Alapjogok kialakulásának története

Három fejlődési szakaszt lehet megkülönböztetni.

- Ókori róma, görög irodalom: természetjog.
Aquinói Szent Tamás: Summa teologiae munkájában megkülönbözteti az örök törvényt,
amely nem más, mint a világot kormányzó isteni ész és a természeti törvényt, amely az észnek
megfelelő emberi magatartást írja elő és a tételes törvényt, amely külső kényszer
alkalmazásával tartja vissza a rossztól azokat, akik önmaguktól nem tartózkodnának tőle.
Természetjogi felfogás: az embernek vele született természetes jogai a szabadság és a tulajdon
pusztán azért mert embernek született. Az állam nem veheti el és nem idegenítheti el ezeket.
↓
Első generációs jogok kialakulása
Polgári forradalmak idején
Tartalma: szabadságjogok (negatív szabadságjogok: csak akkor érvényesülnek, ha az állam
tartózkodott az egyének deklarált szabadságjogaiba történő beavatkozástól)
Szabadságjogok:
- személyhez fűződő jogok: az élethez és emberi méltósághoz való jog; a jóhírnévhez; a
magánlakás sérthetetlenségéhez; a magántitok védelméhez való jog; a személyes
adatok védelme; a lelkiismeret és vallásszabadság
- politikai jogok: véleménnynyilvánítás szabadsága; az egyesülési jog; a gyülekezési
jog;a közérdekű információhoz való jog; a közügyekben való részvétel joga; a
sajtószabadság; a kérelmezési és panaszjog; választójog

Ezek megjelennek az Amerikai Alkotmány elfogadásához vezető dokumentumokban és a

francia forradalom idején 1789-ben elfogadott az Ember és Polgár Jogainak
Deklarációjában.

Második generációs jogok

Az első generációs jogok gyakori és durva megsértése, a társadalmi igazságosság eszméjének
elterjedése, a létező szocializmus gyakorlata hívta életre őket. Nagy hatással volt rájuk a jogi
pozitivizmusként nevesített jogelméleti, jogfilozófiai irányzat.
Jellemzőjük: csak pozitív állami intézkedések eredményeként érvényesülhetnek.
Gazdasági, szociális, kulturális jogok
A jogosultak köre szűkebb, míg az első generációsok mindenkire kiterjednek, a második
generációs jogok többsége csak meghatározott kört illet meg.
Ide tartoznak: tulajdonhoz való jog, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog,
munkához való jog, tudomány és művészet szabadsága.
Elsőként találkozhatunk velük: mexikói (1917.) illetve weimari alkotmány (1919.), XIX.
század Rerum novarum kezdeti pápai enciklika is megemlítette fontosságukat.

Harmadik generációs jogok

1960-70-es évek.
Szolidaritási jogok: az emberi jogokat a globális problémákra is elkezdték kiterjeszteni.
Ide tartoznak: a fejlődéshez, a békéhez, a tiszta környezethez, a kommunikációhoz, az
emberiség közös örökségéből való részesedéshez való jog.

Alapvető jogok fogalma, csoportosítása

Alapvető jog: az állam belső jogában azok a jogok, amelyek az adott korban és az adott
országban a legfontosabbnak tekinthetők az állampolgárok egyéni és csoportérdekeinek
érvényesülése szempontjából.
Az alapvető jogok az állam és az egyén viszonyait szabályozzák.

1
Erről az Alaptörvény Szabadság és felelősség című második része rendelkezik.
Általános emberi jog: minden embert megillet
Állampolgári jogok: csak az állampolgárokat illetik meg

Alanyi jog: annak megsértése esetén az egyén számára bírói jogvédelmi igény keletkezik.

