Technológia Tételek

1. Állomások és feladataik
1.1. osztályozása szerepük szerint
Hálózati szerepük szerint:
Csomóponti, gócponti-, közép-, határállomások
Műveletek szerint:
Rendelkező -,Közép-, Teher, személypályaudvarok, Rendező
pályaudvarok, Üzemi pályaudvarok, Határállomások
Elhelyezkedés szerint:
kezdő- és végállomások, közbenső állomások, elágazó állomások,
csatlakozó állomások Alaprajzi megoldás szerint:
átmenőállomások, fejállomások Biztosítottság alapján: biztosított, nem
biztosított állomások
1.2. Középállomások feladatai berendezései
Középállomás:
egy vasútvonal közbenső állomása, ahol a vonatfogadó vágányokon
vonattalálkozások bonyolódnak le.
A középállomások feladatai:
Forgalmi fel adat: átmenő vonatok fogadása, felhatalmazása,
áthaladtatása; vonat találkozások (keresztezések, megelőzések)
lebonyolítása; egyes állomásokon az elővárosi vonatokkal kapcsolatos
műveletek
Kereskedelmi feladat: árufelvétel, be- kirakodás, tárolás kiadás; tolató
tehervonatokkal kapcsolatos tolatások végzése; scvpályahálózat
kiszolgálása vasútvállalati megrendelés alapján; mérlegelések
Műszaki feladatok: fékpróba, műszaki kocsivizsgálat
Felmerülő üzemi folyamatok: csomóponti kiszolgáló vonatok tolatási
műveletei; irányvonatok képzése, szervezése.
Berendezései: a vonatforgalom lebonyolítására rendszeresített vágányok:
átmenő fővágány(ok); megelőző vágányok; tehervonati vágányok
Helyi forgalom vágányai: raktári vágányok; felállító vágányok; kihúzó
vágányok
Összekötő vágánykapcsolatok: Terelő csonka vágányok; Hídmérleg és rak
minta vágány Biztosítóberendezés (váltók, jelzők, szigetet sínek,
sorompók, védelmi berendezések) Utasforgalmi berendezések (pl:
peron)
Áruforgalmi berendezések
Vasút-műszaki berendezések (pl: hídmérleg)

A középállomások elrendezését nagymértékben befolyásolja a területi

munkamegosztás. A berendezések elhelyezése lehet: egymásután
(felvételi épület és árukezelési berendezések egy oldalon);
párhuzamosan (felvételi épület és árukezelési helyek ellentétes oldalon)

1.3. Átbocsátóképesség forgalma

Átbocsátóképesség : A vonatok fogadására, menesztésére, át haladására,
találkozására szükséges berendezések kihasznál hatósága.

Az állomás összteljesítményét kifejező átbocsájtó képességet a

közlekedtethető teher- és személyvonatok mennyiségével adjuk meg.

Vonat/nap egységben kerül meghatározásra, mely megmutatja, hogy 24

óra alatt mennyi vonat közlekedtethető le.
Az állomások teljesítőképessége (átbocsájtó képessége) függ:
- az állomás berendezéseinek egymáshoz viszonyított helyzetétől
- kapacitásától, színvonalától , berendezések rendelkezésre állásától
- a csatlakozó vonalak műszaki színvonalától, közlekedési rendjétől
- a végrehajtandó műveletek időszükségleteitől, normaidőktől
- a műveletekben érintett vonatok típusától,
- a különböző típusú és viszonylatú vonatok mennyiségétől,
megoszlásától

Az állomási teljesítőképesség mutatószáma: Vonat/nap egységben

határozzuk meg.

Az állomási átbocsájtó képesség meghatározásakor célszerű a vonatokkal

kapcsolatos valamennyi műveletet két csoportba sorolni:
- a vizsgált berendezések alapvető tevékenységének változásával
egyenes arányba álló= nem független műveletek
 - a berendezések működésétől független, azaz állandó műveletek (Az
állandó jellegű műveletek elvégzéséhez szükséges időt le kell vonni a
vizsgált berendezés felhasználható időtartamából, a naptári időalapból.)

Állomási átbocsátóképességet meghatározó berendezések

- fogadó és indító vágányok, vágánycsoportok
- vágány utak
- váltócsoportok, váltókörzetek
- gurítódomb, kihúzóvágány, felhúzó vágány
- rakodóvágányok
Számítási módszerek:
- Közvetlen számítási módszer
- Kihasználási index alapján számított átbocsátóképesség

2. Rendező pályaudvarok
2.1 Elrendezési típusok, jellemzői
A rendező-pályaudvar (fogalom) meghatározása: Különleges elrendezésű
vágányzattal és műszaki létesítményekkel felszerelt szolgálati hely, ahol
tehervonatok összeállítása és szétrendezése történik.
Osztályozása:
A vágánycsoportok egymáshoz viszonyított fekvése szerint:
párhuzamos, / az Indító-, a fogadó- és a rendező (irány) vágánycsoportok
egymással párhuzamosan helyezkednek el, ; folytatólagos / a fogadó-, a
rendező- (irány-), az állomási (finom) rendező-, és az indító
vágánycsoport elhelyezkedése folyamatos; vegyes, / helyi specialitások,
terepviszonyok az előző kettőt nem teszik lehetővé/ A rendező
berendezés típusa szerint : egy gurítódombos, két gurítódombos
félmagas gurítódombos, folytonos esésű, gurítódomb nélküli
(síktolatásra berendezett).
A vágányrendszerek száma szerint: egyirányú rendező-pályaudvar,
kétirányú rendező-pályaudvar.
Elegyrendezés szempontjából lehetnek: síktolatásra berendezett, vagy
gurítódombos. Műszaki ellátottság szempontjából: automatizált
(központi váltóállítás, idő- és célfékezés); gépesített (részben központi
váltóállítás, vágányfék, féksaruk alkalmazása); nem gépesített (helyszíni
állítású váltók).

A vágánycsoportok elrendezésétől függet lenül a vágánykapcsolatok

kialakításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- A vágánycsoportok közötti vágánykapcsolat a lehető legrövidebb
legyen, így minimális lesz a szükséges mozgások ideje is.
- A vonalak és a fogadó vágánycsoport kapcsolata egy időben több vonat
mozgását tegye lehetővé úgy, hogy emiatt ne keljen a gurítást
szüneteltetni.
- A gurítódomb az irányvágányoknak arra a részére kerüljön, ahonnan
nagyobb forgalmú vonalak csatlakoznak az állomáshoz.
- A gurítódombbal szemben lehetőleg ne legyen ellenkijárat.
- A pályaudvar mozdonyvágányai tegyék lehetővé valamennyi
vágánycsoport zavartalan megközelítését.
- A vágánycsoportok összekötő vágányai minél kevesebb keresztezéssel
rendelkezzenek, mert általában ezek képezik a szűk keresztmetszeteket

2.1. Rendező pályaudvarok feladatai

- Tehervonatok fogadása, szétrendezése, összeállítása és indítása
- Az átmenő tehervonatokkal kapcsolatos műveletek, egyéb feladatok
2.2. Gurítódombos rendezőpálya-udvari üzemi folyamatok
A Gurítódombos rendező-pályaudvar olyan rendező-pályaudvar, ahol a
kocsik rendezése megfelelően kialakított lejtős gurítással, a mozgás
szabályozása pedig gurítás jelzőkkel történik.
- A vonatok fogadásával és a szétrendezésével való előkészítéssel
kapcsolatos műveletek.
- a vonatok szétrendezése - szerelvénygyűjtés
- vonat-összeállítás, finomrendezés
- vonatok indulásra való előkészítése és kihaladása.
A folytonos esésű rendező-pályaudvar rendszerint négy egymás után
fekvő vágány csoportból áll:
szétrendező vágánycsoport, Irányrendező vágánycsoport, finom- vagy
állomási rendező vágánycsoport,indító vágánycsoport.
Üzemi folyamatok a fogadó vágánycsoporton:
A behaladáskor a vonatot már várják(kocsivizsgáló lakatos, vonatátvevő,
kocsi felíró, rendezési jegyzék készítő) és az alábbi műveleteket végzik el
rajta:
műszaki kocsi vizsgálat; Vonatátvétel és kereskedelmi vizsgálat; A kocsik
fel-és megírása Rendezési jegyzék készítése; Nem gurítható kocsik és
egyéb megkülönböztetett kocsik kisorozása; Csavarkapocs lazítás,
féktömlők szétszedése, kocsisor légtelenítése .A műveletek
időszükségleteinek megállapítása méréssel történik. A műveletek
befejezéséig a szerelvény a fogadó vágányon áll, ezért törekedni kell a
műveletek minél szélesebb körű párhuzamosítására.
Gurítódomb részműveletek
A szétrendezendő szerelvények feltolása:
feltolás művelete a kihúzó (szétrendező) vágányon levő vonat
(szerelvény, fogás) első gurítandó kocsi csoportjának a szerelvényről való
leválásáig tart
A leakasztás:
Amikor az lekapcsolandó kocsi az ellen emelkedőre ér és az ütközők jól
összenyomódtak, a teljesen laza kapcsokat kiakasztó rúddal kiakasztja
A mozdony által továbbmozgatott, már leakasztott kocsi csoport
súlypontja a tetőponton át a meredek lejtőre érve, a nehézségi
erőhatására gyorsuló mozgást végez és leválik a szerelvényről. Kezdődik
a rátolás, vagy más néven gurítás művelete, ami a kocsinak a gurított
szerelvénytől való leválásától az irányvágányon való megállásig tart.
A váltó-, jelző-, fék (és egyéb) berendezések kezelése / a kocsik
futásteljesítményétől szükséges-e, vagy nem a fékezés alkalmazása/
Összetolás: A kocsik között keletkezett esetleges hézagokat a kocsik
időnkénti összetolásával szüntetik meg.

Irányvágányi rész folyamat

A szétrendezés és összeállítás egyidejűsízése A szétrendezéssel egy
időben végzett vonat-összeállítás lényeg az, hogy egy irány (rendeltetési
hely) részére legalább egy, esetleg több (rendszerint legfeljebb két)
irányvágányt jelölnek ki, Az egyes vágányokon egy-egy vonat
szerelvényét állítják össze. Több vágányt elsősorban a nagy kocsi
áramlatok (irányok) számára kell kijelölni.
A kocsi gyűjtési folyamat
Az irányvágány-csoport foglaltsága, s így az ezen a keresztmetszeten
elérhető teljesítmény szempontjából döntő a szerelvény, kocsi csoport
gyűjtési folyamat. A vonatoknak az irányrendezőben történő
összeállítása abban az ütemben folyik, amelyben az egyes
irányvágányokra a kocsik a gurítódombról érkeznek.
Az irányvágányi kocsihelyet nyilvántartása
Hogy a szétrendezéssel egy időben a vonat-összeállítás is valóban
megtörténhessen, de egyáltalán, hogy a szétrendezési és vonat-
összeállítási munka jól szervezhető legyen. Ez teszi lehetővé, hogy a
vonat-összeállításra (s így végeredményben a vonatindításra) alkalmas
időpontot mindenkor haladéktalanul megállapíthassuk.

A kocsi gyűjtéssel egy időben végzett indító vágánycsoporti műveletek

A viszonylag hosszú kocsi gyűjtési idő célszerűen felhasználható
műveletek egyidejű elvégzésére
Az irányrendező vágánycsoportról történő vonatindítás
Amennyiben a vonat-összeállítás a szétrendezéssel egy időben
megtörténik (főleg egy, vagy kétcsoportos vonatok esetén), s így további
rendezési műveletre szükség nincsen - alkalmas vágánykapcsolások és
vágányét biztosítása mellett - a vonat az irányvágányról közvetlenül is
meneszthető. Ilyen esetben az egyébként indítóvágányon végrehajtandó
állomási műveleteket okvetlenül az irányvágányon kell - lehetőleg a
gyűjtési folyamattal egyidejűsítve elvégezni.

Az irányvágányok ürítése. Az indító vágánycsoportra való ki tétel.

A folyamatos gurítás biztosítására elengedhetetlenül szükséges az
irányvágányok ütemes, folyamatos ürítése. Legideálisabb a helyzet, ha az
irányvágányra elegendő kocsi futott be, a vonat összeállítás azonnal
megkezdődik, s ezt követően a vonat kijárhat.
Irányvágány-specializáció: /meghatározza a gurítási technológiát/
Az irányvágányok kijelölésénél / hogy milyen elegyet gyűjtenek oda / a
következőket kell figyelembe venni:
- a legnagyobb elegyáramlatok részére kell a leghosszabb
irányvágányokat kijelölni, azonban figyelembe kell venni az ürítés
gyakoriságát, illetve az indítandó vonatok hosszát és terhelését;
- az üres és javításos kocsik részére a lehetőségekhez képest a legkisebb
pályaellenállással bíró irány (rendező) vágányokat kell kijelölni;
- annak az elvnek megfelelően, hogy a guruló kocsi csoportok minél
hamarabb váljanak el egymástól, a nagy forgalmú vágányokat lehetőség
szerint egymástól minél messzebb kell kijelölni;
- az irány (rendező) vágányokon a vonatok összeállítása és kitétele minél
egyszerűbben történhessen meg.
Vonat összeállítás
Bár a vonat-összeállítást lényegében a szétrendezéssel egy időben
igyekszünk elvégezni, ez nem mindenkor lehetséges.
A finomrendezés végrehajtására a rendező pályaudvaron, vagy az
Irányvágányokat, vagy a külön állomási (finom) rendezőcsoportot
használják. Egyéb állomásokon a más célra is használt vágányokon
történik a finomrendezés. A finomrendezési műveletnek alávetendő
vonatok csak a finomrendezés után kerülnek a vonat indítóvágányára.
A vonat-összeállítás egy idejésítése a kocsi gyűjtéssel is a kocsik rendező
pályaudvari tartózkodásának rövidítését célozza.
Indítóvágány csoport műveletek:
A rendező vágánycsoporton összeállított vonatokat általában átállítják
(kiteszik) az Indító vágánycsoportra a műveletek elvégzéséhez:
- Ellenőrző műszaki kocsi vizsgálat, a vonat átadása, a kisorozás, vagy
szerelvény széthúzás nélküli javítások elvégzése.
- Ellenőrző kereskedelmi vizsgálatok és a felfedezett hiányosságok
megszüntetése.
- A csavarkapcsok végleges meghúzása és a féktömlők összekapcsolása.
- A vonat- és fuvarokmányok átvétele.
- A mozdony rákapcsolása a szerelvényre, feltöltése levegővel és
fékpróba elvégzése.
- A vonat menesztése.
- A műveleteket legmesszebbmenően egy idejésíteni és
párhuzamosítani, a végrehajtásukhoz szükséges időt pedig biztosítani
kell.

