ERDÉSZETI LAPO K

AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T LAPJ A

 Erdészeti Lapok TARTALOM

Az Országos Erdészeti Egyesület ERDÉSZETI POLITIKA

folyóirata Dauner Márton : Jelentés a z 1994. évi
CXXX. évfolyam 11. szám erdőállománygazdálkodásról 32 5
Dr. Tompa Károly : A mezőgazdaság é s az erdészet
(november)
együttműködése 32 6

HU ISSN 1215-0398 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

A Szerkesztőbizottsá g tagjai : Apatóczk y István , dr . Baláz s Dr. Szodfridt István : Erdei ökoszisztémák telje s kö m
István, dr. Bartha Dénes , Gencs i Zoltán , dr. Gó'bölös Antal , vizsgálata 32 9
Kertész József, Kovác s Gábor, Mizi k András , Pintér Ottó , Pá - Dr. Csóka György : Lombfogyaszt ó lepkéktömege s
pai Gábo r (a bizottság elnöke) , Sántha Antal , Steiner József ,
fellépései tölgyeseinkben... 33 1
dr. Szendró'd i László , dr . Szikra Dezső' , dr . Szodfridt István ,
Agócs József : Calamagrosti s epigeio s (L. ) Róth 33 4
Varga Béla .
Gácsi Zsolt: Elfelejtet t erdés z szakemberün k 33 6
FŐSZERKESZTŐ: PAPAIGABOR

TERVEZŐSZERKESZTŐ: SÁG I MARGI T FÓRUM

Kiadó: Országos Erdészeti Egyesüle t Válaszol a Földművelésügyi miniszte r 33 8

1027 Budapest, Fó'u. 68. Dr. Erdős László : Tanácskozott a Magyar Nyárf a Bizottsá g 34 0
Tóth László : Tényleg gazdátla n a z erdő ? 34 0
Felelős kiadó: Dr. Szikra Dezs ő
Agócs József: Őstulokba n (is ) reménykedve.. . 34 1
Szerkesztőség: 1027 Budapest,Fó'u. 68.

Telefon: 201-7737 ERDŐKERÜLŐBEN

Nyomdai M u n k á k : Csathó és Társa Gyomdaipar í Kft. Pápai Gábor : Erdészszemme l Provance-ba n (II. ) 34 2
Eger Frőhlich András: Tanulmányút-tapaszta lato k
Franciaországban... 34 4
Felelős vezető: Csathó Emi l
Roland Migende : Német-magya r erdőifjúság i találkoz ó 34 5
A kézirat lezárva: 1995. novembe r 2.
Dr. Szodfridt István : Nagy elődein k nyomába n (Botva y
Terjeszti: a Magyar Posta . Felvilágosítást a lappal kapcsolat - Károly) 34 6
ban a z Egyesület a d (1027 Budapest, F ő u. 68.). Megjeleni k Schalkház Lipót : Emlékhelye k a Bük k hegysé g kelet i
havonta. oldalán 34 7
Cebe Zoltán : A természetben val ó egészsége s

FELHÍVÁS! szabadidő-eltöltés lehetősége i kisvárosainkba n 34 8

Dr. Bartha Dénes : Emlékezés Mágócsy-Diet z Sándorr a 35 0
Felhívjuk tagtársaink figyelmét , 1995 . december 1 . után az
Gál István: Erdőismeret-Székelyföldről 35 1
OEE egyszámlaszáma megváltozik, ezért a befizetési csek-
kek érvénytelenné válnak. Andrési Pál : A természet kalendárium a (november ) 35 2
Új egyszámlaszám: KÖNYVESPOLC 35 3
MHB Rt. 10200830-32310126-00000000 EGYESÜLETI HÍREK 35 4
Az új befizetési csekke t elkészülte után küldjük.

dr. Marjai Zoltánné

INHALT
ügyvez. titkár
Dr. Tompa, K. : Zusammenarbeit zwische n Landwirtschaf t
und Forstwirtscaf t 32 6

A címlapon: Öszi alkony Dr. Csóka, Gy: Blattfressend e Schmetterling e verursacht e

Fotó: Pápai Gábor Massenscháden i n Eichenbestande 1961-199 3 33 1
Agócs, J.: Calamagrostis epigeio s 33 4