Alapvető jogok csoportosítása:

- emberi és állampolgári jogok
- egyéni és kollektív jogok
- jogok tárgya szerint: alapvető személyi jogok és szabadságok; alapvető politikai jogok
és szabadságok; gazdasági szociális és kulturális jogok; harmadik generációs jogok
- jogok és szabadságok
o jogok: az állam által jogszabályban biztosított, de konkrét jogalkalmazói
eljárás következtében (engedélyezéssel, jogosítással) realizálható jogok
(gazdasági, szociális, kulturális jogok)
o szabadság: minden megtehető amit jogszabály nem tilt, vagy jogszabály
alapján hatósági aktus konkrétan nem korlátoz

Alapjogok forrásai:
- Alaptörvény
- Nemzetközi kötelezettségvállalások
o Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948. ENSZ)
o Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya (1966. ENSZ)
o Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezményokmánya
(1966. ENSZ)
o Emberi Jogok Európai Egyezménye (ET. 1950.)
o Európai Szociális Charta (1961. ET)
o Európai Unió Alapjogi Chartája (2000. egy konvent dolgozta ki)
Egyén alapjogvédelme három jogrendszer keresztmetszetében:
o nemzeti, tagállami
o Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg)
o Európai Unió Bírósága
- Törvények
Törvényben kell szabályozni az alapjog tartalmát, lényeges garanciáit, jelentős
korlátait.
- Az Alkotmánybíróság határozatai

A jogok alanyai
Természetes személyek és szervezetek.
Elsődlegesen: az ember.
Minden ember jogképes: valaki jogviszonyok alanyaként jogok és kötelezettségek hordozója
lehet. Az ember alapjogi jogképessége teljes és feltétlen.
Jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek is lehetnek.
Az állam nem lehet az alkotmányos alapjog alanya, mivel ő maga is címzettje az alapvető
jogoknak.

Az állam védelmi kötelezettségének terjedelme

- az alapvető jogok legfőbb kötelezettje
- egyetlen szervének intézkedése sem sértheti az alapjogokat

2
 - az alapvető jogok az állam alkotmányos kötelezettségét alapozzák meg
- elsőrendű kötelezettsége az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme
Objektív védelmi kötelezettség:
Szubjektív védelmi kötelezettség:

Alapvető jogok érvényesülésének garanciái

- jogi garanciák: jogszabályok (meghatározzák az adott alapjog tartalmát, az alapjog
megsértése esetén szankciót helyeznek kilátásba)
- intézményi garanciák: szervezeti-intézményi biztosítékok (az alapvető jogok
érvényesülése érdekében valamely állami szervet ruháznak fel különleges
jogosítványokkal, vagy pedig olyan speciális szerveket hoznak létre, amelyeknek fő
feladatuk az alapvető jogok védelme, realizálásuk elősegítése)
- anyagi garanciák: pl. nyugellátások kifizetése

Alapvető jogok korlátozása

Általános alapjog korlátozási klauzula
Formai követelmény: a korlátozás jogforrási szintje törvény legyen
Tartalmi követelmény: az alapjog lényeges tartalmát ne érintse, ez ugyanis már az alapjog
kiüresedéséhez vezetne, ami nem is az alapjog korlátozásának, hanem sérelmének tekinthető.
Az alkotmánybíróság az alapjog lényeges tartalmának meghatározásához az alapjogi
(szükségességi-arányossági) tesztet alkalmazza. A korlátozás tehát akkor nem érinti a
lényeges tartalmat, ha megfelel a tesztnek.
Szükségesség: az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik
alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték
védelme más módon nem érhető el.
Arányosság: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem
súlya megfelelő arányban legyen egymással.

