elemzése

cselekm ény

cím értelmezése

előzmények

korszak

ábrázolásmód

konfliktusok

kérdéskörök

Otívumok

ajánfott müvek

/ i U í

p ‘-‘- • ■
;/ > ■ » ' ■> : 1 I' !
p ;■ l í r ’"
' 'őK
.. t i'

17 V T I T '/ ^ 'M
í
! '7ví;f,
'
I ■í ’-i} ■ ’

l .v ili
L A
E /A liv U J N A
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

rís z
Alapítva 1996
 Kötelező olvasmányok lexikona
Felvételi Információs Szolgálat (FISZ)
Budapest, Pf. 544, Telefon: 06 1 473-0769
www.fisz.hu
info@fisz.hu

Szerkesztette:
Oroszlán Éva
eva.oroszlan@ fisz.hu

Az elemzéseket írta:
Ádám Zsuzsa, Bern Andrea, Feltizi-Veress András, Hermann Veronika, Horváth Ádám,
Jagasics Gergő, Katona Renáta, Kerek Roland, Lengyel Zsolt, Magyar Szilárd,
Major Csilla Pálma , Maráczi Géza, Mezei Péter, Oroszlán Éva, Pörögi Dorka

KIADJA A A KÖNYV RÉSZLETEINEK UTANKÖZLESE

DFT-HUNGÁRIA KÖNYVKIADÓ KIZÁRÓLAG A KIADÓ ÍRÁSOS
BELEEGYEZÉSÉVEL LEHETSÉGES
1065 BUDAPEST,
BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 5.

TEL.: 06/1 266-7601,

KIADO@DFT.HU

w w w .k o n y v o n l in e .h u

KIADÓVEZETŐ: VARGA MIKLÓS OLVASÓSZERKESZTŐ: WEISZ GYÖRGYI

SZAKMAI VEZETŐ: KATONA RENÁTA BORÍTÓ ÉS TÖRDELÉS: GYURKÓ NOÉMI
ÜGYVEZETŐ: DR. CSIKESZ TAMÁS

KÉSZÜLT A DEBRECENI KAPITÁLIS NYOMDÁBAN

A NYOMTATÁSÉRT FELEL: KAPUSI JÓZSEF
4002 DEBRECEN, BALMAZÚJVÁROSI ÚT. 14.
TEL.: 06/52 452-099

ISBN 963 9691 24 0

KIADÁS ÉVE:
2006

A KÉZIRAT LEZÁRÁSÁNAK IDŐPONTJA:

2006. AUGUSZTUS 15.

www.konyvonline.hu
 TARTALOMJEGYZÉK

Útmutatóaz elemzésekhez 5 MadáchImre: A z em ber tragédiája 114

AranyJános: Toldi-trilógia 6 Mann, Thomas: A varázshegy 116
Balzac, Honoré de: G oriot apó 12 Mann, Thomas: Tonio K röger 118
Beckett, Sámuel: G odot-ra várva 14 Márai Sándor: Szinbád hazamegy 120
Bocaccio, Giovanni: Dekameron 16 Marquez, Gábriel Garda: Száz év magány 122
Brecht, Bertolt: K urázsi m am a és gyermel^ei 18 MikszáthKálmán: A Noszty fiú esete Tóth M arival 124
Bronté, Emily: Ü völtő szelei^ 20 MikszáthKálmán: Beszterce ostroma 126
Bulgakov, Mihail: A M ester és M argarita 22 MikszáthKálmán: Szent P éter esernyője 128
Camus, Albert: A pestis 24 Miller, Arthur: A z ügynök halála 130
Camus, Albert: Közöny 26 Moliere: A fösvény 132
Cervantes, Miguel de: Don Q uijote 28 Moliere: Tartuffe 134
Corneille, Pierre: Cid 30 Molnár Ferenc: P ál utcai fiú k 136
Csehov, AntonPavlovics: H árom nővér 32 Móricz Zsigmond: Légy jó m indhalálig 138
Csehov, AntonPavlovics: Sirály 34 Móricz Zsigmond: Rokonok 140
Csokonai Vitéz Mihály: D orottya 36 Móricz Zsigmond: Ú ri m uri 142
DanteAlighieri: Isteni színjátél{ 38 Mrózek, Slawomir: Tangó 144
Defoe, Dániel: Robinson Crusoe 40 NémethLászló: Iszony 146
Déry Tibor: G.A. Ú r X-ben 42 Orwell, George: 1984 148
Dickens, Charles: Twist O livér 44 OrwellGeorge: A llatfarm 150
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics: Bún és búnhődés 46 OttlikGéza: Iskola a határon 152
Dürrenmatt, Friedrich: Afizikusok 48 Örkény István: Tóték 154
Eötvös József: A fa lu jegyzője 50 Petőfi Sándor: A z apostol 156
Esterházy Péter: A szív segédigéi 52 Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 158
Fazekas Mihály: Ludas M atyi 54 Petőfi Sándor: János vitéz 160
Fekete István: T éli bere\ 56 Puskin: Anyegin 162
Fekete István: Tüskevár 58 Racine, Jean: Phaedra 164
Flaubert, Gustave: Bovaryné 60 Saint Exupery, Antoine de: A herceg 166
Füst Milán: A feleségem története 62 Sánta Ferenc: A z ötödik pecsét 168
Gárdonyi Géza: Egri csillagok 64 Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom 170
Goethe, JohannWolfgang: Faust 66 Schiller, Friedrich: Á rm ány és szerelem 172
Goethe, JohannWolfgang: Werther szerelme és halála 68 Scott, Walter : Ivanhoe 174
Gogol, Nyikolaj Vasziljevics: H olt lelkek 70 Semprun, Jorge: A nagy utazás 176
Golding, William: A legyek 72 Shakespeare, William: H am let 178
Gorkij, Maxim: É jjeli menedékhely 74 Shakespeare, William: Róm eó és Jú lia 180
Hemingway, Ernest: A z öreg halász és a tenger 76 Stendhal: Vörös ésfekete 182
Homérosz: Iliász 78 SütőAndrás: Anyám könnyű álm ot ígér 184
Homérosz: Odüsszeia 80 Swift, Jonathan: G u lliver utazásai 186
Hugó, Victor: Anyom orultak 82 Szabó Magda: A bigél 188
Ibsen, Henrik: A vadkacsa 84 SzerbAntal: A Pendragon-legenda 190
Ibsen, Henrik: Babaszoba (N óra) 86 Szophoklész: A ntigoné 192
Illyés Gyula: Puszták 88 Szophoklész: Oidipusz király 194
Jókai Mór: A kőszívű ember fia i 90 Tamási Áron: Á bel a rengetegben 196
Jókai Mór: A z arany ember 92 Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Iván Iljics halála 198
Jókai Mór: Egy magyar nábob 94 Vergilius: Aeneis 200
Kafka, Franz: A per 96 \hltaire: Candide vagy az optim izm us 202
Karinthy Frigyes: Tanár ú r kérem 98 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde 204
KármánJózsef: Fanni hagyom ányai 100 Vörösmarty Mihály: Z alán fu tása 206
KatonaJózsef: Bánk 102 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 208
Kemény Zsigmond: A z özvegy és leánya 104
Kertész Imre: Sorstalanság 106 M ellékletek:
Kosztolányi Dezső: A ranysárkány 108 Ki kicsoda akötelezőolvasmányokban? 210
Kosztolányi Dezső: Édes A nna 110 Irodalmi fogalomtár 228
Krúdy Gyula: Szinbád ifjúsága és utazásai 112 Irodalomjegyzék 240
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Szerző neve

MŰ CÍME
ÉVSZÁMt a keletkezés vagy a megjelenés da'turaa. Segít abban,
hogy a művet és szerzőjét elhelyezbessük az adott korszakban.
M ŰFAJ: az irodalmi műfajon belül többnyire egy adott típust
jelöl meg az elemzések esetében. Például a regény műfaján belül
megkülönböztetünk: lélektani, történelmi, levélregényt (stb.). Az
irodalom fe jlő d d során az egyes műfajokhoz kapcsolódóan sok~
féle jellegzetes téma is kialakult, amelyek néha már szinte külön
műfajok megszületőéhez is vezettek (pl. történelmi regény).
SZERKEZETE: a fejezetek, az énekek, a felvonások száma
tükrözi a mű tagoltságát, felépítését.
EREDETI NYELV: mivel m agyar nyelvű fordításokat olva­
sunk, külföldi műveknél gyakran zavarba jövünk, ha az olvas­
mány eredeti nyelvéről kéi'deznek. Érdemes ezt tudatosítani,
FO RDÍTOnA: csak a legjelentősebbeket, illetve azokat
emeltük ki, akiknek a fordítása alapján az elemzések készültek.
FOGALMAK: szorosan az adott műhöz kapcsolódó leg­
fontosabb fogalmak felsorolása. A fogalommagyarázatok a könyv
mellékletében, a fogalomtárban olvashatóak.
FŐBB SZEREPLŐK; a mű legjelentősebb szereplői, akiknek
nevét érdemes megjegyezni, Alakjuk és szerepük rövid leírása a
könyv mellékletel)en olvasható.
^KorszakAdetkezésköriamáiyei:
Milyen jellemzői vannak az adott korszaknak.^ Milyen stílusirányza­
tok, irodalmi csoportosulások jellemezték a kort.'’ Milyen motivációi
voltak a szerzőnek a mű megírására.? Milyen politikai, társadalmi és
magánéleti körülmények között keletkezett az alkotás.?
Ábi^Iasmod/elbeszáéstedmika:
Az irodalmi ábrázolásmód és elbeszéléslechnika szükségszerűen
kialakult sablonokra épül, vagy éppen ezektől tér el. Míg az ábrázolás-
mód jellegzetes hatást és hangulatot kölcsönöz az adott műnek, az
elbeszéléstechnika többek között az elbeszélő kilétét, a nézőpontok
váltakozását, az időszerkezetet és a cselekménybonyolítás jel­
legzetességeit feszegeti.
Konfliktusok!
A szereplők közötti konfliktusokon túlmenően szó eshet itt azokról a
társadalmi, illetve benső konfliktusokról is, melyek a cselekményben
szintén szerepel kapnak.
Kérdés- és problémakörök:
Mely kérdésekre keres választ művében az elbeszélő, és melyekre talál­
ja is meg a választ?

Cselekmény Motívumok:

A cselekmény rövid leírása koránlsem póiolja az olvasmányélményt.
Csupán arra szolgál, hogy a rövid vázlat segítségével lelelevenílhessük
a már olvasott mű cselekményfordulatail; továbbá értelmezhetővé
váljon számunkra a meghatározott szempontok szerinti elemzés
Cím:
A mű egyik legfontosabb eleme, mégis sokszor megfeledkezünk róla.
A cím definiál, kiemel, értelmez vagy éppen átértelmez. Megfejtése a
műelemzés kiindulópontja kell, hogy legyen.
Elózmáiyek/liatástörtáiet:
Milyen műfaji, irodalomtörténeti előzményei vannak a műnek.?
Milyen mintákat vett alapul a szerző.? Hogyan fogadta az irodalmi kri­
tika? Kikre hatolt a későbbi művészeti korszakokban?
A mű motivikus szintjének vizsgálata. A központi moüvumok és ezek
szerkezetének feltérképezése. A vándorló moiivumok mellett leggyako­
ribbak a szimbólum értékű motívumok, melyek részben a motí­
vumokhoz fűződő képzettársítások, és amelyeket részben az elbeszélő
magyarázatai alapján írhatunk le. Az elemzés során használt motívum
fogalom tisztázásához még el kell mondanunk, hogy egy-egy szót
tekinthetünk nyelvi motívumnak. Mindazonáltal ki kell térnünk azokra
az esetekre is, amikor egy motívum a cselekmény szintjére is átkerül.
A szerző további ajánlott művei:
Az itt szereplő felsorolás önkényes kiválasztás eredménye, természete­
sen mérlegelve azt, hogy az általános műveltséghez mi az, ami
elengedhetetlen.

Irodalmi pletykarovat, olyan irodalomtörténeti érdekess^ekkel, melyek sokszor m% a szerkesztőt is meglepték. A rovatban olvasott infor~
ma'ciókkal méltán villanthatjuk meg irodalmi tájékozottságunkat egy-egy későbbi vizsgán vagy az erre fogékonyak társaságában.
*)
A KÖNYV MELLÉKLETEI:
I. Ki kicsoda a kötelező olvasmányokban.?: a könyvben szereplő olvasmányok legfontosabb szereplőinek jelentősége az adott műben.
II. Irodalmi fogalomtár: az elemzéseknél szereplő fogalmak gyűjteménye és azok magyarázata.
III. Irodalomjegyzék: az elemzésekhez felhasznált irodalom jegyzéke, mely a további tájékozódáshoz jó kiindulópontul szolgál.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Arany János
h ÉVSZÁM rl846
MŰFAJs elbeszáő költemény
SZERKEZETE: 12 ének
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA;-
FO G A LM A K :-
FŐBB SZEREPLŐK; N agy Lajos k ialy, Toldi G yörgy, Toldi
Loríncné, Toldi Miklós
ELŐHANG (2 VSZK) +1. ENEK
Toldi Miklós, íiatalabb sarja egy nemes családnak, a földeken segít a
mezei munkában. Egyetlen álma, hogy vitéz és katona lehessen, de ezt
György, a bátyja, nem engedi. Apjuk meghalt, György a családfő. Nyár
van, délidő, mindenki hűsöl, csak Miklós dolgozik, amikor egy csapat
vitéz érkezik, és megkérdik, melyik út megy Budára. Miklóst „paraszt­
nak” nevezik (hiszen azt hiszik, ő sem nemes), amin ő felháborodik.
Hogy megmutassa, ő sem akárki, egy hatalmas szálfával mutatja az
utat Buda felé. A katonák elcsodálkoznak rettentő erején.
2. ENEK
Miklós hazaindul. Otthon várja édesanyja és György bátyja, akivel
szóváltásba keveredik. Miklós az örökségét követeli, hogy vitéznek áll­
hasson, de György erre csak megüti. Miklós csak az édesanyjuk iránti
szeretetből nem támad vissza.
3. ENEK
Miklós félrehúzódik a kertbe búsulni, de György és vitézei csúfot
űznek belőle, dárdákat dobálnak köré, hogy bosszantsák. Amikor
eltalálják a vállát, iszonyú haragra gerjed, felkap egy malomkő-darabot
és a katonákra dobja: egyikük szörnyethal. Miklós gyilkossá vált, el kell
bujdosnia.
4. ÉNEK
Miklós a környékbeli nádasban bujdosik három napon at, amikor
rátalál a család öreg cseléde, Bence. Hoz neki ételt és italt, elmeseli,
hogy milyen bánatos Toldi anyja, megpróbálja lebeszelni a bujdosás-
ról. De Miklós hajthatatlan, vándorolni akar, és dicsőséget szerezni
nevének. Ezzel az üzenettel megy haza Nagyfaluba Bence.
EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
5. ENEK
Miklós a nádasban véletlenül farkaskölykökbe botlik. Nekitámad az
anyafarkas, majd a hím is. Toldi puszta kézzel megfojtja az egyiket, és
hatalmas erővel a másik farkashoz vágja a tetemet: mindkét farkast
legyőzi. (A harc hevében a kölyköket eltapossa.) Megkísérti a gondolat,
hogy megöli György bátyját, de aztán mást gondol, fogja a farkastete­
meket, elindul haza.
6. ENEK
A házban mindenki alszik, éjszaka van. Miklós beoson, a farkasokat
György ágy mellé teszi. Találkozik édesanyjával, aki kétségbe van esve,
félti őt a bátyja haragjától. Toldi azt kéri, ne aggódjon érte az anyja,
gyorsan elbúcsúznak, mert a kutyák észrevették a farkasokat, és ugat­
ni kezdtek, felébredt a háznép. György hajtóvadászatot indít az öccse
után.
7. ENEK
Sötét, viharos éj van, ennek köszönhetően Miklós megmenekül, nem
kapják el. Folytatja a vándorlást, és negyednapra Rákos mezejére (vagyis
Pest szomszédságába) ér. Itt esteledik rá egy teipetőkertben. A
temetőben találkozik egy özvegyasszonnyal, aki anyjára emlékezteti. Az
asszony elmeséli neki, hogy két fiát gyászolja, akiket egy cseh bajnok ölt
meg párviadalban. A csehet senki nem tudja legyőzni, naponta
kérkedik, henceg és szidja a magyarokat a Duna egy szigetén. Rengeteg
bajnok állt már ki ellene, de mindet megölte, mint az aszszony fiait.
Miklósban megszületik egy ödet, elköszön. Pestre megy.
8. ENEK
Toldi György, Miklós gonosz, „rókalelkű” bátyja közben az öccse bir­
tokát próbálja megkaparintani. Budára megy, és a király (Nagy Lajos)
elé járul, aki előtt úgy tesz, mintha bánkódna azon, hogy az öccse
elzüllött, bűnös lett. Felajánlja Miklós birtokait a királynak (adja oda
annak, aki a legjobban megérdemli - persze azt hiszi, ő fogja megkap­
ni). Lajos átlát a ravaszkodáson, azt mondja, megkapja Miklós birtokát
György, ha kiáll a cseh bajnok ellen vívni.
9. ENEK
Miklós a városban bolyog, nagy bánata van: egy fillérje sincs, hogy
vértet, pajzsot, kardot vegyen magának, pedig szívesen megmérkőzne
a csehvel. Eközben a közeli vágóhídról elszabadul egy hatalmas szilaj
bika, se kutyák, se a mészároslegények nem tudják megállítani az
utcán száguldó állatot. Miklós az egyetlen, akinek eszébe sem jut elfut­
ni, csak megáll az út közepén és bevárja a bikát: megragadja a
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
szarvánál fogva, visszavonszolja a mészárszékre, ahol megkötözik.
Mindenki bámulja hatalmas erejét, de köszönetképp csak egy darab
nyers májat kap, amit a kutyáknak vet és odébbáll. Eszébe jut, hogy a
tegnapi asszony fiainak a páncélját, felszerelését elkéri; visszamegy a
temetőhöz, de most nem találja ott az asszonyt.
10. ENEK
Miklós ott alszik a temetőben. Hirtelen felébred, lódobogást hall:
megismeri a vén Bencét, akire jól ráijeszt, Bence eleinte kísértetnek
hiszi. Bencét Toldi Lőrincné küldte a fia után, átadja Miklósnak anyja
küldeményét: egy cipót, amelyben egy vasszelencét találnak, száz
arannyal. Miklós eltesz kilencvenkilencet, a századikat egy közeli
csapszékben elisszák, elmulatják.
11. ENEK
Miklós gyönyörű harci díszt vásárol magának, fegyvereket, páncélt, a
lovának szerszámot, felöltözik, és elindul. A Duna szigetén a cseh
káromkodik, csúfolja a magyarokat. A budai oldalon a király sátra áll
felütve, a folyó mindkét oldalán tömeg. Eleinte senki sem akar kiállni
a cseh ellen, de megérkezik egy ismeretlen vitéz (Toldi), aki tollat
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
cserél vele (ez a párbajra hívás jele). A két ellenfél csónakkal érkezik a
szigetre, Miklós ellöki a sajátját: úgyis csak egyikük marad életben. A
cseh már kézfogáskor össze akarja szorítani Toldi tenyerét, de ő vissza­
szorít, amitől a cseh ujjai összetörnek, vérezni kezdenek. A cseh térden
könyörög Toldinak, hogy hagyja életben. Toldi rááll, ha a cseh sose lép
többet magyar földre és a birtokait annak az özvegyasszonynak adja,
akinek mindkét fiát megölte. Megegyeznek, de a csónak felé menet a
cseh hátulról mégis Miklósra támad. Ö azonban meglátja ezt a Duna
tükrében, elkapja a cseh kardját, és azzal veszi fejét a bajnoknak.
12. ENEK
A király és a nép boldog és hálás, hogy megszabadultak a csehtől, nem
tudják, ki lehet a páradan erejű bajnok, félnek, hogy talán nem is ma­
gyar. Lajos király neki szánja Toldi Miklós elkobzott vagyonát jutalmul,
de Miklós térdre esik előtte, kegyelemért könyörög, bevallja a gyilkossá­
got, a király kezébe teszi le a sorsát. Lajos már tudja, miképpen próbál­
ta meg György az öccsét háttérbe szorítani (nem neveltette, elkergette),
és igazságot tesz. Miklósnak megkegyelmez, Györgytől elveszi, Miklósra
íratja a birtokokat, és a seregébe hívja. Saját kardját ajándékozza neki.
Miklós anyja is megérkezik, nagy az öröm. Toldiból rettenetes vitéz lett,
akinek haragja iszonyú, de a barátainak „ingét is odaadja”. Családot
sosem alapított, de dicsősége, híre örökre fennmaradt.
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Arany János
TOLDI SZERELME
h ÉVSZÁM: 1879~ben fejezi be (1848~ban kezdlj I874” ben
ismét előveszi)
M ŰFAJ: elbeszélő költemény
SZERKEZETE: 13 ének
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:-
FO GALM AK;-
FÓBB SZEREPLŐK: Anikó, Bence, Na^y Lajos király,
Rozgonyi Piroska, Tar Lőrinc, Toldi Miklós
CselekmeDy
LENEK
Lajos király álruhában járja az országot. Ráesteledik, egy helyütt szál­
lást adnak neki. Rozgonyi Pál és leánya, Piroska, szívesen látják az ide­
gent. Megvacsoráznak, iszogatnak, Rozgonyiról kiderül, hogy hűséges
a királyhoz, csak egy bánata van: nincsen fia, csak leánya, aki viszont
- egy új törvény értelmében - nem örökölhet. Az idegen azt tanácsol­
ja neki, kérje a királytól, hogy „fiúsítsák” Piroskát, és rendezzen
Rozgonyi vitézi játékot, ahol a győztes kapja Piroska kezét. Lajos haj­
nalban elmegy, de levelet hagy a párnán, amelyben mint király, megad­
ja Rozgonyinak, amit kért. Piroska boldog, mert egyszer látott egy hőst,
akit azóta sem tudott elfelejteni - ez Toldi Miklós - , és azt reméli, ő is
ott lesz a kezéért rendezett tornán.
2. ÉNEK
A királynak azért jutott eszébe a torna gondolata, mert kedves vitézével
és barátjával, Toldival szeretné Piroskát összeboronálni. Toldinak viszont
nincs kedve nősülni, lekötelezni magát. Pünkösdkor tartják a lovagi
tornát: a király és kísérete levonul Keszibe, Rozgonyiékhoz. Toldi nem
akar vívni a lányért, de nem tud tétlenül ülni: van egy gyáva társa. Tar
Lőrinc, akinek a lány (és pénze) kéne, de a küzdelemből szívesen
kimaradna. Megegyeznek, hogy Toldi vív majd Tar színeiben,
páncéljában. Egy jobb kézzel tett mozdulatról Piroska - csak ő - ráismer
Toldira (Tar Lőrinc balkezes), és Toldi is észreveszi a lányt. Miután min­
denkit legyőzött, zavarában elmenekül, visszaadja Tarnak a páncélt,
figyelmezteti, hogy becsülje meg a feleséget, akit ő szerzett neki. Piroska
látja, hogy aki ugyanabban a ruhában visszajött, az nem Toldi, elájul.
Büszkeségből nem árulja el, amit tud, és azt állítja, hozzá akar menni Tar
Lőrinchez. A tornát lakoma követi, Toldi bánatában iszik, mulat: bele­
szeretett Piroskába.
3. ÉNEK
Toldi hazalátogat Nagyfaluba. Bátyja, György már rég nem él - de ott
lakik édesanyja és bátyjának egyeden leánya, Anikó. A vén Bence Miklós
szolgálatába állítja a fiát, ifjabb Bencét. Toldi elárulja anyjának, mi baja.
8 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Közben Lajostól adófizetést követel a német-római (és cseh) császár.
Károly. Lajos levelet küld, amelyben ezt megtagadja. Készülődnek a
háborúra. Lajos és Toldi beszélgetése: a király kérdezi, megvédené-e őt az
ellenségtől a veszedelem közepén, ha magára maradna, foglyul esne stb.
Toldi válasza: igen. A király elküldi Miklóst, toborozzon önkéntes zsol­
dosokat.
4. ÉNEK
Lajos cselből egész udvarával, rengeteg ajándékkal kel útra Prága felé.
Levélben kérdezi Károlyt, átmehet-e az országán. A csehek cselt
gyanítanak, de megengedik. Lajos terve, hogy így, vendégként szállják
meg a várost, katonái olasznak öltöznek stb. A magyar bortól
lerészegednek a cseh őrök - egyik reggel a magyarok támadnak,
elfoglalják Prágát, és meglepik a cseh seregeket. Károly kénytelen
békét kötni Lajossal: neki adja majd a lányát, Margitot és Morva-,
valamint Csehországot örökül. A sikeres hadművelet után Toldi
Szalontát kapja ajándékul. Elhatározza, hogy ha hazaér, azonnal
megkéri Piroskát. Útban hazafelé az erdő közepén egy lányrablást lát,
azonnal a lány segítségére siet, egy várhoz érkeznek, tovább üldözi a
rablót, de kelepcébe esik: beszakad alatta a padló.
5. ENEK
Rozgonyi Piroska elhatározza, hogy csak azért is feleségül megy
Lőrinchez (bántja, hogy Toldinak nem kellett). Apja felviszi Budára,
ahol bemutatják Erzsébet királynénak, Lajos anyjának. A királyné a
boszniai bán lánya mellé rendeli Piroskát udvari leánynak. A kisasz-
szonyt Orzsének hívják, és - mint Piroskának elárulja - reményte­
lenül, viszonzatlanul szereti Lajos királyt. Közben Toldi magához tér
a rablóvárban. Kiderül, hogy annak a cseh bajnoknak a fia és lánya
ejtette csellel foglyul, akit elsőnek győzött le a Duna szigetén. A lány
(Jodovna) hajlandó volna szabadon engedni, és a saját bátyját
(Jodokot) is megölni, ha Toldi a szeretője lesz, de Miklós nemet mond,
ezért várnia kell, amíg a cseh Károly katonái meg nem szabadítják.
Ezalatt Orzse rájön, hogy Piroska Toldiba szerelmes. Elmennek ifjabb
Bencéhez Toldi után érdeklődni, adnak neki ötven aranyat, amire
Bence elmeséli, hogy akkor látta utoljára Toldit, mikor a lányrabló
nyomába eredt, biztosan boldogan éli világát. Piroska boldogtalan, de
nem vonja vissza a szavát, sürgeti az esküvőt. Toldi hazatér Budára,
mint Bencétől megtudja, egy nappal Piroska esküvője után. Másnap
találkozik Lőrinccel, aki meghívja Toldit vacsorára. A vacsora kedélye­
sen indul, de botrány lesz: Lőrinc nem fér hozzá bal kéz felől a sült-
höz, márpedig balkezes. Toldi elveszi a kést tőle, és jobbal felvágja ő -
és ekkor Piroska megjegyzi a férjének: nem érti, miért kíméli Lőrinc a
jobbját, miért mondja, hogy balkezes, amikor a viadalon is az utolsó
kopját a jobbjával vetette. (Piroska persze tudja, hogy Toldi vívott érte.)
Lőrinc elpirul, rátámadna Toldira, de aztán inkább elfut, Toldi utána­
csörtet, de Piroska eléáll, könyörög a férjéért. Toldi kéri Piroskát, men­
jen vele, éljenek ketten, boldogan - de Piroska kéri, hogy inkább a be­
csületét védje meg Toldi.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
6. ENEK
(1867-ben írja Arany, Juliska lánya halála után; az első néhány vszk. erről
szól.) Piroska megbánja, hogy hozzámenl Tarhoz - ugyanakkor bűntu­
data van, mert Toldi megcsókolta - imádkozik, bánkódik, szenved. Toldi
hazamegy Nagyfaluba, majd Szalontára. Egy versbetét szól a háromszáz
hős szalontai hajdúról, akiket Rákóczi kilenc pusztával jutalmazott török
elleni vitézségükért (kb. háromszáz évvel később). Toldinak semmihez
nincs kedve, tivornyákat rendez, ivászatok, vadászatok, nők se feledtetik
vele szerelmét. Toldi anyja nem akarja elhinni Miklósról, hogy így elzül-
lött; odautazik. Miklós elszökik előle. Az anyja rendet teremt Szalontán,
aztán - mert a fiát nem látta - szomorúan hazamegy. Toldi Pestre kerül,
kihívja Tar Lőrincet párbajra. Lőrinc kibújik a kihívás elől, fél, felmegy a
királyhoz, és előadja, hogy Toldi őt erőszakkal vette rá a páncélcserére,
most pedig üldözi, meg akarja ölni. Lajos nem akarja hinni, de kénytelen:
megfosztja Tart is, Toldit is a lovagi címtől, elfogatóparancsot ad Toldi
ellen. Lőrinc épp a királytól tan hazafelé, mikor Toldi elkapja: odavon­
szolja egy csónakhoz, és átevez vele a Duna szigetére. Ott megvívnak,
Lőrinc teljes páncélban, Toldi egy szál karddal. Megöli Lőrincet, elbuj-
dosik. Lőrinc holttestét a szigeti apácák találják meg. Piroska holtan esik
össze a férje halálhírére (tulajdonképpen csak tetszhalott). Egy sírboltba
temetik őt és Lőrincet a Gellérthegyen, az üreg nyílását egy nagy kővel
zárják le. Éjjel Toldi is meglátogatja halott kedvesét, eltolja a követ, sirat­
ja Piroskát, aki azonban lolébred, de megátkozza Toldit, mert megölte
Tart, és saját magát is. Toldi elrohan, Piroska visszaájul. Hincz és Kuncz,
két sírrabló, kifosztják a sírt, és elterjesztik a hírt, hogy Toldi rabolta ki a
sírboltot. Kiderül, hogy Piroska él. Az érsek kiátkozza Toldit, a király is
nyomoztat utána.
7. ÉNEK
Lajos király hírt kap: öccsét, Endrét megölte felesége, nápolyi Johanna és
szövetségesei. A levelet Durazzo Károly olasz herceg küldte. A magyarok
bosszút állni készek, az ének a magyar sereg felvonultatása, alakok felvil­
lantása, jellemzése, enumeratio. Elindul a sereg.
8. ÉNEK
Toldi anyja Erzsébet királynénál könyörög a fiáért, de az nem enyhül. Erre
az özvegy útra akar kelni, hogy magát Lajost keresse fel a táborban. Anikó
és Bence lebeszélik róla, ő ehhez túl öreg, Anikó maga akar menni. El is
indul ifjabb Bencével, fiúruhában. Közben Piroska belép a margitszigeti
apácák rendjébe. Toldi bujdosik, egy bakonyi monostorban vezekel, fráter
Mikola néven. Egy nap megjelenik egy pap, aki kiszögezi a kapura Toldi
kiátkozásának hírét - erre Toldi eltűnik (szerencsére megtalálja lovát,
Pejkót). Ezalatt Anikó és Bence Velencéhez közel járnak már, amikor
Bence tanúja lesz a két sírrabó, Hincz és Kuncz beszélgetésének.
Megkötözik őket, és a dózse elé viszik, aki kivallatja a rablókat, és követeket
küld Lajoshoz az ügyben. Lajos királynak nemcsak Johannával és annak
új férjével, Taránti Lajossal gyűlik meg a baja, de Durazz Károly herceggel
is, aki mindkét oldalnak hízeleg, és aki elvette Lajos régi jegyesét, Johanna
húgát, Máriát, akibe Lajos szerelmes volt. Anikó kegyelmet kér a királytól
Toldinak, de az nem ad. Toldi egy magát ostorozó, vezeklő csoporthoz
csatlakozik.
9. ÉNEK
Az olasz hadjárat eseményei: ostromok, csaták leírása, a király tábora,
haditanács. Toldinak a vezeklők csapatában meg kell gyónnia
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
valakinek. Egy kobzos legénynek vallja meg bűneit (odadobta Piroskát
annak, kit nem szeret), aki társa, segítsége lesz ezentúl. Amikor
kiderül, hogy a kolduló, vezeklő társaság az erdő mélyén tivornyázik,
lakomázik, Toldi ostorával szétkergeti őket. A kobzossal vándorolnak
tovább. Találnak egy kocsit a sárba ragadva: Toldi egymaga kirántja
onnan, a hintó éppen Károly cseh királyé. Az ő egyik várában részt
vesznek néhány vadászaton, majd elhatározzák, hogy Nápolyba
indulnak, a király után. A kobzos rőt bajuszt, szakállat ragaszt Toldira,
hogy ne ismerjék meg Lajos táborában.
10. ÉNEK
Továbbra is a nápolyi harcok leírása folyik. A táborban megjelenik egy
„rőt barát”, aki a veszélyes helyzeteket többször is megmenti, kétszer
magának Lajosnak az életét is. Lajos elfogja a kobzost, aki mint kém
dolgozik neki (és Toldinak). Ezalatt Piroska, aki már fejedelemasz-
szony a zárdában, a halálra készül, meggyónja bűneit, és könyörgő
levelet írat Orzsivel Lajosnak, amelyben visszavonja átkát, bizonygatja,
hogy Toldi nem lehet tolvaj, és a párbaj közte és Tar között szabályos
volt (látták a szigeten az apácák). Esedezik tehát, hogy kegyelmezzen a
király Toldinak. (Egy utóiratot is mellékel Orzse érdekében.) Az érsek
is feloldja az átkot, és elviszi a levelet Lajosnak.
11. ÉNEK
Lajos kalandjai (pl. beküldi a folyóba a kobzost, de mikor az elmerül,
maga menti ki), epizódok a háborúból. Egy alkalommal a kobzos látja,
hogy egy fiatal fiút elragadott a lova - kiderül, hogy akit fiúnak hitt,
Anikó. Megtetszik neki a lány, de Anikó megesketi, hogy nem árulja el.
Másik epizód: Lajos király párbaja Taránti Lajossal. A párbajt
megzavarja Durazz Károly csele: a magyar királyra támad. A rőt barát
ismét ott terem, megmenti a királyt. A magyarok diadalt aratnak,
vendégül hívják Durazzót, akit Lajos (elsősorban mert elvette a volt
jegyesét) kivégeztet. Emiatt még hű emberével, Laczfi Apor erdélyi
vajdával is összevész.
12. ÉNEK
Lajoshoz eljut Piroska levele, de Toldira még haragszik. Megkeresi
Anikót (akiről úgy tudja, Toldi György fia), üzeni, hogy jöjjön
kegyelemért Toldi. Anikó és Bence már indulnának Budára, mikor
Bence ráismer a táborban Pejkóra, Miklós lovára, aki elvezeti őket Tildi
és a kobzos rejtekéhez. A király tömlöcbe veti a kobzost, mert álruhában
a seregben járva hallotta, hogy sokan zúgolódtak ellene, a kobzos pedig
egy nótát énekelt Zács Kláráról (neki azért kell bujkálnia, mert a Zácsok
leszármazottja); ez Arany Zács Klára című balladája, amit a kobzos
szájába ad. Lajos kiadja Durazz holttestét régi szerelmének, Máriának,
aki meglátogatja, de a király visszautasítja. Lelki nyugalmát is visszanye­
ri: Laczfi vajdát megköveti, a kobzost kiengedi, a Zácsok leszármazot-
tainak kegyelmet hirdet, Toldinak vitézi páncélt küld, kardot, övét ad:
vagyis visszaadja lovagi rangját. Hazaindul a sereg egy része, Lajos újra
népszerű. Otthon Lajos (Piroska utóirata miatt) észreveszi végre Orzsit,
a bosnyák fejedelem lányát, megszereti, feleségül veszi. Ugyanígy készül
Anikó és a kobzos a lakodalomra. Toldi kimegy a Nyulak szigetére, de
már csak Piroska sírját találja. Toldi Miklós Budára, Toldiné
Nagyfaluba, a kobzos és Anikó (akit Lajos szintén fiúi jogokkal ruház
fel) Szalontára mennek - tőlük származik a Nagyfalusi és Szalontai
Toldi-ág.
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
TOLDI ESTÉJE
k ÉVSZÁM: 1 8 4 7 - 4 8
MŰFAJ: elbeszélő költemény
SZERKEZETE: 6 ének
EREDETI NYELV; magyar
FORDÍTOTTA:-
FO GALM AK;-
FÖBB SZEREPLŐK; Bence, Na^y Lajos király, Toldi Miklós
Csdekmoiy
LENEK
Nagyfaluban, a Toldi-kerlben ássa a sírját az ősz hajú, vén Toldi
Miklós. Már három éve ki sem mozdult innen (három éve összeveszett
a királlyal, az elküldte őt), már halálhírét keltették. líjabb Bence is öreg
Bence már, de hűséges szolga továbbra is. Toldi anyja negyven éve
halott, a vén Bence is. Most Miklós is érzi jönni a halált: a sírt magá­
nak ássa, megkéri Bencét, hogy majd oda temesse. A sírban áll, amikor
lovas érkezik: Toldihoz jött. A neve Pósafalvi János, és azért küldték,
nézze meg, él-e, hal-e Toldi. Budán ugyanis nagy harci játékok foly­
nak, minden magyar kidőlt már, egy olasz bajnok a győztes: ha nem
győzi le senki, a magyar országcímert dicsekedve hazaviheti... A vén
Toldi erre kiugrik a sírból, megígéri, hogy bosszút áll, és a másnapi út
előtt asztal alá issza Bencét és Pósafalvit.
2. ENEK
Toldiék Pestre mennek. A pestiek, budaiak szégyenben vannak: az
olasz fennhangon csúfolja a magyarokat. Lajos király is dühös. Az
olasz ellen egy testvérpár áll ki: Lóránt és Bertalan, akik egy lányt
szeretnek, a lány pedig nem tudott köztük választani. Előbb az
egyiket, majd a másikat is legyőzi az olasz: Lóránt később felépül
sebeiből, Bertalan belehal.
3. ENEK
Az olasz ellen mégis kiállna valaki: egy szőrcsuhás, rőt csuklyás, ősz
barát, hatalmas, rozsdás karddal. (A Toldi mögött haladó Bence nagy
derültséget kelt rozsdás, ósdi felszerelésével.) A barát ereje mindenkit
Toldira emlékeztet, az emberek összesúgnak. A király is bevallja magá­
nak, hogy megbánta, mikor elküldte Toldit az udvartól, azután pedig
azt hitte, meghalt. Reménykedik, hogy Toldi a barát. Toldi könnyedén
legyőzi az olasz bajnokot, de még csak a király elé sem járul, úgy indul
haza. Pósafalvi igazolja, hogy valóban Toldit látták. A király örül,
négyszemközt akarja Toldit fogadni, utánaküld.
10 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
János
4. ENEK
Toldiékat a Rákosmezőn éri be az ünneplő tömeg (éppen mikor Toldi
azon kesereg, életében eltemették, föl se ismerik, még régi barátja,
Lajos sem). Nagy örömmel, szeretettel viszik vissza őt és Bencét
Budára, az egész város őt éljenzi, ünnepli.
5. ÉNEK
Toldi budai lakására megy, visszatér az életkedve. Bence megtisztítja a
poros fegyvereket, Toldi készülődik a királyhoz, titokban, egy mel­
lékutcán ballag fel, a tömeget kikerülve. Lajos nagyon várja. Az elő­
csarnokban, a király termei előtt apródok viháncolnak, nevetgélnek.
Egyikük éppen Toldiról énekel valami tréfás-pajzán nótát, amikor
Toldi betoppan, a többiek megjegyzést tesznek ősz szakállára, vén-
ségére. Toldit elönti a harag, és odacsap közéjük: azonban mentéje
ujjábán mindig ott a buzogánya. Az apródok közül hárman
szörnyethalnak, sokan megsérülnek. Toldi beront Lajoshoz, és számon
kéri rajta, hogy kis apródjai nem becsülik őt. A király nem ért semmit.
Toldi hazarohan, a palotában zűrzavar. Mikor Lajos rájön, mit telt vén
barátja, halálbüntetést szab ki rá.
6. ÉNEK
Bence és a kapus a ház körül sertepertélnek, mikor hazaérkezik a hara­
gos Toldi. A hű cseléd azonnal látja, hogy ura a halálán van: Toldi
ledől egy lócára. A király embere érkezik elfogatóparanccsal, de mikor
észreveszi, milyen rosszul van, megígéri, hogy közbenjár a királynál.
Toldi kéri, hogy csak egy óráig hadd maradjon szabad, azután úgyis
meghal. A testőr fut a királyhoz, jelenti, mi történt. Lajos azonnal
indul, egyedül és gyalog, mint egy közember, Toldi házához. Odaül
egy székre Toldi halálos ágya mellé. Megbocsátanak egymásnak, és
Toldi „végrendelkezik” a magyar népről: azt mondja Lajosnak, ne
finomítsa, ne „olaszosítsa” a magyarokat (a faragatlan fa nehezebben
törik). A király azt mondja, más idők járnak már, mint az ő fiatalko­
rukban, nem annyira az erő, hanem az ész kora jön. Toldi erre már
nem tud válaszolni: meghalt. Lajos is könnyezik, Bence is sír. Még
aznap este fáklyásmenet vitte haza Toldi holttestét. Bence úgy temette
el, ahogy rég kívánta: a sírján semmi jel, csak az ásó a földbe ütve.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

A trilógia mindhárom darabjának nyelve „népies”, közveden, természetes,

Cím:
sok képben, metaforában gazdag. A Toldi és a Toldi estéje cselekménye fő
vonalaiban nagyon hasonlít: Toldi Miklós Nagyfaluból Budára megy,
Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje. A Toldi szerelm e címet később adta
legyőzi az idegen bajnokot, és kegyelmet kap. A Toldi szerelm ében több
Arany, eleinte a középső rész címe Daliás idől{ lett volna, amint arra a
műfaj is megjelenik: népmese, lovagregény, klasszikus eposzi elemek keve­
trilógia második részének utolsó versszaka is utal.
rednek benne. Olykor a verselés is megváltozik - alapvetően ütemhangsú­
lyos, négyütemű, páros rímű 12-esekből állnak a 8 soros strófák, mint a
Toldihza. vagy a Toldi estiéb en .
Elózmáiyek/liatastörtáiet:

A nemzeti eszmény megtestesítője az erős, öntudatos, tiszta, erkölcsös, Konfliktusok:

szeretni tudó fiú, Toldi Miklós. A nemzeti eszmény (1846-ban!)
legyőzi az idegent; Toldi verhetetlen. A szabadságharc előtti
- Miklós és György koníliktusa, ellentétes személyisége, tulajdonságaik,
reménykedő, lázas, forrongó időszak biztosította a Toldinak a sikert, a
sorsuk
népszerűséget. De ez a mű már nem csak romantikus, népies mese,
- úr és paraszt ellentéte (Toldi úr a parasztok közt, paraszt az urak közt),
hanem telis-tele van a realista ábrázolásmód mesteri jegyeivel. A Toldi Miklós szegénységből, de nemes jellemével küzdi fel magát
hatása elválaszthatatlan Arany János hatásától (hiszen ez által a mű - Toldi és Tar Lőrinc konfliktusa (Tar semmit nem érdemelne, mégis övé
által ismerték meg a nevét, nyelvét). Arany János hatása pedig lesz Piroska, jog szerint)
felmérhetetlen „Minden szál hozzá vezetett és minden szál tőle vezet,
- Toldi és Lajos konfliktusa (többször is előfordul, a legközpontibb szerepe
a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja” - írja Szerb Antal. a Toldi estéiében van), eltérőek a nézeteik: Toldi egy régi, hősi világ értékeit
Indokolja is: „(Arany)... úgy megművelte a nyelvet, mint a földművelő nem engedi feláldozni, Lajos pedig tudja, hogy fejlődni kell (a modern
a földjét (...) kiápolva belőle minden kalászt, mely magyar földben
csatákban már nem az erő dönt, hanem puskapor).
sarjadt, türelmesen. Arany János megvalósította mindazokat a költői
- Toldi és a cseh, illetve az olasz bajnok küzdelme (a csehhez túl fiatal, az
lehetőségeket, amelyek a magyar nyelvben »a priori« adva voltak.
olaszhoz öreg, mégis ő győz)
Amelyek elsőül az Omagyar Mária-siralomban szólalnak meg, első - Toldi és Piroska konfliktusa (mindkettejük büszkesége okozza, hogy nem
igaz művelőjüket Gyöngyösiben találják meg, aztán Amadén, Faludin
találnak egymásra)
és Csokonain keresztül érkeztek Aranyhoz, hogy megváltsa őket, mint
ahogy a szobrász megváltja a kőben szunnyadó szobrot. (...) Arany
János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelentik.”
^ Káxle»^ és problémakörök:

Koiszal^eletkezés korülmáiyei:
A korszak, a 40-es évek a nemzeti optimizmus fénykora Magyarországon.
Éppen egy olyan mintaszerű hősre van szüksége az olvasóknak, mint
amilyent Arany eléjük állított. 1846 nyarán fogott bele a trilógiába, és a
Kisfaludy Társaság pályázatára küldte be (45-ben már elnyerte jutal­
mukat Az elvesztett alkotmányén). A Toldi meghozta számára az igazi
népszerűséget. Még abban az évben elkészült a Toldi estéje nagy része is.
A Toldi szerelm ére) ő maga nyilatkozott úgy, hogy „rádisputálták”, meg­
győzték, meg kell írnia a történet közepét is (pl. Petőfi). Ezt a részt
harminc év alatt írta meg. Nem érvényesül benne olyan szigorú, egységes
kompozíció, mint a trilógia másik két darabjában.
A régi világ eltűnése mint erkölcsi romlás {Toldi estéje)\ az öregember, aki
nem illik már az új világba {Toldi estéje), a király és az ember konfliktusai
Lajosban IJbldi szerelme), a becsület és a szenvedély harca Piroskánál,
Toldinál {Toldi szerelme), Miklós kivételes helyzete: paraszt és nemes egy­
szerre {Toldi) stb.
Motívumok:
Sok a népmese! motívum a cselekményszövésbcn: Miklós a kisebbik fiú, aki
győz; a király igazságos és álruhában jár a nép közt, az akadályok mint pró­
batételek stb.

Ábrazolasmód/elbeszélésteclimka: A szerző to v ^ b i ajánlott művei:

A főhős lélekrajza, árnyalt ábrázolása a realista regényekre emlékeztet.
Toldi sokoldalú, egyáltalán nem sematikus hős. A legbonyolultabb lélekraj-
zok a Toldi estéjében vannak Pl. a király vagy Toldi sem idealizált alak többé,
mint az eszményi bölcs király, vagy a nép becsületét megmentő hős a
Toldihzn - hanem emberi, gyarló, ironikusan, ámbár szeretettel formált.
Epilógus, Letészem a lantot, Vtsszatel^ntés, Buda halála. B olond Istó\, Az
elveszett alkotmány, A nagyidai cigányok, Tengeri hántás. Vörös Rébék, Ágnes
asszony, Hídavatás stb.

Arany harmincéves is elmúlt, mikor írói pályája kezdődött. Mikor fiatalon családot alapított, megfogadta, hogy nem vesz többé könyvet
a kezébe, úgy fog élni, mint ^közöns^es ember, mint más^. Két évig bírta. Utána előbb fordítani, Arisztophanészt és Shakespeare"t (ő fordí~
tóttá a Hamletet is), kéőbb írni kezdett. Nagyon szeráiy, csöndes ember volt, és nemcsak tudatos, nagy műgonddal, aprólékosan alkotó költő, de korának
egyik legműveltebb, legokosabb intellektusa,_ _ _ _ __ _ _ _ _ _ ■: .. ........ ' T' ' : ; . ' ,

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 11

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Honoré de Balzac
GORIOT APÓ
A ÉVSZAM:1834
MŰFAJ: realista karrierregény, az í i n í m sa/í/á?á‘ cimú
regényciklus része
SZERKEZETE: a regény nem tagolódik fejezetekre
EREDETIIÍYELV: francia
FORDÍTOTTA: L ányi V iktor
FOGALMAK: karrierregény, regényciklus
FÓBB SZEREPLÓK: Delphine, Goríot apó, Michonneau
kisasszony, Rastignac, Restaud-ne, Vauguer~ne, Vautrin
Cselekmáiy
A Vauquer-ház néven ismert panziónak Párizs külvárosában, három
emeleten - a tulajdonoson kívül - hét lakója van, köztük egy délvidé­
ki nemesi család sarja, Eugéne de Rastignac, valamint egy elsze­
gényedett egykori gazdag gabonakereskedő, Goriot apó. A panzió öt
szintre tagolódik: a ÍÓldszint, az ebédlő áz a semleges terület, ahol a
„típusok” találkoznak, ahol a belső társadalmi mozgás lezajlik. A
további szintek már a szigorú hierarchiában elfoglalt helyet jelzik. Az
első emelet az elité, a legfelső emeleten az inas és a szakácsnő lakik.
Goriot és Rastignac a harmadik emeleten él.
Rastignac szeretne bejutni a legelőkelőbb társaságokba, és egy távoli
rokona, Beauséant vikomtné segítségét kéri. Eleinte de Restaud grófné
kelti fel érdeklődését, pedig ekkor már tudja, hogy Restaudné Goriot
lánya. Az öreg titokzatos útjai a panzió több lakójának fantáziáját
foglalkoztatják, mígnem fény derül rá, hogy lányait Goriot apó tartja
el, és minden vagyonát arra költi, hogy ők úri módon élhessenek.
Rastignac levélben pénzt kér otthonról, azt hazudva, hogy ezzel meg­
csinálhatja szerencséjét, valójában új ruhára kell. Anyja és két húga
utolsó megtakarított pénzüket is elküldik, csak hogy a család egyetlen
reménysége boldoguljon.
Vautrin, a panzió egyik lakója jól látja, milyen gondok gyötrik a
fiatalembert, és tanácsokat ad neki, mit tegyen. Ördögi tervet gondol
ki: Rastignac hívja ki párbajra Taillefer kisasszony testvérét, ölje meg,
aztán vegye feleségül a kisasszonyt - aki úgyis szerelmes belé, és fivére
halála után ő lesz az örököse apja tekintélyes vagyonának.
Rastignac és Goriot időközben összebarátkoznak, különösen attól
fogva, hogy a vikomtné az operában bemutaja Goriot apó másik lányá­
nak, Delphine Nucingen bárónénak. Rastignac beleszeret az asszony­
ba, aki szakít a szeretőjével, mivel viszontszereti a diákot.
Poiret úr és Michonneau kisasszony megtudják: Vautrin nevű lakótár­
12 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
sukat azzal gyanúsítják, hogy sötét múltú, szökött fegyenc.
Goriot apó örömhírt közöl Rastignackal: hamarosan kiköltözhetnek
az ócska panzióból, mert Delphine-nel egy csinos kis lakást rendezett
be számára.
Vautrin tovább szövögeti terveit. Ő Amerikába akar jutni, ezért min­
denáron véghez akarja vinni tervét. Látva, hogy Rastignac nem haj­
landó, a diák és Goriot apó borába kábítószert kever, hogy el ne árulják
a tervét, melynek végrehajtója így Franchessini ezredes lesz; megöli a
gazdag Taillefer fiát, hogy az visszafogadja kitagadott lányát, akit így
Rastignac feleségül vehet. A diák meggazdagszik, ő pedig a részéből
kijuthat Amerikába.
Csakhogy ezt a tervet keresztezi Michonneau kisasszony akciója: lei­
tatja Vautrent, így meg tudja nézni, rajta van-e az azonosító jele. A rég
körözött szökevényt hamarosan le is tartóztatják. Vautrin rájön, ki volt
a leleplezője. A panzió lakói ezután kiközösítik Michonneau kis­
asszonyt.
Elkészült Rastignac lakása, amit a szerelmesek Goriot apóval hármasban
ünnepelnek meg. Örömüket tetézi a vikomtné meghívása, mert ez azt
jelenti, hogy mindketten beléphetnek az arisztokraták világába. Erre
vágytak a legjobban. A költözés előtt azonban Rastignac íultanúja lesz
Delphine és apja párbeszédének: Nucingen báró tönkrement, ő pénzzel
tartozik előző szeretőjének, nem válhatnak el.
Megérkezik de Restaud-né, aki szintén nagy bajban van: szeretője
váltóját úgy fizette ki, hogy eladta a családi gyémántokat, de a férje
rájött. A két testvér egymásra is haragszik, összevesznek. Goriot apó­
nak nagyon fáj gyermekei boldogtalansága, de már semmije sincs,
mindenét nekik adta. Rastignac átjavítja a Vautrinnek írt váltót, és
előlépve a másik szobából, átnyújtja a grófnénak, akit felháborít ez a
gesztus, de a váltót elfogadja. A nagy izgalom következtében Goriot
apó rosszul lesz, másnap estére ágynak esik, de előtte még utolsó
erőfeszítésével elindul, hogy pénzt szerezzen lányai estélyi ruhájára.
Goriot apó egyre rosszabbul van, folyton a lányait hívja. De csak
Rastignac és Bianchon, az orvosnövendék van mellette. A vikomtné
bálja a társasági élet nagy eseménye. Most különösen szenzációsnak
ígérkezik, mert a kíváncsiak azt szeretnék látni, hogyan viseli az asz-
szony azt, amit ő tudott meg legkésőbb: szeretője elhagyta, mert meg­
nősült. Delphine sem akar lemaradni, noha Ratignactól tudja, hogy
apja haldoklik.
Másnap Delphine meghűlés miatt ágyban marad, s csak a komornáját
küldi el, Restaud-né pedig szinte az utolsó pillanatban érkezik. Goriot
apó meghal. A két diák költségén és részvételével temették el; lányai
helyett két üres hintó kísérte a halottaskocsit, Rastignac a temetés után
„kiejtette száján ezt a nagyszerű mondatot: Most mirajtunk a sor! A
Társadalom arcába vágott merész kihívás első tetteként Rastignac
elment vacsorázni Nucingen bárónéhoz.”
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím:
A Goriot apó írása közben született meg a gondolat Balzacban, hogy
műveit hatalmas, egymással összefüggő regényciklussá rendezze. A
nagy sorozat Emberi színjátéf^ címmel jelent meg egységes kiadásban,
mintegy ellentétpárjaként Dante Isteni színjátéJ^pnak. A Goriot apó
címe azonban azt a várakozást kelti az olvasóban, hogy a regény
középpontba helyezett alakja az öreg apó lesz. Egyes értelmezések két
főhősről beszélnek ugyan, de a címadás ebben az esetben is
értelmezésre szorul, hiszen joggal tehető fel a kérdés, hogy miért
csupán az egyik főszereplő neve jelöli a regényt, és miért éppen azé.
Elozmáiyek/katastQrteQet:
Balzac Walter Scottot vallotta példaképének, aki különböző
regényeiben nyomon követte az angol társadalom történelmi útját.
Scott azonban egymástól íiiggetlen történeteket mondott el. Balzacban
megfogalmazódik az a gondolat, hogy habár mindegyik regénynek és
elbeszélésnek zárt egésznek kell lennie, mégis valamennyi egyetlen
nagy egységként függjön össze, s az alakok az egyik történetből lép­
jenek át a másikba. Balzac előtt is akadtak már realista regények, de
Balzac óta van realista regényirodalom.
Koiszak/keletkezes köríilméQyei:
Stendhal mellett ő a 19. századi francia realista regény másik nagy
megteremtője. Regényeiből megismerhetjük a 19. század első felének
francia társadalmát. A realista irodalom a 19. század első felében lépett
föl Nyugat- Európa kapitalista átalakulásának, az ipari és politikai for­
radalmaknak, a gyors társadalmi átrétegződésnek és a nagy szemléleti
változásoknak kortársaként. Az egyéni sorsok fordulópontjait sokszor
a nemzeti történelem jelentős eseményei jelölik ki: az életrajzi idő hát­
tereként megjelenik a történelmi idő. Az E mberi színjáték hömpölygő
regényáradatát Balzac száznegyven műre tervezte, és több mint
kilencven el is készült már, amikor alig ötvenegy éves korában
meghalt. A regényeknek, elbeszéléseknek ez a zegzugos rendszere,
amelyben mintegy kétezer alak él, nyüzsög, tolong, vágyódik sikerek és
sikertelenségek között, úgy nőtt ki a romantikából, hogy alapja lett
minden realista törekvésnek.
Abrazolamod/elbeszáestedm^
Az elbeszélő, aki önmagát mindentudó pozícióba helyezi, a leleplezés
és a társadalomkritika szándékát nemcsak az ábrázolás mimézis elvű
programjával igyekszik szolgálni, hanem gyakran ad szereplői szájába
olyan monológokat is, amelyek a társadalom romlottságát tema-
tizálják. A történet lineárisan bontakozik ki, a színpadszerű jelene-
lezés kiemeli a színhelyek jelentőségéi. A cselekmény bonyolításában
sok a romantikus elem: a felmerülő újabb és újabb rejtélyek, a várat­
lan, meglepő fordulatok.
Balzac élete szinte egy volt a munkával, mint ahogy a valóság is eggyé vált számára a műveiben megteremtett világgal. Anekdoták szói
nak arról, hogyan tévesztette össze regényhÓseit valóságos emberekkel; halálos betegen állítólag hírneves orvos alakjáért, Bianchonért küldetett.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
A két szereplőt, Rastignacot és Goriot-t, összeköti, hogy történetük lát­
szólag teljesen ellentéte egymásnak. Rastignac éppen most indult el a tár­
sadalmi felemelkedés útján, amit családi kapcsolatai és szerelmi viszonya
nyit meg előtte. Goriot folyamatos lecsúszását a panzióbeli átköltözései
szemléltetik. Rastignac most kezdi elsajátítani az élősdi életformát, míg
Goriot mindenről lemond, hogy lányai kedvteléséhez pénzt biztosítson.
Az egyik alak most lép be a társasági életbe, míg a másik tökéletesen
elmagányosodott. Ugyanakkor tévedés lenne Goriot történetét szembeállí­
tani Rastignacéval. Az elbeszélés beszámol ugyanis Goriot életének koráb­
bi eseményeiről. Ennek során az olvasó megtudja, hogy a szerencsétlen
aggastyán kíméletlen harácsolással szerezte meg vagyonát, amelyet most
teljesen lányai rendelkezésére bocsátott. Világossá válik tehát, hogy a
regény előidejében Goriot is egy karriertörténet főhőse volt, hasonlóan
Rastignachoz, akinek karrierje a regény jelenében indul el. Nem tűnik
tehát megalapozatlannak az az értelmezés, mely a két regényalak
történetében egyetlen karrier két fázisát látja: a társadalmi felemelkedés és
a lecsúszás egymást folytató pályaszakaszait.
^ Káxlé^ és pioblánaköiök:
Átfogó képet ad a korabeli Párizs mélyen tagolt társadalmáról. Nemcsak
a „lent” és a „fent” világa között húzódik éles határ, hanem ezeken belül
is. Rastignaknak, a feltörekvő fiatalembernek a gyors érvényesülésért
folytatott harca áll a középpontban. Rokoni kapcsolatai megnyitják előtte
az utat az előkelő társaságokba, ám a gyors emelkedésnek ára van. Harcot
kell folytatnia lelkiismeretével, végül becsülctérzését legyőzi
érvényesülési vágya. Ha pedig a társasági életet választotta, el kell fogad­
nia annak erkölcsét, játékszabályait. A kitartó tanulás, a becsületes
munka, a szolid jogászi karrier távoli és bizonytalan eredménnyel
kecsegtet. Gyors sikert pedig csak becstelen módon lehet elérni. Ebben
a világban mindenki megvásárolható. A legelőkelőbb arisztokrácia és a
bűnöző alvilág szemlélete, erkölcse között nincs sok különbség
(Beauséant-né és Vautrin tanításai). A regény végére Rastignac végképp
leszámol erkölcsi kétségeivel, s így alkalmassá válik arra, hogy fényes
karriert fusson be. Az ambíció Balzac művészi világában a legfőbb, bár
korántsem „tiszta” emberi hajtóerő, míg korlársa, az angol Dickens a
bűn egyik forrásának, a századközép írója, a francia Flaubert pedig
illúziónak tartja.
Motívumok:
Balzac megvetette kora erőszakos polgárságát, amely bármire képes az
új bálványért, a pénzért. Szereplőit általában egy-egy dolog mozgatja.
Leggyakrabban ez a pénz, hatalom, szenvedély vagy az őrült szeretet.
A lakók bemutatásánál fontos, hogy hányadikon laknak; tipizált, egy-
egy társadalmi rétegből kiemelt személyek a szereplők; a legfelső réteg
hiányzik; a tárgyak jellemzőek az emberekre.
A szerző to v ^ b i ajánlott műveL
A szamárbőr, Az ism eretlen rem ek m ű
13
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Sámuel Beckett

GODOT-RA VARVA
h ÉVSZÁM: 1952
II. FELVONÁS

Másnap. Ugyanabban az időben. Ugyanott, Estragon cipője a színpad

M ŰFAJ: abszurd dráma szélén, a sarkok összeérnek, a cipők orra kétfelé néz. Lucky kalapja
SZERKEZETE: 2 felvonás ugyanott. A fa lombot hajtott.
EREDETI NYELV: francia, angol
FORDÍTOTTA: Kolozsvári Grandpierre Emil „V...Szóval tegnap óta nagy változás történt itt.
FOGALMAK: abszurd dráma E: Minden nedves.
FŐBB SZEREPLŐK: Estragon, Lucky. Pozzo, VbJlmir V: A fára nézz!
E: Az ember nem lép kétszer ugyanabba a szarba.
V: A fáról beszélek, nézz a fára! (Estragon a fá ra néz.)
E: Tegnap nem volt itt.?
V: De itt volt. Nem emlékszel.? Egy hajszálon múlt, hogy nem kötöt­
tük fel magunkat rá. IJűnődik f) Igen, így van, kis híján felkötöttük
(szótagolva) ma-gun-kat. Te nem akartad. Nem emlékszel.?
E: Álmodtad az egészet.
V: Csakugyan elfelejtetted.?
I. FELVONÁS
E: Én már ilyen vagyok. Vagy rögtön felejtek, vagy egyáltalán nem
felejtek.”
Két ember, Estragon és Vladimír találkozik az országútnál, egy fa mel­
lett. Estragon a cipőjét próbálja lehúzni, de eleinte nem sikerül.
Pozzo és Lucky esik be a színre.
„V: Várakozunk. Unatkozunk. (F elem eli Ivarját) Nem, ne tiltakozz,
„Vladimír: Mit is mondtam
állatian unatkozunk, nincs vita. Nohát. Jelentkezik az alkalom a
Estragon: Dagad.
szórakozásra, s mi mit teszünk.? Hagyjuk megrohadni. Gyerünk
V: Igen, igen, tudom, a latrokról beszéltem. Emlékszel.?
munkára! (Pozzóhoz közeledi^. M egáll.) Még egy pillanat, minden
E: Nem.
eloszlik, s mi ismét együtt leszünk a magány végtelenségében.
V: Akarod, hogy elmondjam.?
(Eltűnődif^.)”
E: Nem.
V: Gyorsabban múlik az idő. (Szünet) Azt a két tolvajt a Megváltóval
„V: Tegnap találkoztunk. (Csend.) Nem emlékszik.?
együtt feszítették keresztre.
P: Nem emlékszem, hogy tegnap bárkivel találkoztam volna. És hol­
E: Kicsodával.?
nap nem fogok emlékezni arra, hogy ma találkoztam valakivel. Ne
V: A Megváltóval, két tolvajt. Azt beszélik, hogy az egyik
számítson hát rám, ami a felvilágosításokat illeti.”
megmenekült, a másik viszont... {fteresi a m egm en ek ü lt ellen tétét)
elkárhozott.
Pozzo megvakult, teljességgel Luckyra van utalva, aki azonban vál­
E: Mitől menekült meg.?
tozatlanul gonoszul bánik vele. Amikor elmennek. Estragon és
V: A pokoltól.
Vladimír tovább várakozik. A felvonás végén megjelenik egy kisfiú, aki
E: No, én megyek... (Nem m ozdul)
nem emlékszik, hogy ő lett volna itt tegnap, s Gödöt üzenetét hozza;
V: És mégis... (Szünet) Hogy lehet az ... Remélem, nem untatlak!
sajnos nem tud jönni, de holnap biztosan eljön. A két ember tehát
E: Nem figyelek oda.”
tovább várakozik.

Godot-ra várnak, úgy vélik, hogy ő a segítségükre lesz. Soha nem látták,
s a találkozó helye és ideje felől is kételyeik vannak. Várakozás közben
esetleg fel is akaszthatnák magukat, azonban ezt elvetik.
Már-már azt hiszik, megérkezett Gödöt, azonban Pozzo az, aki pórázon
vezeti néma szolgáját, Lucky-t. Meg akar szabadulni tőle. Estragon meg­
próbálja megvigasztalni Luckyt, az azonban megrúgja. Lucky a feltétel
nélküli szolgálaton kívül még egy dolgot tud, Pozzo felszólítására leveszi
kalapját, és gondolkodik. Az öntelt Pozzo és Lucky útra kel. Estragon és
Vladimír pedig tovább várakozik. A felvonás végén egy kisfiú érkezik, aki
Gödöt üzenetét hozza; „Gödöt úr megbízásából közlöm, hogy ma este
nem jöhet, de holnap feltédenül eljön.” Estragon és Vladimír el akarnak
menni éjjelre. De végül nem mozdulnak.

14 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

1. A társadalmon kívüli, becsvágy nélküli Vladimir és Estragon képviseli az

Cím: egymás mellé rendeltséget; a tudatos (V) és a tudattalan (E.) alak „egyetlen
személyiség két része" (Esslin). Vladimir az eszményekért még lelkesedő,
Eredeti címei {En attendant Gödöt / Waiting fó r Gödöt, 'Gödöt városa
reménykedő idealista; gyakran idézi műveltsége maradványait. Benne még
!{özbeit) pontosabban fejezik ki az alapszituációt: az összes tevékeny­
maradt némi felelősségérzet is. Estragon anyagias, kétkedő materialista
séghez keretül szolgáló, a cselekményt adó várakozás-helyzetet. A mű
(állítólag költő volt!), szinte csak vegetatív kérdések foglalkoztatják.
alaptémája, vezérmotívuma a visszatérő kijelentés: „Godot-ra vántti/^."

2. Az általuk képviselt tengelyre merőleges a másik kétpólusú tengely,

Elómáiyek/ImtástQrtáiet:
Beckett drámája világképi meghatározottságú mű. A középkorban ilyen
jellegű alkotások voltak az erkölcsi tételeket dramatikus formában megje­
lenítő moralitások és a bibliai történeteket feldolgozó misztériumjátékok.
Beckett a dráma megírásával ugyan megelőzte az abszurd drámák első
színpadra állított darabjait, de csak lonesco, Adamov és Pichette abszurd
komédiáinak sikere után kerülhetett sor a Godot-ra várva bemutatására egy
párizsi kisszínházban. De még évekbe tellett, amíg az abszurdok különös
színműveit a kritika és a közönség is elfogadta és méltányolni tudta. Ezt az
elismerést koronázta mega Nobel-díj 1969-ben.
Koiszak/kdetkezes körülméQyei:
Sámuel Beckett az abszurd dráma irányzatának legjelentősebb képviselő­
je. Világhírét azonban első és mindmáig legjelentősebb színművének, a
Godot-ra várva című darabjának köszönheti. Megírásának időpontját,
1952-t tekintve megelőzte az abszurd dráma többi képviselőjét.
Pozzo és Lucky kettőse, az alá-fölé rendelt hatalmi viszony (és a szadista­
mazochista típusok) megjelenítése. Pozzo pórázon vezeti a kiszolgálta­
tott Luckyt, akinek a nyakán látszik a kötél vágta seb, de 'boldog'. A
második felvonásban, már megnémultan, ő rángatja kötélen maga után
a megvakult Pozzót.
^ Kérdés^ és problémakörök:
Beckett állandó témája a bűnös ember szenvedése, a megváltás keresése.
Hősei valami, csupán sejthető bűn súlyát hordják magukban. A csavar­
gókat erősen foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata is. Készek rá, hogy
felakasszák magukat, de egyszer nincs kötelük, másszor pedig a kötél
szakad el. A darabban nem halhatnak meg, hiszen az emberiséget
képviselik. Az emberi lét lényegévé a várakozás lesz. Akik Godot-ra vár­
nak, élik életüket. Ez az élet azonban csupán vegetálás: esznek,
szórakoznak, emlékeznek, beszélgetnek. Mindig ugyanaz történik velük,
a 2. felvonás csaknem megegyezik az elsővel.

Motívumok:
Ábiazolamod/elbeszáésteclimk^^
A szereplők nem hús-vér emberek, inkább szimbolikus alakok. A helyszín
is az elidegenült világ azonosíthatatlan tája. Funkcionális és jelképes: a
A mű zárt szerkesztésű, kevés szereplőt mozgat az író, ugyanakkor a sivár
létezés elvont tere is egyben (a misztériumok világszínpadához hason­
lelkületű szereplők primitívek, s így a mű cselekménye is nagyon egy­
lóan). Sehonnan sehová sem vezető országút mellett, egy fennsíkon, a
szerű. A díszlet üres, kopár, csak egy fa van tájékozódási pontként, így
senkiíoldjén, hatórányi járásra emberektől, közel valamilyen sza-
különösebb cselekmény híján a kellékeknek nagyobb szerep jut: a
kadékhoz-nádashoz várakoznak. A tárgyi világ is a figurák teljes kifosz-
cipőnek, a kalapoknak, a kötélnek. Ezekkel szöszmötölnek vagy ját­
tottságát, reménytelenségét jelzi: az utolsó répát, retket eszik. Estragon öve
szanak el a szereplők. A mű zárt szerkesztése abban is megnyilvánul,
lesz a kötél az akasztáshoz; kellékeik eszközök a bohóctréfákhoz: a cipő
hogy a második felvonásban az első főbb mozzanatai ismétlődnek meg
szorít, a kalap nagy; ugyanígy Pozzo és Lucky is hurcolja magával tárgyait
kisebb variációval, mintegy aláhúzva: nem változik semmi, legfeljebb
(bőrönd, kosár stb.). Beckett-értelmezők ma már egyetértenek abban, hogy
Lucky és Pozzo korcsosul tovább. A fiú mind a kétszer ugyanazt mond­
Gödöt - akire hiába várnak - az emberiség beteljesíthetetlen óhajainak,
ja: Gödöt most nem jöhet, de holnap feltétlenül jönni fog.
reményeinek a jelképe. Ezen az általános jelentésen túl, minden előadás,
A groteszk megjelenítés Beckett műveiben általában az abszurd
minden néző a maga vágyainak megfelelően konkretizálhatja Gödöt
életérzésnek a kifejezője. Az élet érlelem nélküli volta, a létfeltételek
szimbólumát. (Egyes találgatások szerint „God-ot" az angol 'god' francia
bizonytalansága, az emberi kapcsolatok felbomlása, a kiismerhetetlenség,
kicsinyítő képzővel; de a beszélt ír nyelvben maga a 'Godo' hangalak Istent
a tájékozódási pontok hiánya jellemző szerinte a világra. Mindezeket jól
jelent.) Ha Gödöt tehát istenallegória, akkor az alakok megváltásra várnak
mutatják a szaggatott, ismétlésekkel, naiv kérdésekkel és vissza­
- és az Isten nem nyilatkozik meg.
kérdezésekkel, nevetségesen kisszerű félreértésekkel teli párbeszédek.

Konfliktusok: A szerző to v ^ b i ajánlott művei:

Nincs hős, nincs központi konfliktus; a magatartásformák. Sajátos,

Murphy, M olloy, Mi ez? (regények)
elválaszthatatlan párokat alkotnak, nem lehetnek meg egymás nélkül, de
egymásrautaltságuk ellentmondásos. Szigorúan szerkesztett komple­
menter alakok, párhuzamos és ellentétes vonásokkal.

