Gravitáció

FIZIKA FELADATOK
ALAPSZINTTÕL A FELVÉTELIIG
8.
GRAVITÁCIÓ
Tartalomjegyzék
Feladatok
Gravitációs törvény.....................................................................................................................5
Gravitáció és nehézségi gyorsulás ..............................................................................................7
Gravitáció és keringés.................................................................................................................9
Mûholdak keringése..................................................................................................................11
Szökési sebesség.......................................................................................................................13
Vegyes feladatok.......................................................................................................................15
Megoldások
Gravitációs törvény...................................................................................................................18
Gravitáció és nehézségi gyorsulás ............................................................................................22
Gravitáció és keringés...............................................................................................................25
Mûholdak keringése..................................................................................................................29
Szökési sebesség.......................................................................................................................34
Vegyes feladatok.......................................................................................................................38
3
4
Gravitációs törvény
1. Mekkora erõvel vonzza egymást két 50 kg tömegû test 5 m távolságból?
2. Mekkora erõvel vonzza egymást két 100 kg tömegû test 3 m távolságból?
3. Mekkora erõvel vonzza egymást egy 50 kg és egy 75 kg tömegû test 2,5 m távolságból?
4. Mekkora erõvel vonzza egymást egy 60 kg és egy 50 kg tömegû test 2 m távolságból?
5. A Gellérthegy tömegét 6 ´1010 kg-ra becsüljük. Mekkora erõvel vonz egy 60 kg tömegû diákot 400 m
távolságól?
6. Tudjuk, hogy egy homogén, sõt egy gömbhéjasan homogén (egy gömbhéjon belül állandó a sûrûség,
de a gömbhéjaké eltérhet) gömb úgy vonz egy rajta kívül lévõ tömegpontot, mintha az összes tömege
a középpontjában lenne! Ennek ismeretében határozzuk meg a Föld tömegét például úgy, hogy
tudjuk, egy 100 kg tömegû testet mg = 983 N erõvel vonz! A Föld sugara 6380 km.
7. Mekkora erõvel vonzza egymást a Föld és a Hold?
(mF = 6 ´1024 kg; mH = 7,5 ´1022 kg; r = 384000 km)
8. Mekkora erõvel vonzza egymást a Föld és a Nap?
(mF = 6 ´1024 kg; mN = 2 ´1030 kg; r = 150 millió km)
9. Mekkora erõvel vonz a Hold egy 50 kg tömegû földi tanulót?
(A Hold tömege 7,5 ´1022 kg, távolsága 384000 km)
10. Mekkora erõvel vonz a Nap egy 50 kg tömegû földi tanulót?
(A Nap tömege 2 ´1030 kg, távolsága 150 millió km)
11. Mekkora erõvel vonzza egymást két naptömegû csillag 4 fényév távolságból? (mN = 2 ´1030 kg)
-
12. Két 80 kg tömegû test mekkora távolságból vonzza egymást 2,11´10 8 N erõvel?
-
13. Két 60 kg tömegû test mekkora távolságból vonzza egymást 2,67´10 8 N erõvel?
-
14. Két 1 tonnás test milyen messzirõl vonzaná egymást 10 8 N erõvel?
-
15. Egy 50 kg és egy 70 kg tömegû test mekkora távolságból vonzza egymást 3,74 ´10 8 N erõvel?
16. Egy felhõkarcoló tömegét 200 000 t-ra becsüljük. Körülbelül milyen távolságra van a tömegközép-
-
pontja egy 80 kg tömegû embertõl, ha 3 ´10 5 N erõvel vonzza õt?
17. Két egyforma tömeg 20 km-rõl 0,1 N erõvel vonzza egymást. Mekkorák a tömegek?
18. Két egyforma tömeg 100 m-rõl 1 N erõvel vonzza egymást. Mekkorák a tömegek?
-
19. Két egyforma tömeg 5 m-rõl 10 8 N erõvel erõvel vonzza egymást. Lehetnek-e emberek?
-
20. Egy 120 kg-os test 6 m-rõl 1,33 ´10 8 N erõvel vonz egy másikat. Mekkora a másik tömege?
-
21. Egy 1,5 q-s kõtömb a tömegközéppontjától 2 m-re ülõ gyermeket 8,75 ´10 8 N erõvel vonzza.
Mekkora a gyermek tömege?
22. Képzeljük el az ábrán látható három tömegpontot az ûr- 30 cm 40 cm
ben, messze-messze egyéb égi objektumoktól, valahol a
galaxisközi térben. Mekkora, és milyen irányú gravitá- m1 = 10 kg m2 = 20 kg m3 = 30 kg
ciós erõ hat a, m1-re? b, m2-re?
23. A Föld-Nap távolság 150 millió km (= 1 Csillagászati egység = 1 CsE); a Mars-Nap távolság
228 millió km; a Jupiter-Nap távolság 778 millió km. Amikor a három bolygó a Nap ugyanazon
oldalán jár és egy egyenesbe esnek akkor mekkora vonzóerõt fejtenek ki együtt a Földre?
(mF = 6 ´1024 kg; mM = 6,4 ´1023 kg; mJ = 1,9 ´1027 kg)
24. Képzeljük el az ábrán látható három tömegpontot az ûr-
30 cm 50 cm
ben, messze-messze egyéb égi objektumoktól, valahol az
intergalaktikus térben. A másik két tömeg gravitációja m m 2m
miatt merre indul el a középsõ m tömeg?
25. Képzeljük el az ábrán látható három tömegpontot az ûr- 3m 4m
ben, messze-messze egyéb égi objektumoktól, valahol a
galaxisközi térben. Mekkora az egyes testek gyorsulása m1 = 60 kg m2 = 50 kg m3 = 100 kg
az ábrának megfelelõ pillanatban?
5
26. A Plútó bolygó naptávolpontja (aphélium) 3,4 %-kal messzebb van mint a napközelpontja (peri-
hélium). Hány %-kal kisebb erõ hat a Plútóra naptávolban?
27. A világûrben két mozgó objektum között 100 N tömegvonzási erõ hat. Mekkora lesz ez az erõ, ha a
távolság a, harmadára csökken b, 10-szeresére nõ? c, 20 %-kal csökken d, 40 %-kal nõ?
28. Két test között 500 N gravitációs erõ hat. Hány %-kal változzék a köztük lévõ távolság, hogy az erõ
a, 125 N b, 2000 N c, fele annyi d, 30 %-kal kisebb legyen?
29. Hogyan változik meg két test között a gravitációs vonzóerõ, ha az egyik test tömegét duplájára
növeljük, miközben a köztük lévõ távolságot felére csökkentjük?
30. Két azonos tömeg mindegyikét felére csökkentjük. Hogyan kell megváltoztatni a köztük lévõ
távolságot, hogy ne változzék közöttük a gravitációs erõ?
31. Mekkora erõvel vonzza egymást két 20 cm átmérõjû vasgolyó, ha
középpontjaik távolsága 1 m? A vas sûrûsége 7,8 g/cm3. 1m
32. Mekkora erõvel vonzza egymást egy 10 cm és egy kétszer akkora átmérõjû rézgolyó, ha közép-
pontjaik távolsága 80 cm? A réz sûrûsége 8,9 g/cm3.
-
33. Két azonos méretû vasgolyó, melyek középpontjainak távolsága 60 cm, 3,52 ´10 8 N erõvel vonzza
egymást. Mekkora a golyók átmérõje? A vas sûrûsége 7,8 g/cm3.
-
34. Két azonos méretû, érintkezõ kõgolyó 6,74 ´10 5 N erõvel vonzza egymást.
Mekkora a golyók átmérõje, ha a sûrûségük 3 g/cm3?
35. Egy 30 cm átmérõjû rézgolyónak 20 cm átmérõben hiányzik a közepe.
A hiányzó belsõ gömböt mellé tettük úgy, hogy érintkezzenek.
Mekkora gravitációs erõ hat közöttük? A réz sûrûsége 8,9 g/cm3.
36. Képzeljük el az ábrán látható három vasgolyót az ûrben, messze-messze egyéb
égi objektumoktól, valahol a galaxisközi térben. A három 20 cm átmérõjû golyó
közepe egy egyenesre illeszkedik, a középsõ a két szélsõvel érintkezik.
Mekkora erõ hat a szomszédos golyók között? A vas sûrûsége 7,8 g/cm3.
37. Képzeljük el az ábrán látható négy kõgolyót az ûrben, messze-messze egyéb
égi objektumoktól, valahol a csillagközi térben. A négy 50 cm átmérõjû
golyó közepe egy egyenesre illeszkedik, a szomszédosak érintkeznek.
Mekkora erõ hat a középsõ két golyó között? A golyók sûrûsége 3 g/cm3.
38. Az ûrben három egyforma, páronként érintkezõ, 50 cm átmérõjû rézgömb van egy síkban
az ábra szerint. Mekkora erõ hat az egyes golyók között? A réz sûrûsége 8,9 g/cm3.
39. Az ûrben két azonos, 1 m átmérõjû kõgömb van, közöttük egy gyenge rugóval,
mely 1 cm-rel nyomódott össze a két gömb között ható tömegvonzási erõtõl.
Mekkora a rugóállandó, ha a rugó nyújtatlan hossza 51 cm?
A golyók sûrûsége 3 g/cm3.
40. Az ûrben két azonos tömegû sziklatömb 2 km-rõl 0,167 N erõvel vonzza egymást.
Mekkorák a tömegek? Mekkora gyorsulást okoznak egymásnak?
41. Képzeljünk el két azonos tömegû tömegpontot egymástól 10 m-re az ûrben, messze-messze egyéb égi
objektumoktól, valahol a galaxisközi térben. Ezek az egymásra kifejtett tömegvonzásuk miatt ebben a
-
pillanatban 6,67´10 8 m/s2 gyorsulással bírnak. Mekkorák a tömegek?
42. Az ûrben két azonos tömegû tömegpont van egymástól 4 m-re, melyek a tömegvonzásuk révén
-
10 8 m/s2 gyorsulást okoznak egymásnak. Mekkorák a tömegek? Mekkora gyorsulás lépne fel, ha
10 m-re lennének egymástól?
43. Hol van a Föld és a Hold között az a pont, ahová helyezve egy testet, a két égitest gravitációs vonzása
kiegyenlítené egymást? Egyensúlyban lenne-e itt egy test?
(mF = 6 ´1024 kg; mHold = 7,34 ´1022 kg; dFH = 384 000 km)
6
Gravitáció és nehézségi gyorsulás
1. Számítsuk a Föld tömegét, ha tudjuk, hogy sugara 6380 km, s a felszínen a nehézségi gyorsulás
9,83 m/s2! Mekkora az átlagos sûrûsége?
2. Számítsuk ki a Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr tömegét, ha tudjuk, hogy átmérõje 4880 km, s a
felszínén a nehézségi gyorsulás 3,7 m/s2! Mekkora az átlagos sûrûsége?
3. Mekkora a nehézségi gyorsulás a Holdon? Mennyit nyom ott egy 100 kg tömegû ember?
A Hold tömege 7,34 ´1022 kg, átmérõje 3480 km.
4. Mekkora a nehézségi gyorsulás a Vénusz bolygó felszínén?
A Vénusz tömege 4,87´1024 kg, átmérõje 12100 km.
5. Mekkora a nehézségi gyorsulás a Naprendszer legnagyobb holdján, a Jupiter körül keringõ Ganimé-
deszen? Tömege 1,5 ´1023 kg, átmérõje 5060 km.
6. Mekkora a nehézségi gyorsulás a Vesta kisbolygón? Tömege 2,4 ´1020 kg, átmérõje 392 km.
7. Mekkora a nehézségi gyorsulás a Mars belsõ holdján, a Phoboson?
Valójában krumpli alakú, de közelítsük egy 20 km átmérõjû gömbbel, melynek sûrûsége 1,9 g/cm3.
8. Egy tipikus neutroncsillag átmérõje 30 km, míg tömege nagyjából a Napéval egyezik meg, 2 ´1030 kg.
Mekkora nehézségi gyorsulás a felszínén? Mekkora a sûrûsége?
9. Egy 5 ´1024 kg tömegû bolygó felszínén a nehézségi gyorsulás 8 m/s2. Mekkora az átmérõje?
10. Egy 6 ´1026 kg tömegû óriásbolygón a nehézségi gyorsulás 10,5 m/s2. Mekkora az átmérõje?
11. Egy 1,2 millió km átmérõjû csillag felszínén a nehézségi gyorsulás 200 m/s2.
Mekkora a tömege? Mekkora a sûrûsége?
12. Egy 100 millió km átmérõjû vörös óriáscsillag felszínén a nehézségi gyorsulás 0,05 m/s2.
Mekkora a tömege? Mekkora a sûrûsége?
13. A felszíne felett milyen távolságban csökken a Föld gravitációs vonzóereje a felére? (rF = 6380 km)
14. Hány %-kal kisebb a nehézségi gyorsulás a Mount Everesten (8848 m), mint a tengerszinten?
15. Mekkora a nehézségi gyorsulás egy 5000 km sugarú, 5000 kg/m3 sûrûségû hipotetikus bolygó
felszínén?
16. Mekkora a nehézségi gyorsulás egy 130000 km átmérõjû, 1,2 g/cm3 sûrûségû elképzelt óriásbolygó
felszínén?
17. Egy 6500 km sugarú 5,5 g/cm3 átlagsûrûségû kõzetbolygó felszínén ugyanakkora a nehézségi
gyorsulás, mint egy 120000 km átmérõjû óriásbolygón. Mekkora ez utóbbi átlagsûrûsége?
18. Egy égitest sugara azonos sûrûség mellett duplájára nõ.
Hogyan változik meg a felszíni nehézségi gyorsulása?
19. Az azonos átlagsûrûségû égitestek felszíni nehézségi gyorsulása milyen kapcsolatban van a suga-
rukkal?
20. A Nap és a Jupiter sûrûsége nagyjából megegyezik. A Nap tömege úgy 1000-szerese a Jupiterének.
Hozzávetõlegesen mekkora a nehézségi gyorsulás a Jupiteren, ha tudjuk, hogy a Napon 270 m/s2?
21. Egy égitesten a nehézségi gyorsulás 1 m/s2. Mekkora a nehézségi gyorsulás egy 2,5-szer akkora
átmérõjû, 3-szor akkora sûrûségû másik égitesten?
22. Egy 1,2 g/cm3 sûrûségû égitest felszínén a nehézségi gyorsulás 0,9 m/s2.
Mekkora az égitest tömege? Milyen típusú égitest lehet?
23. Hogyan változna a nehézségi gyorsulás a Föld belseje felé haladva, ha a Föld sûrûsége végig állandó
lenne? (Tudnunk kell, hogy az eredõ vonzáshoz csak azok a gömbhéjak adnak járulékot, amelyeken
még nem vagyunk belül - azaz a belsõ gömb!)
24. Modellezzünk egy befelé növekvõ sûrûségû 10 000 km átmérõjû bolygót úgy, hogy
4000 km átmérõjû magja 10 g/cm3 sûrûségû, míg a külsõ rész sûrûsége 4 g/cm3.
Mekkora a bolygó felszínén a nehézségi gyorsulás?
7
25. Egy d átmérõjû csillagon a nehézségi gyorsulás g. Hogyan változik ez meg (g’ = ?), ha a csillag vörös
óriássá fúvódik fel (d’ = 100d)?
26. Az elõzõ feladatban mekkora lesz a megváltozott nehézségi gyorsulás, ha az idõk során a felfúvódott
csillag tömegének már 20 %-át elvesztette?
27. A Jupiter bolygó tömege 1,9 ´1027 kg. Egyenlítõi sugara 71825 km, sarki sugara 67155 km.
Tengelyforgási ideje 9 h 50’. Mekkora a nehézségi gyorsulás a sarkon illetve az egyenlítõn?
A bolygó forgását is vegyük figyelembe!
28. A Szaturnusz bolygó tömege 6 ´1026 kg. Egyenlítõi átmérõje 120 600 km, sarki átmérõje 108 150 km.
Tengelyforgási ideje 10 h 40’. Mekkora a nehézségi gyorsulás a sarkon illetve az egyenlítõn?
A bolygó forgását is vegyük figyelembe!
29. A Föld egyenlítõi sugara 6378 km, sarki sugara 6357 km, tengelyforgási ideje 23 h 56’.
A pólusain a nehézségi gyorsulás 9,862 m/s2.
Mekkora a nehézségi gyorsulás az Egyenlítõn? Hány %-kal kisebb ez a sarkinál?
30. Vegyük a Földet 6´1024 kg tömegû, 6378 km sugarú, tökéletesen gömb alakú égitestnek.
a, Mekkora tengelyforgási idõ esetén lenne az egyenlítõi nehézségi gyorsulás 10 %-kal kisebb, mint a
sarki?
b, Mekkora tengelyforgási idõnél lenne az egyenlítõi nehézségi gyorsulás feleakkora, mint a sarki?
c, Mekkora tengelyforgási idõ esetén lenne az egyenlítõn súlytalanság?
31. Egy 4´1026 kg tömegû égitest egyenlítõi sugara 2 %-kal nagyobb az 50000 km-es sarki sugaránál.
Egyenlítõjén a nehézségi gyorsulás 10,35 %-kal kisebb, mint a pólusain.
Mekkora a tengelyforgási ideje?
32. Egy gömb alakú égitest átlagsûrûsége 2,5 g/cm3. Hány %-kal kisebb az egyenlítõi nehézségi gyorsu-
lása, mint a sarki, ha a tengelyforgási ideje 20 óra?
33. A Nap tengelyforgási ideje 25,38 nap, átlagsûrûsége 1,42 g/cm3. Tökéletes gömbnek feltételezve hány
%-kal nagyobb a nehézségi gyorsulás a pólusain, mint az egyenlítõjén?
34. Egy gyors pulzárról (neutroncsillag) tudjuk, hogy átmérõje 20 km, s másodpercenként 25-ször fordul
meg a tengelye körül. Sûrûsége 2 ´1014 g/cm3. Mekkora a nehézségi gyorsulás a sarkain illetve az
egyenlítõje mentén, ha tökéletes gömbnek tekintjük? Vehetjük-e gömb alakúnak?
35. Mekkora az átlagsûrûsége annak a 9 óra tengelyforgási idejû bolygónak, melynek egyenlítõi sugara
10 %-kal nagyobb a sarki sugaránál, és egyenlítõi nehézségi gyorsulása 25 %-kal kisebb a sarkinál?
8
Gravitáció és keringés
1. A Föld-Hold távolság 384400 km. A Hold keringési ideje (állócsillagokhoz viszonyított, vagy
sziderikus) 27,32 nap. Mekkora a Föld tömege?
2. A Föld-Nap távolság 150 millió km. Mekkora tömegû a Nap? Mekkora a sûrûsége?
3. A Szaturnusz egyik jelentõs holdja a Titán. Keringési ideje 15,95 nap, pályasugara 1,222 millió km.
Mekkora a Szaturnusz tömege? Mekkora a sûrûsége?
4. A Jupiter legbelsõ Galilei-holdja az Ió. Keringési ideje 1,77 nap, pályasugara 421600 km.
Mekkora a Jupiter tömege? Mekkora a sûrûsége?
5. A Mars Phobos nevû holdja 9376 km távolságban 7 h 39’ alatt kerüli meg a bolygót.
Mekkora a Mars tömege? Mekkora a Mars sûrûsége? Mekkora a nehézségi gyorsulás a felszínén?
6. A Nap (a Naprendszerrel együtt) kb. 200 millió év alatt tesz egy kört a Tejûtrendszer közepe körül.
A centrum távolsága nagyjából 26 000 fényév. Mekkora tömeg van a galaxis közepén, ha feltesszük,
hogy a Napot befelé vonzó tömeg negyedét teszi ki a központi tömeg?
7. A Nap tömege 2 ´1030 kg. Milyen messze kering tõle a Vénusz bolygó, ha keringési ideje 225 nap?
8. Milyen messze kering a 6,4 ´1023 kg tömegû Marstól az 1,26 nap keringési idejû Deimos nevû holdja?
9. Egy 1030 kg tömegû csillagtól mekkora távolságban kering az a bolygója, amelynek keringési ideje
a, 100 nap? b, 1 év? c, 50 év?
10. Ma úgy becsülik, hogy a Tejútrendszerünk közepén lévõ fekete lyuk tömege 2,6 millió naptömeg.
Milyen távol kering tõle az a csillag, melynek keringési ideje 1 év? (MNap = 2 ´1030 kg)
11. Egy 100 milliárd naptömegû nagy galaxis körül kering egy jóval kisebb tömegû fiókgalaxis,
1 milliárd éves keringési idõvel. Milyen messze van a nagy galaxis közepétõl? (MNap = 2 ´1030 kg)
12. Az Uránusz tömege 8,7 ´1025 kg. Tõle 266300 km-re kering Umbriel nevû holdja.
Mennyi a keringési ideje?
13. A Szaturnusz tömege 6 ´1026 kg. Tõle 238000 km-re kering Enceladus nevû holdja.
14. A Jupiter tömege 1,9 ´1027 kg. Tõle 671000 km-re kering Európa nevû holdja.
15. Százmilliárd naptömegûre becsült Tejútrendszerünktõl 200 000 fényévnyire található a Nagy Magel-
lán Felhõ nevû kisebb galaxis. Mennyi lenne a keringési ideje a Tejút körül, ha körpályán mozogna
körülötte? (MNap = 2 ´1030 kg)
16. Egy 1,8 ´1030 kg tömegû neutroncsillagtól egymillió km-re keringõ kis égitestnek mekkora a keringési
ideje?
17. Egy galaxis közepén 50 millió naptömegû fekete lyuk található. Mekkora a keringési ideje egy tõle
1 fényév távolságban keringõ csillagnak? (MNap = 2 ´1030 kg)
18. Két 1030 kg tömegû csillag egymás körül kering körpályán. Távolságuk 300 millió km.
Mennyi a keringési idõ?
19. A Plútó tömege 1,8 ´1022 kg, holdjáé, a Charoné 2 ´1021 kg. Egymástól való távolságuk 22 000 km.
Mekkora keringési idõvel mozognak?
20. Két azonos tömegû csillag egymástól 10 millió km-re kering egymás körül 6,5 napos keringési idõvel.
Mekkora a tömegük?
21. Két azonos sûrûségû csillag kering egymás körül. Távolságuk 90 millió km. A nagyobbik átmérõje a
kisebbikének 2-szerese. Mekkora a csillagok tömege, ha a keringési idõ 180 nap.
22. Csillagászati megfigyelésekbõl ismerjük két egymás körül körpályán keringõ csillag keringési idejét
és egymástól való távolságát. Bizonyítsuk be, hogy ezen adatokból a rendszer össztömege megha-
tározható!
23. A Neptunusz átmérõje 49200 km. Triton nevû holdja tõle 355300 km-re rója pályáját 5,877 napos
keringési idõvel. Mekkora a bolygó sûrûsége? Mekkora rajta nehézségi gyorsulás?
9
24. Az Uránusz sugara 26230 km. Titania nevezetû holdja 8,71 napos keringési idõvel 436 000 km-re tõle
halad pályáján. Mekkora a nehézségi gyorsulás az Uránuszon?
25. Egy hipotetikus bolygó átmérõje 120 000 km. Elképzelt holdja tõle 600 000 km-re 4,5 napos keringési
idõvel száguld pályáján. Mekkora a bolygó sûrûsége? Mekkora a felszínén a nehézségi gyorsulás?
26. Egy 1 millió km átmérõjû csillag felszínén a nehézségi gyorsulás 200 m/s2.
Mekkora a keringési ideje a tõle 100 millió km-re keringõ bolygójának?
27. Egy 30000 km sugarú bolygón a nehézségi gyorsulás 14 m/s2.
Mekkora a keringési ideje a tõle 250 000 km-re keringõ holdjának?
28. A Neptunusz keringési ideje a Nap körül 165 év. Milyen messze van a Naptól?
(A Föld-Nap távolság 1 CsE = 150 millió km.)
29. A Merkúr keringési ideje 88 nap. Milyen messze van a Naptól?
30. A Jupiter távolsága a Naptól 780 millió km. Mennyi a keringési ideje?
31. Az Uránusz a Naptól 19,3 CsE távolságban rója köreit. Mennyi a keringési ideje?
32. A Mars a Nap körül 1,52 CsE sugarú körön kering. Mennyi a keringési ideje?
33. A Jupiter Ió nevû holdja 1,77 napos keringési idõvel 422 000 km-re kering a bolygótól. A Callistó hold
távolsága a Jupitertõl 1,88 millió km. Mennyi idõ alatt kerüli meg a bolygót a Callistó?
34. A Neptunusz egyik holdja, a Triton, 355000 km-re, 5,88 napos periódusidõvel kering a bolygó körül.
A Nereid nevû hold ezt 5,51 millió km távolságban teszi. Milyen keringési idõvel?
35. A Szaturnusz Titán nevû holdja 15,9 napos keringési idõvel 1,22 millió km távolságban kering a
bolygótól. Mennyi a keringési ideje a 377000 km-re keringõ Dione holdnak?
36. Az Uránusz Umbriel holdja 266000 km-re, 4,14 napos periódusidõvel teszi meg köreit a bolygó
körül. Milyen messze van az Uránusztól a Miranda nevû, 1,41 nap keringési idejû hold?
37. A Szaturnusz Rhea nevû holdja 4,52 napos keringési idõvel 527 000 km távolságban kering a
bolygótól. Milyen messze van az Szaturnusztól a Mimas nevû, 0,942 nap keringési idejû holdja?
38. A Jupiter Ganimédesz nevû holdja 7,16 napos keringési idõvel 1,07 millió km-re kering a bolygótól.
Milyen messze kering a Jupitertõl Európa nevû, 3,55 napos keringési idejû holdja?
39. A központi égitesttõl kétszer olyan messze keringõ égitestnek hányszor nagyobb a keringési ideje?
40. A központi égitest körül kétszer akkora keringési idõvel keringõ égitest hányszor messzebb van?
41. Hány %-kal kell növelni a pályasugarat, hogy a keringési idõ 20 %-kal nõjön?
42. Hány%-kal csökkenteni a pályasugarat, hogy a keringési idõ 40 %-kal csökkenjen?
10
Mûholdak keringése
(rFöld = 6380 km; mFöld = 6 ´1024 kg)
1. Mekkora sebességgel kellene haladnia a Föld felszíne közelében egy testnek, hogy ne essék a Földre?
Mekkora lenne a keringési ideje?
2. Mit neveztek el I. kozmikus sebességnek?
3. Mekkora lenne az I. kozmikus sebesség egy marslakónak? (rMars = 3394 km; mMars = 6,39 ´1023 kg)
4. A domborzat és a légkör miatt 150 km-es magasság fölé lövik fel a mûholdakat.
Mekkora a keringési ideje egy 200 km magasságban keringõ mûholdnak?
5. Mekkora a keringési ideje egy 160 km magas pályájú mûholdnak?
6. Mekkora a keringési ideje egy 1000 km magasan pályára állt mûholdnak?
Milyen pályára állítsuk, hogy 24 óra alatt az egész Földet feltérképezze?
7. Mekkora a keringési ideje egy 6380 km magas pályájú mûholdnak?
8. Egy tartósan pályán maradó mûholdnak minimum mekkora a keringési ideje?
(A keringési magasság legalább 150 km.)
9. A Hold átmérõje 3476 km, tömege 7,344 ´1022 kg. Mekkora a keringési ideje egy a felszín fölött
50 km-rel keringõ parancsnoki egységnek (Hold-mûholdnak)?
10. A Vénusz feltérképezéséhez 400 km-rel a felszíne fölött állítunk pályára egy mûholdat.
Mennyi a keringési ideje? (rVénusz = 6050 km; mVénusz = 4,87 ´1024 kg)
11. Milyen magasan kering a Föld felszíne felett egy 2 óra keringési idejû mûhold?
12. Milyen magasan kering a Föld felszíne felett egy 1 óra 50 perc keringési idejû mûhold?
13. Milyen magasan kering a Föld felszíne felett egy 3 óra keringési idejû mûhold?
14. A Föld felszíne felett milyen magasan kering egy olyan mûhold, melynek keringési ideje 2-szer
akkora, mint annak, amely az I. kozmikus sebességgel halad?
15. Egy 1 óra 50 perc keringési idejû mûhold pályáját 300 km-rel megemelték.
Mekkora lett az új keringési idõ?
16. Egy 180 km magasságban keringõ szatellit pályájának magasságát duplájára növelték.
Mennyivel változott a keringési idõ?
17. Egy 2 és fél óra keringési idejû mûhold pályáját úgy szeretnék megváltoztatni, hogy a keringési idõ
10 perccel a, nõjön b, csökkenjen.
Hány kilométerrel kell megváltoztatni a pálya magasságát az egyes esetekben?
18. Egy 200 km magasan keringõ mûhold mennyi idõ alatt köröz le egy 500 km magasan keringõt?
19. Egy mûhold pályáját 4000 km-rel kellene megemelni ahhoz, hogy a keringési ideje megduplázódjék.
Milyen magasan húzódik a pályája?
20. Az egyenlítõ fölött a Föld forgási irányában keringõ, mindig ugyanazon pont felett maradó (24 óra
keringési idejû) mûholdat geoszinkron (vagy geostacionárius) mûholdnak nevezik.
Milyen magasságban kell pályára állítani egy ilyen mûholdat?
21. Miért jók a geoszinkron mûholdak?
22. A Naptól (a közepétõl) milyen távolságban kell pályára állítani egy helioszinkron szatellitát (ez való-
jában mûbolygó)? (MNap = 2 ´1030 kg; a Nap tengelyforgási ideje 25,38 nap)
23. A Holdtól milyen távolságban kell pályára állítani egy szelenoszinkron szatellitát?
(mHold = 7,34´1022 kg; a Hold tengelyforgási ideje 27,32 nap)
24. Milyen magasan kering a Föld felszíne felett az a mûhold, melynek keringési ideje negyedakkora,
mint egy geoszinkron mûholdé?
25. Egy geoszinkron mûhold felszín feletti magasságát felére csökkentették.
Mennyi lett a keringési ideje?
26. Egy geoszinkron mûholdat olyan alacsonyabb pályára állítottak, melyen a keringési ideje a felére
csökkent. Milyen magasan húzódik ez a pálya? Errõl a pályáról mennyi idõ alatt látjuk egyszer
körbefordulni a Földet?
11
27. Egy az Egyenlítõ felett keringõ mûhold keringési ideje 6 óra.

