E.2. sz.

Fékutasítás
Mire terjed ki a fékutasítás hatálya? 1.1.1. 1. pont
Az E.2. sz. Fékutasítás hatálya kiterjed az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó vonalakra,
továbbá a szomszédos országok területén lévő üzemváltó határállomások területével bezárólag a
határforgalomban közlekedő járművekre és vonatokra.
Milyen rendelkezéseket tartalmaz az E. 2. sz. Fékutasítás? 1.1.2. 1. pont
Azokat a rendelkezéseket, amelyek a járművek, vonatok fékberendezésének üzemeltetésére és
vizsgálatára vonatkoznak.
Kik végezhetik a járművek, vonatok fékberendezésének üzemeltetését, vizsgálatát? 1.1.3.
1. pont
A járművek, vonatok fékberendezésének üzemeltetését, vizsgálatát csak olyan munka-vállalók
végezhetik, akik az E.2 sz. Fékutasítás vonatkozó előírásait ismerik, azokat betartják, és önálló
szolgálatvégzés feltételeinek (F.2. 1.3.pont) megfelelnek.
Mi a fékezőszelep? 1.2.1. 1. pont
A fékberendezés olyan szerkezeti eleme, amelynek működtetésével a mozdonyvezető önműködő féknél
a fővezeték nyomását, nem önműködő féknél a fékvezeték nyomását közvetlenül vagy közvetett módon
szabályozza. Valamennyi erre szolgáló részegység összessége a fékezőszelep, függetlenül attól, hogy
maga az egység hány részegységre osztva lett elhelyezve a járművön.
Mit ért ellenőrző berendezéssel végzett (szoftveres) fékpróba alatt? 1.2.4. 1. pont
A fékpróba olyan módszere, mellyel az egy szerelvénybe sorozott, üzemképes, táv-vezérlési
kapcsolatban lévő járművek teljes fékberendezésének működése a mozdony-vezető által az elfoglalt
vezetőállásról a jármű kezelési útmutatója szerint ellenőrizhető.
Mit ért elektropneumatikus fék alatt? 1.2.5. 1. pont
Olyan önműködő fék, mely által a létrehozott fékhatás elsősorban nem csak a fővezeték vagy
fékvezeték nyomásváltozásával, hanem elektromos jelekkel szabályozható.
Az alábbiak közül melyik állítás igaz az üzemi fékezésre? 1.2.6. 1. pont
Olyan fékezési mód, melynek során az önműködő légfék fővezeték nyomását szabályozott mértékben,
legfeljebb 3,2 bar-ra csökkentik. Üzemi fékezést kezdeményezhet a mozdonyvezető, a fékszámítógép,
vagy az arra alkalmas vonatbefolyásoló berendezés.
Üzemi fékezéskor az önműködő, vagy a nem önműködő légfék a hajtóműfékkel együtt is működhet,
de nem működik egyidejűleg egyéb kiegészítő fékberendezés (pl. sínfék, örvényáramú fék).
Üzemi fékezést kezdeményezhet a mozdonyvezető, a fékszámítógép vagy az arra alkalmas
vonatbefolyásoló berendezés.
Mi a gyorsfékezés? 1.2.7. 1. pont
Olyan fékezési mód, melynek során az önműködő légfék fővezeték nyomását az üzemi fékezéskor
szokásosnál gyorsabban, és esetleg nagyobb mértékben csökkentik. Ilyenkor a működő tuskós vagy
tárcsás fékkel működhet együtt egyéb kiegészítő fékberendezés (pl. sínfék, örvényáramú fék) is. A
mozdonyvezető fékezőszeleppel, vagy fékkontrollerrel kezdeményezheti.
Mi a kényszerfékezés? 1.2.8. 1. pont
Olyan fékezési mód, melynek során az önműködő légfék fővezeték nyomása 3,2 bar alá csökken, de az
nem a mozdonyvezető kezdeményezésére vagy valamelyik vészfék-berendezés működtetésének
hatására jön létre.
Mi a vészfékezés? 1.2.9. 1. pont
Olyan fékezési mód, amely valamelyik vészfékberendezés működtetésének hatására jön létre.

Készítette: Horváth Tibor

 Mi a vészfékáthidalás? 1.2.10. 1. pont
A kezdeményezett vészfék működtetés hatásának a mozdonyvezető által történő megakadályozása,
felülbírálása.
Mi a fővezeték? 1.2.12. 1. pont
Az önműködő légfék nyomásváltozással történő vezérlésére, és általában levegőellátására is szolgáló
légvezeték. Alkalmas a vont egységének pneumatikus ellenőrzésére is.
Mekkora a fővezeték névleges nyomása? 1.2.12. 1. pont
A fővezeték névleges nyomása 5 ± 0,1 bar.
Milyen célt szolgál a főlégtartály vezeték? 1.2.13. 1. pont
A főlégtartály vezeték a sűrített levegőt igénylő fogyasztók közvetlen, főlégtartályból történő
levegőellátására szolgáló légvezeték.
Milyen célt szolgál a fékvezeték? 1.2.14. 1. pont
A fékvezeték a nem önműködő légfék nyomásváltozással történő vezérlésére szolgáló légvezeték.
Tömlőkapcsolata szelepes kapcsolófejjel ellátott.
Mit jelent a féksúly fogalma? 1.2.15. 1. pont
A jármű megfékezettségét jellemző képzett szám. A járművek féksúlyának összege adja meg a vonat
fékberendezésének hatásosságát gyorsfékezés esetén.
Mit ért állvatartási féksúly alatt? 1.2.16. 1. pont
Olyan féksúly, amely a jármű, vonat állva tartásának kiértékeléséhez szükséges.
Mit jelent a féksúlyszázalék? 1.2.17. 1. pont
A jármű, vonat féksúlyának és tömegének százalékban kifejezett viszonyszámát. Nagyobb
féksúlyszázalék nagyobb fékteljesítményt jelent. Megkülönböztetünk haladó vonat megállításához és
álló vonat állva tartásához szükséges féksúlyszázalékokat.
Mit ért az általános fékút alatt? 1.2.18. 1. pont
Az a távolság, amelyen belül valamennyi vonat, a fékezés megkezdésétől gyorsfékezéssel
megállítható, feltételezve azt, hogy:
- a fékezést a vonatra engedélyezett legnagyobb sebességről, a legkedvezőtlenebb körülmények
közt kezdték meg,
- a vonat fékrendszere és megfékezettsége az előírásoknak megfelel.
Mit jelent a tényleges fékút fogalma? 1.2.18. 1. pont
Az a távolság, amelyet a vonat a vonal bármely szakaszán befut a fékezés megkezdésétől a
megállásig. A tényleges fékút gyorsfékezés esetén az általános fékútnál kisebb, vagy egyenlő azzal.
Mi az utánfékező berendezés? 1.2.19. 1. pont
Olyan berendezés, amely bekapcsolt állapotában a mozdony fékhengernyomása a fő-vezeték üzemi
fékezéshez tartozó nyomáscsökkentési tartományán belül nulla, vagy kisebb, mint az adott fővezeték
nyomáshoz kikapcsolt utánfékező berendezés mellett tartozó fékhengernyomás.
Mi a rugóerő-tárolós (RET) fék? 1.2.20. 1. pont
Olyan fékberendezés, ahol a jármű rögzítéséhez vagy biztonsági fékezéshez szükséges energiát rugó
szolgáltatja. Az oldott állapothoz a fékberendezést a rugóerő hatásától mentesíteni kell, amit
pneumatikus, hidraulikus, vagy villamos (mágneses) berendezés biztosít.
Mit ért hajtóműfék alatt? 1.2.21. 1. pont