Egyszer egyik kritikusa megkérdezte Beckettet, kicsoda is Gödöt. A szerzó így válaszolt: ,H a tudtam volna, megírom a darabban/
Beckett szerint az író hivatása, hogy élmáiyeit a maguk egys^ében k komplexitásában fejezze ki akkor is, ha a lusta közönség nem érti.
A művet először franciául írta meg — mert ^ tanult nyelv nagyobb művázi fegyelem re káztet*— , majd angolul.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 15

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Giovanni Boccaccio
DEKAMERON
h ÉVSZAM: 1348-1353,
MŰFAJ; novellagyűjtemény
SZERKEZETE: 10 nap 100 novella
EREDETI NYELV: olasz; az ún. lingua parlata'; az olasz
beszélt nyelvet ötvözi a cicerói körmondatokkal
FORDÍTOTTA; R évay József
FO GALM AK: : fabliau, sólyom-^motívum
FŐBB SZEREPLÓK: b ét ifjú hölgy: Pampinea, Fiammetta,
FilomeDa, Emília, Lauretta, NeiFile á Elisa. Három ifjú férfi;
PamFilo, Filostrato é Dioneo
Csekkmoiy
1348-ban szörnyű pestisjárvány tombolt Firenzében és Itália több
városában. Egy keddi nap reggelén hét iíjú hölgy, Pampinea,
Fiammetta, Filomena, Emilia, Lauretta, Neiíile és Elisa találkozott.
Úgy döntöttek, hogy a járvány elől valamelyikük vidéki birtokára
menekülnek. Már éppen megegyezték, amikor három iíjú férfi csat­
lakozott hozzájuk, Pamfilo, Filostrato és Dioneo.
A birtokon pazar berendezésű palota fogadta őket. Miután belak-
mároztak, úgy döntöttek, hogy minden napra választanak egy királyt
vagy királynőt, aki meghatározza, hogy uralkodása napján mivel üssék
el az időt.
Tíz nap alatt a tíztagú társaság összesen száz történetet mesélt el,
melyek közül túlzás lenne valamennyit feleleveníteni.
ELSŐ NAP
Első novella
„Ser Cepparrello ham is gyónással becsap egy szent barátot és m eghal;
halála után p ed ig szentnek^ tisztelik^, holott életéb en igen gonosz em b er
volt, és Szent C iappellettóna\ nevezi\ .” - Ciappelletto ismerősei
házában haldoklik, akik attól tartanak, hogy a haldokló, aki egész
életében halmozta a gonosztetteket, aligha nyer feloldozást, s ha a
gyónásban bevallja múltját, el sem fogják temetni. De Ciappelletto
gyónása elejétől a végéig hazugság, annyira jelentéktelen botlásokat
gyón meg, hogy nemcsak egyházi temetést kap, hanem szent élet
emlékét hagyja maga után.
Második novella
,Jí zsidó Ábrahám, G iannotto di C ivigni ösztönzésére, elm egy a róm ai
udvarba: miikor p ed ig ottan látja a papolj gonoszságát, visszatér Párizsba és
megkpresztelkedi\'' - Ábrahám logikája szerfölött ironikus; mégiscsak
nagyszerű dolog lehet a kereszténység, ha az emberek még annak
tudatában sem utasítják el, hogy a papok milyen erkölcstelenek.
16 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
NEGYEDIK NAP
Második novella
„Alberto testvér elh iteti va la m ely asszonnyal, h ogy Gábriel arkangyal
szerelm es belé, hjne\ gép éb en ő m aga többször is szerelm eshedi\ az asszon­
nyal; egyszer aztán m egijed az asszonynál^ rokonaitól, kiugrik ^ házból, s
m egbúvik valam ely szegén y em bernek házában, kj ^ vadem ber képében
másnap a piacra vezeti őt, h o l felism erik , annak utána p ed ig szerzetes
testvérei m egfogják és b örtön be vetik- ”~ ^ P^P szárnyakat ragaszt a vál­
lára, és egy Lisetta nevű hiszékeny lánnyal elhiteti, hogy ő Gábriel
arkangyal. Az ostoba asszony elfecsegi, hogy Gábriel arkangyal belesz­
eretett és éjszakánként meglátogatja. A hír elterjed, a lakosok meglesik
és elkapják az „angyalt”.
Harmadik novella
„H árom ifjú szeret három nővért, s azokkal együ tt K réta szigetére szöknek;
a legidősebb leány félték en ységéb en m egöli szerelm esét; a második odaad­
ja m agát K réta hercegének , s m egm en ti az előbbit a halálbüntetéstől, de őt
m agát a kedvese m egöli, s az idősebbik leánnyal elm enek ül; a gyilkosság­
g a l a harmadik n ővért s ennek szerelm esét vádolják; " elfogatván be is
vallják a gyilkosságot, d e féln ek a haláltól, pénzzel m egvesztegetik a
porkolábokat, és szegén yen R hodos szigetére menekülnek, h ol is nagy
nyom orúságban végzik életök et."
ÖTÖDIK NAP
Kilencedik novella
„Federigo d egli A lberighi szerelm es, d e nem n yer viszontszerelmet, és az
udvarlásban eltékpzolja m in den vagyonát, csupán egy sólym a marad;
m iv el p ed ig egyeb e nincs, ezt tálalja f e l eb éd re hölgyének, ki tneglátogatja;
ki is mikor ezt m egtudja, m egen yh ü l irányában, fe les é g ü l m egy hozzá, és
gazdag em b erré teszi. “ - Federigo szerelme özvegy, egyetlen fia pedig
beteg, s csak Federigo sólyma gyógyíthatná meg. Mivel a sólymot a
hölgy és kísérője elfogyasztja, a fiú meghal.
HATODIK NAP
Negyedik novella
„Chicibio, Currado Gianfigliazznak szakácsa, talpraesett válaszával,
m entegetődzvén, Currado dü hét kacagásra fordítja, s m egm enek ül a bün­
tetéstől, m ellyel Currado m egfen yegette." - Currado egyszer a sólymával
zsákmányul ejtett egy darumadarat, és elküldte a szakácsának, hogy
vacsorára süsse meg. Chicibio, a szakács azonban szeretőjének adja a
daru egyik combját. A vacsoránál a szakács azzal a hazugsággal mag­
yarázkodik, hogy a daruknak mind fél lábuk van. Currado erre éktelen
haragra gerjed, és reggel elindul szakácsával, hogy az élő madarakon
bizonyítsa állítását. A hazug Chiribio-nak azonban szerencséje van,
mert hajnalban a daruk még alszanak, és mindezt fél lábon teszik.
Szellemességének köszönhetően pedig megszabadul ura büntetésétől.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Del{a m eron e - görögül azt jelenti: tíz nap. alcíme: G aleotto h erceg
ElozmeQyek/IiatástQrteDet:
Műve megírásához Boccaccio számtalan forrásból gyűjtött anyagot. A
korai olasz novellák (novellino) éppúgy ihlető! voltak, mint a francia
fabliauk, a keleti mesegyűjtemények, különös tekintettel az Ezeregy­
éjszaka meséire, a görög és római regények, a történelmi krónikák, továb­
bá a firenzei udvari pletykák. A novellagyűjtemény azonban a maga
korában nagyon is jövőidéző alkotás volt, amely gúny tárgyává tette a
középkor furcsa szokásait, és történetei középpontjába az embert és
annak érzéseit helyezte. Boccaccio műve bár sok szempontból humanista
és reneszánsz alkotás, sok tekintetben emlékeztet a középkor irodalmá­
nak legkiemelkedőbb alkotására, Dante Alighieri Isteni színjátél{ÍTi. A
Dekameron száz novellát tartalmaz, miként az Isteni színjáték száz ének­
ből épül fel. A Dekameron történetei számos egyéb művészeti ág
alkotóját megihlették, köztük Sandro Botticellit, aki képsorozatot festett
a Dekameron témájára. 1971-ben Pier Paolo Pasolini Dekameron címmel
rendezett filmet Boccaccio néhány története alapján.
Korszak/keletkezés körülmáiyei:
Boccaccio 1348 és 1353 között dolgozott főművén, a D ekam eronon.
Irodalomtörténeti jelentősége, hogy általa vált önálló irodalmi műfajjá
a novella. Petrarca megakadályozta, hogy Boccaccio egy kétségbeesett
pillanatában elégesse a művét.
A mű nyelvezetében sajátos módon keveredik a korabeli olasz köznyelv
és a terjengősebb fogalmazási stílus (vaskos humorú verses elbeszélések
Műfaja kerettörténettel összekapcsolt novellák gyűjteménye.
Poétikai jelentősége: A novella műfajának megteremtése. Novella : a
latin 'nóvum' (=új, újdonság) szóból ered. Kisepikái műfaj, mely ter­
jedelménél fogva nem törekedhet a külső valóság teljességének ábrá­
zolására, többnyire egyetlen motívum köré szerveződik, s ezt a novel­
laelméletet a Dekameron 5. nap 9. novellájának alapján (a sólyom felál­
dozása), sólyom-motívumnak nevezik. A novella végén gyakran fordu­
lat vagy csattanó van.
^ Kérdés^ és problánaköiök:
1. A szerelem elsősorban a testi szerelem
2. Az emberi hiszékenység, ostobaság kigúnyolása
3. Az egyházi személyek ironikus ábrázolása
j 1348-ban Firenzét szörnyűs^es pstis pusztítja. Alighanem ennek esett áldozatul Boccaccio apja és családja is. A
író jiazamegy, átveszi öröks^ét. Összebarátkozik a kor legnagyobb költőjével, Petrarcával, aki ismeri a készülő Dekameront. Amikor eg}'
elvakult pap elkárhozással fenyegeti Boccacciót a papokat gúnyoló novellákért, Petrarca akadályozza meg, hogy a kéts^beesett író tűzbe vesse remekművét.
De arra is Petrarca beszéli rá, hogy rendszeresen foglalkozzék a Dante~magyarázatokkal Ennek köszönhető az első, máig is népszerű Dante~életrajz, arae~
lyet úgyszintén Boccaccio írt.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
A reneszánsz jelleg nem elsősorban a témakörökben tükröződik,
hiszen a testi szerelem ábrázolásában a középkor durvább és
egyértelműbb volt. Az egyház bírálata pedig késő-középkori közhely. A
történetekből áradó szemlélet a reneszánsz. Az élethez, az örömhöz
való jog, a „jó élni a Földön”- gondolat köti a reneszánszhoz.
Konfliktusok:
Amellett, hogy az irodalom ideális világába, s benne mintegy paradicso­
mi állapotok közé helyezi hőseit, s így leválasztja őket a szörnyű pestis
realitásáról, a halál fenyegetésében még inkább megmutatkozó életsz-
eretetet lélektanilag is hitelesen motiválja történeteikkel. Másfelől szim­
bolizálja azt a távolságot, amelyet a világgal szemben fölvesz, s amely
lehetővé teszi, hogy arra mint .em beriszínjátékra" tekintsen. Belső struk­
túrája, azaz a száz novella maga két részre osztható.
1. az első részben a győztes vagy vesztes ember a külső erővel (szerencse)
és a belső erővel (szerelem) birkózik. A második nap hősei a sors kiszol­
gáltatottjai, a harmadik napéi üstökön ragadják a szerencsét. A negyedik
nap a szomorú szerelemé. Az ötödik a boldog végű kapcsolatoké.
2. a második részben a hősöknek személyes kapcsolataikban kell meg­
mérettetniük. A szerencse helyét az ész veszi át, mely mint ravaszság,
agyafúrtság (VII, VIII. nap) nyilvánul meg komikus-realisztikus nov­
ellákban. Míg a nemes lélek és emberi nagyszerűség témája a tizedik,
az utolsó napra esik, s tragikus és idealizált tónust nyer.
Az ív, az első szatirikus és keserű novelláktól (melyben egy király s
nagyurak - mintegy fényévnyi távolságra az udvari értékektől - a
hitványságnak és fösvénységnek a bűnébe esnek) a tizedik napi, fen­
séges és erényekben gazdag szereplőkhöz mint az ideális élet
képviselőihez emelkedik. A szerelem témája pl. akár egymással is
ellenkező tónusokat kínál: természetes érzékiséget Masetto, (III, I.),
fenséges érzületet (Federigo, l y Bevezetés), komikumot (Calandrino,
IX, V), tragikumot (Ghismunda, l y VII.), de van nagylelkű, nemes,
ravaszkodó és lovagias szerelem is. A szerelmi kalandok érzékisége fölött
az ész és a természet derűje uralkodik. Boccaccio az érzéki szenvedélyt,
melyet az értelem nem képes irányítani, az ostobasággal társítja. Az
értelem megnyilvánulási formái is szerteágazók: vagy elmésség
(Cavalcanti és Cisti), vagy heccelés, becsapás, ravasz hazugság és fur-
fang (Cippola, Brúnó és BuíTalmacco, Ciacco és Biondello).
Motívumok:
Az evilági, sőt testi szerelmet állítja a figyelem középpontjába, a pap­
ságot pedig mindig szatírával illeti. Erkölcstana óvatos távolodás a
kereszténységtől.
A szerző további ajánlott művei:
D ante-életrajza
az
. -' -' . '
17
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI
h ÉVSZÁM; 1939
M ŰFAJ: tragédia, epikus dráma, tézisdráma
SZERKEZETE; 12 jelenet
EREDETI NYELV: nemet
FORDÍTOTTA; Nemes Nagy Ágnes
FOGALMAK: elidegenítő effektusok, epikus sanház, tézisdráma
FŐBB SZEREPLŐK; Eilif, Kattriiit Kurázsi mama, Stüszi
1. JELENET
1624. tavaszán Oxenstjerna csapatokat toboroz a lengyelországi had­
járat számára. Kurázsi mama két fiát, Eilifet és Stüszit is be akarják
sorozni. Kurázsi mama, kihasználva jóstehetségét, mindegyik cédulára
keresztet rajzol. Addig üzletel, míg Eilifet mégis elviszik katonának.
Kattrin és Stüszi marad vele, hárman húzzák tovább a szekeret.
2. JELENET
1625-ben és 1626-ban Kurázsi mama a svéd hadsereg málhacsa­
pataival vonul át Lengyelországon. Walhoíf erődje előtt viszontlátja
fiát, akit a zsoldosvezér megdicsér, amiért a parasztoktól ökröket
rabolt, majd megölte őket. Anya és fia megörülnek egymásnak. De a jó
üzletről Kurázsi mama most sem mond le.
3. JELENET
Három év múlva Kurázsi mama fogságba kerül egy finn ezred töredéké­
vel. Időközben Stüszit is elvitték katonának. Mivel rajtuk ütöttek,
menteni akarta a regiment pénztárát. Yvette Pottier elmeséli történetét,
hogyan tért rossz útra. Kurázsi mama a tábori pappal és a szakáccsal poli­
tizálva arra a megállapításra jut, hogy a hogy a háborút haszonén vezetik.
A katolikusok felülkerekedésének hírére Kurázsi mama megtesz min­
dent, hogy megmentse magát és akik vele vannak. Míg intézkedik,
Stüszit elfogják, és a zsoldpénz rejtegetése miatt agyonlövik. Anyja meg­
menthette volna, de olyan sokáig alkudozott, hogy elkésett. Amikor elé
hozzák fia holttestét, azt mondja, nem ismeri, sosem látta.
4. JELENET
Kurázsi mama elénekli a dalt a Nagy Kapitulációról. Egy fiatal
katonával veszekszik. Rájön, hogy hiába, veszteségeiért nem kap
jóvátételt, ezért tovább indul.
5. JELENET
Két év telt el. Kurázsi mama kocsijával egy szétlőtt faluban áll. Négy
inget elvettek a rakományából sebkötözésre. Kattrin kiment egy
csecsemőt a romok közül.
18 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Brecht
6. JELENET
A bajorországi Ingolstadt városa előtt Kurázsi mama pálinkát árul
Tilly zsoldoskapitány temetésén.
A tábori pappal a háborúról beszélgetnek. A lelkipásztor szeretné
szorosabbra fűzni a kapcsolatukat, ám Kurázsi mama józanságra inti.
Kattrin megsebesült hazafelé jövet, de a rábízott holmit megőrizte.
7. JELENET
Kurázsi mama pályája csúcsára érkezett: a kocsija tele van új áruval.
8. JELENET
Gusztáv Adolf svéd király halálával „kitört a béke”. Visszajön a sza­
kács, és azt tanácsolja Kurázsi mamának, hogy próbáljon meg minél
hamarabb túladni az áruján. Távollétében megjön Yvette, aki férjhez
ment Starhemberg óbesterhez, de már özvegy. Eilifet kivégezni viszik,
mert betört egy paraszthoz. Kurázsi mama örömmel jön vissza a város­
ból, mert a háború folytatódik. E ilif haláláról nem tud.
9. JELENET
1634 végén rosszul megy Kurázsi mama üzlete, koldulni kényszerül. A
szakács, aki vele ment, anyja után örökölt, ezért le akar telepedni és
kocsmát nyitni. Kéri Kurázsi mamát, hogy menjen vele, de Kattrin
nélkül. Kurázsi mama azonban nem hagyja ott a lányát. Ketten húz­
zák tovább a kocsit - a szakács szűrét kitették.
10. JELENET
1635-ben Közép-Németország országútjain húzzák a kocsit.
11. JELENET
1636 januárjában a császári csapatok Halle városát fenyegetik. Kattrin
felmászott a parasztház tetejére és hangos dobolásba kezdeti, így
figyelmeztetve a város lakóit a közelgő veszélyre. Ez a tette az éleiébe
kerül.
12. JELENET
Kurázsi mama nehezen érti meg, hogy Kattrin meghalt. Pénzt hagy a
parasztoknak lánya eltemetésére, aztán saját magát fogja be a szekér
elé, és újra nekivág a kalmárkodásnak.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím:
Kurázsi mama mindent meglesz gyermekeiért, ügyes és ravasz
kereskedő, aki minden helyzetben feltalálja magát. A három gyerek
alakjában három fokozatot figyelhetünk meg a háború alatti maga­
tartásformák közül, egyikük azonosul vele (Eilií), a másikuk áldozata
(Siüszi), a harmadik ellenáll (Katrin).
Elozmények/hatastörtenet:
Brechl gyökeresen szakított a hagyományos színházi dramaturgiával,
amely a valóság illúziójának felkeltésével érzelmi hatásokra törekedett.
Ezzel a színházzal szembeállította a maga epikus színházát. A drámai
színház nézője beleélte magát a színpadi történetbe, azonosult a
hősökkel. Brechl a „beleélés” helyébe az „elidegenítés” fogalmát állította.
Azt akarta elérni, hogy a néző ne feledkezzék bele a látványba, legyen
tudatában annak, hogy színházban van, ahol az ő okulására előadnak
valamit.
A színházművészei megújítására felhasználta a kínai és a japán színház, a
középkori moralitások, az Erzsébet-kori színház technikai módszereit is.
KoimlJkeletkezés körüImeQyei:
A hagyományos dráma a 19. század végén válságba került. A polgári
társadalom viszonyainak kisszerűsége, az élet elszürkülése, az
emberek közötti kapcsolatok felszínessé válása, az egységes világkép és
értékrend hiánya magának a drámának sem kedvezett, amely nagy
emberi és társadalmi konfliktusok megjelenítésére hivatott. A modern
dráma a mindennapiban mulatja meg a rendkívülit, az átlagosban a
különöst, a tragikusban fedezi fel a komikumot és fordítva.
A. Kurázsi mama témájának eredete: Grimmelshausen 17. századi német
író Simpliccissimus című regénye. Brecht érett korszakának (1932-1946)
terméke; 1939-ben, a második világháború előestéjén, emigrációban írta,
Brechl a témát aktuálisnak érezte, mert a harmincéves háború korát a 20.
század közepén nagyon időszerűnek tartotta
Brechl elidegenítő hatásokkal törte meg a színházi illúziót. Ilyen
eszköz a narrátor fellépieiése, a cselekményt megszakító song, a kóru­
sok, láncok beiktatása, feliratok, képek alkalmazása.
A mű szerkezete: 12 év eseményeit (1624-36) örökíti meg, tizenkét
jeleneiben. Epikus jellegű dráma, eltér a hagyományos felépítéstől, az
egyes életképszerű jelenetekben ugyanazok a szituációk variálódnak.
Alkalmazza az ellenponlos szerkesztést, pl. a második jelenet a nyol­
cadik jelenet ellenpontja. Az egyes jelenetek közölt nagy szerepet kap­
nak a múltból vett példák, amelyek előre jelzik a cselekmény
kimenetelét.
Brecht olyan színházról álmodott, ahol dokányozni leket, mert így a nézó megőrizheti a színpadi folyamatokkal szembeni kritikus,
szemtelenül szemlélődő magatartását. A stadionokat ajánlotta mintául a színházaknak, ahol a néző tudja, hogy jól trenírozott emberek csil­
logtatják az ő szórakoztatására különleges képess^eiket. A Kleist-díjas Dobszó az éjszakábcin bemutatóján egy felirat fogadta a ná»t a mű zárómondatá-
vk!i\fNe guvasszátok a szemeteket olyan romantikusan!'
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
A szereplők nem összetett jellemek, hanem különböző magatartástí­
pusokat jelenítenek meg.
I. Az első típus az alkalmazkodó ember: ezt a magatartásformát
Kurázsi mama testesíti meg. Mindent megtesz gyermekeiért, ügyes és
ravasz kereskedő, aki minden helyzetben feltalálja magát, alapelve,
hogy alkalmazkodni kell, kihasználni a lehetőségeket, ő a háború ha­
szonélvezője, de egyben áldozata is.
II. típus az alkalmazkodásra képtelen ember: A műben Eilif (az idősebb
fiú) és Stüszi. Eilif erőszakos, erős, durva ember, aki élvezi a háborút. A
második jelenetben kitüntetett hős, a nyolcadik jelenetben pedig halálra
ítélt. Hiányzik belőle a realitás, az alkalmazkodás képessége. Stüszi be­
csületes, az együgyűségig naiv, hiszékeny fiú, az ő halálát éppen be­
csületessége okozza, az élete árán is védelmezi az ezredpénztárt.
III. típus a cselekvő, tiszta ember: aki szembefordul a háborúval. Ilyen a
harmadik gyerek, Kattrin, aki lány és néma. Kattrin érzékeny, szeretetre
vágyó, nagyon szereti a gyerekeket. Életét áldozza másokért. Kattrin
tragikus hős, mert áldozata hiábavaló. Kattrin alakja pozitív ellenképe,
ellenpontja E ilif gátlástalanul erőszakos figurájának is, aki szintén „hős”:
gyilkol és rabol.
^ Kérdés^ és problánakorök:
Az író célja rávilágítani a kisemberek felelősségére a fasizmus
térhódítása idején. A mű értelmezése a címszereplő alakjának
megítélésétől függ. Egyszerre láthatjuk bűnösnek és áldozatnak is.
Bűnös, mert a háborúból hasznot húz, az üzletet a gyermekei életénél
is fontosabbnak tartja, így végső soron felelős a halálukért. Áldozat is,
mert tehetetlen a nála nagyobb erőkkel szemben. Bűne, hogy nem
tanította meg a gyerekeit alkalmazkodni. így mindenki meghal -
egyiket sem temetheti el. Mondanivalója: a háború minden értéket
elpusztít, tehát emberiség- és emberellenes. A kisember tehetetlenül és
kiszolgáltatottan éli meg a háború borzalmait. Arra keresi a választ az
író, hogy milyen magatartásformák alakulnak ki a háború idején.
Motívumok:
A zárójelénél tragikusan groteszk, Kurázsi mama mindenét elve­
szítette, gyermekei már halottak, elpusztult a lova is, önmagát fogja be
a szekérbe, és folytatja életét. A zárókép, az élet kocsija, szimbolikus, a
pusztító erőnek kiszolgáltatott kisember folytatja addig, amíg él, a
reménytelen és céltalan életet. Nem tud, és nem is akar eddigi életfor­
májából kilépni, egyszerre szánni való és nevetséges. Kattrin alakja
alapvetően ironikus, hiszen személyében a háború ellen csak egy néma
ember mer kiállni.
A szerző to v ^b i ajánlott művá:
K oldusopera, A szecsuáni jólétei^
19
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Eniily Bronte
ÜVÖLTŐ SZELEK
A ÉVSZAM; 1847
M ŰFAJ: regény
S2^RK£Z£TE: 34 fejezet
EREDETI NYELV: angol (Wuthering Heights)
FORDÍTOTTA: Sőtér István
FOGALMAK; realizmus, romantika, lélektani regény
FŐBB SZEREPLŐK: Catherine, Edgár Línton, H eatbcliff,
Lockwood
Helyszín: Észak-Anglia, yorkshire-i dombok. A helyszín hangulata
(ködös, vadregényes lápvidék, ahol többször van heves szél, mint
ahányszor kisüt a nap) végig beleszövődik a cselekmény atmoszférájá­
ba. 1801-ben járunk a történet kezdetekor. A történet szempontjából
két fontos család él itt: az Earnshaw-k Szelesdombon és a Lintonok.
Lockwood a bérlője Thrushcross Grangenek (amely kastély korábban
a Lintonok birtokában volt, de most Heathcliffaz ura), ami négy mér­
földre fekszik Szelesdombtól. Lockwood udvariassági látogatásra
érkezik Szelesdombra, ám a rossz időjárás miatt már nem jut haza, így
a régi falak között (300 évesek), a furcsa család házában marad.
Beleolvas egy fiatal lány naplójába, és éjjel hátborzongató kísértetje-
lenet tanúja lesz: megjelenik egy fiatal lány a szoba lápra néző ablaka
alatt, és bebocsátásért könyörög. Megjelenik a ház gazdája, Heathcliff
is, aki sírva szólítja a szellemalakot, aki nem más, mint Catherine, az
elveszett kedves.
Másnap reggel Lockwood végül hazajut, de ágynak esik. Betegsége
alatt ismeri meg a kísértet és az Earnshaw család történetét ápolójától,
Deannétól, aki maga is Szelesdombon élt.
Deanné ott kezdi a történetet, hogy Earnshaw úrnak két gyeremeke
vol: Cathy és Hindley. Azonban egy liverpooli útja után hazahozott
egy újabb gyereket, akinek a bőre sötétebb volt, mint az övék, és
sohasem derült ki, honnan származott. Ő volt HeathclilT, aki
valószínűleg éhen halt vagy csavargóvá vált volna, ha nem segít rajta
Earnshaw úr. A gyerekek különbözőképp fogadták: Hindley sértegette,
bántotta (és apjuk halála után szolgasorba taszította), viszont
Catherine-nel barátságot kötöttek, és együtt kóboroltak a vidéken.
Mindkét gyerek különleges, szenvedélyes természete is összekötötte
őket. Lassan többé, mélyebbé vált ez a kapcsolat, mint egy barátság.
Élt még egy család a környéken: a Lintonok. Egy kóborlás során az
egyik este a két Linton gyerek megijedt az Earnshaw gyerekektől. A
szülők Heatchlifíet hazakergették, Cathrine pedig náluk maradt
karácsonyig. Cathrine magába szívta az elegánsabb, úribb család
légkörét, megismerkedett Edgárral, a Linton család legifjabb sarjával.
20 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Visszatérése után látszólag nagy lett a szakadék közte és Heathcliff
között (megváltozott az öltözködése, modora).
Heathcliff féltékeny lett Edgár Lintonra, és egy éjszaka elszökött
Szelesdombról. Pedig Cathrine megvallotta Deannénak, hogy ő kitart
Heathcliff mellett, de ezt a fiú nem hallhatta. Cathrine a szökés után,
évek múlva végül Edgár felesége lett, de vérző szívvel: bár szerette fér­
jét, sohasem felejtette el az elszökött fiút. Született egy lányuk, akit
szintén Cathrine-nek neveztek el: „Éjfél felé megszületett az a
Catherine, akit Szelesdombon láthatott: satnya, koraszülött gyermek,
hetedik hónapra érkezett. Két óra múlva meghalt az anya, anélkül,
hogy visszanyerte volna emlékezetét, meg sem ismerte Edgárt, s nem
is kereste Heathcliffet.”
Heathcliff évek múlva gazdag, művelt és világlátott emberként tért
vissza. Éppolyan rejtélyesen érkezett „haza”, mint ahogy gyerekko­
rában a családba csöppent: senki sem tudta, merre járt, honnan
szerezte vagyonát, csak találgattak. Szelesdombon telepedett meg, ahol
Hindley élt. Nem kegyelmezett a férfinak, ahogy gyerekkorában ő sem
tette: kiforgatta vagyonából Hindleyt, és ő lett Szelesdomb ura.
Am ahogy várható volt, egyre fokozódott a feszültség az Édgar,
Heathcliff és Cathrine alkotta hármas között, mígnem kitört a vihar: a
tragikus élethelyzetben Cathrine (mivel mindkét férfit szerette, még
ha máshogy is) belehalt a bánatba. Hamarosan Edgár is követte
feleségét. Heathcliff azonban életben maradt, bár Cathrine halála után
úgy tűnt, megbolondult. Több éjszakán is sírva, üvöltve hívta a láp
felől a halottat, egyszer a sírjának is nekiesett, hogy kiszabadítsa, de ez
sem hozott neki nyugalmat. Ahogy az sem, ahogy a Linton család
további sarjai ellen tört: elcsábította Linton úr húgát, Isabellát (még
Cathrine életében), és tőle született egy fia. A fiút összeboronálta az
ifjú Cathyvel. A fiú tüdőbeteg volt, hamar meg is halt, és Thrushcross
Grange birtoka Heathcliífre szállt. így a két életben maradt, az ifjú
Cathy és Heathcliff élnek Szelesdombon, Thrushcross Grange-t pedig
bérbe adják, ezt a kastélyt vette ki Lockwood úr. De él még a Lintonok
utolsó sarja, Heraton is.
Lockwoodot megrázza a történet, és felgyógyulása után el is utazik a
rémisztő, kísértetjárta helyről. Azonban egy év múlva visszatér, de
ekkorra Heathcliff már halott. Viszont új jövő tárul a szeme elé: a
boldogságé. Az Earnshaw és a Linton család utolsó tagjai boldogan
élnek egymással. A történet azonban lezáratlan: nem tudni, mennyire
lesz tartós a boldogság.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím:
A löriénei legfőbb helyszínére uial. Szelesdomb nem a véletlennek
köszönheti nevét: a lápról be-betörő szelek sokszor ostromolják falait,
és ezekből a szelekből maga a végzet szól... Az üvöltő szelek továbbá
utalhat a szereplőkben élő érzések, szenvedélyek elsöprő voltára is,
valamint a szabadság utáni vágyra.
Előzmények/liatastörtaiet:
Emily nem forgott irodalmi körökben, regénye saját élményeiből
táplálkozik. Mégis elődjéül Jane Austint, a Büszkeség és balítélet
szerzőjét tekintik, mint az angol irodalom jeles női alakját.
Regényének komplexitása a modern regény előfutárává teszi, az angol
irodalomban sokszor elemzett szerző.
g | KorszakAdetkezákörűkáiyri:
A három Bronté nővér egy ír lelkész gyermekei. Emily sokat merített
gyermekkora tájából és családja körülményeiből: Haworth parókiáján
éllek, ahol a láp, a hosszú, hideg lelek és a nagy viharok jegyében lelt
az idő. A gyerekek élénk fantáziája népesítette be a tájat, és mindany-
nyian ki akarlak törni bezárt világukból. Bár azonos talajból
növekedtek, mindhárom nővér karakteresen más író lett. Nem a kor
irodalmi irányzataiból táplálkoztak, hanem fiatalkoruk élmény­
világából. A világból vett tapasztalatok helyett saját életük volt legfőbb
témájuk és ihletőjük.
^Ábiárolásmod/elbeszáésteclmila:
Az ~t a modern regény előzményének tartják. Ennek egyik oka: a
többszörös narráció. A korabeli regényekkel ellentétben nem egyetlen
elbeszélője van a műnek, hanem több szereplő is átveszi a narrátor
szerepéi. A belűzdelt levél- és naplórészlelek is a modern regény felé
mulatnak. Nincs már mindentudó narrátor, aki beavatja az olvasói a
történések minden részletébe: csak annak a szempontjából ismerni
meg az eseményeket, aki elmeséli, így sokkal szubjektivebb narráció
jön létre. A másik fő ok a valóság és a látomás szerves egymásbakap-
csolódása, a romantikus téma realista eszközökkel való ábrázolása. A
mély, romantikus érzelmek szervezik a regényt, de a romantikus
regényekre jellemző lerjengősség és túlzások nélkül. A táj megje­
lenítése, a külső és belső viharok összekapcsolódása, a különleges
atmoszféra nagy hatással van az olvasóra.
Az emberi jellemeket finoman, érzékenyen és olykor különös „elhall­
gatással” ábrázolja: a lélektani regények elődjeként a sors, a végzet
mellett a lelki folyamatokban keresi a mozgatórugókat.
Emily Bronté egyetlen regénye az Üvöltőszelek. Két testvérével, Anne-nel k Charlotte-tal egy közös verseskötettel jelentkeztek először az
irodalomban, de mindössze két példány lelt gazdára belőle. Az Üvöltő szelek Anne Bronté A^nes 6 r ^ c . regényével jelent meg egy kötetben.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
1. Társadalmi konfliktus: a polgári megszokások, erkölcsök és rangbéli
különbségek által szétszabdalt társadalom rajza áll előttünk a regényben.
2. HeathcliíT: azt mondhatjuk, szinte az egész körülötte lévő világgal
konfliktusban él, sehol nem találja meg a helyét. Őtőle indul el az
Earnshaw és a Linton család belső konfliktusa is.
V Z -J * ' ^ 1 •• **1
^ Kernem es problémakörök:
1. Származás: a származás teszi az embert, vagy a nevelés során kapott
behatások.^ HeathcliíTpéldáján mind a kettő megfigyelhető: az alantas
sorból származó fiú gazdag és egyben félt nagyúrrá nőtte ki magát.
Ugyanakkor ez csak a külcsín: mély tulajdonságain, belső tartásán a
környezete mit sem változtatott.
2. Szabadság: a szabadság tulajdonképp a boldogsághoz vezető út
kulcsa. Minden, kívülről szabályozott döntés valamely külső célt szol­
gál (pl. az ifjú Calhy és a tüdőbeteg ifjú összeházasítása), de az ember
csak a saját szabad választásával találhatja meg a boldogságot.
3. Megismerés: megismerhetők-e, illetve átélhelők-e egy kívülállónak
egy zárt közösségben zajló események.í* Lockwood csak másokon
átszűrve kaphat információkat a történtekről.
4. Magány: több irodalomkritikus a magányt látja főszereplőnek a
műben. A kietlen tájon élő emberek személyiségében szinte törvény­
szerű a torzulás: a zárt, egymásra utalt közeg, a szabályok, a kapcsola­
tok szűkössége, melyei a társadalmi különbségek még jobban szét­
tagolnak, mind az emberi egyéniség csonkolásához vezetnek.
Motívumok:
1. Színek: sötélebb bőr, fekete haj az erősebbek, életrevalóbbak
jellemzője, a világos bőr, szőke haj pedig a gyenge, érzékeny embereké.
2. Névadások: a névválasztások a sorsszerűséget tükrözik. Pl.
HeathcliíT az Earnshaw házaspár halott gyermekének nevét kapta
meg, ezzel szinte kihívva a sorsot a család ellen, Calhy Linton anyja
után kapta keresztnevét, Harelon pedig a szelesdombi ház homlokza­
tán szerepelt. A név vajon mennyire határozza meg az embert.^
3. Démoniság: HeathcliíT alakját áthatja valamilyen démoniság,
önmagától való kegyellenség (gonoszság.?), mely miatt az ördög
alakjával is azonosítják, aki megronlja mindkét családot az istentől
elhagyott helyen.
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Nincs több m űve. Ajánlott testvére, C harlotte B ronté m ű ve: ja n e Eyre.
21
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
ihail Bulgakov
A ÉS MARGARITA
A ÉVSZAM; 1928-1940
MŰFAJ; regény, szatiríkus-groteszk parabola
SZERKEZETE: két könyv, 32 fejezet
EREDETI NYELV; orosz
FORDÍTOTTA; Szőllósy Klára
FOGALMAK; raenipposzi szatíra
FŐBB SZEREPLŐK : Berlioz, Hontalan Iván, Jesua Ha-
Nocri, L évi Máté, Margaríta, Mester, Pilátus, Woland
CselekmeQy
Két síkon játszódó, kettős regény, mely két könyvből (részből), össze­
sen 32 fejezetből és egy epilógusból áll. 1. sík: Moszkva-regény; 2. sík:
Jeruzsálem-regény.
ELSŐ KÖNYV (1-18. FEJEZET)
Egy meleg tavaszi estén, Moszkvában, a Patriarsije Prudi egyik padján
két férfi beszélgetett. Berlioz, a TÖMEGÍR elnöke és egy irodalmi
folyóirat főszerkesztője vallásellenes költeményt rendelt a Hontalan
néven publikáló iljú költőtől, de elégedetlen volt az eredménnyel. Egy
külföldi úr avatkozott bele a vitájukba, és arról igyekezett meggyőzni
őket, hogy Jézus Krisztus igenis létezett. Az idegen elővette az útlevelét;
a névjegyéről csak annyit lehetett leolvasni, hogy „professzor W ...”
A professzor elbeszélése alapján megelevenedik egy másik hely
kétezer évvel korábban, ahol Poncius Pilátus elé vezetnek egy ván­
dorprédikátort, Jesua Ha-Nocrit. A nép, amikor szavazhat, Bar-
Rabban szabadon engedését kéri, így Jesua Ha-Nocrira halál vár, két
gonosztevővel egyetemben. A külföldi úr megjósolja Berlioz halálát,
ami pontosan aszerint be is következett, a villamos sínéi közé esett,
és a kerekek levágták a fejét. Hontalan Iván üldözőbe veszi az ide­
gent, de nem sikerül utolérnie. Iván vak ámokfutásba kezd, melybe
bele is őrül, és a pszichiátrián köt ki, mert azt állítja, Berlioz halálát
a sátán okozta.
A Szadovaja 302/B sz. házában, valamint a Varietészínházban igen
különös dolgok történnek. Berlioz halála után mások is eltűnnek - a
legkülönösebb módon, a színházban pedig egy bizonyos Woland, a
feketemágia professzora teszi lóvá a moszkvaiakat. A színház igaz­
gatóját például a jaltai tengerpartra varázsolja. Este a Varietészínház
színpadán Woland professzor tart feketemágia bemutatót „leleplezés­
sel.” Az előadás során pénz hull az égből, és nők egymással
versenyeznek a női kelmékért, levetik régi ruháikat. A Szadovaja 302/B
50. sz. lakásába beköltözik Woland és különös kísérete.
22 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Hontalan Iván a klinikán megismerkedik a Mesterrel, aki szintén
Poncius Pilátus miatt került be. A férfi regényt írt, ami miatt a kritika
hevesen támadta. Egyedüli öröme a szerelme, Margarita volt, de ő sem
tarthatta vissza attól, hogy tűzbe ne vesse a kéziratot, és be ne vonuljon
önként a klinikára. A jeruzsálemi történet Jesua kivégzésével foly­
tatódik.
MÁSODIK KÖNYV (19-32. FEJEZET)
Margarita nem felejtette el szerelmét. Egy nap azzal ébredt, hogy biz­
tosan történik valami. Ügy is lett: a Kreml fala előtt, ugyanott, ahol egy
éve a Mesterrel találkozott, egy ismeretlen férfi vendégségbe hívta egy
külföldi úrhoz. A Sátán báljának háziasszony szerepe várt rá. Különös
módon került oda: kapott egy krémet, amivel bekente magát, és
láthatatlan lett, seprűnyélen szállt Moszkva felett, útközben lerombol­
va a Mester legádázabb kritikusának lakását. Bálkirálynői szerepét
kiválóan teljesítette, ezért kérhetett valamit Wolandtól. Először nem
magára gondolt: a gyermekgyilkos Frida sorsán akart enyhíteni. A
maga számára egyetlen kívánsága volt: a Mestert akarta visszakapni.
Woland teljesíti kívánságát, visszarepíti a Mester mellé, és a kézirat
újra olvasható lesz.
A Gethsemáné-kertben valaki megölte Júdást, de eltűnt a holtteste.
Jesua holtteste is eltűnt, de ezt megtalálták egy barlangban, ahol Lévi
Máté őrizte.
Poncius Pilátus szolgálatába akarja fogadni Lévi Mátét, aki nemet
mond. Azt mondja, meg akarja ölni Júdást. Pilátus közli vele, hogy ezt
valaki már megtette: ő maga.
Moszkvában nyomozás folyt a különös esetek miatt. Az 50. sz. lakás -
amely gyanús volt a hatóságoknak, de soha nem találtak benne senkit
- egyszer csak leégett, miközben három férfi- és egy nőalakot láttak
kirepülni az ablakán.
Woland mindenkinek jobbra fordítja a sorsát, aki megérdemli. A
Mester és Margarita - Lévi Máté kérésére - az örök nyugalom biro­
dalmába kerül. Pilátus vágya is teljesül: megszabadul kétezer éves
álmatlanságától, és a Mester által visszanyeri szabadságát. Banga
kutyájával elindul a holdsugárösvényen, a fény birodalma felé. A
Varietészínház tagjai pedig kivétel nélkül megbűnhődnek.
Moszkvában még sokáig emlegették az eseményeket, az ördög
kezének tulajdonították. A szanatórium csöndes szobájában pedig
Iván alszik békésen, a következő holdtöltéig nem bántja semmi
emlékezetét.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
^ Cím:
Ahány kritikus, szinte ugyanannyi értelmezés olvasható a műről.
Egyesek szerint - a címből következtetve - az író önéletrajzi voná­
sokkal felruházott Mestere és szerelme, Margarita története áll a
középpontban. Mások szerint a harmincas évek Moszkvájának
groteszk leírása, de olyan is akad, ki Poncius Pilátus és Ha-Nocri
történetéért tartja jelentős filozofikus alkotásnak.
Előzmények/liatástörtéQet:
Hatottak rá: Goethe: Faust, Ú jtestam entum , Renan: Jézus élete, Gogol,
Dosztojevszkij, Puskin művei, Hoífmann kettős regénye, Menipposz
szatírái. A regény műfaját a „menipposzi szatíra” modern vál­
tozataként jellemezhetjük. Bulgakov olyan összegzésre törekedett,
amely a maga korának problémáit az egyetemes emberi történések
összefüggésébe állítja. Ezt a modern mítoszteremtés eszközével éri el.
Újjá formálja az evangéliumi történetet és a Faust-mondát.
Korszak/kdetkezés körülméQyá:
Bulgakov 1928-ban kezdett hozzá a regényhez. Tizenkét éven át,
haláláig dolgozott A Mester és M argaritán, miközben nem csupán azzal
volt tisztában, hogy élete főművén, a nagy regényen dolgozik, hanem
hogy a sztálini Szovjetunióban esélye sincs arra, hogy a könyv megjelen­
jen. A mestermű megjelenését nem is érte meg, hiszen 1966-67-ben
jelent meg először egy szovjet folyóiratban. A siker páratlan volt, szinte
egymást érték a kiadások, és alig egy évtized alatt világszerte ismertté vált.
Abrazolamód/elbeszdesteckmka:
Az egész regényt átszövi az irónia és a tragikum, illetve a
tragikomikum ötvözete. Az irónia mellett, mely az eszmét nélkülöző
valósághoz való viszonyulást érzékelteti, az érték mellett kiálló pátosz
is jellemzi művét.
Konfliktusok:
Az erkölcs és a hatalom viszonya áll a középpontban. A hatalommal
szemben három magatartásmodell lehetséges:
1. szembeszállás, az erkölcsi normák (szeretet, humánum) követése,
az érte vállalt mártíromság (Jesua - a Mester és Margarita)
2. A hatalom kiszolgálása, az erkölcs megtagadása ( = árulás, pl.
Berlioz, Kajafás, Júdás).
3. Kezdetben a hatalom kiszolgálása, majd az etikai normák felis­
merése és követése (a megtisztulás vágya és elérése, pl. Pilátus és
Hontalan Iván).
A Mester á Margarita utolsó fejezeteit már gyógyíthatatlan betegségben szenvedve felesnének diktálta, félig vakon javítgatta,
A kézirat utolsó változatát — mint a Mester a kész művet — tűzbe vetette.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
^ Kérdés^ és problémakörök:
A megjelenített világ értékpusztító, a Gonosz, a bűn, amely elhatalma­
sodott, földi eredetű, emberi jelenség.
Bulgakov etikai rendszerének csúcsán a szeretet és a humanizmus
követelménye és az érte vállalt mártíromság, a megváltás etikája áll
(Jesua). Ezeknek az abszolút értékeknek a követelménye és egyedüli
biztosítéka az ember méltóságának, szabadságának etikai szuvereni­
tása. A bűnösségnek, a bűnhődésnek szabad akaratból történő vállalása
elvezethet a megváltás etikájához, a megtisztuláshoz (Pilátus). Ehhez
a legfőbb jóhoz a legközelebb álló értékek a szerelem és a művészet
(Mester és Margarita). A szerelem az élet lényege, teremtő erő, s mint
ilyen, öncél, önérték. A művészet az életet szolgálja, egy misztérium
része, amely magasrendű igazságok megsejtéséhez, felismeréséhez
vezethet. A két címszereplő így az emberi szuverenitás, méltóság,
önkiteljesítés etikai parancsait törekszik betölteni. Őket követik azok a
bűnösök, akik előtt nem lett világos a megtisztulás útja, de vágytak rá
(Iván, Nyikolaj Ivanovics), majd azok, akik bár bűnösök és nem tisz­
tulnak meg, de maguk is szenvedtek (Nyikanor Boszoj), utána pedig a
hatalom vak eszközei (Júdás, Meigel báró) következnek. Végül az
értékhierarchia legalján a hatalom helytartói és szolgálói (Kajafás,
Berlioz, Lihogyejev, Bengalszkij) állnak.
Motívumok:
Bulgakov kísérletet tesz a krisztusi és a fausti toposz egyesítésére: a regény
főhőse, a Mester, a 20. századi Faust Jézus új evangéliumának szerzője, aki
a modern világban járja kálváriáját. A jeruzsálemi és a moszkvai történet
cselekménye szimbolikusan a nagyhét napjain játszódik: Jerusalaimban
mindvégig péntek van, a passió napja, Moszkvában szerdán késő délután
kezdődik a történet, és szombat alkonyatkor ér véget. A jeruzsálemi és a
moszkvai történet összefüggéseit, az egész regény jelentésének egységét a
vezérmotívumok, az analógiák, a szimbólummá váló valóságelemek rend­
szere teremti meg. A motívumok átszövik a regény szövegét, a legvárat­
lanabb helyeken bukkannak fel. A legfontosabb analógiák: a Mester pas­
siója Jézuséval analóg, a szereplők között is szembetűnőek a párhuzamok:
a Jesua-Woland összefüggés, a Mester Jesua alakváltozata, Iván Hontalan
pedig a Mesteré; összecsengéseket figyelhetünk meg Kajafás és Berlioz,
Lévi Máté és Iván alakjai között.
Vezérmotívumok: ugyanazok a természeti jelenségek bukkannak fel a két
történet legkülönbözőbb pontjain. A nap éppoly kínzó Moszkvában is, mint
Jeruzsálemben, ugyanaz a telihold nyugtalanítja Berliozt, amely Júdás sírját
világítja meg, és tanúskodik Margarita boszorkányrepülésén. A hold a
látomások, álmok világa, az enyhülés, a megváltás vágya és ígérete Ivánnak
éppúgy, mint Pilátusnak. A vihar nemcsak Jesua halálát jelzi és kíséri, de a
Mester és Margarita búcsúját is a Földtől. A művet behálózó egyéb
motívumok: kés, bor, kenyér, hal, vörös szín, vér, méreg, szőlő, olaj, kivégzés,
reggel-felébredés-feltámadás, tűz-pusztulás-végítélet-megtisztulás.
A szeizo tov&bi ajánlott művei:
A képmutató\ cselszövése (M oliére), K utyaszív
23
K ÉVSZAM :1947
M ŰFAJ; regény
SZERXEZETE: 5 fejezet
EREDETI NYELV; francia
FORDÍTOTTA: G yőri János
FOGALMAK; abszurd, egzisztencializmus,
FŐBB SZEREPLŐK; Bemard Rieux, Jean Tarrou, Paneloux
atya, RajmondRambert
CseMunáiy
Az események Oranban játszódnak az 1940-es években. Oran
kereskedőváros, ahol a polgárok sokat dolgoznak, de csak azért, hogy
meggazdagodjanak. Különben inkább az egyszerűbb örömöket kedve­
lik: szeretik a nőket, a mozit, a tengeri fiirdőt. Az események ezt a
kietlen és mégis csodálatos várost szemelték ki, hogy a halál és a
csendes hősiesség színterévé tegyék.
Április 16-ának reggelén Bemard Rieux doktor gyanútlanul lépett ki
lakásából. Mikor a lépcsőfordulóhoz ért, váratlanul egy döglött
patkányba botlott. A következő napokban pedig az utcákon, a parkok­
ban, lépcsőházak zugaiban, a járdák mentén mind gyakrabban lehetett
látni döglött állatot. Mintha rejtélyes invázió indult volna a város ellen.
Rieux doktor eközben felfigyel arra, hogy egyre gyakrabban találkozik
ugyanazokkal a tünetekkel: a beteg rózsaszínű epét hány, láza fel­
szökik, a nyak nyirokcsomói és a végtagok megduzzadnak, a lágyékon
feketéllő foltok terpeszkednek.
A házmester volt az első áldozat. S Rieux tudta, hogy előbb-utóbb
szembe kell néznie a valósággal: járványról van szó.
Az áldozatok száma napról napra szaporodik. A város vezetősége
azonban egyelőre húzódozik attól, hogy végleges ítéletet mondjon.
Csak addig terjed a bátorságuk, hogy járványként emlegessék a
betegséget - hogy a patkányok rendszeres irtását elrendeljék, hogy a
betegek elkülönítésére bizonyos intézkedéseket tegyenek, s hogy a tü­
netek módszeres megfigyelését kötelezően előírják az orvosoknak. A
laboratóriumi eredményeket követően azonban ki kell mondani a
szót, amely a várost megbélyegzi, elzárja a külvilágtól: meg kell küz­
deni a pestissel.
Ezzel új élet kezdődik a városban. Rieux illúziók nélkül, de fárad­
hatatlanul veti bele magát a pestis elleni küzdelembe. Egyedül él öreg
édesanyjával, súlyos beteg felesége még a zárlat kihirdetése előtt elu­
tazik a városból. Szinte senkije sincs, és egyszerre övé lesz az egész
város, a halálraítéltek százai és ezrei. A polgártársak legtöbbje azonban
24 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
nem tud megbékélni azzal a gondolattal, hogy a városban rekedt.
Raymond Rambert, a fiatal párizsi újságíró még Rieux-t is meg­
környékezi, hogy adjon neki orvosi igazolást a távozáshoz. Képtelen
elviselni a gondolatot, hogy az idegen város idegen polgárainak
tragédiájára cserélje fel a boldogságot, amely Párizsban várja. Ügy érzi,
semmi köze a mások pestiséhez.
Jean Tarrou, Rieux egyik ismerőse, csak néhány héttel a pestis kitörése
előtt telepedett meg a városban. O megpróbál az emberi nyomorúság
íolé hajolni, és igyekszik mindent megfigyelni, tapasztalatait
jegyzetfüzetében rögzíteni. Felajánlja, hogy önkéntes egészségügyi
alakulatot szervez. Rieux és Tarrou barátságát ez az önfeláldozó
rokonszenv elszakíthatatlanná kovácsolja.
Paneloux atya is tagja lesz az önkéntes szervezetnek,
így múlnak a hónapok, és a pestis már teljes súlyával a városra
nehezedik. Rieux és barátai most kezdenek ráébredni, mennyire
kifáradtak. Magukon és másokon is valami különös közöny kifej­
lődését észlelik. Egy nap Rambert jelenik meg azzal, hogy felhagy
szökési kísérleteivel, és itt marad a városban segíteni.
A kór lassan visszahúzódik, de Tarrou-t és Paneloux-t még magával
ragadja.
Egy februári napon aztán megnyílnak végre a város kapui. Megér­
keznek az első vonatok. Az öröm azonban nem egyértelmű, még azok­
nak sem, akik a viszontlátás perceit élik át. Rambert is felemásan érez,
mikor meglátja szeretőjét. Most döbben rá, hogy időközben megválto­
zott. Bizonyos értelemben az volt az érzése, hogy a pestis túlságosan
hirtelen ért véget, ő pedig elveszítette lelki támpontját. A boldogság tel­
jes sebességgel érkezett, az esemény gyorsabban járt, mint a várakozás.
Rieux-nek, a fáradhatatlan életmentőnek még ennyi sem adatott meg;
időközben meghalt a felesége a távoli szanatóriumban. A doktor azon­
ban túl sokat veszített már, semhogy az újabb, iszonyú veszteség
összetörje. Miközben a városból felszálló örömujjongást hallgatja, arra
kell gondolnia, hogy ez az öröm mindig veszélyben van. Mert ő tudja,
amit ez a vidám tömeg nem tud: hogy a pestis bacilusa sohasem pusz­
tul el, s hogy eljöhet még a nap, amikor a pestis felébreszti majd
patkányait, és elküldi őket újra, hogy egy boldog városban leljék
halálukat.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A regény alcíme „avagy a K aland”-, eredetileg tervezett címe pedig a
Foglyai^ volt.
Elozmények/batástörténet:
A regény az író szerint „krónika”, az elemzők modern misztériumnak,
tankölteménynek is nevezik, kiem elik példázatosságát. Camus
képzeletét megragadták a középkori pestismisztériumok; a mű lelidézi
a haláltánc műlajt is, tudatosan vállalt elődje pedig Deloe. Az író
Thuküdidész tárgyilagosságát, hitelességét tekinti példaképének;
Rieux, hosszas pestistörténeti fejtegetésében leiidézi az athéni járványt
is. Camus valószínűleg ismerte Puskin 1830-as, La/^oma a pestis idején
című munkáját; hosszasan tanulmányozta Melville regénytechnikáját,
és felélesztette Kalka szuggesztivitását. Felidéződik a kolera pusztítot­
ta Velence {Halál Velencében), és Thomas Mann másik művének {A
varázshegy) betegei is hasonlíthatóak az oraniakhoz.
Korszak/keletkezés körülmáiyei:
A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a
közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élmény!
háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és
megszállás; illetve a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az
ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elide­
genedett, 20. századi ember sem élhet idegenként, közönyösen a másik
ember mellett csapások idején. Az író 1939-től 43-ig gyűjtötte az
anyagot - irodalmi példaképeit és az orvosi szakirodalmat (a pestis
tüneteinek leírását) tanulmányozta - , és hét éven keresztül dolgozott
regényén, melyben visszatérnek „állandó tém ái”: a börtön, a
száműzetés, illetve a küzdés és az ellenállás.
Ábiázolasmod/elbeszáésteclii^
A gondosan felépített öt fejezet a járvány periódusait, fokozatait követi.
A járvány hullámzásának részletező leírása lehetőséget ad a külön­
böző emberi magatartásformák vizsgálatára. Szenvtelenül, árnyaltan,
fegyelmezett, tiszta nyelven törekszik az író a hitelességre. A mű vázát
Rieux krónikája adja; saját anyagát Tarrou jeg)'zeteivel egészíti ki.
Camus, bár egyes szám harmadik személyben, de objektív tónust
teremi a két szál egyesítésével.
(Camus 1942"ben megjelent filozófiai esszékötetének, a Sziszüphosz mítoszcmsk előszavában azt írja, hogy gondolatmenetének
kiindulópontja az abszurd életérzés. A szerző abból a tapasztalatból indul ki, hogy a világ kaotikus és irracionális. Ez azt jelenti, hogy alap'
jellemzője a rendezettség és az ésszerűs^ hiánya. Ennek a vllágtapasztalatnak a belátásából következik az esszé kiinduló kérdése: ha a lét értelmetlen és cél
tálán, érdemes-e vállalni, végigélni az életet?
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
Az emberek többsége önző módon csak magával törődik, egyetlen
gondjuk, hogy elkerüljék a fertőzést.
A dögvésszel Rieux doktor és barátja, Tarrou veszi fel a harcot. Bár
mindketten tudják, hogy valójában tehetetlenek, nem képesek útját
állni a betegség terjedésének, mégis egyéni boldogságukkal nem
törődve végzik gyógyító munkájukat, melynek Tarrou áldozatul is esik.
Végül a városban elmúlik a járvány, de bármikor újra felütheti a fejét.
Az emberek azonban nem gondolnak erre, újra visszatérnek
élvezeteikhez, tovább élik kisszerű, elgépiesedett életüket, mintha mi
sem történt volna.
^ K é r d é n és problémaköiök:
Milyen viselkedési lehetőségei maradnak az embernek az abszurd
világban.^ A városban maradt lakosok kénytelenek szembenézni a
csapással; az író a határhelyzetre való reagálásokat vizsgálja: hogyan
viselkedik hívő és hitetlen, látogató és helybéli, orvos és hivatalnok,
szerelmes és magányos.
A pestis írója úgy látja, hogy az egyén nem tudja befolyásolni a
katasztrófák sorozatából álló történelem menetét. Az egyetlen helyes
magatartás a megértés és szolidaritás, a cselekvés a viszonylagos jóért,
hogy ha már az embereket megmenteni nem lehet, legalább valameny-
nyit enyhítsünk a sorsukon.
Az embernek pusztán önmaga erkölcsi integritásának védelmében is
ezt kell tennie, lüggetlenül a cselekvés hasznosságától és ered­
ményességétől.
Motívumok:
A regény pestise nem pusztán járványos betegség, hanem ennél sokkal
többet jelent: a háborút, a fasizmust, a német megszállást és minden
olyan csapást, katasztrófát, amely az emberiséget sújtja. Egy magasabb
síkon az egész abszurdumokkal körülhatárolt emberi léthelyzetet is
jelképezi, meg az ember tudatában lappangva pusztító erőket. A pestis
azonosul a fasizmussal, amennyiben a német megszállást jelképezi - a
fasizmust a járványok képével mások is összekötötték (vö. Capek:
Fehér !{ór). A pestis minden csapás, amely az emberiséget sújthatja, a
titokzatos, ellenséges erők szimbóluma.
A szerző további ajánlott művei:
Közöny, Sziszüphosz mítosza
A
25
 EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Albert Camus
KÖZÖNY
A ÉVSZÁM: 1940
M ŰFAJ; énregény
SZERKEZETE: 2 rész, 11 fejezet
EREDETI NYELV: francia
FORDÍTOTTA: G yergyai Albert
FOGALMAK: abszurd, action gratuit, egzisztencializmus,
nihilizmus
FŐBB SZEREPLŐK: Marié, Meursault, Raymond
Cselekmáiy
{
ll. RÉSZ
Mersault, egy algíri kishivatalnok táviratot kap, hogy meghalt az anyja.
Tudja, hogy oda kell utaznia, bár nem érez különösebb fájdalmat. A
menhelyen sokan kedvelték Mersaultnél, ezért nagyon megdöbbent
mindenkit a fiú közönyös viselkedése.
Algírba visszatérve folytatja megszokott életét. Mindjárt másnap
uszodába megy, megismerkedik egy lánnyal, Marie-val, akivel moziba
mennek.
Kapcsolatba kerül különböző emberekkel, és ha kérnek tőle valamit,
általában megteszi, bár igazából minden mindegy neki. A lép­
csőházban összefut szomszédjával, a kétes hírű Raymonddal, akiről
azt mondják, hogy széplányok kilartottja. A férfi meghívja magához,
hogy együtt vacsorázzanak. A vendéglátónak be van kötve a keze, s
Meursault kérdésére elmondja, hogy sebe egy utcai verekedésből szár­
mazik, amely közte és egy volt barátnőjének fivére között zajlott le.
Vacsora közben elmeséli szerelmi históriáját, ami verekedéshez
vezetett. Kiderül, hogy féltékenységből véresre verte volt barátnőjét.
Tanácsot kér Meurseault-tól, hogyan bosszulja meg a rajta esett sérel­
met. Majd arra kéri, szövegezzen meg neki egy levelet, amellyel a
bosszú érdekében az arab nőt magához csalogathatja. Eközben
Mersault kapcsolata folytatódik Marie-val. M arié megkérdezi a
fiatalembert, szereti-e, aki őszintén nemmel válaszol. Közben
Raymond lakásában botrány tör ki. A férfi veri az arab nőt, aki a levél
__hatására meglátogatta. Előkerül egy rendőr, és felpofozza a szemtelen
ficsúrt, majd közli, hogy rendőrségi idézési fog kapni. Marié távozása
után Raymond meglátogatja Mersault-t, kiértékelik a történteket, s a
hivatalnok vállalja, hogy tanúskodik Raymond mellett.
Raymond meghívja Meursaul-t és barátnőjét egyik ismerőse tenger­
parti nyaralójába. Ezen kívül jelzi, hogy a megvert volt szeretője báty­
ja és annak barátai ólálkodnak a házuk körül. Főnöke behívja a
hivatalnokot irodájába, s megkérdezi, nem lenne-e kedve a cég párizsi
irodájában dolgozni. A fiatalember nem kíván élni a felkínált
26 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
lehetőséggel. Konstatálja, hogy a becsvágy kihalt belőle. Találkoznak
Marie-val, és a lány kérdésére, hogy elvenné-e l'eleségül, igennel vála­
szol, de továbbra sem gondolja, hogy szeretné.
Vasárnap reggel korán találkozik Marie-val. Raymond-t is megvárják,
s együtt indulnak a tengerpartra vivő buszhoz. Ekkor észre veszik két
arab közeledését. Egyikük Raymond volt szeretőjének fivére.
Verekedés tör ki, és Raymondot késsel megsebesítik. Mersault később
egyedül tér vissza a tengerpartra revolverrel a kezében. A tengerparti
lorrásnál megtalálja Raymond ellenfelét. Az elviselhetetlen forróság­
ban lecsökken ítélőképessége. Az arab fenyegetően kihúzza kését, s
Mersault rálő, majd még négyszer meghúzza a ravaszt.
II. RÉSZ
A második rész a rulinkihallgalások és a per adminisztratív
előkészítésével kezdődik. A nyomozást édesanyja menhelyére és
Mersault-nak a temetésen tanúsított magaviseletére is kiierjesziellék.
Az ügyvédet a vádlottnak édesanyjához való viszonya foglalkoztatja.
Őszinte válaszai azonban megbotránkoztatják a védőt, és a védelem
szempontjából is kielégítetlenül hagyják. Ezután következik a vizs­
gálati fogoly és a vizsgálóbíró közötti nagy párviadal. Mersault
bevallja, hogy nem hisz Istenben. A vizsgálóbíró legmélyebb hitében
érzi magát megtámadva, s egészen kivetkőzik magából. Reményéi
vesztve belátja, hogy nem tudott erőt venni foglya megá-
talkodotiságán. Az utolsó bírói kérdésre válaszolva a fiatalember lelte
miatt igazi megbánást nem tanúsít. A vizsgálati fogság tizenegy
hónapig tartott.
Amikor később kezdetét veszi a tárgyalás, a tanúk közül elsőként a
marengói menhely igazgatóját szólítják. Az igazgató szerint a vádlott
anyja panaszkodott, hogy fia menhelyen helyezte el őt. Beszámol
arról, hogy a fiatalember nagyon nyugodt volt a temetésen. Nem akar­
ta látni az anyját, nem sírt, és nem imádkozott.
Az ügyész előre megfontolt szándékból elkövetett, szinte kitervelt
emberöléssel vádolja Meursaull-t. Rásüti, hogy nem bánta meg bűntet­
téi. Elvetemült bűnöző személyiségként állítja az esküdlek elé.
Anyjához való viszonyát súlyosbító körülményként számítja be. Halált
kér a vádlott fejére. Meursault a válasz jogán csak annyit állít, hogy
nem akarta megölni az arabot. Cselekedetének okaként a napsütést
nevezi meg. Nyilvános fővesztésre ítélik. A börtönben a halálos ítéletek
enyhítésére törvénytervezeteket eszel ki. Elemzi a nyaktiló működését.
Rendszeresen gondol kivégzésének hajnalára és fellebbezésének esé­
lyeire. A korai halál lényével viaskodik. A pap meglátogatja, aki
földöntúli vigaszt ígér, és bűnbánatoi várna el a halálraítélttől, aki
közli, hogy nem hisz Istenben. A pap ennek ellenére kitartóan és
erőszakosan igyekszik meggyőzni őt. A rab elveszíti egyensúlyát és
önfegyelmét, agresszívan lép fel a pappal szemben. A viaskodás
kimeríti, elalszik. Ébredése után, immár készen a halálra, várja
kivégzése pillanatát.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Francia eredetiben: Az idegen. A főhős idegen az emberek között.
Gyöngéden gondol édesanyjára, de halála nem rendíti meg. Kedveli
Marie-t, hajlandó lenne léleségül venni, de nem szereti. Meursault
idegen a többiek között, létezése az emberi bőrbe bújt, két lábon járó
közöny. Nem hisz az őt körülvevő világban, nem hisz bűnben és bűn-
telenségben, nem hisz Istenben.
ElozmeDyek/hatastörtáDet:
Camus-ra hatott Dosztojevszkij, leginkább a Bűn és bűnhődés%e\ és A
K aram azov lestvérel^ ú . Hatott rá Kafka és A per, a kortársak közül
pedig Sartre és Az undor. Évtizedeken át hatott utódaira a francia
regényírásban. Az USA-ban Styron és Truman Capote művein érződik
A K özöny hatása. Mészöly Miklós és Konrád György kiváló esszékben
idézték életművét, s a K özöny hatása jól felismerhető Az atléta halála
illetve A látogató regényvilágában.
Korszak/keletkezés körülményei:
1942-ben, szinte egyszerre keletkezeti a regény filozóliai alapvetésének
tekinthető esszéjével (Sziszüphosz m ítosza). Sziszüphoszt arra kárhoz­
tatták az istenek, hogy egy sziklát kell a hegy csúcsára felgörgetnie, az
azonban a cél előtt mindig visszagurul, és Sziszüphosz folyton újra
kezdheti a munkát. Az esszében az értelmetlen feladat az emberi élet
abszurditásának jelképévé válik. Sziszüphosz bátorságának pedig
sztoikus közöny az alapja: az élet mindenképp rettenetes, nem sokat
számít tehát, hogy ez a rettenet milyen formában jelentkezik, ezért
minden sors tűrhetővé válik.
A történetről maga a főhős számol be egyes szám 1. személyben, az
előadás hangja mégis tárgyilagos. Éppen ebből fakad az ironikus hatás.
A regény két közel egyforma terjedelmű részből áll. Az első rész a hős
életének közelmúltját, a gyilkossághoz vezető útját mutatja be, és a
gyilkossággal zárul. Egy-egy fejezet nagyjából egy-egy nap története. A
második rész már nagyobb távolságra néz vissza, az első rész
eseményeit és tetteit mutatja a bírósági tárgyalás tükrében újra, majd a
kivégzést váró halálraítélt állapotát rajzolja meg.
Konfliktusok:
Meursault számára csak a jelen létezik, idegen a társadalom világában.
Éppoly közönyös a múlttal, mint a jövővel szemben.
Más az értékrendje, mint a többi embernek, mást tart fontosnak és
Albert Camus 1957~ben irodalmi Nobel-díjat kap tt. Itthon azonban mint egzisztenciabsta írót és gondolkodót emlegették. Olyan irányzat
képviselőjá látták benne, amely a magyar hivatalosság r&zéról éles, gj'anakvó kritikának volt alávetve, Ráadásul Camus a hidegháború kezde­
tétől a szovjet rendszer egyértelmű ellenfelei közé tartozott. De szovjetelleness^e dacára mlndv^ig baloldali gondolkodású írónak számított. Antifasizmusa kér­
lelhetetlen és töretlen maradt mindhalálig. Elfogadhatóságát pedig erősítette abban az időben deklarált ateizmusa is. Szembefordult azonban az 1956 után kiépülő
magyar politikai rezsimmel. Tüntetőén szimpatizált az 56~os magyar forradalommal. Felemelte szavát a bebörtönzött magyar írókért.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
lényegtelennek, mint a körülötte levők, ezért elszigetelődik. A tár­
sadalom céljait, képmutatását nem tudja és nem is akarja vállalni.
Neki alapjában véve minden mindegy. Megtagadja a frázisokból, kép­
mutatásból, sablonokból felépített látszatvilágot. Mivel a jövő mélyén
nem kínálkozik értelmes felelet, alapjában véve mindegy, mit választ
az ember. Nihilizmusa lázadás a rendszer őrzői ellen.
A gyilkossághoz véletlenek sorozata viszi el: elmegy a kirándulásra,
magához veszi a revolvert, hogy a gyilkosságot megakadályozza,
találkozik az arabbal. Tette személytelen, nem volt semmi indítéka az
emberölésre, pusztán idegreflex folytán lő, az elviselhetetlenül tűző
nap, az áldozat késének idegesítő villogása készteti a revolver
elsütésére.
^ KérdésH és prokláiiakörök:
A főhős közönyének magyarázatát már a regény elején megkapjuk.
Anyja temetésén az ápolónő arról beszél, hogy a tűző napon siető
ember meghűl, a lassan menő viszont napszúrást kap, tehát min­
denképpen beteg lesz. Később a börtönben eszébe jut ez a jelenet, és
levonja a következtetést: nincs kiút, az ember útja mindenképp a
halálhoz vezet.
Miért ítélik el.? Meursalt jogi értelemben valóban bűnös. A bíróság
azonban nem a gyilkosság miatt ítéli halálra. Azért látják őt
szörnyetegnek, mert nem hazudik nem létező érzelmeket, gyöngéd­
séget, együttérzést, lelkiismeret-furdalást, nem fedi el a maga ürességét
közhelyekkel.
A főhős a regény második részében, amikor lázad a civilizáció mega­
lázó, gépies rendje, a képmutatás és erőszak, a börtön, az elidegenedés
és a halál ellen, és egy nyíltabb, szabadabb és igazabb élet után
vágyódik, morálisan környezete fölé nő.
Motívumok:
A napfény, a hőség mindkét részben erősen hat Mersault-ra: „az egész
a nap miatt volt”.
Az első rész, akárcsak a görög tragédiák - jósjellel van tele: a temetőben
az öregek egy-egy pillanatra úgy tűnnek fel, mintha bíráskodni akarná­
nak, a pap itt is „fiam”-nak szólítja a főhőst, mint a börtönben, itt is
túláradó napfény bántja, mint a gyilkosság napján. Az első rész ártat­
lannak látszó részletei a második részben váddá alakulnak. A két rész
befejezése kétféle halált állít egymással szembe: az arab akarata ellenére
hal meg. Meursault pedig tudatosan fogadja el a halált.
A főhős személyisége önmagán túli jelentéssel bír: az elide-
genedettséget, az abszurditást testesíti meg a köznapi életben.
A szerző to v ^ b i ajánlott művá:
A pestis, Sziszüphosz mítosza
27
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Miguel de Cervantes
DON QUIJOTE
ÉVSZÁM: 1 6 0 5 -1 6 1 5
M ŰFAJ: lovagregény (paródia)
SZERKEZETE: 1, rész 52 fejezet, II. rész 74 fejezet
EREDETI NYELV: spanyol
FO RD ÍTO nA : G yőri Vilmos
FOGALMAK: lovagregény, szélmalomharc
FŐBB SZEREPLŐK: Don Quijote, DuJdnea, Sancho Pauza
Cselekmáiy
I. KÖNYV
Don Quijole elszegényedeu nemesember, akinek legkedvesebb
szórakozása a lovagregények olvasása, melyeknek világába teljesen
beleéli magái. Egy napon olvasmányai hatására úgy dönt, ő maga is
felcsap kóbor lovagnak. Don Quijote de la Manchának nevezi el
magát, és hölgyei is keres, hiszen a kóbor lovag mit sem ér szerelem
nélkül. Választása a szomszéd falubeli paraszllányra, Aldonza
Lorenzóra esik, aki azonban mit sem tud erről. Don Quijole őt is
hercegasszonyhoz illő névvelruházza fel: Dulcinea dél Tobosónak
kereszteli el.
Don Quijole elindul, hogy kóbor lovagként a világban történő jogta­
lanságokat megtorolja. Útja egy fogadó mellett vezet el, melyei ő
várkastélynak néz. A fogadó személyzete belemegy a játékba, és tel­
jesíti Don Quijote hóbortos kívánságait. Mikor útközben keres­
kedőkkel találkozik, s arra szólítja fel őket, hogy Dulcineái vallják a
legszebb úrhölgynek, jól helybenhagyják.
Otthon ezt látva máglyára vetik könyveit, és befalazlalják könyvtárát.
Lábadozása idején a „lovag” megismerkedik egy szomszéd parasztem­
berrel, akinek egy sziget kormányzóságát ígéri, ha kalandozásai során
vele tart. Sancho Panza beáll hozzá fegyverhordozónak.
A távolban Sancho Panza szélmalmokat pillant meg, Don Quijole
azonban gonosz óriásoknak nézi őket, és rájuk ront. A lovag lovával
eg)'üil csúnyán megsérül.
Később, számos hasonló kaland után, a loledói piacon rátalál egy arab
történetíró munkájára, Don Quijole de la Mancha történetére.
Hőseink egy fogadóhoz érkeznek, melyet Don Quijole várkastélynak
néz. A padláson kapnak feklielyel, ahol egy öszvérhajcsárt is elszállá­
sollak. A fogadóban szolgáló Maritornes megígéri az öszvérhajcsárnak,
hogy éjszaka meglátogatja. Am Don Quijole azt képzelve, hogy egy
nemes hölgy jött meglátogatni a sebesült lovagol, magához húzza a
leányt. Az eset végkimenetele nagy csetepaté lesz, majd a várkastély­
nak képzelt fogadóból fizetés nélkül távoznak.
Az úton porfellegei látnak két irányból. A közeledő juhnyájakat Don
Quijole kél ellenséges csapat vitézeinek látja. A a birkák közé ront,
amiért a parasztok jól helybenhagyják.
28 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
További kalandjaik során Don Quijole a Búsképű jelzőt kapja társától,
majd egy réz borbélylányérl nevez ki Mambrín sisakjának.
A hős vitéz útja során gályarabokat szabadít ki, akik a jóleltéri cserébe
kirabolják őket.
A lovag Sáncból elküldi Dulcinea színe elé, hogy adja át neki levelét.
Panza a levelet azonban otthon hagy'ja, melyből újabb kalandok
kerekednek. A megsérüli lovagol hazaviszik falujába.
II. KÖNYV
A második kötet ajánlása Lemos gróíjának szól, és Cervantes említést
tesz egy másik Don Quijote-töriéneiről, mely M ásodig rész címen járja
be a nagyvilágot, de nem ő írta.
Don Quijole az átélt kalandok után otthon lábadozik. Sancho bevall­
ja urának, hogy nem becsülik az emberek, és kalandjai miatt bolond­
nak tartják.
Toboso felé veszik az irányi, hogy ellátogassanak Dulcineához. Sancho
nagy gondban van, hiszen sohasem találkozott Dulcineával, ura vi­
szont úgy tudja, hogy már beszélt is vele, és neki írott levelét is átadta.
Sancho ezért az első arra járó hölgyről azt mondja majd, hogy ő
Dulcinea. így is tesz, és Don Quijole elhiszi, hogy a szembejövő
parasziasszony Dulcinea.
Az úton királyi lobogókkal ékesített szekér tűnik fel, melyben orosz­
lánokat szállítanak. Don Quijote bizonyítani akarja bátorságát, s
kényszeríti a kocsi kísérőit, hogy engedjék szabadon az állatokat. Az
állatok nem készülnek támadásra, hanem visszasétálnak a ketrecbe.
Don Quijole ezt győzelemként értékeli, s felveszi az Oroszlánlovag
nevel.
A lovag és szolgája találkozik egy hercegi párral, akik olvasták
történetüket. A hercegasszony vendégül látja őket, de csak azért, hogy
különböző képzelt kalandokba keverhesse őket, és jól mulasson rajtuk.
Sancho Panza azonban megkapja tőlük a szigetet, mely lölöii kor­
mányzóságát gyakorolhatja. Am hamar elveszik ettől a kedvéi gonosz
tréfáikkal.
A lovag kísérőjével megáll egy fogadónál, ahol azt hallják, hogy egy úr
a Don Q uijote második részéből akar felolvastaini magának. Kiderül,
hogy a történet sokkal rosszabb színben tünteti fel őket, mint ami­
lyenek valójában. Sancho megjegyzi, hogy csak Cide Hamele
Benengelinek a lörlénelél lenne szabad hitelesnek tartani.
A lovag találkozik a Fehér Hold lovagjával, aki párbajra hívja,
bizonyságául annak, hogy szíve hölgye szebb, mint Dulcinea. Don
Quijole a földre kerül, a győztes lovag pedig azt parancsolja neki, hogy
eg)' évig ne fogjon fegyvert. A lovag így hazatér, és pásztornak áll.
Bánatában ágynak esik. Halála előtt azonban elméje megvilágosodik,
megtagadja a lovagregényekei, és belátja saját bolondságát.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A címszereplő - /Íz elm és és nem es Don Q uijote de la M ancim - a regény
főhőse, aki a lovagregények olvasásába annyira beleéli magái, hogy
már nem tud különbségei lenni az állala alkoioli képzeleibeli világ és
a valóság közöli.
Elozméayek/liatástörtáiet:
Cervanles főműve kél részben, 1605-ben, illelve 1615-ben jeleni meg.
Az első pillanaliól kezdve párallan sikere voli. Még 1605-ben öl,
Cervanles haláláig pedig összesen lizenhal spanyol kiadási éri meg, s a
világ majd minden nyelvére lefordílollák. (Bár első leljes magyar
fordílására 1848-ig kelleii várni.) Nagy népszerűsége miau Fernández
de Avellaneda még a második rész megjelenése előli élvezeles és
önmagában ériékes, de Cervanles művének emelkedellségéhez nem
hasonlílhaló folylalásl ín hozzá. Rengeteg alkotói megihlelelt a mű,
hatása kimutaihaió többek közöli Sir Walier Scoii, Charles Dickens,
Flaubert, Hermán Melville, Dosztojevszkij és James Joyce művészeién.
Jorge Luis Borges novellái ín egy Pierre Menard nevű íróról, aki gon­
dos előtanulmányok ulán szóról szóra megírta a Don Quijoiéi.
Korszak/keletkezés körülményei:
A 16-17. századi Spanyolország társadalmi viszonyai rendkívül ellent­
mondásosak s feszültségekkel terheltek. Egyrészt megmaradt a közép­
kori hierarchia, másrészt kialakulóban volt egy olyan társadalmi réteg,
mely a pénz hatalmát larlolla elsődlegesnek. Cervantes munkássága
II. Fülöp és III. Fülöp uralkodása idején bontakozott ki.
Ábi^lásmód/elbeszélésteclmika:
A regény látszólag a divatjamúlt lovagregények paródiája, de valójában a
középkori lovagság külsőségeit felelevenítő léudális társadalom anakro­
nisztikus vonásait bírálja. A mű felépítése egyszerű, sőt látszólag hanyag
természetessége miatt rögtönzöttnek, kevéssé átgondoltnak is tűnhet. A
főhősnek az első fejezetben történt részletes bemutatása ulán számtalan
kisebb-nagyobb kitérővel lánlasziikus, ellenállhatatlanul mulatságos s
egyszersmind szimbolikus értelmű kalandok végtelen sora következik,
melynek végén Don Quijote kudarcainak súlya alatt hazatér, és halálos
ágyán kijózanodva lemond lovagi álmairól. A kalandok során a kezdeti
arckép mély jellemrajzzá és átfogó korképpé tágul, melyben Don Quijote
és Sancho Panza mellett több száz hiteles, élettel teli alak idézi fel
Cervanles bonyolult, ellentmondásokkal leli korát. A mű egységét nem a
cselekmény folyamatossága, hanem a főhősnek az önmagában széteső
kalandok és epizódok tömkelegén uralkodó erős egyénisége és a Sancho
Panzával folylaioii, a regény minden mozzanatát, a cselekmény legrejtet­
tebb indítékait több oldalról részletesen elemző és vitató párbeszédei, a
dialektikus értelmezés folyamatossága biztosítja.
ICervantes műve eltitkolta, hogy a kóbor lovag honnan indul el kalandos útjára, de spanyol tudósok a közelmúltban azonosították a rejté­
lyes falut. A kutatók úgy találták, hogy a meg nem nevezett La Mancha-i falu valójában Villanueva de los Infantes, amely Madridtól 225
kilométerre délre, Ciudal Reáltól pedig 50 kilométerre délkeletre helyezkedik el. Az elzárt és barátságtalan vidék ma is bővelkedik szélmalmokban k rossz
hírű fogadókban.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Don Quijote és Sancho Panza mellett az elbeszélő is fontos szerepei játszik
a regényben. Elbeszélő helyeit akár elbeszélőket is mondhatunk, mivel a
könyvben olvashatjuk, hogy a „búsképű lovag" sorsát Cide Hameie
Benengeli arab történész ina meg, de az olvasó nem az ő szövegéi ismeri
meg, hanem egy megnevezeüen, spanyolul jól tudó mór fordítását. E kel­
lős áttétellel Cervantes mintegy eltávolítja magától a Don Quijote-hdin
elbeszélleket, s ezzel mintha a búsképű lovag történetének igaz voltál
akarná állítani. Mégsem mondhatjuk ezt ilyen egyénelműen, mivel az első
részben arról olvashatunk, hogy az arabok szeretnek hazudni, a második
részben pedig Sancho Panza arról beszél, hogy az első részben tévedést is
lehel találni - az elbeszélő nem azt mondta el, ami megtörtént.
Konfliktusok:
Az elbeszélő a műben ostorozza az idejétmúlt eszmékhez és
értékekhez való visszafordulást, másrészt a nemesség, az egyház és a
törvény képviselőit okolja a Spanyolországban uralkodó állapotokért.
Valóság és fikció elkülönítheieilenné válik a regényben.
Sancho Panza és Don Quijote viszonya: Don Quijote, a maga
álomvilágában élő nemes több szempontból ellentéte, ellenpontja a löld-
hözragadl, a realitások talaján maradni próbáló parasztembernek,
Sanchónak. A lovag vakon hisz abban, amit lesz, legyverhordozója azon­
ban kételkedik.
^ K ó d é v á problémakörök:
A lőhős élete végén, halálos ágyán megtagadja téveszméit, és elégetieii a
lovagregényekel. Mégis van valami nagyon szomorú ebben a kiábrán­
dulásban, hiszen Don Quijote mélységes jóhiszeműséggel hitt a
téveszmékben, emelkedett lélekkel ismerte félre a világot. O valóban
hadakozó óriásoknak látta a szélmalmokat, elvarázsolt seregnek a juhnyá-
jal és szépséges úrhölgynek a tenyeres-talpas paraszűányi. Talán szebb is
volna a világ, ha olyan volna, ahogy Don Quijote látta, illelve látni akar­
ta. Csakhogy a világ nem olyan. Ezt Sancho Panza eleve tudja, és
valójában egy szót sem én urának ábrándjaiból. A józan fegyvernöknek
azonban semmiféle eszményei nincsenek, s ezért lelke felettébb szegény.
A valóság a két halhatatlan típus közöli van: a valóság nélküli eszmény
ugyanolyan hamis, mint az eszmények nélküli valóság. Az élet értelmét
csakis a valóság jobbítani kívánó eszmények adják. Lényegében ez a leg­
mélyebb eszmei mondanivalója Cervantesnek. Ezt fejezi ki a kalandok
áradó sokaságával, a kél halhatatlan típus megrajzolásával, az évszá­
zadokat álló humorral és a komikumba rejlett tragikummal.
Motívumok:
Don Quijote egyik leghíresebb kalandja a szélmalmokkal vívott harc. Ez
a történet az esztelen, ám mégis heroikus küzdelem jelképévé váll, s egy­
ben legteljesebb jellemzését adja a Cervanles által megteremtett alaknak.
szerző to v ^b i ajánlott művei:
Példás elbeszélések
29
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Pierre Corneille
CID
K ÉVSZÁM; 1636 (ósberautató)
MŰFAJ; dráma
SZERKEZETE: 5 felvonás
EREDETI NYELV: francia
FORDÍTOTTA: Nemes N agy Ágnes
FOGALMAK: confident, dráma, herolzmus, klasszicizmus,
plágium, románc
FŐBB SZEREPLŐK; Don Fermndez, Dona. Utraca, Don
Diego, Don Gomez, Don Rodrigo, Don Sanchez, Xiména, Elvira,
Leonóra
Cselekmáiy
I. FELVONÁS
Elvira elmondja Ximénának, hogy két kérője közül apja Rodrigól
választotta, akibe a lány is szerelmes. Kiderül, hogy Dona Urraca - bár
ő is ebbe az ifjúba szerelmes - pártolja a házasságot, melytől valójában
saját érzelmei elcsilulását várja, hiszen amúgy sem köthetne rangján
aluli házasságot Rodrigóval.
A király fiának nevelőt keres, s erre a tisztségre kelten pályáznak; Don
Gomez és Don Diego - a király végül az utóbbit nevezi ki. Don
Gomez azonban nem tudja elviselni a vereségei, és nemcsak szóval
sérti meg Don Diegói, hanem arcul is üti. Ez viszont a kor szokásai­
hoz híven bosszúi kíván. Mivel Don Diego már öreg, fiának kell meg­
torolnia a sértési, aki így rendkívül kínos helyzetbe kerül, mert
jövendőbeli apósa ellen kell kardot húznia.
II. FELVONÁS
Rodrigo végül párbajra hívja Don Gomezi, aki nem titkolja
véleményét, miszerint jó férjet választott lányának, tetszik neki az ifjú
elszántsága. Xiména összezavarodik és lehetetlennek érzi magát:
tudja, hogy a becsület milyen fontos, és szereli a fiút és az apját is.
Ezért Dona Urracához fordul segítségén, aki megígéri, hogy bezáratja
Rodrigól, amíg a két apa ki nem békül. A királyt ugyan felháborítja
Gomez grófjának tette, ellenzi a párbajt is. A hölgyek terve meghiúsul,
ugyanis a két férfi korábban indul a párbajra, ahol Rodrigo (a színfalak
mögött) megöli Don Gomezt.
Közben az infánsnő megvallja confidentjének, hogy amennyire aggódik
szerelméért, annyira örül is ennek, hiszen ha legyőzi a grófot, sok más
nemes cselekedet is véghez fog vinni, és akkor már ő is felajánlhatja
kezét neki. Apja halálhírére Xiména Rodrigo ellen fordul, és a halálát
kívánja. A király sem tudja, mitévő legyen, Rodrigól mégis magához
hívatja.
30 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
III. FELVONÁS
Rodrigo azonban Ximénához siei, de csak Elvirái találja, aki meg­
próbálja lebeszélni a jegyesével való találkozásról. Ám ekkor tér haza
Xiména Don Sanchez kíséretében, így Rodrigo kénytelen elrejtőzni.
Don Sanchez felajánlja Ximénának, hogy párbajra hívja Rodrigól - azt
remélve, hogy így majd nem csak a rokonszenvéi, de a kezét is elnyeri a
maga számára. A lány azonban egyelőre elutasítja az ajánlatot a királyra
hivatkozva, aki magára vállalta az igazságosztásl. Xiména nem lát más
lehetőséget, mint hogy megöleli Rodrigól és követi őt a halálba. Don
Sanchez távozása után előbújik Rodrigo és kardját nyújtja a lánynak, aki
nem teszi meg az erkölcs szabta kötelességét.
Rodrigo ezután apjához megy, és a segítségéi kéri szerelmük megmen­
téséhez, ám erre várnia kell, mert a támadó mórok ellen kell vonulnia.
IV FELVONÁS
A csatában jelentős győzelmet arat és hatalmas dicsőségre lesz szert:
szétverte a mór seregeket, és kél királyt is foglyul ejtett. Xiména azon­
ban hajthatatlan, hiába győzködi még az infánsnő is: „Rodrigo
meglakol azzal, hogy elfelejted”, és ne kívánja a halálát, mert az már
Kasztília érdekeit is sérti. A király megbocsát az ifjúnak, és olyannyira
megkedveli, hogy a bosszúját követelő Ximénának azt hazudja,
Rodrigo halálos sebet kapott és meghall. Xiména elájul, ezért elárulják
neki, mégsem hall meg. A lány továbbra is bosszúért kiáll, ezért a ki­
rály megengedi, hogy valaki megvívjon Rodrigóval Xiména ügyében,
azzal a feltétellel, hogy a győzteshez feleségül kell mennie. Don
Sanchez vállalkozik a feladatra.
V FELVONÁS
A párbaj előtt Xiména bevallja, nem akar Don Sanchez felesége lenni,
és arra kéri Rodrigól „Te légy a győztes ott, hol a díj én vagyok.”
Don Sanchez tér vissza Rodrigo kardjával, így a lány azt hiszi, kedvese
meghalt. Ezért azonnal alkut ajánl a férfinak: ha elengedi
kötelezettségét, egész vagyonát ráhagyja, és kolostorba vonul. A fél­
reértés csak a király jelenlétében tisztázódik. Rodrigo nyerte a párbajt,
de nem akarta megölni ellenfelét, mert becsülte azért, hogy úgy szereli
Ximénái, hogy az életéi is feláldozná. Mivel a király elhívta Rodrigót,
Don Sanchezt küldte szerelméhez, hogy mondja el a vívás
kimenetelét.
Xiména bevallja, továbbra sem tudja odaadni magát annak, aki
megölte az apját, ezért a király jóváhagyásával várnak egy ével a
násszal, hogy a sebek behegedjenek.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Qm 2. A dráma cselekményét tulajdonképpen elindító konfliktus a kél apa

