Pethőné Nagy Csilla

„ A magyar romantika irodalmából

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

3irod_10_ii-6.indd 1 2011.08.18. 11:40:46

 A tankönyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)].

A tankönyv megfelel a [17/2004. (V. 20.)] OM rendelet 3. számú mellékletében szereplő kompetencia-
fejlesztő oktatási programcsomag kerettantervének.

Lektor: Arató László

Képszerkesztés: Méhes Edit, Pethőné Nagy Csilla

Felelős szerkesztő: Méhes Edit

Tipográfia és fedélterv: Mag Stúdió

A tankönyv képanyaga a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. archívuma, a Zeno.org, a Terminartors.com,

a Wikimédia Commons, Korniss Péter (Liliomfi, Magyar Színház) , 9; Gordon Eszter (Bánk bán – junior,
Nemzeti Színház), 19; Pethőné Nagy Csilla, 28, 38, 147; Méhes Edit, 31, 38, 50, 183, 192;
papiruszportal.hu, 76; mwave.irq.hu, 86; kftc.org, 92; Kevin Carter (flickr.com), 167; szatmar.ro, 172;
hirtvklub.hu 202; www.stylehive.com 218 fotói, valamint a következő filmekből származó képkockák
felhasználásával készült: Makk Károly: Liliomfi (1954), 9; Tímár Péter: 6:3, avagy Játszd újra,
Tutti! (1999), 31; Gertner Viktor: Az aranyember (1962), 220. Az egységes jogkezelés alá tartozó,
a kiadványban közölt képzőművészeti alkotások felhasználása a Hungart engedélyével történt © Hungart
© Marc Chagall/Hungart – Agagp, Paris, 2011

© Pethőné Nagy Csilla, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2011

ISBN 978-963-19-7094-4

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

a Sanoma company
www.ntk.hu
Vevőszolgálat: info@ntk.hu
Telefon: 06 80 200 788

A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató

Raktári szám: 16220/II
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Mikes Vivien
Terjedelem: 29,87 (A/5) ív
A könyv tömege: 540 gramm
1. kiadás, 2011

Nyomdai előkészítés: B–TEX 2000 Bt.

Nyomtatta és kötötte a Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.
Felelős vezető: Vágó Magdolna vezérigazgató

3irod_10_ii-6.indd 2 2011.08.18. 11:40:54

 TARTALOM

A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

A ROMANTIKA MAGYARORSZÁGON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Modernizáció és nemzeti gondolat 7 „ Reformkor vagy romantika 7 „ Romantika és népiesség 8 „
Irodalmi élet 8
A MODERN MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS KEZDETEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Karacs Teréz: A régi magyar színészetről – részlet 10 „ Déryné Széppataki Róza Naplójából –
részlet 10 „ Török Damascenus: Az időt töltő mulatságok – részlet 11 „ Balog István: Egy agg
magyar színész életéből – részlet 11
Katona József: Bánk bán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Nemzeti dráma 15 „ Történelmi téma, irodalmi vándormotívum 15 „ Első szakasz, tizenegyedik
jelenet 16 „ Első szakasz, tizenkettedik jelenet 16 „ Drámai alaphelyzet 19 „ Első szakasz, tizenne-
gyedik jelenet 19 „ Összetett drámai konfliktus 21 „ Gertrudis a konfliktusban 21 „ Bánk köre
és Gertrudis köre 22 „ A bánki teljességeszmény 22 „ A középpontos ötödik felvonás 24 „
Bánk tragikuma 25 „ Endre belátása 26 „ Lefokozott világrend 27
KÖLCSEY FERENC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
A lírikus Kölcsey . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Himnusz 29 „ Hagyomány és utóélet 31 „ Szószólói szerephagyomány 31 „ Keretes szerkezet 32 „
Retorikus érvelés 32 „ Áldás – átok – kegyelem 33 „ Verselés 33 „ Vanitatum vanitas 34 „ Keletkezés,
téma 36 „ Hagyományhoz kötöttség 36 „ Történelembölcselet és létértelem 36 „ Retorikus
szerkezet 37 „ Értékfosztás 37 „ Szemlélődő fölény 38 „ Orbán Ottó: Vanitatum vanitas 39 „ Zrínyi
éneke (Zrínyi dala) 40 „ Szerepvers 41 „ Idő- és értékszembesítő belső párbeszéd 41 „ Zrínyi második
éneke 42 „ Az erkölcsi romlás tapasztalata 43 „ Belső vita 43
Az értekező Kölcsey . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Nemzeti hagyományok – részletek 44 „ Mohács – részletek 46 „ Parainesis Kölcsey Kálmánhoz –
részletek 47 „ Intelem 50 „ Erény 50 „ Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj! – részlet 51
Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Kölcsey helye a kánonban 54 „ Korai költészete és irodalmi tevékenysége 54 „ 1820–1830-as
évek 55 „ Emlékbeszédek, értekezések 55
VÖRÖSMARTY MIHÁLY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Az emberiségköltemény nyomában – Egy filozófiai mesedráma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Csongor és Tünde – részletek az első felvonásból 57 „ Világdráma – világmagyarázat – mítosz 60 „
Világszintek és szereplők 61 „ Ősképek 61 „ Csongor és Tünde – részlet az ötödik felvonásból 62 „
Az Éj 63 „ Kalmár, Fejedelem, Tudós 64 „ A szerelem mint létértelem 64 „ Drámai költemény 65 „
Kétszintes dráma 66
Költészete az 830-as és 840-es években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Szózat 67 „ Műfaj, beszédmód, szerkezet 68 „ Történelmiség és jövőkép 69 „ Ábránd 71 „ Radnóti
Miklós: Két karodban 71 „ A Guttenberg-albumba 72 „ Az emberek 72 „ Fóti dal 74 „ Gondolatok
a könyvtárban 76 „ Kérdésfelvetések 80 „ Művelődéskritika? 80 „ Leszámolás a felvilágosodás
illúzióival 81 „ Válaszkísérletek 81
Lírája Világos után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
A vén cigány 82 „ Merész képalkotás 84 „ Paradox alaphelyzet 84 „ Önmegszólító versbeszéd 84 „
A váteszköltői hagyomány válsága 85 „ A körforgás átértelmezése 85 „ Feloldódó paradoxon 86 „
Előszó 88 „ Prófétikus, apokaliptikus versbeszéd 90 „ Idő- és értékszembesítés 90 „ Előszövegek,
szövegköztiség 91 „ Szövegváltozatok 91 „ A körkörös időszemléletből fakadó értelmezés
lehetőségei 92 „ Istenek harca 92 „ Gaia 93 „ Korszaknyitány és felmentés 93
Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Helye a kánonban 94 „ Zalán futása 94 „ Epikus és drámai költemények 94 „ Korai költészete 95 „
Az irodalomszervező 95 „ Lírája az 1830–1840-es években 96 „ Világos után 96

3irod_10_ii-6.indd 3 2011.08.18. 11:41:23

 PETŐFI SÁNDOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
A népiesség jegyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Hortobágyi kocsmárosné… 99 „ Népies helyzetdal 100 „ Természetesség és tudatos megformáltság 100
„ Ki vagyok én? nem mondom meg… 101 „ Fa leszek, ha… 101 „ Megy a juhász szamáron… 101 „ Lackfi

János: Megy Béla bá Trabanton 101

Az eposz paródiája – A helység kalapácsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
A műfaj időszerűsége 104 „ Eposzparódia 104 „ Elbeszélői szerep, stílusparódia, stílustörés 106 „
A hexameter imitálása és elrontása 107 „ Mesterkéltség és természetesség 107 „ A természet vad-
virága 107 „ Tolnai Ottó: árvacsáth 108
A személyiség és személyesség ciklusa – Felhők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Mögöttem a múlt… 109 „ Emlékezet 109 „ Ha jőne oly nagy fergeteg… 109 „ Itt állok a róna-
középen… 109 „ A bánat? egy nagy óceán 109 „ Elmém ezen sokat gondolkodik… 110 „ Az álom… 110 „
A ciklus jellemzése 110 „ Mögöttem a múlt… 111 „ Itt állok a rónaközépen… 111 „ A bánat? egy
nagy óceán 112
A változékonyság ars poeticája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Dalaim 113 „ Az ösztönös költészet programja 114 „ Népképviselet 114
Forradalmi látomásversek és politikai költészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
A XIX. század költői 115 Címmeditáció 116 Retorikus szerkezet 117 Váteszszerep 117
„ „ „ „

Döntéskényszerek 117 „ Biblikus utalások 118 „ Utópisztikus program 118 „ Jövőkép 118 „ Egy gon-
TARTALOM

dolat bánt engemet… 118 „ Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé 119 „ Az ítélet 120 „ Petri György:
Horgodra tűztél, uram… 121 „ Jónás Tamás: Fél-uram! 122 „ Nemzeti dal 123 „ A nép nevében 124
Szülőföld és tájköltészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Kiskunság 125 „ Vershelyzet és beszédhelyzet 127 „ A látószög és változásai 128 „ A látványteremtés
poétikai eszközei 128 „ A versforma szerepe 129 „ A puszta, télen 129
A megnevezhetetlen megnevezésének kísérlete – Egy Júlia-vers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
Minek nevezzelek? 130 „ Nyelvbölcseleti kérdésfelvetés 131 „ Képhasználat 131 „ Újrakezdések 132 „
Epikus mozzanatok 132 „ Romantikus szerelemfelfogás 132 „ A hegyek közt 132 „ Szabálytalan
forma 133
A költőszerep átértelmezése: Az apostol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Részlet a III. részből 134 „ Részlet a X. részből 135 „ Részlet a XI. részből 135 „ Elbeszélő
költemény 137 „ Az egyedüllét beszédhelyzetei 137 „ Ember vagy polgár 138 „ A közösségi
szerepfelfogás módosulása 138 „ Tragikus irónia 138 „ Elbeszélői nézőpont 139 „ Pacsírtaszót hallok
megint 140 „ Tavaszi vers 140 „ Ellentétes költőszerepek 141 „ A szépség és a szerelem verse 141
Pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Helye a kánonban 141 A népiesség jegyében: 1842–1844 142 Romantikus individualizmus:
„ „

1845–1846 142 „ Romantikus szabadságeszmény: 1847–1849 143 „ Forradalmi látomás-

költészet 144 „ Szerelmi líra 144 „ Tájköltészet 145 „ A forradalom és szabadságharc politikai
költészete, szerepválság 145 „ Költői szerepváltozatok 146 „ A modern polgári költő 146 „ Petőfi-
kultusz 147 „ Esterházy Péter: Petőfi, a légtornász 148 „ Vörös István: A füstbement nyelv 149
ARANY JÁNOS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
Toldi estéje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
A Toldi-trilógia 150 „ Részlet az első énekből 151 „ Részlet a hatodik énekből 151 „ Részlet
a harmadik énekből 152 „ Részlet a hatodik énekből 154 „ Alaphelyzet 156 „ Szegényes cselekmény,
líraiság 156 „ Értékkonfliktus 156 „ A múltban élő hős 157 „ Népies és nemzeti költészet 157
A nagykőrösi korszak lírája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
Letészem a lantot 159 „ Elégikus látásmód 160 „ Lelki kiüresedés 161 „ Eszményi múlt 161 „ Írószo-
bám 161 „ A jelen költészetének leminősítése 162 „ Bertók László: Platón benéz az ablakon 162 „
Ősszel 163 „ Idill és elégikum 165 „ Az aranykor eszménye 166 „ Az ossziáni jelen 166 „ Kertben 167
Az örök zsidó 168 „ Korszakzáró mű 170 „ Drámai monológ 170 „ Fenyegetettségérzés 170 „ Vágy
és valóság 171 „ Magány 171 „ Halálvágy 171
A nagykőrösi korszak balladaköltészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
A műballada 172 „ Ágnes asszony 173 „ Téma és szerkezet 176 „ Pillérversszakok 176 „ Lélektani
irányultság 176 „ Elbeszélői állásfoglalás 177 „ Orbán János Dénes: Egy ballada redukciója 178 „
Szondi két apródja 180 „ Téma, kérdésfelvetés 182 „ Alaphelyzet, tér és idő 182 „ Beszédszólamok 183

3irod_10_ii-6.indd 4 2011.08.18. 11:41:24

 Az idősíkok szerepe 183 „ Döntéskényszer 184 „ Hatalomelv és szerepkényszer 184 „ Szeretetelv
és függetlenség 185 „ Értékkonfliktus és párbeszéd-képtelenség 185
A kései balladák világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185
Tengeri-hántás 186 „ Összetett elbeszélői helyzet 188 „ Történet és befogadás 188 „ Hagyomány
és közösség 190 „ A biztos világ- és értékrend felbomlása 191
Az Őszikék korszak lírája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
Őszikék 191 „ Epilogus 192 „ Létösszegző vers 193 „ Út- és vándortoposz 194 „ A pálya mérlege 194 „
Kudarcos élet 194 „ A rab gólya – részlet 194 „ Mindvégig 195 „ Visszatekintés – részlet 195 „ Ars
poetica és létösszegzés 196 „ Hangnem és műfaj kettőssége 197 „ Felülemelkedés 197 „ Önkifejező
költészet 197 „ Naturam furcâ expellas… 198 „ Tamburás öreg úr – részlet 198
Pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
Az életmű értékelése 199 „ A korai pályaszakasz 199 „ A nagykőrösi korszak 200 „
Az irodalomszervező 200 „ Az Őszikék lírája 200 „ Epikus költészete, a Toldi-trilógia 201 „
Csaba-trilógia 202 „ Balladaköltészete 202 „ Vojtina Ars poétikája – részlet 204 „ Petri György:
Irodalomóra hetedikeseknek 204
A MAGYAR ROMANTIKA PRÓZÁJÁBÓL – JÓKAI MÓR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206
Jókai Mór: Az arany ember . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
Az arany ember – részletek. A Vaskapu 207 „ Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása –
részletek 210 „ A vörös félhold – részlet 212 „ A „Senki” szigete – részlet 214 „ A „Senki” – részlet 215 „

TARTALOM
Téma 216 „ Romantikus teljességelv 217 „ Szentimentális idill 217 „ Midász-mítosz 218 „ Jellem és
sors 219 „ Elbizonytalanító zárlat 219 „ Az elbeszélő tudása a helyzetekről és a jellemekről 220
Jókai Mór: Az gróf Sötét Péter két hitvese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223
Az gróf Sötét Péter két hitvese 223
Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228
Az életmű jelentősége 228 „ Pályája 228 „ Elbeszélői szemlélete és alkotásmódja 229

NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

FOGALOMMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232

3irod_10_ii-6.indd 5 2011.08.18. 11:41:24

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
„Ember vagyunk, a föld s az ég fia.”

A ROMANTIKA MAGYARORSZÁGON

Adolphe Rouargue: Buda és Pest (1850)

Barabás Miklós: Nemzeti divatkép (1846)

Barabás Miklós: Az Aldunasor a Lloyd-palotával (1843)

Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864) A felsőtábla az 1832–1836-os pozsonyi

országgyűlés idején
„ Mi mindennek lehet a jelképe a híd?
„ Hogyan utal a kompozíció a vállalkozás nagyságára,
nemzeti jelentőségére?

1. A képek segítségével és meglévő tudásod alapján gyűjtsd össze, milyen történelmi tényezők hatá-
sára került előtérbe Magyarországon a nemzetről való gondolkodás a XIX. század első felében!
2. Milyen irodalmi alkotásokat ismersz a korszakból? Melyekben jelennek meg a nemzettel kapcso-
latos gondolatok? Hogyan?

3. Dolgozzátok fel a bevezető fejezet négy szakaszát reciproktanítással!

3irod_10_ii-6.indd 6 2011.08.18. 11:41:24


Modernizáció és nemzeti gondolat
A XVIII. század utolsó harmadában elsősorban az
irodalomban nyílt lehetőség a nemzeti modernizá-
cióval kapcsolatos programok kidolgozására. Felér-
tékelődött a kultúra, a nemzeti nyelvű irodalom
szerepe, elkezdődött az irodalmi élet megszervező-
dése. Azok a nemzeti és modernizációs törekvések,
amelyeket a századfordulón az abszolutizmus szorí-
tott vissza, a XIX. század első évtizedeiben megvál-
tozott körülmények között indulhattak újra.
Az 1820-as évekre lényegében lezárult a nyelv-
újítási mozgalom. A polgári átalakulás gazdasági,
társadalmi, jogi vonatkozásai kerültek előtérbe. Ma-
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
gyarország továbbra is a Habsburg Birodalom ré-
szét képezte, a reformtörekvések pedig birodalmi
érdekekbe ütköztek. Ezért a modernizációs kísérlet
mellett hangsúlyosan jelentkezett a nemzeti tarta-
lom. A modernizációs és nemzeti törekvéseket –
erős polgárság hiányában – a jogilag „nemzetalko-
tó” nemesség képviselte. A modernizáció kérdései-
ről az 1829–1830-as országgyűlésen tárgyaltak
először, ezért ettől az időponttól számíthatjuk a
magyar reformkort. A korszakban a gazdasági, tár-
sadalmi, politikai viszonyok átalakítását békés re-
formok útján igyekeztek megvalósítani.

Reformkor vagy romantika

Az irodalomtörténet-írás korábban az 1825-ös kez-
dőévhez (Széchenyi István fellépése, Vörösmarty
Zalán futása című művének megjelenése) kötötte,
illetve az 1848–1849-es szabadságharccal zárta a
korszak irodalmát. Ez a megközelítés azért indoko-
latlan, mert a korszakot jellemző magyar irodalmi
törekvések és stílustörténeti jelenségek párhuzamot
mutatnak az európai nemzeti romantikák törekvé-
seivel. A romantikus korszakküszöb irodalmunk-
ban az 1810-es évek végére, az 1820-as évek elejére
tehető. 1849 sem nyit új stílustörténeti korszakot. Verbunkos-jelenet (XIX. század eleje)
Irodalmunkban a romantika a század utolsó negye- A XIX. század első harmada a magyar zenei művelt-
déig jelen van, sőt bizonyos vonatkozásai a század ségben is változásokat indított el. A városi polgárság
végéig éreztetik hatásukat – például Jókai Mór és a jobb módú nemesség a kor európai zenéje irányába
regényművészetében. tájékozódott. Kiformálódott a sajátosan magyarnak
tekintett zenei nyelv, a verbunkos muzsika.
A magyar romantika Kazinczy korának sok te-
kintetben szerves folytatója. Szinte mindegyik ro-
mantikus alkotónk életművében tovább élnek a
XIX. század eleji klasszicizmus stíluselemei és a fel-
világosodás korának gondolatai. Az 1830-as évektől
a magyar romantika szemléletmódja realista voná-
sokkal is árnyalódik. Mindebből következik, hogy a
magyar romantika irodalmát helyesebb az európai
romantika áramában elhelyezni és értelmezni, nem
pedig a reformkorszak történeti kategóriájában.

4. Válassz egy képet a 6–7. oldalról! He-

lyezkedj bele a kép egyik alakjának Jankó János: A népdal születése (1860). A művész
helyzetébe, írd meg első személyű mo- nagymértékben idealizálta korának paraszti világát.
nológját 8-10 mondatban! „ Hogyan kapcsolódik össze a képen a természe-
tesség és a népiesség?

3irod_10_ii-6.indd 7 2011.08.18. 11:41:25

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Romantika és népiesség
A Kolozsvárott meg jelenő
A magyar irodalomban a romantikán belül jelentős a Erdélyi Múzeum enciklo-
E
népiesség irányzata. Jellegzetességei nyomokban már ppédikus igényű, európai
Csokonai költészetében is mutatkoztak. Ennek az ttájékozódású folyóirat
vvolt. 1814 és 1818 között
irányzatnak a jelenléte a romantikus alkotók szinte jjelent meg, összesen tíz
mindegyikének életművében megtapasztalható, bár el- ffüzetben. Pályázatára írta
térő módon és mértékben. Kölcsey Ferenc és Vörös- K
Katona József a Bánk bánt
marty Mihály költészetük szerves részeként éltek a nép-
dal lehetőségével. Kölcsey Nemzeti hagyományok című A Pesten megjelenő Tudo-
értekezésében – a német Johann Gottfried Herder nyo- m
mányos Gyűjtemény
mán – az eredeti költészet csíráit kereste a népdalban. ((1817–1841) az Akadé-
Ettől részben eltérő Petőfinek és Aranynak a nép- m
mia közlönye lett. Itt jelent
költészettel azonosuló, pályájuk egy szakaszában kizá- m
meg Kazinczynak a nyelv-
rólagos szerepet betöltő népiessége. Ez a népiesség úújítási harcot lezáró cikke.
11828 és 1832 között
nemcsak formai jegyekben, hanem szemléleti síkon is
V
Vörösmarty Mihály
jelentkezett. Az 1840-es években a népiesség ugyanis sszerkesztette.
összekapcsolódott a jobbágyrendszer megszüntetésé-
nek ügyével és a nemzetfogalom kiszélesítésének igé- A Regélő Pesti Divatlap
uutódának, a Pesti Divatlap-
nyével.
n
nak (1844–1848) Vachot
Petőfi 1845 utáni költészete, valamint Arany János IImre volt a szerkesztője.
megnyilatkozásai azt a szándékot jelzik, hogy a népiest P
Petőfi 1845-ig segéd-
beemeljék a nemzeti irodalomba. Törekvésük kapcso- sszerkesztőként dolgozott
latba hozható Friedrich Schlegel vélekedésével. E sze- a lapnál.
rint a költészet nem szűkíthető le a népköltészetre. Az
igazi költészet a népé is, a tanultaké is. Ez a megállapí-
tás az igazi költészetet magasabb rendű fogalomként, B
Bajza József, Vörösmarty
nemzeti költészetként határozza meg. M
Mihály és Toldy Ferenc
sszabadelvű irodalmi-
kkritikai lapjának,
aaz Athenaeumnak (1837–
Irodalmi élet 11843) a programadó írása
K
Kölcsey Parainesise volt.
A korszakban folytatódott a szervezett irodalmi élet
kiépülése. A korábbi írónemzedék vidéken élt, és nem
művelte vagy nem művelhette az írást polgári foglalko- JJókai Mór szerkesztette
zásként. Az 1820-as években fellépő költőknek és írók- aaz Életképeket, amely
11844 és 1848 között
nak – jórészt az olvasóközönség gyarapodásának kö- a Tízek Társasága fiatal
szönhetően – már viszonylagos megélhetést biztosított m
művészeinek biztosított
az irodalom (például Vörösmarty Mihálynak). Mun- m
meg jelenési lehetőséget.
kájuk a városhoz kötötte őket. Így elszakadtak a neme-
si életformától, és Pesten élő értelmiségiekké váltak.
Hamarosan színre léptek az alacsonyabb népréte-
gekből származó írók, költők is (Petőfi Sándor, Arany A Szépirodalmi Figyelőt
János). Az irodalmi élet központja Pest-Buda lett. A
Arany János szerkesztette.
Újabb folyóiratok indultak, erősödött a nemzeti szín- A Kisfaludy Társaság hiva-
játszás. Megkezdődött a modern irodalom nyelvének ttalos lapja, szépirodalmi,
m
művészeti és kritikai heti-
kimunkálása. Kialakultak az irodalmi kritika elvei,
llap volt. 1860 és 1862
megtörtént a kiadói és szerzői jogok szabályozása. kközött jelent meg.
1830-ban megalakult az Akadémia, 1836-ban pedig a
Kisfaludy Társaság, amely irányító szerepet töltött be
XIX. századi irodalmunkban.

3irod_10_ii-6.indd 8 2011.08.18. 11:41:26

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A MODERN MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS KEZDETEI

1. Gyűjtsétek össze és beszéljétek meg asztalterítő

technikával, mi mindent tudtok a vándorszíné-
szetről, a vándorszínészekről! Közös tudásotokat
rögzítsétek a füzetben!
2. Nézzétek meg Makk Károly rendező első filmjé-
nek, a Szigligeti Ede műve nyomán készült
Liliomfinak (1954) az első 12 percét, és beszél-
gessetek az alábbi szempontok szerint!
a) Milyennek mutatja a filmrészlet a vándorszí-
nészek életét? Hogyan érkezik a társulat a vá-
rosba? Hogyan fogadják őket az emberek?
b) Mi a különbség a filmrészletben elhangzó „te-
Szigligeti Ede (1814–1878) színész,
átrista” és „komédiás” szavak származása és je- drámaíró, színpadi rendező. Az 1840-es
lentése között? Melyik milyen értékítéletet évektől haláláig Szigligeti volt Magyar-
tartalmaz? ország legnépszerűbb színpadi szerzője.
c) Milyen körülmények között zajlik az előadás? A Nemzeti Színháznak előbb rendezője,
Mi a különös a belépők megfizetésében? Vajon utóbb titkára, majd dramaturgja, végül
miért így fizetnek a nézők? drámai igazgatója lett, színiiskolában
d) Mi lehet a szerepe annak, hogy éppen Shakes- tanított. Közel fél évszázados drámaírói
pályája során több mint száz darabot írt.
peare-drámát visz színre a társulat? Egyik legnépszerűbb vígjátéka a Liliomfi
e) A filmrészlet alapján hogyan folytat párbeszé- (1849).
det Szigligeti története a Rómeó és Júlia drámai
cselekményével?
f ) Ha láttátok John Madden Szerelmes Shakes-
peare című filmjét (1998), arra is választ keres-
hettek, milyen hasonló ötletekre, helyzetekre
épül a két film!
3. Beszéljétek meg, hogyan gondolkodott a színház
szerepéről Vörösmarty Mihály a következő idézet
alapján!
„S e ház, az élet zajló iskolája / Ez annyi hő érzel-
mek temploma. (…) / Kész elfogadni vígat és ko-
mort, / Ifjat, leányt, a vénet, fiatalt, / Hogy őket
a föld tündérségiről / Élet-hasonló játékban mú-
lassa.” (A Pesti Magyar Színház megnyitó prológu-
sa, 1837) Jelenet Makk Károly Liliomfi című
filmjéből (1954). A képen Krencsey
Marianne és Darvas Iván.

Jelenetek Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékából a Magyar Színház 2007-es előadásában

3irod_10_ii-6.indd 9 2011.08.18. 11:41:27

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

Négy korabeli, a színházzal foglalkozó írásból olvashattok részleteket. Dolgozzátok fel a szemelvényeket szak-
értői mozaik technikával!

Karacs Teréz1: A régi magyar színészetről – részlet

Az 1825-i pozsonyi országgyűlés idejében és az ezt követő években 1. A szövegkörnyezet vag y
minden tekintetben élénk mozgalmak sokféleségének lehettünk megfelelő szótár segítségével
tanúi mi, Pest lakosai. A magyar ifjúság nemritkán féket szaggatva készítsetek lábjegyzeteket az
igyekezett megmutatni, hogy Pest nem Bécs filiája, hanem a magyar aláhúzott szavakhoz, szó-
haza fővárosa, s hogy ott a magyar az úr. A „Hét választó” termében szerkezetekhez!
rendezett bál nemegyszer oszlattatott fel a csapatosan megjelenő, 2. Foglaljátok össze saját szavai-
úgynevezett jurátusok által, kik jó fennhangon a német jámbor tokkal, hogy miről olvasta-
zenére kiáltottak: „Magyart! Csárdást!” A bálrendezők óvást tet- tok!
tek, a hatalmaskodó ifjak követelőztek, a szelíd német lányok és 3. Kik voltak a szövegből kiol-
mamájok az öltözőbe sietve hazafutottak; természetesen a fővárost vashatóan a magyar kultúra,
hatalmukkal fogva tartó idegenek is jónak látták kitérni. a magyar színészet első pár-
Azon ifjak vezérei közül néhány, szinte mint én, még él, tehát tolói?
nem volna itt helyén nevüket elősorolni, különben a forradalom 4. A korabeli pártolók vajon
zajos napjaiban is komolyan szerepelt közülök több. miért tarthatták fontosnak,
Így hatalmasodott a színügy mellett is, akiben csak egy csepp támogatandónak a magyar
magyar vér volt. S ahol csak alkalom nyílt rá, szóval s tettel tért kultúrát, a magyar színját-
foglaltak a színészeti pályán küzdők részére. Fájdalom, az előkelőség szást?
jobbára lenézőleg beszélt még ekkor is azokról, kik magyar színmű- 5. Hogyan világítanak rá a ké-
vészetről, színművészekről, állandó színházról mertek álmodni. telkedők idézett kifogásai
– A magyar nem színésznek való! – kiáltá az egyik. a magyar színjátszás korabeli
– Hol teremtünk színműírókat? – sóhajtá a másik hitetlen. problémáira? Értelmezzétek,
– Állandó színház!? A pár hónapig itt működők kis terme sem elemezzétek az ellenérveket!
telik meg – veté közbe egy harmadik. 6. Írjatok rövid, érvelő ország-
Mindezek dacára, mint fönnebb írám, e század első negyedének gyűlési felszólalást a színját-
lefolyta után mindig többször jelentek meg a mi és hasonlóan szás pártolásának fontossá-
érzők örömére Pesten színészek. gáról!

Déryné Széppataki Róza2 Naplójából – részlet

Anyám elutazott; hagyott ismét három forintocskát. No Fáni! Majd elmegyünk ismét teátromba! Jártunk is mindig.
Midőn a ruha elkészült, anyám beküldte Pestre, szépen fölcsipkézve és rózsaszín szalagokkal díszítve. A rózsaszín cipő
is elkészült… készen volt a quardrop-om a föllépésre! De nagy fájdalmamra, az én számomra még sehol sem írtak sze-
repet az egész világon, s én sokszor gondolkoztam magamban arról: hogy tán majd ebben a ruhában fognak eltemetni!…
Egy hét múlva, nem is álmodtam, csak beáll a jászberényi szekeres, s anyám száll le a kocsiról. Midőn eleibe futottam
kezet csókolni, ellökött magától, haragos tekintettel nézett rám egy kis ideig. Egy szót sem szólt, de már tudtam a
halálos ítéletemet. Félrevonultam egy zugba, s gondolám: most nagy égiháború lesz; világos, hogy Fáni elárult. Oh,
gondolám, miért is voltam nyíltszívű. Ekkor elkezdé mamika:
– Kedves barátné asszonyom! Kénytelen voltam megszomorítani, bocsásson meg. De annyi szenvedélyt nem láttam
életemben, mint amilyennel ez a gyermek viseltetik a színészet iránt. Leányom mindent megmondott, én nem őrizhe-
tem! Pedig egyébként mily szorgalmas; szereti a szép munkákat – s mutogatta anyámnak, mondván, hogy már pénzért
is dolgozunk. Anyám csak hallgatott, de láttam, hogy nagyon haragos. Mondá végre:
– Teszünk róla! – Én csak hallgattam, s nem mertem reá fölnézni, csak midőn reszkető szavaival, sírva mondá:
– Ezért költöttem nevelésedre megfeszült erővel a saját csekély jövedelmemből, hogy végtére is egy… egy komédiásné
leányom legyen…
Ekkor nem állhattam ellent, zokogva rohantam lábaihoz, bocsánatot kérve, mert csakugyan éreztem magamban,
hogy rossz gyermek vagyok.

1
Karacs Teréz (1808–1892) író, pedagógiai szakíró. Önképzéssel szerzett magasabb műveltséget. Miskolcon és Kolozsvárott leánynevelő
intézetet szervezett, folyóiratokban elbeszéléseket, színdarabokat közölt.
2
Déryné Széppataki Róza (1793–1872) színésznő, drámafordító és emlékíró. 1810-től Pesten színésznő, 1815-től vándorszínész. Miskol-
con, Kolozsvárott és Kassán játszott, bejárta az országot. Visszaemlékezése nélkülözhetetlen színháztörténeti forrás.

10

3irod_10_ii-6.indd 10 2011.08.18. 11:41:27

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. A szövegkörnyezet vagy megfelelő szótár segítségével készítsetek lábjegyzeteket az aláhúzott szavakhoz,
szószerkezetekhez!
2. Kik a szereplői a naplórészletnek? Foglaljátok össze saját szavaitokkal, hogy miről olvastatok!
3. Hogyan világítja meg a szülő–gyermek vita a színjátszás, a színészmesterség korabeli megítélését?
4. Az olvasottak alapján vajon mi vonzotta a fiatal Rózát a színészi pályában?
5. Az olvasottak alapján mitől féltette az anya Rózát?
6. Írjátok meg Róza rövid, érvelő levelét édesanyjának, amelyben bejelenti, hogy mégis színésznőnek áll!

Török Damascenus1: Az időt töltő mulatságok – részlet

1. A szövegkörnyezet vagy megfelelő
Ritka játék adatik ma elő a közönség mulatságára, melynek szótár segítségével készítsetek láb-
mosóra szüksége nem volna. Nem nékem, hanem önnön jegyzeteket az aláhúzott szavakhoz,
tapasztalástoknak higgyetek. Nemde, ha tragédia játszatik, szószerkezetekhez!
az ebben példázott dolognak szerelem az oka? Majd minden 2. Foglaljátok össze saját szavaitokkal
komédiának is nem más a tárgya, csak a szerelem és végzetre a paptanár véleményét!
a párosodás. Ezeket pedig a testnek oly mozgásival játsszák, 3. Milyen természetű aggályai vannak
és olyan édes, újonnan kigondolt tündér- és kísértő szavakkal a szerzőnek a színházzal, a színda-
vagy énekekkel fejezik ki, hogy majd lehetetlen az ártatlan, rabokkal kapcsolatban?
gyenge, annyival inkább már az ilyenekre hajlandó ifjúság 4. Milyen retorikai eszközök teszik
szívének fel nem buzdulni, meg nem romlani. Tűz az ifjúság, hatásossá érvelését?
olaj a szerelmet mutogató jel. Olajat önt tehát a lángoló 5. A modern magyar színjátszás szem-
kemencébe az ilyen játék, öregbedik a tűz, és úgy öregbedik, pontjából kiemelkedő jelentősége
hogy nemsokára olthatatlan lészen. Ez ma közönségesen tör- volt a magyar nyelvű piarista isko-
ténik a játékszínekben. Ártalmasok ma tehát azok az erkölcs lai színjátszásnak. Hogyan oldható
tisztaságának. (…) fel szerintetek e tény és az olvasott
Ország nagyjai, tisztviselők, elöljárók! Vessetek akadályt szövegben megfogalmazott véleke-
az ilyen játékoknak, melyek a szívekre mérget fújnak, és a dés közötti ellentmondás?
természet csalogatásait nagyítják, ékesítik s édesgetőbbekké 6. Válaszoljatok rövid, érvelő kritiká-
teszik. Atyák és anyák! Fiaitokat, leányaitokat vonjátok el az ban a tanár felvetéseire! Megerő-
efféle játékokon való megjelenéstől, ha azoknak ép erkölcse- síthetitek vagy cáfolhatjátok is állí-
iket s tisztaságokat becsülitek. Miért kellene időnek előtte tásait.
azt az ifjú emberekben kifejtegetni, melyre idővel maga
vezeti a természet, mely ezen ösztönt bizonyos végre úgy
adta az embernek, hogy azt csak egyenes erkölcs és törvény
szabásai szerint kövesse. Ennyit a játékszínekről erkölcsi
tekintetben.

Balog István2: Egy agg magyar színész életéből – részlet

Egy estélynél irigyelvén sorsunkat, egy urak körül élősködő,

durva egyén így szólott:
– Adta komédiásai, de könnyen élik a világot! Se nem
szántanak, se nem vetnek, mégis az első úri asztaloknál törlik
meg a szájukat. (…)
– Valóban mi, uraim – mondám –, színdarabot írunk,
vagy a hazafiak és tudósok által írt darabokat lemásoljuk,
szerepezzük, szcénába tesszük, s a szerepeket kiosztjuk, mi
sokszor annyi vitába kerül, mint egy-egy megyei tisztújítás.
Azután a szerepeket tanulmányozzuk és tanuljuk, a jellem-
fölfogásra, a jelmezek használatára egymást oktatjuk, fölötte
Carl Spitzweg: Vándorszínészek (1838)

1
paptanár
2
Balog István (1790–1873) színész, színműíró, fordító. Vándormotívumokból, irodalmi előképek nyomán, napi hírekből írt színdarabokat.
A Nemzeti Színház tagja, nyugdíjasan pénztárosa volt.

11

3irod_10_ii-6.indd 11 2011.08.18. 11:41:28

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
vitatkozunk, ha idegen szóforma fordul elő szerepeinkben,
mint példának okáért „rövidebbet húzni”, „bagolyok tükre”, 1. A szövegkörnyezet vagy megfelelő
„jól kinéz” stb., ha ilyenek találkoznak, magyarosabbá tesz- szótár segítségével készítsetek láb-
szük, s megkedveltetjük nézőinkkel azt, amit talán olvasás jegyzeteket az aláhúzott szavak-
után később vagy sohasem kedvelnének meg, de tőlünk hall- hoz, szószerkezetekhez!
ván, sajátjukká teszik. 2. Foglaljátok össze saját szavaitok-
Minden városban új színpadot állítunk, oda előre követe- kal az olvasottakat!
ket küldünk, hogy az elöljáróktól az engedelmet kinyerjük. 3. Milyen előítéletekkel kellett meg-
A fogadósoktól termet kibérelni, akik a mi kényuraink, mert küzdeniük a korabeli színészeknek
úgy zsarolnak, amint nekik tetszik, nyírnak bennünket, mint a szövegrészlet alapján? Vajon mi
a juhokat, azonban egy bálért, mikor tetszik, kiteszik szűrün- táplálhatta ezeket az előítéleteket?
ket – ez is csak munkával és küzdelemmel jár. Cédulát, azaz 4. Milyen nehézségekkel kellett meg-
színlapot kell nyomtatni vagy írni. A játék próbái minden küzdeniük a korabeli társulatok-
reggelt igénybe vesznek. Annyi öltöny nincs, hogy minden nak a szövegből kiolvashatóan?
színdarabnak külön meglenne a maga jelmeze, hanem ma 5. Hányféle mai „mesterséget” kel-
magyarból törököt, holnap a spanyolból orosz jelmezt kell lett űzniük a korabeli színészek-
alkalmazni. A pénztárhoz, jegyekhez, világításhoz, díszítmé- nek?
nyekhez, kellékekhez, némaszemélyekhez egyén szükséges. 6. Írjatok kérelmet játékengedélyre
Kell azonfelül rendező, ügyelő, súgó. Ezen úgy segítünk, egy városi elöljáróhoz, vagy készít-
hogy amely színész valamely fölvonásban nem működik, e setek egy fogadóssal kötendő
foglalkozások egyikét vállaira nyomják, és így megesik, hogy terembérleti szerződést!
néha a legnagyobb télben is izzadnia kell a teendők miatt.

Kolozsvári kirajzások
(1795–1806)
Kelemen László
újratársulási kísérletei
Losonc
(1799–1801)
Miskolc
Komárom Gyöngyös Szatmár pesti kirajzások
Debrecen (1811–1815)
Győr Pest Nagybánya Wesselényi önállósuló
Zsibó
Székesfehérvár Nagykőrös társulata
Kecskemét Nagyvárad Kolozsvár kistársulati adatok
Torda Marosvásárhely
Szeged

A magyar színjátszás kezdetei

„ Olvassatok a térképről!
„ Írjátok körül a „kirajzás” fogalmát! Történelmi ismereteitekre is támaszkodhattok.
„ Olvassátok le a térképről, hol alakultak meghatározó színtársulatok az országban a XVIII. század végén
és a XIX. század elején! Vajon miért éppen ezeken a településeken és országrészekben alakultak meg?
„ A térkép információit felhasználva vonjatok le következtetéseket!
a) Mi jellemezhette a korai színtársulatok működési feltételeit? Miből lehet erre következtetni?
b) Milyen összefüggés lehet a működési feltételek és a kirajzások között?
c) Mennyire lehettek állandó összetételűek az egyes társulatok? Miből lehet erre következtetni?
„ Gyűjtsétek össze, vajon milyen feltételek kellenek egy állandó színtársulat működéséhez!

12

3irod_10_ii-6.indd 12 2011.08.18. 11:41:28

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az első lépések. A polgárosodással és a városfejlődéssel
összefüggésben a XIX. század elejére a színház a városi pol- 1. Írj 8-10 pontos vázlatot a füzetedbe
gárság kultúrájának szerves részévé vált. A XVII–XVIII. az ismeretközlő szöveg alapján!
század feudális Magyarországán az egyházi iskolák latin, 2. Keress a világhálón szemléltető ké-
esetenként magyar nyelvű színielőadásai, főúri kastélyok- peket az ismeretközlő szöveghez!
ban rendezett német és olasz nyelvű opera-előadások, vala- 3. Készíts vázlatod és a szemléltető ké-
mint német vándortársulatok előadásai képviselték a drá- pek felhasználásával 8-10 diából
majátszás kezdeteit. álló PowerPoint-bemutatót!
Kiemelkedő jelentősége volt a magyar nyelven megszó-
laló piarista iskolai színjátszásnak. Első színészeink, színház-
szervezőink, színházpártolóink jó része – Kelemen László,
Kármán József, Katona József – piarista növendék volt.
Az 1770-es évektől Pesten, Budán és más német ajkú
városokban (Pozsonyban, Brassóban) rendszeressé váltak a
német nyelvű előadások. Közönségük többségét idegen
műveltségű magyar főurak és a német polgárság alkották.
Szerepük mégis fontos. Első színjátszóink épületekre leltek
induló tevékenységükhöz, műsorra, amelynek egyes darab-
jait lefordíthatták, magyaríthatták. Továbbá mintát találtak
a színházi szervezetre, rendezésre, játékra.
A magyar nemzeti ébredés kezdetekor, a XVIII. század
végén íróink, gondolkodóink a magyar nyelvű színjátszást
nem csupán a társasági együttlét egyik formájának és az Rudolf Alt: A Nemzeti Színház épülete (1845 körül)
erkölcsnemesítés egyik eszközének tartották. A nemzeti
nyelv megőrzésének és uralomra juttatásának eszközét is
látták benne. Az első „hivatalos” magyar színészegyüttes
1790-ben Budán alakult meg, Kelemen László vezetésével.
A társulat 1796-ig, a Martinovics-féle mozgalom elfojtásáig
működött. Felváltva játszottak a Rondellában és a Vár-
színházban. Színre vitték többek között Bessenyei György
A filozófus című drámáját, valamint Goethe, Schiller és
Shakespeare műveit.
1792-ben Kolozsvárott alakult meg az Erdélyi Magyar
Színjátszó Társaság. A társulat 1797 és 1809 között – idő-
sebb Wesselényi Miklós támogatásával és irányításával, vala-
mint Kótsi Patkó János szellemi vezetésével – országos
jelentőségre tett szert. Ők mutatták be Magyarországon
először Shakespeare Hamletjét, Schiller Ármány és szerelem
című drámáját. A király esküje. Jelenet Erkel Ferenc Hunyadi
A kolozsvári társulat egyik kirajzó csoportjából jött létre László című operájából (1844). Walzel Ágost
Pesten a második magyar színésztársaság. Ennek működé- Frigyes litográfiája.
séhez kötődik Katona József színészi és drámaírói tevékeny- A verbunkos hatását a klasszikus zenében is
sége is. A társaság 1807-től 1815-ig a Rondellát bérelte, érzékelni lehetett. Erkel Ferenc Hunyadi
kezdetben német színészekkel közösen. A Rondella lebontá- Lászlójával megszületett a magyar opera.
sát követően a színészek vándorlásra kényszerültek. Így
1833-ig Pesten és Budán csak alkalmi társulatok léptek fel
– legtöbbször fogadókban.
Az 1815 utáni időszakban számos hivatásos színjátszó
együttes alakult az ország vidéki városaiban. Szinte naponta
változó összetételben, mostoha körülmények között faluról
falura, városról városra jártak. Ezek az állandó központok
– Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred, Székesfehérvár kőszín-
házai – lettek a későbbi vidéki színjátszás kiindulópontjai.
1833 nyarán a kassai színtársulat egy része Budára jött.
Rendszeres magyar nyelvű színielőadásaiknak a budai Vár-
színház adott otthont. Később a társulat énekes színészek-
kel bővült. Kolozsvári énekes tagokkal került Budára Erkel
Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője. Az 1830-as
években Buda és Pest rohamos magyarosodása, valamint
a reformmozgalom modernizációs törekvései kedveztek a Rohn Alajos: A Nemzeti Színház nyitóelő-
adása (1837)

13

3irod_10_ii-6.indd 13 2011.08.18. 11:41:28

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
társulat megtelepedésének. Pest vármegye hatá-
rozata nyomán a társulat 1837-ben beköltöz-
hetett a Pesti Magyar Színházba. Az 1840. évi
XLIV. törvénycikk értelmében ez lett a Nemzeti
Színház.
A modern magyar színművészetet az ekkori-
ban létrejövő színi kritika is segítette. 1830–1831-
ben a Nemzeti Játékszíni Tudósítás, majd a Hon-
művész és az Athenaeum lapjain jelentek meg
Bajza József, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc
bírálatai, amelyek a színházi kultúra, valamint az A 2008-as
első évtizedek színésznemzedékeinek mesterség- Pécsi
beli fejlődését szolgálták. Országos
Mivel a színház a nemzeti célok szolgálatában Színházi
állt, egyre nagyobb igény mutatkozott a modern Találkozó
európai drámairodalom legjobbjaihoz igazodó, plakátja
de nemzeti témájú, eredeti magyar alkotások
iránt. Ezt az igényt jelezte az a pályázat is, amely
Döbrentei Gábor lapjában, a kolozsvári Erdélyi
Múzeumban jelent meg 1814-ben. Erre a pályá-
zatra készült Katona József Bánk bánjának első
kidolgozása 1815-ben.

4. Kántorné Engelhardt Anna, Déry-

né, Lendvay Márton, Megyeri
Károly és Laborfalvi Róza a kor
híres színészegyéniségei, mai szó-
val sztárjai voltak. Ma kikre mond-
juk, hogy sztárok? Kik napjaink
színészhírességei?
5. Szerintetek mi a térszínház? Mit
jelent az utcaszínház és a szabadté-
ri játékok? Ha végre állandó helyet Előadás a Szegedi Szabadtéri Játékokon
kapott a színház egy kőépületben,
mostanság miért megy ki belőle?
6. Írj rövid esszét arról, milyen esé-
lyei, kilátásai vannak a színháznak
ma!
7. Jártál már színházi fesztiválon?
Szerinted mi a szerepük a színházi
fesztiváloknak a rendező városok,
a színházi szakma és a közönség
szempontjából?
8. Ha te rendeznél színházi fesztivált,
milyen, általad eddig látott elő-
adásokat hívnál meg rá? Miért?
9. Egyes színházi fesztiválokra a fel-
kért szakemberek előzetesen válo-
gatják ki a meghívott előadásokat.
Írj néhány szempontot, amelyeket
a válogatáshoz javasolnál! Indo-
kold is javaslataidat!

Színházi Fesztivál, San Francisco

14

3irod_10_ii-6.indd 14 2011.08.18. 11:41:29

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Katona József: Bánk bán

Nemzeti dráma
Katona József Bánk bánját (1819) másfélszáz éve nemzeti drá-
mánkként tartja számon és értelmezi az irodalmi hagyomány. Ez
azt jelenti, hogy a művet magyar voltunkhoz, nemzeti önképünk-
höz tartozó szövegnek tekintjük. Jelenti azt is, hogy lehetséges
jelentéseiből egészen a legutóbbi időkig a nemzeti vonatkozásokra
helyezte a hangsúlyt az irodalmi, illetve a színpadi befogadás.

Történelmi téma, irodalmi vándormotívum

A dráma a középkori magyar történelemből veszi témáját: az 1213-
ban II. András felesége ellen elkövetett királynégyilkosságot.
A Jegyzésből is kiolvasható, hogy a drámavilág megteremtéséhez
Katona alaposan tanulmányozta a különféle forrásokat. A króni-
kák többsége arról tudósít, hogy Gertrudis királyné öccse elcsábí-
totta Bánk nádor feleségét. A csábításhoz nénjétől kapott segítsé-
get. Bánk tudomást szerezve minderről, megölte a királynét. Az
eseményekről Mátyás király történetírója, Bonfini is beszámolt.
A történet Bonfini nyomán bekerült az európai kultúra vándorté-
mái közé.
Katona drámája felhasználja a különféle krónikák leírásait, iro-
dalmi műként azonban kitalált, megalkotott világot hoz létre. Így
a drámavilág, bár valószerű, nem azonosítható sem a történelmi,
sem a XIX. század eleji magyar valósággal.
1. Készíts az olvasással párhuzamosan olvasónaplót egy-
egy szemponttáblázattal minden felvonáshoz (sza-
kaszhoz) az alábbi szempontok szerint!
a) Hol játszódnak a felvonás jelenetei? Mikor, milyen
napszakban játszódnak az egyes jelenetek?
b) Melyik jelenetben kik vannak a színen, hogyan ala-
kul viszonyrendszerük?
c) Mi a probléma a jelenetekben?
d) Melyek a szakasz központi párbeszédei? Miről szól-
nak? Kik között zajlanak?
e) Milyen új, a szereplő(k) vagy a néző szempontjából
fontos információ hangzik el? Ki mondja? Kinek
mondja? Ki tudja? Ki tudja meg? Ki nem tudja?
2. Szemponttáblázataitok felhasználásával és a három-
lépéses interjú technikájával beszéljétek meg elsődle-
ges olvasói élményeiteket, tapasztalataitokat!
Katona Józseff ((1791–1830)) Kecs-
keméten született, paraszti eredetű
kispolgári családban. A pesti és a
kecskeméti piaristáknál tanult, a filo-
zófiai osztályokat Szegeden, illetve
Pesten végezte. 1810-től jogot hall-
gatott Pesten, 1815-ben szerzett
diplomát.
1811–1813-ban műkedvelő szí-
nészként, fordítóként és íróként
részt vett a második magyar szí-
nésztársaság munkájában. Kezdet-
ben a kor divatos, ám kevéssé érté-
kes darabjaiból fordított vagy dra-
matizált a színtársulatnak. Később
történelmi témájú drámákat dolgo-
zott át, illetve írt.
Nevének kezdőbetűivel aláírt
levélben vallott szerelmet Széppata-
ki Rózának, aki azonban nem jött
rá a levélíró személyére.
Katona 1813-tól ügyvédi irodá-
ban dolgozott. 1820-ban önálló iro-
dát nyitott Pesten. Novemberben
Kecskeméten alügyésszé, utóbb,
1826-ban főügyésszé választották.
1821-ben tanulmányban ele-
mezte a magyar drámaírás problé-
máit Mi az oka, hogy Magyaror-
szágban a játékszíni költőmesterség
lábra nem tud kapni címmel. Bár
felhagyott irodalmi munkásságával,
színházépítési javaslata és tervrajza
a színészet iránti érdeklődésének
fennmaradását jelezte.

15

3irod_10_ii-6.indd 15 2011.08.18. 11:41:30

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

3. Gyűjtsétek össze, mi minden „történt már meg” a drámai cselekmény kezdete előtt! Értelmezzétek
kettéosztott naplóval, mivel járulnak hozzá a drámai cselekmény indulása előtt történtek a drámai
helyzet kialakulásához! (Kiről/miről mit tudunk meg? Ki kinek és miért beszél róla? Kinek az ér-
deke vagy érdeksérelme, amit megtudunk?)
4. Készítsetek szereplőkártyákat! A kártyák poszterre ragasztásával és jelölésekkel csoportosítsátok
a szereplőket a drámai alaphelyzet érdekviszonyai alapján! Jelöljétek az érdekcsoportok közti és
az azokon belüli viszonyokat is!

Első szakasz, tizenegyedik jelenet

Gertrudis az udvari asszonyokkal megjelen, s hol a bosszús Melindát, hol a magát feltalálni nem tudó
Ottót nézvén, egy ideig megáll hátulról; végre szúrósan felszólal.

GERTRUDIS Hogy sokszor oly hivatlan érkezik

Az ember! és – (indulattal)
mi volt ez itt Melinda?*
MELINDA (keserűn) Édes – mulatság –!*
GERTRUDIS Nem reményleném!
MELINDA Minden lehet. Köszönöm, nagyasszonyom,
Hogy oly kegyes valál s átláttad azt,
Hogy a bojóthi Melindának nem illik
Falun magányban lakni, mert nagyúrné,
S alkalmatosságot szerzél nekem
Ezzel (Ottóra mutat) sok édes múlatságra is –
Ó, mert hiszen Melinda együgyű!*
(Szinte illetlenül elsiet.)
GERTRUDIS (Ajkát harapva néz utána.)
A kis majom harap. (Szünet.) Negyed napig
Előmbe nem bocsájtatik.*
(Járkál, végre az udvariakhoz szól.)
Magam
Fogok maradni.* – (Azok elmennek.)

Első szakasz, tizenkettedik jelenet

GERTRUDIS Ottó! hát mi volt ez?*

OTTÓ Kedves királyi néném!
GERTRUDIS Félre azzal!*
OTTÓ Ő–ő–
GERTRUDIS Mit ő? mi ingerelte oly
Nagyon fel őtet?
OTTÓ Szívem.
GERTRUDIS Szíved?
OTTÓ Az.
GERTRUDIS Ottó!*
OTTÓ Mi lelt?
GERTRUDIS Azt kérded, bíborunk
Bemocskolója?*
OTTÓ Istenemre – !

16

3irod_10_ii-6.indd 16 2011.08.18. 11:41:30

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
GERTRUDIS Mit?
OTTÓ Tűrtesd magad –
GERTRUDIS Ki vagy te? és ki én?*
Az én anyám s hazám, Meránia
Szült téged? a nagy Berchtold vére így
Fajúlt el?*
OTTÓ Egyszer minden útakat
Számomra készíted* – azután pedig meg-
Gyalázol!*
GERTRUDIS A célod nem; de a módjaid
Útálhatom.* Magam készítek útat,
Mivel beteg testvérem megvidámítása
Volt késztetőm; nem tiltottam soha
Tőled szerelmet! Vidámság, öröm,
Minden csak a szolgálatodra volt;
S most fajtalan véred tilalmas úton
Melinda bírására csörgedez.
Itt áll ím a gyűlöltetett; s az a
Szép győzedelmes, kit meg kellett volna győzni,
Amott megy* – útálván ezt, engem is
Kerűl.
OTTÓ De hallgass meg!
GERTRUDIS Meráni herceg –
Egy férfiú nem tud kifogni egy
Asszonyszemélyen; s egy Gertrudis – egy
Asszony tud országok felett megállni.
OTTÓ No, jó! tehát lemondok róla.
GERTRUDIS Le-
Mondasz? s te tudhatnád azt tenni? úgy
Lelkemre mondom, hát nem is szeretted.*
OTTÓ Szerettem, esküszöm; de most eszem
Szólt fel.
GERTRUDIS Hazudsz! – Az a tűz, melyet a
Természet alkotott az asszonyok
Szemébe, oly sebesen elragad,
Hogy azt csak egy nyájas szó is dühös
Lángokra gerjeszti s az erőtlen ész
Elhallgat: ekkor már az észbe bízni
Csak annyi, mint egy nagy tüzet csupán
Buzgó imádság által oltani.
OTTÓ De könnyeit tekintvén –
GERTRUDIS (elkomorodik) Sír is!
(Keserűen elmosolyodik.)
És
Te róla mégis le akarsz mondani?
Nem ösmered tehát az asszonyi
Szív gyengeségeit? sem a hanyatló
Virtusnak e fogásait? – Hiszen
Könnyezni kell, hogy áldozatja színlett
Becsét nagyítsa és a könny az a
Gyöngy, mellyel a halálos ágyba’ fekvő
Szép virtus ékesíttetik! Ki ekkor
Is még lemond, az oktalan – bolond.

17

3irod_10_ii-6.indd 17 2011.08.18. 11:41:31

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
OTTÓ (unatkozva) Néném, tehát mi lesz kedved szerént?
Majd bíborunk bemocskolása, majd
Megvettetett szerelmem által a
Rád háromolható szégyen gyötör.
GERTRUDIS Tudd meg, kicsinylelkű, hogy e dolog,
Ha Melinda érdemét temette volna
El, úgy kikergettetni kész lehetnék
Országaimból – és mégis, ha azt
Megérni kellene, hogy reám mutatva
Susogni hallanám: ni itt megyen
Gertrúd, az öccse kinek kontár vala
Melinda elszédítésében – Ottó!*
OTTÓ De Istenem! tehát szólj, mit tegyek?
GERTRUDIS Te engemet megláncolál s magadnak
Egy gödröt ástál, mostan mégis én –
Én húzzalak ki abból?
OTTÓ Csak te, ó
Gertrudis! add tanácsodat nekem.
Hogyan lehessen enyim Melinda szíve?
GERTRUDIS (elsárgulva visszarezzen)
Hallatlan (Járkál; végre kikiált.)
Asszonyok! – Megyek.*
OTTÓ Kegyes
Néném! (Ölelni akarja Gertrudist.)
GERTRUDIS (visszalöki) Hah! Vessz el itt arany kalitkád
Ürében, árva bíboros teremtmény –
Mit gondolok veled! (Elsiet, az asszonyok követik.)
OTTÓ Hah!
(A bosszúság és a szégyen közt habozván, végre kikiált.)
Bíberach!

5. Lapozzátok át a Bánk bán I. szakaszának 11–12. jelenetét és olvasónaplótok vonatkozó részeit!

a) Képzeljétek el és rajzoljátok le minél részletesebben a két jelenet színhelyét és környezetét!
b) Kik a szereplők? Ki milyen okból tartózkodik a helyszínen? Ki honnan érkezik, miért távo-
zik?
c) Milyen lelkiállapotban vannak a színen lévők?
6. Osszátok ki a szerepeket, és dolgozzátok fel az I. szakasz 11–12. jelenetét a belső hangok techni-
kájával!
a) A csillaggal jelölt helyeken megállva tárjátok fel a szereplők indítékait, ki nem mondott gon-
dolatait, érzéseit!
b) Hallgassatok és beszéljetek meg többféle megoldást!
c) Értelmezzétek a szereplők közti viszony alakulását! Kapcsoljátok az előzményekhez és követ-
kezményekhez!
7. Elemezzétek az I. szakasz 11–12. jelenetét! A tollak középen technikával válasszatok néhány kér-
dést, vagy osszátok el a kérdéseket a csoportok között!
a) A 11. jelenetet nyitó szerzői utasítás alapján milyen feszültséget érzékel Gertrudis? Miért ala-
kult ki ez a szinte tapintható feszültség?
b) Miért Melindához intézi először a szavait a királyné? Miből fakadhat Gertrudis indulata?
c) Hogyan viselkedik Melinda a királynéval? Miből fakad Melinda indulata?

18

3irod_10_ii-6.indd 18 2011.08.18. 11:41:31

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
d) Miért bocsátja el Gertrudis a kíséretét, mielőtt Ottóval beszélne? Miért nem beszélhet mégsem
négyszemközt Ottóval?
e) Miért zavarodott Ottó a jelenet elején, miért a jelenet végén?
f ) Miért lép fel a királyné támadóan Ottóval szemben? Miért járt korábban Gertrudis az öccse
kedvében azzal, hogy Melindát az udvarába hozatta, ha most megszidja Ottót?
g) Miért nem egyértelmű Gertrudis álláspontja Ottó Melinda iránti erkölcstelen vonzalmát ille-
tően? Mi állna érdekében, és mi nem? Mit szeretne, és mitől tart a királyné?
h) Miért tagadja meg a tanácsot Gertrudis Ottótól?
i) Hogyan függ össze a jelenet azzal a kérdéssel, hogy bűnrészes-e Gertrudis Melinda elcsábításá-
ban?
j) Melyek Gertrudis jellemének legfontosabb vonásai?
8. Adjatok rendezői utasításokat a két jelenet egyikéhez a szereplők térben való mozgására, beszéd-
módjára, testbeszédére, a háttérzajokra vonatkozóan!

Drámai alaphelyzet
A drámai alaphelyzet legfontosabb mozzanatait az
Előversengésből, további összetevőit az első, illetve
a második szakasz párbeszédeiből ismerjük meg.
E szerint Endre király Galíciában hadjáratot vezet.
Bánk bán az országot járja. Bár nádorként a hata-
lom letéteményese, távollétében Gertrudis királyné
a magyar nemeseket háttérbe szorította, és a me-
rániakat vagyoni, illetve politikai előnyökhöz
juttatta. A magyar nemesség megosztott. Egyesek
a királyné kiszolgálóivá váltak, mások Petur bán ve-
zetésével pártütésre készülnek. Petur titokban ha-
zahívatta Bánkot. Ottó, Gertrudis öccse szemet
vetett Bánk feleségére, Melindára, akit a királyné
vidéki magányából az udvarba rendelt. Ottó szán-
déka már az udvar előtt sem titok, botrány készülő-
dik. Az udvari erkölcs megromlott. Pazarló mula-
tozás folyik, miközben az ország „különb-különb
vidékein” nyomorog a nép.

Első szakasz, tizennegyedik jelenet

BÁNK (eléjön a rejtek-ajtóból meztelen fegyverrel;

magán kívül sok ideig tipeg-topog)
Hogy e tetem fagyos, hogy e szemek
Vakok, hogy e fülek dugúlva nem
Valának! – Egy királyné és – Melinda –
Oh, oh! (Hidegülve.)
Megént lehelhetek, megént,
És érzem azt, hogy élek. A homály
Eloszla – megvirradt – felébredék.
Irtóztató kilátás a jövő
Nappalra! – Vond ki lelkem, most magad
Azon setét ködből, mely eltakarta
Előled a világot s emberi
Vak bízodalomba szőtt! – És ilyen asszony
Őriz meg, oh magyar hazám? Hah, egy Jelenet a Szentendrei Teátrum és a Nemzeti Színház
Fertelmes asszony, kit, hogy ördögi közös, Bánk bán – junior című előadásából
Érzésiben ne lephessen meg a
„ Miben különbözhet a Bánk bán – junior
a „hagyományos” Bánk bán-előadásoktól?

19

3irod_10_ii-6.indd 19 2011.08.18. 11:41:32

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Jobb ember, érthetetlenül beszéli
Kétféleképpen gondolatjait. –
De hát Melinda! oh! hát a haza!
Itten Melindám, ottan a hazám –
A pártütés kiáltoz, a szerelmem
Tartóztat. – Énrám bíz a szúnnyadó
Gondatlan – énrám tevé le a
Szegény paraszt elfáradt csontjait:
Nem vélik ők a zendülést, mivel
Bánk a király személye – esküszöm
Meg is fogok felelni ennek, és
Habár tulajdon síromon fog is
A békességetek virágzani. –
Szedd rendbe, lélek, magadat és szakaszd
Szét mindazon tündéri láncokat,
Melyekkel a királyi székhez és
A hitvesedhez, gyermekidhez, oly
Igen keményen meg valál kötözve!
Úgy állj meg itt, pusztán, mint akkor, a-
Midőn az alkotó szavára a
Reszketve engedő chaos magából
Kibocsátja. – Két fátyolt szakasztok el:
Hazámról és becsületemről. A
Bocsánatot hörgés közt is mosolygom,
Erkel Ferenc operájának fináléja a Szegedi Szabad-
Ha ölettetésem ezekért lészen! – Egy
téri Játékok 2006-os előadásán
Mennykőcsapás ugyan letépheti
Rólam halandóságom köntösét: de „ Hogyan, milyen eszközökkel érzékelteti Bánk
Jóhíremet ki nem törölheti. tragikumát a záró kép? Milyen jelentéstöbbletet
ad a díszlet vízszintes tagoltsága és rácsszerűsége?

9. Elemezzétek Bánk bán monológját az I. szakasz 14. jelenetében!

a) Jellemezzétek az aktuális drámai helyzetet!
– Mire vonatkozik a monológ elején a rendezői utasítás? Milyen lelkiállapotban, hogyan kell
Bánknak színre lépnie? Miért?
– Hogyan és honnan érkezett a királyi palotába Bánk? Kicsoda Bánk bán? Ki küldte el, és
miért? Ki hívta vissza, és miért?
– Mi az, amit a rejtekajtó mögül láthatott, de nem hallhatott? Mi az, amit hallott is? Honnan
tudjuk?
b) Mi Bánk cselekvési, döntési kényszerének lényege?
– Melyek a legfontosabb értékek Bánk számára a monológ szerint? Melyik értéket mi fenye-
geti?
– Mit kéne tennie Bánknak magánemberként, és mit közemberként (polgárként)?
– Milyen nyelvi eszközök fejezik ki, hogy nem lehetséges egyszerre mindkét érték megóvása?
– Melyik szerep győz, és mi ennek az ára?
– Vajon miért nevezi Bánk „tündéri láncoknak” a számára legfontosabb értékeket? Mit jelent,
hogy el akarja magát szakítani tőlük? Mit jelent, hogy „pusztán” kell megállnia?
– Összegezzétek, melyek Bánk jellemének legfontosabb vonásai! Készítsétek el jellem-
térképét!
c) Keressétek ki a monológból a napszakokra vonatkozó részeket! Kettéosztott naplóval értel-
mezzétek, milyen metaforikus jelentései lehetnek Bánk monológjában az időjelöléseknek!

20

3irod_10_ii-6.indd 20 2011.08.18. 11:41:33

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
d) Írjatok kettéosztott naplóval rendezői instrukciókat a monológhoz (térhasználat, mozgás,
hangszín, hangerő, beszédtempó, testbeszéd)!
e) A monológban Bánk többek közt ezt állítja: „énrám tevé le a / Szegény paraszt elfáradt csont-
jait”; „Bánk a király személye – esküszöm / Meg is fogok felelni ennek”. Olvassátok el a III. sza-
kasz 3. jelenetét, és vessétek össze Bánk állításaival!
– Milyen társadalmi réteg képviselője a drámában Tiborc?
– Mi indokolhatja Tiborc bizalmát, mi félelmét?
– Gyűjtsétek ki és rendszerezzétek Tiborc panaszának a merániak elleni érveit!
– Cáfolja vagy alátámasztja Tiborc panasza Bánk I. szakasz 14. jelenetbeli állításait? Indokol-
játok véleményeteket!
– Mi lehet a szerepe Bánk magatartásának megváltozásában a Tiborccal folytatott párbeszéd-
nek?
10. Állj párba! technikával vitassátok meg a következő kérdéseket! Minden kérdésnél alakuljanak új
párok!
a) Miért Gertrudis és Bánk között jöhet csak létre a drámai értelemben vett, viszonyváltást ered-
ményező konfliktus?
b) Mitől összetett ez a konfliktus? Melyek az összetevői? Hogyan utal erre az összetettségre
a dráma címe?
c) Melyek Gertrudis, és melyek Bánk céljai a drámában? Melyiküknek milyen hatalmi eszkö-
zeik vannak céljaik eléréséhez?
d) Miért elégtelenek a dráma világán belül Gertrudis eszközei? Miért elégtelenek a dráma világán
belül Bánk eszközei?
e) Lehetne-e átgondolt, kidolgozott terve Bánknak? Tehetne-e mást, mint amit végül tesz?

Összetett drámai konfliktus

A drámai helyzet magában hordozza a konfliktus
kialakulását. Hiszen a királyné hatalmi érdeke a
meglévő állapotok fenntartása. A titokban haza-
hívott Bánknak viszont meg kell kísérelnie a prob-
lémák megoldását („Orvosolj, ha tudsz” – Petur,
I. szakasz).
Az alaphelyzet összetettségéből következik,
hogy a drámai konfliktus is összetett. Bánkot ma-
gánemberként (férj) és közemberként (nádor) is
érintik a történtek. Ezt a kettősséget a dráma címe
is kifejezi. A hatalmi rend következtében a drámai
cselekményt létrehozó-mozgató viszonyváltás csak
Gertrudis és Bánk között játszódhat le. Bánknak az
I. szakasz végén választania kell Melinda oltalma-
zása (a palotában maradás) és a haza oltalmazása
(a Peturnál gyülekező pártütők lecsillapítása) kö-
zött. A döntéshelyzet, illetve Bánk döntése határoz-
za meg a tettváltássorozat lehetséges lefutását.

Gertrudis a konfliktusban
A drámában Gertrudis célja a hatalom birtoklása,
valamint a hazájából jöttek előnyökhöz juttatása.
Királynéként ehhez eszközökkel is rendelkezik.
Bánkot elküldheti a palotából országot járni, Melin-
dát megkísérelheti eszközként felhasználni a nagyúr
ellen. Hiszen Melinda esetleges hűtlenségével Bánk
elveszti becsületét, és akkor helyzete ellehetetlenül
az udvarban. A királyné nem tud Ottó és Bíberach
praktikájáról, mégsem vétlen Melinda meggyalázá-
sában. Gertrudis engedi Ottónak, hogy szabadon
vigasztalódjon a magyar nők között. Ő teremti meg
azt az udvari légkört, amelyben Ottó szemet vethet
Melindára. Amitől tart, az mégsem Melinda elcsá-
bítása. Inkább az udvari botrány, vagy az eshetőség,
hogy Melinda visszautasítja Ottót, így ő maga és
Meránia is nevetségessé válhat.

21

3irod_10_ii-6.indd 21 2011.08.18. 11:41:33

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Bánk köre és Gertrudis köre
Endre király
A dráma lényegét Bánk belső, lelki vívódásai
adják. Érzelmi-gondolati konfliktusai a magán-
ember és a közember szerepdilemmájából, kettős Bánk bán Gertrudis
elkötelezettségéből fakadnak. A drámai cselek-
Melinda
mény mégis mindenkit küzdelemben mutat. Ottó
A drámai konfliktus összetettségét árnyalják a
szereplők viszonyrendszerét alakító, a szövetsége- Petur
sek és az ellenfelek között egyaránt jelen lévő
ellentétek. Ezek az ellentétek értelmüket és szere- Izidóra
püket Bánk és Gertrudis konfliktusából nyerik, Mikhál
amely a drámavilág egészét áthatja.
Simon Myska Solom

A bánki teljességeszmény Tiborc Bíberach

Bánk a drámavilágban kétszeresen is kitüntetett

helyzetben lép elénk. Egyrészt övé a hatalmi-tár-
sadalmi rangsorban az uralkodó utáni legfőbb A dráma ellentétrendszere egy diákcsoport
értelmezésében
közjogi méltóság. Másrészt a drámai értékrangsor
csúcsán álló jellem. Személyiségének meghatározó „ Olvasd el az ábrát! Értelmezd a megjelenített
vonása az emberi teljességre való törekvés. Karak- viszonyrendszert! Igazold, vagy vitatkozz
terének legfőbb értékei a Melinda iránti szerelem, egyes elemeivel!
a szociális érzékenységgel is párosuló, felelős haza-
féltés, a királyhűség és a méltóság. Ezek a személyi-
ségjegyek a közösség ügyeiben részt vevő, annak
problémáit vállaló, értékteremtő magatartással
párosulnak.
Bánk célja nem csupán a kialakult helyzet
megszüntetése, hanem egy erkölcsileg magasabb
rendű, új értékminőség megteremtése. Konflik-
tushelyzete mind a magánéletre, mind a közéletre
kiterjed. A két szálat először Petur, majd maga
Bánk is összekapcsolja. Petur számára azonban
Melinda csupán eszköz, illetve jelszó. Bánk
szabadságfogalmában viszont Melinda és a haza
egységet képez. A drámai helyzetben a nagyúr a
személyes életnek (ember) és a nemzeti ügyeknek
(polgár) együttesen kíván megfelelni. Érzékeli és
megfogalmazza ugyanakkor azt is, hogy a két
problémakör nem egyeztethető össze. Ezért
kísérli meg az elszakadást a kettős kötődéstől. Az
önmagát „rendbe szedő” lélek szabad helyzetében
akar lehetőséget teremteni a cselekvésre.
A kettős kötődés elszakítása azonban sikerte-
lennek bizonyul. Ennek az az oka, hogy Bánk
eszközrendszerének alapja a Gertrudisszal való
végső összecsapásig a királyhűségen nyugvó, ráru-
házott hatalom. Ez az eszközrendszer a dráma- E. Kovács Gyula, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja
világon belül elégtelennek mutatkozik az új érték Bánk bán szerepében az 1890-es években

22

3irod_10_ii-6.indd 22 2011.08.18. 11:41:33

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
állításához. Az adott drámai erőtérben ugyanis a
törvényesség keretei között lehetetlen a konfliktus
megoldása. Bánk beszűkült cselekvésterét, kivite-
lezhető tervének hiányát fenyegetései, erőteljes
indulati kitörései is jelzik.
Amikor a IV. szakaszban Gertrudis elbocsátja őt
és Melindát, magát meghajtva, a „Jobbágyaid
vagyunk” ironikusan is értelmezhető formulával
köszön el. Elfojtott indulata csak akkor tör felszínre,
miután a királyné visszahívja. A „Vége! Vége már
neki!” mondat mégsem értelmezhető egy létező
terv lehetséges beteljesüléseként. Bánk végül csak Csók István: Bánk Melinda ravatalánál (1899)
akkor sújt le a királynéra, amikor az „tőrt kap, és
Bánkba akarja ütni”.

11. A felsorolt szereplők közül ki melyik nemzethez tartozik? Kinek mit jelent a drámában a haza,
a nemzet fogalma?
Bánk, Petur, Tiborc, Mikhál és Simon, Melinda, Gertrudis, Ottó, Bíberach, Izidóra, Endre
a) Feladatmegosztással keressetek idézeteket! Mutassátok be és értelmezzétek kettéosztott
naplóval poszteren!
b) Értelmezhető-e a dráma a magyarok és az idegenek közti szembenállás történeteként?
12. Írjatok ki néhány, szerintetek fontos, jellemző szerzői utasítást (közvetlen szövegkörnyezetükkel
együtt) külön cédulákra! Az idézetkártyák alapján értelmezzétek, mi a szerepük a szerzői utasí-
tásoknak a tartalmi utalásban, a színpadkép kialakításában, a szereplők jellemzésében és mozgá-
sában, lelkiállapotuk megvilágításában!
13. Ötletbörzével gyűjtsetek lehetséges elemzési szempontokat a IV. szakasz 7. jelenetéhez! Válasz-
szatok ki 3-5 fontos, jól használható szempontot, és elemezzétek a jelenetet! Meglátásaitokat
rögzítsétek szemponttáblázatban!
14. Dolgozzátok fel érvek kártyán technikával a IV. szakasz 7. jelenetét!
15. A negyedik felvonás végére lezajlik a drámai tettváltássorozat.
a) Milyen kérdések maradnak nyitva, amelyek indokolhatják az ötödik felvonást?
b) Írjatok kérdéslistát, és beszéljétek meg, hogyan válaszolja meg a kérdéseket az ötödik felvonás!
16. Állj párba! technikával vitassátok meg a következő kérdéseket! Minden kérdésnél alakuljanak új
párok!
a) Miért csak Endre dönthet Bánk bűnösségéről és büntetéséről?
b) Miért nem lehet egyértelműen megítélni Bánk tettét, Gertrudis meggyilkolását a drámavilá-
gon belül?
c) Mi a különbség Peturék lázadásának terve és Bánk tette között? Miért szerelte le Bánk a bé-
kétleneket, ha utána maga vált gyilkossá?
17. Írjátok ki cédulákra, kitől mit tud meg Endre, és kitől mit tud meg Bánk az ötödik felvonásban!
Rendezzétek el a cédulákat poszteren Endre és Bánk neve köré!
18. Miért és hogyan változik Bánk magatartása az ötödik felvonásban tudomására jutó információk
hatására?
a) Kövessétek nyomon és értelmezzétek a változásokat kettéosztott naplóval poszteren!
b) Miért omlik össze Bánk? Mi a szerepe összeomlásában kettős kötődésének (magánember és
országos főméltóság)?
19. Miért és hogyan változik Endre magatartása az ötödik felvonásban tudomására jutó információk
hatására?
a) Kövessétek nyomon és értelmezzétek a változásokat kettéosztott naplóval poszteren!
b) Hogyan jelenik meg Endre döntéskényszerében a kettős kötődés (magánember és király)?

23

3irod_10_ii-6.indd 23 2011.08.18. 11:41:34

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

20. Vessétek össze a drámavilág szereplőinek hatalmi és személyiségbeli rangsorát!

a) A drámavilágon belül hol helyezkedik el Bánk, és hol Endre a hatalmi, illetve a személyiség-
értékek rangsorában?
b) Mi a szerepe a hatalom- és személyiségértékek rangsorának a drámai végjáték szempontjából?
21. Vizsgáljátok meg szemponttáblázattal, hogyan érvényesül a klasszicista hármas egység elve
a darabban!
22. Gyűjtsétek össze indoklással, magyarázattal T-táblázatba a darab romantikus és klasszicista vo-
násait!

23. Minden csoport mutasson be három képből álló fotóalbumot egy-egy szereplő nézőpontjából
láttatva a drámai cselekményt (Bánk, Gertrudis, Melinda, Petur, Tiborc, Izidóra, Bíberach)!
24. Jelenítsétek meg szerephálóval a dráma összes szereplőjének egymáshoz való viszonyát, illetve
szakaszonként a viszonyrendszer változásait! Beszéljétek meg tapasztalataitokat!
25. Készüljetek fel vitaórára! A disputa vitatechnika rövidített változatával rendezzetek szimultán
vitát! Tételmondatok lehetnek például:
a) Bánk bűnös, semmi nem menti fel a gyilkosság bűne alól.
b) Gertrudis ártatlansága csupán látszat, felelős Melinda elcsábításáért és az ország állapotának
romlásáért.
26. Értelmezd Sándor Iván alábbi gondolatait!
„[E]gyre jobban megvilágosodott előttem, hogy (…) a legfontosabb (legalábbis számomra) a
másik meg nem értése, az egymás mellett való elbeszélés; veszteség, veszteség és veszteség, ami
a mű és a befogadás közös köreit átjárva más és több, mint a vereség, mert együtt jár a folyamatos,
vigasztalan értékeltüntetéssel, a lélek »kivérzésével«, a tudati eltompulással, mint egy világálla-
pot kifejeződésével. S ezzel a Bánk bán (belső tekintetem előtt) úgy lép az ezredforduló színpad-
ára, mint egyike a korszak e »létsemmiségből« konstituálódó [létrejövő, építkező] műveinek.”

A középpontos ötödik felvonás

Bánk és Gertrudis konfliktusa a negyedik felvonásban, a
drámai tetőponton feloldódik. Melinda lelkileg össze-
omlik, Bánk megöli a királynét. A gyilkosság a dráma
világán belül közéleti szereplőként megsemmisíti Bán-
kot. A négy felvonás alatt tehát lebonyolódik és befeje-
ződik a tettváltás-sorozat.
Drámai értelemben kölcsönös viszonyváltozás ezt
követően csak Bánk és Endre között lehetséges. Hiszen
arra a kérdésre, hogy bűnös-e Bánk vagy a királyné, a drá-
mavilágon belül csak az eddig jelen nem lévő hatalmi
középpont, Endre adhatja meg a választ. A döntéshez a
királynak meg kell ismernie a múltbéli tényeket, illetve a
szemben álló felek indítékait. Az ötödik felvonásban
színre lépő Endre a döntéshez szükséges információkat
csak más szereplőktől tudhatja meg.
Katona drámauniverzumának egyik meghatározó Kiss B. Attila (Bánk bán) és Bede Fazekas
sajátossága a tisztánlátás korlátozottsága, amely az infor- Csaba (Tiborc) a darab 2006-os szegedi elő-
mációk hiányából fakad. A különböző nézőpontokból adásán
származó információmozaikok a király belső vívódását, „ Keress a drámából a képhez illő idézetet!
ítéleteinek folytonos visszavonását eredményezik. Egy- Indokold választásodat!

24

3irod_10_ii-6.indd 24 2011.08.18. 11:41:34

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
mást értelmezve összességükben mégis lehetővé teszik a
Zászlósúr (3)
király számára a döntést. Felismerése azonban már nem Cruce levele: Gertrudis
hat ki külső körülményeire. Sorsa belül, a lélekben válto- uralkodásának
Solom (2) következményei Myska (8)
zik: a gyász és a félelem érzésében. Endre helyzete, sze- Ártatlannak
Peturt nevezi
repe az ötödik felvonásban olyan, mint a megelőző négy gyilkosnak, Petur mondja
felvonásban Bánké. Bírói szerepében ember és polgár átkáról és hűségéről a királynét
konfliktusát kell átélnie most neki is. Király és férj egy- hoz hírt (7)
szerre, döntéslehetőségeit ez a kettős kötés alakítja ki.
Az ötödik felvonás másik központi alakja Bánk. Az
„oszlop módra állott” szerzői utasítás is jelzi, hogy drámai
Endre (10) Bánk (6)
értelemben itt már ő is passzív alak. Az elhangzó infor- dönt vállalja tettét
mációk egy része számára is új. Bánk ebben a felvonás-
ban szembesül Melinda halálával. A drámai történés
nála is belül marad: zaklatottsága, vívódása, összeomlása
lelki téren zajlik. Mindez azt mutatja, hogy az ötödik Izidóra (1)
Simon (4) Gertrudis nem
felvonásban műfajváltás történik. A konfliktusos dráma Nem Petur ölte volt kedves,
középpontos drámára vált. Két középpontja Endre meg a királynét, de hamis sem
Gertrudis börtönbe
és Bánk. vettette Mikhált, Tiborc (9)
A felvonást az teszi szükségessé, hogy csak ezzel a Ottó rablógyilkos Melinda holt-
„hozzátoldással” lehetett megválaszolni a jogi, erkölcsi, testét hozza,
hírt ad Ottó
lélektani kérdéseket, amelyek a drámai cselekményben Mikhál (5)
bosszújáról,
Gertrudist vádolja,
egy királyi személy meggyilkolásából fakadtak. Így lehe- tömlöcbe vetését kegyelmet kér
tett hitelessé tenni Bánk tragikumát is, valamint viszony- panaszolja Bánknak
lagos kiegyenlítődést teremteni a radikális tett és a nem-
A számok a megszólalás sorrendjét jelzik.
zeti megbékélés gondolata között.

Bánk tragikuma
Bánk számára a királyné ártatlansága Melinda meggya-
lázásában nem jelenti a nagyasszony erkölcsi és politikai
bűntelenségét. Ezért báni pozíciójának megrendülését
nem követi szükségszerűen belső összeomlása. Az ötö-
dik felvonás elején látszólag még magabiztosan vágja
nádori jelvényét Gertrudis koporsójára.
Bánk tragikuma szempontjából Solom megszólalásá-
nak van kitüntetett szerepe, amelyben Petur bán utolsó
szavait tolmácsolja Endrének. E szerint a békétlenek
vezére halála előtt megerősítette a haza és a király iránti
hűségét. Ám egyaránt megátkozta a királynét és „az alat-
tomos gyilkost”. Az átok arra döbbenti rá Bánkot, hogy ő
a felelős Petur és háznépe haláláért. Az ő tette nyomán
alakult ki az a helyzet, amelyben Petur olyan tettért bűn-
hődött, amelyet el sem követett. Bánknak be kell látnia,
hogy végzetes hibát követett el. Nem azért, mert megölte
a Melinda elcsábításában ártatlan királynét, hanem
magával a gyilkossággal követett el bűnt.
Petur célja az érdekérvényesítés, a régi „szabadságbe-
li jussok” megerősítése volt. Bánk fenntartása pedig nem
a célnak, hanem a békétlenek cselekvési módjának szólt.
A békétleneket „a törvény, s szokás szerint” való cselekvés
A középpontos drámaa viszonyváltása szer-
kezetileg és tartalmilag egy drámai közép-
pont köré szerveződik. A középpont jellem-
zője, hogy a drámavilágon belül mindenkire
rákényszeríti a hozzá való valamilyen viszo-
nyulást. Rákényszeríti, mert az adott dráma-
világban a középponthoz való viszony hatá-
rozza meg és minősíti az emberi viselkedést.
A drámai középpont lehet egy eszme, de le-
het szereplő is. Ha a drámai középpont egy
szereplő, akkor ebben a drámatípusban
rendszerint passzív. A cselekmény előrehala-
dását nem a tettváltás, hanem a középpont-
hoz való viszonyok jellege, minősége, válto-
zása adja. Ez egyben a drámai feszültség
forrása is.

25

3irod_10_ii-6.indd 25 2011.08.18. 11:41:35

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
nevében bírálta. Indulata mégis odáig ragadta,
hogy saját értékrendjével ellentétesen cseleke-
dett: a nyilvánosság kizárásával és törvénytele-
nül. Vagyis nem nádori méltóságából fakadóan,
a jogrend őreként szolgáltatott igazságot, hanem
magánügyből, magánemberként, bosszúból.
A gyilkosság utáni pillanatban érzékeli tragikus
vétségét, de Solom megszólalásáig az igazságot
önmaga előtt is egy másik igazsággal takarja el.
Azzal a ténnyel, hogy a királyné gaztetteket kö-
vetett el az ország ellen. Csakhogy hiába kétség-
telen a királyné erkölcsi-politikai bűnössége,
mégsem jogszerű a bűnhődése. Mert az igazság-
hoz hozzátartozik az a mód is, ahogyan szolgál-
tatják.
Bánknak tehát az ötödik felvonásban be kell
látnia, hogy miközben mindvégig a törvényte-
lenség, a zűrzavar elszabadulásától óvott, maga
szabadította el a törvénytelenséget. Ezt a belá-
tást emeli végzetesen tragikussá Melinda halálá-
nak híre, és ez okozza a dráma végjátékában Laborfalvi Róza (Gertrudis) és Lendvay Márton (Bánk
Bánk teljes összeomlását. bán). Rohn Alajos litográfiája (1845)

Endre belátása
Ahogyan Bánk tettét nem menti Gertrudis
bűnössége, úgy a királyné politikai és erkölcsi
bűneit sem érvényteleníti a nagyúr tette. Ezt az
igazságot a hazaérkező Endrének kell belátnia.
Ebből a szempontból Simon és Mikhál megszó-
lalása, illetve Cruce levele hordoz meghatározó
információkat.
A királynak a felesége becsületéért embereit
bajvívásra biztató, felettébb kínos jelenetet kö-
vetően arra is rá kell döbbennie, hogy Gertrudis
iránti emberi szenvedélye és gyengesége csorbát
ejtett királyi tekintélyén. Helyzete akkor vesz
fordulatot, amikor Myska bán Melinda meggya-
lázásának tényében ártatlannak mondja a király-
nét. Így Endre látszólagos erkölcsi fölénybe ke-
rülhet, és egy időre megszabadulhat felesége
bűnösségének terhétől.
A királynak e vigasztaló, de hamis közlés
vonzerejét kell legyőznie ahhoz, hogy olyan
döntést hozzon, amely legalább viszonylagosan
nyugalmi állapotot teremt. A drámát értelme-
zők egy része a király döntését saját igazságához
való eljutásaként, megtalált tekintélyeként értel-
mezi. Más értelmezők Endre döntésében a gyen-
geség, a félelem vagy a politikai manipuláció
indítékait látják.
A Bánk bán keletkezés- és befogadástörténetéből
Nem ismeretes, hogy a Bánk bán megérkezett-e az Erdélyi
Múzeum pályázatára. Bizonyos azonban, hogy nem sze-
repelt sem a jutalmazott, sem a megbírált művek között.
Katona jogásztársa, a középkorszakértő és gyakorlott dra-
maturg Bárány Boldizsár bírálatára azonban jelentősen
átdolgozta drámáját. A második változat előadását a cen-
zúra nem engedélyezte, de nyomtatásban megjelenhetett.
A nyomtatott mű nem találkozott a közönséggel. Drámát
ugyanis, főképp magyar nyelvűt, a korszakban szinte
senki nem olvasott. Alig néhány példányban kelt el.
A kiadás mégis lehetővé tette a szöveg nyomtatott formá-
ban való megőrzését.
Katona életében a darabot nem játszották. Ősbemuta-
tójára 1833-ban Kassán került sor. Az 1830-as évek
mindössze nyolc előadása vegyes fogadtatásban részesült.
Ez azért is különös lehet, mert a magyarságtudat nyelv-
ben való kifejeződésének programja, illetve a nemzeti
ébredés akár meg is találhatta volna a kapcsolódási pon-
tokat Katona drámájával. Hogy nem így történt, abban
több tényező is közrejátszhatott. A korszak irodalmi ízlé-
sének alakítói, Kazinczy és Kölcsey nem vettek tudomást
a darabról. Vörösmarty úgy írt Bánk karakterét bíráló
kritikát, hogy magát a darabot nem olvasta. A németből
átvett sablonos vitézi játékokon, lovagi történeteken és
Kisfaludy Károly hivalkodó magyarságdrámáin nevelke-
dett közönség nem tudott mit kezdeni a Bánk bán árnyalt
kérdésfelvetéseivel, magyarságképével, a főhős összetett
alakjával. A kor színjátszásának eszközei alkalmatlanok
voltak a dráma értelmezésére. Jellemző, hogy a legna-
gyobb színészek is érthetetlennek és problematikusnak

26

3irod_10_ii-6.indd 26 2011.08.18. 11:41:35


Lefokozott világrend
Bármelyik értelmezés mellett keresünk érveket,
érdemes megfontolni Endre szerepét a dráma
hatalmi és értékrangsorában. A hatalmi rangsor
csúcsán elhelyezkedő király csak az ötödik felvo-
násban lép színre. A konfliktus és a tettváltás
a király távollétében bontakozik ki. De minden
terv és cselekedet feltételezi a hozzá – mint sze-
replőhöz és a nemzetet megtestesítő eszméhez
– való viszonyulást. Ennek alapja a drámavilág-
ban a hűségtudat.
A drámai végjátékban színre léptetett alak
nem ritka a dramaturgiai hagyományban.
A rend helyreállítójaként lép fel például az ifjú
Fortinbras Shakespeare Hamletjében. Molière
Tartuffe-jében a rendőrhadnagy a törvényessé-
get képviselő uralkodó nevében oszt igazságot.
Endre színre léptetése azonban különbözik ettől
a hagyománytól. Egyrészt maga is érintett az
eseményekben. Másrészt a hatalmi rangsorban
betöltött szerepe nem felel meg a dráma világá-
ban betöltött értékrangsorbeli szerepének.
Gertrudistól való érzelmi függése, gyengesége,
félelmei, tanácstalansága uralkodásra termettsé-
gének hiányát jelzik. Személye így az értékrang-
sorban Bánk alá rendelődik.
Mindebből következik, hogy a végjáték nem
képes drámai értelemben vett egyensúly létreho-
zására. Az ellentétek kiegyenlítődése részleges,
a harmónia lefokozott marad. A korlátozottság
és lefokozottság érzetét keltik többek között
a meghatározóan zárt terek, az éjszaka szimbo-
likus jelentései, sorsmetaforái. Erősíti továbbá
a szereplők egymás mellett elbeszélő, mozaikos
beszédmódja is.
A Bánk bán 1833-as ősbemutatójának színlapja
3irod_10_ii-6.indd 27
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
ítélték a főszerepet. Gyakran Petur vagy Tiborc szerepé-
ben fellépve arattak sikert. Nem kedvezett színházi elő-
adásának a színpadi beszédmódot meghatározó, indula-
tokból és felnagyított érzelmekből felépített, úgynevezett
„síró-éneklő iskola” sem. Szintén megnehezítette a befo-
gadást a dráma egyedülálló, sajátosan megalkotott költői
nyelve.
Az 1840-es évek második felére a Bánk bán sikerdarab
lett. A közéleti-történelmi erők egyre kiélezettebb ütkö-
zése a darab befogadását is erre a kérdéskörre szűkítette. Így
jelentéseinek csupán egy rétege tárulhatott fel. Az előadá-
sok hangsúlya egyre inkább Peturra és Tiborcra helyező-
dött. A Bánk bán befogadástörténetével foglalkozó írások
gyakran említik, hogy a mű 1848. március 15-ére „beérke-
zett”, a közönség követelte bemutatását. Kevesen teszik
hozzá, hogy ekkor csupán az első felvonást játszották.
A szabadságharc bukása után a dráma 1858-ig nem
kerülhetett színre. Azt követően is majd egy évtizedig
csak cenzúrázva játszhatták. A XIX. század utolsó harma-
dától fontos, ma már klasszikusnak számító Bánk bán-
értelmezések születtek. A főbb vitapontok Gertrudis
bűnösségének megítélésében, illetve Bánk összeomlá-
sának magyarázatában alakultak ki. Gyulai Pál kísérletet
tett a mű mellőzöttségéhez vezető okok feltárására. Arany
János töredékben maradt értelmezése pedig először érin-
tette azt a kérdést, hogy Bánk bukásával az erkölcsi ren-
den túl egy világrend is meginog. Szintén Arany érdeme,
hogy Bánk és Gertrudis alakjának elemzésével rámutatott
a drámai jellemformálás lélektani hitelességére. Máig érvé-
nyesen alapozta meg a mű szereplőinek viszonyrendszerét
(Bánk és köre – Gertrudis és köre – Endre és köre).
Az 1880-as évek történetfilozófiai, illetve esztétikai
gondolkodásának megerősödése a tragikum, a figura-
világ, a külső-belső ütközések, illetve a végkifejlet újabb
szempontjaival árnyalta a dráma értelmezésének lehe-
tőségeit. Közben az irodalomtörténeti és a színpadi befo-
gadás között egyre nőtt a távolság. A századfordulóig
uralkodó patetikus előadásmód továbbra is nemzeti ro-
mantikus műként vitte színre a Bánk bánt. Semmit nem
érvényesített a változó kor- és irodalmi tudat kínálta le-
hetőségekből.
A XX. század változó hagyomány-, világ-, érték- és
személyiségtapasztalata, valamint a nyelvnek a poétika
központjába kerülése újabb horizontokat nyitott a Bánk
bán értelmezésében. Így például a belső színterek (lélek-
állapotok, feszültségek) értelmezésével magyarázatot
talált egyes szereplők ingadozására, tétovaságára, az egy-
más mellett való elbeszélésekre. Új válaszokat adott Bánk
tragikumának kérdésére is. Tragédiáját abból a romlott
világrendből eredeztette, amelyben cselekednie kell.
Több hullámban jelentkezett a színpadi megújítás igénye.
Ezt a modern európai színházfelfogások megkésett hazai
megjelenése is befolyásolta. A modernizációs igény hívta
életre Illyés Gyula Bánk bán-átigazítását (1976), amely
azonban gyorsan feledésbe merült.
Az 1990-es években az eredeti drámai szöveghez való
visszanyúlással és a modernséget követő kortudat újabb
nézőpontjaival lehetővé vált újabb olvasatok és előadások
megszületése.
(Sándor Iván nyomán)
27
2011.08.18. 11:41:35
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
KÖLCSEY FERENC
Kölcsey melankolikus sorsérzetének három olyan
összetevője van, amelyek, ha nem vonulnak is végig
szakadatlan szálként az életművön, annak egészen
különböző pontjain újra meg újra felbukkannak.
Az egyik: a mulandóság mint élmény és világérzés.
Ez a meglehetősen statikus elem kezdettől jelen van
Kölcsey világlátásában, rátelepszik jóformán egész
költészetére. (…) Belőle fakad a sztoikus kívülállás és a
keserű szkepszis, amelyet később oly sokan hittek tréfás
elménckedésnek vagy groteszk sületlenségnek. (…)
A sorsmelankólia másik összetevője: a világot ala-
kító erők megismerhetőségének korlátozott volta.
Ezzel a kérdéssel (…) Közép-Európában számos gon-
dolkodó fő próbált megbirkózni a francia forradalom
utáni évtizedekben; voltaképpen ezen fordul meg,
miféle konzekvenciák vonhatók le a felvilágosodásból,
s egyáltalán, meddig jutott a felvilágosodás. Kölcsey-
nél azonban itt is megjelenik egy statikus mozzanat:
az emberi tudás hiábavalóságának egészen az antikvi-
tásig visszamenő toposza. A hagyomány kétágú,
részint a Bibliára megy vissza (…), részint az antik
sztoicizmusra. (…)
A sorsmelankólia harmadik, legtöbbet emlegetett
összetevője: a korabeli társadalmi és politikai konstel-
láció, a hozzágondolható történelmi előzményekkel.
Úgy jelenik ez meg, mint gyakorlati feladatok és köze-
lebbi vagy távolabbi veszélyek összessége; legvázlato-
sabb ismertetése is átvinne Kölcsey munkásságának
politikai részére. Itt csak egy dolgot szeretnék megje-
gyezni: Kölcsey sohasem mulasztja el, hogy a felme-
rülő kérdéseket, legyenek bármennyire lokális jelentő-
ségűek, átfogóbb összefüggésbe ágyazza. (…) mindig
tudja, hogyan kapcsolódnak a részleges jelentőségű
dolgok ahhoz, ami általános érvényű. Ez pedig Köl-
cseynél – egyetlen szóval – a nemzet.
(Márton László: „Törvényem él” –
A sors princípiuma Kölcsey költészetében)
Kölcsey Ferenc (1790–
1838) Sződemeteren szü-
letett, ősi nemesi család-
ban. Magányos, érzékeny
alkat volt. Korán árva
lett, és kisgyermekként
himlő miatt bal szemére
megvakult. A debreceni
református kollégiumban
tanult. Gondolkodására
tással költői példaké
Descartes és Kant voltak hatással, példaké-
pének ekkor Csokonait tekintette.
1808-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, elküld-
te neki verseit. Pesti joggyakorlata idején barát-
ságot kötött Szemere Pállal. 1812-től a Bihar
megyei Álmosdon, 1815-től a Szatmár megyei
Csekén gazdálkodott. Később Szatmár megye
aljegyzője lett.
1830-ban a Magyar Tudós Társaság – a későbbi
Magyar Tudományos Akadémia – tagja lett.
1832–1834-ben országgyűlési követként részt
vett a reformkor politikai életében, az ellenzék
vezérszónoka volt. Nagy hatású beszédeit híres,
mesteri retorikával építette fel. Amikor Szatmár
megyétől reformellenes utasítást kapott, lemon-
dott mandátumáról. Búcsú az országos rendektől
című beszédének szállóigévé vált gondolata: „Jel-
szavaink valának: haza és haladás.” Ellenzéki tevé-
kenységét ezt követően is folytatta. Élete utolsó
hónapjaiban a perbe fogott Wesselényi Miklós
védelmén dolgozott. Csekén halt meg.

1. Készíts fürtábrával értelmező vázlatot

a tanulmányrészlethez!
2. Tisztázd osztálytársad vagy tanárod se-
gítségével a magyarázatra szoruló kérdé-
seket!
3. A tanulmányrészlethez is kapcsolódva
készíts a füzetedbe tudom – tudni aka-
rom – megtanulom táblázatot! Töltsd ki
első két oszlopát!
Kölcsey síremléke Szatmárcsekén

28

3irod_10_ii-6.indd 28 2011.08.18. 11:41:36

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A lírikus Kölcsey

1. Gyűjtsétek össze fürt-
ábrával mindazt, amit
már tudtok, tanultatok
nemzeti énekünkről, a
Himnuszról!
2. A nemzeti összetarto-
zás milyen más jelké-
peit ismeritek? Mikor
és miért használjuk
ezeket?
3. Írás saját magunk szá-
mára technikával írj
arról, mit szoktál érez-
ni, gondolni, amikor a
magyar himnuszt hal-
lod! És ha csak a zené-
jét hallod?
Himnusz
A magyar nép zivataros századaiból
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak1 vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!
Bújt az üldözött s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.

Értünk Kunság mezein Vár állott, most kőhalom,

Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád2
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús3 hadát
Bécsnek büszke vára.
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Hajh, de bűneink miatt Szánd meg Isten a magyart,

Gyúlt harag kebledben, Kit vészek hányának,
S elsújtád villámidat Nyújts feléje védő kart
Dörgő fellegedben, Tengerén kínjának.
Most rabló mongol nyilát Bal sors akit régen tép,
2010-ben a szingapúri Ifjúsági Zúgattad felettünk, Hozz rá víg esztendőt,
Olimpiai Játékokon aranyérmet
Majd töröktől rabigát Megbünhödte már e nép
szerzett a kajakos Tótka Sándor
Vállainkra vettünk. A multat s jövendőt!
„ Keress fel egy, a környezetedben
(Cseke, 1823. január 22.)
élő sikeres, fiatal sportolót!
„ Készíts vele interjút, mit érzett
a dobogón, mikor az ő tiszteletére
szólt a Himnusz!

1
Bendegúz középkori krónikáink szerint Etele (Attila), Buda és Keve apja. E hagyomány nyomán Kölcsey a hunokat azonosítja a magya-
rokkal.
2
kitűzted
3
bősz, nekibőszült, elszánt

29

3irod_10_ii-6.indd 29 2011.08.18. 11:41:36

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

4. Jellemezzétek a vers beszédhelyzetét!

a) Ki a vers beszélője a cím, és ki az alcím szerint?
b) Kit milyen céllal és szándékkal, milyen hangnemben szólít meg a beszélő?
5. Idézetekkel igazoljátok, kiket tekint a beszélő a magyarság körébe tartozónak! Miben különbö-
zik ez a magyarságfogalom Zrínyi vagy Berzsenyi magyarságfogalmától?
6. Jelenítsétek meg halmazábrában, milyen szó szerinti, variációs vagy motivikus ismétlődéseket
találtok az első és az utolsó, illetve a 2–3. és a 4–7. versszakban! Értelmezzétek, hogy mi a szere-
pük a jelentés szempontjából ezeknek az ismétlődéseknek, módosításoknak!
7. Tagoljátok szerkezeti egységekre a verset! Indokoljátok megoldásotokat! Jelenítsétek meg szim-
bolikus állóképben, rajzoljátok le, vagy építsétek fel tetszőleges tárgyakból a szerkezetét!
8. Bizonyítsátok be, hogy a Himnuszban a szerkezet alapja a retorikus érvelés!
9. Vizsgáljátok meg és rögzítsétek szemponttáblázatban, mi jellemzi a vers beszélőjének történelem-
szemléletét!
a) Milyen hatalom irányítja szerinte a történelmet?
b) Milyen magatartás-lehetőségei vannak a nemzetnek?
c) Milyen magatartás-lehetőségei vannak az egyes embernek?
d) Hogyan alakítja a történelemfelfogás a vers hangnemét?
10. Hogyan jelennek meg a címben megadott műfaj jellemzői a versben?
11. Gyűjtsétek össze T-táblázattal a Himnusz klasszicista és romantikus vonásait!
12. Beszéljétek meg, mennyiben árnyalhatja a vers jelentését az, hogy januárban keletkezett! Keres-
setek erre vonatkozóan szövegszerű utalást is a versben!

13. Írj ötsoros verset a magyarság XX. századi vagy XXI. század eleji történelmének egy általad vá-
lasztott eseményéről! Olyan eseményt válassz, amelyre vonatkozhatnak a „Hajh, de bűneink
miatt”, a „Bal sors akit régen tép” vagy a „Megbűnhődte már e nép” sorok!
14. Készíts idézetekkel és zenei aláfestéssel 8-10 képből álló, derűs, vidám PowerPoint-bemutatót
„Az én Magyarországom” címmel! Küldd el legalább öt barátodnak, mutasd be osztálytársaidnak!
15. Nézz utána, mit ünneplünk január 22-én!
16. Ha még nem tudod, tanuld meg kívülről a verset!
17. Vesd össze az alábbi idézeteket a Himnusz szövegével! Keresd meg azokat a szöveghelyeket a
versben, amelyek kapcsolódnak e korábbi irodalmi hagyomány szövegeihez! Írd le röviden, mi-
lyen kép, gondolat, motívum, toposz, formai elem jelenik meg újra Kölcsey versében, és mi lehet
a szerepe a hagyományhoz való kapcsolódásnak, a hagyomány megidézésének!
a) „És kihoztad a te népedet, Izráelt d) „Oh kedves nemzetem, hazám, édes felem,
Egyiptom földéből jelekkel és csudákkal, Kivel szerelmetes mind tavaszom s telem,
és hatalmas kézzel.” Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem;
(Ószövetség, Jeremiás könyve, 32.21.) Nálad, hogy szeretlek, legyen ez vers jelem.”
b) „Emlékezzönk meg az magyar népekről, (Rimay János: Oh szegény megromlott
Kiket a nagy Isten nagy jóval szerete, s elfogyott magyar nép…,
Ez országba hoza, igen meggazdagíta” XVII. század első fele)
(Farkas András: Az zsidó és az magyar e) „Jaj, régi szép magyar nép,
nemzetről – részlet, 1538) Az ellenség téged mikép
c) „Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket, Szaggat és tép!
Miként Egyiptusbul az zsidó népeket, Mire jutott állapotod,
Hatalmas karommal verém nemzeteket, Romlandó cserép?
Mindenütt rontám, vesztém Valál olyan szép,
ellenségeket.” Magyar nép!
(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem De a sasnak körme között
I. 14. versszak, 1645–1646) Fonnyadsz mint a lép,
Szegény magyar nép!”
(Rákóczi-nóta, XVIII. század)

30

3irod_10_ii-6.indd 30 2011.08.18. 11:41:37

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Hagyomány és utóélet
Kölcsey 1823. január 22-ére keltezett Himnusza
polgári értelemben vett nemzetté válásunk idején
keletkezett. Az idők folyamán nemzeti önazonossá-
gunkat, összetartozásunkat kifejező, első számú
közös énekünkké vált. A mű 1829-ben, az Auróra
című folyóiratban jelent meg először nyomtatás-
ban. 1844-ben pályázatot írtak ki megzenésítésére.
A fődíjat Erkel Ferenc nyerte el, az általa kompo-
nált dallammal énekeljük ma is.
Voltak nemzeti történelmünknek olyan korsza-
kai, amikor a Himnuszt nem énekelhették. Az
1848–1849-es szabadságharc bukását követően
csak 1856-ban, Kölcsey szatmárcsekei síremlékének
avatásakor hangozhatott fel újra. Az 1950-es évek Jelenet Tímár Péter 6 : 3, avagy Játszd újra, Tutti!
kommunista diktatúrájának idején Kodály Zoltánt című 1999-es filmjéből: Tutti (Eperjes Károly)
új himnusz megírására kérték fel. Kodály elutasí- és Helén (Szalay Kriszta).
totta a kérést. A Himnusz énekelt változata hivata- Boksa Rezső köztisztasági alkalmazott egy régi ház
lomtalanítása során talál egy mezt, amelyet Hidegkuti
los ünnepségeken azonban az 1956-os forradalomig Nándor viselt az Aranycsapat angolok elleni legendás
nem hangozhatott el. 6 : 3-as meccsén 1953. november 25-én. Boksa
belebújik a ruhába, és visszarepül az időben egészen
a meccs délutánjáig. A különös embert Helén,
a kitelepítésből éppen visszatért, utcaseprői munka-
kört betöltő hölgy veszi pártfogásába…
Szószólói szerephagyomány
Az alcím, valamint a régies nyelv- és rímhasználat
eltávolítja a szöveget a lírai éntől, és a múltba utalja
a megszólalást. A beszédmód bibliai, antik és közép-
kori krónikás szöveg- és szerephagyományokat
idéz. A Himnuszban a beszélő megnyilatkozásának
célja, hogy közvetítsen a történelemformáló, tapasz-
talaton túli erő és a nép egészét magába foglaló
nemzeti közösség között. Imájával befolyásolni
akarja az istenségtől függő jövendőt.
A költeményben megszólaló alany szimbolikus
cselekvést hajt végre. Beszédével egy közösség nevé-
ben és érdekében közbenjár a legfensőbb hatalom-
nál kedvező elbírálásért. A beszélő által képviselt
szerep felfogható vallásos nemzeti imaként, de világi
védőbeszédként is. A beszélő e szerint lehet pap,
prédikátor, védőügyvéd, tolmács vagy szószóló.
Kölcseynek nagy része volt abban, hogy a
reformkorban a Himnusz lírai alanyának szerep-
mintája szerint értelmeződött át a költői szerep.
Benne a költőnek mint a tapasztalaton túlival kap-
csolatban álló útmutatónak egyéb szerepváltoza-
taival: szent, mártír, próféta, apostol. Ez a szerep-
felfogás ettől kezdve sokáig meghatározta a költői
magatartás önértelmezéseit is a magyar költé- A Himnusz emlékműve Budakeszin (V. Majzik
szetben. Mária alkotása, 2006)

31

3irod_10_ii-6.indd 31 2011.08.18. 11:41:37

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Keretes szerkezet
A megszólalás retorikai felépítése a himnusz, illetve
a protestáns siralmas énekek (jeremiádok) hagyo-
mányait követi. Ez utóbbi a XVI. század vallásos
történelemszemléletéhez való kapcsolódásban,
a szövegköztiségben és az archaizálás egyéb mozza-
nataiban is megfigyelhető.
A mű első és utolsó versszaka keretet alkot.
Benne a beszélő megszólítja Istent, megnevezi
könyörgése tárgyát, és röviden indokolja a kérés tel-
jesíthető voltát. Az utolsó versszakban eltérést
figyelhetünk meg. Az első versszak felszólító módú
igéjét a szánalom kérése váltja fel. A kérésnek az ige
strófakezdő helyzete ad nyomatékot. Ezt a változta- Feszty Árpád: Árpád és vezérei (1894). A Feszty-
tást a 4–7. versszakban előszámlált büntetés, illetve körkép részlete. A honfoglalás ezeréves évfordulója
a bűnhődés súlyossága indokolhatja. Mértékét alkalmából készült panorámakép közel 120 méter
hosszú és 15 méter magas.
a záró versszak második sora összefoglaló-érvelő
szándékkal hangsúlyozza újra. Az első versszak
negyedik sorát fogalmi nyelvhasználat jellemzi.
A záró strófában ezt képi-metaforikus nyelvhaszná-
lat váltja fel és teszi szemléletessé. (Dávidházi
Péter)

Retorikus érvelés
A középső szerkezeti egységben a beszélő vizsgálat
tárgyává teszi a nemzeti múltat. Azért teszi ezt,
hogy választ keressen a kérdésre: mi az oka annak,
hogy Isten megvonta kegyelmét a magyarságtól. Az
első versszak utolsó két sorának tételmondatszerű Canzi Ágost Elek: Szüret Vác vidékén (1859)
állítását az isteni büntetés előszámlálásával bizo-
nyítja. A szerkezeti egység a nemzeti múltat (2–6.
versszak), illetve a nemzeti jelent (7. versszak) tárja
fel és értelmezi a történelemformáló, a nemzeti
sorsot alkotó isteni szándékkal és erővel összefüg-
gésben.
A klasszicista arányosságot ebben a szerkezeti
egységben aszimmetria váltja fel. A nemzeti törté-
nelem ugyanis az isteni kegyelem szempontjából
két szakaszra tagolódik. A 2–3. versszak az isteni
áldást, a 4–7. versszak pedig az isteni büntetést
tematizálja. Az arányok eltolása, vagyis a szövegal-
kotás módja egyben nyomatékot is ad a beszélő
kérésének, és a tételmondat legfőbb igazolásául
szolgál. Ebből az is következik, hogy az utolsó vers-
szakban megismételt záró sorpár az érvelést köve- Székely Bertalan: Dobozi Mihály és hitvese (1861)
A magyar romantikus festők többsége a historizmus
tően már nem bizonyításra szoruló tételmondat. szellemében alkotott. Azért tematizálták a nemzeti
Sokkal inkább az érvekből levonható, a jövőre múlt, illetve történelmünk tragikus eseményeit,
vonatkoztatható következményként hangzik el. hogy megerősítsék, igazolják, mitizálják a jelent.

