II.

Vegyipari kémiaverseny
2022

3. forduló
Az újkor felfedezései

1. feladat- Az újkor és az újvilág 22 pont

Az újkor kezdetének tekintjük Amerika felfedezését. A 15. század új típusú hajója a karavella, könnyen
irányítható és gyors, ami alkalmas volt hosszabb utak megtételére is. Három hajójával Kolumbusz 1492.
októberében éri el az amerikai kontinens szélét, a mai Bahama-szigetek egyikét. Az új földrészre sokan követték:
Amerigo Vespucci, Fernando Magellán, Hernando Cortez, Francesco Pizarro. Az újvilágban az arany- és
ezüstkincsek mellett olyan növényeket is találtak, melyek élvezeti és élelmiszeripari szempontból igen
jelentősek.

Ismerjétek meg a felfedezett növényeket részletesebben!

A megadott szavak, kifejezések közül válasszátok ki a megfelelőket,
majd helyettesítsétek be a szövegben a hiányzó helyekre! Az azonos
számok azonos kifejezéseket jelentenek.
Nem minden kifejezést kell felhasználni.

teobromin gramm
szára Németország
Jean Nicot de Villemain szilárd gumi
izoprén koffein folyékony
Hevea brasiliensis levele milligramm
vízhajtó Franciaország Cortez
Spanyolország latex Theobroma cacao
Nicotiana tabacum vulkanizálás
hashajtó nikotin

Már Kolumbusz első partraszállásakor találkoztak egy tabagonak nevezett kis tekerccsel, melyet a bennszülöttek
előszeretettel szívtak. Ez nem volt más, mint a (1)………………………. növény(2)………………………. A növény magjait
1560-ban (3)……………………….-ba is elküldték, majd botanikuskertekben termesztették, és orvosi célra használták.
Manapság gyógyszerként már nem, csupán élvezeti szerként használják. Összetevői közül az egyik legismertebb a
(4)………………………., amely frissen tiszta formájában(5)………………………. halmazállapotú vegyület.
Nevét(6)………………………. francia diplomatáról kapta, aki a 16. század második felében elterjesztette a tubákolás
szokását a francia királyi udvarban. Ebből az anyagból 20-60 (7) ………………………. már légzésbénulást okoz. Képlete
a (8) …….. számú.

(9) ………………………. katonái egy újabb élvezeti szerre tettek szert, melyet a bennszülöttek cacaunak emlegettek. A
növény, melynek a termését megismerték, a (10) ………………………. volt. 1520-ban már (11) ……………………….-ban is
megjelent, bár ekkor még csak italként fogyasztották. Magját a feldolgozás során a bennszülöttek majombőrbe
varrva és földbe beásva erjesztették, majd szárították. Manapság a magokat 70-140 fokon pörkölik, őrlik és melegen
kipréselik. Hatóanyagai közül a legnagyobb mennyiségben (12) ……………………….-t (képlete a (13) ………számú),
kisebb arányban(14) ………………………. (képlete a (15) ………. számú) tartalmaz. Mindkettő diuretikus, azaz (16)
……………………. hatású. Annyira értékes növénynek számított, hogy a mag az utolsó azték uralkodók palotájában és
piacán sokáig fizetőeszköz volt.

1
 II. Vegyipari kémiaverseny
2022
Szintén (9) ………………………., majd Pizarro katonái vették észre, hogy az indiánok rugalmas és vízhatlan szandálokat
viselnek a nedves őserdőben. Sőt, a maja indiánok már a 10. sz-ban rugalmas labdákkal játszottak. Kérdésükre, hogy
mi ez az anyag azt a választ kapták, hogy ez a fa könnye (kaa=fa, ucsu=könny). A növény, melyet bevágva kinyerték
a sűrű, fehér nedvet a (17) ……………………….. A kinyert nedvet főzve majd füstölve jutottak hozzá a rugalmas
anyaghoz, melyet ma (18) …………………….-nak nevezünk. Manapság a fehér nedvet, a (19) ……………………….-et savval
kezelik, majd a vizet eltávolítva jutnak a nyers kaucsukhoz, amit ezután (20) ……………………….-nak vetnek alá. Ennek
során különböző mennyiségben ként adnak hozzá, így állítva elő a (18) ……………………….-t. A kaucsuk alkotóelemei
az (21) ………………………. molekulák ( képlete a (22) ……………………….…….. számú)