A gurítódombos pályaudvarok fontosabb vágányai:

Fogadó vágánycsoport: a szolgálati helyre érkező és rendezésre kerülő
vonatok fogadására kijelölt vágányok. Itt kerülnek előkészítésre majd
felhúzásra, a gurítódombra a rendezendő, Illetve feloszlatott vonatok.
Indító vágánycsoport: Az újonnan összeállított, és a rendezőből
(Irányvágányokról) valamely indítóvágányokra beállított vonatok
szerelvényének megfelelő felszerelésére, forgalomba helyezésére és
rendszeres vonat indításra kijelölt vágányok.
Irány (rendező) vágányok: A gurítóvágányból, Illetve a kihúzóvágányból
kiágazó általában 2 %. -es esésben fekvő vágányok, melyek azonos
rendeltetésű vagy Irányú, Illetve azonos vonattal továbbítandó kocsik
gyűjtésére szolgálnak. Az egyes Irány (rendező) vágányok rendeltetését
az ÁVU-ban kell szabályozni az Elegyrendezési és Továbbítási Rendben és
a Tehervonati Közlekedési Rendben előírtak alapján.
Gurítódomb: A gurítóvágányon kiképzett lejtős vágányrész, amelynek
emelkedőben fekvő vágányrészére a gurítandó járműveket feltolják, és
annak esésben fekvő vágányrészén a szétkapcsolt járművek a rátolási
sebesség és a nehézségi erő hatására gyorsuló mozgással a megfelelő
irány (rendező) vágányra legurulnak.
Gurítóvágány: Gurítódombos rendező-pályaudvaron a bekötő váltótól a
gurítódombon át az Irány (rendező) vágányok elosztó váltójáig vezető
vágányrész, amelynek lejtős részén (70-45%. )gurítják a járműveket az
irány (rendező) vágányokra. A gurítódomb tetején, a töréspont előtt kb.
20%. - es emelkedő—nyereg—szükséges, hogy a dombra feltolt kocsik
ütközői összenyomódjanak, ezáltal könnyen szétkapcsolhatók legyenek.
Kihúzóvágány: Gurítódombos rendező-pályaudvaron a felhúzó vágány
bekötő váltójától a vágány végéig terjedő vágányrész, amelyről a
rendezendő kocsisort a gurítódombra tolják. Felhúzó vágány:
Gurítódombos rendező-pályaudvaron a fogadó vágánycsoport és a
gurítódomb kihúzó vágánya közötti vágányrész, amelyen a rendezendő
kocsisort a vonatfogadó vágánycsoportról a bekötő váltón át a
kihúzóvágányra vontatják.
Bekötő váltó: A felhúzó-, kihúzó- és gurítóvágány találkozási pontjánál
elhelyezett váltó. Összekötővágány: Az egyes vágánycsoportok között,
továbbá a nyíltvonali vágány és a vonatfogadó vagy indító vágánycsoport
közötti, valamint az Indító vágánycsoport és a kihúzóvágány közötti
vágányszakasz.

3. Személypályaudvarok
3.1. Személypályaudvar jellemzői
A személypályaudvarok kizárólag csak utasforgalmat bonyolítanak le. A
személypályaudvarokat tároló (üzemi) pályaudvar látja el az útra
felkészített személykocsikból álló szerelvényekkel, vonatokkal.
Személyszállító vonatok típusai az állomás szempontjából: érkező
vonatok (végállomása az adott állomás); helyből induló vonat (kiinduló
állomása az adott állomás); átmenő vonatok az állomás az útvonal
közbenső állomása)
Üzemi pályaudvarok felépítése: Fogadó-indító vágánycsoportok; Rendező
vágánycsoportok; Kocsi mosó, javító, tároló vágányok;
Mozdonyvágányok; Étkező kocsi, háló kocsi vágányok
3.2. Személypályaudvar Technológiai folyamatai
Átmenő vonatokkal fogadó és indító vágányon végzendő műveletek:
Vonatok fogadása, felhatalmazása; Utasok ki- és beszállítása; Műszaki
kocsi vizsgálat, mozdonyvizsgálat; Kocsi csoportok ki- és besorozása;
Mozdonycsere; Fékpróba; Mozdony vagy vonatkísérő személyzetváltás
Érkező szerelvények műveletei: Vonat fogadása; Mozdony leakasztása;
Utasok kiszállása; Műszaki kocsi vizsgálat; Tolató mozdony szerelvényre
jár; Tolató vágányút beállítása, átállás tároló vágányra
Indulás előtti műveletek: Szerelvény betolása az indulóvágányra;
Tolatómozdony le, vonatot továbbító mozdony rájár; Szerelvény felírása;
Mű1 szaki kocsi vizsgálat, fékpróba; Táblázás; Utasok beszállása; Zárjelző
tárcsa elhelyezése; Készre jelentés; Vágányút beállítás, felhatalmazás
Elővárosi szerelvények műveletei: Hagyományos szerelvény esetén
azonos a fenti felsorolással. Ingaszerelvény esetén a szerelvény nem
kerül mozgatásra a rövid fordulóidő miatt. Így a szerelvénynél nem
beszélünk külön érkező - induló műveletekről. (Utasok kiszállása;
Szerelvénytakarítás; Utasok beszállása; Műszaki vizsgálat, fékpróba;
vágányút beállítás, felhatalmazás) Személyszállító vonatokkal végzendő
műveletek megtervezése az üzemi tervben történik. (műveleti lapok)

Személyszállító vonatokkal végzendő mű veletek Személyvonati

technológia
A személyvonati közlekedés jellegzetességei:
- a vonatok többsége naponta, ugyanabban az időpontban, ugyanolyan
irányba közlekedik, menetrendszerűségük általában jobb, mint a
tehervonatoké,
- a szerelvényeket előre meghatározott kocsikból, kötött sorrendben kell
összeállítani, egyes vonatok szerelvénye, mozdony és ezek fordulója
többnyire tartósan egymáshoz csatolt (motorvonat, inga szerelvény),
- a kocsikon olyan teendőket kell elvégezni, amelyek az utasok kulturált
elszállításához nélkülözhetetlen, - hálókocsikat is továbbítanak,
amelyekkel különbféle műveleteket kell elvégezni, a személy
- és üzemi pályaudvar, valamint a felvételi épület üzemi folyamatát össze
kell hangolni.
- A személyforgalom jellegzetességei következtében a
személypályaudvaron nincs szükség nagymértékű naponkénti vagy
műszakonkénti operatív tervezésre.

Amennyiben az állomást bármely – a HÜSZ.-ben felsorolt- vonat nem

érinti, annak részére külön műveleti lapot kell készíteni.

A személyszállító vonatok közlekedésével kapcsolatos technológiák a

következők:
Tisztítási technológiák, előfűtési előhűtési technológia, szerelvények ki és
betolási rendje, táblázási rend; szerelvény átadás - átvételi technológia;
személyzetfordulók; szerelvényfordulók; mozdonyfordulók,
mozdonyszemélyzet fordulói utas kiszolgálási technológia
1. Tisztítási technológia
a) Kocsi tisztítási terv: Érkező-induló párosításban tartalmazza, hogy
melyik szerelvénynél milyen tisztítást kell elvégezni. A vasútvállalat
készíti el és adja át az állomás részére
b) Mosási technológia: A vasútvállalat készíti el és adja át. Tartalmazza a
szerelvények mosási szabályait.
2. Előfűtési- előhűtési technológia
Meghatározza a helyből induló szerelvényeknél hol és milyen módon kell
biztosítani. A technológiát a vasútvállalat állítja össze az állomással
közösen.
1. Szerelvények ki- és betolási rendje Tartalmazza a vonatok érkezési
idejét, a szerelvényeket mikor, melyik tároló vágányra kell kitolni és
tárolni és az melyik vonatnak fordul. A betolást Betolási Rendben kell
szabályozni.
2. Táblázási rend: Irány- és számtáblával való ellátás általában a
vasútvállalat feladata.
2. Szerelvény átadási — átvételi technológia A vasúti eszközök
vagyonvédelme megköveteli az állomásra érkező szerelvények
felügyeletét. A technológiában vonatszámra lebontva kell meghatározni,
hogy az adott szerelvényt ki adja és ki veszi át, a felügyeletet (őrzést) ki
biztosítja, a szerelvény átadás-átvétel hol történik.
6. Vonatkísérő
Személyzetfordulók A vasútvállalat készíti el. A személyzetforduló a
vonatkísérő személyzet munkarendje. A személyzetfordulót a menetrend
elkészítése után, de még annak életbeléptetése előtt kell kialakítani. A
személyzetfordulót úgy kell elkészíteni, hogy a szolgálati óra ne haladja
meg a Kollektív Szerződésben foglaltakat. A fel- és lejelentkezési
normaidőt minden esetben figyelembe kell venni.
7. Szerelvényfordulók
A vasútvállalat készíti el. A kidolgozott szerelvényfordulók szabályozzák a
vonatok szerelvényeinek nagyságát, típusát és a kocsipark hálózati szintű
elosztását (szerelvények nagysága az utas áramlatokhoz igazodjon, a
vonatok megfelelően ki legyenek használva, és a szerelvényeket naponta
egyszer tisztítani lehessen)
8. Mozdonyfordulók
A mozdonyforduló a vontatójárművek optimális felhasználási terve. A
vasútvállalat készíti el. A vontatójárművek optimális haszonkilométer
teljesítménye, a vontatási utazószemélyzet gazdaságos felhasználása, a
mozdonytartózkodások minimalizálása: a forduló állomáson az érkező és
az induló vonatok leghatékonyabb mozdony párosítása, tartalékok
képzése, napi vizsga. Készülhet táblázatosán és grafikusan. Ezeket a
technológiákat táblázatokban kell kidolgozni 0-24 órás bontásban

3.3. Érkezés utáni műveletek nem továbbinduló vonatnál

• távolsági forgalomban: vonat fogadása, vonatmozdony leakasztása,
szerelvény felírása, utasok kiszállása, előzetes műszaki vizsgálat,
tolatómozdony szerelvényre jár, tolató vágányút beállítása, szerelvény
átállítása a tároló vágányra.
> elővárosi szerelvények műveletei: hagyományos szerelvény:
megegyezik a távolsági vonatokéval
• ingaszerelvény: vonatfogadás, az utasok kiszállása, szerelvénytakarítás
(kistisztítás), szerelvény műszaki vizsgálata, az utasok beszállása,
fékpróba, készre jelentés, írásbeli kézbesítés, vágányút-beállítás,
menesztés. Indulás előtti műveletek
> szerelvény betolása az induló vágányra, tolatógép lejár, műszaki
vizsgálat, szerelvényátvétel, utasok beszállása, szerelvény felírása,
vonatmozdony a szerelvényre jár, fékpróba, készre jelentés, vágányút-
beállítás, menesztés.
Tároló vágányokon végzett műveletek
A tároló vágányokon (üzemi pályaudvaron) a személyszállító
szerelvények tárolását, rendezését, tisztítását, előfűtését, karbantartását,
javítását végzik. Ezek közelébe helyezik el a mozdonyok vontatási telepét.
A tároló vágánycsoport vágányhálózata a feladatok szerint specializált.
Rendezés előtti műveletek: belső tisztítás, külső és belső műszaki kocsi
vizsgálat, szennyes leadása (háló- és fekvőhelyes kocsiknál).
Szerelvények rendezése: kisorozandó, külön kezelendő kocsik
kisorozása, szerelvény szétrendezése, a kisorozott és külön kezelendő
kocsik pótlása, induló szerelvény összeállítása.
Javítások: belső javítások, külső futójavítások, belső és külső takarítás,
ágyneművel való ellátás (háló- és fekvőhelyes kocsiknál).
4. Határállomási technológia
4.1. Határállomások jellemzői
Határállomás típusok:
Közös határállomás: itt mindkét állam hatóságai és vasúti
szervei jelen vannak, mindkét állam és vasút részéről a
határállomási folyamatok itt realizálódnak. (Pl: Hodos, Curtici,
Sturovo) Üzemváltó állomás: A vasutak közötti átadás-átvétel
ezen az állomáson történik, valamint az adott ország hatóságai
is itt végzik az ellenőrzéseket. (Pl: Nyírábrány, Szentgotthárd,
Biharkeresztes)
Határállomás: Csak a területi állam hatóságai vannak jelen és az
ellenőrzést itt végzik el. (Magyarbóly)
4.2. Határállomások technológiai folyamatai
A határállomási munkafolyamatok lényegesen összetettebbek a
belföldi állomásokénál. A vonatok közlekedtetésén kívül itt
találkozik két vállalkozó vasúti társaság és két pályahálózat
üzemeltető technológiája.
4.3. Fejlesztési lehetőségek
A vasút piacképességének javítása érdekében rövidebb
határállomási tartózkodási idők és megbízható szolgáltatások
elérésére kell törekedni. A határállomási munka fejlesztésének
legfontosabb területei:
1. A társvasutakkal a számítógépes együttműködés
továbbfejlesztése, mert az elektronikusan előjelentett adatok
alkalmasak:a határállomási adatfelvételi idők csökkentésére,a
vonat- és mozdonyirányítás hatékonyságának javítására a
hálózatra belépő vonatok tekintetében, a kocsi irányítás
előrelátóbb végzésének elősegítésében a hazatérő üres kocsik
feladatainak meghatározásánál. Kapcsolat kiépítése a vám
ügyfél adatbázisával.
5. Üzemi terv
5.1. Erőforrás tervezés folyamata
Az állomások üzemi folyamatait a szállítandó utasok kiszolgálása, és az
áruk kezelése képezi. Forgalmi Csomópontonként egy Üzemi tervben kell
összefoglalni a Forgalmi Csomópont területét érintő technológiai
folyamatok részletes szabályozását. Az Üzemi tervben kell meghatározni
a Forgalmi Csomópont szolgálati helyein a pályavasúti szolgáltatások
teljesítésével kapcsolatos folyamatokat, ezek leírását, a végrehajtás
időbeli és térbeli rendjét. Az üzemi tervben részletesen ki kell dolgozni,
hogy milyen munkakörökben és milyen erőforrások alkalmazásával
történik a forgalmi technológiai folyamatok végrehajtása. A
végrehajtáshoz használható és használandó dokumentumokat, ezek
kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a használt informatikai
alkalmazásokat is meg kell határozni.