A dráma címe valójában az egyik szereplőt rejti: a mórok elleni harcból
hazatérő Rodrigo dicsőségét a legyőzöttek is elismerik, és elmondják,
milyen ragyogó hadvezérnek tartják, a két elfogott mór király pedig
elnevezi őt Cidnek, ami annyit lesz: Nagyúr.
Előmáiyek/liatástörtáiet:
Guillen de Caslro Las M occdades d d Cid című darabját dolgozta át
Corneille, de a Cid-mondák sokkal régebbiek. A spanyolok vitézi
énekei közül nem sok maradi lenn, ezek közül a leghíresebb a XII.
századi Cantar d d M io Cid. Ebben szerepel először a spanyolok
nemzeti hőse: Don Ruiz de Bivar, azaz a Cid Campeador.
közötti versengés: mindketten ugyanarra a tisztségre pályáznak, és
mikor Don Diego nyeri el, a vesztes Don Gomez megsérti ellenfelét,
ami megtorlást kíván.
3. Rodrigónak kell bosszút állnia az apját ért sérelemért, de emiatt
Ximénával is szembe kell fordulnia, hiszen szerelmese apjával kell
párbajoznia.
4. Itt említhetjük meg Don Sanchez és Don Rodrigo viszonyát is,
hiszen mindketten Xiména kezét szerelnék maguknak, s ezért még
párbajoznak is.
^ Kérdés^ és proUánakörök:

A Cid története a spanyol lovagi becsület körül forog. Corneille legtöbb

ei:
A francia klasszicizmus idejében az antik drámák irányadó mintáit a
nyugat-európai irodalom merev szabályokká változtatta. Ebben az
időben még a nyelvel is korlátok közé szorították: a Nagy Szótár
mulatta meg, mely szavak képezhetik a kor irodalmi szókincséi! A Cid
megjelenése előtti évben nyílt meg Richelieu bíboros Akadémiája, és
az intézmény azonnal elutasította Corneille darabját. Később is csak a
nagy sikerre való tekintettel enyhült meg irányába.
^ Abrazolasmód/elbeszélésteclmi^
hőse egyéni érzelmeit szorítja háttérbe olyasvalamiért, amit az
eszükkel jobbnak, mindennél előrébbvalónak ismerlek meg. A
shakespeare-i művekkel ellentétben, ahol a szenvedélyek vezérlik a
szereplőket, Corneille-nél az ész heroizmusa dominál.
Motívumok:
A drámában a középkori lovagiasság és a hősszerelmes karakter
motívuma a központi szervező elem, ennek legtöbb, legjellemzőbb
jegye fellelhető (pl. sértés megbosszulása, a párbajozás, a lánykérések
és a bizalmasokkal folytatott érzelem-monológok).

A reneszánsz szellem beeresztése a klasszicizmus korának angol

drámájába felszabadulást hozott, míg a francia drámái szigorú és
felesleges korlátok közé szorította. Corneille pedig nem vette magára
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:

ezeket a szabályokat, és legtöbb remekműve talán épp emiatt lett már Horatiuso\, Cinna, Polyeucte, R odogiine
korában sikeres. A Cid sem felel meg a legalapvetőbb elvárásnak: a hár­
mas egység csak erős jóindulattal húzható rá erre a maga nemében
amúgy kitűnő darabra. A dráma cselekménye öl felvonáson keresztül
bontakozik ki, és a lezárás tulajdonképpen nyitott marad, hiszen a
mindent megoldó nászról csak azt tudjuk, hogy egy évvel elhalasztják.

Konfliktusok:

A történetben kél fontos terület kerül igazán előtérbe: a szerelem és a

lovagiasság.

1. Kél nő ugyanabba a férfiba szerelmes: Xiména viszonzolt szerelme

Rodrigo iránt és az infánső titkolt és viszonzatlan érzése. Érdekes
módon a Cidhcn. ez nem vezet igazi, nyílt konfliktushoz, sőt a cselek­
mény alakulásában is elhanyagolható a befolyásoló szerepe.

IA dráma elsöprő sikere után Comellle~t irigyel plágiummal és erkölcstelenségei vádolták meg. Corneille valóban átdolgozott egy művet:
Guillen de Castro (1569~1631) Las MocedAcíes dél Cidáxm darabját. Ricbelieu bíboros, a kor elfogadott ideológiájának éber óre is (3orneille
ellen fordult, mindez azonban csak növelte a darab népszerűs%ét. Azonban Corneille annyira megriadt a kritikától és a támadásoktól, hogy három évig nem
írt semmit.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 31

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Autón Pavlovics Csehov
HÁROM NŐVÉR
y ÉVSZÁM: 1901
M ŰFAJ: dráma
SZERKEZETE: 4 felvonás
EREDETI NYELV: orosz
FORDÍTOTTA; Kosztolányi Dezső
FOGALMAK: drámaiatlan dráma
FŐBB SZEREPLŐK: Andrej, Irina, Kuligin, Masa, Natasa,
Olga, Szoljonij, Tuzenbach, Versinjin
Cselekmáiy
I. FELVONÁS
A Prozorov-házban a négy testvér legliatalabbikának. Innának a
névnapját ünnepük. A májusi verőfény sem feledtetheti, hogy apjuk,
az eldugott kormányzósági városba vezényelt dandárparancsnok
épp egy éve hunyt el. Halálával megcsappantak a remények, hogy
teljesülhessen a három lány leghőbb vágya: visszakerülni szülőváro­
sukba, a gyönyörűnek, mozgalmasnak tudott Moszkvába. A gim ­
názium ban tanító, magányos Olga, az elsietett házasságában
szenvedő Mása és a még csak húszéves Irina most mégis abban
bízik, hogy bátyjukat kinevezik egyetemi tanárnak, s akkor végre
lehetőség nyílik a költözésre.
A nővérek és a szinte családtagnak számító tisztek közöli lőleg a
munkáról folyik a nagy szavakban és frázisokban maradó beszél­
getés. A dandár új ezredesének, a középkorú Versinyinnek a tisztel­
gő látogatása kavarja fel a kedélyeket. Ö a „szerelmes őrnagy” még
gyermekkorukból. Andrej, a nővérek bátyja bejelenti, hogy feleségül
veszi az ugyancsak jelen lévő Natasát.
II. FELVONÁS
A házasságnak már gyümölcse is van: megérkezett a kis Bobik. Az
erőszakos Natasa átvette a házban az uralmat. Andrej a kártyázásba
menekül. Irinából posláskisasszony lett, de a nemszeretem munkától
hiába várt Iblszabadulási. A suta Tuzenbach főhadnagy udvarlásában
sem leli kedvéi, s a vetélyiárs Szoljonij százados agresszívabb
közeledését is visszautasítja.
Mását és Versinyinl kölcsönös, kilátástalan szerelem lűzi össze.
Mindenki boldogtalan, csak Kuligin, Mása férje lubickol a tudálékos
önelégültségben, és Natasa hagyja maga mögött vígan a szomorú
házat, hogy egy kis farsangi szánkázásra menjen széplevőjével.
32 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
III. FELVONÁS
A városban éjszakai lűz pusziíi, „pokoli lárma” zeng, inlernális
szenvedést él ál löbb szereplő. Az öreg dajkál Natasa el akarja kerget­
ni, Olgát pedig valósággal beparancsolja a gimnáziumba: fogadja el az
igazgatói tisztel, s lakjon ott. A részeg Csebutikin doktor megvallja
magának: gyilkos sarlatán váll belőle. A hisztériás feleségéi és kisgyer­
mekeit páiyolgató Versinyin egészen különös hangulatban filozofál.
Irina sírógörcsöl kap hármójuk - illetve Andrejjel együtt mind a
négyük - életcsődjéiől. Mása súgva gyónja meg: a Versinyin-szerelem
miatt nincs nyugta lelkének. z\ndrej, akinek sürgősen pénz kellene
adósságai miatt, egy ideig védené Natasát, a házasságát, a már-már
erkölcstelen herdálást - aztán belőle is kitör a sírás: „Édes jó húgaim,
ne higgyetek nekem sem m it.. . ”
A lecsillapodó Irina a Tuzenbachhal kötendő házasságba is
beletörődik. Remény csak egy marad, az örök illúzió: elutazni
Moszkvába.
IV FELVONÁS
A dandárt új állomáshelyre helyezték, útra kelnek a katonák. Mása egy
Puskin-idézelei ismételve, apatikusan veszi tudomásul, hogy újra a
megbocsátó Kuligin mellett kell őrölnie napjait. Versinyinbe ez egyszer
beleszorul a filozofálás: a „Nehéz az é le t...” fanyar nevelésével vonul
ütege és családja után. A leszerelt Tuzenbach esküvője küszöbén sem
boldog: nem hazudhaija magának, hogy jövendő felesége vi-
szonlszereii. Csebutikin a nyugdíjig hátralevő egy évét akarja kiböjiöl-
ni, hogy aztán visszatérhessen a kedves, okos nővérek közelébe. Az
öreg orvos lőlpislákoló lelkiismerciéi kínozza, hogy a kikosarazoii
Szoljonij provokálta Tuzenbach bárót, és - Irina tudta nélkül - a kél
férfi között párbajra kerül sor. Mivel semmit nem tud tenni a sokkal
esélytelenebb báró megmenlé.se érdekében, mérges legyintéssel hozza
meg a „buta história”, Tuzenbach értelmetlen halálának hírét.
A magányos Olga átöleli a férjéhez visszakényszerüli Mását és a
házasság nélkül is megözvegyült Irinát, hogy a jövendő boldogság és
békesség reményébe ringatózzanak. Az egyre halkuló kalonazene
hangjai messzebbre, a semmibe viszik ezt a szép és alaptalan biza­
kodást, és a Prozorov-házban csak a kérdés marad: mién van
szenvedésre ítélve az ember?
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Qm Irina: a jövőben él. Jövőbe vetített értékként, a jelenből való

A három nővér háromfajia magatariás, az asszonyi élei három
lehetősége; meialorikusan - egyetlen asszonysors három variációja,
amihez abszolút ellenpontként szerveződik Natasa élete.
Előméayek/liatástörteiiet:
Csehov lírai komédiáival új fejezetet nyitott a drámaiörténetben. Kél
drámalöriéneii korszak határán helyezkedik el a csehovi életmű.
Egyfelől kileljesíii a polgári színmű eszközrendszeréi, másfelől - a
színpadi párbeszéd átformálásával - új drámatípus lehetőségét teremti
meg. Jelképekkel gazdagon átszőtt történeteiben tetőpontjára ér az
ibseni szimbolista dráma, ám egymás mellett elbeszélő hőseinek
monológjai már az abszurd színjáték torz alakjait, dialógusait
előlegezik.
megváltásként a szerelmet vallja, valójában plátói szerelemfelfogásál
vetíti rá Tuzenbachra. A valóság, a hétköznapok azonban semmilyen
eszményi nem tűrnek, Tuzenbach halála egyszerre jelzi a valóság bru­
talitását és a plátói szerelem lévútjái. A másik kitörési pont a munka,
mely a szükségei és az unalmat hivatott száműzni.
Andrej: a lányok a múltban, illetve a dráma kezdetén is saját
reményeiket, kitörési vágyaikat vetítik rá bátyjukra, aki a tudás révén
való felemelkedés lehetőségéi jelképezi. Kudarca részint a tehetség
hiánya, részint a rosszul megválasztott életcél, részint a rossz házasság
következménye.
Szoljonij: saját ürességéi, kiégeilségét, illúzióilanságál démoni módon
vetíti rá környezetére, jelezve, hogy a tudatos önpusziíiás a környezet
pusztításával jár.
Naialja Ivanovna az egyetlen, aki irányítani képes a sorsát, ám ez az élet-
intenzitás ellenszenvesebb, mint a többiek látszólagos lehetetlensége.

Kérdés^ és problánakörök:
Korszak/keletkezés körülmáiyei:
Csehov H árom n ővér című műve a konok és meddő sóvárgás, a moz­
galmas, fénylő és értelmes élet utáni vágyakozás drámája. A három
1901-ben mutatta be Szlanyiszlavszkij híres moszkvai Művész
nővér katona apjukkal még tizenegy évvel ezelőtt kerüli a művelt
Színháza a darabol. Rendszeresen dolgozlak együtt a szerzővel, hiszen
moszkvai környezetből ebbe a provinciális városba. Beolvadási kísér­
- egy szűk évtized alatt - ez a társulat mutatta be elsőként Csehov vala­
leteik kudarcot vallanak. Látják városuk szürkeségét, de vágyálmaikon
mennyi színművét. Közismert adomák számolnak be arról, milyen
túl nem lépnek. Unalom, fáradtság, fejfájás - ez kínozza Mását, Irinát
feszültté váll mégis szerző és rendező viszonya a próbák során. Kezdve
és Olgát. Zeneiudásukkal, képzettségükkel sem jutnak semmire:
azzal, hogy az író már az olvasópróbán sem érlelt egyel a rendezői
Versinyin megjelenése is csak a szerelem lehetőségének csábító ígérete
elképzeléssel, amely szentimentális szomorújálékol kívánt színpadra
marad. Cselekvéseikből pótcselekvések lesznek. Ahogy műveltségük
állítani. Csehov ezért faképnél hagyta a társulatot. Darabjait ugyanis
elapad, s életük egyre szürkébb lesz, úgy hatalmasodnak el rajtuk a
komédiáknak, a Három iiővérx. pedig egyenesen operettnek nevezte.
sötétség erői. A darab végén a három nővér úgy tűnődik a jövőn, ahogy
a darab elején merengett a múlton. De Csehov darabja a legyőzöliség-
ben is a kétségbeeséssel vegyes remény hangjával zár.
Ákrazolasmod/elbeszáésteclmi^

„Cselekmény nem mozgatja a darabol, mégse novella, mégse

Motívumok:
kisregény, hanem dráma” - írta a H árom n ő v én magyarra fordító
Kosztolányi. Valóban nehézkes a klasszikus drámaelmélet konlliklus-
A családi kúria nemcsak a játék színtere, hanem a lepusztulás és
fogalmával megközelíteni Csehov történeteit, amelyekben látványos
értékvesztés szimbóluma is. Jelképes, ahogy a harmadik felvonásra
drámai akcióval és ütközéssel nemigen találkozhatunk. Legalábbis a
leszűkül a nővérek játéktere: Irina és Olga közös szobába zsúfolódik
felszínen nem, bár drámái mélyebb rétegeiben és alakjainak kapcso­
össze. A zárófelvonás pedig már a kertben játszódik, s a házból csupán
lataiban erőteljes feszültségek munkálnak. Csehov darabjait leginkább
Natasa és Prolapopov kedélyes zongorajátéka hallatszik ki.
a tragikus és komikus elemek kontrasztja, az egymást ellenponlozó és
Egyetlen jelképes nap alatt történnek az események, amelyek
párhuzamosan zajló előtér-háttér játékok alkalmazása jellemzi.
nagyjából öt ével ölelnek fel. Az első felvonás ebédre készülődéséi a
farsang estéjének pezsgőzése váltja fel a másodikban, míg a harmadik
tűzvésze már éjszaka pusztít, a negyedik búcsúzkodásaira pedig reggel
Konfliktusok: kerül sor. Szimbolikus, hogy vidám tavaszi hangulattal indul és pusz­
tulást sugalló őszivel zárul a cselekmény.
Olga: a múltban él; leszámolt már mindennel, s az ériékhiányl nem
tudja pótolni a hivatali ranglétrán való előrejutás.
Mása: a jelenben él; a férjében, Kuliginban, volt tanárában látott haj­
dani értékek a mindennapokban elveszlek, felőrlődlek, s ezeket az
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
elveszett értékeket vetíti rá Versinyinre. A 6-os számú kprterem, Sirály, Ványa bácsi, Cseresznyésben
ICsehov, a kisvárosi fűszeres fia az orvosi pályát választotta, noha kora ifjúságától kezdve kitűnt írói tehets^e, elsősorban humora. M ^ m
%
volt véletlen a pályaválasztás. Csehovot mindv^ig izgatták a test és a lélek betegszel, az orvosi pálya, orvos és beteg viszonya. Élete egj' részében
gyakorló orvos volt, sót amikor már világhíres író, egy járvány alkalmával önként jelentkezik vidéki orvosi szolgálatra. Egész magatartását meghatározó részvéte
fordítja a szenvedő emberek felé Az orvosi pálya azután rányomja bélyegét témáira is: novelláinak jelentékeny hányada szól orvosokról és betegekről.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 33

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Anton Pavlovics Csehov
SIRÁLY
K ÉVSZÁM; 1896
M Ű FA J; dráma
SZERKEZETE: 4 felvonás
EREDETI NYELV: orosz
FORDÍTOTTA; M akai Imre
FOGALMAK: drámaiatlan dráma, fölösleges ember,
párhuzamos monológ
FŐBB SZEREPLŐK: Arkagyina, Nyina, Trepijov, Trigorin
A Sirály cselekménye szinte megfoghatatlan, több történik a szín
mögött, a felvonások között, mint a színpadon.
1. FELVONÁS
Trepijov, a fiatal író modern szellemű színdarabot készül bemutatni
nagybátyja, Szorin birtokán, a tó melletti holdfényes színpadon. A
technikai trükköktől kísért monológot szerelmére, Nyina
Zarecsnajára, a szomszéd földbirtokos család szeretetéhes leányára
bízta. A formabontó művel az iljúság üzenne hadat a korszerűtlen
életszemléletnek, a begyöpösödött művészetfölfogásnak. Az alkalmi
előadás kis közönségének soraiban ugyanis ott ül Arkagyina, a híres
színésznő, Trepijov anyja, aki nyaranta itt, testvérénél pihen. Vele van
hódolója, Trigorin, a neves író is. A létegészet átfogni akaró dekadens
szöveg azonban nem arat sikert; a szerző a pusmogás hallatán
sértődötten berekeszti a produkciót. Aligha segít rajta a művelt,
idősödő Dorn doktor tanácsa, miszerint csak folytassa, és „azt ábrázol­
ja, ami fontos és örök”. A balul sikerült est után Nyina sietve haza­
megy. A házon általános idegesség lesz úrrá.
II. FELVONÁS
A kánikulában buzgó semmittevéssel telik az idő. Trepijov jobb meg­
győződése ellenére aljasul lelő egy sirályt, és azzal mutogatja az élette­
len madarat, hogy: „Nemsokára ugyanígy megölöm magamat is.”
Nyinát elbűvöli a kiégett, cinikus, de nem tehetségtelen és önkritikával
is rendelkező Trigorin fejtegetése életről és irodalomról. Arkagyina
sejti ugyan, hogy fiatal vetélytárssal kell számolnia, ám úgy dönt,
egyelőre nem távoznak.
III. FELVONÁS
Trepijov kis híján beváltotta szavát: főbe akarta lőni magát. Anya és
bekötött fejű fia emberként, művészként, két nemzedék képviselőjeként
34 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
csúnyán összekapnak: Arkagyina most már vinné magával, viszi is a
fölkavart lelkű, Nyina iránti érdeklődését nem is titkoló Trigorint. A
színésznő teátrális szerelmi vallomással igyekszik magához láncolni
az ingatag férfit. Am egy lopott pillanatban az író még moszkvai
találkát tud megbeszélni Nyinával, aki szökésre szánta el magát, hogy
a színészi pályát választhassa.
IV FELVONÁS
Két év telt el a legutóbbi események óta. Szorin egészsége megromlott,
a Medvegyenko tanítóval boldogtalan házasságban élő Mása már alig-
alig ábrándozik reménytelen szerelméről, Trepljovról; Dorn doktor
nem szánta rá magát, hogy agglegényéletét a Polina Andrejevnával -
Mása anyjával - való bizonytalan kapcsolatra cserélje. Csak
Trepljovnál mutatkozik kedvező változás: igazi író lett belőle, „még
pénzt is küldözgetnek a folyóiratok”. Ennek ellenére csak súlyosbodott
magánya, boldogtalansága.
Arkagyina is újra itthon van, hogy ápolja bátyját. Megjött Trigorin is,
aki a Nyina-kaland után újra a színésznő szoknyáját őrzi. S a borzon­
gató őszben váratlanul betoppan Nyina is. Trigorintól fogant gyermeke
meghalt, színésznőként csalódások és kudarcok érték - mégis úgy érzi,
nincs örök vesszőfutásra kárhoztatva. Az egykor lelőtt madárra vissza­
utalva hajtogatja: „En sirály vagyok...” Szenvedései közepette érett,
„mámoros” színésznővé vált. Azt reméli: a szenvedések elviselésének
alázata és a színi pályába vetett hit mostani otthontalan barangolása
után megnyugváshoz és örömteli munkához segíti. Trepljovnak csak
barátságot ígér - Trigorin iránt változatlan vonzalmat táplál, de már
nem akarja többé látni. A holtláradt Nyina bizakodva és büszkén
hagyja magára Trepljovot. Trepljovot írói sikerei sem vigasztalják,
képtelen erőt meríteni Nyina szavaiból. Osszctépi, szétdobálja kézi­
ratait, és ezúttal már nem hibázza el az öngyilkos golyót.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Az ériékrend bizonyialanságái lükrözi a cím löbbérlelműsége. A
„Sirály” jelenli Trepljov és Nyina új művészetéi, továbbá kettejük meg­
sebzett tragikus szerelmét; de a kitömött sirály Trigorin rutinná váll,
élettelen irodalmi munkásságát is szimbolizálja.
Elozmények/hatástörtáiet:
Csehov tanult Gogoltól és Turgenyeviől, Tolsztojtól is, magába szívta
kora impresszionizmusának és szimbolizmusának hatását, gazdagodott
a francia széppróza eredményeiből, még a naturalizmusból is.
Irodalmi és drámai hatását Kelel-Európában igen nehéz leválasztani
Sztanyiszlavszkij és az általa képviselt színházeszmény hatásáról.
Angliában és az Egyesült Államokban az 1920-as, 30-as években Csehov
drámái nagy népszerűségre lettek szert, illetve később nagy hatással
voltak többek közölt Tennessee Williams és Arihur Miller drámaírói
munkásságára.
Korszak/keletkezés körülményá:
A. Sirály 1896-os pétervári ősbemutatója botrányba fulladt, de kél évvel
később a moszkvai Művész Színházban már sikert aratott a darab.
Egyfelvonásosok és vázlatos többfelvonásos kísérletek után a Sirály
nyitotta meg a nagy Csehov-drámák sorát, s egyben ez az első olyan
műve, melyben teljesen függelleníietle magát a francia dramaturgiától.
A dráma cselekménye megfoghatatlan, hiszen mindazt, ami egy cse­
lekményre épülő mű eseménysorát alkotná, a darab nem mutatja be,
mert az rendszerint a szín mögött vagy a felvonások közölt történik. A
mű abból építkezik, ami a legkevésbé drámai, ezért hívják ezt a drá­
matípusi drám aiallan drámának, melynek Csehov így adja
jellemzését; „Az éleiben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják
fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem
mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részéi evéssel, ivással, nők
vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt
kell bemutatni a színpadon. Olyan darabol kell írni, melyben az
emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélget­
nek vagy kártyáznak, mert a szerző ügy akarja, hanem mert ilyen az
élet. A színpadi éleinek is ilyennek kell lennie.” A cselekményességei a
lélektani ábrázolás, a líraiság, az új atmoszféra, a megfoghatatlan
hangulat helyettesíti, s az egyetlen család köré csoportosuló kis
közösség éleiének hétköznapjait bemutató prózai eseménysor.
Az emberek közötti kapcsolat felbomlásának, valóság és ábránd
szétválásának érzékeltetésére Csehov újszerű dialógusépítkezési talált
ki. A csehovi dialógusok a monológokhoz közelítenek. A szereplők
alig figyelnek egymásra. Drámáiban a naturalista, impresszionista,
szimbolista irányzatok elemei egységben érvényesülnek.
A fiatal Csehov mint fura ötletekben gazdag humorista lett hamar híres s nemsoka'ra világhíres íróvá. Orvostanhallgató korában, mel
lékkereset céljából tréfás apróságokat ír egy vicclapnak. Ezekkel hamarosan feltűnik, & a különböző újságok kezdenek versengeni humoreszkjeiért. Ekkori
írói álneve — nevének tréfás becéző alakja — Antosa Csehonte egyszeriben népszerű lesz az olvasók széles köreiben.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
A cselekmény nem vezet látványos drámai összeütközéshez. Kél évvel
később, már jóval fáradtabb, leromlottabb módon, diszkréten a szín­
falak mögött oldódik meg. A tragikum nem rendkívüli, kivételes
szörnyűség, hanem a hétköznapokban rejlő prózai eseménysor. A
darab az emberi kapcsolatok kuszaságáról szól, melynek legfeltűnőbb
jele, hogy mindenki másba szerelmes.
Szerelmi viszonyok: Arkagyina—► Trigorin-^— Nyina-^-^Trepljov
Trepljov-^— M ása-^— Medvegyenko, Mása anyja—►Dorn doktor.
Minden szereplő élete kettős, mást mutat a látszat, mint a valóság.
és problémakörök:
Számtalan témát vet fel, s az emberi kapcsolatok széles skáláját mutatja
be; így a féríi-nő kapcsolat különböző változatait, az anya-fiú viszonyt, az
ifjúság és öregség kérdéséi, a nemzedékek egymáshoz való viszonyát, a
művésziét problémáit (emberség, tehetség, érték) s a művészei gondjait
(új-régi, ériékes-kommersz). Ezek a témák a szereplők mindegyikét
érdeklik, ezért nincsen egy főhős - minden alak egyformán lényeges, s
bármelyikük élete egy-egy kibontható tragikus sors. Az író az értékek
lassú pusztulását mulatja be egy bizonytalan ériékrendű világban.
A dráma végén Trepljov szétlépi kéziratait, és főbe lövi magát. Az
elbeszélő azonban ezzel a halállal sem emeli tragédiává darabját: a
befejezésben van valami groieszkül ironikus, komikus elem. A dör­
renés hangjára ugyan összerezzen a színpadon kártyázó társaság, de
más nem történik, marad minden a régiben. A végén az orvos
megjegyzése jelképesen is felfogható: eltűnt, megszűnt létezni egy
fölösleges, mások számára nem sokat jelentő ember, mintha valóban
egy palack hullott volna darabokra.
Motívumok:
A cím löbbérlelmű szimbolikája az egész művel át- meg átszövi. Ez a
motívum újra meg újra visszatér a dialógusokban. A sirály Nyina
számára a boldogságot, a szabadságol, a művészi szárnyalást jelképezi,
ugyanakkor megsebzett életét, Trigorin állal eldobott szerelmének kudar­
cát is. Trepljov szemében az általa (a 2. felvonásban) lelőtt sirály későbbi
öngyilkosságát sejteti. Mikor Nyina lába elé teszi az élettelen madarai,
ezt mondja neki: „Nemsokára ugyanígy megölöm magamat is.”
„Trigorinnak egyszerű novellatéma a sirály és maga Nyina is.” A 4.
felvonásban Trigorin már ugyanúgy nem emlékezik megunt szerelőjére,
Nyinára, mint ahogy teljesen megfeledkezett arról, hogy kél évvel koráb­
ban kiiömelie a lelőtt madarat.
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A 6-os számú kórterem, H árom nővér, Ványa bácsi. Cseresznyéskert
35
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Csokonai Vitéz Mihály
DOROTTYA VAGYIS A DÁMÁK DIADALMA A FÁRSÁNGON
k ÉVSZÁM: 1799
MŰFAJ: komikus eposz
SZERKEZETE: El5besz«l+4 könyv
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA: -
FOGALMAK: eposz, komikus eposz, eposzi kellékek, epizód,
alkalmlság, epopeia, mátrikula
FŐBB SZEREPLŐK: Carneval, Cythere, Dorottya, Erísz,
Opor, Orsolya, Rebeka, Thália
CselekmeQy
ELOLJARO BESZEDJE AZ ELOBESZEDNEK
Közönséges dolog az íróknál elöljáró beszédei írni, de még közönsége­
sebb az az olvasó, aki soha nem olvassa el. A könyvíró általában két
okból ír élőbeszédet: vagy sokat akar magáról elhitetni, vagy
szerénységből kritizálja alkotását. A. D orottya szerzője se nem dicséri -
mert az hiúság - , se nem szidja - mert az alacsonyság - a Dorottyái.
Csokonai minden élőbeszédjében valami érdekes dologról ír, s mon­
danivalóját csípős és eleven szövegbe bújtatja.
ÉLŐBESZÉD
Csokonai 1799-ben Somogy vármegyében lakott. A Somogy vármegyei
házaknál gyakori téma volt - lőképp a dámák körében - az „idei
lársáng” rövidsége. Ezen a hölgyek adták az ötletet a D orottyához. A
költő elhatározta, hogy Dorottya nem csak képzeletben, hanem a
valóságban is lellázad Fársáng ellen, így meglette Carnevált a vénlány
ellenfelének. A mű azonban nem szólhatott kél ember vérre menő har­
cáról, ezért Csokonai mellékszereplőket is felvonultat, s az eposz
követelményeinek megfelelően istenek segítségét is igénybe veszi. A
meglévő löriéneiei már csak kellőképpen megformáznia s versbe önte­
nie kellett. A mű nem megtörtént eseményt dolgoz fel, csupán három
dolog köti a valósághoz: a történet 1799-ben játszódik, egy időben a
mű keletkezésével, a színhely Kaposvár, Esterházy herceg kastélya,
végül Csokonai olyan karakterekkel dolgozik, melyekben magukra
ismerhetnek az egyes főurak és asszonyságok. Csokonai szerint a
poézis szerepe az ámítás, egy fiktív, elképzelt világ megteremtése úgy,
hogy az eredetinek tűnjön.
ELSŐ KÖNYV (EBÉDIG)
Carnevál herceg Kaposvárra megy, hogy Esterházy herceg kastélyában
farsangi mulatságot rendezzen. A bálra hivatalos minden úr és hölgy,
aki farsang alkalmával szerelne párt találni magának. Opor vezetésével
„öt osztálynyi” szán érkezik a kastélyhoz. Az elbeszélő nem kapván helyet
egyetlen szánban sem, léghajóról figyeli az eseményeket. A pártában
maradt asszonyok közül csúfságával kitűnik a hatvanöt éves Dorottya.
Pillantása a kocsonyába lagyoit béka tekintetéhez hasonló, mellei fony-
36 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
nyadiak, a hamut mamunak, a szöszt pösznek ejti. Mellette ül Orsolya,
aki csak annyiban különbözik barátnőjétől, hogy ő már ötször volt férjes
asszony. Carnevál előveszi a nagy mátrikulát, melyben fel vannak
jegyezve a férjes és a pártában maradt asszonyok. A herceg szomorúan
veszi tudomásul, hogy az idén kevés házasság köttetett. A férjes asszonyok
neve mellé vörös keresztet, a páriában maradi dámákéhoz lügéi rajzoltak.
Mivel a farsangi időszak nagyon rövid, és túl sok a „fügés név”, Carnevál
herceg táncra, evésre, ivásra és ismerkedésre buzdítja vendégeit.
MÁSODIK KÖNYV (ESTVÉLIG)
Megkezdődik a mulatság. A láncot az iljú párok kezdik, majd csatlakoz­
nak az idősebbek is. Bordács felkéri láncolni Dorottyát, de a vénlány
olyan esetlenül mozog, hogy a férfi kineveli. A lánc után a vendégek
különféle játékokhoz lógnak. Dorottyát ,,A' f{it szeretsz" játék során ismét
kigúnyolják. Erisz, a viszály istennője a bosszúállással, az irigységgel és a
vénlányharaggal karöltve Dorottya segítségére siet. Belebújik egy farsan­
gi fánkba (kráfli), s a süteménnyel a dámába költözik. Dorottya fel­
háborodva a férfiak kegyetlenségén elhatározza, hogy hadat indít
ellenük, s a pártában maradi nőkből hadsereget toboroz.
HARMADIK KÖNYV (ÉJFÉLIG)
Míg a bálteremben mindenki pihen, Dorottya megkezdi loborzó had­
járatát. Először Orsolyái és Adelgundái győzi meg a férfiak
gonoszságáról, majd egyre több nő csatlakozik a hadsereghez. Az ama­
zonsereg a vén kerítőnői, Rebekát bízza meg azzal, hogy tárgyaljon az
urakkal. A vénasszony Oporék elé állva tolmácsolja a nők követeléseit.
Elsőként adják ki Carnevál hercegei, majd a mátrikulát, hogy elégel­
hessék, végül pedig az urak kövessék meg a hölgyeket udvariat­
lanságukért. A férfiak kinevetik Rebekái, Opor pedig közli, hogy nem
teljesítik a kívánságokat. Dorottya hadrendbe állítja a nőket, ő maga
pedig egy baldakinról irányítja a harcol. A dámák szerelem mérgébe
mártott szemnyilakkal, kézszoríiással és sóhajtás hevével tizedelik a
férfihadal. Mindeközben Ámor szerelmes tűzlángjai súlyos sebeket
ejtenek mindkét tábor harcosain. A hölgyek már-már megszerezték a
mátrikulát, mikor Opor cselhez folyamodik. Megígéri, hogy feleségül
veszi azt az asszonyt, aki először megcsókolja. A női hadrend erre fel­
bomlik; még a Dorottyát tartó nyolc szűz is elrohan, eldobva az öreg
hölgy baldakinjái úgy, hogy „keze, lába kitört marsai Dorottyának”.
NEGYEDIK KÖNYV (HAJNALIG)
Megérkezik Gergely, a kastély egyik szolgája, és elpanaszolja, hogy a
kocsisok, kukták szakácsok és szolgálóleányok a konyhában űzik
ugyanazt, amit az előkelő urak és hölgyek a teremben. A kedélyek azon­
ban nem csillapodnak, ugyanis Erisz helyett most Fáma nimfa buzdítja
harcra a dámákat. Carnevált hibáztatják, amién az „idén ilyen kuna volt
a farsáng”, s elhatározzák, hogy kiherélik. Erre azonban nem kerül sor,
ugyanis hajnalban megjelenik Cythere (Venus) nyilazó kisliával és a grá­
ciákkal. Megígéri a hölgyeknek, hogy többé nem lesz ilyen rövid a
farsang, s jövőre mindenki férjhez megy. Thália, a legdelibb grácia az
összes hölgyet iljúvá és széppé változtatja. Dorottya úgy veti le csúfságát,
mint kígyó a téli bőrét. Még aznap meg is lanják Oporral a kézfogól.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Óm
A lémái jelöli meg. A lörlénel a páriában maradi vénkisasszony, Doroliya
harcál írja le, amil nemcsak a lérliak, hanem az öregség ellen is indíl.
EloméQyek/hatástörtáiet:
A Dorottya Csokonai állílása szerini annak próbájául szolgák, hogy
ludna-e igazi hőskölieményi, honloglalási eposzi írni. Az Árpádiász
című eposzból azonban csak néhány hexameier készüli el. A kél főszerep­
lő Doroiiya, a szerelemre éhes vénkisasszony, és Carnevál herceg a köllő
korábbi műveiben is fellűnik. A köllő már lizenhéi éves korában lelvázol-
la A tél című versben azi a jelmezes farsangi felvonulási, amely később a
Dorottyábdin leljesedik ki. A páriában maradi vénlány alakjál a Dorottya
l{ínjai című verses monológjában fesieiie le először, amely párhuzamba
állílhaló a Szegény Zsuzsi dalával is. A magyar irodalom lörlénele víge­
posz formájú vénasszonycsúfolónak nevezi a művel. A szereleméhes
vénasszony kigúnyolása igen kedveli loposz voll az irodalomban.
Korszak/keletkezes körülményá:
h. Dorottya 1799-ben keleikezeil, Csokonai somogyi larlózkodása idején.
A mű kelelkezési körülményeiről maga a szerző ludósíl a kellős
élőbeszédben. A Somogy vármegyei házaknál - különösen a hölgyek
körében - , állandó beszédléma voll „az idei farsáng” rövidsége, s e lár-
saságok hölgyiagjaiban felfedezle Doroliyál. Csokonai a Doroiiya
elődjekénl jelöli meg Boileau Pulpitus, Tiissoni Elcserélt veder és Popé
Fürtrablás című művél.
Abi^Iásmml/elbeszáéstedimka:
A cselekmény időiariama 24 óra. Helszíne: Esierházy herceg kaposvári
kaslélya. Műfajál lekinlve komikus eposz, amelyben a szerző fel­
használja a klasszikus eposz kellékeii: propozíció, invokáció, enu-
meráció, deus ex machina, epikus hasonlalok. Hiányzik viszonl az in
médiás rés kezdés, és nincsenek a löriéneiből kikanyarodó epizódok
sem. A szerző célja nem az eposz kigúnyolása, a gúnyos, szalirikus
hang inkább az adóit szituáció nevetségessé léleiére szolgál. A
Dorottyáhdin gyakran pajzán és erotikus hang uralkodik, ez a diákos
nyelvhasználat színesebbé leszi a művel. A diákos, pajzán hang szólal
meg például a másik vénasszony, Orsolya bemutatásakor: „De abban
őrajta sem fog ki Dorottya, hogy néki is kedves még az Adám botja”.
Az eseményekben jelen van maga az elbeszélő is. Az első személyű
felkiáltásokon és megjegyzéseken kívül kétszer is szó van róla. Az első
könyvben említi a bálra igyekvő poétái, akinek senki nem ad helyei az
Esierházy kastély felé sikló szánokban, ezért felpattan a szárnyas
Pegazus hálára, majd léghajóból figyeli az eseményeket. Később
Dorottya végrendeletében emlékezik meg arról a költőről, aki majd
megénekli a dámákén vívón harcál.
Fazekas Mihály, Csokonai Dorottvájaxí reagálva két fiktív levelet adott közre, amelyet a megcsűfolt nói nem idős hölgyei Fűsűs Ilona és
Jámbor Mária nevében írt. A levelek a Dorottya hiányosságait részletezik, miközben felvázolják a Ludas
eposznak köszönhető tehát részben a Ludas M atyi megszületése._ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _____ ^
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
Az 1799-i „kurta farsang” miau sok ifjú és idősebb leány maradi
pártában. Ezért harcol indítanak a házasságra nem hajlandó férfiak
ellen. Méltallankodásukat Erisz, a viszály istennője fokozza haraggá.
A dámasereg fővezére Dorottya, egy öreg kisasszony, aki mindenkinél
inkább vágyódik a férfiak után.
A szorongatott férfiak cselhez folyamodnak: Opor, az iljak vezére megígéri,
hogy feleségül veszi azt a kisasszonyt, aki legelőször megcsókolja.
^K écdés-éproU Ó D akörök:
A századvégi dunántúli magyar úri társaság rokokó világának felszí­
nességét, kullurálailanságál, hazafiailanságál gunyorosan mulatja be a
reális és fiktív elemekei vegyítve. Kritikájának éle az ellen irányul,
hogy a nemesség megtagadja a nemzeti hagyományokat, szokásokat,
nyelvben, ruhában, láncban az idegeneket majmolja. A mű az
emberélet időnek való alárendeltségét is felveti problémaként.
Dorottya hiába harcol az idővel és az öregséggel, be kell látnia, hogy
ezen a farsangon sem fog férjhez menni. A fiatalok és a férfiak csú­
folják, gúnyt űznek belőle. A történet végén azonban a vénkisasszony
újra fiatal lesz, s Oporral megtartják a kézfogól. Csokonai a pár-
választást ezzel az irreális, mesébe illő mozzanattal kiemeli az időből,
a férfi-nő kapcsolat pedig az időtlenségbe emelkedik.
Motívumok:
Füge - a máirikulában a férjes asszonyok neve mellett piros kereszt, a
pártában maradi hölgyeknél füge szerepel. A füge fallikus szimbólum,
Shakespeare R óm eó és Júlia című drámájában a két szolga közöli azért
támad konlliklus, mert az egyik fügét mutatott a másiknak. A
szereleméhségei szimbolizálja a zálogos játék, a dörgölődző fára, botra
és az ágyra való utalás.
A seregszemlében a n ői szépség széttagolva jelenik meg. A szerző
külön-külön elemzi a női arc minden apró részletét, szemei, szájai,
orrot, a Lilla-versekhez hasonlóan.
Harc - a szerelmi hódítás metaforája. Csokonai Pcndel Berga vár f u r ­
m ányos b evétele című versében a várvívás elbeszélésén keresztül jelenik
meg szerelmi hódításának lörlénele. A nők fegyverei miniatürizált
eszközök, gesztusok: mosolygás, csók, pillantás.
A merész és elszánt dámák vadul csatáznak az iíjakkal - szerelem
mérgébe mártott szemnyilakkal, lűzkacsintásokkal, csókcsákánnyal,
mosolygásfringiával, csiklandozással, kézszorílással, éles perlő
nyelvvel és különböző rendeltetésű tűkkel, női kiskésekkel.
=^ A szeiző további ajánlott művei:
Békaegérharc, K onstancinápoly, Tartózkodó kárelem, A Reményhez, A
M agánossághoz, Afered és
történetét. A Dorottya című komikus
37
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Dante Alighieri
ISTENI SZÍNJÁTÉK: POKOL
h ÉVSZÁM: 1 3 0 4 -1 3 0 9
MŰFAJ: emberis^ költemény
SZERKEZETE: Pokol, Purgatóriura, Paradicsom
EREDETI NYELV : toszkánai olasz nyelv
FORDÍTOTTA: Babits M ihály
FOGALMAK: acheron, dolce stil nuovo, elízium, ghibellinek,
guelfek, Léthé, Phlegeton, Stüx, tercina, toszkán
FŐBB SZEREPLŐK! Beatrice, Dis, Kerberosz, Khdrón,
Mínosz, Vergilius
Cselekmáiy
A küllő az Élei erdejében eliévedi Ember - nemcsak önmaga - sorsál
idézi meg. Álmodozva jári-kell, lalán így léveszlhelelt ulal. Egy
hegygerinc magaslik előlle. Kész lenne megmászni, ám félelmeies
lenevadak állják úljái: a párduc, az oroszlán és a nőslényfarkas,
Segíiségül Vergilius, a hajdanvoll köllőiárs érkezik, és vigaszi önl
iljabb lársába. Vergilius a mennyek kapujáig vezeiheii az eliévedi
küllői, ahova csak az alvilági vidéken visz az úi. Vergilius nem julha-
loii az üdvözüliek közé, bár makuláilan éleiei éli, de keresziség nélkül;
ezéri mosi a lebegők közöli él. De égi küldelésl leljesíi: Beairice kéne,
hogy segítsen a sorsüldözöiiön.
Elindul az úira a kél lélek, és a mester az iljabbai kézen fogva vezeti ál
a pokol kapuján. Még csak az első pokolkörbe lépnek, a pokol
tornácára, s máris hallhatják a sírást, sóhajtást. Vergilius felvilágosítja
társál: az életbéli közönyösök szenvednek iil.
Egy folyó parijára jutnak ezután. Acherón a folyó neve. Charón, a
mogorva révész csak az égi parancs hallatán hajlandó átvinni a kél
pokoljáról. A keresziség nélküliek közé érkeznek, maga Vergilius is
idevalósi. Ili él a hajdani művészei és tudomány sok-sok jelese:
Homérosz, Horatius, Ovidius, Lucanus, Akhilleusz, Aeneas,
Arisztotelész, Szókratész, Platón, Diogenész.
A második körben elsőként a mértéktelen szerelmi szenvedély miatt
elkárhozoiiak tűnnek fel. Büntetésük a földi bűnükhöz vezető lelkiál­
lapotuk folytatódása. Szűnni nem akaró szélvihar kergeti őket ide-oda.
A nagy paráznák is így bűnhődnek: Kleopátra és Trisztán is. A Költő
nem tudja leplezni mély megindultságát, amikor egy szerelmespárral
találkoznak. Paolo és Francesca égi törvényt sértett, de embernek
nehéz pálcát törni fölöttük. Francesca meséli el házasságlörésük és
haláluk történetét. A megcsalt férj ölte meg őket dühében, mikor lelep­
lezte őket. A Költő eszméletét veszti a gyászos emberi sors hallatán.
A harmadik körben mocskos hó és eső záporozik a falánkság hőseire.
Testüket mitologikus szörnyeteg marcangolja. Egyikük megint egy
ismerős: Firenze egykori polgára, egy újgazdag tivornyázó.
38 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
A negyedik pokolkör bejáratát Plútusz őrzi, a mértéket nem ismerő
gazdagság mitikus uralkodója. Itt furcsa látvány tárul a Költő elé: a
kárhozoiiak lébolyulian keringő csapata. Az egyik félkörben a tékoz­
lók, a másikban a fösvények menete kavarog; mindegyik mellén nehéz
súly, talán pénzzel teli zsák, úgy vonulnak egymással szemben, és
verődnek egymáshoz szüntelen.
Az indulataikat fékezni nem tudók, a vad haragban éltek csoportja
vonja ezután magára a figyelmet. Ez már a pokol ötödik köre. Az
újabb alvilági folyó, a Siyx mocsarában fetrengenek e kárhozottak,
nyakig a sáros lében, egymás ellen acsarogva.
A két vándort a torony tövében várja Flegias, a Styx révésze, aki átszál­
lítja őket a túlpartra.
Feltűnik a láthatáron Dis városa, az igazi kín-város. Démonok és
íúriák állják útját a látogatóknak. A pokol hatodik körébe jut így a kél
vándor. Nyitott sírokban kínlódnak itt a kározottak, és folyamatos tűz
emészti őket. A főeretnekek bűnhődnek itt, akik gőgösen szembefor­
dultak az isteni akarattal.
Irtózatos bűzt áraszt a következő kör, a hetedik. Az erőszakosok bűn­
hődnek itt, három egymástól elkülönített csoportban. Az elsőben vér­
patak hömpölyög, benne azok a nyomorultak, akik életükben felebará­
taik ellen köveitek el erőszakot: gyilkosok, rablók, zsarnokok. Senki
sem menekülhet a rémes fürdőből: a parton kentaurok csapata zúdít
nyílzápori arra, aki menekülni akar. így fő a kínokban Attila, aki Isten
ostorának szerepében lelszelgeit. Még rettentőbb a szomszédos liget:
itt szenvednek az öngyilkosok. A harmadik csoport bűnösei Isten ellen
követlek el közvetett vagy közvetlen erőszakol.
Az út szakadékhoz vezet, és olt feltárul a nyolcadik kör. Újabb
szörnyeteg bukkan fel, Gorgosz, a csalás pokoli világának őre, ember­
arcú, kígyólesiű bestia. O juttatja el őket Rondabugyorba, ahol sokféle
csaló lakik. Az első bugyorban hírhedt kerítők hada, a másodikban
hízelgők, a harmadikban a pénzsóvárak kínlódnak. A negyedikben
csalárd jósok és varázslók, az ötödikben azok bűnhődnek, akik hivata­
lokkal, főúri kegyekkel üzleteltek. A hatodik bugyor a képmutató
csalók helye, a hetedik a szent helyeket fosztogatóké. A nyolcadik
bugyor a gonosz tanácsadók tűzkőre: itt bűnhődik Odüsszeusz is. A
kilencedik bugyorban a viszályszítók, a boiránykeltők vánszorognak.
Az utolsó bugyor hamisítókkal, hazugokkal és képmutatókkal van tele.
A pokol legmélyén az árulók bűnhődnek. A Kocitus tavának jég­
páncéljában bűnhődnek ezek a kárhozoiiak.
Az inferno legmélyén maga Lucifer áll jégbe fagyva. Méltó társa Júdás,
valamint Brutus és Cassius is a kínban.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Dante eredetileg Commedia-n:^V. nevezte. Az utókor illesztette hozzá a
Divina jelzői elismerésképpen. A címválasztás oka: az ariszlotelészi
poétika szerint komédiának számít minden olyan mű, amely rosszul
kezdődik, de jól végződik (Id. Pokol -------► Purgaiórium
—► Paradicsom).
Előzmények/hatastörténet:
Az Isteni színjáték^ a középkori irodalom csúcsteljesítménye, a középkor
kultúrájának összegzője, mely egyben egy korszakol lezáró mű is. Az
olasz nemzeti irodalmat innentől számítják, ez előtt minden mű latin
nyelven íródott.
Koi^zalJkeletkezeskörülméiiyei:
Hozzávetőleg másfél évtizeden át készült a Commedia. Valószínű, hogy
Dante már számkivetetten kezdett el dolgozni költeményén 1304 és 1306
között. Vélhetően 1309-ben fejezte be a Poy^o/t, 1313-ban a Purgaíórium ol
és - a legenda szerint pár nappal halála előtt - 1321-ben a Paradicsomoi.
A Commedia megkomponálásanak gondolata Dante azon szándékából
sarjadt, hogy Beatricének méltó emléket állítson. Emellett Dante -
szándéka szerint - megpróbálta monumentális alkotás révén befolyásol­
ni az emberiség és mindenekelőtt Itália sorsát, s azt a keresztény
alapértékek felé terelni.
Ábi^lasmód/elbeszáésteclmika:
Tematikájából fakad eposzi formája, de az epikus szerkezeten belül
felvonultat drámai dialógusokat is. A mű hangvételét pedig líraiság
jellemzi.
A szöveg stílusát éppúgy jellemzi a szakkifejezéseket halmozó lilo-
zofikusság, mint az emelkedett költői szépség. Egyfelől igyekszik fel­
vetni és megválaszolni a kor emberének valamennyi szellemi kérdését,
másrészt magasztos, fenséges előadásmóddal egységbe vonni a külön­
böző tartalmakat. Hangvétele a pátosztól a szarkazmusig ível. Dante
legfőbb újítása, hogy eposzát nem latin, hanem loszkánai olasz nyel­
ven írta, s ezzel megtette az első, döntő lépési az olasz irodalmi nyelv
kialakítása felé. Verseléséi a hármas szám határozza meg. Mindhárom
rész harminchárom énekel tartalmaz. A Po/^ol eggyel többel, hiszen
első éneke a műegész bevezetőjeként is szolgál. Az énekek száma
összesen száz, vagyis a középkori ember számára a teljességet
jelképező tízes szám tízszerese. Három, egyenként tizenegy szótagú
sorból állnak a lerzinának nevezeti láncrímes sirólák (képletük: ABA,
BCB, CDC). A szöveg 14 233 verssort tartalmaz, csaknem félezer
nyomtatott oldalra rúgó terjedelme ellenére a világirodalom egyik
legtömörebb alkotása.
Dante mindössze kilencéves korában ismerte meg Beatricét, aki egész későbbi életművére hatással volt, A leány minden valószínűség szerint
Francesco Portinari leánya, Beatrice volt, akit családja egy neves bankárcsalád egyik tagjához adott feleségül. Beatrice nagyon fiatalon halt
meg 1290“ben, halála mélységesen lesújtotta Dantét.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, wv/w.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
A konfliktusok bemutatása helyeit álljon itt a Po\ol szerkezete:
Közönyösek a Kapunál; I. kör: (Tornác) Kereszlelellenek; II. kör:
szerelemben mértéktelenek; III. kör: ételben-italban mértéktelenek;
IV kör: pénzben mértéktelenek; V kör: indulatban mértéktelenek; Dis
Városa; VI. kör: eretnekek, hitetlenek; VII. kör: erőszakosak
1. gyűrű: felebarátaik személye ellen: zsarnokok, vérengzők; birtoka
ellen: rablók
2. gyűrű: önmaguk személye ellen: öngyilkosok; birtoka ellen: önnön
javaik elpazarlói
3. gyűrű: Isten személye ellen: káromlók; birtoka ellen: természetel­
lenes kéjelgők; a művészet, mesterség ellen: uzsorások
VIII. kör: Csalók; IX. kör: Árulók. Itt székel Dis. Itt szenved Brulus,
Cassius és Júdás.
^ Káxlés^ és problémakörök:
„Az emberélet útjának felén”, azaz harmincöt évesen, az 1300-as szent
év nagycsüiörlökének éjjelén téved el Dante a „sötét erdőben”, s indul
el vándorútjára, amely átvezeti a túlvilági birodalmon. Az eltévelyedés
azonban nemcsak egyéni, de közösségi válságra is utal; az alkotás tehát
nemcsak az egyéni, hanem az egyetemes emberi válságból kivezető
utal, az emberi lélek üdvözülésének lehetőségét kívánja feltérképezni.
A C om m edia rendje valláserkölcsi rend, amelyben minden bűnnek és
erénynek megvan a maga pontosan kijelölt helye. A vallásfilozófiai
elvet a Po/{ol jelenetei elevenítik meg a legérzékletesebben. Itt a halálos
bűnbe esett, örök kárhozatra ítélt lelkek szenvednek az örökké­
valóságig. Szenvedésük Ibrmáját az ún. „contrappasso” törvénye
határozza meg, vagyis holtuk utáni büntetésük löldi vétkeikhez vezető
szenvedélyeik, lelkiállapotaik folytatása.
Motívumok:
A C om m edia egészének felépítését a keresztény világkép határozza
meg, komponálásának kulcsa a Szentháromságra utaló hármas szám.
Ebből fakadóan három túlvilági birodalmon (Inferno, Purgatorio,
Paradiso) vezet keresztül az elbeszélő kozmikus utazása.
Dante és a számmisztika: a hármas szám a középkori keresztény
kultúrában a Szentháromság szimbóluma. A tökéletességet a 100-as szám
jelenti, ezért fűzött Dante a 3 • 33 énekhez + 1 ének bevezetést (=100).
Egyes elképzelések szerint a művet át, és átszövi a számmisztika, pl. Dante
a műben saját nevét is elrejtette: a mű sorainak száma 14 235, így középső
sora a 7118. sor. A 118-as szám Dante nevét rejtené, hiszen a középkorban
minden betűnek számértéke volt: A= 1, B=2, C=3 stb., a Dante Alighieri
név betűinek számértékét összeadva pedig 118-at kapunk.
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Az ú j élet
39
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Dániel Defoe

ROBINSON CRUSOE
h ÉVSZÁM; 1719
Hónapok íáradságos munkájával hatalmas csónakot larag. Az alkot­
mány elkészül ugyan, de kiderül, hogy használhatatlan; egy ember
saját erejéből nem bírja vízre bocsátani. Egy kisebbet készít, hogy
M ŰFAJ: regény legalább a szigetet körülhajózhassa. Ügy látja, nincs más út a
SZERKEZETE: 18 fejezet menekülésre, mint jeleket adni a parton gyújtott hatalmas máglyával.
EREDETI NYELV: angol
FORDÍTOTTA: Vajda Endre A naptárként rovátkolt oszlopon egyre szaporodnak a múló időt jelző
FOGALMAK: puritanizmus, robinzonád vonalkák. Ráköszön hajótörésének negyedik évlordulója.
FŐBB SZEREPLŐK; Robinson Crusoe, Péntek
Egy napon Robinson a tengerpartra megy, hogy csónakját meg­
nézze. Gyanútlanul lépeget, és a homokban emberi lábnyomokat lát
meg. A nagy, meztelen talpak lábnyoma csakis vadembertől szár­
m azhat. Megerősíti otthonát, és az egész éjszakát lázas
Cselekméay
képzelődések között tölti.

Kiderül, hogy a szomszédos szárazföldről idelátogató vademberek a

Robinson Crusoe apja jómódú kereskedő, aki legkisebb fiát polgári
szigetnek általa ritkán felkeresett partjain szoktak kikötni. Robinson
erényekre és a veszélytelen vagyonszerzés módszereire neveli. Az iljú
felfedezi kannibáli lakomáik helyszínét is: a kihamvadt tűz közelében
Robinson ugyan nem forgat lejében világmegváltó terveket, de kaland­
az emberi maradványokat. Elhatározza, hogy fegyverét soha többé
vágya arra viszi, hogy megszökjön otthonról és nekivágjon a
nem süti el, nehogy a lövés hangja elárulja.
tengernek.