32

3irod_10_ii-6.indd 32 2011.08.18. 11:41:38

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Áldás – átok – kegyelem
Isten kegyelme, a magyar néppel kialakított bensősé-
ges viszonya több jótéteményben megnyilvánul. Pél-
dául a honadásban, a bőséget kínáló élettér kiválasztá-
sában vagy a török-, illetve Habsburg-ellenes honmeg-
tartó harcok sikerességében. A földrajzi helyek az
ország egészét jelölő metonímiák. A kalász (kenyér) és
a nektár (bor) nemcsak bőségjelképek, de az úrvacso-
rára, áldozásra való utalásként is olvashatók.
Az Isten és a magyarság viszonyában a közelebbi
múltban bekövetkezett változást a 4. versszak vezeti
be. Ez a versszak az okra való rámutatással egyben
magyarázatot is ad az isteni áldás isteni büntetésbe
fordulására. A beszélő nem részletezi a magyarság vét-
keit. Ennek oka az is lehet, hogy az erkölcsi és hitbéli
romlás tartalmait már kifejtette a magyar irodalmi
hagyomány. Kölcsey számít/számíthat a korabeli
befogadók ismereteire, olvasottságára.
A 4–6. versszakban a büntetés, évszázadok balsor-
sának előszámlálása jut meghatározó szerephez. Nagy
erejű romantikus képek („elsújtád villámidat”, „vert
hadunk csonthalmain”, „vérözön”, „lángtenger”) érzé-
keltetik az isteni harag következményeit. A virágzó
haza pusztuló földdé vált, a honmegtartó győzelmek
vereséggé lettek. A szabadság rabságba, a nemzeti egy-
ség széthúzásba fordult.
A romantikus történelmi tabló a 7. versszak idő- és
értékszembesítésével érkezik meg a lírai én és a beszé-
lői szerep(ek) jelenébe. A kilátástalanság és a pusztulás
mélypontját három párhuzamos ellentétpár állítja
szembe a nagyszerű régmúlt értéktelített világával.
A teljes pusztulás egyben az ismételt Istenhez fordu-
lást is előkészíti.
A Himnusz zárlatában a beszélő a nemzet közös-
ségének nevében azért fordulhat bizalomteljes kéré-
sével Istenhez, mert – a bibliai bűn-bűnhődés tör-
ténetek tapasztalatával is összefüggésben – bízik a
jövőben. Reménykedik abban, hogy a bűnhődés meg-
teremtheti az Isten kegyelmébe való jövőbeli vissza- A képeken látható találmányok magyar fel-
térés lehetőségét. találók, tudósok nevéhez köthetők
„ Nézz utána, melyik mikori, és kinek a nevé-
hez fűződik!
„ Folytasd a sort! Gyűjts további magyar
Verselés találmányokat!
„ Nézd meg és értékeld tízcentis esszében
A Himnusz verselése szimultán. Időmértékes ritmusát a Magyar találmányok (Hungarian
negyedfeles és hármas trochaikus sorok adják. Ha vi- Inventions) című videoklipet (http://www.
szont az ütemhangsúlyos verselés szabályai szerint ritmi- youtube.com/watch?v=Nhsq1FFW_K0)!
záljuk, kétütemű hetesekből (4+3) és hatosokból (3+3) „ Nézd meg és értékeld tízcentis esszében
építkezik. Ez egyik legősibb dalritmusunknak, a 13 szó- a Magyarország című videoklipet (http://
tagos, úgynevezett kanásztánc ritmusnak felel meg. www.youtube.com/watch?v=i367SC_eVG0)!

33

3irod_10_ii-6.indd 33 2011.08.18. 11:41:38

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Vanitatum vanitas1
1. Válaszd ki az alábbi idézetek egyikét, és reflektálj rá
kétperces esszében! Beszéld meg írásodat padtár- Itt az írás, forgassátok
saddal! Érett ésszel, józanon,
a) „Olyan az ember, mint a lehelet; napjai, mint át- S benne feltalálhatjátok
futó árnyék.” (Zsoltárok könyve 144.4.) Mit tanít bölcs Salamon2:
b) „A mi világi életünk és minden állapotunk olyan, Miképp széles e világon
mint a kevés ideig tartó pára, mely hamar elenyé- Minden épűl hitványságon,
szik.” (Pázmány Péter) Nyár és harmat, tél és hó
2. Gyűjts a világhálóról olyan képeket, amelyek szerin- Mind csak hiábavaló!
ted a mulandóságot kifejező metaforák lehetnének! Földünk egy kis hangyafészek,
Mutasd be padtársadnak gyűjteményedet, és indo- Egy perchozta tűnemény;
kold választásodat! A villám és dörgő vészek
Csak méhdongás, s bolygó fény;
A történet röpülése
Csak egy sóhajtás lengése;
Pára minden pompa s ék:
3. Milyen gondolatokat, érzéseket keltett bennetek Egy ezred egy buborék.
a vers első olvasásra? Fogalmazzatok meg néhány ref-
Sándor3 csillogó pályája
lexiót névlánc technikával!
Nyúlvadászat, őzfutás;
4. Értelmezzétek a vers beszédhelyzetét! Miért ellenté-
Etele4 dúló csordája
tes a beszélői szereppel a versben megfogalmazott
Patkánycsoport, foltdarázs;
bölcselet? Többféle megoldást fontoljatok meg!
Mátyás dicső csatázási,
5. Szerintetek milyen kérdésekre válaszol a költemény?
Napoleon hódítási,
Írjátok le a füzetbe!
S waterlooi diadal:
6. Vizsgáljátok meg és rögzítsétek szemponttáblázat-
Mind csak kakasviadal.
ban, mi jellemzi a vers beszélőjének történelem- és
létszemléletét! A virtus5 nagy tűneményi
a) Milyen hatalom irányítja szerinte az e világi törté- Gőz, mit hagymáz6 lehele;
néseket, a történelmet? A kebel lángérzeményi
b) Mi jellemzi az emberi világ és környezet értékeit? Vértolúlás kínjele;
c) Milyen magatartás-lehetőségei vannak az egyes A vég, melyet Sokrat7 ére,
embernek? Catonak8 kihulló vére,
7. Tagoljátok kisebb egységekre a tíz versszakot! Indo- S Zrínyi Miklós szent pora
koljátok megoldásotokat! Egy bohóság láncsora.
8. Milyen poétikai eszközökkel jeleníti meg a költő az
És ti bölcsek, mit hozátok
értékfosztást? Hogyan, milyen eljárással jön létre a
Ami volna szép s jeles?
lefokozás? Csoportosítsátok a leértékelő azonosítá-
Mámor bírta koponyátok,
sokat jelentéskörük szerint!
Plato9 s Aristoteles10.
9. Hogyan viszonyul a lefokozás a kommentátori sze-
Bölcselkedő oktalanság,
rephez és a kommentátor által javasolt magatartás-
Rendbe fűzött tudatlanság,
formához?
Kártyavár s légállítvány
Mindenféle tudomány.

1
Hiúságok hiúsága (latin) – így kezdődik az ószövetségi Prédikátor könyve
2
Salamon (i. e. 961–922) Izrael harmadik királya, akinek bölcsessége legendássá vált. Neki tulajdonítják az ószövetségi könyvek közül
az Énekek énekét, a Példabeszédek és a Prédikátor könyvét, a Bölcsesség könyvét és Salamon zsoltárait.
3
Nagy Sándor (i. e. 356–323) makedón király, világhódító
4
Attila (432–453) hun nagyfejedelem
5
erény (latin)
6
önkívülettel járó lázas állapot (régies)
7
Szókratész (i. e. 470?–399) görög filozófus. Koholt vádak alapján halálra ítélték, a száműzetést elutasította, és kiitta a méregpoharat.
8
Cato Uticensis római államférfi (i. e. 95–46). Szemben állt Julius Caesarral, Caesar győzelme után öngyilkos lett.
9
Platón (i. e. 427–347) görög filozófus.
10
Arisztotelész (i. e. 384–324) görög bölcselő

34

3irod_10_ii-6.indd 34 2011.08.18. 11:41:40


Demosthén11 dörgő nyelvével
Szitkozódó halkufár;
Xenofon12 mézbeszédével
Rokka közt mesére vár;
Pindár13 égi szárnyalása
Forró hideg dadogása;
S Phidias14 amit farag,
Berovátkolt kődarab.
Mi az élet tűzfolyása?
Hulló szikra melege.
A szenvedelmek zúgása?
Lepkeszárny fergetege.
Kezdet és vég egymást éri,
És az élet hű vezéri,
Hit s remény a szűk pályán,
Tarka párák s szivárvány.
Holdvilág csak boldogságunk;
Füst a balsors, mely elszáll;
Gyertyaláng egész világunk;
Egy fúvallat a halál.
Vársz hírt s halhatatlanságot?
Illat az, mely tölt virágot,
És a rózsát, ha elhúll,
Még egy perccel éli túl.
Hát ne gondolj e világgal,
Bölcs az, mindent ki megvet,
Sorssal, virtussal, nagysággal
Tudományt, hírt s életet.
Légy, mint szikla rendületlen,
Tompa, nyúgodt, érezetlen,
S kedv emel vagy bú temet,
Szépnek s rútnak húnyj szemet.
Mert mozogjon avagy álljon
E parányi föld veled,
Lengjen fényben, vagy homályon
Hold és nap fejünk felett,
Bárminő színben jelentse
Jöttét a vándor szerencse,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
Mind csak hiábavaló!
(1823. február–április)
11
Démoszthenész (i. e. 384–322) görög szónok
és államférfi
12
Xenophón (i. e. 430?–355?) görög bölcselő,
történetíró és hadvezér
13
Pindarosz (i. e. 518–438?) ódáiról híres görög
költő
14
Pheidiasz (i. e. 500–430 körül) görög szobrász
3irod_10_ii-6.indd 35
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
10. Belátó, ironikus, lázadó vagy ellenkező a beszélő
viszonya a salamoni bölcsességhez? Indokoljátok vá-
laszotokat! Hányféleképpen olvasható e szerint a
bibliai szöveg magyarázata (kommentárja)?
11. Beszéljétek meg, mennyiben változtat az értelmezé-
si lehetőségeken, ha az értékfosztó műveletet ironi-
kusan fogjuk fel! Gyűjtsetek érveket az ironikus
értelmezési lehetőség mellett!
12. Miféle magatartás lehetséges és kívánatos a beszélő
szerint? Józan belenyugvást, iróniát vagy tragikus
pátoszt takar a beszélő javaslata?
13. Hogyan érvényesül a versben a Villon költészetéből
ismert „Ubi sunt?” (Hová lett?) formula (megszó-
lítás → kérdés → felsorolás → válasz)? Mi a szere-
pe, mi a következménye a módosulásnak?
14. Értelmezzétek Arany János alábbi megállapítását,
és keressetek magyarázatot arra, hogyan lehet „ke-
délyflastrom” a Vanitatum vanitas!
„A napokban igen jó kedélyflastromra találtam
bukkanni, s ez Kölcsey Vanitatum vanitasa. (…)
betű szerint hiszem, vallom és követem, kivált utol-
só versszakát. (…) S azon vagyok, hogy minél in-
kább egy érzéketlen tuskóvá lehessek, mert nem
érezni – oly boldogság!” (1859)
15. Válassz egy állítást! Cáfold vagy bizonyítsd a
Vanitatum vanitas alapján!
a) „Ember a történet urává magát nem teheti.”
(Kölcsey Ferenc: Parainesis)
b) „Salamon tanító magatartásának megismétlésé-
vel a beszélő kétségbe vonja saját jogosultságát e
szerepre. A tanítás ugyanis éppen azt jelenti ki,
hogy e világon mindenféle bölcselkedés oktalan.
Ha viszont a tanítás kijelentését nem kell komo-
lyan venni, akkor maga a tanító magatartás sem-
misül meg.” (Z. Kovács Zoltán)
c) „A Vanitatum vanitas arra tesz kísérletet, hogy
újragondolja és újramondja a történelem folya-
matának és az egyes ember boldogságának viszo-
nyáról meglévő hagyományos tudásszerkezetet.”
(Borbély Szilárd)
16. Olvasd újra rövid esszédet! Tegyél jelet azokhoz a
gondolataidhoz, amelyekkel szerinted Kölcsey ver-
sében is találkoztál!
17. Tekintsd át gyűjtött képeidet! Válaszd ki azokat,
amelyekkel mulandóságmetaforaként Kölcsey ver-
sében is találkoztál!
18. Válassz egy képet, amely nem jelent meg Kölcsey
versében, de szerinted jól kifejezi a mulandóságot!
Írj ötsoros verset a kép alapján a mulandóságról!
19. Fogalmazd meg néhány sorban saját véleményedet
a versben felkínált emberi magatartásról!
35
2011.08.18. 11:41:40
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Keletkezés, téma
Kölcsey levelezéséből tudjuk, hogy a vers 1823 februárja
és áprilisa között íródott Csekén. Az irodalomkritika
kortárs berkeiben zavart csend követte megszületését.
Nyomtatásban csak 1828-ban jelent meg. A Vanitatum
vanitas (latin: ’hiúságok hiúsága’, ’abszolút hiábavalóság’)
az emberi és történelmi lét hiábavalóságát tematizálja
a mulandóság nézőpontjából. A mulandóság látószögé-
ből minden emberi-történelmi cél és eredmény jelenték-
telennek, pillanatnyinak és feleslegesnek tűnik. Ezért
élhető emberi magatartásként és önvigasztalásként
a mindenen való felülemelkedést, a szemlélődést, a világ
dolgainak és a halálnak a megvetését nevezi meg a vers
beszélője.
Pieter Boel: Vanitas (1663)
„ Keress és értelmezz minél több mulandó-
Hagyományhoz kötöttség ságjelképet a festményen!

A vers témájában és beszédmódjában egyrészt a közép-

kori eredetű vanitasirodalomhoz, másrészt az ókori latin
sztoikus irodalom gondolat- és motívumvilágához kap-
csolódik. Bibliai gyökerű vallásos énekeinkben és prédi-
kációinkban például igen gyakoriak az emberi lét jelen-
téktelenségét és mulandóságát kifejező pára-, füst-,
harmat-, szikra-, buborékhasonlatok. A bibliai vagy tör-
ténelmi személyek és cselekedetek bizonyító példaként
való felsorolása szintén a vallásos retorika egyik eszköze.
A sztoikus világi irodalom pedig előszeretettel használ
az állatvilág köréből vett metaforákat az élet dolgainak
lefokozására, értékfosztásra.
Giovanni Baglione: Önarckép vanitas-
szimbólumokkal (1651)
„ Mennyiben változik a mulandóság gon-
Történelembölcselet és létértelem dolatának értelmezése, ha a vanitas-szim-
bólumok mellé önportrét fest az alkotó?
Kölcsey versének beszédhelyzete különbözik a prédiká-
ciós előzményekétől. Azokban ugyanis a prédikátor
erkölcstanító, erkölcsnemesítő szándékkal szólt a közös-
séghez. Tanítása a földi javak mulandósága, átmeneti
volta helyett a halál után elnyerhető üdvözülésre, az
öröklétben megtalálható, változatlan értékekre helyezte
a hangsúlyt. A Vanitatum vanitas kommentátor szerep-
ből megszólaló beszélője olyan halandó, aki elvesztette
a tapasztalaton túli távlatot. Lét- és történelemértelme-
zése nem tételez fel semmilyen irányító metafizikai erőt.
Az életet végérvényesen lezáró halál nézőpontjából tart Pieter Claesz: Vanitas (1630)
szemlét az emberi-történelmi lét fölött. Ez a nézőpont „ Vajon miért kerülhetett egymás mellé
megkérdőjelezi az egyéni és a történelmi létértelmet, a festményen az emberi élet mulandóságát
illetve magyarázatot ad a beszélő általános értékfosztó jelképező koponya és az emberi értékeket
gesztusára. rögzítő-megőrző könyv?

36

3irod_10_ii-6.indd 36 2011.08.18. 11:41:41

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Retorikus szerkezet
A költemény retorikus szerkezete a Himnusz-
hoz hasonlóan keretes. Címe és első versszaka
az ószövetségi Prédikátor könyvének egyik
szöveghelyét idézi meg. A Prédikátor könyvét
a bibliai hagyomány bölcs Salamon királynak
tulajdonítja. A felütés felszólító módú igei
állítmánya a salamoni bölcsességtan olvasá-
sára biztat. Az állítmány határozói bővítmé-
nyei pedig a felvilágosult gondolkodásnak
megfelelő, érzelemmentes, fölényesen hideg
és ésszerű értelmezésre szólítanak fel. A strófa
második versmondata a salamoni tan tétel-
mondata. Ez kihagyásos szerkezettel (Bölcs
Salamon azt tanítja, hogy…) kapcsolódik az
első versmondathoz, így hozva létre a kom-
mentátori szerepet.

Értékfosztás
A tételmondatot a második szerkezeti egység
(2–8. versszak) példákkal részletezi, értelme-
zi és bizonyítja. A kommentátor logikus
Ingobertus: Salamon király (880 körül). Kopasz Károly
rendben, értékfosztó bölcs mondásokkal, le- német-római császár Bibliájának egyik festett lapja.
értékelő azonosításokkal értelmezi újra ön-
maga és a megszólítottak számára a salamoni
hiábavalóság tanát.
Versszak

A 2. versszak a világmindenség látószögé-

3. 4. 5. 6.
ből fokozza le az emberi történelem tér- és
időkoordinátáit, valamint az emberiség fel-
halmozott javait. A 3–6. versszak névkataló- birodalom- erény, filozófia, művészetek
formáló virtus bölcselet,
Értékek

gusa pedig az emberi törekvések, tettek és

történelmi tudomány
teljesítmények hiábavalóságát sorolja. tettek,
A 7–8. versszakban a sort elvont fogalmak csaták
és általános emberi értékek követik. A lemi- Sándor Sokrat Plato Demosthén
Névkatalógus

nősítő azonosítások, illetve az oximoronok Etele Cato Aristoteles Xenofon

(„bölcselkedő oktalanság”) lebegtetik a fe- Zrínyi Pindár
szültséget. Ugyanakkor fegyelmezett nyuga- Mátyás Miklós Phidias
lomban is tartják a verset. A fegyelmezettség Napoleon
érzetét a versforma is erősíti. A nyolcsoros nyúl- gőz, mámor halkufár
(leminősítő azonosítások)
Értékfosztó metaforák

strófák trochaikus lejtésű és kétütemű nyol- vadászat, hagymáz, kártyavár, rokka közt
cas, illetve hetes sorokból épülnek. Rímkép- őzfutás vértolúlás, légállítvány mesére vár
patkány- bohóság (vagyis
letük: ababccdd. Gyakoriak az archaizáló csoport, láncsora gyermek)
rag- és képzőrímek, illetve a lazább asszo- foltdarázs dadogás
náncok. berovátkolt
kakas- kődarab
viadal

37

3irod_10_ii-6.indd 37 2011.08.18. 11:41:42

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
(Le)minősítő azonosítások a versben
Fényjelenségek Bizonytalan légmozgások Állatok Betegségek
tűnemény sóhajtás lengése hangyafészek gőz
bolygó fény pára méhdongás hagymáz
hulló szikra buborék nyúlvadászat, őzfutás vértolúlás
holdvilág lepkeszárny fergetege patkánycsoport, foltdarázs mámor
gyertyaláng tarka párák s szivárvány kakasviadal forró hideg dadogása
füst
fúvallat
A jelentéktelenítés poétikai eljárása
Az emberi élet súlytalan- Anyagtalanságot, Csoportban, bolyban élő Szellemi tevékenységet
ságát, időbeli végességét, semmiséget, erőtlenséget, vagy kis testű állatok: (művészet, tudomány)
törékenységét jelölik. érzékcsalódást jelölnek. kicsik, értelem nélküliek, kiváltó betegségek:
komikusak. a szellemi a testi bajra
Az emberi az állati szintre redukálódik.
redukálódik.
A jelentéktelenítés viszonya
a kommentátori szerephez a kommentátor által javasolt magatartásformához
Nem elpusztulásról, hanem jelentéktelenségről beszél Romantikus irónia: ha a beszélő jelentéktelennek állít
(értékfosztás). Lényegtelen, hogy meghaltak, a lényeg, minden dolgot és emberi törekvést, akkor talán az ő
hogy a beszélő szerint nem hagytak maguk után bölcselkedését (kommentárját) sem kell komolyan venni
maradandót. (ironikus hang ↔ fölényes higgadtság).

Szemlélődő fölény
A zárlat végső következtetés-
ként egy vállalható, eszményi
magatartásforma kimondásáig
jut el. Összegző igénnyel tér
vissza az első versszak tétel-
mondatához is. A következte-
tés végképp felülírja a salamoni
bölcsességtant. Hiszen a böl-
csesség forrása és mértéke itt
nem az abszolútumhoz való
igazodás, hanem a tapasztala-
ton túli hiányának józan belá-
tása. A felismerés következmé-
nye egy ehhez alkalmazkodó
személyes életmagatartás kiala-
kítása. Olyan életmagatartásé,
amelynek meghatározó jellem-
zője a minden földi dolgokon
felülemelkedni képes, szemlé-
lődő fölény. Az erre való fel-
„ Magyarázzátok meg, miért
szólítás egyszerre olvasható
válhattak a képeken látható
másoknak szóló tanácsként, dolgok, jelenségek mulandó-
illetve önmegszólításként. ságmetaforává!

38

3irod_10_ii-6.indd 38 2011.08.18. 11:41:42

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Orbán Ottó: Vanitatum vanitas

Itt a vers, a versed mása,

dúlt idegzet, Kölcsey,
itt a vers, hogy haldoklása
közben nyelvét öltse ki,
mert hiába új a század,
ha a régi a gyalázat
s fölöttünk a komor ég,
a nagy szappanbuborék.
Utópiák, forradalmak,
kondérszámra dől a vér.
„A népnek minden hatalmat!”,
s jön új hóhér, új vezér.
Megrohad, ha győz, a jó ügy,
s habzik a szó, mint a lóhúgy,
és máglyára küld a hit –
nem világít, csak vakít.
Körbe, körbe, körbe, körbe,
ez a világ körbejár,
ha előre néz, tükörbe,
ha tervez, csak visszavár.
Mi új támadhatna benne?
Ember embert ma is enne –
nincs új, csak új változat Jorge Rubert vanitas-képei (2008)
rád, gyilkos, rád, áldozat. „ Az élet mely területeinek mulandó voltát veszik
Törvény, jogrend és igazság célba az egyes karikatúrák? Értelmezzétek külön-
nem több, mint fennkölt mese, külön mind a négyet!
fönti érdek, lenti gazság „ Milyen emberi-művészi szándék hozhatta létre
nem veszi kutyába se. ezeket a különös alkotásokat?
A szabadság ravasz rendszer,
minden nyílásán retesszel
arra int a tág vadon:
ölhetsz, csak nem szabadon…
Fekete űr ciprus-ága,
csillagok közt fúj a szél.
Hiúságok hiúsága,
hogy a nyelv versben beszél;
élteti még a rögeszme,
hogy nélküle odaveszne
az eleven szalmabáb.
Legyints rá, és menj tovább!
(1993–1994)

1. Ötletbörzével fogalmazzatok meg kér-

déseket a két Vanitatum-vers összeha-
sonlításához, az utalások, a hasonlósá-
gok és a különbségek, a hozzátoldott
gondolatok értelmezéséhez!
2. A két vers értelmezésével csoporton-
ként keressetek választ egy-egy kér-
désre!
3. A közzététel során készítsetek közös
összehasonlító szemponttáblázatot!
Gustav Klimt: A nő három életkora (1905)

39

3irod_10_ii-6.indd 39 2011.08.18. 11:41:43

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Képzeljétek el, hogy elétek lép egy időutazó a XIX. század első feléből! Mire lenne kíváncsi az or-
szággal és a magyarsággal kapcsolatban? Írjatok kérdéseket kerekasztal-körforgó technikával!
2. Beszélgessetek a kérdésekről a tollak középen technikával!
Zrínyi éneke (Zrínyi dala)
Hol van a hon, melynek Árpád vére
Győzelemben csorga szent földére,
Mely nevével hév szerelmet gyújt;
S messze képét bújdosó magzatja
Még Kalypso1 keblén is siratja,
S kart feléje búsan vágyva nyújt?
Ott van a hon, ah nem mint a régi,
Pusztaságban nyúlnak el vidéki,
Többé nem győzelmek honja már;
Elhamvadt a magzat hő szerelme,
Nincs magasra vívó szenvedelme,
Jégkebelben fásult szívet zár.
Hol van a bérc, és a vár fölette,
Szondi melynek sáncait védlette,
Tékozolva híven életét;
Honnan a hír felszáll, s arculatja
Lángsugárit távol ragyogtatja,
S fényt a késő századokra vét?
Itt van a bérc, s omladék fölette,
Mely a hőst és hírét eltemette,
Bús feledség hamván, s néma hant;
Völgyben űl a gyáva kor s határa
Szűk köréből őse saslakára
Szédeleg ha néha felpillant.
És hol a nép, mely pályát izzadni,
S izzadás közt hősi bért aratni
Ősz atyáknak nyomdokin tanúlt;
S szenvedett bár, s bajról bajra hága,
Hervadatlan volt szép ifjusága,
A jelenben múlt s jövő virúlt?
Vándor állj meg! korcs volt anyja vére,
Más faj állott a kihúnyt helyére,
Gyönge fővel, romlott, szívtelen;
A dicső nép, mely tanúlt izzadni,
S izzadás közt hősi bért aratni,
Névben él csak, többé nincs jelen.
(1830. július)
1
nimfa, aki két évig magánál tartotta Odüsszeuszt
40
3irod_10_ii-6.indd 40
3. Mire kíváncsi, milyen kérdéseket tesz fel Köl-
csey versének időutazója?
4. Milyen válaszokat kap az egyes kérdésekre?
5. A reformkor és a XVII. század milyen közös
vonatkozásai teszik lehetővé, hogy a verset
Zrínyi beszédeként értelmezzük?
6. Gyűjtsetek érveket T-táblázatba a vers ma-
gánbeszédként vagy párbeszédként való ol-
vashatósága mellett, illetve ellen!
7. Gyűjtsétek össze, melyek a páratlan és a páros
versszakok párhuzamai és ellentétei! Értel-
mezzétek a különbözőségeket!
8. Jellemezzétek a vers történelem- és nemzet-
felfogását szemponttáblázattal!
a) A vers szerint mi teszi a lakosságot nem-
zetté, az országot hazává?
b) Mi jellemzi a nemzet múltját és jelenét?
Milyen a jövőképe?
c) Milyen hatalom irányítja a nemzeti törté-
nelmet?
d) Milyen magatartás- és cselekvéslehetősé-
gei vannak az egyes embernek a nemzet
történelmének alakításában?
e) Hányféleképpen értelmezhető a vers zár-
latának nemzethalál-víziója?
9. Teremtsetek többféle kapcsolatot halmazáb-
rával Kölcsey verse és Zrínyi eposza között!
10. Milyen, korábban olvasott költemények mo-
tívumait idézi meg a vers?
a) Olvassátok újra a Himnuszt! Hozzatok lét-
re és értelmezzetek minél több szöveghely-
párt halmazábrával!
b) Teremtsetek többféle kapcsolatot halmaz-
ábrával a Zrínyi éneke és Berzsenyi A ma-
gyarokhoz című verse között!
2011.08.18. 11:41:44
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
c) Teremtsetek többféle kapcsolatot halmazábrával Kölcsey verse és az alábbi Kölcsey-idézetek
között!
„Minden kő, régi tettek helyén emelve; minden bokor, régi jámbor felett plántálva; minden
dal, régi hősről énekelve; minden történetvizsgálat, régi századoknak szentelve: megannyi
lépcső a jelenkorban magasabbra emelkedhetni.” (Mohács)
„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja,
saját nemzeti életét gyilkolja meg.” (Mohács)

11. Alkossatok három csoportot! Minden csoport jelenítsen meg egyszerre két állóképben egy-egy
párversszakot úgy, hogy a párhuzamok és az ellentétek is megjelenjenek (1–2., 3–4., 5–6. versszak)!

Szerepvers
A Zrínyi éneke (1830) a Himnuszhoz és a Vanitatum
vanitashoz hasonlóan szerepvers.
Ahogyan – legalább részlegesen – a nagy Köl-
csey-versek mindegyike, ez a mű is maszkfelvételes
tárgyiasítást hajt végre. A szerepből való megszóla-
lás a lírai személyesség távolításának, tárgyiasításá-
nak eszközévé válik.
A vers megalkotott beszélője ezúttal a XVII.
században élt költő-politikus Zrínyi Miklós. Zrínyi
annak az erkölcsiségnek a megtestesítője a költe-
ményben, amelyet a beszélő számon kér a XIX. szá-
zad magyarságán. Mivel a kéziraton nem szerepelt
cím, az irodalmi hagyomány a keletkezés helyéről
Szobránci dalnak nevezte. Maga Kölcsey is így utal
rá levelezésében. Az Auróra című almanachban
Zrínyi éneke (1831), a későbbiekben pedig Zrínyi
dala címmel jelent meg. Ezt a címet nem Kölcsey
adta a versnek. 1838-as, Zrínyi második éneke című
versének visszautalásával azonban elfogadta, hitele-
sítette.

Idő- és értékszembesítő belső párbeszéd

A párbeszédes formájú versben a kérdések és a vála-
szok versszakonként váltakoznak. A páratlan szaka-
szok kérdezője az idő vándora, aki a magyarság
múltbéli értékeit keresi a jelenben. A válaszadó
személyére nem találunk utalást a szövegben. Így
a válaszokat értelmezhetjük egy, a jelenben élő,
a jelenben beszélő költő-politikus szövegeként. De
értelmezhetjük az időbeli vándor tapasztalataként,
saját válaszaként is. A cím ez utóbbi értelmezést
erősítheti. A „hol ” kérdőszóval és az „itt”/„ott” rá-
utalással kialakított párbeszédes forma e szerint
olyan belső dialógus, amelynek szerepe az idő- és
értékszembesítés.
A vándor és a vándorlás motívuma hagyomá-
nyos irodalmi toposz. Az életút, a tapasztalatszer-
zés, az önismeret lehetőségét egyaránt jelentheti.
Kölcsey versében ez a hagyományos jelentés átértel-
meződik. Az időbeli utazás történelmi tapasztala-
tok, korok és értékek összevetésének lehetőségét
teremti meg.
A dicső múltat a cselekvő hazaszeretet erkölcse
jellemezte. Olyan érzelmi elkötelezettség és közös
nemzeti emlékezet, amely a lakosságot nemzetté, az
országot hazává tette. A jelen azonban sivár, az egy-
kori értékeknek nincs nyoma. Az érzelmi elkötele-
zettség megszűnése („Elhamvadt a magzat hő sze-
relme”), a nemzeti emlékezet megfakulása („bús
feledség”) a nemzeti azonosságtudat elvesztését jelzi.
Ebben az értelemben szerepel a versben a nemzet-
halál gondolata is („Névben él csak, többé nincs
jelen”).
A romantikus képek a végletekig fokozzák a
nemzet két korszaka közti ellentétet. A páratlan és
páros versszakok motívumai ellentétesen megfelel-
tethetők egymással. A válaszadó én erkölcsi szigora,
nemzetostorozó gesztusa a változtatás igényét, szük-
ségességét és lehetőségét is magában rejti. Annak
a nemzeti azonosságtudatnak, cselekvő erkölcsi erő-
nek, hazafiságnak a felébresztését, amelyre a múlt
nagyjai példát adhatnak a jelen magyarságának.

41

3irod_10_ii-6.indd 41 2011.08.18. 11:41:44

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Mikor mondhatjuk egy országról, hogy sikeres? Gyűjtsetek olyan tényezőket, amelyek szerintetek
ma egy ország sikerének feltételei!
Zrínyi második éneke
Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat,
Vérkönnyel ázva nyög feléd!
Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad,
És marja, rágja kebelét.
A méreg ég, és ömlik mély sebére,
S ő védtelen küzd egyedűl,
Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére,
Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl!
Áldást adék, sok magzatot honodnak,
Mellén kiket táplál vala;
S másokra vársz, hogy érte vívni fognak?
Önnépe nem lesz védfala?
Szív, lélek el van vesztegetve rátok;
Szent harcra nyitva várt az út,
S ti védfalat körűle nem vonátok;
Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut.
De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat!
Te rendelél áldást neki:
S a vad csoport, mely rá dühödve támad,
Kiket nevelt, öngyermeki.
Taposd el a fajt, rút szennyét nememnek;
S míg hamvokon majd átok űl,
Ah tartsd meg őt, a hűv anyát, teremnek
Tán jobb fiak, s védvén állják körűl.
Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja
Szülötti bűnein leszáll;
Szelíd sugárit többé nem nyugtatja
Az ősz apák sírhalminál.
És más hon áll a négy folyam partjára,
Más szózat és más keblü nép;1
S szebb arcot ölt e föld kies határa,
Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.
(1838)
1
A „nemzethalál” elképzelése többek között a német
Johann Gottfried Herder nyomán terjedt el. Herder úgy
vélte, hogy a szláv népek közé zárt magyarság rövidesen
meg fog szűnni nemzetként, beleolvad környezetébe. A
herderi elképzelésnek a magyar közgondolkodásában is
volt előzménye. Herder egy magyar történeti munkára
alapozta jóslatát. A XIX. századi magyar költészet nem-
zethalál-gondolata folytatása a magyar nemzeti pesszi-
mizmus Moháccsal kezdődő hagyományának.
42
3irod_10_ii-6.indd 42
2. Mi tehette érvényessé a Zrínyi beszédeként
olvasható szöveget Kölcsey korában?
3. Készítsetek az idősíkokat és az értékviszo-
nyokat bemutató szemponttáblázatot!
a) A sorsot kérlelő hazafi szerint mi jellem-
zi a haza jelenbeli állapotát?
b) A sors szerint mi jellemezte a haza álla-
potát a múltban? Mivel magyarázza
a haza sorsának rosszra fordulását?
c) Miért tartja lehetetlennek a válaszoló
a kérés teljesítését? Milyen jövőt helyez
kilátásba?
4. Mi a különbség a mondatok modalitása kö-
zött a könyörgő és a válaszoló szólamban?
Mi a szerepe a modalitásváltásnak?
5. Melyik bűnt tartjátok a legsúlyosabbnak
a versben felsoroltak közül? Miért?
6. Keressétek meg, hogy a Zrínyi második éne-
ke mely szöveghelyei utalnak vissza az aláb-
bi idézetekre! Hogyan utalnak rájuk? Mi-
lyen belátást nyomatékosítanak az utalások,
szövegpárhuzamok?
a) „Ámbár ezerszer vak tüzedben /
Véreidet, magadat tiportad.”
„undok vípera-fajzatok /
Dúlják fel e várt”
„a kevély tölgy, mellyet az éjszaki
Szélvész le nem dönt, benne termő
Férgek erős gyökerit megőrlik,
S egy gyenge széltől földre teríttetik!”
(Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz I.)
b) „Őseinket felhozád /
Kárpát szent bércére”
„Árpád hős magzatjai /
Felvirágozának.”
„Hajh, de bűneink miatt /
Gyúlt harag kebledben”
(Kölcsey Ferenc: Himnusz)
7. Keressetek szempontokat, amelyek alapján
a Zrínyi éneke és a Zrínyi második éneke
összehasonlítható! A gyűjtött szempon-
tokkal készítsetek összehasonlító tábláza-
tot a füzetbe!
2011.08.18. 11:41:45
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
8. Olvasd el Ady Endre Az Idő rostájában című költeményét kötetből vagy elektronikus könyvtár-
ban! Vizsgáld meg, mi mindenben hasonlít Ady versének kérdésfelvetése a Zrínyi második éne-
kében olvasottakhoz! Miben különbözik a két vers megalkotottsága, poétikai eszközkészlete?
9. Mit tanácsolnál a mai Magyarország polgárainak? Írj rövid esszét arról, hogyan éljenek és miként
tevékenykedjenek önmaguk, családjuk és országuk boldogulásáért!
10. Eddigi olvasói tapasztalataid alapján értelmezd, igazold vagy cáfold Kölcsey sorsmelankóliájának
a ráhangolódásban Márton Lászlótól idézett összetevőit!
11. Lapozz vissza tudom – tudni akarom – megtanulom táblázatodhoz! Nézd át újra a táblázat
második és harmadik oszlopát! Pipáld ki azokat a kérdéseket, amelyekre választ kaptál! Írd
a harmadik oszlopba a megtanulandó tartalmak kulcsszavait!

Az erkölcsi romlás tapasztalata

Zrínyi a megsemmisüléssel fenyegető erkölcsi rom-
lás tapasztalatával, a Himnuszhoz hasonlóan
a könyörgés beszédhelyzetéből szólal meg. A meg-
szólított azonban ebben a versben sem az áldást és
átkot osztó istenség, hanem a világ fölött álló törté-
nelemformáló erő, a Sors. Olyan hatalom, amely
a verset záró látomás szerint konok szabályszerűsé-
gekkel, szenvtelenül és kérlelhetetlenül működik.
A motivikus utalások nyomatékosítják, hogy
a nemzet problémái erkölcsi gyökerűek: belső baj
teszi tönkre az országot. Ezért a Sors teljes bizo-
nyossággal állítja, hogy a magyarság bűnei, rom-
lottsága miatt el fog tűnni a történelem színpadáról.
A romantikus nemzethalál-vízió keserű pesszimiz-
musa és a vers megírásának ténye mégis ellentmon-
dásos. Hiszen a költemény megírását az olvasó az
elkeseredett aggódás mellett a felrázás, a küzdésre
sarkallás költői szándékaként is értelmezheti.

Belső vita
A Zrínyi második éneke címével, szövegformálásá-
val és kérdésfelvetésével egyaránt a nyolc évvel
korábban keletkezett Zrínyi énekére utal. A Zrínyi
és a Sors párbeszédeként megalkotott szöveg való-
jában a lírai én két szólamra osztott belső vitájaként
olvasható. Ezt az a tény is erősíti, hogy a harmadik
és a negyedik versszakban a párbeszéd két szereplő-
jének szólama egyre inkább összefonódik. Zrínyi
például a védelem szerepéből szólal meg a vitában,
indulatosan mégis pusztulást kér a magyarokra.
A Sors válaszában pedig elégikus hangvételű szö-
vegrészeket is olvashatunk.

Az értekező Kölcsey

1. Rögzítsd pókhálóábrával, mi jut eszedbe a „nemzeti hagyomány” kifejezésről!

2. Írj kétperces esszét arról, hogy szerinted miért fontosak vagy nem fontosak egy-egy nemzet ha-
gyományai!
3. Szerinted ma milyen folyamatok nehezítik vagy segítik nemzeti hagyományaink fennmaradását?
Készíts listát!
4. Milyen viszony van, illetve lehet a nemzeti hagyományok és egy ország hagyományai között?

5. Olvassátok el szakaszonként a szöveget, és „fordítsátok le” közösen mai nyelvre!

6. Foglaljatok össze minden szakaszt néhány sorban saját szavaitokkal!
7. Keressetek választ az egyes szakaszokat követő kérdésekre, majd egyeztessétek megoldásaitokat!

43

3irod_10_ii-6.indd 43 2011.08.18. 11:41:45

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Nemzeti hagyományok – részletek

A poézisnek legkedvezőbb pillanatok tehát akkor nyílnak, midőn a nemzet a zajló ifjúság korából a tisztább
és józanabb míveltség csendesebb világába lépni kezd. A nyelv ilyenkor kap hajlékonyságot, s a poétának
kivánságai s szükségei szerint ezerféle alakra változhat el; az érzés ilyenkor nyer fellengést, mivel a jelenkoron
vagy felül vagy túl emelvén magát, más ragyogóbb tartományba siet vissza; a képzelet ilyenkor talál szabad
lebegést, mivel a körülfogó valóság által meg nem szoríttatván, az előtte felnyitott messze tartományt saját-
jának tekinti, s annak képeit önkéje szerint öntheti el varázssugáraival: s így nyelv, érzés és képzelet a magok
kedvezőbb pontját elérvén, mi kell egyéb, hogy a költő a legtündöklőbb alakban tűnjön fel?
A nemzeti hőskor hagyja maga után a nemzeti hagyományt; s nemzeti hagyomány és nemzeti poézis
szoros függésben állanak egymással. Ahol ősi hagyomány vagy éppen nincsen, vagy igen keskeny határokban
áll, ott nemzeti poézis sem származhatik; az ott születendő énekes vagy saját (…) lángjában süllyed el, vagy
külföldi poézis világánál fog fáklyát gyújtani; s hangjai örökre idegenek lesznek hazájában. Mert a nemzeti
poézis a nemzeti történet körében kezdi pályáját, s a lírának később feltámadó s individuális1 érzelmeket
tárgyazó zengése is csak ott lehet hazaivá, hol az a nemzeti történet régibb Múzsájától kölcsönöz sajátságot,
s személyes érzeményeit a nemzeti hagyomány és nemzeti megnemesített életkör nimbuszán2 keresztül
súgároztatja.

8. Milyen kapcsolat van a szerző szerint a nemzetek története és az ember életútja között? Hol ta-
lálkoztatok korábban ezzel a felfogással?
9. Mit jelent szerintetek egy nemzet életében „a zajló ifjúság kora”, és mit „a tisztább és józanabb
míveltség csendesebb világa”?
10. Melyik a legkedvezőbb időszak a szerző szerint a nemzet történetében a költészet számára? Mi-
lyen érveket sorol fel ennek bizonyítására?
11. Mit jelent az, hogy a nemzeti hőskor teremti meg a nemzeti hagyományt?
12. Milyen összefüggés van a szerző szerint nemzeti hagyomány és nemzeti költészet, illetve a nem-
zeti hagyomány és a személyes tárgyú költészet között? Próbáljátok saját példákkal alátámasz-
tani vagy cáfolni Kölcsey állítását!

Hova fordítsuk inkább szemeinket, mint a görögökre? Soha nemzeti poézis ragyogóbb hőskorra vissza nem
tekintett, és soha nemzeti hőskor ragyogóbb poézist maga után nem vont, mint őnálok. (…)
Ha régi és új poézis különbségeiről van szó, azt sem kell elfelednünk, hogy az új Európa költője a maga
nemzetével nem áll a göröggel egyforma jóltevő összefüggésben. Keresztyén vallás és európai tudományos
kultúra egyenlően kozmopolitizmusra3 törekednek. Innen van, hogy az a kirekesztő, saját centruma körül
forgó, de egyszersmind lelket emelő nemzetiség, mely a hellénnek tulajdona volt, Európában nem találtatik.

13. Mi a különbség a szerző szerint a görögség és a keresztény Európa költészetének alakulása,

fejlődése között? Milyen viszony van Kölcsey szerint a kozmopolita és a nemzeti költészet
között?

1
személyes, egyéni
2
dicsfényén, közmegbecsülésén (latin)
3
világpolgári lét; nemzetek feletti, nemzeti kultúráktól független világnézet

44

3irod_10_ii-6.indd 44 2011.08.18. 11:41:45

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
14. Hol találkoztatok korábban a szerves és szervetlen fejlődés gondolatával? Mire következtethe-
tünk mindebből Kölcsey műveltségét illetően?

Mindenütt vagynak a köznépnek dalai, mindenütt megdicsőíttetnek a merész tettek, bármely együgyű ének-
ben is. De vagynak népek, kik az együgyű ének hangját időről időre megnemesítik, az énekes magasabb
reptet vesz, s honának történeteit nevekedő fényben terjeszti elő. Az ének lépcsőnként hágó ereje lassanként
vonja maga után az egykorúakat, s mindég a nemzetiség körében szállongván, állandóul ismerős marad nékik,
míg végre a pórdalból4 egy selmai ének5 vagy éppen egy Ilias tűnik fel. Másutt a pórdal állandóul megtartja
eredeti együgyűségét, s a nemzet szebb része felfelé hágván a míveltség lépcsőin, a bölcsőben fekvő nemzeti
költést messze hagyja magától. Ily körülményben a magasabb poézis többé belső szikrából szép lángra nem
gerjed; idegen tűznél kell annak meggerjednie, s a nemzet egészének nehezen fog világítani. Velünk, úgy
látszik, ez történt meg.

15. Milyen szövegek őrzik meg elsődlegesen a nemzet tetteit Kölcsey szerint?
16. Mit jelent szerintetek a köznép dalainak „megnemesítése”?
17. Milyen lehetőségeket kínál a szerves, illetve a szervetlen fejlődés a nemzeti hagyománynak? Mi-
lyen úton jár a magyar költészet Kölcsey szerint?
18. Milyen állítás rejlik a klasszikus nemzeti irodalmak összemérhetőségéről az ossziáni és a homé-
roszi művek együttes említésében?

Úgy vélem, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát,
hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet.6 Két rendbelieknek leljük azokat; mert vagy történeteket
énekelnek, vagy a szempillanat személyes érzéseit zengik el. Nagyon régieket sem egy, sem más nemben nem
lelünk, s ez is igazolja jegyzésemet, mely magyarainknak a régiség iránt lett elhűléséről felebb tétetett.
(1826)

19. Hol kell keresni Kölcsey szerint nemzeti költészetünk gyökereit?

20. A Zrínyi éneke szerint „a magzat hő szerelme” (vagyis az érzelmi elkötelezettség) és a közös em-
lékezet (a „bús feledség” ellentéte) teszik a lakosságot nemzetté, az országot hazává. Írjátok ki és
értelmezzétek a Nemzeti hagyományok idézett részleteinek hasonló tartalmú tételmondatait!
21. Milyen esztétikai választ ad Kölcsey a nemzeti történelem irányíthatóságának, a nemzeti jövő
alakításának kérdésére? Foglald össze féloldalnyi írásban!
22. Szerinted miért fontosak vagy nem fontosak egy-egy nemzet hagyományai? A megértettek, át-
gondoltak alapján folytasd öt percig az esszéírást!

4
népdal
5
Osszián dalai
6
A gondolat Herdertől származik. Kölcsey és Vörösmarty próbálkozásai után – kicsit másképp, „megnemesítés” nélkül – majd Petőfinél
valósul meg ez a törekvés.

45

3irod_10_ii-6.indd 45 2011.08.18. 11:41:46

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

1. Gyűjtsd össze pókhálóábrával, mi jut eszedbe

a „Mohács” szóról!
2. Milyen szemléletről vallanak a következő sza-
vak és kifejezések, miben különbözik a jelenté-
sük: „Mohács”, „mohácsi vész”, „mohácsi csata”?
3. Írj 3-4 kérdést, amelyekre szerinted választ
kereshet egy Mohács címet viselő mai emlék-
beszéd!

Mohács – részletek
Őseitek parányi fészkeket raktanak? – Szedjétek össze a ro- A mohácsi csata török miniatúrán
mokat, s tegyetek belőle mély alapot jövendő nagyságnak. (XVI. század)
Apró harcokat vívtak? – Csináljátok a békesség mű-
veit termérdekekké.
Változékonyságban sínylettek? – Változzatok ti is,
mint a lepe1, nemesbnél nemesb alakokra. 4. Dolgozd fel az olvasott részle-
Emlékeik nem maradtak? – Mi tilt, hogy emeljetek tet a kettéosztott napló tech-
nekik? Mi tilt, hogy Tinódiak helyett magatok álljatok nikájával! Legalább 5-8 kieme-
elő lángénekekkel? lést és hozzáfűzött értelmező
Minden kő, régi tettek helyén emelve; minden bokor, megjegyzést tartalmazzon a
régi jámbor felett plántálva; minden dal, régi hősről éne- naplód!
kelve; minden történetvizsgálat, régi századoknak szen- 5. Értelmezzétek a részleteket
telve: megannyi lépcső a jelenkorban magasabbra emel- kettéosztott naplóitokat hasz-
kedhetni; érzelmeiteknek, gondolataitoknak s tetteitek- nálva az utolsó szó joga techni-
nek több terjedelmet, tartalmat és célrahatást szerezni; s kával!
egész lényetekre bizonyos nemesítő, saját bélyeget nyom-
ni, mely nélkül mind az emberek, mind a nemzetek sorá- 6. A Zrínyi éneke szerint „a mag-
ban észrevétlen fogtok, mint parányi vízcsepp az zat hő szerelme” (az érzelmi
oceánban, tolongani. elkötelezettség) és a közös em-
(…) lékezet (a „bús feledség” ellen-
Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az téte) teszik a lakosságot nem-
életen keresztülömlő emlékezet teszi egésszé, folyvást- zetté, az országot hazává. Ha-
tartóvá, napról napra gazdagabbá. Törüld ki a lélekből sonlítsd össze halmazábrával
annak ragyogó színeit; és íme az élet halva van. Minden a Mohácsból idézett részletek
nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy gondolatait, tételmondatait a
semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s Zrínyi énekében olvasottakkal!
akármi más kezdődjék is ezentúl: az a régi többé nem 7. A részlet alapján fogalmazd
leszen. (…) És mi a haza egyéb, összetartozó nagy háznép meg azokat a kérdéseket, ame-
egészénél? Minden ily nagy háznépet saját nyelv, saját szo- lyeket a Kölcsey-emlékbeszéd
kások, saját őseik, saját hagyomány, saját jó- és balszerencse megpróbál megválaszolni!
kötnek együvé, s választanak el egymástól. S az előszámlál- 8. Hasonlítsd össze az emlékbe-
tak mind múltból hatnak a jelenre, mind lélekről lélekre és széd kérdésfelvetéseit a mára
szívről szívre plántált emlékezeten nyugosznak; s aszerént, vonatkozó saját kérdéseiddel!
amint vagy híven ápoltatnak, vagy hűségtelen hidegséggel 9. Foglald össze féloldalas érvelő
elhagyatnak: vagy gazdag virágzatú nemzeti élet fejlik be- esszében, hogy milyen törté-
lőlük, vagy nemzeti hervadás és enyészet következik. neti választ ad Kölcsey a nem-
zeti történelem irányíthatósá-
(1826)
gának, illetve a nemzeti jövő
alakulásának kérdésére!
1
lepke

46

3irod_10_ii-6.indd 46 2011.08.18. 11:41:46

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Írjatok 6-8 feleletváltásból álló párbeszédet, amelyben az egyik fél tanácsot ad a barátjának/barát-
nőjének a következő helyzetek egyikében!
a) Szeretne megismerkedni egy lánnyal/fiúval, aki tetszik neki.
b) Fel van háborodva, mert bukásra áll, és úgy gondolja, hogy a tanár rászállt, pikkel rá.
c) Megbántotta egy barátját, örök harag, de ettől ki van borulva.
d) Sokszor összeveszik a szüleivel, mert nem engedik el bulizni a barátaival.
2. Adjatok elő néhány jelenetet!
a) Gyűjtsétek össze, milyen nyelvi eszközök jellemzik a tanácsadó beszédet!
b) Beszéljétek meg, milyen viszonyt feltételez a résztvevők között a tanácsadás kommunikációs
helyzete!

Parainesis1 Kölcsey Kálmánhoz2 – részletek

(…) Nem kérd, s nem vár az idő, sebes rohanással haladván felettünk; az én napjaim legszebb része leszállott;
s ki tudja, melyik pillanatban hull el az élet hervadó virága? ki tudja, melyik pillanatban kell költöznöm oda,
hol korán előre ment testvérem koporsója mellett a hely készen vár? Nem hívom az órát; de jöttét sem ret-
tegem. Jókor támadt, s hamar eltűnt remények; lángoló, de tárgyat nem lelt indulatok; sivatag jelen, s alak-
talan jövendő: íme a tündérkar, mely ifjúságomat körüllebegé vala! Nem sokkal adott többet a férfikor, és
sorsomat mostohának mégsem mondhatom; mert találtam egy-két hű keblet; mert korunk s hazánk néhány
jeleseinek szeretetét viendem síromba. Lassanként fognak ők is eltűnni; s nemsokára e nép emberei közül
senki nem lesz, ki rólam emlékezzék. Megadja az ég; erősek lépnek majd a pályára, hol mint író és polgár
parányi helyet foglalék el; s szebb jövendő feledtet el engem s társaimat. Csak neked kell végórádig emléke-
zetemet hű kebelben hordozni; csak te fogod e sorokat meg-megújuló érzelem közt olvasni, s meleg kebelbe
szedni intéseimet. És nem szedended hasztalan! A fiú, ki karjaimban forró szerelem ápolási között nevelke-
dik, szívem megszentelt tárgyai iránt hideg nem marad; s rényért3, hazáért és emberiségért olthatatlan láng-
gal égni megszokik. Éveid száma is egymás után szaporodik; s nemsokára a tapasztalás tekinteteidet oly
tárgyakra intézendi, miket a gyermekkor boldog szakában még nem ismersz. (…)
Imádd az istenséget! ez legelső rendszabás Pythagoras4 aranyverseiben; s úgy hiszem, méltán. Semmi
sincs, ami az emberi szívet annyira felemelhetné, következőleg az élet mindennapi jeleneteiben, s a szenve-
délyek és indulatok örök ostromában hozzáragadt szennytől annyira megtisztíthatná, mint az istenség nagy
gondolatával foglalatoskodás. Akármerre veted e temérdek mindenségben tekinteteidet, mindenféléről egy
végtelenül bölcs, nagy és jó, de egyszersmind megfoghatatlan lény jelenségei sugárzanak feléd. A legmesszebb
s legközelebb, legnagyobb és legparányibb alakban, egyenként és egyetemleg5, lehetetlen célra sietést és célra
jutást, származatban és enyészetben örök fenntartási rendszert nem látnod. És ezen egység a milliom különb-
féleségben; e szakadatlan lánc a legnagyobbtól a legkisebbig; ugyanazon anyagok oly végetlenül változó, oly
végetlenül sokféleképen alakuló vegyülete; e temérdek hatás és visszahatás közt fennálló egyetemi6 nyugalom,
e képzeletet meghaladó terjedtség és szám: oly tekintetek7, mik az érző s gondolkodó embert ellenállhatat-
lanul magasb körbe vonják fel.

1
irodalmi műfaj; konkrét személyhez intézett erkölcsi buzdítás, intelem (görög)
2
Kölcsey Kálmán (1825–1849) Kölcsey Ferenc öccsének, Ádámnak a fia. Korán árvaságra jutott, így a költő nevelte. Honvédként harcolt
az 1848–1849-es szabadságharc idején. Komárom ostromakor betegségben halt meg.
3
erényért; nyelvújítási szó, Kazinczy Ferenc és Szemere Pál leleménye
4
Püthagorasz (kb. i. e. 571–497) görög filozófus. A neve alatt fennmaradt erkölcsi-rituális szabálygyűjtemény (az úgynevezett aranyversek)
főbb tételei szerint tisztelni kell az istenségeket, a hatóságokat, a törvényeket; szeretni a hazát; hűségesnek lenni a barátokhoz; mértékle-
tesen és tisztán élni stb.
5
egyetemesen
6
egyetemes
7
olyan szempontok

47

3irod_10_ii-6.indd 47 2011.08.18. 11:41:47

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. Az emberiség egésze nem
egyéb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél; melynek mindegyik tagja rokonunk, s szeretetünkre
és szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban jól megértsd! Az ember véges állat, hatása csak bizonyos
meghatározott körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld
minden gyermekeinek egyforma testvéri, s a föld minden tartományinak egyforma polgára legyünk. A nap
termérdek égi testeket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki; így az ember, ha nagy
erőt nyert örökül, s erejének megfelelő állást vőn8 a sorstól, ezrek, sőt milliomok előtt jótékony napként
világíthat; de az egész emberi nemre jóltevő behatást gyakorolni, az a nagyok legnagyobbikának sem adaték.
Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi
lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy
maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogít-
hassuk. Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember,
ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében?
Leonidás9 csak egy Spártáért, Regulus10 csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg.
Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet
egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja. (…)
Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érezhetni, mint kell. Haza-
szeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába
juthatunk. (…)
Minden erény önáldozattal jár, feláldozásával pillanatnyi kényünknek, megtagadásával önhasznunknak
s nem ritkán hajlandóságunk vagy gyűlölségünk elnémításával; azonban minden áldozat kicsiny azokhoz
képest, miket a hazának kívánni joga van. Mindent, amit élted folyta alatt arcod izzadásában gyűjtöttél;
mindent, amit lángoló szerelemmel fűztél magadhoz, javaidat, kincseidet, házad népét és saját életedet
naponként és pillanatonként érette fel kell szentelned. Mert tudd meg: e szóban – Haza, foglaltatik az emberi
szeretet és ohajtás tárgyainak egész öszvesége. Oltár, atyáid által istennek építve; ház, hol az élet első örömeit
ízleléd; föld, melynek gyümölcse feltáplált; szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátid, rokonaid s polgártársaid:
egyről egyig csak egészítő részei annak. (…)
Az ember egyedül gondolva11 nem több a magányos vadállatnál, mely élte fenntartásáért zsákmányt
keresve bolyong. Emberi ész és erő csak társaságban fejlik ki; s amint valamely embertársaság szerencsésb,
szebb, dicsőbb hazává alkotta magát: polgárai minden szépben és jóban aszerint haladhatának. Ezért kell
minden mívelt embernek a hazát legfőbb gondjává tennie; s ez mindenekfelett oly hazákról értetik, hol az
egyes polgárnak a közdolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége van. Mert jog és kötelesség egymástól soha
el nem választhatók. (…)
Törekedjél ismeretekre! de ismeretekre, melyek ítélet s ízlés által vezéreltetnek. E vezérlet híjával sok
ismeret birtokába juthatsz ugyan, hanem ismereteid hasonlók lesznek a szertelen sűrű vetéshez, mely gazdag
növésű szálakat hoz mag nélkül. Ítélet által rendbe szedett s keresztül gondolt ismeret ver mély gyökeret, s
őriz meg a felülegességtől12; ízlés pedig adja azon kellemetes színt, mi nélkül a tudomány setét és zordon:
mint a cellájába zárkózott remetének erkölcse. (…)
Ne gondold, mintha a tanulás csak bizonyos időkhöz, az ifjúság éveihez köttetnék. Ifjú korunk oly szűk,
s oly sokféle tudományokkal elfoglalt, hogy gyors elfolyása alatt erős alapon épült tudományra jutni csaknem
lehetetlen. Boldog ifjú az, ki annyira mehetett, hogy keblében a tudomány iránti szeretet állandólag felger-
jedett; s azon utakkal, melyeken az ismeretek kútfejeihez eljuthat, megbarátkozhatott! neki csak keble sugal-
latit kell követnie, s szakadatlanul előre haladva bizonyosan oda ér, hol tudományi szomja gazdag táplálattal
fog kielégíttetni. Azonban e kielégítés csak mindennapi haladás jutalma; ki szüntelen előbbre nem törekszik,
az hátra marad, mond a példabeszéd.
Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv: három egymástól válhatatlan dolog;
s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt

8
vett
9
spártai király; i. e. 480-ban hősies önfeláldozással védte hazáját a perzsa túlerővel szemben a Thermopülai-szorosban
10
a punok ellen harcoló római hadvezér az i. e. III. században, akit végül Karthágóban halálra kínoztak
11
az ember mint egyén
12
felületességtől, felszínességtől

48

3irod_10_ii-6.indd 48 2011.08.18. 11:41:48

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
népek nyelvét is; s főképp ama kettőt, melyen Plutarch a nemzetek két legnagyobbikának hőseit rajzolá, s
Tacitus a római zsarnok tetteit a történet évkönyveibe13 való színekkel nyomá be; de soha ne feledd, mikép-
pen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. A bölcsesség legnagyobb mes-
tere az élet; azonban gyakran felkeresd a rég elhunytakat is, kik tanulások, vizsgálatok s tapasztalások által
gyűjtött kincseiket a maradék számára könyveikben letették. De jusson eszedbe: a könyvek száma végtelen,
a te éveid pedig végesek, s óráidat s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja magának. Mint az üres
beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyvet. Sőt ne könnyen végy kezedbe oly mívet, mely
a genie14 lángjegyét homlokán nem hordja; a nagy író művét pedig mély figyelemmel tanuld keresztül. Így
az olvasásnak szentelt órák nem lesznek elveszve, mint azoknál, kik választás és cél nélkül ezer meg ezer
köteteket forgatnak keresztül, vagy, hogy emlékezetöket terheljék, vagy jegyző könyveiket becs nélküli apró-
ságokkal megtömjék, vagy unalmas pillanataikat megöldököljék. Az élet csak úgy éri célját, ha tetteknek
szenteltetik. (…)
Minden egyes ember, még a legnagyobb is, parányi része az egésznek; s minden rész az egészért lévén
alkotva; azért kell munkálnia is. Ki saját jólétét egyetlenegy, fő cél gyanánt űzi, nevetségessé teszi magát
minden gondolkozó fej előtt. Az emberiség, mint az óceán, melynek ezredekig, myriádokig tartó élet
rendelteték: egy ember, mint egy buborék, mely támad, ide s tova hányatik, s pillanat múlva széjjelpattan,
a megmérhetlen tömegben eltünendő. (…)
Most pedig, szeretett gyermek, isten veled! Most még a gyermekkor bájos álmai kebledhez gondot férni
nem engednek; de eljön egyszer az idő, s a tapasztalás égető nappala téged is felébreszt. Ha majd e felébredés
kínos óráiban e lapokat előveended, jusson emlékezetedbe: miképpen a felébredés kínos órájának gyötrel-
meit én is teljes mértékben szenvedtem; azonban szerelmemet az emberiség s bizodalommal az örök sors
iránt híven megőrizni törekvém; s hidd el nekem, ki e kettőt bírja, az füstbe ment remények után sem fog
vigasztalás nélkül maradni.
(1834)

3. Jellemezzétek a részletek alapján a Parainesis kommunikációs helyzetét, hatókörét!

a) Gondoljátok végig, vajon miért jelenhetett meg a Kölcsey Kálmánhoz írt intelem az Athenaeum
című folyóirat programadó írásaként!
b) Milyen sajátos térségi jellegnek lehet szerepe abban, hogy Kölcsey újraértelmezte az intelem
műfaji hagyományát?
c) Hogyan jut el az intelem gondolatmenete a világpolgárságtól a nemzeti gondolatig? Milyen
képi eszközök hogyan teszik szemléletessé az érvelést?
4. Keressetek példákat a tanácsadó beszéd nyelvi jellemzőire az olvasott részletekből!
5. Írjátok ki a füzetetekbe a Parainesis közölt részleteinek tételmondatait, majd kíséreljétek meg
a szöveg gondolatmenetének vázlatpontokba szedett újraalkotását! Értelmezzétek az egyes vázlat-
pontok közti tartalmi-logikai kapcsolatokat!
6. Foglald össze saját szavaiddal, hogy milyen filozófiai-erkölcsi választ ad Kölcsey a nemzeti törté-
nelem irányíthatóságának, illetve a nemzeti jövő alakulásának kérdésére!

7. Dolgozd fel kettéosztott naplóval az olvasott részleteket! Kölcsey mely gondolataival tudsz azo-
nosulni, melyek idegenek számodra, illetve melyekkel vitatkozol, és miért? Alkoss véleményt!
8. Írj 5-10 pontból álló életvezetési tanácsot kortársaidnak!

13
Plutarkhosz (45?–120?) görög történetíró híres munkájában, a Párhuzamos életrajzokban egy-egy jelentős görög és római személy élet-
rajzát írta meg. Tacitus (54–117) a római császárkor történetírója, évkönyveiben (Annales) az Augustus halálát követő kor romlottságát
örökítette meg.
14
zseni

49

3irod_10_ii-6.indd 49 2011.08.18. 11:41:48

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Intelem
1834-ben keletkezett, és az Athenaeum 1837-es számai-
ban jelent meg a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz. Az inte-
lem (parainézis) meghatározott személyhez intézett er-
kölcsi célzatú, tanító-nevelő szándékú beszéd. Kölcsey
unokaöccsének címzett műve követi a műfaj formai ha-
gyományait. Megnevezi a címzettet, felszólító móddal él,
beszédmódja bölcselő, tanító szándékú. A szöveg a szer-
ző történelembölcseleti szemléletének erkölcsi kö-
vetkezményeit összegzi. Kölcsey
Kölcsey Kálmán a mű keletkezésekor mindössze Kálmán
kilencesztendős volt. Többek között ezért sem gondol-
hatjuk, hogy a Parainesis kizárólag a szerző árván maradt
unokaöccsének szól. Az intő-tanító beszéd a címzett
megszólítását és egy személyes bevezetőt követően két
nagy részre oszlik. Egy szigorúan szerkesztett, hat felszó-
lító tételmondatot kifejtő-értelmező első részre és egy
lazább, gnómák sorozatából álló másodikra.

A gnómaa (görög: gnóméé ’ felismerés, megérzés, ítélet’;

latin: szentencia, életbölcsesség) ókori műfaj. Olyan
életbölcsesség, szállóige, amelyet irodalmi forrásból
merítettek. A művelt emberek filozófiai jellegű szem-
léletéből indul ki, és retorikai, valamint logikai eszkö-
zökkel él. Később – az antik műfajt mintának tekint-
ve – a már nem kizárólag irodalmi forrásból származó
életbölcsességet, szabályt, élettapasztalatot összegző,
erkölcsi-tanító jellegű rövid szöveget is gnómának ne-
vezték.

Waldstein János karikatúrája Széchenyi

Istvánról (1840-es évek)
Erény
A Parainesis tanításának kulcsszava az erény. Gondolat-
menetének alapkérdése: mit és miért kell tennie az
egyénnek, hogy a felismert történelmi és erkölcsi igazsá-
gokat saját életében elmélyítse. Ennek kifejtésében az
egyetemes kérdésektől a szűkebbekig halad a szöveg. Köl-
csey erényfogalmának legtágabb körei az istenség és
az emberiség szeretete. Az emberiség szeretete Kölcsey
értelmezésében csak a hazaszeretetben teljesedhet ki.
A hazaszeretet a polgártól önművelést, önfejlesztést köve-
tel, hiszen így tud hasznára lenni közösségének. A mű
gondolatmenete szerint az élet fő célja a tett. A közéleti
cselekvés eszköze pedig az ékesszólás, ami elengedhetet- Holló Barnabás Wesselényi-domborműve
lenné teszi a nyelv birtoklását és ápolását. A Parainesist a ferencesek pesti templomának északi falán
(1895). Az 1838-as pesti árvíz idején
logikusan felépített érvelése, a szöveg mély gondolati- Wesselényi aktívan részt vett a mentési
sága, hatásos megformálása és erkölcsi magassága teszi munkában, életeket is mentett – ennek állít
a magyar értekező próza egyik kiemelkedő alkotásává. emléket a dombormű.

50

3irod_10_ii-6.indd 50 2011.08.18. 11:41:49

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj! – részlet

„Általában véve vigyázz. Az első benyomás igen fontos, ha nem épp a legfontosabb. Figyelmes legyél, és érzékeny, de
ne finnyás.
Már reggel légy résen, készülj. Anyád majd nagyot sóhajt, és még mielőtt föltenné melegedni azt az átkozott tejes-
kávét, valami olyasmit mond, hogy HÁT MEGÉRTÜK EZT IS FIAM. Te ne menj ebbe bele. Ne simogasd anyád
selymes, elrongyolt kezét, ne csikarj ki könnyeket. Hányavetiséggel ne leplezd a magad meghatódottságát. Tarts távol-
ságot, parádés ollalá-val válaszolj. Hangod még csak véletlenül se mutáljon. (…)
Anyád, mint a kivételesnek ítélt alkalmakkor mindig, téliszalámit tesz az asztalra, nyilván. (…) Jelentsd ki: szalonnát
eszel. (…)
A szalonnát találd vonzónak: benne az az elbűvölő, ami megkülönbözteti a zsírtól: a szikrázó forma. A formának
ezt a rámenős, de tanulságos előrenyomulását ritkán érheted tetten. A víz alakváltozásakor például (az utalás nem a jég
mechanikus, bár szintén tiszteletre méltó trükkjére vonatkozik) a hópelyhek túlontúl meghatóak, a cirádák, a jégtűk
hideg szépsége elvonja a valódi értéktől a figyelmet. A szalonna külön leckével is szolgál, hiszen ha a fokhagyma átható
szagára, a paprika színére vagy az abárolás lehengerlő bonyolultságára is ügyelsz, akkor a különálló elemek anyagszerű
és ekképp példás egybeillesztéséről kapsz követendő mintát. A szalonnának a kenyérhez mint szociális valósághoz való
illeszkedése is megnyugtatóbb a hópehelyénél, mert az ott billegve a kenyér göcsörtjein első pillantásra szép és meghök-
kentő, ám a kenyér utóbb pépesre ázik, ki kell dobni a szemétre. Az ilyen szövegre mondja majd bizonyos Sandró bácsi,
karján tányérok bámulatos tömegével, hogy ne színezze, Miklóskám, bal 2 éhen hal. Nem lesz mérges, de jobban örült
volna a csöndnek. Azért kerül mindez efféle modorban elő, hogy tudj nevetni. Tudj nevetni, ezen, azon.
A szalonnanégyzetekből és a szabálytalanabb (magabiztosabb) kenyérelemekből csinálj „katonákat”. Izmaid lazák
lesznek, mint a lepkéké, ez kell. A PIROSARANY paprika pöttyeivel rangsort készíthetsz. Felelőtlenségednek örülj,
de ne légy büszke rá. Ezredesem, súgd egy ezredes fülébe. Fáj a szűm1, őrmester. Snájdig2 főhadnagy, irul-pirul Mancika.
Ezredesem, hamm, világbéke. Fáj a szívem, őrmester, és Mancika, ne sírjon, jut is, marad is. Önnek fölviszi az Isten
a dolgát, ízig-vérig. Őrmester: ön bennem végzi. Végeztem!! Mancika, ne sírjon, jut is. Ezek csak példák, igaz: jók.
Anyád a „katonákat” „barikáknak” nevezi, így nyugodt lesz. Erre is fölfigyelhetsz.
Játszhatsz, de eszedbe ne jusson bohóckodni az asztalnál. (…)
Hagyd anyádat, hogy beléd karoljon. Nyugodt lehetsz, nem fog sírni. Lépj rugalmasan, mint egy fényes promená-
don3, s ha hallod a murva siralmas neszeit is, nem tévesztesz el semmit. A jelenet erőtlen erotikájából csak annyit észlelj,
hogy asszony mellett mész; hasznos. Eszed másutt járhat. Integess, ez kikerülhetetlen. A zsebkendő idézőjele sem ér
sokat, mert anyád is előrántja az övét, és ekkor majd abban a jelenetben rí.
A főnököt tüstént fel fogod ismerni. Tekintetétől ne ijedj meg, olyan – ahogy azután később tapasztalod –, mint
minden főnöké: mintha szemüveget viselne. Ha eljön az ideje, a rosszpontoktól se félj. Mindig bízhatsz: hátha három
rosszpont egy jópont. A bemutatáskor fölösleges mesterkedned, ehhez a technikai föltételek sem adottak. Meglátod,
sehogy sem sikerül majd minden névhez arcot találnod, s lesz arc, amelyhez több nevet is csatolsz. IGAZÁN ÖRÜLÖK
SANDRÓ BÁTYÁM – gondold meg, milyen kínos lehet ez! Szerencsésen kapcsolódik össze közepes memóriád az
erkölccsel: a kicsiny dolgok igaziságát is meg kell teremteni, egyébként felette piti az életvitel. Az irodában terpeszkedő
erős szivarfüst, a nevek összevisszasága megzavar, bizonytalanná tesz, térbeli kisebbségi érzés fog majd el: nem tudsz
különbséget tenni. Mi mi? Kapaszkodj ekkor a tárgyakba, néhány szembetűnő anyagba, a skay4 fotel fekete, nyirkos
felületébe és különösen az ajtókeret faeresztékeibe. Hogy behunyván a szemed, ugyanolyan jól eligazodsz, ismét meg-
riadsz. Jogos. Bár az egész nem lényeges; lebetlizheted5.
Katinka, akire mindig nehéz szívvel fogsz gondolni, s ezért fölényes leszel vele, és dadogós, váratlanul és indokolat-
lanul közel hajol hozzád, forró lehelete bejárja tiszta fülkagylóidat. Egyébként nem érdemli meg gátlásaidat. Természe-
tesen rezzenj össze, nyugodt lélekkel ess pánikba. Már eddig sem álltál föladatod magaslatán, de ekkor végképp zavarj
össze mindent. Egy enyhén kubista képtörmeléket őrizhetsz meg innét, Katinka hosszú combjával mint hauptmotív-val6,
a fény letöri a hajlatokat, izgató hús-hasáb! Fujj, gondolod, pedig a hibás még te vagy. A többiek persze kiröhögnek,
Lászlóka a legharsányabban, de Sandró bácsi is vigyorog, ne csodálkozz, igazuk van. Fecó, akitől kezdettől fogva tartasz,
abbahagyja az orra túrását, ajka megrándul, tekintsd majd ezt nevetésnek, és azt mondja: nyuszifül.
Itt jusson eszedbe valami hosszú anekdota. Nehogy vihogj, és maradj csöndben. Ám a fejedben keringőzzenek, jó
szagú selymek forogjanak, s legyen eszmei tanulság is. Semmi nosztalgia, a szívedre hallgass. Pirulva kövesd Katinkát, és
mire a raktárhoz értek, egy hatalmas szekrényhez, szedd össze magad, nincs mese. Hosszan és kitartóan válogass. (…)
Később, egy jobb helyen, mert oda is eljutsz, direkt a te méretedre csináltatnak ruhát. Most nincs így, de ez semmi-
nemű kifogáshoz nem vezethet. Állj hát ott, fehéren, kifogástalanul, s ha szorít az ingnyak, rántsd félre a fejed, mint
a lovak, ha erős a zabla; nem mintha ez segítene. (…)
Térülj-fordulj, jöjj-menj, lóss-fuss, vergődj zöldágra. De a mosogatást soha ne vállald. Nem a te munkád. Nem.
Pincér vagy. (…)

1
szívem 4
(fekete) műbőr
2
jóképű, nyalka (német) 5
betli: kártyajátékokban olyan játszma, amelyben a bemondó nem üthet
3
sétányon 6
vezérmotívum, fő motívum pl. irodalmi művekben (német)

51

3irod_10_ii-6.indd 51 2011.08.18. 11:42:07

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A nagy orrú kollégákat ne zsidózd le, a KISZ7-tago-
kat ne tekintsd elvtelen karrieristáknak, és ne köpj a
konyhaajtó melletti szemétkosárba, ha pap ül hozzád
tartozó asztalhoz. Legyen véleményed, és ne tégy elha-
markodott kijelentést, se pró, se kontra. Csínján bánj a
jelzős szerkezetekkel. Tán óvakodj is tőlük. Egy doktor
Temesiről hamar azt mondod: PÖKHENDI TÖK. És
nevetsz: OLYAN MINT AZ ŐSZI SOM. Tobzódhatsz
az effélékben, ha tudod, hogy ezek csupán egymáshoz
méretnek, igazságuk jelzős-szerkezeti-igazság (…).
Nem elképzelhetetlen, hogy egyszer – már hazafelé
indulva – kárörömmel nyugtázod, hogy doktor Temesi
elűzetett a törzshelyéről, s ott ül a WC-ajtó hónaljában,
előtte egy kis Bikavér. Nagyra tartod majd „hideg” és
„átnézős” pillantásodat, nem tudván, hogy más választá-
sod nem volt: ekkor még nem jössz rá, hogy a „szakma”
töredékesség; két vendég közt csak az idő múlik – nélkü-
led, lehetőségeid két végső határa az aperitif8 és a fekete-
kávé. Ne lógasd az orrod.(…)
Ha pályafutásod egy csúcsnak látszó pontján megje-
lenik a régi Sandró bácsi, és visszahív, menj vele. Ahogy
züllik a csehó, úgy érzed egyre jobban magadat; érthető.
A feladat, lényegét tekintve, nem más, mint a fényes
helyeken. Fizikailag megerőltetőbb, bírd. Hosszan nézz
egy aranyzsinórral fölfüggesztett táblát, betűit ujjhegy-
gyel simítsd végig, és érezd úgy, a betűk kiemelkednek a
felületből. A ZONGORÁNÁL MINDEN ESTE
MARGÓ. Áhítatosan vizsgáld az öreg zongoristanőt:
Margitka csodás öregasszony, arca, amely selymes és rán-
cos, akár egy elpukkant rágógumigömb, zajos mosolyba
rendeződik, ha a zongora szélén, mint kósza gaz, egy-egy
konyakospohár nő ki. A rúzs íve az ajaknál tökéletes,
csak kissé félrehúzódó. Gondold azt: szellemkép. Min-
denképpen örömmel hallgasd a naponként ismétlődő
SILÁNY MÓKÁT. (…)
Nyárra majd elűzi őt egy unott beatzenekar. (…)
Egy alkalommal majd magas, vékony srác ugrik a
hangszerek közé. Ekkor figyelj, less ki a púpozott korsók
közül, az egyetlen esemény velük kapcsolatban, mely
okulásodra szolgál. A srác kese haja, akár egy régi, vacak
függöny lebeg majd ide-oda. A függöny selyemszálai föl-
feslettek, a réseken majdnem a színpadra lehet látni, de a
hullámzó anyag mindent elbizonytalanít, például néhány
selyemszál újból összeragad, így csak mondani lehet: a
réseken belátni a halott színpadra. De a szólógitáros
vonakodás nélkül ad helyet a fiúnak, aki fölvesz egy furu-
lyát a zongoráról, és belekapcsolódik a játékba, vagy csak
cigarettás, rekedt hangja száll. Időnként ránéz egyik-má-
sik tagra, a keze megvonaglik. Mondhatni: a hangszerek-
nek megjön az önbizalmuk, beszédbe elegyednek, s a kis
paccerek9 nem avatkoznak közbe (rontólag). Tátott száj-
jal hallgasd. Egy közösség létrejöttének pillanata lesz ez,
kár, hogy olyannyira pocsék zenészek, hogy önfeledt-
séged hamar oda van. Legyen botfüled, van.
Ekkoron már azon sem akadsz fönn, hogy olyik kun-
csaft úgy eszi a tortát, mint a zsíros kenyeret (éhes), min-
10. Írd le a füzetedbe és beszéld meg pad-
7
Kommunista Ifjúsági Szövetség
8
étvágygerjesztő (szeszes) ital
9
ügyetlen, balkezes ember
52
3irod_10_ii-6.indd 52
1. Rögzítsétek pókhálóábrával, milyen
képzettársításokat kelt bennetek az
elbeszélés és a prózaciklus: Locsi-fecsi
pincérhangra címe!
2. Gyűjtsétek össze halmazábrával,
mennyiben követi, illetve írja felül a
Pápai vizeken ne kalózkodj! az intelem
műfaji hagyományait!
3. Vizsgáljátok meg a beszédhelyzetet!
a) Kihez szólnak Esterházy prózájá-
ban az intelmek?
b) Miért különleges a megszólított
helyzete a prózavilágban?
c) Miért különleges a megszólító
helyzete a prózavilágban?
d) Ki fogalmazza meg a tanácsokat, és
milyen időre vonatkoznak?
4. Példázzátok, melyek a „pincérlét” kí-
vánatos jellemzői a tanácsadó szerint!
5. Milyenek Miklóska kilátásai a jövő-
jére? Milyen környezetben, miféle
élettérben kell majd mozognia a felké-
szítés tartalma szerint?
6. Írjátok ki idézetkártyákra a tanácso-
kat!
a) Csoportosítsátok a tanácsokat
poszteren aszerint, hogy az élet
mely területére vonatkoznak!
b) Csoportosítsátok a tanácsokat
aszerint is, hogy melyek álfelszólí-
tások (felszólító mód ↔ elbeszélő
tartalom), illetve melyek tényleges
felszólítások!
c) Mi lehet az oka ennek az ellent-
mondásnak?
7. Értelmezzétek részletesen a tanácso-
kat!
a) Milyen jellegű tanácsoknak van
kitüntetett szerepük? Miért?
b) Milyen tartalmak, hangsúlyok te-
szik lehetővé a szöveg ars poetica-
ként való olvasását?
c) Hogyan befolyásolja az ars poeti-
caként való olvasat a szöveg kom-
munikációs helyzetét?
8. Keressetek és kettéosztott naplóval
értelmezzetek metaforaként a művé-
szetre, a művészlétre, alkotási folya-
matra vonatkoztatható részleteket,
szöveghelyeket!
9. Vitassátok meg a mérleg nyelve tech-
nikával, hogy a művészetben, iroda-
lomban való otthonosság mennyiben
teheti függetlenné, öntörvényűvé, sza-
baddá az embert!
társaddal azokat a tanácsokat, amelye-
ket önmagadnak adnál az életre!
2011.08.18. 11:42:08

den kravátli10 tenor iránt megértést tanúsítasz. S ugyan
fásultság nincs benned, mégis már állj meg néha réve-
dezve, és eközben feledkezz meg gyönyörű korsóidról.
Borosták, kavargó csípők, lapos, megemelt mellek, kát-
rányozott falú WC, eldugult lefolyó fölé emelkedő za-
varos, sárga tó, elmázolt szemöldökök, fölrepedt ajkak,
vérerek által körbejárt szemgolyó, savanykás száj- és
áporodott hónaljszag, elgurult sliccgombok, soha nem
záruló cippek és a sok női far – mint megannyi huma-
nista rekvizítum11 – között jól eligazodsz.
És akkor vedd észre magadon, hogy mindjobban
vágyol arra – benn a munkahelyeden és a szabad ég alatt
egyaránt –, hogy a kezed üres legyen, csuklódon ne
érezz szivárgó folyadékot, és ezáltal céltalanul hadonász-
hass, azt szeretnéd, hogyha odaléphetnél ezekhez a kétes
vagy elegáns pofákhoz, és folytathatnád megkezdett
mondataikat, ilyesmire gondolsz például: JA IGEN AZ
ERZSI AZ MÁR CSAK ILYEN, vagy hogy ekképp
szellemeskedhetnél: BÍZVÁST KIFÉLE-MIFÉLE,
mindenesetre egyre nehezebben uralkodsz magadon,
olyannyira, hogy Sandró bácsi szomorúan megjegyzi
majd: Mit haverkodik annyit, Miklóska, fáradt? Ekkor
jössz rá, hogy a „szakma” töredékesség. Sóvárogj, kicsit.
Ha az este elkülöníthető a délutántól, légy ünnepé-
lyes, lehet, hogy az este ezért különíthető el a délutántól.
(…) A fehér ing ropogjon, a cipő orrán tükröződjenek a
csillárok, a zakó és a nadrág parányit szűk legyen, érezd,
rajtad van, a nyakkendő szárnyaljon, szárnyaljon. Az
asztalokra keríts gyertyát, legyen gondod a kanóc hosz-
szára is. Örülj a sárga terítőknek, töltsön el büszkeség,
de ne ámítsd magad: az eszcájg12 alpakka. (…)
Az első nap végén fáradtabb leszel, mint majd később,
összetörtebb. (…)
Édesanyád virrasztani fog, számolj evvel. Szereld le
valahogy, de ne légy tapintatlan, mint ahogy tapintatos
sem. Mondd azt egyszerűen, hogy kivagy, és csókold
homlokon, és mondd azt: JOJCAKÁT. A homlokcsók
után ne nyelj: a púder keserű.
Az ablaknál állva, miközben bávatagon gumírozott
pizsamagatyádat ráncigálod, engedd magadhoz a ház-
tetőket. A rálátás jó. Mivel a világítás – ostorlámpák
kalandozó és ablakok rest fénye – meglehetősen sajátos,
láss mindent síkba préselve. Ez csak utólag tűnjék föl,
akkor például, amikor a tetőterasz és a srég13 műhelytető
szerencsés hajlásszöge (a definíciót ismerd!) egy nyitott
térrész lehetőségét adja. Most sokkoljon a rengeteg ki-
tartó metszésvonal, lekonyuló tetőszél, egy-egy kémény,
amint beront valami ártatlan téglalapba, a félkörös bal-
lusztrádos14 terasz, az egymásnak támaszkodó négy-
zetek, amiket rombuszoknak látsz. Nyűgözzön le a di-
menziók efféle pedáns játéka. Ha egy ablak nyitva van,
az különösen kapóra jön, és bár reggelfelé már riasztóan
nyirkos a levegő, egy ideig remélj.”
(1977)
10
nyakkendő (német) 13
ferde (német)
11
kellék, felszerelés 14
korlátbábos
12
evőeszköz (német)
3irod_10_ii-6.indd 53
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Cím. A Pápai vizeken ne kalózkodj! Esterházy Péter
Locsi-fecsi pincérhangra alcímmel jelzett prózacik-
lusának első írása. A cikluscím a modern zenéből
ismerős téma-, műfaj- és hangszerkijelölő címadást
idézheti (pl. Bartók Béla: Zene húros hangszerekre,
ütőkre és cselesztára). A felesleges, üres beszéd jelen-
tésű „locsi-fecsi” ikerszó a szöveg vagy az elbeszélői
tevékenység lefokozottságra is utalhat. A „pincér-
hangra” határozóragos főnév szerepbe helyezkedést
és hangsúlyos nyelvi megalkotottságot jelöl. A cik-
luscímet az elbeszélés címmondata egy ironikus
felszólítással egészíti ki. Egy második személyű
megszólítottat int a legnagyobb földi hatalom
köreitől való tartózkodásra. Az irónia forrását az
adja, hogy pápai felségvizek nincsenek.
Kommunikációs helyzet. A szöveg első olvasása-
kor feltűnhet a kommunikációs helyzet tanácsokat
osztogató jellege és az ennek ellentmondó közpon-
tozás. A címtől eltekintve ugyanis a felszólítást
tartalmazó mondatokat is pont zárja. A fel-
szólítások egy része megvalósíthatatlan: a felszólító
mód és az elbeszélő tartalom élesen szemben áll
egymással. („Hangod még csak véletlenül se mutál-
jon.”) Az álfelszólítások jelzik: a beszélő ironikus
fölénnyel kezeli egyes körülmények adott, megvál-
toztathatatlan voltát. Az ironikus fölény Kölcsey-
nél is fontos magatartás, a sztoicizmus öröksége.
A sztoikus távolságtartás Esterházy elbeszélésének
központi, elrendező tanításában is megmutatkozik.
„Tarts távolságot”: távolságot az étterem – a kör-
nyező világ – felületességével, hanyagságával, igény-
telenségével szemben, mert ezzel teremted meg
belső szabadságodat, öntörvényűségedet.
A szöveget idézőjel különíti el a címtől. Ez
hangsúlyossá teszi, hogy az egyetlen szereplő az
a megalkotott hang, amelyik a „majd”, „akkor”,
„általában” szavakkal jelzett időre vonatkoztatva
szólítja meg azt, akihez beszél. A kommunikációs
helyzetből hiányzik a kölcsönösség. Miklóska csak
megszólítottként van jelen a prózavilágban. Ez
a tény a szöveg és az olvasó párbeszédének lehető-
ségét helyezi előtérbe. De felkeltheti a gyanút is,
hogy a megszólítás önmegszólításként is értelmez-
hető.
A megszólított az anyától induló és az anyához
visszatérő fiú. A tanácsok egy napra, illetve egy
életre szólnak. Egy teremtett személy, Miklóska
munkába állásának napjára, illetve az egész életére.
Az idő tehát a felnőtté válás líraian kiemelt határ-
napja, valamint Miklóska egyszeri és megismétel-
hetetlen életének epikus tartama.
53
2011.08.18. 11:42:08
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Műfajhagyomány. A kommunikációs
helyzet és a beszélőnek a szöveg tartalmá-
hoz való viszonya az intelem műfajához
utalja az elbeszélést. A szövegben ismeret-
len beszélő készít fel látszólag kisszerű
feladatra egy kisemberi létre hivatott ala-
kot. Miklóska léte a XX. század személyi-
ségközpontú szemléletében azonban épp-
oly egyedi és megismételhetetlen, mint
Imre hercegé vagy Kölcsey Kálmáné. A
felkészítés tartalma jellegzetesen közép-
és kelet-európai, illetve az 1970-es évek
magyar viszonyainak megfelelő. Az inte-
lemsorozat az élet minőségét javító lehe-
tőségek számbavétele. Olyan lehetősé-
geké, amelyek a kisszerű körülmények
között élő és korlátok közé szorított
ember számára lehetővé teszik a viszony-
lagos belső szabadságot, a személyiség
függetlenségének megőrzését.
A szolgálat erkölcse. A határozottan esztétikai jellegű tanácso-
kon túl az intelmek másik jellemző csoportja erkölcsi vonatko-
zású. Ennek az erkölcsiségnek meghatározó tartalma a méltóság-
gal végzett szolgálat, amely az esztétikai szférával is összetartozó
értéket jelent. Az erkölcsi és esztétikai érték összekapcsolásában
metaforikusan fölsejlenek a művész és a közönség viszonyának,
az íróember függetlenségének, esztétikai mércével mérhető mes-
terségbeli tudásának kérdései.
Önleplezés és önfelmutatás. Az elbeszélés egy fiatal, pályakezdő
művész ars poeticája és szerepjátéka is. Benne egyszerre jelenik
meg az önleplezés és az önfelmutatás igénye: „Játszhatsz, de
eszedbe ne jusson bohóckodni az asztalnál.” A pincérmetaforát
Esterházy Ünnepi beszéd és rekonstrukció című írásának első mon-
data oldhatja fel: „Mint pincér Kosztolányit tartom mesterem-
nek, írtam, és talán tudják, nem vagyok pincér. Ismeretes, ebből
még nem következik, hogy Kosztolányit nem tartom mesterem-
nek – nota bene csak annyi, hogyha Kosztolányit nem tartanám
mesteremnek, nem volnék pincér.”

Rövid pályakép

1. Készíts összefoglaló gondolkodástérképet Kölcsey költészetéről és értekező prózájáról!

2. Olvasd el a pályaképet, és vesd össze gondolkodástérképeddel!

Kölcsey helye a kánonban

Kölcsey pályája a magyar klasszicizmus és szenti-
mentalizmus, valamint a romantika eszményeinek,
poétikai törekvéseinek korszakváltásában helyezke-
dik el. Kölcsey az 1820–1830-as évek kiemelkedő
költője. A tudományos igényű magyar irodalomkri-
tika egyik első képviselője, a magyar értekező próza
és szónoki beszéd jelentős művelője. Meghatározó
szerepe volt a reformkor kulturális és politikai életé-
ben. Eszményeinek, magatartásának és költői-köz-
életi szerepvállalásának alakulása összekapcsolódik
a magyar polgárosodás és a nemzetté válás 1848
előtti kérdéseivel.

Korai költészete és irodalmi Iliász-pör. Kölcsey Kazinczytól és a klasszicista esz-

tevékenysége
Kölcsey költészete az 1810-es években még a klasz-
szicizmus és a szentimentalizmus poétikáját követte.
Korai verseit az isteni gondviselésbe és a lét értelmé-
be vetett hit elbizonytalanodása, a harmónia elvesz-
tésének tapasztalata jellemzi. Kazinczy szűkebb kö-
réhez csatlakozva Szemere Pállal a Felelet a Mon-
dolatra című gúnyirattal (1814) válaszolt a Kazinczyt
és a nyelvújítást ért támadásra. Két, belső ellentmon-
tétikától való eltávolodásának jellemző adaléka az
Élet és Literatura című folyóiratban zajló Iliász-pör
(1824–1826). Az Iliász-pör a magyar irodalom első
plágiumvitája volt. (A plágium idegen szellemi alko-
tás eltulajdonítását, saját néven való közlését jelenti.)
Egy erdélyi költő ugyanis beemelte Kölcsey fordí-
tástöredékeit „saját” Iliász-fordításába. Kazinczy a
kultúra egyetemességének elvéből kiindulva a költő
mellé állt. Kölcsey azonban a romantikus eredetiség-
tudattal összefüggésben a szerzői jog polgári elvét
képviselte.

54

3irod_10_ii-6.indd 54 2011.08.18. 11:42:08

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
dásoktól sem mentes bírálatban számolt le ifjúkori is mutatja. Csokonai póriasságát, Berzsenyi költé-
eszményeivel. Csokonai és Berzsenyi bírálata poéti- szetének szűkös élménykörét, sajátos képalkotását a
kai tájékozódásának klasszicizmus felé hajló irányát klasszicizmus poétikai eszményei felől bírálta.

1820–1830-as évek
Pályája 1817-től fordulatot vesz. Az 1820-as évek
elején már elégtelennek érezte a szentimentális
beszédmód kínálta lehetőségeket. Eltávolodott
a Kazinczy képviselte klasszicista poétika ízlés-
irányától is. A klasszicizmus előíró nyelvszemléleté-
vel szembehelyezkedve a nyelv szerves fejlődésének
elvét vallotta. A fordítások helyett az eredetiség,
az antik minták követése helyett a nemzeti hagyo-
mányok fontosságát hangsúlyozta.
Az 1820–1830-as években átalakult költészeté-
nek tematikája. Elmélyült történelembölcseleti
érdeklődése. Tájékozódásának irányát olyan, Herder
hatását mutató tanulmányok jelzik, amelyek a nem-
zet történelmét az egyes ember életszakaszaival
feleltetik meg. Verseinek központi kérdésévé vált
egy olyan eszményi nemzetközösség megalkotható-
sága, amelyben a közösséggel azonosuló, érte fel-
lépő személyiség kiteljesítheti önmagát. Többek
között ebbe a tematikába tartozik a későbbi jelentős
alkotások közül a Himnusz, a Huszt című epig-
ramma, a Zrínyi dala, valamint a Zrínyi második
éneke.

Emlékbeszédek, értekezések
1830-ban az akkor induló Akadémia nyelvtudomá-
nyi osztálya tagjává választotta Kölcseyt. Akadé-
miai megbízatásként készült el méltató és engesztelő
szándékú Kazinczy-, illetve Berzsenyi-emlékbeszéde.
Első és életében egyetlen kiadott versgyűjteménye
1832-ben látott napvilágot.
A nemzeti múlt megőrzésének, illetve értelme-
zésének igényével írta meg Mohács című emlékbe-
szédét (1826) a nemzeti katasztrófa 300. évforduló-
jára. Nemzeti hagyományok című értekezését (1826)
a reformkori magyar irodalom egyik legfontosabb
elméleti-esztétikai alapvetéseként tartja számon az
utókor. Az értekezés – Herder nyomán – a kultúra
fejlődésének két lehetséges módját nevezi meg.
A szervesen, saját hagyományaiból fejlődőt és az
átvételen, imitáción alapulót. A szerves fejlődés pél-
dájaként a görög kultúrát, az átvételen alapuló pél-
dájaként a görög hatás alatt álló rómait nevezi meg.
Az elkülönítés alapja az eredetiség romantikus kö-
vetelménye.
Kölcsey úgy vélte, az európai kultúra a keresz-
ténység egységesítő hatása miatt nem a szerves fejlő-
dés útját járta. Ezért, hogy nemzeti irodalmunk
létrejöhessen, vissza kell térni a gyökerekhez. Az ősi
alapokat a kuruc dalokban és a köznép énekeiben
vélte megtalálni. Úgy gondolta, ezt az ősi alapot kell
felemelni a magas művészet, az irodalmiság szintjé-
re. A népköltészet jelentőségének hangsúlyozása egy
új irodalmi ízlés, a népiesség felé nyitott utat, de nem
azonosítható a később Petőfi költészetében jelentkező
népiességgel. Kölcsey népiességfogalmának ugyanis
esztétikai összetevői mellett történelembölcseleti
tartalmai voltak. Petőfi népiességfogalmát pedig az
esztétikai mellett politikai tartalmak jellemzik.

3. Támaszd alá vagy cáfold az alábbi állítást kétoldalas érvelő fogalmazásban!

„Kölcsey (…) műről műre újragondolja szellemi világának alapkérdéseit, és soha nem ismer lezárt,
végleges válaszokat.” (Gintli Tibor–Schein Gábor)
4. Újabb olvasói tapasztalataid alapján egészítsd ki, bővítsd érveidet Kölcsey költészetének Márton
László által értelmezett sorsmelankólia-összetevőiről!
5. Lapozz vissza tudom – tudni akarom – megtanulom táblázatodhoz! Gondozd a táblázat második
és harmadik oszlopát! Pipáld ki azokat a kérdéseket, amelyekre választ kaptál, és írd a harmadik
oszlopba a megtanulandó tartalmak kulcsszavait!

55

3irod_10_ii-6.indd 55 2011.08.18. 11:42:08

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
VÖRÖSMARTY MIHÁLY
Aki Vörösmartyt olvas, és engedi
magát elsodorni, a nagyság leve-
gője csapja meg. Elsodor, ha ha-
gyod. Költői nagyformái lenyűgö-
zők és kihívóak, ezek a szavak tisz-
ták, ha azóta olyan sok minden
rakódott is le rájuk. Talán egyszer
megint tisztán ragyognak fel,
„mint a csillagok. / S ha majd be-
nézünk a menny ajtaján / Kihall-
hatók az angyalok zenéjét.
(Kukorelly Endre: „Míg oly
magas lesz, mint a csillagok”)
1. Készíts tudom – tudni akarom – megtanulom tábláza-
tot a füzetedbe!
a) Idézd fel, és az első oszlopba gyűjtsd össze, mit tudsz
Vörösmartyról, mit olvastál tőle!
b) A második oszlopba írj néhány kérdést, amelyek meg-
fogalmazódtak benned Vörösmarty költészetével
kapcsolatban a Kukorelly-idézet alapján!
c) Beszéljétek meg párban, majd az osztállyal az első két
oszlopba írtakat! Közben más színt használva egészít-
sétek ki saját táblázatotokat párotok, illetve az osztály
tudásával, kérdéseivel!

Vörösmarty Mihály (1800–1855) a Fejér megyei Pusztanyéken született, elszegényedett köznemesi családban. 1811-ig
otthon, majd a ciszterciek székesfehérvári gimnáziumában tanult. 1816-tól tanulmányait a kegyesrendiek pesti gimná-
ziumában folytatta. Apja halálát követően anyja kilenc gyermekkel maradt özvegyen. A család eltartására Vörösmarty
állást vállalt a Perczel családnál, és beiratkozott a pesti egyetemre joghallgatónak. Tanítványa volt Perczel Mór, a későb-
bi honvédtábornok, és beleszeretett tanítványai nővérébe, Etelkába. 1822-től ügyvédi oklevele megszerzéséhez jogi gya-
kkorlatot folytatott a Tolna megyei Görbő alispánjánál.
1825-ben, Zalán futása című romantikus eposzának sikerét követően Budára költözött.
„„Független emberként és íróként” műveinek jövedelméből akart megélni. Az 1830-as években
a szabadelvű nemesi ellenzék tagja és a kulturális élet meghatározó alakja lett. 1841-ben bele-
sszeretett a nála húsz évvel fiatalabb Csajághy Laurába, Bajza József sógornőjébe, és 1843-ban
mmegházasodott.
Az 1848-as forradalom előkészítésében közvetlenül nem vett részt, de ügyével azonosult. A sza-
bbadságharc leverése fizikailag és lelkileg egyaránt megtörte, bujdosni kényszerült. Miután kegyel-
mmet kapott, a Fejér megyei Baracskán, majd Nyéken gazdálkodásba kezdett, hogy szűkösen meg-
éélhessenek. 1855 őszén betegsége miatt Pestre költözött. 1855. november 19-én halt meg.

Az emberiségköltemény nyomában
Egy filozófiai mesedráma

2. A Csongor és Tünde olvasása során foglald össze írásban

minden felvonás cselekményét ötujjas elbeszéléssel!
3. Háromlépéses interjúval beszéljétek meg a Csongor és
Tündére vonatkozó elsődleges olvasói tapasztalatai-
tokat!
4. Írd fel magadnak a füzetedbe azokat a kérdéseket, ame-
lyekre választ szeretnél kapni a Csongor és Tündével kap-
csolatban!

Az ördögfiak. Jaschik Álmos illuszt-

rációja a Csongor és Tündéhez (1921)

56

3irod_10_ii-6.indd 56 2011.08.18. 11:42:08

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Csongor és Tünde – részletek az első felvonásból
Kert. Középett magányosan virágzó tündérfa áll,
alatta Mirígy kötözve ül. Csongor jő.

CSONGOR Minden országot bejártam,

Minden messze tartományt,
S aki álmaimban él,
A dicsőt, az égi szépet
Semmi földön nem találtam.
Most mint elkapott levél,
Varga Mátyás díszletterve a darab 1946-os
Kit süvöltve hord a szél, előadásához
Nyugtalan vagyok magamban,
Örömömben, bánatomban,
S lelkem vágy szárnyára kél.
Ah, de mit látok? középen
Ott egy almatő virít,
Csillag, gyöngy és földi ágból,
Három ellenző világból,
Új jelenség, új csoda.
S aki ott kötözve űl,
A gonosz, kaján anyó,
Nénje tán a vén időnek,
Mint leláncolt fergeteg
Zsémbel és zúg; mit jelent ez?
Vén Mirígy – (…)
MIRÍGY Légy figyelmes.
Mint mondám, az éj ha jő,
Érni kezd a fán az alma,
S mint egy most szűlt lánykafő,
Oly arannyá duzzad halma.
Mégis ebben agg apádnak
És anyádnak haszna nincsen;
Mert bármennyien vigyáznak,
Báj szellő kel éj felében,
Melytől a szemek lehúnynak,
S reggel a szedett fa áll,
Mint a puszta tüskeszál. Róth
Ró h Mik
Miksa: A ffelkelő
lk lő nap (1900)
S mert legaggabb én vagyok,
Legtovább virraszthatok,
Azt beszélték, s ideköttek
A fatőhöz, s megnevettek.
Engem is pedig lesujt a
Bűvös álom ón hatalma,
És ez harmad éje már,
Étlen, szomjan, hogy vigyázok.
CSONGOR Mily nem ösmert gondolat,
Új kívánat, új remény ez,
Mely mint vert hab tengerén
Vándor éji villanat,
Háborús eszembe hat? A hármasútnál. Upor Tibor díszletterve
a darab 1932-es előadásához

57

3irod_10_ii-6.indd 57 2011.08.18. 11:42:09

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
MIRÍGY Hogy pusztúljon a kegyetlen!
Mégsem old el láncaimtól.
Vallanom kell többet is,
Vallanom kell a valót. –
Halljad, úrfi, mely gyanúm van:
Innen tündér szép leányzó,
Aki e fát ülteté tán,
Hordja vissza, mint sajátját,
Az arany gyümölcsöt is. (…)
CSONGOR Szép fa, kertem új lakója,
Mely, mint nem várt ritka vendég,
Félig föld, félig dicső ég,
Ösmeretlen kéz csodája
Állsz előttem, s a kopárra
Életet, fényt, gazdagságot,
S hintesz álmot a sovárra,
Mint tehessem, mint lehet,
Hogy ne nyomjon engem álom,
S megláthassam kincsedet?
Földben állasz mély gyököddel,
Égbe nyúlsz magas fejeddel,
S rajtad csillagok teremnek,
Zálogúl talán szivemnek,
Hogy, ha már virágod ilyen,
Üdv gyönyör lesz szép gyümölcsöd.
Szép fa, tündérkéz csodája,
Vajha ilyen légy nekem.
Ah, de mit tekint szemem?
Szerelemnek rózsaszája,
Mondd, minek nevezzem őt,
A nem földit, a dicsőt?
Hattyu szálla távol égből,
Lassu dal volt suhogása,
Boldog álom láthatása,
S most, mint ébredő leány,
Ringató szél lágy karján,
Úgy közelget andalogva;
Ah, tán ez, kit szívdobogva
Vártam annyi hajnalon?
Ah, tán e fa ültetője,
Ennyi bájnak, és gyönyörnek,
Ennyi kincsnek asszonya?
Rejts el, lombok sátora,
Rejts el éjfél, szív, ne dobbanj,
El ne árulj, el ne rontsad
A szerencse útait.
Dal
Álom, álom,
Édes álom,
Szállj a csendes föld fölé;
Minden őrszem
Húnyjon, csak nem
A várt s váró kedvesé.
58
3irod_10_ii-6.indd 58
5. Rajzoljátok le a szerzői utasítás alap-
ján a nyitó színpadképet! Rendezzé-
tek be saját fantáziátok szerint továb-
bi díszletelemekkel!
6. Reflektorfényben technikával tegye-
tek fel minél több kérdést vállalkozó
osztálytársatoknak a darabot nyitó
szerzői utasításhoz!
7. Mozaik feladatmegosztással és asztal-
terítő technikával válaszoljatok a kö-
vetkező kérdésekre az első felvonás-
ból közölt részletek alapján!
a) Kicsoda Csongor, mi a célja? Mit
tett eddig célja eléréséért, és mi-
lyen sikerrel járt?
b) Kicsoda Tünde, mi a célja? Mit
tett eddig célja eléréséért, és mi-
lyen sikerrel járt?
c) Kicsoda Ilma és az általa említett
Balga?
d) Kicsoda Mirígy? Kik és miért kö-
tözték a tündérfához? Mit tud a
tündérfáról?
8. Mi a szerepe, metaforikus jelentése
annak, hogy a csodafa és a boszor-
kánydomb is Csongor kertjében van?
Az alábbi részlet értelmezésével ke-
ressétek a választ!
Ezt [az almafát] a rosz kopár tető,
Tán a naptól s csillagoktól
Terhbe jutván, úgy fogadta,
S szülte, mint boszú jelét;
Mert eleddig rajt’ egyéb
Rosz bogácsnál s árvahajnál
Nem termett: azért leve
„A boszorkánydomb” neve.
(Első felvonás, Mirígy)
9. Készítsétek el az összes szereplő név-
kártyáját! Dolgozzatok tovább a ref-
lektorfényben technikával! A szere-
peket kihúzók egyesével álljanak
középre, és a teljes mű ismeretében
válaszoljanak saját szerepükből a töb-
biek kérdéseire!
10. A névkártyák poszterre ragasztásával
és jelölésekkel csoportosítsátok a drá-
ma szereplőit aszerint, hogy az embe-
ri világ fölötti szinthez vagy a földi
világ szintjéhez tartoznak-e! Jelöljé-
tek a szintek között lehetséges moz-
gásokat és a szereplők egymáshoz
való viszonyát is!
2011.08.18. 11:42:10

CSONGOR Álom, álom, édes álom,
Ah, csak most ne légy halálom.
Elrejtezik. Tünde, Ilma jőnek.
ILMA Asszonyom, tudod, hogy engem
E poros földről emeltél
A magas tündér hazába,
S csak azért, hogy ott napestig
Csongor úrfiról beszéljek,
Szép szeméről, szép hajáról,
Fejedelmi termetéről,
És arról a mézajakról,
Mely dalt s csókokat terem.
TÜNDE Ah, hogy ennyit tudsz csevegni.
ILMA Lásd, nem ok nélkül beszélek.
Itt nekem férjem maradt,
Akit Balgának neveznek.
Olyan isten-verte had
Nincs talán a fél világon.
Szomja, éhe mondhatatlan.
E nagy föld, kenyér ha volna,
S hozzá sajt a holdvilág,
Már eddig felfalta volna,
Hold az égen nem ragyogna,
S most itt nem járhatna láb.
S hogy még vannak tengerek,
Nincs egyébtől, mint csak attól,
Hogy bennök nem bor pezseg.
S asszonyom, lásd, e gonosz csont
Első nap már verni kezdett,
És ijeszte, hogy megesz, ha
Enni nem hozok neki.
Tudni most azért szeretném:
Meddig tart e bujdosásunk?
Mert, mi könnyen eshetik,
Hogy még itt e csipkefán,
A rokonságnak miatta,
Fennakad csipkés ruhám,
S Balga itt talál az ágon,
Azt gondolja, som vagyok,
És nekem jön, és leszed:
Akkor jaj lesz életemnek,
Jaj, szegény tündér fejemnek!
TÜNDE Ah! ne kelts föl bánatimból.
Ilma! Ilma! messze honból,
Látod, mily hiába járok.
E kies fát mily hiába
Ültetém vad föld porába,
Kedvesemre nem találok.
A fa kincseket terem,
A fő kincs, a szerelem,
Szép világa álmaimnak,
Melyek e vidékre vonnak,
Ah, az rajta nem terem.
3irod_10_ii-6.indd 59
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
11. Vizsgáljátok meg a fa – kert – út topo-
szok szerepét és jelentéseit a műben!
a) Milyen metaforikus jelentéseket tud-
tok kapcsolni a fa, a kert és az út to-
poszokhoz? Készítsetek poszterekre
fürtábrát! Mozaik technikával dol-
gozzatok!
b) Gyűjtsetek a Csongor és Tünde elekt-
ronikus könyvtárbeli szövegéből
vagy kötethasználattal a fürtábrá-
toknak megfelelő, a (tündér)fára, a
kertre vagy a (hármas) útra vonatko-
zó szöveghelyeket!
c) Írjátok le vagy nyomtassátok ki, majd
értelmezzétek a gyűjtött részleteket!
Az értelmezés alapján alakítsátok to-
vább fürtábrátokat! Pipáljátok ki a
Csongor és Tündében is értelmezhető
jelentéseket! Húzzátok át azokat,
amelyek ennél a műnél nem jellem-
zőek! Egészítsétek ki ábrátokat olyan
új jelentésekkel, amelyek eddig nem
szerepeltek posztereteken! A kiegé-
szítéshez más színt használjatok!
d) Fogalmazzátok meg, mi a szerepe a
Csongor és Tünde drámavilágában a
három toposznak! Hogyan kapcso-
lódnak az emberi világ fölötti szint-
hez, illetve az emberi világ szintjéhez?
12. Alkossatok az öt felvonásnak megfele-
lően csoportokat! Ha szükséges, lapozzá-
tok át a szövegrészt, használjátok ötujjas
elbeszéléseiteket! Mutassátok be saját
felvonásotokat! A teret (hol játszódik?),
az időt (mikor játszódik?) és a cselek-
ményt (mi történik?) sűrítsétek egyetlen
összefoglaló-jelképező állóképbe!
a) Ha mód van rá, mutassátok be az
óramutató járásával megegyezően
egyszerre mind az öt állóképet!
b) Hangosítsatok ki felvonásonként
néhány szereplőt a belső hangok
technikájával!
c) Hangosítsátok ki ugyanazt a szerep-
lőt minden felvonásban a belső han-
gok technikájával!
d) Összegzésül készítsetek vázlatot a
füzetbe a dráma tér- és időszerkeze-
téről! Mi lehet a szerepe, jelentése
annak, hogy a drámai tereket gyak-
ran idők jelzik, jelölik? Keressetek
magyarázatot!
59
2011.08.18. 11:42:11
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

13. Beszéljétek meg az alábbi kérdéseket állj párba technikával! Minden kérdés után keressetek új párt!
a) Mit kell tennie Csongornak, mit Tündének, hogy megtalálják a boldogságot?
b) Miért akarja Mirígy mindenáron megakadályozni Csongor és Tünde szerelmének beteljesü-
lését? Kiket hogyan használ fel célja eléréséhez?
c) Mit jelképezhet a műben Mirígy alakja?
d) Mi a szerepe Balgának és Ilmának?
e) Mi jellemzi Csongor és Balga figuráinak egymáshoz való viszonyát?
f ) Mi jellemzi Tünde és Ilma alakjainak egymáshoz való viszonyát?
g) Mi a szerepe a vándorok színre léptetésének?
h) Miért találkozik velük Csongor két alkalommal is a hármas úton?
14. Vizsgáljátok meg az alábbi idézetpárokban a párhuzam és az ellentét kettősségét!