Speciális alapjogi tesztek

- közérdekűségi teszt: olyan alapjogok esetében alkalmazzák, ahol az állami
beavatkozás megengedett. A korlátozás alkotmányos, ha a beavatkozás a közérdek
miatt indokolt és más alapjogot nem sért.
- ésszerűségi teszt: diszkriminációs eseteknél alkalmazott, eszerint a korlátozás akkor
alkotmányos, ha ésszerű indoka van és nem önkényes

Korlátozhatatlan jogok
A korlátozhatatlan vagy más néven abszolút jogok alatt olyan feltétlen érvényesülést kívánó
alapjogokat értünk, amelyekre a korlátozás tilalma vonatkozik, és amelyekkel szemben nincs
olyan más alapjog vagy érték, illetve érdek amelyek miatt engedniük kellene. A
korlátozhatatlan jogok szűk csoportjában jogok és tilalmak is megtalálhatók.
- az élethez és emberi méltósághoz való jog
Különleges jogrend idején is érinthetetlenek:
- az élethez és emberi méltósághoz való jog
- a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás vagy büntetés, valamint a
hozzájárulás nélküli orvosi vagy tudományos kísérlet végzésének tilalma
- az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a nullum crimen sine lege elve

Az alapjogoknak két oldala van. Az alapjogok, az alapjogi jogviszonyok egyik oldalán, a

szubjektív oldalon alanyi jogi jogosultság, a joggal való élés lehetősége áll, míg a másik,
objektív oldalon ezzel szemben meghatározott állami kötelezettség található

3
Egyes alapvető jogok és kötelességek
Alapvető személyi jogok és szabadságok
- Az élethez való jog (az élethez és emberi méltósághoz való jog) alapjog
Dualista felfogás: az élethez és az emberi méltósághoz való jogot nem kezeli egységben
Monista felfogás: az élethez és emberi méltósághoz való jog elválaszthatatlan. Azért
elválaszthatatlan, mert a többi jog korlátozható és helyreállítható.
Alaptörvény: Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az
emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
Legismertebb probléma: a halálbüntetés kérdés
Az alaptörvény megdönthetetlen ténynek veszi a halálbüntetés tilalmát.
Alaptörvény: Senki sem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol
az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak,
büntetésnek vetik alá.
A nemzetközi emberi jogi egyezmények mára egybehangzóan a halálbüntetés tilalma talaján
állnak.
Állami erőszakból eredő haláleset:
- egyén ellen irányuló jogtalan erőszak megakadályozása céljából (önvédelem jogtalan
erőszakkal szemben)
- törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényes fogva tartott személy
szökésének megakadályozása érdekében
- zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye itt nem az élet kioltására ad felhatalmazást, hanem
erőszak alkalmazására.
Európai Unió Alapjogi Chartája: az életet általában is védeni kell. Az állam életvédelmi
kötelezettsége így kiterjed arra is, hogy például különböző biztonsági szabályok kötelező
betartását előírja (biztonsági öv).
Probléma: abortusz
A fő kérdés, hogy a magzat jogi értelemben embernek tekinthető-e? Ha él, igen. A jogi
probléma, hogy jogalanynak tekinthető-e? Ha a jogalanyiságot a fogantatáshoz kötjük, akkor
lényegében teljes abortusztilalmat mondunk ki. Csak akkor lehet elvégezni, ha a magzat az
anya életét veszélyezteti.
A magyar jog nem foglal állást a magzat jogalanyiságáról (csak akkor ha már megszületett,
ilyenkor fogantatására visszamenőleg ismeri el). Ez azonban nem jelent teljes
abortuszszabadságot.
Alaptörvény: a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg (a magzat védelmét az
állam életvédelmi kötelezettsége biztosítja)
Probléma: eutanázia
Passzív: a beteg a betegség természetes lefolyását meghosszabbító életmentő vagy
életfenntartó beavatkozást utasít vissza.
Aktív: a beteg olyan beavatkozást kér, ami a betegség természetes lefolyását megelőzően a
beteg halálát okozza.
Vannak államok, akik az aktívat bevezették (Hollandia, Belgium)

- Az emberi méltóság
Minden más alapjog érinthetetlen lényege. Az alapjogokat lehet korlátozni, de a végső határ,
hogy nem sértheti az emberi méltóságot.
Alaptörvény Nemzeti Hitvallás: Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
II. cikk: Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi
méltósághoz.