Rettegése idővel lecsillapul, s kezdi számba venni, hogyan húzhatna

Kalandvágya nem valami ősi ösztönből táplálkozik, hanem jól meg­
hasznot mindebből. Ha szerez magának egy vadembert, vagy egy föl-
fontolt terven alapszik: tudatlan bennszülöttek megsarcolásával akar
falásra ítélt foglyot, segítőtársra, szolgára tehet szert. Ketten már vízre
aranyat gyűjteni. Hajója azonban rettenetes viharba kerül.
bocsáthatják a nagyobbik csónakot, emellett a vadember útmutatása
Mentőcsónakba szállt utasai mind a tengerbe vesznek, egyedül
alapján tájékozódhat a szigetvilágban.
Robinson menekül meg. Amikor a hullámok az ismeretlen partra
sodorják, egyebe sincs, mint egy kése, pipája és némi dohány a sze­
Távcsővel figyeli, amint a szigetre érkezők kél szánalmas teremtést
lencéjében. A szerencsétlen hajótörött egy fa tetején kucorogva tölti az
rángatnak elő; a közeli mészárlás kiszemelt áldozatait. Robinson felis­
első éjszakát.
meri, hogy eljött a pillanat, amikor valóra válthatja tervét, és fegyveré­
vel megmenti az egyik áldozatot.
Reggelre a part közelébe sodródik a hajóroncs. Robinson munkához
lát, és a következő napokban minden használható tárgyat a partra
Mivel mindez pénteki napon történt, Robinson Pénteknek kereszteli el
cipel. Már van fegyvere, puskapora, vannak munkaeszközei. Mindez
szolgáját. Szeretettel lanítgaija, felruházza és emberhez illő
kincset ér, csak épp a néhány megmentett arany vált haszontalanná.
táplálkozásra szoktatja. Péntek értelmes és hálás természetű, aki igyek­
szik megkönnyíteni ura életét.
Egyetlen percet sem tékozol búslakodásra. Élelemre nem sokáig van
gondja. Előbb néhány szárnyast, majd vadkecskét lő. Sokkal nagyobb
Egy napon a tenger felől ágyúlövések hallatszanak. Hajó érkezik,
gondot okoz a védett lakás hiánya. Erődítményt készít, ahova becipeli
melynek legénysége fellázadt, és a matrózok megkötözve cipelték part­
minden vagyonát.
ra a liszteket. Robinson kiszabadítja rabságukból a tiszteket, majd
velük együtt visszahódítja a hajót a lázadóktól. így 28 év után újra
Hamarosan szembe kell nézni azzal a veszéllyel, hogy idővel elfogy a
hajóra szállhat, de a sziget nem marad népielen: a kegyelmet kapott
lőszere, és nem vadászhat többé. De észreveszi, hogy tanyája mellett
lázadók öröklik Robinson gazdaságát.
zöld szálak sarjadnak a talajból. A hajóról hozott, véletlenül elhullt
mag sarjadt ki. Robinsont csak az emberi szó hiányáért nem kárpótol­
Amikor Robinson visszaérkezik Angliába, már senki sem emlékezik
ja semmi, még tanulékony papagájának fecsegése sem.
rá. Brazíliai ültetvényein mindent rendben talál, úgj'hogy gazdag
emberként folytathatja éleiét a civilizált világban.
Jó pár hónapja él magányában, amikor súlyosan megbetegszik. Amint
Pénteket magával viszi Angliába, és később is hűséges inasként maga
erőre kap, nekilát, hogy birodalma szűk határait kiterjessze, és pon­
mellett tartja.
tosan megismerje a földet, ahová balsorsa vetette. Kiderül, hogy egy
szigeten van, ami még reménytelenebbnek mutatja helyzetét.

40 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Qm Konfliktusok:

Ezzel a hosszú címmel jeleni meg a mű 1719-ben: Robinson Crusoe
yorki tengerész élete és kidönös, m eg lep ő !{alandjai, aki teljesen egyed ü l
töltött el huszonnyolc évet egy lakatlan szigeten, a nagy O roonoque fo ly ó
torkolatának közelében, Amerika partjainál, m iután partra vetődött egy
hajótörést követően, am elynek során rajta k^vül mindenki elpusztult.
Beszám oló arról is, h ogy végü l a kalózok m ilyen különös m ódon szabadí­
tották h}-
Elozmények/liatastörteQet:
A XVIII. században a polgárosodás, az olvasóközönség növekedése
miau egyre nőn az igény a nagy példányszámban megjelenő, olcsó
könyvek iráni. Mind löbb szerző döniöii a prózaírás mellen.
Különösen Angliában voli gyors ez a vállozás, ahol a legkorábban
indult meg a lökés fejlődés. A tömegek olvasmányigényéi legköny-
nyebben újságok elégíieiiék ki. Dániel Defoe, a Robinson Crusoe
szerzője a legkorábbi újságírók közé lariozoll. Kiadón műveinek löbb-
sége úgynevezeli „lényirodalom”, korabeli események leírása. A
Robinson Defoe legkorábbi regénye, ám majd haivanéves voli, amikor
írla. Könyvével az elköveikező évszázadok legnépszerűbb műfaját, a
polgári regényt indította útjára. Hamarosan megszülettek az után­
zatai, sőt, létrejön egy új műfaj: a robinzonád.
Koiszak/keletkezá körülmáiyei:
Különös hír hozia lázba Angliái 1712-ben. Az előző év oklóberében
hazaérkezell egy Alexander Selkirk nevű skól lengerész, aki hosszú
idői löllöll el magányosan egy szigelen, miuián engedeilensége miau
kapilánya parira leiie, s nélküle hajózoli lovább. A bányaion sorsú
lengerészről löbb beszámoló is napvilágoi láloii, s ezek rövidesen
bekerüllek Dániel Deíoe könyviárába, aki személyesen is lalálkozoii
Selkirkkel.
A puritán felfogás kétarcúsága megfigyelhető a műben. Ez a felfogás
egyrészt a társadalom polgárosodását szolgálta, másrészt viszont
művészeiellenességel hirdetett. Az élvezetet a bűnnel azonosította,
innen a „puritán erkölcs” kifejezés máig érvényben levő jelentése. A
puritánok önmegtartóztató életmódot folytattak, s kidobták a díszeket
a templomokból. A regényben Defoe szabályosan kerüli a mondat-
szerkezetek bonyolítását, és nem használ metaforát, mivel helyteleníti
a nyelv díszítettségét.
A regény elején a fiatal fiú semmilyen tanácsot nem hajlandó megfo­
gadni, s mintha szándékosan keresné a bajt. Nem fogadja meg apja
tanácsát, s a biztonság helyett a hajózás kockázatát választja.
Robinson - Péntek: a szigeten töltött évek végére Péntek a bőre színén
kívül semmiben sem különbözik egy európai polgártól. Robinson
szinte zsarnoki módon kényszeríti rá a saját világfelfogásái, és a
bennszülött nem bosszúval reagál minderre, hanem hálával. Robinson
úgy véli, hogy felvilágosítás állal tette szabaddá Péntek lelkét -
valójában azonban hatalomvágyát élte ki rajta, s a bennszülöttet elide­
genítette saját kultúrájától. Lélekben rabbá tette, kimondatlanul is azt
sugallva, hogy az európai kultúra a legmagasabb rendű, amelyre
ember valaha is szert lehel.
^ K é r d é s - é s probléniakörök:
A címszereplő története vallásos öszlönzésű erkölcsi példák szerepéi
tölti be: Robinson Crusoe-t az isteni gondviselés bünteti hajótöréssel,
amiért elhagyta családját, elhanyagolta vallásos életét, és engedett a
nagyravágyás kísértésének. Megmenekülését is pusztán erkölcsei lelték
lehetővé: mindenekelőtt a körültekintő szorgalom. Másrészt azt su­
gallja, hogy az egyénnek az éleiben feladata, célja van, s az életben
mindenért egyedül kell megharcolnia. Robinson szigete, valamint a
hős magányos helyzete ennyiben a modern világ modelljének is
tekinthető: önerejéből teremti meg a saját világát. A sziget a polgári
világnak, a hős pedig a magányosan helytálló polgári individuumnak
az archetípusa. A regény kulcsol ad az olvasónak, hogy miként
szervezhesse meg és lehesse civilizálná életéi.
Motívumok:
A Crusoe név utal ugyan az angol „cruise” igére, ami cirkálásl, hajózási
jeleni, de Defoe-nak más oka is volt, hogy ezt a nevei válassza.
Gyermekkorában iskolalársa volt egy bizonyos Timolhy Cruso, aki
időközben híres prédikátor len. Az ő egyik lelki kalauzának érvelése
emlékeztet Roinson történetére. A lakatlan szigetre lépve Robinson
úgy érzi magát, mint az első emberpár a Paradicsomból való kiűzetés
után. O is a lehető legtávolabb kerül a békés élettől, azaz az
üdvösségtől; miként Adámnak és Évának, az a feladata, hogy egy
ismeretlen és ellenséges világot meghódítson, majd addig küszködjön,
amíg el nem nyeri az üdvösségei, vagyis a szabadulást.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
M oll Flanders

Ezt a Defoe nevű írót nem is hívták Defoemak. Igazi neve Dániel Foe volt, egy londoni iparoseraber — gyertyaraártó — fia, aki idővel a
plitikai élet terére lépett, és nem találta ehhez el^gé előkelőnek az apáktól örökölt nevet, megtoldotta a iDe szócskával, amelytől nemesi hangzást kaptt. Ügy
vélte, ez a jó hangzás előnyös bármelyik plitikai prtban, Márpdig közéleti szereplésének évtizedeiben könnyedén változtatott pártot, és mindegyik párt szívesen
fogadta, mert könnyed tollal és okos szellemességei tudta bizonygatni bárkinek az igazságát. És mésem mondható lelkiismeretlen pHtikai kalandornak, mert
minden oldalról az emberséet, a méltányosságot, a szegények igazságát kereste. Valamelyest azonban m^is kalandor volt, mert igazságaihoz szinte hajszolta a
veszedehneket, játszott a tűzzel, egymásnak ellentmondó közéleti szerepeket vállalt, és egyáltalán nem törődött azzal, hogy kinek mi a vélemáiye róla. S ha olykor
már mindenkinek rossz véleménye volt felőle, akkor leült, írt eg}' hatásos regényt, és meghódította az olvasókat.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 41

k ÉVSZAM; 1964
M ŰFAJ: parabolaregénv, negatív utópia
SZERKEZETE: 24 fejezet
EREDETI NYELV: m agvar
FORDÍTOTTA: -
FOGALMAK: parabola, negatív utópia
FÓBB SZEREPLŐK: G. A., Larra Erzsébet
X. város kétheti járóíbldre esett attól az állomástól, ahova hosszú
utazása végén G. A. úr eljutott. G. A. egyedül vágott neki a hosszú
útnak. A sivár vidék lassan éledni kezdett, előbb csak elszórt vas­
darabok, huzalok, majd valóságos ócskavastelepek borították be a tájat.
Később többemeletes romos házak jelezték, hogy megérkezett. A
rosszul megvilágított utcán végül is feltűnt G. A.-nak egy óriási házon
egy apró tábla: Hotel Astoria.
A szállodában G.A. úr íol-alá liftezve eljutott a neki szánt szobába.
Ebben a szállodában az volt a rend, hogy kívülről rázárták az ajtót a
vendégre, s néha, rövid időre felkapcsolták a villanyt. Egyébként olyan
sötét volt, hogy az egybenyíló szobákban elhelyezett emberek csak
hangról ismerték egymást.
Különös volt az élet X.-ben. A széles Sugárúton állandóan hömpöly­
gőn a jókedvű tömeg, közlekedési eszközöknek nyoma sem volt. Az
emberek viselkedése is szokatlannak tűnt. G. A. sétája közben tanúja
volt egy gyilkosságnak is. Egy fiatal férfit hirtelen ledölöit egy másik, és
a gyilkos dolga végeztével tovább ballagott, az emberek még fel sem
háborodtak a „műtéten” - ahogy ezt itt nevezték. Másik alkalommal
jól öltözött urakat látott, akik gyenge fizikumú teherhordóik nyakában
lovagollak. Ok voltak a társadalom vértanúi, a gazdagok, akiket min­
denki sajnált. G. A. más furcsaságokat is tapasztalt. X.-ben ismeretlen
volt a kályha, a fűtés, de még könyvekről sem hallottak.
G. A. megunta a szállodát, szobái akart bérelni egy magánháznál. így
jutott el Larra úrhoz s lányához, Erzsébethez. Erzsébet érzéki szép­
sége, tiszta lénye az első pillanattól fogva megragadta a külhoni ván­
dort. A lány bájos ártatlansággal jelentette ki, hogy nem tudja, hány
éves, mert azt nem tartják számon, majd határozottan állította, hogy
állatok pedig nincsenek a Földön, azok csak az emberek jelképei. A
Larra-villában igazi társasági élet folyt, s ezt G. A. is hamarosan megis­
merhette. Ugyanezt tapasztalta hősünk egy másik villában is, ahova
Erzsébettel látogatóba érkezett. Egy fiatal özvegyei kerestek fel, s G. A.
meglepetésére az utcai gyilkosság tettese is jelen volt. Sőt ő volt a tár­
saság középpontja, a fiatal lányok bámulatának tárgya, akik sehogy
sem értették, az özvegy miért nem viszonozza Leone úrnak, a férj
42 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
gyilkosának heves udvarlását. Ügy vélték, Elza azért szenved, hogy így
biztosítsa kifogástalan közérzetét. Mert a lét élvezete megfosztja az
embert lelki nyugalmától. így bölcselkediek, s amikor Elza hirtelen
meghalt, természetesnek vették, hisz elmúlása abban a pillanatban
következett be, mikor szerelmének és szenvedésének mértéke belelt.
Az eset után hősünk nyugovóra tért szállodai szobájában. Azonban
rövidesen valaki megjeleni nála: Erzsébet volt, s az éjszakái a férfival
töltötte. G. A. most már úgy döntött, a lányhoz költözik, tehát rendezni
akarta számláját. A portás viszont bizalmatlanságnak vélte, s roppant
módon csodálkozott, hogy külíöldön távozás előtt ki szokták egyen­
líteni a számlákat. X.-ben ugyanis megvetik a pénzt. Segítségül hívta
hát az igazgatót, aki előbb egymilliót, majd egy koronái számolt lel.
X.-ben a halált sajátos módon értelmezték, amiről G. A. is
megdöbbentő élményt szerzett. Az egyik nap hatalmas tömeget látott.
Az úton nevetgélő, idős és láthatóan beteg emberek haladlak hosszú
sorokban, s mellettük menetük kísérői, akik könnyezlek, szomorúak
voltak. Az öregek kirándulni mentek - legalábbis így mondták; s
magukkal vitték kedves használati tárgyaikat is. Hősünk is követte
Erzsébettel egy darabig a menetet, de aztán elfáradtak és visszafordul­
tak. Kapcsolatuk Erzsébettel mindinkább bensőségessé váll, együtt
éllek, bár a lány időnként másutt aludt. Állította azonban, hogy nem
vált hűtlenné.
Egy nap bíróságra idézték Erzsébetet Leone gyilkossági ügyében
tanúskodni. A bíróság tagjai különféle betegségekben szenvedlek, mert
itt az ítélkezést csak szerencsétlen sorsúakra bízták, hogy azonosulni
tudjanak a vádlottakkal. A börtön, akár egy szálloda, amelyben jól
táplált rabok unatkoztak. A tárgyalás különös hangulatban folyt. A
vádlott s a bírák hosszú fejtegetésekbe bonyolódtak, s a terem végében
elhelyezett zenekar olykor tust húzott. A per váratlan fordulatot vett,
amikor Leone úr bevallotta, hogy kél alkalommal G. A.-i is meg akar­
ta ölni. A bíróság mint bűnre felbujtót, hősünket is perbe fogta, sőt a
későbbiekben a többi érintenél, azok legnagyobb kétségbeesésére, fel­
mentette. G. A. azonban haza készüli, s bár „befogadták a perbe”;
senki sem tartotta vissza, mert X.-ben a hatóság azonos a jó ízléssel.
Elutazása előtt több előadási is tartott a külföldről, szokásairól. X.
lakosai ámulattal hallgatták, s arról álmodoztak, ki mit szerelne csinál­
ni az idegen világban. G. A. hosszan ostorozta hazáját, ahol hazugság
van, a törvény igazságtalan, és legfőbb uralkodó a pénz. Az utolsó
előadása után különös fáradtság fogta el: végképp döntött, hazamegy.
Vele tartott volna még az idősebb Larra úr és Erzsébet is, végül azon­
ban csak egyedül indult útnak. Kél évet töltött X.-ben, s amikor a
vonalon megnézte magát a tükörben, látta, haja teljesen megőszüll.
De nem bánta.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A G. A. belükben Grósz Andor neve rejlik, Déry Tibor egykori isko-
laiársáé, aki lilokzalos körülmények közöli hall meg, vélhetőleg öngy­
ilkos leli. X. város kezdőbetűbe rejletl neve azé a városé, amelynek
víziója az író börtönben áléit élményeire épül.
Ezért van a börtönnek, a büntető eljárásnak és az ítéletnek Déry
művében központi szerepe. A Kerületi Börtön X. centrumában foglal
helyei, a város legtekintélyesebb és legismertebb épülete. X. lakói a
bűntelő eljárás, a vád és az ítélet árnyékában töltik rövid és sivár
életüket. A bírák bárkit perbe foghatnak, a vádlott mindig bűnösnek
számú. A per és az ítélet az eg)'etlen rendezett állapot és szilárd pont
abban a kaotikus világban, amellyel G.A. találkozik.
Előzmáiyek/liatástörtóiet:
Déry Tibor magyarra fordítja André Gide Visszatérés a S zovjetunióból
című híresen antikommunista könyvét, amelyben az író éppen arról
számol be, hogyan ábrándull ki az egész Szovjetunióból és eszme­
világából. Es akkor következik a hivatalos igazságszolgáltatás leg-
elképesziőbb félreértése. Déryt a fordítás megjelenése után kommu­
nista propaganda címén vád alá helyezik, és börtönbüntetésre ítélik.
Ügy látszik, se ügyész, se bíró bele se nézett a könyvbe; a fordítót a
szovjetellenes könyvért mim kommunistát ítélik el és zárják hóna­
pokra börtönbe. Ettől kezdve a kommunisták is a magukénak vélik.
Úgy látszik, ők sem olvasták el Gide útirajzát.
Később a G.A. úrX .-ben megjelenésével már új pályaszakasz indul Déry
Tibor éleiében. Mindent újra akar gondolni, és a kételkedő érlelem mér­
legére akarja helyezni az ember és a történelem vívmányait, lehetőségeit.
Korszak/keletkezés köríilmáiyei:
A regényt 1958-tól kezdte írni a gyűjlőfogházban, és 1960 áprilisában, egy
héttel kiszabadulása előtt, Vácott fejezte be. A regényben többszörösen
visszakísérienek születésének körülményei. Az X. társadalmában alakot
öltő szorongató látomás a regény keletkezésének körülményeire utal.
l)f[ Ábrázolásmód/elbeszdéstecimika:
Az író emelkedett iróniával szemléli hőseinek próbálkozásait és kudar­
cait - ironikus stílusa a század második felének legszebb prózai teljesít­
ményei közé tartozik. Déry a parabola mellett a szatíra eszközeivel is
él, az ad abszurdum viszonyítás technikájával, s ez a képtelenséget
logikussá és a valóságot irrealitássá változtatja.
Konfliktusok:
X. város és a „külföld” viszonyát érdemes megvizsgálni a műben:
A titokzatos X. téren és geográfián kívüli város: utópia, lidérces és
szorongató látomás. Mozgalóelve nem az élet és a küzdelem, hanem a
lemondás és a pusztulás.
G.A.-nak roncsmezőkön, rozsdatemetőkön keresztül kell a városba
vergődnie, beomló házak, véletlenszerű közlekedés, kopott emberek
IDéry Tibor írt egy erotikus tárgyú kisregényt, a Liát, amelyet az újdonságok iránt jó érzeliű C^vát Ernő leközöl a legszínvonalasabb
folyóiratban, a Nyugatban. Emiatt közszeméremsértésért perbe fogják. A kirótt büntetés elől külföldre fut, felvéve öröks^ét, egy bérház
vételárát. Ezzel a Riviérára utazik, ahol léha, költekező életet él, míg Monte~Carlóban egyetlen éjszakán elrulettezi minden pénzét. Amikor anyja itthon el
tudja intéztetni, hogy kirótt fogházbüntetését súlyos pénzbüntet^re változtassák, és ezt ki is fizeti, Déry hazajön, hogy íróként éljen.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
fogadják; a szálloda az alagsorba, a szennyvízelvezető csövek közé
szállásolja el legkedvesebb vendégeit, a liftek rendetlenül cikáznak az
emelelek között, a kereskedők árusítás helyett eltanácsolják a vevőt.
Az emberek véletlenek közöli tengődnek, a gyilkosság büntetlen és
alkalomszerű, a szerelem megalázó érzés, a munka értelmetlen
foglalatoskodás. Az értelmesen cselekvők börtönbe jutnak, a bíróság
viszont gonosztevők gyülekezete, igaz viszont, hogy a börtön csupa
komfort és e világi kényelem.
A célszerű cselekvés az erkölcsi lazaság jele, a boldogság eleve gyanús,
minden hasznos, ami közelebb hozza a pusztulást. Az élet értelme a halál.
Ugyanakkor X. kísértetiesen hasonlít arra a „külföldre”, amelyből G.A.
érkezett. X. nem puszta fantasztikum és látomás, hanem az adott
emberi világ negatív képe.
A „külföld” társadalmát, szemben X. igénytelenségével, a szükségletek
minél teljesebb kielégítésének vágya, a gyarapodásért és a nyereségért
folytatott kíméletlen küzdelem jellemzi.
Valóban van választás az X.-beli világ és a „külföldi” között.'* Egyetlen
kötés létezik itt: az a frissen feltámadó szerelem, amely G.A.-ban
ébredt Larra Erzsébet iránt. Bármily szép azonban ez az érzés, újabb
konfliktushoz vezet; akármennyire azonos természetű is a „külföld” az
X.-beli világgal, időben oly nagy távolság látszik a keltőt elválasztani,
hogy ez a szakadék áthidalhatatlan. A szabadság rend nélkül titkon
dédelgetett álma rettenetté, társadalmi veszéllyé válhat.
^ K érd»-és problémakörök:
Déry a Science fiction műfajában írta meg fantasztikus vízióját, melyben
természetesen a huszadik századi nagy világmegváltó mozgalmak ideo­
lógiájának (és ezek terméketlenségének) alkotta meg riasztóan sivár képét.
Hogyan lehetséges mégis élni egy ilyen világban? - kérdezi az író és főhőse,
s e kérdésre igen sokféle példázaios választ próbál adni. Déry az emberi ter­
mészet rejtélyein és a történelem esélyein töpreng. Azt kutatja, van-e
értelme az ember legfőbb vállalkozásának: a történelemnek, s legyőzheiő-c
a természet végtelen közönye. Azt latolgatja, vajon a történelem megvalósí-
lalja-e a szabadságol és a rendel, az emberi haladás nagy eszményeit.
Motívumok:
X. fantasztikus és szorongató víziója az emberi társadalom és
történelem tragikus céltalanságát, végső értelmetlenségét és szomorú
abszurditását fejezi ki, a tagadás mítoszát teremti meg. És ez a tagadás
nem valamely fennálló társadalmi rendszerre, hanem általában min­
denfajta lársadalomszervező elvre és gyakorlatra vonatkozik.
Az író a regényben használja a Kafkára emlékeztető motívumokat,
elsősorban A p e r elemeit. A hős és a város kezdőbetűkbe rejletl neve, a
roncsmezőn küszködő G.A. vándorlásának nyomasztó képsora, a
város berendezkedése és társadalma, Leone perének lefolyása: meg­
annyi Kafkára utaló analógia.
m
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Szerelem, Ni!{i, B efejez etlen m ondat
43
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Charles Dickens

TWIST OLIVÉR
A ÉVSZÁM: 1857--38
Olivért kényszeríti Fagin, hogy Sikes-szal együtt kirabolják Browniow
úr házát. A fiú ugyan ellenkezik, de Sikes pisztolyt tart a fejéhez.
Feladata betörni egy kis ablakon át, s kinyitni az ajtót, hogy Sikes is
MŰFAJ: regény bemehessen. Olivért meghallják, lövések dörrennek, Olivér összeesik.
SZIERXEZETE: 53 fejezet Olivért meggyógyítják.
EREDETI NYELV: angol
FORDÍTOnA: O ttlik Géza A rejtélyes Monks Fagin bandájához verődik, azt gondolván, hogy ha
FOGALMAK: ipari forradalom, irónia, romantika, szatíra Olivért vissza tudják szerezni és bűnös életre szoktatni, megkaphatja
FŐBB SZEREPLŐK: / l^ es Fleming, Bili Sikes, Browniow, helyette a fiú örökségét. Nancy, Sikes barátnője kihallgatja Fagin és
Charlie Bates, Fagin, Nancy, Noah CJaypok, Toby Crackit, Monks tervét, s elmondja Browniow úr házvezetőnőjének, Rose
Twist Olivér, Vaga'nv Maylie-nek.

Eközben kiderül, hogy Sally elvett egy gyűrűt és egy medált Olivér
anyjától. Monks veszi meg ezeket: úgy hiszi, ha megsemmisíti őket,
Cselekmáiy
sosem derül ki, kicsoda Twist Olivér.

Browniow úr és Nancy a London hídon találkoznak, s Nancy elmond­

Gyermek születik egy dologházban. Anyja szülés közben meghal.
Sally, aki segédkezett, elvesz az anyától egy medált és egy gyűrűt.
Bumble úr, az egyházfi, a gyermeket Twist Olivérnek nevezi el.
Arvaházba küldik kilencéves koráig, majd visszakerül a dologházba.
A gyermekeket a dologházban éheztetik, ezért ők sorshúzással eldön­
tik, ki kérjen még ételt a napi fejadagon leiül. Olivér húzza a rövideb-
bet. Olivért bajkeverőnek bélyegzik, s az egyházközség el akarja adni
őt bárkinek, aki normális inast farag belőle. Majdnem egy kémény­
seprőhöz kerül, de aztán végül egy temetkezési vállalkozó, Sowerberry
úr veszi magához.
Sowerberrynél Olivér sokat harcol Noah Claypole-lal, mert ő megállás
nélkül halott édesanyját szidja. Olivért megverik, újra bajkeverőnek
tartják, mire ő elszökik, és Londonba indul.
London egyik külvárosában Jack Dawkinsszal találkozik a fiú, aki
felajánl neki egy helyet, ahol aludhat. így kerül Olivér az orgazda.
Fagin bűnbandájába. Kevés tanulás után Dawkinsszal, akit csak
Vagányként emlegetnek, és Charlie Bates-szel indul „dolgozni”, s
szemtanúja lesz, ahogy Vagány ellopja egy úr tárcáját. Amikor az úr
észreveszi, hogy kirabolták, Olivért veszik üldözőbe, s egy kis üldözés
után el is fogják. Olivért végül egy szemtanú menti ki a rendőrségről,
s Browniow úr, a sértett fél hazaviszi magához a fiút.
ja, hol találják Monksot. Vagány azonban kihallgatja őket, s közli
Faginnal és Sikes-szal, hogy Nancy elárulta őket. Sikes brutálisan
meggyilkolja Nancyt, majd vidékre menekül.
Fagint elfogják, és halálra ítélik, Sikes pedig menekülés közben
véletlenül felakasztja magát.
Olivérről kiderül, hogy Edwin Leeford és Ágnes Fleming törvénytelen
gyermeke. Edwin egy másik házasságából született gyermeke Edward,
azaz Monks. Kiderül, hogy Olivér csak akkor kaphatja meg örökségét,
ha semmi törvényelleneset vagy becsületbe ütköző nem lesz. Monks
ezért akarta őt tolvajnak nevelni.
Monks megkapja Olivér örökségének felét abban a reményben, hogy
új életet kezd majd. Ezután Monks Amerikába megy, ahol hamar
elherdálja az örökséget, s börtönben hal meg. Rose Maylie-ről kiderül,
hogy Olivér anyjának, Ágnes Flemingnek a testvére. Olivért Browniow
úr örökbe fogadja.

Olivért a Brownlow-birtokon kezelik. Egy idő múlva felépül, s

Browniow úr megkéri, vigyen vissza egy pár könyvet a kereskedőnek,
és fizessen neki öt fontot. Olivért feladata teljesítése közben elkapja
Nancy és Bili Sikes, s visszaviszik Faginhoz.

Browniow úr azt hiszi, Olivér meglógott a pénzével és a könyveivel, s

elkönyveli, hogy Olivér is csak egy tolvaj, semmi más. Ezt az
elképzelést aztán Bumble úr, az egyházfi is megerősíti.

44 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Om
Nemcsak Twist Olivér története ez a mű, hanem egyszerre mindannak
szobrot állít, amit Olivér szimbolizál. A regény címe így egyszerre az
ártatlanság meghurcolásának jelképévé válik. Az ártatlan gyermek
története lesz, akit gonosz erők próbálnak meg a mélybe rántani
magukkal, de végül megmenekül, köszönhetően jótevőinek.
Elozmáiyek/katastörténet:
A regény előzményének tekinthető a krimi megjelenése az angol iro­
dalomban (Poe), illetve Deloe, Swill és Fielding munkássága, az ő tár­
sadalomképük, mely realista módon mulatja be az angol társadalom
visszásságait.
A mű hatolt szinte az összes romantikus regényre, elsősorban azonban
Victor Hugóra {A nyom orultak).
Korszak/keletkezés körülmáiyei:
Az 1830-as években játszódik, amikor a gyerekek még 12-16 vagy még
több órában dolgozlak naponta. Anglia agrárországból ipari állammá
rejlődön. Ebben a korszakban a szegényeknek nagyon nehéz volt a
sorsuk, s ezt a réteget mutatja be Dickens a regényben a saját állapo­
tuk leírásával, illetve azzal, hogy összehasonlítja helyzetüket a
gazdagokéval. Londonban, mely ekkor a világ legnagyobb városainak
egyike volt, ebben a korszakban hatalmas méreteket öltött a bűnözés.
Erről is képet ad nekünk, olvasóknak a regény.
^ Aln^lásmó(l/ell)eszáésteclim^
A cselekményt egyes szám harmadik személyben olvashatjuk egy
névtelen, ám mindentudó narrátor tollából.
Fontos megjegyezni, hogy az író egyáltalán nem objektív: teljes szívvel
Olivér mellé áll. Amikor kisebb, lényegtelenebb vagy morálisan elítélhető
karakterekről beszél, a narrátor hangvétele ironikussá, szatirikussá válik.
Konfliktusok:
1. Olivér-Fagin: Olivér nem akar Faginnak lopni, ezért Fagin más
eszközökhöz folyamodik; szép szóval, hazugsággal veszi rá Olivért a
tolvajlásra, ám ő így sem tudja meglenni azt. Ennek ellenére Olivér
szeretne Fagin kedvében járni, hiszen Fagin „jó volt hozzá”: etette, ágyat
biztosított neki, ápolta. Olivér meglátogatja Faginl a börtönben. Ez Fagin
utolsó éjszakája. Ekkorra Fagin már majdnem teljesen megőrüli,
elvesztette az eszél, csak Olivér jelenléte hoz egy kis megnyugvást.
2. Olivér-Sikes: Sikes meg akarja ölni Olivért, mert úgy érzi, a fiú
veszélyt jeleni rá és bandájára. Sikes látja a fiún, hogy nem rablónak.
^Ő maga foműváiek a háromkötetes Copperíield[Mvidat tartotta, amely némileg önéletrajz. Dickens talán ebben a regényében formálta meg a
legemlékezetesebb alakokat, jókat is, rossz-szlvűeket is. Ezek nála mindig azonnal felismerhetők, mivel a jók mindig szépek, vagy legalábbis
vonzók, a rosszak mindig csúnyák, néha egyenesen riasztó szörnyeteg formájúak. Ennél tovább már senki sem mehetett el a romantikus emberábrázolásban.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
tolvajnak született, s hogy ha egyszer elfogják, mindent el fog mondani
a rendőrségnek.
3. Nancy-Sikes: Nancy beárulja Sikest és a bandái, hogy Olivér életéi
megmentse. Brownlow úr a London Bridge-en hallja a történetet
éjfélkor a ködben, s rögtön értesíti a rendőrségei. Szerencsétlenségére
Nancy nem vette észre, hogy az egész beszélgetést kihallgatták, s ezt el
is mondták Sikesnak és Faginnak. „Cserébe” Sikes agyonveri a lányt.
4. Monks-Olivér: Monks Olivér féliesivére, aki meg akarja szerezni
Olivér egész örökségéi. Ezt úgy érheti el, ha rábírja Olivért, álljon be
egy bűnbandába, lopjon, csaljon, hazudjon, ugyanis a szülők végren­
deletében az áll, ha Olivér bármi ilyet tesz, az egész örökség Monksra
száll. Olivért azonban nem lehet erkölcstelen lettekre rávenni, így
Monks felsül.
^ Kérdés^ és problémakörök:
Lehei-e valaki tiszta és jólelkű egy bűnös, korrupt városban.'* Dickens
szerint igen, a becsület megőrizhető, s ez kitűnik Twist Olivér
jelleméből. Olivér a regényben az ártatlan, a tiszta jellem, akit még a
gonoszság fellegvárában sem lehel elrontani. Sikes és Fagin nem képe­
sek úgy halni rá, hogy a fiúnak ne legyenek ellenérzései a lopással
kapcsolatban, s ne akarja feladni ezt az életformát bármi másért, amit
ennél jobbnak, erkölcsösebbnek talál.
Motívumok:
A leplezett személyiség rengeteg műben megjelenik. Itt Monksról
sokáig nem tudjuk, kicsoda, valamint senki nem tudhatja meg a
regényben, hogy kicsoda Twist Olivér. Olyan álca ez, mint Jean
Valjeané A nyomoniliakh^in, vagy Hamlet őrültsége.
Olivér arca, ami mindig jóságot sugároz, Dickens műve óta meg­
maradt ennek képviselőjeként. Olivér tehát a jóság, az ártatlanság, a
tisztaság megjelenítője a regényben.
A család szerepe: Olivér nem ismeri családja tagjait a műben, ez az
elveszeltség, a reményveszlellség érzetét kelti. Egyúttal tiszteli is őket,
mert ártatlan leikével nem tud hinni annak a feltételezésnek, hogy
anyja elhagyta őt (igaza is van). A család fontosságát is hangsúlyozza
tehát a Twist O livér című mű.
Elvágyódás; Olivér gyakorlatilag folyamatosan szökésben van, amíg
meg nem állapodik a regény végén Brownlow úrnál. Az elvágyódás
tipikus romantikus kép, amely minden romantikus írónál, költőnél
megjelenik, de korábban és később is találunk rá példákat.
A szenso tov^bi ajánlott művei:
C opperfteld Dávid, N ehéz idől{, Pickwick Club, K arácsonyi ének
45
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Fjodor Mikajlovics Dosztojevszkij
BÚN ÉS BŰNHÓDÉS
ÉVSZAM : 1866
M Ű FA J: eszmeregény
SZER K EZETE; 6 rész + epilógus
E R ED ET I N Y ELV : orosz
FORDÍTOTTA: Görög Imre és G. Beke Margit
FOGALM AK: a jólét filozófiája, eszmeregény, polifonikus
regény, realizmus, tetű-elmélet
FŐBB SZEREPLŐ K: Dunya, Liza veta, Luzsin, Marmeladoy,
Mikolaj, PorfirijPetrovics, Raszkolnyikov, Razumihin, Szonya,
Szvidrigajlov, Zoszimov __________
Cselekmóiy
I. RÉSZ
Raszkolnyikov, a péiervári diák elzálogosítani viszi óráját az uzsorás­
nőhöz, miközben felderíti a terepet. Betér egy pincekocsmába, s ott
hozzászegődik Marmeladov, aki elpanaszolja szerencsétlen sorsát.
Hazatérve Raszkolnyikov levelet kap édesanyjától: húga, Dunya férj­
hez megy Luzsinhoz, hogy házasságával rendezett viszonyokat
teremtsen, és ezzel a fiúnak egyértelmű lesz, hogy a lány értük áldoz­
za fel magát. Elhatározza, hogy megakadályozza ezt.
Egy vendéglőben lültanúja egy beszélgetésnek, amely felzaklatja: egy
diák arról beszél, mi lenne, ha megölné az öreg uzsorásnőt, aki úgyis
felesleges.
Raszkolnyikov másnap végrehajtja tervét: baltával agyonüti az öreg­
asszonyt, majd annak váratlanul betoppanó húgát is. Elmenekül és
félöntudatlanul, kábultan álomba zuhan.
II. RÉSZ
Másnap dél leié ébred. Meg kell jelennie a rendőrségen, mert a házi­
asszonyának tartozik. Amikor a rendőrök épp az asszony halálát tár­
gyalják, elájul. Mikor hazaér, az ellopott holmit a szobájából jobbnak
látja máshová vinni: kő alá rejti egy elhagyott udvarban. Négy napig
fekszik súlyos ideglázban. Ezalatt barátja, diáktársa, Razumihin viseli
gondját, aki attól tart, barátja megháborodott. Ezalatt gyanúba keve­
redik egy mázoló, aki a házban dolgozott, és bűnjel is akadt: egy pár
fülbevaló. Raszkolnyikov egyre nehezebben él együtt magába fojtott
titkával. Kidobja Luzsint a Dunyával tervezett házassága miatt,
Razumihint, majd az orvos Zoszimovot is.
Ezután ő maga is elrohan otthonról, hazafelé betér a gyilkosság
helyszínére. Majd tanúja annak, hogy Marmeladovot elgázolja egy
autó. Orvost hívat, de már késő. Ekkor látja először Szunyát,
Marmeladov lányát, aki azért lett prostituált, hogy családján segítsen.
46 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
III. RÉSZ
Miután magához tér, Dunyát választás elé állítja: vagy ő, vagy Luzsin.
Razum ihinnel elmegy Porfirij vizsgálóbíróhoz, mert az öreg­
asszonynál elhelyezett zálogtárgyak tulajdonosait kihallgatják. Porfirij
olvasta a fiú cikkét, melyben azt fejtegeti, hogy vannak olyan emberek,
akiknek joguk van bűnözni.
IV RÉSZ
Szvidrigajlov érkezik, hogy felajánljon tízezer rubelt bűntudatból,
mert korábban megpróbálta elcsábítani a náluk nevelősködő Dunyát.
így feleslegessé vált a Luzsinnal tervezett házasság, és ki is dobják a
vőlegényt.
Raszkolnyikov elmegy Szonyához, és látja, hogy a lány lelke tiszta
maradt, ezért leborul előtte. Elmondja, hogy szakított a családjával, és
Szonyán kívül nincs már senkije. Másnap fölkeresi Poríirijt, hogy átad­
ja a zálogtárgyairól készített följegyzést. De Porfirij már tudja, hogy a
gyilkosság színhelyén járt, és macska-egér játékba kezd.
Raszkolnyikov elveszti az önuralmát, idegroham tör rá. Ekkor érkezik
Mikolaj, a szobafestő, aki azt vallja, hogy ő a gyilkos.
VRESZ
Marmeladov özvegye halotti tort rendez, ahol Luzsin pénzt ad
Szunyának. Majd meggyanúsítja a lányt, hogy ellopott 100 rubelt, ami
az övé volt. Luzsin csele azonban lelepleződik, és megszégyenülve
távozik.
Raszkolnyikov elmegy Szonyához, és bevallja bűnét. Szvidrigajlov a
szomszéd szobából hallja a beszélgetést.
VI. RÉSZ
Porfirij eljön Raszkolnyikovhoz, és őt nevezi meg gyilkosnak.
Szvidrigajlov felajánlja a szökéshez segítségét, de ennek Dunya lenne
az ára. A testvérek hajthatatlanok, és az éjjel Szvidrigajlov agyonlövi
magát.
EPILÓGUS
Raszkolnyikovot nyolcévi szibériai kényszermunkára ítélték. Szonya
vele ment. Dunya összeházasodott Razumihinnel, anyjuk meg­
betegedett és meghalt. A rabságban Szunyával egymásra találnak a
szerelemben, és ekkor veszi kezébe az Evangéliumot is - felismeri,
hogy amit elkövetett, valóban bűn.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A lémát jelöli meg; a végrehajiott bűn és az elnémíthaiatlan lelki-
lurdalás dialógusát. A bűn következménye a bűnhődés (ez a kél szó
osztja kél részre a regényt).
Elozmények/liatástörtaiet:
„Mindannyian Gogol Köpönyegéből bújtunk ki.” (Dosztojevszkij) A
világirodalomban Flaubert-rel és vele kezdődik a klasszikus regénytípus
bomlása. Nélküle elképzelhetetlen a lélektani irányzat kifejlődése.
Hatolt a l'rancia Gide-re a pszichikum következetlenségének ábrázolásá­
val; Kafkára, aki - a nyugati regényben először - a bűn és bűntudat
viszonyából vezeti le az emberi létezés képletét. Merített belőle Thomas
Mann és Faulkner is, de világához a francia egzisztencializmus irodalma
áll a legközelebb: hatásával találkozunk Sarlre és Camus műveiben.
Korszak/kdetkezes körülmáiyei:
Az orosz regény virágkorát az 1860-70-es években érte el. Ekkor írta
valamennyi regényét D~, amikor a jobbágyfelszabadítás után a pol­
gárosodás térnyerésével a patriarkális viszonyok bomlásnak indullak. A
kor fellelte a kérdési: lehei-e kitérni a polgári civilizáció ártalmai elől?
Képes-e az ember uralkodni saját történelmén, szabhal-e törvényi
önmagának a saját akarata szerint. Az író szibériai száműzetése idején
tervezte el, hogy az értelmiségi bűnöző típusáról írni fog.
Polifonikus, többszólamú regénytípus, melyben az igazság szólamokra
van osztva, és minden szereplő csupán egy hangot képvisel. Stílusa; realis­
ta. Hangneme: tárgyilagos. Az alakok belső monológjai és dialógusaik
zaklaioiiak, a közvetlen írói vélemény legtöbbször hiányzik, mintha alak­
jai olyan szabadok lennének, hogy az írónak sincsen hatalma lölötlük. A
doszlojevszkiji regényekben nem jelenik meg a szubjektív szerzői
nézőpont, a regényvilágon kívül marad az író rokon-, illetve ellenszenve,
egyetértése és véleménykülönbsége a hősökkel. Szereplői önmagukat
világítják meg minden lehetséges szempontból, a szerző pedig már nem a
hős valóságát világítja meg, hanem a tudatát mint másodfokú valóságot.
Konfliktusok:
A mű alapját az eszmék harca adja. Maga a szerző nem szól bele a
szólamok dialógusába, nem áll egyik eszme pártjára sem.
A szólamok; Raszkolnyikov gyilkossága szándéka szerint intellek­
tuális, s arra irányul, hogy bizonyítsa elméletét.
Luzsin: „M indent csa\ m agadn af(‘ - hirdeti, s ennek érdekében ölni is
szabad.
i Dosztojevszkij fiatalon egy politikai büntetőperbe keveredik, amellyel a cári rend meg akarja rémíteni az értelmiségi ifjúságot. Halálra^^
ítélik, kivezetik az akasztófa alá, és csak ott olvassák fel a kegyelmet. Ezután következik a szibériai kényszermunka, majd a katonai szol­
gálat. Harmincnyolc éves, amikor visszatérhet az emberi társadalomba. Mindeddig életének fó élményei a rémület, a megaláztatás. És közben az epileptikus
rohamok.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Szvidrigajlov: nemet mond a világra azzal, hogy akarattal átlép minden
erkölcsi korlátol, s e felfogás logikus következménye az öngyilkosság.
Szonja: a rációval adott válaszokkal ellentétben az ő válasza a szív
döntése, a leremtményludailal ráhagyatkozik a Gondviselőre.
2. Raszkolnyikov belső konlliklusa: az öregasszony meggyilkolásával
be akarja bizonyítani, hogy a kiválasztottak közé tartozik. De
számításába hiba csúszik, és megöli az öregasszony húgát is, ami min­
den szempontból fölösleges. A bűn súlyát végül nem tudja elviselni.
3. Raszkolnyikov nyílt konlliklusa: a társadalmi korlátok ellen lázad,
és szabadságát inkább egyéni léiében keresi. A kapitalizmus nyomor­
ral, alkoholizmussal és prostitúcióval terhes világa ellen is lázad.
Kérd»^ és problémakörök:
Mi a szabadság? A modern társadalomban hol vannak a cselekvés
határai? A cél szentesíti az eszközt?
A jólét filozófiája:
A világon mindennek alapja a magánérdek. Hiszen mennél több a jól
intézett magánügy, annál szilárdabb a társadalom alapja, és annál job­
ban fejlődhet benne a közügy. Tehát ha kizárólag csak magamnak
szerzek, azzal szerzem a legtöbbel mindenki számára. (Luzsin fejti ki
az elméletet a regényben.)
Tetű-elmélel: Raszkolnyikov elmélete. Az embereket kél csoportra oszt­
ja. A többség a hangyabolyhoz, a jelentéktelen tömeghez tartozik = tetű,
akiért nem kár. Aztán van néhány kiválasztott, a Napóleonok fajtája,
akinek mindent szabad. A kivételes, az uralkodásra hivatott ember annyi­
ra szabad, hogy valamilyen eszme nevében még gyilkolni is joga van.
A hit világa: Szonya iránti szerelme révén Raszkolnyikov átkerül az
istentelen, üres világból a hit jelenlésleli világába a regény végén.
Megtér. (Epilógus)
Motívumok:
A bűn motívuma D~ több regényében visszatér.
Hallgatózás - gyakrabban fordul elő, mint a leskelődés. Nem véletlen,
hogy minden lényegesei m eghallanak a regényben (pl. mikor
Raszkolnyikov meghallotta a liszt és a diák beszélgetését az öreg­
asszonyról).
Számmisztika - egyetlen regényen belül hihetetlen mennyiségű szám
van jelen, törlek, névmások, névelők formájában is. Ezekből a hetes
számol érdemes kiemelni; a regény hetes tagolódású, az első kél rész
hét-hét részből áll. A gyilkosságok este hét után történtek síb.
Almok - Raszolnyikov többször is álmodik, ami a lelkiismerei-furdalás
visszatérő jele.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Feljegyzések egérlyuk ból, A félk egyelm it, Ördögök, kamasz, A
Karamazon testvérek
47
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Friedrich Dürrenmatt
A FIZIKUSOK
h ÉVSZÁM; 1962
M ŰFAJ: tragikomédia
S2®RKEZETE: 2 felvonás
EREDETI NYELV: német
FORDÍTOTTA: Ungvári Tamás
FOGALMAK: paradox színház
FŐBB SZEREPLŐK; Einstein, Mónika nővér, Möbius,
Newton, Voss felügyelő, Zahnd doktornő
Cselekmoiy
ELSŐ FELVONÁS
A Les Cerisiers magánszanatórium régi épülete bolondokházaként
működik. A legtöbb beteg már az új épületben lakik, a régi szalonban
három beteg szokott feltűnni. Mindhárman fizikusok. A fizikusok
maguknak élő, csöndes mintabetegek lennének, akik elvitatkoznak
egymással, ha nem történlek volna gyilkosságok az intézményben.
Nyomozás folyik egy nővér meggyilkolása ügyében.
A rendőrség megszállta a házal, Voss felügyelő vezetésével ujjlenyoma­
tokat vesznek. A tettes a magát Einsteinnek képzelő beteg, aki az
állólámpa zsinórjával fojtotta meg a nőt. Kb. három hónappal koráb­
ban hasonló esel történi: akkor a magát Newtonnak képzelő beteg ölt
meg egy nővért. A felügyelő a doktornőnek arra tesz célzási, hogy a
betegek közveszélyesek, gyilkolnak. A doktornő erre kifejti, az
egészségesek is. Védelmébe veszi betegeit, azt mondja, kórházai vezet,
nem legyházat. A doktornő ezután arról beszél, milyen közös voná­
sokat lát a kél baleset mögött. Mindkét tettes egy-kéi éve kerüli az
intézetbe, mindketten radioaktív anyagokkal dolgozó fizikusok voltak.
Elképzelhető, hogy ennek van valamilyen hatása az agyra. A felügyelő
lehetetlen, betegeket nem tartóztathat le, viszont von Zahnd doktor-
kisasszonytól megtudja, hogy itt él egy harmadik fizikus, Möbius is, de
ő ártalmatlan. Már tizenöt éve a szanatóriumban van, de nem kerüli
kapcsolatba a radioaktivitással, nem kell tehát újabb balesettől tarta­
niuk. A felügyelő ennek ellenére ragaszkodik a férfi ápolókhoz, és a
doktornő ígéretet lesz erre a cserére.
Möbiusi meglátogatja a családja. Felesége bejelenti, hogy újból férjhez
ment, egy misszionáriushoz, akivel hamarosan hosszú útra indulnak.
A három fiú most látja először és utoljára apját. A találkozás jól indul,
de rosszul végződik, mert Möbiusra rájön a roham, és elzavarja család­
ját. Utólag kiderül, így akarta megkönnyíteni az elválást.
Mónika nővér bevallja, hogy szerelmes belé. Möbius is szereli, éppen
ezért akarja elküldeni a lányt, de mivel nem sikerül, megöli.
48 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
MÁSODIK FELVONÁS
Alig egy órája ment el, újra itt a felügyelő. Voss felügyelő nem is
kíváncsi a lettesre, csupán regisztrálja a történtekéi. A doktornő teljes
kudarcról beszél, ez a harmadik gyilkosság lönkreieiie. Möbius azt
vallja, hogy Salamon király parancsára cselekedett, és arra kéri Vossi,
hogy tartóztassa le. Am a felügyelő örül, hogy nem kell érvényt
szereznie a törvénynek, végre először biztos helyen, örökre bezárva
tudhat három bűnözői. O is távozik.
Vacsora közben Newton lelfedi kilétét Möbius előtt: ő igazából Kilion,
az analógiaian megalapítója, és a titkosszolgálat megbízásából van itt:
meg kell szöktetnie Möbiusi, minden idők legnagyobb fizikusát.
Dorothea nővér minderre rájött, ezért kelleti megölnie. Einstein is
színt vall: ő pedig Eisler, az Eisler-elTekius felfedezője, szintén Möbius
miatt van itt, egy másik titkosszolgálat küldte. Mindkét ügynök
revolvert ránt elő, de aztán közös megegyezéssel a kandalló mögé rejlik
az ápolók elől. Eisler is azért ölte meg Iréné nővért, mert gyanúi fogott.
Mindhárman leülnek az asztalhoz, és folytatják a megkezdett vacsorát.
A nővéreket időközben lecserélték izomkolosszus férfi ápolókra, akik
rácsokat és zárakat szerelnek fel mindenhova.
A fizikusok vitatkoznak. Möbius zseniális felfedezéseket tett, de nem
akarja, hogy az emberiség kezébe jussanak - ezért van itt. Newtont
csak a tudomány szabadsága érdekli, kiszolgál minden rendszert,
amely őt békén hagyja. Einstein felelősségei érez: a döntés jogát, hogy
kinek a javára fordítják a tudományt, a fizikusoknak meg kell
őrizniük.
Míg vitatkoznak, Möbius bevallja, hogy elégelte a kéziratait. Neki az a
legjobb, ha bent marad a bolondokházában. Ezt tanácsolja a másik kél
fizikusnak is. Azt mondja, a fizikusoknak vissza kell venniük a tudá­
sukat, és csak idebent lehetnek igazán szabadok. Vannak olyan kock­
ázatok, amiket nem szabad vállalni. O ezt felismerve választotta a
csörgősipkái, inkább azt mondta, hogy Salamon király megjeleni neki,
mint hogy nyilvánosságra hozza a munkáját, és ezzel a világ
katasztrófáját idézze elő. Szavai meggyőzően hangzanak.
Mindhárman bent maradnak, és szövetséget kötnek.
Von Zahnd dokiorkisasszony pedig bevallja, hogy lehallgatta őket, és
Möbius összes feljegyzéséről másolatot készített. Kiderül: ő az igazi
őrült, nem a három fizikus, akik tehetetlenül visszasüppednek az
őrültség álarca mögé.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A mű a fizikusok középpontba állításával a tudósok felelősségének
kérdését veti fel.
Elozméayek/hatastörtéiiet:
Georg Kaiser, Franz Kalka, Arthur Schopenhauer és Friedrich
Nietzsche művei mellett Arisztophanész és az antik görög és római
tragédiák voltak a kedvenc olvasmányai, de sokat merített Frank
Wedekind, Kari Kraus és Theodor Fontane műveiből is.
Dürrenmatt sokat merít a régi és a modern dráma mestereitől, gondo­
lataikat, módszereiket új köntösbe öltözteti, sajátos hangvétellel adja
tovább.
Brechttől átveszi a tudatos elidegenítő technikát, a példázatszerűséget,
a parabolaszerű stilizálást, és olyan fejtetőre állított világot jelenít meg,
mint az abszurdok. Elveti a naturalista drámát, de megőrzi a hagyo­
mányos arisztotelészi formát.
Korszak/keletkezés körülményei:
A XX. század soklélesége az egységes világkép, az egységes stílus
kialakulását nem tette lehetővé. Nagyon különböző megközelítésben
ugyan, de lényegében mindig azonos kérdést jár körül sok mű: a nyu­
gati polgári világ válságát, az individuum ellehetetlenülését. A világ
nem számítható ki, sorsát a véletlenek döntik el, mondta Dürrenmatt
a második világháború után.
Abrázolásmód/elbeszéléstecimika:
Dürrenmatt műve hagyományos, minden formabontást nélkülöző mű.
A szerző egy klasszikusnak nevezhető vígjátéki helyzetet dolgozott ki.
Az író tudatos iróniával használja fel a krimi eszközeit. Vígjátéki for­
dulatra épül a dráma végkifejlete.
K on^tusok:
A három tudós három lehetőséget jelenít meg:
1. Newton, aki minden rendszert kiszolgál, amelyik őt békén hagyja.
2. Einstein, aki a politikának rendeli alá a tudományt.
3. Möbius, aki mindenkor meg akarja őrizni a tudomány függetlenségét.
IÉletének utolsó évtizedei folyamán Dürrenmatt visszatért a festéshez és a grafikához. Nagy mennyisei! anyagot hagyott hátra, s e művek
többsége számos érintkezési pntot mutat színpadi és egyed) alkotásaival. Képeinek egyik központi alakja a labirintusban rekedt Minotaurosz,
aki már csak Theseus v^ső csapását várja.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Ff Kérdés^ és problémakörök:
A mű a tudósok felelősségét veti fel, de a kialakult világról mond
ítéletet. A tudomány és technika fejlődésének századában meddig ter­
jed a leifedezők felelőssége, ötleteiket milyen célok elérésében
használják fel. A tudományos felfedezések veszélyéről szóló műben a
hidegháború és a fenyegető világkatasztrófa ellen emeli fel szavát az
író. A drámához fűzött 21 pontban ezt olvashatjuk: „A fizika tartalmi
kérdése a fizikusok ügye. A fizika hatása: mindannyiunk ügye. Közös
ügyeinket csak együttesen oldhatjuk meg.”
Örült világunkban az elmebetegek a világ elpusztításán munkálkod­
nak, a tudósnak pedig őrültnek kell tettetnie magát, nehogy
felfedezésével az emberiség elpusztítását szolgálja.
Möbius rájött a minden elképzelhető felfedezések titkára. Megoldotta
a gravitáció problémáját, megalkotta az elemi részecskék egységes
elméletét. Tisztában van felfedezése jelentőségével, azzal, hogy a
felfedezését gátlástalanul a saját céljaira használhatja fel, akinek a
kezébe kerül. Ügy érzi, a legjobb megoldás, ha őrültnek tetteti magát.
Dürrenmatt itt csavar egyet a történeten. Möbius tettével pontosan azt
éri el, amit el akart kerülni. Egy olyan bolondokházát választott ki,
ahol éppen ő és a miatta odakerült fizikusok juttatják egy őrült dok­
tornő szolgálatába felfedezéseiket.
Dürrenmatt a paradoxonok nagy kedvelője, saját színházát „paradox
színháznak” nevezi: az foglalkoztatja, hogy a tettek hogy fordulnak
önmaguk ellen. Hogy lehel, hogy ugyanazt érjük el, mint amit el akar­
tunk kerülni. Mintegy azt példázza, bármiképpen is cselekedjünk,
csak a lelteinket tudjuk irányítani, következményeik fölön már nin­
csen hatalmunk. Cselekedeteinknek urai lehelünk, de a követ­
kezmények felelt már nincs hatalmunk.
Motívumok:
Az író a cselekményt a bolondokházába helyezi, s ezzel megteremti a
téma bemutatásához szükséges távolságot. A helyszín egyúttal őrült
világunk szimbóluma.
Möbius: „Csupán az őrültekházábán vagyunk szabadok. Csak az őrül­
tekházábán szabad gondolkodnunk. Odakint a szabadságban gondo­
lataink robbanóanyagok.”
A műben a szabadság azt jelenti, hogy elismerem és elfogadom a
véletlen hatalmát, vagyis az igazi szabadság az, hogy elismerjük,
valójában nem vagyunk igazán szabadok.
i;^ A szerző további ajánlott művei:
A nagy Romulus, Az ö reg h ölgy látogatása
49
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Eötvös József
A FALU
ÉVSZAM ; IMS
M Ű FA J;irányregény
SZ ER K EZETE: 39 fejezet
ER ED ET I N Y ELV : magyar
FO RD ÍTO TTA ;-
FOGALM AK; irányregény, irónia, komikum
FŐ BB SZ ER EPLŐ K ; Erzsébet, Kislaky Bálint, Kislaky
Kálmán, MacskaházyAdám, Nyúzó Pál, Peti cigány, R éty Ákos,
R éty Etelka, R éty Sámuel, Rétyné. Tengelyi Jónás, Tengelyi
Vilma, Ü veges Jancsi, Vándory Boldizsár, Viola, Zsuzsi
Cselekináiy
A XIX. század elején járunk, egy Taksony megyei falucskában,
Tiszaréien. Az alföldi kis település a dúsgazdag és előkelő Réty család
tulajdona. Réty Sámuel, az alispán ifjúkorában együtt végezte jogi
tanulmányait a falu megbecsült és tisztelt jegyzőével. Tengelyi
Jónással. Az idők folyamán Réty és Tengelyi eltávolodtak egymástól, a
jegyző csak a falu papjában, Vándory Boldizsárban bízik igazán.
A faluba érkezik Réty fia, aki a jegyző lányának, Vilmának udvarol.
Ákos becsületes, tisztességes fiatalember, aki apjával ellentétben
törődik a szegényekkel. Az ifjú még apja első házasságából született,
anyja fiatalon halt meg. Ákos barátja Kislaky Kálmán, aki Rétyék bir­
tokszomszédjának, Kislaky Bálintnak egyetlen fia. Az öreg Kislaky, a
Réty család leánygyermekét, Etelkát szánja fiának feleségül. A fiatalok
társaságához csatlakozik még két megvesztegethető tisztviselő. Nyúzó
Pál, a járás főbírája, és Kenyházy András, a főbíró esküdtje. A fiatalok
köszöntik a jegyzőt és Vándoryt, miközben a pandúrok éppen arra
viszik Peti cigányt. Nyúzó Pál durva módszerekkel próbálja rávenni az
öreget, hogy bevallja: ő Violának, a környék hírhedt betyárjának a
cinkosa. Jót nevetnek Nyúzó ballépésén, amikor kiderül, hogy Peti
cigány az alispán gyorsfutárja, aki éppen Réty parancsára igyekszik sz.
Vilmosra, a közelgő választások ügyében.
Mikor Tengelyi hazatér, otthonában találja Viola beteg feleségét.
Zsuzsikát és annak két gyermekét. A szerencsétleneket a jegyző jólelkű
lánya, Vilma fogadta a házukba. Peti cigány találkozik Violával, és
tudatja vele, hogy családja a jegyzőék házában lelt oltalomra. A
haramia kezdetben becsületes ember volt, akit Nyúzó szolgabíró tett
gazemberré. Mikor a férfi megtudja, hogy Zsuzsi beteg, nem törődve a
pandúrokkal belopódzik a faluba. Üldözői azonban a nyomára
bukkannak, és betörnek Tengelyi házába. Violának sikerül
megszöknie, s Liptáknéval megüzeni a jegyzőnek, hogy vigyázzon a
vasládában őrzött hivatalos irataira.
50 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Mindeközben Réty Ákos húgával, Etelkával beszélget. Fájlalja, hog)'
miután bevallotta Vilma iránt érzett szerelmét, a jegyző nem látja
szívesen. Tengelyi tudja, hogy Rétyék nem kedvelnék a szegény család­
ból származó lányt.
Rétyné - Réty második felesége - eközben ügyvédjével,
Macskaházyval gonosz tervet eszel ki a vasládika megszerzésére,
melyben a jegyző és a pap iratai vannak. Az asszony ugyanis
tudomást szerzett róla, hogy férjének van egy féltestvére, aki bár­
mikor előállhat vagyoni követeléseivel. Macskaházy, a zsidó Üveges
Jancsit bízza meg a terv végrehajtásával. A lélszemű haramiához
csatlakozik Cifra Jancsi, aki egyszer már kirabolta Vándoryt. Peti
cigány kihallgatja a rablók párbeszédét, és elmeséli Violának, mi
készül Tengelyi ellen.
A jegyző ezalatt a titkos szavazáson vesz részt, s megrökönyödve
figyeli, ahogy a táblabíró mindenkinek a fölébe súgja, hogy kire kell
szavazni. Amikor szót emel ez ellen. Nyúzó „nemtelennnek” nevezi, s
haza küldi a nemességét igazoló papírokért. A jegyző elkeseredik,
amikor megtudja, hogy iratait ellopták, hiszen papírjai hiányában
földönfutóvá válik családjával együtt.
Eközben a pandúrok Violáék nyomára bukkannak. A betyárok
búvóhelye kigyullad. Viola az iratokkal együtt Nyúzó és Macskaházy
karjaiba fut, akik Kislakyék udvarházába viszik, hogy azonnal
felakasszák. Viola mindent elmond az alügyész Völgyesynek Rétyné
tervéről, ám senki nem hisz neki. A Réty testvérek arról értesítik leve­
lükben Kislaky Kálmánt, hogy az iratokat mostohaanyjuk lopatta el.
Viola nem bűnös. Kálmánék éjszaka megszöktetik Violát. Macskaházy
zsarolással próbál pénzt kicsikarni Rétynéből, aki megdöbbenve
értesül róla, hogy az iratok nem semmisültek meg a tűzben. Peti
cigány megint kihallgatja a beszélgetést, és szól Violának, aki éjszaka
betör az ügyvéd házába az iratokért. Menekülés közben elejt néhány
papírt, leszúrja Macskaházyt. A cselédség vérbe fagyva talál rá az
ügyvédre, aki Tengelyi nevét említi, a kályhalyukban bujkáló Üveges
Jancsit pedig elfogják. M egkezdődik a nyomozás Macskaházy
meggyilkolásának ügyében, s Tengelyire terelődik a gyanú. Az elszórt
iratokon felismerik Tengelyi írását.
Vándory levelet ír Rétynek, és bevallja, hogy ő a titokzatos féltestvér,
aki lemondott mindenről az alispán javára. Ennek fejében kéri a
jegyző szabadon bocsátását, Réty azonban tehetetlen a törvénnyel
szemben. A börtönben járvány tör ki. Üveges Jancsi megbetegszik, és
mindent bevall a papnak, Rétyné öngyilkos lesz. Kálmán inasa egy
közeli tanyán talál rá Violára, aki halott gyermekeit gyászolja. A betyár
elindul, hogy átadja Réty Ákosnak a jegyzőt tisztázó iratokat. A
pandúrok üldözőbe veszik, meglövik, de azokat még át tudja adni a
fiúnak. Tengelyi kiszabadulása Viola halálába került. Ákos és Vilma,
Etelka és Kálmán összeházasodnak. Viola feleségét halva találják férje
sírjára borulva.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A cím csak részben fedi a mű larlalmál. A löriéneiből ugyanis nem
csupán a lalu jegyzőjének, Tengelyi Jónásnak éleiéről, börtönbe
kerüléséről és szabadulásáról ériesülheiünk, hanem a korabeli tár­
sadalmi viszonyokról, csalásokról, intrikákról és egyéb bűnökről.
Elozmények/hatástörténet:
Eötvös gondolkodásában igen nagy változást hoz külföldi útja. Nyugati
utazása során bejárja Németországot, Svájcot, Angliát és Fran­
ciaországot, s koriársaihoz (Széchenyi, Wesselényi) hasonlóan ő is
kénytelen beismerni, hogy Magyarország súlyos elmaradásban van
Európa mögött. Hazatérve a magyar politikai irányzatok közül a cent­
ristákhoz csatlakozik. A centristák az erős központi hatalom állal irányí­
tott reformok hívei voltak. Más mozgalmakhoz hasonlóan támadták a
feudális intézményeket és az előjogokat, azonban határozottan
elzárkóztak az erőszaktól és az államrendszer megváltoztatásától.
Polmkai programját szépirodalmi formába öntve megírja A falu jegyz ő je
című művét, mely 1845-ben jelenik meg. A könyv egy centralista szem­
léletű vádirat a megyerendszer és a feudalizmus bástyái ellen.
Korszak/ keletkezés körülményei:
A XIX. század elején a magyar regény történetében jelentős előrelépés
következett be. A felvilágosodás és a reformkor kulturális és politikai
törekvései látványos fejlődési indítottak el. 1828-ban megalakult a
Magyar Tudományos Akadémia, s a megélénkülő irodalmi élet Erdély és
Magyarország irodalmát is megújította. Az írók, költők világot látott,
művelt emberek, akik az európai irodalom kiváló ismerői, művészetükre
tehát nemcsak a romantika, hanem a realizmus is hal. Afa lu jegyz őjéb en
Eötvös realisztikusan ábrázolja a megyei, választási és bíráskodási vissza­
éléseket, a böriönviszonyokat és a társadalmi visszásságokat.
Ábi^lásmócl/elbeszélésteclmika:
Az elbeszélő a műben váltogatja a narrátor! funkciói; leírás, politikai
megjegyzések, önrellexív (saját magát értékelő) kiszólások váltják
egymást, fonódnak össze.
Lírai: az első fejezetet az Alföld leírásával kezdi, majd Tiszarél bemu­
tatása után elvezet Törökdombra, ahol Tengelyi és Vándory élnek. A
szereplők hosszas jellemzése után elindul a cselekmény Peti cigány
elfogásával, azonban a narrátor figyelme Nyúzó Pál felé fordul, s a
főbíró részletes jellemzése és leírása következik.
Oiireflexív: az elbeszélő és hallgatója közli kapcsolat meglehetősen
hangsúlyos. Az elbeszélő számtalanszor megszólítja olvasóját,
legtöbbször hibáit, elkalandozásait mentegetve: „Eltértem! Ne vedd
rossz néven, nyájas olvasó; tudod, régi szokásom ...” A cselekmény
Eötvös az 1848~as Batthyány-kormánjban kultuszminiszter lett, s első rövid minisztersége idején már számos tervet készített az oktatás
ügy megreformálására. A kiegyez&t (1867) követően ismét elvállalta a kultuszminiszteri tárcát. Nevéhez fűződik a kötelező népiskolai oktatás
bevezetése és a tudomány terén számos hasznos kezdeményezés._ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
menetét sokszor az szakítja meg, hogy az elbeszélő túlságosan az
előtérbe tolakodik. Hosszú sorokon keresztül saját magáról beszél;
„Egy ismerősömmel a hegyek közölt jártam egyszer...”
A mű hangvétele erősen ironikus, néhol komikus. A narrátor
Tengelyivel való együttérzése mellett mindvégig jelzi a köztük lévő
távolságot, helyenként iróniával mulatja be a főhőst; Tengelyi ismerlelell
vonásait például „felette kétséges tárgynak” nevezi, s az olvasókra bízza
annak eldöntését, hogy ezek pozitív vagy negatív tulajdonságai a
jegyzőnek. Az alföldi táj leírásában, a Réty-ház bemutatásában is él az
elbeszélő a komikum eszközeivel. A beszélő nevek egy része is komikus
pl. Nyúzó, Macskaházy, Kislaky, Kenyházy, Vándory.
Konfliktusok:
A szereplőket kél csoportra oszthatjuk a regénybeli szerepük és konf­
liktusbeli helyzetük alapján: jók és rosszak, hasznosak és haszonta­
lanok. A konfliktus kirobbantója Rélyné, az alispán felesége, aki
pénzéhsége, kapzsisága miatt több ember életét teszi tönkre. Tengelyi
Jónás a művelt, felvilágosult gondolkodó, a megaláztatások és a
bebörtönzés után elveszti a tisztaságba, erkölcsösségbe vetett hitét.
Viola, a tisztességes gazdaember Nyúzó miau válik betyárrá, s értel­
metlen halálát is a főbíró pandúrjai okozzák. A vagyoni különbségek is
konfliktushoz vezetnek: Réiy és Tengelyi korábban jó barátok voltak,
együtt végezték az egyetemet, azonban a vagyoni helyzet és a politikai
hovatartozás különbsége miatt eltávolodtak egymástól. A jegyző
kezdetben vonakodik Ákoshoz adni Vilmái, mivel úgy gondolja, a Réiy
család nem látná szívesen a szegény családból származó lányt. A
szerelmesek egy ideig nem is láthatják egymást.
^ Káxlé^ és problémaköiök:
A falu jegyzője centralista szemléletű vádirat a megyerendszer, a feu­
dalizmus bástyái ellen. Tengelyi Jónásnak Taksony vármegye hatal­
masságaival vívott harcában és bukásában a szerző azt példázza, hogy
intézményesen kell megoldani az önkormányzat és a polgárjog
bevezetésének programját. Mindeközben felvázolja a jobbágyság siral­
mas helyzetét a nemesi vármegyékben.
Motívumok:
Tengelyi Jónás visszavonulása, kertészkedése utalás Voltaire Caudide
című művének zárlatára (Arany János K ertben című elégikus köl­
teményének is a ken az alapmotívuma).
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A házasulok^, Bosszú, A karthauzi, M agyarország 1514-ben, A nővérek,
Uralkodó eszmék, A zsidók ^rnancipációja. S zegénység Irlandban, A K elet
N épe és a Pesti Hírlap, R eform
51
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Esterházy Péter
A SZÍV SEGÉDIGÉI
h ÉVSZAM; 1985
MÖFAJ: regény
SZERKEZETE: 2 rész
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: intertextuaKtás, posztmodern
FŐBB SZEREPLÓK: a fű i a fiú két testvére, az apa, Kelemen
Guszti Lizi (az anya)
A regény mouója Ludwig Wiiigensteiniől származik:„Az lud beszélni,
aki reménykedni lud, s viszont.” A mű beszélőjének emberi és művészi
problémája az, hogyan beszéljen anyja haláláról.
Az előszó után a következő szavakkal kezdődik a könyv: „Az Atyának
és Fiúnak”.
Azt, hogy az anyjuk komoly beteg, mondja a beszélő, már évek óla
tudták, mégis váratlanul érte őket, a gyerekeket az apjuk szigorú tele­
fonja: azonnal menjenek haza. Megérkeznek a kórház elé a már fel­
nőtt gyerekek, először a beszélő fiú, aztán az öccse és a húga. A kórházi
nővér megmutatja, hol fekszik az anyjuk. Nagyon rosszul néz ki.
Húga ráhajol anyja kezére, ő meg javasolja, hogy imádkozzanak.
Imádkoznak, és apjukra gondolnak. Nagyon nem tudják, mit is csinál­
janak most. Az ajtóból anyjuk kezelőorvosa figyeli őket, aki az öcs
barátja. Nagyképűen beszél a halálról.
A temetés napján együtt reggeliznek, a három gyerek és az apa.
Vitatkoznak a részvétnyilvánítás fogadásának rendjéről. A gyerekek
ebben nem akarnának részt venni, de az apa hajthatatlan. Fekete
nyakkendőt is vetet a fiával, akinek csak mintás van, s aki végül a sarki
trafikban kap egyet. Felköti, ám a temetőben próbál majd megsza­
badulni tőle. De nem tud, később egy csomó temetésen hordja majd
még, legutóbb Illyés Gyuláén, közli velünk.
Öccse - idegességében - ezt mondja apjának: „Maga ölte meg
anyánkat!” Négyen állak aztán elöl a ravatalozóban, igyekeznek
viselkedni és nem sírni. Az urnát a nagyszülők sírján egy kis lyukba
teszik. Fogadják a részvétnyilvánításokat, a beszélő fiú rájön, apjának
volt igaza, jólesnek neki a kézfogások.
A halotti toron sokan vannak, nagy a rokonság. Mindenféle családi
történeteket mesélnek. A doktor is sokat okoskodik. Különböző
idézetek hangzanak el, melyek részben más íróktól valók.
Az elbeszélő közben lÖllogja, hogy árva lett, nincs anyja többé.
Miközben anyjára gondol, a világirodalom néhány szöveghelye jut az
52 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
eszébe, például Borges. Ekkor egy fekete oldal következik a könyvben,
benne középen eg)'eilen fehér betűs sor, mely Pál apostolnak a
korinthusbeliekhez írott levelére játszik rá: „Zengő érc vagyok és
pengő cimbalom!”
Ezután az anya beszél kicsi fiához, aki meghall. Megfordul tehát a
helyzet, anya siratja gyermekét. Azt mondja az anya, fél ebben az
országban. Lehet, hogy másik országban is félne, mondja, de hál ő
éppen ebben fél.
Halott gyerekének egy történetet mesél az anya uráról, a fiú apjáról,
aki regényt írt, és a katonák rárontottak. Az apa félelmében bátran
nekiesett a katonáknak. Aztán álmairól, majd gyerekkoráról mesél a
fiúnak, többek közt a thujákról, a Miatyánkról meg a szerelemről.
Megtudjuk, hogy az anyát Lizinek hívják. Hozzáment Kelemen
Gusztihoz. A fiú későbbi apja, akit az anya már akkor is ismert, vérig
sértődött ezen. Kelemen Guszti aztán vérhast kapott a Donnál. Az
anya utána ment férjhez a fiú apjához, de a szüzességét Gusztinak
adta. Mesél a házasságukról, az életükről. A piknikekről például,
amikor mindketten annyira szerették volna, ha lefeküdnének ott a
hegyekben, a zöldben, és az mégse történt meg akkor soha.
Az anya a fia temetéséről kezd el beszélni, jövő időben. Elképzeli,
milyen pompás, díszes lesz, és milyen iszonyatos. Különböző variá­
ciókat képzel el azzal kapcsolatban, mit fog csinálni a temetésen:
botrányt fog csapni, fogadja megadóan a részvétnyilvánításokai,
szeretne szép lenni majd akkor, olyanná szeretne lenni, mint a fia...
Éjjel van. Nézi az anya a fia fényképét.
A következő jelenetben már a fiú eteti húslevessel beteg anyját, aki ágy­
ban fekszik. Anyja vécére akar menni. Fölsegíti. Nehezen megy min­
den. Anyja lába combtőtől térdig be van kötve. Öreg már. A lábszára
azonban még így is mutatja régi szépségét. Nagy fájdalmai vannak, de
fegyelmezetten tartja magát.
Szerencsétlenkedve kicsoszognak a folyosón, a falaknál betegek
ácsorognak. A vécé a folyosó végén van. Körülményesen ráülteti a
vécére. Anyja azt mondja, szarnia kell. Végül csak pisil, állva. A fiú
nevet a csobogás miatt. Erre anyja nem tud tovább vizelni. Indulnak
vissza az ágyba. Anyja elalszik. A fiú óvatosan kihúzza kezét az
anyjáéból, menne már. Az anyja megszólal, ne menjen még.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A regény címének első szava az emberi érzelmek toposza, íg}' a gy'ászé
és a lájdalomé is. A második szó nyelvtani kifejezés. Olyan igei, tehát
„állító” jellegű szót fed, amelynek nincs önálló jelentése. A cím jelen­
tése így utalhat arra, hogy a lét alapkérdéseivel kapcsolatos emberi
érzéseink és azok nyelvi közölhetősége közt bonyolultabb a viszony,
mint hisszük vagy gondoljuk, mert a szív tényleges állításai nyelvileg
nem leírhatók, csak körülírhatók.
ElózméQyek/liatástörtáiet:
Szinte az összes európai nyelven megjelent. A posztmodern prózalbrdu-
lat szempontjából is meghatározónak tartott mű nemcsak az írás hagyo­
mányosan folyamatos rendjét számolja fel, de módosítja az elbeszélő
művekkel és a könyv megjelenési formájával kapcsolatos előfeltevésein­
ket is. A mű másfajta olvasást, másfajta olvasói magatartást kíván.
Korszak/keletkezés körülméQyei:
Esterházy Péter A szív segéd igéi című könyve 1985-ben jelent meg a
B evezetés a szépirodalom ba ötödik fehér könyveként.
Akrazolasmod/elbeszáéstedimka:
A műnek nincs a hagyományos értelemben vett cselekménysora.
Továbbá Esterházy prózájának meghatározó jellemzője, hogy nagy
számban tartalmaz jelöletlen vagy jelölt idézeteket.
Első pillantásra szembeötlőek a bekeretezett lapok alsó és felső szöveg­
részeinek nem csupán tipográfiai eltérései, hanem a köztük tátongó, üre­
sen hagyott fehér lap cezúrája. Erdei János szerint ennek az a szerepe,
hogy „ahol a szöveg és a reflexió egybeér, ott nő támad fel, és férfi
születik”. Míg Szabó Gábor szerint „e törés lenne a jele annak a hiány­
nak, ahol el(ő)tűnhetnek A szív segédigéi elfojtásra ítélt jelentései.”
A kerettel határolt lapok felső részében olvasható a szokásos betűvel
szedett főszöveg, alul, csupa nagybetűvel másik, gyakran jelöletlen
idézetekből és hivatkozásokból álló sorozat található, amely mintegy
magyarázza, reflektálja a főszöveget.
Konfliktusok:
Az anya halálának a fiú számára feldolgozhatatlan eseménye egyet
jelent az idő megszűnésével, a folyamatosság összeomlásával.
Anya-fiú: A fiú mindent megtesz az anyjának, minden kérésének
megpróbál eleget tenni, de láthatjuk, hogy esetlenül, ügyetlenül sikerül
neki mindez. Ennek pedig az lehet az oka, hogy a fiú számára furcsa,
hogy ő gondoskodik az édesanyjáról, és nem fordítva. Ugyanis amíg ez
' A Tizenhét hattyúk (1987) az arcliaizálás modernségével, szokatlansa'gával formált új szöveget. E mű — több hónapi irodalmi fejtörést,
találgatást kiváltva — Csokonai Lili álnévvel jegyezve jelent meg. Az álnévhasználat, a személyis^rejtés régi gyakorlatból tipikus posztmo
dern fogásként éledt újra (a nói alakmásminták: Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolán\a,, Nógrádi Gábor Anna Mólig).
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
egy nőnek nem jelent gondot, hiszen minden nőben benne él valami­
lyen szinten az anyai ösztön, addig ez egy férfinak idegen helyzet.
Ezért az anya adja az instrukciókat, mit és hogyan csináljon: „Állj fel.
A hónaljamat fogva emelj föl. Karolj belém. Vigyázz a lábamra.
Induljunk.” A férfi pedig mint jó katona, teljesíti édesanyja kéréseit.
Nő-férfi: A következő szempont, ami észrevehető, az nem is annyira
az anya-fiú, inkább a nő és férfi kapcsolata. A fiú az anyjával szemben,
a szerep ellenére sem tudja levetkőzni a nők iránt érzett tiszteletét, így
nem mer benyúlni a hálóingjébe a beesett cérnametélt után, s nem a
női, hanem a férfi WC-be szeretné bekísérni az édesanyját. Annál a
résznél pedig, ahol a férfi szeretné megérinteni az anya leborotvált
szőrzetét, egy pillanatra végképp eltűnik az anya-fiú szerep. A mű
legvégén pedig inkább a gyermek-szülő kapcsolatot láthatjuk. Mikor
az anya közli, hogy „Meg fogok halni”, a gyermek automatikus reak­
ciója ez: „A ...” Hiszen még ha szíve mélyén érzi is a tragédiát, nem
akarja elfogadni azt, és inkább elhessegeti a témát. Az anya utolsó
mondatában pedig a korábbiakkal ellentétben nem maflicseknek hívja
a fiút, hanem kisfiamnak. Hiszen egy anya számára, akármilyen idős
is a fia, mindig csak az ő kisfia marad.
Kérdés^ és problémakörök:
A mű tematikus középpontjában a halál megtörténte, a gyász
élményköre és irodalommá formálhatóságának kérdése áll. A mű két
részre osztható: az első részben az elbeszélő a fiú, aki apjával és
testvéreivel anyja halálát a jelen pillanat eseményeként éli át. A
második rész főszereplője az anya, aki az elbeszélői én szerepéi veszi
fel. Majd a mű végén újból a fiú beszél: az utolsó kórházi találkozás
löriéneiéi meséli el. A kél szereplő kapcsolatát ebből a részből lehet a
leginkább megérteni, hiszen itt az anya esendően és kiszolgáltatottan
jelenik meg.
Motívumok:
A regényszövegel a keresztvelés gesztusát kísérő nyelvi formula („Az
Atyának és a Fiúnak”) foglalja keretbe. Az idézett szólordulai magát a
szövegel a szentség közegébe emeli.
Az anya keblének motívuma többször is visszatér: „Ez az első emlékem
a mellemről. Hogy a melltartó kosarából szórom ki a homokot, de
amikor újból felvenném: nincs mellem! Nincs mire fölvenni...”
A regényoldalak fekete keretei a gyászjelentések szokásos megoldását
utánozzák, amivel az elmúlás terébe helyezik a szövegei.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Termelési-regény, Fuharosol{, H armónia Cxlestis
53
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Fazekas Mihály

LUDAS MATYI
k ÉVSZÁM; 1915
messziről jött emberi, és kikéri tanácsát. Elmennek együtt az erdőre, s
megbízzák a favágókat, hogy vágjanak ki sok-sok fát. Matyi pedig bel­
jebb és beljebb csalja Döbrögit az erdőben. Egy nagy fához hozzáköti
MŰFAJ; vígeposz az ural, jól megveri egy tölgyfa husánggal, és elveszi tőle a ludak árál.
SZERKEZETE: 4 levonás Voll nagy hűhó, mikor rátalállak Döbrögire, aki belebetegedeit a
EREDETI NYELV; magvar történtekbe.
FORDÍTOTTA; -
FOGALMAK: vigeposz
FÓBB SZEREPLŐK: D öbrögi urasdg, Ludas Matyi, 3. LEVONÁS

Matyi pedig ezalatt beáll Scorbunlius úrhoz, és egy-két hét alatt kita­
nulja az orvos mesterséget. Szükség is van rá, hiszen Döbrögi uraság
még mindig nagybeieg. Külföldi felcsernek adja ki magát, és felkeresi
Döbrögii újból. Az egész személyzetet elküldi gyógyfüveket keresni, a
Cselekmáiy
sánta banyái pedig a paphoz imádkozni. Matyi így egyedül marad a
beteggel, akit másodszor is jól megver, és újra elveszi tőle a ludak árát.
Mire az ispánok, szobalányok hazajönnek, Matyinak már hűlt helyéi
1. LEVONÁS lelik. Hiába pattannak lóra, nem tudják elkapni.