A pályaműködtetői kapacitásigényekkel, vágányzárakkal kapcsolatban

kiadott technológiai leírásokat az állomási folyamatokhoz fel kell
dolgozni, az állomási üzemi folyamatok során figyelembe veendő
részekből kivonatot kell készíteni. Az üzemi tervben a szolgálati helyen
alkalmazott dokumentumokat szükség szerint aktualizálni kell, azoknak
az érvényes adatokat kell tartalmazniuk. A módosításról az érintetteket
kimutatható módon értesíteni kell.
Az Üzemi terv dokumentumainak elkészítését a Forgalmi Csomópont
üzemmérnöke koordinálja. Az Üzemi tervet a Területi forgalmi osztály
vezetője hagyja jóvá. A naprakészségét, valamint az adatok
megfelelőségét a technológia ellenőrzése során vizsgálni kell. Az Üzemi
tervet elektronikus formában is elérhetővé kell tenni a pályavasúti
intranet hálózaton.
Az Üzemi terv összeállításának alapadatai: Az Üzemi tervekhez
szükséges információkat a pályavasúti informatika rendszerek, valamint a
vállalkozó vasúti társaságok által előzetesen átadott adatok biztosítják.
Erőforrások rendelkezésre állása: A technológiai folyamatokhoz
szükséges erőforrások meghatározása. (Emberi erőforrások, műszaki
berendezések, eszközök, stb.)

Szolgálati helyek adatai: Az Állomási Végrehajtási Utasításban,

Közlekedési határozmányokban és a Menetrendi segédkönyvben, HÜSZ-
ben és az informatikai rendszerekben elérhető adatok.

Menetrend: A menetrend a pályavasúti informatikai rendszerekben áll

rendelkezésre. Szolgálati menetrendkönyv nem készül, az egyes vonatok
menetrendje a kapacitás elosztó szervezet kiutalását követően érhető el.

Fordulók: Szerel vényforduló: az állomási fordulások kidolgozásához

szükséges információkat tartalmazza, a pályavasúti informatikai
rendszerben érhető el.

Mozdonyfordulók: az állomási fordulások, szükséges technológiai idők

meghatározásához szükséges információkat tartalmazza, a pályavasúti
informatikai rendszerben érhető el.

Elegytovábbítási rend: Az egyedi (szórt) küldeményeket továbbító

vonatokra vonatkozó információkat tartalmazza. A gyűjtendő elegyek
vonatszámonként és elegycsoportonként kerülnek meghatározásra, a
pályavasúti informatikai rendszerben érhető el.

Szolgáltatás megrendelések: Az informatikai rendszerekben megrendelt

szolgáltatások adatai az üzemi folyamatok tervezéséhez a PASS2
informatikai rendszerben érhetők el
A helyi megállapodásokban rögzített szolgáltatásokkal kapcsolatos
információk Előhűtés, előfűtés, víztöltés, hangosbemondó
szövegkönyvek, mozdonyok kijárási időpontjai, tisztítási terv,
személyzetfordulók, stb.

Pályaműködtetői kapacitásigényekkel kapcsolatos technológiák,

vágányzári utasítások Azokat kell felhasználni, amelyek a szolgálati hely
technológiáját befolyásoló korlátozásokat, alaptechnológiától való
eltéréseket tartalmaznak. A dokumentumok a Pályavasúti Intranet
Portálon érhetők el.

5.2. Az Üzemi terv részei, jellemzői: szöveges rész, táblázatos rész,

grafikus rész
Szöveges rész: Az üzemi terv szöveges részében elsősorban a
technológiai folyamatok végrehajtásával kapcsolatos és a rendelkezésre
álló erőforrások kapacitására vonatkozó információkat kell szerepeltetni.
A szöveges részt az alábbi szempontrendszer alapján kell összeállítani:

- A Forgalmi Csomópont és a szolgálati helyek bemutatása, hálózati

elhelyezkedése, szerepe. - A tény teljesítmények elemzése az eseti
megrendelésekhez szükséges erőforrás tervezéséhez. Itt kell bemutatni a
tervezés szempontjából figyelembe vett, várható megrendeléseket,
amelyekre a vizsgált, korábbi időszakok teljesítményei alapján célszerű
tartalék erőforrásokat fenntartani.
- A forgalmi személyzettel nem rendelkező szolgálati helyek, ahol a
szolgáltatások teljesítésének részletes szabályozása szükséges (pl.
távkezelt szolgálati helyek, ahol tolatási tevékenység is rendszeresen
előfordul, szabályozásra való hivatkozás).
- A kapcsolódási pontok bemutatása, amelyeknek az állomási üzemi
folyamatokkal kapcsolatban szerepe van.
- Egyéb, a tevékenységekkel kapcsolatos információk, amelyek
szükségesek a folyamatok áttekintéséhez

Táblázatos rész:Technológiai összefoglaló táblázat:A forgalmi

személyzettel rendelkező szolgálati helyeken a munkakörök és a
rendelkezésre állási idő, tartalék kapacitások nélküli technológiai
minimum erőforrás meghatározása. Az összefoglaló táblázat biztosítja,
hogy az alkalmazott dokumentumok és azok felhasználói egyértelműen
meghatározásra kerüljenek. A táblázat tartalmazza a technológiai
folyamatokhoz használandó dokumentumok listáját, valamint a
munkahelyek felsorolását és a dokumentum érvényességének kezdeti
dátumát.
Menetrendjegyzék: A menetrendjegyzéket a FOR00 alrendszerben kell
elkészíteni. A menetrendi adatok a menetrend kiutalásakor betöltődnek,
a vágányszámokat a kiutalás után kell rögzíteni. Nem szükséges papír
alapú menetrendjegyzék azokon a szolgálati helyeken, ahol a FOR00
alrendszer és ebben a menetrendjegyzék adatai hiánytalanul
rendelkezésre állnak. A vágányszám előzetes rögzítése a FOR0
alrendszerben azokhoz a vonatokhoz kötelező, amelyeknél a „Tervezés
típusa” „K”, azaz szerkesztett menetrenddel rendelkeznek. A technológiai
folyamatok szabályozása során törekedni kell arra, hogy minden
közlekedő vonat részére, (szükség esetén a grafikus vágányfoglaltsági
tervvel is egyeztetett) előzetesen vágányszám legyen rögzítve, ezért az
informatikai rendszerben a „Tervezés típusa” „S” és „O” jelzéssel jelölt
vonatokhoz is rögzíthető a vágányszám

Mivel a vonatok kiutalása folyamatosan történik, ezért rendszeresen (pl.

munkanapokon legalább egy alkalommal) figyelemmel kell kísérni a
változásokat. A menetrendjegyzéken vágánykijelölés nélkül szereplő
vonatok részére a szabad kapacitás figyelembevételével kell a vonat
közlekedésekor kijelölni a vágányszámot, így kell eljárni akkor is, ha a
kijelölt vágány valamilyen előre nem látható körülmény miatt nem
használható (pl. vonatkésés). Azokon a szolgálati helyeken, ahol FOR00
alrendszer nem áll rendelkezésre, papír alapon kell a napi közlekedő
vonatokról menetrendjegyzéket kézbesíteni.

Ha a szolgálati helyen van FOR00 terminál, de nincs minden

munkahelyen, akkor az Üzemi terv szöveges részében kell szabályozni,
hogy milyen módon kell ellátni az érintett személyzetet a menetrendi
információkkal.

Technológiai folyamatok táblázata:

Szolgálati helyenként kell kidolgozni, azokat a vonatokat kell
szerepeltetni, amelyekkel a szolgálati helyen a közlekedtetési
szolgáltatáson kívül más szolgáltatásokat is végre kell hajtani.
Tolatásvezető munkarendje:
Tolatásvezetőnként (tolatócsapatonként) a technológiai folyamatok
táblázata alapján készülő kivonatos leírás, amely tartalmazza
tolatásvezetőnként az elvégzendő tevékenységeket.

Tolatási terv:
Pályavasúti megrendelésű tolatómozdonyonként a technológiai
folyamatok táblázata alapján készülő technológiai leírás, a nem
vonatgéppel végezendő tolatásokat kell ebben összefoglalni. Nem
pályavasúti megrendelésű tolatómozdonyokkal végzett tevékenységekről
tolatómozdony tolatási tervet nem kell készíteni. A tolatási tervben a
kapacitások figyelembevételével kell szabályozni a mozdonnyal
elvégzendő tolatási tevékenységet.

Technológiai műveleti lapok:

Az egyes vonatokkal kapcsolatos műveletekhez szükséges normaidők
meghatározását tartalmazó dokumentum, amely a szolgáltatások
kapacitáselosztását támogatják. A szükséges adatok átadására vonatkozó
feltételeket a vasúti társaságokkal a helyi kapcsolódási pontra készülő
megállapodásban kell szabályozni.

Egyéb dokumentumok:
A vasúti társaságok által készített, a technológiai folyamatok
szabályozásához szükséges dokumentumok.

Grafikus rész:
Grafikus vágányfoglaltsági terv: a technológiai folyamatok
végrehajtásához szükséges információkat tartalmazó grafikon, amelyet
azokon a szolgálati helyeken kell készíteni ahol naponta a helyből induló
vonatok száma az 50 db-ot meghaladja. A grafikon x tengelye az időt az y
tengelye a vgokat tartalmazza. A többi szolgálati helyen is készíthető, ha
a technológia tervezési munkához szükséges.

5.3. Szerkezete, készítésére vonatkozó szabályok

Az üzemi tervekhez szükséges információkat a pályavasúti informatikai
rendszerek valamint a vállalkozó vasúti társaságok által előzetesen
átadott adatok biztosítják.
Az erőforrások rendelkezésre állása (emberi erőforrások, műszaki
berendezések, eszközök, szolgálati helyek adatai (ÁVU, KH, Menetrendi
Segédkönyv, HÜSZ, informatikai rendszerek, menetrend: a Pályavasúti
Informatikai Rendszerben áll rendelkezésre.
Szolgálati menetrend nem készül az egyes vonatok menetrendje a VPE
kiutálását követően érhető el.
Fordulók: szerelvényforduló:az állomási fordulások kidolgozásához
szükséges információkat tartalmazza a Pályavasúti Informatikai
Rendszerben érhető el.
Mozdonyfordulók: az állomási fordulások szükséges technológiai idők
meghatározásához szükséges információkat tartalmazza.
Elegytovábbítási rend: az egyedi küldeményeket továbbító vonatokra
vonatkozóinformációkat tartalmazza. A gyűjtendő elegyek
vonatszámonként és elegycsoportonként kerülnek meghatározásra
Szolgáltatás megrendelések: az informatikai rendszerben megrendelt
szolgáltatások adatai az üzemi folyamatok tervezéséhez PASS2-ben. Helyi
megállapodásokban rögzített információk: előhűtés, előfűtés, víztöltés,
hangosbemondó szövegkönyvek, mozdonyok kijárási időpontjai, tisztítási
terv, személyzetfordulók. Pályaműködtetői kapacitásigényekkel
kapcsolatos technológiák, vágányzári utasítások. Azokat kell felhasználni,
amelyek a szolgálati hely technológiáját befolyásoló korlátozásokat
tartalmaz. Pályavasúti Intranet portálon található.
A gyűjtendő elegyek vonatszámokét és elegycsoportonként kerülnek
meghatározásra, a Pályavasúti Informatikai Rendszerben érhetőek el.
Szolgáltatás megrendelések: Az informatikai rendszerekben megrendelt
szolgáltatások adatai az üzemi folyamatok tervezéséhez a PASS2
informatikai rendszerben érhetőek el.
6. Üzemi terv
6.1. Szöveges rész ismertetése
Az üzemi terv szöveges részében elsősorban a technológiai folyamatok
végrehajtásával kapcsolatos és a rendelkezésre álló erőforrások
kapacitására vonatkozó információkat kell szerepeltetni. A szöveges részt
az alábbi szempontrendszer alapján kell összeállítani:

A Forgalmi Csomópont és a szolgálati helyek bemutatása, hálózati

elhelyezkedése, szerepe.
- A tény teljesítmények elemzése az eseti megrendelésekhez szükséges
erőforrás tervezéséhez. Itt kell bemutatni a tervezés szempontjából
figyelembe vett, várható megrendeléseket, amelyekre a vizsgált, korábbi
időszakok teljesítményei alapján célszerű tartalék erőforrásokat
fenntartani.
- A forgalmi személyzettel nem rendelkező szolgálati helyek, ahol a
szolgáltatások teljesítésének részletes szabályozása szükséges (pl.
távkezelt szolgálati helyek, ahol tolatási tevékenység is rendszeresen
előfordul, szabályozásra való hivatkozás).
- A kapcsolódási pontok bemutatása, amelyeknek az állomási üzemi
folyamatokkal kapcsolatban szerepe van.
- Egyéb, a tevékenységekkel kapcsolatos információk, amelyek
szükségesek a folyamatok áttekintéséhez.