Készítette: Horváth Tibor

 A mozdonyok hajtott kerékpárjainak a vontatási berendezés üzemmódjának megváltoz-tatásával
történő fékezése. Csak mozgó jármű fékezésére alkalmas. Súrlódó elemek nélkül, kopásmentes
lassítást tesz lehetővé. Fajtái: villamos visszatápláló, vagy ellenállásfék, hidrodinamikus fék,
mechanikus erőátvitelnél motorfék. A hajtóműfék féksúly többletére a P illetve R betűk mellett
pluszjellel feliratozott E, vagy H betű utal. E – villamos fék, H – hidrodinamikus fék.
Mit ért siklásdetektor alatt? 1.2.22. 1. pont
Vontatott járműveken elhelyezett olyan berendezés, mely a jármű siklásakor bekövetkezett rázkódások
hatására kényszerfékezést kezdeményez. Ez a kényszer-fékezés csak a rázkódás időtartama alatt áll
fenn.
Féktechnikai szempontból egy járműnek tekintjük az alábbi többrészes járművet? 1.2.23. 1.
pont
Többrészes járművek féktechnikai szempontú csoportosítása:
– Egy járműnek tekintjük a 3 tengelyes, csuklós szerkezetű kocsikat, függetlenül attól, hogy egy, vagy
két kormányszeleppel vannak felszerelve.
– Kettő járműnek tekintjük a 3 forgóvázas, csuklós szerkezetű kocsikat, függetlenül attól, hogy egy,
vagy két kormányszeleppel vannak felszerelve.
– Külön járműnek tekintjük a kettő vagy több 2 tengelyes járműrészből, vagy 2 forgóvázas
járműrészből összeállított kocsik járműrészeit, függetlenül attól, hogy minden járműrész rendelkezik-e
kormányszeleppel.
Az előzőek szerint több járműnek tekintett kocsikon belül a járműrészek működő kormányszelepeihez
tartozó vonatnem-váltóinak azonos állásban kell lennie.
A 3 tengelyes, csuklós szerkezetű kocsikat, függetlenül attól, hogy egy, vagy két kormányszeleppel
vannak felszerelve.
Féktechnikai szempontból kettő járműnek tekintjük az alábbi többrészes járművet? 1.2.23. 1.
pont
A 3 forgóvázas, csuklós szerkezetű kocsikat, függetlenül attól, hogy egy, vagy két kormányszeleppel
vannak felszerelve.
Féktechnikai szempontból külön járműnek tekintjük az alábbi többrészes járművet? 1.2.23. 1.
pont
A kettő vagy több 2 tengelyes járműrészből vagy 2 forgóvázas járműrészből összeállított kocsik
járműrészeit, függetlenül attól, hogy minden járműrész rendelkezik-e kormányszeleppel.
Milyen fékkel kell közlekedtetni a vonatokat? 1.3.1. 1. pont
A vonatokat légfékezéssel kell közlekedtetni, a menet- és tolatószolgálatot csak üzemképes
fékberendezéssel szabad megkezdeni.
Milyenek lehetnek a járművek, vonatok indulás előtti fékpróbái? 1.3.2.1. 1. pont
A járművek, vonatok indulás előtti fékpróbái
- teljes (a továbbiakban: T)
- egyszerűsített (a továbbiakban: E)
- kapcsolási (a továbbiakban: K)
- ellenőrző berendezéssel végzett (szoftveres) (a továbbiakban: S)
- elektropneumatikus (a továbbiakban: Ep) fékpróba
- kézifékek próbája
Teljes fékpróba, egyszerűsített fékpróba, kapcsolási fékpróba, ellenőrző berendezéssel végzett
(szoftveres) fékpróba, elektropneumatikus fékpróba, kézifékek próbája.
Kik a fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett munkavállalók? 1.3.3. 1. pont
A fékpróba szabályaira kioktatott, gyakorlati végrehajtására kiképzett (és megtartására a menetvonal
tulajdonos által megbízott, a foglalkoztató vasúttársaság által kijelölt) munkavállaló(k) jogosult(ak).

Készítette: Horváth Tibor

 Hány személynek kell végeznie a fékpróbát? 1.3.4. 1. pont
A fékpróbát legalább két személynek kell végeznie. Az egyik a mozdonyvezető, aki az elfoglalt
vezetőállás fékberendezését kezeli, a másik a munkavállaló a szerelvény fékberendezését vizsgálja.

Mire kel ügyelni a fővezeték összekapcsolásakor? 2.1.1 1. pont

Az összeállított szerelvény légfék berendezésének feltöltése előtt a fővezeték, valamint – ha van – a
főlégtartály-vezeték tömlőkapcsolatokat minden jármű között össze kell kapcsolni (kivéve az
önműködő kapcsolókészülékes járműveknél, vagy ha eltérő főlégtartály üzemi nyomású mozdonyok
vannak a szerelvényben) az alábbiak szerint:
– A tömlők összekapcsolása előtt ellenőrizni kell a tömlők és a kapcsolófejek épségét, bennük a gumi
tömítőgyűrűk állapotát és elhelyezkedését, a hiányzó tömítőgyűrűket pótolni, a sérült tömítőgyűrűket
cserélni kell.
– A kapcsolófej belsejében talált szennyeződést, idegen anyagot el kell távolítani.
– Két szomszédos jármű tömlőkapcsolati fejét össze kell kapcsolni.
– Ha a fővezeték, illetve a főlégtartály-vezeték a két szomszédos járművön két-két tömlőkapcsolatban
végződik, akkor ezek közül a legrövidebb távolságot áthidaló egy-egy tömlőpárt kell összekapcsolni.
– A tömlők összekapcsolása után a járművek végelzáró váltóit egyszerre, ütközésig ki kell nyitni.
– Létre kell hozni a fékberendezés távvezérlését végző villamos kapcsolatokat.
– A szerelvény mindkét végén a végelzáró váltókat el kell zárni.
– A mozdony végelzáró váltóját rövid időre ki kell nyitni, a tömlőkapcsolatot ki kell fúvatni.
– Kifúvatást követően a mozdony fővezeték tömlőkapcsolatát kell a szomszédos jármű
tömlőkapcsolatával összekapcsolni.
– Személyszállító vonatnál a mozdony főlégtartály tömlőkapcsolatának kifúvatása után a kocsi
főlégtartály vezeték mozdonyhoz kapcsolását is el kell végezni.
– Tehervonatnál a főlégtartály vezeték mozdonyhoz kapcsolását a 2.1.5. pont szabályozza.
A sérült váltókat, tömlőket, kapcsolófejeket hibásnak kell minősíteni, és a cseréjéről intézkedni kell.
A tömlők összekapcsolása előtt ellenőrizni kell a tömlők és a kapcsolófejek épségét, bennük a
tömítőgyűrűk állapotát és elhelyezkedését, a hiányzó tömítőgyűrűket pótolni, a sérült tömítőgyűrűket
cserélni kell.
Mely esetekben kell a főlégtartály vezeték tömlőkapcsolatokat összekapcsolni? 2.1.1.
Személyszállító vonatoknál a mozdony főlégtartály tömlőkapcsolatának kifuvatása után a kocsi
főlégtartály vezeték mozdonyhoz kapcsolását is el kell végezni. Tehervonatnál a teherkocsik ürítő
berendezésének működtetésére szolgáló főlégtartály vezetéket csak az ürítéssel megbízott kísérő
engedélyével szabad összekapcsolni és a járművek munkalevegő hálózatának megengedett nyomására
feltölteni.
Mit kell ellenőrizni a fékberendezések mechanikus szerkezeteinek ellenőrzésekor? 2.2.1. 1.
pont
- a kézifék, rögzítőfék oldott állapotát,
- a rudazat állítók vezérlőelemeinek épségét,
- a fékhenger dugattyúk alaphelyzetét,
- a fékrudazat oldott állapotbeli feszülés mentességét,
- a féktuskó-kerék kapcsolat oldott állapotát,
- a féktuskók meglétét, állapotát,
- a biztonsági kengyelek, függesztések meglétét, állapotát,
- a féktárcsák állapotát,
- a tárcsás fék fékkijelzőjének oldott állapotot mutató jelzését,
- mágneses sínfékek oldott állapotbeli helyzetét.
Készítette: Horváth Tibor
 Milyen állásba kell állítani a ki-, beiktató váltókat? 2.3.1. 1. pont
Valamennyi „Fék hasznavehetetlen” bárcával ellátott kocsi fékberendezését ki kell iktatni, az összes
többit be kell iktatni (figyelembe véve a RID robbanás veszélyes áru szállítására vonatkozó előírásait).

Mennyi a legnagyobb megengedett vonathossz személyszállító és szerelvény vonatok esetében?

2.3.2.2. 1. pont
A vonatok összeállítása után a járművek vonatnem-váltóit gyors működésnek megfelelő, általában a
műszakilag lehetséges legnagyobb fékhatást biztosító állásba kell állítani és a féket így kell üzemeltetni
a teljes útvonalon, kivéve, ha a jármű üzemeltetője ettől eltérő vonatnem-váltó állás használatáról
rendelkezett. A megengedett legnagyobb vonathossz 500 m.
Maximum 500 m.
Milyen állásba kell helyezni a személyszállító és szerelvény vonatok vonatnem-váltóit? 2.3.2.2.
1. pont
A vonatok összeállítása után a járművek vonatnem-váltóit gyors működésnek megfelelő, általában a
műszakilag lehetséges legnagyobb fékhatást biztosító állásba kell állítani és a féket így kell üzemeltetni
a teljes útvonalon, kivéve ha a jármű üzemeltetője ettől eltérő vonatnem-váltó állás használatáról
rendelkezett.
Mennyi a megengedett vonathossz nem személyszállító kocsikból összeállított vonatoknál lassú
működésű légfék esetén? 2.3.2.3. 1. pont
A nem személyszállító kocsikból összeállított vonatoknál megengedett legnagyobb vonathossz:
- gyors működésű légfék esetében, legfeljebb 120 km/h sebességig 600 m.
- gyors működésű légfék esetében, legfeljebb 100 km/h sebességig 700 m.
- lassú működésű légfék esetében 800 m.
Maximum 800 m.
Mennyi a megengedett vonathossz nem személyszállító kocsikból összeállított vonatoknál gyors
működésű légfék esetén ha Vmax.<100 km/h? 2.3.2.3. 1. pont
Maximum 700 m.
Mennyi a megengedett vonathossz nem személyszállító kocsikból összeállított vonatoknál gyors
működésű légfék esetén ha Vmax.<120 km/h? 2.3.2.3. 1. pont
Maximum 600 m.
Mi az előírt vonatnem-váltó állás a 800 t vagy annál kisebb elegytömegű tehervonat járműveinél?
2.3.2.3. 1. pont