Mennyi idõ látják egyszer körbefordulni a Földet errõl a mûholdról?
28. Egy az Egyenlítõ felett keringõ mûhold keringési ideje 9 óra. Mekkorának látják e mûhold keringési
idejét a Földrõl (mennyi idõ múlva jut ugyanazon földi pont fölé)?
29. A Jupiter tengelyforgási ideje 9 h 50’. Egyenlítõi síkjában keringõ Ió nevû holdjának keringési ideje
1,769 nap. A Jupiterrõl nézve mennyi idõnként kerül az Ió ugyanazon látóirányba?
30. Az Egyenlítõ felett egy olyan mûholdat szeretnénk pályára állítani, amely 12 óra alatt jut ugyanazon
földi pont fölé. Milyen magas pályára állítsuk, ha
a, a Föld forgási irányában kering b, a Föld forgási irányával szemben kering?
31. Egy az Egyenlítõ fölött keringõ mûholdról 36 óra alatt látjuk körbefordulni a Földet, de az ellenkezõ
irányba. Milyen magasan kering ez a mûhold?
32. Egy az Egyenlítõ fölött direkt irányban (= nyugatról keletre, ahogy a Föld is forog) keringõ mûhold
3 óránként jut ugyanazon földi pont fölé.
Hány km-t kellene emelni a pályáján, hogy ez az idõ 4 órára nõjön?
33. Egy r = 4000 kg/m3 sûrûségû exobolygó (nem a mi Naprendszerünkhöz tartozó bolygó) sugara
5000 km, tengelyforgási ideje 30 óra. Felszíne felett milyen magasságban keringene egy szatellita
vele szinkronban?
34. Egy 50000 km átmérõjû bolygó felszínén a nehézségi gyorsulás 9 m/s2, tengelyforgási ideje 15 óra.
Felszíne felett milyen magasságban keringene egy szatellita vele szinkronban?
35. Egy elképzelt 7000 km átmérõjû bolygó felszíne felett 16 500 km-re, 30 órás keringési idõvel jár a
bolygóval szinkron pályán egy hipotetikus hold. Mekkora a bolygó sûrûsége és nehézségi gyorsulása?
36. Egy exobolygó felszíne felett 22430 km-rel kering egy vele szinkron mûhold 20 órás keringési idõvel.
Mekkora a bolygó sugara, ha a sûrûsége 4500 kg/m3.
37. Az Uránusz bolygótól Oberon nevû holdja 583 500 km-re kering 13,463 napos keringési idõvel.
A bolygó felszíne felett 56500 km-rel húzódó pályán haladó szinkron mûhold keringési ideje 17 h 15’.
Mekkora a bolygó sûrûsége és felszíni nehézségi gyorsulása?
38. Egy bolygó körül két mûhold kering. Az egyik a bolygó felszíne felett 200 km-rel, 1 h 49,5’ keringési
idõvel, a másik a felszín felett 1600 km-rel, 2 h 59’-es keringési idõvel.
Számítsuk ki a bolygó alapvetõ jellemzõit! Melyik bolygó lehet ez?
39. Egy ûrszonda körpályára állt egy bolygó körül annak felszínéhez közel, s a keringési idõt 3 órának
mérte. Mekkora a bolygó sûrûsége? Milyen típusú bolygó lehet ez?
40. Egy 2 óra keringési idejû mûhold pályamenti sebessége 7,5 km/s. Egy ugyanezen égitest körül mozgó
másik mûhold keringési ideje 4,5 óra. Mekkora a sebessége ez utóbbi mûholdnak?
41. Egy 12 óra keringési idejû mûhold pályamenti sebessége 6 km/s. Egy ugyanezen égitest körül mozgó
másik mûhold sebessége 12 km/s. Mekkora a keringési ideje e másik mûholdnak?
Mekkora a két pálya magasságának különbsége?
12
Szökési sebesség
mM M
A gravitációs energia: Eg = -g ; A gravitációs potenciál: U = -g
r r
1. Mit jelent az, hogy egy keringõ test összes mechanikai energiája negatív?
2. Milyen pályán mozoghat egy test, ha energiája a, negatív b, 0 c, pozitív?
3. Az elõször feltûnõ üstökösök pályája parabola alakú. Mire következtethetünk ebbõl?
4. A gravitációs parittya elvét használó ûrszondák milyen pályán mozognak a gravitációs hajítást végre-
hajtó égitestek közelében?
5. A Holdhoz tartó elsõ szondák csak elrepültek a Hold mellett.
Milyen volt a pályájuk a Hold közelében?
6. A gravitációs energia felhasználásával bizonyítsuk be, hogy egy körpályán mozgó test összenergiája
negatív!
7. A gravitációs energia felhasználásával mutassuk meg, hogy az adott helyhez tartozó szökési sebesség
értéke éppen 2-szöröse az ottani körpályához tartozó vk sebességnek!
8. Mekkora a szökési sebesség a Föld felszínérõl? (rFöld = 6380 km; mFöld = 6 ´1024 kg)
9. Mit nevezünk II. kozmikus sebességnek?
10. Mekkora a szökési sebesség a Holdról? (rHold = 1740 km; mHold = 7,34 ´1022 kg)
11. Mekkora a szökési sebesség a Merkúrról? (A Merkúr tömege 3,3 ´1023 kg, átmérõje 4878 km)
12. Mekkora a szökési sebesség a Jupiterrõl? (A Jupiter tömege 1,9 ´1027 kg, átmérõje 143 000 km)
13. Mekkora a szökési sebesség a Napról? (A Nap tömege 2 ´1030 kg, átmérõje 1,4 ´106 km)
14. Mekkora a szökési sebesség egy fehér törpecsillagról?
(Legyen a tömege 1,5 ´1030 kg, átmérõje 20 000 km.)
15. Mekkora a szökési sebesség egy neutroncsillagról? (Legyen a tömege 2,5 ´1030 kg, átmérõje 30 km.)
16. Egy Gellérthegy nagyságú kisbolygóról nagyjából mennyi lehet a szökési sebesség?
17. Miért nincs légköre a Merkúrnak, miközben a Szaturnusz Titán nevû holdjának van?
18. A nagy szökési sebesség ellenére miért szökik a Nap légköre (napszél)?
19. Mekkora a szökési sebesség a Földtõl a Hold távolságában (384 000 km)? (mFöld = 6 ´1024 kg)
20. Mekkora a szökési sebesség a Naptól a Föld távolságában (150 millió km)? (MN = 2 ´1030 kg)
21. Mit nevezünk III. kozmikus sebességnek? Számítsuk ki az értékét!
22. A Mars Phobos nevû holdjáról a szökési sebesség 8 m/s! Mekkora a Phobos tömege, ha szabálytalan
alakja ellenére egy 20 km átmérõjû gömbbel közelítjük?
23. A Szaturnuszról a szökési sebesség 35,5 km/s. Mekkora a Szaturnusz tömege? (Átmérõje 120600 km)
24. A Jupiter Ganimédesz nevû holdjáról a szökési sebesség 7,86 km/s. Mekkora a Ganimédesz tömege?
(Átmérõje 5060 km)
25. Egy 200 millió km átmérõjû vörös óriáscsillagról a szökési sebesség 63,3 km/s. Mekkora a tömege?
26. Két 10000 km átmérõjû égitest egyikérõl a szökési sebesség 10 km/s, a másikról 6326 km/s.
Mekkora a tömegük? Milyen tipusú égitestekrõl lehet szó?
27. Az Uránusz Ariel nevû holdjának keringési ideje 2,52 nap, távolsága a bolygótól 191000 km.
Mekkora a szökési sebesség az Uránuszról? (A bolygó átmérõje 52 460 km.)
28. A Neptunuszról a szökési sebesség 23,2 km/s. Tõle 5,51 millió km-re kering Nereid nevû holdja.
Mekkora a hold keringési ideje? (A bolygó átmérõje 49 200 km.)
29. Egy 1,5 millió km átmérõjû Nap-típusú csillagról a szökési sebesség 550 km/s.
Mekkora a keringési ideje egy tõle 5 CsE-re keringõ bolygójának?
30. Az Uránusz tömege a Földének 14,5-szerese, átmérõje a Földének 4,11-szorosa.
Mekkora a szökési sebesség az Uránuszról? (A szökési sebesség a Földrõl 11,2 km/s.)
13
Szökési sebesség
31. Egy égitestrõl a szökési sebesség 60 km/s. Mekkora a szökési sebesség egy ugyanolyan sûrûségû, de
10-szer akkora átmérõjû égitestrõl?
32. Igaz-e a következõ állítás: Ha két égitesten azonos a nehézségi gyorsulás, akkor a róluk való szökési
sebesség is azonos?
33. Egy bolygóról a szökési sebesség 21,2 km/s, a felszínén a nehézségi gyorsulás 8,63 m/s2.
Mekkora a bolygó sugara és tömege?
34. Egy égitest sûrûsége 1,3 g/cm3, róla a szökési sebesség 30 km/s.
Mekkora a felszínén a nehézségi gyorsulás? Milyen típusú égitest lehet ez?
35. Egy óriásbolygó a kialakulása után még igen hosszú ideig húzódik össze. Hogyan változik a szökési
sebesség a felszínérõl, miközben a sugara a felére csökken? Hogyan a változik a nehézségi gyorsulás?
36. Két teljesen egyforma, gömbölyû égitest felszínérõl a szökési sebesség 3 km/s.
A két objektum összeütközve eggyé olvad, s az eredeti sûrûség mellett egy nagyobbat alkot.
Mekkora a szökési sebesség az új égitestrõl?
37. Hány %-kal nõ a szökési sebesség egy égitestrõl, ha a tömegvonzás miatt jobban összehúzódik és a
sûrûség 30 %-kal megnõ?
38. Egy homogén tömegeloszlású r sugarú csillagtól d-re kering egy bolygója tökéletes körpályán.
A csillag folyamatosan tömeget veszít. Sugarának hányadrészéig kell lecsupaszodnia, hogy a bolygó
elszökhessen? (Tegyük fel, hogy a csillag homogén, azaz végig azonos sûrûségû!)
39. Mit nevezünk fekete lyuknak?
40. Mekkora egy fekete lyuk sugara (eseményhorizontjának sugara), ha tömege akkora, mint a
a, Napé (2 ´1030 kg) b, Földé (6 ´1024 kg) c, egy 50 kg-os tanulóé?
41. Mekkora a fekete lyuk tömege, ha (eseményhorizontjának) a sugara:
a, akkora, mint a Napé (696 000 km) b, akkora, mint a Földé (6380 km) c, 2 m?
42. Mekkora a fekete lyuk átlagsûrûsége, ha a sugara (eseményhorizontjának sugara):
a, 2 m b, 6380 km c, 696000 km?
43. A galaxisok közepén lévõ fekete lyukak tömege millió-milliárd naptömeg nagyságrendû. Tejútrend-
szerünk közepén becsléseink szerint egy 2,6 millió naptömegû fekete lyuk található.
Mekkora az átmérõje és mekkora a sûrûsége? (MN = 2 ´1030 kg)
44. Néhány naptömegû fekete lyukak a nagy tömegû csillagok pusztulásakor alakulnak ki.
Mekkora az átmérõje és a sûrûsége egy 3 naptömegû fekete lyuknak? (MN = 2 ´1030 kg)
45. Mekkora egy fekete lyuk (eseményhorizontjának) sugara, ha a sûrûsége
a, 1 g/cm3 (víz) b, 0,001 g/cm3 (nagyjából a levegõ)?
46. A ma belátható Univerzum sugara kb. 10 milliárd fényév.
Mekkora egy ilyen méretû fekete lyuk sûrûsége?
14
Vegyes feladatok
(rFöld = 6380 km; mFöld = 6 ´1024 kg)
1. Hogy szól az égimechanikai paradoxon? Mi a magyarázata?
2. Két ûrhajó, A és B egymás mögött kering azonos körpályán egy égitest körül (B van hátul).
Hogy manõverezzen B, hogy összekapcsolódhasson A-val?
Hogy manõverezzen A, hogy összekapcsolódhasson B-vel?
3. Ha a 6400 km sugarú Föld felszínén a nehézségi gyorsulás 9,83 m/s2, akkor mekkora gyorsulást okoz
a Föld tömegvonzása 384 000 km-re, a Hold távolságában? Mekkora a Hold centripetális gyorsulása a
Föld körüli pályáján (a Hold sziderikus keringési ideje 27,32 nap)?
(Ezt a számolást végezte el Newton a gravitációs törvény ellenõrzésére!)
4. A Föld felszíne felett 200 km illetve 1000 km magasan kering egy-egy mûhold körpályán.
Mekkora az egyes mûholdak összes mechanikai energiája, ha mindegyik tömege 500 kg?
5. Mennyi energiába kerül egy 300 kg tömegû geostacionárius mûhold pályára állítása?
Csak a mûhold hasznos tömegével számoljunk, ne törõdjünk most azzal, hogy az elején még a késõbbi
üzemanyagot is mozgatni kell, valamint attól is tekintsünk el, hogy az egyenlítõ környékén fellõtt
mûholdnak eleve van akkora sebessége, mint egy egyenlítõi ponté!
6. Mennyi energiát igényel egy 200 km magasan keringõ 500 kg tömegû mühold geoszinkron pályára
emelése? (Csak a mûhold hasznos tömegével számoljunk, az üzemanyag mozgatásával ne!)
7. Mennyi energiát kell fokozatos fékezéssel elvennünk egy 250 km magasan keringõ 1 tonnás
ûrjármûtõl, hogy 200 km magas pályára álljon? Hogyan változtak meg az egyes energiák (mozgási;
gravitációs)?
8. Egy m tömegû mûhold r sugarú körpályán kering a Föld körül. Hogyan változik meg a mozgási
energiája és a gravitációs energiája, ha a teljes mechanikai energiája DE-vel csökken?
Mekkora az új körpálya sugara, és mekkora a friss sebesség? (m = 1000 kg; DE = 109 J; r = 3rF)
9. Egy r sugarú körpályán keringõ ûrszondát 2r sugarú körpályára szeretnénk állítani.
Hány %-kal kell megnövelni a sebességét, ha azt akarjuk, hogy rögtön megkapja a nagyobb sugarú
pályához szükséges összes mechanikai energiát?
10. Egy a Nap körül 300 millió km távolságban körpályán keringõ kisbolygó sebessége egy ütközés
folytán a felére csökken. Hogyan változik meg a pályája mire újra kör lesz? A Nap tömege 2 ´1030 kg.
11. A Holdhoz küldött ûrhajónk parabola pályán haladva a Hold felett
1000 km magasságban közelíti meg legjobban a Holdat. Mennyivel Hold
csökkentsük a sebességet ebben a pontban, hogy a felszín felett
22
1000 km sugarú körpályára álljunk? (rH = 1740 km; mH = 7,4 ´10 kg)
12. Egy 200 km magasan, körpályán keringõ mûholdat a következõképpen
állítanak 1000 km magasságú körpályára: a pálya egyik pontján (1.) be-
kapcsolják a rakétákat, és rövid idõ alatt akkora sebességre gyorsítják a
mûholdat, hogy a kialakuló ellipszis alakú pálya legmagasabb pontja
éppen 1000 km magasságba kerüljön. Ez a hely éppen a gyorsítási 3. 1. Föld 2.
ponttal átellenes pontja az ellipszisnek (2.). Ekkor a mûhold még
ellipszis alakú pályán mozog, melynek a legalacsonyabb pontja (1.)
200 km-en, legmagasabb pontja (2.) pedig 1000 km-en van. Ezért
(2.)-höz érve újra bekapcsolják a rakétákat, és megint felgyorsítják a
mûholdat úgy, hogy az átellenes pont is 1000 km-re emelkedjék (3.). Ekkor már a megfelelõ
körpályán mozog a mûhold.
Mennyivel kell gyorsítani a mûholdat az (1.) pontban? Mennyivel kell gyorsítani ezután (2)-ben?
13. Egy 300 km magasságban körpályán keringõ tönkrement mûholdat szeretnének elégetni a Föld
légkörében. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy lefékezve olyan ellipszis alakú pályára állítják, melynek
legmélyebb pontja 100 km magasságban van, azaz már eléri a felsõlégkört.
Mennyivel kell csökkenteni a sebességet?
Az elsõ légkörbe süllyedést még túléli a mûhold. Hogyan alakul a pályája ezután?
(Ezt már számolás nélkül)
15
Vegyes feladatok
14. Egy mûhold 180 km magasságban körpályán kering a Föld körül. A pálya egy pontjában rövid idõ
alatt 10 km/s-ra növeli a sebességét. Mennyire távolodik el legjobban a Földtõl a mûhold?
Mennyi az új pályához tartozó keringési idõ?
15. Egy geoszinkron mûhold sebessége 1 km/s-mal csökken egy meteoroiddal való ütközés miatt, de a
sebesség iránya nem változik. A Föld közepétõl milyen messze lesz az új pálya legalacsonyabb pontja
(perigeum)?
16. Egy r sugarú körpályán keringõ ûrhajós 2r sugarú körpályára állt át kétszeri pályamódosítással.
Az elsõ módosításnál csak a sebességének nagyságát változtatta meg, irányát nem. A második
módosítást azután a legelsõ alkalmas pillanatban hajtotta végre, ekkor viszont sebességének csak az
irányát változtatta meg, nagyságát nem.
Mekkora szöggel kellett megváltoztatnia a sebesség irányát a második pályamódosításnál?
17. Egy ûrhajó az r sugarú körpályáról a nagyobb R sugarú körpályára akar állni. Melyik kétszeri
pályamódosítás igényel kevesebb üzemanyagot, a 12. feladatban, vagy a 16. feladatban ismertetett?
18. Egy ûrhajó 100 km magasságban körpályán kering a Hold felett. Hogy elérje a Holdat, a hajtómûvet
rövid ideig bekapcsolták az X pontban. Az ûrhajó két módon hajthatja végre a megközelítést.
Melyik esetben fogyaszt kevesebb üzemanyagot? (mH = 7,4 ´1022 kg; rH = 1740 km)
a, A Holdat az X-szel átellenes A pontban éri el.
b, Az X pontban a Hold középpontja felé adott impulzussal elérik, hogy az ûrhajó B-ben érintõlegesen
éri el a Hold felszínét.
A Hold X X
Hold
19. Egy 1,2 naptömegû csillagtól 200 millió km-re körpályán kering egyik bolygója. A csillag vörös óriás
állapota végén gömbszimmetrikusan, nagy sebességgel leveti külsõ rétegeit, így elveszíti tömegének
20 %-át. Hogyan módosul a bolygó pályája? (Tegyük fel, hogy a kialakuló új pálya is kör alakú!)
20. A Szaturnusznak vén két kicsiny ún. koorbitális holdja. E két hold nagyjából azonos nagyságú és
tömegû. Közel azonos körpályán keringenek azonos síkban a bolygó körül néhány órás keringési
idõvel. A két pálya sugara közti különbség olyan kicsi, hogy a két hold a pályáján haladva nem fér el
egymás mellett! Mivel a bolygóhoz közelebbi hold keringési ideje egy icipicit kisebb ezért biztosan
utoléri a külsõ holdat. Hogyan kerülik el az ütközést?
21. A Vénusz a Földnél közelebb kering a Naphoz, ezért a Földrõl nézve sosem távolodik el túlságosan
tõle. A bolygó legnagyobb szögeltávolodása a Naptól 46,3°. A Föld-Nap távolság 150 millió km.
Milyen messze van a Vénusz a Naptól? A Földrõl nézve mennyi idõ alatt kerüli meg a Napot?
22. A Jupiter a Földtõl éppen 700 millió km-re van, amikor Európa nevû holdját tanulmányozzuk, s
megállapítjuk, hogy legnagyobb szögtávolsága a bolygótól 0° 3’ 17,7”. Keringési ideje körülötte
3,55 nap. Határozzuk meg ezekbõl az adatokból a Jupiter tömegét!
23. Az Egyenlítõ mentén épült vasútvonalon két mozdony halad ellenkezõ irányban. Mindkét mozdony
tömege 25 tonna, és mindkettõ sebessége 72 km/h.
Melyik mozdony terheli jobban a síneket? Hány %-kal nyomják nagyobb illetve kisebb mértékben a
síneket az egyes mozdonyok ahhoz képest, amikor állnak? (A Föld sugara 6378 km.)
24. Az elõzõ feladatban mekkora sebességgel haladnak a mozdonyok, ha a nyomóerõk különbsége 7 N?
25. Az Egyenlítõ és a sarkok kivételével a nehézségi erõ és a gravitációs erõ iránya nem egyezik meg.
Miért?
16
Vegyes feladatok
26. Mekkora erõvel vonz a Hold egy 1 tonna tömegû részt

