Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza II.

III. évf. földrajz BSc

Magyarország természeti erőforrásai: a hazai erdők

Ballabás Gábor/Kiss János Péter

Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tsz./Regionális Tudományi Tsz.

bagi@ludens.elte.hu
bacsnyir@vipmail.hu
Mi az erdő?
- ökológiai meghatározás: a legkomplexebb szárazföldi természetes életközösség,
társulás
- jogi definíció: meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert
mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló
faállomány: az erdőállomány területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve
átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer
négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja, és a talajt legalább ötven
(30) százalékos mértékben fedi (2009-es erdőtörvény)
- statisztikai alapon (KSH): a.) „erdőterület”: művelési ágtól függetlenül az 1500 m2-t
meghaladó, erdei fákkal és cserjékkel borított, erdőgazdálkodással hasznosított terület.
b.) területhasznosítási egység, művelési ág


kismértékben eltérő adatok az erdők nagyságára, arányára vonatkozóan a nemzetközi,
az országos és a területi statisztikában is
(KSH, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság, 10 megyei
kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságai – 2012. márc. 15-)

- (Országos Erdőállomány Adattár)

Mennyi az erdő?
Természetes növénytakaró ~85 %

zárt erdők

erdős sztyepp
zömében
fátlan terület
Forrás: Bartha Dénes: Történeti erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány 2003/12. p. 1570.
1884
 (2008)

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat

Sok ez, vagy kevés?
 Erdők Magyarországon - fő szempontok
- Erdősültségi arány: a XX. szd. kis számú nemzeti sikertörténeteinek egyike, 1920 óta nő
Erdőtörvények: (1791); első polgári: már 1879! (Bedő Albert); 1935 (Kaán Károly); 1961;
1996/LIV., 2009. évi XXXVII. tv.: kiemelt cél az erdők természetes állapothoz való közelítése
Erdészeti politika: Nemzeti Erdőprogram 2006-2015. Cél 35-50 év alatt 27%-ra növelni az
erdősültséget, új erdőtelepítési program, mg-i területek erdősítése, EU-támogatások, az Új
Magyarország Vidékfejlesztési Program része is)
- Tulajdonviszonyok: állami 56%; magán 42%; egyéb (szövetkezeti, vegyes) 2%,
megyénként igen eltérő arányok
- Funkció: 3 fő: gazdasági, védelmi, közjóléti (szociális) + oktatás-kutatás
- Ökológiai jellemzők: kevésbé kedvező kép
* őshonos fajok területileg: ~60%, élőfakészlet ~70%, de teljesen természetes erdők
(„őserdők”) alig vannak, a „természetközeli” erdők aránya is csak 25%, inkább csökkenő
* mozaikosság, szabdaltság (legnagyobb összefüggő erdő: a Bükkben, 130E ha)
- Fafajcsoportok
* Kemény, lombos fák (tölgy, akác, cser, bükk stb.) – 73%
* Lágy, lombos fák (nyár, fűz, éger, hárs stb.) – 16%
* Fenyőfélék (erdei, fekete, luc stb.) – 11%
- Erdészeti szempontok
* telepítés
* egészségi állapot: időjárási tényezők, gombák-rovarok, vadkár, erdőtüzek, savas esők
* fakitermelés és egyéb hasznosítás, gazdálkodási eredményesség
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal/NÉBIH
 A hazai és EU alapmutatók/átlagok és különbségek mögötti okok
A magyar erdők, valamint az EU országok erdeinek adatai a FAO
2005. évi erdőleltára alapján (FRA 2005)
Mérték- Magyar-
egység ország EU 25
Erdősültség % 20,3 37,8
1000 lakosra jutó erdőterület ha/1000 fő 196 320
Élőfakészlet 1 ha erdőterületen átlagosan br. m3/ha 171 132
Évi folyónövedék 1 ha erdőterületen
átlagosan br. m3/ha/év 6,4 4,6
Fafajcsoportok aránya:
túlnyomóan lombos % 77 30
túlnyomóan fenyő % 12 57
lomb-fenyő elegyes % 11 13
Köztulajdonú erdők aránya % 60,5 37

