A KÖZÉPKOR MŰVELŐDÉSE

I. Tudományok
− A középkor kulturális életének meghatározója a kereszténység és az egyház volt → kulturális alkotások
vallásos témákról, egyházi célokat szolgáltak
− A katolikus egyház Nyugaton fenntartotta a latin nyelv használatát, ismeretét (pl.: Szent Jeromos
Bibliafordítása – Vulgata, később a Karoling-reneszánsz idején javítás + új betűtípus – karoling minuszkula)
− → Latin nyelv + írás – a nyugati kulturális fejlődés alapja (pl. kézzel írott kódexek – szerzetesek)

Skolasztika (= középkori keresztény filozófiai irányzat)

➢ Előzmény
− Kora középkor: „sötét középkor”
− Clunyi reformok → fellendülés (szellemi élet ösztönzése)
− Arab közvetítés → ókori filozófusok műveinek újbóli felfedezése (pl.: Arisztotelész)
➢ Jelentés
− Ókori – elsősorban Arisztotelész – bölcseleten alapuló keresztény filozófia
− Célja: hitelvek tudományos bizonyítása
− Elnevezés: hit kérdéseivel a kolostori iskolákban foglalkoztak ( = schola)
➢ Képviselő: AQUINÓI SZENT TAMÁS
− Domonkos-rendi szerzetes
− jelentősége: a hit és a tudomány összeegyeztetése: a teológiát (hittel foglalkozó tudomány)
elválasztotta a többi tudománytól:

Tudományok Teológia
- természettel foglalkoznak - természetfölötti kérdéseket
- eszköze: logikus gondolkodás vizsgálja
(ész) - hit adja a végső magyarázatot

− ∑: elsőbbség a hittudománynak: „a tudomány (=filozófia) a teológia szolgálólánya”

− A hit és a tudomány elválasztásával mindkettő szabadon fejlődhetett
II. Oktatás, egyetemek
➢ Kevesen vettek részt rendszeres oktatásban – első
színvonalas iskolák: egyházak mellett működő
káptalanok keretei között, illetve kolostorokban
➢ Előzmény: egyre több szakember szükséges az
ügyek (pl. állam-, egyházi igazgatás) intézéséhez
➢ XI-XII. sz-tól egyetemek megjelenítése (universitas)
➢ Jellemzők:
− Legmagasabb szintű tudást adó oktatási
intézmény
− Önkormányzattal rendelkeznek
− Alapításukat a pápa engedélyezte
− Élén rektor (tanárok választják)
− Tanárok, diákok az egyetem törvényszéke alá
tartoztak
− Tanárok döntő többsége egyházi személy –
főként domonkos szerzetesek
➢ Első egyetem: Bologna (1088.), majd a XII. sz.:
Párizs, Oxford / XIII. sz: Cambridge, Padova / XIV.
sz: Prága, Krakkó, Pécs
➢ Felépítése
− Egységes tananyag
− oktatás nyelve a latin
− hallgatók fő feladata: elméleti tananyag (Biblia értelmezése, zsinati határozatok, antik kor legfontosabb
szerzői, korai egyházatyák művei) elsajátítása – előadás + vita
− 4 fakultás ( = egyetemi kar)
• Bölcsészet (= „7 szabad művészet”)
✓ Alapozás → végén magisteri cím; ezek
után lehetett a többi karon tanulni
✓ 2 részből áll:
▪ Trivium: grammatika, retorika,
dialektika
▪ Quadrivium: aritmetika,
geometria, asztronómia, muzsika
• Orvosi kar
• Jogi
• Teológiai

➢ Tudományosságra jellemző: tekintélytisztelet (tapasztalatra, egyéni megfigyelésre alig alapoztak)

 MŰVÉSZETEK A KÖZÉPKORBAN

I. Templomépítészet
− középkori épületek jelentős része egyházi épület (kolostor, templom)
− a középkori katolikus templomok jelentős része a római BAZILIKÁK szerkezetét követte (nagy teret lefedő
bírósági vagy kereskedelemi épület)
− Legtipikusabb alaprajzok:
▪ egyhajós templom (ált. kelet felé tájolt szentély, azaz apszis – félköríves)
▪ háromhajós templom
▪ kereszthajós templom - befogadóképesség növelése
- megvilágítás miatt a főhajó
II. ROMÁN stílus magasabb
− IX-X. században bontakozott ki Nyugat-Európában, XI-XII. században elterjedt Közép-Európában is
− Elnevezése: római hagyományok követése
− Építészeti jellemzők:
▪ félköríves dongaboltozat - templom védelmi funkciót lát el
▪ vastag, tömör falak (erődszerű) - a vastag falak viselik a födém súlyát
▪ kicsi, keskeny, lőrésszerű ablakok
− Példa: Worms-i dóm, Speyer-i székesegyház; Magyaro-on: Jáki templom

Egy román stílusú bazilika rekonstrukciós rajza

A román stílusban épült speyer-i dóm

III. GÓTIKUS stílus
− XII. század végétől jelent meg
− Elnevezése: reneszánsz idejéből származik – középkort az ókorhoz képest barbárnak tartották, a barbárokat a
gótokkal azonosították
− Építészet jellemzői:
▪ magas falak, égbenyúló tornyok
▪ a tetőzet terhét a pillérek és azokat oldalról erősítő TÁMPILLÉREK tartották
▪ csúcsíves boltozatok
▪ hatalmas ablakok, rózsaablakok – színes üvegablakok
− Példa: párizsi Notre Dame; reims-i, chartres-i katedrális

A gótikus építészet szerkezeti elemei

Egy gótikus katedrális rekonstrukciós rajza