Készítette: Horváth Tibor

 Valamennyi járművön P.
Mi az előírt vonatnem-váltó állás a tehervonat járműveinél, ha a vonat elegytömege 800 t-nál
nagyobb, de 1200 t vagy annál kisebb? 2.3.2.3. 1. pont
A vonat elején lévő működőképes mozdony(ok)on G, a többi besorozott járművön P.
Mi az előírt vonatnem-váltó állás a tehervonat járműveinél, ha a vonat elegytömege 1200
tonnánál nagyobb, de 1600 t vagy annál kisebb? 2.3.2.3. 1. pont
A vonat elején lévő működőképes mozdony(ok)on és az első öt vontatott járművön G, a többi
besorozott járművön P.
Mi az előírt vonatnem-váltó állás az 1600 tonnánál nagyobb elegytömegű tehervonat
járműveinél? 2.3.2.3. 1. pont
Valamennyi járművön G.
Kinek a kötelessége a vonatnem-váltók ellenőrzése és kezelése fékpróba előkészítése során?
2.3.2.4. 1. pont
A fékpróbát végző munkavállaló – légfékes tolatás esetén a tolatásvezető – köteles ellenőrizni, szükség
esetén kezelni.
Kinek kell ellenőriznie és szükség esetén kezelnie a vontatójárművek jármű mellől nem kezelhető
vonatnem-váltójának helyes állását? 2.3.2.4. 1. pont
Mozdonyvezetőnek.
Kinek kell kezelnie hidegen továbbított mozdony vonatnem-váltóját? 2.3.2.4. 1. pont
A hidegen továbbított mozdony vonatnem- és hidegmeneti-váltóját csak a mozdonyvezetője vagy a
szállítást előkészítő munkavállaló kezelheti, aki köteles a vonat felvételét végző munkavállalóval
közölni a figyelembe vehető féksúlyt.
Kinek a kötelessége a raksúlyváltók kezelése, ellenőrzése? 2.3.3.1. 1. pont
- Az üres kocsit a fuvarozótól visszavevő munkavállaló,
- a kocsi mérlegelését végző munkavállaló,
- a fuvaroztatónál megrakott kocsi átvételét végző munkavállaló,
- a vonat felvételét végző munkavállaló a vonat felvételekor,
- a fékpróbát végző munkavállaló.
Mikor kell rakott állásba állítani a kézi állítású „Üres- Rakott” raksúlyváltós kocsik
raksúlyváltóit? 2.3.3.2. 1. pont
A kézi állítású ÜRES-RAKOTT raksúlyváltós kocsik raksúlyváltóját akkor kell RAKOTT állásba
Készítette: Horváth Tibor
 helyezni, ha a jármű elegytömege legalább annyi, mint a raksúlyváltó tábla aljára felírt átállítási
elegytömeg. Ellenkező esetben a raksúlyváltót ÜRES állásban kell üzemeltetni. A kiiktatott
fékberendezésű kocsik raksúlyváltóit is ennek megfelelően kell kezelni, illetve ellenőrizni.
Ha a jármű elegytömege legalább annyi, mint a raksúlyváltó tábla alján felírt átállítási elegytömeg.
Honnan tudja meg a mérlegelt kocsi rakománytömegét a vonat felvételét, ill. a kocsi
fékberendezését vizsgáló munkavállaló, hogy ellenőrizhesse, kezelhesse a kocsi raksúlyváltóját?
2.3.3.3. 1. pont
A mérlegelést végző munkavállaló feltünteti a mérlegelt kocsik rakománytömegét a kocsik
útiránybárcáin – ha ilyenek vannak –, hogy a vonat felvételét, illetve a fékpróbát végző munkavállaló
ellenőrizhesse, szükség szerint kezelhesse a raksúlyváltót, illetve megállapíthassa az összes
raksúlyfékes kocsi elegytömegét.
Az útirány bárcáról.
Milyen állásba kell helyezni a raksúlyváltót a megrakott kocsik mérlegelés nélküli közlekedése
esetén? 2.3.3.4. 1. pont
A rakomány tömegét meg kell becsülni, és ennek alapján kell a raksúlyváltót kezelni.

Milyen állásban kell lenni a raksúlyváltónak akkor, ha az öntöttvas féktuskós tengelyátszerelt

kocsiba berakott rakomány súlya 23,8 t? 2.3.3.5. 1. pont

Középállásban a kar vízszintes állásban a „C” jel felé fordítva.

Melyik állás felel meg az üres állásnak a széles nyomtávolságú teherkocsik raksúly váltóján?
2.3.3.5. 1. pont
A raksúlyváltó karja függőlegesen lefelé a „П” jel felé fordítva.
Melyik állás felel meg a rakott állásnak (24 t-nál több rakomány) a széles nyomtávolságú
teherkocsik raksúly váltóján? 2.3.3.5. 1. pont
A raksúlyváltó karja függőlegesen felfelé a „Г” jel felé fordítva.
Milyen állásban kell lenni a raksúlyváltónak akkor, ha az öntöttvas féktuskós tengelyátszerelt
kocsiba berakott rakomány súlya 24,8? 2.3.3.5. 1. pont
Rakott állásban a raksúlyváltó karja függőlegesen felfelé a „Г” jel felé fordítva.
Milyen állásban kell lenni a raksúlyváltónak akkor, ha az öntöttvas féktuskós tengelyátszerelt
kocsiba berakott rakomány súlya 10,8 t? 2.3.3.5. 1. pont
Üres állásban függőlegesen lefelé a „П” jel felé fordítva.
Milyen állásban kell lenni a raksúlyváltónak akkor, ha a műanyag féktuskós tengelyátszerelt
kocsiba berakott rakomány súlya 24,8 t? 2.3.3.5. 1. pont
Középállásban a kar vízszintes állásban a „C” jel felé fordítva.
Milyen állásban kell lenni a raksúlyváltónak akkor, ha a műanyag féktuskós tengelyátszerelt
kocsiba berakott rakomány súlya 23,8 t? 2.3.3.5. 1. pont
Készítette: Horváth Tibor
 Üres állásban függőlegesen lefelé a „П” jel felé fordítva.
Milyen állásban kell rögzíteni a raksúlyváltó csonkját a kormányszelepen akkor, ha az öntöttvas
féktuskós önműködő raksúlyfékes tengelyátszerelt teherkocsin a raksúlyváltó mozgatórudazata
hiányzik? 2.3.3.5. 1. pont
Az önműködő raksúlyfék berendezéssel felszerelt teherkocsin a raksúlyváltó mozgatórudazata
hiányzik. A kormányszelepen a raksúlyváltó csonkját műanyag féktuskó esetén közép, öntöttvas
féktuskó esetén rakott helyzetbe kell állítani.
Rakott állásban a raksúlyváltó karja függőlegesen felfelé a „Г” jel felé fordítva.
Milyen állásban kell rögzíteni a raksúlyváltó csonkját a kormányszelepen akkor, ha a műanyag
féktuskós önműködő raksúlyfékes tengelyátszerelt teherkocsin a raksúlyváltó mozgatórudazata
hiányzik? 2.3.3.5. 1. pont
Középállásban a kar vízszintes állásban a „C” jel felé fordítva.
Mi a teendő rakott kocsi esetében, ha a raksúlyváltó nem állítható vissza, de a kocsi elegytömege
kisebb az átállítási elegytömegnél? 2.3.3.6. 1. pont
A kocsi fékberendezését ki kell iktatni.
Mi a teendő rakott kocsi esetében, ha a raksúlyváltó nem állítható rakott állásba? 2.3.3.6. 1.
pont
A kocsi fékberendezését kiiktatni nem kell, de a figyelembe vehető féksúly csak a raksúlyváltó
tényleges állásának megfelelő értékű lehet.

Milyen állásban kell lenni a „sík-lejtő” váltóknak? 2.3.3.7. 1. pont

A „SÍK-LEJTŐ” váltóval felszerelt kocsik beiktatott fékberendezéssel csak „sík” állásban
közlekedhetnek.
Milyen állásban közlekedhetnek a 483-UIC üzemmód váltóval felszerelt kocsik? 2.3.3.8.
Normál nyomtávolságú vonalakon csak az üzemmód-váltó UIC, a széles nyomtávolságú vonalakon
csak az üzemmód-váltó 483 állásában közlekedhetnek a kocsik.
Melyik állítás igaz a vonatok első, valamint utolsó jármű fékberendezésére? 2.4.1. 1.
pont
Fékes járművek elosztása a vonatban:
A vonatok első, valamint utolsó járművének jól működő légfékkel felszereltnek kell lenni.
Személyszállító, illetve szerelvényvonat első és utolsó kocsijának jól működő kézifékkel, légfékkel és
vészfékváltóval felszereltnek kell lenni.
A vonat első fékes járműve és utolsó fékes járműve között a fékes kocsikat egyenletesen kell elosztani,
azonban ügyelni kell arra, hogy 2 fékes jármű között legfeljebb 80 m hosszú vezetékes vonatrész lehet,
feltéve, hogy a megfékezettség így is biztosított.
Lassú működésű légfékkel fékezett vonatnál a vonat második felében legalább annyi légféknek kell
működnie, mint a vonat első felében.
Lassú működésű légfékkel fékezett vonatban, ha keverten „P” és „G” állású vonatnem-váltókkal
közlekedő járművek vannak, akkor a „P” állásban közlekedő kocsik mennyisége az összes kocsi
darabszám felét nem lépheti túl.
Csak eseti engedéllyel és szabályozással szabad kézifékkel továbbított vonatokat közlekedtetni,
figyelembe véve a 2. melléklet előírásait.
A vonatok első, valamint utolsó járművének jól működő légfékkel felszereltnek kell lenni.
Melyik állítás igaz a személyszállító, ill. szerelvényvonat első és utolsó kocsijának
fékberendezésére? 2.4.2. 1. pont
A személyszállító, ill. szerelvényvonat első és utolsó kocsijának jól működő kézifékkel, légfékkel és
Készítette: Horváth Tibor
 vészfékváltóval felszereltnek kell lenni.
Hogyan kell elosztani a nem fékes járműveket a vonatban? 2.4.3. 1. pont
Ügyelni kell arra, hogy 2 fékes jármű között legfeljebb 80 m hosszú vezetékes vonatrész legyen.
Legfeljebb milyen hosszú vezetékes vonatrész lehet 2 fékes jármű között? 2.4.3 1. pont
Legfeljebb 80 m.
Mennyi lehet a lassú működésű légfékkel fékezett vonatban „P” állású kocsik mennyisége akkor,
ha egy vonatban vegyesen „P” és „G” vonatnem-váltó állású kocsik találhatók? 2.4.5. 1. pont
A vonat összes kocsi darabszámának felét nem lépheti túl az ilyen kocsik száma.
Mennyi lehet az „P” állásban közlekedő kocsik száma akkor, ha egy vonatban a vonatnem
váltókat keverten („P” és „G”) állították? 2.4.5. 1. pont
Az összes kocsi db szám felét nem lépheti túl.
Mikor szabad csak kézifékezéssel közlekedtetni a vonatokat? 2.4.6. 1. pont
Csak eseti engedéllyel és szabályozással szabad kézifékkel továbbított vonatokat közlekedtetni,
figyelembe véve a 2. melléklet előírásait.
Mennyi a légveszteség mérésének ideje? 3.1.1. 1. pont
A tömörségvizsgálat idejére a fővezeték és a főlégtartály közötti kapcsolatot meg kell szakítani. A
légveszteség mérésének időtartama 1 perc. Ezen idő elteltével a nyomáscsökkenés mértékét a
vezetőálláson elhelyezett fővezeték nyomásmérőről kell leolvasni.
1 perc.

