Gázok

KÖZÉPISKOLAI FIZIKA FELADATOK
ALAPSZINTTÕL A FELVÉTELIIG
1.
GÁZOK
Fabula CAD Service

Minden jogot fenntartunk! Ezt a kiadványt, vagy annak részeit a Kiadó engedélye nélkül bármilyen
formában és bármilyen eszközzel reprodukálni tilos!
© Szerzõ, szerkesztõ, ábraszerkesztõ:

Kovács Géza
középiskolai tanár
Lektorálta:
Varga György
középiskolai tanár
© Fõszerkesztõ, borító terv:

Farkas Zsolt
ISBN: 963 00 8425 2
Elsõ kiadás - 2001. október
© Kiadó: Fabula CAD Service Bt.

1165 Budapest, Olga utca 36.
Telefon: 402-4331 fax: 402-4332
E-mail: fabula@hu.inter.net
Felelõs kiadó: Farkas Zsolt

Nyomdai munkák: Haász Nyomdász Bt. - Budapest
Tartalomjegyzék
Elõszó
Feladatok
Boyle-Mariotte törvény - A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Boyle-Mariotte törvény - B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Boyle-Mariotte törvény - C . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Boyle-Mariotte törvény - D . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Boyle-Mariotte törvény - E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Gay-Lussac I. Törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Gay-Lussac II. Törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Egyesített gáztörvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Ideális gázok állapotegyenlete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Parciális nyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
A gázok belsõ energiája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Hõkapacitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Gázok keverése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Gázok energiájának növelése hõközléssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
A hõtan I. Fõtétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Izotermikus folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Izochor folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Izobár folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
Adiabatikus folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Összetett folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Grafikonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
Hõerõgépek, hûtõgépek, hõszivattyúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Részecskék repülési sebessége, mozgási energiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Megoldások
Boyle-Mariotte törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Gay-Lussac I. Törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Gay-Lussac II. Törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Egyesített gáztörvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Ideális gázok állapotegyenlete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Parciális nyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
A gázok belsõ energiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
Hõkapacitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
Gázok keverése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
3
Gázok energiájának növelése hõközléssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
A hõtan I. Fõtétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Izotermikus folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Izochor folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Izobár folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
Adiabatikus folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Összetett folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Grafikonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
Hõerõgépek, hûtõgépek, hõszivattyúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Részecskék repülési sebessége, mozgási energiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
4
Mester Sz. József tanár úr emlékének
Elõszó
Már tanári pályafutásom kezdetén szükségét éreztem egy olyan fizika feladatgyûjteménynek, melybõl
igazán alaposan feldolgozható egy adott fejezet! Olyan gyûjteménynek, amelybõl lehet házi feladatot
adni, dolgozatra való példákat szemezgetni, s szakkörre, esetleg versenyre készülni is. Ez egy
könyvben persze nem valósítható meg.
Saját használatra készítettem tehát egy kézzel írott verziót az egyik témából, a gázokból, amit évekig
használtam, s kollégáimnak is kölcsönadtam. Õk kezdték aztán rágni a fülemet, hogy ezt ki kéne adni.
Végül egy barátom révén némi számítógépes ismeretekre is szert tettem, így lehetõség nyílt a megvalósí-
tásra. Ennek eredménye ez az elsõ (de remélhetõleg nem az utolsó) füzet. Bízom benne, hogy mindenki-
nek megelégedésére szolgál, s tanár és diák is megtalálja benne amit keres! Amennyiben tényleg így lesz,
nagy lelkesedéssel és hittel, buzgón folytatom a következõ füzetekkel!
Köszönöm Varga György barátomnak és kollégámnak a szakmai segítséget, a többieknek pedig a lelki
támogatást és az unszolást, biztatást. Külön köszönettel tartozom Farkas Zsolt barátomnak, aki nélkül ez
a feladatgyûjtemény soha nem valósult volna meg.
Biatorbágy, 2001. június 25. Kovács Géza
A feladatok között igyekeztem minél többfélét bemutatni, de a feldolgozás nem teljes (persze nem is
lehet az), bizonyos típusok más témáknál kerülnek majd elõ. A rugók után is vissza lehet tekinteni a
gázokhoz, s a Newton-II végére is érdemes becsempészni izgalmas gázos feladatokat, de elõjöhetnek a
körmozgásnál is, stb. A gázok sok helyen elsõs anyag (ezért is ez az elsõ téma), így fontos tudni, hogy a
feladványok között bõven akad olyan, melyet csak késõbb lehet elõvenni a szükséges matematikai tudás
hiánya miatt. Jó pár feladat megoldása másodfokú egyenletre vezet, és elõfordul olyan rész , melyhez egy
kevés trigonometria kell (Boyle-Mariotte F).
A feladatok szövegének megfogalmazása nem teljesen egységes, erre nem is törekedtem, hiszen a
tanuló sokféle szövegezéssel találkozhat, nem szerencsés, ha egy fajtához nagyon hozzászokik.
5
A feladatok nehézségük szerint három csoportra vannak osztva. Ezt a feladatok számozása jelzi: az
egyszerûbbek jelölése megszokott, a közepesen nehezek vastagon szedettek, s egyszer aláhúzottak, míg
az igazán nehezek vastagon szedettek és kétszer vannak aláhúzva. Sajnos, hogy mi milyen nehéz, az
erõsen szubjektív, lehet, hogy az olvasó másként csoportosítana, ezért ezeket a jelöléseket inkább szerény
jelzésnek tekintse.
A megoldások terjedelmi okok miatt igen tömörek, ami komoly odafigyelést igényel. Úgy éreztem,
hogy a diákok számára mégis nagyon elõnyös, ha - az alapfeladatokon túl - a végeredményen kívül az
odavezetõ út is (ha nem is teljes részletességgel, de) le van írva. A végeredmények kétszer alá vannak
húzva, de csak ott ahol rajtuk kívül egyéb is szerepel (részeredmény, magyarázat).
A számításokban eltérések adódhatnak az itt közölt végeredményektõl a következõk miatt. 1. Sok-

szor a részeredmények kerekítve vannak megadva, de a pontosabb adattal számoltam tovább. 2. A felada-
tok egy része számolható a normálállapot adatainak segítségével, de az ideális gázok állapotegyenletével
is. A kettõ nem ad azonos eredményt (az eltérés néhány %), de természetesen mindkettõ helyes.
A megoldások során felhasznált állandók értéke:

0 °C = 273K
R = 8,31 J/(Kmól)
g = 10 m/s2
V0 = 22,4 l
K = 1,38 ´10-23 J/K
Az Avogadro- (Loschmidt-)féle szám = 6 ´1023
Sok sikert!
6
Boyle-Mariotte törvény
A
1. Egy 50 literes tartályban, 2´105 Pa nyomáson lévõ gázt 40 liter térfogatúra nyomunk össze.
Mekkora lesz a nyomása?
Boyle-Mariotte tv.
2. 30 liter térfogatú, 3´105 Pa nyomású gázt 50 literre engedünk tágulni. Mekkora lesz a nyomása?
3. 50 m3, 105 Pa nyomású gázt egy 2 m3-es tartályba préselnek. Mekkora lesz a nyomása?
4. 1liter 105 Pa nyomású levegõnek mekkora lenne a térfogata 500 Pa nyomáson?
5. 6000 liter, 105 Pa nyomású gázt 100 ´105 Pa-ra nyomtunk össze. Mekkora lett a térfogata?
6. Egy fecskendõben lévõ 5 cm3 térfogatú, 105 Pa nyomású buborékot 4 ´105 Pa nyomásúra préselünk
össze. Mekkora lesz a térfogata?
7. Egy 6 m3 térfogatú búvárharangot addig engedünk a víz alá, míg a nyomás a légkörinek három-
szorosára nem nõ. Mekkora lesz ekkor a bennszorult levegõ térfogata?
8. Egy földalatti gázmezõ 240 millió m3 gázt tartalmaz 250 légköri nyomáson. Mekkora lenne a tér-
fogata normál légköri nyomáson?
9. 7000m magasságban a légnyomás már csak 43000Pa. A tengerszinten, 103300 Pa nyomáson lévõ
1 m3 levegõnek mekkora a térfogata ott fenn?
10. 105 Pa nyomású gáz térfogatát felére csökkentjük. Mekkora lesz a nyomása?
11. 3´105 Pa nyomású gáz térfogatát negyedére csökkentjük. Mekkora lesz a nyomása?
12. 2´105 Pa nyomású gáz térfogatát ötszörösére növeljük. Mekkora lesz a nyomása?
13. Egy gáz nyomását összenyomással háromszorosára növeljük. Hogyan változik a térfogata?
14. Hogyan kell megváltoztatni egy gáz térfogatát, hogy a nyomása duplájára nõjön?
15. Egy buborék térfogata, mire a felszínre ér, ötszörösére nõ. Mekkora volt a nyomása lent, ha a hõ-
mérséklet közben nem változott?
16. Hogyan változik a gáz nyomása, ha térfogatát 20 %-kal csökkentjük?
17. Hogyan változik a gáz nyomása, ha térfogatát 20 %-kal növeljük?
18. Hogyan változik a gáz nyomása, ha térfogatát 20 %-ára csökkentjük?
19. Hogyan változik a gáz térfogata, ha nyomását 20 %-kal csökkentjük?
20. Hogyan változik a gáz térfogata, ha nyomását 20 %-kal növeljük?
21. Hány %-kal változik a gáz nyomása, ha térfogatát 20 %-kal csökkentjük?
22. Hány %-kal változik a gáz nyomása, ha térfogatát 20 %-kal növeljük?
23. Hány %-kal változik a gáz térfogata, ha nyomását 25 %-kal csökkentjük?
24. Hány %-kal változik a gáz térfogata, ha nyomását 25 %-kal növeljük?
25. A gáz térfogatát 4/5-résznyivel megnöveljük. Hogyan változik a nyomása?
7
B
26. Az ábra szerint lefektetett hengerben mekkora a bezárt gáz tér-
fogata?
A külsõ nyomás 105 Pa. A gáz térfogata kezdetben 20 liter.
A dugattyú tömege 50 kg, felülete 2 dm2.
27. Az ábra szerint felfordított hengerben mekkora a bezárt gáz tér-

fogata?
28. Az ábra szerint lefektetett hengerben mekkora a bezárt gáz tér-

fogata?
A dugattyú tömege 20 kg, felülete 1dm2.
29. Az ábra szerint megfordított hengerben mekkora a bezárt gáz

térfogata?
A dugattyú tömege 40 kg, felülete 1dm2.
30. Az ábra szerint megfordított hengerben mekkora a bezárt gáz

térfogata?
31. Az ábra szerint megfordított hengerben mekkora a bezárt gáz-

oszlop hossza?
A külsõ nyomás 105 Pa. A gázoszlop kezdeti hossza 40 cm.
32. Az ábra szerint megfordított hengerben mekkora a bezárt gáz-

oszlop hossza?
33. Az ábra szerint lefektetett hengerben mekkora a bezárt gáz-

oszlop hossza?
34. Az ábra szerint felfordított hengerben mekkora a bezárt gáz-

oszlop hossza?
8
B
35. Az ábra szerint lefektetett hengerben mennyit mozdult el a du-

gattyú?
Boyle-Mariotte tv.
36. Az ábra szerint megfordított hengerben mennyit mozdult el a
dugattyú?
37. Az ábra szerint lefektetett hengerben mennyit mozdult el a du-

gattyú?
38. Az ábra szerint lefektetett hengerben mekkora a gázt elzáró

dugattyú tömege?
A külsõ nyomás 105 Pa. A dugattyú felülete 12 dm2, a gáz kez-
deti térfogata 40 liter, a végsõ 30 liter.
39. Mekkora az ábrán látható henger dugattyújának súlya?

A külsõ nyomás 105 Pa. A dugattyú felülete 5 dm2, a gázoszlop-
hosszak 30 cm illetve 15 cm.
40. Ha az ábrán látható hengert felfordítjuk, a bezárt gáz térfogata a

kétharmadára csökken. Mekkora a dugattyú tömege?
A külsõ nyomás 105 Pa. A dugattyú felülete 10 dm2.
41. Az ábrán látható henger felállítása után a térfogat 20 %-kal

csökkent.
Mekkora a dugattyú tömege?
42. Az ábrán látható henger felállítása után a térfogat 40%-kal nõtt.

A külsõ nyomás 105 Pa. A dugattyú tömege 200 kg.
Mekkora a dugattyú felszíne?
43. Miközben az ábrán látható hengert felfordítjuk, a dugattyú

10 cm-t mozdul el. A gázoszlop hossza kezdetben 40 cm. Mek-
kora a dugattyú tömege?
9
B
44. Mekkora lesz az ábrán látható hengerbe zárt gáz térfogata, ha a

dugattyúra 300 kg tömeget helyezünk?
A külsõ nyomás 105 Pa. A gáz kezdeti térfogata 50 liter.
45. Mekkora lesz a gáz térfogata, ha a dugattyúra 200 kg tömeget

akasztunk?
A külsõ nyomás 105 Pa. A gáz kezdeti térfogata 50 liter.
46. Mekkora súlyt akasszunk a kezdetben terheletlen zsinegre,

hogy a térfogat 2 literrel nõjön?
A külsõ nyomás 105 Pa. A dugattyú felülete 3 dm2. A gáz kez-
deti térfogata 15 liter.
47. Az ábrán látható henger alján szelep van, melynek felülete

0,5 cm2. Mekkora a gáz által rá ható erõ?
A külsõ nyomás 105 Pa. A dugattyú felülete 12 dm2, tömege
200 kg.
48. Az ábrán látható henger alján lévõ szelep 104 Pa túlnyomásnál

nyit ki. Mekkora tömeget helyezzünk az elhanyagolható súlyú
dugattyúra, hogy a szelep éppen kinyisson?
49. Az ábrán látható henger alján lévõ szelep 2´104 Pa túlnyomás-

nál nyit ki. Mekkora tömeget helyezzünk a 80 kg tömegû du-
gattyúra, hogy a szelep éppen kinyisson?
50. Az ábrán látható henger alján lévõ szelep felülete 3 cm2 és 20N
erõ hatására nyit ki. Legalább mekkora tömeget helyezzünk a
150 kg tömegû dugattyúra, hogy a szelep kinyisson?
A dugattyú felülete 6 dm2.
51. Az ábrán látható henger alján lévõ szelep 3´104 Pa túlnyomás-

nál nyit ki. A 80 kg tömegû dugattyúra 190 kg tömeget kell he-
lyeznünk, hogy a szelep éppen kinyisson. Mekkora a dugattyú
felülete?
52. Az ábrán látható henger alján lévõ szelep 10 N erõ hatására nyit
ki. Az 50 kg tömegû, 8 dm2 felületû dugattyúra, hogy a szelep
kinyisson, még legalább 150 kg tömeget kell helyeznünk.
Mekkora a szelep felülete?
10
C
53. Az ábrán látható csõben 10 cm-es higanyoszlop zár el 30 cm3
térfogatú levegõt. Mekkora lesz a levegõ térfogata, ha a csövet
nyitott végével felfelé állítjuk?
A külsõ nyomás 105 Pa, a higany sûrûsége 13,6 g/cm3.
Boyle-Mariotte tv.
nyitott végével lefelé állítjuk?
1.
55. Az ábrán látható csõben 15 cm-es higanyoszlop zár el 70 cm3 2.
1; vízszintesre fektetjük?
2; nyitott végével lefelé állítjuk?
56. Az ábrán látható csõben 10 cm-es higanyoszlop zár el 60 cm3 1. 2.

1; nyitott végével felfelé állítjuk?

térfogatú levegõt. Mekkora lesz a levegõ térfogata, ha még
15 cm-nyi higanyt öntünk a csõbe?
1.
58. Az ábrán látható csõben 20 cm-es higanyoszlop zár el 30 cm 2.
hosszú légoszlopot. Mekkora lesz ennek hossza, ha a csövet
1; vízszintbe fektetjük?
59. Az ábrán látható csõben 10 cm-es higanyoszlop zár el 50 cm 1. 2.

hosszú légoszlopot. Mekkora lesz ennek hossza, ha a csövet
1; nyitott végével felfelé állítjuk?
60. Az ábrán látható csõben a higany 50 cm-es levegõoszlopot zár

el. Ha nyitott végével lefelé fordítjuk a csövet, akkor a légosz-
lop hossza 70 cm lesz. Mekkora a higany hossza?
61. Az ábrán látható csõben 20 cm-es higanyoszlop zár el levegõt.

Ha a csövet nyitott végével felfelé állítjuk, a higany 8cm-t moz-
dul el. Mekkora a légoszlop eredeti hossza?
11
C
62. Az ábrán látható csõben 12 cm hosszú higanyoszlop 85 cm

hosszú levegõoszlopot zár el. Milyen hosszú higanyoszlopot
kell még hozzáöntenünk, hogy a légoszlop hossza 70 cm le-
gyen?
63. Az ábrán látható csõben 15 cm hosszú higanyoszlop zár el

75 cm hosszú levegõoszlopot. Mennyivel lesz a higanyszint a 1m
csõ vége alatt, ha még 10 cm-nyi higanyt öntünk a csõbe?
64. Egy 1 m hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet higanyba nyo-

munk úgy, hogy a csõben a higanyszint 5cm-rel lejjebb legyen, 1m
mint kívül. Mekkora most a üvegcsõben lévõ légoszlop hossza?
Milyen hosszú higany hatolt a csõbe?
A külsõ nyomás 105 Pa, a higany sûrûsége 13600 kg/m3. 5 cm
65. Az ábrán látható 1m hosszú, egyik végén zárt üvegcsõ félig hi-
ganyba merül úgy, hogy kívül és belül azonos a higanyszint. A
csövet addig emeljük, míg belül 10cm-rel magasabb nem lesz a 10 cm
higanyszint. Mekkora most az üvegcsõben lévõ levegõoszlop
hossza?
A külsõ nyomás 105 Pa, a higany sûrûsége 13600 kg/m3.
66. Az ábrán látható 1m hosszú, egyik végén zárt üvegcsõ félig hi-
ganyba merül úgy, hogy kívül és belül azonos a higanyszint. A
csövet addig emeljük, míg belül 8 cm-rel magasabb nem lesz a 8 cm
higanyszint. Hány cm-t kellett ehhez emelni a csövön.
67. Mekkora az ábrán látható, bezárt gázoszlopok nyomása?

25 cm
A külsõ nyomás 105 Pa, a higany sûrûsége 13,6 g/cm3. 10 cm
68. Mekkora az ábrán látható, bezárt gázoszlopok nyomása?

A külsõ nyomás 105 Pa, a higany sûrûsége 13,6 g/cm3. 12 cm
69. Az U alakú csõ bal szárában a higany 35 cm-nyi légoszlopot

zár el. A nyitott szárban a higany 25 cm-rel magasabban áll. 25 cm
Mekkora lenne a légoszlop hossza normál nyomáson?
70. Az ábrán látható U alakú csõben higany zár el 40 cm hosszú

gázoszlopot. Milyen hosszúságú higanyt öntsünk a nyitott végû 10 cm
szárba, hogy ott a higany 10 cm-rel magasabban álljon?
12
C
71. Az U alakú csõ bal szárában 30 cm-nyi légoszlop van. A nyitott

szárban a higany 5 cm-rel magasabban áll. Mekkora térfogatú
5 cm
higanyt kell a nyitott szárba önteni ahhoz, hogy a bezárt
gáz nyomása 104 Pa-lal növekedjék, ha a csõ keresztmetszete
0,5 cm2.
Boyle-Mariotte tv.
72. Az ábrán látható U alakú csõ bal szárában lévõ levegõoszlop
hossza 50 cm. A nyitott szárba 30 cm hosszúságú higanyt ön-
tünk. Mekkora lesz a bezárt légoszlop hossza?
A külsõ légnyomás 75 Hgcm.
73. Az ábrán látható U alakú csõ bal szárában lévõ levegõoszlop

hossza 50 cm. A nyitott szárba, melyben a higany 10 cm-rel ma-
gasabban áll, 40 cm hosszúságú higanyt öntünk. Mekkora lesz a 10 cm
bezárt légoszlop hossza?

74. Az ábrán látható csõben 5cm-nyi higany zár el 1m hosszú leve-

gõoszlopot. Milyen hosszú higanyt öntsünk a csõbe, hogy a
légoszlop hossza 85 cm-re csökkenjen? 10 cm
90 cm
75. Az ábrán látható csõben 5cm-nyi higany zár el 1m hosszú leve-

gõoszlopot. Milyen hosszú lesz a légoszlop, ha beöntünk még
25 cm-nyi higanyt?
10 cm
90 cm
76. Az ábrán látható csõbe milyen hosszú higanyoszlopot kell ön-

teni, hogy a levegõ térfogata 20 %-kal csökkenjen?
A külsõ légnyomás 76 Hgcm. 20 cm
50 cm
77. Az ábrán látható zárt üvegcsõ egyik végén 10 cm-nyi higany, a

másik felében 10 cm-es légoszlop van. A gáz nyomása ekkor
50Hgcm. Mi történik, ha a csövet felállítjuk úgy, hogy a higany
felül legyen? Milyen hosszú lesz a levegõoszlop, ha ekkor ki-
nyitjuk a szelepet?
78. Alul zárt, felül nyitott függõleges csõ közepén higany, alatta
összenyomott levegõ van. A higanyoszlop hossza a csõ hosz-
szának harmada. Ha a csövet nyitott végével lefelé fordítjuk,
akkor a higany még éppen a csõben marad. Milyen hosszú a
csõ?
79. 1 cm2 keresztmetszetû, azonos szárhosszúságú U alakú csõ e-
gyik vége zárt, a másik vége nyitott. Az ábra szerint elzárt gáz
térfogata 20cm3. Mekkora a bezárt gáz nyomása? Mekkora tér-
fogatú higanyt kell alul a csapon kiengedni, hogy a két szárban
a higany azonos szinten legyen?
13
C
80. Az ábrán látható csõben két higanyoszlop van. Mekkorák lesz- Hg Hg

nek a bezárt gázoszlopok hosszai, ha nyitott végével felfelé ál- 20 cm 10 cm 30 cm 20 cm
lítjuk a csövet?
81. Az ábrán látható csõben két higanyoszlop van. Mekkorák lesz- 20 cm Hg

nek a bezárt gázoszlopok hosszai, ha elfektetjük a csövet? 10 cm
A külsõ légnyomás 76 Hgcm. 20 cm Hg
10 cm
40 cm
82. Az ábrán látható derékszögû csövet (az egyik ág vízszintes, a
másik függõleges) vízszintes ága körül 180°-kal elfordítjuk. 20 cm
Mekkora lesz a bezárt gázoszlop hossza?
10 cm
83. Az ábrán látható U alakú csövet, melyben 50 cm hosszú lég-

50 cm
oszlop van elzárva, és a nyitott szárban a higany 10 cm-rel lej-
jebb van, fejreállítjuk. Milyen hosszú lesz ekkor a gázoszlop 10 cm
hossza?
84. Egy 1 m hosszú, egyik végén zárt üvegcsõben 70 cm-es légosz-

lop van az ábra szerint. A csõben a higanyszint 10cm-rel lejjebb
van, mint kívül. A csövet 20 cm-rel feljebb emeljük. Mekkora
lesz a gázoszlop hossza? 10 cm
A külsõ nyomás 76 Hgcm.
85. Az ábrán látható derékszögû csövet (az egyik ág vízszintes, a

másik függõleges) vízszintes ága körül 180°-kal elfordítjuk.
Mekkora lesz a bezárt gázoszlopok hossza? Mennyit mozdul el
10 cm
a külsõ higany? 20 cm 10 cm
5 cm
A külsõ légnyomás 76 Hgcm. 50 cm
86. Egy derékszögû, mindkét végén zárt üvegcsõ vízszintes szá-

rában higany, a függõlegesben 76 Hgcm nyomású levegõ van.
Milyen magasan áll a higany, ha átfordítjuk úgy, hogy a víz- 1m
szintes szár legyen a függõleges, a függõleges pedig a vízszin- 1m
tes?
87. Egy 50cm hosszú, mindkét végén zárt vízszintes üvegcsõ köze-
pén 10 cm-es higany választ el 75 Hgcm nyomású levegõosz-
lopokat. Ezután a csövet függõleges állásba hozzuk. Mekkorák
az új nyomások?
14
C
88. Egy 50cm hosszú, mindkét végén zárt üvegcsõ közepén, 10cm- 20 cm
-es higany, két 20 cm-es levegõoszlopot választ el. Ekkor a fel-
10 cm
sõ légoszlop nyomása 50 Hgcm. Mennyivel mozdul el a hi-
ganyoszlop, ha megfordítjuk a csövet? 20 cm
Boyle-Mariotte tv.
89. Az ábrán látható derékszögû csõben a 20cm hosszú higanyosz-
lop 90cm-nyi levegõt zár el. Hol lesz a higanyoszlop, ha a víz-
szintes szár körül 180°-kal elfordítjuk a csövet? 10 cm 10 cm
A külsõ nyomás 76Hgcm.
1m
90. Az ábrán látható derékszögû csõben a 70 cm hosszú higanyosz-

lop 10 cm-nyi levegõt zár el. Hol lesz a higanyoszlop, ha a víz-
szintes szár körül 180°-kal elfordítjuk a csövet? 10 cm
10 cm 60 cm
91. Egy T alakú, felül nyitott csõben a higany levegõoszlopokat zár

el az ábra szerint. Mennyi lesz a légoszlopok hossza, ha még
20 cm-nyi higanyt öntünk a függõleges szárba? 20 cm Hg
A külsõ nyomás 75 Hgcm. 20 cm 20 cm
92. Az ábrán látható, felül nyitott, 75cm hosszú üvegcsõben 10cen-

timéternyi higany zár el egy 50 cm hosszú légoszlopot. A külsõ 10 cm
75 cm
nyomás 75Hgcm. A csõbe felülrõl higanyt töltünk addig, amíg
50 cm
az a csõ szájáig nem ér. Milyen hosszú higany szükséges eh-
hez?
93. Egy T alakú, felül nyitott csõben a higany levegõoszlopokat zár

el az ábra szerint. A csövet a vízszintes szár körül 180°-kal el-
fordítjuk. Mekkora lesz a légoszlopok hossza?
A külsõ nyomás 75 Hgcm. 10 cm 10 cm Hg 10 cm
Kkellõen hosszú
94. Az ábrán felülnézetben látható 1méter oldalú négyzet alakú csõ

oldalainak közepén 10 cm -10 cm-es higanyoszlopok gázosz-
lopokat zárnak el egymástól. A gázok nyomása 100 Hgcm. Az
ábrába rajzolt t tengely körül 90°-kal elfordítjuk az elrendezést. t
Milyen lesz a higanyoszlopok elhelyezkedése? Mekkorák lesz-
nek az egyes nyomások?
95. Az ábrán látható derékszögû csõ függõleges szárában végig hi-

gany van, s a teteje nyitott. A csövet vízszintes szára körül
50 cm Hg
180°-kal elfordítjuk. Milyen hosszú higany marad a csõben?
A külsõ nyomás 75 Hgcm. 30 cm
96. Az ábrán látható T alakú csõ függõleges szárában végig van a

higany, s a teteje nyitott. Ha a csövet vízszintes szára körül
180°-kal elfordítjuk, annyi higany folyik ki, hogy a két levegõ- Hg
oszlop éppen összeér. Milyen hosszú a T szára?
10 cm 10 cm
20 cm
15
C
Hg
97. Az ábrán látható zárt edényben 76 Hgcm nyomású gáz van. A
tartályban, egy a közepéig felérõ, lefelé nézõ kémcsõ van,
melynek szája éppen eléri az edény alját. A tartályba a szelepen
át higanyt préselünk úgy, hogy az éppen elfedje a kémcsövet.
Rrögzítés 76 cm
Eközben a tartályból gáz nem távozik. Meddig hatol be a hi-
gany a kémcsõbe? (A kémcsõ térfogata a tartályéhoz képest el-
hanyagolható.)
98. Az ábrán látható tartályt 30 cm2 felületû, 15 N súlyú, könnyen 104 Pa 104 Pa
mozgó dugattyú osztja két egyenlõ részre. Az edényt függõle-
ges helyzetbe állítjuk. Mekkora lesz a nyomás alul, illetve felül,
mire az eredeti hõmérséklet visszaáll?
99. Az ábrán látható tartályt kettéosztó dugattyú könnyen moz-

gatható. A két részben lévõ gáz térfogata, nyomása, hõmérsék-
lete azonos. A jobboldali gáz tömegét 1/3-ára csökkentjük, úgy,
hogy közben a hõmérsékletek ne változzanak. Mekkora lesz az
új térfogatok aránya? Hogyan változik meg a nyomás?
100. Az ábrán látható tartályt kettéosztó dugattyú könnyen moz-

gatható. A két részben lévõ gáz térfogata, nyomása, hõmérsék-
lete azonos. A jobboldali gáz tömegét addig növeljük, amíg a
térfogatok aránya 1:2 nem lesz, úgy, hogy közben a hõmér-
sékletek ne változzanak. Hányszorosára növeltük a jobboldali
gáz tömegét? Hogyan változott meg a nyomás?
101. A baloldali ábrán látható, 4 N súlyú hengerben levõ 30cm3 tér-

fogatú gázt egy 1 N súlyú, könnyen mozgó dugattyú zárja el.
Mennyi lesz a gáz térfogata, ha a dugattyúnál fogva az egészet
felakasztjuk a jobboldali ábra szerint?
A külsõ nyomás 105 Pa, a hõmérséklet állandó, a dugattyú felü-
lete 2 cm2.
16
D
102. Egy 2 cm3 térfogatú buborék a 20 m-es tó aljáról elszabadulva ér a felszínre. Mekkora a térfogata
fent? (A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
103. Egy 4 cm3 térfogatú buborék a 10 m-es tó aljáról elszabadulva ér a felszínre. Mekkora a térfogata
fent? (A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
Boyle-Mariotte tv.
104. Egy buborék 15 m mélyrõl felérve, a felszínen 5,5 cm3 térfogatú. Mekkora volt a térfogata lent?
(A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
105. Egy buborék 10 m mélyrõl felérve, a felszínen 4 cm3 térfogatú. Mekkora volt a térfogata lent?
106. Egy víz alól induló buborék térfogata 0,5 cm3, fent 2,2cm3. Milyen mélyrõl jött?
107. Milyen mélyrõl jött az a buborék, melynek térfogata a vízben, induláskor 0,8 cm3, fent pedig
2 cm3 ? (A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
108. Egy tengeralattjáróról, 150 m mélyrõl elszabadul egy 0,5liter térfogatú buborék. Mekkora a tér-
fogata a felszínre érve? (A tengervíz sûrûsége 1,03 g/cm3, a légnyomás 105 Pa.)
109. Egy 1 liter térfogatú léggömböt a víz alá viszünk 5 méter mélyre. Mekkora a térfogata itt?
110. Egy 200cm3 térfogatú léggömböt búra alá helyezünk, s a búrában légritkított teret hozunk létre.
Mekkora lett a nyomás, ha a léggömb térfogata 1,2 liter lett? (A légnyomás 105 Pa.)
111. Egy 0,5cm átmérõjû buborék jön fel a víz alól, 10 m mélyrõl. Mekkora az átmérõje fent?
112. Egy 1 cm átmérõjû buborék jön fel a víz alól, 15 m mélyrõl. Mekkora a sugara fent?
113. Egy felszínre érõ buborék átmérõje 1,5 cm. Milyen mélyrõl jött, ha lent az átmérõje 1 cm volt?
114. Egy 20 m mélységbõl induló, 1cm3 térfogatú buboréknak mekkora a térfogata 5m mélységben?
115. Egy tengeralattjáróról, 80 m mélyrõl induló buborék térfogata 8 mm3. Felfelé haladtában két
egyenlõ térfogatú részre esik szét. Mekkora a felszínre érõ buborékok térfogata?
(A tengervíz sûrûsége 1,03 g/cm3, a légnyomás 105 Pa.)
116. Egy 20 m mélységbõl induló buborék térfogata lent 2 cm3. Felfelé haladva több egyenlõ részre
esik szét. Felérve az egyes részek térfogata 1 cm3. Hányfelé szakadt a buborék?
117. Egy 3cm átmérõjû léggömböt búra alá helyezünk (a légnyomás 105 Pa), s a búrában légritkított
teret hozunk létre, melynek nyomása 20 000 Pa lett. Mekkora a léggömb átmérõje ekkor?
118. Egy 2,5 cm átmérõjû léggömböt búra alá helyezünk, s a búrában légritkított teret hozunk létre.
Mekkora lett a nyomás, ha a léggömb átmérõje 6 cm-re nõtt? (A légnyomás 105 Pa).
119. Egy tengeralattjáróról, 80 m mélyrõl induló buborék átmérõje 5cm. Felfelé haladva két egyenlõ
részre szakad. Mekkora a felszínre érõ buborékok átmérõje?
(A tengervíz sûrûsége 1,03 g/cm3, a légnyomás 105 Pa.)
120. Egy buborék átmérõje 50 méterrel a víz alatt 1 cm. Mekkora 20 méter mélyen?
121. Az ábrán egy batiszkáf keresztmetszete látható. Belsõ térfogata 5 m3,
alul nyitott. Mennyi víz hatol bele, míg 50 m vízmélységbe ér?
17
D-E
122. Egy fecskendõben bennszorult egy 1 cm3 térfogatú buborék. Mekkora lesz a térfogata, ha a
fecskendõre 2 ´105 Pa túlnyomás hat? (A légnyomás 105 Pa.)
123. Egy fecskendõben lévõ folyadékban bentmaradt egy 1,5 cm3 térfogatú buborék. A fecskendõ
dugattyúja 3 cm2 felületû.Mekkora lesz a buborék térfogata, ha a dugattyúra 3 N erõ hat?
(A légnyomás 105 Pa.)
E
124. Mekkora a térfogata 5 mól O2-nek normálállapotban?
125. Mekkora a térfogata 15 mól H2-nek normálállapotban?
126. Mekkora a térfogata 50 g O2-nek normálállapotban?
127. Mekkora a térfogata 100 g CH4-nek normálállapotban?
128. Hány mól hidrogén térfogata 50 liter normálállapotban?
129. Hány mól széndioxid térfogata 25 liter normálállapotban?
130. Hány gramm N2 térfogata 82 liter normálállapotban?
131. Hány gramm oxigén térfogata 120 liter normálállapotban?
132. Egy tartályban 50 g O2 és 20 g N2 gáz van normálállapotban. Mekkora a tartály térfogata?
133. Egy tartályban 5 g H2 és 30g N2 gáz van normálállapotban. Mekkora a tartály térfogata?
134. Mekkora a sûrûsége a hidrogén gáznak normálállapotban?
135. Mekkora a sûrûsége a nitrogén gáznak normálállapotban?
136. Mekkora a sûrûsége a széndioxid gáznak normálállapotban?
137. Egy tartályban 1,5 mól hidrogén, és 1 mól széndioxid gáz van normálállapotban. Mekkora a ke-
verék sûrûsége?
138. Egy tartályban 0,5 mól hélium, és 2 mól oxigén gáz van normálállapotban. Mekkora a keverék
sûrûsége?
139. Egy tartályban 32 g O2 és 4g H2 gáz van normálállapotban. Mekkora a keverék sûrûsége?
140. Egy tartályban 42 g nitrogén és 8 g hélium gáz van normállapotban. Mekkora a keverék sûrûsé-
ge?
141. Egy 200 l-es tartályban oxigén és hélium keveréke van normálállapotban. A két gáz mólaránya
5:4-hez a hélium javára. Mekkora a gáz sûrûsége?
142. Egy tartályban hélium és hidrogén keveréke van normálállapotban. A két gáz móljainak aránya
2:1 a hidrogén javára. Mekkora a gáz sûrûsége?
143. Egy 100l-es tartályban nitrogén és hélium keveréke van normálállapotban. A keverék sûrûsége
0,446 g/l. Mekkora a nitrogén és a hélium mólaránya?
144. Egy tartályban hélium és hidrogén keveréke van. A normállapotú keverék sûrûsége 0,149 g/l.
Mekkora a hidrogén és a hélium mólaránya?
145. Egy tartályban hélium és hidrogén keveréke van. Mennyi a normállapotú keverék sûrûsége, ha a
hidrogén és a hélium tömegaránya 1: 2?
146. Egy tartályban hidrogén és hélium keveréke van. A normállapotú keverék sûrûsége 0,119 g/l.
Mekkora a hidrogén és a hélium tömegaránya?
18
E
147. Egy higanyba mártott, a vízszintessel 30°-ot bezáró, ferde

