A vezetes 21 megdönthetetlen törvenye

cfMü NEw YoRK T1MEs BESTSELLER fr6jat61

John C. Maxwell

VEZETES

amit minden vezetonek tudnia kell

 John C. Maxwell

VEZETES 101
Amit minden vezet6nek
tudnia kell

~~-
KönyvJda46
A forditas alapjaul szolga16 eredeti kiadas:
John C. Maxwell: LEADERSHIP 101
What Every Leader Needs to Know
Thomas Nelson Publishers, 2002
Tartalomjegyzek

Fordftotta: Üzl Etelka

Miert epp vezetes 101? 5

ISBN 963 9447 40 4 1. resz Egy vezeto f ejlodese 9

1. Miert legyek en vezet6? 11

Copyright © 2002 by Maxwell Motivation, Inc. 2. Mikent fejl6dhetek vezet6ve? 21

2. resz Mir61 ismerszik meg a vezeto'? 31

Published by arrangement with Thomas Nelson, Publishers 3. Hogyan tanulhatok önfegyelmet? 33
Nashville, Tennessee 4. Hogyan allapftsam meg eletemben a fontossagi
sorrendeket? 39
5. Hogyan alakithat6 ki a bizalom? 53
All rights reserved
6. Hogyan alakithatok ki eredmenyesen latomasokat? 59
Hungarian translation © 2004 Üzl Etelka
3. resz Egy vezeto hatasai 65
7. Miert fontos, hogy milyen befolyast gyakorlunk? 67
Minden jog fenntartva, beleertve a sokszorosftas, 8. Hogyan mCfködik a hatasgyakorlas? 77
a nyilvanos el6adas, a radio- es teveadas jogat, 9. Mikent gyarapfthatom befolyasomat? 91
az egyes fejezetekre is.
10. Hogyan tehetem maradand6va vezet6i munkamat? 105

Kiadja: Bagolyvar Könyvkiad6 A szerz6r61 115

Felel6s kiad6: a Bagolyvar Kft. igazgat6ja
Budapest, 2004
 Miert epp vezetes 101?

Üdvözöllek tanult baratom, a Vezetes 101 lapjain. Magad is

elrun6dsz talan: ugyan miert irok meg egy könyvet a veze-
tesr61? Elmondanek hat egy törtenetet, s talan az megvila-
gitja, mikent merült fel a Vezetes 101 eszmeje, es rni okb61
hoztuk össze.
Minden esztend6ben meghf vast kapok egy beszelge-
tesre a Tennesee allambeli Nashville-ben mCfköd6 Thomas
Nelson Könyvkiad6 alkalmazottait61, s e meghfvasoknak
örömest eleget is teszek. A könyvkiad6kat munkatarsaim-
nak tekintem, s a Thomas Nelson mär j6 egy evtizede re-
mek munkatars.
A legut6bbi lätogatasom alkalmaval ugy ad6dott, hogy
a kiad6 összes dolgoz6jahoz kellett beszelnem, az elnökseg
tagjait61 a raktari munkasokig, s azt magyaraztam, hogy rni-
ert irok könyveket. Azert csinalom, hogy az embereket hoz-
zasegitsem a sikerhez. S meggy6z6desem, hogy az eletben
elerend6 sikerekhez az embernek negyfäle területen kell ott-
honosan mozognia: az Emberi Kapcsolatok, a Felszereltseg,
az Attitudök es a Vezetes területein. Err61 a negy tärgykör-
r61 szoktam könyveket irni, s ezert merem allitani, hogy
barki VALÖBAN sikeres lebet.
Miutan elmondtam a mondanival6mat, Mike Hyatt, a
5
Thomas Nelson Kiad6 vezet6je es Pete Nikolai, a szemely- hogy gyakoroljunk-e befolyast valakire, hanem az, hogy e
zeti csoport fönöke odajöttek hozzam, es össztuz ala fogtak: befolyast mikent alkalmazzuk. E könyv tehat arra val6,
„John, az embereink mar veszettül szeretnenek olyan zseb- hogy segf tsen vezet6i keszsegeid tovabbfejleszteseben, s
könyvekhez jutni, amiket egy-egy ültükben el tudnak olvas- szemelyes es szervezeti sikereid gyarapftasaban. Akar üzleti
ni. Csakugyan meg kellene mar frnod ezekr61 a tem:lkr61 vallalkozast kfvansz epfteni, akar gyermekeidet 6hajtod fel-
egy-egy marokra foghat6, olvasmanyos darabot. S akkor vertezni, akar vilagh6ditasra törsz, az els6 lepes mindig ve-
zet6i teljesftmenyed szfnvonalanak emelese kell hogy le-
mar kezdhetned azzal a targykörrel, amivel a New York Times
es az Amerikai Heti Vilaggazdasag sikerlistainak az elere gyen.
Sir Fancis Bacon jegyezte meg, hogy a tudas - hata-
kerültel - a vezetesr61."
lom. Meglehet, az 6 idejeben, amikor az informaci6 meg
Mitagadas, az igazsag sz6lt bel61ük. Az emberek elete
gyeren csordogalt, ez igaz is volt. Napjainkban inkabb azt
egy mer6 hiszteria - az idejük aranyat er, s eközben zudul
mondhatjuk, hogy a tudas meger6sf t - mar amennyire
rajuk az informaci6. Tudtad, hogy az ut6bbi harminc evben
szükseged van ra. Vagyam az, hogy tudasodban meger6sft-
több informaci6 került felszfnre, mint a megel6z6 ötezer
selek, s a következ6 fejl6desi szinten lassalak viszont.
esztend6ben? A New York Times egyheti szamaban több in-
formaci6 van, mint amennyivel a XVII. szazadi Anglia at-
lagembere egesz elete soran szembesülhetett. A vilagon el-
erhet6 hfrmennyiseg az ut6bbi öt evben megketszerez6dött,
s ugyanebben a temp6ban duplaz6dik tovabb.
Ezert fogtunk neki a Vezetes 101-nek. Ez az els6 da-
rabja egy negy kötetb61 all6 könyvsorozatnak, ami „gyors-
talpal6 tanfolyamot" nyujt, hogy mikepp valhatunk VALÖ-
BAN sikeresse. A Vezetes 101-ben azt összegeztem, amire
a vezetes alapszintu ismeretehez szükseged lehet. E könyv
több mint harrnincevnyi vezet6i tapasztalat surftmenyet fog-
lalja magaban. Meghatarozza, mi a vezetes, körvonalaz ne-
hany olyan jellemvonast, amit minden vezet6nek erdemes
kialakftania, s megmutatja, milyen hatasa van a vezetesnek
a sajat eletedre, s azokera, akiknek a vezet6je vagy.
Tudtad, hogy eletünk soran legalabb tfzezer emberre
szoktunk befolyast gyakorolni? A kerdes tehat nem az
'
7
6
 I. resz

Egy vezeto f ejlodese

 1
Miert legyek en vezeto?

Minel magasabb poszton dolgozal,

annal eredmenyesebb vagy.

A vezetesr61 tartott el6adasaimat gyakran annak elmeselese-

vel kezdem, hogy mit nevezek en a „Fels6 Küszöb Törve-
nye" -nek vagy „Fedel-szabaly"-nak- ilyenkor ugyanis de-
rengeni kezd a hallgat6sagnal, hogy mi is az a vezetes. Ha
kell6kepp ismered e tövenyt, rajössz, hogy hihetetlen er6vel
bfr a vezetes teren, barhol az eletben. fgy sz61 tehat: „A ve-
zetesre val6 alkalmassag az a fedel, ami egy ember eredme-
nyessegenek szfnvonalat lehatarolja. Minel alacsonyabb
szinten vannak valakinek a vezet6i keszsegei, annal me-
lyebben fekszik lehet6segeinek fedele. Mentül magasabb a
vezetese val6 alkalmassag es hajland6sag, annal nagyobb
mervu az eredmenyesseg is. Lassunk egy maroknyi peldat:
Ha a vezet6i alkalmassagod 8-as erteku, az eredmenyesse-
ged nem lehet több 7-nel. Ha a „vezetes"-ben 4 pontot ersz
el, az eredmenyesseged nem lehet több, mint 3. Vezet6i
keszseged - akar tetszik, akar nem - mindig megszabja
11
eredmenyessegedet, es a szervezetre gyakorolt lehetseges
hatasod merteket. Hadd meseljek el egy törtenetet, ami ke-
pet adhat a „Fels6 Küszöb Törvenye" -r61.
1930-ban ket fiver - Dick es Maurice - New
Hampshire-b61 Califomiaba költözött: az Amerikai Almot
kergettek. Epp csak elvegeztek a közepiskolat, s odahaza
nem sok lehet6segük akadt. Egyenest Hollywoodnak tartot-
tak hat, s ott munkat is kaptak egy filmstudi6ban.
V allalkoz6kedvük, s a sz6rakoztat6ipar iranti erdekl6-
desük ravitte 61<.et, hogy szfnhazat nyissanak Glandale-ben,
egy Hollywoodt61 öt merföldre es6 kisvarosban. Vert izzad-
tak ugyan, de a bolt megsem lett jövedelmez6 - masfajta
üzleti lehet6seg utan neztek.
EGY ÜJ ESELY
1937-ben a fiverek Pasadena-ban, Glendale-t61 epp keletre
megnyitottak egy kicsiny, orszagUtmenti alumfniumcsardat.
Amint a harmincas evekben a del-kalofirniaiak tenykedesük
soran egyre kevesbe tudtak meglenni automobiljaik nelkül,
egyre-masra nyfltak az aut6s ettermek. A kuncsaftok örö-
mest lealltak a kis etteremnel fekv6 parkol6ban, leadtak
rendelesüket a kifut6fiunak, s ott, az aut6ban ettek meg,
amit kihoztak. Az elelem kfnai talakon erkezett, üvegede-
nyekben, fäm ev6eszközökkel.
Dick es Maurice paranyi aut6s vendegl6je atüt6 sikert
hozott, s 1940-ben uj szekhelyet rendeztek be San Bemadi-
noban, egy Los Angelest61 ötven merföldre lev6, varosnyira
terebelyesed6 munkas-paradicsomban. Itt mar nagyobb sza-
basu letesitmenyt epftettek ki, s etrendjüket is kiegeszftettek
12
kiflibesült virslivel, panfrozott es zsfrbacsapott hal- es csi-
bemenüvel , lacipecsenyevel, s lelekmelegft6nek egyeb
olyan etkekkel, mint a marhas es malacos szendvics, s a
hamburgi zsömlebe rejtett piros vagy sarga fasfrozott. Ez az
üzlet aztan nagyot robbant. Evi forgalmuk elerte a 200 000
dollart, s a testverek azon kaptak magukat, hogy evi 50 000
dollar tiszta hasznuk van - ett61 mindjart a varos penz-
arisztokraciajanak tagjai lettek.
1
1948-ra azt sugta az ihletük, hogy valtoznak az id61<..
Bevezettek hat vendeglat6ipari vallalkozasukban nehany
ujitast. Nem voltak többe kifut6fiuk - csak beül6 vendege-
ket szolgaltak ki. Az etlapjukat megrövidftettek, es mar csak
a hambugerekre összpontositottak. Megvaltak a talakt61, az
üvegnemlit61 es a fäm etkeszlett61 is - mar minden papfr-
b61 es muanyagb61 volt, fgy lecsökkentettek a kiadasaikat,
s a vendegeikre r6tt arakat is. Megalkottak azt, amit ma
„Gyorsetterem" -nek neveznek. A konyhajuk egyre inkabb
fut6szalagos szerel6munelyre kezdett emlekeztetni, ahol
minden alkalmazott a kiszolgalas sebessegevel volt elfoglal-
va. Az volt a celjuk, hogy rninden vev6 rendelesenek mini-
mum harminc masodperc alatt eleget tegyenek. Az ötvenes
evek közepere evi forgalmuk a 350 000 dollart döngette,
Dick es Maurice evi tiszta jövedelme pedig ekkorra mar
evente 100 000 dollarra rugott.
Ki volt ez a ket ember? Kicsiny ettermük homlokzatan
egy neontabla függött - ezen mindössze annyi volt olvas-
hat6: „MCDONALD'S HAMBURGERS" . Dick es Maurice
McDonald megütöttek az amerikai fönyeremenyt, es -
amint allftjak - a törtenelmet is: nem igaz? Na, azt azert
nem. A McDonald fiverek ennel többre sohasem vittek,
13
 mert hianyos vezetoi keszsegeik megszabtak sikereik fede-
let.
TÖRTENET A TÖRTENETBEN
Val6 igaz, hogy a McDonald fiverek rnegtererntettek penz-
ügyi biztonsagukat. Övek lett az orszag legjövedelrnez6bb
ettermi vallalata - a fogyaszt6k kiszolgalasan es a konyhai
rnuveletek szervezeseben zsenialisak voltak, arni rner6ben
uj elelrnezesi es italszolgalasi tfpus-rnegoldasokhoz veze-
tett. s 16n, tehetsegük olyannyira isrnertte valt az elelrnezesi
agazatban, hogy az emberek orszagszerte kf vancsiak lettek
a rn6dszereikre. Eljött a pillanat, rnikor havonta mintegy ha-
rornszaz telefonhfvast es levelet kaptak. Ennek nyornan az-
tan piacra dobtak a McDonald's koncepci6jat. A koncesz-
szi6s ettermek engedelyezese evtizedeken at folyt. A
McDonald fiverek ugy lattak, ezaltal penzhez juthatnak
anelkül, hogy nekik rnaguknak akar egyetlen uj ettermet
kellene megnyitniuk. 1952-ben rnegpr6baltak ugyan, de el-
keserft6 kudarcot vallottak. Ennek egyszeru oka volt: el-
vesztettek azt a vezet6 szerepet, arnire az eredrnenyesseghez
szükseg lett volna. Dick es Maurice j6 etterern-tulajdonosok
voltak. Tudtak, hogyan kell vinni az ügyeket, rendszerüket
hatekonnya tettek, lefaragtak a költsegekb61, s növeltek be-
veteleiket. Hatekony menedzsereknek bizonyultak. De nern
voltak vezetok. Gondolkodasi rnintaik alatta rnaradtak an-
nak a küszöbnek, arnit tullepve azza valhattak volna. Dick
es Maurice beleütköztek a „Fedel Törvenye" szabta hata-
rokba.
14
A FIVEREK TARSULNAK EGY VEZETOVEL
1954-ben a testverek összeakadtak egy Ray Kroc nevu fär-
fiuval, aki csakugyan vezet6 volt. Krock egy kis vallalatot
vezetett, rnelyet 6 rnaga alapitott, s arnely tejkezel6 beren-
dezesek: alkatreszeit forgalrnazta. A McDonald's a färfi egyik
legjobb ügyfele volt, s arnint ellatogatott az etterernbe, rneg-
latta a benne rejlo lehetosegeket. Lelki szernei elott egy or-
szagos meretu, üzletek szazaib61 all6 etterernha16zat kepe
villant fel. Harnar egyessegre lepett Dickkel es Maurice-
szal, s 1955-ben megalapftottak a McDonald's Reszvenytar-
sasagot.
Kroc azonnal megvasarolta a szabadalrni jogokat, oly
rn6don, hogy az modellkent vagy prototfpuskent szolgalhas-
son egyeb koncesszi6k eladasahoz. Ezutan letrehozott egy
csapatot, amelynek segftsegevel kiepftette a McDonald' s or-
szagos szervezetet.
A kezdeti evekben Kroc jelentos aldozatokat hozott.
Bar ötvenes evei közepen jart; eppoly sok 6ran at gürcölt,
mint arnikor sajat üzleti vallalkozasaba harminc esztendovel
korabban belefogott. Otthonab61 rninden luxust szamuzött,
meg country klub-beli tagsagar61 is lernondott, arni kes6bbi
elmondasa szerint megert annyit, mint tfz pont a golfjatek:-
ban. A McDonald' s-nal töltött els6 nyolc eve alatt nem ka-
pott fizetest. Szemelyi kölcsönt vett fel a bankt61, es elet-
biztosftasat is felelte, hogy javadalmazni tudja azt a nehany
kulcsfontossagu vezetot, akiket meg akart tartani a csapata-
ban. Aldozatai es vezet6i buzgalrna rnegertek a faradsagot.
1961-ben rnindössze 2,7 rnilli6 dollarert Kroc felvasarolta a
testverekt61 a McDonald' s kizar6lagos jogait, s elkezdte azt
összamerikai es nernzetközi letesftmennye alakftani. Ray
15
Kroc eletenek es vezetoi kepessegeinek „felso küszöbe" Hadd szemleltessem egy abran, mire gondolok. Te-
nyilvanval6an magasabb volt, mint amivel elodei dicseked- gyük fel, hogy sikered merteke 8-asra ertekelheto egy l-t61
hettek. 10-ig terjedo skalan. Ez nagyszenr. Ugy gondolom, nyu-
Azokban az evekben, amikor Dick es Maurice McDo- godtan allfthatjuk, hogy a McDon~ld fiverek valahol ebben
nald pr6balta penzze tenni az önkiszolgal6 etterem rend- a tartomanyban voltak. De tegyük fel, hogy vezet6i rater-
szeret, az elgondolasra rnindössze tizenöt vevo akadt, s kö- mettseged erteke rnindössze 1. Hatekonysagod ekkor a kö-
zülük is csak tfz volt, aki val6ban ettermet is nyitott. Mas- vetkezokeppen fest:
reszt, Ray Kroc m1Tködese alatt a vezetes felso küszöbe az
SIKER - VEZETES NELKÜL
egekig szökött. 1955 es 1959 között Kroc 100 ettermet nyi-
tott. Negy evvel ezutan mar 500 McDonald's mlTködött. 10
--------------------------------!
'
Napjainkra a vallalat mar 21 000 ettermet nyitott meg, nem V
e 9
-----------------------------' '''
'
kevesebb, mint 100 orszagban.* A McDonald fiverek ered-
z -------------------------· '' ''
e 8 '
t ----------------------, '
'
menyessegenek hianya a vezetoi kepessegben - vagy, 6 7
-------------------' '''
'
'
i ' '
hogy pontosabbak legyünk - a vezetoi kepessegek hianya- ----------------' '
'
'
'
'
'
k '' ' '
' '
e '
ban rejlett. ------------·' '
'
'
'
'
p 4 ' ' '
e --------- ''' '
'
'
'
'
'
'
'
s ' '
' ' '
s ' ' ' ' '
'' ' ' ' '
e ' ' '
' ' '
SIKER - VEZETES NELKÜL g 1 eredrheµye s :; e~ '
'
' ' '
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

(J gy velem, a siker j6forman barki szamara elerheto. De azt a s ik er e s ely e

is hiszem, hogy a szemelyes siker vezetoi kepessegek hfjan

csak korlatozott eredmenyesseget tesz lehetove. Egy sze-
mely hatasa csupan töredeke annak, ami j6 vezetes mellett
megval6sfthat6. Minel magasabbra akarsz jutni, annal in-
kabb szükseged van a j6 vezetesre. Minel nagyobb hatast
akarsz gyakorolni, annal nagyobb befolyasra van szükse-
ged. Mindazt, amit megval6sfthatsz, a masok vezetesere va-
16 kepesseged korlatozza.
* John F. Love: McDonald's: Behind the Arches, New York, Bantam Books
1986
Különfäle lehetosegek ad6dnak, hogy növelhesd ered-
menyessegedet. Peldaul nagyon kemenyen dolgozhatsz,
hogy ezzel gyarapftsd eselyeidet a sikerre es a kival6sagra
- fgy inad szakadtab61 közelfthetsz a 10-es ertek fele. Le-
hetseges, hogy ezt addig a szintig viszed, ahol a csökken6
hozamok törvenyeb61 mar az következik, hogy sikeressege-
det csak egy bizonyos pontig gyarapfthatod, amely utan az
mar nem növekszik olyan aranyban, mint amennyi munka-
mennyiseget beleölsz. Mas szavakkal, az az erofeszites, ami
a ket utols6 pont eleresehez szükseges, több energiat
'

16 17
emeszthet fel, mint amennyi az el6z6 nyolc pont megval6- HA MEG AKAROD VALTOZTATNI EGY
sfüisahoz kellett. Ha csakugyan halälra dolgozod magad, si-
SZERVEZET MÜKÖDESENEK IRANYAT -
kered meg 25 szazalekkal is gyarapodhat.
Van azonban egy masik lehet6seged is. Tegyük fel, CSERELD LE A VEZETOT!
hogy a kemenyebb munka helyett vezetoi kepessegeidet A vezet6i kepesseg mindig a szemelyes es szervezeti ered-
gyarapftod. Az id6k soran vezet6ve fejleszted mag ad, s ve- menyesseg fels6 küszöbet kepezi. Ha egy vezet6 er6s, e kü-
zetesed szfnvonala mondjuk 6-os erteku lesz. Az eredmeny szöb is magasnak mutatkozik. Ha azonban nem fgy all a do-
szemmel lathat6 a következ6 grafikonon.
log, a szervezet lehet6segei is korlatozottak lesznek. Ennek
köszönhet6, hogy nehez id6K:ben a szervezetek uj vezet6K:
A SIKER - VEZETESSEL EGYÜTT
utan neznek. Az orszag veszterhes id6szakokban uj elnököt
V
10 valaszt. Amikor egy egyhazat viszontagsagok fenyegetnek,
e 9
z ---------------- - --------. uj szellemi vezet6t keres. Amikor egy sportegyesület vere-
e s :
t ----------------------, 1 seget veresegre halmoz, uj vezet6 edz6 utan neznek. Ami-
91 7 ------------------- : 1
kor egy vallalat vesztesegesse valik, uj igazgat6t alkalmaz-
:' '
'