a, a Föld középpontjában? b, A Föld Hold felé esõ oldalán c, A Föld Holddal átellenes oldalán?
A Hold tömege 7,34 ´1022 kg; távolsága 384000 km.
27. Mekkora erõvel vonz a Nap egy 1 tonna tömegû részt
a, a Föld középpontjában? b, A Föld Nap felé esõ oldalán c, A Föld Nappal átellenes oldalán?
A Nap tömege 2 ´1030 kg; távolsága 150 millió km.
28. Az elõzõ két feladat eredményei alapján döntsük el, hogy a két égitest árapályhatása közül melyik a
nagyobb a Földre?
29. Nézzünk két 10 m sugarú, 10000 tonna tömegû, érintkezõ gömböt 220 km magasságban a Föld
felszíne felett keringve úgy, hogy a gömbök középpontján áthaladó egyenesen legyen rajta a Föld
középpontja! Melyik nagyobb: a gömbök között ható tömegvonzási erõ vagy az az erõ, amivel a Föld
szét akarja húzni õket (azaz a Föld árapályhatása rájuk)?
30. Nézzük meg egy fekete lyuk árapályhatását a következõ példán!
Vegyünk két m = 50 kg tömeget, melyeket egy 5 m hosszú feszes fonal m m
r M
27 1
köt össze, ennek iránya mutasson az M = 10 kg tömegû fekete lyuk
felé. A tömegek nem keringenek a lyuk körül, hanem esmek feléje. r
2
Számítsuk ki a kötélerõt néhány esetben:

a, r1 = 1 km b, r1 = 100 m c, r1 = 10 m!
31. A 80 kg tömegû ûrhajós a Föld felszíne felett 220 km magasságban körpályán keringõ 5 tonnás
ûrhajón kívül tartózkodik, s egy 50 m hosszú köldökzsinór köti össze vele. Mekkora a kötélerõ, ha az
ûrhajó az ûrhajós és a Föld között helyezkedik el a tömegközéppontjukat összekötõ egyenesen?
Az ûrhajós is körpályán mozog a Föld körül.
32. A 6400 km sugarú, 6 ´1024 kg tömegû Föld körül kering két 200 tonnás
test. A testeket elhanyagolható tömegû kötél köti össze úgy, hogy az egyik
test a Földtõl 9995 km, a másik pedig 10005 km sugarú körön járja pályá-
ját. A testek úgy keringenek, hogy a Földdel alkotott hármas mindig egy
egyenesbe esik (a kötél a Föld középpontja felé mutat).
a, Mekkora a kötélerõ, és mekkora a keringési idõ?
b, A testek 5 m átmérõjû kõtömbök. A kötél hirtelen nagy erõvel összerántja õket.
Mekkora az így egy gömbbé összeforrt test (sûrûsége nem változott) tengelyforgási ideje?
33. Két 75 kg tömegû ûrhajós egymástól 5 m-re áll az ûrben. Becsüljük meg, hogy saját gravitációjuk
hatására nagyságrendileg mennyi idõ alatt jutnak egymáshoz 1 m-es közelségbe (ekkor már elérik
egymás kezét)?
34. A Jupiter legbelsõ Galilei-holdja az Ió. Keringési ideje 1,77 nap, pályasugara 421600 km.
Az Európa nevû hold távolsága a Jupitertõl 670 900 km.
Mekkorának látnánk az Ióról az Európa keringési idejét a Jupiter körül?
35. Egymástól 1000 km-re áll az ûrben egy 105 kg és egy 108 kg tömegû tömegpont,
távol egyéb objektumoktól. A közöttük ható gravitációs erõ hatására elindulnak 1000 km
egymás felé. Hol találkoznak össze? Hol van kezdetben az a pont, ahová egy
harmadik tömegpontot helyezve, arra a két test tömegvonzása kiegyenlítené
egymást? A két test mozgása során helyben marad, vagy vándorol ez a pont?
17
Megoldások
m1 × m2 - 50× 50 - - -
1. F = g = 6,67 ´10 11× 2 = 6,67 ´10 9 N 2. 7,41 ´10 8 N 3. 4 ´10 8 N
r2 5
-
4. 5´10 8 N 5. 0,0015 N
m× M F × r 2 983× ( 6,38´ 106 ) 2
6. F = g 2 ® M= = = 6 ´1024 kg
r g×m 6,67´ 10-11 × 100
m ×m - 6´ 1024 × 7,5´ 1022
7. F = g F 2 H = 6,67 ´10 11× 8 2
» 2 ´1020 N
r (3,84 ´ 10 )
mF × mN - 6´ 1024 × 2´ 1030
8. F = g = 6,67 ´10 11× » 3,56 ´1022 N
r2 (1,5´ 1011 ) 2
m× mH - 50× 7,5´ 1022
9. F = g = 6,67 ´10 11× » 0,0017 N
r2 (3,84 ´ 108 ) 2
m× mN - 50× 2´ 1030
10. F = g 2
= 6,67 ´10 11× » 0,3 N
r (1,5´ 1011 ) 2
m 2N - ( 2´ 1030 ) 2
11. 1 fényév = 3 ´108·365·24·3600 = 9,46 ´1015 m; F = g = 6,67 ´10 11× » 1,86 ´1017 N
r2 (4 × 9,46´ 1015 ) 2
m2 m2 g 6,67´ 10-11
12. F = g ® r= g = m× = 80 × » 4,5 m-rõl.
r2 F F 2,11´ 10-8
6,67´ 10-11 6,67´ 10-11
13. 12. alapján: r = 60× » 3 m-rõl. 14. 12. alapján: r = 1000× » 81,7 m-rõl.
2,67´ 10-8 10-8
m1 × m2 m1 × m2 50× 70
15. F = g ® r= g = 6,67´ 10-11 × » 2,5 m-rõl.
r2 F 3,74 ´ 10-8
80× 2´ 108
16. 15. alapján: r = 6,67´ 10-11 × » 189 m-re. A kérdésben szerepel a körülbelül szó. Ennek
3´ 10-5
oka az, hogy a felhõkarcoló nem gömb, ezért csak közelítésként használhatjuk, hogy úgy vonz,
mintha a tömege a tömegközéppontjában lenne!
m2 F 0,1
17. F = g 2 ® m = r× = 20000 × -11
» 7,74 ´108 kg = 774 000 tonna
r g 6,67´ 10
1
18. 17. alapján: m = 100× -11
» 1,22 ´107 kg = 12 200 tonna
6,67´ 10
10-8
19. 17. alapján: m = 5× » 61,2 kg. Igen lehetnek emberek.
6,67´ 10-11
m1 × m2 F× r 2 1,33´ 10-8 × 62
20. F = g 2
® m2 = = » 60 kg
r g × m 1 6,67´ 10-11 × 120
F× r 2 8,75´ 10-8 × 22
21. 20. alapján: mgy = = » 35 kg a gyermek tömege.
g × m 1 6,67´ 10-11 × 150
18
Megoldás Gravitációs törvény
22. Az ábrán láthatjuk minden testre a másik kettõ által F F 12 12 F 13
kifejtett gravitációs erõket. Ennek alapján: m F 1 13

m F 2 F
23
m 23 3
m1 × m2 -11 10 × 20 -7
F12 = g = 6,67 ´10 × = 1,48 ´10 N;
r122 0,32
m ×m - 10 × 30 - m ×m - 20× 30 -
F13 = g 1 2 3 = 6,67 ´10 11× 2
= 4,08 ´10 8 N; F23 = g 2 2 3 = 6,67 ´10 11× 2
= 2,5 ´10 7 N.
r13 0,7 r23 0,4
-7 -
Ebbõl az m1-re ható erõ: F1 = F12 + F13 = 1,89 ´10 N; Az m2-re ható erõ: F2 = F23 – F12 = 1,02 ´10 7 N.
23. Az ábrán láthatjuk a Földre a másik két bolygó által kifejtett
rMF = 78 millió km
gravitációs erõket. Ennek alapján:
24 27 Jupiter Mars F
m ×m - 6´ 10 × 1,9´ 10 MF
FJF = g F 2 J = 6,67 ´10 11× » 1,93 ´ 10 18

N. F
Föld
rJF (6,28´ 1011 ) 2 JF
rJF = 628 millió km

m ×m - 6´ 1024 × 6,4 ´ 1023
FMF = g F 2 M = 6,67 ´10 11× » 4,2 ´ 10 16
N.
rMF (7,8´ 1010 ) 2
A két bolygó által a Földre kifejtett erõ: F = FJF + FMF » 1,97 ´1018 N. Szinte az egészet a Jupiter
produkálja!
24. Az ábrán a középsõ tömegre a másik kettõ által kifejtett r 1 r2
erõket látjuk.
m2 - m2 - m F m F 2m
F1 = g 2 = 6,67 ´10 11× 2 = 7,41 ´10 10m2.
1 2
r1 0,3
2m 2 -11 2m
2
-
F2 = g 2 = 6,67 ´10 × 2
= 5,34 ´10 10m2. F1 a nagyobb, így a test balra indul el.
r2 0,5
25. Az ábrán az egyes testekre a többi által kifejtett gravi- 3m 4m
tációs erõket látjuk. Ezek értéke: F F 12 12 F 13
m1 × m2 -11 60 × 50 -8 m m m
F12 = g = 6,67 ´10 × 2 = 2,22 ´10 N; F 1 13 F 2 F23 23 3
r122 3
m ×m - 60× 100 - m ×m - 50× 100 -
F13 = g 1 2 3 = 6,67 ´10 11× 2
= 8,17 ´10 9 N; F23 = g 2 2 3 = 6,67 ´10 11× 2
= 2,08 ´10 8 N.
r13 7 r23 4
- -
Az egyes testekre ható erõ: F1 = F12 + F13 = 3,04 ´10 8 N (jobbra); F2 = F12 – F23 = 1,4 ´10 9 N (balra);
-
F3 = F13 + F23 = 2,9 ´10 8 N (balra). Ebbõl az egyes testek gyorsulásai Newton II. törvényébõl:
- - - -
a1 = F1/m1 = 3,04 ´10 8/60 = 5 ´10 10 m/s2 (jobbra); a2 = F2/m2 = 1,4 ´10 9/50 = 2,8 ´10 11 m/s2 (balra)
-8 -10
a3 = F3/m3 = 2,9 ´10 /100 = 2,9 ´10 m/s (balra).
2
m ×M
26. Tehát r2 = 1,034r1. Az egyes gravitációs erõk: F1 = g P 2 N ;
r1
mP × M N mP × M N mP × M N
F2 = g =g = 0,935× g . Naptávolban tehát kb. 6,5 %-kal kisebb erõ hat rá.
r22 1,034 2 × r12 r12
27. Az 1/r2-es függés miatt a, 9-szeresére nõ, azaz 900 N b, 100-adrészére csökken: 1 N
c, 100·1/0,82 = 156,25 N d, 100·1/1,42 » 51 N.
m ×m m ×m
28. F = g 1 2 2 ; F’ = g 1 2 2 . A két egyenlet osztásából: F/F’ = r’2/r2. Ennek alapján:
r r¢
a, r’2/r2 = 500/125 = 4 ® r’ = 2r, tehát 100 %-kal nõjön.
b, r’ /r = 500/2000 = 0,25 ® r’ = r/2, tehát 50 %-kal csökkenjen.
2 2
c, r’2/r2 = 2 ® r’ = 2 r, tehát kb. 41,4 %-kal nõjön.

d, r’2/r2 = F/F’ = F/(0,7F) = 1,429 ® r’ » 1,195r, tehát kb. 19,5 %-kal nõjön.
19
m 1 × m' 2 m × 2m 2 m ×m
29. F’ = g 2
=g 1 2
= 8× g 1 2 2 = 8F. Tehát 8-szorosára.
r¢ (r / 2) r
m2 m' 2 (m / 2) 2 1 m 2
30. g = F = F ’ = g = g = × g 2 . Az elejét és a végét tekintve látható, hogy 4r’2 = r2.
r2 r' 2 r' 2 4 r'
Ebbõl r’ = r/2. A távolságot tehát felére kell csökkenteni.
31. A vasgolyók tömege (itt r a golyók sugara): m = r·V = r·4 r 3p/3 = 7,8·4·103 p/3 » 32 673 g » 32,7 kg.
- -
A gravitációs erõ (itt r a középpontok távolsága): g·m2/r2 = 6,67 ´10 11·32,7 2 /1 2 = 7,12 ´10 8 N.
32. A kisebbik rézgömb tömege:m = r·V = r·4 r 3p/3 = 8,9·4·53 p/3 = 4660 g = 4,66 kg.
A nagyobbik rézgömb tömege a 2-szeres sugár miatt 23·m = 8m = 37,28 kg.
- -
2
A gravitációs erõ: g·m·8m/rtávolság = 6,67 ´10 11 ·4,66·37,28/0,8 2 = 1,81´10 8 N.
33. F = g·m2/r2 ® m = r × F / g = 0,6× 3,52´ 10-8 / 6,67´ 10-11 » 13,8 kg = 13800 g.
m = r·V = r·4 r 3p/3, azaz 13 800 = 7,8·4·r3p/3 ® r = 7,5 cm.
A golyók átmérõje tehát d = 2r = 15 cm.
34. A golyók két sugárnyi távolságról vonzzák egymást, tehát: F = g·m2/(2r)2 és m = r·V = r·4 r 3p/3.
r 2 × 16× r 6 × p 2 r 2 × 4 × r 4 × p2
Ebbõl (r = 3 g/cm3 = 3000 kg/m3): F=g = g , azaz
4 × 9× r 2 9
- 30002 × 4 × r 4 × p 2
6,74 ´10 5 = 6,67´ 10-11 × ® r » 0,4 m = 40 cm ® d = 2r = 80 cm.
9
35. A nagyobb teli gömb tömege lenne: M’ = r·4R3p/3 = 8,9·4·153p/3 » 125 821 g » 125,8 kg.
A hiányzó kisebbik gömb tömege: m = r·4r3p/3 = 8,9·4·103p/3 » 37280 g » 37,3 kg.
A hiányos gömb tömege tehát: M = M’ – m = 88,5 kg.
A hiányos gömb is úgy vonz, mintha az összes tömege a közepében lenne, hiszen gömbbõl koncent-
rikus gömböt vágtunk ki. A két test közepének távolsága: rt = r + R = 25 cm = 0,25 m.
- -
F = g·m1·m2/rt2 = 6,67 ´10 11·88,5·37,3/0,252 = 3,52 ´10 6 N.
36. A golyók tömege: m = r·4r3p/3 = 7,8·4·103p/3 » 32 673 g » 32,7 kg.
Az ábrán a bal oldali golyóra ható erõket láthatjuk.
m2 m2 -11 32,7
2
-
F12 = g 2 = g 2
= 6,67 ´10 × 2
» 1,78 ´10 6 N; F12 Fny
r12 (2r) 0,2 F13
2 2
m m -
F13 = g 2 = g = F12/4 » 4,45 ´10 7 N.
r13 (4r) 2
-
A középsõ golyó által kifejtett nyomóerõ az egyensúly alapján: Fny = F12 + F13 » 2,23 ´10 6 N.
A szimmetria miatt a jobb oldali golyónál is ekkora erõ hat, azaz a szomszédos golyók között ható
-
nyomóerõ 2,23 ´10 6 N.
37. A golyók tömege:
m = r·4r3p/3 = 3·4·253p/3 » 196350 g » 196,35 kg.
Az ábrán balról a második golyóra ható erõket látjuk. Mivel az F F Fny2
12 23
elsõ golyó által rá kifejtett gravitációs erõ (F12) megegyezik a Fny1 F

harmadik vonzóerejével (F23), ezért ezek egymást kiegyen-
24
lítik. A keresett nyomóerõ így az egyensúly miatt:

(1) Fny2 = F24 + Fny1. Látható, hogy szükségünk van Fny1-re.
Ezért nézzük meg a bal szélsõ golyóra ható erõket (alsó ábra)!
Az egyes gravitációs vonzóerõk:
m2 - 196,35
2
-
F12 = g = 6,67 ´10 11× » 1,03 ´10 5 N. F Fny1 12
2 2 F
(2r) 0,5 F
13
14
20
m2 m2 - m2 m2 -
F13 = g = g = F12/4 » 2,57´10 6 N; F14 = g = g = F12/9 » 1,14 ´10 6 N.
r132 (4r) 2 r142 (6r) 2
-
Innen a szélsõ golyó egyensúlya miatt: Fny1 = F12 + F13 + F14 = 1,4 ´10 5 N.
Visszatérhetünk a balról második golyóra. Mivel F23 = F12, ezért (1)-bõl:
- - -
Fny2 = F24 + Fny1 = F13 + Fny1 = 2,57´10 6 + 1,4 ´10 5 = 1,66 ´10 5 N.
38. A golyók tömege: m = r·4r3p/3 = 8,9·4·253p/3 » 582 504 g » 582,5 kg.

Az ábrán a bal alsó golyóra ható erõket látjuk. A szomszédos golyók azonos (F) Fny
erõvel vonzzák egymást és a nyomóerõ ezt egyenlíti ki. Ennek alapján:
F Fny
m2 -11 582,5
2
-
Fny = F = g 2
= 6,67 ´10 × 2
» 9,05 ´10 5 N. F
(2r) 0,5
39. A szöveg alapján a gömbök középpontjainak távolsága: rt = 150 cm = 1,5 m.

