely. sőbb felismerték, hogy ezek legalább tízszer nagyobbak
(96–320 kilométeres átmérőjűek) annál, mintsem hogy
49. Nincsenek hiperbolikus pályák. Ugyanaz, mint a 34. üstökösök legyenek. Méreteik, színük, orbitális pályáik
cikkely. alapján sokkal valószínűbb, hogy aszteroidák. A felfede-
zés feletti izgalom része lehetett, hogy találtak valamit,
50. Kis napközelpontok. Ugyanaz, mint a 35. cikkely. ami úgy tűnik, alátámasztja az Oort-felhő-elméleteket.
Az űr azon körzetének újravizsgálata a Hubble űrtelesz-
51. Két külön populáció. Rövid periódusú üstökösök kóp segítségével nem észlelt üstököstárolót94.
akkor magyarázhatók, ha az üstökösök óriásbolygók
közelében formálódnának. Ez azonban nem hozna létre 54. Kémiai összetétel. Ugyanaz, mint a 220. oldalon a
szükséges számú parabolaközeli üstököst. Egy átlagos, 15. cikkely.
Oort-felhő felé kihajított, de nem a Naprendszerből ki-
lőtt üstökös jóval közelebb bevégzi ahhoz képest, mint 55. Kis üstökösök. Ugyanaz, mint a 220. oldalon a 16.
ott, ahol feltehetően az Oort-felhő van. (Lásd. a 211. ol- cikkely.
dalon a 125. ábrát.)
56. Újabb meteor záporok. Ugyanaz, mint a 219. olda-
52. A Jupiter családja. A Jupiter családjába tartozó üs- lon a 9. cikkely.
tökösök átlagos életideje 12 000 év. Nem tudtak volna
összegyűlni évmilliók alatt. 57. Kráterek kora. Ez az elmélet olyan üstökös böl-
csődét kíván, amely legalább 1013 üstököst tartalmaz95.
53. Az üstökösök igen magas veszteségi aránya. Az Ahogy az óriás bolygók kirepítik ezeket az üstökösöket
óriásbolygó övezetben lévő üstökösbölcsők számára ja- az Oort-felhőbe, más üstökösök pedig a Földet bombáz-
vasoltak néhány elhelyezkedést. Oort előnyben részesí- zák közelről. Minél inkább visszamegyünk az időben,
tette az aszteroidák zónáját a Mars és a Jupiter között, ha annál nagyobb a bombázási arány. Ahogy az eredeti
ilyen bölcsőre volt szükség, hogy ellássa az Oort-felhőt. Oort-felhő elmélettel együtt jár, ebből az intenzív bom-
Későb Fernández megmutatta, hogy ha az üstökösök a bázásból származó krátereknek egyre inkább láthatóvá
Jupiter közelében születnének, a Jupiter túl sokat kilök- kellene válniuk mélyebben, ahogy az ember az üledékes
ne a Naprendszerből. Az üstökösök Oort-felhőből való rétegekbe pillant. Ehelyett kráterek kizárólag a felszíni
mai magas veszteségi arányának kiszámításához az üstö- rétegekben találhatók.
kösöknek 10 000 földnyi tömegre lett volna szüksége egy
Jupiter születési régióban, 4,6 milliárd évvel ezelőtt – túl 58. Egyéb – hiányzó csillag. Ugyanaz, mint a 43. cik-
nagy távolságra ahhoz, hogy dinamikusan ésszerűnek kely a 223. oldalon
tekintsük90. A Jupiter tömegének harmincszorosát kelle-
A meteorzápor-elmélettel A meteorzápor besűrűsödésének elgondolása érdekes, de

összefüggő részletek azt hiszem, hogy teljesen lehetetlen a jelenlegi Naprend-
szerben… A gáz szétszórta a meteorrészecskéket, amikor
59. Kialakulási mechanizmus. Az űrben összeütköző az üstökösök kilövellték, továbbá az orbitális elemekben,
kőzetrészecskék darabokra törésre és nem összeolva- főleg a periódusokban jelentkező különbségek és bolygók
dásra hajlamosak96. Másodszor, még ha mindig össze is által keltett különböző perturbációk miatt is szétszórták
tapadnának, növekedési arányuk rendkívül lassú lenne, őket. Beágyazódtak egy magas hőmérsékletű közegbe, és
gáz esetén három milliárd év nagyságrendű, hogy 10 –5 ez gyakori ütközéseket és szétforgácsolódást okoz. A nap-
cm átmérőjű részecskéket alakítson ki97. Harmadszor, sugárzás befolyása gyorsan eltávolítja a finom részecské-
a por részecskék, még ha ki is formálódnának, valószí- ket (melyek kiterjedése egy mikronnál kisebb). A napszél
nűleg egységesebbek lennének, mint az üstökösökben gyorsan megsemmisíti az atomokat és molekulákat úgy,
lévők. Negyedszer, az összeütköző jégrészecskék elpáro- hogy valamennyi szétforgácsolódási termék eltávolításra
logtatnák a gyenge összekapcsolódásban lévő jégmole- kerül. És végül nem ismerek egyetlen olyan erős záport
kulákat, így inkább elpusztítanák az üstökösöket, nem sem, amely nem kapcsolódik össze ismert üstökösökkel,
pedig kialakítanák. és nem közelíti meg pályáikat98.
Ahogy egy rövid periódusú üstökös belepárolog az űr
60. jég a Holdon és a Merkúron. Ugyanaz, mint a 13. légüres terébe, porrészecskéi visszamaradnak az üstökö-
cikkely a 220. oldalon. séhez hasonló orbitális pályákon. Tehát úgy tűnik, hogy
az üstökösök produkálnak meteorzáporokat és nem for-
61. Kristályos por. Ugyanaz, mint a 31. cikkely a 221. dítva.
oldalon.
A csillagközi befogás elméletével
62. Véletlenszerű napközeli irányvételek, orbitális irá- kapcsolatos részletek
nyok és elhajlások. A meteorzáporokban lévő részecské-
ket feltehetően ugyanaz az ismeretlen folyamat formálta, 71. Kialakulási mechanizmus. Az űrben nagy sebes-
mint azokat a részecskéket, amelyek most bolygókat al- séggel ütköző kis részecskék ritkán ragadnak össze egy-
kotnak. Ha így van, akkor a meteoritok és az üstökösök mással, mivel ezeknek a részecskéknek parányi befolyási
nappályaközeli, előrehaladó orbitális pályákon lennének. övezeteik vannak, aligha fogják be egymást, hogy na-
A megfigyelt hosszú periódusú üstökösök 53%-a azon- gyobb részecskéket hozzanak létre, nem is szólva az üstö-
ban retrográd pályán van, és szinte mind a nappályán kösökről – még évmilliárdok során sem. Emellett, a ritka
kívül. ütközések nagyobb valószínűséggel szórnák szét gyenge,
kölcsönös gravitációjukkal együvé tartó részecskék bár-
63. Kis napközelpontok. A hosszú periódusú üstökö- milyen csoportosulását. Nincs tapasztalati bizonyíték,
söket, sőt a feltételezhetően évmilliók alatt meteorzá- amely megmutatná, hogy a részecskék hogyan képesek
porokból kialakultakat is megzavarnák a periodikusan összegyűlni vagy összesűrűsödni az űr légüres terében,
elhaladó csillagok. Napközelpontjaiknak nem volna sza- vagy hogyan hoznának létre ilyen sokféle méretet.
bad csoportosulniuk – ahogy tetszik – az 1–3 AU körzet- Még ha porrészecskék milliárdjainak kellene is ösz-
ben. szeragadniuk egyfelé tartó tengely mentén, hogy kavi-
csokat formáljanak, az még messze van az üstökös mére-
64. A Jupiter családja. Ugyanaz, mint az 52. cikkely, a tétől. Ahogy a kavicsok zuhannak a Nap felé, befolyási
222. oldalon. övezetük csökken, nem pedig nő. Az egyes kavicsokat

körülvevő gázok sem működnének közre a befogásban.
65. Kémiai összetétel. Ugyanaz, mint a 15. cikkely a Tehát nem állnának össze nagyobb fürtté, hogy üstökö-
220. oldalon. söket formáljanak.
66. Nehéz hidrogén. Az üstökösöknek húszszor több 72. Jég a Holdon és a Merkúron. Ugyanaz, mint a 13.
deutériumjuk (nehézhidrogén) van, mint ahogy ez az cikkely a 220. oldalon.
elgondolás megjósolja.
73. Kristályos por. Ugyanaz, mint a 31. cikkely a 222.
67. Kis üstökösök. Ugyanaz, mint a 16. cikkely a 220. oldalon.
oldalon.
74. Véletlenszerű napközeli irányultságok, orbitális
68. Hiányzó meteorok. Ugyanaz, mint a 17. cikkely a irányvételek és elhajlások. Ha üstökösök formálódná-
220. oldalon. nak egyfelé tartó tengelyen, ahogy ez a teória feltételezi
(214. oldal), a napközelpontoknak és az orbitális síkok-
69. Újabb meteorzáporok. Ugyanaz, mint a 9. cikkely a nak különleges irányokban kellene elhelyezkedniük, de
219. oldalon nem ezt teszik.
70. Egyéb/szétszóródás. Fred L. Whipple felvetett né- 75. Kis napközelpontok. Ha hosszú periódusú üstökö-
hány ellenvetést e teória ellenében. sök formálódnának egy egyfelé tartó tengely mentén,
amely talán 50 000 AU-ra terjed a Naptól, sokuknak ája, hogy a legtöbb teória jobban megmagyarázza a tényeket,
közvetlenül a Napba kellene zuhanniuk egy különleges, mint az éppen divatban lévő Oort-felhő elgondolás. Ha az
adott irányból. Ezt nem figyelték meg. iskolákban csak egy teóriát tanítanak, mint tényt, és a média
is gyakran csak egyet népszerűsít, akkor ez ennek az egy te-
76. A Jupiter családja. Ugyanaz, mint a 38. cikkely a óriának a dominanciájához és fennmaradásához vezet, és ez
222. oldalon. marad az egyetlen tanított teória a tudományos problémák
egyre növekvő száma ellenére.
77. Kémiai összetétel. Ugyanaz, mint a 15. cikkely a Thomas Kuhn kitünő könyvet írt a tudomány történe-
220. oldalon. téről és munkálkodásáról99. Abban megmutatja, hogy a tu-
dományban gyakran évszázadokig fennmaradnak az ilyen
78. Nehéz hidrogén. Ugyanaz, mint a 66. cikkely, a 224. monopóliumok, amíg megdöbbentő új bizonyítékok nem
oldalon. támadnak egy teóriával együtt, amely jobb magyarázatot ad
az összes bizonyítékra. Majd megindul egy lassú átnevelési
79. Kis üstökösök. Ugyanaz, mint a 16. cikkely a 220. folyamat, ellenségeskedéssel társulva azok részről, akiknek
oldalon. bevétele, hatalma, büszkesége és presztízse a régi teóriában
vagy paradigmában gyökerezik.
80. Hiányzó meteoritok. Ugyanaz, mint a 17. cikkely a Ha átautózunk az országon egy térképet követve, és egyre
220. oldalon. több és több, a térképpel ellentmondásban lévő részletet ta-
lálunk, talán felmerül bennünk a gyanú, hogy valahol rossz
81. Újabb meteorzáporok. Ugyanaz, minta 9. cikkely a irányba fordultunk. Hibát elismerni, visszalépni és a helyes
219. oldalon. utat megtalálni fájdalmas. A tudományban, ahol ez különö-
sen lassú, fájdalmas és költséges, paradigmaváltásnak ne-
Egy másik lehetőség: a teremtés vezik.
A teóriáknak bizonyítékokon kell alapulniuk, de az új
Néhányan mondhatnák, hogy az üstökösök a Nappal, Hold- bizonyíték, amely segít megmagyarázni az üstökös eredetét,
dal és a csillagokkal együtt jöttek létre. Miközben ez bizo- ritka és költséges. Néhány űrhajó egyszerűen elrepül az üs-
nyára lehetséges, önmagában nem minősül szigorúan tudo- tökösök mellett, de 2004-ben a NASA Stardust (Csillagpor)
mányos elméletnek. Jó tudományos teóriák összefüggésbe nevű űrhajója majd megpróbál 144 kilométeren keresztül
hozzák és megmagyarázzák jól kialakított ok-okozat kapcso- együtt haladni a Wild-2 nevű üstökössel, a farkából részecs-
latok révén (a fizika törvényei) a sok, máskülönben különös kéket gyűjt, és 2006-ban visszahozza azokat a Földre. 2005.
megfigyelést. Kevés (ha egyáltalán) történelmi vagy tudo- július 4-én a NASA, ahelyett, hogy űrhajót szállítana le a
mányos bizonyíték támogatja, vagy cáfolja a javaslattételt, Tempel-1 üstökösre, ahogy eredetileg tervezte, elhatároz-
hogy az üstökösök kezdetben teremtés útján jöttek létre. ta, hogy nekimegy. Az üstökös után repülő eszközök majd
E könyv első része tudományos bizonyítékokat tartalmaz, optikai információt jegyeznek fel az ütközésről. A NASA
amelyek alátámasztják sok élő és nem élő dolog szószerinti CONTOUR nevű űrhajóját előjegyezték, hogy együtt repül
semmiből teremtését. Teremtésük lehetőségét elutasítva az néhány üstökössel 2006 és 2008 között, és hasonló informá-
ember sok zavarba ejtő megfigyeléssel és a fizika törvénye- ciót regisztrál. 2012-ben az Európai Űrügynökség azt reméli,
ivel a tekintete előtt marad vissza, amelyeket vagy áthág- hogy a Rosetta nevű űrhajót a Wirtanen üstökös pályájára
ták, vagy nem teljesek. Ezzel szemben, azt állítani, hogy az állítja, méréseket végeztet, és eszközöket helyeztet el az üs-
üstökösöket a semmiből teremtették, sok kérdést vet fel az tökösön. Ha sikerül, majd gondoskodik a kritikus informá-
üstökösök különleges jellegzetességeiről és mintáiról. A leg- cióról, amelyre azért van szükség, hogy leteszteljük az ebben
egyszerűbb magyarázat, amely megegyezik a fizika törvénye- a fejezetben ismertetett számos elméletet. A megértésben a
ivel és megmagyaráz sok különféle, máskülönben rejtélyes legnagyobb előrelépés a jobb elgondolások egymással szem-
megfigyelést, valószínűleg a legjobb, kiindulópontjára való benálló előrejelzéseinek teszteléséből ered. Ez megkívánja,
tekintet nélkül. hogy leszálljanak egy üstökösre, és belefúrjanak.
Az új bizonyítékok új teóriákat termelnek ki, és a tesztelé-
Végső gondolatok si kör újra kezdődik. Amikor azonban csak egy magyarázatot
tanítanak és ritkán tesznek fel kérdéseket, a körforgás leáll.
Az emberek meglepődnek azon, hogy milyen sok elgondolás A tudományban sohasem szabad azt gondolnunk, hogy a mi-
próbál magyarázatot találni az üstökösök létére. A sors iróni- énk a végső, bizonyított válasz.
1. „Tudjuk, hogy nehéz üstököst találni a csóváikban lévő C2, C3 és 3. M. C. Festov és mások: „Comets” (Üstökösök), The Astronomy
CN színkép jellegzetességei nélkül. Hugginst mellbevágta a tény, and Astrophysics Review, 4. kötet, 1993, 378. oldal.
hogy az üstökösökben lévő anyag hasonló a megkérdőjelezhetet-
len, Földön lévő biológiai eredetű szerves anyaghoz. Sok tudós 4. O. Gloeckler és mások: „Interception of Comet Hyakutake’s
óvatosan arra a következtetésre jutott, hogy a Huggins felfedezte Ion Tail at a Distance of 500 Million Kilometers” (Az 500
(1868-ban), az üstökösök csóváiban lévő szénvegyületek – ahogy millió kilométer távolságra lévő Hyakutake-üstökös ionfarká-
egyik kortársa írta – „a szerves testek bomlásának termékei vol- nak befogása), Nature, 404. kötet, 2000. április 6., 576–578.
tak”. (Carl Sagan és Ann Druyan: Comet [Üstökös], New oldal.
York, Ballantine Books, 1997, 148. oldal.)
• Üstököshírességek, a Halley, a Hale-Bopp és a Hyakutake újabb 5. Egy test tömegét az űrben, például egy üstökösét egy ismert
megfigyelései nyilvánvalóvá teszik, hogy ezek a jeges látogatók tele tömegű testre, például egy bolygóra gyakorolt gravitációs ha-
vannak szerves vegyületekkel. 1986-ban a Giotto és Vega űrha- tásával mérik. Egy elhaladó üstökös azonban sohasem oko-
jók fedélzetén lévő kamerák a Halley felszínén lévő sötét anyagról zott mérhető változást egy bolygó sebességében vagy pozíció-
készítettek képeket, amely bizonyos meteoritokban lévő szénsze- jában. Ez meghúzza sok üstökös kis tömegének felső határát.
rű kerogénre emlékeztet, és tömegspektrométerek színben gazdag 1770-ben a Lexell-üstökös közelebb haladt el a Föld mellett,
molekulákat észleltek. Még újabban földi, a Hyakutake- és Hale- mint bármelyik más a feljegyzések alapján (0,015 AU vagyis
Bopp-üstökösök csóváit és farkát szemlélő teleszkópok számos spe- 2,24 millió kilométerre). Mérete, ahogy a Földről látszott, és
cifikus szerves vegyületet különböztettek meg, a metánt és etánt is a farkát leszámítva, átmérőjét tekintve a teljes Hold-átmérő
beleértve.” (Max P. Bernstein és mások: „Life’s Far Flung Raw ötszöröse volt. Pierre Simon de Laplace, a híres francia ma-
Materials” [Az élet messzire hajított nyersanyagai], Scientific tematikus nem észlelt semmi változást a Föld orbitális pályá-
American, 281. kötet, 1999. július, 45. oldal.) jában. Most már vannak olyan eszközeink, például atomórák
és radar, hogy lehetővé tegyük a szükséges méréseket, ha egy
2. Ha A-nak és B-nek hasonló és szokatlan jellegzetességei van- üstökös ilyen közel haladna el manapság. 2004-re egy űrhajót
nak, ezek vagy összefüggésben vannak egymással, vagy néhá- menetrendbe állítanak, hogy elég közel haladjon egy üstökös-
nyan talán azt állítanák, hogy A okozta B-t. De lehet, hogy höz, és megmérje a tömegét.
B okozta A-t, vagy C hozta létre A-t és B-t. Talán nincs is
ok-okozati összefüggés közöttük. Sok humoros történet, átve- 6. John Fleck: „Comets Showered Ice on Moon” (Üstökösök jeget
rés, csalás sőt, félrevezető tudományos erőfeszítés gyökerezik e záporoztak a Holdra), ABQ Journal of Science and Technology,
logikailag hamis érvelésben, mert megláttak egy összefüggést, 1998. szeptember 3., C3. oldal.
és egyetlen további információ nélkül, egy specifikus okra és
okozatra következtettek. 7. W. C. Feldman és mások: „Fluxes of Fast and Epithermal
Mivel szerves molekulák nyomait találták üstökösökben Neutrons from Lunar Prospector: Evidence for Water Ice at
(A) és szerves molekulák találhatók minden élő dologban a the Lunar Poles” (Gyors és epitermikus neutronok állandó
Földön (B), üstökösök hoztak életet a Földre (A okozta B-t)? változásai, áramlása Hold-távlatból: vízjégre vonatkozó bizo-
Talán az üstökösök és a szerves molekulák a Földről jöttek (B nyítékok a Hold sarkain), Science, 281. kötet, 1998. szeptem-
okozta A-t). ber 4., 1496. oldal.
Minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk. Sokan, akik
felugranak, hogy levonják a következtetést, miszerint az üstö- 8. David A. Paige: „Chance for Snowball in Hell” (A hógolyók
kösök magyarázzák meg az életet a Földön, tudják, mennyire esélye a pokolban), Nature, 369. kötet, 1994. május, 182. ol-
nehéz megmagyarázni a természeti folyamatok útján létrejö- dal.
vő életet. A legtöbb szaktekintély magánemberként elismeri,
hogy az élet olyan összetett, hogy még csak elképzelni sem 9. „De az üstökösök katasztrófákkal való kapcsolata különös módon
tudják, hogyan alakulhatott ki. (Lásd a 26–32. oldalakat.) A változatlan marad nemzedékeken át.” (Sagan és Druyan, 279.
kétségbeesés erőltetheti a gyenge logikát – hogy az üstökösök oldal.)
hozták az életet a Földre. De, még ha üstökösök hozták is vol- • „Itt is, ahogy általában véve az összes népek között, az üstökösö-
na, hogyan tettek szert az életre? Többről van szó, mint időről ket katasztrófák ómenjeinek tekintik.” (Fred Hoyle és Chandra
és távolságról. Wickramasinghe: Lifecloud [Életfelhő], New York, Harper és
Legyünk tudatában annak, hogy a szerves molekulák, Row, Publishers, 1978, 99. oldal.)
amelyek egyszerűen hidrogén- és széngyűrűket vagy láncokat
tartalmazó molekulák, olyan messze vannak az életté válástól, 10. A 120. ábrán látható árnyékok kihangsúlyozzák az égitest ha-
mint a téglák attól, hogy az Empire State Building legyen be- tárvonalánál lévő krátereket, és megjelenésüket a közeli olda-
lőlük. Igen, a téglák talán kialakulhatnának természetes úton lon minimumra csökkentik. Mindazonáltal a Hold-közeli ol-
egy kiszáradt patakmederben, de nem tudom elképzelni, hogy dala simább, mint a távoli oldala az ábra szövegében megadott
természetes folyamatok alakítsák ki az Empire State Building- indokok szerint.
et. Óriási intelligenciára van szükség. Ha látnánk egy nagy,
acéllal és üveggel kevert téglarakást, arra következtetnénk, 11. Egy M tömegű egyenletes gömbnek van egy tehetetlenségi
hogy egy épület éppen most keletkezik, vagy arra, hogy el- nyomatéka: kb. 0,4000 MR2. A Hold sarkának a tehetet-
pusztult? lenségi nyomatéka (0,3935±0,0011)MR2 majdnem ugyanak-
kora. (Lásd J. O. Dickey és mások: „Lunar Laser Ranging: övezetének kiterjedésén belülre esnek, a kő tényleges rádiusza
A Continuing Legacy of the Apollo Program” [Hold-lézer- „r” megnő. Ez pedig tovább növeli a befolyási övezetet.
irányítás: az Apolló program folyamatos öröksége], Science,
265. kötet, 1994. július 22., 487. oldal.) Persze a nyomásnak és 17. Egy végletesen ritka kivétel következhet be, ha egy harmadik
a sűrűségnek a mélységgel növekednie kell. Ez megmagyaráz- részecske elhalad a közelben. Ha megfelelő tömege, sebessége,
za, hogy a Hold tehetetlensége miért kisebb, mint az egyen- iránya és helyzete lenne, gravitációs vonzása eléggé lelassítaná a
letes gömbé. Ezzel elég nehezen fér meg egy gyenge kéregre cseppet, hogy befogást idézzen elő. Miközben elméletileg lehet-
vonatkozó elképzelés. séges ez, annyira valószínűtlen, hogy lényegileg lehetetlen. Az
sokkal valószínűbb, hogy az elhaladó harmadik részecske elhúz-
12. Nicholas M. Short: Planetary Geology (Bolygógeológia), za a két részecskét, amelyeket csak a gravitációjuk tartott össze.
Englewood Cliffs, New Jersey, Prentice-Hall, 1975, 87. oldal.
18. Minden testnek, akár egy porrészecskének, akár egy csillag-
13.„A Hold-kutatás korai időszakában döntő meglepetés volt az a nak van szökési sebessége, amely az a szükséges leglassúbb se-
felfedezés, hogy a Földről látható lágy arculatú kráterek sokkal besség, hogy valamilyen pontból megszökjön a végtelenségig.
ritkábbak a Hold távoli oldalán, feltehetően a Föld egyoldalú be- Ahhoz, hogy valami megszökjön a Föld felszínéről, 11,2 km/
folyása miatt. Most a Mariner 9 adatainak a finomításai azt mu- mp sebességre van szükség. Annak a valaminek, ami a Nap
tatják, hogy a Mars egyik féltekéje sokkal durvább, mint a másik, felszínén van, hogy ki tudjon szökni a Naprendszerből, 617,2
a Mariner 10 pedig ugyanezt az aszimmetriát feltételezi a Merkúr km/mp. sebességre van szüksége. Egy, a Naptól 1 AU-ra lévő
esetében. Az adatokat tartalmazó akták szaporodnak, – jegyzi meg tárgynak, hogy kiszökjön a naprendszerből, 42,3 km/mp. szö-
a kaliforniai Műszaki Tudományok Intézetéből Bruce Murray – a kési sebességre van szüksége.
félteke aszimmetria mégis titok marad. Most már – mondja – egy
kicsit kevesebbet tudnak a Holdról.” (Jonathan Eberhart: „The 19. A befogás megfelelő kifejezés. Akik azt hiszik, hogy a csilla-
Mystery of the Hemispheres” [A féltekék titka], Science News, gok, bolygók és holdak befogás útján formálódtak a következő
105. kötet, 1974. április 13., 241. oldal.) félrevezető kifejezéseket használják: „ránő”, „összenő”, „elfo-
lyósodik”, „lecsapódik”, „összesűrűsödik”, vagy „gravitációs
14. Isaac Newton: „Of the Attractive Forces of Spherical Bodies” összeomlás”, amelyek „behúzásra” vagy elfogásra, befogásra
(A gömbalakú testek vonzerőiről), Proposition LXX, Theorem utalnak. Ezek a szavak, miközben tudományosan hangzanak
XXX, Section XII, I. könyv, The Principia (Az elvek), az egy laikus számára, a fizika félreértéséről árulkodnak. Miköz-
1687-es kiadás újranyomása, Amherst, New York, Prometheus ben a gravitáció egymás felé mozgatna az űrben két elszigetelt
Books, 1995, 154. oldal. részecskét, ha egymáshoz viszonyított sebességük nulla lenne,
az űrben lévő részecskék nem függetlenek, és ritkán haladnak
15. Egy oxigéntartály, amely nem sokkal a felszállás után felrob- ugyanakkora sebességgel és irányban. Egy test esetében, hogy
bant, arra kényszerítette az Apolló 13 űrhajósait, hogy hagy- befogjon egy részecskét (a) a részecskének a test befolyási öve-
janak fel küldetésükkel. Ahelyett, hogy leszálltak volna a zetén belül kell lennie, (b) a részecskét a testhez viszonyított
Holdra, megkerülték, és végrehajtottak egy cseles visszatérést sebessége soha nem viheti ki a befolyási övezeten kívülre, és
a Földre. A földi megfigyelőknek nehézségbe ütközött, hogy (c) a test részecskére gyakorolt gravitációs „fogása” növekszik,
radarral nyomon kövessék az űrhajót, mert egy vizeletfelhő így a későbbi perturbációs hatások nem húzzák el a keringő
keringett az űrhajó körül, és részben elrejtette az űrjárművet. részecskét. A (c) elvárás a legkönnyebben akkor elégíthető ki,
Akkor megmondták az űrhajósoknak, hogy tartsanak minden ha a testnek van atmoszférája.
folyékony hulladékot a fedélzeten lévő tartályokban. Ma az űr-
hajósok azzal kerülik el ezt a problémát, hogy megszabadulnak 20. „Kiderült, hogy a bolygórészecskéknek meglepően nehéz gya-
a fedélzeten lévő hulladékanyagtól közvetlenül azelőtt, hogy rapítaniuk az anyagot még a legszelídebb ütközések során is”
begyújtják rakétájuk hajtóműveit. A gravitáció, még az űrha- (Erik Asphaug: „The Small Planets” [Kis-bolygók], Scientific
jó, egy kő vagy egy vízcseppecske gravitációja is hatással van American, 282. kötet, 2000. május, 54. oldal.)
mindenre. • Laplace először 1805-ben magyarázta el a befolyási övezet fo-
galmát, vagy ahogy ő nevezte: „a vonzási szférát”. Az üstökö-
16. A két befolyási övezetet néha összekeverik. Az elsőt az űrben sökre hatással lévő bolygókra alkalmazta, de nem használta
való navigációra használják. A második, amelyet itt alkalma- arra, hogy megmutassa, hogy az állandó befogásoknak miért
zunk, alkalmas annak megértetésére, hogyan történnek a be- bonyolult az üstökösökhoz vagy bolygókhoz hasonló nagy tes-
fogások az űrben. Kimutatható, hogy egy r sugarú kör alakú teket formálni. (Lásd Nathaniel Bowditch: Celestial Mechanics
kő befolyási övezete körülbelül [Égi mechanika], de LaPlace márkitól, 4. kötet, Bronx, New
York, Chelesea Publishing Company, 1966, 417–437. oldal.)
§ h·
0.65¨1 ¸r
© R¹ 21. A tüzes (égő) lövedékek és elhajított golyók igen hamar el-
ahol R a Föld sugara, a h pedig a kő Föld feletti magassága. liptikus pályákra kerülnek a Föld tömegének központjához
Amikor sok részecske (kövek, talaj-, jég- és vízmolekulák) képest. Ha egyszer beleütődnek a Föld felszínébe, az orbitális
játszanak közre, és megváltoztatják a nyomatékot, a tényleges pálya végetér.
befolyási övezet nagyon megnő. A Földtől eltávolodó nagy kő
közelében lévő, vagy azzal ütköző részecskék sebessége megkö- 22. Sajnos a rövid periódusú üstökösöket önkényesen definiálták,
zelíti a nagy kőét. Ahogy azok a részecskék a nagy kő befolyási mint olyanokat, amelyek periódusai 200 évnél rövidebbek.
Egy a fizika szempontjából sokkal értelmesebb itt használt 27. ELŐREJELZÉS: Egyetlen bejövő hiperbolikus üstökös sem lesz soha
definíció: az üstökösök 100 évnél rövidebb periódusúak, mert látható, mert az üstökösök a Földről származtak, nem pedig a Naprend-
az ilyen üstökösök felismert módon túlsúlyban vannak. Va- szeren kívülről.
lamilyen elfogadható teóriának meg kell magyaráznia ezt a
túlsúlyt. 28. Az üstökösöknek ezt a várt szétszóródását matematikailag
először van Woerkom mutatta ki 1948-ban. Gyakran igazol-
23. Valamennyi orbitális pályára vonatkozó információt Brian O. ták hatásos számítógépes szimulációkkal. (Lásd A. J. J. Van
Mardsen és Gareth V. Williams: Catalogue of Cometary Orbits Woerkom: „On the Origin of Comets” [Az üstökösök erede-
(Üstököspályák katalógusa)-ból vettük. (11. kiadás, Cambrid- téről], Bulletin of the Astronomical Institutes of Netherlands, 10.
ge, Massachusetts, Minor Planet Center, 1996., 110. oldal.) kötet, 399. szám, 1949. december 8., 445–472. oldal.)
Ezt a katalógust a központ internetes oldaláról a legújabb
üstökösfelfedezésekkel és információval frissítették fel. 29. Néhány korai kutató úgy hitte, hogy a másodszor elhaladó
üstökösök nem láthatók, mert elsötétültek, miután illékony
24. „A Jupiter óriási, vonzó tömege valahogyan egy családba gyűjtötte gázaikat első elhaladásuk során elvesztették. Ez a korai, el-
az összes rövid időtartamú üstökös két harmadát. Valószínűleg párolgásokból eredő veszteség bekövetkezik, de a hatás nem
a Szaturnusz is támogató szerepet játszik ebben a folyamatban. erős. A Naptól eltávolodó üstökösök nem sötétebbek, sőt érté-
Úgy tűnik, hogy a Jupiter és a Szaturnusz sokkal fontosabbak az kelhetően halványabbak, mint amikor a Nap felé közeledtek.
üstökösök történetében, mint a Halley-üstökös mozgására gyako- (Lásd. M. C. Teston: „The Derivation of OH Gas Production
rolt enyhe zavaró hatásuk jelezte. A Jupiter üstököscsaládjának Rates from Visual Magnitudes of Comets” [OH gáztermelési
a léte az egyik igen fontos nyomunk az üstökösök eredete felé.” arányok származtatása az üstökösök látható fényességéből],
(Fred L. Whipple: The Mystery of Comets [Az üstökösök tit- Asteroids, Comets, Meteors II, C. I. Lagerkvist és mások,
ka], Washington, D.C., Smithsonian Institution Press, 1985, Uppsala, Uppsala University Press, 1986, 299–303. oldal.)
74. oldal.) Wiegert szimulált 125 495 mesterséges üstököst 10 000–
• „Mi az esélye annak, hogy a Jupiter a maga gravitációjával be 50 000 AU-nyira a Naptól. 5 milliárd szimulált éven át az
tudná fogni őket (a Naprendszeren kívülről behulló üstökösöket), óriásbolygók és a galaktikus ár-apály megzavarta azokat az
és rövid periódusú, előretartó orbitális pályájú üstökösökké tudná üstökösöket, amelyek láthatósága gyorsan halványult min-
zabolázni őket? Ő (H. A. Newton) megállapította, hogy ez az esély den egyes új pályával. Megállapította, hogy az elhalványulás,
kicsi. Csupán kb. egy a millióhoz periódusra redukálódna a Jupiter de sok más hatás sem tudná megmagyarázni a hosszú peri-
11,86 éves periódusánál kevesebbre.” (Ugyanott, 75. oldal.) ódusú üstökösök hiányát, amelyek már bejártak egy pályát.
(Paul Arnold Wiegert: The Evolution of Long-Period Comets
25. „Szimulált JFCs-nk (a Jupiter üstököseinek családja) orbitális [A hosszú periódusú üstökösök evolúciója], Ph.D. disszertáció,
elem-elosztását a megfigyelt JFCs-ével összehasonlítva, a JFCs University of Toronto, 1996.)
fizikai életidejét 3000 és 30 000 év közöttire becsüljük. A leg-
valószínűbb érték 12 000 év.” (Harold F. Levison és Martin F. 30. „Mivel a bolygóperturbációk jellegzetesen megváltoztatják az
Duncan: „From the Kuiper-Belt to Jupiter–Family Comets” 1/a (energiát) néhány száz egységgel egy Nap körüli forgás so-
[A Kuiper övezettől a Jupiter-család üstököséiig], Icarus, 127. rán, annak a következtetésnek a levonására kényszerülünk,
kötet, 1999. május, 31. oldal.) Oortot követve, hogy ezeknek az üstökösöknek a nagy többsége
• „De ha egyszer így elhajlottak (rövid periodusú orbitális pályá- (parabolaközeli üstökösök) a Naprendszer belső részén keresztül
ra), ezeknek az üstökösöknek csillagászatilag viszonylag rövid halad át először.” (Brian O. Mardsen és Z. Sekanina: „New
élettartamuaknak kell lennie, és valószínűleg egyetlen rövid pe- Osculating Orbits for 110 Comets and Analysis of Original
riódusú üstökös sem képes 10 000 évnél tovább élni.” (R. A. Orbits for 200 Comets” [110 üstökös szempontjából új, egy-
Lyttleton: Mysteries of the Solar System [A naprendszer titkai], mást érintő pályák, és 200 üstökös eredeti pályájának elemzé-
Oxford, England, Clarendon Press, 1968, 110. oldal.) se], The Astronomical Journal, 83. kötet, 1978. január, 1. szám,
64. oldal.)
26. „Sok tudományos tanulmányt írnak minden évben az Oort-
felhőről, tulajdonságairól, eredetéről, evolúciójáról. Mégsincs lé- 31. „Nincs példa arra, hogy egy ismert rövid periódusú üstökös elég
tére vonatkozóan egy foszlányi közvetlen megfigyelésen alapuló kis napközelpontú hosszú periódusú üstökössé változik látható
bizonyíték sem.” (Sagan és Druyan, 210. oldal.) módon.” (Edgar Everhart: „Examination of Several Ideas of
Sagan és Druyan azonban hittek az Oort-felhő létezésében, Comet Origins” [Az üstökösök eredetére vonatkozó néhány
továbbá azt is előre jelezték (211. old.), hogy „tudományos esz- elgondolás vizsgálata], The Astronomical Journal, 78. kötet, 4.
közeink finomodásával és messze a Plútón túlra menő űrküldeté- szám, 1973. május, 332. oldal.)
sekkel” a felhő látható, mérhető és tanulmányozható lesz.
32. Harold F. Levison és Martin J. Duncan: „The Long-Term
26. ELŐREJELZÉS: Az Oort felhő sohasem lesz látható, mert nem léte- Dynamical Behavior of Short-Periods Comets” (A rövid idő-
zik. tartamú üstökösök hosszú terminusú dinamikus viselkedése),
Icarus, 108. kötet, 1994, 5. ábra, 25. oldal.
27. „Még egyetlen üstököst sem figyeltek meg a Nap gravitációs hatá-
sán kívül keletkező röppályán. És mégis, előbb vagy utóbb az efféle 33. „Az üstökös kutatók megállapították, hogy a Hyakutake üstökös-
üstökösöknek láthatóknak kell lenniük.” (Sagan és Druyan, 350. ben a metánszintek a megmagyarázhatónál kb. 1000-szer nagyob-
oldal.) bak, ha a molekulák normális folyamatok útján alakulnának ki a
primordialis Nap nebulájának, a Naprendszer születésének felhőin 38. Hoyle és Wickramasinghe, Lifecloud, 91. oldal.
belül.” (Douglas Isbell és Jim Sahli: „Chemical Measurements
of Comet Hyakutake Suggest a New Class of Comets” [A 39. „A cellulózfonal összetett szerkezet, és az ember csak csodálkozhat
Hyakutake-üstökös kémiai mérései az üstökösök egy új osztályát azon, hogy egy ilyen magasan szervezett formájú óriásmolekula
feltételezik], NASA Press Release 96–108, 1996. május 31.) hogyan lehet jelen a csillagközi űrben.” (Ugyanott: Lifecloud
[Életfelhő], 94. oldal.)
34. „…nincs ésszerű, indokolható csillagászati forgatókönyv, amely-
ben az ásványszemcsék összesűrűsödhetnének az űrben.” (Fred 40. Roland Meier és társai: „A Determination of the HDO/H2O
Hoyle és Chandra Wickamasinge: „Where Microbes Boldly Ratio in Comet C/1995 01 Hale-Bopp" (A HDO/H2O arány
Went” [Ahová a mikrobák elmerészkedtek], New Scientist, 91. meghatározása a C/1995 01 Hall-Bopp üstökösben), Science,
kötet, 1981. augusztus 13., 413. oldal. ) 279. kötet, 1998. február 6., 842–844. oldal. Hasonló és meg-
• „Noha igen keveset tudunk arról, hogyan formálódnak ki a por- egyező méréseket végeztek a Halley és a Hyakutake üstökö-
szemcsék, a csillagközi anyag megfigyelései jelzik, hogy a folya- sökkel.
matnak igen hatékonynak kell lennie, mert máskülönben hogyan
lehetne megmagyarázni a csillagközi gázban lévő hőálló elemek, 41. A Vidal-Madjar: „Interstellar Helium and Deuterium” (Csil-
például a szilikon és magnézium feltűnő elfogyását?” (Hubert lagközi hélium és deutérium), Diffuse Matter in Galaxies, J.
Reeves: „Comets, Solar Wind and the D/Ha Ratio [Üstökö- Audouze és mások, Boston, D. Reidel Publishing Company,
sök, napszél és a D/H arány], Nature, 248. kötet, 1974. március 1983, 57–94. oldal.
29., 398. oldal.)
Az én fordításom: Senki sem tudja, hogy alakulhat ki por az 42. Száz vagy még több fontos tanulmány készült erről a témá-
űrben, de a por kialakulásának igen hatékonynak kell lennie, mert ról. Az alábbi a leginkább ajánlott: Louis A. Frank és Patrick
gyakorlatilag nincs szükség kémiára, hogy port hozzunk létre ott. Huyghe: The Big Splash (A nagy loccsanás), New York, Carol
(Tudjuk, hogy por jött létre az űrben, mert por van az űrben.) Publising Company, 1983, 57–94. oldal.
Válaszom: Lehet, hogy az üstökös pora nem az űrből, ha-
nem a Földről jött. 43. Ezeket az érveket igen hatásosan megcáfolta Louis A. Frank
és J. B. Sigwarth az „Atmospheric Holes: Instrumental and
35. „Ahogy a csillagközi térben az üstökösökből eredő sok por szi- Geophysical Effect.” (Légköri lyukak: eszköz- és geofizikai ha-
likátásványokat tartalmaz, ám a hasonlóságok ellenére vannak tás), Journal of Geophysical Research, 104. kötet, A. 1. szám,
rejtélyes különbségek. Például a csillagközi por amorf részecskék 1999. január 1. 115–141. oldal.
felszívódásának ismertetőjegyeit mutatja a szilikát összetétel-
lel együtt, mivelhogy a Hale-Bopp és más üstökösök kristályos 44. 2000. július 9-én, miután a 2000. június 30-ai (288. kötet)
szilikátot tartalmaznak, feltehetően magnéziumban gazdag szám megjelent a Marson lévő eróziós csatornákat tartalmazó
olivin formájában.” (Dale P. Cruikshank: Stardust Memories képekkel, az alábbi levelet írtam a Science magazinnak. Le-
[Csillagporemlékek], Science, 275. kötet, 1997. március 28., velem a következő címet viselte: „Üstökösök hasították ki a
1896. oldal. Lásd az 1904–1909. oldalakat is.) Mars vízfolyásait.”
• Humberto Campins és Eileen V. Ryan: „The Indentification Kedves Szerkesztő!
of Chrystalline Olivine in Cometary Silicates” (Kristályos Miért nem tekintik az üstökösöket vízforrásnak, amelyek a
olivin azonosítása üstökösök szilikátjaiban), The Astrophysical Mars eróziós jellegzetességeit kimarták? Az ütközési energia az
Journal, 341. kötet, 1989. június 15., 1059–1066. oldal. üstökös jegét folyékony vízzé alakítaná. Egy jellegzetes üstökös
átlagosan 1016 gramm (1010 tonna) és 85%-a H2O, ez könnyen
36. A csillagközi por, aminek nincs kristályos mintája, el tu- biztosítaná a 35. végjegyzetben, a 2335. oldalon megbecsült víz-
dott volna olvadni (vagy majdnem), le tudott volna hűlni, tömeget.
ki tudott volna kristályosodni, és tudott volna kondenzáló Tegyük fel, hogy nagy kövek vannak az üstökösök közép-
helyszínként működni a vízjég esetében, amelyek üstökösö- pontjában (ez olyan pont, amelyet nem kísérelek meg itt igazol-
ket alkottak? Valószínűleg nem. A csillagközi porrészecskék ni). Ezek a kövek kevésbé lassulnak le, mint az őket körülvevő
polarizálják a csillagfényt, így azoknak meg kell hosszabbod- jég, ahogy az üstökös áthalad a Mars vékony légkörén, és egy
niuk. Ha a nem szférikus porrészecskék elolvadnának, vagy pillanattal hamarabb csapódnak a talajba, mint a jég, és krátert
majdnem elolvadnának, felületi feszültségüknek köszönhető- hoznak létre. A jég hirtelen cseppfolyósodik, és befröcsköli a krá-
en szférikusok (gömbalakúak) lennének. (A vízcseppek ezért ter falait, vízmosásokat hasít belé.
közel gömbalakúak.) Tehát az üstökös pora valószínűleg nem A vízmosás körzetében a jellegzetes talajhőmérséklet –70 °C
a felhevült csillagközi porból származik. (vagy hidegebb), ezért végzetes azt állítani, hogy a nagy, folyé-
kony víztömeg hirtelen elszivárogott a Mars felszíne alatt néhány
37. Hoyle és Wickramasinghe: Lifecloud (Életfelhő), 87–113. száz méterről. Az, hogy mindent elkövetnek, hogy megbirkóz-
oldal. Két évtizede ezek a szerzők egyre inkább elhitették a zanak ezzel a ténnyel azáltal, hogy sóoldatokat, szokatlan ma-
tudósokkal, hogy az üstökösök hozták a cellulózt, baktériumo- gas hőfolyásokat képzelnek el a Marson, különös folyadékokat,
kat, és más szerves anyagot a Földre. Azért, hogy észrevegyük amelyek termikus vezetőképessége a vártnál rosszabb, és a Mars
ebben a hibás logikát, nézzük meg az 1. és 2. végjegyzetet a megbillent tengelyére számítanak, spekuláció a javából. Miért
210. oldalon. nem vesszük figyelembe először az egyszerű lehetőségeket?
• Hoyle és Wickramasinghe, „Where Microbes Boldly Went” Ha a víz nem jöhetett alulról, talán felülről jött.
(Ahová a mikrobák elmerészkedtek), 412–415. oldal. A Science magazin nem jelentette meg ezt a levelet. – W. B.
45. „Az üstökösök, meteorok és meteoritok kapcsolatára való tekin- 53. „Tehát az üstökösök nukleusa nem sűrűsödhetett volna össze in
tettel, a meteoritok hiánya a Föld kérgében található régi üledé- situ 100 AU-t meghaladó távolságnál… Az üstökösök besű-
kekben igen jelentős. Úgy becsülték, hogy legalább 500 meteoritot rűsödése in situ naptávoli pontjuk nagy távolságánál az Oort-
kellett volna találni a már kimerített szénbányákban, mivelhogy övezetben nem lehetséges.” (Ernst J. Öpik: „Comets and the
semmit sem azonosítottak a rétegekben, ami a negyedkornál idő- Formation of Planets” [Üstökösök és a bolygók kialakulása],
sebb (kb. 1 millió évvel ezelőtt). Ez igen közeli eredetet feltételez Astrophysics and Space Science, 21. kötet, 1973, 317., 320., 394.
(a meteoroknál), és következtetés révén az üstökösöknél is.” (N. oldal.)
T. Bobrownikoff: „Comets” [Üstökösök], Astrophysics, I. A.
Hynek, New York, McGraw-Hill Book Company, 1951, 352. 54. Thomas M. Donahue: „Comment on the Paper ’On the
oldal.) Influx of Small Comets into the Earth’s Upper Atmosphere
II. Interpretation’ by L. A. Frank et al” (A kis üstökösök a
46. H. D. P. Lee: Arisztotelész: Meteorologica Campbridge, Massa- Föld felső légkörébe való behatolásáról készült tanulmányhoz
chusetts, Harvard University Press, 1952, 43. oldal. fűzött megjegyzés; II. magyarázat L. A. Frank és mások ré-
széről), Geophysical Research Letters, 13. kötet, 6. szám, 1986.
47. Thomas H. Corcoran: Seneca: Natural Quaestiones Cambrid- június, 555–557. oldal.
ge, Massachusetts, Harvard University Press, 1972, 227–299.
oldal.) 55. Thomas C. Van Flandern: „A Former Asteroid as the Origin
of Comets” (Egy korábbi aszteroida, mint az üstökösök erede-
48. Az Aristotelész koráig visszavezethető hibás logika a követ- te), Icarus, 36. kötet, 1978, 51–74. oldal.
kezőképpen működik: Mivel az égitestek a Holdon túl nem • Tom C. Flandern: Dark Matter, Missing Planets and New
változtatják megjelenésüket, egy üstökös pedig hetenként vál- Comets (Sötét anyag, hiányzó bolygók és új üstökösök), Berke-
toztatja, az üstökösöknek nem szabad a Holdon túl vesztegel- ley, California, North Atlantic Books, 1993, 185–190. oldal.
niük. • Tom C. Van Flandern, Oblers (1796) és Ovenden (1972) ko-
rábbi javaslatára épített, hogy bolygószétszóródás hozta létre
49. 1665. március 1-jén Samuel Pepys naplójába a következőt az aszteroidákat. Van Flandern többféleképpen módosított
írta: korábbi tanulmányán. Például a felrobbant bolygó kezdetben
„Délben elmentem ebédelni a Trinity Házba, onnan pedig a 90 Föld tömegével volt egyenlő. Azóta a felrobbant bolygókra
Gresham Főiskolára, ahol Mr. Hooke egy második igen különös vonatkozó szám megnőtt, és teljes tömegük csökkent.
tanulmányt olvasott egy késésben lévő üstökösről. Többek között
nagyon valószínű módon bizonygatta, hogy ez ugyanaz az üstö- 56. Bode törvénye egyszerű formula, amely megadja a legtöbb
kös, amely korábban, az 1618-as évben megjelent, és hogy ebben bolygó Naptól való hozzávetőleges távolságát. Noha Bode
az időben fog megjelenni ismét, amely nagyon is új vélemény: de törvényének nincs elméleti igazolása, pontosan előre jelezte
mindez megjelenik nyomtatásban is.” (Samuel Pepys: The Diary az Uránusz felfedezését és hozzávetőleges orbitális rádiuszát
of Samuel Pepys [Samuel Pepys naplójag], Henry B. Wheatley, (1781), de a Neptunét (1846) és a Plutóét (1930) nem. Elő-
4. kötet, 2. rész, New York Croscup and Sterling Company, re jelezte egy bolygó Naptól való 2,8 AU-nyi távolságát, ami
1946, 341. oldal.) pontosan megfelel a legtöbb aszteroida helyzetének. Ez ahhoz
Pepys később a Királyi Társaság elnöke lett, egy ilyen a (még tanított) hamis elgondoláshoz vezetett, hogy az aszte-
jóhírű tudományos testületé, amely felkarolta a fenti tanul- roidák egy felrobbant bolygó maradványai, amely valaha 2,8
mányt. Az elgondolás, hogy néhány üstökös újra megjelenik, AU-nyira keringett a Nap körül. A Bode-féle képlet:
„nagyon új álláspont volt”, és eredetisége miatt hitelt érdemel.
Miközben egyetlen periodikus üstökös sem volt látható 1609 Távolság (AU) = 0,4 + 0,3 × 2n n = –∞, 0, 1, 2,…9
és 1677 között, Robert Hooke talán felvetette azt a lehetőséget
későbbi kutatók, például Edmond Halley számára. Halley kor- amikor „n” egyenlő –∞ a Merkur, 0 a Vénusz, 1 a Föld, 2 a
rekt jövendölése 1705-ben, hogy az 1682-ben itt járt üstökös Mars esetében, és így tovább.
1756-ben vissza fog térni, a tudomány egyik klasszikus telje- 15. táblázat: Bode törvénye.
sítménye volt (később ezt az üstököst nevezték el Halley-nek).
Bolygó megjósolt távolság (AU) Tényleges távolság (AU)
Halley-t azonban bírálat érte, hogy előre jelzett valamit, amit
Merkur 0,4 0,387
nem teszteltek le halála utánig „amikor őt már nem lehetett
Vénusz 0,7 0.723
többé háborgatni.”
Föld 1,0 1,00
Mars 1,6 1,52
50. Newton: Principia, 399–401. oldal.
Aszteroidák 2,8 2,78*
Jupiter 5,2 5,20
51. Fred L. Whipple: „Discovering the Nature of Comets” (Az Szaturnusz 10,0 9,54
üstökösök természetének felfedezése), Mercury, 1986. január– Uranusz 19,6 19,17
február, 5. oldal. Neptunusz 38,8 30,05
Plutó 77,2 39,42
52. Richard A. Proctor: „Comet Families of the Giant Planets” * A 35 legnagyobb aszteroidán alapul. Tömegük alapján mérték meg őket.
(Az óriásbolygók üstökös családjai), Knowledge: A Monthly
Record of Science, 6. kötet, 1884. augusztus 8., 111–112., Gondoljuk meg, hány ezer más, egészen egyszerűnek látszó
126–128. oldal. formulát lehet meghatározni a hat önkényes számmal (ame-
lyek 0,4-nek, 0,3-nak, 2-nek, 0-nak, 9-nek és –∞-nek felelnek National Aeronautics and Space Adminsitration, 1976,
meg). Valóban olyan meglepő, hogy az egyik formula és 6 fi- 231–238. oldal.
noman hangolt szám segítségével meg tudta becsülni 9 bolygó 62. Például a biliárdgolyók igen elasztikusak, rugalmasak, így az
közül 7-nek a Naptól való távolságát? ütközések szétszórják a golyókat. Ha azonban a golyókat (ru-
Bode törvényét, amely inkább matematikai kuriózum, galmatlan) kátrányból készítenék, még akkor is deformálód-
mint igazi törvény, Johann Daniel Titius öntötte formába nának, ha a dákó érintésével ütköznének, így útjaik rendsze-
1766-ban, de Johann Bode népszerűsítette 1772-ben. Tehát rint egyesülnének.
gyakran nevezik Bode-Titius vagy Titius-Bode törvénynek.
63. R. A. Lyttleton: The Comets and Their Origin (Az üstökösök
57. 1668-ban, Johannes Hevelius azt írta, hogy az üstökösök az és eredetük), Cambridge, England, At the Unviersity Press,
óriási külső bolygók légkörében alakultak ki, és a bolygók for- 1953, 62–110. oldal.
gásából eredően repültek ki az űrbe. 1814-ben a francia ma-
tematikus, Joseph Louis Lagrange előállt e teória modernebb 64. „Noha jég nyomára akadtak (a csillagközi űrben) annak 3,1μm
változatával. Azóta, mások tovább finomították az elméletet, abszorpciós sávjában, megközelítőleg sem olyan bőségben, ahogy
főleg S. K. Vsekhsvyatsky. várható volt.” (P. O. Martin: McGraw-Hill Encyclopedia of
• S. K. Vsekhsvyatsky: „New Evidence for the Eruptive Origin Science and Technology, 6. kiadás, New York, McGraw-Hill
of Comets and Meteoritic Matter” (Új bizonyíték az üstökö- Book Company, 1987, 9. kötet, 326. oldal.)
sök és a meteoriteredetű anyag vulkanikus eredetére), Soviet
Astonomy, 2. kötet, 3. szám, 1967. november–december, 65. J. Mayo Greenberg: „The Structure and Evolution of
473–484. oldal. Interstellar Grains” (A csillagközi szemcsék szerkezete és evo-
• S. K. Vsekhsvyatsky: „The Origin and Evolution of the lúciója), Scientific American, 250. kötet, 6. szám, 1984. június,
Comets and Other Small Bodies in the Solar System” (Az üs- 135. oldal.
tökösök és más kis, naprendszerbeli égitestek eredete és evolú- • J. Mayo Greenberg: „The Chemical Composition of Comets
ciója), The Motion, Evolution of Orbits, and Origin of Comets, and Possible Contribution of Comets and Possible Contribution
G. A. Chebotarev és E. I. Kazimirchak-Polonskaya, New York, to Planet Composition and Evolution” (Az üstökösök kémiai
Springer–Verlag, 1972, 413–418. oldal. összetétele és lehetséges hozzájárulása a bolygó összetételhez
és az evolúcióhoz), The Galaxy and the Solar System, Roman
58. J. H. Oort: „The Structure of the Cloud of Comets Surrounding Smoluchowsky és mások, Tucson, Arizona, The University of
the Solar System and a Hypothesis Concerning Its Origin” Arizona Press, 1986, 108. oldal.)
(A naprendszert körülvevő üstökösfelhő szerkezete és az ere- • „Noha kell lennie némi grafitnak a csillagközi porban, a szemcsé-
detükre vonatkozó elgondolás), Bulletin of the Astronomical ket nem uralhatja a vízjég, a már megvitatott okok miatt.” (Hoyle,
Institutes of the Netherlands, 11. kötet, 408. szám, 1950. január 413. oldal.)
13., 91–110. oldal.
66. Sokan állítják, hogy az üstökösöknek a Mars pályáján kívül
59. Oort kezdetben úgy becsülte, hogy 1011 üstökös alakult ki kellett keletkezniük, ahol (a) a hőmérséklet elég hideg ahhoz,
50 000–150 000 AU távolságnyira. Később mások rájöttek, hogy jégdara gyűljön össze a porrészecskéken az űrben, és (b)
hogy azokban a nagy távolságokban a Nap tömegvonzása a Nap ibolyántúli sugárzása nem igazán bontja fel a vízmole-
olyan gyenge, hogy az elhaladó csillagok, galaktikus felhők, kulákat. Ez a nézet három szempontot figyelmen kívül hagy.
és maga a galaxis már jóval korábban minden üstököst kilö- Először, ha a vízpára jégdaraként összegyűlik a Marson túli
kött volna az Oort-felhőből. (Lásd például Julio A. Fernandez: porrészecskéken, akkor a darát mindennapos gyakorisággal
„Dynamical Aspects of the Origin of Comets [Az üstökösök kell észlelni az aszteroidák felszínén. Jégdarát nem észleltek.
eredetének dinamikus aspektusai], The Astronomical Jour- Másodszor, a folyékony víz, benne a talajrészecskékkel, ta-
nal, 87. kötet, 9. szám, 1982. szeptember, 1318–1332. oldal.) E lán a Földről lövellt ki az űrbe. Ott gyorsan megfagyott volna,
probléma megoldására általában több üstökösről (1012) feltéte- és üstökösökké állt volna össze. Az elpárolgó víz hátrahagyta
lezik, hogy kezdetben a felhőben voltak, a felhőről pedig azt, volna a talajt. Végül egy talajréteg alakulna ki, és ez korlátoz-
hogy közelebb volt a Naphoz (50 000 AU), hogy a kilökődést ná a további letisztulást.
csökkentse. Mások úgy sejtik, hogy kezdetben legalább 1015 üs- Harmadszor, a Marson túl keringő jégrészecskék általában
tökösnek kellett benépesítenie az Oort-felhőt. Az Oort-felhő nem alkotnak üstököst. A hosszú periódusok megnövelik a
elméleteknek számos változata van: itt csak a legjobban isme- vízpára- és a jégrészecskék széthullási esélyeit. A „nagy mély-
reteket taglaljuk. ség forrásai” gyorsan üstökösöket formálnának. A vízmoleku-
láknak nem kell összeállniuk. Együtt indulnának. Talaj, jég,
60. Jack O. Hills: „Comet Showers and the Steady-State Infall gázok és más valószínűtlen, üstökösökben lévő kémiai anya-
of Comets from the Oort Cloud” (Az Oort-felhőből való goknak nem kell együtt találtatniuk és egyöntetűen összeke-
üstökösök hosszútávú beesése és az üstököszáporok), The veredniük. Ezek is együtt indulnának.
Astronomical Journal, 86. kötet, 11. szám, 1981. november,
1730–1740. oldal. 67. „Mivel a vízjég szemcsék kondenzálódása a kis sűrűségű csillag-
közi felhőkben komoly fogalmi problémákat vetett fel, a következő
61. Hannes Alfven és Gustaf Arrhenius: Evolution of the Solar aggodalmunk támadt: az egy mikrométernél kisebb méretű jég-
System (A Naprendszer evolúciója), Washington, D.C., kristályok tiszta gázban történő kialakulásához, a besürűsödés
nukleusának, ahol a kristályok növekednek, megfelelő arányban
kellett kiformálódnia… Egy, a jégszemcse ellenében felhozott má- és bolygókra vonatkozó értékeik elég jól ismertek: kb. 1 a 10
sik korai ellenvetés, hogy az erre a modellre alapuló számítások millióhoz képest.
nem voltak képesek reprodukálni annak módját, ahogy a változó 71. A Herschel-Rigollet-féle üstökös csak egyszer tért vissza a nap-
hullámhosszúságú csillagfény elhomályosodik, vagy kialszik… közelponthoz 1788-as felfedezése óta, ez pedig 11,5 évvel koráb-
Másodszor, a 3,1 μm-en erős felszívódási sáv megtalálására irá- ban következett be, mint kiszámították (1939 augusztusában
nyuló kísérletek a nagyon elsötétedett csillagok spektrumában 1951 márciusa helyett). Valószínűleg valahonnan többletgra-
lévő vízjégnek köszönhetően következetesen kudarcot vallottak.” vitáció vonzotta vissza korábban. A bolygóperturbációból ered
(Hoyle és Wickramasinghe: „Where Microbes Boldly Went” ez a gravitáció? A Naprendszerre vonatkozó számítógépes szi-
[Hová merészkedtek a mikrobák], 412. oldal.) mulációm az elmúlt 350 évre visszatekintve kimutatta, hogy a
Herschel-Rigollet nem került elég közel egyik bolygóhoz sem,
68. Zdenek Sekanina: „Detection of a Satellite Orbiting the hogy onnan kapott volna némi gravitációs gyorsítást. A gravi-
Nucleus of Comet Hale Bopp (C/1995 01).” (A Hale-Bopp üs- táció növekedése tehát valószínűleg a 40–600 AU-nyira lévő
tökös magja körül keringő szatellit észlelése), Az első nemzet- régióban rejtőző tömegből jött.
közi konferencia a Hale-Bopp üstökösről Puerta de La Cruz-on
(Tenerife, Kanári-szigetek, Spanyolország, 1998. február 2–5). 72. Ennek az abszolút valószínűtlensége kétféle módon mutatha-
tó ki. Először, a „boríték háta” módszer. A Marsden-Williams
69. Egy üstökös energiája per egységnyi tömege (E) két független üstököskatalógus 774 különböző üstökösészlelést sorol fel. Az
módon is kifejezhető:
774 u 773
ember 774 különböző testet 299 151 vagy módon
GM V2
GM 2
E és E
2a 2 R párosíthat össze. Öt szám (i, q, e, ω és Ω) határoz meg kö-
ahol V a sebessége, R a Naprendszer tömegközépontjától való zelebbről egy ellipszist az űrben. Mondjuk azt, hogy annak
távolsága, G a gravitációs állandó, M a naprendszer tömege, esélye, hogy két üstökösészlelésnek azonos értékei vannak a
és a az üstökös fél nagytengelye. E-t kiküszöbölve és az egyen- „q” és az „e” kombinációjára 0,25 – legalább annyira hason-
letet V2-re megoldva ezt kapjuk: ló, mint a furcsa pároké. Két szög (Ω és ω) értékei 0–360°-ig
terjednek, és egy harmadik szög „i” 0–180° között foglal he-
ª2 1 º lyet. Egy „furcsa pár”-ban minden egyes üstökös észlelésnek
V2 GM « »
¬ R aL ¼ i, Ω és ω-ra vonatkozó értékei jellemző módon 5 fokon belül
vannak a másik üstökös megfelelő szögeinek mindkét oldalán.
Ismerve egy üstökös sebességét (V), helyzetét R és nagyten- Következésképpen, az ember egyszerűen a véletlen jegyében
gelyének felét (a) kiszámíthatjuk a naprendszer tömegét. Fi- várhatná el a három „furcsa párt”.
gyeljük meg a fél nagytengely két lehetséges értékét: egy nagy
érték, (aL) ami megadja ML tömeget, és egy kis értéket, as-t ª § 5 u 2 · § 5 u 2 ·º
2
299151 u «0.25 u ¨ ¸ ¨ ¸»
adja meg, ami megadja Ms-t. Ez két egyenletet hoz létre: © 360 ¹ © 180 ¹»¼
«¬
ª2 1 º ª2 1º Ez elég hosszú út a tizenkettőtől.
V2 GM L « » és V2 GM S « »
¬ R aL ¼ ¬ R aS ¼ Egy még pontosabb megközelítés egy számítógépes szimu-
lációt is magába foglal. A Halley- üstökös 30 egymás utáni
V2-t kihagyva és a naprendszer két megegyező tömegének ará- pályájának vizsgálata által az ember láthatja, hogy a bolygók
nyára rendezve az egyenletet: perturbációi kevésbé változtatnak orbitális elemeket, mint
mások. Például i (a hajlásszög) nagyon keveset változik pá-

R
1 lyáról pályára. Tehát a változásokat minden orbitális elemben
MS 2a L Rª 1 1º alkalmas módon úgy kell értékelni, hogy a két különböző pá-
| 1 « »
ML R 2 ¬ aS aL ¼ lyát összehasonlítják.
1
2a S Majd felcserélném mindegyik orbitális elemet egy véletlen-
szerűen kiválasztott üstökös párhuzamos orbitális elemével.
Mondjuk azt, hogy R = 1AU, amikor a nagyféltengelyt röppá- Ezután számítást végeznék, hogy a 299 151 lehetséges párból
lyabecslésekből számítjuk ki. Az 5000 éves orbitális periódusú hány lenne hasonló a „furcsa párok”-hoz. Jellegzetes módon
üstökösök Naptól való távolsága 600 AU. Ha 2aL = 50 000 AU három lenne. Más szóval a véletlen a 202. oldalon bemutatott
és 2a = 600 AU, akkor a tömegarány a bal oldalon csak 1,0016. tizenkét „furcsa pár”-ból csak kb. háromra tudna magyaráza-
Tehát, ha a Naprendszer tömege csak 16 résszel a 10 000-ben tot adni. Ez hátrahagy kilenc párt – vagyis valószínűleg kilenc
nagyobb, akkor az üstökösök, amelyekről azt gondolták, hogy üstökös lenne látható két, egymás után következő pályán.
először 50 000 AU-ról zuhannak be 4 millió éves periódusok- Ez meglepő, mert minden pár mindkét tagjára vonatkozó
kal, csak 5000 évvel ezelőtt indultak volna. megbecsült időszak túl nagy ahhoz, hogy ugyanaz az üstökös
legyen. Ezek az üstökösök azonban idejük többségét olyan
70. Valójában, nem a tömeget (M) mérik, hanem a tömegszer környezetben töltik, amely messze túl van a bolygóktól. Némi
gravitációs állandót (G), vagyis (GM)-et. Mivel a gravitáci- igen gyenge erő vagy a tömeg, amely évszázadok óta gyorsítja
ós állandó csak kb. 1 rész az 1000-ben mértékig ismert, a tö- az üstökösöket, hatalmas mértékben le tudná rövidíteni pe-
meg egészen bizonytalan. Azonban csak a központi égitestek riódusaikat.
GM-je fontos az orbitális pályák kiszámításában és a Napra
73. John D. Anderson és mások: „Indication, from Pioneer 10/11, 82. A Jupiter holdjának, az Io-nak van a legtöbb energiagazdag
Galileo, Ulysses Data of an Apparent Anomalous, Weak, vulkánkitörése a Naprendszerben. A gázok, csóvák, amelyek
Long-Range Acceleration” (Egy valószínűleg gyenge, hosszú néha 400 kilométeres magasságba szöknek, kéndioxidot tar-
távú gyorsításra utaló jelzés a Pioneer 10/11, Galileo és Ulysses talmaznak, nem pedig vizet. A Jupiter keltette ár-apályok tö-
adataiból), Physical Review Letters, 81. kötet, 14. szám, 1998. rést indítanak el az Io belsejében, ami hőt termel. (Lásd Ron
október 5, 2858–2861. oldal. Cown: „Close Enconter: Galileo Eyes Io” [Közeli találkozás:
• John D. Anderson, személyes kommunikáció, 1998. szeptem- Galileo megfigyeli az Iot], Science News, 156. kötet, 1999. de-
ber 25. cember 11., 382–383. oldal.)
74. A vízkalapács lehetőségét George E. Anderson gépészmérnök 83. S. K. Vsekhsvyatsky: „Comets and the Cosmology of the Solar
vetette fel. Systenm (Üstökösök és a Naprendszer kozmológiája), Comets,
Asteroids, Meteorites, A. H. Delsemme, Toledo, Ohio, The
75. Három tényező igen megnehezíti e folyamat elemzését: A University of Toledo, 1977, 470. oldal.
cseppecske portartalma késlelteti, gátolja a párolgást, a csepp
messze van a termikus egyensúlytól (hőkiegyenlítődéstől), és 84. Ariel A. Roth: „Some Questions about Geochronology (Né-
a tényleges vízhőmérséklet és más, a földalatti vízben oldott hány kérdés a geokronológiáról), Origins, 13. kötet, 1986, 75.
gázok mennyisége ismeretlen. oldal.
76. Ha egy üstökös távol lenne naptávoli pontjától, a Jupiter gra- 85. Mardsen és Sekanina, 1123. oldal.
vitációja eltéríthetné az üstökös pályáját sok más módon is.
A Jupiter-gyűrű sok más üstökös felett hálónövekedést okoz a 86. Fernández, 1318., 1324. oldal.
Jupiter családjában.
87. Paul R. Weissman: „The Oort Cloud and the Galaxy:
77. Donald K. Yeomans, Comets (Üstökösök), New York, John Dynamical Interactions” (Az Oort- felhő és a galaxis:
Wiley és fiai Inc., 1991, 296. oldal. dianmikus kölcsönhatások), The Galaxy and the Solar System,
Roman Smoluchowsky és mások, Tucson, Arizona, The
78. Richard A. F. Grieve: „The Record of Impact on Earth” (A Unviersity of Arizona Press, 1986, 212. oldal.
Földre való becsapódás jegyzőkönyve), Geological Society of
America, Specialis tanulmány 190, 1982, 25–27. oldal. 88. Néhány kutató azt gyanította, hogy a két csillag közül az egyik,
az Algol vagy Gliese 710, talán nem régen megzavarta az Oort
79. Clark R. Chapman: „Asteroid” (Aszteroida), McGraw-Hill felhőt. A tényleges mérések vitatják ezt. „Az új adatok nyilván-
Encyclopedia of Science and Technology, 6. kiadás, New York, valóvá teszik, hogy egy csillag sem jön elég közel ahhoz, hogy fel-
Mc Graw-Hill Book Company, 1987, 2. kötet, 116. oldal. kavarja az Oort- felhőt, és üstököszáport indítson.” (Ron Cowen:
„Dino Death: A Stellar Weapon” [Dino halál: egy csillagfegy-
80. Egy egyenletes sűrűségű, M tömegű és R sugarú bolygó „szét- ver], Science News, 153. kötet, 1998. január 31., 79. oldal.)
szórásához” szükséges energia kiszámítható: • „A legjelentősebbnek talált múltbeli esemény az Algol áthaladása
3 parsec-re (10 fényévnyire) a Naptól 7,3 millió éve…” (Lawrence
3 GM 2 A. Molnár és Robert L. Mutel: „Radio Observations of Algol
5 R II. Computation of Close Stellar Encounters with the Oort
Cloud” [Az Algol II. rádiómegfigyelései, az Oort-felhővel való
ahol G a gravitációs állandó. Ha a bolygó sűrűsége nagyobb a közeli csillag-találkozások számítása], Astrophysical Journal, In
magjában, ahogyan az összes többi bolygónál, az energiaigény Press.)
megnő. A „szétszórás” itt azt jelenti, hogy minden bolygóban „Ugyanakkor megállapítjuk, hogy mind az Algol, mind a
lévő részecske egészen a szökési sebességéig felgyorsul. Gliese 710 találkozása túl távoli, hogy valamilyen extra észlelhető
üstököst hozzon létre ugyanott”. (Ez a tanulmány hatszor ponto-
81. W. McD. Napier és R.J. Dodal: „The Missing Planet” (A hi- sabb, mint a korábbiak.)
ányzó bolygó), Nature, 242. kötet, 1973. március 23., 250–251. • Jeffrey Winters: „A Brief Tour of a Bad Cosmic Neighborhood”
oldal. (Egy rossz kozmikus szomszédság rövid utazása), Discover, 19.
Egy bolygó akkor tudna felrobbanni, ha elég hasadó anya- kötet, 1998. április, 56 oldal.
got tartalmazna, amely hirtelen kritikus tömegűvé válna.
Amint azonban Anders megjegyzi, „egy ilyen robbanás hat 89. Julio A. Fernández: „The Formation of the Oort Cloud and
millió (vagy kevesebb) évvel ezelőtt nagyon nagy mennyiségű, the Primitive Galactic Environment” (Az Oort-felhő kiala-
hosszú életű radioaktivitást hagyott volna hátra, mint amilyen kulása és az ősgalaktikus környezet), Icarus, 129. kötet, 1997,
a Be10 és Mn53 a Földön, Holdon és meteoritokon.” Ezek az 106–109. oldal.
izotópok nem mutathatók ki. (Lásd E. Anders, Discussions • Everhart, 329. oldal.
of a Former Major Planet of the Solar System [Viták a nap-
rendszer egy korábbi nagyobb bolygójáról], Comets Asteroids, 90. Fernández: „Dynamical Aspects of the Origin of Comets”
Meteorites, A. H. Delsemme, Toledo, Ohio, The Unviersity of (Az üstökösök keletkezésének dinamikus aspektusai), 1318.
Toledo, 1977, 479. oldal.) oldal.
91. Bármelyik óriásbolygó energiájának és impulzusnyomatéká-

nak zöme rámenne arra, amikor üstökösök tömegeit kirepíti 95. Weissman, 210. oldal.
egy Oort-felhőbe. A bolygó pályája összezsugorodna, ami azt 96. John. F. Kerridge és James F. Vedder: „An Experimental
feltételezi, hogy jóval távolabb keletkezett a Naptól. Approach to Circumsolar Accretion” (Kísérleti megközelítés
Mialatt ez talán segít megoldani az üstökös keletkezés prob- a napkörüli gyarapodáshoz), Symposium on the Origin of the
lémájának egyik aspektusát, problémát támaszt néhány csilla- Solar System, Paris, France, Centre National de la Recherche
gász számára, akik megpróbálják kitalálni, hogyan keletkeztek Scientifique, 1972, 282–283. oldal.
az óriásbolygók. Ezek a csillagászok kíváncsiak arra, hogyan
tudtak ezek az óriásbolygók kialakulni ott, ahol most vannak, 97. Martin Harwit: Astrophysical Concepts (Asztrofizikai fogal-
még ha évmilliárdok álltak is rendelkezésre. A probléma még mak), New York, John Wiley és fiai, 1973, 394–395. oldal.
rosszabbá válik, ha az óriásbolygók a Naptól még messzebb ala-
kultak ki, ahol az anyag sűrűsége sokkal kevesebb. (Lásd Öpik, 98. Fred L. Whipple: „On the Relation Between Comets and
307–308. oldal. Lásd még Richard Greenberg: „The Origin of Meteoroids” (Az üstökösök és meteoritok közötti kapcsolat-
Comets Among the Accreting Outer Planets” [Az üstökösök ról), The Motion, Evolution of Orbits, and Origin of Comets
keletkezése a gyarapodó külső bolygók között], Dynamics of (Az üstökösök mozgása, pályáik fejlődése, és eredete), G.
Comets: Their Origin and Evolution [Az üstökösök dinami- A. Chebotarev és E. I. Kazimirchak-Polonskaya, New York,
kája: eredetük és evolúciójuk], Andrea Carusi és Giovanni Springer-Verlag, 1972, 485. oldal.
B. Valsecchi, Boston, D. Reidel Publishing Company, 1985,
3–10. oldal.) 99. Thomas S. Kuhn: The Structure of Scientific Revolutions (A tu-
dományos forradalmak szerkezete), Chicago, The University
92. „Semmiféle veszteség nem fordulna elő az Uránusznál vagy a of Chicago Press, 1970. Ezt a könyvet újabban a száz legjobb, a
Neptunusznál, de akkor a kilövellés időskálája, 1011 év, korlátok 20. században angolul íródott tényirodalmi könyv közé sorol-
közé szorulna”. (Öpik, 321., 395. oldal.) ták.
93. Gerard P. Kuiper: „On the Origin of the Solar System” (A 100. Például, ha egy üstökös jellemző darabját megtalálják, és ké-
naprendszer eredetéről), Astrophysics, J. A. Hynek, New York, miailag elemzik, és só (NaCl) nincs jelen, az elmélet, hogy az
McGraw-Hill Book Company, 1951, 357–424. oldal. üstökösök a Földből jöttek, komolyan meggyengül. Ha azon-
ban magas sótartalmat találnak, a többi teória gyengül meg.
94. Ron Cowen: „Second Look Finds No Comet Reservoir” Az időt és pénzforrásokat bölcsebben el lehetne költeni olyan
(A második pillantás sem talál semmilyen üstököstárolót), tesztelő elméletekkel, amelyek jobban megmagyaráznak min-
Science News, 149. kötet, 1996. június 22., 395. oldal. den bizonyítékot.
Az aszteroidák és meteoritok eredete
128. ábra: Az Ida-aszteroida és holdja, a Dactyl 1993-ban. A Galilei-űrhajó a Jupiter felé tartva készítette ezt a képet az Ida-aszteroidáról 3200 kilométernyi
távolságból. A legtöbb ember meglepetésére az Idának 1600 méter átmérőjű, 96 kilométer távolságban keringő holdja van. Az Ida és a Dactyl egyaránt föld-
szerű kőzetből áll. Sok más aszteroidának is vannak holdjai. Az előző fejezetben ecsetelt orbitális mechanika törvénye szerint egy hold befogása az űrben
hihetetlenül nehéz – hacsak mind az aszteroida, mind a közelében lévő potenciális hold nem ugyanabban az irányban halad kb. ugyanakkora sebességgel, és
hacsak nem veszik körül gázok az aszteroidát a befogás során. Ha így van, az aszteroida, annak holdja és minden egyes gázmolekula valószínűleg ugyanarról
a helyről jött, és kb. ugyanabban az időben indult útjára. Egy millió éven belül az elhaladó égitestek eltávolították volna a holdakat, így ezeknek az aszteroida-
hold-befogásoknak nagyon is új keletűeknek kell lenniük.
Egy bizonyos távolságról a nagy aszteroidák nagy szikláknak látszanak. Sok azonban azt mutatja, hogy kis sűrűségük miatt vagy sok üres helyet vagy
valami könnyű dolgot, mint például jeget tartalmaznak. Egy aszteroida legjobb közelképei megmutatják a felszínen a sokmilliónyi kisebb követ. Az aszteroidák
valószínűleg gravitáció által összetartott repülő kőrakások. Az Ida 56 kilométer hosszú, és nincs elég gravitációja ahhoz, hogy kör alakúra préselje össze
magát.
Az aszteroidák és meteoritok eredete 237
Rövid összefoglalás: „A nagy mélység forrásai” sziklákat

és sáros vizet lövelltek a magasba. Ahogy a kövek távo- Meteoritek, meteorok és meteoridok
lodtak a Földtől, a Föld gravitációja egyre kevésbé hatott
rájuk, és a közeli részecskékre gyakorolt gravitációjuk egyre Az űrben a szilárd testeket, amelyek kisebbek, mint
jelentősebbé vált. Következésképpen sok kő és az őket körül- egy aszteroida, de nagyobbak, mint egy molekula,
vevő vízpárafelhők egyesültek, hogy aszteroidákat alkossa- meteoridoknak nevezik. Átkeresztelték őket meteorok-
nak. Az űrben lévő elszigetelt kövek meteoridok. Vízpára ká, ahogy áthaladnak a Föld légkörén és meteoritoknak,
kiváltotta húzó erők és az erőtérviszony-hatás előidézte ha Földhöz csapódnak. Mivel minden meteor és mete-
lökő erők tömörítették az aszteoridokat oda, ahol ma az orit valaha meteorid volt, általában mindegyikre, mint
aszteoridaövezet van. Az aszteroidák meteoritok és üstökö- meteoridra hivatkozunk.
sök – melyeket néha a Naprendszer maga útján járó teremt-
ményeinek neveznek – így egyesülnek.
tak, hogyan alakultak ki a bolygók, noha állítják, hogy értik,
A kisbolygóként ismert aszteoridák a Nap körül keringő kő- hogy egy bolygónak hogyan nem sikerült kialakulnia. Ennek
égitestek. Pályáik zöme a Mars és a Jupiter pályái között fek- az állításnak azonban nincs hitele. (Lásd a 43–46. cikkelye-
szik; Ezt a zónát aszteoridaövezetnek nevezik. A legnagyobb ket a 33–35. oldalon.) A pályán keringő kövek általában nem
aszteroida, a Ceres, amelynek az átmérője közel 960 kilomé- állnak össze, hogy bolygókat vagy aszteroidákat alkossanak.
ter, és az összes aszteroida térfogatának kb. negyedét alkot- (Speciális feltételek kellenek ahhoz, ahogy a 207–208. olda-
ja. A majdnem 15 000 aszteorida pályáját már kiszámolták. lon és a 226. oldalon lévő végjegyzetben magyarázzuk.) Ma az
Sokkal több aszteoridát észleltek, néhányuk 15 méternél is ütközések és ütközésközeli helyzetek összetörik és szétszórják
kisebb átmérőjű. Az a néhány, amely keresztezi a Föld pályá- az aszteroidákat. Ez pedig éppen az ellenkezője a meghiúsult
ját, nagy kárt okozna, ha valaha is összeütközne a Földdel. bolygó-magyarázatnak. Az idő során – mondják az evolucio-
Két magyarázatot kínálnak az aszteroidák eredetére: egy nisták – léteztek (4,6 milliárd év) aszteoroidák, és olyan sok-

felrobbant bolygó és egy bolygó, amely nem alakult ki tel- szor ütköztek volna, hogy sokkal összetöröttebbeknek kellene
jesen. Szakértők felismerték mindkét magyarázat hibáit, és lenniük, mint amilyenek ma2.
zavarba jöttek. A vízlemez-elmélet egyszerű és teljes, de egé- Vízlemez-magyarázat. Az aszteoridák a Földből kilövellt
szen eltérő megoldást kínál. kövekből állnak. Az aszteoridák elterjedt volta azt mutatja,
A felrobbantbolygó-magyarázat. Kisebb aszteoridából hogy egy bolygónak legalább egy része darabokra hullott.
sokkal több van, mint nagyobbakból, ez a széttöredezett tes- Noha nincs olyan energiaforrás, amely egy Föld méretű boly-
tekre jellemző specifikus példa. E minta szemlélete vezetett gót képes lenne felrobbantani és szétszórni, „a nagy mélység
ahhoz a korábbi elképzeléshez, miszerint az aszteroidák egy forrásai” könnyen elindíthatták volna a Föld 0,06%-át – ez
felrobbant bolygó maradványai. Későb, a tudósok rájöttek, az összes aszteorida együttes tömege. A csillagászok megpró-
hogy az összes töredék együttesen sem tenne ki még egy báltak leírni egy felrobbant bolygót, miközben nem jöttek rá,
kisbolygót sem. Emellett túl sok energia kell ahhoz, hogy fel- hogy annak 99,94%-án állnak – túl közel, hogy észrevegyék
robbantsa és szétszórja akár a legkisebb bolygót is (Lásd 20. és meglássák.
cikkelyt a 220–221. oldalon.) Ahogy az özönvíz vizei kiszöktek a földalatti kamrákból,
A meghiúsult bolygó-magyarázat. Az aszteroidákra vonat- az oszlopok, amelyek arra kényszerültek, hogy mind többet
kozó egyik jelenlegi, népszerű magyarázat szerint ezek olyan és többet hordozzanak a beborító kéreg súlyából – összepré-
égitestek, amelyek nem egyesültek, hogy bolygót alkossanak. selődtek és eltörtek. A törés körülbelül 16 kilométer vastag
Azt sohasem magyarázzák meg, hogy a szinte üres űrben az falai instabilak voltak, mert a kő nem elég erős ahhoz, hogy
anyag hogyan állt össze, hogy legelőször kialakítsa ezeket a egy 8 kilométeresnél magasabb sziklát megtámasszon. Ahogy
kőégitesteket1. Mivel arra is bizonytalan magyarázatokat ad- a falak alsóbb részei összezúzódtak, a felfakadó források nagy
kőtömböket repítettek3 felfelé és lőttek ki. A támasz nélkül

maradt kőzet a tetejéhez képest 8 kilométernyire darabok-
hideg oldal
hidege ra tört. Minél kisebb volt a kő, annál jobban felgyorsult, és
(kisebb bb gá z
sebess
é g) aszteroida annál távolabbra jutott éppen úgy, ahogy egy gyors folyású
meleg
(nagyo ebb gá z patak is gyorsabban és messzebbre sodorja a kisebb talajré-
bb seb
e s s é g) lökés
szecskéket.
lökés
A forrásokban lévő vízcseppek részben elpárologtak, és
gyorsan megfagytak. A köveknek, mivel sűrűbbek és na-
gyobbak, mint a jégrészecskék, nagyobb a befolyási öveze-
meleg oldal
tük is (208. oldal), amely hatalmasan megnő, ahogy a kövek
egyre távolodnak a Földtől. A nagyobb kövekből „magok”
lesznek, amelyek körül más kövek és jégrészecskék gyűlnek
össze, ahogy a befolyási övezet kiterjed. A befolyási övezetek
még inkább megnőnek, ahogy az anyag tömörül a „magok”
lö
ké körül. A kőhalmokból aszteroidák lesznek.
s
ké
s
lö
rró övezet 1. kérdés: Miért vált néhány kőrakás és jég az űrben aszte-
Fo roidákká, mások pedig üstökösökké?
Képzeljük el, hogy a világ olyan részén élünk, ahol súlyos

zúzmara telepszik le minden éjjel, de naponta látni a Napot
is. Sok-sok évtized elteltével, sok száz méternyi zúzmara fogja
Nap betemetni a vidéket?
A válasz több dologtól függ amellett, hogy nyilvánvalóan
l ö ké
s l ö ké
s nagy vízforrásra van szükség. Ha a sötét kövek kezdetben
beborítanák a talajt, a Nap ezeket a köveket hevítené a nap
során. A következő éjszakai zúzmara hajlamos lenne az el-
lökés
párolgásra (vagy szublimálódásra). Ha azonban az éjszakai

zúzmara különösen vastag, a napfény pedig halvány volt, a
zúzmara több napfényt tükröz majd vissza a nap folyamán,
így tehát kevés zúzmara fog elpárologni. Több zúzmara gyű-
129. ábra: Sugárirányú lökés és vonzás hatott az aszteoridákra. (A Nap, az lik össze a következő éjjel. A zúzmara vastagsága minden 24
aszteroida, a vízmolekulák és a pálya nem méretarányosak.) A „nagy mély- órában nőni fog.
ség forrásai” köveket és sáros vízcseppeket indítottak el a Földről. A víz- Nos, képzeljük el az életet egy újonnan alakult aszteroi-
pára nagyobb befolyási övezetekkel rendelkező kövekkel társult más kövek dán. Annak forgása az űrben nappali és éjszakai ciklusokat
és jégrészecskék befogásában. Ezek a növekvő testek, melyek elsősorban alakít ki. Napnyugta után a felszíni hőmérséklet az abszolút
kövek voltak, aszteroidákká váltak. nulla felé zuhan (–273 °C), mert az aszteoroidának nincs elég
A Nap heviti egy aszteorida közeli oldalát, miközben a távolabbi oldal gravitációja, hogy sokáig megtartson egy atmoszférát. Az
kisugározza hőjét az űrbe. Tehát nagy hőmérséklet-különbségek léteznek, aszteroidát szigetelő atmoszféra nélkül a Nap hője gyorsan,
minden kő, minden orbitáló test ellentétes oldalai között. Minél lassabb egy akadálytalanul szétárad a külső űrbe. Viszont amikor a Nap
égitest forgása, és minél közelebb van a Naphoz, annál nagyobb a hőmér- felkel, sugarai nem az atmoszférát melegítenék fel, tehát az
séklet-különbség. (Például Holdunk napos oldalán a hőmérséklet elérik a aszteroida felszínén a hőmérséklet gyorsan emelkedni fog.
kiégető 141 °C-ot, miközben a távoli oldal jeges: –173 °C.) A vízmolekulák Ahogy a „nagy mélység forrásai” köveket és vízcseppeket
is (kis kék gömböcskék) a Nap és aszteorida között, különösen azok, ame- lövellnek ki, a párolgás óceánnyi mennyiségű vízmolekulát
lyek a Nap közvetlen közeléből jönnek, forróbbak és gyorsabbak, mint azok, szór szét és párologtat el a belső Naprendszerben mindenfe-
amelyek az aszteorida távoli oldalán vannak. Egy aszteroida forró oldalába lé. Sok vízmolekula, amely később pörgő aszteroidánk hideg
csapódó forró vízmolekulák sokkal nagyobb sebességgel és nyomatékkal oldalának csapódott, zúzmarává válik4. A napfény általában
pattannak ki, mint a hideg oldalnak csapódó hideg gázmolekulák. Ezek az üt- elhalványulna a köveken nagyobb, meghosszabbodott pályák
közések lassan kiterjesztették az aszteorida pályáit, amíg túl sok gáz maradt esetében. Tehát egy kevés zúzmara fog elpárologni a nap fo-
a belső Naprendszerben, hogy nagy lökést biztosítson. Minél közelebb van lyamán, és a zúzmara vastagsága nőne. „Világunk” üstökössé
egy aszteroida a Naphoz, annál nagyobb a külső lökés. Az orbitális pályá- válna. Azonban, ha világunk viszonylag közel kering a Nap
hoz közel, legsűrűbben tömörült vízmolekulák aszteroidákra gyakorolt von- körül, annak sugarai elpárologtatják az éjszakánként lecsa-
zást hoztak létre. Számítógép-szimulációim megmutatták, hogy az özönvíz pódott zúzmarát, így „világunk” aszteroida marad majd.
után még évekig a belső Naprendszeren keresztül a gáz hogyan terelte ösz- A súlyosabb kövek nem indulhattak olyan nagy sebes-
sze az aszteroidákat egy a Föld orbitális síkjához közeli tág övezetbe, egy séggel, mint a kisebb részecskék (talaj, vízcseppek és kisebb
aszteroidsávba. A lökés elsősorban a pályákat terjeszti ki. A vonzás a pályá- kövek). A súlyosabb kövek egyesültek, hogy aszteroidákká
kat köralakúra formálta, és lecsökkentette hajlásszögeiket. váljanak, miközben a kisebb részecskék – főleg víz – egye-
sültek, hogy üstökösökké legyenek, amelyeknek nagyobb a
sebességük és hosszabb a pályájuk. Az aszteroidákat és az üs-
tökösöket nem különíti el „éles vonal”.
28. ELŐREJELZÉS: Az aszteroidák kőrakások, belsejükben mélyen

gyakran gyenge „ragasztóként” működő jéggel. A nagy kövek, amelyek
megkezdték a befogási folyamatot, közelebb vannak az aszteoridák köz-
pontjához. Az üstökösök, amelyek főleg jégből állnak, kisebb köveket is
tartalmaznak magjukban.
2. kérdés: A Földről elindult tárgyaknak elliptikus, üstökös-

szerű pályákon kell utazniuk. A Földről indult kőégitestek
szinte körpályákon tömörültek kb. 2,8 csillagászati egység-
nyire (AU) a Naptól?
A Nap sugaraitól széthullott gázok, főleg víz- és más molekulák

igen nagy bőségben voltak a belső Naprendszerben sok évig az
özönvíz után. Az összes aszteroida forró oldalába csapódó forró
gázmolekulák nagy erővel visszaverődtek. Az ember azt gon-
dolhatná, hogy olyan ez, mint valami kilövellésszerű megnyi-
latkozás, olyan, mint amikor a levegő kiszökik a ballonból, és
lökést idéz elő a menekülő gázzal ellentétes irányban. Az összes
aszteroida hideg oldalába csapódó hideg molekulák kevesebb
kilövellést produkáltak. Ez a kilövellés, amelyet a napenergia
hatékonyan felerősít, segített tömöríteni az aszteroidákat a
Mars és a Jupiter pályái között.5 (Lásd a 129. és 130. ábrát.)
3. kérdés: Vajon a radiometrikus hatás képes lenne-e az

aszteroidákat 1–2 csillagászati egységgel távolabbra tolni
a Naptól? 130. ábra: A radiometrikus hatás. Ez a jól ismert újdonság, amit
radiométernek vagy fénymalomnak neveznek, azt a szokatlan lökést ábrázol-
Minden aszteorida egy nagy befolyási övezeten belül keringő ja, amely az aszteoridákat jelenlegi pályáikra tolta. A napfény jobban melegíti
részecskék rajzásaként kezdődött. Mivel a rajzás térfogata elég az egyes lapátok sötét, mint a világos oldalát. Az izzó belsejében a részleges
nagy volt, a radiometrikus nyomás igen nagy területen érvé- vákuum megközelíti azt, ami a külső űrben található, így a gázmolekulák
nyesült, így a tolóerő is nagy volt. Mivel a térfogati sűrűség viszonylag nagy távolságokat tesznek meg, mielőtt más molekulákkal üt-
kicsi volt, a raj gyorsan felgyorsult – mint a toll, amelyet szelíd köznének. A gázmolekulák nagyobb sebességgel verődnek vissza a forróbb,
fuvallat ér. A Nap gravitációja 149 millió kilométerre a Naptól fekete oldalról, mint a hidegebb világos oldalról. Ez a lapátokat elfordítja a
(a Föld-Nap-távolság) 1600-szor gyengébb, mint a Föld gravi- sötét oldaltól.
tációja itt a Földön. Tehát meglepően könnyű volt a kövek és A sötét oldal is gyorsabban sugároz hőt, amikor melegebb, mint a kör-
hulladék tömegét távolabbra tolni a Naptól, főleg az űr súrló- nyezete. Ez bemutatható, ha egy radiométert beteszünk a fagyasztóba. Ott
dásmentes környezetében. a fekete oldal hűl le gyorsabban és a világos oldalt a sötétnél melegebbé
teszi, így a lapátok a fehér oldaltól fordulnak el. Összegzésül: a fekete oldal
4. kérdés: A meteoroidák nem aszteroidákból levált forgá- gyorsabban nyer hőt, amikor forró környezetben van, és gyorsabban veszít
csok? hőt, amikor hideg környezetben van. A magasabb gáznyomás mindig a me-
legebb oldalt tolja.