~ 5
~~~~~~~~~~~~6~y~ss~g nak.
p 4 n ö v e k:m ~ n y e : Evekkel ezel6tt megismerkedtem Don Stephensonnal,
e --------- . ,
s : : egy nemzetközi vendeglat6ipari tanacsad6 ceg, a California
s ------. : : :
e , , : : Anam-beli San Dieg6ban muK:öd6 „Global Hospitality Re-
g --~ : : : :
1 1 ' 1 1

12345678910 sources" vällalat elnökevel. Egy együtt elköltött ebed utan

a siker eselye
Vezet6i kepesseged gyarapftasa reven - anelkül, hogy
a siker eselyet valamelyest is növelted volna - eredeti
eredmenyessegedet 500 szazalekkal növelted! Ha a vezetes
szintjet 8-ra emelted volna, ami sikeresseged eselyeinek epp
megfelelt, eredmenyessegedet 700 szazalekkal tudtad volna
felvinni! A vezetes szorz6tenyez6K:ent hat. Id6r61 id6re ta-
nuja vagyok ennek a hatasnak a legkülönböz6ob üzleti es
nonprofit szervezetekben, s ez az oka annak, hogy a veze-
test immar több mint huszonöt eve tanftom.
18
a szervezetükr61 kezdtem kerdezni. Mostanaban f6K:ent ta-
nacsadassal foglalkozik, de korabban elvallalta olyan szäl-
lodäk es panzi6k menedzseleset is, amelyeknek rosszul all-
tak a penzügyei. Szamos kival6 letesftmenyt felügyeltek,
mint peldaul a del-californiai La Costat.
A LEGMAGASABB SZINTÜ EREDMENYESSEG ELERESEHEZ
FEL KELL EMELNED A VEZETES FELSÖ KÜSZÖBET.
Don elmeselte, hogy valahanyszor kezbe vettek egy
szervezetet, mindig ket dologgal kezdtek: el6ször is, kike-
19
 peztek a szervezetet, hogy az ügyfeleket magasabb szinten
szolgaljäk ki, masodszor pedig, megszabadultak a vezet6t61.
Arnikor ezt hallottam t61e, el6ször meglep6dtem.
- Ti mindig kinigtatok? - hitetlenkedtem. - Min-
den egyes alkalommal?
- fgy van - felelte. - Minden egyes alkalommal.
- Nem kellene el6bb beszelni vele, hogy megtudjatok,
ratermett vezet6-e? - erdekl6dtem.
- Nem - valaszolta. - Ha j6 vezet6 lett volna, a
szervezet nem került volna bajba.
Hat persze - gondoltam magamban - , ez nem
egyeb, mint a Fels6 Küszöb Törvenye. A legmagasabb szin-
tu eredmenyesseg eleresehez - fgy' vagy ugy - fel kell
emelned a vezetes fels6 küszöbet.
Szerencsere, a vezet6 eltavolftasa nem az egyetlen le-
hetseges m6dja a dolognak. Amikor el6adasaimon arr61 be-
szelek, hogy letezik egy fels6 küszöb, el szoktam mondani,
hogy annak szintje megemelhet6.
20
2
Mikent fejlodhetek vezetove?
A vezetes naponta fejlodik - nem egy nap alatt alakul ki.
Vezet6ve valni nem olyan dolog, mint egy j61 sikerült be-
fektetes a reszvenypiacon. Ha azt remeled, hogy egy nap
alatt megcsinalod a szerencsedet, aligha leszel sikeres. Sok-
kal többet nyom a latban, hogy egy hosszu id6szakon at mit
muvelsz nap, mint nap. Baratom, Tag Short ugy veli: „Sike-
rünk titkat napirendünk rejti." Ha vezet6i kepessegeid fej-
lesztesebe folyamatosan energiat fektetsz be, s hagyod,
hogy „befekteteseid" összegyU1jenek, az eredmeny id6vel
elkerülhetetlenül gyarapodashoz vez~t.
Amikor a vezetesr61 tartok el6adast, az emberek 6ha-
tatlanul felteszik a kerdest, vajon vezet6nek születni kell-e.
S en mindig azt felelem: „Persze, hogy születni kell. Meg
eggyel sem talalkoztam, aki maskeppen jött volna a vilag-
ra!" Ezen mindig j6t derülünk, s azutan megvalaszolom az
igazi kerdest: vajon olyan kepesseg-e a vezetes, ami valaki-
nek vagy megvan, vagy nincs.
Bar ketsegtelen, hogy egyes emberek jobb adottsagok-
21
kal születnek, mint masok, a vezetesre val6 alkalmassag va-
16jaban jartassagok egesz gyujtemenye, s ezeknek j6forman
rnindegyike tanulhat6 es fejleszthet6. Elsajatftasuk azonban
nem egyik pillanatr61 a masikra törtenik. A vezetes bonyo-
lult dolog. Szamos vonatkozasa van: a tekintely, a tapasz-
talat, az akarater6, az emberekkel val6 banasban megmutat-
koz6 lelemenyesseg, az önfegyelem, a kepzel6er6, a lendü-
letesseg, a j6 idozftes - s a lajstromnak se vege, se hossza.
Lathat6, hogy a vezetesben szerepet jatsz6 szamos tenyez6
nehezen megfoghat6. Ezert van szüksegük a vezetoknek
olyan hosszu idore, amfg eredmenyesekke lesznek. J6ma-
gam mar ötveneves korom fele jartam, amikor a vezetes
megannyi vonatkozasat kezdtem val6ban vilagosan meger-
teni.
A VEZETES NEGY FEJLODESI SZAKASZA
Akar vannak termeszetes adottsagaid a vezetesre, akar nin-
csenek, fejlodesed val6szfnU1eg a következ6 negy fäzisban
fog kibontakozni:
1. FA.ZIS - NEM TUDOM, HOGY MIT NEM TUDOK
Az emberek többsege nem ismeri fel a vezetes erteket.
Ugy hiszik, a vezetes kevesek kivaltsaga - azoke, akik a
testületi szamarletra csucsan tanyaznak. Fogalmuk sincs,
rnilyen lehet6segekt61 esnek el, amikor nem tanulnak meg
vezetni. Erre akkor döbbentem ra, amikor egy egyetemi el-
nökt61 megtudtam, hogy egy vezetesr61 sz616 kurzusra, arnit
az iskola meghirdetett, mindössze egy maroknyi hallgat6
iratkozott fel. Vajon rniert? Csak kevesen veltek magukat
22
lehetseges vezet61rnek. Ha tudtak volna, hogy a vezetes nem
egyeb, mint hatasgyakorlas, s a legtöbb ember naponta al-
talaban legalabb negy masik emberre igyekszik befolyast
gyakorolni, bizonyara kigyult volna bennük a vagy, hogy e
targykörr61 többet is megtudjanak. Ez azert katasztrofälis,
mert ameddig valaki nem tudja, hogy mit nem tud, addig
gyarapodni sem fog.
2. FAZIS - TUDOM, HOGY MIT NEM TUDOK
Eletünk valamely pontjan altalaban vezetoi pozfci6ba
kerülünk, hogy aztan körültekintve raeszmeljünk, hogy sen-
ki nem akar követni bennünket. Ekkor jövünk ra, hogy meg
kell tanulnunk, rnikent vezessünk masokat. S persze ez az a
pillanat, arnikor elindulhatunk. Ahogy az angol miniszterel-
nök, Benjamin Disraeli bölcsen megjegyezte: „Ha tudod,
hogy mennyire nem ismered a tenyeket, maris j6kora lepest
tettel a tudas fele."
A SIKERES VEZETOK ÖRÖK T ANULÖK. A T ANULAS
FOLYAMATA NEM SZÜNETELHET-ÖNFEGYELEMRE ES
ALLHATATOSSAGRA: VAN HOZZA SZÜKSEG.
Ez törtent velem is, arnikor 1969-ben els6 fzben kerül-
tem vezetoi pozfci6ba. Elotte egesz eletemben sport-
egyesületekben voltam csapatkapitany, s az egyetemen en
voltam a hallgat6i önkormanyzat elnöke, fgy hat tudtam
magamr61, hogy vezet6 vagyok. De arnikor a val6 vilagban
pr6baltam embereket vezetni, szembekerültem a borzaszt6
igazsaggal. Ez arra ösztönzött, hogy eroforrasokra tegyek
szert, es tanuljak altaluk. Volt egy tovabbi ötletem is: leve-
let frtam szakterületem tfz legmagasabb szintu vezetojenek,
23
es szaz dollart ajanlottam fel, ha idejükb61 fäl 6rat szannak
ram, s kerdeseket tehetek fel nekik. (1969-ben ez j6kora
summa volt.) Az elkövetkez6 nehany evben felesegemmel,
Margarettel mindig olyan kömyeken vakaci6ztunk, ahol
ezek az emberek elnek. Ha Clevelandben egy nagy vezet6
igent mondott a keresemre, abban az evben Clevelandben
töltöttük a szabadsagunkat, hogy talalkozhassak vele. Ötle-
tem kifizet6d6nek bizonyult. Ezek az emberek olyan eszre-
veteleket osztottak meg velem, amikre maskent sohasem
jöttem volna ra.
3. FAZIS-GYARAPODNI KEZDEK, UJ DOLGOKAT
TUDOK MEG, S KEZDEK TISZTABBAN LATNI
Arnikor felismered jartassagod hianyossagait, s hozza-
kezdesz a vezetesben val6 gyarapodas napi gyakorlatahoz,
izgalmas dolgok veszik kezdetüket.
Egyszer egy csoportot tanftottam Denverben, s a soka-
sagban felfigyeltem egy Brian nevu, különösen eles eszu fi-
ura. Nehany napig figyeltem, milyen lenyeglat6 megjegyze-
seket tesz. Szünetekben neha elbeszelgettem vele. Amikor a
szerninariumi anyagban eljutottam annak hangsulyozasäig,
hogy a vezetes maga is egy folyamat, megkertem Briant,
alljon fel, hogy rnindenki hallja, arnit neki mondok. „Brian
- mondtam - , amint az itteni tevekenysegedet figyelem,
mely benyomast gyakorol ram, rnilyen moh6n igyekszel ta-
nulni, ismereteket gyujteni es fejl6dni. Elmondok neked egy
titkot, arni nagyban befolyasolhatja az eletedet." Az el6ad6-
teremben rnindenki el6red61t.
„Ugy hiszem, nagyjab61 husz even belül nagy forma-
tumu vezet6 lesz bel61ed. Azt szeretnem, ha egesz eleteden
24
at tanulnad a vezetest. Rendszeresen olvass könyveket, hall-
gass kazettakat, es latogass el6adasokat. S valahanyszor az
igazsag vagy egy fontos idezet aranyrögere talalsz, azt tedd
fälre a kes6bbi napokra.
Nem lesz könnyu - mondtam - , de öt ev mulva mar
latni fogod a haladast, ahogy befolyasod egyre b6vül. Tfz
ev mulva mar olyan tudas birtokaba jutsz, hogy kimagasl6-
an eredmenyes vezet6 lehetsz. Husz ev mUlva pedig, arnikor
meg csak harminckilenc eves leszel, ha tovabbra is tanulsz
es fejl6dsz , val6szfnU1eg masok is meg fognak kemi, hogy
tanitsd meg 6ket a vezetesre. S nehanyan meghökkennek
majd. Csak neznek egymasra, es azt kerdezik: »Hogyan lett
ez hirtelen ennyire okos?«
Brian, nagy vezet6 lehet bel61ed, de ez nem megy
egyik napr61 a masikra. Mar most kezdd el megfizetni az
arat!"
S arni igaz Brianre, az rad is ervenyes. Mar ma kezdd
el vezet6i keszsegeid fejleszteset, s egy napon tapasztalni
fogod e folyamat eredmenyeit.
4. FAZIS - AMIT TUDOK, MAR KÖNNYÜSZERREL
EGYRE ELOBBRE VISZ
Arnikor a 3. szakaszban vagy, mar egeszen eredme-
nyes vezet6 lehetsz, de meg at kell gondolnod minden lepe-
sedet. Amikor viszont belepsz a 4. szakaszba, vezet6i ke-
pessegeid mar automatikussa valnak. S ez az a pont, ahol az
elet mar kifizet6d6ve valik. De csak ugy juthatsz el idäig,
ha felismered a folyamat fontossagat, s megfizeted az arat.
25
 VEZESS HOLNAP - MA TANULJ!
A vezet6i jartassag napr61 napra alakul ki, s nem egy nap
alatt - ez az igazsag. Meg szerencse, hogy vezet6i kepes-
segeid nem statikus jelleguek. Mindegy, hogy honnan in-
dultal, el6bbre lephetsz. Ez meg azokra az emberekre is
igaz, akik megjärtäk a vezetes vilag-szfnpadat. Bar az Egye-
sült Anamok legtöbb elnöke akkor van a csucson, amikor
hivatali idejet tölti, vannak, akik tovabb fejl6dnek, s kes6bb
meg nagyobb vezet6kke valnak, mint peldaul a hajdani el-
nök, Jimmy Carter. Egyesek megkerd6jeleztek a vezetesre
val6 alkalmassagat, amikor a Feher Haz lak6ja volt. Az
ut6bbi evekben azonban Carter befolyasa egyre csak gyara-
podott. Szilard emberi tartasa, .s elszantsaga, hogy masok
szolgalatara legyen a legkülönböz6bb humanitarius szerve-
zetekben, egyre növekv6 befolyast kölcsönöztek neki. Az
emberek ma mar csodalattal tekintenek az eletere.
TAPOSD KI A MAGAD UTJAT!
Van egy regi sz6las: „A bajnokok nem a ringben lesznek
bajnokok - csupan ott derül ki r6luk". Ez fgy igaz. Ha kf-
vancsi vagy, hol valik valaki bajnokka, nezd mega minden-
napjait. Joe Fraser, a korabbi nehezsulyu ökölvfv6 vilagbaj-
nok jegyezte meg: „Kialakfthatod egy merk6zes tervet,
vagy egy egesz elettervet. De amikor a meccs elkezd6dik,
csak a reflexeidben bfzhatsz. A munka egesz addigi utja ott
mutatkozik meg. Ha meg napkelte el6tt elbliccelted a dol-
26
got, fänyes nappal räd fognak talalni."* Az ökölvfvas azert
szemlelteti j61 a vezet6i kepessegek fejl6deset, mert ott is
minden a napi f elkeszülest61 függ. Meg ha valaki terme-
szetadta tehetseggel van is megaldva, folyton keszülnie es
edzenie kell, hogy sikeres lehessen.
Amerika egyik legnagyobb vezet6je imädta az ökölvf-
vast: Theodore Roosevelt elnökr61 van sz6. Ami azt illeti,
az egyik legnevezetesebb szall6igeben is a boksz peldajaval
el:
Nem a bfral6k szamitanak, s nem is az, aki ramutat, hogy az eros
ember mennyire tantorgott, vagy hogy a cselekvonek hogyan kel-
lett volna jobban csinalnia. A tisztelet mindig azt illeti meg, aki
ott van a küzdoteren; akinek az arcat felmarja a por, a veritek es
a ver; aki derekasan küzd; aki hibazik, de ujra es ujra nekivag; aki
tudja, mi a nagy lelkesedes, a nagy elszantsag, s aki melt6 celo-
kert odaadja magat; aki - j6 esetben - megismeri vegül a ko-
moly teljesitmenyekert kijar6 dics6seget; aki - rosszabb esetben
- ha kudarcot vall, legalabb b3.tran nezett szembe a kudarccal,
hogy ne azokkal a huvös es szemermes lelkekkel legyen egy sor-
ban, akik sem a gy6zelmet, sem a vereseget nem ismerik.
Roosevelt, aki maga is bokszolt, nem csupan eredmenyes
vezet6nek bizonyult, de 6 volt a leglangol6bb lelku az
Egyesült Allamok összes elnökei között.
A TETTEK EMBERE
TR (ez volt Roosevelt beceneve) rendszeresen järt ökölvf-
v6- es cselgancs-edzesekre, paratlanul j6 lovas es färadha-
tatlan hosszUtavgyalogl6 volt. A francia nagykövet el6sze-
* „The Camp", Reader's Digest, January 1972, 109
27
 retettel idezte fel azokat az id6ket, amikor Rooseveltet meg-
latogatta, es az elnökkel együtt hosszu erdei setakat tettek.
Amikor egy foly6parthoz ertek, amely rul mely volt ahhoz,
hogy szaraz labbal ät lehessen kelni rajta, TR ledobta ruhait,
s 6melt6sagät61 is elvarta ugyanezt, hogy a tulpartra atusz-
hassanak. Roosevelt nem ismert akadälyt.
Lelkesedese es kitartasa hatartalan volt. 1900-ban alel-
nökjelöltkent 673 beszedet mondott, es 20 000 merföldet
utazott, hogy McKinley elnök erdekeben kampanyoljon. El-
nöksegenek lejarta utan pedig, amikor Milwaukee varosa-
ban egy beszedre keszült, egy merenyletkfserlet soran mell-
kason 16ttek. Törött bordaval es egy lövedekkel a melleben
is ragaszkodott hozza, hogy elmondja egy6ras beszedet, mi-
el6tt megengedte, hogy k6rhazba szallftsäk.
ROOSEVELT NEHEZEN KEZDTE
E nemzet valamennyi eddigi vezet6je közül Roosevelt volt
a legszfv6sabb - mind fizikailag, mind pedig szellemileg.
De nem fgy kezdte. Az Egyesült Allamok cowboy-lelkületu
elnöke Manhattanben született egy tehet6s l.iri csaladban.
Gyermekkoraban csenevesz es igen beteges volt. Asztma
gyengf tette, rossz volt a latasa, es siralmasan sovany volt.
Szülei ketelkedtek, hogy eletben marad-e.
Amikor tizenket eves volt, a felcsepered6 Roosevelt
apja azt mondta: „Az eszed a helyen van, de nincs meg hoz-
za a tested, a test segftsege nelkül pedig a lelek nem juthat
odaig, ahova eljuthatna. Meg kell teremtened a testedet." 6
megteremtette. Att61 kezdve TR minden nap azzal töltötte
ideje java reszet, hogy eppannyira epftse testet, mint elme-
28
jet, s ezt egesz eleten at folytatta. Sulyt emelt, gyalogolt,
korcsolyazott, vadaszni jart, evezett, lovagolt es bokszolt.
Mire a Harvardon lediplomazott, keszen allt arra, hogy
megküzdjön a politika vilagaval.
A SIKERT NEM EGY NAP ALATT MERIK
Roosevelt persze nem egyik napr61 a masikra valt nagy ve-
zet6ve. Az elnöki szekig vezet6 l.itja lassu es szakadatlan
fejlodes volt. Miközben a legkülönböz6bb pozfci6kat töltöt-
te be New York City rend6rkapitanysagät61 az Egyesült AI-
lamok elnöksegeig, alland6an tanult, es fejl6dött. Mindig ta- -
lält valamit, amin javftania kell, s id6vel eros vezet6 lett be-
161e.
Roosevelt eredmenyeinek listaja imponäl6. Az Egye-
sült Allamok az 6 vezetese alatt valt vilaghatalomma. Tete-
mes resze volt abban, hogy az orszagnak elso osztalyu hadi-
tengereszete legyen. Ott volt a Panama Csatorna megepfte-
senel. Tet6 ala hozta az Oroszorszag es Japan közötti beke-
targyalasokat, s ennek reven elnyerte a Nobel Bekedfjat. S
amikor az emberek megkerdojeleztek vezetoi szerepet -
mivel akkor valt elnökke, amikor McKinleyt egy mereny-
letben megöltek, välasztasi kampanyt indftott, s ujravalasz-
tottäk - az addigi elnökök közül a legnagyobb többseggel.
Roosevelt, leven mindig a tettek embere volt, miutan
elnöki mandatumät 1909-ben letöltötte, azonnal Afrikaba
indult, hogy egy tudomanyos kutatast vezessen, amit a
Smithsonian Intezet tamogatott.
1919 januar 6-an Theodore Roosvelt almaban halt meg
New York-i otthonaban. Marshall alelnök fgy beszelt err61:
29
„A halalnak almaban kellett elvinnie 6t, mert ha Roosevelt
ebren lett volna, harcba kellett volna szallnia vele." Amikor
leemeltek agyar61, egy könyvet talaltak a vankosa alatt. TR .
az utols6 pillanatig elszantan tanult es fejlesztette magat.
Ha vezet6 akarsz lenni, ezt szerencsere el is erheted.
Mindenkiben ott a lehet6seg, de nem egyik napr61 a masik-
2. resz
ra val6sul meg. Ahhoz allhatatossagra van szükseg. Es sem-
mikepp ne feledd: a vezet6ve valas maga is folyamat. A ve-
zetes nem egy nap alatt ölt alakot, hanem egy egesz elet
munkaja soran.
Mir61 ismerszik meg
a vezet6?

30
 3
Hogyan tanulhatok önfegyelmet?

Az elso ember, akit vezetned kell - te magad vagy.

Rögös ut vezet a csucsra. Nern sok olyan ernber akad, aki

egyaltalan eljut arra a posztra, ahol rnunkajuk alapjan a leg-
jobbak közül val6nak szarnfthatnak. s rneg kevesebben van-
nak, akiket valaha is a legjobbaknak velnek. Jerry Rice ep-
penseggel eljutott idaig. A rögbiben 6t tartjäk rninden id6k
legjobb hatvedjenek - s ezt eredrnenyeivel be is bizo-
nyftotta.
Akik isrnerik, 6stehetsegnek rnondjäk. Istenaldotta fi-
zikai kepessegei hajrnereszt6ek, de ezek önrnagukban rneg ,
nern tettek volna naggya. Sikerenek kulcsa fegyelrnezettse-
geben rejlik. Lätast61 vakulasig dolgozik es keszül - e te-
ren a profi futballban nincs hozza foghat6.
Arnikor a föiskolai csapatban jatszott, edz6je, Charles
Davis husszor fel es le futtatta a jatekosait egy negyven rne-
ter rnagas hegyen. Egy különösen forr6 es fülledt napon a
Mississippi rnellett Rice rnar a tizenegyedik rnenetnel abba-
hagyta volna. Az öltöz6 fele settenkedve azonban raebredt,
33
mit is csinal. „Ne hagyd abba - mondta maganak - , mert
ha egyszer is belemesz abba, hogy feladod, utana mar rend-
jenval6nak fogod erezni." Visszament, vegigcsinalta a futa-
mokat, s ezutan mar sohasem valt 16g6ssa.
Hivatasos jatekoskent arr61 valt nevezetesse, hogy egy
masik hegyet is meg tudott futni - egy ket es fäl merföldes
göröngyös ösvenyt a California Allam-beli San Carlosban
- s ez Rice edzestervehez rendszeresen hozzatartozott.
Mas elvonalbeli jatekosok is vele szoktak tartani, de id6r61
id6re hatramaradnak, s elkepednek Rice kitartasan. Ez
azonban szokasos rutinjanak csak egy resze. Rice meg a
szezonon kivül is dolgozik, amikor mas jatekosok pecazni