Hattyu szálla távol égből, Csongor úrfi, megbocsáss,

Lassu dal volt suhogása, Már a hajnalcsillag int,
Boldog álom láthatása (Csongor) S mig hattyúvá változom,
Ahhoz is csak kell idő. (Ilma)
Oh, öröm, s ez Tünde lába, Szamárfület találtam,
Mert kié is lenne ilyen? És tehéncsapást; ha ez nem
A szemérem ajtajánál, Böske lába, vesszek el. (Balga)
Mely a szépség arcain hál,
A szerelm ily lábakon jár (Csongor)
Elérhetetlen vágy az emberé, Hát én mindig éh legyek,
Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! S únhatlan csak szomjuhozzam?
S miért az olthatatlan szomj, miért (Csongor) És e gyomrot, és e torkot
Csak bolonddá tartogassam? (Balga)
a) Próbáljátok megmagyarázni, mi a humor forrása!
b) Alkossatok szereplőpárokat, szereplőhármasokat minél több szempontból! Egy-egy szereplő
többféle párnak, hármasnak is tagja lehet. Beszéljétek meg, mi lehet a drámavilágban a
figurapárok, illetve a figurahármasok szerepe!

Világdráma – világmagyarázat – mítosz Hagyományba ágyazottság. A Csongor és

A Csongor és Tünde az európai romantika bölcseleti kérdé-
seivel összhangban az emberi lét alapvető kérdéseire keresi
a választ. Arra, hogy a lét végességén felülemelkedve mi
adhat értelmet és vigaszt az ember életének. Lehetünk-e
boldogok, és mit kell tennünk a boldogság elnyeréséért.
Képes-e az ember a szerelem által felülemelkedni végessé-
gének tragikumán.
Csongor törekvései és sorsa általában az emberi törek-
véseket és sorsot képviseli. Ezért Vörösmarty műve a
romantikus világdrámák vagy emberiségköltemények
sorába illeszkedik. Ezekkel az alkotásokkal az is összekap-
csolja, hogy lét- és világmagyarázat-kísérlete párbeszédbe
lép a mítosz elbeszélésrendjével, szellemiségével. A Cson-
gor és Tünde mitológiája költői, egyedi, öntörvényű világ.
Benne a közkeletű mesemotívumok és ősképek egymást
erősítő, magyarázó rendszerré állnak össze.
Tünde a magyar és a világirodalom több szö-
vegével létesít kapcsolatot. Legközvetlenebbül
egy XVI. századi, keleti eredetű történet Ger-
gei (vagy Gyergyai) Albert által feldolgozott
XVIII. századi változatával. Gergei széphistó-
riája széles körben ismertté tette Argyrus király
történetét.
Vörösmarty felhasználta Gergei művének
meséjét. Átvette a motívumok és a szereplők
nagy részét. De új szereplőket is színre lépte-
tett (a három vándort, az Éj asszonyát). A mese
tartalmát filozofikussá mélyítette. Alkotása
arról tanúskodik, hogy a magyar költő való-
színűleg olvasta és ismerte Goethe Faustját
vagy annak egyes részleteit. További kapcso-
lat fűzi a művet Mozart Varázsfuvolájához.
Dramaturgiai és motivikus szempontból fon-
tos előzménye Vörösmarty művének Shakes-
peare Szentivánéji álom című színműve is.

60

3irod_10_ii-6.indd 60 2011.08.18. 11:42:11


Világszintek és szereplők
A mű címe szerelmi témát előlegez. A Tünde név
jelentésének eredete szerint („tündér”) az eszményi
szintre utal. Csongor neve a földi szférához kapcso-
lódik. A két hős vágyódása ellentétes irányú. Cson-
gor Tündérhonba, Tünde a földre vágyik. Céljukat
csak saját világuk átlépésével és a másik világába
való beavatásukkal érhetik el.
Csongor a földi szintre kiterjedő tapasztalat-
szerzését és keresését követően lép elénk. Első meg-
szólalásában az álmaiban élő „dicső ” és „égi szép”
utáni, eddig beteljesületlen vágyakozását fogal-
mazza meg. Ahhoz, hogy vágya beteljesülhessen,
próbákat kell kiállnia. Keresnie kell üdlakot, le kell
győznie a gonosz erőket, amelyek eltántoríthatják
céljától. Kísérője a feleségét kereső Balga.
Balga az emberi létezés eszményi, nemes szférá-
jával szemben az anyagit, a földhöz ragadtat, a hu-
morosat képviseli. Így bizonyos tekintetben Cson-
gor kiegészítő ellentéte. Viszonyuk Don Quijote és
Sancho Panza kettősét idézi.
Az emberi világ fölötti szintről származik Tün-
dén kívül Mirígy, az ördögfiak, a nemtők és az Éj. Ez
Az emberi világ fölötti
szint Tünde (jó, eszményi)
Ilma
Nemtők
A két világszint határa
KERT
(átjárhatóság) BOSZORKÁNYDOMB
A földi világ szintje
Böske
(az ember világa)
Kalmár, Tudós, Fejedelem
Ősképek
Az alá-fölérendeltségi viszonyban lévő világok
között az átjárhatóságot a mitológiából, a népme-
séből és az irodalmi hagyományból is ismert vezér-
motívumok teremtik meg. Ezek az ősképek a műben
helyszínként vagy viszonyítási pontként, illetve jel-
képként szerepelnek.
Csongor mint vándor, boldogságkereső utazó
lép színre. Tündével való találkozását és elválásukat
követően ismét útra kel, de most már új tér-idő
dimenzióban indul el. Eddig a földi szférában
kereste vágyképének beteljesülését. Most már egy a
3irod_10_ii-6.indd 61
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
a szint önmagában is tagolt. Egyrészt minden nemes
törekvést maga felé vonz (Tünde) vagy őriz (nem-
tők). Másrészt rontó erőként gátolni igyekszik (Mi-
rígy, ördögfiak). A tét a középkori moralitásdrámák-
hoz hasonlóan az ember, Csongor boldogsága.
Tünde a Csongor kertjébe ültetett tündérfával
jelzi létét, szerelmét és a keresés helyes irányát Cson-
gornak. Tünde az embert megnemesítő szerelmet és
költészetet, az eszményi létszférát képviseli. Mirígy
a gonosz erő képviselője. Az ember felfelé törekvő
vágyainak megrontója, lefelé húzó, sorsrontó belső
tartalmainak kivetülése egy szereplőbe.
Célja eléréséhez Tünde és Mirígy is felhasznál a
földi szintről származó szereplőket. Tünde Böskét
(Ilma) veszi maga mellé, hogy naphosszat Csongor-
ról hallhasson. Párosuk Csongor és Balga kettősé-
nek feleltethető meg. Mirígy viszont Ledért hasz-
nálná fel Csongor megkísértésére. Mirígy aktívabb,
ami arra utalhat, hogy a világban a szép és nemes
érték mindig veszélyeztetettebb. Jelentheti azt is,
hogy az ember nehezen győzi le a lelkében lakozó
visszahúzó, gonosz, önrontó erőket.
Éj (mindenek felett áll)
Mirígy (gonosz)
Kurrah, Berreh, Duzzog
TÜNDÉRFA
HÁRMAS ÚT
Csongor Ledér
Balga Dimitri
földinél magasabb szintű világba kísérli meg az elju-
tást. Ez a magasabb szint az álmaiban élő vágykép
kivetülése.
Csongor valójában énjének belső ösvényein
haladva keresi az élet értelmét, álmai beteljesülését.
Így az út egyszerre a drámai történések külső, illetve
a lelki történések szimbolikus, belső útja. A Cson-
gor újabb vándorlását közrefogó hármas út a földi
és az égi szint, a való és az ideál közötti átjárhatósá-
got is biztosítja. Így a cselekmény a két szint érint-
kezési sávjában, földi és égi határán játszódik.
61
2011.08.18. 11:42:11
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Csongor útjának kezdő- és végpontja a kert,
közepén a tündérfával. Az irodalmi hagyomány- Kert Kert
kopasz fa virágzó tündérfa
ban a kert többek között a paradicsomi állapot-
Éjfél Éjfél
nak, az égi és a földi szerelemnek a szimbolikus
tere. A Csongor és Tündében a kert egyrészt valós
helyszín. A vándorlásból való megérkezés, a Hármas út Hármas út
Tündével való találkozás, az elválás, illetve a sze-
relmi beteljesedés, az otthonra találás helyszíne.
Az Éj A Hajnal
Ugyanakkor lélekszimbólum is, Csongor lelké-
birodalma palotája
nek kivetülése. A kert közepére ültetett tündérfa
azt a világot jelképezi, amelyben Csongor helyet
kíván magának. A fa a létezés terében olyan bel- Barlang
Mirígy
ső középpontot, eszményt jelöl ki, amely értel- udvara
met ad a létnek. Ebben a minőségében összekö-
ti a két világszintbe rendeződő három kozmikus Mirígy Mirígy
zónát: az alvilágot, a földet és az eget. szobája szobája
Ezt a jelentést nyomatékosítja az a tény, hogy Ledérrel Ledérrel
a Tünde által ültetett csodafa mellett Csongor
kertjében van a Mirígyhez kapcsolódó Boszor-
kánydomb is. Ezek az emberi lélek felemelő,
Kert
eszményi szférába törekvő, illetve visszahúzó, Dél
önrontó erőit jelképezik. A belső, lélekben zajló
keresés, utazás magyarázza a dráma térré váló (Németh Antal, Szauder József és Kerényi Ferenc nyomán)
időit (éj, hajnal, dél, éj), az egyetlen kozmikus
napba sűrített drámai cselekményt.

Csongor és Tünde
– részlet az ötödik felvonásból
ÉJ Sötét és semmi voltak: én valék,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj,
És a világot szültem gyermekűl.
Mindenható sugárral a világ
Fölkelt ölemből; megrázkódtatá
A semmiségnek pusztaságait,
S ezer fejekkel a nagy szörnyeteg,
A Mind, előállt. Hold és csillagok,
A menny csodái lőnek bujdosók
Kimérhetetlen léghatárokon.
Megszünt a régi alvó nyúgalom:
A test megindúlt, tett az új erő,
S tettekkel és mozgással gazdagon
Megnépesűlt a puszta tér s idő,
Föld és a tenger küzdve osztozának
Az eltolt légnek ősi birtokán;
Megszünteté a tenger habjait,
S melyet haraggal ostromolt imént,
Most felmosolyga mélyiből az ég;
S mint egy menyasszony, szépen és vidáman
Virágruhába öltözött a föld.
A por mozogni kezdett, és az állat,
S királyi fejjel a lelkes porond,
15. A drámai cselekményben hol, mikor, mi-
lyen helyzetben hangzik el az Éj mono-
lógja?
16. Ki az Éj asszonya, milyen illetékességei
vannak? A monológ alapján hol helyez-
kedik el a szereplők rangsorában?
17. Milyen nézőpontból látjuk általa az
anyagi világot, a földi létet? Milyen idő-
síkok kapcsolódnak hozzá?
18. Mi jellemzi az Éj szerint a teremtett vilá-
got, az ember egyedi és történelmi létét?
19. Miként ismétli meg a monológ a teljes
mű szerkezetének körkörösségét? Miben
tér el ettől?
20. Hogyan hozza létre maga a monológ szö-
vege a körkörösséget?
21. Gyűjtsetek és magyarázzatok meg ketté-
osztott naplóval néhány jellegzetes, kife-
jező költői képet a monológból!
22. Olvassátok újra a Kalmár, a Tudós és a
Fejedelem kettős monológjait és Cson-
gor velük való találkozásainak szöveghe-
lyeit!

62

3irod_10_ii-6.indd 62 2011.08.18. 11:42:12


Az ember lőn, és folytatá faját,
A jámbort, csalfát, gyilkost és dicsőt. –
Sötét és semmi vannak: én vagyok,
A fény elől bujdokló gyászos Éj. –
A féreg, a pillanat búboréka,
Elvész; idő sincs mérve lételének.
Madárt a szárny, a körmök állatot
Nem váltanak meg, kérges büszke fát
Letesznek századoknak súlyai.
Az ember feljő, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tűkrözik.
Megmondhatatlan kéjjel föltekint,
Merőn megbámúl földet és eget;
De ifjusága gyorsan elmulik,
Erőtlen aggott egy-két nyár után,
S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia.
Kiirthatatlan vággyal, amig él,
Túr és tünődik, tudni, tenni tör;
Halandó kézzel halhatatlanúl
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
Még a hiúság műve van porán,
Még kőhegyek ragyognak sírjain,
Ezer jelekkel tarkán s fényesen
Az ész az erőnek rakván oszlopot.
De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok,
Ha nem lesz föld, s a tenger eltünik.
Fáradtan ösvényikből a napok
Egymásba hullva, összeomlanak;
A Mind enyész, és végső romjain
A szép világ borongva hamvad el;
És ahol kezdve volt, ott vége lesz:
Sötét és semmi lesznek: én leszek,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.
(1830)
Az Éj
A mű világában sem Tünde, sem Mirígy nem min-
denható. A Jó és a Gonosz felett áll az Éj. Figurája
összegző érvénnyel jeleníti meg a romantikus gon-
dolkodást. Egyedül ő rendelkezik korlátlan hata-
lommal. Nem keletkezett, és nem pusztul el, örök-
től fogva és örök időkig létezik. Végtelen tér-idő
dimenziójából tekintve a világ, az ember és a törté-
nelem véges pillanat csupán. Monológja a termé-
szetnek kiszolgáltatott, tragikus lénynek mutatja
az embert. Eszmeisége tagadja a fejlődéselvet és az
ember közösségi elkötelezettségét. Ezért szembe-
helyezkedik a felvilágosodással. Az Éj hatalmában
3irod_10_ii-6.indd 63
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
23. Mozaik technikával készítsétek el
egy időbeli tengely mentén a Kalmár,
a Fejedelem és a Tudós kettős jellem-
térképeit (először a hármas úton,
illetve másodszor a hármas úton)!
24. Vessétek össze az utazók vágyainak,
életideáljainak, értékképzeteinek
alakulását Csongoréival!
25. Hasonlítsátok össze, hogyan viszo-
nyulnak az Éj monológjából kiolvas-
ható történelem- és létszemlélethez
a vándorok, illetve Csongor céljai,
sorsuk alakulása!
26. Csongor mely megszólalásai csenge-
nek össze az Éj monológjával?
Jelenet a budapesti Nemzeti Színház 2006-os
előadásából. Rendező: Valló Péter
„ Hogyan árnyalhatja a jelentést, milyen újabb
jelentéseket hozhat játékba a modern díszlet
és a hétköznapi viselethez közel álló jelmez?
áll Tünde számkivetése a „fényhazából” a földi
létbe.
Tünde Csongorért hozott áldozata, hogy
halandó asszonnyá válik. Bizonyos szinten mégis
megőrizheti tündérségét. Újra elülteti a fát, őrző-
nek hívja a nemtőket, a fával szemközt tündérpa-
lota emelkedik. Ez azt is jelentheti, hogy a szerelem
a földi szintnél magasabb rendű, eszményi értéket
képvisel. Ehhez az eszményhez Csongor a drámavi-
lágban számára adott próbatételekkel emelkedhet
fel (kitartó keresés, hűség, a gonoszság legyőzése,
szerelem, a helyes út megtalálása).
63
2011.08.18. 11:42:12
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Kalmár, Fejedelem, Tudós
Az üdlakot kereső Csongor a hármas úton találko-
zik a különböző életideálokat megtestesítő allego-
rikus alakokkal. Első találkozásukkor a Kalmár, a
Fejedelem és a Tudós biztos célképzettel rendelke-
zik. A boldogság forrását a pénz, a hatalom, illetve
a tudás birtoklásában és erejében vélik megtalálni.
Csongor törekvését mindhárman betegesnek,
haszontalan képzelgésnek látják. Tündérhont nem
ismerik, illetve saját értékképzeteikkel azonosítják.
Értékképzeteiket Csongor korábbi útján megszer-
zett tapasztalatai alapján utasítja el.
A vándorok és Csongor az ötödik felvonásban
lépnek ismét a hármas útra. Beszédeiknek az Éj
monológja ad kozmikus távlatot. A vándorok csa-
lódtak; értékeik hamisságát, hiábavalóságát tapasz-
talták meg útjaikon. Reménytelen és céltalan
bolyongásuknak csak a halál vethet véget. Közülük
a Tudós – az Éj beszédével is összhangban – érzé-
keli a pusztulás egyetemes uralmát. Magánbeszé-
deiket a keresésben reményét vesztett Csongor két
monológja fogja közre. Az elsőben tapasztalatait
összegzi, és az emberi vágy beteljesíthetetlenségét,
a lét értelmetlen körforgását panaszolja. A máso-
dikban mélyen megélt otthontalanságát fogal-
mazza meg, és a világból való kivonulását helyezi
kilátásba.

A szerelem mint létértelem

A Csongor és Tündében a szerelem, a személyes bol-
dogságkeresés bizonyul a lét egyetlen értelmének, a
romantikus személyiség egyetlen hiteles életcéljá-
nak. A világfa termő ága és gyümölcsei a szerelem
lehetséges beteljesülésének jelképei. Egyben élet-,
illetve termékenységszimbólumok, archetípusok.
Ezt a jelentést erősíti a nemtők színre léptetése az
ötödik felvonás végén. Szerepük a csodafa őrzése.
Szövegeik játékosak, finoman erotikusak. „Méhcso-
port-rózsafa játékuk” a mézgyűjtés és a beporzás
jelentéseinek előhívásával Csongor és Tünde szerel-
mének közelgő beteljesülésére utal.
A drámai költeményben maga a szerelem is szim-
bolikus értelmet nyer. A föld és az ég között betelje-
sülő szerelem az ember belső és külső világának egy
lehetséges elrendeződését kínálja. Benne a halandó
ember kísérletet tesz a mulandóság meghaladására
és az életben elérhető személyes boldogságra.
Befogadástörténet. A mű hazai drámai-irodalmi
hagyományokba való beillesztésének nehézségei is
magyarázhatják, hogy a Csongor és Tünde értékeit a
maga korában egyedül Kölcsey ismerte fel. Ő is fenn-
tartásokkal, és harmadszori olvasásra. Csak Paulay
Ede 1879-es színrevitelét követően szerzett teljes elis-
merést romantikus irodalmunk e világirodalmi mér-
cével mérve is kimagasló alkotása. Értő befogadását
ekkor már a shakespeare-i vígjátékok magyar fordítá-
sainak népszerűsége is elősegítette.
Korunk befogadói magatartása különösen fontos-
nak tartja a mű létértelmező kérdésfelvetéseit, össze-
tett jelentésű motívum- és utalásrendszerét. Nem
kevésbé a különböző „világok” megszólaltatására,
vitájára felhasznált verselési technikákat (a magyaros
és időmértékes verselés, a jambikus, illetve trochaikus
szövegek váltakozása).

27. Keress érveket T-táblázattal a Csongor és Tündének a mesével és a filozófiával való kapcsolatára!
28. Keress és értelmezz kettéosztott naplóval néhány olyan szöveghelyet, ahol az álomnak, álomsze-
rűségnek fontos szerepe van!
29. A Csongor és Tünde számos műfajt emel be a szövegébe „vendégként”. Keress példát a követke-
zőkre: ráolvasás, átokmondás, közmondás, találós kérdés, népdal, szóláshasonlat, állathívogató!
a) Keress magyarázatot arra, vajon miért szerepeltetett Vörösmarty ennyiféle műfajt drámai köl-
teményében! Mi az egyes vendégműfajok szerepe a műben?
b) Gyűjteményedből készíts idézetkártyákat! A kártyákból rendezzetek műfaj-felismerési versenyt!

30. Készíts korhű vagy modern jelmezterveket a darabhoz! Rajzold meg a mű egyik általad kiválasz-
tott részletének mesés vagy a mai világba helyezett színpadképét!

64

3irod_10_ii-6.indd 64 2011.08.18. 11:42:13

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
31. Amikor először lépnek a szereplők a hármas útra, Csongor még csak keresi célját, a vándorok
azonban úgy vélik, már megtalálták életük értelmét. A másodszori színrelépéskor Csongor re-
ményét vesztett hős, a vándorok pedig kiábrándultak céljaikból. Csongor ezt követően találja
meg a szerelmi boldogságot. Mi lenne, ha az utazók és a főhős tíz év elteltével ismét találkozná-
nak? Írd meg Csongor és az egyik utazó párbeszédét!
32. Értelmezd az alábbi állításokat! Formálj megerősítő és/vagy cáfoló véleményt az értelmezésekről!
a) „Csongort olvasám Pesten; s mivel a drámai akció nem képzeletim szerint ment, alkalmas hi-
degséggel. Itthon elolvasám másodszor magamban, s harmadszor ismét sógorasszonyomnak.
Ezen harmadik olvasás megkapott. Ezer oda nem valók és másképpen valók mellett is: Csongor
kincs.” (Kölcsey Ferenc, 1831)
b) „[E] műnek hibái vannak, melyeket csekély tehetségű költő is elkerülhetett volna, de szépségei
olyanok, melyeket a legnagyobb költő is irigyelhetne.” (Gyulai Pál, 1866)
c) „A Csongor és Tünde nyelvi tekintetben Vörösmartynak bizonyára legjelesebb műve. Népies,
magyaros nyelvsajátságot egy művében sem találunk annyit, mint ebben.” (Simonyi-Steiner
Zsigmond, 1874)
d) „Vörösmarty Csongor és Tündéje a magyar dráma legélőbb, talán egyetlen igazán organikus
[szerves] alkotása.” (Lukács György, 1911)
e) „A Csongor és Tündével [Vörösmarty] a romantikus mozgalom egyik legfőbb és legnehezeb-
ben keresztülvihető tendenciáját valósította meg. Új életre keltette a mese-erdőt, melynek
utolsó látogatója Shakespeare volt.” (Szerb Antal, 1934)
f ) „Minél többször olvasom, nézem ezt a darabot, minél tovább dolgozom a Csongor és Tündén,
annál inkább meggyőződésem, hogy Vörösmarty egy 19. századi magyar Shakespeare. Ebben
van az ereje, de a nehézsége is, hiszen a Szentivánéji álomhoz hasonlóan a szerző itt is több
dolgot kötött össze, az ősi magyar széphistóriától a commedia dell’artén keresztül a moralitá-
sig, és ez nyilván a maga korában igen aktuális kérdéseket tükrözött, de elég nehéz a mai ember
tudatával összeegyeztetni. (…) Nem tudom, hogy a magyar közönség milyen elvárással közelít
ehhez a darabhoz. Talán valamiféle mesejátéknak tekinti, vagy operaszerű színműnek, de a mi
esetünkben az előadás se nem mese, se nem opera, talán leginkább egy nosztalgikus álomra
emlékeztet, amely mindamellett nagyon is reális.” (Vladiszlav Troickij kijevi rendező, 2006)
33. Lapozd fel a művel kapcsolatban a füzetbe írt kérdéseidet! Gondold végig, melyekre kaptál vá-
laszt! Ha maradt kérdésed, próbáld megválaszolni, vagy kérj segítséget hozzá!

Drámai költemény
A Csongor és Tündében különböző műnemek együttes
jelenléte érvényesül. A mítosz elbeszélésrendjére is utaló
történetben az epikusság jelenlétét tapasztalhatjuk meg.
Ugyanakkor a mű meghatározó jellemzője a líraiság is.
A drámavilág stilizált, rítusszerű. A szereplők nem drá-
mai értelemben vett jellemek. Inkább allegorikus alakok,
egy-egy eszme, gondolat megtestesítői. Vagyis a lírai én
többszólamú gondolatainak szereplőkbe való kivetülé-
sei. A drámai akció helyett a nyelviség, a szövegben meg-
mutatkozó erőteljes költőiség kerül előtérbe. A dráma
sajátosságait őrzi viszont a megjeleníthető cselekvéssor,
amely (valójában monológszerű) dialógusokkal és
monológokkal halad előre. Az ilyen jellegű alkotásokat
drámai költeménynek nevezi az irodalomtudomány.
A drámai költeményy a XIX. század jellem-
ző műfaja. A klasszikus tragédia felbomlása-
kor keletkezett. Általában (de nem feltétle-
nül) olvasásra szánt drámai mű, amelynek
középpontjában filozófiai kérdések állnak.
Jellemzője, hogy a drámaisággal egyenran-
gúvá válhat a költőiség, a cselekményesség-
gel a gondolatiság. A gondolatiság akár el is
nyomhatja a cselekményességet. A drámai
költemény az emberi lét, a történelem végső
kérdéseire keresi a választ, világának megfor-
málásához mítoszi, illetve mesei elemeket is
felhasznál. A XX. századi, az emberi létet
gyakran képtelennek (abszurdnak) tapasz-
taló lírai dráma előzményének is tekinthető.

65

3irod_10_ii-6.indd 65 2011.08.18. 11:42:13

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Kétszintes dráma
A mű világát két, egymással alá-fölérendeltségi
viszonyban lévő világszint szervezi. Ezért nevezhet-
jük – Bécsy Tamás műfaji meghatározásával – két-
szintes drámának is. A kétszintes dráma előzményei
a középkori misztérium- és moralitásdrámához
nyúlnak vissza. E drámák célja olyan egységes világ-
magyarázat volt, amelynek hátterét a keresztény
vallás jelentette. Az e világi élet az ilyen drámák
világában akkor jó, boldog, erényes, azaz üdvözítő,
ha az ember a másvilági lét törvényeit már e világi
létében megvalósítja. A romantikus világdrámában
a vallási meghatározottság helyébe a világképi, filo-
zófiai meghatározottság lépett. A keresztény világ-
képi hagyományhoz és a mese műfaji sajátosságai-
hoz való kötődést jelzi, hogy a Csongor és Tünde
tapasztalaton túli szintje osztott (mindenható Éj,
eszményi és gonosz). Viszont a modern kétszintes
drámák többségével ellentétben a földi szintnek a
tapasztalaton túlihoz való igazodása nem kizáróla-
gos és nem egyirányú. Miközben a darab értelmez-
hető Tünde és Mirígy Csongorért folytatott küz-
delmeként, a világszintek mélyen áthatják egymást.
A megnemesedett földivel, emberivel párhuzamo-
san a tündérinek halandóvá, földivé kell válnia. Így
a harmónia a két szint közötti kiegyenlítődésben
valósul meg. Ez azt is jelezheti, hogy az ember nem
szakadhat el földi meghatározottságától. A boldog-
ság csak az irrealitás világában érhető el.

Az ókori és középkori misztériumok hagyományait folytató kétszintes drámaa lét- és/vagy történetfilozófiai
meghatározottságú kérdéseket vet fel. Világértelmezése e világi (földi) és tapasztalaton túli (transzcendens)
szintet tételez fel. A tapasztalaton túli többnyire az e világit meghatározó, annak cselekvési, igazodási (válasz-
tási) lehetőséget adó szint. Az ilyen alkotásokban a szereplők és a tér-idő viszonyok is a két szinthez rende-
lődnek. A drámai cselekmény rendszerint a két világszint határán játszódik.

Költészete az 830-as és 840-es években

1. Gyűjtsétek össze asztalterítő technikával, mit tudtok a Szózatról, második nemzeti énekünkről!
2. Beszéljétek meg, milyen értelemben szerepel, miféle magatartásra utal az alábbi idézetekben
a „rendületlenül” szó! Melyik idézetben milyen hangvétel kapcsolódik hozzá?
a) „Légy, mint szikla rendületlen, / Tompa, nyúgodt, érezetlen” (Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas)
b) „Hallottad a szót: »rendületlenül« – / Midőn fölzengi myriád ajak
S a millió szív egy dalon hevül, / Egy lángviharban összecsapzanak?…
Oh, értsd is a szót és könnyelmü szájon / Merő szokássá szent imád ne váljon!”
(Arany János: Rendületlenül)
c) „Hasadnak rendületlenül / Légy híve, oh magyar!” (Arany János: Hasadnak rendületlenül)
d) „Miközben a bulvárhírek Michael Jackson halálának okait boncolgatják, az Egyesült Államok-
ban rendületlenül fogynak a sztár lemezei.” (Hír TV színes)
e) „Ehhez az új egyensúlyhoz persze az is kellene, hogy ne csupán a tőkeérdekeknek hódoljunk
rendületlenül.” (Vasárnapi Hírek)
f ) „S ha másként nem – hát legbelül: / hazádnak rendületlenül!
S ha restelled, hogy hangosan; / Nehogy meghallja más kívül?
Hát szakálladba dörmögd hogy: / Nincs hely számodra e-kívül.” (Simonyi Imre: Rendületlenül)
3. Beszéljétek meg a következő kérdéseket tollak középen technikával!
a) Miért változó jelentésű fogalmak a „haza” és a „hazafiság”? Szerintetek mit jelentettek a reform-
korban? Mit jelentenek számotokra ma?
b) Szerintetek mi a különbség a „nemzet” és a „haza”, illetve a „polgár” és a „hazafi” fogalmak között?

66

3irod_10_ii-6.indd 66 2011.08.18. 11:42:13


Szózat
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.1
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű2 halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll. Vidra Ferdinánd: Pannonia
(1844)
S a sírt, hol nemzet sűlyed el, „Mögöttem a múlt fénykora
Népek veszik körűl, Dicsőn, de vérben alkonyul.
S az ember millióinak Előttem az ég bíbora
Mellyből egy szebb jövő pirul.”
Szemében gyászköny űl.
„ Keress kapcsolatot az allegó-
Légy híve rendületlenűl
ria nőalakjának könyvében
Hazádnak, oh magyar:
olvasható idézet és a Szózat
Ez éltetőd, s ha elbukál,
kérdésfeltevése között!
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
(1836)

4. Hasonlítsátok össze a Szózatot és a Himnuszt!

a) A következő szempontokat osszátok el mozaik technikával: téma, cím; a szöveghagyomány-
hoz való viszony; versforma és szerkezet; a haza és a nemzet fogalma; történelemszemlélet
és jövőkép (a történelem irányítója, az emberi cselekvés lehetőségei); nemzeti önszemlélet
és romantikus szabadságeszmény; a beszédhelyzet és a történelemszemlélet összefüggései;
a műfaj és a történelemszemlélet összefüggései
b) Összehasonlító elemzésetekkel haladjatok a következő lépésekben!
– Írjatok kérdéseket, amelyek segítik szempontotok kibontását!
– Mindkét versben keressetek a kérdéseitekre válaszoló idézeteket!
– Értelmezzétek választott idézeteiteket!
– Foglaljátok össze halmazábrával poszteren összehasonlításotok eredményét!

1
Valószínűleg Hunyadi Jánosról van szó, aki új alapokra helyezte a törökellenes hadviselést. Hunyadi János 1442-ben Szebennél megsem-
misítette Mezid bég seregét, és kiszabadított mintegy tízezer rabszolgának elhurcolt erdélyit.
2
teljes, a nép egészére kiterjedő

67

3irod_10_ii-6.indd 67 2011.08.18. 11:42:14

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

5. Hogyan folytatnak párbeszédet a Szózattal a következő idézetek?

a) „Elfussunk? Nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga
országábul barátságunkért ki nem megyen, hogy minket helyeztessen belé: az mi nemes sza-
badságunk az ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. Hic vobis vel vincendum vel morien-
dum est [Itt győznötök vagy halnotok kell].”
Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság)
b) „Az nem lehet, hogy milliók fohásza
Örökké visszamáljon rólad, ég!
És annyi vér – a szabadság kovásza –
Posvány maradjon, hol elönteték.”
(Arany János: Magányban)
c) „Még felkiáltasz: Az nem lehet, hogy oly szent akarat…
De már tudod: Igen, lehet… És fejted a vasat
Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.
Minden katorga [kényszermunka mint büntetés] jeltelen. Halottért sírni kár.
(…)
Az nem lehet, hogy annyi szív… Maradj nyugodt, lehet!
A nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.”
(Márai Sándor: Halotti beszéd )
6. Ha nem tudod, tanuld meg kívülről a költeményt!

Műfaj, beszédmód, szerkezet

A Szózat közösségi óda. Gondolatmenete számos
ponton érintkezik a Himnuszéval, de mindannyi-
szor ellentétes irányba fordul. Tizenhárom év táv-
latából, egy új korszak szellemében nyilvánul meg.
Beszélője a kinyilatkoztatás (latin: vox ’szózat,
hang’) ünnepélyes gesztusával, a nemzeti közösség
hangjaként szólal meg. Isten helyett kortársaihoz
fordul: az egyes személyekhez és a magyarság egé-
széhez. A szónoklat ima helyett a beszélő szerint
helyes és követendő erkölcsi magatartásra szólít fel.
Hazafias beszédmódjának fontos eszközei a meta-
forikus-szimbolikus nyelvezet, illetve az elbeszélő-
érvelő szerkezet. Utóbbi a klasszikus retorika sza-
bályai szerint épül fel. A magyar önazonosság
sokféle időbeliségét és történelmiségét fogja
egybe.
A keretversszakok első sorainak szórendi cseréje
„haza” és „hazafi” fogalmát összetartozónak, egy-
mást feltételezőnek mutatja. A nyitó forma meg-
ismétlése egyúttal sajátos időbeliséget is teremt.
Olyan időbeliséget, amelyben a múlt, a jelen és a
jövő egymásba olvad, és nemzeti sorsként nyer
értelmet.
Keletkezése és befogadása. A magyarság azonosság-
tudatát a Himnusz mellett a Szózat testesíti meg.
A vers az 1832–1836-os országgyűlés feloszlatásának
alkalmából íródott. Az Auróra zsebkönyvben jelent
meg 1837 elején. Akkor keletkezett, amikor a moder-
nizációs törekvések elakadtak. A király feloszlatta az
országgyűlést, Wesselényit perbe fogták. Az ország-
gyűlési ifjakat és Kossuthot letartóztatták. Ekkoriban
alakult ki az a nyelvi, irodalmi, viseletbeli hazafias ki-
fejezésmód, amely megelőlegezte és igazolta az önál-
ló, független magyar nemzet újraalapítását és törvé-
nyes működését.
A vers egy naptár révén az olvasók széles köréhez
eljutott. Hamarosan szavalták, emlegették, idézték.
Ma énekelt dallamát Egressy Béni szerezte a Nemzeti
Színház igazgatója által kiírt pályázatra 1843-ban.
A költemény kulcsszava a reformkori törekvéseket
és magatartásmintákat is kifejező „rendületlenűl”.
A kifejezés Kölcsey Vanitatum vanitas című művében
jelent meg először (1823), a mulandóságon való felül-
emelkedés szilárd erkölcsi magatartásaként. Később
– a magyar ellenállás harci dalaként – Arany János
idézi Rendületlenül című versében (1860). A Szózat
metaforikus-metonimikus szimbólumkészletének ma
is meghatározó szerepe van a hazafiság értelmi és ér-
zelmi továbbadásában.

68

3irod_10_ii-6.indd 68 2011.08.18. 11:42:14


Történelmiség és jövőkép
A Szózat közepén a vers kérdésfelvetéseit összegző,
jelen idejű, szentenciaszerű, idézőjellel is kiemelt
mondás helyezkedik el: „Egy ezredévi szenvedés /
Kér éltet vagy halált!” A vers tengelyébe helyezett,
választási helyzetet megfogalmazó bölcsesség két
részre osztja az érvrendszert. Az első részben a múl-
tat idéző és a jelen állapotot összegző nemzeti létet,
a másodikban pedig – az első rész érveire alapozva
– a jövő alternatív lehetőségét fejti ki a beszélő.
A haza eredetét azokra az írásbeliség előtti
időkre vezeti vissza, amikor az ősök új földre leltek,
és letelepedve hazát alapítottak. A Himnuszhoz
hasonlóan külön is megnevezi Árpádot. Árpád
alakja a keletről jött harcias, nomád, törzsi szerve-
zettségű magyarságot és az első magyar királyi csa-
ládot, a történelmiség és az államiság ősét egyaránt
szimbolizálja. A versben megnevezett másik hős
Hunyadi János. Megnevezésével a szöveg kiterjeszti
a szent hon határait, mert az ellenzék egyik legna-
gyobb sérelmére, Erdély elszakadására is utal. Az
ötödik versszak – a cenzúra miatt Rákóczi nevének
kikerülésével – a szabadságharc küzdelmeit idézi.
A korokat, a neveket és a múltbéli eseményeket
a honszerző és honvédő harcok folyamatossága
kapcsolja össze. Így a haza olyan területként jelenik
meg, amelyet küzdelmek és életáldozat árán, szün-
telen harcban kell megvédelmezni és újrateremteni.
A véráldozat és a bátorság adományát a haza földje
kétszeresen adja vissza. Méltó sírral a halottaknak
és éltető, tápláló térrel az élőknek.
3irod_10_ii-6.indd 69
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A haza egységét sikeresen őrző múltat a szétsza-
kítottság közelmúltjának felidézése és a jelen álla-
pot összegzése követi. Ebben a szövegrészben pár-
huzamosan jelennek meg a külső veszélyek és a
belső ellenségeskedések. Ezek egyrészt megbontják
a haza és fiai közti egyensúlyt, másrészt előrevetí-
tik egy jövőbeli nemzetsors alternatív lehetőségét.
A vers a nemzeti jövőt a már létrehozott hazák dön-
tésétől függőnek mutatja.
Az érzelmi indíttatású érvsor („Az nem lehet…”)
a felvilágosodás és a romantika kulcsszavaira épít.
A jelen látószögéből a kibontakozás reménye mel-
lett tesz hitet. A beszélő úgy véli, képtelenség, hogy
a korábbi véráldozatok hiábavalóak legyenek, és ne
szerezzék meg a jogot a fennmaradáshoz, a boldo-
gabb jövőhöz.
A polgárosodási program sikerével szembeni
kétség, illetve az európai romantika körkörös idő-
szemlélete egyaránt indokolhatja a sorsalakulásnak
a szórendi cserével bevezetett másik lehetőségét, a
teljes pusztulás látomását. A kortársak a bukott sza-
badságharc távlatából önmagát beteljesítő jóslatot
láttak az apokaliptikus vízióban. Ugyanakkor a
nemzethalál képe a retorika követelményei szerint
az érvrendszer végpontja. A zárlat elé helyezve az
élet melletti legerősebb érvet is szolgáltatja. Világos
után Vörösmarty mindig tiltakozott, ha ezt a rész-
letet barátai próféciaként értelmezték. Gyermekei-
nek megtiltotta a két szakasz szavalását, egy fönn-
maradt kéziratos példányából pedig kihúzta.
Than Mór:
Széchenyi
és Deák kora
(1875).
A Magyar
Nemzeti
Múzeum
freskójának
részlete
„ Bizonyítsá-
tok a kép
alapján, hogy
a felvilágosodás
eszmeisége
tovább élt
a magyar ro-
mantika művé-
szetében is!
69
2011.08.18. 11:42:15
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Himnusz
Egy közösségért való közbenjárás Istennél
a nemzet jobb jövője érdekében, ami csakis
Isten kegyelmén múlik.
Műfajkijelölő cím.
Biblikus-zsoltáros hagyomány, históriás énekek.
1. + (2–3. + 4–6. + 7.) + 8.
Keretes, retorikus.
Idő- és értékszembesítő jelleg.
Aszimmetria: érv a megbűnhődés, a bűnbocsánat
mellett.
Nyolcsoros, keresztrímes versszakok.
Bimetrikus ritmus: kanásztánc (magyaros),
trochaikus.
A magyar nemzet.
A nemzet történetében az idősíkok szemben-
állását hangsúlyozza („Hajh, de bűneink
miatt…”).
Identitásvesztés.
A véráldozat értelmetlen pusztulás („S ah, szabad-
ság nem virúl / A holtnak véréből”).
A haza a nemzeti történelem eseményeinek
helyszíne, területe.
A nemzethez tartozás lelki-érzelmi, területi,
nyelvi-kulturális tényező, független a társadalmi
származástól (nép).
A nemesi nemzetfogalom megidézése: a történe-
lem elbeszélésének az eredettel (Bendegúz,
Árpád) való összekötése.
A történelem Isten akaratából bekövetkező ese-
mények sora.
A történelmet Isten uralja, irányítja (áldás-kegy,
átok-büntetés, bűnbocsánat-kegyelem). Istentől
függ a jövő is, de a felsőbb célt az ember nem
értheti, nem tudhatja.
A nemzet számára mindez megélt „sorsként”
jelenik meg (bűntudat → balsors).
Az isteni döntés nem befolyásolható ember által.
Az ember annyit tehet, hogy az erkölcsi megtisz-
tulás által „készen áll” a bűnbocsánatra (protes-
táns, vallásos szemlélet).
70
3irod_10_ii-6.indd 70
Szempont Szózat
Téma A haza iránti hűségre szólítja fel a nemzet
közösségének tagjait. A hűséget erkölcsi érte-
lemben az élet és a halál sorsszerűsége fölé
emeli.
Cím Műfajkijelölő cím: közösségi óda (szónoklat).
Szöveg- Zrínyi Áfiuma és a Szigeti veszedelem egyes
hagyomány szöveghelyei.
Szerkezet 1–2. + (3–6. + 7. + 8–12.) + 13–14.
Keretes, retorikus.
A haza az egyes ember életének egyetlen,
értelmet adó kerete.
Forma Négysoros, félrímes versszakok.
Jambikus, emelkedő lejtésű: felhívó szándék,
ösztönző hatás.
Haza- A magyar nemzet és más nemzetek, amelyek
és nemzet- figyelemmel és részvéttel fordulnak a magya-
fogalom rok felé.
A nemzet történetében a folyamatosságot
hangsúlyozza („Megfogyva bár, de törve nem, /
Él nemzet e hazán”); ráutalások retorikailag is
fontos ismétlése: „itt” és „ez”.
Az identitás megléte.
A magyar önazonosság sokféle időbeliségét
és történelmiségét fogja egybe.
A múltban a szabadságért vívott küzdelmeket
becsülni és folytatni kell.
Hinni kell a véráldozat értelmében („Az nem
lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért”).
A haza a nemzeti történelem helyszíne és a
nemzethez tartozó egyének egyedül lehetséges
személyes élettere.
A korokat, a neveket és a múltbéli eseménye-
ket a honszerző és honvédő harcok folyama-
tossága kapcsolja össze.
Így a haza olyan terület, amelyet szüntelen
harcban, véráldozattal kell megvédeni és újra-
teremteni.
Történelem- Nincs szó Istenről.
szemlélet A történelem kiszámíthatatlan: Sors, Végzet
és jövőkép vagy a Jószerencse alakítja (Fortuna, Fátum).
Megindokolhatatlanul, erényeinktől vagy
bűneinktől függetlenül áld vagy ver.
Az embernek nem a Végzetet elfogadva,
hanem vele szembeszállva kell élnie és halnia,
az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies
küzdelmet folytatnia.
Az „ezredév” a nemzeti létért, a szabadságért
folytatott, váltakozó sikerű küzdelmek soro-
zata. Bátor szembefordulás saját hibáinkkal,
a belső viszállyal és a Sors csapásaival, a „bal-
szerencsével”.
2011.08.18. 11:42:15

Himnusz
A magyarság bűnös, büntetést érdemel, sokat
szenvedett, megbűnhődött, szánalomra méltó.
A bűn-bűnhődés története szemben áll a szabad-
ság romantikus eszméjével.
Isten uralja a történelmet, ezért hozzá kell
fordulni.
Az alcím szerint a megszólalás a múltba utalt.
A beszélő egy középkori prédikátor szerepéből
a közösség nevében Istenhez imádkozik, könyörög
(közvetít a nemzetközösség és a történelmet uraló
Isten között).
Bűnbocsánatot, védelmet kér Istentől.
A közösség megtérésének és megújulásának remé-
nyében történik a megszólalás.
A beszélő Istenhez fordul egy közösség ügyében.
Vallásos óda, fohász.
Az istenséget megszólító, hatalmát dicsőítő,
tetteit előszámláló, segítségét kérő, imaszerű ének.
Emelkedett hangvétel, ünnepi pátosz.
Nemzeti himnusz: a nemzet tagjainak, egy ország
népeinek együvé tartozását, öntudatát kifejező,
a kulturális hagyományban őrzött ének, amelyet
hivatalos, ünnepélyes alkalmakkor adnak elő.
Szimbólum, amely más szimbólumokkal együtt
(pl. zászló, címer, ünnep, szertartás) funkcionál.
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Szempont Szózat
Nemzeti A magyarság sokat szenvedett, de kitartó, tettre
önszemlélet kész. Méltó a bizalomra, az együttérzésre.
és romantikus A küzdelmek célja a felvilágosodás és a klasszi-
szabadság- kus szabadelvűség fejlődéshitének teljesülése.
eszmény Ez a haza felemelkedését, a szabadságok kiví-
vását és az érdekegyesítésben újrateremtett
egységet jelenti. Jövőbeli teljesülésében bízni,
érte tenni kell („jobb kor”).
Beszédhelyzet A közösség felelősségteljes, iránymutató veze-
és történelem- tője (költő, szónok) a közvélemény képvisele-
szemlélet tében beszél nemzeti közösségének egészéhez.
Célja a közösség és tagjainak biztatása: buzdí-
tás, meggyőzés, tettekre sarkallás.
Hűséget kér a haza iránt, kitartást, hazafiúi
tetteket minden magyartól.
A nemzethalál-vízió a hitelesítés, lelkesítés
retorikai eszköze; érv a kitartás, az élet mellett.
Magából a retorikai helyzetből következik,
hogy nem feleltethető meg a magyarság eltű-
nését jósló herderi toposznak.
Műfaj A beszélő világi személyhez fordul (nemzet-
és történelem- közösség, minden magyar), világi témáról szól
szemlélet (haza, hazafiság).
Közösségi érdekeltség, meggyőző szándék:
hazafias óda.
Emelkedett hangvétel, ünnepi pátosz.

Ábránd Radnóti Miklós: Két karodban

Szerelmedért Szerelmedért Két karodban ringatózom

Feldúlnám eszemet Lennék bérc-nyomta kő, csöndesen.
És annak minden gondolatját, Ott égnék földalatti lánggal, Két karomban ringatózol
S képzelmim édes tartományát; Kihalhatatlan fájdalommal, csöndesen.
Eltépném lelkemet És némán szenvedő, Két karodban gyermek vagyok,
Szerelmedért. Szerelmedért. hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
Szerelmedért Szerelmedért hallgatlak.
Fa lennék bérc fején, Eltépett lelkemet Két karoddal átölelsz te,
Felölteném zöld lombozatját, Istentől újra visszakérném, ha félek.
Eltűrném villám s vész haragját, Dicsőbb erénnyel ékesítném, Két karommal átölellek
S meghalnék minden év telén S örömmel nyújtanám neked s nem félek.
Szerelmedért. Szerelmedért! Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
(1843) csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
(1941)

71

3irod_10_ii-6.indd 71 2011.08.18. 11:42:15

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

1. Keress szempontokat Vörösmarty és Radnóti versének összehasonlításához!

2. Válassz néhány szempontot, és hasonlítsd össze a verseket halmazábrával vagy szemponttáblázattal!

A Guttenberg-albumba1
Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság!”
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.
(1839)
1. Hogyan foglalható össze a vershelyzet?
2. A beszélő szerint miért nem ünnepelheti mél-
tón a világ a könyvnyomtatás feltalálóját?
3. Melyek lennének a méltó ünneplés felté-
telei? Hogyan kapcsolhatók ezek a feltételek
a felvilágosodás eszmerendszeréhez, és ho-
gyan a romantikáéhoz?
4. Mi minden adja a költemény poétikai hatá-
sosságát?
5. Vizsgáljátok meg és csoportosítsátok az
elérendő programhoz kapcsolódó igéket!
Beszéljétek meg, hogy jelentésük alapján
milyen eszközt (cselekvésformát) rendelnek
a kívánt cél eléréséhez!
6. Vitassátok meg, hogy Vörösmarty prog-
ramja utópia vagy beteljesíthető valóság!

Felvilágosodás, klasszicizmus, romantika. Az 1830-as években Az emberek

Vörösmarty verseinek egy része szakít a felvilágosodás történetfilozó-
fiáját meghatározó fejlődéseszménnyel. Más versei azonban azt mutat- I
ják, hogy költészete tovább is örökíti a felvilágosodás korának hagyo- Hallgassatok, ne szóljon a dal,
mányait. Ezek közé tartozik a könyvnyomtatás feltalálójának alakját Most a világ beszél,
megidéző és örökségével szembenéző epigramma. A vers a könyvben a S megfagynak forró szárnyaikkal
tudatlanság megszüntetésének és a tudás közkinccsé válásának eszkö- A zápor és a szél,
zét látja. Olyan eszközt, amely lehetőséget kínál az ember és a világ Könnyzápor, melyet bánat hajt,
jobbá tételéhez, de célját még nem érte el. Szél, melyet emberszív sohajt.
A vers világképe a reformkori szabadelvűséghez és a felvilágosodás Hiába minden: szellem, bűn, erény;
gondolkodásmódjának nemzetek feletti távlataihoz igazodik. Az elkö- Nincsen remény!
vetkező változásokat nem a nemzeti lét kizárólagos keretei között kép-
II
zeli el, hanem világtörténelmi folyamatban, közös szellemiség és tör-
Hallátok a mesét: a népnek
vények mentén véli megvalósíthatónak. A változásokat a békés
Atyái voltanak,
fejlődéstől várja. Ezt bizonyítja, hogy az igék emberi cselekvés helyett
S amint atyáik vétkezének,
a bekövetkező eseményekre utalnak. Csak az utolsó feltétel előszámlá-
Ők úgy hullottanak:
lásánál jelenik meg a cselekvő ember. Maga a cselekvés viszont a szó
A megmaradt nép fölsüvölt:
közmegegyezésen alapuló és jobb kort teremtő ereje. A szabadelvűség
Törvényt! s a törvény újra ölt.
romantikus jellegét mutatja, hogy a beszélő nem tekinti kizárólagos-
Bukott a jó, tombolt a gaz merény:
nak a felvilágosodás észuralmát. Sokkal inkább a felvilágosodás kori
Nincsen remény!
eszménynek az emberi érzelmektől átfűtött megújítását reméli.
A vers műfaja a klasszicisták által kedvelt epigramma. A rövid, egy- III
szerű mondatépítkezés, a szállóigeszerű bölcselet helyett itt azonban És jöttek a dicsők, hatalmas
erősen retorizált mondatalakítás és a romantikára jellemző látomásos- Lábok törvény felett.
ság társul a műfajhoz. Egyetlen, szónoki bravúrral megszerkesztett Volt munka: pusztitott a vas!
mondata feszültségkeltő hatású. Ezt a hatást a feltételes jelentéstar- S az ember kérkedett.
talmú mellékmondatok felfelé ívelő gondolatritmusa és a főmondatok S midőn dicsői vesztenek,
késleltetése teremti meg. A vers pátoszát a körmondatos szövegformá- Bújában egymást marta meg.
lás mellett a prófétáló beszédhelyzet adja. S a hír? villám az inség éjjelén:
Nincsen remény!

1
Johannes Gutenberg (1400?–1468) német kézműves, a könyvnyomtatás feltalálója

72

3irod_10_ii-6.indd 72 2011.08.18. 11:42:16

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
IV
És hosszu béke van s az ember 1. Mi választja szét, mi teszi külön versekké Az emberek
Rémítő szapora, egyes darabjait, és mi kapcsolja őket egyetlen nagyobb
Talán hogy a dögvésznek egyszer kompozícióba?
Dicsőbb legyen tora. 2. Mely szakaszokat kötik össze szorosabban bizonyos
Sovár szemmel néz ég felé, szavak, (vezér)motívumok?
Mert hajh a föld! az nem övé, 3. Mely szakaszok íve hasonlít egymáshoz? Hol mutat-
Neki a föld még sírnak is kemény: kozik valamiféle körkörös mozgás: felívelés és alá-
Nincsen remény! hullás?
4. Milyen kérdésekre keresi a választ Az emberek?
V 5. Miben jut más következtetésre az eddig megismert
Mi dús a föld, s emberkezek még Vörösmarty-művekhez képest?
Dúsabbá teszik azt, 6. Mit jelent a felütésben, hogy „ne szóljon a dal, / Most
És mégis szerte dúl az inség a világ beszél”? Ki a vers beszélője? Ki a költő, és mi a
S rút szolgaság nyomaszt. szerepe?
Így kell-e lenni? vagy ha nem, 7. Melyek a szöveg rejtett vagy nyilvánvaló biblikus,
Mért oly idős e gyötrelem? illetve mitológiai utalásai? Mi a szerepük, hogyan
Mi a kevés? erő vagy az erény? illeszkednek az érvrendszerbe?
Nincsen remény! 8. A vers mely szavaival kerül rímalkotó helyzetbe a
VI „Nincsen remény!” refrén? Hogyan árnyalják a rím-
Istentelen frigy van közötted, hívó szavak a jelentést?
Ész és rossz akarat! 9. Hányféleképpen egészíthető ki a refrén?
A butaság dühét növeszted, 10. Hogyan függnek össze a kilátástalan ember- és törté-
Hogy lázítson hadat. nelemképpel a mű időviszonyai?
S állat vagy ördög, düh vagy ész, 11. Vessétek össze a verset Kölcsey Vanitatum vanitas
Bármelyik győz, az ember vész: című költeményével! Beszéljétek meg, miben hason-
Ez őrült sár, ez istenarcu lény! lít a két mű kérdésfelvetése, illetve miben különböz-
Nincsen remény! nek belátásaik!

VII
Az ember fáj a földnek; oly sok
Harc- s békeév után
A testvérgyűlölési átok1
Virágzik homlokán;
S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.
Az emberfaj sárkányfog-vetemény2:
Nincsen remény! nincsen remény!
(1846)

Befogadástörténet. Az emberek irodalmunk egyik legelkeseredettebb alkotása. Gyulai Pál Vörösmarty-monográfiája

(1866) óta egyesek úgy tartják, hogy az 1846-os galíciai felkelés hatására született. A vers közvetlenül a lengyel nemes-
ség Habsburg-ellenes megmozdulása után keletkezett. A császári kormányzat a galíciai lengyel és ukrán parasztok elé-
gedetlenségét is felhasználva fojtotta el a megmozdulást.
Mások – például Horváth János irodalomtörténész – magában az emberben való csalódást érezték hangsúlyosnak.
Több értelmező, így Babits Mihály is a vers motívumaiból indult ki. A mélységes pesszimizmus okát az embernek a bibliai
teremtésmítoszból eredeztethető kettős természetében látták („őrült sár” ↔ „istenarcu lény”). Megint mások a káini
ősbűnt tartják a vers meghatározó gondolatélményének.
Az emberek egyetemes emberi, illetve történelmi nézőpontból keresi az emberiség kudarcainak, katasztrófáinak
okait. Ezért a vers keletkezése szempontjából fontos tényezőnek tűnik a polgári forradalmakat követő általános európai
kiábrándulás is. A szabadelvű eszmények leértékelődése helyezi ugyanis a történelem- és létfilozófiai kérdéseket az
irodalmi gondolkodás középpontjába.

1
Utalás Káin és Ábel bibliai történetére, az első testvérgyilkosságra.
2
Utalás a görög mitológia egyik történetére. A mítosz szerint a húga, Europé keresésére küldött Kadmosz a delphoi jósda tanácsát követve várost
akart alapítani, de meg kellett küzdenie Árész sárkánykígyójával, akinek fogait elvetette a földbe, hogy belőlük keljen ki a város népe. A fogak-
ból egymás ellen forduló harcosok támadtak, akik egymás kezétől estek el. Végül öt harcos maradt meg, akiknek a leszármazottai Thébai
uralkodói lettek. Kadmosz Árész hadisten lányát vette feleségül. A friggyel kihívta az istenek haragját: utódaikat a békétlenség átka sújtotta.

73

3irod_10_ii-6.indd 73 2011.08.18. 11:42:16

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Biblikus világkép. Az em-
berek biblikus világképű
vers. Szembetűnők ótesta-
mentumi, azon belül is Mó-
zes könyveire és Salamon
könyvére való rájátszásai.
A prófétai és az apokalip-
tikus beszédmód keverése
pedig János jelenéseivel te-
remt kapcsolatot. Utalás-
rendszerében meghatározó
a bűneset. De nem az Isten-
nel szembeni engedetlenség,
hanem a tudás megszerzésé-
nek következménye és az
emberi tudás megítélésének
mozzanata válik hangsú-
lyossá. Ádám bűne a tragi-
kus emberi lét okaként tű-
nik fel. Azt teszi nyilvánva-
lóvá, hogy az emberi faj
lényegeként hordja magá-
ban a rosszat. A beszélő
minden emberi dolgok ere-
detét kutatja, az emberi léte-
zés gyökeréig hatol. Ezért a
mű kérdésfelvetése meghatá-
rozóan létfilozófiai jellegű.
Jövőtlenség. Az ember, a
nemzet és az emberiség ku-
darcának ad nyomatékot,
hogy a műből nyelvtani és
jelentéstani értelemben egy-
aránt hiányzik a jövő. A ref-
rén kihagyásos logikai szer-
kezetében szintén a jövő, a
célképzet marad el („Nin-
csen remény!” arra, hogy…).
A hiányt a befogadó
alapvetően kétféle módon
egészítheti ki: létfilozófiai
és történelemfilozófiai né-
zőpontból. Vagy arra nin-
csen remény, hogy az ember
megjavuljon, és/vagy arra,
hogy a történelemben fejlő-
dést érjen el. A kihagyásos
logika és az értelmezési lehe-
tőségek nyitottsága a vers-
forma zártságával, záró jel-
legű rímtechnikájával to-
vábbi feszültség forrásává
válik.
74
3irod_10_ii-6.indd 74
A felvilágosodás és a romantikus eszmények megtagadása. Az Ádám vétkére
való ismételt utalásokkal a szöveg tagadja a „földi menny” megteremthetőségét.
Vagyis a felvilágosodás eszmerendszerében kiemelt szerepet játszó ész, tudás sze-
repét. A magyar romantika és Vörösmarty értékrendszerében a tudás mint érték
nem kizárólag a felvilágosodás öröksége. Összekapcsolódik a reformkornak a
nemzeti felemelkedés kulcsát a „kiművelt emberfőkben” látó, Széchenyi által is
megfogalmazott programjával. Az ész szerepének leértékelődését a refrénen túl
a Káin-történetre való utalás és a görög mitológia Kadmosz-történetét idéző
„sárkányfog-vetemény” metafora is nyomatékosítja. A mítoszt idéző metafora
az embert Árésznak, a hadak istenének alakjához köti. Kapcsolatot teremt a bib-
liai Káin-történetre utaló „testvérgyűlölési átok” kifejezéssel is. Az európai kul-
túra nagy, közösségi mítoszainak keverése, a mítoszhagyomány újraalkotása,
újraértelmezése a romantika és Vörösmarty kései költészetének jellemzői.
A metaforizáció felülírja a bibliai teremtéstörténetben gyökerező kettős
emberképet. Hiszen tagadja az ész, a tudás, az erkölcs erejét, érvényesülésének
bármilyen lehetőségét. Azt állítja, hogy a tudás nem lehet megváltás, mert ma-
gában hordozza eredetét, a bűnt. Az embertől idegen az erkölcsi gondolkodás,
lényegének jellemzője a viszály, a gyűlölet, a pusztítás. Így történelmi szerepe is
eleve kudarcra van ítélve.
A költemény megkérdőjelezi a romantika ember- és szabadságeszményét.
A világ beszédét tolmácsoló hang leszámol minden történelemformáló erőfeszítés-
sel: az ész vezérelte békés alkotómunka, az irányíthatatlan erőszak (forradalom)
és az erkölcsi indíttatású közéleti cselekvés korabeli alternatívájával egyaránt.
Fóti dal
Fölfelé megy borban a gyöngy; Hejh barátom, honfi társam,
Jól teszi. Bort igyál.
Tőle senki e jogát el Víg, komor, vagy csüggeteg vagy,
Nem veszi. Csak igyál.
Törjön is mind ég felé az Borban a gond megbetegszik,
Ami gyöngy; Él a kedv.
Hadd maradjon gyáva földön Nincs a földön gyógyerőre
A göröngy. Több ily nedv.
Testet éleszt és táplál a Borban a bú, mint a gyermek,
Lakoma, Aluszik.
De ami a lelket adja, Magyar ember már busúlt sok
Az bora. Századig.
Lélek és bor két atyafi Ideje hogy ébredezzen
Gyermekek; Valaha:
Hol van a hal, mely dicső volt Most kell neki felvirúlni
És remek? Vagy soha.
Víg pohár közt édesebb a Bort megissza magyar ember,
Szerelem. Jól teszi;
Ami benne keserű van, Okkal-móddal meg nem árthat
Elnyelem. A szeszi.
Hejh galambom, szőke bimbóm, Nagyot iszik a hazáért
Mit nevetsz? S felsivít:
Áldjon meg a három isten, Csakhogy egyszer tenne is már
Ha szeretsz. Valamit.
Érted csillog e pohár bor, No de se baj, máskép leszen
Érted vív, Ezután:
Tele tűzzel, tele lánggal, Szóval, tettel majd segítsünk
Mint e szív; A hazán.
Volna szívem, felszökelne Ha az isten úgy akarja
Mint a kút, Mint magunk,
Venni tőled vagy szerelmet, Szennyet rajta és bitor bűnt
Vagy bucsút. Nem hagyunk.
2011.08.18. 11:42:16
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Rajta társak hát, igyunk egy Légyen minden óhajtásunk A vers keletkezéséről. Fáy
Húzamost; Szent ima, András író és politikus a kora-
Bú, szerelmek, házi gondok S férfi keblünk szent imáink beli kulturális és szalonélet
Félre most: Temploma. egyik kulcsfigurája volt. Az
A legszentebb-, legdicsőbbért És ürítsük a hazáért 1830-as évektől a sajtó több-
Most csak bort, E pohárt: ször is tudósított híres-neves
De ha kellend, vérben adjunk Egy pohár bor a hazáért fóti szüreteiről. Fáy 1832-ben
Gazdag tort! Meg nem árt. vette meg fóti szőlejét, és biz-
A legelső magyar ember Érje áldás és szerencse tatására Vörösmarty is vásá-
A király: Mindenütt, rolt a közelben egy földdara-
Érte minden honfi karja Ahol eddig véremésztő bot. Vörösmarty verse az őszi
Készen áll. Seb feküdt. mulatságok emlékét is őrzi.
Lelje népe boldogságán Arca, mely az ősi bútól A Fóti dal Toldy Ferenc
Örömét, Halovány, kezdeményezésére született.
S hír, szerencse koszorúzza Felderűljön mint a napfény A Fáy szüretein részt vevő
Szent fejét! Vész után. költők előtt többször fejte-
Minden ember legyen ember Hű egyesség tartsa össze gette: írhatnának a fóti társa-
És magyar, Fiait, ság számára egy dalt, hogy
Akit e föld hord s egével Hogy leküzdje éjszak rémes valami újjal léphessenek fel,
Betakar. Árnyait: és ne csak népdalokat énekel-
Egymást értve, boldogítva Künn hatalmas, benn virágzó jenek. Vörösmarty 1842-ben
Ily egy nép És szabad, barátja unszolására írta híres-
Bármi vésszel bizton bátran Bizton álljon sérthetetlen sé vált bordalát; a kézirattal a
Szembe lép. Jog alatt. zsebében indult el Fáy szüret-
jére.
Ellenség vagy áruló, ki S vér, veríték vagy halál az,
(Kaba Eszter nyomán)
Hont tipor, Mit kiván,
Meg ne éljen, fogyjon élte Áldozatként rakjuk azt le
Mint e bor. Zsámolyán,
Áldott földe szép hazánknak, Hogy mondhassuk csend- s viharban:
Drága hon, „Szent hazánk!
Meg ne szenvedd soha őket Megfizettük mind, mivel csak
Hátadon! Tartozánk.”
(1842)
S most hadd forrjon minden
csepp bor
Mint a vér,
Melyet hajdan frígyben ontott
Hét vezér;
S mint szikrája a szabadba
Felsiet,
Úgy keresse óhajtásunk
Az eget.

Michelangelo Caravaggio:
Bacchus (1595)

1. Milyen vershelyzetet, életképi szituációt képzelsz a megszólaláshoz?

2. Hogyan mehet fölfelé a borban a gyöngy? Mi lehet a pohárban (a boron kívül)?
3. Milyen, a borral, borivással kapcsolatos toposzokat használ a költemény?
4. Hogyan épül fel Vörösmarty bordalának gondolatmenete, szerkezete?
5. Keress példát ünnepélyes, patetikus, humoros, ironizáló hangvételekre! Hogyan függnek össze a hangvétel-
váltások a témaváltásokkal?
6. Milyen jövőt kíván a beszélő a haza számára? Milyen cselekvésmintát állít a magyarok elé?
7. Értelmezd Szigethy Gábor alábbi gondolatát a Fóti dallal összefüggésben!
„Van kor, amelyben egy pohár bor segít elűzni félelmeinket. Máskor egy pohár bortól jön meg a józan eszünk.”
8. Hasonlítsd össze a Szózat és a Fóti dal hazafi-fogalmát, jelen-, illetve jövőképét!

75

3irod_10_ii-6.indd 75 2011.08.18. 11:42:16

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

1. Gyűjtsd össze pókhálóábrával, milyen képzeteket társítasz a „könyvtár” fogalmához!

2. Írj három kérdést, amelyekre a Gondolatok a könyvtárban cím alapján választ vársz a verstől!
3. A Gondolatok a könyvtárban című verset szakaszos olvasással értelmezzük. Ezért önkényesen ta-
goltuk a vers szövegét. Olvasd el a vers kezdő sorait!

Gondolatok a könyvtárban

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,

Az emberiségnek elhányt rongyain1
Komor betűkkel, mint a téli éj,
Leírva áll a rettentő tanulság:
„Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
Használni tudnák éltök napjait.”

A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára

4. A verskezdetet képzeletetekkel kiegészítve jelenítsétek meg három képből álló fotóalbumban

a vershelyzetet!
5. Értelmezzétek a beszédhelyzetet!
a) Vajon miért a könyvtárba lépő tudóst szólítja meg a beszélő?
b) Ha a könyvtárba a tudós lép be, ki lehet a beszélő?
c) Kiket jelölhet metonímiaként a tudós? Kik tartozhatnak a megszólítottak körébe?
6. Mi a könyvtár számokban mérhető tanulsága a beszélő szerint?
a) Hogyan nevezi meg a beszélő a könyvet? Mi az alapja a névátvitelnek?
b) Milyen ellentét van a könyv (a papír) nyersanyaga és gondolati tartalma között?
c) Milyen feszültséget teremtenek a jelzős szerkezetek az idézőjelbe tett tanulság soraiban?
7. Olvassátok el az alábbi idézetet! Keressetek szövegszerű kapcsolatot a Dante-idézet és a Vörös-
marty-vers között! Értelmezzétek az utalások jelentésalakító szerepét!
„»Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába.
Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
az ős Szeretet és a fő Okosság.
Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel,
csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel«
E néhány szó setét betűkkel állott
magassan ott felírva egy kapúra”
(Dante Alighieri: Isteni színjáték. A pokol kapuja – részlet, Babits Mihály fordítása)
8. A megbeszélést követően olvassatok tovább!

1
a textilhulladék a papírgyártás alapanyaga volt

76

3irod_10_ii-6.indd 76 2011.08.18. 11:42:17

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Miért e lom? hogy mint juh a gyepen,
Legeljünk rajta? s léha tudománytól 9. Gyűjtsétek össze, majd értelmezzé-
Zabáltan elhenyéljük a napot? tek kettéosztott naplóval, milyen
Az isten napját! nemzet életét! kérdésekre keresi a választ a beszélő
Miért e lom? szagáról ismerem meg ebben a szövegrészben!
Az állatember minden bűneit. 10. Gyűjtsétek ki, milyen költői képek-
Erény van írva e lapon; de egykor kel nevezi meg a beszélő ebben a
Zsivány ruhája volt. S amott? részben a könyvet, könyvtárat! Ér-
Az ártatlanság boldog napjai telmezzétek a képeket!
Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, 11. Gyűjtsétek ki és értelmezzétek T-táb-
Vagy egy dühös bujának pongyoláján. lázattal a könyv lapjainak nyersanya-
És itt a törvény – véres lázadók, ga és szellemisége közti ellentéteket!
Hamis birák és zsarnokok mezéből a) Hogyan kapcsolódnak az ellent-
Fehérre mosdott könyvnek lapjain. mondások a könyvet, könyvtárat
Emitt a gépek s számok titkai! jelölő képekhez?
De akik a ruhát elszaggaták, b) Mi a névátvitel alapja?
Hogy majd belőle csínos könyv legyen, 12. Vizsgáljátok meg a szöveg retori-
Számon kivül maradtak: Ixion káját!
Bőszült vihartól űzött kerekén2 a) A könyv nyersanyaga és szellemi-
Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők. sége közti ellentétet mikor készíti
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik; elő általánosítással, mikor példáz-
A csillagászat egy vak koldus asszony za, illetve mikor összegzi a gondo-
Condráin3 méri a világokat: latmenet?
Világ és vakság egy hitvány lapon! b) Melyik összegzés tekinthető érzel-
Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből mi-indulati csúcspontnak? Miért?
S most a szabadság és a hősi kor 13. Fogalmazzátok meg saját szavaitok-
Beszéli benne nagy történetét. kal, milyen poétikai eljárás teszi
Hűség, barátság aljas hitszegők szokatlanná, nehezebben érthetővé
Gúnyáiból készült lapon regél. a következő névszói szerkezeteket!
Irtózatos hazudság mindenütt!4 „Egy eltépett szűz gyönge öltönyén”
Az írt betűket a sápadt levél „véres lázadók / Hamis birák és zsar-
Halotti képe kárhoztatja el. nokok mezéből”
Országok rongya! könyvtár a neved, 14. A megbeszélést követően olvassatok
De hát hol a könyv, mely célhoz vezet? tovább!
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
S a rongyos ember bőszült kebele
Dögvészt sohajtson a hír nemzetére5.

2
Ixion a görög mitológiában a lapithák királya, aki szemet vetett Zeusz feleségére, Hérára. Zeusz örök szenvedéssel büntette: az alvilágban
egy örökké forgó tüzes kerékhez kötözték.
3
rongyos, piszkos ruháin (népnyelv)
4
Széchenyi István Stádiumából szabadon idézett sor
5
A „hír nemzete” a francia gloire („dicsőség”) nemzete. A „rongyos ember” kifejezés a párizsi Saint-Antoine negyed proletárjaira, a sans-
culotte-okra vonatkozik, a „dögvész” pedig a jakobinus terrorra, rémuralomra.

77

3irod_10_ii-6.indd 77 2011.08.18. 11:42:17

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
De hát ledöntsük, amit ezredek
Ész napvilága mellett dolgozának?
A bölcsek és a költők műveit,
S mit a tapasztalás arany
Bányáiból kifejtett az idő?
Hány fényes lélek tépte el magát,
Virrasztott a szív égő romja mellett,
Hogy tévedt, sujtott embertársinak
Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
Az el nem ismert érdem hősei,
Kiket – midőn már elhunytak s midőn
Ingyen tehette – csúfos háládattal
Kezdett imádni a galád világ,
Népboldogító eszmék vértanúi
Ők mind e többi rongykereskedővel,
Ez únt fejek- s e megkorhadt szivekkel,
Rossz szenvedélyek oktatóival
Ők mind együtt – a jók a rossz miatt –
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?
Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
Oly fényes elmék a sár fiait
A sűlyedéstől meg nem mentheték!
Hogy még alig bír a föld egy zugot,
Egy kis virányt a puszta homokon,
Hol legkelendőbb név az emberé,
Hol a teremtés ősi jogai
E névhez „ember!” advák örökűl –
Kivéve aki feketén született,
Mert azt baromnak tartják e dicsők
S az isten képét szíjjal ostorozzák.
És mégis – mégis fáradozni kell.
Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
Egy új irány tör át a lelkeken:
A nyers fajokba tisztább érzeményt
S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
Hogy végre egymást szívben átkarolják,
S uralkodjék igazság, szeretet.
Hogy a legalsó pór is kunyhajában
Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
Testvéreim vannak, számos milliók;
Én védem őket, ők megvédnek engem.
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
Ez az, miért csüggedni nem szabad.
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
78
3irod_10_ii-6.indd 78
15. Melyek ebben a részben a beszélő kér-
dései? Hogyan következnek az előző
kérdésekből és válaszokból?
16. Gyűjtsétek ki és értelmezzétek a be-
szélő kérdésére adott „nemleges” vála-
szának érveit! Milyen értékekre hivat-
kozik?
17. A nyelvi megalkotottság mely jellem-
zői hogyan árulkodnak a beszélő ér-
zelmi érintettségéről?
18. Milyen, Vörösmarty korában aktuális
problémát feszeget a teremtés ősi jo-
gaival kapcsolatban a „Kivéve aki fe-
ketén született, / Mert azt baromnak
tartják e dicsők” gondolat? Milyen
nyelvi eszközök formálják ironikussá
a megjegyzést?
19. A megbeszélést követően fejezzétek
be a versolvasást!
20. T-táblázattal gyűjtsétek össze, melyek
a záró részben a beszélő kérdései és vá-
laszai!
a) Hogyan kapcsolódnak logikailag
a vers eddigi gondolatmenetéhez?
b) Miért állítja a beszélő, hogy „mégis
fáradozni kell”?
21. Olvassátok el újra az Ószövetség Bá-
bel-történetét! Halmazábrával hason-
lítsátok össze Vörösmarty értelmezé-
sével! Figyeljetek az eltérésekre!
„Az egész földnek ugyanaz volt a nyel-
ve és ugyanazok voltak a szavai. Ami-
kor keletről elindultak, Sineár földjén
találtak egy nagy síkságot, és ott le-
telepedtek. Így szóltak egymáshoz:
»Gyertek, csináljunk téglát és égessük
ki.« A tégla épületkő gyanánt szolgált,
a szurok pedig kötőanyagul. Azután
2011.08.18. 11:42:17

És földi vérünk minden cseppjei
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.
Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
S meg nem kövűlnek élő fiai.
Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sűlyedésből,
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!
(1844)
Than Mór: A műveltség diadala (1875)
3irod_10_ii-6.indd 79
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
így szóltak: »Rajta, építsünk várost és tor-
nyot, amelynek teteje az égig ér. Szerez-
zünk nevet magunknak, és ne szóródjunk
szét a földön!« Akkor az Úr leszállt, hogy
megnézze a várost és a tornyot, amelyet az
emberek építettek. Így szólt: »Nézzétek,
egy népet alkotnak és egy nyelvet beszél-
nek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek.
Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen,
aminek a megvalósítását elgondolják.
Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvü-
ket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!«
Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész
földön, s abba kellett hagyniuk a város épí-
tését. Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az
Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét
és onnét szórta szét őket az Úr az egész
földön.” (Teremtés könyve, 11.1–9.)
22. Hasonlítsátok össze T-táblázattal vagy
halmazábrával, mit állít a beszélő az embe-
riség és a nemzet történelmének irányít-
hatóságáról!
a) Hogyan látja az emberi cselekvés lehe-
tőségeit egyetemes, nemzeti és egyéni
szinten?
b) Milyen történelemszemlélet húzódik
meg az egyetemes, illetve a nemzeti és az
egyéni szintre adott válaszok mögött?
23. Feloldja-e a vers a kétféle történelemszem-
lélet közti ellentmondást? Érveljetek az
alábbi idézeteket is felhasználva!
a) „A »között« nem egyensúly többé,
hanem hányódás és cirkulálás a semmi
és a Mind között.” (Balassa Péter)
b) „A költeménynek csak befejezése van,
megoldása nincs, s a megoldás hiánya
nem csorbítja a nagy vers szerves egysé-
gét.” (Szegedy-Maszák Mihály)
c) „[A]mi az egyetemes történelem szint-
jén értelmetlenség, az a sajátos nemzeti
szférában még nyerhet egyéni értelmet.
(…) Ám erre csak akkor van esély, hogy-
ha ez az egyéni értelemadás számol saját
korlátozottságával, ha a rész átláthatósá-
gának érdekében elismeri a történelem
egészének uralhatatlanságát.” (Z. Ko-
vács Zoltán)
d) „A Gondolatok egyszerre mérlegel a
téma szintjén, és készteti arra olvasóját,
hogy döntsön a vers eldönthetetlen (…)
karaktere vagy megoldásszerű lezárása
között.” (Z. Kovács Zoltán)
79
2011.08.18. 11:42:18
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

24. Olvassátok újra a verset elejétől a végéig!

25. Gyűjtsétek ki a versből, majd értelmezzétek kettéosztott naplóval az ember kettős természetére
utaló kifejezéseket! Hogyan és hol jelöli ki ez a látásmód az ember helyét a világban?
26. Bizonyítsátok idézetekkel és értelmezésükkel, hogy a vers az emberiség, a nemzet és az egyén
szintjén egyaránt gondolkodik az életről és a történelemről!
27. A verset elolvasva az általatok gyűjtött képzettársítások közül mi minden hozható kapcsolatba
Vörösmarty versével? Hogyan?
28. Megtagadja-e a vers beszélője a kultúra- és tudáseszményt jelképező könyvet? Érvelj a vers egé-
szének ismeretében!
29. „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Vitassátok meg a kérdést sarkok technikával!
30. Írj rövid esszét „Mi dolgunk a világon?” címmel! Írásodat beszéld meg padtársaddal!

Kérdésfelvetések
A Gondolatok a könyvtárban Vörösmarty költészetének és egyben a
magyar romantika irodalmának egyik csúcsteljesítménye. Műfaja gon-
dolati óda, de a rapszódia jellemzőit is magán viseli (csapongó gondo-
latmenet, szenvedélyes érzelmi tartalom). Beszélője a könyvtárban
körbepillantó tudós figuráját szólítja meg. Az önmegszólításként is
felfogható versbeszéd az egyetemes történelmi tapasztalat és a nemzeti
polgárosodási program által megkívánt cselekvés együttes értelmezé-
sére tesz kísérletet.
Nyugat-Európában a polgári átalakulás és a modernizáció válság-
tapasztalatából fogalmazódtak meg a romantikus irodalom bölcseleti
kérdései. Közép-Európában viszont a polgári társadalom és az önálló
nemzetállam hiánya volt még jellemző. Ezért a költészet a közös nem-
zeti modernizációs kísérlet derűlátóbb vonulatának szolgálatába állt.
Vörösmarty költészetében a romantika eszmetörténeti hátterének
ez a kettőssége van jelen. Ez magyarázhatja, hogy ódája a feltett kérdé-
sekre más választ ad történelemfilozófiai, illetve erkölcsi szinten.

Művelődéskritika?
A vers első nyolc sora rögzíti a beszédhelyzetet, és mottószerűen elő-
legezi a témát. E szerint az évezredek felhalmozott emberi tudását és
műveltségét megtestesítő könyv/könyvtár nem teljesítette be az embe-
riség boldogulás-, illetve boldogságvágyát. A felvilágosodás megisme-
résvágya és tudáseszménye nem oldotta meg a társadalmakat feszítő Carl Spitzweg: A könyvmoly
szociális problémákat. Ebből az alaptapasztalatból indul a vers gondo- (1850)
latmenete, amelyet formailag újabb és újabb kérdések, illetve válaszok „ Kit nevezünk könyvmoly-
bontanak ki. nak? Miért rosszalló, ironi-
A költemény értelmezői a tudás és a tapasztalat ellentmondását kus hangvételű a kifejezés?
gyakran az emberi kultúra hiábavalóságát felvető szemlélettel azono-
sítják. Ennek bizonyítékát a lom-könyvtár metaforában, a rongy-
könyvtár metonímiában, illetve a könyv tartalmát és anyagát szembe-
állító ellentétekben látják. Érvként említik a „Ment-e / A könyvek által
a világ elébb?” kérdésre felelő ironikus választ is.

80

3irod_10_ii-6.indd 80 2011.08.18. 11:42:18


Leszámolás a felvilágosodás illúzióival
Az emberiség kilátástalannak tűnő helyzetének
végső forrását a vers beszélője mégsem a könyvben
megtestesülő, felhalmozott szellemi tudásban jelöli
meg. Ha a könyvről mondana ítéletet, nem sorolna
további kérdéseket. Nem hivatkozna a nemes és jó
lelkek önfeláldozó küzdelmeire sem.
A beszélő felvilágosodással szembeni kételye
egyrészt abból a tapasztalatból fakad, hogy az esz-
mék, a könyvek nem szüntették meg a társadalmi
igazságtalanságokat, egyenlőtlenségeket. Nem a
könyvet jelöli meg tehát a bajok okozójaként,
hanem az észnek az emberi-társadalmi érdekekkel
szembeni gyengeségéről mond ítélet. Leszámol a
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
felvilágosodás illúziójával, miszerint a műveltség
önmagában megjavíthatja a társadalmat.
Kételye másrészt a bibliai teremtéstörténet
által hagyományozott kettős emberképben gyö-
kerezik („állatember”, „a sár fiait”; „a föld s az ég
fia”). E szerint a jó és a rossz, az eszme és az anyag
egyaránt az emberi nem sajátja. Ebből az állás-
pontból fakadhat a vers történelemszemlélet-
ének alapkérdése. Jelesül, hogy képes-e az emberi
küzdés a maga földi teremtéstörténetében job-
bik részének kiteljesítésére. Képes-e a teljes-
ségeszmény („igazság, szeretet”) földi megvalósí-
tására.

Válaszkísérletek
A költemény erre a kérdésre több szinten kísérli
meg a válaszadást. Egyetemes történelmi szinten az
emberiség történetének körforgásszerűségét fogal-
mazza meg. Ezt az ószövetségi Bábel-történet pél-
dázatos újramondásával teszi meg. Egyrészt az
isteni szférát elérni akaró bibliai toronyépítésre
utal, mint ismétlődő vállalkozásra. Másrészt az
emberi vállalkozás sikertelensége mellett annak
újbóli kísérletét is kilátásba helyezi. Történelem-
bölcseleti látószögből a fáradozás kilátástalannak, a
küzdelem feleslegesnek tűnik.
A vers harmadik harmadának gondolatmenete
viszont erkölcsi látószögre vált. Így az egyetemes
történelembölcselettől az egyénen és az erkölcsön
át eljut a nemzetig. Ez a látószögváltás teszi lehe-
tővé, hogy a beszélő a nemzeti haladás gyakorlati
előmozdításának ügye mellett tegyen hitet.
Vörösmarty költeménye az egyes ember erkölcsi
feladatát a hazáért való cselekvésben jelöli meg.
E gyakorlati program kulcsszavai („fáradozni ”, „tűr-
ni ”, „tanulni ”, „küzdeni ”) a reformkor erkölcsi esz-
ménye és viselkedésmintája szerint valók. A türel-
mes, aprólékos, békés alkotómunkára, a haza javát
szolgáló szellemi és tettekben is megnyilvánuló erő-
feszítésre szólítanak fel.
A kérdések és a válaszok tehát nem egy szinten Johann Ender: „Borúra derű” – A Magyar Tudomá-
vannak. A vers befejezése nem következik a törté- nyos Akadémia allegóriája (1834)
nelembölcseleti kérdésfelvetésből. Ez azonban nem A kép közepén álló méltóságteljes nőalak a nektárt
baj, hiszen azt jelenti, hogy az életnek egyénenként osztó Hébével azonosítható. Modellje állítólag az
alapító gróf Széchenyi István későbbi felesége, Seilern
és közösségenként adhatunk célt. Még akkor is, ha Crescence grófnő volt. A nőalak felemelt jobb kezében
a történelemnek nincs célja, illetve ha a cél felé való a tudás nektárjával telt kelyhet tart. A magyar nemze-
haladásnak nincsen bizonyossága. tet szimbolizáló sas inni készül a tudás kelyhéből.

81

3irod_10_ii-6.indd 81 2011.08.18. 11:42:19

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Lírája Világos után

1. Vörösmarty költészetének ismeretében mit jelenthetett a szabadságharc bukása a költő számára?

Milyen irányt vehetett költészete? Segítségül olvasd el az idézetben megfogalmazott látomást!
„A nemzet, melyhez tartozám,
Kiirtva, s vérbe fúlt hazám
Többé fel nem virúl:
Engem millióknak veszte nyom,
Egy nép halálát hordozom
Keblemben ostorúl.”
(A hontalan, 1835)
2. Milyen képzetek kapcsolódnak a magyar kulturális hagyományban a muzsikus cigány alakjához?
Rögzítsd pókhálóábrával!
3. Milyen szereppárhuzam lehetséges a muzsikus cigány és a költői mesterség között?

A vén cigány
Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába;
Mit ér a gond kenyéren és vízen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig így volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett;
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!

Véred forrjon mint az örvény árja,

Rendüljön meg a velő agyadban,
Johann Friedrich Endter: Káin megöli Ábelt (1775 körül)
Szemed égjen mint az üstökös láng,
A thüringiai Wahlhausen templomának freskója.
Húrod zengjen vésznél szilajabban,
És keményen mint a jég verése,
Odalett az emberek vetése.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
4. Jellemezzétek a vershelyzetet és a beszéd-
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:
helyzetet!
Szív és pohár tele búval, borral,
a) Mi az oka a refrénben rendre visszatérő
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!
felszólításnak?
Tanulj dalt a zengő zivatartól, b) Miért ellentmondásos a költői beszéd
Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, alaphelyzete?
Fákat tép ki és hajókat tördel, 5. Osszátok fel a versszakokat! Vizsgáljátok
Életet fojt, vadat és embert öl; meg, milyen szerepben, milyen nyelvtani
Háború van most a nagy világban1, személyességgel és miről beszél a verssza-
Isten sírja reszket a szent honban. kok 1–6. sorának, illetve a négysoros ref-
Húzd, ki tudja meddig húzhatod, rénnek a lírai énje!
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! 1
konkrét utalás a krími háborúra (1853–1856); általánosan
utalás az isteni szándék és a teremtett világ tragikus ellentétére

82

3irod_10_ii-6.indd 82 2011.08.18. 11:42:20

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Kié volt ez elfojtott sohajtás,
Mi üvölt, sír e vad rohanatban, 6. A vers tér- és időviszonyainak változása
Ki dörömböl az ég boltozatján, alapján bontsátok szerkezeti egységekre a
Mi zokog mint malom a pokolban? költeményt! Összegezzétek néhány mon-
Hulló angyal, tört szív, őrült lélek, datban a szerkezeti egységek sajátosságait!
Vert hadak vagy vakmerő remények? 7. Gyűjtsétek ki szemponttáblázatba és értel-
Húzd, ki tudja meddig húzhatod, mezzétek a vers korabeli történelmi esemé-
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: nyekre, mitológiai és bibliai történetekre
Szív és pohár tele búval, borral, vonatkozó utalásait! Mi a funkciójuk a bib-
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! likus és mitológiai utalásoknak? Mi a funk-
ciója a bibliai-mitológiai és a történelmi
Mintha újra hallanók a pusztán utalások keverésének?
A lázadt ember2 vad keserveit, 8. Következik-e a vers gondolatmenetéből
Gyilkos testvér3 botja zuhanását, logikailag a záró versszak „ünnep” jóslata?
S az első árvák4 sírbeszédeit, Érveljetek!
A keselynek szárnya csattogását, a) Mi lesz a beszélő szerint a költő szerepe
Prometheusz5 halhatatlan kínját. az ünnep új világában?
Húzd, ki tudja meddig húzhatod, b) Mi lesz a beszélő szerint a költészet sze-
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: repe az ünnep új világában?
Szív és pohár tele búval, borral, 9. Keressetek példákat a versből erőteljes
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! hangzásképletekre! Beszéljétek meg, ezek
hogyan árnyalják a jelentést, illetve hogyan
A vak csillag, ez a nyomoru föld erősítik a hatást!
Hadd forogjon keserű levében, 10. Jellemezzétek a szöveg logikai-szerkezeti,
S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől nyelvi, tematikus és érzelmi szerveződését!
Tisztuljon meg a vihar hevében, A jellemzés alapján írjátok körül a „rapszó-
És hadd jöjjön el Noé bárkája6, dia” fogalmát!
Mely egy új világot zár magába.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod, 11. Vörösmarty fiatal tisztelője, Tomori Anasz-
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: táz azzal az üzenettel hozta vissza a költe-
Szív és pohár tele búval, borral, ményt a Pesti Naplótól, hogy a szerkesztő
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! nem vállal felelősséget egy könnyen félre-
érthető – a krími háborúra utaló – sorért:
Húzd, de mégse, – hagyj békét a húrnak, „A megváltó elfordult sírjában.” Húzza hát
Lesz még egyszer ünnep a világon; ki, kedves öcsém, és írja ezt a helyébe: „Is-
Majd ha elfárad a vész haragja, ten sírja reszket a szent honban.” – mondta
S a viszály elvérzik a csatákon, a költő. Miben különbözik a két sor jelen-
Akkor húzd meg újra lelkesedve, tése? Miért aggódhatott a Pesti Napló szer-
Isteneknek teljék benne kedve. kesztője az eredeti sor olvastán? Írj a kér-
Akkor vedd fel újra a vonót, désről rövid esszét!
És derűljön zordon homlokod, 12. Hasonlítsd össze a beszédhelyzet, a versbe-
Szűd teljék meg az öröm borával, szélő és a beszédmód szempontjából hal-
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. mazábrával Az emberek 1. versszakát A vén
(1854) cigány 2–3. versszakával!

2
utalás az első emberpár ószövetségi bűneset-történetére
3
utalás az ószövetségi testvérgyilkosságra: Káin megölte testvérét, Ábelt
4
Ádám és Éva leszármazottai, az emberek
5
A görög mitológiában az emberek számára tüzet lopó titánt, Prométheuszt Zeusz büntetésből a Kaukázus szikláihoz láncoltatta, ahol egy
keselyű folyamatosan marcangolta a máját.
6
Az ószövetségi történet szerint Isten vízözönnel sújtotta a bűnös emberiséget, de megkímélte a tiszta Noét, aki családjával és egy-egy pár
állattal bárkájában vészelte át a katasztrófát.

83

3irod_10_ii-6.indd 83 2011.08.18. 11:42:20

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Merész képalkotás
A Vörösmarty „hattyúdalaként” számon tartott
költeményt a befogadást megnehezítő, merész a romantika szenvedélyes hang,
képek laza, a logikai összefüggéseket gyakran fel- kedvelt műfaja felfokozott érzelmek
függesztő kapcsolata jellemzi. Már saját korában
többen a „megrendült agyú” poéta zavaros alkotá-
sának tekintették. Ebben a metaforaalkotásnak, a az óda
műfaj- rapszódia
mitikus példázatokra tett utalásoknak, a kihagyá- változata kötetlen
soknak és a vers szenvedélyes érzelmi hullámzásá- szerkezet
nak egyaránt szerepe lehetett. A vén cigány műfaja
rapszódia. A rapszódia eredetileg a görög vándor- kihagyások
énekesek (rapszodoszok) által a homéroszi epo- logikailag laza,
töredezett gondolatiság
szokból előadott dalt jelentette. Műfaji értelmét a
XIX. században nyerte el.

Paradox alaphelyzet
A vers alapkérdése, hogy mit tehet a költő, illetve
mi a művészet szerepe egy olyan korban, amely
elvárja a vigasznyújtást egy vigasztalan helyzetben.
Ebben a korban lehetetlen és hiteltelen a váteszköl-
tői hagyomány folytatása. Ezt az ellentmondásos
helyzetet jeleníti meg metaforikusan a vén cigány
önmagát gondűző zenélésre hajszoló alakja. Az
alak annak a magyar hagyományban ismert muzsi-
kus cigánynak a képzetköréhez kapcsolódik, aki
könnyed zenéjével feledteti a lélek vigasztalan álla- id. Lucas Cranach: Aranykor (1530 körül)
potait.
Az első versszak és a refrén a bordal ősi lírai
műfajához is utalja a verset. A vén cigány egyúttal
felülírja a bordal műfaji hagyományait. A további
versszakok 1–6. sorainak látomásai ugyanis egyre
feszítőbb ellentétet teremtenek a bánatot mind gör-
csösebben feledtetni akaró refrénnel.

Önmegszólító versbeszéd
Ha a vén cigány alakját önironikus költői metafora-
ként olvassuk, a második személyű felszólítás
önmegszólításként értelmezhető. Ez a beszédmód
a gondolati költészetnek a romantikában is ismert,
de különösen a XX. században elterjedt típusa. Jel-
lemzője, hogy válságélményből fakad, és a lírai ént
osztottnak mutatja. A beszélő – mintegy kívülről
Ádám és Éva a Paradicsomban (1415 körül)
szemlélve önmagát – saját énjét szólítja meg (én → Ismeretlen francia vagy flamand mester illusztrációja
te). Így a versben egyszerre több (belső vitát kive- az Angyalok, démonok és más fantasztikus lények című
títő) lírai szerep megalkotása válik lehetővé. könyvben.

84

3irod_10_ii-6.indd 84 2011.08.18. 11:42:21

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A különböző lírai szerepeket a versben a refrén,
illetve a látomásos részek párhuzamos szólamai
bontják ki. A refrén a gondokról való gondolkodás
felfüggesztésére szólít fel. A látomásos részek
viszont arról vallanak, hogy a beszélő csak a gondok
nyelvén képes megszólalni. Vagyis a lírai én rögesz-
mésen arról gondolkodik, aminek a felfüggesztésére
szólítja fel magát.

A váteszköltői hagyomány válsága

Vörösmarty verse egyszerre mutatja válságosnak a
művész és a világ helyzetét. A kettő össze is kapcso-
lódik. Hiszen a közép-európai romantika vátesz-
költője arra kapott megbízást nemzetétől, hogy egy
jobb világért való küzdelemre mozgósítson. A vén
cigány beszélője egykorú, mitológiai és biblikus tör-
ténéseket idéz. Az emberi és a történelmi lét tér-
idejében csak szenvedésről, pusztulásról, bűnökről
és hősi, de elbukott küzdelmekről tud számot adni.
Ez az oka annak, hogy a beszélő számára a
váteszköltői szerep és a művészetnek társadalom-
formáló erőt tulajdonító művészetfelfogás egyaránt Valentiny János: A vén cigány (1880 körül). Illuszt-
ráció Vörösmarty verséhez.
hitelét veszti. Közben viszont megmarad az alkotás
belső és a közönség által elvárt külső kényszere. Ezt „ Hogyan értelmezi az illusztráció a versben

az ellentmondásos helyzetet az utolsó két versszak megfogalmazott költőszerepet?

oldja fel.

A körforgás átértelmezése
A reményteljes zárlatot – a bibliai vízözön-törté-
netre való utalással – a megtisztulás lehetőségébe
vetett hit megfogalmazása készíti elő. Ez a hit nem
következik szervesen a vers gondolatmenetéből,
sem Vörösmartynak a célelvűséget megkérdőjelező
történelemszemléletéből. Következhet viszont a
körforgásnak mint természeti törvénynek a belátá-
sából. A körforgás történelemfilozófiai metafora-
ként ugyanis csüggesztő és kilátástalan. Természeti
törvényként viszont folytonos megújulások sora-
ként értelmezhető és reménykeltő, hiszen az egy-
kori harmónia szükségszerű visszatérésével biztat.
Így az utolsó versszak a vész és a viszály elfáradá-
sát, az igazi ünnep beköszöntét helyezheti kilátásba.
Az ünnep a távoli jövőbe helyeződik, érvénye az
egész világra kiterjed. Magába foglalja az emberiség
megválthatóságába, valamint a nemzet és költője
jövőjébe vetett bizalmat is. Arnold Böcklin: Haláltánc (1898)

85

3irod_10_ii-6.indd 85 2011.08.18. 11:42:22

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Feloldódó paradoxon
A költőszerep ellentmondásosságának feloldásában
a refrén módosulása játszik fontos szerepet. Az
utolsó versszak kezdő sora átírja az addig ismétlődő
önfelszólítást, és csendre, elhallgatásra, várakozásra
szólít fel. A zárlat a létrejövő új világba helyezi a
béke és a méltó költészet idejét. A szövegkörnyezet
megváltoztatja a záró sor jelentését is. Az ünnep és
az öröm idejében a világ gondja már nem a művészé
és nem a művészeté. Benne a költő és a költészet
elnyerheti a maga függetlenségét és önállóságát.
A költészet kényszer nélküli szereppé, esztétikai
foglalatossággá válhat. Tavaszünnep. A Lippentő néptáncegyüttes előadása

1. Kerekasztal-körforgó technikával értelmezzétek az alábbi bibliai idézeteket!

„Meggörnyed az emberi nagyság és az emberek gőgjét megaláztatás éri. Egyedül az Úr lesz ma-
gasztos azon a napon, és a bálványok mind elenyésznek.” (Ézsaiás próféta könyve, 2.18–19.)
„A kősziklák barlangjaiba menekülnek az emberek és a föld hasadékaiba a rettenetet keltő Úr-
tól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet.” (Ézsaiás próféta köny-
ve, 2.20.)
„Emberfia, így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten Izrael földjének: Itt a vég! Eljött a vég az ország
négy szélére.” (Ezékiel próféta könyve, 7.3.)
„Amikor feltörte a hetedik pecsétet, csönd lett az égben, úgy egy félórára.” (Jelenések könyve, 8.2.)
„Villámlás, égzengés, mennydörgés és akkora földrengés támadt, olyan nagy, amilyen még nem
volt, amióta ember él a földön.” (Jelenések könyve, 16.19.)
a) Kik a beszélők? Milyen szerepből szólnak, és milyen beszédmódot használnak?
b) Milyen időről szólnak a beszélők? Mit állítanak, és honnan tudják azt, amiről beszélnek?
c) Ki irányítja a beszélők szerint a történelmet? Honnan indul, és merre tart az emberiség törté-
nete?
2. Idézzétek fel, mit tanultatok a világkorszakokról!
a) Olvassátok el Hésziodosz Munkák és napok című művének alábbi részletét!
„Csak ne születtem volna e most élő ötödik rend
embereként, meghalni előbb, vagy a messze jövőben
élni szeretnék, mert melyben mi vagyunk, ez a vaskor.
Éjjel-nappal nincs pihenésünk, pusztul az ember
gondban-bajban, az istenek így szabták ki a sorsunk.
Mégis járul még öröm is némelykor a bajhoz,
s Zeusz el fogja törölni e fajtát is, ha az ember
már halántékán ősz hajjal jő a világra.”
(I. e. VIII–VII. század fordulója, Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
b) Mi jellemezte a vaskort az olvasott részlet alapján?
c) Hogyan gondolkodtak a görögök az emberi történelem rendjéről, időbeliségéről a részlet alap-
ján?
3. A görög mitológiában szereplő gigászok Uránosznak, az ég istenének a véréből születtek Gaiától,
a földistennőtől. Gaia biztatására harcot indítottak az olümposzi istenek (Gaia unokái) ellen, mert
nem ismerték el Zeusz uralmát. Olvassátok el az alábbi részletet Hésziodosz Istenek születése című
művéből!

86

3irod_10_ii-6.indd 86 2011.08.18. 11:42:22

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
„[M]egszülte utolsó sarját Gaia, Tüphóeuszt [a gigászok egyikét],
mert arany Aphrodité által maga Tartaroszé [a félelmetes alvilági szakadék istenéé] lett.
(…)
Aznap nagy baj volt küszöbön, jóvátehetetlen:
isteneket s a halandókat hogy majd leigázza.
Csakhogy az istenek és halandók atyja [Zeusz] időben
észbekapott, dörgött száraz villámmal, a föld is
megremegett körben meg az ég boltíve felette,
föld mélyében a Tartarosz, Ókeanosz meg a Tenger.
Útnak eredt az olümposzi úr [Zeusz], s megrendül a nagy hegy
isteni lába alatt, az egész föld nyögve felel rá.
Két tűztől gyullad meg a kék, ibolyásszinü tenger,
villámtól s forró párájától ama szörnynek,
izzó szélviharoktól, s mennykövek égi tüzétől.
(…)
És ugyanők a virágos föld végnélküli síkján
tönkreteszik földönszületett ember kezeművét,
fergeteges zajjal, s mindent teleszórva homokkal.”
(I. e. VIII–VII. század fordulója, Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
a) Milyen jelenségekben nyilvánul meg az olümposzi istenek és a gigászok pusztító harca?
b) Mi a következménye az istenek harcának az emberek világára nézve?

Gigantomachia: az istenek és a gigászok harca. A delphoi Apollón-szentély homlokzatának reliefje (i. e. 510)
és a pergamoni Zeusz-oltár frízének részlete (i. e. 180–160 körül)

87

3irod_10_ii-6.indd 87 2011.08.18. 11:42:23

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Előszó
Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
1 idő- és értékviszonyok alapján!
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élt az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokát törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberüdvöt, melyért fáradott.
Ünnepre fordúlt a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.
Öröm- s reménytől reszketett a lég,
Megszülni vágyván a szent szózatot,
Mely által a világot mint egy új, egy
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje.
Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Visszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillanatig.
Mély csend lőn, mint szokott a vész előtt.
A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel labdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
Lélekzetétől meghervadt az élet,
A szellemek világa kialudt,
S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolák le
Az ellenséges istenek haragját.
És folyton-folyvást ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől,
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhamvadt városokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
A félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.
Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
Virágok bársonyába öltözik.
Üvegszemén a fagy fölengedend,
S illattal elkendőzött arcain
Jó kedvet és ifjuságot hazud:
Kérdjétek akkor azt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?
(1854?)
88
3irod_10_ii-6.indd 88
4. Tagoljátok szerkezeti egységekre a verset az
a) Jellemezzétek az egyes szerkezeti egysé-
gek költői világát gondolati, érzelmi és
poétikai szempontból!
b) Miben párhuzamosak, miben ellenté-
tesek a szerkezeti egységek képei? Milyen
a részek aránya? Vajon miért?
c) Vizsgáljátok meg, milyen évszakképek
vagy -képzetek társulnak az egyes egysé-
gekhez! Milyen jelentéstöbbletet adnak
az évszaktoposzok?
5. Hasonlítsátok össze az Előszó első változatá-
ban szereplő, alábbi sorokat a végleges szö-
veg megfelelő helyeivel! Mit változtatott
meg Vörösmarty?
„Az elme lángolt, a’ kéz működött
Tetőzetet nyert a’ nagy épület”
„Meghozni készült a’ legszebb
menyasszonyt”
„Mint megszülendő a’ nagy szózatot,
Melly megjelentsen egy újabb teremtést”
a) A Gondolatok a könyvtárban című vers
melyik allegóriáját idézi a „Tetőzetet
nyert a’ nagy épület” sor?
b) Milyen metaforikus jelentések kapcso-
lódnak a Bibliában a „menyasszony” szó-
hoz? Segítheti a felidézést a János jelené-
seiből származó, alábbi idézet.
„Akkor láttam, hogy a szent város, az új
Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől.
Olyan volt, mint a vőlegényének fölékesí-
tett menyasszony.” (Jelenések könyve, 21.3.)
c) Milyen történelemszemléletet közvetíte-
nek az első változat bibliai utalásai? Ki/
mi irányítja a történelmet, milyen céllal?
1
A cím és a felütés első három szava arra utal, hogy Vörösmarty a művet
egy korábban keletkezett alkotása elé szánta. Az irodalomtörténészek egy
része úgy véli, hogy ez az alkotás az 1845-ben keletkezett és Batthyány
Emmának ajánlott, a haza iránti áldozatvállalásra felszólító három allegó-
ria, az 1851-ben kiadott Három rege. Ha a mutató névmás („ezt”) valóban
a Három regére vonatkozik, különös nyomatékot nyerhet a tény, hogy
Batthyány Emma az 1849-ben kivégzett első felelős magyar miniszter-
elnök lánya volt. Újabb kutatások (Milbacher Róbert) viszont az Előszó
drámai jambusokban írt mértéke, valamint más szövegekkel (az 1854-ben
befejezett Lear király-fordítással és A vén cigánnyal) létesített motivikus
kapcsolatok alapján azt feltételezik, hogy a költemény csak 1854 kora
ősze után, A vén cigány megírását követően keletkezett. Vörösmarty 1855-
ben felújított és bemutatott, Az áldozat című drámájának prológusa le-
hetett.
2011.08.18. 11:42:25
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
d) Mi a következménye annak, hogy a második szövegváltozat már elhagyja a bibliai vonatkozá-
sokat? Milyen jelentésmódosulással jár a változtatás?
e) Hol, milyen poétikai alakzat idézi fel mégis a bibliai teremtéstörténetet? Milyennek mutatja a
teremtést, az embert, az ember történelmi esélyeit?
f ) Mely szöveghelyek beszédmódja állítható párhuzamba a bibliai próféták beszédmódjával? Mi-
ben különbözik a versbeszéd a próféciától?
6. Hogyan hozható kapcsolatba a vers végső változata a görög mitológia világkorszakainak rendjével?
a) Gyűjtsetek érveket T-táblázatba, és vitassátok meg, olvasható-e vagy sem a vész leírása a gigá-
szok harcának parafrázisaként!
b) Gyűjtsétek ki, majd értelmezzétek kettéosztott naplóval a vers zárlatából az „agg földre” vonat-
kozó kifejezéseket!
c) Milyen nemű a megszemélyesítések nyomán a föld? Melyek inkább férfias, melyek inkább nő-
ies tulajdonságai?
d) Az alábbi információközlő szöveg alapján a föld mely tulajdonságai miatt rokonítható a görög
mitológiában szereplő Gaia alakjával?
Gaia a görög mitológiában a Földanya, a születés és a termékenység megtestesítője. Teremtő
funkciójából adódóan a generációs konfliktusok ősoka is. Fia, Kronosz az ő biztatására számol
le férjével, Uránosszal. Megirigyelve az olümposziak uralmát és bosszút kívánva gyermekeiért,
a titánokért, világra hozta a gigászokat, a kígyólábú óriásokat, hogy legyőzzék az égi isteneket.
Gaia teremtő funkciójával összefüggésben az élet alapvető törvényeinek, a világ és a kozmosz
rendjének ismerője, a legyőzhetetlenség szimbóluma.
e) Ha a föld alakját Gaiával azonosítjuk, hogyan értelmezhető, kire/kikre vonatkozhat a „Hová
tevé boldogtalan fiait?” kérdés?
f ) Ha a föld alakját Gaiával azonosítjuk, mit jelenthet, mire utalhat kacérsága?
g) Ha a föld alakját Gaiával azonosítjuk, milyen történelemszemléletet erősít szerepeltetése a
versben?
h) Értelmezzétek az alábbi idézetet tollak középen technikával!
„A görögök szerényebbek voltak. Nem a világtörténelem végső értelmének kiderítésén mérték
magukat. Megragadta őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, a keletkezés és
pusztulás kozmikus törvénye volt történelemfelfogásuk mintája is. A görög világszemlélet sze-
rint minden dolog pályáját ugyanannak az örök visszatérése szabja ki, és ebben a kifejlés tulaj-
don kezdetéhez tér meg.” (Karl Löwith filozófus)
7. A következő idézetek Széchenyi István A Kelet népe (1841) című értekezéséből valók.
„Tökéletesen tisztának mutatkozik hazánk’ ege megint, minélfogva a’ legszebb reményekre me-
legszik keblem ismét. S annyira éldelem ezen szép tiszta csendes nyári napok’ sugárit, mellyek
habár nem nagy pompával is, szintolly jóltevőleg hatnak mindinkább lábadozó, olly hosszú
nyavalyábul visszatérő nemzeti testünk’ erősítésére, mint az anyagi napnak sugári is legbiztosab-
ban; jóllehet titkos csudák által érlelik a búzát.”
„[É]s én örömtül, elragadtatástul magamba alig férve, majd csak hogy ki nem tárom az egész nagy
természet előtt, tán mint a’ marathoni diadal hírét vivő bajnok, ő sebtül, én örömkéjtül össze-
roskadva: Meg van nyerve a’ nagy csata, el van érve a nemes czél!”
a) Keressetek szövegszerű kapcsolatokat az idézetek és az Előszó első része között!
b) Milyen következtetésekre, feltevésekre adnak módot az összevetés tapasztalatai?
8. A következő idézetek Széchenyi István összeomlását és látomásszerű önvádakban megfogalmazó-
dó vízióit példázzák. Azt is mutatják, hogy a magyar közvéleményt és az irodalmi életet folyama-
tosan foglalkoztatta ez a téma.
„[A] szó legszorosabb értelmében szörnyetegként, a leggonoszabb állatnál is borzasztóbban éltem
és cselekedtem; hogy én, akit a természet és a szerencse nagy tehetséggel áldott meg, törzsem
gyilkosa lettem.” (Széchenyi Önvallomása, 1849)
„Beteg képzeleteinek tükrében már látá ő hazánk fővárosát ellenséges vad csordák által elpusztítva;
a század egyik legpompásabb mesterművét, a budapesti lánchidat a hullámok mélyébe temetve,
s mint Marius Carthago dűledékein, úgy képzelé ő magát elpusztult hazája romjain.”