Ez az általánosan tanított elgondolás egy logikai tévedésből
és a kísérleti eredmények ismeretének hiányából ered. Az 1. Néhány C-típusúnak nevezett aszteroida sötétebb, mint
aszteroidáknak és meteoroidáknak hasonló a színük, ha- a szén. Ezek jellegzetes módon az aszteroidaövezet kül-
sonlók az ásványaik, de ez nem azt jelenti, hogy az egyik a ső részében találhatók. A világosabb, színes S-típusú
másikból való. Talán egy közös esemény hozta létre mind az aszteoridák általában a sáv belső részében vannak. (Lásd
aszteroidákat, mind pedig a meteoroidákat. a 130. ábrát.) Tehát a sötétebb aszteroidáknál nagyobb a
Az 1970-es évek közepén, a Pioneer 10 és 11 űrhajó áthaladt hőmérséklet-különbség az ellentétes oldalakon, amelyek
egy aszteroidaövezeten. A NASA arra számított, hogy a ré- nagyobb lökést hoztak volna létre, és a Naptól messzebbre
szecskeészlelési kísérletek a fedélzeten tízszer több meteoroidát mozdították volna őket, tehát magyarázatul szolgálnak
érzékelnek az övezetben, mint amennyi egy földközeli pályán jelenlegi elhelyezkedésükre.
jelen van7. A meteoroidák meglepő módon megfogyatkoztak, 2. A meteoritek és meteoroidok ugyanazokat az anyagokat
ahogy az aszteroidaövezetet megközelítették8. Ez azt mutatta, tartalmazzák, mint a Föld kérge19. Igen sűrű elemek, mint
hogy a meteoroidák nem aszteroidákból származnak, hanem amilyen a nikkel és a vas, mindennaposak a meteoritok-
Föld-közeli pályáról, ahol a meteoroidák – az özönvízből visz- ban, és ezért azt gondolták, hogy az aszteroidákban is
szamaradt törmelék – koncentrációja a legnagyobb. azok. Úgy vélik, hogy ezek a nehéz elemek csak a sűrűbb
kőzetbolygókkal illenek össze: a Merkúrral, a Vénusszal,
5. kérdés: Támogatják-e más bizonyítékok ezt a hipotézist? és a Földdel – mivel a Föld a legsűrűbb.
Néhány aszteroida sűrűségét kiszámították. 1,2–3,3
Igen. Itt van tizenegy további bizonyíték: gramm/km3 között változnak. A nagyobb sűrűségek ille-
A meteoritek hazatérnek sek megtartani a folyékony vizet, amelytől azt várják, hogy sókristályokat
alkot. (A Föld az egyetlen olyan bolygó, valójában az egyetlen olyan égi-
test a Naprendszerben, amely képes folyékony vizet tartani a felszínén.)
A felszíni víz (gáz, folyékony vagy szilárd) az aszteoridákon sem tudna
ellenállni a nagy sebességű ütközéseknek. Ami az evolucionistákat még
jobban zavarba ejti: mi a só eredete? És mi ad magyarázatot a meteorit
más jellegű tartalmára: kálium, magnézium, vas és kalcium jelenlétére –
ezek a Földön nagy bőségben vannak jelen, de a Földön kívül nem.10
A 39. ábra a 100. oldalon a meteoroidok eredetét szemlélteti. Olvassuk
el a 256. oldalt és a 120. ábra képszövegét a 207. oldalon. A legtöbb por-
szemméretű meteoroid üstökösökről származik. A nagyobb meteoroidok
többsége „a nagy mélység sós forrásai” által felbocsátott kövekből áll.
Más bizonyítékok is alátámasztják ezt. Először, más meteoriteknek is
vannak sókristályaik11. Másodszor, néhány meteorit mészkövet tartalmaz12.
(Lásd a „A mészkő eredeté” c. részt a 166–173. oldalon.) Harmadszor,
három meteorit balkezes aminosavak nyomait tartalmazta, amely a mete-
oritokban lévő élő anyagból származott, még a landolásuk előtt13. (Lásd a
„Kezűség: bal és jobb” c. részt a 27. oldalon.) Negyedszer, néhány meteo-
rit azt mutatja, hogy a földi óceánokkal megegyező, sóban gazdag folyadék
folyt át erezetükön14. Ötödször, néhány meteorit nehéz hidrogén koncentrá-
ciója a Föld vizének a kétszerese15. Ahogy az előző fejezetben magyaráztuk,
131. ábra: A Föld sója. 1998. március 22-én ez a 1,237 kilogrammos ez a nehéz hidrogén valószínűleg a földalatti kamrákból származott.
meteorit 14 méterre landolt attól a helytől, ahol fiúk röplabdáztak a texasi Hatodszor, a legtöbb meteorit (86%) kondritokat, gömb alakú, BBs
Monahansban. Míg a kőzet még meleg volt, hívták a rendőrséget. Keve- méretű tárgyakat tartalmaz A kondritok azt mutatják, hogy ezeket a
sebb, mint 48 órán belül a NASA tudósai felnyitották egy tiszta helységgel meteoritokat rövid idejű hő hevítette fel 1900 és 2100 Kelvin fok közötti
rendelkező laboratóriumban, ahol kizártak a szennyeződés lehetőségét. hőmérsékletre (1650 °C) másodperceken belül, aztán kb. egy óra alatt
Belsejében 3 mm átmérőjű sókristályok voltak (NaCl), és folyékony víz 9. lehűltek. Az egyik tudós azt írta: „A kondritalvadás hőforrása bizonytalan
E sókristályok közül néhányat a kék körben ábrázoltunk felnagyítva, marad. Petrológiai (kőzettani) adatokból tudjuk, hogy egy igen gyors (és
de valódi színében. A buborék (B) a folyadék belsejében van, amely maga rövid) hőforrást keresünk, de mit?”16 Mi tudná felhevíteni a meteoroidok
is egy sókristály belsejében található. Tizenegy remegő buborékot találtak belsejét, amelyek feltehetően egész életidejüket az igen hideg külső űrben
kb. 40 folyadékkal telt zsebben. A zöld körben látszik egy másik buborék töltötték? Válasz: űrbe fellőtt bukdácsoló kövek igen nagy gyorsulása.
(V) a folyadékon belül (L). A vízszintes fekete vonal hosszúsága 0,005 (Néhány kő eléri a 16 kilométer/mp-es sebességet.) A kondritokat, só-
mm-nyi, az emberi haj átmérőjének kb. egy huszonötöde. kristályokat, mészkövet, vizet, talán cellulózt17, balkezes aminosavakat,
A NASA tudósai, akik megvizsgálták ezt a meteoritet, úgy hiszik, hogy földihez hasonló sós vizet, igen sok nehéz hidrogént és más összete-
egy aszteroidáról érkezett. Ez igen valószínűtlen, mert az aszteroidáknak vőket18 tartalmazó meteoritek a Földre utalnak, mint forrásukra – és egy
oly kicsi a gravitációjuk, és az űr légüres terében vannak, így nem képe- erős kilövőszerkezetre: „a nagy mélység forrásaira”.
nek a Föld kérgének sűrűségéhez. A kisebb sűrűségű ér- 5. Néhány aszteroida már befogott egy vagy több holdat
tékek a lazán tartott kövek vagy valami könnyebb – mint (lásd a 128. ábrát). Néha a „hold” és az aszteroida hason-
például a víz – közötti üres tér jelenlétére utalnak20. ló méretű. Ütközések nem tennének ilyet23. Az egyetlen
elfogadható módja annak, hogy ez megtörténjen, ha egy
29. ELŐREJELZÉS: Az aszteoridákban lévő kövek a Föld kérgére jel- potenciális hold belép egy aszteroida kiterjesztett befolyási
lemzőek. Pénzpazarlás költséges erőfeszítéseket fordítani arra, hogy övezetébe, miközben kb. ugyanolyan sebességgel és ugyan-
aszteoridákat 21 bányásszunk elő, hogy stratégiai vagy értékes fémeket abban az irányban halad, mint az aszteroida. Még ha egy
hozzunk felszínre…
vékony gázréteg veszi is körül az aszteroidát, az közelebb
fogja vonzani a holdat az aszteroidhoz és megakadályoz-
3. A meteoritok gyors és szélsőségesen erős hevítés bizonyí- za azt, hogy a hold később eltávolodjon. Egy „felrobbant
tékait mutatják (Lásd a 132. ábrát és a fenti, a „A meteo- bolygó” viszonylag kevés gázt szórna szét. A „meghiúsult
ritok hazatérnek” c. részben a kondritok tárgyalását.) bolygó-magyarázat” egyetlen kívánalmat sem teljesít. A
4. Az aszteroidák jellegzetes módon ugyanabban az értelem- vízlemez-elmélet az összes kívánalmat kielégíti.
ben forognak tengelyük körül, mint a Föld (az óramuta- A 321–325. oldalakon leírt ár-apály-hatások is kb.
tó járásával ellentétesen, ahogy északról látszik), mert a 100 000 évre korlátoznák egy aszteroida holdjainak az
Földről származtak. Az ütközések azonban kétségtelenül életidejét. Ez a tény és a befogás nehézségei késztetnek
véletlenszerűvé tették sok kis aszteroida tengelykörüli for- arra evolucionista csillagászokat, hogy gúnyolódjanak a
gását az elmúlt néhány ezer évben. korai beszámolókon, hogy néhány aszteroidának holdjai
vannak.
30. ELŐREJELZÉS: A Ceresről, a legnagyobb aszteroidáról megállapítják Az aszteroidák néha „amerikaimogyoró alakúak”, ami
majd, hogy a forgása nagyon is földszerű. arra utal, hogy két aszteroida befogta egymást – mind-
Ezek a pontok, amelyeket Lagrange előre jelzett 1764-ben,

és Lagrange pontoknak nevezik őket, stabil helyek, ahol
egy égitest nem mozdul el a Földhöz és a Naphoz viszo-
nyítva, ha egyszer el tudta foglalni az egyik pontot nulla
sebességgel haladva a Földhöz és a Naphoz képest. Ho-
gyan tudná egy oly lassan haladó tárgy valaha is elérni
az egyik pontot? A legkönnyebb és valóban az egyetlen
elképzelhető módja, ha éppen csak megszökött a Földről.
Továbbá a 3753-as aszteroida nem lehetett volna soká-
132. ábra: Forró meteoritek. A legtöbb vasmeteorit Widmanstaetten- ig jelenlegi orbitális pályáján, mert egy elhaladó testnek
mintákat mutat. Azaz, ha egy vasmeteoritot elvágunk, és a vágásfelületet oly könnyű gravitációs módon kibillenteni stabil helyzeté-
felpolírozzuk, majd savval maratjuk, a felszíne különös, az ábrán is látható ből. A Vénusz mostantól számítva 8000 év múlva elhalad
összevissza mintázatot mutatja. Ez azt jelzi, hogy ezeknek a meteoritoknak majd az aszteroida közelében, és talán kimozdítja28.
a hőmérséklete valaha mindenhol 704 °C-volt 22. Miért volt oly sok, a hideg 10. Sok aszteroida vöröses, és spektrumuk (részletes szín-
űrben sodrodó meteoroid olyan egyöntetűen forró? Egy ütközés nem hozna mintái) némi vas jelenlétét mutatják29. A Földön a vörös
létre ilyen egyöntetűséget, de egy olvasztólámpa sem. A hő, amelyet egy kőzetek mindig oxigén gáz által oxidált (megrozsdásított)
meteor az atmoszférán áthaladva érzékel, aligha érződik 2,54 centiméterrel vasra utalnak. Ha az aszteroidokon a vas oxidálódik, mi
mélyebben a felszín alatt. A radioaktív bomlás közvetlen származékelemeket volt az oxigénforrás? Az oxigén ritka a külső űrben? Vá-
hagyna hátra, amelyek nincsenek jelen. lasz: A kőzetek talán a földkéreg alatti kamrákban oxi-
Egy sok száz G-re felgyorsult kő egy szuperszonikus gázfolyamatban dálódtak. Az aszteroidákat körülvevő és velük ütköző
magas nyomást élne át, és így a követ egyöntetűen átható egyenletes ma- vízmolekulák váltakozva elkülönültek, szétválasztódtak,
gas hevítést. Forgolódna az áradatban, így a nyomás iránya minden egyes és oxigént szabadítottak fel, amely akkor kémiailag egye-
pillanatban változna, és tovább növelné a hőt és annak egyöntetűségét. (Ez sült a vassal az aszteroida felszínén, és vöröses színt adott
hasonló lenne egy tésztalabda dagasztásához.) Egyetlen más energiaforrás neki. A gyakran vörös bolygónak nevezett Marsra küldött
sem képes gondoskodni a gyors, szélsőséges, rendkívüli módon egyöntetű berendezések kimutatták, hogy a vas vörös színe oxidált
hevítésről, amelyre azért van szükség, hogy megmagyarázza a kondriteket vastól származik. A Mars talán a Földről, az özönvíz során
és a Widmanstaetten-mintákat. fellőtt vízpárában lévő oxigéntől vörösödött meg.
11. A külső aszteroidaövezetben lévő, bizonyos aszteroidák-
egyik holdja a másiknak. Azután a környező, körülvevő ból eredő fényszínképek organikus vegyületek jelenlété-
gáz hanyatlásra készteti orbitális pályáikat, amíg az aszte- re utalnak, főleg kerogénre (olajpala), egy szén-kátrány-
roidák össze nem érnek. Gáz nélkül ugyanazok a befogá- származékra30. Semmi kétség, hogy az olajpala növényi
si nehézségek állnak fenn, mint a holdakkal rendelkező életből ered. Az élet, ahogy mi tudjuk, nem lenne képes
aszteroidáknál. fennmaradni az űr ilyen hideg régiójában, de a Földről
6. Néhány orbitális pályán keringő égitestnek aszteroida és fellőtt közönséges szerves anyag fennmaradhatott volna.
üstökös jellegzetességei is vannak. Például néhány aszte-
roida hirtelen üstökösfarkat alakít ki, így aszteroidának és Végső gondolatok
üstökösnek is tekinthetők. Egy gyengén összetartott rakás
kő és jég (egy aszteroida) valószínűleg enyhén szétreped. A 103. oldalon felsorolt, további 24 főbb jellegzetességgel két
A szabaddá vált belső jég akkor gyorsan kitölti a vízpárát irányból szemléltük az aszteroidák és meteoröidok eredetét.
az űr légüres terébe, mint egy üstökös. Csak a vízlemez- Az ok-okozat és az okozat-ok szemszögéből.
elmélet magyarázza meg ezeket az aszteroid-üstökös- ha- Ok-okozat. Láttuk, hogy a 115. oldalon felsorolt két fel-

sonlóságokat. tételezés adott, amelyekből a következmények természetes
7. Ha a Föld közelében elhaladó aszteroidák az aszteroida módon következtek: A nagy mélység forrásai felfakadtak,
övezetből jöttek, közülük soknak az átmérője 50 méternél nagy kövek, sáros víz és vízpára lövellt az űrbe, a gáz és a
is kevesebb25. Az sem lenne meglepő, ha valamennyi, az gravitáció aszteroidákat gyűjtött össze, a gáznyomás pedig az
aszteroidákban lévő kő a Földről származna. aszteroidákat az aszteroida övezetbe terelte. A különálló, a
8. A számítógépes szimulációk időben előre és vissza azt mu- Naprendszerben még mozgó kövek a meteoroidák.
tatják, hogy a Föld közelében elhaladó aszteroidák maxi- Okozat-ok: Tizenegy hatást tekintettünk át (241–244. ol-
málisan elvárható életideje csupán kb. 1 millió év. Aztán dalakon). Egyik sem illik bele az aszteroidák és meteoroidák
„gyorsan” összeütköznek a Nappal26. Ez kétségeket ébreszt, keletkezéséről szóló jelenlegi elgondolásokba. Minden egyes
hogy minden aszteroida 4,6 milliárd évvel ezelőtt indult út- hatás bizonyíték arra, hogy sok kő és nagy vízpáramennyiség
jára, ahogy az evolucionisták állítják – 4 600-szor hosszabb lövellt ki a Földről.
idő ez, mint a Föld-közeli aszteroidák elvárt életideje. A 270–287. oldalakon, a III. részben, három irányból
9. A 3753-as aszteroida állandó társa a Földnek, és egy év- vizsgáljuk ezt a globális özönvizet: állítólagos szemtanuk
ben egyszer megkerüli a Napot27. Ez az aszteroida finoman történelmi feljegyzéseiből. Mindhárom perspektiva meg-
rezeg két pont körül, amelyek a Nap felől nézve 60°-ra erősíti egymást, és különböző módokon világítja meg ezt a
a Föld mögött találhatók, de földközeli orbitális pályán. katasztrófális eseményt.
1. A Jupiter gravitációját gyakran említik, mint a legegyszerűbb FE ME D 1 93000000 2
u ( S )2 u( ) 1600
okát annak, hogy bolygó nem alakult ki. Ha ez igaz volna, a Ju- FS MS DE 332900 4000
piter miért nem akadályozza meg, hogy porból vagy a legpará-
nyibb homokszemekből nagy kövek formálódjanak? A Jupiter Ez azt jelenti, hogy egy 720 kg-os követ, amikor 1AU-nyira ke-
gravitációjának valójában olyan mértékben kellene kihajtania ring a Naptól, csak 45 dekás húzóerő „tartja” orbitális pályán.
az aszteroidákat az aszteroida övezetből, ami a naprendszer
evolucionista korához – 4,6 milliárd év – viszonyítva gyors. 7. „(A NASA modell) előrejelez egy porkoncentrációt az aszte-
roida övezetben, amely nagyságrendjét tekintve nagyobb, mint a
2. „A főbb aszteroida-ütközések (minden egyes aszteroida eseté- por sűrűsége a Föld közelében.” (J. S. Dohnanyi: „Sources of
ben) közötti előre jelzett átlagos idő a Naparendszer korának kb. Interplanetary Dust: Asteroids” [A bolygóközi por forrásai:
5%-a. Minden aszteroidának már apróra kellett volna törnie, ha- aszteoridák], Interplanetary Dust and Zodiacal Light, H. Elsasser
csak keletkezésük relative nem újkeletű, mint a felrobbantbolygó- és H. Fechtig, New York, Springer-Verlag, 1976, 189. oldal.)
elmélet esetében.” (Tom C. Van Flandern: Dark Matter, Missing
Planets, and New Comets [Sötét anyag, hiányzó bolygók és új 8. J. M. Alvarez: „The Cosmic Dust Environment at Earth
üstökösök], Barkeley, California, North Atlantic Books, 1993, Jupiter and Interplanetary Space: Result from Langley
216. oldal.) Experiments on MTS Pioneer 10 and 11" (A kozmikus por-
környezet a Földnél, a Jupiternél és a bolygóközi űrben: Az
3. Milyen nagyok voltak a tömbök? Az űrben lévő kőzetrakások, MTS-en végzett Langley kísérletek eredményei, Pioneer 10 és
melyeket csak saját gyenge kölcsönös gravitációjuk tart ösz- 11), Interplanetary Dust and Zodiacal Light, H. Elsasser és H.
sze, nem tudnak gyorsabban, napi tíznél többször megfordulni Fechtig, New York, Springer-Verlagy, 1976, 181. oldal.
anélkül, hogy el ne repülnének. Az átmérőben 200 méternél • „A 2. ábrán látható, az áthatolási adatokból kikövetkeztetett
nagyobb aszteroidák sohasem forognak gyorsabban napi tíz csillagközi por sűrűsége egy, a heliocentrikus távolsággal lassan
fordulatnál, és így feltehetően kövek füzérét alkotják. Az át- csökkenő funkció (R),… ez az eloszlás pedig úgy változik, mint R-1
mérőben 200 méternél kisebb aszteroidák napi több százszor (mert 1AU < R < 4 AU)”. Dohnányi, 190. oldal.
is megfordulnak tengelyük körül. Tehát magányos köveknek
kell lenniük. A kilövellt legnagyobb kövek kb. 200 méter át- 9. Michael E. Zolensky és mások: „Asteroidal Water within Flu-
mérőjűek voltak. (Lásd Erik Asphaug: „The Small Planets” id Inclusion – Bearing Halite in an H5 Chondrite, Monahans
[Kisbolygók], Scientific American, 282. kötet, 2000. május, 48. (1998)” (Aszteroidaeredetű víz egy halitet hordozó folyadék-
oldal.) zárványban, egy H5–kondritban, Monahans 1998), Science,
285. kötet, 1999. augusztus 27., 1377–1379. oldal.
4. Ebből a vízpárából valamennyi zúzmaraként lecsapódik a
Holdon, Merkúron és Marson, az állandó árnyékban lévő krá- 10. „Szilvin (KCl) kristályok vannak jelen a meteor halitkris-
terekben. tályaiban, amely hasonló a földi párlatokban, kicsapódások-
ban (só üledékek a Földön) lévő előfordulásaikhoz.” (Ugyan-
31. ELŐREJELZÉS: Ahogy felfedezték a Holdon és valószínűleg a Merkú- ott, 1378. oldal.)
ron is, zúzmarát fognak találni a Mars szüntelenül árnyékos krátereiben
is. A zúzmarában azonban sok nehéz hidrogén lesz. (Lásd a 215. és 224. 11. James Whitby és mások: „Extinct 129I in Halite from a Primitive
oldalakat.)
Meteorite” (Kihunyt 129I ősmeteritokból való halitban),
Science, 288. kötet, 2000. június 9., 1819–1821. oldal.
5. Ez a hatás valamiképpen hasonló a sokkal erőtlenebb • Ulrich Ott: „Salty Old Rocks” (Régi sós sziklák), Science, 288.
Yarkovsky-erőhöz, amelyben a napfény egy aszteroida vagy sza- kötet, 2000 június 9., 1761–1762. oldal.
tellit forró oldalára hat. A napfény jelentéktelen erőt képvisel, • John L. Berkley és mások: „Fluorescent Accessory Phases in the
ha összehasonlítjuk a különleges finom gázzal, ahogy én ja- Carbonaceons Matrix of Ureilites” (Fluoreszkáló mellékfázisok
vasolom. Ha a napfény több erőt jelent, a radiométerek (130. az ureilitek széntartalmú mátrixában), Geophysical Research
ábra) az ellenkező irányba fordulnak. Ténylegesen forog, mert Letters, 5. kötet, 12. szám, 1978. december, 1075–1078. oldal.
több napfény verődik vissza a lapátja fehér oldaláról. • D. J. Barber: „Matrix Phyllosilicates and Associated Minerals
in C2M Carbonaceous Chondrites” (Mátrix filoszilikátok
6. Vegyük figyelembe a két gravitációs erőt, amely m tömegre és társult ásványok a C2M széntartalmú kondritokban),
hat a Föld felszínén. Az elsőt, FE-t, a Föld tömege, ME idézi Geochimca et Cosmochimica Acta, 45. kötet, 1981. június,
elő, valójában a Föld közepéből – DE (6400 km) távolságnyira. 945–970. oldal.
A második gravitációs erőt Fs a Nap Ms tömege okozza, Ds
(148 800 000 km) távolságból hatva. Legyen G a gravitációs 12. Magnus Endress és mások: „Early Aqueous Activity on
állandó, és akkor ezek az erők: Primitive Meteorite Parent Bodies” (Korai vízi aktivitás az ősi
meteorit-égitesteken), Nature, 379. kötet, 1996. február 22.,
GM E m GM s m
FE= 2 és Fs = 701–703. oldal.
DE Ds2
A Napnak 332900-szor nagyobb a tömege, mint a Földnek. A 13. „A földi aminosav meteoritokba való beépülésének és visszama-
baloldali egyenletet a jobb oldalival osztva radásának pontos mechanizmusa ismeretlen.” (Jeffrey L. Bada
és mások: „A Search for Endogenous Amino Acid in Marti- 19. „A meteoritek és valószínűleg az összes meteoroid ugyanazokat az
an Meteorite ALH84001” [Endogén aminosav utáni kutatás anyagokat tartalmazza, mint amelyeket maga a Föld.” (Franklyn
a Marsról származó ALH 84001- meteoritban], Science, 279. M. Branley: "Comets, Meteoroids and Asteroids: Mavericks of
kötet, 1998. január 16., 365. oldal.) the Solar System” [Üstökösök, meteoroidok és aszteroidák: a
• A. J. T. Jull és mások: „Isotopic Evidence for a Terrestrial naprendszer csavargói], New York, Thomas Y. Crowell, 1974,
Source of Organic Compounds Found in Martian Meteorites 38. oldal.)
Allan Hills 84001 and Elephant Moraine 79001” (Az Allan
Hills 84001 és az Elefánt moréna 79001 marsi eredetű me- 20. W. J. Merline és mások: „Discovery of a Moon Orbiting the
teoritokban talált szerves anyagok földi forrására vonatkozó Asteorid 45 Engenia” (A 45 aszteroid, az Engenia körül ke-
izotópos bizonyítékok), Science, 279. kötet, 1998. január 16., ringő hold felfedezése), Nature, 401. kötet, 1999. október,
366–369. oldal. 565–568. oldal.
• M. H. Engel és S. A. Macko: „Isotopic Evidence for Extra-
terrestrial Non-Racemic Amino Acids in the Murchison 21. John S. Lewis: Mining the Sky: Unfold Riches from the Asteroids,
Meteorite” (A Murchison meteoritban lévő Földön kívüli Comets and Planets (Az ég bányászata: Elmondhatatlanul
nem racém-aminosavakra vonatkozó izotópos bizonyítékok), nagy gazdagság az aszteroidákból, üstökösökből és bolygók-
Nature, 389. kötet, 1997. szeptember 18., 265–267. oldal. ból), Reading, Massachusetts, Addison-Wesley, 1997.
14. Ian D. Hutcheon: „Signs of an Early Spring” (A kora tavasz 22. Branley, 28–30. oldal.
jelei), Nature, 379. kötet, 1996. február 22., 676–677. oldal.
• „A sók, amelyeket találtunk, a megszólalásig utánozzák a földi 23. „Meg vagyok döbbenve és el vagyok ámulva”, mondja a bolygó-
óceánban lévő sókat.” (Carleton Moore, ahogy beszámolt www. fizikus Jay Melosh, ahogy Richard A. Kerr idézi a „Double
CNN.com-on 2000. június 23-án. A részletekre vonatkozóan Asteroid Puzzles Astronomers” (Kettős aszteroida hozza za-
lásd Douglas J. Sawer és mások: „Water Soluble Ions in the varba a csillagászokat) c. írásában (ScienceNOW, 2000. szep-
Nakhla Martian Meteorite” [Vízben oldható ionok a Nakhla temberben 21).
féle marsi eredetű meteoritban], Meteorities and Planetary
Science, 35. kötet, 2000. július, 743–747. oldal.) 24. R. P. Binzel és T. C. Van Flandern: „Binary Asteroids Evidence
for Their Existence from Lightcurves” (Kettős aszteroidák:
15. E. Deloule és mások: „Deuterium-rich Water in Meteorites” Létükre vonatkozó bizonyítékok a fénygörbületekből), Science,
(Dentériumban gazdag víz meteoritokban), Meteoritics, 30. 203. kötet, 1979. március 2., 903–905. oldal.
kötet, 5. szám, 1995. szeptember, 502. oldal.
• Ron Cowen: „Martian Leaks: Hints of Present-Day Water” 25 „…Nagy bőségben vannak az 50 méteres átmérőjűnél kisebb,
(Lefolyások a Marson: a mostani vízből egy kevés), Science Földet megközelítő aszteroidok a nagyobb égitestek elterjedéséből
News, 158. kötet, 2000. július. 1., 15. oldal. származó népességhez viszonyítva.” (D. L. Rabinowitz és mások:
• Laurie Leshin Watson és mások: „Water on Mars: Clues from „Evidence for a Near-Earth Asteroid Belt” [Bizonyítékok egy
Deuterium/Hydrogen and Water Contents of Hydrous Phases Föld közeli aszteroidaövezetre], Nature, 363. kötet, 1993. júni-
in SNC Meteorites” (Víz a Marson: Az SNC meteoritokban us 24., 704. oldal.)
lévő víz-fázisok deutérium/hidrogén és víztartalmából való • „… most is érvényben lévő elméletek nem képesek kielégítő mó-
nyomok), Science, 265. kötet, 1994. július 1., 86–90. oldal. don megmagyarázni miért van olyan sok ezekből a kis égitestek-
Noha Cowen és Watson azt hiszik, hogy ezek a meteoritok ből, melyeknek ilyen köralakú pályákat kell követniük.” (D. L.
a Marsról jöttek. A 238. oldalon megmagyarázzuk, hogy ez Rabinowitz, ahogy Ron Cowen idézi: „Rocky Relics” [Kőre-
miért valószínűtlen. likviák], Science News, 145. kötet, 1994. február, 5–88. oldal.)

26. „Megállapítjuk, hogy ezek az aszteroidák is keresztül mehetnek
16. Richard Ash: „Small Spheres of Influence” (Kis befolyási öve- szoláris ütközéseken az óriásbolygókkal való orbitális rezonanciá-
zetek), Nature, 372. kötet, 1994. november 17., 219. oldal. kat is felölelő, néhány dinamikus útszakaszon a 106 éves rendszer
időskáláján”. (Paolo Farinella és mások: „Asteroids Falling
17. Fred Hoyle és Chandra Wickramashinge: Lifecloud (Életfel- into the Sun” [Napba hulló aszteroidák], Nature, 371. kötet,
hő), New York, Harper and Row Publishers, 1978, 112. oldal. 1994. szeptember 22., 315. oldal.
18. „Az előzőekben említett elemzés, bár vázlatos, megerősíteni látszik 27. Paul A. Wiegert és mások: „An Asteroidal Companion to the
a régi spekuláció alapjait, hogy a meteoritok egy földi típusú bolygó Earth (A Föld aszteroida társasága), Nature, 387. kötet, 1997.
szétszaggatott töredékei”. (Reginald A. Daly: „Meteorites and an június 12., 685–686. oldal.
Earth-Model" [Meteoritek és egy Föld-modell], Bulletin of the Geo-
logical Society of America, 54. kötet, 1943. március 1., 425. oldal.) 28. Ron Cowen: „Hidden Companion” (Rejtett társ), Science
Mivel a meteoritok olyan hasonlóak a Föld belsejében News, 152. kötet, 1997. július 12., 29. oldal.
lévő anyaghoz, sok kutató hiszi, hogy a Föld becsapódó
meteoroidokból alakult ki. Az embernek át kellene gondolnia 29. Asphaug, 46. oldal.
azt, vajon a Föld produkált-e meteoroidokat. Ha figyelmen kívül
hagyjuk mindkét lehetőséget, ez ugyanaz a logikai hiba, mint 30. Jonathan Gradie és Joseph Veverka: „The Composition of the
amilyet a 226. oldalon lévő 2. végjegyzetben ecseteltünk. Sok Trojan Asteroids” (A trójai aszteroidák összetétele), Nature,
bizonyíték áll szemben az előzővel. 283. kötet, 1980. február 28., 840–842. oldal.
Mennyire pontos a radioaktív kormeghatározás?
Van-e nagy időbeli szakadék I. Móz 1:1 és 1:2 között?
Mit mondanak az evolucionisták: mennyi idős a világegyetem?

Van-e élet a világűrben?
Hogyan alakultak ki az emberi „fajok”?

Mivel a galaxisok sok milliárd fényévre vannak tőlünk vajon a világegyetem nem sok milliárd éves?
Esett-e eső az özönvíz előtt?
Körül vette-e vízkupola a Földet, és hozzájárult-e az özönvízhez?
Milyen további olvasnivalót ajánlana?

Hogyan vihető be az osztálytermekbe a teremtés-evolúció kérdés?
Összeegyeztethető-e az evolúció a Bibliával?
Mi volt az Archaeopteryx?
Mit mond a Biblia a földalatti vizekről
Alátámasztja-e az Újtestamentum az I. Móz. 1–11-ben foglaltakat?
A Biblia szerint mikor teremtette

Isten Ádámot?
133. ábra: Gyakran feltett kérdések
245
III. rész
Gyakran feltett kérdések
Az eredetre vonatkozó legtöbb kérdést az I. és a II. rész- • A vízlemez-elmélet összhangban van a Biblia tanításával?
ben megválaszoltuk. Az alábbiakban azokkal foglalkozunk, (277. oldal)
amelyeket szemináriumainkon és nyilvános előadásainkon • Körülvette-e vízkupola a Földet, és hozzájárult-e az özön-
a leggyakrabban tesznek fel. Az olvasás sorrendje szabadon vízhez? (280. oldal)
választható.
• Ha Isten teremtett mindent, ki alkotta Istent? (288. oldal)
• Hogyan lehet a teremtés tanulmányozása tudományos?
• Hogyan alakultak ki az emberi „rasszok”? (289. oldal)
(246. oldal)
• A Biblia szerint mikor teremtette Isten Ádámot? (293. ol-
• Az új tudományos és matematikai eszközök bebizonyítot-
dal)
ták-e, hogy Ádám és Éva létezett? (247. oldal)
• Van-e nagy időbeli szakadék I.Móz. 1:1 és 1:2 között?
• Mivel a galaxisokat sok milliárd fényévnyire látjuk, a vi-
(294. oldal)
lágegyetem nem sok milliárd éves? (250. oldal)
• Összeegyeztethető-e az evolúció a Bibliával? (296. oldal)
• Vannak-e Marsról származó meteorok? (256. oldal)
• Alátámasztja-e az Újtestamentum I.Móz. 1–11-t? (303.
• Mit mondanak az evolucionisták: mennyi idős a világ-
oldal)
egyetem? (257. oldal)
• Hogyan lehet az eredet kérdését tanítani közép- és főisko-
• Mi volt az Archaeopteryx? (259. oldal)
lákon? (304. oldal)
• Mennyire pontos a radioaktív kormeghatározás? (263. ol-
• Melyek az evolúció társadalmi következményei? (308. oldal)
dal)
• Hogyan kapcsolódhatok be ebbe a témába? (310. oldal)
• Van-e élet a világűrben? (266. oldal)
• Hogyan válaszolnak az evolucionisták arra, amit Ön
• Mi a helyzet a dinoszauruszokkal? (268. oldal)
mond? (312. oldal)
• Esett-e eső az özönvíz előtt? (270. oldal)
• Hogyan válaszol Ön az evolucionisták általános állításai-
• Hogyan tudták a tengeri és az édesvízi halak túlélni az ra? (313. oldal)
özönvizet? (273. oldal)
• Miért nem publikálnak a teremtéshívők a vezető tudomá-
• Hogyan osztatott el a Föld Péleg idejében? (274. oldal) nyos folyóiratokban? (315. oldal)
• Az özönvíz 40 napon és 40 éjen át tartott? (276. oldal) • Milyen további olvasnivalót ajánlana? (318. oldal)
246 Gyakran feltett kérdések
Hogyan lehet a teremtés tanulmányozása tudományos?
Hadd definiáljam a tudományt:

A tudomány: a kutatás egyik ága, amely arra törekszik, természetfeletti
idő
természetes
hogy ismételt megfigyelések és kísérletek útján megértse
természetfeletti
természetes
a természeti jelenségeket. Átfogó, de egyre precízebb ösz-
szefüggéseket keres az okok és okozatok között. Ezek az
összefüggések segítenek megjósolni a jövőbeli, és megma- Az
gyarázni a múltbeli eseményeket. első
ok
Jegyezzük meg, hogy ez nem azt jelenti, hogy az első oknak

is természeti eredetűnek kell lennie. Nem igazán logikus azt
természetfeletti
természetes
mondani, hogy mivel a tudomány természeti, ok-okozati ösz-
szefüggésekkel foglalkozik, az első oknak is természeti ere-
detűnek kell lennie. Továbbá, ha az első ok valami másnak
lenne a természetes következménye, akkor már nem is lenne
első ok. A tudományos törvények figyelemreméltó betekin- természetfeletti
idő
természetes
tést nyújthatnak a legvégső eredet kérdéskörébe még akkor A kezdet Ma
is, ha az első okot természeténél fogva nem lehet megismé-
telni. Igen, volt egy kezdet (lásd a 37. oldalon kezdődő 52. és 134. ábra: Okok és okozatok. Minden egyes nyíl farka egy okot, és minden
54. szócikket). egyes sárga kör egy okozatot képvisel. Maga a nyíl pedig az ok-okozati ösz-
szefüggést. A sárga körök a tudományos bizonyítékokat is ábrázolják, ame-
A tudományos következtetéseknek, miközben sohasem lyek a legtöbb ember számára a teremtést és a globális özönvizet bizonyítják.
véglegesek, bizonyítékokon kell alapulniuk. Mindannyian, a diákokat is beleértve, szabadítsuk fel magunkat, hogy miu-
Tudományos bizonyíték: Valami, amit eszközökkel vagy tán megismertük a bizonyítékokat és az összes ésszerű magyarázatot, eljus-
az öt érzékszerv segítségével megfigyeltek, igazolható, és sunk az eredet felőli saját következtetésig. Ezt az információt visszatartani az
segít alátámasztani vagy megcáfolni a jelenségekre vonat- iskolákban, vagy helytelenül képviselni a médiában – megbocsáthatatlan.
kozó lehetséges magyarázatokat. Az első ok – úgy tűnik – természetfeletti, vagyis túl van a természe-
tin (kék terület). Az evolucionisták gyakran mondják, hogy a sárga köröket
E könyv I. részében minden bizonyíték megfigyelhető ter- és tudományos alkalmazásaikat nem lehet iskolákban bemutatni, mert az
mészeti jelenségeken nyugszik, amelyekről mások is meg- első ok (piros kör) természetfeletti. A természetin kívüli tárgyak (beleértve
győződhetnek. A legtöbb ember számára ezek teremtésre a teremtés és özönvíz bibliai leírásait, amelyek olyannyira megegyeznek a
és egy globális özönvízre utalnak. Ez nem jelenti azt, hogy fizikai bizonyítékokkal) nem alkalmasak a közpénzből támogatott tudomá-
a Teremtőt lehet tudományosan tanulmányozni, vagy azt, nyos oktatásra. A természetben megfigyelhető és igazolható adatok, és azok
hogy az általános iskolákban a Bibliát kell olvasni a termé- lehetséges okainak kirekesztése a cenzúrázással egyenértékű. A teremtés-
szettudomány tantárgyainál. (Mindig is elleneztem ezt.) tudomány tehát e tudományos bizonyítékok tanulmányozása.
Azok, akik azt akarják, hogy az evolúció tanát az azt cáfoló
bizonyítékok bemutatása nélkül tanítsák, azok valójában a ment végbe a teremtés, hogyan jött létre az űr, idő, anyag és a
tudományos bizonyítékok nagy tömegét akarják kicenzúráz- fizika törvényei. (Lásd a 149. ábrát a 306. oldalon és az előző
ni az iskolákból. Ez helytelen. A globális özönvíz következ- bekezdést.) Mások nem vitatják, hogy legjobban az özönvíz
ményeit helytelenül az evolúció bizonyítékaiként kezelték. magyaráz meg sok földi jellegzetességet, mégis tagadják, mert
Ezt a védhetetlen értelmezést sajnos tudományként tanítják a Biblia, egy olyan dokumentum beszél róla, amelyet szeret-
(lásd a II. részt). nének hitelképtelenné tenni.
Egy napon talán olyan magyarázatokkal állnak elő, ame- Egyik ellenvetés sem tagadja, hogy egy adott kiinduló-
lyek nem a teremtést és nem is az özönvizet támasztják alá, pontból természetes, helyesen értett, ok-okozati összefüggé-
mégis megegyeznek, egybecsengenek az összes bizonyítékkal, sek magyarázzák a máskülönben megmagyarázhatatlan, a te-
és megismételhető ok-okozati összefüggésekkel demonstrál- remtést és az özönvizet alátámasztó bizonyítékokat. Ehelyett

hatók. Eddig a pontig azonban azok, akik semmibe veszik a a kiindulóponttal szállnak szembe. (Az özönvíz esetében a
bizonyítékokat, a tudományt tagadják meg. Az evolucionis- kiinduló pontot a 114. oldalon adjuk meg.) A tudományban
ták az érintett témakör elutasítására irányuló magatartása minden kiindulópont elérhető. Egy tudományos adat for-
(lásd a 312. oldalt), és az ok-okozat jelenségeket érintő spe- rásánál nincs szükség arra, hogy tudományosan eredeztes-
kulációik, amelyeket szemléltetni sem lehet, szintén megle- sük. Például Friedrich Kekulé egy álom nyomán fedezte fel
hetősen tudománytalanok – különösen akkor, amikor szá- a benzolgyűrű szerkezetét, amelyben egy kígyó megragadta
mos bizonyíték áll szemben velük. a saját farkát. Kekulé felfedezése fektette le a szerkezeti ké-
Az evolucionisták két ellenvetést hoznak fel. Először is, mia alapját. Ami fontos, az nem az ötlet forrása, hanem az:
néhányan azt mondják: „Még ha a bizonyítékok egy hirte- vajon az összes bizonyíték bármely magyarázatnál jobban
len teremtésre is utalnának, a teremtés természetfeletti, nem alátámasztja-e. A tudomány végül is kutatás annak igazsága
természetes, és ezért nem lehet tudományos magyarázatként után, hogyan viselkedik a fizikai univerzum. Ezért tanítsuk
kezelni.” Persze nincs senki, aki tudományosan érti: hogyan egészében a tudományt.
Gyakran feltett kérdések 247
Az új tudományos és matematikai eszközök bebizonyították-e,

hogy Ádám és Éva létezett?
Lényegileg minden élő dolog (növények, állatok és emberek) DN
UR AL
YE
PE
valamennyi sejtje tartalmazza a DNS-nek nevezett kódolt DN
YE
SZ
TE
R
DON
VO
LG
R A
információ parányi fonalait. Ez irányítja a sejtet, és meg- DU ARAL-
NA
mondja neki, mit állítson elő, és mikor. Tehát megjelené- KA
TENGER
R J ED ÉS E
FEKETE- UK
ÁZ
DÓR TENGER US
- HG KASZPI-
sünk, külsőnk és személyiségünk zömét a szüleinktől örökölt OK . TENGER Tocharia
ELTE
Hattusas FELTÉTELEZETT
DNS határozza meg. TÓ L
IA ŐSHAZA
OK
ANA
ÁS
M
EZ
ÁR
Az emberi sejtekben a sejtmag tartalmazza a DNS EU LV
J
O
YE
PO
FR A KO
R AI INDOEURÓPAI N
TIG IA
TÁ
ÁT
99,5%-át. Fele az anyától, másik fele az apától származik. E
RI
M
FÖLDKÖZI-TENGER SZ
S
Mivel mindkét fél összekeveredett, összefonódott egymás- Babilon
IRÁN DU
S
IN
NÍL
VÖ G E R
PE Ö B
sal, aligha lehet azonosítani, melyik szülő melyik parányi Mohenjo-Daro
TE
R Z ÖL
RÖ
US
SA
EGYIPTOM INDIA
S-
-
szegmenst adta. Más szóval e DNS fele minden nemzedékkel
változik. Minden egyes sejtnek van azonban a magján kívül 135. ábra: A nyelvek elágazása. A nyelvek úgy kapcsolódnak össze, mint
sok ezer, mitokondriumnak nevezett kis energiatermelő ösz- a gének. A sok ezer példa egyike a -ból, -ből, -ról, -ről. Megvan a franciá-
szetevője is, melyek mindegyike egy körkörös DNS fonalat ban de, olaszban di, spanyolban de, portugálban de, a románban de. Ezek
tartalmaz. A mitokondriális DNS csak az anyától szárma- a most főként Délnyugat-Európában beszélt nyelvek, ágacskák egy román
zik1. Honnan szerezte a magáét? Az anyjától és így tovább. nyelveknek nevezett fa ágán (román – Rómára utal). Ez az ág egy nagyobb
Normális esetben a mitokondriális DNS nem változik nem- ághoz kapcsolódik, amely magába foglal minden, elsősorban latinból szár-
zedékről nemzedékre. mazó nyelvet. Ezek viszont más nagy ágakkal olvadnak össze, mint amilyen
A DNS-t egy négy betűs kóddal jelölik: A, G, T és C. Egy a germán ág, ahová az angol is tartozik. Ezt a családot indoeurópai nyelv-
személy mitokondriális DNS-ének egyetlen kópiája 16559 családnak nevezik. Amikor időben visszakövetjük ezeket és más nyelveket,
betű hosszú. Néha mutáció változtatja meg a betűk egyikét. az Ararát-hegy közelében konvergálnak, Noé bárkájának feltételezett megfe-
Ezek a ritka és véletlenszerű változások lehetővé teszik, hogy neklése helyén8 (lásd 49–53. oldal).
a genetikusok családokat azonosítsanak. Például, ha nagy-
anyánk mitokondriális DNS-ében végbement egy korai mu- mutációk a mitokondriális DNS-ben. A kezdeti becslések az
táció, gyermekei és lányainak gyermekei is hordozni fogják alábbi hibás érvelésen alapultak: „Az embereknek és csim-
ugyanazt a megváltozott mitokondriális DNS-t. Ez általában pánzoknak volt egy közös ősük 5 millió évvel ezelőtt. Mivel a
el fog térni attól, ami a világ népességének többi részében mitokondriális DNS az embereknél és a csimpánzoknál 1000
van2. helyen eltér, egy mutáció kb. minden 10 000 évben fordul elő.”
1987-ben egy kutatócsoport a Berkeley-ben működő Egy másik hibás megközelítés azzal a feltételezéssel kezdődött,
California Egyetemen megjelentetett egy tanulmányt, amely hogy először Ausztrália népesült be, 40 000 évvel ezelőtt. A
147 olyan ember mitokondriális DNS-ét hasonlította össze, mitokondriális mutációk átlagos száma az ausztrál őslakosok
akik a világ öt földrajzi területéről származtak3. Arra a kö- között 40 000 évvel elosztva egy másik különösen lassú mutá-
vetkeztetése jutottak, hogy mind a 147-nek ugyanaz a nőne- ciós arányt mutatott. Ezek az evolúción alapuló becsült értékek
mű őse volt. Ezt most mitokondriális Évának nevezik. vezettek ahhoz a téves elgondoláshoz, hogy a mitokondriális
Hol élt a mitokondriális Éva? Az első következtetés sze- Éva 100 000–200 000 évvel ezelőtt élt. Ez meglepte az evo-
rint ez a hely valószínűleg Afrika volt. Később, sok vita után lucionistákat, akik úgy hitték, hogy közös ősük egy 3 és fél
rájöttek, hogy Ázsia és Európa is lehetett a mitokondriális millió évvel ezelőtt élt majomszerű teremtmény volt. 9
Éva őshazája4. Egy még nagyobb meglepetés, illetve hitelrontás tör-
Bibliai perspektívából nézve tudjuk, hol élt Éva? Mivel az tént 1997-ben, amikor bejelentették, hogy a mutációk a
özönvíz olyan pusztító erejű volt, senki sem tudja, hol volt mitokondriális DNS-ben a korábban elgondolthoz képest
az Édenkert5. Azonban Noé három menye, akik csupán egy 20-szor gyorsabban következnek be. A mutációs arányokat
tucatnyi nemzedékkel később éltek Éva után, családjaikat a most már közvetlenül meg tudjuk határozni azáltal, hogy sok
Kelet-Törökországban található Ararát-hegyéhez közel kezd- anya-gyermek pár mitokondriális DNS-ét összehasonlítjuk.
ték el felnevelni – igen közel Ázsia, Afrika és Európa közös Ha az új, pontosabb értéket alkalmazzuk, a mitokondriális
határához. (Mindannyian kimondhatjuk, hogy Noé egyik Éva csupán kb. 6000 évvel ezelőtt élt10.
menye a mi valaha élt ősanyánk.) Nem meglepő tehát, hogy Van egy „genetikai Ádám” is? Egy férfi apjától kap egy
Ázsia, Afrika és Európa is pályázik a mitokondriális Éva ott- DNS szegmenst, amely az Y kromoszómán fekszik, ez teszi
honára. őt férfivá. Honnan kapta az ő apja ezt a DNS szakaszt? Az
Ugyanígy, amikor a világ legszélesebb körben beszélt nyel- apjától. Ha mindannyian egy embertől származunk, minden
veinek szavait, hangjait, nyelvtanát vizsgáljuk időben vissza- férfinak ugyanaz az Y kromoszómájának kell lennie – talán a
felé haladva, úgy tűnik, hogy ezek az Ararát közeléből ered- ritka mutációkat kivéve.
nek6. Kelet-Törökország közelében egy másik konvergencia Harmincnyolc férfitól származó, az egész világra kiterje-
található, amikor a mezőgazdaság nyomait kutatjuk a távoli dő minta 1995-ben végzett tanulmányozása nem mutatott
múltban7. semmi eltérést az Y kromoszómának ebben a szegmensében.
Mikor élt a mitokondriális Éva? Ennek megválaszolásá- Ha az emberek kialakultak, kifejlődtek volna (nem teremtés
hoz az embernek tudnia kell, milyen gyakran fordulnak elő útján jöttek volna létre), minden férfi egyetlen hímtől szár-
mazott volna, aki 500 000 évvel ezelőtt élt, mindegyiknek az időben élt, mint a mi genetikai Ádámunk (vagy Noénk).
kb. 19 mutációt kellene hordoznia. Ha 150 000 évvel ezelőtt Lehet, hogy nincsenek is ma élő leszármazottaik. Mennyire
élt volna 5,5 mutációt várhatnánk11. Mivel semmi változást hihető, hogy más férfiak is éltek néhány ezer évvel ezelőtt,
nem találtak, közös atyánk valószínűleg csupán néhány ezer de egyáltalán nem hagytak hátra egyenesági férfi leszárma-
évvel ezelőtt élt. Míg Ádám volt mindenek atyja, a mi újabb zottakat, illetve más nők is éltek 6000 évvel ezelőtt, de nem
közös férfi ősünk Noé volt. hagytak hátra egyenesági női leszármazottakat – de a világ
A teljesség kedvéért egy másik lehetőséget is figyelem- népessége ma már meghaladja a 6 milliárd főt? Nagyon is
be kell vennünk. Még ha mindannyian ugyanattól a nőtől kevéssé!12
származnánk is, más nők is élhettek ugyanabban az időben. Igen, új felfedezések mutatják, hogy Ádám és Éva nyomait
Folyamatos női leszármazottaik láncolata talán véget ért, hordozzuk sejtjeinkben. Továbbá közös „szüleink” valószínű-
mitokondirális DNS-ük kihalt. Ez történik a családnevekkel leg csak 200–300 nemzedékre vannak távol tőlünk. Minden
is. Ha XYZ Máriának és Jánosnak nincs fia, szokatlan ve- embernek van egy közös és nem régi köteléke – egy családi
zetéknevük kihal. Ugyanis sok más férfi talán ugyanabban kötelék. Mindannyian unokatestvérek vagyunk.
1. Egy új keletű tanulmány megkérdőjelezte a genetikusok e kö- • Alan R. Templeton és mások: „Human Origins and Analysis
zös értelmezését. A tanulmány statisztikai érvre alapozva azt of Mitochondrial DNA Sequences” (Emberi eredet és a
állítja, hogy egy gyermek ugyanazt a mitokondriális DNS-t mitokondriális DNS szekvenciák elemzése), Science, 255. kö-
örökli az apától. A statisztikai eredmények, noha nem per- tet, 1992. február 7., 737–739. oldal.
döntőek, azért jelentősek voltak. Arra épülnek, ahogy a kro- • „African Eve Gets Lost in the Trees” (Az afrikai Éva elvész a fák
moszómák rekombinálódnak (újraegyesülnek) a sejtmagon között), Science News, 141. kötet, 1992. február 22., 123. oldal.
belül. Azonban a mitokondriális DNS nem része egy kromo-
szómának, és nem lakik a sejtmagban. (Lásd Philip Awadalla 5. Néhányan úgy hiszik, hogy Éden kertje a mai Tigris és Eufrá-
és mások: „Linkage Disequillibrium and Recombination in tesz folyók közelében volt, mert I.Móz. 2:14 ezekkel a nevekkel
Hominid Mitochondrial DNA” [Kiegyensúlyozatlanság, kap- említi a közelében lévő folyókat. Az özönvíz pusztítása azon-
csolódás és rekombináció az emberi mitokondriális DNS- ban valószínűleg Éden kertjét és az özönvíz előtti folyókat sok
ben], Science, 286. kötet, 1999. december 24., 2524–2525. ezer méteres üledék alá temette. A kontinentális mozgás és
oldal.) a kontinensek vastagságában és topográfiájában bekövetkező
Sok kísérlet megmutatta, hogy a spermium mitokondriális változások is megváltoztathatták Éden helyét és a folyók folyá-
DNS-ét a nő petéje megtermékenyítés után elpusztítja. To- sát. (A részletekre vonatkozóan lásd a 102–135. oldalakat!)
vábbá minden ismert mitokondriális jellegzetesség és rendellenes- Valószínűnek látszik, hogy az özönvíz túlélői az Ararát kö-
ség csak az anyától származik. Egy kutató, a genetikus Bryan zelében lévő két hatalmas folyónak (a mai Tigris és Eufrátesz)
Sykes, az Oxfordi Egyetem munkatársa az mondja, hogy az ugyanazt a nevet adták, mint amit a korábban ismertek is vi-
Awadalláéhoz hasonló tesztjei nem produkálták Awadalla seltek. Ez megmagyarázná, hogy Mózes 1. könyvének 2. fejeze-
eredményeit. Más kutatók keresik a módját, hogy megmagya- tében említett más folyók miért nem ismertek ma, és a I.Móz.
rázzák e különös statisztikai eredményeket. Várnunk kell más 2:10–14-ben leírt özönvíz előtti folyóknak miért vannak olyan
tudósok igazoló kísérleteire, mielőtt túl nagy jelentőséget tu- jellegzetességeik, amelyek eltérnek a mai folyóktól:
lajdonítanánk ennek az új tanulmánynak. • Az Édenből kifolyó folyó négy folyóra oszlott. A mai folyók rit-
• „…ahogy várható volt, nem figyeltek meg semmilyen bizonyítékot kán oszlanak fel, inkább összeolvadnak, egyesülnek.
a mitokondriális DNS apai ágon történő átvitelére.” (Thomas J. • A Genezis két folyója körülfolyt egy földterületet. Ma, mivel a
Parsons és mások: „A High Observed Substitution Rate in the folyók lefelé tartanak, igen szokatlan lenne egy folyó részéről,
Human Mitochondrial DNA Control region” [Egy alaposan hogy körülfolyjon, vagy majdnem körülfolyjon egy földterüle-
megfigyelt helyettesítési arány az emberi mitokondriális DNS tet.
kontroll régióban], Nature Genetics, 15. kötet, 1997. április, • Mivel az özönvíz előtt nem volt eső, mi volt az egyes folyók
364. oldal.) vizének a forrása? (Lásd 270. oldal.)
2. Ezt a leegyszerűsített magyarázatot bonyolítja a heteroplazmia, 6. „Munkánk jelzi, hogy a protonyelv több mint 6000 évvel ezelőtt
a mitokondriális DNS átöröklésének újonnan felfedezett for- keletkezett Kelet-Anatóliában (Kelet-Törökország)…” (Thomas
mája. A heteroplazmia enyhe statisztikai bizonytalanságot V. Gamkreliadze és V. V. Ivanov: „The Early History of Indo-
mutat normál átöröklési mintákban. European Languages” [Az indoeurópai nyelvek őstörténete],
Scientific American, 262. kötet, 1990. március, 110. oldal.)
3. Rebecca L. Cann és mások: „Mitochondrial DNA and
Human Evolution” (Mitokondriális DNS és az emberi evolú- 7. Colin Renfrew: „The Origin of Indo-European Languages”
ció), Nature, 325. kötet, 1987. január 1., 31–36. oldal. (Az indoeurópai nyelvek eredete), Scientific American, 261.
kötet, 1989. október, 114. oldal.
4. Marcia Barinaga: „African Eve’ Backers Beat a Retreat” (Az
afrikai Éva támogatói gyors visszavonulót fújtak), Science, 255. 8. Néhány generációval az özönvíz után a nyelvek megsokszo-
kötet, 1992. február 7., 686–687. oldal. rozódtak Bábelnél. (I.Móz. 11:1–9) A Bábel név visszatükrözi
„to babble” (gagyog, fecseg) szavunk értelmét, ami az abszolút egy különleges védőbeszéd, valami elképzelt dolog, amit csak
értelmetlen hangok jelentéstartalmát hordozza. A legtöbb tu- a probléma megoldására találtak ki. A tesztek érvénytelennek
dós Bábel helyét valahová a mai Tigris és Eufrátesz folyók közé mutatták.
helyezi, az ókori Babilon és az Ararát hegyének közelébe. „Tehát a ’válságos terület’-hipotézis további elemek hiányá-
ban mintha nem lenne elégséges és megfelelő magyarázat
9. Az evolucionisták számára egy 100 000–200 000 éves múltba az alaposan megfigyelt helyettesítési arányra vonatkozóan.”
visszanyúló időperiódus, túl közeli egy általános kreacionista (Parsons és mások, 365. oldal.)
becsléshez. Viszont túl távoli a részükről előnyben része- • „Ha a molekuláris evolúció igazán semleges ezeken a helye-
sített időhöz képest (3,5 millió év). Akik benne voltak a ken (konstans arányban megy végbe), az ilyen magas mutációs
mitokondriális Éva kutatásában, tudták, hogy ez a viszonylag arány azt jelezné, hogy Éva kb. 6500 évvel ezelőtt élt. Ez olyan
közeli időpont majd kritikát, sőt talán elutasítást is ébreszt adat, amely semmiképpen nem illik bele az ember eredetére vo-
tanulmányukkal szemben. (Egy fontos, tudományos igényű, natkozó általános, elterjedt teóriákba.” (Laurence Loewe és
elfogadott tanulmány a jövőbeli kutatás, további alkalmazta- Siegfried Scherer: „Mitochondrial Eve: The Plot Thickens”
tás és státusz biztosítékát hordozza.) Mivel az összes, összetett [Mitokondriális Éva: sűrűsödnek az események], Trends in
tudományos kísérlet alapjául sok bizonytalanság és feltétele- Ecology and Evolution, 12. kötet, 1997. november 11., 422. ol-
zés szolgál, az ember arra számítana, hogy a kísérletek össze- dal.)
hangolása után a mitokondriális Évát időben annyira vissza-
tolják, amennyire csak lehetséges. Olyan ez, mintha valaki 11. Robert L. Dorit és mások: „Absence of Polymorphism at the
azt mondaná: „Lehet, hogy tévedni fogsz, de ezt úgy tedd, ZFY Locus on Human Y Chromosome” (A polimorfizmus hi-
hogy tetsszen azoknak az embereknek, akik számítanak.” ánya a ZFY helyen az Y kromoszómán), Science, 268. kötet,
Ahogy kiderült: éppen ez történt. 1995. május 26., 1183–1185. oldal.
• Hasonló kísérletet végeztek ugyanazzal a DNS szegmenssel
10. „Az okra való tekintet nélkül, az evolucionisták leginkább egy három emberszabású majomtípusnál: egy csimpánznál, két
gyorsabb mutációs arány hatása miatt aggódnak. Például a kuta- orangutánnál és három gorillánál. Ez a DNS szegmens eltért
tók korábban kiszámították, hogy a mitokondriális Éva – egy nő, a három emberszabású majomtípusnál, de a három gorilla
akinek mitokondriális DNS-e olyan ősi, hogy benne van minden DNS-e azonos volt a két orangutánéval (Lásd Wes Burrows
élő emberben, 100 000–200 000 évvel ezelőtt élt Afrikában. Ha és Oliver A. Ryder, „Y Chromosome Variation in Great Apes”
új órát használnánk, csupán 6000 éves lenne.” (Ann Gibbons: (Y kromoszóma-variáció nagy emberszabásúaknál), Nature,
„Calibrating the Mitochondrial Clock” [A mitokondriális óra 385. kötet, 1997. január 9., 125–126. oldal.)
kalibrálása], Science, 279. kötet, 1998. január 2., 29. oldal) Statisztikusok elismerik, hogy amikor variáció áll fenn
• „A helyettesítési arányra vonatkozó megfigyelésünk szerint ez az csoportok között, de nem azokon belül, ez arra enged követ-
arány durván 20-szor nagyobb, mint ahogy a filogenetikai elem- keztetni, hogy a három csoport különböző, egymással rokon-
zésből megjósolnák (evolúciós tanulmányok). Ha empirikus mér- ságban nem lévő populáció. Más szóval a gorillák, orangutá-
tékegységeinket használnánk, hogy kalibráljuk a mitokondriális nok és csimpánzok valószínűleg nem valamilyen közös őstől
DNS molekuláris óráját, ez azzal az eredménnyel járna, hogy a származnak. Természetesen ez a DNS-szegmens embereknél
mitokondriális DNS MRCA (legújabb közös ősünk) átlagos élet- még kevésbé tartozik össze.
kora csupán 6500 év, ami egyáltalán nem egyezik a modern em-
berek ősének ismert korával.” (Parsons és mások, 365. oldal.) 12. Tételezzük fel, hogy sok nő élt 6000 évvel ezelőtt, és leszár-
Az evolucionistákat sokkolja ez az új felfedezés. Most meg- mazottaik most 6 milliárd embert számlálnak. Minden egyes
próbálják megmagyarázni, hogy a mért mitokondriális DNS nőnek átlagosan bizonyára sok gyermeke volt. Amikor a nő/gye-
mutációs arányok miért olyan gyorsak, viszont kikövetkezte- rek átlagos száma a kettőt meghaladja, az, hogy e sok nő közül
tett arányaik (ami fosszilis kormeghatározáson és az ember csak egynek van esélye arra, hogy ma folyamatos, egyenesági
majomszerű teremtményekből való evolúcióján alapszik) igen nőnemű leszármazottai legyenek, meglehetősen valószínűtlen-
lassú. Talán – mondják – a mutációk csak a mitokondriális né válik. Majd egy ezzel párhuzamos valószínűtlen esemény-
DNS molekula néhány pontján történnek gyorsan, de később nek kellene történnie a hímneműekkel is. Mivel mindkét va-
kijavítják önmagukat. Sok mutációt számolnak tehát, de a há- lószínűtlen eseménynek egyidejűleg kell végbemennie, ennek
lóváltozás kicsi. Ez a „válságos terület”-hipotézis alapvetően lehetőségét mint nevetségesen valószínűtlent elutasíthatjuk.
Mivel a galaxisok sok milliárd fényévre vannak tőlünk,