jarnak, vagy heveresznek, s elvezik a kikapcsol6dast, 6 reg-
gel 7-t61 delig elvegzi szokasos gyakorlatait. Valaki egyszer
igy viccel6dött: „Olyan j6 kondici6ban van, hogy mellette
meg Jamie Lee Curtis is James Earl Jonesra hasonlft."
„A legtöbben azt nem ertik Jerryben, hogy az 6 szama-
ra a rögbi tizenket h6napos ügy" - jegyezte meg Kevin
Smith, az NLF hatvedje. „Ostehetseg, megis dolgozik. Eb-
ben különbözik a nagyszeru a j6t61."
MINDEGY, HOGY EGY VEZETO MENNYIRE TEHETSEGES.
A TEHETSEG ÖNFEGYELEM NELKÜL SOHASEM HASZNAL-
JA KI A BENNE REJLO MAXIMALIS LEHETOSEGEKET.
1997-ben Rice palyafutasanak egy ujabb hegycsucsat
maszta meg: felepült egy szömyu serülesb61 - es visszajött.
Korabban - fegyelmezett munkamoraljanak es törhetetlen
sziv6ssaganak köszönhet6en -- sohasem veszftett meccset
tizenkilenc evadon at. Arnikor 1997 augusztus 31-en kiment
a terde, az emberek azt gondoltäk, arra az evadra befejezte.
34
Addig csupan egyetlen jatekos volt, aki egy hasonl6 serüles
utan visszatert, meg ugyanabban az evadban - Rod Wood-
son, aki negy es fäl h6nap alatt helyrehozta a terdet. Rice
ugyanezt harom es fäl h6nap alatt tette meg - ez csak szi-
13.rd jellemen, elszantsagan es hallatlan önfegyelmen mulott.
Ilyesmit addig meg senki nem latott - es val6szinu1eg nem
is fog. Rice tovabb aratja sikereit es gyarapitja hirnevet, mi-
közben csapatat gy6zelernre segiti.
A FEGYELEM IRANY A
Jerry Rice esete remekül peldazza az önfegyelem hatalmat.
Sikert senki nem erhet el, es nem tarthat meg enelkül.
Mindegy, hogy egy vezet6 mennyire tehetseges. A tehetseg
önfegyelem nelkül sohasem futja ki a benne rejl6 maximalis
lehet6segeket. Egy vezet6 szamara az elerhet6 legmagasabb
szintet celozza meg, s benne rejlik a maradand6 vezet6 sze-
rep kulcsa.
Ha vezet6 akarsz lenni, akinek er6forrasai között ott
van az önfegyelem, kövesd az itt felsorolt cselekvesi szaba-
lyokat:
SOHA NE DOLJ BE SAJAT KIFOGASAIDNAK!
Ha ki akarod alakitani az önfegyelem eletstilusat, az el-
s6 feladataid között legyen, hogy megkerd6jelezel es kikü-
szöbölsz minden olyan hajland6sagot, ami ürügyekre csabi-
tana. Ahogy a klasszikus francia ir6, Franc;ois La Rochefou-
cauld fogalmazott: „J6forman minden hibank inkabb meg-
bocsathat6, mint azok a m6dszerek, amelyeket elleplezesük-
re eszelünk ki". Ha különfäle okokat talalsz, hogy miert
35
nem tudsz fegyelmezett lenni, vedd eszre, hogy ezek val6-
jaban nem egyebek, mint egy csokorra val6 ürügy - ezek
mindegyiket meg kell kerd6jelezned, ha vezet6kent el
akarsz jutni a következ6 szintre.
TEDD FELRE A JUTALMAKAT, AMfG A FELADATOT
EL NEM VEGEZTED!
Mike Delaney, az fr6, egy alkalommal bölcsen megje-
gyezte: „Minden olyan ügylet vagy emberi iparkodas,
amely egyenl6 jutalmakkal kecsegteti a lustakat es a szor-
galmasakat, el6bb-ut6bb inkabb a lustakt61, semmint a szor-
galmasakt61 fog hemzsegni". Ha hfjan vagy az önfegyelem-
nek, könnyen kialakfthatod azt a szokast, hogy nekilass a
desszertnek, miel6tt a fözeleket elfogyasztanact.
Egy törtenet j61 megvilagftja, milyen er6vel vertezhet
feI a jutatmak kesleltetese. Egy id6sebb hazaspar nehany
napra kempingezni ment, amikor egy csalact erkezett a mel-
lettük fekv6 satorhelyhez. Amint a kellekeket szallft6 utan-
fut6 megallt, a hazaspar es harom gyermekük azonnal pa-
kolni kezdett. Az egyik gyerek sietve kiürftette a hilt6taska-
kat es a hatizsakokat, mfg a masik kett6 felallf totta a cölö-
pöket es a ponyvakat. A sator tizenöt perc mulva keszen
allt.
Az öreged6 hazaspar egyik amulatb61 a masikba esett:
- Emberek, maguk remekül tudnak együtt dolgozni
- mondta az apanak csodalkozva az id6söd6 ilriember.
- Csak m6dszer dolga az egesz - felelte az apa. Sen-
ki nem mehet fürödni, amfg a satrat fel nem allf tottuk.
36
ALLANDÖAN AZ EREDMENYEKRE FIGYELJ!
Ha barmikor a munka nehezsegeire összpontosftasz,
nem pedig az eredmenyere vagy a jutalmakra, hamar elba-
tortalanodhatsz. Rag6dj csak el rajtuk j6 sokaig, s önfegye-
lem helyett önsajnalat fog kialakulni benned. Legközelebb,
amikor valamilyen „muszaj-munkat" kell vegrehajtanod, s
mar azon töröd a fejed, hogy az ar megfizetese helyett mi
lenne a kenyelmesebb megoldas, m6dosf tsd figyelmed ira-
nyat. Összegezd magadban annak el6nyeit, mi lesz, ha he-
lyesen jarsz el, majd vagj bele!
HA TUDOD, HOGY TEHETSEGES V AGY,
S AZT TAPASZTALOD, HOGY CSEKELY EREDMENYERT
SOKATSERENYKEDSZ,MEGLEHET,HOGY
HfJAN V AGY A KELLO ÖNFEGYELEMNEK.
H. Jackson Brown, az fr6, fgy gunyol6dott: „A tehet-
seg fegyelem nelkül olyan, mintha egy polip rollerezne. Sok
az izges-mozgas, de sohasem tudni, hogy el6re halad, hat-
rafele, vagy oldalvast". Ha tudod, hogy tehetseges vagy, s ,
azt tapasztalod, hogy csekely eredmenyert sokat sereny-
kedsz, meglehet, hogy hfjan vagy a kell6 önfegyelemnek.
Vess egy pillantast mult heti id6beosztasodra! Mennyi
id6t szenteltel rendszeres, fegyelmezett tevekenysegeknek?
Tettel barmit is, ami a szakmadban fejleszt vagy gyarapft?
Csinaltal valamit egeszseged meg6rzese erdekeben? Beve-
teled mekkora hanyadat fordftottad megtakarftasra vagy be-
fektetesre? Ha ezeket a dolgokat elhanyagoltad, s azt mond-
tad magadnak, kes6bbre halaszthatod, van meg mit dolgoz-
nod sajat önfegyelmed kialakftasan.
37
 4
Hogyan allapftsam meg eletemben
a f ontossagi sorrendeket?

Egy vezetff sikerenek elengedhetetlen feltetele a fontossagi

sorrend fegyelmezett kialakftasa, es a kituzött celok
erdekeben vegzett munkara val6 keszseg.

A siker az elffzetesen megszabott cel elffrehalad6 megval6-

sftasakent hatarozhat6 meg. E meghatarozasban az is benne
foglaltatik, hogy egy vezet6 sikerenek elengedhetetlen fel-
tetele a fontossagi sorrend fegyelmezett kialakitasa, es a ki-
tuzött celok erdekeben vegzett munkara val6 keszseg.
Sok evvel ezel6tt, egy üzleti tanulmanyi fokozatra val6
felkeszüles közben tanultam a Pareto Elvr61. Gyakorta ne-
vezik „20/80-as elvnek" is. Bar akkoriban err61 az alapelv-
r61 nem sok informaci6hoz jutottam, alkalmazni kezdtem
sajat eletemre. Most, evekkel kes6bb ugy talalom, ez a leg-
fontosabb eszköze a prioritasok meghatarozasanak egy em-
ber eleteben vagy barrnilyen szervezetben.

39
 PARETO ELVE: A 20/80-AS ELV PELDAK A PARETO ELVRE
Jd6 Id6nk 20 szazaleka hozza az eredmenyek
Prioritasaid (adott dolgok viszonylagos fontossaga szamod-
80 szazalekat.
ra) 20 szazaleka megszabja eredmenyeid 80 szazalekat,
Tanacsadas Az emberek 20 szazaleka id6nk 80 szazalekat
AMENNYIBEN id6det, energiaidat, penzedet es alkalma- veszi igenybe
zottaidat prioritasaid 20 szazalekara hasznalod fel. Termekek A termekek 20 szazaleka a profit 80 szazalekat
hozza
prioritasok eredmenyesseg Olvasmanyok Egy könyv 20 szazalekaban benne van a tartalom
80 szazaleka

CJ
.... - - -,
3 1
2

3
Munka

Beszect
Munkank 20 szazalekanak köszönhetjük
megelegedettsegünk 80 szazalekät
A beszect 20 szazaleka hordozza a hatas
1
1
80 szazalekat.
4 1
1
4 Adomanyozas Az emberek 20 szazalekat61 szarmazik a penz
1

5 :
1
6 ~
'
''
7 '
' 80 szazalekat.
8 ''
'
''
9 ',
'1
' 1
10
A 20/80-as Elv fenti illusztraci6jan a folytonos vona-
lak egy olyan embernek vagy szervezetnek felelnek meg,
aki vagy amely idejet, energiajat, penzet es szemelyi allo-
manyat a legfontosabb celkituzesekre fordftja. Az ered-
meny: negyszeres hozam a termelekenyseg teren. A szagga-
tott vonalak egy olyan embernek vagy szervezetnek felel-
nek meg, aki vagy amely idejet, energiajat, penzet es sze-
melyi allomanyat a kevesbe fontos celkitilzesekre fordftja.
Az eredmeny - igen csekely hozam.
40
5 80 szazaleka.
Vezetes Az emberek 20 szazaleka hozza meg a döntesek
6 80 szazalekat.
A resztvev6k 20 szazaleka fogyasztja el az elelem
7 Piknik
8
r---,
1 9 1 Minden vezet6nek erdemes ismernie a Pareto Elvet,
1
aki embereket felügyel es iranyf t. Peldaul, egy szervezet
:_ ~~ _:
tagjainak 20 szazaleka felel a vallalat sikerenek 80 szazale-
kaert. Az alabbi strategia lehet6ve teszi egy vezet6 szamara,
hogy növelje egy szervezet termelekenyseget.
1. Hatarozd meg, mely emberek alkotjak a legmaga-
sabb szinten teljesft61mek megfele16 20 szazalekot!
2. Az emberekre szant id6d 80 szazalekat fordftsd a leg-
magasabb szinten teljesft6k 20 szazaleknyi csoportjara!
3. A kepzesekre szolgal6 penz 80 szazalekat költsd a
csucs-szfnvonalu 20 szazalekra!
4. Hatarozd meg, hogy a munka mely 20 szazalekab61
41
 szarmazik az eredmeny 80 szazaleka, s kepezd ki
egy asszisztensedet, hogy vegezze el a 80 szazalek-
nyi kevesbe eredmenyes munkat. Ez „felszabaditja"
a j6 termel6ket, hogy azzal foglalkozzanak, amiben a
legkival6bbak!
5. Kerd meg a csucson lev6 20 szazalekot, hogy tartsa-
nak gyakorlati kepzest a következ6 20 szazalek sza-
mara!
Ne feledd: csak azt tanithatjuk, amit tudunk; azt teremtjük
ujra, ami magunk vagyunk. Hasonl6 hasonl6t szül. Ezt az
elvet szoktam tanitani a vezetesr61 sz616 szeminariumai-
mon, s gyakran felteszik nekem a kerdest: „Hogyan azono-
sitsam a sajat szervezetemben az embereknek azt a 20 sza-
zalekat, akik a legjelent6sebb befolyast gyakoroljak vagy a
legeredmenyesebbek?" A következ6t szoktam javasolni:
Keszits egy lajstromot vallalatod vagy reszleged minden
tagjar61. Azutan minden egyes szemely eseteben tedd fel
magadnak a kerdest: „Ha az az ember valami kellemetlen-
seget okozna nekem, vagy megvonna t61em a tamogatasat,
mi volna ennek a val6szim1 következmenye?" Ha ez teged
cselekveskeptelenne tenne, tegy valamilyen jelet a kerdeses
nev utan. Ha az illet6 segithet vagy arthat neked, de nem
akadalyozhat meg abban a lehet6segedben, hogy lenyeges
dolgokat vegig tudj vinni, ne tegy a nev möge semmilyen
jelzest. Ha vegeztel az ikszelessel, azt fogod talalni, hogy a
nevek mintegy tizenöt-husz szazalekat jelölted meg. Ok je-
lentik tehat azokat a letfontossagu kapcsolatokat, amelyeket
a szervezet gyarapitasa erdekeben fejleszteni kell, s tovabbi
er6forrasokkal kell ellatni.
42
ORGANIZÄ.LJUNK, V AGY AGONIZÄ.LJUNK?
J61 jegyezd meg: nem azon mulnak a dolgok, hogy
mennyire kemenyen dolgozol; az a lenyeg, hogy mennyire
okosan dolgozol. A harom-negy lenyeges prioritasi tervvel
val6 egyideju zsongl6rködes kepessege minden vezet6 sza-
mara elengedhetetlen.
EGY OLYAN ELET, AMIBEN BJ\RMI ELMEGY, OLYAN ELET
LESZ VEGÜL, AMIBEN MAR SEMMI SEM MEGY.
Ällapftsd meg a prioiotasokat
a különfele feladatok között!
Nagyon fontos, es Nagyon sürgos: Ezzel a tervvel
küzdj meg el6ször.
Nagyonfontos, de Nem annyira sürgos: Jelölj ki .hatar-
id6ket a feladat egyes reszleteinek vegrehajtasahoz, s e ter-
veket iktasd be napi teend6id köze.
Kevesse fontos, de !gen sürgos: talalj valamilyen gyors
es hatekony m6dszert a feladat vegrehajtasara, anelkül,
hogy tulsagosan belebonyol6dnal. Ha lehetseges, passzold
at egy beosztottadnak, aki el tudja vegezni.
Nem különösebbenfontos, es Nem is sürgos: Ilyenek a
szorgalmat kivan6, folyton ismet16d6 teend6k, mint peldaul
a kartotekolas. Bontsd kisebb egysegekre, s vegezz ezekkel
hetente egy-egy fäl6ra alatt, vagy jelölj ki valakit, hogy
hajtsa vegre - vagy hagyd az egeszet ugy, ahogy van. Mi-
el6tt bärrnit masnapra halasztanal, vedd alaposan szemügy-
re: lehet, hogy az id6k vegezeteig halaszthatod.
43
 DÖNTSÜNK, VAGY ROTNSUNK?
Mas szavakkal: mit kell megtennem, arnit rajtam kivül mas-
Amikor tervezesre kerül a sor, minden egyes ember a valaki nem tehet meg? Barmi legyen is az, a fontossagi sor-
kezdemenyez6 vagy a reagaI6 szerepet tölti be. Szemlelte- rendben el6re kell kerülnie. Ha ilyesmiben kudarcot vallasz,
tesül szolgaljon itt a naptar: Nem az a födolog, hogy „Meg- a munkanelküliek között talalod magad. Szamos egyeb fe-
telik-e a naptaram", hanem hogy „Ki az, aki a naptaramat lel6sseg rejlik a sajat szinted alatt is, s csak nehany olyan
kitölti?" Ha masok vezet6i vagyunk, nem az a kerdes, hogy van, ami egyetlen erobert kivan, s aminek csupan te tudsz
„Fogadok-e valakit?", hanem az, hogy „Kit fogadok?" eleget tenni. Tegy különbseget, mi az, amit magadnak kell
Megfigyelesem szerint a vezetdk inkabb kezdemenyezesre, megcselekedned, s mit kell valaki masra bfznod.
követ6ik pedig inkabb reagalasra hajlamosak. Lassuk a kü- Mi hozza a legtöbb hasznot? A rafordftott er6feszftes-
lönbseget: nek meg kell közelf tenie a varhat6 eredmenyeket. Szüntele-
VEZETOK nül fel kell tennem magamnak a kerdest: „A legjobban veg-
KÖVETOK
Kezdemenyeznek. zem-e feladatomat, s azzal a szervezet szamara ke116 hasz-
Reagalnak.
Kihfvasokkal elnek: felveszik a not hajtok-e?" A szervezetek legtöbbjenel haromfäle gyako-
Figyelnek: varjak, hogy a
kagyl6t, es kapcsolatot Ietesftenek. telefon megcsördüljön. ri problema szokott fellepni:
Id6t szannak a tervezesre: e!6re Napr61 napra elve töltik eletüket,
felkeszülnek a problemakra. e Kizsakmanyolas: Tul keves alkalmazott vegez
az egyes problemakra reagalva.
ld6t fektetnek be az emberekbe. tul sok feladatot.
ldejüket mas emberek
tarsasagaban töltik. • Ingyeneles: Tul sok alkalmazott vegez tlll keves
A prioritasok szerint töltik ki Naptaraikat utasftasok szerint feladatot.
naptaraikat. töltik ki. e Felreszervezes: Tul sok alkalmazott vegez
hasztalan feladatokat.
ERTEKELES, VAGY PATTHELYZET?
Mi jar a legtöbb jutalommal? Az elet tul rövid ahhoz,
Gyakorta megesik, hogy a prioritasok nem fekete-feher
hogy örömtelen legyen. Akkor vegezzük a munkankat a
szfnekben jelennek meg, hanem a szürke különfäle arnyala-
legjobban, ha elvezzük is. Annakidejen vezet6k egy talalko-
tait öltik. Tapasztalataim szerint utoljara azzal foglalko-
z6jan sz6laltam fel, s ezt a gondolatot igyekeztem kifejteni.
zunk, hogy mi az els6 teend6. Az alabbi kerdesek segftse-
El6adasom cfme ez volt: „Szeress bele a munkadba!" Hall-
gedre lehetnek a prioritasok megallapftasaban:
gat6sagomat arra batorftottam, keressenek valamit, amit any-
Mi a kötelessegem? Egy vezet6 j6forman barmit felad- nyira kedvelnek, hogy ingyen is örömest megcsinalnak.
hat, csak a vegs6 felel6sseget nem. Egy uj feladat elfogada- Majd arra utaltam: ezt olyan magas szinten fogjak elsajatf-
sakor mindig fel kell tenni a kerdest: „Mi a kötelessegem?" tani, hogy az emberek boldogok lesznek, ha fizethetnek er-
44
45
te. 161 fogod erezni magad a b6rödben, mert adhattal vala-
mit a vilagnak.
Munkact sikeret roppant mertekben gyarapftja, ha aha-
rom prioritas - a Kötelesseg, a Haszon es a Jutalom -
benne egyarant megmutatkozik, s egy iranyba mutat. Mas
szavakkal: ha a követelmenyek egybeesnek a legkamato-
z6bb kepessegeimmel, s ezek kifejtese szamomra jutalom
forrasa, akkor sajat prioritasaimat követve sikeres leszek.
PRIORITAsr EL VEK
A PRIORITASOK SOHASEM „MARADNAK NYUGTON"
A prioritasok id6r61 id6re elmozdulnak, s alland6 fi-
gyelmet követelnek. H. Ross Perot emlekeztet, hogy mind-
az, ami nagyszen1 va'gy dicseretes, szakadatlanul pengeelen
tancol, s id6r61 id6re meg kell küzdeni erte. A j61 megfo-
galmazott prioritasok is ilyenek - folyton ott vannak a
penge elen.
Ahhoz, hogy a prioritasok mindig a helyükön legye-
nek:
• Elj az ertekeles lehet6segevel: Gondold at havonta,
mi a helyzet a prioritasaiddal (Kötelesseg, Haszon,
Jutalom).
• Vegezz nagytakarftast! Tedd fel magadnak a kerdest:
„A magam szamara kijelölt teend6k közül mi az,
amit masvalaki is elvegezhetne?"
• Ne feledkezz meg az ertekbecslesr61: Melyek azok a
csucsszintu tervek, amelyekkel ebben a h6napban
foglalkozol, s ezek varhat6an meddig fognak tartani?
46
JÖFORMAN BARMIT LENYEGTELENNEK
TEKINTHETSZ
Kedvelem ezt az elvet. Kisse tulz6 ugyan, de erdemes
kimondani. William James megallapftasa szerint „A böl-
csesseg muveszete abban all, hogy tudjuk, mire nem kell
odafigyelni." ld6nk tetemes hanyadat a bagatell es földhöz-
ragadt ügyek raboljak el. Tul sokan szentelik eletüket teve-
sen megvalasztott celoknak.
Dr. Anthony Campolo beszamol egy szociol6giai ku-
tatasr61, amelyben egyetlen kerdest tettek fel ötven, 95 ev
körüli szemelynek: „Ha ujraelhetne az eletet, mit csinalna
maskent?" Ez nyitott vegu kerdes volt, s az id6s honpolga-
rok e legid6sebbjeit61 valaszok sokasagat kaptak. Mind-
amellett, haromfäle valasz rendszeresen megjelent, s uralta
a kutatasi eredmenyeket. A következ6 valaszokr61 van sz6:
• Ha elölr61 kezdhetnem, többet gondolkodnek.
• Ha elölr61 kezdhetnem, többet kockaztatnek.
• Ha elölr61 kezdhetnem, több olyan dolgot csinalnek,
ami a halalom utan is tovabb el.
Egy ifju koncertez6 hegedust megkerdeztek, mi a titka
sikerenek. Azt felelte: „Tervszeruen voltam hanyag". Aztan
elmagyarazta: „Amikor reggeli utan bementem a szobamba,
bevetettem az agyat, helyükre raktam a targyakat, feltöröl-
tem a padl6t, es megcsinaltam minden egyebet, ami a fi-
gyelmemet felkeltette. Ezutan kutyafuttaban nekilattam
gyakorolni a hegedun. Ugy talaltam azonban, hogy nem fej-
16dök annyira, amennyire szerintem tudnek, ezert megfordf-
tottam a dolgokat. Amfg a gyakorlassal nem vegeztem, min-
den egyebet gatlastalanul elhanyagoltam. Ugy hiszem, sike-
47
remet ennek a szandekosan eltervezett hanyagsagnak kö-
szönhetem."
A JÖ ESKÜDT ELENSEGE A LEGJOBBNAK
A legtöbb ember meg tudja fogalmazni prioritasait,
amikor „j6 vagy rossz" ügyekkel talalja szemben magat. Az
jelenti a kihf vast, amikor ket j6 valasztasi lehet6seggel
szembesülünk. Mit tegyünk ilyenkor, amikor mincikett6
egyarant megfelel a kötelesseg, a haszon es a jutalom kfva-
nalmainak?
Mikent lehet ket }6 valasztasi lehetoseg közül dönteni?
• Kerdezd meg feljebbval6dat vagy munkatarsaidat, ne-
kik melyik tetszik jobban?
• Van olyan lehet6seg, amellyel valaki mas is el tudna