CONTENTS
CCMEP3KAHHE Tompa, K.: Co-operation betwee n agricultur e andforestr y 32 6
K.TOMnA: CoTpy /jHHiecTBO \iexji y CCJILCKH M H jiecHU M X03miCTBaM H 32 6 Csóka, Gy: Large-scal e damag e cause d by
A- MOKA: Bpea, naiieceiiHLi H jiHCTorphnyiJiHMi i i)[xyinTejuiMn n B AVSOBIJX leaf-consuming mot h i n the oa k stand s i n Hungary
/ipeBOCTOjrx MOK/iy i96 i -1993 ra/iaM H 33 1
between 196 1 and 199 3 33 1
R.AFOM: Calamagrostis apigeios 33 4 Agócs, J.: Calamagrostis apigeio s 33 4
 Jelentés az 1994. évi
v.
Összefoglaló rövi d értékelé s
A hazai erdőállapot m e n n y i s é g i és m i n ő ­
ségi változásának, illetve az erdőgazdálko­
dás teljesítményének vizsgálata és értékelé­
se elengedhetetlenül szükséges a szélesebb
közvélemény tájékoztatásához, az igazgatás
állásfoglalásaihoz, a jogalkotáshoz, az aktu­
ális erdészeti politika és stratégia kimunká­
lásához, valamint a miniszteri statútumban
meghatározott erdőgazdálkodási, erdővé­
delmi, erdőfenntartási feladatok felelős­
ségteljes ellátásához. A z erdőfelügyelősé­
gek évi beszámoló jelentéseinek, az O M M I
adatszolgáltatásának, valamint az Országos
Erdészeti Adattár információinak felhaszná­
lásával huzamosabb időszak óta, azonos
szakmai szempontok szerint a fenti felada­
tok és célok teljesítése érdekében e z évben
is elkészült az erdőállomány-gazdálkodás
részletes értékelése, melyből, az alábbi főbb
adatok és megállapítások emelhetők ki.
Megállapítások:
- A nyilvántartott erdőterület mintegy 8
ezer hektárral nőtt, m e l y növekedés részben
az új erdők telepítéséből, részben a m e g l é v ő
de számba nem vett erdőterületek nyilván­
tartásba vételéből adódik.
- A tulajdonosváltozás ugyan katasztro­
fálisan lassú, de k ö v e t k e z m é n y e k é n t növek­
szik a magántulajdonú területek aránya.
- Az időszakos gazdátlanság és az elke­
rülhetetlen területaprózódás, a tulajdonosok
azonnali erdővagyon-felélési szándéka, va­
lamint az elszaporodott falopások jelentős és
sok esetben visszafordíthatatlan károkat
okoznak erdeink minőségi és mennyiségi
állapotában, m e l y folyamatot a létszámleé­
pítéssel folyamatosan érintetterdészeti ható­
ság csak gátolni, de megakadályozni n e m
képes.
- Erdeink egészségi állapota nagyon
mérsékelten, de folyamatosan tovább rom­
lik. A biotikus és abiotikus károsítások terü­
leti kiterjedése fokozatosan növekszik. A z
állapotromlás - sajnálatosan - elsősorban
őshonos fafajainknál figyelhető m e g . Az er­
dővédelem és kárfelszámolás tulajdonlástól
Faállománnyal borítot t terüle t 1
Erdeinkélőfakészlete 297,
A megtermel t kiültethet ő csemet e 8
Az els ő kivitel ű erdőfelújítá s terület e 1
A befejezet t erdőfelújítá s terület e 2
A k ö t e l e z e t t s é g a l á v o n t h a l m o z o t t t e r ü l e t 1 3 8 5 7 3 h a 13
Az erdősítés i hátralé k 1
Az e l s ő k i v i t e l ű e r d ő t e l e p í t é s t e r ü l e t e 3
A befejezet t erdőtelepíté s terület e 8
Az e r d ő t e l e p í t é s i h á t r a l é k 2
A fakitermelé s 5
A fakitermelé s a z éve s erdőterv i
lehetőség %-ába n 7 0
erdőállománygazdálkodásról
függetlenül továbbra is állami szerepválla­
lástigényel.
- A szaporítóanyag-előállítás területén a
csemetekertek száma és a termesztő felület
növekedése, valamint a magánvállalkozás
dinamikus fejlődése és kimagasló hatékony­
sága állapítható m e g . A biológiai alapok -
anyalelepek és plantázsok, valamint a m e g ­
termelt csemeteszám - k i e l é g í t i k (néhány faj
és fajta hiánya mellett) az aktuális szaporító­
anyag-szükségletet.
- A z erdőfelújítások első kivitelének
csakúgy, m i n t a befejezett, átadható erdőnek
mennyisége csökkent. A felújítás alatt álló
területek sikeres beerdősülése romlott. A z
üres, felújítatlan terület, illetve elhúzódásá­
nak területei jelentős mértékben növeked­
tek. A természetközeli felújítási módszerek
- természetes m a g f e l ú j í t á s o k - a r á n y a indo­
kolatlanul alacsony és csökkenő, míg az ol­
csóbb, de a j ö v ő k é p szempontjából nem kí­
vánatos sarjaztatás kritikus mértékre növe­
kedett. A kedvezőtlen - alapvetően a tulaj­
doni rendezetlenségből adódó - „országos
e r e d m é n y h e z " viszonyítva az állami erdőket
használó erdészeti rt.-k szakmai teljesítmé­
nye relatíve jobb az elmarasztalható hazai
átlaghoz képest.
- Az erdőfelújítás pénzügyi támogatása
( O E A ) normatív és pályázati rendszerű,
mely a tényleges költségeknek csak egy ré­
szét fedezi. A z átalakulás minden nehézsége
ellenére (megszűnő, felszámolás alatt álló
gazdálkodó egységek, új erdőtulajdonosok)
az Alap fontos céljainak megfelelve szolgál­
ta az erdők mennyiségi és minőségi védel­
mét. A z 1946 m F t összegű befizetés terhére,
mely az erdőfenntartási járulékból és az er­
dőgazdálkodási bírságokból származik,
mintegy 1905 m F t került kifizetésre. A ked­
vezőtlen szakmai folyamatok fékezésének e
támogatási rendszer fontos eszköze, m e l y ­
nek hatékonyságát további állami forrás biz­
tosításával szükséges növelni.
~ A z erdőtelepítésekre 1994. évben is az
előirányzotthoz képest lényegesen csökken­
tett pénzügyi keret (1300 m F t helett 600
mFt) állt rendelkezésre, minek következté­
1993. é v 1994. é v
705 02 7 h a 1 712 93 4 h a
9 m i l l i ó br . m 303,
3
1 m i l l i ó br .
1 milli ó d b 20 0 milli ó d b
6 29 9 h a 1 5 61 3 h a
2 35 1 h a 2 0 19 1 h a
2 18 0 h a
2 20 0 h a 1 5 78 0 h a
22 4 h a 2 87 4 h a
05 6 h a 6 25 6 h a
20 4 h a 2 75 0 h a
72 4 00 0 m 5
3
71 8 00 0 m 3
% 69 %
ben a k o r m á n y p r o g r a m b a n meghatározott
telepítési ü t e m megvalósításában 28 ezer ha
elmaradás tapasztalható. A k o r á b b i erdőtele­
pítések állapota is - az időszakos gazdátlan­
ság m i a t t - r o m l ó tendenciát mutat. Jellemző
a telepítési szándék országos eloszlásának
aránytalansága. A tulajdonrendezés előreha­
ladtával r o b b a n á s s z e r ű igénynövekedés je­
lezhető előre, m e l y n e k kielégítése kormány­
zati és közösségi érdekekkel egybeesik,
ezért az e célra fordítandó kormányzati tá­
mogatás-beruházás növelése, az egységárak
emelése, esetleges további korszerűsítése
feltétlenül szükséges.
- A közjóléti beruházások finanszírozá­
sára a nyereségorientált rt.-k nem hajlandók
jelentős sajátpénzforrástbiztosítani, a s z ü k -
séges feladatok fedezetére a növekvő társa­
dalmi igények ellenére, a költségvetésből
rendelkezésre álló Összeg csak egy kis rész­
ben biztosít keretet, m e l y n e k nagyobb ará­