Torricelli-csõbe 40 cm-nyi higany hatolt be. A bezárt légosz- 40 cm
lop hossza 75 cm. A külsõ nyomás 75 Hgcm.
Mennyi a bezárt levegõ nyomása?
Boyle-Mariotte tv.
148. A vízszintessel 60°-ot bezáró Torricelli-csõbe 25cm-re hatolt
be a higany. A bezárt légoszlop hossza 75cm, a külsõ légnyo- 25 cm
más 75Hgcm.Mennyi a bezárt levegõ nyomása? Mennyi lesz
a légoszlop hossza, ha függõlegesre állítjuk a csövet?
149. Az ábrán látható Torricelli-csõ a vízszintessel 45°-ot zár be. A

higanyból kiálló csõhossz 90cm, s a higany 35cm-re nyomult 35 cm
bele. A külsõ nyomás 76 Hgcm. Mennyi lesz a behatoló hi-
gany hossza, ha függõlegesre állítjuk a csövet?
150. Az ábrán látható Torricelli-csõben a higany 20 cm-rel van fel-

jebb, mint rajta kívül. A benne elzárt gázoszlop hossza 60 cm,
a külsõ nyomás 77 Hgcm. Mennyi lesz a benyomuló higany 20 cm
hossza, ha a csövet úgy döntjük meg, hogy a vízszintessel
60°-ot zárjon be?
151. Mekkora szögben kell az elõzõ feladat csövét megdönteni, hogy a légoszlop hossza 50 cm le-
gyen?
152. A vízszintessel 20°-ot bezáró Torricelli-csõ higanyból kiálló

részében 40 cm hosszú higany és efölött 40 cm-nyi légoszlop 40 cm
van. A külsõ nyomás 75Hgcm. Milyen hosszú légoszlop lesz
a csõben, ha 60°-ig emeljük?
153. A vízszintessel 30°-ot bezáró Torricelli-csõ higanyból kiálló

részében 25 cm hosszú higany és efölött 60 cm-nyi légoszlop 25 cm
van. A külsõ nyomás 76 Hgcm. Mennyire kell megdönteni a
csövet, hogy a légoszlop hossza a., 55 cm
b., 65 cm legyen ?
154. Egy nagy edényben 38 cm magasságig higany van. Az edény

fenekén 50cm hosszú csõ fekszik, amelyben zárt végénél 2cm
hosszú légoszlop van bezárva. A külsõ nyomás 760 Hgmm.
Milyen hosszú lesz ez a légoszlop, ha a csõ zárt végét felemel-
ve, a csövet a vízszintessel 30°-ot bezáró helyzetbe hozzuk?
19
Gay-Lussac I. törvénye
1. Egy 50 literes tartályban 0°C-on lévõ gázt 30°C-ra melegítünk, állandó nyomáson. Mekkora lesz a
térfogata?
2. Egy 20literes tartályban 15°C-on lévõ gázt állandó nyomáson 50°C-ra melegítünk. Mekkora lesz a
térfogata?
3. 20 literes tartályban -15°C-on lévõ gáz állandó nyomáson 20°C-ra melegszik. Mekkora lesz a tér-
fogata?
4. Egy 50 literes tartályban 25°C-on lévõ gázt állandó nyomáson 0°C-ra hûtünk. Mekkora lesz a tér-
fogata?
5. 200 literes tartályban 15°C-on lévõ gáz állandó nyomáson -20°C-ra hûl. Mekkora lesz a térfogata?
6. 15°C-on lévõ gázt állandó nyomáson 50°C-ra melegítve térfogata 50 liter lesz. Mekkora volt a tér-
fogata?
7. 70 liternyi 77 °C-os gáz állandó nyomáson lehûl úgy, hogy térfogata 50 literre csökken. Mekkora
lesz a hõmérséklete?
8. 500 cm3 térfogatú, 27°C-os gáz állandó nyomáson 550 cm3-re tágul. Mekkora lesz a hõmérséklete?
9. 25 liter -10 °C-os gázt állandó nyomáson 30 liter térfogatúra tágítunk. Mekkora lesz a hõmérsék-
lete?
10. 2 m3 térfogatú gázt állandó nyomáson 50 °C-ra melegítve, térfogata 2,2 m3 lesz. Mekkora volt az
eredeti hõmérséklete?
11. 30 liter 10 °C-os gáz hõmérsékletét mennyivel kell megemelni állandó nyomáson, hogy térfogata
35 liter legyen?
12. 80 liter 67°C-os gáz hõmérsékletét mennyivel kell csökkenteni állandó nyomáson, hogy térfogata
70 liter legyen?
13. 20 °C-ról hány °C-ra kell melegíteni az ideális gázt állandó nyomáson, hogy térfogata 10 %-kal
növekedjék?
14. -20 °C-ról hány °C-ra kell melegíteni az ideális gázt állandó nyomáson, hogy térfogata 20 %-kal
növekedjék?
15. Hány °C-os volt az a gáz, melynek hõmérsékletét állandó nyomáson 50 °C-ra emelve a térfogata
10 %-kal nõtt?
16. Egy gázt 0 °C-ról állandó nyomáson 50 °C-ra felmelegítve, térfogata hány %-kal növekszik?
17. Hány %-kal kell emelni egy gáz hõmérsékletét állandó nyomáson ahhoz, hogy térfogata 15 %-kal
nõjön (K-ben)?
18. Egy könnyen mozgó dugattyúval ellátott hengerben a bezárt levegõ a henger térfogatának 60 %-át
tölti ki 0 °C-on. Mekkora hõmérsékletre kell melegíteni, hogy az egészet kitöltse?
19. Hány °C-os volt az a gáz, melynek hõmérsékletét állandó nyomáson 50 °C-kal emelve a térfogata
15 %-kal nõtt?
20. Egy állandó nyomáson tartott gázt 21°C-ról 80 °C-ra melegítve a térfogata 1 literrel nõ. Mekkora
volt az eredeti térfogata?
21. Egy 3 ´ 5 ´ 6 m-es szobából a levegõ hányadrésze távozik, ha 0 °C-ról 20 °C-ra fûtjük?
22. Hány °C-ra melegítsük a kezdetben 0 °C-os gázt, hogy a higany 5 cm-
rel följebb emelkedjék? (A külsõ nyomás 105 Pa.) 5 cm
15 cm
20
Gay-Lussac II. törvénye
1. Egy zárt tartályban lévõ gáz nyomása 105 Pa, hõmérséklete 20 °C. Mekkora lesz a nyomása, ha
200 °C-ra hevül?
2. Egy zárt tartályban a levegõ nyomása 105 Pa, hõmérséklete -20 °C. Mekkora lesz a nyomása, ha
20 °C-ra melegszik?
3. Egy 500 °C-os kazánban a gáz nyomása 3´105 Pa. Ezután 20 °C-ra hûl. Mekkora lesz a nyomás?
4. Egy kiürült sprays dobozban a nyomás 15°C-on 1,1´105 Pa. Mekkora lesz a nyomás benne, ha tûz-
be dobva (!) 800 °C-ra hevül?
5. Egy hegesztõ 50 literes palackjában az oxigén nyomása 10 °C-on 65´105 Pa. Mekkora lesz a nyo-
Gay-Lussac tv-ek
más benne, ha 25 °C-ra melegszik?
6. Egy tartályban lévõ gáz hõmérséklete 10 °C, nyomása 1,1´105 Pa. Hány °C-on lesz a nyomása
1,5´105 Pa?
7. Egy tartályban a levegõ hõmérséklete 20°C, nyomása 105 Pa. Hány °C-ra melegítsük, hogy a nyo-
mása 3´105 Pa legyen?
8. Egy zárt tartályban 17°C-on 105 Pa nyomású gáz van. Mennyivel kell megemelni a hõmérsékletét,
hogy nyomása 1,2´105 Pa legyen?
9. Egy hegesztõ palackjában a gáz nyomása 0 °C-on 65´105 Pa. Mennyivel melegedett fel, ha a nyo-
más benne 5´105 Pa-lal nõtt?
10. Egy 0 °C hõmérsékletû gázt hány °C-ra kell felfûteni állandó térfogaton ahhoz, hogy nyomása a
duplájára nõjön?
11. 20 °C-ról hány °C-ra kell melegíteni az ideális gázt állandó térfogaton, hogy nyomása 10 %-kal
növekedjék?
12. -10 °C-ról hány °C-ra kell melegíteni a gázt állandó térfogaton, hogy nyomása 20 %-kal növe-
kedjék?
13. Hány °C-os volt az a gáz, melynek hõmérsékletét állandó térfogaton 35 °C-ra emelve a nyomása
10 %-kal nõtt?
14. Hány °C-os volt az a gáz, melynek hõmérsékletét állandó térfogaton 40 °C-kal emelve a nyomása
10 %-kal nõtt?
15. Egy zárt edényben lévõ gázt 0°C-ról 47 °C-ra felmelegítve, nyomása hány %-kal növekszik?
16. Egy zárt edényben lévõ gázt -13 °C-ról 37 °C-ra felmelegítve, nyomása 3´104 Pa-lal növekszik.
Mekkora volt az eredeti nyomása?
17. Egy tartályban a gáz nyomása 3´106 Pa, hõmérséklete -10°C. Mekkora lesz a nyomása, ha 25 %-át
elhasználjuk, és a hõmérséklete 30 °C-ra emelkedik?
18. Egy tartály szelepe 2´105 Pa túlnyomás hatására nyit ki. A nyomásmérõ szerint a bentlevõ 10°C-os
gáz túlnyomása 1,6 ´105 Pa. A gázt melegíteni kezdjük. Hány °C-on nyit ki a szelep? A külsõ nyo-
más 105 Pa.
19. Egy tartály szelepe 3 ´105 Pa túlnyomás esetén nyit ki. A gáz kezdetben 0 °C-os volt, amikor
elkezdtük melegíteni. A szelep 140 °C-nál nyitott ki. Mekkora volt a nyomás kezdetben? A külsõ
nyomás 105 Pa.
20. Egy tartály szelepe 5 N erõ hatására nyit, felülete 0,2 cm2. A nyomásmérõ 10 °C-on 2 ´105 Pa túl-
nyomást mutat. Hány °C-on nyit ki a szelep, ha a gázt melegítjük? A külsõ nyomás 105 Pa.
21
Egyesített gáztörvény
1. Egy luftballon térfogata 5l, hõmérséklete 5°C, nyomása 1,1´105 Pa. Ezután felmelegszik, s térfogata
5,2 l, nyomása 1,15´105 Pa lesz. Mekkora a hõmérséklete?
2. Egy luftballon térfogata 2 l, hõmérséklete 5 °C, nyomása 1,05´105 Pa. Miközben 40 °C-ra meleg-
szik nyomása 1,1´105 Pa-ra nõ. Mekkora lett a térfogata?
3. Egy könnyen mozgó dugattyúval elzárt hengerben 5 l levegõ van 15 °C-on, 105 Pa nyomáson.
Miközben a gázt 3 l-re összenyomjuk, nyomása 2 ´105 Pa-ra nõ. Mekkora lett a hõmérséklete?
4. Egy kerékpár tömlõjében lévõ levegõ térfogata 700 cm3, hõmérséklete 10 °C, nyomása 2´105 Pa.
Miután a nap megsüti, térfogata 750 cm3, nyomása 2,06 ´105 Pa lesz. Mekkora a hõmérséklete?
5. A gáz térfogata 25 l, hõmérséklete 0°C, nyomása 105 Pa. Miközben 120°C-ra melegszik, térfogata
30 l-re nõ. Mekkora lesz a nyomása?
6. A gáz térfogata 50 l, hõmérséklete 10°C, nyomása 2´105 Pa. Miközben 3´105 Pa-ra összenyomjuk,
30 °C-ra melegszik. Mekkora lesz a térfogata?
7. Egy könnyen mozgó dugattyúval elzárt hengerben 500 cm3 levegõ van 30°C-on, 105 Pa nyomáson.
A dugattyút kihúzva a térfogatot 1500 cm3-re növeljük, s eközben a hõmérséklet -50°C-ra csökken.
Mekkora lett a gáz nyomása?
8. A gáz térfogata 30 l, nyomása 2´106 Pa. Miközben hagyjuk 60 l-re tágulni, nyomása 6 ´105 Pa-ra
csökken, hõmérséklete pedig -25 °C lesz. Mekkora volt a kezdeti hõmérséklete?
9. Egy buborék térfogata a víz alatt 15m-rel, 4°C-on, 1cm3. A felszínen a hõmérséklet 25°C. Mekkora
a térfogata fent? (A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
10. Egy buborék térfogata a vízfelszín alatt, 6 °C-on, 0,5 cm3. Fent a térfogata, 25 °C-on, 1,6 cm3. Mi-
lyen mélyen volt a buborék? (A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
11. Egy buborék térfogata a vízfelszín alatt 30m-rel 0,2cm3. A felszínen, 20°C-on, 0,85cm3. Hány °C a
hõmérséklet lent? (A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
12. Egy buborék átmérõje 15 m-rel a vízfelszín alatt, 4 °C-on, 3 mm. Mekkora az átmérõ a felszínen
28 °C-on? (A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
13. Egy buborék átmérõje a vízfelszín alatt 15 m-rel, 2 mm. A felszínen, 25°C-on, 2,76 mm. Mekkora a
hõmérséklet lent? (A víz sûrûsége 1000 kg/m3, a légnyomás 105 Pa.)
14. Az ábrán látható hengerben 10 dm2 felületû, 200 kg tömegû,

könnyen mozgó dugattyú zár el 20 l, 50 °C-os gázt. A gázt
ezután a fûtõszállal 200 °C-ra melegítjük. Mekkora lesz a tér-
fogata?
A külsõ nyomás 105 Pa.
15. Az ábrán a bezárt gáz hõmérséklete kezdetben 20°C. Mennyire

melegítsük fel a baloldalon látható fûtõszállal, hogy a higany
éppen a függõleges szárba kerüljön? 90 cm 10 cm
10 cm
16. Az ábrán a bezárt gáz hõmérséklete kezdetben 20°C. Mennyire 10 cm

melegítsük fel a baloldalon látható fûtõszállal, hogy a higany 80 cm 10 cm
éppen a függõleges szárba kerüljön?
22
17. Az ábrán látható csõ közepén a 15 cm-es higanyoszlop két

10 cm-es légoszlopot választ el. A gázok nyomása és hõmér-
séklete kezdetben 70 Hgcm, és 15°C. Ha a csövet függõlegesre
állítjuk, akkor milyen hõmérsékletre kell melegíteni az alsó
gázt, hogy a higany ne mozduljon el?
18. Az ábrán látható 7°C-os, 50 cm hosszú bezárt levegõoszlopot a 50 cm

fûtõszál segítségével addig melegítjük, amíg a hossza 10 cm-
nyit nõ. Mekkora lesz a hõmérséklete?
Egyesített gáztv.
Hg
19. Az ábrán látható 5°C-os, 60 cm hosszú bezárt levegõoszlopot a

fûtõszál segítségével addig melegítjük, amíg a hossza 10 cm- 60 cm
nyit nõ. Mekkora lesz a hõmérséklete? 20 cm
Hg
20. Az ábrán látható 0 °C-os, 30 cm hosszú bezárt levegõoszlopot

hány °C-ra melegítsük, hogy
30 cm
a., a higanyszint 10 cm-rel lejjebb kerüljön?
b., a higany éppen a vízszintes szárba jusson?
c., a légoszlop hossza 60 cm legyen? 20 cm
Hg
21. Az ábrán látható 12 °C-os, bezárt levegõoszlopot a fûtõszál se-

gítségével hány°C-ra kell melegíteni, hogy ne változzék a hosz-
sza ha a nyitott szárba 25 cm-nyi higanyt öntünk?
A külsõ nyomás 75 Hgcm. Hg
22. Az ábrán látható csõben éppen a nyitott, függõleges szár végéig

érõ higany zárja el a kezdetben 5°C-os, bezárt levegõoszlopot. 50 cm 50 cm
Ezután a fûtõszállal a gázt addig melegítjük, amíg a higany ki- Hg 20 cm
szorul a vízszintes ágból. Mekkora lett a hõmérséklete?
23. Egy U alakú, mindkét végén zárt csõben, 0°C-on lévõ, azonos,
35 cm hosszúságú gázoszlopok vannak higannyal elválasztva
az ábra szerint. Mekkora hõmérsékletre kell melegíteni a bal-
oldali gázt, hogy a hossza 5 cm-rel nõjön (eközben biztosítjuk,
hogy a jobboldali gáz hõmérséklete ne változzék)? Ezután
mekkora hõmérsékletre kell melegíteni a jobboldali gázt, hogy Hg
az eredeti szintek álljanak vissza (ekkor a baloldali gáz hõmér-
séklete nem változik)?
A kezdeti nyomás 75 Hgcm.
23
24. Egy 1m hosszú, egyik végén zárt üvegcsõben 70cm hosszú lég-
oszlop van az ábra szerint, melynek hõmérséklete 10°C. A csõ-
ben a higanyszint 10 cm-rel lejjebb van, mint kívül. Mekkora
hõmérsékletre kell melegíteni a bezárt levegõt, hogy a higany a
csõbõl kiszoruljon?
25. Az elõzõ feladatban a csövet a melegítés elõtt feljebb emeljük úgy, hogy a higanyszintek különb-
sége 5cm-re csökkenjen, miközben a hõmérséklet változatlan marad. Mennyire kell felmelegíteni
most a gázt, hogy a higany kiszoruljon a csõbõl?
26. Az ábrán látható zárt csõ közepén a higanyoszlop két 10 cm-es

légoszlopot választ el. A gázok nyomása és hõmérséklete kez-
detben 105 Pa, és 10 °C. Ezután egy fûtõszállal a baloldali gázt
addig melegítjük, amíg a higany 2 cm-t el nem mozdul. Mek-
kora a hõmérséklet a baloldalon, ha a jobboldali gáz hõmér-
séklete nem változott?
27. Az ábrán látható tartály két felét hõszigetelõ, könnyen mozgó He He

dugattyú választja el. Hány °C-ra kell melegíteni a baloldali 0 °C 0 °C
gázt, hogy a jobboldali térfogata a felére csökkenjen, ha ennek 10 5 Pa 10 5 Pa
nem változik a hõmérséklete?
28. Az ábrán látható tartályt középen egy hõszigetelõ, könnyen H2 H2

mozgó dugattyú választja el. Hány °C-ra kell melegíteni a bal- 0 °C 0 °C
oldali gázt, hogy a jobboldali térfogata 20%-kal csökkenjen, ha
ennek nem változik a hõmérséklete?
29. Az ábrán látható tartály két részét hõszigetelõ, könnyen mozgó He H2

dugattyú választja el. Hány °C-ra kell melegíteni a hélium gázt, 20 °C 0 °C
hogy a dugattyú középre álljon (a hidrogén hõmérséklete eköz- 40 l 50 l
ben nem változik)?
30. Az ábrán látható tartály két felét hõszigetelõ, könnyen mozgó

dugattyú választja el. Mekkora hõmérsékletre kell melegíteni a
hidrogén gázt, hogy a térfogata 30 l legyen? A nitrogén hõmér- H2 N2
0 °C 0 °C
séklete eközben nem változik. 20 l 20 l
Hány °C-ra kell melegíteni ezután a nitrogén gázt, hogy a
dugattyú az eredeti helyére álljon vissza? Ekkor a hidrogén
hõmérsékletét tartjuk állandó értéken.
31. Az ábrán látható tartályban lévõ gázokat elválasztó dugattyúk H2 He O2

hõszigetelõk és könnyen mozgathatók. Mekkora hõmérsékletre 0 °C 10 °C 30 °C
kell melegíteni a hidrogén gázt, hogy a hélium térfogata a felére 20 l 40 l 30 l
csökkenjen? A többi gáz hõmérséklete eközben nem változik.
32. Az ábrán látható tartályból a bent lévõ levegõ tömegének felét

kiengedjük állandó hõmérsékleten. Hogyan változik meg a
nyomása?
24
33. Egy lufiból egy hét alatt a gáz fele távozik, emiatt a nyomása 10 %-kal csökken. Hányadrészére
csökken a térfogata?
34. Az ábrán látható tartályban lévõ levegõ nyomása 3´105 Pa, hõ-
mérséklete 25°C. Mekkora lesz a nyomása, ha tömegének felét
kiengedjük, s eközben hõmérséklete -45 °C-ra esik.
35. Az ábrán látható tartályban lévõ levegõ nyomása 5´105 Pa, hõ-
mérséklete 35 °C. Tömegének egy részét kiengedjük, ennek
Egyesített gáztv.
következtében nyomása 3´105 Pa-ra esik, hõmérséklete pedig
-30 °C-ra csökken. A tömeg hány %-át engedtük ki?
36. Egy könnyen mozgó dugattyúval elzárt tartályból a bentlévõ

gázt egy szelepen át óvatosan addig eresztjük ki, míg térfogata
30 %-kal nem csökken, miközben hõmérséklete állandó, 10 °C.
Mennyire kell felmelegíteni, hogy térfogata az eredetire nõjön?
37. Az ábrán látható tartályt kettéosztó dugattyú könnyen mozgat-

ható és hõszigetelõ. A két részben lévõ gáz térfogata, nyomása,
hõmérséklete azonos. A jobboldali gáz tömegét 1/3-ára csök-
kentjük úgy, hogy közben a hõmérsékletek ne változzanak.
Hányszorosára kell emelni most a jobboldalon a hõmérsékletet
(K-ben), hogy a dugattyú eredeti helyzetébe jusson, ha a bal-
oldalon továbbra sem változik a hõmérséklet?

hat és hõszigetelõ. A két részben lévõ gáz térfogata, nyomása,
hõmérséklete azonos. A jobboldali gáz tömegét addig növeljük,
amíg a térfogatok aránya 1:2 nem lesz, úgy hogy közben a hõ-
mérsékletek ne változzanak. Hányszorosára kell emelni most a
baloldalon a hõmérsékletet (K-ben), hogy a dugattyú eredeti
helyzetébe jusson, ha a jobboldalon továbbra sem változik a
hõmérséklet?

ható és hõszigetelõ. A jobboldali gáz tömegét 20 %-kal csök- N2 N2
kentjük. Hány °C-ra kell csökkenteni most a baloldalon a hõ- 20 °C 20 °C
mérsékletet, hogy a dugattyú eredeti helyzetébe jusson, ha a 40 l 40 l
3´10 5 Pa 3´10 5 Pa
jobboldalon nem változik a hõmérséklet? Mekkorák lesznek a
nyomások ekkor?
40. Az elõzõ feladatban hány %-át kell kiengedni a gáznak az elsõ lépésben, hogy a dugattyú akkor
álljon vissza középre, ha a baloldal hõmérsékletét -70 °C-ra csökkentjük?
41. A 39. feladatban hány %-át kell kiengedni a gáznak az elsõ lépésben, hogy a dugattyú akkor álljon
vissza középre, ha a baloldalon a hõmérsékletet lecsökkentve, a nyomás 1,8 ´105 Pa-ra esik?
25
42. Az ábrán látható U alakú csõben 50 cm hosszú, 10 °C-os lég- Hg
oszlopot higany zár el. A jobb szárban a higany 20 cm-rel ala- 50 cm

csonyabban áll. A jobb szárba higanyt kezdünk tölteni. Mire a
20 cm
két szárban a szintek kiegyenlítõdnek, a bezárt gáz hõmérsék-
lete 25 °C-ra emelkedik. Milyen hosszú higanyt öntöttünk be?
43. Az ábrán látható fordított T alakú csõben higany választ el egy-

mástól két 10 cm-10 cm hosszú, 0 °C-os légoszlopot. A függõ-
leges, felül nyitott szárban a higany 10 cm magasan áll. A külsõ
nyomás 76 Hgcm. A baloldali gázt addig melegítjük, amíg a
függõleges szárban a higany 10cm-rel feljebb nem megy. Mek- 10 cm Hg
10 cm 10 cm
kora a gáz hõmérséklete ekkor, ha a jobboldali gáz, és a higany
hõmérséklete nem változott? (A csövek keresztmetszetei meg-
egyeznek.)
44. Mekkora hõmérsékletre kell melegíteni a gázt az elõzõ feladatban, ha a függõleges szár kereszt-
metszete feleakkora, mint a vízszinteseké?
45. Az ábrán látható T alakú csõben higany választ el egymástól

két 10 cm-10 cm hosszú, 0°C-os légoszlopot. A függõleges, a-
lul nyitott szárban a higany 10 cm, a vízszintesben pedig 20 cm
hosszú, a külsõ légnyomás 76Hgcm. A baloldali gázt addig me-
legítjük, amíg a higany abból az ágból ki nem szorul. Mekkora
a gáz hõmérséklete ekkor, ha a jobboldali gáz, és a higany hõ-
mérséklete nem változott? (A csövek keresztmetszetei mege-
gyeznek.)
46. Az ábrán felülnézetben látható zárt csõ négy ágában levõ 8 cm

hosszú, 0°C-os légoszlopokat higany választja el egymástól. A
higanyoszlopok hossza az egyes ágakban 6 cm. Mennyire kell
megemelni az egyik ágban a gáz hõmérsékletét, hogy onnan a
higany kiszoruljon? (A többi ágban a hõmérséklet nem vál-
tozik.)
47. Az ábrán felülnézetben látható zárt csõ négy ágában levõ 20cm
hosszú, 0 °C-os, 50 Hgcm nyomású légoszlopokat higany vá-
lasztja el egymástól. A higanyoszlopok hossza is 20cm minden
ágban. Az egész elrendezést függõleges síkba forgatjuk úgy,
hogy az ábra immár oldalnézet legyen. Mekkora hõmérsékletre
kell melegíteni a két vízszintes ágban levõ levegõt, hogy a
hosszuk továbbra is 20cm legyen? (A hõmérséklet máshol nem
változik.)
48. Az ábrán látható üvegcsõben, melynek a baloldali szárral azo-

nos szintben lévõ jobboldali vége nyitott, higany zár el 0°C-os
levegõt. A gázt addig melegítjük, amíg a higany a vízszintes és 80 cm 30 cm
az elsõ függõleges szárból ki nem szorul. Hány °C-os lesz a vé-
gére a levegõ? A külsõ nyomás 75 Hgcm. 20 cm
26
49. Egy 9,8cm3 térfogatú üveggömbhöz 0,1cm2 keresztmetszetû, a

végén nyitott üvegcsõ csatlakozik. A csõben egy higanycsepp 2 cm 10 cm
van a gömbtõl 2 cm-re, s elzárja a 27 °C-os levegõt. A bezárt
levegõt addig melegítjük, amíg a higany a csõ végéig nem ér.
Mekkora a hõmérséklete ekkor?
50. Egy tartályt középen kettéoszt egy könnyen mozgó dugattyú. A

baloldali gázt addig melegítjük, amíg a hõmérséklete az eredeti V V
kétszeresére nem nõ, miközben biztosítjuk, hogy a jobboldali
gáz hõmérséklete ne változzék. Hogyan változik meg a nyo-
más?
Egyesített gáztv.
27
Ideális gázok állapotegyenlete
1. Mennyi a nyomása 3 mól, 27 °C-os, 40 l térfogatú gáznak?
2. Mennyi a nyomása 0,1 mól, 10 °C-os, 500 cm3 térfogatú gáznak?
3. Mekkora a térfogata 2 mól, 3´105 Pa nyomású, 15 °C-os gáznak?
4. Mekkora a térfogata 5 mól, légköri nyomáson lévõ, 25 °C-os gáznak?
5. Milyen hõmérsékleten lesz 10 mól oxigén gáz nyomása 5´106 Pa, ha térfogata 10 l?
6. 3 mól gáz nyomása 8 ´104 Pa, miközben térfogata 90 l. Mekkora a hõmérséklete?
7. Mennyi a nyomása 8 g, 300 °C-os, 50 l térfogatú hélium gáznak? (A = 4)
8. Mennyi a nyomása 3 g, -10 °C-os, 25 l térfogatú hidrogén gáznak? (A = 1)
9. Mekkora a térfogata 100 g, 3´105 Pa nyomású, -20 °C-os nitrogén gáznak? (A = 14)
10. Mekkora térfogaton lesz 80 g, 2 ´105 Pa nyomású oxigén gáz hõmérséklete 60 °C? (A = 16)
11. Egy pincében a must forrásakor, 12 °C hõmérsékleten, légköri nyomáson, 10 m3 térfogatú széndi-
oxid gáz képzõdik. Mekkora a tömege? (M = 44 g/mól)
12. A hegesztõk egyik 50 l térfogatú tartályában kezdetben 100 légköri nyomású hidrogén gáz van,
most éppen 10 °C hõmérsékleten. Mekkora a gáz tömege?
13. Mekkora tömegû 30 °C-os oxigén gáz fér egy 50 l-es palackba, ha az 107 Pa nyomást bír ki?
14. Egy tartályban 8960 g, 50 °C-os, 150 légköri nyomású gáz van, melynek térfogata 50 liter. Milyen
gázról van szó?
15. Egy 200 literes tartályban 6 mól hélium és 10 mól hidrogén gáz elegye van 20 °C hõmérsékleten.
Mekkora a nyomás?
16. Egy 50 literes tartályba bepréselünk 160 g oxigén és 70 g nitrogén gázt. Mekkora a nyomás, ha a
hõmérséklet 27 °C? Ezután kiengedünk 34,5 g-ot a keverékbõl. Mekkora lesz a nyomás, ha a hõ-
mérséklet nem változik?
17. Egy tartályban 1 kg oxigén és 200 g nitrogén gáz keveréke van, 10 °C hõmérsékleten, 105 Pa nyo-
máson. Mekkora a tartály térfogata?
18. Egy 3 m3-es tartályban 2 ´105 Pa nyomáson 300 g hidrogén és 2,52 kg nitrogén gáz keveréke van.
Mekkora a hõmérséklet?
19. Egy 100 literes tartályban 15°C-on, 107 Pa nyomáson oxigén és nitrogén gáz keveréke van. A mól-
számuk megegyezik. Mekkora a gáz tömege?
20. Egy 30 literes tartályban, 0°C-on 2 ´105 Pa nyomáson hidrogén gáz van. A tartályba préselünk még
3 g hidrogént. Mekkora lesz a nyomása 50 °C-on?
21. Egy 50 literes tartályban, 100 légköri nyomáson, 30°C hõmérsékleten oxigén gáz van. Kiengedünk
belõle 1 kg-ot. Mekkora lesz a nyomása, ha a hõmérséklete nem változik?
22. Egy 25 literes tartályban, 20°C-on 2´105 Pa nyomáson nitrogén gáz van. Mekkora tömegû gázt en-
gedjünk ki belõle, hogy a nyomása 105 Pa-ra essen, ha közben a hõmérséklete -50 °C-ra csökken?
23. Mekkora a sûrûsége az oxigén gáznak, ha a hõmérséklete -8°C, nyomása 2 ´105 Pa, térfogata 30 l?
24. Bizonyítsd be, hogy a gázok sûrûségére: r = pM/(RT)!
25. Mekkora a sûrûsége a hidrogén gáznak 20°C-on, 106 Pa nyomáson?
26. Mekkora a sûrûsége az oxigén gáznak 10 °C-on, 3´105 Pa nyomáson?
27. Mekkora a sûrûsége a széndioxid gáznak -20 °C-on, 3´105 Pa nyomáson?
28. Mekkora a sûrûsége a nitrogén gáznak normálállapotban?
29. Mekkora a sûrûsége a metán gáznak normálállapotban?
28
30. A napkoronában a hõmérséklet 1 millió K. Mekkora a sûrûsége ott, ahol a nyomás 100 Pa? Anyaga
gyakorlatilag tiszta hidrogén, atomos (ionizált) állapotban.
31. Mekkora nyomáson lesz a hélium gáz sûrûsége 2 g/l 25 °C-on?
32. Mekkora nyomáson lesz a hidrogén gáz sûrûsége 1 g/l 0 °C-on?
33. Hidrogén gázt 10°C-on úgy összepréselünk, hogy a sûrûsége 3 g/l legyen. Mekkora a nyomása és a
tömege, ha térfogata 20 l?
34. Egy 50 literes tartályban, 100 légköri nyomáson, 30°C hõmérsékleten oxigén gáz van. Mennyit en-
gedjünk ki belõle, hogy a sûrûsége 50 g/l legyen, ha a hõmérséklete nem változik?
35. Egy 50 literes palackban 10 mól hidrogén és 50 mól nitrogén gáz van 0 °C-on. Mekkora a keverék
nyomása és sûrûsége?
36. Egy 22,7 literes palackban 20 légköri nyomáson oxigén és széndioxid gáz van 0 °C-on. Az oxigén
mólszáma a széndioxidénak háromszorosa. Mekkora a gáz sûrûsége?
37. Egy 50 literes tartályban 25´105 Pa nyomáson hidrogén és nitrogén gáz van 0 °C-on. A keverék
sûrûsége 10,45 g/l. Hány mól van a tartályban az egyes gázokból?

38. Egy tartályban 0 °C-on, 50 légköri nyomáson hidrogén és metán gáz van. A keverék sûrûsége
14,88 g/l. Mekkora a gázok mólaránya a keverékben?
39. Egy tartályban 107 Pa nyomáson hélium és oxigén gáz elegye van 0°C-on. A gázok mólaránya 1:2.
Mekkora a keverék sûrûsége?
40. Egy tartályban 0°C-on hidrogén és nitrogén gáz van. A keverék sûrûsége 5 g/l. Milyen határok kö-
zött lehet a gáz nyomása?
41. Egy tartályban 10°C-on, 5´105 Pa nyomáson nitrogén és hidrogén gáz van, melynek sûrûsége 2g/l .
A nitrogén tömege 1000 g. Mekkora a hidrogén gáz tömege?
42. Az ábrán 200 kg tömegû, 2 dm2 felületû, könnyen mozgó du-

gattyú zár el oxigén gázt, melynek térfogata 40l, hõmérséklete
20 °C. Mennyi a gáz tömege?
43. Az ábrán egy 3 dm2 felületû, könnyen mozgó dugattyú zár el

hélium gázt, melynek térfogata 50 l, hõmérséklete 20 °C, tö-
mege 11,5 g. Mennyi a dugattyú tömege?
44. Az ábrán egy 200 kg tömegû, 2 dm2 felületû, könnyen mozgó

dugattyú zár el 50 l, 30 °C-os oxigén gázt. A gázból a szelepen
át 28g-ot kiengedünk. Mekkora lesz az új térfogat?
45. Az ábrán látható tartályban súlytalan, 10 dm2 felületû, könnyen

mozgó dugattyú zár el 30l, 25°C-os hélium gázt. Mennyi héli-
umot kell a tartályba préselni, ha azt akarjuk, hogy a dugattyú
helyzete ne változzék egy 120 kg-os tömeg ráhelyezése esetén?
29
46. Az ábrán látható elrendezésben a nyitott végû függõleges szár-

V=100 l
ban 5 cm magasan áll a higany. Milyen magasra jut, ha 25 g t = 5 °C
oxigént préselünk a tartályba, és 0°C-ra hûtjük? O2
A külsõ nyomás 75 Hgcm. A higany sûrûsége 13600 kg/m3.
47. Az ábrán látható, könnyen mozgó dugattyúval kettéosztott tar-

tály mindkét felében 27 °C-os, 20 l térfogatú, 105 Pa nyomású
hidrogén van. Mennyi hidrogént kell a jobboldali részbe pré-
selni, hogy a baloldali gáz térfogata a felére csökkenjen? A hõ-
mérséklet végig állandó mindkét oldalon.
48. Mennyi hidrogénre van szükség az elõzõ feladatban, ha a folyamat közben a baloldali gáz hõmér-
séklete 60 °C-ra nõ (a jobboldalon továbbra sem változik)?
49. Az ábrán látható tartályt könnyen mozgó dugattyú osztja ketté.