6.2. Vágány és peronspecializáció ki alakítása

A személyvonati vágányok az ütemes menetrendnek megfelelően úgy
legyenek kialakítva, hogy egy azon vágányra érkezzenek, és onnan
Induljanak a vonatok egy irányba, tehát az utazóközönségnek
kiszámítható legyen a vonatok indulási és érkezési vágánya. Átszállás
esetén az átszállás minél könnyebben valósuljon meg, az IC vonatok
mellé vagy közelében lévő vágányra érkezzenek az átszálló utasokat
szállító vonat.
Tehervonatok esetén irányvágány specializáció készül. Szempontok: A
specializált vágányok úgy legyenek csoportokba foglalhatók, hogy az
egyes körzeteket kiszolgáló mozdonyok kihasználása folytonos és
egyenletes legyen. A helyi kocsik vágányait úgy kell kijelölni, hogy a helyi
feladatokat ellátó mozdony a z ezekre a vágányokra való bejáráskor és
kihúzáskor a vonat szétrendezését és összeállítását a legkevésbé sem
zavarja (szélső vágányok).
A rendező vágánycsoport vágányainak túlnyomó részét rendszerint az
átmenő kocsik számára kell kijelölni. Irányvágányon javítandó kocsik
részére a szélső vágányt kell kijelölni.
A vágányok ténylegesen használható hosszát és a róluk induló
szerelvények nagyságát össze kell hangolni. Az irányvágányokon a
vonatok összeállítása és átállítása minél egyszerűbben történhessen
meg.
Amennyiben az irányvágányok egyben indító vágányok is az induló
vonatok kijárása a rendezési és gurítási műveleteket a legkevésbé
akadályozza.
Mozdonyok mozgására egy külön (szélső) vágányt kell kijelölni.

6.3. Műveletek meghatározása, ábrázolása

A műveleteket műveleti lapokon határozzák, meg amelyeket a
pályaüzemeltető készít el a vállalkozó vasúttársaságokkal
együttműködve. Ezek táblázatos formában ábrázolják az vonatoknál
végzendő műveleteket külön-külön illetve összesítve.
Az irányvágányok kijelölésénél / hogy milyen elegyet gyűjtenek oda / a
következőket kell figyelembe venni:
- a legnagyobb elegyáramlatok részére kell a leghosszabb
irányvágányokat kijelölni, azonban figyelembe kell venni az ürítés
gyakoriságát, illetve az indítandó vonatok hosszát és terhelését;
- az üres és javításos kocsik részére a lehetőségekhez képest a legkisebb
pályaellenállással bíró irány (rendező) vágányokat kell kijelölni;
- annak az elvnek megfelelően, hogy a guruló kocsi csoportok minél
hamarabb váljanak el egymástól, a nagy forgalmú vágányokat lehetőség
szerint egymástól minél messzebb kell kijelölni;
- az irány (rendező) vágányokon a vonatok összeállítása és kitétele minél
egyszerűbben történhessen meg. A szolgálattevővel, vagy az
állomásirányítóval egyeztetve a gurítás vezető megváltoztathatja az
irányvágányokra gurítandó elegyet, amit a fogadóvágányon dolgozókkal
csak akkor kell közölnie, ha az központi rendelkezés alapján történik.
7. Üzemi terv
7.1. Személyvonati folyamatok
A személyszállító vonatok közlekedésével kapcsolatos technológiák a
következők:
1 tisztítási technológiák,
2 előfűtési előhűtési technológia,
3 táblázási rend,
4 szerelvény átadás - átvételi technológia,
5 személyzetfordulók,
6 szerelvényfordulók,
7 mozdonyfordulók, mozdonyszemélyzet fordulói
8 utas kiszolgálási technológia

1 Tisztítási technológiák
- Kocsi tisztítási terv
Érkező-induló párosításban tartalmazza, hogy melyik szerelvénynél
milyen tisztítást kell elvégezni. A műszaki szakszolgálat állítja össze az
állomás közreműködésével. Időszakos karbantartási terv külső Mosási
technológia mely vonat szerelvényét kell megmosni. A pályaudvar
állagába tartozó kocsikat legalább 7 naponta meg kell mosni. Az állomási
kocsi mosót általában külön tartalékmozdony szolgálja ki. A
tartalékmozdony munkarendjét külön meg kell tervezni.
2 Előfűtési-előhűtési technológia
A technológiát a műszaki szakszolgálat állítja össze az állomással
közösen.
3 Táblázási rend
Irány- és számtáblával való ellátás a vonatot közlekedtető vasútvállalat
feladata .
4 Szerelvény átadási — átvételi technológia
A vasúti eszközök vagyonvédelme megköveteli az állomásra érkező
szerelvények felügyeletét. A technológiában vonatszámra lebontva kell
meghatározni, hogy az adott szerelvényt ki adja, és ki veszi át, a felügyel,
etet (őrzést) ki biztosítja, a szerelvény átadás- átvétel hol történik.
5 Vonatkísérő Személyzetfordulók
A személyzetforduló a vonatkísérő személyzet munkarendje. A
személyzetfordulót a menetrend elkészítése után, de még annak
életbeléptetése előtt kell kialakítani. A személyzetfordulót úgy kell
elkészíteni, hogy a szolgálati óra ne haladja meg a Kollektív Szerződésben
foglaltakat. A felés lejelentkezési normaidőt minden esetben figyelembe
kell venni.
6 Szerelvényfordulók
A kidolgozott szerelvényfordulók szabályozzák a vonatok szerelvényeinek
nagyságát, típusát és a kocsipark hálózati szintű elosztását (szerelvények
nagysága az utas áramlatokhoz igazodjon, a vonatok megfelelően ki
legyenek használva, és a szerelvényeket naponta egyszer tisztítani
lehessen)
7 .Mozdonyfordulók
A mozdonyforduló a vontatójárművek optimális felhasználási terve a
vontatási utazószemélyzet gazdaságos felhasználását, a
mozdonytartózkodások minimalizálását: A mozdony mozgások
minimalizálása, tartalékok képzése, napi vizsga. Készülhet táblázatosán
és grafikusan.

7.2. Tehervonati folyamatok

Az állomáson elvégzendő feladatok szempontjából a tehervonatokban
közlekedő kocsikat kell meghatározónak tekinteni. A tehervonatokban
közlekedő kocsik az állomás szempontjából lehetnek:
- továbbmenő kocsik: ugyanabban a vonatban hagyják el az állomást
mint amelyikben érkeztek,
- átmenő kocsik: vonatcsere (átrendezés) után hagyják el az állomást,
- helyi kocsik: az állomáson egyszeri vagy kétszeri rakodási művelet alá
kerülnek.
A teher vonatok állomási műveletei
A tehervonatokkal és teherkocsikkal végezhető állomási műveletek: »
vonatok fogadása, indítása, » vonatok szétrendezése, összeállítása,
» kiszolgáló menetek szerelvényének összeállítása,
» a kocsiknak a rakodó és iparvágányra való kiállítása,
» átvett és kihúzott kocsik rendezése,
» mérlegelés,
 » műszaki és kereskedelmi kocsi vizsgálat.
A TKR meghatározza a vonatok menetrendjét, összeállítását, valamint a
csatlakozásokat Külön táblázatban kell szerepeltetni a napi közlekedésre
kijelölt tehervonatokat, valamint az operatív vonatok sebességi és
számcsoportjait.
Elegycsatlakozási Terv: az optimális (elegy) csatlakoztatási, továbbítási,
beállítási és kihúzási lehetőségeket, egy mátrix táblázat, melynek
soraiban az induló vonatok, oszlopaiban az érkező vonatok szerepelnek.
A csatlakozó vonatokat „X"-el kell megjelölni. Iparvágány kiszolgálás
tervezése: Az üzemterv készítése során a kidolgozás következő
lépésekből áll:
» iparvágány forgalmának leírása,
» az iparvágány berendezéseinek leírása,
» a kezelésre kerülő kocsikkal kapcsolatos folyamatok leírása,
» a berendezések kapacitásának megállapítása,
» az iparvágányon közlekedő menetek megtervezése,
» a tolatás megszervezése, adott állomási módszerei,
» kiszolgálási, műveleti grafikon összeállítása.

Kocsi gyűjtési idők meghatározása:

meghatározza a továbbítási gyakorisági (egy irányban, ugyanazon
rendeltetéssel közlekedő vonatok naponkénti mennyisége) A gyűjtési idő
számolható:
—a) megszakítás nélkül (az egyes indított vonatok között a kocsi gyűjtési
időnél megszakítás nincs, így állandóan van elegy),
—b) megszakítással (az indított vonat után nincs azonnal elegy a
következő vonathoz)

7.3. Műveleti lapok

A műveleteket műveleti lapokon határozzák meg, amelyeket a
pályaüzemeltető készít el a vállalkozó vasúttársaságokkal
együttműködve. Ezek táblázatos formában ábrázolják az vonatoknál
végzendő műveleteket külön-külön illetve összesítve. A műveleti lapokat
külön vonatnemenkét kell elkészíteni. (Pl: érkező Ic vonat, érkező
gyorsvonat x kocsival, induló személyvonat stb.)
8. Üzemi terv
8.1. Táblázatos rész, táblázatok
Táblázatos rész: tartalmazza a technológiai összefoglaló táblázatot, mely:
a forgalmi személyzettel rendelkező szolgálati helyen a munkakörök és a
rendelkezésre állási idő tartalék kapacitások nélküli technológiai
minimum erőforrásokat határozza meg. A táblázat tartalmazza a
technológiai folyamatokhoz használandó dokumentumok listájában a
munkahelyek felsorolását, és a dokumentum érvényességének kezdeti
dátumát. (csak azoknál kell előjegyezni, amely nem az informatikai
rendszerben történő közvetlen lekérdezéssel készül.

8.2. Menetrendjegyzék alkalmazása

FOR00 alrendszerben kell elkészíteni. A menetrendi adatok a menetrend
kiutalásakor betöltődnek automatikusan. A vágányszámokat a kiutalás
után kell rögzíteni a kijelölt munkavállalónak (Üzemmérnök, technológus,
állomásfőnök). Nem szükséges papír alapú menetrendjegyzék ahol
FOR00 terminál van. Vágányszám rögzítése azoknál a vonatoknál
kötelező, amelyeknél a tervezés típusa „k" azaz szerkesztett
menetrenddel rendelkezik. Törekedni kell azonban arra, hogy minden
közlekedő vonat részére előzetesen vágányszám legyen rögzítve, ezért az
„s" és „o" jelzésű vonatokhoz is rögzíthető a vágányszám. A vonatok
kiutalása folyamatosan történik, ezért rendszeresen figyelemmel kell
kísérni a változásokat. (munkanapokon naponta legalább egyszer). A
vágány kijelölés nélküli vonatoknál a szabad kapacitás
figyelembevételével kell a vonat közlekedésekor kijelölni a
vágányszámot, így kell eljárni akkor is ha a kijelölt vágány valamilyen
előre nem látható körülmény miatt nem használható. Ahol nincs FOR00
terminál, ott papír alapon kell a menetrendjegyzéket a napi vonatokról
kézbesíteni.

8.3. Tolatási tervek

Kocsi rendezést végző tolatómozdony folyamatos szabályozására
készített terv. A tolatási terv elkészítése a forgalmi üzemmérnök vagy a
forgalmi technológus kötelessége. A tolatási tervben 0 - 24 óráig terjedő
időre meg kell határozni azt, hogy a tolatómozdony az érvényben lévő
előkészítési és kocsi rendezési egységidők figyelembevételével mikor,
mennyi ideig tartó és milyen tolatási munkát végez, továbbá meg kell
állapítani a mozdony üzemanyag vételezéséhez, vizsgálatához és
karbantartásához szükséges időket is. A Tolatási terv grafikonos és
szöveges részből áll. A grafikonos részt koordináta-rendszerben —
függőleges tengelyen az elvégzendő műveletek, vízszintes tengelyen az
idő jelölésével — kell elkészíteni. A grafikonos Tolatási tervvel és
szöveges munkatervvel el kell látni: — a forgalmi technológust és a
rendelkező forgalmi szolgálattevőt,a külső forgalmi szolgálattevőt,az
érdekelt tolatásvezetőt. A Tolatási terv a tolatómozdony üzemi
adottságai alapján az Elegyrendezési és továbbítási rend figyelembe
vételével készül, így érvénytartama azonos az Elegyrendezési és
továbbítási rend érvénytartamával. Ha az Elegyrendezési és továbbítási
rend időszakos (havi) változtatása érinti a Tolatási tervet, akkor ennek
megfelelően módosítani kell. A szükséges módosítás elkészítése a
forgalmi üzemmérnök vagy a forgalmi technológus kötelessége. A
Tolatási terv elkészítésénél a fogadó- és az irány(rendező)vágányok
ütemes és folyamatos ürítését kell elsősorban biztosítani. Az
Elegyrendezési és továbbítási rend végrehajtásánál előforduló
változásokkal (vonatkésés stb.) párhuzamosan az érvényes Tolatási
tervet esetenként operatív módon változtatni kell. A Tolatási terv
operatív módosítása a rendelkező forgalmi szolgálattevő kötelessége. A
Tolatási terv operatív módosításáról a külső forgalmi szolgálattevőt és a
tolatásvezetőt élőszóval kell értesíteni.

8.4. Grafikus rész tartalma

Grafikus vágányfoglaltsági terv a technológiai folyamatok
végrehajtásához szükséges információkat tartalmazó grafikon, amelyet
azokon a szolgálati helyeken kell készíteni ahol naponta a helyből induló
vonatok száma az 50 db-ot meghaladja. A grafikon x tengelye az időt az y
tengelye a vg- okat tartalmazza.
A Grafikus vágányfoglaltsági tervet az üzemmérnöknek kell elkészítenie,
és minden a vonatközlekedéssel, illetve tolatással kapcsolatos foglaltság,
munka szerepel rajta 0-24 óráig.