4
Az emberi méltósághoz kapcsolódó abszolút tilalmak:
Alaptörvény III. cikk: senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy
büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. Tilos
emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos
kísérletet végezni. Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek
haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás (klónozás).
Az emberi méltóság funkciói:
- védelmet nyújt bizonyos körben a megaláztatás ellen
- védi az önazonosságot
- biztosítja az önrendelkezést (az egyén cselekvési autonómiáját és a magánszféra
védelmét)
- A diszkrimináció tilalma
A diszkrimináció tilalma hagyományosan a törvény előtti egyenlőség követelményét és a
hátrányos megkülönböztetést jelentette. Ugyanakkor az egyenlőség követelménye
visszavezethető az emberi méltóságra is: a minden ember egyenlő méltósága fejezi ki az
egyenlőség valódi tartalmát.
Alaptörvényi diszkriminációk: - faj, - szín, - nem, - fogyatékosság, - nyelv, - vallás, - politikai
vagy más vélemény, - nemzeti vagy társadalmi származás, - vagyoni, - születési vagy egyéb
helyzet szerinti különbségtétel
A diszkrimináció tilalmánál alkalmazott mérce: ésszerű indok követelménye
Pozitív diszkrimináció: amikor a jogosultság senkinek nem jár, de valakinek mégis
Negatív diszkrimináció: mindenkinek jár, de valakinek mégse
Közvetlen diszkrimináció: valamely egyént vagy csoportot kifejezetten valamely
tulajdonságára tekintettel ér diszkrimináció
Közvetett diszkrimináció: a szabályok látszólag mindenkire egyformán vonatkoznak, ugyan
akkor kitapintható, hogy egy bizonyos csoporthoz tartozó személyeket hátrányosan érint.
Alapjog

- A személyes adatok védelme, az információs önrendelkezési jog

A személyes adatok védelmének a joga a magánszféra védelméből, a magán- és családi élet
tiszteletben tartásához való jogból nőtt ki.
Legfontosabb dokumentumok:
- Európai Adatvédelmi Egyezmény (ET 1981, itthon 1998-tól hatályos)
Adatvédelmi irányelvek:
- adatgyűjtés korlátozásának elve: az adatgyűjtésnek törvényesnek és tisztességesnek
kell lennie, lehetőleg az adatalany tudtával kell történnie
- adatminőség elve: az adatok legyenek pontosak, teljesek és naprakészek
- célhoz kötöttség elve: még az adatgyűjtés előtt meg kell jelölni az adatkezelés célját
- korlátozott felhasználás elve: személyes adatot csak akkor lehet felhasználni, ha ahhoz
az érintett hozzájárul vagy törvény elrendeli
- biztonság elve: személyes adatokat tartalmazó nyilvántartásokat védeni kell
- nyíltság elve: nyilvánosnak kell lenni, hogy ki kezel személyes adatot
- személyes részvétel elve: arra ad jogot az érintettnek, hogy megtudhassa adatait
nyilvántartják-e
- felelősség elve: az adatkezelő felelős ezen elvek betartásáért.
Alaptörvény: Mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű
adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog
érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

5
Szektorális adatvédelem problémája: 1990-es évek közepétől megjelentek a különböző
területeket érintő speciális szabályok. A cél, hogy az általános szabályoktól ne térjenek el.
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat, különösen az érintett neve, azonosító
jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális
azonosságára jellemző ismeret.
Különleges (szenzítiv) adat:
- egyrészt a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy
pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti
szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat
- másrészt az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat,
valamint a bűnügyi adat.
Információs önrendelkezési jog
Az egyén azon jogát jeleníti meg, hogy alapvetően maga dönt személyes adatinak
kiszolgálásáról és felhasználásáról.

- A vallásszabadság és lelkiismereti szabadság

Mind egyéni, mind kollektív jog.
Egyéni
Pozitív: a meggyőződés szabad megválasztásának és megváltoztatásának joga
Negatív: a vallásoktól való elhatárolódás szabadsága
Ez abszolút jog, nem korlátozható.
A vallás kinyilvánítása, gyakorlása, terjesztése és tanítása szükséges és arányos mértékben
korlátozható, mint minden alapjog.
Kollektív vallásszabadság: az együttes vagy közösségi vallásgyakorlás szabadságát jelenti.