vajon a világegyetem nem sok milliárd éves?
E hétköznapi kérdés hátterében van néhány rejtett, eltitkolt következtetésre jutott a vöröseltolódásokra vonatkozóan. Ha
feltételezés. Valószínűleg a leginkább megkérdőjelezhető fel- Setterfieldnek és Troitskii-nak igaza van, a nagy durranás
tételezés az, hogy a csillagfény mindig ugyanolyan sebesség- története meg fog bukni (mégpedig nagy durranással).
gel halad. Igen? A fény sebessége mindig 300 000 kilométer/ Más kozmológusok óriási csökkenést feltételeznek a fény
másodperc, vagy még pontosabban 299 792,458 kilométer/ sebességében8. Sok elméleti probléma is megoldódna, ha a
másodperc volt? Ennek az a legegyszerűbb próbája, ha össze- fény valaha sok milliószor gyorsabban terjedt9.
hasonlítjuk a fénysebesség múltban végzett méréseit.
A múlt mérései. Az elmúlt 300 év folyamán a fény se-
bességének legalább 164 egymástól független mérésével áll-
tak a nyilvánosság elé. Tizenhat különböző mérési eljárást
alkalmaztak. Barry Setterfield ausztrál csillagász áttanul-
mányozta ezeket a méréseket, főleg pontosságuk és kísérleti
hibáik tekintetében.1 Eredményei azt mutatják, hogy a fény
sebessége olyan gyorsan csökkent, hogy kísérleti hibával
nem lehet indokolni. Hét esetben, amikor ugyanazok a tu-
dósok mérték a fény sebességét ugyanazzal a berendezéssel
évekkel később, még mindig csökkenésről számoltak be. A
csökkenések gyakran többször nagyobbak a kísérletben elő-
forduló hibáknál. Elvégeztem néhány elemzést, ahol az egyes
méréseket pontosságuk alapján rangsorolták. Ha figyelembe
vesszük a tág határok között mozgó pontosságot, nehéz meg-
érteni, hogy valaki némi statisztikai szigorral azt állíthassa,
hogy a fénysebesség állandó maradt2. 136. ábra: Atomóra. Ez az Egyesült Államok Szabványügyi és Műszaki In-
Valószínűleg a hivatalos francia csillagászati folyóiratban tézetében található atomóra NIST-7 névre hallgat. Ha összehasonlítanánk az
publikáló M. E. J. Gheury de Bray volt az első 1927-ben, aki általa mutatott időt egy hasonló óráéval, amely hat millió évvel ezelőtt kezdte
a fény egyre csökkenő sebességét feltételezte3. Következte- mérni az időt, a különbség talán egy másodperc lenne. Egy NIST-F-1-nek ne-
téseit több, 75 évet átfogó mérésre alapozta. Később egyre vezett újabb fejlesztés háromszor nagyobb pontossággal méri az időt azáltal,
jobban meggyőződött erről, és eredményeit kétszer is megje- hogy abszolút nullára hűti le és vibrálja az atomokat. Az atomórák különleges
lentette a Nature-ben4, amely talán a világ legtekintélyesebb pontossága ellenére egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy nem to-
tudományos folyóirata. Kihangsúlyozta: „Ha a fény sebessége lódtak el a relatíve „valódi idő” irányába. Más szóval elcsodálkozhatunk az
állandó, akkor hogyan van az, hogy az új meghatározások atomórák precizitásán, de nem lehetünk biztosak pontosságukban.
változatlanul olyan értékeket adnak, amelyek kisebbek a
legutóbb kapottakhoz képest… Huszonkét olyan véletlen- Atomi kontra orbitális idő. Miért csökkenne a fény se-
szerű egybeesés van, amely támogatja a fénysebesség csökke- bessége? Az Egyesült Államok Haditengerészeti Obszerva-
nését, miközben egy sincs ellene5.” tóriumánál dolgozó Van Flandern kimutatta, hogy az atom-
Ámbár a fény sebessége csak kb. egy százalékkal csökkent órák látszólag lassulnak az orbitális időhöz viszonyítva10. Az
az elmúlt három évszázad során, a csökkenés statisztikailag orbitális órák a keringő égitestekre épülnek, főleg a Föld egy
jelentős, mert a mérési eljárások sok ezerszer kisebb válto- éves Nap körüli forgására. 1967 óta az idő egy másodpercét
zásokat is képesek észlelni. Miközben a régebbi mérések hi- nemzetközi megegyezésre úgy határozták meg, mint annak
baszázaléka nagyobb, az adatok tendenciája meglepő. Úgy az időnek 1 / 315 569 259 747-ed részét, ami ahhoz kell, hogy
tűnik, hogy a fény sebessége gyorsuló arányban növekszik, a Föld megkerülje a Napot. Az atomórák a cézium-133 atom
ahogy egyre távolabbra tekintünk vissza időben. Néhány vibrációs periódusán alapulnak. 1967-ben a másodpercet
matematikai görbe összeköti e három évszázad adatait. Eze- újra definiálták a cézium-133 atom 9,192631770 rezgéseként.
ket az adatokat időben visszavetítve a fény sebessége annyira Van Flandern kimutatta, hogy ha az atomórák pontosak, ak-
felgyorsul, hogy a távoli galaxisokról érkező fényről elképzel- kor a Merkúr, Vénusz és Mars orbitális sebessége növekszik.
hető, hogy néhány ezer év alatt el tudta érni a Földet. Következésképpen, a gravitációs állandónak kellene megvál-
Egyetlen tudományos törvény sem kívánja meg, hogy a toznia. Megjegyezte azonban, hogy ha az atomórák ponto-
fény sebessége állandó legyen6. Sokan persze feltételezik, sak, akkor a gravitációs állandó is valóban konstans, de az
hogy az – a gondolkodás régi útjait megváltoztatni pedig atomrezgések és a fény sebessége csökken. A két óratípus kö-
néha nehéz. V. S. Trotskii, a gorkijbeli Radiofizikai Kutató zötti eltolódás csak néhány osztás/milliárd év. De a mérések
Intézet kozmológusa is megkérdőjelez néhány régi hiedel- pontossága olyan jó, hogy az eltérés valószínűleg reális.
met. Setterfieldtől függetlenül arra a következtetésre jutott, Négy oka van annak, amiért az orbitális órák pontosak-
hogy a fény sebessége 10 milliárdszor gyorsabb volt a zé- nak látszanak, és amiért az atomórák igen csekély mértékben
rus időpontban. Továbbá a kozmikus háttérsugárzást és a lassulnak.
vöröseltolódások többségét e gyorsan csökkenő fénysebesség- • Ha egy bolygó keringési sebessége megnőne (miközben
nek tulajdonítja. Setterfield más módszerrel, de ugyanarra a minden más keringési paramétere ugyanaz marad),
energiája is növekedne. Ez pedig megsértené az anyag- vonatkozóan azonban két oknál fogva valószínűleg nem el-
energia megmaradásának törvényét. fogadható a magyarázat:
• Ha az atomi idő lassul, akkor az atomok radioaktív • A nagyon fényes, felrobbanó csillagokat szupernováknak
bomlásán alapuló óráknak is lassulniuk kellene. A nevezik. Ha egy, valószínűleg szupernovából származó
radiometrikus kormeghatározó eljárások olyan korsza- csillagfényt teremtett Isten a Föld felé vezető úton, és
kokat adnának meg, amelyek túl régiek. Ez a radiomet- az nem a csillag felszínéről indult el, akkor mi robbant
rikus órákat jobban összhangba hozná a legtöbb más fel? Ha egy robbanás képét teremtette Isten a fénysu-
kormeghatározó órával. (Lásd a 43–47. oldalt.) Ez azt gárra, akkor a csillag sohasem létezett, és a robbanás
is megmagyarázná, miért nincsenek olyan primordiális sem történt meg soha. Miért adna külsőt, megjelenést
izotópok, amelyek felezési ideje 50 millió évnél keve- valaminek, ami sohasem következett be? Csupán egy
sebb. Az ilyen izotópok egyszerűen lebomlottak volna, viszonylag rövid sugarat teremtett volna a Föld közelé-
ha a radioaktív bomlási arány sokkal nagyobb volna11. ben. Az ember ezt aligha tudná elfogadni.
• Ha az atomórák és Van Flandern tanulmánya korrek, • Minden forró gáz pontos színek egyedülálló sorozatát
a gravitációs állandónak kellene változnia. Statisztikai sugározza, amit a gáz emissziós spektrumának neve-
vizsgálatok eddig nem észleltek efféle változásokat. zünk. Az egyes csillagokat körülvevő gázburok is kü-
• Ha az atomfrekvenciák csökkennek, akkor az atom öt lönleges színeket bocsát ki, amelyek azonosítják a gáz
tulajdonságának, mint például a Planck-állandónak kémiai összetételét. Mivel minden csillagfénynek van
is csökkennie kell. A múltbeli mérések statisztikai ta- emissziós spektruma, ez erőteljesen feltételezi, hogy a
nulmányai azt mutatják, hogy az ötből négy változik, csillagfény a csillagról, s nem a hideg űrből szárma-
mégpedig a helyes irányban12. zik. A csillagfény minden sugara más információt is
Az orbitális órák tehát pontosabbaknak látszanak, mint a hordoz, például a csillag forgási periódusát, mágneses
kivételesen precíz atomórák13. mezejét, felületi hőmérsékletét és a csillag és a Föld
Közülünk sokan szkeptikusak Setterfield kezdeti állítá- között lévő hideg gázok vegyi összetételét. Természete-
sa iránt, mert a fény sebességében érzékelhető csökkenés sen Isten meg tudta volna teremteni ezt a fénysugarat
1960-ban megszűnt. Nagy, egyszeri időváltozás ritkán fordul valamennyi benne lévő információval együtt. Az igazi
elő a természetben. A mérési eljárások elég pontosak voltak kérdés nem az, hogy „Isten meg tudta-e volna tenni”,
ahhoz 1960 után is, hogy észleljék a legcsekélyebb csökkenést hanem az, hogy „megtette-e”?
is a fény sebességében, amennyiben az előző három évszázad A csillagfény tehát csillagfelszínről ered, és nem az üres
trendje folytatódott volna. Később Setterfield rájött, hogy űrből.
az 1960-as években kezdték az atomórákat a fénysebesség Meglepő megfigyelések. A távoli csillagokról és gala-
mérésére használni. Ha az atomok rezgési frekvenciája csök- xisokról eredő fény vöröseltolódást szenved, ami azt jelen-
ken, akkor mind a mért mennyiség (a fény sebessége) mind a ti, hogy a fénye vörösebb, mint az ember várná. A legtöbb
mérő eszközök (atomórák) is ugyanolyan mértékben változ- csillagász hullámeffektusként értelmezte a vörös irányába el-
nak. Természetesen semmiféle egymáshoz viszonyított válto- tolódott fényt, hasonlóan a vonatfütty alacsonyabb frekven-
zás nem lenne észlelhető, és a fény sebessége állandó lenne az ciájához, amikor a vonat távolodik a megfigyelőtől. Ahogy a
atomi időben, de az orbitális (keringési) időben nem. hullám-kibocsátó (csillag vagy vonat) távolodik a szemlélő-
Téveszmék. A fény sebességében megjelenő csökkenés től, a hullámok elnyúlnak, és alacsonyabb frekvenciájú han-
ellentétben áll-e azzal az Albert Einsteinnek tulajdoní- got, vagy színben vörösebbet hoznak létre. Minél nagyobb a
tott állítással, hogy a fény sebessége állandó? Nem igazán. csillag vagy galaxis vöröseltolódása, feltételezhetően annál
Einstein speciális relativitáselmélete azt feltételezi, hogy a gyorsabban távolodik tőlünk.
fény sebessége független a fényforrás sebességétől. Ezt nevezik 1976 óta William Tifft, az Arizona Egyetem csillagá-
Einstein második posztulátumának. Sokan tévesen értelme- sza megállapította, hogy a távoli csillagok és galaxisok
zik ezt, mintha Einstein azt mondta volna, hogy a fény se- vöröseltolódása jellemző módon csupán néhány állandó
bessége állandó. Képzeljünk el két űrhajót, A-t és B-t, amint mennyiséggel tér el egymástól19. Ez igen különös, ha a csil-
távolodnak egymástól. Egy az A űrhajóban lévő asztronauta lagok tényleg tőlünk távolodva mozognak. Ez olyan lenne,
hirtelen egy vakuval rávillant a B űrhajóra. Einstein azt ál- mintha a galaxisok csak specifikus sebességekkel haladná-
lította, hogy a fénysugár ugyanazzal a sebességgel éri el B nak hirtelen egyik sebességről a másikra ugorva anélkül,
űrhajót, mint amilyennel elérné akkor, ha az űrhajók egymás hogy a közbeeső sebességfokozatokon áthaladnának. Ha a
felé haladnának. Ennek a paradoxonnak van némi kísérleti csillagok nem távolodnak tőlünk nagy sebességgel, az ősrob-
alátámasztása14. Setterfield másrészt azt mondja, hogy mivel banás elmélete, sok más ezzel összefüggő kozmológiai hiede-
a fény sebessége az idő során csökkent, valamely pillanatban lemmel együtt, téves. Más csillagászok, akik nem hiszik Tifft
minden fénysugár forrásuk sebességétől és elhelyezkedésétől eredményeit, elvégezték ugyanazt a munkát, csak azért, hogy
függetlenül15ugyanazzal a sebességgel halad. ugyanazokra a következtetésekre jussanak.
Néhányan másik magyarázatot adnak arra, miért látunk Minden atom fix mennyiségű, parányi energiakötegeket
távoli csillagokat egy fiatal világegyetemben. Hiszik, hogy Is- bocsát ki, és közöttük levőket nem. Ezért Setterfield úgy
ten teremtette a Föld és a csillagok közötti fénysugarat. Ter- hiszi, hogy a vöröseltolódások kvantumálása, ahogy so-
mészetesen a teremtés azonnal befejezett dolgokat produkál- kan leírják, atomi effektus, és nem egy különös, recessziós
na. Másodpercekkel később idősebbeknek látszanának, mint sebességeffektus. Ha az űr lassan energiát szív fel minden
amilyenek valójában. Ezt „a kor megjelenésével együtt járó kibocsátott fényből, fix növekményekben is ezt tenné. Ez
teremtésnek” nevezik. Az elgondolás szilárd. A csillagfényre viszont a vörös irányába tolná el a csillagfényt, és akkor a
137. ábra: Hubble Deep Field North. A Hubble űrteleszkóp keletkező galaxisok után kutatva 1995 decemberében 10 napon keresztül folyamatosan az ég
egy parányi, egy kartávolságnyira tartott homokszemcse méretű foltjára fókuszált. Az ég e parányi pöttyének a képét nevezik Hubble Deep Field North-nak.
A képen a legtöbb objektum nem elszigetelt csillag, hanem milliárdnyi csillagot tartalmazó galaxis. A lefényképezett 3000 galaxis elég fényt bocsátott ki,
hogy meg lehessen mérni vöröseltolódásukat, ami feltehetően távolságmérés is egyben, és mindegyik meglepően kifejlődöttnek látszott. Ahogy a Scientific
American-ban megfogalmazták, „a közönséges spirál- és elliptikus galaxisok keletkezése valószínűleg még a vöröseltolódás-vizsgálódások zömének ha-
tótávolságán kívül van”16. Azonkívül nemcsak galaxisok, hanem teljesen kiformálódott galaxishalmazok is láthatók a Hubble-űrteleszkóp számára elérhető
legnagyobb távolságokon17. 1998-ban hasonló kép készült – hasonló eredményekkel – a déli félgömbön.
Gondolkodjunk el erről. A világegyetem életkora is kevés ahhoz (még úgy sem elég, ha az evolucionisták elképzelését, egy milliárddal megszorozzuk),
hogy a gravitáció összehúzza a galaxishalmazokat alkotó összes részecskét18. Mivel galaxishalmazok még akkor sem képesek kialakulni, ha ezt az időt a
rendelkezésükre bocsátják, és a kép sem mutat galaxiskeletkezést, akkor a logikus és nyilvánvaló alternatíva a teremtés. Nincs többé szükség óriási időtar-
tamokra. (Lásd a 257. oldalon.)
legtávolabbi csillag fénye tolódna el legjobban a vörös irá- minden egyes másodpercben fény villant felénk. Az egyes
nyába. Setterfield mostanában egy elméleten dolgozik, hogy villanások akkor kezdték meg igen hosszú útjukat a Föld irá-
összekapcsolja egymással ezt és a fénysebességben mutatko- nyába. Mivel a fény sebessége milliószor nagyobb volt, mint
zó csökkenést. Ha igaza van, akkor néhány különös, távoli ma, az első felvillanások milliószor távolabbra terjedtek, mint
galaxis vöröseltolódásának hirtelen csökkenésen kell keresz- ahová a mai, jóval kisebb fénysebességgel eljutnának.
tülmennie. Ez talán megmagyarázná, hogy miért látható Évezredek múltak el. Képzeljük el, hogy a világegyetem-
két különböző vöröseltolódás néhány alaposan megismert ben mindenütt a mai értékére lassult le a fény, és a villa-
galaxisnál20. Ezek a máskülönben jellegzetes galaxisok nem nások közül az elsők – ahogy a sorba rendezett gyöngyök
repülnek el! csúsznak le egy hosszú zsinóron – közelednek a Földhöz. A
Egy másik meglepő észrevétel az, hogy a legtávolabbi ga- szomszédos villanásokat elkülönítő nagy távolságok állan-
laxisok figyelemreméltó módon hasonlítanak a legközelebbi dóak maradtak ezen évezredek folyamán, mivel a mozgó
galaxisokhoz. Például a galaxisok teljesen kifejlődött állapot- villanások egy ütemben lassultak. Mivel a Föld felé küldött
ban vannak, és a kialakulás semmi jelét nem mutatják. Ez első felvillanások ilyen messzire terjedtek szét, minden mil-
nyugtalanítja a csillagászokat21. Ha a fénysebesség drasztiku- liomodik másodpercben érnek el bennünket. Más szóval a
san lecsökkent, ezeknek a távoli, ám mégis kifejlett galaxi- bolygón végbemenő eseményeket (a fényvillanásokat) lassú
soknak többé nincs szükségük magyarázatra. mozgásban látjuk. Ha a fény sebessége állandóan csökkent
Egy távoli galaxisról érkező fény nem túl sokkal azután a teremtés óta, akkor minél távolabbra tekintünk az űrben,
érte volna el a Földet, mint a legközelebbi galaxisról érkező. annál végletesebben lelassul ez a mozgás.
A rotációs elcsavarodásnak hasonlónak kell lennie mind a A csillagoknak kb. a fele kettőscsillag. Vagyis két csillag-
közeli, mint pedig a távoli galaxis esetében. És ez így is van. társ tág orbitális pályán kering közös tömegközéppontjuk
(Lásd a 138. ábrát.) körül. Ha van ily „lassúmozgás-effektus”, a kettőscsillagok
Egy kritikai teszt. Ha a fény sebessége milliószorosára látszólagos orbitális periódusainak a Földtől való távolság
csökkent, különösen lassan mozgó eseményeket kellene észlel- növekedésével meg kellene hosszabbodniuk. Ha a fény se-
nünk a külső űrben. Itt van az, hogy miért. bessége mindeddig csökkent, a Hubble-űrteleszkóp talán végül
Képzeljünk el egy időpontot valamikor a távoli múltban, felfedezi, hogy azoknak a nagy távolságra lévő kettőscsillagoknak
amikor a fény sebessége milliószor nagyobb volt, mint ma. igen hosszú orbitális periódusaik vannak, ami azt mutatja, hogy
Egy, a Földtől sok milliárd fényévnyire lévő elképzelt bolygón lassan mozognak.
A 2 millió fényév B 18 millió fényév C 25 millió fényév
D 32 millió fényév E 65 millió fényév F 106 millió fényév
138. ábra: Spirálgalaxisok. E hat spirálgalaxis-példányban a karoknak kb. ugyanannyi a görbületük. A Földtől való távolságukat fényévekben ábrázoltuk.
Egy fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg, azaz 5 879 000 000 000 mérföld (9435,795 milliárd km). Hogy a fény az összes galaxisról
ma éjjel a Földre érkezzen, a távolabbi galaxisoknak sokkal korábban kellett kibocsátani fényüket, mint a közelebbieknek. Tehát a távolabbi galaxisoknak
nem volt olyan sok idejük, hogy megforgassák és bekanyarítsák karjaikat. Ugyanakkor a közelebbi galaxisoknál kellene a legnagyobb görbületüknek lenniük.
Természetesen, ha a fény sebessége milliószor gyorsabb volt a múltban, a legtávolabbi galaxisnak nem kellett sokkal korábban kibocsátani a fényét, mint a
legközelebbi galaxisoknak. A spirálgalaxisokban a görbületeknek is hasonlóknak kellene lenniük. Kiderült, hogy éppen így áll a dolog. A galaxisok a követke-
zők: A) M33 vagy NGC 598, B) M101 vagy NGC 5457, C) NGC 5194, D) NGC 4559, E) M88 vagy NGC4501 és F) NGC 772. Az összes távolságra vonatkozó
adatot R. Brent Tully, Nearby Galaxies Catalogból (Közeli galaxisok katalógusa) vettük (New York, Cambridge University Press, 1988).
1. Trevor Norman és Barry Setterfield: The Atomic Constans, 4. M. E. J. Gheury de Bray: „The Velocity of Light” (A fénysebes-
Light and Time (Atomi állandók, fény és idő), Box 318, ség), Nature, 1934. március 24., 464. oldal.
Blackwood, South Australia 5051, magánkiadás, 1987. • M. E. J. Gheury de Bray: „The Velocity of Light” (A fénysebes-
ség), Nature, 1931. április 4., 522. oldal.
2. Két kreacionista fizikus azt állította, hogy a fény sebessége
nem változott. Lásd például: 5. Ugyanott, 522. oldal.
• Gerald E Aardsma: „Has the Speed of Light Decayed?"
(Csökkent-e a fénysebesség?), Impact, 179. szám, El Cajon, 6. A két publikált kísérletben a fénysebesség valószínűleg megha-
California, The Institute for Creation Research, 1988. május. ladott egy 100-as faktort! Az első kísérlet rádiójeleket foglalt
• Gerald E. Aardsma: „Has the Speed of Light Decayed Recent- magába, melyek természetesen szintén fénytípusúak (Lásd P.
ly?” (Csökkent-e a fénysebesség mostanában?), Creation Re- T. Pappas és Alexis Guy Obolensky: „Thirty Six Nanoseconds
search Society Quarterly, 25. kötet, 1988. június, 36–40. oldal. Faster Than Light” [Harminchat nanoszekundummal gyor-
• Robert H. Brown: „Statistical Analysis of the Atomic sabb, mint a fény], Electronics and Wireless World, 1988. de-
Constans, Light and Time” (Az atomi állandók, a fény és az cember, 1162–1165. oldal.) A szerzők fenntartják, hogy ed-
idő statisztikai elemzése), Creation Research Society Quarterly, dig még senki sem cáfolta meg bizonyításukat. (Alexis Guy
25. kötet, 1988. szeptember, 91–95. oldal. Obolensky, személyes megbeszélés.) A második egy teoretikus
Számításaik matematikai hibákat tartalmaznak, amelye- levezetésre és egy egyszerű kísérletre hivatkozott, amelyek
ket ha kijavítunk, azt a hipotézist támogatják, hogy a fény lehetővé tették, hogy elektromos jelek felettébb meghalad-
sebessége csökkent. Ezeket a dolgokat megvitattam mindkét ják a fény sebességét. Ez a levezetés közvetlenül a Maxwell-
szerzővel. Az alábbiakban felsorolt hivatásos statisztikusok egyenletekből következik. A különleges feltételek között sze-
igazolták következtetéseimet, vagy függetlenül hasonló követ- repeltek a különösen vékony, kis kapacitású és induktivitású
keztetésekre jutottak. elektromos vezetők. (Lásd Harold W. Milnes: „Faster Than
• Michael Hasofer, University of New South Wales, Sidney Light?” [Gyorsabb, mint a fény?], Radio-Electronics, 54. kötet,
2033, Australia. 1983. január, 55–58. oldal.)
• David J. Merkel, 11 Sunnybank Road, Aston, Pennsylvania Van egy másik módja annak, hogy légüres térben a fény
19014, U.S.A. felülmúlja normális sebességét. (Lásd Lulian Brown: „Faster
• Alan Montgomery, 218 McCurdy Drive, Kanata, Ontario Than the Speed of Light” [A fénysebességnél gyorsabban], New
K2L 2L6, Canada Scientist, 1995. április 1., 26–29. oldal. Lásd még Jon Marangos:
„Faster Than a Speeding Photon” [Gyorsabb, mint egy gyorsu-
3. „The Velocity of Light” (A fénysebesség), Science, 66. kötet, ló foton], Nature, 406. kötet, 2000. július 20., 243–244. oldal.)
Supplement x, 1927. szeptember 30. Ez a hatás csak kicsivel haladja meg a fény sebességét.
7. V. S. Troitskii: „Physical Constants and the Evolution of the tékén alapul a rádióhullám frekvencia tartományban. (Keith
Universe” (Fizikai állandók és a világegyetem evolúciója), Davies: „Distribution of Supernova Remnants in the Galaxy”
Astrophysics and Spece Science, 139. kötet, 2. szám, 1987. de- [Szupernova maradványok terjedése a galaxisban], Proceedinds
cember, 289–411. oldal. of the Third International Conference on Creationism, Pittsburg,
Pennsylvania, Creation Science Fellowship, 1994, 175–184.
8. „Kimutattuk már, hogy egy változó fénysebességű idő hogyan képes oldal.)
megoldást nyújtani a jól ismert kozmológiai rejtélyekre.” (Andreas
Albrecht és João Magueijo: „A Time Varying Speed of Light 12. Alan Montgomery és Lambert Dolphin: „Is the Velocity of
as a Solution to Cosmological Puzzles” [Változó fénysebessé- Light Constant in Time?” (A fény sebessége időben állandó?),
gű időszak mint a kozmológiai rejtélyek megoldása], Physical Galilean Electrodynamics, 4. kötet, 5. szám, 1993. szeptember-
Review D, 1999. február 15., 043516-9. oldal.) (A fénysebesség október, 93–97. oldal.
a mai sebességének és egy olyan számnak a szorzata lehetett,
amely mögött harminc zérus áll.) 13. A „precizitás” nem tévesztendő össze a „pontossággal”. Az
• „Figyelemre méltó, amikor az embernek sikerül rátalálnia egy egy- atomórák nagyon precízek, de nem szükségszerűen pontosak.
szerű elgondolásra (a fénysebesség csökkenésére), amelynek olyan Igen jól összeegyeztethetők egymással, és minden egyes atom-
sok nyilvánvaló konzekvenciája van.” (John D. Barrow csilla- óra fel tud osztani egy másodpercet kilenc milliárd részre. Ez
gász-professzor és a Sussex-i Egyetem csillagászati központ- figyelemreméltó precizitás. De mi van akkor, ha az atomórák-
jának igazgatója, amint Steve Farrar idézi: „Speed of Light nak ez az egész globális hálózata eltolódik, hol felgyorsul, hol
Slowing Down” [Lassuló fénysebesség], London Sunday Times, pedig lelassul. A precizitás, miközben imponáló, szükséges, de
1998. november 15.) nem elégséges kívánalma a pontosságnak.
• „Ha a fény kezdetben sokkal gyorsabban mozgott, mint ma, tehát
meglehetősen gyorsan lecsökkent a világegyetem történetének a 14. Kenneth Brecher: „Is the Speed of Light Independent of the
kezdetén, akkor három kozmológiai probléma – a látóhatár (ho- Velocity of the Source?” (A fény sebessége független a for-
rizont), a síkfekvés és a lambdaproblémák – azonnal megoldód- rás sebességétől?), Physical Review Letters, 39. kötet, 17. szám,
nának.” (John D. Barrow: „Is Nothing Sacred?” [Semmi sem 1977. október 24., 1051–1054. oldal.
szent?], New Scientist, 163. kötet, 1999. július 24., 28. oldal.)
Két megjegyzés: Az első: mindegyik, Barrow említette 15. A fénysugarak úgy tekinthetők, mint amelyek légüres térben
probléma egy-egy ok annak a következtetésnek a levonására, haladnak. A fény bármilyen anyagon áthatol – levegőn, vízen
hogy az ősrobbanás elmélete hibás. A második: egyetlen tudo- vagy üvegen – kissé lassabb sebességgel.
mányos törvény sem mondja ki, hogy a fény sebessége állandó. • Egy másik kérdés az Einstein-féle jól ismert képletre, az E=mc2-
Ezt csupán feltételezték eddig. Valójában önkényesen definiál- re vonatkozik, amely feltehetően az E felszabadított energiát
ták állandónak. – W. B. adja, amikor a nukleáris reakció megsemmisít egy tömeget (m).
Ha a fény sebessége (c) csökken, akkor az ember arra gondol-
9. A „horizontprobléma” például elismeri, hogy a világegyetem hatna, hogy vagy az E-nek kell csökkennie, vagy az m-nek nö-
két végének ugyanaz a hőmérséklete, és ugyanazok a fizikai vekednie. Nem feltétlenül.
törvényei. Miért kellene így lennie? A világegyetem nem elég A világegyetemben az idő vagy atomi idő, vagy orbitális
idős ahhoz, hogy az ilyen hatalmasan elkülönített régióknak idő szerint múlik. Melyik standard alatt lenne E=mc2 igaz
valaha is kapcsolatuk lett volna egymással. A fény nem halad állítás? A tömeg-energia megmaradna mindkettő alatt; más
elég gyorsan – legalábbis manapság. szóval egy izolált, elszigetelt rendszer energiája vagy tömege
nem függne attól, hogy az idő milyen gyorsan múlik. Nyilván-
10. T. C. Van Flandern: „Is the Gravitational Constant való, hogy E=mc2 abszolút igaz lenne az atomi időben, ahol c
Changing?” (Változik a gravitációs állandó?), The Astro- konstans, de az orbitális időben nem, ahol c csökken. E=mc2
physical Journal, 248. kötet, 1981. szeptember, 813–816. oldal. hozzávetőlegesen igaz még az orbitális időben is.
• T. C. Van Flandern: „Is the Gravitational Constant Chang- A nukleáris reakciók a tömeget energiává alakítják. Sajnos
ing?” Precision Measurement and Fundamental Constants II (Vál- a különösen kis tömegveszteség és a termelt nagy energia nem
tozik a gravitációs állandó? Precíziós mérések és fundamentális mérhető elég pontosan ahhoz, hogy letesztelhessük: vajon
állandók II), B. N. Taylor és W. D. Phillips, National Bureau E=mc2 abszolút igaz-e. Még ha a tömeg és az energia ponto-
of Standards (Nemzeti Szabványügyi Hivatal, U.S.A.), Special san mérhető is lenne, ebbe a képletbe egy kísérletileg levezetett
Publication 617 (617-es külön kiadás), 1984, 625–627. oldal. egységátváltási tényező ágyazódott be, amely megkívánja, hogy
a méréseket ugyanazzal az órával végezzék. Milyen típusú órát
11. Néhány embernek, akik idős világegyetemben hisznek, eltérő kellene használni: orbitális órát vagy atomórát? Megint csak
magyarázatuk van. Azok az izotópok kihaltak, mert oly sok azt láthatjuk, hogy E=mc2 „órafüggő”.
idő múlt el. Ez a kérdés azonban felvet egy kiegyensúlyozó Ha c csökkent (orbitális időállandót alkalmazva), sem a
kérdést: hogyan alakultak ki az izotópok, valamint az elemek hosszúsági, sem az elektromos töltésbeli, sem a hőmérsékle-
97%-a? A hivatalos válasz az, hogy ezek az elemek szupernova- ti állandók nem változnának. Tehát a kémiai és a nukleáris
robbanások során jelentek meg. Ez valójában spekuláció, mert reakciók nem változnának. Azonban a kémiai és nukleáris
lényegileg egyetlen, ezt alátámasztó bizonyítékot sem találtak reakciók gyorsasága változna, mert az atomok és az atom-
eddig. Emellett a galaxisunkban látható valamennyi szuper- magok rezgési frekvenciái változnának. A radioaktív bomlási
nova-maradék 10 000 évesnél fiatalabbnak tűnik. Ez pedig a arányok, amelyek a mag rezgési frekvenciájától függnek, csök-
szupernova fényintenzitásának jól megalapozott bomlási mér- kennének, ha c csökkenne.
16. F. Duccio Macchetto és Mark Dickinson: „Galaxies in the a 2,7 K háttérsugárzás egy olyan világegyetemet mutat meg, amely
Young Universe” (Galaxisok a fiatal világegyetemben), kezdetben igen homogén volt.” (M. Mitchell Waldrop: „The
Scientific American, 276. kötet, 1997. május, 95. oldal. Large-Scale Structure of the Universe Gets Larger – Maybe”
[A világegyetem szélesskálájú struktúrája nagyobbodik – ta-
17. Govert Schilling: „Early Start for Lumpy Universe” (Egy gö- lán], Science, 238. kötet, 1987. november 13., 894. oldal.)
röngyös univerzum korai indulása), Science, 281. kötet, 1998. • „De ezt az uniformizmust [a kozmikus háttérsugárzásban] ne-
szeptember 11., 1593. oldal. Lásd még E. J. Ostrander és mások: héz összebékíteni az anyag galaxisokká, galaxisfürtökké történő
„The Hubble Space Telescope Medium Deep Survey Cluster összecsomósodásával, és a még nagyobb, a világegyetem óriási
Sample: Methodology and Data” (A Hubble űrteleszkóp kö- területein át kiterjeszkedő jellemző vonásokkal, mint amilyenek
zepesen mély felmérési mintája: módszertan és adatok), The például a „falak” és a „buborékok”. (Ivars Peterson: „Seeding
Astronomical Journal, 116. kötet, 1998. december, 2644–2658. the Universe” [A világegyetem benépesítése], Science News,
oldal. 137. kötet, 1991. március 24., 184. oldal.)
18. A konvencionális csillagászatnak ezt a problémáját már évez- 19. William G. Tifft: „Properties of the Redshift. III. Temporal
redek óta csendben elismerik. Miután olyan sok távoli gala- Variation” (A vöröseltolódás III. ideiglenes változásának a
xisról készült kép, a nyilvánosság egyre inkább tud róla. jellegzetességei), The Astrophysical Journal, 382. kötet, 1991.
• „A gravitáció az univerzum életideje alatt sem képes eléggé fel- december 1., 396–415. oldal.
nagyítani ezeket a szabálytalanságokat [galaxisfürtöket létre-
hozni] .” (Margaret Geller, amint John Travis idézi: „Cosmic 20. William G. Tifft és John Cocke: „Quantized Galaxy Redshifts”
Structures Fill Southern Sky” [Kozmikus struktúrák töltik be (Kvantált galaxis vörös eltolódások), Sky and Telescope, 1987.
a déli égboltot], Science, 263. kötet, 1994. március 25., 1684. január, 19. oldal.
oldal.)
• „Az elméleti tudósok nem ismerik a módját, hogy egy ilyen monst- 21. „Most Distant Galaxies: Suprisingly Mature” (A legtávolabbi
rum hogyan tudott volna összetömörülni az ősrobbanás óta ren- galaxisok: feltűnően fejlettek), Science News, 119. kötet, 1981.
delkezésre álló idő alatt. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy március, 148. oldal.

Vannak-e Marsról származó meteorok?
Széles körben publikált kijelentések hangzottak el arról, hogy átjusson a Mars légkörén. A probléma megértése érdekében
tizenöt darab, Marsról származó meteort találtak. Néhányan képzeljünk el egy magasra feldobott labdát! Aztán gondoljuk
azt is feltételezték, hogy az egyik, az ALH84001 elnevezésű a el, milyen nehéz lenne egy marék homokot feldobni ugyan-
primitív élet kövületeit is tartalmazza. Számos teszt elvégzése ilyen magasra. A légköri ellenállás még a Mars ritka légte-
után még a korábban megkövült életről beszélők is beismer- rében is túl sokat felemészt a kis részecskék mozgási energi-
ték, hogy néhány fosszília túl kicsi ahhoz, hogy valaha is ele- ájából. Hogy a nagy részecskék végül elszabadulhassanak, a
ven lett volna, a többiek pedig csupán a takarókőzet részei. kimenekítő erőket fókuszálni kellene, mint az ágyúlövedék
Noha egy kémiai érv alapján közvetett módon a Marsról vagy a rakétaszórófej esetében. Hogy a legkisebbre csökkent-
eredeztethetők, az összefüggés sokkal lényegtelenebb, mint a sük a légkörön keresztül vezető út hosszúságát, a legjobb ha-
legtöbben gondolják. Azért feltételezték, hogy ugyanarról a tásfok érdekében egyenesen felfelé kellene célozni. (A mete-
helyről származnak, mert hasonló arányban tartalmazzák a orok keletkezésére vonatkozó meglepő új bizonyítékok végett
három oxigén-típust: a 16, 17 és 18 atomfizikai tömegegység lásd „A meteorok hazatérnek” c. részt a 240. oldalon.)
súlyút. (Ez a feltételezés nem szükségszerűen igaz, ugye?) E Az a vágy, hogy hihessék: van élet a Marson, egyfajta
meteorok közül néhány parányi üvegzárványokat tartalmaz. „Mars-mitológiát” hozott létre, amely még ma is létezik.
Azok a zárványok – nem az egész meteor –, oldott gázokat 1877-ben egy Giovanni Schiaparelli nevű olasz csillagász
is tartalmaznak. E gázok közül néhánynak (argon, kripton, beszámolt arról, hogy árkokat látott a Marson. Az „árkok”
neon és xenon) ugyanaz a relatív gyakorisága – nem abszolút olaszul „canali”. Így azután sokan úgy nőttek fel közülünk,
bősége –, mint amilyet 1976-ban a Mars légkörében talál- hogy hallottunk a Marson lévő csatornák felől – egy hibás
tak. Egy későbbi felfedezés ténylegesen bebizonyította, hogy fordításnak köszönhetően. [A szerző itt téved. A „canali” je-
ezen meteorok ásványi összetétele szinte az összes Marson lentése egyértelműen „csatornák”, az „árkok” olaszul „fossi”
talált kőzetétől eltér. (Lásd Richard L. S. Taylor és David W. – a lektor megjegyzése.] Mivel a csatornák ember alkotta
Mittlefield: „Missing Martian Meteorites” [Hiányzó Mars- építmények, az emberek kis zöld marslakókról kezdtek fan-
ról való meteorok], Science, 290. kötet, 2000. október 13., táziálni. 1894-ben Percival Lowell, egy gazdag, élénk képze-
273–275. oldal.) Mindemellett, ha két dolog hasonló, ez nem letvilágú amatőr csillagász azért építtette a Lowell Obszerva-
jelenti azt, hogy az egyik másikból ered. Talán valamilyen el- tóriumot, hogy a Marsot tanulmányozza. Néhány könyvet is
járásra, dologra, eseményre, vagy tervezőre vezethető vissza írt: Mars (1895); Mars and Its Canals (A Mars és csatornái)
a hasonlóság. (1906); és a Mars As the Abode of Life (A Mars mint az
Jöhetett volna az a tizenöt meteor a Marsról? Ahhoz, hogy élet lakhelye) (1908), valamint kiadott egy térképet, amely
megszabaduljanak a bolygó gravitációjától, 4,8 km/mp sebes- ábrázolja és meg is nevezi a Marson lévő csatornákat. A tan-
ségre lett volna szükségük. További sebességet igényel, hogy könyvek még az 1960-as években is leközölték térképét, tag-
54,4–377 millió kilométer távolságban átlépjenek egy, a Föld lalták a Marson működő vegetatív ciklusokat, és talán azt is
pályáját keresztező pályát. Feltételezhetően egy vagy több megmagyarázták, hogy a marslakók hogyan használhatták a
aszteroida becsapódott a Marsba, és meteorok milliárdjait csatornákat, hogy a sarki jégsapkák jegéből vizet szállítsanak
robbantotta ki. Milliárdokra van szükség, mert sok (99,99%) kiszáradt városaikba. Néhány tudós 1949 után nem értett
sohasem csapódott a Földbe. Elég nagyoknak kellett lenni- egyet ezzel a mítosszal, amikor a Palomar-hegyen lévő 500
ük, hogy túléljék a belépést a Föld légterébe, megtalálják, centiméter átmérőjű távcsővel készült kitűnő fotók hozzáfér-
majd a tudósok kezébe kerülve részletesen elemezzék őket. hetővé váltak. Minket, akik az 1960-as évek előtt jártunk
Ahhoz, hogy egy hirtelen ütközés valamilyen szilárd tes- iskolába, közvetlenül is befolyásoltak ezek a mítoszok, bár
tet nyugalmi állapotából 4,8 km/mp sebességre gyorsítson, közvetett módon szinte mindenkire befolyást gyakoroltak.
olyan szélsőségesen nagy lökésszerű nyomásra lenne szükség, Művészek, sci-fi írók és Hollywood segített feltüzelni ezt
amely meg is olvasztja azt – ha ugyan el nem párologtatja. a Mars-mániát. 1898-ban H.G. Wells megírta a The War of
Még ha ez nem is történne meg, mind a tizenöt meteornak the Worlds (Világok háborúja) c. művét, amelyben különös
legalább a sokkhatás jeleit kellene mutatniuk. Nem mutat- kinézetű marslakókról beszélt, akik meghódítják a Földet.
nak efféléket. A Marson pedig, ha ilyen hatalmas ütközés 1938-ban Orson Welles, egy híres rádióközvetítésben soka-
történt, egy óriási kráternek kellene lennie. Csak egy kráter kat belehajszolt abba a képzelgésbe, hogy New Jersey-t meg-
(Lot) elég nagy ehhez, az pedig túl idős a kráterek evoluci- szállták a marslakók. 1975-ben két Viking-űrhajót küldtek a
onista kormeghatározó módszerei alapján. Ha mindez meg- Marsra, hogy élet után kutassanak. Carl Sagan röviddel az-
történt, hol van a törmelék, amelynek még mindig a Mars előtt, hogy a leszálló egységek feladataikat elvégezték volna,
körül, talán gyűrű formájában kellene keringenie? bejelentette: biztos abban, hogy a Viking életet talál – mivel
Azután ott vannak az energiakérdések. Majdnem minden ez ésszerű következtetés, ha élet keletkezett. Sagan jóslata
ütközési energia lökéshullámként, végül hőként vész el. Ami nem teljesedett be. 1996-ban Clinton, az Egyesült Államok
kis energia marad ahhoz, hogy felemelje a köveket a Mars- elnöke a televízió hallgatósága előtt ezt olvasta: „Több, mint
ról, túlzottan megritkulva terjed a részecskék és a gáz között, négy milliárd évvel ezelőtt formálódott ki ez a kőzetdarab
amelyeknek teljes tömege sok ezerszer nagyobb, mint egy asz- (ALH84001), mint a Mars eredeti kérgének része. Évmilli-
teroida. A kinetikus (mozgási) energia per tömegegység pedig ókkal ezután letört a felszínről, és elkezdte 16 millió évig tar-
túl kicsi lenne a Mars elhagyásához. Ha elegendő energiája tó utazását az űrön keresztül, amely itt ért véget a Földön.”
van is, a töredéknek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy „…letört a felszínről…?” A mítosz még él.
Mit mondanak az evolucionisták: mennyi idős a világegyetem?
Az 1920-as évek végén az evolucionisták úgy hitték, hogy a felrobbanó csillagokon belül jött létre. Sokkal később, feltehe-
világegyetem kétmilliárd éves. Később a radioaktív kormeg- tően az ebből a robbanásból eredő törmelékekből keletkezett
határozás bizonyos kőzetek esetében sokkal régebbi korokat a csillagok egy második nemzedéke. Ezek voltak az első olyan
állapított meg1. Nyilvánvaló, hogy a világegyetem része nem csillagok, amelyek látható nehéz elemekkel rendelkeztek.
lehet idősebb magánál a világegyetemnél. Ezt az ellentmon- Ha az ősrobbanás megtörtént, kell lennie elég időnek utá-
dást nemsokára azzal oldották fel, hogy kieszeltek egy ma- na, hogy
gyarázatot a világegyetem korának megnövelésére. a) kialakuljanak az első generációs csillagok,
Hasonló problémák széles körben ismertek ma is. (Lásd b) e csillagok közül sokan keresztülmenjenek teljes élet-
az „Ősrobbanás” c. részt a 37. oldalon!) Ha az ősrobbanás ciklusukon, majd végül szupernóvaként felrobbanja-
megtörtént, 9–14 milliárd évvel ezelőtt ment végbe. Ha a nak, hogy létrehozzák a nehezebb kémiai elemeket;
csillagok kifejlődtek, úgy néhány csillag már 16 milliárd c) a felrobbant törmelékekből elegendő összegyűljön, és
éves, például az alábbi, gömb alakú halmazban láthatók2. kiformálódjanak a második generációs csillagok;
Nyilvánvaló, hogy a csillagok nem lehetnek idősebbek a vi- d) eljusson a fény az ezektől a nehéz elemektől óriási tá-
lágegyetemnél. volságra lévő Földre.
Néhány új és bonyolult fénygyűjtő eszköz képessé tette a
tudósokat arra, hogy sok, különösen távoli, nehéz elemek-
kel körülvett galaxist4 és kvazárt fedezzenek fel. A jelenlegi
távolsági rekordot egy galaxis tartja egy kvazárral a köze-
pében5. Ha a fény sebessége állandó volt, fényének a világ-
egyetem korának 94%-át kellett igénybe vennie, hogy elér-
jen bennünket. Ez azt jelenti, hogy a világegyetem korának
csak 6%-a áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy végbemenje-
nek azok az események, amelyekről az evolucionisták hiszik,
hogy végbementek. A fentiekben említett a–c események-
ről van szó. Csupán 0,6 milliárd év állna rendelkezésre egy
10 milliárd éves univerzum számára. Néhány csillagász úgy
hiszi, hogy az ilyen lassú folyamatok, mint a fenti a–c pon-
tokban olvashatók, történhettek gyorsan is, ha egyáltalán
végbementek6.
Az evolucionisták kétségtelenül meg tudják oldani ezeket
139. ábra: Gömb alakú halmaz. A gömb alakú halmazok gömbölyű csil- az időbeli ellentmondásokat, de csak annak árán, ha lemon-
lagkoncentrációk sok ezerszer nagyobb csillag-sűrűséggel, mint amilyen a danak néhány dédelgetett hiedelmükről. Talán majd elfo-
Tejútnak a mi oldalunkra eső részén látható. Ez az M13-nak nevezett gömb- gadják azt a lehetőséget, hogy a fény sokkal gyorsabban ha-
halmaz kb. 22 000 fényévnyire van. ladt a múltban (Léteznek már bizonyítékok erre a forradalmi
elgondolásra. Lásd a 251. oldalt!) Talán majd eljutnak arra a
A Hubble űrteleszkóp által megfigyelt távoli galaxisokat következtetésre is, hogy sohasem volt ősrobbanás, vagy hogy
találtak, amelyek hasonló problémát mutatnak. Koruk, arra a nehéz elemek valamiképpen a csillagok első és egyetlen
a feltételezésre alapozva, hogy az ősrobbanás megtörtént, nemzedékében keresendők, és hogy a vöröseltolódás nem
meghaladja a világegyetem korát3. mindig a csökkenő sebességre utal, hanem arra, hogy csil-
Itt van egy másik ilyen típusú probléma. Tegyük fel, hogy lagevolúció nem fordul elő. Számos bizonyíték támasztja alá
a világegyetem 10 milliárd éves. Ez bizonyos, különösen tá- ezeket az elgondolásokat, és mindegyik megegyezik egy kö-
voli galaxisok esetében nem elég azok kialakulásához, és ah- zelmúltban történt teremtés elméletével.
hoz sem, hogy fényüket eljuttassák a Földre. Az ilyen távoli Néhány evolucionista tudatában van ezeknek az ellent-
égitestekről érkező fény azt mutatja, hogy sok, hidrogénnél mondásoknak. Azonban minél hatékonyabb távcsöveken
és héliumnál nehezebb kémiai elemet tartalmaznak, például át kutatják az egyre távolabbi űrt, ezek a problémák csak
szenet, vasat és urániumot. Az ősrobbanás lényegileg csak rosszabbodni fognak, és a figyelem még jobban rájuk terelő-
hidrogént és héliumot produkált volna. Következésképpen a dik. Ha a tudósok még távolabbi csillagokat és galaxisokat
csillagok első nemzedéke nem tartalmazna egyetlen súlyos találnak nehéz elemekkel – ahogy számíthatunk rá – az uni-
kémiai elemet sem. Az evolucionisták tehát úgy vélik, hogy verzum állítólagos korával együtt járó problémák többé nem
a súlyosabb kémiai elemek 97%-a a később szupernóvákként marad néhány evolucionista titka7.
1. Arthur N. Strahler: Science and Earth History (Tudomány és a 5. Ron Cowen: „Newfound Galaxy Goes the Distance” (Az
Föld története), Buffalo, New York, Prometheus Books, 1987, újonnan talált galaxis távolodik), Science News, 157. kötet,
102., 129. oldal. 2000. május 27., 340. oldal.
2. Ivan R. King: „Globular Clusters” (Gömb alakú halmazok), 6. Jeff Kanipe: „Galaxies at the Confusion Limit” (Galaxisok a
Scientific American, 252. kötet, 1985. június, 79–88. oldal. zűrzavar határán), Astronomy, 1988. december, 56–58. oldal.
• R. F. Carswell: „Distant Galaxy Observed” (Egy megfigyelt tá-
3. Robert C. Kennicutt Jr.: „An Old Galaxy in a Young Universe” voli galaxis), Nature, 335. kötet, 1988. szeptember, 119. oldal.
(Idős galaxis egy fiatal világegyetemben), Nature, 381. kötet,
1996. június, 555–556. oldal. 7. Dietrick E. Thomsen: „Farthest Galaxy Is Cosmic Question”
• James Dunlop: „A 3.5 Gyr-Old Galaxy at Redshift 1.55” (Egy (A legtávolabbi galaxis kozmikus kérdés), Science News, 133.
3,5 gigaéves galaxis 1,55 vöröseltolódásnál), Nature, 381. kö- kötet, 1988. április 23., 262–263. oldal.
tet, 1996. június 13., 581–584. oldal. • M. Mitchell Waldrop: „The Farthest Galaxies: A New
Champion” (A legtávolabbi galaxisok: egy új bajnok), Science,
4. Ohta és mások: „Detection of Molecular Gas in the Quasar 241. kötet, 1988. augusztus, 905. oldal.
BR 1202-0725 at Redshift z=4.69” (Molekuláris gáz észle- • Dietrick E. Thomsen: „Galaxies in a Primitive State” (Ősálla-
lése a BR 1202-0725 kvazárban z=4,69 vörös eltolódásnál), potban lévő galaxisok), Science News, 133. kötet, 1988. január
Nature, 382. kötet, 1996. augusztus, 426–431. oldal. 23., 52. oldal.
• James Glanz: „CO in the Early Universe Clouds Cosmologists” • M. Mitchell Waldrop: „Pushing Back the Redshift Limit” (A
(A korai univerzumban talált CO összezavarja a kozmológu- vöröseltolódási határ visszatolása), Science, 239. kötet, 1988.
sokat), Science, 273. kötet, 1996. augusztus, 581. oldal. február 12., 727–728. oldal.
Mi volt az Archaeopteryx?
Ha néhány evolucionista állítása szerint a madarak dino- mert leletből2 csak kettőn látható világosan) az Archaeopteryx
szauruszokból jöttek létre, sok ezer leletnek inkább ma- Compsognathus-nak6 tekintendő. Az Archaeopteryx csont-
dárra kellene hasonlítania, mint dinoszauruszra, és még vázadottságai nem alkalmasak repülésre, mert egyetlen pél-
többnek dinoszauruszra, mint madárra. Azt hirdetik, hogy dánynak sincs akkora szegycsontja, mint amilyen a mada-
az Archaeopteryx egy tollas dinoszaurusz, átmenet a dinosza- raknak, sőt még a denevéreknek is van, hogy nagy repülő
uruszok (vagyis hüllők) és a madarak között. Ha így van, izmaikat rögzítse. Végezetül az Archaeopteryx nem sorolható
akkor ez az egyetlen ilyen átmeneti forma. Továbbá a vi- a madarak közé7.
szonylag kevés, állítólagos közbenső, átmeneti kövület közül Csak azért „talált” és adott el nagy áron (1861-ben 700
az Archaeopteryxre hivatkoznak a legtöbbet, és ezt muto- fontért) Karl Haberlein és fia, Ernst (1877-ban 20 000 arany
gatják szinte minden biológia tankönyvben. Néhányan azt márkáért) két tollas kövületet, hogy Darwin elméletének
mondják, hogy a hat Archaeopteryx-kövület a leghíresebb a és The Origins of Species (1859) (Fajok eredete) c. könyvé-
világon. nek népszerűséget szerezzen. Miközben néhány német szak-
Az Archaeopteryx azt jelenti: ősi (archae) szárny (pteryx). értő feltételezte, hogy az új kövület hamisítvány, a British
De az állítólagos, félig dinoszaurusz, félig madár hátterében Museum (Természetrajz) látatlanban megvásárolta.
meghúzódó történet sokkal érdekesebb, mint annak képze- A hamisításra vonatkozó bizonyítékok olyan példákat
letbeli, tudományos hangzású neve, vagy csontjainak részle- sorakoztatnak fel, ahol a kövület feltételezetten összetarto-
tei. Ha az Archaeopteryx szélhámosságnak bizonyul, a követ- zó felületei (a főlemez és ellendarab) nem illeszkednek. A
kezmény pusztító erővel hathat az evolúció elméletére. tollbenyomódások főleg a fődarabon láthatók, miközben az
Az 1980-as évek eleje óta néhány kiváló tudós azzal a vád- ellendarabon olyan kiemelkedő területek vannak, amelyek
dal állt elő, hogy a két, tisztán látható tollazatú Archaeopteryx egyáltalán nem egyeznek a fődarabon lévő benyomódással.
hamisítvány.1 Állítólag vékony cementréteg van egy csirke-
méretű Compsognathus-nak nevezett dinoszaurusz két kövü-
letén. A madártollakat akkor nyomták a nedves cementbe.
Ha az Archaeopteryx-nek nem volt néhány tökéletesen ki-
formálódott, mai értelemben vett tolla, (ami pedig a hat is-
141. ábra: Compsognathus. Miközben a legtöbb dinoszaurusz nagy volt, ez

a Compsognathus longipes kicsi, kb. házi macska méretű. Andreas Wagner,
aki felfedezte a Compsognathust, az Archaeopteryx leírásából jött rá, milyen
az ő Compsognathusa, csak tollasan. Különösen bizalmatlan és gyanakvó
volt…5 Volt egy hosszú lista a Compsognathus és az Archaeopteryx közötti
hasonlóságokról. A Compsognathus csontvázait is ugyanazon a helyen ta-
lálták meg Németországban, ahol az Archaeopteryx csontjait.
140. ábra: Madár dinoszauruszokból? A madaraknak sok csodálatos, egye-

dülálló jellegzetességük van: repülés, tollak, energiahatékonyság, navigációs
képességek, törékeny tojások, bámulatos látás, könnyűsúlyú felépítés. Ha a
madarak kifejlődtek, honnan származnak? Az evolucionisták azzal próbálják
megoldani ezt az ismert dilemmát 3, hogy kijelentik: a madarak a dinoszau-
ruszokból származnak4, vagyis „unokatestvérek”. Mindkét nézet számára az

Archaeopteryx a legfontosabb tárgyi bizonyíték. Igen, a dinoszauruszoknak
van néhány, a madarakkal közös jellemvonása, főleg csontszerkezetük as-
pektusai, de sok jellegzetesség csak a madarakban található meg. Kétségte-
lenül több különbséget fedeztek fel, mint hasonlóságot.
Egy másik lehetőség az, hogy egy tervező mind a madarakat, mind pedig
a dinoszauruszokat néhány közös tulajdonsággal látta el, mert mindkettőnek
hasonló szükségletei voltak. Például a fogaskerekek közösek az autóknál,
bicikliknél, szélmalmoknál és óráknál. Mindenki tudja, hogy ezeket megter-
vezték. Senki sem tanítja vagy gondolja azt, hogy a szélmalmokból autók 142. ábra: „Rágógumipaca.” Ezeknek a kiemelkedő foltoknak rágógumi-da-
vagy órák lesznek. A hatékonyság diktálja a tervezésbeli hasonlóságokat. rabka küllemük volt. Nincs semmi megfelelő benyomódás a kövület összeillő
Hogyan is gondolhatná bárki, hogy a dinoszauruszokból kolibrik lesznek. felületén. Valószínűleg néhány kis nedves cement pötty esett a felületre ott,
Idő, mutációk és természetes kiválasztódás? ahol sohasem vette észre, vagy tisztította le a hamisító.
144. ábra: Kettős benyomódás. A hamisítónak igen kényes feladata lenne,

143 ábra: Az Archaeopteryx furculája? A V-alakú csontról azt állították, hogy amint a két lemez közötti cement-masszával pozícionálja az alaplemez tetején
az Archaeopteryx szegycsonttaréja vagy furculája. Sokkal inkább bume- az ellendarabot. A kövület két felének tökéletesen illeszkednie kell egymáshoz.
rángra hasonlít, mint egy csirke ismerős szegycsonttaréjára. A furcula úgy Az gyors igazítás vagy egy apró elcsúszás kettős lenyomatot hozna létre.
működik, mint egy rugó – minden egyes szárnycsapásnál energiát tárol és
szabadít fel. Figyeljük meg a törést a furcula jobb oldali karjában, és a törött A toll-lenyomat kettős benyomódásokat mutat. Ezeket
jobb csúcsot, ami különös egy lágy üledékben eltemetett rugalmas madár- valószínűleg kétszer csinálták meg, kissé eltolódott helyzet-
csont esetében. Talán akkor tört el, amikor egy hamisító kicsípte egy másik ben, amint a lemezt és ellendarabját összenyomták (lásd a
kövületből. Az embernek fel kell tennie a kérdést, hogy más Archaeopteryx 144. ábrát).
példányok miért nem mutatnak világos furculát. Figyeljük meg, hogy a köz- Becsületes véleménykülönbségre, hogy az Archaeopteryx
vetlenül felette lévő ellenoldalnak nincs olyan sima benyomódása, amelybe hamisítvány-e vagy sem, csak 1986-ig volt lehetőség. Akkor
a kiemelkedő furcula majd beleillik. ugyanis elvégeztek egy definíciós tesztet. A British Museum
fosszília-röntgenrezonanciaspektrográfja szerint a toll-lenyo-
Ezek a kiemelkedő területek – gúnynevükön rágógumifoltok matokat tartalmazó rész finom szemcséjű anyagból áll, amely
– ugyanabból a finom szemcsézettségű anyagból készültek, feltűnő módon eltért az inkább sorokba rendeződő szemcséjű
amit csupán a toll lenyomata alatt találtak. A kövület többi fosszilis lemez többi részétől. Ennek az „amorf pasztának” a
részét durva szemcséjű mészkő alkotja (lásd a 142. ábrát). vegyi összetétele is más volt a németországi Bajorországban
Néhányan talán azt állítják, hogy az Archaeopteryxnek lévő híres fosszilis homokbányában talált kristályos kőzethez
van szegycsont-taréja vagy furculája, ami a madarak egye- képest, ahol az Archaeopteryx-et feltehetően megtalálták10.
dülálló jellegzetessége. Helyesebb lenne azt mondani, hogy Több válasz született erre az utóbbi és valószínűleg perdöntő
csak a British Museum-belinek van látható, jól kivehető bizonyítékra11.
furculája. Ez egy különös furcula, „valószínűleg a legna- Megkövült tollak szinte ismeretlenek, és az, hogy történe-
gyobb az ismert madarak között”8. Továbbá fordított hely- tesen néhány lapos, teljes, ép toll éppen ott volt a lemez és az
zetben, és ezt a jellegzetességet az evolucionista mozgalom ellendarab találkozási felületén, még inkább figyelemreméltó.
két óriása T. H. Huxley (Darwin úgynevezett bulldogja) és Továbbá mindeddig nincs meggyőző magyarázat arra, hogyan
Gavin deBeer is elismerte. Amint Fred Hoyle és N. Chandra kövült meg egy madár a 80%-os tiszta Solnhofen-mészkőben.
Wickramasinghe kijelentették: Ez olyan probléma, amelyet csak akkor tudunk igazán meg-
Nem volt valami bölcs dolog a hamisítók részéről, hogy a érteni, ha olvastunk már az elfolyósodásról a 154–165. olda-
Compsognathust furculával látták el. Ehhez ugyanis egy üre- lakon, és megértettük, hogy a madártetemek sűrűsége kicsi.
get kellett kivájni az ellendarabban, hogy némileg hasonlítson Egy másik probléma az, hogy a mészkő főleg a tengervízből
a hozzáadott csonthoz, és illeszkedést biztosítson neki. Ezt csak csapódott ki, ahogy a 166–173. oldalakon magyarázzuk. Ah-
egy durva vésővel lehetne megtenni, amely viszont nem képes hoz, hogy mészkőbe legyen temetve, egy állatnak a tenger
arra, hogy sima felületet alakítson ki akkor, amikor egy olyan fenekén kell feküdnie, ami elég ritka egy halott madár eseté-
kőzetbe hasít, amely valódi, üledékes üreghez hasonlít.9 (Lásd ben. A madarak létrejöttével kapcsolatos további problémá-
a 143. ábrát.) kat az 68. oldalon található h. végjegyzetben ecseteltük.
Nemrég két modern madarat találtak olyan kőzetréte- nak, a vágyálom valósággal való összekeverésének, a naiv felté-
gekben, amelyeket az evolucionisták az Archaeopteryxnél is telezéseknek, az emberi tévedésnek, az önfejűségnek, a manipu-
sokkal régebbire datáltak12. Tehát az evolúciós kormeghatá- lációnak, a rágalmazásnak, a korrupciónak és legfőképpen az
rozó módszerek szerint az Archaeopteryx nem lehetett a mo- ördögi kommunikációnak a meséje ez15.
dern madarak őse. Más, megkövült madarakat is találtak, Az efféle botrányok mindennaposak azok között, akik a
amelyekről az evolucionisták azt hitték, hogy röviddel az hiányzó láncszemek kövületeinek megtalálásával jutalmat és
Archaeopteryx után éltek13. Ez néhányukat arra a következ- tekintélyt szeretnének biztosítani maguknak. A média pedig
tetésre késztette, hogy a határozottan eltérő Archaeopteryx népszerűsíti ezeket a nyilvánosságot félrevezető történeteket.
nem volt a modern madarak őse14. Az Archaeopteryx hírneve biztosítottnak látszik. Ezt azon-
A média azután sem igen vonja vissza az evolucionista ban nem annak köszönheti, hogy a dinoszauruszok (vagyis
kijelentéseket, hogy azok hamisaknak bizonyultak. Ez alól hüllők) és a madarak közötti átmeneti kövületet képvise-
üdítő kivétel a National Geographic, amely tévesen számolt li, hanem mert csalás. A piltdowni beugratással ellentét-
be a Kínában tett, „a teljes lánc valódi, a dinoszauruszokat ben, amely 40 éven át vezette félre a vezető tudósokat, az
a madarakkal összekapcsoló, hiányzó láncszeméről” szóló Archaeopteryx-blöff több, mint 125 évig tartotta magát (lásd
felfedezésről. (A fosszilis maradvány valójában egy madár a „Majomember?” c. részt a 25. oldalon). Mivel ez utóbbi
testéből és egy dinoszaurusz farkából állt össze, amelyet az elkövetésének motivációja a pénzszerzés volt, azt szélhá-
anyagi haszon érdekében hamisítottak.) E kudarc részleteit a mosságnak kell minősítenünk. A British Museum (Ter-
National Geographic néhány hátsó oldalán egy független ok- mészetrajz) hívta életre mindkettőt, és azt kell feltételezni,
nyomozó riporter magyarázta a National Geographic kiadójá- hogy az ezzel együtt járó szégyent is. Azok a tudósok, akik
nak kérésére. A beszámoló összefoglalva a következőképpen az Archaeopteryxet nagyon is hajlandók voltak beleilleszteni
hangzott: evolúciós keretükbe, segítettek a csalás elterjesztésében. Ta-
A tévútra vezető titkolózásnak, az indokolatlan bizalomnak, lán a piltdowni embert is helyettesítheti nemsokára, mint a
az összecsapó, egymásnak feszülő egóknak, az önfelmagasztalás- tudomány leghíresebb beugratása.
1. Dr. Lee Spetner tette először ezt a kijelentést ortodox zsidó tu- egy kis példánya” (John H. Ostrom: „The Origin of Birds”
dósok Jeruzsálemben 1980. júliusában tartott összejövetelén. [A madarak eredete], Annual Review of Earth and Planetary
Spetner tanulmányozta a British Museum leleteit 1978. júni- Sciences, 3. kötet, 1975, 61. oldal.)
usában, és megmagyarázta az ellentéteket, ellentmondásokat • „Szárnyaik méreteitől eltekintve az Archaeopteryx csontvá-
Dr. Alan Charignak, a múzeum fosszilis kétéltű-, hüllő- és ma- za meglepően hasonló a kicsi, könnyed felépítésű, futó dino-
dárrészlege vezető kurátorának. (Lásd „Is the Archaeopteryx szaurusz csontvázához, amely olyan, mint a Coelurosaurus
fake?” [Az Archaeopteryx hamisítvány?], Creation Research Compsognathus”. (Dougal Dixon és mások: „The Macmillan
Society Quarterly, 20. kötet, 1983. szeptember, 121–122. oldal.) Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals
Charig következetesen tagadta, hogy az hamisítvány lenne. [A dinoszauruszok és prehisztorikus állatok Macmillan képes
E bizonyítékok legteljesebb leírása és fényképei végett lásd enciklopédiája], New York, Macmillan Publishing Company,
Fred Hoyle és N. Chandra Wickramasinghe: "Archaeopteryx, 1988, 172. oldal.)
the Primordial Bird: A Case of Fossil Forgery" (Archaeopteryx az
ősmadár: egy fosszilis hamisítvány esete), Swansea, England, 4. „A madarak eredetének kérdése továbbra is központi helyet
Christopher Davies Ltd., 1986. Ez a könyv megfelel azokra az elfoglal el a tudósok között, mert ezek az állatok oly sok ponton
lenvéleményekre, hogy az Archaeopteryx nem volt hamisítvány. eltérnek röpképtelen őseiktől, hogy evolúciójukat a megoldás
szempontjából kritikus problémává változtatták”. (Richard
2. Az Archaeopteryx néhány védelmezője majd azt állítja, hogy a Monastersky: „A Fowl Flight” [A szárnyasok repülése], Science
másik négy példány közül háromnak – a Teyler múzeum pél- News, 152. kötet, 1997. augusztus 23., 120 oldal.)
dányainak, az Eichstatt-példánynak és a gyengén konzervált
Maxberg-példánynak – voltak tollai. Hoyle, Wickramasinghe 5. „Nézzünk szembe nyíltan a madarak dinoszauruszi eredetével és
és Watkins kertelés nélkül beszéltek. „Csak kivételes állapotú a dinoszauruszok madár-jellegével. Amikor a kanadai ludak végig
elmével rendelkező emberek képesek észrevenni őket” (F. Hoyle, gágogják észak felé tartó útjukat, azt mondhatjuk: „költöznek a
N.C. Wickramasinghe és R.S. Watkins: „Archaeopteryx”, The dinoszauruszok, bizonyára tavasz van!” (Robert T. Bakker: The
British Journal of Photography, 1985. június 21., 694. oldal.) Dinosaur Heresies [A dinoszauruszeretnekségek], New York,
William Morrow és Company Inc., 1986, 462. oldal.)
3. „…a leletek (az Archaeopteryx példányai) egyáltalán nem ha-
sonlítanak a modern madarakhoz. Ha a toll-lenyomatokat nem 6. Ian Taylor: „The Ultimate Hoax: Archaeopteryx Lithographica”
őrizték volna meg a Londonban és Berlinben lévő példányok, (A végső beugratás: Archaeopteryx-kőnyomatok), Proceedings
soha nem lehetett volna madarakként azonosítani őket (a többi of the Second International Conference on Creationism, 2. kötet,
példányt). Ehelyett a coelurosaurusokat a dinosaurusok közé so- Pittsburgh, Pennsylvania, Creation Science Fellowship, 1990,
rolták (mint amilyen a Compsognathus is). Figyeljük meg, hogy 280. oldal.
a három utóbbi példányt, amelyeket Archaeopteryxnek ismernek
el, először hibásan, tévesen azonosítottak, az Eichstatt-példányról 7. „A madarak egy csoportjának törzsfejlődési elemzése nyilvánva-
pedig 20 évig azt gondolták, hogy a Compsognathus dinosaurus lóvá teszi, hogy az Archaeopteryx nem kapcsolódik szorosabban
a modern madarakhoz, mint néhány négylábú dinoszaurus- rollpéldányokat pontosan azzal a céllal tesztelik, hogy elosz-
típushoz, beleértve a türannoszauruszféléket, a madárszerűeket... lassák az egyedi, utolsó pillanatban született kifogásokat. A
Az Archaeopteryx nem madárős és nem is ideális közbenső át- British Museum visszautasította a további tesztelést, ami meg-
menet a hüllők és a madarak között. Nincsenek olyan átörökített döbbentő álláspont egy tudományos szervezet részéről; olyan,
jellegzetességek, amelyek csak az Archaeopteryxekre és a mada- ami gyanút ébreszt.
rakra jellemzőek; következésképpen csak kevés jogcím van arra,
hogy az Archaeopteryxet továbbra is a madarak közé soroljuk.” 12. Tim Beardsley: „Fossil Bird Shakes Evolutionary Hypotheses”
(R. A. Thulborn: The Avian Relationships of Archaeopteryx (Egy fosszilis madár megrendíti az evolucionista hipotézise-
and the Origin of Birds” [Madár-rokonság az Archaeopteryx ket), Nature, 322. kötet, 1986. augusztus 21, 677. oldal.
és a madarak eredete között], Zoological Journal of the Linnean • Alun Anderson: „Early Bird Threatens Archaeopteryx’s
Society, 82. kötet, 1984, 119. oldal.) Perch” (Ősmadár fenyegeti az Archaeopteryx ülőrúdját),
Science, 253. kötet, 1991. augusztus 5., 35. oldal.
8. Larry D. Martin: „The Relationship of Archaeopteryx to • Sankar Chatterjee:, „Cranial Anatomy and Relationship of a
other Birds” (Az Archaeopteryx más madarakkal való rokonsá- New Triassic Bird from Texas” (Egy Texasból való, újtriászkori
ga), The Beginnings of the Birds: Proceedings of the International madár koponyaanatómiája és rokonsága), Philosophical
Archaeopteryx Conference of 1984, Eichstatt, Germany, Jura Transactions of the Royal Society of London, B, 322. kötet, 1991,
Múzeum, 1985, 182. oldal. 277–342. oldal.
9. Hoyle és Wickramasinghe: Archaeopteryx, the Primordial 13. Lianhai Hou és mások: „Early Adaptive Radiation of Birds:
Bird: A Case of Fossil Forgery (Archaeopteryx, az ősmadár: a Evidence from Fossils from Northeastern China” (Madarak
kövülethamisítvány), 93. oldal. korai alkalmazkodási terjeszkedése: Északkelet-Kínából való
kövületekből eredő bizonyítékok), Science, 274. kötet, 1996.
10. N. Wickramasinghe and F. Hoyle: „Archaeopteryx, the november 15., 1164–1167. oldal.
Primordial Bird?” (Archaeopteryx, az ősmadár?), Nature, 324.
kötet, 1986. december 18/25., 622. oldal. 14. Ann Gibbons: „Early Birds Rise from China Fossil Beds” (Ős-
madarak kelnek ki Kína kövületágyaiból), Science, 274. kötet,
11. A fosszilis anyag kétmilligrammos méretű mintáját tesztelték, 1996. november 15., 1083. oldal.
egyet a „toll” régióból, és egy másikat a nem tollas területből. A
British Museum „határozottan állítja, hogy a tollas anyag amorf 15. Lewis M. Simmons: „Archaeoraptor Fossil Trail” (Ősragado-
jellege egy olyan tárgyi lelet, amelyet a kövületekhez hozzáadott zó madár fosszilis ösvénye), National Geographic, 198. kötet, 4.
tartósítók tettek értelmezhetővé.” (Lee M. Spetner: „Discussion” szám, 2000. október, 128–131. oldal.
[Vita], Proceedings of the Second International Conference on • Xu Xing: „Feathers for T. Rex?”, (Tollak a tirannoszaurusz rex
Creationism, Pittsburgh, Pennsylvania, Creation Science részére?), National Geographic, 197. kötet, 3. szám, 2000. már-
Fellowship, 1990, 289. oldal.) Ha ez a mentség igaz, miért nem cius, fórum szekció.
találtak tartósítószereket más kontrollpéldányokon? A kont-
Mennyire pontos a radioaktív kormeghatározás?
A radioaktív kormeghatározás adatai 3500 éven belül való- dioxid az óceánokba került. Ez a szén mind C-12-es volt,
színűleg pontosak. Mielőtt azonban elfogadnánk bármilyen mert a föld alatti kamra védve volt a kozmikus sugárzástól,
ilyen adatot, meg kell ismernünk, hogyan működik az eljárás, és az özönvíz előtt el volt zárva a légkörtől. A kiömlött szén-
melyek a korlátai és feltételezései. Az egyik korlát az, hogy a dioxid felhígította a légkör C-14-ét, és így néhány évszázad-
radiokarbon-eljárás csak olyan anyagok korát határozza meg, dal az özönvíz után élő szervezetek C-14-es kora mestersé-
amelyek valaha egy állat vagy növény részei voltak, mint gesen idős. (Lásd „A mészkő eredete” c. részt a 166–173.
amilyen például a csont, a hús, vagy a fa. A kőzetek korát oldalakon!)
nem képes közvetlenül meghatározni. Tehát a C-14:C-12-hez viszonyított aránya a légtérben ál-
A legtöbb szénatom 12 atomi tömegegységű. Azonban talában véve az özönvíz előtt alakult ki. Az utolsó 3500 év
durván egy billió szénatom közül egy, 14 atomi tömegegysé- alatt ez az arányban mutatkozó növekedés igen csekély. A
get nyom. Ezt a szenet C-14-nek hívják. Radioaktív szénnek legújabb mérések ezt mutatják3.
is nevezik, mert radioaktív (de nem veszélyes). Fele kb. 5730 A szerves anyagokban gazdag rétegek függőleges szekven-
év alatt bomlik el, hogy nitrogént alkosson. Visszamaradó ciáinak radioaktív kormeghatározása 714 területen világszer-
fele majd egy másik 5730 év alatt feleződik meg, és így to- te következetesen meglepő eredményt mutat. A radioaktív
vább. korok nem nőnek egyenes arányban a mélységgel, ahogy az
Az atmoszféra felső részét érő kozmikus sugárzás minden ember elvárná. Ehelyett a gyorsulási aránnyal növekednek.
évben kb. 10 kg nitrogént alakít át radioaktív szénné (C-14). Más szóval a C-14-es karbonkoncentráció nem várt módon
A legtöbb C-14 gyorsan egyesül az oxigénnel, hogy radioaktív alacsony az alacsonyabban fekvő szerves rétegekben, és a
szén-dioxidot alkosson, amely azután szétterjed a légtérben. vártnál gyorsabban nő a magasabban fekvő rétegekben, ép-
A növények befogadják a szén-dioxidot, és mind az instabil pen úgy, ahogy az ember azt évszázadokkal egy világméretű
C-14-t, mind pedig a stabil, normális C-12-t abban az arány- özönvíz után várná.
ban építik be szöveteikbe, ahogy azok az atmoszférában elő- A fa évgyűrűinek kormeghatározása lehetővé teszi azt a
fordulnak. A C-14 ekkor megindul különböző állomásain következtetést, hogy a C-14 légköri koncentrációja megvál-
át, hogy bekerüljön az állati szövetbe, megint ugyanabban a tozott a múltban. Néhány, nagy magasságban növő fatípus
C-14:C-12 arányban, ahogy az atmoszférában van. egyenletes nedvességellátással, megbízható módon csak egy
Amikor egy élő dolog meghal, annak radioaktív szénvesz- gyűrűt tesz hozzá évente. Más környezetben évente többszö-
teségét (bomlását) többé nem egyensúlyozhatja ki a bevitel, rös gyűrűk rakódnak hozzá. A fa évgyűrűinek vastagsága a
tehát radioaktív széntartalma a maga 5730 éves felezési ide- fa növekedési feltételeitől függ, ami természetesen évről-évre
jével állandóan csökken. Ha ismernénk egy szervezet C-14 változik. Néhány gyűrű talán még fagyási és égési károsodást
mennyiségét, pusztulása után meg tudnánk határozni a is mutat. A gyűrűvastagság szekvenciáinak összehasonlítá-
halál időpontját. A kulcskérdések tehát az alábbiak: Meg- sával két különböző fában néha megegyezés mutatható ki.
változott-e a C-14:C-12-hez viszonyított légköri aránya a Ugyanolyan faj fáinak, amelyek párhuzamosan nőnek né-
múltban, és ha így van, miért és mennyire? Gyakran feltéte- hány száz kilométeren belül, talán vannak hasonló mintái.
lezik, de ritkán ismerik el, hogy a C-14:C-12-hez viszonyított Kisebb a hasonlóság a különböző körülmények között fejlő-
aránya az atmoszférában az ipari forradalom1 előtt ugyanaz dő, különböző fajú fák között.
volt – kb. egy az egy billióhoz. Valójában ez az arány egészen Gyakran állítják azt, hogy a ma növő fa gyakran össze-
eltérő is lehetett volna. illik egy halott fa néhány szétszórt darabjával úgy, hogy év-
Például egy világméretű özönvíz gyökerestől kiszaggat- gyűrűinek számolása kiterjeszthető visszafelé is, több mint
ta és eltemette az özönvíz előtti erdőket. Ezután kevesebb 8600 évre. Ez nem lehet helyes. Ezek az állítólagos hosszú
lenne a vegetáció bomlásából származó, hozzáférhető szén, kronológiák vagy élő vagy halott fákkal kezdődnek, melyek
amely az élő dolgok és az atmoszféra közötti körforgásba ke- történelmi események segítségével pontosan datálhatók. Ez
rül. Azzal, hogy kevesebb C-12 hígítja a felső atmoszférában a kronológiát úgy 3500 évvel viszi vissza. Így tehát a legmeg-
lévő, nitrogénből folyamatosan formálódó C-14-t, a C-14:C- kérdőjelezhetőbb láncszemek egy évgyűrű specialista ítéletére
12-hez viszonyított aránya a légtérben növekedni fog. Ha a alapozva megállapíthatók. Néha „hiányzó” gyűrűket tesznek
légkör C-14:C-12 aránya megkettőződött az özönvíz óta, és hozzá8. Minden évgyűrű jelentősen változik a kerülete körüli
mi nem tudtuk, az élő dolgok radioaktív kora nemsokára az szélességgel; egy gyűrű részeit halott fa is alkothatja. Stan-
özönvíz után egy felezési idővel (vagyis 5730 évvel) idősebb dard statisztikai eljárások meg tudnák állapítani, mennyire
lenne valódi koránál. Ha ez az arány megnégyszereződne, a jól illenek össze a tucatnyi, feltehetően átfedésben lévő év-
szerves maradványok 11 460 (2×5730) évvel idősebbeknek gyűrű-szekvenciák. Az évgyűrű-specialisták azonban mind-
tűnnének stb. Következésképpen egy radiokarbon-év nem eddig megtagadták, hogy statisztikán alapuló állásfoglalásu-
felelne meg egy tényleges évnek2. kat alávessék ezeknek a statisztikai teszteknek, és adataikat
Az özönvíz is felhígította a C-14 mennyiségét a levegő- sem adják ki, hogy mások elvégezhessék ezeket a statisztikai
rétegben és az óceánokban. Az özönvíz előtti földalatti víz teszteket9.
nagy nyomás alatt volt. Ahogy emelkedett a Föld felszíne Van néhány laboratórium a világon, amely úgy van fel-
felé, és nyomása lecsökkent, nagy mennyiségű szén-dioxid szerelve, hogy el tud végezni efféle, sokkal tökéletesebb ra-
szabadult ki a légtérbe, sokkal több, mint amikor egy szénsa- dioaktív kormeghatározó procedúrát. Részecskegyorsítót
vas-üdítőitalos dobozt felnyitunk. Az oldatban maradt szén- alkalmaznak, így egy minta C-14-es atomjait most már tény-
Ez az arány a légkör C-14 teljes Megváltozott amióta

legesen meg lehet számolni. Ezzel sokkal pontosabb kormeg-
C-14
C-12
mennyisége osztva a teljes az ipari forradalom határozási adatokat kapnak még a kisebb minták esetében is.
C-12 mennyiséggel. elkezdődött.
A standard, bár kevésbé pontos radioaktív kormeghatározó
Normális feltételezés eljárás csak megbecsüli a C-14 atomok felbomlását, amelyek
néha összekeveredhetnek más típusú bomlásokkal.
Ez az új részecskegyorsító eljárás következetesen érzékelte
a C-14 kis mennyiségét minden szerves mintában, még olyan
Özönvíz
mért C-14 / C-12 arány

anyagokban is, amelyekről az evolucionisták azt állították,
hogy sok millió évesek, mint például a szén. Erről a kis meny-
Ma
nyiségről megállapították, hogy olyan egyetemes a különbö-
az óriási özön-
víz előtti erdők ző minták között, hogy a szennyeződés esélye valószínűleg
higítják a C-14
felépülését
kizárható. Amikor ezzel az új gyorsító tömegspektrométeres
eljárással határozzák meg ősi emberi csontvázak korát, meg-
a kiszökő földalatti víz által
kiszellőztetett szén-12
lepően nem régi időpontokat adnak. Egy tizenegy, ősi emberi
csontkészletről készült tanulmányban mindegyik korát kb.
5000 radiokarbon évesnek, vagy még fiatalabbnak állapítot-
Teremtés Özönvíz Idő
ták meg.
145. ábra: C-14 növekvő mennyiségei. A radiokarbon kormeghatározás a Minden ősi csont radioaktív kormeghatározásának érté-
C-14:C-12 egymáshoz viszonyított arányának ismeretét kívánja az atmosz- kes információt kellene nyújtania. Miért ritka az ilyen tesz-
férában, amikor olyan anyag kormeghatározása történik, amely egy élő szer- telés? A kutatók természetesen nem akarnak pénzt pazarolni
vezet része volt. A feltételezésről (pirossal ábrázoljuk) néhányan azt állítják, egy olyan eljárásra, amely tönkreteszi leleteiket, és nem is
hogy ez az arány mindig is ugyanaz volt, mint az ipari forradalom előtt – kb. nyújt specifikus kormeghatározást. A legtöbb kutató tehát
egy C-14-es szénatom minden egy billió C-12 atomhoz képest. Willard Libby, akkor sem radioaktív szén segítségével határozza meg egy
aki Nobel-díjat kapott ennek az eljárásnak a kidolgozásáért, 1950-ben tesz- 70 000 évesnél idősebbnek gondolt csont, vagy szerves lelet
teket végzett, amelyek kimutatták, hogy több C-14 alakul ki, mint amennyi korát, ha az tartalmaz szenet. Ha a csont valóban idősebb
elbomlik. Tehát a C-14 mennyiségének és az aránynak növekednie kell. Fi- lenne 70 000 évesnél, minden érzékelhető C-14-nek le kel-
gyelmen kívül hagyta tesztjeinek eredményeit, mert azt hitte, hogy a Földnek lett bomlania benne, és így korát nem lehetne meghatározni.
20 000–30 000 évesnél idősebbnek kell lennie. Ebben az esetben a C-14 Tehát ha egy csontról egy evolucionista azt gondolja, hogy
mennyiségének elég idejének kellett lennie ahhoz, hogy elérje a kiegyenlí- egymillió éves, és mégis tartalmaz némi kimutatható C-14-t,
tődést, és állandóvá váljon. 1977-ben Melvin Cook hasonló, de sokkal pon- az fiatalabb még 70 000 évesnél is. A 145. ábrán bemutatott
tosabb teszteket végzett, amelyek kimutatták, hogy az arány határozottan megfontolások miatt azok az „évek” sokkal fiatalabb valósá-
növekszik, sőt gyorsabban, mint ahogy azt Libby tesztje jelezte. gos korral egyeznek meg.
Ma évente a légkör felső régióiban kb. 10 kg C-14 alakul ki, aminek fele
5730 év alatt bomlik le. Tehát a C-14 normális esetben nőne a teremtés ide- 32. ELŐREJELZÉS: Csontokról és más, elég szenet tartalmazó szerves
jétől, ahogy a kék vonal ábrázolja. De a kék vonal egyenletessé válik, amint a maradványokról az evolucionisták vélekedésével ellentétben, radioaktív
C-14 koncentrációja az atmoszférában megközelíti a kiegyenlítődést – ahol szén vaktesztek segítségével kimutatják, hogy viszonylag fiatalok. (A
vaktesztek mibenlétét a 89. oldalon magyaráztuk meg.)
a kialakulás és a bomlás egyensúlyban van. Az özönvíz előtt, a Föld buja
erdőinek oly sok szene volt, hogy az egyensúlya is sokkal alacsonyabb volt.
Az özönvíz során kigyomlált és eltemetett erdők szén- olaj-, metánlerakó- A radioaktív kormeghatározás egyre fontosabbá válik a
dásokká váltak. múlt értelmezésénél. Meg kell azonban értenünk, hogyan
Az özönvíz kétféle módon is drasztikusan csökkentette a C-14:C-12-höz működik és főleg azt, ahogy az özönvíz hatott a radioaktív
való viszonyát. Majdnem minden élő dolgot eltemetett (C-14 tartalmukat is), kormeghatározásra. A radioaktív szénnel kiszámított 3500
és felhígította a légkörben valamint az óceánokban lévő C-14-et a földalatti évesnél rövidebb korszakok valószínűleg pontosak. A 40 000
vízből eredő C-12-vel. Ha az ember azt gondolja, hogy ez az arány mindig is radiokarbon év körüli leleteknek valószínűleg jóval fiatalabb
akkora volt, mint ma, helytelenül arra a következtetésre jut, hogy a lecsök- a valódi életkoruk, az özönvíz időpontjához közeli, vagyis
kent C-14 azt jelenti, hogy igen sok idő telt el. A valóság ezzel szemben az, úgy 5000 évvel ezelőtti lehet.
hogy kevesebb C-14 volt a szervezetben akkor, amikor elpusztult.
1. Amióta az ipari forradalom elkezdődött, az emberi aktivi- zás alatt lévő mintából, vagy ha a C-14 arányának alakulása a
tás, főleg a fosszilis tüzelőanyagok égetése megváltoztatta a felső atmoszférában megváltozott.
C-14:C-12 atmoszférabeli arányát. A fosszilis tüzelőanyagok
csak kevés C-14-t tartalmaznak. Újabban a légköri atomrob- 3. 1952-ben, amikor Willard Libby először jelentette meg mun-
bantások ideiglenesen megháromszorozták ezt az arányt (lásd káját a radioaktív kormeghatározásról, felhívta a figyelmet
az alábbi 3. végjegyzetet). arra a kritikai feltételezésre, hogy a C-14:C-12 aránya állandó.
Azzal tesztelte a feltételezést, hogy különböző méréseket és
2. A radiokarbon év nem lehet egyenlő a naptári évvel akkor, számításokat végzett arra vonatkozóan, hogy milyen gyorsan
ha például a C-14 felezési ideje megváltozott, ha a C-12 vagy alakul ki a C-14, és milyen gyorsan bomlik le. Meglepetésé-
C-14 hozzáadódott vagy kimosódott az éppen kormeghatáro- re észrevette, hogy a C-14 gyorsabban alakul ki, mint bomlik
le. Ez azt jelentené, hogy sokkal kevesebb atmoszferikus C-14 6. Nem létezett C-14 közvetlenül a teremtés után, mert a C-14
volt a múltban. Ha nem tudnánk, helytelenül arra következ- az idővel arányosan halmozódik fel. Az özönvíz előtti Földnek
tetnénk, hogy a C-14 hiánya halott állatokban és elpusztult több szárazföldi és kevesebb tengeri területe volt. Tehát, ami
növényekben azért áll fenn, mert sokkal több idő telt el, és a kis C-14 felhalmozódott az özönvíz előtt, a Földön lévő óriá-
C-14 már lebomlott. si mennyiségű buja növényzet miatt nem volt számottevő. Ez
Libby úgy hitte, hogy mérései hibásak voltak, mert azt utóbbi többsége az özönvíz során a föld alá került, ahol szénné
gondolta, hogy a Föld olyan idős, hogy a kialakulás és bomlás és olajtelepekké vált.
között egyensúlynak kell lennie. Azt írta:
„Ha a kozmikus sugárzás 20 000 vagy 30 000 éven át meg- 7. A legrégebbi ismert fa, a kaliforniai Fehér Hegyekben honos
maradt jelenlegi intenzitásánál, és ha a karbonkészlet sem szakállastobozú fenyő. Az Amerikai Erdészeti Szövetség (The
változott érzékelhetően ebben az időszakban, akkor az élet American Forestry Association) 4600 évesre becsüli. Bámu-
körforgásában minden anyagra nézve jelenleg is teljes és töké- latos módon nem része egyetlen „hosszú kronológiának” sem.
letes egyensúly áll fenn a radioaktív atomok bomlási aránya Életkora azonban figyelemre méltó módon közel van az özön-
és az új radioaktív atomok asszimilációjának aránya között”. víz valószínű időpontjához, kb. 5000 évvel ezelőtt. Nem volna
(Willard F. Libby: „Radiocarbon Dating” [Radiokarbon szabad meglepődni azon, hogy néhány fa, amelynek növeke-
kormeghatározás], Chicago, University of Chicago Press, dése nem sokkal az özönvíz után indult el, még ma is él.
1952, 4–9. oldal.)
Újabban még nagyobb pontossággal ismételték meg Libby 8. Harold S. Gladwin: „Dendrochrology, Radiocarbon and
méréseit. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az egyensú- Bristlecones" (Dendrokronológia, radiokarbon és tobozok),
lyi állapotból való kikerülés még nagyobb, mint Libby hitte. Anthropological Journal of Canada, 14. kötet, 4. szám, 1976,
A radioaktív szén 28–37%-kal gyorsabban alakul ki, mint 2–7. oldal.
bomlik. A C-14:C-12 arányban bekövetkező változások 3500
évre visszatekintve az ipari forradalom óta is jelentéktele- 9. „Az egész kronológia egy laboratórium munkája, aminek igaz-
nek voltak, mert a bioszférának oly sok C-12-je van. (Lásd gatója (C. W. Ferguson) megtagadta a nyers adatok kritikai ta-
Melvin A. Cook: „Nonequilibrium Radiocarbon Dating nulmányozását.” (A részletek végett lásd Hubert C. Sorensen:
Substantiated” [Bizonyított radiokarbon kormeghatározási „Bristlecone Pines and Tree Ring Dating: A Critique”
kiegyensúlyozatlanság], Proceedings of the First International [Szakállastobozú fenyők és az évgyűrűs kormeghatározás:
Conference on Creationism, 2. kötet, Pittsburgh, Pennsylvania, bírálat], Creation Research Society Quarterly, 13. kötet, 1976.
Creation Science Fellowship, 1986, 59–68. oldal.) Ez az, amit június, 5. oldal.)
az ember az özönvíz eredményeként várna. • Az évgyűrű-specialisták vezetői eredményeiket nem vetik alá
• „Most válik nyilvánvalóvá, hogy a C-14 bomlási aránya élő statisztikai teszteknek. 1989. július 19-én három óra hosszú,
szervezetekben kb. 30%-kal kisebb, mint termelődési értéke az magánjellegű beszélgetést folytattam a világ legnagyobb év-
atmoszféra felsőbb régióiban”. (William D. Stansfield: Science gyűrű laboratóriumának, az Arizona Egyetem évgyűrű ku-
of Evolution [Az evolúció tudománya], New York, Macmillan tatási labor igazgatójával (Dr. Malcolm Hughes) és vezető
Publishing Co., 1977, 83. oldal.) tudósával (Dr. Austin Long). E során egyikük sem mutatott
készséget az iránt, hogy változtassanak gyakorlatukon.
4. Robert H. Brown: „Implications of C-14 Age vs. Depth Profile • Egy évvel ezelőtt, egy ebben a laboratóriumban dolgozó szak-
Characteristics” (A C-14 alkalmazási területei kontra mély- ember elmondta egy közös barátunknak, hogy az évgyűrű-
ség-profil jellegzetességek), Origins, 15. kötet, 1. szám, 1988, kronológiáknál a körkörös okoskodás, érvelés egyik formáját
19–29. oldal. alkalmazták. A „hosszú kronológiájúnak” tekintett famintá-
• Az ókori barlangokban talált magvak radiokarbon-kormegha- kat először radioaktív karbon eljárással datálták. Ha az életkor
tározási adatai gyakran indokolatlanul hosszú időperiódusokat elég régi (talán téves leolvasás révén), az évgyűrű specialisták
ívelnek át, akár 2000 évet is. (Lásd például Bruce D. Smith: azért nézik az évgyűrű vastagságot, hogy a „hosszú kronológi-
„The Initial Domestication of Cucurbita pepo in Americas át” időben kiterjesszék. Aztán ezt a kronológiát alkalmazzák,
10000 years ago” [A Cucurbita pepo kezdeti háziasítása Észak- hogy biztosítsák a nyilvánosságot: a radiokarbon kormegha-
és Dél-Amerikában 10 000 évvel ezelőtt], Science, 276. kö- tározást egy folyamatos évgyűrű-szekvencia kalibrálta. (Ezt a
tet, 1997. május 9., 932–934. oldal. Lásd még Wade Roush: gyakorlatot is Henry N. Michael és Elizabeth K. Ralph írta le
„Squash Seeds Yield New View of Early American Farming” „Quickee 14C Dates” [Quickee 14C időpontok], Radiocarbon,
[Tökmagok a korai amerikai farmgazdálkodás új szemléletét 23. kötet, 1. szám, 1981, 165–166. oldal.)
alakítják ki], Science, 276. kötet, 1997. május, 894–895. ol-
dal.) 10. R. E. Taylor és mások: „Major Revisions in the Pleistocene
Age Assignments for North American Human Skeletons by
5. W. S. Glock és S. Agerter: „Anomalous Patterns in Tree C-14 Accelerator Mass Spectrometry” (Az észak-amerikai
Rings” (Rendellenes minták a fák évgyűrűiben), Endeavor, emberi csontvázak életkorára vonatkozó fontosabb megállapí-
22. kötet, 1963. január, 9–13. oldal. tások a pleisztocénben C-14-es tömegspektrográf gyorsítóval),
American Antiquity, 50. kötet, 1. szám, 1985, 136–140. oldal.
Van élet a világűrben?
Akik hisznek abban, hogy van élet a távoli bolygókon is, meg- kon, amelyekről az evolucionisták azt állítják, hogy a mi Na-
győződésüket általában az alábbi érveléssel támasztják alá: punknál régebben keletkeztek. Néhány civilizációnak még
A Földön kialakult az élet. Mivel a világegyetem mérhetetle- technikailag is fejlettebbnek kellene lennie, mint a miénk,
nül hatalmas, és telis-tele van az égitestek megszámlálhatat- amiből az következik, hogy meg kellett volna már próbálni-
lan sokaságával, más bolygókon éppúgy megtörténhetett ez. uk kapcsolatot létesíteni velünk, oly módon, ami számunkra
A következtetés azonban nem helytálló. Először is felté- is kézzelfogható. Galaxisunk bármely felsőbbrendű civilizáci-
telezi, hogy az élet a Földön kifejlődött. Megingathatatlan ója nagy valószínűséggel már felfedezte és meghódította vol-
bizonyíték áll a rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy az na Naprendszerünket, ha mással nem, robotokkal. De mivel
élet annyira összetett, hogy sehol sem fejlődhetett ki! (Lásd ez nem történt meg, valószínűleg nem létezik a Földön kívül
20–34. oldal.) Az elmúlt 140 év alatt kultúránkat olyannyira máshol élet, legalábbis nem a Tejútrendszerünkön belül.
átjárta az evolúció elmélete, hogy sokan fenntartások nélkül Az azonosítatlan repülő tárgyakról (UFO-k) született
elfogadták. Ennek eredményeképpen arra a következtetésre majdnem minden történetről kiderült, hogy a háttérben
jutottak, hogy a rengeteg, Földön kívüli égitest közül leg- a természet vagy az ember állt. Még ha léteznek is techni-
alább néhányon biztosan kialakult az élet. kailag fejlett repülő tárgyak, lehetnek földi eredetűek is,
Igen, a csillagok száma tényleg felbecsülhetetlen, és csak nem kell mindenképpen arra gondolnunk, hogy biztosan
igen kis hányadukhoz tartozhatnak bolygók. (Lásd 295. oldal.) földönkívüliek. Az Egyesült Államokban például évekkel
Egyetlen élő sejt természetes módon történő kialakulásának azelőtt kifejlesztették és egy évtizeden át anélkül használták
a valószínűsége olyan rettentően kicsi, hogy ha még tömérdek az SR-71 típusú „szuper gyors” és „szupertitkos” repülőgépet,
csillag létezik is, a látható világegyetem bármely pontján spon- hogy a rangidős katonatisztek azt sem tudták, hogy technoló-
tán megjelenő élet valószínűsége tulajdonképpen nulla! giája egyáltalán létezik. Még nem bizonyították be, bár nem is
A nagy népszerűségnek örvendő és erőteljes befolyást cáfolták a bizonyítékokat, hogy az UFO-k a Földön kívüli ci-
árasztó tudományos-fantasztikus könyvek és filmek, mint vilizációk küldöttei. A meggyőződés néhány állítólagos tanú
például: Csillagok háborúja, E.T., Star Trek, 2001 és Harmadik szavahihetőségén és épelméjű voltának elfogadásán alapul.
típusú találkozások ellenére igazából nincs tudományos bizo- Vajon Isten alkothatott-e máshol is életet? Természetesen
nyíték arra, hogy a Földön kívül léteznek intelligens lények. igen, de a Biblia nemigen nyilatkozik erről a kérdésről. Azt
Az adóként befolyó dollárok százmillióit költötték arra, hogy viszont mondja a Biblia, hogy „Mert hat napon teremtette az
életet találjanak a világűrben. A Földön kívül olyan körül- Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van.”
mények uralkodnak, melyek sokkal ártalmasabbak, mint (II.Móz. 20:11a) Tehát, ha Isten életet teremtett a Földön
ahogy azt az űrkutatás megkezdése előtt bárki gyanította kívül is, azt a teremtés hat napja alatt tette volna meg. És
volna: halálos sugárzás, mérges gázok, hihetetlen gravitá- mivel I.Móz. 1:14–19 arról számol be, hogy az égitesteket a
ciós erők, óriási robbanások és a megfelelő légkör, illetve a negyedik napon hívta létre, arra is gondolhatunk, hogy a
nélkülözhetetlen kémiai anyagok hiánya. A világűrben csak Földön kívüli élet megteremtése ezen, vagy az ezt követő 5.,
a hőmérsékletet tekintve is olyan végletek léteznek, melyek 6. napon történt.
hatására az élőlények bármelyike vagy annyira felforrósod- Három másik bibliavers is tanúskodik arról, hogy tudatos,
na, hogy aztán szétporlana, vagy a hideg hatására teljesen értelmes élet csak Földünkön van.
merevvé, törékennyé, majd élettelenné válna. Sajnos ezek a • Róm. 8:22 azt mondja, hogy „az egész teremtett világ
fizikai realitások azonban nem izgatják a közvéleményt any- egyetemben fohászkodik és nyög” Ádám bűne miatt. Fur-
nyira, mint amennyire a sci-fik és az evolúciós történetek. csán hangzana ez az állítás, ha léteznének a világűr-
Két tudományág foglalkozik a Földön kívüli élet felku- ben az emberhez hasonló lények, mert ez azt jelentené,
tatásával és tanulmányozásával, a „bioasztronómia” és az hogy azok, akik Ádámnak bár nem leszármazottjai,
„exobiológia”. (Egyedül ez a két tudományterület az, ahol ugyanúgy szenvednek Ádám bűne miatt.
nem tudnak bizonyítékokat felmutatni, és ahol a tudományos • Róm. 5:12-ben azt találjuk, hogy „egy ember által jött
kutatásnak nincs megjelölt témája.) Az e két területen dol- be a világra a bűn.” A „világ”-nak fordított szót a görög
gozók a világűrből érkező jelek után kutatnak, amelyek arra nyelv a kosmos szóval jelöli, ami általában az egész vi-
utalnának, hogy az űrben valamiféle intelligencia létezik. lágmindenséget jelenti. Ha vannak intelligens lények
Egyidejűleg több, számítógéppel összekötött rádióteleszkóp a Földön kívül, akkor ők is szenvednének – úgy tűnik,
kutatja a rádiófrekvenciák millióit, hátha ráakad egy nem-vé- igazságtalanul – Ádám bűne miatt.
letlenszerű, nem-természetes, földönkívüli jelre – bármilyen • I.Móz. 1:14 azt állítja, hogy az égitesteket azért alkotta
rövid kis információsorra. Igaz, a minden egyes élőlény DNS- Isten, hogy „legyenek jelek és meghatározói ünnepeknek,
ében megtalálható hosszú információsor arról árulkodik, napoknak és esztendőknek.” Nem szól arról, hogy más
hogy van valamiféle intelligencia – egy végtelen intelligencia teremtmények lakóhelyéül szánta őket.
– egy Alkotó. De ha a Földön kívüli élet után kutatók valaha (A fentiekben leírtakat illetően a Biblia más álláspontot
is elfogadnák annak a bizonyítékát, hogy van egy Alkotó, a képvisel. Értelmes lényekkel benépesített univerzumról be-
kutatásukat jelenleg meghatározó evolúciós alap eltűnne. szél. Elég csak az angyalokra gondolnunk, vagy arra, hogy
Ha az élet olyan könnyen kialakulna a világűrben, mint Zsidókhoz írt levél 1. fej. 2. verse az eredeti görög szövegben
ahogy azt némelyek gondolják, sok földönkívüli „civilizáció”- így hangzik: „Aki által a világokat is teremtette.” Jézus Krisz-
nak kellene léteznie, legfőképpen a csillagok körüli bolygó- tus kijelentése, hogy a jó pásztor otthagyta a 99-et, hogy az
egy elveszettet, a mi bolygónkat megkeresse, ugyancsak ezt a nak, akik hinni is akarnak benne, és úgy gondolják, hogy az
gondolatot hordozza. – a fordító megjegyzése.) magasabb rendű is, mint a mienk. Lehet, hogy igazuk van,
Van-e élet a Földön kívül? A 261. oldalon leírtakon kívül bár mind tudományos, mind bibliai értelemben kevés reális
valószínű, hogy nincs. Sokan szeretnek ezen spekulálni. Van- alap mutatkozik minderre.
1. 1996 óta egy új, közvetett eljárás birtokában azzal a kijelentéssel rendszeren kívülieknek kikiáltott „bolygók” többsége nem közel
álltak elő, hogy több tucatnyi bolygót találtak a mi naprendsze- körpályán keringő, sok közülük közelebb van csillagjához, mint
rünkön kívül. Ilyen esetben a bolygó nem látható közvetlenül, a Merkúr a Naphoz. Egyikről sem mutatható ki, hogy a csillag
csupán egy csillag tűnik úgy, mintha billegne, ahogy egy bolygó egyenlítőjének síkjában kering a csillag forgásának irányában.
(vagy valami más) kering körülötte. Miközben közvetlen eljárá- Kevés emlékeztet a naprendszerbeli bolygókra.
sok talán igazolhatnák, hogy e néhány impozáns felfedezés boly- Ezek közül az új felfedezések közül hármat többnyire meg
gókat sejtet, jó néhány korábbi, hasonló bejelentés később hamis sem említenek. Először, bámulatosan pontos, érzékenységük ma-
riasztásnak bizonyult. ximumán működő berendezések tudnak észlelni ciklikus válto-
Az 1960-as években például Barnard csillaga mutatott effé- zásokat egy néhány csillag színében. Ez arra utal, hogy csupán
le billegést, tehát bolygó – állították. Később kimutatták, hogy a csillag felszíne mozog ide-oda a Földtől. Egy csillag felszíne
valószínűleg a távcső billegett, nem pedig a csillag. 1984-ben a inkább képes lassan pulzálni, mint egy keringő bolygó követ-
fontosabb rádió- és televízió csatornák beszámoltak arról, hogy keztében billegő csillag? És milyen irányultságú a keringő égitest
a Kitt Peak-i Nemzeti Obszervatórium csillagászai felfedezték az síkja? Ha az orbitális sík párhuzamos a csillagra tekintő szemünk
első bolygót a naprendszeren kívül. Más csillagászok viszont sok vonalával, akkor a keringő égitest elég kicsi ahhoz, hogy bolygó
hónapos kutatás után nem igazolták az állítást. Két évvel később legyen és mégis kiválthatja a „billegést”. Ha az orbitális sík közel
az eredeti bejelentést tevő csillagászok elismerték, hogy valószí- merőleges szemünk síkjához képest, akkor egy jóval masszívabb
nűleg légköri turbulencia csinált bolondot belőlük, mert még ők égitestre van szükség, hogy kiváltsa az észlelt „billegést”. Néhány
sem voltak képesek megtalálni a „bolygójukat”. 1991-ben brit égitest talán oly masszív – ezek a barna törpék, a halványuló
csillagászok arról számoltak be, hogy egy Scutumnak nevezett csillagok – egyik-másik talán ha tízszer nagyobb a Jupiternél. A
csillag hat hónapos periodicitással billeg. Azt állították, az izga- legtöbb csillag néhány másik csillag körül kering. Feltehetően a
tott média pedig bejelentette, hogy felfedezték az első bolygót a barna törpék is ezt teszik. Ha így van, akkor ők is képesek bille-
naprendszeren kívül. Ezek a csillagászok aztán később visszavon- gést kiváltani. A barna törpék és a bolygók közötti választóvonal
ták állításukat. A Föld billegett egy kissé, nem pedig a csillag. bizonytalan és talán nemcsak a tömeg kerül számításba, mivel
1998. május 19-én a NASA bejelentette nagy harsonaszó kö- méreteik talán átfedésben vannak egymással. Ezért fontos a
zepette, hogy a Hubble űrteleszkóp közvetlen megfigyelt egy nap- bolygók meghatározása fontos.
rendszeren kívüli bolygót. A Nature (1998. június 4., 393. kötet) Másodszor, ha nem látható égitestek bolygók, hogy többsé-
szerkesztőségi cikkében megbírálta a NASA idő előtt tett beje- gük nem is tudott volna kialakulni. Néhány olyan közel van
lentését: „Az embernek nem kell a sorok között olvasnia ahhoz, hogy csillagjához, hogy köves érceik még azelőtt elolvadt volna, hogy
észrevegye, milyen óriási szüksége van a NASA-nak a publicitásra.” a bolygó-evolúció elkezdődhetett. Mások viszont túl messze van-
Két évvel később, a csillagász, aki a bejelentést tette, visszavonta nak a csillagjuktól és a csillag közelében lévő porra van szükség,
állítását. Amit bolygónak vélt, egy csillagközi portól elhomályo- hogy bolygó formálódjék. Lassú mozgásuk olyan nagy távolság-
sult csillag volt. (Lásd Ron Cowen: „The Planet That Isn’t” [A nyira csak kevés port csak kevés port „szedne fel”. Ha bolygók
bolygó, ami nem is létezik], Science News, 157. kötet, 2000. április alakultak volna ki, a fiatal csillag körüli gázból és porból eredő
22., 271. oldal, és Susan Terebey és mások: „The Spectrum of súrlódás kőralakúra alakította volna valamennyi bolygó pályáját.
TMR-1C Is Consistent with a Background Star” [A TMR-1C Ahogy a fentiekben kijelentettük, az állítólagos bolygók többsé-
színképe megegyezik egy háttér csillaggal], The Astronomical gének nincs kőralakú orbitális pályája.
Journal, 19. kötet, 2000. május, 2341–2348. oldal.) Voltak más Végezetül, a csillagok körül kering égitestek akár az égitestek
hamis riasztások is. Ilyen esetekben a publicitás után sóvárgó egy új osztálya is lehetnek – nem is bolygók és nem is barna tör-
csillagászok összefognak a hallgatóságra éhes médiával. Sajnos pék. Sok, viszonylag hideg, bolygóméretű égitest nem hozható
a média szenzáció színében tünteti fel az ilyen beszámolókat, de összefüggésbe egyetlen felfedezett, a mély űrben vándorló csil-
csak ritkán vonja vissza őket, amikor nem bizonyítják őket. laggal sem. (Lásd M. R. Zapatero Osario és mások: „Discovery
Ahhoz, hogy megtudjuk: naprendszeren kívüli bolygót talál- of Young, Isolated Planetary Mass Objects in the σ Orionis Star
tak, először meg kell tudnunk, hogy milyen bolygójellegzetességei Cluster” [Fiatal, elszigetelt bolygószerű objektumok felfedezése
vannak. Egyetlen vezetőnk a mi naprendszerünk kilenc bolygó- az σ Orionis csillag-fürtben], Science, 290. kötet, 2000. október
jára vonatkozó jellemző tulajdonságok. Egy bolygóra vonatko- 6., 103–107. oldal.) Osario szerint: „Az efféle fiatal, szabadon
zó definíció az alábbiakat tartalmazhatja: hideg, gömb alakú lebegő, bolygószerű anyagból lévő objektumok kialakulását nehéz
test egy csillag körüli majdnem kör alakú orbitális pályán, ami megmagyarázni a bolygók kialakulására vonatkozó jelenlegi, mo-
ugyanabban a irányban forog, mint a keringő égitest. A bolygó delljeinkkel.” Most fedeznek fel olyan eljárásokat, amelyek több
mérete legalább akkora kell legyen, mint a Plutoé, de nem olyan világosságot vetnek arra a valamire, ha van ilyen, ami a távoli
masszív, hogy nukleáris fúzióval hőt fejlesszen, talán mint a Jupi- csillagok körül kering.
ter tömegének tízszerese. A Pluto nevű bolygó sok szempontból Sok dolgot nem tudunk. Ami viszont világos, hogy a 9, leg-
a legszokatlanabb, ami más korlátokat is támaszt, például kül- jobban ismert bolygóra vonatkozó evolúciós magyarázatok ab-
pontosságot (excentricitást): 0,25; 18 fokos hajlásszög. A nap- szolút nem kielégítőek.
Mi a helyzet a dinoszauruszokkal?
Ez az oly gyakran feltett kérdés, amely szinte mindig ebben