9. Tolatások technológiája
9.1. Síktolatási módszerek, bejárásos tolatás ismertetése
A vonatmenetek kivételével a vasúti járműveknek emberi, állati, vagy
gépi erővel a vágányhálózat bármely részén végrehajtott minden
helyváltoztatását tolatásnak nevezzük.
Az elérendő cél szerint a tolatás lehet:
- szétrendezés, amely abból áll, hogy a vonatot a kocsi rendeltetési helyei
szerint, rendszerint külön-külön vágányra sorozzák,
- összeállítás, amely művelettel a kocsikat a vonat összeállítási szabályok,
valamint a TKR és ETR előírásai szerint vonattá sorozzák össze,
- szétrendezés egyidejű összeállítással,
- kocsik és kocsi csoportok ki- és besorozása, többcsoportos
irányvonatok és tolató tehervonatok esetében,
- kiállítás esetén a kocsikat az árukezelési helyre továbbítják,
- beállítás esetén a rakodás céljára kiállított vagy kisorozott kocsiknak a
tényleges meg- vagy kirakodási helyére való mozgatása,
- összegyűjtés, a beállítás ellentétes művelete, a tényleges ki-, illetve
berakás helyére beállított kocsik összegyűjtése olyan alkalmas vágányra,
ahonnan azokat vonatba sorozzák, kihúzzák vagy átállítják,
- kihúzás, amelynek során a rakodási művelet befejezése után a kocsit
vonatba sorozás céljából a rakodóvágányról a forgalmi vágányra állítják,
- átállítás: általában egy állomáshoz tartozó különböző pontok (rakodó,
irány, indítóvágány) közötti kocsi továbbítás. A síktolatás történhet:
bejárással , szalasztással, csurgatással Bejárásos tolatás:- A kocsik és a
mozdony végig össze vannak kapcsolva. Szét- és összekapcsolásuk csak
álló helyzetben történhet, /alacsony termelékenységű, csak korlátozás
alá eső járműveknél alkalmazzák, vagy ha a tolatásvezető egyedül végez
tolatást, Bárhol alkalmazható, biztonságos tolatási forma
9.2. Szalasztási folyamat, is mertetése
Szalasztásos tolatásnál a mozdony nem mozog egész útvonalon a
kocsikkal együtt, hanem a kihúzás után irányt változtat és a leakasztott
kocsikkal együtt kellően felgyorsulva lökést ad a szalasztott kocsiknak,
amik a hirtelen fékezés következtében keletkezett mozgási energia által
gördülnek az előkészített vágányra. (termékenyebb és olcsóbb a
bejárásos tolatásnál) Hátrányai: gyorsításkor az egész szerelvényben
mozgási energiát halmozunk fel , de a felhalmozott mozgási energiát csak
a leakasztott kocsik hasznosítják
- ismételt előre és hátramenetek, a gyorsítás és lassítás sorozat a kocsik
és a rakományuknak szempontjából kedvezőtlen
- a szalasztási sebesség helyes megválasztása nagyon nehéz
- a gurításhoz képest az időszükséglet viszonylag nagy - nem
alkalmazható minden állomáson és vágányon
- nem minden kocsi szalasztható
- nagy létszámú, összeszokott csapatot igényel
- a megfelelően kell kiválasztani a kihúzási távolságot / rutinos
mozdonyvezető/ A szalasztásos tolatás fajtái:
- Megállásos:
- Lökésenként egy kocsi csoporttal Egyszerű szalasztás. Vízszintes, vagy
max. 2,5 ezrelékben - Lökésenként több kocsi csoporttal:/duplázás /
- a vágányra szalasztandó kocsi csoportokat előre szétkapcsolják.
A második kocsi csoportban kézifékes kocsinak is kell lenni. A szalasztás
elvégzése után a kézifékek segítségével úgy szabályozzák a sebességet,
hogy a két csoport között a váltók állíthatók legyenek.
Megállás nélküli szalasztás lökéssorozattal; (lökésenként egy vagy több
kocsi csoporttal) Ez a módszer is a szalasztás fejlettebb formája, amelynél
a kihúzóvágányra vontatott szerelvényről lekapcsolják az első kocsi
csoportot, majd az irányvágányok felé történő mozgatással felgyorsítják.
A megfelelő távolság megtételéhez szükséges sebességre történő
felgyorsulás után a mozdony (és a rajta maradó kocsisor) sebességét
mintegy 3 km/h-ra csökkentik. A továbbiakban a mozdony a kocsisort
mindaddig ezzel a sebességgel mozgatja, amíg a következő kocsi csoport
követéséhez szükséges távolság nem biztosítható. A biztonságos követési
távolság kialakítása után a mozgás miatt összenyomódott ütközőkkel és
meglazult csavarkapcsokkal haladó kocsisorról kiakasztó-rúddal
leakasztják a következő kocsi csoportot, majd a kocsisort felgyorsítva, a
lekapcsolt kocsi csoportot ellökik. A leírt mozzanatok addig ismétlődnek,
amíg a kocsisor teljesen szétrendezésre nem kerül. A sebességcsökkentés
a későbbi lökéseknél azért válik lehetővé, mert egyre rövidül az ellökött
kocsi csoportok által megtett út, és a megrövidült úton kisebb ellenállást
kell legyőznie.
9.3. Szolgáltatások megrendelési folyamata
A Nyílt hozzáférés keretében nyújtott pályavasúti szolgáltatás üzleti
folyamata alap-, járulékos- és kiegészítő szolgáltatások esetében
1. Igénybeadás (Vállalkozó vasúti társaság -VPE)
2. Egyeztetés a teljesíthetőségről (VPE-Pályavasút)
3. Visszaigazolás (PV-VPE)
4. Ajánlatadás (VPE-VVT)
5. Megrendelés (VVT-VPE)
6. Szolgáltatás kiutalásáról szóló értesítés (VPE-PV)
7. Adatátadás teljesítésről (PV-VPE) / Teljesítés, elszámolás (PV-VVT)
8. Reklamáció (VVT-PV) 9. Egyeztetés, kölcsönösen elismert teljesítés
(PV-VVT)

10. Vasútvonalak kihasználtsága

10.1. Foglaltsági idő
A foglaltsági idő részei:
- foglalt szakasz tényleges befutásához szükséges menetidő
- következő vonat részére adott értesítés ezzel nem párhuzamosítható
berendezés kezelési ideje ( és észlelési, reflex, értekezési idő)
Amennyiben a vonatok a foglalt szakaszon rendszeresen megállnak,
akkor még tartózkodási, gyorsítási és lassítási időpótlék is növeli.
- tartalékidő
Mivel a foglalt szakaszok hossza, emelkedési és irányviszonyai eltérők,
ezek foglaltsági ideje még azonos sebességű vonatok esetében sem lesz
egyforma.
A különböző foglalt szakaszokra vonatkozó foglaltsági időket minden
vonattípusra meg kel határozni.
A foglalt szakasz foglaltsága akkor kezdődik, amikortól a mozgás számára
a szakaszt szabadon tartják, végződik, amikor a szakasz más menet
részére rendelkezésre áll.

10.2. Mértékadó állomásköz

Egy vasútvonal mértékadó állomásköze az az állomásköz, amelynek
átbocsátó képessége a legkisebb, azaz időegység alatt a legkevesebb
vonat tud leközlekedni. A vasútvonal átbocsátó képessége egyenlő a
mértékadó állomásköz átbocsátóképességével. Az átbocsátóképességet
egyvágányú pályán egyenkénti (állomástávolság)- és csoportos (térköz)-
közlekedés mellett lehet meghatározni az alábbiak szerint: Egyenkénti
(Állomástávolságú) vonatközlekedés esetén: Meghatározzuk a
periódusidőt (Tper): azaz az (A-B) állomásközben közlekedő x és Y
vonatok menetidejét, melynél figyelembe veszem az egyes állomásokon
felmerülő indítási időközöket is. Csoportos vonatközlekedés esetén:
Először az állomásokra meg kell határozni a vonatkövetési és az indítási
időket (mindkét iránynak külön-külön) . A vonatok követési időközét a
mértékadó térköz foglaltsági ideje adja meg.

10.3. Vonatkövetési sorrend

A vasút üzem egyik sajátossága, hogy az egyes vonatok általában eltérő

sebességűek. A vasúti pályán a lassabb és gyorsabb vonatok igen
változatos sorrendben követik egymást. Emiatt a különböző
pályapontokhoz, még egyforma foglaltsági idők mellett is, eltérő
vonatkövetési idő tartozik. Ebből következik, hogy a teljesítőképesség a
foglaltsági időn túl a vonatok követési sorrendjétől is függ. A
vonatkövetési sorrendet meghatározzák:a közlekedési szükségletek,a
maximális (megadott) teljesítményre való törekvés.

11. Elegytovábbítási technológia

11.1. Iránypontrendszer
Az iránypontrendszer egy olyan kódrendszer, amelynek segítségével
történik az elegytovábbítás tervezése és végrehajtása. A Rail Cargo
Hungária határozza az iránypontrendszert. Az iránypontrendszer az
árufuvarozásra megnyitott szolgálati helyeket három csoportra osztja:
- irányponti állomások
- nem irányponti állomások
- határátmenet Az iránypont állomások lehetnek:
- rendező pályaudvarok
- kiszolgálási csomópontok
–jelentősebb le, és feladási forgalmat lebonyolító állomások Ezek az
állomások kétjegyű iránypontszámmal vannak megjelölve.
Az iránypontszám tájékoztatást nyújt arról, hogy az egyes irányponti
állomások a hálózat mely részén, melyik fővonalhoz csatlakoznak. Az
egyéb állomásoknak egyedi számuk van. Az egyedi szám kifejezi az
állomás vonali fekvését. Minden irányponti állomás egy irányponti
állomáshoz van hozzárendelve. A határpontokat a pályavasút adja ki.
Számozásuk a nemzetközi előírásoknak megfelelően 4 számjegyű
útiránykóddal történik. Az első két szám a küldeményt átadó vasút
kódszáma, az utolsó kettő pedig a küldemény által érintett határmenetek
jelölésére alkalmazott négy számjegyű statisztikai szám két utolsó
számjegye.

11.2. Irányvágány specializáció

Az irányvágányok kijelölésénél (hogy milyen elegyet gyűjtenek oda) a

következőket kell figyelembe venni:
- a legnagyobb elegyáramlatok részére kell a leghosszabb
irányvágányokat kijelölni, azonban figyelembe kell venni az ürítés
gyakoriságát, illetve az indítandó vonatok hosszát és terhelését;
- az üres és javításos kocsik részére a lehetőségekhez képest a legkisebb
pályaellenállással bíró irány (rendező) vágányokat kell kijelölni;
- annak az elvnek megfelelően, hogy a guruló kocsi csoportok minél
hamarabb váljanak el egymástól, a nagy forgalmú vágányokat lehetőség
szerint egymástól minél messzebb kell kijelölni;
- az irány (rendező) vágányokon a vonatok összeállítása és kitétele minél
egyszerűbben történhessen meg. A szolgálattevővel, vagy az
állomásirányítóval egyeztetve a gurítás vezető megváltoztathatja az
irányvágányokra gurítandó elegyet, amit a fogadóvágányon dolgozókkal
csak akkor kell közölnie, ha az központi rendelkezés alapján történik. Az
irányvágányok kijelölése az Elegyrendezési és Továbbítási Rend és
Tehervonati Közlekedési Rend alapján az állomás feladata, melyet egy
menetrendi időszakra az Állomási Üzemi Terv tartalmaz.

11.3. Elegytovábbítás tervezése

Az elegytovábbítás tervezése tisztán vasútvállalati technológia. Az

elegytovábbítás tervezéséhez meg kell adni a várható fuvarozási
igényeket: a várható kereskedelmi szerződéseket, export, import, tranzit
szállítási igényeket. Az elegytovábbítás tervezésénél, a kocsik
útvonalának tervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: az
elegyáramlatok célszerű összevonását; a fővonali továbbítás lehető
legnagyobb arányát; a legrövidebb eljutási időt; a gazdaságos vonóerő
felhasználást, a villamos vontatás lehető legnagyobb arányát; a vontatott
járműkapacitás jobb kihasználását; a továbbítási költség optimumot; az
útvonal állomásainak elegyfeldolgozó képességét A tehervonatok
forgalmának gazdaságos megtervezéséhez először az elegyáramlatokat
kell vizsgálni, elemezni. Ekkor meg kell határozni az elegyáramlat:
nagyságát; viszonylatát; időbeni ingadozását Az elegyáramlatok
felmérése után az áramlatokat csoportosítani kell. A csoportosított
áramlatokat viszonylatok szerint meg kell vizsgálni, és amelynek útvonala
ezt lehetővé teszi az útvonal egy részén össze kell vonni. Az
összevonással az elegytovábbítás gazdaságossá tehető. Az
elegyáramlatok tervezésénél lehetőleg a irányvonatok alkalmazását kell
bővíteni