1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra

A felfedezések során természetesen ezeknél jóval több növényt ismertek meg, majd hoztak át kontinensünkre.
Mennyivel szegényebbek lennénk, ha nem ismerhetnénk a burgonyát, a kukoricát, a paprikát vagy akár a vaníliát!

2. feladat- Az üveg nemzetközi éve 2022 19 pont

Az üveg valamilyen formájában és funkcióban évezredek óta része az emberek életének. Akár dísztárgyként, akár
használati tárgyként tekintünk rá, életünk egyik nagyon fontos anyaga. Nélküle nem
lennének napfényes otthonaink, nem ihatnánk szép üvegpoharakból a reggeli
teánkat, de a laboratóriumban sem használhatnánk üvegből készült eszközöket.

Járjuk most körbe ezt a témát!

Az állítások egy része az üveg előállítására, tulajdonságaira vonatkozik, míg mások

kémiai ismeretekre kérdeznek rá. Figyeljetek, mert minden válasz utolsó betűje
megegyezik a következő válasz első betűjével! Az állítás után levő szám megadja,
hogy a végső megfejtéshez az állítás hányadik betűje szükséges.

1. Közös elektronpár által létrejött kapcsolat (elsőrendű kötés), mely az üveg fő alkotóanyagában is
megtalálható (11): …………………………………………………
2. Az üveg fő összetevőjének, a kvarcnak a tudományos neve (3):……………………………………..
3. Elválasztási művelet, mely során az elegyek alkotórészeit eltérő forráspont alapján választjuk el
(4): ………………………………………………………
4. Olyan anyag, amely a reakció során oxigént ad át, maga redukálódik (ó=o)(10): …………………………………………
5. Megadja, hogy mennyi az atommagban található protonok száma (3): …………………………………………
6. Ennek a fémnek az oxidját arra használják az üveggyártásban, hogy eltávolítsa a zöld színárnyalatokat
(3): …………………………………

2
 II. Vegyipari kémiaverseny
2022
7. Az üveg színezésére alkalmas fémek sűrűségük alapján ebbe a kategóriába tartoznak. Olyan fém, mely
sűrűsége 5 g/ cm3- nél nagyobb (2): ………………………………………….
8. Üveggyártásnál a kalcium- oxidhoz hasonlóan növeli az üveg ellenállóképességét, de ha túl sokat
alkalmaznak belőle, megemelheti az olvadáspontot. A megoldásban csak a fémet kell megjelölni
(3): ………………………………………
9. Mérések során a mérőszám mellett ezzel jellemezzük a mérendő anyagot. (pl. g, cm3, g/cm3)
(9): …………………………………………
10. Fényjelenség mellett végbemenő kémiai reakció (végső megfejtésben é=e)(6):………………………………………
11. Ez a vegyület csodaszép rózsaszínre, pirosra színezi az üveget (10): …………………………………….
12. Részlegesen pozitív és negatív pólussal rendelkező molekula (2): ……………………………………
13. Az első főcsoportba tartozó fémek összefoglaló neve (3): …………………………………………….
14. Ennek az alkáli földfémnek az oxidja növeli az üveg kémiai ellenállóképességét és keményebbé teszi az
üveget (3): ………………………………………………..
15. Az első üvegszerű anyagok ebben az országban jelentek meg az i.e. 5-4. évezred táján (11): ………………
16. Az SI mértékegységrendszer egyik alapmennyisége, amely a halmaz részecskeszámát jellemzi (végső
megfejtésben i=j)(11): ……………………………..
17. Üvegből készült kerek aljú eszköz, melyet közvetlenül tudunk gázlángon melegíteni. Oldalcsővel ellátott
változatát használjuk a desztillációhoz (6): …………………………………………..
18. Az a halmazállapot-változás, amely során a gáz-halmazállapotú anyag szilárd halmazállapotúvá alakul
(4): …………………………………………………