A golyók tömege: m = r·4r3p/3 = 3·4·503p/3 » 1,571´106 g = 1571 kg.
m2 - 1571
2
-
A gravitációs erõ: F = g 2 = 6,67 ´10 11× 2
» 7,31´10 5 N.
rt 1,5
Ez az erõ feszíti a rugót (a másik test ugyanekkora erõvel támasztja meg), tehát: F = Dx, azaz
- -
D = F/x = 7,31´10 5/0,01 = 7,31´10 3 N/m.
40. F = g·m2/r2 ® m = r × F / g = 2000× 0,167 / 6,67´ 10-11 » 108 kg.
-
Newton II. törvénye szerint: a = F/m = 0,167/108 = 1,67 ´10 9 m/s2.
41. F = g·m2/r2 , és Newton II. törvénye szerint: a = F/m. Az erõ képletét beírva kapjuk, hogy: a = g·m/r2.
- -
Ebbõl m = ar2/g = 6,67´10 8·102/6,67´10 11 = 100000 kg = 100 tonna.
- -
42. Az elõzõ megoldás alapján: m = ar2/g = 10 8·42/6,67´10 11 » 2400 kg.
- -
Ha 10 m-re lennének egymástól: a’ = F/m = g·m/r’2 = 6,67´10 11·2400/102 = 1,6 ´10 9 m/s2.
43. A két égitest tömegvonzása a keresett pontban meg- 384000 - x x
egyezik, tehát: g·M2/R2 = g·m2/r2 ¾¾ /g
®
24 2 22 2 22
6 ´10 /(384000 – x) = 7,34 ´10 /x ¾/10
¾¾® M F m F m
2 2
( )
600x = 7,34· 384000 x . Az ebbõl adódó II-fokú
–
egyenlet: 592,66x2 + 5 637120x – 1,08 ´1012 = 0. Ennek megoldásai: x1 = 38 242; x2 = -47 754 < 0.
Tehát a keresett pont 38 242 km-re van a Holdtól (345758 km-re a Földtõl).
Az egyensúlyi helyzet instabil, hiszen ha a test picit elmozdul pl. a Hold felé, akkor a Hold vonzóereje
lesz a nagyobb, s így az eredõerõ nem visszafelé mozgatja a testet.
A valóságban mind a Föld, mind a Hold mozog, tehát közöttük a testnek is körmozgást kell végeznie a
két égitest közös tömegközéppontja körül. Mivel ez a Föld felé van, ezért a testre a Föld gravitációs
erejének nagyobbnak kell lennie a Holdénál, hogy a centripetális erõt biztosítsa, azaz az ún. dinami-
kus egyensúlyi helyzet e pontnál a Földhöz közelebb van. Ez a dinamikus egyensúlyi helyzet azonban
stabil!
21
1. Ezeknél a feladatoknál kihasználjuk, hogy a gravitációs erõ adja a nehézségi erõt, tehát:
m× M M -
g 2 = mg ® g = g 2 . Ebbõl M = gr2/g = 9,83·(6,38 ´106)2/6,67´10 11 = 6 ´1024 kg.
r r
r = M/V = M/(4r3p/3) = 3M/(4r3p) = 3·6 ´1024/[4·(6,38 ´106)3p] » 5516 kg/m3.
m× M -
2. Az elõzõ megoldásból: g 2 =mg ® M = gr2/g = 3,7·(2,44 ´106)2/6,67´10 11 » 3,3 ´1023 kg.
r
r = M/V = M/(4r3p/3) = 3M/(4r3p) = 3·3,3 ´1023/[4·(2,44 ´106)3p] » 5400 kg/m3.
m× M M -
3. 1. alapján: g 2 = mg ® g = g 2 = 6,67´10 11·7,34 ´1022/(1,74 ´106)2 » 1,62 m/s2.
r r
F = mg = 100·1,62 = 162 N-t nyom egy 100 kg tömegû ember. (Ez a földi 1000 N-nak kb. a 1/6-oda!)
-
4. 1. alapján: g = g·M/r2 = 6,67´10 11·4,87´1024/(6,05 ´106)2 » 8,87 m/s2.
-
5. 1. alapján: g = g·M/r2 = 6,67´10 11·1,5 ´1023/(2,53 ´106)2 » 1,56 m/s2.
-
6. 1. alapján: g = g·M/r2 = 6,67´10 11·2,4 ´1020/(1,96 ´105)2 » 0,42 m/s2.
7. A Phobos tömege M = rV = r·4r3p/3 = 1900·4·10 0003p/3 » 8 ´1015 kg.
-
1. alapján: g = g·M/r2 = 6,67´10 11·8 ´1015/10 0002 » 0,0053 m/s2.
-
8. 1. alapján: g = g·M/r2 = 6,67´10 11·2 ´1030/15 0002 » 5,93´1011 m/s2!
r = M/V = M/(4r p/3) = 3M/(4r p) = 3·2 ´1030/(4·15 0003p) » 1,4 ´1017 kg/m3!
3 3
m× M M
9. g 2 = mg ® g = g 2 ® r = g × M / g = 6,67´ 10-11 × 5´ 1024 / 8 » 6,46 ´106 m = 6460 km.
r r
Az átmérõ tehát d = 2r = 12 920 km.
10. 9. alapján: r = g × M / g = 6,67´ 10-11 × 6´ 1026 / 10,5 » 6,174 ´107 m = 61740 km.
Az átmérõ tehát d = 2r = 123 480 km.
m× M -
11. g 2 = mg ® M = gr2/g = 200·(6 ´108)2/6,67´10 11 » 1,08 ´1030 kg.
r
r = M/V = M/(4r3p/3) = 3M/(4r3p) = 3·1,08 ´1030/[4·(6 ´108)3p] » 1193 kg/m3!
m× M -
12. g 2 = mg ® M = gr2/g = 0,05·(5 ´1010)2/6,67´10 11 » 1,87´1030 kg.
r
r = M/V = M/(4r3p/3) = 3M/(4r3p) = 3·1,87´1030/[4·(5 ´1010)3p] » 0,00358 kg/m3!
m× M m× M x P
13. A szöveg szerint: g 2 = 2 g 2 . Ebbõl r = rF· 2 = 9023 km. rF r
rF r
A felszín feletti x magasság: x = r – rF = 2643 km.
14. A Mount Everesten: r’ = 6380 + 8,848 = 6388,848 km; g’ = g·M/r’2.
A tengerszinten: r = 6380 km; g = g·M/r2. A két egyenlet osztásából:
g’/g = r2/r’2 = 63802/6388,8482 » 0,9972 = 99,72 %. Tehát 0,277 %-kal kisebb!
Itt nem vettük figyelembe, hogy a sugár a Mount Everestnél nem biztos, hogy éppen 6380 km, hiszen
méter pontossággal kellene! Emiatt így nem túl szerencsés a feladat!
-
15. g = g·M/r2 = g·(r·4r3p/3)/r2 = g·r·4rp/3 = 6,67´10 11·5000·4·5 ´106 · p/3 » 6,98 m/s2.
-
16. g = g·M/r2 = g·(r·4r3p/3)/r2 = g·r·4rp/3 = 6,67´10 11·1200·4·6,5 ´107·p/3 » 21,8 m/s2.
17. A 15. megoldása alapján a szöveg szerint: g·r·4rp/3 = g = g’ = g·r’·4r’p/3.
Ebbõl az egyenletbõl (eleje és vége): r’ = r·r/r’ = 5,5·6500/60 000 » 0,6 g/cm3.
18. A 15. alapján g = g·r·4rp/3, azaz g ~ r. Emiatt a felszíni nehézségi gyorsulás is duplájára nõ.
19. A 15. alapján g = g·r·4rp/3, azaz g ~ r.
20. MN/1000 = MJ. Az azonos sûrûség miatt ez azt jelenti, hogy VN/1000 = VJ. Mivel V ~ r3, ezért
(köbgyökvonás után): rN/10 = rJ. Mivel g ~ r, ezért: gJ = gN/10 = 27 m/s2 (valójában 24 m/s2).
22
Megoldás Gravitáció és nehézségi gyorsulás
21. A 15. alapján g = g·r·4rp/3, Másrészt: g’ = g·r’·4r’p/3 = g·3·r·4·2,5·rp/3 = 7,5g = 7,5 m/s2.
-
22. A 15. alapján g = g·r·4rp/3 ® r = 3g/(g·r·4p) = 3·0,9/(6,67´10 11·1200·4·p) » 2,68 ´106 m.
3
M = r·V = r·4r3p/3 = 1200·4·(2,68 ´106) ·p/3 = 9,72 ´1022 kg. Típusa: nagy jéghold.
23. Azok a gömbhéjak, amelyeken áthaladtunk, már nem járulnak hozzá az
eredõ vonzáshoz, mert egy ilyen héj egyes részeinek vonzóereje éppen
g (m/s 2)
kiegyenlíti egymást. Tehát csak az alattunk lévõ belsõ gömb vonzását kell 9,83
tekintenünk. A felszínre: g0 = g·r·4r0 p/3. Lefelé haladva: g = g·r·4rp/3.
A kettõ összevetésébõl: g = g0 r/r0.
Azaz a nehézségi gyorsulás lineárisan csökkenne, s a középpontban 0 volna.
A valódi Földnél mivel befelé a sûrûség növekszik (és nem lineárisan), ezért r
a nehézségi gyorsulás kezdetben egy kicsit még növekszik is, majd elkezd Fr
csökkenni, s egy enyhén növekvõ meredekségû ív mentén jut el 0-hoz.
24. Mindkét tömeg úgy vonz, mintha a középpontban lenne a tömeg, ezért összegezhetjük õket.
3
A belsõ gömb tömege: M1 = r·V1 = r·4r3p/3 = 10 000·4· (2 ´106) ·p/3 = 3,35 ´1023 kg.
A külsõ gömbhéj térfogata és tömege:
3 3
V2 = 4R3p/3 – 4r3p/3 = 4·(R3 – r3)·p/3 = 4·[(5 ´106) – (2 ´106) ]·p/3 = 4,9 ´1020 m3.
M2 = r·V2 = 4000·4,9 ´1020 = 1,96 ´1024 kg.
A bolygó tömege tehát: M = M1 + M2 » 2,3 ´1024 kg.
-
g = g·M/R2 = 6,67´10 11·2,3 ´1024/(5 ´106 )2 » 6,12 m/s2.
25. g = g·M/r2, azaz állandó tömeg esetén g ~ 1/r2-tel, ezért ha r’ = 100r, akkor g’ = g/1002 = g/10 000.
26. Mivel g ~ M, és a megmaradt tömeg 0,8M, ezért g” = 0,8g’ = 0,8g/10 000 = g/12500.
27. Egy mérlegre helyezett, nyugalomban lévõ test esetén a mérleg által muta-
tott erõ a test súlya. Éppen ekkora erõvel nyomja a mérleg is a testet. Mivel Fny
a test egyensúlyban van (az égitesthez képest), ezért ez a nyomóerõ éppen
Fg
kiegyenlíti a testre ható nehézségi erõt, azaz a nehézségi erõ a jól mérhetõ
nyomóerõ (ennek nagyságát mutatja a mérleg) nagyságával egyezik meg,
F Fny
csak azzal ellentétes irányú.
Fg
A testre azonban ténylegesen a nyomóerõ és a gravitációs erõ hat. A nehéz-
ségi erõt ezekbõl úgy tudjuk kitalálni, hogy megnézzük mekkora nyomóerõ
szükséges a test égitesthez képesti egyensúlyához.
m× M
A sarkokon a gravitációs erõ megegyezik a nyomóerõvel, így a nehézségi erõvel is, így mgs = g 2 ,
rs
2 -11 27 7 2
azaz a nehézségi gyorsulás a sarkokon: gs = g·M/rs = 6,67´10 ·1,9 ´10 /(6,7155 ´10 ) = 28,1 m/s2.
Az egyenlítõn a testnek körmozgást kell végeznie ahhoz, hogy együtt mozogjon az égitesttel, amihez
centripetális erõre van szükség. Az ábra alapján tehát Fcp = Fg – Fny (ez az eredõerõ, amit az ábrán F-fel
m× M v2 M v2
jelöltünk). Ebbõl az egyenletbõl: mge = Fny = Fg – Fcp = g 2 – m , amibõl: ge = g 2 – .
re re re re
7
Elõször számoljuk ki v-t: v = 2rep/T = 2·7,1825 10 ·p/35400 = 12748 m/s!
´
A nehézségi gyorsulás az egyenlítõn:
- 2
ge = 6,67´10 11·1,9 ´1027/(7,1825 ´107) – 12 7482/7,1825 ´107 = 22,3 m/s2.
28. Az elõzõ megoldás alapján a nehézségi gyorsulás a sarkokon:
- 2
gs = g·M/rs2 = 6,67´10 11·6 ´1026/(5,4075 ´107) » 13,7 m/s2.
A nehézségi gyorsulás az egyenlítõn: elõször v: v = 2rep/T = 2·6,03 ´107·p/38400 = 9867 m/s.
M v2 -11 26 7 2 2 7
ge = g 2 – = 6,67´10 ·6 ´10 /(6,03 ´10 ) – 9867 /6,03 ´10 » 9,39 m/s2.
re re
23
Megoldás Gravitáció és nehézségi gyorsulás
29. 27. alapján gs = g·M/rs2 ® g·M = gs·rs2 .

A kerületi sebesség az egyenlítõn: v = 2rep/T = 2·6,378 ´106·p/86 160 = 465,1 m/s.
Az egyenlítõn:
M v2 6 2 6 2 2 6
ge = g 2 – = gs·rs2 /re2 – v2/re = 9,862·(6,357´10 ) /(6,378 ´10 ) – 465,1 /6,378 ´10 = 9,763 m/s2.
re re
ge/gs = 9,763/9,862 » 0,99 = 99 %. Tehát 1 %-kal kisebb.
30. 27. alapján most: gs = g·M/r2, ge = g·M/r2 – v2/r.
a, Mivel ge = 0,9gs, ezért a 10 %-os eltérést a v2/r okozza, tehát v2/r = 0,1·g·M/r2.
-
Ebbõl v2 = 0,1·g·M/r = 0,1·6,67´10 11·6 ´1024/6,378 ´106 = 6,275 ´106 ® v = 2505 m/s.
Innen: T = 2rp/v = 2·6,378 ´106·p/2505 » 16 000 s = 4 h 26’ 40”.
b, Most ge = 0,5gs, azaz v2/r = 0,5·g·M/r2.
Ebbõl v2 = 0,5·g·M/r = 3,137´107 ® v = 5601 m/s ® T = 2rp/v = 7155 s = 1 h 59’ 15”.
c, Most ge = 0, azaz v2/r = g·M/r2.
Ebbõl v2 = g·M/r = 6,275 ´107 ® v = 7921 m/s ® T = 2rp/v = 5059 s = 1 h 24’ 19”.
31. 27. alapján most: gs = g·M/rs2 ; ge = g·M/re2 – v2/re;
s tudjuk még, hogy re = 1,02rs = 51000 km = 5,1´107 m, valamint, hogy ge = 0,8965gs.
Az utóbbi egyenletbe az elsõket beírva: g·M/re2 – v2/re = 0,8965·g·M/rs2 ®
-11 7 2 7 2
v = g·M·(1/re – 0,8965/rs )·re = 6,67´10 ·4´10 ·[1/(5,1´10 ) – 0,8965/(5 ´10 ) ]·5,1´107 = 3,52 ´107
2 2 2 26
® v = 5933 m/s. Most már: T = 2rep/v = 2·5,1´107·p/5933 » 54013 s » 15 h.

32. gs = g·M/r2 = g·(r·V)/r2 = g·(r·4r3p/3)/r2 = g·r·4rp/3;
ge = g·M/r2 – v2/r = g·r·4rp/3 – 4r2p2/(T2r) = g·r·4rp/3 – 4rp2/T2 (mivel v = 2rp/T).
g e g × r × 4 × rp / 3- 4 × rp 2 / T 2 4 × rp 2 / T 2 3× p
= = 1- = 1- .
gs g × r × 4 × rp / 3 g × r × 4 × rp / 3 g ×r × T2
g 3p
Tehát e = 1- = 0,9891 ® 1,09 %-kal kisebb.
gs 6,67´ 10-11 × 2500× 720002
g 3× p 3p
33. Az elõzõ megoldás alapján: e = 1- 2
= 1- = 0,999979306.
gs g ×r × T 6,67´ 10 × 1420× 21928322
-11
Ebbõl: gs/ge = 1/0,999979306 » 1,0000207 ® » 0,0021 %-kal nagyobb.

14 17
34. r = 2 ´10 g/cm = 2 ´10 kg/m .
3 3
-
32. alapján a sarki: gs = g·r·4rp/3 = 6,67´10 11·2 ´1017·4·10 000·p/3 = 5,588 ´1011 m/s2.
Az egyenlítõi (T = 1/25 s = 0,04):
ge = g·r·4rp/3 – 4rp2/T2 = gs – 4rp2/T2 = 5,5828´1011 – 4·10 000·p2/0,042 = 5,585 ´1011 m/s2.
Az eltérés nem éri el az 1 ezreléket, így vehetjük gömbnek!
35. 32. alapján:
g e g × r × 4 × re p / 3- 4 × re p 2 / T 2 g × r × 4 × 11
, × rs p / 3 - 4 × 11, × rs p 2 / T 2 , × rs p 2 / T 2
4 × 11
= = , -
= 11 =
gs g × r × 4 × rs p / 3 g × r × 4 × rs p / 3 g × r × 4 × rs p / 3
3,3× p
= 11
, - .
g ×r × T2
3,3× p g e 0,75g s
Mivel ge = 0,75gs, ezért 11 , - = = = 0,75, azaz:
g ×r × T2 g s gs
3,3p
11
, - = 0,75. Ebbõl r = 423 kg/m3.
6,67´ 10-11 × r × 324002
Megjegyzés: az eredmény nem lehet pontos, mert a levezetett képletekben a gömb térfogatát a 4r3p/3
képlettel számoltuk, pedig itt már észrevehetõen lapult az égitest, nem gömb alakú!
24
1. Ezeknek a feladatoknak a lelke az, hogy a gravitációs erõ biztosítja a körpályán mozgáshoz szükséges
centripetális erõt. Tehát ezek egyenlõségét kell felírnunk:
m× M v2 2rp
g 2 =m . Kinematikai kiegészítõ a kerületi sebesség képlete: v = .
r r T
Most számítsuk ki elõször a sebességet: v = 2·3,844 ´108·p/2 360448 » 1023 m/s,
-
Az elsõ képletbõl: M = v2r/g = 10232·3,844 ´108/6,67´10 11 » 6 ´1024 kg.
2. Tudjuk, hogy a Föld keringési ideje: T = 1 év = 365·24·3600 s = 31536 000 s.
Az elõzõ megoldás alapján : v = 2rp/T = 2·1,5 ´1011·p/31536 000 » 29 886 m/s.
-
M = v2r/g = 298862·1,5 ´1011/6,67´10 11 = 2 ´1030 kg.
r = M/V = M/(4rN p/3) = 3M/(4rN p) = 3·2 ´1030/[4·(7´108)3p] » 1392 kg/m3.
3 3
3. 1. alapján: v = 2rp/T = 2·1,222 ´109·p/1378 080 » 5572 m/s.

-
M = v2r/g = 55722·1,222 ´109/6,67´10 11 » 5,7´1026 kg.
r = M/V = M/(4rS3 p/3) = 3M/(4rS3 p) = 3·5,7´1026/[4·(6,03 ´107)3p] » 619 kg/m3.
4. 1. alapján: v = 2rp/T = 2·4,216 ´108·p/152 928 » 17322 m/s.
-
M = v2r/g = 173222·4,216 ´108/6,67´10 11 » 1,9 ´1027 kg.
r = M/V = M/(4rJ3 p/3) = 3M/(4rN3 p) = 3·1,9 ´1027/[4·(7,18 ´107)3p] » 1223 kg/m3.
5. 1. alapján: v = 2rp/T = 2·9,376 ´106·p/27540 » 2139 m/s.
-
M = v2r/g = 21392·9,376 ´106/6,67´10 11 = 6,43 ´1023 kg.
r = M/V = M/(4rM p/3) = 3M/(4rM p) = 3·6,43 ´1023/[4·(3,4 ´106)3p] » 3907 kg/m3.
3 3
-
g = g·M/r2 = 6,67´10 11·6,43 ´1023/(3,4 ´106)2 = 3,71 m/s2.
6. T = 200 millió év = 2 ´108·365·24·3600 s » 6,31´1015 s.
r = 26000 fényév = 26000·365·24·3600·3 ´108 » 2,46 ´1020 m.
1. alapján: v = 2rp/T = 2·2,46 ´1020·p/6,31´1015 = 245044 m/s.
-
M = v2r/g = 2450442·2,46 ´1020/6,67´10 11 » 2,21´1041 kg.
40
A központi tömeg: m = M/4 » 5,54 ´10 kg. (A központi tömeg valójában ennek csak töredéke.)
7. 1. alapján: M = v2r/g és v = 2rp/T. Utóbbit az elõbbibe beírva: M = (4r2p2/T2)·r/g = 4r3p2/(T2g).
2 -
Ebbõl r3 = M·T2g/(4p2) = 2 ´1030·(1,944 ´107) ·6,67´10 11/(4p2) = 1,277´1033
11 8
Innen: r » 1,08 ´10 m = 1,08 ´10 km = 108 millió km.
2 -
8. Az elõzõ megoldás szerint: r3 = M·T2g/(4p2) = 6,4 ´1023·(108 864) ·6,67´10 11/(4p2) = 1,28 ´1022
7
Innen: r » 2,34 ´10 m = 23 400 km.
9. 7. alapján:
a, r = 3 M × T 2 g / (4p 2 ) = 3 1030 × ( 8,64 ´ 106 ) 2 × 6,67´ 10-11 / ( 4p 2 ) » 5 ´1010 m = 50 millió km.
b, r = 3 1030 × 315360002 × 6,67´ 10-11 / ( 4p 2 ) » 1,19 ´1011 m = 119 millió km.
c, r = 3 1030 × (1,577´ 109 ) 2 × 6,67´ 10-11 / ( 4p 2 ) » 1,61´1012 m = 1,61 milliárd km.
10. A fekete lyuk tömege: M = 2,6 ´106·2 ´1030 = 5,2 ´1036 kg.
7. alapján: r = 3 5,2´ 1036 × ( 3,1536´ 107 ) 2 × 6,67´ 10-11 / ( 4p 2 ) » 2,06 ´1013 m = 20,6 milliárd km.
11. A nagy galaxis tömege: M = 2 ´1041 kg. A fiókgalaxis keringési ideje: T = 3,1536 ´1016 s.
7. alapján: r = 3 2´ 1041 × ( 3,1536´ 1016 ) 2 × 6,67´ 10-11 / ( 4p 2 ) » 6,95 ´1020 m = 6,95 ´1017 km.
12. 7. alapján: r3 = M·T2g/(4p2) ® T2 = 4r3p2/(M·g) ®
T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 2,663´ 108 ) 3 × p 2 / ( 8,7´ 1025 × 6,67´ 10-11 ) = 358438 s » 4,15 nap.
25
Megoldás Gravitáció és keringés
13. Az elõzõ megoldás szerint:

T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 2,38´ 108 ) 3 × p 2 / ( 6´ 1026 × 6,67´ 10-11 ) = 115 321 s » 1,33 nap.
14. 12. alapján:
T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 6,71´ 108 ) 3 × p 2 / (1,9´ 1027 × 6,67´ 10-11 ) = 306 778 s » 3,55 nap.
15. A Tejútrendszer tömege: M = 1011·2 ´1030 = 2 ´1041 kg.
r = 200000 fényév = 200 000·365·24·3600·3 ´108 = 1,89 ´1021 m. 12. alapján:
T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × (1,89´ 1021 ) 3 × p 2 / ( 2´ 1041 × 6,67´ 10-11 ) = 1,42 ´1017 s » 4,5 milliárd év!
16. 12. alapján: T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × (109 ) 3 × p 2 / (1,8´ 1030 × 6,67´ 10-11 ) = 18 133 s » 5 h 2’ 13”.
17. A fekete lyuk tömege: M = 5 ´107·2 ´1030 = 1038 kg; r = 1 fényév = 365·24·3600·3 ´108 = 9,46 ´1015 m.
12. alapján: T = 4r 3 p 2 / (M × g )= 4 × ( 9,46´ 1015 ) 3 × p 2 / (1038 × 6,67´ 10-11 ) = 7,08 ´1010 s » 2245 év.
18. A csillagok között ható gravitációs erõ biztosítja a
d
körpályához szükséges centripetális erõt, de a körpálya
sugara (r) nem egyenlõ a gravitációs erõ képletében r
szereplõ távolsággal (d), ugyanis a csillagok a közös
tömegközéppont (O) körül keringenek (ez most éppen m Fg O Fg m
középen van, ezért r = d/2). Ezeknek megfelelõen az
egyik csillagra felírva (r = d/2 = 1,5 ´1011 m):
M× M v2 M v2
g 2 =M ® g = ® M = 4v2r/g és v = 2rp/T.
d r (2r) 2 r
Innen 7-nek és 12-nek megfelelõen levezetjük T-t: T = 16r 3 p 2 / (M × g ).
Tehát: T = 16× (1,5´ 1011 ) 3 × p 2 / (1030 × 6,67´ 10-11 ) = 8,94 ´107 s » 2,83 év.
19. A Plútó és a Charon között ható gravitációs erõ bizto- d
sítja a körpályához szükséges centripetális erõt, de a
körpálya sugara (r) nem egyenlõ a gravitációs erõ kép- r
letében szereplõ távolsággal (d), ugyanis az égitestek a
Fg O Fg m
közös tömegközéppont (O) körül keringenek. A közös M
tömegközéppontra: M·r = m·(d – r), azaz
1,8 ´1022·r = 2 ´1021·(22 000 – r). Ebbõl az egyenletbõl a tömegközéppont távolsága a Plútótól:
r = 2200 km = 2,2 ´106 m. Most már felírhatjuk az erõkre vonatkozó egyenletet a Plútóra:
m× M v2 m v2 - 2
g 2 =M ® g 2 = ® 6,67´10 11·2 ´1021/(2,2 ´107) = v2/2,2 ´106.
d r d r
Az egyenletbõl a Plútó pályamenti sebessége: v = 24,6 m/s.
A keringési ideje: T = 2rp/v = 2·2,2 ´106·p/ 24,6 » 561353 s = 6,5 nap.
20. 18. szerint ekkor T = 16r 3 p 2 / (M × g ); és r = d/2 = 5 millió km = 5 ´109 m; T = 6,5 nap = 561600 s.
3 -
Innen: M = 16r3p2/(T2·g) = 16·(5 ´109) ·p2/(5616002·6,67´10 11) = 9,4 ´1029 kg a csillagok tömege.
21. Ha a nagyobbik átmérõje kétszer akkora, akkor a köbös függés miatt a térfogata, s vele a tömege
23 = 8-szor akkora, mint a kisebbiké, azaz M = 8m. Innen 19-nek megfelelõen járunk el.
A közös tömegközéppontra M·r = m·(d – r) ® 8m·r = m·(9 ´107 – r). Ebbõl r = 107 km = 1010 m.
Tehát ennyi a nagyobbik (M) csillag pályasugara.
A pályamenti sebessége: v = 2rp/T = 2·1010·p/1,5552 ´107 = 4040 m/s.
m× M v2 m × 8m v2 8m v 2
A szokásos egyenlet az erõkre: g 2 = M ® g 2
=m ® g 2 = , azaz:
d r d r d r
2
8m 4040
6,67´ 10-11 × = ® a kisebbik csillag tömege m » 2,5 ´1028 kg.
( 9´ 1010 ) 2 1010
A nagyobbik csillag tömege: M = 8m » 2 ´1029 kg.
26
d
22. A kisebb tömegû csillag tömege legyen m, a nagyobb
tömegûé legyen M = k·m, ahol k > 1! Ekkor a rendszer r
össztömege (k + 1)·m. Innen járjunk el 21-nek megfe-
Fg O Fg
lelõen! A közös tömegközéppontra: M
m
k·m·r = m·(d – r) ® r = d/(k + 1).
m × km v2 m v 2 × ( k + 1)
Az egyenlet az erõkre a nagyobbik tömeg keringésére: g = km ® g = .
d2 r d2 d
Ebbõl: (1) v2 = g·m/[(k + 1)·d].
Másrészt tudjuk, hogy v = 2rp/T ® v2 = 4r2p2/T2 ® (2) v2 = 4d2p2/[T2(k + 1)2].
2 2 2 2
(1) és (2) egyenlõvé tételébõl: g·m/[(k + 1)·d] = 4d p /[T (k + 1) ].
Ebbõl az ergyenletbõl nekünk az össztömeget kell kifejeznünk, ami (k + 1)·m. Erre adódik, hogy:
(k + 1)·m = 4d3p2/(T2g).
Tehát az össztömeg valóban kiszámolható d és T ismeretében!
23. Számítsuk ki a Neptunusz tömegét!
A hold keringési sebessége: v = 2rp/T = 2·3,553 ´108·p/507773 » 4396 m/s.
-
M = v2r/g = 43962·3,553 ´108/6,67´10 11 = 1,03 ´1026 kg.
A bolygó sûrûsége: r = M/V = M/(4rN3 p/3) = 3M/(4rN3 p) = 3·1,03 ´1026/[4·(2,46 ´107)3p] » 1651
kg/m3. A nehézségi gyorsulás a megfelelõ fejezet 9-es megoldásából:
-
g = g·M/rN2 = 6,67´10 11·1,03 ´1026/(2,46 ´107)2 » 11,3 m/s2.
24. Az elõzõ megoldás alapján:
A hold keringési sebessége: v = 2rp/T = 2·4,36 ´108·p/752 544 » 3640 m/s.
-
M = v2r/g = 36402·4,36 ´108/6,67´10 11 = 8,66 ´1025 kg.
-
A nehézségi gyorsulás: g = g·M/rU2 = 6,67´10 11·8,66 ´1025/(2,623 ´107)2 » 8,40 m/s2.
25. 23. alapján:
A hold keringési sebessége: v = 2rp/T = 2·6 ´108·p/388 800 » 9696 m/s.
-
M = v2r/g = 96962·6 ´108/6,67´10 11 = 8,46 ´1026 kg.
A bolygó sûrûsége: r = M/V = M/(4rbolygó3 3
p/3) = 3M/(4rbolygó p) = 3·8,46 ´1026/[4·(6 ´107)3p] » 935
2 11 - 26 7 2
kg/m3. A nehézségi gyorsulás: g = g·M/rbolygó = 6,67´10 ·8,46 ´10 /(6 ´10 ) » 15,7 m/s2.
26. Az elõzõ feladatok megoldásainak eljárásait használjuk, csak fordított sorrendben.
m× M -
g 2 2
= mg ® M = grcsillag /g = 200·(5 ´108)2/6,67´10 11 » 7,5 ´1029 kg.
rcsillag
m× M v2 M -11 7,5 ´ 10
29
g 2
= m ® v 2
= g = 6,67 ´ 10 × 11
= 5 ´108 ® v = 22361 m/s.
r r r 10
T = 2rp/v = 2·1011·p/22361 » 561353 s = 2,81´107 s = 0,891 év.
-
2
27. Az elõzõ megoldás szerint: M = grbolygó /g = 14·(3 ´107)2/6,67´10 11 » 1,89 ´1026 kg.
-
v2 = g·M/r = 6,67´10 11·1,89 ´1026/2,5 ´108 = 5,04 ´107 ® v = 7099 m/s.
T = 2rp/v = 2·2,5 ´108·p/7099 » 561353 s = 221261s = 2,56 nap.
r 3 T2
28. A Kepler III. törvényével dolgozunk, mely szerint: 13 = 12 . E törvényben a mértékegységeket nem
r2 T2
szükséges átváltani, csak az azonos mennyiségek legyenek azonos egységekben behelyettesítve!
Minden naprendszerbeli bolygó esetén másik bolygóként a Földet használjuk, melyrõl tudjuk, hogy
rN3 TN2 3 3 TN
2
1652
keringési ideje 1 év! Ezek után: 3
= 2
® rN = rF × 2
= 13 × 2 = 27225.
rF TF TF 1
Ebbõl rN = 30 CsE = 4,5 milliárd km.
27
rM3 TM2 TN2 88 2

29. Kepler III. törvénye: 3
= 2
® rM3 = rF3 × 2
= 13 × = 0,0581.
r T F F TF 3652
Ebbõl rM = 0,387 CsE = 58,1 millió km.
T2 r 3 rJ3 7803
30. Kepler III. törvénye: J2 = J3 ® TJ2 = TF2 × = 12 × = 140,61. Ebbõl TJ = 11,86 év.
TF rF rF3 1503
TU2 rU3 rU3 19,33
31. Kepler III. törvénye: = ® TU2 = TF2 × = 12 × = 7189. Ebbõl TJ » 84,8 év.
TF2 rF3 rF3 13
TM2 rM3 rM3 1,523
32. Kepler III. törvénye: = ® TM2 = TF2 × = 12 × = 3,51. Ebbõl TJ » 1,87 év.
TF2 rF3 rF3 13
TC2 rC3 rC3 18803
33. Kepler III. törvénye itt is alkalmazható: = ® TC2 = TI2 × = 1,772 × = 277.
TI2 rI3 rI3 4223
Ebbõl TC » 16,6 nap.
TN2 rN3 rN3 55103
34. Kepler III. törvénye: = ® TN2 = TT2 × = 5,882 × = 129 278. Ebbõl TN » 360 nap!
TT2 rT3 rT3 3553
TD2 rD3 rD3 3773
35. Kepler III. törvénye: = ® TD2 = TT2 × = 15,92 × = 7,46. Ebbõl TD » 2,73 nap.
TT2 rT3 rT3 12203
rM3 TM2 TM2 1,412
36. Kepler III. törvénye: = ® rM3 = rU3 × = 2663 × = 2,18 ´106. Ebbõl rM » 130 000 km.
rU3 TU2 TU2 4,14 2
rM3 TM2 TM2 0,9422
37. Kepler III. törvénye: = ® rM3 = rR3 × = 5273 × = 6,36 ´106 ® rM » 185 000 km.
rR3 TR2 TR2 4,52 2
rE3 TE2 TE2 3,552

38. Kepler III. törvénye: = ® rE3 = rG3 × = 10703 × = 3,01´108 ® rE » 670 000 km.
rG3 TG2 TG2 7,16 2
T22 r23 r23 (2r1 ) 3

= 3
® T22 = T12 × 3
= T12 × 3
= 8T12 .
T r 1 1 r r 1 1
Ebbõl T2 = 2 2×T1, azaz kb. 2,83-szor nagyobb a keringési ideje.

r23 T22 3 3 T2
2
3 (2T1 )
2
= 2
® r2 = r1 × 2
= r1 × 2
= 4r13 .
r1 T1 T1 T1
Ebbõl r2 = 3 4 × r1, azaz kb. 1,59-szer van messzebb.
T2 (1,2T1 ) 2
41. Az elõzõ megoldás alapján: r23 = r13 × 22 = r13 × = 1,44r13 .
T1 T12
Ebbõl r2 = 3 1,44 × r1 = 1,129·r1. Tehát 12.9 %-kal kell növelni a pályasugarat.
T22 (0,6T1 ) 2
42. 40. alapján: r23 = r13 × = 0,36r13 .
= r13 ×
T12 T12
Ebbõl r2 = 3 0,36 × r1 = 0,711·r1. Tehát kb. 28.9 %-kal kell növelni a pályasugarat.
28
m× M v2 M 6´ 1024
1. g 2
=m ® v2 = g = 6,67´ 10-11 × = 6,27´107 ® v = 7920 m/s = 7,92 km/s.
r r r 6,38´ 106
T = 2rp/v = 2·6,38 ´106·p/7920 » 5061 s = 1 h 24’ 21”.
2. Az I. kozmikus sebesség az a sebesség, amellyel egy testnek a Föld felszíne közelében haladnia kell,
hogy körpályán mozogjon. Nagysága az elõzõ megoldásból: 7920 m/s.
M 6,39´ 1023
3. 1. alapján: v2 = g = 6,67´ 10-11 × = 1,26 ´107 ® v = 3544 m/s = 3,544 km/s.
r 3,394 ´ 106
4. Ezeknél a feladatoknál az elõzõ fejezethez hasonlóan a megoldás lelke, hogy a gravitációs erõ
biztosítja a körmozgáshoz szükséges centripetális erõt:
m× M v2
g 2 = m . A képletben szereplõ r a keringõ test pályasugara az égitest középpontjától mérve.
r r
A többlet az, hogy megjelenik az égitest sugara is, ehhez képest kell megadni a repülési magasságot,
vagy ehhez képest adják meg. Most például: r = rF + x = 6580 km = 6,58 ´106 m. Innen már a járt úton:
m× M v2 M 6´ 1024
g 2 =m ® v2 = g = 6,67´ 10-11 × = 6,08 ´107 ® v = 7799 m/s.
r r r 6,58´ 106
T = 2rp/v = 2·6,58 ´106·p/7799 » 5301 s = 1 h 28’ 21”.
5. 4. alapján: r = rF + x = 6540 km = 6,54 ´106 m.
m× M v2 M 6´ 1024
g 2 =m ® v2 = g = 6,67´ 10-11 × 6
= 6,12 ´107 ® v = 7823 m/s.
r r r 6,54 ´ 10
T = 2rp/v = 2·6,54 ´106·p/7823 » 5253 s = 1 h 27’ 33”.
6. 4. alapján: r = rF + x = 7380 km = 7,38 ´106 m.
m× M v2 M 6´ 1024
g 2 =m ® v2 = g = 6,67´ 10-11 × 6
= 5,42 ´107 ® v = 7364 m/s.
r r r 7,38´ 10
T = 2rp/v = 2·7,38 ´106·p/7364 » 6297 s = 1 h 44’ 57”.
A sarkok felett elhaladó pályára, mert ekkor 24 óra alatt a Föld teljesen körbefordul alatta!
7. 4. alapján: r = rF + x = 2rF = 12760 km = 1,276 ´107 m.
m× M v2 M 6´ 1024
g 2 =m ® v2 = g = 6,67´ 10-11 × = 3,14 ´107 ® v = 5600 m/s.
r r r 1,276´ 107
T = 2rp/v = 2·1,276 ´107·p/5600 » 14 316 s = 3 h 58’ 36”.
8. 4. alapján (x = 150 km): r = rF + x = 6530 km = 6,53 ´106 m.
m× M v2 M 6´ 1024
g 2 =m ® v2 = g = 6,67´ 10-11 × = 6,13 ´107 ® v = 7829 m/s.
r r r 6,53´ 106
T = 2rp/v = 2·6,53 ´106·p/7829 » 5241 s = 1 h 27’ 21”.
Tehát a legrövidebb keringési idejû mûhold (tartós pályán) keringési ideje: 1 h 27’ 21”.
9. 4. alapján (rH = 1738 km): r = rH + x = 1788 km = 1,788 ´106 m.
m× M v2 M 7,344 ´ 1022
g 2 =m ® v2 = g = 6,67´ 10-11 × 6
= 2,74 ´106 ® v = 1655 m/s.
r r r 1,788´ 10
T = 2rp/v = 2·1,788 ´106·p/1655 » 6787 s = 1 h 53’7”.
10. 4. alapján: r = rV + x = 6450 km = 6,45 ´106 m.
m× M v2 M 4,87´ 1024
g 2 =m ® v2 = g = 6,67´ 10-11 × = 5,04 ´107 ® v = 7097 m/s.
r r r 6,45´ 106
T = 2rp/v = 2·6,45 ´106·p/7097 » 5711 s = 1 h 35’ 11”.
29
Megoldás Mûholdak keringése
11. A Gravitáció és keringés fejezet 7. megoldása szerint: r3 = M·T2g/(4p2). Ennek alapján:

-
r3 = 6 ´1024·72002·6,67´10 11/(4p2) = 5,26 ´1020 ® r = 8,07´106 m = 8070 km.
Ebbõl a felszín feletti magasság: x = r – rF = 1690 km.
12. 11. szerint:
-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·66002·6,67´10 11/(4p2) = 4,2 ´1020 ® r = 7,615 ´106 m = 7615 km.
13. 11. szerint:
-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·10 8002·6,67´10 11/(4p2) = 1,18 ´1021 ® r = 1,0574 ´107 m = 10574 km.
14. Az elsõ kozmikus sebességhez tartozó keringési idõ az 1. megoldásból 5061 s.
Ennek duplája T = 10122 s. Innen 11. szerint járunk el.
-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·101222·6,67´10 11/(4p2) = 1,04 ´1021 ® r = 1,0127´107 m = 10 127 km.
15. 11. szerint:
-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·66002·6,67´10 11/(4p2) = 4,2 ´1020 ® r = 7,615 ´106 m = 7615 km.
A megemelt pályán r’ = r + 300 = 7915 km = 7,915 ´106 m.
Az elõzõ képlet átalakításából:
T’ = 4r' 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 7,915´ 106 ) 3 × p 2 / ( 6´ 1024 × 6,67´ 10-11 ) = 6994 s = 1 h 56’ 34”.
16. Az eredeti pályán (r = rF + x = 6560 km = 6,56 ´106 m) 15. szerint:
T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 6,56´ 106 ) 3 × p 2 / ( 6´ 1024 × 6,67´ 10-11 ) = 5277 s.
Az új pályán (x’ = 360 km; r = rF + x’ = 6740 km = 6,74 ´106 m):
T’ = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 6,74 ´ 106 ) 3 × p 2 / ( 6´ 1024 × 6,67´ 10-11 ) = 5496 s.
A két idõ különbsége: T’ – T = 219’ = 3’ 39”. Tehát 3’ 39”-cel nõtt a keringési idõ.
17. Az eredeti pályán 11. szerint:
-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·90002·6,67´10 11/(4p2) = 8,21´1020 ® r = 9,364 ´106 m = 9364 km.
a, az új pályán T’ = 9600 s, innen úgyanúgy:
-
r’3 = M·T’2g/(4p2) = 6 ´1024·96002·6,67´10 11/(4p2) = 9,34 ´1020 ® r’ = 9,776 ´106 m = 9776 km.
A pályát tehát r’ – r = 412 km-rel kell megemelni.
b, az új pályán T’ = 8400 s, innen úgyanúgy:
-
r’3 = M·T’2g/(4p2) = 6 ´1024·84002·6,67´10 11/(4p2) = 7,15 ´1020 ® r’ = 8,943 ´106 m = 8943 km.
A pályát tehát r – r’ = 421 km-rel kell süllyeszteni.
18. A 200 km magasan keringõ mûhold keringési ideje (r = rF + x = 6580 km = 6,58 ´106 m) 15. szerint:
T1 = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 6,58´ 106 ) 3 × p 2 / ( 6´ 1024 × 6,67´ 10-11 ) = 5301 s.
Az 500 km magasan keringõ mûhold keringési ideje (r = rF + x = 6880 km = 6,88 ´106 m) 15. szerint:
T2 = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 6,88´ 106 ) 3 × p 2 / ( 6´ 1024 × 6,67´ 10-11 ) = 5668 s.
A lekörözés t idejére igaz, hogy ekkorra a nagyobb szögsebességû mûhold éppen 1 körrel többet fut
(radiánban 2p-vel). Tehát: a1 – a2 = 2p. azaz w1t – w2t = 2p.
2p 2p t t t t
A szögsebességeket beírva: t - t = 2p. Ebbõl: - = 1, azaz: - = 1.
T1 T2 T1 T2 5301 5668
1 1 1
Átalakítva: - = . Ebbõl az egyenletbõl a lekörözési idõ: t = 81951 s = 22 h 45’ 51”.
5301 5668 t
19. Tudjuk, hogy T2 = 2T1, azaz 4r 23 p 2 / (M × g ) = 2· 4r13 p 2 / (M × g ).
Ebbõl: r23 = 4r13 . Köbgyökvonás után: (1) r2 = 1,5874r1.
A szöveg szerint (2) r2 = r1 + 4000.
(1)-et (2)-be: 1,5874r1 = r1 + 4000.
Ebbõl: r1 = 6810 km magasan húzódik a pálya.
30
20. 11. szerint:

-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·86 4002·6,67´10 11/(4p2) = 7,57´1022 ® r » 4,23 ´107 m = 42 300 km.
x = r – rF = 35920 km magasan kell pályára állítani.
21. Miután mindig ugyanazon pont felett vannak, a Földrõl nézve állnak. Mûsorszórásra ezek a holdak
valók, mert ezekre rá lehet állítani a parabola antennát, s utána a fixen álló antenna mindig rájuk néz, s
veszi a jeleket.
Ha nem túl magas szélességeken egyfolytában figyelni kell valamit a Földön (vulkánt, áramlást, stb.),
akkor szintén szóba jöhet az ilyen hold. Hátránya, hogy messze van a Földtõl, ami a felvételek
felbontását rontja, másrészt drágává teszi a pályára állítást.
2 -
22. 11. szerint: r3 = M·T2g/(4p2) = 2 ´1030·(2,19 ´106) ·6,67´10 11/(4p2) = 1,62 ´1031 ®
10
r » 2,53 ´10 m = 25,3 millió km távolságban kell pályára állítani.
2 -
23. 11. szerint: r3 = M·T2g/(4p2) = 7,34 ´1022·(2,36 ´106) ·6,67´10 11/(4p2) = 6,91´1023 ®
r » 8,84 ´107 m = 88 400 km távolságban kell pályára állítani.
Ez olyan messze van a Holdtól, hogy a Föld gravitációja itt már erõsebb a Holdénál, úgyhogy ilyen
mûholdat a Hold körül nem lehet pályára állítani!
24.Tehát T = 6 óra. Innen 11. szerint:
-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·21 6002·6,67´10 11/(4p2) = 4,73 ´1021 ® r » 1,679 ´107 m = 16 790 km.
Ezt a feladatot már Kepler III-mal is megoldhattuk volna!
25. rgeo = 42300 km; x = r – rF = 35 920 km; r’ = rF + x/2 = 6380 + 35 920/2 = 24 340 km
T¢ 2 r' 3 r' 3
243403
Kepler III. törvénye: 2
= 3 ® T¢ 2 = T 2 × 3 = 24 2 × = 109,7. Ebbõl T’ » 10,5 óra.
T r r 423003
26. Tehát T = 12 óra. Innen 11. szerint:
-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·43 2002·6,67´10 11/(4p2) = 1,89 ´1022 ® r » 2,665 ´107 m = 26 650 km.
12 óra alatt a mûhold egy egész kört megtesz, míg a Föld egy felet. A mûholdról nézve, ezért a Föld
egy fél fordulatot tett meg visszafelé. Kétszer ennyi idõ alatt lesz meg tehát az egész fordulat, azaz
24 óra alatt.
Megjegyzés: gondolkozhattunk volna úgy is, hogy a mûholdnak tulajdonképpen le kell köröznie a
Földet! Erre pedig már láttuk a módszert 18-ban!
27. 26. megjegyzése értelmében használjuk 18. módszerét!
1 1 1 1 1 1
- = ® - = . Ebbõl t = 8 óra alatt ellenkezõ irányba.
T1 T2 t 6 24 t
1 1 1 1 1 1
28. 27. alapján: - = ® - = . Ebbõl t = 14,4 óra alatt ellenkezõ irányba.
T1 T2 t 9 24 t
29. Itt megint arról van szó, hogy a Jupiter egy egyenlítõi pontja mennyi idõ alatt körözi le az Iót, úgyhogy
1 1 1 1 1 1
27. alapján (váltsuk az idõket órákba): - = ® - = . Innen: t = 12,8 óra alatt.
T1 T2 t 9,83 42,456 t
&
30. a, 27 alapján (most t-t tudjuk: 12 óra):
1 1 1 1 1 1
- = ® - = . Ebbõl a mûhold keringési ideje T1 = 8 óra.
T1 T2 t T1 24 12
-
Innen 11. szerint: r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·288002·6,67´10 11/(4p2) = 8,41´1021 ®
r » 2,033 ´107 m = 20 330 km. x = r – rF = 13 950 km magasan kell pályára állítani.
1 1 1 1 1 1
b, 18. gondolatmenete módosul, most a1 + a2 = 2p, amibõl + = ® + = .
T1 T2 t T1 24 12
Ebbõl a mûhold keringési ideje T1 = 24 óra.
Ez szintén 24 órás mûhold, amirõl tudjuk, hogy felszín feletti magassága: 35 920 km.
31
1 1 1 1 1 1
31. 27. alapján: - = ® - = . Ebbõl a mûhold keringési ideje T1 = 14,4 óra.
T TF t T 24 36
1 1 1 1 1 1
32. 27. alapján: - = ® - = . Ebbõl a mûhold keringési ideje T = 2,&6 óra.
T TF t T 24 3
Keringési magassága 11. szerint:
-
r3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·96002·6,67´10 11/(4p2) = 9,34 ´1020 ® r » 9,776 ´106 m = 9776 km.
A másik (4 órás) mûholdnál hasonlóan járunk el.
1 1 1 1 1 1
- = ® - = . Ebbõl a mûhold keringési ideje T’ » 3,43 óra.
T TF t
¢ T¢ 24 4
Keringési magassága 11. szerint:
-
r’3 = M·T2g/(4p2) = 6 ´1024·123432·6,67´10 11/(4p2) = 1,544 ´1021 ® r’ » 1,1559 ´107 m = 11559 km.
A pályán r’ – r = 1783 km-t kellene emelni.
3
33. Az exobolygó tömege: M = rV = r·4rbolygó3
p/3 = 4000·4·(5 ´106) p/3 » 2,09 ´1024 kg.
-
11. szerint: r3 = M·T2g/(4p2) = 2,09 ´1024·108 0002·6,67´10 11/(4p2) = 4,13 ´1022 ®
r » 3,456 ´107 m = 34 560 km. Tehát x = r – rF = 29 560 km magasan keringene vele szinkronban.
m× M -
34. g 2 = mg ® 2
M = grbolygó /g = 9·(2,5 ´107)2/6,67´10 11 » 8,43 ´1025 kg.
r
-
11. szerint: r3 = M·T2g/(4p2) = 8,43 ´1025·54 0002·6,67´10 11/(4p2) = 4,15 ´1023 ®
7
r » 7,462 ´10 m = 74 620 km. Tehát x = r – rF = 49 620 km magasan keringene vele szinkronban.
35. r = x + rbolygó = 16500 + 3500 = 20 000 km = 2 ´107 m.
A hold keringési sebessége: v = 2rp/T = 2·2 ´107·p/108 000 » 1164 m/s.
-
M = v2r/g = 11642·2 ´107/6,67´10 11 = 4,06 ´1023 kg.
3
r = M/V = 3M/(4rbolygó p) = 3·4,06 ´1023/[4·(3,5 ´106) ·p] = 2260 kg/m3.
3
2 -
11 23 6 2
g = g·M/rbolygó = 6,67´10 ·4,06 ´10 /(3,5 ´10 ) = 2,21 m/s2.
36. A 11. megoldásából tudjuk, hogy r3 = M·T2g/(4p2) ® (1) M = 4r3p2/(T2g).
3
Másrészt (2) M = rV = r·4rbolygó p/3. E két egyenlet egyenlõvé tételébõl:
-
4r3p2/(T2g) = r·4rbolygó
3 3
p/3 ® r3 = rbolygó 2 3 11
·r·T g/(3p) ® r3 = rbolygó ·4500·72 0002·6,67´10 /(3p).
3
Tudjuk, hogy r = rbolygó + 2,243 ´107, tehát: (rbolygó + 2,243 ´107) = 165,1·rbolygó
3
.
Vonjunk köbgyököt: rbolygó + 2,243 ´107 = 5,486·rbolygó.
Ebbõl a bolygó sugara: rbolygó = 5 ´106 m = 5000 km.
37. 17 h 15’ = 0,71875 nap = 62100 s.