nyú radikális emelése szakmailag minden­
képpen indokolt.
- A z erdőgazdálkodók 7 7 ezer ha terüle­
ten végeztek fakitermelést, melyből 19 ezer
ha a véghasználati terület. Jellemző az üzem­
tervi lehetőségek e l ő z ő évhez hasonlóan ala­
csony m é r t é k ű kihasználtsága (69%), mely
hosszú távon biológiai és vagyonkezelési
szempontból káros a fenntartható erdőgaz­
dálkodásra.
- A z erdőkárok minden fafajra kiterjedő
növekedése (erdőpusztulás) következtében
sajnálatos m ó d o n ugrásszerűen emelkedett a
kényszerű egészségügyi fakitermelés.
- A nevelővágások tervezése és végre­
hajtása általában szakszerű.
- A szakszerű állománynevelés és fenn­
tartás akadályozója fokozottan védett terüle­
teken érvényesített sematikus fahasználati
moratórium, melynekjogszabályi módosítá­
sa vagy törlése sürgető szakmai igény.
- Jelentősen és folyamatosan növekszik
az engedély nélküli fakitermelések száma,
melyből egyre n a g y o b b arány az ismeretlen
tettes által elkövetett lopás.
Összefoglalóan kimondható, hogy ha­
sonlóan az 1993. évhez a szakszerű, tarta­
mosságot, természeti erőforrások optimális
kihasználását e r e d m é n y e z ő erdőgazdálko­
dás n e m valósult m e g .
A z ágazat alacsony színvonalú m ű k ö d é ­
sének alapvető oka a tulajdonváltás elhúzó­
dása, rendezetlensége, az új tulajdonosok
k ö z é r d e k ű elvárásokat háttérbe szorító, pil­
lanatnyi haszonszerzési érdekeket szolgáló
magatartása.
A közérdeket is szolgáló erdőállapot
fenntartásához n ö v e k v ő költségvetési támo­
gatás, a megújuló erdészeti jogszabályokon
alapuló szigorú, következetes hatósági m u n ­
ka nélkülözhetetlen.
Dauner Márton
 f z
DR. T O M P A K Á R O L Y
A mezőgazdaság és az erdészet együttműködése
Az elmúlt rendszer köztudottan gaz­
dasági, társadalmi és környezetvédelmi
tekintetben egyaránt súlyos örökséget
hagyott hátra. Az erkölcsi és gazdasági
szempontból egyformán ellentmondá­
sos helyzetünk nemcsak a legnagyobb
kincsünk, a termőföld birtoklása, védel­
me tekintetében aggasztó, hanem mind­
két ágazat elmarasztalható amiatt is,
mert semmit sem javított környezetpo­
litikáján. A lakosság környezettudata
kialakulatlan, nagy az érdektelenség a
környezeti problémák iránt. Az állam
kivonulása a környezetvédelem finan­
szírozásából ellehetetleníti a környezet­
védelmet; az nem kapta meg a jelentő­
ségéhez illősúlyát. A környezetvédelmi
célok jó része csak deklaráció maradt és
a környezetvédelmi rendeleteknek, elő­
írásoknak az új birtokviszonyok miatt
nem lehet érvényt szerezni. Az elkészült
földvédelmi törvény korrekciókra szo­
rul, az új, korszerű környezetvédelmi
törvényt csak mostfogadta el az ország­
gyűlés, a természetvédelmi és erdőtör­
vény pedig még el sem készült.
Az 1970 óta eltelt két és fél évtized
alatt kereken 200 millió ha erdőtakarót
veszített el a világ, miközben a sivata­
gok 120 millió hektárt hódítottak el a
termőföldtől; nagyobb területet, mint
amennyit manapság Kínában megmű­
velnek. Ezalatt a növény- és állatfajok
ezrei tűntek el. Pedig a környezetminő­
ség igazi indikátorai az élőlények, ame­
lyek a legtökéletesebb műszerállomá­
soknál is sokatmondóbban hívják fel fi­
gyelmünket a környezet változásaira.
Az említett időszak alatt a Föld la­
kossága 1,6 milliárd emberrel növeke­
dett, többel, mint amennyi planétánkat
1900-ban népesítette be. A világ föld­
művelői 480 milliárd tonna termőtalajt
veszítettek el: nagyjából annyit, mint
amennyit Indiában hasznosítanak. Szá­
mos regionális és világkonferencia elle­
nére az ember és a létét szolgáló bio­
szféra közti ökológiai kapcsolat tudatos
átlátása sehogysem akar a döntéshozó
testületekés gazdálkodó emberek intéz­
kedéseinek indítékává válni.
Nálunk ez a kérdés különösen égető.
Kedvező ugyanis, hogy az ország kiter­
jedésének mintegy 88%-a termőterület.
Ugyan a szántóföldi művelés alatt álló
területünk az utolsó 45 évben 5%-kal
(400 ezer hektárral) csökkent, de ez a
csökkenés jelentős mértékben az erdők,
a kertek, gyümölcsösök, a szőlők és a
gyepterületek növekedését eredmé­
nyezte. Azonban a termőföld több mint
felén tapasztalható valamilyen kedve­
zőtlen természeti hatás, vagy talajdeg-
radáció: talajsavanyodás, erózió, deflá­
ció, szikesség, nagy homok- vagy
agyagtartalom, tömörödés, szerkezet­
romlás, ár- és belvizek, illetve az utóbbi
években soha nem észlelt aszály.
A talajsavanyodás, a légköri savas
ülepedés helyenként a túl sok N-műtrá-
gya, túlzott szuperfoszfát-adagolás stb.
következtében csökkentek talajaink ter­
méseredményei. Az eróziót elsősorban
a nagy gépek „gazdaságos" kihasználá­
sára kialakított hatalmas táblaméretek,
a hegy-völgy irányú művelés és a mező­
védő erdősávok kiiktatása fokozta. A
helytelen öntözés hatására több mint
100 ezer hektárral nőtt a másodlagos
szikesedés. A talajszerkezet leromlását
elsősorban a túl nehéz gépsorok okoz­
ták. Talajaink 43%-a kedvezőtlen,
26%-a közepes és csak 31 %-a jó vízgaz­
dálkodású. Ennek sokszor az átgondo­
latlan, szakszerűtlen „melioráció" az
oka. Talajaink szennyezésének forrása a
levegőszennyezés (nagy kén-, nitro­
gén-, foszfor-, nehézfém-, főleg ólom­
tartalom), a szeméttelepek, az ipari és
kommunális szennyvizek, a szennyvízi­
szap, a nehézfémterhelés.
A vízfelhasználás növekedése és a
csapadék csökkenése miatt legtöbb he­
lyen jelentős talajvízsüllyedés jelentke­
zett - ami erdeinkre is veszélyes - , és a
bányászati vízkiemelés hatására erőtel­
jes regionális karsztvízszint-esés követ­
kezett be.
Természetes erdeink egyre kisebb te­
rületre szorulnak vissza (síkságainkon
és az Alföldön például napjainkra a ter­
mészetszerű pusztai tölgyesekből és a
hazai nyájasokból az itteni erdőknek
csupán a 20%-a áll), csökkennek a ná­
dasok, mocsarak, lápok és rétek. Ennek
következtében ahazai élővilágból eddig
40 növényfaj és 53 állatfaj pusztult ki,
és 1130 faj (a hazaiaknak kb. 2,5%-a)
veszélyeztetett.
Átalakuló erdőgazdálkodásunkban
aggodalomra ad okot a rövid távú gaz­
dálkodási érdek eluralkodása, a termé­
szetszerű gazdálkodás és a természetes
felújítás háttérbe szorulása, a tarvágá­
sok nagy aránya és a túlszaporodott
nagyvadállomány károsítása. A sajtó, a
rádió és a televízió napjainkban mind
többször ad hírt törvénytelen föld- és
erdőfoglalásokról, engedély nélküli fa­
kitermelésekről nem csak erdőkben, de
parkokban, kertekben, fasorokban is.
Az elmúlt évtizedek nagyüzemi gaz­
dálkodásra való átállása számos, az er­