Objektív intézményvédelmi oldal, számos állami kötelezettség található az alapjog védelme

érdekében:
- a konfliktushelyzeteket jogilag szabályozni kell
- az egyéni vallásgyakorlásra az állami intézményekben is teret kell biztosítani
- az államnak adott esetben anyagilag is támogatni kell az egyházakat
Az államnak semlegesnek kell lennie. Ebből fakadó követelmények:
- az állam nem ítélkezhet vallásos hit vagy lelkiismereti meggyőződés
igazságtartalmáról
- nem szólhat bele az egyházak belső ügyeibe
- intézményesen nem fonódhat össze
- az állam nem veszélyeztetheti a társadalom vallási békéjét

A lelkiismeret fogalmával kapcsolódik össze. Azonban ez jogilag nem meghatározott.

Alaptörvény: mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságához.
Az állam és az egyház kapcsolata: az alaptörvény a vallásszabadság körében rendelkezik
erről. A magyar megoldás az együttműködést helyezi a középpontba.

- A tulajdonhoz való jog

XIII. cikk, e jogot egysorban említi az öröklés jogával.
A tulajdonhoz való jog alapjog.
Alkotmányjogi funkciója: az egyéni cselekvési autonómia anyagi alapjainak a biztosítása.
Korlátozása: Az alapjogi teszt módosulva alkalmazható. Szükségességi oldalon elfogadható a
közérdek, míg arányosságot tekintve az értékgarancia elvének kell főszabályként
érvényesülni. Az értékgarancia a közjogi beavatkozás következtében fellépő értékvesztés
kompenzálását jelenti.

6
A tulajdonjog a többi alapjogtól abban is különbözik, hogy el is vonható. (kisajátítás)

- A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog

Alapjog, alaptörvény IV. cikk.
Habeas corpus szabály: a személyi szabadság korlátozásáról a lehető legrövidebb időn belül
bíróságnak kell dönteni.
Nullum crimen sine lege: nincs bűncselekmény törvény nélkül
Nulla poena sine lege: nincs büntetés törvény nélkül
Önvédelem joga V. cikk.

- A tisztességes eljáráshoz való jog (fair trial)

A tisztességes eljáráshoz való jog több, mint a tisztességes tárgyaláshoz való jog, annak az
egész eljárás során érvényesülni kell, illetve tágan értelmezendő a tekintetben is, hogy az
Alaptörvény megfogalmazza a megfelelő ügyintézéshez való jogot is.
A tisztességes eljáráshoz való jog felöleli az eljárási jogok egészének érvényesülését.
Az alapjogi dogmatika szerint abszolút jog. Nincs olyan szükségesség, amely miatt a
tárgyalás tisztességes voltát arányosan ugyan, de korlátozni lehetne.
Része a fegyverek egyenlőségének elve: a büntetőeljárásban azt biztosítja, hogy a vádnak és a
védelemnek egyenlő esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt
formálhasson és állást foglalhasson.
A fegyverek egyenlőségének ott is érvényesülnie kell, ahol az egyén mellett a másik fél az
állam.

- A jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga

Alkotmányos alapjog. A más szervhez vagy ugyanazon szerven belüli magasabb fórumhoz
fordulás lehetőségét kell biztosítani. Csak a rendes jogorvoslatokra vonatkozik.
A bírósághoz fordulás jogából az államra az a kötelezettség hárul, hogy a jogviták elbírálására
bírói utat biztosítson. Nem abszolút jellegű jogosultság, a jogbiztonság korlátai között juthat
csak érvényre (kérelmek benyújtása, határidőkhöz kötés).

- Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog

Eredendően a büntetőeljáráshoz kapcsolódott, de ki kell terjednie más eljárásokra is. A
bűnösség bizonyítása a büntetőügyben eljáró hatóságokat terheli.
A védelemhez való jog mára az eljárás valamennyi szakaszára kiterjed. A védelemhez való
jog a terhelt és a védő jogaiban ölt testet.
A védelemhez való jog nem korlátozhatatlan alapjog, az Alaptörvény nem biztosít jogot
bármilyen védekezési eszköz alkalmazásához.

Alapvető politikai jogok és szabadságok

Ide tartozik a majd felsoroltakon kívül a választójog, népszavazáson és népi
kezdeményezésen való részvétel joga, sajtószabadság, közérdekű információhoz való jog,
kérelmezési és panaszjog, közhivatal viseléséhez való jog.

- A véleménynyilvánítás szabadsága
Alapjog, a demokrácia alapjának tekinthető. Szinonim a szólás szabadsága vagy a közlés
szabadsága fogalmak. Mindenféle közlés szabadságát magában foglalja. A
véleménynyilvánítás szabadsága által a közlés lehetősége és ténye védett, annak tartalmára
tekintet nélkül.
A kommunikációs jogok alapjogaként is említik.

7
Az állami közhatalom ellenőrzésének egyik eszköze.
Nem korlátozhatatlan szükséges és arányos mértékben korlátozás alá eshet. Legjellemzőbb
korlátozási ok mások jó hírnevének és becsületének védelme.
Az alaptörvény tartalmi korlátot állít a véleményszabadság érvényesülése elé három ponton:
politikai hirdetések tekintetében, emberi méltóság individuális jogának, a közösségek
méltósága védelme érdekében.
Gyűlöletbeszéd: büntetőjogi szankciót csak a gyűlöletre uszító magatartás követ. Jelenleg a
véleményszabadsággal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat a német mintát követi, mely a
véleményt tartalma és a kifejezés formájára tekintet nélkül védi, de e védelem ott ér véget,
ahol a kifejtett vélemény nem tud hozzájárulni a demokratikus vélemény- és akaratképzéshez.
Közszereplők kritizálhatósága: a magyar alkotmányjog követi a starsbourgi gyakorlatot, e
szerint különbséget kell tenni, hogy a kritizálás értékítéletet vagy tényállást tartalmaz. Az
értékítélet az egyén személy véleménye, amely hangot kell, hogy kapjon. Tényállítás során a
becsület csorbítására alkalmas hír „büntethető”, amennyiben aki mondta tudta, hogy nem
igaz.
Szimbólumok védelme: a magyar jogrendszer szankcionálja a nemzeti jelkép megsértését és
az önkényuralmi jelképek használatát is.

- Gyülekezési jog
Része a kommunikációs jogoknak, de politikai alapjog is.
Alaptörvény: Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
A békés jelleg az alkotmányok által védett gyülekezés attríbutuma. (tulajdonság,
elválaszthatatlanul hozzátartozik). Ha a gyülekezés nem békés az összejövetel nem áll a jog
védelme alatt. A békés jelleget a gyülekezési jogról szóló törvény írja le. A békesség
követelménye a rendezvény teljes lefolytatására vonatkozik.
A gyülekezési jog alanyai a résztvevők és szervezők. A szervező felel a rendezvény békés
jellegének megtartásáért. Közterületi rendezvényt legalább három nappal előbb az illetékes
rendőrkapitányságnál be kell jelenteni. A rendezvény bejelentéshez és nem engedélyhez
kötött. A rendezvényt a rendőrség akkor tilthatja meg, ha a népképviseleti szervek vagy a
bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné vagy ha a közlekedés más útvonalon
nem biztosítható. E döntés bíróság előtt megtámadható.

- Egyesülési jog
Alaptörvény: mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez
csatlakozni.
A pártalapítás szabadságát is deklarálja az alaptörvény.