Kepler III. törvényébõl a szinkron mûhold pályasugara (az idõk napokban):
r23 T22 3 T2
2
3 0,71875
2
14
3
= 2
® r2
3
= r1 × 2
= 583 500 · 2
= 5,66 ´10 ® r2 = 82 730 km = 8,273 ´107 m.
r1 T1 T1 13,463
Innen a bolygó sugara: rU = r2 – x = 82 730 – 56500 = 26 230 km = 2,623 ´107 m.
A bolygó tömege a szinkronhold keringésébõl:
3 -
M = 4r23 p2/(T2g) = 4·(8,273 ´107) ·p2/(621002·6,67´10 11) = 8,69 ´1025 kg.
3
A bolygó sûrûsége: r = M/V = 3M/(4rU3 p) = 3·8,69 ´1025/[4·(2,623 ´107) ·p] = 1150 kg/m3.
-
Nehézségi gyorsulása: g = g·M/rU2 = 6,67´10 11·8,69 ´1025/(2,623 ´107)2 » 8,42 m/s2.
32
r23 T22
38. Kepler III. törvénye: = .
r13 T12
(rb + 1600) 3 &2
2,983
Adatainkat beírva (az idõket most órákban): = .
(rb + 200) 3 1,8252
Innen: (rb + 1600)3 = 2,67·(rb + 200)3. Vonjunk köbgyököt: rb + 1600 = 1,3877·(rb + 200).
Ebbõl rb = 3411 km. A bolygó sugara tehát 3411 km (jelöljük innen r-rel).
Az alacsonyabban keringõ mûhold pályasugara: r1 = rb + 200 = 3611 km = 3,611´106 m.
Ezt felhasználva a bolygó tömege:
3 -
M = 4r13 p2/(T12 g) = 4·(3,611´106) ·p2/(65702·6,67´10 11) = 6,46 ´1023 kg.
3
A bolygó sûrûsége: r = M/V = 3M/(4r 3 p) = 3·6,46 ´1023/[4·(3,411´106) ·p] = 3886 kg/m3.
3 -11 23 6 2
Nehézségi gyorsulása: g = g·M/r = 6,67´10 ·6,46 ´10 /(3,411´10 ) » 3,7 m/s2.
Ez a bolygó a Mars, és a két hold a Phobos és a Deimos.
39. 36. megoldásából tudjuk, hogy: 4r3p2/(T2g) = r·4rbolygó 3
p/3
Most r = rbolygó, így 4r3-bel való osztás és átrendezés után:
-
r = 3p/(T2g) = 3p/(108002·6,67´10 11) = 1211 kg/m3. A bolygó típusa: óriásbolygó (vagy gázóriás).
2
m× M v
40.Tudjuk, hogy: g 2 = m . Ebbõl (*) M = v2r/g
r r
2rp
Másrészt: v = . Innen: r = vT/(2p).
T
Ezt írjuk be (*)-ba! Kapjuk, hogy M = v3T/(2pg). Átalakítva: v3T = 2pg·M.
Mivel a jobb oldal minden mûholdra ugyanaz, emiatt v3T kifejezés az ugyanazon központi égitest
körül keringõ mûholdakra állandó! Most már könnyû dolgunk van, hiszen:
v 31 T1 = v 32 T2 ® 7,53·2 = v 32 ·4,5 ® v2 » 5,72 km/s.
41. 39. alapján v 31 T1 = v 32 T2 ® 63·12 = 123·T2 ® T2 = 1,5 óra.
-
Szintén 39-bõl: v3T = 2pg·M ® M = v 31 T1 /(2pg) = 60003·43200/(2p·6,67´10 11) » 2,23 ´1025 kg.
39. (*) egyenletébõl: r = M·g/v2. Az egyes pályasugarak tehát:
-
r1 = 2,23 ´1025·6,67´10 11/60002 » 4,125 ´107 m = 41250 km.
-
r1 = 2,23 ´10 ·6,67´10 11/120002 » 1,031´107 m = 10310 km.
25
A két pálya magasságának különbsége így: 30940 km.
33
Szökési sebesség
mM
1. A gravitációs energia: Eg = -g . Értéke a végtelenben 0, minden véges távolságban negatív.
r
Az összes mechanikai energiát a gravitációs és a mozgási energia összege jelenti. Ha a mozgási
energia nem elegendõen nagy, akkor ennek értéke negatív. Ekkor a mozgó test nem tud elszökni a
másik gravitációs terébõl, azt mondjuk, hogy gravitációsan kötött.
2. a, A test gravitációsan kötött, nem képes elszökni. Pályája ellipszis, vagy kör.
b, A test éppen el tud szökni, sebessége a végtelenben csökkenne 0-ra. Pályája ekkor parabola.
c, A test sebessége oly nagy, hogy még a végtelenben sem csökkenne 0-ra. A pálya ekkor hiperbola.
(A b, és c esetekben elõfordulhat, hogy a test éppen elfelé mozog a másik testtõl. Ebben az esetben a
pálya egy félegyenes!)
3. Arra, hogy igen nagy távolságból, gyakorlatilag álló helyzetbõl zuhantak be a Naprendszerbe. Éppen
emiatt vélik úgy, hogy a Naprendszer határán üstökösök ritka felhõje, az ún. Oort-felhõ található.
4. Az ûrszonda messzirõl, nagy sebességgel indulva jön. A pályája 2/c alapján az égitest közelében
hiperbola alakú.
5. A Hold közelében (2/c alapján) hiperbola alakú volt.
m× M v2 v2 m× M
6. A körpálya miatt: g 2 = m ® Em = m =g .
r r 2 2r
mM m× M mM
Az összenergia eszerint: E = Eg + Em = -g +g = -g . Ez pedig negatív.
r 2r 2r
Megjegyzés: vegyük észre, hogy az összenergia értéke 1. éppen fele a gravitációs energiának!
2. éppen a mozgási energia ellentettje!
7. Ha a test éppen a szökési sebességgel halad, akkor összenergiája 0, azaz
mM v2 M
0 = E = Eg + Em = -g
m× M
Körpályán: g 2 = m
r
r
+ m sz ® v 2sz = 2g .
v 2k
r
2
® v 2k = g
M
r
r
} v 2sz = 2v 2k ® vsz = 2vk.
8. Elõször a körpályasebességet kell kiszámolni:

vk = gM / r = 6,67´ 10-11 × 6´ 1024 / 6,38´ 106 = 7920 m/s. (Ez az I. kozmikus sebesség.)
Innen vsz = 2vk = 11200 m/s = 11,2 km/s.
Megjegyzés: számolhattuk volna egybõl is, hiszen vsz = 2vk = 2gM / r .
9. A II. kozmikus sebesség a szökési sebesség a Föld felszíne közelébõl, azaz 8 szerint: 11,2 km/s.
10. 8. megjegyzése alapján: vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 7,34 ´ 1022 / 1,74 ´ 106 = 2372 m/s.
11. 8. megjegyzése alapján: vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 3,3´ 1023 / 2,439´ 106 = 4248 m/s.
12. 8. megjegyzése szerint: vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 1,9´ 1027 / 7,15´ 107 = 59 540 m/s » 60 km/s.
13. 8. megjegyzése szerint: vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 2´ 1030 / 7´ 108 » 617 400 m/s = 617,4 km/s.
14. 8. megjegyzése szerint: vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 1,5´ 1030 / 107 » 4,47´106 m/s = 4470 km/s.
15. 8. alapján: vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 2,5´ 1030 / 15000 » 1,49 ´108 m/s = 149 000 km/s.
16. A Gellérthegy tömegét egy korábbi feladatban 6 ´1010 kg-ra becsültük. Közelítsük egy 200 m átmé-
rõjû gömbbel. Innen vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 6´ 1010 / 100 » 0,283 m/s = 28,3 cm/s!
17. A Merkúr napsütötte oldalán a hõmérséklet igen magas, 300 °C fölött van. Ilyen forróság esetén a
légkör részecskéi nagyon gyorsan mozognak, egy részük már a szökési sebesség fölött, így a légkör
lassan elszökik. A Titán a Naptól távolabb lévén alacsony hõmérsékletû, így légköre nem szökik.
34
Megoldás Szökési sebesség
18. A Nap külsõ légkörében, a napkoronában a hõmérséklet irdatlanul magas, eléri az 1 millió °C-ot.
A részecskék mozgása igen heves, és egy részük sebessége oly nagy, hogy még a Nap nagy szökési
sebességét is meghaladja, azaz a külsõ részeken a légkör szökik.
19. 8. megjegyzése alapján: vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 6´ 1024 / 3,84 ´ 108 = 1444 m/s.
20. 8. alapján: vsz = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 2´ 1030 / 1,5´ 1011 » 42200 m/s = 42,2 km/s.
21. A III. kozmikus sebesség a Naptól való szökési sebesség a Föld távolságában a Föld felszíne köze-
lébõl indítva a rakétát a megfelelõ irányba (a Föld pályamenti mozgásának irányába). Nagysága
42,2 km/s lenne, de ebbõl már a Föld pályamenti mozgása miatt megvan 42,2/ 2 » 29,8 km/s
(a Föld körpályasebessége). Így a rakétának csak a maradék kell: 12,4 km/s. Azonban el kell szökni a
Földtõl is, ami 11,2 km/s (II. kozmikus sebesség). A két megfelelõ mozgási energia összegében
azonban a sebességek négyzetösszege szerepel így a keresett sebesség:
v = 12,4 2 + 11,22 = 16,7 km/s. A III. kozmikus sebesség tehát 16,7 km/s.
22. 8. megjegyzésébõl tudjuk, hogy vsz = 2gM / r ® M = v 2sz ·r/(2g).
-
Tehát M = 82·10000/(2·6,67´10 11) = 4,8 ´1015 kg.
-
23. Az elõzõ megoldás szerint: M = 355002·6,03 ´107/(2·6,67´10 11) = 5,7´1026 kg.
-
24. 22. alapján: M = 78602·2,53 ´106/(2·6,67´10 11) = 1,17´1024 kg.
-
25. 22. alapján: M = 63 3002·1011/(2·6,67´10 11) = 3 ´1030 kg.
-
26. 22. alapján: M1 = 10 0002·5 ´106/(2·6,67´10 11) = 3,75 ´1024 kg. Ez kõzetbolygó (Föld-típusú).
-11
M2 = 6326000 ·5 ´10 /(2·6,67´10 ) = 1,5 ´1030 kg. Ez fehér törpecsillag.
2 6
27. Elõször a bolygó tömege a Gravitáció és keringés címû fejezet alapján:

v = 2rp/T = 2·1,91´108·p/217 728 » 5512 m/s.
-
M = v2r/g = 55122·1,91´108/6,67´10 11 = 8,7 ´1025 kg.
8. megjegyzése alapján: vsz = 2gM / rbolygó = 2× 6,67´ 10-11 × 8,7´ 1025 / 2,623´ 107 » 21000 m/s.
-
28. I. vsz = 2gM / rbolygó ® M = v 2sz rbolygó / (2g ) = 23 2002·2,46 ´107/(2·6,67´10 11) = 9,93 ´1025 kg.
II. A gravitáció és keringés címû fejezet alapján:
T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 5,51´ 109 ) 3 × p 2 / ( 9,93´ 1025 × 6,67´ 10-11 ) = 3,16 ´107 s » 1 év.
-
29. I. vsz = 2gM / rcsillag ® M = v 2sz rcsillag / (2g ) = 550 0002·7,5 ´108/(2·6,67´10 11) = 1,7 ´1030 kg.
II. A gravitáció és keringés címû fejezet alapján: (5 CsE = 750 millió km = 7,5 ´1011 m)
T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × ( 7,5´ 1011 ) 3 × p 2 / (1,7´ 1030 × 6,67´ 10-11 ) = 3,83 ´108 s » 12,15 év.
30. vszU = 2gM U / rU = 2g × 14,5× M F / (4,11× rF ) = (14,5 / 4,11) × 2g × M F / rF » 1,88vszF = 21 km/s.
31. Mivel M ~ r3, ezért a M’ = 1000M.
Innen: v ¢sz = 2gM¢ / r ¢ = 2g × 1000× M / (10× r ) » 10vsz = 600 km/s.
32. Tudjuk, hogy g = g·M/r2 ® g·M = gr2.
Mivel vsz = 2gM / r ® v 2sz =2g·M/r. } v 2sz = 2gr ® vsz = 2gr.
Nem igaz, mert a sugár benne maradt a képletben.

33. Az elõzõ megoldás alapján: v 2sz = 2gr ® r = v 2sz /(2g) = 212002/(2·8,63) » 2,6 ´107 m = 26 000 km.
-
vsz = 2gM / r ® M = v 2sz r / (2g ) = 212002·2,6 ´107/(2·6,67´10 11) = 8,77 ´1025 kg.
2g 4r 3 p
34. vsz = 2gM / r ® v 2sz = 2gM / r = ×r × = 8grpr2/3.
r 3
-
Tehát: 300002 = 8·6,67´10 11·1300·p·r2/3 ® r » 3,52 ´107 m = 35 200 km.
32. szerint v 2sz = 2gr ® g = v 2sz /(2r) = 300002/(2·3,52 ´107) » 12,8 m/s2. Típusa: óriásbolygó.
35
35. Mivel vsz = 2gM / r ® Ha a sugár felére csökken, akkor a szökési sebesség 2-szeresére nõ.
Tudjuk, hogy g = g·M/r2 ® Ha a sugár felére csökken, akkor a nehézségi gyorsulás 4-szeresére nõ.
36. Az új égitest tömege kétszer akkora lesz, azaz: M’ = 2M.
A 2-szer akkora tömeg és az azonos sûrûség miatt (mivel M ~ r3) az új égitest sugarára: r’ = 3 2 r.
Innen: v ¢sz = 2gM¢ / r ¢ = 2g × 2M / ( 3 2 × r ) » 2 / 3 2 ·vsz = 3 2vsz = 3 2·3 = 3,78 km/s.
Megjegyzés: 34. megoldásának elsõ sorából is látszik, hogy azonos sûrûség mellett a szökési sebesség
egyenesen arányos a sugárral (v 2sz = 8grpr2/3 ® vsz = r· 8grp / 3). Ezt is felhasználhattuk volna.
4r 3 p 4r ¢ 3 p 4r ¢ 3 p
37. Mivel a tömeg állandó: r × = M = r¢ × =1,3r × . Ebbõl r’ = r/3 1,3 = 0,916r.
3 3 3
Innen: v ¢sz = 2gM / r ¢ = 2gM / 0,916r » 1,0447vsz ® 4,47 %-kal nõ.
38. A bolygó sebessége a körpályán: v = gM / d . A csillag tömegvesztése miatt a bolygó ezen v
sebessége már nagy lesz a körpályához, s egy bizonyos határnál már az új tömeghez tartozó szökési
sebesség lesz. (A bolygó közben kifelé spirálozik, de a számolásban ezzel nem kell törõdnünk, mert
ha egy keringõ égitestnek egy adott helyen éppen megvan a szökési sebessége, akkor kifelé, vagy
befelé haladva az egyéb távolságokban is pont az adott helyhez tartozó szökési sebességre gyorsul
vagy lassul.) Tehát 2gM¢ / d = v ¢sz = v = gM / d . Ebbõl M’ = M/2. A csillagnak a fele tömegét el kell
veszítenie. Mivel M ~ r3, ezért r’3 = r3/2, azaz r’ = r/3 2 = 0,794r.
A sugár kb. 79,4 %-áig kell lecsupaszodnia!
39. Fekete lyuknak nevezzük az olyan égitestet, melynek felszínérõl a szökési sebesség eléri vagy meg-
haladja a fénysebességet: vsz > c (c a fénysebesség: 3 ´108 m/s).
Ennek alapján a határesetet, tehát az egyenlõséget alapul véve: c = vsz = 2gM / r .
Fekete lyukaknál nem a felszínrõl szoktak beszélni, hanem az úgynevezett eseményhorizont-jukról,
amely a középpontjuktól olyan távolságra lévõ gömbfelület, melyre éppen a határeset teljesül, azaz
c = 2gM / r . E felületrõl és beljebbrõl már nem jut ki semmi (a fény sem), így tekinthetjük ezt a
fekete lyuk felszínének is.
40. 39 alapján c2 = 2gM/r ® r = 2gM/c2. Eszerint:
- 2
a, r = 2·6,67´10 11·2 ´1030/(3 ´108) » 2964 m.
-11 2
b, r = 2·6,67´10 ·6 ´1024/(3 ´108) » 0,00889 m » 8,9 mm.
-11 8 2 -26
c, r = 2·6,67´10 ·50/(3 ´10 ) » 7,4 ´10 m.
41. 39 alapján c2 = 2gM/r ® M = c2r/(2g). Eszerint:
2 -
a, M = (3 ´108) ·6,96 ´108/(2·6,67´10 11) = 4,7´1035 kg (kb. 235 000 naptömeg).
8 2 -
b, M = (3 ´10 ) ·6,38 ´10 /(2·6,67´10 11) = 4,3 ´1033 kg (kb. 2150 naptömeg).
6
2 -
c, M = (3 ´108) ·2/(2·6,67´10 11) = 1,35 ´1027 kg (kb. 225 földtömeg).
42. r = M/V = 3M/(4r3p). Használjuk az elõzõ megoldás eredményeit is!
a, r = 3·1,35 ´1027/[4·23·p] = 4,03 ´1025 kg/m3.
3
b, r = 3·4,3 ´1033/[4·(6,38 ´106) ·p] = 3,95 ´1012 kg/m3.
3
c, r = 3·4,7´1035/[4·(6,96 ´108) ·p] = 3,33 ´108 kg/m3.
Látható, hogy a fekete lyuk méretének és tömegének növekedésével a sûrûsége egyre kisebb lehet!
43. 39 alapján c2 = 2gM/r ®
- 2
r = 2gM/c2 = 2·6,67´10 11·2,6 ´106·2 ´1030/(3 ´108) » 7,71´109 m = 7,71 millió km.
Ebbõl az átmérõ: d = 2r = 15,4 millió km.
3
42. alapján: r = M/V = 3M/(4r3p) = 3·2,6 ´106·2 ´1030/[4·(7,71´109) ·p] = 2,71´106 kg/m3.
44. 39 alapján c2 = 2gM/r ®
- 2
r = 2gM/c2 = 2·6,67´10 11·3·2 ´1030/(3 ´108) » 8893 m.
Ebbõl az átmérõ: d = 2r = 17787 m.
3
42. alapján: r = M/V = 3M/(4r3p) = 3·3·2 ´1030/[4·(8893) ·p] = 2,04 ´1018 kg/m3.
36
45. 39 alapján c2 = 2gM/r = 2g·r·4r3p/(3r) = 8grpr2/3 ® r2 = 3c2/(8grp). Tehát

2 -
a, r2 = 3·(3 ´108) /(8·6,67´10 11·1000p) = 1,61´1023 ® r » 4 ´1011 m = 400 millió km.
8 2 -
b, r = 3·(3 ´10 ) /(8·6,67´10 11·1·p) = 1,61´1026 ® r » 1,27´1013 m = 12,7 milliárd km.
2
46. 10 milliárd fényév = 1010·365·24·3600·3 ´108 = 9,46 ´1025 m.