Voli egyszer egy öreg özvegyasszony s annak egy siheder fia, Matyi.
Csendesen és szegényen éldegéllek a faluban. Az asszony nagyon
sokat dolgozott, Matyi viszont elég lusta legényke volt. Hiába
zsémbeskedett vele az édesanyja, a fiú egész nap henyélt, és csak a
legyeket hajkurászta. Egyszer azonban elunta Matyi a semmittevést is,
és kiment a házból, összebarátkozoit a vele egykorú legényekkel.
Tőlük tudta meg, hogy széles a világ, és nem csak az a falu létezik,
ahol ő él. Fel is támadt benne a vágy, hogy láthasson más vidékeket,
országokat is. Kapóra jött, hogy éppen egy hét múlva rendezték
Döbrögben a vásárt. Azt gondolta Matyi, hogy elvihetné az anyja által
nevelt libákat és a gúnárt eladni a vásárra. Világot is látna, és még egy
kis pénzt is kaphatna értük. Hosszas kérlelés után az édesanyja
elengedte.
Döbrögben és a vásáron Döbrögi uraság az úr, akinek joga van ahhoz,
hogy elvegye, ami tetszik neki, és ő maga szabja meg a portékák árál.
Matyi erről mit sem sejt. Az uraság azonban szemet vet Matyi
gyönyörű lúdjaira. A legényke nem veszi le a süvegéi az úr előtt, és azt
meri mondani, hogy ő a ludak tulajdonosa. Döbrögii majdnem
széiveli a düh, mert a büszke tulajdonos nem akarja fele áron eladni
neki a libákat, tehát elkobozza őket Matyitől, és ötven botülést szab ki
rá büntetésül. Matyi a botütések után megfogadja, hogy „Háromszor
veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza”.
4. LEVONÁS
Döbrögi már retteg Lúdas Matyitől. Azóta neveznek mindenkit - aki
hibás valamiben - ludasnak. Az uraság minden ludat kiiriaioii a
környéken, és már a lúd szó hallatára is a hideglelés kerülgeti. Matyi
azonban nem felejtette el ígéretéi, hogy egy verés még hátra van.
Amikor újabb vásári rendeznek Döbrög városában, Matyi egy siheder-
rel megbeszéli, hogy megveszi tőle a lovát, ha az teljesíti egy kérését.
Amikor Döbrögi hinlója megérkezik, az idegen siheder lóra pattan, és
azt kiáltja, hogy ő a Lúdas Matyi. Mindenki utána ered, lándzsások és
poroszlók próbálják elkapni.
Ezalatt pedig a mi Matyink harmadszor is jól elveri Döbrögit, és
elveszi tőle harmadszor is a ludak árát.
Lúdas Matyi tehát megfizette az „adósságát”, úgyhogy továbbáll.
Döbrögi pedig jó útra tér, és kedvesen bánik ezek után embertársaival.

2. LEVONÁS

Matyi nem mer a kudarc után visszatérni édesanyjához, tehát ván­

dorútra indul. Bejár egy-két országot, kitanul egy-két mesterségei, és
néhány nyelvben is jártas lesz. Visszatér ezek után Döbrög városába,
hogy betartsa az uraságnak lett ígéretéi. Látja, hogy Döbrögi új kas­
télyt építtetett magának, de a tetőszerkezet, azaz az ácsmunka még
nem készüli el. Olasz földel is megjárt ácsnak adja ki magát, és
fitymálni kezdi a fákat az uraságnak. Döbrögi megvendégeli a

54 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

nek, hogy az anekdotaszerűen feldolgozott népi történet a klasszikus

Cím
Az eredeti cím, mely egyben a műlaji is meghatározta: Ludas Matyi,
egy eredeti m agyar rege n égy levonásban. Az eredeti jelzőnek a felvilá­
gosodás korában különösen nagy jelentősége volt. Továbbá a cím fel­
veti azt a lehetőséget is, hogy a történet alapötlete esetleg nem Fazekas
képzeletének szüleménye, és egy külföldi szerző valamelyik művének
átdolgozott változata. Egyesek egyenesen plágiummal vádolták, ám
ennek vajmi kevés alapja volt, hiszen műve nem is lehetne magyarabb,
olyannyira pontosan ábrázolja a magyar falusi életet, ahogyan arra
csakis egy magyar költő lehet képes.
Elozmények/hatástörteiiet:
A első kiadás 1815-ben jelent meg Bécsben, a szerző tudta nélkül. Fazekas
1815. november 15-én levelet küldött a kiadónak, amelyben tudatta, hogy
a Lúdas Matyii még 1804-ben írta ugyan, de miután az 1805-ben
Kazinczy tetszé.sét nem nyerte el, nem szánta kiadásra. Ekkor újra átdol­
gozta, és 2., javított kiadásként jelent meg 1817 júniusában, F. M. kezdő­
betűkkel a címlapon, 8-ad rét egyíves füzetben négy fametszettel, rajzolt
borítékkal, és 36 koronáért árulták. Minden ebből bejövendő pénzt, mint
a mellé ragasztott híradás tudtul adta, a kiadó a szombathelyi és körmen­
di tűzkárosultak segélyezésére fordította. A 3. kiadás 1831-ben Budán
jelent meg. Ezután sok kiadást én meg, és ponyvára kerülve eljutott a nép
közé. A műből Dargay Attila készített egész estés rajzfilmet 1976-ban
(Pannónia Filmstúdió). Számos egyéb adaptáció is készült belőle, így pl.
1949-ben az első magyar színes íilm, Soós Imre főszereplésével, (r.:
Nádasdy Kálmán és Ranódy László). Még korábban: Deésy Alfréd (1922)
rendezésében készült a műből lilmváliozat.
Korszak/keletkezés körülményei:
Fazekas tisztában volt műve irodalmi jelentőségével, többször is
átdolgozta. Végső formájában 1817-ben jelent meg. Fazekas Mihály
Lúdas Matyi']iíhzn (1815) jelenik meg először a népi irodalom. A magyar
romantika korában elterjed az idealizált és - realista írók esetében is - a
romantikus parasziábrázolás. Jókai kedves, kedélyes parasztjai sem
egyéniségek még, hanem kicsit idealizált és kis.sé általánosított figurák.
Mikszáthnál lesz központi téma parasztjai egyéniségének bemutatása, de
a tót atyafiak és a jó palócok világát is egyfajta romantikus báj jellemzi.
eposzok hexameterében szólal meg. De ezekben a hexameterekben
erőltetés nélkül gördülnek a népi fordulatok. Ludas Matyi a maga
hajlíthatatlanságával és furfangos eszével a népmesék és a népmeséi
ihletésű művek jelképes karakterévé vált. A mű erénye az is, hogy
Döbrögi is hús-vér emberként tűnik fel benne, gőgjét és büszkeségét
remekül ellensúlyozzák emberi gyengeségei. A lineáris szerkezetű
Lúdas Matyi feszültsége fokozatosan emelkedik a történet előrehaladtá­
val, és ezzel párhuzamosan változik a főhős jelleme. Az erőteljes, ám
mégsem túl harsány komikum is a szerkezet által meghatározott
módon bontakozik ki.
A mű hatását a rendkívüli tömörség fokozza, ami egészen szokatlan
sajátosság volt keletkezésének idején. Ráadásul az író teljesen elhagyta
a rímeket, akkoriban ugyanis úgy tartották, hogy ízléstelen dolog
rímekkel kapcsolni össze az antik verselést. Párbeszédei pörgő stílus­
ban íródtak, és rendkívül rövid mondatokból állnak össze.
^ Kérdés^ és problémakörök:
A mű fő mondanivalóját kora egyik legsúlyosabb társadalmi problémá­
ja adja, a nemesek és a jobbágyok ellentéte. A helyzet élességét
kiválóan érzékelteti a történet szereplőinek pontos kidolgozása és
bemutatása által, ezúttal ráadásul a Lúdas Matyi által képviselt
parasztság íolébe kerekedik a nemességnek.
Konfliktusok:
Lúdas Matyi harca Döbrögi úr ellen a jobbágy-nemesi küzdelem
humoros-szatirikus képlete: a parasztlegény megigazulása a gőgösen
ostoba Ibldesúrral szemben. A Lúdas M atyi nem forradalmi mű, a for­
radalmi remények lehanyatlása után keletkezett. De olyan demok­
ratikus mű, amely megelőlegezte a következő évtizedek éledő
reménységeit.
Lúdas Matyi polgár módon elképzelt népi hős: magányos, leleményes
harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és fur-
fanggal győz. Döbrögi úr pedig úgy megijed, hogy végül megjavul.
Motívumok:
Először szerepel itt olyan cselekvő jobbágyhős, aki a földesúri igazság­
talanságért maga szerez magának elégtételt. Ebbe persze már beleját­

^ Ábrázolasmód/elbeszéléstecbnika:
szik a felvilágosodás korának demokratikus szelleme is.

Tökéletes szerkesztésével, szemléletes jellemzéseivel, mulatságos cse­ ^ A szerző to v ^ b i ajánlott művá:

lekményvezetésével, gördülő verssoraival és jóízű nyelvével valóban
elbeszélő költészetünk egyik múlhatatlan és mindig frissen maradó Faze/(as Mihály versei
klasszikusa. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történet­
Fazekas M ihály tevékeny közéleti ember volt mindhalálig. Értett az okos gazdálkodáshoz. így hamarosan ó lett a debreceni kollégium gazdasági
1 vezetője, majd kföőbb Debrecen város íőpénztárnoka. Közismert volt puritán becsiiletess^e, a város is rábízta a pénzét. Később ő szervezte meg a debreceni
ún. ^polgárkatonaság'-ot, ez városi rendfenntartó alakulat, mai szóval rendőrs^ volt, melynek ő lett a kapitánya. Magányosságában mindenre ráért. K ^ b b i
éveiben verset alig-alig írt, de vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe. Debrecen védelme című cikkében összevitázott Kazinczyval, mivel az Csokonaira emlékezve
megvetően szólt a debreceni lokálpatrióta gőgről. Ez volt az a nevezetes Arkádia-pör, amely igen indulatos hangon folyt Kazinczy köre és a debreceniek között. Volt azután
Fazekasnak egy eg&z cikksorozata, a Dorottya-levelek, amelyekben könnyed, tréfás hangon fejti ki esztétikai nézeteit, hitet téve a felvilágosodás racionalizmusa mellett.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 55

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Fekete István
TÉLI BEREK
A ÉVSZÁM: 1959
MŰFAJ: ifjúsági regény, kamaszregény
SZERKEZETE: összefüggő írásmű, nincs fejezetekre tagolva
EREDETI NYELV: m agvar
FORDÍTOTTA: -
FOGALMAK: ifjúsági regény, humánum
FŐBB SZEREPLŐK: L^c/o Gjuk Lajos (Titajos), Pondoray Béla
(Bütyök), MatuJa Gergely, Szanyadi Katalin, Sári, Biklic, Csikasz
Cselekméay
A nyárnak vége, már léibe jár az idő, iskola van. Gyula (Tuiajos) és
Béla (Bütyök) továbbra is a legjobb barátok. Tuiajos Bikfic állal (aki a
lakóház lolyosójának közös kutyája) ismerkedett meg Sárival, akinek
udvarolni kezdett. Bütyök sem feledte Katicát (akit a Tüsl{cvárh,xn
ismert meg), és leveleznek: így mindkét fiú életébe egy lány is
beleszövődöll.
Gyula influenzás lelt, és vele együtt az egész iskola, melyet karácso­
nyig bezártak, sőt egészen január 6-ig nem kell menniük a diákoknak.
A kél fiú visszakészül a szünetben Tüskevárba, és alig tudják kivárni,
hogy Gyula meggyógyuljon. Karácsonyi ajándékként Tuiajos apja
rádiói vesz Matulának. Közben a berekben is leesett az első hó, ahol
Matula elkészült az új kunyhóval. Búcsúzás: Piri mama takarosán
összekészíti a fiúk holmiját, és Tuiajos úgy válik el Sáritól, mint a
menyasszonyától.
A berekben „esett a hó már három napja és betakarta a világot”. A fiúk
és Bikfic útra kellek, a vasúton András bácsi megkínálja őket „anyaiej-
jel” (jófajta borral), melytől a fiúk becsiccsentenek. Leszállnak a vonal­
ról, de fent hagyják a bőröndjüket, ami csak akkor derül ki, mikor már
a kocsin ülnek. A kocsis olyan hirtelen fordul vissza, hogy eltöri a
rudat, de végül hazajutnak. Nancsi néni és István bácsi várja őket nagy
adag ennivalóval. Bülyököl nagyon érdekli a gazdaság, István bácsi
pedig beavatja a gazdálkodás alapjaiba, majd rábízza Katicára a továb­
bi okítást - Bütyök nagy örömére. Megérkezik Matula is, és laggyúl
raknak ki a cinkéknek. Elkezdődik a fiúk nevelése: sorra köveinek el
kisebb-nagyobb hibákat, de utóbb rájönnek, mit rontottak el, és okul­
nak belőle. Az okítás közben olyan jól sikerül, hogy Bütyök menyasz-
szonyakéni mulatja be Katicát.
„ - A nyáron már kiokiaioli benneteket a berek egyre s másra, de csak
télen tud igazán és félelmetesen kegyetlen lenni. (...) Gyerekek, a
berekkel nem lehel okoskodni, nem lehet vitatkozni, nem lehel bocsá­
natot kérni, és nem lehel semmit jóvá tenni.” - István bácsi ezen
búcsúszavával kezdődött meg a fiúk élete odakint a berekben,
Matulával. Csikasz és Bikfic, a kél kutya is összebarálkozoil. A fiúk
sorra tanulják meg a túlélés - és a helyes élés - módszereit Matulától:
hogyan kell a mínusz 10-15 fokban jól felöltözni, milyen kesztyűt kell
56 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
hordani (Matulának macskabőrből van a kesztyűje), azt, hogy nem
kell mindenre külön kést használni slb.
Irány a magasles: egy döglött kutya húsával csalogatják a magasleshez
a ragadozókat, Tuiajos pedig varjúi lő. Lassan kialakul a napi rutinjuk:
ébredés, reggelikészíiés, lűzifahordás, vadászai/halászai, lőzés,
hólapáiolás...
A horgászaton Tuiajos majdnem kifog egy ötkilós csukái, de az
elharapja a drótot. Matula elfelejtette, hogy drólelőke kell a csuka ellen
- ez az egyetlen esel, hogy Matula hibázik a berekben. De volt kár­
pótlás: Tuiajos egy rókát lő, mely épp ellogoll egy nyulal. És bár a
puska visszarúgása miatt eleredt az orra vére, a nap hősének érezte
magát. Egy másik horgászatra Bikfic is hivatalos volt, meg is gyűlt a
baja a csukával: jól orron harapta. Ahogy a városban élő fiúknak, úgy
a városi kutyának is tanulnia kelleti a természetet. Egy másik jeles nap
úgy esett, hogy Tutajos leterített egy pockot. Bütyök pedig egy hatal­
mas csukái fogott Tuiajos horgászboljával. A fiúk nem feledkeztek
meg a lányokról sem, több levélváltás is történt közöttük. Egy nap a kél
fiú Matula nélkül ment vadászni (aki a városba indult), és - az öreg
tanításai ellenére - eltévedtek. Mint kiderüli, alig pár méterre haladtak
el a kunyhótól, de a nádban nem látták a helyes irányt. Matula nem
haragudott rájuk, mert őszintén elmondták, mi történt. Sőt, hozott
nekik levelet a lányoktól.
Tutajos esti vadászatra indult, és bár nem lőtt semmit, felfedezte az esti
berek szépségét. Karácsony előtt döntéshelyzetbe kerüllek: vagy
visszamennek a városba, vagy a berekben töltik a karácsonyt. Bár
Bütyök - Katica miatt - szívesebben ment volna vissza, mégis úgy
döntött: maradjanak. Hármasban löllöllék a karácsonyt, a fiúk sílécet
kaplak, Matula rádiói, a kutyák finom húst, és meleg hangulatú, ben­
sőséges estéjük volt. Tutajos a vadászai mesterévé vált, egy réce és két
búvárréce is az áldozatául esett. Lassan elérkezett a szilveszter, mikor
is a fiúknak indulniuk kellett vissza. Előtte azonban még lőttek egy
farkast, melyről azonban kiderüli, hogy bizony kutya, méghozzá a
doktor Muki nevű kutyája. A városban persze szívesen fogadták őket,
a doktor keserűen keresgélte a kutyáját. István bácsi látta, hogy Tutajos
nem érzi jól magát a négy fal közöli, hát visszaküldte Manilához.
Bütyök maradi, hiszen Katicától rengeteg hasznos dolgot lanulhaioii
a gazdaságról. Tutajos a berekben tanúja volt egy pesti fiú halálának:
három fiú korcsolyázott, a harmadik alatt betört a jég, elmerüli és
meghall. A városban hamar terjedt a hír a pesti fiú haláláról, és az
egész család rettegett, hogy Tutajos volt az. Kiküldték Maiulához
Miksái, hogy tudja meg, mi történt, de szerencsére nem Tutajos volt az
áldozat. Január elején pedig hazaindullak: „Tutajos pedig arra gon­
dolt, hogy a nyárban megismerte az utakat, amelyeket a tél eltakart,
mégis azokon kellett járni; megkeresni, megtalálni, le nem térni. A
nyár a bölcső és a tipegés, de a tél a nagy iskola és a próbatétel.”
Visszanézett még egyszer a ködös, messzi náderdőbe s most úgy
érezte: nem hagy itt semmit, mert csak a szeméi kell behunynia és
megzendül körülötte életének az az ideje, amely a férfiak útjára terelte:
a téli berek.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

felváltja a felelősségtudat, egymás tisztelete. Ebből a szempontból a

Cím
Téli bere\ tekinthető egyfajta nevelődési regénynek is, hisz a fiúk fér­
fivá válását követi végig.
A lönénel helyszínére mai, lulajdonképp a Tüskevárra, ahová a fiúk
Sajátos az írónak az állatokkal való bánásmódja: minden fajnak meg­
visszatérnek télen. A tél fontos jellemzője a műnek: mivel hideg és hó
van a maga sajátos neve: pl. Cin - egér, Citér - cinke. Maguk az álla­
van, az élet a berekben sokkal veszélyesebb, mint nyáron. így meg­
tok (itt a két kutya) is teljes jogú szereplői a könyvnek, épp olyan
növekedik a fiúk felelős.sége, és maguk a próbatételek is nagyobb
jellemük és érzéseik vannak, mint az embereknek. Matula éppúgy
következménnyel járnak, ha elrontják őket (hiszen pl. ha eltévednek,
foglalkozik Csikasz kutyájával, mint a fiúkkal.
meg is fagyhatnak). A tél ugyanakkor nem csak a veszélyes arcát
A lelki folyamatokat nem boncolgatja hosszan, egy-egy jól kitalált
mutatja a regényben: a hó borította táj, a berekben töltött karácsony, a
mondat vagy a szereplő egy mozdulata, szemének csillogása már
befagyott nádas mind új szépségekkel ajándékozza meg a mű szerep­
jellemzi is a lelkiállapotot.
lőit és olvasóját.

Konfliktusok:
Előzmények/liatástörtáiet:
A regény nem konfliktusokra alapul, legfeljebb átmeneti ellentétek lel-
A magyar irodalomban nem találjuk Fekete István közvetlen elődjét.
hetőek fel benne. Ilyen például a városi élet és mentalitás, valamint a
Saját bevallása szerint külföldi elbeszélőkben talált lelki rokonokat, pl.
vidéki életfelfogás különbsége, melyből Bütyök és Tutajos pár botlása
a svéd Selma Langerlöf Nils H olgersson csodálatos utazása
következik.
Svédországban (1937), a norvég Knut Hamsun Csavargóig c. műve hatott
rá ösztönzően. Hatottak rá azonban nagy magyarok is, ahogy egy le­
velében fogalmaz: „vers alatt Aranyt értem és Vörösmartyt, Petőfit és
Adyt, mint ahogy író alatt Krúdyt és Tömörkényt." Műveinek hatása
2 K écd » -é problémakörök:
mind a mai napig érződik: a Tüsl{evárhó\, a Bogáncshó\ film, a Vul^ó\
rajzfilm is készült. Ifjúsági Írónak kiáltották ki, pedig művei nem csak 1. A felnőtté válás: a Tüskevárhzn az elpuhult városi fiúkból edzett,
a fiataloknak szólnak. ,J\.z én irodalmi célom világos: béke és szeretet komolyabb fiatalemberek lettek, de a Téli berelthtn járják végig a férfivá
az élet minden rezdülése iránt” - vallotta az író. válás lépcsőit: a tél hidege, a túlélés nehézsége még inkább próbára teszi
a fiúkat. Matula - és a felnőtt férfiak mellett - saját hibáikból tanulnak,
és sajátítják el a felnőtt férfiak viselkedési normáit, kötelességeit, fela­
datait. Ám nem csak az emberektől, a természettől is tanulnak: megis­
Korszak/keletkezes körülményei:
merik saját képességeiket, és az udvarlás mikéntjébe is belekóstolnak.
2. Ember és természet: Matula alakja a jelképe annak, hogy az ember
Fekete Istvánnak 1948-ban megszűnik az állása, nyugdíjazzák,
mennyire együtt tud élni a természettel, és hogy ez az együttélés nem
könyveit nem adják ki. A politikai helyzet nem kedvezett az írónak.
idegeníti el a többi embertől. Matula bölcs, jó pedagógusként oktatja a
1948 előtt a népies irányzathoz sorolták, 1955 után (ekkor jelenik meg
fiatalokat, minden szava, a viselkedése is maga tanítás.
hosszú kihagyás után a Lutra) pedig ifjúsági Írónak kiáltották ki, így
„Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt... s közben -
továbbra is az irodalom peremvidékén maradt. A Tüskevár 1957-ben
megtaláltam a Hazám at” - idézet az írótól.
jelent meg, rá két évre pedig a Téli bcrel{. Mindkét mű az író fiatalkori
3. Humánum: Fekete István munkássága ebben a szóban foglalható
természetélményeiből is merít.
össze. Műveiből árad a humánum, a létezés, a természet szeretete.

Motívumok:

Fekete István stílusa rendkívül olvasmányos, ugyanakkor tanító célza­

1. Hallgatás: a bölcsesség jele, a bölcs embernek nem kell sok szó, hogy
tú. A cselekményt át- és átszövik a természetről, annak törvényeiről és
kifejezze magát (Matula alig beszél).
az állatok viselkedéséről írt hosszabb-rövidebb magyarázatok, melyek
2. Egység: csak akkor van rend, ha az ember együtt él a természettel,
olyannyira élők, hogy a természetet kevésbé ismerő olvasók is otthon
ha szereti és megbecsüli a környezetét.
érezhetik magukat benne. A cselekmény előrehaladását inkább
meseszövésnek nevezhetjük, melyet könnyeddé tesz a humor, és
melyet megbontanak a leíró részek. A természetleírásokból árad a
szépség és a szeretet, éppúgy, ahogy a jófajta étkek leírásából is.
A szerző tov^bi ajánlott művei:
Jellemábrázolás terén csak a két fiúban (és talán fíí^cben ) figyel­
hetünk meg változást: a városi nyegleséget, olykor kényeskedést Tüsl(evár, K ele, Vtil{, Lutra

Fekete István a NÍmró<I vadászújságba is írt, itt Jelentek meg cikkei, megfigyelései a madarak viselkedéséről, a vadászat etikájáról. A
szerkesztőségben Ismerkedett meg a liires Afrika-kutató, vadász, iró és lapszerkesztő Kittenberger Kálmánnal, akivel egy életre szóló barátságot kötöttek.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 57

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Fekete István
TÜSKEVÁR
K ÉVSZÁM : 1957 (keletkezés)
M Ű FA J: ifjúsági regény, karaaszregény
SZ ER K EZET E: összefüggő írásraű, nincs fejezetekre tagolva
ER ED ET I N Y ELV : magyar
FO R D ÍTO TTA :-
FOGALM AK: ifjúsági regény, humánum
FŐBB SZER EPLŐ K : Csikasz, K en gyel tanár úr, Ládó Gyula
Lajos (Tutajos), Matula G ergely, Pondoray Béla (Bütyök),
Szanvadi Katalin
Évvége van az iskolában, a jegyeket lezárják: Ladó Gyula Lajos
(Tutajos) nem remekel matematikából, és úgy tűnik, Kengyel tanár
úrnál hármast lóg kapni. Ez a nyárra tervezeti vakáció végét is jelent­
hetné... De Tutajos nem hagyja annyiban, új esélyt kér Kengyeltől.
Pondoray Béla (Bütyök) és Tutajos megkapják a bizonyítványt, és
Kengyel tanár úr és menyasszonya társaságában kezdenek guberálni:
azaz egyesével nézik végig, hogy kinek hányasa lelt. így derül ki:
Tutajos ötöst kapott! így már nincs akadálya a vakációnak: irány a Kis-
Balalon. De persze előtte irány a bevásárlás (pl. horgászból, melyei
rejteni kell az aggódó Piri mama elől). A kél elválaszthatatlan barát:
Tutajos vékony alkatú, álmodozó és udvariaskodó természetű, ezért
gyakran türelmetlen. Bütyök - barátjával ellentétben - nagydarab liú,
gyakorlatias gondolkodású. Gyula szülei mérnökök, a nagymama (Piri
mama) pedig a széltől is óvja a fiút. Béla édesanyjával él, aki mosónő,
kevés pénzből gazdálkodnak, így Béla csak akkor tud Tutajos után
menni, amikor pénzt kap István bácsitól. István bácsi a vendéglátó a
IGs-Balaionnál, ahol nagyon szívesen fogadják Tuiajosi. István bácsi
Matula gondjaira bízza a fiút. Az idős, tapasztalt Matula mindent tud
a lápról, együtt él és lélegzik a természettel. A városi életből kiszakadt
Tutajos sorra kapja a leckéket a láptól és Malulálól: szandálban indul
a mocsárba, a sás, a nád felsérti és felsebzi a lábát. Horgászás közben
- Matula tanácsa ellenére - leveli az ingét, és oda sem figyel a tűző
napra: alaposan leég, be is lázasodik, Matula visszaviszi nagynénjéhez,
aki alaposan bekeni csodaszerével a liú hálál. (Közben talál egy
könyvel, melyben István bácsi egy szerelmes levelét dugta el, ezt jól
megőrzi az emlékezetében).
De nem csak ezekből tanul Tutajos: megismeri, hogy nem kell a
felesleges beszéd, hogy nem kell fölöslegesen udvariaskodni (pl. tanul
evezni Matulálól, és nem akarja bevallani, hogy elfáradt, ezért még
tovább és tovább evez, mígnem Matula megsajnálja és átveszi az
evezőt). A tiszta, őszinte, egyenes beszéd jelentősége megnövekszik a
lápban: hiszen itt minden az itt élők bőrére megy. „Meg kell mondani
a dolgokat úgy, ahogy vannak - gondolta a liú - , s akkor nincs kap­
kodás, és rendben van minden.” „Volt valami azonban Gyulában, amit
nem lehel eléggé értékelni, s ez a kitartó lelkesedés volt, a vizek
szereteie - ami szinte mámor volt már - és hallatlan kitartás, megis­
58 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
merni mindent, ami körülötte élt és mozgott.”
Tutajos megismerkedik Csikasszal, Matula kutyájával, felledezi a kun­
yhót, ahol laknak, megtanul tüzel gyújtani, és azt is, hogy a tűzre való
fát ne a bokrok között keresse, mert agyoncsípkedik a szúnyogok.
Csukái is fog (a hal megharapja, mert óvatlanul benyúlt a szájába), és
közben arra gondol, milyen büszkék lennének rá otthon: „De milyen
szép csuka! Csak Matula bácsi látta volna, és Kengyel látta volna... és
Piri mama és a mama, apám és Bütyök... és az egész osztály” Az
élményekről szorgalmasan ír Bütyöknek, de ezeket nem lehet írásban
hűen átadni. Másnap Tutajos újabb tapasztalatot szerez: „egy nadrág­
gal csak egy nyeregben lehel ülni” - egyszerre próbált horgászni és
vadászni, és arcára nézve ennek fájdalmas következménye lett. De
hamarosan Bütyök is megtapasztalja a lápi életei: Tutajos kisétál elé a
hídhoz (félelmetes séta az éjjeli-hajnali vidéken keresztül). Bütyök
megrémül barátjától: kék-zöld az arca, össze van vagdosva, lesült,
olyan mint egy betörő. Otthoni hírek is vannak: Kengyel helyett a csi­
nos Kengyelné lesz a matematikatanáruk.
A két liú együtt horgászik, és Bütyök most tapasztalja először a
Tuiajosban végbement változási: ügyetlenségből a horoggal Tutajos
lábába kap, és már várja a hosszú mag)'arázkodási és a sirámokat, de
Tutajos férfiasán és röviden elintézi: „Ne magyarázkodj. Bütyök.
Tinullál belőle és ezzel vége.” Azonban nem csak a jó dolgokat tanul­
ják meg: a nádban éri őket a jégeső, és alaposan ellátja a bajukat,
halálfélelemben menekülnek a kunyhóba. Bütyök elveszti az egyik
csizmáját is. Olyannyira megsebesültek, hogy Matula visszaküldi őket
a faluba, ahol Nancsi néni gyógyítgatja őket. Nem elég, hogy a
sebeknek be kell gyógyulniuk, Tutajos tüdőgyulladási is kap. Mialatt
Tutajos felépül. Bütyök a gazdaságban segít, mázsálással kezdi. Itt
ismeri meg Katicát, akinek udvarolni kezd. (Innentől kezdve több a
hiba a mázsálásban, de István bácsi szemet húny felelte). Bütyök
ráébred, hogy igen szereli a gazdaságot, és szívesen foglalkozik a
műszaki dolgokkal.
Mikor már mindketten jól vannak, visszatérnek Matulához, segítenek
a nádhordásban (Matula megdicséri őket, hogy ügyesek).
A kél liúl Matula elkíséri a Tüskevárhoz, ahol ásatásba kezdenek:
remélik, hogy aranyat vagy valami értékeset találnak. E helyett Bütyök
- mivel be akarta mulatni, hogy a régiek tudlak építkezni, és elbírja a
súlyát az egyik félig Ibidbe süllyedi boltív - beesik egy pincébe, és ala­
posan megüti magát. Egyedül nem tud kimászni, Tutajos rohan el
Maluláért, hogy segítsen. Bütyöknek szerencsére nem esett nagyobb
baja, de lassan vége a vakációnak. A két liú hazatér, és mikor az
iskolában el akarják mondani, hogy mennyi élmény érte őket, rájön­
nek, hogy erre képtelenek: „Ladó Gyula Lajos hallgatott. Hogyan
lehet ezt a nyarat elmondani.^ Egészen sehogy sem lehel elmondani
(...) Majd elmondom - gondolta, de amikor a barátjára nézett, arra
gondolt, hogy az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság
nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem
örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki,
amennyit megérdemel.”
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A lörlénel helyszínére uial: Tüskevár a Kis-Balalonnál lalálhaió, nevél
a török időkből őrizheiie meg, amikor az emberek a nádasba épük vár­
ban kereslek menedékei a lámadók elől, kihasználva a helyis­
meretüket. A nádasban könnyű eltévedni - amit Bütyök és Tutajos is
megtapasztal. Tüskevár konkrétan is megjelenik a regényben: a két íiú
egy régi „vár” tövében éli ál egyik leglélelmelesebb kalandját.
Elozmények/hatástörtáiet:
A magyar irodalomban nem találjuk Fekete István közvetlen elődjét.
Saját bevallása szerint külföldi elbeszélőkben talált lelki rokonokat, pl.
a svéd Selma Langerlöf Nils H olgcrsson csodálatos utazása
Svédországban (1937), a norvég Knul Hamsun Csavargóig c. műve
hatolt rá ösztönzően. Hatottak rá azonban nagy magyarok is, ahogy
egy levelében fogalmaz: „vers alatt Aranyt értem és Vörösmarlyl,
Peiőfit és Adyt, mint ahogy író alall ICrúdyl és Tömörkényt.”
Műveinek hatása mind a mai napig érződik: a Tüsl^evárhóX, a
B ogáncshói film, a H//^ból rajzfilm is készült. „Az én irodalmi célom
világos: béke és szeretet az élet minden rezdülése iránt” - vallotta az
író. A Tüsl{evárhó\ 1966-ban lévélilm-sorozai készüli, a napjainkban
újra filmet lorgainak róla.
Korszak/keletkezés körülmáiyei:
Fekete Istvánnak 1948-ban megszűnik az állása, nyugdíjazzák,
könyveit nem adják ki. A politikai helyzet nem kedvezett az írónak.
1948 előtt a népies irányzathoz sorolták, 195S után (ekkor jelenik meg
hosszú kihagyás után a Lutra) pedig ifjúsági írónak kiáltották ki, így
továbbra is az irodalom peremvidékén maradt. A Tiisl{cvár 1957-ben
jeleni meg, rá kél évre pedig a Téli bere\. Mindkét mű az író fiatalkori
természeiélményeiből is merít.
^Ábrazolasmod/elbeszáésteclim^^
Fekete István stílusa rendkívül olvasmányos, ugyanakkor tanító célza­
tú. A cselekményt ál- és átszövik a természetről, annak törvényeiről és
az állatok viselkedéséről írt hosszabb-rövidebb magyarázatok, melyek
olyannyira élők, hogy a természetet kevésbé ismerő olvasók is otthon
érezhetik magukat benne. Az ismeretterjesztő célzat nem titkolt, ám
nem is megy a cselekmény rovására, melynek előrehaladását inkább
meseszövésnek nevezhetjük, melyei könnyeddé lesz a humor, és
melyei megbontanak a leíró részek. A lermészetleírásokból árad a
szépség és a szeretet, éppúgy, ahogy a jófajta étkek leírásából is.
A Tüskevár nevelődési regénynek is tekinthető: a két városi fiú a városi
értékekhez, normákhoz szokott, a természetről szinte mit sem tudnak-
hiányzik belőlük a pozitív alázat. Viszont nyitottak, tanulni vágynak, és
a természet hamarosan a saját képére formálja őket. Ebben Matula van
Fekete István a Somogy megyei Göllén született, és itt szerezte természetélményének alapjait. Hetven évesen kait meg, és 1970~ben a farkas'
réti temetőben temették el. 2004-ben viszont újratemették Göllén, kogy az ottkon földjében pihenjen.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
segítségére, aki mindig csak annyit beszél, amennyi feltételen szükséges:
de ebben benne van minden. Sajátos az írónak az állatokkal való bánás­
módja: minden fajnak megvan a maga sajátos neve: pl. Cin - egér, Cilér
- cinke. Maguk az állatok (itt a kél kutya) is teljes jogú szereplői a
könyvnek, épp olyan jellemük és érzéseik vannak, mint az embereknek.
Matula éppúgy foglalkozik Csikasz kutyájával, mint a fiúkkal.
A lelki folyamatokat nem boncolgatja hosszan, cgy-egy jól kitalált
mondat vagy a szereplő egy mozdulata, szemének csillogása már
jellemzi is a lelki állapotot.
Konfliktusok:
Ember és természet: ez ember élhet harmóniában és konfliktusban is
a természettel. A regény a harmóniáról tanít: annyit vegyél el, ameny-
nyire szükséged van, figyeld és óvd a környezeted, alkalmazkodj és
legyél jó gazda. A regény nem konlliklusokra alapul, legfeljebb
átmeneti ellentétek lelhelőek fel benne. Ilyen például a városi élet és
mentalitás, valamint a vidéki életfelfogás különbsége, melyből
következik Bütyök és Tutajos pár botlása.
Kérdés^ és problánakörök:
1. A felnőtté válás: a természetet - és olykor önmagukat - sem ismerő
fiúk kerülnek Matula keze alá. Egy nyár alatt annyi mindent megta­
pasztalnak, beavatást nyernek a lápi világba és az önmaguk kedvelte
dolgokba is: Bütyök megkedveli a mezőgazdaságot, Tutajos valódi
tutajos lesz (megtanul evezni) - és megtanulják tisztelni a körülöttük
lévő világot is. Önellátóvá válnak, és megtanulnak íélelősségei vállalni
a döntéseikért. A két fiú megtalálja helyéi a természet és az ember
modelljében, és megújulva térnek vissza ősszel az iskolapadba.
2. Ember és természet: Matula alakja a jelképe annak, hogy az ember
mennyire együtt tud élni a természettel, és hogy ez az együttélés nem
idegeníti el a többi embertől. Matula bölcs, jó pedagógusként oktatja a
fiatalokat, minden szava, a viselkedése is maga tanítás.
„Kerestem az utal, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt... s közben-
megialáliam a Hazámat” -- idézel az írótól.
3. Humánum: Fekete István munkássága ebben a szóban foglalható
össze. Műveiből árad a humánum, a létezés, a természet szereieie.
Motívumok:
1. Hallgatás: a bölcsesség jele, a bölcs embernek nem kell sok szó, hogy
kifejezze magát. (Matula alig beszél).
2. Egység: csak akkor van rend, ha az ember együtt él a természettel,
ha szereti és megbecsüli a környezetét.
^ A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Téli berek, Kc/e, Vük, Lutra
59
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Gustave Flaubert
BOVARYNÉ
h ÉVSZÁM; 1857
MŰFAJ; társadalmi regény
SZERKEZETE: 3 rész
EREDETI NYELV: francia
FORDÍTOTTA: Gyergyai Albert
FOGALMAK: szenvtelen stílus, kettős nézőpont
FŐBB SZEREPLŐK; Emma Bovary, Charles Bovary, Léon
Dupijjs, Rodolphe Boulanger
Cselekmóiy
I. RÉSZ
A regény Charles Bovary eddigi éleiének löriénelével kezdődik.
Félszeg, gátlásos fiú volt. Anyja kivelte a középiskolából, mielőli
leéreiiségizeil volna. így orvosi diplomái sem kaphatón - tulajdonkép­
pen egészségügyi tiszt (felcser) volt de vidéken zavartalanul prak­
tizálhatott mim orvos. Pályája kezdetén elveit egy özvegyasszonyi, aki
azonban hamarosan meghall. így, amikor egyik betege, az öreg
Rouauli lábtöréséi gyógyította, és beleszeretett annak szép lányába,
Emmába, semmi nem akadályozta abban, hogy újra megnősüljön.
Bovary úgy érzi, boldog, élete révbe ér. Emma azonban hamar rájön,
hogy a romantikus regényekből megismert szerelem és az, amit a
kezdeti fellobbanás után a házasság jeleni; ég és fold. Megpróbálja át­
nevelni férjél, hogy egy kis színt vigyen a házasság unalmába, de
Bovaryi nem érdekli sem a költészet, sem a romantika. Többre becsüli
a jó konyhái, azonkívül rengeteget dolgozik, hogy semmiben ne
szenvedjenek hiányt.
Bovaryék eg}'hangú éleiét egy báli meghívó töri meg. Vaubyessard
kastélyában Emma úgy érzi, a lánc, a szép ruhák, az előkelő urak bók­
jai: ez az, amire vág)'ik, ez az a világ, amelyet a romantikus regények­
ből megismert.
Határozottan érzi, hogy ő nem való abba a környezetbe, amelyben élni
kénytelen. Álmodozni kezd, álmaiban Párizsban jár; regényeken
ábrándozik, zongorázik, de az elégedetlenség, az állandó feszültség
aláássa egészségéi, megbetegszik. Bovary orvosi tanácsra elhatározza,
hogy elköltöznek, mert - az ekkor már várandós - Emmának
környezetváltozásra van szüksége.
íí. RÉSZ
Yonville-nak, a kisvárosnak az Arany Oroszlán fogadó és vele szemben
Homais úr patikája az igazi központja: itt gyülekezik a kisszámú
értelmiség.
A fogadó egyik állandó vendége León, az iíjú segédjegyző egyre na­
gyobb rajongója Emmának, aki hamarosan megérzi, hogy a rajongás
60 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
szerelemmé fejlődött, és neki sem közömbös a fiú.
Közös vonásuk, hogy mindketten mérhetetlenül unatkoznak a
kisvárosban, és egy szebb, mozgalmasabb nagyvárosi életre vágyódnak.
Emmának az időközben született kislánya, Berthe sem tud színt vinni
az éleiébe. León, azzal az ürüggyel, hogy Párizsban fejezi be tanul­
mányait, elbúcsúzik. Emma sokáig bánkódik az elszalasztott
boldogság után, s csak lassacskán tér vissza élete a megszokott nyuga­
lomba. De látszik rajta, milyen boldogtalan.
Egy környékbeli nemes, Rodolphe Boulanger, aki cselédjét hozta el a
doktorhoz, észreveszi benne a könnyű préda lehetőségét, és nem is
csalódik. A tenyészvásár napján kezd heves udvarlásba, és hamarosan az
asszony szeretője lesz. Emma boldog a titkos légyottok romantikus
varázsától.
Bovary közben egy szenzációs műtétre készül, amit diploma híján és
főleg hiányos szaktudásával nem volna szabad elvégeznie. Mégis, ez az
a pont, amikor Emma egy időre újra tisztelni kezdi férjét. Az operáció
kudarca - amputálni kell a szolga lábát - után Emma újra megveti fér­
jét. Szeretne megszökni Rodolphe-fal. Fel is készül az útra: Lhereux-
nél, aki az uzsorása, egyre több adóssága halmozódik fel. Kénytelen
férje honoráriumához nyúlni: elsikkasztja a számla kiegyenlítéséhez
szükséges összeget. A szöktetés azonban elmarad, Rodolphe helyett
csak egy levél érkezik. Emma a fájdalomtól, a sértett hiúságtól meg­
betegszik, negyvenhárom napig tartó súlyos idegláz gyötri.
ííí. RÉSZ
Felépülése után egy ideig a vallásban keres vigaszt, de ez sem segít.
Egyszer, amikor színházba megy a közeli Rouenba, véletlenül
találkozik Leonnal. Ezt a találkozást több is követi: a szeretője lesz.
Otthon azt hazudja, hogy zongoraórákra jár. Bovary megtudja, hogy
felesége nem szerepel a zongoratanárnő növendékei között, de túl
kényelmes ahhoz, hogy valamit tegyen. Emma egyre jobban
belebonyolódik a szerelmi kalandba, tartozása Lhereux-nél ezzel
egyenes arányban nő. Egy napon ismeretlen hitelező zaklatja, ő pedig
odáig süllyed, hogy férje háta mögött igyekszik behajtani az orvosi
honoráriumot, s abból fizet. Lassan a Leonnal való viszony is kihűl,
már csak megszokásból találkozgatnak. Ekkor sújt le a végzet
Emmára: hitelezője 24 órán belül óriási összeget (8 ezer frankot)
követel tőle, különben elárverezik a házukat. Emma hiába megy
Lhereux-höz, a kereskedő nem segít.
Végrehajtók lepik el a Bovary-házat. Emma kétségbeesetten próbál
pénzhez jutni, de mindenhol elutasítják. Leontól szinte követeli, hogy
akármilyen áron, de teremtse elő a hiányzó összeget. A sikkasztás gon­
dolatától azonban León visszaretten, és elhagyja Emmát. Emma
megalázottan ismeri fel, hogy magára maradt nagy bajában. A patiká­
ba rohan, ahol a segéddel felkísérteti magát a méregraktárba, és mér­
get vesz be. Otthon búcsúlevelet ír. Emma meghal. Bovaryt megrendíti
felesége halála. De amikor ráakad az asszony szerelmes leveleire, nem
halogathatja tovább: szembe kell néznie az igazsággal. A fájdalomba
szinte beleőrül, ám amikor egy vásárban találkozik Rodolphe-fal, a
végzetet okolja a tragédiáért. Másnap ő is meghal.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Vidéki erkölcsök alcímmel jeleni meg a regény. Balzac és Siendhal
Párizsával szemben ugyanis iu az eseménysor színhelye a francia vidék.
Bovary nevél a „boeuf (ökör) szóból származlaija, így érezlelvén
olvasójával, hogy hőséi egy világ válaszlja el a romanlikus eszményekiől.
Elozméayek/hatástörtoiet:
Flauberi 1848 előli a romanlikus írók, Hugó és mások halása alali álll -
erről lanúskodnak halála ulán előkerüli kéziraiai, amelyekei nem larloll
közlésre alkalmasnak. Az 1848-as februári forradalom fordulaloi hozoll
Flauberi írói-alkolói felfogásában. Szakíioli a romanlikusokkal, és a
balzaci realisia hagyományokhoz lén vissza, illelve ezekei fejleszieile
lovább. Első megjeleni regényének, a Bovarynéna.V. a sikere (1857) egy
csapásra a realisia írógárda vezérévé emelie Flauberl-l. Zola,
Maupassani és a Párizsban élő Turgenyev mesierüknek lekiniellék.
Korszak/kdetkezes körülmáiyei:
Az oro.sz realizmus kibonlakozásával egy időben a francia és az angol­
szász regényírás is mélyrehaló vállozáson menl kérésziül. A nyugal-
európai írók más irányban keresiék a műfaj m egújíiásának
leheiőségeii, mini Tolszioj és Dosziojevszkij. A B ovaryn é egészen más
módon remekmű, mini pl. a H áború és béke- Panorámaszerű lálomásl
hiába keresnénk benne, cserébe viszonl megcsodálhaijuk a regényiro­
dalom egyik legfeszesebb szerkezeiéi. Az író egy újsághírből merílelie
az öilelel. Egy vidéki dokiorné öngyilkosságáról szók a hír; az okok
közöli házasságiörés, vállóhamisílás szerepeli. Először folyialásokban
közöké egy párizsi lap, kihagyva a lúl merésznek kék részleiekei. De
az írói így is perbe fogiák közerkölcs elleni vélség miau; később fel-
menieliék. Könyv alakban 1857-ben jeleni meg.
Ábrazolasmod/dbeszdésteclmika:
Siílusa: realisia. Hangneme: lárgyilagos.
Az eseményekei a hősnő szemszögéből láljuk, mini ahogy a láj is az ő
lelkiállapolának a függvénye. A belső lörlénés gazdagsága kárpólolja
az olvasói a külső események szűkösségéérl, s az író nem lesz lényegi
különbségei Emma álmodozásai és lénylegesen áiéli lapaszlalalai
közöli.
Kellős nézőponi jellemzi az elbeszélési: ismerjük ugyan Emma Bovary
gondolaiail, mégis némi lávlaiból szemléljük ől. Az író úgyszólván
észrevéilenül, finom álmeneiekkel oldja meg a szereplői és a löriénei-
mondói nézőponi váliakozásaii. Ebben is rejlik művészeiének új­
szerűsége. Művészi lörekvése a szenvielenség, mely szerini az író őrizze
meg a megfigyelő pártallanságál, a lörténeimondó személylelenségéi;
ne kommenlálja az eseményekei, hősei cselekedeleil.
A művészet remetéje, a stílus aszkétája volt. Lassan, legendás kínok között írta, csiszolta tökéletessé műveit, szinte tudományos igényű anyaggyűjtés után
M ár-már aprólékosságig menő stílusbeli követelményeket támasztott önmagával szemben. Rengeteg időt fordított arra, hogy mondatainak zengése minél
könnyedebb legyen. Szövegének jó hangzását hangos felolvasással ellenőrizte. 1851~ben fogott hozzá a Bovarfnémegírásához, s öt esztendeig beletemetkezett az aprólékos
gonddal elkészített regénytervbe. Szereplőiről nagy tömegben gyártotta a feljegyzéeket, pontos tereprajzokat k&zített történeteinek színtereiről. A Bovarynémegjelenésévé
el az ügyészs^ azonnal perbe fogta közerkölcs elleni véts^ címén, a bíróság azonban felmentette a vád alól.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
Bovaryné ellenponlja a szánalmas, nevelséges férj, aki leginkább orvosi és
férji mivokában komikus. Bovary mindvégig abban az illúzióban
ringalózik, hogy az ő és Emma boldogsága zavartalan. A férj ügyefogyollan
osloba, s mi sem lermészeiesebb, mini hogy felszarvazzák, és hogy ő lesz a
legutolsó, aki megcsalatásáról érlesül - méghozzá az asszony halála után.
Gyámoltalan és együgyű férjél Emma az orránál fogva vezeti. Charles
Bovaryhoz hasonlóan kisszerű és komikus figura a löbi yonville-i pol­
gár is. A sekélyes világból lassan kiemelkedik a címszereplő, Emma
nem abba a világba való, ahová sorsa helyezte. Gazdag lelkivilága,
szenvedélyessége különbözteti meg a többiektől. Színes képzeletével
annyira bele tudja élni magái egy-egy helyzetbe, hogy légvárainak
összeomlása valóságos biológiai-lesii összeroppanáshoz vezet.
Romanlikus olvasmányainak esik áldozatául: a regények világál
szerelné átültetni a valóságba - sikertelenül. így lesz női párja a közép­
kori lovagregényekei átélni akaró Don Quijoténak.
^ Kérdés^ és problémakörök:
A szkeptikus Flaubert egyforma bizalmatlansággal és gúnnyal utasítja
el korának valamennyi divatos filozófiai áramlatát, akár malerialisla,
akár idealista alapvetés az. Bovaryné Emma éleiének, szerelmeinek
csalódásaiban pedig a romanlikus illúziók kudarcáról fest ironikus-
tragikus képet. A Bovary7iéb,sn Flauberi a romantikával, a romantika
irodalmi irányzatával, a maga ifjúkorának vallon eszményeivel is
leszámolt. Ezért mondhatta, hogy „B ovaryné én vagyok ’’- A romanlikus
dokiorné öngyilkosságát nem annyira a házasságlörései kiludódásától
való félelem, a szorító adósságok motiválják, mini inkább az asszony­
nak az a felismerése, hogy csalódnia kelleti romanlikus eszményeiben.
Elsőnek férjéből kelleti kiábrándulnia, akii a karrier lépcsőin fele­
melkedő sikeres, tevékeny, lehetséges orvosnak véli. Első szerelőjétől, a
szomszéd löldbirlokoslól, Rodolphe-lól a byroni romantika vad
szenvedélyességét, második szerelőjétől, Léonlól a romantika köny-
nyedebb, bohémabb szerelmének beteljesüléséi várta. Mindkettőjükről
kiderüli azonban, hogy megjelenésük, viselkedésük romanlikus csil­
logása nem több felveti póznál, amely arra való csupán, hogy elcsábít­
sák vele a hiszékeny Emmái. Valójában alig különböznek férjétől, a
maguk módján ők is kisszerű, korlátolt nyárspolgárok.
Motívumok:
Párizs a nagyvilági élet terepe, míg az unalom a kispolgári környezel
jellemzője.
Emma éleiében a pénz hiánya a meghatározó. Ezért kér kölcsön, ezért
kerül csődbe, és ez vezet végül az öngyilkossághoz. A regényben gyakran
felbukkanó ablak motívuma a környezettől való elzárkózást jelzi.
^ A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Érzelmek iskolája
61
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Füst Milán
A FELESÉGEM TÖRTÉNETE
A ÉVSZÁM: 1942
MŰFAJ: lélektani regény
SZERKEZETE: 4 ré z
EREDETI NYELV: magvar
FORDÍTOTTA: - ’ boldogság után, s csak lassacskán tér vissza élete a megszokott nyuga­
FOGALMAK: lélektani regény
FŐBB SZEREPLŐK: Dedin, Kodoi) Lizzy, Störr kapitány
Cselekméay
I. RÉSZ
A regény Charles Bovary eddigi éleiének lörlénetével kezdődik.
Félszeg, gátlásos fiú volt. Anyja kivette a középiskolából, mielőil
leérettségizett volna. így orvosi diplomát sem kaphatott - tulajdonkép­
pen egészségügyi tiszt (felcser) volt - , de vidéken zavartalanul prak­
tizálhatott mint orvos. Pályája kezdetén elvett egy özvegyasszonyi, aki
azonban hamarosan meghalt. így, amikor egyik betege, az öreg
Rouault lábtörését gyógyította, és beleszeretett annak szép lányába,
Emmába, semmi nem akadályozta abban, hogy újra megnősüljön.
Bovary úgy érzi, boldog, élete révbe ér. Emma azonban hamar rájön,
hogy a romantikus regényekből megismeri szerelem és az, amit a
kezdeti fellobbanás után a házasság jeleni: ég és föld. Megpróbálja ál­
nevelni férjél, hogy egy kis színt vigyen a házasság unalmába, de
Bovaryt nem érdekli sem a költészet, sem a romantika. Többre becsüli
a jó konyhát, azonkívül rengeteget dolgozik, hogy semmiben ne
szenvedjenek hiányt.
Bovaryék egyhangú éleiét egy báli meghívó töri meg. Vaubyessard
kastélyában Emma úgy érzi, a lánc, a szép ruhák, az előkelő urak bók­
jai: ez az, amire vágyik, ez az a világ, amelyet a romantikus regények­
ből megismert.
Határozottan érzi, hogy ő nem való abba a környezetbe, amelyben élni
kénytelen. Álmodozni kezd, álmaiban Párizsban jár; regényeken
ábrándozik, zongorázik, de az elégedetlenség, az állandó feszültség
aláássa egészségét, megbetegszik. Bovary orvosi tanácsra elhatározza,
hogy elköltöznek, mert - az ekkor már várandós - Emmának
környezetváltozásra van szüksége.
íí. RÉSZ
Yonville-nak, a kisvárosnak az Arany Oroszlán fogadó és vele szemben
Homais úr patikája az igazi központja: itt gyülekezik a kisszámú
értelmiség.
A fogadó egyik állandó vendége León, az ifjú segédjegyző egyre na­
gyobb rajongója Emmának, aki hamarosan megérzi, hogy a rajongás
62 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
szerelemmé fejlődött, és neki sem közömbös a fiú.
Közös vonásuk, hogy mindketten mérhetetlenül unatkoznak a
kisvárosban, és egy szebb, mozgalmasabb nagyvárosi életre vágyódnak.
Emmának az időközben született kislánya, Berlhe sem tud színt vinni
az éleiébe. León, azzal az ürüggyel, hogy Párizsban fejezi be tanul­
mányait, elbúcsúzik. Emma sokáig bánkódik az elszalasztott
lomba. De látszik rajta, milyen boldogtalan.
Egy környékbeli nemes, Rodolphe Boulanger, aki cselédjét hozta el a
doktorhoz, észreveszi benne a könnyű préda lehetőségéi, és nem is
csalódik. A lenyészvásár napján kezd heves udvarlásba, és hamarosan az
asszony szeretője lesz. Emma boldog a titkos légyottok romantikus
varázsától.
Bovary közben egy szenzációs műtétre készül, amit diploma híján és
főleg hiányos szaktudásával nem volna szabad elvégeznie. Mégis, ez az
a pont, amikor Emma egy időre újra tisztelni kezdi férjét. Az operáció
kudarca - amputálni kell a szolga lábát - után Emma újra megveti fér­
jét. Szerelne megszökni Rodolphe-fal. Fel is készül az útra: Lhereux-
nél, aki az uzsorása, egyre több adóssága halmozódik fel. Kénytelen
férje honoráriumához nyúlni: elsikkasztja a számla kiegyenlítéséhez
szükséges összeget. A szöklelés azonban elmarad, Rodolphe helyett
csak egy levél érkezik. Emma a fájdalomtól, a sértett hiúságtól meg­
betegszik, negyvenhárom napig tarló súlyos idegláz gyöiri.
ííí. RÉSZ
Felépülése után egy ideig a vallásban keres vigaszt, de ez sem segít.
Egyszer, amikor színházba megy a közeli Rouenba, véletlenül
találkozik Leonnal. Ezt a találkozást több is követi: a szerelője lesz.
Otthon azt hazudja, hogy zongoraórákra jár. Bovary megtudja, hogy
felesége nem szerepel a zongoratanárnő növendékei közöli, de túl
kényelmes ahhoz, hogy valamit legyen. Emma egyre jobban
belebonyolódik a szerelmi kalandba, tartozása Lhereux-nél ezzel
egyenes arányban nő. Egy napon ismeretlen hitelező zaklatja, ő pedig
odáig süllyed, hogy férje hála mögött igyekszik behajtani az orvosi
honoráriumot, s abból fizet. Lassan a Leonnal való viszony is kihűl,
már csak megszokásból lalálkozgainak. Ekkor sújt le a végzet
Emmára: hitelezője 24 órán belül óriási összegei (8 ezer frankot)
követel tőle, különben elárverezik a házukat. Emma hiába megy
Lhereux-höz, a kereskedő nem segít.
Végrehajtók lepik el a Bovary-házal. Emma kétségbeesetten próbál
pénzhez jutni, de mindenhol elutasítják. Leoniól szinte követeli, hogy
akármilyen áron, de teremtse elő a hiányzó összegei. A sikkasztás gon­
dolatától azonban León visszaretten, és elhagyja Emmát. Emma
megalázoiian ismeri fel, hogy magára maradt nagy bajában. A patiká­
ba rohan, ahol a segéddel felkísérteii magát a méregrakiárba, és mér­
get vesz be. Otthon búcsúlevelet ír. Emma meghal. Bovaryt megrendíti
felesége halála. De amikor ráakad az asszony szerelmes leveleire, nem
halogathatja tovább: szembe kell néznie az igazsággal. A fájdalomba
szinte beleőrül, ám amikor egy vásárban találkozik Rodolphe-fal, a
végzetet okolja a tragédiáért. Másnap ő is meghal.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Az elbeszélő a hajóskapitány, a regény főhőse. A címben kívül helyezi
saját magát a történeten, és felesége történetét ígéri. A regény mégis a
kapitány naplófeljegj'zéseiből születik, és kettejük szerelmi párharcát
írja le. Az elbeszélésmód realisztikusságát erősíti a történetet ígérő cím,
míg az egész történet valódiságát megkérdőjelezi a zárásban
megidézett feleség víziója. Látomást vagy igaz történetet olvashat­
tunk.^ - nyitott kérdés marad.
Előzmények/batástörtáiet:
Füst Milán irodalmunk rendhagyó jelensége. „Az új magyar köl­
tészetnek nincs csoportja vagy iskolája, ahová Füstöt be lehetne állí­
tani, sőt ebből a nézőszögből az új európai költészetben sem tudnám
a helyét megjelölni... Füst részben semlegesen, részben elutasítóan
viselkedik a mai élettel szemben, egy másik, nem teljesebb, csak más,
az ő énjéhez hasonult világkép megteremtésén fáradozik” - jellemezte
őt Kassák Lajos 1927-ben. Szerb Antal „magában álló, senkivel nem
rokon” íróként jellemzi Füst Milánt, és benne üdvözli a magyar
szabad vers megteremtőjét. A feleségem történ ete, nagy terjedelmű
lélektani regénye később, már a háború után világsiker lett. Francia
fordítás útján bekerült a század prózairodalmába.
Korszak/keletkezés körülmáiyei:
Füst Milán hétévnyi megfeszített munka után fejezte be ezt az egészen
kiváló regényt, amelyet Flaubert stilisztikai precizitására emlékeztető
önfegyelem jellemez, és amely a második világháború idején íródott,
mégsem a világégésről szól, hanem egy magánéleti kataklizmáról.
E műve látszatra napló, egy meglehetősen primitív holland hajóstiszt
hevenyészett feljegyzései - miként alcíméből is gondolnánk. Valójában
a lélektükrözés, a belső ábrázolás, a mesteri szerkesztéssel meg­
teremtett atmoszféra remekműve.
Füst Milán itt szokványos féltékenységi történetből teremt fausti
művet: üdvösségkeresést és pokoljárást. E regényében is létrehozta
életműve legsajátabb esztétikai minőségét: a fenségest a nevetségessel
elegyítő groteszk öniróniát.
A szerző, akinek saját bevallása szerint nincs életrajza, csak „munkarajza”,
nem járt ugyan soha azokon a színes, nemegyszer egzotikus vidékeken,
ahol főhőse, a Störr nevű hajóskapitány, kritikusai mégsem győzik dicsérni
leírásainak realizmusát. Füst úgy keveri ki a képzelet és a valóság színeit,
hogy az általános emberi élethelyzeteket mutassa fel velük..
Konfliktusok:
A regény voltaképpen íérli és nő örök párviadalának, természetbeli
összeegyeztethetetlenségének ábrázolása: a robusztus, férfias kapitány
egy pici, könnyed, rendkívül nőies francia lányt vesz feleségül, akire
\Füst Milán a magyar szabad vers megteremtője. Első költeményei a Nyugatban jelentek meg 1909-ben. Barátságot kötött Karinthy val,
Kosztolányival, Tóth Árpáddal, Nagy Zoltánnal, Somlyó Zoltánnal. Weöres Sándorral mester-tanítványi kapcsolatban állt (Weörest sokan
tartják többek közt Füst Milán tanítványának).
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
állandóan, hevesen és szenvedélyesen féltékeny - és persze nem ok
nélkül. A regény kapcsolatuk intim pillanatait és a távoliét hatását
eg)'aránt megmutatja.
A regény főhőse, a fiktív feljegyzések írója, a nagydarab, primitív hajós
Lizzy könyveit, művészet iránti érdeklődését, bonyolult gondolkodását
képtelen felfogni, tehát meggyűlöli az asszonyt. Elvakult indulatában
üldözi asszonyát, majd valami furcsa változás során belátja, hogy
Lizzy mennyire hű volt hozzá, s ő milyen méltatlanul bánt vele. A
tragédiát nem képes elhinni.
^ KérdesH és problánaköiök:
Történet a szerelemről és a féltékenységről.
Füst Milánt elsősorban nem a cselekmények egymásutánja érdekli,
hanem a szerelem és a szerelemféltés lélektani rajza, és mindezeken
túl a huszadik századi ember viszonya az érzelmekhez, a szerelmi
társhoz, a társadalomhoz, a világhoz.
Különös regény ez - egy furcsa „se vele, se nélküle” kapcsolat feldolgo­
zása. Störr, a holland hajóskapitány és könnyed francia felesége, Lizzy
lírai hangú - a férfi szubjektív, egyes szám első személyű - története arról,
ahogy két, igencsak kiforrott egyéniség egyensúlyoz a páros magány és az
egymásra találás hajszálvékony választóvonalán. A boldogság nem lehet­
séges. A regény azonban ad valamilyen feloldást: a befejezés - Lizzy
látomásszerű megjelenése - lehetővé tesz egy másik értelmezést is, mely
szerint a történet az elbeszélő benső világában játszódik le.
Motívumok:
A szexualitás motívumai: A feleségem történetéhen, bár a mű inkább a
szerelem, mint az erotika vagy a szexualitás témját vizsgálja, találunk
két kis vidám erotikus motívumot, illetve mozzanatot. A holland Störr
kapitány 13 éves korában egy parkban meglátja és megkívánja a kedves
francia nevelőnőt, de nem tudván jól franciául, cédulára írja fel, hogy
szeretne elmenni vele a közeli pázsitos árokba. De miután a másik nem
érti, mit akar, mindennap eléje áll a cédulával, amíg végül is megértésre
talál, és némi bonyodalmak árán létrejön a kívánt egyesülés. Másik
erotikus kamaszkori kalandját nagybátyja készíti elő, olyan létrát szer­
kesztve számára, amelynek kampója van, hogy ezzel fel tudjon mászni
a felettük lévő lakásba, ahol egy gyönyörű nő fürdik, és hogy ne ijessze
meg a hölgyet, amikor belép, így szól: „egy kisfiú van itt”. A hölgy nem
ijed meg tőle, mert ismeri a kisfiút, és szívesen öleli magához.
Önéletrajzi célzások: például - mikor Störr kapitány hajója kigyullad,
egy darabig küzd, majd beletörődik a pusztulásba. Csak előbb meg­
mossa kabinjában nyakát és arcát. És mikor megkérdi magától, hogy
miért tette ezt, a válasz: azért, mert az élet eddig tart, és utal rá, hogy
látott ő már öregembert, aki az öngyilkossággal csak addig várt, amíg
beteg lánya meg nem halt, csak éppen a halottas ágy mellett megevett
két lágy tojást. Mindez nyílt utalás Füst Milán bálványára, Osvát
Ernőre, s nem is ez az egyetlen önéletrajzi célzás a regényben.
A szerző további ajánlott művei:
IV Henriig (dráma), Válogatott verselj
63
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Gárdonyi Géza
ÉVSZÁM: 1901
MŰFAJ: Történelmi regény
SZERKEZETE: 5 rész + befejezés, a várvédő egri bősök név­
sora, török szavak és kifejezések
EREDETI NYELV: niagj'ar
FORDÍTOTTA: -
FOGALMAK: történelmi regény, multimediális szöveg
FÓBB SZEREPLŐK; Bornemissza Gergely, C ecey Éva, Dobó
István, Hegedűs, Jumurdzsák, M ekcsey, Sárközi, Tulipán
I. RÉSZ (HOL TEREM A MAGYAR VITÉZ?)
1533-ban jálszódik a rész, az országnak kél uralkodója van, Ferdinánd
és Szapolyai János, mindeközben egyre lámad a lörök. Gergő, egy alig
héiéves kisfiú és Vicuska fürödni mennek a palákhoz, illelve, hogy
megitassák lovukat. Egy félszemű lörök katonára lesznek figyelmesek,
aki elől óvatosan elrejtőznek, de az mégis rájuk lel. Jumurdzsáknak -
így hívják a törököt - több magyar foglya is van, a gyerekek is ezek
közé kerülnek. Mindeközben Dobó István - aki a körözött Móré
László marlalócoi üldözi - , meglátogatja az öreg Ceceyi, a környék
urát, aki Vicuska édesapja és még Dózsa mellett harcolt egykoron.
Hiába keresik az eltűnt kislányt, nem lelik meg. Aggódnak, hiszen
tudják, hogy a törökök szívesen rabolnak el embereket rabszolgának.
Gergőnek és Vicuskának azonban sikerüli megszöknie, az esetnek
csodájára járnak a faluban. Móré rábeszélésére Jumurdzsák megtá­
madja a települést. Mindkettejüket elfogják, a törököt azonban elenge­
di Gábor pap, ezért megkapja annak mániákusan imádott gyűrű-taliz­
mánját. Mivel Gergő anyja meghal a rajtaütés során, a kisfiúnak senki­
je sincs. Dobó ezért Gábor papra bízza, aki Török Bálint udvarába
viszi a törökül jól beszélő fiúcskát, aki Dobótól emlékül egy kardot kap
ajándékba.
II. RÉSZ (ODA BUDA!)
1541-et írunk. János király halott, fia csecsemő, egységes vezér nélkül
az ország. A török szultán Buda ellen vonul, Gábor pap merész tervet
eszel ki ellene: a menetelő hadsereggel utazó főmélióság ellen robban­
tásos merényletet készül végrehajtani. Gergely és Tulipán, az elma-
gyarosodoti lörök egy bokorból lesik az akciót. A robbantás nem éri el
célját, a saját bombájától szintén megsebesülő Gábor pap célt tévesztve
egy katonatisztet, a janicsáragái repítette a levegőbe. Mind a hárman
fogságba kerülnek, Gergely megismerkedik egy Hajván nevű, bamba
lörök harcossal, aki egy számára ismeretlen papírossal bír. A
Bornemissza fiú megfejti neki az írást (amin egyébként a végvárrend­
szer tervei vannak). Ez Hajván szerencséjének záloga: tulajdonosát
legyőzhetetlenné teszi. Gergely megszökik, de közben megtudja, hogy
64 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Gábor pap meghalt. Halála előtt Jumurdzsák követelte tőle a taliz­
mánt, de hiába, az már egy levéllel Bornemisszához jutott. Budára
mennek, ahol Fráter György és Török Bálint is tartózkodik. A kis
királyka és kísérete a szultánhoz megy látogatóba, a fogadtatás atyai,
ám csel áll mögötte. Amíg az urak diplomáciai küldöttségben vannak,
nézelődő turistának álcázott lörök harcosok szivárognak be a várba és
elfoglalják azt. Fráter György Izabella királynővel és az egész udvarral
(beleértve Vicát) hurcolkodik. Török Bálint ural a szultán rabként
Konsianiinápolyba viteti. Bornemissza összebarálkozik Zoltayval és
Mekcseyvel. Vica és Gergely örök hűséget fogadnak egymásnak.
III. RÉSZ (A RAB OROSZLÁN)
A cselekmény éve 1554. Buda egyre romlik a Félhold uralma alatt.
Török Bálint a konstantinápolyi Héttorony foglya Maylád úrral együtt.
Kiderül, hogy Vicát közben egy Fürjes nevű hadnagyhoz akarják adni,
így Gergely kénytelen tervet kieszelni a lány igaz érzelmeinek
meglátására. Vica álöliözelben megszökik Bornemisszával; töröknek
álcázva Mekcseyvel, Török Jánossal és egy Matyi nevű kocsissal együtt
indulnak délre, kiszabadítani Bálint urat. Egy karavánszerájban veszé­
lyes kalandban lesz részük; egy török főúr meg akarja kaparintani a
lovaikat, így menekülniük kell. Feltűnik a színen Jumurdzsák is, a
magyar csapat robbantással rázza le az üldözőket. A pár hivatalosan is
egybekel, a hírt megküldik haza. Útjukon találkoznak a kedélyes
cigánnyal. Sárközivel, aki Gyomorzsáknak hívja Jumurdzsákoi. Olasz
énekeseknek öltözve lopóznak be a Héttoronyba, és egy korrupt bég
segítségével majdnem megszöktetik Bálint ural. A lörök azonban
ellenük lordul, így menekülniük kell. A lörök sereggel érkeznek
Magyarországra.
W. RÉSZ (EGER VESZEDELME)
Jumurdzsák Balogh Tamás álnéven felbukkan Évánál (Vica)
Sopronban, és csellel elrabolja fiát. Jancsikát. A nő erre férjéhez akar
sietni, aki már Egerben készül az ostromra. Kemény csatározások
zajlanak, a kétezer egri hősiesen védekezik. Egy rajtaütésszerű kitörést
visznek véghez, amikor foglyul ejtenek egy Szelim nevű lörök fiút.
Jumurdzsák ajánlatot lesz Gergelynek: a talizmánt Jancsikáén.
V RÉSZ (HOLDFOGYATKOZÁS)
Zajlik a nagy csata. Éva egy alagúion át egy Miklós nevű diákkal próbál
bejutni, de elkapják őket, a diák önfeláldozása sok törököt elpusztít.
Sárközi leleplezi az áruló Hegedűst. Jumurdzsákot és Hajvánt ágyú­
golyó éri, Jánoska megszökik, a törökök elvonulnak a falak alól. A
kisfiút végül egy lörök asszony adja vissza Szelimérl cserébe.
BEFEJEZÉS
Megtudjuk, hogy mivel Dobó és Mekcsey az ostrom előtt nem kaptak
segítséget, ellánioríthaiailanul lemondtak tisztségeikről. A császár
Bornemissza Gergői nevezte ki várkapitánynak, egész Európa ünne­
pelte a győzelmet.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A címbéli csillagok melalorával a szerző az egri várvédők dicsőségéi,
reiieniheteilen hősiességéi muiaija be.
Elozmények/liatástörtáiet:
A hősies lörlénelmi múlira való visszaiekinlés nem egyedülálló a magyar
irodalomban. A lörökellenes harcokról írl (a regényben egyébkéni
emlíieii) Tinódi Lanios Sebeslyén, de e művek közé larlozik a Zrínyi
Miklós állal szerzeii Szigeti veszedelem című barokk eposz is. Ez a mű az
első olyan írói vállalkozások eg)'ike, amely nem a regényesei akarja meg-
muialni a múliban, hanem a valóságosai. Bár a cselekmény szöveiébe sok
romanlikus elem vegyül, koríesiése hileles. A források tanulmányozásán
lúl Gárdonyi bdauzra is laláll Tinódi Lantos Sebeslyén munkáiban. A
lantos hisióriamondó is szereplője a regénynek, amely valójában egy nép­
ből jön hős. Bornemissza deák éleiúljái, a társadalmilag messze felelte
álló nőhöz fűződő szerelme lörléneléi festi elénk a gyermekkortól az élet­
pálya csúcsát jelenlő egri győzelemig.
Koiszak/keletkezésköriilméiiyei:
A szerző a XIX. század második felének, valamim a XX. század ele­
jének alkotója, egyike a századvég-századelő lűlérzékeny „kivonuló”
alkotóinak. Jellegzetesen amatőr író és gondolkodó, mindent önmaga
akar felfedezni, jellemző rá az állandó kutatás, önképzés, és ez
műveire is hatással van. Magas filozófiai kultúra és köznapi
szórakozás egyaránt megfér nála, ez teszi emberivé művei hangütését.
Gárdonyi sikere nemcsak a magával ragadó stílusnak, a fordulatos cse­
lekménynek köszönhető: az Egri csillogóig megírása előtt gondosan
tanulmányozta Magyarország 16. századi történetét, a magyarok és a
törökök szokásait, viseletét, fegyverzetéi. Nemcsak az akkor elérhető
történeti munkákat és forrásokat olvasta el, melyek a vár védelméről és
a résztvevőkről szóllak, hanem elutazott Konsianiinápolyba is, ahol
lölkeresle a császári múzeumot, valamint Török Bálint és
Bornemissza Gergely rabságának színhelyéi: a Héttornyot. A legna­
gyobb történeti hűségre törekedett.
Ábrazolasmod/elbeszáéstecimika:
Jellemző a közvetlen karakterábrázolás és a minimális lélektani
elemzés. A szerző törekszik a hileles történelmi légkör visszaadására,
mindezt nyelvileg az idegen kifejezések és szavak eredeti nyelven való
említésével teszi. A párbeszédekben, ha rövidebb és egyszerűbb idegen
nyelvű közlések vannak, azt nem fordítja a történetben, esetleg
lábjegyzet formájában. Érdekes színesítése a prózai szövegnek, amikor
a történetben előbukkanó Tinódi énekel, amikor a szerző egy dallamot
kottában ad vissza, illetve amikor a Héttorony elhelyezkedéséi
körülírás helyett egyszerű rajzban szemlélteti. Ezért tulajdonképpen
kezdetleges multimediális szöveggel van dolgunk.
IA szerző eredeti neve Ziegler Géza volt, nevét anyakönyvezésének helyéről, Gárdonyról kapta, bár Agárdon született. Apja a szabad­
ságharc alatt fegyvergyárat tartott fenn. Otthonát Egerben találta meg, ahol különc életet élt, naplóját titkosírással vezette, melyet
évtizedekig kutattak, mire sikerült megfejteni. Misztikus képzeteibe egyre jobban belebonyolódott, sőt egy időben buddhista akart lenni. Utálta a nőket,
szerinte a szerelmi szenvedély romlásba viszi a férfit, k a nők az állati lét fenntartói a Földön.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
A mű fő konfliktusát a törökök és a magyarok közli háborúskodás adja, de
bemutatja, hogy a németek és a magyarok közölt sem teljesen békés a vi­
szony. A megoszlott ország uralkodói és az őket követők is jellemző
érdekcsoportokat alkotnak. A török-magyar ellentét jelképes kicsúcsoso-
dása az egri viadal. Személyes konlliklus alakul ki Jumurdzsák és a kincséi
hordozók (leginkább Gergely) között, ugyanis a török bármit meglenne,
hogy visszakapja drágaságát, ezért minden tulajdonos iránt gyűlölettel
viseltetik. A vár védelmekor szemben áll az egyéni és közérdek.
Kérdés^ és problánakörök:
A bátorság avagy feladás kérdése: a törökök felajánlják a szabad
elvonulás lehetőségét és a testi épséget a vár feladásáért cserébe.
Dobóék azonban hajthatatlanok. Elveik mellett azzal is tisztában van­
nak, hogy az ellenség csak addig kedves, amíg meg nem kapja, amit
akar. Tanulságként idézik más feladott várak népének vesztét, ahol a
török nem tartotta meg a szavát. Itt a hazafiság (közügy) és a saját
épség (magánérdek) között feszül választás. Dobóék annyival
egyértelműsítik a problémát, hogy a törökökkel való minden
egyezkedési (akár levelek kézbesítését is) keményen megbüntetnek. Az
árulás is ide kötődik: Hegedűs hadnagyot, amikor elkapják, a kitartás
eszméjének értelmében ítélik el.
Az Egri csillogóig sikerének egyik záloga, hogy főszereplői a magyar
nemzeti identitás szempontjából kilüntelell tulajdonságokat (erő,
tudás, alkotás, bölcsesség, erkölcsiség) idealizálian képviselnek. A
regény témája, a hősies harc, a győzelmes múlt felelevenítése is min­
den bizonnyal közrejátszik a regény tarlós népszerűségében. Ez azon­
ban önmagában még kevés volna a sikerhez. A pozitív tulajdonságok
az erő kivételével a szereplők közöli egyenlőtlenül oszlanak el.
Bornemissza a tanulást és kreativitást. Dobó a tapasztalatot és bölcses­
séget, Mekcsey az erőt. Török Bálint az erkölcsi szilárdságot képviseli
cselekedeteivel.
Motívumok:
A török kultúra állandó jelenléte, mely a török nyelvű kifejezésekben
és sziluációmagyarázaiokban érthetően tárul az olvasó szeme elé.
Látható török vallási ünnep, de hadi felvonulás is.
Jellemző a hazaszeretet motívuma, mely a regényt az elejétől a végéig
átitatja, mintegy általános szellemiségeként az adott korban élő ma­
gyar embereknek. A pozitív szereplőket - családjuk védelme mellett -
leginkább ez a nemzeti érdek motiválja.
m
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A láthototlon ember, Idő regén ye
65
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Johann Wolfgang Goethe
FAUST
k ÉVSZÁM: 18 0 8 -18 3 2
MŰFAJ: emberis^költeraény, drámai költemény
SZERKEZETE: 2 rész
EREDETI NYELV: német
FORDÍTOTTA: Jékely Zoltán, K álnoky László
FOGALMAK: drámai költemény, Sturm und Drang
FŐBB SZEREPLŐK: Eupborión, Faust, Heléna, Margaréta,
Mefisztó, Wagner
ELŐ JÁTÉK A SZÍNHÁZBAN
A Költő, a vándortársulat Igazgatója és a Komédiás az előadandó
darabról beszélgetnek, melytől mindenki mást vár. A vitát az igazgató
zárja le; olyan darab kell, amelyben „ég, föld, pokol” benne van.
PROLÓGUS
A mennyben: az angyali kar a teremtést dicsőíti, Melisztót kivéve, aki
azt mondja, a Földön minden csupa bánat. Fogadást köt az Úrral,
hogy Faustot el tudja csábítani.
I. RÉSZ
A megöregedett Faustus doktor csalódott a tudományban, amelyre életét
áldozta. Sem a megidézett Földszellem emelkedettsége, sem famulusa,
Wagner földhözragadt gondolkodása nem tudja kivonni a kétségbeesés­
ből. Már-már kiissza a méregpoharat, amikor megszólalnak a húsvéti
harangok, és ez visszatartja az öngyilkosságtól. Sétára indul íamulusával
az ünneplő városba. Egy fekete kutya hazakíséri őket.
Dolgozószobájába visszatérve nekilát az Újszövetség fordításának. De
már az első sor kulcsszavánál (logosz) elakad. A kutya, amely hazáig
követte, egyszer csak vándordiákká változik. O Mefisztó. Faust fogva
akarja tartani, de sikertelenül. Második beszélgetésükben szerződést
kötnek. Faust feltétele: csak akkor viheti el az ördög a lelkét, ha akad
egy pillanat, amelyben boldognak, elégedettnek érzi magát.
Először egy kocsmai tivornyázásba vetik magukat, de a diákok dur­
vasága viszolygással tölti el Faustot. Undorítja a következő állomás, a
boszorkánykonyha is, egészen addig, míg egy varázstükörben meg
nem pillant egy csodálatosan szép nőt. Melisztó a boszorkánytól
varázsitalt kér, amelytől Faust megfiatalodik.
Az utcán, amikor megpillantja Margarétát, a varázstükörben látott
szépséggel azonosítja és beleszeret. A szerelmes éjszakán Margaréta
66 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
halálos adag allalól ad be anyjának, majd egy liikos légyoiion rájuk lör
bátyja, Bálint, akit Faust megöl. Margaréta állapotos lesz, egyedül
marad szégyenével, mert Faust elmenekül. A bűntudat is gyötri anyja
és bátyja halála miatt. Kétségbeesésében megöli újszülött gyermekét.
Börtönbe zárják.
Faustot most a boszorkányszombatra viszi Melisztó. Az érzéki csalódás­
nak Margaréta árnyának megjelenése vet véget. Amikor Faust megtudja,
milyen helyzetbe került szerelme, azt kéri Mefisztótól, mentsék meg a
lányt. Bejutnak a börtönbe, és bár már nem ébreszt benne szerelmet
Margaréta csókja, ki akarja vinni a tömlöcből, de a lány nem megy vele.
Egy égi hang közli, hogy Margaréta lelke a mennybe jut.
II. RÉSZ
A császári palotában Melisztó tölti be az udvari bolond szerepét. A
császár egy monumentális udvari maszkjátékot rendez. Másnap derül
ki: Faust rendezte az egészet. Közben jó hírek érkeznek; a császári
hatalom által kibocsátott papírpénz megmentette a csődtől az orszá­
got. A császár azt kéri Fausttól, idézze meg a világ legszebb asszonyát,
Helénát. így is lesz; Heléna Páris királyfival érkezik. A férfiakat
Heléna, a nőket Páris szépsége bűvöli el. Faust a maga számára akar­
ja Helénát megszerezni.
Faust vegykonyhájában régi famulusának, Wagnernek sikerül mester­
séges úton egy lombikembert, Homunculust létrehozni, aki megérzi,
mennyire vágyódik Faust Heléna után, ezért Melisztóval együtt a múlt
álomvilágába röpíti. A Walpurgis-éjbe csöppennek, amely a természet
harmóniáját tükrözi.
Homunculus igazi létet kíván. Proteus a tengerbe vezeti, ahol a szép
Galatea kagylóján elpusztul. Faust keresi a hús-vér Helénát, őt az
alvilágba küldik, míg Melisztó a Walpurgis-éj torz lényei közt vegyül el.
Menelaosz spártai király palotájában, régi otthonában, Heléna rab­
nőivel áldozat bemutatására készül. Melisztó - torz álarcban - leltár­
ja, hogy valójában ők lesznek az áldozatok, ha csak nem szöknek meg
vele. Úgy is tesznek. Megérkeznek a menedéket adó várba, ahol Faust
mint lovag fogadja őket. Nagy szerelem szövődik Faust és Heléna
között, melynek gyümölcse egy csodálatos gyermek: Euphorión lesz. A
fiú nem ismer korlátokat, röpülni vágyik, de lezuhan. Heléna követi
fiát a túlvilágra, Faustot is magával röpíti.
Egy idős házaspár, Philemon és Baucis a gátépítéstől féltik kis bir­
tokukat. A valóságos világba visszaérkező Faustot, aki maga is
megöregedett, bosszantja a két öreg makacskodása, mégis megrendül­
tén veszi tudomásul, hogy amikor kunyhójukat felgyújtották, ők
félelmükben szörnyethaltak.
A meggazdagodott Faust házába egy hívatlan vendég oson be, a Gond,
amely megvakítja. Ezért hiszi Faust boldogan, hogy az ásók zaja azt
jelenti, az ő nagy műve épül. Pedig csak a halottak ártó szellemei ássák
előre az ő sírját. Faust mégis úgy érzi, megtalálta azt a pillanatot, amely
számára a legszebb. Mefisztó már mozgósítja is seregét, hogy vigyék el
Faust lelkét. A mennybe vezető repülés közben Faust Margarétával is
találkozik, aki kéri, hogy ő gyámolíthassa a megvakított, tévelygő lelket,
így Faust élete boldog megsemmisüléssel ér véget.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Fausl az „örök ember” megszemélyesítője, aki soha sincs megelégedve
önmagával, hanem folyton újabb meg újabb célokra tör, akinek vágya
és akarata nem ismer szűkös határokat. Doktor Faustus valóságos
történeti személy, 1540 táján halt meg valamelyik Rajna menti német
városkában. A reneszánsz jellegzetes alakja volt: tudós, varázsló, jós,
mágus s vásári mutatványos egy személyben.
Elozmények/katastörtoiet:
A téma nem saját lelemény. A tudós, aki eladja lelkét az ördögnek, már
a középkori német népkönyvekben szerepel, s feldolgozta Marlowe is
Doí^tor Faustus címmel. A Faust az európai kultúra és emberkép egyik
jelképe, mely a meg nem elégedés, a teremtő nyugtalanság, az emberi
kiteljesedésért vívott küzdelem.
Műfaja: világdráma, emberiségköltemény (ember és világ alapvető kérdé­
seit feldolgozó mű; drámai költemény vagy lírai dráma, nem a kül­
sődleges drámai cselekmény a fontos, hanem a szereplők gondolatai,
önmagukkal és környezetükkel folyatott vitája; minden külsődleges
esemény a szereplőkben lejátszódó belső folyamatoknak van alárendelve).
Az elnevezés Shelley M egszabadított Prom cteusz című művének műfaj-
megjelöléséből ered. (Calderon: Az élet álom\ Milton: A !{üzdőSámson\
Byron: Manfred, Káin; Ibsen: Pecr Gynt.)
KorszaliAeletkezes körülményei:
Goethe szinte egész életén át dolgozott a Fűíw/on: életének részévé
vált, nem tudott meghalni, amíg be nem fejezte. Csaknem hatvan éven
át készült a mű: 1773-tól majdnem élete végéig dolgozott nagy művén.
Os-Faust: első töredékes tragédiakísérlete (1773-1756); Faust I.:
1797-1806; Faust II.: 1800-1831.
Ábiázolásmoil/elbeszéléstecknika:
Irónia az ördög ábrázolásában - Goethe emberi gyarlóságokkal, komikus
vonásokkal látja el, az ördögöt humanizálja és ironikusan ábrázolja.
Drámai költemény: elmosódnak benne a líra és a dráma műnemének
határai. A drámai költemény valójában lírai alkotás, a párbeszédes drá­
mai forma csupán külső burok: a költőien megfogalmazott lilozóliai
eszmék mögött háttérbe szorulnak a dráma, a színház megszokott
követelményei. Maga az író sem gondolt műve színpadi bemutatására,
s ez hatalmas terjedelme miatt - teljes egészében - nem is lehetséges.
Konfliktusok:
A főhős válsága - tanulmányai nem vezettek a világ egészét átvilágító
tudáshoz. Nem hoztak hírnevet, hatalmat, vagyont sem, de elzárták az
élet élvezetétől, a természettől.
. Goethe eszmóiyi munkatársat talált a nála tíz évvel fiatalabb Schiller személyében. Kezdetben nem is kedvelték egymást. A mindig gondosan öltözködő,
1fegyelmezett modorú, írásban-elethen szabatosságot igénydS Goethe elsó találkozásukkor a feltúnóen rendetlen, olykor a kötelező paróka nélkül megjelenő) es
ráadásul fésületlen Schillerben a sokat ivó, mértéktelenül dohányos, későn fekvő, későn kelő rendetlen embert látta. Egy Szerencsé véletlen folytán később egy tár­
saságban úgy találkoztak, hogy már nem is emlékeztek egymásra. De beszélgeté közben rájöttek, hogy éppen egymásra van szüks%ük. S ekkor v^re megvolt a tervezett színház.
Goethe nehezen viselte, hogy ahol Schiller dolgozik, ott olyan füstös a szoba, hogy kényes szem nehezen bírja. Az is zavarta, hogy a legjobb munkatárs keze ügyeVn ott áll mindig
a boros phár vagy a pálinkás flaska. Schillert pedig egyszerűen zavarta Goethe modora, folyton szabatos úriassága.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Mefisztó-Faust: Az ördög a cselekmény szintjén az erkölcsi kísértést
képviseli: az érzéki örömök, a hatalom, a pénz útján romlásba akarja
dönteni az embert. Az ördöggel kötött szerződés hagyományos tartal­
ma ez: az ördög Faust korlátlan szolgálatára kötelezi magát a földön,
halála után viszont Mefisztó rendelkezik a leikével. Goethe feldolgo­
zásában Faust feltételhez köti az egyezséget: akkor adja lelkét az
ördögnek, ha örökké nyugtalan, változásra, fejlődésre törő szelleme
kielégülést talál.
Faust-Margaréta: szerelmük tragikus kimenetelű. Egyrészt a teljes
odaadást kívánó, feltétlen kapcsolat törékeny is, másrészt a kötött­
ségekkel járó házasság nem látszik kedvezni a személyiség kitel­
jesedésének: ha bekövetkezik, a megkötött fiatalember lesz az áldozat,
ha nem következik be, úgy a lány válik áldozattá.
^ Kérdés és problánaköiök:
Az emberi létezés alapvető kérdéseire keresi a választ a mű: mi a célja
az emberi életnek.^ Mit kell tennünk ahhoz, hogy kibontakoztassuk
egyéniségünket.?
Az első rész Margit tragédiájáról szól. Faust Mefisztó segítségével meg­
menthetné a halálbüntetéstől, de Margit nem fogadja el az ördög segít­
ségét, és végül a mennybe jut.
A második részben Faust a közéletbe, a nagyvilágba lép.
Motívumok:
Faustus doktor a XV és XVI. század fordulóján élt, s már életében
mondákat lűztek alakja köré. Az „ördöggel cimboráló”. Isten titkait
fürkésző tudós mágust a reformáció korában elrettentő példaként
emlegették. A Faust-téma vándormotívummá lett: irodalmi művek
sora dolgozta fel. Goethe iljúkorában a tárgyhoz már más szemlélettel
közelítenek. Lessing tervezett művében a korlátlan tudásvágy
képviselőjeként kívánta Faustot bemutatni. Goethe értelmezésében
Faust a soha meg nem elégedésnek, a teremtő nyugtalanságnak, az
emberi kiteljesedésért vívott küzdelemnek vált jelképévé.
A Mefisztóval kötött szövetséget és az azt követő kalandokat a hagyo­
mányoknak megfelelően jeleníti meg Goethe: az ördög kutya képében
csatlakozik Fausthoz, vérrel írják a szerződést, Melisztól boszor­
kányok, szellemek kísérik, varázslatokkal igyekszik Faustot boldogí­
tani.
A második részben Faust elnyeri Heléna szerelmét. Az ókori szépség,
a klasszikus harmónia világa azonban csak röpke pillanatra támad új
életre. Faust és Heléna szerelméből fiú születik, Euphorión, a
költészet, az ifjúság s a korlátot nem ismerő szabadságvágy jelképe.
^ A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Werthcr szerelm e és halála
és
67
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Johann Wolfgang Goethe
WERTHER SZERELME ÉS HALÁLA
K ÉVSZÁM: 1774
MŰFAJ: levélregény
SZERKEZETE: 2 könyv, melynek szerkezetét a levelek sora
alkotja
EREDETI NYELV: német
FORDÍTOTTA: Szabó Lőrinc
FOGALMAK: érzékenység, levélregény, Sturm und Drang
FŐBB SZEREPLŐK: Albert, Leonore, Lőtte, Werther,
Wilhelm
Cselekmáiy
Leonore, a kedves fiatal lány, reménytelenül beleszeret a közös baráti
körhöz tartozó iljú Wertherbe. Werther maga sem tudja, hibás-e a dol­
gokban, valóban táplálta-e a lány érzelmeit, mindenesetre becsületesen
félreáll, s szakít a baráti körrel. Wahlheim kies völgyébe menekül az
érzékeny kaland elől. Kedvenc Homéroszát viszi magával, s tisztá­
sokon heverve olvasgatja. Rajong a természetért. Istenről és az emberi
szív titkairól gondolkodik. A napok apró-cseprő eseményeiről gondos
hűséggel számol be levélben Wilhelmnek, barátjának. Ezekből a leve­
lekből bontakozik ki Werther boldogsága és tragédiája.
Társaságba is jár az iljú. Egy alkalommal táncmulatságba készül, s
partnernőjével megállnak a vadászlak előtt, hogy magukkal vigyék a
tiszttartó lányát. Lőttét. Lőtte aranyos, derűs kedély, csupa szorgalom és
szeretet, imádja a táncot. Kis testvéreit ő neveli, ő látja el a háztartást.
Ápolja a betegeket; haldokló öreg barátnője mellett úgy ül, hogy egy pil­
lanatra sem borul el a kedélye. Lőtte egy derék, becsületes, tehetséges
fiatalembernek, Albertnek a jegyese, aki pillanatnyilag távol van.
Werther nem gondol semmire, nem akar semmit. De a vadászlak,
benne Lőtte s a pajtáskodó gyermekek úgy vonzzák, hogy ez lesz nap­
jainak fényforrása és tartalma. Nyár közepén megérkezik Lőtte
jegyese. Werther érzi, hogy mennie kellene, de marad.
Telnek a hónapok. Werther szenved, mégsem mozdul. A család tagja
lett. Albert őt szereti Lőtte után a legjobban a világon. De hiába a
boldog séták, a kedves együttlétek - Werther egyre nyugtalanabb.
Levert, és nem tud dolgozni. Különös ernyedtség lesz úrrá rajta.
Lottéra nem formálhat jogot, nem is akar - de lemondani róla nem bír.
Az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Wertherben megerősödik a
gondolat, hogy elhagyja Lőttét. De Lőtte, mintha megsejtené Werther
szándékát, halott édesanyjáról beszél, s arról, hogy akik igazán szeretik
egymást, nem szakadhatnak el soha.
Werther állást vállal az udvarnál, a követ mellett dolgozik. Levelei
hivatali munkájáról számolnak be. Tél végén megtudja, hogy Lőtte és
Albert házasok. Megnyugvással fogadja a hírt.
68 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
A városban megaláztatás éri. C. grófnál ebédel, s amikor a zártkörű
társaság gyülekezik, nem megy el, hanem jót mulat merevségükön.
Végül a gróf megkéri, hog)' távozzék. A történetet ezután mindenhol
mesélni kezdik, s ő nem tud a pletykának gátat vetni. Halálra sértve
menekül a városból, és benyújtja lemondását is.
Nyár közepén találkozik ismét Lottéval, de a találkozás csak újabb
szenvedést hoz. Wahlheim völg)'ében őszre fordul az idő. Werther a
pusztulás kezdetét látja benne. Minden fájdalmasan érinti, egyre
komorabb és tehetetlenebb. Egyetlen öröme a Lottéval való találkozás.
Lőtte hamarosan rájön, hogy az iljú helyzete tarthatatlan; jobb, ha
elküldi magától.
A hátrahagyott levelek sorát elbeszéléssel szakítja meg az író. A
következő napok eseményeiről a barátok véleménye megegyezik.
Néhány apró feljegyzés, levéltöredék még, s tiszta képet kapunk
Werther utolsó napjairól.
Barátai úgy látták, hogy a csüggedés és kedvetlenség lassanként egész
lényét hatalmába kerítette. Szellemének összhangja teljesen megbom­
lott. Albert gyakran távozott felesége szobájából, ha Werther Lottónál
volt, de nem gyűlöletből vagy ellenszenvből barátja iránt, hanem csak
azért, mert érezte, hogy Wertherre nyomasztóan hat jelenléte. Werther
azonban azt hitte, hogy megrontotta a szép viszonyt Albert és felesége
között, s emiatt önmagát vádolta.
Lőttét nyugtalanítja Werther magatartása. Most már a saját nyu­
galmáért kéri, hogy ne járjon többé a házukhoz. Werther búcsúlevélbe
kezd: „Meg fogok halni!”
Lőtte egyedül ül szobájában; határozottan kérte Werthert, hogy kará­
csony előtt ne látogassa meg. De Werther váratlanul meglátogatja.
Lőtte zavartan fogadja, zongorájához ül, majd arra kéri az iljút, olvas­
son lel néhány versszakot saját Osszián-fordításából.
Werther tudja, hogy utoljára látja Lőttét. Teljes kétségbeesésében térdre
veti magát Lőtte előtt. Lőtte megszorítja Werther kezét, lájdalmas izga­
lomban hozzá hajol, és izzó arcuk összeér. A világ elsüllyedt körülöt­
tük, Werther átkarolja, melléhez szorítja Lőttét, és őrjöngő csókokkal
borítja el a remegő, dadogó ajkakat. Lőtte lelpattan, és rémült zavarban
mondja: „Utoljára volt! Werther! Engem nem lát többé!”
Werther elrohan az éjszakába, majd hosszas bolyongás után hazatér.
Búcsúlevelet ír, és Albertnek üzen, hogy adja neki kölcsön a pisz­
tolyait. Albertnek maga Lőtte adja át a pisztolyt.
Az ifjú Werther a jobb szeme fölött lőtt a fejébe - állapítja meg az
orvos. Éjszaka tizenegy óra tájban temették el azon a helyen, amelyet
kiválasztott magának. Lőtte édesapja és fivérei kísérték ki a koporsót.
Albertnek nem volt hozzá ereje; Lottónak az életét féltették.
Kézművesek vitték a koporsót. Pap nem szentelte be.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