Gazdasági, szociális és kulturális jogok

II. generációs jogok. Megjelenésük a XX. század elejére tehető. Az 1919-es weimari
alkotmányt szokták az első ún. szociális alkotmánynak tekinteni. Szélesebb katalógusuk csak
a II. vh. után jelent meg.
Különböznek a klasszikus szabadságjogoktól annyiban, hogy ezek érvényesítése,
érvényesíthetősége alapvetően az állam gazdasági teljesítőképességétől függ. Nincs negatív
oldaluk, azaz nincs olyan ami az államtól tartózkodást követelne. A klasszikus
szabadságjogok alanya bárki lehet, addig a szociális jogokra való jogosultságot általában az
állampolgárokra szorítják.
Az alkotmányos védelem intenzitása szempontjából a gazdasági, szociális és kulturális jogok
körébe tartozó jogosultságok nem homogének. Vannak köztük valódi alapjogok (munkához
való jog, sztrájkjog, tudományos és művészeti élet szabadsága), alapjognak nem minősülő

8
alkotmányos jogok (egészséghez való jog, pihenéshez való jog), és államcélok (szociális
biztonság, lakhatás elérése, közművekhez való hozzáférés, hajléktalanság esetén szállás
biztosításának kötelezettsége).
E jogok védelmére vonatkozó legfontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumok: Európai
Szociális Charta, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya, Európai Unió
Alapjogi Chartája.

- Szociális biztonság
A mai Alaptörvényben államcél.
Alaptörvény: Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális
biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül
bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott
támogatásra jogosult.
A szociális biztonság az állam részére csupán iránymutatást tartalmaz, az alaptörvényből
alanyi jogi jogosultság közvetlenül nem fakad.
Az alaptörvény a szociális biztonság körében az államcélokat bővíti és akként határozza meg
az emberhez méltó lakhatást és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását.
Az állam a szociális jogok terén nagyfokú szabadságot élvez.

- Az egészséghez való jog

Alapjognak nem minősülő alkotmányos jog. Ehhez a joghoz intézménygaranciák
kapcsolódnak, úgymint az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezése, a
rendszeres testedzés biztosítása.
Az egészséghez való jog érvényesülése szempontjából meghatározó jelentőségű a kötelező
egészségbiztosítás, ami az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét részben biztosítási elv
alá helyezi.

- A munkához való jog

Alaptörvény: mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához,
valamint a vállalkozáshoz.
Ezek alapjogok.
Az alaptörvény alapjogi minőséget nem csak a munkához való jognak, hanem az e körben
deklarált foglalkozáshoz való jognak, illetve a vállalkozáshoz való jognak is ad. Mindkettő
alapjogi védelemben részesül. A munkához való jog anyai jogi oldala és intézményvédelmi
oldala együtt adja a jog érvényesítésének alkotmányos rendjét.
Alanyi jogi oldala – mint szubjektív jog – azt jelenti, hogy az állam nem akadályozhatja meg,
nem teheti lehetetlenné az adott munka vagy foglalkozás gyakorlását. Azonban senkinek
nincs alanyi joga egy meghatározott foglalkozásra. Az állam feltételhez kötheti a különböző
foglalkozások gyakorlását (végzettség), de nem írhat elő olyan feltételt amely egy csoportot
eleve és önkényesen kizár az adott munka vagy vállalkozás gyakorlásából.
Intézményi oldalát a jog szociális oldalának is nevezhetjük. Az állam az intézményvédelem
körében köteles olyan foglalkoztatáspolitikát kialakítani, amely ösztönzi a
munkahelyteremtést, ezt az Alaptörvény nyomatékosítja is.

- Pihenéshez való jog

Ez alapjognak nem minősülő alkotmányos jog. Közvetlen alanyi jogi jogosultság nem fakad
belőle, de a jog érvényesülésére a törvényhozás köteles szabályokat alkotni, alanyi jogi
jogosultságokat meghatározni.