12. Vágányzári technológia, kapacitáskorlátozások

12.1. Tervezése, engedélyezése
Menetrendi évet megelőző igények:
A pályahálózat-működtető a karbantartási, felújítási és fejlesztési unkáit
úgy köteles tervezni, hogy ezen munkálatok idejére eső bevételkiesés,
valamint a vonatközlekedésre gyakorolt hatás a lehető legkisebb legyen.
A pályahálózat-működtető az adott évre vonatkozó üzemi menetrend
készítésekor figyelembe veendő éves vágányzári igényeit az éves
menetvonal-igények benyújtási határidejéig nyújthatja be. Az éves
vágányzári igények elbírálására az éves igények elbírálására vonatkozó
szabályok az irányadóak.
A vasúti pályahálózat tervezett karbantartási, felújítási és fejlesztési
munkáinak lehetővé tétele érdekében az ezek végrehajtásához szükséges
pályahálózat korlátozást okozó pályaműködtetői kapacitásigényt az
Igénylőnek olyan időben kell terveznie, hogy az adott évet követő
második menetrendi évre hatályos HÜSZ közzétételét 90 nappal
megelőzően a kapacitás-elosztó szervezet részére a MÁV Zrt. az igényt
benyújthassa.
A Területi Vágányzári Bizottság által elfogadott igényt a MÁV Zrt.
Fejlesztési és beruházási főigazgatóság részére kell megküldeni. A
Pályavasúti területi igazgatóságra történő beadási határidők az alábbiak:
*******
Menetrendi éven belüli igények:
A nem éves vágányzári igények típusai az alábbiak lehetnek:
a) a munkálatok tervezett kezdési idejét legalább 70 nappal megelőzően
benyújtott vágányzári igény,
b) a munkálatok tervezett kezdési idejét legalább 50 nappal és legfeljebb
69 nappal megelőzően benyújtott vágányzári igény,
c) a munkálatok tervezett kezdési idejét legalább 30 nappal és legfeljebb
49 nappal megelőzően benyújtott vágányzári igény,
d) menetvonalak zavarása nélküli vágányzár,
e) üzembiztonsági vágányzár.
Üzembiztonsági vágányzárnak minősül az a vágányzár, amely esetében az
alábbi feltételek teljesülnek:
a) előre nem látható, az élet- és vagyonbiztonságot, vagy a vasútüzem
biztonságát fenyegető helyzet miatt került benyújtásra,
b) a menetrend szerinti közlekedés mielőbbi helyreállítására irányul,
c) nem kapcsolódik más vágányzári igényhez és
d) az érvényessége kezdete a kapacitás-elosztó szervezet általi kiutalás
pillanata.
A nem éves vágányzári igények kezelése az alábbiak szerint történik:
a) a pályahálózat-működtető az igény benyújtását megelőzően köteles
egyeztetni a kapacitás-igénylőkkel a vágányzárral érintett, kiutalt
kapacitásigények módosítását illetően, b) a felek megállapodása alapján
elkészült vágányzári közlekedési tervet a nem éves vágányzári igény
benyújtásával együtt a kapacitás-elosztó szervezet részére meg kell
küldeni, amely tartalmazza a munkálatok helyén és idején felül a
kapacitásra gyakorolt hatást,
c) a kapacitás-elosztó szervezet a megküldött közlekedési terv szerint
tanulmánymenetrendet készít, amely alapján az érintett, kiutalt
kapacitásigények módosítása azok tulajdonosának feladata.
Amennyiben a vágányzár kezdete előtti 25 napig a kiutalt
kapacitásigények módosítása nem történik meg, a kapacitás-elosztó
szervezet az érintett, kiutalt kapacitásigényeket visszavonja.
A menetvonalak zavarása nélküli vágányzári igényt a
pályahálózatműködtető lehetőség szerint 15 nappal a munkálatok
tervezett kezdési idejét megelőzően nyújtja be.
A nem éves vágányzárak esetén a vágányzár benyújtása és kiutalása
közötti időben benyújtott, a vágányzárral érintett szakaszt érintő
menetvonal- vagy szolgáltatás igények vagy úgy kerülnek figyelembe
vételre, mintha a vágányzár kiutalásra került volna, vagy a vágányzár
kiutalását követően kerülhetnek elbírálásra.
A VPE Kft. részéről kiutalt pályaműködtetői kapacitásigényekről a területi
vágányzári ügyintéző a KAPELLA rendszeren keresztül kap értesítést.
Engedélyezési, jóváhagyási folyamatok:
A Területi és a Központi Vágányzári Bizottság által is jóváhagyott
pályaműködtetői kapacitásigényekhez vágányzár, feszültségmentesítés
és szolgáltatáskorlátozás esetén az Vágányzári utasítás 8. számú
melléklete szerinti Vágányzári kérelmet, biztosítóberendezés
kikapcsolása esetén az utasítás 9. számú melléklete szerinti Kikapcsolási
kérelmet kell a Kivitelezőnek kiállítani és a területileg illetékes
Pályavasúti területi igazgatóság részére a tervezett kapacitáskorlátozás
első napját megelőzően: - kiutalt menetvonal(ak) zavarásával járó
igények esetén legalább 21 nappal korábban - kiutalt menetvonal(ak)
zavarása nélküli igények esetén legalább 14 nappal korábban kell
benyújtania. A benyújtást megelőzően a kivitelezőnek a kiállított
Vágányzári kérelmet és Kikapcsolási kérelmet a forgalmi, pályás,
erősáramú és biztosítóberendezési szakszolgálatok valamennyi
területileg illetékes szervezeti egységével záradékoltatni kell. A
Vágányzári kérelmet és a Kikapcsolási kérelmet a Külső kivitelezőnek
cégszerűen kell aláírnia. Az eredeti aláírt és záradékolt Vágányzári
kérelmet és a Kikapcsolási kérelmet a Pályavasúti területi igazgatóság
Területi forgalmi osztályán a kiadott utasítások mellett kell megőrizni. A
Pályavasúti területi igazgatóság kijelölt vágányzári ügyintézője a
határidőre beérkezett Vágányzári kérelmet és Kikapcsolási kérelmet
formailag és tartalmilag felülvizsgálja. Amennyiben a Kivitelező a formai
és tartalmi követelményeknek megfelelően az utasításban rögzített
határidőre a Vágányzári kérelmet vagy Kikapcsolási kérelmet nem nyújtja
be az illetékes Pályavasúti területi igazgatóságra a MÁV Zrt. indoklás
nélkül jogosult a pályaműködtetői kapacitásigényt visszavonni. A
pályaműködtetői kapacitásigény visszavonását a Pályavasúti területi
igazgatóság kezdeményezi a Működéstámogatás felé. A pályaműködtetői
igény visszavonásából származó, a MÁV Zrt. részére okozott
többletköltségeket és a vasúti társaságok igazolt kárát az Igénylő köteles
megtéríteni.
Kapacitáskorlátozás miatt a pályahálózaton bekövetkező változásokról –
a Pályavasúti területi igazgatóság felkérése alapján – a MÁV Zrt.
Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés értesíti a vasúti társaságokat. A
felkérésről másolatban a Működéstámogatás szervezetet is tájékoztatni
kell.
Vis major vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a
bekövetkezett kapacitáskorlátozás mértékéről, előre látható
időtartamáról a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság
Üzemirányító központ hálózati főüzemirányítója azonnal értesíti a vasúti
társaságokat.
12.2. Vágányzárak típusai
HÜSZ-ös pályaműködtetői kapacitásigény ; Éves pályaműködtetői
kapacitásigény; Évközi, kiutalt menetvonalak zavarásával járó
pályaműködtetői kapacitásigény; Évközi, kiutalt menetvonalak zavarása
nélküli pályaműködtetői kapacitásigény; Soron kívüli; Tervezhető
üzembiztonsági; Nem tervezhető üzembiztonsági HÜSZ-ös
pályaműködtetői kapacitásigény: A VPE Kft. által az adott évet követő
második menetrendi évre érvényes HÜSZ 3.5. sz. mellékletében közzétett
pályahálózat korlátozással járó pályaműködtetői kapacitásigény.Éves
pályaműködtetői kapacitásigény: A vasúti pályahálózat tervezett
karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáinak elvégzése érdekében
szükséges pályaműködtetői kapacitásigénynek, az igénylő által az éves
menetvonal igénylések benyújtásának határidejéig, de legkésőbb az éves
üzemi menetrend véglegesítését megelőző tízedik hét végéig a VPE Kft.
részére benyújtott pályaműködtetői kapacitásigény.Évközi menetvonal
zavarásával járó pályaműködtetői kapacitásigény: Az éves üzemi
menetrend készítésének időszakában nem tervezett, karbantartási,
felújítási és fejlesztési munkákhoz menetrendi éven belül, a HÜSZ-ben
előírt határidőknek megfelelően igényelt olyan pályaműködtetői
kapacitásigény, amely a vasúti társaságok részére kiutalt menetvonallal
ütközik. Évközi menetvonal zavarása nélküli pályaműködtetői
kapacitásigény: Az éves üzemi menetrend készítésének időszakában nem
tervezett, karbantartási, felújítási és fejlesztési munkákhoz menetrendi
éven belül, a HÜSZ-ben előírt határidőknek megfelelően igényelt olyan
pályaműködtetői kapacitásigény, amely a vasúti társaságok részére
kiutalt menetvonallal nem ütközik.Tervezhető üzembiztonsági
pályaműködtetői kapacitásigény: Vasúti pályának, illetve pályaszakasznak
a lezárása, amely az évközi pályaműködtetői kapacitásigényre előírt
időpontban nem volt tervezhető.
Nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény: Vasúti
pályának, illetve pályaszakasznak vis maior, baleset következményeinek
felszámolása, valamint hiba és üzemzavar elhárítás miatti, illetve
megelőzése miatt történő lezárása. Ilyen pályaműködtetői kapacitásigény
a veszélyhelyzet megszűnéséig tart.
12.3. Vágányzári technológia szerepe A Kivitelezőnek Forgalmi
technológiát kell készíteni minden olyan esetben, amikor a tervezett
pályaműködtetői kapacitásigény bármely kiutalt menetvonalat vagy
kiutalt szolgáltatást érint. Különösen ilyen eset az, amikor a
pályaműködtetői kapacitásigény személyszállító vonatok esetén 5
percnél nagyobb, tehervonatok esetén 20 percnél nagyobb késést
eredményez. A Forgalmi technológia elkészítésénél az érintett vonatok
teljes útvonalára vonatkozóan kell vizsgálni a pályaműködtetői
kapacitásigény okozta zavar hatásait. Egy vonal több vonalszakaszán
egyidejűleg engedélyezett pályaműködtetői kapacitásigény esetén
összehangolt vagy közös Forgalmi technológiát kell készítenie a
kivitelezőnek. A menetrend módosításával járó vágányzárakat legalább
14 nappal korábban meg kell hirdetni, a Pályavasúti területi igazgatóság
értesíti az érintett vasúti társaságokat. Egy vonal több vonalszakaszán
egyidejűleg engedélyezett pályaműködtetői kapacitásigény esetén a
Működéstámogatás dönt az illetékességről és a közös vagy összehangolt
Forgalmi technológiák beadásáról. Minden építési, átépítési,
korszerűsítési munka esetén, amikor annak koordinálását külön
beruházás-lebonyolító szervezet végzi a Forgalmi technológia
készíttetése a Kivitelezővel a beruházás-lebonyolító feladata. A
Pályavasúti területi igazgatóság elkészítheti a külső Kivitelezők e tárgyban
igényeit, amelyre külön szerződést köt. Külsőkivitelező által készített
Forgalmi technológiához a menetrendi és technológiai adatokat külön
szerződés alapján a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság
Pályavasúti területi igazgatóság adja meg. Átszállásos vágányzárak
esetében a vonatpótló autóbuszok közlekedési útvonalát,
menettartamát, átszálláshoz szükséges időtartamot, vonatpótló
autóbuszok mennyiségét és fordulóját az érintett vasúti társaság
határozza meg és adja át a Forgalmi technológia készítője részére. A
Forgalmi technológiához tartozó utas tájékoztató hirdetményt a
módosított menetrend alapján az érintett vasúti társaság készíti el.
Központi Vágányzári Bizottság által jóváhagyott kapacitáskorlátozási
igényhez a Kivitelezőnek az elkészített Forgalmi technológiát a területileg
illetékes Pályavasúti területi igazgatóság részére kell benyújtania
felülvizsgálat és jóváhagyatás céljából a tervezett kapacitáskorlátozás
első napját megelőzően legalább 75 nappal korábban. A Forgalmi
technológia készítése során az érintett vasúti társaságokkal történő
egyeztetés a Forgalmi technológia készítőjének a feladata. A Pályavasúti
területi igazgatóság által felülvizsgált, illetve saját készítésű Forgalmi
technológiát további ügyintézés és jóváhagyatás céljából a tervezett
kapacitáskorlátozás napját megelőzően legalább 70 nappal korábban a
Működéstámogatás részére fel kell terjesztenie. A Működéstámogatás
intézkedik a felterjesztett Forgalmi technológia felülvizsgálatáról és a VPE
Kft. részére a tervezett kapacitáskorlátozás napját megelőzően legalább
62 nappal történő átadásról. Több Pályavasúti területi igazgatóságot
érintő vasútvonalakon egyidejűleg végzett munkák esetén a Forgalmi
technológiákat összehangoltan kell elkészíteni. Az összehangolás
elvégzéséért felelős Pályavasúti területi igazgatóságot a
Működéstámogatás jelöli ki. A Forgalmi technológia VPE Kft. részére
történő átadásától a Forgalmi technológia jóváhagyásáig a technológia
tervezetben bekövetkező módosítások valamennyi érintett részére
egyértelmű nyomon követhetőségért az illetékes Pályavasúti területi
igazgatóság felel
Forgalmi technológia tartalmi elemei
1. Általános rendelkezések
1.1. A pályaműködtetői kapacitásigény célja, tervezett helye és ideje
1.2. Lassúmenetek
1.3. Feszültségmentesítések
1.4. Állomási és vonali biztosítóberendezések üzeme
1.5. A többletszemélyzet biztosítására, a szolgálatszüneteltetés
felfüggesztésére, szakfelügyelet biztosítására és egyéb ok miatt felmerülő
többletköltségekre vonatkozó rendelkezések
2. A vonatforgalom előkészítését és lebonyolítását érintő forgalmi
változások
2.1. Vágányzári menetrendábra
3. Tehervonati közlekedés
4. A személyszállítási vonatforgalom előkészítése és lebonyolítása
4.1. A személyszállító vonatokra vonatkozó menetrendi intézkedések
4.2. Utastájékoztatás
4.3. Személyvonati szerelvényforduló
4.4. Személyzetforduló
4.5. Személyvonati mozdonyforduló
4.6. A vonatpótló autóbuszokra vonatkozó szabályozás
4.6.1, Általános tudnivalók
4.6.2. A vonatpótló autóbuszok mennyisége, útvonala, buszfordulók
4.6.2.1. Vonatpótló autóbuszok mennyisége
4.6.2.2. Vonatpótló autóbuszok megállási helyei, útvonala,
menettartama, átszállási idő 4.6.2.3. Vonatpótló autóbuszok
menetrendje
4.6.2.4. Vonatpótló autóbuszok jelentkezési helye, ideje, fordulói
5. Egyéb rendelkezések