Erdőterv szerint kezelt erdőterületek aránya % 99,9 85

Éves fakitermelés 1 ha erdőterületre vetítve br. m3/ha/év 2,8 2,93

Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Az erdősültségi arány változása (a számok a mai országterületre vonatkoznak)
- Természetes növénytakaró: kb. 85% erdő v. erdős sztyepp
- Honfoglalás-kor (900 k.): 60% erdősültség
- a XIV. szd. közepéig csak lassan csökkenő arány (szántóvá alakítások, döntően dombvidékeink
tatárjuharos lösztölgyeseit érinti)
- XIV. szd. közepe – XVIII. szd. eleje: gyorsuló erdőpusztulás, fő ok: a bányászat és a kohászat
fellendülése miatti faszénégetés (bár a magashegységeket, a mai országterületen kívüli térséget
érinti nagyobb arányban)
-XVIII. szd.: gyorsuló pusztulás a mai országterületen is, fő ok: a hamuzsír-termelés (K2CO3,
üveggyártás, szappanfőzés, puskaporgyártás, textilipar, élelmiszer-adalék E501, fontos
exportcikk! – több mint 2M ha-t égetnek fel miatta a történelmi országterületen, irtványfalvak)
1800: 29%
- XIX. szd.: tovább gyorsuló pusztulás, főleg 1848-1878: rablógazdálkodás, 1,3M ha legelővé
alakítása a jobbágyfelszabadítás következményeként, az 1879-es erdőtörvény is csak lassítani
tudja a pusztulást, új okok: iparosodás, faexport, növekvő lakosság
- 1921: 11,8% (a történeti országterületen is ekkor már csak kb. 25%; a trianoni veszteség az
erdőterületből 84%, a fenyőkből 98%) – Kaán Károly: erdővédelem, Alföld-fásítás
1950: 12,5%, majd gyors növekedés - az államosítás és az önellátásra törekvés az erdők
vonatkozásában egyértelműen kedvező hatása, szakmai elvek: a Kaán-program megvalósítása
1970: 15,8% (az erdőket is „tsz-esítik”, az erdők 1/3-a szövetkezeti tulajdon)
1990: 18,2 %: magánerdők megjelenése (~40%), de erős szabályozás, + EU-s támogatások 
2012 máj. 31: 20,7% (1,93 M ha) (EU-27: 39,1% - 2009, Eurostat), 22,0% összes erdőgazdál-
kodási célú terület (erdei utakkal, nyiladékokkal, tisztásokkal, vadföldekkel stb. együtt)
Bedő Albert (1839-1918)
erdőmérnök, akadémikus, földművelésügyi államtitkár,
erdészeti szakíró,
a modern erdőgazdálkodás alapjainak megteremtője
hazánkban, az 1879-es első erdőtörvény kidolgozója
(magánerdők és közösségi erdők elkülönítése, kincstári
erdőgazdálkodás és állami erdőfelügyelet, a közösségi
erdőkben üzemterv szerinti gazdálkodási kötelezettség)

Kaán Károly (1867-1940)

erdőmérnök, akadémikus, földművelésügyi államtitkár, az
Országos Természetvédelmi Tanács első elnöke,
az állami erdőigazgatás újjászervezője, a fakitermelő
rablógazdálkodás megrendszabályozója,
a hazai erdővédelem és az Alföld-fásítás „atyja”
(1923/XIX.tc.),
a modern természetvédelem egyik előfutára, az állami
természetvédelem elindítója (1935/IV. tc. az erdő- és
természetvédelemről, védett fajok jegyzéke)
országszerte több kilátó, forrás, turistaház stb. viseli nevét
Erdőtelepítések Magyarországon 1920-2007

Forrás: http://www.nebih.gov.hu/data/cms/103/188/2millioha_0_large.gif
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2008
Az erdőterület változása a Kárpát-medencében 2000-2012
Az erdőterület változása a Kárpát-medencében 2000-2012
Forrás: University of Maryland, Department of Geographical Sciences
piros: veszteség, megszűnt erdőterület; kék: új erdőterület; lila: mindkettő, zöld: változatlanul erdő
A Budapest környéki erdőterület változása 2000-2012
Forrás: University of Maryland, Department of Geographical Sciences
A Budapest környéki erdőterület változása 2000-2012
Forrás: University of Maryland, Department of Geographical Sciences
Alapadatok forrása: www.ksh.hu, STADAT 5.1.5 tábla
Tulajdonviszonyok