regényeit, ám szakított azok terjengősségével: térben és időben

Cím
leszűkítette a cselekményt.

A cím a regény kél íő molívumál ragadja ki, a szerelmet és a halak,

mely az érzékenységre olyannyira jellemző. Konfliktusok:

Werlher képtelen ellenállni érzelmeinek, a szerelmi érzésen túl a társasá­

^ Elozmények/hatastörteiiet:
gi magatartás konvencióinak tekintetében sem akar praktikus kompro­
misszumot kölni (csaknem kiprovokálja kiutasítását a gróf ebédjéről).
Nem lévén találóbb meghatározás, „Goethe koraként” jegyzi az iro­
I^vonlliklusai abból adódnak, hogy elfogadhatatlan számára a megalku-
dalomtörténet a XVIII. század végének és a XIX. század elejének
vá.s, akár a köz-, akár a magánélet szintjén. Am mindkét területen aláren­
időszakát. A fogalom is, hogy „világirodalom”, a költőlejedelem
delt szerepre kényszerül, s ezért időről időre megalázó helyzetekbe kerül,
találmánya, aki e művészeti ág legegységesebb életművét hagyta az
amelyekből szabadulnia kell. Innen erednek nyughatatlan, menekülés­
utókorra. Nevét egyik első irodalmi próbálkozása, Werlher című
szerű utazásai hol az udvari társaság, hol Lottéék közeléből. Amíg bírja,
kisregénye lelte ismertté az olvasóközönség előtt. A szeniimenlalisla
reménnyel menekül, s mikor rádöbben, hogy tehetetlen megszállott
stílus alapművének számító levélregény páratlan irodalmi és közéleti
szerelmével szemben, és érzelmei nem csak önmagára, de Loiiéra is
karriert íuioii be. Egyfelől feltárta a Siurm und Drang nemzedékéi fe­
veszélyesek, kilép az életből. Lőtte pontosan érzi Werlher érzelmi fékte­
szítő nyughatatlan energiákat és érzékenységet, megjelölte számára a
lenségének veszélyeit, ám képtelen lemondani barátjáról. Épp ez a
lehetséges életmódot azzal, hogy jellemezte a pusztuláshoz,
túlfűtött rajongás különbözteti őt meg a megbízhatóan középszerű
önpuszlíláshoz vezető útját. Másfelől évtizedekig viruló mítoszát
Alberllől, s teszi vonzóvá Lőtte számára a fiatalembert. A kitörni készülő
leremlelle meg a középszerűség ellen lázadó szenvedélyes életstílus­
szenvedély azonban megriasztja, s bár érzelmei az ellenkezőjét diktálják,
nak, divatját a vallomásszerű elbeszélésformának. Boldogtalan
az erényéi őrző asszony konvencionális magatartását választja, és örökre
szerelmesek utánozták a regényhős öltözetét, tragikus lettél.
elutasítja magától szerelmesét.

Korszak/keletkezés könilméiiyei:
Kérdés-'és problémakörök:
Ez a kisregény életrajzi mozzanatokat dolgozott fel. Az író, kezdő
Érzékeny és művelt hősének negatív fejlődéstörténetét tárja olvasója elé a
jogászként, 1772-ben érkezett ügyvédi gyakorlatra a német kisvárosba,
kisregény. Werlher a történet során egyre kiszolgáltatottabbá válik saját
Weizlarba. Hamarosan szerelemre lobbant egyik barátja menyasszo­
szenvedélyével szemben, s ez végül öngyilkosságához vezet.
nya, Charlolle (becézve: Lőtte) B ull iránt, ám felismerve, hogy érzel­
A szerelmi tragédia azonban csak a mű témájának felső rétege, valójában
mi egyensúlya felborulhat, elhagyta a várost. A kisregény szerelmi
annak a generációnak magatartását elemzi az elbeszélő, amelynek ő
háromszögének figuráiban nem nehéz felismerni a valóságos szemé­
maga is tagja volt. A Siurm und Drang mozgalom lázadó alakjainak pro­
lyek - Charlolle, Kesiner és Goethe - analógiáit. Az öngyilkosság
totípusát teremti meg a szerencsétlen sorsú teológusban, akinek lúlfűlöii
molívumál szintén élményanyagából meríti az elbeszélő. Még ugyan­
egyénisége nem tudja elfogadni a kimért társadalmi normatívákat és
abban az esztendőben, októberben értesült arról, hogy welzlari
mozgástereket, de épp ilyen lehetetlen is velük szemben.
ismerőse, egy teológus tehetséges fia főbelőlte magát - Kesiner
revolverével - szerelmi bánatában. Goethe elkérte egykori szerelmi
veiélylársa leljegyzéseii, amelyek regényébe emelte az egyház Motívumok:
részvétele nélkül zajló temetés és a híressé váll viselet: sárga mellény,
kék frakk motívumait is. A feljegyzések felhasználásával négy hét alatt
A szenlimenializmus szélsőséges világképéből fakadóan, az érzelmek
írta a regényt, amely 1774-ben jeleni meg.
leírása mellett újra és újra felbukkan a szövegben a halál motívuma. A
tiszttartó feleségének. Lőtte barátnőjének és a kis Hansnak haláláról
értesül az olvasó, de az elmúlást idézi az Osszián-részlei s az őszi táj is.
Ábiázolasmód/elbeszáésteclimk^
Fontos eszköze az érzelmesség irodalmának a vidéki élet mellett a ter­
mészeti táj leírása, amely Goethe kisregényében a főhős kedélyál-
A cselekmény nagyrészt a főhősnek barátjához, Wilhelmhez címzett és
lapoiának jellemzését is szolgálja. A szöveg elején az idillt, a végén
néhány Loiiéhoz szóló leveléből rajzolódik ki. A korszak divatos
pedig a rezignált hangulatot fejezi ki.
műfaját, a levélregényl választja az elbeszélő, ám a levelek itt a napló­
val egyenértékű formál teremtenek, hiszen az eseményeket kizárólag
Werther nézőpontjából, az ő egyéniségén átszűrve ismerheti meg az
olvasó. Egyes szám első személyben megfogalmazott reflexióit közli a
m A szeizo to v ^ b i ajánlott művá:

szöveg, amely ezáltal lírai hangulatú vallomásregénnyé alakul. Goethe

Faust, A vándor éji dala, W ilhelm M eister vá ndorévei
mintául tekintette az angol és francia irodalom szentimentális

Az öngyilkossággal végződő regény hatására a fiatalok tömegesen lettek Öngyilkosok, ezért nem egy helyen betiltották a könyv árusítását.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 69

EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

a) evics

HOLT LELKEK
h ÉVSZÁM : 1842
akivel korábban az országúton, egy véletlen összeütközés alkalmával
már találkozott.
Am a bál kellős közepén berontott Nozdrjov, egy korábbi kuncsaftja,
M Ű FA J:groteszk regóiy részegen s fennhangon kezdett érdeklődni Csicsikovnál a holt jobbá­
SZ ER K EZET E: 11 fejezet gyok iránt. De Csicsikovoi még ezek után sem csípték fölön. A hölgyek
ER ED ET I N Y ELV : orosz a holi lelkek ügyéből csupán azt sütötték ki, hogy Csicsikov meg akar­
FORDÍTOTTA: Szabó Endre ja szöktetni a kormányzó lányát. A férfiak körében pedig képtelen
FOGALAiAK. trojka, trojka hasonlat, vátesz találgatások keltek szárnyra. Csicsikov idejében megneszelte a
FŐBB SZER EPLŐ K : Csicsikov, M anyikv v körülötte kezdődő pletykákat, sugdolózásokat, és észrevétlenül odébb-
állt. Senki sem törődött vele, éppen a főügyészt temették, aki a
Csicsikov okozta izgalmakba halt bele. Trojkája lassan a néptelen
utcákra jutott, és kiért a jól ismert, szegényes, sivár tájra.
És megy, megy a trojka, nagyokat zökken a hepehupás úton. Utasai
olykor el-elszundítanak.

„Már csak a távolban látni, hogy valami porzik, és a levegő kavarog.

Csicsikov megérkezik az oroszországi kormányzósági városka vendég-
fogadójába. Senki nem tud róla semmi közelebbit. Csicsikov napokig
csak estélyekre jár, ismeretségeket köt a helyi nagyságokkal. A trojka
hamarosan maga mögött hagyja a várost, Manyilovkára érkezik. Itt
lakott a kissé félszegnek látszó földbirtokos, Manyilov, akivel alig egy
hete a kormányzósági bálon ismerkedett meg Csicsikov.A vendég arra
kéri földbirtokos házigazdáját, hogy adja el neki azokat a jobbágyait,
akik a legutóbbi összeírás óta meghaltak, vagyis a holt lelkeket.
Manyilov nem értette a dolgot, de mivel g^'enge akaratú ember volt,
nem tagadta meg vendége kérését.
Csicsikov sok mindennel próbálkozott már. Mikor a vámkezelőségnél
főnökké léptették elő, az ő elöljáróságának idejére esett az a nevezetes
csempészet, amikor a juhok gyapja alatt milliós értékű brabanti csip­
kéket hoztak át a határon. Már majdnem félmilliót keresett, amikor
hivatalnoktársa feljelentette. Sikerült ugyan megmentenie egy ki­
csinyke tőkét, de nem nyugodhatott. Új vállalkozások után nézett,
hogyan használhatná ki az emberek kényelmességét, ostobaságát, kor-
ruptságát, kapzsiságát.
Oroszhon! Vajon nem úgy száguldasz te is, mint a sebes,
utolérhetetlen trojka.? Nyomodban porzik az út, dübörögnek a hidak,
mindent elhagysz, minden mögötted marad! Lenyűgözve, ámulva áll
a szemlélő istennek e csodája előtt: nem villám ez, amely cikázva fut le
az égen.? Mit jelent ez a félelmetes sebesség? S mily ismeretlen erő van
e sosem látott paripákban.? S ó, a paripák, a paripák! Micsoda paripák:
talán vihar fészkel sörényetekben.? Talán minden porcikátok csupa
fül.? Mihelyt meghallják felülről az ismerős dalt, egyszerre nekidűlnek
ércszügyükkel a hámnak, patáikkal szinte nem is érintik a földet,
egyetlen vonallá nyúlva repülnek a levegőben, mintha isteni ihlet
szállta volna meg őket!... Oroszhon! Oroszhon! Hová repülsz? Felelj!
De Oroszország nem felel. Gyönyörűen szól a csengő, széllé változik
és süvölt a darabokra hasított levegő, minden, ami csak a világon van,
elmarad mögötte, és sanda tekintettel tér ki úijából a többi nép, a többi
ország.”

Legutóbb ügyvéd volt, s a tönkrement löldesurak zálogügyeit intézve

jutott arra a zseniális gondolatra, hogy olcsó áron összevásárolja a
lÖldesuraktól a holt jobbágyokat. A löldesurak bizonyára szívesen átír­
ják rá valamennyit, legalább nem kell utánuk adót fizetniük. Az
államtól jókora összeget vehet majd fel, amikor zálogba adja őket.

Csicsikov a sok sikeres üzlet után megelégelte az utazást meg a tunya,

ostoba, kapzsi földesurakat. Visszatért a városba, jól kipihente magát,
majd felébredve vígan csettintett: eszébe jutott, hogy kevés híján
négyszáz léleknyi jobbágya van. Elsietett hát az elöljáróságra, hogy
megkösse rájuk az adásvételi szerződést. Mi sem volt könnyebb annál,
mint a holt jobbágyokat Csicsikov nevére átírni, hiszen a törvényszéki
elnök régről ismerte őt. Ezt követően megint nem akart vége szakadni
vendégeskedéseinek. Vásárlásainak természetesen híre ment, azt sut­
togták róla, hogy milliomos. A bálokon a nők körülrajongták, verseng­
tek kegyeiért. De ő csak a kormányzó tizenhat éves lánya felé hajlott.

70 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

eposzi jelzőkkel elül a hagyományos prózai elbeszélő slílustól, s az

Qm
eposz Tormái jegyeit veszi magára.

Magyarországon először 1874-ben jeleni meg Gogol műve György

Aladár Tordíiásában M eghalt lel\el{ címen. Az alcím, „Szatirikus korrajz”,
arról tanúskodik, hogy a fordító olvasatában a társadalmi viszonyok lele­
plezése, kigúnyolása adja a regény tárgyát. A holt lelkek: azok a jobbá­
gyok, akik a legutóbbi összeírás óla meghaltak. Átvitt értelemben
Csicsikov utazásai során erkölcsi mivoltukban holt lelkekkel találkozik.
Elózmáiyek/liatástörtáiet:
A H olt lell{e\ első kötetének megjelenése viharos fogadtatásra talált a
koriársak körében. A konzervatív irodalmárok nem értik meg a művel,
keresik benne a hibákat, sőt, kioktatják Gogolt, hogy előbb tanuljon
meg oroszul, azután írjon. Érdekes a negatív és pozitív kritikák megos­
zlása: az előbbieket többnyire írók fogalmazzák meg, akik a régi
elbeszélői modor hívei, Gogolban veiélytársai látnak, s igyekeznek
érdemeit lebecsülni. A dicsérő kritikák tanárok, tudósok, kritikusok,
tehát nem szépíról( tollából származnak. A magyar írók, publicisták és
kritikusok közül sokan értékelték Gogol művészeiét, a 19. században
Sükey Károly, Gyulai Pál, Arany János, Zilahy Károly, Pelelei István,
Gozsdu Elek írt róla, a 20. század első felében Babits Mihály és Szerb
Antal világirodalom-történeteiben kap méltatást.
Korszak/kdetkezés körülmóiyei:
Konfliktusok:
Az orosz élet provincializmusa, abszurditása és groteszk alapvonásai
átütő erővel jelennek meg.
Csicsikov vendégeskedései során az erkölcstelen, tunya, elmaradott
szemléletű Ibldbirlokosokiól szinte ingyen fölvásárolja a meghall job­
bágyokat, azaz a holt lelkeket.
Az orosz élet abszurditása, minden paradoxona átsüt az ötlet
kivitelezhetőségén. Oroszország mint mozdulatlan és iránytalan tér
jelenik meg, s mintegy az emberi létezés céltalanságát hangsúlyozza.
Gogol szatírája váieszhitű. Ezt a megfoghatatlan Oroszországot akar­
ja megfejteni, s lölébreszleni benne a nemzeti bűntudatot. Nem
véletlen, hogy a még meg nem kövük, egyedüli mozgó hősnek,
Csicsikovnak az újjáélesztésére tesz majd kísérletet az író. Az
újjászületést a II. kötet elégetése meggátolta.
Kérdés^ és proUánakörök:
Mondanivalójának van egy elsődlegesen szociális rétege. A regény
szinte illusztrációnak is felfogható ahhoz a léteihez, hogy
Oroszországban a kapitalizmus nem elsöpörte a feudalizmust, hanem
összeolvadt vele. Csicsikov a feudális jobbágyrendszer megcson-
tosodoiiságát kihasználva űzi kapitalista jellegű szélhámosságát.

1835 őszén kezd hozzá Gogol a Holt lell{e\ megírásához, melynek

alapötlete —akárcsak/I revizoré —Puskintól származik. Valóságalapját a Motívumok:
kincstári ellenőrzésekkel történő visszaélések adták: az elhúnyl jobbá­
gyok az adóíveken élőként jelenlek meg, s így nagy kölcsönöket lehetett Kedvelt műfogása, hogy szereplőit állatokra, illetve élettelen tárgyakra
felvenni rájuk. Pavel Annyenkov (1813-1887), a kor egyik jeles iro­
utaló hangzónevekkel jelöli, ugyancsak az ember lefokozása: Csicsikov
dalmára és krónikása úgy emlékszik vissza erre, hogy Puskin maga
neve valami madárcsicsergésl idéz fel, Nozdrjové az orrlyukra,
ajándékozta oda Gogolnak a holt lelkekkel kereskedő szélhámos
Szobakevicsé a kutyára, Korobocskáé a skatulyára emlékeztet.
alapötletét, mert a mű keletkezéséről, szerzője és a téma kapcsolatáról a
Csicsikov beutazza Oroszországot a holt lelkek vásárlása ürügyén. A
számos legenda, irodalmi pletyka és híresztelés közt akadt olyan is, mely
mű gerincéi tehát az út metaforája adja. Ez egyben az tutalam ág szim­
azzal vádolta az írót, hogy elorozta Puskin témáját. A mű első fejezetei
bólumává válik: az ördögi kör, a keringés, a zárt rendszerek démonisá-
hamar elkészüllek, s mikor a szerző felolvasta Puskinnak, az elkomorod- ga fejeződik ki ebben a képben.
va jegyezte meg: „Istenem, milyen szomorú a mi Oroszországunk!”
Trojka hasonlat: e szerint Oroszország trojkája száguld, s „minden,
ami csak a világon van, elmarad mögötte, és sanda tekintettel tér ki
óljából a többi nép, a többi ország....” A hasonlatot a regény
kétértelművé teszi: Oroszország száguldását lehel reménytelinek is
értelmezni, de lehel baljósnak is, mert nem lehet tudni, „mit jelent ez
A regényt Gogol háromrészesre tervezte úgy, hogy a főhős, Csicsikov a félelmetes sebesség”.
az első rész poklából a második rész purgaióriumán keresztül benső-
leg újjászületve jutott volna a harmadik rész paradicsomába.
A groteszk regényre a példát egyébként Puskin Anyegin\e szolgáltatta:
a verses regény analógiájára Gogol prózában írt elbeszélő költeményt
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:

(oroszul poémái) alkot: az epikus elemeket gyakori lírai kitérők sza­ Az orr, A \öpönyeg, A revizor
kítják meg; a szöveg, a nyelv pedig a ritmikusan ismétlődő elemekkel.

,Mi valamennyien Gogol Köpönyege'bő! bújtunk elől — Dosztojevszkij.

Mikor Are tvizöTmegjelenne után Gogol a támadások kereszttüzébe kerül, külföldre menekül. Római tartózkodása idején személyis%e azon
bán meghasadni látszik: a vátesznek, a prófétának a meggyőződése váltakozik benne korábbi életművének megtagadásával. Életének utolsó hat esztendejét
Moszkvában tölti, s vagyonát a szegények között szétosztva tengődik halálának napjáig.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 71

EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

William Golding

A LEGYEK URA
h ÉVSZÁMt 1964
emberek egyszerre csak félni kezdtek.” Megbeszélik a félelmeiket, de a
fő, elnyomott félelmet Röfi mondja ki: „Nincs in mitől félni, hacsak az
emberektől nem.” A kicsik szörnyei sejtenek a szigeten. Jack egyre
MŰFAJ: regény inkább semmibe veszi a törvényeket, miután megkóstolta az ölés ízét.
SZERKEZETE; 12 fejezet Sam és Eric, az ikerpár felmennek meggyújiani a tüzel, de olt valami
EREDETI NYELV: angol szörnyűi látnak. Lerohannak és elmondják a fiúknak, hogy látták a
FORDÍTOTTA : D érv Tibor szörnyet. Ralph nem akar lemaradni Jacktől, íg)’ együtt mennek
FOGALMAK: robinzonad szörnyvadászatra. Útközben eljátsszák a vadászatot, ahol Róbert volt a
FŐBB SZEREPLŐK: Jack, Ralph, Röfi, Sameric vad - a játékban már érezni az egyre növekvő feszültséget. Végül
Roger, Jack és Ralph merészkednek fel a „szörny” búvóhelyére, ahol
olyat látnak, amitől mindhárman elrohannak: „előttük valamilyen
óriási majomféle ült, mély álomba merülve, fejét térdére hajtva.”
Cselekmény
Jack gyűlési hív össze, le akarja váltani Ralphoi. A csapat kél részre
szakad, a Jackel követők elhagyják az eddigi tábort. Jacknél a hús,
Alomháború lön ki, egy iskolás fiúkai menekílő repülő lezuhanl a len-
Ralpnál a tűz: Jack és csapata vadásznak, elkapnak egy malacot. A fejét
geren. A hai-iizenhél éves fiúk leinőit felügyelete nélkül maradnak. A
karóra tűzik, áldozatul szánják a szigeten élő szörnynek. Simont
regény Ralph és Röfi megismerkedésével indul a lakatlan szigeten.
furcsa bódulat fogja el a legyekkel borított malacfej mellett, a Legyek
Röfi kövér, szemüveges fiú, aki utálja, ha Röfinek szólítják, de Ralph
Ura mintha beszélne hozzá arról, hogy végeznek vele. Simon elájul. A
már így mutatja be a többieknek: innentől kezdve a fiút sokszor
malacot megsütik, és a vacsorára elhívják a másik tábori is. A vadászok
sértegetik. Röfi talált egy kagylót, amelyet Ralp megfújt, és így
még az ölés lázában égnek, és a többiek is olyannyira felhergelik
„összeirombilália” a többieket. Megszavazzák Ralphoi vezérnek, de ez
magukat, hogy amikor Simon négykézláb menekül le a hegyről,
a szavazás inkább játék és a kagyló varázsa, semmint komoly döntés.
malacnak nézik, és ugyanúgy ölik meg, mint egy malacot. A szörnyről
„A fiúk közül egyik sem tudta volna megokolni elhatározását; ami
pedig kiderül: egy ejtőernyős ember hullája.
értelmes dolog eddig történt, azt Röfinek köszönhették, s vezérnek
nyilvánvalóan Jack látszott a legrátermettebbnek. De Ralph körül (...)
Jack egyre inkább zsarnokká válik. Éjjel megtámadják Ralphoi, Rölit
valamilyen különös csönd sűrűsödött, amely kijelölte a szerepére:
és Samericel, és ellopják a tűzgyújtáshoz Röfi szemüvegéi. Másnap a
magas termete, vonzó arca is hozzájárult, s homályosan, de annál
három fiú elindul a sziklavárba, hogy elégtételt követeljenek, de csak
inkább behatóbban a kagyló!”
iragikusabbra fordulnak a dolgok: Jack és Ralph összeverekednek. Röfi
- aki mindig is az értelem pártján állt - húsba vágó kérdéseket tesz fel:
Jack az énekkarosok vezére, ő válik Ralph ellenfelévé. A gyerekek a
„Mi jobb: kifesletl, ostoba vadakat játszani vagy értelmesnek lenni.^ Mi
szórakozási, a semmittevést keresik a szigeten, és egyre inkább levet­
jobb: a törvények szerint élni békés egyetértésben, vagy vadászni és
kőzik a civilizált szokásokat. Jack a vadászok vezérévé válik, ezzel
ölni.'* Mi jobb: a törvény és a szabadulás, vagy a vadászai és a felfor­
mintegy az elvadulás folyamatának a vezérévé is. A kagyló válik a
dulás.^” Egy hatalmas szikla védi a sziklavár bejáratát, ezt Roger kilö­
legitimitás jelévé: akinél van a kagyló, az beszélhet - de Röfil még így
ki a helyéről, és a szikla Röfire zuhan, aki meghal. Samericel elkapják,
is sokszor lehurrogják. Ralph próbálja megszervezni az életet:
Ralphoi megtámadják, de ő elmenekül. A vadakból összeállt „törzs”
menedékei építenek, de a kisebb fiúk folyamatosan elkószálnak, nem
hajióvadászalra indul, az ikrek elárulják Ralphnak a jelzést. Ralp nem
segítenek. Röfi szemüvegének segítségével tüzet gyújtanak, hogy
tudja, mit legyen: meneküljön, bújjon el, vagy harcoljon. És hogy
észrevegye őket egy arra haladó hajó - de ezt sem őrzi senki. Először
nekik mi a szándékuk RalphfalP Az ikrek megmondják: Roger
majdnem felégetik az erdőt, utána pedig hagyják kialudni a tüzet. Még
készített egy két végén kihegyezett karót...
annyira sem jutottak egymással, hogy megszámolják, hányán vannak.
A vadak mindent elkövetnek ellene: sziklákat zúdítanak rá, felgyújtják
Egy gyereknek nyoma is vész, de senki nem tudja pontosan, ki is ő ...
az erdőt, végül láncol alkotnak, hogy elkapják. Ralph elbújik, de
Egy nap hajót pillantanak meg, de mivel nincs füst, a hajó nem veszi
halálfélelmében belőle is előtör a vad: harcol és gyilkol is, mígnem
észre őket. Jack és követői vadászatra indulnak, és meg is ölnek egy
elveszti az emlékezetét.
malacot. Sajátos dalt énekelve térnek vissza: „Old meg a malacot!
Mikor magához tér, egy felnőtt hajol fölé: meglátták a íúslöi a ten­
Vágd el a torkát! Ontsd ki a vérét!”
geren, és ide jöttek a szigetre. Elborzadnak, hogy az angol civilizált
gyerekek hogy viselkedtek, miként „játszottak”, Ralph pedig zokogás­
Kiéleződik az ellentét Ralph és Jack közöli: Ralph a tüzel kéri számon,
sal könnyít a lelkén.
Jacknek pedig a leölt malac, a hús a fontos. Ralph gyűlési hív össze,
hogy rendezze a szigeten élők helyzetét a vízhordástól kezdve a
latrináig. „A rend felbomlott - mondta. - Nem tudom, hogy mién.
Minden olyan jól kezdődött, boldogok voltunk. S aztán... aztán az

72 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A legyek ura annak a malacnak a „neve”, amelyet a vadászok elkaptak,
levágták a fejét, és eg}' két végén kihegyezett karóra tűzték. Tulajdonképp
soha senki nem nevezi így a regényben, csupán Simon képzeletében
elevenedik meg, mint az ősgonosz, mely egyre inkább elterjed a szigeten.
A legyek urával Ralph is találkozik, de akkor már a hófehér csontig
lerágták róla a legyek a húst. Nem kétséges, hogy Ralp üldözésekor
ugyanazt a célt szolgálta volna a két végén kihegyezett karó, mint a ma­
lacfejnél. A leg)’ek ura a szimbóluma a gyerekek elembertelenedésének.
ElozmeDyek/hatástörtáiet:
A robinzonád és az utazásregények régi hagyománnyal bírnak az angol
irodalomban. Dániel Defoe rakta le a műfaj alapjait, az általa felvázolt
séma szerint egy ember valamilyen okból egy lakatlan szigetre kerül, és
leleményességét, ügyességét kihasználva marad életben és teremt maga
köré civilizációt. Golding megfordítja ezt: nem a civilizáció, hanem a
vadság, egy félelmetesnek tűnő, őskori állapot tér vissza. 1990-ben Harry
Hook vitte filmvászonra, és színdarabot is készítettek belőle.
ei:
A regény cselekménye R. M. Ballantyne The Coral Island c. kaland­
regényéből származik, melyben három fiú, Jack, Ralph és Peter vetődik
egy lakatlan szigetre, és egy vad, kannibál törzzsel kell megküzdeniük.
Golding több művében is visszatér az emberi természet mélyén rejtőző
ősi ösztön.
Golding hideg fejjel ábrázolja hőseit, ám bonyolult és sokrétű szim­
bólumrendszerrel, ezért a felbukkanó szimbólumoknak nincs egyér­
telmű megfejtésük. A társadalomban előforduló típusokat megtalál­
hatjuk a szigeten is: az erőszakos, vezérként viselkedő Jack, a kövér,
fizikai túlélésre tulajdonképp alkalmatlan, de értelmes Röfi, a vezérét
mindenben követő Roger. Aki kilóg a sorból, az Simon: ő elválik a
tömegtől, külön utakon jár, ő hallja a legyek urát, és ő az első áldoza­
ta a tömegnek - tulajdonképp az ő sorsa is példázata az egyéniség
elpusztulásának.
Az elbeszélés módja hagyományos, az író E/3. személyben, kívülál­
lóként beszéli el a történéseket. Nagyon kifejezőek a párbeszédek,
valamint a tájleírás és az atmoszféra egysége. A sziget - a zavartalan
dzsungel, a gyümölcstől roskadozó fák - érintetlensége éppúgy elvész,
mint a gyerekek ártatlansága: ugyanúgy felperzselik, mint önmaguk
személyiségét.
A cselekmény drámai feszítettségű, és egyre gyorsuló formát mutat: a
kezdeti magukhoz térés után egyre inkább felgyorsulnak a folyamatok.
A drámai hatást erősíti a regény végén a „deus ex machina”: a felnőt­
tek nem várt megjelenése a szigeten, mely által Ralph megmenekül.
IGolding hat regényében is visszatér az emberi természet mélyén rejtőző ösztönvilág témája, melyet több élethelyzetben és szituációban is
megvilágított. Katona és tanár is volt, így regényeiben mindig a háború valamilyen formája tér vissza. A legyek ura volt az első regénye,
melyért 1983-ban Nobel-díjat kapott.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
1. Felnőtt- és gyermekvilág: a felnőttek világa a szabályozott, törvé­
nyekre épült társadalmat jelenti a szigeten lakóknak. De nem tudják
magukévá tenni és e szerint rendezni életüket, mindvégig visszaesnek
a játékok, a felelőtlenség gyermeki világába - és ezen túlmutatóan az
emberi ösztönvilágba.
Mivel gyerekek, a külső szabályok még nem kötik úgy őket, mint a fel­
nőtteket: éppen ezért bukkan könnyebben a felszínre alaptermészetük.
2. Jack és Ralph: Jack az igazi vezéralkat, ellentmondást nem tűrően
vetíti ki akaratát másokra. Ralph - Röfivel az oldalán, akit bár minden­
ki lenéz, az értelmes tanácsok kútfeje - az értelem oldalán áll, kettejük
konfliktusa tulajdonképp a civilizált (vagy civilizációra törekvő) világ
és a vad, ősi, szabályozatlan világ szembenállása.
Kérdés^ és problánakörök:
1. Mi a civilizáció forrása.? A regényben szereplő példázat tulajdonképp
azt állítja, hogy a törvényekkel és erkölcsi szabályokkal működő civilizált
világ csak máz, egy felső réteg az embereken, amit az első adandó alka­
lommal levetnek magukról: azaz a hatalmi ösztön belénk van kódolva, és
ha külső kényszer nem nyomja el, akkor a felszínre tör.
2. Tömeggé válás: a folyamat még a sziget civilizált korszakában azzal
kezdődik, hogy nem számolják meg, hányán vannak, nem figyelnek
egymásra a gyerekek. Később a fiatalabbakat már csak „apróságok”-
nak hívják, nincs egyéniség, és Jack vad törzsében az arcfestés is kife­
jezi az eggyé válást és az egyéniség eltűnését.
3. A belső szörny: Röfi fogalmazza meg leghamarabb, hogy a szigeten
nem külső ellenségtől, hanem maguktól az emberektől kell félni. Az
első gyilkosság az, amellyel elvesztik az ártatlanságukat, és amely a
belső szörnynek utat nyit. „Ember voltunk abban áll - írja Golding - ,
hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a
szép, mi az igazságos és mi az igazságtalan.”
Motívumok:
TVrefestés: először Jack festi be vérrel az arcát, majd az őt követők is így
tesznek. Ez egyrészt harci dísz, másrészt az arc elfedése egyben a
személyiség elfedését is jelenti, tkp. egy maszk, mely mögött bármit
meg lehet tenni.
Tűz: a tűz nemcsak a szabadulás forrása a regényben, hanem a civi­
lizációhoz való ragaszkodást is jelenti. Az emberiség életében a tűz
fontos eszköz, a tűzgyújtás lehetősége egyben az életben maradás
lehetőségét is hordozza. A tűz őrzése pedig ősi, emberi cselekedet.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A piramis, A torony
73
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
r Makszlm Gorkij
É JJE L I MENEDÉKHELY
K ÉVSZÁM: 1902
MŰFAJ: tragédia
SZERKEZETE: 4 felvonás
EREDETI NYELV: orosz
FORDÍTOTTA : Gábor Andor
FOGALMAK: -
FŐBB SZEREPLŐK: Kkscs, Kosztiljov, Luka, Natasa,
Színész, Vaszilisza, Vaszka P epel
CselekmeQy
ELSŐ FELVONÁS
A menedékhely egy barlangszerű pince. Itl élnek összezsúfolva a tár­
sadalom reménytelen számkivetettjei. Sem otthonuk, sem biztos
megélhetésük, némelyiküknek már neve sincs. Múltjuk van csak,
valami homályos régi bűnnel, a kíméletlen társadalmi rend pedig
nem enged többé emberi életet számukra. Keserves boldogtalanság­
ban élnek mindannyian. Megismerjük lakóit: a tolvaj Vaszka Pépéit;
Kieseset, a lakatost, akinek a felesége, Anna haldoklik; Kvasnyát, a
kofát; az ábrándozó Násztyát és az őt mindig gúnyoló Bárót.
Mindannyian Kosztiljov és felesége, Vaszilisza hatalmában vannak.
A házaspár a tulajdonosa az éjjeli szállásnak. Vaszilisza egyébként
Pepel szeretője (aki viszont Natasát szereti), férje pedig Pepel
orgazdája. Szatyin és a Színész állandóan ingerkednek egymással.
Bekukkant Medvegyev, Kosztiljovék rendőr rokona, aki Kvasnya
kegyeit szeretné elnyerni.
Nasztya, az utcalány a ponyvaregények romantikájába menekül. A
lezüllött báró durva gúnyolódásával még ezt az örömöt is elvitatja tőle.
Klescs, az elszegényedett lakatos büszke arra, hogy ő becsületes
munkával keresi kenyerét, de önbecsülése nagyon is indokolatlan,
hiszen szívtelen, durva ember, aki feleségét, Annát, halálos tüdőbajba
hajszolta, és még most sincs egy jó szava sem a szerencsétlenhez.
Ellenséges érzésekkel figyeli a körülötte kavargó emberi sorsokat
Bubnov, a hajdani szűcsmester is. Az ital vitte a lejtőre a valaha
népszerű és tehetséges színészt. Csak ritkán vannak tiszta pillanatai,
amikor kétségbeesve eszmél rá, hogy hová süllyedt. Hozzá hasonlóan
értelmes és művelt ember volt hajdani életében Szatyin, a távírász is.
Ma már csak kiábrándult bölcselkedő, notórius hamiskártyás.
Emberölésbe keveredett, és a börtönben társaihoz züllött.
A nyomorúság vámszedői, a házigazdáék sem boldogok.
Kosztiljovot, a fösvény orgazdát felesége, az életerőtől kicsattanó
Vaszilisza pokolba kívánja, de tönkreteszi ártatlan fiatal húga, Natasa
életét is, mert érzi, hogy szeretője, a tolvaj Vaszka Pepel már ráunt, és
testvérére vetett szemet.
A kavargó szenvedélyek, célt tévesztett emberi sorsok e vigasztalatlan
gyűjtőhelyére új jövevény érkezik, Luka, a ravasz öreg vándor.
74 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Múltjáról keveset beszél. Lehet, hogy szökevény, de talán csak kifogy­
hatatlan érdeklődése az élet minden titka iránt űzi vénségében is
mindig más tájakra. Halk szavú, barátságos ember. Csakhamar ő lesz
a középpontja a sok nyomorult életének. Abban különbözik társaitól,
hogy nemcsak a maga bajával törődik. Szent hazugságokkal, jóságos
mesékkel vigasztalja a többi elesettet.
MÁSODIK FELVONÁS
Szatyin, a Báró, Ferdenyakú és Tatár kártyáznak, Klescs és a Színész
kibicelnek. Tatárt felháborítja, hogy a többiek csalnak. Anna haldoklik,
Luka vigasztalja. A Színészben pedig feléleszti a reményt, hogy van
egy hely, ahol ki tudják gyógyítani az alkoholizmusából. Pepel hazug­
nak nevezi Lukát. Vaszilisza különös ajánlatot tesz Pepelnek: ölje meg
a férjét, cserében hozzáadja a húgát szép hozománnyal. Kiderül, Luka
mindent hallott a kemencéről. Arra inti Pépéit, hogy ne hallgasson
Vasziliszára, hagyja itt ezt a helyet Natasával vagy egyedül. Anna
meghal. A temetés költségeihez, aki tud, hozzájárul pár kopejkával.
HARMADIK FELVONÁS
A pince fölötti telken Násztya nagy beleéléssel olvas egy giccses szerel­
mi történetet. A Báró most is gúnyolódik rajta, de Luka védelmébe
veszi a lányt. Azt fejtegeti, hogy sajnálni kell az embereket. Krisztus is
ezt tette. Elmesél egy példázatos történetet két rablóról, akiket meg­
mentett a gyilkosságtól azzal, hogy kenyeret adott nekik. Bubnov és
Klescs sem tudják elfogadni Luka tanításait, Pepel viszont megfogad­
ta a tanácsát, beszél Natasával, Vaszilisza kihallgatja őket, és ingerelni
kezdi Pépéit. Megérkezik Szatyin és a Színész, aki fogadkozik, hogy
elmegy arra a helyre, ahol meggyógyulhat. Szatyin szemrehányást tesz
Lukának, hogy így megzavarta a Színész fejét. Kosztiljovéknál kitört a
családi botrány. Vaszilisza leforrázta Natasát, Vaszka Pepel megölte
Kosztiljovot. Natasa azt hiszi, Vaszilisza és Pepel összejátszottak.
NEGYEDIK FELVONÁS
A szálláson megállapítják, hogy Luka eltűnt. Azon vitatkoznak, hogy
milyen ember is volt az öreg. Kiderül hogy mindenkire hatottak szavat.
Legjobban Szatyin tudja kimondani, mit gondol Luka tanításairól.
Szerinte tisztelni kell az embert, nem sajnálni. Megérkezik
Medvegyev, aki most Kvasnyával él. Kosztiljovék uralmának vége, az
éjjeli menedékhely új tulajdonosa Kvasnya lett. Nagy mulatozás,
ivászat veszi kezdetét, aminek az vet véget, hogy a Báró jelenti; az
udvaron a Színész felakasztotta magát.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Eredeti címe: A m élyben . Koszliljov éjjeli menedékhelyén élnek
összezsúfolva a társadalom reménytelen számkivetettjei.
Előzmények/liatastörtéiiet:
A darab hatását fokozza a kor rendkívüli társadalmi helyzete: 1901-
ben tízmilliókat fenyeget az éhhalál. Most nemcsak a faluból, hanem
ellenkező irányból, a városból is áramlanak a tömegek. A cenzúra
megtiltja a sajtónak a „válság” és az „éhség” szavak használatát.
Gorkij darabját sem kíméli.
A nézőket azonban megrendíti a szereplők helyzetének reménytelensége -
ebben a robbanásig feszült helyzetben szavaik a cári önkényuralmat elítélő
közönség viharos tetszését váltják ki. A „Felivel a nap s lehanyailil(‘ dalbetét
forradalmi dal lesz. Gorkij egy csapással a nap hőse lesz. A darab nemcsak
drámai siker lesz, könyvként az első kiadás negyvenezer példányban
jelenik meg, és két hét alatt elfogy; egy éven belül hétszázötvenezer
példányt adnak el belőle. Hiába töröli sokat a cenzúra a szövegből, a cár
íg\' is ártalmasnak mondta a darabot. A hatóságok mégsem merték
megakadályozni, illetve betiltani a dráma előadását. Gorkij óriási szerepel
játszott a szovjet irodalom történetében: Sokakat támogatott, adott taná­
csot. A „szocialista realizmus” legnagyobb alakja. A sztálini érában kissé
leegyszerűsítve értelmezték. A világirodalomra is nagy hatással volt, ámbár
inkább a lecsúszott emberek ábrázolójaként. Sokra larloita G. B. Shaw,
Anaiole Francé, Romain Rohand, Louis Aragon.
KorszaWkeletkezes körülményei:
Gorkij az októberi forradalom után úgy jellemzi művét, mint „jeladást
a lelkelésre”. Egyébként sikerületlen műnek mondja, mint korai
munkásságának túlnyomó részéi.
Ábiázo]asmó(l/el1)eszélésteclmika:
Az Éjjeli menedékliely életképek sora. A szereplők nem változnak, nincs
fejlődés a darabban, legfeljebb a szereplők illúziói omlanak össze, az
ellentétek kezdettől fogva fennállnak. Csehov! dramaturgia jellemzi.
Modernsége abban rejlik, hogy drámai jellemek helyett csellengő figu­
rákat mozgat. A kötelező öt felvonás helyeit négy van. Nincs zárt cselek­
mény, nincsenek igazi dialógusok, nincs egyetlen főhős, nincs szilárd
értékrend. Egyáltalán nem törekszik arra, hogy kifejtse alakjai sorsát.
IGvételesen fontos szerepe van a rejtett mondanivalónak. A darab
dinamikája éppen ezen a második síkon valósul meg. Sokhangú dialó­
gusnak vagyunk tanúi: különböző párbeszédek folynak, amelyek mintha
egymásra válaszolnának.
Konfliktusok:
Nincsen igazi konllikius. Kiút, menekülés sincs, aki változtatni akar
helyzetén, belebukik: Pepel börtönbe kerül, Natasa eltűnik, a Színész
IA Makszim Gorkij írói név, valójában AkkszejMakszimovics Peskovnak kívták. Ez a Makszim Gorkij kesernyésen tréfás forma, ma­
gyarul körülbelül azt jelenti, hogy Keserű Maxi. De minthogy már első megjelent művével, amely e különös név alatt jelent meg, híres k
hamarosan világhírű lett, mindv^ig vállalta. Az olvasó pedig úgy megszokta, hogy már senki sem érzi benne a fanyar öngúnyt. Az oroszul nem tudó
külföldinek pedig eleve olyan volt, mint a többi orosz név.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
megöli magát. Megoldás és katarzis nélküli a lezáratlan befejezés is.
Minden felvonás kegyetlen mozzanattal végződik: az elsőt Natasa
megverése, a másodikat Anna halála zárja; a harmadikat az összetűzés, a
tulajdonos megölése és Natasa gyanúsítása - hogy Pepel egy húron
pendül Vasziliszával - fejezi be; az utolsóban a Színész vet véget életének.
A felvonásonként bekövetkező, legfeljebb néhány percig ható halálesetek
nem okoznak fordulatot: Anna természetes halála megváltás, a gazember
Kosztiljov megölése Pepelnek ugyan tragédia, de mindenki másnak
megkönnyebbülés, a Színész öngyilkosságának tragikumlehetőségét
pedig azonnal kioltja Szatyin cinikus megjegyzése: „elrontotta a nótát”.
Az események fő vonulata Vaszka Pepel menekülési kísérlete, mert
egyedül ő kerül valós döntéshelyzetbe: ellenálljon-e Vaszilisza
zsarolásának, megfogadja-e Luka tanácsait.? A konfliktusok, a
helyzetből adódóan is, kezdettől fennállnak a gátlástalan, zsugori,
egymással is kegyetlenkedő szállásadó Kosztiljovházaspár és a lakók
között. Pepel helyzete azért veszélyes, mert nemcsak nem enged
Vasziliszának, hanem éppen annak húgával szeretne megszökni.
és problémakörök:
Gorkij arra mutat rá ebben a művében, hogy a lecsúszott figurák nem­
csak a társadalom áldozatai; maguk is hibásak abban, hogy sorsuk így
alakult. Helyzetük reménytelen, számukra nincs kiút. Gorkij minden
eddiginél élesebben tiltakozik az emberi méltóság letiprása ellen. A
társadalmi viszonyoktól eltorzult lelkű alakokban jól felismerhetők
megvalósulni nem tudó értékeik: Pepel vágyakozása a tiszta élet után,
Nasztya ábrándozása az igazi szerelemről.
Motívumok:
Minden felvonás egy-egy pillanatkép az egymástól független, de azért
kölcsönhatásban álló szereplőcsoportokról. A hátteret, a felszínt a
hétköznapi tevékenységek állandó ismétlődése, a kialakított szokás­
rend, életritmus adja: piacozás, sértegetések, ivás a kocsmában és a
menhelyen, kártyázás, dámajáték stb. A hajnaltól éjszakáig tartó jövés­
menést állandóan ismétlődő hanghatások (üvöltözés, fütyörészés,
éneklés, csikorgás, ajtócsapkodás) kísérik.
Az öreg Luka a drámatörténet nagy élethazugság-hirdetőinek rokona
(vö. Gregers Werle), de Gorkijt leginkább az érdekli, hogy az adott
körülmények között segítő vagy gátló-e az önámítás, elfogadható
lehel-e az illúziókeltés - ezt elemzi Szatyin a IV felvonásban. A mű
nem ad egyértelmű választ, így Lukát a szélhámos hamis prófétáktól
a megváltókig sokféleképpen értelmezték, M. Reinhardt pl. egyenesen
Krisztust látta benne. Gorkij szerint Luka csaló, akit nem sikerült
lelepleznie.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Barbárok^, Csodabogarai^, A ham is pénz
75
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Ernest Hemingway
AZ ÖREG HALÁSZ ÉS A TENGER
k ÉVSZÁM: 1952
MŰFAJ: kisregény
SZERKEZETE: nincsenek fejezetek
EREDETI NYELV: angol
FORDÍTOTTA: O ttlik Géza
FOGALMAK: jéghegyelv, salao
FŐBB SZEREPLÓK; Manolin, Santiago
Cselekméo^y
Az öreg halászt hosszú időn ál egy Manolin nevű fiú segíieiie
munkájában. A halászlalu népe azonban babonás: mivel negyven
napig nem lóglak semmit, a Hú szülei azi mondták, az öreg salao (a
legsúlyosabb szó a balszerencsés emberre), ezért nem halászhat vele
tovább.
A nyolcvanölödik napon az öreg egyedül indul útnak. De nem érzi
egyedül magát, mert ismer minden állatot, és elbeszélget velük és
önmagával. Aztán az első nap délutánján rámosolyog a szerencse.
Ujjain újra meg újra megérzi, hogy odalent a tengerben, körülbelül
százölnyi mélységben valamilyen nagy hal eszegeti a csalétket. Az öreg
halász tehát megakasztotta a m ariim , a kardorrú, nagy halat.
Izgalmában monologizálni kezd: Istenhez beszél. Jézushoz, a nagy
halhoz, de leginkább önmagához.
Az első nap délutánján a mariin végre lenyeli a íelcsalizoii horgol, s
megindul a tengeren beleié, maga után húzva a csónakot.
Megkezdődik a kifáraszlás művelete. Az öreg halász átveti hálán és
vállán a zsinórt, s hagyja vontatni magát. Fogalma sincs, mit csinál
majd, ha a hal lemerül a tenger lenekére, s ott pusztul el, de
reménykedik, hogy akkor is kitalál valamit. Megkezdődik az első nap
éjszakája, s Havanna lámpáinak lénysora már csak igen messziről lát­
szik. A hal egész éjjel vontatja a csónakot, s az öreg zsákol gyömöszöl
a vállára, nehogy a zsinór leltörje.
A második napon az öreg a kezéhez készíti az orsókat, és újra meg újra
feltör belőle a kívánság: bárcsak itt lenne mellette a fiú. A második nap
délelőttjén tapasztalja az első jó jelet: a zsinór hajlása azt mulatja,
hogy a nagy hal már nem úszik olyan mélyen. De még nem dobja fel
magét, ami mindenkor a kifáradás jele. Az öreg egyre kimerültebb, és
egyre jobban fáj a hála. Megjelenik egy énekes madár, láradlan leszáll
a csónakra, hogy kipihenje magát, s az öreg vele is elbeszélget. Lent a
mélyben a mariin meg-meglódul, s mindannyiszor megrándítja a csó­
nakot. Santiago ilyenkor előrebukik a csónakban, arca megsebződik,
keze felhorzsolódik. A kezét rossz helyen éri a sérülés, hiszen ezzel
kell fognia a zsinórt.
76 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Az öreg már nagyon láradi és álmos, de tudja, hogy nem szabad alud­
nia, hiszen a nagy hal sem alszik odalent. Azzal tartja ébren magát,
hogy az amerikai baseballmérkőzések eredményein tűnődik.
Véget ér a második nap, kezdődik a második éjszaka. Az öreg kicsit
eszik, kicsit szunyókál. Végre felbukkan a mariin. Santiago már sok
nagy halat látott életében, olyat is, amelyik öt mázsánál többel
nyomott. De ez a mostani három arasszal nagyobb volt, mint a csónak.
És a korábbi halászatokon mellette volt a fiú. Most viszont egyedül
van. A nagy halnak odalent a mélyben egyre lassúbodik az úszása. Az
öreg felkészül a küzdelem utolsó menetére. Fog egy delfint, kibelezi,
hogy ehessen valamit. Összekötözi a csónak kél lapátját, hogy
nehezítse a mariin úszását. Közben tovább monologizál hangosan és
hangtalanul. Sajnálja a mariint, mert már rég nem evett semmit, holott
nagy testű hal. Sajnálja, de tudja, hogy meg kell ölnie.
A harmadik nap reggelén arra ébred, hogy megrándul a vállán a zsinór.
A nagy hal feldobja magát a vízből, és hatalmasakat ránt a csónakon.
A mariin egyre inkább fárad. Santiago annyira fáradt, hogy már az
ájulás kerülgeti. Mégis éber ludaiial, közvetlenül a mariin mellu­
szonya alá vágja be a szigonyt. A halálra sebzett nagy hal utoljára még
kiemelkedik a vízből. Aztán hátára fordul és ezüstös hasát mulatja az
ég leié. Az öreg halász győzött, de semmiféle diadalmámort nem érez.
Az öreg a mariim a csónak oldalhoz kötözi, és elindulnak visszafelé.
Egy óra múlva éri utol a csónakot az első cápa. Az öreg azonnal har­
cra készülődik, bár tudja, sok jóra nem számíthat. A cápa hatalmas
darabol harap ki a mariin húsából, s az öreg úgy érzi, mintha a saját
leste csonkulna meg. A ragadozó agyába vágja a szigonyt, megöli
ugyan, de a cápa magával viszi a szigonyt. Santiago rögtön tudja, hogy
ez a vég kezdete. Újabb cápák érkeznek. Mire Santiago a második
cápával is végez, a mariin testének legalább negyed részét kitépték,
végül már csak a fele marad a további küzdelmek során.
A harmadik éjszakán, körülbelül este tíz órakor pillantja meg
Havanna fényeit, de éjfélkor már újra a cápákkal harcol, amelyek ezút­
tal falkában érkeznek. A végén a ragadozók eltűnnek, mert már nincs
mit kiharapniuk a marlinból.
Amikor befut a kis kikötőbe, már mindenki alszik. Tántorogva, csúsz-
va-mászva elindul a kunyhója felé. Vizel iszik, arcra borul az ágyán és
elalszik.
Másnap, kora reggel benéz hozzá Manolin, a fiú. Santiago csónakja
körül halászok ácsorognak, egyikük a vízben lépegei, s egy darab
zsineggel méregeti a mariin csontvázái: tizennyolc láb hosszú. A fiú
megint az öreggel akar halászni, mert még nagyon sok mindenre
megtaníthatja. Az egész halászfalu csodálja Santiago szakértelmét,
bátorságát és kitartását. Kunyhójában az öreg halász már újra alszik,
arcára borulva. A fiú ott ül mellette, és virraszi, miközben az öreg
oroszlánokról álmodik.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Az öreg halász az erkölcsi Jó megtestesítője.