- A kollektív alku joga, a szakszervezeti szervezkedés szabadsága és a sztrájkjog

9
A szakszervezeti szervezkedés szabadsága alapjog, alapjogi minősége az egyesülési jogból
ered.
A sztrájkjog szintén alapjog, alapjogi jellege a gyülekezési jog körében érvényesül. Az
alapjoggal való élésből bizonyos tevékenységet gyakorlók kizárhatók pl. igazságszolgáltatási
szervnél dolgozók.

- A művelődéshez való jog

A művelődéshez való jog kulturális jog, állampolgári jog. Több elemből áll, az alkotmányos
védelem jellege az egyes elemeket érintően más és más.
Egyrészt a közművelődés kiterjesztése és általánossá tétele. Ez pusztán államcél.
Másrészt az oktatáshoz való jog. Része a tanuláshoz való jog és a tanításhoz való jog. A
tanuláshoz való jog, nem csak jog, hanem egyben kötelezettség is.
Az ingyenes általános iskolai oktatás a művelődéshez való jog érvényesülésének egyik fontos
garanciája.
Intézményi oldal konkrét állami kötelezettsége, hogy a jog érvényesülését az állam az
oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. (különböző ösztöndíjrendszerek)

Harmadik generációs jogok

- Az egészséges környezethez való jog
Az 1970-es években nemzetközi szinten merültek fel, az államban élő egyének és közösségek,
továbbá a nemzetközi közösség szolidaritására hivatkozva. Ide sorolták a békéhez való jogot,
a fejlődéshez való jogot, az emberiség közös örökségének hasznosításához való jogot stb.
E jogok csak nemzetközi együttműködéssel valósíthatóak meg.
Egészséges környezethez való jog harmadik generációs alapjog. Ezen jognál
intézménygarancia, hogy az állam a jog érvényesülését a környezet védelmének biztosításával
is elősegíti.
Az alapjogi minőséget az élet természeti alapjainak a fenntartása, illetve a jövő generáció
életfeltételeinek a biztosítása indokolja.
Sajátos alapjog, mivel nincs tipikus alanyi oldala, szubjektív egyéni jogok közvetlenül nem
következnek belőle. Alanya mindenki, az emberiség. Érvényesülését alapvetően állami
kötelezettségek sora tudja biztosítani.

Alapvető kötelességek
Számos alkotmány rendelkezik róluk. Már az 1795. évi francia alkotmány is tartalmazta.
Az alaptörvény a szabadság és felelősség részben rendelkezik az alapvető kötelezettségekről.
Az alaptörvény kiemeli, hogy az egyén bizonyos helyzetekben felelősséggel is tartozik a
társadalom felé. Az alábbi kötelezettségeket fogalmazza meg mindenki kötelességeként:
- Mindenki köteles a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására, illetve
kizárólagos birtoklására irányuló tevékenység ellen fellépni.
- Mindenki köteles képességei és lehetőségei szerint az állami és közösségi feladatok
ellátásához hozzájárulni.
- Mindenki kötelessége a természeti erőforrások, különösen a termőföld , az erdők és a
vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény és állatfajok, valamint a
kulturális értékek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való
megőrzése.
- Mindenki köteles az alaptörvényt és a jogszabályokat megtartani.
- Mindenki köteles az alapvető jogokat tiszteletben tartani.
- Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles
hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

10
 - Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – a törvényben meghatározottak szerint –
helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
- Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően
mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.

Az állampolgárok kötelességeként fogalmazza meg a haza védelmét, és deklarálja az önkéntes

tartalékos rendszerben való szerepvállalás lehetőségét is.
Rendkívüli állapot idején katonai szolgálat teljesítési kötelezettség, honvédelmi
munkakötelezettség. Magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek polgári védelmi
kötelezettség. Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében gazdasági és
anyagi szolgáltatás teljesítése.
Szülői kötelezettség a kiskorú gyermekről való gondoskodás, a gyermek taníttatása, valamint
a nagykorú gyermek kötelessége a rászoruló szüleikről való gondoskodás.

11