Forrás: Erdővagyon, erdő- és

fagazdálkodás Magyarországon.
NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Bp.
2012
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2008
Az erdők tulajdonosai és irányító hatóságai 2012-

Nemzeti Élelmiszer-
lelmiszer-
lánc-
nc-biztonsá
biztonsági Hivatal
Erdé
Erdészeti Igazgató
Igazgatóság
Erdőgazdálkodási
térfelosztás
(NÉBIH Erdészeti Igazgatóság)

-Erdészeti tájak: Változó nagyságú,

földrajzilag összefüggő,
meghatározott domborzatú és
makroklímájú terület, amelyen az ott
kialakult növénytakaró
termőhelytípusok jellegzetes
növekedésű faállományai azonos
erdőgazdálkodási elvek alapján
művelhetők.
- ezeken belül: Erdőtervezési
körzetek
 Az erdők hármas funkciója és hazai megvalósulásuk
1. Gazdasági:
* a nemzeti vagyon része (az élőfakészlet folyamatosan nő, ma 365M m3, évente
13M m3 folyónövedék, 7-8M m3 kitermelés, 3-4M m3 növekedés)
* az ipar faanyaggal való ellátása (a papír-, bútor-, építő-, ép.anyagipar nyersanyaga)
* tűzifa ( - háztartási felhasználás: növekvő igények, tűzifa olcsóbb a gáznál)
- megújuló energiaforrás. Előírás: 2020-ra 14,65%, ma zömmel fa!:
„biomassza-erőművek”)
* „mellékhaszonvételek”: erdei termékek (erdei gyümölcsök és gombák –
nyomelemek!; gyógynövények; erdei magvak; díszítőanyagok; fűztermelés- és
feldolgozás, növényi cserzőanyagok; gyantatermelés, fenyőolaj kinyerése; falepárlás;
mészégetés; szénégetés; állati eredetű melléktermékek, pl. méz)
* vadászat, vadásztatás
Gazdaságosság és fenntarthatóság szempontjainak egyidejű érvényesítése szükséges az
erdőgazdálkodásban is!
Forrás: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon. NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Bp. 2012
Forrás: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon. NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Bp. 2012
 Az erdők hármas funkciója és hazai megvalósulásuk
2. Védelmi:
* ökológiai szerep: élőhelyek védelme (biodiverzitás megőrzése!), biomassza-
produkció – a biogeokémiai anyagforgalom biztosítása; vadvédelem
* természetvédelem (a hazai erdők 21%-a védett, EU-átlag 12%; a védett terület
fele erdő, a védett fajok 2/3-a erdőkhöz kötődik; NATURA2000: kb. 770E ha erdő)
* talajvédelem (felszíni lefolyást csökkentő és kiegyenlítő szerep, erózió gátlása)
* levegőtisztaság-védelem (lebegő por megkötése: 30-70 t/ha/év – fenyő-bükk)
* vízvédelem
* éghajlatot befolyásoló szerep, a klímaváltozás hatásainak mérséklése (CO2-szint
csökkentése, páratartalom szabályozása, jelentős albedó); mikroklímát befolyásoló
szerep (hőkiegyenlítés, szélvédelem)
* tájvédelem, tájfenntartó szerep
* településvédelem
A magyar erdőtörvény a legszigorúbb Európában, az erdész az erdei életközösség egészét kezeli!
 Védett természeti területeken lévő erdőterületek 2006.
Összes terület Erdőterületből a
ha Erdőterület Arány fokozottan védett

Típus ha % ha
Nemzeti parkok 486 055 223003 45,9 46733
Tájvédelmi körzetek 324 014 174948 54,0 18244
Természetvédelmi területek 28 950 13927 48,1 1156
Országos jelentőségű védett terület összesen 839019 411878 49,1 66133
Helyi természetvédelmi területek 37 532 16954 45,2 458
Hibás (kategóriába nem sorolt) 306 29
Mindösszesen 876 551 429138 49,0 66620