a megfogalmazásban hangzik el, azonban sok más kérdést
foglal magában. (A dinoszaurusz szó jelentése: „rémisztő
gyík”.) Mikor éltek? Hogyan pusztultak el? Milyenek voltak?
Mit mond róluk a Biblia? Lehetséges, hogy ezekből a nagy
állatokból olyan sok befért Noé bárkájába? Körülbelül 300
különböző fajta dinoszaurusz létezett. Legtöbbjük nagy volt,
de voltak olyanok is, melyek gigantikus méretet öltöttek. Egy
kifejlett dinoszaurusz magassága egy mai ötemeletes épület
magasságának felelt meg. Bár voltak kisméretű egyedek is,
akkorák, mint egy csirke (lásd 263. oldal).
Sok más kérdésre is választ nyerünk akkor, ha azt az
egyetlen kérdést járjuk körbe, hogy „Mikor éltek?”. Erre két,
általánosan elterjedt, de meglehetősen különböző válasz lé- 146. ábra: Ez valószínűleg nem egy plesiosaurus. Ezt a 9,75 m hosszú „ször-
tezik. Az evolucionisták úgy vélekednek, hogy a dinoszau- nyet”, melyet egy japán halászhajó fogott ki Új-Zéland partjainál 1977-ben,
ruszok a természet rendje szerint világra jöttek, majd elpusz- sajnos röviddel e kép elkészülte után visszadobták a tengerbe. Japánban a
tultak, s aztán az ember megjelenése előtt legalább 60 millió hír hetekig az újságok címlapjaira került. Számos japán tudós azon a véle-
évvel végleg kihaltak. Mások azt a hitet vallják, hogy Isten ményen volt, hogy ez egy plesiosaurus. Ez alkalomból japán postai bélyeg is
teremtett minden élőlényt hat nap alatt, így az ember és a készült, amivel emléket kívántak állítani az első újkori plesiosaurus felfede-
dinoszauruszok egy időben éltek. Ha szemügyre vesszük a zésének. E könyv 1995-ös kiadásában az állat „valószínűleg a plesiosaurus”
rendelkezésre álló bizonyítékot, nagyon könnyen választani nevet kapta – helytelenül. Később, miután más japán tudósok angol fordítá-
tudunk majd e két nagyon különböző vélekedés közül. sú állásfoglalását is elolvastam, és bomlásnak indult óriáscápákról készült
A dinoszauruszok tényleg az ember megjelenése előtt felvételeket is láttam, arra a véleményre jutottam, hogy ez nagy valószínű-
legalább 60 millió évvel haltak ki? Majdnem minden, ezzel séggel egy óriáscápa volt.4 A cápa fejéhez közel eső testrésze elrothadt álla-
a témával foglalkozó tankönyv azt állítja, igen. Mind a mo- potban úgy néz ki, mintha egy nyak lenne. Elnézést kérek, de tévedtem.
zifilmek, mind a televízió műsorai élethű ábrázolással tárják
elénk ebbéli meggyőződésüket. Még Disneylandben és más viszont inkább egy kötélre hasonlít a farkuk. A behemótnak
vidámparkokban is ezzel szembesül az ember. Azt mondják, olyan volt a farka, „mint valami cédrus”. Valószínűleg csak a
minden tanult ember ezen az állásponton van. Gyakran hal- dinoszaurusznak lehetett olyan hatalmas és erős a farka, mint
lunk történeteket, amelyek olyan lenyűgöző hangzású állítá- egy cédrusfáé. Szintén Jób könyve beszél 40:14–19-ig terjedő
sokkal kezdődnek, mint például „Kétszázmillió évvel ezelőtt, verseiben arról, hogy ezt a hatalmas állatot, amelyet rettentő
amikor még a dinoszauruszok uralkodtak a földön…” De egy nehéz volt elfogni, még az áradó folyó sem tudta megrémisz-
ilyen állítás önmagában nem bizonyíték; vannak, akik így sze- teni. Ha Jób könyvének írója ismerte a dinoszauruszt, akkor
retnének hitelt szerezni elgondolásuknak. (A bizonyítéknak az evolúcióelmélet nem állja meg a helyét, és az ember látott
azonban megfigyelhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.) dinoszauruszt.
Az ember és a dinoszauruszok vajon egy időben éltek? Az Jób könyvének következő fejezete egy másik óriási és ke-
egykori Szovjetunióban működő tudósok arról számoltak be, gyetlen állatról ad leírást, egy tengeri szörnyről, melynek a
hogy egy olyan kőréteget találtak, amelyen több mint 2000 neve leviathán3. Biztosak lehetünk abban, hogy ez se nem
dinoszaurusz lábnyomot fedezték fel „emberi lábnyomokhoz bálna, se nem krokodil, hisz a héber nyelvben mindkettő-
hasonló” nyomok mentén1. Nyilvánvaló, hogy mindkét fajta re van egy-egy szó. A leviathán lehet, hogy egy plesiosaurus
lábnyom eredetileg sárba vagy homokba nyomódott be, amely volt, egy nagy tengerjáró hüllő, amelyről az evolucionisták
az idők folyamán megkövült. Ha vannak köztük emberi láb- azt állítják, hogy az ember megjelenése előtt 60 millió évvel
nyomok is, ez azt jelenti, hogy az ember és a dinoszauruszok megszűnt létezni.
egyazon időben éltek. Arizonában hasonló felfedezések tör- A nyugat-afrikai Kongóból már három évszázada érkeznek
téntek2. Ha az evolúció elmélete nem létezne, kevesen kérdő- azok a meg nem erősített hírek, hogy a távoli ingoványos te-
jeleznék meg, hogy azok valóban emberi lábnyomok voltak. rületeken dinoszauruszok élnek. Ezeket a történeteket gyak-
Jób könyve egyike a legrégebben született írásoknak. Eb- ran tanult emberek és szemtanuk szájából hallhatjuk, és olya-
ben a könyvben Isten beszél teremtői hatalmáról, és egy be- noktól, akik egy pillanat alatt elmondják, hogyan is néz ki
hemótnak nevezett állatot a következőképpen jellemez: egy dinoszaurusz. Bár ők személy szerint nem látták ezeket az
Nézd csak a behemótot, amelyet én teremtettem, amiként állatokat, két expedíció is útnak indult a Chicago-i Egyetem
téged is, fűvel él, mint az ökör! Nézd csak az erejét az ő egyik biológusának, dr. Roy Mackal-nak a vezetésével, aki a
ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban! Kiegyene- beszámolók közül, amelyek némelyike tudósoktól származott,
síti farkát, mint valami cédrust, lágyékának inai egymásba sokat megerősített5. Ha a tudósítások bármelyike igaz, ez azt
fonódnak. Csontjai érccsövek, lábszárai, mint a vasrudak. jelenti, hogy az ember és a dinoszauruszok kortársak voltak.
(Jób 40:10–13) A sok, sárkányokról született legendát sem szabad figyel-
A legtöbb Biblia lapszéli jegyzetében azt találjuk, hogy a men kívül hagynunk. A legtöbb ősi kultúrában jelen vannak
behemót valószínűleg elefánt vagy víziló lehetett – azoknak a róluk szóló történetek és műalkotások, amelyekből kiderül,
hogy azok nagyon hasonlítanak a dinoszauruszokra6. A The eltemette az özönvíz. Ezért az a sok nagy termetű dinosza-
World Book Encyclopedia-ban a következőt olvashatjuk: urusz, amely túlélte az özönvizet, valószínűleg képtelen volt
A legendás sárkányokról nem igazán mondható, hogy olya- elegendő táplálékhoz jutni, és ennek következtében kihalt.
nok, mint a most létező élőlények régen élt egyedei. Inkább Voltak dinoszauruszok Noé bárkájában? Igen. Isten azt
a nagy hüllőkhöz hasonlítanak, amelyek jóval az emberek az utasítást adta Noénak, hogy minden fajta szárazföldi ál-
vélhető megjelenése előtt lakták a földet. A sárkányok álta- latból vigyen be egy párat a bárkába. (A dinoszauruszok
lában gonoszok voltak, és amit csak tudtak, elpusztítottak. néhány fajtája félig vízi állat volt, és a bárkán kívül is túl-
Minden ország mitológiájában megtalálhatóak7. élhette volna az özönvizet.) De miért kellett volna kifejlett
Azt, hogy olyan sokféle, a világ minden tájáról származó dinoszauruszokat a bárkára vinni? A fiatal egyedek kevesebb
leírást találhatunk a sárkányokról, úgy tudjuk a legegysze- helyet foglaltak el, kevesebbet ettek, és könnyebben lehetett
rűbben és a legnyilvánvalóbban megmagyarázni, hogy volt velük bánni. Azért kellett állatokat vinnie a fedélzetre, hogy
idő, amikor az ember ismerte a dinoszauruszokat. az özönvíz után szaporodhassanak, és újra betölthessék az
Mi volt az oka annak, hogy a dinoszauruszok teljesen ki- egész Földet. Ráadásul a fiatalabb dinoszauruszok esetében
haltak? Elsősorban az özönvíz. Mivel a kövületek között ta- nagyobb is az esély arra, hogy utódokat nemzenek.
láltak dinoszauruszcsontokat, biztosak lehetünk abban, hogy A dinoszauruszok nagy többsége, ha nem is mind, tojásra-
az özönvíz kezdetekor léteztek ezek az állatok. Tucatnyi el- kó volt. A valaha talált legnagyobb dinoszaurusz-tojások kö-
méletet állítottak fel arra nézve, hogy miért haltak ki a dino- rülbelül 30 cm nagyságúak voltak. A tojásból nemrég kikelt
szauruszok, de mindegyik kívánnivalót hagy maga után (lásd fiókákat, még egy év eltelte után is, amíg a bárkában voltak,
119–120. oldal). A tápláléklánc egyedeinek nagy többségét elég könnyen lehetett kezelni.
1. Alexander Romashko: „Tracking Dinosaurs” (Dinoszauru- 3. A leviathánról több helyen is olvashatunk: Zsoltárok 74:14,
szok nyomában), Moscow News, 24. szám, 1983, 10. oldal. 104:26 és Ésaiás 27:1. II.Ezsdrás, mely egy apokrif irat, szól mind
a leviathánról, mind a behemótról. II.Ezsdrás 6:49–53-ban azt
2. Paul O. Rosnau és mások: „Are Human and Mammal Tracks olvashatjuk, hogy ezek az állatok az ötödik napon teremtettek
Found Together with the Tracks of Dinosaurs in the Kayenta és óriási méretük miatt külön területet kaptak.
of Arizona?” (Emberek és emlősök nyomait a dinoszauruszok
nyomaival együtt találták meg az arizonabeli Kayentában?), 4. Glen J. Kuban: „Sea-Monster or Shark? An Analysis of a
Parts I and II, Creation Research Society Quarterly, 26. év- Supposed Plesiosaur Carcass Netted in 1977” (Tengeri szörny
folyam, 1989. szeptember, 41–48. oldal és 1989. december, vagy cápa? Az 1977-ben kifogott feltételezett plesiosaurus
77–98. oldal. tetem elemzése), Reports of the National Center for Science
• 1986 előtt sokan azt gondolták, hogy a texasi Paluxy folyó Education, 17. évfolyam, 3. szám, 1997. május/június, 16–19.,
mentén dinoszaurusz és emberi lábnyomok egyaránt találha- 22–28. oldal.
tók. A feltevés szerint néhány emberi lábnyomot – nem fel- • Pierre G. Jerlström: „Live Plesiosaurs: Weighing the Evidence”
tétlenül mindet – részben egy dinoszaurusz-lábbal csinálták. (Élő plesiosaurusok: a bizonyítékok mérlegelése), Creation Ex
A Footprints in Stone című filmet és John Morris Tracking Nihilo Technical Journal, 12. évfolyam, 3. szám, 1998, 339–346.
Those Incredible Dinosaurs című könyvét, amelyek az emberi oldal.
lábnyomok-féle elképzelést voltak hivatottak népszerűsíteni, • Pierre G. Jerlström and Bev Elliott: „Letting Rotting Sharks
bevonták. A kreacionisták közül néhányan még mindig azon a Lie” (Hagyjuk heverni az oszlásnak indult cápákat), Creation
véleményen vannak, hogy ezeknek az emberihez hasonló láb- Ex Nihilo Technical Journal, 13. évfolyam, 2. szám, 1999,
nyomoknak egy része valóban emberektől származik. Hiszem, 83–87. oldal.
hogy a Paluxy mentén talált nyomokat behatóbban kellene
tanulmányozni, és sok kérdésre kielégítő választ kellene adni, 5. Roy P. Mackal: A Living Dinosaur? (Élő dinoszaurusz?), New
még mielőtt azt állítanánk, hogy azok embertől származnak. York, E. J. Brill, 1987.
• Üzbegisztánban 86 egymás utáni lópata-nyomra bukkantak, • „Living Dinosaurs?” (Élő dinoszauruszok?), Science 80, 1980.
úgy 90–100 millió éves dinoszaurusz-nyomok mellett. Az 6–7. oldal.
evolucionisták persze legalább olyan nehezen tudják elhinni, • Jamie James, „Bigfoot or Bust” (Óriásláb vagy kudarc?),
hogy a lovak és a dinoszauruszok együtt éltek, mint azt, hogy Discover, 1988. március, 44–53. oldal.
az emberek idejében még voltak dinoszauruszok. A lovak ál-
lítólag még több millió évig nem éltek a dinoszauruszok ki- 6. Lorella Rouster: „The Footprints of Dragons?” (Sárkányok
halását követően. (Lásd Y. Kruzhilin and V. Ovcharov: „A lábnyomai?), Creation Social Science and Humanities Quarterly,
Horse from the Dinosaur Epoch?” [Ló a dinoszaurusz-korból], 1978 ősz, 23–28. oldal.
Moskovskaya Pravda [Moscow Truth], 1984. február 5.) 1000
dinoszaurusz nyom mentén egy négylábú pata alakú nyomaira 7. Knox Wilson: „Dragon” (Sárkány), The World Book Encyc-
figyeltek fel; a részletekről az alábbi helyen olvashat: Richard lopedia, 5. évfolyam, 1973, 265. oldal.
Monastersky: „A Walk along the Lakeshore, Dinosaur-Style”
(Science News, 136. évfolyam, 1989. július 8., 21. oldal).
Esett-e az eső az özönvíz előtt?
I.Móz. 2:5–6 leírása szerint az özönvíz előtt még sohasem mainak körülbelül csak a felét tették ki. Mivel egy év csu-
esett az eső: pán 360 napból állt, a napok kicsit hosszabbra nyúltak, a
Még semmiféle mezei növény sem volt a földön, és még nappali hőmérséklet valamennyivel magasabb, az éjszakai
semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten még pedig alacsonyabb volt. (Lásd a 113–141. oldalt és a 160.
nem bocsátott esőt a földre; és ember sem volt, ki a földet oldalon a 12–14. végjegyzetet.) A szárazföld jóval nagyobb
művelje; azonban pára szállt fel a földről, és megnedvesí- területet foglalt el, hisz a most meglévő óceánjaink medencéi
tette a föld egész színét.1 csak az özönvíz következményeképpen alakultak ki. (Lásd a
Érdemes megfigyelni, hogy a fenti bibliai versek arról ta- 145–165. oldalakat.) Az erdők óriási területet borítottak be,
núskodnak, hogy a föld teremtése után nem sokkal még nem kevés helyet hagyva így a sivatagok számára, és rendkívül
volt eső. Vajon meddig tartott ez az állapot? Néhányan úgy dúsak voltak, bőségesen elegendők ahhoz, hogy szén-, olaj-
gondolják, hogy a vízpára-eső-körforgást ez a kezdeti enyhe és metánkészleteink kialakuljanak belőlük. Ilyen körülmé-
ködpára indította útjára. Ha ez így volt, nagyon rövid idő nyek hátterén vajon elképzelhető, hogy bár eső nem esett,
telhetett el eső nélkül, és már az özönvíz előtt is kellett esnie. mégis mindig elegendő mennyiségű víz állt rendelkezésre,
Lássuk, milyen más, irányadó érveket találunk még. hogy megöntözze a szomjas földet?
A szivárvány. Isten megígérte, hogy soha többé nem bo- Atomnyi páracseppecskék. A vízcseppecskék majdnem
rítja el a földet özönvízzel (I.Móz. 9:11–16), és ígéretének meg- mindig a vízpára valamely szilárd felszínen történő lecsapódá-
pecsételéseként adta az „ívet a felhőben” – azaz a szivárványt. sa nyomán képződnek. A hétköznapokban nagyon gyakran
Mindig láthatjuk, amikor a napfény megtörik az esőcsep- találkozhatunk ezzel, például korán reggel, amikor a harmat
peken. Mindebből az következik, hogy a szivárvány csak az megtelepszik a fűszálakon. Az esőcseppek, a hópelyhek és a
özönvíz után jelent meg, tehát azt megelőzően nem esett eső. ködszemcsék mind-mind a levegőben keringő mikroszkopi-
Vannak, akik nem osztják ezt a nézetet, és úgy gondolják, kus részecskékből állnak össze. Ezek a részecskék, melyeket
hogy a szivárvány már lehet, hogy az özönvíz előtt is látható atomnyi páracseppecskéknek hívunk, általában 0,001–0,0001
volt, csak éppen utána tette Isten ígéretének pecsétjévé. Ez milliméter átmérőjűek – ami kevesebb, mint az emberi haj
az elgondolás hasonlít ahhoz, amit a jegygyűrű mint szimbó- átmérőjének egy százada. Minden egyes köbcentiméternyi
lum kapcsán elmondhatunk. A gyűrű már az esküvő előtt levegővel legalább 2500 ilyen részecskét lélegzünk be. Mivel
létezett, de csak utána tölti be azt a szerepet, hogy emlé- a vízpára molekulái ritkán ütköznek és kapcsolódnak össze,
keztessen az ünnepélyes fogadalomtételre. Ha a szivárvány egy vízcseppecske létrejöttéhez százbillió-billió vízmolekula
azonban közvetlenül az özönvíz után jelent meg először, egyesülése szükséges.
sokkal felejthetetlenebb és megnyugtatóbb hatással volt az Szél. A légköri hőmérséklet-különbségek miatt szél tá-
özönvíz ijedt túlélőire. mad, ami azután összekeveri a különböző hőmérsékletű és
Némelyek amellett érvelnek, hogy az özönvizet megelőző páratartalmú légtömegeket. A különböző „keverékű” légtö-
időszakban, amikor a víz felfröccsent és a napsugár áthatolt megek különböző időjárási viszonyokat produkálnak: eső,
a vízcseppeken, szivárvány képződött. Ez az okfejtés azonban hó, jégeső, hurrikán, tornádó, derült vagy száraz idő stb. Az
figyelmen kívül hagyja Istennek azt az ígéretét, hogy a szivár- özönvizet megelőzően Földünk hőmérséklete jóval egysége-
vány a „felhőben” fog megjelenni, nem pedig viszonylag kevés sebb volt, hiszen nem voltak jelentősebb hegyek, jégtáblák,
vízcsepp hatására a földfelszín felett 1–1,5 méterre. vulkánok és annyi óceáni víz sem2. Ezenkívül a végtelenül
Egy terrárium. Vajon az özönvíz előtt Földünk nem olyan gazdag növényvilág is mérsékelte a hőmérsékletet. Napköz-
volt, mint egy páradús terrárium, amelyben a vízgőz vagy ben párolgott és hűtött, éjszaka pedig megkötötte a vizet, és
gyenge köd elpárolgott, lecsapódott anélkül, hogy eső esett hőt bocsátott ki. Az egységesebb hőmérséklet következtében
volna? Vajon egy ilyen földnyi méretű terrárium képes volt enyhébb volt a széljárás,3 és kevésbé volt változékony az idő-
elegendő vizet előállítani ahhoz, hogy táplálja a fő folyókat, járás.
mint amilyenekről I.Móz. 2:10–14-ben olvasunk? Minden bi- Ha egy vízmolekula ping-pong labda méretű lenne, akkor
zonnyal két, már az özönvíz előtt is létező folyó, a Tigris és az egy atomnyi páracseppecske egy ház nagyságú „sziklának”
Eufrátesz szolgált alapul a jelentősebb, özönvíz után kialakult felelne meg, egy esőcsepp pedig 160 km átmérőjű lenne.
folyók elnevezéséhez, melyek ma is ugyanazt a nevet viselik. Amikor egy vízgőzmolekula nekiütődik ennek a „sziklának”,
(Lásd a 275. oldalon a 4. végjegyzetet.) energiájának nagy részét hő formájában átadja neki. Ha ez
Miközben talán kételkedve gondolunk arra, hogy min- a „szikla”, amely a molekuláris erők hatására képes gázokat
den nap megfelelő mennyiségű víz csapódott le ahhoz, hogy ill. oldott anyagokat elnyelni, elég hideg, és a relatív pára-
fenntartsa az özönvíz előtt létező folyókat, nem szabad meg- tartalom elég magas, a molekula hozzáragad; ezzel kezdetét
feledkeznünk arról, hogy akkoriban Földünk meglehetősen veszi a lecsapódás és egy új esőcsepp kialakulása. A „szikla”,
más volt, mint ma. Ha a vízlemez-elmélet állításai igazak, a amely a hozzácsapódó vízmolekuláktól nyert energia miatt
Föld domborzata az özönvíz előtt egyenletesebb volt, így a kissé melegebb, felmelegíti környezete levegőjét, miközben
folyók lassabb folyásúak voltak, és kevesebb víz is elég volt felfelé irányuló légmozgást idéz elő. A szél és a felfelé irányu-
ahhoz, hogy a medreikben mindig megfelelő mennyiségű víz ló légáramlat segítségével a „szikla” elegendő nedvességhez
legyen. Nem voltak vulkánok, jelentősebb hegyek, gleccse- jut, és ennek nyomán vízcseppecskévé nőhet.
rek és sarki jég sem. A Föld vízkészletének megközelítőleg Ez a „szikla” és a hozzá kapcsolódó víz képtelen sokáig
a fele a földkéreg alatt helyezkedett el, így a felszíni vizek a „úszni” a levegőben, ahogy egy homokszem sem tud úszni
egy állóvízzel teli medencében. Egyedül a szél képes a levegő- kör magasabb rétegeiben nem képződtek felhők. Manapság a
ben tartani az atomnyi páracseppecskéket, mint ahogy egy reggeli köd nem sokkal napfelkelte után elillan, még mielőtt
homokrészecskét sem képes más lebegtetni a vízben, csak megnedvesíthetné a talajt. Az özönvíz előtt a hőmérséklet
egy gyors áramlat. Az özönvíz előtti időszakot jellemző enyhe sokkal gyorsabban lecsökkent éjszaka, hisz csupán elvétve
széljárás miatt az atomnyi páracseppecskék nem tudtak olyan volt egy-két magaslégköri felhő, ha volt egyáltalán. Mindez
magasra emelkedni, így a talaj közelében maradtak. Mivel az azzal járt együtt, hogy napközben a levegő jóval páradúsabb
egész Földön jóval egységesebb volt a hőmérséklet, kevesebb volt, ami lehetővé tette, hogy a vízcseppecskék nagyobbak
levegő emelkedett a melegebb területek fölé – ugyancsak a legyenek, gyorsabban érjenek földet, és még a reggeli párol-
talaj közelében tartva az atomnyi páracseppecskéket. A lég- gás megkezdése előtt beitatódjanak a talajba.
kör magasabb rétegeiben talán nem is léteztek felhők. A második különbségből adódott, hogy az özönvíz előtt a
Miután a talaj közelében lévő páracseppecskéken gyűlni ködcseppecskék még gyorsabban és még nagyobb méretűvé
kezdett a víz, a lecsapódáskor felszabaduló hő következtében nőttek. Akkoriban kevesebb volt az atomnyi páracseppecs-
felemelkedett a levegő. Mivel egy mikroszkopikus cseppecs- kék száma, mert hiányoztak a napjainkban már meglévő,
ke keresztmetszeti területe a térfogatához képest nagy, a fel- elsődleges forrásaik (vulkanikus kőtörmelékek, a vulkánok
felé igyekvő levegő könnyedén magával tudta vinni az apró működésének köszönhető kénvegyületek, az ember által ki-
cseppet. Azonban ahogy növekedett, a súlya keresztmetszeti termelt szennyezőanyagok, a villámláskor keletkező tüzek, az
területéhez képest gyorsabban gyarapodott, így hamarjában óceánok vízpermetéből visszamaradt só vagy a nagy erejű
földet ért, bár útközben más cseppecskéket is begyűjtött. szelek által felkavart por). Mivel kevesebb páracseppecske
Eszünkbe juthat erről a köd, amely felemelkedik a földről, állt rendelkezésre, annál nagyobb mennyiségű nedvesség
majd visszahull, és megöntözi a talajt, még mielőtt az eső csapódott le, a ködcseppecskék nagyobbak voltak és gyor-
kialakulhatna. (Vajon az I.Móz. 2:5–6-ban nem hasonló le- sabban értek földet.
írást találhatunk?) Olyan lehetett, mint a tavak fölött lévő Az első eső. Ha az özönvíz előtt még sohasem esett, ho-
reggeli köd – két dolgot kivéve. gyan eredhettek meg az ég csatornái az özönvíz kezdetén?
Először is, mivel az özönvíz előtt Földünket nem tarkítot- Ahogy a 114–141. oldalakon található magyarázat is leírja,
ták sarki jégtáblák és hófödte hegycsúcsok, kevesebb napsu- az özönvíz kezdetén hullott esőcseppek nem a lecsapódás kö-
gárzás tükröződött vissza az űrbe, emiatt a nap folyamán a vetkeztében keletkeztek. Létrejöttüket a Föld mélyebb réte-
föld jobban felmelegedett. Az erdők nagyobb területet foglal- geiből kilövellő, darabjaira hulló és atomjaira bomló víznek
tak el, nem volt annyi felhő, a napok is hosszabbak voltak, köszönhették.
így a föld még több napenergiát tudott magába szívni. Kö- Minden okfejtésnek, ami magyarázatot kínál özönvízre,
vetkezésképpen, naponta több víz párolgott el. A felhőktől választ kell adnia arra, hogy feltételezhetően miért nem esett
mentes és kissé hosszabb éjszakák miatt több hő távozott az eső az özönvíz előtt, hogyan jutott csapadékhoz a termőföld,
űrbe, ezért több víz csapódott le. (A felhők ma a bejövő su- mi táplálta a folyókat, hogyan eredhettek meg az ég csator-
gárzás 20–25%-t visszaverik az űrbe, a föld kisugárzásának nái olyan hirtelen, mindent elsöprő esővel4. Miért szűnt meg
távozását pedig nagy részben meggátolják.) Így hát, az özön- az esőzés 40 nap múlva, ámbár a vízszint még a 150. napig
vizet megelőzően a naponkénti páralecsapódás jóval bőségeseb- emelkedett, amikor minden hegy víz alá került. Ha a 40 na-
ben és egyenletesebben öntözte meg a földet, mint napjainkban pig tartó esőt a páralecsapódás hívta létre, hogyhogy nem
az eső. szűnt meg egy pár nap elteltével, hisz az esőzés következté-
Napfelkelte előtt a páralecsapódás olyan nagymértékű ben eltűnnek az atomnyi páracseppecskék? A vízlemez-el-
volt, hogy a nedvesség a talaj közelében maradt, és a lég- mélet mindezekben eligazít.
1. Az idézett versek fordítása gyakori kérdéseket vet föl. Sokan Ezek a látszólagos ellentmondások eltűnnek, ha az ember
azt a nézetet vallják, hogy I.Móz. 2:5–6 versei ellentmonda- megérti, hogy az I.Móz. 1:11–12-ben szereplő „növényzet”-et a
nak I.Móz. 1. fejezetének. Mózes I. könyvét megbízhatatlan héberben a deshe szó jelöli, amelynek jelentése növényvilág. Az
forrásként elutasítják, vagy arra a következtetésre jutnak, I.Móz. 2:5-ben található „mezei növény” (siach) és „mezei fű”
hogy a teremtésről kétféle leírás létezik, egy I.Móz. 1-ben és (eseb) azonban különleges típusú, termesztett növényekre utal.
egy I.Móz. 2-ben. (A 328. oldal 3. pontja megcáfolja ezt a meg- A mindkét szókapcsolatban meglévő „mezei” jelző azt jelenti,
közelítést.) hogy a növénytermesztésben, gazdálkodásban felhasznált nö-
További ellenvetések: I.Móz. 1:11–12 arról számol be, hogy vényeket kell értenünk rajtuk – nem pedig a növényvilágot
Isten megteremtette a növényvilágot, de I.Móz. 2:5 szerint általában. Hasonlóképpen, a „mezei vad” (I.Móz. 2:19–20,
még nem volt vegetáció a földön. Az emberről is leírja I. Móz. II.Sám. 21:10, Zsolt. 8:8) megfogalmazás a háziállatot jelenti,
1:27, hogy megteremtetett, I.Móz. 2:5 mégis arról tesz bizony- míg amikor a „vad” elnevezéssel találkozunk (I. Móz. 1:24–25),
ságot, hogy ember akkor még nem létezett. Továbbá azt ol- a vadon élő állatokra kell gondolnunk. „Mezei növényt” és
vashatjuk, hogy az ember már jelen volt, mielőtt a növények „mezei füvet”, azaz a termesztett növényeket valószínűleg csak
megjelentek, de I.Móz. 1. szerint Isten először a növényeket a bűneset után evett az ember (I.Móz. 3:18). Mindezek alapján
teremtette meg, és csak utána az embert. A más véleményen I.Móz. 2:5–6 verseit én a következőképpen fogalmaznám meg,
lévők megkérdezik: Miért kellett az embernek földet művel- ami persze nem az említett szakasz fordítása:
nie az elbukás előtt, amikor az a bukás következménye volt? Az újonnan megalkotott földön még semmiféle termény nem
(Gen. 3:23) növekedett. Az Úr Isten még nem küldött esőt és az ember-
nek még nem kellett keményen megdolgoznia az ételért. [A óceánok, nem léteztek ezek a hőmérséklet-különbségek sem, a
kemény munka a bűneset után következett.] Sűrű pára széljárás pedig jóval enyhébb volt.
nedvesítette meg a földet.
3. Egy másik tényező, amely az özönvíz előtt szintén visszafogta
2. Az óceánok és más nagy víztömegek hőmérséklete sokkal a szeleket, a hatalmas területet elfoglaló erdők következtében
lassabban változik, mint a szárazföldé. Napjainkban a köztük létrejövő aerodinamikai súrlódási ellenállás volt.
lévő nagy hőmérséklet-különbségek miatt a légkör magasabb
tartományaiban nagyon erős szélrendszer működik. Az özön- 4. Lásd a 300. oldalon a 4. végjegyzetet.
víz előtt, mivel nem voltak a maihoz hasonló óriási kiterjedésű
Hogyan tudták a tengeri és az édesvízi halak túlélni az özönvizet?
További kérdések: Hogyhogy nem pusztította el az összes totta, feltehetően nem keveredett el azonnal a kevésbé sós,
édesvízi halat a sós, föld alól feltörő víz? Hogyan tudtak a özönvíz előtti tengerek vízével. Minél nagyobb volt egy ten-
tengeri halak életben maradni az özönvíz előtt? Az özönvizet ger az özönvíz előtt, annál hosszabb ideig tartott, míg ösz-
megelőzően a halak vajon a tengeri vagy az édesvízi életre szekeveredett és szétterjedt, és annál jobban el tudta szige-
voltak-e alkalmasak? telni halállományát az özönvízkor megjelenő sáros, forró és
A halak testnedveinek kémiai összetétele. Majdnem min- sós áramlatoktól2. Ezenkívül feltételezhető, hogy az özönvíz
den halnak, legyen az édesvízi vagy tengeri, vére és a külön- előtti tengerek majdhogynem „úsztak” a sűrűbb, sárosabb,
böző testnedvei meglepően hasonló összetételűek. Vérük só- sósabb víz felszínén.
tartalma például az édesvíz és a tengervíz sótartalma között Természetes kiválasztódás. Százötven nap elteltével
helyezkedik el. Koncentrációja valójában a közönséges ten- (I.Mózes 8:3 szerint) az özönvíz teljes víztömege az újonnan
gervíz koncentrációjának körülbelül az egyharmada, ami nem formálódott óceáni vízgyűjtő medencékbe kezdett rendeződ-
csak a sót (NaCl), hanem sok más anyagot is magában foglal1. ni. A szárazföldi medencékben megrekedt halak voltak édes-
Bizonyos okoknál fogva, amelyeket majd nemsokára látni fo- vízi halaink feltételezhető ősei. Az ezt követő évtizedekben
gunk, egy tipikus özönvíz előtti tenger sótartalma valószínűleg hullott csapadék majdnem minden özönvíz után keletkezett
alacsony volt, mintha két rész édesvizet egy rész tengervízzel állóvíz sókoncentrációját felhígította3. A természetes szelekció
elegyítenénk. Azonban éppúgy, ahogy a mai óceánoknak és során azok a halak, amelyek képtelenek voltak alkalmazkodni
tengereknek sem azonos a sótartalmuk, valószínűleg az özön- a csökkenő sómennyiséghez, kipusztultak. Azoknak azonban,
vizet megelőzően is lehetett eltérés – nem is biztos, hogy kevés amelyek tudtak, nem kellett úgy versenyezniük az erőforrá-
– tenger és tenger között, sőt egy tengeren belül is. sokért, és még tovább tudtak alkalmazkodni az alacsonyabb
Az élőlények sok csodálatos, félig áteresztő membránnal sótartalmú vizekhez. Mivel a halak gyakran és óriási számban
rendelkeznek, amelyeken egynémely folyadék vagy gáz átjut- szaporodnak, korlátozott számban ugyan, de minden generáci-
hat, de más nem. Ilyen félig áteresztő membránok például óban voltak egyedek, amelyek képességeikben rövid időn belül
a hajszálerek, a kapillárisok falai. A tüdőnkben lévő oxigén alkalmazkodni tudtak a megváltozott környezethez, és megta-
ugyan át tud jutni a hajszálvékony falakon, és össze tud ve- nulták szabályozni a testükben lévő vízháztartást. Ez mikro-,
gyülni a vérünkkel, a vér azonban normális esetben nem nem pedig makroevolúció. Nem volt szükség új szervekre.
tud átlépni rajtuk. Azok az anyagok, amelyek át tudnak jutni a Azoknak a halaknak, amelyek az új óceánokban kötöt-
membránon (mint például az oxigén), az egyensúly fenntartása tek ki, idővel alkalmazkodniuk kellett a tengervíz növekvő
érdekében a magasabb koncentrációjú helyről (tüdő) fognak az sótartalmához. Ha ez nem sikerült, a megváltozott körül-
alacsonyabb koncentrációjú hely (vér) felé vándorolni. Ezt a fo- mények áldozataivá váltak. A túlélők népesítik be napjaink
lyamatot ozmózisnak hívják. tengereit. Amely halak pedig képtelenek voltak elviselni ezt
Mi gondjuk lehet a halaknak a vízzel? Az édesvízi halak a változást, kihaltak. (Ez nagyban segít megértenünk, mi-
vérének sótartalma nagyobb (kisebb koncentrációjú a víz), ért éppen a tengeri állatok fogyatkoztak meg a legnagyobb
mint az életterükként szolgáló vízé, így a víz az ozmózis ha- mértékben.) Van azonban néhány halfajta, a legismertebb
tására beszivárog a vérükbe. Az édesvízi halak esetében ez közülük a lazac, amely mind az édesvízhez, mind a tenger-
a probléma úgy oldódik meg, hogy ritkán isznak, és veséjük vízhez tudott alkalmazkodni. Elképzelhető, hogy a lazachoz
vizeletet választ ki. Ellenben a tengeri halak vérében keve- hasonló, nagyobb tűrőképességgel rendelkező halak már az
sebb a só, mint a tengervízben, melyben élnek, így az ozmózis özönvíz előtt is léteztek.
kikényszeríti a vizet a testükből. Veséjük olyan kevés vizet Előrelátó tervezés. Az a generációkról generációkra
pumpál ki, hogy ritkán vizelnek. öröklődő képesség, hogy az élőlények tudnak alkalmaz-
Elkeveredés. Az özönvízkor a halak nagy valószínűség kodni a változó körülményekhez, csodálatos sajátossága az
szerint megpróbáltak a víztömegnek olyan részében megma- életnek. Enélkül jóval gyakoribb lenne egy-egy faj kihalá-
radni, amely komfortos számukra, mivel az olyan környezetet sa, míg végül megszűnne az élet – valószínűleg legelőször a
biztosított, mint amilyen az özönvíz előtti élőhelyük volt. A tápláléklánc legelején. De az alkalmazkodás soha nem szült
sós, föld alól feltörő víz, amely a Föld egész felszínét elborí- makroevolúciót.
1. Sylvia S. Mader: Biology (Biológia), 3. kiadás, Dubuque, Iowa, eredménye alapján azt mondhatjuk, hogy a vízmolekulák
Wm. C. Brown Publishers, 1985, 580–581. oldal. 200–500 évig terjedő időszakot töltenek az Atlanti-óceán-
ban, mielőtt átkerülnének egy másik vízgyűjtőbe… (Karl
2. A nagy mennyiségű víz elkeveredéséhez szükséges időtartam K. Turekian: Oceans [Óceánok], 2. kiadás, Englewood
kiszámításának lehetséges módja: Cliffs, New Jersey, Prentice-Hall Inc., 1976, 38. oldal.)
Ha úgy gondolkodunk az óceánokról, mint egymással össze-
köttetésben lévő vízgyűjtő medencékről, felvetődhet a kérdés, 3. A vizek felhígulásának sebességét több tényező is befolyásolja,
hogy egy vízmolekula milyen gyorsan kering, azaz mennyi ilyen például az állóvizekbe és az állóvizekből történő vízelve-
időt tölt egyes víztárolókban. Az erre irányuló számítások zetés üteme, a párolgás és az esőzés.
Hogyan osztatott el a Föld Péleg idejében?
Gen. 10:25 azt állítja és I.Krón. 1:19 megismétli. „És Héber- fentiekben említett alkalmazását egyszerűen megosztott-nak
nek is lett két fia: Az egyiknek neve Péleg, mivelhogy az ő idejé- fordítják. (Genezis 10:25 és I.Krón. 1:19) A harmadik alkal-
ben osztatott el a föld.” Péleg néhány évszázaddal az özönvíz mazás egy víz általi megosztás (Jób 38:25). Tíz példában, ahol
után élt. Csak keveset tudunk róla. a peleg szót köznévként használják, mindig magába foglalja
Mi módon osztatott el a Föld? Felsorolunk három lehet- a vizet is. A New American Standard Biblia nyolcszor „pa-
séges magyarázatot. A bibliamagyarázók csak az első kettőt takok”-nak, egyszer „folyócská”-nak és egyszer „csatornák”-
említik. nak fordítja. Ezért a peleg víz általi megoszlásra utalhat.
a. A Péleg idejében történt elosztás a népek szétoszlása Az angolban két szavunk is van erre, az archipelago (szi-
volt, amikor a nyelvek megsokasodtak Bábelnél (ld.: getcsoport): egy olyan tenger, aminek szigetei vannak, vagy
Gen. 11:1–9). amely sok szigetre oszlott, és a pelagic (ami a tengerrel kap-
b. A kontinensek oszlottak el a kontinentális sodródás csolatos, vagy a tengeri életre utal). A pelagikus üledékek
útján, ami Péleg idején kezdődött. vagy lerakódások az óceán alján található üledékek. A
c. Az emelkedő víz osztotta el a kontinenseket. (Ha a pelagikus gyakran a tengerben található élet formáira utal.
tengerszint 100 méterrel, vagy még többel alacsonyabb Bathypelagikus a mély tengerre utalót vagy mély tengerben
volt, a kontinensek összekapcsolódtak1. Amikor a ten- élőt jelent. A pelag- előtag tengert jelöl.
ger szintje a mai szintre emelkedett, a Földet víz osz- Dr. Bernard Northrup, a héber nyelv professzora kimutat-
totta el.) ta, hogy a peleg eredetileg víz általi felosztást jelentett4. Ez a
A nyelvek megoszlottak (elosztattak) Péleg idején. A jelentés Noé leszármazottainak mindhárom nagy nyelvcsa-
Szentírás azt mondja: „elosztatott a Föld.” A földre vonat- ládjába beágyazódott. Következésképpen jelentése valószí-
kozó héber erets szó fordítható országoknak, földnek vagy nűleg megelőzte a nyelvek bábeli megsokasodását. Northrup
terepnek. Más szóval a föld osztatott el, és nem a népek vagy azt állítja:
nyelvek. Mellesleg Péleg valószínűleg két nemzedékkel azu- [Peleg, palag vagy PLG] gyakran tartalmaz önmagában vízre
tán élt, hogy a nyelvek Bábelnél megsokasodtak2. való utalást. Vízérre való hivatkozásként használják a héber, kopt
A kontinensek széttöredeztek és elkezdtek sodródni Péleg etióp és görög nyelvekben. A szógyököt öntözőcsatornákra való
napjaiban. Ha ez történt, mi okozta széttöredezésüket? És ami hivatkozásra használják, amelyek Mezopotámia földművelésre
még rosszabb, mi mozgatta őket? Földet megrázkódtató erőre fogott földjén keresztül vitték a vizet. A görög alkalmazás vizs-
van szükség, ami földrészeket tud széttördelni és mozgatni. gálatánál azonban (Noé három fia közül az egyiknek, Jafet csa-
Akik elfogadják a lemeztektonika elgondolását, úgy hiszik, ládjának nyelve), a szó gyökmássalhangzói PL és PLG világosan
hogy a kontinensek geológiai értelemben széttöredeztek. Egy megmutatja, hogy a példák többségében ezt a gyököt alkalmazták
vastag kőzet kiterjedése és törése többek között3 megkívánja, az óceánra… Azt jelentette: „tengert vagy tavat kialakítani”;
hogy az óriási súrlódási erő ellenében vízszintesen elcsúsztas- „olyan helyeket, amelyeket elárasztott a tenger, vagy amelyek víz
sák alapzatán. (Lásd a technikai megjegyzéseket a 329. olda- alatt voltak”; vagy „a tengeren való átkelést”; vagy magát a „nyílt
lon.) Ezzel párhuzamosan egy másik erőnek pedig nyújtania tengert”; vagy „kint lenni a tengeren” „a nyílt tengeren”. Alkal-
kell a lemezt, mint egy gumiszalagot, amíg el nem szakad. A mazzák hajósokra és hajókra is. A szuffixummal (utóképzővel) el-
lemeztektonika nem képes gigantikus erőforrásról gondos- látott főnevet „elárasztásra, elöntésre, áradásra” is alkalmazzák.
kodni. Tehát az ember bátran felajánlhatja, hogy megmozdít Folytatom: használják arra, ha valaki kinn van a tengeren, vagy
egy földrészt, (gondoskodik az egyik erőforrásról), ha valaki egy tengeri vagy tengeren lévő teremtményre; valakire, aki jár a
elszakít egy kontinenst (gondoskodik mindkét erőről). tengeren, vagy rohan, vagy vitorlázik a nyílt tengeren; vagy kikö-
Azok, akik azt állítják, hogy a kontinensek eltörtek, szét- tőre, amelyet a nyílt tengeren alakítottak ki homokzsákok segítsé-
szakadtak és elmozdultak, nem teljesen veszik figyelembe a gével; vagy sokféle módon magára a nyílt tengerre; vagy tengerre
kívánt erőket és energiát. Az egész Atlanti-kéreglemez fel- szállásra; vagy ha valaki a tenger felé megy, vagy átevez a tenge-
szakítása, és a kőzetlemezek egymáson való, néhány ezer éven ren; vagy valakire, akit a tenger táplál; vagy ha valami tengerré
át tartó csúsztatása akkora globális erőt hozna létre, és olyan változik, vagy eláradássá. Egészen nyilvánvaló, hogy itt minden
mértékű vulkanikus tevékenységet váltana ki, amely miatt egyes görög alkalmazás valamilyen módon felöleli a tengert.
semmilyen geológiai vagy történeti lelet nem maradhatna Valószínűleg a víz osztotta fel a Földet Péleg idején. A víz-
meg. (Valószínűleg az egyetlen, egyértelmű történelmi lele- lemez-elmélet megmagyarázza, hogyan és miért. Közvetlenül
tekkel társuló globális katasztrófa az özönvíz.) az özönvíz után a tenger szintje néhány kilométerrel alacso-
Ha a kontinensek szétszakadtak, jobban össze kellene il- nyabban volt, mint ma, mert a földalatti kamrák alja kb. 16
leszkedniük, mint ahogy azt teszik. (A 49–50. ábrák ezt mu- kilométerrel a Föld felszíne alatt volt5. Ahogy az összeroskadt,
tatják a 112–113. oldalon.) A közönséget évtizedekig félre- beomlott, megvastagodott, meggörbült üledékkel borított
vezették, mert elhitették velük, hogy a földrészek egymásba kontinensek az özönvíz utáni évszázadok alatt belesüllyedtek
illenek. Négy nagy térképhamisítást végeztek szándékosan. a földköpenybe, a tenger szintje kiegyenlítődésképpen emel-
Az Atlanti-óceánt határoló kontinensek sokkal jobban ille- kedni kezdett. Végül megközelítette a mait. (Lásd 102–135.
nek a Közép-atlanti hátság alapzatához. A vízlemez-elmélet oldalt a részletekre és a bizonyítékokra vonatkozóan.)
megmagyarázza, hogy miért. Az özönvíz után néhány évszázadig a sokkal alacsonyabb
Az emelkedő víz megosztotta a kontinenseket Péleg ide- tengerszint lehetővé tette, hogy az állatok és emberek sokféle
jében. A Biblia a peleg szót háromszor használja igeként. Két, elvándorlási útvonalon elindulva népesítsék be a mai földré-
szeket és szigeteket6. Isten emberekre és állatokra vonatkozó Ha az alacsonyabb tengerszint csupán a kontinenseken
parancsának (Gen. 9:1; 11:4–9), hogy népesítsék be az „egész a jégkorszak folyamán felmagasodott jég következménye
földet”, az özönvíz után megvalósíthatónak kellett lennie. lenne, a tengerszint éppen csak valamivel lett volna alacso-
Ha az özönvíz után a tenger szintje ott lett volna, ahol ma nyabb (kb. 100 méterrel), emiatt a kontinensek nem illesz-
van, az „egész föld” újra benépesítése nehéz lett volna, ha kedtek volna egymással. De a jégkorszak csúcsán az Ant-
ugyan nem lehetetlen. Isten parancsának bölcs és sürgető arktisz nem lett volna mentes a jégtől. Tehát a jégkorszak
volta nyilvánvaló, amikor rájövünk, hogy a tenger szintje nem képes megmagyarázni sem az ősi térképet, sem pedig
határozottan emelkedett. A globális elvándorlás „arany al- az összekapcsolódott földrészeket. Az özönvíz magyarázatul
kalma” Péleg idejében eltűnőben volt. szolgál mindkettőre. (A vízlemez-elmélet megmutatja, hogy
Ez megmagyarázná, hogy miért oly figyelemreméltóan a jégkorszak miért volt az özönvíz következménye.)
pontos és autentikus az az ősi térkép, amelyet megtaláltak, és Végkövetkeztetés: Erőteljes nyelvészeti és természettudo-
amely azokat a szigeteket is mutatja, amelyeket most víz borít, mányos érvek mondanak ellen Genezis 10:25 általánosság-
valamint az Antarktisz körvonalait is, ahogyan akkor nézne ban tanított két értelmezésének: (1) az emberek eloszlásának
ki, ha nem lenne rajta jég7. A térképkészítő bizonyára alacso- a nyelvek sokasodása folytán és (2) a kontinentális sodródás
nyabb tengerszinten fedezte fel az Antarktisz partvonalát, jó- kezdetének. E tanulmányok inkább arra mutatnak rá, hogy
val azelőtt, hogy valamennyi jegét felhalmozta volna. Csak pár a Földet a Péleg korában emelkedő víz osztotta fel. Megfes-
éve rendelkezünk azzal a technológiával, amely lehetővé teszi, tik őseink életét, amint elvándorolnak, szétszélednek és nem
hogy a jégen keresztül „lássuk” azokat az ősi partvonalakat. sokkal az özönvíz után felfedezik a Földet.
1. A keskeny vízi utakat kivéve Észak-Amerika a Bering- ban volt, mint ma: tengeralatti kanyonok, táblahegyek, és a
szorosnál illeszkedne Ázsiával; Ausztrália Ázsiával egy 1600 majdnem 1600 méter mélyen az Enewetak atoll alatt található
kilométer széles földhíd segítségével kapcsolódna össze; Euró- korallüledékek. A részletekre vonatkozóan lásd a 102–135.
pa Grönlandon keresztül csatlakozna Észak-Amerikához. oldalt.
Az özönvíz utáni drasztikusan alacsony tengerszint soka-
2. A Bábelt alapító Nimród három nemzedékkel (Gen. 10:8–10), kat meglep, mert mindig is nehéz volt megérteni, hogy a Föld
miközben Péleg öt nemzedékkel élt Noé után. valamennyi hegyeit beborító összes víz hogy mehetett bárho-
vá, eltekintve a kilométerekkel alacsonyabb tengerszinttől. Ha
3. A lemeznek először el kell válnia alapzatáról, mielőtt az elcsú- egyszer valaki megérti, honnan származtak az özönvíz vizei,
szás és a nyúlás elkezdődhet. Egy kontinenst alapzatába pré- azt is könnyen megérti: hová kerültek.
selő szélsőséges nyomás miatt „összeolvadás” következne be.
A lemezalapzat találkozási felületének egyik oldalán lévő ato- 6. A hopi indiánok legendái elbeszélik, hogy őseik hogyan jöttek
mok egy kristályos, minimális energiát igénylő struktúrában Amerikába. Egy gigantikus özönvíz után őseik sok családi méretű
kötődnének a másik oldalon lévő atomokkal. Ezt a forrasztást tutajon utazva sok éven át szigetről szigetre „ugráltak” észak és
egy majdnem vízszintes lemez mentén, nyíró jellegű beavatko- kelet felé, az amerikai kontinensek irányába. A meredek part-
zással feltörni – precíz, herkulesi erőket igényelne. vonal (a mai kontinentális lejtő) arra kényszerítette őket, hogy
Néhányan úgy okoskodnak, hogy nagy aszteroidaütközések a partvonal mentén haladjanak, amíg ki nem tudtak kötni. Az
vagy vulkanikus kitörések szakították szét a kontinenseket. emelkedő vizek később elborították a szigetek láncolatát. (Lásd
Ha ilyen globális katasztrófák történtek, figyeljük meg az óriá- Frank Waters: Book of the Hopi [A hopik könyve], New York,
si járulékos veszteségeket. Ha a mai, néhány törékeny életfor- Ballantine Books, 1963, vii-34. oldal.) Úgy tűnik, hogy ez a
ma ott lett volna egy ilyen katasztrófánál bárhol a Földön, ma legenda a Csendes-óceánban lévő óceánközépi hátságról mint
nem ismerhetnénk őket. A legtöbb kontinentális kőzet mesz- kelet felé irányuló döntő útvonalról tanúskodik. Ez sok dolgot
sze a felszín alatt van, szélsőséges nyomás alatt. Ez a nyomás megmagyarázna, beleértve azt is, hogy a legkorábbi ismert te-
megvédi a terjeszkedéstől vagy töréstől. Ezek az elképzelések lepesek a nyugati féltekén miért Közép- és Dél-Amerikában
számos más problémával járnak. éltek. (Ezt a legendát és magyarázatot Kevin P. Kluetz ajánlot-
ta figyelmembe 1996. június 4-én.)
4. Bernard Northrup: „Continental Drift and the Fossil Record”