dészek által ismert, a termeléssel és a
tájvédelemmel kapcsolatos problémát
okozott. Ezáltal a magyar táj felszíni
formáinak kiegyensúlyozott változatos­
sága, hajdanában nemzetközi hírnevet
élvező tájszerkezete kerültveszélybe. A
mezőgazdaság ma zajló átalakulásának
az okszerűgazdálkodás révén a táj öko­
lógiai és esztétikai változatosságának
visszanyerését kell eredményeznie.
Az erdőgazdálkodás a tartamosság
és a bővített újratermelés szakmai kívá­
nalmait akarja biztosítani a piacgazda­
ságban is, de a megújított erdészetpoli­
tika alapelveinek érvényre juttatását
csak a mezőgazdaság segítségével tudja
szavatolni. Az erdészek nemcsak a két­
ezerig törvényileg előírt 150 ezer hektá­
ros erdőtelepítést szeretnék elvégezni,
hanem elkészítettek egy ötvenéves új
erdőtelepítési és fásítási programot is.
Ez csak a társas erdőgazdálkodás kü­
lönböző formáinak - erdőszövetkezet,
erdóbirtokossági társulat, erdő-rész­
vénytársaság, valamint erdőszakcso­
port - célszerű megvalósításával,
együttműködésével hozható tető alá, el­
sősorban a marginális területek kihasz­
nálásával.
Ennek a zöld forradalomnak a meg­
valósításával a jelenlegi 1677 ezer hek­
tár faállománnyal borított, az ország te­
rületének kereken 18%-át jelentőrészét
2139 ezer hektárra, vagyis 23%-ra
emelhetjük (472 ezer hektár erdőterü­
let-növekmény), ami hazánk teljes fa-
anyagszükségletét 2040-től nagyjából
biztosítaná. Ez a program természetesen
feltételezi a hátralékos, illetve időköz­
ben keletkező vágásterületek maradék
nélküli felújítását is.
A terv összefogással megvalósítható,
hiszen ma még kb. 200 ezer ha olyan
17% feletti lejtésű területünk van, ame­
lyen szántóföldi művelés folyik. De az
ez alatti lejtőkategóriákban is vannak
olyan területek, amelyeknek a fekvése,
a tábla alakja, úttól való elzártsága, ne­
héz megközelíthetősége indokolná az
erdősítést. Az erdőterület további forrá­
sa az 540 ezer ha gyepterület.
Ahhoz, hogy a történelmi tévedése­
ket meg ne ismételjük, nem kell félnünk
a magánerdők növekedésétől. Mert
csak a szuverén birtokosok által felis­
mert gazdasági előnyök vezethetnek el
az említett önkéntes társulások haté­
kony formáihoz. Alapvető feltétel a
földtulajdon tisztázása. M e g kell vizs­
gálni, hogyan kerülhet az egyén tartós
földbérletébe, 50-100 éves használatá­
ba az a földdarab, amelyen az erdőt
telepíti. Természetesen egy olyan nem­
zeti kincs esetében, mint az erdő, csak
jól megfontolt szabályozás és korláto­
zás után lehet szabaddá tenni a birtok­
forgalmat. A lakosság fásításait ingyen
csemetejuttatással kell elősegíteni.
Minden privát erdőtelepítést illessen
meg az adómentesség, legalább a vágás­
kor feléig. A kitermeléskor viszont le­
gyen kötelező a jövedelemadó az árbe­
vétel alapján.
A földforgalom meg fog élénkülni,
mint ahogy az minden piacgazdaságban
természetes állapot. A közhangulatot
azok oldalára kell billenteni, akik gya­
rapítva gyarapodnak. Minden feltétel­
nél előbbre való a többet teljesítőket
támogató erkölcs kialakítása, vagyis a
vállalkozásokat nyíltan preferáló politi­
ka. A több erdőbirtokossági társulat
vagy magán-erdőbirtokos összefogásá­
val létesült erdőszövetkezeteké csupán
a közös erdő- és földtulajdon bázisán,
hanem az azt követő finanszírozási, ter­
melési és kereskedelmi műveletek kö­
zös végzésére szerveződjenek. Az ön­
kéntesség, a személyes és vagyoni köz­
reműködés, az autonómia, a szervezés
és demokratikus önkormányzat, a köl­
csönös támogatás legyen az alapjuk. Az
erdő tudvalevőleg megköveteli a na­
gyobb összefüggő területek azonos mó­
don való kezelését.
A falusi demokrácia iskolái voltak
évszázadokon át az erdőbirtokossági
társulatok. Velük átalakítható volt az a
hátrány, hogy az erdő csak hosszú idő
után fizet a vele fáradozónak, mert az
évente kitermelt fából a tulajdoni arány­
rész szerint mindenkinek minden évben
jutott. Közel 300 ezer ha erdő volt erdő­
birtokossági társulati kezelésben, mely­
nek túlnyomó része a termelőszövetke­
zetek tulajdonába került.
Jól átgondolt szabályozással elkép­
zelhető erdő-részvénytársaságok szer­
vezése is. Azok számára, akik nem tud­
nak földtulajdont szerezni, hasznos
megoldásnak kínálkozik, ha energiaer­
dő szakcsoportot hoznak létre.
A felsorolt tulajdonformák csak
olyan mértékben ajánlhatók, hogy erde-
inknek mintegy 60%-a kincstári erdő
maradjon. Várjuk az erre vonatkozó
törvényi szabályozást. Olyan szakmai
és gazdasági feltételeket kell kiharcolni,
amelyek az erdő, a társadalom többcélú
(fatermesztés, védelem, üdülés) igénye­
inek maradéktalan kielégítését szava­
tolják. A mai helyzeten feltétlenül javí­
tanunk kell. Meg kell mentenünk a még
meglévő természetes ökoszisztémáin­
kat. Mindenkit vissza kell tartani az er­
dők szépségének, szociális hasznának
tönkretételétől. Erősítenünk kell erköl­
csi alapjainkat, mert a termőföld meg­
mentése nagyfokú felelősséget, becsü­
letességet és igazmondást követel a vele
foglalkozó két ágazattól.
Az agrár- és erdőmérnökök körében
általánossá kell válnia annak a meggyő­
ződésnek, hogy a mezőgazdasági ter­
melésre alkalmatlan és az ún. zárvány­
területek erdősítésével, privát és társa­
dalmi erőkkel telepített erdősávok, faso­
rok segítségével nagymértékben befo­
lyásolhatjuk és megváltoztathatjuk egy
adott térség klimatikus, talajtani, egész­
ségügyi, tájesztétikai, eróziós, egyszó­
val: termelékenységi viszonyait. A fásí­
tások hatásmechanizmusával kapcsola­
tosan olyan nagy tömegű hazai kutatási
eredmény áll rendelkezésre, melyek se­
gítségével a hosszú távú mező- és erdő­
gazdasági célok elérése, az új zöldfelü­
leti rendszerek tájökológiai szempontú
fejlesztése megvalósítható.
Az érintett problémakörrel kapcsola­
tosan megemlítem, hogy a mai változá­
sok szabadsága sajnos a kalandorokat is
vonzza, akiket a gyors meggazdagodás
vezérel és akiket a termőföldünket ve­
szélyeztető hatások nem érdekelnek.
De, ha a két szakma összefog és figyel­
mét a természeti erőforrásokkal, a talaj­
jal, az alapkőzettel, a felszíni és felszín
alatti vizekkel, a levegővel, az élővilág­
gal, a biológiai sokféleséggel, a tájjal
való ésszerű bánásmódra összpontosít­
ja, elfogjuk kerülni, hogy a következő
évtizedek bizonyossá tegyék az emberi
élet vereségét a Földön. Úgy vélem,
generációnk számára nem hiába adatott
meg országunk újjáépítésének lehetősé­
ge és a társadalmi-gazdasági-környezeti
válság legyőzésének izgalmas kihívása.