Cím
A cím a lehető legegyszerűbb, akár egy népmeséé is lehelne. A történet
legfőbb motívumaiból azonban hármat is megnevez; az öregségei, a
halászságot és a tengert. Ez a cím alapszavakat tartalmaz, amelyek
eleve hordozhatnak szimbolikus értelmet.
Előzmények/liatástörtéiiet:
A kisregény 1952-ben jeleni meg. Ezt követően a legmagasabb amerikai
irodalmi kitüntetésben, a Pulitzer-díjban részesült. 1954-ben elnyerte a
Nobel-díjai. Roppant hatást gyakorolt az akkori korlárs prózairodalom­
ra. Világképe és stílusa érződik Camus művein. Magyarországon Déry
Tibor és Örkény István írásművészeiére volt a legnagyobb hatással.
Korszal/keletkezes körülményei:
A halászai az író gyakori témája, de van közvetlenebbül rokon
előzménye is az öreg halász történetének. A Kél{ vízen című elbeszélés
röviden előad már egy hasonló esetet. A halász olt is öreg, a hal ott is
mariin, a cápák olt is jönnek, de a halnak majd a fele megmarad, mikor
halászlársai rátalálnak a félig megzavarodoii öregre. S előzménynek
tekinthetünk egy cikkel is: A nagy fo lya m az író vallomása arról,
mién él Kubában, mién szereli a tengeri halászatot, s hogy mikor és
hogyan lehel mariim fogni.
A műben kél réteget figyelhetünk meg. Leírást és párbeszédet. Ez a kél
réteg hordozza a teljes elbeszélési, ez fejez ki mindent: cselekményt,
jellemeket, hangulatot. A sűrítés, a kihag)'ás, az elhallgatás technikája
alakítja a leírásokat és a párbeszédeket is. A jéghegyelv; a felszín, a
jéghegy látható csúcsa, mindaz, ami közvetlenül olvasható: a kép, az
egyszerű történet. És a mélyben, a leírások, párbeszédek elhallgatá­
saiban, sejleléseiben olt húzódik az elbeszélésnek a cselekményen túli,
általánosító jelképe és értelme.
A leírások technikája: minél kevesebb szóval, csupasz tárgyilagosság­
gal, mégis érzékletesen rögzíteni a jelenségeket.
A kisregény világirodalmi értékét bizonyítják az öreg halász monológ­
jai: ezeknek a lírai szépségéi az adja, hogy egy tanulatlan öregember
csupán az alapvető fogalmakat ismerve és a lehelő legegyszerűbb nyel­
vel használva súlyos gondolatokat fogalmaz meg.
Manolin, a fiú áll vele közelien kapcsolatban, akit mesterének tekint.
Mégsem ő lesz a regény második számú szereplője, hanem a kardhal.
A fiú csupán a történet elején és végén van jelen, míg a kardhal a
halászat során mindvégig Santiago társa.
A jók táborába tartozik még a többi halász a faluból. Igazi mellék-
szereplők: alig szólalnak meg, de szerelik az öregei.
A Gonosz, a Rontás világát a cápák testesítik meg. Hemingway erkölc­
stana értelmében a leggonoszabbal cselekszik: nem ők ölnek becsületes
párviadal után, hanem a mások állal megszerzett zsákmányt orozzák el.
^ Kódés^ és problémakörök:
Az öreg halász vereséget szenved, a történés síkján nem képes megoldani
a vállalt feladatot, a példázat szintjén azonban győztessé válik. Az ember
ugyanis nemcsak része a természetnek, ki is emelkedik belőle, tudatosan
szerelné használni, amit bizonyos korlátok között meg is lehel. Korlátok
közöli, hiszen a természet iránta is közönyös vegetáció, s egyenrangúvá
csak a küzdelemben válhat a természetbe olvadlan élő hal és a belőle
kiemelkedő ember. Nem is a küzdőképesség különbözteti meg leginkább
az emberi más élőlényektől, hanem a remény elve, amely nyomatékosan
és ismétlődően jelen van az öreg gondolatvilágában.
Motívumok:
A tenger életszimbólum. A halászai az egyik legősibb mesterség.
Egyszerűnek látszó, mégis rengeteg ismeretet és kitartást igénylő
munka. Az öreg a halászaiban elődjének tekinti San Pedról, Szent
Pétert. Szent Péter kapcsán eszünkbe juthat a csodás halfogás bibliai
története is. Péter előző éjszaka egyetlen halat sem fogott, de Jézussal
a csónakjában kievezve rengeteget. Társaival ennek hatására váltak
Jézus híveivé. Egyik társa Szent Jakab volt, spanyolul Santiago, s ez a
halász neve a történetben.
Fontos, hogy a halász öreg. Sok minden már csak volt az életében. A
fogyatkozó erő mégsem jeleni teljes érlékpuszlulásl.
A fiú, Manolin, tanítvány volt, s így az öreg Mester is. Miként Péterre
Jézus segítsége, Manolinra Santiago helytállásának példája gyakorol
elementáris hatást.
A hal a küzdelem tárgya. Megszerzése a megélhetés forrása, élelem
közvetlenül és az érte kapott pénz révén is. Az öreg az elejtendő nagy
halat testvérének tekinti.
A tenger motívuma fogja a többit egységbe. A tenger jelkép: az élet és
halál elve is benne munkál, a teremtés és a pusztítás, a jó és a rossz.
Beláthatatlan műhelye a természet körforgásának, bármikor
elpusztíthatja az emberi is.

m
Koníliktusok:
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A kisregénynek csupán kél emberi szereplője van, mégis ebben a
leszűkített világban is módot talál a szerző az emberek közötti kapcso­
Aliiért a harang szól, B úcsú a fegyvereid től
latok ábrázolására.

Hemingway 1939~t5l Kubában él, egy Havannától tíz mérföldre esó faluban, ahol Finca Vigia néven létesít farmot. A második világháború
kitörföe után innen, Kubából kezdi meg harcát a fasizmus ellen. Hadihajóvá alakítja át kedvelt jachtját, a Pilart. Harcba ugyan nem sikerül
bocsátkoznia, de értékes információkat szolgáltat a havannai amerikai nagykövets^nek a német tengeralattjárók hozzávetőleges tartózkodási helyéről

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 77

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Homérosz
/
A ÉVSZÁM; keletkezése az i. e. V ili. sz. elejére tehető
MŰFAJ: eposz
SZERKEZETE: 24 ének
EREDETI NYELV: az ókori görög nyelv két dialektusa; a jón
és az aiol keveredik benne
FORDÍTOHA : Devecseri Gábor
FOGALMAK: eposz, homéroszi kérdés, hexameter, eposzi kel”
lékek, invokáció, enumeráció, in médiás rés, epitheton ornans,
deus ex machina, toposz, pars pro toto elv
FŐBB SZEREPLŐK: Agamemnón, Akhilleusz, Hektár,
Meneláosz, Parisz, PatrokI<xz
Cselekméay
I. ÉNEK: Agamemnon bosszúból, viszonzáskéni elragadja Akhilleusz
rabnőjéi. A görög hős sérteuen elvonul.
II. ÉNEK; Zeusz gonosz tanácsol ad Agamemnonnak, aki - hogy
kipróbálja harci kedvüket - felszólítja vitézeit: menjenek haza. Paliasz
Athéné ezt megakadályozza, mert nem akarja, hogy Trója megmarad­
jon. Felbiziatja Odüsszeuszt, hogy a harc mellett döntsenek.
III. ÉNEK: A csatában Meneláosz szembekerül Parisszal, felesége
csábítójával. Megvívnak. A lét: az asszony és a kincs. Az istenek bea­
vatkoznak: kimenekítik Pariszi.
IV ÉNEK: Meneláosz győzött, de a trójaiak közül valaki célba vette.
Trójának pusztulnia kell.
V ÉNEK: Az öldöklő harcba beavatkoznak az istenek is.
VI. ÉNEK: Hektor buzdítja a trójaiakat. Mielőtt csatába indulna maga
is, gondoskodik a nők biztonságáról, elbúcsúzik anyjától, feleségétől és
kisfiától.
VII. ÉNEK: A görögök sorsot vetnek, ki vívjon meg Hekiorral. A
választás Aiászra esik. A kemény küzdelemben nem tudják legyőzni
egymást. Barátként válnak el.
VIII. ENEK: A z Olümposzon Zeusz megtiltja az isteneknek, hogy
bármelyik oldalon beavatkozzanak a háborúba, ő maga pedig úgy
dönt, hagyja a irójaikat győzni, amíg Akhilleusz vissza nem tér.
IX. ÉNEK: A görögök menekülnek, Agamemnon visszavonulásra
gondol. Ám Nesztor azt tanácsolja, kövessék meg Akhilleuszl. Ö
azonban hajthatatlan.
X. ÉNEK: A két fél kölcsönösen kémeket küld egymáshoz. Odüsszeusz
78 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
és Diomedesz a kémtől tudják, hogy irákok érkeztek a trójaiak
megsegítésére. Irtózatos öldöklést visznek végbe a irákok között.
XI. ÉNEK: Agamemnon a görögök között, Hekior a trójaiak közöli
tűnik ki vitézségével. Sok a halott és a sebesült mindkét oldalon.
XII. ÉNEK: A trójaiak már a görög hajótábori védő nagy falat ostro­
molják.
XIII. ÉNEK: Ádáz küzdelem a hajótábornál.
XIV ÉNEK: Héra kijátssza Zeuszt: míg a főisten alszik, ráveszi
Poszeidont, segítse a görögöket.
XV ÉNEK: Pairoklosz elhatározza, rábeszéli Akhilleuszl, hogy térjen
vissza a harcolók közé. Nem sikerül, de Akhilleusz neki adja a vértjét.
XVI. ÉNEK: Pairokloszi éppen emiatt összetévesztik Akhilleusszal.
Többen rátámadnak a trójaiak közül, Hektor az, aki megöli. Mielőtt
meghal, megjósolja Heklornak, hogy ő sem él már sokáig.
XVII. ÉNEK: Most Hektor ölti magára Akhilleusz fegyverzetét, ami
Palrokloszon volt. Meneláosz kimenti lia holttestét. Aiász megviszi
Pairoklosz halálhírét Akhilleusznak.
XVIII. ÉNEK: Akhilleusz megfogadja: megbosszulja legjobb barátja
halálát. Héphaisztosz új fegyverzetet készít neki.
XIX. ÉNEK: Akhilleusz kibékül Agamemnonnal, és elindul a harcba.
XX. ÉNEK: Zeusz újból összehívja az isteneket, s most már nem
engedi, hogy beavatkozzanak a harcba. Közben Akhilleusz Hektón
keresi a csaiamezőn; az öccsével kerül szembe, megöli.
XXI. ÉNEK: Akhilleusz őrjöngő dühe elől menekülnek a trójaiak.
Sikerül beszökniük a várba.
XXII. ÉNEK: Priamosz könyörög fiának, ne várja be Akhilleuszl, de
Hekior hajthatatlan. Összecsap a két hős. Akhilleusz megtalálja
Hekior sebezhető pontját, és bcledöfi lándzsáját. Hekior utolsó
szavaival arra kéri Akhilleuszl, ne gyalázza meg holttestét. Akhilleusz
ezt nem teljesíti. Hektón siratja egész Trója, elsiraija felesége is.
XXIII. ÉNEK: Akhilleusz még fokozza a holttest gyalázásái: ledobja
Pairoklosz ravatala előtt, később a kutyák elé veti. De az istenek távol
tartják a kutyákat. Akhilleusz ezután barátját, Patrokloszi méltó
áldozattal búcsúztatja.
XXIV ÉNEK: Nem tetszik az isteneknek Akhilleusz viselkedése.
Priamoszt elküldik, hogy váltsa ki fia holttestét. Az agg könyörgésére
Akilleusz szíve meglágyul és megígéri, hogy míg a trójaiak gyászolják
és eltemetik Hektón, addig szüneteltetni fogják a harcol.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Patroklosz-Hektor, Meneláosz-Párisz, Diomédész-Aeneas, Akhil-

Cím
leusz-Párisz
Ilion = Trója szóból ered a cím. Ez a háború egyike volt a kor - visszatérő toposzok, szövegrészietek:
megszokott rablóhadjáratainak, Homérosz tette egyetemes, két föld­ bizonyos alapvető emberi cselekedeteket (vendéglátás, temetés) az
rész közötti (Görögország és Kis-Azsia) eseménnyé. A háborúból eposz különböző helyein azonos módon olvashatunk. A szóbeli
Homérosz egy látszólag jelentéktelen epizódot ragad ki, Akhilleusz előadásmód függvénye.
haragját, a 10. év 52 napjának eseményeit.

ElozmeDyek/hatástörtáiet:
A homéroszi kérdés: az i.e. 4. századtól máig foglalkoztatja a
kutatókat.
Egy szerző írta-e az Iliászt és az Odüsszeiát.'* A két mű jelentős
világképi és stilisztikai különbségei miatt feltehetőleg nem. De a
hagyománytisztelet, a tökéletesség előtti hódolat jegyében mindkét mű
szerzőjeként Homérosz szerepel.
Saját szerzői lelemény-e a két eposz, vagy szóban terjedő hősmondák­
ból állította össze a szerző?
A mai vélemény szerint orális (szóban terjedő) hagyományt felhasználva,
de szuverén módon, öntörvényű műalkotást hozott létre a szerző.
Korszak/keletkezes körülmáiyei:
Költője a szájhagyomány mondaanyagát használta fel. A történet valós
eseményen alapul: Heinrich SCHLIEMANN 1870-ben megtalálta
Trója romjait (Kis-Azsiában).
Nem dolgozza fel a teljes trójai mondakört, csak egyetlen történetet
ragad ki. Es a várostrom szempontjából nem is a leglényegesebbet. A
múltat és a jövőt csak közvetve ismerteti az olvasóval.
15537 soros, hexameterekben íródott mű.
Az eposzi kellékek Homérosznál még a szóbeli előadásmód füg­
gvényei, a későbbi eposzokban már kötelező kellékek.
- invokáció: Iliász - „Haragot, istennő, zen gd Péleidcsz Ak]nlleuszét\"
- enumeráció: Homérosz az Iliászban mindkét fél jeles katonáit bemu­
tatja, ami egyben a győztesek hadi dicsőségét is növeli azáltal, hogy a
legyőzöttek is kitűnő katonák. Az ábrázolás olyan sémák alapján történik,
melyek bizonyítják a személyek fizikai vagy szellemi kiválóságát.
- in médiás rés: olyan pont kiválasztása, ahonnan múltra és jövőre
egyaránt rálátás nyílik.
- epitheton ornans: állandó vagy eposzi jelző (gyorslábú Akhilleusz)
- deus ex machina: isteni közbeavatkozás.
Görögöket támogató istenek: Paliasz Athéné, Thetisz, Héra,
Héphaisztosz, Poszeidon. Trójaiakat támogató istenek: Aphrodité,
Apollón, írisz.
- párhuzamos szembeállító szerkesztés:
Konfliktusok:
Görögök és trójaiak háborúja. Agamemnón, a görög fővezér Trója ostro­
makor elveszi Akhilleusz rabnőjét, Briszéiszt, ezért a hős félrevonul a
harctól. Az Iliász első éneke Akhilleusz haragjával kezdődik. Patroklosz
kérésére megengedi, hogy barátja az ő fegyverzetében szálljon harcba.
Hektór megöli Patrokloszt. Erre már Akhillesuz sem marad tétlen,
iszonyatos pusztítást visz végbe. Végez a hős Hektórral.
^ Kérdés^ és probláuakörök:
Sors és végzet viszonya az Iliászban: az ember cselekedetei, tettei és sorsa
között nincs összelüggés. Az ember kiszolgáltatottja egy felsőbb hatalom­
nak (moirák vagy párkák: akik az élet fonalát szövik). Ebből fakad az
Iliász tragikus emberképe. Az ember egyet tehet, hogy fölismerve
létezésének tragikumát, méltóságteljesen, az emberiességet fölmutatva éli
le életét, így tiltakozva az embertelen világrend ellen.
Az eposz kezdetén a fegyveres arisztokrácia értékrendjének megfelelően
a hírnév a legfőbb érték. A hírnév egyszerre individuális (egyéni, személy­
hez kötött) és kollektív (közösségi), mivel kiemelkedő képességű vezér
szerezheti meg, de a dicsőség, ill. ennek erkölcsi és anyagi vonzata rávetül
a közösségre is. Akhilleusz haragját a hírnevén esett csorba váltja ki,
mivel Agamemnón elveszi tőle legkedvesebb rabszolganőjét, Briszéiszt.
A harag, a visszavonulás tehát jogos lépés. Kétségessé akkor válik,
mikor kollektív érvénye válik kétségessé, tudniillik a trójaiak vissza­
szorítják a görögöket. Homérosz az //íííjzban azt a mozzanatot tárja
elénk, amikor a hírnév abszolút érték volta kétségessé válik, s helyébe
a közös emberi sors tragikumát oldó humánum és szolidaritás lép.
Motívumok:
A mű központi motívuma, kohéziós ereje a harag. Az eposznak mint
műfajnak a sajátossága, hogy benne nem csupán a műalkotás belső tel­
jessége, hanem a külvilág teljességre törekvő ábrázolása jelenik meg.
Akhilleusz pajzsa jelképezi a homéroszi teljesség világát a pars pro toto
elv alapján. Háború-béke, harc-mindennapok, emberi nagyság­
emberi gyengeség (gyakran egy emberben: Akhilleusz), gyen­
gédség-hősiesség, bátorság.
mA szerző to v ^ b i ajánlott művei:

mindkét táborból egy-egy hős küzdelmét írja le: Akhilleusz-Hektor, Odüsszeia

. Homérosz közel háromezer éve közismert, de az se bizonyos, hogy élt. Még az is lehetséges, hogy abban a korai időben több dalnoknak is,,Homérosz^
volt a neve. És idővel hét görög város is versenghetett, hogy melyikükben született minden hősköltészet legfőbb példaképe. Az írás-olvasás elterjedése ide­
jén a Kr. e. VI. században a Homérosz nevéhez fűződő eposzokat már leírták, és iskolában tanították. De ettől kezdve kezdtek versengeni a görög városok,
hogy melyikük volt Homérosz bölcsője. A nyelvészet k a történelemi emlékezés már a görög ókorban tisztázta, hogy ezek a remekművek a jónok lakta Kis“Azsiában
keletkeztek, a vetélkedők jórészt európai városok vagy szigetek voltak. Európa, s amint tudatossá vált az európaiság, minden európai görög ragaszkodott ahhoz, hogy
Homérosz az övé. Ki is találtak szerte a görög földön életrajzi adatokat, melyek a különböző érdekeknek feleltek meg.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 79

I I lYI NI Dl A / LGYETEMRE
í Homérosz
ODÜSSZEIA
k ÉVSZÁM; az i. e. V ili. század vége
MŰFAJ; eposz
SZERKEZETE: 24 ének
EREDETI NYELV: az ókori görög nyelv jón dialektusa
FORDÍTOTTA: Devecseri Gábor
FOGALMAK: eposz, homéroszi kérdés, hexameter, eposzi kel­
lékek, invokáció, enumeráció, in médiás rés, epitheton ornans,
deus ex machina, toposz
FŐBB SZEREPLÓK; Odüsszeusz, Pénelopé, Télemakhosz
Cselekmáiy
I-IV ÉNEK; Ilhakában Odüsszeusz felcseperedetl fiái, Thélemak-
hoszl az istenek lelbizlalják, hogy induljon apja keresésére. Előbb
Pülosz királyál, Neszlorl, azlán Spárla királyál, Menelaoszi keresi fel,
hogy híri halljon apjáról. Thélemakhoszban halvány remény ébred:
hálha apja él. Ilhakában a kérők biztosra veszik Odüsszeusz halálál,
ezért ostromolják három éve Pénelopéi, Odüsszeusz feleségéi,
miközben olt dőzsölnek a királyi palotában.
V-VIII. ÉNEK: Hermész, az istenek hírnöke útnak indul az Olüm­
poszról a paranccsal: Kalüpszó nimfa engedje végre szabadon
Odüsszeuszl, hiszen már hél ével lökön „szerelmes fogságban”.
Odüsszeusz maga készíti el a luiajl, és elhagyja Ogügié szigetéi. Húsz
napig hajózik, hajótörést szenved, így érkezik meg Szkhéria szigetére,
ahol a phaiák nép él. Először a királylánnyal, a szépséges
Nauszikaával ismerkedik meg, de ő nem árulja el kilétét.
IX-XII. ENEK: Odüsszeusz Alkinoosz király udvarában már bemu­
tatkozik, és az egész nép ámulatára elmeséli kalandjait; mi történt
velük: miután társaival Tróját elhagyták, a kikón nép Iszmarosz
országába vetette őket a szél. Katonái azonban rendesen lerészegedtek,
így az ellentámadásba lendülő ellenség rendet vágott soraik között.
A kegyetlen sors a küklópszok földje felé kergeti a hajóhadat. Betérnek
az egyik küklópsz barlangjába. Rövidesen haza is ér a hegyméretű
óriás, a Polüphémosz, akinek csak egy szeme van, és betereli juhail a
barlangba, aminek szája elé egy óriási követ gördít. Az óriás megöli
hősünk két társát, és elfogyasztja őket vacsorára. Odüsszeusz borral
kínálja meg, amitől az lerészegedik, és álomba merül. Odüsszeusz
Senkise néven mutatkozik be neki. Az est folyamán az akhájok
előveszik a nagy karót, és a küklópsz szemébe szúrják. A szörny
felüvöll, fajtársait hívja segítségül, akik azonban nem segítenek neki,
hallván, hogy Senkise bántotta. Az óriás elmozdítja a sziklát, várva,
hogy a görögök megpróbálnak kimenni, és akkor majd lecsap rájuk.
Hősünk azonban nagy cselt eszel ki: juhok hasa alá kötözik magukat,
így menekülnek meg.
80 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Aiolié: itt Aiolosz Hippoiadész, a szelek ura nagy ajándékot ad
Odüsszeusznak: egy tömlőbe zárja a süvöltő szeleket, melyek a bárkák
útját akadályozhatnák. Azonban, mialatt vezérük elszundíl a nagy
láradlságiól, a katonák kapzsiságtól eltelvén felbontják a tömlőt. Ezzel
azonban útjukra engedik a vad szeleket, amelyek felkorbácsolják a
tengert, és eltérítik a helyes irányból a íloliái.
Télepülosz: a görögök küldöttséget menesztenek a királyhoz. Ezt a
földet azonban gonosz óriások lakják, királyuk megeszi a küldöttek
egy részéi, a nép pedig ember nagyságú kövekkel igyekszik elpusztí­
tani az emberek íloilájái. Meg kell hagyni, nem kevés sikerrel. Csak
egyetlen bárka menekül meg a borzalmas kőzáporból, ezen utazik
hősünk is.
Aiaié: a bátor akhájok szomorúan kötnek ki egy ismeretlen szigeten. A
földel Kirké varázslónő kormányozza, aki az embereket állattá szokta
változtatni. így járnak a görögök is, disznóvá lesznek. Kirké végül
békét köt Odüsszeusszal, szabadon engedi barátait, azaz visszaváltoz-
talja őket, majd egy évig vendégül látja őket.
Kirké tanácsára Odüsszeusz az alvilág bejáratához megy, és megidézi
Teiresziász thébai jós szellemét, hogy megtudja tőle, mit kell lennie.
Teiresziász elmondja, Odüsszeusznak azért kell hosszú hányattatá­
sokat elviselnie, mert Poszeidón lengerisien áll így bosszúi rajta fia,
Polüphémosz megvakításáéri. Figyelmezteti, csak úgy térhet haza
embereivel együtt, ha nem haragítja magára Héliosz napisteni.
Odüsszeusz ezután visszatér Kirké szigetére, ahol a varázslónő
elmondja neki, milyen veszedelmek várnak rá. Először körül kell
hajóznia a bűvös dalukkal mindenkit a biztos pusztulásba csábító
szirének szigetéi, majd át kell kelnie azon a tengerszoroson, amelynek
kél oldalát az egyformán veszedelmes Szkülla és Kharübdisz őrzi. Aki
el akarja kerülni az egyikei, a másiknak esik áldozatául. Odüsszeusz
leleményessége azonban átsegíti őket ezeken az akadályokon.
Fáradt emberei követelésére - Kirké figyelmeztetése ellenére - ezután
kiköt Thrinakia szigetén, itt legelnek Héliosz jószágai. Odüsszeusz
megeskeli embereit, hogy nem nyúlnak az állatokhoz, de amikor elal­
szik, az éhes emberek leölnek néhány tehenet. Amikor elhagyják a
szigetet, Héliosz kérésére Zeusz villáma elpusztítja a hajót minden
emberrel együtt, egyedül Odüsszeusz menekül meg az árboc marad­
ványába kapaszkodva, mert ő nem vett részt Héliosz megsértésében.
Kilenc napig hányódik éllen-szomjan, veszedelmek közt a tengeren,
majd a hullámok Ogügiére, Kalüpszó nimfa szigetére sodorják.
XIII-XXIY ÉNEK: Összekapcsolódik a kél cselekményszál; szinte
egyszerre ér Ilhaka földjére Odüsszeusz és Thélemakhosz; mindket­
ten titokban. Odüsszeusz vén koldusnak öltözik (Agamemnon taná­
csolta ezt az alvilágban; XI. ének), hogy legyen ideje jól felkészülni a
küzdelemre, próbára tegye embereit, és megtudja, mi változott a
családjában. Sok megaláztatásban van része, de eljön az ő ideje.
Szövetségese a családja, régi hű emberei mind. A Pénelopé állal ren­
dezett íjversenyl csak ő nyerheti meg; ezután felfedi magát, és
kegyetlenül leszámol a kérőkkel.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Cím jelenik meg, kiszolgáltatva minden bántalomnak, megaláztatásnak. A

A főhőst emeli ki, ugyanis új embereszmény, új értékrend volt
kialakulóban, a sokfelé megfordult, mindig értelmével érvényesülő,
magáért és másokért is felelős igaz ember eszménye. Ilyen eszmény lelt
Odüsszeusz. Hogy hogyan lett igazán ilyenné, erről szól az Odüsszeia.
kalandok tehát csak látszólag követik egymást laza mellérendelésben.
A sorrend tudatos; így gazdagodik, mélyül Odüsszeusz jelleme.
Konfliktusok:

Trójaiak és görögök háborúja.

Elozmények/batastörtáiet: Pénelopé húsz éven ál hűségesen kitart Odüsszeusz mellett, pedig
kérők hada ostromolja, ráadásul nem tudhatja biztosan, hogy férje
Homérosz ismerete és tisztelete az ókorban általános volt. A görög éleiben van-e még. A kérőket csellel játssza ki, döntését apósa halotti
gyermekek az ő költeményeinek szövegén tanultak meg olvasni, az leplének elkészítéséig halogatja, de amit nappal fon, azt éjjel kibontja.
epikus költők azok mintájára alkották meg a maguk eposzait. Később
a reneszánsz érdeklődése fordult újra Homérosz felé. A következő
századok azonban inkább a római eposzköltőt, Vergiliusi értékelték ^ Kérdés^ és problemaköiök:
nagyra, az Iliászi és az Odüsszeiái póriasnak, nem elég kifinomultnak
érezték. Odüsszeusz alakja tovább élt a világirodalomban, többek
közöli megihleiie Daniét, Shakespeare-i és Joyce-t. Az Iliász és az Odüsszeia hősválasztása úgy is értelmezhető, hogy az
Odüsszeia elbeszélője számára fontos, de már nem mindenek íblöll álló
érték a harcbeli kiválóság, a bátorság és a fizikai erő. A kél eposz cse­
lekménye szintén hangsúlyozza ezt a különbségei, hiszen Akhilleusz
Konzak/keletkezés körülmáiyei:
tudatosan vállalja a halált a bosszú beteljesítésével, míg Odüsszeusz
valamennyi cselekedete a túlélésre irányul. Odüsszeusz alakja új
Ez az alkotás a szájhagyományozó költészet viszonyai közt alakult ki.
jellemvonásokat mutat, melyek a fékezheteilen megismerésvágyból
A költeményeket ugyanis a szájhagyományozás viszonyai közt nem
fakadnak.
szóról szóra, változatlan formában adják elő és hagyományozzák
tovább, hanem minden előadás egyben újraalkotás is - legalább abban
Az eposz nem elsősorban főhőse bolyongását, hanem hazatérését
a mértékben, ahogy mi sem mondunk el kétszer szóról szóra egyfor­
beszéli el. A hazatérés nem egyszerűen a viszontagságos utazás befe­
mán egy történetet. A szájhagyományozás szükségletei alakították ki a
jezése, hanem sokkal inkább a család egységének helyreállítása. Az
formulákból íolépülő költői műnyelvet, az ismétlődő helyzetek
Odüsszeia az archaikus görög társadalom egyik fontos alapérlékének, a
elbeszélésének alapformáit. Ebből érthetők bizonyos később is
családnak, illetve a család megvédésének az eposza.
állandóan megjelenő elemek.

Motívumok:
Abrázolasmod/elbeszáéstecliiii]^
Az Iliászban az isteni világ azáltal lelte teljesebbé az emberi világ ábrá­
Az O düsszeiám é, fontos jellegzetessége, hogy láthatóan igyekszik az
zolását, hogy hiányzott belőle valami, ami az embervilág kitöröl­
Iliász példáját követni. Ezzel függ össze az is, hogy az Odüsszeia
hetetlen része: a halál. Az ember lehetőségeit, értékei becséi az adja
elbeszélője mindenütt megragadja az alkalmat arra, hogy kitérjen a
meg, hogy a halállal kell szembenéznie. Az Odüsszeiában fordítva van:
trójai háborúnak azokra az eseményeire, melyek az //íarzban olvasható
azok az értékek, melyek az emberi világban csak töredékesen, las­
történéseket követték. A kél eposz szerkezete azonban eltéréseket
sanként érvényesülnek, az istenek világában a maguk teljességében
mutat. Az Odüsszeiáhim háttérbe szorul az epikus hasonlat, s az isteni
nyilatkoznak meg. Az Iliász a haragvó hős, az Odüsszeia a hazatérő hős
beavatkozások gyakorisága is csökken. Az Iliász cselekménye egy
hagyományos történetének vázát használja íol, azt dolgozta ki a
helyszínhez kötött, míg az Odüsszeia helyszínek sokaságát mutatja be.
legtöbb esetben ugyancsak hagyományos elemek alkalmazásával.
Az Iliász eseményei lineáris időrendet alkotnak, míg az Odüsszeiában
Mindkettő a hagyományra épít, mindkettő a múltat ábrázolja. Mégis
fontos szerephez jut az időbeli vágás, hiszen Odüsszeusz utólag meséli
mindkettő másképp ábrázolja a világot, s a maga koráról beszél.
el kalandjait a phaiákok szigetén. Megfigyelhető, hogy a kalandok

m
során Odüsszeusz mind jobban egyedül marad, s közben a társadalmi
ranglétrán is mind lejjebb kerül. A mesés kalandok elején még büszke
A szerző to v ^ b i ajánlott művei: i
Iliász-hős; a phaiákok félig mese, félig valóság udvarába mint
oltalomért könyörgő vándor köszön be, de ismeretlenül is tisztelettel
fogadják; Ithakában, saját hazája valóságos világában mint öreg koldus Iliász

IAz énekmondók lakomákon vagy piacokon egyegy eseményt énekeltek meg, Az előzményeket, a szereplőket a haEgatóság ismerte más előadá­
%
sokból, ő tehát ott kezdhette el történetét, ahol a hallgatók kívánták. Az énekraondó sikere attól függött, elő tud~e adni egy ismert mondái eseményt
úgy, hogy a hallgatóság azt érezze: így m% soha nem haEotta a történetet. Sikerühe bennük létrehozni azt a különös érzést, amelyet mi is érzünk, amikor például egy
pontosan ismert dráma hatásos előadásának vagyunk tanúi. Hogy ez a siker mitől függ, hogyan lesz a megtanult elemekből új műalkotás, ezt az énekraondó megma-“
gyarázni nem tudta. Ügy érezte, istenek munkája ez. Érthető tehát, ha előadása előtt az isteneket, elsősorban a költézet istennőit, a Múzsákat hívta segítségül.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 81

EGYENES UT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

VlctorHugo

A NYOMORULTAK
Marius Ponlmercy gazdag nagyapjával él. Apjával, Georges-zsal soha
ÉVSZÁM; 1862 nem lalálkozhatoii a családban dúló politikai viszály miau. Apja
MŰFAJ: regény halála után aztán Marius egyre többet tud meg róla, s csodálni kezdi
SZERKEZETE: két kötet, összesen 5 könyv apja demokratikus politikáját. Összeveszik nagyapjával, elhagyja a
EREDETI NYELV: francia házat, s ezek után szegény, jogot tanuló egyetemistaként él. Találkozik
FORDÍTOTTA: L ányi V iktor, R évay József, Szekeres egy csapat radikális diákkal, akiket Enjolras vezet. Egy nap Marius
György, M iklós Tibor meglátja Cosette-et egy parkban, rögtön beleszeret, de Valjean
FOGALMAK: romantika, realizmus, narrátor megakadályozza a találkát. Útjuk még egyszer keresztezi egymást,
FŐBB SZEREPLŐK; Cosette, Eponine, Fantiné, Gavroche, amikor Valjean meglátogatja a Jondrette családot, akik Marius szom­
Ja vert, Jean Valjean, Maríus, Thenardier szédai. A Jondrette család tulajdonképpen a Thenardier házaspár, akik
elvesztették kocsmájukat, s Párizsba költöztek. Miután Valjean
távozik, Thenardier úr kiterveli, hogyan rabolják ki, ha visszatér.
Marius értesíti a rendőrséget. Javert megérkezik, elfogja a házaspárt, de
\^ljeannak sikerül elmenekülnie.

Eponine, aki szerelmes Mariusba, segít a fiúnak megtalálni Coseiie-et.

Jean Valjeant kiengedik a börtönből, miután 19 évig fogoly volt, mert
Végre találkoznak, s bevallják egymás iránt érzett szerelmüket. De
ellopott egy vekni kenyerei, illetve többször szökni próbált. Amikor
boldogságuk nem tarthat sokáig: Valjean Angliába akar utazni. Marius
elér Digne városába, senki nem ad neki szállást, mert exrab. Valjean
kétségbeesetten rohan nagyapjához, hogy beleegyezéséi kérje a
bekopog Myriel püspök ajtaján, aki kedvesen fogadja, jól tartja őt, de ő
házasságba, de az öreg nem adja meg neki. Amikor Marius visszatér,
ellopja a püspök ezüstjét. Amikor a rendőrség elfogja Valjeant, a
Valjean és Cosette már eltűntek. Marius úgy dönt, csatlakozik a
püspök azt állítja, hogy az ezüst az ő ajándéka volt. Elengedik
radikálisokhoz, s a barikádok felé indul.
Valjeant, a püspök pedig megeskeli, hogy ezetúl becsületes ember lesz.
Valjean elleplezi személyiségét, és Montreuil-sur-Mer városába megy.
A radikálisok a szabadságért és a demokráciáért harcolnak. Enjolras
Madeleine név alatt feltalál egy új munkaeljárási, amely a városnak
rájön, hogy a köztük levő Javért kém, ezért megkötözi. Amikor
jólétet hoz, s ő lesz a polgármester.
elkezdődik a csata, Eponine megmenti Mariusl saját élete árán.
Mielőtt meghalna, egy levelet ad át Mariusnak, melyei Coselte írt neki.
Fanline, egy fiatal monlreuili nő Párizsban él, s szerelmes lesz
Marius megírja a választ, majd egy kisfiúval, Gavroche-sal küldi el
Tholomyés-be, egy gazdag diákba, aki teherbe ejti, majd otthagyja őt.
Cosetle-nek.
A nő lányával, Coseiie-tel visszatér szülőfalujába. Hazafelé azonban
rájön, hogy nem kaphat munkát, ha rájönnek, hogy Coselte törvényte­
Valjean elindul, hogy megmentse Coselte szerelmét. Amikor a bariká­
len gyermek. Montfermeil városában találkozik a Thenardier háza­
dokra ér, önként jelentkezik, hogy kivégezze Javerl-t. De amikor
spárral, akik egy kocsmái működtetnek. A házaspár beleegyezik, hogy
egyedül maradnak, Valjean elengedi a rendőrfőnököt. Valjean felkapja
vigyáznak Cosette-re, amíg az anyja havi járadékot tud küldeni neki.
a sebesült Mariusl, s menekülni kezd. Órákkal később megjelenik
Montreuilben Fanline Madeleine gyárában talál állást. Munkatársai
Javért, és letartóztatja Valjeant. Valjean azonban megkéri, hadd vigye a
azonban rájönnek Coselte kilétére, ezért Faniine-l kirúgják. A
haldokló Mariusl a nagyapjához. Javért beleegyezik, de zavarban van:
Thenardier házaspár több pénzt követel, hogy eltartsák a lányát, s
nem tudja, munkahelyi kötelességét teljesílse-e, vagy kiegyenlítse tar­
Fanline kénytelen prostitúcióra adni a fejét, hogy pénzt szerezzen. Egy
tozását. Valjeannal szemben. Végül elengedi Valjeant, majd a folyóba
éjjel Javért, a rendőrfőnök letartóztatja a nőt. Börtönbe akarják zárni,
veti magát.
de Madeleine közbelép. Fanline beteg lesz, s csak a lányát akarja látni.
Madeleine megígéri neki, hogy érte küld. Eközben Javért rájön
Madeleine kilétére, s Fanline ágyánál lelarlóziaija, mire Fanline bele­ Marius teljesen felépül, s nagyapja is beleegyezik a házasságba. Valjean
hal a sokkba. elmeséli múltját, Marius pedig - nem tudva, hogy Valjean mentette
meg az életét - elviszi Coseite-ei, nehogy kapcsolatba kerüljön vele.
Evek múltán Valjean megszökik a börtönből, s Monifermeilbe megy, Marius végül megtudja a teljes igazságot, s Coselte-el együtt Valjeanhoz
ahol megveszi Coselte-el a házaspártól. A pár utálja Coselte-el, siet, aki fogadott lányával az oldalán boldogan hal meg.
miközben elkényeztetik saját lányaikat, Eponine-i és Azelmát. Valjean
és Cosette Párizs egyik lerobbant kerületébe megy, de Javert rájuk talál,
kénytelenek tehát menekülni. Egy kolostorban lelnek menedékre, ahol
Cosetle iskolába jár, Valjean pedig kertészként dolgozik.

82 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Qm ^ Kérdés és problánakörök:

A cím nemcsak Fanline és Coselle, de Jean Valjean sorsára is utal.

Elozmények/batastörténet:
A mű előzménye az 1848-as francia forradalom. Hatolt rá még az
angol polgári regény is, így Dickens munkássága. Élete és művészete
átfogta az egész 19. századot. Szellemi formálódására hatással voltak a
napóleoni harcok, anyja királypárli és katolikus meggyőződése, csalá­
di utazásai Európában, és olvasmányai. Irodalmi példaképe
Chateaubriand, az ő nyomán irodalmi lapot indított Conservaleur
Litiéraire címen. Tudatosan tört érvényesülésre: royalista, katolikus
versekkel kezdeti, XVIII. Lajos kegydíjban is részesítette, majd később
a liberalizmushoz közelít, nézetei miatt száműzetésbe kényszerült.
Koiszal^eletkezés koríilméQyei:
A forradalom után járunk, amikor még teljesen új a társadalmi beren­
dezkedés. A nemesek elszegényedlek, a szegényeket kiszipolyozták.
Virágkorát éli a bűnözés. Erről a társadalomról ad korrajzot a regény.
A szerelem fontossága az első számú kérdéskör, de megjelennek a 19.
századi Franciaország társadalmi igazságtalanságai, a francia for­
radalom hatásai a társadalomra. Eszmei mondanivalója szerint vádirat
a nyomor, az igazságtalanság, a méltatlan kijátszotlság ellen: a francia
közviszonyok megbélyegzése. Témája szerint sokszálú, mozgalmas,
fordulatos eseményáradal, amelynek hőseit soha többé el nem felejti az
olvasó. Az emberi lélek legtisztább eszményei ütköznek össze alantas
indulatokkal. Angyalok és ördögök harca, mint általában a legjobb
romantikában, ahol a nagyon szemléletesen ábrázolt alakok az
erények és bűnök jelképeivé válnak. De nemcsak jelképekké, hanem
példaképekké is. Tisztább lelkű szerelmesek, tisztább lelkű for­
radalmárok, tisztább lelkű kisemberek sem az életben, sem az iro­
dalomban el nem képzelhetők, mint akik személyes ismerőseinkké
válnak itt. De sötélebb gonosztevőket, sötétebb számítókat, sötélebb
üldözőket sem találhatunk sem az éleiben, sem az irodalomban. A
nagy pártosság ott rejlik, hogy a megalázott mindig tiszta lelkű, akkor
is, ha volt gályarab, akkor is, ha az utcasarokra kényszerítene az éhség
és az anyai szeretet éhező kislánya iránt. És van ebben a regényben egy
kíméletlen rendőr, aki egyszer csak felismeri, hogy gonosz államap­
parátusi szolgált oly híven, derék üldözöttek ellen. S nem talál más
utat, mint az öngyilkosságot.

Ábi^lásmml/elbeszdéstecliiii^ Motívumok:

A történetet E/3. személyben kapjuk egy mindentudó narrátor tollából.
A mesélő nemcsak a szereplők gondolatait ismeri, de a korabeli tár­
sadalmat és politikai helyzetet is. Sokan kifogásolták A nyomorultak^
lélektanát, jellemeinek és helyzeteinek túlzottságait, néha még a
szerkesztés zegzugosságál is. De senki se tudott szabadulni varázsa
alól. És az is eleve kétségtelen volt, hogy a társadalmi valóság ábrá­
zolásában ez a legromaniikusabb társadalmi regény átlépett a nagy­
realizmusba. Sőt egyben-másban a nyomor felé forduló naturalizmust
is előkészítene.
A forradalom motívuma igen érzékletesen jelenik meg a regényben.
Álnevek: az eltűnés, az elrejtőzés legjobb módszere. Feltámadás:
Valjean többször feltámad „halottaiból” (elhagyja a börtönt), s Marius
is felgyógyul. A feltámadás mindig erkölcsi javulási hoz magával.
A szerző további ajánlott művei:
Hernani, A párizsi N otre-D ame

Konfliktusok:

1. Valjean-Javerl: Valjeant bűnözői múltja miatt a regényben végig

üldözi Javért.
2. Fantine-polgárok: a társadalom kirekeszti a leányanyákat.
3. Coselte-Eponine és Azelma: a saját lányait szereli a Thenardier
házaspár, Coseiie-el ellenben kirekesztik, kegyelemkenyéren tartják.
4. Marius-Valjean: Marius elhatárolódik Valjeanlól, mikor megtudja,
milyen volt a múltja. A konfliktus csak a mű végén oldódik meg.
5. Javért belső konfliktusa: nem tudja, a munkáját végezze-e, vagy
lerója tartozását Valjean felé. Végül öngyilkos lesz.

----------------- ^------------------------------------ - T ------------------ ^ ^ -------- T----------------- I t

Az 1830. februa'r 25~i dátum mint az „Hernani csatája” vonult be az irodalomtörténetbe. Ezen a napon mutatták be Párizsban a lég- a \
nagyobb francia romantikusnak, Victor Hugónak H e r n a n idarabját, s a színházban kirobbant a botrány: a klasszicizmus & az új irány
hívei összeverekedtek a nézőtéren, s végül a romantikusok kizavarták ellenfeleiket a színházból, A darab témája, szerkezeti felépítése, nyelve,
versel&e g}mkeresen eltért a klasszicista drámai szabályoktól. Victor Hugó az úgynevezett hármas egységből ugyanis csak a cselekmény egys^ét őrizte
meg. A z u t á n Hugó lett a romantikusok kéts^bevonhatatlan vezére. ■

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 83

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Henrik Ibsen
A VADKACSA
h ÉVSZÁM; 1884
MŰFAJ: tragikoraédia
SZERXEZETE: 5 felvonás
EREDETI NYELV: norv^
FORDÍTOTTA: Bárt István
FOGALMAK: analitikus dráma, önigazoló hazugság, polgári
dráma
FŐBB SZEREPLŐK; az öreg Ekdal Gina Ekda], Gregers
WerJe, H edvig, Hjalmar Ekdal, Sörbjne' Werle
I. FELVONÁS
Werle nagykereskedő házában Gregers Werle hazaiérését ünnepük,
miközben megjelenik az öreg Ekdal. Sok év után itt találkozik Gregers és
Hjalmar. Beszélgetésükből kiderül, hogy Hjalmar Werle anyagi támo­
gatásával lelt fényképész. Hjalmar Gina Hansent vette feleségül. Gregers
szemére hányja apjának, amién engedte, hogy az Ekdal család anyagilag
tönkremenjen. Kiderül, hogy egy szabálytalan erdővásárlási ügyben
Ekdall elítélték, Werlél pedig felmentette a bíróság. Az egykori Ekdal
hadnagy így ment teljesen tönkre, s mivel Werle is érezte bűnösségéi,
ezért támogatja az Ekdal családot. Gregers tudja, hogy apjának
valamikor viszonya volt Ginával. Werle azért hívta haza a fiát, hogy
társként lépjen be a cégbe, mert már nehezére esik a munka. Erezhető,
hogy a régen történt dolgok miatt feszültség van apa és fia között. Gregers
azt is tudja, hogy Hjalmar gyermekének Werle az apja, s hogy Sörbyné
apja szeretője. Gregers ezért úgy dönt, hogy elhagyja apja házát.
II. FELVONÁS
Hjalmar családja szegényes körülmények közöli él. Gina félti a lányát,
Hedviget, akinek nagyon gyenge a szeme. Megérkezik az öreg Ekdal, aki
másolnivalót kapott Werléiől. Miután Hjalmar megérkezik, hamarosan
Gregers kopogtat be hozzájuk. Ekdal gyanakodva fogadja, de aztán kedé­
lyesen beszélgetni kezdenek a Höydal-lelepi emlékekről. Ekdal valamikor
nagyon szereteti olt fenn vadászni. Elmondja Gregersnek, hogy a
vadászatot itt a városi falak között sem hagyta abba. Werle egyszer
vadászat közben megsebesített egy vadkacsát, s ezt adta oda Hedvignek.
Azóta ott van a padláson, egy kosárban. Miután kiderül, hogy
Hjalmaréknak kiadó szobájuk van, Gregers másnap oda is költözik.
III. FELVONÁS
Hjalmar tulajdonképpen nem szerel dolgozni, lakásukban mindent a
84 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
vadkacsa „irányít”. Ekdal örökké állatai körül szorgoskodik, amihez
Hjalmar kelletlenül statisztál. Tanítania kellene Hedviget, aki a szeme
miatt nem járhat iskolába. De minden elmarad - a vadkacsa miatt, mert
körülötte „megállt az idő”. A lány elmondja Gregersnek: már ő sem akar
innen kiszabadulni, hogy megláthassa az igazi világot. Apja javaslatára
inkább megtanulná a kosárfonást, hogy elkészíthesse a vadkacsa új
kosarát. Ekdal és fia a padláson szokott vadászni, igazi pisztollyal, de a
vadkacsa mindig életben marad. Gregers szerint Hjalmarban is van vala­
mi a vadkacsából: lemerüli, és megragadt a hínárban. Gregers feladatá­
nak tekinti, hogy Hjalmarl kiemelje a mocsárból.
IV FELVONÁS
Hjalm ar nagy sokára tér vissza, és mintha kicserélték volna:
legszívesebben elpusztítaná a vadkacsát. Hjalmar már tudja, amit Gina
el kell, hogy mondjon neki: lefeküdt Werlével, és Hedvig nem Hjalmar
gyermeke. Megjelenik Sörbyné, aki közli velük, hogy Werlével össze­
házasodnak, és felköltöznek a Höydal-telepre. Mindent elmondtak
egymásnak, így nem érheti baj a házasságukat. Hjalmar közli vele,
hogy hamarosan meglátogatja Graberg könyvelőt: tudni szerelné, hogy
apja mennyi pénzt vett fel Werlétől, mert Hjalmar vissza akarja fizetni
abból a pénzből, amit találmányáért kapni fog. Hjalmar menekülni
akar a lakásból, de Gregers megállítja: „Mindhármatoknak együtt kell
maradnotok, ha ki akarod küzdeni a nagy megbocsátás áldozati hangu­
latát.” Gregers jó szándéka tragédiát eredményez. Hedvig is rádöbben:
lehet, hogy Hjalmar nem is az apja. Gregers ekkor Hedviget próbálja
rávenni, hogy pusztítsa el a vadkacsát, mert akkor minden jóra fordul.
Hedvig megígéri, hogy meg fogja tenni.
V FELVONÁS
Gina és Hedvig szorongva várják vissza Hjalmarl. Hedvig megpróbál­
ja rávenni az öreg Ekdall, hogy ő lője le a vadkacsát, hiszen szerel
vadászni, de az nem vállalkozik rá. Közben megjelenik Hjalmar, és
eltolja magától a hozzá futó Hedviget. Amikor Hedvig észreveszi,
hogy Hjalmar tényleg el akarja hagyni őket, a könyvespolcról leveszi a
pisztolyt, és maga mögött bezárja a padlás ajtaját. Fémről mintha a
vadkacsa hápogását hallanák. Azt hiszik, hogy Ekdal járkál a padlá­
son. S ekkor lövés hallatszik a padlásról. Végül kiderül, hogy nem
Ekdal lőtt, hanem Hedvig, s a golyó a mellébe fúródott.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

mondata, gesztusa, odavetett megjegyzése rendkívül fontos. Emiatt rop­

Qm
A dráma címe kijelöli a mű központi szimbólumát. Az öreg Werle
áldozatául esett, lecsúszott Ekdal család szabadságol, boldogságot és
megelégedettséget hazudik magának. Ennek a hazugságnak a jelképe
a vadkacsa és a padlásra álmodott erdő. A vadkacsa-jelkép jelentéseit
bővebben lásd a Motívumof{-r\íi[.
pant tömörré válik a dráma, egyetlen fölösleges megjegyzés sem hangzik
el benne. Az író az alakok beszédmodorával jellemez. Ebből a szempont­
ból különösen szembetűnő Gina kezdetleges beszéde, az idegen szavak
eliorzíioll formában való használata, Hjalmar dagályos frázisossága.
Konfliktusok:

Előzmáiyek/liatastörtáiet: A legnagyobb feszültség a legnemesebb erkölcsi törekvések és a valóság

A vad\acsá\. sokan hasonlították Moliére E m b ergyű lölő című
vígjátékához. Moliére talpig becsületes hőse, Alceste éppúgy csak bajt
csinál túlzott őszinteségével, a társadalmi normákat felrúgó
viselkedésével, mint Gregers Werle Ibsen darabjában. A vadkacsa
központi témája az élet egészéi szervező hazugság, sok írót megih-
leieii a XX. század drámaírói, elsősorban az amerikaiak körében. (Pl.:
Eugene O'Neill, Arlhur Miller, Edward Albee)
Korszak/keletkezes körülményei:
groteszk konfliktusa közöli van. Gregersnek világmegváltó, nép-
boldogító törekvései vannak. Nem vitás, hogy igaza van, de magasztos
elveiről egy serdülő lányon kívül senki sem akar tudni. A dráma keserű
tanulsága az, hogy a szennyes és hazug életnél még elviselhetetlenebb
a színtiszta igazság; az embereket nem szabad, nem lehel akaratuk
ellenére boldogítani. Gregers is illúziók rabja: azt hiszi, joga és
lehetősége van mások életének átformálására, krónikus liszlesség-láza
az ő élelhazugsága. A darab végén sem jön rá, hogy hibásan cse­
lekedett, és a darabból nem lesz igazi tragédia, mert hiányzik belőle
katartikus felismerés, a kijózanodás.

A hagyományos dráma a XIX. század végén válságba került, s ettől
lógva a drámákban igazi konlliklusl nem találunk, a drámai szituáció
nem mindig konkrét, hanem általánosságban példáz valamit, a
drámában lírai, epikai elemek jelenlek meg, és a hármas egység
követelménye végképp eltűnt. Ibsen a modern polgári dráma nagy
megújílója. Fellépése idején az európai színpadon a polgári színjáték
uralkodott. Ez a jól megcsinált színdarab pontos dramaturgiai szabá­
lyok szerint, jól kiszámított fordulatokkal ért el biztos hatást. De a pol­
gári élet kisszerű, hiányoznak belőle a nagy tragédiák, hősök és kon-
lliklusok. A XIX. században a polgári dráma mellett a tragédia csak
kosztümben, történelmivé lávolíloii konfliktusokkal volt elképzelhető.
Ibsen új drámaiípusi teremtett. Ezekben a drámákban könnyen felis­
merhető a görög sorstragédiáknak a kompozíciós rendje. A darab
kezdetekor tulajdonképpen már minden megtörtént. A cselekmény
mindössze annyi, hogy a dialógusokból feltárul a múlt, és összezilálja,
szétzúzza a jelent. A legtöbb drámája uiójátéka az előzményeknek,
ezeknek elemzése, vizsgálata lendíti tovább a cselekményeket. Ezért
nevezik Ibsen színpadi alkotásait analitikus drámának.
A dikciónak (színpadi beszédnek) ezekben a darabokban kellős
szerepe van. Jellemzi a szereplőket, és a cselekményt görgeti a kibon­
takozás felé. A dialógus egyszerre visz előre és visszafelé. Ibsen
műveiben lényegében a különböző életfelfogások, világnézetek össze­
csapása a hangsúlyozott.
Ibsen csak a közvetlen jellemzési tartja meg - sem az író, sem a darab
más hőse nem minősíti az alakokat -, éppen ezért a szereplők minden
^ Kérdés^ és problémakörök:
A mű lényegi mondanivalója: szabad-e az emberi akarata ellenére
boldogítani.^ Vállalhatja-e valaki az irányító sors szerepét.? Az öniga­
zoló hazugságot sorsának megkönnyítésére alkotja magának az ember,
hogy elkerülje ezáltal a kellemetlen igazsággal való szembenézést.
Motívumok:
Ibsen legtöbb társadalmi drámáját áthatja a jelképes kifejezésmód: a
cselekményt egy-egy nagy, löbbérielmű szimbólum köré szervezi, s
ebben a dráma alapproblémája sűnTellen jelenik meg. Sűrűn alkalmaz
olyan jelképeket, képeket, amelyek az élet határoliságával szemben a
végtelenség felé törekvést fejezik ki: hegyek, csillagok, tenger, nap. A
vadkacsa padlása önmagába sűrítve fejezi ki a kétféle tér = valós és
korlátozott / vágyott és korlátlan kibékíthetetlen ellentétét. A vadkacsa
összetett szimbólum. A szárnyán sebesült és sánta vadkacsa az Ekdal
család egész sorsának jelképe. Hedvig számára irgalom tárgya (min­
den este imádkozik érte) és engesztelő áldozat - ez az azonosítás jut­
tatja a vadkacsa feláldozásának szándékától az öngyilkosságig.
Alapvetően a vadkacsa az Ekdal család számára a régi tisztességes élet,
a szabadság jelképe, valójában a különböző öncsalásoknak, a nagy
élelhazugságoknak a szimbóluma.
A szerző to v ^b i ajánlott művei:
Peer Gynt, Babaszoba (Nóra), Solness építőm ester

Ha egy irodalomkedvelő norvég olvasót kérdezünk, bizonnyal azt állítja, hogy Ibsen a legnagyobb norv^ lírikus. Hozzánk talán el sem
érkezett volna költői híre, ha 1849-ben, huszonegy éves korában nem írja meg egyik legszebb el^iáját, amely a magyar szabadságharc bukását
siratja el. Amikor sokkal később három ízben is nálunk járt, és itt drámáinak hősnője és fellobbanó á-zelmeinek társnője Jászai Mari volt — ő a
művésznőt norv^re, az pedig őt magyarra tanította. Jászai már akkor kezdett beletanulni a skandináv nyelvbe, amikor akkori szeretője, Reviaky Gyula a Nórs~\
fordította. Ezt a N órri azután Jászai alakította, ennek magyar bemutatójára jött el a szerző Budapestre. Úgy hitte, néhány napra jön, de azután hetekig maradt
Jászai Mari meUett (Reviczky nem kis bosszúságára).

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, wvw.dft.hu 85

EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Henrik Ibsen

BABASZOBA (NÓRA)
k ÉVSZÁM.-1879
A bonyodalom első lépéseként - Nóra könyörgése ellenére - Helmer
elküldi Krogstadnak a felmondólevelet. Ibsen részletesen kifejti a kül­
sőségekben gondolkodó, újdonsült bankigazgató döntése mögött meg­
MŰFAJ; dráma búvó indítékokat. Saját tekintélyét akarja megszilárdítani az őt —
SZERKEZETE: 3 felvonás hivatali alá-fölérendeltségükellenére, régi ismeretségük okán - tegező
EREDETI NYELV: norv^ Krogstad elküldésével. Visszatáncolása másrészt határozatlanságot is
FORDÍTOTTA; Németh László mutatna hivatalnokai előtt. Már itt jelzi a szerző a férfi morális
FOGALMAK: analitikus dráma értékrendjének később, a drámai tetőponton kibontakozó visszássá­
FŐBB SZEREPLÓK : Helmer, Krogstad, Lindáié, Nóra gait. Társadalmi konvenciókra ügyelő gondolkodása számára minden
egyéb emberi, erkölcsi szempontnál előbbre való a látszat megőrzése.
Nóra a család barátjától. Ránk doktortól szeretné kölcsönkapni a
hitelezők kielégítéséhez szükséges összeget. Am tovább terebélyesedik
a bonyodalom, hiszen a férfi előbb apja kicsapongásaiból származó
halálos betegségét tárja fel, majd szerelmet vall az asszonynak. A
megváltozott helyzetben Nóra képtelen pénzt kérni, magára marad, és
a „jól megcsinált társasági színmű” dramaturgiájának megfelelően
Idillikusnak és válloztathaladannak lűnő házasság viszonyhálózalái
egyre kiszolgáltatottabban vergődik Krogstad hálójában.
tárja nézői elé az expozíció, ám a színmű cselekményét megelőzően
Időzített dramaturgiai bomba az ügyvéd által Helmerék levél-
történt esemény felszínre kerülése alapjaiban átformálja a kezdő hely­
szekrényébe dobott végzetes levél, melyben leleplezi a férj előtt
zetet. A drámai feszültség abból ered, hogy a cselekmény jelenében
felesége titkát. Késleltetéssel fokozza a feszültséget Ibsen. Nórának
előrehaladva fokozatosan feltárul az egykor elkövetett drámai vétség
sikerül harmincegy órányi időt nyernie (a jelmezbálig), s vad, extatikus
(Nóra váltóhamisítása). A házastársi kapcsolat látszatharmóniája mögül
tarantellájával magára vonnia férje figyelmét.
előtűnnek a valóságos ellentétek, s a dráma tetőpontján lelepleződik
Másnap este, miközben a házaspár a jelmezbálon mulat, Lindéné
Helmer kisszerűsége. Az analitikus technika alkalmat nyújt a
Torvaldék lakásán ad találkát Krogstadnak. Számukra is váratlanul
címszereplő önismereti vizsgálódására, környezetéhez fűződő viszo­
egyre közelebb kerül egymáshoz a két, sokat szenvedett ember.
nyainak átértékelésére és gyökeres átalakítására a dráma végkifejletében.
Krogstad már hajlik arra, hogy megakadályozza Nóra váltóhamisításá­
Polgári idillt sugall már a díszletinstrukció is (hintaszék, porcelán­
nak kipattanását, de most Lindéné beszéli le erről, aki szerint jobb, ha
nemű, a padlón szőnyeg, a kályhában tűz), jelzi a polgári miliő ápol-
kiderül az igazság.
tan konvencionális harmóniáját. A karácsonyi ünnepre készülő pár
A francia szalondrámák hagyományai szerint készíti elő Ibsen a drá­
dialógusaiból azonban a férj egyeduralmára alapozott - a polgári
mai nagyjelenetet, a színmű tetőpontját. Helmer felbontja a végzetes
házasság tipikus modelljét mintázó - kapcsolat rajzolódik ki. Apróbb
levelet, és hisztérikusan reagál. Nem is vizsgálja felesége indítékait,
mozzanatok (Nóra borravalója a hordárnak, letagadott édesség hab­
csupán a látszat megőrzését tartja szem előtt. Eltiltja az asszonytól
zsolása) utalnak rá, hogy a pacsirtának becézett, gyerekként kezelt asz-
gyermekeiket. Újabb levél - Krogstad adóslevele - érkezik (roman­
szony rejtett akciókkal igyekszik kitörni a gyengéd erőszakkal
tikus hagyomány), s ez újabb fordulatot, szerencsés megoldást jelent.
rákényszerített „babaszerepből”.
Minden visszarendeződhetne, ám Nóra már nem akar visszahe­
Két újabb szereplő feltűnése ad alkalmat a drámai alapszituáció kibom­
lyezkedni a megszokott, felszínes harmóniába. Férje reakciója feltárta
lására, a bevezetésben vázolt házastársi viszonyt átalakító múltbéli
előtte közös életük tartalmatlanságát, ezért fellázad az eddig magára
esemény feltárulására. Előbb Nóra hajdani iskolatársnője, Lindéné
erőltetett konvencionális feleségszerep ellen. Elhagyja családját, és új
érkezik Helmerék otthonába. Önfeláldozó élettörténetének némileg
életet kezd.
kioktató és fölényes elbeszélése arra készteti Nórát, hogy felfedje
Helmerért vállalt titkos áldozatát. Elmondja, hogy férje tudtán kívül
felvett kölcsönből fedezte a - Helmert életben tartó - gyógykúra költ­
ségeit, amit kézimunkázással szerzett pénzén törleszt, egészen a mai
napig.
Krogstad ügyvéd betoppanása révén ismerkedhetünk meg Nóra tettének
Lindéné előtt is eltitkolt, törvényellenes mozzanatával. A zugügyvéd
ugyanis rájött, hogy a férje életéért aggódó asszony ráhamisította apja
aláírását egy váltóra. Krogstadnak egykor szintén váltóhamisítás
(párhuzamos motívum fő- és mellékalak között) miatt tört derékba
pályája, s most újabb veszély fenyegeti visszakapaszkodását - Helmer el
akarja bocsátani. A végsőkig elkeseredett és elszánt férfi azzal zsarolja
Nórát, hogy mindent felfed Helmer előtt, ha elveszíti az állását.