banni? Ha igen, passzold at neki a munkat, s foglal-
kozz azzal, amit csak te magad tudsz megoldani.
• Melyik lehet6seg hasznosabb az ügyfäl szamara?
Gyakran olyanok vagyunk, mint a keresked6, aki oly
buzg6n takarftja az üzletet, hogy a bejarati ajt6t köz-
ben vegig nyitva hagyja. A bolt val6jaban nem azert .
van nyitva, hogy takarftani tudjon, hanem hogy a ve-
v6k bejöjjenek!
• Döntesed alapjaul tedd meg a szervezet celkituzeseit.
A TULZOTTAN SOK PRIORITAS MEGBENIT
Mindannyian tapasztaltuk mar, hogy fr6asztalunkat el-
lepik az emlekeztet6k es feljegyzesek, miközben halljuk,
hogy cseng a telefon, s ugyanakkor latjuk, hogy nyflik az
aj t6. Emlekszel arra a jeges erzesre, ami ilyenkor atfut raj-
tad?
48
William H. Hinson elmeseli, miert szoktak az idoma-
rok magukkal vinni egy szeket, amikor az oroszlanketrecbe
lepnek. Näluk van persze az ostor, es az oldalukon ott a
pisztoly. A szeket megis magukkal hordjak. Hinson szerint
ez az idomar legfontosabb eszköze. A szeket a tarnlajanal
fogja meg, es a labakkal a vadallat fele döf. Az allat - ugy-
mond - egyidejU1eg pr6b3.l mind a negy labra figyelni. Ab-
beli igyekezeteben, hogy egyszerre negyfele összpontosft-
son, egyfajta benultsag szallja meg, s szelfd, gyenge es bar-
gyu lesz, mert figyelme szettöredezik. (Mostant61 több
együtterzest fogunk tanusftani az oroszlanok irant.)
Ha tlilterhelnek a teend6k, prioritasaidat listazd egy
külön lapon, mielott ezeket megvitatnad a fönököddel, s
megtudnact, hogy 6 milyen fontossagi sorrendet allftott fel.
En magam mincten honap vegen megtervezem, es fras-
ba foglalom a következ6 h6napra sz616 prioritasaimat. Le-
ülök az asszisztensemmel, s 6 ezeket a terveket feltünteti a
naptarban. Egy-egy h6napra vonatkoz6an ügyek szazai kö-
zött kell rendet teremtenie. U gyanakkor, ha valami nagyon
fontos es nagyon sürg6s dolog akad, ezt közlöm vele, s az
minden egyebnek elebe kerül. Minden igazi vezet6 megta-
nult nemet mondani arra, ami j6, hogy a legjobbra igent
mondhasson.
KOMOL Y GONDOKNAK NEZHETÜNK ELEBE,
AMIKOR CSEKELY FONTOSSAGU ÜGYEK
TUL SOKAT KÖVETELNEK TOLÜNK.
Robert J. McKain szerint „Legf6bb celjainkat azert
nem erjük el, mert id6nket arra fecsereljük, hogy el6ször a
masodlagos fontossagu dolgokkal vegezzünk."
49

AZ ELETBENMARADÄ.S ALAPJA A HATEKONYSÄ.G.
A SIKER ALAPJA AZ EREDMENYESSEG.
Az eletben gyakran apr6sagok gancsolnak el. Tragiku-
san peldazza ezt az Eastem Airlines legitarsasag sugarhajtasu
gepenek esete, amely a Florida .Ä.llam-beli Evergladesben
balesetet szenvedett. A repül6gep a ma mar közismert
Flight 401-es volt, amely New Y orkb61 Miamiba tartott,
rengeteg vakaci6z6 utassal a fedelzeten. Amint a gep leszal-
lasra keszülve megközelftette Miami repül6teret, a fäny,
amely a leszall6 szerkezet megfelel6 mll'ködeset jelezte vol-
na, egy üzemzavar miatt nem vilagitott. A gep egy nagy
hurkot frt le az Everglades-i mocsarak fölött, miközben a pi-
16tafülke legenysege megpr6balta eldönteni, vajon a szerke-
zet nem mu'°k.ödik, vagy a fänyjelz6 izz6ja hibasodott meg.
Amikor a fedelzeti mernök megpr6balta kicserelni az
izz6t, az nem mozdult, s a legenyseg többi ta~a is a segit-
segere sietett. Arnig az izz6val küzdöttek, senki sem vette
eszre, hogy a repül6 magassaga egyre csökken, s a gep egy-
szerll'en belezuhan a mocsarba. A repül6szerencsetlenseg-
ben emberek tucatjai haltak meg. Miközben egy j61 fizetett
pil6takb61 all6 tapasztalt legenyseg egy huszonöt centes iz-
z6val bajl6dott, a gep az utasokkal együtt egyenest nekire-
pült a talajnak.
A HATARIDOK ES A VESZHELYZETEK
PRIORITASOK MEGFOGALMAZASARA
KENYSZERITENEK
A következ6 gondolat „Parkinson törvenye" -ben szere-
pel: ha csak egy levelet kell megirnod, az igenybe fogja
50
venni az egesz napodat. Ha husz levelet kell megfrnod, egy
nap alatt vegezni tudsz velük. Munkank soran melyik a leg-
eredmenyesebb id6szak? A szabadsagolast megel6z6 egy
het! Miert nem tudjuk mindig ugy pergetni az eletünket,
mint egy hettel azel6tt, hogy elhagyjuk az irodat - amikor
dönteseket hozunk, rendet teszünk az fr6asztalunkon, vala-
szolunk a telefonhivasokra? Normalis feltetelek között hate-
konyak vagyunk (megfelel6en tesszük a dolgunkat). Ami-
kor id6K.enyszer nehezedik rank vagy sürg6ssegi feladatok
lepnek fel, eredmenyesekke valunk (a megfelel6 dolgokat
tesszük). Az eletbenmaradas alapja a hatekonysag, a siker
alapja az eredmenyesseg.
1912 aprilis 14. ejszakajan a Titanic nevll' 6ceanjar6
haj6 jeghegynek ütközött az Atlanti Öcean közepen, es el-
süllyedt, kioltva ezzel rengeteg ember eletet. A katasztr6fät
övez6 törtenetek egyik legerdekesebbike egy hölgyr61 sz61,
aki helyet kapott egy ment6cs6nakon.
Azt kerte, hadd menjen vissza a kabinjaba valamiert, s
erre mindössze harom percet kapott. A kabinban mit sem
tör6dött az ekszereivel, inkabb felkapott harom narancsot.
Aztan sietve visszatert a helyere a cs6nakba.
Nehiny 6raval korabban meg a gondolata is nevetse-
ges lett volna annak, hogy egy egesz lada narancsert odaad-
jon akar csak egyetlen kicsiny gyemantot, de a körülme-
nyek a haj6 fedelzeten hirtelen atrendeztek az ertekeket. A
veszhelyzet tisztazta prioritasait.
GY AKRAN TÜL KESON JÖVÜNK RA, MI AZ,
AMI IGAZAN FONTOS.
Garry Redding a következ6 törtenetet meselte Paul
51
Tsongas massachussettsi szenatorr61: 1984 januarjaban be-
jelentette, hogy visszavonul az Egyesült Allamok szenatu-
sab61, es nem indul az ujravälasztasert. Tsongas politikai
csillaga akkoriban felfele fvelt. Komoly eselyei voltak az
ujravälasztasra, s ugy emlegettek, mint az Egyesült Alla-
mok elnöki vagy alelnöki posztjanak egyik lehetseges varo-
manyosat.
Bejelentese el6tt nehany hettel Tsongas megtudta,
hogy megtamadta a nyirokrak egy fajtaja, ami nem gy6gyft-
hat6, de kezelhet6. Minden val6szfnuseg arra mutatott,
hogy ez nem befolyasolta volna lenyegesen politikai lehet6-
segeit vagy eleteselyeit. Betegsege nem akadalyozta volna
meg, hogy reszt vegyen a szenatus munkajaban, de arra
kesztette, hogy szembenezzen sajat haland6 voltanak reali-
tasaival. Nem tudott volna megtenni mindent, amit tenni
szeretett vofoa. Nos, vajon mi volt az, amit hatralev6 ideje-
ben tenni kfvant?
Amellett döntött, amire egesz eleteben a leginkabb va-
gyott, amit semmikepp nem adott volna fel - hogy csalad-
ja köreben legyen, s lassa, amint gyermekei feln6nek. Ez in-
kabb vonzotta, mint hogy a nemzet törvenyeinek kialakfta-
saban vegyen reszt, vagy hogy a nevet befrja a törtenelem-
könyvekbe.
Röviddel azutan, hogy dönteset bejelentette, egy barat-
ja levelben gratulalt Tsongasnak, amiert prioritasai között
rendet tett. Megjegyzese fgy sz61: „Meg soha senki nem
mondta a halälos agyan, hogy »Barcsak több id6t szantam
volna az üzletre ! «"
52
5
Hogyan alakithat6 ki a bizalom?
A bizalom a vezetes alapja.
Egy vezet6 altal megismerhet6 egyik legfontosabb tudniva-
16, hogy mikent m(fködik a bizalom. Szamomra ez kisse
ugy fest, mint apr6penzt keresni, majd elkölteni. Valahany-
szor j6 vezetesi döntest hozol, nemi apr6penz kerül a zse-
bedbe. S valahanyszor rossz döntest hozol, adnod kell bel6-
le valamennyit az embereknek.
Minden vezet6nek van nemi apr6penz a zsebeben,
amikor uj vezet6i posztra kerül. Innent61 fogva vagy gyara-
pftja az apr6penzet, vagy veszft bel61e. Ha az egyik rossz
döntest hozza a masik utan, id6r61 id6re fizetnie kell. Egy
nap aztan, miutan meghozta utols6 rossz dönteset, hiaba ko-
toraszik a zsebeben, ra kell ebrednie, hogy az utols6 fillerje
is elfogyott. Nem szamft, hogy a baklöves nagy volt vagy
csekely: ha kifogytal az apr6penzedb61, nem vagy mar töb-
be vezet6.
Egy vezet6 sikereinek es kudarcainak törtenete lenye-
ges szerepet jatszik megbfzhat6saganak alakulasaban. Az
embereid tisztaban vannak vele, mikor hibazol. Az a lenye-
53
gi kerdes, hogy hajland6 vagy-e szfnt vallani. Ha igen, köny-
nyuszerrel visszanyerheted bizalmukat. A magam tapasz-
talatab61 tudom, hogy amikor vezetesr61 van sz6, nem va-
laszthatod a könnyebbik utat, függetlenül att61, hogy milyen
regen vezeted beosztottjaidat.
A BIZALOM A VEZETES ALAPJA
Harom olyan tulajdonsag van, amit egy vezet6nek a bi-
zalom kiepitese soran fel kell mutatnia: a kompetencia, a
kapcsolati keszseg es a jellem. Az emberek könnyen meg-
bocsatjak a keszsegek hianyab61 fakad6 alkalmi hibakat,
különösen, ha azt latjak, hogy epp most kezdesz vezet6ve
valni. De sohasem bfznak meg olyasvalakiben, akinek a jel-
lemeben torzulasokat tapasztalnak. E vonatkozasban a leg-
kisebb botlas is halalos kimenetelU lehet. Ezzel az igazsag-
gal minden eredmenyes vezet6 tisztaban van. Craig Weat-
herup, a Pepsi Cola ceg elnök-vezerigazgat6ja, a követke-
z6keppen sz61 err61: „Az emberek elturik a nyflt tevectese-
ket, de ha visszaelsz a bizalmukkal, igen nehez lesz ezt a
bizalmat visszanyemed. Egyebek között ezert kell megta-
nulnod ugy banni a bizalommal, mint legbecsesebb er6for-
rasoddal. A fönököddel jarathatod a bolondjat, de a munka-
tarsaidat vagy a beosztottaidat nem teheted bolondda".
Norman Schwarzkopf tabomok is ramutat, milyen le-
nyeges szerepet jatszik a jellem: „A vezetes nem egyeb,
mint a strategia es a jellem hathat6s kombinaci6ja. De ha
nelkülöznöd kell egyiküket, nelkülözd a strategiat." A jel-
lem es a vezetes hitele kez a kezben halad. Anthony Harri-
gan, az Egyesült Allamok Üzleti es Ipari Tanacsanak elnöke
a következ6ket mondta:
54
A jellem szerepe mindig alapvet6 tenyezonek bizonyult a nemze-
tek felemelkedeseben es bukasaban. s bizonyosak lehetünk abban,
hogy e törtenelmi szabalyszeruseg al61 Amerika sem kivetel. Egy-
seges orszagkent nem azert tudunk megmaradni, mert okosabbak
vagy kifinomultabbak vagyunk, hanem - legalabbis ugy reme-
lem - azert, mert egy bels6 er6 birtokaban vagyunk. Röviden, a
jellem az egyetlen vedfal mindazon bels6 es küls6 er6kkel szem-
ben, amelyek egy orszagot szetzilalhatnak es romlasba dönthetnek.
A jellem teszi lehet6ve a bizalmat. S a bizalom teszi lehe-
t6ve a vezetest.
AMIROL A JELLEM MESEL
A jellem sokmindenr61 tudatja a követ6ket.
A JELLEM TAJEKOZTAT AZ ÖSSZESZEDETTSEGRÖL
...
Egy olyan vezet6re, aki nelkülözi a bels6 tartast, nem
lehet napr61 napra szamftani, mert a teljesftmenyek iranti
keszenleti allapota napr61 napra valtozik. Az NBA-nal dol-
goz6 Jerry West ezt a következ6keppen fogalmazta meg:
„Nem valami sokat tudsz veghezvinni az eletben, ha csak
azokon a napokon dolgozol, amikor j61 erzed magad". Ha
embereid nem tudjak, hogy mire szamftsanak t61ed mint ve-
zet6t61, egy id6 utan semmifäle vezetest nem fognak varni.
AMIKOR EGY VEZETO JELLEME EROS,
AZ EMBEREK HISZNEK BENNE, S HISZNEK ABBAN A
KEPESSEGEBEN IS, HOGY A BENNÜK REJLO TEHETSEGET
FEL FOGJA SZABADITANI.
55
 Gondolj bele, mi törtent a nyolcvanas evek masodik
feleben! Szamos nagyra ertekelt kereszteny vezet6 botlasai-
nak es bukasanak lehettünk tanui, s mindez moralis proble-
makb61 fakadt. Következetlensegük kikezdte a masok veze-
tesere val6 alkalmassagukat. Ami azt illeti, ez szerte az or-
szagban minden papra amyekot vetett, mert az emberekben
gyanakvast ebresztett minden egyhazi vezet6 irant, szeme-
lyes erdemeikre val6 tekintet nelkül. A bukott vezetok jel-
lemhibai alapjaiban tettek lehetetlenne, hogy tovabbra is ve-
zet6k maradjanak.
Amikor olyan vezet6kr61 gondolkozom, akik a jellem
szilardsagat suritve testesftik meg, Billy Graham az els6, aki
eszembe jut. Mindenki megbfzik benne, szemelyes vallasi
meggy6z6deset61 függetlenül. Vajon miert? Mert a magasz-
tos jellem mintapeldaja volt több mint fäl evszazadon at.
Nap, mint nap a sajat ertekei szerint el. Soha nem vallal kö-
„
telezettseget, csak ha meg is tudja azt tartani. Sa maga utjan
haladva sajat szemelyeben mutatja meg, mit jelent az embe-
ri integritas.
A JELLEM MESEL A LEHETÖSEGEKRÖL
John Morley megallapftasa szerint „senki nem bujhat
ki sajat jellemenek korlatai közül". Különösen igaz ez
olyankor, ha vezetesr61 van sz6. Vegyük peldaul Mike Kee-
nan jegkorong-edzo esetet. 1997 közepeig a hivatasos jeg-
hoki teren figyelemremelt6 gyozelmek soraval dicsekedhe-
tett: ötödször erte el az els6 helyet a szokasos idoközi ver-
senyeken, harmadszor a tetre men6 versenyeken, hat szak-
osztalyi cfmet szerzett, negyszer jelent meg az NHL dönt6-
jeben, s egyszer elnyerte a Stanley Kupat.
56
Megis, e dicseretes elojelek ellenere, Keenan keptelen
volt hosszabb ideig megmaradni egyetlen csapatnal. Tizen-
egy es fäl evad alatt negy csapatnak volt az edzoje. S mi-
utan szakftott a negyedik csapattal, a St. Louis Blues-zal,
hosszu idon at nem kapott munkat. Miert? E. M. Swift, a
sportujsagfr6 fgy nyilatkozott Keenanr61: ,,Nem nehez meg-
magyarazni, miert vonakodnak Keenant szerzodtetni. Eddig
barhol is megfordult, elidegenftette a jatekosokat es a veze-
test" .* Nyilvanval6, hogy a jatekosai nem bfztak meg ben-
ne. S nem bfztak meg benne a tulajdonosok sem, akiknek
pedig a csapatok gyozelme a hasznukra valt.
Amint Craig Weatherup kifejti: „A bizalmat nem azal-
tal lehet kiepfteni, hogy beszelünk r6la. ü gy epftheted ki, ha
töretlen integritassal eredmenyeket ersz el, s eközben kide-
rül, hogy szemelyes megbecsülest erzel mindazok irant,
akikkel együtt dolgozol."** Amikor egy vezet6 jelleme
eros, az emberek hisznek benne, s hisznek abban a kepesse-
geben is, hogy a bennük rejl6 tehetseget fel fogja szabadf-
tani. Ez nem csupan a jöv6be vetett remenyt adja meg a kö-
vet61rnek, de eros hitet is önt belejük önmaguk es szerveze-
tük irant.
A JELLEM ARULKODIK A TISZTELETRÖL IS
Ha nelkülözöd a bels6 erot, kfvül, a külvilagban sem
tehetsz szert tiszteletre. Marpedig a tisztelet a hosszabb idon
at fenntartand6 vezeteshez nelkülözhetetlen. Hogyan nyerik
el a tiszteletet a vezet6k? Ügy, hogy j6zan dönteseket hoz-
* (ldezet a www.abcnews.com port:'ilon, 1998. febru:'ir 4.
**Thomas A. Stewart: „Brain Power: Who Owns lt ... How They Profit
from lt", Fortune, 17 March 1997, 105-106
57
nak, elismerik hibaikat, s követ6ik es szervezetükjavat sajat
erdekeiknek elebe helyezik.
Egy vezet6 kedvez6 jellemvonasai bizalmat keltenek
követ6ik köreben. Ha azonban egy vezet6 irant megrendül
a bizalom, eljatssza annak a lehet6seget, hogy val6ban ve-
zet6 legyen. Err61 tovabbi leckeket kaptam, amikor bara-
tom, Bill Hybels el6adasait hallgattam. Evente negyszer
tanfolyamot tartunk „A vezetes es a kommunikaci6 szerepe
a valtozasban" cfmmel. Bill ezen belül tartott egy progra-
mot, melynek a cfme „Fejezetek a vezetes remalmaib61"
volt, s itt elmondta megfigyeleseit es eszreveteleit azokr61 a
vezetesi hibakr61, amelyeket Robert McNamara es a John-
son adminisztraci6 a Vietnami Haboru soran elkövetett:
hogy a kormanyzat keptelen volt prioritasokat megallapf tani
a különfäle kihivasokat illet6en, hogy minden tovabbi nel-
kül elfogadtak teves el6felteveseket, hogy Johnson nem volt
hajland6 szembenezni a vezerkaron belüli sulyos konfliktu-
sokkal. De - velemenyem szerint - Bill akkor osztotta
meg velünk leglenyegesebb eszreveteleit, amikor arr61 be-
szelt, hogy az amerikai vezet6k, s közöttük McNamara,
nem voltak kepesek felismerni es nyilvanosan elismerni
azokat a szörnyu hibakat, amelyeket a vietnami habonival
kapcsolatban elkövettek. Cselekedeteik megingattak az
amerikai nep bizalmat, s ennek hatasait az Egyesült Alla-
mok az6ta sem heverte ki.
Egyetlen vezet6 sem teheti meg, hogy megrendfti em-
bereinek bizalmat, s ugyanakkor arra szamft, hogy eppolyan
szinten tud majd befolyast gyakorolni rajuk, mint annak-
el6tte. Törd meg az emberek bizalmat, s mar nem vagy ve-
zet6!
58
6
Hogyan alakithatok ki eredmenyesen
latomasokat?
Csak azt ragadhatod meg, amit latsz.
A huszadik szazad egyik nagy almod6ja Walt Disney volt.
Aki meg tudta teremteni az els6 hangos rajzfilmet, az els6
~ szfnes rajzfilmet es az els6 egesz estet betölt6 animaci6s fil-
met, ketsegfvül remek fantaziaval megaldott ember lehet.
Disney kepzeletenek legnagyobb remekmuve megis Dis-
neyland es a „Walt Disney Vilag". S ehhez a vfzi6hoz va-
ratlan helyr61 erkezett a szikra.
Annakidejen, amikor Walt ket lanya meg kisgyermek
volt, szombat delel6ttönkent elvitte 6ket egy Los Angeles-i
vidamparkba. Egy vidampark - gyermekparadicsom, ami-
nek egeszen csodalatos legköre van.
Waltot különösen a körhinta buvölte el. Amikor köze-
ledett fele, csillog6 kepek összevisszasagat latta, amint a
pezsdft6 zene hangjaira körbe-körbe kergetik egymast.
Amikor azonban közelebb ert, s a körhinta leallt, lathatta,
mi babonazta meg a tekintetet: repedezett, csorba festekkel
59
bevont ütött-kopott lovacskak: alldogaltak el6tte. s eszrevet-
te, hogy csak a küls6 sorban lev6 lovak mozogtak fel, s ala,
a többiek elettelenül alltak a padl6hoz rögzftve.
Csal6dottsaga a rajzfilmek atyjat nagyszabasu latomas-
ra sarkallta. Lelki szemei el6tt egy olyan vidampark bonta-
kozott ki, ahol az illuzi6k nem foszlanak szet, ahol gyere-
kek es feln6ttek a karnevali hangulatot a vandorcirkuszokra
jellemz6 cudar mellekfz nelkül elvezhetik. Ebb61 az alma-
b61 született meg a Disneyland. Ahogy Larry Taylor Legy
egy narancs cfmu könyveben megfogalmazza, Walt vfzi6ja
a következ6keppen összegezhet6: „Csak semmi mal6 festek
- es ugraljon minden paripa!"
TANULJ MEG LATNI, MIELOTT
VEZETNI KEZDENEL!
Egy vezet6nek a kepzel6ereje a mindene. Teljesseggel nel-
külözhetetlen. Miert is? Mert a kepzelet vezeti a vezet6t. A
kepzelet gyujtja langra, s elteti a bels6 tüzet, amely mindig
el6re hajt. 6 gyujtja meg a lampast masok el6tt is, akik a
vezet6 nyomaban haladnak. Keress egy vezet6t, akib61 hi-