(Kontinentális sodródás és a fosszilis feljegyzés), Repossess and 7. Charles H. Hapgood, Maps of the Ancient Sea Kings (Az
Land, Minneapolis, Minnesota, Bible Science Association, ősi tengeri uralkodók térképei), (New York: Chilton Books,
1979, 165–166. oldal. 1966. reprint kiadás Kempton, Illinois: Adventures Unlimited
Press, 1996.)
5. A bizonyítékok három csoportja is támogatja azt a következ-
tetést, hogy a tengerszint néhány kilométerrel alacsonyab-
Az özönvíz 40 napon és 40 éjen át tartott?
Nem. Bár így él a köztudatban, ez az elgondolás mégsem kinti körülmények kétségkívül kedvezőtlenek voltak. (Lásd
állja meg a helyét. Az igaz, hogy a heves geshem eső 40 napon mi történt a kontinensvándorlás fázisa után a 125. oldalon,
és 40 éjjelen át tartott, az özönvízkor felgyülemlő víztömeg a 67. ábrán.)
az özönvíz kezdete után 150 nappal borította el az összes he- A Biblia erről az évről szól a legrészletesebben. A követke-
gyet. Az emberek és az állatok több mint egy évig voltak a bár- ző eseményekről találunk feljegyzést: (Az „N-nap” az özönvíz
kában, és még 7 hónapot töltöttek ott azután is, hogy az kikötött. kezdetét jelöli. A N-7 jelentése: az özönvíz kezdete előtt egy
Miért? Biztos ők is szerették volna elhagyni a „hajót”, de a héttel.)
16. táblázat: Az özönvíz évének hajónaplója.1
Nap vagy Hivatkozás
Esemény Megjegyzések
időtartam (Genezisben)
N-7 7:1, 4, 10 Megkezdődik a bárkába való beszállás; Noé, fele-
sége, három fiúk, fiaik feleségei, és minden lélegző
szárazföldi állatból egy pár.
N 7:11, 13 Az emberek utoljára lépnek be a bárkába. Ezen a na- Mindez a 2. hónap 17. napján történt. Noé 600 éves volt.
pon felfakadnak a nagy mélység forrásai2, és elered
az eső (lásd 39. ábra, 53. ábra és 54. ábra).
40 nap 7:12, 17 Eső áztatja a földet 3. A bárka felemelkedik a földről. A A bárkát valószínűleg szárazföldön rakták meg.
vizek igen4 felgyülemlenek a földön.
150 nap 7:19, 24 A vizek uralkodnak (hatalmas erővel emelkednek) a Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a 40 napig tartó geshem eső után a
földön. Végül minden hegyet elborítanak. vizek 110 napig emelkedtek.
N+150 nap 8:1-4 Szél söpör végig a földön. A vizek apadni kezdenek; A hónapok valószínűleg 30 naposak voltak. Hasonlítsuk össze 8:3-t
a mélység forrásai és az ég csatornái bezáródnak. 8:4-el, és figyeljük meg, hogy „és”-sel kezdődik. Az özönvíz után a
Megszűnik az eső. A bárka megfeneklik az Ararát hegyek gyorsan kiemelkedtek, és feltehetően a felső réteg megszilár-
hegyén. dulása nyomán kiszoruló levegő okozta a szelet5.
N+224 nap 8:5 Láthatóvá válnak a hegycsúcsok. Noé legalább két hegycsúcsot lát
N+264 nap 8:7 Noé kiküld egy hollót. Az elrepül és visszaszáll. A madarakat 7 naponként bocsátotta ki Noé (Tanulmányozzuk 8:10-t!)
Ez jelzi számunkra, hogy, hogy egy hét hét napból áll – ami a teremtés
hetére emlékeztet (lásd Gen. 7:4).
N+271 nap 8:8-9 Noé kibocsát egy galambot, és az visszatér.
N+278 nap 8:10-11 Noé ismét kibocsát egy galambot. Olajággal tér visz- Noé még 57 napot tartózkodott a bárkában. A kinti körülmények nem
sza. voltak biztonságosak. (Lásd „A helyreállítás fázisa” a 120. oldalon.)
D+285 nap 8:12 Noé harmadszorra is kienged egy galambot, de az
már nem tér vissza.
N+314 nap 8:13-14 Noé elmozdítja a bárka fedelét és látja, hogy a föld
megszikkadt.
N+371 nap 8:15-19 Isten szól Noénak, hogy szálljon ki a bárkából.
1. Az időtartamokat illetően a masszoréta szöveg segített eliga- 4. Ha azt mondjuk „nagyon”, az nem fedi a valóságot. Ponto-
zodni. A Septuagintában az áll, hogy Noé pontosan egy évig sabb (bár egyben drasztikusabb) lenne úgy fogalmazni, hogy
volt a bárkában. I.Mózes más kéziratai kicsit más időtartamo- „nagyon-nagyon”, mert itt a héber dupla felsőfokú szerkezetet
kat adnak meg. használ. Az Ószövetségben ezen kívül még egy helyen talál-
kozunk ezzel a szerkezettel – I.Móz. 17:2-ben, amikor Isten
2. Az a megfogalmazás, hogy „felfakad” enyhe kifejezése annak, szövetséget köt Ábrahámmal.
amit a héber nyelv a  (báqa’) szóval jelöl, ami erőteljes szét-
szakadást, felhasadást jelent. Ésa. 34:15 és 59:5 ezzel a szóval 5. Noé és a bárkában lévők bizonyára már az elmúlt öt hónapban
fejezi ki azt, amikor a fióka kikel, kitör a tojásból, azaz feltöri a is erős széljárásnak voltak kitéve. Következésképpen a 150.
vékony héjat vagy kérget. IV.Móz. 16:31-ben ugyanez a szó azt napon támadt szél biztos, hogy nagyon szokatlan és rendkívül
jelenti, hogy meghasadt a föld. (Lásd még Zsolt. 78:15.) erős volt.
114 nappal azután, hogy a szél feltámadt, Noé kibocsátott
3.   átírva geshem. Ez a leghevesebb eső. Ez. 13:11–13 leírása egy madarat (egy hollót). Valószínűleg azért, hogy megtudja,
tesz említést a geshem esőről, amely lerombolta a bevakolt fa- milyen messzire húzódtak vissza a vizek. Noé biztosan nem így
lakat. tett volna, ha még mindig fújt volna az a rettentően erős szél,
hisz akkor elfújta volna a hollót a bárkától, és nehezen talált
volna vissza. Tehát a szél csak időlegesen támadt fel.
A vízlemez-elmélet összhangban van a Biblia tanításával?
A rendőrség általában a szemtanúk meghallgatása nélkül is tegelt kőzetben fosszíliaként megmarad organizmusok billiói,
rekonstruálni tudja nagy vonalakban, hogy hogyan történt a legfőbb hegységek gyűrődése, tengeri élőlények őskövüle-
egy autóbaleset. Figyelmesen tanulmányozzák a féknyomo- tei, amelyek a legjelentősebb hegyláncok mindegyikén fel-
kat és a megsérült járművet. Ehhez hasonlóan az özönvíz lelhetőek, a kontinensek egymásba illő formája, az óceánok
egyes részleteit is összerakhatjuk, ha megvizsgáljuk azt, amit fenekén kialakult furcsa jellegzetességek, a kanyonok vájatai
maga után hagyott. A jó tanúk olyan részletekkel szolgálnak, és hasonló jelenségek százai. Jó lenne, ha az ember ezek nagy
amelyek egyrészt összhangban vannak a fizikai valósággal, részét olyan ok-okozati összefüggésbe tudná állítani, amely
másrészt amiket nélkülük soha nem tudhattunk volna meg. (1) megegyezik a természettudomány törvényeivel, (2) leg-
Az özönvíz például a bűn következményeként, Isten ren- inkább meg tudja magyarázni a már eddigi megfigyeléseket,
delete nyomán jött létre. Talán soha nem fogjuk megérteni és (3) hozzásegít ennek az egész Földet érintő kataklizmának
pontosan, hogy Isten hogyan tudta fizikailag előidézni az a még mélyebb megértéséhez. Ez a célja a vízlemez-elmélet-
özönvizet, de mivel előidézte, bizonyos dolgoknak meg kelnek.
lett történniük. Ezeknek következményeit vagy „roncsait” mi A 17. táblázat az özönvíz bibliai leírása és a vízlemez-elmé-
is láthatjuk. Például: halál, pusztulás, gyors betemetés, a ré- let közti szoros összefüggést tárja elénk.
17. táblázat: A bibliai kronológia és a vízlemez-elmélet főbb eseményeinek összehasonlítás
Bibliai kronológia Vízlemez-elmélet
A teremtés hetének 2. napja. A Földet víz borította. Létrejön egy kezdeti állapot: A Föld kérge (raqia, a kipréselt szilárd anyag) alá egy vízréteg kerül. (A
(Gen. 1:2) aztán egy „raqia” választotta el a felül lévő további részleteket lásd a sárga oldaltáblán, a 284. oldalon.)
vizeket az alul lévő vizektől (Gen. 1:6–7).
A teremtés hetének 3. napja: Az ég alatt lévő vizek egy Ha egy kőzetréteg alatt vízréteg van, az automatikusan deformálódni fog. Lesznek részek, amelyek
helyre gyűlnek, és előtűnik a szárazföld (Gen. 1:9). a földalatti kamrák aljára süllyednek, mint valamiféle elvékonyodó oszlopok, más részek pedig
majd felhajlanak (lásd a 304–309. oldalon). A földkéreg felett lévő vizek a mélyedésekbe gyűlnek,
és előtűnik a szárazföld1.
Azzal, hogy a nagy mélységek forrása felfakad, hirtelen A megrepedés fázisa: Körben a Föld egészén 2–3 óra leforgása alatt egy törésvonal keletkezik,
kezdetét veszi az özönvíz. Elered a „geshem eső” (Gen. amely mentén előtör a földalatti víz. A forrásokból sáros víz lövell ki, magasan a Föld fölé. Olyan
7:11). hideg van, hogy a mamutok megfagynak. Fentről a légkörből sáros jégeső esik. A legnagyobb
sebességgel kilövellő vizek elhagyják a Földet, és üstökössé alakulnak. A Földet elhagyó kövek
aszteroidákká és meteorokká válnak (lásd 174-241. oldal).
A 40 napon és 40 éjjelen át tartó „geshem eső” eláll Az özönvíz fázisa: Az özönvíz következtében létrejött vizek egyre csak emelkednek, és így bebo-
(Gen. 7:4, 12). rítják és elnyomják a nagy mélység forrásainak kilövelléseit. Az állatokat és növényeket betemeti a
sáros vízből visszamaradt üledék.
A vizek a 150. napig emelkednek, és akkor elborítják az A nagynyomású víz továbbra is felbuzog, így gyarapítva a felszíni vizeket. Az olvadás következ-
összes, addig meglévő hegyet. (Gen. 7:19–24) tében az üledékek, az elpusztult növényi maradványok és állattetemek különválnak. A sódómok, a
szén és az olaj kezdenek kialakulni.
150. nap: Szél söpör végig a Földön. A vizek apadni A kontinensvándorlás fázisa: A Közép-atlanti hátság felgyűrődik, az Atlanti-óceán alja felemel-
kezdenek. A bárka megfeneklik az Ararát hegyén. (Gen. kedik, a Csendes-óceáné pedig megsüllyed, így a vízlemezek felgyorsulnak, és lecsúsznak a csú-
8:1–4) szós, vizes rétegen.
Amikor az óriási vízlemezek lelassulnak, összepréselődnek, egymásra tolulnak, és a gigantikus
méretű összesűrűsödés nyomán felmelegszenek. Helyenként vetődés is előfordul. A kontinensek
felveszik jelenlegi formájukat. Miközben a jelentősebb hegyek kialakulnak, a levegő kiszorul, és en-
nek következtében nagy erejű szél támad. A Föld kimozdul a helyéről, és a pólusok elmozdulnak.
150–371. nap: Az utasok a bárkában maradnak. A helyreállítás fázisa: Az új környezet sok veszélyt rejt magában: földrengések jelentkeznek, a
Föld belsejében izzó magma található. A kontinensek elmozdulnak, a vegetáció ismét kialakul,
371. nap: Kiszállás a bárkából (Gen. 8:15–19) és kezdetét veszi a jégkorszak. A lecsökkent tengerszint lehetővé teszi a szárazföld vándorlását,
371. naptól napjainkig (lásd 17. táblázat, 278. oldal) a gyűrődéssel létrejövő hegyek és a tengeralatti kanyonok kialakulását. Fennsíkok keletkeznek. A
vízzáró gátak kettéhasadása folytán hatalmas szárazföldi kanyonok formálódnak.
Az alábbi versek mind a Föld mélyéből feltörő vizekről • Zsoltárok 104:3. …vizeken építi fel az ő palotáját… 3 (Osz-
szólnak. Az egy-egy félkövér betűvel szedett állítás és a víz- lopokat hozott létre.)
lemez-elmélet igazolására az alatta összegyűjtött igék szolgál- • Zsoltárok 136:6. …kiterjesztette a földet a vizek fölé… (Lásd
nak. Elvétve lesz köztük néhány metafora is – így szemléltet- az 1. végjegyzetet!)
ték régen Isten hatalmát. • II.Péter 3:5. …föld, mely vízből és víz által állt elő…4
1. A régmúlt időkben hatalmas méreteket öltött a földalatti 2. Ezek a földalatti vizek előtörtek, így idézték elő az özön-
víz. vizet.
• Zsoltárok 24:2. …ő alapította azt [a földet] a tengereken… • I.Mózes 7:11–12. …felfakadtak5 ezen a napon a nagy mély-
• Zsoltárok 33:7. Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; ségek minden forrásai, és az ég csatornái6 megnyilatkoztak.
tárházakba rakja a hullámokat.2 És esett az eső…7
• Jób 38:8–11. …a tenger… előtűnt, az anyaméhből kijött; mi- • Zsoltárok 104:6b–9. …a hegyek felett is vizek álltak. Egy
kor ruházatává a felhőt tettem… kiáltásodtól eloszlanak, és mennydörgésednek szavától szétri-
• Zsoltárok 18:16. …meglátszottak a vizek medrei s megmutat- adnak. Hegyek emelkednek fel és völgyek szállnak alá arra a
koztak a világ fundamentumai… helyre, melyet fundáltál nékik. Határt vetettél, melyet át nem
• Példabeszédek 3:20. …kifakadtak a mélységből a vizek, és a hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.10
felhők csepegnek harmatot… • A Föld korai történelmének néhány eseményéről még a
Példabeszédek 8:22–29 verseiben is találunk leírást.
3. Miután a 40 napig tartó égszakadás megszűnt, a vizek
tovább emelkedtek a 150. napig. 5. Némi földalatti víz még megmarad11.
• I.Mózes 7:12. …És esett az [geshem (lásd 4. végjegyzet)] • Exodus 20:4 …a föld alatti vizekben vannak.
eső a földre negyven nap és negyven éjjel.8
• I.Mózes 7:18–19, 24. A vizek pedig áradtak9 és egyre növe- 6. Az özönvíz előtt, egy év feltételezhetően 360 napból állt.
kedtek a földön… és a legmagasabb hegyek is mind elborít- (Lásd a 12. végjegyzetet a 164. oldalon.)
tattak, melyek az egész ég alatt voltak… És erőt vettek a vizek
a földön, százötven napig. • Az özönvíz 150. napja pontosan a nagy mélységek forrá-
sainak felfakadása után 5 hónappal következett. (Lásd
4. Ahogy a felgyülemlett vizek visszahúzódtak, drámai mó- I.Móz. 7:11, 24 és 8:4.) Öt 30 napos hónap 150 napot ten-
don, perceken belül hegyek formálódtak ki. ne ki; tizenkét 30 napos hónap pedig 360 napot.
1. Tételezzünk fel egy nagy kiterjedésű, 16 kilométer vastag A Biblia úgy beszél a Földről, mint ami oszlopokon nyug-
kőzetréteget, amely egy kb. egy kilométer vastag földalatti, szik. Zsolt. 75:4b azt mondja: „én (Isten) erősítem meg annak
korlátok közé szorított vízrétegen nyugszik. Ha a kőzetréteg (a Földnek) oszlopait (a héberben: ammud).” Jób 38-ban Isten
mindenhol tökéletesen egyforma vastag, a felfelé ható víznyo- azzal juttatja kifejezésre autoritását, hogy Jóbnak minden
más mindenhol kiegyensúlyozza, egyensúlyban tartja a kőzet idők legbonyolultabb tudományos magyarázatát nyújtja: „Hol
súlyát. Egyensúlyi állapot áll fenn. voltál, amikor a Földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz
Néhány rész valószínűleg kissé vastagabb lehetett, mint a valami okosat!... Mire bocsátották le oszlopait? (Hová süllyesz-
többi. Ezek súlya meghaladta a felfelé irányuló víz nyomását, tették le annak alapzatát? – angolban.) Az alapzatra vonatko-
így a kőzetréteg lefelé feszült. A feszülés arányában nőtt a nyo- zó héber szót (eden) 54-szer alkalmazták a Bibliában. Minden
máskülönbség a legmélyebbre nyúló kőzet és a víz között. Ha egyes esetben talapzatnak vagy foglalatnak fordítják, amely
az erők nem lettek volna egyensúlyi állapotban, a nyolc kilo- oszlopokat tart (lásd a 4. végjegyzetet alább).
méteres vagy ennél vastagabb kőzet által préselt másik kőzet- Az özönvíz kezdetekor a víz átfolyt a földalatti kamrán,
réteg megolvadt volna. Minél mélyebbre hatolt az olvadt réteg, majd kiáradt a hasadékon. Az oszlopok a megnövekvő kérgi
annál jobban elfolyósodott. teher alatt összeroppantak. A folyás és a nagy mélység forrásai
Ezzel szemben a vékonyabb kéreg súlya kevesebb volt a a törmelékeket az űrbe repítették. Ezekből lettek a meteorok.
felfelé ható víz nyomásánál. Emiatt azok egyenlő mértékben Tehát a „világ alapzatai”-nak oszlopai „feltárulkoztak.” Talán
felfelé torzultak, miközben az alul lévő víz tömege változatlan erre utal Zsolt. 18:16, amikor azt mondja: „És meglátszottak a
maradt. Tehát a föld egyes részei kb. egy kilométernyire fel- vizek medrei és megmutatkoztak a világ fundamentumai.”
emelkedtek, mások pedig ugyanilyen mértékben lesüllyedtek.
A Föld felszínét borító víz a gravitáció miatt a mélyedésekbe 2. A raktár egy zárt konténer, amiben a későbbi használat céljá-
szivárgott. Ezek alkották az özönvíz előtti tengereket. Hegyek ból tárolnak valamit. Isten ezt tette, amikor özönvízként ki-
is léteztek ugyanekkor (Gen. 7:19), ami megerősíti azt, hogy a hozta a vizeket. Sok raktár, egymással összekapcsolódó kamra
földkéreg kezdetben nem volt egyenlő vastagságú. tárolta a földalatti vizet.
A lefelé, a földalatti kamrába „préselt” kőzetek jégcsap vagy
sztalaktit alakúak lehettek, és elérték a kamra alját. Olyanok 3. Zsoltárok 104:1–4-ben a zsoltáríró a teremtés első és máso-
voltak, mint az oszlopok. Ha túl nagy terhet hordoztak volna, dik napjára emlékezik és azt ünnepli. (Lásd C. F. Keil és F.
megvastagodva az aljzatba hatoltak volna. A kéreg súlyának Delitzsch: Commentary of the Old Testament, 5. évfolyam,
zömét a földalatti víz hordozta, amelynek a nyomása az osz- Grand Rapids, Michigan, Eerdmans Publishing Co., 1981,
lop méretével arányban nőtt. Ez kipréselte, kiszorította az alul 128. oldal.)
lévő vizet.
A Nap és a Hold kiváltotta árapály és a néhány méter ma- 4. Péter apostol 2. levelében (3:3–6b) megmagyarázza, hogy az
gas hidrosztatikai vízoszlop minden 12 órában enyhén növelte utolsó napokban a gúnyolódók nem értik, hogy „a föld vízből és
vagy csökkentette a földalatti kamrában lévő nyomást. Ezért víz által állott elő” – vízből, amely elárasztotta és elpusztította a
a nyomásváltozás, amelyet az egyes oszlopok a kamra aljára Földet.
gyakoroltak, ciklikus volt, kis mértékben naponta kétszer je- Magyarázat: A teremtés második napján (Lásd Genezis
lentkezett. Ezeket a laza, flexibilis pontokat leginkább aljza- 1:6, 7, 9) egy szilárd kéreg, egy kiterjesztés formáltatott a Föl-
tokként, „konnektorokként” lehetne jellemezni. det elborító folyékony víz közepette (Gen. 1:2). A Föld vize-
inek kb. a fele e kéreg felett, a másik fele e kéreg alatt volt. mindezt megértsük. Miután letelt a 40 nap, a Föld felszínének
A harmadik napon, amint azt a fentiekben az 1. végjegyzet emelkedő vízszintje beborította és elfojtotta a nagy mélységek
magyarázza, ez a kéreg kiemelkedett a vízből. Emiatt a kéreg forrásaiból előtörő vizeket. A nagy nyomás következtében a
feletti vizek a tengerekbe folytak. (Gen. 1:10) Más szavakkal a földalatti vizek továbbra is felbugyogtak, és a 150. napig emel-
föld (annak kérge), a vízfelszínből emelkedett ki, és a földalatti ték a víz szintjét. Azon a napon viszont bezáródtak a források
vízből származó nyomás alakította. Kb. 2000 évvel később a (I.Móz. 8:2), mert a vízlemezek úgy helyezkedtek el, hogy el-
kéreg alatt maradt rész kilövellt, egyesült a felszínen lévő víz- zárták a kifelé törő víz útját.
zel és elárasztotta a Földet – ahogy Péter leírta.
9. A héber gabar szót ebben a versben általában úgy fordítják,
5. Mind az I.Móz. 7:11-ben található „felfakad” és a Példabeszé- hogy „erőt vettek”. Ez magában foglalja azt az elgondolást,
dek 3:20-ban használt „kifakad” kifejezéseket a héberben a hogy egymással ellentétes erők voltak jelen, és az egyik erő
baqa (  ) szó jelöli. A baqa jelentése: erőteljes és teljes ketté- felül akart kerekedni (erőt akart venni) a másikon. Mintha az
válás, amellyel több esetben is találkozunk a földkéreg szétha- özönvíz erői azért harcoltak volna, hogy legyőzzék azokat az
sadásának leírásánál (IV.Móz. 16:31; Mik. 1:4; Zak. 14:4). Ésa. erőket, amelyek a vizeket vissza akarták kényszeríteni a föld-
34:15-ben és 59:5-ben a baqa szóval a héber azt a mozzanatot be. Ahogy a 114–141. oldalon lévő leírásban is szerepel, a víz
fejezi ki, amikor a madárfióka a belső nyomás hatására kitöri a nagy nyomás és az erős kitörés következtében jutott a Föld
a tojás héját. Ez nagyon találóan példázza a vízlemez-elmélet felszínére. Amíg ezek az erők működtek, a vizek „erőt vettek”
eseményeit – a belső nyomás hatására a Föld kérgén körülha- a gravitációs erőkön, amelyek vissza akarták vezetni a vizet a
lad egy repedés (kettéhasadás). (Lásd 39. és 54. ábrát a 100. és mélyen lévő, megrepedt és szétmállott rétegbe. A 150. napon,
116. oldalon.) ahogy a vízlemezek megtelepedtek a földalatti kamrák alján,
a víz elvesztette ezt az uralmi pozícióját. Ezután az árvíz vizei
6. A „csatorna” (az angolban: zsilip – a fordító megj.) kifejezés elvezetődtek a mélyen fekvő medencékbe, amilyen az újonnan
érzékelteti, hogy az esőzés nagyon heves és intenzív volt. Pró- megnyílt Atlanti-óceán medencéje is volt.
báljuk meg elképzelni, hogy milyen hihetetlen erővel zúdulna
ránk a víz, ha éppen egy ilyen csatorna alatt állnánk. Olyan 10. Isten ígéretet tett, hogy többé nem küld özönvizet a Föld el-
csatornák alatt, amelyekben 40 napra elegendő csapadék volt. borítására (I.Móz. 9:15). Zsoltárok 104:6b–9 elmondja, hogy
A szokványos esőt jelölő szó helyett a    (átírva geshem) szó a víz miért „nem fog visszatérni a Föld elborítására”. Hegyek
áll, ami heves esőt jelent. A geshem eső olykor erős széllel és emelkedtek fel és völgyek szálltak alá, tehát Isten határt sza-
óriási jégdarabokat hullató jégveréssel is együtt jár, amelynek bott a vizeknek.
ereje a vakolt falakat is képes volt ledönteni (Ez. 13:11–13). A A vízlemez-elmélet a további események megértésében is
szokványos eső (matar) lecsapódás nyomán jön létre. Ez egy segítségünkre van. Az összesűrűsödés alkalmával a kontinen-
meglehetősen lassú folyamat, mert a lecsapódó cseppecskék- sek összepréselődtek, megvastagodtak; a hegyek felgyűrődtek.
nek a hőt át kell adniuk. A lecsapódás nyomán képződő eső Ahogy a szárazföld kiemelkedett a vízből, a víz az alacsonyabb
nem azonos az ég csatornáiból drámai módon lezúduló csapa- helyekre gyűlt. Próbáljuk meg elképzelni, hogyan hangozha-
dékkal, és az I.Móz. 7:11-ben leírt, mélyből feltörő vizekkel. tott mennydörgésének szava, „a Te mennydörgésed szava” az
A héber a „csatornát” a    (arubbah) szóval jelöli. Ésa. összesűrűsödés alkalmával. Miután a vízlemezek a földalat-
24:18-ban az egek csatornáinak megnyílása és a föld alapjai- ti kamra aljára ülepedtek, a vizet többé már nem lehet arra
nak megrendülése együtt szerepelnek (mint a vízlemez-elmé- kényszeríteni, hogy ismét a földfelszínre jöjjön, és elborítsa a
letben). Mal. 3:10-ben, II.Kir. 7:2-ben és 7:19-ben az arubbah kontinenseket. Ily módon, a földfelszínen lévő vízmedencék-
szó az ég csodával határos megnyílását fejezi ki. Hós. 13:3-ban ben nyugszik – „határt vetettél, melyet át nem hágnak, nem tér-
pedig kéményt jelent, és a kéményből felszálló füstöt ábrázolja, nek vissza a Földnek elborítására.” Most már világos, miért nem
ami nagyon hasonlít a vízlemez-elméletben ahhoz a jelenség- lesz újra özönvíz.
hez, amikor a sáros víz az égbe lövellt.
11. A kontinens méretű lemezek, amelyek a földalatti kamra al-
7. Ezek az események – a nagy mélységek forrásainak felfakadása, jára telepedtek, a közöttük lévő felszíni rendellenességekben
az ég csatornáinak megnyílása és az eső – mind a vízlemez-el- csapdába ejtik a vizet. Az özönvíz után maradt valamennyi víz
mélet ok-okozati összefüggéseinek sorrendjében következnek (1) a leülepedett vízlemezek és a kamra alja közti egyenetlen-
egymás után. Ugyanez igaz I.Móz. 8:2-re és a Péld. 3:20-ra is. ségekben, és az összepréselt vízlemezekben lévő résekben. Ez a
bennrekedt víz, úgy tűnik, magyarázatot ad több dolgot öve-
8. A „geshem eső” a 40 nap és 40 éj eltelte után abbamaradt. Bár ző rejtélyre is, mint például a felszíni földrengésekre, a Tibeti-
a vizek még a 150. napig emelkedtek, amikor is minden addig fennsík alatt lévő sós vízre és a mélyfúrások alkalmával fellelt
meglévő hegyet elborítottak, az ég csatornái már bezáródtak „forró vízfolyásokra”. Ezek nem a Föld felszínéről szivárogtak le,
(I.Móz. 8:2). A vízlemez-elmélet segítségünkre van, hogy mert ahhoz túl mélyek voltak. (Lásd a 110. és 121. oldalakat!)
Körülvette-e vízkupola a Földet, és hozzájárult-e az özönvízhez?
Isaac Vail (1840–1912) 1874-ben elsőként javasolta a kupo- úgy érvelnek, hogy a sugárzásból eredő károsodás felhalmo-
la- vagy boltozatelméletet1. Úgy hitte, hogy a kupola sok mil- zódott sok nemzedéken át. Néhányan – ha van közöttük
lió évvel ezelőtt alakult ki, amint a Föld olvadt állapotából egyáltalán valaki a sátorboltozat javaslói közül – azt is meg-
kiformálódott. Vail főként az ókori mitológiával támasztotta mondták, hogy az milyen típusú káros sugárzás volt2, hogyan
alá elgondolását, amely véleménye szerint Gen. 1:6–8-t is csökkentette le az élettartamot olyan nagyon anélkül, hogy
magába foglalja. Így hangzik: masszív deformitásokat és genetikai megbetegedéseket okoz-
„És mondta Isten: legyen mennyezet a víz(ek) között, ami na, és hogyan állapodott meg kb. a 70 éves kornál ahelyett,
elválasztja (hogy elválassza) a vizeket a vizektől. És Isten hogy a helyzet tovább romlott volna, vagy hogyan teszteljük
megteremtette a mennyezetet és elválasztotta a mennyezet a javasolt mechanizmust.
alatt lévő vizeket a mennyezet felett való vizektől. És úgy Az erre, az életkor területén bekövetkező visszaesésre
lett. És nevezte Isten a mennyezetet égnek”. vonatkozó legtöbb javaslat tesztelhető, de ezt ritkán tették
Figyeljük meg, hogy ezek a versek nem mondják ki nyíl- meg. A teszt, amely talán megmutatta volna, hogy a koz-
tan, hogy egy sátorboltozat vette körül a Földet. mikus vagy szoláris sugárzás csökkenti az élettartamot, nem
Vail boltozata a Földet körülvevő, de a sarkoknál nyitott sikerült. Egereket neveltek, mély barlangokban védve őket
párahenger volt. Azóta sokan felismerték ennek az elkép- minden típusú sugárzástól. Sem azok az egerek, sem utódaik
zelésnek a problémáit, és változtatásokat javasoltak. Inkább nem éltek tovább, mint a többi egér3. Továbbá, ha a kül-
egy vékony, gömbölyű héjat szerepeltettek, amely vagy víz- ső űrből eredő sugárzás felgyorsította az öregedést, akkor az
ből, vagy folyékony gázból (párából) vagy szilárd részecskék- alacsonyabban fekvő területeken, ahol az embert vastagabb
ből, esetleg jéghéjból állt. Ahogy látni fogjuk, mindegyik vál- atmoszfératakaró védi, nőnie kellene az élettartamnak. Ilyen
tozattal komoly bibliai és tudományos problémák vannak. A hatásról egyetlen feljegyzés sem ismert.
boltozatelmélet valójában „nem tartalmaz vizet”. De először Joseph Dillow The Waters Above (A felülről való vizek) c.
nézzük meg, melyek a boltozatra vonatkozó hivatalos érvek! könyve valószínűleg a legteljesebb, legpontosabb és legújabb
védelmezője valamennyi sátorboltozat-elméletnek. Miután
A sátorboltozatra vonatkozó érvek – más problémákat is megmagyaráz a hosszú életkorral kap-
és rövid válaszok csolatban, Dillow arra következtet, hogy a „sátorboltozat
hívei elméletileg tévedtek, amikor a sátorboltozatnak olyan
Az özönvíz vizeinek forrása. „A genezisbeli özönvíz két ál- védő hatást tulajdonítottak, ami szerepet játszott az özönvíz
talános kérdést vet fel: Honnan származott az özönvíz vize, és előtt élt emberek hosszú életkorában.”4 Dillow azt is kijelenti:
hová került? A boltozat/kupolaelmélet talán választ ad az első „Készséggel elismerjük, hogy a Genezis nem tanítja az özön-
kérdésre.” víz előtti páraboltozat létét5”. (Kiemelés az eredetiben.)
Válasz: Egyetlen sátorboltozat-elmélet sem állítja, hogy
az a globális özönvíz valamennyi vízéről gondoskodott. A Egyenletesen meleg éghajlat. „Egy sátorboltozat talán egyen-
második kérdésre sem igazán ad kielégítő választ. Ha az letesen meleg éghajlatot nyújthatott a Földnek. Talán arra is
özönvíz vize jóval az atmoszféra feletti sátorboltozatból hul- magyarázatot ad, hogy a mérsékelt égövi állatok és növények
lott alá, hová került a víz az özönvíz után? Nehéz elképzelni fosszíliáit (például a dinoszauruszokét és nagy fákét) miért talál-
vagy megmagyarázni, hogy ez a víz valahogyan visszakerült ták meg az Antarktiszon és a sarkkörön belüli szigeteken.”
a külső űrbe, vagy hirtelen óceáni medencék formálódtak Válasz: Az özönvíz után a hegyek hirtelen felgyűrődtek.
az özönvíz után. A „nagy mélység forrásai” kifejezés azonban Ez elmozdította a pólusokat és a mérsékelt éghajlatú terüle-
arra utal, hogy az özönvíz vize földalatti forrásokból szár- teket a mai sarkköri régiókra helyezte át. (A részletekre vo-
mazott. Nézzük meg a 102–135. oldalakat, hogy megtudjuk, natkozóan lásd a 123. oldalt és a 131. oldalon lévő végjegyze-
hova került a víz az özönvíz után! tet!) Az özönvíz során néhány növény és állat teteme talán
Valószínűleg sokan elvetették a genezisbeli özönvízről szó- elúszott a mai sarkköri (földrajzi) szélességekre, ahol később
ló beszámolót, mert nem tudták elképzelni, hogy hová került megkövesedett (fosszilizálódtak).
az összes hegyet elborító víz. A sátorboltozat-elméletek hoz- Még ha egy sátorboltozat meleg sarkköri éghajlatot pro-
zájárultak ehhez a nehézséghez. dukált is, nem elégítette volna ki a dús növényzet alapvető
igényét – a napfényt. A sarkvidéki éjszakák hat hónapig tar-
Az élettartamban bekövetkezett visszaesés. „A külső űrből tanak, és amikor a Nap süt, akkor is az ég alján van. Hogyan
származó sugárzás okozhatja az emberek öregedését. Ha ez így tudnának a nagy fák, dinoszauruszok és azok óriási táplálék-
van, az özönvíz előtti sátorboltozat védelmet nyújthatott az öre- lánca megélni, boldogulni a sarkvidéken olyan kevés fény-
gedési folyamat ellen. Talán ezért volt az özönvíz előtti élettar- nyel még akkor is, ha a sátorboltozat át is engedte a napfény
tam kb. 900 év”. 100%-át, és meleg éghajlatot teremtett?
Válasz: Ha valóban az űrből származó sugárzás csökken- A sok találgatás ellenére senki sem tudja, hogy milyen hő-
tette le az élettartamot, az ember azt várná, hogy utána a mérsékletek léteznek egy sátorboltozat alatt. Még a szakér-
visszaesés rögtön bekövetkezik. Az élettartam lecsökkent, tők sem értenek egyet annak mértékét illetően, hogy meny-
de az özönvíz után 12 nemzedéken át az ember hosszú élet- nyi szén-dioxid melegíti jelenleg a Földet. Gondoljuk csak
tartama még jóval magasabb maradt, mint ma. (Lásd a 293. el, ennél is mennyivel nehezebb azt meghatározni, mennyi
oldalt!) Noé még 349 évet élt az özönvíz után. Néhányan meleget okozott néhány ezer évvel ezelőtt egy ismeretlen
vastagságú, visszaverődésű, tartalmú és föld feletti magassá- A hőmérséklet problémája. Az összes sátorboltozat-elgon-
gú sátorboltozat. dolásnak10 van egy másik döntő problémája, ami a hőmér-
séklettel függ össze. Ez ugyanis a sátorboltozat nagyságával
Vénusz: „Látunk sátorboltozatot más bolygókon is, például a arányban nő.
Vénuszon”. Egy páraboltozat. Minden gramm víz, (gőz) pára, amely
Válasz: A legtöbb bolygónak van légköre, de egyiknek folyadékká sűrűsödik, kb. 539 kalória hőt szabadít fel. Ha
sincs sátorboltozata. A légkör érintkezik bolygójával, de a egy páraboltozatból 6,22×1021 gramm víz hull, ez ahhoz ele-
sátorboltozat különálló héj a bolygó légköre felett. A Vé- gendő, hogy egy csupán 13 méter vastag vízréteget hozzon
nuszt vastag, átlátszatlan, ködös légkör borítja, árnyékolja létre a világ körül. A víz és az atmoszféra hőmérséklete első
be, amely főleg szén-dioxidot és kénsavat tartalmaz. A Vé- megközelítésben 450 °C lenne.
nusznak nincs vízrétege, vagy bármi más, viszonylag súlyos
cal
anyaga a légköre felett. 539 u 6.22 x10 21 g
g
450 o C
Genezis 7:11–12. „Genezis 1:6–8a mintha egy sátorboltozat- cal cal
(5.1x10 21 g u 0.242 o ) (6.22 x10 21 g u 1.0 o )
ról beszélne, ami hozzájárult az özönvízhez. Végül is Genezis g C g C
7:11–12 azt állítja, hogy… ’az ég csatornái megnyilatkoztak.
És esett az eső…’ Sok eső esett valahonnan”. ahol 5,1×1021 gramm az atmoszféra tömege, és 0,242 és 1,0 az
Válasz: Ha ez igaz lenne, hasonló bibliai magyarázatok a kalória, amely egy gramm levegő és egy gramm folyékony
meg kellene, hogy előzzék Vail 1874-es elképzelését. Hol víz 1 °C-kal való emeléséhez kell. Elviselhetetlen hőmérsék-
vannak? Gyakran nehéz alternatívákat meglátni, ha egyszer letek maradnak fenn még azután is, ha minden tudományos
már megismertük az „elfogadott magyarázatot”. elképzelést segítségül hívunk a hő eltávolítására11. Mind-
Genezis 7:11–12 valóban azt mondja, hogy „a nagy mély- emellett 13 méternyi eső nem hozna létre globális özön-
ség forrásai felfakadtak és az ég csatornái megnyilatkoztak. És vizet.
esett az eső…” Később, Genezis 8:2 azt állítja: „És bezárultak Folyékony vagy jég-sátorboltozat. Ahhoz, hogy a folya-
a mélység forrásai és az egek csatornái és megszűnt az eső az dék vagy jégrészecskék a Föld légköre felett maradjanak,
égből.” Ezek az események talán ok-okozati sorrendben van- keringésben kell lenniük. Bármi, ami a Föld körül kering,
nak6. Azaz a nagy mélység forrásai igen nagy és szakadó esőt sebességének meg kell haladnia a 27 200 km/h-t (760 000
okoztak. És ha a források bezáródtak, ez a heves eső is meg- cm/sec). (Ahogy korábban állítottuk, egy csupán 13 méter
szűnt. Aztán enyhébb, normálisabb eső esett. Más szavakkal: vastag vízréteg 6,22×1021 gramm vizet tartalmaz.) Ahogy egy
„és megszűnt az eső az égből.” űrhajó az atmoszférába belépve hőt fejleszt, úgy a keringő
A normális esőre általában alkalmazott héber szó átírá- folyadék vagy jég-részecskék is óriási hőmennyiséget szaba-
sa: matar. A heves eső: geshem csak a Genezisben haszná- dítanának fel, amint lezuhannak orbitális pályáikról. A hő-
latos (7:11-ben és 8:2-ben). Néha erős szelekkel és jégesővel energia megegyezik a keringésben lévő részecskék mozgási
(jégdarabokkal) társult, amelyek még a bevakolt falakat is (kinetikus) energiájával, amely
képesek elpusztítani (Ezékiel 13:11–13). A vízlemez-elmélet
1
(102–135. oldal) a fizikából ismert kifejezések segítségével u 6,22 u 10 21 u (760000) 2 u 2,39 u 10 8 4,29 u 1025 cal
részletesen magyarázza meg ezt a sorrendet. Nem tudjuk fel- 2
mérni a „nagy mélység forrásainak” robbanóképességét, nagy- ahol 2,39×10 –8 az egységeket kalóriákká alakítja. Ez a hő
ságát és erejét. megemelné a légkör hőmérsékletét.
A sátorboltozattal szembeni tudományos érvek 42,9 u 10 25 cal

450o C
cal cal
(5.1x10 21 gx0.242 o ) (6.22 x10 21 gx1.0 o )
A nyomásprobléma. Egy csupán 13 méternyi folyékony vi- g C g C
zet, vagy azzal azonos súlyú párát (gőzt), vagy jeget megtartó
sátorboltozat is megkettőzné a Föld légköri nyomását. Ez az Még ha egy sátorboltozat a lehető leghidegebb jéggel (ab-
oxigént és nitrogént toxikussá tenné sok élőlény számára, az szolút nulla) kezdődne is, vagy ha valamennyi hő átkerülne
embereket is beleértve7. Ezért van az, hogy a legtöbb sátor- máshová, akkor is elviselhetetlen hő maradna vissza.
boltozat-elmélet 13 méternél kisebbre korlátozza a víz vas- Hasonló probléma áll fenn, ha ez a jég a Földet körülvevő
tagságát a sátorboltozatban. forgásban lévő héj része lenne. Egy gyorsan forgó, a gravitáci-
Egy ekkora vízmennyiséget tartalmazó páraboltozatnál a ós erő kiegyenlítése érdekében elég centrifugális erőt produ-
földfelszíni nagy nyomás miatt a hőmérséklet meghaladná káló héjnak még mindig túl sok mozgási energiája lenne. Ha
a 104 °C-t is. Máskülönben a pára rendszerint folyadékká egyszer a héj összeomlana, az energia perzselő hővé válna,
sűrűsödik. Az embereket, állatokat és növényeket minden amely minden élőt megsütne.
irányból érő hő elpusztítaná az életet.8 Akik azt hiszik, hogy
a sátorboltozat globálisan enyhe éghajlatot eredményez, fi- A fényprobléma. Egy sátorboltozat, amely csupán 13 méter
gyelmen kívül hagyják ezt a részletet. vastag – bármilyen formában található – vízből áll, vissza-
Ha feltételezzük, hogy egy sátorboltozat 118 °C hőmérsék- tükrözné, megtörné, elnyelné vagy szétszórná a rajta keresz-
letű éjjel, vagy ami még rosszabb, a sarkokon a leghidegebb tül áthatolni próbáló fény többségét.
évszakban, további nehézségekkel kell számolnunk. Igen, Csillagfény. A sátorboltozat alatt élő ember csak akkor
voltak évszakok az özönvíz előtt is (Lásd Genezis 1:14)9. láthatta a csillagokat, ha azok közvetlenül a feje felett voltak,
mert fényük így hatolt át a legrövidebb úton a burkon. Az raboltozat alatt, amely a felszíni hőmérsékletet akár 204 °C-kal
özönvíz előtti emberek azonban valószínűleg látták a csillago- is megemelné. E vitatott teória szempontjából megállapítható,
kat, mert Isten azzal a céllal teremtette őket, hogy „legyenek hogy „a felszíni hőmérséklet csak abban az esetben nem emel-
jelek és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek” kedne meg a kritikus, életet elpusztító mértékig, ha a sátorbol-
(Gen. 1:14). Ezt a feladatukat csak akkor tölthették be, ha az tozat vastagsága nem haladná meg a 90 cm-t14. Tehát csupán
évszakváltozások azonosítása érdekében láthatók voltak. Te- csak egyedül az üvegházhatás, sok más, ismeretlen tényező
hát az embernek látnia kell a nagy csillagrendszereket, például nélkül is 90 cm-re korlátozza a boltozat vastagságát.
az együttállásokat, és nem csak néhány csillagot a feje felett.
Kérdéses, hogy a „kulcslyukon” átnéző ember képes volt-e fel- Az alátámasztási probléma. Mi támasztotta alá a sátorbol-
ismerni és megkülönböztetni a nagy sebességgel haladó csil- tozatot?
lagalakzatokat, rendszereket, akár holdtalan éjszakán is. Pára- vagy folyadékboltozat. A páraboltozat a légkörön át
Napfény. A sátorboltozat figyelemre méltó mennyiségű gyorsan szétterjedne. Ha a pára kapcsolatba kerülne a Föld
napfényt tükrözne vissza és nyelne el. Akkor viszont hogyan felszínével, cseppfolyóssá válna és lecsapódna. A folyadékból
volt képes a trópusi, fényigényes növényzet évszázadokon át álló sátorboltozat gyorsan elpárologna, majd szétszóródna a
fennmaradni? légkörön keresztül. Nincs olyan sátorboltozat-típus, ami az
özönvíz előtt évszázadokig fenn tudott volna maradni.
A gócképződési probléma. Az esőcseppek kialakításához, a Jégboltozat. A jégből álló boltozat az űr légüres terébe
kicsapódáshoz „kondenzációs magok”-nak nevezett mikrosz- párologna, éppen úgy, ahogy a száraz jég elpárolog a légkö-
kopikus részecskéknek kell jelen lenniük. A hulló eső azon- ri hőmérsékleten és nyomáson. Továbbá a jég szerkezetileg
ban elsöpri ezeket a magvakat, és megtisztítja a légkört. Ez gyenge. Egy jégkagylóhéj nem tudna ellenállni az árapály
viszont csökkenti a további kicsapódást (cseppképződést). erőinek, a meteor-, üstökös-, vagy aszteroidaütközéseknek. A
Egy páraboltozatból származó eső gyakorlatilag „elfojtaná” forgó jégkagylóhéj nem bírná az egyenlítőjénél jelentkező ha-
az esőképződést. talmas centrifugális, és a forgástengelye mentén jelentkező
Néhányan azt állítják, hogy az özönvíz idején hirtelen megsemmisítő gravitációs erőket sem.
kezdődő vulkánkitörések folyamatosan kondenzációs mago-
kat lövelltek ki a légkör felső részébe. Azt azonban sohasem Az ibolyántúli probléma. A Föld felső légkörében lévő ózon
magyarázták meg, hogy miért kezdődtek ezek az egész Földre blokkolja a Nap pusztító ibolyántúli fényét, de a légkört kö-
kiterjedő vulkánkitörések, amik negyven napon keresztül rülvevő sátorboltozat nem védene meg az ibolyántúli sugár-
gyorsan és folyamatosan szórták a kondenzációs magokat. zástól. A boltozatban lévő víz hidrogénre és oxigénre bomla-
Különleges feltételeket kívánna, ha az özönvíz következmé- na és nagymértékben pusztítaná azt.
nyeinek tűnő leleteket inkább vulkánkitörésekének tulaj-
donítanák. (A magyarázat érdekében lásd a 109. és a 120. Végső gondolatok. Lehetett volna boltozat? A két módozat
oldalakat!) egyike szerint talán. Először az ember minimumra csök-
Mind a magok, mind pedig a hőmérséklet-probléma kor- kenthetné e tudományos problémák többségét azzal, hogyha
látozza, behatárolja az egy kis, helyi áradásnál kisebb meny- feltételezi, hogy ez a boltozat vékony volt, talán centiméte-
nyiség kicsapódásával képződő esőt. Sokkal valószínűbbnek rekben mérhető vastagságú. Minél vékonyabb a boltozat,
látszik, hogy a „nagy mélység forrásai”-nak erőteljes kilövellé- annál kevésbé komoly a probléma. (Jegyezzük meg, hogy a
sével létrehozott geshem váltotta ki a negyven napon és negy- megtámasztás és az ibolyántúli probléma megmarad.) De mi-
ven éjjelen át tartó esőt13. lyen funkciója lett volna a sátorboltozatnak, és milyen hatá-
rozott, tudományos bizonyíték – nem spekuláció – van arra
Az üvegház-probléma. Miközben a napfény át tud hatolni nézve, hogy egy vékony boltozat be tudná tölteni a feladatát?
az üvegen egy melegházba, az ott lévő hőnek már nehézsé- Az biztos, hogy egy vékony sátorboltozat nem járulna hozzá
get jelent, hogy visszasugározódjon az üvegen keresztül. Ez egy globális özönvíz kialakulásához. Pedig sokan elsősorban
az üvegházhatás csapdába ejti a hőt az üvegházon belül, és ezért fogadták el.
megemeli a hőmérsékletet. Az összes sátorboltozat-elmélet- Másodszor, az ember valamennyi tudományos problémát
nek számolnia kell ezzel a problémával. el tudná utasítani, ha azt mondja: Isten csodát tett. Ez le-
Ha a hőmérséklet emelkedik a sátorboltozat alatt, a Föld het igaz. Biztosan megteheti, meg tudja tenni és néha meg
felszínéről, főleg az óceánokból több víz párolog el. Minél is teszi. A csodáknak azonban nem az a céljuk, hogy megtá-
több vízpára van a levegőben, ez annál nagyobb üvegház- mogassanak egy tudományos teóriát. (Néhány evolucionista
hatást, melegebb atmoszférát és még több párolgást jelent. tévesen azt hiszi, hogy így működik a teremtéstudomány.)
Ez a körforgás addig folytatódna, míg létrejönne az, amit Ahogy az ember egyre több és több, a boltozat-elméletek ré-
elszabadult üvegházhatásnak neveznek. Például a Vénusz széről megkívánt csodát lát, hihetőségük csökken, az alter-
légköre már átélt egy ilyen jelenséget. A Vénusz 371 °C-kal natív magyarázat szükségessége pedig megnő.
melegebb, mint ahogy az ember azt a Naphoz ilyen közel lévő
bolygó esetében várná. Légkörünk miatt a Föld kb. 15 °C-kal Egy alternatív értelmezés
melegebb, mint ha nem lenne üvegházhatás.
Az elmúlt 30 év során az Institute for Creation Research Tekintsük át most Genezis 1:6–8a és az ezzel összefüggő ver-
(Teremtéskutató Intézet) a legismertebb támogatója volt a sek egy másik értelmezését:
páraboltozat elméletének. De éppen ez az intézet írta le nem Az „egek kiterjedése” (Károli: „az ég mennyezete”)
olyan régen, hogy olyan erős üvegházhatás alakulna ki a pá- kifejezés négyszer fordul elő Gen. 1:14–20-ban, és
eget, légkört, külső űrt vagy mennyet jelent; hogy lyadék- vagy jégrészecskékből álló boltozattal, mert a légköri
mikor melyiket, arra a szövegösszefüggés utal. Ge- gázok keverednének, összeelegyednének vele.
nezis 1:6–7-ben a „kiterjedés” kifejezés (az „egek” Között (tavek). Ez a szó azt jelenti: kettő között, belül,
hozzáadása nélkül) a földkéreg volt. A felszíni vizek között, benne stb. Néha még azt is jelenti: kettévág, elfe-
(óceánok, tengerek, tavak és folyók) e kéreg felett, a lez vagy „közepében”. Genezis 1:6–7-re vonatkozóan a je-
földalatti vizek pedig alatta voltak. A földalatti vizek les zsidó írásmagyarázó, Casutto azt állította: „Igaz, hogy a
fakadtak fel, és hozták létre a nagy mélység forrásait Pentateuchos is hivatkozik az ősóceán két félre történő el-
és a globális özönvizet. osztására, úgy, hogy egyik a másik fölött helyezkedik el…”18
Más igeversek is alátámasztják ezt az értelmezést, például (Lásd Gen. 15:10-et is!) Salamon Yitzchaki rabbi híres 11.
Zsolt. 24:2; 33,7; 104:3; 136:5–9; II.Pét. 3:5. (Lásd 276–279. századi Rashi kommentárjában azt állította, hogy a mennye-
oldal.) A Zsolt. 136:5–7 Istenhez szóló hálaének némi ma- zet (kiterjedés) a vizek pontos középpontjában volt19. Ahogy
gyarázatot igényel. Három, egymást követő eseményt ír le: láttuk, a boltozat-elképzelések a Föld vizeinek kevesebb,
(1) Az egeket Isten megteremtette, (2) kiterjesztette a föl- mint a fél százalékát teszik a kiterjedés fölé, és a többit alá.
det a vizek fölé, (3) és a Napot, Holdat és a csillagokat is (Ez azért szükséges, hogy lecsökkentsék a hővel, fénnyel,
teremtette. Ez a sorrend az 1., a 2., és a 4. teremtésbeli nap nyomással kapcsolatos korábban említett problémákat.)
eseményeihez hasonló. Ha a feltételezett értelmezés helyes, Nem tűnne különösnek, ha azt mondanánk, hogy a skal-
akkor Zsolt. 136:5–6 pontosan párhuzamos az 1., 2. és a 4. punk a testünk közepette van? A vízlemez-elmélet szerint az
teremtési nap eseményeivel. özönvíz előtti Föld kérge sokkal egyenletesebben osztotta el
Néhány ókori, Biblián kívüli forrás is azt állítja, hogy a annak folyékony vizeit.
Földnek kérge van, és Isten először megteremtette és elvá- Kiterjedés vagy firmamentum (raqia). A kulcskifejezés
lasztotta a fenti folyékony vizeket az alul lévő folyékony vi- Gen. 1:6–8a-ban a raqia ( ). A King James fordításban
zektől15. „firmamentum”-nak fordítják, a legtöbb héber szótárban és
Ha az újonnan megteremtett Földnek ez az ábrázolása he- modern fordításokban pedig „kiterjedés”-nek. Miközben ere-
lyes, akkor érdemes hozzáadni Genezis 1 rövid, teremtésről deti jelentése bizonytalan, gyökere, raqa (  ) azt jelenti:
szóló fejezetéhez. Ha a „felül lévő vizek” azonban egy a Föld kiterjeszt, kinyújt, kilazít, ahogy az ember tenné a ková-
vizeinek kevesebb, mint fél százalékát tartalmazó sátorbolto- csolható, képlékeny fémmel. Így aztán lemezt is jelenthet. Ez
zatra utalnak, akkor miért szán rá egy teremtési napot és a magyarázatul szolgálhat arra, hogy a görög Septuaginta miért
teremtésről szóló fejezet majdnem 10%-át. fordította a 17-szer előforduló raqia-t 16-szor a görög stereoma
(στερεομα) szóval, amely szilárdat, tömöret jelent. A latin
Néhány kulcsfontosságú Vulgata a latin firmamentumot alkalmazta, amely szintén
héber szó tanulmányozása szilárdságot, keménységet jelöl. Tehát a King James fordítói
1611-ben megalkották a „firmament” szót. Ma ezt a szót in-
Genezis 1:6–8 jobb megértése szempontjából az alábbi, záró- kább költői jelleggel alkalmazzák, és az eget, légkört vagy a
jelben lévő szavakat szükséges áttanulmányoznunk. mennyet jelölik vele. A modern héberben a raqia eget, égbol-
Akkor Isten azt mondta: „Legyen mennyezet (kiterje- tot, mennyet jelent. Eredetileg azonban valószínűleg valami
dés) a víz(ek) között és válassza el a vizeket a vizektől. szilárdat vagy tömöret jelentett, amit kiterjesztettek.
Teremtette tehát Isten a mennyezetet és elválasztotta Végül, ha a raqia egy sátorboltozatra vonatkozna, külö-
a mennyezet alatt lévő vizeket a mennyezet felett való nösnek tűnne, hogy más, sátorboltozatnak fordított héber
vizektől. És úgy lett. És nevezte Isten a mennyezetet ég- szót nem használtak a Genezisben: sukkah (Zsolt. 18:11 és
nek.” II.Sám. 22:12); chuppah (Ésa. 4:5) és shaphrur (Jer. 43:10).
Vizek (mayim). Ez a szó folyékony vizet jelent, nem pá-
rát vagy szilárd állapotot16. Ha Genezis 1:6–8a-ban lévő víz Genezis 1:8a ébresztette kérdések
pára, felhő, köd vagy jég lett volna, más héber szavak sokkal
megfelelőbbek lettek volna. Például az ősi hébernek hat sza- Akkor miért állítja Genezis 1:8a „És nevezte Isten a mennye-
va van a „felhő”-re. zetet égnek.” Talán a raqia megfelelő fordítása a „menny” (ég)
II.Pét. 3:5–6 is arra utal, hogy ez folyékony víz. Péter és a Septuaginta és Vulgata fordítói helytelenül kapcsolták
a Földet elárasztó folyékony vízre ugyanazt a görög szót össze (hozták összefüggésbe) a szilárdsággal.
(υδωρ) használta, mint amelyből a Föld kiformálódott, és A raqia () baqia -val () és raqa-val () való
amely nyilvánvaló hivatkozás Gen. 1:6–7-re. A tény, hogy hasonlósága ez ellen érvel (lásd a 265. oldalt). Ha a raqia
folyékony víz volt a kiterjedés (mennyezet) felett és alatt, el- „mennyet” jelent, öt kérdés vagy látszólagos szövegbeli el-
lentmondásban van a pára- vagy jégboltozat elgondolásával, lentmondás támad.
de megegyezik a mennyezet (kiterjedés) = földkéreg értel- 1. kérdés: Miért követi a raqia szót az „egek” kifejezés Ge-
mezéssel. nezis 1:14–15, 17 és 20-ban? Szükségtelen, felesleges lenne.
Elválasztotta (badal). Ez a szó éles megoszlásra, válaszfal- 2. kérdés: Ha a raqia sátorboltozatra utal, miért nem
ra utal. Továbbá az általánosságban le nem fordított badallal annak a három szónak az egyikét használták, amely világos
társított ben elöljárószó azt jelenti: között. Rendezettséget egyértelműséggel sátorboltozatot jelent?
feltételez (víz-mennyezet-víz) átfedések, szakadékok vagy hé- 3. kérdés: Gen. 1:8a meghatározza a menny szót azután,
zagok nélkül. Érintkezési felületekre is hivatkozás történik a hogy az „egek” szót először Gen. 1:1-ben használták. Normá-
kiterjedés (mennyezet) mindkét oldalán17. Ezek a jelentések lis esetben a szó jelentését első használatbeli szövegkörnye-
szemben állnak egy, a légkör felett elhelyezkedő pára-, fo- zete alapján értelmezik. Továbbá Gen. 1:1 azt mondja, hogy
Mit jelent a „raqia”? kor azonban ismeretlen volt. A raqia nyilvánvalóan fontos,
mert a második teremtési nap körülötte összpontosul, ép-
A héber raqia szót általában „kiterjedés”-nek vagy „bol- pen úgy, ahogy a harmadik nap a növényekkel, a negyedik
tozat”-nak fordítják. Amikor birtokosként közvetlenül kö- nap az égitestekkel kapcsolatos. Mi volt a raqia? A raqia
veti az „egek” szót, légkört, eget, külső űrt vagy mennyet minden bizonnyal az egyik legtitokzatosabb és legfonto-
jelent. Mit jelent a raqia, ha önmagában áll? A raqiá-hoz sabb szó a Bibliában.
() igen hasonló héber szavak: A raqa, baqa és baqia angol jelentésének alapos tanul-
Raqa () (gyökere), baqia () és baqa ( ). Mind- mányozása révén a 18. ábrán az ember láthatja, hogy a
egyik egy deformálódott szilárd dolgot ír le. légkör, ég, külső űr és a menny nem kapcsolatos a raqia
általunk elgondolt jelentésével. Helyette valamilyen el-
18. táblázat: A raqiá-val kapcsolatos valamennyi bibliai szó jelentése
törhető szilárd dologról kapunk képet, amit kipréseltek.
Előtag (prefi xum) Hogyan lehet egy szilárd dolog törhető, de mégis kovácsol-
baq raq ható, képlékeny és formálható?
Baqa: rést üt, hasít, kitör, Raqa: üt, kikalapált, lemezek, Többen megállapították, hogy a Föld felszíne alatt 8
előtör, betör, feltör, áttör, kiterjeszt, kiterjesztés, bélyeg,
kilométernél mélyebben található kőzetek „kipréselőd-
szétrepeszt, kifakad, kettéha-lebélyegzett.
sít, darabokra tör, megoszt, Alkalmazásra és a szövegösz-
nek, kivasalódnak”. A kőzetoszlopok alsó rétegét akkora
a lövell, formál, kivág, kiformál,
szefüggésre vonatkozóan lásd: nyomás éri, hogy az folyóssá válik, mint a kátrány. Ezt a
következő bekezdésben magyarázzuk. Minél több kő van a
Utótag (suffi xum)
átküzd, behatol, rést üt, átvág,

Ex. 39:3; Num. 16:39; II.Sám.
felfakad, feltör, megráz, vág,22:43; Jób 37:18; Zsolt. 136:6; tetején, az alsó szint annál jobban folyik. Tizenhat kilomé-
elnyit, hasít, felhasít, szakít.
Ésa. 40:19, 42:5, 44:24; Jer. ternél magasabb oszlopnak már a fele folyékony halmazál-
10:9, Ezék. 6:11, 25:6. lapotúvá válik. Az alul található, nyomás alatt lévő kőzet
Baqia: hasadékok, töredékek. Raqia – (amikor nem követi az olyan lenne, mint egy magas vajrúd, ami megpróbálna el-
Alkalmazására és a szöveg- „egek” szó birtokviszonyban):
lenállni egy 10 tonnás kamionnak.
összefüggésre vonatkozóan Hagyományos értelmezés: lég-
ia
lásd: Ésa. 22:9 és Ám. 6:11. kör, külső űr, ég, menny.
Ha oszlopunkat (minden oldalról) hasonló oszlopok
Javasolt értelmezés: kipréselt, vennék körül és nyomnák, a középpontban található fo-
szilárd, mint a Föld kérge. lyékony állagú kőzet semerre sem tudna elmozdulni, mert
minden irányban ki van egyensúlyozva. Olyan lenne, mint
1890-ben James Strong katalogizálta az Ó- és Újtes- egy nagy nyomású ragacs. A repedések nem lennének ké-
tamentumban előforduló valamennyi szó összes alkal- pesek normálisan felnyitni a közvetlenül a földfelszín alatti
mazását. Számba vette minden egyes héber és görög szó kamrát, ami becslésem szerint 16 kilométer mélyen van a
specifikus angol fordítását. Például a héber baqa szót (a földfelszín alatt. (Lásd a 102–135. oldalt.)
Strong-féle héber szótárban az 1234-es számot kapta) az E 16 kilométer vastag kéreg, földalatti kamra felett po-
új Amerikai Standard Bibliában háromszor „áthasított”-nak tenciálisan törékeny, feszített szilárd test – egy raqia van.
fordítják, hétszer „rés”-nek stb. Egy szó és a hasonló szavak Hogyan tudna eltörni? Az alsóbb, nagy nyomású felénél
szövegösszefüggéseinek és valamennyi alkalmazásának nem tudna repedés elindulni. Ha azonban a kérget elegen-
tanulmányozásával egy nehezen lefordítható szó is jobban dő belső nyomás feszíti, a törékeny felső felénél könnyen
megérthető. elrepedhetne. Ez a Föld felszínén elinduló repedés lefelé
A King James fordítói a raqia-t firmament-nek (firm = terjeszkedhetne, majd néhány másodperc alatt felhasíta-
szilárd, erős) fordították, mert azt gondolták, hogy valami ná az alul található ragacsot22. Ami ezt követné, azzal a
szilárdat jelent. Különleges jelentése a Genezis megírása- könyv 2. része foglalkozik a 100–241. oldalon.
az egeket Isten az első napon teremtette. Ha azonban a raqia 5. kérdés: Ha a raqia mennyet jelent, Isten vizet helyezett
mennyet jelent, akkor Genezis 1:8a azt állítja, hogy a menny a menny fölé, ahogy Gen. 1:7 állítja? Ha a raqia atmoszférát
a második napon jött létre. jelent, amiben madarak repülnek (Gen. 1:20), akkor ho-
4. kérdés: Gen. 1:9 kijelenti: „Gyűljenek össze az ég alatt gyan helyezhetők a Nap, a Hold és a csillagok az atmoszfé-
való vizek egy helyre, hogy látszódjon ki a száraz.” Ezek nyilván- rába (Gen. 1:14–15, 17)? Mivel a Nap, a Hold és a csillagok
valóan a felszíni vizek. A mennyezet alatti vizek (raqia Gen. a raqia-ban lettek elhelyezve, a sátorboltozat vizeit pedig a
1:7-ben) ugyanazok, mint az ég alatti felszíni vizek (shamayim raqia fölé helyezték, akkor minden égitest a sátorboltozaton
Gen. 1:9-ben)? belül van?
Értelmezésem alapján a válasz: nem. (A mennyezet/kiter- Gen. 1:8a, ahogy jellegzetesen fordítják és értelmezik,
jedés alatti víz a földkéreg alatti víznek felel meg.) Az sátor- nincs ellentmondásban sok igeverssel. Vagy (1) nem értjük
boltozat-elméletre alapozva a válasz igen lenne. Ha így van, a raqia valódi jelentését, és nem vehetjük szó szerintinek a
miért nem olvassuk Gen. 1:9-ben: „Legyenek a boltozat alatti fenti, kiemelt, kihangsúlyozott elöljárószavak értelmezésé-
vizek…” Ez tisztázná a dolgot, és a Gen. 1:7-ben ismerős kife- nél, vagy (2) valamit helytelenül fordítottunk, vagy hibásan
jezést használná. Ha a sátorboltozat elméletek helyesek, ak- illesztettünk be.
kor az „alatt való vizek” kifejezésnek miért van szüksége az Robert Hooke (1635–1703) minden idők egyik legna-
„egek” kiegészítő szóra? Valószínűleg rossz vizekre mutatott gyobb tudósa21 javasolt egy megoldást. A híres londoni Ki-
volna – a földkéreg alatti vizekre? rályi Társaság előtt tartott előadásaiban azzal állt elő, hogy
Genezis 1:8a helyes fordítása így hangzik: „És nevezte Isten az 19. táblázat: Két értelmezés
eget mennyezetnek” és nem fordítva, ahogy a megszokott for- Értelmezés Fordítás Problémák
dítás hangzik: „És nevezte Isten a mennyezetet égnek”. Hooke Kiterjesztés = atmoszféra, 1–5 kérdés két tudományos
Hagyományos
azt mondta, hogy két firmamentum van. Az első, amelyet külső űr, menny stb. vitapont héber kulcsszava.
Gen. 1:6 jellemez, egy szilárd kiterjedés volt a folyékony vi- Az egek kiterjesztése =
zek között, amelyek elborították a Földet. Egy gömb alakú Javasolt
űr stb.
Genezis 1:8a értelmezése.
héj, amely egyenlő arányban osztotta ketté a Föld folyékony Kiterjesztés (csak) =
vizeit fentiekre és alul lévőkre. A második firmamentum az a földkéreg.
egek voltak (ég, légkör vagy külső űr). Amikor a raqia szót az
„egek” értelmező jelző követi, mint a raqia következő, négy Földhöz közeli „vizes” menny megszámlálhatatlan évmilli-
alkalmazásánál (Gen. 1:14–15, 17 és 20), a második firma- ókkal azelőtt létezett, hogy a mítosz megfogant24.”
mentumra utal23. Mindannyian egyetértünk Vaillal, hogy az ókori mitológia
Hooke javaslata megválaszolná az 1–5 kérdést, és har- és a mai sátorboltozat-elméletek összefüggnek. De melyik ke-
monikusan egyesítené az összes ezzel összefüggő bibliaverset letkezett először: a mítosz vagy a sátorboltozat? Ha a legjobb
és héber kulcsszót. A Genezis 1:8a legtermészetesebb héber sátorboltozat-elmélet sem képes legyőzni a korábban említett
olvasata azonban – ahogy jelenleg értjük – nem támasztja alá tudományos problémákat, akkor nem a sátorboltozat hozta
Hooke javaslatát. Mivel a legrégebbi Genezis 1:8a-t tartal- létre, vagy előzte meg az ókori mítoszokat. Valószínűleg a
mazó kézirat csak 1070 évvel keletkezett korábban (Aleppoi mítoszok teremtették a sátorboltozat-elméleteket.
kódex, Aaron ben Asher másolta i.sz. 930-ban), megállapítha-
tó, hogy egy még régebbi kézirat talán tisztázná ezt a dolgot. Következtetés
Mondjuk, hogy a lehető legerősebb bizonyítékot vonultatták
fel Hooke javaslata ellen. Azaz Genezis 1:8a eredeti kézira- Közelről megvizsgálva, a különféle sátorboltozat-elméletekre
tát megtalálnák, tökéletesen lefordítanák, és megmutatnák vonatkozó érvek nem bizonyulnak igaznak. Sok bibliai és tu-
Hooke-nak, hogy tévedett. Mondjuk azt is, hogy az én elő- dományos problémát tartalmaznak, amelyek nyomással, hő-
érzetem, miszerint a raqia és az „egek raqiá”-ja két külön do- vel, világossággal, megtámasztással, kondenzációs magokkal
logra vonatkozik, nem bizonyítható. A legrosszabb esetben és ibolyántúli fénnyel kapcsolatosak. Ezeket a sátorboltozat
a 19. táblázaton bemutatott két problematikus interpretáció legfőbb hívei magánemberként el is ismerik. Ezek a teóriák
maradna. A választás az Önöké. még csak a Földön látható pusztulást sem képesek megma-
gyarázni. (Lásd a 103. oldalon a pusztulás 25 kategóriájára
Mitológia és sátorboltozatok vonatkozó felsorolást.)
A sátorboltozat-elméletek sokakat félrevezettek, késleltet-
Vail sátorboltozatra vonatkozó érvei többnyire a görög, ró- ték az özönvíz, a geológia megértését, és így a Föld valódi
mai, egyiptomi és más ókori kultúrák mitológiáján alapultak. korának meghatározását is. Az özönvíz vize alulról jött, nem
Úgy érvelt, hogy egy valóságos sátorboltozat évmilliókkal ez- felülről. Ennek meg nem értése sokakban kételkedést oko-
előtt hozta létre ezeket a mítoszokat. Vail azt írta: zott az özönvízről szóló beszámoló történelmi hitelességét és
„Újra és újra azt mondták nekem, hogy a sátorboltozat pontosságát, végső sorban pedig a Biblia szavahihetőségét
eszméje gyenge, mert mitológián alapul. Csupán az ellen illetően. Amikor az organikus evolúció özönvíz nélkül ma-
tiltakozhatok, hogy nem mitológián alapul, sőt éppen el- gyarázza a Föld üledékes rétegeiben eltemetett fosszíliákat,
lenkezőleg, a mitológia alapul az emberi gondolkozáson, teóriája kitölti a légüres teret. Egyúttal azonban kiiktatja a
amiben sátorboltozat rögződött. A sátorboltozat mint a Teremtőt is.
1. Isaac Newton Vail 1874-től számos tanulmányt publikált sá- a The Genesis Flood-ban (A genezisbeli özönvíz-ben) (Phila-
torboltozat-elméletéről Waters Above the Firmament (A bolto- delphia, Pennsylvania, Presbyterian és Reformed Publishing
zat feletti vizek) cíművel kezdve. A további címek között sze- Company, 1961).
repel: The Misread Record (A helytelenül olvasott feljegyzés).
Ezt később a The Deluge and Its Cause (Az özönvíz és annak 2. Vail azt állította, hogy miután a sátorboltozat összeomlott, és
okai) címen is publikálta, Eden’s Flaming Sword (Éden lángo- a Földet többé nem védte a Nap sugárzásától, az élettartam le-
ló kardja), Ring of Truth (Az igazság porondja), The Heavens csökkent (Vail, 51, 79–84. oldal). Ha ez igaz lenne, Ábrahám
and Earth of Prehistoric Man (A történelem előtti ember ege kora után is észrevehetőnek kellett volna lennie, hogy a sza-
és földje), Canopy Skies of Ancient Man (Az ősember sátorbol- badban élő vagy az Egyenlítőtől távolabb élő emberek tovább
tozat-ege), A Glance at Comparative Mythology (Pillantás az élnek.
összehasonlító mitológiára), Annular World Evolution (Gyűrű-
szerű világevolúció) és mások. E cikkek többségét újra megje- 3. Joseph C. Dillow: The Waters Above (A fenti vizek), Chicago,
lentette Donald L. Cyr: A boltozat feletti vizek (Santa Barba- Moody Press, 1981.
ra, California, Stonehenge Viewpoint, 1988). 1902-ben Vail
is kiadta 400 oldalas könyvét The Earth’s Annular System (A 4. Ugyanott, 170. oldal.
Föld gyűrűrendszere) címmel. John C. Witcomb Jr. és Henry
M. Morris volt az, aki népszerűsítette a sátorboltozat-elméletet 5. Ugyanott, 222. oldal.
6. Ez előfordul Péld. 3:19–20-ben is: „Az Úr bölcsességgel fundál- és elnyomta a nagy mélység forrásainak kilövelléseit. Mind-
ta a Földet, erősítette az eget értelemmel. Az Ő tudománya által azonáltal a magas nyomású földalatti víz továbbra is bugyo-
fakadtak ki a mélységből a vizek és az egek (felhők) csepegnek gott, és hozzájárult a 150. napig növekvő vízáradathoz. Azon
harmatot.” Ugyanazt a baqa (  ) héber szót alkalmazzák a a napon a források bezárultak (Gen. 8:2) amiatt, hogy a vízle-
„fakadtak ki” és „felszakadtak” értelemben Péld. 3:20-ban és mezek elhelyezkedtek a földalatti vízkamra alján, elzárva ezzel
Gen. 7:11-ben. A baqa egy erőszakos és teljes széthasadást írt a víz útját. (Lásd a 102–135. oldalon az ezt a magyarázatot
le, talán a földkéregét (Num. 16:3; Mik. 1:4; Zak. 14:4). Ésa. alátámasztó tudományos részleteket.)
34:15 és 59:5a a baqa szót a madárfióka előbújásakor a tojáshéj
belső nyomásból származó felrepedésének leírására használ- 14. „Számokkal történő éghajlat modellezés ICR-nél.” (Acts and
ja. Ez alkalmas módon írja le a vízlemez-elmélet eseményeit, Facts [Tettek és tények], 1998. április, 2. oldal.)
amikor a belső nyomás miatt a földgolyót körülvevő földkéreg,
közvetlenül a víz felfakadása előtt, felhasadt. 15. Ókori, Biblián kívüli írások, noha nem rendelkeznek a bibliai
szakaszok tekintélyével, támogatják azt az elgondolást, hogy a
7. A légkör nyomásának megkettőződése megkettőzi a vér oxi- Föld kéreg alatti vízzel teremtetett.
géntartalmát. Ez egy retrolentális fibroplazia (lencse mögötti) Ádám és Éva első könyve a 70:15 versben azt állítja, hogy
rostszövet-képződésnek nevezett betegséget hozhat létre meg „Isten… a vizekre alapította a Földet”. „Énok titkai”, egy másik
nem született, vagy koraszülött gyermekeknél. A szemlencse II.Énokként is ismert apokrif könyv a 47:5 versben azt mondja:
mögött egy át nem látható membrán fejlődik ki, ami vakságot „Az Úr a Földet a vizekre helyezte”. (Lásd Rutherford H. Platt
eredményez. Egereknél és más fajoknál is előfordul. Jr.: „The Forgotten Books of Eden” [Éden elfelejtett könyvei],
A környező nyomásnövekedés szélsőséges mértékű szén- USA, Alpha House, 1927, 50., 98. oldal.)
dioxid szintet eredményez a vérben. Jelentősen megnövekszik II.Ezsdrás, ami 1534-ig a legtöbb Ótestamentumnak része
az oxigén- és nitrogén-toxicitás. A probléma súlyosbodik ma- volt, újra elbeszéli a Gen. 1-ben található teremtéstörténetet.
gasban dolgozók, idős és beteg emberek esetében (Személyes II.Ezsdr. 6:41–42. A második és harmadik napot Ezsdrástól
társalgás Dr. Daniel J. O’Rourke-vel 1994. december 11-én.) eltérően írja le:
„A második napon te megteremtetted a sátorboltozat angya-
8. A Nap felszíne 5537 °C hatékony hőmérsékleten sugároz, de lát, és megparancsoltad neki, hogy alkosson elosztó akadályt
bolygónk légterének csak 1/1000-re hat. A 104 °C sátorbol- a vizek között, az egyik rész, amelyik felfelé von vissza, és a
tozat – miközben nem olyan forró – az egész égből sugározna. másik, amelyik alul marad. A harmadik napon elrendelted a
Ha csak ezeket a tényezőket vesszük is figyelembe, a párából vizeknek, hogy gyűljenek össze a Föld hetedik részén, a többi
álló sátorboltozat a Nap melegéhez képest 60%-kal több hőt hat részt pedig szárazfölddé tetted…”
produkálna. Más, összetett tényezők eltávolíthatnának vala- Más szavakkal, a Föld vizeit közvetlenül a teremtés után
mennyit ebből a hőből. két, talán egyenlő részre osztották. Az egyik rész egy torlasz
alatt volt, a másik felette. A Föld tengerei a földfelszín 1/7-ét
9. Gen. 1:14 azt mondja, hogy az égitestek teremtés útján jöttek borították be. Tehát jóval kevesebb felszíni víz volt, mint ma,
létre: „… hogy legyenek meghatározói ünnepeknek, napoknak és amelyek jelenleg a Föld 70%-át borítják el. Ekkora mennyisé-
esztendőknek.” Ezért azután a Föld tengelye orbitális síkjának gű víz lett volna az akadály másik oldalán – sokkal több, mint
felületéhez igazodva kibillent, mert csak ennek révén lehetnek amennyit egy sátorboltozat megtartani képes. A földalatti
évszakbeli változások a csillagrendszerekben. Hőmérséklet- kamrák azonban tárolni tudták volna ezt a mennyiséget.
változások is csak így fordulhatnak elő. A leginkább meghatározó a „torlasz” szó. Aligha a légkört,
az eget vagy a külső űrt jelenti. A földkérget írja le, amely
10. Nem állunk szóba olyan sátorboltozat-elméletekkel, amelyek vertikálisan felosztotta a Föld folyékony vizét. II.Ezsdrás 16:58
spekulatív állításaik alátámasztására nem nyújtanak tudomá- újra megerősíti ezt: „Bezárta a tengert a vizek közepette és paran-
nyos részleteket vagy adatokat. csa által felfüggesztette a Földet a vízre”.
11. Például két másik módon is el lehet távolítani ezt a hőt: ki- 16. Stanley V. Udd: „The Canopy and Genesis 1:6–8” (A sátorbol-
sugározzuk a külső űrbe, vagy belevezetjük a földbe. Mindkét tozat és Gen. 1:6–8), Creation Research Society Quaterly, 12.
eljárás lassú és viszonylag kevés hőt távolít el a rendelkezésre kötet, 1975. szeptember 12., 90–93. oldal.
álló idő alatt. • Dilow 58. oldal.
12. Néhányan azt feltételezik, hogy egy óriási, jeges üstökös csa- 17. Udd, 91. oldal.
pódott a Földbe, ami özönvizet és jégkorszakot okozott. Ezek
a feltételezések figyelmen kívül hagyják ugyanezt a hőmérsék- 18. Umberto Casutto: A Commentary on the Book of Genesis From
let-problémát. Egy ilyen üstökösnek nagyobb kinetikus ener- Adam to Noah (Kommentár a Genezis könyvéhez, Ádámtól
giája lenne, mint egy egyenlő tömegű jég- avagy víz-sátorbol- Noéig), fordította Israel Abrahams, Jerusalem, Magnes, Héber
tozatnak. A hőmérséklet-növekedés is nagyobb lenne. Egyetem, 1961, 32. oldal.
13. Negyven nap és negyven éjjel elteltével az eső (geshem) elállt 19. M. Rosenbaum és A.M. Silberman: Rashi Commentary on the
(Gen. 7:12). Az özönvíz vizei azonban a 150. napig emelked- Pentateuch (Rashi Kommentár a Pentateuchoshoz), 1. kötet,
tek, és elborították a hegyeket (Gen. 7:19–24). Negyven nap Jeruzsálem, Silberman család, 1930, 4. oldal.
után a vízréteg olyannyira megnőtt a Földön, hogy elborította
20. Néhány ember feltételezte, hogy a raqia a világegyetem, és a sejteket, számos mikroorganizmust és a Jupiter foltját fedezte
kiterjedés (raqia) feletti vizek körülveszik a világegyetemet. Ez fel; több fontos geológiai megfigyelést tett, először vitatta, hogy
az összes égitestet az egek kiterjedésében helyezné el, ami meg- az üstökösök periodikusak, megépítette az első Gregorián-féle
egyezik Gen. 1:14–17-el, de ellene mond Gen. 1:20-nak, amely teleszkópot, feltalálta a rugóhajtású órát, az univerzális csuk-
szerint madarai a kiterjedésben repkednek. lót és a szextánst.
A világegyetemet vízzel körülvenni azt feltételezi, hogy a
világegyetem véges, amikor annak mérete lehet végtelen, vagy 22. A feszültség a sziklában kb. 2,6 km/sec sebességgel, vagyis a
felvállal egy még egzotikusabb geometriát. Tételezzük fel, hogy hangsebesség mintegy felével terjed. (Lásd a 30. végjegyzetet
a világegyetem széle csak 10 milliárd fényévnyi távolságra van, a 113. oldalon.) 16 kilométer megtétele 6 mp-t venne igénybe.
és semmi sincs azon kívül, még az üres űr sem. Körülvenni a A földkéreg alacsonyabb részét túlzottan nagy súly préseli, így
világegyetemet olyan sok vízzel, mint amennyit a Föld tartal- nagyobb nyomásra van szükség, hogy a repedés növekedjék.
maz (1,43×1024 gramm), egy grammot szórna szét minden egyes Ha azonban a repedés mélysége elérte a földkéreg vastagságá-
7,73×1022 km2-nyire, vagyis a szomszédos vízmolekulák 1,6 km nak 50%-át, a feszültségnek ellenállni próbáló kőzet csökkenő
távolságra lennének egymástól. mennyisége uralkodó hatássá válik. A repedés ekkor kataszt-
Az űr vákuumhoz közeli mivoltában a tiszta víz vízpára rofálisan megnő.
lenne, nem folyékony víz. A Biblia pedig a kiterjedés felett
említi. Milyen célokat töltene be ez a víz? Az biztos, hogy az 23. Ellen Tan Drake: Restless Genius: Robert Hooke and His Earthly
özönvízben nem játszott volna szerepet. Thoughts (Nyugtalan zseni: Robert Hooke és földies gondo-
latai), New York, Oxford, University Press, 1996, 300–309.
21. Hooke-ot tudományos eredményei minden idők legnagyobb oldal.
tudósai közé sorolják. Isaac Newton kortársa, versenytársa és
földije volt. Newton néhány ún. felfedezését (mint a gravitá- 24. Isaac Newton Vail: The Misread Record (A helytelenül olva-
ció törvényének fontos aspektusait) évekkel korábban Hooke sott feljegyzés), Seattle, Washington, The Simplex Publishing
jelentette be. Hooke leginkább a „Hooke-törvény” és a rugal- company, 1921, 37. oldal.
masság terén végzett úttörő munkája révén ismert. Növényi

Ha mindent Isten alkotott, ki alkotta Istent?
Sok minden más mellett az idő dimenziójában élünk, amely- embereknek valószínűleg legalább olyan nehéz, mint ami-
ben egyik esemény követi a másikat. Az idő múlik, és közben lyen nehéz egy kutyának vagy egy macskának megértenie,
minden öregszik. Életünk során megtanuljuk, hogy minden hogy mi lehet ezen a nyomtatott oldalon. Ha Isten végtelen,
okozat valamilyen oknak köszönhető. Össze is lennénk zava- mi teremtményei pedig végesek vagyunk, nem kellene azon
rodva, ha ez nem így lenne. Éppen ezért nehéz elképzelni az meglepődnünk, hogy felfogóképességünknek és perspektí-
első okot, azt pedig még nehezebb, hogy mi volt, ha egyálta- vánknak korlátai vannak.
lán volt valami, az „Első Ok” előtt. Honnan tudjuk, hogy az időnek egyszer volt kezdete? A
Ahogy megteremtette Isten a világegyetemet és mindent, Biblia minden idők legolvasottabb könyve. Azon belül is, a
ami abban van, éppúgy hozta létre az időt is. Mindennek volt legolvasottabb oldal valószínűleg Mózes I. könyvének legelső
kezdete, beleértve a világűrt és az időt is. Következésképpen oldala. Az ott fellelhető első szó
Isten mind a világűrön, mind az időn kívül helyezkedik el. Ez „Kezdetben…”
azt jelenti, hogy változhatatlan (I.Sám. 15:29; Mal. 3:6, Zsid. valószínűleg minden idők legismertebb szava – a legszéle-
6:17; Jak. 1:17). Neki nem volt kezdete, és nincs vége. sebb körben tett kijelentés. Ha tovább olvassuk, már a har-
A kérdéshez még inkább hozzátartozik, hogy Isten pers- madik szónál láthatjuk, hogy Isten ott volt kezdetben.
pektívájából nézve az okozatot nem előzi meg az ok. Ő látja Egy másik, kulcsfontosságú meglátás Ján. 1:1-ből követ-
a kezdetet és a véget (Jel. 1:8, 21:6, 22:13). A kérdés, hogy kezik.
ki alkotta Istent az idők kezdete előtt, a megértés hiányát „Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt és Isten volt az
tükrözi – ámbár egyszer majdnem mindegyikünk eltűnődött Ige.”
már ezen. Istent senki nem „alkotta”; Ő örökkévaló, az időn Ismét azt látjuk, hogy volt kezdet; és a Biblia azt is elénk
kívül helyezkedik el, és már az idő kezdete előtt létezett. tárja, hogy Ki volt jelen az idő kezdetén. Az 1:2, 3, és 14
Harminc évvel ezelőtt egyik gyermekem is feltette nekem versei segítenek abban, hogy ezek a mélyen gyökerező esemé-
ezt a kérdést, amikor az egyik este éppen készültem őt ágyba nyek még inkább kitisztázódjanak számunkra.
dugni. Arra ugyan nem emlékszem, hogy mit válaszoltam, A tudomány kényszerítő indokai miatt volt szükség kez-
de abban biztos vagyok, hogy amit mondtam, az nem állta detre. (Lásd a 37. oldalon kezdődő 52, 53, 55. pontokat.)
meg a helyét. Több évem volt rá, hogy gondolkozzam rajta, Ha azonban időt és fáradtságot szeretnénk megtakarítani,
és ez valamiféleképpen segített abban, hogy megfejtsem az olvassuk el ismét a Biblia első három szavát – és higgyünk
előző két bekezdés logikáját, amit még nehezebb elképzel- benne.
ni. Isten végtelen perspektívájából nézni a dolgokat nekünk „Kezdetben teremtette Isten…”
Hogyan alakultak ki az emberi „fajok”?
Csak egyetlen faj létezik, az emberi faj. Mára a „faj” szó je- ben D3 vitaminban gazdag halmájolajak szerepelnek, védel-
lentése megváltozott; jelenleg megkülönböztető fizikai tu- met nyújt számukra az angolkór ellen.
lajdonságokkal – mint például bőrszín, szemforma, hajtípus 2. Különböző kultúrák, különböző szempontok. Rokon-
– felruházott embercsoportokat jelöl. Ez az új jelentés az szenv (mint a párválasztásban) és ellenszenv (mint az előíté-
evolucionizmus egyre szélesebb körben történő elfogadása letekben) formájában jelenik meg, hogy a különböző kultú-
nyomán kelt életre a XIX. század utolsó éveiben. A „faj” szó rák mit, ill. kit részesítenek előnyben.
fizikai jellegzetességekre utalva szinte sohasem fordul elő a Rokonszenv. „A szépség a szemekben rejtőzik”
Bibliában1. Ellenben a „nemzet” szó több mint 200 alkalom- – mondják valahol. Ebből kiderül, hogy a kultúra,
mal fellelhető. amelyben felnövünk, mennyire befolyásol abban, hogy
A faj társadalmi eszme, nem pedig tudományos fogalom. ugyanabból a kultúrából válasszunk magunknak tár-
Elfogadott tény, hogy az úgynevezett „fajok” közti geneti- sat. A ludak körében született ezzel kapcsolatban egy
kai és molekuláris különbségek elenyészők, bár van néhány kísérlet. A kék sarki lúd és a fehér sarki lúd az Észa-
jellemző vonás, amely nagyon széles skálán mozoghat. Más ki-sark különböző területein él. Mindkét kolónia to-
élőlényekkel összehasonlítva, az emberi fajon belül szinte mi- jásaiból néhányat inkubátorban keltettek ki. Majd a
nimális variáció létezik. Például figyeljük meg, hogy a kutyák kislibákat az ellentétes színű kolóniából való „nevelő
családjában milyen nagy a változatosság (lásd a 3. ábrát a 19. szülők” nevelték föl. Amikor a párválasztásra került a
oldalon). A háziállatként tartott kutyafajták nagy részét az sor, a fiatal libák a nevelőszüleik színével megegyező
elmúlt 300 év során hozták létre. Egy kutya lehet fehér, feke- színű libákat részesítették előnyben. Egy másik kísérlet
te, vörös, homokszínű, pöttyös, apró, hatalmas, szőrös vagy alkalmával a nevelő szülőket rózsaszínre festették. A
szinte szőrnélküli, aranyos és nem túl aranyos. Temperamen- fiatal libák megint csak azokhoz a színű libákhoz von-
tumukban és képességeikben is rendkívül különbözhetnek. zódtak, amelyek színe megegyezett azzal, amit ők egész
Mivel a háziállatként tartott kutyákat keresztezni lehet a kis koruktól láttak, noha ez a szín mesterséges volt. Egy
farkassal, a prérifarkassal, az ausztráliai vadkutyával és a régi ének sorai is ezt szemléltetik: „Olyan lányt szeret-
sakállal, ezek mind a kutyafajhoz tartoznak. Az a rengeteg nék, mint amilyet drága Édesapám is feleségül vett.”
gén, amely az élet minden formájában jelen van, teszi lehe- Ellenszenv. Az emberekben szintén ott él az előíté-
tővé ezeket a variációkat, így engedve teret annak, hogy az let – van, akiben jobban, van, akiben kevésbé. A külső
egymás után következő generációk egyedei képesek legyenek megjelenés nyomán kialakult előítéletek háborúkhoz,
alkalmazkodni a környezet változásaihoz. Enélkül az élőlé- népirtásokhoz, bizonyos fajtájú emberek elkülönítésé-
nyekkel együtt született tulajdonság nélkül sokkal gyakoribb hez és önkéntes elkülönüléséhez vezettek. Adolf Hit-
lenne egy-egy faj kihalása. És különben is, az élet nem lenne ler fanatikus gyűlöletet táplált a zsidóság és sok más
sokkal sivárabb a fajokban felfedezhető különbözőségek nél- népcsoport ellen, és különleges előnyben részesítette
kül? a szerinte árja jegyekkel rendelkezőket, azaz a magas,
Feltételezhetően az alábbi három mechanizmus2 számít szőke és kék szemű embereket. Hitlernek ez a szem-
leginkább „faji” jellegzetességnek. Ezek mindegyike az özön- lélete odáig vezetett, hogy szélsőséges és emberileg
víz után, körülbelül 5000 évvel ezelőtt jelentkezett. elfogadhatatlan lépésekre szánta el magát – az előbbi
1. Természetes kiválasztódás. Ez az ismert jelenség nem népcsoportot irtotta, az utóbbi gyarapodását pedig
a makroevolúciót elősegítő mechanizmus, mint ahogy azt az szorgalmazta. Az önkéntes elkülönülés egyik példáját
egy évszázadon át folyó kísérletezés bizonyította, bár fontos Afrikában fedeztük fel. A pigmeusok, akik átlagosan
a mikroevolúció szempontjából. A természetes szelekció ki- 135–140 cm magasak, elkülönülve élnek a watusi nép-
szűri az egymás után következő generációkban meglévő bizo- csoporttól, akik akár a 215 cm magasságot is elérhetik.
nyos szülői géneket, így az utód nagyon hasonló tulajdonsá- Pedig csupán néhány száz kilométer választja el őket
gokkal rendelkezik majd, de a genetikai variációs tulajdonsága egymástól. Ilyen és több száz hasonló, évezredek óta
kisebb lesz. Például, az Egyenlítő közelében élő világos bőrűek fennálló dolog előítéleteket szított, és különválasztot-
sokkal érzékenyebben reagálnak számos, az egészséget érintő ták az embereket csak azért, mert más volt a külsejük.
kockázati tényezőre, például a bőrrákra. Ebből az követke- 3. Kis, elszigetelt populációk. Egy emberpopuláció, vagy
zik, hogy valamivel kevesebb esélyük van rá, hogy elérjék bármely más populáció genetikai tulajdonságainak készlete
azt a kort, amikor utódokat nemzhetnek, és tovább adhatják óriási. Ha egy adott populáció néhány tagja egy elszigetelt te-
a világos bőrszín génjeit gyermekeiknek. A sötétebb bőrűe- rületre, például egy szigetre költözik, az új csoport genetikai
ket is hasonló veszélyek fenyegetik az Egyenlítőtől távolabb; tulajdonságainak készlete az egész populációhoz képest meg-
bőrük kevesebb napfényt nyel el, így a D3 vitaminból, mely változik és lecsökken (vagy a genetikai potenciál tartománya
a napfény hatására keletkezik a bőrben, kevesebb jut a szer- válik kisebbé). Ennek eredményeképpen a sziget következő
vezetükbe. A sarkvidékeken ez a vitaminhiány sok esetben generációi az eredeti populációtól eltérő jellemvonásokkal
angolkórt okoz. Ezért sok generáció óta a sötét bőrű emberek rendelkeznek majd.
inkább az Egyenlítő közelében, a világos bőrűek pedig in- Egy fele arányban fehér, fele arányban fekete játékgolyók-
kább a magasabb szélességi körök mentén élnek. kal megtöltött hordó nagyon szemléletesen mutatja be mind-
Azonban vannak kivételek. Az eszkimók bőrszíne sötét, ezt. Tegyük fel, hogy minden egyes üveggolyó egy ember, az
mégis a sarkvidéken élnek. Hagyományos étrendjük, mely- üveggolyó színe pedig az illető ember bőrszínét meghatározó
147. ábra: Arcok. Az emberi faj néhány képviselője, akik a következő helyekről származnak: felső sor, balról jobbra: Japán, Tibet, Borneó, Hollandia; második
sor: Írország, Kína, Ruanda, Korea; harmadik sor: Új-Zéland, Bali, Okinawa, Izrael; negyedik sor: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, India, Egyiptom; leg-
alsó sor: Molukka-szigetek, Kanada, Görögország, Guatemala. Próbáljuk meg elképzelni őket egyforma ruhában, egyforma stílusú hajviselettel, ugyanolyan
korúan és ugyanolyan bőrszínnel. Mennyire különbözünk vajon egymástól? Az emberek függetlenül attól, hogy milyen kontinensen élnek, ugyanúgy nevetnek
és ugyanúgy sírnak. Kevés az, amiben különbözünk egymástól; annál több mindenben hasonlítunk.
génnek felel meg. Ha találomra játékgolyópárokat húzunk vet-ellenszenvet és az elszigetelt populációkat –, feltehetünk
– ami tegyük fel, egy férj és egy feleség –, és különböző szi- néhány érdekes kérdést. Hogy nézhetett ki Ádám és Éva?
geteken helyezzük el őket, a szigetek körülbelül felén csak Nyilvánvaló, hogy génjeik az emberek ma meglévő génjeinek
egyszínű játékgolyók lesznek – vagy fehér, vagy fekete. Az mindegyikét magukba foglalták – és valószínű, hogy olyan
emberek szétszóródása és elszigetelődése az özönvíz és Bábel vonásaik is lehettek, amelyek azóta eltűntek. Génjeik közül
után hasonlóképpen történhetett. Minden egyes ember kü- természetesen sok nem jutott kifejezésre, mert más gének vál-
lönböző bőrszínt meghatározó géneket hordoz. Ha egy férj és tak uralkodóvá. Általában úgy képzeljük el őket, mint akik
egy feleség bőrszínt meghatározó génjei (sötét vagy világos) úgy néztek ki, mint mi. Azonban genetikai okoknál fogva
megegyeznek, leszármazottaik bőrszíne is nagy valószínűség- Ádám és Éva sem „fehér”nem volt, sem „fekete”. Bőrszínük
gel ugyanolyan lesz. A játékgolyók színe akár más genetikai valahol a kettő között helyezkedhetett el. Az Ádámot jelö-
tulajdonságokkal is behelyettesíthető. lő héber szó vöröses színre utal, mert egy majdnem ugyan-
E folyamat genetikája ennél az egyszerű illusztrációnál jó- olyan héber szó jelenti azt, hogy „vörös” vagy „vért mutatni”.
val bonyolultabb. Például a bőrszínt nem egy, hanem legalább Ádám bőrszíne valószínűleg hasonló lehetett a bennszülött
három gén határozza meg. Ezen kívül, ha egy elszigetelt föld- amerikaiakéhoz.
rajzi területen a nagyobb populációkról kisebb csoportok vál- Az evolúció az elmúlt 140 év alatt minderről sokkal elté-
nak le, az emberben meglévő jellemtulajdonságok ezrei közül rőbb képet festett. Feltételezése szerint az ember valamiféle
bármelyek csoportot alkothatnák. Tehát jellegzetes tulajdon- majomszerű őstől származik. Úgy vélik, hogy mivel voltak
ságok könnyen kialakulhatnak, mint ahogy ki is alakultak, néhányan, akik a többiektől eltérően korábban kifejlődtek,
amikor az özönvíz nyolc túlélője és leszármazottaik végül ezért ők különböző fizikai, mentális és viselkedésbeli tulaj-
Isten parancsának engedve szétszóródtak a Földön, hogy donságokkal rendelkeztek. Ez a rasszizmus, egy előítélettől
újra benépesítsék azt. A Noé leszármazottjairól készült fel- áthatott filozófiai iskola, mely embertársainkat megfosztja
jegyzésből, amelyet I.Móz. 10–11-ben találhatunk, láthatjuk, emberi mivoltuk tiszteletben tartásától. Azt nem mond-
hogy az utódok milyen hamar szétszóródtak. Sém közvetlen hatjuk, hogy napjaink evolucionistái rasszisták, bár Charles
leszármazottai nagyrészt az Ararát (a mai Kelet-Törökország) Darwin és követői közül többen is azok voltak. A rasszizmus
közelében maradtak, vagy észak felé húzódtak. Khám fiai déli ma nem közkedvelt dolog, legalábbis a nyílt rasszizmus nem,
irányba, míg Jáfet utódai északra vándoroltak. Kétségtelen, így nyilvánosan ezt ritkán ismerik el. Azonban az evolúciós
hogy sok más kis csoport hódított meg addig elszigetelt terü- elmélet logikai alapot nyújt a rasszizmus igazolásához.3
leteket. Ott egyedülálló genetikai tulajdonságaik kifejezésre Mózes I. könyve meglehetősen más történelmi megvilá-
jutottak, és tovább adták azokat az utánuk következő nem- gításba helyezi ezeket az eseményeket. Ott azt olvashatjuk,
zedékeknek. (Lásd Bill Cooper: After the Flood [Az özönvíz hogy mindannyian Ádámtól és Évától, illetve Noétól és fe-
után] c. könyvének 299. oldalán a rövid leírást.) leségétől származunk. Tehát mindnyájan unokatestvérek va-
Miután megértettük ezt a három mechanizmust – a ter- gyunk. Gondoljuk el, milyen lenne a világunk, ha mindenki
mészetes kiválasztódást, a kultúránként változó rokonszen- ráébredne erre, és eszerint is cselekedne!
1. A „faj” szó mint embercsoport sohasem fordul elő a King nagyobb védelmet élvezhet majd (lásd a 2. pontot a 19. ol-
James fordítású Bibliában, és csak ritkán jelenik meg a mo- dalon). Ez talán részben választ ad arra, hogy miért vannak
dern fordításúakban. Az a két-három alkalom, amikor mégis különböző bőrszínek.
előfordul, a „család” vagy az „utód” jelentésű héber és görög
szavakból származik, nem pedig a fajta vagy az alfaj jelentésű- 3. „A rasszizmus mellett álló biológiai érvek 1859 előtt talán meg-
ekéből. szokottak voltak, de az evolúciós elmélet elfogadását követően
nagyságrendekkel megnőttek.” (Stephen Jay Gould: Ontogeny
2. Egy negyedik mechanizmusnak is lehet némi szerepe. Néhány and Phylogeny [Egyedfejlődés és törzsfejlődés], Cambridge,
növényen és állaton elvégzett kísérlet nyilvánvalóvá tette, Massachusetts, Harvard University Press, 1977, 127. oldal.)
hogy ellenséges környezet hatására a szülőben bekapcsolód- • Roger Lewin: Bones of Contention (A szembenállás csontjai),
hat egy korábban már meglévő genetikai gépezet, így az utód New York, Simon & Schuster Inc., 1987, 266–267. oldal.
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
1100
1200
1300
1400
1500
1600
1700
1800
1900
2000
2100
2200
2300
2400
Teremtés
800 930 év
930
Ádám
130
807 912 év
130
1042
Séth
105
815 905 év
235
1140
Énós
90
840 910 év
325
1235
Kénán
70
830 895 év
395
1290
Mahalálél
Az özönvíz kezdete: 1656

65
800 962 év
460
1422
Járed
162
120 év
300 365 év
687
987
Énókh figyelmeztetés
65
782 969 év
687
1656
Methuséláh
187
595 777 év
874
1651
Lámekh
182
448 950 év
1056
2006
Noé
502
500 600 év
1558
2158
Sém
100
438 év
1056
Arpaksád
2096
35 403
Az özönvíz utáni csökkenő élettartam*
433 év
1693
Séláh
2126
30 403
1000 Figyeljük meg az özönvíz után az élettar-
tamban mutatkozó hirtelen csökkenést. 464 év
1723
Héber
2187
900 Ezidáig még senki nem állt elő ezzel 34 430

kapcsolatban kielégítő magyarázattal.
800 239 év
1757
A lefeléhajló görbe azonban erősen azt Péleg

1996
sejteti, hogy az ember környezete is 30 209

700 drasztikus változásokon ment keresz-
239 év
1787
tül, ami az életkorra is hatást gyakorol. Réu