Az újkorban a technológia fejődése mindenki számára elérhetővé tette az üveg nagy felületeken - ablakokban,
ajtókban - való használatát. A római üveg előállításához régebben háromféle anyagot használtak: finom, fehér
homokot, kálinak vagy alkálinak nevezett fekete hamut, melyet növények égetésével állítottak elő… valamint az
üvegkészítéshez Spanyolországból és Alexandriából Rómába hozatott sót…

Mivel a nagyobb mennyiségű hamuért egész erdőségeket kellett felégetni, így a megoldásunkban szereplő
uralkodónk idején hatalmas luxuscikknek számított az ablaküveg, és felülete szerint adóztatták az embereket.

Ki volt az uralkodó, akinek az idejében mindez megtörtént?

Megoldás: ...................................................................................................................................

3. feladat- Boyle és az indikátorok 17 pont

Robert Boyle kíváncsi tudós volt, aki a gázok térfogatváltozásain keresztül az indikátorokig sok mindennel
foglalkozott. Az ő érdeme is, hogy a tudományos megismerés alapvető forrásává vált a kísérletezés. A kémia
akkoriban a szín és szag kémiája volt. A reakciók színváltozásai izgalmasak és érdekesek voltak a tudósok számára.
Boyle a savakra, bázisokra vonatkozó ismereteit az 1663-ban kiadott „Kísérletek a színekkel” című könyvében
foglalta össze. Állítása szerint a savak olyan anyagok, melyek a fémeket feloldják, bázisokkal sót képeznek és
bizonyos növényi kivonatok színét jellemző módon megváltoztatják. Ezeket nevezzük ma indikátoroknak. Boyle
több indikátort felfedezett. Kísérleteinél ibolya, tüdőfű, kurkuma, búzavirág kivonatát használták.

A ti feladatotok, hogy Boyle utódaiként (reméljük, hogy sok kis kémikus kerül majd ki közületek ) készítsetek
káposzta indikátort, majd vizsgáljátok meg vele az otthon megtalálható anyagok kémhatását!

3
 II. Vegyipari kémiaverseny
2022

A vöröskáposzta indikátor készítése:

- vegyetek néhány vöröskáposzta levelet

- vágjátok/ tépkedjétek fel kis darabokra
- öntsetek rá vizet
- főzzétek egy kicsit, míg szép sötétkék oldatot nem kaptok
- az elkészült oldatot öntsétek át egy másik tálba, pohárba, és már használhatjátok is az anyagok vizsgálatára!

Segítségként mutatunk egy színskálát, ami a pH értékek szerint mutatja az indikátor színét.
Azt legtöbben már tudjátok, hogy 0-7 savas, 7 semleges, 7-14 lúgos a kémhatás.

A megadott anyagok közül válasszatok ki öt mintát!

Vizsgáljátok meg az elkészült indikátor segítségével a kémhatásukat! Eredményeiteket rögzítsétek a táblázatba!
Készítsetek a mintákról egy fényképet, melyet csatoljatok a megoldólaphoz!

Lehetséges anyagok:

citromlé, szódabikarbóna vizes oldata, szappan, ecet, konyhasó vizes oldata, tej, szénsavas ásványvíz, mosószóda,
mosószer/ mosópor vizes oldata

Az anyag neve Az indikátor színe A vizes oldat kémhatása

Kreatív feladat!

Egy tálcára öntsetek a vöröskáposzta indikátorból, mártsatok bele egy papírt és hagyjátok benne néhány percig!
Száradás után fessetek nekünk egy tetszőleges képet, vagy írjatok egy rövid szöveget a háztartási anyagokat
felhasználva! A lényeg, hogy az indikátor színváltozását használjátok a festéshez!