anyzik a kepzel6er6, s olyasvalakit fogsz latni, aki sehova
sem tart. A legjobb esetben is csak körbe-körbe jar. Hogy
nemi betekintesed legyen, rnilyen szerepet jatszik egy j6 ve-
zet6 eleteben a kepzel6er6, gondold at a következ61cet:
EGY LATOMAS BELÜLROL INDUL UTJARA
Amikor el6adasokat tartok, id6nkent megesik, hogy
valaki megker, vazoljak fel szamara egy perspektivikus ke-
pet a vallalatar61. Csakhogy ez nem megy. Latomast vasa-
60
rolni, koldulni vagy kölcsönözni nem lehet. Az belülr61
kezdi utjat. Disney szamara a kepzel6er6 nem jelentett
problemat. Alkot6keszsege, s a kival6sag iranti s6vargasa
reven mindig el6tte lebegett, mi az, ami lehetne.
Ha nincs elkepzelesed, tekints önmagadba! Merfts ter-
meszetes adottsagaidb61 es vagyaidb61. Gondolj elhivata-
sodra - mar amennyiben van ilyen. S ha meg mindig nincs
semmilyen vfzi6d, csatlakozz olyan vezet6höz, akinek az
elgondolasaiban fantaziat latsz. Legy a partnere. Walt Dis-
ney fivere, Roy is ezt tette. J6 üzletember es vezet6 volt, aki
keresztül tudta vinni, amit akart, de Waltt61 szarmaztak a la-
tomasok. 6k ketten felbecsülhetetlen erteku csapatot alkot-
tak.
EGY vfzr6 AZ ELETIÖRTENETEDBOL MERITKEZIK
Egy latomas nem valamifäle misztikus min6seg, amely
- amint ezt minden jel szerint sokan hiszik - a legüres
terb61 szökken el6. A vezet6 multjab61, s a körülötte 616
emberek elettörteneteb61 n6 ki. Disney eseteben sem volt ez
maskent, de ervenyes ez minden mas vezet6re is. Beszelj
barmelyik vezet6vel, s bizonyara ra fogsz bukkanni a mult-
jukban nehany olyan kulcsfontossagu esemenyre, amely el-
kepzeleseik megalkotasaban hasznosnak bizonyult.
EGY ELKEPZELESNEK MÄSOK SZÜKSEGLETEIVEL
IS ÖSSZHANGBAN KELL LENNIE
Egy igazi vfzi6 hosszu tavu, s nagy leptekekre szabott
- tulmegy azon, amit egyetlen ember meg tud val6sf tani.
S ha igazan ertekes, nem csupan magaban foglal masokat,
de ertekekkel is felruhazza 61cet. Ha olyan elkepzelesed van,
61
ami nem szolgäl masokat, az val6szfnU1eg tulsagosan igeny-
telen.
EGY vfzr6 SEGIT EROFORRASOKAT GYUJTENI
Egy vfzi6nak az az egyik legertekesebb jellemz6je,
hogy magneskent mll'ködik - magahoz vonzza es egyesfti
az embereket, s kihfvasokat intez hozzajuk. Penzt, s egyeb
er6forrasokat is egybe tud gyll'jteni. Minel nagyobb szabasu
elkepzelesr61 van sz6, annäl több lehetseges gy6ztes csatla-
kozhat hozza. Minel kihfv6bb a latomas, annal kemenyeb-
ben harcolnak erte a resztvev6k. Edwin Landnek, a Polaroid
vallalat megalapft6janak javaslata szerint: „Az els6 dolog,
amit az illet6be bele kell sulykolnod, hogy az elgondolas
nagyon fontos, s majdhogynem lehetetlen. Ez a gy6ztes
szellemll'ekb61 el6bozza az indftekokat."
FIGYELJ ODA A HANGOKRA!
Honnan szarmazik a vfzi6? Hogy ratalälj a vezeteshez elen-
gedhetetlen elgondolasra, el6bb j6 hallgat6va kell lenned.
Különböz6 hangokat kell figyelemmel kfserned.
ABELSOHANG
Mindig azt allftottam, hogy egy vfzi6 belülr61 indul ut-
nak. Tisztaban vagy eleted küldetesevel? Mi az, ami lelke-
det felkavarja? Mir61 sz6lnak almaid? Ha egy altalad haj-
szolt cel nem belülr61 szarmazik - annak legmelyer61, aki
magad vagy, s amiben hiszel - nem fogod tudni elerni.
62
A BOLDOGTALAN HANG
Honnan szarmaznak a nagy eszmek inspiraci6i? Annak
eszrevetelezeseb61, hogy mi az, ami nem mulcödik. A fenn-
al16 viszonyokkal val6 elegedetlenseg a latomasok nagy ka-
talizatora. Vajon eleted mindössze egy elegedett vakaci6-
zas? Vagy ugy erzed, meg kell valtoztatnod a vilagot? A
törtenelem egyetlen nagy vezet6je sem harcolt meg azert,
hogy a valtozasnak elejet vegye.
A SIKERES HANG
N agy dolgokat senki sem vihet veghez egyedül. Hogy
egy nagyszabasu valtozast megval6sfthass, szükseged van
egy j6 csapatra. Szükseged van azonban olyasvalakinek a
tanacsaira is, aki a „vezetes" nevU' utazasban mar el6tted jar.
Ha masokat el akarsz vezetni a nagysag utjaira, szükseged
van egy mentorra. Van mar tanacsad6d, aki segfthet latoma-
said reszletesebb kidolgozasaban?
GONDOLKODJ EL, MIT SZERETNEL MEGV ALTOZT ATNI
A KÖRÜLÖTTED LEVÖ VILAGBAN!
EGY MAGASABB REGIÖKBÖL SZÖLÖ HANG
Bar ketsegtelen, hogy latomasod belülr61 indul el, ne
engedd, hogy csupan a magad korlatozott lehet6segeire szo-
ritkozzon. Egy val6ban ertekes latomasban a Teremt6 is je-
len van. Megtetted-e mar, hogy tultekintettel önmagadon, s
tul sajat eleted idejen is, amikor a magad latomasat fürkesz-
ted? Ha nem, ugy meglehet, hfjan vagy a val6di lehet6se-
geknek, s eleted legjavanak.
Hogy latomasaidat fejleszteni tudd, tedd meg a követ-
kez6 lepeseket:
63
 - ,

Merdfel önmagad! Ha el6z61eg gondolkodtal mar ele-

ted vfzi6jan, s azt tagoltan meg is fogalmaztad, merd fel,
mennyire sikeresen hajtod azt vegre. Beszelgess el nehany
olyan, szamodra fontos emberrel, mint a hitvesed, egy kö-
zeli baratod vagy kulcsfontossagu alkalmazottad, s tedd fel
nekik a kerdest, szerintük mi lehet az eletcelod. Ha ok meg
tudjak fogalmazni, akkor te val6szfnU1eg annak megfelel6en
3. resz
elsz.
Merd fel a dolgok lenyeget! Ha vizi6d meg nem tulsa-
gosan kidolgozott, tölts el nehany betet vagy h6napot annak
Egy vezet6 hatasai
megfontolasaval. Gondold at, mi az, ami a legbens6bb szin-
ten hatassal van rad. Mi az, ami megrfkat? Mi az, ami meg-
ragadja almaidat? Mi az, ami gerjeszti energiaidat?
Gondolkodj el azon is, mit szeretnel megvaltoztatni a
körülötted lev6 vilagban. Mir61 gondolod azt, hogy hiany-
zik - de meglehetne. Ha elgondolasaid kezdenek vilago-
sabb kepet ölteni, ird le 6ket, s beszeld meg egy mestered-
del.
1923-t61 1955-ig Robert Woodruff volt a Coca-Cola
ceg elnöke. Ebben az id6szakban azt akarta, hogy a Coca
Cola szerte az egesz vilagon minden amerikai katona sza-
mara elerhet6 legyen öt centert, akarmennyibe kerüljön is
ez a vallalatnak. Milyen meresz cel! Ez azonban semmiseg
ahhoz a nagyobb szabasu elgondolashoz kepest, hogy az
egesz vilagon mindenki megizlelje a Coca Colat. Amikor
sajat lelkedbe tekintesz, hogy a magad latomasat közelebb-
r61 szemügyre vedd, te vajon mit latsz?

64
 7
Miert fontos, hogy milyen befolyast
gyakorlunk?

A vezetes igazi merceje az altala gyakorolt hatas -

sem több, sem kevesebb.

Ha nem tudsz masokra hatast gyakorolni, soha nem leszel

kepes a vezetesre. Mikent erhet6 el, s hogyan merhet6 tehat
a hatas? ime, egy törtenet, arni talan megvälaszolja a kerdest.
1997 nyaranak vegen az embereket ket dolog razta
meg, s közöttük kevesebb, mint egy het volt az elteres: Dia-
na hercegn6, es Terez Anya halala. A felszfnen e ket asz-
szony nagyban különbözött egymast61. Az egyikük magas,
fiatal es szepseges hercegn6 volt Angliab61, s a legfels6ob
körökben mozgott. A masik, aki Nobel-dfjban is reszesült,
apr6, id6s katolikus apaca volt, aki Albäniaban született, s
aki az indiai Calcuttaban a szegenyek legszegenyebbjeit
szolgalta.
Szinte hihetetlen, hogy hatasuk szamottev6 hasonl6sa-
got mutat. A londoni Daily Mail altal közzetett 1996-os
közvelemenykutatas szerint Diana hercegn6 es Terez Anya
67
az els6, illetve a masodik helyre kerültek a gondoskod6 em-
berek rangsoraban. Olyasvalami ez, ami nem törtenhet meg,
hacsak valaki nem rendkivül hatasos szemelyiseg. Hogyan
lehetseges, hogy Dianara ugy tekintettek, mint Terez Anya-
ra? A valasz az, hogy Diana megmutatta az emberekre gya-
korolt befolyas hatalmat.
DIANA MEGRAGADTA A VILAG KEPZELETET
1981-ben Dianar61 beszeltek a legtöbbet a Földön,
amikor Karoly angol herceghez felesegül ment. Közel egy-
milliard ember nezte vegig Diana esküv6i szertartasat, amit
a Szent Pa! Katedralisb61 közvetitett a televizi6. S att61 a
napt61 fogva ugy tunt, az emberek nem tudnak betelni a r6la
sz616 hirekkel. Az emberek kivancsiak voltak Dianara, a
közemberre, aki hajdan 6v6n6 volt. Kezdetben szivszagga-
t6an batortalannak latszott, s megbenitotta az a rengeteg er-
deklodes, amiben 6 es färje reszesültek. Hazassaguk hajna-
lan nehany riport arr61 szamolt be, hogy Dianat nem tettek
különösebben boldogga azok a teendok, amiket t61e, mint a
kiralyi haz tagjat61, elvartak. Idovel azonban alkalmazko-
dott uj szerepehez. Amint körbeutazta a vilagot, hogy a ki-
ralyi csaladot különböz6 összejöveteleken kepviselje, rövi-
desen celjaul tuzte ki, hogy masoknak segitsegere legyen, s
keritativ celu alapitvanyokat hozott letre. Mindeközben pe-
dig szamos fontos kapcsolatot letesitett - politikusokkal,
humanitarius szervezetek vezetoivel, a sz6rakoztat6ipar sze-
melyisegeivel es allamfökkel.
Diana olyan celok erdekeben mozg6sitotta emberek
sokasagat, mint az AIDS-kutatas, a leprasok ellatasa vagy a
tapos6aknak betiltasa. Az ut6bbi problemara igen hateko-
68
nyan hivta fel a vilag vezetoinek figyelmet. Egy Egyesült
A..llamokbeli latogatasa alkalmaval, epp egy h6nappal a ha-
lala elott, talalkoz6t tartott a Clinton adminisztraci6 tagjai-
val, hogy meggyozze 61<.et, tamogassak az e berendezeseket
betilt6 Osl6i Egyezmenyt. Nehany het elteltevel meg is val-
toztattak allaspontjukat. Patrick Fuller a Brit Vöröskereszt-
t61 a következ61<.eppen fogalmazott: „Az erdekl6des, amit e
kerdes irant felkeltett, mely benyomast gyakorolt Clintonra.
Semmi ketseg, ez a kerdes altala került napirendre a vilag-
ban. "*
EGY VEZETO FELEMELKEDESE
Kezdetben csupan Diana cime adott alapot arra, hogy ma-
sokat megsz61itson, de hamarosan a sajat jogan valt befo-
lyasos szemelyisegge. 1996-ban, amikor Karoly hercegt61
elvalt, elvesztette rangjat, de ez a masokra gyakorolt hatasat
egy jottanyival sem csökkentette. Epp ellenkez61eg, befo-
lyasa szakadatlanul gyarapodott, miközben korabbi törve-
nyes hitvestarsae - kiralyi rangja es pozici6ja ellenere -
egyre csökkent.
A sors különös ir6niaja, hogy Diana meg halalaban
sem szunt meg masokra hatast gyakorolni. Amikor temetesi
szertartasat a televizi6 es a BBC radi6 közvetitette, negy-
vennegy nyelvre forditottak le. Az NBC becslese szerint a
közönseg teljes letszama ket es fäl milliardra rugott - ez
több mint ketszerese annak, ahanyan az esküvojet vegigki-
sertek.
* E. M. Swift: „Old Man Out", Sports lllustrated, 92-96.
69

V ALÖDI VEZETES FORRÄ.SA NEM LEHET JUTALOMKENT
V ALÖ ODAITELES, KIJELÖLES VAGY MEGBIZAT As.
CSUPAN AZ EMBEREKRE GYAKOROLT HATÄ.SBÖL
szARMAZHAT.
Diana hercegnot szamos m6don jellemeztek mar. So-
hasem hallottam azonban, hogy barki is vezetokent frta vol-
na le. Pedig az volt. Azert tudott egyes dolgokat keresztül-
vinni, mert befolyasos egyeniseg volt; a vezetes pedig nem
egyeb, mint befolyas - sem több, sem kevesebb.
ÖT MITOSZ A VEZETESROL
Az emberek szamtalan teveszmet es mitoszt taplalnak a ve-
zet6kr61 es a vezetesr61. Lassunk ötöt a leggyakoribbak kö-
zül:
1. A MENEDZSMENT MITOSZA
Szeles körben elterjedt tevedes, hogy a vezetes es a
menedzseri munka egy es ugyanaz. Nehany evvel ezelottig
azok a könyvek, amelyek sajat bevallasuk szerint a vezetes-
sel foglalkoztak, val6jaban a menedzseri munkar61 sz6ltak.
E kett6 között az a f6 különbseg, hogy a vezetes hatast gya-
korol az azt követ6 emberekre, rnig a menedzseri munka a
rendszerek es folyamatok fenntartasa körül forog. A legjobb
pr6ba, amivel eldöntheted, hogy valaki vezetni, vagy csak
menedzselni tud, ha megkered, hogy hozzon letre valami-
lyen pozitfv valtozast. A menedzserek tartani tudjak az
iranyt, de nem tudjak azt megvaltoztatni. Ahhoz, hogy az
70
embereket uj iranyba mozdftsd, hatast kell rajuk gyakorol-
nod.
2. A VALLALKOZÖI MITOSZ
Az emberek gyakran ugy velik, hogy minden kereske-
d6 vagy vallalkoz6 vezet6 is egyben. Ez azonban nem min-
dig bizonyul igaznak. Talan emlekszel a „Ronco" rekla-
mokra, amelyeket nehany evvel ezelott közvetftettek a tele-
vfzi6ban. Olyan termekeket kfnaltak, mint az ütvevag6-me-
netfür6, a zseb-horgaszfelszereles, vagy a hejon belül mu-
köd6 tojaskever6. E termekek egy Ron Popeil nevu vallal-
koz6 agyszülemenyei voltak. Mivel az evszazad keresked6-
jenek tekintettek, szamos olyan egyeb termek hirdeteseben
is megjelent, mint a kopaszoknak szant hajrögzit6 spray,
vagy különböz6 taplalek-dehidratal6 berendezesek.
Popeilben ketsegkfvül megvan a vallalkoz6 es ujit6
szellem, es sikeres is - különösen, ha arra gondolunk,
hogy termekei eladasaval 300 milli6 dollart keresett. Ez
azonban nem teszi 6t vezetove. Az emberek esetleg megve-
szik, amit arul, de nem követik 6t. A legjobb esetben is csak
meggyozi 6ket egy-egy pillanatra, de hosszu tavu hatast
nem gyakorol rajuk.
3. A TUDAS MITOSZA
Sir Francis Bacon szerint „A tudas - hatalom". So-
kan, ugy gondolvan, hogy a vezetesnek a hatalom a lenye-
ge, termeszetesnek velik, hogy akik jelentos tudas es intel-
ligencia birtokaban vannak, egyszersmind vezet61c is. Ez
azonban nem bizonyul automatikusan igaznak. Körülnez-
hetsz bärmelyik nagyobb egyetemen, s talalkozhatsz ott sza-
71
mos brilians kutat6 tud6ssal es filoz6fussal, akiknek gon-
dolkodasi kepessege akkora, hogy lel6g a terkepr61, de ve-
zet6i keszsegeik olyan alacsony szintuek, hogy meg sem je-
lennek a terkepen. A magas intellgenciahanyados nem fel-
tetlenül egyenerteku a vezet6i kvalitasokkal.
4. A PIONfR MfTOSZA
Egy tovabbi teveszme, hogy barki vezet6nek szamft,
aki a tömegek el6tt jar. Els6nek lenni azonban nem ugyan-
az, mint vezetni. Peldaul, Sir Edmund Hillary volt az els6
ember, aki eierte a Mount Everest csucsat. 1953-as, törte-
nelmi jelent6segu hegymaszasa utan sokan „követtek" ezt a
teljesftmenyet. Ett61 azonban Hillary meg nem volt vezet6.
Soha egyetlen expedfci6t sem vezetett. John Hunt viszont
az volt. S amikor Hillary 1958-ban a Brit Nemzetközösseg
expedfci6janak kereteben a Deli Sarkra utazott, csatlakozott
egy masik vezet6höz, Sir Vivian Fuchshoz. Ahhoz, hogy
valaki vezet6 legyen, nem eleg els6nek lenni - arra is
szükseg van, hogy masokat maga mögött akarjon tudni,
akik követik utmutatasait, s az 6 elkepzelesei szerint cselek-
szenek.
5. A POZICIÖ MITOSZA
A vezetessel kapcsolatban a legnagyobb tevedes, hogy
az a pozfci6n alapul - a dolog azonban egeszen maskent
all. Stanley Huffty megfogalmazasaban: „Nem a pozfci6 te-
szi a vezet6t - a vezet6 teremti meg a pozfci6t".
Gondolj bele, mi törtent nehany evvel ezel6tt a Cor-
diantnal, a korabban Saatchi & Saatchi neven ismert rek-
lamcegnel. 1994-ben a Saatchi & Saatchi intezmenyi befek-
72
tet6i elertek az igazgat6tanacsnal, hogy szabaduljanak meg
Maurice Saatchit61, a vallalat elnöket61. Mi lett az ered-
meny? Szamos vezet6 beosztasu tisztsegvisel6, Saatchit kö-
vetve, tavozott a cegt61. Hasonl6keppen cselekedett a tarsa-
sag szamos nagy megrendel6je is, mint peldaul a British
Airways, vagy a Mars ectesseggyar. Saatchinak akkora be-
folyasa volt, hogy tavozasaval a vallalat reszvenyeinek er-
teke egysegenkent 8(5/8) dollarr61 azonnal 4 dollarra zu-
hant. *
KI A V ALÖDI VEZETO?
Akkor tapasztaltam meg szemelyesen az emberekre gyako-
rolt befolyas jelent6seget, amikor az egyetem elvegzese
utan elfoglaltam els6 allasomat egy kicsiny templomban,
Indiana Allam egyik falusi körzeteben. Megvolt hozza min-
den papfrom. Vezet6 lelkeszkent alkalmaztak, ami azt jelen-
tette, hogy pozfci6m es rangom szerint en voltam a szerve-
zet fönöke. Megfelel6 egyetemi vegzettsegem volt, s fel is
szenteltek. Raadasul, az apam neveltje voltam, aki kiva16
lelkesz es paratlan vezet6 volt a felekezetben. Mindez j6 ki-
latasokkal kecsegtetett - de nem tett vezet6ve. Mar az els6
testületi ülesen hamar rajöttem, ki az egyhazközseg val6di
vezet6je. Mire - harom esztend6vel kes6bb - elfoglaltam
masodik allasomat, megtanultam, mennyire fontos az embe-
rekre gyakorolt befolyas. Ra kellett jönnöm: kemeny mun-
kaba kerül, hogy valaki barrnilyen intezmenyben befolyasra
tegyen szert, s joga legyen vezet6ve valni.
* Robert Shaw: „Tough Trust", Leader to Leader (Winter 1997). 46-54.
73
 VEZETES - HATALOM NELKÜL
Csodalom es nagyra becsülöm baratom, Bill Hybels vezete-
si stflusat, aki a Willow Creek-i egyhazközseg vezet6 lelke-
sze Del-Barringtonban, Illinois Allamban - ez Eszak-
Amerika legnagyobb egyhazközsege. Bill szerint a tarsadal-
mon belül az egyhazban összpontosul a vezetes a legerotel-
jesebben. Ezt hallvan szamos altalam ismert üzletember
meglep6dött, pedig Billnek igaza van. Mi az alapja ennek a
meggy6z6desnek? Önkentes szervez6desekben a pozfci6n
alapul6 vezetes mu'ködeskeptelen. Ha egy vezetonek nin-
csen formalis hatalma - vagy befolyasa - , akkor hatasta-
lan marad. Mas szervezetekben egy megfelel6 pozfci6val
bfr6 embernek hihetetlenül nagy hatalma van. A hadsereg-
ben a vezet6'k felhasznalhatjak rangjukat, s vegs6 ervkent
akar zarkaba is csukathatjak az embereket. Az üzleti eletben
a fönökök roppant hatalmat gyakorolhatnak a fizetesek, ju-
talmak es halapenzek reven. A követ6'k legtöbbje igencsak
együttmu'köd6, ha a megelhetese forog kockan.
tes szervezetekben a követ6'k nem vezenyelhet6'k eroszakkal
a fedelzetre. Ha a vezet6 nem tud hatast gyakorolni rajuk,
nem fogjak követni . Ha üzletember vagy, s val6ban erdekel,
hogy embereid alkalmasak-e a vezetesre, küldd ki 6'ket,
hogy önkentes munkat vallaljanak a közössegben. Ha ma-
sok val6ban követni fogjak 6'ket, arnikor a Vöröskeresztnel,
a United Way oltalrni egyesülesnel vagy a helyi egyhazköz-
segnel teljesftenek szolgalatot, biztos lehetsz benne, hogy
csakugyan hatast tudnak gyakorolni - s csakugyan vezetoi
kepessegekkel vannak megaldva.
A vezetesr61 sz616 kedvenc szall6igem: „Aki vezet6-
nek gondolja magat, de nincsenek követoi, az csak setalni
indult". Ha nem tudsz masokra hatast gyakorolni, nem fog-
nak követni. Ha pedig nem követnek, nem vagy vezet6.
Akarmit mondjanak is masok, ne feledd: a vezetes nem