A baloldali gázt addig melegítjük, amíg a dugattyú középre O2 H2
nem áll, miközben a jobboldali rész hõmérséklete nem válto- 20 °C 20 °C
10 l 30 l
zik. Ezután a jobboldalba annyi hidrogént préselünk a szelepen 2´10 5 Pa 2´10 5 Pa
át, hogy a kezdeti térfogatok visszaálljanak (ennek során már
egyik oldalon sem változik a hõmérséklet). Mennyi hidrogénre
van szükség?
50. Az ábrán látható 1 mm2 keresztmetszetû csõben higany zár el 76 cm

20 °C-os széndioxid gázt. Mennyi a gáz tömege? Hg
A külsõ nyomás 76 Hgcm, a higany sûrûsége 13,6 g/cm3.
1m
51. Az elõzõ feladat ábráján látható szelepet kinyitjuk, s addig tartjuk nyitva, amíg a gázoszlop hossza a
felére nem csökken, miközben a hõmérséklet nem változik. Mennyi most a széndioxid tömege?
52. Egy 20 m mély, iszapos tó fenekérõl (a hõmérséklet 4 °C), elszabadul egy 5 mm átmérõjû metán
(CH4) buborék. Mekkora a tömege? A külsõ nyomás 105 Pa, a víz sûrûsége 1g/cm3.
53. Az ábrán látható tartályba zárt gázt 300°C-ra hevítjük. A szelep CO2
a legcsekélyebb túlnyomásra is kinyílik. Mekkora tömegû 20 °C
50 l
széndioxid távozik? 10 5 Pa
54. Egy 44,8 dm3 térfogatú és 1,12 m magas hengerben 0 °C hõ-

mérsékletû oxigén van. A 200 kg tömegû fedõt egy szerkezet F
18000 N erõvel szorítja a hengerhez. Ha a bezárt oxigént
273 °C-ra melegítjük, akkor éppen megemeli a fedõt. A külsõ
nyomás 105 Pa.
a., Hány g oxigén van a hengerben?
b., Mekkora volt a gáz nyomása a melegítés elõtt?
30
Parciális nyomás
55. Egy 50 l-es tartályban 2 mól hidrogén és 1 mól hélium van 20 °C-on. Mekkora az egyes gázok
parciális nyomása?
56. Egy 100 l-es tartályban 3 mól nitrogén és 2 mól hélium van 10 °C-on. Mekkora az egyes gázok
parciális nyomása?
57. Egy 150 l-es tartályban 48 g oxigén és 16 g hélium van 15 °C-on. Mekkora az egyes gázok parciális
nyomása?
58. Egy 15 l-es tartályban 7g nitrogén és 0,5g hidrogén van -5°C-on. Mekkora az egyes gázok parciális
nyomása?
59. Egy tartályban oxigén és nitrogén van 3´105 Pa nyomáson. Mólarányuk 3:2. Mekkora az egyes gá-
zok parciális nyomása?
60. Egy 20 l-es tartályban nitrogén és hidrogén gáz van 20 °C-on. A nitrogén parciális nyomása 105 Pa,
a hidrogéné 106 Pa. Hány mól van bent az egyes gázokból? Mekkora a gáz sûrûsége?

61. Egy 10 l-es tartályban nitrogén és oxigén gáz van 15°C-on. A nitrogén parciális nyomása 5´105 Pa,
az oxigéné 3´105 Pa. Hány mól van bent az egyes gázokból? Mekkora a gáz sûrûsége?
62. Egy tartályban oxigén és nitrogén gáz van. Az oxigén parciális nyomása 1,5-szerese a nitrogé-
nének. Mennyi a két gáz tömegének aránya?
63. Egy tartályban hidrogén és nitrogén gáz van. A hidrogén parciális nyomása 10-szerese a nitrogé-
nének. Mennyi a két gáz tömegének aránya?
64. Egy 50 l-es tartályban 25 °C-on, 5´106 Pa nyomáson oxigén és nitrogén gáz van. Parciális nyomá-
suk megegyezik. Mennyi oxigén és mennyi nitrogén van benne?
65. Egy 20 l-es tartályban 10 °C-on, 3´106 Pa nyomáson hidrogén és nitrogén gáz van. A hidrogén par-
ciális nyomása 5-ször akkora, mint a nitrogéné. Mekkora a tömege az egyes gázoknak?
66. Egy tartályban 4´105 Pa nyomáson hidrogén és nitrogén gáz keveréke van. A két gáz tömegének
aránya mh :mn = 3:14. Mekkora az egyes gázok parciális nyomása?
67. Egy tartályban 3´105 Pa nyomáson hélium és oxigén gáz keveréke van. A hélium a gáz tömegének
20 %-át teszi ki. Mekkora az egyes gázok parciális nyomása?
68. A levegõ tömegének 78 %-a nitrogén és 21 %-a oxigén. A légnyomás hány %-át adják az egyes
gázok?
69. Egy tartályban 0°C-on, 3´107 Pa nyomáson hidrogén és nitrogén gáz van. A hidrogén parciális nyo-
mása kétszer akkora, mint a nitrogéné. Mekkora a gáz sûrûsége?
70. Egy tartályban 30°C-on, 5´106 Pa nyomáson oxigén és nitrogén gáz van. A nitrogén parciális nyo-
mása kétszer akkora, mint az oxigéné. Mekkora a keverék sûrûsége?
71. Egy tartályban 20°C-on oxigén és nitrogén gáz van. Az oxigén parciális nyomása másfélszerese a
nitrogénének. A gáz sûrûsége 20 g/l. Mekkora a nyomás a tartályban?
72. Egy tartályban 15°C-on hélium és hidrogén gáz van, 358 560 Pa nyomáson. A gáz sûrûsége 0,5 g/l.
Mekkorák a parciális nyomások?
31
A gázok belsõ energiája
1. Mennyi a belsõ energiája 2 mól 0 °C-os neon gáznak?

2. Mennyi a belsõ energiája 5 mól 20 °C-os argon gáznak?
3. Mennyi a belsõ energiája 1,5 mól -30 °C-os xenon gáznak?
4. Mennyi a belsõ energiája 2 mól 0 °C-os hidrogén gáznak?
5. Mennyi a belsõ energiája 5 mól 20 °C-os oxigén gáznak?
6. Mennyi a belsõ energiája 1,5 mól -130 °C-os nitrogén gáznak?
7. Mennyivel változik 5 mól xenon gáz belsõ energiája, miközben 5 °C-ról 150 °C-ra melegítjük?
8. Mennyivel változik 15 mól hidrogén gáz belsõ energiája, miközben -5°C-ról 50°C-ra melegítjük?
9. Mennyi 50 g hidrogén belsõ energiája 25°C-on?
10. Mennyi a belsõ energiája 30 g hélium gáznak 20 °C-on?
11. Mennyi energiát igényel 1kg oxigén gáz -20 °C-ról 20 °C-ra melegítése?
12. Mennyi energiát ad le 56 g nitrogén gáz miközben 30 °C-ról 5°C-ra hûl?
13. Mennyivel nagyobb 3 mól nitrogén gáz belsõ energiája, mint 3 mól hélium gázé 0°C-on?
14. 5 mól hélium gáz belsõ energiája 24900 J. Mekkora a hõmérséklete?
15. 30 g nitrogén gáz belsõ energiája 5600 J. Mekkora a hõmérséklete?
16. Egy tartályban 3 mól hélium és 1mól hidrogén gáz van 20°C-on. Mennyi a teljes belsõ energiájuk?
17. Egy tartályban 2 mól neon és 2 mól oxigén gáz van 10 °C-on. Mennyi a teljes belsõ energiájuk?
18. Egy tartályban 12 g hélium és 8 g hidrogén gáz van -20 °C-on. Mennyi a teljes belsõ energiájuk?
19. Egy tartályban 3 mól hélium és 1mól hidrogén gáz van 20°C-on. Mennyi energia szükséges a ke-
verék 50 °C-ra melegítéséhez?
20. Egy tartályban 2 mól xenon és 2 mól oxigén gáz van 30 °C-on. Mennyi energiát ad le az elegy,
miközben -5 °C-ra hûl?
21. 30 g nitrogén és 3 g hélium elegyének hõmérséklete 12°C-kal nõtt. Mennyi energiát kapott?
22. Egy tartályban 3 mól hélium és 1mól hidrogén gáz van 20°C-on. Közlünk a keverékkel 1750 J hõt.
Mennyi lesz a hõmérséklete?
23. 28 g nitrogén és 2 g hidrogén gáz keverékének belsõ energiáját 500 J-lal növeljük. Mennyivel nõ a
hõmérséklet?
24. 5g hélium és 15g oxigén gáz keverékének belsõ energiáját 300J-lal növeljük. Mennyivel nõ a hõ-
mérséklet?
25. Egy tartályban 3 mól nitrogén, 2 mól oxigén és 4 mól hélium gáz van 10 °C-on. Mennyi energia
szükséges a gázkeverék 250 °C-ra hevítéséhez?
26. Egy tartályban 20 l normálállapotú neon gáz van. Mennyi a belsõ energiája?
27. Egy tartályban 50 l normálállapotú argon gáz van. Mennyi a belsõ energiája?
28. Egy tartályban 120 l normálállapotú nitrogén gáz van. Mennyi a belsõ energiája?
29. Egy tartályban 60 l normálállapotú oxigén gáz van. Mennyi a belsõ energiája?
30. Egy 40 l-es tartályban 15°C hõmérsékleten, 2 ´105 Pa nyomáson oxigén gáz van. Mennyi a belsõ
energiája?
32
31. Egy 25 l-es tartályban 30 °C hõmérsékleten, 3´105 Pa nyomáson hélium gáz van. Mennyi a belsõ
energiája?
32. Egy 400 l-es tartályban 25 °C hõmérsékleten, 1,2 ´105 Pa nyomáson nitrogén gáz van. Mennyi a
belsõ energiája?
33. Egy 70 l-es tartályban -15 °C hõmérsékleten, 2´105 Pa nyomáson argon gáz van. Mennyi a belsõ
energiája?
34. Egy tartályban 25°C hõmérsékleten, 1,5´105 Pa nyomáson hidrogén gáz van, melynek belsõ ener-
giája 11250 J. Mekkora a térfogata?
35. Egy tartályban 5 °C hõmérsékleten, normál nyomáson argon gáz van, melynek belsõ energiája
12000 J. Mekkora a térfogata?
36. Egy 20l-es tartályban 45°C hõmérsékleten, oxigén gáz van, melynek belsõ energiája 12 500J. Mek-
kora a nyomása?
37. Egy 120 l-es tartályban -15 °C hõmérsékleten, kripton gáz van, melynek belsõ energiája 18 000 J.
Mekkora a nyomása?
38. Bizonyítsuk be, hogy az egyatomos ideális gázok belsõ energiája 3/2pV!
39. Bizonyítsuk be, hogy a kétatomos ideális gázok belsõ energiája 5/2pV!
40. Egy 80 l-es tartályban 1,2 ´105 Pa nyomáson nitrogén gáz van. Belsõ energiája 24 000 J. Mekkora a
hõmérséklete?
41. Egy 50 l-es tartályban 1,2´105 Pa nyomáson hidrogén gáz van. Mennyi a belsõ energiája?
42. Egy 250 l-es tartályban 2 ´105 Pa nyomáson argon gáz van. Mennyi a belsõ energiája?
43. Egy 25 l-es tartályban 106 Pa nyomáson oxigén gáz van. Mennyi a belsõ energiája?
Belsõ energia, hõkapacitás, keverés

44. Becsüljük meg a tanterem levegõjének belsõ energiáját! (A levegõt bátran tekinthetjük kétatomos
gáznak, hiszen fõként oxigén és nitrogén alkotja!)
45. Egy 30 l-es tartályban hélium gáz van, melynek belsõ energiája 4500 J. Mennyi a nyomása?
46. Egy 50 l-es tartályban oxigén gáz van, melynek belsõ energiája 1250 000 J. Mennyi a nyomása?
47. Egy tartályban hélium gáz van, melynek nyomása 1,2´105 Pa. Belsõ energiája 4500 J. Mennyi a
térfogata?
48. Egy tartályban oxigén gáz van, melynek nyomása 4´105 Pa. Belsõ energiája 50 kJ. Mennyi a
térfogata?
49. Egy tartályban 30 l normálállapotú argon gáz van. Mennyi energia kell 50 °C-ra melegítéséhez?
50. Egy tartályban normálállapotú oxigén gáz van. 27°C-ra melegítéséhez 1kJ szükséges. Hány literes
a tartály?
51. Egy 50 l-es tartályban 1,2 ´105 Pa nyomáson 10°C-os hidrogén gáz van. Mennyi hõ kell 30°C-ra me-
legítéséhez?
52. Egy 25 l-es tartályban 105 Pa nyomáson -10 °C-os neon gáz van. Mennyi hõ kell 30 °C-ra melegí-
téséhez?
53. Egy 50 l-es tartályban 1,2 ´105 Pa nyomáson hidrogén gáz van. Mennyi energia árán duplázható
meg a hõmérséklete (K-ben)?
54. Egy 30 l-es tartályban 2´105 Pa nyomáson hélium gáz van. Miután leadott 2 kJ hõt, hõmérséklete
66 °C-ot csökkent. Mekkora volt a hõmérséklete kezdetben, és mekkora lett a nyomása?
55. Egy 80 l-es tartályban 106 Pa nyomáson hidrogén gáz van. Mennyi hõt kell közölni vele, hogy
nyomása megduplázódjék?
33
Hõkapacitás
56. Mennyi a hõkapacitása 5 mól héliumnak?
57. Mennyi a hõkapacitása 4 mól oxigénnek?
58. Mennyi a hõkapacitása 48 g oxigénnek?
59. Mennyi a hõkapacitása 48 g héliumnak?
60. Mennyi hidrogén hõkapacitása 16,62 J/K?
61. Mennyi neon hõkapacitása 87,3 J/K?
62. Egy tartályban 3 mól hélium és 1 mól hidrogén gáz van. Mennyi energia kell 1 °C hõmérséklet-
emeléshez?
63. Mekkora a hõkapacitása 4 mól nitrogén és 6 mól hélium keverékének?
64. Mekkora a hõkapacitása 2 mól nitrogén és 3 mól oxigén keverékének?
65. Mekkora a hõkapacitása 126 g nitrogén és 72 g oxigén keverékének?
66. Mekkora a hõkapacitása 150 g nitrogén és 25 g hélium keverékének?
67. Mennyi héliumot kell 10 g hidrogénhez adni, hogy a hõkapacitás a duplájára nõjön?
68. Mennyi hidrogént kell 50 g nitrogénhez adni, hogy a hõkapacitás a háromszorosára nõjön?
69. Egy 50 l-es tartályban 100 légköri nyomáson hidrogén van, 20 °C-on. Mekkora a hõkapacitása?
70. Egy 20 l-es tartályban 50 légköri nyomáson oxigén van, 5 °C-on. Mekkora a hõkapacitása?
71. Egy tartályban 20 légköri nyomáson, 20°C-on nitrogén gáz van. Hõkapacitása 341,3 J/K. Mekkora
a tartály térfogata?
72. Egy 50 l-es tartályban -32°C-on, 106 Pa nyomáson hidrogén és hélium gáz keveréke van. A keverék
sûrûsége 1,4 kg/m3. Mekkora a gáz hõkapacitása, és mennyi energia kell 20 °C-ra melegítéséhez?
73. Egy tartályban 28,2 °C-on, 107 Pa nyomáson nitrogén és hélium gáz keveréke van, melynek sûrû-
sége 52 g/l, hõkapacitása 622,5 J/K. Mekkora az edény térfogata?
74. Milyen mólarányban keverjünk össze neont és hidrogént, hogy a teljes hõkapacitáshoz azonos
mértékben járuljanak hozzá?
75. Milyen tömegarányban kell héliumot és oxigént elegyíteni, hogy külön-külön azonos legyen a
hõkapacitásuk?
76. Azonos hõkapacitású héliumot, hidrogént és nitrogént keverünk össze. Mennyi a keletkezett
keverék tömege, ha a hõkapacitása 187J/K?
Gázok keverése
77. Összekeverünk 5 mól 50°C hõmérsékletû és 3 mól 90°C hõmérsékletû hidrogén gázt. Mennyi a ki-
alakuló közös hõmérséklet?
78. Összekeverünk 2 mól 10 °C hõmérsékletû és 4 mól 40 °C hõmérsékletû hélium gázt. Mennyi a ki-
alakuló közös hõmérséklet?
79. Összekeverünk 5mól 10°C hõmérsékletû neon, és 3mól 30°C hõmérsékletû hidrogén gázt. Mennyi
a kialakuló közös hõmérséklet?
80. Összekeverünk 40 g -20 °C-os és 85 g 20 °C-os nitrogén gázt. Mennyi lesz a kialakuló közös hõ-
mérséklet?
34
81. Összekeverünk 25 g 100 °C-os hidrogént és 50 g -50 °C-os hélium gázt. Mennyi lesz a kialakuló
közös hõmérséklet?
82. Hány mól 10°C-os hidrogént kell 2,5mól 40°C-os héliumhoz adni, hogy a közös hõmérséklet 25°C
legyen?
83. Mennyi 0 °C-os oxigént kell 1,5 kg 80 °C-os nitrogénhez adni, hogy a közös hõmérséklet 25 °C le-
gyen?
84. Mennyi -30 °C-os hélium hût le 50 g hidrogént 150 °C-ról 20 °C-ra?
85. 42 g 5 °C-os nitrogénhez -30 °C-os hidrogént adva, a közös hõmérséklet -5 °C lett. Mennyi volt a
hidrogén tömege?
86. 140 g 10°C-os nitrogénhez 120°C-os héliumot adva a közös hõmérséklet 70°C lett. Mennyi volt a
hélium tömege?
87. 15 mól 50°C hõmérsékletû hélium gázhoz 9 mól hidrogén gázt keverve a közös hõmérséklet 20°C
lett. Mennyi volt a hidrogén hõmérséklete?
88. 56 g nitrogénhez 8 g -30°C-os hidrogént keverve, a közös hõmérséklet -5°C lett. Mennyi volt a nit-
rogén hõmérséklete?
89. 140 g 10 °C-os nitrogénhez 16 g héliumot adva, a közös hõmérséklet 70 °C lett. Mennyi volt a hé-
lium hõmérséklete?
90. 5 °C-os nitrogénhez -30°C-os hidrogént keverve, a közös hõmérséklet -5°C lett. Mennyi a két gáz
mólaránya?
91. 15 °C-os nitrogénhez 40 °C-os héliumot keverve, a közös hõmérséklet 25 °C lett. Mennyi a két gáz
mólaránya? Mennyi a két gáz tömegének aránya?
92. -10 °C-os nitrogént és 70 °C-os hidrogént 5:2 mólarányban összekeverve mennyi lesz a közös hõ-
mérséklet?

93. -20°C-os nitrogént és 50°C-os hidrogént 5:2 tömegarányban összekeverve mennyi lesz a közös hõ-
mérséklet?
94. 10 °C-os nitrogént és 90 °C-os héliumot 2:3 mólarányban összekeverve mennyi lesz a közös hõ-
mérséklet?
95. 0 °C-os nitrogént és 80 °C-os héliumot 2:3 tömegarányban összekeverve mennyi lesz a közös hõ-
mérséklet?
96. 2 mól oxigén gázhoz hány mól más hõmérsékletû nitrogént keverjünk, hogy az oxigén hõmérsék-
letváltozása kétszer akkora legyen, mint a nitrogéné?
97. 128 g oxigén gázhoz hány g más hõmérsékletû nitrogént keverjünk, hogy az oxigén hõmérsék-
letváltozása kétszer akkora legyen, mint a nitrogéné?
98. 2 mól oxigén gázhoz hány mól más hõmérsékletû neon gázt keverjünk, hogy az oxigén hõmérsék-
letváltozása fele akkora legyen, mint a neoné?
99. 64 g oxigén gázhoz mekkora tömegû más hõmérsékletû héliumot keverjünk, hogy az oxigén hõ-
mérsékletváltozása kétszer akkora legyen, mint a héliumé?
100. Összekeverünk 30 g 0 °C-os héliumot, 5 mól 30 °C-os hidrogént és 2 mól -30 °C-os nitrogén gázt.
Mennyi a lesz a közös hõmérséklet?
101. Az ábrán látható edényt kettéosztó falat kivesszük. Mennyi lesz He H2

5g 4g
a kialakuló közös hõmérséklet? 80 °C 10 °C
35
102. Az ábrán látható edényt kettéosztó falat kivesszük. Mekkora He H2

-20 °C 15 °C
lesz a kialakuló közös hõmérséklet? 10 5 Pa 10 5 Pa
15 l 30 l
103. Az ábrán látható edényt kettéosztó belsõ falat kivesszük. Mek- H2 He

80 °C 30 °C
kora lesz a kialakuló közös hõmérséklet? Mekkora lesz a nyo- 10 5 Pa 6´10 5 Pa
más? 20 l 60 l
104. Az ábrán látható edény belsõ falait kivesszük. Mekkora lesz a N2 H2 He

kialakuló közös hõmérséklet? 5 mól 4 mól 10 mól
0 °C 120 °C 10 °C
105. Az ábrán látható edény belsõ falait kivesszük. Mekkora lesz a N2 H2 He

kialakuló közös hõmérséklet? 60 °C 20 °C 30 °C
10 5 Pa 2´10 5 Pa 3´10 5 Pa
20 l 30 l 25 l
106. Számoljuk ki az elõzõ feladatban, hogy a falak kivétele után mekkora lesz a kialakuló nyomás!
107. Egy tartályt két azonos térfogatú részre oszt egy hõszigetelõ fal. A tartály két felében egyforma
nyomású gázok vannak. A fal kivétele, és az egyensúly beállta után elõfordulhat-e, hogy a tar-
tályban a nyomás kisebb, mint kezdetben volt? Ha igen, mondjunk konkrét példát!
108. Az ábrán látható edényt kettéosztó fal kivétele után a kialakuló N2 O2

-5 °C 20 °C
közös hõmérséklet 5°C lett. Mekkora volt az oxigén nyomása? 10 5 Pa 3l
2l
109. Az ábrán látható edényt kettéosztó fal kivétele után a kialakuló H2 He

közös hõmérséklet 10°C lett. Mekkora volt a hélium térfogata? 30 °C 0 °C
10 5 Pa 10 5 Pa
20 l
110. Az ábrán látható edényt kettéosztó fal kivétele után a kialakuló N2 H2

közös hõmérséklet 35 °C lett. Mekkora volt a nitrogén térfo- 30 °C 80 °C
gata? 7´10 4 Pa 10 5 Pa
5l
111. Az ábrán látható edényt kettéosztó fal kivétele, és az egyensúly

N2 H2
beállta után a tartályban a hidrogén parciális nyomása 9 ´104 Pa -5 °C 50 °C
lett. Mennyi a közös hõmérséklet, és mennyi volt a nitrogén 30 l 2´10 5 Pa
30 l
kezdeti nyomása?
112. Az ábrán látható edényt kettéosztó fal kivétele, és az egyensúly O2 He

beállta után a tartályban a hélium parciális nyomása 8 ´104 Pa, 40 l 80 °C
az oxigéné 1,2 ´105 Pa lett. Mennyi a közös hõmérséklet, és 3´10 5 Pa
20 l
mennyi volt az oxigén kezdeti nyomása és hõmérséklete?
36
113. Egy tartályban 0°C-on 3mól hélium és 2mól hidrogén keveréke van. Mennyi 50°C-os héliumot ad-
junk hozzájuk, hogy a közös hõmérséklet 30 °C legyen?
114. Egy tartályban 30 °C-on 50 g oxigén és 100 g nitrogén keveréke van. Mennyi -20 °C-os oxigént
keverjünk hozzájuk, hogy a közös hõmérséklet 15 °C legyen?
115. 200 l, 20°C-os, 2´105 Pa nyomású oxigén és nitrogén elegyéhez 0,25kg 80°C-os nitrogént adunk.
Mennyi lesz a közös hõmérséklet?
116. Egy 30 l-es tartályban 3´105 Pa nyomáson oxigén és nitrogén gáz keveréke van 20 °C-on. Tömeg-
arányuk 1:2. Mennyi 5 °C-os nitrogén hatására csökken a hõmérséklet 10 °C-ra?
117. Egy 50 l-es tartályban 3´105 Pa nyomáson oxigén és hélium gáz keveréke van 30 °C-on. Tömeg-
arányuk 4:1. Mennyi 5 °C-os nitrogén hatására csökken a hõmérséklet 10 °C-ra?
118. Egy 100 l-es tartályban hélium és hidrogén gáz keveréke van 179°C-on és 7,5 ´105 Pa nyomáson. A
keverék sûrûsége 0,64 g/l. Mennyi -20 °C-os nitrogén gázt kell ehhez adni, hogy a közös hõmér-
séklet 50 °C legyen?
A gázok energiájának növelése hõközléssel

119. 5 mól 20°C-os hidrogén gázzal 2000 J hõt közlünk. Mennyivel nõ és mennyi lesz a hõmérséklete?
120. 3 mól 10 °C-os hélium gázzal 1000 J hõt közlünk. Mennyivel nõ és mennyi lesz a hõmérséklete?
121. 2 mól -20 °C-os nitrogén gázzal 3000 J hõt közlünk. Mennyi lesz a hõmérséklete?
122. 0,5 mól 0 °C-os neon gázzal 200 J hõt közlünk. Mennyi lesz a hõmérséklete?
123. Mennyi hõ szükséges 2 mól 10 °C-os hélium gáz 50 °C-ra melegítéséhez?

124. Mennyi hõ szükséges 5 mól -10 °C-os oxigén gáz 100 °C-ra melegítéséhez?
125. Mennyi hõ szükséges 20 g 0 °C-os hélium gáz 30 °C-ra melegítéséhez?
126. Mennyi hõ szükséges 112 g 10 °C-os nitrogén gáz 120 °C-ra melegítéséhez?
127. Mennyi hõt ad le 80 g 20 °C-os oxigén gáz miközben -10 °C-ra hûl?
128. Egy 50 l-es tartályban 10 °C-on 2 ´105 Pa nyomáson hélium gáz van. Melegítés során 1000 J hõe-
nergiát kap. Mekkora lesz a hõmérséklete? Mekkora lesz a nyomása?
129. Egy 80 l-es tartályban 5 °C-on 105 Pa nyomáson oxigén gáz van. Melegítés során 5000 J hõenergiát
kap. Mekkora lesz a hõmérséklete? Mekkora lesz a nyomása?
130. Egy 100 l-es tartályban 2 ´105 Pa nyomáson 8 mól nitrogén gáz van. Mekkora lesz a hõmérséklete
3818 J hõ hatására?
131. Egy 50 l-es tartályban 3´105 Pa nyomáson 6 mól nitrogén gáz van. Mekkora lesz a hõmérséklete
4000 J hõ hatására?
132. Egy 15 literes edényben 5´105 Pa nyomáson 3,2 mól hélium gáz van. Melegítés után nyomása
7´105 Pa-ra nõ. Mennyi hõt kapott?
37
A hõtan I. fõtétele
Izotermikus folyamat
1. Egy gáz állandó hõmérsékletû folyamat során 850 J hõt kap. Mennyi munkát végez?
2. Állandó hõmérsékletû folyamat során 2000 J hõt közlünk hélium gázzal. Mennyi munkát végez?
3. Állandó hõmérsékletû folyamat során 3000 J hõt közlünk hidrogén gázzal. Mennyi munkát végez?
4. Egy gáz állandó hõmérsékletû folyamat során 2500 J hõt ad le. Mennyi munkát végeztünk rajta?
5. Oxigén gáz állandó hõmérsékletû folyamat során 4000 J hõt ad le. Mennyi munkát végeztek rajta?
6. Egy gáz állandó hõmérsékletû folyamat során 1500 J munkát végez. Mennyi hõt vett fel?
7. Hidrogén gáz állandó hõmérsékletû folyamat során 10000 J munkát végez. Mennyi hõt vett fel?
8. Állandó hõmérsékletû folyamat során nitrogén gáz 800 J munkát végez. Mennyi hõt vesz fel?
9. Egy tartályban oxigén és hélium gáz keveréke van. Az elegy 8000 J munkát végez állandó hõmér-
sékletû folyamat során. Mennyi hõt vett fel eközben?
Izochor folyamat
Ide vehetõ az elõzõ fejezet elején lévõ, s a “A gázok energiájának növelése hõközléssel” cím alatt sze-
replõ feladatok nagy része is!
10. 5 mól oxigénnel 3000 J hõt közlünk. Mennyivel emelkedik a hõmérséklete?