Mennyi a megengedett fővezeték nyomáscsökkenés mértéke? 3.1.1. 1. pont

0,5 bar.
Mi a teendő akkor, ha fővezeték tömörség mérésénél a nyomáscsökkenés értéke nagyobb a
megengedettnél? 3.1.1. 1. pont
Ha a fővezeték nyomáscsökkenés a fentieknél nagyobb, akkor a légveszteséget csökkenteni kell. Ez
történhet:
- a tömörtelenségek felkutatásával és kijavításával,
- a tömörtelen járművek fékezésből való kiiktatásával,
- a tömörtelen járművek kisorozásával (légvesztes főlégtartály-vezetékű személykocsit a vonat
végén, csak a fővezetékhez kapcsolt légfékkel szabad közlekedtetni akkor, ha ennek egyéb akadálya
nincs, üzemeltetési zavart nem okoz).
A felsorolás a végrehajtás sorrendjét is megadja.
A tömörtelenségek felkutatása és javítása, a légvesztes járművek fékezéséből való kiiktatása, a
vonatban nem javítható tömörtelen járművek kisorozása.
Megkezdhető-e a befékezés vizsgálata akkor, ha vonat fékpróbájakor a légveszteségi jellemző 0,6
bar/perc? 3.1.2. 1. pont
Nem, mert a tömörség még nem megfelelő.
Mi látható a tárcsafékes kocsifékkijelző ablakában akkor, ha a befékezést követő vizsgálat
sikeres? 3.1.2. ; 2. sz. függelék 1. pont
Vörös szín,és vagy a fékhengernyomás a nyomásmérőről leolvasható.
Hogyan kell a befékezéskor az tuskós fékezésnél a vizsgálatot elvégezni? 3.1.2. 1. pont
A féktuskókra mért kalapácsütéssel vagy a tuskók más eszközzel történő mozdítási próbájával.
Mikor fog működni a beiktatott utánfékező szeleppel, a hátul működő mozdony fékberendezése a
Készítette: Horváth Tibor
 „Befékezni!” jelzésre? 3.1.2. 1. pont
Üzemben lévő utánfékező berendezéssel felszerelt mozdony fékberendezése a fővezeték nyomásának
0,5 bar-ral történő csökkentésére nem fékez be. A szerelvény végén az ilyen jármű fékműködését
közvetlenül a féket vizsgáló munkavállaló „Féket feloldani” jelzése, vagy szóbeli rendelkezése után
kell megfigyelni. Ekkor a mozdonyvezető gyorsfékezést alkalmaz, majd feloldja a fékberendezést, így
hibátlan fék esetén a mozdony fékezése és oldása megállapítható.
„Befékezni!” jelzésre a mozdony fékberendezése nem fékez be, hanem a fékműködését a „Féket
feloldani!” jelzés után kell megfigyelni.
Mit vizsgálunk fékpróba során Mg sínfékkel közlekedő vonatoknál, a fővezeték 0,5 bar nyomás
csökkentésekor? 3.1.3. 1. pont
A fékkijelző berendezés légfékes ablakainak megfigyelése, a sínféknek felső nyugalmi helyzetében kell
lennie, az Mg nyomógombot ilyenkor nem kell megnyomni.
Mit vizsgálunk fékpróba során Mg sínfékkel közlekedő vonatoknál, gyorsfékezés
alkalmazásakor? 3.1.3. 1. pont
Az újabb „Befékezni!” jelzésre a fékkijelző berendezés légfékes ablakainak megfigyelése, a Mg sínfék
nyomógombját megnyomva az „Mg” feliratos jelzőlámpái világítanak, a sínfék testek a sínszálra
feküdnek.
Mikor világít fékpróba közben az „Mg” feliratos jelzőlámpa? 3.1.3. 1. pont
Gyorsfékezéskor az „Mg” ellenőrző nyomógombját megnyomva a kocsi mágnestestei a sínszálra
fekszenek, a mágnestestek ilyenkor kapnak gerjesztést, és az „Mg” feliratos lámpák világítanak.

Minek kell történnie a jól működő mágneses sínfék „Mg” feliratú fénykijelzős berendezésen az
ellenőrző gomb megnyomását követően? 3.1.3. 1. pont
A mágnes testek a kocsi mindkét forgóvázában a sínre fekszenek, az „Mg” feliratú jelzőlámpa világít
jelezve, hogy a mágnes testek gerjesztve vannak, majd az ellenőrző gomb elengedését követően a
lámpa elalszik és a mágnes testek a felső nyugalmi helyzetbe visszatérnek.
Mikor tekinthető sikeresnek a tárcsafékes kocsi oldást követő vizsgálata? 3.1.4. 1. pont
A fékkijelző légfékes ablakában zöld szín látható, és vagy a nyomásmérőről 0 bar fékhengernyomás
olvasható le.
Mennyi ideig kell várni az oldásra vonatkozó rendelkezést követően a féket vizsgáló
munkavállalónak az oldás vizsgálatáig? 3.1.4. 1. pont
Személyszállító és szerelvényvonatoknál legfeljebb 1 percig, minden más vonatnál addig, amíg a féket
vizsgáló munkavállaló közelében lévő kocsi fel nem old, de legfeljebb 5 percig.
Hogyan kell oldáskor a tuskós fékezésnél a vizsgálatot elvégezni? 3.1.4. 1. pont
A féktuskókra mért kalapácsütéssel vagy a tuskók más eszközzel történő mozdítási próbájával a
féktuskók láthatóan eltávolodtak a kerék futófelületétől.
Miről kell meggyőződni T fékpróba során? 3.2.1 1. pont
A szerelvény/vonat valamennyi járművét a fővezetékhez csatlakoztatták-e. A fék fővezetéke folytonos
és megfelelő keresztmetszetű-e a vonat teljes hosszában. Valamennyi járműve fékberendezésének
állapota és működése megfelel a Fékutasítás 2.2.-2.3 pontokban előírtaknak.
Mikor kell tartani T fékpróbát? 3.2.2. 1. pont
- ha a vonat szerelvényét újonnan állították össze

Készítette: Horváth Tibor

 - ha nem a műszaki bizalmi elv alapján tovább közlekedő vonatoknál a vonatot továbbító vasúti
társaság változik,
- ha a szerelvény, vagy a szerelvény egy részének fővezetéke 3 óránál hosszabb ideig maradt sűrített
levegő utántáplálás nélkül,
- bármely esetben, ha a mozdonyvezetőnek, vagy a féket vizsgáló munkavállalónak kétsége merül fel a
fékberendezés előírásszerű működésével kapcsolatban,
- azoknál a vonatoknál, ahol a fent felsorolt feltételek ezt nem indokolják, az előző T fékpróba
befejezésétől számítva legfeljebb 24 óra elteltével legalább egyszer.
Melyek a T fékpróba fő tevékenységei? 3.2.3. 1. pont
Tömörségvizsgálat, a befékezés vizsgálata, az oldás vizsgálata, a fékpróba eredményé-nek rögzítése, és
vagy közlése.
Miről kell meggyőződni E fékpróba során? 3.3.1 1. pont
A szerelvény/vonat valamennyi járművét a fővezetékhez csatlakoztatták-e. A fővezetékhez újonnan
csatlakoztatott, vagy újonnan beiktatott járművek fékberendezésének állapota és működése megfelel-e
a Fékutasítás 2.2.-2.3 pontokban előírtaknak.
Mikor kell tartani E fékpróbát? 3.3.2. 1. pont
- ha a szerelvény, vagy a szerelvény egy részének fővezetéke 3 óránál nem hosszabb ideig sűrített
levegő utántáplálás nélkül volt és a feltöltés iránya megváltozott,
- ha a vonat közlekedése közben a fékjét vezérlő fékezőszelep bármely ok miatt megváltozik, és a
feltöltés iránya megváltozott,
- ha a szerelvénybe járműveket soroztak be, és a feltöltés iránya megváltozott,
- ha fékezésből korábban kiiktatott fékberendezésű járművek fékjét beiktatják, és a feltöltés iránya
megváltozott,
- ha valamelyik jármű légfékjénél kényszeroldást alkalmaztak (5.2.5.pont),
- ha tolatás alkalmával a szerelvény légfékjét működtetni fogják.