(Ha van az iskolában szűrőpapír az a legjobb erre a célra, ha nincs, az egyszerű A4-es papír is használható.)

Jó szórakozást!

4
 II. Vegyipari kémiaverseny
2022

4. feladat- Vegyhelm és az újkor 20 pont

A képzeletbeli Vegyhelm mágusképzője idővel átalakult és már szervezett keretek között oktatja immár nem az ifjú
mágusokat, hanem a leendő vegyészek felnövekvő nemzedékeit. A feladványban szereplő nebulók mind különböző
fémoxidokkal dolgoznak. A meglévő információk alapján segítsetek feltárni a titkot, hogy ki milyen anyaggal
dolgozik, és persze azt is, hogy kit milyen háziállat vár miután fáradtan hazaér az iskolából.

 Az eredetileg vörös fém oxidjával dolgozó diák háziállata az egerek ősi ellensége.
 Josef nem a vas egyik oxidjával dolgozik
 Mihail által használt fémoxidhoz van viszonyítva az összes többi fémoxid moláris tömege.
 Az egyetlen hölgy háziállata az ember legjobb barátja.
 Norad dolgozik a legnehezebb fém oxiddal, de a háziállata neki a legkisebb.
 A diák aki galambokat nevel, a 72g/mol moláris tömegű fémoxiddal dolgozik.
 A magyar ősökkel rendelkező háziállat gazdája dolgozik a laboratóriumokban hidrogén gáz fejlesztésére
használt fém oxidjával.
 Dimitrij háziállata a legnagyobb és legerősebb. Az oxid amivel dolgozik, a tornász múltjából ered.
 A macskát tartó diák oxidjának fémjéből fúvós hangszereket lehet készíteni.

Fémoxid képlete fémoxid moláris tömege diák neve háziállata

X+7,5 g/mol=
X g/mol =
4X-128 g/mol =
X-32 g/mol =
x+9,3 g/mol =

5
 II. Vegyipari kémiaverseny
2022

5. feladat-A szén és az acél 16 pont

A 18. század közepe az ipari forradalom kezdete. Mindenkinek a szén, a koksz, a vas, az acél jut eszébe ezekről az
időkről. Nélkülük hogyan is épülhetett volna meg Párizs ikonikus jelképe, hogy létesültek volna a vasútvonalak,
hogyan fejlődhetett volna a gépipar?

Ismerkedjetek meg a bányászat, a vas- és acélgyártás néhány momentumával az alábbi kérdéseken keresztül!
Segítségként a megfejtések betűit megadjuk, csak kicsit összekeverve.

A 18. század utolsó negyedében már rengeteg kohó dolgozott szerte a világon. A megnövekedett igények azt
eredményezték, hogy a szénben gazdag vidékeken számtalan bányaváros, ipari telep jött létre.

- Angliában a felesleges munkára van is egy mondás( Carry coal to Newcastle, azaz „Newcastle-be szenet
visz), amit mi magyarul úgy mondunk, hogy : (1) A uDáabn itzve rhod ……………………………………….

Ekkor terjedt el az a nézet is, hogy a tudományt a termelés elősegítésére kell felhasználni. Ez manapság sincs
másként, hiszen tudományos fejlődés nélkül nincs előrelépés az iparban sem.

A szénbányászat fokozottan veszélyes munka volt. A fejtési munkálatok során egyre mélyebben levő tárnákban
dolgoztak, melyekből emberi erővel hozták a felszínre a szenet.

- a feltárások során robbantásokat is használtak, melyhez eleinte ezt az anyagot használták: (2) tkeeef rlpőo
…………………………….
- a bányák mélye egy valódi rémséget tartogatott, melynek veszélye a mélységgel együtt nőtt. Ez a főként
metánból álló gáz volt a : (3) éústójlg……………………………………….
- Egy kis szikra is elég volt a robbanáshoz. Már korán észrevették, hogy a világításra használt fáklya lángja
furcsán megnyúlik olyan levegőben, ami az előbbi gázt tartalmazza, ez azonban sajnos nem volt olyan
megbízható előrejelzés, hogy emellett ne lett volna számtalan tragédia. Ennek kiküszöbölésére fejlesztette
ki Anglia híres kémikusa a robbanásbiztos bányászlámpát. Ő volt: (4)pyuHhrm ayDv……………………………….