45. alapján: r2 = 3c2/(8grp) ® r = 3c2/(8gpr2). Tehát:
2 - 2 -
r = 3·(3 ´108) /[8·6,67´10 11·p·(9,46 ´1025) ] = 1,8 ´10 26 kg/m3.
Az Univerzum látható anyagának sûrûsége ennek úgy egytizede. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a
nem látható anyaggal (sötét anyag és ún. sötét energia) együtt meglehet ez a sûrûség. Ez azt jelentené,
hogy a Világegyetem zárt, s a tágulása valamikor meg fog állni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy
„kívülrõl nézve” világunk egy hatalmas fekete lyuk (persze mi nem tudjuk kívülrõl nézni, számunkra
ez értelmetlen felvetés, hiszen milyen alapon tételezzük fel, hogy van bármi is a mi Univerzumunkon
kívül?).
37
Vegyes feladatok
1. Ha egy körpályán keringõ testet kissé fékezünk, akkor az alacsonyabb pályára áll és nagyobb
sebességre tesz szert, illetve fordítva, ha kissé gyorsítjuk, akkor magasabb pályára kerülve lelassul.
Magyarázat: Ha fékezzük a keringõ testet, akkor csökken a sebessége. Ekkor kisebb centripetális erõ
is elegendõ lenne a körpálya fenntartásához, így a gravitációs erõ tudja befelé húzni a testet (zuhan
befelé), azaz alacsonyabb pályára kerül. Ennek során a gravitációs energia mozgásivá alakul (mint a
leejtett testeknél), s a test lecsökkent sebessége nõni kezd. Addig jön befelé, amíg az egyre növekvõ
centripetális erõ szükséglet el nem éri az egyébként szintén növekvõ gravitációs erõ nagyságát.
Itt alakul ki az új körpálya. A jelenség során több gravitációs energia alakul mozgásivá, mint amennyit
a fékezés során elvettünk, a sebesség ezért lesz nagyobb az eredetinél. Az energia-átalakulás termé-
szetesen akkor is bekövetkezik, ha erõteljesen fékezünk, de ekkor nem kör-, hanem ellipszispálya
keletkezik, amely az idõk során körré alakulhat, de erre esetleg igen sokat kell várni.
Ha gyorsítjuk a testet, akkor értelemszerûen fordított eseménysor játszódik le.
2.
1. 2. 3. B
A B A A
B
B-nek fékeznie kell! Nézzük az eseményeket az A-hoz rögzített rendszerbõl! B elõször lelassul (azaz
A-ról nézve hátrafelé halad), majd befelé esve felgyorsul, s az alacsonyabb pályán A-nál gyorsabb
lesz (2. ábra). Ha alatta viszonylag közel került, akkor B-nek gyorsítania kell, s ettõl (A-ról nézve)
gyorsan elõre, majd felfelé halad, miközben visszalassul, s (ha kellõ idõben és mértékben tette akkor)
éppen A mögé kerül.
1. 2. 3.
A B A A
B B
Az eseményeket most nézzük B rendszerébõl! A-nak gyorsítania kell! Ekkor elõször gyorsul, amitõl
magasabbra kerül, ez viszont lecsökkenti a sebességét. Külsõbb pályán lassabban halad, mint B
(2. ábra). Ha elég közel jutott, akkor fékeznie kell, amitõl még lassúbb lesz, de befelé fog esni, amitõl
felgyorsul, s (ha mindent jól számított ki és hajtott végre) éppen B elé (vagy mögé) kerül.
3. Newton meg akart gyõzõdni róla, hogy az általa a tömegvonzásra kigondolt képlet valóban helyes!
Még nem tudta a Föld tömegét, és a g értékét sem ismerhette! A következõképpen okoskodott: ha a
Holdat ugyanaz az erõ tartja körpályán, amelytõl a földi nehézkedés is fellép, akkor a Hold
centripetális gyorsulását a tömegvonzás okozza!
I. Nézzük meg elõször a tömegvonzásból származó gyorsulást!
m× M
A földi testekre: g 2 = mg ® gM = grF2 .
rF
m× M M
A Holdra: g 2 = ma ® a = g 2 . Ebbe gM értékét az elõzõ egyenletbõl beírva:
r r
a = grF2 /r2 = 9,83·64002/3840002 = 0,00273 m/s2.
II. Lássuk a Hold centripetális gyorsulását!
2
acp = v2/r = 4r2p2/(T2r) = 4rp2/T2 = 4·3,84 ´108·p2/(2,36 ´106) = 0,00272 m/s2.
A két érték az adatok pontosságát is figyelembe véve pompásan egyezik, tehát a gravitációs képlet jó!
m× M v2 v2 m× M
4. A körpálya miatt: g 2 = m ® Em = m =g .
r r 2 2r
mM m× M mM
Az összenergia eszerint: E = Eg + Em = -g +g = -g .
r 2r 2r
38
Megoldás Vegyes feladatok
500× 6´ 1024 - 10
A 200 km magasan keringõ mûholdra: E = -6,67´ 10-11 × = 1,52 ´10 J.
2× 6,58´ 106
500× 6´ 1024 - 10
Az 1000 km magasan keringõ mûholdra: E = -6,67´ 10-11 × = 1,36 ´10 J.
2× 7,38´ 106
Megjegyzés: Inkább az az érdekes, hogy mennyivel nagyobb e testek összes mechanikai energiája a
földfelszínihez képest! Nézzük meg! Lent a mozgási energiájuk (az egyenlítõ környékérõl szokták
fellõni õket, így a sebességük megegyezik egy kerületi pont sebességével, ami kb. 465 m/s):
Em = mv2/2 = 500·4652/2 = 5,41´107 J.
mM 500× 6´ 1024 - 10
A gravitációs energiájuk: Eg = -g = -6,67´ 10-11 × = 3,14 ´10 J.
r 6,38´ 106
Tehát lent az összenergia: Em + Eg » -3,13 ´1010 J.
Így 200 km magasan: -1,52 ´1010 – -3,13 ´1010 = 1,61´1010 J-lal van több energiája. Ezt mind nekünk
kell fedeznünk!
500 km magasan: -1,36 ´1010 – -3,13 ´1010 = 1,77´1010 J-lal van több energiája. Ez még több!
5. Az elõzõ megoldás alapján a hold összes mechanikai energiája a pályán (r = 4,23 ´107 m):
mM 300× 6´ 1024 - 9
E1 = -g = -6,67´ 10-11 × = 1,42 ´10 J.
2r 2× 4,23´ 107
Az energia a felszínen (a mozgásit most nem kell figyelembe vennünk):
mM 300× 6´ 1024 - 10
E2 = Eg = -g = -6,67´ 10-11 × 6
= 1,88 ´10 J.
r 6,38´ 10
A pályára állítás energiaszükséglete: E1 – E2 = 1,74 ´1010 J.
Megjegyzés: Elhanyagoltuk a kezdetben már meglévõ mozgási energiát, ami csökkenti a befekte-
tendõ energiát. Azonban a kilövellt gázsugárnak hatalmas mozgási energiája van, s azt is fedezni kell,
ráadásul az elején még gyorsítani kell a késõbbi üzemanyagot is. A légellenállásból adódó veszte-
ségeket is tekintetbe véve, a kiszámoltnál jóval több energiára van szükség!
mM
6. 4. alapján az r sugarú pályán az összes mechanikai energia: E = -g .
2r
A befektetendõ energia (a geostacionárius pálya sugara r2 = 4,23 ´107 m):
24
mM mM mM 1 1 -11 500 × 6 ´ 10 1 1
E2 – E1 = -g – -g = -g ·( – ) = -6,67´ 10 × ·( – )=
2r2 2r1 2 r2 r1 2 4,23´ 10 6,58´ 106
7
DE = 1,28 ´1010 J.
7. Eljárhatnánk a 6. megoldása szerint, de a második kérdés miatt érdemes mindegyik energiafajta
változását külön számolni.
A gravitációs energia változása:
mM mM 1 1 1 1
DEg = -g – -g = -gmM·( – ) = -6,67´ 10-11 × 1000× 6´ 1024 ·( – )=
r2 r1 r2 r1 6,58´ 10 6,63´ 106
6
DEg » -4,59 ´108 J. Ennyivel csökken ezt tehát el kell vennünk!

mM
A Szökési sebesség 6. megoldása alapján a mozgási energia az r sugarú körpályán: Em = g . Így:
2r
24
mM mM mM 1 1 -11 1000 × 6 ´ 10 1 1
DEm = g – g = g ·( – ) = 6,67´ 10 × ·( – ) =
2r2 2r1 2 r2 r1 2 6,58´ 106 6,63´ 106
DEm » 2,29 ´108 J. Ennyivel nõtt, tehát ennyivel kevesebbet kell elvennünk. Végül a fékezéssel elvont
energia: DE » 2,29 ´108 J.
Megjegyzés: Vegyük észre, hogy a mozgási energia változása éppen fele a gravitációs energia
megváltozásának és ellenkezõ elõjelû! A teljes energiaváltozás így megegyezik a mozgási energia
megváltozásával, csak azzal ellentétes elõjelû!
39
8. Az elõzõ megoldás megjegyzése alapján a mozgási energia éppen DE-vel nõ (109 J), míg a gravitációs
energia 2DE-vel csökken (2 ´109 J)!
A kezdeti pályasugár: 3rF = 3·6,38 ´106 = 1,914 ´107 m.
mM 1000× 6´ 1024 -
Itt a gravitációs energia: Eg1 = -g = -6,67´ 10-11 × 7
» 2,09 ´1010 J.
r1 1,914 ´ 10
mM - 10
A kezdeti mozgási energia: Em1 = g = Eg1/2 » 1,05 ´10 J.
2r1
mM
Az új gravitációs energia: -2,09 ´1010 – 2 ´109 = -2,29 ´1010 J. Erre igaz, hogy: Eg2 = -g .
r2
mM 1000× 6´ 1024
Ebbõl: r2 = -g = -6,67´ 10-11 × » 1,747´107 m = 17470 km az új körpálya sugara.
Eg2 -2,29´ 1010
Az új mozgási energia: 1,05 ´1010 + 109 = 1,15 ´1010 J. Erre igaz, hogy: Em2 = mv2/2.
10
Ebbõl az új sebesség: v = 2E m2 / m = 2× 115, ´ 10 / 1000 = 4786 m/s.
9. A Szökési sebesség 6. megoldása alapján a mozgási energia az r sugarú körpályán:
mM mM
Em = g , azaz (1) mv2/2 = g .
2r 2r
A teljes mechanikai energiák különbsége a pályák között 4. alapján:
mM mM mM 1 1 mM 1 1 mM
E2 – E1 = -g – -g = -g ·( – ) = -g ·( – ) = g .
2r2 2r1 2 r2 r1 2 2r r 4r
Ennyivel kell tehát növelni egy lépésben a feladat szerint a mozgási energiát, azaz:
mM mM mM 3mM
(2) mv’2/2 = mv2/2 + g =g +g =g .
4r 2r 4r 4r
(2)/(1): v’2/v2 = 6/4 = 1,5 ® v’ » 1,225v ® » 22,5 %-kal kell növelni a sebességet.
mM mM
10. A kezdeti pálya teljes energiája 4. alapján: E = -g , ebbõl a mozgási Em = g .
2r 2r
mM
Ha a sebességa felére csökken, akkor a mozgási energia a negyedére esik, azaz E¢m = g .
8r
3mM
A csökkenés DE = E¢m – Em = g
8r
mM 3mM 7mM
Emiatt 7. alapján a teljes energia is ennyivel csökken, tehát E’ = -g
( ) –g = -g .
2r 8r 8r
mM 7mM
Eszerint az új pályára -g = -g ® r’ = 8r/14 = 171,4 millió km.
2r ¢ 8r
11. A parabolapályán haladó test összes mechanikai energiája 0. Ebbõl következik, hogy a mozgási
energiájának nagysága elõjeltõl eltekintve azonos a gravitációssal. Tehát (r = 2,74 ´106 m):
mv2/2 = gmM/r ® v = 2gM / r = 2× 6,67´ 10-11 × 7,4 ´ 1022 / 2,74 ´ 106 = 1898 m/s.
A körpályán a sebesség pedig: vk = gM / r, ami éppen 2-ede az elõbbinek (ez éppen a szökési
sebesség és a körpálya-sebesség kapcsolata), tehát vk = v/ 2 = 1342 m/s.
Tehát v – vk = 556 m/s-mal kell csökkenteni a sebességet.
12. I. A körpályasebesség a felszín felett 200 km magasságban (r1 = 6580 km = 6,58 ´106 m):
vk1 = gM / r1 = 6,67´ 10-11 × 6´ 1024 / 6,58´ 106 » 7799 m/s.
A körpályasebesség a felszín felett 1000 km magasságban (r2 = 7380 km = 7,38 ´106 m):
vk2 = gM / r2 = 6,67´ 10-11 × 6´ 1024 / 7,38´ 106 » 7364 m/s.
II. Az ellipszis pálya adatainak számolásához fel kell használnunk a mechanikai energiamegmaradás
törvényét, valamint az impulzusmomentum megmaradásának törvényét. Ez utóbbit a Föld közép-
40
pontjára írhatjuk fel, mert a testre ható tömegvonzási erõ hatásvonala áthalad ezen a ponton, így
forgatónyomatéka 0, azaz az impulzusmomentum erre a pontra nem változik.
A mechanikai energiamegmaradás törvénye:
mM mM M M
-g + mv 21 /2 = -g + mv 22 /2 ® v 21 = v 22 + 2·(g – g ).
r1 r2 r1 r2
2 2 7
Behelyettesítések után: (1) v 1 = v 2 + 1,319 ´10 .
Az impulzusmomentum megmaradásának törvénye: mv1r1 = mv2r2 ®
r2 r r
v 1 = × v 2 , azaz (2) v1 = 1,1216v2. 1.
1 2
2.
r1 Föld
(2)-t (1)-be írjuk. A kapott megoldás: v2 = 7150 m/s.
(2) alapján pedig v1 = 8019 m/s.
Az 1. pontban v1 – vk1 = 220 m/s-mal kell gyorsítani a mûholdat.
Ezután az ellipszispálya legtávolabbi, 2. pontjában vk2 – v2 = 214 m/s-mal kell újra gyorsítani.
Megjegyzés: Látható, hogy 1-ben gyorsítani kell a mûholdat (v1 > vk1), a 2. pontban a sebessége így is
kisebb, mint az ottani körpályasebesség (v2 < vk2), úgyhogy itt újfent gyorsítani kell!
13. 12-höz hasonlóan járunk el:
I. A körpályasebesség a felszín felett 100 km magasságban (r1 = 6480 km = 6,48 ´106 m):
vk1 = gM / r1 = 6,67´ 10-11 × 6´ 1024 / 6,48´ 106 » 7859 m/s.
A körpályasebesség a felszín felett 300 km magasságban (r2 = 6680 km = 6,68 ´106 m):
vk2 = gM / r2 = 6,67´ 10-11 × 6´ 1024 / 6,68´ 106 » 7740 m/s.
II. A mechanikai energiamegmaradás törvénye:
mM mM M M
-g + mv 21 /2 = -g + mv 22 /2 ® v 21 = v 22 + 2·(g – g ).
r1 r2 r1 r2
2 2 6
Behelyettesítések után: (1) v 1 = v 2 + 3,698 ´10 .
r2
Az impulzusmomentum megmaradásának törvénye: mv1r1 = mv2r2 ® v1 = × v 2 , azaz
r1
(2) v1 = 1,03086v2.
(2)-t (1)-be írjuk. A kapott megoldás: v2 = 7681 m/s.
A mûholdat 7740 m/s-ról 7681 m/s-ra kell fékezni, azaz 58,9 m/s-mal kell csökkenteni a sebességét.
Ekkor a pálya földközelpontja (perigeum) éppen 100 km-rel lesz a felszín felett. Ha itt nem lenne
légkör, ami némiképp fékezi, akkor a földtávolpont (apogeum) továbbra is 300 km magasságban
lenne. A csekély fékezõdés miatt ez távolpont már alacsonyabban lesz. A második bemerülés
valamivel lejjebb lesz 100 km-nél de nem sokkal (hiszen a gyors fékezés a mindig az átellenes pont
magasságát csökkenti, itt viszont ez sok km hosszan történt a ritka légkörben), így a fékezõdés
erõteljesebb lesz. A távolpont így a keringések során gyorsan közeledik a Földhöz, a közelpont
lassabban ugyan, de mégis itt fog végül néhány keringés után elégni a mûhold, hiszen itt sûrûbb a
légkör.
14. 12-höz hasonlóan járunk el, de nem kell kiszámolnunk a körpályasebességet a felszín felett 180 km
magasságban (r1 = 6560 km = 6,56 ´106 m):
mM mM
-g + mv 21 /2 = -g + mv 22 /2 Ezt m- mel elosztjuk.
r1 r2
Behelyettesítések után: (1) -1,1´107 = v 22 /2 – 4 ´1014/r2.
r
Az impulzusmomentum megmaradásának törvénye: mv1 r1 = mv2 r2 ® v 2 = 1 × v 1.
r2
10
Ebbõl: ( )
2 v2 = 6,56 10 /r2.
´
41
(2)-t (1)-be írva, majd rendezve a kapott II-fokú egyenlet: 0 = 2,2r22 – 8 ´107r2 + 4,3 ´1014.
Ennek a megoldásai r21 = 2,98 ´107; r22 = 6,56 ´106.
Ebbõl a keresett megoldás nyilván az elsõ: r2 = 2,98 ´107 m = 29 800 km.
A Földtõl való legnagyobb eltávolodás tehát r2 – rF = 23 420 km.
Az új pálya ellipszis, melynek fél nagytengelye a = (r1 + r2)/2 = (6560 + 29 800)/2 = 18 180 km.
Ez azért fontos mert a keringési idõ megegyezik az ilyen sugarú körpályáéval! Ezt pedig a Mûholdak
keringése 15. megoldása alapján számolhatjuk:
T = 4r 3 p 2 / (M × g ) = 4 × (1,818´ 107 ) 3 × p 2 / ( 6´ 1024 × 6,67´ 10-11 ) = 24 346 s = 6 óra 45’ 46”.
(Számolhattuk volna Kepler III. törvénye alapján is pl. egy geoszinkron hold segítségével.)
15. A geoszinkron mûholdról már tudjuk, hogy r » 4,23 ´107 m (Mûholdak keringése 20.).
A pályamenti sebesség: vk = gM / r1 = 6,67´ 10-11 × 6´ 1024 / 4,23´ 107 » 3076 m/s.
Az ütközés után a sebesség tehát: v1 = 2076 m/s. Innen 14. szerint járunk el.
mM mM
-g + mv 21 /2 = -g + mv 22 /2 Ezt m- mel elosztjuk.
r1 r2
Behelyettesítések után: (1) -7,31´106 = v 22 /2 – 4 ´1014/r2.
r1
Az impulzusmomentum megmaradásának törvénye: mv1 r1 = mv2 r2 ® v2 = × v 1.
r2
Ebbõl: (2) v2 = 8,78 ´1010/r2.
(2)-t (1)-be írva, majd rendezve a kapott II-fokú egyenlet: 0 = 1,46r22 – 8 ´107r2 + 7,71´1014.
Ennek a megoldásai r21 = 1,2474 ´107; r22 = 4,23 ´107.
Ebbõl a keresett megoldás nyilván az elsõ: r2 = 1,2474 ´107 m = 12 474 km.
A legalacsonyabb pontra tehát r2 = 12 474 km.
16.Az ûrhajó tehát elõször az A pontban megnöveli sebességét, majd a B
B-ben módosítja az irányát. Eszerint a B pontban az ellipszispályán a
sebessége éppen akkora, amekkora a 2r sugarú körpályához szükséges.
Ebbõl szeretnénk megtudni az ellipszispálya megfelelõ adatait!
A C
A 2r sugarú pályán a keringési sebesség vk2 = gM / 2r. Ez a sebesség
tehát a B pontban is. Írjuk fel a mechanikai energiamegmaradás törvé-
nyét az A és B pont között az ellipszispályán:
–gM/r + v 21 /2 = –gM/(2r) + v 2k2 /2 ®
–gM/r + v 21 /2 = –gM/(2r) + gM/(4r)! Ebbõl v 21 = 3gM/(2r).
Most 14-nek megfelelõen járunk el, hogy megtudjuk a C pont távolságát (r2):
mM mM M 3M M
-g + mv 21 /2 = -g + mv 22 /2 ¾¾m
® -g + g = -g + v 22 /2 ®
r r2 r 4r r2
M M
(1) -g = -g + v 22 /2.
4r r2
r
Az impulzusmomentum megmaradásának törvénye: mv1 r = mv2 r2 ® × v 1.
v2 =
r2
r 2 3M 3M M M 3M
Ebbõl (2) v 22 = 2
×g = g 2 × r. Ezt beírjuk (1)-be: -g = -g + g 2 × r.
r2 2r 2r2 4r r2 4r2
Ezt osztjuk gM-mel, szorozzuk 4r-rel és r22 -tel, rendezzük, s kapjuk a következõ II-fokú egyenletet:
0 = r22 – 4r·r2 + 3r2. Ennek megoldásai: r21 = r; r22 = 3r.
42
B
Ennek alapján készíthetünk egy jó ábrát. Eszerint a B pont éppen az
ellipszis kistengelyének végén (középen) van, az ábrába berejzolt 2r
oldalú szabályos háromszög csúcsában. Emiatt a B-ben 30°-kal kell
módosítani a sebesség irányát! 2r
A C
Megjegyzés: Érdemes észrevenni, hogy az ellipszis fél nagytengelye
éppen 2r, azaz a nagytengely megegyezik a nagy kör átmérõjével.
Kepler III. törvénye szerint ekkor a két pályán azonos a keringési idõ!
17. A 12. feladatbeli. Ebben mindkétszer a sebesség irányába mutat a
tolóerõ, így az erõlökése teljes mértékben növeli az impulzust. A 16-belinél a második módosításkor
a tolóerõ erõlökése már nem növeli az impulzust csak az irányát változtatja. Ráadásul 12-ben az egyes
sebességváltozások is kisebbek (B-nél is van sebességváltozás, hiszen a sebesség vektormennyiség)!
18. Azt kell megnéznünk, hogy melyik esetben nagyobb a sebességváltozás, mert annál nagyobb az
impulzusváltozás, így tovább kell a tolóerõ, s vele az üzemanyag.
A körpályasebesség a Hold felett 100 km magasságban:
vk = gM / r = 6,67´ 10-11 × 7,4 ´ 1022 / 1,84 ´ 106 » 1638 m/s.
a, Az ellipszispálya sebességeinek számolását 12. alapján végezzük:
mM mM M M
-g + mv 2A /2 = -g + mv X2 /2 ® v 2A = v X2 + 2·(g – g ).
rA rX rA rX
2 2 5
Behelyettesítések után: (1) v A = v X + 3,083 ´10 .
r
Az impulzusmomentum megmaradásának törvénye: mvA rA = mvX rX ® v A = X ×vX ,
rA
azaz (2) vA = 1,0575v2.
(2)-t (1)-be írjuk. A kapott megoldás: vX = 1615 m/s.
A sebességváltozás X-ben tehát: vk – vX = 23 m/s.
b, Itt azt használjuk, ki, hogy ha a Hold közepe felé hat a tolóerõ, akkor erre a pontra nincs forgató-
nyomatéka, azaz a Hold közepére felírva igaz az mpulzusmomentum megmaradásának törvénye.
Az X-beli mpulzusmomentum viszont megegyezik az eredeti impulzusmomentummal, mert a
középpont felé mutató új komponensnek nincs mpulzusmomentuma. Tehát:
r 1840
mvBrB = mvkrX ® v B = X × v k = × 1638 = 1732 m/s.
rB 1740
Innen a mechanikai energiamegmaradás törvényével számoljuk vX-et:
M M
v X2 = v 2B + 2·(g – g ). Adatainkkal: vX » 1641 m/s.
rX rB vX vk
Ebbõl a változást jelentõ merõleges komponens Pitagorasz-tétellel:
Dv = v X2 - v 2k » 90 m/s. Dv
Látható, hogy az a, esetben kisebb a sebesség változása, tehát az a-nál kell kevesebb üzemanyag!
19. Az eddigiek alapján tudjuk, hogy v = gM / r = 1,2× 2´ 1030 × 6,67´ 10-11 / 2´ 1011 » 28290 m/s.
A csillag külsõ. ritka rétegei elszáguldanak a bolygó mellett, nincsenek hatással a bolygóra.
A következõképpen gondolkozhatunk. A kezdeti állapot az eredeti pályán v-vel száguldó bolygó, egy
0,8M tömegû csillag körül. Itt így biztosan nem marad meg a bolygó, hiszen a csökkent gravitációs
erõ nem tudja biztosítani a szükséges centripetális erõt. A bolygó kifelé mozog, eközben csökken a
sebessége, s olyan pályán fog megállapodni, ahol a gravitációs erõ már újra éppen megegyezik az
ottani pályához szükséges centripetális erõvel. Az új pályára az elõzõ képlet alapján:
(1) v’2 = 0,8Mg/r’. Másik egyenletünk a mechanikai energiamegmaradás törvénye lehet:
m × 0,8M 2 m × 0,8M 0,8M 0,8M
-g + mv /2 = -g + mv' 2 /2 ¾¾ /m
® (2) -g + v 2 /2 = -g + v' 2 /2.
r r' r r'
43
0,8M 0,8M 0,8M 0,8M