89

3irod_10_ii-6.indd 89 2011.08.18. 11:42:25

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

„És ezen lelki küzdelemhez azon gondolat csatlakozott legkínosabb hatással, hogy imádott ha-
zája veszedelmének legfőbb oka ő maga, ő ébresztvén fel a nemzetet százados álmából.”
(Balogh Pál, Széchenyi orvosa, 1848)
„Széchenyit a forradalom előperceiben őrültté tette a honkeserv. S most Görgen [Gustav Görgen
orvos] tébolydájában mindent megfordított szempontból lát.”
„Késő volt már a csillapító és enyhítő gyógymodor! Minden veszve lőn; mert az ingerültséget
őrjöngés váltá föl. És a fölbőszített beteg fékezhetetlen dühében önmagát gyilkolta meg… Ki
tehát itt a bűnös? – kérdi Széchenyi, vad gyönyörrel tördelvén le halántékáról egy fényes életpálya
babérait. Én, egyedül én!! Ki a nemzethalál oka? A híres gróf, a legnagyobb magyar.”
„Az egész közélet és az egész irodalom osztozhatik, ha túl lelkiismeretes akar lenni, Széchenyivel
az önvádlásban.” (Kemény Zsigmond: Még egy szó a forradalom után, 1851)
a) Az Előszó beszélője szerint a nemes emberi törekvések elbukásának és a pusztulásnak valamely
istenség bosszúja vagy inkább a sors vak és véletlenszerű, minden emberi befolyástól mentes
rendelése az oka? Indokoljátok válaszotokat!
b) Mi a válasza a versnek Széchenyi és a magyarság önvádjaira?
c) Milyen értelmet nyerhet ezáltal a vers címe? Minek az „előszava” a költemény?

9. Írj olvasói levelet a versről! Ajánld a vers elolvasását és értelmezését egy barátodnak!
10. Olvasd el a versről közölt értelmező szöveget jelöléstechnikával az órai értelmezés folyamatára
reflektálva!

Prófétikus, apokaliptikus versbeszéd

A verskezdet visszatekintő látószöget jelöl ki, ami
egyben előre is vetíti a beszélő idő- és értékszembe-
sítő gesztusát. A kozmikus katasztrófa látomásos
megformálásából következhet, hogy a versbeszéd a
Biblia prófétikus, illetve apokaliptikus beszédmód-
jára emlékeztet. A szöveg lényegi igazságok tudója-
ként, hiteles forrásként alkotja meg a beszélőt.
Ugyanakkor a romantikára jellemzően a költemény
el is világiasítja a látomás bibliai eredetét képező
Isten–próféta viszonyt. Isten helyébe a létezés tör-
vényszerűségeit a köznapi embernél jobban belátó
ihletett költői szellemet, azaz magát a beszélőt
állítja. A beszélő nem próféciát mond, vagyis nem
a jövő adja megszólalásának hangsúlyait. Beszéde
meghatározóan múltbeli eseményekről ad számot
látomásos képekkel.

Idő- és értékszembesítés
A vers formaalkotó elve a természet körforgásával is
párhuzamba állított idő- és értékszembesítés. Leg- Jelzős szerkezetek „Zöld ág”, „gondos ész”,
főbb poétikai jellemzője a látomásosság. „legszebb jutalmat”
Az első szerkezeti egység (1–17. sor) idősíkja a Metonimikus képek „kéz”, „szellem”,
régebbi múlt. Ez az idősík a magyar reformkornak „ész”, „szív”
feleltethető meg. A megformálás változatos poétikai Hasonlat „Munkában élt az ember
eszköztára rendkívüli, értéktelített állapotot jelöl. mint a hangya”
Az értéktelítettség jelzi a vállalkozás nagyságát, Allegorizáció „S a béke izzadt homlokát
emelkedettségét, és hangsúlyozza a békés alkotó- törölvén”
munka szépségét. Igehasználat „Küzdött”, „működött”,
Az emberi vágyak beteljesülése azonban elmarad. „Lángolt”, „remélt”
A régebbi múlt reményei a közelebbi múlt kataszt-

90

3irod_10_ii-6.indd 90 2011.08.18. 11:42:25

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
rófájában semmisülnek meg. A korszakteremtő
emberi törekvések leírását a nyári viharokra emlé- Jelzős „elsötétült égnek”
keztető „vész” félelmetes látomása követi (19–33. szerkezetek „Vad fénnyel”
sor). Az értékpusztulást gazdag poétikai eszköztár- „Szétszaggatott népeknek”
ral alkotja meg irodalmunk egyik legnagyobb erejű „Elhamvadt városokra”
és hatású, kozmikus tragédiává növelt látomása. Megszemélyesí- „Vérfagylaló keze
tések, Emberfejekkel labdázott az égre,
metonimikus Emberszivekben dúltak lábai.”
A látomás olyan képzeleti kép, amely a megszo- képek „A szellemek világa kialudt”
„csonthalmok”
kott valóságon túllépve váratlan kapcsolatokat
létesít egymással össze nem függő látási vagy hal- Hasonlat „És folyton-folyvást
lási érzékletek, jelenségek között. A művészet- ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült
ben megformált alakzatként, minden elemében
szörnyeteg.”
jelentőségteljes egészként lép elénk. Különösen
gyakori a Biblia prófétai könyveiben és János Allegorizáció „És a nyomor gyámoltalan fejét
apostol jelenéseiben, megjelenik a legkülönbö- Elhamvadt városokra fekteti.”
zőbb korok irodalmi alkotásaiban is – például a Igehasználat „dúltak”
barokk és a romantika irodalmában. Telítődhet „meghervadt”
vallásfilozófiai vagy erkölcsi jelentéssel, közvetít- „kialudt”
het allegorikus, szimbolikus tartalmakat. Általá- „ordított”
„Sohajtanak fel”
ban patetikus és szenvedélyes előadásmódhoz
kapcsolódik. A romantikus látomásvers eltér az
előző korok verstípusaitól. A romantikus leírás-
nál is erőteljesebben megalkotott belső tájat hoz
létre, azaz lélekállapotot tárgyiasít.

Előszövegek, szövegköztiség
A költemény szövege előszó szerepén túl (lásd a
vershez tartozó lábjegyzetben) más művekkel is
kapcsolatba hozható. Többek között Széchenyi
István A Kelet népe című értekezésének (1841)
egyes szöveghelyeivel. Valamint olyan híradások-
kal, amelyek Széchenyi összeomlását követően
a nemzet pusztulásával kapcsolatos bűntudatáról
és vízióiról számoltak be. A hasonlóságok nem fel-
tétlenül jelentik az említett szövegek tényleges
használatát. Az viszont valószínű, hogy az Előszó
írása idején Vörösmartyt hasonló kérdések foglal-
koztatták.

Szövegváltozatok
A vers felütése az emberi cselekvést történelmi kor-
szakot teremtő vágyként írja le. Vagyis annak a fel-
világosult liberális hitnek a folytatását láthatjuk
benne, amely – kételyei ellenére – meghatározta a
költő 1840-es évekbeli gondolati költészetét.
Az első változat Bábel-metaforája („Tetőzetet
nyert a’ nagy épület”) a Gondolatok a könyvtárban
Bábel-parafrázisától az eredeti, bibliai jelentéshez
látszik visszatérni. E szerint az emberi cselekvés
eredményeként létrejövő „új és dicsőbb teremtés”
az ember gőgös és bűnös vágya. Az emberi illetékes-
ség határainak átlépése Isten méltó büntetését vonja
maga után. Az első variáns menyasszony-metaforája
szintén zsidó-keresztény eredetű jelkép. A Jelenések
könyvében az új Jeruzsálem metaforájaként szere-
pel. Tehát az Előszó korábbi változatában a földi
Menny létrehozásának látomása szerepel. Ezt a
törekvést azonban az első variáns zsidó-keresztény
hagyományban gyökerező gondolkodása és képei
szerint Isten nem fogadja el.
A második változat lemond a zsidó-keresztény
jelképek használatáról. Ezzel a vers történelemértel-
mezését az antik hagyomány felé nyitja ki. A zsidó-
keresztény hagyomány felfogásában az emberi

91

3irod_10_ii-6.indd 91 2011.08.18. 11:42:26

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
történelem célelvű. Istentől rendelt értelme és lé-
nyege van, amely a teremtett ember cselekvő enge-
delmességének függvénye. Ezzel szemben az antik-
vitás történelemfelfogása ciklikus, és nem tulajdonít
történelemformáló szerepet az egyén cselekede-
teinek. A végleges változatba betoldott képrendszer
A körkörös időszemléletből fakadó értelmezés lehetőségei
A vers egyetlen, tavasztól tavaszig tartó világévbe
sűríti a történelem menetét.
A világévet a görögök eredendően a természet
változásának mintájára képzelték el. Majd a szaka-
szokat kezdték megkülönböztetni az emberek egy-
mást követő, elkorcsosuló nemzedékei szerint.
A nemzedékeket babiloni mintára fémekről nevez-
ték el.
Az Előszó felütését az értelmezői hagyomány az
aranykor képzetével azonosítja. Az aranykorban
azonban nincs helye a verejtékes munkának. A vas-
korban viszont van. A vaskor ugyan a legnyomorú-
ságosabb korszaka a történelemnek, de utolsó kor-
szakként egyben az újjászülető aranykorral is viselős.
Vörösmarty költeményében a vaskorhoz kötődő
negatív jelentések éppen az új aranykor előkészítése
miatt értelmeződnek át pozitívvá.
Csakhogy a világkorszakok váltakozása nem az
ember, nem is valamiféle istenség, hanem a vak és
forgandó Szerencse (Fortuna) irányítása alatt áll.
Azaz a munka jutalmaként várt aranykor csupán
vágyott lehetőségként jelenhet meg az emberiség
számára. Az Előszó azon másfél sora, amely meg-
előzi a vész kitöréséről tudósító szakaszt, éppen a
Istenek harca
A görög mitológia szerint a világkorszakok törté-
nete istengenerációk egymást váltó sorában valósul
meg Zeusz hatalomra jutásáig. Az istengenerációk
egymást legyőzve kerülnek hatalomra az őket szülő
Gaia hol bátorító, hol rosszalló közreműködésével.
Gaia soha nem nyugodott bele Zeusz győzelmébe,
és többek között a megcsonkított Uránosz véréből
született gigászok segítségével próbálta legyőzni őt.
Az Előszó apokaliptikus szakaszában szereplő motí-
vumok (lehelet, amelytől megfakul az élet, villám,
bőszült szörnyeteg, ordító vész) többé-kevésbé
beazonosíthatók Zeusz és a gigász Tüphon harcá-
nak jellemzőiként.
92
3irod_10_ii-6.indd 92
(a 17–33. sor csak a második változatban szerepel)
nem a keresztény apokalipszis jelképrendszeréhez
kapcsolódik. A zsidó-keresztény Isten nem szerepel
a versben, csupán egy hasonlat egyik tagjaként idé-
ződik meg. Vele és általa a szövegben tényleges sze-
repet betöltő Föld lesz jellemezve.
forgandó Szerencse kiszámíthatatlanságát jelöli.
Nem lehet tudni ugyanis, hogy milyen irányba for-
dul tovább a Sors kereke. A történelem menete
tehát véletlenszerű. Nem egy igazságosztó, büntető
Isten, hanem a véletlen határozza meg az emberiség
jövőjét. A munkálkodó emberiség ezek szerint nem
bűnös abban, hogy egy új teremtést (korszakot)
igyekezett előkészíteni. Legfeljebb nem látta előre
– mert ebben a hagyományban nem is láthatta –,
hogy milyen korszak köszönt be.
A fenti gondolatmenetből következik, hogy a
vész kitörése és tombolása nem az emberi cselek-
vésre adott válasz. Nem ellenreakció, hanem a sors
által kijelölt, az emberiség számára végzetes követ-
kezményekkel járó új világkorszak kezdete. Ennek
a korszaknak a legjellemzőbb vonása minden
emberi érték pusztulása és pusztítása. Cselekvői az
ellenséges istenek, illetve a Föld, aki közvetve a vész
tombolása miatt őszül meg. Ebben az értelmezés-
ben is lehet szerves kapcsolat az istenek haragja és
az emberek gőgként felfogott cselekedetei között.
Ugyanakkor nyelvtanilag „az ellenséges istenek
haragja” nem pusztán a cselekvő emberekre, hanem
egymásra is irányulhat.
A haldokló Gaia. Egy környezetvédelmi kiállításra
készült kortárs alkotás
2011.08.18. 11:42:26

Gaia
Az Előszó emberies Föld-figurájának értelmezése
csak akkor lesz teljes, ha az antik mitológiában sze-
replő Gaia alakjával azonosítjuk. Az Előszóban a
föld nőnemű: kacér és könnyelmű, aki ráadásul
sorra veszíti el fiait. E jegyek mindegyike jellemző a
mitológiai Gaiára. A verset záró kérdés alanyai nem
a földanya gyermekei. Hiszen a gyermekek (a mon-
dat tárgyai) azok a legkülönfélébb szörnyetegek,
akik Zeusz zsarnoki hatalmának akartak véget
vetni, egyben a földi világ javát és az ember szabad-
ságát szolgálni (például Prométheusz). A mondat
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
alanya tehát valószínűleg az a „félig isten, félig állat”
ember, akinek az érdekeit, boldogulását – vagyis
egyfajta újabb aranykori létét – Zeusz ellenében a
földnek nem sikerült kiharcolnia. A változtathatat-
lan ténybe Gaia maga is beleőszül, mint a zsidó-ke-
resztény teremtéstörténet Istene.
A vers befejezésének groteszk tavaszi násztánca
a kacér Gaia megtermékenyülés-vágyának bizony-
sága. A mitológiai előzmények ismeretében ez újabb
lázadó fiak megszületését és Zeusz trónfosztásának
újabb kísérletét eredményezheti.

Korszaknyitány és felmentés
Az Előszó szimbolikus nyitánya – tényleges előszava
– egy új korszaknak. Egy olyan korszaknak, amely-
ben fel sem vetődik, hogy a világ körforgásában hol
jut szerep a történelem cselekvő emberének. Nem
megválaszolandó és nem megválaszolható kérdése
ez Vörösmarty versének.
Az Előszó nemcsak kozmikus-egyetemes törté-
nelmi látomásként, hanem a magyar történelem a
reformkortól a rémuralom koráig tartó szakaszai-
nak látomásaként is értelmezhető. Szövegének tör-
ténelemszemlélete Széchenyi vízióit és bűntudatát
szintén megidézi. Ugyanakkor fel is menti a legna-
gyobb magyart a képzelt (ön)vádak alól. Hiszen a
bukást és a pusztulást nem isteni megtorlásként,
hanem a sors vak és véletlenszerű, minden emberi
befolyástól mentes rendeléseként értelmezi.
(Milbacher Róbert nyomán)

Rövid pályakép

1. Írj öt fontos, értékelő-összegző megállapítást Vörös-

marty költészetéről!

2. Olvasd el az ismeretközlő szöveget! Példázd állítá-

sait a témában megszerzett olvasói-értelmezői ta-
pasztalataid alapján!

Kőnig Frigyes: A két Vörösmarty (1990 körül)

A festmény Barabás Miklós 1836-ban festett képének, valamint egy
az idős Vörösmartyt ábrázoló fényképnek a felhasználásával készült.
„ Írj kétoldalas összehasonlító elemzést Vörösmarty Fogytán
van napod című verséről és Kőnig Frigyes
A két Vörösmarty című képéről!

93

3irod_10_ii-6.indd 93 2011.08.18. 11:42:26

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Helye a kánonban
Vörösmarty Mihály a kortársi és az irodalomtörté-
neti hagyomány szerint is a romantika irodalmának
egyik meghatározó alakja. Több műfajban alkotott
irodalmi kánonunkat meghatározó műveket.
Nyelvteremtő és metaforaalkotó fantáziája, bravú-
ros mondatszerkesztése irodalmi nyelvünk egyik
megújítójává tette.
Költészetének a romantika legmélyebb esztéti-
kai, lét- és történelembölcseleti kérdéseivel szembe-
néző jellege a legnagyobb európai romantikusok
rokonává teszi. Nemzeti elkötelezettségű életműve
Zalán futása
Vörösmarty első országos sikerét a Zalán futása
(1825) című romantikus eposszal aratta. A mű nem-
zeti tudatunkban máig jelenlévő alkotás. Babits
Mihály azonban már 1911-ben arra panaszkodott,
hogy „lényegében olvashatatlan”. Ma is kevesen
olvassák. A romantikus eposz a honfoglalás ese-
ménysorát dolgozza fel Anonymus Gesta Hunga-
roruma nyomán. A mitizált és dicsőséges nemzeti
múlt, illetve a hanyatló, romló jelen szembeállításá-
ban Vörösmarty a protestáns prédikátorírók és Zrí-
nyi hagyományait követte. A régi szerzők a hanyat-
lás okát az erkölcsi romlásban vélték megtalálni, és
Epikus és drámai költemények
A Zalán futását követően Vörösmarty több, a nem-
zeti múltat tematizáló kiseposzt és rövidebb elbe-
szélő költeményt írt. Az 1820-as évek epikus kísér-
leteihez tartoznak a boldogság lehetőségének
kérdését felvető tündértörténetei. A Tündérvölgy
(1825) világában meghatározó szerepet kapnak a
csodás elemek és a költői fantázia teremtette mito-
lógia. A Délsziget (1826) meseszerű, példázat jel-
legű történet. Azt mutatja meg, hogyan jut az egyes
ember egyre közelebb a kiüresedéshez. Néhány
részlete arról árulkodik, hogy Vörösmartyt egyre
jobban foglalkoztatta a történelem értelmezése.
Egyetlen maradandó értékű drámai alkotása a
romantikus drámai költemény műfajában megalko-
94
3irod_10_ii-6.indd 94
továbbgondolja a felvilágosodás eszmerendszerét.
Az egyén, a nemzet és az emberiség sorsát egyszerre,
kozmikus távlatba helyezve szemléli.
A világ rendezettségével és a dolgok végső értel-
mével szemben tanúsított magatartásának alapvető
jellemzője a kétely. Ember- és történelemfelfogását
a céltalanság és az otthontalanság élményéből faka-
dó tragikum és irónia hatja át.
Életműve sokban előlegezi korunk emberének
és művészetének alaptapasztalatát, az egységes
világ- és személyiségkép illuzórikus voltát.
Isten büntetésének tartották. Ezzel szemben a Zalán
írója szerint a történelmi változások az emberi
közösség szellemi-erkölcsi változásaiból fakadnak.
Árpád népéhez hasonlóan a jelen kor nemzedé-
kének az a feladata, hogy változtasson a nemzeti
történelem menetén. Az eposz mitikus eszményé-
nek, a nemzet megszületésének van alárendelve a
cselekmény egyik szála, Huba lányának, Hajnának
és Árpád hadvezérének, Etének a szerelme. Frigyük
a honfoglalást és a magyarság sokasodását éppúgy
biztosítja, mint a létezés folyamatosságát, örök kör-
forgását.
tott Csongor és Tünde (1830). A szerző alkotói kép-
zelete nemcsak a mesés cselekmény és a verses szö-
veg megformálásában, hanem a színpad átalakításá-
ban is érvényesül. A szöveg, a színészi játék és a
rendezői utasítások egységes szimbolikus jelrend-
szert képeznek.
A Csongor és Tündével egy időben keletkezett
A rom (1830).
Az epikus költemény a rombolás (Rom) és a
megőrzés (Véd) küzdelmében ragadja meg a törté-
nelmet. A mű az emberi lét idejét Romisten végső
győzelme utánra helyezi. Ezáltal az emberi lét, illet-
ve a történelem folyamatát eleve kilátástalannak
mutatja.
2011.08.18. 11:42:27
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Korai költészete
Vörösmarty korán kezdett verseket írni. Epigrammái,
episztolái, állatmeséi, allegóriái és párbeszédes pásztor-
elégiái mutatják, hogy a fiatal költő hamar elsajátította
a XVIII. század versszerkezeteit. A klasszicizmus azon-
ban már nem gyakorolt rá mély hatást. Művei nagyrészt
önállóan teremtett, mitologikus szemlélet jegyében
születtek, nyelvének önállósodása is megkezdődött.
Kísérletező kedvét mutatják az elbeszélő szerkezetet és
a leírást ötvöző románcok. A románcok legkiemelke-
dőbb darabja, a Szép Ilonka már az 1830-as évek elején
született.
Vörösmarty korai költészetében gyakori az álom és
a halál jelentésen és hangzáson alapuló azonosítása. Fel-
fogásában az álom – a látomással és a fantasztikummal
együtt – az Istentől független emberi személyiség föltá-
ratlan belső mélységeit jelképezi.
Orlay Petrich Soma: Szép Ilonka (1866)
A kép egy Vörösmarty-vers illusztrációja.
Az ősz Peterdiben a festő az idős Vörösmartyt
formálta meg.
Az irodalomszervező
Vörösmartyt már az irodalom és a tudomány reformkor-
ban kiépülő intézményei is segítették a megélhetésben.
A kor legszínvonalasabb folyóiratának, a Tudományos
Gyűjteménynek a mellékletét, a Koszorút szerkesztette.
1830-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
volt. Az Akadémia nyelvtanírói és szótárszerkesztői fel-
adatokkal bízta meg. Szerkesztői munkájáért tisztelet-
díjat, akadémiai tagként fizetést kapott. Ő volt első jelen-
tős költőnk, aki honoráriumaiból és irodalmi tevékeny-
ségéből élt.
Az irodalom élvonalába az 1830-as években, a fiatal
romantikus nemzedék vezéregyéniségének, Kisfaludy
Károlynak a halálát követően került. A költő és kritikus
Bajza Józseffel és az irodalomtörténész Toldy Ferenccel
alkotta a „romantikus triászt”. 1837-ben Athenaeum cím-
mel folyóiratot indítottak. A hetente kétszer megjelenő, Josef Danhauser: Liszt Ferenc barátainak
szabadelvű orgánum a magyar romantika irodalmi-kriti- zongorázik (1840). A képen Alexandre Dumas,
George Sand, Paganini és Rossini láthatók.
kai hetilapja lett. Vörösmarty és barátai 1836-ban meg-
A kép keletkezésének évében Vörösmarty ódát
alapították a Kisfaludy Társaságot. Kritikai tevékeny- írt a Pesten hangversenyt adó Liszthez.
ségükkel segítették a kapuit 1837-ben megnyitó Pesti
„ Milyen információkat tudtok leolvasni
Magyar Színház – a későbbi Nemzeti Színház – műkö-
a korabeli társasági életről?
dését. Vörösmarty fiatal korától jól ismerte Shakespeare-t.
„ Milyen kompozíciós eszközökkel helyezi
Ő volt a Hamlet első jeles magyar értelmezője. Az 1830- a festő Liszt Ferencet a történés közép-
as évek végén lefordította a Julius Caesart, 1853-ban pe- pontjába?
dig a Lear királyt.
1842-től a nemzeti modernizációs programot támo-
gató Nemzeti Kör – a későbbi Ellenzéki Kör – alelnöke-
ként is tevékenykedett.

95

3irod_10_ii-6.indd 95 2011.08.18. 11:42:27

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Lírája az 1830–1840-es években
Az 1830-as években és az 1840-es évek első felében
Vörösmarty volt a nemzet első számú költője. Költő-
ként és irodalomszervezőként igyekezett megfelelni a
felvilágosodás és a klasszikus szabadelvűség hitéből
táplálkozó nemzeti modernizációs kísérlet társadal-
mi-politikai korkövetelményének. Ez a „kötelesség-
teljesítés” maradandó értékű műveket eredményezett.
Többek között azért, mert Vörösmarty költészete
egyetemes lét- és történelemfilozófiai látószögből
szólalt meg. A küldetéssel és a polgárosodási program
végrehajtásával szemben pedig megmaradtak, sőt el-
mélyültek kétségei és rémlátomásai. Költészetének
tehát csak egyik eredője a magyar nemzeti felemelke-
dés felhajtó ereje. A másik, mindvégig meghatározó
elem a felvilágosodásban és a liberalizmusban csaló-
dott európai romantika cél- és fejlődéselvűséget taga-
dó ember- és történelemszemlélete.
Ennek az időszaknak a kiemelkedő alkotásai Vö-
rösmarty tragikus ember- és történelemszemléletét,
illetve a nemzeti ügy melletti elkötelezettségét egy-
egy miniatűrbe sűrítő epigrammái, például A Gut-
tenberg-albumba. Továbbá az a néhány, a szerelmi
költészet tárgykörébe tartozó vers, amelyeket a Csa- Zichy Mihály: Az elbukott forradalom allegóriája
(1849)
jághy Laura iránti szerelem ihletett: Ábránd, A me-
rengőhöz. Az ember általános hivatásának és az idő-
szerű, politikai cselekvésnek a viszonyát, lehetősé-
geit kutatják Vörösmarty közösségi ódái, többek
között a Szózat. Az 1840-es évek második felétől
egyre komorabb, lét- és történelemfilozófiai temati-
kájú versekkel jelentkezett: Gondolatok a könyvtár-
ban, Az emberek.

Világos után
A szabadságharc bukását követő időszakban Vörös-
marty a korábbiakhoz képest is kevés verset írt. Ek-
kor keletkezett művei az 1840-es évek második felé-
ben született alkotásokkal, valamint korai műveinek
nyomasztó képvilágával és szemléletével mutatnak
egyezést. A kései pályaszakasz két kiemelkedő alko- Ismeretlen festő: A világosi (szőlősi) fegyverletétel
tása A vén cigány és az Előszó. (1850-es évek)

3. Tekintsd át tudom – tudni akarom – megtanulom táblázatodat! Pipáld ki azokat a kérdéseket,

amelyekre választ kaptál a téma feldolgozása során!
4. Ha maradt kérdésed, próbáld megválaszolni, kutass!

96

3irod_10_ii-6.indd 96 2011.08.18. 11:42:27

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Hitelesek-e, és ha igen, mitől hitelesek napjainkban Vörösmarty költészetének kérdései, töpren-
gései, kételyei?
2. A (romantikus) világirodalom mely kérdéseivel, műveivel mutatkozik összehangzónak az életmű?
3. Milyen válaszokat adnak Vörösmarty versei a feltett lét- és történelembölcseleti kérdésekre az
egyén, a nemzet, illetve az emberiség szintjén?
4. Milyen különbségeket, hangsúlyeltolódásokat tapasztaltatok a szabadságharc bukása előtt, illetve
után keletkezett művek látásmódjában?
5. Mi mindenért tekinthető Vörösmarty a romantikus nyelv mesterének?
6. Készíts idézetkártyákat kedvenc Vörösmarty-idézeteidből! Olvasd fel az idézeteket osztálytár-
saidnak, és mondd el, miért tartod fontosnak őket!
7. Értelmezd Orbán Ottó alábbi, 1993-ban írott versét Vörösmarty költészetével összefüggésben!
Vörösmarty tévé
– Ezt már egyszer láttam – mondta a kozmosz szelleme
és a távirányítója után kotorászott.
– Helyszíni közvetítés a naprendszerből, Szarajevóból!
Tűzvész, temetetlen hullák, guruló koponyák…
Ezt nézze csak újra az őrült sárkányfogvetemény-faj –
kapcsolt át a meteoritokra.

modernizáció, nemzeti gondolat, klasszicizmus*, romantikus korszakküszöb, romantika*, irodalmi

élet, vándorszínészet, társulat, színház*, konfliktusos dráma, középpontos dráma, bánki teljesség-
eszmény és tragikum, irodalmi hagyomány*, szöveghagyomány*, befogadástörténet*, himnusz*,
szószóló (paraklétosz), retorikus szerkezet*, történelemszemlélet, fejlődéselv, ciklikusság, nem-
zeti önértés és önkép, hazafogalom, vanitasirodalom, értékfosztó metafora, oximoron, szemlé-
lődő fölény, szerepvers*,
* idő- és értékszembesítés*, belső vita, erkölcsi érték*, nemzeti hagyomány,
szerves és szervetlen fejlődés, intelem (parainesis), emberiségköltemény, világdráma, kétszintes
dráma, drámai költemény*, archetípus*, toposz*, * filozófiai mesedráma, közösségi óda*, prófétikus
beszédmód, művelődéskritika, paradoxon, önmegszólító vers*, látomás, létösszegzés*, irónia*

Maár Gyula (rendező): Déryné, hol van?, történelmi dráma, 1975

Szőnyi G. Sándor (rendező): Bánk bán, tévéjáték, DVD, 1987
Káel Csaba (rendező): Erkel Ferenc: Bánk bán, opera, DVD, 2003
Bereményi Géza (rendező): A Hídember, történelmi dráma, DVD, 2002
Zsurzs Éva (rendező): Csongor és Tünde, tévéjáték, DVD, 1986
Székely György–Cenner Mihály–Szilágyi István: A magyar színészet képeskönyve, Corvina Kiadó,
1984
Gintli Tibor–Schein Gábor: Az irodalom rövid története. A kezdetektől a romantikáig, g Jelenkor
Kiadó, 2003, 502–541. oldal
Dobayné Fenyvesi Ildikó: 13 dráma – felkészülés érettségire, felvételire. Kötelezők (M)értékkel,l
Mérték Kiadó, 2004, 145–162. oldal
Csorba Sándor (szerk.): Válogatás a XX. század Hymnus-értelmezéseiből,l Kölcsey Társaság, Fehér-
gyarmat, 1997, 9. füzet
Borbély Szilárd: A Vanitatum vanitas szövegvilágáról,l Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1995, 7. füzet
Milbacher Róbert: Az Előszó egy lehetséges értelmezése, Tiszatáj, Diákmelléklet, 2001/12
S. Varga Pál: „… az ember véges állat…”,
” Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1998, 10. füzet

97

3irod_10_ii-6.indd 97 2011.08.18. 11:42:28

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
PETŐFI SÁNDOR
„Petőfinek a világhoz való viszonyulása alig-
hanem valóban (…) kétféle volt: egyszerre és
egymás mellett élt benne a romantika nagy,
lázadó és korlátokat nem ismerő individua-
lizmusa, s – ugyancsak a romantika hozomá-
nyaként – a közösségbe (népbe, nemzetbe)
való beleolvadás igénye. (…) A Petőfi-vers a
maga korában is meglepő és kihívó, majd-
hogynem szemérmetlen módon, mindig
önmagáról szól és beszél. (…) a versben meg-
énekelt tárgy, másik személy vagy a tárgyhoz,
a másik személyhez fűződő viszony rögzítése
eltörpül a verset mondó szubjektumnak
majdhogynem vadul és nyersen kiénekelt
önérvényesítése mellett. (…)
A romantikus költő zavartalanul össze
tudja egyeztetni szélsőséges egyéniségkultu-
szát és közösségi célra felajánlott szolgálat-
etikáját. (…) A költő, aki magában érzi s
biztosan tudja, mi a mai (mindenkori) kor-
szak lényege és parancsa, aki tévedhetetlenül
felismeri, mi is az általa választott közösség,
nép érdeke, törekvése, feladata, épp különös,
egyéni képességei folytán képes mindennek
kimondására, képviseletére. A költő azért
tudja képviselni népét, azért tud a nép nevé-
ben szólni, azért tudja talpra szólítani, azért
jogosult nemzetét akár ostorozni is, mert
különleges (istentől vagy természettől ka-
pott) nem mindennapi szubjektivitása a kö-
zösség fölébe emeli.”
(Margócsy István irodalomtörténész)
1. Készítsetek fürtábrát füzete-
tekbe a Petőfi költészetét jel-
lemző tanulmányrészlet alap-
ján!
2. A jellemzés kulcsszavaihoz
kapcsolódva példázzátok, bő-
vítsétek fürtábrátok informá-
cióit azzal, amit már tudtok,
tanultatok Petőfiről és költé-
szetéről! A kiegészítéshez más
színt használjatok!
98
3irod_10_ii-6.indd 98
Petőfi Sándor (1823–1849) Kiskőrösön született. Mivel
szülei hamarosan Kiskunfélegyházára költöztek, Petőfi ezt a
várost nevezte szülőföldjének. A kecskeméti evangélikus ele-
mi iskolában kezdte tanulmá-
nyait. Később a sárszentlőrinci
evangélikus kisgimnáziumban,
a pesti evangélikus és piarista,
valamint az aszódi evangélikus
gimnáziumban és a selmeci lí-
ceumban tanult. Családja a du-
nai árvíz következtében tönkre-
ment.
Petőfi 1839 februárjában
Pestre szökött. Statisztált a
Pesti Magyar Színházban, majd
rokonainál házitanítóskodott
Ostff yasszonyfán. 1839 szep-
temberében katonának állt, de
1841 februárjában egészségi állapota miatt leszerelték. Az év
nyarán vándorszínész volt a Dunántúlon.
1841–1842-ben a pápai kollégium diákja lett. Itt ismerke-
dett meg Jókai Mórral. 1842. május 22-én az Athenaeumban
megjelent első verse.
1842–1843-ban Székesfehérvárott és Kecskeméten volt
színész, majd másolásból és regényfordításból élt Pozsonyban,
illetve Pesten. Személyes kapcsolatba került Bajza Józseffel és
Vörösmarty Mihállyal. Októbertől Debrecenben és Érmellé-
ken vándorszínészkedett. 1844 februárjában Debrecenből
gyalog ment Pestre, hogy verseit kiadassa. 1845 novembere és
1846 márciusa között többnyire családja körében tartózko-
dott Szalkszentmártonban.
1846-ban Pesten egyik alapítója volt a Tízek Társaságának,
amely a kiadókkal szemben védte a fiatal írók és költők érde-
keit. Ez a társaság alkotta később a márciusi ifjak néven ismert
csoport magját.
1846 őszén, a nagykárolyi megyebálon Petőfi megismerke-
dett Szendrey Júliával. Novemberben az Életképek munkatársa
lett. 1847-ben verssel és levéllel köszöntötte a Toldi szerzőjét,
Arany Jánost. Levelezésük mély barátsággá alakult. Március-
ban megjelent Petőfi Összes költemények című gyűjteményes
kötete. Szeptember 8-án, megismerkedésük évfordulóján a
lány szüleinek ellenkezése dacára feleségül vette Szendrey
Júliát. A mézesheteket Teleki Sándor koltói kastélyában töl-
tötték. Hazafelé utaztukban meglátogatták Aranyékat Sza-
lontán.
1848. március 15-én Petőfi a forradalmi megmozdulások
egyik vezéralakja volt. 1848 júniusában Szabadszálláson vere-
séget szenvedett a képviselő-választáson. Decemberben meg-
született fia, Zoltán. 1848 októbere és 1849 júliusa között
– kisebb-nagyobb megszakításokkal – századosként, majd
őrnagyként Bem József seregében harcolt a szabadságharcban.
Összetűzésbe került Mészáros Lázár hadügyminiszterrel és
Klapka György hadügyminiszter-helyettessel, többször lemon-
dott rangjáról. 1849. július 31-én a segesvári vesztes csatát
követő menekülés során tűnt el Fehéregyháza mellett.
2011.08.18. 11:42:29

A népiesség jegyében
1. Mit tanultál eddig, mit tudsz a né-
piességről, illetve a népiesség és a
romantika kapcsolatáról? Készíts
listát!
2. Szerinted kinek, kiknek íródhat-
tak a XIX. század első felének né-
pies szövegei? A társadalom mely
rétege lehetett e művek olvasói
célközönsége? Miért? Mely réteg
nem jöhetett szóba olvasóként?
Miért? Írj kétperces esszét!
3. Képzelj el a Hortobágyi kocsmáros-
né… cím alapján egy beszédhelyze-
tet! Alkosd meg magadban a hely-
zet figuráit! Írd le vagy rajzold le
képzeletbeli képedet minél részle-
tesebben!
Hortobágyi kocsmárosné…
Hortobágyi kocsmárosné, angyalom!
Tegyen ide egy üveg bort, hadd iszom;
Debrecentől Nagy-Hortobágy messze van,
Debrecentől Hortobágyig szomjaztam.
Szilaj nótát fütyörésznek a szelek,
Lelkem, testem majd megveszi a hideg:
Tekintsen rám, kocsmárosné violám!
Fölmelegszem kökényszeme sugarán.
Kocsmárosné, hej hol termett a bora?
Savanyú, mint az éretlen vadalma.
Csókolja meg az ajkamat szaporán,
Édes a csók, megédesűl tőle szám.
Szép menyecske… savanyú bor… édes csók…
Az én lábam ide s tova tántorog;
Öleljen meg, kocsmárosné édesem!
Ne várja, míg itt hosszában elesem.
Ejh galambom, milyen puha a keble!
Hadd nyugodjam csak egy kicsit fölötte;
Úgy is kemény ágyam lesz az éjszaka,
Messze lakom, nem érek még ma haza.
(1842)
3irod_10_ii-6.indd 99
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Újházy Ferenc: Mulatozók (1860)
4. Hasonlítsátok össze képzeletbeli képei-
teket a versből kiolvasható beszédhely-
zettel és szerepekkel!
5. Értelmezzétek a vershelyzetet! Honnan
hová tart a beszélő? Miért szakítja meg az
útját? Mivel tölti az időt a kocsmában?
6. Készítsetek a vers epikus történésmozza-
natai alapján 3-4 állóképet tartalmazó
fotóalbumot! Bemutatásakor beszéljétek
meg, melyik strófában milyen indoklással
mit kér a kocsmárosnétól a versbeszélő!
7. Vizsgáljátok meg, és értelmezzétek ket-
téosztott naplóval a népiesség szembe-
tűnő tematikus, formai, szerkezeti és
nyelvi-poétikai sajátosságait a versben!
8. Példázzátok, melyek a humor forrásai a
versben! Keressetek magyarázatot arra
is, miért tetteti magát italosnak a vers
beszélője!
9. Készíts tetszőleges technikával illusztrá-
ciót a vershez!
10. Olvasd el a fejezet végén található pálya-
kép vonatkozó részletét, és kezdd el egy
Petőfi pályáját összefoglaló gondolko-
dástérkép elkészítését!
99
2011.08.18. 11:42:29
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Népies helyzetdal
A Hortobágyi kocsmárosné… népies helyzetdal.
A bordalokra jellemző szerepjátszással rögzít egy
képzeletbeli szituációt: az utazó betér egy kis
borozgatásra a hortobágyi kocsmába, ahol udva-
rol a szép kocsmárosnénak. A költői személyiség
tehát kilép személyességének keretéből. Megalkot
egy jellegzetes helyzetet és egy jellegzetes népi
beszélőt. Magára ölti a megalkotott figura általá-
nos vonásait, a kitalált lírai szereppel és helyzettel
nyelvileg is azonosulva nyilatkozik meg.
A versritmus a népdalokra jellemző hangsú-
lyos mértékben szól, háromütemű tizenegyes Bencsik Éva batikolt-festett lepedődíszlete egy
(Hor-to-bá-gyi | kocs-má-ros-né, | an-gya-lom!), betyártörténet előadásához (2009)
páros rímekkel. A népies téma és forma mellett a „ Jellemezzétek az életkép műfaját a díszlet alapján!
stílus szembetűnő elemei a népies megszólítások „ Miért válhatott a betyár a magyar romantika
és kifejezések, valamint az érzelemkifejező indu- és népiesség egyik kedvelt toposzává, figurájává?
latszavak. Az évődő, humoros udvarlás epikus „ Milyen romantikus értékek kapcsolódnak
történetét kibontó megszólalás hangja közvetlen. alakjához?
A természetes, egyszerű beszédmód a hétközna-
pok nyelvéhez közelít. Az epikus történet szintén
a népköltészetben gyakori ellentétes szerkezetek-
ben bomlik ki. A versszakok két-két sora képez
ellentétet egymással. Az ellentétek a tréfálkozó A népies helyzetdalban a költő egy jellegzetes
udvarlást azzal teszik szemléletessé, hogy a máso- néppi alak helyzetébe képzeli magát, vagy saját
dik versszaktól a rideg, hiányt keltő külső viszo- érzzelmeit önmagától eltávolítva, egy másik sze-
méély szerepéből, első személyben szólal meg.
nyokat a kocsmárosné kívánatos, meleg, puha
An népies költészet gyakori műfaja az életkép
alakjával állítja szembe a beszélő. A humoros ha-
vagg y zsánerkép is, amely a mindennapi élet vala-
tást fokozza, hogy a vers lírai énje megjátssza ittas- meely tipikus, jellemző helyzetét, eseményét vagy
ságát. Ezzel alkalmat teremt a szép kocsmárosné- alaakját jeleníti meg, az egyénítést mellőzve, csu-
hoz való játékos, pajzán közeledésre. pán n egy-két fő vonással.

Természetesség és tudatos
megformáltság
A vers megalkotottsága alapján belátható, hogy
a műben megtapasztalható természetesség és egy-
szerűség nem pusztán a tehetség (zsenialitás) meg-
nyilvánulása. Sokkal inkább mesterségbeli tudás
és tudatos megformálás eredménye. Ez ellent-
mond a romantikus zsenikultusznak és költői sze-
repfelfogásnak. Petőfi népies műdalainak szókin-
cse közel állhatott a korabeli beszélt köznyelvhez.
Ennek ellenére a stilizált költői megszólalás ko-
rántsem egyszerű beszédaktus. A szöveg poétikai,
szerkezeti megformálását mesterségbeli felkészült-
ség, a népköltészetnél tudatosabb és virtuózabb
alkotásmód jellemzi. Hollósy Simon: Ivóban (1887)

100

3irod_10_ii-6.indd 100 2011.08.18. 11:42:30


Ki vagyok én? nem mondom meg…
Ki vagyok én? nem mondom meg;
Ha megmondom: rám ismernek.
Pedig ha rám ismernének?
Legalább is felkötnének.
Nincs a fokos a kezemben,
Hogyha kéne verekednem;
Nyerges lovam messze legel,
Nem t’ok futni, ha futni kell.
Hogy is tudnék futni mostan?
Mikor a fejem tele van;
Nem csak fejem, de szívem is –
A bor meg a leány hamis.
Ha elhagyom galambomat,
Kialuszom mámoromat,
S rajtam ütnek a hadnagyok:
Majd megmondom, hogy ki vagyok!
(1843)
Fa leszek, ha…
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy…
Csak hogy lényink egyesüljenek.
Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.
(1845)
Megy a juhász szamáron…
Megy a juhász szamáron,
Földig ér a lába;
Nagy a legény, de nagyobb
Boldogtalansága.
Gyepes hanton furulyált,
Legelészett nyája.
Egyszer csak azt hallja, hogy
Haldoklik babája.
Fölpattan a szamárra,
Hazafelé vágtat;
De már későn érkezett,
Csak holttestet láthat.
Elkeseredésében
Mi telhetett tőle?
Nagyot ütött botjával
A szamár fejére.
(1844)
3irod_10_ii-6.indd 101
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Jellemezzétek a versbeszélőket és a megszólalás
helyzeteit!
2. Jellemezzétek a Fa leszek, ha… kezdetű dalban a
beszélő és a megszólított viszonyát! Milyen költői
képek és gondolatalakzatok hogyan fejezik ki ezt a
viszonyt?
3. Vizsgáljátok meg és értelmezzétek szemponttáblá-
zattal a versek tematikus, műfaji, formai, szerkezeti
és nyelvi-poétikai sajátosságait!
4. Petőfi népiességének, a versek népdalszerűségének
talán legjellegzetesebb vonása annak a hatásnak
a megteremtése, hogy a vers előttünk születik.
E hatás megteremtésének poétikai eszköze a naiv-
lépegető, ismétlésekre, párhuzamokra, ellentétekre
építő előadásmód.
a) Példázzátok, bizonyítsátok a szerkesztés jellem-
zőinek vizsgálatával, hogy a versek a népkölté-
szet improvizatív beszédmódjában és formavi-
lágával szólalnak meg!
b) Keressetek példát a lépegető mondatfűzésre, a
párhuzamok és ellentétek versépítő szerepére!
c) Példázzátok, hogy a versek megalkotottságá-
ban nyilvánvaló szerepe van a költői, mesterség-
beli tudásnak!
d) Keressetek állapotszerű, állandó, illetve folya-
matszerű, változó mozzanatokat a versekben!
5. Keressetek magyarázatot arra, miért éneklik nép-
dalként a Petőfi-versek egy részét!
6. Találjatok ki néhány, a Fa leszek, ha… kezdetű vers-
ben olvashatókhoz hasonló metaforapárt (ha te …,
akkor én …)!
Lackfi János:
Megy Béla bá Trabanton 1. Milyen eszközökkel, hogyan formálja
a Petőfi-szöveg jellegzetes népi alakká,
Megy Béla bá Trabanton, típussá a figurát?
Nyakában a lába, 2. Mivel, hogyan jelzi a figura lelkiállapo-
Kétrét hajtva fér szegény tát, a baljós hátteret az első versszak?
Be a kocsijába. 3. Milyen fokozatokban értesül a juhász
Épp kerítést hegesztett, boldogtalanságáról az olvasó?
Legyen szépen rendbe, 4. Miért, hogyan válik a haláleset és a
Mikor szól a telefon, juhász késedelme tragikomikussá?
S a főorvos benne. 5. Lackfi János és Vörös István kortárs
költők Apám kakasa című, közösen írt
Pedig úgy volt, már haza kötetükben klasszikus magyar (gye-
Hozhatja a nénit, rek)verseknek a paródiával is érint-
Megszerelve antenna, kező, szellemes újra- és átírásait adták
Tévét együtt nézik. közre. Hasonlítsátok össze Petőfi ver-
sét Lackfi átírásával! Mi mindent tart
Késő bánat, Trabantra meg, mit alakít át, mit változtat meg a
Csap rá az együgyű, kortárs költő?
Fényszóró-fémkarika 6. Az életkép, illetve a zsánerkép milyen
Gurul mint jegygyűrű. jellemzői azonosíthatók Petőfi és
(2004) Lackfi versében?
101
2011.08.18. 11:42:56
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az eposz paródiája -- A helység kalapácsa

1. A helység kalapácsa olvasása során készítsd el minden ének történetpiramisát a címszereplő néző-
pontjából!
2. Hasonlítsátok össze és beszéljétek meg a történetpiramisokat! Mutassátok be a cselekményt éne-
kenként 3-3 állóképben!
3. Csoportonként készítsetek fürtábrát poszterre! Idézzétek fel, mi mindent tudtok már az eposz
műfajáról és az eposzi kellékekről!

4. Bővítsétek fürtábrátokat más színnel!

a) Mi mindenben tér el A helység kalapácsa témája, cselekménye, helyszíne, hősalkotása és beszéd-
módja az eposz műfaji hagyományaitól?
b) Hogyan utal erre az eltérésre a cím és az alcím?
c) Mely eposzi kellékek fedezhetők fel a műben? Mennyiben felelnek meg ezek korábbi olvasói
tapasztalataitoknak?
5. Példázzátok kettéosztott naplóval, hányféleképpen tér el a mű beszédmódja (szóhasználata, stílu-
sa, stílusárnyalatai) a köznyelvi normától!
6. Mely nyelvi-poétikai eszközök mivel keltenek komikus-parodisztikus hatást? Elemezzétek az aláb-
bi idézeteket!
a) széles tenyerű Fejenagy, szemérmetes Erzsók, lágyszivü kántor, amazontermészetű Márta, Ha-
rangláb, fondor lelkületű egyházfi
b) „Potyognak az emberek, / Mint a legyek őszi időben. / A föld a kifutott vértől / Ollyan, mint
a vörös posztó. / Az enyészet gyászlobogója / Leng a szomorú csatatéren.”
c) „De hova ragadál? / Oh fölhevülésnek / Gyors talyigája!”
d) „A szerelem lesz sarkantyúm, / Hozzád rohanok, / Mint a malacok gazdaasszonyaikhoz, / Ha
kukoricát csörgetnek.”
e) „Ollyan az én lelkem, / Mint a Duna legközepében / A szélvészhányta dereglye, / Vagy mint a
dióhéj, / Mit a gyerekek / Pocsolyába vetének”
f ) „Az idén már negyvenedikszer / Éré meg a krumplikapálást.”
g) „Az orra alatti nyiláshoz / Emelte a kancsót”; „kiprémzé / Szája vidékét / Sátáni mosollyal.”
h) „Nem tökkelütött koponyájában”; „Nem szőke fejére”; „Nem szelíden mondott szavai”
i) „Két szárnyú seregélyekkel”; „Megnyílt akközben az ajtó, / S lett széles az ő nyílása, / Mint
szája a helybeli kántornak, / Mikor éneket énekel”; „Iszonyú vala a látvány látása, / A mellyet
láttak”; „Oh merre szalad kend / Gyors szaladással”
7. Gyűjtsetek a szövegből további példákat a széttartásból fakadó komikum különböző nyelvi alak-
zataira (hasonlat, metafora- és metonímia-használat, ismétlés, körülírás, szépítés, felesleges szó-
szaporítás)!
8. Egyes kutatók A helység kalapácsa bizonyos szöveghelyeit Vörösmarty Zalán futása című eposzá-
ra való parodisztikus rájátszásként értelmezik. Olvassátok el az alábbi idézetpárokat, és érveljetek
a felvetés mellett vagy ellene!

A helység kalapácsa Zalán futása

a)
„Hát elmegy a nap, „Megjön az éj, szomorún feketednek az ormok, az élet
Megjön az alkony, Elnyugszik, s a fél föld lesz nyoszolyája; de engem
Utána az éj, Fölver az elmúlt szép tetteknek gondja.”
Elűlnek a csirkék
És ludak és verebek”

102

3irod_10_ii-6.indd 102 2011.08.18. 11:42:56

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
b)
„Szeretnek az istenek engem, „Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén,
Rémítő módra szeretnek: A riadó vak mélységet fölverje szavával,
Megajándékoztanak ők S késő százak után, méltán láttassa vezérlő
Oly ritka tüdővel, Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát?”
Mely a csatavészek
Világrendítő dúlakodásit
Illendőn elkurjantani képes,
S melyet tőlem minden kántor irígyel.”
c)
„Ti, kik erős lélekkel birván, „Óh hát halljátok, ti hazának gyermeki! szómat,
Meg nem szeppentek a harci morajtól, Későn hangzik már; de magában hordja halálos
Halljátok szavamat! Harcok fergetegét, s hű a haladékony időhöz.”
De ti, akiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!”
9. Értelmezzétek az alábbi idézetek segítségével kettéosztott naplóval, milyen nyelvi-poétikai jel-
lemzők teszik komikussá az elbeszélői szerepet!
a) b)
„Már este felé volt. „Eljő az irígység
A nap gombóca piroslott, Letépni babéraimat… de hiába!
Valamint a paprika Nem fogja elérni;
Vagy mint a spanyolviasz. Magasan függendnek azok,
Oh te piros nap! Mint Zöld Marci1.
Mért vagy te piros? S ha sötét zsákjába dugand
Szégyen-e vagy harag az, A feledés:
Mi arany súgáraidat Fölhasogatja sötét zsákját
Megrezesíti, A halhatatlanságnak fényes borotvája.”
Mint a bor az emberek orrát?
Nem szégyen, de nem is harag az,
Csak én tudom ennek okát,
Én, kit földöntúli izék
Földöntúli izékbe avattak.”
10. A romantika mely beszédmódjait parodizálja A helység kalapácsa nyelvezete?
11. Vígeposzként, eposzparódiaként vagy stílusparódiaként olvasható Petőfi műve? Gyűjtsetek ér-
veket!

12. Készíts képregényt A helység kalapácsából! Az elkészült képregényeket beszéljétek meg csoport-
ban! A legjobban sikerült alkotásokból rendezzetek kiállítást!
13. Készíts 5-6 idézetkártyát a mű szerinted legmulatságosabb részleteiből, nyelvi megoldásaiból!
Döntsétek el, kinek az idézetei a legmulatságosabbak, és miért!
14. Olvasd el a fejezet végén található pályakép vonatkozó részletét, és folytasd a Petőfi pályáját
összefoglaló gondolkodástérkép elkészítését!
15. Dramatizáljatok és adjatok elő egy-egy rövid jelenetet a műből többféle hangvételben, (tragikus,
ironikus, patetikus stb.)!

1
betyár, akit elfogtak és felakasztottak

103

3irod_10_ii-6.indd 103 2011.08.18. 11:42:57

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

16. Olvasd el a két korabeli kritika idézett részleteit! Válaszd ki az egyiket, és válaszolj olvasói levél-
ben a bírálatra!
a) „Ugyan, ha szabad kérdezni, melyik muzsa ihlette meg ily mennyeileg a költész urat? Azonban,
ha már a hősköltemény nevezet oly annyira megtetszett költész úrnak, szem előtt kellett volna
tartani annak kellékes külalakját, és a hősköltemény vitéz bajnokát hős versekben, nem pedig
ily átabota [felületes] zagyvalékban írni. – Ami a munkálat egyéb szerkezetét illeti, jól leendett
meggondolni, hogy poézis maga nemében fönségesb, semhogy az alacsony hasonlatosságok,
idomtalan s nevetséges áttételek által elferdíthetők. Elég leend, ha a nevezetes áttételek közül
csak néhányat emelek ki az egész munkálat megismertetésére. Ilyen: a pokolbeli kínok bics-
kája, a harag cintmasinája, a kétségbeesés bunkósbotja, (…) a fölhevülés gyors talyigája stb.
Ezek, s ilyfélék a virágok, melyekkel egy hősköltemény diszeskedik!” (Poór Jenő, Hírnök,
1844. november 19.)
b) „Amily örömmel méltányolom e jeles tehetséget P. úrban, annál nagyobb sajnálattal, de kény-
telen vagyok kimondani, mikép e népköltői tehetség álirányban kezd indulni, s hogy kimond-
jam himezés nélkül, a pórias verselés alant regiójába kezd mindinkább alásüllyedezni. (…)
Ama könnyűség könnyelműséggé kezd válni, s ahelyett költő a néphez, melynek nyelvén szól,
lealjasul a pórhoz, hogy sületlen vicceivel azt megkacagtassa. (…) Szolgál-e ily olvasmány mu-
latságul művelt olvasónak, s ízlésnemesítésére, művelésére a népnek? Nyer-e általában az iro-
dalom ily művekkel valamit?” (Nádaskay Lajos, Honderű, 1844. december 21.)

A műfaj időszerűsége
Petőfi első epikus költeménye, A helység kalapácsa
(1844) az életkép műfajának kitágításával alkotja
meg az eposz paródiáját. A hőseposzt az antikvitás
óta a legmagasabb rendű irodalmi műfajként tar-
totta számon az irodalmi hagyomány. Az antikvi-
tásban alakult ki a vígeposz is, amelynek komikuma
elsősorban abból adódott, hogy a hőseposz cselek-
mény-, hős- és stílushagyományait parodizálta.
Az eposz a magyar romantika idején még elő-
kelő műfajnak számított, de egyre inkább elveszí-
tette poétikai hitelességét. (Helyét, szerepét lassan
átvette a regény.) Ezt a tapasztalatot is rögzítheti
Petőfinek a műfaj parodisztikus bírálataként is
olvasható epikus költeménye. Benne a komikum
elsődleges forrása a kisszerű téma és az elbeszélő
emelkedett előadásmódja közti ellentét. Ezt az
ellentétet a cím és az alcím is hordozza. A cím
ugyanis a főhőst a helység kovácsának, vagyis egy-
szerű, hétköznapi embernek mondja. A műfajkije-
lölő alcím viszont a hagyományosan legmagasabb
rendű műfajban való megszólalást helyezi kilá-
tásba.

Eposzparódia
Az elbeszélő valóban a hősköltemények patetikus
beszédmódját követi, miközben egy kocsmai vere-
kedésbe torkolló falusi szerelmi versengés történe-
tét meséli el. A versengés széles tenyerű Fejenagy, a
helybéli kovács és a lágyszívű kántor között folyik
az 55 éves, bortól piros arcú szemérmetes Erzsókért.
A lefokozás a falusi élet kisszerűségét, jellegzetes
népi alakjait is célba veszi. Karikatúraszerűen
nagyítja fel és teszi nevetség tárgyává a falusi élet
visszás jelenségeit: a bamba sóvárgást, az iszákossá-
got, a bárgyúságot, a tudálékosságot vagy az intri-
kát. A jelentéktelen téma és a fennkölt előadásmód-
dal megszólaló elbeszélői hang összekapcsolása
miatt a klasszikus eposzi kellékek szintén lefoko-
zódnak, parodisztikus színben tűnnek fel.

104

3irod_10_ii-6.indd 104 2011.08.18. 11:42:57

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Eposzi kellék Lefokozása Példa
segélykérés az elbeszélő öntelt dicsekvése „Szeretnek az istenek engem,
Rémítő módra szeretnek”
tárgymegjelölés hiányos és semmitmondó, megfordításra épülő: „férfi legyen,
nem a nemes tárgy megénekléséhez kell az isteni Méltó e tüdőhöz”
segítség, hanem a meglévő képességhez adjanak
tárgyat az istenek
állandó jelzők köznapiak, az eposzi jelzőktől idegenek, „széles tenyerű Fejenagy”
az eposzi hőstől távoli karaktereket jellemeznek „lágyszivü kántor”
„szemérmetes Erzsók”
„amazontermészetü Márta”
seregszemle (katalógus) a kocsmai zenészek előszámlálása „A kancsal hegedűs,
A félszemü cimbalmos
S a bőgő sánta huzója”
csodás elemek (természet- „világi hatalmak”, a falu bírája és amazon- „S kezeit könyörögve kinyujtá
fölötti erők beavatkozása) természetű Márta tesznek rendet Az amazontermészetü Mártához,
De ez nem könyörűlt.
Megfogta egyik lábszárát,
S kihúzta az asztal alól,
És addig döngette, amíg csak
A seprőnyélben tartott.”

A humoros, parodisztikus hatás megteremtésében több poétikai eszköznek van fontos szerepe.

(Próza)poétikai eszköz Példa Szerepe

beszélő nevek Vitéz Csepü Palkó, Bagarja, Harangláb, a hétköznapi, esendő emberi karakterek
széles tenyerű Fejenagy néhány vonással történő jellemzése,
utalás a foglalkozásukra
metaforák „öklének buzogányával” a népies beszéd-, illetve gondolkodás-
metonimikus képek „keblem kápolnájában” mód parodizálása
hasonlatok „Mert én kendet utálom,
Mint a kukorica-gölődint.”
„Majd akkora volt ő,
Mint a bajúsz orrának alatta.”
stíluskeverés, „Oh Hamlet! mi volt ijedésed, a romantikus költészet fentebb stílus-
beszédmódok ütköztetése, Mikoron megláttad atyád lelkét, eszményének kifigurázása, a terjengős,
stílustörés Ahhoz képest, amint megijedt mesterkélt költői beszéd nevetségessé
A helybeli lágyszívü kántor tétele
Feleségének látásán?”
„Megajándékoztanak ők
Oly ritka tüdővel,
Mely a csatavészek
Világrendítő dúlakodásit
Illendőn elkurjantani képes”
„Bájos vala ő!
Mint a pipacsból
Font koszorú,
Vagy mint a bakter dárdájába ütődött
Éjjeli holdsúgár”

105

3irod_10_ii-6.indd 105 2011.08.18. 11:42:57

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A bravúros szóképhasználat jellegzetessége, hogy a meta-
forák, metonímiák és hasonlatok gyakran összekapcsolódnak
a szereplők világával.

Kapcsolat
Költői képek
a szereplők világával
„Szívem műhelyének a szereplők
Örök árendása” foglalkozására utalnak
„A viszontszerelem koppantójával”
„csapra ütője szívem hordójának”
„Igy főzte a gondolatok seregét a szereplőkkel meg-
Feje bográcsában” esett cselekménymoz-
zanatra utalnak
„a leleményes eszű fogoly
Épen mostan ereszti
Magát lefelé a harang kötelén,
Valamint leereszkedik a pók”
„A helybeli lágyszivü kántort A helység kalapácsa első kiadásához
Úgy ütögette a földhöz, készült illusztráció (1844)
Mint a gyertyát mártani szokták.”
„S íme rohant a szemérmetes Erzsókhoz, a szereplők
Mint a malacok gazdasszonyaikhoz” környezetére, a falusi
életmódra utalnak
„Pokolbeli kínnak
Százharminchatezer bicskája
Hasitotta keresztűl”
„a kétségbeesésnek / Bunkósbotja”

Elbeszélői szerep, stílusparódia, stílustörés

A helység kalapácsának feltűnő sajátossága, hogy az elbeszélői
szerepet és tevékenységet állítja középpontba. Petőfi műve a
romantika egyik jellemző beszédmódját, a mesterkélten fenn-
költ, dagályos költői beszédet is nevetségessé teszi. A stíluspa- A helység kalapácsa. A Lúdas Matyi
ródia legjellemzőbb poétikai eszközei az elbeszélői önjellem- képregénye (1872)
zés és a stílustörés. A stílustörés a patetikus, fennkölt hangnem „ Milyen torzításokkal játszik rá a
és a hétköznapi, közhelyes, útszéli vagy alantas stílusrétegbe rajz Petőfi eposzparódiájára?
tartozó nyelvi elemek egy mondaton belüli használatából
fakad. Az egymást kizáró beszédmódok vegyítése széttartást
eredményez, amely a humor meghatározó nyelvi forrása a
műben. A pátosz állandó kibillentése nyomán a patetikus
hangnem és az azt használó, megalkotott elbeszélő egyaránt
komikum tárgyává válik. Ezt az elbeszélő önjellemzései is nyo-
matékosítják: „Csak én tudom ennek okát, / Én, kit földöntúli
izék / Földöntúli izékbe avattak.” A megnyilatkozásban az elbe-
szélő önmagát mindentudó, kiválasztott és beavatott szerep-
ben láttatja. Ugyanakkor a megnevezést pótló, semmitmondó
szó (izé) kétszeri említése hiteltelenné teszi, visszavonja a
beavatottságra vonatkozó állítást. Az önjellemzés nyelvi meg-
formálásában a romantikus váteszköltő magatartásának ironi-
kus megítélése jelenik meg. Hollósy Simon: A jó bor (1884)

106

3irod_10_ii-6.indd 106 2011.08.18. 11:42:58

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A hexameter imitálása és elrontása A természet vadvirága

Petőfi még a ritmust is a stílustörés sajátos eszközeként hasz- Mit ugattok, mit haraptok
nálja. A helység kalapácsa ugyanis a klasszikus eposzi mintát Engemet, hitvány ebek!
követve időmértékes verselésben íródott. Ritka azonban a tel- Torkotokba, hogy megfúltok,
Oly kemény koncot vetek.
jes és tökéletes hexameter. Vagyis Petőfi egyszerre imitálja és Nyirbáljatok üvegházak
elrontja a klasszikus sort. Ez a ritmushatás azt eredményezi, Satnya sarjadékain;
hogy az olvasó hol ráhangolódik a mértékre, hol kizökken A korláttalan természet
abból. Vadvirága vagyok én.

Nem verték belém tanítók

Bottal a költészetet,
Iskolai szabályoknak
Mesterkéltség és természetesség Lelkem sosem engedett.
Támaszkodjék szabályokra,
A vígeposzban a mesterkéltség és a természetesség poétikai elve Ki szabadban félve mén.
ütközik a komikum nyelvén. Az ütköztetésben Petőfi népies A korláttalan természet
korszakának költészetfelfogása fejeződik ki. Ez a felfogás az Vadvirága vagyok én.
életszerű, természetes költészet eszménye felől teszi nevetsé- Nem virítok számotokra,
gessé az életidegennek, mesterkéltnek minősített irodalmisá- Árva finnyás kóficok1!
got. A pátosz stiláris kizökkentéseivel maga a fennkölt beszéd- Kiknek gyönge, kényes, romlott
mód válik a komikum elsődleges tárgyává. Ugyanakkor a Gyomra mindjárt háborog;
vígeposz lefokozott világa, alantas kifejezésektől sem mentes Van azért, ki ép izléssel
Üdvezelve jön elém.
nyelvszemlélete szemben áll a népiesség eszményével is. A korláttalan természet
Vadvirága vagyok én.

Hát azért nekem örökre,

Szépen békét hagyjatok;
Ugysem sok gyümölcsü munka:
Falra borsót hánynotok.
S kedvetek ha jön kötődni,
Ugy kapkodjatok felém:
A természetnek tövises
Vadvirága vagyok én.
(1844)

Útszéli bogáncs

1. Milyen, a beszélő számára elfogadhatatlan helyzetre írott válaszként értelmezhető a vers?

2. Gyűjtsétek össze T-táblázatba és értelmezzétek, milyen metaforákkal, hogyan jellemzi a vers beszélője ön-
magát és bírálóit! Mi a névátvitelek alapja?
3. Gyűjtsétek össze T-táblázatba és értelmezzétek, milyen metaforákkal, hogyan jellemzi a vers beszélője saját
verseit és másokéit! Mi a névátvitelek alapja?
4. Ösztönösségből vagy tudatosságból fakad a lírai én természetességigénye? Mit állít a beszélő? Mi derül ki
a vers nyelvi megalkotottságából?
5. A vers alapján melyek Petőfi ekkori költői önértelmezésének (ars poeticájának) jellemzői?

1
hitvány emberek (népnyelv)

107

3irod_10_ii-6.indd 107 2011.08.18. 11:42:58

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Tolnai Ottó: árvacsáth
„Csak én tudom ennek okát,
Én, kit földöntúli izék
Földöntúli izékbe avattak.”
Petőfi
ismét parázs vita désirével1 a poézis mibenlétéről
ízekre szedtem szegényt s ízeit külön-külön izzasztottam
mi végre a folytonos linkelés (fenegyerekeskedés)
pöröltem a poézis jóval fennebb dolog
ő csak szenvedte az izzasztást pörölycsapásaimat
akkor hirtelen észrevettem ám már késő volt
észrevettem hogy orromnál fogva vezet
jóelőre felállított csapdája felé
egy szomorúfűznek dőlve petőfit kezdte szavalni ugyanis
T l Ottó (1940–)
Tolnai ( 4 ) költő,
k l író,
akit én azt hittem kívülről tudok hisz megállás nélkül
műfordító, a kortárs magyar iro-
rajzolom (keresem) arcát szerb vonásait külön tanulmányban
dalom egyik meghatározó alakja.
mutattam ki hisz megállás nélkül illusztrálom verseit
A Szabadka melletti Magyar-
ám a désiré által idézett sorokon valamiféleképpen átsiklottam
kanizsán született. Kezdeti kor-
illetve hát más összefüggésben konzumáltam2 a vészre összpontosítottam
szakának jellemzője a rím, rit-
amely még ma lesújt a világra miként a mészáros taglója
mus, központozás és nagy kez-
lesújt az ökörnek szarva közé és nem az izére mint olyanra
dőbetűk nélküli vers. Árvacsáth
szavalt a szomorúfűz alatt s nekem tátva maradt a szám
című kötetének versei – amely-
a magyar költészet központi mozzanata e három sor
ben mindegyik vers az árvacsáth
meghaladhatatlan mondta ijesztő komolysággal immár
címet viseli – Csáth Gézát és
mivel nyelvünknek nincs még egy ilyen link szava
Kosztolányi Dezsőt, a szintén
a napra utal a részlet a nap gombóca piroslott valamint a paprika
Szabadkához kötődő két mű-
vagy mint a spanyolviasz azt kérdezte miért piros
vészelődöt idézi meg, alakjukkal
próbáltam gyorsan bizonyítani mennyire bírom petőfi e motívumát
és művészetükkel lép párbeszéd-
s hetykén szavalni kezdtem én is a napról mely házas legény
be. A három figura egymás alak-
papucskormány terhét nyögi de ha fellegekbe öltözik a láthatár
változatai, a megalkotott szöve-
kocsmába baktat iszik mint a kefekötő és ha jő az este
gek világában a közös gyökerek,
piros pofával az égről lezuhan vagy azt a másikat
az önazonosság és a folytonosság
amelyben meg nagy szappanbuboréknak nevezi
jegyében másolódnak egymásra.
amit valami óriás fiú kifúj reggel keleten s szétpattan
„Az irodalmi hagyományból, az
este nyugaton és ez minden nap így megyen – – –
irodalomtörténetből és az élet-
de kintornám3 hetykeségem (linkségem valójában) hiábavalónak
rajzi háttérből kilépve belépnek
bizonyult és végül már csak makogni tudtam izé mondtam
egy fiktív életrajz előterébe. Új
izé* meg ecet**
életrajzolójuk, a Tolnai-szövegek
mire désiré egy pingálóasszonyról kezdett mesélni
szubjektuma is velük együtt
elviselhetetlen részletességgel
konstituálódik [jön létre, léte-
egy pingálóasszonyról akinek azúr szemevilágába
sül]. Szabadkai elődeit és saját
a szó szoros értelmében mész oltatott
opusát [életművét] az ontológiai
* „-Izé, -miszter.” [lételméleti] beállítottságnak
Hamvas megfelelően olvassa és írja újra.”
(Thomka Beáta)
** „Elfelejtettem megtölteni a töltőtollamat s itt fenn sincs tinta. Fanni néhány
csepp ecetet pöttyent a kiszáradt tintatartóba, s a tintát is így csinálják! –
biztat s én dolgozni kezdek a Gyerekkori naplón. Ecettel írok.”
Radnóti4
(1992)

1
A vers beszélője a fikció szerint Csáth Géza (eredeti nevén Brenner József ). Csáth Kosztolányi Dezső unokaöccse volt, orvos és író. A XX.
század első évtizedeiben alkotott, a Nyugat című folyóirat köréhez tartozott. Désiré – vagyis Dezső – a fikció szerint a költő-író Kosztolányi,
aki szintén a Nyugat körének tagja volt. Kosztolányi és Csáth gyerekkoruktól barátok voltak, mindketten Szabadkán jártak iskolába.
2
fogyasztottam, használtam, olvastam, értelmeztem
3
A kintorna zárt szekrény alakú hangszer, sípláda. A benne található, orgonasíphoz hasonló, kisebb sípok egy henger forgatásával szólalnak
meg. Jelentése itt: kényszeres szavalásom.
4
A csillaggal jelölt két lábjegyzet olvasható a szerzőnek vagy a beszélőnek a szóhasználatra vonatkozó asszociatív megjegyzéseként, újabb
irodalmi szövegköztiség megalkotásaként.

108

3irod_10_ii-6.indd 108 2011.08.18. 11:42:58

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Hányféle beszédhelyzet olvasható ki a versből? Jellemezzetek minden lehetséges variációt!
2. Mi az első személyű beszélő szövegének műfaja? Miből derül ez ki?
3. Milyen korúak a beszélő által felidézett jelenet szereplői? Milyen környezetben játszódik az elbeszélt
jelenet? Miből derül ez ki?
4. Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, mi a versengés tárgya!
5. Hogyan idézi meg Petőfi költészetét a két fél? Miért érzi magát vesztesnek a beszélő? Hogyan viszonyul
a felidézett helyzethez és felidézett önmagához?
6. A beszélő számára miért kínos, az olvasó számára miért humoros a helyzet?
7. Miért tartja Désiré a magyar költészet központi, meghaladhatatlan mozzanatának az általa idézett
három sort?
8. Kosztolányi tartja-e a magyar költészet központi, meg haladhatatlan mozzanatának az általa idézett
három sort?
9. Ki idézi mottóként A helység kalapácsa részletét? Miért van erre szükség?
10. Előfordult már veletek, hogy irodalomórán és iskolán kívül művészetről, irodalomról beszélgettetek egy
barátotokkal? Ha igen, idézzétek fel, miről volt szó!

A személyiség és személyesség ciklusa -- Felhők

1. Rögzítsd pókhálóábrával, milyen képzettársításokat hív elő benned a Felhők cikluscím!

2. Mit gondolsz, milyen témák, kérdések, gondolatok vagy hangulatok jelenhetnek meg a ciklus
verseiben? Előfeltevéseidet rögzítsd a füzetedben!
3. Írj ötsoros verset! A következő címek közül válassz: Bánat, Emlékezet, Barátság, Világvége, Álom!

Mögöttem a múlt… Itt állok a rónaközépen…

Mögöttem a múlt szép kék erdősége, Itt állok a rónaközépen,
Előttem a jövő szép zöld vetése; Mint a szobor, merően.
Az mindig messze, és mégsem hagy el, A pusztát síri csend födé el,
Ezt el nem érem, bár mindig közel. Mint elfödik a halottat szemfödéllel.
Ekképp vándorlok az országuton, Nagymessze tőlem egy ember kaszál;
Mely puszta, vadon, Mostan megáll,
Vándorlok csüggedetten S köszörűli a kaszát…
Az örökké tartó jelenben. Pengése hozzám nem hallatszik át,
Csak azt látom: mint mozg a kéz.
Emlékezet És most idenéz,
Engem bámul, de én szemem sem mozditom…
Emlékezet! Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?
Te összetört hajónk egy deszkaszála,
Mit a hullám s a szél viszálya
A tengerpartra vet… – –
A bánat? egy nagy óceán
A bánat? egy nagy óceán.
Ha jőne oly nagy fergeteg… S az öröm?
Az óceán kis gyöngye. Talán,
Ha jőne oly nagy fergeteg, Mire fölhozom, össze is töröm.
Mely meghasítná az eget,
És e hasitékon át
A földgolyót behajítaná!

109

3irod_10_ii-6.indd 109 2011.08.18. 11:42:59

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Elmém ezen sokat gondolkodik…
Elmém ezen sokat gondolkodik:
Ha valaha
A világrendszer fölbomlana,
S mint most az eső és hó esik,
Esnének akkor csillagok,
S folynának a csillagpatakok!
Az álom…
Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya,
Mit nem lelünk meg ébren a világon.
Álmában a szegény
Nem fázik és nem éhezik,
Bibor ruhába öltözik,
S jár szép szobák lágy szőnyegén.
Álmában a király
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál…
Nyugalmat élvez.
Álmában az ifju elmegy kedveséhez,
Kiért epeszti tiltott szerelem,
S ott olvad égő kebelén. –
Álmamban én
Rabnemzetek bilincsét tördelem!
(1846)
A ciklus jellemzése
A Felhők ciklus 1845 novembere és 1846 márciusa
között Szalkszentmártonban keletkezett. A 66
kisebb költeményből álló ciklus a romantikus sze-
mélyiségközpontúság elmélyülését mutatja Petőfi
költészetében. A ciklus meghatározó jellemzője az
ön- és világszemlélet elbizonytalanodása és az ebből
fakadó „világfájdalmas”, elégikus-tragikus hangvé-
tel. A versek az epigrammához állnak közel, de sok
tekintetben különböznek is a műfajtól.
Az epigramma műfajához közelíti
rövid terjedelem
ellentétre, fordulatra épülő szerkezet
életbölcsességszerű tartalom
110
3irod_10_ii-6.indd 110
4. A ciklus néhány darabját elolvasva miben
igazolódtak elvárásaitok, és miben nem?
5. Jellemezzétek a versek témáit, érzés- és
gondolatvilágát!
6. T-táblázattal rögzítsétek, mi mindenben
különböznek az olvasott versek Petőfi né-
pies pályaszakaszának megismert alkotásai-
tól!
7. Vizsgáljátok meg és rögzítsétek halmazáb-
rával, miben hasonlítanak az olvasott ver-
sek az epigramma műfajához, és miben
különböznek a műfajtól!
8. Kettéosztott naplóval mutassátok be, me-
lyek az olvasott versek legszembetűnőbb
poétikai jellemzői a lírai én megalkotása és
a képi kifejezésmód szempontjából!
9. Küldjetek a szomszéd csoportnak egy ben-
neteket foglalkoztató kérdést (például: Mi
a magány? Mi a remény?) vagy témát (pél-
dául: szeretet, siker, társaság, bizalom)!
Minden csoport válaszolja meg a kérdést,
vagy értelmezze a témát kerekasztal-kör-
forgó technikával!
10. Olvasd el a pályakép vonatkozó részét! Pél-
dázd a pályakép állításait olvasói tapaszta-
lataid és az órai értelmezések alapján! Foly-
tasd a Petőfi életművét összegző gondolko-
dástérkép elkészítését!
Megjelenésükkor a versek zavarba ejtették a
korabeli befogadókat és kritikusokat. Az értelme-
zők esztétikai kifogásaikat gyakran lélektani vagy
életrajzi szempontból próbálták igazolni. A ciklus
darabjait egy zűrzavaros, beteges lelkiállapot lenyo-
matának tartották. Az egységes világ- és személyi-
ségkép felbomlásának tapasztalata a XX. század
végére, illetve a XXI. század elejére új megközelítési
szempontokat adott a Felhők értelmezéséhez.
Elhatárolja az epigramma műfajától
érzelmi zaklatottság
gyakori lezáratlanság, töredékesség
szabálytalan formák
személyesség, vallomásosság
a költői képek (metaforák) szövegszervező szerepe
2011.08.18. 11:42:59
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Mögöttem a múlt…
A nyolcsoros versben a lírai én az élet vándoraként
tűnik fel. A szerkezet a mű négy-négy sorának egy-
mással ellentétes viszonyára épül. A beszélő pozitív
múlt- és jövőképe szembeállítódik a jelen tapasztalatá-
val. A lírai én saját létét a mindenkori jelenben érzékeli
megragadhatónak. Közben úgy véli, múltját csak az
emlékezet révén képes felidézni, jövőjét pedig csak a
képzelet által formálhatja meg.
Az értékszembesítés megteremtője és poétikai esz-
köze a költői képhasználat. Értéktartalmait a jelzők és
a határozószók is felerősítik. A metaforák kevésbé
egyéni képzettársítások, őskép-, illetve toposzsze-
rűek.
A vers beszélője saját múltjához és jövőjéhez való
viszonyát meghittnek, idillinek mutatja. Jelenbeli lét-
helyzetét viszont problematikusnak tartja, elutasítja.
Ellentmondásos helyzetét az a tapasztalat adja, hogy
számára a valós időbeli mozgás lehetetlen. Lehetetlen,
mert múlt és jövő pusztán az emlékezet, illetve a kép-
zelet birodalma. A múlt végérvényesen lezárult („min- Orlay Petrich Soma: Petőfi Debrecenben (1867)
dig messze”), a jövő pedig elérése pillanatában jelenné
„ Mennyiben kánonszerű Orlay Petőfi-képe?
válik („mindig közel”). Így a vers a romantikus elvágyó-
„ Mi lehet az oka annak, hogy Petőfit több-
dás időbeli változatának tekinthető. A romantikus nyire sablonosan ábrázolják?
személyiség boldogtalannak érzi magát a jelen való-
szerű világában, de menedéket csak emlékeiben és
képzeletében talál.

Itt állok a rónaközépen…

A „róna”, a „puszta”, az „alföld” motívuma már Petőfi
korai költészetében megjelent. Az Itt állok a rónakö-
zépen… cím is utalhatna egyfajta szemlélődésre, a lírai
én tájleíró gesztusára. Az sem szokatlan a romantikus
költészetben, hogy a vers beszélője egy tér középpont-
jában jelöli ki a maga helyét. Az olvasónak a második
sor hasonlatából azonban már feltűnhet a beszélő test-
helyzetének mozdulatlansága, szoborszerű merevsége.
A test mozdulatlanságát a „szemem sem mozditom”
önreflexió is nyomatékosítja, jelezve a tekintet rögzí-
tettségét, mozdulatlanságát.
Szokatlan a tájjal kapcsolatos személyes benyomá-
sok minősítése, valamint a szemlélet tárgyaként meg-
jelenő másik ember leírása is. A neszek hiánya, illetve
a pusztának a halotthoz, a csendnek a szemfödélhez
való hasonlítása nem a külső világra irányuló tapaszta-
latra utal. Sokkal inkább a belső tartalmakra, a lélek
zaklatottságára hívhatja fel a figyelmet. Ez a zaklatott- Vincent van Gogh: Lekaszált mező búzakévével
ság a testet szoborrá, a tekintetet rögzítetté merevíti. (1885)

111

3irod_10_ii-6.indd 111 2011.08.18. 11:43:00

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A tájban kaszáló emberhez kapcsolt epikus történések
teljesen hétköznapiak. Mégis sejtelmessé teszi őket a köl-
tői megformálás. Ezt a sejtelmességet a lassú tempó, a
beszéd megszakítottsága, valamint a kellemetlen benyo-
mást keltő rés-, illetve zárhangok (sz, k, z) összecsengetése
hozza létre.
Mindez együttesen a leíró jelleg felől a gondolatiság
irányába mozdítja el a szöveget. Ez előkészíti a zárlat
nézőpontváltását és csattanóját. A nézőpontváltás külön-
legességét az adja, hogy a beszélő kérdésével belehelyez-
kedik a másik ember szerepébe. A másik ember szerepé-
ből viszont vissza is utal önmagára. A költő arra is számít,
hogy az olvasó bevonódik a játékba, és latolgatni kezdi,
mi lehet a vers beszélőjének gondolata.
Ha a titok megfejtése érdekében újraolvassuk a verset,
és tudatosítjuk a feszültségkeltő nyelvi elemek lehetséges
jelentését és szerepét, feltételezhetjük, hogy a lírai én
gondolata az élet végessége, az elmúlás, a halál körül jár-
hat. Ez a gondolat azonban nem jelenik meg nyelvileg
kifejtetten, csak a kívülről láttatott testhelyzet és a sejte-
lemnek a tájba, a látvány személyes reflektálásába való
kivetüléseként. Innen értelmezve megkockáztathatjuk,
hogy a kaszáló ember konkrét, életképszerűen megfor-
mált alakjába a lírai én a halál („kaszás”) alakját is bele-
képzelheti.

Vincent van Gogh: Az arató (1889)

A bánat? egy nagy óceán
A négysoros, jambikus lejtésű, keresztrímes vers a ciklus
egyik legismertebb költeménye. A zaklatottság a versfor-
mában is érzékelhető: a sorok szótagszáma változó, a har-
madik sorvégnél megtörik a versmondat. Az első három
sor két metaforája kettős ellentétben láttatja az emberi
életet (bánat–öröm). A birtokos szerkezet az örömöt egy-
ben a bánathoz tartozónak, belőle „kinyerhetőnek”
mutatja. A képi részek arányt és értéket hordozó jelenté-
sei viszonyítási alapul is szolgálhatnak (óceán–gyöngy).
Az emberi élet, a sors meghatározó jellemzőjeként a bánat
(boldogtalanság) tűnik fel.
A látomásszerű képben megjelenített gondolat általá-
nosságát a záró versmondatban a lírai én nyelvtanilag is
jelölt személyessége váltja fel. A „fölhozom” hiányos igei
metafora az óceán–gyöngy képet összetett költői képpé
építi tovább. A lírai ént a gyöngyhalásszal, az ember bol-
dogság utáni vágyát, boldogságkeresését a gyöngyhalá-
szattal azonosítja. Ezzel az azonosítással a boldogság meg-
szerezhetőségének bizonytalanságát állítja. Ezt az utolsó
versmondat feltételes jelentésárnyalata és verszáró hely-
zetben lévő igéje is kifejezi. A lírai én sorsvállalását, bol-
dogságra törekvését a „fölhozom” ige érzékelteti. Alessandro Allori: Gyöngyhalászok (1570)

112

3irod_10_ii-6.indd 112 2011.08.18. 11:43:00

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A változékonyság ars poeticája

1. Milyen metaforára épülhetne egy vers, ha írójának lélekállapota ábrándos, könnyelmű, szerelmes,
mámoros, bánatos vagy haragos? Rögzítsétek ötleteiteket egy-egy pókhálóábrában!
2. Milyen lehet a versíró lelkiállapota, ha a vers metaforikusan holdsugár, pillangó, vadrózsa, szivár-
vány, felleg, illetve villámlás? Rögzítsétek ötleteiteket egy-egy pókhálóábrában!

Dalaim
Elmerengek gondolkodva gyakran,
S nem tudom, hogy mi gondolatom van,
Átröpűlök hosszában hazámon,
Át a földön, az egész világon.
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Holdsugári ábrándos lelkemnek.
Szeret a lyány? iszom örömemben,
Nem szeret? kell inni keservemben.
S hol pohár és a pohárban bor van,
Tarka jókedv születik meg ottan.
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Szivárványi mámoros lelkemnek.

Ahelyett, hogy ábrándoknak élek, Oh, de míg a pohár van kezemben,

Tán jobb volna élnem a jövőnek,
S gondoskodnom… eh, mért gondoskodnám?
Jó az isten, majd gondot visel rám.
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Pillangói könnyelmű lelkemnek.
Nemzeteknek keze van bilincsben,
S amilyen víg a pohár csengése,
Olyan bús a rabbilincs csörgése.
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Fellegei bánatos lelkemnek.

Ha szép lyánnyal van találkozásom, De mit tűr a szolgaságnak népe?

Gondomat még mélyebb sírba ásom,
S mélyen nézek a szép lyány szemébe,
Mint a csillag csendes tó vizébe.
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Vadrózsái szerelmes lelkemnek.
Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?
Arra vár, hogy isten kegyelméből
Azt a rozsda rágja le kezéről?
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Villámlási haragos lelkemnek!
(1846)

3. Hasonlítsátok össze ötleteiteket a vers metaforáival! Beszéljetek meg néhány hasonlóságot, kü-
lönbséget!
4. Milyennek minősíti a vers beszélője a költészetét? Mit állít a lélek és a dal, az élmény, az ihlet és
a versírás viszonyáról?
5. Hogyan érzékelteti a képalkotás a költői lélek és a költői alkotás viszonyát, illetve a versbeli köl-
tészeteszményt? Írjátok ki a füzetbe a versszakok záró sorainak metaforáit, és értelmezzétek a
névátviteleket!
6. Emeljétek ki azokat az ismétlődő nyelvi elemeket, amelyek két, egymást követő versszakban
szövegszerűen létrehozzák a tartalmi összekapcsolódást! Mi a szerepük ezeknek az elemeknek?
7. Jellemezzétek a vers alapján a romantikus költészetfelfogást!
a) A versszakok refrénszerű zárlataiban melyik szó jelöli a természetesség költői programját?
Hogyan?
b) Hogyan viszonyul a költői programadás a szövegtapasztalathoz? Megerősíti vagy cáfolja a
szövegtapasztalat a természetesség programját?
c) Milyen érvekkel tudjátok bizonyítani, hogy ez a vers is tudatos megformálás eredménye?

113

3irod_10_ii-6.indd 113 2011.08.18. 11:43:01

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

8. Vessétek össze a vers költészetfelfogását az alábbi idézetek költészetfelfogásával!

a) „Nem az énekes szüli a dalt:
a dal szüli énekesét.”
(Babits Mihály: Mint forró csontok a máglyán)
b) „Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga”
(Ady Endre: Hunn, új legenda)
c) „Nekünk magunknak muszáj végül is
a présbe kényszerűlnünk. Befejeznünk
a mondatot.”
(Pilinszky János: Címerem)
d) „Csak én bírok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam.”
(Babits Mihály: A lírikus epilóg ja)
e) „Csak én írok, versemnek hőse semmi.”
(Kovács András Ferenc: Pro Domo)

9. Hasonlítsátok össze halmazábrával A természet vadvirága és a Dalaim című versek költő-, illetve
költészetszerepét és programját!
10. Ötleteljetek! Milyen lélekállapotok és milyen hangú versek „hiányoznak” a Dalaim felsorolásá-
ból? Milyen metaforával fejeznétek ki ezeket?
11. Keressetek a Dalaim minden versszakához egy-egy képet a világhálóról, amelyik szerintetek il-
lusztrálhatná az adott versszakot! Nyomtassátok ki és adjátok oda a képeket egy másik párosnak!
Ragasszátok fel a kapott képeket egy lapra a versszakoknak szerintetek megfelelő sorrendben!
Beszéljetek meg néhány megoldást!

Az ösztönös költészet programja

A Dalaim költői hitvallás, ars poetica. Költői énje
a természetesség, a változékony költői lélekállapot,
az ihlet hatására ösztönösen születő költészet terem-
tőjének vallja magát. A hat versszak hatféle lélek-,
illetve kedélyállapotot rendel egymás mellé. A hat-
féle lélekállapothoz különféle költői megnyilvánu-
lásokat, metaforikusan megnevezett tematikus,
illetve műfaji sajátosságokat társít. Vagyis a lírai én
az önmagára vonatkoztatott változásokat program-
szerűen egész költészetére is vonatkoztatja. A foly-
ton változó, más-más hangon megszólaló, külön-
böző költői szerepekben megnyilvánuló költészet
létjogosultságát hirdeti. A beszélő úgy véli, a sokol-
dalúság és a változékonyság megfér a költői szemé-
lyiség lelkében és művészetében. A különbözőségek
nem kizárják, sokkal inkább kiegészítik egymást.
Ennek a folytonosan alakváltó, ellentétekben meg-
tapasztalható költészetnek az egyetlen meghatáro-
zója a romantikus személyiség. Az ellentétekben
megtapasztalható és ellentéteket felmutató világ- és
költészetfelfogás Petőfi lírájának egyik legfőbb jel-
lemzője.

Népképviselet
A versbeli önjellemzés az egyén ábrándozó lélekál-
lapotától a közösség szolgasága, illetve szolgalelkű-
sége miatti haragig terjed. Az első négy versszak
középpontjában a lírai személyesség áll. Az utolsó
két versszakban viszont a lírai személyességnek a
közösségért érzett felelőssége kerül előtérbe. Vagyis
tudatos költői szerkesztés következtében a népkép-
viseleti költészetről való költői megnyilatkozás
kerül a verset lezáró pozícióba. Ez ellentmond a
beszélő állításának, miszerint a költészet természe-
tes ihletből és ösztönből fakad. Ellentétes azzal a
mellérendeltnek mondott viszonnyal is, amelyet a
lírai én állít egymás mellett megférő sokféleségéről.
Bár a népképviseleti költészetet nem különíti el a
többi lehetőségtől, a szerkezetbeli kiemeléssel mégis
nyomatékosítja szerepét. Mindez arra is ráirányít-
hatja figyelmünket, hogy Petőfi költészete új témá-
val gazdagodott. A népek, nemzetek szolgaságának
és a világszabadság kivívásának gondolata a harma-
dik pályaszakasz egyik legjellemzőbb témája lesz.

114

3irod_10_ii-6.indd 114 2011.08.18. 11:43:01

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Forradalmi látomásversek és politikai költészet

1. Írj három percig arról, szerinted van-e a költőnek, a költészetnek társadalmi feladata! Ha van, mi
az? Ha nincs, akkor miért vannak költők, mi a költészet értelme?
2. Szüntesd meg kiegészítéssel a vers címében a hiányt, ahányféleképpen csak tudod!
3. Fogalmazd meg, melyik kiegészítés hogyan alakítja a jelentést, illetve a témára, műfajra, beszéd-
helyzetre, szövegre vonatkozó olvasói elvárást!

A XIX. század költői

Ne fogjon senki könnyelműen Vannak hamis próféták, akik
A húrok pengetésihez! Azt hirdetik nagy gonoszan,
Nagy munkát vállal az magára, Hogy már megállhatunk, mert itten
Ki most kezébe lantot vesz. Az ígéretnek földe van.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Hazugság, szemtelen hazugság,
Saját fájdalmad s örömed: Mit milliók cáfolnak meg,
Nincs rád szüksége a világnak, Kik nap hevében, éhen-szomjan,
S azért a szent fát félretedd. Kétségbeesve tengenek.
Pusztában bujdosunk, mint hajdan Ha majd a bőség kosarából
Népével Mózes1 bujdosott, Mindenki egyaránt vehet,
S követte, melyet isten külde Ha majd a jognak asztalánál
Vezérül, a lángoszlopot. Mind egyaránt foglal helyet,
Ujabb időkben isten ilyen Ha majd a szellem napvilága
Lángoszlopoknak rendelé Ragyog minden ház ablakán:
A költőket, hogy ők vezessék Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
A népet Kánaán2 felé. Mert itt van már a Kánaán!
Előre hát mind, aki költő, És addig? addig nincs megnyugvás,
A néppel tűzön-vízen át! Addig folyvást küszködni kell. –
Átok reá, ki elhajítja Talán az élet, munkáinkért,
Kezéből a nép zászlaját, Nem fog fizetni semmivel,
Átok reá, ki gyávaságból De a halál majd szemeinket
Vagy lomhaságból elmarad, Szelíd, lágy csókkal zárja be,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, S virágkötéllel, selyempárnán
Pihenjen ő árnyék alatt! Bocsát le a föld mélyibe.
(1847)

4. Hogyan pontosítja a cím jelentését a vers szövege? Mennyiben igazolta a vers a témára, műfajra,
beszédhelyzetre, szövegre vonatkozó elvárásaitokat?
5. Készítsetek a vers beszédhelyzetét összefoglaló bemutatót tetszőleges grafikai szervezővel!
a) Ki a vers beszélője? Mi a szándéka, kikhez intézi szavait?
b) Milyen közlésmódok, nyelvi-retorikai eszközök mutatják elkötelezettségét?
c) Mennyire biztos a beszélő kijelentéseiben, állításaiban? Mi fejezi ezt ki?

1
Zsidó törvényhozó, államférfi és próféta. Az ószövetségi történet szerint Izráel népe Mózes vezetésével szabadult ki az egyiptomi fogság-
ból, és negyven évig tartó pusztai vándorlás után jutott Kánaánba.
2
Palesztina ősi neveinek egyike, az ígéret földje

115

3irod_10_ii-6.indd 115 2011.08.18. 11:43:01

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

6. Készítsetek a versben megjelenő költőszerepekről összefoglaló bemutatót tetszőleges grafikai

szervezővel!
a) Milyen költőszerepet és költészetet tagad meg az első versszakban a beszélő?
b) Milyen költőszerepet és költészetet tart hitelesnek és korszerűnek a 2–3. versszakban a beszélő?
c) Kik lehetnek a 4. versszakban említett „hamis próféták”? Milyen érdekeket képviselhetnek,
kikkel, mivel szemben?
d) Mit állított a költőszerepről és a költészetről a Dalaim beszélője? Hogyan viszonyul ezekhez
A XIX. század költői című versben megjelenő költőszerep és költészetfelfogás?
7. Készítsetek a versben megjelenő társadalmi programról összefoglaló bemutatót tetszőleges gra-
fikai szervezővel!
a) Milyen program teljesüléséhez köti a beszélő a költők elé kitűzött cél elérését az 5. vers-
szakban?
b) Vessétek össze a vers ötödik szakaszában olvasott programot az 1793-as jakobinus alkotmány
idézett pontjaival!
„A társadalom célja a közös boldogság” (1. cikkely)
„A társadalom köteles eltartani a szerencsétlen polgárokat akár azzal, hogy munkát szerez nekik,
akár úgy, hogy biztosítja a létfenntartási eszközöket a munkaképtelenek számára.” (21. cikkely)
„A társadalomnak minden erejével elő kell segítenie az általános műveltség haladását, és min-
den polgár számára hozzáférhetővé kell tennie az oktatást.” (22. cikkely)
8. Készítsetek a vers költői képeiről, jellegzetes toposzairól összefoglaló bemutatót tetszőleges gra-
fikai szervezővel!
a) Milyen, a költészetre metonimikusan utaló képek szervezik az első versszakot? Mi a szerepük
a jelentés megteremtésében?
b) Milyen bibliai utalások, párhuzamok hogyan vesznek részt a költőszerepek jellemzésében,
lényegük megvilágításában?
c) Gyűjtsétek ki a célra tartó út toposzára, annak tér- és időbeliségére vonatkozó szavakat a vers-
ből! Magyarázzátok meg metaforikus jelentésüket!
d) Melyek az 5. versszak társadalmi-politikai programot megvilágító metaforái? Az élet mely
területéről valók a képek? Vajon miért?
9. Készítsetek összefoglaló bemutatót a vers retorikus szerkezetéről tetszőleges grafikai szervezővel!
a) Azonosítsátok a versben a szónoki beszéd részeit! Jelöljétek a következőket: a hallgatósághoz
forduló bevezetés; a téma megjelölése, állítás; az érvek kifejtése; következtetés; befejezés, ér-
zelmi ráhatás!
b) Keressetek példát a versben a párhuzam, az ismétlés, az ellentét, a kérdés és a válasz retorikai
alakzataira! Mutassátok be, mi a szerepük az érvelésben!
c) Keressetek példát a versben második személyű felszólításra, igenévhasználatra és tanácsadásra!
Mi a szerepük ezeknek a nyelvi eszközöknek? Hogyan kapcsolódnak a beszédhelyzethez?

10. Olvasd el a tankönyvi értelmezést jelöléstechnikával, az órai megbeszélésre reflektálva!

11. Olvasd el a pályakép vonatkozó részét a tankönyvből! Példázd állításait a versből vett érvekkel!
Folytasd a pályaképet összegző gondolkodástérkép elkészítését!

Címmeditáció
Petőfi harmadik pályaszakaszának, a költői vátesz-
szerep megnyilvánulásának jellegzetes darabja a
vers. A hiányos szerkezetű cím utal a témára és a
megszólalás időbeli érvényességére. Másrészt kiegé-
szítésekre is ösztönzi az olvasót. Feltételezhetjük
például, hogy a műben megszólaló hang Petőfi
korának költőit, költészetét jellemzi. Lehetséges,
hogy a költőket megszólítva, nekik, hozzájuk szól.
A cím alapján azt is gondolhatjuk, hogy a mű témája
az ars poetica hagyományait követi. Ha a vers beszé-
lője költő kortársaihoz intézi szavait, a szöveg akár
a szónoki beszéd szabályai szerint is építkezhet.
Ezeket a lehetséges előfeltevéseket az olvasói tapasz-
talat igazolja.

116

3irod_10_ii-6.indd 116 2011.08.18. 11:43:02

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Retorikus szerkezet
A meggyőző szándékú versbeszéd szerkezete a klasszikus reto-
rika szabályait követi. Az első versszak tételmondatszerű kije-
Poétikai értelemben a költői sze-
lentése: „Nagy munkát vállal az magára, / Ki most kezébe lan-
repp a szövegbe „beleírt”, a szöveg
tot vesz.” A tételmondatot a 2–5. versszak kifejtő, magyarázó,
meegalkotásával teremtett megszó-
érvelő gondolatai követik. Ezt a kifejtő, érvelő részt az utolsó laláási mód. Vagyis az a pozíció,
versszaknak a követendő költői magatartásra vonatkozó követ- am
melyből és amelyben a költő be-
keztetése zárja. A beszélő érvelő-meggyőző szándékának széél. Az a kommunikációs helyzet,
érzelmi túlfűtöttségét a felszólító, illetve felkiáltó mondatok am
melyet megszólalása kereteként
jelzik, és szenvedélyes, erőteljes személyes reflexiók árnyalják felttételez. Azok a retorikai hatá-
(„Ne fogjon”, „Előre hát”, Átok reá”, „szemtelen hazugság”). sokk, amelyekre épít, illetve az a
kom mmunikációs viszony, amelyet
felttételez vagy kialakít a beszélő és
a feeltételezett befogadó (hallgató/
Váteszszerep olvvasó) között. A költői szerep te-
hátt elképzelt és a szövegben meg-
A vers beszélője a látnok-próféta szerepéből szólal meg. Kivá- alkkotott magatartásmodell. Iro-
lasztottként fordul kora költőihez és közösségéhez. Olyan dallmi fikciós jellegénél fogva nem
váteszköltőként, aki abszolút igazságok tudója, ezért képes értékmérője
t az életrajzi vagy lélek-
felmutatni a követendő költői magatartás mintáját. Továbbá a tanni hitelesség. Amikor a költő
jobb jövő érdekében képes látomásban megjeleníteni az alkkotásával kilép a magánéletből,
elérendő célt és az ahhoz vezető utat. Petőfi forradalmi láto- terrmészetszerűleg lép be a nyilvá-
másverseiben a látomásos képalkotás és az érvelő, fogalmibb nos szerepek egyikébe vagy má-
jellegű beszédmód gyakran váltja egymást. Ebben a versben sikkába. Ezeket az irodalmi hagyo-
a látomásos képalkotás kevésbé jellemző. A prófétai maga- máány szövegei kínálják fel neki
tartás elsősorban az igazságok kinyilatkoztatásában, valamint kövvetésre, átalakításra vagy meg-
a jövendölés gesztusában nyilvánul meg. taggadásra.
Petőfi költői szerepei gyakran ellentétesek. Költészetében
egymás mellett, egyidejűleg több szerep is létesül. Pályáján az
újabb szerepfelvétel nem jelenti a korábbiak megtagadását.
Sőt, egyazon versen belül is gyakori a tematikus és stiláris sok- Szerepváltozatok és döntéskényszerek
féleség megvalósítása. a társadalmi 1. önkifejező,
változások versszak személyes
szolgálatába ↔ jellegű
szegődő költészet
Döntéskényszerek költészet
tett értékű 3. a tettet bár-
Már az első versszak metonimikus képei („húrok”, „lant”, „szent költői szó versszak milyen okból
fa”) kiemelik a költő, illetve a költészet szerepét. Ezeket a szere- ↔ (gyávaság,
peket – a romantikus poétikára és Petőfi költészetére is jel- lomhaság)
lemzően – egymással ellentétes változatokban mutatja fel a nem vállaló
szöveg. költői szó
A költői szerepek ellentétpárokban megnyilvánuló kettős- az általános 4. félúton
sége teret nyit a lírai személyiség erkölcsi döntésének. Egyrészt szabadság versszak megálló,
az érvényesnek és hitelesnek tartott költőszerep és költészet és boldogság ↔ részeredmé-
korának nyekkel
kiválasztásának, másrészt az érvénytelennek és hiteltelennek
maradéktalan megelégedő
ítélt költőszerep elutasításának. Egyúttal döntési kényszer elé és teljes meg- hamis
állítja a megszólított költőtársakat, valamint az ellentétes sze- valósulásáért próféták
repekkel szembesülő olvasót is. Ez a megszólalóra és megszó- küzdő költő-
lítottra kiterjesztett döntéskényszer a versben érzékelhető próféták
feszültség meghatározó forrása.

117

3irod_10_ii-6.indd 117 2011.08.18. 11:43:02

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Biblikus utalások Egy gondolat bánt engemet…

A beszélő által érvényesnek és hitelesnek állított költőszere- Egy gondolat bánt engemet:
pet a második versszak hasonlatainak, valamint az Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
úttoposznak a Bibliára épülő utalásai mélyítik el. A zsidó
Amelyen titkos féreg foga rág;
nép ószövetségi történetéből vett motívumok általánosítják Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
a szabadság, illetve a földi boldogság fogalmát. Ezzel egy Mely elhagyott, üres szobában áll.
egyetemesebb tartalom felé mozdítják el a jelentést. A képek Ne ily halált adj, istenem,
a kor által megkövetelt költői magatartás szemléletes meg- Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
jelenítését is szolgálják. E szerint az újabb időkben a költők
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
isteni küldetést teljesítő kiválasztottak, lángoszlopok. Olyan Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
népvezérek, akik látják és feltárják az elérendő társadalmi Eget-földet rázó mennydörgés dönt le… –
célt. Képesek arra is, hogy a változások élére álljanak, mint- Ha majd minden rabszolga-nép
egy utat, irányt mutassanak a közösségnek. Jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
„Világszabadság!”
Utópisztikus program S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
A megvalósítani kívánt teljesebb és emberibb világot az 5. Ott essem el én,
versszak próféciája részletezi programszerűen. A költő a hét- A harc mezején,
köznapi tapasztalat mindenki számára ismerős képeivel teszi Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
értelmezhetővé a szabadságfogalom elvontabb tartalmait (a S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
javak elosztása, jogegyenlőség, a művelődéshez való jog). Ez A trombita hangja, az ágyudörej,
a poétikai vonás is bibliai hagyományokat követ. A bibliai S holttestemen át
üdvtörténet célirányosságával szemben Petőfinél az emberi Fújó paripák
és történelmi cselekvések célja az e világi üdvözülés. Vagyis Száguldjanak a kivivott diadalra,
az általános, mindenkire kiterjedő földi boldogság. Az 5. S ott hagyjanak engemet összetiporva. –
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
versszakban kifejtett politikai program a felvilágosodás Ha jön majd a nagy temetési nap,
Rousseau-tól eredő egyenlőség- és testvériségkultuszának, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
illetve a francia forradalom jakobinus alkotmányában rögzí- És fátyolos zászlók kiséretével
tett radikális, demokrata elveknek a hatását mutatja. Ugyan- A hősöket egy közös sírnak adják,
akkor túl is lép azokon: utópisztikus-kommunisztikus voná- Kik érted haltak, szent világszabadság!
(1846)
sokkal árnyalódik (egyenlő elosztás elve). A felvilágosodás
eszmeiségének a magyar romantikában tovább élő hagyo-
mányát jelzi a fényszimbolika.

Jövőkép 1. Vizsgáld meg a vers nyomtatási

képét, és keress magyarázatot a
szabálytalanságokra! Milyen
Petőfi forradalmi látomásverseiben a világszabadság gyakran többletjelentések hordozója a
egy apokaliptikus küzdelem eredményeként valósul meg. nyomtatási kép?
A harmadik versszakban erre a küzdelemre is utalhat a buz- 2. Hogyan viszonyul a rím a sza-
dításszerű harci felszólítás, a csatát idéző zászlómotívum és a bálytalan formához?
3. Jellemezd a vers beszédhely-
rendkívül dinamikus igesor. A beszélő nem kételkedik a jövő- zetét! Alkosd meg képzeletben
ben. A megvalósulás idejében azonban bizonytalan. Ezt az vershelyzetét!
időbeli bizonytalanságot fejezik ki a feltételes kötőszók („ha”) 4. Milyen gondolat bántja a beszé-
és a jövőre vonatkozó határozószók („majd”, „addig”). A ké- lőt? Milyen képekkel, hasonla-
tely a szolgálat e világi jutalmát illetően is felmerül. A zárlat tokkal teszi érthetővé, elfogad-
hatóvá a nyitó kép a természetes
végtisztesség-látomása azonban a vállalt feladat beteljesíté- halál gondolatának tagadását?
séből fakadó elégedettség és megnyugvás érzését helyezi ki-
látásba.

118

3irod_10_ii-6.indd 118 2011.08.18. 11:43:03

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
5. Milyen szerep, életsors betöltésére vágyik a vers beszélője?
6. Jellemezd a 13–36. sor költői vízióját! Milyen nyelvi eszközök alkotják meg?
7. A személyiség romantikus kivételességének jegyében milyen retorikai eszközökkel, hogyan értékeli át a vers
a természeteset, átlagosat, hétköznapit? Mitől, miért válik a köznapi értékrend ellenszenvessé, nemkívána-
tossá?
8. Egyéni becsvágy vagy a közjó szolgálatának vágya miatt kéri a beszélő a hősi halált? Indokold válaszodat!

Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé

I II Kortársaid legjobbikát
Lihegve fordult vissza. Már Papírok, szétszórt iratok döfi át bosszuló pikád.
ha itt vagy: hát szemből, Halál! a test mellett. Nem-siratott
IV
(Nemcsak ő s hona: tenhazád hulla – egy a többi között: Napszállta? – már ki éri meg?
is vérzik itt – tudod, kozák?) hisz végképpen levetközött Még visszanéz. Szalad. Liheg.

Nem ágyban, nem párnák között. – levetkőztették! – e tüzes Van út – kiút nincsen. – Ha már
De így se! – Nagy kötést kötött életből. – Távozol – fizess! halni kell: hát szemből, Halál!

– hol a kivívott diadal? Halál, ó szörnyű uzsorás! Szemből, szívem, egyem, valóm.
melyért még az ő fiatal – Hisz úgyis őrölte a láz, Hadd lássalak még meghalón.

élete sem kár! semmi se! a lelki, testi – – kell-e még Érezzelek, tapintsalak.
ha hősökért zeng gyászmise, idézni izzó szellemét – – – Aztán nincs már kín, nincs salak,

hősökért, akik istenek dehogy. Itt van. Hivatlanul. verejték, szégyen, semmi gond.
módjára erőt vettenek Örök plebejus: Ő az úr. Mért fut az élet, a bolond?

a zsarnokságon! – Ó, de így! III utolsó percig! – Nincsen ír rá,

ravasz, alattomos, irigy
sors martalékaként! – Ha már
halni kell: hát szemből, Halál!
Az örökéletre valót
így keresi meg – a halott.
Civil őrnagy. Nincs lova se. toll, tinta, kéz, amely leírná,
S reménytelen szerelmese
agy, hogy fölfogja, lássa szem.
a szabadságnak. Lásd, kozák, „El vagyok veszve, azt hiszem.”
tiédnek is. Elátkozád,
(1978)
„fugva, husztuzva” – és ölöd.
Itt, Fejéregyháza fölött.

1. Állítsd időrendbe az egyes részekből kibontható életmozzanatokat!

2. Keresd meg a nyelvileg jelölt beszélőváltásokat! Miért nehéz eldönteni, hogy mikor ki a vers beszélője?
3. Milyen szövegtöredékek kerültek be vendégként a versbe? (Az aláhúzás segít, és használhatod a Google kereső-
programját.) Hogyan alakítja, árnyalja, sokszorozza a szövegköztiség a jelentést?
4. Milyen lét- és sorshelyzeteket idéz meg az alkotás? Mi a közös ezekben?
5. Mi minden adhatja a „szemből, Halál!” felszólítás értékét?
6. Vajon milyen tapasztalatok miatt válhatott érvényessé a Petőfi nevével fémjelzett eszmeiség és sorsút az
1970-es évek Erdélyében és Magyarországán?
7. Jellemezd a vers szembetűnő formateremtő elveit!
8. Hallgasd meg a Petőfi halála című dalt Cseh Tamás Műcsarnok című CD-jéről! Keress szemléletbeli hasonló-
ságokat a vers és a dalszöveg között!
9. Olvasd el Illyés Gyula Petőfi Sándor című könyvéből a Petőfi halálának körülményeit tárgyaló részt!