egyeb, mint befolyas - sem több, sem kevesebb.

ÖNKENTES SZERVEZETEKBEN A KÖVETÖK

NEM VEZENYELHETÖK ERÖSZAKKAL A FEDELZETRE.
HA A VEZETÖ NEM TUD HAT AST GY AKOROLNI RAJUK,
NEM FOGJAK KÖVETENI.

Az olyan önkentes szervez6desekben azonban, mint

amilyenek az egyhazak, a vezetes csak a maga legtisztabb
alakjaban kepes mu'ködni. A vezet6'k csak a masokra gya-
korolt befolyasukra tamaszkodhatnak. Ahogy Harry A.
Overstreet megjegyezte: „A befolyasolas hatalmanak az a
lenyege, hogy a masik szemelyt reszvetelre bfrjuk". Önken-
74 75
 8
Hogyan mliKödik a hatasgyakorlas?

Az igazi vezetes azt jelenti: olyan ember vagy,

akit masok örömmel es bizalommal követnek.

A szociol6gusok azt allftjak, hogy meg a leginkabb maga-

nak val6 ember is tfzezer masik szemelyre van hatassal elete
soran. E döbbenetes statisztikat kollegam, Tim Elmore osz-
totta meg velem. Tim es en arra a következtetesre jutottunk,
hogy mindannyian befolyassal vagyunk masokra, s egyszer-
smind altaluk befolyasoltatunk.

A HATASGYAKORLAS FEJLESZTHETO
Barmely csoport kiemelked6 vezet6jet meglehet6sen
könnyu felfedezni. Eleg, ha megfigyeled, hogyan gyillnek
össze az emberek. Ha el kell dönteni egy kerdest, kinek a
velemenyet ertekelik a legtöbbre? Ki az, akivel a többiek
keszseggel egyetertenek? S ami a legfontosabb: ki az, akit
a többiek követnek?
Robert Dilenschneider, a „Hill es Knowlton" nevre
77
hallgat6 vilagmeretu PR-ügynökseg elnöke az orszag egyik
legnagyobb „befolyasvadasza". Ügyesen alkalmazza a meg-
5 SZEMEL YISEG
gy6zes varazserejet a globalis szfnteren, ahol kormanyok es
TISZTELET: MEGJEGYZES: Ezt a
6riasvallalatok talalkoznak. frt egy Hatalom es befolyas cf- Az emberek lepcs6fokot csak azok
mu könyvet, amelyben kifejti a „hatalmi haromszög" esz- azert követ- a vezet6k erhetik el,
nek, aki akik eveket töltöttek
mejet, amely segfthet a vezet61rnek el6bbre jutni. A követ- 4 vagy, s amit emberek es szervezetek
kez6ket frja: „E haromszög harom összetev6je a kommuni- EMBEREK kepviselsz. fejlesztesevel. Kevesen
FEJLESZTESE jutnak el idaig.
kaci6, az elismeres es a hatasgyakorlas. Elkezdesz eredme-
REPRODUK- MEGJEGYZES: Ezen a szin-
nyesen kommunikalni. Ez elismereshez vezet, az elismeres CI6: Az em- ten jelenik meg a hosszu tavu
viszont lehet6ve teszi a hatasgyakorlast."* berek azert gyarapodas: a fejleszt6 vezet6-
követnek, kent val6 elkötelez6des a szer-
amit ertük tet- vezet es az emberek folyama-
teI. tos gyarapodasahoz vezet.
3 Tegy meg minden t61ed telhe-
A VEZETES SZINTJEI ALKOTAS t6t, hogy ezt a szintet elerd.

EREDME- MEGJEGYZES : Ezen a ponton

Gyarapfthatjuk befolyasunkat es vezetesi lehet6segeinket, NYEK: Az em-
berek azert kö-
ha megertjük a vezetes szintjeit (ld. a tuloldalon!) vetnek, amit a
2 szervezet erdeke-
BELEEGYEZES ben tettel.
1. SZINT: POZf CIÖ - AZ EMBEREK ~-~---------------
a legtöbben erzekelik sikeressege-
det. Kedvelnek teged, s azt, amit
csinalsz. A meglev6 lendületnek
köszönhet6en a problemak köny-
nyuszerrel megoldhat6k.

KAPCSOLA- MEGJEGYZES: Az emberek ilyenkor hiva-

AZERT KÖVETNEK, MERT KENYTELENEK TOK: Az em- tali tekintelyeden tulmen6en is követnek.
berek azert Ez a szint lehet6ve teszi, hogy a munka
Ez a vezeteshez val6 belepes szintje. Csupan azzal a követnek, kellemes legyen. Figyelmeztetes: Magas
befolyassal rendelkezel, ami hivatali rangodb61 fakad. Akik mert követni szinten motivalt szemelyek, ha tu! sokaig
1 akamak. maradnak ezen a lepcs6fokon, anelkül
megmaradnak ezen a szinten, a felsegterületekre vonatkoz6 POZICI6 hogy tovabblepnenek, nyugtalanok lesznek.
jogokkal, a protokollal, a hagyomanyokkal es a szervezeti JOGOK: MEGJEGYZES: A befolyasod nem terjed tu! a
diagramokkal foglalatoskodnak. Ezek a dolgok nem feltet- Az emberek munkaköri lefrasodon. Mine! tovabb maradsz
azert követ- ezen a szinten, annal nagyobb lesz a fluktuaci6, s
lenül kedvez6tlenek, ha nem valnak a hatalom es a befolyas nek, mert annal alacsonyabb a munkamoral.
forrasava, de a vezet6i keszsegeknek csupan szegenyes p6t- kenytelenek.
lekai.
Egy szemely „kontrollhelyzetben" lehet csupan azert,

* Robert Dilenschneider: Power and lnfluence: Maste ring the Art of

Persuasion, New York, Prentice Hall, 1990

78 79
mert egy adott pozfci6ra kineveztek. E pozfci6 altal hata-
lornrnal bfrhat. Az igazi vezetes azonban több, mint a hata-
lom; s több mint a technikai kepzettseg es a megfelel6 elja-
rasok vegrehajtasa. Az igazi vezetes az, ha valaki olyan sze-
melyiseg, akit a többiek örömmel es bizalommal követnek.
Egy verbeli vezet6 tudja, mi a különbseg aközött, ha az em-
ber fönök, vagy ha vezet6.
• A fönök iranyftja a munkasait - a vezet6 tanftja
6ket.
• A fönök hivatali tekintelyet61 függ - a vezet6 a j6
hfrnevet61.
• A fönök fälelmet kelt - a vezet6 lelkesedest ger-
jeszt.
• A fönök azt mondja: „en" - a vezet6 azt mondja:
„mi".
• A fönök a zavar miatti serülest hozza helyre - a ve-
zet6 a zavart hozza helyre.
A „Pozicionalis Vezeto" jellemzoi
A biztonsag a hivatali rangon, s nem a tehetsegen ala-
pul. Az alabbi törtenetet egy els6 vilaghaborus közkatonar61
meselik, aki a csatamez6n bosszusagaban rakialtott „Black
Jack" Pershing tabornokra, aki a löveszarokban szabalyelle-
nesen ra akart gyujtani: „Dobod el azt a gyufät!" Amikor a
közlegeny, aki szigoru büntetest61 tartott, megpr6balt ki-
nyögni valarnit a maga vedelmere, Pershing tabornok vallon
veregette, es azt mondta: „J 61 van, fiam. Örülj, hogy nem a
hadnagy vagyok!" A tanulsag bizonyara vilagos: minel ma-
gasabb szinten allnak valakinek a kepessegei, s az ebb61 fa-
kad6 befolyasa, annal magabiztosabb lehet.
80
Ez a szint jobbara a kinevezesnek köszönhet6. Az
összes többi szintre a kepessegek litjan lehet eljutni. Leo
Durocher volt az Öriasok csapatanak edz6je, amikor a West
Point-i kikepz6taborban baratsagos merk6zest jatszottak.
Egy zajong6 kadet folyton Le6t ugratta, s rninden t61e tel-
het6t megtett, hogy feldühftse.
„He, Durocher - üvöltötte. - Egy ilyen kis fräter,
mint te, hogyan juthatott be az els6 ligaba?"
Leo visszakialtott: „A kongresszusi kepvisel6m neve-
zett ki!"
Az emberek a pozfcionalis vezetot annak hivatali jog-
kören tulmenoen nem követik. Csupan azt teszik meg, amit
meg kell tenniük, ha azt megkövetelik t61ük. Ilyenkor min-
dig jellemz6 az alacsony munkamoral. Amikor a vezet6 nel-
külözi az önbizalmat, a követ6k sem ereznek elkötelezettse-
get. Olyanok, mint az a kisfiu, akit Billy Graham egyszer
megkerdezett, merre van a legközelebbi postahivatal. Ami-
kor a legenyke eligazftotta, Dr. Graham megköszönte neki:
- Ha ma este eljössz a gyülekezethez, hallhatod majd,
amint mindenkinek elmondom, hogyan lehet a mennybe
jutni.
- Nem hiszem, hogy elmegyek - felelte a fiu. -
Maga meg azt sem tudja, hogy merre van a posta.
A pozfcionalis vezet6'knek több nehezsegük tamad az
önkentesekkel, az ertelmisegiekkel es a fiatalokkal. Az ön-
kenteseknek nem muszaj a szervezetben dolgozniuk, a po-
zfcionalis vezet61rnek tehat ilyenkor nincs meg az a penz-
ügyi hatalmuk, arnit f elhasznalhatnanak, hogy cselekvesre
bfrjak 6ket. Az ertelmisegiek altalaban reszt vesznek a dön-
teshozatalban, s nem veszik j6 neven a diktat6rikus veze-
81
test. Az ifju titanokat pedig altalaban nem hatjak meg a te-
kintely szimb6lumai. Ezen a szinten az alabbi követelme-
nyeknek kell kival6an eleget tenned, mielott tovabblephet-
nel a következo szintre.
1. Szint: Pozfci6/Jogok
• Pontosan ismerd a munkaköri lefrasodat!
• Legy tisztaban a szervezet törtenetevel !
• A szervezet törtenetet hozd összefüggesbe a szerve-
zetben dolgoz6 emberekkel (mas szavakkal: legy
csapatj atekos) !
• Tiszteld a felelossegvallalast!
• A teend6idet mindig kival6an lasd el !
• Tegy meg többet, mint amennyit elvamak t61ed!
• A valtozast es a fejlodest illetoen legyenek kreatfV
ötleteid!
2. SZINT: BELEEGYEZES - AZ EMBEREK
AZERT KÖVETNEK, MERT KÖVETNI AKARNAK
Fred Smith szerint „A vezeto olyankor is munkara bfr-
ja az embereket, amikor erre nem kötelesek." Ez csak akkor
fordul elo, ha feljutsz a hatasgyakorlas masodik szintjere.
Az emberek nem kfvancsiak arra, hogy mennyit tudsz, amfg
tudjak, hogy mennyit törodsz velük. A vezetes a szfvnel, es
nem az agynal kezdodik. A tartalmas kapcsolatokb61 szület-
nek, nem a szabalyok megsokszorozasab61.
A „beleegyezes" szintjen levo emberek a kölcsönös
kapcsolatok reven vezetnek. A hangsuly nem a rangsoron,
hanem az emberek fejlodesen van. Ezen a szinten a vezeto
idot es energiat aldoz, s a követ61c szüksegleteire es vagyai-
ra összpontosft. Hogy miert kell az embereket es szüksegle-
82
teiket az eloterbe helyezni, azt gyönyöruen illusztralja egy
Henry Fordr61 sz616 törtenet Amitai Etzioni A modern szer-
vezetek cfmu könyveb61: „Tökeletes aut6t alkotott, a T mo-
dellt - ez eleget tett minden igenynek, ami egy aut6t61
megkövetelheto. Minden figyelmet a termekre összpontosf-
totta. El akarta arasztani a vilagot a T modell aut6ival. Ami-
kor azonban az emberek felkerestek, s azt mondtak: »Ford
Ur, mi mas szfnu aut6t szeretnenk«, megjegyezte: »Barmi-
lyen szfnu kocsijuk lebet, csak fekete legyen.« S ekkor kez-
dodött a hanyatlas."
Akik nem tudnak szilard, hosszantart6 kapcsolatokat
kiepfteni, hamarosan kenytelenek raebredni, hogy nem ke-
pesek a hosszu tavu, eredmenyes vezetesre. Talan monda-
nunk sem kell: szerethetsz embereket anelkül, hogy vezet-
nect 61cet, de nem vezethetsz embereket anelkül, hogy sze-
retnect 61cet.
Figyelmeztetes! Soha ne pr6balj atugrani egy szintet. A
leggyakrabban a masodikat, a Beleegyezes szintjet szoktak
atugrani. Tegyük fel, hogy egy färj az elso szintr61, a Pozf-
ci6 szintjer61, ami a hazassaglevellel mar adott, atugrik a
harmadikra, az Alkotas szintjere. Remekül gondoskodik a
csalact fenntartasar61, de eközben szem el61 teveszti azokat
a lenyegi emberi kapcsolatokat, amelyek a csalactot össze-
tartj ak. A csalad szetesik, s ezzel szetesnek a färj üzleti
ügyei is. A kapcsolatok olyan folyamatokat mozg6sftanak,
amelyek megteremtik a szükseges kötoanyagot, s nagyreszt
ezekb61 szarmazik a hosszu tavu, töretlen alkotas megtart6
ereJe.
Ezen a szinten a következ6 jellegzetessegeket kell tud-
nod kezelni, mielott eggyel tovabblephetnel.
83
2. Szint: Beleegyezes/Kapcsolatok
• Oszinten szeresd az embereket!
• Tedd sikeresebbe azokat, akikkel együtt dolgozol !
e Nezz bele a többiek szemebe!
• Inkabb az embereket szeresd, mint a folyamatokat!
• Interakci6idban a kölcsönös nyeresegre törekedj,
egyebbe ne bocsatkozz bele!
e Tegy masokat is sajat palyad reszeseve!
• Kezeld bölcsen a nehez embereket!
3. SZINT: ALKOTAS -AZ EMBEREK AZERT
KÖVETNEK, AMIT A SZERVEZET ERDEKEBEN
TETTEL
Ezen a szinten szamos j6 dolog törtenik. Gyarapszik a
profit, magas szfnvonalu a munkamoral, alacsony a fluktua-
ci6. A szüksegletek kielegülesre talalnak, a celkituzesek
megval6sulnak. A gyarapodas szamottev6 lendületet ered-
menyez. A vezetes es masok befolyasolasa örömforras. A
problemak minimalis er6feszitessel megoldhat6k. Az ujabb
statisztikak egybehangz6an azt jelzik, hogy az emberek
megdolgoznak a szervezet gyarapodasaert. Figyelmet min-
denki az eredmenyekre összpontositja. S csakugyan, az
eredmenyek alkotjak a cselekvesek f6 mozgat6rug6it.
Ez a f6 különbseg a 2. es a 3. szint között. A „kapcso-
lati" szinten az emberek csupan azert jönnek össze, hogy
összejöjjenek. Nincs egyeb celjuk. Az „eredmeny" szinten
az emberek azert jönnek össze, hogy valamilyen celt meg-
val6sitsanak. Szivesen vannak egymas tarsasagaban, de
azert jönnek össze, hogy valamit teremtsenek. Mas sz6val:
eredmeny-orientaltak.
84
A következ6 jellegzetessegeket kiva16an kell kezelned,
miel6tt egy szinttel tovabblephetnel.
3. Szint: Alkotas/Eredmenyek
e Kezdemenyezd es tiszteld a gyarapodas iranti felel6s-
segvallalast !
• Fogalmazz meg egy celt, s kövesd azt!
• Munkakörödet es energiaidat tedd a celkitlizes lenye-
gi reszeve!
• Az eredmenyeket tedd szamonkerhet6ve, s ezt kezdd
önmagaddal !
• Azt tudd, es azt tedd, aminek magas hozama van!
• Kommunikald a szervezettel kapcsolatos strategiat es
tavlati elkepzeleseket!
e Legy a valtozasok ügynöke, es figyelj oda az id6zi-
tesre!
• Azokat a nehez dönteseket hozd meg, amelyek sza-
mitanak!
4. SZINT: EMBEREK FEJLESZTESE - AZ EMBEREK
AZERT KÖVETNEK, AMIT ERTÜK TETTEL
Egy vezet6 nagysaga nem a sajat hatalmaban rejlik,
hanem abban, hogy kepes masokat felhatalmazni. A sikeres
jogut6dok nelküli siker - maga a kudarc. Egy munkas fe-
lel6ssege abban all, hogy önmaga erdekeben dolgozzek.
Egy vezet6nek az a felel6ssege, hogy masokat fejlesszen a
munkaban. Egy igazi vezet6 azert lehet tiszteletremelt6,
mert emberei - hogy, hogy nem - egyre magasabb telje-
sitmenyeket mutatnak fel.
A vezet6 iranti huseg akkor eri el csucspontjat, amikor
a követ6 szemelyes gyarapodast mutat a vezet6 tanitasa
85
nyoman. Figyeljük meg a fejl6dest: a 2. szinten a követ6
kedveli a vezet6t; a 3. szinten a követ6 csodalja a vezet6t;
a 4. szinten pedig a követ6 huseges a vezet6böz. Miert?
Mert akkor nyerheted meg az embereket, ha el6segfted sze-
melyes gyarapodasukat.
A körülötted lev6 vezet6k legjava olyan emberekb61
alljon, akiket a szemelyiseged megerintett, vagy akiknek a
fejlodeset valami m6don el6segftetted. Amikor ez a helyzet,
a szeretet es a huseg megmutatkozik azokban, akik hozzad
a legközelebb allnak, s azokban is, akik kulcsfontossagu ve-
zet6iddel erintkeznek.
Felmerül ugyanakkor egy lehetseges problema, amint
vezet6kent fölfele haladsz a hatasgyakorlas szintjein, s
amint egyre jobban kijössz azzal az embercsoporttal, amit
magad körül kialakftottal. Az uj emberek közül sokan „po-
zfcionalis" vezet6nek fognak tekinteni, mert velük nem
vagy mar olyan közvetlen kapcsolatban. Az alabbi ket ja-
vaslat segft abban, hogy az emberek fejleszt6je legy:
1. Lassan haladj a tömegben! Valamilyen m6don tarts
kapcsolatot mindenkivel.
2. Fejleszd a kulcsfontossagu vezet61wt! En magam
rendszeresen talalkozom azokkal, akik a szervezetben sza-
mottev6 befolyassal bfrnak, s tanftom 6ket. Ok viszont to-
vabbadjak masoknak azt, amit t61em kaptak.
Ezen a szinten az alabb felsorolt jellegzetessegeket kell
kival6an kezelned.
4. Szint: Az emberek fejlesztese!Reprodukci6
• Vedd eszre, hogy legertekesebb er6forrasaid az embe-
rek!
86
• Az emberek fejlesztese a fontossagi sorrend elejen
szerepeljen !
• Legy követend6 modell masok szamara!
• A vezeteshez szükseges energiaidat embereid fels6
20 szazalekab61 merf tsd!
• A kulcsfontossagu vezet6k szamara add meg a gyara-
podas lehet6segeit!
• A nyer6ket, illetve a kreatfvokat gyujtsd össze egy
közös cel erdekeben!
• Vedd körül magad egy bels6 maggal, amely vezet6i
munkactat kiegeszfti !
5. SZINT: SZEMELYISEG - AZ EMBEREK AZERT
KÖVETNEK, AKI V AGY, S AMIT KEPVISELSZ
A legtöbbünk meg nem erte el ezt a szintet. Csak egy
egesz eleten at tart6 sikeres vezetes teszi szamunkra lehet6-
ve, hogy elerjük az 5. szintet, es folyamatosan learassuk az
elegedettseg jutalmait. En ismerem ezt. Egy napon ennek a
szintnek a legtetejen szeretnem talalni magam. Elerhet6.
Az 5. szintu vezet6t a következ6 jellegzetessegek hata-
rozzak meg.
5. Szint: Szemelyiseg/Tisztelet
• Követoid husegesek es önfelaldoz6k.
• Eveket töltöttel azzal, hogy vezet6k mestere legy.
e Politikussa vagy tanacsad6va valtal, s masok igyekez-
nek teged felkeresni.
• A legnagyobb örömöd abb61 szarmazik, ha latod,
hogy az emberek gyarapodnak es fejl6dnek.
• Tullepsz a szervezet keretein.
87
 A VEZETES SZINTJEINEK MEGMAszAsA
frne, nehany tovabbi eszrevetel a vezetesi szintek egyrnas-
utanjar61:
MINEL MAGASABBRA JUTSZ, ANNAL TÖBB IDORE
VAN EHHEZ SZÜKSEGED
Minden alkalornrnal, arnikor rnunkahelyet valtoztatsz,
vagy egy uj barati körhöz csatlakozol, a legalacsonyabb
szinten kell kezdened, s onnan dolgozhatod fel rnagad le-
pesr61 lepesre.
MINEL MAGASABBRA JUTSZ, ANNAL MAGASABB
KELL LEGYEN AZ ELKÖTELEZETTSEG SZINTJE IS
Az elkötelezettsegeknek ez a növekedese ketiranyu ut-
ca. Nern csak neked kell inkabb elkötelezodnöd, de a többi
erintett szernelynek is. Ha akar a vezet6, akar a követ6 rneg
akarja takaritani azokat az aldozatokat, arnelyeket az ujabb
szint rnegkövetel, a befolyas apadni kezd.
MINEL MAGASABBRA JUTSZ,
ANNAL KÖNNYEBB VEZETNI
Figyeld rneg a rnasodik szintt61 a negyedik szintig val6
elorehaladast: a hangsuly egyre inkabb eltol6dik az irantad
val6 szeretett61 annak a szereteteig, arnit az összes erintett
szernely erdekeben teszel (s annak a szereteteig, arnit sze-
rnelyesen ertük cselekszel). Minden egyes szint, arnit a ve-
zet6 a követokkel együtt rnegrnaszott, tovabbi okot szolgal-
tat, hogy rniert kövessek.
88
MINEL MAGASABBRA JUTSZ, ANNAL NAGYOBB
MERTEKÜ A GYARAPODAS
Gyarapodas csak olyankor fordul el6, arnikor eredrne-
nyes valtozas rnegy vegbe. Ahogy a vezetes egyes szintjeit
rnegrnaszod, a valtoztatas egyre könnyebb lesz. Arnint egy-
re feljebb jutsz, a többiek lehet6ve teszik, vagy akar el6se-
gftik, hogy a szükseges valtozast rnegval6sftsd.
AZ ALAPSZINTET SOHA NE HAGYD EL!
Minden egyes szint a rnegel6z6re tarnaszkodik, s ösz-
szeornlik, ha az alacsonyabb szintet elhanyagolod. Peldaul,
ha a beleegyezes (a kapcsolatok) szintjer61 atlepsz az alko-
tas (az eredrnenyek) szintjere, s tovabb rnar nern tör6dsz
azokkal, akik követnek es segftenek a rnunkactban, az az er-
zes fog kialakulni bennük, hogy kihasznalod 6ket. Arnint a
szinteken fölfele haladsz, egyre rnelyebb es szilardabb ve-
zetoi kapcsolatot kell kialakftanod egy-egy ernberrel vagy
ernbercsoporttal.