(1)-et beírjuk (2)-be: -g + v 2 /2 = -g +g = -g ¾/(¾
-0,8 gM)
¾ ¾®
r r' 2r' 2r'
- -
1/(2r’) = 1/r – v2/(1,6 Mg) = 1/2 ´1011 – 282902/(1,6·1,2·2 ´1030·6,67´10 11) = 1,875 ´10 12.
11
Innen az új pálya sugara: r’ = 2,67´10 m = 267 millió km.
20. A két hold pályája annyira közel van, hogy a rövid keringési idõ ellenére 1.
évekig tart egy lekörözés, azaz a belsõ hold lassan éri utol a külsõt. Ennek A
az is a következménye, hogy sokáig tartózkodnak egymás közelében.
Emiatt az egymás között ható gravitációs erõ már nem hanyagolható el! B
Mit eredményez ez? Az elöl haladó A hold elõre vonzza, azaz gyorsítja B-t,
2.
amely emiatt az égimechanikai paradoxon értelmében lassan kifelé araszol A
és lassul. A B hold tömegvonzása fékezi A-t, amely emiatt befele tendál és B
gyorsul (2.ábra). Közös pályára kerülnek, s ekkor vannak a legközelebb
egymáshoz, hiszen eddig B volt beljebb, õ volt a gyorsabb. A vonzás 3.
B
következtében B tovább mozog kifelé és lassul, Az A befelé halad és
gyorsul. Ekkor már A a gyorsabb így távolodnak egymástól, a közöttük
A
fellépõ gravitációs erõ egyre kisebb, végül elhanyagolhatóvá válik.
Pályacsere következett be! Ezután újra évekig tart, amíg a most belül gyorsabban haladó A utoléri B-t,
s a jelenség megismétlõdik! A két koorbitális hold valószínûleg évmilliók óta járja ezt a kozmikus
táncot!
A jelenség bekövetkeztének szükséges feltétele a két hold nagyjából azonos tömege, hogy mind-
kettõnek módosulhasson a pályája.
V
21. A legnagyobb szögeltávolodáskor az ábra szerint az FVN háromszögben a
Vénusznál derékszög van. Ebben a háromszögben ismerjük a Föld-Nap távol-
ságot, ez 150 millió km, s keressük VN-t. Erre: a
F
sina = VN/FN ® VN = FN·sina = 108,4 millió km. N
22. Az Európa legnagyobb szögtávolságából az elõzõ megoldáshoz hasonlóan kiszámolhatjuk a

Jupitertõl való távolságát, ezt jelöljük r-rel:
r = FJ·sina = 700·sin(3’17,7”) = 0,6709 millió km » 671000 km.
Innen: v = 2rp/T = 2·6,71´108·p/306720 » 13744 m/s.
-
M = v2r/g = 137442·6,71´108/6,67´10 11 = 1,9 ´1027 kg.
23. Mindkét mozdony sebességéhez hozzáadódik a Föld forgásából adódó sebesség (v0).
A mozdonyok sebessége a Földhöz képest: v = 20 m/s.
A kelet felé haladó mozdony teljes sebessége vK = v0 + v.
A nyugat felé haladó mozdony teljes sebessége vK = v0 – v.
A síneket a kelet felé haladó mozdony terheli kevésbé, hiszen a nagyobb sebesség miatt nagyobb
centripetális erõre van szükség, így a gravitációs erõ kevésbé tudja a talajhoz húzni a mozdonyt.
A síneket tehát a nyugat felé haladó mozdony terheli jobban.
A változást a gravitációs, illetve a nehézségi erõ segítségével is számolhatjuk. Itt a nehézségi erõt
fogjuk használni, amivel talán egyszerûbb a megoldás.
Az álló mozdonyok a sínt mg erõvel terhelik. A g egyenlítõi értékét vegyük a gravitációs és nehézségi
gyorsulás fejezet 29. feladatának megoldásából: g = 9,763 m/s2.
A kelet felé haladó mozdony esetén a terhelõerõ: mgK = m(g – v2/r), azaz: gK = g – v2/r.
-
Az eltérés, v2/r = 202/6,378 ´106 = 6,27´10 5 m/s2.
Tehát: gK/g = (g – v2/r)/g = 1 – (v2/r)/g = 1 – 202/6,378 ´106/9,763 = 0,9999936 ® 0,00064 %-kal.
A nyugat felé tartó mozdonynál hasonlóan: gNy = g + v2/r.
Tehát: gNy/g = (g + v2/r)/g = 1 + (v2/r)/g = 1 + 202/6,378 ´106/9,763 = 1,0000064 ® 0,00064 %-kal.
Már a képletekbõl is látszik, hogy ugyanannyi % az eltérés mindkét esetben (és igen kicsiny).
44
24. A nyomóerõk különbsége az elõzõ megoldás alapján:

F = mgNy – mgK = 2mv2/r ® v = Fr / (2m) = 7× 6,378´ 106 / ( 2× 25000) » 30 m/s = 108 km/h.
25. Ha Fny erõvel nyomja a talaj a Földhöz képest nyugvó testet, akkor mi úgy
tapasztaljuk, hogy ekkora, de ellentétes irányú erõvel húzza a Föld a testet a talaj- Fny
hoz. Ezt a testre ható Fny nagyságú, de ellentétes irányú erõt érzékeljük nehézségi
erõként. Az (eltúlzott) ábra alapján látható, hogy a gravitációs erõ és a nyomóerõ
Fg
eredõje biztosítja a test tengely körüli forgásához szükséges centripetális erõt.
Mivel a szükséges centripetális erõ (az eredõ) nem egyirányú a gravitációs
erõvel, ezért Fny, s vele a nehézségi erõ iránya sem egyezik meg a gravitációs erõ
irányával.
22
m ×m - 1000 × 7,34 ´ 10
26. a, A középpontban (itt r = 384000 km): F = g 1 2 2 = 6,67 ´10 11× 8 2
= 0,03320 N.
r (3,84 ´ 10 )
22
- 1000 × 7,34 ´ 10
b, A Hold felé esõ oldalon (itt r = 384000 – 6380 km): F = 6,67 ´10 11× 8 2
= 0,03433 N.
(3,7762´ 10 )
22
- 1000 × 7,34 ´ 10
c, Az átellenes oldalon (itt r = 384000 + 6380 km): F = 6,67 ´10 11× 8 2
= 0,03213 N.
(3,9038´ 10 )
m1 × m2 1000× 2´ 1030
-
27. a, A középpontban (itt r = 150 millió km): F = g = 6,67 ´10 11× = 5,92&8 N.
r2 (1,5´ 1011 ) 2
b, A Nap felé esõ oldalon (itt r = 150 millió – 6380 km = 1,4999362 ´1011 m):
- 1000× 2´ 1030
F = 6,67 ´10 11× = 5,92939 N.
(1,4999362´ 1011 ) 2
c, Az átellenes oldalon (itt r = 150 millió + 6380 km = 1,5000638 ´1011 m):
- 1000× 2´ 1030
F = 6,67 ´10 11× = 5,92838 N.
1,5000638´ 1011 ) 2
28. Mindkét égitestnél a középpontbeli erõt kell összevetnünk a szélsõkkel. Vegyük pl. az innensõ
oldalikat: Hold: DF = 0,03433 – 0,03320 = 0,00113 N.
Nap: DF = 5,92939 – 5,92889 = 0,0005 N.
Látható, hogy az eltérések a Hold esetén durván kétszer akkorák.
A Hold árapályhatása tehát mintegy kétszerese a Napénak!
Hasonló eredményre jutnánk, ha az átellenes oldali erõket vetnénk össze a középpontbelivel.
Az árapályhatás a távolság reciprokának köbével arányos!
29. Az innensõ gömb középpontjának távolsága:
r1 = 6380 km + 220 km – 10 m = 6,59999 ´106 m. r1
A túlsóé: r2 = 6380 km + 220 km + 10 m = 6,60001´106 m.
r2
A Föld vonzóereje a közelebbi gömbre: Föld
7 24
m× M - 10 × 6´ 10
F1 = g 2 = 6,67 ´10 11× 6 2
= 9,1873557´107 N.
r1 ( 6,59999´ 10 )
m× M - 107 × 6´ 1024
A vonzóerõ a távolabbi gömbre: F2 = g 2 = 6,67 ´10 11× = 9,1873000´107 N.
r2 ( 6,60001´ 106 ) 2
Az árapályerõ e kettõ különbsége: DF = F1 – F2 = 556,8 N.
m2 - (107 ) 2
A két gömb közötti vonzóerõ: F = g 2 = 6,67 ´10 11× = 16,7 N.
r 202
Látható, hogy a Föld árapályereje (DF) ennél jóval nagyobb, azaz a két gömb nem állhat össze egy
testté. Ez az a hatás ami miatt egy égitest körül egy bizonyos távolságon belül nem keringhet nagyobb
hold. Az égitest árapályhatása ugyanis darabokra szedi szét. Az egyes darabokat már nem a gravi-
táció, hanem vegyi erõk tartják össze. Azt a távolságot melyen belül már nem állhat össze nagyobb
hold, Roche-határnak hívjuk.
45
30. A feladat adataiból és az elõzõ megoldásból tudjuk, hogy a két test K K F1

közötti gravitációs erõ elhanyagolható. Marad a fekete lyuk gravitá- F 2
r
ciós ereje és a kötélerõ úgy, ahogy az ábrán látjuk. 1
Írjuk fel a Newton II. törvényét a testekre: r 2
(1) F1 – K = ma; (2) F2 + K = ma.

-
Számítsuk ki a gravitációs erõket: F1 = gmM/r12 = 6,67 ´10 11·50·1027/10002 = 3,335 ´1012 N!
-
F2 = gmM/r22 = 6,67 ´10 11·50·1027/10052 = 3,3019 ´1012 N!
(1) + (2) F1 + F2 = 2ma ® 3,335 ´1012 + 3,3019 ´1012 = 2·50·a ® a = 6,6369 ´1010 m/s2!
Ezt írjuk vissza (1)-be: 3,335 ´1012 – K = 50·6,6369 ´1010 ® K = 1,655 ´1010 N!
b, Hasonlóan járunk el itt is, csak r1 és r2 változik. Az egyes eredmények:
F1 = 3,335 ´1014 N; F2 = 3,0249 ´1014 N; a = 6,36 ´1012 m/s2; K = 1,55 ´1013 N.
16 16 14
c, F1 = 3,335 ´10 N; F2 = 1,4822 ´10 N; a = 4,817´10 m/s ; 2
K = 9,26 ´1015 N.
Ha elég közel kerülünk egy fekete lyukhoz, akkor az hihetetlen nagy erõvel igyekszik szétszedni a
testeket, az árapályerõ egyszerüen ízekre szed szét mindent!
31. Mivel az ûrhajós valamivel messzebb van ezért ahhoz, hogy az ûrha-
jóval azonos idõ alatt kerülje meg a Földet, nagyobb erõ kell befelé, F1 K K
Föld
mint amekkorát a gravitáció biztosít (az ûrhajós távolságában a F 2
sebesség egy picit kisebb lenne, s a gravitáció éppen ezt a kisebbet r 1
tudná biztosítani), emiatt a kötélben erõ lép fel. Számoljuk a gravi- r 2
tációs erõket! Az ûrhajóra (r1 = 6380 km + 220 km = 6,6 ´106 m):

- 2
F1 = gm1M/r12 = 6,67 ´10 11·5000·6 ´1024/(6,6 ´106) = 45 936,6 N.
Az ûrhajósra ((r2 = 6380 km + 220 km + 50 m = 6,60005 ´106 m):
- 2
F2 = gm2M/r12 = 6,67 ´10 11·80·6 ´1024/(6,60005 ´106) = 735 N.
Írjuk fel a testekre a körmozgás megfelelõ egyenleteit, vigyázva arra, hogy a szögsebességgel
dolgozzunk, mert az egyezik meg a két testre: (1) F1 – K = m1w2 r1; (2) F2 + K = m2w2 r2.
A két egyenletet összeadva: F1 + F2 = w ·(m1r1 + m2r2).
2 Ebbõl:
-
w2 = (F1 + F2)/(m1r1 + m2r2) = (45 936,6 + 735)/(5000·6,6 ´106 + 80·6,60005 ´106) = 1,392 ´10 6.
A kötélerõt számolhatjuk pl. (1)-bõl:
-
K = F1 – m1w2r1 = 45 936,6 – 5000·1,392 ´10 6·6,6 ´106 = 0,0164 N.
Megjegyzés: Nagyon pontosan kell dolgoznunk az utolsó kivonás miatt: ha az utolsó sorban leírt
adatokkal a mûveleteket elvégezzük, nagyságrendileg más értéket kapunk! Valójában végig kerekí-
tett értékek vannak leírva, de a számológéppel a 10 jegyre pontos értékekkel történt a számolás!
Ehhez használni kell a memóriákat, vagy jegyzetelni kell! Látható, hogy az erõ igen csekély, ahogy az
várható is volt.
32. a, A feladat elsõ részében az elõzõ megoldás szerint járunk el:
F1 K K
A gravitációs erõk: Föld
2 -11 5 24 6 2 F
F1 = gm1M/r1 = 6,67 ´10 ·2 ´10 ·6 ´10 /(9,995 ´10 ) = 801201 N. r1
2
- 2
F2 = gm1M/r12 = 6,67 ´10 11·2 ´105·6 ´1024/(1,0005 ´107) = 799600,2 N. r 2
Az egyenletek: (1) F1 – K = mw2 r1; (2) F2 + K = mw2 r2. Ebbõl:

-
w2 = (F1 + F2)/[m·(r1 + r2)] = (801201 + 799 600,2)/[2 ´105·(9,995 ´106 + 1,0005 ´107)] = 4,002 ´10 7.
-4
Innen w = 6,326 ´10 . A keringési idõ: T = 2p/w = 9932 s = 2 óra 45 perc 32 másodperc.
A kötélerõt számolhatjuk pl. (1)-bõl:
-
K = F1 – m1w2r1 = 801201 – 2 ´105·4,002 ´10 7·9,995 ´106 = 1200 N.
b, A két, 10 km-re lévõ testbõl álló kezdeti rendszer forog a szimmetria miatt középen található közös
tömegközéppont körül. A tengelyforgási idõ megegyezik a rendszer földkörüli keringési idejével,
hiszen csak így tud a kötél mindig a Föld közepe felé mutatni. Az összerántás során a kötélerõ iránya
áthalad a tömegközépponton, így arra nincs forgatónyomatéka. Ezért használhatjuk az impulzusmo-
mentum-megmaradás törvényét. Ehhez még tudnunk kell az egyesült gömb méretét. Ennek kétszer
46
akkora a tömege (400 tonna) azonos sûrûség mellett. Mivel a tömeg arányos a térfogattal, ami r3-bel
arányos, így a sugara 3 2-ször akkora, mint az eredeti: r’ = 2,5·3 2 » 3,15 m.
A tehetetlenségi nyomatékok: kezdetben két 200 tonnás tömegpont kering 5 km-re a tömegközép-
ponttól: Q = 2·mx2 = 2·2 ´105·50002 = 1013 kgm2.
Utána egy gömb forog a közepe körül: Q’ = 2/5·(2m)r’2 = 0,4·2·2 ´105·3,152 = 1,587´106 kgm2.
Az impulzusmomentum-megmaradás törvénye: Qw = Q’w’.
-
Ebbõl: w’ = Qw/Q’ = 1013·6,326 ´10 4/1,587´106 = 3985 1/s.
A tengelyforgási idõ: T’ = 2p/w’ = 0,001577 s.
Ez igen rövid! A fordulatszám: f’ = 634 1/s. Ezt a test egyben biztos nem bírja ki és szétesik
(valójában nem is tud összeállni).
33. A mozgás nem egyenletesen gyorsuló, mert a gravitációs erõ növekszik!
m2 m
A gravitációs erõ: F = g 2 , így a gyorsulás a = F/m = g 2 .
r r
- -
Ennek értéke kezdetben: a1 = gm/r12 = 6,67 ´10 11·75/52 = 2,001´10 10 m/s2,
- -
és a végén: a2 = gm/r22 = 6,67 ´10 11·75/12 = 5,003 ´10 9 m/s2.
A becsléshez vegyünk átlagot (a két érték között kb. egy nagyságrend az eltérés, ezért a becslésünk-
-
ben sem lehet több hiba): a = (a1 + a2)/2 = 2,6 ´10 9 m/s2.
Ahhoz, hogy 5 m-rõl 1 m-es közelségbe kerüljenek mindegyik testnek 2 m-t kell megtennie.
A kinematikai rész: s = at2/2 ® t = 2s / a = 2× 2 / 2,6´ 10-9 = 39 213 s = 10 h 53’ 33”.
Becslésünk durva, de azt bizton állíthatjuk, hogy egy napnál nem kell több.
T2 r 3 r3 6709003
34. Kepler III. törvénye: E2 = E3 ® TE2 = TI2 × E3 = 1,772 × = 12,62. Ebbõl TE = 3,55 nap.
TI rI rI 4216003
A látszó (szinódikus) keringési idõ (t) és a tényleges (sziderikus) (T) közötti kapcsolat korábbi
tanulmányaink alapján: 1/TI – 1/TE = 1/t, azaz 1/1,77 – 1/3,55 = 1/t ® t = 3,53 nap.
Ez szinte pontosan megegyezik az Európa keringési idejével. Ha pontosabb adatokkal dolgoztunk
volna, akkor még közelebbi érték jön ki. Látható is, hogy az Európa keringési ideje kétszer akkora,
mint az Ióé, így az Európa egy keringése alatt az Ió éppen lekörözi az Európát. Ilyen véletlenekben a
csillagászok nem hisznek, s elméleti végiggondolásokkal belátható, hogy léteznek ún. rezonanciában
lévõ égitestek, melyek pályái olyanok, hogy a hozzátartozó keringési idõk kis egész számok aránya-
ival fejezhetõk ki. Ezek egymás pályáját stabilizálhatják (mint az Európa és az Ió), de az egyik ki is
lökdösheti a másikat a pályájáról (mint a Jupiter, amely így tisztított ki területeket a kisbolygóövben).
Hogy mikor stabilizáló a pályarezonancia és mikor van éppen fordítva, az még tisztázatlan!
35. Mivel külsõ erõk nem hatnak, ezért a tömegközéppont helyben marad, s a két x
test így csak itt, a tömegközéppontban találkozhat! Ennek helye a bal oldali m
1 Tkp m2
kisebb tömegtõl eddigi tanulmányaink alapján:
x = m2·d/(m1 + m2) = 108·1000/(105 + 108) » 999 km.
Az a P pont, ahol a gravitációs erõk kiegyenlítik egymást,
y 1000 - y
a tömegközépponttal ellentétben a bal oldali kisebb tö-
meghez van közelebb. Ebbõl következik, hogy ez a pont m F
1 P F m2
nem eshet egybe a tömegközépponttal. Mivel a két test
egymáshoz közeledve a tömegközéppontban találkozik, s a P pont mindig közöttük van, ezért ennek
a pontnak vándorolnia kell, s végül maga is a tömegközéppontba jut!
A kezdeti helyére az ábra alapján: g·m1·m/y2 = g·m2·m/(1000 – y)2 ¾/(gm)
¾¾®
5 2 8 2 2 6
(
10 /y = 10 / 1000 y – ) ® y – 2000y + 10 = 1000y . 2
Az ebbõl adódó II-fokú egyenlet: 999y2 + 2000y – 106 = 0.

Ennek megoldásai: y1 » 30,7; y2 » -32,7 < 0.
Tehát kezdetben a pont a bal oldali kisebb tömegtõl jobbra y = 30,7 km-re van.
47

Gravitáció

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gravitáció

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

FIZIKA FELADATOK

27. Egy az Egyenlítõ felett keringõ mûhold keringési ideje 6 óra.

26. Mekkora erõvel vonz a Hold egy 1 tonna tömegû részt

Számítsuk ki a kötélerõt néhány esetben:

22. Az ábrán láthatjuk minden testre a másik kettõ által F F 12 12 F 13

kifejtett gravitációs erõket. Ennek alapján: m F 1 13

FJF = g F 2 J = 6,67 ´10 11× » 1,93 ´ 10 18

rJF = 628 millió km

c, r’2/r2 = 2 ® r’ = 2 r, tehát kb. 41,4 %-kal nõjön.

elsõ golyó által rá kifejtett gravitációs erõ (F12) megegyezik a Fny1 F

lítik. A keresett nyomóerõ így az egyensúly miatt:

38. A golyók tömege: m = r·4r3p/3 = 8,9·4·253p/3 » 582 504 g » 582,5 kg.

39. A szöveg alapján a gömbök középpontjainak távolsága: rt = 150 cm = 1,5 m.

29. 27. alapján gs = g·M/rs2 ® g·M = gs·rs2 .

® v = 5933 m/s. Most már: T = 2rep/v = 2·5,1´107·p/5933 » 54013 s » 15 h.

Ebbõl: gs/ge = 1/0,999979306 » 1,0000207 ® » 0,0021 %-kal nagyobb.

3. 1. alapján: v = 2rp/T = 2·1,222 ´109·p/1378 080 » 5572 m/s.

13. Az elõzõ megoldás szerint:

rM3 TM2 TN2 88 2

rE3 TE2 TE2 3,552

T22 r23 r23 (2r1 ) 3

Ebbõl T2 = 2 2×T1, azaz kb. 2,83-szor nagyobb a keringési ideje.

11. A Gravitáció és keringés fejezet 7. megoldása szerint: r3 = M·T2g/(4p2). Ennek alapján:

20. 11. szerint:

37. 17 h 15’ = 0,71875 nap = 62100 s.

A két pálya magasságának különbsége így: 30940 km.

8. Elõször a körpályasebességet kell kiszámolni:

27. Elõször a bolygó tömege a Gravitáció és keringés címû fejezet alapján:

Nem igaz, mert a sugár benne maradt a képletben.

45. 39 alapján c2 = 2gM/r = 2g·r·4r3p/(3r) = 8grpr2/3 ® r2 = 3c2/(8grp). Tehát

46. 10 milliárd fényév = 1010·365·24·3600·3 ´108 = 9,46 ´1025 m.

DEg » -4,59 ´108 J. Ennyivel csökken ezt tehát el kell vennünk!

0,8M 0,8M 0,8M 0,8M

22. Az Európa legnagyobb szögtávolságából az elõzõ megoldáshoz hasonlóan kiszámolhatjuk a

24. A nyomóerõk különbsége az elõzõ megoldás alapján:

30. A feladat adataiból és az elõzõ megoldásból tudjuk, hogy a két test K K F1

Írjuk fel a Newton II. törvényét a testekre: r 2

(1) F1 – K = ma; (2) F2 + K = ma.

sebesség egy picit kisebb lenne, s a gravitáció éppen ezt a kisebbet r 1

tudná biztosítani), emiatt a kötélben erõ lép fel. Számoljuk a gravi- r 2

tációs erõket! Az ûrhajóra (r1 = 6380 km + 220 km = 6,6 ´106 m):

Az egyenletek: (1) F1 – K = mw2 r1; (2) F2 + K = mw2 r2. Ebbõl:

Az ebbõl adódó II-fokú egyenlet: 999y2 + 2000y – 106 = 0.

You might also like