119

3irod_10_ii-6.indd 119 2011.08.18. 11:43:03

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az ítélet

A történeteket lapozám s végére jutottam,

És mi az emberiség története? vérfolyam, amely
Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki,
És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.
Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése
A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.
Vértengerbe szakad majd a vér hosszu folyója.
Rettenetes napokat látok közeledni, minőket
Eddig nem látott a világ; s a mostani béke
Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána
A földrendítő mennydörgést szokta előzni.
Látom fátyolodat, te sötét, mélytitku jövendő,
És, meggyújtván a sejtés tündéri tüzét, e
Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta,
Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök Zichy Mihály: A pusztítás géniuszának diadala
És örülök szilajan. A háboru istene újra (1878)
Fölveszi páncélját s kardját markába szorítván
Lóra ül és végigszáguld a messze világon, „ Írj tíz szót, ami eszedbe jut a képről a pusztí-
És a népeket, eldöntő viadalra, kihíja. tással, pusztulással kapcsolatban!
Két nemzet lesz a föld ekkor, s ez szembe fog állni: „ Milyen eszközökkel teszi szemléletessé
A jók s a gonoszak. Mely eddig veszte örökké, a „diadalt” az allegória?
Győzni fog itt a jó. De legelső nagy diadalma
Vértengerbe kerűl. Mindegy. Ez lesz az ítélet,
Melyet igért isten, próféták ajkai által.
Ez lesz az ítélet, s ez után kezdődik az élet,
Az örök üdvesség; s érette a mennybe röpűlnünk
Nem lesz szükség, mert a menny fog a földre leszállni.
(1847)

1. Keress szempontokat a vers értelmezéséhez pókhálóábrával!

2. Válassz ki 4-5 szempontot, és elemezd a verset! Térj ki a látomásosságra és a bibliai párhuzamokra!
a) Milyen bibliai könyvet ír át Petőfi ? Hogyan írja át?
b) Ki, mi kerül Isten, Krisztus helyére?
c) Mit őriz meg az üdvtörténeti szemléletből, mit alakít át?
d) Hogyan előlegezi meg a vers képrendszere Vörösmarty Előszó és A vén cigány című verseinek képeit?
e) Hogy írja át Petőfi Vörösmarty „földi menny” motívumát?
3. Rögzítsd meglátásaidat gondolkodástérképpel!

látomás tett áldozat

prófécia vers
költő
jók–gonoszok
megtisztító
harca
próféta jövendölés vérözön

látnokszerep forradalmi apokalipszis

végítélet
látomásköltészet

földi menny
földi üdvtörténet világszabadság
Kánaán

120

3irod_10_ii-6.indd 120 2011.08.18. 11:43:03


Petri György: Horgodra tűztél, uram…
Horgodra tűztél, uram.
Huszonhat éve
kunkorodok, tekergek
csábosan, mégsem
feszült ki a zsinór.
Nyilvánvaló,
hogy a folyódban nincs hal.
Ha mégis remélsz,
válassz más kukacot.
Szép volt
kiválasztottnak lenni.
De most már szeretnék
szárítkozni, mászkálni a napon.
(1971)
A váteszköltői szerephagyomány lebon-
tása. A magyar költészetben a legerősebb
hagyományfolytonosságot még a XX.
században is a költőt a közösség képviselő-
jének tartó szerepfelfogás képviselte. Ez a
felfogás a költészetnek az esztétikai érté-
ken túl kiemelten és tudatosan tulajdoní-
tott használati értéket, társadalomformáló
szerepet. A verset vallomásos jellegű,
ugyanakkor közérdekű, nyilvános beszéd-
nek tekintette. Olyan megnyilatkozásnak,
amely a közösség erkölcsi, társadalmi vagy
politikai kérdésfelvetéseire hiteles választ,
útmutatást ad.
Ez a felvilágosodás kori, illetve roman-
tikus váteszköltői hagyományban gyöke-
rező líraváltozat a XX. század hetvenes
éveire vesztette el poétikai hitelességét a
magyar irodalomban. Költészetünkben
felerősödött a képviseleti szerephagyo-
mány lebontásának igénye. Ez az igény és
ez a folyamat jelenik meg például Petri
György és a kortárs Jónás Tamás versé-
ben.
Keresztény szimbólumok az izraeli
Tagba városából
3irod_10_ii-6.indd 121
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Jellemezzétek a vers beszédhelyzetét!
2. Jellemezzétek a beszélő vágyott és elhárított költő- és
költészetszerepét!
3. Milyen jelentéskörből származnak a vágyott, milyen-
ből az elhárított költőszerepet jelölő költői képek?
4. Hogyan módosulnak a versben a „halászat” bibliai
motívumai képi, illetve jelentésbeli szempontból?
5. Milyen beszélői viszonyulást, hangvételt eredményez
a bibliai motívumok módosítása a versben?
6. Mi jellemzi a vers személyiségképét a romantikához
képest? Milyen poétikai eszközök alkotják meg a vers-
beli személyiség jellemző jegyeit?
7. Milyen jelentőség, illetve jelentés tulajdonítható a
„huszonhat éve” időhatározónak? Hogyan befolyá-
solhatja ez az időhatározó a beszélő szerepét?
8. Fogalmazzatok meg előfeltevéseket arról, hogy milyen
XX. századi világkép- és személyiségképbeli változá-
sok állhatnak a Petri-vers szerepproblémája mögött!
9. Vizsgáljátok meg, hogy milyen nyelvi jellemzőkből
fakad az irónia, illetve az önirónia a versben!
Bibliai hagyomány és lefokozottság. Petri verse sok szállal kötő-
dik a bibliai hagyományokhoz, de felülírja a bibliai jelentéseket.
A lírai én az Úrhoz szól, a kiválasztottság tényét és a szerep betölt-
hetetlenségét rögzíti. Végül a ráruházott szereptől való megsza-
badulást, a kiválasztottság visszavonását kéri.
A beszélő nem egy közösség nevében szól, és első személyű
magánbeszéde meglehetős iróniával, illetve öniróniával párosul.
A versnek a hal–halász jelentéskörbe tartozó motívumrendszere
ó- és újszövetségi utalásokat is tartalmaz. Jeremiás próféta köny-
vében a halászat például metaforikusan Isten szétszórt fiait gyűjti
egybe. A halászatmotívum teljesebb jelentésével az Újszövetség-
ben találkozunk, Jézus és az apostolok térítőmunkájának meta-
forikus megfogalmazásaként. Petri műve átírja, ezzel le is fokozza
ezeket a bibliai motívumokat. Hiszen a vers alapmetaforája az
Úr–horgász (pecás) kép („Horgodra tűztél, uram”).
Ez elsősorban azért jelent lefokozást, mert a halászat általában
mesterség, míg a horgászat hobbi, passzió. Ehhez a lefokozott
alapmetaforához kapcsolódik azután a szöveg többi, hasonlóan
lefokozott költői képe. A lefokozások által maga a tevékenység
válik értelmetlenné, vagyis maga a küldetés betölthetetlenné. Az
iróniát a szerepdilemma időbeli elhúzódására való utalás is erősíti
(„Huszonhat éve”). Ez az időmegjelölés utalhat a küldetéses köl-
tőszerep Petőfi-féle mintaképére. Hiszen a XIX. századi költőtárs
éppen ennyi idős volt, amikor életét áldozta a magyar szabadság-
küzdelemben. A párhuzam egyben el is bizonytalanítja a versben
megszólaló hangot. Hiszen a beszéd így akár Petőfi szerepdilem-
májaként is olvasható.
A szerep betölthetetlenségének felismerése és kimondása a
képviseleti költészet elutasítását vonja maga után, és a személyes,
hétköznapi, öncélú megszólalás igényét helyezi előtérbe. Mindez
a Petri-vers nyelvi megalkotottságában is megfigyelhető. A vers-
beszéd a hétköznapi nyelvhasználathoz közelít. Fellazulnak és
esetlegessé válnak a vers hagyományos ritmikai tényezői, eltűnik
a rím, így poétikai-nyelvi értelemben is jellemzőjévé válik a lefo-
kozottság.
121
2011.08.18. 11:43:04
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A szereplebontás költői képrendszere
a versben
strandoló
mászkálni
szárítkozni
a napon
magánérdekeltségű
költészet
Jónás Tamás: Fél-uram!
Petri Györgynek vagy József Attilának
Elég a vershez az idegrendszer.
A szív, verset olvasni, elég.
Az érzések közt sosem tévedsz el:
nincs cél, s ahhoz út, miről lelépj.
Költőnek lenni édes butaság.
A gondolat csak fűszer lehet.
Csak torz szépség a költői világ.
Nem vasrend. Köd, könnyen képzelet.
Agyam és szívem te lehetsz nekem.
Sorsommá fogadlak, fél-uram.
Adj szeretőt, és én szeretem,
adj fegyvert, és én lelövöm magam.
(2005)
Jónás Tamás kortárs költő
122
3irod_10_ii-6.indd 122
horgod
Úr horgász (pecás)
zsinór
folyód
Én kukac (csali)
kunkorodok
tekergek
hal közösségi érdekeltségű
Ők
(NINCS) költészet
1. Mit állít a vers beszélője a versírásról és a versolvasásról?
2. Mit jelent a „nincs út, miről lelépj” a versíró, illetve a
versolvasó szempontjából?
3. Hogyan folytat párbeszédet Jónás Tamás verse Petri
György versével?
4. Hogyan folytat párbeszédet Jónás Tamás verse József
Attila költészetével az alábbi idézetek alapján?
a) „Nékem nincs még szeretőm,
Nem adott a Teremtőm.
Elmegyek hát keresni,
Szeretnék már szeretni.”
( József Attila: Hull a levél… – részlet)
b) „Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.
Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.”
( József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat – részlet)
c) „Kék, piros, sárga, összekent
képeket láttam álmaimban
és úgy éreztem, ez a rend –
egy szálló porszem el nem hibbant.
Most homályként száll tagjaimban
álmom s a vas világ a rend.
Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az éj – egy nap süt idebent.”
( József Attila: Eszmélet – részlet)
5. Vajon miért „vagy” a kötőszó Jónás Tamás versének
ajánlásában?
6. Írj 15-20 soros esszét „Költőnek lenni édes butaság”
címmel!
2011.08.18. 11:43:04

Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(1848)
Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830)
3irod_10_ii-6.indd 123
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Értelmezzétek a vers beszédhelyzetét! Ki a beszélő? Milyen
szerepből szólal meg? Kihez intézi szavait? Milyen szándékkal?
2. Hogyan, milyen nyelvi eszközökkel jelzi a megszólító saját
különállását? Milyen személycsere történik az első versszak-
ban? Mi ennek a szerepe?
3. A műfajkijelölő cím a Marseillaise-hez hasonló indulókhoz,
együtt énekelt kardalokhoz utalja a verset. Hogyan viszonyul
ebben a beszédhelyzetben a versszakok 1–4. sora a refrénhez?
Mely sorokat ki mondhatja, szavalhatja?
4. Milyen retorikai eszközök teszik hatásossá a mozgósító szán-
dékot, az érvelést?
5. Mit jelenthet a címbeli jelző? Mi a szerepe?
6. Milyen egyszerű, alapellentétre szűkített politikai állásfogla-
lást nyilvánít ki a vers? Milyen helyzet elé állítja az olvasót?
7. Olvasd el újra Vörösmarty Fóti dalát! Mit vett át belőle Petőfi,
min változtatott?
8. A Nemzeti dalt a kiáltványversek csoportjába is szokták
sorolni. Nézz utána, mit jelent a „kiáltvány”! A vers mely jel-
lemzői támasztják alá ezt a besorolást?
9. Nézzetek utána a Marseillaise keletkezési körülményeinek a
világhálón! Hasonlítsátok össze a Nemzeti dalt a Marseillaise
alábbi részletével!
„Előre ország népe, harcra
Ma győzelem vár, hív hazánk!
Ellenünk tört a kény uralma,
Vérben áztatja zászlaját,
Vérben áztatja rút zászlaját.
Halljátok! Már küldi a zsarnok
Vad, bősz ölni kész rab hadát,
Letörnek népet és hazát,
Bosszút állnak ifjon, gyönge lányon,
Hajrá, fegyverbe hát!
Ma harcra hív hazád!
Csak jöjj, csak jöjj, öntözze hát
Rút vérük a határt!”
(Claude Joseph Rouget de Lisle: A marseille-i önkéntesek
indulója – részlet, 1792, Jankovich Ferenc fordítása)
123
2011.08.18. 11:43:04
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A nép nevében
1. Jellemezzétek a beszédhelyzetet és a beszélő pozícióját!
Még kér a nép, most adjatok neki! a) Kiket képvisel, kiknek az érdekében szólal meg a
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, beszélő?
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? b) Kiket szólít meg? Milyen szándékkal?
Nem hallottátok Dózsa György hirét? 2. Mit követel a megszólítottaktól? Milyen politikai elvek
Izzó vastrónon őt elégetétek, mentén teszi ezt?
De szellemét a tűz nem égeté meg, 3. Milyen tudás birtokosa a megszólító? Mit tud saját
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok: korának parancsáról, mit tud a történelemről?
Ismét pusztíthat e láng rajtatok! 4. Milyen retorikai eszközök nyomatékosítják a követelést,
teszik hatásossá az érvelést?
S a nép hajdan csak eledelt kivánt, 5. Keressetek példát a versben arra, hogy a megszólító
Mivelhogy akkor még állat vala; fenyegetőzik, példálózik, kioktat, követel, számon kér,
De az állatból végre ember lett, ítélkezik, ironizál!
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
Isten kezét el nem kerűlheti.
Tett értékű költészet és költészet értékű tett. Petőfi élménykölté-
szetének elhagyhatatlan részét képezik azok a versek, amelyek az
S miért vagytok ti kiváltságosok?
életrajzhoz, illetve politikai aktualitásokhoz kötődnek. Ez a verstí-
Miért a jog csupán tinálatok?
pus eleve ki van téve az elavulás veszélyének. Napjaink irodalmi
Apáitok megszerzék a hazát,
ízlése szerint is vesztett hitelességéből. Petőfi e verscsoporthoz tar-
De rája a nép-izzadás csorog.
tozó művei között azonban vannak ma is értékes, érvényesen olvas-
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
ható művek. Például a Nemzeti dal, A nép nevében, a Dicsőséges
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
nagyurak, az Akasszátok fel a királyokat! vagy a Szörnyű idő. A for-
Amíg föltűnik az arany ere…
radalmi látomásköltészettől az élményköltészeti jelleg miatt meg-
S e kéznek nincsen semmi érdeme?
különböztetett, illetve megkülönböztetendő politikai költészet
jelzi, hogy Petőfi életművében a tett értékű költészet mellett jelen
S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
van a költészet értékű tett is: egy, a történelmet közvetlen módon
Mienk a haza és mienk a jog!
alakítani szándékozó költészet.
Hazátokkal mit tennétek vajon,
A modernizáció hiánya, illetve megkésettsége és a nemzeti függés
Ha az ellenség ütne rajtatok?…
következtében a közép- és kelet-európai térség romantikus költői sajá-
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
tos szerepbe kerültek. Az egyéniség-központúság és a személyesség
Majd elfeledtem győri vitézségtek.1
előtérbe állítása mellett igyekeztek megfelelni a nemzeti és moderni-
Mikor emeltek már emlékszobort
zációs kísérletek társadalmi-politikai korkövetelményeinek is. Annak
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?
a küldetésnek, amelyet magukra vállaltak, illetve amelyet a közvéle-
mény elvárt tőlük. A nemzeti szabadság és az egyéniség eszméjét leg-
Jogot a népnek, az emberiség
többször azonban nehéz volt összeegyeztetni. A művészek ezeket
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
gyakran egymással ellentétes tartalmakként tapasztalták meg.
S a hon nevében egyszersmind, amely
A romantikus költőszemélyiség társadalmi-politikai fellendülé-
Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.
sek idején vezette népe szabadságküzdelmeit. Jövőbe látó vátesz,
Az alkotmány rózsája a tiétek,
apostol vagy messiás szerepet vállalt. Ebből a szerepfelvételből szár-
Töviseit a nép közé vetétek;
mazik a nemzeti költő/író romantikus mítosza. A köztudatban a
Ide a rózsa néhány levelét
mai napig tartja magát az a vélekedés, hogy a költőnek, a művésznek
S vegyétek vissza a tövis felét!
ezen a tájon több és más a szerepe, mint Nyugat-Európában.
Továbbá, hogy az irodalomnak tisztán esztétikai szerepe mellett
Még kér a nép, most adjatok neki;
közéleti szerepet is be kellene töltenie.
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz… ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
(1847)

1
A győri csata (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, Magyarország területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan
összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A létszámbeli és minőségi különbség miatt kezdettől fogva nyilvánvaló
volt, hogy a franciák fognak győzni. A visszavonulás fejvesztett, csúfos menekülésbe torkollt.

124

3irod_10_ii-6.indd 124 2011.08.18. 11:43:05

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Szülőföld és tájköltészet

Kiskunság
1. Milyen tájat képzelsz el a Kiskunság cím
alapján? Milyen növényeket, milyen álla- Hova szívem, lelkem
tokat látsz? Mivel foglalkoznak az ott élő Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott,
emberek? Mondd el padtársadnak minél Ujra láttam végre születésem földét,
részletesebben! Ha úgy könnyebb elkép- A szép Kiskunságot!
zelni, a szemedet is becsukhatod. Bejártam a rónát,
2. Mutasd be idegenvezetőként a Kiskun- Melyet átölel a Tisza-Duna karja,
ságnak nevezett magyar tájegységet egy S ölében, mint kedves mosolygó gyermekét
külföldinek, aki Az anya, úgy tartja.
a) hegyvidéken lakik; Itt vagyok megint a
b) a tengerparton él; Nagyvárosi élet örökös zajában,
c) maga is síkság lakója! Oh de képzeletem most is odalenn az
3. Gyűjtsétek össze fürtábrával, milyen nyel- Alföld rónáján van;
vi jellemzőket (szófajok, mondatrészek), Testi szemeimet
milyen szövegsémákat vártok egy tájle- Behunyom, és lelkem szemeivel nézek,
írástól! Miért? S előttem lebegnek szépen, gyönyörűn az
Alföldi vidékek.
Forró nyárközép van,
Kapaszkodik a nap fölfelé; sugára,
Mint a lángeső, oly égető özönnel
Ömlik a pusztára…
Puszta van körűlem,
Széles, hosszu puszta, el is látok messze,
Egész odáig, hol a lehajló ég a
Földdel olvad össze.
Gazdag legelőkön
Visz az út keresztül: ott hever a gőböly1,
Rekkenő a hőség, azért nem fogyaszt most
A kövér mezőből.
Cserény2 oldalánál
Szundikál a gulyás leterített subán3,
Lotz Károly: Ménes a zivatarban (1862) Kutyái is lomhák, nem is pillantanak
Az útazó után.

Itten a lapályon
Egy ér nyúlik végig, meg se mozdul habja,
Csak akkor loccsan, ha egy-egy halászmadár
Szárnyával megcsapja;
Szép fövény az alja,
Egészen lelátni sárga fenekére,
A lusta piócák s a futó bogarak
Tarka seregére.

1
hizlalásra fogott szarvasmarha vagy azok csordája
2
vesszőből font kerítés, pásztortanya
id. Markó Károly: Alföldi táj gémeskúttal (1853) 3
gyapjas juhbőrből készült ujjatlan, hosszú pásztorköpeny

125

3irod_10_ii-6.indd 125 2011.08.18. 11:43:05

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Szélén a sötétzöld
Káka közt egy-egy gém nyakát nyújtogatja,
Közbe hosszu orrát üti víz alá a
Gólyafiak anyja,
Nagyot nyel, és aztán
Fölemeli fejét, s körülnéz kényesen,
A vízparton pedig töméntelen bíbic4
Jajgat keservesen.
Amott egy nagy ágas
Áll szomorún, egykor kútágas lehetett,
Mellette a gödör, hanem már beomlott,
Be is gyepesedett;
Elmerengve nézi
Ez a kútágas a távol délibábot,
Nem tudom, mit nézhet rajta? hisz affélét
Már eleget látott.
Ott van a délibáb
A láthatár szélén… nem kapott egyebet,
Egy ütött-kopott vén csárdát emelt föl, azt
Tartja a föld felett.
Emerre meg gyérül
A legelő, végre a nyoma is elvész,
Sárga homokdombok emelkednek, miket
Épít s dönt a szélvész.
Nagy sokára egy-egy
Tanya tünedez fel, boglyák és kazalok,
Rajtok varju károg, itt-ott egy mogorva
Komondor csavarog.
Tenger szántóföldek
Terjednek szerteszét, rajtok áldott búza,
Lefelé hajlanak, kalászaikat a
Nehéz mag lehúzza.
A zöld búza között
Piros pipacsok és kék virágok nyílnak,
Imitt-amott sötétvörös tüskerózsa,
Mint egy vérző csillag.
Közeleg az este,
Megaranyosodnak a fehér fellegek,
Szép felhők! mindenik úgy megy el fölöttünk,
Mint egy tündérrege.
Végre ott a város,
Közepén a templom, nagy, komoly tornyával,
Szanaszét a város végén a szélmalmok
Széles vitorlákkal.
Úgy szeretek állni
A szélmalmok előtt! elnézem ezeket,
Amint vitorlájok hányja, egyre hányja
A cigánykereket.
(1848)
4. Az elsődleges olvasatot követően a
versben bemutatott táj mely elemei
mutatkoztak hasonlónak az általad el-
képzelt vagy bemutatott tájhoz? Mi-
ben hasonlítanak hozzá?
5. Jellemezzétek a vershelyzetet és a be-
szédhelyzetet!
a) Mely versszakok mutatják be részle-
tesen?
b) Milyen a beszélő viszonya jelenlegi
helyzetéhez? Milyen a viszonya
múltbeli élményéhez?
c) Ki a lírai énje és ki a szereplője en-
nek a versnek? Melyikük hogyan,
mivel látja, hogyan pásztázza végig
a tájat?
d) Ki beszélhet a 11. versszak utolsó
négy sorában? Indokoljátok vála-
szotokat!
e) Vajon mi az oka a többes szám első
személy megjelenésének a 10. vers-
szakban?
6. Gyűjtsétek ki T-táblázattal, melyek a
tájleírás képzeleti, látomásos jellegére,
illetve melyek a látványszerűségére
utaló kifejezések a versben!
7. Hogyan változik az elképzelt utas tér-
beli és időbeli helyzete? Hányféle látó-
szögből pillant a tájra?
8. Milyen poétikai eszközökkel teszi
szemléletessé, érzékletessé, otthonossá
a költő a tájleírást? Készítsetek szem-
ponttáblázatot!
a) Keressetek példákat arra, hogyan
mutatja meg a vers a mozdulatlan-
ságban a mozgást, a felszín alatt a
mélyet, a végesben a végtelent!
b) Milyen többletjelentésekkel bír az
alföldi táj a beszélő számára?
c) Példázzátok, hogy a versben gyak-
ran fordulnak elő nyilvánvaló, ezért
szószaporításnak tűnő halmozott
jelzők, a „van” létige és azonos mon-
datrésszel kezdődő sorok! Mi a sze-
repük a tájélmény alakításában
ezeknek a jellemzőknek?

4
bóbitás, élesen rikoltozó költöző madár

126

3irod_10_ii-6.indd 126 2011.08.18. 11:43:06

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
9. Olvassátok el elektronikus könyvtárból vagy verseskötetből Petőfi A Tisza című versét! Olvassá-
tok el Nemes Nagy Ágnes XX. századi költőnő esszérészletét erről a versről!
„[A] vers engem gyerekkoromban egy festmény alkotására ihletett. Szépen, sorban lerajzoltam,
amit olvastam: a folyót, a parton álló költőt, akit apró bajusszal és kecskeszakállal láttam el, ke-
zébe papírtekercset adtam, hiszen ez illik egy poétához, aztán odasikerítettem a fövenyszőnyeget,
a rétet, az erdőt és a többit, ahogy következtek egymás után, a felhőket gyönyörű cukorrózsa-
színre mázoltam. Gyermeki alkotásomat jellemzőnek tartom. Nincs ember, nincs gyerek, aki
azonnal, kétség nélküli világossággal maga előtt ne látná a vers helyszíneit, részleteit és körpano-
rámáját egyaránt.”
a) Vitassátok meg, érvényesnek tartjátok-e az esszérészletben leírt képszerűséget a Kiskunságra!
b) Milyen gyermeki elképzelésről tanúskodik az írónő visszaemlékezése az irodalmi alkotás meg-
születésével kapcsolatban?
10. Beszéljétek meg, mely művészeti ág lenne képes hatékonyan megjeleníteni a Kiskunság elképzelt
látványát! Miért, hogyan?
11. Képzeld el, hogy megbízást kaptál a vers adaptációjára egy természetfilmben! Nyomtasd ki a
verset, és kettéosztott naplóval fűzz az egyes képekhez, sorokhoz a kameramozgásra vonatkozó
megjegyzéseket és utasításokat az operatőr számára!
12. Gondolkodj el azon, hogy ha filmen kellene illusztrálnod a Kiskunságot, hol és miért lenne szük-
ség vágásokra!
13. Illusztráld a vers neked legjobban tetsző részletét! Írd az illusztráció alá a megfelelő idézetet is a
versből!
14. Mutassátok be a rajzokat egymásnak! Rendezzetek belőlük kiállítást!
15. Készíts leírást kedvenc tájadról vagy egy képzeletbeli tájról, ahová vágysz! Írásodat mutasd be
padtársadnak!

Vershelyzet és beszédhelyzet
Petőfi tájleíró verseinek jellemző vonása az érzelmi
telítettség, a személyesség erőteljes jelenléte. A köl-
temények lírai énjét bensőséges viszony fűzi a táj-
hoz. A természet változatos rendje és végtelensége
egylényegűnek mutatkozik a romantikus lírai sze-
mélyiség korlátlan szabadságigényével.
E tájlíra egyik csúcsteljesítménye a Kiskunság.
A vers – a romantikus vallomásosság jegyében – a
vershelyzet részletes kimondásával indul. A beve-
zető versszakokban a lírai én egy szülőföldjén tett
korábbi látogatására reflektál. Személyes reflexiójá-
ban a tágas és természetes alföldi tájat szembeállítja
jelenlegi helyzetével, a nagyváros tőle idegen vilá-
gával. A beszélő már ebben a szembeállításban
nyilvánvalóvá teszi, hogy bár fizikai jelenléte a
nagyvároshoz köti, lelkileg az alföldi tájjal azono-
sul. Az első két versszak a visszaemlékezés-újra-
alkotás szituációját teremti meg. Ez előrevetíti a
tájleírás képzeleti jellegét („Testi szemeimet / Behu-
nyom, és lelkem szemeivel nézek”) és a táj bemutatá-
sának személyes, értelmező retorikáját. A belső
látás szerepe hasonlatos Wordsworth-nek a Tán-
coló tűzliliomok című versében olvasható „belső
szem” metaforájához. Ez a hasonlóság is jelzi a
romantika sokféleségén belül a lényegi azonossá-
gokat.
A vershelyzet részletes bemutatását követően az
alföldi táj megidézése, a látvány kerül a közép-
pontba. Mégpedig a romantikus tájfestészethez
hasonlóan úgy, hogy a felidézett-elképzelt tájba a
lírai én önmagát is belehelyezi. A lírai én megkettő-
zése (elképzelő és elképzelt alak) elbizonytalanítja a
megszólalást. Hiszen a tájleírás egyszerre olvasható
a nagyvárosban képzelgő költő és az elképzelt alföldi
vándor beszédeként. Ez azt jelenti, hogy a jelen és a
múlt idősíkjai is összeolvadnak a tájleíró rész 3–10.
versszakában. Mivel a személyes érzelmek kimon-
dása keretbe foglalja a leírást, a vers zárlatát – a fel-
ütéshez hasonlóan – a felidéző-visszaemlékező én
szólamaként is olvashatjuk.

127

3irod_10_ii-6.indd 127 2011.08.18. 11:43:06

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A látószög és változásai
A megalkotottságnak az a sajátossága, hogy a fel-
idéző én úgy alkotja újra a tájat, hogy abba vándor-
ként önmagát is beleképzeli, további következmé-
nyekkel jár. Egyrészt azzal, hogy következetesen
személyes, de folytonos mozgásban lévő nézőpont
jön létre. Másrészt azzal, hogy az olvasó is a vándor
mozgását és tekintetét követi, az ő „lábával” és az ő
„szemével” veszi birtokba a vidéket. A képzeletbeli
vándorlás egy forró nyári délelőttől alkonyatig tart.
Meghatározó iránya a puszta belsejétől halad az
alföldi kisvárosig. A nyitó kép az elképzelt lírai ént
a táj kitüntetett pontjába, középre helyezi („körü-
lem”). Ez a pozíció a romantikus személyiség kiemelt
helyzetére, valamint a lélek és a végtelen természet
harmóniájára irányíthatja az olvasó figyelmét.
A látószög horizontra nyitásával a tér tágassága
a szemlélőben a szabadság élményét idézi fel.
A tekintet nem ütközik akadályokba, a látóhatárig
pásztázhatja, birtokba veheti a teret. Úgy, ahogyan
a nap természetes és végtelen energiája is birtokba
veszi a rónát.
A természetben megélhető szabadság élménye a
költemény egészének meghatározó vonása. Ez a jel-
lemző vonás a lírai én folytonos mozgásában és a
látószög állandó változásában egyaránt érzékelhető.
Térmélység
távoli „Amott egy nagy ágas”; „Ott van a délibáb”; „Végre ott a város”
közeli „Egészen lelátni sárga fenekére, / A lusta piócák s a futó bogarak / Tarka seregére.”;
„kalászaikat a / Nehéz mag lehúzza”; „A zöld búza között / Piros pipacsok”
félközeli „ott hever a gőböly”; „Káka közt egy-egy gém”
A látványteremtés poétikai eszközei
A leírás a tikkasztó nyári hőségtől lusta, ráérősen
nyugodt, szinte mozdulatlan világot jelenít meg.
Ennek ellenére a szöveg dinamikája erőteljes. Ez ad
a leírásnak az otthonosságélmény mellett valami-
féle rendkívüli tágasság- és teljességélményt. Ettől
érezhet az olvasó is a köznapiban valamiféle emel-
kedettséget, tapasztalaton túlit. A mozgalmasságot
az életképszerű pillanatok sokaságát rögzítő, foly-
tonos mozgásban lévő látószög mellett a látványt
megjelenítő, változatos poétikai eszköztár hozza
létre.
128
3irod_10_ii-6.indd 128
A költő úgy alakítja a tájleírás beszédaktusát, hogy
a szemlélés folyamatát lépésről lépésre, a szemlélő és
a beszélő egyéni, pillanatnyi („mintha itt és most”)
szemszöge szerint rögzíti. Ezzel a világ látását és
láttatását állandó mozgásban tartja, folyamatosan
többféle szempontból tünteti fel. Az alföldi táj
képei a tér különböző mélységeiben tűnnek elénk.
A térbeli látnivalóknak a figura mozgásához,
illetve tekintetváltásaihoz viszonyított elhelyezke-
dését az egymást követő határozószók, helyhatá-
rozó ragos vagy névutós főnevek jelzik. A látvány
rendkívüli változatossága és a térmélység folytonos
változása azt a benyomást kelti, hogy a szemlélő ott-
honosan mozog, örömét leli a szemlélt világban. Az
otthonosságélmény kialakításában fontos szerepe
van a nagyfokú nyelvi várhatóságnak. Például a nyil-
vánvaló, ezért szószaporításnak tűnő halmozott
jelzőknek, a „van” létige gyakoriságának vagy az
azonos mondatrésszel kezdődő soroknak. A beszélő
a természetben magát a teljességet, az élet harmoni-
kus, szerves rendjét tapasztalja meg. A mozdulat-
lanságban a mozgást, a felszín alatt a mélyet, a
végesben a végtelent (például: homokdűnék, pió-
cák, a verset egyszerre záró és a végtelenbe nyitó
forgó malomkerék).
Példa
Szinyei Merse Pál: Puszta gólyával (1882)
2011.08.18. 11:43:07

Poétikai eszköz Példa
megszemélyesítések „Kapaszkodik a nap fölfelé”;
„egy nagy ágas / Áll szomorún”;
„hányja, egyre hányja /
A cigánykereket”
hasonlatok „S ölében, mint kedves mosolygó
gyermekét / Az anya, úgy tartja.”;
„Mint egy vérző csillag”;
„úgy megy el fölöttünk, /
Mint egy tündérrege”
színeket jelölő jelzők sárga fenék, sötétzöld káka, zöld
búza, piros pipacsok, kék virágok,
sötétvörös tüskerózsa, aranyos
fellegek
nyugalmi állapotot hever, lomhák, meg se mozdul,
vagy lassú mozgást lusta piócák, nyújtogatja
jelölő igék és névszók
a csendet megtörő loccsan, jajgat, károg
hangutánzó szavak
A versforma szerepe
A változatosság érzésének létrejöttében az ütemhangsú-
lyos, négyütemű tizenkettesre épülő versformának is fon-
tos szerep jut. Ez a hosszúság lehetőséget nyújt a részletező
leírásra, de könnyen egyhangúvá, lassú sodrásúvá teheti a
tempót. Ezt a problémát a strófaalkotás megkerüli. Még-
pedig úgy, hogy a tizenkét szótagos sorokat hat szótagos
félsorokkal váltakoztatja (6–12–12–6–6–12–12–6).
A félsorok különösen a strófa belsejében gyorsítják fel
a tempót, és mozgalmassá teszik a versszak szerkezetét.
1. Hasonlítsd össze halmazábrával a Kiskunság és
A puszta, télen című tájverseket a vershelyzet és
a beszédhelyzet szempontjából!
2. Vizsgáld meg, hogyan változik a versben a kö -
zeli–távoli, illetve vízszintes–függőleges látó-
szög!
3. Emelj ki néhány jellegzetes poétikai eszközt, és
mutasd be szerepüket kettéosztott naplóval!
4. Keress példát a látvány-, illetve látomásteremtés
alábbi eszközeire: mitizálás (romantikus mítosz-
teremtés), megszemélyesítés, a leírásból köz-
vetlenül folytatódó hasonlat (azonnali hasonlí-
tottság)!
1
sötét tollazatú, harsogó hangú költöző madár
3irod_10_ii-6.indd 129
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A puszta, télen
Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondatlan rossz gazda;
Amit a kikelet
És a nyár gyűjtöget,
Ez nagy könnyelműen mind elfecséreli,
A sok kincsnek a tél csak hűlt helyét leli.
Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával,
Sem a pásztorlegény kesergő sípjával,
S a dalos madarak
Mind elnémultanak,
Nem szól a harsogó haris1 a fű közül,
Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedül.
Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,
Alant röpül a nap, mint a fáradt madár,
Vagy hogy rövidlátó
Már öregkorától,
S le kell hajolnia, hogy valamit lásson…
Így sem igen sokat lát a pusztaságon.
Üres most a halászkunyhó és a csőszház;
Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz;
Mikor vályú elé
Hajtják estefelé,
Egy-egy bozontos, bús tinó el-elbődül,
Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül.
Leveles dohányát a béres leveszi
A gerendáról, és a küszöbre teszi,
Megvágja nagyjábul;
S a csizmaszárábul
Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol,
S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?
De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak,
Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak,
Mert a pince kulcsát
Akár elhajítsák,
Senki sem fordítja feléjök a rudat,
Hóval söpörték be a szelek az utat.
Most uralkodnak a szelek, a viharok,
Egyik fönn a légben magasan kavarog,
Másik alant nyargal
Szikrázó haraggal,
Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő,
A harmadik velök birkózni szemközt jő.
Alkonyat felé ha fáradtan elülnek,
A rónára halvány ködök települnek,
S csak félig mutatják
A betyár alakját,
Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló…
Háta mögött farkas, feje fölött holló.
Mint kiűzött király országa széléről,
Visszapillant a nap a föld pereméről,
Visszanéz még egyszer
Mérges tekintettel,
S mire elér szeme a túlsó határra,
Leesik fejéről véres koronája.
(1848)
129
2011.08.18. 11:43:07
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A megnevezhetetlen megnevezésének kísérlete
Egy Júlia-vers

1. Gyűjts a párkapcsolatban a nő megnevezésére használatos kifejezéseket! Csoportosítsd őket jelen-

tésárnyalatuk szerint (például: választékos, közömbös, romantikus, patetikus, bizalmas, humoros,
durva, trágár)!
2. Gyűjts a párkapcsolatban a férfi megnevezésére használatos kifejezéseket! Csoportosítsd őket je-
lentésárnyalatuk szerint (például: választékos, közömbös, romantikus, patetikus, bizalmas, humo-
ros, durva, trágár)!
3. Húzd alá azokat a kifejezéseket, amelyeket magadra nézve elfogadhatónak tartasz egy párkapcso-
latban!
4. Húzd át azokat, amelyeket magadra nézve elfogadhatatlannak tartasz egy párkapcsolatban!

Minek nevezzelek?
5. Mutassátok be állóképben a vershelyzetet!
Minek nevezzelek, 6. Szólaltassátok meg az állókép szereplőit a belső
Ha a merengés alkonyában hangok technikájával!
Szép szemeidnek esti-csillagát 7. Építsétek tovább az állóképet a vers első négy vers-
Bámulva nézik szemeim, szakának epikus mozzanataiból összeálló fotó-
Mikéntha most látnák először… albummá!
E csillagot, 8. Melyik versszak milyen testrész vagy tulajdonság
Amelynek mindenik sugára köré építi a metaforákat, szóképeket?
A szerelemnek egy patakja, 9. Alkossatok öt csoportot!
Mely lelkem tengerébe foly – a) Minden csoport vizsgálja meg egy-egy versszak
Minek nevezzelek? képalkotását, majd tegye közzé poszteren észre-
vételeit!
Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted
Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békesség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál –
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha megzendülnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának
A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának,
Azt gondolván,
Hogy itt már a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány –
Minek nevezzelek?
Szinyei Merse Pál: Szerelmespár (1870)
„ Mi minden jelzi a képen a két ember összetartozását?

130

3irod_10_ii-6.indd 130 2011.08.18. 11:43:07


Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság –
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek?
Boldogságomnak édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedűli,
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifju hitvesem,
Minek nevezzelek?
(1848)
Nyelvbölcseleti kérdésfelvetés
A romantikus óda Petőfi egyik legszebb szerelmes
verse. Tematikus újszerűsége abban is megnyilvá-
nul, hogy megszólítottja, ódai tárgya a feleség.
Ilyenfajta személyességre és intimitásra koráb-
ban nem találunk példát a magyar irodalomban.
A beszédhelyzet, a szerelem megvallása párbeszé-
det feltételez. Ezzel szemben azt tapasztaljuk,
hogy a szerelmes férj szemléletének tárgya háttérbe
szorul a versben. A megszólalást a romantikus sze-
mélyiség, illetve személyesség határozza meg.
A vers középpontjában egy nyelvbölcseleti kér-
dés áll. E szerint a beszélő lehetetlennek tartja az őt
Képhasználat
Ebben a rögzíthetetlenségben poétikai szerepe van
a rendkívüli képgazdagságnak. A szóképek azono-
sító tagja az utolsó versszak kivételével nem maga a
kedves. Csupán egy-egy testrésze (szeme, ajka) vagy
tulajdonsága (szelíd tekintet, zengő hang, lángoló
ajak). Mindez azt jelölheti, hogy az „egész” nem
megragadható, a tökéleteset nem lehet kifejezni. Az
3irod_10_ii-6.indd 131
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
b) Gyűjtsétek össze, mely képek tartalmaznak
bibliai utalást! Magyarázzátok meg, mi a szere-
pe ezeknek az utalásoknak!
10. Milyen problémával szembesül a lírai én a vers-
ben? Milyen sikerrel jár megoldásában?
11. Hogyan kapcsolódnak egy-egy versszak első és
utolsó sorai a lírai én szándékához? Miben külön-
bözik a versszakok első és utolsó sorának jelentése?
12. A beszélő vagy a megszólított szerepe hangsúlyo-
sabb a versben? Gyűjtsetek érveket!
13. Gyűjtsétek össze T-táblázatba, melyek a költe-
mény ódai, illetve a rapszódiára jellemző vonásai!
14. Vessétek össze halmazábrával a versbeli problémát
Radnóti ódájának részletével!
„S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem”
15. Írj le néhány személyes észrevételt, tapasztalatot
vagy feltevést a nyelvi kifejezhetőség kérdéséről!
Írásodat beszéld meg padtársaddal!
elvarázsoló szerelmes asszony titkának, magának
a szerelem lényegének a bevett nyelvi kategóriákkal
való kifejezését. A nyelv alkalmatlan a kedves cso-
dálatos, eszményi lényének leírására és a beszélő
érzéseinek kifejezésére.
A vers mindvégig a kimondhatatlanról szól,
a kimondhatatlansággal küzd. A költői lelemény a
képi gazdagságot, a folytonos metaforikus átalaku-
lást, a körülírás variációit, vagyis magát a rögzíthe-
tetlenséget teszi a nyelvi megalkotottság legjellem-
zőbb vonásává.
első és a második versszak metaforáit összetettség
jellemzi. Az első versszak összefüggő jelentésű alap-
metaforái például az alkony–merengés és a szem–
esti csillag. Ezek a képek úgy alakulnak tovább, hogy
a szem–csillag metaforához a sugár–szerelempatak
metafora kapcsolódik. Az összetett költői kép a
patakkép mentén épül tovább: tenger–lelkem.
131
2011.08.18. 11:43:08
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Újrakezdések
Az eszményi tökéletességet öt versszak öt megnevezési
kísérlete próbálja megragadni és érzékeltetni. Mindegyi-
ket ugyanaz a költői kérdés fogja keretbe, és a második
versszaktól mindegyik felfogható egy-egy újrakezdés-
nek. A versszaknyitó kérdések ugyanis a megnevezhető-
ség sikerében való bizakodást fejezik ki. A versszakot
zárók viszont lemondásról, a megnevezési kísérlet kudar-
cáról vallanak. A várt megnevezés elmaradása és az újbóli
próbálkozások késleltetést eredményeznek. Ez a retori-
kai fogás fenntartja, illetve fokozza a feszültséget, amely
a zárlatban sem oldódik fel. Hiszen a nyitva hagyott kér-
dés a versolvasót további gondolkodásra készteti.

Epikus mozzanatok Arnold Böcklin: Nászút (1890)

Az öt versszak szerkezetileg két részre bontható. Az 1–4.

strófa egy képzelt epikus történéssor töredékeiből van A hegyek közt
megalkotva. Az első versszak helyzetleírása az alkonyi Ott alant, alant, a mélyben,
együttlét meghitt pillanataiban mutatja a beszélőt és A kék messzeség ködében,
a kedvest. A férfi tekintete csodálattal állapodik meg Ott a város… csak úgy rémlik,
az elmerengő nő szemén. A második versszak a férfi Mint a múlt, amelyet félig
tekintetét érzékelő kedves és a tekintetek találkozásának Átadott immár a lélek
A felejtés éjjelének.
mozzanatával építi tovább az epikus történéssort. Ez a Kinn vagyok a természetben,
mozzanat a harmadik versszaktól elindítja a két ember Fönn magasra nőtt hegyekben;
közeledését. A szeretett nő megszólítja a beszélőt, bár Magas e hely, itt pihen meg
a megszólalás nem jelent párbeszédet. A negyedik vers- Koronként a vándor felleg,
szak a csókban való eggyé olvadás elragadtatott, önkívü- S ha itt volnék éjjelenként,
Csillagokkal beszélgetnék.
leti állapotát ragadja meg, amit a tér és az idő megszű- Lenn a völgyben, lenn a mélyben,
nése jelez. A kék messzeség ködében,
A város távol zajában
Hagytam gondod, hazám s házam!
Ott lenn hagytam minden gondot,
Romantikus szerelemfelfogás Mely szívem fölött borongott,
Melynek sötét árnyékában
Az az elképzelés, hogy a két személyiség összeolvadása- Mint rideg kőszikla álltam.
kor a szerelmesek beavatást nyernek az örökkévalóság Ne bántsatok, ne bántsatok,
Ha egy rövid napot lopok
misztériumába, a romantika szerelemfelfogását jellemzi. A magam mulatságának,
A lírai énben egyre mélyebben és fokozottabban felto- Hisz eleget élek másnak!…
luló szerelmi érzés készíti elő a záró versszak túlzó költői Minden lenn maradt, ami bánt,
képsorát. A költői kérdések közti nyolc sorban a beszélő Nem hoztam föl magammal mást,
négy patetikus metaforával és egy köznapibb, halmozott Csak ami boldogságot ad,
Kedvesemet és lantomat.
jelzős megszólítással illeti a szeretett nőt. A vers tető- Kedvesem, ki egy személyben
pontjára a leghétköznapibb megnevezés, a hitvesem Asszony s gyermek, örömében
kerül. Ezzel a köznapi fogalom emelkedetté válik, Jön és megyen, pillangót űz,
szakralizálódik. A verset záró költői kérdés viszont újra Virágot szed, koszorút fűz,
azt a felismerést nyomatékosítja, hogy mind a költészet, Majd eltűnik, majd előjön;
Úgy lebeg a hegytetőkön,
mind a hétköznapok nyelve alkalmatlan a szeretett nő Mint egy álom tüneménye,
tökéletes, mégis minden helyzetben másként megmutat- Mint e rengeteg tündére.
kozó lényének megragadására.

132

3irod_10_ii-6.indd 132 2011.08.18. 11:43:08

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Szabálytalan forma Én merengve, oh, természet,
Örök szépségidre nézek,
A versben kifejezett, eksztatikus érzelem széttöri a S szemeimnek bámultában
szabályos versformát. A szabad, trochaikus lejtésű Néma, de szent imádság van.
sorok négytől tizenegy szótagig terjednek. A költő Mint felém repeső szivek,
Rezegnek a falevelek,
tudatosan lemond a teljességet, harmóniát érzékel- S ábrándos suttogásukban
tetni képes rímhasználatról. A versszakok 9. sorá- Mennyi kedves, szép titok van!
nak végén – az utolsó versszakot kivéve – gondolat- Fáktól vagyok körülvéve,
jel utal az aktuális megnevezési kísérlet feladására, S mint édes fia fejére
megszakítására. Mindezek a formai vonások felerő- Áldó keze az atyának,
Úgy hajolnak rám az ágak.
sítik a versben kifejezett érzelmi zaklatottságot, és Istenem, de boldog vagyok!
az óda műfajától a rapszódia felé közelítik a verset. Majd hogy sírva nem fakadok.
(1848)

1. T-táblázattal válaszoljátok meg a következő kérdéseket!

a) Hogyan szervezi a térbeli ellentét a vers világát?
b) Milyen tartalmak, értékek, életlehetőségek tartoznak a kétféle környezethez, térhez?
c) Hogyan jelenik meg a versben a közösségi költőszerep (polgár) és a romantikus személyiség (ember)
dilemmája?
2. Jellemezzétek a vers romantikus természetszemléletét és szabadságkultuszát! Gondolataitokat rögzítsétek
fürtábrával!
3. Mi a szerepe a természetnek és a kedvesnek az idill megteremtésében? Milyen ez az idill a fenntarthatóság
szempontjából?

A költőszerep átértelmezése: Az apostol

1. Fejtsd ki rövid esszében, mit gondolsz a következő kérdésről! Összeegyeztethető-e az ember éle-
tében az önmegvalósítás, az önérdek és a közösség iránt érzett felelősség?
„Az ember nemcsak polgár, / Egyszersmind ember is;
Mindig másoknak éljen-e / És sohase magáért?”
2. Készíts halmazábrát a próféta és az apostol szerepkör jelentéslehetőségeiről!
3. Beszéljétek meg háromlépéses interjúval elsődleges olvasói tapasztalataitokat Az apostolról!
A megbeszélés során felmerülő kérdéseket írjátok fel külön cédulákra!
4. Gyűjtsétek össze és téma szerint csoportosítsátok az osztály kérdéseit egy közös poszteren!

5. Készítsetek idődiagramot poszterre!

a) Jelöljétek az idődiagramon, melyek Szilveszter érzelmi és értelmi ébredésének fontosabb állo-
másai a nevelődéstörténetét elbeszélő részben!
b) Mi a dolgok közepébe vágó (in medias res) kezdés szerepe?
c) Mi az első három, illetve a negyedik fejezet funkciója? Mi tünteti ki az első három fejezet éjsza-
káját Szilveszter életében?
6. Jelöljétek az idődiagramon, melyek Szilveszter szerepbetöltésének fontosabb állomásai az elbe-
szélő költemény cselekményében!
a) Milyen cselekedetekben, hogyan nyilvánul meg a főhős apostol volta?
b) Hogyan változik tevékenységének tartalma és hatóköre?
7. Osszátok fel részekre a művet! Vizsgáljátok meg és mutassátok be poszteren, milyen szó szerinti
és metaforikus jelentései vannak a műben a sötétség és a fény motívumának!

133

3irod_10_ii-6.indd 133 2011.08.18. 11:43:08

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Részlet a III. részből
S midőn immár fölűl volt
A csillagoknak milliárdjain,
Elért… elért…
A mindenség végére tán?
Nem… a mindenség közepére!
S ott volt előtte,
Ki kormányozza a világokat
Pillantatával,
Kinek valója fény,
S kinek szeméből minden szikra egy nap,
Mit földek s holdak forganak körűl.
És szólt a lélek, az
Ős-szellem fényében fürödve,
Miként a hattyu fürdik
A tónak átlátszó vizében:
„Isten, légy üdvöz, légy imádva!
Fölszállott hozzád egyik porszemed, hogy
Előtted leboruljon,
S elmondja: hű fiad vagyok, atyám!
Kemény pályára útasítál,
De én nem zúgolódom,
Sőt áldalak, mert azt mutatja ez, hogy
Szeretsz, hogy én választottad vagyok.
A föld lakói elfajultanak,
Eltértek tőled, rabszolgák levének…
Rabszolgaság, ez a bűnök szülője,
A többi ennek apró gyermeke.
Ember hajol meg emberek előtt!
Ki embertársának fejet hajt,
Az, isten, tégedet csufol!
Meg vagy csufolva, isten, ott a földön,
De ez örökké nem maradhat így,
Dicsőségednek helyreállni kell.
Egy éltet adtál énnekem, atyám,
S én azt szolgálatodra szentelem.
Mi lesz a díj? vagy lesz-e díjam,
Nem kérdezem;
A legroszabb rabszolga is kész
Fáradni, hogyha megfizetnek érte.
Én díjkivánat, díj reménye nélkül
Fáradtam eddig, s fáradok tovább is.
De lesz jutalmam, s nagy jutalmam lesz
Azt látni majd, hogy embertársaim
Rabokból ujra emberek levének,
Mert én őket, bár vétkesek,
Vétkökben is fölötte szeretem.
Adj, isten, adj fényt és erőt nekem,
Hogy munkálhassak embertársimért!”
134
3irod_10_ii-6.indd 134
8. Értelmezzétek a három részletet az
alábbi kérdések segítségével! Készít-
setek vázlatot poszterre!
a) Hol helyezkednek el az idézett
részletek az epikus szerkezetben?
Mi előzi meg és mi követi az egyes
részleteket a cselekményben?
b) Hol helyezkednek el a részletek a
cselekmény folyamatos időrend-
jét tekintve? Jelöljétek az idődiag-
ramon!
c) Mi a közös és mi az eltérő a három
beszédhelyzetben? Vajon miért
így alakította ki ezeket a szerző?
d) Fogalmazzátok meg saját szavai-
tokkal, miről szólnak az egyes
részletek! A romantikus szabad-
ságeszme mely vonatkozásait
bontják ki, értelmezik az egyes
részletek? Hogyan?
9. Mit lehet kiolvasni az elbeszélő sze-
rint a világtörténetből? Mit olvas ki
belőle Szilveszter?
a) Hogyan látja Szilveszter a törté-
nelem fejlődésének lehetőségét
a szőlőszempéldázat szerint?
b) Hogyan viszonyul Szilveszter tör-
ténelemfelfogása Petőfi forradal-
mi látomásköltészetének történe-
lemértelmezéséhez?
c) Hasonlítsátok össze halmazábrá-
val poszteren a szőlőszempéldáza-
tot és Szilveszter könyvének kifej-
tett tételeit!
10. Vizsgáljátok meg, mit jelent Szil-
veszter számára az ember, és mit a
polgár fogalma! Hogyan jelenik meg
a főhős életében az ember és a polgár
szerepkonfliktusa? Mutassátok be
poszteren!
a) Hányszor, mikor kell döntenie
Szilveszternek az ember- és pol-
gárszerep között?
b) Milyen motivációk hatására, ho-
gyan dönt? Milyen következmé-
nyekkel jár a döntése?
c) Hogyan köthető az élet és a halál
fogalma az ember, illetve a polgár
szereplehetőségéhez?
2011.08.18. 11:43:09

Részlet a X. részből
És ott a rengetegben,
A fellegekbe
Ágaskodó bércek között,
Ahol mennydörgés a folyam zugása
S a mennydörgés itéletnap rivalma…
Vagy ott a puszták rónaságán,
Hol némán ballag a csendes kis ér,
S hol a bogárdöngés a legnagyobb zaj…
Ottan megállt az ifju,
Körültekintett áhitattal,
S midőn szemét s lelkét meghordozá
A láthatár fönnségein,
Erőt vett rajta egy szent érzemény,
Letérdepelt s imádkozék:
„Imádlak, isten; most tudom, ki vagy?
Sokszor hallottam és sokszor kimondtam,
De nem értettem nevedet.
A nagy természet magyarázta meg
Hatalmad és jóságodat…
Dicsértessél, dicsértessél örökre!
Imádlak, isten; most tudom, ki vagy?”
Amerre csak ment, mindenütt
Oly szépnek látta a természetet,
De benne mindenütt az embert
Olyan boldogtalannak:
Nyomor s gazság gyötörte mindenütt.
Részlet a XI. részből
Világtörténet! mily csodálatos könyv!
Mindenki mást olvas belőle.
Egyiknek üdv, másiknak kárhozat,
Egyiknek élet, másiknak halál.
Egyikhez így szól s kardot ad kezébe:
„Eredj és küzdj! nem küzdesz hasztalan,
Az emberiségen segítve lesz.”
Másikhoz így szól: „tedd le kardodat,
Hiába küzdenél,
Mindig boldogtalan lesz a világ,
Mint ezredévek óta az.”
Mit olvasott ez ifiú belőle?
Mit gondolt ő, midőn e könyvet
Becsukta reszkető keze?…
Ezt gondolá:
„A szőlőszem kicsiny gyümölcs,
Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,
S ha a kis szőlőszemnek egy nyár
Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek,
Amíg megérik? ez belékerűl
3irod_10_ii-6.indd 135
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
11. Milyen érvekkel igazolható, hogy
Az apostol egyfajta torz Krisztus-tör-
ténetként, az üdvtörténeti megvál-
tástörténet helyett egy földi meg
nem váltás történeteként is olvasha-
tó? Következtetéseiteket mutassátok
be szemléltető poszteren!
a) Hányszor jelenik meg a műben
a hármas szám, és milyen szerepe
van a mű szerkezetében?
b) A mű mely jelentésrétegeivel
hozható kapcsolatba a számszim-
bolika?
c) Az elbeszélő költemény mely ré-
szei jellemzik az apostol és a nép
viszonyát?
d) Hogyan viszonyul a nép a főhős
küzdelmeihez? Miért?
e) Hogyan viszonyul a főhős a nép-
hez? Miért?
12. Keressétek meg az elbeszélő költe-
ményben azokat a részeket, amelyek a
hős és a hatalom viszonyát jellemzik!
a) Hogyan viszonyul a hatalom a fő-
hős céljaihoz, tetteihez? Miért?
b) Hogyan viszonyul a főhős a hata-
lomhoz? Miért?
c) Kutatásotok eredményét tegyétek
közzé poszterre készített ketté-
osztott naplóval!
13. Keressétek meg az elbeszélő költe-
ményben azokat a részeket, amelyek
Isten és a hős viszonyát jellemzik!
a) Milyen szerepet ruház Isten Szil-
veszterre? Milyen sorsot szán neki?
b) Hogyan változik Szilveszter Is-
tenhez való viszonya? Miért?
c) Kutatásotok eredményét tegyétek
közzé poszterre készített ketté-
osztott naplóval!
14. Gyűjtsetek a műből az epikára és a
lírára jellemző vonásokat! Példázzá-
tok ezeket T-táblázattal poszteren!
Vizsgáljátok meg, milyen következ-
ményei vannak a szerkezetre nézve
a líraiság eluralkodásának!
15. Vizsgáljátok meg, hogyan viszonyul
az elbeszélő hőséhez! Hányfélekép-
pen szólal meg az elbeszélői hang?
Kutatásotok eredményét rögzítsétek
kettéosztott naplóval poszteren!
135
2011.08.18. 11:43:09
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Évezredek vagy tán évmiljomokba,
De bizonyára meg fog érni egykor,
És azután az emberek belőle
Világvégéig lakomázni fognak.
A szőlő a napsugaraktul érik;
Mig édes lett, hány napsugár
Lehelte rája élte melegét,
Hány százezer, hány miljom napsugár?…
A földet is sugárok érlelik, de
Ezek nem nap sugárai, hanem
Az embereknek lelkei.
Miden nagy lélek egy ilyen sugár, de
Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem;
Hogyan kivánhatnók tehát, hogy
A föld hamar megérjék?…
Érzem, hogy én is egy sugár vagyok,
Amely segíti a földet megérni.
Csak egy nap tart a sugár élete,
Tudom, hogy amidőn megérkezik
A nagy szüret,
Akkorra én már rég lementem,
S parányi művemnek nyoma
Elvész az óriási munka közt,
De életemnek a tudat erőt ad,
Halálomnak pedig megnyúgovást,
Hogy én is, én is egy sugár vagyok! –
Munkára hát,
Föl a munkára, lelkem!
Ne légyen egy nap, egy perc elveszítve,
Nagy a föladat, az
Idő röpűl, s az
Élet rövid. –
Mi célja a világnak?
Boldogság! s erre eszköz? a szabadság!
Szabadságért kell küzdenem,
Mint küzdtek érte oly sokan,
És hogyha kell, elvérzenem,
Mint elvérzettek oly sokan!
Fogadjatok, ti szabadság-vitézek,
Fogadjatok szent sorotok közé,
Zászlótokhoz hűséget esküszöm,
S hahogy véremben lesz egy pártütő csepp,
Kiontom azt, kifeccsentem belőlem,
Habár szivemnek közepén lesz is!”
Ily vallomást tett… nem hallotta ember,
De meghallotta odafönn az isten,
Fölvette a szent könyvet, melybe
Jegyezve vannak a martírok,
S belé irá a Szilveszter nevet.
(1848)
16. Vitassátok meg, mennyiben felelős
Szilveszter családja pusztulásáért!
Rögzítsétek a mellette és ellene szóló
érveket T-táblázattal!
17. Vitassátok meg, jogos volt-e a király
elleni merénylet! Rögzítsétek a mel-
lette és ellene szóló érveket T-táblá-
zattal!
18. Nézzétek át kérdésposztereteket!
Mely kérdéseket hogyan sikerült
megválaszolni az értelmezés során?
Ha maradt megválaszolatlan, fontos
kérdésetek, próbálkozzatok meg
a válaszadással! Ha szükséges, kutas-
satok!
19. Olvasd újra, és írd tovább még 15
percig esszédet! Írj szabadon arról,
mit gondolsz az ember és a polgár
fogalmának mai tartalmairól, egy-
máshoz való viszonyukról! Írásodat
beszéld meg csoportodban!
20. Hasonlítsd össze halmazábrával
a Nemzeti dal utolsó versszakát és
Az apostol befejezését! Mi a sorsa a
szabadság mártírjainak a versben, és
mi az elbeszélő költeményben?
21. Olvasd el a pályakép vonatkozó ré-
szét a tankönyvből, és példázd állítá-
sait a műből vett érvekkel! Folytasd
a pályaképet összegző gondolkodás-
térkép elkészítését!

Székely Bertalan illusztrációja Az apostolhoz (1889)

136

3irod_10_ii-6.indd 136 2011.08.18. 11:43:10


Elbeszélő költemény
A János vitéz és A helység kalapácsa mellett Petőfi
életművének jelentős vállalkozása a verses epikában
Az apostol című elbeszélő költemény. Benne a lírai-
ság, a szubjektív lélekállapot kifejezése meghatá-
rozó szerepet játszik. Főhőse, Szilveszter számos
vonatkozásban a szerző hasonmásának tekinthető.
A mű kérdésfelvetése, a személyiség és a prófétasze-
rep egymáshoz való viszonya szintén az epikus világ
mögött meghúzódó lírai személyesség szerepdilem-
mája. Ez az oka annak, hogy a történetalakítás egy-
sége megbomlik Az apostolban. A főhős nevelődés-
történetének elbeszélése részletezőbb, epikusabb
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Azz elbeszélő költeményy verses formában írt
epiikus mű. A többi verses epikus műfajtól (ver-
ses novella, verses regény) a nagyobb fokú líra-
iságg , a lírára jellemző poétikai eszközök (nyel-
vezzet, költői képek) használata és a személyes-
ségg erőteljesebb jelenléte különbözteti meg.
(V–XIV. rész). A sorsdöntő események elbeszélése
(I–III. és XV–XIX. rész) elnagyoltabb, ugyanakkor
a főhős jellemének alapvető állandósága, a lélekfor-
málás elsődlegessége miatt líraibb.

IV.
Az elbeszélői hang bevezeti
a hős eddigi életének,
nevelődésének történetét.
I–III.
Szilveszter életének líraian
kitüntetett pontja, egy sors-
fordító éjszaka, amikor lelke
Istennel társalkodik.

Múlt Jelen Jövő

V–XIV. XV–XIX. XX.

Szilveszter múltbeli élete A csecsemő halála, Szilvesz- Szilveszter idejéhez képest a tá-
születésétől az elbeszélő ternek mint embernek voli jövő, az elbeszélői hanghoz
költemény cselekményének a szimbolikus halála, az apos- rendelt idő, amely a régmúltba
indulásáig. tolszerep (újbóli) betöltése. utalja az elbeszélt történetet.

Az egyedüllét beszédhelyzetei
Az apostol egészére érvényes, hogy az elbeszélő
részeknél jelentősebb értéket képviselnek a főhős
lélekállapotát kifejező belső monológok. Szilvesz-
ter legfontosabb megszólalásainak az egyedüllét,
a magány a jellemző beszédhelyzete. Lényeges meg-
nyilatkozásai előtt minden kötöttségtől függetleníti
magát. Ez a feltétele annak, hogy a főhős a roman-
tika legnagyobb lehetőségei felé nyissa meg lelkét.
Készen álljon a tapasztalaton túlinak vagy a termé-
szet végtelenségének megtapasztalására, valamint
saját létének és az emberiség történetének értelme-
zésére. Ebből a szempontból lényeges a hős három
belső monológja. Mindhárom szöveg az epikus
szerkesztés kitüntetett pontján helyezkedik el.
Az első monológ Az apostol talán legszebb láto-
másos jelenete, az epikus időben a legkésőbbi meg-
szólalás. A III. részben Szilveszter lelke elhagyja
a várost, a családot, a földet és magát a testet. A lélek
teljes átszellemültségben találkozik az abszolútum-
mal, és megfogalmazza szabadságeszményét. E sze-
rint bármiféle alávetettség elfogadása sérti az ember
méltóságát. Aki beletörődik a szolgaságba, önma-
gát fosztja meg az emberhez méltó léttől.
A második monológ a X. részt zárja. Benne
a hős az abszolútumot és a szabadságot a természet
végtelenségében és harmóniájában tapasztalja meg.
Az epikus időben ez az első megszólalás.
A harmadik, történelem- és létbölcseleti igényű
monológ a XI. részben hangzik el. Az emberiség
történelmét olyan célelvű folyamatként láttatja,
amelyben a szabadság kiterjesztésével érhető el az
e világ boldogsága. Az epikus időben ez a második
megszólalás.

137

3irod_10_ii-6.indd 137 2011.08.18. 11:43:10

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Ember vagy polgár
Az apostol kérdésfelvetése az életmű jellemző szere-
peit értelmezi újra összegző igénnyel. Kitüntetetten
a romantikus személyiség és a közösségi költőszerep
lehetőségeit, egymáshoz való viszonyát. Petőfi
Rousseau-hoz hasonlóan egymást kizáró viszony-
ban láttatja az ember–polgár fogalompárt: „Az
ember meghalt benne s él a polgár.” A közösségi érde-
keltségű apostolszerepet Szilveszter a mű világában
csak az önmagától, személyes életértékeitől való
elfordulással töltheti be. Bensőjében a személyiség-
és örömelvű magánember szerepe ellentétesnek
mutatkozik a mártíromságot is vállaló apostoléval.
A dolgok közepébe vágó kezdés is ennek a sze-
repkonfliktusnak a kiélezését szolgálja. Azon az
éjjelen, amikor az ember végképp kudarcot vallott,
mivel alárendelte magát a polgárnak.
Az ember- és a polgárszerep feloldhatatlan
ellentétét tovább árnyalja, hogy a műben az élet
az embernek, a halál a polgárnak van megfeleltetve.
A szerepdilemmát eszmei jellegű értékváltások is
jelzik. A börtönben például – felesége halálának
látomását követően – Szilveszter minden eddig állí-
tott értéket visszavon. Még a központi érték, a sza-
badság is „üres szóként” tűnik fel számára.
A közösségi szerepfelfogás módosulása
Petőfi korábbi költészetéhez képest a közösségi sze-
repfelfogás is módosul. Szilveszter már nem a népet
vezető látnok-próféta, hanem a szabadság küldeté-
ses apostola. Kiválasztottsága a többi ember és a
világ fölé növő lehetőség, adottság az egész világ át-
formálására. Másrészt végletes egyedüllét, magány.
Az apostolszerep egyik meghatározó jellemzője ép-
pen az áthidalhatatlan távolság az eszményt érvény-
re juttatni akaró, felvilágosító-tanító vezető és a
Tragikus irónia
Az egymást kizáró ellentétként bemutatott szerep-
lehetőségek, valamint a közösséghez fűződő viszony
átértelmezése miatt a mű alaphangja a tragikus iró-
nia. Egyrészt a polgár szerepének betöltése a szemé-
lyes életértékek pusztulásával valósul meg. Másrészt
maga az apostoli szerep is sikertelennek mutatko-
zik. Így Szilveszter életműve végső soron magánem-
138
3irod_10_ii-6.indd 138
Célelvű történelemszemlélet. A szabadságeszmény
három különböző szférában értelmeződik a műben:
a tapasztalaton túli, a természet és a történelem szfé-
rájában. Ez az értelmezés közel áll a hegeli felfogás-
hoz, amely az abszolút eszme (világszellem) térbeli
kiterjedését látja a természetben, anyag- és időbeli
kiterjedését pedig a történelemben. A történelem
a szabadságeszme egyre tökéletesebb megvalósulása.
Petőfi tehát a hegeli gondolatban találta meg azt a tör-
ténelemfilozófiai alapot, amelyet szembeállíthatott a
romantika körforgáselvű történelemszemléletével.
Szilveszter kudarcokkal teli sorsa ellenére is ennek a
szabadságfilozófiának a képviselője. Ez azt is jelenti,
hogy a főhős mögött felsejlő lírai én a szerepdilemma
ellenére sem adja fel a történelem előrehaladásába ve-
tett hitét. A forradalmi látomásköltészethez képest
a célok megvalósulása és a végső küzdelem azonban a
beláthatatlanul távoli jövőbe tolódik. A mű központi
kérdése tehát nem az, hogy fejlődik-e a világ, eljön-e
a szabadság kora. Sokkal inkább a „Mindig másoknak
éljen-e / És sohase magáért?” problémakör.
vezetettek között. Vagyis Szilveszter kiválasztottsá-
ga nem egyeztethető össze a társadalmisággal sem.
Az elbeszélő költemény világában a történelemfor-
máló erő már nem a közösség és prófétája, hanem
kizárólag a csaknem mitikussá növesztett személyi-
ség. A „kiskorú” és „szolgalelkű” nép maga is hozzá-
járul a rabság állapotának fenntartásához. Hiszen
krisztusi párhuzammal háromszor tagadja meg az ő
szabadságáért küzdő apostolt.
berként és a szabadság apostolaként is kudarcnak
mondható. A fennálló ellentétek szétfeszítik sorsát.
A szerepkeresés kudarca a cselekményvezetés tragi-
kus-ironikus formálásában is megnyilvánul. A főhős
egyetlen cselekedete sem sikerül. Minden gesztusa
önmaga és helyzete ellen fordul. A távoli jövő sem
hoz elégtételt számára.
2011.08.18. 11:43:11

Elbeszélői nézőpont
Az apostol elbeszélői szerepének legszembetűnőbb
vonása a nézőpontok helyzetének váltakoztatása.
Az elbeszélői hangnak ez a szokatlan osztottsága,
az elbeszélői helyzetek folytonos váltogatása fel-
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
fogható alkotói kísérletként. Ugyanakkor értel-
mezhető a váteszköltői szereplehetőség elbizonyta-
lanodásaként, megkérdőjelezéseként, betölthetet-
lenségének kifejezéseként is.

Elbeszélői szerep Példa Hatás

Az elbeszélő saját írói „Elmondjam történetét” Az apostolban ritka eljárás. Az elbeszélői jelenlétet
működésére irányítja „Leírhatnám-e úgy is azt a kínt” hangsúlyozza, az elbeszélést mint tevékenységet
a figyelmet. nyomatékosítja.
Az elbeszélő hangja „Kik laknak itten?” Az apostolban gyakori eljárás. Az elbeszélő úgy szólal
a képzelt befogadó „Hol járhat e virrasztó férfi lelke?” meg, mintha olvasó lenne, aki nem tudja, mi következik,
nézőpontjával „Mi lelte őt?” de kíváncsi a történetre, és olvasás közben kérdéseket
kapcsolódik össze. tesz fel magának. Az eljárás az elbeszélő és a befogadó
szerepének megfordításával elbizonytalanítja az elbeszé-
lői helyzetet. A kérdések a késleltetés és a feszültségkel-
tés retorikai eszközei is egyben.
Az elbeszélő a helyze- „Ki vagy, csodálatos teremtmény” Ez az elbeszélői magatartás a nézőpont belsővé tételét,
tet kommentálva szó- „Boldogtalan nép, mért gyűjtöd személyességét eredményezi. Még akkor is, ha az elbeszé-
lítja meg a szereplőt. fejedre / Az isten átkát?” lői nézőpont nem azonosítható egyik szereplőével sem.
Az elbeszélő a mű „Néptelen a város… ki járna ily Az elbeszélői nézőpont a szöveg teremtette világon
világában „jelen lévő Időben kinn?” belülre kerül. Ez az első személyű történetmondásra
néző” helyzetéből „Amott a bérkocsit pillantja meg, jellemző elbeszélői helyzet. Azt a benyomást kelti, hogy
szólal meg. Tolvajléptekkel hozzásompolyog, az elbeszélő egyben szereplője is a történéseknek.
A kocsis alszik a bakon”
Az elbeszélő visszahú- „Sikító kő, ez furcsa egy kicsit. A megjelenítés, a jelenetezés kerül a középpontba.
zódik, elhallgat, és a Nézzük csak itt az ablaknál… A szereplő a nyelvi megalkotottság szempontjából is
drámafigurák beszéd- hohó, / Hisz ez gyerek, valóságos saját szólamát viszi.
módjához hasonlóan gyerek.
a szereplőnek adja át Jó estét, kis öcsém / Vagy kis
a szót. hugom… nem is tudom, mi vagy?”

„A mi a fülemile a ligetben, a húros rigó az erdőben: az a pacsirta a mezőn. Mind a három igazi művész,
mesterdalos. Még alig érezzük a tavasz első leheletét, még hófoltocskák fehérlenek a barna síkságon, még
nyugszik ugyan a szántóvető, a föld népe, de már érzi, hogy nem sokáig tart a pihenése, mert a termé-
szet, mintha mozdult volna, érverése kezd erősebb lenni. Ekkor, midőn már nincs tél, de még tavasz
sincsen, kisebb-nagyobb társaságokban, nyugtalanul ide-oda szálldosva megjelenik mezőinken. (…)
Nemsokára megérkezése után a kiengedő idő fényesebb, enyhébb napsugarai megdobogtatják
szíveiket: pár után néznek. S ha ilyenkor sétálunk ki a mezőre, alig szabadulhatunk meg attól a ha-
tástól, a mit a pacsirták gyakorolnak reánk. Mintha csak nagy templom volna a vidék, melyben száz
és száz zsoltár hálát adó imaként száll a magasba, a természet urához, hogy megengedte érnünk az új
munkaévet, éltető reményeivel.”
(Chernel István)
1. Miért válhatott irodalmi toposszá a pacsirta? Milyen metaforikus jelentései lehetnek?
2. Milyen jellegű költészetet jelölhet toposzként ez a madár?
3. Milyen más irodalmi toposzokhoz és jelentésekhez kapcsolódhat?

139

3irod_10_ii-6.indd 139 2011.08.18. 11:43:11

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Pacsírtaszót hallok megint
Pacsírtaszót hallok megint! Emlékezet s remény, ez a
Egészen elfeledtem már. Két rózsafa ismét virít
Dalolj, tavasznak hírmondója te, Dalodra, és lehajtja mámoros
Dalolj, te kedves kis madár. Lelkem fölé szép lombjait,
Oh istenem, mi jólesik És álmodom, és álmaim
A harci zaj után e dal, Oly kedvesek, oly édesek…
Mikéntha bérci hűs patak füröszt Terólad álmodom, hív angyalom,
Égő sebet hullámival. Kit olyan híven szeretek,
Dalolj, dalolj, kedves madár, Ki lelkem üdvessége vagy,
Eszembe hozzák e dalok, Kit istentől azért nyerék,
Hogy nemcsak gyilkos eszköz, katona, Hogy megmutassa, hogy nem odafönn,
Egyszersmind költő is vagyok. De lenn a földön van az ég.
Eszembe jut dalodrul a Dalolj, pacsírta, hangjaid
Költészet és a szerelem, Kikeltik a virágokat;
Az a sok jó, mit e két istennő Szivem mily puszta volt és benne már
Tett és még tenni fog velem. Milyen sok szép virág fakad.
(1849)

4. Jellemezzétek a beszédhelyzetet és a vershelyzetet! Hogyan és hol jelenik meg a versben Az apos-

tolból ismerős ember–polgár ellentét?
5. Milyen költői szereplehetőségek jelennek meg a versben? Melyiket hogyan éli meg a költői én?
a) Melyik költőszereppel hozható kapcsolatba, milyen költészetet jelképezhet a pacsirtaszó? Mi
mindenre utalhat a címben szereplő madárdal?
b) Mire következtettek a cím „megint” határozószavából?
6. Értelmezzétek fürtábrával a versnek a természethez, a szerelemhez és a költészethez kapcsolódó
költői képeit, motívumait!
7. Beszéljétek meg, mit jelenthet a „Szivem mily puszta volt és benne már / Milyen sok szép virág
fakad” sorpár metonímiája és metaforája!

8. Mondjátok el többen egymás után hangosan a verset!

Tavaszi vers
A Pacsírtaszót hallok megint nemcsak azért tavaszi vers,
mert 1849 márciusában keletkezett, hanem azért is, mert
szövegszerűen is a tavaszt, a természet újjáéledésének az
évszakát idézi. A tavasz az emberi életben is jelképes
jelentéssel bír. Lehet a fiatalság, a boldogság, a szerelem
vagy az új életlehetőségek szimbóluma. Ezeket a jelenté-
seket a vers lírai énjében egy tavaszköszöntő énekes
madár, a pacsirta dala hívja elő. A madárdal a csatazaj
után, a természet békés csöndjében válik hallhatóvá a
beszélő számára. A lírai én a külső környezet ellentétes
voltához hasonlóan önmaga szerepeit is ellentmondáso- Vincent van Gogh: Búzamező pipacsokkal
san, egymást kizáró érvényességgel tapasztalja meg. és pacsirtával (1887)

140

3irod_10_ii-6.indd 140 2011.08.18. 11:43:11

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Ellentétes költőszerepek
A romantikus személyiség értéke összeütközik a közösségi sze-
rep eszméjével. A mindennapok élményszerűségét és pillanat-
nyiságát megengedő önkifejezés igénye szembekerül a vátesz-
költői szerepvállalás kényszerével. Ebben a versben a lírai én
személyiségrombolónak érzékeli a közösségi költőszerepet.
Hiszen egy közös cél eléréséért vállalt feladat nagyszerűségében
bízva kell lemondania a személyiség elsődlegességéről. A szerep-
dilemma versbeli végkövetkeztetése szerint a közéleti feladatvál-
lalás már olyan ember- és költészetellenes helyzetként jelenik
meg, amely „eszközlétbe” kényszeríti a költői ént.

A szépség és a szerelem verse

A pacsirtadal örömöt okoz hallgatójának, aki a daloló madarat
megszólítva valójában önmagát biztatja versírásra. A pacsirta
dalára újra életre kel benne a szerelem és a személyes költészet
emléke. A külső természetben érzékelt tavasz egyre inkább a
lélek örömteli belső tavaszává válik. A múlt szép emlékei mellett Szinyei Merse Pál: Pacsirta (1882)
megjelenik a jövőbeli szerelmi boldogság reménye is. A szépsé-
get és az élményt kifejező személyes költészethez való visszata-
lálást pedig magának a versnek a megszületése igazolja.

Pályakép

1. Kerekasztal-körforgó technikával írjatok össze

személyenként 3-4 fontos, Petőfi költészetére ref-
lektáló, az olvasott művek alapján az életművet
értékelő gondolatot! Beszéljétek meg, milyen Pe-
tőfi-kép rajzolódik ki az írásokból!

2. Olvasd el a pályaképet elejétől a végéig! Egészítsd

ki és fejezd be Petőfi életművét összegző gondol-
kodástérképedet!

Helye a kánonban
Petőfi Sándor a magyar romantika korának európai mértékkel
mérve is egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Nevét és
legalább néhány versét minden magyar ismeri. A történelem
színpadán egyszerre két, egymással elválaszthatatlanul összefo-
nódott szerepben jelent meg: a költő és a forradalmár szerepé-
ben. Költészetére, irodalomfelfogására vagy személyes sorsának
alakulására szinte minden jelentős magyar alkotó reflektált.
Petőfi egyetlen hiteles portréja.
A képen látható dagerrotípiát a költő
1847-ben csináltatta felesége, Szendrey
Júlia számára egy ismeretlen fényképész
műtermében. A dagerrotípia olyan
korai fénykép, amely Louis Daguerre
francia feltaláló eljárásával, a fényképe-
zés első bevált módszerével készült.

141

3irod_10_ii-6.indd 141 2011.08.18. 11:43:11

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A népiesség jegyében: 1842–1844
Első nyomtatásban közölt verse, A borozó a kor leg-
jelesebb szépirodalmi és tudományos folyóiratában,
az Athenaeumban jelent meg 1842-ben, Petrovics
Sándor aláírással. Szerepjátszó kedvét mutatja, hogy
ekkor még többféle álnevet is használt. Népies
műdalait például gyakran jegyezte Pönögei Kis Pál
névvel. Bajzával és Vörösmartyval való megismer-
kedése hozzásegítette, hogy a Nemzeti Kör 1844-
ben megjelentesse verseinek gyűjteményét. Vahot
Imre pedig a megújuló Pesti Divatlaphoz szerződ-
tette segédszerkesztőnek.
Első költői korszakának meghatározó jellemzője
az egyszerű és természetes versbeszéd, a népkölté-
szet beszédmódjának és műfajainak utánzása. Ro-
mantikus költőink már Petőfi fellépése előtt is írtak
népies műdalokat. Petőfi költeményei azonban je-
lentős fordulatot hoztak a népiesség történetében.
Az őt megelőző költőnemzedék tagjai (Kölcsey,
Vörösmarty, Bajza) ugyanis a népdal „megnemesí-
tését”, a műköltészet emelkedettebb nyelvi-formai
Egy estém otthon
István öcsémhez Az alföld
Füstbe ment terv
családi tematika tájköltészet
vallomásosság
életrajzi személyesség költészetének tudatosan
újító vonásai
valószerű képhasználat
a látomásosság helyett
a versbeszéd közelítése
a köznapi nyelvhasználathoz közvetlen hang
Romantikus individualizmus: 1845–1846
Petőfi népies költészetét értelmezhetjük úgy is, mint
a magyarságban megtestesülő közösségi személyes-
ség érvényre juttatását az irodalomban. Hiszen a ro-
mantika felfogása szerint az egyes nemzetek az
142
3irod_10_ii-6.indd 142
szintjére emelését tartották kívánatos poétikai tö-
rekvésnek. Ezzel szemben Petőfi dalköltészete köz-
vetlenül a népdal természetes kifejezésmódjával
szólalt meg.
Elődeihez hasonlóan népiessége a romantika
történelmi érdeklődésében és természeteszményé-
ben gyökerezett. Ugyanakkor egyszerre jelentett
fordulatot a klasszicisták művelt nyelvhasználatá-
val, illetve a romantika nyelvi emelkedettséget, szó-
nokias beszédet, bonyolult szerkezeteket, valamint
időmértékes verselést eszményítő irányzatával
szemben.
A szerepjátszás különféle formái mellett – igaz,
kevésbé hangsúlyosan – már a személyesség vallo-
másos változatai is megjelentek korai, családi té-
májú verseiben, illetve tájköltészetében. A pálya-
kezdő korszak népies epikájának csúcsteljesítménye
A helység kalapácsa című vígeposz (1844), valamint
az 1845 tavaszán az olvasók elé kerülő elbeszélő
költemény, a János vitéz.
Hortobágyi kocsmárosné...
A virágnak megtiltani nem lehet...
Megy a juhász szamáron...
helyzetdal,
zsánerkép
egyszerű, életszerű
helyzetekbe helyezkedés
szerepjátszó lírai
személyesség
magyaros, ütemhangsúlyos
versritmus
egyénhez hasonlóan rendelkeznek egyedi jellemzők-
kel. A népies költészet lírai szerepjátszása az eredeti-
nek, természetesnek tartott nemzeti sajátosságokat
hangsúlyozta. A lírai személyiség önkifejezésének
2011.08.18. 11:43:12
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
azonban meglehetősen szűk teret engedett. Az igény ez iránt
Petőfi költészetének második szakaszában egyre erőteljeseb- Ciprus- 1845. március A 15 évesen
ben jelentkezik. A romantikus személyesség elmélyülését há- lombok meghalt Csapó
rom versciklus mutatja. Etelke Etelke ihlette.
A három ciklus azt jelzi, hogy a költő figyelme saját lelki sírjáról
mélységei felé fordul. Ezzel összefüggésben a népies formák Szerelem 1845. október A Mednyánszky
és a családi témák mellett (Anyám tyúkja, A négyökrös szekér) gyöngyei Berta iránti
viszonzatlan
új poétikai formák, illetve eszközök is megjelennek lírájá-
szerelem élmé-
ban. Az utánzó jelleg helyett hangsúlyosabb lesz a művészi nyéből fogant.
kísérletezés igénye. A magyaros verselést gyakran váltják fel
Felhők 1846. április A korábbi ön- és
különféle időmértékes formák. Egyre nagyobb szerepet kap világértelmezés
a kihagyásból és töredékességből fakadó hiány, a szokatlan tarthatatlanságát
képzettársítás, valamint a látomásosság irányába elmozduló jelző ciklus,
képalkotás. Mindez az olvasóra is nagyobb feladatot ró. Hi- a lírai én rendkí-
szen az egyéni jelhasználat a befogadó aktívabb értelmezői vüli zaklatottsá-
tevékenységét igényli. gát mutatja.
Ezt a pályaszakaszt gyakran „válságkorszakként” értékeli
a szakirodalom. A kétségtelenül elbizonytalanodó korábbi
ön- és világértelmezés azonban új lehetőségek keresésével is
együtt járt. A pályaszakasz végére az irányvesztés érzését
felváltotta egy új szerep- és világértelmezés. Ez pedig a világ-
szabadság és az eszményi szerelem két meghatározó témájá-
hoz vezet el. Petőfi későbbi költészete is megőrzi a lírai sze-
mélyesség hangsúlyos voltát, valamint a pályaszakasz több
lényeges poétikai vonatkozását. Így például a látomásos
képalkotást vagy a vallomásos jelleget.

Orlay Petrich Soma: Petőfi Sándor szülei

Romantikus szabadságeszmény: (1850 körül)
1847–1849
Petőfi költészetének harmadik szakaszában a romantikus
szabadságfogalom eszménye áll a középpontban. Ezt maga
Petőfi nyomatékosítja az 1847. március 15-én megjelent
Összes költemények kötetének közismert epigrammájával.
Az epigrammát mottóként kitüntetett pozícióba helyezte:
„Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért
föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerel-
memet.”
Ez a szabadságeszme egyetemes érvényű, a romantikus
személyiséget és erkölcsöt átható vezérelv. A vezérelvnek
természetes módon adódnak egyén-, nemzet- és világszintű,
társadalmi és politikai vonatkozásai, különféle témái és
értelmezései. Legtágabb jelentésében a szabadságeszme
olyan eszköz, amelynek célja az emberi létezés eszményi
szintjének, az „általános boldogság korának” megvalósítása.
Ennek az eszmei keretnek különféle vetületei jelennek meg
a pályaszakasz forradalmi és szerelmi költészetében, tájlírá-
jában, továbbá a forradalom és szabadságharc társadalmi,
politikai, katonai eseményeihez közvetlenebbül kapcsolódó Kovács István Haykovács:
költeményekben. Petőfi a szabadban (2007)

143

3irod_10_ii-6.indd 143 2011.08.18. 11:43:12

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Forradalmi látomásköltészet
Petőfi forradalmi látomásköltészetének jellegzetes gondo-
lata, hogy az egyén szabadsága csak a szabadság világméretű
kiterjesztésével valósulhat meg. A világszabadság megvaló-
sulását a jövőbe helyezi, a jövőtől várja a költő. A világsza-
badságot tematizáló versek jellegzetes poétikai eszköze
ezért a látomásos képalkotás, illetve a bibliai próféciák
hangjához hasonló beszédmód.
A költeményekben megszólaló beszélő szerepe szerint
látnok, a jövőre vonatkozó igazságok tudója és kinyilatkoz-
tatója. Ebben a szerepében a közösség tagja, vezetője. Más-
részt kiválasztott személy, aki ráruházott és vállalt küldetést
teljesít. Küldetésében a költészet tett értékűvé válik, a
beszélő felajánlott mártírhalála pedig a költői szót hitele-
sítő, vágyott jövőbeli életáldozat. A költemények romanti-
kus látomásai a világszabadság kivívását világméretű erköl-
csi-fizikai harcként láttatják. Ebben a harcban a jók és
a gonoszak csapnak össze. A jók győzelmével egy magasabb
rendű lét veszi kezdetét. A szabadság kiterjesztésével célt ér
az emberiség történelme, megvalósul a földi üdvösség kora
Csontváry Kosztka Tivadar: Fohászkodó
(Az ítélet). üdvözítő (1903)
A látomásos képek gyakran kapcsolódnak össze bibliai
motívumokkal, vagy írnak újra bibliai történeteket (Kánaán, „ Miért nyúlhat vissza Petőfi forradalmi

vízözön, utolsó ítélet, krisztusi áldozat). A bibliai üdvtörté- látomásköltészete, illetve váteszköltői
nettel ellentétben Petőfi verseinek látomásos jövőképe nem szerepértelmezése a Biblia retorikájá-
hoz? Miben más „üdvtörténeti” jellege?
a tapasztalaton túli világhoz kapcsolódik, hanem az e világi,
földi létre irányul.
A boldogságnak az emberi történelem céljaként, illetve
a szabadságnak a boldogság eszközeként való értelmezése a
felvilágosodás, különösen Rousseau tovább élő hatását is
mutatja a magyar romantika költészetében.

Szerelmi líra
A pályaszakasz szerelmi költészete szintén a szabadságesz-
mény jegyében szólaltatja meg a romantikus személyiség
legbensőbb tartalmait. Az udvarló és hitvesi költészet több-
nyire életrajzi hitelességű élmények nyomán született.
A szerelmet a szabadsághoz hasonlóan magasabb rendű lét-
formának, eszményi és eszményített állapotnak mutatja.
A Szendrey Júlia ihlette versek egyes darabjai a korai pálya-
szakasz népies beszédmódjának poétikai hagyományát
folytatják. Hangjuk a mögöttes élmény miatt azonban sze-
mélyesebb, egyénibb (Reszket a bokor, mert…). A szerelmi
ódák és elégiák a romantikus személyiséget helyezik elő-
térbe (Szeptember végén, Minek nevezzelek?, Itt benn vagyok
a férfikor nyarában…). Tematikusan és motivikusan eseten-
ként összekapcsolódnak a forradalmi látomásköltészet ver-
seivel is (Beszél a fákkal a bús őszi szél…). Barabás Miklós: Szendrey Júlia (1848)

144

3irod_10_ii-6.indd 144 2011.08.18. 11:43:12

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Tájköltészet
A pályaszakasz tájköltészete az életmű korábban is
jelentős témájának folytatása, illetve kiterjesztése.
A lírai személyesség számára természet és szabadság
egymásban megtapasztalható élménye már koráb-
ban is megfogalmazást nyert: „Börtönéből szabadúlt
sas lelkem, / Ha a rónák végtelenjét látom” (Az alföld,
1844); „Puszta, puszta, te vagy a szabadság képe, /
És szabadság, te vagy lelkem istensége!” (A csárda
romjai, 1845). Az 1847–1848-ban keletkezett nagy
tájleíró költeményekben (A Tisza, A puszta télen,
Szülőföldemen, Kiskunság) szintén a szabadság ter-
mészetben megélhető vonatkozásai tárulnak fel.
Az alföldi tájat szemlélő-felidéző lírai személyiséget
csodálattal tölti el a természet rendje, változatos- Lotz Károly: Alkonyat (1870)
sága és ereje. Végtelenségébe, tágasságába ottho- „ Mitől idillikus az életkép? Hogyan kapcsolód-
nosan olvad bele. hat össze a népies téma és a természetesség?

önjelkép, jellemhasonlat a haza alulról, a nép felől építve

(Én) (Hazámban)

Az alföld jelentésszintjei
gyermekkor Petőfi költészetében
(Szülőföldemen)
szabadság
(Az alföld)
a véges a végtelenben, az abszolútum jelenléte, megtestesülése
(Kiskunság)

A forradalom és szabadságharc politikai költészete, szerepválság

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc
– a szabadságeszme megvalósulásának lehetősége-
ként, majd kudarcaként – Petőfi költészetének
témáit, kérdésfelvetéseit is módosította. Verseinek
tematikus változatossága háttérbe szorult. Lírája
közvetlenebbül kapcsolódott konkrét társadalmi-
politikai, később katonai eseményekhez.
Mindez Petőfi szabadságfogalmának módosulá-
sával is járt, amely ebben az időszakban a társadalmi
modernizáció, majd a nemzeti függetlenség jelen-
téskörére konkretizálódik.
Ekkor írott verseinek nyelvhasználata, formája
gyakran a korai pályaszakasz népies hagyományait
folytatja. Ebben találta meg az adott helyzetnek
megfelelő, társadalmi elkötelezettséget kifejező
hangot. Élet és költészet összefonódását jelzi Petőfi
részvétele és kitüntetett szerepe a március 15-i ese-
ményekben (Nemzeti dal). Királyellenessége és
politikai-költői radikalizmusa következtében 1848.
március végére elszigetelődött. Az elszigetelődés
költői szerepfelfogásának és önértelmezésének vál-
ságához vezetett.
A költői szerep válságával való szembenézés igé-
nyével született meg 1848 nyarán Az apostol című
elbeszélő költemény. Az utolsó év kiemelkedő alko-
tásai közül több vers panaszolja a személyes létszféra
kiszorulását a költészetből (A hegyek közt, Pacsírta-
szót hallok megint). Az életmű utolsó darabja a
katonai összeomlást megrázóan dokumentáló Ször-
nyű idő című vers.

145

3irod_10_ii-6.indd 145 2011.08.18. 11:43:13

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Költői szerepváltozatok
A Petőfi költészetével foglalkozó újabb szakiroda-
lom problematikusnak tartja a mindössze hét évet
átfogó, rövid alkotóperiódusú életmű hagyományos
korszakolását. Egyes kutatók úgy vélik, szerencsé-
sebb az életmű rövid szakaszait az egymás mellett
megvalósuló, elsősorban hangsúlyai szerint változó
költői szerepek szerint, egyidejűségben szemlélni.
Így értelmezve az életművet, három romantikus
költőszerep látszik meghatározónak.
Ez a szerephármasság esetenként megfér egy-
mással: például a romantikus személyesség és a ter-
mészetbe olvadás vágya a tájversekben. Máskor
mintha feloldhatatlan ellentét lenne az egyes szere-
pek között. A szerephangsúlyok megváltozása,
a szerepdilemmák, szerepváltások tagolják, szagga-
tottá teszik az életművet.
A romantikus személyiségközpontúság például
összeütközhet a közösségi szerep ideáljával. A min-
dennapok pillanatnyiságát és élményszerűségét meg-
engedő önkifejezés ellentétbe kerülhet a prófétaszerű
vezérszerep időben és térben kitágított jellegével.
A lírai beszéd azonban mindhárom szerepben meg-
őrzi a megszólalás egyénített helyzeteit és hangjának
személyes, monológszerű jellegét. Ez lehet az oka
annak, hogy azok a Petőfi-versek sem vesztették el
jelentőségüket, amelyek történelmi, politikai, esz-
mei aktualitásokhoz való kötöttségük miatt ma már
kisebb befogadói érdeklődésre számíthatnának.

Költőszerep Jellemzői Példa

1. szélsőségesen egyéniségköz-
pontú, vallomásos költő
2. a természetbe, illetve a termé-
szetes közösségbe (a népbe)
beleolvadó költő
3. próféta-apostol szerepben meg-
jelenő költő
rendkívül változatos, széles skálán
mozog
többnyire tájversek, népies helyzet-
dalok, zsánerképek, műdalok
kiválasztottság-tudat, népvezető-irá-
nyító feladat, a világmegváltás érdeké-
ben életáldozatra való készség
Egy estém otthon, Anyám tyúkja,
A négyökrös szekér, Itt benn vagyok
a férfikor nyarában, Minek nevezzelek?
A virágnak megtiltani nem lehet…,
Kiskunság, A puszta télen
Az ítélet, Egy gondolat bánt engemet…,
A XIX. század költői,
Sors, nyiss nekem tért…

A modern polgári költő

Tehetsége kibontakoztatásához Petőfi mozgósította
és felhasználta a korabeli irodalmi élet teljes gépeze-
tét. Alig hétéves pályafutása alatt a magyar iroda-
lomban addig egyedülálló karriert futott be. Kizáró-
lag írásai jövedelméből élt, tudatosan tervezte és
szervezte meg jelenlétét az irodalmi életben. Jókai-
val együtt modern polgári tevékenységnek tekin-
tette az írást, a költészetet. E szerint a szerző jogosan
tarthat igényt díjazásra, a szerkesztők és kiadók
üzleti hasznából való részesedésre. Önmagát szerző-
ként olyan jogalanynak tüntette fel, aki saját szerzői
jogait folyamatosan érvényesíteni akarja és tudja.
Tevékenysége mindvégig az irodalmi nyilvánosság
előtt zajlott, a folyamatos publikálás és a verseiről
szóló híradások reklámértékkel bírtak. Széles olvasó-
közönséget teremtettek, és fenntartották, illetve újra-
termelték a művei iránti keresletet. A folyóiratokban
való rendszeres publikálás mellett évente több kötet-
tel tudott megjelenni a könyvpiacon. A lírai művek
közlésének gyakorlatát megváltoztatva rövid, kis
terjedelmű füzeteket is megjelentetett.
Saját és írótársai helyzetének, illetve önállóságá-
nak megerősítése érdekében 1846-ban megszervez-
te a fiatal nemzedék kivonulását az irodalmi életből.
Megalapították a Tízek Társaságát. Bár önálló folyó-
irat-alapítási tervük meghiúsult, a huszonéves fia-
taloknak végül sikerült megszerezniük az Életképek
című folyóirat irányítását. Így korlátlan publiká-
ciós lehetőséghez és meglehetős függetlenséghez ju-
tottak.
Petőfi – a korabeli, polgárosodó irodalmi élet le-
hetőségeinek kihasználása, valamint tudatosan meg-
tervezett irodalmi jelenléte révén – költői-irodalmi
tevékenységével képes volt arra, hogy szolid értelmi-
ségi középosztálybeli megélhetést biztosítson önma-
gának, rászoruló szüleinek és később feleségének.

146

3irod_10_ii-6.indd 146 2011.08.18. 11:43:13

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Petőfi-kultusz
Petőfi páratlan karrierje, hősies és kihívó szerepvállalása, költői
újításainak jelentősége, valamint sorsának különös alakulása
szolgált a személye és költészete körül kialakuló irodalmi kultusz
alapjául. A Petőfi-kultuszban az utókor megkülönböztetett tisz-
telete nyilvánul meg. A költőről folyó beszéd ugyanakkor gyak-
ran túllépett az ellenőrizhetőségen. Költészetéhez, személyéhez,
élettörténetéhez és politikai szerepéhez egészen napjainkig kul-
tikus jellegű mozzanatok is tapadnak. Alakjának és költészetének
szimbolikussá formálódását elősegítette életrajzi adatainak
bizonytalansága, továbbá az a tény, hogy életének legnagyobb
sikere, illetve tragikus halála egybeesett a magyarság egyik legna-
gyobb sikerének (1848. március 15.) és bukásának (1849. augusz-
tus 13. – világosi fegyverletétel) pillanatával. Alig van költő vagy
író a magyar irodalomban, aki versben vagy esszében ne fogal-
mazta volna meg a maga Petőfi-élményét. És – sajnálatos módon
A Petőfi-kultusz megnyilvánulása:
– alig volt politikai akarat, amely az életmű hangsúlyainak átfor- „Petőfi fája” Nagyaron. A kegyhely-
málásával ne kísérelte volna meg felhasználni Petőfi költészetét ként tisztelt fa a hagyomány szerint
a maga önértelmezéséhez. A Tisza című vers ihletője volt.

1. Olvasd el és értelmezd az alábbi idézeteket!

a) „A Petőfi-kultusz »határtalanságát« jól jelzi, hogy legkésőbb kisiskolás korunkra (de gyakran már az
óvodában) megismerjük – a fejünkbe verik – a költő életrajzát, illetve figurájának, művészetének külön-
legességét. Emellett a Petőfivel foglalkozó szakirodalom nagy többsége (gyakran egészen különböző
irodalomszemléleti és ideológiai elköteleződések felől) nem elemzi, vagy ne adj’ isten, kritizálja Petőfit,
hanem egészen egyszerűen dicsőíti, s a költő kivételességét, mindenekfelettiségét vitathatatlan ténynek
tekinti.” (Kisantal Tamás)
b) „[A]z irodalom kultikus szemlélete az a mód, ahogyan az irodalomról való beszédben az irodalmi művet
létrehozó egyén – legtöbbször költő – vagy maga az irodalom felmagasztosul, amelynek során vallási
attribútumokkal, isteni jellemzőkkel ruházzák fel, elrugaszkodik a földi világtól, a vallási kultuszokhoz
válik hasonlóvá, szakrális képzetekkel írható le, jellemzésére a vallási szókincset aktivizálják, vallási áhítat
veszi körül. A jelenség a romantika korában alakult ki, amikor az esztétikai élményt transzcendens
élményként fogják fel. Ekkor jön létre a zseni kultusza is, a »mitikus teremtő«, a »teremtő atya« kép-
zete, aki nem mindennapi figura, kiválasztott, szent és sérthetetlen. Szerepvállalását a prófétáéval azo-
nosnak tekintették, társadalmi megbecsülése rendkívülinek számított.” (Toldi Éva)
c) „E világi kultuszok [az irodalmi kultuszok] ugyanis a hagyománykonstruálás és a hagyományápolás
legfontosabb modern intézményei. Céljuk, hogy a kultikusan tisztelt alkotó neve és műve örök időre
fennmaradjon, s kultusza hagyománnyá váljon. Az időfelettiség hol azt az igényt jelenti, hogy a választott
alkotások nemzedékről nemzedékre továbbhagyományozódjanak, hol pedig ennél többet: mintául szol-
gáljanak a jelenkor számára is.” (Lakner Lajos)
2. Példákkal támasszátok alá vagy cáfoljátok az alábbi állításokat!
a) A kultuszok változékonyak: keletkeznek és eltűnnek.
b) A kultuszok keletkezése és megszűnése összefügg a jelen igényeivel.
c) Az irodalmi kultuszok hagyományértelmezése szerint a kultikusan tisztelt alkotó és/vagy művei örök
érvényűek, vagyis minden korral egyidejűek.
d) Egy-egy alkotó kultusza nem feltétlenül jelenti azt, hogy műveit valamilyen értelemben klasszikusnak
tartják.
e) A kultusz elősegítheti alkotók és művek klasszikussá válását, de egyben múzeumi tárggyá is változtatja
őket.
f ) Az összegyűjtött és múzeumokban, emlékházakban kiállított tárgyak szinte automatikusan arra készte-
tik a látogatót, hogy mesére vágyjon.
g) Az irodalmi kultuszok legfőbb célközönségét a hívek teszik ki. Elsősorban nekik rendezik a ceremóniá-
kat és ünnepségeket, hiszen az ő lelkesedésükön múlik a kultusz és a hagyomány fennmaradása.

147

3irod_10_ii-6.indd 147 2011.08.18. 11:43:13

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Esterházy Péter: Petőfi, a légtornász
1. Tiszteletlenül vagy tisztelet-
Egy régi kérdés arról képzelg, mit csinálna a lánglelkű költő, ha élne. tel szól Esterházy Petőfi
A gyors válaszok könnyen kínálják magukat, alig menti őket, hogy Sándorról? Válaszodat indo-
zárójelbe tesszük (magunkat). kold!
(Ha élne, már rég meghalt volna. Javítás: belehalt volna. – – – 2. Petőfi mely verseivel igazol-
Disszidálna. Füstbe menne. Gallyra. – – – Kiállna a Lépcsőre szavalni: nátok, hogy a romantikus
Talpra magyar! Javítás: Sándorkámmégegyszeronnéthogytalprama- költőtől sem volt idegen
gyaramikrofonvégett. – – – Indulna a szavazáson. Kibukna, mint a bevett hagyományoktól,
rendesen, szabadszállna. Ezt még lehetne pontosítani, ha lehetne. – – társadalmi szokásoktól távol
– Az Új Tükört szerkesztené, hol egyetértene szerkesztőtársával, hol álló, hetyke, tiszteletlen,
nem. – – – József Attila-díjas volna. – – – „Petőfi ?… Hogy mit csi- vagy éppen évődő, játékos
nálna?… Hát amit mindenki!” (De mit csinál mindenki? Erre nehéz hang?
válaszolni.) – – – Ránk borítaná az asztalt. – – – „Kérdezzék meg 3. Milyennek látja Esterházy
Bem apót!” – – – Ún. publikációs gondokkal küzdene, nyilván. Túl Petőfi hivatalos megítélé-
ilyen volna és túl olyan; Petőfi túl volna. – – – Rossz a kérdés. El- sét? A szöveg alapján jelle-
gondolhatatlan.) mezzétek kortárs írónk sze-
No de mindez csak mellékszál. Mert bizony Petőfi, semmi kétség, mélyes Petőfi-képét!
ha élne: légtornász volna. 4. A Petőfi-életrajz, -életmű
Egy légtornászról már messziről ordít, hogy légtornász. Egy lég- mely vonatkozásaira utal-
tornász az kirí. Látszik rajta, hogy Isten teremtménye. Azonkívül nagy nak Esterházy szövegének
bajusza van, és széles mellkasa, ahol megpihenhetnek a hölgyek. Szőke alábbi nyelvi játékai?
hajukat a légtornász arcába fújja a szél, ami nem mindig kellemes, ha a) „Füstbe menne.”
szépnek szép is. b) „Kiállna a Lépcsőre sza-
Egy ember az vagy légtornász, vagy nem légtornász, itt nincs mese. valni: Talpra magyar!”
Az élet nehéz, a légtornászé is. Ott ez az egész cirkusz, a közönség, c) „Indulna a szavazáson.
amely unottan perecet rágicsál, füstölög a poshadt sör miatt, és legszí- Kibukna, mint rendesen,
vesebben otthon tévézne; a porondmester… ki hogy van vele, nem szabadszállna.”
nagy szám; a technikai fölszerelés toldozott-foldozott, ha műanyag, d) „Kérdezzék meg Bem
nem rozsdáll. Körben a nagy vadállatok büdösek. Mindenkinek meg- apót!”
van a maga baja. És akkor még nem beszéltünk a műlovarnőkről, e) „… kirí. Látszik rajta,
e kegyetlen, édes lényekről. De azért a zenekar játszik, tutti, és olykor hogy Isten teremtmé-
jól érezzük magunkat, ha törik, ha szakad. nye.”
Petőfit nem állítanák félre, és nem is volna egészen sikertelen, 5. Vonatkoztassátok a „légtor-
a nagy esztrádműsorokhoz nem őt hívnánk, de nem is kizárólag pók- nász létet” mint metaforát
hálós, poros művelődési házakban lépne föl lépre csalt nyugdíjasok Petőfi személyiségére, köl-
előtt. tői szerepfelfogására, érték-
No de mindez csak mellékszál. Mert ez a Petőfi nevű légtornász szemléletére, mesterségbeli
minden pillanatban, minden mozdulatával és minden mozdulatlan- tudására, a közönséghez való
ságával, álmában és ébren és félálomban, egyedül vagy barátai karjai- viszonyára!
ban, azt hirdetné… nem, nem hirdetné, csak állítaná, létezésének 6. Mit jelenthet az, ha egy köl-
módjával állítaná, csöndesen és megfellebbezhetetlenül, amit már- tő „a levegő ura”?
már elfelejtettünk, hogy a légtornász főként nem elismert vagy el nem 7. Milyen érvekkel bizonyíta-
ismert, nemcsak a szakmájához ért, meg a nőkhöz meg a férfiakhoz, nátok Petőfi kiváló mester-
nemcsak állampolgár, magánszemély és alkalmazott, nemcsak ségbeli tudását, költészeté-
mitológus, szociológus1, ökonómus2, balneológus3, nemcsak a porond- nek mai érvényességét?
mester egyetlen méltó ellenfele vagy épp ellenkezőleg, nemcsak nagy
demokrata, dehonesztáló4 demonstrátor5 vagy alamuszi technokrata6
demimonde7, nemcsak fahmann8 és untermann9, hanem: hanem ő
a LEVEGŐ URA.
Bizony.
Csak ő. 1
társadalomkutató, társadalomtudós
És ő, a levegő ura, mindennap föláll a kopott trapézra, bajusza 2
közgazdász
mulatságosan billeg, drágáim, így szól halkan, és belefúrja magát 3
a gyógyvizek hatásával foglalkozó tudós, kutató
a levegőégbe föl, föl, mindennap, érettünk meg persze magamagáért. 4
becsületsértő, megszégyenítő
A levegő, tudjuk, ha nem tanították is, tanultuk: színtelen, szagta- 5
szemléltető, bemutató, előadó
lan, szúrós szagú gáz. Mindazonáltal, légtornász testvérem, te hiú,
6
műszaki-gazdasági elvű
nevetséges nímand10, ne feledd: ura te vagy.
7
félvilági, kétes erkölcsű személy
8
szakember (német)
No de mindez csak mellékszál. 9
cirkuszi ugrócsoportok legalul álló embere
(1988) (német)
10
senki, jelentéktelen alak (német)

148

3irod_10_ii-6.indd 148 2011.08.18. 11:43:13


Vörös István: A füstbement nyelv
Odaléptem a gép elé,
gondolatok között,
a gondolat már nem papír,
mert fájlnak öltözött.
És állni látszék az idő,
bár az egér szaladt,
tűnt el eszemből számtalan
szebbnél szebb gondolat.
De helyettük egy szó se jött
takarni a hiányt,
képernyőmből a butaság
bevert szögként kiállt.
Mit mondtam volna, ha fogó
lehetek akkor ott?
Utolérve az egeret
a netre feljutok.
Játszom vele, mert enni kell,
néha egy gépnek is.
A szavak íze túl fanyar,
biztos, hogy nem csokis.
Beszélni most tanultam épp,
de már macska vagyok,
úgy ugrom az egérre rá,
a körmöm is kopog.
Mit mondok majd először is
kedvest, szépet neki?
Midőn, mely site-om ringatá,
a fájlt terjeszti ki.
Beszélni most felejtek épp,
rég nem látott anyám!
A cyber-térbe toppanok,
és csukva lesz a szám.
(2004)
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Hasonlítsátok össze Petőfi versét
Vörös Istvánnak az Apám kakasa
című kötetben megjelent átírá-
sával!
a) Mi mindent tart meg, és mit
alakít át, mit változtat meg
a kortárs költő?
b) Hogyan kezdeményez és alakít
ki párbeszédet Petőfi versének
témájával, beszéd- és vershely-
zetével, kérdésfelvetésével?
c) Hogyan jellemzi gondolat és
beszéd viszonyát Petőfi verse?
Hogyan jellemzi a nyelv, a gon-
dolkodás, a nyelvfelhasználás
(beszéd-írás) és a számítógép vi-
lágának viszonyát Vörös István
verse?
d) Írj 80 soros összehasonlító elem-
zést a két versről!