Mikor nem kell tartani E fékpróbát? 3.3.2. 1. pont

- ha a szerelvényben levő jármű(vek) fékberendezése részlegese vagy teljesen kiiktatásra került,
- ha a szerelvényben levő jármű(vek) vonatnem-váltóját, vagy raksúlyváltóját átállították,
- ha a vonat végéről (vagy a tolt vonat elejéről) járműveket kapcsoltak le,
- vészfékezés, kényszerfékezés esetén, ha ennek megszüntetése nem járt fővezeték folytonosságának
megszakításával,
- az érkezett vonat mozdonyával végzett tolatás előtt.
Miből áll az E fékpróba? 3.3.3. 1. pont
Az E fékpróba a szerelvényben a fékezőszeleptől legtávolabbi két légfékes járműnek befékezési és
oldási vizsgálatából áll, kivéve a Fékutasítás 3.3.4. pontban felsorolt eseteket.
Miből áll az E fékpróba újonnan besorozott, fékezésből korábban kiiktatott fékberendezésű, ill.
kényszeroldott légfékberendezésű járművek esetén? 3.3.4. 1. pont
A vonat tömörségvizsgálatát el kell végezni. A befékezési és oldási vizsgálatot csak az újonnan
besorozott, a fékezésből eddig kiiktatott fékberendezésű, illetve kényszeroldott légfékberendezésű
járműveken és az ezeket követő két légfékes járművén kell elvégezni.
Miről kell meggyőződni K fékpróba során? 3.4.1 1. pont
A vonat fék fővezetékének folytonossága helyreállt-e. A fővezetékhez újonnan csatlakoztatott, vagy
újonnan beiktatott járművek fékberendezésének állapota és működése megfelel-e a Fékutasítás 2.2.-2.3.
pontokban előírtaknak.
Mikor kell tartani K fékpróbát? 3.4.2. 1. pont
- ha a szerelvény, vagy a szerelvény egy részének fővezetéke 3 óránál nem hosszabb ideig sűrített
Készítette: Horváth Tibor
 levegő utántáplálás nélkül volt, és a feltöltés iránya ugyanaz,
- ha a vonat közlekedése közben a vontfékjét vezérlő fékező szelep bármely ok miatt megváltozik, de a
feltöltés iránya ugyanaz,
- ha a szerelvénybe járműveket soroztak be, és a feltöltés iránya ugyanaz,
- ha a fékezésből korábban kiiktatott fékberendezésű járművek fékjét beiktatják, és a feltöltés iránya
ugyanaz,
- ha a szerelvény fővezetékének folytonossága bármely helyén, bármely okból megszakad, a
helyreállítást követően.
Miből áll a K fékpróba? 3.4.3. 1. pont
A K fékpróba a szerelvényben újonnan létrehozott fővezeték kapcsolatot követő két légfékes jármű
befékezési és oldási vizsgálatából áll.
Miből áll a K fékpróba újonnan besorozott jármű, fékezésből korábban kiiktatott fékberendezésű
járművek fékjének beiktatása esetén? 3.4.4. 1. pont
A vonat tömörségvizsgálatát el kell végezni. A befékezési és oldási vizsgálatot csak az újonnan
besorozott, illetve újonnan beiktatott légfékberendezésű járműveken és az ezeket követő két légfékes
járművön kell elvégezni.
Miről kell meggyőződni S fékpróba során? 3.5.1 1. pont
Az S fékpróba során a jármű ellenőrző berendezésének (diagnosztikai rendszerének) segítségével kell
meggyőződni a teljes fékberendezés előírásszerű működéséről.
Mit helyettesít a sikeres S fékpróba? 3.5.1. 1. pont
Sikeres S fékpróba a T, E, K fékpróbát helyettesíti.
Mi tekinthető sikeres S fékpróbának? 3.5.1. 1. pont
ahol T fékpróba helyett végzett S fékpróbánál valamennyi jármű, E, vagy K fékpróba helyett végzett S
fékpróbánál a vizsgálandó járművek fékberendezésének helyes működéséről (kivéve a hajtóműféket) a
diagnosztikai rendszer segítségével meg lehetett győződni.

Mikor kell S fékpróbát tartani? 3.5.2. 1. pont

- Minden üzembe helyezés után járművenként egy vezetőállásról, kivéve, ha az üzemen kívül helyezés
10 percnél kevesebb ideig, hibatörlés miatt történt és diagnosztika ezt megelőzően semmilyen hibát
nem jelzett.
- Minden olyan esetben amikor T, vagy E, vagy K fékpróbát kell tartani – kivéve, ha a
mozdonyvezetőnek kétsége merül fel a fékberendezés előírásszerű működésével kapcsolatban, mert
akkor a fékberendezés működését a diagnosztikai rendszer igénybevétele nélkül kell ellenőrizni.
Mi alapján kell az S fékpróbát végrehajtani? 3.5.3 1. pont
Az S fékpróbát a jármű kezelési utasításában foglaltak szerint kell végrehajtani.
Mi az Ep fékpróba tartalma? 3.6.1. 1. pont
A szerelvényen kiépített, villamos távvezérléssel működő fékberendezés és vészfékáthidaló berendezés
előírásszerű működésének ellenőrzése.
Mikor esedékes az Ep fékpróba? 3.6.2. 1. pont
– ha a vonat villamos fékvezérlési kábelének folytonossága bármely helyén, bármely okból megszakad,
majd újból egyesül,
- ha továbbítás közben az elfoglalt vezetőállás bármely ok miatt megváltozik,
- ha a vonatba ep fékes járműveket soroztak be, vagy ha az ep fékezésből eddig kiiktatott járművek ep
fékjét beiktatják,
- bármely esetben, ha kétség merül fel az ep fék előírásszerű működésével kapcsolatban.
Mikor kell tartani az Ep fékpróbát? 3.6.2 1. pont
Készítette: Horváth Tibor
 Az arra alkalmas, kijelölt vonatoknál indulás előtt kell tartani.
Hogyan kell végrehajtani az Ep fékpróbát? 3.6.3. 1. pont
Az Ep fékpróbát elindulás előtt mindig csak a sikeres T, E, vagy K fékpróba elvégzése után szabad
megtartani. Ezen fékpróbák végzése közben az ep féket ki kell kapcsolni. Az Ep fékpróbát kétféle
üzemmódban lehet végrehajtani, attól függően, hogy a szerelvény melyikre van kiépítve. A DB-
rendszer az UIC-kábeleket használja, az UIC-rendszer pedig a tömlőkapcsolatok közelében elhelyezett
9 pólusú kábeleket alkalmazza a távvezérlési jelek továbbítására.
Mit kell végrehajtani a DB és UIC-rendszer esetén a fékpróba elvégzéséhez? 3.6.3. 1.
pont
Az elfoglalt vezetőálláson a mozdonyvezetőnek be kell kapcsolnia az aktuális rendszerű ep féket.
Teljes üzemi fékezést kell végrehajtani, a fővezetéket a névleges nyomásra kell feltölteni.
Mikor működik az ep fék előírásszerűen? 3.6.3. 1. pont
A fővezeték nyomása a névlegesről 3,5 bar-ra 3,5-5 másodperc alatt csökken le. 3,5 bárról a névleges
nyomást 7-10 másodperc alatt éri el és a diagnosztikai rendszer nem jelez hibát.
Milyen kiegészítő tevékenységet kell végezni UIC-rendszer esetén a fékpróba elvégzéséhez? 3.6.3
1. pont
A szerelvény utolsó járművének oldalán lévő fekete vizsgálógombot a féket vizsgáló munkavállalónak
működtetni kell. Meg kell figyelni az ugyanott elhelyezett fehér jelzőlámpát. Meg kell figyelni az
elfoglalt vezetőállás megfelelő lámpáját, a vizsgáló gombot el kell engedni.
Mikor működik előírásszerűen az UIC-rendszerű ep fék? 3.6.3. 1. pont
A vizsgálógomb benyomására a felette elhelyezett fehér jelzőlámpa, valamint az elfoglalt vezetőállás
megfelelő jelzőlámpájának fénye kigyullad. A vizsgálógomb elengedésére a jelzőlámpák fénye
kialszik.