11. 15 mól hélium lead 5000 J hõenergiát. Mennyivel csökken a hõmérséklete?
12. 70 g nitrogénnel 1000 J hõt közlünk. Mekkora a hõmérsékletváltozás?
13. 12 g hidrogén gáz 25 °C-kal lehûl. Mennyi hõt ad le?
14. 40 g oxigén gáz 100 °C-ról lehûlve 2205 J hõt ad le. Mennyi lesz a hõmérséklete?
15. 60 g nitrogén gáz 50 °C-ról 20 °C-ra hûlt. Mennyi hõenergiát adott le eközben?
16. Egy 20 l-es tartályban 20°C-on, 3´105 Pa nyomású hidrogén gáz van. Mennyi hõt ad le, miközben
-5 °C-ra hûl?
17. Egy 40 l-es tartályban 105 Pa nyomású, 5°C-os neon gáz van. Mennyi hõ szükséges 250°C-ra való
felmelegítéséhez?
18. 5l, -25°C-os, 8´104 Pa nyomású nitrogén gázzal állandó térfogaton 150 J hõt közlünk. Mekkora lesz
a hõmérséklete?
19. Egy tartályban 6 mól hélium gáz van. 15 000 J hõenergia hatására hõmérséklete a duplájára nõ
(K-ben). Mekkora lett az elért hõmérséklet?
20. Egy tartályban 3 mól hidrogén gáz van. 8000 J hõ hatására hõmérséklete a másfélszeresére nõ
(K-ben). Mekkora lett az elért hõmérséklet, s mekkora volt?
21. 8l, -2°C-os, 9,5´104 Pa nyomású hidrogén gázt állandó térfogaton addig melegítünk, míg nyomása
el nem éri az 1,5´105 Pa-t. Mekkora hõenergia szükséges ehhez?
22. 25l, 10°C-os, 3´106 Pa nyomású hidrogén gáz állandó térfogatú folyamat során 10 000J hõ hatására
mekkora nyomást ér el?
23. Egy 30 l-es tartályban 5 °C-os, 3,5´106 Pa nyomású oxigén gáz van. 5´106 Pa nyomásnál a bizton-
sági szelep kinyit. Maximum mennyi hõt közölhetünk a gázzal a szelep kinyitásáig?
38
24. Egy 50 l-es tartályban 20°C-on 205,6 g hidrogén gáz van. Mennyi hõt kell a gázzal közölni, hogy a
nyomása 106 Pa-lal növekedjék?
25. 30l-es tartályban 8°C-on, 3´106 Pa nyomású hidrogén gáz van. A biztonsági szelep felülete 0,25cm2
és 97,5 N erõnél nyit. A külsõ nyomás 105 Pa. Mennyi hõ közölhetõ a gázzal, a szelep kinyitása
elõtt?
26. Hélium gázt melegítünk, aminek hatására hõmérséklete 600 °C-kal emelkedik, nyomása a há-
romszorosára nõ. Mekkora volt a kezdeti hõmérséklete?
E 1 T1 p 1
27. Bizonyítsuk be, hogy állandó térfogat esetén adott gáznál: = =
E 2 T2 p 2
28. Két azonos térfogatú edényben azonos nyomású hélium gáz van. Az egyik edény hõmérséklete
18°C, a másiké 20°C. Mindkét gáz hõmérsékletét 1°C-kal növeljük. Melyik edényben lévõ vesz fel
több hõt?
29. Egy zárt tartályban összesen 2,2 kg tömegû, héliumból és oxigénbõl álló gázkeverék van, 0 °C
hõmérsékleten. A gázkeverékkel 143 kJ hõt közlünk. Ettõl hõmérséklete 50 °C-kal, nyomása
13740 Pa-lal növekedett. Mekkora volt a gázkeverék eredeti nyomása? Mennyi az egyes gázok
tömege? Mekkora az edény térfogata?
Izobár folyamat
30. Mennyi hõ szükséges 5 mól hidrogén gáz 20°C-kal való felmelegítéséhez állandó nyomáson?
31. Mennyi hõ szükséges 3 mól hélium gáz 30 °C-kal való felmelegítéséhez állandó nyomáson?
Mennyivel változik a belsõ energiája?
32. Mennyi hõt ad le 4 mól nitrogén gáz, miközben 40 °C-ot hûl állandó nyomáson?
33. 48 g 5°C-os oxigént állandó nyomáson 80°C-ra melegítünk. Mennyi hõt vesz fel? Mennyivel nõ a
belsõ energiája?
34. 8 g 20°C-os hélium gáz állandó nyomáson -20 °C-ra hûl. Mennyi hõt ad le? Mennyivel csökken a
belsõ energiája?
35. 5mól 20°C-os héliumot állandó nyomáson melegítünk. 5200J hõ hatására mekkora lesz a hõmér-
séklete?
36. 3 mól -15 °C-os nitrogént állandó nyomáson melegítünk. 3116 J hõ hatására mekkora lesz a hõ-
mérséklete? A hõtan I fõtétele
37. Hidrogén gáz állandó nyomáson 50 °C-ról 20 °C-ra hûl, s eközben 2,1 kJ hõt ad le. Mekkora a
tömege?
38. 2 mól 0 °C-os hidrogént állandó nyomáson melegítünk. 2 kJ hõ hatására mekkora lesz a hõmér-
séklete? Mennyivel nõtt a belsõ energiája? Mennyi munkát végzett a gáz?
39. 56 g nitrogén gáz állandó nyomású folyamat során lead 1250 J hõt. Mennyivel csökken a hõmér-
séklete? Mennyivel változik a belsõ energiája? Mennyi a gázon végzett munka?
40. 8 g hidrogén gázzal állandó nyomású folyamatban 4570 J hõt közlünk. Mennyivel nõ a hõmér-
séklete? Mennyivel nõ a belsõ energiája? Mennyi a gáz által végzett munka?
41. Egy könnyen mozgó dugattyúval elzárt tartályban 15 liter, 5°C-os nitrogén gáz van 105 Pa nyomá-
son. A gázt 150 °C-ra melegítve mennyi hõt közöltünk vele? Mennyi lett a térfogata? Mennyi
munkát végzett a gáz?
39
42. Egy könnyen mozgó dugattyúval elzárt tartályban 5 liter, 20 °C-os hélium gáz van 2 ´105 Pa nyo-
máson. A gáz lehûl, s eközben 360 J-lal csökken a belsõ energiája. Mekkora lett a hõmérséklete?
Mennyi hõt adott le? Mennyi a gázon végzett munka?
43. 30 l, 0 °C-os, 105 Pa nyomású gázt állandó nyomáson 100 °C-ra melegítünk. Mekkora lesz a térfo-
gata? Mekkora munkát végez a gáz?
44. 15 l, 20 °C-os, 105 Pa nyomású gázt állandó nyomáson 80 °C-ra melegítünk. Mekkora lesz a térfo-
gata? Mekkora munkát végez a gáz?
45. Egy 40 l-es tartályban 2 mól 25°C-os hélium van. A gáz hõmérsékletét állandó nyomáson 50°C-ra
emeljük. Mekkora lesz a térfogata? Mekkora munkát végez a gáz?
46. 50 l, 15 °C-os, 105 Pa nyomású argon gázt állandó nyomáson melegítünk addig, míg a gáz által
végzett munka 2 kJ nem lesz. Mekkora lesz a térfogata? Mennyi lesz a hõmérséklete?
47. 50l, 20°C-os, 105 Pa nyomású gázon 2000 J munkát végzünk, miközben biztosítjuk, hogy nyomása
állandó maradjon. Mekkora lesz a térfogata és a hõmérséklete?
48. 3 mól, 15°C-os, 105 Pa nyomású gázon 1500 J munkát végeztünk állandó nyomás mellett. Mekkora
lett a gáz térfogata?
49. 105 Pa nyomáson lévõ 50 l térfogatú, 0°C hõmérsékletû nitrogén gázzal állandó nyomáson hõt kö-
zöltünk. Ennek végére a gáz hõmérséklete 1000°C-ra nõtt. Mekkora munkát végzett a gáz és men-
nyi hõt közöltünk vele? Mennyivel nõtt a belsõ energiája?
50. 4 mól 25 °C-os, 105 Pa nyomású neon gáz állandó nyomású folyamat során belsõ energiájából
1500 J-t vesztett . Mennyi hõt adott le? Mennyi volt a munkavégzés?
51. Bizonyítsuk be, hogy adott gázra: cp = cv + R !
52. Bizonyítsuk be, hogy ideális gázokra állandó nyomású folyamat esetén (elõjelek nélkül):
Q : DE : W = cp : cv : R , azaz
egyatomos gázokra Q : DE : W = 5 : 3 : 2 ,
kétatomos gázokra Q : DE : W = 7 : 5 : 2 !
53. Állandó nyomáson hûtünk 3 mól hidrogén gázt, s eközben a gázon 530 J munkát végzünk. Men-
nyivel csökkent a hõmérséklete és a belsõ energiája? Mennyi hõt adott le?
54. 7 mól hélium gázt állandó nyomáson melegítve, az 8 kJ munkát végzett. Mennyivel nõtt a belsõ
energiája, hõmérséklete? Mennyi hõre volt szükség?
55. Egy könnyen mozgó dugattyúval elzárt tartályban 30 l, 105 Pa nyomású 200 °C hõmérsékletû oxi-
gén gáz van. Melegítése során a gáz 500 J munkát végez. Mekkora lett a térfogata, hõmérséklete?
Mennyivel nõtt a belsõ energiája, és mennyi hõre volt szükség?
56. Egy könnyen mozgó dugattyúval elzárt tartályban 40l, 1,5´105 Pa nyomású 15°C hõmérsékletû hé-
lium gáz van. A gázt állandó nyomáson összenyomjuk 20 l-re. Mekkora munkát végeztünk rajta?
Mennyi hõt adott le? Mennyivel csökkent a belsõ energiája? Mennyi lett a hõmérséklete?
57. Egy 50l-es tartályban 3bar nyomáson nitrogén gáz van 150°C-on. A gázt állandó nyomáson össze-
nyomjuk 35 l-re. Mekkora munkát végeztünk? Mekkora a belsõ energia változása? Mennyi hõt
adott le a gáz?
58. Egyatomos gázt állandó nyomáson melegítve, annak belsõ energiája 6 kJ-lal nõ. Mennyi hõ kellett
ehhez? Mennyi munkát végzett a gáz?
59. Egyatomos gázt állandó nyomáson hûtve, annak belsõ energiája 300 J-lal csökkent. Mennyi hõt
adott le, és mennyi volt a gázon végzett munka?
60. Kétatomos gázt állandó nyomáson melegítve, annak belsõ energiája 6kJ-lal nõtt. Mennyi hõ kellett
ehhez, és mennyi munkát végzett a gáz?
40
61. Kétatomos gázon állandó nyomáson 1 kJ munkát végeztünk. Mennyi hõt adott le, és mennyivel
csökkent a belsõ energiája?
62. Egyatomos gázzal állandó nyomáson 800J hõt közlünk. Mennyivel nõ a belsõ energiája, és mennyi
a végzett munka?
E T V
63. Bizonyítsuk be, hogy állandó nyomású folyamatokra: 1 = 1 = 1
E 2 T2 V2
64. Hélium gázt állandó nyomáson melegítve, 1,5kJ hõ árán hõmérsékletét a duplájára növeltük. Mek-
kora a nyomása, ha a térfogata 6 liter lett?
65. Egy tartályban 30l neon gáz van, melyet 105 Pa állandó nyomáson 27 l-re nyomunk össze. Eközben
hõmérséklete 36°C-kal csökken. Mennyi volt a hõmérséklete, és a belsõ energiája?
66. Nitrogén gáz állandó nyomáson 5 l-rõl 12 l-re tágul, miközben belsõ energiája 5 kJ-lal, hõmérsék-
lete 241°C-kal nõ. Mekkora a nyomása, és mennyi lett a hõmérséklete? Mekkora a tömege?
67. 32 g oxigént állandó nyomáson 8 l-rõl 7 l-re nyomunk össze. A végállapotban a hõmérséklet
40 °C-kal kisebb, mint a kezdõ állapotban. Mennyi lett a gáz hõmérséklete? Mekkora volt a gáz
nyomása? Hány J munkát végeztünk? Hogyan, és mennyivel változott a gáz belsõ energiája?
68. Egy tartályban 4,8 ´1022 héliumatom van. A bezárt hélium kezdeti hõmérséklete 350 K. A tartály-
ban lévõ gázt 500 K-re melegítjük úgy, hogy nyomása végig állandó maradjon. Ezt úgy érjük el,
hogy a melegítés folyamán héliumot engedünk ki a tartályból.
a; Mekkora a tartályban lévõ gáz energiája a melegítés elõtt?
b; Mekkora a tartályban maradó gáz energiája a melegítés után?
69. Az ábrán látható hengerben egy 200 kg tömegû, könnyen moz-

gó dugattyú zárja el a gázt. A fûtõszállal a nitrogént addig mele-
gítjük, míg a dugattyú 10 cm-rel magasabbra nem jut. Mennyi nitrogén
hõ kellett ehhez? t = 20 °C Ll = 30 cm

gó dugattyú zárja el a gázt. A fûtõszállal a héliumot addig mele-
gítjük, míg 2450 J hõt nem vesz fel. Mennyivel kerül feljebb a
dugattyú? Mire fordítódik a gáz által végzett munka? hélium
t = 0 °C Ll = 40 cm
71. Az ábrán látható 3 mm2 keresztmetszetû csõben higany zár el

A hõtan I fõtétele
20 °C-os oxigén gázt. A gázt addig melegítjük, míg a higany
20 cm-rel feljebb nem kerül. Mennyi hõ kell ehhez? 20 cm
A higany sûrûsége 13,6 g/cm3. A külsõ nyomás 75 Hgcm. 50 cm
Hogy oldanád meg a feladatot, ha a kezdeti hõmérséklet nem
lenne megadva?
72. Az ábrán látható 2 mm2 keresztmetszetû csõben éppen a nyitott

függõleges szár végéig érõ higany zár el 20°C-os nitrogén gázt.
1m
Ezután a fûtõszállal a gázt addig melegítjük, amíg a higany ki
nem szorul a vízszintes szárból. Mennyi hõ kell ehhez? 50 cm Hg 15 cm
A higany sûrûsége 13,6 g/cm3; a külsõ nyomás 76 Hgcm.
73. Egy tartályban 3 mól nitrogén és 5 mól hélium van. Mennyi az eredõ állandó nyomású mólhõjük?
41
74. Bizonyítsuk be, hogy tetszõleges gázkeverékre igaz a közös (eredõ) mólhõre, hogy:
cp = cv + R !
75. Bizonyítsuk be, hogy tetszõleges gázkeverékre igaz (az elõjelektõl eltekintve), hogy:
Q : DE : W = cp : cv : R !
76. Egy tartályban 50 l térfogaton 2 mól hélium és 1 mól nitrogén van 10°C hõmérsékleten. Mennyi az
eredõ (állandó térfogatú) mólhõ?
A gázt állandó nyomáson felmelegítjük úgy, hogy térfogata 70 l legyen. Mennyi a belsõ energia
növekedése, a közölt hõ, és a gáz által végzett munka?

gó dugattyú zár el hélium és oxigén gázból álló keveréket. A
két gáz mólaránya 2:1. A fûtõszállal az elegyet addig melegít-
jük, míg a dugattyú emelkedése el nem éri a 15 cm-t. Ll = 40 cm
Mennyi hõ kellett ehhez?
A baloldali gázt addig melegítjük, míg a jobboldali gáz térfo- oxigén oxigén
0 °C 0 °C
gata 30 l-re nem csökken. A jobboldali gázt állandó nyomáson 10 5 Pa 10 5 Pa
tartjuk. Mekkora hõt vesz fel a baloldali gáz, és mennyit ad le a 50 l 50 l
jobboldali?
79. Egy tartályt pontosan középen oszt ketté egy könnyen mozgó
dugattyú. A baloldali gázt melegítjük, eközben biztosítjuk, hogy
a jobboldali gáz nyomása állandó maradjon (hûtéssel).
Bizonyítsuk be, hogy ha azonos típusú gázok vannak a két olda-
lon, akkor a jobboldali által leadott, és a baloldali által felvett
hõ aránya 1!
Mennyi lenne ez az arány, ha a baloldalon egyatomos, a jobbol-
dalon pedig kétatomos gáz lenne?
A baloldali gázt addig melegítjük, míg a jobboldali gáz térfo-
oxigén oxigén
gata 25 l-re nem csökken, s eközben biztosítjuk, hogy a jobbol- 0 °C 0 °C
dali gáz nyomása állandó maradjon (hûtéssel). Ezután hagyjuk 10 5 Pa 10 5 Pa
kiegyenlítõdni a hõmérsékleteket (kifelé a hõveszteség elha- 50 l 50 l
nyagolható).
Az egyensúly beállta után hová áll be a dugattyú, s mekkora
lesz a nyomás ekkor?
Adiabatikus folyamatok
81. Mondjunk példákat adiabatikus, vagy közel adiabatikus folyamatokra!
82. Egy tartályban 5 mól -10 °C-os hélium van. Ezt adiabatikusan összenyomjuk úgy, hogy 1000 J
munkát végzünk rajta. Mennyivel emelkedik a hõmérséklete?
83. Egy tartályban 3 mól 10 °C-os hidrogén van. Ezt hirtelen összenyomjuk úgy, hogy 2500 J munkát
végzünk rajta. Mennyi lesz a hõmérséklete?
84. Egy tartályban 8 mól nitrogén gáz van, amely adiabatikusan kitágul. Eközben hõmérséklete
100 °C-ról 50 °C-ra esik. Mennyi munkát végez a gáz?
42
85. Egy tartályban 3g hidrogén gáz van 0°C-on. Adiabatikus összenyomás közben 500J munkát vég-
zünk rajta. Mekkora lesz a hõmérséklete?
86. Egy tartályban 70g nitrogén gáz van 5°C-on. Adiabatikus összenyomás után hõmérséklete 70°C-ra
nõtt. Mekkora munkát végeztek rajta?
87. Egy pumpában 1 bar nyomáson 0,3 l levegõ van (tekintsük kétatomos gáznak) 20 °C-on. Ezt ösz-
szenyomva kb. 70 °C-ra melegszik. Mekkora munkát végeztünk rajta?
88. Egy tartályban 2 ´105 Pa nyomáson 25l neon gáz van 20°C-on. Gyorsan összenyomjuk 1300J mun-
ka árán. Mekkora lesz a hõmérséklete?
89. Xenon gáz adiabatikus tágulás során 5 kJ munkát végzett, miközben hõmérséklete 40 °C-ot esett.
Hány mól gázról van szó?
90. Oxigén gázon adiabatikus összenyomás során 2,5kJ munkát végeztek, s ettõl 80°C-kal emelkedett
a hõmérséklete. Hány mólnyi gázról van szó?
91. Nitrogén gázon adiabatikus összenyomás során 1200 kJ munkát végeztek, ettõl hõmérséklete
80 °C-kal emelkedett. Mekkora a gáz tömege?
92. Hélium gázon adiabatikus összenyomás során 2500 J munkát végeztek, s ennek hatására hõmér-
séklete 50 °C-kal nõtt. Mekkora a gáz tömege?
93. Egy tartályban 5 mól hélium és 2 mól hidrogén gáz van. A keverék hõmérséklete 5°C. Adiabatikus
összenyomás során mennyi munkát végezzünk rajta, hogy 50 °C-ra melegedjék?
94. Egy 50 literes tartályban oxigén és nitrogén gáz van 80 °C-on. Az oxigén parciális nyomása
0,21´105 Pa, a nitrogéné 0,78 ´105 Pa. A gáz adiabatikus tágulás során 50 °C-kal lehûl. Mennyi
munkát végez?
95. Egy 100 l-es tartályban oxigén és argon gáz van 0°C-on. Az oxigén parciális nyomása 0,3´105 Pa,
az argoné 0,8 ´105 Pa. A gáz adiabatikus tágulás során 30 °C-kal lehûl. Mennyi munkát végez?
96. Egy 140l-es tartályban 104g hélium és nitrogén gázkeverék van 148,2°C-on, 2 bar nyomáson. Adi-
abatikus tágulás közben a gáz hõmérséklete 100 °C-kal csökken. Mennyi munkát végez?
97. Hidrogén és hélium gáz keverékének sûrûsége 15°C-on 0,5g/l. Miközben a gázt 1600J munka árán
adiabatikusan összenyomjuk, az 50°C-ra melegszik. Mekkora a kezdeti térfogat, ha a nyomás kez-
detben 358560 Pa volt?
98. 5 g normálállapotú hélium gázt adiabatikusan 20 l térfogatúra nyomunk össze. A gáz nyomása
eközben 75 %-kal megnõtt. Mennyivel nõtt a gáz hõmérséklete? Mennyivel nõtt a belsõ energiája?
Mennyi munkát végeztünk a gázon? Mekkora hõközléssel lehetett volna ugyanennyivel növelni a
hõmérsékletét állandó térfogaton? A hõtan I fõtétele
Összetett folyamatok
99. Egy könnyen mozgó dugattyúval elzárt tartályban 20 l, 3´105 Pa nyomású, 0°C-os oxigén gáz van.
Elõször a dugattyút rögzítve a gázt 60 °C-ra melegítjük. Ezután a gáz nyomását állandó értéken
tartva addig melegítjük, amíg térfogata 50l-re nem nõ. Mennyi a befektetett hõenergia? Mennyi
munkát végzett a gáz?
100. Az ábrán az 1 mm2 keresztmetszetû csõ vízszintes szárában
75 cm hosszú higany 0°C-os héliumot zár el. A héliumot addig
melegítjük, amíg a higany ki nem szorul a vízszintes szárból.
1m
Mennyi hõ szükséges ehhez?
A higany sûrûsége 13600 kg/cm3, a külsõ nyomás 75 Hgcm. 75 cm
43
101. Az elõzõ feladatban az elzárt gáz most legyen nitrogén, s addig melegítjük, amíg a hossza el nem éri
az 1,5 m-t. Mennyi hõ szükséges ehhez?
102. Az ábrán egy felül nyitott hengerben egy 100 kg tömegû, 5dm2
felületû, könnyen mozgó dugattyú 10°C-os héliumot zár el. A víz 0,5 m
dugattyú felett víz van a henger felsõ, nyitott végéig. A héliu-
mot addig melegítjük, amíg a dugattyú éppen a henger tetejéig 0,8 m
ér, s az összes víz kifolyik. Mennyi hõ szükséges ehhez?
A víz sûrûsége 1 g/cm3, a külsõ nyomás 105 Pa.
103. Az ábrán látható Torricelli-csõben a higany felett 10°C-os nit-

rogén gáz van. A csõ keresztmetszete 2mm2, a higany sûrûsége 60 cm
13600 kg/m3, a külsõ nyomás 76 Hgcm.
20 cm
Elég-e, ha kezünkkel melegítjük a nitrogént ahhoz, hogy a bel-
sõ és a külsõ higanyszint megegyezzék? Mennyi hõ kell ehhez?
104. Az ábrán látható hengerben egy 200 kg tömegû, 5dm2 felületû,

könnyen mozgó dugattyú 10°C-os oxigént zár el. A felakasztott
tömeg 200 kg-os, a külsõ nyomás 105 Pa.
a., Az oxigént addig melegítjük, amíg a dugattyú 10 cm-rel lej-
jebb nem kerül. Mennyi hõenergia kell ehhez? Mennyivel nõ
a gáz belsõ energiája? Mennyi munkát végez a gáz? Mennyi a 30 cm
külsõ nyomás ellenében végzett munka? Mibõl adódik a két
munka különbsége?
b., Ezután a súlyt leakasztjuk, és óvatosan engedjük, hogy a kül-
sõ nyomás felfelé nyomja a dugattyút. Eközben a bezárt gáz
hõmérsékletét állandó értéken tartjuk. Mennyi munkát végez
a külsõ légnyomás?
105. Egy hengerben súrlódás nélkül mozgó dugattyú van. Mindkét

oldalon 15 l normálállapotú gáz (hidrogén illetve oxigén) van.
A hidrogént 400 K-re melegítjük, miközben az oxigén hõmér-
sékletét hûtéssel továbbra is 273 K-en tartjuk. Mekkora ebben
az állapotban a hidrogén térfogata?
Ezután a hidrogén és az oxigén csak egymással cserélhet hõt a
hõvezetõ dugattyún keresztül. Az egyensúly beállta után hová
kerül a dugattyú? Mennyi lesz a közös hõmérséklet és a nyo-
más?
106. Az Egyesített gáztörvény fejezetének 16. feladatában a gáz a melegítés ellenére hûlt! Elemezzük a
folyamatot az energiák szempontjából (hõforgalom, belsõenergia-változás, munkavégzés)! A csõ
keresztmetszete legyen 2 mm2, a bezárt gáz pedig nitrogén!
44
Grafikonok
1. Ábrázoljuk 1 mól gáz következõ izotermáit p-V grafikonon: 273 K; 546 K; 136,5 K!
2. Metszhetik-e egymást a különbözõ izotermák?
Pp (105 Pa)
4 C
3
3. Az ábrán 2 mól gáz három különbözõ állapota látható. Adjuk
2
meg a gáz hõmérsékletét az egyes állapotokban! 1 A B
20 40 60 V(l)
4. Ábrázoljuk 2 mól gáz állapotát p-V diagramon a következõ esetekben!

a; p = 3´105 Pa b; p = 1,5´105 Pa c; V = 20 l d; V = 30 l
T = 250 K T = 400 K T = 300 K T = 350 K.
Pp
5. Milyen folyamatnak felelnek meg az ábrán látható AB, BC, B C
CD részfolyamatok? Mely törvény írja le õket? D
Adjuk meg az egyes pontokhoz tartozó hõmérsékletek viszo- A
nyát! V
p
6. Milyen folyamatnak felelnek meg az ábrán látható AB, BC, E D
CD, DE részfolyamatok? Mely törvény írja le õket?
C
Adjuk meg az egyes pontokhoz tartozó hõmérsékletek viszo-
A B
nyát!
V
Pp (105 Pa)
7. Az ábrán három különbözõ gáz állapotát látjuk a hozzájuk tar- 4 A (500 K)
3
tozó hõmérsékletekkel. 2 C (273 K)
Melyik gáz hány mól? 1 B (200 K)
20 40 60 V(l)
8. Ábrázoljuk 2 mól gáz következõ izobárjait V-T grafikonon: 105 Pa; 2 ´105 Pa; 5´104 Pa!
9. Ábrázoljuk 1 mól; 2 mól; 0,5 mól gáz 2 ´105 Pa-hoz tartozó izobárjait V-T diagramon!
V (20 l)
10. Az ábrán 3 mól gáz három különbözõ állapota látható. Adjuk 5
C
4
meg a gáz nyomását az egyes állapotokban, majd rajzoljuk át 3 A
p-V diagramra! 2 B
1 T(200 K)
1 2 3
11. Ábrázoljuk 2 mól gáz állapotát V-T diagramon a következõ esetekben!

Grafikonok
a; p = 1,5´105 Pa b; p = 3´105 Pa c; p = 2´105 Pa d; p = 3´105 Pa

T = 270 K T = 400 K V = 15 l V = 10 l.
V
12. a; Milyen részfolyamatokat látunk az ábrán? Mely törvények B
írják le õket?
b;Adjuk meg az egyes állapotokhoz tartozó nyomások arányát! A C D
c; Rajzoljuk át arányosan az egyes folyamatokat p-V diagram-
ra! T
45
Grafikonok
V E D
13. a; Milyen részfolyamatokat látunk az ábrán? Mely törvények
írják le õket? F C B
b;Adjuk meg az egyes állapotokhoz tartozó nyomások arányát!
A
T
14. Rajzoljuk át arányosan az 5. feladat folyamatait V-T grafikonra!
V (20 l)
15. Az ábrán különbözõ gázok állapotait látjuk. 4 C
3
Melyik gáz hány mól?
2 A
Az egyes nyomások: A: 105 Pa; B: 2´105 Pa; C: 5´104 Pa.
1 B
T(273 K)
1 2 3
16. Ábrázoljuk 4 mól gáz következõ izochorjait p-T diagramon: 44,8 l; 22,4 l; 89,6 l!
p (10 5 Pa)
4 C
17. Az ábrán 2 mól gáz három különbözõ állapota látható. Szá- 3
mítsuk ki a hozzájuk tartozó térfogatokat! 2 A
Rajzoljuk át õket p-V és V-T diagramra! 1 B
T(250 K)
1 2
18. Ábrázoljuk 3 mól gáz állapotát p-T diagramon a következõ esetekben!

a; p = 1,5´105 Pa b; p = 3´105 Pa c; V = 50 l d; V = 40 l
V = 20 l V = 20 l T = 400 K T = 480 K.
19. a; Milyen részfolyamatokat látunk az ábrán? Mely törvények Pp

D C
írják le õket?
b;Adjuk meg az egyes állapotokhoz tartozó térfogatok arányát! E B
c; Rajzoljuk át arányosan az egyes folyamatokat p-V és V-T di- A
agramra! T
20. Rajzoljuk át az 5. és a 12. feladat folyamatait egy-egy p-T diagramra!
Pp C B
21. Az ábrán egy izotermát és egy adiabatát látunk. Melyik lehet az
adiabata?
A
V
Pp A
22. Az ábrán egy izotermát és egy adiabatát látunk. Melyik lehet az
adiabata?
C B
V
23. a; Hogyan változott az egyes részfolyamatokban a belsõ ener- Pp

C
gia? D
b;Mely részfolyamatokban volt munkavégzés, és a gáz végez- A E
te-e?
B
c; Hol történt hõfelvétel, illetve hõleadás? V
46
Grafikonok
24. a; Hogyan változott az egyes részfolyamatokban a belsõ ener-

gia? Pp
A F
b;Hol volt munkavégzés, és mi végezte a munkát (a gáz, vagy a Aadiabata
E
gázon)? D
c; Hol történt hõfelvétel, illetve hõleadás? B
C
Az egész körfolyamatot tekintve mit mondhatunk a belsõ ener- V
giáról, a munkavégzésrõl, és a hõforgalomról?
Pp
25. Mit mondhatunk az egyes szakaszokon a hõközlésrõl, munka- A
B
végzésrõl és a belsõenergia-változásról?
Az egész folyamatot tekintve (A ®D) mit mondhatunk ugyan- T2
C D
ezekrõl? T1
V
26. Mit mondhatunk az egyes szakaszokon a hõközlésrõl, munka- Pp C

végzésrõl és a belsõenergia-változásról?
D Aadiabata
ezekrõl? B A
T1
V
27. Mit mondhatunk az egyes szakaszokon a hõközlésrõl, munka- Pp C

D
végzésrõl és a belsõenergia-változásról? B
A
ezekrõl? T1
V
Pp (105 Pa)
28. Az ábrán 2 mól hélium gáz folyamatait látjuk. 4 B C
Számítsuk ki az egyes részfolyamatokra, majd az egész folya-
matra a Q, W, DE értékeket! 2
A
V(l)
25 50
Pp (105 Pa)
29. Az ábrán 1,5 mól nitrogén gáz folyamatait látjuk. 4 C
Számítsuk ki az egyes részfolyamatokra, majd az egész folya- 3
matra a Q, W, DE értékeket! 2 B A
1
V(l)
20 40
30. Az ábrán 1 mól hélium gáz egy folyamatát látjuk. Pp (105 Pa)
Mekkora a hõmérséklete az A illetve a B pontban? B
2
Számítsuk ki a végzett munkát az ábra alapján!
Grafikonok
Mennyivel nõtt a belsõ energia? 1 A

Mennyi hõt vett fel a gáz? V(20 l)
1 2 3 4
Pp (105 Pa)
31. Az ábrán 2 mól oxigén gáz folyamatait látjuk. B
Mekkora a gáz hõmérséklete az A, a B illetve a C pontban? 4
Számítsuk ki az egyes részfolyamatokban a végzett munkát, a
2 A C
belsõ energia változását, és a felvett vagy leadott hõt!
V(25 l)
1 2 3 4
47
Grafikonok
Pp (105 Pa)
32. Az ábrán 1mól hidrogén gáz folyamatait látjuk. A B-C részfo- 4 B
lyamat izotermikus. 3
2 A C
Számítsuk ki az egyes részfolyamatokra, majd az egész folya-
1
matra a Q, W, DE értékeket! V(l)
20 40
33. Az ábrán látható körfolyamatban az A pontban a hõmérséklet

300 K. A gáz kétatomos. Pp (105 Pa)
8 A B
Mekkora a hõmérséklet a B, C, D pontokban?
Hogy alakul W, Q, DE az egyes részfolyamatokban?
6 D C
Mennyi a hõfelvétel az egész folyamatra?
Mennyi a munkavégzés az egész folyamatban? Ez hol látszik
3 4,5 V(l)
az ábrán?
34. Az ábrán látható körfolyamatban az A pontban a hõmérséklet

Pp (105 Pa)
400 K. A gáz egyatomos. 4 A D
Mekkora a hõmérséklet a B, C, D pontokban?
Hogy alakul W, Q, DE az egyes részfolyamatokban?
2 B C
Mennyi a hõfelvétel az egész folyamatra?
Mennyi a munkavégzés az egész folyamatban? Ez hol látszik V(l)
10 15
az ábrán?
35. Bizonyos mennyiségû oxigén gáz az ábrán látható körfolya- Pp (105 Pa)
2
matot végzi. Ennek során az oxigén legnagyobb térfogata 16,4
liter.
1
Mekkora tömegû oxigén végzi a körfolyamatot?
Adjuk meg az oxigén minimális térfogatát!
200 400 T(K)
36. Állandó tömegû ideális gázzal az ábrán látható körfolyamatot

végeztetjük. Az A állapotban a hõmérséklet 200 K, a nyomás Pp
105 Pa, a térfogat 1 liter. A hõmérséklet a C pontban 800 K, míg B C
a B és D állapotban azonos értékû.

A D
a; Mennyi a hõmérséklet értéke a B és D állapotban?
b; Mennyi a körfolyamat során nyert munka? V
c; Mennyi a körfolyamat során a gáz által felvett és leadott hõ
különbsége?
Pp (105 Pa)
37. Állandó tömegû ideális gázzal az ábrán látható folyamatot vé- 4 2
geztetjük. T1 = 500 K; T4 = 200 K; p1 =105 Pa; p2 = 4´105 Pa. 3
3
A 3. pontban 3V3 = V1 . 2
4
Mekkora ebben a pontban a gáz nyomása? 1 1
T
38. Az ábrán látható 7°C-os, 50cm hosszú, bezárt nitrogén gázosz-

lopot a fûtõszál segítségével addig melegítjük,amíg a hossza
10cm-t nem nõ . A csõ keresztmetszete 2mm2. A külsõ nyomás 50 cm
76 Hgcm. A higany sûrûsége 13600 kg/m3.

Ábrázoljuk p-V diagramon a folyamatot.
Hg
Mennyi munkát végzett a gáz? Mennyi hõt vett fel?
48
Grafikonok
39. Az ábrán látható elzárt gázt melegítjük. A szelep felülete 1cm2 0 °C

22,4 l
és 5 N erõnél nyit. A külsõ nyomás 105 Pa. 101 000 Pa
Ábrázoljuk a hõmérséklet függvényében a bent lévõ gáz mól-
számát!

7 °C 0 °C
A baloldali gázt melegítjük, a jobboldali hõmérsékletét állandó 100 l 100 l
értéken tartjuk.
Ábrázoljuk a baloldal hõmérsékletének függvényében a balol-
dal térfogatát!

könnyen mozgó dugattyú zár el héliumot. A gázt melegítjük.
A bevitt hõ függvényében ábrázoljuk a gázoszlop magasságát! hélium
Ll = 40 cm
42. Az ábrán látható 27°C-os, 20cm hosszú, bezárt levegõoszlopot 20 cm

a fûtõszál segítségével melegítjük. A külsõ nyomás 75 Hgcm.
Ábrázoljuk hosszának függvényében a hõmérsékletét!
Hg
43. Ábrázoljuk az Egyesített gáztörvény 48. feladatának a; T- l b; T- p grafikonját a melegítés

kezdetétõl annak végéig!
(l a gázoszlop hosszát jelenti; T legyen a függõleges tengelyen!)
Grafikonok
49
Hõerõgépek, hûtõgépek, hõszivattyúk
Pp C
1. A ® B; C®D:adiabaták. B
Elemezzük az egyes részfolyamatokban, és az egész folyamat- T2
ban Q, W, DE alakulását! D A
T1
V
2. Az elõzõ feladatban fordítsuk meg a folyamatot (a nyilakat), és így elemezzük végig!

3. Egy Carnot-féle hõerõgép 5000 J munkát végez, miközben 25 000 J hõt vesz fel. Mekkora a ha-
tásfoka?
4. Egy Carnot-féle hõerõgép alacsonyabbik hõmérséklete 20 °C, a magasabbik 800 °C. Mennyi a
hatásfoka?
5. Egy Carnot-féle hõerõgép alacsonyabbik hõmérséklete 100 °C, a magasabbik 1200 °C. Mennyi a
hatásfoka?
6. Egy Carnot-féle hõerõgép alacsonyabbik hõmérséklete 80°C, a hatásfoka 0,6. Mekkora a magasab-
bik hõmérséklete?
7. Egy Carnot-féle hõerõgép magasabbik hõmérséklete 750°C, a hatásfoka 0,55. Mekkora az alacso-
nyabbik hõmérséklete?
8. Mennyire emeljük a 7.feladatban a magasabbik hõmérsékletet, hogy ha a hatásfokot 0,7-re akarjuk
növelni?
9. Egy Carnot-féle hõerõgépnél a magasabbik hõmérséklet úgy aránylik az alacsonyabbikhoz, mint
3:1. Mennyi a hatásfoka?
10. Egy Carnot-féle hõerõgép hatásfoka 0,6. A magasabbik hõmérséklete 600 °C-kal nagyobb az
alacsonyabbiknál. Mekkorák a hõmérsékletek?
11. Egy hûtõgép -2 °C-ra hût, miközben hátsó hûtõrácsa 40 °C-ra melegszik. Mekkora a jósági té-
nyezõje? (A jósági tényezõ a fordítva mûködõ hõerõgép hatásfokának reciproka: e = 1/h. Megmu-
tatja, hogy a befektetett munka hányszorosának megfelelõ energia jut a magasabb hõmérsékletû
helyre.)
12. Hogyan alakul az elõzõ feladatbeli hûtõgép jósági tényezõje, ha -8 °C-os hûtésre állítjuk?
13. Egy hõszivattyú segítségével a kinti -5 °C-os levegõbõl akarunk hõt nyerni a 20 °C-os szoba fû-
tésére. Mekkora a jósági tényezõje?
14. A szoba 5°C-ra hûlt, kint a hõmérséklet 2°C. Ábrázoljuk hõszivattyúnk jósági tényezõjét a szoba
hõmérsékletének függvényében (30 °C-ig)!
Pp (105 Pa)
5 B C
15. Az ábrán egy hõerõgép folyamatait látjuk, mely nitrogénnel 4
üzemel. Tudjuk, hogy az A pontban a hõmérséklet 20°C. 3
Mennyi ennek a hõerõgépnek a hatásfoka? 2 A D
1
V(0,01 m3)
2 4 6
50
Részecskék repülési sebessége, mozgási energiája
1. Mennyi a hidrogén molekula átlagos repülési sebessége normálállapotban?

2. Mennyi az oxigén molekula átlagos repülési sebessége normálállapotban?
3. Mennyi a nitrogén molekula átlagos repülési sebessége normálállapotban?
4. Mennyi a széndioxid molekula átlagos repülési sebessége normálállapotban?
5. Mennyi a hélium atom átlagos repülési sebessége normálállapotban?
6. Mennyi a hélium atom átlagos repülési sebessége 20 °C-on?
7. Bizonyítsd be, hogy a részecskék átlagos repülési sebessége a következõ módon is számolható:
v = 3RT / M
8. Egy tartályban 50°C-on, 30 l, 4´105 Pa nyomású nitrogén gáz van. Mekkora a részecskék repülési
sebessége?
9. Egy 20 l-es tartályban 3´105 Pa nyomáson 2,5 mól hélium van. Mekkora a részecskék repülési se-
bessége?

könnyen mozgó dugattyú zárja el az oxigén gázt. A külsõ nyo-
más 105 Pa. oxigén
t = 15 °C Ll = 50 cm
Mekkora bent a részecskék átlagos repülési sebessége?
11. Az elõzõ feladat oxigénjével közlünk 2500 J hõt. Mennyi ezt követõen a részecskék átlagos repü-
lési sebessége?
12. 3 mól hidrogént úgy összepréselünk, hogy sûrûsége 0,5 g/l legyen. Ekkor a molekulák átlagos re-
pülési sebessége 2000 m/s. Mekkora a nyomás?
13. Egy tartályban az oxigén molekulák 500 m/s átlagos sebességgel mozognak. A gáz 2 g/l sûrûségû.
Mekkora a nyomás?
14. Egy tartályban a hélium atomok átlagos sebessége 1400 m/s. A nyomás 5´104 Pa. A gázzal állandó
térfogat mellett 1245 J hõt közlünk, s ekkor a repülési sebesség 1507 m/s-ra nõ.
Mekkora a kezdeti, és mekkora a végsõ hõmérséklet? Hány mól a gáz? Mekkora a tartály?
15. Egy tartályban a hélium atomok repülési sebessége 1200 m/s. A nyomás 105 Pa. A gázzal állandó
térfogat mellett 2801,25 J hõt közlünk, így a részecskék repülési sebessége 1381 m/s-ra nõ.
Mekkora a tartály?
16. Egy tartályban a nitrogén molekulák repülési sebessége 600 m/s. A nyomás 105 Pa. A gázt me-
legítjük, amíg a nyomása állandó térfogaton 1,5´105 Pa-ra nem nõ. Mekkora a részecskék repülési
sebessége most?
17. Egy tartályban a nitrogén molekulák repülési sebessége 500 m/s. A gázt addig melegítjük állandó
térfogaton, míg a nyomása meg nem duplázódik. Mekkora a repülési sebesség ekkor?
18. Egy tartályban a hélium atomok átlagos sebessége 2000m/s. A gázt állandó térfogaton lehûtjük, s a
sebesség 20 %-kal csökken. Hányadrészére esett vissza a nyomás?
19. Az 1., 2., 3., 4. feladatokban számoljuk ki egy részecske (haladási) mozgási energiáját!
Részecskék
20. Mennyi a hélium atom mozgási energiája 20 °C-on?