HA EGY EMBERCSOPORTOT VEZETSZ,
NEM FOGSZ MINDENKIVEL UGY ANAZON A
SZINTEN ERINTKEZNI
Vezetesedre nern rnindenki fog ugyanugy reagalni.
HA AZT AKAROD, HOGY VEZETESED EREDMENYES
MARADJON, LENYEGES, HOGY A CSOPORT
EGYEB BEFOLy Asos TAGJAIT ÖNMAGADDAL
EGYÜTT MAGASABB SZINTRE JUTT ASD
A többi vezet6vel együtt gyakorolt közös befolyasotok
a többi feladatot rnar autornatikusan ellatja. Ellenkez6 eset-
89
ben a csoportot meg fogjak osztani a különböz6 erdekek es
elkötelez6desek.

TUDNOD KELL, HOGY AZ ADOTT PILLANATBAN

9
MELYIK SZINTEN ALLSZ!
Mivel különböz6 emberekkel különböz6 szinteken Mikent gyarapfthatom befolyasomat?
erintkezel, tudnod kell, hogy melyik ember melyik szintnek
felel meg. Ha a szervezeten belül a legbefolyasosabb sze- Ha masokat felelosseggel ruhazal fel,
melyek a legmagasabb szinten vannak, es tamogat6lag vi- emberi eleteket valtoztatsz meg.
szonyulnak hozzad, elerheted, hogy sikeresen vezess maso-
kat. Ha a legmagasabb szinten lev6 legjobb hatasgyakor16k
nem tamogatnak, hamarosan komoly problemakkal kell
szembenezned.
Mindenki vezet6, mert mindenki befolyassal van vala-
Egy William Wolcott nevu angol kepz6muvesz 1924-ben
kire. Nem mindenkib61 lesz nagy vezet6, de mindenkib61
New Yorkba utazott, hogy feljegyezze benyomasait err61 a
lehet j6 vezet6. Szeretned szabadjara engedni a vezetes ben-
csodalatos varosr61. Egy delel6tt meglatogatta hivatalaban
ned rejl6 lehet6segeit? Szeretned vezet6i kepessegeidet az
egy korabbi munkatarsat, amikor hirtelen ugy erezte, keszf-
emberiseg javara felhasznalni?
tenie kell egy-ket vazlatot. Latvan, hogy van papfr a baratja
Erinteseim fr6asztalan, megkerdezte:
- Hasznalhatom ezt?
Sok eltet erint eletem
- Az nem rajzpapfr. Az közönseges csomagol6papfr
Mire elj6 az est.
- valaszolt a baratja.
Tesz rosszat, j6t, mig alkonyunk
Wolcott nem akarta elvesziteni az ihlet fonalat, fogta a
Mindent vörösre fest.
csomagol6papfrt, s azt mondta:
Uram, csak arra vagyom en - Semmi sem közönseges, ha tudod, hogyan hasz-
S fohaszkodom ezen: nald.
Hogy tegye jobba eletet Ezen a közönseges papfrlapon Wolcott ket vazlatot ke-
Kit erint eletem. szf tett. Meg ugyanabban az evben e vazlatok egyike 500
(Strubicsek D. Arnold fordftasa) dollarert, a masik 1000 dollarert kelt el, ami 1924-ben szep
summa volt.
90 91
 Egy felhatalmazasra kepes szemely hatasa alatt az em-
berek olyanok, mint a papfr a tehetseges rajzol6 kezeben.
Akarmib61 lettek is, kinccse valhatnak.
A masok felhatalmazasara val6 kepesseg a szemelyes
es szakmai siker egyik legfontosabb kulcsa. John Craig
megjegyzese szerint: „Akarmilyen sok munkat tudsz is el-
vegezni, s akarmennyire megnyero is az egyeniseged, az üz-
leti eletben nem jutsz elore, ha nem tudsz masok reven dol-
gozni". A vallalatvezeto J. Paul Getty pedig azt mondta:
„Nem szamft, hogy milyen egyeb tudas vagy tapasztalat bir-
tokaban van egy igazgat6; ha emberek reven nem tud ered-
menyeket elemi, igazgat6kent semmit nem er."
EGY FELHATALMAZASRA KEPES SZEMELY HATASA
ALATT AZ EMBEREK OLYANOK, MINT A PAPIR
A TEHETSEGES RAJZOLO KEZEBEN
Amikor olyasvalakive valsz, aki masokat felelosseggel
ruhazhat fel, az emberekkel együtt es altaluk dolgozol, de
val6jaban ennel sokkal többet teszel. Lehetove teszed ma-
sok szamara, hogy elerjek szemelyes es szakmai fejlodesük
csucsat. Egyszeruen fogalmazva a felhatalmazas nem
egyeb, mint hogy befolyasodat a szemelyes es szervezeti
fejlodes celjab61 atadod masoknak. Önmagad - befolya-
sod, pozfci6d, hatalmad es lehetosegeid - megosztasa ma-
sokkal, aminek so ran eletükben befekteteseket letesf tesz,
hogy a legtöbbet hozhassak ki magukb61. Ilyenkor latod az
emberekben rejlo lehetosegeket, megosztod velük eroforra-
saidat, es kimutatod, hogy maradektalanul hiszel bennük.
Meglehet, eleted soran egyes embereket mar felhatal-
maztal, anelkül, hogy err61 tudtal volna. Ha hitvesedre rabf-
92
zol egy fontos döntest, s utana örömest tamogatod, az mar
felhatalmazas. Ha ugy döntesz, hogy gyermeked mar maga
is at tud menni az uttesten, s ezt megengeded neki, mar fe-
lelosseggel ruhaztad fel. Amikor egy fontos munkat atadsz
egy alkalmazottadnak, s megadod neki a hatalmat, amelyre
annak vegrehajtasahoz szüksege van, mar felhatalmaztad.
Ha masokat felelosseggel ruhazol fel, emberi eleteket
valtoztatsz meg, s ez a helyzet kölcsönös nyereseg mind a
te szempontodb61, mind a felhatalmazott szemelyek szem-
pontjab61 tekintve. Ha masok kezebe hatalmat adsz, az nem
olyan dolog, mintha odaadnal egy targyat, peldaul egy au-
t6t. Ha elajandekozod az aut6dat, veged van. Többe mar
semmit nem tudsz szallftani. Ezzel szemben masok felelos-
seggel es hatalommal val6 felruhazasanak ugyanolyan hata-
sa van, mint az informaci6k megosztasanak: nem veszftettel
semmit. Gyarapftottad masok lehetosegeit anelkül, hogy
csökkentetted volna a magadet.
A FELHATALMAZASRA ALKALMAS
SZEMELY MINOSEGEI
J6forman mindenkinek lehetosege van arra, hogy felhatal-
maz6va valjek, de nem hatalmazhatsz fel mindenkit. A fo-
lyamat csak akkor mu'ködik, ha teljesülnek bizonyos felte-
telek. A következ61<:kel kell rendelkezned:
POZfcr6
Nem hatalmazhatsz fel olyan embereket, akiknek nem
vagy a vezetoje. Fred Smith, a vezetes szakertoje a követ-
93
kez6keppen magyarazza ezt: „Ki adhat engedelyt egy masik
embemek a sikerre? Olyasvalaki, akinek hatalma van. Ma-
sok bätorithatnak, de engedely csak hatalmi figurat61 szar-
mazhat: egy szül6t61, egy f6nökt61 vagy egy papt61".
KAPCSOLA TOK
A kapcsolatokat allft6lag kikovacsoljak, nem pedig
formazzak. Id6re, es közös elmenyekre van szüksegük. Ha
elegend6 er6feszftest tettel, hogy emberekkel kapcsolatot le-
tesfts, id6vel fel is tudod 6ket hatalmazni; kapcsolataitok
eleg szilardak lesznek ahhoz, hogy a vezet6jük legy. Eköz-
ben jussanak eszedbe Ralph Waldo Emerson szavai: „Min-
den embert megillet az a jog, hogy a legjobb pillanataival
merjük". Amikod az embereket es a velük val6 kapcsolatai-
dat ertekeled, megveted az alapjait annak, hogy felel6s-
seggel ruhazd fel 6ket.
TISZTELET
A kapcsolatok arra ösztönzik az embereket, hogy a tar-
sasagodban legyenek, viszont a tisztelet arra indftja 6ket,
hogy megbfzatast kapjanak t61ed. A kölcsönös tisztelet a fe-
lel6sseggel val6 felruhazas folyamatanak lenyegi összetev6-
je. Ari Kiev pszichiater a következ6keppen összegezte ezt:
„Mindenki erezni akarja, hogy szamft valamit, es fontos va-
lakinek. Az emberek mindig annak szentelik szeretetüket,
tiszteletüket es figyelmüket, aki ezt a szüksegletüket kiele-
gfti." Amikor hiszel az emberekben, tör6dsz velük, es meg-
bfzol bennük, 6k tisztaban vannak ezzel. S ez a tisztelet arra
sarkall, hogy kövessenek, amerre vezeted 61<.et.
94
ELKÖTELEZETTSEG
Vegül, van meg egy min6seg, amellyel a felhatalma-
zasra alkalmas szemelynek rendelkeznie kell: az elkötele-
zettseg. Ed McElroy, az Amerikai Legitarsasag tisztvisel6je
hangsulyozta, hogy „az elkötelezettsegb61 uj er6t merfthe-
tünk. Barmit hozzon is rank a sors - betegseget, nyomort,
vagy termeszeti csapast - , soha nem vesszük le tekintetün-
ket a celr6l." Masok felel6sseggel val6 felruhazasa nem
mindig könnyu dolog, különösen, ha els6 alkalommal pr6-
balkozol vele. Hepehupas Ut ez, ami tele van mellek-
ösvennyel. De erdemes beutazni, mert nagy jutalmak var-
nak a vegen. Ne feledd: amikor masokat megbizatassal latsz
el, nem csak 61<.et befolyasolod; befolyassal vagy mindazok-
ra, akikre 61<. befolyassal vannak. Ez aztan a hatas !
A MEGFELELO ATTITÜD
A felhatalmazasnak van egy sarkalatos eleme, amelynek
rendjen kell lennie, ha sikeres vezet6 akarsz lenni: a megfe-
lel6 attituddel kell rendelkezned.
Sokan azert nem hatalmaznak fel masokat, mert bi-
zonytalanok önmagukban. Felnek, hogy az allasukat elve-
szik t61ük azok, akiknek a mentorai voltak. Nem akarjäk,
hogy elmozdftsak 61<.et, meg ha ez azt jelenti is, hogy ma-
gasabb pozici6ba kerülhetnenek, s jelenlegi helyüket olyas-
valaki töltene be, akit 61<. neveltek ki. Tartanak a valtozast61.
A valtozas azonban resze a felhatalmazasnak - azok sza-
mara is, akiket felhatalmazol, s önmagad szamara is. Ha
magasabbra akarsz jutni, bizonyos dolgokr61 le kell monda-
nod.
95

AMIKOR ROSSZUL MENNEK A DOLGOK, VERSENGO
T ARSADALMUNKBAN IDONKENT A FELELOSSEGGEL
FELRUHAZ6 VEZETES AZ EGYETLEN LEHETOSEG,
AMELY ALTAL AZ EGYIK SZERVEZET VALODI ELONYRE
TEHET SZERT A MASIKKAL SZEMBEN
Ha nem vagy biztos benne, hogy milyen a hozzaalla-
sod masok felelosseggel val6 felruhazasaval kapcsolatos
valtozasok irant, tedd fel a következ6 kerdeseket:
KERDESEK, AMEL YEKET ERDEMES FELTENNI,
MIELOTT NEKIV AoNAL:
1. Hiszek-e az emberekben, s ugy velem-e, hogy szerve-
zetemnek ok a legbecsesebb er6forrasai?
2. (J gy velem-e, hogy a felhatalmazas többre kepes,
mint az egyeni teljesitmeny?
3. Tevekenyen keresek-e lehetseges vezet6ket, akiket fe-
lel6sseggel lehetne felruhazni?
4. Hajland6 volnek-e masokat magasabb szintre emelni,
mint a sajat vezetesi szintem?
5. Hajland6 volnek-e id6t aldozni olyan emberek fej-
lesztesere, akikben vezet6i tehetseg rejlik?
6. Hajland6 volnek-e megengedni, hogy masoknak ami-
att legyen hitelük, amire en tanftottam 6ket?
7 . Megengedem-e masoknak a szemelyiseg es a teve-
kenyseg szabadsagat, vagy inkabb „kontrollhelyzet-
ben" kell tartanom 6ket?
8. Hajland6 volnek-e hatalmamat es befolyasomat nyil-
vanosan atengedni egy potencialis vezetonek?
9. Hajland6 volnek-e megengedni, hogy masok munka-
ja kiszorftson a jelenlegi allasomb61?
96
10. Hajland6 volnek-e atnyujtani a karmesteri palcat
azoknak, akiket felel6sseggel ruhaztam fel, es 6szin-
ten szurkolni nekik?
Ha e kerdesek közül kettonel többre nemmel vala-
szolsz, hozaallasod nemi alakftasra szorul. Kellokeppen hin-
ned kell masokban ahhoz, hogy mindazt megadhasd nekik,
amit csak tudsz, s elegge hinned kell önmagadban is, hogy
tudd: ez nem fog artani neked. Jusson eszedbe, hogy amfg
gyarapodasod folyamatos, es fejleszted önmagad, mindig
lesz mit adnod, s nem kell att61 tartanod, hogy eltavolftanak.
MIKENT HATALMAZZUNK FEL MASOKAT
A BENNÜK REJLO LEHETOSEGEK
HATARAIG?
Ha mar bfzol önmagadban, s azokban a szemelyekben, aki-
ket szandekodban all felhatalmazni, nekilathatsz az eljaras-
nak. Az legyen a celod, hogy kezdetben viszonylag csekely,
egyszeru feladatokkal lasd el 6ket, majd fokozatosan növeld
felelossegüket es hatalmukat. Minel fiatalabbakkal dolgozol
együtt, e folyamat annal több idot vesz igenybe. Mindegy
azonban, hogy friss ujoncokkal vagy kipr6balt veteranokkal
van-e dolgod, a lenyeg, hogy keresztül kell vezetned 6ket
az egesz folyamaton. A következ6 lepesek utmutat6ul szol-
galhatnak szamodra masok felelosseggel val6 felruhazasa
soran.
1. ERTEKELD OKET!
Az emberek felelosseggel val6 felruhazasa soran az le-
97
gyen a kiindul6pont, hogy ertekeled, hol tartanak. Ha ta-
pasztalatlan szemelyek kezebe tul koran tul nagy hatalmat
adsz, szinte bebiztosftod szamukra a kudarcot. Ha tul lass an
haladsz olyanokkal, akiknek rengeteg tapasztalatuk van, eset-
leg csak bosszusagot okozol nekik, es demoralizalod 6ket.
Ne feledd, hogy mindenkiben megvan a lehet6seg a si-
kerre. Neked az a feladatod, hogy meglasd ezt a lehet6seget,
hogy kitalald, mi hianyzik ennek kifejlesztesehez, es hogy
ellasd 6ket azzal, amire szüksegük van. Amikor ertekeled
azokat, akiket felhatalmazni szandekozol, a következ6 terü-
leteket erdemes attekintened:
Ismeretek. Gondold ät, mit kell tudniuk az emberek-
nek, hogy vegre tudjak hajtani azt a feladatot, amivel meg
akarod 6ket bizni. Ne tekintsd magat61 ertet6d6nek, hogy
tudjäk mindazt, amit te tudsz. Tegy fel nekik kerdeseket.
Lasd el 6ket törteneti vagy hatterinformaci6kkal. Alakits ki
bennük egy elkepzelest azaltal, hogy felvazolod, cselekede-
teik hogyan kapcsol6dnak a szervezet küldetesehez es cel-
jaihoz. A tudas nem csak hatalom - felhatalmazas is.
Keszsegek. Vizsgald meg, hogy a jartassagok milyen
szintjen allnak azok, akikre felel6sseget akarsz raruhazni.
Neked, mint felhatalmaz6nak, az a feladatod, hogy felmerd,
mi az, amit a feladat megkfvan, es megbizonyosodj, hogy
az embereid rendelkeznek azokkal a jartassagokkal, ame-
lyekre a sikerhez szüksegük van.
Vagyak. Putarkhosz, a görög filoz6fus azt mondta: „A
leggazdagabb term6föld b6velkedik a legsilrubb dudvaban,
ha nem muvelik meg." Nincs az a jartassag, tudas vagy te-
hetseg, ami sikerre vihetne az embereket, ha nem vagyakoz-
nak a sikerre. Ha azonban jelen van a vagy, a felhatalmazas
98
sem lesz nehez. Ahogy a tizenhetedik szazadi francia esz-
szeista, Jean de La Fontaine fogalmazott: „Az embert ugy
alkottak meg, hogy ha valami langra gyujtja a lelket, nem
ismer lehetetlent."
2. LEGY A SZÄ.MUKRA KÖVETENDO MODELL!
Meg a megfelel6 tudassal, jartassagokk:al es vagyakkal
felruhazott embereknek is tudniuk kell, mi az, amit elvarsz
t61ük, s err61 a legjobban ugy tajekoztathatod 6ket, ha meg-
mutatod nekik. Az emberek aszerint jamak el, amit latnak.
Akiket fel akarsz hatalmazni, azoknak latniuk kell, mi-
lyen az, amikor valaki rarepül egy feladatra. Neked, mint
mesterüknek, a legjobb lehet6segeid vannak arra, hogy ezt
megmutasd nekik. Legy a modellje annak az attitudnek es
munkaetikanak, aminek az elsajatftasat t61ük elvarod. S bar-
mikor bevonhatod 61cet a munkadba, magaddal viheted
61cet. Nincs ennel jobb m6dja annak, hogy megtanftsd, mi
az, amit elgondolasod szerint tenniük kell.
3. ADJ NEKIK ENGEDELYT ARRA, HOGY
BOLDOGULJANAK!
Mint vezet6 es hatasgyakor16, bizonyara ugy veled,
hogy mindenki sikeres akar lenni, s automatikusan ahftozik
a sikerre, valahogy ugy, ahogy te magad is. A hat6körödben
azonban nem mindenki gondolkodik ugy, mint te. Segftened
kell , hogy elhiggyek, kepesek a sikerre, es akarod, hogy
boldoguljanak. Mikent lehet ezt megtenni?
Vard elf Danny Cox, az fr6 es hivatasos el6ad6 allapi-
totta meg: „Fontos megjegyeznival6, hogy ha nincs meg
benned az az ihletett rajongas, ami masokra is atterjed, bar-
99
mi, ami megvan benned, szinten jarvanyos lesz." Az embe-
rek erzekelik a mögöttes szandekot, barmit mondasz, vagy
teszel is. Ha megvan benned az az elvaras, hogy az embe-
reid sikeresek legyenek, 6k tudni fognak err61.
Öntsd szavakba! Az emberek igenylik, hogy meg-
mondd nekik, hiszel bennük, es azt akarod, hogy boldogul-
janak. Mondd el nekik gyakran: tudod, hogy 6k is erre tö-
rekszenek. Lasd el 6ket batorft6 megjegyzesekkel. Sikerük-
nek legy j6hiszemu pr6fätaja. Es er6sitsd meg ezeket a gon-
dolataidat, amilyen gyakran csak tudod.
Amint az emberek eszreveszik es megertik, hogy
6szinten kivanod a boldogulasukat, s elszantad magad, hogy
a segftsegükre legy, hinni kezdik, hogy kepesek teljesfteni
az altalad adott feladatot.
4. ENGEDD AT NEKIK A HATALOM EGY RESZET!
Sokan szf vesen ruhaznak fel masokat felel6sseggel.
Feladatokat is örömest adnak at nekik. A felhatalmazas
azonban gyakran j6val többet jelent, mint munkad terhenek
megosztasat. Ennek soran meg kell osztanod hatalmadat, s
azt a lehet6segedet, hogy felügyeld a teend6k vegrehajtasat.
Peter Drucker menedzsment-szakert6 megallapftasa
szerint: „Soha egyetlen vezet6 sem szenvedett meg att61,
hogy a beosztottjai er6sek es eredmenyesek voltak". Az em-
berek csak akkor lesznek er6sek es eredmenyesek, ha alkal-
muk van dönteseket hozni, cselekvest kezdemenyezni,
problemakat megoldani, es kihfvasokkal szembenezni .
Amikor rosszul mennek a dolgok, versenge) tarsadalmunk-
ban id6nkent a felel6sseggel felruhaz6 vezetes az egyetlen
100
lehetoseg, amely altal az egyik szervezet val6di el6nyre te-
het szert a masikkal szemben.
5. NYILTAN MUTASD KI, HOGY MEGBIZOL BENNÜK!
Amikor els6 fzben hatalmat adsz at olyan embemek,
akit felelosseggel ruhazol fel, közölnöd kell vele, hogy hi-
szel benne, s ezt nyilvanosan kell megtenned. A nyilvanos
elismeres tudatja vele: hiszed, hogy sikerrel fog jami. De
azokkal is tudatod, akikkel 6 együtt dolgozik, hogy tamoga-
tasodat elvezi, s tekintelyeddel melle allsz. Kezzelfoghat6
m6dja ez befolyasod megosztasanak (es kiterjesztesenek).
Amikor vezetoket nevelsz fel, mutasd meg nekik es
követoiknek, hogy bfrjäk bizalmadat, es reszesednek tekin-
telyedben. S hamarosan azt fogod latni, hogy a sikerre ha-
talmaztad fel 6ket.
6. LASD EL OKET VISSZAJELZESEKKEL!
Bar embereidet nyilvanosan meg kell dicserned, nem
hagyhatod, hogy tulfussanak anelkül, hogy 6szinte, j6 szan-
deku visszajelzeseket kapnanak t61ed. Beszelj velük szeme-
lyesen, es tanftsd 6ket hibazasaik, teves utasftasaik es tevfte-
leteik reven is. Meglehet, kezdetben nehez id6ket fognak el-
ni. Ebben a korai idoszakban legy hozzajuk kfmeletes. Igye-
kezz azt megadni, amire szüksegük van, s ne azt, amit meg-
erdemelnek. s magasztalj minden altaluk megtett elorele-
pest. Azt fogjak tenni, amivel dicseretet vfvhatnak ki.
7. ENGEDD, HOGY ÖNALLÖAN FOLYTASSAK!
Barki legyen is, akinek a felhatalmazasan munkal-
kodsz - alkalmazottaid, gyermekeid, munkatarsaid vagy
101
 ..,

hitvesed - , vegs6 celod csak az lebet, hogy elengedd 6ket:
hozzanak j6 dönteseket, es boldoguljanak a sajat erejükb61.
S ez azt jelenti, hogy annyi szabadsagot kell adnod nekik,
amennyit csak lebet, rögtön, amint keszek erre.
Abraham Lincoln elnök a vezet6k felhatalmazasanak
mestere volt. Peldaul, amikor Ulysses S. Grant tabornokot
1864-ben kinevezte az Egyesült Allamok hadseregenek fö-
parancsnokava, a következ6 üzenetet intezte hozza: „Nem
kerdezek, s nem is akarok tudni semmit a terveir61. Vallalja
a felel6sseget es cselekedjek, s keressen fel, ha segftsegre
van szüksege."