13. A kapacitás-elosztás és a menetrend-tervezés szervezeti és

jogszabályi háttere az 55/2015. sz. NFM rendelet alapján.
13.1. Kapacitás-elosztó szer vezet, vas úttársaságok, pályahá - lózat-
működtetők kapcsolatrendszere A 55/2015. sz. (IX. 30.) NFM rendelet a
vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól
hatálya kiterjed:
a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaságra
(a továbbiakban: pályahálózat-működtető),
b) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ),
c) a kapacitásigénylőre,
d) a vasúti igazgatási szervre, e) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjére.
Vasúti Pályakapacitás-elosztó szervezet: A VPE Vasúti
Pályakapacitáselosztó Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban:
VPE Kft.), amely a Vtv. 67/P.§ (3) bekezdés alapján a Vtv. 87/D. § (2)
bekezdésében meghatározott időpontig az alábbi feladatokat látja el:
a) a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása, beleértve mind az egyes
menetvonalak meghatározását, mind azok rendelkezésre állásának
felmérését, mind azok elosztását,
b) a pályahálózat-működtető által működtetett vasúti pályahálózathoz
történő hozzáférése költségeinek a meghatározása, c) a Díjképzési
Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum megállapítása, illetőleg a
hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózathozzáférési díjak összegének
meghatározása, nem független pályahálózat-működtető esetén a díjak
beszedése,
d) a pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozása. A
VPE Kft. legfontosabb jogai és kötelességei A VPE Kft. a vasúti
pályahálózathoz való nyílt hozzáférés biztosítása érdekében jogosult és
köteles: a) menetvonal -, szolgáltatás-, és vágányzári igényeket elbírálni,
a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitását elosztani, a túlterhelt
vasúti pályaszakaszok elkerülése, valamint a túlterheltség kialakulásának
megelőzése érdekében a
4.4.3.1 pont szerint helyettesítő pályaszakaszokat kijelölni, illetve a
fenntartott kapacitást visszavonni,
b) a vasúti pályahálózat kapacitását, valamint az igényelt nyílt hozzáférés
keretében nyújtott pályavasúti szolgáltatásokat a
4.4.3.2 pontban meghatározott prioritási szabályok figyelembe vételével,
hátrányos megkülönböztetéstől mentesen elosztani, betartani a
menetvonalelosztásra vonatkozó ütemtervet, éves üzemi menetrendet
készíteni,
c) a kapacitásfoglalási keretszerződés megszűnése, megszüntetése
esetén a kapacitásfoglalásra jogosult részére kiutalt és fel nem használt
vasúti pályahálózat-kapacitást visszavonni.
d) a hozzáférésre jogosultak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat
használatához, valamint a kapacitásfoglalásra jogosultak foglaláshoz
szükséges okiratainak, dokumentumainak meglétéről meggyőződni,
e) a pályahálózat-működtetőket – a nyílt hozzáférés keretében nyújtott
pályavasúti szolgáltatásra benyújtott igénylést követően haladéktalanul -
írásban tájékoztatni, hogy mely hozzáférésre jogosultak jogosultak a
vasúti pályahálózat igénybevételére,
f) a Díjképzési Módszertant (DM) elkészíteni, karbantartani,
g) a Díjszámítási Dokumentumot (DD) elkészíteni, karbantartani,
h) veszélyhelyzet esetén, ha a pályahálózat-működtető a Vtv. 31. § (2)
bekezdés b) pontja alapján a menetvonalat visszavonta, a
kapacitásigénylők kérelmére a rendelkezésre álló kapacitás terhére más
menetvonalat felajánlani,
i) kiutalt menetvonal használati jogát visszavonni működési engedély
felfüggesztése, menetvonal küszöbérték – Hálózati Üzletszabályzat
4.4.3.3 pont - alatti használata esetén,
j) előzetes nemzetközi menetvonalakat meghatározni,
k) a nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszokat kijelölni, l) a
szakosított infrastruktúrát kijelölni,
m) a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díj
összegét meghatározni,
n) viták esetén egyeztetéseket kezdeményezni a kapacitásigénylők és a
pályahálózat-működtető között,
o) az érdekeltekkel történt egyeztetést követően elkészíteni a Hálózati
Üzletszabályzatot, illetve átvezetni az annak módosításaira vonatkozó
javaslatát,
p) a tudomására jutott információkat bizalmasan kezelni. Pályahálózat
működtető: Az a társaság, amely vasúti pályahálózatot üzemeltet,
fenntart, létesít, felújít, fejleszt és megszüntet, valamint ezekhez
közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket végez, szolgáltatást nyújt. Ezek:
MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt.
A pályahálózat-működtetők legfonto sabb kötelességei:
a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtetni,
b) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevételéhez kapcsolódó
szakmai utasításokat honlapján közzétenni a Hálózati Üzletszabályzatnak
az utasítások közzétételére és hatálybaléptetésre vonatkozó szabályai
szerint,
c) a honlapján folyamatos naprakész tájékoztatást adni a vasúti
pályahálózat kapacitás veszélyhelyzetből fakadó korlátozásairól,
d) intézkedni az üzemzavar, veszélyhelyzet megszűntetéséről
e) közvetlenül tájékoztatni a VPE Kft-t és az érintett kapacitásigénylőket a
kiutalt menetvonalat érintő bármilyen eseményről,
f) a Hálózati Üzletszabályzat elkészítéséhez és módosításához a VPE Kft.
részére a szükséges információkat megadni,
g) a vasúti pályahálózat törzsadat-állományát karbantartani, ennek
változásáról a VPE Kft-t folyamatosan értesíteni,
h) rendkívüli esemény bekövetkeztekor tájékoztatni a VPE Kft-t és a
kapacitásigénylőket,
i) a tudomására jutott üzleti információkat bizalmasan kezelni,
j) a nyílt hozzáférés keretében nyújtandó pályavasúti szolgáltatásokat
nyújtani,
k) a kiutalt pályahálózat-kapacitás biztosítása mellett a vasúti
pályahálózatot és a kiszolgáló létesítményeket olyan állapotban tartani,
hogy az megfeleljen a biztonságos közlekedés feltételeinek,
l) a VPE Kft-t haladéktalanul tájékoztatni a kapacitásfoglalási
keretszerződés megkötését követően arról, hogy kik jogosultak vasúti
pályahálózat-kapacitás és pályavasúti szolgáltatás igénylésére, illetve -
értesíteni a kapacitásfoglalási jogosultság megszűnéséről. Vállalkozó
vasúti társaságok: Olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági
társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy
személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e
vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást
nyújtó társaságok is.
A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot használók köre:
A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a pályahálózat-működtetők és
a hozzáférésre jogosultak (kapacitás igénylők) használhatják.
Hozzáférésre jogosult:
● a belföldön bejegyzett országos működési engedéllyel rendelkező
vállalkozó vasúti társaság,
● vasúti árutovábbítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK
irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező
vállalkozó vasúti társaság,
● nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-államban létrejött, a
95/18/EK irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel
rendelkező vállalkozó vasúti társaság,
● külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés
rendelkezése, vagy viszonosság esetén,

13.2. Menetvonal, menetvonal-igényl és, menetvonal-kiuta - lás,

menetvonal-tulajdonos Menetvonal: Egy vonat vagy vasúti
gördülőállomány két pont között adott időtartam alatt (érkezési és
indulási időpont között) történő közlekedtetéséhez szükséges
pályahálózat kapacitás. Menetvonal fajták: Éves menetvonal; Évközi
menetvonal; Egyedi menetvonal; Azonnali menetvonal ; Üzemi célú
menetvonal A Hálózati Üzletszabályzat határozza meg a nyílt hozzáférésű
vasúti pályahálózathoz való hozzáférés és annak használatával
kapcsolatos feltételrendszert és eljárási rendet. Vasúti pályahálózathoz
való nyílt hozzáférés keretében nyújtott alap-, járulékos-, kiegészítő- és
mellékszolgáltatást bármely olyan hozzáférésre jogosult igényelhet. Az
igények alapján a VPE Kft. menetvonal igénylő informatikai rendszerében
(Kapella) a nyílt hozzáférés keretében nyújtott pályavasúti szolgáltatások
elosztását végzi el. Azokra a pályaszakaszokra, ahová éves és éves
pótlólagos menetvonal-igény nem érkezett, a VPE Kft. katalógus
menetvonalakat készít, melyek közzététele a VPE Kft. honlapján és a
menetvonal-igénylő informatikai rendszerben (Kapella) történik. A
kapacitás-elosztási eljárás leírása - A Vtv. 3. sz. melléklet I-III. pontjában
meghatározott pályavasúti szolgáltatások igénybevételére vonatkozó
igényeket a hozzáférésre jogosultnak a VPE Kft-hez elektronikus úton a
VPE Kft. menetvonal-igénylő informatikai rendszerén keresztül kell
benyújtani. A faxon megrendelt menetvonalak adatait a VPE Kft. a
menetvonal igénylő informatikai rendszerében rögzíti. - A hozzáférésre
jogosultak éves, éves pótlólagos, évközi, egyedi és azonnali kapacitás-
igényt nyújthatnak be, amelynek tartalmaznia kell az igénytípus,
vonatnem típus és a vonatnem meghatározását, valamint a vállalkozó
vasúti tevékenységek kapcsán felmerülő szükséges technológiai időket is.
- Kizárólag a pályahálózat-működtető jogosult a saját pályahálózata
működtetése érdekében közlekedtetni szándékozott üzemi vonatai
részére az üzemi menetrendben nem lekötött szabad kapacitás terhére a
VPE Kft-nél üzemi célú menetvonalat igényelni. - A vasúti pályahálózat
valamely elemére bejelentett pályahálózatkapacitás iránti igények
ütközése esetén a VPE Kft. az érdekeltekkel öszszehangolási eljárást
kezdeményez, majd ennek alapján dönt a kapacitás elosztásáról.
Összehangolási eljárás - Amennyiben a vasúti pályahálózat-kapacitás
iránti igényt más kapacitásigénnyel történő ütközés miatt a
jogszabályokban rögzített elbírálási szabályok figyelembevételével sem
lehet kielégíteni vagy valamelyik igényt elutasítani, összehangolási
eljárást kell lefolytatni. Az összehangolási eljárást a VPE Kft. vezeti le. -
Amennyiben az összehangolási eljárás 10 munkanapon belül nem vezet
eredményre a VPE Kft. dönt az összehangolási eljárásban érintett
igényekről, és ennek eredményeként az összehangolási eljárással érintett
hozzáférésre jogosult részére az általa bejelentett igénytől eltérő
ajánlatot tehet. A VPE Kft. az összehangolási eljárás során nem rendezett
vitás kérdésekben hozott döntéséről az igénylőket a döntés
meghozatalát követően haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni.
13.3. Kapacitáskorlátozások A pályahálózat-működtető jogosult az általa
működtetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton karbantartási,
felújítási, és fejlesztési munkákat végezni, illetve végeztetni, ehhez
kapacitást lekötni, a vasúti pályahálózatot igénybe venni. Vasúti
pályahálózat-kapacitás biztosítása a tervezett karbantartásokhoz,
felújításhoz és fejlesztéshez A vasúti pályahálózat tervezett karbantartási,
felújítási és fejlesztési munkáinak lehetővé tétele érdekében az ezek
végrehajtásához szükséges valamennyi pályakapacitás igényt a
pályahálózat-működtető az éves mentvonal-igénylések benyújtásának
határidejéig, de legkésőbb az éves üzemi menetrend véglegesítését
megelőző tizedik hét végéig nyújtja be a VPE Kft. részére a VPE Kft.
menetvonal igénylő rendszerében, vagy minta alapján írásban, levél
formában, vagy faxon. Ezen igényeket a VPE Kft. az éves üzemi
menetrendre vonatkozó szabályok alapján elégíti ki. Éves szinten nem
tervezhető karbantartási, felújítási és fejlesztési munkákkal kapcsolatos
kapacitás elosztási szabályok Az éves üzemi menetrend készítésének
időszakában nem tervezhető karbantartási, felújítási és fejlesztési
munkák időtartamára a pályahálózatműködtető a VPE Kft-től
pályahálózat-kapacitást igényel a VPE Kft. menetvonal igénylő
rendszerében, elérhetősége hiányában írásban, levél formában, vagy
faxon. A VPE Kft. a benyújtott igény alapján – amennyiben az már kiutalt
me - netvonalakat is érint - kezdeményezi az adott vasúti pályaszakasz
üzemi menetrendjének felfüggesztését, és az érintett igénylőkkel
egyeztetett ideiglenes üzemi menetrendet készít. Az ideiglenes üzemi
menetrendet a VPE Kft. úgy készíti el, hogy a lehető legkisebb mértékben
legyen szükséges a már kiutalt menetvonalak módosítása. A
pályahálózat-működtető az éves üzemi menetrend készítésének
időszakában nem tervezhető karbantartási, felújítási és fejlesztéséi
munkák számára a munkálatok megkezdése előtt lehetőség szerint
legalább 30 nappal köteles a pályakapacitást a VPE Kft-nél megigényelni
a menetvonal-igénylés szabályai szerint. A VPE Kft. 5 munkanapon belül
megvizsgálja, hogy a pályahálózat működtetője által beadott
pályakapacitás-igény ütközik-e már kiutalt menetvonalakkal. A vizsgálat
lefolytatását követően, szükség szerint a pályahálózat működtetőjével,
illetve az általa benyújtott kapacitás-igénnyel ütköző menetvonalak
jogosultjaival (együtt: érintett felek) a VPE Kft. egyeztetési eljárást folytat
le az összehangolási eljárás szabályai szerint.