Mit ért a vészfékáthidaló berendezés próbáján? 3.6.4. 1. pont

A szerelvény utolsó kocsijának kapcsolószekrényében a féket vizsgáló munkavállalónak az NB-teszt
kapcsolót működtetni kell, erre a kocsi villamos kapcsoló szekrényében a vészfékáthidaló vörös
jelzőlámpája villog, a fehér folyamatosan világít, az elfoglalt vezetőálláson üzemelő figyelő áramkör a
vészfék meghúzásának jelzését jeleníti meg. Az elfoglalt vezetőállásról vészfék áthidalási parancsot
kell kiadni, erre a kocsi kapcsoló szekrényében a két jelzőlámpa szinkron villog. A
kapcsolószekrényben az NB-teszt kapcsoló működtetését meg kell szüntetni, erre a lámpák 10
másodpercen belül kialszanak, a vezetőálláson a vészfék meghúzásának jelzése megszűnik.
Az állva tartáshoz milyen szükséges fékek és eszközök hatásosságának, működésének és
rendelkezésre állásának vizsgálatát kell ellenőrizni? 3.8.1. 1. pont
Kézifék, rögzítőfék, rugóerőtárolós fék, rögzítő saru.
Mikor esedékes a személyszállító vagy szerelvényvonatok állva tartáshoz szükséges kézifék, vagy
rugóerőtárolós fék vizsgálatának az ellenőrzése? 3.8.2. 1. pont
Csak az állva tartás miatti működtetésük során kell elvégezni, az erre kiválasztott járműveknél.
Mikor kell ellenőrizni, hogy a tehervonatok állva tartáshoz szükséges kézifék, rögzítőfék jól
működik-e, és/vagy a kellő számú rögzítő saru áll-e rendelkezésre? 3.8.2. 1. pont
A vonatok indulása előtt meg kell győződni.
Mit kell az állva tartáshoz szükséges feltételek ellenőrzése során ellenőrizni? 3.8.3.
1. pont
Készítette: Horváth Tibor
 A kézifék-kerék (forgatókar) könnyen működtethető-e, a fékemeltyűk saruiban van-e ép, és határ alá
nem kopott féktuskó, a tárcsás fékes járműveknél a fékkijelző üzemképes-e, a rugóerő tárolós fék a
jármű vezérlő rendszerével működtethető-e.
Kinek és mikor kell elvégezni az állvatartási féksúly kiszámításához figyelembe vett kézi- és
rögzítőfék vizsgálatát a nem személyszállító és szerelvényvonatoknál? 3.8.4.
1. pont
A vonatindító állomáson a vonatot felvevő munkavállaló köteles elvégezni.
Mi a teendő, ha a megvizsgált járművek kézifékje (rögzítő fékje) hiányos, vagy rossz? 3.8.6.
1. pont
Másik járművet kell az állva tartáshoz kijelölni.

Hol kell bizonylatolni a sikeres T, E, K, S, fékpróba befejezését követően a megfékezettséget

befolyásoló adatokat? 3.9.1. 1. pont
Papír alapú, vagy elektronikus Vonatterhelési kimutatáson kell bizonylatolni.
A fékpróba bizonylatolása papír alapú Vonatterhelési kimutatáson az „Adatsorban” mit kell
feltüntetni? 3.9.2. 1. pont
Jelölni kell a szerelvényben levő műanyag féktuskós, a tárcsás fékberendezésű, továbbá a fokozatosan
nem oldó, fékberendezésű járműveket, rendre a következő bekarikázott K; D; E jelekkel.
Mit kell feltüntetni a fékpróba bizonylatolása a papír alapú Vonatterhelési kimutatáson a
fékpróba tényét igazoló bizonylati sorban? 3.9.2. 1. pont
A fékpróba típusát, helyét, befejezésének időpontját, a féket vizsgáló munkavállaló nevét.

Mit a teendő a vonat közlekedése során a szerelvény összeállításának, valamint a

megfékezettséget befolyásoló adatoknak megváltozása esetében? 3.9.2. 1. pont
A az új megfékezettséget megállapító munkavállaló köteles a VTK valamennyi, a vonatnál lévő
példányára a változásokat felvezetni és új bizonylati sort írni.

Mit a teendő a nemzetközi viszonylatban közlekedő vonatoknál alkalmazott fékpróba

bizonylatolása esetében? 3.9.2 1. pont
Ha olyan bizonylat (pl. Bremszettel, Wagenliste) áll rendelkezésre, amely a belföldi fékpróba
bizonylatolásánál szükséges adatokat tartalmazza, további bizonylatolásra nincs szükség, mert az a
teljes fékpróba megtartását igazolja.

Mit kell feltüntetni a fékpróba bizonylatolására vonatkozóan az elektronikus Vonat-terhelési

kimutatáson? 3.9.3. 1. pont
A fékpróba típusát, helyét, befejezésének időpontját, a féket vizsgáló munkavállaló nevét.

Mi a teendő a vonatok légfék berendezésénél megállapított hiba esetében? 3.10.1.

1. pont
Ha a megállapított hibát rövid időn belül nem lehet elhárítani, a jármű fékberendezésének javítására
vonatkozóan bárcázást kell végrehajtani.

Mi a teendő, ha a befékezés vizsgálatánál hibás mágneses sínfék működést állapít meg pl. a
mágnestestek nem süllyednek a sínszálig? 3.10.2. 1. pont
A mágnesező áramkört biztosítékainak kiemelésével meg kell szakítani az áramkört, ha a hiba továbbra
is megmarad, a jármű R+Mg féküzemre nem alkalmas, kisebb fékhatást biztosító vonatnemváltó állást
kell alkalmazni és a kocsit meg kell bárcázni.

Készítette: Horváth Tibor

 Mit jelent a vonat tényleges féksúlyszázaléka? 4.1.1. 1. pont
A vonat tényleges féksúlyszázaléka egyenlő a vonat féksúlya és teljes tömege százalékban kifejezett
hányadosának egész részével.
A vonat teljes tömegének kiszámításánál a járműveinek elegytömegének összegezésekor
kapcsolatlan tolómozdony figyelembe kell e venni? 4.1.1. 1. pont
Nem.
Mi a vonat előírt féksúlyszázaléka? 4.1.2. 1. pont
A vonatok biztonságos megállíthatóságához a megfékezettség megengedett legkisebb mértékét
féktáblázatok írják elő, a megfékezettségi igényt ezek a táblázatok féksúlyszázalékban adják meg. Ez
a követelmény vonalanként, vonalrészenként és sebességenként eltérő. A féksúlyszázalék
követelményeket a Műszaki Táblázatok, a Menetrendi segédkönyv és a Szolgálati menetrend
tartalmazza.
Mi a teendő, ha a vonat menetrendjében előírt legnagyobb sebességre a tervezett közlekedés az
egész útvonalára, vagy annak egy szakaszára nincs megfékezve? 4.1.2. 1. pont
Az egész útvonalra, vagy annak egy szakaszára alkalmazható kisebb sebességről a vonatot közlekedtető
vasúti társaság közlése alapján a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel kell értesíteni.
A gyorsműködésű légfékezéssel közlekedő személyszállító vonat féktechnikai vonat-hossza 450 m,
mennyivel kell emelni az előírt féksúlyszázalékot, ha a vonat nincs ep fékkel fékezve? 4.1.2.
1. pont
Ha a gyorsműködésű légfékezéssel közlekedő személyszállító és szerelvényvonat féktechnikai hossza
nagyobb, mint 400 méter, akkor az előírt féksúlyszázalékot 10-zel kell megemelni, kivéve, ha az egész
szerelvény ep fékkel fékezett.
Az előírt féksúlyszázalékot 10-zel kell emelni.

A tehervonat féktechnikai vonathossza 750 m, akkor mennyivel kell emelni az előírt

féksúlyszázalékot, ha a vonat nincs ep fékkel fékezve? 4.1.2. 1. pont
Ha a tehervonat féktechnikai vonathossza:
- 501 – 600 m között van, akkor az előírt féksúlyszázalékot 5-tel,
- 601 – 700 m között van, akkor 11-gyel,
- 701 – 800 m között van, akkor 17-tel
meg kell emelni, kivéve, ha az egész szerelvény ep fékkel fékezett
Az előírt féksúlyszázalékot 17-tel kell emelni.
Mikor tartható biztonsággal állva egy jármű vagy vonat? ? 4.2.1. 1. pont
Ha az állva tartáshoz rendelkezésre álló féksúly nem kisebb az állva tartáshoz szükséges féksúlynál.
A vonatok állva tartáshoz rendelkezésre álló féksúly kiszámításakor a vonatot továbbító
mozdony féksúlyát figyelembe kell e venni? 4.2.1. 1. pont
A vonatok állva tartásához rendelkezésre álló féksúlyt a mozdony féksúlya nélkül, a kézi- vagy rögzítő
fékes kocsik figyelembe vehető féksúlyának összegezésével kell megállapítani.
Figyelembe lehet e venni rögzítő sarut a vonat állva tartásánál? 4.2.1. 1. pont
Rögzítő saru alkalmazására csak a rendelkezésre álló kézifékek (rögzítő fékek) figyelembe vétele után
kerülhet sor.

Készítette: Horváth Tibor

 Mi az állva tartáshoz rendelkezésre álló féksúly kiszámításának a menete? 4.2.1. 1. pont
Az állva tartáshoz szükséges féksúly kiszámításához az állvatartási féksúlyszázalékkal a vonat
elegytömegét meg kell szorozni. A szorzás eredményét el kell osztani 100-zal, majd egész tonnákra kell
felkerekíteni.
A tehervonatok Vonatterhelési kimutatásán a kocsik pályaszáma mellett az állvatartási féksúlyt
mely járműveknél kell feltüntetni? 4.3.1. 1. pont
Amelyek kézifékjét (rögzítő fékjét) kipróbálták, vagy amelyeknél rögzítő saru alkalmazását tervezték
és az állva tartás kiértékelésénél figyelembe vették.
A személyszállító kocsikból összeállított vonatok esetén, a Vonatterhelési kimutatásán mely
kocsik kéziféksúlyát fel kell tüntetni? 4.3.1. 1. pont
Az összes kocsi kéziféksúlyát fel kell tüntetni.
A személyszállító kocsikból összeállított vonatok esetén a Vonatterhelési kimutatáson milyen
betűvel kell jelölni a figyelembe vett kézifék súlyokat? 4.3.1. 1. pont
X betűvel.
A tehervonatok Vonatterhelési kimutatásán mekkora lehet a rögzített állvatartási féksúly rögzítő
saru figyelembe vétele esetén? 4.3.1. 1. pont
Az egy tengelyre jutó elegytömeget (de legfeljebb 15 tonnát) kell aláhúzva feltüntetni.
Ki a felelős az előírt minimális állvatartási féksúly szabályszerű kiszámításáért, melyet a vonat
egész útvonalára kell elvégezni? 4.3.2. 1. pont
A vonatot felvevő munkavállaló.
Ki a felelős a vonat tényleges féksúlyszázalékának és az előírt minimális kéziféksúly szabályszerű
kiszámításáért? 4.3.3. 1. pont
Vonatot felvevő munkavállaló.
Mit kell figyelembe venni az előírt féksúlyszázalék szükség szerinti megemelése és a tényleges
féksúlyszázalék megállapításakor? 4.3.3. 1. pont
A számításokat a vonat egész útvonalán előforduló legkedvezőtlenebb féksúlyszázalék figyelembe
vételével kell elvégezni.