1. Tapasztalataid alapján melyek Petőfi költészetének jellegzetes témái, szerepei, motívumai?

2. Hogyan változott, formálódott Petőfi költészetéről alkotott képed? Írj rövid esszét!
3. Petőfi mely versei, gondolatai, kérdései fontosak és érvényesek számodra is? Miért?
4. Mely versei, gondolatai idegenek tőled? Miért?
5. Írd ki kedvenc Petőfi-idézeteidet kártyákra! Olvasd fel az idézeteket osztálytársaidnak, és mondd
el, miért tetszenek neked!

romantikus személyiségközpontúság (individualizmus) és személyesség, népiesség*, népies

helyzetdal, zsánerkép, eposzparódia*, eposzi kellékek, lefokozás, beszélő név, metaforizáció, stílus-
paródia*, stílustörés, széttartás, körülírás, szószaporítás, elbeszélői szerep*, humor*, versciklus,
ars poetica*, epigramma*, zsenikultusz, természetes költő, tanult költő, közösségi érdekeltség,
népképviseleti költészet, váteszköltészet, retorikus szerkezet, költőszerep*, utópisztikus program,
szerephagyomány, forradalmi látomásköltészet, tájvers, epikus váz (mozzanat), óda*, elbeszélő
költemény*, elbeszélői nézőpont*, nézőpontváltás*, apostol, próféta

Magyar költők 26. – Petőfi Sándor, HUNGAROTON

Jankovics Marcell: János vitéz, rajzfilm, DVD, 1973
Koltay Gábor (rendező): A koncertt (Illés együttes, Fonográf zenekar, Koncz Zsuzsa, Tolcsvay Béla,
Tolcsvay László), színes magyar zenefilm, DVD, 1982
www.youtube.com → Petőfi Sándor
Margócsy István: Petőfi Sándor, Korona Kiadó, 1999
Kerényi Ferenc: „„Az apostol”-ról – ma, Irodalomismeret, 1998/3–4. szám
Gintli Tibor–Schein Gábor: Az irodalom rövid története I. A kezdetektől a romantikáig, g Jelenkor
Kiadó, 2003, 541–566. oldal

149

3irod_10_ii-6.indd 149 2011.08.18. 11:43:14

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
ARANY JÁNOS
„Az emberi nemzet szükségét érzi, s
talán érezni fogja mindig, egy olyan esz-
ményi világnak, hol a természet viszo-
nyai kedvezőbbek, az emberek jobbak,
az élet csupa öröm, csupa tökély, ellen-
tétben a jelen idők fáradalmaival, szen-
vedéseivel, bűneivel; s ezt a világot hova
helyezze, mint vagy a ködös múltba,
vagy a még ködösebb halál utáni jövőbe.
Kell lenni eszményi példány világnak,
hová meneküljön képzeletben, melynek
dicssugarai tettekre lelkesítsék; ez az
ember idealis természetéből foly.”
(Arany János)
1. Mi mindent tudtok Arany Jánosról? Mit olvasta-
tok már Aranytól? Költészetének milyen témáit,
kérdésfelvetéseit, poétikai jellemzőit ismertétek
meg általános iskolai tanulmányaitok során?
Gyűjtsétek össze a füzetbe, és rendszerezzétek is-
mereteiteket fürtábrával!
2. A romantika milyen általános sajátosságait, ho-
gyan érinti ez az Arany-idézet?
3. Mi jellemzi a képzeleti és a valós világ viszonyát
a bevezető idézet szerint?
4. Mely szavak fejezik ki leginkább az idézetben
a képzeleti és a valós világ viszonyát?
5. Milyen műfaj, milyen hangvétel tartozhat az idé-
zetben kifejtett költői-emberi gondolathoz?

Toldi estéje

A Toldi-trilógia
1. Nevezz meg néhány olyan értéket, amelyet csalá-
A trilógia második darabja, a cselek- dod generációk óta fontosnak, a fiatal nemzedé-
ményt lezáró mű 1848 márciusára kek számára átörökítendőnek tart!
készült el. 1854-ben kisebb átdolgozá- 2. Nevezz meg néhány olyan értéket is, amelyet
sokkal és kiegészítésekkel jelent meg. a szüleid fontosnak, megőrzendőnek tartanak, de
A Tolditól a Toldi estéjét alig több mint te már nem tekinted követendő mintának a ma-
egy év választja el. A két elbeszélő költe- gad számára!
mény között mégis több a különbség, 3. Idézz fel minél részletesebben egy olyan helyzetet,
mint a hasonlóság. amikor szüleiddel, tanároddal vagy barátoddal
A Toldi teljességszemléletével a homé- azért kerültél konfliktusba, mert mást tartottál
roszi hőseposz rokona. Valójában kivé- értéknek! Hogyan sikerült megoldani a helyzetet?
tel Arany epikájában. Olyan ősi arany- Beszéld meg padtársaddal!
korideál kivetítése, amelyben énekmondó 4. Mi a szerepe az értékkonfliktusnak a Toldi estéjé-
és történet, ember és természet, ember ben? Írj róla öt percig folyamatosan elsődleges
olvasói tapasztalataid alapján!
és világ, ember és gondviseléstudat egy-
ségesnek tapasztalható. A hős önmeg-
valósításához a környezet megfelelő
lehetőségeket kínál. Mivel az eszményit
jeleníti meg, feltűnően sok meseszerű
elemmel találkozunk benne.
A Toldi estéje létérzékelésének alapja
az egyensúlyhiány: ember és világ, vágyak
és lehetőségek harmonikus egységének
megbomlása. Világszemlélete rezignált,
elégikus, hangnemétől a humor és az iró-
nia sem idegen.

150

3irod_10_ii-6.indd 150 2011.08.18. 11:43:15


Részlet az első énekből
1. Őszbe csavarodott a természet feje,
Dérré vált a harmat, hull a fák levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,
És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.
Megpihen legszélén az égi határnak
S int az öregeknek: „benneteket várlak!”
Megrezdűl a feje sok öregnek erre:
Egymásután mégis mennek a nyughelyre.
2. Így pihent akkor is; így tekinte vissza;
Síma volt a mező, a menny pedig tiszta;
Milliom kis naptól ragyogott a mező:
Akárhova nézett, csak azt látta: ez ő!
Itt egy tócsa tükrén, s felvetődő halán,
Ott egy kis bogáron, s a gyep pókfonalán,
Mindenütt, mindenütt, meddig szeme kilát,
Láthatá a vén nap önnön ia-fiát1.
3. Sokfelé tekinte, módja is volt ebben,
De most Nagyfalura nézdegélt legszebben,
Nagyfalu helységben a Toldi kertjére:
Tán az őszi fáknak hulló levelére?…
Tán az árnyékokra, hogy mind arcra esnek,
S leborulva hosszan, tőle búcsut vesznek?…
Tán a kurta pejre2, mely, ahol csak leli,
A felmagzott burjánt3 nagybúsan legeli?…
4. Tán erre, tán arra… tán a kőkeresztre,
Mely egy kis domb alján földbe volt eresztve? …
Sem erre, sem arra: Toldit, az öreget
Nézte, hogyan térdel a sír dombja megett.
Nincsen már hajának egy fekete szála,
Öveig lenyúlik szép ezüst szakálla,
Szép fehér szakálla, melyet, amig térdel,
Kebelére kulcsol összefont kezével.
5. Imádkozik ottan csendesen és mélán,
Néha egy könny csillog szeme alsó héján,
Néha, de csak ritkán, megmoccan az ajka,
Ám egy hang, mi nem sok, annyi sincsen rajta.
Feje felett átment a zimankós élet,
Tele most hideg, de csendes tiszta tél lett,
Három éve már, hogy nem az udvart lesi,
Hanem a megígért jobb hazát keresi.
1
tükörképét
2
barnás szőrű, sötét sörényű és farkú lóra
3
gyomot
4
fedett, tetővel ellátott szekérre
3irod_10_ii-6.indd 151
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Részlet a hatodik énekből
34. Eközben a napnak szép piros sugára
Téli naplementen nyúgalomra szálla;
Eltünt az ablakból szivárvány-játéka
S fátyolt vete arra nagy hegyek árnyéka. –
A királyra nézett a gyász-kötelesség
Meghagyni legottan: Toldit hogy’ temessék:
Egyszerű koporsó lőn a nyugvóháza,
De vasból – talán hogy erejét példázza.
35. És még akkor este, alkonyi homályban,
Nagy sor fáklya indul útnak Budavárban;
Messziről azt hinnék: ott megyen, ott ballag,
Hogy Toldit kisérje, valamennyi csillag.
Lovas katonák közt a gyászkocsi halad,
Rajta Toldi Miklós, vas boríték alatt, –
Mellette űl Bence a kocsioldalon,
Összegörnyesztette a nehéz fájdalom.
36. S gyűl a nép az utcán, mint valamely folyam,
Minden köz, sikátor, mint egy patak, olyan:
Mert miképen a víz patakból folyamba,
Úgy özönlik a nép ezekből amabba.
Még sincs semmi lárma. Hallgatva kisérik
Mostan vissza Toldit Rákos mezejéig;
Megáll a koporsó a Rákoshoz érve
S átteszik azt másik, födeles szekérre4.
37. Egyszersmind az égő fáklyák kialusznak,
Csupán négy világol, mintegy kalauznak,
Mely a Nagyfaluba vivő úton halad,
Míg a nép sötéttől megborítva marad.
Könnybe lábadt szemmel nézik e négy fáklyát,
Sötét messziségben, ameddig belátják;
Aztán csapatonkint hazafele térnek,
Emlegetve dolgát az elhunyt vitéznek.
38. Harmadnap olyankor, egy fölleges estén,
Domb emelkedett már Toldi Miklós testén,
Amelyet az őskert, bánatja jelével,
Behinte lehulló, sárga falevéllel.
Nem jelölte a sírt drága érc, vagy márvány:
Bence volt az emlék, lába felől állván:
Egy ásót ütött le, arra támaszkodék,
S elborítá a sírt új havával az ég.
151
2011.08.18. 11:44:10
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

5. Hasonlítsátok össze a kiindulási és a záró helyzetet a két részlet alapján szemponttáblázattal

a következő kérdések segítségével!
a) Mi történik az idézett részletekben? Mivel indul és mivel zárul a cselekmény?
b) Mi a helyszín? Kik a szereplők, mit tudunk meg róluk? Mi, miért, hogyan változott?
c) Milyen évszak, illetve napszak van? Milyen metaforikus többletjelentés hordozói az időtopo-
szok?
d) Milyen a cselekmény kezdő és záró mozzanatainak díszletezése?
e) Melyek a kép- és motívumrendszer ismétlődő és különböző elemei? Milyen többletjelentés
hordozói az ismétlődések és a különbségek?
f ) Keressetek példát a részletekben a természeti elemek allegorizálására, megszemélyesítésére, ha-
sonlatban való felhasználására!
g) Vizsgáljátok meg, mit fejeznek ki, milyen tartalmakat jelölnek ezek a poétikai eszközök! Melyik
műnem eluralkodására utalnak?
6. Az első ének ötödik versszaka szerint a sírját ásó Toldi imádkozik. Olvasói tapasztalataitok alapján
írjátok meg Toldi imáját első személyben a fagocitátum technikával! A körbeírandó sor: „Uram,
a megígért jobb hazát keresem!”
7. Készítsetek páros illusztrációt a nyitó és záró részletekhez!
8. Készítsétek el 8-10 pontban a Toldi estéje cselekményvázlatát!
9. Értelmezzétek az alábbi idézeteket a művel összefüggésben! Milyen poétikai eszközök hogyan
utalnak Toldi helyzetére, helyzetértékelésére, lelkiállapotára?
a) „Mint befagyott tó, nyugodt volt az arca, / Nincs szél a világon, ami felzavarja.”
b) „Nem kell a kalász, ha hő nap megérlelte, / Jobban kell a burján, aki azt felverte.”
c) „Nagy, nehéz, fojtó köd, milyen az embernek / A lelkét is nyomja, rátapad tehernek.”
d) „Teste béburkolva őszi nap ködével, / Lelke bús haragnak sötét fellegével.”
e) „Vándor-madár lelkem: jól érzi magába’, / Hogy ma-holnap indul melegebb hazába.”
f ) „Vén sas, ifjodjál meg, nem érsz rá meghalni!”
g) „Mesévé csinálnak maholnap engem is, / Amiről azt mondják: hisszük is azt, nem is.”
h) „Időnek előtte krónikába tesznek, / Még szemökkel látnak s ihol már se hisznek.”

Részlet a harmadik énekből

4. Ekkor a várkapus kürtjével jelt adott,
Patkók csattogása messziről hallatott,
A király megállott, az urak is szinte1,
Nagyot várt a népség, mind arra tekinte.
Pej paripán vágtat egy iszonyú barát,
Ki magára öltött egy durva szőr harát2,
Mely feje bubjától a sarkáig leér, –
Derekán keresztül kötve vastag kötél.

5. Rőt csuklyája megől a képe sem látszik,

Mert levonta mélyen, egész az orráig,
Egyebütt takarja szakálla, bajusza, Vágtató lovag (németországi gótikus falfestmény
Mint fejér zászlócska, szellőháton uszva. részlete)
Öklelő dárdája, melyet bal kezén hord…
Vélnéd, hurcol egy nagy pusztai kútostort;
Olyan hosszu, mondom, de nem oly hajlékony,
Vendégoldalnak3 sem lenne biz’ az vékony. 1
szintén, ugyancsak
2
szőrposztóból varrt ruhát
3
szekér oldalára erősített hosszú rúd, amellyel növelhető
a szekér szélessége

152

3irod_10_ii-6.indd 152 2011.08.18. 11:44:10


6. Csípejéről görbe kardja lóg, szertelen,
Jóval alul ér az a vaskos kengyelen,
Rezes volt valaha, most is látszik rajta,
Csakhogy a réz most már zöldet játszik rajta.
Kétfelől a kápán két tömérdek fegyver –
Egy hadi szekerce4 s egy buzogány hever:
Otromba két szerszám, ordasnál ordasabb,
Nem kímélte tőlük a cigány a vasat.
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
9. Hátul a nyeregnél feküttek a nyilak;
Ezek is megannyi szárnyas kopjafiak;
Vállán az öregnek van az erős kézíj,
Elszörnyed az ember arra csak ránézni.
Jobb kezében, amit nem várt esetre tart,
Egy pár meztelen vas, igaz fringia kard5,
Hosszu, görbe, széles – nagy az ő mivoltok,
Sömörként6 borítják véres rozsdafoltok.

7. Ennyiből áll rajta az egész fegyverzet. –
De hátra van még egy csudálatos szerzet:
„Ahol jő” nevetnek, akik arra néznek,
„Rozsdás fegyvernöke a rozsdás vitéznek!”
Balfelől belepte egy nagy öblös paizs,
Ami nagy lenne, ha tekenő volna is;
Teherkép emeli, nem ótalom végett,
Nem őróla szabták ahhoz a mértéket.
10. Így körültámasztva sok nehéz fegyverrel
Lassabban poroszkált a ló a teherrel,
Ellenben a másik, az ijesztő barát,
Csakhamar elérte a bámulók sorát.
Összenézett a nép, nézett, de hallgatott
S a lovas barátnak nagy sikátort adott,
Mint mikor a Vörös-tenger kettéválván7
Habjai csendesen ültek egymás vállán.

8. A paizs megől egy néminemű dárda
Rozsdás rőt fejével kandikál ki hátra;
Szélességre ugyan ásónak is elég
Lenne, ha elvágnák a hosszának felét.
Kétfelől a nyergen egy-egy szál parittya,
Erős bikabőrnek hátából hasitva,
Lóg le, mint valamely óriás bocskora,
Bennök egy-egy kő, mint a fejem akkora.
11. De midőn a szolga odaért ügetve,
Kifakadt a népnek a nevető kedve,
Kifakadt s azonnal magas fokra hágott,
Üzvén az öregből sok bolond csúfságot.
Kérdi egyik: „Hogy’ az ócska vasad, bátya?
Hátha vásárt ütnénk: sokan vagyunk, látja.”
„Atyafi! eladó a hasadt tekenő?”
Rikácsol egy félhang: „Ugyan hozza elő.”

10. Rajzoljátok le a Budára bevonuló Toldit és Bencét!

11. Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval, hogyan tekint az
elbeszélő Toldira, hogyan Bencére!
12. Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval, hogyan tekint
Buda népe Toldira, hogyan Bencére!
13. Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval, milyen nyelvi-
poétikai eszközök hogyan vesznek részt a humoros hatás
kialakításában!
14. Írjatok ki a műből további humoros vagy ironikus hang-
vételű idézeteket! Vizsgáljátok meg, mi a humor vagy az
irónia forrása!
15. Értelmezzétek Arany következő megállapítását a Toldi
estéjével kapcsolatban!
„A hanyatlás, pusztulás már magában humoros jellegű.”

Honoré Daumier: Don Qui-

jote és a döglött öszvér (1867)
4
baltához hasonló fegyver „ Milyen szempontból állít-
5
széles pengéjű szablya
6
hólyagos bőrkiütés ható párhuzamba Toldi és
7
Célzás az ószövetségi történetre, amely szerint az Egyiptomból Bence alakja Don Quijote és
menekülő zsidók előtt kettévált a Vörös-tenger, utánuk viszont Sancho kettősével?
összezárult, elveszejtve az üldözőiket.

153

3irod_10_ii-6.indd 153 2011.08.18. 11:44:11

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Részlet a hatodik énekből
28. „Végső rendelkezést tennék: de hát minek?
Nem igen van: miről. S ha volna sincs: kinek.
Nem hagyok örököst… csak egy hű cselédet:
Azt kötöm szivedre – – meg a magyar népet.”
„Szeresd a magyart, de ne faragd le” – szóla,
„Erejét, formáját, durva kérgét róla:
Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják?
Nehezebb eltörni a faragatlan fát.”
31. „Vagy hát nem szeretet volt, hanem gyülölség,
Hogy simítni kezdtem a nemzet erkölcsét,
S azt akartam, hogy a népek dísze légyen,
Kivel becsületet valljak és ne szégyent?…
Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár –
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;
Változik a világ: gyengül, ami erős,
És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.”

29. Ezt mondván, sohajtott és visszahanyatlék;
Jobbkeze a király kezében maradt még,
Szeme sem fordult el, csak nézett keményen,
De mint a szarué, olyan lett a fénye.
A király pediglen így felelt szavára:
„Hogyne lenne gondom az öreg szolgára?
S a magyart, a népet, mikor nem szerettem? –
Birodalmát három tengerig vetettem.”
30. „Mindig abban jártam, fáradék is bezzeg,
Hogy magyar népemnek hírt-nevet szerezzek,
Hogy megsüvegeljék békében, csatáin,
Kívül is, belül is országa határin;
Nem dicsekszem evvel – nem is azért mondom…
Istenem! de hát azt kell-e igazolnom
– És kivált előtted (hisz mi tudjuk ketten) –
Hogy a magyar népet mily igen szerettem?”
32. „Hajt az idő, nem vár: elhalunk mi, vének,
Csak híre marad fenn karunk erejének:
Más öltőbeli nép1, más ivadék nő fel,
Aki ésszel hódít, nem testi erővel.
Ím az ész nemrég is egyszerű port talált2,
Mely egész hadakra képes szórni halált;
Toldi vagy nem Toldi… hull előtte sorban:
Az ész ereje győz abban a kis porban!”
33. Szólt és rátekinte a beteg arcára:
Jaj! de vége van már, leesett az álla;
Mégis össze vannak kapcsolva kezeik,
Mint két összenőtt galy, bár elszáradt egyik.
Lefejté az élő kéz a halott kezet.
Hosszu hallgatás lőn. A király könnyezett.
Bence meg félreállt, csak az ajtó megé,
S erős rázkodással zokog vala szegény.
(1848)

16. Toldi és Lajos király szavaiból két, egymással ellentétesnek mutatkozó világ- és értékrend raj-
zolódik ki. Jellemezzétek a két világot és értékrendet!
a) Gyűjtsétek ki az idézett részletből a felek érveit külön-külön cédulákra! Értelmezzétek, ma-
gyarázzátok az idézeteket!
b) Mi a szerepe az értékkiegyenlítődés, a megbékélés lehetősége szempontjából annak, hogy
Toldi már nem hallja Lajos király érveit? Miért mondja el mégis saját érveit a király?
17. Toldi a korábbi énekekben részletesen kifejtette álláspontját. Értelmezzétek, magyarázzátok,
értékeljétek Toldi álláspontját!
a) „Három éve történt, hogy az agg levente / A király haragját ősz fejére vette,
Gáncsolván az udvart, annak puha kényét, / Csinosabb szokásit és olaszos fényét.
Szálka volt szemében a sok díszpalota, / Szüntelen csak zsémbelt: nem való ő oda” (I/6)
b) „Büszke Lajos király, ravasz vén ember te! / Jobb szemed volt másszor: karomat ismerte,
Ismeréd a testőrt, aki hajdanában / Testével takart el sok nehéz csatában.” (IV/6)
c) „Mit vétettem azzal, hogy kikeltem bátran / És korcs udvaráért a királyt dorgáltam –
Melyben már alig van egy jó magyar bajnok, / Csak holmi lyányképű, ugrándozó majmok?
Fájt, hogy a magyarból olasz bábot csinál, / És szemébe mondtam: ez nem szabad, király!
Ha megromlik a nép régi jó erkölcse: / Mit ér a világnak csillogó kenőcse?” (IV/8)

1
másik emberöltő, másik generáció
2
feltalálták a puskaport

154

3irod_10_ii-6.indd 154 2011.08.18. 11:44:11

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
d) Gyűjtsetek további, Toldi, illetve Lajos király véleménye mellett szóló érveket, idézeteket a
műből! Írjátok ki ezeket is egyenként cédulákra, és értelmezzétek őket! Az alábbi kérdések
segíthetnek az érvek gyűjtésében.
– Mit tart értéknek Toldi, illetve Lajos király?
– Milyennek látja Toldi az udvart és a királyt? Milyennek látja a király és az udvar Toldit?
– Hogyan viszonyul Toldi a király értékrendjéhez? Hogyan viszonyul Lajos király Toldi érték-
rendjéhez?
– Mi bizonyítja, hogy Toldi értékrendje helyes? Mi utal arra, hogy ez az értékrend veszélyes?
Mi bizonyítja, hogy a király értékrendje helyes, illetve hogy veszélyes?
– Mit gondol Toldi, miért és meddig van szüksége rá a királynak? Miért és meddig van szük-
sége a királynak Toldira?
18. Vizsgáljátok meg, hogy az alábbi idézetben azonosul-e az elbeszélő valamelyik értékrenddel!
Keressetek és értelmezzetek további idézeteket az elbeszélői nézőpont jellemzésére!
„Nem egy azok közül látogatta Pécset, / Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset;
Nem is egy fordult meg Páris-, Bolonyában, / Maga erszényén, vagy a király zsoldjában;
A tudás fájáról szép gyümölcsöt hoztak, / Jót is elég bőven, s ráadásul rosszat;
Mert, ha gyalu nélkül bunkósbot az elme: / Gyakran kétélű tőr lesz az kimüvelve.” (V/12)

19. Lássátok el a felek képviseletét! Vitassátok meg az érvek kártyán technikával, hogy Toldinak vagy
Lajos királynak van-e igaza!
20. Beszéljétek meg, milyen konkrét vonatkozásai lehettek a két értékrendnek a XIX. század köze-
pén Magyarországon!
21. Vitassátok meg, milyen ma is aktuális, általános kérdéseket vet fel Toldi és Lajos vitája!
22. Írj rövid érvelő esszét „Nemzeti hagyomány és modernizáció” vagy „Globalizáció és nemzeti
értékek” címmel! Írásod szerkezete kövesse az érvelés szerkezeti felépítését!
(1) bevezetés: a kérdéskör általános bemutatása, a probléma értelmezése
(2) tétel: a bizonyítani kívánt állítás megfogalmazása
(3) érvelés: érv + példa vagy idézet + magyarázat láncolata
(4) cáfolás: cáfolat + példa vagy idézet + magyarázat
(5) következtetés: összegzés, a tétel megerősítése a legfontosabb érv megismétlésével és/vagy egy
újabb ütős érvvel; zárónyilatkozat
23. Az írásokat beszéljétek meg csoportokban!

Az Európai Unió tagállamainak zászlajai és Korompay Dóra: Intenzív kommunikáció a múlttal is! (2008)
„ Veszélyezteti vagy kiteljesíti az Európai Unió az etnikai, vallási, nemzeti, kulturális és nyelvi sok-
színűséget?
„ Nézz utána, mit jelentenek az „eurokonform” és az „euroszkeptikus” kifejezések!

155

3irod_10_ii-6.indd 155 2011.08.18. 11:44:12

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Alaphelyzet
A Toldi estéjének alaphelyzete hangsúlyosan az
elmúlást idézi. Az őszi természet, a komótosan
nézelődő nap allegóriája és az omladozó, lepusztult
Toldi-ház látványa elégikus-groteszk atmoszférát
teremt. Az öreg Toldi a halálra készül, pedig hiány-
zik belőle az öregek elesettsége. Még erős vitéz,
mégsincs helye a megváltozott világban. Tisztában
van azzal, hogy az életének értéket és célt adó esz-
ményeit meghaladta az idő. A megváltozott hely-
zethez mégsem alkalmazkodhat, mert ezzel elveszí-
tené önazonosságát. A megbékélést és nyugalmat
hozó halálra vágyik.
A szótlan, öregségében is méltóságteljes Toldi
saját sírját ássa. Mellette régi fegyvernöke, a nyug-
hatatlan és nyugtalan Bence. Kettejük kommuniká-
ciója sokáig csak gesztusokkal, tekintetváltásokkal
folyik. A szituáció eleve képtelen, hiszen egy fizikai-
lag erős, életerős ember külső kényszer nélkül magá-
Szegényes cselekmény, líraiság
A Toldi estéje a cselekmény hétnapos időtartamából
négy nap történéseit beszéli el. Ahogyan a trilógia
első részében, a főhős most is Nagyfaluból indul
útnak Budára. Szemben a Toldival, ezúttal ide is tér
vissza, holtan.
A nyitó és záró kép szinte összecsúszik, alig van
köztük különbség. Az első énekben ketten állnak
a mélyülő sírgödörnél, az öreg Toldi és Bence.
Kora este van, ami utóbb sötét éjszakába hajlik.
Dércsípte őszi levelek hullanak a fákról. A záró
kép a behantolt sír mellett ásónyélre támaszkodó
Bencét mutatja. Ismét este van, és Toldi sírját belepi
a friss hó.
A jelképes jelentésekkel bíró évszak- és napszak-
toposzok is jelzik, hogy az elbeszélő költemény
középpontjában az öreg Toldi személyisége, belső
konfliktusa áll. A lelkiállapot tárgyiasulásának jel-
Értékkonfliktus
Toldi lelki konfliktusának hátterében két, egymással
ellentétesnek mutatkozó világ és értékrendszer tárul
fel. Az egyik világ végérvényesen a múlté, a másik
idősíkja a jelen. Toldi értékrendszerét a közösség
olyan képviselete jellemzi, amelyben a nyers erőnek,
156
3irod_10_ii-6.indd 156
nak ássa a sírját. Bence szószátyár és értetlen, így
komikus faggatózása fokozza a nyitó jelenet gro-
teszkségét. Bence szószátyársága nyit utat Toldi
kifakadásának. Sértettségének, lelki meghasonlásá-
nak az az oka, hogy Lajos király három éve haza-
küldte az udvartól, mert zsémbelve bírálta annak új,
olaszos szokásait. Most úgy tekintenek rá, mintha
már nem is élne. Belső konfliktusának oka a saját
eszményei és a megváltozott világ között tapasztalt
feloldhatatlan ellentét. Ennek a léttapasztalatnak
a középpontba állítása eredményezi a mű elégikus-
tragikus hangütését, amelybe már az első énekben
fájdalmas humor is vegyül.
Az alaphelyzetet Pósafalvi János érkezése bil-
lenti ki a nyugvópontról. Az olasz vitézről hozott
hír reményt ad Toldinak, hogy szükség lehet még
a személyében megtestesülő értékrendre, az egyéni
vitézségre és erőre, a lovagi virtusra.
legzetes motívuma a Budára tartó agg leventét
beburkoló köd. A ködön átderengő őszi napfény
utal Toldi új reménnyel kecsegtető helyzetére, zak-
latott lelkiállapotára, és egyúttal későbbi csalódását,
kudarcát is előrevetíti.
A lélektani hitelességgel megformált, árnyalt sze-
mélyiségrajz előtérbe állítása meghatározza a cselek-
mény szerkezetét. A trilógia első részéhez képest
jelentősen csökken a külső események súlya. Eltűn-
nek a Toldira jellemző kalandos jelenetek, epizódok.
Kisebb szerephez jutnak az életképszerű elemek.
A cselekmény néhány, a jellemábrázolás szempont-
jából lényeges mozzanatra korlátozódik. Mindez az
epikus jelleg részleges visszaszorulásával és a líraiság
előtérbe kerülésével jár. A líraiság többek között
abban is megnyilvánul, hogy a Toldi estéje költői
képeinek jelentős része lelkiállapotot jelöl.
a bátorságnak, az egyéni hősiességnek és a büszke
önérzetnek van meghatározó szerepe. Ezekben
a nemesi eredetű értékekben a XIX. század roman-
tikus felfogása a magyarság évezredes hagyományait,
nemzeti önazonosságát látta. A műben a hagyomá-
2011.08.18. 11:44:12

nyos értékrend kerül szembe egy új korszak, a
modernizáció értékrendjével. A fizikai erő helyét
a műveltség veszi át, az egyéni vitézség helyébe a
hatékonyabb gyakorlatiasság lép. Lajos király apród-
jai a pécsi, párizsi, bolognai egyetemeken tanultak
„ésszel hódítani”. Az új találmány, a puskapor segít-
ségével pedig könnyedén elbánhatnak akár egy egész
hadsereggel is.
Az elbeszélői nézőpont, az értékelés billegtetése
arról árulkodik, hogy Aranynak a modernizáció-
hoz, a haladás képzetéhez kezdettől fogva kettős
volt a viszonya. Költészetét ezért is jellemzi már
1849 előtt az elégikus hangnem. Észérvek mentén
elfogadta a szükséges modernizációt, de a haladás-
ban, a fejlődésben egyúttal a nemzeti önazonossá-
got megtestesítő hagyományok pusztulását, az
értékpusztulást is látta.
A múltban élő hős
Toldi nem hiányzik ebből a világból, mert nem is
illik bele. Idejétmúlt jelenlétét érzékletesen mutatja
a Don Quijote és Sancho Panza kettősét idéző,
humorosan megrajzolt bevonulás Budára. Toldi
tévesen értelmezi Pósafalvi híreit. Hinni kezdi, hogy
eszményei mégsem tűntek le végérvényesen. Az
olasz bajnok legyőzését követően még sértett és
büszke, mert Lajos király nem ismerte fel. Az ünneplő
tömeg és az utána küldött királyi követség hatására
azután kiengesztelődik. Önmagát áltatja azzal, hogy
újra megtalálhatja a helyét a király környezetében.
Az apródokkal való találkozás azonban meg-
hiúsítja ábrándjait. A kiélezett helyzet világosan
megmutatja a két kor és a kétféle értékrend egymást
kizáró ellentétét. Az öreg Toldi utolsó hőstettével
párhuzamba állítható, Szent Lászlóról szóló balla-
dát az apródok unalommal, idegenkedve hallgatják.
Az időbeli elcsúszások egyikeként Toldi a számára
kedvezőbb darabot nem is hallja – ez is jelzi a kom-
munikációs szakadékot. A Toldiról szóló csúfoló
Népies és nemzeti költészet
A Toldi estéje eltávolodik a Toldi népiességétől. Ezt
jelzi például a hangnem összetettsége, az árnyalt
jellemformálás, a népi mesemondó szerepének mel-
lőzése és a nyelvhasználat. Az eltávolodás tudatos
költői program eredménye. Arany a népies stílust
3irod_10_ii-6.indd 157
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Brocky Károly: Asztalnál ülő lovag
(1830–1839)
ének pedig a „mesévé csinálnak” és a „krónikába tesz-
nek” korábbi panaszát írja felül. A krónika és a mese
ugyanis, ha kiszínezve is, de rögzíti, megőrzi a múl-
tat, és ezzel a hagyomány részévé teszi a hősi tet-
teket. A gúnydalban viszont Toldi eszményeinek
megtagadása, kicsúfolása fejeződik ki. A csúfolódó
apródok rádöbbentik Toldit, hogy hiú reményeket
táplált. Eszményei idegenek az új világtól, vágyai
beteljesíthetetlenek. Dühe nemcsak három apród
halálát okozza, hanem a sajátját is: megüti a guta.
Az alaphelyzetbeli lehetőséggel szemben Toldi
halála így és ekkor már egy megszégyenült, tehetet-
len, végsőkig kiábrándult öregember halála. Tragi-
kuma abban rejlik, hogy vele együtt a múlt nagy
formátumú értékei, hősi nagysága, a lovagvilág egé-
sze tűnik el. Úgy hal meg, hogy élete legnagyobb
vereségét szenvedi el. Lajos király kegyelme és elis-
merése lényegében már semmin nem változtat.
A műre jellemző elcsúsztatás-elcsúszás miatt Toldi
nem is hallja a király válaszát.
a nemzetinek nevezett költészet kezdeti szakasza-
ként értelmezte: „Szeretem a nemzeti költészetet;
a népiesség köntösében még most; később majd pusz-
tán.” A nemzeti költészet Arany felfogásában nem
egyszerűen a szélesebb rétegek számára is befogad-
157
2011.08.18. 11:44:13
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
ható költészetet jelenti, hanem a népiesség megha-
ladásával létrejövő, magasabb rendű költészetet.
Olyan költészetet, amely nem idegen példák követé-
sével alakul ki, hanem a népcsoport saját, ősi irodal-
mi hagyományából szervesen fejlődik. Így megőrzi
annak a hordozó közösségre jellemző egyediségét.
Ez a népiességfelfogás a Herder nyomán elterjedt
romantikus elméletben gyökerezik. Arany szerint a
nemzeti költészet megteremtéséhez az élő népkölté-
szetből kell meríteni, mert a népköltészet ősi és hite-
les formában őrizte meg nemzeti hagyományainkat.
A Toldi estéje – a Toldi népiességétől eltávolod-
va – a nemzeti költészet megvalósításának irányába
mozdul el. Nyelvhasználata merít ugyan a népkölté-
szetből, de nyelvi kifejezésmódja a műköltészet ma-
gasabb esztétikai igényeit tartja szem előtt. Az egy-
neműség helyett összetettebb, árnyaltabb világot és
személyiséget alkot. Elbeszélői nézőpontja vegyíti az
elégikust, a tragikust és a humorost. Mindezekkel
jelentős hatást gyakorolt a XIX. század második fe-
lének magyar prózaepikájára, többek között Gyulai
Pál és Kemény Zsigmond művészetére.
Petőfi levele Aranyhoz. Petőfi levéllel és verssel
üdvözölte a Toldi íróját. Arany költeménnyel válaszolt
Petőfinek, a két költő között barátság szövődött.
A nagykőrösi korszak lírája
„Arany költészetének elégikus hangoltsága – amely
már a Toldi estéjében is megmutatkozott – az
1850-es évek lírai verseiben teljesedett ki. A szabad-
ságharc bukása vélhetőleg hozzájárult annak a
rezignált költői hangnak a fölerősödéséhez, amely
Arany művészi létértelmezésének már korábban is
egyik meghatározó alkotóeleme volt.”
(Gintli Tibor–Schein Gábor)
158
3irod_10_ii-6.indd 158
Arany János (1817–1882)
Nagyszalontán született,
elszegényedett hajdúcsa-
lád kései gyermekeként.
Három-négy éves korá-
ban már olvasott, nagysza-
lontai tanulmányai idején
több nyelven is. 1833-ban
a debreceni református
kollégium diákja lett. Egy
év múlva megszakította tanulmányait, és Kisújszállá-
son ideiglenes tanítói állást vállalt. 1835-ben folytatta
tanulmányait Debrecenben. Festészettel, szobrászat-
tal, zeneszerzéssel kísérletezett. 1836-ban színésznek
szegődött. A társulat feloszlását követően rossz lelki-
ismerettel tért haza: anyját elvesztette, apja ideiglene-
sen megvakult.
1840-ben Nagyszalonta segéd-, majd aljegyzője lett.
Novemberben feleségül vette Ercsey Juliannát. Két
gyermekük született: Juliska (Arany János: Juliska el-
bujdosása) és László (Petőfi Sándor: Arany Lacinak).
1842-ben a gimnázium rektora lett egykori iskolatársa,
az ismert irodalmár Szilágyi István. Szilágyi önműve-
lésre és irodalmi tevékenységre buzdította Aranyt.
1847-ben a Toldival megnyerte a Kisfaludy Társaság
pályázatát. A Kisfaludy Társaság 1848-ban tagjává vá-
lasztotta. Novemberben önkéntes nemzetőrnek állt
Aradon. 1849-ben belügyminiszteri fogalmazó lett.
A szabadságharc bukását követően állását, lakását
elvesztette, bujkálni kényszerült. 1851 novemberétől
a nagykőrösi református gimnáziumban tanított
magyart és latint. 1859-ben tagjai közé választotta az
Akadémia. Székfoglalóját Zrínyi és Tasso címmel tar-
totta.
1860-tól Pesten élt, szerkesztette a Szépirodalmi
Figyelőt, majd a Koszorút. 1865-től a Magyar Tudo-
mányos Akadémia titkári teendőit látta el. 1870 és
1876 között (más forrás szerint 1865 és 1879 között)
az Akadémia főtitkára volt.
1877-től nyaranta a Margit-szigeten alkotott.
A verseket a Gyulai Páltól, a kor legismertebb kritiku-
sától kapott, üres lapokat tartalmazó, kulccsal zárható
kapcsos könyvbe tisztázta le. 1882 októberében Petőfi
Sándor szobrának leleplezésekor meghűlt, és még
ebben a hónapban meghalt.
1. Fejezd be indoklással többféleképpen
a mondatot! „Tőlem ne várjon senki…”
2. Készíts pókhálóábrával kérdésekből
álló címmeditációt a Letészem a lantot
verscímhez!
2011.08.18. 11:44:13

Letészem a lantot
Letészem a lantot. Nyugodjék.
Tőlem ne várjon senki dalt.
Nem az vagyok, ki voltam egykor,
Belőlem a jobb rész kihalt.
A tűz nem melegít, nem él:
Csak, mint reves1 fáé, világa.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!
Más ég hintette rám mosolyját,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midőn ez ajak dalra költ.
Fűszeresebb az esti szél,
Hímzettebb volt a rét virága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Zengettük a jövő reményit, Letészem a lantot. Nehéz az.
Elsírtuk a mult panaszát; Kit érdekelne már a dal.
Dicsőség fényével öveztük Ki örvend fonnyadó virágnak,
Körűl a nemzetet, hazát: Miután a törzsök kihal:
Minden dalunk friss zöld levél Ha a fa élte megszakad,
Gyanánt vegyült koszorujába. Egy percig éli túl virága.
Hová lettél, hová levél Oda vagy, érzem, oda vagy
Oh lelkem ifjusága! Oh lelkem ifjusága!
(1850)
Ah, látni véltük sirjainkon
A visszafénylő hírt-nevet:
Hazát és népet álmodánk, mely
Örökre él s megemleget.
Hittük: ha illet a babér,
Lesz aki osszon… Mind hiába!
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Nem így, magánosan, daloltam: Most… árva énekem, mi vagy te?

Versenyben égtek húrjaim;
Baráti szem, művészi gonddal
Függött a lantos ujjain;
Láng gyult a láng gerjelminél2
S eggyé fonódott minden ága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!
Elhunyt daloknak lelke tán,
Mely temetőbül, mint kisértet,
Jár még föl a halál után…?
Hímzett, virágos szemfedél…?
Szó, mely kiált a pusztaságba…?
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

3. Magyarázzátok meg, miért ellentmondásos a címben és a keretversszakok első soraiban tett ki-
jelentés!
4. Értelmezzétek kettéosztott naplóval, mi indokolja a beszélő kilátásba helyezett elhallgatását az
első, és mi az utolsó versszakban! Hol személyesebb, hol tárgyilagosabb az indoklás? Vajon miért?
5. Hasonlítsátok össze T-táblázattal a versből kiolvasható múlt és a jelen értékszerkezetét!
a) Hogyan értékeli a beszélő a múltat, múltbeli költészetét és költőszerepét? Hogyan minősíti
a jelent, jelenbeli költészetét és költőszerepét?
b) Az értékszerkezet és a költő-, költészetszerep alapján melyek a vers inkább ódai, melyek inkább
elégiára jellemző strófái?
c) Milyen jelentésmódosító szerepe van a refrén megváltozásának az utolsó versszakban?
6. Készítsétek el a versszöveg lant–dal, tűz–láng és fa–ág–virág–levél motívumainak, képeinek
hálóját! Válasszatok minden motívumnak külön színt! Ha van rá lehetőségetek, digitális táblára
is elkészíthetitek az anyagot.
a) Vizsgáljátok meg, milyen jelentéslehetőségek kapcsolódnak hozzájuk! Hogyan alakulnak, mó-
dosulnak, változnak a képek, motívumok jelentései?
b) Hogyan térnek vissza a második szakasz képei a hatodikban? Mitől válik a hatodik versszak
ironikussá?
7. Igazoljátok, hogy Arany verse párbeszédet folytat Petőfi Sándor A XIX. század költői című alko-
tásával! Mutassátok be halmazábrával a motivikus és jelentésbeli kapcsolatokat és különbségeket!

1
korhadt
2
gerjedelménél, fellángolásánál

159

3irod_10_ii-6.indd 159 2011.08.18. 11:44:13

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

8. Olvassátok újra Vörösmarty Mihály Előszó című költeményét! Vizsgáljátok meg és értelmezzétek
a két vers motivikus hasonlóságait!
a) Hogyan kapcsolódik az Előszóban a természetmotívumokhoz és az évszaktoposzokhoz
az időbeliség? Mi az idő sajátossága Vörösmarty versében?
b) Hogyan kapcsolódik a Letészem a lantot című vers motivikájához az időbeliség? Mi az idő
sajátossága ebben a versben?

9. Tekintsétek át pókhálóábrátokat! Melyik kérdést hogyan válaszolja meg a vers?

10. Értéktelenebb-e az önkifejező költészet, mint a közösségi érdekeltségű líra? Vitassátok meg
a kérdést a sarkok technikával!
11. Olvassátok el és beszéljétek meg Teslár Ákos kortárs író, esszéista alábbi gondolatait!
„[P]róbára hívom a játékos kedvében lévő olvasót: (…) hunyja le a szemét, és néhány másodperc-
re képzelje maga elé a – legyen szabad ilyen badarságot kérni – tipikus költőt! Bizonyára csak az
irodalomelméletben legjáratosabbak képzeltek lírai ént vagy a szövegben éppen felismerhetetlen-
ségig szétaprózódó, eltűnőben lévő beszélői pozíciót, érdektelenként elutasítva minden húsra és
vérre tett utalást. És minden bizonnyal csak az irodalmi életben otthonosak láttak maguk előtt
pulóveres, ritkán izzó tekintetű, szemüveges bölcsészkari hallgatót. Mit látott a civil nagyközönség?
Az egyik részük kérésemre valószínűleg lobogó kabátú, egy vagy két kezét magasba tartó, valami-
lyen közintézmény lépcsőjén vagy a természet lágy ölén buzdítást és bölcsességet osztó, fésületlen
alakot vizionált, s nem tévedett nagyot, ha kardot látott az oldalán. A másik részük fűtetlen pad-
lásszobában rongyaiba burkolózva köhécselő, ám eközben keményen dohányzó és poharazó alko-
tót képzelt maga elé, aki az évtizedekig is eltartó haldoklás felfokozott léthelyzetében összegez.
Nos, az első alakot nevezzük most kissé önkényesen és leegyszerűsítve egészséges költőnek, a má-
sodikat pedig beteg költőnek. Az ismertebb alkotók mindegyikét – ilyen az iskolai oktatás – be
tudjuk sorolni a két csoport valamelyikébe – ha máshogyan nem, hát kizárásos alapon.”
a) Milyen általánosításokkal (sztereotípiákkal) szembesíti az olvasót Teslár Ákos?
b) Mit jelent lírai ént vagy beszédpozíciót elképzelni a hús-vér költő helyett?
c) Milyen költészetfelfogásokhoz kapcsolódhat a szerző szerint a „civil nagyközönség” által el-
képzelt két költőtípus?
d) Hová sorolható be, besorolható-e Petőfi költői életműve, költészetfelfogása alapján?
e) Hová sorolható be, besorolható-e Arany, illetve Arany költészetfelfogása a Letészem a lantot
című vers alapján?
f ) Milyen befogadói magatartásnak szól Teslár iróniája?

Elégikus látásmód
Arany János 1849 előtti líráját a tanító szándékú, allegorikus vagy
élet- és zsánerképszerű alakításmódok jellemezték. Költészetének Azz elégiko-ódaa kevert műfajú
az elégikusság akkor még kivételesnek számító szólama volt. líraai alkotás. A csüggedés és lel-
A szabadságharc bukását követően ez a létszemlélet szinte kizáró- kessedés ellentétes érzelmeinek
meegfelelően a hangneme is ösz-
lagossá vált Arany lírájában. 1850-es évekbeli verseinek alanya
szeetett: elégikus és ódai. Meg-
többnyire kiszolgáltatottnak és veszélyeztetettnek érzi magát.
található
á benne az ódai tárgy-
Élménykörében gyakori a kiégettség, az életkedvvesztés. Ekkor írt hozz fordulás magasztos, pateti-
műveinek többségében a távlattal bíró, értelmes élet képzete csak kuss beszédmódja, valamint az
elérhetetlen eszményként, a valósággal, a múlttal szembeállítva elégia
é hiányérzete, idő- és ér-
van jelen. Költeményeit műfaj- és hangnembeli kevertség jellemzi. tékkszembesítő gesztusa és re-
Gyakori műfajai az elégiko-óda (Letészem a lantot, Ősszel) és ziggnált beletörődése.
az ironikus elégia (Kertben, Visszatekintés). Az eszmény és a való-
ság egymást kizáró ellentéte megtapasztalható az ars poetica ele-
meit is tartalmazó Letészem a lantot című elégiko-ódában is.

160

3irod_10_ii-6.indd 160 2011.08.18. 11:44:14

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Lelki kiüresedés Írószobám

A cím, a vers kezdete és zárlata a költői én elhallgatását helyezi kilátásba. Ez a szoba, hol én most
Metonimikus költészettoposza, a lant Petőfi A XIX. század költői című Tillaárom haj!
versére való utalásként is olvasható. A költőtárs versének lírai hőse a lát- Pusztítom a papirost
Tillaárom haj!
nok-próféta szerepéből szólalt meg. Abszolút igazságok tudójaként for- Se nem csapszék, se nem bolt,
dult kora költőihez és közösségéhez. Megszólalásában szembeállította a Csizmadia műhely volt.
magasabb rendűnek tartott közösségi érdekeltségű költészetet az önki- Tillaárom haj!
fejező, személyes jellegű költészettel.
Ezzel a költészetfelfogással folytat párbeszédet a Letészem a lantot. A fő céhmester szabott
Tillaárom haj!
Költői énje úgy tapasztalja, hogy megbomlott a külső és a belső világ Benne csizmát, papucsot.
összhangja. Személyisége mélyreható változásokon ment át. Az eszmé- Tillaárom haj!
nyek szertefoszlását a biztos értéktudat elvesztése és a lelki kiüresedés Ha megvarrta, eladta,
követte. Így jelenbeli helyzetében folytathatatlan a költőtárs képviselte Jól eresztett a kapta1.
közösségi költőszerep. A helyette lehetséges lírai megszólalásmód pedig Tillaárom haj!
– megítélése szerint – csekélyebb értékű a Petőfi-féle megszólalási módok- Nem volt ártalmas annak
nál. A vers idő- és értékszembesítő magatartással magyarázza az elhallga- Tillaárom haj!
tási szándékot, és világítja meg a költői személyiség változásának hátterét. Sem a ragya, sem a nap,
Tillaárom haj!
Sem az árvíz, sem a hó,
Sem a revolúció2.
Eszményi múlt Tillaárom haj!

Az idő- és értékszembesítés aszimmetrikus szerkezetben bomlik ki. Bezzeg, de nem megy nékem
Tillaárom haj!
A keretversszakok és a hatodik versszak a jelen, a 2–5. versszak a múlt Ez az én mesterségem,
idősíkjához tartozik. A két idősíkot a refrén szövegszerűen is összekap- Tillaárom haj!
csolja. A múlt idejű ige érvényességét a személyiség jelen állapotára is Ha dolgoztam, kirakom:
kiterjesztő igealakkal hangsúlyozza. Azt se kérdik, hogy adom.
A második versszakban a tavasz–nyár évszaktoposzhoz kapcsolódó Tillaárom haj!
természeti képek utalnak az én és a világ múltbéli harmóniájára. Az érték- Háborúban azt mondták,
telítettséget a látószög romantikus kitágítása (ég–föld), a melléknevek Tillaárom haj!
fokozott alakjai, valamint az erőteljes hang-, szín-, tapintás- és illatkép- Most keveset adunk rád;
letek jelzik. Ez az értéktelített, eszményinek láttatott környezet a Tillaárom haj!
reményteljes és értelmes költői tevékenység lehetőségét is jelenti. Ezzel Béke-időn azt vetik,
Másra kell a pénz nekik.
szemben a jelen világát a beszélő kaotikusnak és értékhiányosnak tapasz- Tillaárom haj!
talja, ami alkotásra képtelen költői lélekállapotot eredményez.
A harmadik és a negyedik versszak a nagyszerű célok szolgálatába állí- Ne volnék csak ilyen vén!
tott költői ihletet a költőtárs ösztönző, múltbéli jelenlétével hozza össze- Tillaárom haj!
függésbe. A negyedik versszak többes szám első személyű igealakjai jelzik, Írótollam letenném,
Tillaárom haj!
hogy a költői én azonosul a lelkesült lélekállapottal és a közösségi költősze- S beszegődném maholnap
reppel. Saját költészetének is az ehhez hasonló vonásait tartja értékesnek. Csizmadia inasnak.
A hatodik versszak a haza boldognak hitt jövőjét a nemzeti költő Tillaárom haj!
hírnevének reményével kapcsolja össze. Motívumrendszere a Nemzeti (1850)
dal utolsó versszakát is megidézi.

1. Mi a műfaja az Írószobám című versnek? Milyen hangvétel jellemzi?

2. Hasonlítsd össze az Írószobám és a Letészem a lantot című költe-
ményeket! Összehasonlítási szempont lehet például a téma, a köl-
tészetfelfogás, a költői mesterség értelmezése, a műfaj, a versforma
és a tartalom viszonya, a lírai én önszemlélete, nézőpontja, a versek 1
kaptafa; lábfej alakú keményfa forma
hangvétele. Rögzítsd szemponttáblázatban észrevételeidet! cipőkészítéshez és -javításhoz
2
forradalom

161

3irod_10_ii-6.indd 161 2011.08.18. 11:44:14

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A jelen költészetének leminősítése Bertók László: Platón benéz az ablakon

A hatodik strófát indító határozószó idősíkváltást jelez. A visszavert fény évszaka,

A költemény utolsó két versszaka a lírai alany jelenbeli köl- Platón benéz az ablakon,
tészetét minősíti. A kérdő mondatok sorjázása irányvesz- kezében ásó és kapa,
csodálkozik, hogy itt lakom.
tettségre, kiábrándultságra utal. A beszélő ironikusan közelít
mostani költészetéhez. A költői megszólalást jelölő meta- Mondanám, hogy rögtön megyek,
forák és hasonlatok képei a halál képzetköréből származnak. lehetnék még jó asztalos,
Azt érzékeltetik, hogy a vers beszélője szerint a jelen alkotá- de megbénít a döbbenet,
sai – a múlt költészetének nagyszerűségéhez képest – élette- silány tükörré foncsoroz.
len művek. Mondanám, hogy nem én vagyok,
Az énekhez kapcsolódó „árva” jelző értelmezhető a köl- bűnössé tett a félelem,
tőtárs elvesztésére való utalásként, de a befogadói közösség hátam mögött a lét dadog,
hiányaként, az érdektelenség panaszolásaként is. E lehetsé- előttem a történelem.
ges jelentéseket megerősíti a pusztába kiáltott szó biblikus
Mondanám, hogy nincsen remény,
utalása. A vélekedés fakadhat abból a körülményből, hogy hogy maholnap ötven leszek,
a XIX. század második felében leértékelődött az irodalom s ami árnyékból költemény,
szerepe. Fakadhat az eszmények megvalósulásának kudarcá- a valóságban egyszeregy.
ból, a kudarc elégikus tudatából is.
Ezt az összetett tapasztalatot összegzi az első versszakkal Mondanám, hogy akkor mi van,
miért jobb, aki boldogabb,
keretet alkotó hetedik strófa. Törzsök–virág metaforájában s ha a varázs anyagtalan,
szerves egységben jelenik meg nemzet és költője, természeti mire emlékszik az anyag?
törvényszerűségként a közösségi költőszerep betölthetetlen-
sége. A törzsök metafora Arany költészetfelfogásában kez- Mondanám, hogy egyébiránt,
detektől költő és közönsége egységét, a költészet szerves hogy vártam már, hogy jónapot,
de minden sorvég rímbe ránt,
közösségi funkcióját jelentette. Benne a költő közösségének csak hazudnék, csak hallgatok.
szószólója volt. „S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, /
Ki törzsömnek élek, érette, általa; / Sorsa az én sorsom s ha (1985)
dalra olvadék, / Otthon leli magát ajakimon dala” – írta
Arany Válasz Petőfinek című versében (1847). A Letészem
a lantot refrénjének módosulása jelzi, hogy a beszélő remé-
nyeinek szertefoszlását befejezettnek, elégikus lélekállapotát
pedig véglegesnek tekinti.

1. Igazold vagy cáfold Bedecs László alábbi megállapításait Bertók László verséről!
„A költészet ebben a versben nem értelmeződik önértékként, pláne nem fenségesként. És az is inkább csak
mentegetőzésnek tűnik, hogy ennek ellenére nincs mit tenni: ha »minden sorvég rímbe ránt«, akkor verset
kell írni. A szövegben megképződő »költészet háza« metafora a címben megidézett, a művészetet nem
sokra tartó Platónhoz kapcsolható bölcseleti távlatokat nyit, hiszen ebbe a házba pontosan úgy szűrődik be
a fény az ablakon keresztül, ahogy a barlangba annak bejáratán át. Eközben az ásóval és kapával ábrázolt
Platón a földműves nagyszülők és szülők képével mosódik egybe, azaz az ő egyszerű, mégis mély bölcsessé-
güket is megjeleníti. A Platónnak tulajdonított csodálkozás tehát legalább annyira a falu csodálkozása is
az ősei munkája helyett a megfoghatatlan költőmesterséget választó, városba költöző fiún. A verscím (…) ars
poetica-szerűen rögzíti Bertók költészetszemléletét. (…) [E]bben a versben tényleg minden benne van, ami
ezt a költői pályát jellemzi: a származás és a városi lét konfliktusa, a költő és az ihlet kitüntetettségének
fenntartása, illetve az ezt kommentáló önirónia, ami rögtön le is választja a beszélőt erről a romantikus
szólamról.”
2. Keress hasonló vonásokat Bertók László Platón benéz az ablakon és Arany János Írószobám című versének
kérdésfelvetése, a lírai én önértelmezése, költői szerepértelmezése és költészetfelfogása, valamint formai
megoldásai és hangvétele között!

162

3irod_10_ii-6.indd 162 2011.08.18. 11:44:15

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Ősszel
1. Mit olvasnál, mit vennél le a könyvespolcról,
a) ha derűs kedvvel szeretnél egy kicsit üldögélni és Híves, borongó őszi nap;
olvasni? Beült hozzám az únalom:
b) ha nagyon unatkoznál, és szeretnéd kicsit feldobni Mint a madár, ki bús, ki rab,
a napodat? Hallgat, komor, fázik dalom.
c) ha nagyon szomorú lennél, és vigasztalást keresnél Mit van tennem? olvasni tán…?
az olvasásban? Maradj Homér, fénydús egeddel,
d) ha várnál valakire, és csak kevés időd lenne belela- Maradj te most!… Jer Osszián1,
pozni valamibe? Ködös, homályos énekeddel.
2. Beszéld meg választásaidat padtársaddal!
3. Milyen tájjal érzékeltetnétek a boldogság és az elége- Mert fájna most felhőtlen ég,
dettség, illetve a kiábrándultság és a hiányérzet lélek- Mosolygó, síma tengerarc,
állapotát? Rendezzétek be képzeletben a tájakat mi- Élénk verőfényes vidék –
nél részletesebben! Óh, fájna most nekem e rajz!
Kék fátyol messze bérc fokán –
Arany hajó, mely futva szegdel
Bibor habot… Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Ott kéken a Zeüsz-lakta domb;

Itt zölden a nyájas sziget;
Fölötte lomb, alatta lomb,
Árnyas berek, zengő liget, –
Hullám-mosott gazdag virány2 –
Fehér juhak s tulkok sereggel –
Minő kép ez!… Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Füst koronáz erdőt, bokort,

Vendégies hivójelül;
Hősek családja, víg csoport,
Áldoz, toroz máglyák körül;
Lantszóra lejt ifjú, leány;
Szinyei Merse Pál: Őszi tájkép (1900) Kettős pohár3, mézízü nedvvel,
Vigan forog… Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

4. Teremtsetek kapcsolatot az első feladat és a versben S ha zúdulnak véres csaták,

megalkotott beszédhelyzet között! Szabadságért nem küzdenek,
5. Írjátok le, milyen közös motívumai, színei vannak az Mert elnyomás, népszolgaság
általatok elképzelt lélekállapotképeknek és a versbeli Előttük ismeretlenek.
világoknak! Törvényök nincs – boldog hiány!
6. Tagoljátok a költői világok alapján a verset szerkezeti A vének élőszája rendel
egységekre! Igazságot… Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

1
a hagyomány szerint a III. században élt legendás, gael nyelven alkotó kelta költő
2
viruló, termékeny táj (nyelvújítási szó)
3
pohár, amelyből ketten isznak, egy fiú és egy lány, hogy ezzel elnyerjék egymás szerelmét

163

3irod_10_ii-6.indd 163 2011.08.18. 11:44:15

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Oda van a szép nyár, oda!
7. Formáljátok meg állóképben minél nagyobb szö- A természet lassan kihal;
veghűséggel a homéroszi világot! Nincs többé nagyszerű, csoda,
a) Figyeljetek a táji környezetre, a színekre és a for- Többé se napfény, sem vihar;
mákra, a táj lakóira, tevékenységükre, életmód- Pacsirta nem szánt, csalogány
jukra! Nem zöngi dalját este, reggel;
b) Helyezzétek bele az állóképbe a homéroszi világ Nincs délibáb… Jer Osszián,
költőjét! Mi lehet a szerepe ebben a közösség- Ködös, homályos énekeddel.
ben? Miről írhat?
c) Milyen lélekállapot kivetülése, milyen jelképes Egyhanguság, egyformaság;
jelentés hordozója lehet ez a világ? A nappal egy világos éj;
d) Hogyan viszonyul a vers beszélője ehhez a világ- Nem kék az ég, nem zöld az ág,
hoz? Miért? Menny, föld határán semmi kéj;
8. Formáljátok meg állóképben minél nagyobb szö- Csak sír az égbolt ezután
veghűséggel az ossziáni világot! Örök unalmu lanyha cseppel,
a) Figyeljetek a táji környezetre, a színekre és a for- Mig szétolvad… Jer Osszián,
mákra, a táj lakóira, tevékenységükre, életmód- Ködös, homályos énekeddel.
jukra!
b) Helyezzétek bele az állóképbe az ossziáni világ Óh jer, mulattass engemet,
költőjét! Mi lehet a szerepe ebben a közösség- Hunyó dicsőség lantosa;
ben? Miről írhat? Érdekli mostan lelkemet
c) Milyen lélekállapot kivetülése, milyen jelképes Borongó ég, kihalt tusa,
jelentés hordozója ez a világ? Emlékhalom a harc fián,
d) Hogyan viszonyul a vers beszélője ehhez a világ- Ki az utolsók közt esett el,
hoz? Miért? Remény nélkül… Jer Osszián,
9. Vizsgáljátok meg, hogyan alakul a refrén szerepe! Ködös, homályos énekeddel.
a) Milyen kettős vonzásban szólal meg a beszélő
a refrénben? Mit utasít el, mit hív? Felhőid és zúgó szeled,
b) Hogyan módosítja, alakítja a refrén az egyes A zizegő haraszt, mohar,
versszakok jelentését? Hogyan módosítják, ala- Magános tölgy a domb felett,
kítják a szakasztörzsek a refrén jelentését? Bolyongó tűz, hullámmoraj –
10. Olvassátok el és értelmezzétek a következő esszé- Ez, amit lelkem most kiván!
részletet! Enyésző nép, ki méla kedvvel
„Én helyesebbnek tartom a célzott hatás megfonto- Multján borong… Jer Osszián,
lásával kezdeni. Mindig szem előtt tartva az erede- Ködös, homályos énekeddel.
tiséget – mert aki elég merész volna magát az érde-
keltség ily nyilvánvaló s könnyen érthető forrásától Kinek sötétes éjjelen
megfosztani, bizonnyal a saját érdeke ellen csele- A hős apákhoz költözött
kedne –, először is így szólok magamhoz: »A szám- Daliák lelke megjelen,
talan hatás vagy benyomás közül, aminek befogadá- Alánéz bús felhők között
sára a szív, az értelem vagy, nagyobb általánosságban, És int feléd: „Jer, Osszián,
a lélek képes lehet, a jelen alkalommal melyiket vá- A holtakat miért vered fel?
lasszam?« S miután megállapodtam a hatásban, Nincs többé Caledonián4
melynek elsősorban újnak, másodsorban élénknek Nép, kit te felgyujts énekeddel.”
kell lenni, meggondolás tárgyává teszem, vajon ezt
a hatást a mesével vagy a tónussal érhetem-e el in- (1850)
kább, mindennapi mesével és különös tónussal,
vagy megfordítva, mese és tónus egyforma különös-
ségével, aztán körülnézek, vagy inkább magamba
tekintek, oly mese- vagy tónuskombinációt keresve,
mely legjobban segíthet a hatás fölépítésében.”
(Edgar Allan Poe: A műalkotás filozófiája – részlet,
Babits Mihály fordítása)
4
Skócia északi részén (régies)

164

3irod_10_ii-6.indd 164 2011.08.18. 11:44:15

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
a) Mit érthet Poe „a célzott hatás megfontolásán”?
b) Mit jelenthet az értelem vagy a szív befogadására építeni?
c) Mit jelent a befogadói hatás elérése mesével, illetve tónussal?
d) Hogyan működik szerintetek Arany versében a mese és a tónus kettős hatása?
11. Vizsgáljátok meg, hogyan alakul, változik a költeményben az ősz évszaktoposz jelentése!
12. Emeljétek ki a versből azokat a szövegrészeket, amelyek a szabadságharc bukására való utalásként
is olvashatók!
13. Beszéljétek meg, milyen szövegjellemzők alapján nevezhető ódának, milyen jellemzők alapján
nevezhető elégiának a vers műfaja!

14. Keress olyan zenei részleteket, amelyek szerinted illusztrálhatnák a homéroszi, illetve az ossziáni
világot!
15. Készíts csak színekből és geometriai formákból álló kompozíciót, amely szerinted kifejezi jelen-
legi lelkiállapotodat! Beszéld meg kompozíciódat egy hozzád közel álló osztálytársaddal!

Idill és elégikum
A költemény formaalkotó elve az ellentét. A homéroszi epo-
szok derűs, harmonikus világa állítódik szembe az ossziáni
dalok komor, pusztuló világával. A két világ kétfajta lélekál-
lapotot, kétféle létértelmezést jelöl. A mitikus aranykor
világa boldog és teljes. Ez az idill ellentétes az egészélmény
megbomlásának tapasztalatával, az elégikummal. Az ossziáni
képek nem egy másik világot mutatnak be, hanem a lírai én
megváltozott lélekállapotára utalnak.
A vershelyzet az ősz beköszöntésével, vagyis a konkrét
természeti környezettel magyarázza a lírai én unalmát, rezig-
nált hangulatát. Ehhez a hangulathoz illő olvasmányt keres
és talál az ossziáni költeményekben. A beszélő később nem
tér vissza a verskezdő lírai helyzethez. Ezért a múló hangulat
lélekállapottá állandósul, átértelmeződik. Az ősztoposz így
a lírai én belső tartalmainak kivetülésévé, lelki elkomorulá-
sának szimbólumává válik. A versben tehát az eszményi, a
tökéletes utáni vágy kerül szembe az eszmény elérhetetlen-
Simeon Solomon: Ősz (XIX. század vége)
ségének tapasztalatával.
„ Az ősztoposz milyen jelentéseit
aknázza ki ez az allegória?
„ Hogyan vesznek részt a díszletek
a melankolikus hangulat megterem-
tésében?

Claude Lorrain: Tájkép Apollónnal

és a múzsákkal (1652)
„ Vizsgáljátok meg, hogyan jelenik meg
az idill Lorraine művén! Gyűjtsétek
össze a képről az idillnek az ógörög
művészet óta ismert toposzait!

165

3irod_10_ii-6.indd 165 2011.08.18. 11:44:16

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az aranykor eszménye
Valóság és eszmény szembeállítását legszembetűnőbben
a kép- és motívumrendszerben érzékelheti az olvasó.
A homéroszi világ élesen körvonalazott, térben tagolt. Szi-
lárdságot és önfeledt nyugalmat mutat. A 2–5. versszakot
uraló idillt a képzeletbeli látószögnek a távolitól a közeli
felé tartó mozgása mutatja be. A képzeleti képekben a szí-
nek világosak, élénkek. Az életképek sugallta eszményi
állapot meghatározó értéke a béke és a szabadság. A görög
világ összességében az élet sokféleségének, szépségének
jelképe. Benne a világ értelmesen tagolt rendje megfelel a
lírai személyiség belső, vágyott rendjének.
Ebben a szerkezeti egységben a második versszak felté-
teles módú igealakja („fájna”), a képalkotást meg-megsza-
kító három pont és a refrén utal az ossziáni világ hívásának
engedő beszélőre.
Kisfaludy Károly: Osszián keservei (1822
körül)

Az ossziáni jelen
A boldog aranykorként vizionált eszményi világot arányo-
san ellenpontozza a 7–10. versszak ossziáni világa. A kelta
bárdhoz kapcsolódó képzeleti világ alaktalan, képei egybe-
mossák a teret és az időt. Eltűnik az elrendező tagoltság, a
fények és színek uralmát a szürkeség és a homály veszi át.
Az idill helyett az értékpusztulás, az enyészet képzete válik
uralkodóvá. A látvány- és hangképletek egyben a lírai én
szorongását és magányérzetét is kifejezik. A görög világ
természetes szabadságával szemben ezekben a versszakok-
ban a szabadságért való sikertelen küzdelem, a „kihalt
tusa” és az „enyésző nép” látomása kerül a középpontba. Az
enyészetvízió több szövegrészlete a magyar szabadságharc
bukására, illetve Petőfi halálára való utalásként is olvas-
ható.
Ez az utalásrendszer indokolja, hogy a zárlatban a lírai
én az Osszián-féle költői magatartással azonosul. A nem-
zeti katasztrófa elbeszélését érzi feladatának. A zárlat köl-
tői kérdése azonban e költőszerep ellentmondásos voltára
irányítja rá a figyelmet. A nép pusztulása után ugyanis a
költőnek sem marad más lehetősége, mint alkotói tevé-
kenységének feladása. Így az első versszakban megjelenő
unatkozó, rezignált állapot az utolsó versszakra magának
a költői tevékenységnek az értelmetlenségévé minősül át.
A második szerkezeti egységben megfordul a három Jean-Auguste-Dominique Ingres: Osszián
ponttal jelölt megszakítottság és a refrén szerepe is. A ref- álma (1813)
rén nyomatékosítja az értékpusztulás felmutatását. A gon- „ Hasonlítsátok össze, hogyan alkotja
dolatmenet megszakításai viszont éppen azt jelzik, hogy a meg a két művész az ossziáni világ látomá-
lírai tudatban minduntalan előtolakszik a görög idill szö- sát! Vessétek össze a festmények képi vilá-
vegszerűen ki nem fejtett vágya, látomása. gát az Arany-vers szövegvilágával!

166

3irod_10_ii-6.indd 166 2011.08.18. 11:44:16

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Kertben
1. Jellemezzétek a vershelyzetet és a beszédhelyzetet!
Kertészkedem mélán, nyugodtan, 2. Vizsgáljátok meg, mi a kert, a kertész, a kertészkedés
Gyümölcsfáim közt bíbelek; toposzok szerepe, szöveg szerinti és/vagy metaforikus
Hozzám a tiszta kék magasból jelentése az első versszakban! Hogyan alakulnak ezek
Egyes daruszó tévelyeg; a jelentések a továbbiakban?
Felém a kert gyepűin által 3. Mi a gondolatmenet szempontjából a szerepe annak,
Egy gerlice búgása hat: hogy a beszélő figyelme a gyümölcsfákról az égboltra,
Magános gerle a szomszédban –
a kert madarainak hangjára terelődik?
S ifjú nő, szemfödél alatt.
4. Hogyan, mi alapján osztható kisebb szerkezeti egysé-
Kevés ember jő látogatni, gekre a vers? Hogyan alakítja a gondolatmenet a szer-
Az is csak elmegy hidegen: kezetet?
Látszik, hogy a halott szegény volt, 5. Miért írja le a beszélő aprólékos részletességgel a szom-
Szegény s amellett idegen. szédjában történő tragikus történéseket, ha az „Eh,
Rokonait, ha van rokonja, nékem ahhoz mi közöm!” felkiáltással el is hárítja
Elnyelte széles e világ; magától az együttérzést, részvétet, személyes érintett-
Nem nyit be hozzá enyhe részvét, séget?
Legföljebb… a kiváncsiság. 6. Milyen metaforák terjesztik ki a közönyt általános
Műhely körül a bánatos férj érvényű emberi magatartássá? Milyen viszonyban van-
Sohajtva jár, nyög nagyokat; nak ezek a metaforák a kert–kertész toposszal?
Ide fehérlenek deszkái, 7. Írj rövid esszét „Kit érdekel a más sebe?” címmel!
Épen azok közt válogat.
Amaz talán bölcső leendett,
Menyegzős ágy eme darab:
Belőlük elhunyt hitvesének
Most, íme, koporsót farag.
Siránkozik a kisded árva,
Amott sir öntudatlanul;
Ha nő szegény, az életkönyvből
Nehéz első betűt tanul!
Ölében rázza egy cselédlyány,
Duzzogva fel s alá megyen:
„Sirj no, igazán sirj!” kiált rá,
S megveri, hogy oka legyen.
Kertészkedem mélán, nyugodtan,
A fák sebeit kötözöm;
Halotti ének csap fülembe…
Eh, nékem ahhoz mi közöm!
Nem volt rokon, jó ismerős sem;
Kit érdekel a más sebe?
Elég egy szívnek a magáé,
Elég, csak azt köthesse be.
Kevin Carter Pulitzer-díjas dél-afrikai fotóriporter 1993-ban
Közönyös a világ… az élet Szudánban készítette ezt a felvételt. A fotó bejárta a világot,
Egy összezsúfolt táncterem, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Afrikától távol élők is
Sürög-forog, jő-megy a népség megértsék és átérezzék az éhező százmilliók tragédiáját. A kép
Be és ki, szűnes-szüntelen. rögzítése után a fotós sorsára hagyta a kislányt. A helyszíntől
És a jövőket, távozókat egy kilométerre, az ENSZ egyik táborában élelmiszert osztottak.
Ki győzné mind köszönteni! Carter később az őt ért támadások és lelkiismeret-furdalása miatt
Nagy részvétel, ha némelyikünk öngyilkos lett. Naplófeljegyzései között a következőket találták:
Az ismerőst… megismeri. „Imádkozom, hogy legyünk sokkal érzékenyebbek a minket
Közönyös a világ… az ember körülvevő világra, és ne vakítson el saját önzésünk és saját érde-
Önző, falékony húsdarab, keink. Remélem, ez a kép örökké emlékeztetni fog minket arra,
Mikép a hernyó, telhetetlen, hogy milyen szerencsések vagyunk, és sosem szabad semmit eleve
Mindég előre mász s – harap. adottnak vennünk.”
S ha elsöpört egy ivadékot
„ Gyűjts a világhálóról képeket, amelyek olyan jelenségeket,
Ama vén kertész, a halál,
Más kél megint, ha nem rosszabb, de emberi helyzeteket örökítenek meg, amelyek mellett szerin-
Nem is jobb a tavalyinál. ted nem mehetünk el közömbösen!
(1851)

167

3irod_10_ii-6.indd 167 2011.08.18. 11:44:18

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Gustave Doré: A bolygó
zsidó (1856); Gioacchino
Assereto: Tantalosz kínjai
(1600). A bolygó zsidó
legendája Matthew Paris
angol szerzetes XIII. szá-
zadi krónikájából ismert.
E szerint Kartaphilos
Pilátus ajtónállója volt.
Megütötte a halálra ítélt
Krisztust, és sürgette, hogy
távozzon a palotából.
Krisztus így felelt neki:
„Én megyek, de te várj,
míg visszatérek.” Ezzel
örök földi vándorlásra
ítélte Kartaphilost, aki
Krisztus második eljövete-
léig, vagyis a világ végeze-
téig nem lelhet nyugalmat.
Tantalosz görög mitológiai 1. Beszéljétek meg tollak középen technikával, milyen lélekállapot
hős. Zeusz fiának, Pelopsz-
nak a húsából készült ételt
kifejezésére találjátok alkalmasnak a bolygó zsidó, illetve Tantalosz
tálalt fel az isteneknek. alakját!
Büntetésből később az 2. Írd meg 8-10 mondatban a bolygó zsidó belső monológját! Kez-
alvilágban állandó éhség és dődjön így: „Pihenni már. – Nem, nem lehet”!
szomjúság gyötörte. Nya- 3. Mi utal Doré képén arra, hogy a bolygó zsidó legendabeli alak, aki
kig állt a vízben, gyümölcs- már időtlen idők óta vándorol?
től roskadozó ágak csüng- 4. Írd meg 8-10 mondatban Tantalosz belső monológját! Kezdőd-
tek fölötte, de amint enni
jön így: „Éhes vagyok: ennem iszony”!
vagy inni próbált, a víz is,
a gyümölcs is eltűnt. 5. Beszéljétek meg csoportban írásaitokat!

Az örök zsidó
6. Osszátok el a versszakokat négy
Pihenni már. – Nem, nem lehet: csoport között (1–3., 4–5., 6–7. és
Vész és vihar hajt engemet, 8–10. versszak)! Minden csoport
Alattam a föld nem szilárd, értelmezze saját részletét, majd je-
Fejem fölött kétélü bárd… lenítsétek meg saját versszakaito-
Tovább! tovább! kat 3-3 állóképet tartalmazó fotó-
albummal!
Az út, hová talpam nyomul, 7. Jellemezzétek az 1–3. versszak
Sűlyed, ropog, átvékonyul; alapján a beszélő térbeli és időbeli
Ónsúllyal a kolosszi1 lég helyzetét!
Elzúzna, ha megállanék… a) Milyen motívumok, költői ké-
Tovább! tovább! pek, jelentések alakítják a tér-
idő tapasztalatot?
Rettent a perc, a létező, b) Milyen léthelyzeteket hogyan
S teher minden következő; fejeznek ki a képek, motívumok?
Új léptem új kigyón tapod:
Gyülölöm a mát s holnapot…
Tovább! tovább!

1
óriási, hatalmas, roppant nagy

168

3irod_10_ii-6.indd 168 2011.08.18. 11:44:18

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Éhes vagyok: ennem iszony;
Láng az ital, midőn iszom; 8. Jellemezzétek a 4–5. versszak alapján a
Álmam szilaj fölrettenés, beszélő létszükségleteit és ezekhez való
Kárpit megől2 szivembe kés… viszonyát!
Tovább! tovább! a) Milyen metaforák hogyan fejezik ki
az ellentmondást?
S melyet hazud a sivatag, b) Hogyan olvasható a lírai én léthely-
Mind délibáb: tó és patak; zetének példázataként ez a rész?
Gyümölcs unszol, friss balzsamu: 9. Jellemezzétek a 6–7. versszak alapján
Kívűl arany, belűl hamu… a beszélő és az emberi közösség viszo-
Tovább! tovább! nyát!
a) Milyennek tapasztalja a beszélő ön-
Rohannom kell – s a földi boly magát és az emberi közösséget?
Mellettem gyorsan visszafoly: b) Milyen metaforák hogyan fejezik ki
Ködfátyol-kép az emberek: ezt a léttapasztalatot?
Én egy arcot sem ismerek… 10. Milyen problémával szembesül a vers
Tovább! tovább! beszélője a 8–10. versszakban?
a) Milyen logikai viszony van az 1–7. és
Oh, mily tömeg! s én egyedűl, a 8–10. versszakok között?
Útam habár közé vegyül: b) Milyen természeti motívumok ho-
Érzem, mint csónak a habot, gyan fejezik ki a beszélő vágyát?
Hogy átmenet mind rám csapott… c) Milyen hagyományos és milyen új-
Tovább! tovább! szerű jelentései találhatók meg az
út-, illetve a vándortoposznak a 8–
Az üstökös meg’ visszatér, 10. versszakban, valamint a vers egé-
Kiröppent nyíl oda is ér, szében?
Az eldobott kő megpihen: 11. Hol és hogyan derül ki szövegszerűen,
Én céltalan, én szüntelen hogy ki a vers beszélője? Milyen poéti-
Tovább! tovább! kai eszköz teremti meg a személyessé-
get, és teszi lehetővé az azonosítást?
Pusztán folyam mért nem vagyok, 12. Mi a szerepe a versszakok negyedik so-
Hogy inna fel aszú3 homok! rát záró írásjelnek és a refrénnek? Külső
Mért nem futó, veszett vihar, vagy belső kényszer hajtja a vers beszé-
Mely ormokon egyszer kihal… lőjét?
Tovább! tovább! 13. A balladaiság és a líraiság milyen jellem-
zői vannak jelen a versben?
Irígylem az ágról szakadt 14. Hogyan ötvözi Arany verse a Tantalosz-
Levélkét: hisz majd fennakad; mítoszt és a bolygó zsidó legendáját?
Irígylem az ördögszekért4: 15. Igazoljátok, hogy a költemény rokonít-
Árokba hull: céljához ért… ható a nagykőrösi líra darabjainak vi-
Tovább! tovább! láglátásával és önszemléletével!

Szegény zsidó… Szegény szivem: 16. Gyűjtsetek és jelenítsetek meg olyan

Elébb-utóbb majd megpihen. mai, hétköznapi, de képtelen helyzete-
Az irgalom nagy és örök, ket, amelyekben érvényes lehet a „To-
Megszán s átkom nem mennydörög: vább! tovább!” belső vagy külső kény-
Tovább! tovább! szere!
(1860)

2
mögül
3
kiszáradt, száraz
4
szúrós gyomnövény; kiszáradt kóróját könnyen fölkapja és magával viszi a szél

169

3irod_10_ii-6.indd 169 2011.08.18. 11:44:19

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Korszakzáró mű
Az örök zsidó című költeményt a nagykőrösi lírát
összegző, lezáró alkotásként tartja számon az iroda-
lomtörténet. A cím külső nézőpontból utal a vers
szereplőjére. A szöveg ugyanakkor első személyű,
létértelmező, önelemző monológ. Az erőteljes lírai-
ságot az is nyomatékosítja, hogy az utolsó versszak
metonímiája leleplezi a lírai szerepjátszást. A költői
Drámai monológ
A beszélő a keresés vándoraként tűnik fel a versben.
Az úton levés helyzetéből szólal meg, bevezetés nél-
kül, mintha csak belehallgatnánk egy már elkezdett
monológba. A pihenés vágyát nyomatékosító idő-
határozó szó jelzi, hogy bolyongása régóta tart.
A refrén pedig arra utal, hogy örökös vándorlása
a megszólalást követően is folytatódik. A feszültsé-
get fokozza a megpihenni vágyást kifejező három
ponttal felfüggesztett negyedik sorok és a jambu-
sokban felcsattanó refrén között feszülő ellentét is.
Fenyegetettségérzés
A beszélőnek a létben való otthontalanságát és ide-
genségét a konkrét térre és időre való utalások teljes
hiánya érzékelteti. Mozgásának terét a vándor ellen-
séges közegként tapasztalja meg. A föld láp-, illetve
jégszerű vékonysága szorongással tölti el. Az ég
ránehezedő, fenyegető súlya kényszeres továbbha-
ladásra készteti. A metaforikus képek és a belső
hangként értelmezhető refrén azt jelzik, hogy a
szenvedéssel járó vándorlás-keresés belülről fakadó
170
3irod_10_ii-6.indd 170
én a bolygó zsidót önmaga legmélyebb lelki tartal-
maival azonosítja: „Szegény zsidó… Szegény szivem”.
Az örök zsidó legendájából a költeményben csak
a figura helyzete és lelkiállapota lényeges: állandó-
sult szenvedése és a végső nyugalom iránti vágya. Ez
az a tartalom, amelyet a költő alkalmasnak vélt saját
létélményének közvetett kifejezésére.
A szöveg tehát az úton levés egy kitüntetett
pontján elhangzó, drámai belső monológ. Mivel
a beszélő léthelyzete létállapottá rögzül, a beszéd
érvényessége a megszólalás előtti és utáni időre is
kiterjed. A költemény első szerkezeti egységében
a lírai én tér-idő tapasztalatát, a vágyai és a valóság
kínálta lehetőségek között feszülő feloldhatatlan
ellentétet, valamint a többi emberhez való viszo-
nyát jellemzi. A második egységben létértelem-
kérdései kerülnek a középpontba.
kényszer. Indítéka egyelőre ismeretlen. A harmadik
versszakban a lírai én az idő egylényegűségének
tapasztalatát rögzíti. Az idősíkok közül hiányzik
a múlt. A jelenhez a térélménynek megfelelő fenye-
getettség, a jövőhöz a teher érzete kapcsolódik.
A beszélő viszonya mindkét idősíkhoz szélsősége-
sen elutasító. Az idősíkok örök jelenbe csúsztatása
a jövőtlenség képzetét kelti, és állapotszerűvé teszi
a helyzetet.
Giovanni Segantini:
Gonosz anyák (1894)
„ Beszéljétek meg,
milyen érzéseket, kép-
zettársításokat kelt
bennetek a látvány!
„ Hozzátok kapcsolat-
ba a képet a görög
mitológiából vagy
a magyar népballada-
kincsből ismert törté-
netekkel!
2011.08.18. 11:44:19

Vágy és valóság
A 4–5. versszak Tantalosz mitológiai történetét
hozza be a versvilágba. Három állapot párhuzamá-
val példázza az elviselhetetlen szenvedést. Az éhség,
a szomjúság és a testi fáradtság csillapításának igé-
nye az emberi lét elemi szükségletei. Itt azonban
az éhséghez az evéstől való undor, a szomjúsághoz
az égető ital, a nyugodt álomhoz a rémálom rette-
nete kapcsolódik. Közös jellemzőjük, hogy a lírai
én sóvárgó vágyakozásával ellentétes lehetőségeket
kínálnak. Nem képesek beteljesíteni a beszélő elemi,
belső igényeit. Ugyanezt a tapasztalatot nyomaté-
kosítja az 5. versszak sivatag-metaforája. Az étellel-
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
itallal kecsegtető, de délibábnak bizonyuló oázis
szintén a kínzó, beteljesíthetetlen vágyak tantaloszi
jelképe. Szertefoszlása a beszélő illúzióinak elvesz-
tését jelölheti.
A képek azt fejezik ki, hogy a külső környezet
és a személyiség belső tartalmai között feloldhatat-
lan ellentét feszül. A keresés nem érhet célt, mert
a valóság adott keretei között a lírai én vágyai nem
teljesülhetnek. Ennek ellenére a vágyak beteljesíté-
sét célzó kényszeres keresés tovább folyik. Ha fel-
adná az eszményeit, a személyiség elvesztené önazo-
nosságát.

Magány
A 6–7. versszakban a beszélő a többi emberhez való
viszonyát értelmezi.
Az én és a többiek között nem jön létre kommu-
nikáció. A személyiség kívül marad az emberi közös-
ségen. Azt vele ellentétesen mozgó, kontúrok nél-
küli tömegként érzékeli. Olyan masszaként, amely
elfogadja a lírai én által elutasított valóságot. Sőt,
rosszindulattal, ellenségesen, értetlenül szemléli az
örök kereső magatartását. A való világon és az
emberi közösségen egyaránt kívül rekedt személyi-
ségnek szembe kell néznie élete értelmetlenségével
és céltalanságával.

Halálvágy
A vers utolsó négy versszakának középpontjába az
egyéni lét értelmetlensége, céltalansága kerül.
A beszélő szerint a természet különféle jelenségei
betöltik rendeltetésüket. Számára viszont nem lé-
tezik biztos irány. Ez a belátás reményvesztettség-
gel tölti el. Így a vándorlás már nem a kereséssel,
hanem a céltalan bolyongással válik azonossá. Ki-
látástalan helyzetéből az egyetlen kiútnak a szen-
vedéseitől megváltó halált látja. Csendes, észre-
vétlen elmúlásra vágyik. Ezért átértelmeződik
számára a cél fogalma is. A cél immár nem a vá-
gyak betöltése, csak a végső nyugalom megtalálá-
sa. A megváltó kegyelmet a beszélő az isteni irga-
lomtól várja.
A zárlat visszacsatol a Kartaphilos-legendához. Marc Chagall: Magány (1933)
Az életre és bolyongásra való kárhoztatást a koráb- „ A festmény a magány, a szorongás, a fenyege-
biakkal ellentétben nem belső kényszerből, hanem tettség érzését jeleníti meg. Keress asszociatív
külső körülményből, átokból eredezteti. Ez elbi- kapcsolatot a Chagall-kép és Arany Az örök zsidó
zonytalanítja a refrénben megszólaló hang eredetét. című verse között!
Eldönthetetlen ugyanis, hogy a lírai én belső hang-
jaként vagy külső, a lírai énre ható körülményként
értelmezhető a refrénbeli szólam.

171

3irod_10_ii-6.indd 171 2011.08.18. 11:44:20

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A nagykőrösi korszak balladaköltészete

A műballada
A műballada XVIII. századi műfaj. A műfaj iránti
érdeklődés felkeltésében nagy szerepe volt Thomas
Percy (1729–1811) angol püspök népballada-
gyűjteményének és a skót James Macpherson
Osszián neve alatt megjelentetett hamisítványai-
nak. Ezek között ballada jellegű művek is szerepel-
tek. A népballada valójában a III. századba helye-
zett „kelta bárd” koránál jóval később, a középkor
végén alakult ki Franciaországban, majd terjedt el
szerte Európában. Ennek műfaji jellegzetességeit
követte a szentimentalizmus és a romantika nép-
költészetkultuszával összefüggésben kialakuló
műballada. Arany János 1849 előtt is próbálkozott
a műfajjal, első jelentős balladakorszaka azonban
az 1850-es évekre esik.

1. Gyűjtsd össze fürtábrával, mit tudsz

a népballadáról! Milyen magyar nép-
balladákat ismersz?
2. Idézzétek fel, milyen bűn-bűnhődés
történeteket olvastatok eddig! Ké- A marosvásárhelyi Kultúrpalota ólomüveg ablakai
szítsetek táblázatot! Kádár Kata történetét beszélik el
a) Melyik történetben ki követte el „ Idézd fel a történetet, vagy keresd meg a világ-
a bűnt? hálón, és olvasd el a balladát!
b) Mi volt a bűne?
c) Tisztában volt-e az elkövető bű-
nösségével, s ha igen, volt-e bűn-
tudata, érzett-e lelkiismeret-furda-
lást, bűnbánatot?
d) Ki tartotta bűnnek a tettet, milyen
norma vagy törvény alapján?
e) Ki büntette meg a bűn elkövetőjét?
f ) Mi volt a büntetése?
g) Arányos volt-e szerintetek a bűn-
nel a büntetés?
h) Követte-e a büntetést valamilyen
feloldozás, kegyelem?
i) Hogyan változott a bűn-büntetés
következtében az elkövető sorsa,
helyzete, személyisége?
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kőműves
Kelemen című előadása (2008). Rendező: Tasnádi
Csaba
„ Idézd fel a történetet, vagy keresd meg a világ-
hálón a balladát, és olvasd el!

172

3irod_10_ii-6.indd 172 2011.08.18. 11:44:20

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Ágnes asszony

Ágnes asszony a patakban Öltözetjét rendbe hozza,

Fehér lepedőjét mossa; Kendőjére fordít gondot,
Fehér leplét, véres leplét Szöghaját is megsimítja,
A futó hab elkapdossa. Nehogy azt higgyék: megbomlott.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl az utcagyermek: Hogy belép, a zöld asztalnál

Ágnes asszony, mit mos kelmed? Tisztes őszek űlnek sorra;
„Csitt te, csitt te! csibém vére Szánalommal néznek ő rá,
Keveré el a gyolcs1 leplet.” Egy se mérges, vagy mogorva.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a szomszédnők: „Fiam, Ágnes, mit miveltél?

Ágnes asszony, hol a férjed? Szörnyü a bűn, terhes a vád;
„Csillagom, hisz ottbenn alszik! Ki a tettet végrehajtá,
Ne menjünk be, mert fölébred.” Szeretőd ím maga vall rád.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Jön a hajdu2: Ágnes asszony, „Ő bitón fog veszni holnap,

A tömlöcbe gyere mostan. Ő, ki férjedet megölte;
„Jaj, galambom, hogy’ mehetnék, Holtig vizen és kenyéren
Míg e foltot ki nem mostam!” Raboskodva bünhödöl te.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mély a börtön: egy sugár-szál Körültekint Ágnes asszony,

Odaférni alig képes; Meggyőződni ép eszérül;
Egy sugár a börtön napja, Hallja a hangot, érti a szót,
Éje pedig rémtül népes. S míg azt érti: „meg nem őrül.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Szegény Ágnes naphosszanta De amit férjéről mondtak,

Néz e kis világgal szembe, A szó oly visszásan3 tetszik;
Néz merően, – a sugárka Az világos csak, hogy őt
Mind belefér egy fél szembe. Haza többé nem eresztik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mert, alighogy félrefordul, Nosza sírni, kezd zokogni,

Rémek tánca van körűle; Sűrü záporkönnye folyván:
Ha ez a kis fény nem volna, Liliomról pergő harmat,
Úgy gondolja: megőrűlne. Hulló vizgyöngy hattyu tollán.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Ím azonban, időtelve, „Méltóságos nagy uraim!

Börtönének zárja nyílik: Nézzen Istent kegyelmetek:
Ágnes a törvény előtt Sürgetős munkám van otthon,
Megáll szépen, ahogy illik. Fogva én itt nem űlhetek.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

1
lenvászon, a lepedő anyaga
2
törvényszolga
3
rendellenes, furcsa; itt: érthetetlen

173

3irod_10_ii-6.indd 173 2011.08.18. 11:44:20

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
„Mocsok esett lepedőmön, Virradattól késő estig
Ki kell a vérfoltot vennem! Áll a vízben, széke mellett:
Jaj, ha e szenny ott maradna, Hab zilálja rezgő árnyát,
Hová kéne akkor lennem!” Haja fürtét kósza szellet.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összenéz a bölcs törvényszék Holdvilágos éjjelenkint,

Hallatára ily panasznak. Mikor a víz fodra csillog,
Csendesség van. Hallgat a száj, Maradozó csattanással
Csupán a szemek szavaznak. Fehér sulyka4 messze villog.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Eredj haza, szegény asszony! És ez így megy évrül-évre,

Mosd fehérre mocskos lepled; Télen-nyáron, szünet nélkül;
Eredj haza, Isten adjon Harmat-arca hő napon ég,
Erőt ahhoz és kegyelmet.” Gyönge térde fagyban kékül.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban Őszbe fordul a zilált haj,

Lepedőjét újra mossa; Már nem holló, nem is ében;
Fehér leplét, tiszta leplét Torz-alakú ránc verődik
A futó hab elkapdossa. Szanaszét a síma képen.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mert hiában tiszta a gyolcs, S Ágnes asszony a patakban

Benne többé semmi vérjel: Régi rongyát mossa, mossa –
Ágnes azt még egyre látja Fehér leple foszlányait
S épen úgy, mint akkor éjjel. A szilaj hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
(1853)

3. Illesszétek az Ágnes asszony című balladát bűn-bűnhődés táblázatotokba! Töltsétek ki a táblá-

zatot!
4. Gyűjtsétek össze T-táblázatba, mit tudunk meg a ballada hőséről, és mit hallgat el róla a történet-
mondó!
5. Tagoljátok a ballada epikus történéssorát a helyszín és a szereplőváltások alapján! Melyik résznek
mi a helyszíne, mit beszél el, és mennyi időt ölel fel a cselekménye?
6. Hasonlítsátok össze az első, a huszadik és a huszonhatodik versszakot! Jelöljetek minden eltérést,
módosulást! Magyarázzátok meg az ismétlések és a szövegmódosulások szerepét!
7. Vizsgáljátok meg, hány beszélői szólam különböztethető meg a balladában!
a) Jelöljétek, mikor ki beszél, és milyen nyelvi eszköz jelöli a szólamát!
b) Kinek a szólamához tartoznak a dőlt betűs kiemelések? Milyen nézőpontot jelölnek?
c) Kinek a szólamához tartozhat a refrén? Több lehetőséget is fontoljatok meg, választásotokat
indokoljátok!
d) Fogalmazzátok meg, mi a szerepük és a hatásuk a dialógusoknak, a több nézőpont és szólam
szerepeltetésének! Milyen műnem felé mozdítja el ez a sajátosság a balladát?

4
mosófája; régen a mosásnál használt, fából készült ütőszerszám

174

3irod_10_ii-6.indd 174 2011.08.18. 11:44:21

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
8. Kövessétek nyomon kettéosztott naplóval Ágnes tudatállapotának változását! Segíthet a követ-
kező kérdések megválaszolása.
a) Ésszerűek vagy ésszerűtlenek Ágnes válaszai a 2–4. versszakban?
b) Milyen metaforikus jelentések kapcsolhatók a sötétség és a fény motívumához az 5–7. vers-
szakban?
c) Mi a szerepe a börtön zárt terének Ágnes tudatállapot-változásában?
d) Mi indokolhatja, hogy a tárgyalást elbeszélő-megjelenítő rész a leghosszabb?
e) Hogyan mutatja be a személyiség teljes széthullásának folyamatát a 10–19. versszak?
f ) Hogyan viszonyulnak a bírák Ágneshez? Miért?
g) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez? Miért? Mely szövegrészek jelzik az elbeszélői véle-
ményt?
h) Milyen lehetséges jelentései vannak a balladában a vörös és a fehér színnek, illetve a könny–
harmat–vízgyöngy metaforának?
i) Milyen nyelvi-poétikai eszközökkel érzékelteti a 20–26. versszak Ágnes cselekvésének rögesz-
més voltát?
j) Milyen egyéb szövegalkotási jellemzők nyomatékosítják a rögeszmés állapot körkörösségét
(„becsavarodik” értelemben)?
k) Mennyiben árnyalhatja a ballada jelentését, hogy az Ágnes név a latin agnus („bárány”) szóból
származik?
9. Vizsgáljátok meg néhány példa alapján a refrén és az egyes versszakok viszonyát! Beszéljétek meg,
milyen jelentésváltozatokat, jelentéslehetőségeket kínál a refrén értelmezése!

10. Írd meg Ágnes védő- vagy vádbeszédét!

11. Játsszatok pletykajátékot! Mutassátok be három rögtönzésben, hogyan változhatott Ágnes tet-
tével és tudatállapot-változásával párhuzamosan a falusiak véleménye, ítélete!
12. Szörényi László irodalomtudós szerint az Ágnes asszonynak négyféle olvasata lehetséges. Gyűjt-
setek érveket az egyes olvasatok, értelmezések mellett!

Lélektani A ballada Ágnes elmeháborodásának folyamatrajza.

olvasat
Erkölcsi A balladában az isteni igazságszolgáltatás győzedelmeskedik a földi bírásko-
olvasat dás fölött.
Metafizi- Isten irgalmas a szerencsétlen asszony iránt. Ágnes akkor őrül meg, amikor
kai olvasat a szeretője rá vall. A versben „föl nem lépő férfifigura ebben az egyetlen funk-
(kálvinista) ciójában mint vádló szerepel, azaz az ördög, a Sátán (…) szerepét játssza el.
Bűnbe taszítja a gyönge embert, azután bevádolja Istennél, hogy így kárho-
zatra juttassa. (…) Isten voltaképpen megmenti azzal Ágnes asszonyt, hogy
őrületet bocsát rá, mert ezáltal életében lehetőség nyílik a vezeklésre, és talán
elkerüli az örök kárhozatot.”
Mitikus Az antik görögség tragikumfelfogását veszi alapul. „[M]agyar paraszti válto-
olvasat zatban vetíti elénk az örök, értelmetlen alvilági munkára ítélt, szintén szerel-
mi gyilkosságukért bűnhődő Danaidákat.* Ebben az értelmezésben nincs
lehetőség a halál utáni szabadulás föltételezésére. (…) Ágnes asszony örök
bűnhődése maga a pokol.”

* A görög mitológiában Danaosz király ötven lánya, akik egyikük kivételével nászéjszakájukon megölték alvó férjüket.
Tettükért az alvilágban azzal lakoltak, hogy örökkön-örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba.

175

3irod_10_ii-6.indd 175 2011.08.18. 11:44:21

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Téma és szerkezet
Szerkezeti
Téma Idő
A népi ihletésű ballada témája a bűn-bűnhődés sorsmotí- egység
vumára épül. Három, egymástól jól elkülöníthető részre 1. 1–4. kitudódik a bal- legfeljebb
tagolódik. A második rész további két egységre osztható. versszak ladai hős tette néhány óra
2. 5–9. Ágnes meghatá-
versszak börtönben rozatlan,
töltött ideje; de több
Pillérversszakok bűntudata, napig tart
kezdődő („nap-
A balladai hős tudatállapot-változását három pillérvers- őrülete hosszanta”)
szak jelöli ki. Az elsőben a bűn feltételezhető tényéről ér- 10–19. bírósági tárgya- néhány óra
tesül az olvasó. Erre a szövegben a jelző, a bűntitkoló szán- versszak lás; Ágnesen
dékként értelmezhető cselekvés („mossa”) és a refrén elhatalmasodik
az őrület
Istenhez forduló, könyörgő gesztusa utal. Az olvasói felte-
vés szempontjából fontos lehet a tárgyi bizonyítékot képe- 3. 20–26. Ágnes meg- Ágnes
versszak hasadt tudat- tudatának
ző lepedőnek az ismétlésben lepelként való megnevezése.
állapota, időtlen-
Hiszen a főnév („leplét”) kapcsolatba hozható a „leplez” rögeszmés sége,
igealakkal, de a halotti lepellel is. cselekvése örök jelen
Ha megvizsgáljuk a szöveg 20. versszakbeli változásait,
feltűnhet a cselekvés megismétlésére vonatkozó határozó-
szó, továbbá a tevékenység okafogyott, értelmetlen voltára
utaló két jelző („fehér”, „tiszta”). A szövegváltozások az Ág- 1. Ágnes asszony a patakban
nes tudatában lejátszódó kóros folyamat végső állapotát Fehér lepedőjét mossa;
képezik le. A történet elbeszélésének ezen a pontján a mosás Fehér leplét, véres leplét
már rögeszmés cselekvést jelez. A lepedőn esett folt is átvitt A futó hab elkapdossa.
értelművé, a balladai hős lelkiismeretének foltjává válik. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
A 26. versszak szövegváltozásai a kényszeres cselekvés 2. S Ágnes asszony a patakban
állapottá rögzülését jelzik. Ebben a versszakban visszatér az Lepedőjét újra mossa;
első strófa cselekvést nyomatékosító ismétlése. Míg azon- Fehér leplét, tiszta leplét
A futó hab elkapdossa.
ban ott az ismétlés a bizonyíték ideges, gyors eltüntetésé- Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
nek szándékára vonatkozott, itt gyakorítást fejez ki. A gya-
3. S Ágnes asszony a patakban
korítás a lelki-erkölcsi folt mániákus eltüntetésének Régi rongyát mossa, mossa –
kényszerét a bűnhődés motívumával kapcsolja össze. Fehér leple foszlányait
A külső idő (Ágnes egész további élete) és a belső idő A szilaj hab elkapdossa.
(jelenné rögzült állapot) megbomlását jelzi a lepedő régi Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
rongyként, illetve foszlányként való megnevezése. Míg a
hab megváltozott jelzője („szilaj”) az elmeállapot tárgyia-
sított kifejezéseként is értelmezhető.

Lélektani irányultság
A pillérversszakok közti szövegrészek arányait az elbeszélt
történet lélektani irányultsága szabja meg. Az első négy
versszak a tett elkövetése utáni alaphelyzetet és a bűn nap-
világra kerülését vázolja fel. Ágnes ügyetlen válaszai nem-
csak az eltitkolás szándékát és a környezet megítélésétől
való félelmét jelzik. Utalnak a balladai hős zavartságára is.
Egyrészt azt mutatják, hogy bűntudata van, másrészt elő-
revetítik sorsát, a bűntudatból fakadó megtébolyodást. Zichy Mihály: Ágnes asszony (1893)

176

3irod_10_ii-6.indd 176 2011.08.18. 11:44:22

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A börtön a bezártság konkrét helyszíne mellett jelképes
tér is. Az elkövetett tettel, a bűnrészességgel való összezárt-
ságot, a bűntudattól való szabadulás képtelenségét is kife-
jezi. Szűk és sötét terében Ágnes egyedül marad bűnével,
szembenéz önmagával. Elhatalmasodó lelkiismeret-furda-
lása egyre jobban kikezdi lelkének viszonylagos épségét.
A sötétség elboruló tudatállapotának metaforája is. A fény-
sugár pedig a tudat tisztaságához való ragaszkodás, illetve
a lelkiismerettől való szabadulni akarás szimbóluma.
Az elbeszélői szólam dőlt betűs kiemelései ugyanakkor
jelzik, hogy megszűnt a hős viselkedésének és gondolkodá-
sának egysége. A tébolyodás folyamata visszavonhatatlanul
megindult. A dőlt betűs kiemelés nézőpontváltást hoz létre.
Általa az elbeszélő szólama a balladai hős belső nézőpont-
jába helyeződik. Vagyis ezek a részek Ágnes belső hangja-
Deák Ébner Lajos: Patakban mosó nő
ként is olvashatók. (1890)
A tárgyalás eseményeit a balladára jellemző párbeszédes
forma korlátozott alkalmazásával mondja el a 10–19. vers-
szak. Ez a ballada leghosszabb, mégis rövid időt felölelő
szövegegysége. A személyiség széthullásának, az őrület elha-
talmasodásának folyamatát mutatja be. Ágnes kapcsolata
a külvilággal teljesen megszakad. Nem érti, amit férje halá-
láról mondanak neki a bírák. Tudata beszűkül, bűntudata
tárgyiasul, a bűnt leleplező tárgyra, a vértől szennyes lepedő
belső látványára helyeződik át.
A bírák részvétet mutatnak a megháborodott bűnös
iránt. Hazaengedik, mert a törvény által kiszabható földi
büntetésnél súlyosabbnak ítélik az asszony sorsszerű bűn-
hődését.
A balladai hős teljes további életét felölelő utolsó hét
versszak az asszony rögeszmés állapotának rögzülését
mutatja be. A bűnfoltot eltüntetni akaró mániákus mosás
Ágnes lelki megtisztulásának vágyát fejezi ki. Ezzel szem- Baditz Ottó: A börtönben (1899)
ben a lelkiismeret kérlelhetetlenségére, a belső felmentés
lehetetlenségére utalnak a belső időt állapottá rögzítő, csak
a külső idő múlására vonatkozó időhatározók.

Elbeszélői állásfoglalás
A bírákhoz hasonlóan az elbeszélő is részvéttel fordul hőse
felé. Ágnesben nem a bűnöst látja elsősorban, hanem a szen-
vedő embert. A szánalomra utal például a „szegény Ágnes”
jelzős szerkezet. A 15. versszak metaforái is a felmentő
együttérzés kifejezői. A liliom ugyanis a virágszimboliká-
ban az ártatlanság jelképe, a virághoz és a hattyúhoz kapcso-
lódó fehér szín pedig a tisztaságot jelöli. A könny–harmat–
vízgyöngy metaforához a víz archetipikus jelentésköre,
a megtisztulás kapcsolódik. A felmentő együttérzés indoka
Ágnes bűnhődésének súlyossága és bűnbánatának mélysége
Székely Bertalan illusztrációja az Ágnes
lehet. asszony című balladához (1865)

177

3irod_10_ii-6.indd 177 2011.08.18. 11:44:22

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
komikus, humoros balladai
A balladaa népköltészeti és (vígballada) homály
verses
műű költészeti kisepikai
műűfaj, amely lírai és drá-
maai elemeket is tartalmaz. elhagyás, hiány
tragikus forma
Grreguss Ágost korlátozott üres hely
érvvényű meghatározása
szeerint „tragédia dalban szaggatottság
elbbeszélve”. A ballada töb-
bé-kevésbé
- folyamatos
érték- BALLADA egyéb
törrténetmondásra épülő,
szerkezet (műfaj) jellemzők
eléégikus vagy humoros
válltozata a románc, amely
önálló
n műfajnak tekint- sűrítés
műnemi nyelv
hettő. líra
jellemzők

metaforizáció
dráma
epika
Orbán János Dénes:
Egy ballada redukciója1
párbeszéd viszony-
A mosógép a lepedőt váltás
lágyan zúgva csak mossa, mossa. történet
Ágnes nem meri kikapcsolni. monológ
Áll mellette, nézi zokogva. jelenetezés
elbeszélő
(1995)

A kortárs erdélyi költő Hümériáda című első kötetének Lapszélversek ciklusában szerepel ez a vers.
1. Írd le a verssel kapcsolatos elsődleges érzéseidet, gondolataidat!
2. Próbáld összefüggésbe hozni a vers címét a ciklus címével!
3. Milyen elvárása lehet az olvasónak a kötetcím toldaléka alapján? Hogyan viszonyul a cikluscím a kötetcímhez?
4. Mennyiben változik meg az elvárás, ha az olvasó tudja, hogy Tropauer Hümér Rejtő Jenő író kitalált, meg
nem értett költőzseni figurája?
5. Mit gondolhat ezek után az olvasó, ki a vers szerzője, ki a közreadója, és ki a beszélője?
6. Mi történik a lefokozás hatására Arany balladájának terjedelmével, témájával, hősével, értékrendjével, hang-
vételével, nyelvével?
7. Milyen hatást kelt a változat benned, befogadóban?
8. Mi lehet a célja egy más által kitalált szerző életműve megalkotásának?
9. Mi lehet a célja egy klasszikus, az irodalmi kánon részét képező szöveg lefokozó újraírásának?

1. Elevenítsétek meg Drégelyvár ostromának néhány jelenetét!

Drégely 1544 óta végvár volt, az Ipolyon túli gazdag bányavárosokat védte. Ali budai pasa 1552
nyarán 12-14 000 fős hadsereggel vonult fel Drégely várának ostromára. A várat védő Szondi
György parancsnoksága alatt mindössze 146 katona állt.
Osszátok ki a következő szerepeket: Szondi György várkapitány, várvédők, Ali pasa első követe,
Szondi hadapródjai: Libárdy és Sebestyén, Ali pasa, török katonák!

1
lefokozás, csökkentés, kisebbítés

178

3irod_10_ii-6.indd 178 2011.08.18. 11:44:23

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Drégely védői Az ostromló török sereg
Ali pasa hadseregével megérkezik a vár alatt elterülő fennsíkra. A sereg két hadosztálya tábort
üt, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől körülzárja a várat. Ali levelet ír
Szondinak, és követet küld Drégely várába, hogy a védőket felszólítsa a vár feladására.
– Hogyan látják a várvédők a sokszoros túl- – Írjatok rövid jelenetet a török sereg megér-
erőben lévő török sereg felvonulását, tá- kezéséről, Drégely váráról szerzett első be-
borverését? Írjatok rövid jelenetet! nyomásaikról!
– Gyűjtsetek érveket a vár esetleges feladása – Írjátok meg Ali pasa Szondinak küldött le-
mellett és ellen! velét!
– Írjatok rövid jelenetet a török sereg megér-
kezéséről, Drégely váráról szerzett első be-
nyomásaikról!
Adjátok elő a jeleneteket a következő sorrendben!
a) Ahogyan a várvédők a török sereget látják
b) Ahogyan a törökök látják Drégelyt
c) Ali követe a várba érkezik, átadja a pasa üzenetét
d) Szondi felolvassa a levelet; a várvédők megvitatják a vár feladásának vagy megvédésének
lehetőségét; döntenek: akár az életük árán is megvédik a várat; Szondi ezzel az üzenettel
küldi vissza a követet
Ali megkezdi Drégely ostromát: felgyújtatja a vár fapalánkját, ezzel Szondit a sziklavárba szo-
rítja vissza. Tarackokkal1 és mozsarakkal2 löveti a kaputornyot, amely beomlik. A vár homlok-
zata rommá lesz. Ali Szondihoz küldi követségbe Márton oroszi papot, hogy megadásra szó-
lítsa fel. Szondi két hadapródját, Libárdyt és Sebestyént, valamint két előkelő török foglyát
Alihoz küldi. Azt üzeni, hogy a várat az utolsó leheletükig védeni fogják, de kéri, hogy a két
szabadon bocsátott fogoly életéért a pasa fogadja cserébe a két apródot, és nevelje őket vitéz
katonává. Megkezdődik a végső ostrom. Szondi bútorait, ruháját, kincseit kihordatja és mág-
lyára rakatja, lovait leszúratja. Ezután előkészíti az utolsó rohamot. A küzdelem rövid, kegyet-
len, de hősies. Szondi először a térdén sebesül meg, majd egy golyó fejen találja. A janicsárok
diadalmas üvöltéssel vetik rá magukat. Fejét Ali pasa elé viszik. Ali díszes temetést rendez a hős
várkapitánynak, a török sereg előtt dicsőítő beszédet mond Szondiról. Sírja fölé kopját tűz.
– Írjátok meg Szondi beszédét, amelyet az – Írjátok meg Ali pasa Szondi temetésén
ostrom kritikus pillanatában intéz kato- mondott beszédét!
náihoz, miután elutasította Ali pasa fel- – Írjatok jelenetet, amelyben a Szondi teme-
szólítását, hogy adja meg magát! tését követő éjszaka Ali sátrában Libárdy és
– A katonák esküt tesznek, hogy utolsó le- Sebestyén suttogva beszélgetnek arról, hogy
heletükig védeni fogják a várat. Írjátok lesz ezután, mi a jó és mi a rossz abban, hogy
meg a katonák esküjének szövegét! ők túlélték az ostromot!
– Építsétek be a két szöveget egy közös jele-
netbe!
Adjátok elő a jeleneteket a következő sorrendben!
a) Szondi beszéde katonáihoz, Drégely védőinek esküje
b) Ali gyászbeszéde Szondi temetésén
c) Libárdy és Sebestyén beszélgetése a török sátorban

1
az ágyúhoz hasonló, de annál rövidebb csövű löveg
2
rövid csövű tűzfegyver, amely nagy csőemelkedéssel meredek lövedékröppályán tüzel, kis hatótávolságra, nagy rombolóerejű lövedékkel

179

3irod_10_ii-6.indd 179 2011.08.18. 11:44:23

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

2. Olvassátok el figyelmesen az első két versszakot, majd rajzoljátok le minél pontosabban a két
helyszínt és a két nyitóképet a díszletezéssel!
a) A drámajáték során megismert történelmi tényekből mit vesz át és mit hagy el a ballada címe
és alaphelyzete?
b) Mit alakít át a cím és az alaphelyzet? Milyen alkotói szándék állhat a változtatások hátterében?
3. Hallgassátok meg a balladát Koncz Zsuzsa előadásában! Közben kísérjétek figyelemmel a szöveget,
és a zene segítségével jelöljétek a beszédszólamokat!