Védett területek erdőségei

és az erdőrezervátumok
(71 db – már
kijelölt+tervezett)

Forrás: Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
 Az erdők hármas funkciója és hazai megvalósulásuk
3. Szociális/közjóléti:
* munkahely, megélhetés (35 ezer foglalkoztatott, >4
ezer közmunkás, 2900 mikro-vállalkozás, erdőtelepítési
programok)
* rekreáció (városközeli parkerdők: csak Budapest
környékén évi 20 millió látogatói nap!)
* turizmus: gyalogos, lovas, kerékpáros stb.
* ismeretterjesztés, oktatás (szabadtéri bemutatóhelyek)
DE: beruházás- és fenntartásigényes! (sétaúthálózat, kisvasút,
kilátó, esőház, játszótér, erdei iskola, sportpálya, tanösvény stb.)
***

Elvi cél a három funkció összehangolása 

Tartamosság elve: „az erdők területének és javainak oly
módon és mértékben történő hasznosítása, mely mellett
fennmarad a biológiai sokféleség, a produktivitás, a
felújuló képesség, a vitalitás és az a képesség, amivel a
jelenben és a jövőben egyaránt teljesülnek a legfontosabb
ökológiai, gazdasági és szociális funkciók, anélkül, hogy
más ökoszisztémákban kár keletkezne."
(Miniszteri Konferencia az Európai Erdők Védelmében, Helsinki Hl Határozat, 1993.)
Az erdőterület megoszlása elsődleges rendeltetés szerint 1996

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat 1996. I. 1.

Az erdőterület megoszlása elsődleges rendeltetés szerint 2003

Forrás: ÁESz Adattár, 2003.I.1.

 Az erdőterület megoszlása elsődleges rendeltetés szerint 2012

A védelmi rendeltetésű erdőkhöz tartoznak: a talajvédelmi, a vadvédelmi, a vízvédelmi, a

településvédelmi stb. erdők, valamint a védett erdők (pl. védett természeti területen lévő erdők).
Területük és arányuk évtizedek óta növekvő tendenciát mutat.
Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdőállomány Adattár, 2012.I.1.
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2008
Erdészeti politika
 Érdekellentétek, konfliktusok
- A különböző funkciók között: számos esetben összeegyeztethetetlenek, máskor egymást
korlátozzák  kezelésük, szabályozásuk részben politikai, részben jogi kérdés (példa: Normafa:
természetvédelmi, gazdasági és közjóléti érdekek ütközése)

- Az erdőhasználók különböző csoportjai között (magán erdőtulajdonosok - állami

erdőgazdálkodók, erdészek - (mező)gazdálkodók – vadgazdálkodók, vadászok - állami
természetvédelem – civil szervezetek/természetvédők – lakosság)

- Akár egyes csoportokon belül is: pl. „lakosság”: megélhetési "fagyűjtők",

kvadosok/motorosok, erdészeti utakat használni akarók stb.

- Ökológiai konfliktusok: őshonos és betelepített (gyakran invazív) fajok. Példa: Fehér akác
Nagyon jól hasznosítható: tartós és rugalmas a fája, nyersen is jó tűzifának, kitűnő
mézet ad, gyorsan nő, megköti a futóhomokot, szárazságtűrő faj, pillangós virága mi-
att talajjavító, nitrogénkötő, gyógyhatású. A futóhomok megkötésére hozták be, 1865-
1895 között telepítették tömegesen először, főként az Alföldön és dombvidékeinken.
Magánerdőként is előszeretettel telepítik gyors növekedése miatt. Ez oda vezetett,
hogy Európában összesen nincs annyi fehér akác, mint nálunk, sokan hungarikumnak
tekintik, pedig az USA délkeleti részéről származik. 450 ezer hektár a területe, ezzel
vezető fafajunk, az összes hazai erdő területének 24 százaléka. ÁM: Az akácerdőből
kiszorul az őshonos erdei élővilág, az akácosok eltávolítása költség- és időigényes.
2012 közepe óta tilos telepíteni (csak a nemesített verzióit), további 5 fafajjal együtt.)