Kárpátaljai erdészeti vezetők a NYÍRERDŐNÉL

Új szakaszáb a lépet t a Nyírerdő ' Rt. é s a szomszédos kárpátalja i ungvár i Erdészet i Hivata l munkakapcsolata . Enne k jegyébe n
tartózkodott háro m napi g a cé g vendégekén t Magyarországo n Ivá n Jurjevic s Fedorce , a hivata l igazgatój a é s Ivá n Kosztyu ,
valamint Lakato s Mihál y terület i erdészet i igazgató . Látogatásu k célj a a z volt , hog y kidolgozzá k a Nyírerd ő Rt . é s a z ungvár i
Erdészeti Hivata l között i tudományo s é s gazdasági , valamin t távlatokba n a kereskedelm i együttműködé s formáit . Megegyezte k
abban, hog y összehangoljá k a z itt folyó kutatómunká t a munkácsi erdészet i kutatóintéze t tevékenységével, kölcsönöse n kísérlet i
parcellákat létesítenek , kicseréli k a szomszédos területe k tapasztalatait . Rendezne k közö s erdészszakma i versenyeket , elsősor -
ban a fakitermelé s területén . Sz ó eset t a szaporítóanyago k kereskedelmérő l is . A z ukrá n vendégeket , aki k a z ottan i állam i é s
magánerdó'k kezelői , rendkívü l érdekelt e a magya r erdészet i struktúra , a z irányítás , a privatizáci ó körülménye i közepett e foly ó
napi gazdaság i munka . Enne k tanulmányozásár a Kovác s Gábornak , a Nyírerd ő Rt . vezérigazgatójának társaságába n megtekin -
tették a fehérgyarmati erdésze t lónya i területét, a debreceni erdészetné l a z erdős pusztát , Gútho n a vadgazdálkodás módszereit ,
Tiszacsegén a z erdészetné l a védett természet i környezetbe n folytatot t erdészet i tevékenységet . A látogatá s eredményekén t a
felek megegyezte k abban , hog y a közeli jövőben má r megkezdi k a szakemberek konkrét , nap i együttműködését .
 A DIÓF A KFT .
több éve működtet korszerűen felszerelt
nagy teljesítményű fűrészüzemet, mely felvásárol
d i ó , cseresznye, körte, tölgy, nyár és akác rönköt.
Diófa Kft .
7500 Nagyatád, Kispuszta
Telefon/fax: (06) 82-351-840
vagy: (06) 60-362-575

Diktál a piac Gyengüljünk?