Szondi két apródja

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.
Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali győzelem-ünnepet űlet.
„Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?
Bülbül1-szavu rózsák két mennyei bokra?
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért,
Odaillőt egy huri2 nyakra!”
„Ott zöldel az ormó3, fenn zöldel a hant
Zászlós kopjával a gyaur4 basa sírján:
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,
És pengeti, pengeti, sírván.”
…S hogy feljöve Márton, az oroszi pap,
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte:
Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad!
Meg nem marad itt anyaszülte.
„Szép úrfiak! immár e puszta halom,
E kopja tövén nincs mér’ zengeni többet:
Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom,
Odalenn vár mézizü sörbet5. –”
Mondjad neki, Márton, im ezt felelem:
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
Jézusa kezében kész a kegyelem:
Egyenest oda fog folyamodni.
„Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,
Mit csak terem a nagy szultán birodalma,
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs…
Ali győzelem-ünnepe van ma!”
Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond,
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.
„Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt,
Immár födi vállát bíborszinü kaftán6,
Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold:
Idekinn hideg éj sziszeg aztán!”
A vár piacára ezüstöt, aranyt,
Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat;
Harcos paripái nyihognak alant:
Szügyeikben tőrt keze forgat.
„Aztán – no, hisz úgy volt! aztán elesett!
Zászlós kopjával hős Ali temette;
Itt nyugszik a halmon, – rövid az eset –;
Zengjétek Alit ma helyette!”
Két dalnoka is volt, két árva fiú;
Öltözteti cifrán bársonyba puhába:
Nem hagyta cselédit – ezért öli bú –
Vele halni meg, ócska ruhába’!
„S küldött Alihoz… Ali dús, Ali jó;
Lány-arcotok’ a nap meg nem süti nála;
Sátrában alusztok, a széltül is ó7:
Fiaim, hozzá köt a hála!”

1
fülemüle, csalogány (török)
2
a mohamedán hit szerint a Paradicsomban élő gyönyörű nő, az igazhitű férfi túlvilági jutalma
3
hegycsúcs, hegyorom
4
hitetlen, nem mohamedán vallású (török)
5
édes gyümölcslé (török)
6
keleti férfiviselet: bokáig érő kabát (török)
7
óv

180

3irod_10_ii-6.indd 180 2011.08.18. 11:44:24


Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
Kelevéze8 ragyog vala balján.
„Rusztem9 maga volt ő!… s hogy harcola még,
Bár álgyugolyótul megtört ina, térde!
Én láttam e harcot!… Azonban elég:
Ali majd haragunni fog érte.”
Mint hulla a hulla! veszett a pogány,
Kő módra befolyván a hegy menedékét:
Ő álla halála vérmosta fokán,
Diadallal várta be végét.
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
„Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már
Dícséretiből az otromba gyaurnak?
Eb a hite kölykei! vesszeje vár
És börtöne kész Ali úrnak.”
Apadjon el a szem, mely célba vevé,
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte;
Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé,
Ki miatt lőn ily kora veszte!
(1856)

4. Miért lehet fontos, hogy Arany balladájában az apródok dalnokszerepben lépnek színre? Miért
nem Szondi a főhőse Arany balladájának?
5. Tagoljátok a szöveget a versben megszólaló szólamok alapján!
a) Mi a szerepe a narrátori hangnak?
b) Mi a szerepe az első párbeszédnek?
6. Vizsgáljátok meg, mi a szerepük az írásjeleknek a beszédszólamok jelölésében!
7. Hány történet olvasható el a versből?
a) Melyik történetnek ki az elbeszélője?
b) Melyik történéssorhoz milyen tér és idő kapcsolódik?
c) Milyen nyelvi eszközök hogyan segítenek a helyszínekkel, szereplőkkel (megszólalókkal) kap-
csolatos hiányok kitöltésében?
8. Milyen lehetőségeik vannak az életben maradt apródoknak? Hogyan döntenek? Vajon mi kész-
teti erre őket?
9. Mutassátok be kettéosztott naplóval, hogy a meggyőzés milyen eszközeivel él a török szolga!
a) Miért nem érti a török szolga az apródok viselkedését?
b) Mi jellemzi a török szolga és az apródok szólamainak egymáshoz való viszonyát? Mennyiben
függetlenek egymástól? Vannak-e köztük összecsengések? Befolyásolja-e az egyik a másikat?
c) Miért nem lehet tényleges párbeszéd az apródok és a török szolga között?
10. Hasonlítsátok össze T-táblázattal az apródok, illetve Ali pasa és a török szolga beszédmódját!
Beszéljétek meg, mi lehet a szerepe a beszédmódok különbözőségének!

11. Mi történhetne az apródokkal átokmondásukat követően? Mutassátok be a különböző lehető-

ségeket állóképekben!
12. Jelenítsetek meg olyan mai helyzeteket, amelyekben szerintetek összeütközik a jó erkölcs és
az előnyös pozíció megszerzésének lehetősége!
13. Olvasd el kötetből vagy elektronikus könyvtárban A walesi bárdokat! Keress szempontokat, majd
rögzítsd halmazábrával a két ballada közti hasonlóságokat és különbségeket!
14. Írj rövid esszét a személyiség függetlenségének mai szerepéről, lehetőségeiről! Írásodat beszéld
meg padtársaddal!

8
dárdaszerű fegyvere
9
perzsa mitológiai hős

181

3irod_10_ii-6.indd 181 2011.08.18. 11:44:24

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Téma, kérdésfelvetés
Az 1856-ban keletkezett Szondi két apródját a nagykőrösi
balladák egyik kiemelkedő alkotásaként tartja számon az iro-
dalmi tudat. Szondi figurája gyakori témája volt már a
reformkori balladaírásnak is. Alakjához többnyire az önfel-
áldozás, a hősiesség, a hazaszeretet kapcsolódott. Ezeket az
értékeket Arany művében az apródok éneke is állítja. A bal-
lada hősei azonban – cím szerint is – a várkapitány apródjai.
Az apródok az ostrom túlélői. Választási helyzetbe kerülve
példát keresnek pártfogójuk hősiességében.
A ballada kérdésfelvetése összefüggésbe hozható a sza-
badságharc leverését követő önkényuralmi rendszerrel. Arra
keresi a választ, hogy a hősi tetteket és a tragikus elbukást
követő mindennapokban milyen, erkölcsileg követhető
magatartás-lehetőségei vannak a túlélőknek. Köztük a közös-
séghez tartozó költőknek. A balladának a költői hivatás pél-
dázataként való olvasását a lant költészettoposz és az apródok
dalnok szerepben való felléptetése teszi lehetővé. Ugyanak-
kor a mű erkölcsi-nemzeti eszményekhez igazodó magatar- Szondi György szobra
tás- és cselekvésmintát is felmutat. Például a közösség minden
tagja számára vállalható emberi tisztaság és a közösséghez
tartozás értékeinek megőrzését.

Alaphelyzet, tér és idő

A balladai cselekmény alaphelyzetét a gyásznak kijáró, emel-
kedett hangú elbeszélői szólam vázolja fel. Pontosan megje-
löli a balladai cselekmény kezdetének idejét. Utal az előzmé-
nyekre, és három térbeli pontra irányítja a figyelmet. Az idő
a vár eleste utáni alkony. Az előzmény a várvédők élethalál-
Drégely látképe a XVII. század elején
harca. A küzdelem kimenetelére a megszemélyesítés („hanyat-
lott”), a szóhasználat („rom”), valamint az égitestet és az ost-
rom napját párhuzamba állító jelzős szerkezet utal.
A három térbeli pont közül kettő, a várrom és Szondi sírja
magaslaton helyezkedik el. A harmadik lent található, a
völgyben, ahonnan a sírnál térdeplő apródokhoz felhallat-
szik a törökök győzelmi ünnepének zaja.
A három térbeli ponthoz két idősík kapcsolódik. Drégely
romjához a közelmúlt, a zöld hegyoromhoz és a völgyhöz a
jelen. A lent–fent térbelisége, illetve a kopja feszülethez való
hasonlítása már itt, az alaphelyzetben értékrangsort teremt.
Kiemeli Szondi erkölcsi magasabbrendűségét, hősi halálát
bekapcsolja a mártíromság keresztény jelentéskörébe. Előre-
vetíti az apródok hűségét is.
A helyszínek közül a török tábort Ali szolgája mutatja be
részletesen a hatodik versszaktól. Drégely várának ostromát
az apródok históriás éneke beszéli el. A „szép zöld hegy-orom”
pedig magának a balladai cselekménynek, a Szondit sirató Zichy Mihály illusztrációja a Szondi két
apródok gyászának és a török szolga beszédének a helyszíne. apródjához

182

3irod_10_ii-6.indd 182 2011.08.18. 11:44:24


Beszédszólamok
A harmadik versszaktól a narrátor a szereplőknek
adja át a szót. Előbb Ali és szolgájának párbeszéde,
majd a szolga és az apródok párhuzamos szólama
következik. Ali és a szolga párbeszéde arról tájékoz-
tatja az olvasót, hogy Szondi nem hagyta apródjait
vele és a védőkkel együtt halni. Elküldte őket Ali-
hoz, a török táborba. Ali örül a dalnokok szolgála-
tának, türelmetlenül várja, hogy befejezzék Szondi
siratását. A balladaindító történetmondás azonban
nem folytatódik. Az olvasó egy másik történetbe
lép, amelynek elbeszélői az apródok.
Az ötödik versszak helyszínváltására a párbeszé-
dek tartalmából, illetve a nyelvi kifejezésmódokból
következtethetünk. Ettől kezdve az apródok és a tö-
rök szolga szólamai rendben váltják egymást. Min-
den páratlan versszakban az apródok éneke hangzik
fel, minden páros versszakban pedig a török szolga
szólal meg.
Márton pap követsége a siratás és a vigalom
(5. versszak) értékeinek
szembeállítása
Ali figyelmeztetés
ostromparancsa a rideg környezetre
Szondi gondoskodása hivatkozás Szondi
apródjairól akaratára
Szondi hősi halála, dühös, türelmetlen
megdicsőülése gyalázkodás
Az idősíkok szerepe
Az apródok szövegének első fele – a históriás ének-
hagyománnyal szemben – nem elbeszéli, hanem
megidézi a múltat. Ezért a 11. versszakig szinte
kizárólagos a jelen idejű igehasználat. Az apródok
emlékezete tehát nemcsak megőrzi, hanem jelenva-
lóvá is teszi a múltban történteket. Értékeik Szondi
értékei, magatartásuk Szondi példáján alapul.
Az idősíkok összemosása érzékelteti, hogy az
apródok nem hajlandók tudomást venni arról a
jelenről, amelyet a török szolga képvisel. Ezért, bár
3irod_10_ii-6.indd 183
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az ötödik versszakot három pont kezdi. Ez azt
jelzi, hogy a dalnokok régóta siratják Szondit. Az
olvasó azonban csak a megérkező török követtel
együtt kerül „hallótávolságba”. Az ostromot és a vár-
kapitány hősiességét felidéző históriás éneket a török
szolga befolyásolási szándékkal indított különféle
közbevágásai tagolják hatásos jelenetekre.
A követ különféle meggyőzési kísérleteinek, vál-
tozatos és kitartó taktikájának jelentős szerepe van a
feszültség felkeltésében és fenntartásában. Ebben a
részben csak a török szolga megszólalásai kerülnek
idézőjelbe. Így az apródok szólama formailag azo-
nossá válik a ballada elbeszélői szólamával. Ezt értel-
mezhetjük úgy, hogy az elbeszélő azonosul az apró-
dok helyzetével. Értelmezhetjük úgy is, hogy az
elbeszélő és az apródok hangja valójában egy szólam.
Áttételeken keresztül érvényre jutó vallomásosság,
elbeszélői és szereplői szólamba tárgyiasított líraiság.
Szondi válasza jóléttel
Alinak csábítás
Szondi készülődése mérges, türelmetlen
az ostromra közbevágás
Szondi hősiessége együttérzés
az ostrom alatt színlelése, fenyegetés
átokmondás
(19. versszak)
Drégely vára napjainkban
183
2011.08.18. 11:44:26
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
az apródok és a követ felváltva beszélnek, nem jön létre
köztük tényleges párbeszéd. Azt is mondhatjuk, hogy az
apródok válasza éppen az, hogy nem válaszolnak sem a csá-
bításra, sem a fenyegetésre. Csak az ószövetségi hagyomá-
nyokat idéző átkaik vannak Szondi György elveszejtőjére.
Az apródoknak a magyar históriás költészetet meg-
idéző, régies nyelvhasználata azt is jelentheti, hogy az
egyén önazonossága a közös nemzeti múltban, az ahhoz
való hűségben gyökerezik. Ezzel a nyelvhasználattal áll
szemben a török szolga szólamának metaforákban, jelzők-
ben gazdag beszédmódja. Ennek a beszédmódnak megha-
tározó szerepe van az érzéki, pogány, csábító és fenyegető
török világ jellemzésében.

Döntéskényszer
A korabeli olvasó és értelmező a Szondi két apródját termé-
szetesen vonatkoztathatta a szabadságharc bukása utáni
helyzetre. A mai befogadó inkább a jelentés ma is érvényes
lehetőségeit keresi. Az életben maradt apródok például Török főtisztviselő fegyverhordozóival.
döntési helyzetbe kerülnek: vagy alkalmazkodnak a hata- Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrája
(1570)
lomelvű külső világhoz, vagy megőrzik belső szabadságu-
kat. Az alkalmazkodás a hatalmi viszonyok mentén felve- „ Keresd ki a balladából, milyen meta-
hető szerepet kínál. A mindenkori hatalom kiszolgálását, a forával nevezi meg Ali az apródokat!
hatalmi rangsorba való betagozódást jelenti. A belső sza- „ Értelmezd a metaforát! Mi lehet

badság, a függetlenség megőrzésének választása belülről a névátvitel alapja?

„ A testbeszéd milyen elemeivel fejezi ki
vezérelt hit alapján lehetséges. Ennek jellemzői a tiszta sze-
a miniatúra a főtisztviselő és a fegyver-
retet és az emberi viszonyokban gyökerező hűségösztön.
hordozói közti viszonyt?
Ez a két, egymással ellentétes választási lehetőség a török
szolga és az apródok szólamai által képviselt magatartás-
modellekben válik nyilvánvalóvá, és ezekben ütközik
össze.

Hatalomelv és szerepkényszer
A török szolga rábeszélő-meggyőző szándékú szólamát a
hatalmi rangsorban betöltött szerepe határozza meg. A rá
osztott szerepben létezik, magatartását, cselekedeteit Alitól,
a tekintélytől várható jutalom, illetve a büntetéstől való fé-
lelem határozza meg. A belülről vezérelt magatartást nem
ismeri, az ifjak lelki tartományába, érzésvilágába nem képes
bepillantani. Az apródok meggyőzését végrehajtandó fel-
adatnak tekinti. Ennek érdekében csábít, fenyeget, színlel
együttérzést, helyez kilátásba gondoskodó törődést – attól
függően, hogy mit tart célravezetőnek. A hatalmi rendszer-
be való betagozottsága miatt úgy véli, egy valamirevaló dal-
noknak mindegy, mi költészete tárgya. Számára a szeretet- Törökök lajstromozzák a begyűjtött
ből fakadó hűség ismeretlen és értelmezhetetlen fogalom. gyerekeket. XVI. századi török miniatúra

184

3irod_10_ii-6.indd 184 2011.08.18. 11:44:26


Szeretetelv és függetlenség
Ezzel szemben az apródok éppen a szeretetből
fakadóan hűségesek. Értéktudatuk meghatározója
a számukra tekintélyt jelentő személy értékeivel
való belső azonosulás. Az elszánt ragaszkodás egy-
szerre jelenti önazonosságukat és egy közösséghez
való tartozásuk tudatát. Felfogásukban az én – te
Értékkonfliktus és párbeszéd-képtelenség
A hatalomelvű külső világ és az apródok szeretet-
elvű belső világának ellentéte kibékíthetetlen
értékkonfliktus. Köztük nincsen lehetőség semmi-
féle párbeszédre. Ezt a párbeszéd-képtelenséget
képezi le a kompozíció. Az apródok és a török
szolga két szólama párhuzamos, egymástól függet-
len beszéd. Egyik sem bír érvényes jelentéssel
a másik számára. A párbeszédépítésnek ez a sajátos
formája úgy hoz létre katartikus hatást, hogy
a jelentés terhét nem a szavak hordozzák, hanem a
szerkezet. A hívó, csábító, ígérgető, fenyegető rábe-
szélésre nincs válasz. Az apródok nem tudnak, nem
A kései balladák világa
Kukoricafosztás
1. Miről szólhat egy ballada, amelynek Tengeri-hántás a címe? Milyen elvárásaid vannak? Fontolj
meg több lehetőséget is!
2. Válassz egy lehetőséget, és írj belőle ötujjas történetet!
3irod_10_ii-6.indd 185
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
– mi viszony alapja a hűség az önzetlen pártfogó-
hoz, a nevelőhöz, a példaképhez. Tágabban a
pogány érzékiséggel ellentétes egyszerű keresztény-
séghez és a magyar vitézi életformához, legáltalá-
nosabban a művészi önazonossághoz és szabad-
sághoz.
akarnak párbeszédbe lépni a másik világgal. A külső
körülmények és a belső értékek, az alkalmazkodás
és az öntörvényű hűség között ugyanis lehetetlen a
párbeszéd. A török szolga szólama a hatalom ter-
mészetét is megrajzolja. Óvó szerepben tűnik fel,
könnyű élettel kecsegtet. Atyai jóindulattal magya-
rázza, hogy hiábavaló veszett ügyekhez ragasz-
kodni. Tehetetlenül gyalázkodik, előnyöket vagy
büntetéseket helyez kilátásba. Olyan játszmát ját-
szik, amelyből csak kimaradni érdemes, és amely-
nek csapdájától csak a biztos belső értékek óvhat-
nak meg.
Kukoricafosztás. A paraszti életformában a Szent
Mihály napjától (szeptember 29.) Szent Györgyig
(április 24.) tartó időszakhoz kötődött a portákon
közösen végzett kukoricahántás. A hosszú téli estéken
mindig más házban gyűltek össze az emberek. A nők
a betakarított kukoricát megfosztották leveleitől,
hajától, a férfiak fonatokat készítettek a kukoricacsö-
vekből. Munka közben énekkel, történetekkel szóra-
koztatták egymást. A házigazda étellel kínálta a dol-
gozókat, esetleg zenészeket is fogadott, és a munka
után táncmulatságot rendeztek.
185
2011.08.18. 11:44:26
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Tengeri-hántás
Ropog a tűz, messze süt a vidékre, Tuba Ferkó a legelőt megúnta,
Pirosan száll füstje fel a nagy égre; Tovahajtott, furulyáját se fútta;
Körülállja egynehány fa, Dalos Eszter nem kiséri,
Tovanyúlik rémes árnya; Maga halvány, dala sí-ri:
S körül űli a tanyáknak – Nagy a harmat, esik egyre –
Szép legénye, szép leánya. Csak az isten tudja, mér’ ri.
„Szaporán, hé! nagy a rakás; mozogni! Szomorún jár, tébolyog a mezőben,
Nem is illik összebúva susogni. Nem is áll jól semmi dolog kezében;
Ki először piros csőt lel, Éje hosszú, napja bágyadt,
Lakodalma lesz az ősszel.1 Szive sóhajt – csak egy vágyat:
– Tegyetek rá! hadd lobogjon: – De suhogjon az a munka! –
Te gyerek, gondolj a tűzzel. Te, halál, vess puha ágyat.
– Dalos Eszti szép leány volt, de árva. Ködös őszre vált az idő azonban,
Fiatal még a mezei munkára; Törik is már a tengerit Adonyban;
Sanyarú volt beleszokni: Dalos Eszter csak nem jött ki:
Napon égni, pirosodni, Temetőbe költözött ki;
– Hüvös éj lesz, fogas a szél! – – Az a Lombár7 nagy harangja! –
Derekának hajladozni. Ne gyalázza érte senki.
Deli karcsú derekában a salló2, Tuba Ferkó hazakerűlt sokára,
Puha lábán nem teve kárt a talló3; Dalos Esztit hallja szegényt, hogy jára;
Mint a búza, piros, teljes, Ki-kimén a temetőbe
Kerek arca, maga mellyes, Rossz időbe’, jó időbe’:
– Teli a hold, most buvik fel – – Kuvikol már,8 az ebanyja! –
Az egész lyány ugyan helyes. »Itt nyugosznak, fagyos földbe.«
Tuba Ferkó juhot őriz a tájon: Maga Ferkó nem nyughatik az ágyon,
Juha mételyt4 legel a rossz lapályon, Behunyt szemmel jár-kel a holdvilágon,9
Maga oly bús… mi nem éri? Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
Furulyája mindig sí-ri, Dalos Eszti hangja közte,
– Aha! rókát hajt a Bodré – – Ne aludj, hé! vele álmodsz –
Dalos Esztert úgy kiséri. Azt danolja: »gyere! jöszte!«
Dalos Eszti – a mezőre kiment ő, Nosza Ferkó, felszalad a boglyára,
Aratókkal puha fűvön pihent ő; Azután a falu hegyes tornyára;
De ha álom ért reájok, Kapaszkodnék, de nem éri,
Odahagyta kis tanyájok’ Feje szédűl: mi nem éri?…
– Töri a vadkan az »irtást«5 – – Tizenkettőt ver Adonyban:
Ne tegyétek, ti leányok! Elég is volt ma regélni. –”
Szederinda6 gyolcs ruháját szakasztja, Lohad a tűz; a legények subába –
Tövis, talló piros vérit fakasztja; Összebúnak a leányok csuhába;
Hova jár, mint kósza lélek, Magasan a levegőben
Ha alusznak más cselédek?… Repül egy nagy lepedő fenn:
– Soha, mennyi csillag hull ma! – Azon ülve muzsikálnak,
Ti, leányok, ne tegyétek. Furulyálnak, eltünőben.
(1877)

1
a néphit szerint a piros szemű kukoricacsövet találó hajadon hamaro- 6
a szederinda a népi hiedelemvilágban rontásjelkép
san férjhez megy 7
kifelé hajló szarvú szarvasmarha
2
sarló, az aratásnál használt szerszám; itt: a hajladozás, a nehéz munka 8
a kuvik egy bagolyfajta; a néphagyomány a halál képzetével
3
tarló, learatott gabonaföld társítja (halálmadár), és varázserőt tulajdonít neki
4
a kérődzők májában élősködő féreg, átvitt értelemben erkölcsi romlás 9
a holdvilág az ösztönvilág, a tudatalatti megtestesítője;
5
kukoricával bevetett irtásföld, amely a közeli erdők miatt ki van téve álomszerű, öntudatlan állapotot okozó rontó erő
a vaddisznók pusztításának

186

3irod_10_ii-6.indd 186 2011.08.18. 11:44:27

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
3. Beszéld meg padtársaddal a következő kérdéseket!
a) Mennyiben igazolódtak elvárásaid a cselekménnyel kapcsolatban?
b) Kapcsolatba hozható-e ötujjas történeted az olvasott ballada cselekményével?
c) Milyen gondolatok, érzések, meglátások fogalmazódtak meg benned első olvasásra?
4. Ki mondja el a balladában Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetét?
a) Hol kezdődik és hol fejeződik be a szólama? Mi jelöli?
b) Kiknek meséli el, kik hallgatják Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetét?
c) Vajon miért meséli el a történetmondó Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetét? Mi a célja
vele?
d) Képzeljétek el a történetmondót! Hogyan nézhet ki, milyen korú, milyen nemű lehet? Mi
lehet a szerepe a közösségben?
5. Készítsétek el poszterre külön-külön Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetpiramisát!
a) Hasonlítsátok össze és beszéljétek meg az elkészült történetpiramisokat!
b) Mi Dalos Eszti és mi Tuba Ferkó bűne? Ki tartja bűnnek a tettüket?
c) Hogyan utal a nevük a jellemükre, személyiségükre?
d) Mi Dalos Eszti és mi Tuba Ferkó büntetése? Vitassátok meg, arányban van-e a büntetés
a bűnnel!
6. Ki beszéli el a balladában a tengerihántók történetét?
a) Hol kezdődik, és hol fejeződik be a szólama? Mi jelöli?
b) Kiknek beszéli el a történetet, kik a tengerihántók történetének befogadói?
c) Vajon miért beszéli el a történetmondó a tengerihántók történetét? Mi a célja vele?
d) Képzeljétek el az elbeszélőt! Hogyan nézhet ki, milyen korú, milyen nemű lehet?
7. Készítsétek el poszterre a tengerihántók történetpiramisát!
a) Hasonlítsátok össze és beszéljétek meg az elkészült történetpiramisokat!
b) Mi a közös a Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetét hallgatókban és a történet szereplőiben?
8. Hogyan hozza játékba a két elbeszélői helyzet és szólam a mondás és írás, illetve a hallgatás és
olvasás kommunikációs lehetőségeit?
9. Ki beszél, kik beszélnek a 3–12. versszakok ötödik soraiban?
a) Mi jelöli az újabb szólamok belépését?
b) Képzeljétek el a közbeszólót vagy közbeszólókat! Hogyan nézhetnek ki, milyen korúak, mi-
lyen neműek lehetnek? Vajon miért szólnak közbe?
c) Készítsetek kettéosztott naplót! Vizsgáljátok meg, hogyan vonatkoztathatók a közbeszólások
a tengerihántókra, hogyan Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetére!
10. Készítsetek érvtáblázatot! Gyűjtsetek érveket annak igazolására, hogy a Tengeri-hántás több-
féleképpen is olvasható!
a) A történetmondás és a történetbefogadás történeteként.
b) Tanító szándékú példázatként.
c) A közösségtudat és önazonosság megnyilvánulásaként.
d) Tragikus szerelmi történetként.
e) Egy kísértethistória előjátékaként.
f ) Egy babonás falusi közösség költészetteremtő megnyilvánulásaként.
g) Bűn-bűnhődés történetként.
h) Lélektani balladaként.
11. Jellemezzétek a ballada nyelvhasználatát és a szereplők gondolkodásmódját! A néphagyomány
milyen elemei, nyelvi kifejezései jelennek meg a ballada poétikai-képi eszközkészletében?

12. Jelenítsétek meg állóképekben a balladát a következők szerint: 1. kép: 1–2. versszak; 2. kép: 3–4.
versszak; 3. kép: 5. versszak; 4. kép: 6–7. versszak; 5. kép: 8–9. versszak; 6. kép: 10–11. versszak;
7. kép: 12. versszak; 8. kép: 13. versszak; 9. kép: 14. versszak! Ha húzókártyákkal dolgoztok,
kitalálhatjátok, melyik csoport melyik részletet jelenítette meg. Ha nagy tér áll rendelkezésetek-
re, végül egyszerre is megjeleníthetitek az állóképeket.

187

3irod_10_ii-6.indd 187 2011.08.18. 11:44:27

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

13. Játsszatok „pletykajátékot”! Alkossatok három csoportot! Az első a mezőn Esztivel együtt dol-
gozó lányok hazafelé tartó csoportja. A második a kocsmában este iddogáló fiatal legényeké.
A harmadik a falusi utca kispadjain üldögélő öregasszonyoké. Rövid felkészülés után rögtönzött
beszélgetésekben pletykálkodjatok! Mondjatok véleményt, vitatkozzatok, ítélkezzetek Dalos
Esztiről és Tuba Ferkóról!
14. Beszéljétek meg, napjainkban mi, mennyiben érvényes a Tengeri-hántásban feldolgozott hagyo-
mányból, társadalmi megítélésből! Vannak-e számotokra megfontolható vonatkozásai Dalos
Eszti és Tuba Ferkó történetének?
15. Tegyétek át mai környezetbe a történetmondó és hallgatósága, valamint Dalos Eszti és Tuba
Ferkó történetét!
16. Alkossatok számotokra elfogadható viselkedési ajánlásokat az iskolai házirendbe a fiúk és a lá-
nyok kapcsolatáról!

Összetett elbeszélői helyzet

A Tengeri-hántás magyar tárgyú, népi jellegű bal-
lada. Összetett elbeszélői helyzete miatt felépítése
bonyolult, ám tökéletesen szerkesztett. Különleges
előadásmódjával és hangulati sokféleségével is
kiemelkedik a kései balladák közül. Az elbeszélői
keret egy késő őszi estétől éjfélig tartó, a szabadban
végzett falusi tevékenységet vázol fel. A cím és a
másodlagos elbeszélő által elmondott, a közös falusi
munkához szervesen hozzátartozó történet azon-
ban jelzi, hogy a ballada középpontjában maga a
történetmondói tevékenység és a történetet hall-
gató közösség befogadása áll. (Lásd a 189. oldal
táblázatát!)
Koszta József: Kukoricatörők (1917 körül)

Történet és befogadás
A közösségben végzett falusi tevékenység alkalmat
ad a fiataloknak az együttlétre. A tűz körül ülőket
feltehetően a közösség idősebb tagja, talán a gazda
vagy a munka vezetője noszogatja munkára. Munka
közben Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetének
elmesélésével szórakoztatja és tanítja a fiatalokat.
Történetmondóként tehát hallgatóságával, a tűz
körül ülőkkel áll kapcsolatban. A balladára jellemző
párbeszéd így nem Dalos Eszti és Tuba Ferkó,
hanem az elbeszélő és hallgatósága, vagyis a törté-
netmondás és a -befogadás között alakul ki.
A másodlagos elbeszélő szólama ugyanakkor
osztott. A történetmondást minden versszak ötö-
dik sorában közbevetések szakítják meg. Ezek
olvashatók az elbeszélőnek a helyzetre, illetve a kül-
világra, az éjszakai természet különféle látható és
hallható jelenségeire tett megjegyzéseiként. Olyan
megnyilatkozásokként, amelyek meg-megszakítják,
és az elbeszélői helyzethez csatolják vissza, vagy
a közösség számára egy másik szinten értelmezik
a történéseket. Olvashatók azonban a tűz körül
ülők, vagyis a történetet hallgatók egyik-másik tag-
jának befogadói válaszaként, a történet egyes moz-
zanataihoz fűzött reflexiókként is. A közbevetések
mindkét olvasatban ősi, a gondolkodás képi-szim-
bolikus nyelvén szóló megnyilatkozások. A meta-
forák a falusi történetmondó és hallgatósága termé-
szetes, jól ismert környezetéből származnak.

188

3irod_10_ii-6.indd 188 2011.08.18. 11:44:27

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az elbeszélői szólamok lehetséges értelmezése
Mi jelöli Ki(k)
Szövegrész Ki beszél? Mit mond el? Miért mondja?
a szólamát? a címzett(ek)?
Cím A szerző. A szövegtől A Tengeri-hán- Egy késő őszi, közös Kiemel. A szerelmi törté-
való elkülö- tás című ballada falusi tevékenység net mesélőjére és hallgató-
nülés. olvasója. elbeszélését helyezi ságára irányítja az olvasó
kilátásba. figyelmét.
1. versszak A tengerihántásról Harmadik A Tengeri-hán- A tanyasi fiatalok (sze- Előkészíti a másodlagos
szóló történet elbeszé- személyű tás című ballada replők) együttlétét és elbeszélő megszólalását.
lője. történet- olvasója. környezetét (helyszín,
mondás. napszak) mutatja be.
2–13. A másodlagos elbe- Idézőjel. A tanyák legé- Dalos Eszti és Tuba Munka közben szórakoz-
versszak szélő, aki maga is az nyei és lányai, Ferkó szerelmének tatja a közösséget, neveli-
1–4. és együtt dolgozó közös- a tengerihántást történetét. tanítja a fiatalokat.
6. sorok ség tagja. Valószínűleg végző fiatalok. (A történetet valószínűleg
idősebb ember, a közösség minden tagja
a munka vezetője, aki ismeri, szöveghagyomá-
a fiatalokra is felügyel. nyuk részét képezi.)
2. versszak Valaki a tengerihántók Gondolatjel. A legények, akik Arra inti a legényeket, Látni kell a sötétben,
5–6. sor közül. Idősebb, hiszen közül az egyik hogy táplálják a tüzet. melegedni a hidegben.
„gyereknek” nevezi a tűz felelőse. (De felidézheti a törté-
a tűz felelősét. netet előlegezve
„a tűzzel játszani”
szólást is.)
3–12. Bizonytalan. Gondolatjel
versszak a) közé kerül a) a) a)
5. sor A másodlagos történet- a sor. A falusi közös- Azt, hogy mi történik Reflektál a környezet
mondó, aki „kiszól ség tagjai mint a hallgatóság környeze- történéseire (neszekre,
a történetéből”. a közös munka tében. természeti jelenségekre),
végzői. vagy a hallgatósághoz
fordul.
b) b) b) b)
A tűz körül ülő hallga- A falusi közös- Azt, hogy mi történik Befogadóként
tóságból valaki(k). ség egy-egy tagja a környezetben vagy reflektál(nak) a helyzetre,
mint a szerelmi Dalos Eszti és Tuba a környezetre és a törté-
történet hallga- Ferkó kapcsolatában, netre.
tója. lelkében.
14. versszak Az elsődleges elbeszélő Előtte A Tengeri-hán- Késő van, a szereplők Berekeszti a tengeri-
1–2. sor visszaveszi a szót. az idézőjel tás című ballada fáradtak és fáznak. hántókról (a történet-
bezárása. olvasója. mondóról és hallgatóságá-
ról) szóló történetet.
14. versszak Bizonytalan. —
3–6. sor a) a) a) a)
Az elsődleges elbeszélő. A Tengeri-hántás Dalos Eszti és Tuba Reflektál a másodlagos
című ballada Ferkó együttlétét egy elbeszélő által mesélt
olvasója. másik világban. történetre.
b) Beljebb- b) b) b)
A másodlagos kezdés. A hazafelé A másodlagos elbeszélő A másodlagos elbeszélő
elbeszélő. induló lányok és gondolatait. berekeszti a történet-
legények. mondást.
c) Népies c) c) c)
A hallgatóságból szóalak dőlt A beszélő saját A tragikus szerelmi A hazafelé tartó fiatalok
valakinek a belső betűvel befogadói történet befogadóra tett közül valaki tovább kép-
hangja. szedése. tudata. hatását. zeli a történetet. (Fantom-
befejezést ír.)

189

3irod_10_ii-6.indd 189 2011.08.18. 11:44:28

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A közbevetések szaggatottá teszik az elbeszé-
lést. Ugyanakkor metaforikus jelentéseiknek
fontos szerepük van abban, hogy a ballada olva-
sója képes a balladai homály részleges eloszlatá-
sára. Vagyis a hallgatóság reflexióinak segítségé-
vel az olvasó újraalkotja a mozaikosan elbeszélt
történetet. Az ötödik sorok gazdag, többsíkú
jelentését tovább árnyalja, hogy bennük külön-
féle érzelmi reflexiók (szigor, aggodalom, szána-
lom, együttérzés) is hangot kapnak.

Deák Ébner Lajos: Kukoricahántás (1877)

A munkát végzők környezetére, A történet szereplőinek tetteire, sorsára

5. sorok
– Tegyetek rá! hadd lobogjon
– Hüvös éj lesz, fogas a szél! –
– Teli a hold, most buvik fel –
– Aha! rókát hajt a Bodré –
– Töri a vadkan az „irtást” –
– Soha, mennyi csillag hull ma! – látvány az őszi égbolton
– Nagy a harmat, esik egyre –
– De suhogjon az a munka! –
– Az a Lombár nagy harangja! –
– Kuvikol már, az ebanyja! –
– Ne aludj, hé! vele álmodsz –
helyzetére utaló, lehetséges jelentés
nagy tűz kell, hogy lássanak
és melegedjenek
késő őszre jár az idő
telihold van, éppen most kel fel
a hold
hallatszanak a természeti világ neszei
a vaddisznók pusztítják a termést
páralecsapódás a hirtelen
hőmérséklet-csökkenéstől
a tűz körül ülő fiatalok nógatása
a hazafelé tartó marhacsorda
vezérének kolompja szól
megszólal az éjjeli bagoly
a történetet hallgató közösség
egyik tagja elbóbiskolt
utaló, lehetséges metaforikus jelentés
előreutalás Dalos Esztiék történetére,
szenvedélyükre
előreutalás a veszélyre
Dalos Eszti szépsége, női ösztöneinek
ébredése
Tuba Ferkó kitartó udvarlása
a fiatalok áthágják a közösség szabályait
az ártatlanság elvesztése
Dalos Eszti könnyei
Dalos Eszti lelki betegsége, kedvetlensége
a Dalos Eszti lelkéért szóló harang
kongása
előreutalás Tuba Ferkó sorsára
Tuba Ferkó lelki-tudati összeroppanása

Hagyomány és közösség
Az utolsó közbevetés összekapcsolja Dalos Eszti
és Tuba Ferkó történetének és a történet elbe-
szélésének helyszínét. A kapcsolat azt is hang-
súlyozhatja, hogy történetmondó és hallgatósá-
ga, valamint a történet szereplői ugyanannak
a közösségnek más-más időben élő tagjai. Egy
folyamatos hagyománytörténés és hagyomány-
képződés részesei. Vagyis a tűz körül ülő hallga-
tóság akár ismerheti is Dalos Eszti és Tuba Ferkó
történetét. Ebben az esetben a történet újramon-
dása a közösségtudat, a közösségi önazonosság
lehetséges megnyilvánulásaként is értelmez-
hető. Csók István: Szénagyűjtők (1890)

190

3irod_10_ii-6.indd 190 2011.08.18. 11:44:28

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A biztos világ- és értékrend felbomlása
Az olvasó számára a töredezett előadásmód ellenére is egyértelmű, hogy
az elbeszélő két, egymással okilag is összefonódó sorstragédiát mond el.
Dalos Eszti a közösség íratlan szabályait megszegve lett Ferkó szeretője.
Felelőtlen volt, hiszen nem számolt a lehetséges következményekkel (ter-
hesség, elhagyás, szerelmi csalódás). Lelki sorvadása és halála valamiféle
sorsszerű büntetésként is felfogható.
A nyájjal továbbálló Tuba Ferkó holdkórosságát az Eszti sorsa miatti
lelkiismeret-furdalás okozza. Holdkórossága és halála a kereszténység
előtti vagy azzal össze nem függő hiedelemvilágban, népi babonaságban
gyökerezik. Ez a hiedelem megbontja az elbeszélés addig valószerű vilá-
gát. A lány halálával való szembesüléstől fogva a világ egyre inkább a
lélek belső tartalmainak gyakran valószerűtlen kivetüléseként mutatko-
zik meg. A korábban az érzékek vonzását jelképező hold most rontó erőt
szimbolizál: toronyba csal, halálba taszít. A rontó-bájoló erőkhöz a
kísértetjárás középkorias rémségeinek időpontja, az éjfél kapcsolódik.
Mindez mintha valamiféle igazságszolgáltatást készítene elő.
Hollósy Simon: Tengerihán-
Az olvasó azonban valószínűleg nem látja igazoltnak, hogy Eszti tás (1885)
halála erkölcsi bűn következménye lenne. Továbbá azt sem, hogy Ferkó
„ Nézz utána, milyen más,
bűnhődését a Dalos Eszti ellen elkövetett bűn magyarázza. Sokkal
a közösség együttlétét felté-
inkább úgy tűnhet, hogy a szereplők tetteiben megnyilvánuló vétség
telező, ismerkedésre és ud-
nincsen arányban a következmények tragikus súlyával. Vagyis a bűn-
varlásra is alkalmat adó
bűnhődés oksági kapcsolatát az olvasó lazának, az erkölcsi világrendet falusi munkákat végeztek
bizonytalannak tapasztalja. A nagykőrösi balladák többségével szemben régen!
a Tengeri-hántás nem a világ rendjét vagy annak megalkothatóságát
mutatja fel – hanem éppen a rend hiányát, a kaotikus, ésszerűtlen erők
elszabadulását.

Az Őszikék korszak lírája

Őszikék
Amikor az 1860-as évek elején Arany elvállalta a Kisfaludy Társaság elnöki
tisztségét, költői pályája szinte megszakadt. Hivatali munkája, majd aka-
démiai feladatai teljesen kitöltötték az idejét. Bár elkészült a Buda halála
és a Toldi szerelme, egyéb epikus próbálkozásai többnyire töredékek marad-
tak. Lírai költeményeket alig írt. 1877-ben megvált hivatali tisztségeitől,
és ettől kezdve ismét megszaporodtak a versek. Műveit a Gyulai Páltól Az Őszikék ciklust tartal-
kapott kapcsos könyvbe tisztázta le, többnyire a Margit-szigeten. Ezek a mazó kapcsos könyv, melyet
versek alkotják az Őszikéknek nevezett lírai ciklus nagyobb részét. Arany Gyulai Páltól kapott

1. Rögzítsétek pókhálóábrával, mi jut eszetekbe az Őszikék cikluscímről! Milyen verseket vártok

a cikluscím alapján?
2. Mit jelent az Epilogus cím? Fogalmazzatok meg kérdéseket, amelyekre szerintetek válaszolhat egy
ilyen című vers!

191

3irod_10_ii-6.indd 191 2011.08.18. 11:44:28

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Epilogus
Az életet már megjártam.
Többnyire csak gyalog jártam,
Gyalog bizon’…
Legfölebb ha omnibuszon.

Láttam sok kevély fogatot,

Fényes tengelyt, cifra bakot:
S egy a lelkem!
Soha meg se’ irigyeltem.

Nem törődtem bennülővel,

Hetyke úrral, cifra nővel:
Hogy’ áll orra
Az út szélin baktatóra.

Ha egy úri lócsiszárral

Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, –
Félreálltam, letöröltem.

Hiszen az útfélen itt-ott,

Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve.

Az életet, ím, megjártam;

Nem azt adott, amit vártam:
Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet.

Ada címet, bár nem kértem,

S több a hír-név, mint az érdem:
Nagyravágyva,
Bételt volna keblem vágya.

Kik hiúnak és kevélynek –

Tudom, boldognak is vélnek:
S boldogságot
Irígy nélkül még ki látott?

Bárha engem titkos métely1

Fölemészt: az örök kétely;
S pályám bére
3. Miben igazolta előfeltevéseiteket az első olvasat,
Égető, mint Nessus vére2.
és miben nem?
Mily temérdek munka várt még!… 4. Milyen lírailag kitüntetett idő hogyan alakítja
Mily kevés, amit beválték a vers beszédhelyzetét?
Félbe’-szerbe’, 5. Gyűjtsétek össze T-táblázatba és értelmezzétek,
S hány reményem hagyott cserbe’!… milyen formai sajátosságok és toposzok hogyan
tagolják és egységesítik a verset!

1
betegség, kór, ragályszerű erkölcsi rossz
2
Héraklész felesége, Déianeira egy Nesszosz kentaur vérével átitatott inget küldött férjének, amivel akaratlanul a halálát okozta, az ing
ugyanis leégette Héraklész bőrét

192

3irod_10_ii-6.indd 192 2011.08.18. 11:44:29

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az életet már megjártam;
Mit szivembe vágyva zártam, 6. Vizsgáljátok meg szemponttáblázattal, ho-
Azt nem hozta, gyan változik a számvetés szempontja és mér-
Attól makacsul megfoszta. lege az egyes részekben, hogyan alakítják
a számvetés tapasztalatai a vers hangvételét!
Egy kis független nyugalmat, 7. Milyen életrajzi vonatkozásokat kapcsolná-
Melyben a dal megfoganhat, tok a „független nyugalom” hiányának fel-
Kértem kérve: panaszolásához?
S ő halasztá évrül-évre. 8. Milyen jelentései lehetnek az „ültessek, olt-
sak” igei metaforáknak?
Csöndes fészket zöld lomb árnyán, a) Melyik Arany-verset idézi meg a két ige?
Hova múzsám el-elvárnám, b) Hogyan alakít ki párbeszédet a korábbi
Mely sajátom; szöveggel?
Benne én és kis családom. c) Milyen közös jellemzői vannak szerintetek
a kertészkedésnek és a versírásnak, a ker-
Munkás, vidám öregséget,
tésznek és a költőnek?
Hol, mit kezdtem, abban véget…
9. Készíts kettéosztott naplót! A jobb oldali
Ennyi volt csak;
oszlopba írd ki az egyes szerkezeti egységek
S hogy megint ültessek, oltsak.
meghatározó költői képeit, a bal oszlopba
Most, ha adná is már, késő: írd melléjük a szerinted lehetséges jelentése-
Egy nyugalom vár, a végső: ket, értelmezéseket! Beszélgessetek a ketté-
Mert hogy’ szálljon, osztott naplók alapján az utolsó szó joga
Bár kalitja már kinyitva, technikával!
Rab madár is, szegett szárnyon?
10. Gyűjtsd össze, hogy eddigi és elkövetkező
(1877) életed mely nevezetes, kitüntetett pontjait
tartod alkalmasnak számvetésre! Indokold
választásodat!
11. Szükséges-e az ember életében a vissza- és
az előretekintés, a számvetés? Érvelj mellette
vagy ellene!
Létösszegző vers
Az „epilógus” görög eredetű szó; utószót,
zárszót, befejezést jelent. A vers, amelynek
ezt a címet adta a költő, a kapcsos könyvbe
írt Őszikék második darabja. A cím alapján
feltételezhető, hogy visszatekintő, létösz-
szegző mű, a költői életmű utószava. Az ösz-
szegző szándék valószínűleg abból fakad,
hogy a költő úgy érzi, környezetéhez és ön-
magához való viszonya már nem változik,
léthelyzete végleges. Ezeket a feltevéseket
az olvasói tapasztalat igazolja. Már a vers
első sorának múlt idejű igéje lezárult folya-
matnak mutatja az életet. A kijelentésnek
az igekötő és az időhatározó szó ad nyoma-
tékot. A kezdő sort a hatodik strófa eleje
kisebb változtatással, a tizenegyedik vers-
szak pedig változatlan formában megis-
métli. Az ismétlések újabb gondolati egy-
ségeket vezetnek be, ugyanakkor össze is
kötik a vers három szerkezeti egységét. Az MTA kézirattára, egykor Arany főtitkári lakása

193

3irod_10_ii-6.indd 193 2011.08.18. 11:44:30

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Út- és vándortoposz
Az első szerkezeti egység (1–5. versszak) költői képei összefüggő
rendszert alkotnak. Alapmetaforája az életutat az országúttal azo-
nosítja, amelyen a lírai én az élet gyalogos vándoraként tűnik fel.
Az út-vándor toposzt metonímiák („kevély fogat”, „cifra bak”)
és metaforikus képek („omnibuszon”, „fényes tengelyt”) szélesítik
allegóriává. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a beszélő humorral és
öniróniával érzékeltesse és reflektálja társadalmi helyzetét. A be-
Omnibusz (1890 körüli rajz)
szélt nyelv szófordulatainak használata közvetlenné, szomorkásan
kedélyessé teszi az első egység beszédmódját. A rövidebb harmadik
sorok szóismétlő, rímcsengést felerősítő döccentései hozzájárulnak
ehhez az ironikus-játékos fölényhez. (A rövidebb sorok később is
közömbösítik a pátoszt.) A lírai én elégedetten tekint múltbeli
helyzetére. Úgy véli, nem törekedett magasabb társadalmi rangra.
Erkölcsi fölénnyel viselte az esetleges megaláztatásokat, beérte
az élet nyújtotta apró örömökkel.

A pálya mérlege
A következő szerkezeti egységben (6–10. versszak) az út toposzá-
hoz az életpálya fogalma, illetve a költői pálya értékelése kapcsoló-
dik. Ebben a részben megszűnnek a metaforikus áttételek. A szám-
vetés meghatározóan fogalmi és vallomásos beszédmódra vált.
A költői én az előző szakaszban kijelentett elégedettséggel szemben
azt állítja, hogy igazi vágyait az élet nem teljesítette be. A társa-
dalmi elismertség és a hírnév személyiségétől idegen külsőségek. Guido Reni: Nesszosz elrabolja
Déianeirát (1621)
Így a kívántnál nagyobb eredmények kiegyenlítő szerepe látszóla-
gos marad. Mivel éppen a személyiség legbensőbb vágyai nem tel- „ Keress a 192–194. oldalak

jesültek, az élet nem kért ajándékai szenvedések forrásává váltak. képeihez egy-egy idézetet
Ezt fejezi ki a második egység egyetlen költői képe, a pályabérnek az Epilogusból!
a mitológiai Héraklész kínjaihoz való hasonlítása. A töredékesnek
és befejezetlennek minősített életmű bizonyos szempontból ellen-
tétes a cím jelentésével. A sorszerkezet ívtörő döccentései is új
A rab gólya – részlet
jelentést nyernek. A mérlegelés fokozatosan visszavonja a lírai én
első egységbeli, elégedettségre vonatkozó állításait. Árva gólya áll magában
Egy teleknek a lábjában,
Felrepűlne, messze szállna,
Messze, messze,
Kudarcos élet Tengerekre,
Csakhogy el van metszve szárnya.

A harmadik rész (11–15. versszak) a lírai én életét már kudarcos- (…)

nak állítja. Létösszegző megállapításai ellentétei az első egységben
foglaltaknak. A beszélő azokról a soha be nem teljesült vágyairól Várja, várja, mindig várja,
vall, amelyek lelke legmélyebb belső tartalmaiból fakadtak. A dőlt Hogy kinő majd csonka szárnya
S felrepűl a magas égig,
betűs kiemeléssel külön hangsúlyt kap a függetlenség vágya, de Hol a pálya
jelentésének megfejtését az olvasóra bízza a szöveg. Vélelmezhet- Nincs elzárva
jük, hogy a nemzeti költő szerepéből adódó elvárások, az irodalmi S a szabadság honja kéklik.
életben való részvétel és a megélhetési gondok gyakran akadályoz- (1847)
ták a költői tevékenység örömteli megélését. A független nyuga-

194

3irod_10_ii-6.indd 194 2011.08.18. 11:44:31

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
lomhoz az otthonosság, a családi meghittség költői toposza, a fészek
Visszatekintés – részlet
kapcsolódik. A verssel való foglalatosság vágyára Arany költészeté-
nek egyik jellemző motívuma, a kertészkedés köréből vett „ültessek, Vágytam a függetlenségre,
oltsak” igei metafora utal. Mégis hordám láncomat,
Az Epilogus zárlata a lírai én helyzetét véglegesnek állítja. A sze- Nehogy a küzdés elvégre
gett szárnyú madár metaforája azt jelzi, hogy a beszélő lelki sérülései Súlyosbitsa sorsomat:
Mint a vadnak, mely hálóit
miatt alkalmatlannak tartja magát arra, hogy éljen a külső körülmé-
El ugyan nem tépheti,
nyek megváltozásából adódó lehetőséggel. A múlt külső körülmé- De magát, míg hánykolódik,
nyek okozta rabságát felváltja a belső szabadság érzésének hiánya. Jobban behömpölygeti.
A „rab madár”-kép a lírai én reménytelenségét, állapotszerű helyze-
(1852)
tének beletörődő elfogadását fejezi ki.

1. Egészítsd ki többféleképpen a Mindvégig verscímet! 1. Hármas halmazábrá-

2. Írj ötsoros verset, amelynek első szava az, hogy „mind- val hasonlítsátok össze
végig”! Arany korai versének
gólyaallegóriáját és a
3. Vesd össze kiegészítéseidet és ötsorosodat a Mindvégig
Visszatekintés című vers
című verssel! részletét az Epilogus
12–15. versszakával!
2. Keressetek a két részlet
és az Epilogus között
motivikus, illetve gon-
Mindvégig dolati kapcsolatokat!
3. Hogyan árnyalhatja,
A lantot, a lantot S ne hidd, hogy a lantnak alakíthatja ez a párhu-
Szorítsd kebeledhez Ereje meglankadt: zam az életmű egészé-
Ha jő a halál; Csak hangköre más; nek értelmezését?
Ujjod valamíg azt Ezzel ha elégszel,
Pengetheti: vígaszt Még várhat elégszer
Bús elme talál. Dalban vidulás.

Bár a szerelem s bor Tárgy künn, s temagadban –

Ereidben nem forr:
Ne tedd le azért;
Hát nincs örömed, hát
Nincs bánat, amit rád
Balsors keze mért?…
És érzelem, az van,
Míg dobban a szív;
S új eszme ha pezsdűl,
Ne vonakodj restűl
Mikor a lant hív.

Hisz szép ez az élet Van hallgatód? nincsen?

Fogytig, ha kiméled Te mondd, ahogy isten
Azt ami maradt; Adta mondanod,
Csak az ősz fordultán, Bár puszta kopáron
Leveleid hulltán – Mint tücsöké nyáron –
Ne kivánj nyarat. Vész is ki dalod.
(1877)
Bár füstbe reményid, –
S egeden felényit
Sincs már fel a nap:
Ami derüs, élvezd,
Boruját meg széleszd:
Légy te vidorabb.
Auguste Rodin: Orpheus (1890–
1900)

195

3irod_10_ii-6.indd 195 2011.08.18. 11:44:31

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

4. Rögzítsétek halmazábrával poszterre, melyek a vers ars poetica jellegű és melyek létösszegző,
életbölcseleti jellegű elemei, gondolatai!
a) Melyek tartozhatnak akár mindkét tematikus csoportba is?
b) Vizsgálódásotok alapján különítsétek el a vers kompozíciós egységeit!
5. Értelmezzétek kettéosztott naplóval poszteren, milyennek érzékeli a vers beszélője jelenbeli lét-
helyzetét, és hogyan viszonyul ehhez a léttapasztalathoz!
6. Jellemezzétek a vers sajátos beszédhelyzetét! Ki a megszólító, és ki a megszólított? Milyen szán-
dékkal szólal meg a vers beszélője?
7. Kettéosztott naplóval értelmezzétek poszteren, milyennek tapasztalja, és hogyan értékeli a lírai
én jelenlegi költészetét!
8. Emeljétek ki és értelmezzétek, milyen költői képek hogyan fejezik ki a költészet értékét a meg-
szólító én számára! T-táblázattal állítsátok párba poszteren a beszélő én nyelvileg is kifejtett ér-
veit és a megszólított én elhallgatott ellenérveit!
9. Olvassátok újra a Letészem a lantot című verset! Írjátok ki T-táblázatba poszterre az egymással
„vitatkozó” idézeteket a két versből!
a) Értelmezzétek a jelentéseltéréseket!
b) Beszéljétek meg, hogyan teremt kapcsolatot a vers a nagykőrösi korszak lírájával! Miben kü-
lönbözik tőle?
10. Keressetek példát elégikus, derűs, önironikus hangvételre a versben! Beszéljétek meg, milyen
összefüggés lehet a hangvétel váltakozása és az önmegszólító beszédmód között!

11. Az érvek kártyán technikát használva az olvasott (és esetleg más) versekből vett idézetekkel és
értelmező magyarázatokkal igazoljátok vagy cáfoljátok, majd vitassátok meg az alábbi állításokat!
a) „Az Őszikéket már egy urbánus, a polgárosodást megélt költő alkotta meg, aki a művészet
szférájában ismét utoléri Európa ízlés- és érzelmi-gondolati világát. A költőnek a vershez való
új viszonyáról, kapcsolatáról van szó: nem azért íródik már Arany verse, hogy visszhangra
találjon: nem közösséghez szóló, azt lelkesítő, bátorító, vigasztaló közösségi költészet, közköl-
tészet születik a Gyulai Pál ajándékozta »kapcsos könyvben«. S Arany János messze került
már a »bárd«-szereptől is.” (Bori Imre)
b) „Az azonnali visszhang megszűnik a költői megszólalás elsődleges követelményének lenni: az
elsődleges követelmény maga a megszólalás; akárhogyan is… A modern költő egyik elhatal-
masodó ön-tudata az, hogy muszáj énekelnie, bár rajta kívül senkinek sem kell az éneke.”
(Somlyó György)
c) „A »kapcsos könyv« kis univerzumának központját (…) Arany János »pesti képei« alkotják.
Ilyen költői feladatra Arany előtt senki sem vállalkozott, s utána sem, jó ideig. (…) Így válik
a magyar nagyvárosi költészet úttörőjévé.” (Sőtér István)
d) „Arany életének ebbe a szakaszába, mondjuk a Margit-sziget külön világába új, hirtelen meg-
változott költői magatartással és öntudattal lépett be (amelynek feltehetően megvoltak a jóval
korábbi előzményei is). Mert nála nem a költői én felnagyításáról, arányainak megnöveléséről
beszélhetünk, ellenkezőleg, ami ezekből a versekből lépten-nyomon kiderül, az éppen a költői
én lekicsinyítése, az önszemlélet lemondó, elégikus-ironikus beállítása.” (Barta János)

Ars poetica és létösszegzés

Az Őszikék lírai darabjainak egyik legjelentősebb
alkotása ars poetica tartalmú létösszegző vers.
Az első kettő és az utolsó három versszakban az ars
poetica, a középső részben a költői léthelyzet bemu-
tatása és a létösszegző igény a meghatározóbb.
Az ars poetica jellegre a lant költészettoposz már
a felütésben utal, de a motívum a vers egészén is
végigvonul. A költemény tudatos párbeszédet foly-
tat a Letészem a lantot című korábbi verssel, amely-
nek több állítását visszavonja.

196

3irod_10_ii-6.indd 196 2011.08.18. 11:44:32

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Hangnem és műfaj kettőssége
Letészem a lantot Mindvégig
Az ön- és költészetszemléletnek a korábbihoz képest „Letészem a lantot. „A lantot, a lantot
történő módosulása eredményezi, hogy az elégikus Nyugodjék.” Szorítsd kebeledhez”
hangnemhez szelíd, visszafogott életörömből fakadó Az első személyű Az önmegszólítás az éle-
megszólalás a költészet tet és a költészetet szoros
derű társul. A hangnembeli kettősség műfaji jellegzetes-
abbahagyását, kapcsolatban láttatja.
ségekben is megfigyelhető. A létösszegző elégia rövid az elhallgatást helyezi A költészethez való
sorokból építkező, egyszerű rímképletű (a a b c c b) kilátásba. ragaszkodás vigaszt jelent
dalformával társul. Mind a formában, mind az életböl- a lírai énnek, és oldja
a haláltól való félelmét.
cseletben erős az anakreóni hatás.
„A tűz nem melegít, „S ne hidd, hogy a lantnak
nem él” Ereje meglankadt:
Az elégikus létélményt Csak hangköre más”
Felülemelkedés a beszélő a költészet- A megszólító lírai én úgy
hez méltatlan tárgynak véli, bármilyen lélekálla-
tekinti. pot válhat a költészet
A vers beszélője önmagát szólítja meg, ami az önvigasz- témájává. A lét csonkasá-
talás és önmeggyőzés szándékáról árulkodik. Az egyol- gának tapasztalatából
dalúnak látszó párbeszédben a megszólító én magatar- fakadó költészet esztéti-
tása burkoltan a megszólított én kételyeit is magában kai szempontból nem
alacsonyabb rendű
foglalja. Az önmegszólítás igénye a kudarc érzékelésé- a többinél.
ből fakad, amit mérsékel a beszélőnek a költészethez „Ha a fa élte „Ami derüs, élvezd,
való szenvedélyes ragaszkodása. A beszélő csonkának megszakad, Boruját meg széleszd:
tapasztalja létét, mégis arra biztatja önmagát, hogy vál- Egy percig éli túl Légy te vidorabb.”
lalja a teljességet felmutatni képtelen, töredékes költé- virága.” A megszólító lírai én
Az eszmények és a megváltoztathatatlan
szetét. Az önbiztatás a léthelyzettel való megbékélést a valóság egymást tudomásulvételére inti
feltételezi. Ez az élet szépségeinek felismerésében, kizáró ellentétben a megszólított ént. Arra
illetve a hiányérzeten való felülemelkedni tudásban tűnnek fel, az elégikus figyelmezteti, hogy
nyilvánul meg. A felülemelkedés a versben hol öniró- hangnem a meghatá- a csonka életben is akad
rozó. öröm. A derűs szemlélet
niával („Légy te vidorabb”), hol csúfondáros önszemlé- követendő példa.
lettel („És érzelem, az van”), hol bölcs belátással páro-
„Szó, mely kiált „Bár puszta kopáron (…)
sul („Csak hangköre más”). a pusztaságba…” Vész is ki dalod”
A költészet feltétele A módosítószó azt jelzi,
a befogadók közössége. hogy a beszélő függetle-
A beszélő szerint verse níti a költészet értelmét
Önkifejező költészet pusztába kiáltó szó, a befogadó közösségtől.
vagyis az adott hely-
A megváltozott hangú költészet értékeit az utolsó zetben a költészet
feleslegessé válik.
három versszak taglalja. A megszólító én beletörődő-
elfogadó magatartással fordul a töredékes lét ihletet „Kit érdekelne már „Te mondd, ahogy isten
a dal.” Adta mondanod”
adó külső és belső tárgyai felé. Az alkotás belső függet- A lírai én a kilátásba A beszélő szerint a hallga-
lenségét, menedék voltát, önkifejező jellegét helyezi helyezett elhallgatást tóság hiánya nem teszi
előtérbe. A költészet önkifejező jellegét a zárlat tücsök- részben a közönség céltalanná a költészetet,
hasonlata teszi érzékletessé. A tücsök költészettoposz, érdektelenségével mert a költészet szándéka
indokolja. szerint önkifejezés. Értéke
így visszautal a felütés lantmotívumára is. A tücsök önmagával, vagyis esztéti-
a lanthoz hasonlóan az antikvitás óta költészetjelkép. kai mércével mérhető.
A múzsák és Apollón kedvelt állataként az egyszerű
szépség muzsikusa, Ezópus állatmeséje nyomán pedig
a pillanatnak élő művész jelképe. A motívum gyakran
felbukkan a XX. századi magyar irodalomban is. Töb-
bek között Babits Mihály Az őszi tücsökhöz című versé-
ben, Szabó Lőrinc Tücsökzene című lírai ciklusában
vagy Hajnóczy Péternek az ezópusi hagyományt felül-
író, A hangya és a tücsök című modern állatmeséjében.

197

3irod_10_ii-6.indd 197 2011.08.18. 11:44:32

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Naturam furcâ expellas…1
1. Hasonlítsátok össze a versben megidézett gyermekkort
Gyermekkoromban felköték és a jelenbeli költői létállapotot!
A színben egy nagy tökharangot, 2. Keressetek párhuzamokat és ellentéteket a tökharang
Amely ugyan nem ada hangot, mechanikája és a verscsinálás „művelete” között!
De máskép vígan működék; 3. Jellemezzétek a versből kiolvasható költőszerepet és
Megvolt a súlya, lódulása, költészetfelfogást!
Kötelét hogy jól visszarántsa 4. Értelmezzétek a versből kiolvasható költő- és költészet-
S vele a kis harangozót; – szereppel összefüggésben a vers címéül választott Hora-
Szóval: csinált kommóciót2. tius-idézetet!
5. Magyarázzátok meg, miért nem a teljes horatiusi mon-
„No, mondám, majd ha nagy leszek, datot idézte Arany! Mit feltételezett a vers olvasóiról?
Valódi harangot veszek Miért tehette ezt?
És azt egész nap kongatom 6. Mit jelent, miféle líra felé mutat szerintetek a vers
Saját kényemre, szabadon.” „hangtalan kongatása”?
7. Vessétek össze az alábbi Radnóti-idézet költői szerep- és
Így kongatom most untalan költészetfelfogását a Naturam furcâ expellas… című ver-
E verseket – bár hangtalan. sével!
(1877) „Írtam, mit is tehetnék? A költő ír, a macska
miákol és az eb vonít s a kis halacska
ikrát ürít kacéran. (…)
Írok, mit is tehetnék? S egy vers milyen veszélyes,
Tamburás öreg úr – részlet ha tudnád, egy sor is mily kényes és szeszélyes,
mert bátorság ez is, lásd, a költő ír, a macska
Az öreg úrnak van egy tamburája3, miákol és az eb vonít s a kis halacska –
S mikor az ihlet s unalom megszállja, s a többi…”
Veszi a rozzant, kopogó eszközt (Radnóti Miklós: Második ecloga – részlet)
S múlatja magát vele négy fala közt. (…) 8. Vessétek össze Bertók László Platón benéz az ablakon
című versének (162. oldal) költői szerep- és költészet-
Sokra bizony már alig viszi dolgát: felfogását a Naturam furcâ expellas… című versével!
Ő is „mindennap feled egy-egy nótát”; 9. Írj érvelő fogalmazást, bizonyítva vagy cáfolva a követ-
Nem is a művész babérja hevíti, kező gondolatokat!
Csak gémberedő ujját melegíti. „És a ma költőjét hányan értékelik, kik hallgatják meg?
Hiszen »modernizált« világunkban már maga az olva-
Gyakorold is, amit valaha tudtál,
sás is kiment a divatból… Mégis: az alkotásnak, a művé-
Hasznát veheted, ha nyomorba jutnál;
szetnek, a költészetnek fenn kell maradnia, mert a köl-
Ha kiűlsz, öregem! vele útfélre,
tészet egyidős az emberi beszéd kialakulásával, és csak
Hull tán kalapodba egy-egy fillérke.
az emberiség kihalásával tűnhetik el. Költői tehetséggel
(1877)
megáldott-megvert emberek mindenkor születnek, és
fenn fog maradni az egykor kétségkívül nagyobb vers-
kedvelő tábornak egy vékonyabb rétege is, amely nem
esik ki a legsűrűbb rostán.” (Brauch Magda, 2008)

1. Kiről beszél a versbeszélő harmadik személyben, és kihez beszél második személyben? Hogyan viszonyul
az „ő” és a „te” a lírai énhez?
2. Mi a szerepe a nyelvi személyesség változásának? Mi a szerepe a tárgyiasításnak, a külső nézőpont meg-
teremtésének?
3. Hogyan viszonyul a versbeli önkép az életrajz „nemzeti költő” státuszához? Hogyan a romantika személyiség-
felfogásához?
4. Hasonlítsd össze a „tamburás öreg úr” Arany versében megrajzolt képét Vörösmarty „vén cigány” költőme-
taforájával!

1
(nátúrám furká expellász) Horatius-idézet: „A természetet űzd ki bár vasvillával… (mégis szüntelenül visszatér).”
2
mozgást
3
hosszú szárú, tojás alakú, fából készült pengetős hangszer

198

3irod_10_ii-6.indd 198 2011.08.18. 11:44:32


Pályakép
1. Olvasd el a pályaképet! Példázd az ismeretközlő szöveg fontosabb állításait Arany műveiből vett
idézetekkel, saját értelmezésrészleteiddel, gondolataiddal!
2. Készíts az érettségi vizsgára való készüléshez is használható pályakép-összefoglalót gondolkodás-
térképpel!
Az életmű értékelése
Arany János a XIX. század második felének legte-
kintélyesebb alkotója. Költészete sok évszázados
irodalmiságunk hagyományainak egyik betetőzője
és összegzője. Arany a szabadságharc bukását követő
évtizedekben az irodalmi élet egyik fő szervezője
volt, aki drámafordítóként, tanulmányíróként és
kritikusként is maradandót alkotott. Saját korában
inkább epikus költészetét tartották nagyra. A XX.
század elején a nyugatosok az Őszikék költészetét, a
század második felében Németh G. Béla irodalom-
történész a nagykőrösi lírát „fedezte fel”. Az életmű
így a XX. század végére egy korszerűnek tartott,
a modern ember léttapasztalatát érzékelő, elégikus
A korai pályaszakasz
Arany költői pályájának korai szakasza 1845-től
1849-ig tartott. Első jelentős alkotása egy saját
maga szórakoztatására írt hosszabb epikus mű volt,
amelyet elküldött a Kisfaludy Társaság pályázatára
(1845). A bírálóbizottság a legjobbnak ítélte Az
elveszett alkotmány című komikus eposzt, de kriti-
kával illette nehézkes nyelvezetét, vontatott cselek-
ményét és egyenetlen szerkezetét.
A következő évben a Kisfaludy Társaság olyan
elbeszélő költemény megírására írt ki pályázatot,
„melynek hőse valamely, a nép ajkain élő történelmi
személy”. A kiírás kitételeként szerepelt a forma és
a szellem népiessége. A felhívás a számba jöhető
történelmi személyek között Toldi Miklóst is meg-
említette, akinek alakja sok szállal kötődött Arany
szülőföldjéhez. Erre a pályázatra készítette elbe-
3irod_10_ii-6.indd 199
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
lírára, valamint egy kevésbé korszerűnek értékelt
verses epikára tagolódott.
Korunk az életmű arányos megközelítésére tesz
kísérletet. Úgy véli, Arany epikája és lírája egyaránt
az életmű jelentős részét képezi.
Epikus és lírai költészetében az újkori ember
csaknem minden létkérdése felmerül, és a modern
válságtapasztalattal megküzdő emberi-művészi
magatartás nyilvánul meg. Olyan magatartás,
amelyben jelen van az eszmény és a valóság össze-
egyeztethetetlenségének elégikus tudata, de a sze-
mélyiség és a külvilág összefogására, egységesítésére
való törekvés is.
szélő költeményét, a Toldit (1846), amely az osztat-
lan siker és elismerés mellett meghozta számára
Petőfi barátságát is. A Toldit a tervezett trilógia
utolsó része, a Toldi estéje követte, amelynek költői
világa sokban különbözik a Toldi derűs, kiegyensú-
lyozott világától.
A forradalom és szabadságharc idején Arany
többnyire mozgósító szándékú népies helyzetdalo-
kat írt.
Erkölcsi kötelességének tekintette a nemzetét
buzdító költő szerepének vállalását. Ebben az idő-
szakban született költeményein Petőfi hatása érző-
dik. Alkalmi jellegükön túl azért is kevésbé sikerült
alkotások, mert Arany személyiségétől valójában
távol állt a közvetlen, határozott indulatokat kife-
jező alkotásmód.
199
2011.08.18. 11:44:33
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A nagykőrösi korszak
A pálya 1851-től 1860-ig tartó második szakaszát
„nagykőrösi évek” néven emlegeti az irodalomtör-
ténet-írás. Ebben a pályaszakaszban háttérbe szo-
rultak a hosszabb verses epikai alkotások. A kevert
hangnemű elégiko-ódák és az ironikus elégiák, vala-
mint a ballada kerültek előtérbe. A válságérzet
összefügg az egészelvű világkép bomlásával, amit
már világosan mutatnak olyan korai művek is, mint
Az elveszett alkotmány, A rab gólya vagy a Toldi
estéje. A külső és a belső világ egyensúlyának meg-
bomlását tetézte a szabadelvű romantika fejlődés-
képzetének megrendülése, továbbá az ön- és nem-
zeti azonosságvesztés tragikus élménye.
A szabadságharc bukásával elkomoruló törté-
nelmi horizont felerősítette az Aranytól korábban
sem idegen elégikus létérzékelést és létértelmezést.
Az én és a közösség szétválaszthatatlannak tűnő,
Az irodalomszervező
1860-ban Arany elfogadta a Kisfaludy Társaság
igazgatói tisztét, és Pestre költözött. Az első évek
művészileg termékenynek bizonyultak. Bár a nagy-
kőrösi pályaszakasz lezárulása utáni másfél évtized-
ben Aranynak alig született jelentős lírai műve,
1863-ban az eposz műfajának korszerűsítési kísér-
leteként elkészült a Csaba-trilógia első része, a Buda
halála. Arany szerkesztői (Szépirodalmi Figyelő,
Koszorú) és irodalomszervezői feladatokat vállalt.
Azzal a szándékkal tette ezt, hogy alakítsa a közíz-
Az Őszikék lírája
Arany 1877 nyarát a Margit-szigeten töltötte.
A természet közegében, a tölgyfák árnyékában visz-
szatért alkotói kedve. Öregkori költészetének al-
kotásait maga nevezte Őszikéknek. A kései pálya-
szakasz lírai alkotásai és balladái között számos
remekmű található. Arany kései költészete meg-
őrizte korábbi művészetének alapvető jellegzetessé-
geit, de új vonásokkal is árnyalódott. Az öregség és
a halál közelsége megváltoztatta rezignációjának
jellegét. Benne a végső nyugalom vágya, a bele-
200
3irod_10_ii-6.indd 200
szerves kapcsolata megbomlott, ami önazonosság-
vesztést eredményezett. Így az én elbeszélése meg-
oldhatatlannak tűnő nehézségekbe ütközött. Mind-
ezek következtében rezignált, lemondó szemlélet
uralja Arany lírai alkotásait. Az 1850-es évek költe-
ményeinek meghatározó jellemzője egyén és világ
harmóniavesztésének, az eszmények és a valóság
közti áthidalhatatlan ellentétnek a tapasztalata,
valamint a lét lefokozottságának élménye. Ehhez
hozzájárulhatott az a tény is, hogy a XIX. század
második felében a polgárosodó nemesi rétegek szá-
mára az irodalom elvesztette a felvilágosodás és
a reformkor idején még kiemelt szerepét. A kor
a költői fikció helyett az életvilág igazságát helyezte
előtérbe. Így a költészetnek egyre kevesebb lehető-
sége maradt arra, hogy pozitív értékeket valóságos-
ként sugalmazzon.
lést, és bírálatokkal segítse a kortárs irodalom formá-
lódását. 1865-től az Akadémia titkára, később főtit-
kára lett. A szerkesztői-szervezői feladatok elvonták
az alkotói tevékenységtől. A lánya halála miatt érzett
lelki megrázkódtatás és kedélybetegségre hajló sze-
mélyisége is hallgatásra késztette. 1877 nyaráig leg-
feljebb „alkalmi szesszenéseket”, „mondacsokat”, em-
lékkönyv-bejegyzéseket, sírverseket írt. Az életmű
szempontjából jelentős alkotásokkal csak a pálya
utolsó szakaszában jelentkezett újra.
nyugvás, a megbékélés érzése és az önirónia mel-
lett az élethez való ragaszkodás, a csendes derű is
hangot kapott. A versek egy különleges egyéniség
köznapi lélekállapotait, a külvilág akár apró dolgai-
ra, jelenségeire való személyes reflexióit rögzítik
(A lepke).
Az Őszikék költőjét már nem korlátozták a kö-
zönség elvárásai, és nem fogta vissza önmaga sze-
mérmessége. Az „örök kétely” széttartó erőit egyre
inkább a kompozíció rendje ellensúlyozta.
2011.08.18. 11:44:33
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Epikus költészete, a Toldi-trilógia
Arany első két verses epikája a későbbiekben is meghatározó
irányokat jelölt ki az életműben. Az egyik irány a modern
élet töredezettségélményét, az én és a világ, az eszmény és a
valóság egyensúlyhiányának tapasztalatát mutatja fel.
A másik az egyensúlyhiány meghaladására, az egészélmény
visszaállítására törekszik, annak az ősi világlátáshoz hasonló
újraalkotására tesz kísérletet. Az első irányt Az elveszett
alkotmány című komikus eposz jelöli ki, a másodikat a népies
naiv szemlélethez visszatérő Toldi.
Az elveszett alkotmány a megyei választások korteshad-
járatát parodizáló ál-hősköltemény. Középpontjában a hala-
dás vagy maradás reformkori kérdése áll. Az elbeszélő a
vígeposz valamennyi szereplőjét távolságtartó gúnnyal
szemléli. Nem azonosul sem a Rák Bende vezette maradiak
táborával, sem a Hamarff y vezette hebehurgya sietőkkel. A
szatirikus, gúnyos hang forrásává a történet, a figurák és a
helyzetek szándékolt lefokozásából és a patetikus stílusele-
mek megtartásából fakadó széttartás válik. (Ezek a poétikai
eszközök hasonlóak Petőfinek A helység kalapácsa című
művében tapasztaltakhoz.) Orlay Petrich Soma illusztrációja
A népies irányzat és nyelvi program jegyében született a Bolond Istók utazásához (1879)
Toldi eszményi értékeket juttat érvényre. A népies eposz a
töredezettnek és diszharmonikusnak tapasztalt léttel szem-
ben olyan fikciót teremt, amelynek hősi világában még érvé-
nyesül a gondviseléselv, újraalkotható ember és környezet
kezdeti egysége.
A trilógia második része, a Toldi estéje sokkal inkább
rokonítható Az elveszett alkotmány világszemléletével, mint
a Toldi derűs világával. Ettől a derűtől meglehetősen távol
áll a Toldi Miklós eljátszott szerelmi boldogságát tematizáló
Toldi szerelme (1879) is. Toldi Tar Lőrinc lovagi mezét fel-
öltve győz egy bajnoki tornán, és elnyeri számára Rozgonyi
Piroska kezét. A szerepcsere visszájára fordul: Miklós szere-
lembe esik, de a szerelem beteljesülése már lehetetlen.
A Toldi-trilógia történetszövése a lovagregények hármas
tagolásának hagyományát követi. Első része megfeleltet-
hető a hős ifjúkorának és környezetéből való kiemelkedésé-
nek. A második rész a hős lovagkorának harci és szerelmi
kalandjait beszéli el. A harmadik rész középpontjában a
lovag meghasonlása, kegyvesztettsége áll. Az árnyalt jellem-
alkotás és a cselekmény drámai vonásai következtében a
trilógia egészének műformáját nem a népies eposz alapozza
meg. Sokkal inkább a népies hangvételű és szemléletű mon-
dai-történeti környezetbe ágyazott, modern verses regény
elgondolása.
Az 1850-es évek verses epikai kísérletei közül a hunok
pannóniai térfoglalásának korában játszódik a Keveháza
(1852). A háború eposzi témájával és archaikus össze-
tartozás-élményével a hősének hagyományához nyúl visz- Fadrusz János: Toldi Miklós a farkasokkal
sza. Egyén és nagyközösség egybeolvadását mutató epikus (1903)

201

3irod_10_ii-6.indd 201 2011.08.18. 11:44:58

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
világa a Toldiban kijelölt egységépítő irányhoz kap-
csolja.
Ezzel szemben a Bolond Istók című, önéletrajzi
elemekkel átszőtt verses regény világa Az elveszett
alkotmány nézőpontjával rokonítható. (Első éneke
1850-ből származik, a másodikat 1873-ban fejezte
be Arany, a tervezett harmadik ének pedig nem
készült el.)
A nagyidai cigányok (1851) szatirikus szemlé-
letű komikus eposz. Arany egyik legvitatottabb
alkotása. Értelmezhető betű szerinti jelentésben,
a cigányság humoros ábrázolásaként egy történelmi
anekdota ürügyén. Felfogható a klasszikus hősköl-
temény paródiájaként is. A kortársak és a későbbi
értelmezők többsége a szabadságharc bukását elő-
idéző hibák és a magyar jellem fogyatékosságainak Jelenet az ExperiDance Társulat 2006-ban bemuta-
szatíráját olvasta ki belőle. Ezért a művet már meg- tott Nagyidai cigányok című előadásából. Rendező-
jelenésekor heves támadások érték. koreográfus: Román Sándor

Csaba-trilógia
Aranyt már az 1850-es években foglalkoztatta egy
három részből álló epikus ciklus terve, amely a hun
mondakörből merítené tárgyát. A Csaba-trilógiá-
nak a nemzet mitikus hőskoráról szóló eposzterve
a nemzeti költészet megteremtésének programjá-
hoz kapcsolódott. A romantika eredetiségelve
ugyanis – Herder nyomán – egy-egy nemzet irodal-
mától ősi hagyományokra épülő, egyedi jelleget
várt el. Arany célja a Csaba-trilógia megírásával az
volt, hogy részlegesen pótolja a magyarság elve-
szettnek hitt naiv eposzát, amelynek egykori létezé-
séről meg volt győződve. A trilógiából végül csak
a Buda halála készült el.
Az idillt és tragikumot egymás mellé rendelő
kompozíció középpontjában Buda és Etele viszo-
nyának megromlása áll. Az ellentét fokozatos ki-
bontásában az Arany-balladákra jellemző lélektani
kidolgozottságra ismerhetünk. Buda és Etele
karaktere összetettebb az eposzi hősök jelleménél.
A két testvér viszálya személyiségük különböző-
ségéből fakad, és testvérgyilkosságba torkollik.
A középszerű Buda retteg a fiatalabb Etele roppant
erejétől. Etele viszont kénytelen visszafogni tett-
vágyát, hogy ne sértse meg bátyja érzékenységét.
Önuralma fogytán esik a testvérgyilkosság bűnébe,
amellyel a hun népnek ígért dicsőséges jövőt is
eljátssza. A „had ura Isten” Etele bűnében az em-
ber tökéletlen voltának bizonyítékát látja. Vég-
szavai az ember földi istenülésének lehetetlenségé-
ről szólnak.

Balladaköltészete
Arany János érdeklődését részben a nemzeti költészet
létrehozásának gondolata, részben az európai min-
ták fordították a műballada felé. Áttételes, tárgyia-
sabb önkifejezést kedvelő alkotói magatartása is sze-
repet játszhatott abban, hogy a ballada Arany egyik
legjellegzetesebb műfaja lett. A balladák közé sorolt
epikus költeményei meglehetősen különböző műfaji,
tematikai és élményi ösztönzésre születtek. Alapvál-
tozataik között nem húzódik éles határ vonal.
Ha a szövegben megjelenő világkép és értékállítás
szerint csoportosítjuk az Arany-balladákat, három
csoportra szűkíthető a tematikus csoportosítás.
A balladák létérzékelése az egészelvű, harmoni-
kus balladavilág felől érezhetően a kaotikus felé
halad az életműben. A csoportosításban mégsem
emelhető központi elvvé az időrend, mert Arany
balladakorszakai szolgálnak példával ellenkező
törekvésekre is. Az újkori, modern lelkiséget és

202

3irod_10_ii-6.indd 202 2011.08.18. 11:44:58

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
dinamizmust kifejező balladaköltészete – az első
pályaszakaszhoz tartozó előzményeket követően – Az Arany-balladák típusai tematikus és műfaji
jellemzők alapján az újabb rendszerezés szerint
1852–1853 körül formálódik ki. Balladáiban
az epikus, lírai és drámai sajátosságok közül a drá-
maiság jut központi szerephez. A tragikus vagy népi jellegű
skót és erdélyi Ágnes asszony
komikus drámaiság elsődleges hordozója a szerke- népballadákkal Tengeri-hántás
zet. A történet folyamatosságát kihagyásos, hézagos rokonítható
cselekményvezetés bontja meg. A viszonyváltások
megjelenítésében kiemelt szerephez jut a lelkiséget
drámai párbeszédre
is feltáró párbeszéd. A párbeszéd gyakori síkváltó és és síkváltásra épül, V. László
nézőpontváltó jellege meghatározó szerepet játszik shakespeare-i
a feszültség felkeltésében és fenntartásában. A drá-
maiságot erősíti a jelenetezés mozgalmassága,
a históriás énekek Zách Klára
a díszletezés, valamint a tárgyi motívumok, termé- hagyományához Szondi két
szeti jelenségek metaforikus értelmezhetősége. kapcsolódó apródja

románcos
Goethe és Schiller Rozgonyiné
hatását mutató

Híd-avatás
kísértetes
Tengeri-hántás

anekdotikus Pázmán lovag

Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára története I.
(1911)

Arany balladáinak csoportosítása a bennük megjelenő világrend és értékállítás szerint

Az ősi világképet újraalkotó
balladák
Rozgonyiné, Pázmán lovag,
Mátyás anyja
– egyszerű világszerkezet
– a jó és a rossz ellentétes
pólusaira osztott világrend
– kapcsolat a meséhez közel álló
műfajhagyományokkal
(legenda, rege, geszta, hősének,
románc, krónika)
– a gondviselés által irányított
létezés
– a lélekhit totemállatai, a legen-
dák szentjei segítik a hősöket
– biztos értékrend és norma-
rendszer (hősiesség, bátorság,
erő, hírnév)
Az erkölcsi világrendet
helyreállító balladák
Szondi két apródja, A walesi bárdok, Tengeri-hántás, Híd-avatás,
V. László, Ágnes asszony,
Tetemre hívás
– az elrendezettség felbomlik
– az ősi, harmonikus viszonyok
helyébe ideiglenesen a hatalmi
erőszak, a zsarnokság vagy
a világrend normáit áthágó
bűnös ember kerül
– a harmónia helyreállítható
– az erkölcsi biztonságért és az
értékérvényesítésért folytatott
küzdelem sikeres
– a ballada világában helyreáll
az erkölcsi világrend
– a büntetés a bűnt követi, illetve
a bűnt mindig követi büntetés
– az erkölcs biztosítja élet és halál
értelmes voltát
Bizonytalan erkölcsi világrendet
mutató balladák
Vörös Rébék
– elszabadulnak a káosz erői
– eltűnik a gondviselés
– felbomlik az értékkommunikáció egy-
értelműsége
– hiányzik az elbeszélő és a befogadó
közösség számára azonos, biztos erkölcsi
értékrend
– a bűnök kimutathatók, de az egyén fele-
lőssége kevésbé egyértelmű
– meglazul a bűn-bűnhődés okszerű kap-
csolata
– megbomlik a személyiség belső egysége
– az egyént felőrlő lelki konfliktusok emlé-
keztetnek Arany lírájának elégikus vonu-
latára és önértelmező jellegére
– a rendteremtő erőt a műalkotás, a kom-
pozíció rendje képviseli

203

3irod_10_ii-6.indd 203 2011.08.18. 11:44:59

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Vojtina Ars poétikája1 – részlet
1. Milyen értelemben ars poeticák a nagykőrösi
Hazudni rút. Ez ellen a morál, korszak és az Őszikék lírai darabjai, és milyen
A társas illem egykint perorál2: értelemben azok a Vojtina Ars poétikája című
De költőnek, bár lénye isteni, költői levél részletei?
Nemcsak szabad: – szükség fillenteni. 2. Hogyan értelmezi a szöveg a valóság és a művé-
Avagy felettünk nem hazud az ég, szet, az élet és a költészet viszonyát?
Bolttá simulva, melynek színe kék? 3. Hogyan értelmezi a szöveg a természet és a köl-
A támadó nap burka nem hazud? tészet viszonyát?
S fejünk felett, min jár, nem ál az út? 4. Hogyan értelmezi a szöveg a hazugság és
A csillagok hullása nem csaló? a művészi igazság viszonyát?
Távol hegy, erdő kék szine való?
Szivárvány hídja nem csak tettetés?
A látkör széle nem csúf rászedés?
A délibáb, midőn vizet csinál,
Melyben torony, fa kettészelve áll, Petri György: Irodalomóra hetedikeseknek
Lebegve orma, tótágast az alja: (Talált vers)
Hát nem szemed, szomjad ingerli, csalja?…
Minden hazugság, földön ami szép: Arany János a magyar nép
Csontváz, ijesztő a valódi kép; legnagyobb epikai
Azt vérrel, hússal ékesíteni költője de mint lírai
Jer, jer költő!… hazudva isteni! költő is a legnagyobbak
közé tartozik.
(…) Öreg szüleinek egész
Nagyszalontának büszkesége lett.
Nem a való hát: annak égi mássa Közben szorgalmasan tanult.
Lesz, amitől függ az ének varázsa: Művészi pályáról álmodozott.
E hűtlen hívség, mely szebbít, nagyít – Könnyű szívvel hagyta ott
Sulykot, bizony, nem egyszer elhajít: a kollégiumot
Ez alkonysúgár, mely az árnyakat, bár később
E köd, mely nőteti a tárgyakat; ezt a tettét nagyon megbánta.
E fénytörődés átlátszó habon, Eleinte csak magának verselgetett.
E zöld, esős lég egy május-napon; Arany részt vállalt
Ez önmagánál szebb, dicsőbb természet: Petőfi eltűnt.
Egyszóval… a költészet. A nép felszabadulásának ügye elbukott.
Mindez kétségbe ejtette Arany Jánost.
(1861)
Műveiben a szabadságharc emlékét őrzi
és Habsburg-ellenes magatartásra buzdít.
Kilenc év telt el így.
Ezalatt Pesten lassanként újra megindult az irodalmi élet.
(2003)

1. Írjátok ki a vers hívószavait! Hogyan él Arany János kulturális emlékezetünkben a Petri-szöveg szerint?
2. Miből fakad a szöveg iróniája?
a) Mit jelenthet-jelölhet a cím és az alcím?
b) Mit sugall a szöveg az intézményes irodalomtanulásról, irodalomtanításról?
c) Mit sugall a vers Arany életművének megközelíthetőségéről?
3. Milbacher Róbert irodalomtörténész Arannyal kapcsolatban a következő általánosító címkéket azonosí-
totta: népköltő; népi-népmesei hős, a legkisebb fiú; a tékozló fiú; az eposzhős és a közönséges ember. Pró-
bálkozzatok meg az egyes címkék értelmezésével, kritikájával!
4. Írjátok meg Petri „talált versének” közhelyektől mentes, olvasói élményeitekben gyökerező ellenversét!

1
Vojtina Mátyás szlovák születésű műkedvelő költő volt. A XIX. század közepének jellegzetes pesti alakjaként kocsmáról kocsmára járva sza-
valta verseit. Arany Jánosnak is bemutatták. Arany Vojtina szerepébe illeszkedve írta „öccsének” gúnyosan ható tanácsokat osztogató episz-
toláit. Aranyt a szabadságharc leverése után bosszantotta, hogy a lapok rossz, népieskedő verseket közöltek műkedvelő, gyakran nem magyar
nemzetiségű, de magyarul író költőktől, miközben a jó magyar költők – a cenzúrától félve – meg sem kísérelték műveik megjelentetését.
2
szónokol (latin)

204

3irod_10_ii-6.indd 204 2011.08.18. 11:44:59

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
1. Melyek Arany epikus és lírai költészetének jellegzetes műfajai, témái, motívumai?
2. Milyen világ- és léttapasztalat nyomán formálódik az életmű?
3. Milyen kérdésekre keresik a választ az Arany-balladák? Vajon miért tartja a magyar irodalmi ha-
gyomány Aranyt „a ballada Shakespeare-jének”?
4. Gyűjtsétek össze halmazábrával, milyen hasonló és milyen eltérő vonásai vannak a nagykőrösi
lírának és az Őszikék lírai költeményeinek!
5. Arany mely versei kerültek közel hozzád? Miért?
6. Melyek a kedvenc versidézeteid Aranytól? Miért? Az idézeteket lapra kiírva rendezzetek idézet-
felismerő és idézetértelmező versenyt csoportban vagy az osztályban!
7. Olvasói tapasztalataitok alapján bizonyítsátok Kosztolányi Dezső alábbi állítását!
„Soha nem találkoztam még költővel, aki a nyelvvel ily csodát művelt volna. Nála nyelv és érzés,
eszköz és cél, szándék és kifejezés döbbenetesen egy. Valahányszor egy szót használ, az más színt,
árnyalatot kap, mint a közbeszédben, valami varázst, mely addig nem volt benne, erőt vagy bájt,
zengést vagy selypítést, vagyis eltolja a költői-képzetes sík felé, s ez a boszorkányosság, mely min-
den irodalmi alkotás mélységes lényege, titkos mivolta. Ő maga a magyar nyelv.”

romantika*, trilógia, elbeszélő költemény*, egészelvűség (teljességelv), gondviseléshit, egyensúly-

hiány, elégia*, értékkonfliktus*, humor*, népies és nemzeti költészet*, idő- és értékszembesítő
vers*, költő és költészet szerves közösségi szerepe, költészetfelfogás, idill, elégikum, eszmény,
drámai monológ, ballada, népballada*, műballada*, lélektani ballada, komikus eposz*, lefokozás,
beszédszólam, idősík*, döntéskényszer*, szerepkényszer, szeretetelv, hatalomelv, összetett elbeszé-
lői helyzet*, elbeszélői szólam*, hagyomány*, világ- és értékrend, létösszegző vers*, ars poetica*,
nemzeti költő, önirónia*, önkifejező költészet

Gintli Tibor–Schein Gábor: Az irodalom rövid története I. A kezdetektől a romantikáig,

g Jelenkor
Kiadó, 2003, 566–594. oldal
Nyilasy Balázs: Arany János, Korona Kiadó, 1998
Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk, 1992
Németh G. Béla (szerk.): Az el nem ért bizonyosság,
g 1972
Szörényi László: Epika és líra Arany életművében = „Múltaddal valamit kezdeni”, Magvető Kiadó,
1989
Milbacher Róbert: Arany János és az emlékezet balzsama, Ráció Kiadó, 2009
Arany János versei, audio CD, Irodalmi Fülbevaló sorozat, Kossuth Kiadó–Mojzer Kiadó
Magyar költők – Arany János, audio CD, Hungaroton
Kaláka – Arany János – Hangzó Helikon Verseskötet CD-melléklettel
Szörényi Levente–Arany János: Szondi két apródja, Koncz Zsuzsa: Elmondom hát mindenkinek,
Hungaroton, 1976

205

3irod_10_ii-6.indd 205 2011.08.18. 11:44:59

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A MAGYAR ROMANTIKA PRÓZÁJÁBÓL
JÓKAI MÓR
„A derűsen magabízó illuzionizmus szemléleti sík-
ján zökkenőktől mentesen oldódnak meg a nemzeti
lét életbe vágó kérdései.”
(Rónay György irodalomtörténész)
„A 67 utáni évtizedben írja heroikus regényei (vagy
mint nevezik: regényeposzai) főbbjeit. Ezek tár-
gyukat többnyire a nemzet egy-egy függetlenségi
harcából veszik. (…) E regényei – eszméiknél, célki-
tűzéseiknél fogva – változatlanul népszerűek, pedig
alig többek ma ifjúsági olvasmánynál.”
(Németh G. Béla irodalomtörténész)
„Ő a »mesterfejedelem«, az álmok országának
koronázatlan királya. (…) a XIX. század fordulójá-
nál úgy áll regényes, eddig elképzelhetetlen termé-
kenységével s termékenyítő álmaival, mint egy Her-
kules, az írás Herkulese. A magyarság pogány meséi,
napkeleti hőskölteményei, a virágénekek elvesztek.
Jókai megteremtette prózában. Erényeiben kápráz-
tató, hibáiban nagyszerű, fogyatékossága is a kirá-
lyok fogyatékossága.”
(Kosztolányi Dezső)
1. Melyek az értékelő megállapítások ha-
sonló, illetve eltérő tartalmai?
2. Olvasói vagy filmes tapasztalataitok
alapján miért illetheti Jókai prózáját
kritika, miért csodálat?
3. Mit olvastatok eddig Jókaitól? Milyen
filmadaptációkat láttatok regényei-
ből? Melyik regényre vagy filmre em-
lékeztek szívesen? Miért?
206
3irod_10_ii-6.indd 206
Jókai Mór (1825–1904) Ko-
máromban született, értelmi-
ségivé váló, jómódú nemesi
családban. Protestáns meg-
győződésű, liberális, hazafias
szellemben nevelkedett. 1841–
1842-ben a pápai református
kollégiumban tanult. A Kép-
zőtársaságban (önképzőkör-
ben) megismerkedett Petőfi
Sándorral és Orlay Petrich
Soma későbbi festővel. 1842 és 1844 között Kecske-
méten jogot hallgatott, rajzolt, arcképeket festett.
Komáromban, majd Pesten gyakornokoskodott.
1846-ban alapító tagja volt a Petőfi szellemi veze-
tésével megalakuló Tízek Társaságának. 1847 júliusá-
tól az Életképek szerkesztője lett.
1848 tavaszán a forradalmi ifjúság egyik vezére
volt, részt vett a 12 pont megszövegezésében. Családi
nevében – demokrata érzületből – az y-t i-re változ-
tatta. Augusztusban házasságot kötött Laborfalvi
Róza színésznővel. Ősszel elkísérte Kossuthot alföldi
toborzóútjára, megjárta a forradalmi Bécset. 1849
nyarán a Szemere-kormánnyal elhagyta a fővárost,
bujdosott. Karácsony után visszatért Pestre, felesége
ugyanis olyan menlevelet szerzett neki, amilyet Ko-
márom védői kaptak a vár feladásakor.
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia leve-
lező, 1861-ben rendes, 1892-ben igazgatósági tagjává
választották. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett.
1861 és 1896 között országgyűlési képviselő volt,
Tisza Kálmán bizalmasa.
1886-ban meghalt a felesége. 1899 szeptemberé-
ben feleségül vette a húszéves Nagy Bella színésznőt.
Öt évvel később, 1904. május 5-én halt meg Buda-
pesten.
Máig nevezetes és népszerű Várkonyi Zoltán ren-
dezésében A kőszívű ember fiai (1964), az Egy magyar
nábob (1966) és a Kárpáthy Zoltán (1966) filmadap-
tációja. Az arany emberből Gertler Viktor készített
híres filmadaptációt (1962).
Ferraris Artúr: Történelmi tarokkparti (é. n.)
A képen többek között Tisza Kálmán, Jókai Mór,
Mikszáth Kálmán, báró Podmaniczky Frigyes
is látható.
2011.08.18. 11:45:00
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Jókai Mór: Az arany ember

Az arany ember – részletek

1. Készítsetek háromlépéses interjút
A Vaskapu Az arany emberrel kapcsolatos olvasói
élményeitekről, tapasztalataitokról!
Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről 2. „Ez a mű megragadt és megmaradt
talapjáig, négy mértföldnyi messzeségben; kétol- bennem. Nem mindig értettem egyet
dalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, a főszereplő tetteivel, sőt olykor vágy-
egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás tam arra, hogy lebukjon. De azért…
folyama, az Ister: a Duna. ilyen az élet. Sajnos… És ha énrám
A ránehezülő víztömeg törte-e magának e hagynának ekkora vagyont?!” – veti
kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a fel a kérdést egy blogger.
hegyláncot? Neptun1 alkotta-e ezt, vagy Volcán2? a) Miben pontatlan a kérdés felve-
Vagy ketten együtt? A mű Istené!3 Ahhoz hason- tője?
lót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei4 b) Te mit tennél, ha a véletlen folytán
sem bírnak alkotni. hatalmas vagyonhoz jutnál, amely-
Az egyik isten keze nyomait hirdetik a Fruska nek nem te lennél a jogos örököse,
Gora hegy tetején elszórt tengercsigák kövületei, az örökös viszont nem is tudna a
a Veterani-barlang ásatag tengerlakó saurusai5; létezéséről? Beszéld meg pároddal,
a másik istenről beszélnek a bazaltok a Piatra milyen érveket vennél fontolóra, és
Detonatán; a harmadikat, a vaskezű embert hir- hogyan döntenél!
deti a sziklába vágott hosszú padmalypart, egy
országút, melynek boltozata is van; az óriási
kőhíd oszlopmaradványai, az emléktábla a szikla
oldalába domborműként vésve, s a meder köze-
pébe vágott százlábnyi széles csatorna, melyen
nagyobb hajók járhatnak.
A Vaskapunak kétezer éves históriája van, s
négy nemzet nyelvén nevezik azt.
Mintha egy templom közelednék felénk,
melyet óriások építettek, pillérekkel, melyek
kőszálak, és oszlopokkal, melyek toronymaga-
sak, csodálatos kolossz-alakokat emelve a felma-
gasló párkányokra, mikben a képzelem szentek
szobrait látja, s e templom csarnoka négy mért-
földnyi távolba mélyed, fordul, kanyarodik, új
templomot mutat, más falcsoportokkal, más
csodaalakokkal; egyik fal sima, mint a csiszolt
gránit, vörös és fehér erek cikáznak végig rajta:
rejtelmes istenírás betűi; másutt rozsdavörös az
egész hegylap, mintha igazán vasból volna, néhol
a gránit rézsút dűlt rétegei mutogatják a titánok6
merész építkezésmódját; s az új fordulónál már
egy gót templom porticusa7 jő elénk, hegyes A Kazán-szoros

1
a tenger istene a római mitológiában (görög megfelelője Poszeidón)
2
a tűz és a vulkánok istene a római mitológiában (görög megfelelője Héphaisztosz)
3
vagyis nem ember alkotta, ember nem alkothatta
4
mitológiai utalás a világkorszakok utolsó szakaszára, a vaskorra és a vaskor embereire
5
őskori kihalt óriásgyíkok
6
a görög mitológiában Gaia és Uranosz gyermekei, az őserő megtestesítői
7
(portikusz) bejáró előtti teret kívülről övező oszlopcsarnok

207

3irod_10_ii-6.indd 207 2011.08.18. 11:45:01

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
toronycsúcsaival, karcsú, egymáshoz tömött bazaltpilléreivel, a kormos fal közepéből egy-egy aranysárga folt
világít ki, mint a frigyláda lapja: ott a kén virágzik. Ércvirág az. De élő virággal is díszlenek a falak; párká-
nyaikról, repedéseikben mintha kegyeletes kezek zöld koszorúi függnének alá. Azok óriási lombfák, fenyők,
miknek komor tömegét az őszi dércsípte bokrok sárga és piros füzérei tarkítják.
Egyszer-egyszer megszakítja a végtelen, a szédületes kettős falazatot egy benyíló völgykebel, melyen
keresztül egy rejtett, emberlaktalan paradicsomba látni. Itt a két sziklafal között mély, komor árny borong,
s a nappali sötétbe, mint valami tündérvilág mosolyg be a napsütötte völgy képe, vadszőlő erdejével, melynek
érett, apró, piros bogyói színt adnak a fáknak; tarka leveleik szőnyeget vonnak rájuk. Emberlak nem látszik
a völgyben, keskeny patak kanyarog tisztásán végig, abból gyanútlan szarvasok isznak; a patak aztán mint
egy ezüst sugár omlik alá a sziklamartról. Ezeren és ezeren elhaladnak e völgy előtt, s mindenki azt gondolja
magában: vajon mi lakhatik ebben?
Aztán elmarad a völgy, s ismét más templomi kép következik, a többinél még nagyobb, még rettenete-
sebb: a két fal száznegyven ölnyire közeledik már egymáshoz s háromezer lábnyira az éghez: az a messze kiálló
szikla a tetőn a Gropa lui Petro: a Szent Péter sírja, mellette kétfelől a másik két titáni kőalak két apostol-
társa.
S e két fal között foly alant a kőmederben a Duna.
A nagy, fenséges folyam-ős, mely megszokta a magyar sík lapályon ezerölnyi mederben haladni méltósá-
gos csenddel, partjain a belehajló fűzfákkal enyelegni, kilátogatni a szép virágos mezőkre s csendesen keleplő
malmokkal beszélgetni; itt összeszorítva száznegyven ölnyi sziklagátba, hah, mily haraggal tör rajta keresztül!
Akik idáig jöttek vele, nem ismernek reá. Az ősz óriás szilaj hőssé ifjul, hullámai szökellnek a sziklás meder
felett, egy-egy roppant bérctömeg ül ki néhol medre közepébe, mint valami rémoltár; az óriási Babagáj,
a koronás Kaszán szikla; azokat fenséges haraggal ostromolja, rájuk zúdulva elöl, s mély forgatagokat
örvényítve mögöttük, feneketlen árkot vájva a sziklamederben; s aztán csattogva, zúgva rohan alá a kőlép-
csőkön, mik egyik sziklafaltól a másikig nyúlnak keresztül.
Néhol már legyőzte az útját álló torlaszt, s a széttört sziklákon keresztülomlik tajtékozva, másutt meg-
torlik a kanyarodó szoros bércfalánál, s a ráhajló szikla alá ásta magát örök habjaival. Néhol szigeteket rakott
le a legyőzhetetlen sziklák mögé, új földalkotásokat, mik semmi régi térképen nincsenek; azokat benőtte vad
fa és bokor, azok nem tartoznak semmi államhoz, sem magyarhoz, törökhöz, sem szerbhez; a senki országa
az, adót nem fizető, urat nem ismerő, világon kívül eső, meg nem nevezett föld! Másunnan meg elhordta
a kikezdett szigetet bokraival, erdőivel, kunyhóival együtt, s letörülte alakjaikat a térképről.
A sziklák, a szigetek több ágra osztják a folyamot, mely Ogradina és Plaviszovica között már óránkint tíz
mértföldnyi sebességgel rohan, s a szűk folyamágakat ismerni kell a hajósnak; mert az emberi vaskéz csak egy
csatornát vágott a meder sziklapadjaiban, melyen nagyobb hajók járhatnak, a parthoz közel csak apró hajók
számára van út.
Az apróbb szigetek mentében, a szűkebb Duna-ágak között sajátszerű emberi művek szakítják félbe a
természet nagyszerű alkotását: kettős cölöpzetek erős fatörzsekből, mik V betű alakban mennek össze, nyílt
öbleikkel víz mentének fordulva. Ezek a vizafogók. A tenger vendégei felfelé úsznak a folyón: fejüket vakar-
tatják a vízzel, csiklandó parasytok8 miatt; aztán belejutnak a kelepcébe; visszafordulni nem szokásuk, min-
dig előbbre haladnak a szűkülő fogdában; míg a legvégén belejutnak a „halottas kamrába”, ahonnan nincs
menekülésük.
S e fenséges helynek hangja is oly isteni. Egy örökké tartó egyetemes zúgás, mely hasonlít a némasághoz,
oly egyforma, s az Isten szavához: oly érthető. Amint az óriás folyam a kőzátonyokon végighömpölyög,
ahogy a sziklafalakat korbácsolja, ahogy a szigetoltárokra harsogva rohan, ahogy az örvényekben fuldokolva
elmerül, ahogy a zuhatagok hanglépcsőin végigjátszik, s ahogy ez örök hullámcsattogást az örök visszhang
e kettős fal között a túlvilági zene felségéig emeli, mely csupa orgona és harangszó és elhaló mennydörgés, az
ember elnémul, és saját szavát meghallani retteg e titáni zengés közepett. A hajósok csak jelekkel integetnek,
a halászok babonás hite tiltja e helyt a szót: a veszély tudata mindenkit magában imádkozni készt.
Mert valóban, aki itt végighalad, amíg e sötét falakat látja itt maga mellett kétfelől, mintha saját kriptája
falai között evezne végig.
Kivált mikor még a hajósok félelme, a bóra megjelen.

8
paraziták, élősködők

208

3irod_10_ii-6.indd 208 2011.08.18. 11:45:01

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A kitartó hetes vihar. Ez járhatlanná teszi a Dunát a
Vaskapu között.
Ha csak egy bércfal volna, az védene ellene; de a kettő
között megszoruló légnyomás oly szeszélyessé válik, mint
egy nagy város utcáiban kódorgó szél: majd elöl, majd
hátul támad, minden kanyarodónál más irányból tör ki;
egyszer-egyszer tökéletesen megszűnik, aztán megint
egyszerre valamely völgyzugolyból, mint a lesből rohan
elő, megkapja a hajót, kicsavarja a kormányt, dolgot ád
minden kéznek, belerántja az egész vontató lócsapatot az
alattságnál9 fogva a vízbe; aztán megint egyet fordul, s oly
sebesen tolja előre a megkapott faalkotmányt, mintha az
víz mentében úsznék; a hullám úgy porzik előtte, mint az
országút, mikor végigsöpör rajta.
A templomi zengés oly ítéletnapi zajjá magasodik fel
ilyenkor, hogy az elmerülő halálkiáltása nem hallik ki Tetejes hajó a Dunán. Ligeti Antal: Buda
és Pest látképe a Ferencváros felől – részlet
belőle.
(XIX. század közepe)

3. Mutassátok be, hogyan jelenik meg a Vaskapu panorámaszerű tablójában a romantika természet-
kultusza és egyetemesség iránti igénye!
a) A romantika melyik két jellegzetes, toposzként használt természeti elemével találkozik az olvasó
a regény első mondatában?
b) Milyen tér-, idő- és mozgásbeli viszonyok, valamint nem szó szerinti jelentések kapcsolódnak
hozzájuk?
c) Mivel kelti a teljesség érzetét a tér tagolása?
d) Milyen hatást kelt, hogy az elbeszélő régi latin nevén nevezi meg a Dunát?
e) Mit állít az elbeszélő a szoros keletkezéséről?
f ) Milyen mitológiai és bibliai utalásokkal formálja a lét mitikus színterévé a Vaskaput és a Dunát?
4. Milyen előreutalással él az elbeszélő már itt, a nyitó fejezetben?
5. Miként alkot keretet a természet ősformájaként értelmezhető Vaskapu és a senki szigete Jókai
regényében?
a) Hogyan helyezi bele az embert és sorsát az egyetemes természet közegébe Jókai a nyitó, illetve
a záró fejezetben?
b) Mi a szerepe a Szent Borbála és utasai megjelenésének a regény cselekménye szempontjából?
6. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával a folyótoposz lehetséges metaforikus jelentéseit!
7. Gyűjtsetek a regény elektronikus könyvtárbeli szövegéből a Dunához kapcsolódó néhány soros
szövegrészleteket, idézeteket!
a) Szemponttáblázattal mutassátok be és értelmezzétek, mikor milyen szerepet játszik a regény
cselekményében a Duna!
b) Milyen, a pókhálóábrában is szereplő vagy más metaforikus, a hős helyzetére, két életére, lelki-
állapotára vonatkoztatható jelentések kapcsolhatók a folyóhoz?
c) Milyen ismétlődő cselekménymozzanatok és további motívumok kapcsolódnak a Dunához
a regényben?
d) Hogyan, milyen jelentésekkel válnak a folyó és a hozzá tartozó motívumok Timár lelkivilágá-
nak, „magánmitológiájának” részévé?