2026
600 32 207
1819
500 Sérug 230 év

2049
30 200
400
148 év
1849
Nákhor
1997
300 29 119
205 év
1878
200 Tháré
2083
130 75
100
175 év
2008
70 év Ábrahám
2183
100 75
0
180 év
2108
Izsák
2288
60 120
Ádám
Séth
Énós
Kénán
Mahalálél
Járed
Énókh
Methuséláh
Lámekh
Noé
Sém
Arpaksád
Séláh
Héber
Péleg
Réu
Sérug
Nákhor
Tháré
Ábrahám
Izsák
Jákób
József
147 év
2168
Jákób
2315
* Donald Wesley Patten: The Biblical Flood and the Ice Epoch (A bibliai vízözön és a jégkorszak), Seattle, Washington, Pacific
Meridian Publishing Company, 1966 91 56
110 év
2259
József
2369
110
148. ábra: Nemzetségtáblázat. A Mózes I. könyvében található nemzedékrenddel kapcsolatban az egyik leggyakrabban feltett kérdés: mikor született Tháré. Magyarázat a 273. oldalon, a végjegyzet 1. pontjában.
A Biblia szerint mikor teremtette Isten Ádámot?
Mózes I. könyve és a másik oldalon lévő ábra alapján meg- remtésének az évét nem befolyásolja. Tegyük fel, hogy
ismerhetjük a pátriárkák életkorát és rokoni kapcsolatait. a táblázatban szereplő, két egymást követő pátriárka
Ezek segítségével kiszámíthatjuk, hogy mikor teremtette Is- közötti időben több generáció is létezett. A születésük
ten Ádámot – kicsit több mint 6000 évvel ezelőtt. Milyen közötti időszak pontosan meg van határozva Mózes I.
kétségek merülhetnek fel ezzel kapcsolatban? könyvében, így nincs jelentősége annak, hogy hány
a) Ezek az életkorok a héber (maszoréta) szövegen alapul- generációról nem tesz említést az Írás. (Például Énós
nak. A szamaritánus és a görög (Septuaginta) szövegek- Séth születése után 105 évvel született.) Aki az itt ta-
ben szereplő idevonatkozó számok azt mutatják, hogy lálható adatokat leírta vagy összegyűjtötte, gondosan,
Ádám teremtése körülbelül 6200–7300 évvel ezelőtt szisztematikusan és matematikai pontossággal állította
történt. Hogy melyik szöveg áll közelebb az eredetihez, időrendi sorrendbe az egymás után élőket, egy folyto-
az nyitott kérdés marad. Methuséláh-val kapcsolatban is nos családfát létrehozva, amely ellentétben áll a Biblia
felmerült egy kérdés, mégpedig az, hogy mikor halt meg. más nemzetségtáblázataival.
Vannak, akik úgy tartják, hogy az özönvíz után 14 évvel b) Vannak, akik az özönvíz előtt élő pátriárkák hosszú
– azonban ha valaki kézbe veszi a Septuagintát, láthatja, életkorát azzal magyarázzák, hogy a holdhónapokat (4
hogy ez logikai képtelenség, hiszen nem volt ott a bárká- hét – a ford.) – helytelenül – éveknek számolták. Ha
ban. (Néhány forrás említést tesz róla, hogy Methuséláh tényleg így történt, akkor Mahalálélnek és Énoknak 5
nevének jelentése, „Amikor meghal, akkor küldöm re- évesen kellett gyermeket nemzenie.
átok.” A táblázatban szereplő számok szerint az özönvíz A táblázatban további érdekességek is felfedezhetők.
Methuséláh halálának évében következett be.) a) Noé Ábrahámnak majdnem kortársa volt. Noé fia
b) Mivel túl sok szám végződik 0-ra vagy 5-re, biztosak Sém, aki az özönvíz előtt született, majdnem tovább élt,
lehetünk benne, hogy néhány életkort mindhárom mint Ábrahám. Meglepő módon sokan úgy gondolnak
szövegben kerekítették. Ha a Mózes I. könyvében ta- Noéra és Sémre, mint akik nagyon-nagyon régen, az
lálható életkorok közül mondjuk 15-öt kerekítettek, idők kezdetén éltek (vagy mint valami képzeletbeli sze-
akkor sem kell attól félni, hogy a hibásan bekerült évek mélyekre), de Ábrahámot úgy emlegetik, mintha nem
száma meghaladja a 20-at. A maszoréta és a szamaritá- is olyan régen még köztünk lett volna.
nus szövegekkel kapcsolatban felmerül az a lehetséges b) Érdemes megfigyelni Ádám, Methuséláh, Sém és Áb-
probléma, hogy még a kerekítés ellenére is igaz az, hogy rahám vagy Izsák életidejének folyamatos láncolatát,
Methuséláh pontosan az özönvíz évében halt meg. melyben átfedések is vannak.
c) Nincs teljes egyetértés a tekintetben, hogy Ábrahám c) Énok életidejét Isten rövidre zárta, de nem halállal.
születésekor Tháré hány éves lehetett. A táblázatban (Lásd Zsid. 11:5.)
szereplő, előszeretettel emlegetett 130 év helyett néme- d) Figyelemre méltó az is, hogy az özönvíz után az embe-
lyek a 70 év mellett kardoskodnak.* rek életideje milyen mértékben változott meg. (A 303.
d) Lk. 3:36-ban Kainánról mint Arpaksád fiáról és Salá oldalon lévő ábrán látható.)
édesapjáról olvashatunk. Mózes I. könyvében Kainán I.Móz. 5. említést tesz róla, hogy az első 9 pátriárka mindegyi-
neve a Septuagintának már csak a későbbi másolata- kének voltak még „más fiai és leányai” azon a fiún kívül, akit a
iban szerepel, a koraikban nem. Sőt, Kainán nevével nemzetségtáblázat említ. Más szóval, minden egyes családban
Lukács könyvének legrégebbi másolatában sem ta- volt legalább 5 gyermek: 3 fiú és 2 lány. A statisztika szerint,
lálkozunk. Ezért azt feltételezhetjük, hogy a nevét az ha minden egyes családnak 10 vagy annál több gyermeke
egyik másoló figyelmetlenségből beírhatta, talán mert volt, akkor mind a 9 családnak valószínűleg legalább 3 fia és
Lk. 3:37-ben szerepel. 2 lánya lehetett. (Viszont, ha a családoknak csak 9 vagy an-
e) E téma kutatóinak legtöbbje József (Jákob fia) halálát a nál kevesebb gyermekük volt, a 9 családban feltételezhetően
Kr.e. 1606 és Kr.e. 1690 közötti időszakra teszi. Ha ez a nem volt 3 fiú és 2 lány.) Ha a 10 vagy annál több gyermekes
dátum hibás, Ádám teremtésének az időpontja is hibás családok voltak jellemzőek az özönvíz előtti korra, és ha a jár-
lehet. ványok, az éhségek és a háborúk hasonló méreteket öltöttek,
A Mózes I. könyvében leírt időrendi adatokkal szemben a mint az elmúlt néhány ezer évben, akkor a Föld népessége az
teisztikus (a világot megalkotó és annak gondját viselő Isten özönvízkor meghaladhatta napjaink 6 milliárdos népességét.
létét valló – a ford.) evolucionisták általában két ellenérvet Ha az özönvíz és Ábrahám születése közötti 351 év fo-
fogalmaznak meg. lyamán az emberek 30 éves koruk körül váltak szexuálisan
a) Káin esetét példaként felhozva némelyek állítják, hogy éretté, és egy átlagos családban csak 8 gyermek született (és
a nemzetségtáblázatokban hézagok vannak. Akár aztán az ő családjaikban is átlagosan 8 gyermek jött a világ-
vannak hézagok, akár nincsenek, ez Ádám megte- ra) a világ lakossága elérhette a 80 milliót.
* Genezis 11:26 azt mondja: „Tharé pedig hetven esztendőt élt és nemzette Ábrámot, Nákhort és Háránt”. Ez nem azt jelenti, hogy Tháré
70 éves volt, amikor Ábrám született. A gyermekeket nem mindig a születésük sorrendjében sorolják fel. Noé három fiát sem (Lásd
Genezis 5:32, 9:24 és 10:21). Az elsőnek említett fiú lehet a legkiválóbb, mint Ábrahám is. Tehát mélyebbre kell tekintenünk.
Genezis 11:32, 12:4 és Ap.csel. 7:4 azt mondja, hogy Tháré 205 évet élt, és akkor halt meg, amikor Ábrám 75 éves volt. Tháré
tehát Ábrám születésekor 130 éves volt.
Van-e nagy időbeni szakadék I.Móz. 1:1 és 1:2 között?
Azt az elgondolást, miszerint Mózes I. könyvének első két számol be, hogy Isten a Napot a teremtés hetének negyedik
verse között nagyon hosszú idő telt el, időhézag-elméletnek napján hívta életre.
nevezzük. Különböző változatának képviselői úgy értelmezik Az elmélet hívei nem érzik át Krisztus Mk. 10:6-ban leírt
I.Móz. 1:1-t, hogy akkor történt az első teremtés, amelynek szavainak fontosságát, „De a teremtés kezdete óta férfiúvá és
során létrejött az ég, a Föld, a növények, az állatok és még asszonnyá teremtette őket [Ádámot és Évát] az Isten.” Krisztus
egy Ádám előtti emberi faj is! Ezután több milliárd év telhe- tudta, hogy Ádám és Éva a kezdetek kezdetén teremtettek,
tett el, ami alatt Sátán és angyalai elbuktak, és megrontották nem pedig hosszú idővel azután.
a Föld lakosait. Isten ítéletet tartott a Föld felett és elpusz- Az időhézag-elmélet majdnem minden változata amellett
tította minden lakosával együtt. Ezért a Föld „kietlenné és foglal állást, hogy a fennmaradt fosszíliák által igazolt halál és
pusztává” vált (I.Móz. 1:2), és így maradt világkorszakokon pusztulás, amely magába foglalta a feltehetően Ádám előtt lé-
át. Az időhézag-elmélet szerint, I.Móz. 1:3 már a második tező emberiség megsemmisülését is, Ádám megteremtése előtt
teremtés kezdetéről számol be, azaz az újrateremtés hetének történt. A Biblia azonban világosan beszél arról, hogy a halál
első napjáról – amely nem más, mint a számunkra is jól is- Ádám miatt (neki köszönhetően, utána) jött be a Földre.
mert hatnapos teremtés. Az eseményeknek ezt a sorozatát Ha Sátán a teremtés hete előtt bukott el, furcsa, hogy
úgy is hívják, hogy a „lerombolás-helyreállítás elmélete” a teremtés hetének végén Isten bejelentette, hogy minden,
vagy „az Ádám előtti kataklizma teóriája”. amit teremtett „igen jó” (I.Móz. 1:31). Az őskövületek bizo-
Ezt Thomas Chalmers, egy rangos skót teológus népsze- nyítékul szolgálnak arra nézve is, hogy a halál az egész világ-
rűsítette 1814-ben. Kora geológusai közül néhányan amellett ra elhatott, és az özönvíz az egész Föld színén temetést rende-
érveltek, hogy a Föld jóval öregebb, mint ahogy azt Mózes I. zett. Hogyan jellemezhetnénk egy ilyen pusztítást úgy, hogy
könyve alapján feltételezzük. Ezért, mivel Chalmers szerette „nagyon jó”, ha Isten bejelentését megelőzően ment végbe?
volna a Teremtés könyvét összhangba hozni ezekkel a felve- Miért vannak mégis olyanok, akik hisznek az időhézag-el-
tésekkel, előállt az időhézag elméletével. Nincsenek feljegy- méletben? Ahogy már korábban is említettük, sokan elfogad-
zések arról, hogy 1814 előtt bárki is ily módon magyarázta ták – talán tudatlanságból – azt a nézetet, hogy a Föld több
volna I.Móz. 1:1–2-t1. Ennek azért is van nagy jelentősége, milliárd éves. Ezért próbálják megtalálni, hogy a Bibliának
mert a 2000 évvel ezelőtt élő héber írástudók biztosan job- melyik részébe illeszthetnének be egy hosszabb időinterval-
ban tudták értelmezni a héber írást, mint mi manapság. Az lumot. Azzal tisztában vannak, hogy Ádám teremtése után
időhézag-elmélet egyszerűen kiszolgálta azt az egyre növekvő nem szúrhatják be, mert a különböző nemzetségtáblázatok
igényt, hogy Földünk történelme nagyon korai időkre nyúlik feljegyzései szoros egymásutánban következnek.3 Követke-
vissza.2 Sajnos a teória híveinek általában nincs tudomásuk zésképpen az egyetlen hely, ahová évmilliárdok beilleszthe-
azokról a tudományos bizonyítékokról, amelyek azt támaszt- tők, az Ádám előtti néhány vers. Mivel az idő egyenletesen,
ják alá, hogy bolygónk fiatal. folyamatosan telt a teremtés hete alatt – mely különböző
Mi a gond az időhézag-elmélettel? Az elmélet szakemberei okoknál fogva az általunk is megszokott 24-órás napokból
úgy vélik, hogy az őskövületek nem az egész Földet elborító állt – az időhézagot a teremtés első napja elé kellett beszúr-
özönvíz nyomán alakultak ki, hanem akkor, amikor Isten ni. Ahelyett, hogy a bibliakutatók nagy részéhez hasonlóan
az I.Móz. 1:1 és 1:2 közti „időrésben” elpusztította a földet. I.Móz 1:1-től számítanák a teremtés hetét, I.Móz. 1:3-t veszik
Nem értik, hogy az özönvíz hogyan hozhatott létre olyan kiindulópontként. Ezért azt hiszik, hogy I.Móz. 1:3-at meg-
gyorsan kövületeket, és hogyan rakhatott le átlagosan 1,6 előzően volt egy hosszú időintervallum.
km vastagságú üledékes réteget. Ennélfogva azt az álláspon- Ennek igazolása érdekében jó néhány bibliaverset nem a
tot képviselik, hogy Noé özönvize kisebb rombolást végzett, hagyományos módon fordítanak. Szerintük I.Móz. 1:2a he-
mint a teremtés hetét szerintük megelőző ítélet. Az általuk lyes fordításban így hangzana, „a Föld kietlenné és pusztává
elképzelt világméretű pusztítást a Biblia sehol sem támasztja vált”, holott ennek a jóval szélesebb körben elterjedt fordí-
alá. Azokat a részeket pedig, amelyekben a bibliai írók és tása a következő, „a Föld kietlen és puszta volt”. 1800 előtt
maga Krisztus tesz utalásokat az özönvízre (Mt. 24:37–39; soha senki nem fordította ezt a verset úgy, ahogy ők. Az igaz,
Lk. 17:26–27), elvetik. Az időhézag-elmélet kialakulása hogy a héber „hayah” szó kétféleképpen fordítható: úgy is,
nagyrészt annak a következménye, hogy az özönvizet nem hogy „vált” és úgy is, hogy „volt”, azonban az utóbbi hasz-
értették meg. (Lásd 86–119. oldalt.) nálatos. Az Ószövetségben 4900-szor fordul elő, ám majd-
Az elmélet szakemberei azt az egyértelmű bibliai állítást is nem 98%-ban „volt” fordításban. A héber grammatikusok
figyelmen kívül hagyják, hogy a teremtés befejezését megelő- és nyelvészek szinte egyöntetűen elutasítják az előbbi („vált”)
zően nem volt semmiféle hosszabb ideig tartó hézag: fordítást.
Mert hat napon teremtette az Úr az eget és a földet, a ten- Az elmélet szakemberei erős fogódzót találnak És.
gert és mindent, ami azokban van… (II.Móz. 20:11) 45:18-ban, mely így hangzik:
A teória szerint az egeket Isten jóval a teremtés hat napja Mert így szól az Úr, aki az egeket teremtette; Ő az Isten,
előtt alkotta – talán évmilliárdokkal korábban. II.Móz. 20:11 aki alkotta a Földet, és teremtette azt és megerősítette; nem
azt állítja, hogy az egek (és minden más) hat nap alatt jött hiába teremtette azt, hanem lakásul alkotta…
létre. Ha az események az időhézag-elmélet szerint történtek, Azt helyesen gondolják, hogy Isten a Földet nem hiába
a Napnak fényével táplálnia és fenntartania kellett a „hézag” alkotta. I.Móz. 1:2, amelyben ugyanaz a szó szerepel, mint
előtt már kialakult életet a Földön. De I.Móz. 1:14–18 arról amellyel És. 45:18 kifejezi azt, hogy „hiába”, azt írja a Föld-
ről, hogy „kietlen és puszta” volt. Az elmélet támogatói ebből dolgokkal kapcsolatban, mint a dinoszauruszok, a jégkorszak
sajnos azt a következtetést vonják le, hogy miután Isten a és a széntermelő tőzeglápok, sok evolúciós magyarázatnak
Földet először megteremtette, az biztos, hogy hiábavaló hely- helyt adnak. A vitákat elodázzák azzal, hogy mind a dino-
lyé vált, ami „kietlen és puszta” volt. Ezzel szemben ennél szauruszok, mind a jégkorszak, mind a szén kialakulásának
jóval egyértelműbb és belső összefüggéseiben is kerek egészet kérdését az „időhézagra” bízzák, és így nem is látják a kap-
alkotó az a magyarázat, mely szerint a Föld ideiglenesen volt csolatot köztük és az özönvíz között. Ebből az következik,
csak „kietlen és puszta”, azaz a teremtés első napján. A hato- hogy amikor állást kell foglalni az evolúció vagy a terem-
dik nap végén, a Föld teremtése befejeződött, voltak lakói és tés mellett, akkor csak közlik, hogy a teremtést elfogadják,
minden „nagyon jó” – nem pedig „kietlen és puszta” – volt. az evolúciót pedig nem, de az eredet kérdésének részleteibe
Más szóval, Isten „nem hiába(-való hellyé) teremtette, hanem kívánnak belefolyni. Ez a fajta hozzáállás segített abban,
nem lakásul alkotta.” hogy az evolúciós szemlélet az évtizedek folyamán nagyrészt
Egy másik vers, mellyel alá szokták még támasztani az idő- akadálymentesen juthasson el az iskolákba és a médiába.
hézag-elméletet, az I.Móz. 1:28. A King James fordítás szerint Az időhézag-elmélet az utóbbi években veszített népszerű-
így hangzik „…Szaporodjatok és sokasodjatok, és újra töltsétek ségéből4. Egyike volt azon próbálkozásoknak, melyek során
meg a Földet és hajtsátok birodalmatok alá …” Ma már ismert új értelmezést kíséreltek meg adni az Írásnak, hogy ezáltal
tény, hogy az „újra töltsétek meg” kifejezés a héber szó félrefor- összhangba hozzák egy, az 1800-as években a tudósok kö-
dítása. Minden modern fordításban a „megtölt” szó szerepel. rében népszerűvé vált elgondolással – azzal, hogy a Föld na-
A legtöbben, akik elfogadják az időhézag-elméletet, biza- gyon öreg. A teória azonban több tekintetben is összeegyez-
lommal forgatják a Bibliát, és elvetik az evolúciót. Bár olyan tethetetlen a Bibliával.
1. „Az I.Móz. 1. nem szigorúan szó szerinti szövegének gyakori ér- zett ember], Brockville, Ontario, Doorway Publications,
telmezései ellenére tagadhatatlan, hogy a tizennyolcadik századig 1983, 246. oldal.)
a kereszténység majdnem egyetemesen osztozott abban a meggyő- Miközben Custance ingadozott a Föld korának kérdésével
ződésben, hogy a Föld csak néhány ezer éves.” (Davis A. Young: kapcsolatban, mégis inkább bolygónk fiatal kora mellett fog-
Christianity and the Age of the Earth [A kereszténység és a lalt állást.
Föld kora], Grand Rapids, Michigan, Zondervan Publishing Azt pedig igazán nem gondolom, hogy a bibliai leírást valaha
House, 1982, 25. oldal.) is hozzá lehetne igazítani ahhoz a még mindig hőn áhított el-
képzeléshez, hogy a Föld több milliárd éves. Én személy szerint
2. Az időhézag-elmélet első számú védőirata Athur C. Custance: meg vagyok arról győződve, hogy ezért a végtelenül hosszú
Without Form and Void (Alaktalan és üres) című munkája. Val- időtartam bebizonyításáért folyó küzdelemnek a maga idejé-
lomása szerint az elmélet támogatására az ösztökélte, hogy ki- ben egy újabb bizonyíték véget fog vetni, és a Biblia igazolódik
elégítse azokat, akik szeretnének megbizonyosodni arról, hogy majd, mint ahogy eddig mindig. (Ugyanott, 249. oldal.)
a Föld nagyon öreg. Egy későbbi könyvében a következőt írja:
Továbbá, ha a hagyományos Kr.e. 4000 év helyett jóval tá- 3. Vannak, akik azt hiszik, hogy Mózes I. könyvének nemzetség-
volabbi időpontra szeretnék kitolni a Föld teremtésének idő- táblázataiból néhány embert kihagytak. Ez azonban mit sem
pontját, akkor többféleképpen is alá lehet támasztani, hogy változtatna az Írásokban található generációk közti időinter-
az ember teremtése előtt a Föld már réges-régen fennállt. vallumokon. (Lásd a 292. oldalt.)
A Mózes I. könyvében említett napokat számlálhatjuk na-
poknak, mint ahogy erről Mózes kinyilatkoztatást is kapott; 4. Az időhézag legrészletesebb leírását és kritikáját lásd: Weston
jelenthetnek egy-egy hosszabb időintervallumot is; vagy az I. W. Fields: Unformed and unfilled: The Gap Theory (Kialaku-
Móz. 1:1 és 1:2 közé beilleszthetünk egy rést stb. (Arthur C. latlan és lakatlan: időhézag-elmélet), Grand Rapids, Michigan,
Custance: Two Men Called Adam [Két Ádámnak neve- Baker Book House, 1976.
Összeegyeztethető-e az evolúció a Bibliával?
Sokan talán még a kifejezést nem ismerik, mégis teisztikus telmezések megcáfolják az Írásban lévő egyértelmű jelentést,
evolucionisták; ami azt jelenti, hogy vélekedésük szerint Is- az ősi és modern héber írástudók szövegmagyarázatait1, sok
ten a teremtéshez felhasználta az evolúciót, így teremve meg a ószövetségi és újszövetségi író és maga Jézus Krisztus világos
világmindenséget és mindent, ami abban van. Vannak emberek, kijelentéseit.
akik számára ez elfogadható kompromisszum – hisznek az Sokan, akik elfogadják ezeket az elméleteket, őszintén
evolúció legalább néhány tantételében, és hisznek Istenben elutasítják az evolúciót. Azt azonban sajnos nem látják át,
is. Az elsőt tudományosan tisztelhetik, míg a másodikra azért hogy ezeknek az elméleteknek mindegyike, személyes meg-
van szükségük, hogy azt a belső meggyőződésüket, miszerint győződésükhöz hasonlóan, evolúciós feltételezéseken alapul.
kell lennie egy Teremtőnek, kielégítsék. Akik így gondolkod- Ezek a feltételezések ugyan „tudományosnak” tűnhetnek,
nak, össze tudják egyeztetni a Bibliát az evolúcióval. de csak addig, amíg a bizonyítékokat közelebbről meg nem
De tényleg összeegyeztethető-e? Darwin kora óta (az vizsgáljuk.
1800-as évek közepétől, végétől) sok Bibliát ismerő próbál- Egyetlen teisztikus evolúcióelmélet sem foglalja magába
ta meg az Írást az evolúció elméletével összeegyeztetni. Az az alább felsorolt mind a 75 tételt2, habár egyet vagy többet
a tény, hogy körülbelül húsz teisztikus evolúció-elmélet léte- igen. Tulajdonképpen az itt felsorolt evolúciós tételek egyikét
zik, jelzi, hogy egyik sem tud kielégítő válaszokkal szolgálni. sem támasztják alá lenyűgöző tudományos bizonyítékok, sőt
Ezenkívül arról is árulkodik, hogy az evolúció és a Biblia ösz- több épp ellentmond nekik. (Lásd „A teremtés tudomá-
szehangolása nem is olyan egyszerű, mint ahogyan azt sokan nyos megközelítése” c. részt a 18–98. oldalon.)
állítják. Nemsokára meglátjuk, miért. Figyeljük meg, hogy a baloldali oszlopban hány olyan ál-
Többen is megpróbálkoztak Mózes I. könyve első fejeze- lítás szerepel, amelyet a társadalom tagjainak zöme feltétel
tének újraértelmezésével. A legismertebb erőfeszítések közé nélkül elfogad. Nézzük meg azt is, hogy ezek az állítások
tartozik a nap-kor-elmélet, az időhézag-elmélet (323–325. hogyan távolítottak el sokakat szinte észrevétlenül a Bibli-
oldal), a keretelmélet, a kinyilatkoztatás-elmélet, és a foko- ától, amely egyrészt tagadja a teisztikus evolúciót, másrészt
zatosan történő teremtés elmélete. Az evolúció néhány szem- a hétköznapi élet legalapvetőbb területén is eligazítást nyújt.
pontját minden egyes teória feltétel nélkül elfogadja, és aztán Ezen alap aláásásával sok-sok társadalmi probléma táptalaját
újraértelmezi Mózes I. könyvét azért, hogy ezeket a szem- készítették elő. (Lásd a „Melyek az evolúció társadalmi kö-
pontokat erőszakos módon hozzáigazíthassa. Ezek az újraér- vetkezményei?” c. részt a 308. oldon.)
20. táblázat: A teisztikus evolúció és a Biblia leírásának összehasonlítása

Teisztikus evolúció A Biblia leírása
1. A teremtés kevés csodát kíván, ha egyáltalán szüksége van rá. 1. A teremtés maga egyetlen csoda volt. Az evolúciónak – ha igaz lenne – sok csodára
A tudomány ma már pontosan meg tudja magyarázni, mi ho- lenne szüksége. (Lásd a 4–83. oldalt.) A csoda a fizikai törvények mellőzése.
gyan alakult ki.
2. I.Móz. 1–11 allegória, költészet vagy mítosz. Nem vehetjük szó 2. I.Móz. 1–11-ben pontos történelmi leírást kapunk, amelynek szereplői valódi embe-
szerint. rek, eseményei pedig döntő jelentőségűek. Jézus Krisztus és minden újszövetségi
író idézi ezeket az emberi kultúrát formáló fundamentális eseményeket. (Lásd a
283. oldalon kezdődő 68. hivatkozást.)
3. A Teremtés könyve két egymásnak ellentmondó leírást tartal- 3. A Teremtés könyvében két leírást találunk a teremtésről. Az első időrendi, míg a
maz a teremtésről Gen. 1:1–2:3-ban és Gen. 2:4–25-ben. Nyil- második az ember szemszögéből írja le az eseményeket. A héber szavak gondos
vánvaló, hogy nem lehet mindkettőt szó szerint venni. tanulmányozása után kimondhatjuk, hogy nincs ellentmondás a kettő között. Krisz-
tus, aki egyetlen mondaton belül mindkettőt megemlítette, jól tudta, hogy a két
leírás ugyanarra az eseményre utalt (Mt. 19:4–5).
4. Természeti folyamatokkal (vagy a „Természetanyával”) magya- 4. A Teremtő természetfeletti hatalommal alkotta meg az égitesteket, a Földet és az
rázhatjuk az égitestek, a Föld és az élet kialakulását. Az anyag életet. Az értelem megelőzte az anyagot (Gen. 1–2; Zsolt. 33:6).
megelőzte az értelmet.
5. Az űr, idő és anyag örök. Még a dolgok teremtése előtt létez- 5. Isten örök, Ő teremtette az űrt, időt és anyagot. A teremtés a semmiből alakult ki.
tek. Volt egy kezdet 3. Az idő a teremtéskor kezdődött (Gen. 1:1; Mt. 24:21; Mk. 13:19;
Ján. 1:1; Kol. 1:16; Zsid. 11:3).

6. A világegyetem ismeretünk szerint a világosság fellobbaná- 6. A világosság azután jelent meg, hogy az egek és Föld teremtésére sor került (Gen.
saként kezdődött az ősrobbanással. A Föld sokkal később 1:1–3).
alakult ki.
7. Az ősrobbanás volt a nagy teremtésbeli esemény. Ez a másod- 7. A teremtési aktusok sorozata ment végbe a teremtési hét során (Gen. 1).
perc töredéke alatt ment végbe.
8. Az ősrobbanás óta a terjeszkedő világegyetem átlaghőmérsék- 8. A Föld viszonylag hideg állapotban (lásd a 13. pontot) indult. Végül intenzív hő
lete folyamatosan csökkent. Végül a Nap majd kimeríti üzem- pusztítja el az egeket és a Földet (II.Pét. 3:7, 10, 12).
anyagát, a Föld pedig, hőforrását elvesztve, keményre fagy.
9. A Föld lassan alakult ki napfény jelenlétében. 9. Az első napon a Föld a sötétségben formáltatott (Gen. 1:2). Nem sokkal azután,
de még a Nap teremtése előtt csillagok készültek, és megteremtetett a világosság
(Gen. 1:3).
10. Az összes többi 100+ kémiai elem előtt évmilliókkal hidrogén, 10. Az összes kémiai elem a teremtési hét során jött létre (Gen. 2:2; Ex. 20:11).
hélium és némi lítium alakult ki.

11. A Nap és a legtöbb csillag évmilliárdokkal a Föld előtt alakult ki. 11. A Föld három nappal a Nap és a csillagok előtt teremtetett. Ma a csillagok inkább
Még most is születnek csillagok. haldokolnak, nem pedig teremtetnek (Gen. 1:2; 1:16; Ex. 20:11). (Lásd 26. old.)
12. A negyedik teremtési periódus során a Nap, a Hold és a csilla- 12. A negyedik teremtési napon teremtette Isten a Napot, a Holdat és a csillagokat
gok nyilvánvalóvá lettek4 az előzőleg felhő borította Földön. (Gen. 1:14–19).
13. A Földnek kezdetben forró, olvadt felszíne volt. Évmilliókkal ké- 13. Az első napon a Föld felszínén folyékony víz volt. Ezért a Föld kezdetben viszonylag
sőbb a Föld belsejébe zárt víz kémiai úton kicsordult. hideg volt (Gen. 1:2).
14. A Föld a felszínét megolvasztó meteoritütközések következté- 14. A Föld gyorsan alakult ki. A második nap után felszíne kiterjedt a folyékony földalatti
ben lassan összeolvadt. vizek felett (Zsolt. 136:6).
15. A szárazföld az óceánok előtt alakult ki. 15. Egy globális óceán létezett a szárazföld előtt. A szárazföld akkor jelent meg, amikor
a vizek egy helyre gyűjtettek (Gen. 1:2; 1:9)
16. Az evolúció évmilliárdokon át tart. 16. A teremtés hat betűszerinti nap alatt történt (Gen. 1; Ex. 20:11).
17. A jelen kulcs a múlthoz; azaz a pontosan megfigyelhető termé- 17. A jelen nem mindig kulcs a múlthoz. Isten néha szuverén módon munkálkodik,
szeti folyamatok megmagyaráznak minden múltbeli eseményt. ahogy a teremtés, az elbukás, az özönvíz és a bábeli szétszóratás során is tette
(Ezt az elvet nevezik uniformitarianizmusnak, amely szinte az (Gen. 1–3; 6–8; 11). A Földön pusztításában, erejében és kiterjedésében egyet-
egész geológia alapjául szolgál.) len természeti folyamat sem közelíti meg azt, ami az özönvíz során megnyilvánult
(II.Pét. 3:3–6). (Lásd a 86–157. oldalt.)
18. Egyszer csak légkör kezdett kialakulni, és eső esett a Földön. 18. Az özönvíz előtt az ember valószínűleg nem látott még szivárványt az égen (Gen.
9:11–17). A hidrodinamikus ciklus bizonyára egészen más volt. Valószínűleg nem
esett eső. (Lásd a 251. oldalt.)
19. Nem voltak világméretű özönvizek – csak rövid helyi áradá- 19. Százötven nap után egy katasztrofális, világméretű özönvíz borította el a Föld ösz-
sok. szes hegyét (Gen. 7:19–20; 7:24; Zsolt. 104:6–9). Ez az egy évig tartó özönvíz (Gen.
7:11; 8:14–15) szinte minden embert és minden levegőt belélegző szárazföldi állatot
elpusztított (Gen. 6:13; 6:17; 7:4; 7:21–23; 8:21; 9:11; Lk. 17:27; I.Pét. 3:20; II.Pét.
2:5; 3:6).
20. Az első állatok mikroszkopikus egysejtű élőlények voltak. 20. Az első állatok között nagy tengeri szörnyek, mint például bálnák és más összetett
teremtmények is voltak (Gen. 1:20–21).
21. Az első tengeri élet összetett vegyi anyagok kis cseppjeiből 21. Az ötödik napon teremtetett a tengeri élet, és a vizek különféle tengeri teremtmé-
állt. nyektől pezsdültek (Gen. 1:20–21).
22. Az eredeti légkör metánt, ammóniát és más mérgező gázokat 22. Az atmoszférát gyorsan megteremtette Isten, és azóta is támogat minden élő dol-
tartalmazott. Évmilliárdok során a légkör olyanná vált, mint got (Gen. 1:6–8).
amilyen ma.
23. A növényi élet segített létrehozni légkörünket. 23. A légkör a növényi élet előtt teremtetett (Gen. 1:6–12).
24. A növények hosszú időszak alatt keletkeztek. A virágzó nö- 24. A növények valamennyi döntő kategóriája, magvaikat és gyümölcseiket is beleért-
vények 220 millió évvel minden más növény kifejlődése után ve, a harmadik napon teremtetett (Gen. 1:11–12).
jöttek létre.
25. A Nap néhány milliárd évvel a növényi élet kifejlődése előtt ke- 25. A Nap egy nappal a növényi élet megjelenése után teremtetett (Gen. 1:12–16).
letkezett.
26. A hat teremtési „nap” valójában hat korszak. Ahogy Genezis 26. A növényeknek a túléléshez (életben maradáshoz) szükségük van a Napra és álla-
1. állítja, a növények egy nappal (korszakkal) a Nap előtt, két tokra – főleg rovarokra. Mindegyik három szószerinti napon belül teremtetett (Gen.
„nappal” (korszakkal) az állatok és három „nappal” (korszak- 1:11–23). Ha sokkal több időt vett volna igénybe, a növények nem tudtak volna
kal) a rovarok előtt jelentek meg. Minden egyes teremtési kor- életben maradni5. Minden teremtési napnak csak egy estéje és egy reggele volt
szak után esték és reggelek milliói teltek el. (Gen. 1:1, 5, 8, 13, 19, 31).
27. A növényi és állati élet különböző formái négy egymást követő 27. Az élet a hat teremtési napból csupán három alatt teremtetett. A 3. napon a növényi
geológiai korszak során jöttek létre: prekambiumi, paleozoikus, élet. Az 5. napon a tengeri élet és a madarak, a 6. napon pedig a többi szárazföldi
mezozoikus, és cenozoikus. Ezek a korszakok nem egyenlő állat és az ember (Gen. 1).
hosszúak.
28. Az élet új formáinak állandóan, folyamatosan kellett megjelen- 28. Az összes növény teremtetett először, azután az összes tengeri teremtmény és a
niük az egyes főbb kategóriákon belül: növények, tengeri te- madarak, azután az összes szárazföldi állat. Végül az ember (Gen. 1).
remtmények, madarak és szárazföldi állatok.
29. Folytonosság van az élet valamennyi formája között. Minden 29. Állandó folytonossági hiányok vannak az élet sok különböző „neme” között. Valójá-
organizmusnak egy közös őse van. Tehát állandó, folytonos az ban a Biblia 10-szer állítja, hogy minden egyes „nem” önmagát fogja reprodukálni
átmenet az összes növény és az összes állat között. A fajok (Gen. 1). A nemek rögzültek és világosan megkülönböztethetők.
milliói nem rögzültek, és nem világosan megkülönböztethetők.
30. A tengeri élet sok száz évmillióval megelőzte a szárazföldi éle- 30. A tengeri élet nem előzte meg a szárazföldi életet (Gen. 1:11–13; 1:20–23).
tet.
31. Ádám nem tudta volna egy nap alatt megnevezni az összes 31. A Biblia nem mondja azt, hogy Ádám adott nevet a Föld összes vadállatának. Ádám
állatot, mert túl sok volt. Emellett sok állat és növény kihalt ad- nevezte el az összes különböző fajta szarvasmarhát, madarat és a mező vadait. Az
digra, amikor az ember létrejött. összes állat- és növényfaj az emberrel egy időben élt (Gen. 1:20–30).
32. A rovarok évmilliókkal a madarak és virágzó növények előtt ke- 32. A madarak és az összes növény a „csúszómászók” előtt teremtettek (Gen.
letkeztek. 1:20–24).
33. A madarak vagy a hüllőkből vagy a dinoszauruszokból kelet- 33. A madarak a dinoszauruszok, hüllők és a Föld más vadai előtt teremtettek (Gen.
keztek. 100 millió évvel később, 60 millió évvel a dinoszauru- 1:20–25). Az ember látta a dinoszauruszokat, és írt róluk, sőt az óriás tengerjáró
szok kihalása után keletkezett az ember. hüllőkről is (Jób 40:15–41:34).
34. A halak a madarak és gyümölcsfák előtt sok száz millió évvel 34. A gyümölcsfákat a halak előtt teremtette Isten. A halakat és a madarakat ugyanazon
jöttek létre. Az első halak és madarak tojásokból keltek ki. a napon keltette életre.

35. Bizonytalan, hogy melyik keletkezett előbb: a tyúk vagy a to- 35. A tyúk megelőzte az első tojás lerakását. Valamennyi állatot teljesen kialakulva és
jás. működőképes állapotban teremtette Isten.
36. Az első állatok egyszerű tengeri élőlények voltak. Sokkal ké- 36. Az első teremtett állatok között jelentek meg a magasrendű emlősök, pl. a nagy bál-
sőbb keletkeztek a halak, majd a kétéltűek és végül az emlősök. nák is. A következő napon sok, „úgynevezett alacsonyabbrendű” forma teremtetett
A legvégül keletkezett emlősök közé tartoztak a bálnák is. (Gen. 1:21; 1:24).
37. Sok százmillió évvel az ember létrejötte előtt élő állat ragadozó 37. Az első állatok növényevők voltak. Vagy az elbukás vagy az özönvíz után néhányból
(húsevő) volt. ragadozó lett (Gen. 1:30).
38. A nőstények a hímek előtt jöttek létre. 38. A hímek és nőstények egy fajon belül ugyanazon a napon teremtettek (Gen.
1:20–25). Az első férfi az első nő előtt került ki Isten kezéből (Gen. 2:22).
39. Ma is folyik makroevolúció, így a teremtés hosszú folyamat. 39. A teremtés világosan megkülönböztethető esemény volt (Zsolt. 148:5). Isten hat
nap alatt befejezte minden munkáját (Gen. 2:1–3; Ex. 20:11; 31:17; Zsid. 4:1–11).
40. A természetben minden, a protonoktól az emberekig, lassú fo- 40. A természetben minden egy vagy több gyors, egyedi lépésben teremtetett (Zsolt.
lyamatok révén jött létre. 33:6–9). A Genezis ötször jelenti ki, „Isten szólt… és úgy lett” (Gen. 1:6–7; 1:9, 11,
14–15, 24). A Biblia összes csodája gyorsan ment végbe, az első és legnagyobb
csodát, a teremtést magát is beleértve.
41. Az evolúció részben a természetes kiválasztódásnak nevezett 41. Isten mindenható, és nincs szüksége arra, hogy erőszakot, fájdalmat vagy halált
folyamat révén működik. Erőszakra, fájdalomra és halálra volt alkalmazzon ahhoz, hogy teremtsen. Nem Isten a szerzője a gonosznak, szenve-
szükség, hogy az állatok még komplexebbek legyenek. A szen- désnek és betegségnek. Teremtőnk néhány jellemvonása: szeretet, békesség és
vedés, a kegyetlenség és a halál az evolúciós folyamat termé- öröm. Közvetlenül a teremtés után minden „igen jó” volt (Gen. 1:31). Akkor lépett
szetes következményei. Ebben az értelemben a halál hozta létre be a világba a szenvedés és a kegyetlenség, amikor Ádám vétkezett (Gen. 3). Ebben
az embert. az értelemben az ember hozta létre a halált (Gen. 2:17; Róm. 5:12).
42. Az ember a természet produktuma. Az embert környezete ural- 42. Az ember uralmat kapott a természet felett. Isten elmondta az embernek, hogy
ja és alakítja. Valójában többnyire a környezet határozta meg, uralja környezetét, hogy hajtsa uralma alá a Földet, és uralkodjon minden élő dolog
hogyan jött létre az ember. felett, ami csak mozog a földön (Gen. 1:26; 1, 28–30).
43. Nem volt egyetlen olyan teremtmény, akit Ádámnak hívhatnánk. 43. Az Ó- és Újszövetség ihletett írói úgy beszélnek Ádámról, mint egyénről, és nem
A kifejezés az emberiségre vagy az ősember egyik fajára utal. mint az emberi fajról (Gen. 5:3; I.Krón. 1:1; Luk. 3:38; Ap.csel. 17:26; Róm. 5:12;
Ádám és Éva mítoszbeli alakok lehetnek egy olyan regében, I.Kor. 15:21–22; 15:45–47). Éva is egyedi személy volt (I.Kor. 11:8–9; I.Tim.
amelyik magyarázatot keres arra, hogyan jött létre a gonosz. 2:13–14). Mi mindannyian Ádámtól és Évától származunk (Gen. 3:20).
Egy olyan időtlen mítosz, amely bemutatja a bűnös választáso-
kat, amelyeket mi mind megteszünk.
44. Az ember az emberszabású majmoknál egy kissé magasabb- 44. Az ember, akinek kezébe az összes állat feletti uralom adatott, Isten képmására
rendű állat. teremtetett (Gen. 1:26–27; 1:30; 5:1). Az ember „kevéssel tétetett kisebbé az an-
gyaloknál” (Zsolt. 8:5).
45. Ember a Föld történelmének csupán egyetlen ezredében léte- 45. Az ember a teremtés óta létezik (Mt. 19:4; Mk. 10:6; 13:19; Lk. 11:50; Ján. 8:44;
zett, 10 milliárd évvel azután, hogy a világegyetem elkezdődött, Róm. 1:20).
és 4 milliárd évvel azután, hogy a Föld kialakult.
46. Az ember alacsonyabbrendű állatból jött létre. 46. Ádám a porból formáltatott (Gen. 2:7).
47. Az ember megjelenése előtt már majdnem minden fosszília ki- 47. Az ember azelőtt teremtetett, hogy egyetlen fosszília is kialakult volna.
alakult a Földön.
48. Az ember nemzetségtáblázata sok emberszabású majomszerű 48. Az ember nemzetségtáblázata Ádámmal és Évával kezdődik. Csak néhány száz
állatot is magában foglal. Ez több mint 100 000 nemzedéket ível nemzedéket ölel fel. A Biblia Ádámtól Noéig, sőt egészen a történelmi időkig meg-
át. adja a leszármazás vonalát (Gen. 5:1; I.Krón. 1; Luk. 3:23–38).
49. Az ember legközelebbi rokonai az emberszabású majmok, amik- 49. A szülési fájdalom az elbukás következményeként megsokszorozódott (Gen. 3:16).
nek szülése nem jár fájdalommal. Valamilyen ismeretlen oknál
fogva az emberi születés az anya és a gyermeke számára egy-
aránt fájdalmas és veszélyes. A természetes kiválasztódásnak
ki kellett volna küszöbölnie a keskeny szülőcsatornájú nőket7.
50. Isten lelket lehelt egy emberszabású teremtménybe. 50. Isten az élet leheletét lehelte az élettelen emberi testbe. Ez emberré lett (Gen. 2:7).
51. A legelső emberek húsevők voltak. Az első, embernek tekint- 51. A legelső emberek vegetáriánusok voltak (Gen. 1:29). Az első ember, Ádám kertész
hető állatok vadászok voltak. A földművelés sok százezer évvel volt (Gen. 2:15). Később farmer lett, miközben fia, Ábel pásztorkodott (Gen. 4:2).
később kezdődött. Nem egészen 10 nemzedékkel később kezdett el az ember vadászni (Gen. 9:3).
52. Mivel az ember az állatokból keletkezett, fiziológiai felépítettsé- 52. Isten az embert az állatoktól megkülönböztetve, önmaga képmására teremtette
gükben és viselkedésükben igen kevés különbség volt. (Ez az (Gen. 1:26–27; 5:1). Ádám nem talált egyetlen állatot, amely fizikailag és érzelmileg
előfeltétel szolgál a modern pszichológia alapjául.) illett volna hozzá. Csak egy másik emberi lény, Éva lehetett a társa (Gen. 2:20).
53. Az első ember egy asszonytól származik. A nő pedig, akárcsak 53. Az első nő egy férfiból származik (Acs. 17:26; I.Kor. 11:8). Évát Isten különleges
az a férfi, állatoktól. Éva életre hívása Ádám oldalából való iste- módon teremtette, Ádám oldalából vette ki (Gen. 2:21–23). Évának nem volt any-
ni sebészeti beavatkozás folytán – képtelenség. ja.
54. A házasság egy kulturális konvenció, amely az emberi tapasz- 54. A házasság Isten által létrehozott maradandó kötelék (Gen. 2:24).
talatból jött létre. A kultúra fejlődésével egy időben a házasság
is változik.
55. Az ember lassan alakította ki az idő alapegységeit: a napot, a 55. Genezis 1, amelyet nem az ember állított össze, meghatározza alapvető idő-egysé-
hetet, a hónapot és az évet. geinket.
56. Senki sem alapította meg a hétnapos hetet. Kulturálisan jött 56. Isten alakította ki a hétnapos hetet az ember áldására (Mk. 2:27). Tevékenységére
létre. Meglepő módon minden ismert kultúrának a történelem és nyugalmára emlékeztet bennünket a teremtési hét során (Gen. 1; Ex. 20:8–11).
folyamán hétnapos hete volt.

57. Az Édenkert mítosz. 57. Az Édenkert szószerinti, valóságos hely volt (Ésa. 51:3; Ezék. 28:13; 36:35; Jóel 2:3).
58. Az emberek ritkán éltek 100 évnél tovább, főleg az ősi múlt- 58. Az özönvíz előtt olyanok voltak a feltételek, hogy a Genezis 5. fejezetében felsorolt
ban. emberek kb. 900 évet éltek. (Lásd a 272. oldalt.)
59. A holdhónapokat az első héberek talán tévesen éveknek nevez- 59. Két pátriárka 65 éves volt, amikor fiaik születtek (Gen. 5:15; 5:21). Ha azok az évek
ték. Tehát a patriarkális kor (jellemzően 900 év) Genezis 5-ben holdhónapok voltak, akkor már 5 éves korukban gyermeket nemzettek!
sokkal kevesebb, ha valódi években mérik.
60. Az első ember egészen primitív, technológiailag fejletlen volt. 60. A teremtés után néhány száz éven belül az ember zeneszerszámokat készített (Gen.
4:21–22). Az „ősembernek” már megvolt a technológiája ahhoz, hogy megépítse
Noé bárkáját (Gen. 6:14–16) és Bábel tornyát (Gen. 11:3–6).
61. A nyelv lassan alakult ki. Érzelmi horkantásokkal és jelekkel 61. Isten Ádámot nagy szókinccsel teremtette, aki kezdettől fogva értelmes beszélge-
kezdődött. téseket folytatott. Teremtése napján sok – ha nem is minden – szárazföldi állatot
megnevezett (Gen. 2:18–24). A nyelvek Bábelnél sokasodtak meg (Gen. 11:1–9).
(Lásd a „Nyelvek” és „Beszéd” c. részt a 21–22. oldalon.)
62. Az Ádámtól Józsefig felsorolt nemzetség-táblázat sok hézagot 62. Az Ádámtól Józsefig felsorolt nemzetségtáblázatok igen szorosan kapcsolódnak
tartalmaz, az egyes hézagok talán évszázadokat ívelnek át. egymáshoz, mert minden egyes pátriárka életkorát megadják, amikor a következő,
megnevezett pátriárka megszületett. (Lásd a 272–273. oldalt.) Tehát több idő nem
illeszthető be közéjük.
63. Káint, Ádám és Éva első fiát távoli földre száműzték, és 63. Ádámnak és Évának sok fia és lánya volt (Gen. 5:4). Káin valószínűleg egy leány-
nem lett volna felesége, hacsak nem vesz feleségül egy testvérét vagy talán unokahúgát vette feleségül8.
alacsonyabbrendű főemlőst, vagy egy másik létrejött embert.
64. Évmilliárdok óta fajok milliói váltak egészen bonyolultakká. Ez 64. Mindjárt a teremtés után Isten látta, hogy mindaz, amit teremtett „igen jó” (Gen.
még ma is folyik. Még mindig keletkeznek új életformák. 1:31). Azóta a dolgok csak romlanak (Gen. 3:16–19).
65. A halál azután lépett a világba, miután az élet legegyszerűbb 65. A halál azután lépett be a világba, hogy Ádámot Isten megteremtette, az pedig vét-
formája létrejött – egymillió évvel azelőtt, hogy az ember keletkezett (Róm. 5:12).
kezett.
66. A halál megelőzte azokat a megnyilatkozásokat, amelyeket né- 66. A bűn megelőzte a halált (Gen. 2:17; 3:1–21; Róm. 5:12; 6:23).
hány ember bűnnek nevez 9.
67. Ádám bukásának csupán lelki következményei, kihatásai vol- 67. Ádám bukásának egyaránt voltak lelki és fizikai következményei (Gen. 2:17;
tak. 3:14–21; Róm. 8:18–22; I.Kor. 15:21–22).
68. Néhány növény már akkor mérgező volt, amikor kialakult. Ez 68. Az elbukás előtt minden zöld növény ehető volt (Gen. 1:29–30).
javította túlélési képességüket.
69. A tüskék és bogáncsok a növényekkel együtt keletkeztek. 69. Ádám bűne miatt vannak tüskék és bogáncsok (Gen. 3:17–18).
70. Az ember gonoszsága állati természetének eredménye. 70. Az ember gonoszsága elbukott természetének eredménye.
71. Isten lelket adott Ádámnak, így Ádám volt az első emberszabá- 71. Az első Ádám és az utolsó Ádám (Jézus Krisztus) csodálatosan teremtett testtel
sú főemlős, aki embernek nevezhető. Úgy halt meg, mint főem- rendelkezett, mégis mindkettő meghalhatott az emberi engedetlenség miatt (Róm.
lős elődei. A halál nem engedetlenségének büntetése volt. 5:14–15; I.Kor.15:45). Ha Ádám teste egy állatéból jött volna létre, ez a mélységes
teológiai összhang megtörne – a megváltás tervével együtt10.
72. A küzdelem és halál megelőzte az ember Földre érkezését. Ez a 72. A befejezett teremtés, amely az embert is magába foglalta, „igen jó” volt (Gen.
küzdelem azóta is folyik. 1:31). Nem volt sem küzdelem, sem halál. Ezt követően az ember (szándékos enge-
detlensége miatt) kikerült ebből az univerzális paradicsomból, és miatta küzdelem
és halál lépett a világba. Egy napon Isten ezt a paradicsomot, mint „új eget és új
földet”, helyreállítja (Ésa. 11:6–9; Jel. 22:2–3).
73. Azóta, hogy a Föld Isten vezetésével létrejött, a természeti 73. Ezek a halálos szerencsétlenségek nem alkották részét Isten „igen jó” teremtésé-
katasztrófák, özönvizek, viharok, villámcsapások, vulkánki- nek. Ezt a békességet az ember bűne pusztította el. Az emberi gonoszság oly-
törések, földrengések, aszteroidák, meteoritok és üstökösök annyira elhatalmasodott, hogy Isten úgy döntött, hogy szinte minden embert és
becsapódása halált hozott a Földre. minden levegőt lélegző állatot elpusztít egy, az egész Földre kiterjedő özönvízben.
Ezek a szerencsétlenségek az özönvíz következményei (Gen. 1:31; 6:5–7). (Lásd a
86–225. és a 251. oldalakat.)
74. Az ember folyamatosan javul fizikailag, mentálisan, szociáli- 74. Az első időktől kezdve az ember technológiailag haladt előre (Gen. 4:21–22; 11:6).
san, erkölcsileg és lelkileg. Ez többnyire vitathatatlan (Gen. 11:6). Azonban fizikailag, erkölcsileg és lelkileg
visszafejlődött (Gen. 3, 5, 11).
75. Mivel az ember egy sok milliárd éves felfelé haladó folyamat 75. Mivel Isten teremtette az embert (és minden mást is), Istennek kell számunkra a
tetőfokára jutott, a legnagyobb gondunknak annak kell lennie, legfontosabbnak lennie. Ő bennünket saját képmására teremtett, uralmat kaptunk
hogy fajunk további javulásán és jólétén munkálkodjunk11. az összes többi teremtmény fölött (Gen. 1:26). Ezért gondoskodnunk és törődnünk
kell velük, különösen embertársainkkal. Vétkeztünk, ezért Megváltóra van szüksé-
günk (Ján. 3:16).
Miután megvizsgáltunk sok, a teisztikus evolúció és az dásban ezzel, akkor mi gátol minket abban, hogy elhiggyük: ez
élet és a történelem bibliai szemlélete között feszülő ellent- ténylegesen megtörtént?12
mondást, az embernek figyelembe kellene vennie az alábbi Ha evolúció történt, akkor a halál már azelőtt elter-
kérdést: jedt, hogy az ember létrejött. De ha a halál megelőzte az
Ha Istennek korlátlan a hatalma, és meg tudta teremteni a embert, és nem Ádám bűnének következménye volt, ak-
világot, ha az embernek átadta a feljegyzést arról, amit csele- kor a bűn képzelgés. Ha viszont a bűn képzelgés, akkor
kedett, és ha a tudományos bizonyítékok nincsenek ellentmon- nincs szükségünk Megváltóra.
1. Egy 1984. április 23-án kelt levelében James Barr, az Oxfordi tettek. Ha a „megjelentette” kifejezése lett volna a cél, mint
Egyetem héber professzora a következőket írta David C. C. ahogy I.Móz. 1:9-ben, ahol azt olvashatjuk, hogy „Mondta Is-
Watsonnak: ten… tessék meg/látszódjék meg a száraz”, feltételezhetően a
„…tudomásom szerint valószínűleg egyetlen világhírű egye- héber raah szó szerepelne a versben.
temen sincs olyan héber, vagy ótestamentumi professzor, aki
velem együtt ne osztaná azt a véleményt, hogy I.Móz. 1–11 5. A nap-korszak elmélet néhány szószólója azt állítja, hogy az
írójának (íróinak) az volt a szándéka, hogy olvasói tudomá- I.Móz. 1:3-ban szereplő fény tartotta életben a növényeket,
sára hozza, miszerint (a) a teremtés hat nap alatt történt, amíg a Nap meg nem jelent egy korszakkal később. Míg a nap-
ugyanolyan 24 órás napok alatt, mint amilyeneket jelenleg fény hatására megindul a fotoszintézis, általánosságban véve a
is ismerünk; (b) a Mózes I. könyvének nemzetségtábláza- fény ezt nem tudja elérni. Például a növények egy hétköznapi
taiban szereplő számadatok, amelyek egyszerű összeadá- izzó fényének hatására, ha nem éri őket a napfény, nem fognak
son alapulnak, a világ megalapításától kezdve számítják az növekedni. A speciális égőknek, melyeket kimondottan abból
éveket. Az általuk felállított kronológia eligazít minket az a célból hoztak létre, hogy a növények fejlődését elősegítsék,
utána következő bibliai történetekben; (c) Noé özönvizét majdhogynem ugyanazzal a széles színskálával kell rendelkez-
úgy kell értenünk, mint amely az egész világot elborította, niük, mint amellyel a Nap rendelkezik. Emellett infravörös és
és megsemmisített minden életet, emberét és állatét egyaránt. ultraviola hullámhosszú sugarakat is ki kell bocsátaniuk. Van
Kivételt csak azok képeztek, akik a bárkában voltak. Vagy néhány növény, mint például a paradicsom és az eper, amelyek
a másik oldalról megközelítve, a védekezésként felhozott fejlődése ezen extra tulajdonsággal rendelkező izzók mellett is
érveket, amelyek amellett kardoskodnak, hogy a teremtés nehézségekbe ütközik. A legtöbb növénynek érzékelnie kell a
„napjai” hosszú időszakoknak tudhatók be, hogy az évekről nappal-éjszaka ciklikusságát. Vannak olyan növények, ame-
történt feljegyzések nincsenek időrendi sorrendben, és hogy lyeknek ahhoz, hogy növekedésük az egyik fázisból a másikra,
az özönvíz csupán helyi, mezopotámiai jelenség volt, egyetlen például rügyezésből virágzásba válthasson, mindenképpen
ilyen professzor sem veszi komolyan, már amennyire tudom. szükségük van a fény éves ciklikusságára is. Ha a fényforrás-
Mindennek értékeléseképpen csak annyit mondanék, hogy az nak a növénytől való távolsága túl sokat változik, a fény inten-
ilyen professzorok nagy többsége kerülné az efféle vitákban zitásának ez a különbsége kárt tesz a növényben. Ahhoz, hogy
való részvételt, és így nem sokat szólna e kérdésről sem így, ezek a kívánalmak mind teljesüljenek, legjobb, ha a fényforrás
sem úgy.” megegyezik a Nap fekvésével, fényességével és színképével –
más szóval, azzal a fénnyel, amely a Napból jön.
2. Ez a formátum és az állítások bizonyos része Richard Niessen Senki sem biztos abban, hogy mi volt az I.Móz. 1:3-ban
cikkéből származik, amelynek címe „Several Significant említett világosság, milyen jellemzői voltak, vagy honnan
Discrepancies Between Theistic Evolution and the Biblical származott. Ezért nem tudjuk, hogy vajon fenntarthatta-e a
Account” (Néhány jelentős ellentmondás a teisztikus evolú- különféle növények életét, és képes lett volna-e biztosítani a
ció és a bibliai leírás között), és a The Creation Research Society Földön a megfelelő napi és az évszaknak megfelelő hőmérsék-
Quarterly, 16. évfolyamának 1980. márciusi számában jelent letet „három korszakon” keresztül (azaz több százmillió éven
meg (220–221. oldal). át) addig, amíg a Nap „át nem vette tőle ezt a szerepet”. Va-
jon az I.Móz 1:3-ban említett fény csak úgy „kikapcsolódott”,
3. Ha minden okozatnak van valami oka, és annak is van valami amikor a Nap megteremtetett a „negyedik korszak” folyamán?
oka, akkor az események végtelen láncolata időben visszanyú- Ne felejtsük el, hogy a legtöbb teisztikus evolucionista vallja,
lik – és nem találjuk a kezdetet. Filozofikus észjárás szerint az hogy a „hat korszak” 4,6 milliárd éven át tartott. Még ha az
ember vagy emellett a következtetés mellett teszi le a voksát, nem is jelent problémát az elmélet számára, hogy a napfény
vagy elfogadja, hogy létezik egy végtelen Isten. A tudományos „egy korszakon” át hiányzott, az, hogy az állatok nem voltak
megközelítés szerint az ember eljuthat arra a következtetésre, jelen „két korszakon” keresztül, annál inkább probléma. Az
hogy volt kezdet; azaz nem kell a végtelenségig visszafelé kö- állatok termelik a növények számára nélkülözhetetlen szén-
vetkeztetni. (Lásd „A kezdet” és „A termodinamika máso- dioxidot, a rovarok pedig elsősorban a virágot hozó növények
dik főtétele” c. részeket a 37. oldaltól.) A bibliai szemlélet sze- szempontjából elengedhetetlenek, hisz ők felelősek a meg-
rint az embernek csak el kell olvasnia, és azután el kell hinnie termékenyítésért. A rovaroknak és más állatoknak, illetve a
a Biblia első szavát (amely ugyanaz, mint a könyv címe) – ez Napnak már kellett léteznie az első növények megjelenését
messzemenően a legegyszerűbb feladat. követő napokban vagy hetekben.
4. Akik ezt az elterjedt nézetet vallják, sohasem magyarázzák 6. Még ha az ember nem is tud róla, hogy az I.Móz. 1-ben 10-szer
meg, hogy kinek bukkant fel a Nap. A teisztikus evolucionis- fordul elő „[sokasodni fognak] az ő nemük szerint,” kifejezés, a
ták szerint az emberek csak jó pár milliárd évvel később jelen- józan ész akkor is ezt diktálja. Nyilvánvaló, hogy a tyúktojá-
tek meg. sokból csak csirkék kelnek ki, és csak a tyúkok raknak ilyen
Azt állítani, hogy az I.Móz. 1:16-ban szereplő „teremtette” tojásokat. Tehát felvetődik a klasszikus paradoxon: Mi volt
(héber: asah) szó igazából azt jelenti, hogy „megjelentette”, előbb, a tyúk vagy a tojás? A válasz talán meglepő lesz.
csupán egy félrevezető szójáték, amelyet a héber nyelv nem A kislányok, ahogy sokan tudják is, már születésükkor
támaszt alá. Minden jelentősebb bibliafordításban azt találjuk, rendelkeznek teljes petesejtállományukkal. (A kettéosztódás
hogy a Nap, a Hold és a csillagok a negyedik napon terem- után ezekből a sejtekből lesznek petesejtek.) Már hónapokkal
a születésük előtt megvan az összes olyan sejtjük, amely életük A kereszténység harcolt, még mindig harcol, és a végsőkig
hátralévő részében a szaporodáshoz szükséges lesz. A tyúkokra harcolni is fog az evolúció ellen, mert az evolúció teljesen és
ugyanez igaz, és tulajdonképpen minden nőstény gerincesre: véglegesen lerombolja azt az igazán fontos dolgot, amely mi-
ilyenek például a madarak, az emlősök, a halak, a hüllők és a att szükségessé vált, hogy Jézus a Földre jöjjön. Ha az ember
kétéltűek. (Néhány hal talán kivételt képez. A tudósok e kér- lerombolja Ádám és Éva, illetve az eredendő bűn tanát, a
dés tisztázása érdekében még kutatnak.) Tehát az első tyúkkal törmelék között megtalálja isten [így, kisbetűvel írva!] fiá-
együtt megjelentek az első tojások is. Egyik sem volt előbb; nak szívszorító maradványait. Mondjuk azt, hogy nem volt
egyszerre jelentek meg. A látszólagos ellentmondás meg is van értelme annak, hogy meghalt. Ha nem Jézus volt a Megváltó,
oldva. Csak az evolucionisták számára paradoxon ez a kérdés. aki meghalt a bűneinkért – az evolúció pedig ezt jelenti –,
Eltűnnek a látszólagos ellentmondások, amikor valaki megér- akkor a kereszténység semmit sem ér! (G. Richard Bozarth:
ti, hogy az élet olyan lenyűgözően összetett, amelyet csak egy „The Meaning of Evolution,” [Az evolúció értelme], The
végtelen hatalommal és intelligenciával rendelkező Alkotó American Atheist, 20. évfolyam, 2. szám, 1978. február,
hozhatott létre. 30. oldal.)
7. Joshua Fischman: „Putting a New Spin on the Birth of Human 10. E mélyen gyökerező téma részletesebb megvitatása a követke-
Birth” (Új értelmet adnak az emberi születés megszületésé- ző könyvben található: Arthur C. Custance: Two Men Called
nek), Science, 264. évfolyam, 1994. május 20., 1082–1083. ol- Adam (Két Ádámnak nevezett ember), Brockville, Ontario,
dal. Doorway Publications, 1983.
Egy ponton (a 250. oldalon) Custance így összegzi mon-
8. Nem volt helytelen a testvérek közötti házasság? Napjainkban danivalóját:
sok országban törvény tiltja, illetve nem tartják tanácsosnak, A köztük [Ádám és Krisztus] lévő kapocs az, hogy mind-
ha közelebbi rokonok házasságot kötnek, mert ennek következ- ketten természetfeletti módon születtek. Ádám, az első em-
ményeként az utódok sok esetben genetikai fogyatékossággal ber születése egyértelműen természetfeletti volt; és az utolsó
jönnek a világra. Például, ha a szülők elsőfokú unokatestvérek, Ádám szűztől való fogantatása szintén természetfeletti ese-
annak esélye, hogy a gyerekek tízéves koruk előtt meghalnak, ménynek számított.
4,4%-kal nagyobb. Ez az arány a fogantatás után hat hónappal Egy evolúciós folyamat során elnyert állati eredetű test
vagy később történő vetélést is magában foglalja. (Lásd Kevin teljesen más, mint egy isteni eredetű, amelyre az ember köz-
Daves: „Cost of Consanguinity” [A közeli vérrokonság ára], vetlenül a teremtés révén tett szert. Ami az előbbit illeti, nyil-
Nature, 371. évfolyam, 1994. október 13., 630. oldal.) vánvaló, hogy természeténél fogva halál alá vettetett, hisz fel-
A sérült gének, melyek általában sugárzás vagy más káros menői a főemlősök, amelyek családjában természetes a halál.
környezeti tényezők nyomán alakulnak ki, Ádám és Éva ko- Ami az utóbbit illeti, a test szintén ki van téve halálnak, de
rától fogva folyamatosan halmozódnak az emberben. A hibás nem a természeténél fogva, hanem mert ez a büntetése.
gének nem azonnal okoznak kárt, mert általában mindenki A megváltás tervének egésze ezen a különbségen fordul
örököl egy, a fogyatékos génnel megegyező jó gént a másik szü- meg, mert az utolsó Ádám természeténél fogva nem lehet ki-
lőjétől. Azonban ha a szülők közeli rokonok, jóval nagyobb az téve a halálnak, mégis igazi helyettesként odaáldozza magát.
esélye annak, hogy közös ősüktől ugyanazt a hibás gént örö- Megteszi, hogy idő előtt kifizeti az adósságot a természetnek.
költék. Ha gyermekük mindkét szülőtől ezt a hibás gént kap-
ja meg, általában valamilyen rendellenességgel jön a világra. 11. A világi humanizmusnak ez az alaptétele – egy hitrendszer,
Mivel a fogyatékos gének az idő előrehaladtával halmozódnak amely uralja médiánkat és az adófizetők pénzéből támogatott
fel, Ádám és Éva gyermekeinek és unokáinak még nem volt iskolákat. Erre az ateista filozófiára előfizetők nincsenek tuda-
sok hibás génjük. (I.Móz. 1:31) Ezért a közeli családtagok közti tában annak, hogy amit támogatnak, evolúciós gyökerekből
házasságok nem jártak olyan egészségügyi következmények- táplálkozik, hitvallását az evolúció elméletének köszönheti,
kel, mint manapság. A Biblia a vérfertőzés elkerülése érde- és rejtetten magába foglalja az evolúciót. Az Amerikai Leg-
kében attól kezdve tiltja a rokonok közti házasságot, amikor főbb Bíróság kijelentette, hogy a világi humanizmus: vallás.
Mózes ihletést kapott a III.Móz. 18:6–18 megírására. (Tercaso vs. Watkins, 367 U.S. 488, 1961, 11. megjegyzés.)
9. Sok ateista megérti – jobban, mint a teisták –, hogy ennek 12. Malcom Bowden: The Rise of the Evolution Fraud (Az evolú-
milyen nagy jelentősége van. G. Richard Bozarth az alábbi ki- ciós csalás keletkezése), San Diego, Creation-Life Publishers,
jelentéseket teszi a The American Atheist-ben: 1982, 167. oldal.
Alátámasztja-e az Újtestamentum az I.Móz. 1-11–ben foglaltakat?
Az elmúlt évszázad során úgy beszéltek az evolúcióról, mint Annak, aki a Szentírást tanulmányozza, fel kell ismernie,
tudományosan bizonyított tényről, és ez az álláspont szilár- hogy az újtestamentumi írók hittek a Mózes I. könyvének
dan megvetette a lábat az iskolákban is. Következésképpen első fejezetében felvázolt eseményekben. Jól jegyezzük meg,
a Teremtés könyvének első tizenegy fejezete zavarossá, értel- hogy:
mezhetetlenné vált sok keresztény egyház, teológiai főiskola a) Minden újszövetségi író hivatkozik a Teremtés könyvé-
és egyetem számára. Az egyházakban és lelkészképzőkben nek első fejezeteire (I.Móz. 1–11).
kevesen gondolkodtak el azon, hogy milyen alapvető jelentő- b) Jézus Krisztus Mózes I. könyvének mind az első hét fe-
séggel bírnak ezek a fejezetek az Újszövetség szempontjából. jezetére hivatkozott.
Az Újtestamentum és maga Jézus Krisztus is gyakran utalt c) A Galáciabeliekhez, a Filippibeliekhez, a Thessaloni-
vissza ezekre a fejezetekre. Mennyire tarthatjuk őket hitele- kabeliekhez (I. és II.), a Timótheushoz (II.), a Titushoz
seknek, ha a fejezetek, amelyekre utalnak, nem a valóságról és a Filemonhoz írt levelek és János Apostol II. és III.
számolnak be? Az alábbi felsorolásban 68 újszövetségi ige levelei kivételével minden újtestamentumi könyvben
található, melyek közvetlenül visszautalnak Mózes I. köny- találhatóak visszautalások I.Móz. 1–11-re.
vének ezekre az elsődleges fontosságú fejezeteire. (Részben d) Az Újszövetség I.Móz. 1–11 minden fejezetére (a 8. ki-
Dr. Henry M. Morris könyve alapján, The Remarkable Birth vételével) visszautal.
of Planet Earth [A Föld nevű bolygó figyelemreméltó születé- e) Minden újszövetségi író nyilvánvaló módon történeti-
se], San Diego, California, Institute for Creation Research, leg pontos, hiteles híradásként fogadta el Genezis első
1972, 101–103. oldal.) Ezenfelül sok más közvetett utalás is fejezeteit.
történik I.Móz. 1–11 fejezeteire.
21. táblázat: Újtestamentumi hivatkozások Gen. 1–11-re (*Jézus Krisztus szavai földi szolgálata során)
Hivatkozás Téma Genezisbeli hivatkozás
*1. Mát. 19:4 férfiút és asszonyt teremtett 1:27; 5:2
*2. Mát. 19:5–6 ragaszkodik feleségéhez; lesznek egy testté 2:24
*3. Mát. 23:35 igaz Ábel 4:4
*4. Mát. 24:37–39 Noé és az özönvíz 6:1–22; 7:1–24; 8:1–22
*5. Mk. 10:6 férfiút és asszonyt teremtett 1:27; 5:2
*6. Mk. 10:7–9 ragaszkodik feleségéhez, lesznek egy testté 2:24
*7. Mk. 13:19 a teremtés kezdete óta, amit Isten teremtett 1:1; 2:4
8. Luk. 3:34–36 nemzetségek: Ádámtól Sémig 11:10–26
9. Luk. 3:36–38 nemzetségek: Noétól Ádámig, és Istenig 5:3–29
*10. Luk. 11:51 Ábel vére 4:8–11
*11. Luk. 17:27 eljött az özönvíz, és mindent elpusztított 8:10–26
12. Ján. 1:1–3 kezdetben Isten 1:1
*13. Ján. 8:44 hazugság atyja 3:4–5
14. Acs. 14:15 aki teremtette az eget és a földet 2:1
15. Acs. 17:24 Isten teremtett mindeneket 1:1–31
16. Róm. 1:20 a világ teremtése 1:1–31; 2:4
17. Róm. 4:17 Isten a semmiből teremtett 1:1–31
18. Róm. 5:12 a bűn által belépett a világba a halál 2:16–17; 3:19
19. Róm. 5:14–19 a halál Ádámtól fogva uralkodott 2:17
20. Róm. 8:20–22 a teremtés megromlott 3:17–18
21. I.Kor. 6:16 a kettő egy testté lesz 2:24
22. I.Kor. 11:3 az asszony feje 3:16
23. I.Kor. 11:7 Isten képmására 1:27; 5:1

24. I.Kor. 11:8 asszony a férfiból 2:22–23
25. I.Kor. 11:9 asszony a férfiért 2:18
26. I.Kor. 15:21–22 egy ember által jött a halál 2:16–17; 3:19
27. I.Kor. 15:38–39 mindenkinek… saját magva 1:11, 21, 24
28. I.Kor. 15:45 Ádám élő lény lett 2:7
29. I.Kor. 15:47 ember a földből 3:23
30. II.Kor. 4:6 a sötétségből ki a világosságra 1:3–5
31. II.Kor. 11:3 a kígyó megcsalta Évát 3:1–6, 13
32. Ef. 3:9 mindeneket teremtett 1:1–31; 2:1–3
33. Ef. 5:30–31 ragaszkodik feleségéhez, lesznek egy testté 2:24
34. Kol. 1:16 mindenek Őáltala teremtettek 1:1–31; 2:1–3
35. Kol. 3:10 az Ő képmására teremtetett 1:27
36. I.Tim. 2:13–14 Ádám teremtetett elsőnek 2:18–23
Hivatkozás Téma Genezisbeli hivatkozás

37. I.Tim. 2:14 az asszony csalatott meg 3:1–6, 13
38. I.Tim. 4:4 minden, amit Isten teremt, jó 1:10–31
39. Zsid. 1:10 kezdetben Isten teremtette az eget és a földet 1:1
40. Zsid. 2:7–8 minden az embernek van alávetve 1:26–30; 9:2–3
41. Zsid. 4:3 munkáit befejezte 2:1
42. Zsid. 4:4 megnyugodott a hetedik napon 2:2–3
43. Zsid. 4:10 megnyugodott munkáitól 2:2–3
44. Zsid. 11:3 a világegyetem teremtése 1:1
45. Zsid. 11:4 Ábel jobb áldozatot mutatott be 4:3–5
46. Zsid. 11:5 Énok elragadtatott 5:21–24
47. Zsid. 11:7 Noé házanépe megmenekült 7:1
48. Zsid. 12:24 Ábel vére 4:10
49. Jakab 3:9 emberek Isten hasonlatosságára 1:27; 5:1
50. I.Pét. 3:20 a bárka megépítése, nyolc lélek megmenekült 6:14–16; 7:13
51. II.Pét. 2:5 özönvíz az istenteleneken, nyolc lélek megmenekült 6:8–12; 7:1–24
52. II.Pét. 3:4–5 a Föld vízből és víz által formálódott ki 1:6–7
53. II.Pét. 3:6 a világot víz pusztította el 7:17–24
54. I.Ján. 3:8 a gonosz kezdettől vétkezett 3:14
55. I.Ján. 3:12 Káin megölte testvérét 4:8, 25
56. Júd. 11 a Káin útja 4:8, 16, 25
57. Júd. 14 Énok, Ádámtól fogva a hetedik 5:3–24
58. Jel. 2:7 az élet fája 2:9
59. Jel. 3:14 Isten teremtésének kezdete 1:1–31; 2:1–4
60. Jel. 4:11 mindeneket teremtett 1:1–31; 2:1–3
61. Jel. 10:6 aki teremtette az eget és a földet 1:1; 2:1
62. Jel. 14:7 aki alkotta az eget és a földet 1:1; 2:1, 4
63. Jel. 20:2 a régi kígyó, aki az ördög 3:1, 14
64. Jel. 21:1 az első ég és az első föld 2:1
65. Jel. 21:4 nincs többé halál, szomorúság kiáltás és fájdalom 3:17–19
66. Jel. 22:2 az élet fájának gyümölcse 3:22
67. Jel. 22:3 nincs többé átok 3:14–19
68. Jel. 22:14 az élet fája 2:9
Érdekes párhuzamot fedezhetünk fel a Teremtés könyvé- A keresztény egyházak eltérő módon vélekednek a kereszt-
ben leírt özönvíz és az Újtestamentumban található vízke- ségről, de többségük azt tanítja, hogy a keresztség a Krisztus-
resztség között. Mi volt eredetileg a vízkeresztség jelentősége? ba mint Megváltóba vetett hitet jelképezi. Ahogy az alábbi
Természetesen János a megtérés szimbólumaként, a bűnök táblázatra pillantunk, gondolkodjunk el azon, vajon a vízzel
bocsánatára keresztelt, de honnan vette az ötletet? Jézus történő keresztelés nem emlékeztet-e bennünket az özönvízre.
megbízta tanítványait, hogy menjenek, tanítsanak, tegyenek I.Pt. 3:20–21 összekapcsolja a kettőt.
tanítványokká embereket, és kereszteljenek (Mt. 28:19–20).
22. táblázat: Az özönvíz és vízkeresztség összehasonlítása

Özönvíz Vízkeresztség
Egy bűntől megrontott világ vízzel elboríttatott. Egy bűnös ember, aki Krisztusra bízta üdvösségét, vízzel elboríttatik.
A bárka kiemelte Isten követőit a vízből. A Krisztusban hívőt is kiemelik a vízből.
Miután az özönvíz elkezdődött, 40 nap és 40 éjjel esett. Jézus keresztsége után 40 nap és 40 éjjel böjtölt.
Az özönvíz után a galamb visszatért Noéhoz jelezve, hogy már biztonsággal Miután Keresztelő János megkeresztelte Jézus Krisztust, Isten Lelke galamb-
ki lehet menni az elpusztult világba. ként alászállt Krisztusra. Akkor Jézus kiment a pusztába, ahol megkísértetett.
Egy másik figyelemreméltó párhuzam is fellelhető a bárka égből, és hogy szükség van valamire, ami megmentheti őket.
és Jézus Krisztus között. Mindkettő egyedüli menedékként Napjainkban sokan megvetéssel tekintenek a keresztre, és el-
szolgált a borzasztó ítélet elől. Mindkettőben Isten tökéletes, fogadhatatlannak tartják azt a gondolatot, hogy megmentés-
előrelátó gondviselése nyilatkozik meg, és bármely bűnös em- re szorulnak. A bárkában sok férőhely volt; Krisztus is helyet
ber mindenféle ellenszolgáltatás nélkül igénybe veheti. A hét- készített számunkra, ahol sok lakóhely van (Ján. 14:2–3). A
köznapi értelemben vett „bölcsesség” mindkettőt kételkedve, bárkának egy ajtaja volt, amelyet Isten zárt be; Krisztus azt
sőt gúnyolódva fogadta, és megkérdőjelezte alkalmasságukat. mondta, Én vagyok az ajtó” (Jn. 10:9). Isten ezt is be fog-
Mindkettő a maga nemében páratlan és szörnyű bántást ja zárni. A bárkát a szurok tette lékbiztossá (héber: kopher);
szenvedett el azért, hogy másokat megmentsen. Az emberek Krisztus vére kiontása által „vízhatlan” váltságdíjat (héber:
gúnyt űztek abból a gondolatból, hogy víz fog alászállani az kopher) fizetett értünk, ami tökéletes védelmet nyújt.
Hogyan tanítható az eredetkérdés a középiskolákban és a főiskolákon?
Az állami iskolákban sohasem ütközött törvénybe a terem- alá leginkább a tudományos bizonyítékok, és miért. A dol-
tés mellett szóló tudományos bizonyítékok tanítása1. Sok gozat első mondata ez legyen: „Hiszem, hogy a tudományos
tanár mégis tanácstalan, és nem tudja, hogyan oktassa. Az bizonyítékok leginkább… támasztják alá. Az üresen hagyott
iskoláknak olyan helyeknek kellene lenniük, ahol a diákok helyre például beírhatják az alábbi válaszok egyikét:
tudakozódhatnak, és ahol megtanítják őket arra is, hogyan • az evolúció teóriáját
vizsgáljanak meg több oldalról egy kérdést. Kevés olyan el- • a teremtés elgondolását
méleti tárgy van, amely nagyobb jelentőséggel bírna a közép- • az evolúció módosított elméletét
iskolai vagy főiskolai diákok számára, mint az eredetkérdés. • a teremtés módosított elképzelését.
Annak a ténynek, hogy maga a kérdés vitatott, nem kell te- (Az „evolúció” és a „teremtés” meghatározásával a 306.
hertételként nehezednie a tanárok vállára. Épp ellenkezőleg, oldalon találkozhatunk.) Ha egy diák úgy érzi, hogy a bi-
ez előny2. „Az eredetkérdés kutatási projektje” ideális eszköz zonyítékok nem az evolúció, de nem is a teremtés teóriáját
arra, hogy a diákok elemző képessége fejlődjön. támasztják alá, akkor határozza meg azt a bizonyos elgondo-
lást. A diákoknak meg kell érteniük, hogy a csupán néhány
Az eredetkérdés kutatási projektje tudományos bizonyíték vizsgálatán alapuló következtetéseik
eltérhetnek vallásos nézeteiktől (deizmus, ateizmus vagy a
Bevezetés. Az eredetkérdés kutatási projektje talán az egyik kettő számos változata). E projektnek nem az a feladata, hogy
legérdekesebb és legizgalmasabb vállalkozás, amellyel a di- feloldja az efféle különbözőségeket, hanem az, hogy megta-
ákok valaha találkoztak. Olyan, amelyre hátralévő életük- nítsa a tudományos bizonyítékok vizsgálatát. A tudomány
ben mindig emlékezni fognak. Nyilvánvalóvá teszi, hogyan korlátai és bizonytalanságai, főleg amikor ősi, megismétel-
működik a tudományos érdeklődés, miközben arra az egyik hetetlen és nem megfigyelt eseményekkel foglalkozik, még a
legalapvetőbb és legtermészetesebb kérdésre épít, amelyet az projekt elvégzése előtt nyilvánvalóvá válnak.
embernek csak feltehetnek: hogyan kezdődött mindez? Min-
den egyes diáknak el kell döntenie: 1. melyik eredetteória A tanár szerepe: A tanár elsődleges szerepe, hogy (1) min-
illik össze legjobban a tudományos bizonyítékokkal, és 2. le den diákban kifejlessze a tudományos elemző készséget, (2)
kell írnia egy papírra azt is, hogy miért. A vallásos hitelvek meggátolja, hogy vallási aspektusok lépjenek be a tantermi
– miközben fontosak lehetnek a diák átfogó következtetése- diszkussziókba, (3) megakadályozza bármelyik tudományos
inél – nem alkothatják a dolgozat részét. Nincs helyes vagy bizonyíték cenzúrázását, és (4) kihívással illesse és ösztökélje
helytelen válasz. Ehelyett a diák munkájának kiértékelésénél a diák gondolkodását. A tanároknak gyakran fel kell tenni-
a kutatás átfogó íve, a kritikus gondolkodás, a szilárd logika ük efféle gondolatébresztő kérdéseket:
és az adatok részletes összehasonlítása szempontjának kell • Miféle feltevésekkel éltél?
érvényesülnie. • Leellenőrizhetők-e ezek a feltevések?
Az eredetkérdés kutatási projektjének alábbi leírását álta- • Miért nem értenek egyet más tudósok?
lános formában foglalták írásba, hogy az egyaránt felhasznál- • Milyen egyéb magyarázatok vannak?
ható lehessen közép- és főiskolai szinten, világi és vallási is- • Milyen bizonyíték alapján lehet más következtetésekre
kolákban is. A tanárok a rendelkezésre álló időhöz, a diákok eljutni?
szükségleteihez és a tantárgyakhoz igazíthatják. A tanárnak nem az a szerepe, hogy kikényszerítse az ere-
detelméletek valamelyikébe vetett hitet, sőt az sem, hogy
Célja: Ez a projekt minden diáknak segít (1) a tudományos megtanítsa az anyagot. A téma anyaga olyan nehezen átte-
elemző képességek kifejlesztésében, (2) a tudomány sok, kinthető, olyan nagy ívű, hogy értelmetlen lenne azt várni a
látszólag szerteágazó témáját és szakterületét érett, értelmes tanároktól, hogy a tanítás miatt gyorsan elsajátítsák. Továb-
vizsgálódásba integrálnia, és (3) lehetővé tenni az elméleti bá a legtöbb tanárnak előítéletei vannak, amelyek könnyen
tanulmányozást a tudomány egyik fontos területén anélkül, elterelhetik a diák döntésalkotó folyamatát. A diákok majd
hogy megsértené a különböző vallásos nézeteket, amelyek az gyakran felteszik a kérdést (kissé körmönfontan), hogy mit
egyén és az otthon kiváltságai. Mivel az eredetről szóló kérdés hisz a tanár.
mindkét oldalán erőteljesen képviselt nézetek kerülnek elő, A javasolt válasz így hangzik: „Ne törődj azzal, hogy én
a diákban már első alkalommal erős, indokolt és magabiztos mit hiszek. Ami ennél a tantárgynál számít az, hogy mennyire
egyet nem értés alakul ki néhány tudományos szaktekintéllyel alaposan vizsgálod meg a kérdéskör mindkét oldalán található
és tankönyvszerzővel szemben. Ez az oktatás részéről nyújtha- bizonyítékokat. Engem nem érdekelnek a te speciális következte-
tó tapasztalat, amellyel még a legtöbb tudós és mérnök sem téseid, csak az alaposság és a logika, amelyet a következtetéshez
rendelkezik, tesz igazán éretté. Sajnos a jellegzetes tanter- való eljutásig alkalmazol. Ezt pedig magadtól kell megtenned.”
mi tapasztalat – főleg a tudományok terén – az információ
megtanulásából vagy felszívásából, nem pedig a bizonyítékok A tanár választási lehetőségei
kiértékeléséből és annak eldöntéséből áll, hogy a néhány tu- 1. Döntse el az írásos fogalmazvány hosszát. Ennek a
dományos magyarázat közül melyik a leginkább hihető. döntésnek a diákok tudásszintjére, az elsajátítandó
tananyagra és a tanár célkitűzéseire kell alapulnia.
A projekt: Minden diáknak írnia kell egy dolgozatot, amely- Középiskolai fizika-, biológia- vagy általános tudomá-
ben megfogalmazza, hogy melyik eredetteóriát támasztják nyos-kurzus esetén 1000 szó lehet a minimum. Főisko-
lai diákok esetében, akik főtantárgyként a tudomány • Robert Jastrow: Until the Sun Dies (Míg a Nap meg
oktatását vagy a geológiát választották, 40 gépelt oldal nem hal), Warner Books, 1977.
sem elegendő. A teremtés szemszögéből:
2. Határozza meg a projekt elkezdésének és befejezésének • E könyv bármely részlete lemásolható.
időpontját. A projektnek elég hosszúnak kell lennie • Duane T. Gish: Challenge of the Fossil Record (A fosszi-
ahhoz, hogy a diák reflektálhasson a tantárgyra, hogy lis leletek megkérdőjelezése), Master Books, 1985.
mélyen beleolvashassa magát a témába, hogy kutasson • Henry M. Morris és Gary E. Parker: What is Creation
a könyvtárban a tanár elképzelései szerint, és megír- Science? (Mi a teremtéstudomány?), Master Books,
hassa a dolgozatot. Azt javasoljuk, hogy az eredetkér- 1982.
dés kutatási projektje 1–4 hónapot íveljen át, és időben A teremtés és evolúció szemléletének szembeállítása:
készüljön el, hogy legalább egy hét maradjon a kiérté- • Richard Bliss és Gary E. Parker: Origin of Life,
kelésére. Ez a projekt minimum három tanítási perió- Evolution/Creation (Az élet eredete, evolúció/teremtés),
dus felhasználásával elvégezhető. Master Books, 1979.
3. Alakítsa ki a megírás és osztályozás feltételeit, köve- • Richard Bliss, Gary E. Parker és Duane T. Gish: Fossils:
telményeit. Az írásos dolgozat megkívánt terjedelmét Key to the Present, Evolutiuon/Creation (Kövületek:
és az iskolai stílusnak való megfeleltetését is ki kell Kulcs a jelenhez, evolúció/teremtés), Master Books,
alakítani. Jól integrált tantervvel, tananyaggal rendel- 1980.
kező iskolák az angol tanároktól azt várják, hogy az • Francis Hitching: The Neck of the Giraffe (A zsiráf
írás nézőpontjából, míg a szaktárgyak oktatóinak tu- nyaka), Ticknor és Fields, New Haven és New York,
dományos szempontból kell értékelniük a dolgozatot. 1982.
Ha az értékelést végző tanárok között van legalább egy • Michael Denton: Evolution: A Theory in Crisis (Evo-
evolucionista és egy teremtéshívő, a diákok talán az- lúció: egy elmélet válságban), Burnett Books Limited,
zal a tanárral értékeltessék dolgozataikat, aki az eredet London, 1985.
kérdését tekintve az ő nézetüket vallja. • William R. Fix: The Bone Peddlers: Selling Evolution
4. Fektesse le azt is, hogy mekkora súlya lesz ennek a (Vándor csontkereskedők: áruba bocsátják az evolúci-
leosztályozott projektnek. Meg kell egyeznie a tanár ót), Macmillan Publishing Co., 1984.
részéről megkívánt kutatási erőfeszítéssel és a diák • Fred Hoyle és Chardra Wickramasinghe: Evolution
motivációjával, ami a kurzus kiértékelésénél egy har- From Space (Evolúció az űrből), Simon és Schuster,
mad – egy hatod arányban kapjon szerepet. Néhány 1981.
diáknak meg lehet engedni, hogy záróvizsga helyett az • Gordon Rattray Taylor: The Great Evolution Mystery
eredetkutatási projektet adja le. (A nagy evolúciómisztérium), Harper és Row, 1983.
Forrásanyagok Külsős előadók