3
21. Bizonyítsd be, hogy a gáz részecskéinek összes mozgási energiája: nRT !
2
22. Egy 30l-es tartályban 2´105 Pa nyomáson 50°C-os nitrogén gáz van. Mennyi a teljes haladási moz-
gási energia? Mennyi jut egy részecskére?
51
23. Egy tartályban 25 °C-on neon gáz van (atomtömege 20). Mekkora energia jut egy részecskére?
Hány részecske van, ha a teljes belsõ energia 10 kJ?
24. Egy 3 dm3 térfogatú edényben 3´1023 gázmolekula van. A gáz nyomása 4´105 Pa.
Mekkora a gáz hõmérséklete? Mekkora egy molekula egy szabadsági fokára jutó energia?
A Boltzmann-állandó k= 1,38´10-23 J/K.
25. Az ábrán látható hengerben egy 150 kg tömegû, 7,5 dm2 felü-
letû, könnyen mozgó dugattyú zár el 7,6 g tömegû hélium gázt.
A külsõ nyomás 105 Pa. Ll = 50 cm
Mennyi energia jut egy részecskére?
26. Az elõzõ feladat hélium gázával 5000 J hõt közlünk. Mennyi energia jut most egy részecskére?
27. Az ábrán látható, könnyen mozgó dugattyúval elzárt neon gáz-

neon
zal 2500 J hõt közlünk. Mennyi energia jut ekkor egy részecs- 20 °C
kére? 50 l
52
Megoldások
Boyle-Mariotte törvény (A)

1. 2,5´105 Pa 2. 1,8 ´105 Pa 3. 2,5´106 Pa 4. 200 l 5. 60 l 6. 1,25 cm3 7. 2 m3
Boyle-Mariotte tv.
10
8. 6 ´10 m = 60 milliárd m
3 3 9. 2,4 m 3 10. 2 ´10 Pa
5 6
11. 1,2 ´10 Pa 12. 40 000 Pa
13. 1/3-ára csökken. 14. 1/2-ére kell csökkenteni. 15. 5´105 Pa = 5 légköri nyomás
16. 1,25-szorosára (25 %-kal) nõ. 17. 5/6 = 0,833-ára (16,67 %-kal) csökken. 18. 5-szörösére nõ.
19. 1,25-szorosára (25 %-kal) nõ. 20. 5/6 = 0,833-ára (16,67 %-kal) csökken. 21. 25 %-kal nõ.
22. 16,67 %-kal csökken. 23. 33,3 %-kal nõ. 24. 20 %-kal csökken. 25. 5/9-ére (44,4 %-kal)
csökken. 26. p1 = pk + mg /A = 125 000Pa; p2 = pk; V2 = 25 l 27. p1 = pk; p2 = pk + mg /A = 110 000Pa;
V2 = 22,7 l 28. p1 = pk - mg /A = 80000 Pa; p2 = pk ; V2 = 32 l 29. p1 = pk + mg /A = 140 000 Pa;
p2 = pk - mg/A = 60000 Pa; V2 = 23,3 l 30. p1 = 84 000 Pa; p2 = 116000 Pa; V2 = 21,7 l
31. p1 = 91667 Pa; p2 = 108 333 Pa; l 2 = 33,8 cm 32. p1 = 112 500 Pa; p2 = 87 500 Pa; l 2 = 25,7 cm
33. p1 = 112000Pa; p2 = pk; l2 = 28cm 34. p1 = pk; p2 = 90 000Pa; l2 = 33,3cm 35. p1 = 78 571Pa;
p2 = pk; l2 = 31,4 cm; x = Dl = 8,6 cm 36. p1 = 110000 Pa; p2 = 90 000 Pa; l 2 = 30,6 cm; x = Dl = 5,6 cm
37. p1 = 120000 Pa; p2 = pk; l2 = 36 cm; x = Dl = 6 cm 38. p2 = pk; p1 = p2V2 /V1 = 75 000 Pa;
pd = 25000 Pa; m = pd A/g = 300 kg 39. (pk - pd) l1 = (pk + pd) l2 ® pd = pk /3 = 33 333 Pa; Gd = 1667 N
40. (pk - pd)V = (pk + pd) 2/3V ® pd = pk /5 = 20000 Pa; m = 200 kg
·
41. p1 = pk; p1V = p2 0,8V ®·
p2 = 125000 Pa; pd = 25 000 Pa; m = 200 kg 42. p1 = pk; p1V = p2 1,4V ® p2 = 71429 Pa;
·
A = 0,07 m2 = 7 dm2 43. l2 = 30 cm; (pk - pd) l1 = (pk + pd) l2 ® pd = pk /7 = 14 286 Pa; m = 71,4 kg
44. p1 = 112500 Pa; p2 = 150 000 Pa; V2 = 37,5 l 45. p1 = 92 500 Pa; p2 = 82500 Pa; V2 = 56,1 l
46. p1 = pk; p2 = p1V1 /V2 = 88 235 Pa; G = 353 N 47. p = pk + mg /Ad = 116667 Pa; F = pAsz = 5,83 N (a
szelepet nyitni akaró eredõ erõ: (p - pk) Asz = 0,83 N.)
·
48. p = pk + 104 = 110 000 Pa; m = 100 kg
4
49. p = pk + 2 10 = 120 000 Pa; mö = 200 kg; m = 120 kg
´ +
50. p+ = F/Asz = 66 667 Pa = mög /Ad ® mö =
4
400 kg; m = 250 kg
+
51. p = 3´10 Pa = mög /Ad ® A = 0,09 m2 = 9 dm2
+ 52. p+ = mög/A
= 25000Pa = F/Asz ® Asz = 0,0004m = 4cm 2 2 53. p1 = pk; p2 = 113 600Pa; V2 = 26,4cm3 54. p1 = pk;
p2 = 79600 Pa; V2 = 50,3 cm3 55. p0 = 120 400 Pa; p1 = pk; V1 = 84,3 cm3; p2 = 79 600 Pa;
V2 = 105,9 cm3 56. p0 = pk; p1 = 113600 Pa; V1 = 52,8 cm3; p2 = 86 400 Pa; V2 = 69,4 cm3
57. p1 = 113600 Pa; p2 = 134000 Pa; V2 = 67,8 cm3 58. p0 = 127200 Pa; p1 = pk; l1 = 38,2 cm;
p2 = 72800 Pa; l2 = 52,4 cm 59. p0 = pk; p1 = 113 600 Pa; l1 = 44 cm; p2 = 86400 Pa; l2 = 57,9 cm
60. (pk + rgh) 50 = (pk - rgh) 70 ® h = 12,25cm
· ·
61. p1 = pk; p2 = 127 200Pa; l2 = l1 - 8; p1l1 = p2 (l1 - 8) ·
® l1 = 37,4 cm 62. p1 = 116 320 Pa; p2 = p1l1 /l2 = 141 246 Pa; h2 = 30,3 cm; Dh = 18,3 cm
63. p1 = 120400 Pa; p2 = 134000 Pa; l2 = 67,4 cm; x = 100 - l2 - h2 = 7,6 cm 64. p1 = pk; l1 = 100 cm;
p2 = 106800 Pa; l2 = 93,6 cm; x = 6,4 cm 65. p1 = pk; l1 = 50 cm; p2 = 86400 Pa; l2 = 57,9 cm
66. p1 = pk; l1 = 50 cm; p2 = 89120 Pa; l2 = 56,1 cm; x = l2 + h2 - l1 =
14,1 cm 67. Kívülrõl (a nyitott szár felõl) befelé haladva: h =10 cm
2
p1 = pk - rgh1 = 86 400Pa; p2 = p1 + rgh2 = 120 400Pa. 68. Kívülrõl x x
(a nyitott szár felõl) befelé haladva: p1 = pk; p2 = p1 - rgh = 83 680 Pa.

69. p1 = 134000 Pa; p2 = 105 Pa; l2 = 46,9 cm
A 70. feladathoz
70. p1 = pk; p2 = 113600 Pa; l2 = 35,2 cm; a beöntött higany hossza:
h2 + 2x = h2 + 2 (l1 - l2) = 19,6 cm.
·
h
71. p1 = 106800 Pa; p2 = 116800 Pa; h2 = 12,4 cm; l2 = 27,4 cm; a h 1 x x
2
beöntött higany hossza: h = h2 + 2x - h1 = h2 + 2 (l1 - l2) - h1 = 12,6 cm;

·
térfogata: V = A h = 6,3 cm3.

·
A 71. feladathoz
53
Megoldások Boyle-Mariotte-törvény
72. p: Hgcm-ben, l: cm-ben! p1l1 = p2l2

h
p1 = pk; h = 30 - 2x; pkl1 = (pk + 30 - 2x)(l1 - x) x x
l2 = l1 - x; p2 = pk + h; ¯
x1 = 94,6cm; x2 = 7,9cm ® l2 » 42,1cm
73. p: Hgcm-ben, l: cm-ben! p1 = pk + h1 = 85 Hgcm;
p2 = pk + h1 + 40 - 2x = 125 - 2x p1l1 = p2l2
h
l2 = l1 - x; ·
85 50 = (125 - 2x)(50 - x) 2
h x x
¯
1
x1 = 102,8 cm; x2 = 9,7 cm ® l2 » 40,3 cm

74. p1 = pk + h1 = 81 Hgcm; p2 = p1l1 /l2 = 95,3 Hgcm; h2 = p2 - pk = 19,3 cm. A beöntött higany:
Dh = h2 - h1 + 90 - l2 = 19,3cm.
75. p1 = pk + h1 = 81 Hgcm. Ha nem ér le a higany, akkor h2 = h1 + Dh = 30 cm; p2 = 106 Hgcm;
l2 = p1l1 /p2 = 76,4 cm! De bizony leér! Hatoljon be a vízszintes szárba x hosszú higany: l2 = 90 - x;
p2 = pk + h1 + Dh - x = 30 - x + 76 = 106 - x.
p1l1 = p2l2 ® 81 100 = (106 - x)(90 - x) ® x1 = 188,4 cm; x2 » 7,65 cm; l2 = 82,35 cm
·
76. p1 = pk + h = 96 Hgcm; l2 = 0,8 l1 = 40 cm; p2 = p1l1 /l2 = 120 Hgcm ® h2 = 44 cm;

·
A beöntendõ higany hossza: ( h2 - h1) + ( l2 - l1) = 34 cm.

77. A levegõ képes megtartani 10 cm-nyi higanyt, így nem történik semmi, a higany a csõ felsõ végében
marad. Ha kinyitjuk a szelepet, a higany lejjebb csúszik: p2 = pk + h = 85 Hgcm; l2 = p1l1 /p2 = 5,88 cm.
78. Legyen l a csõhosssz! h = 1/3l ® l = 3h; p1 = pk + h; p2 = pk - h; l1 = h; l2 = 2h;
p1l1 = p2l2 ® (76 + h) h = (76 - h) 2h ® h = 76/3 ® l = 76 cm
· ·
79. l1 = V1 /A = 20 cm ® h = 20 cm; a., p1 = pk + rgh = 127 200 Pa

b., p2 = pk; l2 = p1l1 /p2 = 25,44 cm; a kiengedett higany hossza: x = 25,44 + 5,44 = 30,88 cm;
térfogata: V = x A = 30,88 cm3.
·
80. Jobbról balra haladva: p11 = pk; p21 = pk. Felállításkor: p12 = pk + h1 = 96 Hgcm;
p22 = p12 + h2 = 106 Hgcm; l12 = p11l11 /p12 = 23,75 cm; l22 = p21l21 /p22 = 14,34 cm.
81. Felülrõl haladva: p11 = pk + h1 = 96 Hgcm; p21 = p11 + h2 = 116 Hgcm. Lefektetve: p12 = p22 = pk;
l12 = p11l11 /p12 = 12,63 cm; l22 = p21l21 /p22 = 15,26 cm.
82. l1 = 60 cm; p1 = 66 Hgcm; p2 = 86 Hgcm; l2 = 46 cm (A higany még a függõleges szárban marad.)
83. p1 = 65 Hgcm; A fejreállítás után a higany befelé mozdul, mert a

50 cm
gáz oldalán hosszabb, és a gáz nyomása is kisebb. Rövidüljön a x x
10 cm
gáz x-et. p2 = 75 + 10 + 2x; l2 = 50 - x; p1l1 = p2l2, azaz 10 cm
x
65 50 = (85 + 2x)(50 - x) ® x1 < 0; x2 = 26,4cm ® l2 = 23,6cm.
· 50 cm
84. p1 = 86 Hgcm; A légoszlop hossza nõjön x-szel. Ekkor az ábra

alapján: p2 = 76 - (20 - x) = 56 + x; p1l1 = p2l2, azaz
70 86 = (56 + x)(70 + x) ® x1 < 0; x2 = 14,9 cm ® l2 = 84,9 cm.
· x
20 20-x
(Ekkor a higany már tényleg a csõben van feljebb, azaz p2 kifeje-
zése jó.)
85. A nyomások kívülrõl befelé: p11 = p21 = 86 Hgcm; l11 = 25 cm; l21 = 20 cm; p12 = p22 = 66 Hgcm;
A Boyle-Mariotte-törvénybõl: l12 = 32,6 cm; l22 = 26,1 cm; (A belsõ higany még valóban a vízszintes
szárban marad.) A külsõ higany elmozdulása: ( l12 - l11) + ( l22 - l21) = 13,7 cm.
54
x
86. p2 = 100 - x; l2 = 100 - x; p1l1 = p2l2, azaz
76 100 = (100 - x)(100 - x) ® x1 = 187,2 cm; x2 = 12,8 cm.
·
Tehát a higany 87,2 cm magasan áll. x 100 - x

87. (1) pa = pf + 10; la = 50 - x; lf = 50 + x;
Boyle-Mariotte tv.
Az alsó gázra: 75 50 = pa (50 - x); a felsõre: 75 50 = pf (50 + x).
· · · ·
E két egyenletbõl kifejezzük a nyomásokat, s beírjuk (1)-be. A x

végül kapott másodfokú egyenletbõl: x1 < 0; x2 = 3,32 cm. x
pf = 70,33 Hgcm; pa = 80,33 Hgcm.
88. Felülrõl lefelé: p11 = 50 Hgcm; p21 = 60 Hgcm. A megfordítás után: l12 = 20 - x; l22 = 20 + x.
(használhatjuk az elõzõ feladat ábráját). BM-törvények: 50 20 = p12 (20 - x); 60 20 = p22 (20 + x).
· · · ·
Ez utóbbiakból kifejezzük a nyomásokat, s beírjuk a következõ egyenletbe: p12 = p22 + 10.

A végül kapott másodfokú egyenletbõl: x1 < 0; x2 = 3,58 cm.
89. p1 = 86 Hgcm. Tegyük fel, hogy a higany a függõleges szárba ke-
rül: p2 = 56 Hgcm; BM-törvény: 86 90 = 56 l2 ® l2 = 138,2cm.
· ·
Tehát a higany valóban ide kerül, s felsõ vége 38,2 cm-rel lesz a
vízszintes csõ alatt.
90. p1 = 85 Hgcm. Mozduljon a higany kifelé x-et: l2 = 10 + x; x
p2 = 75 - (10 + x) = 65 - x; BM-törvény: 85 10 = (65 - x)(10 + x).
·
x
A kapott másodfokú egyenletbõl: x1 » 51,1 cm; x2 » 3,92 cm;
Eszerint két megoldás van! Érdemes megnézni, hogy melyik mi-
lyen egyensúlyi helyzet! Ehhez vessük össze a gáz tényleges nyomását: [850/(10 + x)] és a vele szem-
ben ható nyomást [65 - x]. Ha ábrázoljuk e két függvényt, akkor látszik, hogy x2 környékén az eredõ
nyomás mindig x2 felé mutat, míg x1-nél mindig elfelé. Azaz x2 stabil, míg x1 labilis egyensúlyi
helyzet. Ezért az igazi megoldás: x2 » 3,92 cm.
91. Az ábra és a kétoldali szimmetria alapján: p1 = 95 Hgcm;
20-2x
p2 = 115 - 2x; l2 = 20 - x; BM-törvény: 95 20 = (115 - 2x)(20 - x).
·
20cm
Ebbõl x1 = 74,8 cm; x2 = 2,67 cm ® l2 = 17,3 cm.
x x
92. p1 = 85 Hgcm; p2 = 75 + (75 - l2) = 150 - l2.

75 - l2
BM-törvény: 85 50 = (150 - l2) l2. Ebbõl l21 = 112 cm;
· ·
l22 = 37,9 cm ® a beöntött higany hossza: 27,1 cm.

l2
93. Az ábra és a kétoldali szimmetria alapján: p1 = 85 Hgcm;

x x
p2 = 65 - 2x; l2 = 10 + x; BM-törvény: 85 10 = (65 - 2x)(10 + x).
·
2x
Ebbõl x1 = 16,4 cm. Itt azonban labilis egyensúlyi helyzet van
(lásd a 90. feladat végét!). x2 = 6,1 cm ® A légoszlopok hossza
tehát: 16,1 cm.
94. A szimmetria miatt elég mondjuk a baloldalt vizsgálni.
l1 = 90 cm. Az elfordítás után: lf = 90 + x; la = 90 - x
(1) pa = pf + 10; BM-törvények: (2) 90 100 = pf (90 + x)
· ·
x x
( 3) 90 100 = pa (90 - x).
· ·
(2)-bõl és (3)-ból kifejezzük a nyomásokat, s beírjuk (1)-be. A x x
kapott másodfokú egyenletbõl: x1 < 0; x2 = 4,49 cm. Az egyes

nyomások: pf = 95,25 Hgcm; pa = 105,25 Hgcm.
55
95. p1 = 125 Hgcm; Az ábra alapján: p2 = 75 - x; l2 = 80 - x; 50 - x

BM-törvény: 125 30 = (75 - x)(80 - x)
·
Ebbõl x1 = 138,8 cm; x2 = 16,2 cm marad a csõben. x
96. A szimmetria miatt elég az egyik ággal foglalkozni.

20 cm
l2 = 20 cm; p1 = 75 + x; p2 = 75 - x;
BM-törvény: 10 (75 + x) = 20 (75 - x)
· · x
Ebbõl a szár hossza: x = 25 cm.
97. pb = 2 76 Hgcm = 152 Hgcm; p1 = 76 Hgcm; l1 = 38 cm; l2 = h;

·
Az alsó szintre felírva a nyomásegyenlõséget: p2 = pb + h = pb
152 + h; BM-törvény: 76 38 = (152 + h) h

· ·
h
Ebbõl h1 < 0; h2 » 17,1 cm ® 20,9 cm-re.
98. A dugattyú nyomása pd = mg/A = 5000Pa. Ennek alapján (1) pa = pf + 5000. Mozduljon el a dugattyú
lefelé x-et. Ekkor la = l0 - x; lf = l0 + x; BM-törvények: (2) 104 l0 = pf (l0 + x)
·
(3) 104 l0 = pa (l0 - x).

·
Fejezzük ki a nyomásokat (2)-bõl, és (3)-ból, majd írjuk be õket (1)-be. A kapott egyenlet:
0 = x2 + 4l0 x - l02, amibõl x1 < 0; x2 = l0 ( 5 - 2), amibõl a nyomások: pf = 8090 Pa; pa = 13 090 Pa.
99. A nyomások a két oldalon megegyeznek. A jobboldalon a tömeg 1/3-ára csökken, így a pV-szorzat is.
Ennek alapján a BM-törvények: baloldal: (1) p1V = p2Vb; jobboldal: (2) p1V = 3p2Vj. Ebbõl
Vb = 3Vj azaz Vj :Vb = 1:3. Mivel Vj +Vb = 2V, ezért az arányok alapján Vj = 1/2V, így (2)-bõl:
p2 = 2/3p1, azaz a nyomás 2/3-ára csökken.
100. A nyomások a két oldalon megegyeznek. Kezdetben a pV-szorzat mindkét oldalon egyenlõ, ami a
BM-tv miatt a baloldalon nem is változik, míg az 1:2 térfogatarány alapján ez a jobboldalon a kétsze-
resére nõ. Mivel a pV-szorzat úgy változik, ahogy a tömeg, a jobboldal tömegét duplájára növeltük.
A baloldalból: p1V = p2V’, és V’ = 2V/3, így p2 = 3/2p1, azaz a nyomás 1,5-szeresére nõtt.
101. p1 = pk + md g /A = 105000 Pa. Írjuk fel a nyomásegyenlõséget az
alsó szintben: pk = p2 + Gh /A (itt már a hengert kell megtartani, a
dugattyút pedig a zsineg tartja. Másrészt A-val kell számolni,
mert a függõleges vonalon kívüli felület alatt és felett is pk van, az p 2
tehát nem tart). Ebbõl p2 = 80000 Pa. V2 = p2V1 /V2 = 39,4 cm . 3

alsó szint
A
(Ha felírjuk az erõk egyensúlyát a dugattyúra, akkor kiderül, hogy
a kötelet bizony, ahogy vártuk is, a henger és a dugattyú is terheli!)
102. pfent = 105 Pa; plent = pk + rgh = 3´105 Pa; Vfent = 6cm3 103. pfent = 105 Pa; plent = pk + rgh = 2´105 Pa;
Vfent = 8 cm3 104. pfent = 105 Pa; plent = 2,5´105 Pa; Vlent = 2,2 cm3 105. pfent = 105 Pa; plent = 2´105 Pa;
Vlent = 2 cm3 106. p1 = pfVf /V1 = 4,4´105 Pa; h = 34 m 107. p1 = pfVf /V1 = 2,5´105 Pa; h = 15 m
6
108. p1 = 1,645´10 Pa; Vf » 8,23 l 5
109. p1 = 1,5´10 Pa; V1 = 0,67 l 110. p2 = p1V1 /V2 = 1,67´104 Pa
111. V1 = 4r13p/3 » 0,0654 cm3; p1 = 2 ´105 Pa; 4rf3p/3 = Vf = p1V1 /pf » 0,131 cm3 ® rf = 0,315 cm;
df = 0,63 cm (A megoldás szebb, és pontosabb paraméteresen: p1 4r13p/3 = pf 4rf3p/3 ® 3 p l / p f r1 = rf) ·
112. p1 = 2,5´105 Pa; r1 = 0,5 cm; rf = 3 p l / p f r1 » 0,679 cm 113. 111. paraméteres megoldása alapján:
·
p1 r13 = pf rf3 ® p1 /pf = rf3/r13 = (rf /r1)3 = (df /d1)3 ® p1 = 3,375´105 Pa ® h = 23,75 m.
114. p1 = 3´105 Pa; pf = 1,5´105 Pa; Vf = 2 cm3 115. p1 = 9,24´105 Pa; p1V1 = 2pfVf ® V1 = 37 mm3
5
116. p1 = 3´10 Pa; p1V1 = np fVf ® n = 6-felé. 117. 113. alapján: d2 » 5,13cm. 118. 113. alapján:
p2 » 7230 Pa.
56
119. p1 = 9,24 ´105 Pa; p1V1 = 2p fVf , azaz p1 4r13p/3 = 2pf 4rf3p/3, ebbõl p1 /2p f = (rf /r1)3 = (df /d1)3 ®
df /d1 = 3 p l / 2p f ® df » 8,33 cm. 120. p1 = 6 ´105 Pa; pf = 3´105 Pa; 113. alapján: df = d1 3 p l / p f »
·
5
1,26 cm. 121. p1 = 6 ´10 Pa. A bent lévõ levegõ térfogata lent: V1 = pfVf /p1 = 5/6 m3 = 0,833 m3.
A behatolt víz térfogata tehát: 4,17 m3. 122. p2 = pk + p+ = 3´105 Pa; V2 = 1/3 cm3
Boyle-Mariotte tv.
123. p+ = F/A = 104 Pa; p2 = pk + p+ = 1,1´105 Pa; V2 = 1,36 cm3
124. V = nV0 = 5 22,4 = 112 l
·
125. V = 15 22,4 = 336 l
·
126. n = m/M = 1,5625 mól; V = 35 l
127. M = 12 + 4 = 16 g/mól; n = 6,25 mól; V = 140 l 128. n = V/V0 » 2,23 mól 129. n » 1,12 mól
130. n = 3,66 mól; m = nM = 3,66 28 = 102,5 g
·
131. n » 5,36 mól; m = nM » 171 g
132. no » 1,56 mól; nn » 0,71 mól; V = nV0 = (no + nn)V0 = 51 l 133. nh = 2,5 mól; nn = 1,07 mól;
V = (nh + nn)V0 = 80 l 134. r = m/V = nM/(nV0) = M/V0 = 0,0893 g/l = 0,0893 kg/m3
135. r = M/V0 = 1,25 g/l 136. r = M/V0 = (12 + 2 16)/22,4 » 1,96 g/l
·
137. V = nöV0 = 56 l;
m = n1M1 + n2M2 = 47 g; r = m/V » 0,839 g/l 138. V = nöV0 = 56 l; m = n1M1 + n2M2 = 66 g; r » 1,18 g/l
139. no = 1 mól; nh = 2 mól; m = 36 g; V = nöV0 = 67,2 l; r » 0,536 g/l 140. nn = 1,5 mól; nhe = 2 mól;
m = 50g; V = nöV0 = 78,4l; r » 0,638g/l 141. nö = V/V0 = 8,93mól; no = 4/9nö » 4mól; nhe = 5/9nö »
5 mól; m = no Mo + nhe Mhe = 148 g; r = m/V = 0,74 g/l 142. V = nöV0 = 22,4nö; m = mhe + mh =
nheMhe + nh Mh = 1/3nö 4 + 2/3nö 2 = 8/3nö; r = m/V = 8/3nö /(22,4nö) = 0,119g/l
· ·
143. m = rV = 44,6g;
n = V/V0 » 4,46 mól; (1) m = nn Mn + nhe Mhe; (2) n = nn + nhe ® nn : nhe = 1:3
144. Mivel a térfogat úgyis kiesik, feltehetjük, hogy pl. V = 100 l, s ekkor végigvihetjük úgy a feladatot,
mint a 143-at. Elegánsabb persze paraméteresen: V = nV0 = 22,4n; m = rV = 0,149V = 3,3376n
= 3,3376 (nhe+ nh), másrészt m = nhe Mhe + nh Mh = 4nhe + 2nh, így a tömeg két kifejezését egyenlõvé téve:
·
3,3376 (nhe+ nh) = 4nhe + 2nh, amibõl nhe /nh = nhe :nh = 1,3376:0,6624 » 2:1.
·
145. 1:2 = mh :mhe = nh Mh : (nhe Mhe) = 2nh : (4nhe) ® nh : nhe = 1:1, azaz nh = nhe, amibõl n = nhe+ nh = 2nh;
V = nV0 = 2nhV0 = 44,8nh; m = nhe Mhe + nh Mh = 4nh + 2nh = 6nh; r = m/V = 6nh /(44,8nh) = 0,134 g/l.
146. A 144-eshez hasonlóan megkaphatjuk a mólarányt. Részeredmény: m = 2,6656n. A mólarányra:
nh :nhe = 2:1. A tömegarány: mh : mhe = nh Mh : (nhe Mhe) = (2 2) : (1 4) = 1:1 (Itt is megtehetjük, hogy
· ·
felveszünk egy konkrét térfogatot, s akkor nem kell paraméteresen számolni!)

147. p = pk - h sina = 55 Hgcm
·
148. p1 = pk - h1 sina = 53,35 Hgcm;

·
l
p2 = pk - h2 = 75 - 100 + l2 = l2 - 25; 2
BM-törvény: p1l1 = p2 l2 ® 53,35 75 = (l2 - 25) l2.

·
h =100-l
2 2
Ebbõl l2 < 0; l2 » 77 cm.
149. p1 = pk - h1 sina = 51,25Hgcm; l1 = 55cm; p2 = pk - h2 = 76 - h2;

·
l2=90-h2
BM-törvény: p1l1 = p2 l2 ® 51,25 55 = (76 - h2)(90 - h2).
·
h2
Ebbõl h2 = 136,6 cm; h2 » 29,45 cm.
150. p1 = pk - h1 = 57 Hgcm; p2 = pk - h2 sina = 77 - 0,866h2;

·
l2 = 80 - h2
BM-törvény: 57 60 = (77 - 0,866 h2)(80 - h2).
· h2
Ebbõl h2 » 147,5 cm; h2 » 21,5 cm.
151. p1 = 57 Hgcm; p2 = pk - h2 sina = 77 - 30sina;

· l2 = 50 cm
h2 = 30 cm
BM-törvény: 57 60 = (77 - 30sina) 50;
· ·
sina = 0,2867 ® a = 16,7°-ot zárjon be a vízszintessel.
57
Megoldások Boyle-Mariotte-törvény - Gay-Lussac törvényei
l2 = 80 - h2
152. p1 = pk - h1 sina1 = 61,32Hgcm; p2 = pk - h2 sina2 = 75 - 0,866h2;
· ·
h2
BM-törvény: 61,32 40 = (75 - 0,866h2)(80 - h2).
·
Ebbõl h2 » 136,7 cm; h2 » 30 cm ® l2 = 50 cm.

153. p1 = pk - h1 sina1 = 63,5 Hgcm;
·
a., l2 = 55 cm; h2 = 85 - 55 = 30 cm;

l2
p2 = pk - h2 sina2 = 76 - 30sina2;
·
h2
BM-törvény: 63,5 60 = (76 - 30sina) 55 ® a » 13°
· ·
b., l2 = 65 cm; h2 = 85 - 65 = 20 cm;

p2 = pk - h2 sina2 = 76 - 20sina2;
·
BM-törvény: 63,5 60 = (76 - 20sina) 65 ® a » 60,4°

· ·
154. p1 = pk + h1 = 1140 Hgmm (minden hossz mm-ben kell!)

p2 = pk + h2 = 760 + 380 - (500 - l2) sin30° = 890 + 0,5l2 · h2
l2
BM-törvény: 1140 20 = (890 + 0,5l2) l2
· ·
500 - l2
Ebbõl l2 < 0; l2 = 25,25 mm » 2,53 cm. a
Gay-Lussac I. törvénye
1. V2 = T2 V1 /T1 » 55,5l
·
2. 22,4l 3. 22,7l 4. 45,8l 5. 175,7l 6. 44,6l 7. 250K = -23°C
8. 330 K = 57 °C 9. 315,6 K = 42,6 °C 10. 293,6 K = 20,6 °C 11. 47,2 °C-kal. 12. 42,5 °C-kal
kell csökkenteni. 13. T2 = T1 V2 /V1 = T1 1,1V1 /V1 = 1,1T1 = 322,3 K = 49,3 °C-ra.
· ·
14. T2 = 1,2T1 =
303,6 K = 30,6 °C-ra. 15. T1 = T2 /1,1 = 293,6 K = 20,6 °C 16. V2 = T2 V1 /T1 = 1,183V1 ® 18,3 %-kal. ·
17. T2 /T1 = V2 /V1 = 1,15V1 /V1 = 1,15 ® 15 %-kal. 18. V1 = 0,6V; V2 = V; T2 = T1 V2 /V1 = ·
T1 V/(0,6V) = 455 K = 182 °C 19. T2 = T1 V2 /V1 = 1,15T1 és T2 = T1 + 50. Ebbõl az egyenletrendszerbõl:

· ·
T1 = 333,3 K = 60,3 °C. 20. V2 = T2 V1 / T1 » 1,2V1 és V2 = V1 + 1. Ebbõl az egyenletrendszerbõl:

·
V1 = 5 l. 21. V2 = T2 V1 /T1 = 1,073V1. Távozik ennek (V2 - V1)/V2-edrésze, azaz » 0,07/1,07 »

·
0,068-adrésze (6,8 %-a). 22. p = állandó ® T2 = T1 l2 / l1 = 273 20/15 = 364 K = 91 °C · ·
Gay-Lussac II. törvénye

1. p2 = T2 p1 /T1 = 1,61´105 Pa
· 2. 1,16 ´105 Pa 3. 1,14´105 Pa 4. 4,1 ´105 Pa 5. 68 ´105 Pa
6. T2 = T1 p2 /p1 = 385,9 K = 112,9 °C
· 7. 879 K = 606 °C 8. T2 = 348 K = 75 °C; DT » 58 °C-kal.
9. p2 = 70 ´105 Pa; T2 = 294 K = 21 °C ® DT = 21 °C-kal. 10. T2 = T1 p2 /p1 = 2T1 = 546 K = 273 °C ·
11. p2 = 1,1p1 és T2 = T1 p2 /p1 = 1,1T1 = 322,3K = 49,3°C

· 12. p2 = 1,2p1 ® T2 = 1,2T1 = 315,6K = 42,6°C
13. T1 = T2 p1 /p2 = T2 p1 /(1,1p1) = 280 K = 7 °C
· · 14. T2 = T1 + 40 és T2 = 1,1T1. Ebbõl az egyenletrend-
szerbõl: T1 = 400 K = 127 °C. 15. p2 = T2 p1 /T1 = 1,172p1, azaz 17,2 %-kal.
· 16. p2 = p1 + 3´104 Pa és
p2 = T2 p1 /T1 = 1,192p1. Ebbõl az egyenletrendszerbõl: p1 = 1,56 ´105 Pa.
· 17. 75%-a marad bent, ezért:
6
0,75p1 /T1 = p2 /T2 ® p2 = 2,59 10 Pa.
´ 18. p1 = pk + p1 = 2,6 10 Pa; p2 = pk + p2+ = 3 ´105 Pa;
+ ´ 5
T2 = T1 p2 /p1 = 326,5 K = 53,5 °C

· 19. p2 = pk + p2+ = 4 ´105 Pa; p1 = p2 T1 /T2 = 2,64 ´105 Pa (A nyomás-
·
5
mérõ ekkor 1,64 ´10 Pa-t jelzett.) 20. p1 = pk + p1+ = 3´105 Pa; p+max = F/A = 2,5´105 Pa;
p2 = pk + p+max = 3,5 ´105 Pa; T2 = T1 p2 /p1 = 330,2 K = 57,2 °C
·
58
Megoldások Egyesített gáztörvény
1. T2 = T1 p2V2 /( p1V1) = 302,3 K = 29,3 °C
· 2. V2 = V1 p1T2 /( p2T1) = 2,15 l
· 3. 345,6 K = 72,6 °C
4. 312,3 K = 39,3 °C 5. p2 = p1 V1T2 /(V2T1) » 1,2 ´105 Pa
·
6. 35,7 l 7. 2,45´104 Pa
8. T1 = T2 p1V1 /( p2V2) = 413,3 K = 140,3 °C
· 9. plent = pk + rgh = 2,5´10 Pa; pfent = 105 Pa;
5
Vfent = V1 p1Tf /( pfT1) = 2,69cm3