- A kibányászott szenet levegőtől elzárt kemencékben égették ki, így kapták meg ezt az anyagot, melyet a
vasgyártás során redukálószerként használnak: (5) kkzos…………………………………..

- Most, hogy tudjátok a vasgyártáshoz szükséges egyik segédanyagot, adjátok meg azt is, hogy mi az
alapanyag, amelyet a folyamathoz kibányásznak: (6)saécrv…………………………………….
- Ebben történik az előállítás: (7) óanolvasyztg……………………………………….

6
 II. Vegyipari kémiaverseny
2022
- Az előállítása során egy már ismert anyagot, mészkövet is adnak hozzá. Ennek az anyagnak a feladata a
vasgyártásban: (8)ssplaakkézé……………………………….
- Az előző kérdésben említett anyag ettől a folyamattól védi meg a keletkező anyagot: (9)
ioáxicód……………………
- ezt a tulajdonságát veszíti el a vas 770 fokon: (10) gmegnsáessé………………………………….
- a folyamatban ez a redukáló hatású mérgező gáz keletkezik, ami szintén reakcióba lép a vas- oxiddal:
(11)ésnz-oomxidn…………………………

A folyamat végterméke a nyersvas, ami egy rideg, törékeny anyag. Ebből a továbbiakban újabb anyagokat
állíthatunk elő.

- Nyersvasból készült termék, széntartalma 0,5-1,7% között van: (12) laéc………………………………….

- széntartalma jóval 0,5 % alatt van: (13)vovckoltassá………………………………
- Olyan termék, amelynek széntartalma 1,7% fölött van: (14) tvötötasn……………………………….

A bányákból a nehéz szenet fonott kosaraikkal a nők és a gyerekek hurcolták fel. Miután bevezették a lóvontatást,
sok helyen még mindig gyerekek húzták a kis kocsikat. A kor egyik jelentős tudósa döbbenettel tapasztalta ezt ,
amikor a bányákban végzett kutatómunkát.

A széntől kiindulva menjetek végig a csöveken, és mondjátok meg, ki lehetett ez a tudós!

Ki volt az említett tudós? ……………………………………

Milyen okból végezhetett vizsgálatokat a bányákban?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

7
 II. Vegyipari kémiaverseny
2022
6. feladat- Akikre igazán büszkék lehetünk 10 pont

A képrészletek két kivételes magyar tudóst ábrázolnak. Vágjátok ki a puzzle darabkáit! A feladatsor végén nagyobb
méretben is megtaláljátok. Rakjátok össze belőle a két képet és találjátok ki, hogy kiket ábrázolnak! Nézzetek utána
az életútjuknak és válaszoljátok meg a táblázatban található kérdéseket!

1. sz. tudós 2. sz. tudós

Kik voltak ők?

Az 1. sz. tudós :………………………………………

A 2. sz. tudós : ………………………………………

Töltsétek ki a táblázatot a megfelelő betűk beírásával!

A, Az 1. sz. tudós
B, A 2. sz. tudós
C, mindkettő
D, egyik sem

Állítás Betűjel
A Budapesti Tudományegyetemen szerzett diplomát
1907-ben Kőbányán felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat
Élete során nem hagyta el Magyarországot.
Nobel-díjas magyar orvos
Sikeres pályafutását a zsidótörvények törték derékba. Meg kellett válnia vezérigazgatói
tisztségétől, csak illegálisan dolgozhatott az általa alapított vállalatnál.
Szegeden izolálta a C- vitamint
Gyógyszerész szakon végzett az egyetemen.
1944. december végén a nyilasok a Dunába lőtték.

8
II. Vegyipari kémiaverseny
2022
Melléklet

9
II. Vegyipari kémiaverseny
2022

10