A Nyírerd ő Rt . felkészül t a z ősz i
fakitermelési szezonra . Ebbe n a z
esztendőben rendkívü l igényess é
vált a piac, a felhasználók ige n nag y
igényekkel jelentkezne k min d bel- ,
mind külföldön . Sokan ne m i s sejtik ,
hogy a fa kitermelés e komol y szak -
tudástigényel. Korábba n ez t a mun-
kát a z erdészete k fakitermelő i vé -
gezték, m a a z ésszer ű gazdálkodá s
eredményeképpen olya n vállalko -
zók, akik egykor a z erdészetek alkal -
mazottai voltak .
Új módja a kitermelésnek, hog y a
vágandó területe t lábo n áll ó erdő k
formájában bocsátjá k árverezésre ,
és a legjobb licite t kínál ó kapj a me g
a vágás é s feldolgozás jogát. Ez igen
hatékony módszer ; a bakta i erdé -
szet területé n a z idé n 719 0 köbmé -
tert eze n a módo n termelte k ki . A
zártkörű, meghíváso s lici t az t ered -
ményezi, hog y a legjobbak , a leg -
hozzáértőbbek élvezne k előnyt , íg y
a Nyírerd ő Rt . a szerződésekbe n
meghatározott időr e é s minőség -
ben tudja kalkuláln i a fa értékesíté -
sét.
Atapasztalatok é s a z előrejelzé s
egyaránt az t mutatják : a fapia c
megfelelő, min d a hazai, mind a kül -
földi keresle t kielégítő , íg y a szak -
szerű őszi-téli fakitermelése k sorá n
nyerhető készlete t a jöv ő év i igé -
nyes piaco n kedvezőe n lehe t érté -
kesíteni.
Akinek régót a va n alkalm a figyelemme l kísérn i a z erdőtelepítése k állam i támo -
gatását, a z ennek má r számtala n változatáva l találkozhatott . Most , a legeslegújab b
változat szerin t a j ó erd ő telepítésér e ali g ka p támogatás t a z err e vállalkozó , a
gyenge fejlődés t Ígér ő erdőtelepítés e viszon t telje s kör ű támogatásban részesül .
Ebben a rendszerben a sík vidék i erdő k esetébe n va n ugya n logika , d e a hegy -
es dombvidéke n má r anná l kevésbé .
Alföldjeinken természetese n támogatand ó a gyeng e termőhelye k erdősítése ;
elsősorban a homokbuckáké, aho l főként a szél okozta talajpusztulás t kel l megelőz -
ni. Azonkívü l erdőne k val ó a má s művelés i ágba n csa k kevéss é hasznosíthat ó
tocsogó, enyhé n szike s terüle t (feltéve , h a ninc s ot t egyé b olya n természet i érték ,
ami miat t a z erdősítés mégse m kívánatos) . Id e sorolható k mé g a külszíni bányásza t
által visszahagyott területek , amelyeke n a „ r e k u l t i v á c i ó" csa k papíro n történik me g
(Visonta, Bükkábrán y stb.) .
Hegy- é s dombvidékeinken merőbe n má s a helyzet. It t elsősorba n a talaj lejtfok a
kell, kellene , hog y irányad ó legyen . Bizonyo s lejtfoko n tú l ne m szabad(-na ) a tala j
bolygatásával jár ó gazdálkodás t folytatni , csa k gyep - é s legelőgazdálkodást , maj d
a még meredekebbeken , aho l má r a legelő állato k taposás a i s a talaj lepusztulásá t
okozza, csak a z erdőtelepítéssel célszer ű a területet hasznosítani . De e területeknek
a meredekségen kívü l semmi má s baju k nincsen ; itttehát nagyo n isj ó fejlődésú'erd ő
ültethető. Miér t n e adnán k err e i s támogatást? E z a z erd ő csa k szá z é v múlv a ho z
hasznot a gazdájának , mí g a sí k vidék i erd ő so k esetbe n má r 20-3 0 é v múlv a
meghálálja a beléje fektetet t munkát . Miér t ösztönöznén k a hegyvidéki erdőtelepí -
tőket arra , hog y a legrosszab b területükö n kezdjé k a z erdősítést , é s n e inkáb b a
jobbakon?
Akik erdőtelepítésektervezéséve l i s foglalkozunk, egyre-másr a kapju k a megke-
reséseket, hog y tervezzün k erdőt , d e csaki s gyengét , mer t csa k akko r né z k i r á a
teljes támogatás . H a ez t - megfelel ő laz a lelkiismerette l - me g i s tennénk , e
„ g y e n g é n e k " minősítet t termőhelyr e ne m tervezhetnén k á m a z odaill ő értéke s
tölgyest, bükköst , hane m a kevésbé értéke s é s kívánato s fenyőt , cser t stb .
Szerencsénkre a megoldás ne m „boszorkányság" . Elsősorba n a terület lejtfok a
legyen a mérvadó a támogatás mértékénél . Hegy - é s dombvidékeinke n ezze l szol -
gálhatjuk a kívánato s művelés i ága k kialakítását , a szűkö s támogatás i kerete t íg y
használhatjuk fe l a legkedvezőbben .
Reményfy László
 DR. SZODFRIDT ISTVÁN