Hívjunk meg külsős előadókat, hogy ők válaszoljanak a
A következtetések levonásában igen sok forrásanyag segíti a diákok kérdéseire. Ezek a szakértők evolucionista és te-
diákokat. Arra bátorítjuk a tanárokat és az iskolák vezeté- remtéshívő tudósok legyenek. A tanárok ne vállalják ma-
sét, hogy vizsgálják meg az alábbi forráslistát, és válasszák ki gukra azt a szerepet, hogy az egyik vagy a másik álláspon-
azokat, amelyekről úgy érzik, hogy tudásszintjüknek megfe- tot védjék. Arra késztessük őket, hogy az érdeklődéshez és
lelnek. Tekintet nélkül arra, hogy a tanár milyen specifikus a kérdések felvetéséhez megfelelő légkört teremtsék meg
forrásanyagot vagy tevékenységet választ, mindent meg kell azzal, hogy a diákokat ösztönzik és motiválják: másoktól
tennie azért, hogy a két alapvető, tudományos modell közöt- függetlenül jussanak el a saját következtetéseikre. Ha a
ti egyensúly (evolúció és teremtés) biztosítva legyen. dolgozatírás előtt szakértők jönnek, és előadásokat tarta-
nak, ez majd segít a diákoknak, hogy meg nem oldott és
Videokazetta meg válaszolt kérdéseikre összpontosítsanak. Különösen
The Great Debate: Evolution vs. Creation (A nagy vita: hasznos, ha középiskolai szinten a tanítási időszak so-
Evolúció kontra teremtés), 50 perc. Ez a kitűnő videoanyag rán jó előre megfogalmazzuk a kérdéseket. Az evolúció
egy vitát elevenít fel Evolúció professzor és Dr. Teremtés álláspontját valló diákok kérdezzék meg a teremtéshívő
között. Mindkettőt Terence R. Mondy személyesíti meg, előadót, a teremtést előnyben részesítő hallgatók pedig az
akit Illinois államban az 1999-2000. év biológiatanárának evolucionista tudósnak tegyenek fel kérdéseket. Ez majd
választottak. Szórakoztató, informatív, érdekes és pontos. fokozza az érdeklődést, és segíti a felkészülést.
Közép- és főiskolai hallgatóság számára egyaránt alkal-
mas. Beszerezhető a Creative Media-tól, 6305. Ojibwa Diák vitakörök
Lane, McHenry, IL 60050 15 dollárért. Az összeg a postai A kis diákviták kitűnően fokozzák a diákok érdeklődését,
és kezelési költségeket is magába foglalja. akik könnyen bevonhatók ebbe a vállalkozásba. Minden
tanuló kap öt percet, hogy kifejtse néhány bizonyíték-ka-
Kézikönyvek diákok részére: tegóriára vonatkozó álláspontját, amelyet azután kétper-
Evolúciós nézőpontból ces cáfolatok követnek. A jelentkezési lap kipostázható a
• Charles Darwin: The Illustrated Origin’s of Species (A ké- diákoknak, hogy keressenek egy opponenst, akivel majd
pekkel illusztrált Fajok eredete). Lerövidítette és beveze- megvitatják a választott témákat. Hetente egy-egy ilyen
tést írt hozzá Richard E. Leakey, Hill és Wang, 1979. 15-20 perces vita fontos késztetést jelenthet minden diák
számára. Középiskolai szinten gondoskodni kell arról, • A genetikai variációk behatároltak.

hogy a vitákat rendben folytassák le. A videofelvétel min- • A Föld átélt egy világméretű özönvizet.
den szinten, a nem tanulási idő során is eredményesen Az eredet evolúciós modellje:
felhasználható. Ez segíti a tanárokat azoknak a legjobb • A világegyetem, a Naprendszer, a Föld és végül az élet
vitáknak a kiválasztásában, amik majd osztálytermi meg- évmilliók során természetes folyamatok útján alakult
tekintésre kerülnek. ki a rendezetlen anyagból.
• Véletlenszerű mutációk és a természetes kiválasztódás
Faliújság az egysejtű életből hozta létre a jelenlegi életformákat.
A diákokat bátorítani kell arra is, hogy hozzanak az osz- • Minden életnek közös őse van.
tályba magazin-, újság- vagy folyóiratcikkeket a témáról. Sem a teremtés, sem az evolúció nem tudja tudományo-
Miután néhány napra kifüggesztették ezeket a faliújságra, san megmagyarázni, mi történt a kezdet kezdetén (a 149. áb-
a cikkekben idézett bizonyítékok minőségére és burkolt rán a piros területtel ábrázoljuk). Az evolúciós modell teljes
feltételezéseik azonosítására vonatkozó diszkussziók igen mértékben hallgat az anyag, az űr, az energia, az idő és a ké-
hasznosak lehetnek. A szerkesztőknek írt levelek további miai, valamint a fizikai törvények eredetére vonatkozóan. A
érdeklődést kelthetnek. A tanárok kifejezhetik elismeré- legtöbb evolucionista azt állítja, hogy a legtávolabbi időpont,
süket annak a diáknak, akinek a levelét megjelentették. ameddig csak vissza tudnak menni, a hipotetikus „ősrobba-
Például azzal, hogy felmentést kap az egyik dolgozatírás nás”. Elismerik, hogy tudományos szempontból vakok egy
alól. ilyen esemény előtti időt tekintve. Ugyanígy tudományos
értelemben a teremtést vallók sem értik, mi történt a terem-
Kérdések és válaszok tés eseménye során. Mindazonáltal a vörös terület jobb ol-
dalán mindkét modell tesztelhető bizonyítékokkal. Bármely
K: Tehetek-e valami mást is azon kívül, hogy a diákjaimmal dol- múltbeli, feltételezett kiindulópontra vonatkozóan a tudósok
gozatot íratok? gyakran kérdezik, vajon a fizika és kémia törvényei létrehoz-
V: Igen. A diákokat rá kell venni arra, hogy nézzenek szem- nák-e, amit ma látunk. Ezek azok a tudományos kérdések,
be ugyanazokkal a tudományos bizonyítékokkal oly módon, amelyek bepillantást nyújtanak kezdeteinkbe.
hogy
• Összegzik, vagy felvázolják azt, amit a különböző ere-
detteóriák bizonyítékai közül a legmeggyőzőbbnek Összetettség
Teremtés-
éreznek. modell
• Egy meghatározott terjedelmű szóbeli előadást készíte-

A teremtés
nek.
• Meghatározott számú bizonyítékot sorolnak fel a te-
remtésre és az evolúcióra vonatkozóan.
ll
• Egy, a teremtésre vagy evolúcióra vonatkozó bizonyíté- de
- mo
ció
kokat felvonultató plakátot készítenek el. Ev
olú
• Írjanak kritikát (1) egy kiemelkedő kreacionista vagy Anyag?
Tér?
evolucionista részéről kifejtett nézőpontról, (2) egy, az Energia?
Idő?
eredet kérdésével kapcsolatos múzeumi kiállításról, (3) Idő
A kezdet Ma
egy újabb újság- vagy magazincikkről, vagy (4) a tan-
könyv egyik fejezetéről. 149. ábra: Két modell. A teremtés és evolúció összehasonlítása az össze-
tettség skáláján.
K: Lehet-e a teremtéssel tudományosan foglalkozni? (Lásd a
„Hogyan lehet tudományos a teremtés tanulmányozása?” K: Az alul vagy gyengén motivált középiskolai diákok hogyan
c. részt a 246. oldalon!) hajtják végre ezt a projektet?
V: A tudósok egy mindennapos, mégis különleges típusú V: Azok a diákok, akiknek nehézségeik lehetnek egy teljes
érvelést alkalmaznak, amikor az olyan múltbeli, megismétel- volumenű kutatási projekt kivitelezésével, megértik és él-
hetetlen eseményeket próbálják megmagyarázni, amelyeknél vezni fogják a 305. oldalon ismertetett videofelvételt. Fel-
nem voltak megfigyelők. Először egy modellt alakítanak ki, ajánlhatjuk nekik a Richard Bliss tollából kikerült illusztrált
vagy ahogy ők mondják: „munkahipotézist”. könyvecskéket is. Ezeket a sok száz osztályteremben letesz-
Ez egyszerűen leírja, ami szerintük történt. Ha egyszer telt könyveket 8. és 9. osztályosoknak írták. Egyes részleteit a
egy modellt már definiáltak, főleg akkor, amikor alternatív legtöbb, e szint alatti képességű diák is el tudja olvasni.
modellek is hozzáférhetők, megfigyeléseket, méréseket lehet A tanárok, akik látják, hogy diákjaiknak nehézségeik
végezni, észrevételeket lehet tenni, amelyek a modell hihető vannak, eldönthetik, hogy csupán részfeladat vagy leegy-
voltát növelik vagy csökkentik. A két alapmodell, a teremtés szerűsített (például a fosszilis leletekkel kapcsolatos) feladat
és az evolúció azonban a következőképpen definiálható: elvégzését kérik számon tőlük. Ilyen kérdéseket lehet feltenni
Az eredet teremtésmodellje: a diákoknak:
• A világegyetemben minden, a csillagokat, a Naprend- • Hogyan magyarázzák az evolucionisták a fosszilis lele-
szert, a Földet, az életet és az embert is beleértve, hir- teket?
telen és nem régen jött létre, lényegileg abban az össze- • Hogyan magyarázzák a teremtés hívei a fosszilis lelete-
tettségben, ahogy ma látjuk. ket?
•Hogyan alakultak ki a kövületek? 1. nap:

•Vannak-e más magyarázatok is? • Töltessük ki a feladatlapot, amely (1) meghatározza
•Hol alakulnak ki kövületek ma? a formátumot, az értékelés kritériumait és a megfele-
•Milyen részletek találhatók a fosszilis leletekben? lő időpontokat a vázlat, valamint a végső, 1000 sza-
•Ezek az észrevételek a teremtés- vagy az evolúciós ma- vas dolgozat számára; (2) definiáljuk a „teremtés” és
gyarázathoz illenek-e jobban? az „evolúció” fogalmát; és (3) soroljuk fel az iskolai
Az ezekre a kérdésekre adott válaszok akár vázlatot is könyvtárban hozzáférhető forrásokat.
nyújthatnak a diák dolgozatához. Ha a diáknak további • Írjuk le a kiválasztott forrásokat.
eligazításra, iránymutatásra van szüksége, az egyes kérdé- • Mutassuk be a videokazettát: The Great Debate:
sekkel együtt hivatkozásokat és oldalszámokat is fel lehet Evolution or Creation (A nagy vita: evolúció vagy te-
tüntetni. remtés). (Lásd a 305. oldalon.)
Sok diák, amikor eljut a következtetésekig, egészen elké- • Magyarázzuk el a tudományos metodológiát, amelynek
ped, mert rájön, hogy meglátásai eltérnek a különböző tu- használata akkor szükséges, amikor meg nem figyelt és
dósok – evolucionisták vagy teremtéshívők – véleményétől. nem ismételhető eseményekkel foglalkozunk. (Lásd a
A diákoknak az a felismerése, hogy válaszaik hihetőek, míg 149. ábrát.)
az egyik tudóscsoport válaszai megkérdőjelezhetőek, önbi- 2. nap:
zalmat teremt, és növeli a tudomány iránti érdeklődést. A • A diákok egy vagy két vitát folytatnak le.
diákok gyakran maguk is szeretnék megismerni az eredetvita • Vezessük le a téma informális, azaz tájékoztató jelle-
többi aspektusát is. Minden tudományos tananyag céljának gű megvitatását. Hangsúlyozzuk ki annak fontosságát,
annak kellene lennie, hogy izgalmat és a felfedezés érzését hogy a tudományban a következtetések bizonyítéko-
váltsa ki. kon alapulnak.
• Emlékeztessük a hallgatókat, hogy vázlataik leadása …
K: Középiskolás szinten mit foglaljon magában a minimális pro- napon belül esedékes.
jekt? 3. nap:
V: Az alábbiakban ismertetjük a projekt kialakításának költ- • Kommentáljuk a diákok vázlatainak minőségét!
ségkímélő módját. Eszerint csupán három tanítási alkalomra • Vitassuk meg a faliújságra kitett cikkeket!
van szükség. Ezeket az alkalmat kell aztán kiterjeszteni egy • Emlékeztessük a hallgatókat arra, hogy dolgozataik
legalább három hetes időszakra. végső változatát … napon belül le kell adniuk!
1. 1987-ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a követke- tanítsuk a diákokat gondolkodni. Az efféle összehasonlítás
zőképen nyilatkozott: azért fontos, mert olyan kérdést érint, amely sokak számára
Továbbá az a kívánalom, hogy a tanárok az evolúció mellett különös jelentőséggel bír, vagy érzelmi szálak is kapcsolód-
a teremtéstudományt is tanítsák, nem jelenti azt, hogy egy- nak hozzá. Másrészt sokkal jobban betöltheti ezt a célt, mint
ben szabad kezet is kapnak ahhoz, hogy a jelenlegi tudomá- bármi más. (Richard D. Alexander: „Evolution, Creation,
nyos tanmenetet elhanyagolva az evolúció elméletén kívüli and Biology Teaching” [Evolúció, teremtés és a biológia
más, az élet eredetével kapcsolatos elméleteket ismertessenek. tanítása], American Biology Teacher, 40. évfolyam, 1978.
(„Edwards, Governor of Louisiana, et al. v. Aguillard et al”, február, 92. oldal.)
Supreme Court of the United States, No. 85–1513, meg-
vitatásra került 1986. december 10-én, döntés született 3. A tudományban használatos képességek közé tartozik a meg-
1987. június 19-én, 1. oldal. Lásd az első bekezdést a 8. figyelés, az osztályozás, a mérés, a kifejtés, az előrejelzés, a ma-
oldalon.) tematika alkalmazása, a kutatások és kísérletek megtervezése,
az adatok gyűjtése és elemzése, a következtetések levonása,
2. Az evolucionista Richard Alexander, a Michigani Egyetem a hipotézisek felvázolása, az alternatív magyarázatok szem-
zoológia professzora és rovar-kurátora, hasonló javaslatot beállítása, a definíciók, kérdések, feltételezések és sablonok
tett. megfogalmazása, a már megfogalmazott következtetések visz-
Nem kell a tanároknak megijedniük, hiszen nem az a fel- szavonása, amennyiben olyan bizonyíték kerül elő, amely ezt
adatuk, hogy a biológiai előadásokon a teremtést az evolúció indokolttá teszi.
egyik alternatívájaként tárják a diákok elé; ami pedig csak-
ugyan az. A kettő összehasonlítása például kiváló logikai 4. Az iskolák könyvtáraiban általában fellelhetők az evolúció té-
feladat lehetne, és az értelmet is jól megtornáztatná. Ok- makörével kapcsolatos könyvek, melyek segítségével ki lehet
tatóként elsődleges célunknak annak kell lennie, hogy meg- egészíteni az itt felsorolt javaslatokat.
Melyek az evolúció társadalmi következményei?
Annak, hogy az eredet kérdését illetően milyen nézetet 6. Világi humanizmus. Ha a „molekulától – a majmon át – az
vallunk, mélyreható társadalmi, és gondolkodásmódunkat emberig” elgondolás megáll, akkor az ember a létezés legma-
is befolyásoló következményei vannak. Az alábbiakban lát- gasabb formájának megtestesítője. Ezért az embernek kéne a
hatunk néhány, válaszokkal egybekötött felvetést. Figyeljük legnagyobb jelentőséget tulajdonítani, nem pedig valamiféle
meg, hogy minden nézőpont, a tudományos bizonyítékok el- képzeletbeli Alkotónak, aki igazából az ember fantáziájának
lenére is, azt feltételezi, hogy az evolúció megtörtént. szüleménye.
Válasz: Ezt a filozófiát úgy hívják, hogy világi humaniz-
1. Állatias viselkedés. Ha az emberek ősei állatok voltak, mi- mus. (Kimondva nagyon emberségesen hangzik, de nem
ért ne viselkedhetnének úgy, mint azok? más, mint egy kis intellektualitással fűszerezett ateizmus.)
Ez az eszme meg fog bukni, ha az emberek egyre inkább
2. Jó és rossz. Ha a természeten kívül nincs semmi más, miért megismerik, hogy az evolúció tudományos szempontból
gondoljuk, hogy van jó és rossz? vizsgálva milyen sok esetben nem állja meg a helyét.
Válasz: Ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni jó és
rossz között, félreérthetetlen, sőt abszolút mércére van 7. New Age mozgalom. Ha mi emberek a baktériumokból
szükség – és Valakire, aki képes felállítani ezt a mércét. fejlődtünk ki, akkor nem lehet-e, hogy az isteni szint elérése
Az emberek ösztönösen tudják, mi a jó és mi a rossz, mi felé fejlődünk tovább? Nem egy új tudat bontakozik-e ki ben-
a helyes és mi a helytelen. Valaki belénk táplálta ezt a nünk? Nem egy dicsőséges Új Korszak felé tartunk?
megkülönböztető-képességet; az biztos, hogy a fizika tör- Válasz: Ez a szintén az evolúción alapuló meggyőződés
vényei nem képesek erre. úgy terjed a világon, még sok egyházban is, mint a rák.
Ez az úgynevezett New Age mozgalom. Azonban ez is leál-
3. A legéletrevalóbb fennmaradása. Ha kialakulásunkat dozóban lesz, ahogy az evolúció tudományos szempontból
mindvégig „a legéletrevalóbb fennmaradásának” elve hatá- vett fogyatékosságai nyilvánvalóvá válnak.
rozta meg, akkor az a kívánatos, hogy megszabaduljunk a
kevésbé életrevalóktól. A gyengébb emberek, vállalkozások 8. Házasság. Ha a házasság intézménye kulturális fejlemény,
vagy országok leigázása és kizsákmányolása csupán annak amely évezredekkel ezelőtt műveletlen törzsek köreiben vált
a dzsungelnek a törvénye, ahonnan származunk. Hosszú tá- először szokássá, akkor ezt a szokást miért ne változtathat-
von az eutanázia, a mesterséges sterilizáció és a fajnemesítés nánk meg úgy, ahogy más, idejétmúlt szokásokat is megvál-
válna az emberiség hasznára, és lenne egyben logikus is, ha toztatunk? Az állatok nem házasodnak – akkor az embe-
kialakulásunkat valóban a fent említett elv határozta meg. reknek miért kellene? Végtére is csak állatok vagyunk. Ha
természeti folyamatok eredményeként jöttünk létre, akkor mi-
4. Kommunizmus. Friederich Engels, a kommunizmus egyik ért ne tehetnék azt, amit a természet diktál? Miért baj az, ha
megalapítója, levelet írt Karl Marxnak, a másik alapítónak, valaki szexuális kapcsolatot létesít a házasságon kívül addig,
melyben melegen ajánlotta Charles Darwin, „A fajok ere- amíg ezzel senkinek sem okoz fájdalmat?
dete” című könyvét. Marx azt írta válaszul Engelsnek, hogy Válasz: Isten akkor alapította meg a házasságot, amikor
a Darwin által leírt „természettörténetben benne foglaltatik a megteremtette az első férfit és az első nőt, Ádámot és
nézetünket [kommunizmus] alátámasztó alapeszme.”1 Marx Évát, és azt mondta nekik, hogy legyenek eggyé.
felajánlotta Darwinnak, hogy neki dedikálja „A tőke” című
könyvét, amit Darwin udvariasan visszautasított. 9. Rasszizmus. Ha az emberek valamiféle majomszerű élő-
Joszif Sztálin, aki 1929 és 1953 között a Szovjetunió kö- lényből alakultak ki, akkor biztosan vannak olyanok, akik a
nyörtelen diktátoraként működött, Darwin könyvét diák- többieknél az evolúciós létrán magasabbra jutottak. Bizonyos
ként olvasta egy egyházi iskolában. Másokat is arra bizta- népcsoportok eredendően felette állnak másoknak.
tott, hogy olvassák el. Ekkor vált ateistává. Válasz: Ez a rasszizmus. E kicsavarodott logika segítségé-
vel próbálta meg Hitler meghonosítani azt az elméletét,
5. Személyes felelősség. Ha minden véletlenül és a természeti hogy van egy népcsoport, az árják, akik felette állnak az
folyamatok által alakult ki, akkor semmilyen természetfeletti összes többi népnek. Ezzel igazolta, hogy miért ölt meg
lénynek nem tartozunk felelősséggel. A vallás csupán a gyen- hat millió zsidót a holocaust idején. Ez nem jelenti azt,
ge és babonás emberek mankója. A templomok pedig az em- hogy az evolucionisták egyben rasszisták is, bár Charles
beri tudatlanságnak emelt emlékművek. Darwin és sok követője egy évszázaddal ezelőtt igen nagy
Továbbá, ha volt evolúció, akkor cselekedeteinkkel együtt mértékben az volt. A rasszizmus logikai alapjait elsősor-
mi is csupán a több milliárd évvel ezelőtt történt természe- ban az evolúció szolgáltatta. Stephen Jay Gould azt írta,
ti események következményei vagyunk. Jelenlegi helyze- hogy „Az evolúcióelmélet elfogadását követően nagyság-
tünkért és tetteinkért viszonylag kis mértékben vagyunk rendekkel nagyobb arányban vezették vissza a rasszizmust
felelősek. Ha rossz dolgok történnek velünk, elsősorban biológiai tényezőkre.” (Lásd a 3. végjegyzetet 321. olda-
áldozatok vagyunk. lon.) A sötétebb bőrű embereknek sok szenvedést okoz az
Válasz: Életünkkel Valakinek célja van, így felelősségünk evolúciós rasszizmus. De vannak, akiknek náluk is több
nagy. Alkotónknak számadással tartozunk. Akiknek több szenvedésben van részük. Ők egy világméretű, körülöt-
adatott, azoktól több is kéretik majd számon. tünk folyó holocaust áldozatai – az abortuszé.
10. Abortusz. Ha olyan állat kerül a házunk tájára, amelyet tanítják. (Lásd az „Embriológia” c. részt a 23 és az 62.
nem szeretnénk megtartani, mint például egy macska vagy oldalon.)
egy kutya, akkor túladunk rajta. Ha az emberek kifejlett álla- A még meg nem született gyermekek igenis emberi lé-
tok, miért ne vethetnének véget egy nem kívánt terhességnek? nyek. Minden felnőtt testében körülbelül 100 billió sejt
Vajon az anyának nincs hozzá joga? Egy ilyen személyes ügy- található. Amikor még csak egyetlen sejt formájában
ben nem kellene-e hagyni, hogy ő döntsön? Végül is egy mag- voltunk jelen az édesanyánk méhében, mindaz a csodá-
zatnak még sem neve, sem személyisége nincs. Az első három latos és bonyolult információ, amely fizikailag meghatároz
hónapban nem más, csak egy apró kis szövetmassza – lehetne minket és testünk minden szervét, ott volt már abban a
akár egy kismalac vagy egy kisnyúl is. Miért ne lehetne egy sejtben. Bár parányiak és éretlenek voltunk még, de ezzel
magzatnak, amely nem olyan értékes, mint egy felnőtt, „vé- egyetemben teljesen emberiek. Azóta a genetikai változá-
get vetni”, ha a felnőtteknek és a társadalomnak ebből előnye sok miatt valószínűleg kissé lecsökkent az a bonyolult in-
származna? Segítene megoldani a népességszabályzás problé- formációmennyiség, amely fizikailag meghatároz minket.
máját. A sorsunkat nekünk kell irányítanunk. Születésünk előtt édesanyánk egy támogató rendszer
Válasz: Az abortusz egy ártatlan, védtelen, fejlődésben szerepét töltötte be, éppúgy, mint ahogy az egészségügyi
lévő (tagadhatatlanul emberi) kisbaba előre megfontolt támogató rendszerek segítik a szükségben lévő beteg és
meggyilkolása. Ha valaki egy még meg nem született idős embereket. De az, hogy valakinek támogatásra van
gyermekre azt mondja „magzat”, azzal megfosztja emberi szüksége, nem zárja ki őt az emberi fajból, vagy nem iga-
mivoltától. A „terhességmegszakítás” kifejezést is kerül- zolja a meggyilkolását.
nünk kellene. Ez csak egy szép formába bújtatott kifejezés
egy rendkívül fiatal emberi lény meggyilkolására. Bár nem az evolúció felelős ezeknek a társadalmi problé-
Kilenc évvel Darwin evolúcióelméletének megjelenése máknak a kialakulásáért, logikusan következnek belőle. Kétség-
után Prof. Ernst Haeckel azzal az elgondolással állt elő, telen, hogy az evolucionisták a kreacionistákkal egyetemben
hogy az emberi embriók fejlődésük során újra végigmen- legnagyobb részben szembehelyezkednek az említett társadal-
nek az evolúció lépcsőfokain. Az emberi embriók kezdet- mi probléma legtöbbjével, de az evolúció szemszögéből nézve
ben mikroszkopikus méretű gömböcskék, mert Haeckel az efféle magatartásformák könnyen igazolhatók, ésszerűsít-
meglátása szerint az emberek a baktériumból alakultak ki, hetők és tolerálhatók. Az evolúció, miközben nem okolható
amelyek néha mikroszkopikus gömböcskék. Később a meg a bűn kialakulásáért, a helytelen viselkedést általában védeni
nem született kisbabák úgy néznek ki, mint a halak, mert és igazolni tudja – látszólag tudományos hitelességgel.2
az emberek a halakból alakultak ki. Még később a csim- Nyilvánvaló, hogy egy bonyolult gépezet esetében annak
pánzokhoz hasonlítanak, mert az emberek ősei valami ma- alkotója tud a legmegfelelőbb működési utasításokkal szol-
jomszerű élőlények voltak. Tehát az emberi embriók még gálni. Hasonlóképpen csak Teremtőnknek van hatalma és
nem emberek. Látjuk, miért téves ez az elgondolás? A ha- képessége arra, hogy örökérvényű erkölcsi abszolútumokat
sonlóság azonban nem jelent egyben genetikai rokonságot is. hozzon létre. Vajon miféle logika alapján tudna bárki is ellene
Haeckel, elméletének alátámasztása érdekében megmondani ezeknek a dőlt betűs felvetéseknek, ha nincsen egy
hamisította rajzait. Az elkövetkező 130 év folyamán tan- örökérvényű és változhatatlan erkölcsi mérce? Erkölcsi abszo-
könyvírók százai másolták le ezeket a rajzokat, és tették lútumok nélkül a „helyes” és „helytelen” meghatározása annak
ezáltal népszerűvé az elméletet. Azóta tényként tanítják a kezében lesz, aki éppen hatalmon van, az pedig időről időre
mindenhol a világon, még orvosi egyetemeken is. Mára változik. Az emberi faj eredetének félreértelmezése szövevé-
az elmélet már teljesen hitelét vesztette, bár még mindig nyes, messzemenő és mélyreható következményekkel járt.
1. Conway Zirkle: Evolution, Marxian Biology, and the Social The MIT Press, 2000) című könyvükben azt állítják, hogy a
Scene (Evolúció, marxista biológia és a társadalmi színpad), nemi erőszakot elkövetőknek általában több gyermekük van,
Philadelphia, University of Pennsylvania Press, 1959, 86. ol- mint más férfiaknak – azaz a „szaporodási sikerhányadosuk”
dal. nagyobb. Ennek köszönhető, hogy évmilliók elteltével a nemi
erőszak elkövetésére való hajlam az emberiség köreiben oly-
2. Vannak evolucionisták, akik szerint a nemi erőszak szintén az annyira elterjedt. Az evolúció szemszögéből egyedül az a „jó”,
evolúció következményének tudható be. Prof. Randy Thornhill ami növeli a „szaporodási sikerhányadost”; annak, hogy „jó”,
és Craig T. Palmer: A Natural History of Rape: Biological Basis semmilyen erkölcsi vonatkozása nincsen. A számos egyetemen
of Sexual Coercion (A nemi erőszak természetrajza: a szexu- tanított evolúciós pszichológia és szociobiológia népszerűvé és
ális kényszer biológiai alapja), (Cambridge, Massachusetts, legitimmé teszi ezeket az elgondolásokat.
Hogyan kapcsolódhatok be ebbe a témába?
Akik ismerik mind a teremtés témakörét, mind pedig az evo- majd, milyen izgatottá válnak az emberek, és milyen hálá-
lúció kedvezőtlen és messzeható következményeit, gyakran sak lesznek, amiért ők is megismerhették ezeket a számukra
megkérdezik: „És én mit tehetek?” Mások úgy érzik – nem teljesen új dolgokat. Egyre nagyobb számban döntenek úgy,
helyesen –, hogy ez csupán tudományos kérdés, amellyel hogy teljes állásban vállalják a teremtésről szóló előadások
csak a tudósoknak kell foglalkozniuk. Valójában azonban tartását. Aki úgy ítéli meg, hogy jó előadói képességgel ren-
mindenki segíthet leleplezni az evolúciós mítoszokat, hiszen delkezik, gondolja meg, nem lenne-e kedve bekapcsolódni
kinek-kinek mások a körülményei, érdeklődési köre és ké- ebbe a munkába. Sokkal nagyobb igény mutatkozik az efféle
pességei. Az alábbiakban nyolc lehetőséget ajánlunk. előadásokra, mint amit el tudnánk látni.
1. Értsük meg a problémát. Az evolúciós elméleteket és 4. Keressünk fel különböző oktatókat. Levélben vagy akár
magyarázatokat tényként tanítják. A tanárok, a tanköny- személyesen is felkereshetjük a közelünkben lévő iskolákban
vek és a média gyakran azt az állásfoglalást közvetítik, hogy oktató tanárokat, iskolaigazgatókat és az iskolaszék tagja-
az evolúció az egyetlen tudományos és intellektuálisan el- it. Az alábbi kérdésekkel kelthetjük fel az érdeklődésüket:
fogadható eredetelmélet. A diákokat magától értetődő mó- Tudatában vannak-e, hogy az az evolúcióelmélet, amelyen
don választás elé állítják, ráadásul olyan dolgok közül kell mindannyian felnövekedtünk, milyen sok téveszmét tartal-
választaniuk, melyek igazából nem is ellentétek: „A szűk- maz? Biztosak benne, hogy minden meglévő tudományos
látókörű vallásos meggyőződés vagy a tudományos magya- bizonyítékot feltárnak a diákok előtt? Hallottak róla, hogy
rázat mellé állsz?” Így a hozzáértő kritikát távol tartják az az amerikai nyilvánosság nagy többsége szeretné, ha az is-
evolúciótól, a diákoknak pedig nem hozzák tudomására az kolákban az evolúciót és a teremtést is tanítanák? Tudnak
elmélet rengeteg fogyatékosságát. A tudományos adatokat arról, hogy a lakosság több mint 85%-a nem szeretné, ha a
semmibe veszik (lásd 18–98. oldal), és eközben aláássák a gyerekeknek csak az evolúciót tanítanák? A következő üze-
Biblia hitelességét és tekintélyét. Az így felnőtt diákok ma netet adhatjuk át az oktatóknak:
már tanárok, professzorok, könyvkiadók és tankönyvírók. • Az evolúció mellett és ellen szóló tudományos bizonyí-
A teremtést támogató mozgalomban pozíciójuk, presztízsük tékokat egyaránt tanítsák. (Az ezzel kapcsolatos kifo-
és jövedelmük fenyegetettségét látják, így igyekeznek nem gásokra adott válaszok a 313–314. oldalon találhatók.)
tudomást venni azokról a bizonyítékokról, amik az evolúci- • Tanítsák meg a diákokat a kritikus gondolkodásra:
ót nem igazolják. arra, hogy vizsgálják meg a bizonyítékokat, hogy el-
lenőrizzék le a különféle hipotéziseket, hogy tegyenek
2. Kerüljük a „kreacionizmus” kifejezést! Nem szerencsés, fel kérdéseket, hogy azonosítsák a rejtett feltevéseket,
ha a kreacionisták is gyakran használják a „kreacionizmus” hogy gondolkozzanak következetesen, és vonják le sa-
szót. Használjuk helyette inkább azt, hogy „teremtés”. Mi- ját következtetéseiket.
ért? A szavak befolyásolják az embereket. A legtöbb em- • Legyenek a tanárok naprakészek, és ismerjék meg az
berben kellemetlen érzések kelnek az „izmus” végű szavak eredetelméletekkel kapcsolatos összes bizonyítékot.
hallatán. Például: terrorizmus, kommunizmus, rasszizmus, • A tanárok érezzék annak a felelősségét, hogy amit az
szexizmus, szocializmus, antiszemitizmus, humanizmus stb. osztályteremben mondanak, különösen az eredetkér-
Ezért a „kreacionizmus” kifejezés hallatán az embereknek dés témakörében, annak hitelesnek kell lennie.
azonnal előítéleteik támadnak. Továbbá az „izmusok” min- Sok oktató, indokolatlanul ugyan, de attól tart, hogy a
dig valamilyen hitrendszert vagy ideológiát takarnak. Bár a kreacionisták szeretnék a nézeteiket az osztálytermekben
teremtéselmélet elfogadásához bizonyos fokig szükség van meghonosítani. Biztosítsuk a tanárokat és a professzoro-
hitre, az evolucionisták vélekedésével ellentétben meggyő- kat arról, hogy nagyon ritka az olyan kreacionista tudós,
ződésünknek mégsem csak hiten kell alapulnia, hisz renge- ha van egyáltalán, aki támogatná a törvényhozást abban,
teg tudományos bizonyíték támasztja alá a teremtést. Ha azt hogy bizonyos nézetek tanítását erőszakkal kényszerítse rá
mondjuk „kreacionizmus”, ez másokban azt a negatív érzetet az iskolákra. Ha minden törvényhozó testület azt kívánná
keltheti, hogy csupán egy tudományos bizonyítékok nélküli a tanároktól, hogy mind a teremtés, mind az evolúció elmé-
ideológiáról, egy újabb „izmus”-ról van szó. letével ismertessék meg a gyerekeket, ez olyan ellenállást és
gúnyt váltana ki, amely rendkívül káros lenne. A teremtést
3. Képezzük magunkat és tanítsunk másokat. Mondjuk el alátámasztó bizonyítékok olyan sziklaszilárdak, hogy azok is-
barátainknak, milyen új ismeretek birtokába jutottunk. Bá- mertetése és a bennük való meggyőződés jóval hatékonyabb-
torítsuk őket, hogy ők is ismerjék meg jobban ezt a témakört. nak és hosszantartóbbnak bizonyul.
Kiváló könyvek és folyóiratok jelennek meg ebben a témában Magyarázzuk meg a barátoknak és az oktatóknak, hogy a
– a helyi könyvtárban vagy a könyvesboltokban biztos hozzá teremtéshívők nagy része milyen állásponton van:
tudunk jutni egy-kettőhöz. (Lásd a javasolt listát a 319–325. • Vallásos tantételeket és írásokat ne tanítsunk, és ne
oldalakon!) Ássuk bele magunkat ebbe a kérdésbe, és ra- tegyünk nevetség tárgyává az állami iskolákban.
gadjuk meg az alkalmakat, amikor a környezetünkben élők- • Az eredetkérdéssel kapcsolatos jelentősebb tudomá-
nek elmagyarázhatjuk, miket értettünk meg. Szervezzünk nyos bizonyítékokat mindig a gyerekek szintjének
ismerőseink körében múzeumlátogatást, amelynek során megfelelően kell feltárni.
rámutathatunk a téves eszmékre. Meglepődve tapasztaljuk
• Amikor bemutatunk egy eredetelméletet, irányítsuk a is vitába bocsátkoznánk, alaposan nézzünk utána, hogy
figyelmet valami olyan ésszerű bizonyítékra is, amely milyen bizonyítékok állnak a mi rendelkezésünkre. Ha nem
ellene mond annak. vagyunk kellőképpen felkészültek, irányítsuk ezeket az evo-
lucionistákat olyan emberekhez, akik viszont azok.
5. Hívjuk fel a figyelmet az Eredetelméletek kutatási pro-
jektjére. Bátorítsuk a természettudományokat oktató tanáro- 7. Leplezzük le a teisztikus evolúciót. Beszéljünk a külön-
kat és professzorokat, a Közoktatási Minisztériumban dolgo- böző vallások lelki vezetőivel. Tárjuk fel előttük, hogy a
zókat és a különböző kuratóriumok tagjait, hogy tantervükbe tudományos bizonyítékok összeegyeztethetőek a teremtés-
foglalják bele az Eredetelméletek kutatási projektjét (lásd a ről született bibliai leírással, és a Noé-korabeli világméretű
304. oldalt). Ez egy olyan vállalkozás, amelyben minden diák özönvízzel. Ha még nem hallottak erről, magyarázzuk el,
maga dönti el, hogy a tudományos bizonyítékok számára me- hogy az evolucionisták nem szívesen bocsátkoznak tudomá-
lyik eredetelméletet támasztják alá leginkább. Egyike lehet nyos szintű vitába. Azután tegyük számukra nyilvánvalóvá
a legérdekesebb, a készségeket leginkább fejlesztő és a legér- azt a számos problémát, amely a teista evolúcióval kapcso-
tékesebb projekteknek, amellyel a diákok valaha is találkoz- latban felmerül (lásd a 296–302. oldalakat), és hogy az evo-
nak. Eredetileg középiskolák és főiskolák számára készült, ám lúció milyen szövevényes módon fosztotta meg a Bibliát hi-
egy kis változtatással különböző iskolai programokon, órai telétől – jogtalanul. Bátorítsuk az egyházi vezetőket, hogy az
munka keretén belül is fel lehet használni. Oktatóbarát, azaz egyház könyvtára számára szerezzenek be teremtésről szóló
használata előtt nincs szükség a tanárok előzetes felkészíté- könyveket, audiovizuális anyagokat, és hívjanak e témában
sére, nem foglal állást egyik eredetelmélet mellett vagy ellen előadókat. Ne vessük el azt a gondolatot sem, hogy esetleg
sem, a teremtés- és az evolúcióelmélet mellett más elméleteket mi magunk készülünk fel és tartunk előadást.
is bemutat. A hangsúlyt csak a tudományos bizonyítékokra
helyezi, és a leghalványabb gyanúját is eloszlatja annak, hogy 8. Tájékoztassuk a médiát. Írjunk levelet a különböző te-
célja a vallás állami iskolákban való propagálása lenne. Sem levíziós csatornák, illetve újságok és magazinok szerkesztő-
időben, sem anyagiakban nem kíván nagy áldozatokat, és az inek. Fejezzük ki egyetértésünket minden esetben, amikor
oktató az anyagok széles palettájából választhat. a teremtés-evolúciókérdés helyes, kiegyensúlyozott megköze-
lítésével találkozunk. Azonban udvarias, észérvekkel alátá-
6. Késztessünk evolucionistákat állásfoglalásra. Bátorít- masztott kritikával keressük meg őket, ha azt észleljük, hogy
suk a témában járatos evolucionistákat arra, hogy akár szó- az evolúciót tényként kezelik, vagy figyelmen kívül hagyják
ban, akár írásban, folytassanak eszmecserét velünk. (Lásd a a tudományos bizonyítékokat. Ha a televízióhoz írunk, küld-
315–317. oldalakat.) Ha elutasítanak, ne mulasszuk el meg- jük el levelünk másolatát a programszervezőknek is. Tájé-
kérdezni, „Miért nem lehet az evolucionistákkal a tudomá- koztassuk a televízió illetékeseit és a hirdetésszervezőket a
nyos bizonyítékokról vitatkozni?” Azonban mielőtt bárkivel közvélemény eredetkérdéssel kapcsolatos álláspontjáról.2
1. Több szervezet is felmérést végzett a lakosság körében azzal 23. táblázat: A közvélemény-kutatások eredményei
kapcsolatban, hogy mit tanítsanak az iskolákban az ember 1982 1991 1993 1997 1999
eredetéről. Meglepően megegyező eredmények születtek füg- Teremtés 44% 47% 47% 44% 47%
getlenül attól, hogy a felmérést kreacionista, evolucionista Teisztikus evolúció 38% 40% 35% 39% 40%
vagy valamely más szervezet végezte. Az alábbi módon oszlot- Ateista evolúció 9% 9% 11% 10% 9%
tak meg a válaszok: Egyik sem 9% 4% 7% 7% 4%
5% Azt szeretném, ha csak az evolúciót tanítanák. Hibaszázalék: ±3% Az adatok a következő helyről származnak: George Gallup Jr.,
15% Azt szeretném, ha csak a teremtést tanítanák. The Gallup Poll (Wilmington, Delaware, Scholarly Resources Inc.) 1982, 1991, 1993,
1997 és 1999.
70% Azt szeretném, ha a teremtést és az evolúciót is tanítanák.
10% Egyik mellett sem foglalok állást, vagy egyiket se tanítsák. Figyeljük meg, hogy az emberek milyen kis százalékban ateista evo-
lucionisták, pedig a médiát és az iskolai oktatást ez a teória uralja.
2. Öt alkalommal végeztek közvélemény-kutatást az Egyesült Meglepő, hogy annak ellenére sokan teremtéshívők, hogy az okta-
Államokban, melyek során azt vizsgálták, hogy az élet kiala- tásban az evolucionizmus egy évszázadon keresztül monopolhely-
kulását illetően ki milyen meggyőződést vall. A következő zetben volt.
négy lehetőség közül lehetett választani: Néhányan azt állítják – helytelenül –, hogy majdnem minden
• Teremtés: Isten az embert jelenlegi formájában teremtette tudós az evolúcióban hisz. Az a tudósok körében készített egyetlen
meg, valamikor az elmúlt 10 000 évben. felmérés, amelyről tudok, a vegyészek meggyőződését vizsgálta. Ke-
• Teisztikus evolúció: Az ember egy kevésbé fejlett életformá- vesebb, mint ötven százalékuk (48,3%) nyilatkozta azt, hogy „elkép-
ból alakult ki az elmúlt évmilliárdok folyamán, de a folyamat, zelhetőnek tartja, hogy az ember az ősleves egyszerű elemeiből, foly-
benne az ember teremtése is, Isten irányításával ment végbe. tonos fejlődés nyomán alakult ki”. A megszólaltak kicsit több mint a
• Ateista evolúció: Az ember egy kevésbé fejlett életformából fele (51,7%) pedig úgy vélekedett, hogy „az élet kialakulásához ter-
alakult ki az elmúlt évmilliárdok folyamán. Nem volt Isten, mészetfeletti közbeavatkozásra volt szükség”. (Murray Saffran: „Why
aki a folyamatokban részt vett volna. Scientists Shouldn’t Cast Stones” [Miért nem szabad a tudósoknak
• Egyik mellett sem foglalok állást. köveket dobálniuk], The Scientist, 1988. szeptember 5., 11. oldal.)
Hogyan válaszolnak az evolucionisták arra, amit mondunk?
Általában nem törődnek vele. Néhányan olyan fórumokon kesztő kénytelen lenne őket kihagyni. Így semmi sem marad-
illetik majd kritikával a bizonyítékokat, ahol nem tudunk na abból, amit szerettem volna mások tudomására hozni, így
még csak reagálni sem. Egy- vagy kétévente egyszer akad egy az evolucionista partnerem győzne. (Mellesleg, burkoltan az
értelmes evolucionista, aki hajlandó részt venni egy szóbeli, evolúcióban is van vallás.)
szigorúan tudományos vitán. Ezek az eszmecserék általában
nagyon élénkek, de mindig túl szívélyesek. Sajnos az a 2,5 3. „Nem szeretnék fórumot biztosítani a kreacionizmus
óra rövid ahhoz, hogy minden fontos dologról szót tudjunk számára.”
ejteni, és mivel nem készül róla írásos feljegyzés, az elhang- Válasz: A tudományos viták ezrei közül tudomásom szerint
zottakat nem lehet széles körben terjeszteni, tanulmányozni a teremtés és evolúció kérdése az egyetlen, amely kapcsán a
és felidézni. tudósok nagy része nem hajlandó vitába szállni, és megvi-
Szerintem a teremtés-evolúció kérdés tisztázásának leg- tatni a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat. Úgy
jobb módja egy alapos, írásos, kiadható, szigorúan tudomá- gondolom, hogy ez nem bölcs hozzáállás, és méltatlan a tu-
nyos vita lenne. Mindkét oldal feltárhatná azt, amije van, dományhoz.
hasonlóképpen, mint ahogy én is tettem a The Scientific
Case for Creation (A teremtés tudományos megközelítése) 4. „Nem vagyok elég járatos az evolúció kérdésében”
című fejezetben (lásd a 18–98. oldalt). Azután mindkét fél (mondta Carl Sagan) vagy „az evolúciónak csak egy rész-
pontról pontra reagálna a másik fél felvetéseire. Mindkét területén forgok otthonosan”.
félnek meg lenne hozzá a joga, hogy az eszmecsere végez- Válasz: Nem feltétlenül csupán egy embernek kell kiállnia,
tével kiadja az általa elfogadott, letisztult gondolatokat. akár egy csoport evolucionista is részt vehet a vitában.
1980 óta keresem, hogy kivel tudnék egy ilyen eszmecserét
folytatni, de eddig még nem találtam komoly, jól képzett 5. „Minden vitának meg kell jelennie egy rangos tudomá-
vállalkozót. Sok vezető evolucionista ismeri az ajánlatomat. nyos folyóiratban.”
Amikor egyetemeken, főiskolákon tartok előadásokat, min- Válasz: Egyetlen folyóirat sem fogja meghatározni, hogy
dig felajánlom a diákoknak, hogy 200 dollárt fizetek annak, hány oldalasnak kell lennie egy ilyen vitának. Ezenkívül, az
aki talál egy olyan evolucionista professzort, aki hajlandó említett folyóiratok általában evolucionisták vezetése alatt
kiállni velem. Most itt a könyvben is hangot adok ennek az állnak, ők pedig nem hiszem, hogy szívesen biztosítanának
ajánlatomnak. helyet arra, hogy nézeteiket kritizálják. Meg sem jelentetnek
Az evolucionisták számos kifogást találnak. olyan kutatásokról szóló híreket, melyek megkérdőjelezik
az evolúciót, és a teremtést támasztják alá. Ha valaki még-
1. „Nincs időm.” is megtenné, az előfizetők és a hirdetők komoly kritikával
Válasz: Sokaknak tényleg nincs idejük, és természetesen illetnék a folyóiratok kiadóit. (Az a néhány evolucionista,
nem is rájuk gondolok. Másoknak azonban van idejük arra, aki egyszer-egyszer eljön, hogy részt vegyen egy ilyen vitán,
hogy a kreacionista álláspontok támadása és félremagyará- gyakran meséli, hogy micsoda kritikákat kap evolucionista
zása céljából könyveket írjanak. Sokan, általam már elavult- társaitól.) Nagy port kavart az az eset, amikor az egyik folyó-
nak tartott evolúciós elgondolásokat tanítanak, és visszauta- irat, a Scientific American, felbontotta a szerződést az egyik
sítják azokat a fórumbeszélgetéseket, ahol meg kell védeniük nagyon jól képzett segédszerkesztőjével, amikor a folyóirat
azt, amivel nap mint nap kiállnak a diákok elé. Ha valaki vezetősége megtudta róla, hogy kreacionista.
valamit tanít, vágyakoznia kellene arra, hogy azt védelmébe
is vegye – főleg ha a fizetését az adófizetőktől kapja. Ha valakit még bővebben érdekel az írásban folyó vita,
olvassa el a 315–317-ig terjedő oldalakat. De ha szándékunk-
2. „A teremtés vallásos dolog, nem pedig tudományos.” ban áll, hogy egy fórum erejéig felkérjünk egy képzett evolu-
Válasz: Természetesen a teremtést nem lehet különválasztani cionistát, figyeljük meg, milyen kifogásokat talál majd.
a vallástól, de a témával kapcsolatban sok tudományos bizo- Hogyan fogadják az evolucionisták a teremtés tudomá-
nyíték is van. Egy ilyen írott eszmecserében csak a tudomá- nyos megközelítését? A legtöbben megpróbálják figyelmen
nyos szempontok számára lenne hely. A szerkesztő bármely kívül hagyni. Ahogy a fent említett kifogásokból láthattuk,
megjegyzést, amely vallásos vagy vallásellenes, kihúzna. Ha általában még a képzett tudósok is kerülik a tudományos bi-
az én hozzászólásaim csak vallásos jellegűek volnának, a szer- zonyítékokról folyó nyílt eszmecseréket.
Hogyan válaszolunk
az evolucionisták gyakran hangoztatott kijelentéseire?
1. „Az evolúció ellen felhozott bizonyítékok nem tekinthe- melyikében is „nemzeti kívánalmakat” állapítson meg. „A
tők tudományosaknak. természettudományok területén nincsenek »nemzeti kívá-
Válasz: Vajon aki ilyen kijelentést tesz, behatóan tanul- nalmak«.”
mányozta a bizonyítékokat? (Lásd a könyv I. és II. részét.)
Mindkét oldal képviselői hajlamosak azt hinni, hogy a má- 4. „Szinte minden tudós elfogadja az evolúciót.”
sik nem „valódi tudományossággal” közelíti meg a kérdést, Válasz: Nem, nem igaz. Az egyetlen ilyen felmérés, amely-
de tudományosan „elfogadható” bizonyítékok mindkét ol- ről tudok, a tudósok közül a vegyészek között történt. Kis
dalon vannak. Miért ne lehetne minden jelentős bizonyí- többségük elvetette az evolúciót. (Lásd a 2. végjegyzet utolsó
tékot feltárni a diákok előtt? Az evolucionisták kerülik az bekezdését a 311. oldalon!) Az alaptudományok terén szinte
evolúció mellett és ellen felsorakozott bizonyítékok alapos, minden professzor részben pártolja az evolúciót, mert ezt ta-
kiadható, fej-fej melletti összehasonlítását. (Lásd a 315–317. nították neki – és azt, hogy aki nyíltan megtagadja, azt vagy
oldalt.) Vezetőik azt tanácsolják a többieknek, hogy még az nem alkalmazzák vagy kirúgják. Az alkalmazott tudomá-
evolúció mellett és ellen szóló bizonyítékokról folyó, szóban nyok terén (orvostudomány, mérnöki tudományok stb.) és
történő tudományos eszmecserén se vegyenek részt soha. az iparban dolgozó tudósok között azok száma, akik elvetik
Tudunk vajon más olyan jelentősebb tudományos vitáról, és akik elfogadják az evolúciót, szinte egyensúlyban van. (A
ahol az egyik fél visszautasította volna bizonyítékai közzé- Gallup-féle közvélemény-kutatás kimutatta, hogy több ame-
tételét? rikai veti el, mint ahány elfogadja az evolúciót.)
A tudományos következtetések persze bizonyítékokra
2. „Ha az evolúció egyik alternatív nézetét is szeretnénk és nem szavazásra épülnek. A modern tudomány alapítói:
megtanítani a gyerekeknek, miért ne taníthatnánk a Kepler, Bacon, Pascal, Boyle, Galilei, Hooke és Newton –
kémiával EGYÜTT az aranycsinálást, a napközéppon- akik mellesleg teremtéshívők voltak, és szembeszálltak koruk
túsággal EGYÜTT a geocentrikus világszemléletet, a evolúciós nézeteivel – döntéseiket bizonyítékokra alapozták.
nőgyógyászattal EGYÜTT a „gólya-elméletet”, vagy a Ezzel ellentétben az előző korok tudománya filozófiai elköte-
csillagászattal EGYÜTT a csillagjóslást?” lezettségeken és tekintélyi alapon kimondott véleményekre
Válasz: Ha bárki rendelkezik olyan bizonyítékokkal, ame- épült. Azok, akik a tudományos igazságot „követők, hívek”
lyek alátámasztják ezeket a másodlagos jelentőségű dolgo- számával próbálják megalapozni, visszafejlődnek a sötét, kö-
kat, akkor én örömmel tárnám fel az ellenbizonyítékokat. zépkori gondolkodásba. Ezzel a kritériummal majd egy lapos
(Ne felejtsük el, hogy a bizonyítéknak megfigyelhetőnek és Földben fogunk hinni, mert valaha a legtöbb tudós azt hitte,
igazolhatónak kell lennie.) Milliók tudják, hogy vannak bi- hogy a Föld lapos.
zonyítékok, amelyek nem támasztják alá azt a nézetet, hogy
volt evolúció. Az evolucionista szervezetek által végzett köz- 5. „Akik ellenzik az evolúciót, vallásos indokok alapján te-
vélemény-kutatásból is az derült ki, hogy az amerikai lakos- szik.”
ság körülbelül 80%-a szeretné, ha az adójukkal támogatott Válasz: Néhány esetben. Más esetekben az a néhány ember,
iskolákban a gyerekekkel megismertetnék ezeket a bizonyí- akik el akarják nyomni az evolúcióval szembeni bizonyíté-
tékokat is. kokat, ezt szintén vallási indokaik miatt teszik. Egyezzünk
meg abban, hogy az eredetkérdés mindkét oldalán kitartunk
3. „A nemzeti kívánalom az, hogy kizárólag az evolúciót a tudományos bizonyítékok mellett.
tanítsák az iskolákban.” Életem első felében valamennyi hivatalos tudományos
Válasz: Nincsenek „nemzeti tudományos kívánalmak.” Há- munkám során evolucionista voltam. Alapvető vallási né-
rom civil, nem-kormányzati, nemzeti szervezet rendelkezik zeteim nem változtak azóta sem, de miután megismertem
azzal a hosszú dokumentummal, amely az evolúció támoga- néhány bizonyítékot, el kellett vetnem az evolúciót. Persze
tását tűzi ki célul. Mind a három csoport különböző tanter- az eredetkérdésnek mindenki számára vannak vallási vonat-
vet állított össze, de a témájuk közös – az evolúció. kozásai, még azok esetében is, akik azt állítják, hogy nem.
A Természettudományt tanító Tanárok Nemzeti Szövet- Ám a kérdéshez csupán tudományos álláspontból lehet hoz-
sége (The National Science Teachers Association), az Ame- záfogni. E könyv egyik korábbi kiadása (egy speciális kiadás)
rikai Tudományos Fejlődésért Szövetség (The American nyilvánvaló tette ezt. Ebből kirekesztettük a vallási kérdése-
Association for the Advancement of Science) és a Nemzeti ket, ahogy nézetem szerint az állami iskolákból is ki kellene
Kutatási Tanács (The National Research Council) azok a rekeszteni.
szervezetek, amelyek jogosultak különböző, úgynevezett
„nemzeti kívánalmak” megfogalmazására. Némelyek azt 6. „Teremtőről vagy világméretű özönvízről szólni vallásos
gondolhatják, hogy a Nemzeti Kutatási Tanács része a szö- dolog, mert ezek az elgondolások közvetlenül a Bibliából
vetségi kormánynak, de ez nem így van. Ez egy civil szervezet, származnak.”
amely azért jött létre, hogy a szövetségi kormány részlegeit a Válasz: A Noé-féle özönvízről szólni vallásos dolog lenne, de
természettudomány, illetve a műszaki tudományok területén egy globális vízözön létrehozta fontos geológiai jellegzetessé-
tanácsaival segítse. Ezeknek az önszerveződő csoportoknak gek egyedi magyarázata nem lenne az (lásd a 100–173. oldalt).
egyike sincs felhatalmazva arra, hogy a tudományágak bár- Ádámról és Éváról beszélni vallási lenne, de a mitokondriális
Évával vagy a genetikai Ádámmal kapcsolatos bizonyítéko- 7. „A bíróságok azt állították, hogy a teremtésre vonatkozó
kat ecsetelni, amelyekből a tudósok arra a következtetésre bizonyítékok tanítása megsértené az egyház és az állam
jutottak, hogy minden ember tőlük származik, nem az. (Lásd szétválasztását.”
a 247–249. oldalt.) A Biblia Istenére vagy a Korán Allahjára Válasz: Tévedés. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága
mint Teremtőre hivatkozni vallási lenne, de egy teremtőről éppen az ellenkezőjét mondta. Néhány evolucionista szerve-
beszélni nem az. Ahogy a Legfelsőbb Bíróság bírája, Scalia zet, az ACLU és a médiaipar is propagálta ezt a mítoszt. A
írta: „egy múltbeli teremtőt feltételezni nem azonos az egy örök Legfelsőbb Bíróság valójában azt mondta, hogy az eredetek-
és személyes Isten feltételezésével, aki a vallási hódolat tárgya”. re vonatkozó bármilyen elgondolás tudományos bizonyíté-
Scalia azt is megfogalmazta, hogy „Nem vélelmezzük, hogy kai, beleértve a teremtést is, mindig is törvényesek voltak az
egy törvénynek az a szándéka, hogy előbbre segítse a vallást, osztályteremben. „Azonkívül az a kívánalom, hogy a teremtés-
pusztán azért, mert történetesen megegyezik, vagy harmonizál tudományt az evolúcióval együtt tanítsák, nem biztosít a taná-
néhány vagy az összes vallás tantételével.”1 rok számára a jelenleginél több teret ahhoz, hogy kiszorítsák az
Például a tudósok (még néhány evolucionista is), akik érvényben lévő tudományos tantervet azáltal, hogy az evolúció
megértik az élő sejten belüli bámulatos összetettséget, komp- mellett az élet eredete felőli egyéb teóriákat is bemutatják.”2
lexitást, tudják, hogy sohasem jöhetett volna létre: meg kel- A mi kérdésünk persze az, hogy az evolúció elleni bizonyí-
lett teremteni. De a tudomány nem mondhatja ki, hogy ki tékokat tanítják-e az evolúció mellett szóló bizonyítékokkal
volt a teremtő. Akár több teremtő is lehetett, sőt még „kis együtt. Az Egyesült Államok Alkotmánya csak azt fogalmaz-
zöld emberek” is a Marsról. Mindazonáltal, amikor az ember za meg, hogy a „Kongresszus ne alkosson egy vallás alapítására
megismeri és megérti a bizonyítékokat, egyértelművé válik vonatkozó törvényt”. Alapító atyáink, akik sok helyen, bele-
számára, hogy ez az elképesztő komplexitás nem jöhetett értve a Függetlenségi Nyilatkozatot is, elismerték a Teremtőt,
volna létre magától. Nehéz elképzelni, hogy egy elfogulatlan de nem akartak az anglikán egyházhoz hasonló államvallást
személy, aki megismeri és megérti a bizonyítékokat, bármi kialakítani. (Az „egyház és az állam szétválasztása” kifejezés
más következtetésre jusson. Sajnos több nevelő és tudós hal- nincs benne az Alkotmányban. De még az „elválasztás” vagy
lotta már ezeket. (A nem szándékos tudatlanság megbocsát- „egyház” szó sem.)
ható. A tanulni nem akarás nem. Meggátolni a diákokat a
tanulásban: súlyosan elítélendő.) 8. „Lehet, hogy az evolúcióval sok probléma van, de a
Mivel a legtöbb tudományos bizonyítékot iskoláink cen- tudomány előrehaladásával ezek mind megoldódnak
zúrázzák, egy kicsiny, de növekvő iparág alakult ki. Sokan, majd.”
akárcsak jómagam, azzal töltöm az időmet, hogy másokkal Válasz: Talán. Habár évtizedeken keresztül ennek épp az el-
is megismertessem ezeket a bizonyítékokat. Az emberek, a lenkezője bizonyosodott be. Azaz, ahogy egyre többet és töb-
tudósokat is beleértve, izgatottá válnak attól, amit tanulnak. bet tudunk, az evolúció egyre gyengébbnek tűnik. Ez a teória
Az előadók és az információ iránti követelmény meghaladja válságban van – elmélet mechanizmus nélkül. Ne hallgassuk
azt, amit adni tudunk. Ha az iskolák elvégeznék feladatu- el, ne tartsuk vissza az információt. A bizonyítékok eltün-
kat, ez a gyorsan növekvő iparág összezsugorodna. Az állami tetése, visszaszorítása nem a tudomány előrehaladásának az
iskolákkal kapcsolatos, különösen a tudományos oktatással útja. Csak tanítsuk a megismert és vitathatatlan tudomá-
szembeni szülői elégedetlenség sohasem hágott még ilyen nyos bizonyítékokat. Ha csak az evolúció tanításához ragasz-
magasra – részben az eredetre vonatkozó oktatás egyoldalú- kodunk, akkor azzal manipulálunk és magolásra késztetünk
sága miatt. – ha elmondjuk a diákoknak, hogy mit gondoljanak, akkor
nem tanítjuk meg őket arra, hogy hogyan gondolkodjanak.
Ez megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy megtanuljanak
kiértékelni és kritikusan gondolkodni.
1. ”Edwards, Governor of Louisiana, és mások. V. Aguillard és 2. William Brennan bíró, „Edwards v. Aguillard”, 1. és 8. oldal.
mások”, Supreme Court of the United States, No. 85–1513. ki-
mondatott 1986. december 10-én, elhatároztatott 1987. június
19-én, 6., 20. oldal.

Miért nem publikálnak a kreacionisták

az élenjáró tudományos folyóiratokban?
A tudósoknak igényelniük kellene, hogy tudóstársaik meg- kapcsolatos különféle elképzelések közül a szerkesztő által vá-
bírálják vagy értékeljék következtetéseiket. Azoknak a mű- lasztott eljárásmódnak vetik alá majd magukat.
veit, akiknek munkája szilárd és fontos, publikálni kellene. Az eszmecserének azonban kizárólag a tudomány terüle-
Az élenjáró tudományos folyóiratok azonban nem fogadják tére szabad korlátozódnia, a vallás témáját teljesen kerülnie
el azokat a tanulmányokat, amelyeket már máshol megje- kell, mert az jóval átfogóbb, összetettebb és kevésbé rendszerezett
lentettek. (Ez a kikötés, megszorítás önmagában is elzárja e kérdéskör. (Mivel nem vagyok teológus, a vallás témáját nem
könyv bármelyik részét attól, hogy figyelembe vegyék.) Ritka fogom érinteni. Kutatásom középpontjában az eredetkérdéssel
az, ha egy tudományos folyóirat egy 3–6 oldalasnál hosszabb kapcsolatos tudományos bizonyítékok állnak.) A tudományos
tanulmányt publikál. (Ez is meggátolja, hogy a vízlemez-el- megközelítés különben is jobban érthető az emberek nagy több-
mélet a 102–241. oldalakon egy folyóiratban megjelenjen.) sége számára. Vallásos következtetésekre különféle módokon is
Én igencsak szeretném, ha elgondolásaimat tesztelnék, és el lehet jutni, ami függ az illető személyétől és kultúrájától. A
gyakran kezdeményeztem, és értékeltem a szívélyes, ténysze- vallási különbségekkel évezredek óta együtt él az emberiség. Egy
rű változtatásokat nem kreacionista tudósok részéről. De egy tisztán tudományos eszmecsere is elegendő rálátást enged majd
folyóiratban van-e joga egy szerzőnek arra, hogy megkérdő- a kérdéses témára.
jelezze a bíráló következtetéseit, ha azzal nem ért egyet? Más Az evolúciót képviselő oldalon többen is közreműködhetnek.
szóval: van-e előítélet-mentes bírálat? Sajnos az élenjáró tu- Csupán vezetőjüknek szükséges alkalmazott vagy alaptudomá-
dományos folyóiratoknál a kreacionistákkal szembeni ellen- nyokból doktori végzettséggel rendelkeznie. Azok, akik szeret-
ségeskedés régi keletű. Az evolucionisták a bíró és az esküdt- nének részt venni, de nincs meg a kellő hivatalos végzettségük,
szék szerepét egyaránt betöltik. Ki szeretné egy opponenssel felkutathatnak egy vezető evolucionistát, aki mellett aztán fel-
az ügyét egy bíróság előtt lefuttatni? Miért publikálná az op- ajánlhatják szolgálatukat. (Az, hogy valakinek nincs elismert
ponens esetünket? Nem azonos esélyekkel folyik a játék. végzettsége, nem jelenti azt, hogy ne tudna közreműködni. Azon-
Az esélyegyenlőség érdekében 1980 óta felhívást tettem ban megfelelő végzettséggel rendelkezők hiányában sok olvasó
közzé, miszerint szívesen folytatok írásos eszmecserét olyan akár el is utasíthatja annak az oldalnak az álláspontját, vagy
képzett evolucionistával vagy evolucionista csapattal, akik azzal vádolhatja őket, hogy szegényes a felkészültségük. Nem
nem értenek egyet írásommal. A szerkesztő bírói minőség- azért, mert tényleg az, hanem mert hiányoznak a tudományos
ben biztosítaná az eszmecsere szabályait, melyek az alábbiak: végzettségű szakemberek.)
az esküdtszék csak olvasókból álljon. Az eszmecsere mindkét Ha van olyan evolucionista, aki a fenti feltételnek megfelel, és
felének legyen joga publikálni az eredményeket akkor is, ha a hajlandó részt venni, keresünk és felkérünk egy olyan szerkesz-
nagy kiadó nem is így dönt. tőt, aki kapcsolatban áll egy nagy, semleges álláspontú kiadóval.
A vezető evolucionisták sok éve ismerik ezt az ajánlatot. Biztos vagyok benne, hogy ez a téma sok kiadót érdekelni fog. Az
A jól ismert, Creation-Evolution c. kreacionizmus-ellenes is előfordulhat, hogy a meghívottak azt a következtetést vonják
folyóiratban jelent meg 1990-ben. 1995 óta a világhálón is le, hogy az egyik vagy netalántán az egyik félnek sem sikerült
megtalálható. Eddig még egyetlen evolucionista sem volt bebizonyítania, hogy képes hihető, érzelmektől mentes és mélyre-
hajlandó részt venni benne. (Kezdetben néhányan elfogad- ható, a legtöbb olvasó számára érthető álláspontot bemutatnia.
ták, de gyorsan ejtették, általában azért, mert nem voltak Ha így lenne, a végső formába rendeződött, könyvhosszúságú
hajlandók a szópárbajt csak a tudomány területére korlátoz- eszmecsere ezt megsínylené. Elvégre a kiadókat elsősorban ez ér-
ni. Ehelyett vallásos nézeteiket is képviselni akarták.) Talá- dekli. A szerkesztők és a kiadók azzal is szembesülhetnek, hogy
lunk valakit, aki rááll a vitára? az egyik fél elmulasztotta a teremtés-evolúció témaköréhez tar-
tozó összes tudományág: biológia, csillagászat, geológia, fizikai
Bevezetés tudományok és ezekhez tartozó tudományágak felvonultatását.
Ha tényleg így lenne, a szerkesztő és a kiadó megkérheti az érin-
Az alábbi levél egy írásos, az evolúció és a teremtés témakörét tett felet, hogy gondoskodjon képzett emberek bevonásáról, vagy
érintő tudományos eszmecserére történő felhívás. Ezáltal sze- pedig lépjen vissza.
retnénk kielégíteni a nyilvánosságnak azt a régóta fennálló igé- A szerkesztő/kiadó megkívánhatja az eszmecserében résztvevő
nyét, hogy legyen az eredetkérdést vizsgáló két fő irányzat által mindkét féltől, hogy írjanak alá egy szerződést, miszerint a kéz-
adott magyarázatoknak egy minden részletre kiterjedő, érthető iratot a felhívásban közzétett módon töltik majd ki. Mivel a kiadó
összehasonlítása. E témával kapcsolatban egyébként sokaknak „a visszautasítás tekintetében elsőbbségi joggal rendelkezik”, és
ellenérzéseik vannak, eddig azonban nem túl sok építő jellegű nem vállal kötelezettséget, hogy kiadja a teljes eszmecserét, ha
párbeszéd történt. Az egymással szembenálló tudományos állás- nem kockáztat, sokat nyerhet.
pontokat fanyar szavak nélkül is lehet és kell is megvitatni. Walt Brown
Azonban meg kell említeni néhány dolgot ezzel az őszinte és
tisztességes felhívással kapcsolatban. Azok az evolucionisták, Felhívás írásos eszmecserére
akik nem értenek egyet a vitairat további sorsának itt javasolt
módjával, de egyébként szeretnének részt venni, indítványozhat- 1. A két fő vitapartner:
ják saját javaslataikat. Alá kell majd írniuk egy nyilatkozatot [Sorolja fel a két fő vitapartner nevét, címét, telefonszá-
arról, amit én is meg fogok tenni, hogy a vitairat további sorsával mát, fax-számát és e-mail címét.]
2. Az eszmecsere célja: 5. Az egyik oldal véletlenszerű kiválasztás útján megnevez