Mit a teendő, ha a rendelkezésre álló tényleges féksúlyszázalék az előírt, vagy szükség szerint
megemelt féksúlyszázaléknál kevesebb? 4.3.3. 1. pont
A vonat egész útvonalának egyes vonalszakaszaira külön-külön is megállapítható a vonatnál
alkalmazható legnagyobb sebesség.
Mit a teendő, ha útközben változik a vonat tömege? 4.3.4. 1. pont
A megfékezettséget mindig újból ki kell számítani.
Mit a teendő, ha útközben változik a vonatszám? 4.3.5. 1. pont
A megfékezettséget az új, előírt féksúlyszázalék alapján, az új vonatszámnak és sebességnek
megfelelően ellenőrizni kell.
Ki köteles intézkedni a szerelvény állva tartására használ kézifékek feloldására és a rögzítő saruk
eltávolítására? 5.1.6. 1. pont
A fékpróbát végző munkavállaló, végső esetben a mozdonyvezető a forgalmi szolgálattevő
rendelkezése szerint köteles intézkedni.

Mikor kell a korábban működtetett vészfékfogantyút újra fémzárral ellátni? 5.2.4.11.

1. pont
Készítette: Horváth Tibor
 A kocsi legközelebbi belső berendezés vizsgálatakor.

Mi a teendő, ha a vonatban lévő egyes járművek légfékberendezése túltöltés következtében

befékezett, vagy nem oldott fel? 5.2.5. 1. pont
A túltöltést elsősorban a nyomásigazító működtetésével kell megszüntetni.
Milyen módon lehet a légfékkel végzett tolatás végrehajtani? 5.3.1. 1. pont
Vagy csak a mozdony, vagy a mozdony és a hozzákapcsolt szerelvény egy részének
légfékberendezését, vagy valamennyi jármű légfékberendezését használva.

Mekkora lehet a tolatás sebessége a csak a mozdony fékezésével történő tolatást során, ha az
összeállított szerelvény hossza 501 méter? 5.3.3. 1. pont
Nem lehet a tolatást végrehajtani, mivel csak a mozdony fékezésével a szerelvény hossza nem
haladhatja meg az 500 métert.

Hogyan kell végrehajtani a személyekkel elfoglalt járművek tolatását? 5.3.4. 1. pont

Személyekkel elfoglalt járművek tolatása csak a mozdony és a hozzákapcsolt szerelvény
légfékberendezésének használatával történhet.

Ki köteles az E fékpróbát elvégezni, ha a tolatáshoz a szerelvény, vagy annak egy részéhez tartozó
fékberendezést használni fogják? 5.3.6. 1. pont
A tolatásvezető.

A vonat végállomásra érkezése után a mozdonyvezető a vasúti társaság illetékes munkavállalóját

élőszóban tájékoztatja, hogy a vonat fékberendezésének működésében hibát észlelt, lehet e
fékpróbát tartani a vonat érkezése után? 5.4.1. 1. pont
Ha a hiba, pontos megállapításához a fékpróba indokolt, azt még a megérkezés állapotában, a kocsit
vizsgáló dolgozó kezdeményezésére el kell végezni.
Mivel tarthatók állva a 300 m-nél nem hosszabb közlekedő vonatok a 2,5 ‰-nél nem nagyobb
lejtésű vágányon? 6.1.1. 1. pont
Ha a levegő ellátás biztosított a mozdony kiegészítő légfékjének teljes fékhatást biztosító, nyomástartó
állásba helyezésével.

Mivel kell rögzíteni a vonatot az állvatartáshoz akkor, ha az állomáson a vontatójármű

légsűrítőjét 30 percnél hosszabb időre leállították? 6.1.2. 1. pont
Kézifékkel, rögzítőfékkel, rugóerő tárolós fékkel, rögzítő saruval, vagy ezek vegyes alkalmazásával, az
állvatartási féksúlyszázalék megszabta mértékben kell a vonatot, mozdony nélküli szerelvényt,
kocsicsoportot, járművet állva tartani.
Hogyan kell védekezni a végállomásra érkezett vonatok szerelvényének tolatása után, ha a
szerelvényt nem osztották meg? 6.2. 1. pont
Kézifékkel, rögzítő fékkel, rugóerő tárolós fékkel, rögzítő saruval, vagy ezek vegyes alkalmazásával.
Hány kocsit kell kézifékkel vagy rugóerő tárolós fékkel befékezni az állva tartásának biztosítása
érdekében a 10 db személyszállító kocsiból összeállított szerelvény tolatásának befejezése után?
6.4. 1. pont
A szolgálati hely vágányain állva tartandó személyszállító vonatok, valamint személyszállító kocsikból,
motorkocsikból összeállított szerelvények, kocsicsoportok állva tartásának biztosítása érdekében a
szerelvényekben, illetve kocsicsoportokban lévő járművek számától függően:
- 3 kocsiig legalább 1,
Készítette: Horváth Tibor
 - 6 kocsiig legalább 2,
- 7–15 kocsiig legalább 4,
- 15 kocsi felett legalább 6 kocsit, motorkocsit kell kézifékkel, rugóerő tárolós fékkel befékezni.
4 db kocsit.
Kinek a feladata a járműmegfutamodás elleni biztosítás? 6.5. 1. pont
A járművek szétkapcsolását végző munkavállaló, vagy a sűrített levegő utántáplálást/termelést
megszüntető mozdonyvezető.

Az érkező tehervonatnál melyik kocsiknak a kézi- vagy rögzítő fékjét kell kezelni a
járműmegfutamodás elleni biztosításkor? 6.5. 1. pont
Amelyeknek a Vonatterhelési kimutatáson a pályaszáma mellett kéziféksúly adat szerepel.

A tehervonat megfutamodás elleni biztosítására rögzítő saru kerül alkalmazásra, melyik kocsik
esetén kell alkalmazni? 6.5. 1. pont
Rögzítő sarut azon kocsik esetén kell alkalmazni, ahol a Vonatterhelési kimutatáson a kocsik
pályaszáma mellett az egy tengelyre jutó elegytömeget (de legfeljebb15 tonnát) aláhúzva feltüntettek.

Személyszállító kocsikból álló vonatnál melyik kocsi választható ki az állva tartáshoz? 6.5.
1. pont
Bármelyik kocsi kiválasztható, azonban olyan mennyiségben kell ezeket befékezni, hogy a kiszámított
állvatartási féksúly biztosított legyen.
Szabad-e a kézifék berendezést működtetni tárcsafékes járműveknél a légfék feloldása nélkül?
6.5. 1. pont
A kézifék berendezést, csak a légfék feloldást követően szabad működtetni.

Mi a teendő, ha a rugóerő tárolós fékberendezéssel rögzített járművön e fékberendezés oldásához

nincs elegendő nyomású sűrített levegő és a járművet mozgatni kell? 6.5.
pont
Más mozdonnyal kell összekapcsolni és ezután a rugóerőtárolós fékhengereken a kényszeroldó
berendezést működtetni kell.

Mikor lehet feloldani a kézi, vagy rögzítő féket illetve eltávolítani a rögzítő sarut a vontatójármű
kapcsolásakor a szerelvénynél? 6.5. 1. pont
A vontatójármű kapcsolása után, csak a fékpróba megkezdése előtt.

Nyílt vonali vonatszakadás esetén, honnan kell biztosítani rögzítő sarukat a megfutamodás elleni
biztosításhoz? 6.5. 1. pont
A mozdonyon elhelyezett rögzítő sarukat kell felhasználni.

Ha a mozdony önműködő fékje részben ki lett iktatva, akkor a vonat féksúlyának kiszámításánál
a mozdony figyelembe vehető féksúlyát ki közli? 7.1. 1. pont
A mozdonyvezető.

Készítette: Horváth Tibor

 Végezhető e tolatást a vonatról lejárás esetét kivéve, ha a mozdony önműködő fékkel teljesen
kiiktatott? 7.1. 1. pont
A mozdony teljesen kiiktatott önműködő fékkel – a vonatról lejárás esetét kivéve – tolatást nem
végezhet, mozdonyvonatként nem közlekedhet. Erről a forgalmi szolgálattevőt a mozdonyvezető
köteles értesíteni.
Tolatást nem végezhet.

Mi a teendő, ha a hátul működő mozdony önműködő fékje nyílt pályán meghibásodik? 7.1.
1. pont
A vonat a mozdony fékjének kiiktatását követően a következő állomásig továbbítható.