· 10. pfent = 105 Pa; plent = pf VfT1 /(V1Tf) » 3´105 Pa; mivel plent = pk + rgh,
·
ebbõl h = 20 m. 11. p1 = pk + rgh = 4 ´105 Pa; pf = 105 Pa; T1 = Tf p1V1 /( pfVf) = 275,8 K = 2,8 °C
·
12. p1 = 2,5´10 Pa; pf = 105 Pa; r1 = 1,5 mm; V1 = 4r13p/3 = 14,14 mm3; Vf = V1 p1Tf /(pfT1) = 38,4 mm3;
5 ·
rf = 3 3Vf / 4p » 2,1 mm ® df » 4,2 mm 13. p1 = 2,5´105 Pa; pf = 105 Pa; T1 = Tf p1V1 /( pfVf) = ·
Tf p1 (4r13p/3)/[ pf (4rf3p/3)] = Tf p1 r13/ (pf rf3) » 283,5 K = 10,5 °C

· · 14. p = áll. ® V1 / T1 = V2 / T2 ®
Egyesített gáztv.
V2 = 29,3l 15. p1 = pk + rgh1 = 10 + 13 600 10 0,1 = 113 600Pa; p2 = pk + rgh2 = 105 + 13 600 10 0,2 =
5 · · · ·
127200 Pa; l2 = 100 cm; T2 = T1 p2 l2 /(p1l1) = 364,5 K = 91,5 °C

· 16. p1 = pk - rgh1 =
105 - 13600 10 0,1 = 86400 Pa; p2 = pk + rgh2 = 105 - 13 600 10 0,2 = 72 800 Pa; l2 = 90 cm; T2 =
· · · ·
T1 p2 l2 /(p1l1) = 277,7 K = 4,7 °C. Azaz a gáz lehûlt a melegítés ellenére! Ennek behatóbb tanulmányozása
·
majd az energiák vizsgálata révén lesz lehetséges (lásd: A hõtan I. fõtétele 106. feladat). 17. pal = pfel + 15
= 85 Hgcm; V = állandó, így T2 = T1 palsó /p1 » 349,7 K = 76,7 °C.
·
60 cm
18. p1 = 76 Hgcm; h = 20 cm; p2 = pk + h = 96 Hgcm; l2 = 60 cm;
20cm
T2 = T1 p2l2 /(p1l1) = 424,4 K = 151,4 °C
·
19. h1 = 20 cm; p1 = pk + h1 = 95 Hgcm; h2 = 40 cm;

p2 = pk + h2 = 115 Hgcm; l2 = 70 cm; 70 cm
T2 = T1 p2l2 /(p1l1) = 392,6 K = 119,6 °C
· 20cm 40cm
20. p1 = pk - 20 = 56 Hgcm;
a., p2 = pk - 10 = 66 Hgcm; l2 = 40 cm; T2 = T1 p2 l2 /(p1l1) = 429 K = 156 °C
·
b., p2 = pk = 76 Hgcm; l2 = 50 cm; T2 = 617,5 K = 344,5 °C

c., p2 = pk = 76 Hgcm (a higany ekkor már a vízszintes szárban van); T2 = 741 K = 468 °C
21. p1 = pk = 75Hgcm; h2 = 25cm; p2 = pk + h2 = 100Hgcm; T2 = T1 p2 l2 /(p1l1) = T1 p2 /p1 = 380K = 107°C
· ·
22. p2 = p1 = pk - h = 55 Hgcm; T2 = T1 p2 l2 /(p1l1) = T1 l2 /l1 = 2T1 = 556 K = 283 °C

· ·
23. A jobboldali gázra: l2j = 30 cm.

a., A BM-törvény: p2j = p1l1 /l2j = 87,5 Hgcm.
A baloldali gázra: p2b = p2j + 10 = 97,5 Hgcm; l2b = 40 cm;
T2b = T1 p2b l2b /(p1l1) = 405,6 K = 132,6 °C.
· 10cm
b., Most a baloldalon írjuk fel a BM-törvényt (a gázoszlop-
hosszak a végén megegyeznek az eredeti 35 cm-rel), ebbõl
p3b = p2b l2b /l1 = 111,4 Hgcm. A jobboldali gázra: p3j = p3b; T3j = T1 p3jl1 /(p2jl2j) = 405,6 K = 132,6 °C.
·
Ez megegyezik a baloldal hõmérsékletével, ami nem véletlen, hiszen újra szimmetria van!
24. p1 = pk + rgh1 = 105 + 13 600 10 0,1 = 113 600 Pa; l2 = 1 m; h2 = 0,4 m; p2 = pk + rgh2 = 154400 Pa;
· ·
T2 = T1 p2l2 /(p1l1) = 549,5 K = 276,5 °C

·
59
25. Elõször nézzük meg, most hol áll a csõ! h2 = 0,05 m; p2 = pk + rgh2 =
106800Pa. A BM-törvénybõl: l2 = p1l1 /p2 = 74,46cm. A csõnek a higanyból ki- 74,46cm 69,46cm
álló része tehát: 74,46 - 5 = 69,46cm. Így, ha a csõbõl kiszorul a higany, akkor a
szintek különbsége: h3 = 30,54 cm = 0,3054 m; p3 = pk + rgh3 = 141539 Pa; 30,54cm
l3 = 1 m; T3 = T1 p3 l3 /(p2l2) = 503,7 K = 230,7 °C.
·
26. A jobboldalra: l2 = l1 - 2 = 8cm; p2 = p1l1 /l2 = 125000 Pa. A baloldalon is ekkora lesz a nyomás. Erre az
oldalra: l2 = l1 + 2 = 12 cm; T2 = T1 p2 l2 /(p1l1) = 424,5 K = 151,5 °C.
·
27. A jobboldali gázra a BM-törvény alapján: p2 = p1V1 /V2 = 2p1 = 2 ´105 Pa. A baloldalon is ennyi lesz a
nyomás. Erre az oldalra: V2 = 1,5V1 ; T2 = T1 p2V2 /( p1V1) = T1 p2 1,5V1 /( p1V1) = 3T1 = 819 K = 546 °C.
· · ·
28. A jobboldalra: V2 = 0,8V1. A BM-törvény alapján: p 2 = p1V1 /V2 = p1 /0,8 = 1,25p1. A baloldalon is
ennyi lesz a nyomás a könnyen mozgó dugattyú miatt, azaz p2 = 1,25p1; V2 = 1,2V1 (hiszen itt 20%-kal nõ
a térfogat); T2 = T1 p2V2 /( p1V1) = T1 1,25p1 1,2V1 /( p1V1) = 1,5T1 = 409,5 K = 136,5 °C.
· · ·
29. A jobboldalra: V2 = 45 l; p2 = p1V1 /V2 = 1,11p1. A baloldalon is ennyi lesz a nyomás. Erre az oldalra:
V2 = 45 l; T2 = T1 p2V2 /( p1V1) = T1 1,11p1 45/(40p1) = 1,25T1 = 366,3 K = 93,3 °C.
· · ·
30. A nitrogénre: V2 = 10 l; p2 = p1V1 /V2 = 2p1. Ennyi lesz a hidrogén nyomása is, és V2 = 30 l;
T2 = T1 p2V2 /( p1V1) = T1 2p1 30/(20p1) = 3T1 = 819 K = 546 °C. A nitrogén ezutáni melegítése hasonlóan
· · ·
végigszámolható, de a szimmetria miatt láthatóan annak is 546 °C-osnak kell lennie.

31. A BM-törvény miatt a hélium nyomása a duplájára nõ. A könnyen mozgó dugattyúk miatt a másik két
gáz nyomására is: p2 = 2p1. Ezért az oxigén térfogata is a felére csökken (BM-törvény). A hidrogén
térfogata tehát: 20 + 40 + 30 - (20 + 15) = 55 l = V2 lesz. T2 = T1 p2V2 /( p1V1) = T1 2p1 55/(20p1) = 5,5T1 =
· · ·
1501,5 K = 1228,5 °C. 32. Ha a hõmérséklet állandó, akkor a pV szorzat a tömeggel arányos, így a
BM-törvény: 0,5p1V1 = p2V2 , s mivel V2 = V1, így p2 = 0,5p1, azaz a nyomás a felére csökken.
33. Ha a hõmérséklet állandó, akkor a pV szorzat a tömeggel arányos, így, mivel p2 = 0,9p1, a
BM-törvény: 0,5p1V1 = p2V2 = 0,9p1V2 ® V2 = 0,556V1, azaz a térfogat 55,6 %-ára csökken.
34. A pV/T kifejezés a tömeggel arányos, így a felére csökken. Tehát 0,5p1V1 /T1 = p2V2 /T2, amibõl (mivel
V2 = V1): p2 = 0,5p1T2 /T1 » 1,15´105 Pa. 35. A pV/T kifejezés a tömeggel arányos, így
k p1V1 /T1 = p2V2 /T2. Amibõl, mivel V2 = V1, ezért k = p2T1 /p1T2 » 0,76. Tehát a tömeg 76 %-a maradt meg,
·
azaz 24 %-át engedtük ki. 36. Mivel a törvényekben szereplõ kifejezések arányosak a
tömeggel, a melegítés végére: (1) 0,7 p1V1 /T1 = p2V2 /T2 = p3V3 /T3. A folyamat állandó nyomású
·
( p1 = p2 = p3), és V3 = V1, ezért (1) elejét és végét figyelve: T3 = T1 p3V3 /(0,7 p1V1) » 1,43T1 = 404,3 K =
· ·
131,3 °C. 37. A folyamat egészét tekintve a baloldalon az eredeti állapot állt vissza, így a nyomás is
az eredeti értékére jutott. Emiatt a jobboldal térfogata, és nyomása is egyenlõ a kezdeti nagyságával.
Tehát a jobboldalra (a tömeggel való arányosság miatt): 1/3 ( p1V1 /T1) = p2V2 /T2. Amibõl (mivel p2 = p1, és
·
V2 = V1): T2 = 3T1, azaz a háromszorosára kell növelni a hõmérsékletet. 38. Kezdetben a két gázra:
pj1Vj1/Tj1 = pb1Vb1/Tb1. A tömegnövelés végére a tömeggel való arányosság miatt: (1) pj2Vj2 /Tj2 =
2 pb2Vb2/Tb2. A melegítés végére ez már nem változik (a tömegek már állandóak), de a térfogatok újra
·
egyenlõek lesznek egymással (azaz Vj = Vb , és pj = pb ), így (1)-bõl: Tb = 2Tj. Tehát a duplájára kell
növelni. 39. A két oldalon kezdetben minden mennyiség megegyezik, így a tömeggel való
arányosság miatt a kieresztés után (80 % maradt bent): 0,8 pbVb /Tb = pjVj /Tj. Ez a baloldal lehûlése után
·
már nem változik, csak a térfogatok lesznek újra egyenlõek egymással (azaz Vj = Vb , és pj = pb ). Így
Tb = 0,8Tj = 234,4 K = -38,6 °C-ra. A baloldal alapján ekkor (mivel a kezdeti és végsõ térfogat egyenlõ):
pb = p0 Tb /T0 = p0 0,8T0 /T0 = 0,8p0 = 2,4 ´105 Pa.
·
40. Az elõzõ feladat gondolatmenete alapján:
Tb = kTj, így k = Tb /Tj = 203/293 = 0,693. Ez azt jelenti, hogy 69,3% marad, azaz 30,7%-át kell kiengedni.
41. A 39. feladat gondolatmenete alapján: pb = kp0, így k = pb /p0 = 0,6. Tehát 60 % marad bent, azaz
40 %-át kell kiengedni.
60
42. p1 = pk - h = 55 Hgcm; p2 = pk = 75 Hgcm; l2

l2 = l1 p1T2 /(p2T1) = 38,6 cm ® x = 11,4 cm.
·
x x
A beöntött higany hossza: h + 2x = 42,8 cm. 20cm
43. Mindkét oldalon: p1 = pk + h1 = 86 Hgcm; p2 = pk + h2 = 96 Hgcm.

A jobboldalra BM-törvény: l2 = p1l1 /p2 = 8,96 cm ® x = 1,04 cm. 10 cm
A baloldalra: l2 = l1 + 10 + x = 21,04 cm; T2 = T1 p2 l2 /(p1l1) =
·
h1 h2 x
641,2 K = 368,2 °C.
Egyesített gáztv.
44. A nyomások ugyanazok, így x-ig a számolás ugyanaz. Ezután azonban l2 = l1 + x + 10/2 = 16,04 cm,
mert a 10 cm-es emelkedéshez csak 5 cm-nyi higanynak kell a vízszintes szárból átáramlani. Így
T2 = 488,8 K = 215,8 °C.
45. Mindkét oldalra: p1 = pk - h1 = 66 Hgcm; h2 = h1 + 10 + x = 20 + x
p2 = pk - h2 = 56 - x. A jobboldalra: l2 = 10 + x. Erre az oldalra a x
h1
BM-törvény: 66 10 = (56 - x)(10 + x).
·
h2
Ebbõl x1 = 43,7 cm; x2 » 2,29 cm ® p2 = 53,71Hgcm. A balol-
dalra tehát (l2 = 20 cm): T2 = T1 p2 l2 /(p1l1) = 444,3 K = 171,3 °C.
·
46. A szimmetria miatt minden fûtetlen ágba ugyanannyi többlet hi-

gany nyomul be, azaz x = 6/3 = 2 cm, így itt l2 = 6 cm. Ezekre a x
BM-törvény: p2 = p1l1 /l2 = 8/6p1 = 4/3p1. A fûtött ágban is ennyi x
lesz a nyomás, és l2 = 14 cm.

x
Így T2 = T1 p2 l2 /(p1l1) = T1 (4/3p1)l2 /(p1l1) = 637 K = 364 °C.
· ·
47. Ha a megadott értékekkel számoljuk végig, akkor az eredmény

gyanúsan közel esik a DT = 0-hoz. A pontos érték érdekében pa-
raméteresen csináljuk végig, felhasználva, hogy l1 = h (= 20 cm). x
Felül: l2 = l1 + x, így p2f = p1l1 /l2 = p1l1 /(l1 + x).
Alul: l2 = l1 - x, így p2a = p1l1 /l2 = p1l1 /(l1 - x), és a két nyomásra: x
p2a = p2f + 2h = p2f + 2l1. A fentieket ebbe beírva:
p1l1 p l -p ± p 21 + 4l 21
= 1 1 + 2l 1 , rendezés után: x2 + p 1 x - l 21 = 0 , innen x1;2 = 1 , amibõl
l1 -x l1 + x 2
p l
csak a pozitív megoldás lehetséges. Az oldalágakra: l2 = l1, és p2o = p2f + h - x = 1 1 + l 1 - x =
l1 + x
p 1 l 1 + l 21 - x2
. Ide beírjuk a másodfokú egyenletbõl kijött +-os x megoldást. Az emeletes tört átalakí-
l1 + x
tása után kapjuk:

4p 1 l 1 - 2p 21 + 2p 1 p 21 + 4l 21 (
=
)
p 1 4l 1 - 2p 1 + 2 p 21 + 4l 21
= p1.
4l 1 - 2p 1 + 2 p 12 + 4l 21 4l 1 - 2p 1 + 2 p 12 + 4l 21
Azaz sem a nyomás, sem a hossz nem változott, így a gázt nem kell melegíteni (sem hûteni).
48. p1 = pk = 75 Hgcm; p2 = pk - h = 45 Hgcm; l2 = 130 cm;
T2 = T1 p2l2 /(p1l1) = 266,2 K = -6,8 °C. Tehát a gáz a végén
·
h
hidegebb kell, hogy legyen!
49. A levegõ kezdeti térfogata: V1 = Vg + 0,1 2 = 10 cm3; V2 = Vg + 0,1 12 = 11 cm3. A nyomás állandó,
· ·
így T2 = T1 V2 /V1 = 330 K = 57 °C.

·
61
Megoldások Ideális gázok állapotegyenlete
50. A jobb- illetve a baloldalon a nyomás végig megegyezik.

Baloldal: p1V/T1 = p2 (V + DV)/(2T1), amibõl: (1) 2p1V = p2 (V + DV). V2 = V2 =
Jobboldal: BM-törvény (2) p1V = p2 (V - DV). Ezt írjuk be (1)-be: V + DV DV V - DV
2p2 (V - DV) = p2 (V + DV). Ebbõl: DV = V/3. Ezt (2)-be: p1V = p2 2/3V, ·
amibõl p2 = 3/2p1, tehát másfélszeresére (50 %-kal) nõ.

1.p = nRT/V = 1,87 ´105Pa 2.4,7´105Pa 3.V = nRT/p » 16l 4.123,8l 5. T = pV/(nR) = 601,7K =
328,7 °C 6. 288,8 K = 15,8 °C 7. n = m/M = 2 mól; p » 1,9 ´105 Pa 8. 1,31´105 Pa 9. 25 l
10. 34,6 l 11. n = pV/(RT) = 422,2 mól; m = nM = 18,6 kg 12. n = 212,6 mól; m = 425 g
13. n = 198,6mól; m = 6,35kg 14. n = 279,4mól; M = m/n » 32g ® oxigén 15. p = nösszes RT/V »
1,95 ´105 Pa 16. a., no = mo /Mo = 5 mól; nn = mn /Mn = 2,5 mól; p = nösszes RT/V » 3,74 ´105 Pa
, , , ,
b., n /n = m /m ® n = nm /m = 7,5 195,5/230 = 6,375 mól; p = 3,18 ´105 Pa
·
17. no = 31,25 mól;
nn = 7,14 mól; V = nösszes RT/p » 0,9 m3 18. nh = 150 mól; nn = 90 mól; T = pV/(nösszes R) = 300,8 K =
27,8 °C 19. nösszes = pV/(RT) = 417,8 mól; no = nn = nösszes /2 = 208,9 mól; m = no Mo + nn Mn »
12,5 kg 20. n1 = 2,64 mól; n2 = n1 + m+/M = 4,14 mól; p » 3,7´105 Pa 21. n1 = 198,6 mól;
- 6
n2 = n1 - m /M = 167,3 mól; p » 8,43 10 Pa (84 légköri nyomás)
´ 22. n1 = 2,05 mól; n2 = 1,35 mól;
m- = (n1 - n2) M = 19,7 g
·
23. n = 2,72 mól; m = 87,2 g; r = m/V = 2,91 kg/m3 (= 2,91 g/l)
pV
24. n = pV/(RT); r = m/V = nM/V = M/V = pM/(RT) 25. r = pM/(RT) = 0,821 kg/m3 (M-et
RT
kg/mól-ban kell beírni!) 26. r = pM/(RT) = 4,08 kg/m3 27. 6,28 kg/m3 28. 1,23 kg/m3
-8
29. 0,705 kg/m 3 30. 1,2´10 kg/m (M = 1 g/mól. Atomos hidrogén!)
3 31. p = rRT/M =
= 1,24 ´106 Pa 32. p = rRT/M = 1,13´106 Pa 33. p = rRT/M = 3,53´106 Pa; m = rV = 60 g
34. n1 = pV/(RT) = 198,6 mól; m1 = 6354,4 g; m2 = rV = 2500 g; m- = m2 - m1 » 3,85 kg
35. p = (nh + nn)RT/V = 2,72 ´106 Pa; m = nh Mh + nn Mn = 1420g; r = m/V = 28,4 kg/m3 36. n = pV/(RT)
» 20 mól ® nszo = 5 mól; no = 15 mól; m = no Mo + nszo Mszo = 700 g; r = 30,84 kg/m3
37. n = pV/(RT) = 55mól; m = rV = 522,5g; (1) m = nh Mh + nn Mn ® 522,5 = 2nh + 28nn; (2) n = nh + nn
® 55 = nh + nn. Ebbõl az egyenletrendszerbõl: nh » 39,1 mól; nn » 15,9 mól. 38. r = pM/(RT) ®
Mátl = rRT/p = 6,75 ´10-3 kg/mól = 6,75 g/mól; nMátl = m = nh Mh + nm Mm ® (nh + nm)Mátl = nh Mh + nm Mm
® 6,75nh + 6,75nm = 2nh + 16nm ® 4,75nh = 9,25nm ® nh : nm = 9,25 : 4,75 = 37 : 19
39. Éppen fordítva oldjuk meg, mint az elõzõt: nhe :no = 1:2 ® no = 2nhe; Mátl = (nhe Mhe + no Mo)/(nhe + no) =
(nhe 4 + 2nhe 32)/(nhe + 2nhe) = 68nhe /(3nhe) = 22,67g/mól = 22,67 ´10-3 kg/mól; r = pM/(RT) » 100 kg/m3.
· ·
40. Ha tiszta hidrogén lenne: p = rRT/M » 5,67´106 Pa. Ha tiszta nitrogén lenne: p = rRT/M »
4,05´105 Pa ® 4,05´105 Pa < p < 5,67´106 Pa. 41. A megoldás elsõ része a 38. feladatéval azonos:
-3
Mátl = 9,41 10 kg/mól = 9,41g/mól. Ebbõl a mólarány: nh :nn = 18,59 :7,41 » 2,5:1 = 5:2; nn = mn /Mn =
´
35,71 mól ® nh = 5/2nn = 89,3 mól; mh = nh Mh » 179 g. 42. p = 2 ´105 Pa; n = 3,29 mól; m = 105,1 g
43. n = m/M = 2,875mól; p = nRT/V = 1,4 ´10 Pa ® md = 120kg 44. p = 2 ´105 Pa; n = 3,97mól » 4mól;
5
, , , , ,
m = 128 g; m = m - Dm = 100 g; V /V = m /m ® V = Vm /m » 39 l 45. n1 = 1,21 mól; m1 = 4,85 g;
p2 = 112000Pa; n2 = 1,36mól; m2 = 5,43g; Dm = 0,58g 46. p1 = 80Hgcm = 108 800Pa; n = 4,71mól;
, , ,
m = 150,7 g; m = 175,7 g; n = 5,49 mól; p = 1,246 ´105 Pa = 91,6 Hgcm ® 16,6 cm-re jut fel a higany.
47. A baloldalra: p2 = 2p1 = 2 ´105 Pa, így a jobboldal nyomása is a duplájára nõ. A jobboldalra:
n1 = 0,8mól; m1 = 1,6g; V2 = 30l; n2 = 2,4mól; m2 = 4,8g; Dm = 3,2g. 48. Ekkor a nyomás a baloldalon
(s vele a jobboldalon is): p2 = p1 V1T2 /(V2T1) = 2,22 ´105 Pa. A jobboldalon a számolás innen ugyanaz.
·
Dm = 3,74 g.
62
Megoldások Ideális gázok állapotegyenlete
49. A jobboldalra: V2 = 20l; p2 = p1V1 /V2 = 3´105Pa. Ekkor a baloldalra szintén p2 = 3´105 Pa, és V2 = 20l. A
bepréselés után ugyanitt: V3 = 10l; p3 = p2V2 /V3 = 6 ´105 Pa. A jobboldalon az eredeti tömeg: n1 = 2,46mól;
m1 = 4,93g, az új tömeg: n3 = 7,39mól; m3 » 14,79g ® Dm = 9,86g. 50. V = A l = 10-6 m3; p = 2 76 =
· ·
-5 -3 ,
152Hgcm = 206720Pa; n » 8,5´10 mól; m = 3,74 ´10 g 51. h = 26cm; p = 76 + 26 = 102Hgcm
, -7 , - , -
= 138720 Pa; V = V/2 = 5 ´10 m3; n = 2,85´10 5 mól; m = 1,25´10 3 g 52. p = 3´105 Pa;
-3 -8 -6 -4
r = 2,5 10 m; V = 4r p/3 = 6,54 10 m ; n = 8,53 10 mól; m = 1,36 10 g
´ 3 ´ 3 ´ ´ 53. n1 = 2,05 mól;
n2 = 1,05mól (p és V állandó); Dn = 1mól; Dm = 44g 54. a., A = V/l = 0,04m2; p2 = pk + mg/A + F/A =
6 ´105 Pa; n = p2V/(RT2) = 5,92 mól; m » 190 g b., Gay-Lussac II. törvénye: p1 = p2T1 /T2 = 3´105 Pa
Parciális nyomás
55. ph = nh RT/V » 97 400Pa; phe = nhe RT/V » 48700Pa 56. pn = 70 550Pa; phe » 4,7´104 Pa
57. no = 1,5 mól; po » 23 900Pa; nhe = 4 mól; phe » 63 800Pa 58. nn = 0,25 mól; pn » 37100Pa;
nh = 0,25 mól; ph » 37100 Pa 59. (1) po :pn = no : nn = 3: 2 és (2) po + p n = p = 3´105 ® po = 3/5p =
5 5

= 1,8´10 Pa; pn = 2/5p = 1,2 ´10 Pa 60. nn = 0,821 mól; mn = 23 g; nh = 8,21 mól; mh = 16,43 g;
m = mn + mh = 39,43 g; r = m/V = 1,97 kg/m3 61. nn = 2,09 mól; mn » 58,5 g; no = 1,25 mól;
mo = 40,1 g; r = m/V = 9,86 kg/m3 62. no :nn = po :pn = 1,5:1; mo :mn = (no Mo) : (nn Mn) =
(no /nn) (Mo /Mn) = 48:28 = 12:7
·
63. Az elõzõ feladat gondolatmenetével: nh : nn = 20:28 = 5:7.
64. n » 101 mól; no :nn = po :pn = 1:1 ® no = n n = n/2 = 50,5 mól; mo = 1616 g; mn = 1414 g
65. n = 25,5 mól; nh :nn = ph : pn = 5:1 ® nh = 21,25 mól; nn = 4,25 mól; mh = 42,5 g; mn = 119 g
66. 3:14 = mh /mn = (nh Mh )/(nn Mn) = 2nh /(28nn) ® n h /nn = 3:1; ph /pn = n h /nn = 3:1 ® ph = 3´105 Pa;
pn = 10 5 Pa 67. A szöveg alapján a tömegarány: mhe :mo = 1:4; 1: 4 = mhe :mo = (nhe Mhe) : (no Mo) =
4nhe /(32no) ® n he /no = 2:1; phe /po = n he /no = 2:1 ® phe = 2 ´105 Pa; po = 105 Pa 68. A logikánk az
elõzõ feladatéhoz hasonló. Ennek alapján: nn /no = 208:49; pn /po = n n /no = 208:49. A két parciális
nyomás együtt a légnyomás 99 %-át teszi ki, így: pn = [208/(208 + 49)] 0,99p = 0,801p; po = 0,99p - pn =
·
0,189p. Tehát a légnyomás 80,1 %-át adja a nitrogén, és 18,9 %-át az oxigén. 69. nh :nn = ph : pn = 2:1 ®
nh = 2nn ; M átl = mö /nö = (nh Mh + nn Mn)/(nh + nn) = (2nn Mh + nn Mn)/(3nn) = 10,67 g/mól; r = pMátl/(RT) =
141 kg/m3
70. Az elõzõ feladat gondolatmenete alapján: nn = 2no; Mátl = 29,3 g/mól; r = pMátl /(RT) = 58,2 kg/m3.
71. no :nn = po :pn = 1,5:1 = 3: 2 ® no = 3n; nn = 2n; nö = 5n; Mátl = mö /nö = (no Mo + nn Mn)/(no + nn) =
(3n 32 + 2n 28)/(5nn) = 30,4 g/mól; r = pMátl /(RT) ® p = rRT/Mátl = 1,6 ´106 Pa
· ·
72. r = pMátl/(RT) ® Mátl = rRT/p » 0,00334 kg/m3 = 3,34 g/mól; Mátl (nh + nhe) = (nh Mh + nhe Mhe), azaz
·
3,34 (nh + nhe) = (2nh + 4nhe ). Ebbõl átrendezéssel és nhe -vel való osztással: nh :nhe » 1:2. Mivel
·
ph :phe = nh :nhe ® ph = 1,195´105 Pa; phe = 2,39 ´105 Pa.
63
Megoldások A gázok belsõ energiája
A gázok belsõ energiája (cI = 3/2R; cII = 5/2R)

1. E = ncT = 6806 J 2. 18 261 J 3. 4543,5 J 4. 11 343 J 5. 30435 J 6. 4456 J
7. DE = ncDT = 9037 J 8. 17139 J 9. n = 25 mól; E = 154 774 J 10. 27 392 J 11. n = 31,25 mól;
DE = 25969J 12. n = 2mól; 1039J-t ad le. 13. DE = En - Eh = 6806J 14. E = ncT ® T = E/(nc)
» 400 K = 127 °C 15. n = 1,071 mól; T = E/(nc) » 252 K = -21 °C 16. E = Ehe + Eh = 17044 J
17. E = Ene + Eo = 18 814 J 18. nhe = 3 mól; nh = 4 mól; E = Ehe + Eh = 30 485 J
19. DE = DEhe + DEh = 1745J 20. DE = DEx + DEo = 2327J-t ad le. 21. nn = 1,071mól; nhe = 0,75mól;
DE = 379 J hõt kapott. 22. DE = nhecI DT + nhcIIDT = (nhecI + nh cII ) DT ® DT = 30 °C; t2 = t1 + DT =
50 °C 23. nn = 1 mól; nh = 1 mól. A két mólhõ azonos, így DE = nöcDT ® DT = 12 °C-kal nõ.
24. nhe = 1,25 mól; no = 0,469 mól; DE = (nhecI + nocII ) DT ® DT = 11,85 °C 25. DE = DEn + DEo +
+ DEhe » 36900 J 26. n = V/V0 = 20/22,4 = 0,893 mól; E = 3038 J 27. n = V/V0 = 2,232 mól;
E » 7600 J 28. n = 5,36 mól; E » 30 400 J 29. n = 2,68 mól; E = 15 200 J 30. n = pV/(RT) »
3,34 mól; E = 20 000 J 31. n = pV/(RT) » 2,98 mól; E = 11250 J 32. n » 19,4 mól; E = 120 kJ
33. n » 6,53 mól; E = 21 kJ 34. n = E/(cT) » 1,82 mól; V = nRT/p = 0,03 m3 = 30 l
35. n = E/(cT) = 3,46 mól; V = nRT/p = 0,08 m3 = 80 l 36. n = 1,892 mól; p = nRT/V = 2,5´105 Pa
5
37. n » 5,6mól; p = nRT/V = 10 Pa 38. E = ncT; n = pV/(RT) ® E = [pV/(RT)] cT, és mivel c = 3/2R
·
ezt beírva, egyszerûsítések után: E = 3/2pV. 39. E = ncT; n = pV/(RT) ® E = [pV/(RT)] cT, és mivel·
c = 5/2R, ezt beírva, egyszerûsítések után: E = 5/2pV. 40. E = 5/2pV, ami teljesül. Tehát a hõmérsék-
lettõl függetlenül mindig ennyi, azaz ebbõl a gáz hõmérsékletét nem tudjuk meghatározni!
41. E = 5/2pV = 15 kJ 42. E = 3/2pV = 75 kJ 43. 62,5 kJ 44. pl. ha a méretek 7 ´ 8 ´ 3 (m), akkor
V = 168 m3; p = 105 Pa; E = 5/2pV = 4,2 ´107 J. 45. E = 3/2pV ® p = 2E/(3V) = 105 Pa
46. E = 5/2pV ® p = 2E/(5V) = 107 Pa 47. E = 3/2pV ® V = 2E/(3p) = 0,025 m3 = 25 l
48. E = 5/2pV ® V = 2E/(5p) = 0,05 m = 50 l3 49. n = V/V0 » 1,34 mól; DE = 834,7 J
50. n = DE/(cDT) = 1,783 mól; V = nV0 » 40 l 51. n = pV/(RT) = 2,55 mól; DE = 1060 J
52. n = 1,14 mól; DE = 570 J 53. T2 = 2T1 ® DT = T1; DE = ncDT = ncT1 = E1 = 5/2pV = 15 kJ
54. n = DE/(cDT) = 2,43 mól; T1 = pV/(nR) = 297 K = 24 °C; T2 = 231 K; p2 = nRT2 /V = 1,56 ´105 Pa
55. p2 = 2p1; V = áll. ® G-L II. tv-ébõl: T2 = p2T1 /p1 = 2T1 ® DT = T1; DE = ncDT = ncT1 = E1 = 5/2pV =
200 kJ
Hõkapacitás
56. C = nc = 62,3 J/K 57. 83,1 J/K 58. n = 1,5 mól; C » 31,2 J/K 59. n = 12 mól; C » 150 J/K
60. n = C/c = 0,8 mól 61. 7 mól 62. C = nhecI + nhcII = 58,17 J/K ® 58,17 J 63. 62. alapján:
C = 157,9J/K. 64. A két mólhõ megegyezik, így: C = nöc = 103,9J/K. 65. nn = 4,5mól; no = 2,25mól;
C = nöc = 140,2 J/K 66. nn = 5,36 mól; nhe = 6,25 mól. 62. alapján: C = 189,2 J/K. 67. nh = 5 mól;
nhecI = Che = Ch = nhcII » 103,9 J/K ® nhe = 8,33 mól; mhe = 33,3 g-ot. 68. nn » 1,79 mól; C = 3Cn ®
Ch = 2Cn. Mivel c azonos, így: nh = 2nn = 3,57 mól; mh = 7,14 g-ot. 69. n = pV/(RT) = 205,4 mól;
C = nc = 4266,2J/K 70. n = 43,3mól; C » 900J/K 71. n = C/c = 16,4mól; V = nRT/p = 0,02m3 = 20l
72. n = pV/(RT) » 25mól; m = rV = 0,07kg = 70g; m = nh Mh + nhe Mhe ® (1) 70 = 2nh + 4nhe; n = nh + nhe
® (2) 25 = nh + nhe. Ebbõl az egyenletrendszerbõl: nhe = 10 mól; nh = 15 mól; C = nhecI + nhcII = 436,3 J/K;
DE = CDT » 22,7 kJ. 73. C = nhecI + nncII ® 622,5 = (2,5nn + 1,5nhe) R ¾ ¾
·
R»
¾ ® 75 = 2,5nn + 1,5nhe
¾¾® ( 1 ) 150 = 5nn + 3nhe; r = pMátl /(RT) ® Mátl = rRT/p » 0,013 kg/mól = 13 g/mól; (nn + nhe) Mátl =
·2 ·
m = nn Mn + nhe Mhe ® 13nn + 13nhe = 28nn + 4nhe. Ebbõl (2) 3nhe = 5nn. (1) és (2) egyenletrendszerébõl:
nn = 15 mól; nhe = 25 mól; nö = 40 mól; V = nö RT/p = 0,01 m3 = 10 l.
64
Megoldások A gázok belsõ energiája
74. Cne = Ch ® nne 3/2R = nh 5/2R ® nne : nh = 5:3

· ·
75. Che = Co ® nhe 3/2R = no 5/2R ® nhe: no = 5:3;
· ·
mhe:mo = (4nhe) : (32no) = (4 5) : (32 3) = 20:96 = 5:24 76. Che = Ch = Cn = C/3 = 62,33J/K ® nhe = 5mól;
· ·
nh = 3 mól; nn = 3 mól; m = nhe Mhe + nh Mh + nn Mn = 110 g
Gázok keverése (cI = 3/2R; cII = 5/2R)

77. n1cDt1 = n2cDt2 ® n1(tk - t1) = n2(t2 - tk ) ® 5(tk - 50) = 3(90 - tk ) ® tk = 65°C 78. n1cDt1 = n2cDt2 ®
n1(tk - t1) = n2(t2 - tk ) ® 2 (tk - 10) = 4 (40 - tk ) ® tk = 30°C 79. n1cI Dt1 = n2cII Dt2 ® 5 3(tk - 10) = 3 5(30 - tk )
· ·
® tk = 20 °C 80. n1cDt1 = n2cDt2 ® (m1/M)(tk - t1) = (m2 /M)(t2 - tk ) ® tk = 7,2 °C

81. n1cII Dt1 = n2cI Dt2; n1 = m1/M1; n2 = m2 /M2; (25/2) 5/2R (100 - tk ) = (50/4) 3/2R (tk + 50) ® tk = 43,8°C
· ·
82. nhcII Dth = nhecI Dthe; nh = 1,5 mól 83. nocDto = nncDtn; nn = mn /Mn = 53,57 mól ® no = 117,9 mól ®
mo = 3,77 kg 84. nh = 25 mól; nhecI Dthe = nhcII Dth ® nhe = 108,3 mól ® mhe = 433 g 85. nn = 1,5 mól;
nncDtn = nhcDth ® nh = 0,6mól ® mh = 1,2g 86. nn = 5mól; nncII Dtn = nhecI Dthe ® nhe = 10mól; mhe = 40g
87. nhecI Dthe = nhcII Dth ® Dth = 30 °C ® th = tk - Dth = -10 °C 88. nn = 2 mól; nh = 4 mól; nncDtn = nhcDth
® Dtn = 50 °C ® tn = tk + Dtn = 45 °C 89. nn = 5 mól; nhe = 4 mól; nncII Dtn = nhecI Dthe ® Dthe = 125 °C ®
the = tk + Dthe = 195 °C 90. nncDtn = nhcDth ® nn:nh = Dth :Dtn = 25:10 = 5:2 91. nncII Dtn = nhecI Dthe ®
nn:nhe = 45:50 = 9:10; mn:mhe = nn Mn : (nhe Mhe) = (nn /nhe) (Mn /Mhe) = 252:40 = 63:10 ·
92. nncDtn =
n hcDth ® 5n (tk + 10) = 2n (70 - tk ) ® tk = 12,9 °C
· · 93. 5: 2 = mn: mh = nn Mn : (nh Mh) = 28nn : (2nh) ®
nn:nh = 5:28; nncDtn = nhcDth ® 5n (tk + 20) = 28n (50 - tk ) ® tk = 39,4 °C 94. nncII Dtn = nhecI Dthe ®
· ·
2n 5/2R(tk - 10) = 3n 3/2R(90 - tk ) ® tk = 47,9 °C

· · 95. 2:3 = mn: mhe = nn Mn : (nhe Mhe) = 28nn : (4nhe) ®
nn:nhe = 2:21; nncII Dtn = nhecI Dthe ® 2n 5/2R(tk - 0) = 21n 3/2R(80 - tk ) ® tk = 69°C
· · 96. nocDto = nncDtn
® 2 2Dtn = nn Dtn ® nn = 4 mól
·
97. no = 4 mól; nocDto = nncDtn ® 4 2Dtn = nn Dtn ® nn = 8 mól ®
·
mn = 224g 98. nocII Dto = nnecI Dtne ® 2 5/2RDto = nne 3/2R 2Dto ® nne = 1,67mól 99. no = 2mól;

· ·
nocII Dto = nhecI Dthe ® 2 5/2R 2Dthe = nhe 3/2RDthe ® nhe = 6,67mól; mhe = 26,7g
· ·
100. Elõször keverjük
össze a hidrogént és a nitrogént (ezek mólhõje azonos): nhcDth = nncDtn ® 5(30 - tk1) = 2(tk1 + 30) ®
tk1 = 12,86 °C. Ezt kétatomos gázként keverjük a héliumhoz: nhe = 7,5 mól; nhecI Dthe = n12 cII Dt12 ®
7,5 3/2R(tk - 0) = 7 5/2R(12,86 - tk ) ® tk = 7,83°C. 101. nhe = 1,25mól; nh = 2mól; nhecI Dthe = nhcII Dth ®
· ·
1,25 3/2R(80 - tk ) = 2 5/2R(tk - 10) ® tk = 29,1°C 102. nhe = 0,713mól; nh = 1,25mól; nhecI Dthe = nhcII Dth
· ·
® 0,713 3/2R(tk + 20) = 1,25 5/2R(15 - tk ) ® tk » 6,1°C

· ·
103. nh = 0,682mól; nhe = 14,3mól; nhcII Dth
= nhecIDthe ® 0,682 5/2R(80 - tk ) = 14,3 3/2R(tk - 30) ® tk » 33,7 °C; p = nö RTk /Vö = 4,77 ´105 Pa
· ·
104. A hõmérséklet várhatóan 10 °C fölött lesz, így: nhcII Dth = nncII Dtn + nhecI Dthe, azaz 4 5/2R(120 - tk ) = ·
5 5/2R(tk - 0) + 10 3/2R(tk - 10) ® tk = 36°C.