 érdekegyeztetés, kölcsönös önkorlátozás szükségessége

Az erdőterület megoszlása természetességi kategóriák szerint 2012
(elsősorban az idegenhonos és intenzíven terjedő fafajok aránya alapján)
 Fafajmegoszlás Magyarországon
2003 2012

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat / NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdőállomány Adattár
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal/NÉBIH
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal/NÉBIH
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2006.
Erdészeti szempontok
Erdőtelepítés, fásítás, erdőfelújítás (1985–2011) [hektár]
Erdőtelepítés és fásítás Erdőfelújítás

ebből ebből
Tenyészeti év
összesen összesen természetes mesterséges
első kivitelű pótlás pótlás
erdőfelújítás erdőfelújítás
1985/1986 12 122 7 940 4 182 27 773 7 056 13 368 7 349
1990/1991 10 667 6 709 3 958 34 109 6 913 14 963 12 233
1995/1996 7 804 6 610 1 194 23 612 7 324 9 782 6 506
1996/1997 9 742 8 319 1 423 24 808 8 872 10 283 5 653
1997/1998 9 795 8 204 1 591 25 326 9 141 11 189 4 996
1998/1999 9 858 8 661 1 197 22 986 8 818 10 030 4 138
1999/2000 10 842 9 790 1 052 25 015 9 858 10 415 4 742
2000/2001 15 516 13 150 2 366 28 820 10 346 11 660 6 814
2001/2002 17 169 14 830 2 339 28 347 10 756 11 512 6 079
2002/2003 15 028 12 015 3 013 28 172 10 636 10 619 6 917
2003/2004 11 581 7 574 4 007 29 758 10 632 10 821 8 305
2004/2005 9 439 7 657 1 782 24 876 9 510 10 145 5 221
2005/2006 15 008 13 989 1 019 23 810 9 347 10 021 4 442
2006/2007 20 289 18 948 1 341 25 241 9 600 10 796 4 845
2007/2008 9 441 7 332 2 108 24 862 9 163 10 464 5 234
2008/2009 6 303 5 168 1 135 22 846 10 217 8 984 3 644
2009/2010 5 960 5 096 864 16 433 6 594 6 754 3 085
2010/2011 3 461 2 803 658 15 157 6 053 6 518 2 586
Az erdők egészségi állapota az összes károsodás alapján 1990-2011

Alapadatok forrása: www.ksh.hu, STADAT 5.1.5 tábla

- Erdészeti fő
tevékenységek:
- Véghasználat
- Gyérítés
- Tisztítási
tevékenység

+ felújítás, telepítés
Hasznosítás: faipar
(elsődleges +
másodlagos)
- Vadállomány + erdei
melléktermékek
- Védett területek
(értékek védelme,
szaporítóanyag)
 A legfontosabb hazai fafajok/fajták kitermelése 1996-2011.

2 000
1 800
1 600
ezer köbméter

Akác
1 400 Tölgy
1 200 Bükk
1 000 Nemesnyár
800 Fenyő

600
400
96
97

19 8
99

20 0
20 1
02

20 3
20 4
05
06

20 7
20 8
09

20 0
11
9

0
0

0
0

0
0

1
19
19
19

20

20

20
20

20
Összes kitermelés: 1985: 8,4 millió m3, a folyónövedék 75%-a
1994: 5,6 millió m3, a folyónövedék 49%-a
2011: 8,1 millió m3, a folyónövedék 62%-a.

Az éves kitermelt mennyiség 5-10%-a az illegális kitermelés (döntően lakossági falopás).

Alapadatok forrása: www.ksh.hu, STADAT 5.1.3 tábla
A kitermelt mennyiség kb. 55%-a tűzifa (mennyisége és
aránya növekvő), csak 45%-a ipari fa (aránya csökkenő).

Ipari fa: - rönk (pl. bútorgyártásra, épületfának)

- egyéb fűrészipari alapanyag (pl. bútorlapnak)
- papírfa
- rostfa
- egyéb, pl. bányafa

Tűzifa: - lakossági használat

- „biomassza-erőművek” (megújuló…)
Köszönöm a figyelmet!