Erdei ökoszisztémák teljes körű vizsgálata

Erdeinket manapság sokféle károsítás éri, ezek tápanyag-ellátási zavarokban, térszintek erdeiben mutatkozó táp­
vízhiány okozta gyengültségben, másodlagos károsítok fellépésében is megmutat­ anyag-háztartási zavarok megjelenésé­
koznak. Az előidéző" okok részben természetes eredetűek (aszály, rovardúlás stb.), vel vált tudatossá. A hosszú távú válto­
részben az ember okozta környezetszennyezésre vezethetjük vissza jelentkezésü­ zások megismerését az erdei ökoszisz­
ket, de nem egyszer maga a gazdálkodás adottságai is károkozó tényezők. A témákban lejátszódó anyagáramlási fo­
károsító tényezők nem egyszer halmozottan jelentkeznek, ilyenkor egymás hatását lyamatok nyomon követése, feltárása
erősítik és az önmagában jelentéktelen és az erdő által könnyen leküzdhető baj is segíti, ebbe a keretbe helyezik el a kísér­
halálossá alakulhat. leti beavatkozásokat is (pl. trágyázás,
Jórészt ezek a megfontolások vezettek arra, hogy kutatóintézmények egyes erdei meszezés, nitrogénadagolás), és így
ökoszisztémákat teljes körű vizsgálatokkal felkeressenek és a bennük lejátszódó okozati összefüggéseket találhatnak a
folyamatokat alapjaiban és összefüggéseikben megismerjék, flyen kutatóhely lett a hosszú távú változások értelmezéséhez.
Bükk-hegységi síkfőkúti terület vagy az ugyancsak botanikusok által kezdett csév- A folyamatok elemzését egyes elemek
haraszti és bugaci vizsgálatsorozat. A kezdeményezések sok pénzbe kerülnek, mozgásának jobb megértését szolgáló
napjainkban ezekre egyre kevesebb jut, azért célszerű mozgósítani azokat a tarta­ hipotézisekkel, elméletekkel segítik,
lékokat, amelyek a külföldi együttműködésben rejlenek. Egyetemünk Termőhely- ezek helyességét szabadföldi vizsgála­
ismerettani Tanszéke is ezen a módon kíván több kutatási problémát megoldani, tokkal ellenőrzik.
részben úgy, hogy az egyetem lehetőségeinek kihasználásával az itt dolgozó oktatók Az ARINUS projekt keretében kiala­
hosszabb ösztöndíjas kutatómunkát és tapasztalatszerzést vállalnak, de úgy is, hogy kított Schluchsee és Viliingen kísérleti
diplomatervet készítő külföldi halgatókat fogadunk és őket olyan témák megoldá­
területek egymással jól összehasonlít­
sára serkentjük, ami a magyar erdőgazdálkodás számára is hasznos eredményeket
ható, szomszédos vízgyűjtőkben he­
igér, és természetesen a külföldi partner számára is. így került sor ez évben egy
lyezkednek el. Minden vízgyűjtőn belül
freiburgi hallgató vizsgálataira, aki a lombos erdők helyére telepített lucfeny vesék
jellemző termőhelyfolton tenziométe-
talajra, termőhelyre tett hatását vizsgálta részben a Soproni-hegység erdeiben,
rek és tápelem-szívógyertyák elhelye­
részben a németországi Fekete-erdőben. Ha munkája elkészül, fontosabb eredmé­
zésével víz- és anyagforgalmi mérése­
nyeit lapunk hasábjain majd olvashatjuk.
ket végeznek. A vízgyűjtőből kijutott
A külföldi kapcsolatok keretében került sor a freiburgi társtanszék vezetőjének
anyagot bukógátakon mérik. A vízgyűj­
Karl-Heinz Feger professzornak egyetemünkön tartott előadására is. Ennek szöve­
tőket úgy választották ki, hogy azok a
gét fordításban az alábbiakban ismertetjük.
DNy-németországi térség, légszennye­
zéssel terhelt, zárt gazdasági erdeire
nézve jellemzők legyenek, de hasonló
Talajtani és erdőökológiai kutatás helyek adataival is az itt begyűjtöttek

a freiburgi egyetemen * összevethetők legyenek.

Az aktuális légköri ülepedés hatása
Dr. K a r l - H e i n z Feger t a n s z é k v e z e t ő e g y . tanár, jól felismerhető az anyagkörforgalom­
Frciuurg ( N é m e t o r s z á g ) ban, ennek ellenére nagyobb jelentősé­
g ű a termőhely jellemzőinek és az öko­
A freiburgi egyetem Talajtani és Er­ egy reprezentatív modellterületen leg­ szisztémán belüli folyamatoknak, külö­
dei Tápelem-körforgalmi Tanszékének alább 15 munkacsoport dolgozik, ezek nösen a korábbi erdőhasználatok isme­
folyamatban lévő kutatómunkáiról a különböző szakterületek feltárását ké­ rete, mert ez a talaj elemforgalmára igen
következő áttekintés ad képet. A munka szítik. A teljes körű erdőökológiai feltá­ jelentős hatást gyakorol.
súlypontját az ARINUS projekt kereté­ rást az erdőkárok nagymérvű fellépése Mindez leginkább a nitrogén eseté­
ben 1985 óta rendszeresen végzett mé­ indította el, megjelenésük ösztönzően ben szemmel látható, de más elemek
rések adják. Ezeket a Fekete-erdőben hatott a vizsgálatok végzésére. Különö­ esetén is jellemző (pl. kén, foszfor,
(Schwarzwald) lévő Schluchsee és Vil­ sen akkor, amikor a magasabb hegyvi­ magnézium). Vagyis a jelentkező tápe­
iingen elnevezésű kísérleti területeken déki fekvésekben ezek a károk töme­ lem-felvételi zavarokat csak akkor ért­
folytatjuk. Az ARINUS projekt tan­ gessé váltak.
hetjük meg, ha a talajtani-földtani, hasz­
tárgyközi erdő-ökoszisztéma kutatáso­ A kutatás alapja az a szemlélet, nálattörténeti és meteorológiai tényező­
kat foglal magában, módszereit Baden- amely az erdőt növény-talaj-víz-levegő ket (időjárás, ülepedés) kölcsönhatá­
Württembergben alakították ki. Egy- egységének látja, és amely a magasabb sukban értékeljük. így például a 70-es
évek végén fellépett magnéziumhiány
* Sopronban 1995. július 13-án tartott előadás szövege, fordította: dr. Szodfridt okozta tűsárgulást a kőzetmállás során
István
felszabaduló túl kevés magnéziumra
vezethetjük vissza, de belejátszik az er-
dóhasználatok előidézte bázisszegény­
ség is a talajban, majd a nyomában meg­
jelenő alumíniummozgékonyság, a tar­
tamosán jelentkező légköri savas terhe­
lés, valamint az optimális nitro­
génellátottság is. Utóbbit az ilyen ter­
mőhelyrejellemző, különösen erőteljes
AZ ÁLLAMERDÉSZET VÁLLALATOSÍTÁSA ezelőt t háro m évve l Ausztria-szert e
hatalmas megrökönyödés t é s ellenérzés t váltot t k i a szakkörökbe n (Erdészet i
Lapok, 1993 . 3. old.). Mos t ugyana z a vezérigazgató - R . Ramsauer - , ak i annaki -
dején a salzburgi közgyűlése n a z átalakításr a vonatkoz ó tájékoztatás t adta , nem
kis megelégedésse l állapíthatt a meg , hog y a következetesen végrehajtot t átalakí -
tás, ésszerűsítése k utá n a vállalat a z 1994. évet a korábbi 2 7 millió AT S veszteség
helyett 10 9 milió AT S nyereséggel zárta , é s az idei évr e aká r 15 0 millió i s várható .
Az elmúl t évbe n lényegese n job b faáraka t tudta k elérni , rekordmennyiségű , 2, 3
millió m -nyi fát értékesíthettek , a személyzeti költségeke t 1,9%-ka l csökkenthet -
3

talajbiológiai élettel és a növekvő nitro­ ték é s a béreket 2,5%-ka l növelhették .