14. Menetidő-számítás. Ismertesse a menetidő-számítás főbb

módszereit. Milyen elemekből tevődik össze a menetidő? Mi a
különbség a menetidő és a menettartam között, mi az
összefüggés a két fogalom között?
A vonatok két állomás közötti menetidejének kiszámításához az
időpótlékos menetidő számítás módszerét alkalmazzuk. A vonat
menetideje (menettartam) nem más, mint a két állomás közti távolság
megtételéhez szükséges idő. Két fő részből tevődik össze: a) a tiszta
menetidőből, b) az indítási (gyorsítási), valamint a megállási (lassítási) és
az esetleges helyi időpótlékból áll. A tiszta menetidő és a menettartam
közötti különbség az, hogy a menettartam valamennyi a két állomás közti
távolság megtételéhez szükséges időt tartalmazza. Tiszta menetidő a
menettartam része, mely egy állomásközben áthaladó vonatnál
megegyezik.
14.1. Tiszta menetidő és szá mítása. Tiszta menetidő /tt/: az az idő,
amely alatt a vonat a két forgalomszabályozó szolgálati hely közti
távolságot megállás nélkül megteszi. A tiszta menetidő a pálya
minőségétől, a vontató és vontatott járművek jellegétől és az
alapsebességtől függ. Ezen kívül befolyásoló tényezők: a szóban forgó
forgalomszabályozó helyek távolságától; az ívekben engedélyezett
sebességektől; az esetleges állandó „lassú” jelektől; az emelkedők
hatására előálló sebességcsökkentésektől; az esésekben (rendszerint a
fékezési biztonság figyelembe-vételével) betartandó sebességektől; a
vizsgált úton a változó sebesség miatt adódó időpótléktól.
14.2. Indítási, lassítási és megállási időpótlék. Normaidők alapján
megállásonként kerül számításra.
14.3. Menetidő-tartalék. A menetidő-tartalék képzé sének sza bályai. A
menetrendszerkesztés során olyan rugalmas menetrendet kell
szerkeszteni, amely alkalmas a forgalom lebonyolítása során adódó
kisebb- nagyobb zavarok felfogására, kiküszöbölésére. Azaz kisebb késés
esetén még tartható legyen a menetrend. A vonatok menetrendjébe
ezért tartalékidőt terveznek be, mellyel a vonatok követési időközét
növeljük. Ennek átlagos értéke: 1-7 perc. A vonatok menetidejében
kétféle lehet a tartalékidő beépítése: o egyenletes (megtett út
függvényében ugyanannyival nő a menetidő) o növekvő (a megtett út
függvényében egyre nagyobb a növekedési ütem)
14.4. Az állandó sebességkor látozások miatti menetidő- növek edés és
figyelembe vétele a menet rend tervezése kor. Az állandó
sebességkorlátozások okozta menetidő növekedés az egyes
állomásközökben a menetrend tervezésekor meghatározásra kerül. Ezen
időtartam ezt követően a menetrend szerkesztés folyamán a tiszta
menetidőbe beépítésre kerül. Ez az adott vonal kapacitását is
befolyásolják.

15. A menetrend megjelenítési formái, menetrendi

kiadványok
15.1. Menetrendábra
A menetrendábra egy út-idő grafikon, amelyen vízszintesen az idő,
függőlegesen pedig a távolság és a szolgálati helyek vannak felrajzolva.
Időtengelye 1 perces intervallumokra van osztva, ezáltal a vonatok
érkezési, indulási, áthaladási időpontjai leolvashatók. A menetrendábrák
vonalankénti, hosszabb vonalak esetén szakaszonkénti bontásban,
elektronikus úton PDF formátumban készülnek, és a pályavasúti portál
„Szolgálati menetrendi anyagok” könyvtárába kerülnek feltöltésre a
menetrendváltást, valamint a közforgalmú menetrend évközi
módosításait megelőzően legalább egy héttel.
15.2. Szolgálati menetrend
A szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonosok részére a kapacitás
elosztó rendszerben, a forgalmi személyzet részére a pályavasúti
informatikai rendszereken kell kiadni.

Alapszabály, hogy a vonat személyzetét a menetvonal-tulajdonos

vállalkozó vasúti társaság köteles az adott napra és adott vonatra
érvényes szolgálati menetrenddel ellátni.

A szolgálati menetrend kézbesítése meghirdetett, a vállalkozó vasúti

társaságok által megrendelhető pályavasúti szolgáltatás, ezért a
szolgálati menetrendeket csak azon vállalkozó vasúti társaságok
vonatainak személyzete részére kézbesíthető, amelyek ezt a szolgáltatást
megrendelték. A szolgáltatás csak azokon a szolgálati helyeken vehető
igénybe, ahol a szolgáltatás teljesítése meghirdetésre került. Azon
szolgálati helyek felsorolása, ahol a MÁV Zrt. biztosítja a szolgálati
menetrend kézbesítése szolgáltatást, a Menetrendi Utasítás 2. sz.
mellékletben található.

A MÁV Zrt. által megrendelt vonatok személyzete részére – a szolgáltatás

biztosítására kijelölt szolgálati helyeken – minden esetben kézbesíteni
kell a szolgálati menetrendet.

A szolgáltatás biztosítására kijelölt vonatindító szolgálati helyeken a

szolgálati menetrendeket a FOR00 alrendszer menetrend-lekérdező
párbeszédeinek használatával kell megkeresni, letölteni, vonatonként
egy példányban kinyomtatni és a vonatszemélyzet részére írásbeli
rendelkezésen kézbesíteni.

Az írásbeli rendelkezés szövege: „A … sz. vonat a részére kézbesített VPE:

201x/yyy/w sz. menetrend alapján közlekedik. A vonatszemélyzet részére
a szolgálati menetrend egy példányban átadva.”

Azokon a szolgálati helyeken, ahol a vonatnál mozdonycsere és

egyidejűleg mozdonyvezető-váltás történik, a vonatindító szolgálati
helyekre vonatkozó előírások szerint kell eljárni. Ha a vonat célállomása
olyan szolgálati hely, amelyen a szolgáltatás nem biztosított, és onnan a
vonat mozdonyvezetője másik vonatot továbbít, a vonatindító szolgálati
helyen kérheti, hogy a célállomástól továbbítandó vonata részére is
kézbesítsék a menetrendet. A vonat szolgálati menetrendje az alábbiakat
tartalmazza: a vonat számát; a vonat nevét; a vonat típusát; a vonat
közlekedési viszonylatát; a kapacitáselosztó szervezet által kiadott
engedélyszámot; a vonatok menetét zavaró, vagy egyéb különleges
intézkedéseket: helytelen vágányon közlekedés, eltérő vagy rendkívüli
megállás, egyidejű közlekedés szabályozása; szerelvény- és
mozdonyvonatoknál a fordulóra való utalást; az állvatartási
fékszázalékot, fékszázalékokat; a vonat által érintett szolgálati helyeket,
azok egymástól való km távolságát egytizedes pontossággal; követési
rendet; a bejárat előírt jelölését; az alapsebességnek megfelelő
menetidőt; érkezési időt (áthaladó vonatnál üres); indulási időt;
sebességi csoportot tört alakban, számlálóban az alap-, nevezőben a
legnagyobb sebességgel; Jelmagyarázatot: a vonatközlekedés
lebonyolítására vonatkozó jeleket; a vonatok közlekedési időszakára
vonatkozó jeleket; a vonatnemek rövidítését; az alkalmazott
vonatnemeket.
15.3. Menetrendi segédkönyv
A több menetrendi időszakon át érvényes menetrendi adatokat és
információkat a Menetrendi segédkönyv tartalmazza, amely
vonalankénti csoportosításban, három kötetben kerül kiadásra.
Köteteinek felsorolását a Menetrendi Utasítás 3. sz. melléklet
tartalmazza
A Menetrendi segédkönyv az alábbiakban felsorolt sorszámozott
táblázatokat tartalmazza:
Tartalomjegyzék
Állandó fejezetcímeket, esetleges alcímeket tartalmazza.
1. Jelmagyarázat
1.A. A vonatközlekedés lebonyolítására vonatkozó jelek.
1.B. A vonatok közlekedési időszakára vonatkozó jelek.
1.C. A vonatnemek rövidítése.
3. Követési rend és távolságok
4. A vonalon alkalmazandó fékszázalékok
6. Menetidő- és fékszázalék-táblázat több pályán, vagy több
pályaudvarra közlekedtethető vonatok részére
7. A vonatforgalom lebonyolításával kapcsolatos külön előírások
Tartalma:
— kétvágányú pályák (pályarészek), ahol nem szabad célszerűségi ok
miatt helytelen vágányon közlekedni,
— 2,5‰-nél nagyobb lejtőben fekvő állomások és megálló-rakodóhelyek,
— KÖFI, KÖFE vonalak felsorolása,
— egyszerűsített forgalmi szolgálatra berendezett szolgálati helyek,
— távkezelt és távvezérelt szolgálati helyek felsorolása,
— szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a
szolgálati helyen kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló
teljesít szolgálatot.

15.4. Menetrendjegyzék

A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként — 0.00 - 24.00 óráig

időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza valamennyi vonat
közlekedésére vonatkozó adatait.

Ezek: a vonatok száma, legnagyobb sebessége, előző állomásról való

indulási idő, adott szolgálati helyre történő érkezési idő (áthaladási idő),
tartózkodás, indulási idő, érkezési-indulási vágány száma, a következő
állomásra történő érkezési idő, egyéb kiegészítő jellegű információk
(közlekedési korlátozások, helytelen vágányon történő közlekedés stb.).

A menetrendjegyzéket a FOR00 alrendszerben kell elkészíteni. A

menetrendi adatok a menetrend kiutalásakor betöltődnek, a
vágányszámokat a kiutalás után kell rögzíteni.
Nem szükséges papír alapú menetrendjegyzéket készíteni azokon a
szolgálati helyeken, ahol a FOR00 alrendszer és ebben a
menetrendjegyzék adatai hiánytalanul rendelkezésre állnak.

A vágányszám előzetes rögzítése – Üzemmérnök, technológus által - a

FOR00 alrendszerben azokhoz a vonatokhoz kötelező, amelyeknél a
„Tervezés típusa” „K”, azaz szerkesztett menetrenddel rendelkeznek. A
technológiai folyamatok szabályozása során törekedni kell arra, hogy
minden közlekedő vonat részére vágányszám legyen rögzítve, ezért az
informatikai rendszerben a „Tervezés típusa” „S” és „O” jelzéssel jelölt
vonatokhoz is rögzíthető a vágányszám. Mivel a vonatok kiutalása
folyamatosan történik, ezért rendszeresen (pl. munkanapokon legalább
egy alkalommal) figyelemmel kell kísérni a változásokat.
A menetrendjegyzéken vágánykijelölés nélkül szereplő vonatok részére a
szabad kapacitás figyelembevételével kell a vonat közlekedésekor
kijelölni a vágányszámot, így kell eljárni akkor is, ha a kijelölt vágány
valamilyen előre nem látható körülmény miatt nem használható (pl.
vonatkésés).
Azokon a szolgálati helyeken, ahol FOR00 alrendszer nem áll
rendelkezésre, papír alapon kell a napi közlekedő vonatokról
menetrendjegyzéket kézbesíteni.
(PASS2 – FAX) Ha a szolgálati helyen van FOR00 terminál, de nincs
minden munkahelyen, akkor az Üzemi terv szöveges részében kell
szabályozni, hogy milyen módon kell ellátni az érintett személyzetet a
menetrendi információkkal.

15.5. Közforgalmú menet rend

A menetrend e változatát ismeri az utazóközönség. A közforgalmú
menetrend nyomtatva nem jelenik meg, azt a Vasúttársaság honlapjáról
elektronikus formában letölthető. A Közforgalmú menetrendben
tájékoztatja a Vasúttársaság az utasokat a személyszállító vonatok
közlekedési adatairól vonalankénti bontásban és időrendi sorrendben.

15.6. Állomási érkező és induló vonatok jegyzéke (sárga fehér)

Adott szolgálati helyen megálló valamennyi személyszállító vonat
indulási és érkezési idejét, cél, illetve kiindulási állomását tartalmazza.
Nemzetközi szabvány szerint a sárga az induló, a fehér az érkező vonatok
jegyzéke, elkészítése a területileg illetékes Forgalmi csomóponti
főnökség feladata. A jegyzék előállítása során a speciális jeleket,
sablonokat kell használni. Más betűkészletek használata nem
engedélyezett.
A jegyzék rovatai:
Indulási/Érkezési idő ;
Vágányszám ;
Vonatszám ;
Célállomás/Kiinduló állomás
Pályaműködtetői Pályavasúti területi MÁV Zrt. Fejlesztési VPE Kft. felé történő
kapacitásigény igazgatóság felé és beruházási Pályaműködtetői
típusa pályaműködtetői főigazgatóság felé kapacitásigény
kapacitásigény Pályaműködtetői benyújtási
benyújtási kapacitásigény határideje
határideje benyújtási
határideje

HÜSZ 3.5. melléklet VPE Kft.-hez történő VPE Kft.-hez történő Az adott évet követő
igénylés benyújtási igénylés benyújtási második menetrendi
határidejét határidejét évre érvényes HÜSZ
megelőző 7 megelőző 5 közzétételét 90
hónappal hónappal nappal megelőzően

Éves VPE Kft.-hez történő VPE Kft.-hez történő Menetrendi évet

igénylés benyújtási igénylés benyújtási megelőző április
határidejét határidejét második hetének
megelőző 5 megelőző 3 első munkanapját,
hónappal hónappal de legkésőbb az
éves üzemi
menetrend
véglegesítését
megelőző tízedik hét
végéig

Évközi, kiutalt Pályaműködtetői Pályaműködtetői Pályaműködtetői

menetvonal(ak) kapacitásigény első kapacitásigény első kapacitásigény első
zavarásával járó napját megelőzően napját megelőzően napját megelőzően
igény 150 nappal 90 nappal 62 nappal

Évközi, kiutalt Pályaműködtetői Pályaműködtetői Pályaműködtetői

menetvonal(ak) kapacitásigény első kapacitásigény első kapacitásigény első
zavarása nélküli napját megelőzően napját megelőzően napját megelőzően
igény 90 nappal 60 nappal 45 nappal

Soron kívüli Pályaműködtetői Pályaműködtetői Azonnal

kapacitásigény első kapacitásigény első
napját megelőző 16 napját megelőző 14
 nappal korábban nappal korábban

Pályaműködtetői Pályavasúti területi MÁV Zrt. Pályavasúti VPE Kft. felé történő
kapacitásigény igazgatóság felé üzemeltetési Pályaműködtetői
típusa Pályaműködtetői főigazgatóság felé kapacitásigény
kapacitásigény Pályaműködtetői benyújtási
benyújtási kapacitásigény határideje
határideje benyújtási
határideje

Tervezhető Pályaműködtetői Pályaműködtetői Azonnal

üzembiztonsági kapacitásigény első kapacitásigény első
napját megelőzően, napját megelőzően,
munkanapok munkanapok
függvényében 2 – 3 függvényében 1 – 3
nappal korábban nappal korábban

Nem tervezhető - - Azonnal (hálózati

üzembiztonsági főüzemirányító)