Mi a teendő, ha két állomás között, a menetirány szerinti első vezetőfülkében az önműködő fék
fékezőszelepe meghibásodik a vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál? 7.2.
1. pont
Ha két állomás között, a menetirány szerinti első vezetőfülkében az önműködő fék fékezőszelepe
meghibásodik, akkor:
– vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál segélyt kell kérni,
– vonatkísérővel közlekedő vonatnál a menet a következő állomásig, a tolt vonatokra előírt
szabályok betartásával, a vonatkísérő személyzet együttműködésével, egy másik vezetőfülkéből
folytatható. A következő állomásról a vonatot csak a járművek megfelelő átsorozását követően szabad
közlekedtetni, úgy, hogy az F.2. sz. Forgalmi Utasítás vonat-összeállításokra vonatkozó előírásai is
teljesüljenek.
Segélyt kell kérni.

Mi a teendő, ha valamely kocsin a légfék hibáját a vonat állomási tartózkodása során állapítják
meg? 7.3. 1. pont
A kocsit a fékezésből ki kell iktatni és vezetékes üzemre állítani.

Mi a teendő, ha nyílt vonalon a közlekedő 550 méter hosszú tehervonat valamely kocsijának
fékberendezése meghibásodik? 7.3. 1. pont
Ha a fővezeték használható marad, akkor a kocsi hibás fékberendezését a fékezésből ki kell iktatni.

Mi a teendő, ha a vonat légfékje a mozdony légfékjével együtt vált használhatatlanná? 7.3.

1. pont
A vonat nem közlekedhet tovább, segélyt kell kérni.

Mi a teendő, ha a jármű rugóerő tárolós fékberendezéssel rendelkezik, és a légfék-rendszer

meghibásodása miatt a rugóerő tároló oldott állapotát nem lehet biztosítani? 7.4.
1. pont
A rugóerő tárolós féket kényszeroldással kell feloldani.

Mikor kell az időjárást „Téli időjárásnak” minősíteni? 8.1. 1. pont

Ha a hőmérséklet 0 0C-nál alacsonyabb és a levegő nedves, párás, zúzmarás, havazik, vagy ónos eső
esik. Ha a vasúti pályán összefüggő rétegben friss porhó van.
Mit minősítünk hideg, téli időjárásnak? 8.1 1. pont
Ha a hőmérséklet 0 0C-nál alacsonyabb és a levegő nedves, párás, zúzmarás, havazik, vagy ónos eső
esik. Ha a vasúti pályán összefüggő rétegben friss porhó van.

Készítette: Horváth Tibor

 Mi a teendő, ha az állva tartott járműveknél fennáll a féktuskók, kerekek összefagyásának a
veszélye? 8.4. 1. pont

Akkor a szerelvény, vagy a jármű állva tartását rögzítő saruval kell biztosítani.
Melyik féksúlyt szabad figyelembe venni járművenként? 1. melléklet 1. pont
Melyet a jármű fékberendezésen beállított vonatnem-váltó, illetve raksúlyváltó álláshoz a jármű felirata
megad.
Egy járművön, egy időben, fékberendezésenként hány féksúly vehető figyelembe? 1.
melléklet 1. pont
Egy járművön, egy időben, fékberendezésenként csak egy féksúly vehető figyelembe.
ÜRES-RAKOTT raksúlyváltós önműködő állítású jármű esetében hol találhatóak a féksúly
adatokat? 1. melléklet 1. pont
A jármű féktípus jele melletti egy vagy két táblázat tartalmazza a féksúly adatokat.

Mekkora a figyelembe vehető legnagyobb féksúly azoknál az önműködő raksúlyfékes

járműveknél, amelyek fékfeliratában „A” betű mellett vagy alatt „max ...t” felirat is látható? 1.
melléklet 1. pont
A figyelembe vehető legnagyobb féksúly legfeljebb a megadott érték lehet. Ha a jármű elegytömege
ennél kisebb, akkor a féksúly a mindenkori tonnában kifejezett elegytömeg egészrészével azonos.

Mikor lehet a vonatnem-váltó R állása mellett fehér és vörös színnel felírt féksúlyokat figyelembe
venni? 1. melléklet 1. pont
125 m-nél nagyobb féktechnikai vonathossz esetén a vörös féksúlyt kell figyelembe venni, kivéve, ha a
kocsi fékhatás-gyorsítóját kiiktatták.

A vonatok féksúlyának meghatározásánál a vonómozdony féksúlyát és a vonathoz kapcsolt más

mozdony, motorkocsi féksúlyát számításba kell e venni? 1. melléklet
1. pont
A vonatok féksúlyának meghatározásánál a vonómozdony féksúlyát és a vonathoz kapcsolt más
mozdony, motorkocsi féksúlyát is számításba kell venni. A mozdonyok féksúlyait a jármű mindkét
oldalán elhelyezett féksúlytáblák, -feliratok adják meg. A felírt féksúlyok közül figyelembe vehető
értéket a mozdonyvezető közli. A motorkocsik, munkagépek féksúlyát a fékrendszer rövidített jele
után, vagy közelében lehet megtalálni.
Igen

Készítette: Horváth Tibor

 Mekkora a kézifékezéssel történő közlekedés esetén az alkalmazható legnagyobb sebesség? 2.
melléklet 1. pont
A sebesség nem lehet több mint 40 km/h.

A kézifékezéssel továbbított vonatok fékpróbájánál a fékpróbát a továbbítandó járműveknél

hogyan kell megtartani? 2. melléklet 1. pont
Egyidejűleg külön-külön kell megtartani azoknak a dolgozóknak, akik a járműveket fékezni fogják.

Mit jelent a járműre fék feliratánál található KE felirat? 1. függelék 1. pont

Egységműködésű Knorr fék

Mit jelent a járműre fék feliratánál található GPR felirat? 1. függelék 1. pont
Teher-, személy-, gyorsvonati fék.
Mit jelent a kocsira feliratozott fékfeliratban a körbe írt „D” betű? 1. függelék 1. pont
A jármű tárcsás fékkel felszerelve.
Mit jelent a kocsira feliratozott fékfeliratban az „Mg” jelölés? 1. függelék 1. pont
A jármű mágneses sín fékkel felszerelve.
Mit jelent a kocsira feliratozott fékfeliratban a körbe írt „K” betű? 1. függelék 1. pont
Műanyag féktuskós fékberendezés.
Mit jelent a kocsira feliratozott fékfeliratban az „A” betű? 1. függelék 1. pont
Automata raksúlyváltóval felszerelt kocsi.
Mit jelent a kocsira feliratozott fékfeliratban a sárga keretbe írt „ep” jelölés? 1.
függelék 1. pont
A jármű elektropneumatikus fékkel felszerelve.
Mit jelent, ha a tárcsafékes kocsi kijelző ablakában fehér alapon fekete átlók láthatók? 2.
függelék 1. pont
A fékberendezés üzemen kívül.
Mit jelent a vészfék visszaállító berendezésre festett fekete nyíl? 2. függelék 1. pont
A vészfékszelepet a négyszögzár közvetlenül állítja vissza.
Mit jelentenek a tárcsafékes jármű fékkijelző berendezésén a fehér mezőben a fekete átlók? 2.
függelék 1. pont
A fékkijelző üzemen kívül, levegőbe nincs bekötve.
Mit jelent, ha a raksúlyváltó átállító karja kettős görbítésű? 2. függelék 1. pont
A kocsi raksúlyváltó berendezésével több rakott állás is beállítható.

Mekkora a műanyag féktuskó üzemben megengedett legnagyobb kitöredezettsége? 3. függelék)

1. pont

Készítette: Horváth Tibor

 Kisebb, mint 15 mm.
Mekkora a műanyag féktuskónál a legnagyobb megengedett berepedés? 3. függelék 1. pont
A műanyag féktuskón üzem közben megengedett a berepedés, ha az a lemezes hátfalig nem ér el.
Mennyi a legnagyobb megengedett mértéke a műanyag féktuskónál a külső határoló felületből
kiinduló anyaghiánynak? 3. függelék 1. pont
A csorbulás maximum 15 mm.
Mekkora lehet a hátlemez és a tuskó közötti felhasadás a műanyag féktuskónál? 3. függelék 1.
pont
Maximum 20 mm.
Mit jelent a féktuskón lévő K 250-es felirat? 3. függelék 1. pont
Kocsiféktuskó, hossza 250 mm.
Mit jelent a féktuskókon a K 320 jelzés? 3. függelék 1. pont
A kocsiféktuskó hosszméretét adja meg.
Mit jelent a P 10 felirat a kocsiféktuskókon? 3. függelék 1. pont
A kocsiféktuskó anyagminőségére utal – foszforötvözésű féktuskó.
Üzemben tartható-e a műanyag féktuskó akkor, ha a „tervezett törési helyen” berepedés
található? 3. függelék 1. pont
Igen, mert a berepedés nem minősül üzemveszélyes hibának.

Üzemben tartható-e a műanyag féktuskó akkor, ha a „tervezett törési helynél” felhasadás

található? 3. függelék 1. pont
Maximálisan 20 mm-ig, mindkét irányban hasadhat.
Üzemben tartható-e a műanyag féktuskó, ha azon sugárirányú berepedések találhatóak és a
berepedések nem érik el a tuskó hátlemezét? 3. függelék 1. pont
Igen, mert a berepedés nem éri el a tuskó hátlemezét, ezért nem minősül üzemveszélyes hibának.
Milyen állásban van a volt szovjet vasutak kocsijának fővezetéki leágazásába beépített
Készítette: Horváth Tibor
 kormányszelep kiiktató váltó karja, ha az merőlegesen áll a csővezetékkel. 4. függelék 1. pont

A kocsi fékberendezése ki van iktatva.

Milyen adatokat kell a „Fék hasznavehetetlen” bárcán feltüntetni? 5. függelék 1. pont
Kelet és bélyegző, valamint az aláírás.
.

Készítette: Horváth Tibor