· ·
105. nn = 0,723mól; nh = 2,46mól; nhe = 2,98mól. Ha
nem tudjuk eldönteni, hogy 30°C fölött, vagy alatt lesz-e tk, akkor elõször keverjük össze a hidrogént és a
nitrogént (ezek mólhõje azonos): nncDtn = nhcDth ® 0,723(60 - tk1) = 2,46 (tk1 - 20) ® tk1 = 29,1°C. Ehhez
keverjük a héliumot: (nh + nn)cII Dtnh = nhecI Dthe ® 3,183 5/2R(tk - 29,1) = 2,98 3/2R(30 - tk ) ® tk = 29,4°C.
· ·
106. p = nö RTk /Vö = 2,06 ´105 Pa 107. Igen, ha az egyik gáz hidegebb és kétatomos, míg a melegebbik
egyatomos. Bármilyen ilyen példa megfelelõ! (pl. legyen baloldalon a kétatomos gáz, és Vb = Vj = 22,4 l;
pb = pj = 105 Pa; Tb = 300 K; Tj = 600 K. Ekkor a nyomás a fal kivétele után » 92300 Pa.)
108. nn = 8,98 ´10-2 mól; nncDtn = nocDto ® no = 5,99 ´10-2 mól; po = noRTo /Vo = 4,86 ´104 Pa
109. nh = 0,794 mól; nhcII Dth = nhecI Dthe ® nhe = 2,65 mól; Vhe = nheRThe /phe = 0,06 m3 = 60 l
110. nh = 0,17mól; nncDtn = nhcDth ® nn = 1,53mól; Vn = nnRTn /pn = 0,055m3 = 55l 111. nh » 2,24mól;
Tk = ph2Vö /(nhR) = 290,7 K = 17,7 °C; nncDtn = nhcDth ® nn = 3,18 mól; pn = nnRTn /Vn = 2,36 ´105 Pa
112. nhe » 2,05 mól; Tk = phe2Vö /(nheR) = 282,4 K; no = po2Vö /(RTk ) = 3,068 mól; nocII Dto = nhecI Dthe ®
To = 254,2 K = -18,8 °C volt az oxigén kezdeti hõmérséklete, és po = no RTo /Vo » 1,62 ´105 Pa volt a kezdeti
nyomása.
65
Megoldások A gázok belsõ energiája - A hõtan I. fõtétele
113. (nhecI + nhcII )Dt1 = n+he cI Dt2 ® n+he = 9,5 mól 114. no = 1,56 mól; nn = 3,57 mól; (noc + nnc)Dt1 =
no cDt2 ® no = 2,2mól ® mo = 70,4g
+ + + 115. Mind az oxigén, mind a nitrogén kétatomos, így egy gázként
kezelhetõk: n = pV/(RT) = 16,43 mól; n+n = 8,93 mól; ncDt1 = n+n cDt2 ® tk = 41,1 °C. 116. Mind az
oxigén, mind a nitrogén kétatomos, ezért egy gázként kezelhetõk, így a tömegarányra nem lesz szükség:
n = pV/(RT) = 3,7 mól; ncDt1 = n+n cDt2 ® n+n = 7,4 mól ® m+n = 207 g. 117. (1) nhe + no = n =
pV/(RT) » 6 mól, másrészt mo :mhe = 4:1, azaz no Mo : (nhe Mhe) = 4:1 ®32no : (4nhe ) = 4:1 ® (2) nhe = 2no.
Ebbõl az egyenletrendszerbõl: no = 2 mól; nhe = 4 mól. Ezután a keverés: ( nocII + nhecI )Dt1 = n+n cII Dt2 ®
n+n = 17,6 mól ® m+n = 492,8 g. 118. n = pV/(RT) » 20 mól; m = rV = 64 g. Tehát (1) nhe + nh = 20
és (2) 4nhe + 2nh = 64. Ebbõl az egyenletrendszerbõl nhe = 12 mól; nh = 8 mól. Ezután a keverés:
( nhecI + nhcII)Dt1 = nncII Dt2 ® nn = 28 mól ® mn = 784 g.
Gázok energiájának növelése hõközléssel

119. Dt = DE/(ncII ) = 19,25°C; t2 = 39,25°C 120. Dt = 26,7°C; t2 = 36,7°C 121. Dt = 72,2°C;
t2 = 52,2 °C 122. Dt = t2 = 32,1 °C 123. DE = ncI Dt = 997,2 J 124. Dt = 110 °C; DE = 11426 J
125. n = 5mól; DE = 1870J 126. n = 4 mól; DE = 9141J 127. n = 2,5 mól; Dt = 30°C; DE = 1558J
128. n = pV/(RT) = 4,25 mól; Dt = DE/(ncI ) » 18,9 °C; t2 = 28,9 °C; G-L II. tv-ébõl: p2 = p1T2 /T1 =
2,134 ´105 Pa 129. n = pV/(RT) = 3,46 mól; Dt = DE/(ncII ) = 69,5 °C; t2 = 74,5 °C; G-L II. tv-ébõl:
p2 = p1T2 /T1 = 1,25´105 Pa 130. T1 = pV/(nR) = 300,8K = 27,8°C; Dt = DE/(ncII ) » 23°C ® t2 = 50,8°C
131. T1 = pV/(nR) = 300,8 K = 27,8 °C; Dt = DE/(ncII ) » 32,1 °C ® t2 = 59,9 °C 132. T1 = p1V/(nR) =
282 K; T2 = p2V/(nR) = 394,9 K ® Dt = 112,9 °C(K) ® DE » 4500 J
Izotermikus folyamat
1. W = 850 J 2. 2000 J 3. 3000 J 4. 2500 J 5. 4000 J 6. Q = 1500 J 7. 10 kJ
8. 800 J 9. 8000 J
Izochor folyamat (cvI = 3/2R; cvII = 5/2R)

10. Q = ncvII Dt ® Dt = Q/(ncvII ) » 28,9°C 11. Dt = Q/(ncvI ) = 26,7°C 12. n = 2,5mól; Dt » 19,3°C
13. n = 6 mól; Q » 3116 J 14. n = 1,25 mól; Dt = Q/(ncvII ) = 84,9 °C; t2 = t1 - Dt = 15,1 °C
15. n » 2,14mól; Q » 1336J 16. n = pV/(RT) = 2,46mól; Q »1280J 17. n = pV/(RT) = 1,73mól;
Q » 5290J 18. n = 0,194mól; Dt = Q/(ncvII ) = 37,2°C; t2 = t1 + Dt = 12,2°C 19. Dt = Q/(ncvI ) » 200K.
Másrészt T2 = 2T1 ® DT = T1. Tehát T2 = 2T1 = 2DT = 400 K = 127 °C. 20. Dt = Q/(ncvII ) = 128,4 K.
Másrészt T2 = 1,5T1 ® DT = 0,5T1. Tehát T1 = DT/0,5 = 256,7 K = -16,3 °C volt, és T2 = 1,5T1 = 385,1K =
112,1 °C lett. 21. G-L II. tv-ébõl: T2 = T1 p2 /p1 » 428 K; DT = 157 K; n = p1V/(RT1) = 0,337 mól;
Q = ncvII Dt »1100 J 22. n = pV/(RT) » 31,9 mól; Dt = Q/(ncvII ) = 15,1K; T2 = T1 + DT = 298,1K; G-L
II. tv-ébõl: p2 = p1T2 /T1 = 3,16 ´106 Pa 23. n = pV/(RT) = 45,45mól; G-L II. tv-ébõl: T2 = T1 p2 /p1 = 397,1K
® DT = 119,1 K; Q » 112500 J 24. n = 102,8 mól; p1 = nRT1 /V = 5´106 Pa; p2 = 6 ´106 Pa;
G-L II. tv-ébõl: T2 = T1 p2 /p1 = 351,6 K ® DT = 58,6 K; Q » 125 kJ 25. p+ = F/A = 3,9 ´106 Pa;
6
p2 = pk + p = 4 10 Pa; n » 38,5mól; T2 = T1p2 /p1 = 374,7K ® DT = 93,7K; Q » 75kJ
+ ´ 26. G-L II. tv-
-ébõl: T2 = T1p2 /p1 = 3T1 ® DT = 2T1 ® T1 = DT/2 = 300K = 27°C 27. A második egyenlõség igaz, hi-
szen csupán a G-L II. tv átrendezése. Másrészt E1 = ncT1, és E2 = ncT2. E két egyenlet osztásából adódik az
elsõ egyenlõség.
66
Megoldások A hõtan I. fõtétele
28. Mivel Q = ncv Dt, és cv és Dt azonos, így n dönt: n = pV/(RT). Mivel az elsõ edényben T alacsonyabb,
ezért ott n nagyobb lesz. Tehát az elsõ edényben lévõ vesz fel több hõt. 29. a., t2 = 50°C; G-L II. tv-e:
p1 /T1 = p2 /T2 ® p1 /273 = ( p1 + 13740)/323 ® p1 » 7,5´104 Pa b., 2200 (g) = m = nhe Mhe + no Mo ®
(1) 4nhe + 32no = 2200. Másrészt 143000 = Q = nhecvI Dt + nocvII Dt = 3/2R 50nhe + 5/2R 50no ¾×2/¾(50R)
· ·
¾®
(2) 3nhe + 5no = 688. Ebbõl az egyenletrendszerbõl: nhe = 145 mól; no = 50,6 mól ® mhe = 580 g;
mo = 1620 g. c., V = nö RT1 /p1 = 5,92 m3
Izobár folyamat (cpI = 5/2R; cpII = 7/2R)

30. Q = ncpII Dt » 2909 J 31. Q = ncpI Dt » 1870 J; DE = ncI Dt »1122 J 32. Q = ncpII Dt » 4654 J
33. n = 1,5 mól; Q = ncpII Dt » 3272 J; DE = ncII Dt » 2337 J 34. n = 2 mól; Q = ncpI Dt = 1662 J-t ad le.
DE = ncI Dt = 997,2 J 35. Dt = Q/(ncpI ) = 50 °C; t2 = t1 + Dt = 70 °C 36. Dt = Q/(ncpII ) = 35,7 °C;
t2 = 20,7 °C 37. n = Q/(cpII Dt) » 2,4 mól ® m » 4,8 g 38. Dt = Q/(ncpII ) = 34,4 °C ® t2 = 34,4 °C;
DE = ncII Dt » 1429J (nõtt); W = Q - DE = 571J (a gáz végezte) 39. n = 2mól. Az elõzõ feladat alapján:
Dt = 21,5 °C (csökkent); DE » 893 J-lal csökkent; W = 357 J a gázon végzett munka.
40. n = 4 mól. A 38. feladat alapján: Dt = 39,3 °C (nõtt); DE » 3264 J-lal nõtt; W = 1306 J a gáz végezte.
41. n = pV/(RT) » 0,65 mól; Q = ncpII Dt » 2738 J (felvétel); G-L I. tv-ébõl: V2 = V1T2 /T1 » 22,8 l;
W = pDV = 105 0,0078 = 780 J
·
42. n = pV/(RT) = 0,41 mól; Dt = DE/(ncI ) = 70,3 °C; t2 = t1 - Dt =
-50,3°C; Q = ncpI Dt = 600J (leadás); W = Q - DE = 240J (gázon) 43. G-L I. tv-ébõl: V2 = V1T2 /T1 » 41l;
W = pDV = 105 0,011 = 1100J (gáz végzi)
·
44. V2 = V1T2 /T1 » 18,1l; W = pDV = 105 0,0031 = 310J (gáz
·
végzi) 45. V2 = V1T2 /T1 » 43,4 l; p = nRT1 /V1 » 1,24 ´105 Pa; W = pDV = 416 J (gáz végzi)
46. W = pDV ® DV = W/p = 0,02 m3 = 20 l ® V2 = V1 + DV = 70 l; G-L I. tv-ébõl: T2 = T1V2 /V1 = 403,2 K =
130,2 °C 47. W = pDV ® DV = W/p = 0,02 m3 = 20 l ® V2 = V1 - DV = 30 l; G-L I. tv-ébõl:
T2 = T1V2 /V1 = 175,8 K = - 97,2 °C 48. W = pDV ® DV = W/p = 0,015 m3 = 15 l; V1 = nRT1 /p »
0,0718m3 = 71,8l; V2 = V1 - DV = 56,8l 49. a., G-L I. tv-ébõl: V2 = V1T2 /T1 » 233,2l; DV = 183,2l =
0,1832 m ; W = pDV = 18320 J (gáz végzi)
3 b., n = pV1 /RT1 = 2,2 mól; Q = ncpII Dt » 64 kJ (felvétel)
c., DE = Q - W = 45 680J (nõtt) 50. DE = ncIDt ® Dt = DE/(ncI) = 30°C; Q = ncpI Dt = 2500J (leadás);
W = Q - DE = 1000 J (gázon). 51. W = -pDV = -nRDt (itt fontos az elõjel!) A hõtan I. fõtétele:
DE = Q + W, azaz ncDt = ncp Dt - nRDt, amibõl osztások, és átrendezés után: cp = c + R (c = cv).
52. W = -pDV = -nRDt, amibõl (elõjelek nélkül): Q: DE : W = ncp Dt : (ncDt) : (nRDt) ¾¸¾ ( nDt)
¾® Q : DE : W =
cp :c:R (c = cv). Ebbõl cp és c értékét beírva már adódnak a megfelelõ értékek. 53. Az 52. feladat
alapján most Q: DE :W = 7:5:2. Ebbõl Q = 7/2W = 1855 J (leadás); DE = 5/2W = 1325 J (csökkent);
Dt = W/(nR) » 21,3 °C (csökkent). 54. Az 52. feladat alapján most Q: DE :W = 5:3:2. Ebbõl
Q = 5/2W = 20kJ (felvétel); DE = 3/2W = 12kJ (nõtt); Dt = W/(nR) = 137,5°C (nõtt). 55. W = pDV ®
DV = W/p = 0,005 m3 = 5 l ® V2 = 35 l; G-L I. tv-ébõl: T2 = T1V2 /V1 = 551,8 K = 278,8 °C. Az 52. feladat
alapján most Q: DE :W = 7:5:2. Ebbõl DE = 5/2W = 1250 J (nõtt); Q = 7/2W = 1750 J (felvétel).
56. W = pDV = 3000 J (gázon). Az 52. feladat alapján most Q : DE : W = 5:3:2. Ebbõl DE = 3/2W = 4500 J
(csökkent); Q = 5/2W = 7500 J (leadás); G-L I. tv-ébõl: T2 = T1V2 /V1 = 144 K = -129 °C.
57. W = pDV = 4500J (gázon). Az 52. feladat alapján most Q : DE : W = 7:5:2. Ebbõl DE = 5/2W = 11250J
(csökkent); Q = 7/2W = 15750 J (leadás). 58. Az 52. feladat alapján most Q: DE : W = 5:3:2. Ebbõl
Q = 5/3DE = 10 kJ (felvétel); W = 2/3DE = 4 kJ (gáz végezte). 59. Az 52. feladat alapján most
Q: DE :W = 5:3:2. Ebbõl Q = 5/3DE = 500 J (leadás); W = 2/3DE = 200 J (gázon).
60. Az 52. feladat alapján most Q: DE : W = 7:5:2. Ebbõl Q = 7/5DE = 8,4 kJ (felvétel); W = 2/5DE =
= 2,4 kJ (gáz végezte). 61. Az 52. feladat alapján most Q : DE : W = 7:5:2. Ebbõl Q = 7/2W = 3,5 kJ
(leadás); DE = 5/2W = 2,5 kJ (csökkent).
67
62. Az 52. feladat alapján most Q: DE :W = 5:3:2. Ebbõl DE = 3/5Q = 480J (nõtt); W = 2/5Q = 320J (gáz
végezte) 63. A második egyenlõség a G-L I. tv átrendezése, így igaz. E1 = ncT1 és E2 = ncT2. E két
egyenlet osztásából következik az elsõ egyenlõség. 64. G-L I. tv-ébõl: V1 = V2T1 /T2 = V2T1 / ( 2T1) =
3 l; Q:DE = 5:3 ® DE = 3/5Q = 900 J (nõtt). A 63. feladat alapján: E2 /E1 = T2 /T1 ® E2 = 2E1, azaz
DE = E1, tehát 900 = E1= ncT1 = n 3/2RT1 ® nRT1 = 600 J; p = nRT1 /V1 = 600/0,003 = 2´105 Pa.
·
65. W = pDV = 300 J (gázon); W = nRDt ® n = W/(RDt) = 1 mól; G-L I. tv-e: T2 /T1 = V2 /V1 ®
(T1 - 36)/T1 = 27/30 ® T1 = 360 K; E1 = ncIT1 = 4500 J 66. DE :W = 5:2 ® W = 2/5DE = 2000 J (gáz
végzi); p = W/DV » 2,86 ´105 Pa; G-L I. tv-e: T2 /T1 = V2 /V1 ® T2 /(T2 - 241) = 12/5 ® T2 = 413 K = 140 °C;
n = pV2/(RT2) = 1 mól ® m = 28 g 67. n = 1 mól; G-L I. tv-ébõl: T2 /(T2 + 40) = 7/8 ®
5
T2 = 280 K = 7 °C; p = nRT2 /V2 = 3,324 10 Pa; W = pDV » 332 J (gázon); DE = 5/2W = 831 J (csökkent)
´
68. a., n = 4,8 ´1022/( 6 ´1023) = 0,08 mól; E1= ncIT1 = 349 J b., Mivel E = 3/2pV, és ez a szorzat nem
változik, így E 2 = 349J szintén, de végig is számolhatjuk: V2 = V1T2 /T1 = 500/350V1. Ebbõl csak V1 marad a
tartályban, azaz az új részecskeszám: N2 = 350/500N1 ® n2 = 350/500n1, miközben T2 = 500/350T1, így
E 2 = n 2cIT2 = 350/500n1 cI 500/350T1, ami láthatóan megegyezik az eredetivel.
· ·
69. A folyamat állandó nyomású. p = pk + mg/A = 1,2 ´105 Pa; V1 = Al1 = 0,03m3; n = pV1 /(RT1) = 1,48mól;
V2 = 0,04 m3; T2 = T1V2 /V1 = 390,7 K ® Dt = 97,7 K; Q = ncpIIDt = 4200 J (felvétel). (Az arányok
felhasználásával is lehet: p = 120000 Pa; W = pDV = 1200 J (gáz végzi); Q = 7/2W = 4200 J (felvétel).
70. A folyamat állandó nyomású. W = 2/5Q = 980 J (gáz végzi ® V nõ); p = 1,3´105 Pa; DV = W/p =
0,00754 m3 ® Dl = DV/A » 0,15 m = 15 cm. A munka a külsõ nyomás ellen (pk DV) és a dugattyú emelésére
(mgDl) fordítódik. 71. A folyamat állandó nyomású. p = 95 Hgcm = 129200 Pa; V1 = Al = 1,5´10-6 m3;
n = pV1 /(RT1) = 7,96 ´10-5 mól; T2 = T1 l2 /l1 = 410,2 K ® Dt = 117,2 K; Q = ncpIIDt » 0,271 J (felveszi).
Ha a hõmérséklet nem lenne adva, akkor: p = 129200 Pa; V1 = 1,5´10-6 m3; V2 = Al2 = 2,1 ´10-6 m3;
W = pDV = 0,0775J; Q = 7/2W = 0,271J (egyébként is rövidebb). 72. A folyamat állandó nyomású.
p = pk - h = 61 Hgcm = 82960 Pa; DV = ADl = 10-6 m3; W = pDV = 0,083 J (gáz végzi); Q = 7/2W
= 0,29J (felveszi) 73. p = állandó. cpe = Q/(nö Dt) = (nncpII Dt + nhecpI Dt)/(nö Dt) = (nncpII + nhecpI)/(nn + nhe)
» 23,9J/(Kmól) 74. Tetszõleges gázkeverékre igaz, hogy Q = Q1 + Q2 + L + Qn = n1cp1Dt + n2cp2Dt +L+
nncpn Dt = (n1cp1 + n2cp2 + L + nncpn) Dt ® (1) cp = Q/(nö Dt) = (n1cp1 + n2cp2 + L + nncpn)/( n1 + n2 + L + nn),
·
és tudjuk, hogy bármely i = 1;2;L;n-re: cpi = cvi + R, ezért cp = [n1(cv1 + R) + n2(cv2 + R) +L+ nn(cvn + R)]/
( n1 + n2 + L + nn) = [(n1cv1 + n2cv2 +L+ nncvn) + (n1R + n2 R +L+ nn R)]/(n1 + n2 + L + nn) = ( n1cv1 + n2cv2
+ L + nncvn)/(n1 + n2 + L + nn) + ( n1R + n2 R + L + nn R)/(n1 + n2 + L + nn) = c v + R
75. 74. alapján az eredõ mólhõkre igaz, hogy cp = cv + R. Innen az 52. feladat megoldásának elejét
használjuk. 76. ce = (nhecI + nncII )/(nhe + nn ) = 15,24J/(Kmól); G-L I. tv-ébõl: T2 = T1V2 /V1 = 396,2K ®
Dt = 113,2K; DE = nöce Dt = 5174J (nõtt); W = nö RDt = 2822J (gáz végzi); Q = DE + W = 7996J (felvétel)
77. p = állandó = pk + mg/A = 1,25´105 Pa; DV = 0,012 m3; W = pDV = 1500 J (gáz végzi); cpe = (nhecpI +
nocpII)/(nhe + no) = (2nocpI + nocpII )/(3no) » 23,55J/(Kmól). A 75. feladat eredménye alapján: Q/W = cpe /R
® Q = 2,833W = 4250J (felvétel). 78. p = állandó. Mindkét oldalra: DV = 20l = 0,02m3; W = pDV =
2000 J (bal: gáz végzi; jobb: gázon); mindkét oldalra: Q = 7/2W = 7000 J (bal: felveszi; jobb: lead-
ja). 79. p = állandó. A DV elõjeltõl eltekintve mindkét oldalra ugyanaz, így W = pDV is megegyezik.
a., Ha a két gáz azonos típusú, akkor Q:W = cp :R miatt Q is megegyezik, arányuk 1:1.
b., Ekkor a baloldalon Q:W = 5:2, a jobboldalon: Q :W = 7:2, így a jobb-bal arány Qj : Qb = 7:5.
80. A 79. feladat alapján mikor a jobboldali gáz térfogata 25 l-re csökken elmondhatjuk, hogy éppen
annyi hõt adott le, mint amennyit a baloldali felvett, azaz a tartályban a hõtartalom nem változott. A
kiegyenlítõdés után ezen ok, és az eredeti szimmetria miatt a dugattyú középre áll, s a nyomás is 105 Pa
lesz.
68
81. Pl. a földi légtömegek emelkedésük során kitágulnak és lehûlnek, süllyedésnél összenyomódnak és
fölmelegszenek; a kilyukasztott szódáspatronból kiáramló széndioxid gáz lehûl; a benyomott pumpában
felmelegszik a levegõ. 82. DE = W = 1000J; Dt = DE/(ncI) = 16°C 83. DE = W = 2500J;
Dt = DE/(ncII ) » 40 °C; t2 = 50 °C 84. DE = ncII Dt = 8310 J; W = DE = 8310 J (gáz végzi)
85. n = 1,5 mól; DE = W = 500 J; Dt = DE/(ncII ) = 16 °C; t2 = 16 °C 86. n = 2,5 mól; W = DE = ncII Dt =
3376J (gázon) 87. n = pV/(RT) = 0,0123mól; W = DE = ncII Dt = 12,8J (gázon) 88. n = pV/(RT) =
2,05 mól; DE = W; Dt = DE/(ncI ) = 50,8 °C; t2 = 70,8 °C 89. DE = W; n = DE/(cI Dt) = 10 mól
90. DE = W; n = DE/(cII Dt) = 1,5 mól 91. DE = W; n = DE/(cII Dt) = 722 mól; m » 20,22 kg
92. DE = W; n = DE/(cI Dt) » 4 mól; m = 16 g 93. W = DE = nhecI Dt + nhcII Dt = 4674 J (gázon)
94. Mindkét gáz kétatomos, így egynemûként kezelhetõk: p = po + pn = 0,99 ´105 Pa; n = pV/(RT) =
1,69mól; W = DE = ncII Dt = 1753J (gáz végzi) 95. no = poV/(RT) = 1,32mól; na = paV/(RT) = 3,53mól;
W = DE = nocII Dt + nacI Dt = 2143 J (gáz végzi) 96. n = pV/(RT) = 8 mól; m = nn Mn + nhe Mhe ®
(1) 104 = 28nn + 4nhe; n = nn + nhe ® (2) 8 = nn + nhe. Ebbõl az egyenletrendszerbõl: nn = 3 mól;
nhe = 5 mól; W = DE = nncII Dt + nhecI Dt = 12 465 J (gáz végzi) 97. W = DE = nhcII Dt + nhecI Dt ®
1600 = nh 5/2RDt + nhe 3/2RDt ¾×2/¾( R¾
· ·
Dt)
® (1) 11 = 5nh + 3nhe; r = pMátl /(RT) ® Mátl = rRT/p =
0,00334 kg/mól = 3,34 g/mól; (nh + nhe) Mátl = m = nh Mh + nheMhe ® 3,34nh + 3,34nhe = 2nh + 4nhe. Ebbõl
·
×3
1,34nh = 0,67nhe ¾¾ ® (2) 4nh = 2nhe. (1) és (2) egyenletrendszerébõl: nh = 1mól; nhe = 2mól; nö = 3mól;
V = nö RT/p = 0,02 m3 = 20 l 98. n = 1,25 mól; V1 = nV0 = 28 l; p2 = 1,75´105 Pa. Az Egyesített
gáztörvénybõl: T2 = T1 p2V2 /( p1V1) = 341,25 K; Dt = 68,25 °C; DE = ncI Dt = 1063 J (nõtt); W = DE =
·
1063 J (gázon). Állandó térfogaton: cv = c ® Q = DE = 1063 J szintén (felvétel).
Összetett folyamatok
99. I. V = állandó: p2 = p1 T2 /T1 = 3,66 ´105 Pa; n = p1V1 /(RT1) » 2,64 mól; Q1 = ncvII Dt1 = 3297 J (felvétel)
·
II. p = állandó: T3 = T2 V3 /V1 = 832,5 K; Dt2 = 499,5 °C; Q2 = ncpII Dt2 = 38423 J (felvétel). Az összes fel-
·
vett hõ tehát: Q = Q1 + Q2 = 41720 J. Munkavégzés csak a II. folyamatban volt: W = p2 DV = 10 978 J (gáz
végezte). 100. A folyamat során mindegyik állapotjelzõ változik, ezért csak a hõtan I. fõtételén
keresztül boldogulunk. p1 = pk = 75Hgcm = 102 000Pa; V1 = Al1 = 10-6 m3; n = p1V1 /(RT1) = 4,5 ´10-5 mól;
p2 = pk + h = 150Hgcm = 204 000Pa; V2 = Al2 = 1,75´10-6 m3. Az Egyesített gáztv-bõl: T2 = T1 p2V2 /( p1V1)
·
= 955,5K ® Dt = 682,5°C; DE = ncI Dt = 0,3825J. A munkavégzés két dologra fordítódott, a külsõ nyomás
ellen (W1), és a higany emelésére (W2). W1 = pk DV = 0,0765 J; Vhigany = Alh = 0,75´10-6 m3; mhigany =
rVhigany = 0,0102 kg; a higany súlypontjának emelkedése: hh = lh /2 = 0,375 m; W2 = mh ghh = 0,03825 J;
W = W1 + W2 = 0,11475 J. A hõtan I. fõtétele alapján a szükséges hõ: Q = DE + W = 0,497 J.
101. Az elõzõ feladathoz hasonlóan: p1 = 102000 Pa; V1 = 10-6 m3;
n = 4,5´10-5 mól, de most p2 = pk + h2 = 125 Hgcm = 170 000 Pa;
V2 = 1,5´10-6 m3; T2 = T1 p2V2 /( p1V1) = 682,5 K ® Dt = 409,5 °C;
·
h = 50 cm
2
l = 1,5 m
DE = ncII Dt = 0,3828 J; W1 = pk DV = 0,051 J. Most csak 50 cm-nyi hi- 2
gany emelkedett fel: Vh = 0,5´10-6 m3; mh = 0,0068 kg. A súlypont 25 cm

emelkedése: hh = h2 /2 = 0,25 m; W2 = mh ghh = 0,017 J; W = W1 + W2 = 0,068 J; Q » 0,451 J (felvétel).
102. A folyamat során mindegyik állapotjelzõ változik, ezért csak a hõtan I. fõtételén keresztül juthatunk
célhoz. p1 = pk + mg/A + rv ghv = 125 000Pa; V1 = Al1 = 0,04m3; n = p1V1 /(RT1) = 2,13mól; p2 = pk + mg/A
= 120000Pa; l2 = 1,3m. Az Egyesített gáztv-bõl: T2 = T1 p2 l2 /( p1l1) = 441,5K ® Dt = 158,5°C; DE = ncI Dt
·
= 4200 J. Itt már érdemesebb az átlagnyomással számolni a munkát, mert három dologra fordítódik (a
külsõ nyomás ellen, a dugattyú emelésére, és a víz emelésére). A víz kiömlésével a nyomás lineárisan
csökken, így pátl = (p1 + p2)/2 = 122 500Pa; DV = ADl = 0,025m3; W = pátlDV = 3063J. Így a szükséges hõ:
69
Megoldások A hõtan I. fõtétele - Grafikonok
Q = DE + W = 7263 J 103. p1 = pk - h = 56 Hgcm = 76160 Pa; p2 = pk = 76 Hgcm = 103 360 Pa;

l2 = 80 cm. Az Egyesített gáztv-bõl: T2 = T1 p2 l2 /( p1l1) = 512,1 K = 239,1 °C ® Ehhez nem elég, ha a
·
kezünkkel melegítjük. A folyamat során mindegyik állapotjelzõ változik, ezért csak a hõtan I. fõtételén
keresztül juthatunk célhoz. V1 = Al1 = 1,2 ´10-6 m3; n = p1V1 /(RT1) = 3,89 ´10-5 mól; Dt = 229,1°C; DE =
ncII Dt = 0,185 J. A munkát az átlagnyomással számoljuk: mivel a nyomás lineárisan nõ, így pátl =
(p1 + p2)/2 = 89760 Pa; DV = ADl = 4´10-7 m3; W = pátl DV » 0,036 J. Így a szükséges hõ: Q = DE + W =
0,221J 104. a., p = állandó: p1 = pk - mö g/A = 20000Pa; V1 = Al1 = 0,015m3; n = pV1 /(RT1) » 0,128mól;
G-L I. tv-ébõl: T2 = T1 l2 /l1 = 377,3 K ® Dt = 94,3 °C; Q = ncpII Dt = 350 J (felvétel); DE = 5/7Q = 250 J
(nõtt); W = 2/7Q = 100 J (gáz végezte). A külsõ nyomás ellenében végzett munka: DV = ADl = 0,005 m3;
W = pk DV = 500J. A különbözetet (400J) az okozza, hogy a tömegek lejjebb kerültek, helyzeti energiájuk
csökkent, ezzel segítettek a gáznak. Valóban: mö gDl = 400J. b., t = állandó: p’ = pk - md g/A = 60000Pa;
a B-M tv-bõl: l’ = p2 l2 /p’ = 13,3 cm = 0,133 m; DV = ADl = 0,0133 m3; Wk = pk DV » 1333 J
105. A kezdeti szimmetria miatt a két oldalon azonos minden állapotjelzõ. Mire a hidrogént 400 K-re
melegítjük, a nyomás megnõ, de továbbra is egyenlõ a két oldalon, így a térfogatok a hõmérsékletekkel
arányosak: Vh /Vo = Th /To = 400/273. Továbbá Vh + Vo = 30 l. Ebbõl az egyenletrendszerbõl: Vh » 17,8 l;
Vo » 12,2 l. A hõmérséklet-kiegyenlítõdés után a két gáz nyomása, hõmérséklete és mennyisége is mege-
gyezik, így a térfogatoknak is egyenlõknek kell lenniük,azaz a dugattyú újra középre kerül.
nhcDth = nocDto ® tk = 336,5 K. A baloldal kezdeti és végállapotából a nyomás: p3 = p1T3/T1 = 1,23 ´105 Pa.
106. A folyamat során mindegyik állapotjelzõ változik, ezért csak a
hõtan I. fõtételén keresztül juthatunk célhoz. Használjuk a 16. feladat
15 cm
megoldásának eredményeit is! V1 = Al1 = 1,6 ´10-6 m3; n = pV1 /(RT1) =
5,68´10-5 mól; Dt = 15,3 K; DE = ncII Dt » 0,01805 J (csökkent).
Nézzük mire fordítódott munka! A külsõ nyomás ellen: DV = ADl =
2´10-7 m3; Wk = pk DV = 0,02 J. A higany egy része azonban lejjebb jutott (ez felfogható úgy, mintha a
vízszintes ágból alulra került volna, az ábra szerint). A higany helyzeti energiájának csökkenése: a lejjebb
jutó higanyra V = Alh = 2 ´10-7 m3; m = rV = 0,00272kg; h = 15cm = 0,15m; DEh = mgh = 0,00408J. Az
energiák áramlási irányát is figye- lembe véve a szükséges hõ Q = Wk - DE - DEh = - 0,00213 J! Úgy tûnik,
hogy nem befektetni, hanem elvonni kell a hõt! A paradoxon a következõképpen oldható fel: ahhoz hogy
a gáz táguljon, s a higany elinduljon kifelé, melegíteni kell a gázt, késõbb azonban hõt kellene elvonni, de
ez nem történik meg. A feladat végének megfelelõ helyzetben így nem lesz egyensúlyi helyzet (hiszen Q
pozitív), az energiatöbblet a higany mozgási energiájában jelenik meg (azaz a higany itt nem áll, hanem
kifelé mozog, s ha nem elég hosszú a csõ függõleges része, akkor lehet, hogy nem is áll meg, hanem kifo-
lyik).
Grafikonok
p (105 Pa) 2. Nem, mert ez azt jelentené, hogy a metszéspontokhoz tartozó állapo-
2 tokban a gáznak nem egyértelmû a hõmérséklete!
1 546 K
3. A: V = 20 l; p = 105 Pa ® T = pV/(nR) » 120 K B: V = 60 l;
5
136,5 K 273 K p = 10 Pa ® T = pV/(nR) » 361 K C: V = 40 l; p = 4 ´105 Pa ®
1 2 V(22,4 l) T » pV/(nR)= 963 K
Az 1. feladathoz
4. a., V = nRT/p = 0,01385 m3 » 13,9 l b., V = 0,04432 m3 » 44,3 l c., p = nRT/V » 2,5´105 Pa
d., p = nRT/V » 1,94 ´105 Pa
5. AB: V = áll. (izochor), G-L II. tv ® TB = 4TA BC: p = áll. (izobár), G-L I. tv ® TC = 3TB
CD: t = áll. (izoterm), BM tv ® TD = TC. Az eddigiek alapján: TD :TC :TB :TA = 12:12:4:1.
70
Megoldások Grafikonok
6. AB: p = áll. (izobár), G-L I. tv ® TB = 4TA BC: t = áll. (izoterm), BM tv ® TC = TB