Ilyen attitudre van szükseged, ha felhatalmazasra ke-
pes ember akarsz lenni. Adj hatalmat es felel6sseget, s szük-
seg esetere ajanld fel a segftsegedet. A felhatalmazasra leg-
inkabb alkalmas ember, akit valaha ismertem, az apam,
Melvin Maxwell volt. Mindig batorftott, hogy t61em telhe-
t6en a lehet6 legjobb legyek, s megadta nekem engedelyet
es megosztotta velem hatalmat, amikor csak tehette. Evek-
kel kes6bb, amikor err61 beszelgettünk, az apam elmondta
nekem a maga filoz6fiajat: „Sohasem korlatoztalak szande-
kosan, amfg tudtam, hogy amit teszel, az erkölcsileg he-
lyes." Nos, ilyen a felhatalmazas attitudje.
kent ruhazhatsz fel masokat felel6sseggel. A felhatalmazas-
nak merhetetlenül nagy haszna van. Nem csupan azoknak
van segftsegere, akiket felnevelsz - mert ezaltal magabiz-
tosabba, energikusabba es termelekenyebbe valnak - , de a
sajat eletedet is gyarapftja, mert növeli szabadsagod fokat, s
ahhoz vezet, hogy szervezeted gyarapodjon, s benne egesz-
seges legkör alakuljon ki.
Amint masokat felhatalmazol, ugy fogod talalni, hogy
a sajat eleted is szamos vonatkozasban jobbra fordul. Mas
szemelyek felel6sseggel val6 felruhazasa teged is szabadab-
ba tesz, s több id6t fordfthatsz eleted fontos ügyeire, növeli
szervezeted eredmenyesseget, gyarapftja masokra gyakorolt
befolyasodat, s ami mindennel fontosabb, hihetetlenül ked-
vez6 hatassal van azoknak az embereknek az eletere, akiket
felhatalmaztal.

A FELELOSSEGGEL VALÖ FELRUHAzAs

EREDMENYEI
Ha valamilyen szervezet elen allsz - legyen az üzleti val-
lalkozas, klub, egyhaz vagy csalad - , az egyik legfonto-
sabb dolog, amit vezet6kent meg kell tanulnod, hogy mi-
102 103
 10
Hogyan tehetem maradand6va
vezet6i munkamat?

A vezetes maradand6 erteke az ut6dlasban merheto le.

1997-ben meghalt a vilag egyik legnagyszer(fbb üzletem-

bere. Roberta Goizuetanak hf vtak, s 6 volt a Coca-Cola
Vallalat elnöke es igazgat6ja. Egy beszedben, amit nehany
h6nappal a halala elott a Chicag6i Hivatalnoki Klubban tar-
tott, a következoket mondta: „Egymilliard 6raval ezelott ki-
bontakozott az emberi elet a Földön. Egymilliard perccel
ezelott megjelent a keresztenyseg. Egymilliard masodperc-
cel ezelott a Beatles fellepett az »Ed Sullivan Show«-ban.
Egymilliard Coca-Colaval ezelott . . . tegnap reggel volt. S
most azt a kerdest kell feltennünk magunknak: »Mit kell
tennünk, hogy a ma reggel egymilliard Coca-Colaval ezelott
legyen?«"
Goizuetat egesz eleteben az foglalkoztatta, mikent le-
bet a Coca-Colat a vilag legjobb vallalatava tenni - ezt ku-
tatta färadhatatlanul, akkor is, amikor hirtelen es varatlanul
elhunyt. Azokban a vallalatokban, amelyek elveszftik az el-
105
nöküket, gyakran zavarjelensegek bolydulnak fel, különö-
sen, ha az olyan varatlanul tavozik, mint Goizueta. Nem
sokkal a haläla el6tt Goizueta interjut adott az Atlanta Jo-
urnal-Constitution szamara, ahol elmondta: „A nyugalomba
vonulas nem szerepel a monitoromon. Ameddig ennyi örö-
möt talalok benne, ameddig megvannak bennem a szükse-
ges energiak, ameddig nem veszem el masok el61 a nap-
fänyt, amfg az igazgat6tanacs azt akarja, hogy maradjak,
addig a helyemen leszek." Epp egy h6nappal az interju utan
megaIIapitottäk nala a rakot. Hat hettel kes6bb meghalt.
Goizueta halalaval kapcsolatban Jimmy Carter, a ko-
rabbi elnök megjegyezte: „Talan nincs a mai id6kben testü-
leti vezet6, aki nala szebben peldazna az Amerikai Almot.
Hitt benne, hogy Amerikaban minden lehetseges. 6 megelte
ezt az almot. S rendkivüli vezet6i kepessegeinek köszönhe-
t6en mas emberek ezrei szamara is lehet6ve tette, hogy
megval6sftsak a sajat älmaikat."
AMI GOIZUETA UTÄN MARADT
Az örökseg, amit Goizueta a vallalatra hagyott, elkepeszt6-
en nagy. Amikor 1981-ben atvette a Coca-Colat, a vallalat
erteke 4 milliard dollar volt. Goizueta vezetese alatt 150
milliard dollarra emelkedett. Ez az erteknövekedes több
mint 3 500 szazalek! A Coca-Cola lett a masodik legerteke-
sebb vallalat Amerikaban, megel6zve az aut6gyarakat, az
olajtarsasagokat, a Microsoftot, a Wal-Martot es a többit.
Näla ertekesebb csak a General Electric volt. A Coca-Cola
szamos reszvenytulajdonosa valt milliomossa. Az Atlanta
Allambeli Emory Egyetem, melynek portfoli6ja nagy tetel-
106
ben tartalmaz Coca-Cola reszvenyeket, ma olyan alapftvany-
nyal rendelkezik, amihez csak a Harvard merhet6.
De nem a reszvenyek magas erteke volt a legfonto-
sabb, amit Goizueta a Coca-Cola cegnek adott. Inkabb az a
m6d volt az, ahogyan örökseget hatrahagyta. Arnikor az el-
nök halalat bejelentettek, nem tört ki panik a Coca-Cola
reszvenytulajdonosainak köreben. Emanuel Goldman, a
„Paine Webber" ceg elemz6je azt allftotta: „Goizueta job-
ban felkeszftette a vallalatot a sajat hianyara, mint barmely
mas vezet6, akit valaha lattam".
Hogyan volt ez lehetseges? El6ször is, olyan er6sse
tette a tarsasagot, amennyire csak tudta. Masodszor, felke-
szftett egy ut6dot - Douglas Ivestert - a csucspozfci6 be-
töltesere. Mickey H. Grarning, az Atlanta Constitution szer-
z6je a következ61a61 szamol be: „Mas tarsasagokt61 elter6-
en, amelyek a välsag allapotaba jutnak, amikor a csucsszin-
tu vezet6 tavozik vagy meghal, A Coca-Cola varhat6an
meg6rzi rangjat, s tovabbra is a vilag egyik legmegbecsül-
tebb vallalata marad. Goizueta az6ta nevelte es tanftotta
Ivestert, hogy majdan a nyomdokaiba lepjen, ami6ta ezt a
georgiai születesu färfit 1994-ben a vallalat masodik poszt-
jara kineveztek. Hogy a Wall Street mikent velekedett a Co-
ca-Cola helyzetet illet6en, azt j61 mutatja, hogy a tarsasag
reszvenyeinek erteke epp hogy csak enyhen fodroz6dott hat
hettel ezel6tt, amikor Goizueta tüd6rakjat diagnosztizal-
tak."*
Doug Ivester, vegzettsege szerint könyvelo, pälyafuta-
sat a Coca-Colanal 1979-ben kezdte, mint segedellen6r. Ki-
* Mickey H. Graming: Atlanta Copnstitution, 1977. november 10.
107
veteles penzügyi kreativitasar61 volt közismert, s 6 volt
Goizueta jobbkeze, amikor az forradalmasftotta a ceg befek-
tetesi es ad6ssagkezelesi strategiajat. 1989-re Goizueta bi-
zonyara ugy döntött, hogy Ivesterben kiaknazatlan tehetse-
gek rejlenek, mert elmozdftotta szigoruan penzügyi szerepe-
b61, s Eur6paba küldte, hogy szervezesi es nemzetközi ta-
pasztalatokat szerezzen. Egy evvel kes6bb Goizueta vissza-
hfvta, es kinevezte a Coca-Cola USA reszleg elnökeve, ahol
a költsegvetes es a marketing ügyeit iranyfthatta. Majd to-
vabb edzette Ivestert, s 1994-re ketsegtelenne valt, hogy
Goizuetät Ivester fogja követni a csucson. Goizueta elnökke
es vezet6 operatfv tisztvisel6ve tette meg.
Amit Roberta Goizueta csinalt, az igencsak szokatlan.
A mai vallalatoknäl nem sok igazgat6 szokott er6s vezet6-
ket fejleszteni, s addig edzeni 6ket, amfg kepesek nem lesz-
nek ätvenni a szervezetet. John S. Wood, az Egon Zehnder
nemzetközi vallalat tanacsad6ja jegyezte meg: „A közel-
multban nem sok vallalat fektetett be ilyen sokat vezet6k ki-
nevelesebe. Ha pedig nem kepesek kinevelni 6ket, kfvülr61
kell azokat beszerezni." Vajon miert volt Robert Goizueta
mas? 6 els6 kezb61 ismerte a mentori munka kedvez6 hata-
sait.
Roberta Goizueta Kubaban született, es a Y ale Egye-
temen tanult, ahol vegyeszmemökkent diplomazott. Amikor
1954-ben visszatert Havannaba, valaszolt egy ujsaghirdetes-
re, amely ketnyelvu vegyeszt keresett. Ugy ad6dott, hogy az
6t alkalmaz6 ceg epp a Coca-Cola volt. 1966-ra mar a ku-
tatasi es fejlesztesi reszleg alelnöke volt a vällalat Atlanta
Allambeli központjaban. 6 volt a legfiatalabb, aki valaha is
ilyen magas pozfci6t töltött be a cegnel. Az 1970-es evek
108
elejen azonban törtent valami, ami meg ennel is lenyege-
sebb. Robert W. Woodruff, a Coca-Cola alapft6 atyja a szar-
nyai ala vette, s fejleszteni kezdte 6t. 1975-ben Goizueta a
tarsasag technikai reszlegenek alelnökeve valt, s egyeb val-
lalati megbfzatasokat is atvett, mint peldaul a jogi ügyek fe-
lügyeletet. 1980-ban pedig, Woodruff äldasaval, 6 lett a
reszleg elnöke es vezet6 operatfv tisztviseloje. Egy evvel
kes6bb mar 6 volt a tarsasag elnöke es föigazgat6ja. Hogy
Goizueta miert valaszthatta ki, fejleszthette es nevelhette
ut6djät a kilencvenes evekben, arra magyarazatot ad az az
örökseg, amit a hetvenes evekben kapott.
AZOK A VEZETOK, AKIK
KINEVELIK UTÖDAIKAT
Azok a vezet6k, akik kinevelik ut6daikat a szervezet szama-
ra, a következ6 tulajdonsagokkal jellemezhet6k:
EGY „HOSSZU TA VU SZEMLELET" JEGYEBEN
VEZETIK A SZERVEZETET
J6szerevel barki kicsinosfthatja a szervezetet egy pilla-
natra - tervezhet valami mutat6s programot vagy termeket,
összehfvhat embereket valami nagy esemenyre, vagy meg-
nyirbalhatja a költsegvetest, hogy növelje a profitot. Azok a
vezetok azonban, akik kepesek maguk utan hagyni valami
jelentoset, mas megközelftessel elnek. Vezetoi munkajuk
eppugy sz61 a holnapnak, mint a manak. Ezt tette Goizueta
is. Ugy tervezte, hogy addig folytatja a vezetest, amfg csak
eredmenyes marad, megis felkeszftett egy vezetot, aki a
109
nyomaba lephet. Mindig a szervezet es a reszvenyesek er-
dekeit tartotta szem el6tt.
KIALAKITANAK EGY VEZETESI KULTÜRAT
A legstabilabb vallalatoknak a szervezet minden szint-
jen er6s vezet6i vannak. Csak ugy alakfthatsz ki egy ilyen
szerteagaz6 vezetest, ha a vezet6k fejleszteset kulturatok re-
szeve teszed. A Coca-Cola öröksegenek is fontos resze ez.
Hany mas olyan sikeres vallalatr61 tudsz, ahol a vezet6k a
vallalaton belül jutottak egyre magasabbra a rangsorban, s
vettek at egymas szerepet?
MA FIZETIK KI AZ ARAT, ES
HOLNAPRA BIZTOSITJAK A SIKERT
Nincs siker aldozat nelkül. Minden szervezet egyedi, s
ett61 függ az el6bbre jutas ara. De minden vezet6nek, aki
szervezetenek hasznara akar lenni, meg kell fizetnie a ma-
radand6 siker arat.
A CSOPORTOS VEZETEST TÖBBRE TARTJAK,
MINT AZ EGYENI VEZETEST
Barmennyire j6 legyen is a szakmaban, egyetlen veze-
t6 sem csinalhatja egyedül. Ahogyan a sportban egy edz6-
nek j6 jatekosok egy csapatara van szüksege a gy6zelem-
hez, egy szervezetnek is szüksege van j6 vezet61' egy csapa-
tara a sikerhez. Mine! nagyobb a szervezet, annal er6sebb,
nagyobb es differencialtabb vezet6i csapatra van szüksege.
ÖSSZESZEDETTEN TAVOZZ A SZERVEZETBOL!
A Coca-Cola eseteben a vezet6nek nem volt lehet6se-
110
ge a tavozasra, mert id6 el6tt meghalt. Ha azonban elt vol-
na, meggy6z6desem, hogy Goizuega ezt tette volna. Ami-
kor eljön az ideje, hogy egy vezet6 elhagyja a szervezetet,
a maga j6szantab61 kell elmennie, s hagyni, hogy az ut6dja
vegezze a maga teend6it. A fontoskodas csak art neki is, es
a szervezetnek is.
KEVES VEZETO ADJA TOVABB TUDASAT
Max Dupree A vezetes muveszete cfmu könyveben kijelenti:
„Az ut6dlasr61 val6 gondoskodas a vezet6 egyik leglenye-
gesebb kötelessege. S megis, a vezetes összes szükseges jel-
lemz6i közül a jelek szerint az ut6dlasr61 val6 gondoskodast
tanulja meg a legkevesebb vezet6. Teljesitmenyt olyankor
eri el valaki, amikor kepes nagy dolgokat veghez vinni a sa-
jat erdekeben. A sikert akkor eri el, amikor felhatalmaz ma-
sokat, hogy vele együtt nagy dolgokat vigyenek veghez. Je-
lentekeny lesz, ha olyan vezet6ket nevel ki, akik nagy dol-
gokat visznek veghez a szamara. Az ut6dlas kerdesere
azonban akkor kerül sor, amikor egy vezet6 olyan helyzetbe
hozza a szervezetet, hogy nelküle is nagy dolgok mehesse-
nek vegbe.
Az ut6dlas fontossagat megerteni szamomra sem volt
könnyu. Mivel az egyhazközseg oly sokat fejl6dött, miköz-
ben en els6 vezet6 pozici6mat betöltöttem az Indiana Al-
lambeli Hillhamben, ugy gondoltam, sikeres vagyok. Ami-
kor elkezdtem ottani munkamat, a hfvek szama mindössze
harom volt. Negy ev alatt felepitettem az egyhazat, kapcso-
latba leptem a helyi közösseggel, es rengeteg ember eletere
voltam befolyassal. Amikor tavoztam, latogat6ink szama at-
111
lagosan ketszazra nigott, s a rekordunk több mint harom-
szaz volt. Helyi programokat szerveztem, s szamomra min-
den r6zsasnak tunt. Ü gy gondoltam, valami val6ban lenye-
geset csinalok.
Tizennyolc h6nappal azutan, hogy egy masik temp-
lomban kezdtem dolgozni, együtt ebedeltem egy baratom-
mal, akivel id61cözben nem talalkoztam, s aki eltöltött nemi
id6t Hillhamben. Megkerdeztem, hogy mennek a dolgok ar-
rafele, s meglep6dve hallottam valaszat.
- Nem valami j61- felelte.
- Val6ban? - hökkentem meg. - Amikor elmen-
tem, minden nagyszeruen haladt. Mi a baj?
- Nos - valaszolta - , hanyatlik minden. Az altalad
indftott programok nemelyike leallt. Az egyhaznak csak
szaz tagja van. Lehet, hogy meg kevesebb lesz, es összeom-
lik az egesz.
Ez val6ban nyugtalanftott. Egy vezet6 nem szfvesen
latja, ha kudarcba fullad valami, ami verebe, verejtekebe es
könnyeibe került. El6ször azt a vezet6t hibaztattam, aki a
helyembe lepett. De akkor eszembe jutott: ha ott val6ban j6
munkat vegeztem volna, nem szamftana, hogy milyen veze-
t6 követ, j6, vagy rossz. A hibat en követtem el. Nem ol-
dottam meg, hogy a szervezet sikeres legyen, miutan tavo-
zom. Ez volt az els6 alkalom, amikor belattam, mennyire
fontos az, amit az ember maga utan hagy.
PARADIGMAVALTAS
Ezutan teljesen mas m6don kezdtem latni a vezetest. Id6vel
- fgy vagy ugy - minden vezet6 tavozik a szervezetb61.
112
Lehet, hogy allast valtoztat, lehet, hogy el61eptetik, vagy
nyugdfjba vonul. S meg ha valaki elutasftja is, hogy nyuga-
lomba vonuljon, el6bb-ut6bb meghal. Kezdtem felismemi,
hogy vezet6i munkam fontos resze felkeszf teni embereimet
es a szervezetet arra, ami elkerülhetetlenül el6ttük all. Ez in-
dftott arra, hogy a hangsulyt a követ61c vezeteser61 a veze-
t61c fejlesztesere helyezzem at.
Az ut6dlasr61 sz616 legjobb törtenetem a Skyline Egy-
hazközsegb61 val6 tavozasommal kapcsolatos. Amikor
1981-ben odakerültem, elsodleges celomul tuztem ki a ve-
zet61c kivalasztasat es fejleszteset, mert tudtam, hogy sike-
rünk ett61 függ. Tizennegy evi ottletem alatt csapatommal
együtt a sz6 szoros ertelmeben kimagasl6 vezet61c szazait
kepeztük ki - mind önkenteseket, mind pedig hivatasosa-
kat.
Az egyik legnagyobb boldogsagom az eletben, hogy
tudom: a Skyline ma er6sebb, mint amikor 1995-ben tavoz-
tam onnan. Jim Garlow, aki vezet6 lelkeszkent a helyembe
lepett, gyönyöru munkat vegez ott. 1997 6szen Jim meg-
kert, hogy menjek vissza Skyline-ba, es egy alapf vanyi ban-
ketten beszeljek a legközelebbi jöv6 terveir61 - s en örö-
mest tettem eleget e keresnek.
Nagyjab614 100 ember jelent meg az esemenyen a San
Dieg6i Kogresszusi Központban, amely a varos melletti
gyönyöru öböl partjan all. Felesegem, Margaret es en 6szin-
ten örültünk, hogy ilyen sok baratunkkal talalkozhatunk es
beszelgethetünk. S persze, megtiszteltetesnek tartottam,
hogy en lehetek az est els6 el6ad6ja. Val6ban ünnep ez -
s val6ban siker. Az emberek több mint 7 ,8 milli6 dollart
ajanlottak fel a templom berendezesenek felujftasara.
113
 Amint befejeztem a beszedemet, Margaret es en atvo-
nultunk a balterembe. Azt akartam, hogy ezen az esten Jim
vigye a primet, hiszen 6 volt mar a Skyline vezet6je. Ugy
gondoltam tehat, az lesz a legjobb, ha hamarosan tavozunk,
miel6tt vege a programnak. A lepcs6n lefele haladva meg-
ragadtam Margaret kezet, es megszoritottam. N agyszeru
volt tudni, hogy amit evekkel ezel6tt Utjara indftottunk, az
most is halad tovabb. Valahogy ugy van ez, ahogyan bara-
tom, Chris Musgrove mondta: „A siker nem abban merhet6
le, hogy hova tavozol, hanem abban, hogy mit hagysz ma-
gad utan."
Amikor mar minden elmondatott, es minden elvegez-
tetett, vezet6i kepessegeidet nem annak alapjan fogjäk meg-
ftelni, amit szemelyesen elc~rtel, vagy amit csapatod meg tu-
dott val6sftani vezet6i tenykedesed ideje alatt. Annak alap-
jan fognak megftelni, hogy milyen j61 megy a sora embe-
reidnek es szervezetednek, amikor mar tavoztal. Maradand6
erteked a hätrahagyott öröksegben merhet6 le.
114
A szerz6r61
A vezetes Amerika-szerte közismert szakert6je, John C.
Maxwell az IN JOY™ Csoport megalapf t6ja. Olyan szerve-
zet ez, amelyet abb61 a celb61 hoztak letre, hogy segftse az
embereket szemelyes es vezet6i lehet6segeik maximalizala-
saban. El6adasokon, könyvekben es hangfelveteleken Dr.
Maxwell evente több mint egymilli6 embert batorft, tanft es
motival. Több mint huszonöt könyve jelent meg, többek kö-
zött a következo bestsellerek: A vezetes 21 megdönthetetlen
törvenye; A j6 vezeto 21 nelkülözhetetlen tulajdonsaga; Ve-
zetoi kepessegeink fejlesztese; A csapatmunka 17 cafolha-
tatlan törvenye; Ütikalauz a sikerhez es az Elore a kudarc-
ban!
115
A Vezetes 101-ben azt összegeztem, amire a vezetes alap-
szintu ismeretehez szükseged lehet. E könyv több mint har-
mincevnyi vezetoi tapasztalat suritmenyet foglalja magaban.
Meghatarozza, mi a vezetes, körvonalaz nehany olyan jel-
lemvonast, melyre minden vezetonek erdemes szert tennie, s
megmutatja, milyen hatasa van a vezetesnek a sajat eletedre,
s azokera, akiknek a vezetoje vagy.

Tudtad, hogy eletünk soran legalabb tizezer emberre szoktunk

befolyast gyakorolni? A kerdes tehat nem az, hogy gyakorol-
junk-e befolyast valakire, hanem az, hogy e befolyast mikent
alkalmazzuk.

E könyv tehat arra val6, hogy segitsen vezetoi keszsegeid

tovabbfejleszteseben, szemelyes es szervezeti sikereid gyara-
pitasaban. Akar üzleti vallalkozast kivansz epiteni, akar gyer-
mekeidet 6hajtod felvertezni , akar vilagh6ditasra törsz, az elso
lepes mindig vezetoi teljesitmenyed szinvonalanak emelese
kell hogy legyen.

ISBN 963 9447 40 4

~"'A
Ki~"•lall4

KÖD: JQ4 1
AR: 1.450 FT
9 789639 447400
Ujdons3gok • informaci6k • velemenyek