9
hajók vontatására vagy kikötésére használt vastag kötél

209

3irod_10_ii-6.indd 209 2011.08.18. 11:45:02

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása –
részletek
A Duna az nem valami, nem a vize, nem a vízmolekulái,
nem a veszedelmes mederviszonyok, a Duna az egész, a
Duna a forma. (…) Mit jelent, hogy egy könyv formája
a Duna? Olyan forma volna ez, mint a szonett? Mi itt a
tizennégy? Nem szonett, inkább regény? Ott még tizen-
négy sincs; mi a regény?
Nézem ezt a keskeny, kecses ezüstszalagot, ahogy ártatlanul
tovasiet az eschingeni lapályon. Senki sem tudja, mi vár rá.
A nap golyója világos sárga, aranyból szőtt ruhája hanyatlik
alább-alább, miközben magára ölti esti violaszín pongyolá-
ját. Ekkor megértettem, hogy én mindent meg fogok ettől
a folyótól kapni, hegy- s vízrajzot, történelmet, néprajzot,
idegenforgalmat, anekdotákkal, reményekkel, halottakkal
együtt, lesz minden, múlt, jelen, jövendő, árvíz és aszály, lesz
buzgár és halászlé, és lesznek emberek – egyvalami nem lesz
magától, az egyetlen, amire igazán szükségem volna, arról
nem tudtam, hogyan lesz, hogyan lesz itt mondat. „Akkor
igaz könnyekkel kértem az Urat…”
Tante1 Marie denikve2 folyton beszélt, a bácsiról, az állapo-
táról, folyamatosan, mint egy sportriporter, tudósított,
hogy mit gondol most a férje, mit érez, mit lát és hall, még-
pedig abban a felfokozott, emelkedett stílben számolt be
mindenről, ahogy mondjuk Szepesi György vagy Jókai
Mór, már akinek ez mond valamit.
Ellene tartott tehát a Dunát övező pátosznak, de úgy nem
tehetett, mintha az nem léteznék, vagy ő nem tudna róla,
különösen, hogy feszengve meg kellett állapítania, abban
a sok zagyvaságban, föltupírozott fontoskodásban, divatos
lagybatyban: van valami. A Duna mint emlékezés. Újra-
fölfedezése az összetartozás mozzanatának. Népeket össze-
kötő országút. Dunának, Oltnak egy a hangja. A Duna
mint Európa sine qua nonja3. A kulturális sokszín folyékony
kódja. A kontinens ütőere. Történelemfolyó. Időfolyó.
Kultúrfolyó. Szerelemfolyó. A népeket összekötő béklyó.
Szabadságbilincs.
Mindez nehezére esett.
Viszont látva, de legalábbis föltételezve, hogy van valami,
ami Ulmot Béccsel és azt Belgráddal összeköti, és ha nem
szeretné azt mondani, hogy ez a valami a Duna, e metafizi-
kai locsipocsi, imaginárius4 folyam, akkor odajutna, hogy ő
az, ő, aki összeköti Ulmot Belgráddal, ő, az utazó. Ékes
hajója a parton állók láthatatlan sorfala között siklik. De a
hajót a Duna viszi, a Dunát meg a leélt életek súlya, az az
elviselhetetlen nehéz, amit elviselünk, mi, utazók. Ezért van
az, hogy a Duna előbbre való, mint ő. És ezért van az, hogy
a rakodópart alsó kövén ül, és nézi, hogy úszik el a dinnye-
héj, már akinek ez mond valamit.
(1990)
Hahn-Hahn grófnőről Heinrich Heine
tesz említést a nőírókról szólva, mond-
ván: azok egyik szeme a papíron, a má-
sik mindig egy férfin – kivéve Hahn-
Hahn grófnőt, aki félszemű. Esterházy
regénye Hahn-Hahn grófnő pillantá-
sával nézi a világot. Főhőse az Utazó,
aki a Duna ősforrásához és a regény
eredetéhez is visszavándorol. Esterházy
hivatásos utazójának beszámolója a
műfajban való kalandozás is. A csa-
vargóregények, útirajzok XX. század
végi parodisztikus átírása irónia és
megrendülés felhőjátékaival. (Kör-
mendy Zsuzsanna nyomán)
1. A regény alcíme: „lefelé a Dunán”.
Milyen szövegre, műfajra, témára
gondolhat az olvasó az alcím alap-
ján?
2. Hogyan és miért válhat az Ester-
házy-mű idézett részleteiben a Duna
az alkotás, a regény-regényírás meta-
forájává?
3. Hogyan utalnak az idézett részletek
Jókai regényére?
4. Olvasd el József Attila Dunánál
című versét! Hogyan utal az Ester-
házy-szövegrészlet József Attila ver-
sére? Értelmezd a két szöveg lehet-
séges párbeszédét!
5. Hogyan jelenik meg a részletekben
a hagyomány folytatásának és a
hagyomány lebontásának együttes
igénye?
Johann Christian Brand: Dunai táj Bécs
mellett (1760)

1
néni, nagynéni (német)
2
egyszóval, tehát (latin)
3
(szine kva non) elengedhetetlen, szükséges feltétel (latin)
4
képzelt, képzeletbeli

210

3irod_10_ii-6.indd 210 2011.08.18. 11:45:02

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
8. Gyűjtsetek a regény elektronikus könyvtárbeli szövegéből a helyszínekre (Komárom, senki szi-
gete, Bécs, Levetinc, Balatonfüred) vonatkozó néhány soros szövegrészleteket, idézeteket!
a) Mutassátok be gondolkodástérképpel a helyszíneket annak alapján, hogyan élt ott Timár
Mihály!
b) Keressetek meg néhány helyszínt Magyarország XIX. századi térképén! Magyarázzátok meg,
mi a szerepe és a jelentősége annak, hogy a regény helyszíneinek többsége a valóságban is lé-
tezik!
c) Milyen hatással vannak a valós helyszínek a kitaláltakra, és fordítva?
9. Gyűjtsetek a regényből T-táblázattal további, a kitaláltságot, illetve a hitelességet, valószerűséget
hangsúlyozó elemeket!
10. Mikor játszódik a regény cselekménye, és körülbelül mennyi időt fog át? Mikor kezdődik pon-
tosan? Miből, hogyan lehet kiszámolni?
11. Hogyan változtatja meg a történet és elbeszélésének idejét az utolsó fejezet? Vajon miért? Milyen
következményekkel jár a változtatás a regény valószerű időviszonyaira nézve?
12. A romantikus regényben fontos szerepe van a kalandnak, a titoknak, a véletlen fordulatnak.
Milyen szerepet játszanak ezek Az arany emberben? Készítsetek szemponttáblázatot!
13. Az első fejezetek alapján igazoljátok példákkal, és értelmezzétek kettéosztott naplóval, hogy
Timár Mihály a mesehősök jellegzetes tulajdonságaival rendelkezik!
14. Gyűjtsétek össze és ábrázoljátok poszteren Timár meggazdagodásának állomásait!
a) Foglaljátok össze, hogy melyik állomáshoz milyen pénzügyi manőver, anekdotikus történet
kapcsolódik!
b) Beszéljétek meg, vannak-e erkölcsi fenntartásaitok az egyes manőverekkel kapcsolatban!
15. Példákkal igazoljátok, és értelmezzétek szemponttáblázattal poszteren, mi a szerepe Timár sor-
sának alakulásában a szerencsének, a bűnnek és a tehetségnek!
16. Példákkal igazoljátok, és értelmezzétek szemponttáblázattal poszteren, milyen szerepet játszik
Timár életében a kalandosság, a titok és a véletlen!
17. Példákkal igazoljátok, és értelmezzétek szemponttáblázattal poszteren, hogyan viszonyul egy-
máshoz Timár sorsának alakulásában az érvényesülés, a tisztesség és a boldogság!
18. Értelmezzétek a regény alább idézett mondatát gondolkodástérképpel poszteren Timéára, No-
émire, Terézára, Krisztyán Tódorra, Athalie-ra, Kacsukára és a „közvéleményre” vonatkoztatva!
„Timárnak sikerült meglopni az egész világot.”
19. A regény elektronikus könyvtárbeli szövegében keressetek rá az „arany ember” kifejezésre! Ké-
szítsetek idézetkártyákat! Vizsgáljátok meg, hogy kik milyen helyzetekben, milyen értelemben
nevezik Timár Mihályt „arany embernek”!
20. Jellemezzétek poszteren T-táblázattal Timár Mihály két életét!
21. Készítsetek szemponttáblázatot poszterre a regény női karaktereiről (Timéa, Noémi, Athalie,
Teréza, Zsófi mama)!
a) Melyikük milyen női szerep megtestesítője?
b) Mi a szerepe Timár Mihály sorsának alakulásában?
c) Mi a szerepe a regény más szereplőinek sorsalakulásában?
d) Melyek karakterének legjellemzőbb külső és belső vonásai?
e) Hogyan függ össze karakterével saját sorsának alakulása?
22. Készítsetek szemponttáblázatot poszterre a regény férfikaraktereiről (Fabula János, Brazovics
Athanáz, Kacsuka Imre, Krisztyán Tódor!)
a) Melyikük milyen férfiszerep megtestesítője?
b) Mi a szerepe Timár Mihály sorsának alakulásában?
c) Mi a szerepe a regény más szereplőinek sorsalakulásában?
d) Melyek karakterének legjellemzőbb külső és belső vonásai?
e) Hogyan függ össze karakterével saját sorsának alakulása?
23. Bizonyítsátok vagy cáfoljátok, hogy a regény szereplői a főhős kivételével egyszerű jellemképle-
tek, néhány vonással romantikusan megrajzolt alakok!
24. Készítsétek el a szemponttáblázatok segítségével a regény szereplőinek mátrixát poszterre!

211

3irod_10_ii-6.indd 211 2011.08.18. 11:45:03

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A vörös félhold – részlet

Timár elkábultan ült le az ágy szélére, reszkető kezében tartva az achátszelencét, melynek gyémánthalmaza
a holdsugárban villogott.
Mereven bámult ki az ablakon besütő holdra.
Annak ismét mintha szeme, szája volna, ahogy a naptárban festik, s mintha beszélgetésbe elegyednék
a halandó emberrel.
„Kié most ez a sok kincs?”
„Hát kié volna, mint a tied? Megvetted az elsüllyedt hajóterhet úgy, ahogy áll, zsákostól, búzástól. Koc-
káztattad, hogy nyakadon vesz, s lesz belőle rothadt szemét, bűzhödt trágya. Lett belőle arany és drágakő.”
„Amit megvettél, az a tied. Te jóhiszeműleg árvereztél. Te nem tudhattad, hogy mit rejt még magában
az a hajó.”
„Beszélt neked ugyan valamit a haldokló a vörös félholdról, s te találgattad, mi az; magad is töprengtél
rajta, hogy mint lehet csak ennyi vagyona az üldözöttnek, amennyi látható. Most már érted is az összefüggést
sejtelmeid között; de hisz akkor, mikor a hajóterhet megvetted, még nem értetted azt. Egészen más célból
vetted meg azt a sok ázott búzát. Szegény katonáknak akartál belőle édes és keserű kenyeret süttetni. A sors
másra fordította a dolgot. Látod, hogy ez a sors intése? A sors nem akarta engedni, hogy húszezer szegény
katona rovására nyomorúságos nyereségen kapkodj; mást hozott eléd. Tehát amidőn a rosszat a sors meg-
akadályozta, akkor okvetlenül jó az, amit előidézett.”
„Kié is lehetnének ezek a kincsek?”
„A szultán bizonyosan sanyargató hadjáratokban rabolta azokat össze.”
„A kincstárnok hihetőleg elrabolta azokat a szultántól.”
„A Duna elrabolta mind a kettőtől.”
„Most a »senkié« azok.”
„A tieid.”
„Csak olyan jogon a te kincseid, mint a szultáné, a khazniáré1, meg a Dunáé.”
„Hát Timéáé?”
Ennél a kérdésnél egy fekete hosszú vékony felhő állt a hold előtt keresztül, mintha kétfelé vágta volna azt.
Timár sokáig elgondolkozott.
A hold kibújt a felhővonal alul.
„Annál jobb rád nézve!”
„Ugye, hogy a szegény ember milyen komisz ember?”
„Azt leszidják, ha kötelességét végezte, azt gazembernek nevezik, ha szerencsétlenség éri; annak engedik,
hogy magát a fára kösse, ha élni nem tud; azt nem gyógyítják meg a szép leányok, ha fáj a szíve. A szegény
ember komisz ember.”
„S milyen dicső a gazdag ember. Hogy áldják! Hogy keresik a barátságát! Hogy kérnek tanácsot az eszé-
től! Hogy bízzák rá az ország sorsát, hogy bolondulnak utána a nők!”
„Ugye, hogy egy »köszönöm szépen«-t sem hallottál az ajkairól soha?”
„Mi lenne abból, ha most te ezt a kincset, ahogy megtaláltad, odavinnéd, letennéd a lábaihoz, s azt mon-
danád neki: íme, ez a tied, most hoztam a víz fenekéről neked!”
„Legelőször is nem értené meg, hogy mi ez. Mit tud ő arról, hogy egy doboz gyémánt ér-e többet, vagy
egy doboz cukros sütemény? Hiszen gyermek.”
„Azután nem is jutna az ő kezébe, mert azt rögtön lefoglalná a gyámapja, az majd elharácsolná, elsikkasz-
taná kilenctized részét, hiszen senki sem ellenőrizheti, titokban értékesíthető kincs ez.”
„S végre ha mind Timéa kapná is meg, mi lenne a vége? Ő gazdag úrhölgy lenne, aki téged a maga fényes
polcáról még csak meg sem fog látni soha; te pedig maradsz szegény, kopott hajós-schreiber2, akinek még
csak álmodnod is őrültség lenne őfelőle.”
„Most pedig megfordítva lesz a dolog. Te fogsz gazdag ember lenni, és ő lesz a szegény.”
„Nem így kívántad-e magad is a sorstul?”

1
török kincstárnok
2
hajóbiztos

212

3irod_10_ii-6.indd 212 2011.08.18. 11:45:03

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
„No hát így történt.”
„Te hoztad a hajó útjába a veszedelmes tőkét, amitől az elsüllyedt?”
„Nem.”
„Rosszat akarsz-e te Timéával?”
„Nem!”
„Hiszen nem akarod te megtartani a kincseket magadnak, amikre rátaláltál. Értékesíteni akarod azokat,
szaporítani, még többre növelni, s majd mikor ezeknek alapján a második, a harmadik milliót is megszerez-
ted, akkor odaléphetsz a szegény leányhoz, s azt mondod neki: legyen ez mind a tied – és én is vele!”
„Hát rosszat akarsz-e te ezzel?”
„Csak azért akarsz gazdaggá lenni, hogy őt boldoggá tehesd.”
„Alhatol nyugodt lelkiismerettel ezen a jó szándékodon.”
A hold félig alásüllyedt már a Dunába, csak az egyik ága állt ki a vízből, mint egy tűztorony; sugár képe
a habokban egész a hajó orráig elnyúlt, s minden sugár, minden hullám Timárhoz beszélt.
És mind azt beszélte neki, hogy „itt a szerencse a kezedben, ragadd meg; tedd el. Senki nem tud erről
semmit. Az egyetlen ember, aki tudta, fekszik a Duna fenekén”.
Timár hallgatá a hold szavait, a habok beszédét s azt a titkos szózatot, ami odabenn dobog – és homlokán
a hideg veríték csurgott alá.
A hold utolsó tűzcsúcsát is lehúzta a víztükör alá, s végsugarával ezt mondá Timárnak:
„Gazdag vagy! Úr vagy!”
Hanem amint egészen sötét lett, egy hang a hallgató sötétség közepett, egy hang onnan belül e szót súgá
fülébe:
„Tolvaj vagy!”

25. Mi a szerepe a vörös félholdnak a regény cselekményében?

26. Mi a szöveg szerinti jelentése és a cselekménybeli szerepe a holdnak ebben a részletben?
27. Milyen életproblémáról, döntéshelyzetről gondolkodik Timár a részletben?
28. Milyen lelkiállapot és belső indíték miatt látja a holdat Timár emberhez hasonló élőlénynek?
29. Milyen elbeszéléstechnikai fogásra használja fel a regényíró a hold–ember párhuzamot? Milyen
eszközök jelzik a belső vitát?
30. Dolgozzátok fel Timár dilemmáját – „Kié most ez a sok kincs?” – a szöveg alapján, érvek kártyán
technikával!
31. Mi a saját véleményed a kérdésről? Írj zárónyilatkozatot!
32. Timár belső vitái, monológjai arányosan tagolják a regényt. Keresd meg, olvasd újra és rendezd
T-táblázatba Timár egyik döntéshelyzetének érveit és ellenérveit!
a) „Miért vagyok én saját házamban boldogtalan?”
b) „Gyilkos vagy!”
c) „A te vagyonoddal tette magát úrrá, azt adta neked.”
d) „Én vétkeztem, én haljak meg, én kárhozzam el!”
33. Tanulmányozzátok a regény elbeszélésmódjáról készült táblázatot!
a) Írjatok kártyákat a táblázat bal oszlopában felsorolt elbeszélői magatartásokról!
b) Gyűjtsetek a regényből további, az egyes elbeszélői magatartásokat példázó idézeteket! Írjátok
ki ezeket is egyenként idézetkártyákra!
c) Keverjétek össze a két kártyacsomagot, majd adjátok át a szomszéd csoportnak! Ők párosítsák
az idézetpéldákat a megfelelő elbeszélői magatartással!

213

3irod_10_ii-6.indd 213 2011.08.18. 11:45:03

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Elbeszélésmód – az elbeszélő hangjai
Az elbeszélő kérdést tesz fel, de nem vár választ, „Mire fognak ezek mehetni? Egy ladikkal egy malom ellen. Emberi
pusztán az elbeszélői jelenlétet hangsúlyozza.
Az elbeszélő a kíváncsi olvasó szerepébe lépve
tesz fel kérdést.
Az elbeszélő mindent tud, olyan információkat „Komárom megye levéltárában egyike a legérdekesebb bűnvádi perek-
közöl, amelyeket a szereplők nem tudnak. nek az, melynek hősnője Brazovics Athalja.” (Az utolsó tőrdöfés)
Az elbeszélő előreutalással tartja ébren
az olvasó kíváncsiságát.
Az elbeszélő a regényírásra vonatkozó meg-
jegyzést oszt meg az olvasóval.
Az elbeszélő átadja a szót szereplőjének,
aki maga is elbeszélővé válik.
Az elbeszélő a világ dolgaiban jártas, művelt
embernek mutatkozik, aki a cselekményhez
szorosan nem tartozó információkkal szolgál
különböző érdekes jelenségekről (kitérések).
Az elbeszélő vagy szereplője adomázik, anek-
dotázik.
Az elbeszélő kiegészítő-értékelő megjegyzés-
sel él.
Példa a regényből
izmokkal a folyam ellen, a vihar ellen?” (A Szent Borbála és utasai)
„Talán egyéb oka is lehetett az apró regék elbeszélésére az ismeretter-
jesztési vágynál?” (A Szent Borbála és utasai)
„A két leány e pillanatnyi összesugárzásából szemeiknek megérzé,
hogy ők valaha egymás sorsának rejtelmes intézői lesznek, hogy lesz
közöttük valami közös, vagy öröm, vagy fájdalom; és talán sohasem
fognak arról többet tudni, mint egy elfeledett álomról, hogy ők okoz-
ták azt egymásnak.” (Almira és Narcissza)
„Zófia asszony ehhez hozzászokott szobaleány korában. (Bocsánat!
Ez bizony kiszaladt a tollunkból!)” (A fogadott apa)
„Az én nevem nem Trikalisz Euthym, hanem Ali Csorbadzsi, egykor
Kandia kormányzója, utóbb khazniár Sztambulban. Te tudod, mi
történik most Törökországban.” (Ali Csorbadzsi)
„Ezelőtt tizenkét évvel Pancsován laktunk, hol férjem városi hivatal-
nok volt. Bellovárynak hívták. Jó, fiatal, szép, derék ember volt, s mi
nagyon szerettük egymást. Én huszonkét éves voltam, ő harminc.”
(A szigetlakók története)
„Ahol pedig a vízi perkáta fut fel a nád buzogányos száraira, ahol
az elecs (butomus) szép, ernyős virágai hajladoznak a gyékény zöldje
között, ott már kavicsos talaj van, mely nem szokott mindig víz alatt
lenni.” (A „Senki” szigete)
„Talán hallottad már azt az adomát, közszájon forog, hogy mikor
a múlt évben őfensége Ferdinánd trónörökös meglátogatott bennün-
ket, azt mondá a várkormányzónak: »Én azt hittem, hogy ez a vár
fekete!« – »Miért kellene ennek a várnak feketének lennie, fenség?«
– »Azért, mert a fortificatio költségvetésében évenkint tízezer forint
van föltéve – tintára. Én azt hittem, hogy tintával meszelik a várfala-
kat!«” (A jó tanács)
„Amint az öreg halász meglátta Timárt, elkezdett sopánkodni
(a halászok nem káromkodnak soha).” (A családi ékszer)
„Ez is rossz tanács, mert a forgó aztán a ladikot is magával ragadná.”
(A fehér macska)

A „Senki” szigete – részlet

Amit maga előtt látott, az a paradicsom volt.

Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályosan csoportokba ültetett gyü-
mölcsfákkal, amiknek ágait földig húzza édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák;
a szilvafák minden faja, mintha rózsa- vagy liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben a láb előtt
terítve hever a lehullott fölösleg fölszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s a
terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be a cidoni alma, a birs.
Ösvény nincs a gyümölcsfa-labyrinthban; fűvel van a fák alja benőve egészen.
Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy virágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos mezei
virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sötétkék csengettyűkék csoportjai, a
selyemtermő krepin fényes gubanctokja, pettyes turbánliliomok; az alkermes vérfürtei, a gyönyörű ophrisok
pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve, tanúskodnak emberi lény közel-
létéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön.

214

3irod_10_ii-6.indd 214 2011.08.18. 11:45:04

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A „Senki” – részlet

Most már, leszámítva a nádast, mely azt most is körülfogja s elrejtve tartja, azon helyen egy valódi mintagaz-
daság van.
Maga a sziget cölöpös töltéssel körülvéve, most egészen meg van védve az árvizektől s amellett vízcsator-
nákkal átszelve, miket lóerővel hajtott gép lát el öntöző vízzel.
Ha egy igazi kertész meglátja ezt a helyet, alig tud megválni tőle: gyümölcsfáin, dísznövényein, haszon-
hajtó terményein paradicsomi áldás látszik. Minden kis darab föld hasznot hajt vagy gyönyört ád. (…)
Egyetlen család képezi az egész telepet, s annálfogva ott az embereknek csak keresztneveik vannak. Az első
foglalónak hat fia a környékből hozott magának nőt, s az unokák száma a dédunokákkal együtt már negyven
körül jár.
És mind valamennyit eltartja ez a sziget, s itt nem tudja senki, hogy mi a szükség. Fölöslegük van.
Mindenki tud valami munkát tenni, s ha még tízannyian lesznek is, mint most, a munka eltartja vala-
mennyit.

34. Gyűjtsétek össze és rögzítsétek T-táblázattal, mi mindenben különbözik a civilizáció és a senki

szigetének világa! Hasonlítsátok össze az ott lakók életmódját, értékfelfogását!
35. Milyen archetípusos jelentések kapcsolódnak általában a szigethez és a kerthez? Milyen jelenté-
sei vannak ezeknek a motívumoknak a regény világában?
36. A részletek alapján hasonlítsátok össze halmazábrával Noémi és Mihály szigetét a regény zárla-
tában bemutatott szigettel!
37. Sarkok technikával vitassátok meg, veszteség vagy nyereség a főhős számára kivonulása a társa-
dalomból! Megadhatja-e a sziget a széthulló világgal szemben az egyetemesség és a teljesség él-
ményét?

38. Rendezzetek bírósági eljárást sarkok technikával! A vád és a védelem nevében vitassátok meg,
milyen törvényt sértő és milyen jó erkölcsöt sértő tetteket követett el Timár Mihály! Érdemel-
ne-e büntetést a való világban tetteiért? Ha igen, milyen büntetést? Ha nem, miért nem?
39. Készítsetek a felsorolt televízióadók számára anyagot (riportot, interjút, híradást) „Élet a senki
szigetén – avagy Mire való a pénz a világon?” címmel!
a) Duna Televízió
b) egy kereskedelmi csatorna
c) Spektrum
d) National Geographic
A csoport a következő szerepekkel dolgozzon:
a) riporter (aki kérdéseket ír, és kérdezi a szigetlakókat, Timárt vagy Noémit)
b) riportalany (aki válaszol a kérdésekre)
c) szerkesztő (aki megírja a felkonferálást)
d) bemondó (aki felkonferálja az anyagot)
Mutassátok be híradásotokat!
40. Egyoldalas esszében kapcsolódj Cseke Gábor gondolatához!
„Amíg az ember nem lát a saját szemével legalább egy szigetet, addig védtelenül ki van szolgál-
tatva az irodalom nagy mesemondóinak. A készen kapott fantáziának. Mindenekelőtt Jókai
Mórra (Az arany ember), Daniel Defoe-ra (Robinson Crusoe) és Jules Verne-re gondolok (Kétévi
vakáció, A rejtelmes sziget stb.), de azonnal melléjük képzelem Robert Louis Stevensont (Kincses
sziget), sőt egy merész ugrással akár Robert Merle-t is, aki ugyan már a 21. századba vezet minket,
ám A sziget című regénye (a Bounty lázadóinak történetét írja meg, sajátos hatalmi parabolává
igazítva a valóságos eseményt) megsejteti velünk azt, hogy a romantikusok jellegzetes szigetek
iránti tájékozódása jóval több dekorációs törekvésnél.”

215

3irod_10_ii-6.indd 215 2011.08.18. 11:45:04

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

41. Érvelj egyoldalas írásban az alábbi idézetek egyike mellett vagy ellen!
a) „Pedig hiszen a pénz mindenható.”
b) „A szerencse hódol annak, aki őt megveti.”
c) „Akinek pénze van, az azt mind lopta. Akinek sok van, sokat lopott, akinek kevés van, keveset
lopott; aki nem maga lopta, annak az apja, a nagyapja lopott.”
42. Ha megrendezhetnéd Az arany ember filmadaptációját mai környezetbe ágyazva, mit tennél?
Min és hogyan változtatnál?
43. Ha megrendezhetnéd Az arany ember filmadaptációját a távoli jövőbe helyezve a történetet, mit
tennél? Min és hogyan változtatnál?
44. A Klasszikusok újramesélve sorozat első három kötete között Az arany ember is szerepel. Az ere-
deti könyvet alig több mint százoldalas terjedelemben mai nyelvre dolgozta át Nógrádi Gergely.
Sokak szerint ez a vállalkozás jó üzlet, nagyszerű kezdeményezés, amely visszavezetheti a gyere-
keket klasszikusainkhoz. Mások szerint az irodalom földbe tiprása, hiszen a rövidített kiadások
meg sem közelítik az eredeti irodalmi színvonalát. Te támogatod vagy ellenzed a klasszikusok
újramesélésének ötletét? Írj másfél-kétoldalas érvelő fogalmazást a kérdésről!
45. Válassz ki és vizsgálj meg részletesen egy motívumot a regényből (például: folyó, jég, malom,
hold, sziget, kert, pénz)! Írj kétoldalas elemző-összegző bemutatást a motívum regénybeli szere-
péről, jelentéseinek alakulásáról! Iránymutatásként, önértékeléshez használhatod a következő
állítássort.
igen / részben / egyáltalán nem
Bemutattam a választott motívumot, és indokoltam választásomat.
Lényeges kérdéseket/szempontokat vetettem fel a motívumvizsgálathoz, és kellően kifejtettem
azokat.
Az értelmezés szempontjából fontos részleteket választottam a szövegből.
Nyomon követtem a motívum szerepének, jelentésének változását a választott szövegrészletek-
ben. Figyeltem a hasonlóságokra és a különbségekre.
Saját véleményt formáltam, éltem a kritikai reflexió lehetőségével.
Írásom bizonyítja, hogy képes vagyok egy fontos motívum hosszabb vagy több szövegben való
nyomon követésére, értelmezésére, szerep- és jelentésbeli összefüggéseinek föltárására.

Téma
Jókai talán legkiemelkedőbb és egyik legnépszerűbb
regénye Az arany ember (1872), amelyet kései utó-
szavában maga is legkedvesebb alkotásának nevez.
Az 1820-as években játszódó mű cselekményének
középpontjában egyetlen ember, Timár Mihály sorsa
áll. A főszereplőt azonban nem a nemzeti dicsőség
vagy az erkölcsi nagyság alakjaként alkotja meg a
szerző. A mű ezúttal a személyiségen belülre helyezi
jó és rossz, igaz és hamis erkölcsi indíttatású ellenté-
tét és küzdelmét. Timár Mihály sorsát a bűn, bűnhő-
dés, megtisztulás archetípusos alakulástörténeteként
beszéli el.

Egy kéziratoldal Az arany emberből

216

3irod_10_ii-6.indd 216 2011.08.18. 11:45:05

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Romantikus teljességelv
A regény nyitánya a romantikus világkép egyete-
mességigényét mutatja. Ennek eszköze az embert és A hitelességet
A kitalációt
sorsát a természet közegébe helyező romantikus ter- hangsúlyozó elemek
hangsúlyozó elemek
mészetkultusz. A természet mindent átható ősfor- (romantikus vonások)
(valószerű, realista
maként és az életutak titkos mélységű forrásaként vonások)
alkot sajátos keretet Jókai regényében. – a véletlenek szerepe – földrajzilag létező hely-
Már a Vaskapu panorámaszerű tablójának első – mesei-mítoszi motí- színek (Komárom, Bécs,
vumok (kincs, titok, Balaton, lakatlan dunai
mondatában megjelenik a romantika két jellegzetes mesés meggazdago- szigetek)
természettoposza, a hegyvonulat és a folyam. A ter- dás) – a kapitalizálódó Magyar-
mészeti teret a vízszintes és a függőleges metszés- – romantikus, kalan- ország élményéből,
pontja jelöli ki. Ősi, kettős ellentéteiben a tökéletes dos motívumok tapasztalatából fakadó,
teljesség mutatkozik meg. A folyam latin nevének (titkos kamra, valószerű gazdasági-tár-
használata és a mitológiai utalások (Neptunus, méreg, tőr) sadalmi viszonyok
– utópiaszerűség – Timár belső vívódásai
Vulcanus) a lét mitikus színterévé avatják a Vaska-
– archetipikus helyze- – utóhangok Az arany
put. A szöveg biblikus, a teremtéstörténetre és a tek, jellemek emberhez: az író és nagy-
végítéletre való utalásai egybefoglalják a lét boldog – A „Senki” fejezet nénje (Szűcs Lajosné;
kezdetének és félelmetes végállapotának képzeteit. negyven évvel távo- a név szerepeltetése
Így az emberi sors mulandóságának és a lét örökké- lítja el az elbeszélés dokumentatív igényt
valóságának élményköre a mitikussá formált táj idejét a történet jelez) Füredtől Siófokig
végtelen tér-idejében tűnik fel. idejétől tartó utazásának
felidézése
Ebből az egyetemes távlatból bontakozik ki a
– a nagynénit az író
második fejezettől a történet ideje, és ezt követően a komáromi történet
jelennek meg a szereplők. A Szent Borbálának és végkifejletének adat-
utasainak megjelenésével az időfelettiség történeti közlőjeként szerepelteti
időbe, a térbeli tágasság konkrét helyszínekre vált. – a „senki szigetének”
A váltás meghatározó motívuma a vízen küszködő létezéséről szóló hírt
hajó antikvitás óta ismert toposza, sorsszimbólum. Frivaldszky Imre termé-
szettudós nevéhez köti
Megjelenése a regényben kiemeli ezt a jelentést.
A természeti erők roppant ereje eleve mitizálja,
hérosszá emeli a főszereplőt. A hős emberfeletti bir-
kózása a természet erőivel későbbi sorsának alaku-
lását, a társadalmi közegben megvalósuló küzdel-
meit is előrevetíti.

Szentimentális idill
A természetszimbolika utópisztikus jelentést ad a
senki szigetének, ahová Timár Mihály a társadalom
közegében megélt erkölcsi, érzelmi és lelki vesztesé-
gei elől menekül. A sziget olyan természeti otthon,
amelyet az ősi idill időn kívülisége jellemez. A rous-
seau-i szentimentalizmus hatását mutató természe-
tes világban nem fizetnek adót. Nem harcolnak
senki ellen, nincs pénz, nincs állam és egyház, a tár-
sadalmiságban fontos szerepet játszó név is lényeg-
telenné válik.
A hangsúlyos erkölcsi vonatkozásokkal megraj-
zolt senki szigete biztonság- és menedékjelkép.
Hozzá az érintetlen harmónia paradicsomi állapo-
tának, a kertszerűségnek, a családiasságnak és a sze-
líd érzelmeknek a képzete kapcsolódik. Ugyanak-
kor különállás- és kivonulásjelkép is. A regénykezdet
romantikus fenség- és teljességélményével ellentét-
ben nélkülözi az egyetemesség érvényét. A társadal-
miságtól elkülönülő szembeállítás azt jelzi, hogy a
regény hőse csak akkor lelhet lelki békére és nyu-
galomra, ha feladja társadalmi élettervét. Lemond
a világ alkotó formálásának romantikus vágyáról, és
visszalép a szentimentális idill világába. A történe-
tiségből kiszakított romantikus és teljességelvű

217

3irod_10_ii-6.indd 217 2011.08.18. 11:45:05

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
regénykezdet, valamint a korlátozott, szentimentális
Midász mítosza. A mítosz szerint Phrügia élv-
idillt felmutató zárlat jelöli ki a regény értelmezésének
hajhász királya részeg álomba merülve találta
lehetőségeit. Ráirányítja az olvasó figyelmét a Jókai- kertjében Szilénoszt, Dionüszosz öreg nevelőjét.
epika meghatározóan mitikus szemléletére. Jelesül arra, A király felismerte, tíz napon át megvendégelte,
hogy a valóság „ábrázolásának” igénye a szerző regény- majd visszakísérte Dionüszoszhoz. Azt kérte ju-
művészetében olyan látásmóddal párosul, amely a tör- talmul az istentől, hogy minden változzon arany-
nyá, amihez hozzáér. Midász asztalán azonban az
ténések mögött fellelhető mítoszi teljesség megragadá-
étel és az ital is arannyá változott. Így belátta,
sára törekszik. hogy valójában szegényebb lett a koldusnál: még
éhét és szomját sem csillapíthatta. Könyörgésére
Dionüszosz megszabadította a jutalomtól. Meg
kellett mosdania a Paktolosz folyó forrásában,
Midász-mítosz hogy megtisztuljon ostoba vétkétől és az átkos
ajándéktól. Midász attól fogva meggyűlölte a
A mítosszal való kapcsolatot érzékelhetjük abban is, gazdagságot.
hogy Timár Mihály sorsának alakulása párhuzamba
állítható Midász király görög mítoszával. A mítosz
szembeállítja a külső és belső gazdagságot. Ezt az ellen-
tétet a regény a romantikus teljességvágy és az ezt kor-
látozó társadalmiság szembeállításával bontja ki. Timár
a társadalom közegében úgy küzd az akadályokkal,
mint a Vaskapunál a természet erőivel. Az Al-Dunánál
személyisége még harmóniában van önmagával és
a világgal. A kincs megtalálása után viszont bármit tesz,
súlyos problémákat okoz magának és másoknak.
Az eredendő, harmonikus létezés megromlásának
a pénz az oka. Ezért Timárnak a társadalmi közegben
megélt sorsfordulatai a természetes harmóniát meg-
bontó midászi tulajdonsághoz kötődnek. Miközben
mindent megnyer, mindent el is veszít. Veszteségérzeté-
nek egyaránt része a bűntudat és a boldogtalanság.
Mindkettő az „alabástromszobor” feleséghez, Timéához
fűződő kapcsolatában jelenik meg leginkább. A hajón
szerelem ébred Timárban a török lány iránt, akit később
az apja kincsének megszerzése miatti tartozás érzésével
vesz feleségül. Tőle csak hitvesi hűséget kap. Timár
bűne, illetve bűntudata megakadályozza a kettejük
közti tiszta, őszinte viszony kialakulását.
Mindez a hős meghasonlását eredményezi. A társa-
dalmi közegben meghasonló hős menekül érzelmi-lelki
veszteségeitől. Olyan életre törekszik, amelyben a szét- Midász érintésére lánya aranyszoborrá változik.
hulló világgal szemben újra megtapasztalhatja az egye- Walter Crane illusztrációja (1893)
temesség és a teljesség élményét. Ez a törekvés fejeződik
ki Noémihez fűződő viszonyában és a senki szigetén
megtalált természetes idillben. Az idill megvalósulását
a regényvilágban a Timár ruháját viselő Krisztyán Tó- „ Hogyan aknázza
dor szerencsétlen halála teszi lehetővé. Krisztyánnak a ki a reklám a mítosz
rianásból kiemelkedő, majd elmerülő holtteste mintegy ismeretében
magával viszi Timár bűnét, és lezárja a múltját. A víz rejlő lehető-
elfogadja helyette Krisztyán életáldozatát. Helyettes ha- ségeket?
lottként való szerepeltetése oldja meg a főhős válságát. Mit jelent
Megmenti az öngyilkosságtól, és megnyitja számára az itt „Midász
utat új életéhez. érintése”?

218

3irod_10_ii-6.indd 218 2011.08.18. 11:45:05


Jellem és sors
Az ősi elbeszélő műfajokkal (mese, mítosz) való
kapcsolat, illetve az e hagyományokkal rokonság-
ban álló alakítási mód nem ad lehetőséget változó
jellemek, rejtett indítékok, összetett érzelem- és
tudatvilágok megalkotására.
A jellemek fokozatosan tűnnek elő, de nem for-
málódnak, nem változnak. Belső állandóság és füg-
getlenség jellemzi őket. A megformált alakok sze-
mélyiségének állandósága eredményezi, hogy a
történet menetében szorosan összefügg a jellem fel-
vezetése és sorsának lezárása. Tartalmaik összhang-
ban vannak sorsukkal, akár pozitív, akár negatív
kifejletben.
Az életutak a cselekmény elejétől adott, bár
a befogadó számára csak fokozatosan feltáruló jel-
lemekből bontakoznak ki. Ez teszi hangsúlyossá az
előreutalások szerepét. A később megmutatkozó
vonásokat gyakran jelzik visszafelé olvasva metafo-
rikus tartalommal telítődő mozzanatok, jelenetek.
Ezeknek fontos szerepük van a feszültség fenntartá-
sában, valamint az olvasó kíváncsiságának felkelté-
Elbizonytalanító zárlat
A regényhez kapcsolt utolsó fejezet nagy léptékű
időbeli vágással él. Az elbeszélt történetet negyven
évvel a múltba utalja. Ebben a fejezetben az elbeszé-
lés én-formára vált, és a történetmondó maga is sze-
replővé válik. Ez az eljárás egyszerre erősíti meg és
bizonytalanítja el a történet valószerűségét. Meg-
erősíti azzal, hogy az elbeszélő egyrészt saját gyerek-
kori emlékeihez kapcsolja Timár eltűnését Komá-
romból. Másrészt személyes tapasztalatként beszéli
el a senki szigetén élőkkel való találkozást. Ugyan-
akkor elbizonytalanítja és a mese világába utalja
azzal, hogy az író-elbeszélő szerint maga a szigeten
élő öregember biztatta a szerzőt története kitalálá-
sára. Ez a hangsúlyozott kitaláltság visszamenőlege-
sen további kettősséget eredményez. Nem dönthető
el ugyanis, hogy az időváltás Timár sorsára vagy az
elbeszélői magatartásra vonatkozik. A bizonytalan-
ságot fokozza, hogy a zárlatban a jövőre való utalás
is kettős. Olvasható a szigeti idill pusztulásának
lehetőségeként, de a sziget értékrendjének a társa-
dalmi környezetre, a világra való utópisztikus kiter-
jesztéseként is.
3irod_10_ii-6.indd 219
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
sében és ébren tartásában. Timárról például a vesz-
tegzár inspiciense írja le ironikus kétértelműséggel,
hogy „arany ember”. Timéa és Noémi találkozása a
senki szigetén előrevetíti a két nő sorsát, továbbá
Timár két életét is.
Timár Mihály lelki vívódása és bűntudata éppen
abból fakad, hogy érzékeli és értelmezi jellemének
és sorsának ellentmondásba kerülését. Erkölcsileg
kifogásolja a módot, ahogyan a kincs hozzá került,
ahogyan annak révén meggazdagodott, és feleségül
vette Timéát. Sorsa a cselekmény leglényegesebb
pontjain mégis a véletlenen múlik. Ennek ellenére
a véletlenszerű mozzanatok nem tűnnek erőltetett-
nek a regényvilágban. A véletlenek a jellem belső
törvényeinek érvényre jutását segítik. A belső
okszerűség és a külső véletlen találkozását így sike-
resen formálja meg a mű. A várt és váratlan ténye-
zők harmonizálnak egymással, a véletlenben a
gondviselés szerepe nyilvánul meg. A jellem és sors
alakulásának összefüggései legfeljebb a befogadó
számára válnak kérdésessé.
Az epikai művekben az elbeszélő és a szerep-
lők viszonyát meghatározó tényezők között
kiemelkedő szerepe van az elbeszélő törté-
netre vonatkozó ismereteinek. Lehetséges,
hogy az elbeszélő mindent tud a prózavilág-
ban történő eseményekről, többet, mint ma-
guk a történet szereplői (omnipotens: latin
’mindenható’). Megnevezheti a szereplők tet-
teinek indítékát, ismerheti a szereplők lelké-
ben, tudatában lakozó érzéseket, gondolato-
kat. Ilyenkor közvetlenül jellemzi alakjait.
Tudása azonban el is maradhat a szereplők
tudásától, nem terjed ki a prózavilág egészére.
Ha az elbeszélő tudása korlátozott, szerepe is
háttérbe szorul. Ilyenkor a szereplőket létük-
ben mutatja be: cselekedteti, beszélteti őket.
Vagyis közvetett jellemzéssel él, ami rejtett
V
indítékok megsejtésére ad csak alapot.
219
2011.08.18. 11:45:06
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az elbeszélő tudása a helyzetekről és a jellemekről
A regény első fejezeteiben a szereplők megjelené-
sükkel, tetteikkel, párbeszédeikkel lépnek elénk.
Semmit nem tudunk a múltjukról, nem ismerjük
tetteik indítékait. Szándékaik, céljaik rejtve ma-
radnak előttünk. Aktuális helyzetükről azonban
mindent közöl az elbeszélő. Még annál többet is,
mint amit a szereplők tudhatnak. A veszélyhelyze-
teknek és a kalandoknak elsősorban atmoszféra-
teremtő erejük van.
Ahogyan gyarapodnak ismereteink a szerep-
lőkről, fény derül némelyik korábbi esemény
jelentőségére. A menekülési kalandok például Ali
Csorbadzsi titkára utalnak, a malom-macska epi-
zód Timéa Timár iránti idegenségét előlegezi.
A történetmondást egyre nyilvánvalóbban az
ok-okozati előrehaladás határozza meg. Ezzel pár-
huzamosan a cselekmény menetében a lelki indí-
tékok válnak meghatározóvá. A regény tere a ter-
mészet szférájából fokozatosan a társadalom
közegébe kerül. Jelenet Gertler Viktor Az aranyember című, 1962-es
Az elbeszélői tevékenység a szereplők belső filmjéből
világához közelít. Teréza, majd Ali Csorbadzsi „ Azonosítsd a képen a regény szereplőit!
vallomása változást hoz az elbeszélő és a szereplők
kapcsolatában. Az elbeszélői tevékenység helyett
a szereplők beszéde, Timár belső monológjai, a
A magyar regény kezdetei. A XVIII. századtól Angliá-
természetleírások lélektani szerepe (hold, éjszaka, ban és a kontinensen egyre népszerűbb műfajjá váló,
eltévedés a ködben, a jégen) válik egyre fonto- széles olvasóközönséget teremtő regény a magyar iroda-
sabbá és meghatározóbbá. Az elbeszélő egyre lomban csak lassan gyökerezett meg. Irodalomtörténeti
inkább mindentudó lesz a jellemek belső életét hagyományunk Dugonics András piarista szerzetes
Etelka című regényét (1788) tekinti a műfaj első hazai
tekintve. Ugyanakkor elhárítja a jelenetek leírásá-
példájának. A X. században játszódó áltörténelmi
ban azok teljes, részletes ismeretét. regény cselekményének középpontjában egy szerelmi
történet áll. Zalán, a legyőzött bolgár vezér fia belesze-
ret Gyula vezér lányába, Etelkába, akiről később kiderül,
hogy valójában Árpád elcserélt gyermeke. Bár Etelka
a Karjelben élő magyarok fejedelmét, Etelét szereti,
1. Hogyan jelenik meg Az arany em-
Gyula mégis Zalánfihoz kényszerítené. Az esküvő nap-
berben a török és a magyar kultúra ján megérkezik Etele. Párbajban legyőzi Zalánfit, így
találkozása? szerelmük beteljesülhet.
2. Mit tudunk meg Jókai látásmódján A felvilágosodás korának magyar írói jobbára nép-
keresztül a törökök világáról, gon- szerű külföldi műveket fordítottak vagy dolgoztak át.
dolkodásmódjáról, a török lányok Velük szemben Kármán József az eredetiség fontosságát
neveltetéséről? hangsúlyozta. A XIX. század első felének magyar
3. Miért áll közel Timéához a pravosz- regényirodalmából említésre méltó Fáy András A Bél-
teky-ház című családregénye (1832), amelyet az első
láv esküvői szertartás, amelyről Zsó-
magyar társadalmi problematikájú regényként tart szá-
fi mamától hall? Miért csalódás szá- mon az irodalmi hagyomány.
mára a protestáns esküvő? A magyar történelmi regény megszületése az erdélyi
4. Mennyiben, mivel járulnak hozzá a báró Jósika Miklós nevéhez fűződik, aki Walter Scott
regény alábbi részleteiben érintett műveit és alkotásmódját tekintette mintának. Legnép-
kérdések Timéa karakterének fel- szerűbb regénye, az Abafi (1836) Erdélyben játszódik,
építéséhez, döntéseihez, sorsának az 1590-es években. Hőse, a könnyelmű, fiatal Abafi
alakulásához? Mire világítanak rá? Olivér kitartással küzdi le jellemhibáit, és találja meg

220

3irod_10_ii-6.indd 220 2011.08.18. 11:45:06


a) [A] mohamedán vallás a nők szá-
mára semmiféle dogmákat1 sem
készített. A mohamedán nők nem
tagjai az eklézsiának2; jelen sem
szabad lenniök a férfiak istentiszte-
letén, számukra nincs értelme a
Mekkát mutató Mehráb-táblának3,
őket nem kötelezik sem az „Ab-
désztán”, sem a „Güzül”, sem a „Thü-
haret” mosakodásai4; sem a Ra-
mazan-böjt5, sem a Bejrám-ünnep6;
ők nem zarándokolnak Mekkába a
Kábához7, nem csókolják a bűnbo-
csátó követ, nem isznak a Zenze-
met-kútból8, őket a pap nem esketi,
nem tanítja, nem konfirmálja, nem
gyóntatja, nekik még csak lélek sin-
csen adva; számukra nincsen más-
világ; őértük nem jön el a halál
óráján a lelket a testtől elválasztó
Azrael angyal, őket nem vallatja ki
a halál után a Monkár és Nakir an-
gyal, mi jót, mi rosszat tettek e tes-
ti életben; őket nem fürösztik meg
az Izmail kútjában9, nem lökik be a
Morhut vermébe10, őket nem tá-
masztja fel a halálból az Izrafil an-
gyal trombitája; az ő homlokukra
nincs írva e szó: „múmem” (hívő),
ők nem futnak át az Alsirát-hídon11,
nem is esnek le róla a hétféle pokol-
ba, mik közül legemberségesebb
temperatúrájú pokol még a „Gye-
henna”, az utána következők pedig:
a Ladhána, Hotáma, Száir, Szakár,
Jahim és Al-Haviját fokozatosan
melegebbek. Ettől a nőknek mind
nincs miért félni, de viszont nem is
jutnak el a paradicsomba a nagy
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
életének értelmét a közéleti tevékenységben, valamint
a szerelemben.
A regény mint műfaj elterjedését és megerősödését
jelzi az 1840–1860-as években Jókai mellett Eötvös
József, majd Kemény Zsigmond fellépése. Eötvös Jó-
zsef jakobinus szellemben nevelkedett szabadelvű
gondolkodó, író, költő és politikus. A karthauzi című
regénye (1839–1840) a szentimentalizmus kései
hatását mutatja. Későbbi művei a modernizáció és
a nemzetállam programjával összefüggésben szület-
tek. A falu jegyzője (1845) a vármegyei élet szatirikus
bírálatát adja. A Dózsa vezette parasztfelkelést tema-
tizálja a Magyarország 1514-ben (1847), amely a libe-
rális eszmék alapkérdéseire keresi a választ. Ezekben
a regényekben egyaránt jelen vannak a romantika és
a realizmus jellemzői.
Kemény Zsigmond a XIX. századi magyar próza
egyik legkiemelkedőbb alkotója. Minden magyar
kortársánál határozottabban és tudatosabban töreke-
dett a korszerű elbeszélő próza, a lélektani regény
megteremtésére. Művészi törekvései párhuzamot mu-
tatnak az európai regény alakulástörténetével. Művei-
ben a jellem nem a szereplő állandó tulajdonsága,
hanem a szereplők közti viszonyokban folyamatosan
változó, alakuló elem. Így a cselekmény fordulatait a
lélek belső küzdelmei, a tudat különféle állapotai in-
dokolják. Ez a prózavilágban együtt jár a több néző-
pont alkalmazásával, ami megbontja a folyamatos
időrendet. Kemény regényművészete határozott el-
mozdulást jelez a realizmus irányába, ugyanakkor
folytatja a romantika hagyományait is. Fontosabb
regényei: Férj és nő (1852), Ködképek a kedély láthatá-
rán (1853), Özvegy és leánya (1855–1857), Rajongók
(1858–1859), Zord idő (1862).
Gyulai Pál az Arany és Kemény körül csoporto-
suló kör tagja, a korszak irodalomszemléletének meg-
határozó kritikusa. Ő alkotta meg a „nép-nemzeti
irodalom” fogalmát. Elmélete szerint a magyar iroda-
lom csak úgy emelkedhet európai színvonalra, ha
nemzeti jellegét a népiesség teremti meg. Legsikerül-
tebb prózai alkotása az Egy régi udvarház utolsó gaz-
dája című regény (1857).
Az 1880-as évektől a magyar próza alakulástörté-
netében a kisepika került előtérbe. A századfordulón
virágzott a novellairodalom, és megerősödtek a rea-
lista törekvések.

1
szigorú vallási előírásokat
2
gyülekezetnek
3
Mekka felé mutató, az imádkozás irányát jelző falfülke vagy tábla az imahelyen
4
a mohamedánok számára előírt különféle rituális mosakodások
5
ismertebb nevén ramadán; a mohamedán holdévben a kilencedik hónap minden napjára előírt szigorú böjt: napkeltétől napnyugtáig
mindenkinek tilos ennie és innia
6
az iszlám másik nagy ünnepe, amikor Ábrahám és Izsák emlékére Mekkában a zarándokok áldozati állatokat vágnak le
7
A mekkai Kába a mohamedánok által szentnek tartott fekete meteorkő. A köré épült szentély és mecset a muszlim közösség lelki központja.
A hívők naponta ötször a szentély felé fordulva imádkoznak, és a Korán parancsa szerint ide zarándokolnak az iszlám év utolsó hónapjaiban.
8
A Zenzemet-kutat a Korán szerint maga isten nyitotta. Ennek vizéből isznak, és benne mosakodnak a mekkai zarándokok.
9
a mohamedán vallás szerint az igazhívők ebbe a kútba kerülnek haláluk után
10
ebben a bűzös veremben várják a gonoszok a végítéletet
11
Az utolsó ítélet napján az Izrafil angyal harsonája által feltámasztott halottaknak ezen a hajszálvékony hídon kell átmenniük, amely
a Pokol felett a Paradicsomba vezet. Csak az igazhitűek jutnak át rajta.

221

3irod_10_ii-6.indd 221 2011.08.18. 11:45:07

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Tubafa12 árnyéka alá, mert ott a férfiaknak
őrájuk semmi szükségük nincs: azokra ott az
örök ifjúságú „hurik” várnak,13 minden férfira
hetvenhét. A mohamedán nő semmi sem,
csak egy virág, lehull és elmúlik, lelke virágil-
lat, elfújja a szél, és nincs többé.
b) Az első nap, mikor a másvilág gyönyörűségét
magyarázta a nagytiszteletű úr Timéának, el-
mondva, hogy ott az égben majdan mind-
azok, kik egymáséi voltak, és egymást szeret-
ték ide alant, ismét találkozni fognak, s
egymáséi lesznek – a leány ezt a kérdést intéz-
te hozzá:
– Vajon azt fogja-e a másvilágon minden
ember újra feltalálni, akit szeretett, vagy azt,
akivel a pap összeeskette?
Ez fogas kérdés volt; de a nagytiszteletű úr
puritán állást foglalván el, igen jól megfelelt
rá: „miután nem lehető, hogy valaki mást sze-
ressen, mint akivel a pap összeeskette, s vi-
szont nem lehető, hogy akivel a pap összees-
kette, azt ne szeresse, annálfogva az ígéret tana
egészen korrekt”.
Hanem ezt a kérdést nem közölte a nagy-
tiszteletű úr Timárral.
A másodnapi tanításon megint azt kérdez-
te tőle Timéa, vajon Ali Csorbadzsi, az ő apja,
szintén oda jut-e a másvilágon, ahova ő?
A nagytiszteletű úr erre a kényes kérdésre
bizony nem bírt kielégítő választ adni.
– De ugye, én ott megint Levetinczy úr
neje leszek? – kérdezé Timéa mohó kíváncsi-
sággal.
Már erre a kérdésre kegyes örvendezéssel
viszonzá az esperes úr, hogy minden bizony-
nyal úgy lesz.
– Akkor én meg fogom kérni Levetinczy
urat, hogy ha együtt leszünk a mennyország-
ban, akkor az én szegény apámnak is adjon
egy kis helyet, hogy az is velünk legyen; s ő azt
nekem nem fogja megtagadhatni, ugye?
Az esperes úr szörnyen vakarta a füle kör-
nyékét erre a kérdésre, s azt mondta, hogy ezt
a skrupulózus14 dolgot az egyetemes egyházi
zsinat15 elé fogja terjeszteni.
12
a boldogság fája a Paradicsomban, amely minden jóval ellátja a mohamedán igazhívőt
13
gyönyörű szüzek, akik a buzgó muszlim hívőt a Paradicsomban várják
14
aggályos
15
a pápa közvetett vagy közvetlen meghívására összegyűlt püspökök tanácskozása
222
3irod_10_ii-6.indd 222
Jókai és az iszlám vallás. Jókai leírása arra
vall, hogy az író elég sok ismerettel ren-
delkezett az iszlám vallásról. Ismeretei
azonban felszínesek voltak, vagy az alko-
tói cél, a fikció érdekében nem a valóság-
nak megfelelően használta fel, torzította
az információkat.
Az iszlám előírásai például a nőkre és a
férfiakra egyaránt vonatkoznak. Földi tet-
teik alapján a túlvilági életben a Pokol
vagy a Paradicsom lesz a lakhelyük.
Az iszlám hívő úgy nyerhet bűnbocsá-
natot, ha őszinte megbánást tanúsít, fel-
hagy bűnös tettével, megfogadja, hogy
soha többé nem követi el azt, és megbo-
csátást kér Allahtól, aki irgalmas és meg-
bocsátó. Mindez a hívő és Allah között
történik, nincsen szükség közvetítő – pap
– bevonására, aki előtt fel kellene tárni az
emberek elől elrejtett bűnöket, és aki
megmondja a bűnösnek, hogy Isten mi-
lyen feltétellel bocsát meg.
A nők is feltámasztatnak Isten által, és
elszámolással tartoznak hitüket és csele-
kedeteiket illetően.
Ami az Izmael kútjában való fürösztést
és Morhut vermét illeti, ilyen tanítások
nem ismeretesek az iszlám vallásban. A Szi-
rát-hídon való átkelés azonban a Végső
Nap fontos eseménye. Az embereket e
világi cselekedeteik és hitük alapján segíti
Allah a vékony hídon való átkelésben – a
férfiakat és a nőket egyaránt.
1. A regényidézetek mely állítá-
sait cáfolják az iszlám vallásról
közölt magyarázatok?
2. Milyen regényírói célt szolgál-
hattak a ferdítések?
3. Szabadságában áll-e a fikció-
nak megmásítani a valóságot?
Elvárható-e egy regénytől a hi-
telesség?
2011.08.18. 11:45:07
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Jókai Mór: Az gróf Sötét Péter két hitvese

1. Mit feltételezel annak a szereplőnek a karakteréről, illetve sorsáról, akit gróf Sötét Péternek hív-
nak? Miért?
2. Hogyan lehet ennek a szereplőnek két felesége? Többféle megoldást gondolj ki!
3. Milyen problémák adódhatnak egy ilyen helyzetből? Írd le néhány mondatban!

Az gróf Sötét Péter két hitvese

(Igaz történet)
Vala az Urunk Krisztus után való egyezerötszáza-
dik esztendő után mondván hetven hatban, hogy
ő kegyelmessége az Bánföldi gróf Sötét Péter uram
elindulna vala az ő felkészített bandériumával
Lippa vára fő kapitányának parancsolatjára az
palánk védelmére az pogány török had ellen.
Történék azonban, hogy az gonosz istentelen
pogány aga, Kuristia aga lest vetne őkegyelmének,
az nemes úrnak az borosjenői vár alatt, és megütvén
őkegyelmét orv haramia módjára, és vitézeibül fele-
sen levágván, ő magát szomorú rabságra juttatná.
Az jámbor keresztyén úrnak penig vala
Bánföldén ifjú hitvestársa, aki mindarról semmit
nem tudna, hogy Sötét Péter uram ő kegyelme ily
szomorú rabságra jutott volna.
Úr uramat ő kegyelmét penig az kutyahitű,
rossz, átkozott Kuristia aga rabszíjra fűzve elküldé
Isztambulba az rabszolgavásárba, aholott eladat-
nék rabszolga gyanánt.

Történt azonban Isten ő felségének csodálatos Törökök rabokat kísérnek. Illusztráció Wathay
elrendeléséből, hogy ott ama bazárban, az holott Ferenc énekeskönyvéből (1602–1604)
úr uram őkegyelme eladattatnék, az iconiumi szul-
tán leánya meglátná az deli nemes urat, aki is mind-
járt nagyon megtetszett az ő szívének.
Ennélfogvást az iconiumi szultán leányzója,
akinek neve vala Fatinizza, megvevé az nemesi urat
kétszáz és huszonöt aranyon.
Annakutána penig vivén őtet, felöltöztette
drága köntösekben, palástokban, és ada nekie az
ujjára drága karbunkulus gyűrűket, és bekente az ő
haját drága illatos kenetekkel, és úgy bánék ővele,
valamint előkelő úrral szoktak bánni. Nem is vala
semminemű dolga az háznál nem különben,
mintha ő volna az parancsoló úr az háznál.
Ezen szíves indulatját az Fatinizzának nem
hagyhatá az nemes úr meggondolás nélkül, mivel-
hogy különben is az Fatinizza csodálatos szépségű
asszonyszemély volt vala.
Étkező törökök (XVI. századi miniatúra)

223

3irod_10_ii-6.indd 223 2011.08.18. 11:45:07

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Egy napon, amidőn látná az iconiumi szultán az nemes
úr nagy szomorúságát, így monda neki:
Édes fiam bég! Miért vagy olyan szomorú? Nem
adtam-e neked fényes köntösöket, vagyon-e valami fogyat-
kozásod az életben ez háznál?
Felele neki az nemes úr:
Óh, kegyelmes szultán, bizonyára nem vagyon itt sem-
miben is fogyatkozás: de vagyon az én szívemnek nagy fáj-
dalma.
Az szultán penig monda néki:
Ne légyen a te szívednek nagy fájdalma, hanem vedd
feleségül Fatinizzát, hogy az szíved meggyúgyuljon ő
általa.
És az nemes úr látván, hogy innen soha meg nem szaba-
dulhat, azonkívül is az Fatinizza igen kedveltető személy
lévén, nem monda semmiben ellent az szultán jó akaratjának,
és megesküvék az Fatinizzával török rítus szerint, ahogy
az törököknél szokás megesküdni.
Így éle vala az nemes úr öt esztendeig csendes békesség- A szultán első felesége (XIV. századi
ben az iconiumi szultán leányával, amikoron az szultán török miniatúra)
meghalálozék vala.
Akkor penig azt mondá nékie az Fatinizza:
Imhol az atyám meghala, és nem láthat bennünket töb-
bet. Nosza menjünk el innen az te hazádba, aholott te szü-
lettél, ahol a te atyádfiai élnek, ahol másik feleséged vagyon;
ne legyen ő szegény ezután is özvegy; hanem szeressünk
téged mind a ketten.
Amint az jó asszony mondá, aképpen ráálla az nemes úr,
és szökve megszökének Isztambulból, és szerencsésen
eljutának Temesvárra, aholott az török utánuk nem mehete
vala.
Lőn penig nagy öröm az árván hagyott özvegyasszony
szívében az midőn megtudná, hogy az ő szerelmes hitves
társa megérkezék vala sok esztendős török rabságábul. És
amidőn meg látná amaz másik rendbéli hitvesét az ő urának,
aki őtet hazájába visszavezérelte, megcsókolá annak ábrázat-
ját mindkét felől és monda nekie:
Él az Úr az én Istenem, hogy soha el nem felejtem, valami
jót az szerelmetes Uramnak cselekedtél, hogy azt te néked
visszafizessem, és ha te őtet ezután is aképp fogod szeretni,
mint hű hitves társodat, én penig tégedet úgy szeresselek,
valamiképp én édes testvéremet.
Történék tehátlan azon nagy hallatlan csuda, hogy két
asszonyszemély megegyezék egymás között az ő urának sze-
relmében, és egymástól csak nem féltették vala, sőt inkább
azon valának, hogy egymásnak miben járhatnának inkább
kedvekben.
Híre futamodék azonban emez esetnek az országban, és
Török zenész rabnő (1688)
sokan valának, akik ebben nagyon megbotránkozának vala,
és végtére az gróf Sötét Péter uramat ő kegyelmét törvénybe „ Nézz utána, hogyan élnek ma
hivaták vala, az holott hogy felelne meg, micsoda dolog az iszlám kultúrákban a nők, milyen
legyen az, hogy ő már most két rendbéli feleségnek leve hív- magánéleti és társadalmi szerepeket
ságos hitvestársa. van lehetőségük betölteni!

224

3irod_10_ii-6.indd 224 2011.08.18. 11:45:08


Az nemes úr váltig allegála1, hogy erről bizony ő
nem tehet; mert hogy akkor amidőn az Fatinizzát
hitvös társul vevé, török rabságban volt, török hitöt
vallott, úgy esküdt meg vele, mostand penig ismeg
vissza térvén hazájába, szülőföldjére, viszontag
keresztyénné leve, s első feleségét szintén úgy szereti,
valamint másodikat.
Emiatt peniglen aztán lőn az nemes úrnak sok
nagy hurcoltatása, mely is ő nekie nagy szomorúsá-
gokat okoz vala.
Egy késő alkonyatkor az gróf úr kastélyában
együtt ülének az két asszonyságok és az nemes úr is:
amidőn az Fatinizza látván az ő szerelmetes uruknak
szemeiben az csillogó könnyeket ragyogni, így szóla
hozzája:
Én édes szerelmetes jó uram! Ne légyen a te
szömeidnek könnyhullatásuk én miattam. Imhol én
jól látom, hogy senki sem okozója az te nyomorúsá-
godnak, hanemha én egyedül: azért elhatároztam
magamban, hogy vegyek egy mérget, az melyet az
pecsétnyomó gyűrűmben viselve hordok, és véget
vessek az én életemnek. Csupán csak arra kérlek
tégedet én szerelmetes jó uram, hitvestársam, hogy
ne a magam keze keverje számomra ezen halálos
italt, hanem a te drágalátos kezed adja azt nekem
innom; és a te másik szerelmetes hitvesednek karja
fogja az én fejemet, az míg haldokolni fogok előtte-
tek, hogy megemlékezzetek majd rólam, az szegény
Fatinizzáról.
Helyben hagya ezen beszédet az gróf úr; valami-
képp az ő másik hitvestársa is aképpen: s csinálának
azon méreggel italt az Fatinizza számára egy kehely-
lyel – hanem ugyanabból csinálának még másik két
kehellyel is, és míg az Fatinizza kiitta volna az ma-
gáét, hasonlatosképpen ők is kiitták az magok részit.
És eképpen meghalálozának az Exaudi vasárnap
után való szombat nap2 éjszakáján együtt, egymás
kedvéért, akiknek élniök nem lehetett tovább együtt
egymás örömére.
Mely csodálatos és rendkívüli esetre egy poéta követ-
kező epitáfiumot3 készítette, ugyancsak márvány
kőbe be is véseték az:
Itt pihen sírhantban az az úr kinek sorsa, neve,
Egyezik asszonyiéval: testvérek szerelemben.
Ágyuk most ugyanaz lett, eggyé váltak a sírban.
Akik nem értik, – ne értsék.
(1858–1860 körül)
1
mentegetőzött
2
a húsvét utáni hatodik vasárnapot követő szombaton
3
sírfeliratot
3irod_10_ii-6.indd 225
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
4. Ellenőrizd előfeltevéseidet! Be-
széld meg padtársaddal, melyeket
igazolta az olvasott szöveg, me-
lyeket nem!
5. Hogyan alakítja, határozza meg
a keresztény és a muzulmán kul-
túra találkozása az elbeszélt tör-
ténet tágabb környezetét, cselek-
ményét, és hogyan Sötét Péter és
feleségei sorstörténetét?
6. Hasonlítsátok össze halmazábrá-
val Az arany ember Timéa figurá-
ját Fatinizza alakjával!
7. Hasonlítsátok össze halmazábrá-
val Az arany ember Timár Mihály
figuráját Sötét Péter alakjával!
8. Hasonlítsátok össze halmazábrá-
val a regény és az elbeszélés sze-
relmi háromszögeit!
9. Az alcím hangsúlyozza, hogy
nem kitalált, hanem megtörtént
eseményekről olvasunk. Rendez-
zétek T-táblázatba, hogy a cse-
lekmény mely elemei tűnnek hi-
telesnek, és melyek keltik inkább
a kitaláltság érzetét!
10. Rendezzétek T-táblázatba, hogy
az időjelölés mely elemei erősítik
a hitelességet, melyek a kitalált-
ságot!
11. Rendezzétek T-táblázatba, mi-
lyen elbeszélői fogások erősítik,
és melyek gyengítik az elbeszélt
történet hitelességének képze-
tét!
12. Hogyan viszonyul egymáshoz az
elbeszélő nyelvhasználata és a
szereplők beszédmódja? Példáz-
zátok, mennyire tűnik egykorú-
nak, mennyire tűnik egységes-
nek!
13. A kitaláltság vagy a hitelesség
melletti érv-e a nyelvi megfor-
máltság? Indokold válaszodat!
14. Ha elfogadjuk, hogy „igaz törté-
netet” olvasunk, milyen műfaj-
ként olvassuk a szöveget, kinek
a hangjaként az elbeszélést? Mi-
lyen viszonyt tételezünk ekkor
a történet ideje és az elbeszélés
ideje között?
225
2011.08.18. 11:45:09
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL

15. Ha nem fogadjuk el, hogy „igaz történetet” olvasunk, milyen műfajként olvassuk a szöveget,
kinek a hangjaként az elbeszélést? Milyen viszonyt tételezünk ekkor a történet ideje és az elbe-
szélés ideje között?
16. Olvassátok el az elbeszélés elejét azzal az írásmóddal, ahogyan Jókai valójában megírta!
„Wala az Vrvnkh Christvs vtaan waloo egi ezer ewt zaazadikh eztendew utaan mondvaan
hetwen hatban, hogi ew kegjelmesseeghe, az Baanfewldi groff Sewteeth Peter vram elindulna
wala az ew felkeezitetth banderiumaawal Lippavaara few capitanjnjaanac parantsolatiaara az
palaanc weedelmeere az pogaani tewrewc had ellen.
Tewrteeneec azonban, hogi az gonozz istenthelen pogaani agha, az Kuristia agha lesth vetne
ew kegielmeenec, az nemess vrnac az Boross Yenewi waar alatth, ees megwthwen ew kegielmeeth
oor haramia moodiaara, ees witeezeibewl felessen lewaagwaan, w magaat rabsaaghra ivttatnaa.
Az iaambor Xtien vrnak penigh wala Baanfewldeen iffiv hitwesstaarsa, akki mindh arrol
semmith sem tvdna, hogi Sewteeth Peter vram ew kegielme ill zomorv rabsaagra ivtott volna.
Vr vranat ew kegielmeet penigh az kutiahitew rozz aatcozotth pogaani Kuristia agha rabzyra
fwzwe wlkwldtee Istambulba az rabzolgha waasaarba, aholott eladattatneec rabzolgha ianaant.”
a) Milyen viszonyt létesít az írásmód a történet és a történet lejegyzésének ideje között?
b) Keressetek a részletben furcsa, szokatlan hang–betű jelölésmegfeleléseket!
c) Példázzátok, hogyan jelöl az írás olyan betűket, amelyeket ma mellékjelezünk!
d) Próbáljátok a részlet alapján átírni az elbeszélés további néhány mondatát!
17. A szöveg a kancelláriai helyesírást próbálja imitálni. A kereszténység felvétele után használt latin
betűs írás elsősorban a latin nyelv hangjainak a korabeli magyar kiejtésén alapult. Eleinte a ma-
gyar nyelvnek a latintól eltérő hangrendszere, valamint különböző idegen nyelvi hatások követ-
keztében sok ingadozást mutatott. A XIII. századtól kezdve a királyi kancellária és más hivatalos
helyek az egységesítés irányában fejlesztették. Az így kialakult kancelláriai helyesírás a XIV. szá-
zadban szilárdult meg. Lényege: több hangnak (u és ü, o és ö) azonos jellel való jelölése, a betű-
kettőzés, az összetett jelek (pl. ch, ny, ew) alkalmazása.
Olvassátok el Mártonfi Attila nyelvész megjegyzéseit a kérdezzük a szerzőt technikával!
a) „Az íráskép annyira szabályos, hogy szinte egy számítógép is csinálhatta volna néhány szabály-
lyal a Jókai-szövegből. Tehát elvét tekintve nagyon modern az írás. Márpedig a magyar írás-
beliség régebbi korszakai nem abban tértek el a maitól, hogy kölcsönösen egyértelmű megfe-
leltetésekkel más karaktereket használtak. Hanem abban, hogy alakulóban volt a mai
írásbeliség, s így sokkalta több volt az ingadozás, mint a XVIII. század végétől.”
b) „A kancelláriai helyesírásban a hosszú magánhangzókat a legritkább esetben jelölték betűket-
tőzéssel. Az ee aránylag gyakori, az aa már ritkább. A többi magánhangzó esetében szinte ki-
vételes a betűkettőzés. A /gy/ gi jele szinte példátlan, sokkal inkább g lenne a várható (ugyan-
ez a nj esetében). A w inkább az /ü/ jele volt, mint másé, szó elején a /v/ és az /u/ jele
rendszerint a v, szó belsejében az u volt. Jókainál a w a /v/ jele, a v az /u/-é: az oppozíció elve
mai, nem korabeli. Másrészt viszont ennyire tisztán kancelláriai írás a XVI. század végén már
alig-alig lehetett, egy-két mellékjelnek szinte biztosan kellett volna lennie.”
c) „Szerintem az egyezer modern hivataloskodás, Tinódi, Bornemisza, Balassi kolofonjaiban
például nyoma nincs, ők így datáltak:
»Írnak vala ezörötszáznegyvennyolcba«
»Mikor íránk ezörötszáz és ötvenbe«
»Írá ezörötszázötvenkét esztendőben«
»Ezörötszáznegyven és két esztendőben«
»Ezerötszáz és hetvennyolcnak végében«
»Szent Lőrinc-nap után az ezerötszázban és az nyolcvankilencben«
Ebből persze az is látszik, hogy az »után mondván«-os forma is irreális kacifánt.”
d) „A »kutyahitű« szó Jókai alkotása: ő elég gyakran használta, korábbról nem adatolható (vél-
hetőleg a Werbőczynél meglevő „kutya hit” szókapcsolat adta a mintát), összetételről akkori-
ban még szó nem volt. A XVI. században semmiképp sem írhatták volna egybe.

226

3irod_10_ii-6.indd 226 2011.08.18. 11:45:09

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A »rendkívüli« szó nyelvújítási alkotás, 1809-ből adatolható.
Az »ugyancsak« a feltételezett időben még csak alakulóban volt, tehát valószínűleg nem írhat-
ták le egy szóban.”
18. Olvassátok el a Pap Balázs irodalomtörténész nyomán készült összefoglalót!
A mű régi szöveget imitál, hogy az archaizálással a történet hitelességét megteremtse. Az archai-
záló technika következetlensége ugyanakkor megkérdőjelezi a szöveg hitelességét. A kutatók
nem bukkantak Sötét Péter nyomára sem, feltehetőleg kitalált személy, neve beszélő név. A no-
vella számos ponton ellentmond a kronológiának is. Például 1576-ból nincs adat arra, hogy
Lippa és Jenő környékén jelentős hadi események zajlottak volna. A két város akkor már török
kézen volt. Így Lippa főkapitányának parancsára nem indulhatott Sötét Péter a török ellen csa-
tába. Az „ismeretlen eredetű” sírverset több mint valószínű, hogy Jókai írta.
a) Hogyan értelmezhető a nyelvészeti és (irodalom)történeti megjegyzések nyomán az „Igaz
történet” alcím és az „Akik nem értik, – ne értsék” záró mondat?
b) Kinek a hangja a két mondat?
c) Mire vonatkoznak, mire vonatkozhatnak?
19. Az anekdota mely műfaji-szerkezeti elemei hogyan jelennek meg az elbeszélésben? Milyen más
műfaji hagyományok azonosíthatók az elbeszélésben? Támasszátok alá állításaitokat érvekkel!
20. Az írás saját magam számára technikával foglald össze, amit megértettél, amire rácsodálkoztál,
amit fontosnak tartasz a közös megbeszélésből!
21. Ajánld olvasásra Jókai elbeszélését! Írj olvasói levelet egy barátodnak!

Fernand Cormon: A hárem (1877) és Gioia Belisario: A háremben (XIX. század második fele)
„ A képek alapján hogyan gondolkodott a keresztény Európa az iszlám többnejűségéről a XIX. században?
Hogyan ítélhette meg?
„ Hogyan gondolkodhatott róla a törökökkel a hódoltság miatt együtt élő magyarság a XVI. században?
„ Milyen értékítélet olvasható ki Jókai elbeszéléséből?

22. Olvasd újra a Jókai-fejezet elején lévő három értékelést! Olvasói tapasztalataid alapján igazold
vagy cáfold az egyik állítást!
23. Dolgozd fel tetszőleges szövegértési technikával az összefoglaló-ismeretközlő szöveget!

227

3irod_10_ii-6.indd 227 2011.08.18. 11:45:10

 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Rövid pályakép
Az életmű jelentősége
Jókai Mór az egyik legolvasottabb és minden bi-
zonnyal a legtermékenyebb írónk. A romantikus
magyar prózairodalom talán legjelentősebb élet-
művét hozta létre. 1894-ben ötvenéves írói jubileu-
mára százkötetes díszkiadásban jelentek meg művei.
Közülük egyesek máig részét képezik a nemzeti mű-
veltségnek. Kritikusai ugyanakkor már saját korá-
ban sem tartották vitán felül álló értéknek alkotá-
sait. Műveinek irodalmi-esztétikai értékéről az
irodalomtudomány berkeiben időről időre máig
Pályája
Jókai gondolkodására egyrészt a családból hozott,
erőteljes nemzeti tartalmakat hordozó kálvinista
hagyományok gyakoroltak hatást. E hagyomá-
nyokban a Habsburgokkal való szembenállást a
felekezeti különbség is erősítette. Másrészt nagy
jelentőséggel bírt az a szabadelvűség, amely a dunai
kereskedelemből fakadóan áthatotta Komárom
polgárságát. Ez a két hagyomány nemcsak Jókai
regényeinek értéktudatát határozta meg, de alko-
tóművészetének regénypoétikai sajátosságaiban is
formát talált.
Korai elbeszélései a vadromantika modorában
(Nepean sziget, Marce Zare, 1846) és a népiesség
jegyében (Sonkolyi Gergely, Keselyeő Péter 1847–
1848) születtek. Első regénye, a Hétköznapok 1846-
ban jelent meg. Sikerén felbuzdulva döntötte el
végleg, hogy író lesz.
A pálya kibontakozása az 1850-es évekre esik.
Jókai stílusa ebben a pályaszakaszban egyénibbé
vált, tematikája erőteljes nemzeti színezetet nyert.
Megjelent országos elismerést hozó két elbeszélés-
kötete: Csataképek, Egy bujdosó naplója (1850). Az
elbeszélésköteteket regények sora követte. Jókai a
szabadságharc bukása után a magyarság XVII. szá-
zadi hősies harcaiban talált követendő-vigasztaló
mintára (Erdély aranykora, 1851; Törökvilág Ma-
gyarországon, 1852–1853; Janicsárok végnapjai,
1854). Elkészült a pályaszakasz csúcsteljesítmény-
ének tekinthető regénykettős, az Egy magyar nábob
(1853–1854) és a Kárpáthy Zoltán (1854). A re-
génykettős egymást követő nemzedékek magatar-
tását, életfelfogásának alakulását követi nyomon.
228
3irod_10_ii-6.indd 228
fellángol a vita. Vitathatatlan azonban közönség-
történeti jelentősége, amely csak Petőfiével mérhe-
tő. Regényei széles olvasóközönséget teremtettek.
Prózájának öröksége hosszú időn át meghatározta
a magyar regény alakulástörténetét. Színes stílusú,
rendkívül gazdag szókincsű prózaművészetére szá-
mos író és irodalmi áramlat hatott: többek között
a skót Walter Scott, az angol Charles Dickens vagy
a francia Victor Hugo.
titokregény
mítoszi, mesei
regény (ál)történelmi
regény
A Jókai-regények
típusai
eposzias
regény válság- vagy
vallomásregény
anekdotikus-
életképszerű
regény
kalandos,
pikareszk
regény
Jókai regénytípusai Németh G. Béla, Sőtér István
és Fried István irodalomtörténészek rendszerezése
alapján. Szilasi László azt hangsúlyozza, hogy a Jókai-
szövegeknek nincsen egyetlen hiteles műfaji modellje.
„Azok a műfajok, műfaji csoportok, formák és forma-
rendszerek, amelyekkel a Jókai-szöveg építkezését
ez ideig magyarázni próbálták (eposz, mítosz, utópia,
népmese, népdal, anekdota, mese, életkép, história,
krónika, regény, történelmi regény, irányregény,
romance, önéletrajz, emlékirat, tárca, ponyva stb.)
önmagukban sohasem képesek lefedni egyetlen
regényszöveget sem. A Jókai-szöveg olyan struktúra,
amelynek egynél több középpontja van.”
2011.08.18. 11:45:10

Jókaira jellemző mitizáló szemlélettel állítja közép-
pontba a reformkor nemzeti felemelkedésért foly-
tatott küzdelmeit.
Bár Jókai regényei sorra jelentek meg, ezt a re-
génykettőst csak a kiegyezés (1867) utáni években
követték hasonlóan nagy formátumú alkotások.
A pálya csúcsának tekinthető időszak egyik kiemel-
kedő regénye a szabadságharc „hősi eposzaként”
számon tartott A kőszívű ember fiai (1869). És még-
is mozog a föld (1872) című regénye a reformkort
előkészítő törekvéseknek állít emléket. A gyors tem-
póban kapitalizálódó korabeli magyar viszonyokat
részben romantikus-utópisztikus, részben realisz-
tikus vonásokkal tematizálja a Fekete gyémántok
(1870) és Az arany ember (1872).
Az 1870-es évek második felétől Jókai pályája
meglehetősen egyenetlenné vált. Ekkor és az 1880-as
években írt kalandos történelmi regényei elmarad-
nak legjelentősebb műveinek színvonalától.
Elbeszélői szemlélete és alkotásmódja
Jókai világértelmezésének és alkotásmódjának jelleg-
zetes vonása elbeszélői szemlélete. Ez a szemlélet a jó
és a rossz, az igaz és a hamis egymást kizáró erkölcsi
alapvetésű ellentétében alkotja meg a figurákat, és
beszéli el a történeteket. Pozitív hősei többnyire
emberfeletti fizikai és szellemi adottságokkal bírnak,
egyértelmű és eszményi erkölcsi igazságok képviselői.
A velük szemben álló negatív figurák az elvetemült,
gyakran démoni gonoszság megtestesülései.
Ez az egyszerű, leegyszerűsített erkölcsi séma
nem kínál túl nagy teret sem a mélyebb ön- és világ-
értelmezésre, sem az árnyalt jellemformálásra. Kivá-
lóan alkalmas viszont a történelmi időtől függetle-
nül érvényes világmodelleket kialakító, az egyszerű
elbeszélői műfajok hagyományához kapcsolódó
történetalakításra. A mese, a legenda vagy a mítosz
műfaji hagyományaiban gyakori a jó és a rossz küz-
delmének középpontba állítása. Történelmi időtől
függetlenített harcuk olyan általános sémát alkot,
amely lehetővé teszi a világ kortól és kulturális kör-
nyezettől független elbeszélését. Ezeket az egyszerű
elbeszélésformákat állítja Jókai prózaművészete a
nemzeti függetlenségért és felemelkedésért folyta-
tott küzdelem és történelmi tapasztalat elbeszélésé-
nek szolgálatába. A közelmúltban játszódó regényei
a reformkor és a szabadságharc eszményeit „mint
egy szent mythologiát” beszélik el. Témaválasztása
és értékszemlélete többnyire a hősit, az eszményit
3irod_10_ii-6.indd 229
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
Az idős Jókai svábhegyi villájában
keresi. Szemlélete a történelmi eseményeket míto-
szokba, mesékbe rendezi. Így az archaikusabb elbe-
szélésformák a krónika hitelességével hatnak.
Ez az alkotásmód találkozott korának befogadói
elvárásával, amely az elbeszélésen nemcsak kitalált
történetalkotást értett, hanem valaminek a meg-
örökítését, krónikáját is. A Jókai-regény saját korá-
ban „megtörténtté formált” irodalmi valóságot kí-
nált. Olyan fikciót, amely a nagy katasztrófákat kö-
vető újjászületés archetípusos élményét adta meg az
olvasóknak. Történelmi léttudatot, nemzeti öntuda-
tot és azonosulási mintákat adhatott az értelmező
közösségnek.
Jókai az olvasót megszólítva gyakran fűzött a
regényeihez kísérő szövegeket (előhang, kommen-
tár, előszó, utóhang, szerzői jegyzetek). Ezek az
olvasói értelmezés és a könyvről alkotott vélemény
befolyásolásának céljával születtek. Az író így biz-
tosította, hogy a szerzői szándék által irányított
olvasatok jöjjenek létre.
Műveinek az eposszal rokonságot mutató re-
gényformálása, a mese egyszerű irodalmi formáját
követő folyamatos elbeszélésrendje és a jellemek
változatlansága tették lehetővé a szerkezet fellazítá-
sát. Ezt kisebb, zárt epikus részek beillesztésével,
anekdotákkal érte el. Az anekdoták számot tarthat-
tak az olvasók érdeklődésére, és bővítették az elbe-
szélés által megalkotott világot.
229
2011.08.18. 11:45:11
 A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A művek anekdotákkal, epizódokkal bővített
gazdag információs világa, élvezetes és árnyalt
elbeszélői stílusa máig különböző műveltségű és
igényű olvasói rétegek megszólítását teszi lehe-
tővé. Jókai áradó mesélő kedve és elbeszélésmódja
ma is hatékonyan vonja be az olvasói képzeletet az
értelmezés folyamatába. Legjobb regényeiben
képes fenntartani a befogadó folyamatos kíváncsi-
ságát. Prózáját kiemelkedően gazdag szókincs és
változatos stílus jellemzi. Benne egyaránt megta-
lálhatók a régiség, a tájnyelv és a különféle réteg-
nyelvek kifejezései.
Azz anekdota (görög: ’kiadatlan’) eredetileg
irodalom
o alatti, illetve előtti műforma. Szóban
terrj
rjedő, rövid, csattanós, humoros-tréfás tör-
ténnet. Leggyakrabban történelmi vagy valós-
nakk tételezett személyek életrajzi epizódjait
eleve
e níti fel a valóságban megesett történet-
kénnt, a hitelesség igényével. A magyar iroda-
lommban a XIX. században élte virágkorát:
Eötvös
ö József, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán
előőszeretettel illesztettek anekdotákat prózai
műűveikbe. Az anekdota szerkezeti felépítése:
kivvonat, betájolás, cselekménybonyolítás, ér-
tékkelés, eredmény/megoldás, lezárás.

1. Hogyan alakult, változott az irodalmi élet a magyar romantika időszakában?

2. Milyen hasonló és milyen eltérő kérdéseket vetettek fel a magyar romantika általatok olvasott
alkotásai? Ezek közül melyek voltak izgalmasak, végiggondolásra érdemesek számotokra?
3. Olvasói tapasztalataitok alapján melyek a magyar romantika európai folyamatokhoz is kapcsol-
ható vonásai? Mi mindenben ragadhatóak meg a magyar romantika nemzeti sajátosságai?
4. Melyek a magyar romantika, illetve az egyes romantikus életművek jellegzetes műfajai, témái?
5. Milyen érvekkel bizonyítanátok, hogy a magyar romantika sok szállal kötődött a megelőző korok
hagyományaihoz?
6. A romantika mely esztétikai-poétikai jellemzői voltak hangsúlyosak az olvasott művekben?
7. Az olvasott művek közül melyek kerültek közel hozzád? Miért?
8. Mely műveket válogatnátok be feltétlenül egy a magyar romantikát bemutató antológiába? Mi-
ért? Szerkesszétek meg az antológia tartalmát, és írjatok hozzá bevezetőt!
9. Milyen fontos, nem tényszerű tudást viszel magaddal, amit a magyar romantikával való találko-
zás során értettél meg, vettél birtokba?
10. Voltak-e nehézségeid a megértésben? Ha igen, mi jelentett problémát, és hogyan sikerült meg-
oldani?

romantika*, regény*, elbeszélésmód, elbeszélői szemlélet, erkölcsi alapozás, mese*, legenda*,

mítosz*, jellemformálás*, anekdota*, elbeszélői nézőpont*, mindentudó elbeszélő, korlátozott
elbeszélői tudás, szerzői szándék, irányított olvasat

Gintli Tibor–Schein Gábor: Az irodalom rövid története I. A kezdetektől a romantikáig,

g Jelenkor
Kiadó, 2003, 598–606. oldal
Nagy Miklós: Jókai Mór, Korona Kiadó, 1999
Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”,
” Osiris–Pompeji, 2000
Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán, Osiris Kiadó, 2010
Kemény Zsigmond: Zord idő, ő Új Palatinus Könyvesház, 2009
Eötvös József: A karthauzi. A magyar próza klasszikusai, 1996
Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája, Osiris Diákkönyvtár, 2004

230

3irod_10_ii-6.indd 230 2011.08.18. 11:45:11

 NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ
Ady Endre 43, 114 Fáy András 220 Márton László 28, 43
Allori, Alessandro (alesszandro alori) 112 Ferraris Artúr 206 Mészáros Lázár 98
Alt, Rudolf 13 Feszty Árpád 32 Mikszáth Kálmán 206, 230
Anonymus 94 Fried István 228 Milbacher Róbert 93
Arany János 8, 27, 66, 68, 98, 150–205 Gergei Albert 60 Molière (molier) 27
Assereto, Gioacchino (dzsoakínó asszereto) Gintli Tibor 55, 158 Mozart, Wolfgang Amadeus 60
168 Goethe, Johann Wolfgang von (johann Nádaskay Lajos 104
Babits Mihály 76, 94, 114, 197 volfgang fon gőte) 13, 60 Nagy Bella 206
Baditz Ottó 177 Gregus Ágost 178 Nemes Nagy Ágnes 127
Baglione, Giovanni (dzsovánni báljóne) 36 Gyulai Pál 27, 65, 73, 158, 191, 221 Németh Antal 62
Bajza József 8, 14, 56, 95, 98, 142 Hajnóczy Péter 197 Németh G. Béla 199, 206, 228
Balassa Péter 79 Herder, Johann Gottfried 8, 42, 158 Orbán János Dénes 178
Balog István 11 Hésziodosz 86 Orbán Ottó 39, 97
Balogh Pál 90 Holló Barnabás 50 Orlay Petrich Soma 95, 111, 143, 201, 206
Barabás Miklós 6, 93, 144 Hollósy Simon 100, 106, 191 Pap Balázs 227
Bárány Boldizsár 26 Hugo, Victor (viktor ügo) 228 Paulay Ede 64
Barta János 196 Illyés Gyula 27, 119 Percy, Thomas (tomasz pörszi) 172
Bartók Béla 53 Ingobertus 37 Perczel Etelka 56
Bede Fazekas Csaba 24 Ingres, Jean-Auguste-Dominique Perczel Mór 56
Belisario, Gioia (dzsója beliszárió) 227 (zsan ogüszt dominik engr) 166 Petőfi Sándor 8, 98–150, 158, 159, 160, 161,
Bem József 98 Jankó János 7 166, 199, 201, 206, 228
Bencsik Éva 100 Jankovich Ferenc 123 Petri György 121, 122, 204
Bertók László 162, 198 Jaschik Álmos 57 Pilinszky János 114
Berzsenyi Dániel 30, 40, 42, 54 Jókai Mór 7, 8, 98, 206–230 Podmaniczky Frigyes 206
Bessenyei György 13 Jónás Tamás 121, 122 Poe, Edgar Allan (edgar elen pó) 164
Boel, Pieter (píter boel) 36 Jósika Miklós 220 Poór Jenő 104
Borbély Szilárd 35 József Attila 122 Radnóti Miklós 71, 72, 131, 198
Bori Imre 196 Kaba Eszter 75 Rejtő Jenő 178
Böcklin, Arnold (arnold böklin) 85, 132 Kant, Immanuel 28 Reni, Guido (gídó reni) 194
Brand, Johann Christian 210 Karacs Teréz 10 Caravaggio, Michelangelo Merisi
Brauch Magda 198 Kármán József 13, 220 (mikelangelo merizi kárávadzsó) 74
Brocky Károly 157 Katona József 8, 13, 14, 15–27 Rimay János 30
Canzi Ágost Elek 32 Kazinczy Ferenc 7, 8, 26, 54 Rodin, Auguste (ogüszt roden) 195
Carter, Kevin (kevin kárter) 167 Kelemen László 13 Rohn Alajos 13, 26
Chagall, Marc (márk ságál) 171 Kemény Zsigmond 90, 158, 221 Rónay György 206
Chernel István 139 Kerényi Ferenc 62 Róth Miksa 57
Claesz, Pieter (píter kláesz) 36 Kisantal Tamás 147 Rounarge, Adolphe (adolf runarzs) 6
Cormon, Fernand (fernan kormon) 227 Kisfaludy Károly 26, 95, 166 Rousseau, Jean-Jacques (zsan zsák russzó)
Cranach, id. Lucas (lukasz kránáh) 84 Kiss B. Attila 24 144
Crane, Walter (valter krén) 218 Klapka György 98 Rubert, Jorge (horhe rubert) 39
Csajághy Laura 56 Klimt, Gustav 39 Sándor Iván 27
Csáth Géza 108 Kodály Zoltán 31 Schein Gábor 55, 158
Cseh Tamás 119 Korompay Dóra 155 Schiller, Friedrich 13
Csók István 23, 190 Koszta József 188 Schlegel, Friedrich 8
Csokonai Vitéz Mihály 8, 28, 54 Kosztolányi Dezső 54, 108, 205, 206 Scott, Walter (valter szkot) 220, 228
Csontváry Kosztka Tivadar 144 Kótsi Patkó János 13 Segantini, Giovanni (dzsovánni szegántini)
Daguerre, Louis (lui dager) 141 Kovács András Ferenc 114 170
Danhauser, Josef (jozef danhauzer) 95 Kovács István Haykovács 143 Seilern Crescence 79
Dante, Alighieri 76 Kölcsey Ferenc 8, 26, 28–55, 65, 66, 68, 142 Shakespeare, William (viljem sékszpír) 9, 27,
Darvas Iván 9 Kölcsey Kálmán 47, 50 60, 95
Daumier, Honoré (onoré domié) 153 Kőnig Frigyes 93 Simonyi Imre 66
Deák Ébner Lajos 177, 190 Körösfői-Kriesch Aladár 203 Simonyi Steiner Zsigmond 65
Delacroix, Eugène (özsen dölakroá) 123 Krencsey Marianne 9 Solomon, Simeon (szimeon szolomon) 165
Déryné Széppataki Róza 10, 15 Kukorelly Endre 56 Somlyó György 196
Descartes, René (röné dékárt) 28 Laborfalvi Róza 26, 206 Sőtér István 196, 228
Dickens, Charles (sárl dikinz) 228 Lackfi János 101 Spitzweg, Carl 11, 80
Doré, Gustave (güsztáf doré) 168 Lakner Lajos 147 Szabó Lőrinc 197
Döbrentei Gábor 14 Lendvay Márton 26 Szalay Kriszta 31
Dugonics András 220 Ligeti Antal 209 Szauder József 62
E. Kovács Gyula 22 Lisle, Claude Joseph Rouget de (klód jozef Széchenyi István 7, 50, 79, 91
Egressy Béni 68 ruzsé dö lil) 123 Szegedy-Maszák Mihály 79
Ender, Johann 81 Lorrain, Claude (klód loren) 165 Székely Bertalan 32, 136, 177
Endter, Johann Friedrich 82 Lotz Károly 125, 145 Szemere Pál 28, 54
Eötvös József 221, 230 Lukács György 65 Szendrey Júlia 98, 141, 144
Eperjes Károly 31 Macpherson, James (dzsémsz mekfőrszn) 172 Szerb Antal 65
Ercsey Julianna 158 Madden, John (dzson medn) 9 Szigethy Gábor 75
Erkel Ferenc 13, 20, 31 Makk Károly 9 Szigligeti Ede 9
Esterházy Péter 51–54, 148 Márai Sándor 68 Szilágyi Domonkos 119
Fadrusz János 201 Margócsy István 98 Szilasi István 228
Farkas András 30 Markó Károly, id. 125 Szinyei Merse Pál 128, 130, 141, 163

231

3irod_10_ii-6.indd 231 2011.08.18. 11:45:12

 Tasnádi Csaba 172
Teleki Sándor 98
Teslár Ákos 160
Than Mór 68, 79
Thomka Beáta 108
Tímár Péter 31
Tisza Kálmán 206
Toldi Éva 147
Toldy Ferenc 8, 14, 75, 95
Tolnai Ottó 108
Tótka Sándor 29
Török Damascenus 11
FOGALOMMUTATÓ
alkaioszi versszak* (I.) 113
allegorikus kifejezésmód* (I.) 38
alliteráció* (I.) 94
álom (I.) 197
anekdota* (II.) 230
apostol (II.) 31, 124, 138, 146
archetípus* (I.) 142; (II.) 64, 216
ars poetica* (I.) 85, 106, 129; (II.) 54, 114,
116, 160, 196
aszklepiadészi versszak* (I.) 124
asszonánc* (I.) 89
asszonycsúfoló (I.) 102, 104
áthajlás* (I.) 115, 208
ballada (I.) 138; (II.) 172, 176, 178, 182,
183, 188, 190, 191, 202–203
bánki teljességeszmény és tragikum (II.) 22
befogadástörténet* (II.) 26–27, 64, 73
belső vita (I.) 115; (II.) 43, 84
beszédszólam (I.) 207; (II.) 183
beszélő név (I.) 34; (II.) 105
bordal (I.) 102, 103; (II.) 75, 85, 100
cikk (I.) 64
ciklikusság (II.) 92
családregény* (I.) 181
dal* (I.) 41, 99, 151, 213
deizmus (I.) 11
disztópia (I.) 23
döntéskényszer* (II.) 117, 184
drámai költemény* (II.) 65, 94
drámai monológ (II.) 170
egészelvűség (teljességelv) (II.) 217
egyéni jelhasználat (I.) 138, 150, 214
egyéniségkultusz (I.) 137, 138, 214
egyensúlyhiány (II.) 150, 201
elbeszélésmód* (I.) 18, 75, 82, 182; (II.) 214,
230
elbeszéléstechnika* (I.) 159, 178
elbeszélő költemény* (II.) 137
elbeszélői nézőpont* (II.) 139, 157, 158
elbeszélői szemlélet (II.) 229
elbeszélői szerep* (I.) 82, 189; (II.) 139
elbeszélői szólam* (I.) 75, 82; (II.)177, 182,
189
elégia* (I.) 126, 129, 151; (II.) 144, 160, 197,
200
elégikum (II.) 165
ellenutópia* (I.) 23
elvágyódás (I.) 137, 211, 214
emberiségköltemény (I.) 53; (II.) 60
empirizmus /szenzualizmus (I.) 9, 10
* Az érettségi követelményekben feltüntetett fogalmakat *-gal jelöltük és dőlt betűvel emeltük ki az emelt szintű vizsgán kérhetőeket.
232
3irod_10_ii-6.indd 232
Trencsényi-Waldapfel Imre 86, 87
Troickij, Vladiszlav 65
Újházy Ferenc 99
Upor Vilmos 57
V. Majzik Mária 31
Vachot Imre 8
Valentiny János 85
Valló Péter 63
Varga Mátyás 57
Vida Ferdinánd 67
Gogh, Vincent van (vinszent fán góg) 111,
112, 140
Enciklopédia (I.) 10, 30
epigramma* (I.) 69, 129; (II.) 72, 96, 110,
143
epikus váz (mozzanat) (II.) 132
episztola* (I.) 126, 129
eposzi kellékek (II.) 104, 105
eposzparódia* 104
eredetiség (I.) 138, 150, 188, 214; (II.) 55,
202, 220
erkölcs* (I.) 53
erkölcsi alapozás (II.) 229
erkölcsi érték* (II.) 54
erkölcsi választás* (I.) 107, 108
értékfosztó metafora (I.) 37
értékkonfliktus* (II.) 156, 185
eszmény (II.) 62, 138, 160, 165, 166, 197,
199, 200, 201
fausti (modern) ember- és világkép (I.) 43
fejlődéselv (II.) 63, 93
fejlődéseszme (I.) 9
fejlődésregény* (I.) 162
felesleges ember (I.) 189
felvilágosodás (I.) 8, 9, 10, 11, 12, 18, 23, 24,
42, 53, 57, 59, 94, 108, 129, 135, 148;
(II.) 7, 63, 71, 72, 74, 80, 81, 96, 118
fentebb stílus (I.) 65, 109, 138
filozófia* (I.) 53, 54
filozófiai mesedráma (II.) 56
folklorizáció* (I.) 102
forradalmi látomásköltészet (II.) 120, 124,
138, 144
gondolati óda* (I.) 94, 95; (II.) 80
gondviseléshit (I.) 10; (II.) 203
gulliveriáda (I.) 29
hagyomány* (II.) 157, 190
halálvágy (I.) 75, 98, 211; (II.) 171
hangszimbolika (I.) 89, 123
hatalomelv (II.) 184
hazafogalom (II.) 68, 89, 70
himnusz* (II.) 32
humor* (I.) 24, 103, 138, 149, 150, 214; (II.)
61, 106, 150, 156, 192
idill (I.) 99, 109; (II.) 165, 166, 202, 217
idő- és értékszembesítő vers* 161
idő-és értékszembesítés* (I.) 33, 41, 91, 161;
(II.) 113, 122, 123
időrend* (I.) 179; (II.) 202, 221
idősík* (II.) 70, 90, 156, 161, 170, 182, 183
intelem (parainesis) (II.) 50, 54
irányított olvasat (II.) 229
Vörös István 101, 149
Vörösmarty Mihály 7, 8, 9, 14, 26, 56–96,
98, 102, 142, 160, 198
Waldstein János 50
Walzel Ágost 13
Wesselényi Miklós 13, 28, 50
Wordsworth, William (viljem vördzvörsz)
127
Z. Kovács Zoltán 35, 79
Zichy Mihály 96, 120, 176, 182
Zrínyi Miklós 30, 40, 41, 68
irodalmi élet (I.) 11, 57, 58, 65, 128; (II.) 7,
8, 146, 199
irodalmi hagyomány* (I.) 15, 33, 41, 61, 62;
(II.) 55, 64, 104, 117, 220
irónia* (I.) 35, 86, 138, 149, 151, 182, 188,
214; (II.) 38, 53, 94, 121, 138, 150
karakter-/jellemformálás* (I.) 18; (II.) 27,
157, 229
késleltetés* (I.) 69, 85, 208; (II.) 72, 132, 139
kétszintes dráma (II.) 66
klasszicizmus* (I.) 12, 32, 42, 59, 94, 108,
109, 113, 124, 129, 134, 151; (II.) 7, 54,
55, 72
klasszika (I.) 42, 134, 148, 194
komikus eposz* (II.) 199, 201, 202
konfliktusos dráma (II.) 25
korlátozott elbeszélői tudás (II.) 219
népképviseleti költészet (II.) 114
költő és költészet szerves közösségi szerepe
(II.) 162
költőszerep* (II.) 86, 117, 118, 121, 138,
141, 146, 161, 162, 166
költészetfelfogás (II.) 107, 161, 162
körülírás (II.) 131
középpontos dráma (II.) 25
közösségi érdekeltség (II.) 71, 122, 138, 161
közösségi óda* (I.) 113; (II.) 68, 70, 96
krimi* (bűnügyi történet) (I.) 17, 152
látomás (I.) 38, 198, 202, 203; (II.) 85, 90,
91, 95, 117, 120
lefokozás (II.) 36, 104, 105, 121, 201
legenda* (II.) 170, 171, 203, 229
lélektani ballada (II.) 187
lélektani regény* (I.) 17; (II.) 221
létélmény (I.) 152
létösszegzés* (I.) 127; 196 (II.)
létösszegző vers* (I.) 118; (II.) 193, 196, 197
levélregény* (I.) 17, 75
Lied (I.) 41
lirizálódás (I.) 138
magánmitológiák (I.) 138
materializmus (I.) 11
mese* (I.) 143; (II.) 60, 66, 203, 219, 229
meseszerűség (I.) 149
metaforikus szövegvilág (I.) 76
metaforizáció (I.) 127; (II.) 74, 178
mindentudó elbeszélő (II.) 106, 220
mítosz* (II.) 60, 65, 74, 218, 219, 229
modernizáció (II.) 7, 80, 124, 157
moralitásdráma (I.) 44
2011.08.18. 11:45:12
 műballada* (II.) 172, 202
műnem- és műfajkeveredés (I.) 138
művelődési program (I.) 57, 61, 67
művelődéskritika (II.) 80
művelődéstörténeti korszak (I.) 8
művész és polgár ellentéte (I.) 150
naplóregény* (I.) 12, 75, 82
nemzeti gondolat (I.) 7; (II.) 113
nemzeti hagyomány (II.) 55
nemzeti jelleg (I.) 134
nemzeti költő (II.) 124, 161, 194
nemzeti önértés és önkép (II.) 15
népballada* (II.) 172, 209
népfelség elve (I.) 27
népies és nemzeti költészet* (II.) 157, 158
népies helyzetdal (I.) 103; (II.) 100, 146, 199
népiesség* (I.) 59, 103, 108, 109; (II.) 8, 55,
107, 142, 158, 221
népköltészet* (I.) 41, 42, 89, 102, 137; (II.)
8, 55, 142, 158
nézőpontváltás* (I.) 179; (II.) 112, 177
nyelvkérdés (I.) 67
nyelvújítás (I.) 61, 65
nyitott forma* (I.) 151
óda* (I.) 113, 128, 151, 204. 205, 208; (II.)
68, 70, 71, 80, 84, 131, 133
oximoron (I.) 94; (II.) 37
önirónia* (I.) 102; (II.) 121, 194, 197, 200
önkifejező költészet (II.) 197
önmegszólítás* (I.) 42, 106; (II.) 38, 53, 84,
197
önmegszólító vers* (II.) 84
összetett elbeszélői helyzet* (II.) 188
panteizmus (I.) 11, 38
paradoxon (II.) 86
parafrázis (I.) 195; (II.) 89, 91
példázat (I.) 17, 23
példázatos regény (I.) 18
piktúra (I.) 94
polgár (I.) 9, 18, 27, 150, 191; (II.) 22, 50,
138
próbatételes kalandregény* (I.) 32
próféta (II.) 31, 90, 117, 120, 138, 146
prófétikus beszédmód (II.) 90
prózavers (I.) 138, 211
publicisztika (I.) 11, 24, 61, 64
racionalizmus (I.) 9, 10, 12, 42, 53
3irod_10_ii-6.indd 233
regény* (I.) 12, 17, 18, 32, 143, 175; (II.) szószaporítás (II.) 128
220–221, 228, 229 szószóló (paraklétosz) (II.) 31
rémtörténet (I.) 152 szöveghagyomány* (I.) 38; (II.) 70, 189
retorikus szerkezet* (II.) 37, 70, 117 szövegköztiség* (I.) 188
retorikus versfelépítés (I.) 94 tájvers (II.) 146
robinzonád (I.) 16, 17 tanulmány (I.) 67
rokokó* (I.) 12, 59, 86, 88, 94, 99, 106, 107, tárgyiasság* (I.) 194
108, 109 társadalmi szerződés (I.) 24, 69
romantika* (I.) 12, 106, 124, 127, 129, 134, társulat (II.) 13, 14
135, 137, 138, 140, 150, 151, 152, 182, teizmus (I.) 11
191, 197, 214; (II.) 7, 8, 54, 60, 69, 72, 74, teljességeszmény (I.) 129, 138, 187
80, 84, 91, 94, 106, 118, 132, 142, 172, teljességvágy (I.) 210
200, 217, 221 természetes költő (II.) 107, 114
romantikus korszakküszöb (II.) 7 természetkultusz (I.) 137, 214; (II.) 217
romantikus személyiség-központúság testőrírók (I.) 57
(individualizmus) és személyesség (II.) tézisregény (I.) 33
106, 146 tiszta rím* (I.) 89
röpirat (I.) 24, 58, 61 titanizmus (I.) 42
sírvers (I.) 104 toldalékos vers (I.) 94
stílusparódia* (II.) 106 toposz* (I.) 38, 76, 98, 18, 124, 142; (II.) 41
stílustörés (II.) 105, 106, 107 történelemszemlélet (II.) 32, 70, 71, 85, 138
stílusszintézis (I.) 108 történelmi regény* (I.) 173; (II.) 220, 228
Sturm und Drang (I.) 42 történetiség (I.) 137, 214
szabadelvűség (I.) 135; (II.) 71, 72, 228 trilógia (II.) 199, 201, 202
szabadságeszmény (I.) 137, 138, 214 tudattalan álom (I.) 151
szabadságjogok (I.) 9, 135 utaztató regény (I.) 33
szándékolt töredékesség (I.) 138, 187, 214 utópia (I.) 23, 35
szapphói versszak* (I.) 118 utópisztikus program (II.) 118
szatíra (I.) 24 vallomásosság (I.) 12, 138, 214; (II.) 127,
személyesség (I.) 12, 109, 129, 137, 138, 194, 142
202, 214 valószerűség (I.) 32, 149, 182; (II.) 219
szemlélődő fölény (II.) 38 vándorszínészet (II.) 13
szentencia (I.) 94 vanitasirodalom (II.) 36
szentimentalizmus* (I.) 12, 42, 54, 79, 99, váteszköltészet (II.) 84, 85, 117, 121
108, 109; (II.) 54, 217 váteszszerep (I.) 70; (II.) 116, 117
szerephagyomány (II.) 31, 121 végességtudat (I.) 157
szerepkényszer (II.) 185 versciklus (II.) 110, 143
szerepvers* (I.) 102, 103; (II.) 41 verses regény (I.) 17, 138, 182; (II.) 137,
szeretetelv (II.) 185 202
szerves és szervetlen fejlődés (II.) 45, 55 világ- és értékrend (II.) 191
szerzői szándék (II.) 229 világdráma (II.) 60, 66
széttartás (II.) 106, 201 világmodell (I.) 35
szimbolikus alkotásmód* (I.) 142 weimari klasszika (I.) 42
szimultán (bimetrikus) ritmus (I.) 89; (II.) zeneiség* (I.) 89, 150, 210
33 zsánerkép (II.) 100, 142, 160
színház* 13 zseni (I.) 42, 137
szonettforma* (I.) 210 zsenikultusz (I.) 134; (II.) 100
2011.08.18. 11:41:04