a) Fórumot biztosítani ahhoz, hogy egy ilyen sokakban három készséges szerkesztőt (kiadót), akik kapcsolatban
ellenérzést keltő kérdésben, amelyben eddig kevés állnak nagy, de különböző kiadókkal (nagynak tekint-
építő jellegű párbeszéd történt, az ellenpólusokat hető az a kiadó, amelyik évi több mint 10 millió dollárt
képviselő két fél teljes higgadtsággal kicserélhesse tu- forgalmaz). A másik oldal, miután megvizsgálta minden
dományos eredményeit/adatait. egyes nevező képesítéseit, honoráriumát és a százalékos
b) A téma iránt érdeklődő olvasók számára angolul köz- honoráriumokat, amelyekről majd a kiadó gondosko-
kinccsé tenni a teremtés-evolúció kérdésének két, dik, kiválasztja a főszerkesztőt. A főszerkesztőnek sem
ellenkező álláspontját képviselő fél főbb tudományos a teremtés, sem pedig az evolúció kérdéséről sem szabad
bizonyítékainak világos számbavételét. Több magya- véleményt nyilvánítania.
rázatot és ellenbizonyítékot állítunk majd szembe.
A következő tudományágakkal fogunk foglalkozni: 6. A könyvtervezésre szakosodott társaságokat felkérik,
biológia, csillagászat, geológia és fizikai tudományok hogy készítsenek árajánlatot egy tárgymutatót is magá-
(fizika és kémia). ban foglaló színes könyv számítógépes előkészítésére. A
főszerkesztő és az eszmecserében résztvevők szavazzanak
3. A kérdés, amelyet az eszmecsere feszeget: A tudomá- e könyv tervezőjének kiválasztásában. A könyv végleges
nyos bizonyítékok vajon a teremtést vagy az evolúciót kiadója fog fizetni ennek a társaságnak és a szerkesztő-
igazolják-e? Mindkét fél bemutatja majd azt a bizonyí- nek még a nyomólemez elkészítése előtt. Ha a könyv so-
tékot, melyről úgy gondolja, hogy nézőpontját leginkább hasem jelenik meg, a szerkesztőnek és könyvtervezőnek
alátámasztja, és a szembenálló fél magyarázatát legin- akkor is meg kell kapnia a járandóságát.
kább megcáfolja. Mindkét félnek maximum 100 szóban
kell majd összefoglalnia az álláspontját, és ezzel az aláírt 7. Az eszmecserében részt vevő mindkét fél négy, egyenként
papírral együtt benyújtania. (Az alábbiakban megadunk 100 000 szavas javaslatot készít. Minden kép, ábra vagy az
néhány lehetséges példát.) ezekkel összefüggő egyenletsorok 200 szóval egyenértékű
a) A teremtést valló állásfoglalás szerint: szövegnek tekintendők. A javaslatokat számítógépen ol-
• A világegyetemben minden, beleértve a csillago- vasható formátumban, ajánlott formában négy hónapon
kat, a Naprendszert, a Földet, az életet és az em- belül el kell küldeni a főszerkesztőnek. Az első előter-
bert, hirtelen és nemrég jött létre olyan összetett jesztést az esedékes négy hónap elteltével a főszerkesztő
formában, mint amilyenben ma is látjuk. kiválasztja. Miután mindkét előterjesztést megkapta, a
• A genetikai variációk nem korlátlanok. főszerkesztő kitöröl minden vallásos elgondolást, méltat-
• A Földön világméretű özönvíz pusztított. lan kifejezést, szarkazmust vagy olyan megjegyzést, amely
b) Az evolúciót valló állásfoglalás szerint: nem illik össze a vita céljával. A szerkesztő mindkét oldal
• Rendezetlen anyagból, természetes folyamatok ál- áttekintett javaslatát elpostázza a másiknak, hogy mind-
tal, évmilliárdok során alakult ki a világegyetem, két dolgozat kb. ugyanazon a napon érkezzen meg.
a Naprendszer, a Föld és végül az élet is.
• A véletlenszerű mutációk és a természetes kivá- 8. A főszerkesztő
lasztódás nyomán az élet jelenlegi formái az egy- a.) készítsen szabályozást, amely majd segít a fenti két
sejtűekből jöttek létre. bekezdés végrehajtásában,
• Az élet minden formájának közös az őse. b) oldjon meg minden eljárásbeli nézetkülönbözőséget,
c) miután mindkét oldallal konzultált, kiválasztja az
4. Az eszmecsere kizárólag a tudományos bizonyítékok be- írásmódra vonatkozó előírásokat, és a könyv tervező-
mutatásából és az abból történő logikai levezetésből fog je részére gondoskodik a megformázásról és az olda-
állni. Semminemű vallásos elképzelés vagy akár meg- lak elrendezéséről,
győződés, még ha feltehetően helyénvaló is, nem meg- d) gyűjtse össze mindkét résztvevő színes képeit és egy
engedett. A szerkesztő az ilyen jellegű gondolatokat ki 100–150 szavas életrajzi vázlatot,
fogja húzni. Aki az alábbiak bármelyikét is alkalmazza, e) ha szükséges, mindkét oldalt eligazítja, hogy foglal-
megszegi a „vallás kizárva” szabályt: kozzon több, a másik részről felvetett fontos, de meg-
a) Vallásos irodalomra, például a Bibliára vagy a Korán- válaszolatlan kérdéssel, így a felmerült új tényezők is
ra történő utalás vagy azokból történő idézés. bekerülhetnek az utolsó előterjesztésbe,
b) Bármilyen istenség vagy vallásos meggyőződés kigú- f) vessen véget az eszmecserének, ha véleménye sze-
nyolása. rint valamelyik oldal nem kielégítő módon vesz részt
c) Vallásos irodalom vagy tantétel felhasználása egy-egy benne,
tudományos állítás alátámasztására. (Olyan tudomá- g) szervezze meg a végső produktumot,
nyos bizonyíték bemutatása, mely történetesen egy- h) írjon előszót a könyvhöz, amely e megállapodásokat
beesik valamely vallásos irodalomban foglalttal, nem is tartalmazza. Ez utóbbit akkor is bele kell foglalni,
számít a szabály áthágásának.) ha az egyik vagy másik, esetleg egyik oldal sem kö-
Tehát mindkét félnek meg kell határoznia tételeit, gon- vette azokat. Minden olyan észrevételt tartalmaznia
doskodnia kell az általa fontosnak tartott bizonyítékok- kell, ami hozzájárul a 2b. bekezdéshez,
ról, és be kell nyújtania érveit, melyek még inkább tisz- i) tárja a kiadó elé az összes illusztrációs anyagot, ame-
tázzák az általa képviselt álláspontot. lyet a könyv magába foglal, a költségekkel és a szer-
zőijog-tulajdonosokkal együtt. A főszerkesztő által mára vonatkozó korlátozást. Ha azonban egy opponens
előterjesztett költségvetés keretein belül működő cáfolata korrekciót javasol, a hiba csak az alábbi, 17. be-
szerzők felelősek ennek a tájékoztatásnak az elnyeré- kezdésben foglaltak szerint változtatható.
séért. A végleges kiadó fizet minden illusztrációért,
borítótervért, és ő szerzi be az ISBN számot is. 17. Amikor elkészült a negyedik javaslat is, és minden új
kérdést is megválaszoltak, mindkét oldal javasolhatja,
9. A külső résztvevőkre is hivatkozni kell, akik elgondo- hogy bizonyos érveiket és a velük kapcsolatos cáfola-
lásokkal, adatokkal vagy logikájukkal hozzájárultak az tokat töröljék vagy módosítsák. Ennek az eszmecserét
írott produktumhoz. Akik érdemben segítettek, társ- folytatók közötti „csereeljárás”-nak az a célja, hogy se-
szerzővé válhatnak. Azonban mindkét oldal vezetője, gítsen az olvasónak, és kiegyensúlyozott módon kiküsz-
akinek az aláírása majd megjelenik alul, felelős bármi- öbölje azokat a korábbi állításokat, megfogalmazásokat,
lyen szempont beillesztéséért. amelyek feleslegesek, pontatlanok, vagy amelyeket haté-
konyan megcáfoltak. A főszerkesztő majd megpróbálja
10. Az egyik fél úgy érezheti, hogy a másik nem nyújtotta be elősegíteni ezt a „csereeljárást.”
a megfelelő, megkívánt dokumentációt. A főszerkesztő,
miután konzultált mindkét oldallal, és egyetért a fen- 18. Az írásos eszmecsere végső formájának a lehető legvilá-
tebbi meglátással, kötelezheti a vitapartnert, hogy vagy gosabbnak és legolvashatóbbnak kell lennie. Tehát a ne-
gondoskodjon a hivatkozás megadásáról vagy vonja visz- gyedik javaslat után a főszerkesztő mindkét oldallal közli,
sza állítását. hogy minden, szűkebb kérdéssel kapcsolatos érvet gyűjt-
senek egy koherens argumentumba. Ehhez a revízióhoz
11. Az egyik oldal úgy érezheti, hogy a másik a szövegösz- már nem lehet hozzátenni egyetlen új elgondolást sem.
szefüggésből kiragadva idézett egy szaktekintélyt. Ha a Így az egymással szembenálló érvek könnyen összevethe-
főszerkesztő egyetért, és az idézetet nem módosítják vagy tők, és az olvasók is könnyen tanulmányozhatják őket. A
árnyalják, hozzáfűzheti megjegyzéseit. befejezett írásos eszmecsere a főszerkesztő által meghatá-
rozott formát kapja, és amennyire csak lehetséges, ma-
12. Ha mindkét oldalon nehézségek merülnek fel a másik gában foglalja a pontról pontra egymás mellé helyezett
oldal részéről idézett bizonyos hivatkozások fellelhetősé- bizonyítékokat és érveket is. Két fő részből áll: (a) az evo-
gét illetően, a főszerkesztő utasíthatja az érintett oldalt, lúció bizonyítékai (érvei) alá közvetlenül a teremtéshívők
hogy lássa el speciális dokumentumokkal a másikat. A cáfolatait kell helyezni, és (b) a teremtéshívők érvei alá
főszerkesztő, miután megvizsgálta a számokat és költ- pedig közvetlenül az evolúciós cáfolatokat. A könyv a
ségeket, egyensúlyba hozza az egyes oldalakon nyugvó két bizonyítékrendszer rövid változatával kezdődik. Négy
terheket. hónappal azután, hogy a korrektúrákat elvégezték, a kéz-
irat végső másolatát mindkét félnek elküldik.
13. Mindkét oldalnak megengednek havi négy bővítést. A
bővítést, kiegészítést igénylő félnek mihamarabb, de leg- 19. A főszerkesztő végül mindkét félnek ésszerű határidőt
alább hét nappal az előterjesztés esedékessége előtt érte- ad, hogy válaszoljanak a kézirat végső változatához fű-
sítenie kell a főszerkesztőt és a másik oldalt is. zött megjegyzéseire. Miután véglegesíti a könyvet, a ki-
adóval együtt ő rendelkezik az elővásárlási joggal, hogy
14. Ha az egyik oldal visszavonul az eszmecserétől, és ezt a publikálja az írásos eszmecserét. Ha a kiadó ezt elhárítja,
döntését a főszerkesztő írásban megerősítette, a másik mindkét fél publikálhatja az anyagot, vagy áruba bocsát-
oldalnak kizárólagossági joga lesz publikálni a részlege- hatja a kiadói jogokat. A vita nyomtatott példányainak
sen lefolytatott vita egészét vagy részleteit. A megmara- a véleménycsere egészét annak végső változatában kell
dó fél a végső változatban megjelentetett dokumentum- tartalmaznia, a főszerkesztő előszavát is beleértve.
hoz csatolhatja a 100 000 szavas előterjesztést, ha azon a
visszavonás idején még munkálkodtak. 20. A két fél kölcsönös beleegyezés útján módosíthatja ezt a
megegyezést.
15. Egy hónapon belül, miután megkapták a negyedik javas-
latot is, mindkét oldalnak tájékoztatnia kell a főszerkesz- Szeretnék egy módosítást javasolni a fentiekhez. Beleegye-
tőt, ha úgy érzik, hogy új kérdések kerültek elő az előter- zem abba, hogy a főszerkesztő döntsön az anyag felől, mi-
jesztésben. Ha egyetért, engedélyezheti a válaszadást. után én és az opponensem beterjesztettük álláspontunkat.
Én megmaradok e szabály mellett, és részt veszek az írásos
16. Mindkét oldal kapjon bátorítást arra, hogy találja meg eszmecserében. Szándékaimat mellékelem.
és javítsa ki az esetlegesen felmerült hibákat, tévedése-
ket. A korábban megfogalmazott érvek korrekciója vagy (Aláírás és dátum mindkét fél első számú vitapartnere ré-
kihagyása megengedhető, ha nem lépik túl a szavak szá- széről.)
Milyen további olvasnivalót ajánlana?
Az alábbiakban említett források csak egyesek a sok, terem- Evolution: A Theory in Crisis
téssel foglalkozó írásmű közül. A könyvek mellett folyóira- (Evolúció: teória válságban), Michael Denton
tokat és videokazettákat is felsorolunk. Arra bátorítjuk az (Harper és Row, 1986.)
olvasót, hogy vizsgálja meg az e könyvben található „hivat- Denton, a molekuláris biológia doktora tevékeny orvoskutató.
kozások és megjegyzések” szakaszokat, ahol több mint ezer Mivel nem teremtéshívő, keményen csattanó és tekintéllyel
forrást sorakoztattunk fel. hangzó érvei még nagyobb erővel hatnak. Hosszasan foglal-
kozik homológiával, molekuláris biológiával, genetikával, a
Könyvek tervezettséggel, taxonómiával és az átmenetet alkotó kövü-
letek hiányával, valamint az evolúciós gondolkodás történeti
Darwin’s Black Box: The Biochemical Challenge to fejlődésével. Denton hiszi, hogy Darwin evolúciós teóriája
Evolution (Darwin fekete doboza: az evolúció végső soron nem több és nem kevesebb, mint a 21. század
biokémiai kihívása), Michael J. Behe nagy kozmogenikus mítosza. Noha zömét laikusok nyelvén
(The Free Press, 1996.) írta, Denton könyve alapos, elmélyült gondolkodású olvasót
Darwin számára az összetett molekulák, sejtek és szervek fe- igényel, aki némileg jártas a biológiában.
kete dobozok voltak – olyan dolgok, amik túl összetettek,
bonyolultak ahhoz, hogy megérthesse őket. Ma, a fekete do- The Bone Pedlers: Selling Evolution
bozokkal kapcsolatos nagyobb ismeretünk azt mutatja, hogy (A csontárusítók: az evolúció kiárusítása),
ezek evolúcióval nem jöhettek volna létre. Behe biokémikus William R. Fix (Macmillan Publishing, 1984.)
és nem teremtéshívő. Azonban arra a következtetésre jut, William Fix egy szórakoztató, pontos, olvasmányos és kriti-
hogy a bonyolult „fekete dobozok”, például bakteriális mo- kai támadást írt azon evolucionista állítás ellen, miszerint az
torok, immunrendszer, anyagcsereutak, látás, a véralvadási emberek majomszerű teremtményektől származtak. Mivel a
rendszer és a bombázó bogár kialakulására egyetlen magya- szerző sem a teremtést, sem az evolúciót nem fogadja el, meg-
rázat létezik: az intelligens tervezés. oldásként a „pszichogenezist” javasolja, ami egy mindenféle
tudományos alapot nélkülöző elgondolás. Szerencsére az a
Origin by Design (Eredet, tervezés útján), két fejezet, amely ezzel a bizarr ötlettel foglalkozik, nem von
Harold O. Coffin és Robert H. Brown le a többi húsz fejezet értékéből.
(Review and Herald Pulbishing, 1983.)
Coffin és Brown egy olvasmányos, nem szakértőknek szánt Evolution: The Challenge of the Fossil Record
könyvet írtak a geológiáról. A „Föld történetével” foglalkozó (Evolúció: a kövületekbe ágyazott múlt kihívása),
főiskolai és annál magasabb oktatási szintek részére tartal- Duane T. Gish (Master Books, 1985.)
maz több mint harminc fejezetet olyan témákról, mint kö- Ez a könyv helyettesíti és kiterjeszti Gish korábbi: Evolution:
vületek, a szén, az ősember, a sokrétegű fosszíliák, az állati The Fossils Say No! (Evolúció: a kövületek azt mondják
alkalmazkodás és a túlélés. nem!) c. könyvének tartalmát. Az evolucionisták éppen a
kövületeket tekintik legjobb bizonyítékaiknak. Gish, a bio-
After the Flood: The Early-Post Flood History of Europe kémia PhD-se sorra veszi az állítólagos fosszilis bizonyíté-
Traced Back to Noah (Európa közvetlen özönvíz kok minden egyes kategóriáját, és leleplezi a tévedéseket. A
utáni, Noéig nyomon követett története), szerző talán leginkább a számos, evolucionistákkal folytatott
Bill Cooper (New Wine Press, 1995.) nyilvános vitáiról ismert. Saját beismerésük szerint általában
Cooper néhány európai könyvtárban talált ősi, ókori genea- ők veszítenek.
lógiai (leszármazási) és történelmi leletre épülő tanulmánya
visszamegy a Genezisben említett Noéig és leszármazottaiig. Darwin on Trial (Darwin a bíróságon),
Ezeket a feljegyzéseket még azelőtt írták, hogy Európa fel- Phillip E. Johnson (Regnery Gateway, 1991.)
vette volna a kereszténységet. Ezek szolgáltatták az alapot az Johnson, a Berkeley Egyetem jogász professzora a laikus
ókori uralkodók uralmának legitimizálásához. A nagy oda- szemével vizsgálja az evolúcióra vonatkozó bizonyítékokat.
figyeléssel megőrzött nemzetségtáblázatok „keresztigazolás- Megállapítja, hogy sok tudós túl korán fogadta el tényként
ként” szolgálhatnak. Az özönvíz (és Bábel) utáni elvándorlás Darwin elméletét, majd sikertelenül küszködtek, hogy bizo-
figyelemreméltó módon gyors volt. Ezek a történeti leírások nyítékokat találjanak rá. Szerinte a tudósok a számos nehéz-
mintha élő dinoszauruszok és egy jégkorszak leírását tartal- ség ellenére azért kapaszkodtak ebbe az elméletbe, mert attól
maznák. Őseink markáns, leleményes emberek voltak. féltek, hogy kételyeik megfogalmazásával a „vallásos funda-
mentalizmust” bátorítják. Végül a darwinizmusba vetett hit
vallásukká vált. Gondolatébresztő és olvasmányos.
Speak to the Earth: Creation Studies in Geoscience What is Creation Science? (Mi a teremtéstudomány?),
(Beszélj a Földhöz: Teremtés-tanulmányok Henry M. Morris és Gary E. Parker
a földtudományban), kiadó: George F. Howe (Master Books, 1982.)
(Presbíterian and Reformed Publishing, 1975.) Ez valójában két könyv egy kötetben. Az első lényegileg
Ez a könyv a Creation Research Society Quarterly 1969–1974 Gary Parker korábbi könyve, a Creation: The Facts of Life
között megjelent földtudományokról szóló huszonhat leg- (Teremtés: az élet tényei). Parker biológus, stílusa könnyed és
jobb cikkét tartalmazza. Főbb témakörei a paleontológiára, érthető. Megindító, rokonszenves módon bizonyítja a terem-
az eredet területére, a katasztrófákra és a termodinamikára tés megtörténtét a biológia tárgykörén belül. A második rész
vonatkozó bizonyítékokra terjednek ki. Henry Morris műve, a fizikai tudományokkal foglalkozik.
Az anyag zöme megismétli Morris többi könyvének anyagát.
Scientific Studies in Special Creation (Tudományos Ez az olvasmányos könyv ideális ajándék azok számára, akik
értekezések a speciális teremtés kérdéskörében), újra szándékoznak vizsgálni az eredet témakörét, vagy ha
kiadó: Walter E. Lammerts úgy érzik, hogy a tudomány az evolúciónak kedvez.
(Presbyterian and Refomred Publishing, 1971.)
A Creation Reserach Society Quarterly cikkgyűjteménye a The Great Dinosaur Mystery and the Bible
társaság első öt évéből (1964–1969) 31 szakcikket tartalmaz (A nagy dinoszaurusz-rejtély és a Biblia),
genetikáról, botanikáról, rétegtanról, radiometrikus kormeg- Paul S. Taylor (Eden Communications, 1987.)
határozásról, bibliai témákról és sok más kérdéskörről. A gyerekek szeretnének többet tudni a dinoszauruszokról.
Ez a kitűnő, szemléletes és jól megírt könyv jó bevezetés a
Darwin Retired: An Appeal to Reason (Darwin ismét témához. 5–12 éves korúaknak ajánljuk, noha a tizenévesek
perbe fogva: Fellebbezés az értelemhez), és felnőttek is lenyűgözőnek találják. (Megegyezés: Az Eden
Norman Macbeth (Harvard Common Press, 1971.) Communacitions hozzáférhetővé teszi az Origins [Eredet]
Norman Macbeth ügyvéd az evolúciót inkább logikai, mint díjnyertes film- és videósorozatot.)
tudományos alapon vizsgálja. Felfedi a téveszméket, ahogy
azt egy tárgyalótermi jogász a bíróságon tenné. Betekinté- The Genesis Flood (A genezisbeli özönvíz),
seit, meglátásait úgy szerezte, hogy a New York-i Amerikai John C. Whitcomb Jr. és Henry M. Morris
Természettudományi Múzeumban szakértők által tartott (Baker Books, 1961.)
magánjellegű havi összejövetelekre járt. A közvélemény Ez a Genezis első fejezeteivel foglalkozó egyik leggyakrabban
meglepődne azon, hogy ezek a szakértők mennyire elismerik idézett könyv. Sok kiváló teremtéshívő ad hitelt neki. Ez a
az evolúció problémáját, legalábbis a magán összejövetele- könyv indította el az uniformitarianizmus felülvizsgálatát. (E
ken. Macbeth is elcsodálkozott azon, hogy ez az információ szerint a hiedelem szerint a mai geológiai folyamatok mérté-
nem szűrődik ki a második és harmadik lépcsőig, vagyis a ke lényegileg ugyanakkora, mint az ókorban és az ősi múlt-
tankönyvírókig és professzorokig. A szerző állítása szerint: ban volt.) A könyv hét fejezete közül három egy világméretű
„minden ostoba megértheti, hogy az evolúció évekkel ezelőtt özönvíz bemutatását tartalmazza, szembeállítva egy helyi
elhalálozott.” árvízzel. Néhány geológiával foglalkozó fejezet egészen szak-
mai jellegű, és a könyv egyes részei némiképpen elavultak. A
Scientific Creationism (General Edition) szerzők a sátorboltozat-elméletet népszerűsítették, amelyről
(Tudományos kreacionizmus), mostanra kiderült, hogy bibliai és tudományos szempontból
kiadó Henry M. Morris (Master Books, 1974.) is sok problémát vet fel. (Lásd a 260–268. oldalakat.)
A kiadó és főmunkatárs, Henry M. Morris az Institute for
Creation Research (Teremtés Kutatási Intézet) alapítója The Creation-Evolution Controversy
több, mint ötven könyvet írt, vagy volt társszerzője könyvek- (A termetés-evolúció vita),
nek, továbbá sok száz tanulmányt készített. Morrist egy tu- R. L. Wysong (Inquiry Press, 1976),
dományos gárda segítette, és több tucat más műszaki konzul- 1880 North Eastman, Midland, MI 48640.
táns is rendelkezésére állt. Noha nem új keletű könyv, mégis Ez a teremtés-evolúció-vita alapos és kiegyensúlyozott fel-
ideális azok számára, akik a teremtést alátámasztó általános dolgozása tudományos és logikus nézőpontból. Wysong, aki
és világos magyarázatot keresik. Az általános kiadás egy ál- állatorvos és az emberi anatómia professzora, óriási meny-
talános iskolai kiadásból, plusz egy teisztikus evolúcióval és nyiségű adatot gyűjtött, amelyet olvasmányos formában do-
bibliai meglátásokkal foglalkozó végső fejezetből áll. kumentált és látott el magyarázattal főiskolások és felnőttek
részére. Ezt a könyvet még nem készítették elő nyomtatásra,
The Genesis Record (A genezisbeli feljegyzés), csak az Inquiry Press-en keresztül lehet hozzájutni.
Henry M. Morris (Master Books, 1976.)
Ez az egyik legjobb kommentár a Genezis könyvéről. Ol-
vasmányos stílusban íródott, a legkellemetlenebb, a kritikus
olvasót leginkább felkavaró kérdéseket veti fel és tisztázza.
Gyakran nyújt olyan bepillantást, meglátást, melyek csak
olyan tudóstól származhatnak, aki egész életét Genezis köny-
vének tanulmányozásával és tanításával töltötte.
Sok értékes könyv többé nem szerezhető be nyomtatott Origins, The Geoscience Research Institute,
formában, de talán könyvtárakban még meg lehet Loma Linda University, Loma Linda, CA 92350
találni őket. Néhány könyvet érdemes megkeresni. Az Origins egy kisméretű, vonzó, félévenként megjelenő,
Ezek: tehetséges tudósok kutatásairól szóló beszámolókat tartal-
• Ape-Men: Fact or Fallacy (Majomemberek: Tény vagy tév- mazó kiadvány. A témák általában a földtudományokkal
eszme), M. Bowden foglalkoznak. Egyre több teremtéshívőnek kell megismernie
• Noah’s Ark: Fable or Fact? (Noé bárkája: mese vagy tény), a Geoscience Research Institute kutatásait és írásait.
Violet M. Cummings
• Evolution and Christian Faith (Evolúció és keresztény hit), Videók:
Bolton Davidheiser
• God in Creation Series (Isten a teremtés-sorozatban), Bob God’s Power and Scripture’s Authority
Devine (Isten hatalma és a Szentírás tekintélye),
• The Ark on Ararat (A bárka az Araráton), Tim LaHaye és (Center for Scientific Creation), 60 perces,
John Morris lásd a megrendelő lapot a 327. oldalon
• Handy Dandy Evolution Refuter (Na, melyik kezemben Egy teremtéssel, tudománnyal és a Bibliával foglalkozó izgal-
van evolúciós cáfolat?), Robert E. Kofahl mas videó. Élő hallgatóság előtt vették filmre, és sok vizuális
• The Wonders of Creation (A teremtés csodái), Alfred M. effektust tartalmaz. Fiatalok és felnőttek részére egyaránt
Rehwinkel ajánlott. A videón kívül tartalmaz egy ötperces magyaráza-
• The Flood (Az özönvíz), Alfred M. Rehwinkel tot és rajzfilmet a vízlemez-elméletről.
• The Earth, the Stars, and the Bible (A Föld, a csillagok és a
Biblia), Paul M. Steidl. The Young Age of the Earth (A fiatal Föld),
• The Mystery of Life’s Origin: Reassessing Current Theories, (Earth Science Associates), 75 perces,
(Az élet keletkezésének titka: újkeletű teoriák átértelme- P.O. Box 12067 Knoxville, TN 37912.
zése), Charles B. Thaxton, Walter L. Bradley és Roger L. Dr. Robert Gentry a műsorvezetője ennek az elbűvölő vi-
Olsen deónak, amely a Föld fiatal voltáról nyújt bizonyítékokat. A
• Man’s Origin/Man’s Destiny (Az ember eredete/az ember szabadban készült videoklipek szénbányák belsejét és a labo-
végzete), A. E. Wilder-Smith ratóriumok világát tárják elénk. Gentry kutatásait magya-
rázza, Walt Brown pedig a Grand Canyonról és a vízlemez-
Folyóiratok: elméletről beszél. Tizenéveseknek és felnőtteknek.
Acts and Facts, Institute for Creation Research, The Great Debate: Evolution vs. Creation
P.O. Box 2667, EI Cajon, CA 92021. (A nagy vita: evolúció kontra teremtés)
Ez a kis ingyenes, havonta megjelenő kiadvány jó eszköze an- (Creative Media), 54 perces,
nak, hogy folyamatosan tájékozódjunk az Institute for Creation 6305 Ojibwa Lane, McHenry, IL 60050.
Research (ICR), az egyre növekvő számú teremtésszervezetek A Prof. Evolúció és Dr. Teremtés közötti vitára vonatko-
legnagyobbikának tevékenységéről. Az Impact című mellék- zó további információkat lásd a 286. oldalon. Mindkettőt
let rövid cikket tartalmaz a teremtéstudományról. Terrence R. Mondy, egy középiskolai biológia tanár alakítja,
akit Illinoisban az 1999–2000. tanévben az év kiváló bioló-
Creation Ex Nihilo, giatanárának választották. Középiskolák számára ajánljuk.
P. O. Box 6330, Florence, KY, 41022.
Ez egy olvasmányos, színes családi magazin, amelyet az auszt- A Question of Origins: Creation or Evolution
ráliai székhelyű Answers in Genesis jelentet meg. Van benne (Az eredet kérdése: teremtés vagy evolúció),
gyermeksarok, cikkek a népszerű tudományról, nevelésről és (Eternal Productions), 60 perces,
a Bibliáról. könyvesboltokban kapható.
Ez a látványos, igen érdekes alkotás kozmológiai, kémiai és
Creation Ex Nihilo. Technical Journal, biológiai bizonyítékokat mutat be tudósokkal, diákokkal és
P. O. Box 6330, Florence, KY, 41022 átlagemberekkel készített interjúkkal tarkítva. Gyorsléptű és
Ezt is az Answers in Genesis adja ki. Az eredet több tudomá- megnyerő középiskolások és idősebb hallgatóság számára.
nyos aspektusát teszi közzé.
Creation Research Society Quarterly,

P.O. Box 8263, St. Joseph, MO 64508
Ezt a tudományos folyóiratot azoknak ajánljuk, akik a te-
remtéstudomány egyre növekvő szakterületén szeretnének
lépést tartani a szakmai fejlődéssel. Megjelenik márciusban,
júniusban, szeptemberben és decemberben.
Szakmai megjegyzések 321
Szakmai megjegyzések
Mennyi ideig tartana, hogy a Hold a Földtől

jelenlegi helyzetébe húzódjon vissza?
Az evolucionisták úgy hiszik, hogy a Föld és a Hold 4,6 milli- nem lennének árapályok. Az árapályt a Hold gravitációs erő-
árd éves, és ez elég idő arra, hogy a baktériumokból emberek iben jelentkező enyhe különbségek okozzák.4 Ahogy a 150.
legyenek. Mindannyian hallottunk néhány evolucionistát, ábrán láthatjuk, a Hold nagyobb vonzást gyakorol az „A”
amint azt mondják: „Ha van elég idő, bármi megtörténhet”. óceáni részre, arra, amely közvetlenül a Hold alatt van, mint
Ez a túlzottan leegyszerűsített hozzáállás két dolgot figyelmen a Föld közepére, „C”-re, mert „A” közelebb van a Holdhoz.
kívül hagy. Először is, a leginkább elképzelhető események Miközben mind az „A” mind a „C” a Hold felé vonzódik, mi-
nem fognak megtörténni, mert megsértenék a tudomány jól vel „A” közelebb van, kissé nagyobb erővel vonzódik, tehát
megalapozott törvényeit1. Másodszor, ha 4,6 milliárd év telt arányosan távolabbra mozdul. Tehát az „A” vízrész távolabb-
el, sok dolognak kellett volna megtörténnie, amelyek nyil- ra mozdul a Föld középpontjától, ami egy árkidudorodást
vánvaló módon nem történtek meg. Ahelyett, hogy az „idő teremt. Ugyanígy a „B” vízrész a Föld távoli oldalán kissé
legyen a dráma hőse”, ahogy egy kiváló evolucionista állítot- kisebb erővel vonzódik, mint „C”. Ez a különbség elvonzza a
ta2, az óriási időmennyiségek inkább problémákat okoznak. Földet „B”-től, és távoli árkiemelkedést hoz létre.
A legtöbb kormeghatározó eljárás, beleértve a többséget,
amelyek fiatal korokat jeleznek, a 40–41. oldalon megadott
három alapvető feltételezést fogalmazza meg. Az alábbi eljá-
rásnak van néhány döntő feltételezése. Csak a gravitáció tör-
vényére és egy meg nem vitatott, gyakran ismételt mérésre
épít. Megvizsgáljuk azokat az erőket, amelyek következtében a Hold
Hold csigavonalban egyre jobban és jobban eltávolodik a Föld-
től. Látni fogjuk, hogy ez a spirális mozgás nem zajlódhat olyan
régóta, mint ahány évesnek az evolucionisták a Föld és a Hold
korát datálják. R
Kimutatjuk, hogy ha a Hold olyan közel kezdte a Föld-
höz, amennyire csak lehetséges, 1,2 milliárd év alatt mozdult
volna el jelenlegi helyzetéig. Más módon kifejezve, ha vissza- közeli árapály
felé tudnánk mozgatni az időt, a Hold csak 1,2 milliárd évig kiemelkedés
A
haladna spirál mozgásban a Föld felé. A csillagászok tuda-
tában vannak ennek a problémának, és „Hold-krízis”-nek3 r
nevezik. Jegyezzük meg, hogy ez a következtetés nem azt
mondja, hogy a Föld-Hold-rendszer 1,2 milliárd éves. Csak
annyit mond, hogy a Föld-Hold-rendszernek fiatalabbnak C
kell lennie 1,2 milliárd évesnél. Ha a Hold bolygónk körü-

li keringését kissé a jelenlegi pályáján belül kezdte, életkora Föld szilárd Föld
sokkal kevesebb lenne. Ha a Föld-Hold-rendszer 4,6 milliárd

éves, nyilvánvaló, hogy vagy a gravitáció törvényével, vagy víz
az evolucionisták elképzelésével van valami hiba. A legtöbb távoli árapály B
kiemelkedés
okos ember bizalmát a már sok tízezer kísérlet által igazolt
gravitáció törvényébe vetné.
Mi okozza az árapályt? Ha a Hold gravitációja egyfor-
mán vonzana minden Földben és Földön lévő részecskét, 150. ábra: Miért okoz árapályt a Hold a Földön?
322 Szakmai megjegyzések
Hogyan viszonyul az óceán árapály-magassága a Földet pályáját. Azonban a közeli árapály-felpúposodás, mivel az
és a Holdat elválasztó (R) távolsághoz? Newton gravitáci- ellensúly Gn-nel ábrázolt irányban egy érintőleges összetevő-
ós törvénye szerint a Hold gravitációs ereje 1/R2 -tel arányos vel, Fn-nel a Hold orbitális mozgásának irányában vonzza a
erővel vonzza a Föld tömegének közepét. A közvetlenül a Holdat, Fn a Holdat abba az irányba gyorsítja fel, amely felé
Hold alatt lévő vízrész egy földsugárral (r) közelebb van, így mozog, és hirtelen kihajítja egy egyre növekvő pályára. A
1/(R–r)2 arányos erő vonzza. Az ezek között az erők közötti távoli árapály-kidudorodásnak ellentétes, de kissé gyengébb
különbség aránylik hatása van – gyengébb, mert távolabb van a Holdtól. A tá-
volabbi kidudorodás Gf gravitációs erőt hoz létre, és a Holdra
1 1 R 2 ( R r )2 2rR r 2 ható Ff késleltető, lassító, gátló erőt. Ennek a gyorsító erőnek
2 (1a)
(R r) 2
R ( R 2 )( R r ) 2 ( R 2 )( R r ) 2 a nettó ereje (Fn–Ff ). Ez úgy gondolható el, mint a Holdat or-
bitális pályájára érintőlegesen nyomó lökés, amely a Holdat
Mivel r sokkal kisebb, mint R, a jobb oldali számláló távolabb mozdítja a Földtől. Ez a gyorsító erő megadja a mód-
majdnem 2rR és nevezője majdnem R4. Tehát az árapályt ját, hogy kiszámoljuk a Hold korának a felső határát. A mai
produkáló erőkülönbség és a dagálymagasságok hozzávető- visszahúzódási arányt pontosan megmérték: 3,82 cm/év, de
legesen arányosak ahogy majd látni fogjuk, ez sokkal gyorsabb volt a múltban7.
Ugyanakkor a Hold nettó gravitációs vonzása egy földi
2rR 2r
(1b) árapály kidudorodásaira ható egyenlő és ellenkező irányú
R4 R3 vonzásra utal, ami lelassítja a Föld forgását. Más szóval, a
Mivel a Föld sugara (r) állandó, arra a következtetésre jut- Föld gyorsabban forgott a múltban.
hatunk, hogy az árapály magassága 1/R 3-rel arányos. Például, (Fn–Ff) hogyan kapcsolódik a Földet a Holdtól elválasztó tá-
ha a Föld-Hold-távolság hirtelen megkétszereződne, a Hold volsághoz?
okozta árapálynak csak 1/8 lenne a magassága.5
Fn y Ff y
Hogyan hat az árapály a Hold orbitális pályájára és a | |
Föld forgási mértékére? Meglepő módon az árapály-kidudo- Gn R r Gf Rr
rodások nem közvetlenül a Hold alatt sorakoznak fel, ahogy
a 150. ábra mutatja. Ez azért van, mert a forgásban lévő Föld Gmmb Gmmb
Gn Gf
elviszi a kidudorodásokat a sorból, ahogy a 151. ábrán látjuk. ( R r )2 ( R r )2
Ha a Föld gyorsabban forgott a múltban, ahogy majd látni
fogjuk, az egyenletesség hiánya még nagyobb volt. ahol az y az egyes árapály-kidudorodásnak a sorból való ki-
billenése, m a Hold tömege, mb az egyes árapály-kidudorodás
tömege, G pedig a gravitációs állandó. Megoldva: (Fn–Fy)-ra
Hold
a §m ·
m ozg
ás
Fn Ff ( Fn F f ) | 6rGmy¨ b4 ¸
bi tál
is
©R ¹
or
l d
Ho
a
Az 1b egyenlet egy árapály kidudorodásának tömegét mu-
Gf
Gn tatta, mb arányos 1/R 3-mal, azaz
R
C1
mb
Gs
R3
y ahol C1 az arányossági állandó. Tehát

r §C ·
( Fn F f ) | 6rGmy¨ 17 ¸ (2)
©R ¹
A Hold sebessége (vagy bármilyen körpályán lévő égitesté)

Föld
G M m
V
R
y
ahol M a Föld tömege (vagy a központi égitest tömege).

Differenciálva mindkét oldalt az idő szerint (t), és kifejezve
151. ábra: Az elferdült árapály-kitüremkedések dR/dt-t azt kapjuk, hogy
3
Gondoljuk el a Földet úgy, mint ami két részből áll: egy dR § dV · R2
gömb alakú részből és az árapály kidudorodásaiból – mind (2)¨ ¸
dt © dt ¹ G ( M m
vízi, mind szilárd árapályból. Gs a gravitációs erő, amelyet
a Hold a Föld gömbrésze felől érez 6. Mivel Gs egy vonalban
van a Föld és a Hold középpontjával, nem téríti el a Hold Mivel a Hold érintőn mért gyorsulása
( Fn Ff )
3

3
dV
ZL i 1 G M m Ri 2
aR 2 (7)-ből
dt m
ami ismert az egyenletből (2) A QuickBasic program, amely megoldja ezeket az egyen-
3
letrendszereket, a 305. oldalon lévő keretben található. A
dR § C · R2 végeredmény: 1,2 milliárd év.
(2)¨ 6rGy 17 ¸ (3) Két komplikált hatást figyelmen kívül hagytunk, ami
dt © R ¹ G ( M m)
tovább csökkentené ezt a Hold korára vonatkozó felső ha-
tárt.8
Az árapály-kidudorodás enyhe elmozdulása – ahogy ko- 1. Az evolucionisták úgy hiszik, hogy a Földet kisebb égi-
rábban említettük – arányos a Föld forgási sebességének (ω) testek gravitációs gyarapodása alakította ki. Ha így lett
és a Hold szögsebességének (ωL) különbségével. Más szóval volna, az ütközések olvadt Földet hagytak volna maguk
után. Bolygónk története során véges-végig kevésbé
y C 2 (Z Z 2 ) (4) lett volna merev, mint amilyen ma. Az árapály-kidu-
dorodások nagyobbak lettek volna. Így a Hold spirális
(4)-et (3)-ba behelyettesítve és az összes állandó szorzatát mozgással a kiszámítottnál még gyorsabban távolodott
C-vel helyettesítve volna a Földtől.
2. A szilárd Föld árapály-kiterjeszkedésből származó belső
dR C2 (Z Z 2 ) súrlódása csökkenti forgási sebességét. Az ω nagyobb
11 (5)
dt értéke a múltban megnövelte volna az árapály tengely-
R2
eltérését, és a Hold visszahúzódása nagyobb lett volna
C-t meghatározhatjuk a ma is használt értékekkel (alsó in- annál, mint ahogy a fentiekben feltételeztük. Ez külö-
dex: t) nösen akkor lett volna tekintélyes, ha a Föld a múltban
11
kevésbé lett volna szilárd.
§ dR · Rt 2 Ha bele tudnánk építeni ezeket a hatásokat a fenti elem-
C ¨ ¸ (6)
© dt ¹t Z Z L t zésbe, a Hold korának felső határa még kevesebb lenne. Ez
persze megint nem azt jelenti, hogy a Hold kb. 1,2 milliárd
Kepler harmadik törvénye megmutatja, hogy (ω–ωL) ho- éves, hanem azt, hogy a Hold korára vonatkozó lehetséges
gyan változik R-rel: maximum 1,2 milliárd év. Ez lehet sokkal kevesebb – sok-sok
nagyságrenddel kevesebb.
G ( M m) Valaki úgy is érvelhet, hogy a Holdat 1,2 milliárd évvel
ZL (7)
R3 ezelőtt fogta be a Föld, vagy lerobbant a Földről egy Föl-
dön kívüli ütközés révén.9 (Más, ezekkel és egyéb, a Hold
A impulzusnyomaték-megmaradás törvényére hivatkozva eredetére vonatkozó evolúciós elméletekkel kapcsolatos
megkapjuk elméleteket „A Hold keletkezése” c. részben tárgyaltuk a
Mm 2 35. oldalon.) Ezek az események egy igen megnyúlt pályára
PZ R ZL L (8) helyezték volna a Holdat. A Hold ma közel körpályán ke-
M m
ring.10 Az egyetlen ismert módja annak, hogy körpályává
ahol az L állandó a Föld-Hold-rendszer impulzusnyomaté- alakítsunk egy megnyúlt orbitális pályát: egy igen valószí-
ka, a P pedig a Föld poláris tehetetlenségi nyomatéka. (7) és nűtlen összeütközés egy másik, Földhöz hasonló gravitációjú
(8)-t egyesítve megkapjuk égitesttel – egy olyan égitesttel, amely azóta eltűnt.11 Ennek
valószínűtlenségét tovább súlyosbítja, hogy megtörténtéhez
L Mm GR arra van szükség, hogy ez 71 másik holddal is bekövetkezzék
Z (9)
p p M m a Naprendszerben. Még ennél is rosszabb, hogy a fentiekben
taglalt árapályerők tovább nyújtanák a Hold pályáját. Ezért
A (6)-ot, (7)-et és (9)-et (5)-be behelyettesítve megkapjuk a igen valószínűtlen, hogy (1) a Holdat a Föld befogta, (2) a
végső egyenletet. Mivel nincs zárt formájú megoldása, iterá- Hold a Földből robbant le egy Földön kívüli ütközés folytán,
cióval oldjuk meg. Azzal kezdődnek a lépések, hogy az órát vagy (3) a Hold valahogyan elkezdett keringeni a Föld kö-
zérusra, R-et pedig jelenlegi, 384 400 km-es értékére állítjuk. rül 1,2 milliárd évvel ezelőtt. Orbitális pályája túlzottan kör
Akkor az időt kis növekményekben visszaléptetjük, amíg a alakú.
Hold bele nem ütközik a Földbe Miféle következménye lenne egy 1,2 milliárd éves Hold-
nak a szerves evolúcióra és a Föld korára nézve? Ha a Hold

ª C º valahogyan 1,2 milliárd évvel ezelőtt kezdett keringeni a
Ri 1 Ri « 11 Z ZL i » dt (5)-ből
Föld körül, annak Földhöz való közelsége sok-sok kilométer
« 2 »
¬R ¼ magas, szélsőséges árapályt hozott volna létre.12 Hegyeket
erodált volna, lesimította volna a Földet, főleg az Egyenlítő
ti 1 ti dt tájékán. Csak igen kevés geológiai bizonyíték – ha van egy-
általán – támogatja ezt, és igen sok van ellene. Az evolucio-
1
L Mm GRi L nisták azt állítják, hogy bizonyos kövületek 2,8–3,5 milliárd
Zi 1 bRi2 (9)-ből
P P M m P évesek. Ha a Hold 1,2 milliárd évvel ezelőtt kezdett kerin-
geni a Föld körül, az efféle kövületeket a gigantikus árapály- rozó eljárások sokkal kevesebb bizonyossággal tételezik fel a
ok pusztítása elporlasztotta volna, ha a másfél kilométert is radioaktív bomlás konstans mértékét. Ez a Hold zsugorodá-
meghaladó magasságú árapályok évmilliókon keresztül na- sáról szóló elemzés feltételezi, hogy csak a gravitáció törvénye
ponta kétszer átsöpörtek volna a Földön. Ebből világosan volt állandó. Egyik feltevés sem bizonyítható, de semmi két-
következik, hogy a Hold nem keletkezett a Föld közelében. ség, hogy a tudósok melyik feltételezést részesítik előnyben.
Ez tovább csökkenti a Hold korának maximumát. Ha Newton gravitációra vonatkozó törvénye nem volt válto-
Minden más kormeghatározó eljárásnak feltételeznie kell, zatlan a múltban, tudományos alapjaink szétmállanának. Ha
milyen gyorsan ketyegett a kormeghatározó óra, és mi volt az azonban a Hold 1,2 milliárd évesnél fiatalabb, csak néhány
óra kezdeti beállítása. Például a radiometrikus kormeghatá- evolúciós előfeltételezést kell elhajítani. De ez a haladás.
PROGRAM
DEFDBL A–Z ’ DUPLAPONTOS VÁLTOZÓK DEFINIÁLÁSA
dt = 10 ’ IDŐNÖVEKMÉNY (év)
G = 6.64E–08 ’ A GRAVITÁCIÓS ÁLLANDÓ (km3 gm-1 év--2)
LOP = 13486.23 ’ A FÖLD-HOLD-RENDSZER IMPULZUSNYOMATÉKA /P (1/év)
ME = 5.97E+27 ’ A FÖLD TÖMEGE (g)
mm = 735E+25 ’ A HOLD TÖMEGE (g)
P = 8.068E+34 ’ A FÖLD POLÁRIS TEHETETLENSÉGI NYOMATÉKA (g km2)
R = 384400 ’ A FÖLD-HOLD MAI TÁVOLSÁGA (km)
Rdot = 0.0000382 ’ R MAI VÁLTOZÁSÁNAK MÉRTÉKE (km/év)
w = 2301.22 ’ A FÖLD PERDÜLETÉNEK MAI SZÖGSEBESSÉGE (rad/év)
WL = 83993 ’ A HOLD FORGÁSÁNAK MAI SZÖGSEBESSÉGE (rad/év)
t=0 ’ IDŐ, AZ EZELŐTTI ÉVEK SZÁMA (év)
a = SQR(G * (ME + mm))

b = ME * mm * SQR(G / (ME + mm)) /P
c = Rdot * R ^ 5.5 / (w – WL) ’ (6)-BÓL
DO ’ A SZÁMÍTÁSI ELJÁRÁS ELINDUL

R = R – (C * (w – WL) / R^5.5) * dt ’ (5)-BŐL
IF R < 9827 THEN LPRINT "A Hold életkorának felső határa”; t; „év.” : END
w = LOP – b * SQR(R) ’ (9)-BŐL
wL = a * R ^ –1.5 ’ (7)-BŐL
t = t + dt
LOOP
EREDMÉNY
A Hold életkorának felső határa 1 198 032 540 év..
1. Ha nem értesz egyet, tarts ki egy gumilabdát kartávolságnyira, Verlag, 1982. A benyújtott tanulmányok vegyes minőségűek
és engedd el. A sok lehetséges (ténylegesen végtelen számú) út voltak, és senki sem volt tudatában a (4)–(9) egyenletekben
közül a labda érthető módon csak egyet fog követni. Nyomjuk leírt hatásoknak, és ezt a felismert problémát valamiképpen
össze a labdát két felület között. A sok lehetséges mód közül, mindannyian „kihagyták a fókuszból”.
ahogyan a labda deformálódhat, csak egyféle módon fog tor-
zulni, ami raktározott energiáját minimumra csökkenti. Ezek 4. Csak a Föld-Hold-kölcsönhatást fogjuk szemügyre venni. A
fizikai törvények következményei. Sok dolog van, ami nem fog Nap árapály-hatása csak fele a Holdénak.
megtörténni még végtelen mennyiségű idő alatt sem. A proto-
nokból nem lesznek bolygók, növények, emberek. 5. Ha egyszer R fix, az ár magassága egy specifikus helyen sok
más tényezőtől függ, különösképpen a partvonal és a tenger-
2. George Wald: „The Origin of Life” (Az élet eredete) Scientific fenék alakjától. Amikor a magas árhullámok a partvonalhoz
American, 191. kötet, 1954. augusztus, 48. oldal. egy keskeny tölcsér alakú öbölbe érkeznek, a magasság nő. A
rekord dagálymagasságok 6 óra alatt elérik a 17 métert. Kelet-
3. Két nemzetközi konferencia tett kísérletet, hogy foglalkoz- Kanadában és a Fundy-öbölben már előfordultak. Az átlagos
zon ezzel a problémával. Lásd P. Brosche és J. Sündermann: árhullám-amplitúdó a nyílt óceánon kb. 7,62 méter. Belföldi
Tidal Friction and the Earth’s Rotation (Árapály-súrlódás és a tavaknál gyakorlatilag nincsen árapály. A Felső-tónak például
Föld forgása), New York, Springer Verlag, 1978. és P. Brosche 5 centis árhulláma (dagálymagassága) van.
és J Sündermann: Tidal Friction and the Earth’s Rotation II. Árapály előfordul az atmoszférában és a szilárd Földben
(Árapály-súrlódás és a Föld forgása II), New York, Springer is. A Föld közepéhez viszonyítva a szélességi foktól függően
otthonunk alapzata (és minden, ami körülötte van) akár 22 Egy meg nem oldott titkot tártak elénk. A Hold kialakulására
centit is felemelkedhet és visszaeshet. Az óceáni árapály do- vonatkozó valamennyi teória azt igényli, hogy a kiformálódás az
mináns oka a Hold-recesszió (visszahúzódás). Egyenlítő síkjában történik, az árapály evolúciós modelljei mégsem
oda teszik. (Touma és Wisdom, 1955. oldal.)
6. A Föld hegyláncait és az egyenlítői kidudorodást figyelmen A válasz e két titokra az, hogy a Hold nem keletkezett.
kívül lehet hagyni ebben az elemzésben, mert nem járulnak
hozzá a Hold visszahúzódásához. 9. Egy másik, a Hold keletkezésére vonatkozó evolúciós teória
azt igényeli, hogy a Hold 4,6 milliárd éves legyen. Mivel már
7. Lézersugarak villantak fel a szögtükrök rendszerein, amelye- láttuk, hogy a Hold nem lehet 1,2 milliárd évesnél idősebb, sőt
ket az Apolló űrhajósainak három csoportja és Lunakhod 2 talán még jóval fiatalabb is, ezek az egyéb elméletek figyelmen
űrjármű hagyott hátra a Holdon. Ismerve a fény mai sebessé- kívül hagyhatók.
gét és annak az időnek a hosszúságát, amely során a sugár eljut
a Holdra és vissza, ez megadja a Hold távolságát. Ezt több, 10. Ma a Hold excentricitása 0,0549. A tökéletes kör excentrici-
mint 8300-szor végezték el sikeresen 1986 augusztusa óta. tása nulla. Egy különlegesen megnyúlt elliptikus pálya excent-
Sok más, a Hold pályájára ható paraméterhez igazítva meg- ricitása 0,9999. Egy tojás alakú pálya excentricitása kb. 0,25.
adja annak visszahúzódási mértékét: 3,82±0,7 cm/év. (Lásd
J. O. Dickey és mások: „Lunar Laser Ranging: A Continuing 11. A legtöbb ember, még a tudósok sem ítélik meg helyesen egy
Legacy of the Apollo Program” [Hold lézeres távolság-mérés: szatellit majdnem körpályára helyezésének nehézségét. Mert
Az Apolló program állandó hagyatéka], Science, 265. kötet, ahhoz, hogy egy mesterséges műhold egy ilyen pályát elér-
1994. július 22., 486. oldal.) Ezt a recessziót először 1754-ben jen, néhány „égés”-t kíván éppen a megfelelő időben, éppen
figyeltek meg a Hold növekvő orbitális periódusának észlelése a megfelelő irányban és éppen a megfelelő lökéssel. A legtöbb
által. (A részletekre vonatkozóan lásd Walter H. Munka és bolygónak és holdnak majdnem körpályája van. Hogyan tör-
Gordon J. F. MacDonald: The Rotation of the Earth [A Föld ténhetett ez?
forgása], Cambridge, England, Cambridge University Press,
1975, 198. oldal.) 12. Milyen magasak lennének az árapály hullámai, ha a Föld-Hold
távolsága megközelítené a 9827 km-t, a Föld és Hold sugará-
8. Egy jóval részletesebb tanulmányban, amely nálam sokkal nak összegét? (Akár hat vonzás a Holdra, akár nem, ha valaha
több változót épített be, Touma és Wisdom hasonló ered- ilyen közel jutna is bolygónkhoz, akkor is el fogja kerülni. Ez
ményre jutott el. sok tényezőtől függ, a Hold szakítószilárdságát, forgási sebes-
A Hold nagyféltengely-evolúciója a jól ismert időskála prob- ségét és egy Roche-határnak nevezett okot is beleértve.)
lémát mutatja; a Hold orbitja egy kicsivel több, mint egymil- Az (1) egyenlet szerint az árapálymagasság úgy változik,
liárd évvel ezelőtt összeomlik. (Jihad Touma és Jack Wisdom: mint 1/R 3. Az árapály átlagos magassága a nyílt óceánon ma
„Evolution of the Earth-Moon System” [A Föld-Hold-rendszer (R= 384 400 km-rel) 30 hüvelyk, azaz 0,76 méter. (Lásd az 5.
evolúciója], The Astronomical Journal, 108. kötet, 5. szám, végjegyzetet feljebb.) Tehát, ha R valaha is 15 000 km volt, az
1994. november, 1954. oldal.) árapály magassága
Akkor úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják mun- 3
kájuk következményeit azzal, hogy azt mondják: „A kontinen- § 384400 ·
0,76 u 10 3 ¨ ¸ 12,8km
sek sodródásával az árapály-állandók feltehetően megváltoztak”. © 15000 ¹
Egy másik problémáról is lerántották a leplet, de aztán
úgy döntöttek, hogy mellőzik. Ez a probléma az, hogy amint Több, mint másfél kilométer magas árapály akkor fordulna
a Hold megközelíti a Földet, orbitális pályája igencsak elhajlík elő, ha R < 30 000 km.
a Föld Egyenlítője felé. Minden Holdra vonatkozó evolúciós
elméletnek megvan ez a jellegzetessége. Szakmai megjegyzések
Mennyi por és meteorit eredetű törmeléknek kell lennie a Holdon,

ha 4,6 milliárd éves?
N 152. ábra: Halmazati meteo-
ritáramlás, kontra részecske-
10 –4 A
10 –6 Publikált adatok: és tömeg.
10 –8 Következetetés:
10 –10
B
Összesített áramlás (m –2s –1)
10 –12
10 –14
10 –16
10 –18
C
10 –20
–22
10
10 –24 D
10 –26
E
10 –28
–30
10
10 –32
10 –34 m
10 –13 10 –11 10 –9 10 –7 10 –5 10 –3 10 –1 101 10 3 10 5 107 10 9 1011 1013 1015 1017 1019
Részecsketömeg (g)
1981-ben beszélgetést folytattam a NASA egyik tudósával, rendszerből. A másik végletet a nagy, kráterformáló meteo-
Dr. Herbert A. Zookkal. Részt vett abban a kutatócsapat- ritok jelentik. A széles skálán keresztül méréseket végeztek,
ban, ami az Apolló Holdon való landolása előtt az ott lévő hogy három régióban milyen mértékű a meteorból eredő
porréteg vastagságának megbecsülésén fáradozott. Segített anyag beáramlása. Az elsőt „A” régiónak nevezik, a máso-
elemezni a hozott kőzeteket is. Sok érdekes dolog mellett, dikat „C”-nek, az utolsót „E”-nek, majd a „B” és „D” régiók
amit mondott, az egyik, ami a fenti kérdésre válaszol – kri- közbeékelődnek az ismert területek közé, ahogy azt a szagga-
tikus. tott vonal a 152. ábrán jelzi.
A Holdról való por és törmelékek elemezése előtt a NASA Az „A” terület egy a Naptól 0,98–1,02 csillagászati egy-
nem ismerte el, hogy azoknak csak 1/67-e (1,5 %) szárma- ségre lévő műholdon regisztrált ütközéseken alapul. Az „A”
zik a külső űrből. A többi elporladt Hold-kőzet. Utólagosan régióra vonatkozó görbe:
bölcselkedve ez tökéletesen érthető. A Holdba csapódó me-
teoritok 10-szer gyorsabban haladnak, mint egy lövedék – log NA = –10,08 – 0,55 log m (10 –13 <m<10 –6 g)
átlagosan 20 km/mp sebességgel. Amikor becsapódnak, az
atmoszféra nem lassítja le őket (mint a Föld esetében), mert A Holdon elhelyezett szeizmométerek gondoskodnak a
a Holdnak nincs légköre. Tehát a lövedék (előre mozduló „C” régióra vonatkozó adatokról. Az eredmények, ahol Nc
tárgy) méretre való tekintet nélkül azonnal párává válik, az m tömegűnél nagyobb részecskék négyzetméter per má-
összetörik az ütközés erejétől, majd szétszórja a porrá tört sodperc száma
holdkőzet-felhőt. A meteorit elpárolgó részei lecsapódnak a
porrá tört holdkőzeteken. Ezt a kőzetek leszeletelése nyomán log NC= –15,12 – 1,16 log m (102 < m < 106 g)
határozták meg, és megállapították, hogy meteor eredetű
anyaggal – mégpedig nikkelben gazdag anyaggal – vannak A „B” régióra vonatkozó egyenlet úgy oldható meg, hogy
beborítva. A tiszta holdkőzetek gyakorlatilag egyáltalán nem megtaláljuk a vonalat, amely összeköti az „A” régió távoli
tartalmaznak nikkelt. Így jutott el a NASA a 67-es tényező- jobboldali pontját a „C” területen lévő távoli baloldali pont-
höz. jával. Az egyenlet így néz ki.
Az adatok log NB = –14,77 – 1,33 log m (10 –6 < m < 102 g)
Milyen sok meteor eredetű anyag csapódik a Holdnak? Még „E” pont azon a tényen nyugszik, hogy „125 struktúra
pontosabban: milyen sok bizonyos tömegnél (m) nagyobb (kráter) van a Holdon, melyek átmérője 100 km-nél na-
részecske (N) halad át egy, a Hold felszínen lévő egy négy- gyobb”. Egy nagy, jellegzetes sebességgel ütköző meteor a
zetméternyi területen minden egyes másodpercben? Ezt kráter átmérőjének kb. 12%-a. Ha a meteorok sűrűsége 3g/
kumulatív fluxusnak (összesített áramlásnak) nevezik. Az cm3, akkor egy meteor tömege, ami egy 100 kilométer átmé-
adatokról általában egy koordinátarendszerben adnak szá- rőjű krátert ki tudna alakítani:
mot, ahogy a 152. ábra is mutatja. Logaritmusgörbét alkal- 3
4 § 0,12 u 100km · § 105 cm ·
3
maznak, mert sok kisebb részecske csapódik a Holdba, mint g
S¨ ¸ ¨¨ ¸¸ u 3 3 2,71 u 1018 g
nagyobb. 3 © 2 ¹ © km ¹ cm
A részecskeméretek tág határok között változnak. A nap-
szél sok, a 10 –13 grammnál kisebb részecskét fúj ki a Nap- lenne.
A Hold felszínének területe 3,8 × 1013 m2. Ha a legna- és a porrá vált holdkéreg sűrűsége 2 g/cm3.
gyobb 125 meteor megütné a Holdat az utóbbi 4,6 × 109 év A meteor eredetű anyag és a porrá vált Hold-kőzet teljes
során, akkor az átlagos kumulativ áramlás „E” ponton vastagsága 4,6 × 109 év alatt,
125 1
NE u (tA + tB + tc+ tD) 67
4,6 u 109 u 365.24 u 24 u 3600 sec 3,8 u 1013 m 2
mert a porított Hold-kőzetnek meteor eredetű anyaghoz vi-
29 1 szonyított aránya 67 volt. A 24. táblázat megadja a változó
2,266 u 10 2
m sec vastagságokra vonatkozó kiszámított értékeket.
24. táblázat: A Hold por kiszámított vastagsága
„E” pont a görbével kapcsolódik „C” területhez
Régió A B Tömeg-tartomány (g) 67 x t A–D (méterben)
Log ND = – 18,91 – 0,53 log m (10 < m < 2,7 × 10 g)
6 18 A –10,08 –0,55 10 –13 – 10 –6 0,98
B –14,77 –1,33 10 –6 – 102 3,17
A feladat most az, hogy az „A”, „B”, „C” és „D” régiókban C –15,12 –1,16 102 – 106 0,01
lévő meteor eredetű anyag teljes tömegét integráljuk. Ahhoz, D –18,91 –0,53 106 – 2,71 × 1018 310,86
hogy megtehessük, ezeket az összesített áramlási görbéket a A teljes vastagság = 315,02 m
meteor eredetű anyag vastagságára konvertálnunk kell.
Nem kíséreljük meg kiszámítani az „E” pont jobb oldali
Integrálás régiója által szállított további hulladékot.
Az összesített áramlási görbék általános formája Tárgyalás
Log N = a + b log m A holdfelszín kb. egy hüvelyk vastag (2,54 cm) porszerű ta-
lajból tevődik össze, amely alatt 4–10 méter lejtőtörmelék
ami megfelel (regolit) van. A Hold lejtőtörmelékének méretspektruma
f a finom portól a néhány méter széles tömbökig terjed. A
N 10a mb ³ n dm
m
meteorbecsapódások felkavarják és összekeverik ezt a tör-
meléket, és a külső felszínt minden alkalommal kondenzált
meteor eredetű anyagrétegekkel borítják be.
ahol n(m) az m méretű részecskék számának eloszlási függ- A Hold talaj-lejtőtörmelékének jelenlegi, tényleges vas-
vénye. m szerint differenciálva a fenti jobb oldali egyenlet tagsága 50-ed része annak, ami 4,6 milliárd éven át tartó,
mindkét oldalát, megadja a maival megegyező mértékű meteorzápor esetén elvárható
lenne (lásd a 24. táblázatot). A kiszámított vastagság zöme
a b–1
10 (b)m = –n. a „D” régióból ered – a 106-nál nagyobb, de 100 km átmé-
rőjű kráterek kialakítására nem képes kisebb meteorokból.
Megszorozva a részecskék számát (n) egy keskeny tömegtar- Az „A”, „B”, és „C” területről való hozzájárulások miért sok-
tományban (dm) m tömeggel, majd beillesztve m, és m1 és kal kisebbek?
m2 közé, megkapjuk a teljes tömeget ama mérettartományon Két hibás feltételezést tettünk. Először azt, hogy a meteor
belül (m1–m2), amely összegyűlik négyzetméter per másod- eredetű anyag beáramlása az „A”, „B” és „C” régióba mindig
percenként. ugyanakkora volt, mint ma. Nyilvánvaló, hogy az idő múlá-
(Nem kíséreljük meg kiszámolni a jobb oldal „E” pontig sával a beáramlás hatalmas mértékben lecsökkent, mert a
terjedő területtel megnövekedett járulékos törmeléket.) holdak és a bolygók vagy magukhoz vonzzák a meteor ere-
detű anyagot, vagy kiűzik a Föld-Hold szomszédságán túlra.
§ b · b 1

m2
b 1 Csupán a „D” pont által erőteljesen befolyásolt „E” pontra
³ n u m dm 10 a ¨ ¸ m1 m 2
m1 © b 1 ¹ nem vonatkoztatták ezt a feltételezést. Az „E” pont olyan
égitestekre alapozódik, amelyekről tudjuk, hogy valamikor
Ezen a tömegtartományon belül a porrá vált meteor erede- a múltban összeütköztek a Holddal. E feltevés elvetésével
tű anyag vastagsága (t), amely összegyűlik a Hold felszínén 4,6 × 109 év letelte után minden régióban jobban megnö-
4,6 × 109 év alatt, ha a beáramlás mindig a mai mértékű volt velnénk az elvárt vastagságot, és részben megmagyaráznánk,
hogy „D” régió miért járul hozzá olyan sokkal az általunk
§ b · b 1

b 1
t1 2 10a ¨ ¸ m1 m2 k elvárt teljes vastagsághoz.
© b 1 ¹ Azt is feltételeztük, hogy a becsapódások a külső űrből
jöttek, ahogy ma is. Mi lenne, ha az ütközők kétfélék lenné-
ahol nek: elsődlegesek és másodlagosak? Az elsődleges ütközések
nagyok voltak, különösen nagy sebességű, a Földről a nagy
4,6 u 109 u 365,24 u 24 x360 sec § m ·
3
mélység forrásai által fellőtt kövek, ahogy a 207. oldalon a
k ¨ ¸
g © 100cm ¹ 120. ábrán magyaráztuk. Ezek az ütközések gigantikus, sok-
2 3
cm gyűrűs medencéket formáltak, amelyek a Hold közeli oldalát
uralják. Az ezekből az ütközésekből eredő és más űrbeli tör-
melék volt a másodlagos ütközések hátterében. Következés- Következtetés

képpen az elsődleges becsapódások az „E” pontra, a másod-
lagos ütközések pedig a sokkal kisebb és lassabb, becsapódó A Holdon lévő viszonylag kis mennyiségű törmelék nem
kövekre szolgálnak magyarázatul. Ez azt jelentené, hogy a egyezik azzal, amit akkor várnánk, ha a Naprendszer és a
„D” régióban kevesebb becsapódás volt, mint ahogyan in- Hold 4,6 × 109 év alatt alakult ki. Úgy tűnik, két típusú üt-
terpolációnk feltételezte. közés sújtotta a Holdat.
Helytelenül feltételeztük, (1) hogy a beáramlási mérték a. rövid ideig tartó nagy sebességű ütközések, melyek kö-
4,6 × 109 éven keresztül állandó volt, és (2) nem volt na- zül sok igen nagy volt, és
gyobb meteorzápor, amely sok kisebb és lassabb másodlagos b. elenyésző számú kisebb ütközés, szétszóródva, ahogy az
becsapódást hozott létre. Tehát kiszámolt „D” régiónk túl A–C területek mutatják.
sok törmelékkel járult hozzá. Néhány ember kísérleteket publikált, hogy ezt a szakmai
A hőáramlási mérések a Holdon is megegyeznek a jelen- megegyezésre vonatkozó kérdést megválaszolja. Ezek az erő-
legi kráterképző eseménnyel. (Lásd a „Forró Hold” c. részt a feszítések általában (1) figyelmen kívül hagyták a 67-es té-
44. oldalon és a megfelelő végjegyzetet a 95. oldalon.) nyezőt, (2) mellőzték az „E” ponttal jelzett nagy ütközéseket,
(3) feltételezték, hogy a beáramlási arány mindig annyi volt,
amennyi ma, és (4) elhanyagolták azt a viszonylag új keletű
eseményt, amely a Holdat püfölő és a másodlagos összeütkö-
zéseket létrehozó meteorokat produkált.
1. Egy 20 km/mp sebességgel haladó meteornak óriási mozgási kus por földi tömegnövekedési arányának közvetlen mérése],
energiája van. Hirtelen „merev ütközés”-ig lelassítva minden Science, 262. kötet, 1993. október 22., 550–553. oldal.)
benne lévő atom összenyomódna, és minden részecske hőmér-
séklete sok százezer Celsius fokra emelkedne. 4. Taylor, 84. oldal.
2. Ezt a számot is publikálták. 5. Ugyanott, 93. oldal.

A régebbi Hold-talajban lévő meteor eredetű anyagtartalom
kb. 1,5 százalék. (Stuart Ross Taylor: Lunar Science: A 6. Ugyanott, 58. oldal.
Post-Apollo View [Hold-tudomány: Egy Apolló utáni né-
zet], New York, Pergamon Press Inc., 1975, 92. oldal.) 7. Evolucionisták elismerik, hogy az áramlási arány, legalábbis a
„C” régióban, kb. egy 10-es faktorral csökkent.
3. David W. Hughes: „Cosmic Dust Influx to the Earth” (Koz- Ez az áramlás kb. egy nagyságrenddel kevesebb, mint az át-
mikus por beáramlás a Földre), Space Research XV, 1975, lagos integrált áramlás, és kb. egy nagyságrenddel kevesebb,
531–539. oldal. mint az átlagos integrált áramlás az elmúlt három aeon során
• Egy újabb keletű munka megerősítette az összesített tömeg (mérhetetlenül hosszú időegység), fiatal Hold-tenger felülete-
áramlást 10 –9 – 10 –4 gramm méret tartományban (Lásd S. ken végzett kráter számítások alapján kiszámolva. (Ugyan-
G. Love és D. E. Brownlee: „A Direct Measurement of the ott, 92. oldal.)
Terrestrial Mass Accretion Rate of Cosmic Dust” [A kozmi-
Előfordul-e igazán szubdukció (alágyűrődés)?
Földfelszín σt
θ t
ρ1
h μ
ez
lem
b ülő
ör
ág L
s Al
dá
r ló
su
ás
om
s
dá
rló
Ny
ρ2 su h
ρ1 gz
F
z 153. ábra: Egy alágörbülni próbáló lemez
Egy lemeznek, amely talán alágyűrődik, talán nem, L hosz- rugalmatlan tulajdonságai: erő és áramlástan], Handbook of
szúsága, t vastagsága, egységnyi mélysége és ρ2 sűrűsége van. Physical Properties of Rocks, 2. kötet, Robert S. Carmichael,
A horizont alá hajlik θ szögben, σ kompressziós nyomófe- Boca Raton, Florida, CRC Press, 1982, 151–152., 170. oldal.)
szültséggel nyomva a kőzeten keresztül, amelynek sűrűsége A fenti egyenlőtlenségre vonatkozó jellegzetes értékeket mu-
ρ1. Szilárdnak szilárd felületen való súrlódása μ1 együttha- tatjuk meg alább.
tóval következik be h mélységnél. A z mélységen a fedőkő-
din cm
zet nyomása: ρ1 közepes sűrűségnél g gravitációs gyorsulás V 1,3 u10 9 g 980
z-szeresével megszorozva. A lemez vezetőszélén jelentkező cm 2 sec 2
mozgással F erő szemben áll.
g g
Ahhoz, hogy akkora alágörbülés történjen, amekkora U1 3,2 U2 3,5
csak lehet, tételezzük fel, cm 3 cm3
• hogy a σt tolóerő tökéletesen igazodik az alágörbülés θ L = 350 km t = 80 km
szögéhez.
• hogy a tolóerő a lehetséges maximum, de nem haladja θ = 30° μ = 0,6
meg az alábukó lemez törőszilárdságát.
Ahhoz, hogy a lemez alágörbüljön, a lefelé és balra ható Azért, hogy az alágörbülést valószínűbbé tegyük, tételezzük
erők összegének meg kell haladnia a felfelé és a jobbra ható fel, hogy F = 0. Ezeket az értékeket behelyettesítve a fenti
erők összegét, azaz egyenlőtlenségben hamis állítást kapunk, miszerint
(Nettó tolás) + (test erők) > (súrlódás a felső és alsó felületeken) 0,024 + 0,094 > (4,375 + 1,894) × 0,6
§ h · § h · Mivel mind a nettó lökési, mind pedig a térfogati erő kife-

(Vt F ) g ( U 2 U1 ) Lt sin T > ¨ U1 g LP ¸ ¨ U1 g U 2 gt cosT ¸ LP
© 2 ¹ © 2 ¹ jezései a bal oldalon jóval kevesebbek egynél, a jobb oldali
sokkal nagyobb, mint egy, az egyenlőtlenség nem oldható fel,
Dimenzió nélküli formában ez leegyszerűsíthető így a tolóerő nem fog alágörbülést okozni.
Néhányan azt hiszik, hogy a húzóerő alágörbülést okoz.
F
V Azt mondják például: egy adott mélységnél az alágörbülő le-
t §¨ U 2 1·¸ > §¨ L U 2 cot T ·¸ P mez hidegebb, és ezért sűrűbb, mint a földköpeny. A lemez
U1 gL sin T ¨© U1 ¸¹ ¨© t U1 ¸
¹ átsüllyed a földköpenyen, ahogy egy kő áthull a sűrű sáron.
Ahogy esik, húzza, vonzza a lemez többi részét.
A kőzet-kőzet ellenében ható súrlódási együttható kb. 0,6, Ez a javaslat figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a kő-
ami többnyire független az ásványi összetételtől és az akár 350 zet szakítószilárdsága sokkal kevesebb, mint az összenyomó
°C-ra felemelkedő hőmérséklettől. (Lásd Stephen H. Kirby ereje. Ha a fentiekben leírt tolóerő nem képes alágörbülést
és John W. McCormick: „Inelastic Properties of Rocks and előidézni, a húzóerő bizonyosan nem fog. Tehát alágörbülés
Minerals: Strength and Rheology” [A kőzetek és ásványok nem fordul elő.
Rátolódások előfordulhatnak? A hegyek képesek felpúposodni?
W L
A
h erő=σwh
ρ
B μ
154. ábra: Két kőzetlemez súrlódási rögzítése
A lemeznek van hosszúsága, magassága, szélessége és sű- A gránit sűrűségét alkalmazva

rűsége (L, h, W és ρ külön-külön). B horizontális felszínén
g
nyugszik, és jobbról nyomásnak van kitéve. Az A lemezt B U 2,7
felszínen mozdítani próbáló nyomás vagy erő egyetemes erőt, cm3
nyomást gyakorol, amely egyenlő az A lemez maximális ösz- és a g, μ és σ-ra vonatkozó értékek a 329. oldalról. Az A
szenyomó σ erejével. lemez csak akkor fog elmozdulni, ha
Tételezzük fel nagylelkűen, hogy az A lemez nem kötődött
a B lemezhez. Az elmozdulásnak az érintkezési felületeken V 1,3 u 109
L< 8,2 u 105 cm 8,2km
fellépő statikus súrlódás áll ellen, amelynek együtthatója μ. U gP 2,7 u 980 u 0,6
Hogy mozgás következzen be, a tolóerőnek meg kell halad-
nia az ellenálló erőt, azaz: Más szóval, ha egy kőzetlemez 8,2 km-nél hosszabb, a
nyomásnak kitett vég összehúzódik, mielőtt a mozgás elkez-
σwh>ρg(Lwh)μ dődne. Ez az eredmény érvényes a lemez egyéb dimenzióitól
függetlenül.
Egy 8,2 km-nél hosszabb kőzetlemezt nem lehet eltolni
síkosítatlan kőzet felett, így rátolódások nem történnek,
és hegyek nem púposodnak fel. Mivel valószínűleg mind-
kettő megtörtént (például lásd a 47. ábrát a 109. oldalon),
valaminek síkosítania kellett a mozgást.
A Földalatti vizek energiája
Ep, egy rendszerben tárolt potenciális energia, ahol egy ρh A vízkalapács tevékenység e víz hőmérsékletét még jobban
sűrűségű és t vastagságú vízlemez ρw sűrűségű és V tömegű megemeli (lásd a 203. oldalt).
tiszta vízréteg felett fekszik egy g gravitációs mezőben. Az özönvíz előtt a földalatti víz összenyomott állapotban
volt, mint egy rugó. Ez a tárolt kompressziós energia Ec azo-
Ep = t V g (ρh − ρw) nos egy V + ΔV víztömeget V tömegűre összepréselő du-
gattyú által végzett munkával, ahol a hengerben ρ nyomás
A Földről kiszökött viszonylag kis mennyiségű vizet figyel- uralkodik. Tehát:
men kívül hagyva, ez az energia hővé alakul, amint a vízle-
1
mez fel- és kikényszeríti a földalatti vizet. A víz átlaghőmér- Ec p'V
sékletét 2
A β összenyomhatóságot
Ep § Uh · gt
't ¨¨ 1¸¸ p
mwcw ms cs © Uw ¹ c §¨1 ms u cs ·¸ E{
w¨ ¸ 'V -vel fejezzük ki.
© mw cw ¹ V
Megnöveli, ahol mw és ms a kiszökő víz és a vele együtt hala-
dó hordalékok anyaga, cw és cs pedig fajhőjük Víz esetében
mw din
Uw . E 2,75 u 1010 ,
V cm 2
Az alábbi értékeket alkalmazva: a vízlemezre vonatkoztatva pedig
Uh cal g
3,0 cw 1,00 Uh 3,0 .
Uw g qC cm3
ms A p=ρhgt nyomást gyakorló vízlemez

1,5 t 16 u 10 cm 5
mw 'V U h gt 3,0 u 980 u 16 u 105
0,17
V E 2,75 u 1010
cs cm
0,23 g 980 2
cw sec vagyis 17%-kal növelte a vízre nehezedő nyomást.
és az átszámítási tényező Miközben kiszökött a földfelszínre, az összepréselt víz ki-
tágulásából eredő lehűlés mértéke, megegyezett a nyomásból
gcm
2,39 u 10 8 cal 1,0 , származó kinetikus (mozgási) energiává, majd hővé történő
sec 2 átalakulásával. A tárolt kompressziós energiából származó
a hőmérsékletváltozás e rendszernél tiszta víz esetében nettó hőmérsékletváltozás nulla.
980 u 16 u 105
't (3,0 1) u 2,39 u 10 8 27qC
1,0(1 1,5 u 0,23)
A Föld belsejének megolvadása
Ma a Föld sűrűsége bármilyen mélységben z, ami meglehető- Ez a Föld belsejéből gyorsan felszabaduló hő, a jelenlegi
sen jól ismert. Néhány értéket megadtunk a 25. táblázat G hőáramlás (a Föld felszínén) mellett majdnem 3 milliárd
oszlopában. Azokra az értékekre alapozva az egymásra épülő évre elegendő mennyiségéről tudna gondoskodni (2,4 × 1020
gömbhéjakra vonatkozó a tömeget, a gravitáció gyorsító ha- kalória/év). Miközben elég nagy a bizonytalanság arra vo-
tását, a poláris tehetetlenségi nyomatékot, és a potenciális natkozóan, milyen hő van a Föld belsejében, a 6,96 × 1029
energiát a H–K oszlopokban kiszámítottuk. Egy m tömeg kalória kevesebb, mint a legtöbb becslés.
héjának és sugarának potenciális energiája 6,96 × 1029 kalória azonban megolvasztana egy 9655 ki-
lométeres sugarú szilárd vasgömböt, ha a vas tulajdonságai
f dr GM i m
potenciális energia GM i m ³ mgr olyanok lennének, mint amilyenek standard nyomáson és
r r2 r hőmérsékleten. Persze a vasat megolvasztó hőmérséklet és
annak termikus sajátosságai a nyomással nőnek, csökkent-
ahol G a gravitációs állandó, g a gravitációs gyorsulás r-nél, ve e vasgömb méretét. (A Föld sugara csupán 6371 kilomé-
és mi a gömbhéjon belüli tömeg (Mi). ter.) Világos, hogy ez a hőmennyiség meg tudná magyarázni
Az özönvíz előtti sűrűségértékek (B oszlop) megbecsülhe- az összes vulkanikus hőt, az összes özönvízi bazaltot és a
tők az alábbi képlet segítségével Föld belső hőjének zömét, beleértve a külső kéreg megol-
vasztását is.
sűrűség = a + bz + cz2 + dz3 A 25. táblázat két másik fontos megfigyelést is lehetővé
tesz. Az evolucionisták azt állítják, hogy a Földet néha gravi-
ahol a = 2,840, b = 1,6362×10 –3, c = 5,4000×10 –8, és d = tációs gyarapodásnak nevezett meteorzápor alakította ki. Ha
1,1587×10 –11. Ezeket az értékeket azért választottuk, mert így van, ezek a meteorok potenciális energiájukból majdnem
az özönvíz nem változtatta meg a Föld tömegét, az özönvíz 2,489 × 1039erg mennyiséget elvesztettek (a K oszlop összege).
előtti sűrűség a Föld felszínén és közepén annyi volt, mint Tehát a növekvő, gyarapodó Földdel való ütközéskor felsza-
ma (2,840 és 12,460 gm/cm3 külön-külön). A nyomás és a badult hő majdnem 86-szor nagyobb lenne, mint a gravitáci-
sűrűség tehát a mélységgel arányosan kissé nő, és a poláris ós ülepítés által felszabadított.
tehetetlenségi nyomaték lehetővé tette, hogy a Föld évente
360-szor forduljon meg (a 150. oldalon kezdődő 9–11. vég- 2,489 u 1039
86
jegyzetek igazolják az özönvíz előtti 360 napot). A sűrűség és 2,91 u 1037
a mélység közötti további funkcionális összefüggések, ame-
lyek kielégítik ezeket a korlátozásokat, nem befolyásolják az Másképpen kifejezve: a meteorbombázás révén felszaba-
abból következő általános következtetéseket. dult hő elég lenne, hogy sokszorosan megolvassza a Földet,
Ahogy a 136–153. oldalakon magyaráztuk, a Föld legmé- még akkor is, ha a bombázási időszak sok százezer évre tehe-
lyén lévő belső súrlódás az özönvíz idején olvadást és gravitá- tő. Ha ez történt volna, nem találnánk nehéz, nem reaktív
ciós ülepítést okozott. A gravitációs ülepítéssel gerjesztett hő kémiai elemeket, például aranyat a föld felszínén, és gránit
kiegyenlítette a Föld potenciális energiájában bekövetkezett sem létezne. (Lásd a 11. végjegyzetet a 151. oldalon.)
változást, vagyis az F és K oszlopok összegeiben jelentkező A végső megfigyelés a 25. táblázat G oszlopában sárga hát-
különbség téren kiemelt éles sűrűségbeli diszkontinuitással foglalkozik.
Ez önmagában is azt feltételezi, hogy az olvadás a Föld belse-
(2,489 x 1039 – 2,460 x 1039) = 2,91 x 1037 erg = 6,96 x 1029 cal jére összpontosult, ahogy azt a vízlemez-elmélet magyarázza.
1. Lásd például Frank D. Stacey: Physics of the Earth (A Föld mikus Föld: A geotudományok tankönyve], New York, John
fizikája), New York, John Wiley and Sons Inc., 1969, 281–282. Wiley and Sons Inc., 1971, 30. oldal.)
oldal.
4. A vasról azt gondolják, hogy a belső mag fő összetevője. Stan-
2. Az özönvíz során a Földből kilövellt anyag a Föld tömegéhez dard hőmérsékleten és nyomáson a vasnak a következő tulaj-
viszonyítva kevés volt. Tehát elhanyagolható. Még ha ez nem donságai vannak
is így lenne, hatása csak másodlagos lenne, mert vesztesége
g cal
nem változtatna a Föld forgásának mértékén. sĦrĦség 7,9 fúziós hĘ 63,7

cm3 g
3. „Nagy bizonytalanság uralkodik a Földön belüli hőmérséklet el-
cal
terjedését, eloszlását illetően… A Föld jelenlegi termikus állapota állandó nyomású fajhĘ 0,11
g
függ annak termikus előtörténetétől. A termikus előtörténetre
vonatkozó hipotézisek pedig kritikus mértékben függenek a Föld Ahhoz, hogy egy szilárd vasgömböt megolvasszunk, hő-
eredetére és őstörténetére vonatkozó feltevésektől…” (Peter J. mérsékletét 20 °C-ról mondjuk 1537 °C-ra, a vas olvadás-
Wyllie: The Dynamic Earth: Textbook in Geosciences [A dina- pontjára kell megemelni, és akkor elolvadna az egész gömb.
25. táblázat: A gravitációs ülepítés révén felszabadult energia
Vízözön előtt Vízözön után

A B C D E F G H I J K
mélység sűrűség tömeg gravitáció inercia helyzeti sűrűség tömeg gravitáció inercia helyzeti
z (km) (g/cm3) (g) (cm/sec2) (g cm2) energia (g/cm3) (g) (cm/sec2) (g cm2) energia
(J) (J)
0 2,840 982,2 2,840 982,2
Kéreg 15 2,865 2,18E+25 983,2 5,88E+42 -1,36E+37 2,840 2,17E+25 983,2 5,85E+42 -1,36E+37
60 2,938 6,58E+25 986,2 1,76E+43 -4,10E+37 3,332 7,54E+25 984,7 2,02E+43 -4,70E+37
100 3,004 5,91E+25 988,8 1,56E+43 -3,67E+37 3,348 6,64E+25 986,1 1,75E+43 -4,12E+37
200 3,169 1,50E+26 994,9 3,87E+43 -9,26E+37 3,387 1,64E+26 989,6 4,23E+43 -1,01E+38
300 3,335 1,53E+26 1,000,2 3,83E+43 -9,35E+37 3,424 1,60E+26 993,4 4,01E+43 -9,73E+37
350 3,419 7,76E+25 1,002,6 1,89E+43 -4,70E+37 3,441 7,88E+25 995,5 1,92E+43 -4,74E+37
400 3,502 7,82E+25 1,004,8 1,87E+43 -4,70E+37 3,775 8,44E+25 996,4 2,02E+43 -5,04E+37
413 3,524 2,04E+25 1,005,4 4,84E+42 -1,22E+37 3,795 2,20E+25 996,6 5,22E+42 -1,31E+37
500 3,670 1,38E+26 1,008,8 3,21E+43 -8,19E+37 3,925 1,48E+26 997,5 3,44E+43 -8,71E+37
600 3,839 1,60E+26 1,012,0 3,61E+43 -9,40E+37 4,075 1,70E+26 998,6 3,85E+43 -9,90E+37
650 3,923 8,05E+25 1,013,4 1,77E+43 -4,68E+37 4,150 8,53E+25 998,7 1,88E+43 -4,90E+37
800 4,178 2,43E+26 1,016,4 5,17E+43 -1,39E+38 4,380 2,58E+26 997,8 5,48E+43 -1,45E+38
Köpeny 984 4,491 3,01E+26 1,017,9 6,02E+43 -1,68E+38 4,529 3,09E+26 996,0 6,19E+43 -1,69E+38
1 000 4,519 2,62E+25 1,017,9 5,06E+42 -1,43E+37 4,538 2,64E+25 995,8 5,09E+42 -1,41E+37
1 200 4,861 3,28E+26 1,016,4 6,07E+43 -1,76E+38 4,655 3,21E+26 994,3 5,95E+43 -1,68E+38
1 400 5,205 3,25E+26 1,012,1 5,58E+43 -1,67E+38 4,768 3,05E+26 993,7 5,22E+43 -1,54E+38
1 600 5,549 3,21E+26 1,004,7 5,08E+43 -1,58E+38 4,877 2,88E+26 994,5 4,55E+43 -1,39E+38
1 800 5,893 3,14E+26 994,4 4,57E+43 -1,46E+38 4,983 2,70E+26 997,1 3,94E+43 -1,26E+38
2 000 6,236 3,05E+26 981,1 4,06E+43 -1,35E+38 5,087 2,53E+26 1,002,1 3,37E+43 -1,13E+38
2 200 6,578 2,94E+26 964,8 3,58E+43 -1,22E+38 5,188 2,36E+26 1,010,2 2,87E+43 -1,01E+38
2 400 6,918 2,81E+26 945,5 3,11E+43 -1,09E+38 5,288 2,18E+26 1,022,3 2,41E+43 -9,03E+37
2 600 7,256 2,67E+26 923,3 2,67E+43 -9,66E+37 5,387 2,01E+26 1,039,3 2,01E+43 -8,02E+37
2 800 7,590 2,51E+26 898,1 2,26E+43 -8,41E+37 5,487 1,84E+26 1,062,6 1,66E+43 -7,11E+37
2 878 7,720 9,36E+25 887,5 7,79E+42 -2,95E+37 5,527 6,73E+25 1,073,8 5,60E+42 -2,54E+37
3 000 7,922 1,41E+26 869,9 1,11E+43 -4,26E+37 10,121 1,81E+26 1,046,7 1,42E+43 -6,59E+37
3 200 8,249 2,17E+26 838,9 1,55E+43 -6,08E+37 10,421 2,76E+26 999,6 1,97E+43 -9,25E+37
3 400 8,572 1,99E+26 804,9 1,26E+43 -5,03E+37 10,697 2,50E+26 949,5 1,58E+43 -7,49E+37
3 600 8,890 1,81E+26 768,1 9,96E+42 -4,09E+37 10,948 2,24E+26 896,7 1,23E+43 -5,94E+37
3 800 9,202 1,62E+26 728,5 7,74E+42 -3,24E+37 11,176 1,98E+26 841,4 9,46E+42 -4,61E+37
Külső 4 000 9,507 1,44E+26 686,2 5,86E+42 -2,51E+37 11,383 1,73E+26 783,9 7,07E+42 -3,48E+37
mag 4 200 9,806 1,25E+26 641,2 4,32E+42 -1,89E+37 11,570 1,49E+26 724,4 5,13E+42 -2,55E+37
4 400 10,098 1,07E+26 593,6 3,08E+42 -1,37E+37 11,737 1,26E+26 663,0 3,61E+42 -1,81E+37
4 600 10,382 9,02E+25 543,5 2,11E+42 -9,59E+36 11,887 1,04E+26 600,0 2,44E+42 -1,23E+37
4 800 10,657 7,39E+25 491,0 1,38E+42 -6,39E+36 12,017 8,40E+25 535,6 1,57E+42 -7,97E+36
4 982 10,899 5,41E+25 441,1 7,94E+41 -3,73E+36 12,121 6,05E+25 475,9 8,90E+41 -4,53E+36
5 000 10,923 4,70E+24 436,1 5,97E+40 -2,85E+35 12,130 5,22E+24 469,9 6,63E+40 -3,41E+35
5 121 11,079 2,87E+25 401,9 3,30E+41 -1,58E+36 12,197 3,18E+25 429,6 3,65E+41 -1,87E+36
5 200 11,179 1,62E+25 379,2 1,58E+41 -7,66E+35 12,229 1,78E+25 403,1 1,74E+41 -8,96E+35
5 400 11,426 3,27E+25 320,3 2,54E+41 -1,22E+36 12,301 3,55E+25 335,4 2,75E+41 -1,40E+36
Belső 5 600 11,662 2,21E+25 260,0 1,14E+41 -5,59E+35 12,360 2,36E+25 267,1 1,22E+41 -6,20E+35
mag 5 800 11,886 1,34E+25 199,5 4,18E+40 -2,07E+35 12,405 1,41E+25 198,2 4,39E+40 -2,20E+35
6 000 12,099 6,79E+24 143,7 1,08E+40 -5,49E+34 12,437 7,03E+24 129,0 1,12E+40 -5,42E+34
6 200 12,299 2,35E+24 139,6 1,41E+39 -9,03E+33 12,455 2,40E+24 59,5 1,44E+39 -6,13E+33
6 371 12,460 2,59E+23 0,0 3,03E+37 -1,55E+32 12,460 2,61E+23 0,0 3,05E+37 -6,64E+31
Össz.: 5,976E+27 8,14E+44 -2,460E+39 5,976E+27 8,03E+44 -2,489E+39
Ezekkel az értékekkel a 6,96 × 1029 kalóriával megolvasztható 5. „A legnagyobb ütközésnél (1,5 × 1027 g 9 km/mp-nél) felszabaduló
vasgömb sugara mozgási energia (5 × 1038 erg) néhányszor nagyobb lenne, mint
1
amennyi az egész Föld megolvasztásához kellene.” (George W.
½3 Wetherill: „Occurence of Giant Imparts During the Growth
°° 6.96 u 10 29 °° km of the Terrestial Planets” [Nagy becsapódások előfordulása a
® ¾ u 5 9655km
ª º
° 7,9 S >11(1,537 20) 63,7)@°
4 10 cm Föld-jellegű bolygók növekedése során], Science, 228. kötet,
°¯ «¬ 3 »¼ °¿ 1985. május 17., 879. oldal.)
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek

Kezdetben

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kezdetben

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Walt Brown

Fordította: Sonnleitner Károly

Szaklektor: Dr. Jeszenszky Ferenc

Szöveggondozás: Vargán Rita

Kiadja: Reménység Alapítvány

Felelős kiadó: Juhász Ernő

Nyomdai előkészítés: STENTArt.hu

Nyomdai munkák: Text-Print Nyomdaipari Kft., Győr

Előszó a magyar kiadáshoz ................................................................................................................... 9

I. Rész: A teremtés tudományos bizonyítékai .................................................................................................. 15

II. Rész: A nagy mélység forrásai.................................................................................................................... 101

III. Rész: Gyakran feltett kérdések .................................................................................................................. 245

Hogyan tanítható az eredetkérdés a középiskolákban és a főiskolákon? ....................................................... 304

Előszó a magyar kiadáshoz

Néhány példa arra,

A tudományos bizonyítékok megegyeznek a Genezissel

Kezdetben teremtette Isten

A naprendszerre Azok a techni-

Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória Kategória

Élettudományok Csillagászati és fizikai tudományok Föld tudományok

1 ábra: A teremtésre vonatkozó tudományos bizonyítékok rendszerbe foglalása.

A teremtés tudományos bizonyítékai

2. ábra: A Szaturnusz, a DNS és a bárka ábrázolása

Bevezetés Sok űrkutatási program próbálta megtudni: hogyan ala-

Élettudományok A szemközti oldalon középen elhelyezkedő tárgy: Noé bárká-

Az organikus evolúció elmélete érvénytelen

sen úgy hiszik, hogy a rovarirtókra és az antibiotikumokra

ció vagy variáció még jobbanc csökkenti az antibiotikumok

lúciós változásokat akadályozzaf.

5. Természetes kiválasztódás 9. Teljesen kifejlődött szervek

A nyelv embereknél fejlődött ki? Charles Darwin azt ál-

21. Gyors betemetés

22. Párhuzamos rétegek

12. ábra: Rovar borostyánkőben. A legjobban tartósított kövületek bo-

Lárva Felnőtt rovar

nincs igazi lába hat ízelt láb

17. ábra: Fehérvérsejt. Egy neutroﬁlnek nevezett fehérvérsejt éppen be-

Darwin azt feltételezte, hogy az első élő teremtmény egy

Csillagászati és ﬁzikai tudományok

A világegyetem, a Naprendszer, a Föld

bá elemeinek relatív tömege egyáltalán nem hasonlít a Föld

Csillagászati és ﬁzikai tudományok

54. A termodinamika második főtétele

Csillagászati és ﬁzikai tudományok

Csillagbölcső, vagy meztelen a császár?

Csillagászati és ﬁzikai tudományok

25. ábra: Gáz- és porködök a Sas-csillagködben.

26. ábra: Spirálgalaxisok

Csillagászati és ﬁzikai tudományok

70. Régi DNS, baktériumok és fehérjék?

leleteiben, mint amilyenek például az egyiptomi múmiák.

milliárd év alatt a Föld egész üledékes kőzettömegének kb.

Csillagászati és ﬁzikai tudományok

74. Hélium 80. Feloldódott fémek

77. Vulkanikus törmelék 82. Meteoritpor

Csillagászati és ﬁzikai tudományok

kintve a centiméter százezred részénél is kisebbek, ki kellett

98. Galaxisfürtök rejtett anyagnak, amelyet néha sötét anyagnak is neveznek,

Csillagászati és ﬁzikai tudományok

33. ábra: A Föld hegyei.

Régészeti bizonyítékok jelzik,

99. Ókori történészek

100. Angol tudósok

104. Orosz pilóta