CD: V = áll. (izochor), G-L II. tv ® TD = 2TC DE: p = áll. (izobár), G-L I. tv ® TE = 0,5TD
Az eddigiek alapján: TE :TD :TC :TB:TA = 4:8:4:4:1. 7. A: V = 40 l; p = 4 ´105 Pa; n = pV/(RT) = 3,85 mól
B: V = 60 l; p = 105 Pa; n = pV/(RT) = 3,61 mól C: V = 20 l; p = 2 ´105 Pa; n = pV/(RT) = 1,76 mól
V (22,4 l) 5´10 4 Pa 10 5 Pa V (22,4 l) 2 mól 1 mól
2 1
0,5 0,5 mól

1 2´10 5 Pa
1 2 T (273 K) 1 2 T (273 K)
A 8. feladathoz A 9. feladathoz
10. A: T = 200 K; V = 80 l ® p » 62 325 Pa B: T = 400 K; V = 60 l ® p = 1,66 ´105 Pa
C: T = 600 K; V = 100 l ® p » 1,5´105 Pa 11. a., V = nRT/p » 30 l; b., V » 22 l;
c., T = pV/(nR) » 181 K; d., T » 181K
p
D
12. AB: p = áll. (izobár), G-L I. tv; pB = pA BC: t = áll. (izoterm),
( ) C
BM tv ® pC = 2pB CD: V = áll. izochor , G-L II. tv ® pD = 1,5pC.
A B
Az eddigiek alapján: pD :pC :pB :pA = 3:2:1:1.
V
13. AB: p = áll. (izobár), G-L I. tv; pB = pA BC: V = áll. (izochor), G-L II. tv ® pC = 2/3pB
CD: t = áll. (izoterm), BM tv ® pD = 0,6pC DE: V = áll. (izochor), G-L II. tv ® pE = 5/6pD
EF: p = áll. (izobár), G-L I. tv; pF = pE. Tehát: pF :pE :pD:pC :pB :pA = 1/3:1/3:2/5:2/3:1:1 = 5:5:6:10:15:15.
V p (10 5 Pa) 22,4 l 44,8 l 15. A: T = 273 K; V = 40 l; n = pV/(RT) »
D 4
1,76 mól B: T = 546 K; V = 20 l;
C 2 89,6 l n = pV/ ( RT ) » 0,88 mól C: T = 819 K;
A B V = 80 l; n = pV/(RT) » 0,59 mól
T 1 2 T (273 K) 17. A: T = 250K; p = 2 ´105 Pa ® V = nRT/p
A 14. feladathoz A 16. feladathoz
» 21l B: T = 500K; p = 105 Pa ® V » 83l
5
C: T = 375 K; p = 4´10 Pa ® V = 15,6 l 18. a., T = pV/(nR) » 120 K b., T » 241 K
c., p = nRT/V » 2´105 Pa d., p » 3´105 Pa
p V
19. AB: V = áll. (izochor), G-L II. tv; VA = VB D C A B
BC: t = áll. (izoterm), BM tv ® VC = 1/2VB

E B C
CD: p = áll. (izobár), G-L I. tv ® VD = 2/3VC E D
A
DE: V = áll. (izochor), G-L II. tv; VE = VD V T
VE:VD:VC:VB :VA = 1/3:1/3:1/2:1:1 = 2:2:3:6:6. A 19. feladathoz A 19. feladathoz
p p 21. Az AB, hiszen a térfogatcsökkenés

B C D
során nõ a hõmérséklet (emiatt az adiabata
C
Grafikonok
D meredekebb). 22. Az AC, hiszen a

A B
A térfogatnövekedés során a hõmérséklet
A 20. feladathoz (5.)
T
A 20. feladathoz (12.)
T csökken (emiatt az adiabata meredekebb).
23. a., AB: t = áll. ® DE = 0; BC: V = áll.
® G-L II. tv ® t nõtt ® E nõtt; CD: a pV szorzat csökkent ® t csökkent (ideális gázok állapotegyenlete)
® E csökkent; DE: V = áll. ® G-L II. tv ® t csökkent ® E csökkent. (A hõmérséklet változását minden
folyamatban megállapíthattuk volna a pV szorzat változásából is.) b., AB: V nõtt ® a gáz végzett
munkát; BC: V = áll. ® W = 0; CD: V csökkent ® a gázon végeztek munkát; DE: V = áll. ® W = 0
71
c., A hõtan I. fõtétele alapján: AB: DE = 0; W: gáz ® Q: felvétel BC: E nõtt; W = 0 ®

Q: felvétel CD: E csökkent; W: gázon ® Q: leadás DE: E csökkent; W = 0 ® Q: leadás.
24. a., AB: a pV szorzat B-ben kisebb ® t csökkent ® E csökkent; BC: p = áll. ® G-L I. tv ® t nõtt ®
E nõtt; CD: V = áll. ® G-L II. tv ® t nõtt ® E nõtt; DE: p = áll. ® G-L I. tv ® t csökkent ® E csökkent;
EF: t = áll. ® DE = 0; FA: p = áll. ® G-L I. tv ® t csökkent ® E csökkent. (A hõmérséklet változását
minden folyamatban megállapíthattuk volna a pV szorzat változásából is.) b., AB: V nõtt ® gáz által;
BC:V nõtt ® gáz által; CD: V = áll. ® W = 0; DE: V csökkent ® gázon; EF: V csökkent ® gázon; FA:
V csökkent ® gázon. c., A hõtan I. fõtétele alapján AB: adiabatikus folyamat ® Q = 0; BC: E nõtt;
W: gáz által ® Q: felvétel; CD: E nõtt; W = 0 ® Q: felvétel DE: E csökkent; W: gázon ® Q: leadás;
EF: DE = 0; W: gázon ® Q: leadás; FA: E csökkent; W: gázon ® Q: leadás. Az egész folyamatra:
DE = 0, hiszen az eredeti pontba jutottunk vissza. W: gázon, mert befelé felül haladtunk, így ekkor na-
gyobb volt a fv alatti terület. A hõtan I. fõtétele alapján ezért Q: leadás.
25. AB: V nõtt ® W: gáz végezte; t nõtt ® E nõtt; W és E alapján Q: felvétel; BC: V = áll. ® W = 0;
t csökkent ® E csökkent; W és E alapján Q: leadás; CD: V nõtt ® W: gáz végezte; t = áll. ® DE = 0; W
és E alapján Q: felvétel. Az egész folyamatra: V nõtt ® W: gáz végezte; TA = TD ® DE = 0; W és E
alapján Q: felvétel. 26. AB: V csökkent ® W: gázon; t = áll. ® DE = 0; W és E alapján Q: leadás;
BC: V csökkent ® W: gázon; t nõtt ® E nõtt; adiabata, tehát Q = 0; CD: V csökkent ® W: gázon;
t csökkent ® E csökkent; W és E alapján Q: leadás. Az egész folyamatra: V csökkent ® W: gázon;
TA = TD ® DE = 0; W és E alapján Q: leadás. 27. AB: V = áll. ® W = 0; t nõtt ® E nõtt; W és E
alapján Q: felvétel; BC: V csökkent ® W: gázon; t = áll. ® DE = 0; W és E alapján Q: leadás;
CD: V csökkent ® W: gázon; t csökkent ® E csökkent; W és E alapján Q: leadás; DA: V nõtt ®
W: gáz végezte; t = áll. ® DE = 0; W és E alapján Q: felvétel. Az egész folyamatra DE = 0, hiszen az ere-
deti pontba jutottunk vissza. W: gázon, mert befelé felül haladtunk, így ekkor nagyobb volt a függvény
alatti terület. A hõtan I. fõtétele alapján ezért Q: leadás.
28. TA = pAVA /(nR) » 150K; TB » 602K; TC » 1504K AB: V = áll. ® W = 0; DE = ncI Dt » 11268J nõtt
® Q » 11268 J felvétel; BC: p = áll. ® W = pDV = 15 kJ gáz végezte; DE = 3/2W = 22,5 kJ nõtt
® Q = 37,5 kJ felvétel. Az egész folyamatra: W = 15 kJ gáz végezte; DE = 33768 J nõtt ® Q = 48 768 J
felvétel. 29. TA = pAVA/(nR) » 802K; TB » 321K; TC » 642K AB: p = áll. ® W = pDV = 6kJ gázon;
DE = 5/2W = 15 kJ csökkent ® Q = 21 kJ leadás; BC: V = áll. ® W = 0; DE = ncII Dt » 10 kJ nõtt
® Q » 10 kJ felvétel. Az egész folyamatra: W = 6 kJ gázon; DE = 5 kJ csökkent ® Q = 11 kJ leadás.
30. TA = pAVA /(nR) » 241K; TB » 1504K. A végzett munka a függvény alatti terület (az alakzat trapéz),
W = (105 + 2,5´105) 0,03/2 = 5250 J gáz végezte; DE = ncI Dt » 15 743 J nõtt ® Q » 20 993 J felvétel.
·
31. TA = pAVA/(nR) » 301K; TB » 1880K; TC » 752K AB: a végzett munka a fv alatti terület (az alak-
5 5
zat trapéz), W = (2 10 + 5 10 ) 0,0375/2 = 13125 J gáz végezte; DE = ncII Dt » 65607 J nõtt ®
´ ´ ·
Q » 78 732 J felvétel; BC: V = áll. ® W = 0; DE = ncII Dt » 46 868 J csökkent; ® Q » 46 868 J leadás;

32. TA = pAVA /(nR) » 481 K; TC = TB » 963 K AB: V = áll. ® W = 0; DE = ncII Dt » 10 kJ nõtt
® Q » 10 kJ felvétel; BC: t = áll. ® DE = 0; a munkát a függvény alatti terület becslésével adjuk meg
(trapézzal közelítünk): W = (4 ´105 + 2´105) 0,02/2 = 6 kJ ( ha ismerjük a W = nRTln(V1 /V2) képletet,
·
akkor azzal W » -5547 J, azaz a gáz végez 5547 J munkát) ® Q = 6 kJ (5547 J) felvétel.
Az egész folyamatra: W = 6 kJ (5547 J) gáz végezte; DE = 10 kJ nõtt ® Q = 16 kJ (15 547 J) felvétel.
33. A megfelelõ gáztörvények alkalmazásával: TB = 450 K; TC = 337,5 K; TD = 225 K; n = pAVA /(RTA ) =
0,963mól; AB: p = áll. ® W = pDV = 1200J gáz végezte; DE = 5/2W = 3kJ nõtt ® Q = 4200J felvétel;
BC: V = áll. ® W = 0; DE = ncII Dt » 2250J csökkent ® Q » 2250J leadás; CD: p = áll. ® W = pDV =
900J gázon; DE = 5/2W = 2250J csökkent ® Q = 3150J leadás; DA: V = áll. ® W = 0; DE = ncII Dt »
1500J nõtt ® Q » 1500J felvétel. Az egész folyamatra: Q = 300J felvétel; W = 300J gáz végezte. Ez az
72
eredõ munkavégzés éppen a körbezárt terület. 34. A megfelelõ gáztörvények alkalmazásával:

TB = 200 K; TC = 300 K; TD = 600 K; n = pAVA /(RTA ) » 1,2 mól AB: V = áll. ® W = 0;
DE = ncIDt » 3000 J csökkent ® Q » 3000 J leadás; BC: p = áll. ® W = pDV = 1000 J gáz végezte;
DE = 3/2W = 1500J nõtt ® Q = 2500J felvétel; CD: V = áll. ® W = 0; DE = ncI Dt » 4500J nõtt ®
Q » 4500J felvétel; DA: p = áll. ® W = pDV = 2kJ gázon; DE = 3/2W = 3kJ csökkent ® Q = 5kJ le-
adás. Az egész folyamatra: Q = 1000J leadás; W = 1000J gázon. Az eredõ munkavégzés éppen a körbe-
zárt terület. 35. A legkisebb térfogatnak az a pont felel meg, amelyen át az origóból a legkisebb mere-
dekségû egyenes halad. Erre a pontra tehát: T = 400K; p = 105 Pa; V = 16,4 l ® n = pV/(RT) = 0,493mól;
m = nM » 15,8 g. A minimális térfogatnak az a pont felel meg, amelyen át az origóból a legnagyobb
meredekségû egyenes halad. Erre a pontra tehát: T = 400K; p = 2 ´105Pa ® V = 8,2l. 36. a., A megfe-
lelõ gáztörvényekbõl: TB /TA = TC /TD, azaz TB /200 = 800/TD. Mivel TB = TD, ezért TB = TD = 400 K.
b., G-L II. tv-ébõl: pB = 2´105 Pa; G-L I. tv-ébõl: VC = VBTC /TB = 2 l. A körfolyamat során nyert munka
éppen a körbezárt terület, azaz 105 0,001 = 100 J.
·
c., Mivel DE a körfolyamat egészére 0, így felvett
és a leadott hõ különbsége 100 J. 37. A 2. és 4. állapotot összekötõ egyenes egyenlete [a két pont
koordinátái: (500;4´105 ), és (200;105 )]: (1) 1000T - p = 105. Másrészt a V1-hez tartozó izochor meredek-
sége: p1 /T1 = 105/500 = 200. Mivel V3 = 1/3V1, így a V3-hoz tartozó izochor meredeksége háromszor akko-
ra: 600. Ennek egyenlete tehát: (2) p = 600T. (1) és (2) egyenletrendszerébõl: T = 250K, és p = 1,5´105Pa.
38. p1 = pk = 76 Hgcm = 103360 Pa; p2 = pk + h = 76 + 20 = 96 Hgcm
- -
= 130560 Pa; V1 = Al1 = 0,5 2 ´10 6 = 10 6 m3; V2 = Al2 =
·
p (Pa)
-6 -6 3 130560
0,6 2´10 = 1,2 ´10 m . A végzett munka éppen a fv alatti terület:
·
a trapéz alapján: W = (103360 + 130 560) 0,2 ´10-6/2 » 0,0234 J

·
103360
(gáz végezte). Az Egyesített gáztörvénybõl: T2 » 424 K, valamint
n = p1V1 /(RT) = 4,44´10-5 mól; DE = ncII Dt » 0,133 J nõtt ® 1 1,2 V(cm3)
A hõtan I. fõtétele alapján: Q » 0,157 J felvétel.

39. Amely nyomásnál a szelep nyit: p1 = pk + F/A = 1,5´105 Pa. Eddig
n (mól)
a mólszám nem változik. Ekkor T1 = T0 p1 /p0 » 405 K. Eddig tehát 1
a mólszám állandó: n = p0V/(RT0) » 1 mól. Ezután a szelep kinyit,
0,5
s p és V állandó, így innen: n = p1V/(RT) = 405/T, ami egy 405
hiperbola. Néhány értéket behelyettesítve ábrázolhatjuk. T (K)
273 810
40. Legyen a baloldal térfogata V, a jobboldalé ekkor 200 -V. A

nyomás a jobboldal alapján (B-M tv.): p = p0V0 /(200 -V). Ennyi
a baloldalon is. A hõmérséklet emiatt itt (Egyesített gáztv.):
V (l)
p 0 V0 V 200
T = T0 = 280V/(200 -V). Ebbõl átrendezéssel:
(200 - V)p 0 V0 100
200(T + 280) - 56000 56000 T (100 K)
V = 200T/(T + 280) = = 200 - .
T + 280 T + 280 2 4 6 8 10
Grafikonok
Ez egy lefordított, balra és felfelé eltolt hiperbola. Ennek alap-

ján néhány érték kiszámításával ábrázolhatjuk. Az ábrán feltûntetett pontok koordinátái: (280K;100l)
(420 K;120 l), (720 K;144 l), (1020 K;157 l)
41. p = pk + mg/A = 1,1´105 Pa. A folyamat állandó nyomású, így a l (m)
munkán keresztül célszerû nekiállni. W = pDV = pADl = 5500Dl. 1
A felvett hõ így: Q = 5/2W = 13750Dl = 13750 (l - 0,4). Ebbõl

0,4
l = Q/13750 + 0,4, ami egy egyenes. Az ábrázolt pont koordiná- Q (kJ)
tái: (8250;1). 2 4 6 8 10
73
Megoldások Grafikonok - Hõerõgépek, hûtõgépek, hõszivattyúk
42. A higanyszintek különbsége a gázoszlophossz változásának dup-

lája (lásd az Egyesített gáztörvény 18. feladata megoldásának áb- T (100 K)
10
ráját!), azaz h = 2Dl, így p = pk + h = pk + 2Dl = pk + 2 (l - 20) =
6
2l + 35 (Hgcm). Az Egyesített gáztv. alapján: T = T0 pl/(p0 l0) =
2 l (cm)
300 (2l + 35) l/(75 20) = 0,2l (2l + 35) = 0,4l2 + 7l (l cm-ben). Ez
·
10 20 30 40 50
egy felfelé álló parabola, melynek csúcsa (-8,75; -30,6)-nél van.
43. a., 1. Amíg a higany a vízszintes szárban van, a nyomás
T (K)
állandó: T = l T1 / l1 = 3,4125 l (l cm-ben). Ez egyenes ará-
· ·
348,4
341,25 1 2
nyosság, tehát egyenes és l2 = 100cm-nél T2 = 341,25K. 273 266,2
2. Ezután l3 = 130 cm-ig:
p = 75 - x; l = 100 + x;
x
T = T2 pl/( p2 l2) =
· 80 100 130 l (cm)
= 341,25 (75-x)(100+x)/(75 100)=0,0455 (7500 - 25x - x ). Ez egy lefelé álló parabola, melynek
· · 2
csúcsa x = -12,5 cm-nél (l = 87,5 cm) van. E pontban T » 348,4 K adódik, l = 130 cm-nél pedig
T3 = 266,2 K. Így már jól rajzolható!
T (K)
b., 1. Az elõzõek alapján l2 = 100cm-ig p = állandó, a hõmérsék- 348,4
341,25 273 2 1
let pedig 341,25 K-ig nõ. 266,2
2. Ezután a nyomás, és a hõmérséklet is csökken.
T = T2 pl/( p2 l2) és p = 75 - x ® x = 75 - p, tehát l = 100 + x =
·
= 100 + 75 - p = 175 - p, így T = 341,25 p (175 - p)/(75 100) =

· · 45 75 p (Hgcm)
0,0455(175p - p ). Ez egy lefelé álló parabola, melynek csúcsa 87,5 Hgcm-nél van, itt T » 348,4 K
2
lenne; x = 30 cm-nél p3 = 45 Hgcm és T3 = 266,2 K. Így már jól rajzolható!
Hõerõgépek, hûtõgépek, hõszivattyúk

1. AB: T nõtt ® E nõtt; V csökkent ® W: gázon; adiabata ® Q = 0; BC: T = áll. ® DE = 0;
V csökkent ® W: gázon; W és DE alapján Q: leadás; CD: T csökkent ® E csökkent; V nõtt ® W:
gáz végezte; adiabata ® Q = 0; DA: T = áll. ® DE = 0; V nõtt ® W: gáz végezte; W és DE alapján
Q: felvétel. Az egész folyamatra: DE = 0; W: gázon (ez a körbezárt terület); Q: leadás. Az az
érdekes, hogy a gáz az alacsonyabb hõmérsékletû tartályból vett fel hõt, s a magasabb hõmérsékletûben
adta le. Tehát a külsõ munka árán a hõ fordítva áramlott, mint szokott. Ez a hûtõgép elve.
2. AB: T = áll. ® DE = 0; V csökkent ® W: gázon; W és DE alapján Q: leadás; BC: T nõtt ® E nõtt;
V csökkent ® W: gázon; adiabata ® Q = 0; CD: T = áll. ® DE = 0; V nõtt ® W: gáz végezte; W és
DE alapján Q: felvétel; DA: T csökkent ® E csökkent; V nõtt ® W: gáz végezte; adiabata ® Q = 0;
Az egész folyamatra: DE = 0; W: gáz végezte (ez a körbezárt terület); Q: felvétel. A gáz tehát a maga-
sabb hõmérsékletû tartályból felvett hõ egy részét munkává alakította, a többit pedig leadta az alacso-
nyabb hõmérsékletûben. E leadott hõt már nem tudjuk hasznosítani, így ez veszteség.
3. h = 5000/25000 = 0,2 4. h = (Tm - Ta )/Tm = (1073 - 293)/1073 » 0,727 = 72,7 %
5. h = (1473 - 373)/1473 » 0,747 = 74,7 % 6. (Tm - 353)/Tm = 0,6 ® Tm = 882,5 K = 609,5 °C
7. (1023 - Ta)/1023 = 0,55 ® Ta » 460 K = 187 °C 8. (Tm - 460)/Tm = 0,7 ® Tm = 1533 K = 1260 °C
9. (3T - T)/(3T) = 0,667 = 66,7 % 10. (Tm - Ta)/Tm = h, azaz 600/Tm = e
92,67
0,6 ® Tm = 1000 K = 727 °C; Ta = 127 °C 11. e = 1/h = Tm /(Tm - Ta) =
313/(313 - 271) = 7,45 12. e = 6,52 13. e = 11,72 35,38
14. e = Tm /(Tm - Ta). °C-ra áttérve: e = (tm + 273)/(tm - ta ) = (tm + 273)/(tm - 2) 10,82 16,28
= (tm - 2 + 275)/(tm - 2) = 1 + 275/(tm - 2), ami egy hiperbola. 5 10 20
A 14. feladathoz
30 t(°C )
74
Megoldások Hõerõgépek, hûtõgépek - Részecskék repülési sebessége
15. h = Whasznos/Qfelvett. Whasznos éppen a körbezárt terület: Whasznos = 3´105 0,04 = 12 kJ. Hõt a gáz az AB és a
·
BC folyamatokban vesz fel. n = pAVA /(RTA) » 1,64 mól. AB: V = áll. ® G-L II. tv ® TB = 5/2TA =
732,5 K = 459,5 °C; Q = ncII Dt = 15 kJ; BC: p = áll. ® W = pDV = 20 kJ; Q = 7/2W = 70 kJ;
Tehát Qfelvett = 85 kJ. h = 12/85 » 0,141 = 14,1 %.

1. Az egy részecskére jutó mozgási energia (3 szabadsági fok) 3/2kT = 1/2mrv2. Ebbõl v = 3kT m r .
T = 273 K; k = 1,38´10-23; mr = M/6 ´1023 = 2/6´1023 = 3,33´10-24 g = 3,33´10-27 kg ® v = 1841 m/s.
2. mr = 5,33´10-26 kg; v = 460 m/s 3. mr = 4,67´10-26 kg; v = 492 m/s 4. mr = 7,33´10-26 kg;
-27 -27
v = 393 m/s 5. mr = 6,67´10 kg; v = 1302 m/s 6. mr = 6,67´10 kg; v = 1349 m/s
7. 3/2kT = 1/2mrv2. Szorozzuk be mindkét oldalt 6 ´1023-nal. Mivel R = 6 ´1023 k, és M = 6 ´1023 mr, ezért
· ·
2-vel való szorzás után: 3RT = Mv2, amibõl már adódik a képlet. (Vigyázzunk: ebbe M-et kg-ban kell
beírni, hogy a sebesség m/s-ban jöjjön ki!) 8. 7. alapján v = 3RT M = 536 m/s 9. T = pV/(nR) =
288,8 K; v = 3RT M = 1342 m/s 10. v = 3RT M » 474 m/s 11. p = pk + mg/A = 1,4 ´105 Pa;
V = Al = 0,025 m3; n = pV/(RT) » 1,46 mól. A folyamat állandó nyomású: DT = Q/(ncpII) = 58,8 K;
T = 346,8K; v = 3RT M » 520m/s 12. v = 3RT M ® T = v2 M/(3R) = 320,9K; r = pM/(RT) ®
5
p = rRT/M = 6,67 10 Pa. Paraméteresen is nekiállhatunk: v = 3RT M ® RT = v2 M/3; p = rRT/M, ide
´
beírva RT elõzõleg kapott értékét: p = rv2/3 = 6,67´105 Pa (érdekes,hogy nem függ a gáz minõségétõl!)
13. 12. paraméteres megoldása alapján: p = rv2/3 = 1,67´105 Pa. 14. v = 3RT M ® T1 = v12 M/(3R)
= 314,5K; T2 = v22 M/(3R) = 364,4K; DT » 50K. A folyamat állandó térfogatú, így: n = Q/(cvI DT) = 2mól;
V = nRT1 /p1 = 0,1045 m3 = 104,5 l 15. Az elõzõ feladat gondolatmenetét követjük: T1 = v12 M/(3R) =
231 K; T2 = v2 M/(3R) = 306 K; DT » 75 K; n = Q/(cvI DT) = 3 mól; V = nRT1 /p1 = 0,0576 m3 = 57,6 l.
2
16. T1 = v12 M/(3R) = 404,3 K; G-L II. tv-ébõl: T2 = T1p2 /p1 = 606,5 K; v = 3RT M » 735 m/s
17. T1 = v12 M/(3R) = 280,8 K; G-L II. tv-ébõl: T2 = 2T1 = 561,6 K; v = 3RT M » 707 m/s
18. T1 = v12 M/(3R); v2 = 0,8v1; T2 = v22 M/(3R); G-L II. tv-ébõl: p2 = p1T2 /T1. Ide beírva T2 és T1 kifejezését,
egyszerûsítések után: p2 = p1v22 /v12 = 0,64p1. Azaz a nyomás a 64 %-ára esett vissza.
19. Mindegyik esetben: E = 3/2kT = 5,65´10-21 J 20. E = 3/2kT = 6,07´10-21 J 21. Egy részecske
átlagos mozgási energiája (3 szabadsági fok) 3/2kT. 1 mólnyi részecske mozgási energiája ennek
6 ´1023-szorosa, azaz 3/2RT (R = 6 ´1023 k), n mólé tehát 3/2nRT.
·
22. E = 3/2nRT = 3/2pV = 9 kJ;
Egy részecskére: 3/2kT = 6,69 ´10-21 J 23. Er = 3/2kT = 6,17´10-21 J. Mivel a neon egyatomos gáz,
így a részecskék mozgási energiája a teljes belsõ energia. Tehát a részecskék darabszáma Eö /Er =
1,62´1024 24. n = 3´1023/6 ´1023 = 0,5 mól; T = pV/(nR) = 288,8 K; E = 1/2kT = 2 ´10-21 J
25. p = pk + mg/A = 1,2 ´105 Pa; n = m/M = 1,9mól; V = Al = 0,0375m3; T = pV/(nR) = 285K; E = 3/2kT
-
= 5,9 ´10 21 J 26. A folyamat állandó nyomású: DT = Q/(ncpI) = 126,7 K; T2 = 411,7 K; E = 3/2kT2 =
-21
8,52´10 J. 27. p = pk; n = pV/(RT) » 2,05mól. A folyamat állandó nyomású: DT = Q/(ncpI) = 58,6K;
T2 = 351,6 K; E = 3/2kT2 = 7,28´10-21 J.
Részecskék
75

Gázok

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gázok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KÖZÉPISKOLAI FIZIKA FELADATOK

Fabula CAD Service

© Szerzõ, szerkesztõ, ábraszerkesztõ:

© Fõszerkesztõ, borító terv:

ISBN: 963 00 8425 2

Elsõ kiadás - 2001. október

© Kiadó: Fabula CAD Service Bt.

Felelõs kiadó: Farkas Zsolt

Biatorbágy, 2001. június 25. Kovács Géza

A számításokban eltérések adódhatnak az itt közölt végeredményektõl a következõk miatt. 1. Sok-

A megoldások során felhasznált állandók értéke:

27. Az ábra szerint felfordított hengerben mekkora a bezárt gáz tér-

28. Az ábra szerint lefektetett hengerben mekkora a bezárt gáz tér-

29. Az ábra szerint megfordított hengerben mekkora a bezárt gáz

30. Az ábra szerint megfordított hengerben mekkora a bezárt gáz

31. Az ábra szerint megfordított hengerben mekkora a bezárt gáz-

32. Az ábra szerint megfordított hengerben mekkora a bezárt gáz-

33. Az ábra szerint lefektetett hengerben mekkora a bezárt gáz-

34. Az ábra szerint felfordított hengerben mekkora a bezárt gáz-

35. Az ábra szerint lefektetett hengerben mennyit mozdult el a du-

37. Az ábra szerint lefektetett hengerben mennyit mozdult el a du-

38. Az ábra szerint lefektetett hengerben mekkora a gázt elzáró

39. Mekkora az ábrán látható henger dugattyújának súlya?

40. Ha az ábrán látható hengert felfordítjuk, a bezárt gáz térfogata a

41. Az ábrán látható henger felállítása után a térfogat 20 %-kal

42. Az ábrán látható henger felállítása után a térfogat 40%-kal nõtt.

43. Miközben az ábrán látható hengert felfordítjuk, a dugattyú

44. Mekkora lesz az ábrán látható hengerbe zárt gáz térfogata, ha a

45. Mekkora lesz a gáz térfogata, ha a dugattyúra 200 kg tömeget

46. Mekkora súlyt akasszunk a kezdetben terheletlen zsinegre,

47. Az ábrán látható henger alján szelep van, melynek felülete

48. Az ábrán látható henger alján lévõ szelep 104 Pa túlnyomásnál

49. Az ábrán látható henger alján lévõ szelep 2´104 Pa túlnyomás-

51. Az ábrán látható henger alján lévõ szelep 3´104 Pa túlnyomás-

56. Az ábrán látható csõben 10 cm-es higanyoszlop zár el 60 cm3 1. 2.

57. Az ábrán látható csõben 10 cm-es higanyoszlop zár el 80 cm3

59. Az ábrán látható csõben 10 cm-es higanyoszlop zár el 50 cm 1. 2.

60. Az ábrán látható csõben a higany 50 cm-es levegõoszlopot zár

61. Az ábrán látható csõben 20 cm-es higanyoszlop zár el levegõt.

62. Az ábrán látható csõben 12 cm hosszú higanyoszlop 85 cm

63. Az ábrán látható csõben 15 cm hosszú higanyoszlop zár el

64. Egy 1 m hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet higanyba nyo-

67. Mekkora az ábrán látható, bezárt gázoszlopok nyomása?

68. Mekkora az ábrán látható, bezárt gázoszlopok nyomása?

69. Az U alakú csõ bal szárában a higany 35 cm-nyi légoszlopot

70. Az ábrán látható U alakú csõben higany zár el 40 cm hosszú

71. Az U alakú csõ bal szárában 30 cm-nyi légoszlop van. A nyitott

73. Az ábrán látható U alakú csõ bal szárában lévõ levegõoszlop

bezárt légoszlop hossza?

74. Az ábrán látható csõben 5cm-nyi higany zár el 1m hosszú leve-

75. Az ábrán látható csõben 5cm-nyi higany zár el 1m hosszú leve-

76. Az ábrán látható csõbe milyen hosszú higanyoszlopot kell ön-

77. Az ábrán látható zárt üvegcsõ egyik végén 10 cm-nyi higany, a

80. Az ábrán látható csõben két higanyoszlop van. Mekkorák lesz- Hg Hg

81. Az ábrán látható csõben két higanyoszlop van. Mekkorák lesz- 20 cm Hg

83. Az ábrán látható U alakú csövet, melyben 50 cm hosszú lég-

84. Egy 1 m hosszú, egyik végén zárt üvegcsõben 70 cm-es légosz-

85. Az ábrán látható derékszögû csövet (az egyik ág vízszintes, a

86. Egy derékszögû, mindkét végén zárt üvegcsõ vízszintes szá-

90. Az ábrán látható derékszögû csõben a 70 cm hosszú higanyosz-

91. Egy T alakú, felül nyitott csõben a higany levegõoszlopokat zár

92. Az ábrán látható, felül nyitott, 75cm hosszú üvegcsõben 10cen-

93. Egy T alakú, felül nyitott csõben a higany levegõoszlopokat zár

94. Az ábrán felülnézetben látható 1méter oldalú négyzet alakú csõ