génbevétellel magyarázhatjuk. Mind­
ehhez kapcsolódik még az időjárás is a
maga oldó és kiegyenlítő szerepével. A
talaj nedvességviszonyait egy fizikai
meghatározottságú számítási modell te­
szi kézzelfoghatóvá és ad magyarázatot
a feltalajban kora nyáron jelentkező ki­
száradás jelenségére.
Mindezt 1976 és 1983 között jól ér­
zékelhettük, ekkor volt a tűsárgulás
csúcspontja. Ily módon a szokatlan idő­
járási körülmények miatt a tápanyag­
utánpótlás és a hajszálgyökerek növe­
kedése az erősen kiszáradt, talajfelszínt
borító humuszrétegben alaposan leféke­
ződött, ugyanakkor az ásványi talajban
elhelyezkedő gyökerek révén a fák még
kellő vízhez jutottak.
A jelenlegi, „avarcsomaggal" végre­
hajtott avarbomlási kísérletek a magné­
zium-utánpótlás egyértelmű csökkené­
sét igazolták, különösen, ha a kísérletet
még mesterségesen előidézett száradás­
sal is kombinálták. Ilyen előzmények
után az állományok nyolcvanas évek
közepe óta tapasztalt gyógyulását az ek­
kortájt klimatikusan kedvező éveknek
köszönhetjük.
Az ARINUS termőhelyeken alkal­
mazott trágyázási kísérletek jelzik,
hogy a célzott magnézium-utánpótlás
az ilyen problematikus termőhelyeken
az ökoszisztémák állékonyságát tarta­
mosán növeli. Ez megmutatkozik a haj­
szálgyökerek ásványi talajban tapasz­
taltjavuló növekedésében, utóbbiak ki­
váltója pedig a trágyázás után könnyen
oldható magnéziumtartalom növekedé­
se. A magnéziumos közömbösítést
olyan termőhelyeken alkalmazhatjuk
jól, ahol az avarlebomlás viszonyai ked­
vezőtlenek.
A bemutatott kísérleti elrendezés be­
pillantást enged azokba az alapvető té­
nyezőkbe és folyamatokba, amelyek az
erdőkben az anyagháztartás alakulását
kormányozzák.
(ÖFZ1995. 8. Ref.: Jéröme R.)
A vizsgálatokból hatékony talaj- és
vízvédelmi koncepciót lehet kialakíta­
ni. Ezenkívül az ilyen mérések szerepe
vitathatatlan olyan időben, amikor a
környezeti hatások gyorsan változnak
és velük együtt a gazdálkodási módsze­
rek is, mindez egy környezetbarát erdő­
gazdálkodás kialakításához vezethet.
Ezért Freiburgban jelenleg integrált
vizsgálatokat végzünk az erdőgazdál­
kodás hatásaira vonatkozóan (pl. gyérí­
tés, fafajválasztás) is.
E vonatkozásban kedvező együttmű­
ködési lehetőségek kínálkoznak Euró-
pában a gazdálkodási és klímagradien­
sek mentén.
Ezért jelentkeznek kiváló partneri
együttműködési lehetőségek a freiburgi
és soproni Talajtani és Tápelem-gazdál­
kodási Tanszékek (Sopronban ez a Ter-
mőhely-ismerettani Tanszék - fordító
megjegyzése) között.

A SISKANÁD (Calamagrostis epigeios)^ 70-e s évektő l nagymértékbe n terjedt a volt

A bükkösök
vágásterületének albedoja
tarvágást követően
A beeső és visszavert fényenergi a
arányát kifejez ő albed o nagyság a
meghatározó a z újulat növekedésére ,
ezért tar t érdeklődésr e számo t a Fo-
rest Scienc e 1995 . 2. számába n (68 -
277. o. ) megjelen t dolgozat , amel y
idevágó széle s kör ű vizsgálatokról a d
számot. Fontosab b megállapításai :
1. A t a r v á g á s c s ö k k e n ti azalbedot .
2. A z újula t levélzetéve l gyorsa n
elérhetővé tesz i a maximális albedot .
3. A lombsáto r kialakulás a é s
mélységi tagozódásána k fokozódás a
csökkenti a z albedot .
4. Az albedo legnagyob b értékei t a
nyár elej i időszakba n ér i e l a tarvá -
gást követ ő els ő évet kivéve .
Ref: Vig Péter)
NDK erdeiben . Vizsgálato k mutatták , hog y a mésznitrogén-trágyázá s rendkívül i
mértékben növel i a siskanád száraztömegét . A szomszédos mezőgazdaság i terüle -
tekről é s ipari üzemekbő l származ ó ilye n hatá s elősegíthet i ugya n a z elszaporodást,
az igazi okna k mégse m ez , hanem a túltartott nagyvadállomán y bizonyult . A siska -
nádat a vad nem eszi, a más legelt növénye k álland ó visszarágás a pedi g nagymér -
tékben javítj a a z életkörülményeit olyannyira , hog y beál l a z akadálytalan térfogla -
lása. Ezt is látványosan bizonyítjá k a z ellenőrző kerítések. A siskanád elle n is legfőbb
védekezésnek mara d - a golyó .
(DW1993. 2. Ref: Jéröme R.)
A gyérítés erélye és a rönktermesztés
lehetősége nyíresekben
A Forestr y 1995 . 2. számában megjelen t tanulmán y szerin t a nyír fájána k minő -
ségét ne m befolyásolja az , hogy mérsékel t vag y erőseb b belenyúlássa l kezelték- e
az állományt. Az Egyesült Királyságba n 40 éves kor t találtak megfelel ő vágáskorna k
ahhoz, hog y erőseb b gyéríté s é s kedvező'termőhel y eseté n jelentő s mennyiség ű
lemezipari é s értékes fűrészrönk-kihozatal t érjene k el .
Ref: Szemerey Tamásné