86 EGÉSZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A Babaház (Nóra) megírásakor Ibsen első feljegyzésének a következő
címet adta: „Feljegyzése!^ a jelen !{ or tra géd iá já h oz ”. A „jelenkor
tragédiája” megnevezés jól illusztrálja Ibsen azon szándékát, hogy
felhasználja a klasszikus tragédia elemeit egy modern műhöz. A
művet nálunk Nóra címmel játsszák a színházak. A címváltozás
átértelmezést jelent: a szimbolista dráma realista-naturalistaként
való felfogását; következménye pedig az, hogy az alapvető életprob­
léma, az életet megszervező nagy hazugság, az élethazugság jel­
legzetes ibseni témája elsikkad, s a darab a nőemancipáció propagan­
dadrámájává lesz.
Elozmáiyek/hatástörténet:
A Nóra megírásakor Ibsen már túlhaladta korai, a romantikus dráma
schilleri hagyományától ösztönzött kísérleteit (Catilina). Nemzeti
klasszikussá avatta őt a skandináv folklórhoz kötődő filozofikus drá­
makölteményeinek {Brand, Peer Gynt) sikere. Különösen utóbbinak
köszönhetően, az irodalmi elismerésen túl, biztos egzisztenciához is
jutott (életfogytig szóló évjáradékot ítélt számára a parlament), mégis
élete jelentős részét Olaszországban és Németországban élte le.
Hosszú hallgatást követően születnek a botrányoktól övezett, heves
fogadtatást kiváltó drámák (A társadalom támaszai, Nóra, Vadkacsa,
Rosmersholm, Hedda Gabler). Fordulópontot jelentenek nemcsak élet­
művében, de a műfaj históriájában is. Új fejezetét indítja el a dráma
történetének a hazug polgári idillek mögé tekintő, dramatizált
bírálataival.
Koiszak/keletkezes körülméuyei:
A darab történetét Ibsen egy napihírből vette: fiatal nő váltót hamisí­
tott, hogy férjét gyógykezeltethesse.
Ibsen alkotói korszaka a naturalista színjátszás térhódításának idejére
esett. A valószerűség vált a színjátszás alapkövetelményévé, s a min­
dennapi prózai beszéd honosodott meg a színpadokon. Kialakult a
mai, ún. dobozszínház, elterjedt a színpadi villanyvilágítás; rendszer­
essé vált a forgószínpad alkalmazása. A valóság illúzióját keltette az
együttesként működő színészek játéka, amelyet korhű jelmez és dísz­
let vett körül. Ibsen a görög tragédiák dramaturgiáját (Szophoklész:
Oidipusz hjrály) idéző, analitikus szerkesztési technikát alkalmazott
Nóra történetének színpadra állításakor. De a francia társalgási szín­
mű mesterének, Sribe-nek a hatása sem elhanyagolható. Mindkét dra­
maturgiai forrására jellemző a néhány napba szorított, változatlan
helyszínen játszódó cselekmény, kisszámú és egymással bonyolult
viszonyban álló szereplőkkel.
Drámáiban Ibsen arra törekedett, hogy kíméletlenül leleplezze a társadalom visszásságait, a képmutatást és a csalást, a hatalommal való
i visszaélőt, a manipulatív viselkedést, és töretlen kitartással állt az igazságosság és a szabadság mellett. Mindez a korabeb társadalom
szemében vitatott alakká tette Ibsent ő követőit, műveik éles szócsatákat generáltak, vagy éppen eufórikus lelkesedést váltottak ki. Aligha
létezik a világ kultúráiban olyan irodalmi mű, mely oly sokat tett a női egyenjogúságért folytatott harc érdekében, mint a Babahaz (Nóra). A legenda szerint
Ibsen a halálos ágyán utoljára azt mondta; ^Ellenkezőleg!^
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
Leginkább a társadalmi konvenciókat támadó lázadásból fakad a
Babaszoba kíméletlen kritikája. A darab összefügg a keletkezése idején
zajló feminista mozgalmakkal. A „cukorfalatként” tartott, gyermeki
jólétben és alávetettségben élő Nóra rádöbben férjével való kapcsolatá­
nak értéktelenségére, a kapcsolat gyengeségére (= férje az első konflik­
tusnál, nehézségnél ellene fordul, lemond róla, magára hagyja), s az
asszony ennek hatására kilép a babaszobából. Nóra a férje miatt nem
tudja, mi a váltóhamisítás, mert az szándékosan távol tartotta a gya­
korlati élettől. A férje érdekében írja rá már halott apja nevét a váltóra,
s meg is menti Helmer életét a déli úttal (azt hazudja, apjától kapta rá
a pénzt). Férjét mentesítendő fizeti a tartozást titokban. Azt hiszi, a
férje kiáll érte, magára vállalja a váltóhamisítást; ehelyett az csak
magára gondol, a saját jó hírét félti, s Nórát azonnal eltaszítja.
A nők kiszolgáltatottsága mesterséges tudatlanságban és gazdasági
függésben tartásuk következménye: ha engednék, hogy maguk intéz­
zék a dolgaikat (vagyis ha joguk volna erre), eligazodnának a világban:
Nóra sem követne el „bűnt” puszta jó szándékból.
^ Kérdés^ és problónakörök:
A hősnő, Nóra, egy újfajta embertípus megszemélyesítője. A babaszo­
ba lakója otthagyja kényelmes otthonát, férjét és gyermekeit, hogy
ember válhassék belőle; elmegy, mert rádöbben, hogy önmagával
szemben is vannak kötelességei. Ez az első olyan dráma, amelyben a
házassági köteléket nem szerelmi bonyodalom, nem egy harmadik
megjelenése tépi szét, hanem egy másfajta erkölcsi értékrend, a
világkép különbözősége. Nórában tudatosodik férje emberi értéktelen­
sége, kicsinyes hitványsága, s kiszabadítja magát a házasságból.
Megjelenésekor nagy vihart kavart a norvég drámaíró társadalmi prob­
lematikájú és szokatlanul szókimondó darabja. Pedig kortársai inkább
csak a házasság intézményének kritikáját olvasták ki Nóra sorsából,
semmint a hősnő végső döntésében megnyilatkozó individualista
lázadást. A darab bő évszázados színpadi története arra a küzdelemre
helyezte a hangsúlyt, amelyet Nóra saját belső értékeinek meg­
találásáért indít, amikor elszakad családjától.
Motívumok:
Ibsen egyik nagy újítása éppen az, hogy társadalmi drámáit egy-egy
nagy szimbólum köré szövi, amelyben a dráma alapproblémája
sűrítetten jelenik meg, a jelkép annak mintegy tárgyi megfelelője. Ilyen
jelkép a babaszoba. Jelképeinek általában összetett jelentésük van,
legtöbbjük azonban a végtelen felé vágyódás kifejezője.
Azért épp karácsonykor játszódik a mű, mert a karácsony fordított
jelkép, szimbólum lesz: a szeretet ünnepén derül ki, hogy Nórát
valójában nem szereti a férje, minden csak látszat volt.
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Peer Gynt, Solness ép ítőm ester
87
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Illyés Gyula

PUSZTÁK NÉPE
h ÉVSZÁM: 1934-1936
10. A pusztaiak táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cseléd­
ház. „Ha most kellene azt az életet élnem, amit gyermekkoromban
MŰFAJ: irodalmi szociográfia éltem, talán nyomornak érezném.”
SZERKEZETE: 20 fejezet
EREDETI NYELV: magyar 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem,
FORDÍTOTTA:- „...a gyerekek úgy élnek a pusztán, oly szabadon, akár a határban s a
FOGALMAK: irodalmi szociográfia házak között felügyelet nélkül összevissza bolyongó állatok.”
FŐBB SZEREPLÓK;-
12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. „A
lány megszegte a szokást, a dolgok rendes menetét, mert azon ugyan
senki sem ütközhetett meg, hogy tegnap épp ezt rendelte magához
(ezúttal részeg fővel, különösebb vágyai csitítására, ahogy később
pletykálták) - a cselédek dolga nem az engedelmesség minden
1. Tájékozódás. Puszla a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. körülmények között.'*”
„A puszták népe.. .szolganép.”
13. A puszta kultúrája; iskola és egyházi élet - a hírköltők. „Hanák
2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld. bácsi először az első osztályosoknak magyarázott, azután a
„Azt olvastam, hogy Petőfi, Petőfi Sándor évekig élt Sárszentlőrincen, másodikosoknak, majd a harmadikosoknak és így tovább. Míg az egyik
itt járt gimnáziumba. (...) Egy pillanat alatt megváltozott előttem osztállyal foglalatoskodott, a többi leckéjét készítette, esetleg azalatt is
Sárszentlőrinc, ragyogni kezdett, aranypor szállt rá.” vizet hordott, ha például épp nagymosás volt a háznál.”

3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő.
Két feltörekvő család.
„Anyai nagyanyám lángelme volt.”
4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. Az
öregek. „Ha nem ütközik ennyi akadályba, azt hiszem, szüleim
házassága sohasem jön létre.”
5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a történelem­
ben. Az utódok a múltról.
„Kossuth nevére nagyapa keblében éppoly kevéssé dobbant meg a szív,
mint akármelyik pusztaiéban.”
6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. A
juhászokról: „Kiváltságaiknak íratlan, de tökéletes törvénytára volt,
amelyet nagyapa s bizonyára az ősök is, úgy védtek, akár a városok az
ő szabadalmaikat.”
7. Hétköznap és vasárnap
„Teltek a napok és éjjelek, folyt az idő ijesztő gyorsasággal váltogatva a
fehéret és feketét, folyt összeolvadva, mint a szem előtt hirtelen elrán­
tott betűsor.”
8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. A
cselédek közönye s a közöny oka. „Arculcsapásban a pusztai harminc­
harmincöt éves koráig részesül.”
9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Cívódások.
Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. „A pusztaiak keresetlen érint­
kezésének hangja döbbenettel tölti el az idegent.”
14. A szagról. Idegenek a pusztán.
„A régi kedves illatok kínzó szörnyekké váltak és fojtogattak.”
15. Kuruzslók és orvosok. A puszta egészségügye. Sebészek. Népi
gyógymódok. „A sebészet a juhászok hatáskörébe tartozott, ezt min­
denki elismerte.”
16. Sommások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a
pusztán. „Lefelé, a nyomor alvilágában a társadalmi rétegek közt talán
még nagyobb a távolság, mint fölfelé.”
17. A „szólítás”. Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban.
„Pest! A cselédek képzeletében mint gyönyörű tündérvilág, kacsalábon
forgó vár ragyogott messze, magasan a puszták átokverte posványái
fölött.”
18. A puszták jövője. A zsellérek.
„Egész életükben szerelmes sóvárgással vágyakoztak a falvakba, s
iszonyodva hőköltek hátra, amikor azok kitárultak előttük.”
19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a tár­
sadalomba. „Egész hosszas rábeszélés után, amelyet az osztály
helyeslő, harsány nevetése tarkított, a fiatal tanár végre dühe gurult, s
kiutasított az osztályból.”
20. Epilógus; „.. .lám, ha akadt, aki felfedezte a bajt, lesznek, akik meg
is gyógyítják.”

88 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cim
A címben szereplő puszta íbgalma leíró színien a nagybirtok cseléd­
ségének lakóhelye. Jelképesen azonban, az irodalom és a közhelyek
szintjén is, elsősorban Petőfi Sándor költészetének hatására a puszta a
szabadság világa, az öntudatos ember tevékenységének színtere. E kél
jeleniéskör rétegződik egymásra, és az első megsemmisíti a második
érvényességét, a szabadság helyett a szolgaságot abszolutizálja. A
pusztai élet deformálja az emberi személyiségei. A szociális-fizikai
nyomorúság tudati nyomorúsággal társul.
Elozmények/hatástörtáiet:
A falu éleiének feltárására az az írói csoportosulás vállalkozott, amely
a 30-as évek folyamán mozgalommá szerveződve, a parasztság poli­
tikai érdekképviseletét lekinieiie céljának. A népi írók szociográfiái a
magyar parasztság elnyomorodására, larlhalallan helyzetére hívták fel
a figyelmet. Illyés Gyula többször is nyilatkozott arról, hogy Párizsból
hazatérve - ahol a gyermekkori emlékek még meg is szépültek -
döbbenetes élmény volt számára a szembesülés a hazai valósággal, az
afrikai gyarmati szintű léttel. Ez döntötte el benne végleg, hogy nem
válhat csupán íróvá, közvetlenebb társadalmi-politikai célkitűzéseket
is szolgálnia kell, akárcsak Petőfinek.
KonzalJkeletkezés körülmáiyei:
Illyés Gyula első prózai munkája. Párizsból való hazatérése után
tudatosan nekilátott szülőföldje feltérképezésének. A művel a Válasz
című folyóirat kezdte közölni 1934-ben, könyv alakban a Nyugat
jelentette meg 1936-ban.
Műfaja irodalmi szociográfia, mely átmenet a tudományos szociológia
és a szépirodalom között. Olyan lársadalomrajz, mely a tudományos
leírás és a művészi megjelenítés elemeit egyaránt magában foglalja.
A műnek nincs regényszerű cselekménye. Illyés visszaemlékezése a
klasszikus szociográfia dokumentáló módszereivel él, de emlékeire,
családi tönénelekre, adatközlői visszaemlékezésekre is hagyatkozik.
Az első öt és utolsó kél fejezel emlékező, vallomásos jellegével eltér a
közbülső részektől. Ez a rész a visszaemlékezés, mely a szubjektív
nézőpontot és elbeszélői módot helyezi előtérbe. A Pusztáig népe
szabatos társadalomrajz, ugyanakkor emlékezéssel átszőtt önéletrajz is.
Az író a nyilófejezelben közli: „... a pusztai lal{osságna/{ se fogvacogása ,
se gyomorl{orgása nem hallható, se \0zvctve, se k özvetlenül: képviselőjük,
pártjuk, It^pjtík’ ^ é g ismerősük sincsen, aki nevükben szót em elhetne,
holott nyilvánvaló, hogy az ország sorsa az ő vállukon nyugszik,
fö ld et tartják tízezerholdas darabokban."
Tárgyilagos leírási ad a pusztai cselédek éleiének általános, min-
A feudalizmus anakronisztikus jelenlétét igazolja hazánkban az a hetvenes évekből való híradás, amely szerint a londoni angol nyelvű
kiadás után Üj-Zélandban kötelező olvasmány lett a Puszták népe, hogy az ottani diákok ennek alapján alkothassanak fogalmat maguk-
l nak arról, mi is az a náluk ismeretlen feudalizmus.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
denkire és mindenhol jellemző vonásairól, a hazai nagybirtokrendszer
sajátosságairól, melyeket saját emlékeivel tesz érzékletessé. A műben a
változatlanság uralkodik, egy változás azonban mégis megjelenik, a
család kiemelkedhet osztályából.
Az írónak sikerült kiválnia a pusztai létből, ám azokkal szemben, akik
eztán elfelejtik múltjukat, ő visszatér, fontos számára a hűség.
Az író szigorúan ragaszkodik a szociográfia tényszerű adatközléséhez,
máskor novellisztikus részletekkel, életképekkel látványszerűen, mint­
egy a film élethűségével támasztja alá a szikár tényeket.
Az egyes ábrázolási módok ritkán különülnek el mereven.
Konfliktusok:
Egy népcsoport kiszolgáltatottsága, pusztulása a téma: a cselédek testi
fenyíihetősége, évszázados tapasztalatokból eredő gyávasága, szinte álla­
tias életmódja, lelki torzulásai, erkölcsi közönye. Időben három korsza­
kot, három nemzedék sorsát mulatja be az író. A nagyszülőké a
kiegyezés kora, a szülőké a századelő, ez a kor adja az író gyermekkorá­
nak emlékeit is, végül a harmincas évek, a megírás és szembesítés ideje.
1. A nagyszülők korára, a kiegyezés korára nosztalgikusan tekint vissza.
2. A kapilalizáció során szigorúbb gazdálkodási rend lépett érvénybe,
a feudalizmus korának szabadabb élelemszerzési lehetőségeit felszá­
molták, a cselédek sorsa, fizetése viszont továbbra is a régi.
3. A harmincas évekre a pusztai sors még tovább romlott. Amit a gyer­
mek hajdan szépnek látott, mára szörnyűségnek tűnik.
^ K ó d fe -é p ro b lfliia k ö rö k :
A mű alapjelenlése a szociális helyzet megvállozlalásál követeli. Egy
népcsoport egész létéről, történelméről, biológiai és lelki alkatáról,
kultúrájáról ad szociológiai látleletet. A cselédség létéről, történelméről
és jövőilen jelenéről szól gazdaságtörténeti, etnográfiai, pszichológiai
adatokkal, megfigyelésekkel.
Motívumok:
Megteremti a puszta mítoszát. A gyermekkor, az esküvő, a vasárnap
délutánok értékképző és -megőrző erők, amelyekkel szabadon
gazdálkodhatnak a cselédek. Hangsúlyos szerepel kap a népművészei is.
A legfontosabb azonban maga a nagy álom: az önálló „szabad” emberré
válás. A kiválás problémája példázaios erejűvé válik. Az egyéni kiválás
azonban nem megoldás, itt csak általános társadalmi fordulat segíthet.
^ A szerző további ajánlott művei:
^
Petőfi (m onográfia). Fáklyaláng (dráma), Bartók, Egy m ondat a zsarnok­
ságról, Koszorú (versek)
89
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Jókai Mór
A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI
h ÉVSZAM; 1869
MŰFAJ; történelmi regénv/családregény
SZERKEZETE: 6 rész + epilógus
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: családregény, romantika, történelmi regény
FÓBB SZEREPLŐK: Baradky Jenő, Baradky Kazimir,
Baradlayné, Baradky Ödön, Baradky Richárd, Baradkyné,
Lánghy Aranka, UedenwaHEidt, PaJvicz Karoly, Palvicz Ottó,
Pknkenhorst Alphonsine, Pknkenhorstné, Rideghva'ry Bence,
Tallérossy Zebulon
CselekmeQy
Baradlay Kazimir főispán, a kőszívű ember végrendelkezik. Elmondja
feleségének, hogy milyen sorsol szán három fiuknak, akik idővel álve-
helik tekintélyes életművét. Úgy rendelkezik, hogy legidősebb gyer­
mekük, Ödön, maradjon a szentpétervári udvarnál, ahol egyelőre ugyan
csak követség! titkár, de ahol még soka viheti. Felesége feladatává teszi,
hogy adja férjhez Lánghy Arankái, a nemesdombi pap lányát, aki miatt
Ödönnek el kelleti hagynia az országot.
Középső fiuknak, Richárdnak kalonasorsol szán a királyi test-
őrségnél, majd a lovasságnál, végül pedig a tábornoki karban.
Richárdnak nem szabad megnősülnie, hiszen egy feleség csak hátrál­
tatná katonai karrierét.
Jenőnek, a legkisebb Baradlay fiúnak apja elképzelése szerint Bécsben
kell maradnia, ahol egyre feljebb juthat a hivatali ranglétrán. A kőszívű
ember úgy rendelkezik, hogy feleségének hat héttel később nőül kell
mennie Rideghváry Bencéhez, a bécsi udvar elkötelezett hívéhez.
Baradlayné megesküszik, hogy éppen az ellenkezőjét fogja végrehaj­
tani annak, amit Habsburg-párli férje meghagyott. Ödönt azonnal
hazarendeli Szentpétervárról.
Jenő Bécsben állandó vendég a Plankenhorst-házban, hiszen
szerelmes Plankenhorst Alpfonsine-ba. Richárd ugyanitt találkozik
Liedenwall Edittel, Plankenhorsték szegény rokonával, és abbéli
szándékát fejezi ki, hogy szeretné feleségül venni a lányt. Editet azon­
ban a Brigilta-szüzek kolostorába küldik.
Hat héttel férje halálát követően Baradlayné valóban kézfogól szervez,
de nem a sajátját. Ödön és Aranka jegyességéi készíti elő, legidősebb
fiának szánja a főispán! székel. Március 13-án forradalom tör ki
Bécsben. A csőcselék megtámadja a Brigilta-szüzek zárdáját, ám
Richárdnak sikerül megmentenie a kolostor lakóit. Anyja és Edit
rábeszélik Richárdot, hogy meneküljön el Bécsből, ahol halálos
90 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
veszedelem leselkedik rá. A középső Baradlay fiú kis csapatával
szerencsésen meg is érkezik Magyarországra.
Alphonsine szerelmet vall Jenőnek, ám csak a második lánykérés után
mond igent a férfi házassági ajánlatára. Baradlaynénak sikerül meg­
győznie legfiatalabb gyermekéi, hogy térjen vissza vele Magyar-
országra, ahol Ödön kormánybiztosként, Richárd pedig huszár­
tisztként segíti a magyar szabadság ügyét.
Az isaszegi ütközetben fényes győzelmet arat a magyar sereg, és a
csatában Richárd legyőzi Palvicz Ollót, Alphonsine titkos szeretőjét, a
nő gyermekének apját. Az osztrák tiszt utolső leheletével arra kéri
legyőzőjét, hogy kutassa fel Károly nevű fiát, és gondoskodjon a nevel­
tetéséről, de senkinek ne árulja el a gyermek anyjának kilétét. Amikor
Alphonsine értesül Palvicz öltó haláláról, Edit liile hallatára bosszút
esküszik Baradlay Richárd ellen.
A huszártiszt hatalmas hőstettet hajt végre, megakadályozza a
Lánchíd felrobbantását, majd Palvicz Olló utolsó kívánságának elegei
téve felkutatja az osztrák liszt fiát, akit igen rossz állapotban talál.
Rideghváry Bence és az orosz cár közbeavatkozásának köszönhetően
a magyar forradalom és szabadságharc elbukik. Ödön szerelne
küllőidre szökni, de egykori orosz barátja, Leonin Ramirofi elfogja.
Másik régi ismerőse, egy orosz kocsis segítségével azonban végül si­
kerül megszöknie. Körös-szigetre megy a családjához, de felesége
könyörgése ellenére nem hajlandó menekülni.
Hadbírói végzés érkezik a Baradlay-házba. Ödönnek szól, de egy
véletlen névcsere folytán Jenő jelenik meg a bíróságon. Mivel bírái nem
ismerik a bátyját, elhiszik, hogy Ödön áll előttük. Jenő mindent
magára vállal, nem sokkal később ki is végzik. A legifjabb Baradlay
búcsúlevélben köszön el a családtól. Ödön szerint Jenő volt az egyetlen
hős a családban.
Alphonsine nem adja fel fogadalmát, hogy kivégezieli Palvicz Ottó
gyilkosát. Felkeresi Haynaut, és megkéri, hogy ítélje halálra Richárdot,
a kormányzó azonban felmenti, és Alphonsine-hoz irányítja, hogy
mondjon neki köszönetét a kegyeimért. Richárd Bécsbe siet, hogy el­
vegye Editet, ám Plankenhorsték csak akkor egyeznek bele a házasság­
ba, amikor Richárd elmondja nekik, hogy ismeri Palvicz Olló gyer­
mekének történetét, sőt a kisfiú anyjának nevét is. Fény derül arra is,
hogy Edit nagy vagyon örököse, amelyhez teljes egészében csak akkor
juthat hozzá, ha hamarabb megy férjhez, mint Alphonsine. Ezért
próbálták Plankenhorsték mindenáron kolostorba zárni a fiatal lányt.
Richárd Alphonsine áskálódásai ellenére felneveli Palvicz Károlyt.
Amikor a fiút évekkel később felkeresi koldusszegény anyja. Károly
megtagadja tőle a segítségei. Alphonsine végleg összeomlik, amikor az
öreg Baradlaynéiól megtudja, hogy Jenő áldozta fel egykoron magát
bátyja, Ödön helyett.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Az öreg főispánra, Baradlay Kazimírra uial, ki betegsége révén mind
denotalív (érelmeszesedés), mind konnotatív (keményszívűség)
érelemben kőszívűvé válik. Magában hordozza az özveggyel való
ellenlélel (bővebben lásd: Konflil^tusol{, 1. pont).
Előmályek/liatastörteiiet:
Jókai mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Életműve
a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének
látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a
nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Negyvennyolc
dicsőségének és Petőfi emberi-költői nagyságának emlékét pedig senki
sem szolgálta olyan erővel, mint az a Jókai, aki egykor annak a dicső­
séges márciusi forradalomnak az egyik vezéralakja és Petőlinek barát­
ja, egy időben a legjobb barátja volt. Indíttatását Dumas, Sue, Victor
Hugó regényei adták. Több Jókai-regény fontos szervezőelve a natu­
ralizmus által oly kedvelt átörökléstan (pl.: Az arany em ber). Jókai a
magyar nyelv egyik legnagyobb művésze, s a sajátos Jókai-stílus rend­
kívül sokféle stílusrétegből tevődik össze, illetve sokíéle közlésmódot,
beszédhagyományl ötvöz. Sajátja a jogi végzettséggel is összefüggő, a
klasszikus retorika alakzatain formálódott szónokias beszédmód.
Konzak/keletkezés körülmáiyei:
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után a történelmi esemény
háromféle megítélése volt jellemző Magyarországon a következő nagy
nevekkel fémjelezve: Vörösmarty deszakralizáló elutasítása. Kemény
Zsigmond objektív megítélése, és a Jókai-féle patetikus magasztalás. Az
utolsó megítélés mintapéldája a regény, melyben Jókai méltó dicső
emléket állít a szabadságharc eseményeinek. Nyugodtan mondhatjuk, a
szerző - kortársával, Mikszáthtal ellentétben - tényszerű, adatokon
nyugvó ábrázolásra törekedett. A cselekmény globálisan - történelmi
helyeket, események tekintve tehát - maximálisan reálisnak mondható.
Természetesen ez nem vonatkozik a részletekre, szereplőkre, hiszen pont
ez a könyv irodalmi része, például maga a Baradlay família is fikció.
Polifonikus, többszólamú regénytípus, stílusa romantikus. Hangneme
a személyes részeknél érzelmes, a történelmieknél tárgyilagos.
Alapvetően sokléle stílus és beszédmód jellemzi. Az anekdotázó-
adomázó közvetlenséget a klasszikus retorika szabályai szerint épülő
szónokaitok váltják, a romantikus pátosszal átitatott leírások antik
utalásokkal tűzdelt meditációkkal keverednek. Sajátos színt képvisel­
nek a mellékalakok megnyilatkozásai, illetve a dialektus érzékeltetése.
Konfliktusok:
1. Baradlayné és férjének végakarata. A kőszívű, Habsburg-párti férj és Hétköznapot^, E rdély aranykora. Egy m agyar nábob, Kárpáthy Zoltán,
nemzeti öntudatú özvegye, a vajszívű anya ellentéte végighúzódik a Szegány gazdagok. Fekete gyém ántok, Az arany ember. Rab Ráby, Ajö v ő
teljes regényen.
1868-ban a Fővárosi Lapok számolt be Jókai új regények előkészületeiről, ekkor még ,Anya ó/óMe''címmel említve azt. A regényt a
következő év első napjától a Hon közölte folytatásokban, immáron a v^leges címmel; Akoszivá emberfiái.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
2. Baradlay Ödön és Rideghváry Bence konfliktusa. Mindketten a főis-
páni cím jogos birtokosai, csak egyikük az alkotmányos nemzeti,
másikuk pedig a centralista, Habsburg szemszögből. Ök személyesítik
meg a regény történelmi hátterét, a Habsburg-magyar ellentétet.
3. Baradlay Richárd és a Plankenhorst hölgyek. Konfliktusuk alapja Edit
kisasszony keze, háttere egy politikai (történelmi) ellentét, valódik oka az
örökség, melyről az olvasó csak a regény végén szerez tudomást.
4. Baradlay Richárd és Palvicz Ottó. A magyar és a császári haderők
szimbolikus alakjai. Három összecsapásuk utolsó felvonása Palvicz
halálával végződik.
5. Lánghy tiszteletes és a Baradlay család. A kőszívű ember temetésén
elmondott gyászbeszédével nagy port kavart papot Bécsbe citálják,
ahol meglepő fordulat révén pont Baradlay Richárddal, a sértett család
tagjával hozza össze a sors. Richárd a történetből ráismer a lelkészre,
de nem árulja el neki, viszont megbocsátása jeléül titokban állja az út
költségeit. A konfliktus hátterében áll Arankának, a lelkész lányának,
és Ödönnek, a legidősebb Baradlay fiúnak botrányos szerelme.
^ Kérdés^ és problémakörök:
A felvilágosodás által felvetett problémák: az individuum helyzetének
bizonytalanná válását, kettéhasadását Jókai A jó sz ívű em b er fta i-h z n
feloldhatónak látja. Némileg átértelmezi a rousseau-i fogalmakat,
hiszen nála az ember a magánembert jelenti. Ember és polgár ket­
tősségéből a polgár elsődlegességét vallja. Ödön és Richárd az anyai
rábeszélésre és a haza hívó szavára visszatérnek, s polgárként, közem­
berként a haza szolgálatába állnak. Aki teljesíti a polgár kötelességét,
annak megadatik a magánember boldogsága is.
Motívumok:
A regényt folyton átszövik az ismétlődő motívumok és toposzok.
1. A hősi műfajra utal a két nemes ellenfél, Richárd és Palvicz Ottó
háromszori párbaja.
2. A végzetszerűséget jelzi Rideghváry jóslata: „Ez az út is elvezet egy
magaslatra: annak a magaslatnak a neve: vérpad.” Az egyes „lépcső­
fokoknál” az anya vagy Ödön visszaemlékszik a próféciára.
3. A regényt mintegy keretbe foglalja Leonin és Ödön találkozása. A
történet kezdetén a fiatal orosz tiszt menti ki barátját a befagyott
Dnyeper jege alól, a végén pedig a megszálló hadsereg tisztjeként
tartóztatja le Ödönt. Csak később derük ki, hogy voltaképp ezzel
mentette meg a Baradlay fiú életét az üldöző osztrákoktól.
4. A regény állandó ismétlődő jelenete a férje portréjával vitatkozó
Baradlayné alakja. A holt ember akaratának bosszúistennőként for­
mált képviselői a Plankenhorst família hölgyei, az anya és főleg leánya,
Alphonsine.
m A szerző to v ^b i ajmdott művei:
század regénye.
91
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Jókai Mór
AZ ARANY EMBER
V ÉVSZÁM: 1872
MŰFAJ; regény
SZERKEZETE: 5 nagyobb réz, azokon belül összesen 49
rövidebb fejezet + utóbang
EREDETI NYELV; magyar
FORDÍTOTTA: -
FOGALMAK: szimbólum, panteizmus, aranykor, mitológia,
romantika, anekdota, reformkor
FŐBB SZEREPLŐK: Ali Csorbadzsi, B m ovics Athanáz,
Brazovics Athalié, Fabula János, Kacsuka Imre, Krisztyan
Tódor, Noémi, (L evetinczy) Tima'r M ihály, Timea, Terézamama
A cselekmény kezdeti ideje nincs pontosan meghatározva, utalásokból
lehet sejteni, hogy valamikor az 1820-as évek végén járunk. A kezdet­
től a végkifejletig nagyjából tíz év telik el. A regény első nagyobb
fejezete A Szent B orbála címet viseli. A Szent Borbála egy hajó, ahol
Timár Mihály a hajóbiztos, és ezen utazik Trikalisz Euthym álnév
alatt Ali Csorbadzsi török basa, aki leányával, Tímeával és kincseivel
menekül a török igazságszolgáltatás elől. Elvetődnek egy szigetre, ahol
egy özvegyasszony, Teréza lakik egyetlen leányával, Noémivel,
paradicsomi állapotok között. Utalásokból kiderül, hogy ennek a
szigetnek és a két nőnek még nagyon fontos szerepe lesz a regény és a
főhős életének alakulásában. A basa megöli magát, de előtte még
Mihályra bízza titkát, kincseit és leányát. Azt mondja neki, hogy a hajó
rakományába, vagyis búzába váltotta át minden pénzét, kivéve ezer
aranyat, illetve elkezd beszélni egy titokzatos vörös lélholdról, de
meghal, mielőtt elmondhatta volna Mihálynak, hogy miért is. Halála
előtt megkéri, hogy vigyen el mindent barátjához, Brazovics Athanáz
komáromi kereskedőhöz. Miközben Komáromba tartanak, a Szent
Borbála elsüllyed, az összes búzával együtt.
A második fejezet a Timea címet viseli, és Komáromban kezdődik,
ahol M ihály elmondja Brazovics úrnak, hogy Ali Csorbadzsi
meghalt, és vagyona elsüllyedt. A kereskedő nagyon dühös lesz erre a
hírre. Mihály megkeresteti és elárverezteti a vizes búzát, és ő maga
veszi meg az összes zsákkal. Az egyik zsákon titokzatos vörös lélhol-
dat fedez fel. Kibontja a zsákot, és nemcsak vizes búzát talál benne,
hanem egy kis zsákot, ami drágakövekkel és kincsekkel van tele. Ez
az egész szöveg alapvető kulcsmozzanata. M ihály ugyanis, akinek
jelleme egész eddig kifogástalan volt, válaszút elé kerül. Végül meg­
tartja a kincset magának - ebből indul ki a szerencséje és gazdagsá­
ga, azonban mindvégig lelkiismerete is bántja, hiszen ez tulaj­
donképpen lopás volt. Ezután ugyanis M ihály nagyon
meggazdagszik, bármibe fog, sikerül neki, és mindenki úgy gondol­
ja, hogy erényes és tisztességes. Arany embernek nevezik, Mihály
pedig igyekszik m indenkivel jót tenni, hogy enyhítse lelkiis­
92 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
meretének háborgását. Közben Tim eát nagyon rosszul tartják
Komáromban, Athalie folyton kínozza, az egész szövegen keresztül
megfigyelhető Athalie jellemének fokozatos eltorzulása. Apja aznap
hal meg, mikor összeházasodna Kacsuka Imre főhadnaggyal, ezért a
menyegző meghiúsul. Kiderül, hogy Brazovics úrnak rengeteg az
adóssága, és elárverezik a házát. Az egészet Mihály veszi meg, és
Timea nevére íratja, egyben a kezét is megkéri. Timea igent mond
M ihálynak hálából, bár Kacsukát szereti. Kacsuka is őt szereti, nem
Athalie-t, és ezért Athalie szenvedélyesen gyűlöli Timeát, aki hozzá-
megy ugyan Mihályhoz, de mindketten nagyon boldogtalanok.
Mihály megint elveiődik a Senki szigetére Noémihez és Terézához,
erről szól a harmadik, A Sen!{i szigete című fejezet. Mihály megvédi a
nőket a kalandor Krisztyán Tódortól, aki állítólag Noémi vőlegénye,
gyakorlatilag azonban lolyamatosan zsarolja őket. Kiderül, hogy
Noémi szerelmes Mihályba, amióta először találkoztak. Mihály viszo­
nozza szerelmét, és elküldi Krisztyán Tódort Brazíliába, hogy nehogy
elárulja Tímeának. Innentől az arany ember kettős életet él, tavasztól
őszig a szigeten van Noémivel, télen pedig Komáromban a boldogta­
lan Tímeával. Egyre több bűn nyomja a lelkét, mégis mindig szeren­
csésen megmenekül a lelepleződés elől. Ekkor már Midász királyhoz
hasonlítja magát, aki a monda szerint azzal volt megátkozva, hogy
amihez nyúl, arannyá változik.
A negyedik, N oém i című fejezetben Mihálynak és Noéminek fia
születik a szigeten, aki azonban meghal torokgyíkban. Mihály is na­
gyon megbetegszik, és amikor visszatér Komáromba, rá sem ismernek,
beteges és magába forduló. A következő nyáron megint visszatér, és
megint egy kisbabával fogadják, aki már egészségesen fel is fog nőni.
A cselekmény utolsó része a Balaton partján kezdődik, az utolsó nagy
fejezet címe: Athalie. Megjelenik Krisztyán Tódor, aki mindent tud
Mihályról, és megfenyegeti, hogy elmondja mindenkinek. Megint a
sors szól közbe: Krisztyán belefullad a jeges Balatonba, miközben
Mihály ruhái vannak rajta. így mindenki azt hiszi, hogy meghalt, ő
pedig nyugodtan visszamenekülhet az édenkerlbe Noémihez és a
fiához. A gyászév letelte után pedig igent mond végre Kacsuka
házassági ajánlatára. Athalie ekkor már annyira gyűlöli, hogy meg­
próbálja megölni, sikertelenül. Timea nem is vall ellene, azonban egy
levél elárulja, amit Mihály íratott a fiával, hogy leleplezze Athalie
rejtekhelyét, ami Noémi szobája mellett egy kis kamrában volt, és
naplóját, gonosz terveinek leírását is ott tartotta. Athalie-t így életfogy­
tig börtönre ítélik, mielőtt azonban eltűnik, elmondja Tímeának, hogy
a rejtekajtóról rajta kívül csak Mihály tudott, tehát az szükségszerűen
még életben van valahol. így Timea örökké boldogtalan marad
Kacsuka oldalán is, mert nem tudhatja, hogy első férje valóban
meghalt-e.
Az utolsó fejezetből kiderül, hogy mindez egy anekdotából épült fel,
ami negyven évvel a fiktív jelen előtt játszódott, és Komáromban már
negyven éve beszélik, hogy az arany ember él még a Senki szigetén. A
narrátor elmesél egy kirándulást is egy szigetre, ahol találkozott egy
öregemberrel és családjával, és az öreg magát 'Senkinek' nevezte. így
tehát az utolsó fejezet az egész regényt utólagosan visszamenőleg
anekdotikus jelleggel ruházza löl.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

olyannyira, hogy még gyilkosságot is megkísérel elkövetni ellene.

Qm
A cím a főhősre uial, akii nagy szerencséje, gazdagsága és állíiólagos
erényessége miau mindenki csak mim 'az arany em bert' emlegeti. A
címválaszlás így elsődlegesen melaforikus.
3. Mihály és Kriszlyán Tódor: Mihály ravaszul, jó cselekedetnek álcáz­
va elküldi a kalandort Brazíliába, aki azonban visszatér és megpróbál­
ja megzsarolni Mihályt. Mielőtt bármit tehetne, belefullad a
Balatonba.

E lom áiyek/liatastörteiiet:
Az arany em ber Jókai messze legsikeresebb regénye. Nyelvezete egy­
szerre lírai-metaforikus és népies, meseszerű elemekkel és valóságnyo­
mokkal is tele van tűzdelve. A kor problémáit, illetve az általános
emberi problémákat, érzéseket egyaránt megfogja. 1872. január 1-jén
A Hon című napilap kezdte közölni folytatásokban, még ugyanebben
az évben regény alakjában is megjelent. Több mint húsz nyelvre
lefordították, színdarab is készüli belőle. Három filmváltozata van:
1918-ban Korda Sándor rendezésében némafilm, 1936-ban Gaál Béla
rendezésében film készült belőle, a legsikeresebb pedig az 1962-es
Gertler Viklor-adapiáció, melyei azóta is töretlen sikerrel vetítenek a
tévécsatornák.
^ Kérdés^ és problémakörök:
Mi a becsület.? Mi számít lopásnak.? Mi a hűség és a megcsalás.? Mi
fontosabb, a törvényes boldogtalanság vagy a törvénytelen boldogság.?
Mihály becsülettel szerezte a vagyonát, kivéve a kiinduló lépést.
Azonban még az sem volt direkl lopás, ő abban a búzában találta a
kincseket, amit megvásárolt. Az egyetlen kérdés, hogy oda kellett
volna-e adni Timeának. Azonban Mihály sokszorosan visszafizette
később a kincsek értékét a lánynak. Timea hűséges volt hozzá, pedig
nem szerelte, ő pedig megcsalta Noémivel, mert úgy gondolta, hogy a
boldogsága nem lehel bűn.
M otívumok:

Méreg: a mákony végigkíséri a cselekményt, Ali Csorbadzsi méreggel

Korszak/keletkezés könilm áiyei:
Jókainak saját bevallása szerint Az arany em b er volt a kedvenc regénye.
A kerettörténetet saját komáromi gyermekéveiből merítette, és az
összes helyszín, illetve figura mögött valós személyek és helyek is
felfedezhetők.
öli meg magát, és Timeának is mérgei ad, csak Mihály beadja neki az
ellenszert. Alhalie mérgeket tart egy szelencében, és később meg­
mérgezi a cselédeket, hogy ne ébredjenek fel, amikor meg akarja ölni
Timeál. Mihály is sokszor akar mérgei inni, de végül sosem teszi.
Pénz: a pénz mindennek a mozgatórugója, még a regény címe is erre
utal az arannyal. Mihályt a pénzvágy teszi becstelenné, majd a végén a
pénztől menekül a szigetre, a boldogságba.

^ A szerző to v ^ b i ajánlott művei:

Elsődlegesen E/3. személyű narrátor meséli a cselekményt, azonban
fontos szerepük van a párbeszédeknek (dialógusoknak), illetve a főhős, Egy m agyar nábob, K árpáthy Zoltán, A kőszívű em b er fiai, Szeretve m ind
Timár Mihály gondolatainak és monológjainak is. A cselekmény kél fő a vérpadig. Sárga rózsa, Ajanicsárok (végnapjai, A lőcsei fe h é r asszony
szálon fut, az egyik a főhős valódi, világi élete Komáromban az igazi
feleségével, a másik a szigeten, a paradicsomi állapotban azzal a nővel,
aki igazán szereli. A kél élet ábrázolásakor más a technika, más a
hangulat is. Az utolsó fejezetből derül ki, hogy a fiktív narratív keret
egy anekdota, amit a narrátor hallott gyerekkorában. így az egész
regényre visszaveiül az anekdoiikus szerkesztésmód.

Konfliktusok:

1. Mihály lelkiismereti vívódásai: lopásnak bizonyul-e az, ha a

megvásárolt gabonában talált kincsei megtartja. Végül megtartotta, és
ez ebből fakadó bűntudat lett szinte minden cselekedetének moz­
gatórugója.
2. Timea és Athalie: mindketten Kacsuka Imrébe szerelmesek, a fő­
hadnagy (később őrnagy) pedig Timeát szereli, amiért Alhalie gyűlöli,

------------- ---------- T ----- , ------------------------ ^ ----- --------- r — ------ — L

Krúdy Gyula ezt írja; legideálisabb hazasságtÖrőregeny Azarany ember. [.. ,]A Senki szigete azóta is fei-feitiinedezik a szenti- \\
mentáiis férfiak képzeiődáének folyóján, mint egy halk, zenélve úszóhajó. A boldogtalan ác megnyugvást nem találóférfiak Senki-szigetére
vágyakoznak, ahol Noémi kitárt karral vár rózsafái közt minden derék á szén védő férfiót'

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 93

EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Jókai Mór

EGY MAGYAR NÁBOB

k É V S Z A M : 1868
nábobot, hozzámegy feleségül. A történet szempontjából fontos
kiemelni, hogy Fanny tulajdonképpen szerette, kedvelte Kárpáthy
Jánost, és nem okozott neki negatív érzéseket. Az Egy hazai intézm ény
M Ű F A J; irányregény című fejezetben a nábob rendbehozatja a birtokát fiatal felesége
SZ E R K E Z E T E : 2 fő rész, azon belül 31 kisebb fejezet tiszteletére, illetve ebben van a híres agáregylet-leírás, ami tulaj­
E R E D E T I N Y E L V : magyar donképpen ironikus görbe tükre a korszak törekvéseinek. A 21.
F O R D ÍT O T T A ;- fejezetben {A vadászat) Kárpáthy János vadászatot rendez, hogy
FCXj ALMAK: irányregény, historizmus, anekdota, reformkor, feleségét bevezesse a társaságba. Egy megbokrosodott ló majdnem
romantika, kánon megöli a nőt, de megmenti egy titokzatos vadász, aki ugyanaz, mint a
FŐ BB SZ E R E P L Ő K : Kárpáthy Abellinó, K árpáthy János, pozsonyi lovag, Fanny szerelme, vagyis Szentirmay Rudolf Ekkor
Kárpátby Zoltán, K is M ihály, M ayer Fanny, Szentirmay tudja meg Fanny, hogy ki is ő valójában. A további fejezetek mind
Eszéki Flóra, Szentirmay RudoE Kárpátfalván játszódnak, főként Fanny és Rudolf, illetve Fanny és
Flóra kapcsolatát írják le. A 27. fejezetben megszületik az örökös, aki
a narratíva szempontjából a jövőt, vagyis a folytonosságot biztosítja,
Cselekméay Kárpáthy Zoltán. Fanny belehal a szülésbe, de a narrátor azt sugallja,
hogy nem is akar igazán élni Rudolf iránti szerelme miatt, ami azért
marad beteljesületlen, mert mindketten egy nagyobb eszmeiség
A cselekmény 1822-ben indul, és a nábob élelformájái ismerhetjük jegyében vannak megrajzolva (irányregény). A 28. fejezetben Fanny
meg az első fejezetben. Bár már idős, mindenki Jancsi úrnak szólítja, sírja a helyszín, ahol megjelenik Barna Sándor, Boltay mester segédje,
nem törődik a birtokaival, csak mulat mindenféle rangján aluli ember­ aki még mindig szerelmes Fannyba. Vele egy időben egy másik lérli is
rel. Már ekkor megjelenik a cselekményben Kárpáthy Abellinó, a érkezik az asszony sírjához - Szentirmay Rudolf. Az, hogy ők ketten -
nábob Párizsban élő unokaöccse, akit először nagyon szívélyesen Fanny és Rudolf - végül is milyen kapcsolatban álltak egymással,
fogad. A következő hat fejezet Párizsban játszódik, a történet kezdete homályos marad a cselekmény szintjén. Ez a fejezet (A titi^os látogató)
előtt. Kiderül, hogy Abellinónak egy adósság miatt van hirtelen szük­ viseli magán a romantikus szerkesztésmód legtipikusabb jegyeit. Az
sége sok pénzre. Ekkor jelenik meg Szentirmay Rudolf gróf is, aki utolsó két fejezetben a nábob halálát és annak következményeit ismer­
Széchenyi Istvánnal és Wesselényi Miklóssal utazgat éppen (érdekes hetjük meg. A végrendelet alapján mindent a fia, Kárpáthy Zoltán
megfigyelni a valós történelmi szereplőket a kitalált narratívában), és örökölt, akiknek gyámja Szentirmay Rudolf és Flóra lett. Abellinó
ekkor még nem hatnak rá a hazafias eszmék, kiábrándult és cinikus elszegényedik, de a nábob végrendeletében meghagyta, hogy napi egy
nemesiíjú. Az anekdotikus szerkesztésmód ezekben a fejezetekben aranyat utaljanak unokaöccsének. Az utolsó mondatok szinte szenten-
ismerhető fel a legjobban. Az egyik betéttörténetből kiderül, hogy ciaszerűek, és a tragikum feloldását, illetve lehetetlenségét sugallják.
Rudolfnak viszonya volt egy Chataqéla nevű, homályos származású és
viselkedésű nővel. Rudolf a kaland után ismeri meg későbbi feleségét.
Eszéki Flórát, ő változtatja meg a világnézetét, és miatta tér vissza
Magyarországra is. A nyolcadik, A pünkösdi király című fejezetben
bukkan fel Kis Mihály, aki majd a nábob egyik legkedvesebb embere
lesz. A tizedik fejezetben tűnik fel a pozsonyi Mayer család, akik rossz
anyagi és erkölcsi körülmények között élnek. A Mayer lányok gyakor­
latilag mind prostituálódni kényszerülnek, kivéve a legfiatalabbat,
Mayer Fannyt. A fejezet végén Fanny nevelését egy nagynéni, Teréz
veszi át. Fanny alakja már ekkor is szinte éteri, mesebeli. Fanny
Szentirmay Rudollba szerelmes, amióta véletlenül megpillantotta,
végül Kárpáthy János felesége lesz. A cselekmény alakulásának szem­
pontjából talán legfontosabb A nábob névnapja című fejezet, ez a
szövegnek is nagyjából a közepén, tehát a centrumában helyezkedik
el. Kárpáthy Abellinó egy koporsót küld a nábobnak névnapjára,
gonosz tréfaként. A nábob összeesik, amikor meglátja a koporsót.
Felépülése után teljesen megváltozik a hozzáállása, rendezi a birtokai
ügyeit, részt vesz a reformtörekvésekben, és feleséget szeretne, aki
majd örököst szül neki. Fanny közben Boltay asztalosmesternél lakik.
A nábob Pozsony városába megy az országgyűlésre, ekkor ismeri meg
Fannyt, majd megkéri a kezét. Fanny leszámol az ismeretlen lovagról
- vagyis Szentirmay Rudolfról - szőtt álmokkal, és megszánva a

94 EGÉSZ ÉVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Qm
A cím a címszereplő, Kárpálhy János rangjára és gazdagságára utal, az
egész regény az ő kapcsolatai és élete alapján alakul; illetve utal az
egész nemesi osztályra és az ő életvitelükre is. A hangsúlyt általában az
'egy'-re rakják, pedig igazából a 'magyarra' kellene.
Előzmáiyek/liatastörtáiet:
Jókai Mórra rátapadt a 'legnagyobb mesélő' közhelyes címe, holott ő
volt az, aki a magyar regényben megteremtette a lírai-metaforikus
nyelvezetet. Leginkább történelmi témájú regényeket írt, legsikere­
sebbek azok voltak, melyek a közelmúlt történelmével, vagyis a
reformkorral és a szabadságharccal foglalkoztak. Elbeszéléseket, no­
vellákat, cikkeket is írt, országgyűlési képviselő is volt idősebb korában.
A Jókai-regények a kánon egyik legállandóbb szereplői, számtalan for­
mában, film és hangjáték alakban máig töretlenül népszerűek.
Koi^zak/keletkezés körülményei:
A 19. században a hivatalos történetírás és a regényírás nem különült el
olyan élesen egymástól, így a Jókai-regények több generáció történelem-
szemléletét belblyásolták és befolyásolják ma is. Jókai korában két, elvi­
leg hivatalos történeti munka létezett: Horváth Mihály, illetve Szalai
László munkái; azonban ezek 1820-ig tárgyalták az eseményeket, míg
az embereket leginkább közelmúltjuk, tehát a reformkor és a szabad­
ságharc érdekelte. Az 1850-es évektől Jókai Mór töretlen népszerű­
ségnek örvendett, műveit számtalan nyelvre lefordították.
övé lenne a vagyon. Egy gonosz tréfa hatására dönt úgy a nábob, hogy
megváltoztatja eddigi életmódját, és feleséget is keres magának.
2. A nábob iíjú felesége, Mayer Fanny titokban lánykora óta szerelmes
a későbbi szomszédjukba, a gazdag és művelt löldesúrba, Szentirmay
Rudolíba. Ezt az érzést maga előtt is titkolni próbálja, hiszen legjobb
barátnője. Flóra lesz Rudolf felesége. Azonban nem tudja legyőzni a
szerelmet, és szinte abba is hal bele. Rudolf érzelmei nem egészen vilá­
gosak, a szövegben több homályos utalás is történik kettejük szerelmi
kapcsolatára. (Ez a feszültség majd a regény folytatásában, a Kárpáthy
Zoltánh3i{\ oldódik íol.)
^ Kérdés-éprobléniakörök:
1. Mi a feladata egy gazdag nemesnek.'^ Meddig vihet el valakit a pénz
utáni vágy.? Becsület, szerelem, barátság örök kérdései.
Az 1820-as évek előtt egy magyar nemes hagyta elkallódni birtokát,
nem foglakozott az ország dolgaival, a mulatságnak és a lovaknak élt.
A változást egy Széchenyi István nevű iljú gróf indukálta az 1826-os
országgyűlésen. A magyar nemesek egy része megpróbálta fellendíteni
Magyarország gazdaságát és szellemi életét egyaránt. A regényben az
agár-epizód ennek egy sarkított ábrázolása.
2. Kárpáthy Abellinó mindent megtenne nagybátyja vagyonáért, ezért
a becstelenségektől sem riad vissza. Ugyanakkor a nábob is csak azért
akar eleinte feleséget, hogy örököse legyen, és kiforgassa unokaöccsét.
A bosszú és a nyereségvágy vezérli őket.
3. Fanny szerelmes Szentirmay Rudolfba, ugyanakkor férjét is tiszteli,
Rudolf felesége pedig legjobb barátnője. Mindketten nehéz döntési
helyzetbe kerülnek, és végül a tisztességet választják.

Abi^lasmod/elbeszélésteclimka:
Motívumok:
A szöveg szerkesztésmódját elsősorban az anekdoták határozzák meg,
Halál; a halál mint az egyik leggyakoribb irodalomtörténeti toposz az
ezek alapján bontakozik ki a cselekmény, és az anekdotákból vannak
Egy m agyar n á b ob h in is fontos, főként az öreg nábob halálára tett
felépítve a jellemek is. Nincs konkrét jellemábrázolás, a történetek
utalások, illetve a koporsó küldése által jelenik meg.
alapján lehet megítélni a szereplők jellemét, mert már adottak, amikor
a regény a fősodorba belép. Az első részre az elsődleges, míg a
másodikra másodlagos anekdotikus szerkesztésmód jellemző, vagyis a
második részben már nemcsak az anekdoták, hanem egyéb cselek­
ménytípusok is előfordulnak. A szövegre jellemző még egyrészt a szél­
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:

sőséges ábrázolásmód, az egyértelműen jó vagy egyértelműen gonosz K árpáthy Zoltán, Az arany ember, A !{ősztvt7 em b er fia i, Es m égis m oz og
karakterek szerepeltetése, és a történelmi hűségre való törekvés is. a föld . Rab Ráby, S zegény gazdago/{. Gazdag szegények,. Szerelem
bolondjai

Konfliktusok:

1. A legfontosabb konfliktus - mely a cselekményt elindítja - a nábob,

Kárpáthy János, és unokaöccse, Abellinó közötti harc. A nábobnak
nincs örököse Abellinón kívül, aki persze azt szeretné, ha minél előbb

IPetőfi emberi-költői nagyságának emlékét kevesen szolgálták olyan erővel, mint az a Jókai, aki a költőnek igen jó barátja volt. A szik
laszilárd, nem alkuvó Petőfi mellett Jókai tekinthető a minden befolyásra érzékeny, a lágylelkű, az egyezkedésre hajlamos ellenpontnak. Az
előbbi forradalmi álláspontja a szabadság vagy halál elve; a másiké az^érjiink el annyit, amennyit lehet ^ Petőfi mindenki számára az érzelmeket és a teendőt
fogalmazza; Jókai pedig amit a környezete érez, és teendőnek tud. A költő nagyon ellenezte az íróbarát Laborfalvy Róza színMznővel kötött házasságát, és
ez a kapcsolatukat is megrontotta, de el nem törölte.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 95

h É V SZ A M : 1 9 M -1 6 ,
M Ű F A J; parabolaregény
SZ E R K E Z E T E ; 10 fejezet
E R E D E TI N Y E L V : német
FO R D ÍT O T TA : Szabó Ede
F O G A L M A K : parabola
FÓ BB SZ E R E P L Ő K : Black, Bürstner kisasszony, J o sef K,
Leni, Montaff kisasszony
I. EGYSEG
Első fejezet: Egy meg nem határozott országban, egy meg nem
határozott város egyik meg nem határozott lakásában, történelmileg
meg nem határozott időben letartóztatják Josef K.-t. Az első mondat,
amely ezt közli az olvasóval, grammatikailag is utal arra, hogy azt sem
tudjuk, voltaképpen ki rágalmazta meg Josef K.-t, és személy szerint
kik azok, akik letartóztatják, sőt még azt sem lehet biztosan tudni,
hogy valóban nem tett-e semmi rosszat. Van azonban néhány dolog,
amit biztosan tudhatunk, mégpedig: Josef K. éppen harmincéves lett
ezen a reggelen, amikor letartóztatták, továbbá tudjuk azt is, hogy egy
bankban dolgozik meglehetősen magas beosztásban, cégvezető, és
tudjuk, hogy albérletben lakik, s hogy szenvedélyes vágy űzi albérlőtár­
sa, Bürstner kisasszony felé, aki azonban nem akar tudni róla. K.
annak ellenére, hogy letartóztatták, elmehet munkahelyére, a bankba
dolgozni, s mindvégig dolgozik amíg pere tart.
Második fejezet: K. értesítést kap, hogy hamarosan megkezdik a vizs­
gálatot az ügyében. Elindul megkeresni az üléstermet, ahol majd a tár­
gyalását tartják, s egy szegénynegyed egyik lepusztult bérházának
padlásán találja meg.
Harmadik fejezet: K. a következő héten is elmegy a házba, ahol az
első tárgyalás volt, bár nem kapott idézést. Nincs is tárgyalás, és K.
ettől kezdve hiába keresi a vizsgálóbírót, a bíróságot, bárkit, akitől
feleletet kaphatna kérdéseire. Keresése közben különféle emberekkel
találkozik, különféle jeleneteknek lesz tanúja a törvényszék irodáiban,
amelyek szintén - nevetséges módon - egy bérház padlásán vannak.
II. EGYSÉG
Negyedik fejezet: Bürstner kisasszony, mivel egyáltalán nem akar
találkozni K-val, elküldi hozzá a barátnőjét, Montag kissszonyt, aki
K. tudomására hozza, hogy felesleges próbálkoznia. K. azonban azt
gondolja, hogy mivel a nő gyakran fogad férfiakat, neki sem fog
ellenállni, s bemegy a szobájába. Bürstner kisasszony azonban nincs
otthon. K. szégyenkezve tér vissza szobájába.
Ötödik fejezet: K. egy nap utolsónak indul indult haza irodájából, és
útközben, hangokat hallván, benyit az egyik helyiségbe, amelyről
96 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
addig azt gondolta, hogy lomtár. Itt az a két őr vár a büntetésére, akik
letartóztatták. Egy hóhér kinézetű embernek kell végrehajtania rajtuk
a büntetést, a megvesszőzést, amit azért kell elszenvedniük, mert K.
bepanaszolta őket.
III. EGYSÉG
Hatodik fejezet: K.-hoz egy nap látogató érkezik, a nagybátyja, aki a
városban élő lányától tudomást szerez arról, hogy per folyik K. ellen, s
ezért elviszi egy híres ügyvédhez, hogy vállalja el a védelmét. Az
ügyvédnél fiatal lány nyit ajtót. Leni, aki ápolja a beteg ügyvédet. Az
ügyvéd vonakodik elvállalni K. ügyét, mert nehéz ügynek tartja. De
mivel bejáratos tövényszéki körökbe, megígéri, hogy legalább meg­
próbálja megtudni, hogy mi a vád. K.-nak megtetszik Leni, s a lány
odaadja neki a kapukulcsot.
Hetedik fejezet: K. újra elmegy az ügyvédhez. Mivel az semmit nem
tett az ügyében, K. úgy gondolja, hogy talán saját maga tudná jobban
megvédeni önmagát. Az ügyvéd felvilágosítja, hogy a bíróság nem
szereti, ha a vádlottnak van védőügyvédje, de azt még kevésbé, ha a
vádlott beavatkozik a saját perébe. K. ennek ellenére úgy gondolja, hogy
meg kell írnia a beadványát, s éppen hozzá akar kezdeni a hivatalában,
amikor önkéntelenül megnyomja az ügyfelek behívására szolgáló csen­
gőt. A csengőszóra belép a gyáros, aki a pénzügyeit akarja elintézni a
bankban. Mivel neki is tudomására jutott, hogy K. ellen per folyik, azt
tanácsolja, forduljon segítségért Titorelli festőhöz, aki törvényszéki raj­
zolóként mindenkit jól ismer. K. elmegy Titorellihez, aki felvilágosítja,
hogy ügye teljesen reménytelen, valódi felmentést úgysem kaphat, eset­
leg látszólagos felmentést vagy perhalasztást érhet el.
Nyolcadik fejezet: K. elmegy az ügyvédhez, hogy visszavonja ügye
képviseletére szóló megbízását. Itt találkozik Blockkal, a kereskedővel,
aki már időtlen idők óta várja, hogy ügye elintéződjék. Hozzá is
költözött, hogy kéznél legyen, ha netán napirendre tűznék az ügyét.
Block már elvesztette minden emberi tartását, már nem ügyfél, hanem
az ügyvéd kutyája.
IV EGYSÉG
Kilencedik fejezet: A regény legfontosabb fejezete, összegzése mindan­
nak, amit Kafka az ember löldi és túlvilági lehetőségeiről gondolt. Már
maga a helyszín is lenyűgöző, a hivatal, folyosók, padlások helyett a
dóm, fenséges nyugalmával, titokzatos félhomályával. Az üzenet azt
mondja ki, hogy az ajtó, amelyen az embernek át kell mennie, nyitva
áll, de az ember ezt nem tudja, s ezért el kell buknia.
Tizedik fejezet: A vég marad hátra, a kegyetlenül, mindenkin végreha­
jtott ítélet, a halál, ami mindenkire vár, függetlenül attól, hogy bűnös-
e vagy sem. S mivel félünk megtenni, s általunk ismeretlen hatalmak
meg is akadályozzák, hogy bejárjuk a megismerés külső és belső útjait,
úgy halunk meg - „akár egy kutya”.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Josef K. ellenségei: az őrök, a vizsgálóbíró, a felügyelő, a diák, az úr a

Cím
Nemcsak a jogi értelemben vett pert jelenti, a szó elhúzódó folyama­
tot, kellemetlen, hosszadalmas eljárást, procedúrát is jelöl.
Elomáiyek/liatástörteDet:
Kafka az elbeszélés ősi hagyományaihoz, forrásaihoz, a parabolához,
Aiszóposz tanmeséihez, a bibliai példabeszédekhez nyúl vissza. Franz
Kafka halálos betegen feküdvén egy bécsi szanatóriumban, arra kérte
barátait, köztük Max Brod írót, hogy égessék el ki nem adott és telje­
sen be nem fejezett műveit, hadd felejtsék el még írójuk nevét is. A
barátok a végakaratot nem teljesítették, Max Brod sajtó alá rendezte és
kiadatta Kafka regénytöredékeit, novelláit, egyéb írásait, és ez az élet­
mű néhány évvel később az irodalmi érdeklődés középpontjába került,
hatni kezdett az egész szépprózára, s új útra indította a XX. századbe­
li elbeszélő irodalmat.A magyarországi írók közül Németh Andor és
Márai Sándor figyelt löl először Kafka írásművészetére.
Korszak/kdetkezes köríilmáiyei:
Befejezetlenül, töredékesen maradt ránk Kafka hagyatékában. A
regény ma olvasható szövegét Max Brod állította össze, a fejezetek sor­
rendje másképp is elképzelhető.
A törvén y f^apujában című elbeszélés Kafka 1914-ben keletkezett
talányos remekműve, de szövegét szó szerint beemelte A p er
kilencedik, A dómban címet viselő fejezetébe.
Ábrazolásmod/dbeszdéstedmika^
Kafka regénye külső nyelvi stílusában nem különbözik a XIX. száza­
di realista hagyományoktól. Az elbeszélői idővezetés alapjában
megőrzi linearitását, a cselekmény íve megtartja klasszikus jellegét. A
regényidő mérhető, de naptárilag nem jelölhető. Az egyes fejezetek
olyan alapos részletességgel kidolgozott, epizodikus történésrészek,
amelyek egymáshoz való illeszkedése mozaikszerű.
Leírásai nyelvileg dísztelenek, de érzékletesen valóságosak. Mégis a
regényműfaj megújítója lett azzal, hogy epikumának világában az
egymásba játszó, mégis érzékelhető kétsíkúság a meghatározó. Kafka
regényeiben a köznapian valószerű és az abszurd, a képtelen szinte
mindig egybemosódva teremt sajátos, különös világot.
bíróságon, a kapitány, Montag kisasszony. A per legfélelmetesebb fig­
urái a hatalom, a törvény, az ítélet végrehajtói.
Nem dönthető el, hogy milyen a viszonyuk K.-hoz: Bürstner kisasz-
szony. Hűld ügyvéd, Erna az unokahúg, az igazgatóhelyettes, a
börtönkáplán, Block a gyáros.
Közömbösek: a bírósági szolga és a felesége, az ablakból figyelő
alakok, a vesszőző ember.
Barátok: Grubachné, a lány a bíróságon. Kari K. nagybátyja. Leni.
^ Kérdé&^ & problémakörök:
A műben az író azt a folyamatot ábrázolja, ahogy a klasszikus polgári
életideál kimerül, s az emberi létben egyre inkább a jog veszi át az
összetartó szerepet. Josef K. keserves útja önmaga belső megis­
meréséhez. A fő kérdés, hogy egyáltalán be tudja-e járni az ember ezt
az utat, hogy van-e elegendő bátorsága szembenézni önmagával.
A bűn megállapíthatósága és mibenléte az emberi társadalomban
tradicionálisan írott vagy íratlan normákhoz kötött. Kafka
regényvilágának törvényében nem érvényesül semmiféle abszolút,
tradicionális, tehát mindenki számára azonos, ismert és elfogadott
jelentéssel bíró norma. A törvény tartalma nem nyilatkozik meg, meg­
nevezhetetlen, csak hatalma és hierarchiája mindenütt jelenvaló.
Miközben állandóan követésre szólítja fel az egyént, valójában nem ad
eligazítást, így a normához való igazodást lehetetlenné teszi. A perről
nem tudunk semmit, de az eljárás alól az egyén nem vonhatja ki
magát, mozgástere determinált. Sőt, maga megy elébe, mert identitása
a tét benne. A bűn, a törvény és az eljárás egyszerre a világra jellemző
külső mechanizmus és belső, lelki individuális tényező.
A világban nem lehetséges többé mindenki által követhető, abszolút
norma, a törvény egyéni értelmezési utak összessége, amely nem zárja
ki az egymással teljesen ellentétes jelentések képzését sem.
Motívumok:
Josef K. valóságos banktisztviselő, de egyben a szenvedő, kínlódó, az
eredendő bűn terhét cipelő, eleve halálra ítélt ember megszemélyesítő­
je. A peres eljárást, melynek során mintha léte jogosultságát és értelmét
kérnék számon, lelkiismeret-vizsgálatnak, lappangó bűntudata tárgyi-
asulásának is lehetne tekinteni.
Josef K.-t KalLa önmagáról mintázta.

A szerző to v ^b i ajánlott művei:

Konfliktusok:
Josef K. a világ és önmaga értelmét keresi, harcot folytat a világ rejté­ A kastély, Átváltozás
lyeinek megfejtéséért. A per a túlélésért folytatott harcot is bemutatja.
Ennek során a kiszolgáltatott, magányos személyiség egyre inkább
belefárad a küzdelembe, lassacskán elhatalmasodik rajta a bűntudat,
hiszen mind kevésbé látja azt, hogy tulajdonképpen mi ellen is kell
védekeznie, a regény abszolút főszereplője Josef K., aki kezdetben
magányos személyiségként jelenik meg.

IKafka történetei nem nevezhetőek sem tragikusnak, sem komikusnak, valahol a tragikomikumon túl & a komikumon innen
helyezhetőek el. Műveiben a tragikum mindig iróniával társul, a borzalomnak pedig komikus, nevets^es vonásai is vannak. Az ellentétes
minőségek kombinációja groteszk hatást kelt. Max Brod visszaemlékezése szerint, amikor az író felolvasta barátainak A/Jer első fejezetét, és azok váratlanul
hahotázni kezdtek, Kafka is velük nevetett, annyira, hogy többször is elakadt az olvasásban.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 97

EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Karinthy Frigyes
TANÁR ÚR KÉREM
K ÉVSZAM: 1916
MŰFAJ; novellafiizérek
SZERKE2®TE: 19 fejezet, egymással tematikailag összefüggő
írások
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: -
FŐBB SZEREPLŐK: Bauer (elbeszélő), Büchner (padtárs)
Csdekmáiy
R eggel hétkpr: Bauer nagyon nehezen ébred fel reggel, félálomban átfut
az agyán, mi mindenből kell ma felelnie, de végül addig lustálkodik,
mígnem Erzsinek kell őt kiugrasztania az ágyból.
Elkéstem: Bauer késve érkezik a terembe, és addigra már beírták a
hiányzók közé. Útközben még átgondolta, mi várható aznap, de hogy
rögtön az első órán számonkérés...
Eladom a könyvem: A Múzeum körút antikváriumai előtt sétálva Bauer
gondol egyet, és pénzzé teszi az előző évi természetrajzkönyvéi. Az
antikvárius mindössze 40 fillért ad érte, ezért Bauer előkapja a siilisz-
likakönyvet is, s ezért főhet a feje, hiszen már aznap szüksége lesz rá.
A j ó tanuló fe le l: Hosszas keresgélés után Steinmannra esik a tanár
választása, és nem is kérdéses, mi lesz az eredmény. A példa hibátlanul
megoldódik, Steinmann kitűnően szerepel a számonkérés alkalmával.
A rossz tanuló fe le l: A rossz tanuló nem akar hinni a fülének, hogy
valóban az ő nevét mondta a tanár. Az elbeszélés azokat a rettenetesen
hosszúnak tűnő perceket, amíg a felelő kiér a táblához, felettébb érzék­
letesen rögzíti.
A bukott fé r fi: Neugebauer a folyosón várja Schwicker tanár urat,
akinél megbukott történelemből. Határozottan végiggondolja, mivel
fogja meggyőzni a tanárt, de amikor arra kerül a sor, Schwicker haza-
küldi őt.
M agyar dolgozat: Kél dolgozatot ismerhetünk meg, az elsőt Skurek
Ferenc, a másodikat Goldfmger Rezső írta ugyanarról a témáról: Petőfi
és a líra, azonban a stílusuk eltérő.
R öh ög az egész osztály: Az osztály a szünet teljes ideje alatt a legkülön­
félébb tréfákat űzi egymással. A teremben egy nagyobb szemetesláda
áll, amelybe Zajcsek bele is bújik, és nem veszi észre, amikor valóban
becsöngetnek. Az egész órát a szemetesládában tölti, közben az osztály
alig bírja visszafojtani a nevetést.
98 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOk
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
K ísérletezem : Fizikaórai kísérleiezésen Pollákovicson mulatja be a
tanár az áramvezeiést, majd hazafelé Bauer további kísérletezéseken
töri a fejét. Otthon azonban csak a húgának mulathatja be, aki kineveli
őt a sikertelen bemutatók miatt.
M agyarázom a bizonyítványom : A kétségbeesett Bauer a félévi rossz
eredményeit próbálja szépíteni szülei előtt.
A lányok: Amikor Bauer iskolába járt, még nem volt koedukáció, így a
természetes kamaszkíváncsiságon túl felmerül benne még sok-sok
kérdés.
N aplóm: Egy tizenhat éves fiú naplója, amelyben megpróbálja néhány
szóban megörökíteni élete akkor fontosnak látszó eseményeit.
Lógok ^ Bauer a gyűrűn lóg, és gondolatban egészen máshol jár.
Szerinte nem érthet egy ember mindenhez, és ő épp valami másban, a
tudományokban jeleskedik.
A vésztanács: Bauer egy 1898-as harcol vázol fel az osztály kél klikkje
között, amelynek vezetői Rogyák és Zsemlye. A Vészianácsban ő a
bíró, aki békélteti a szembenálló feleket.
Hazudok: Bauer azt hazudja egy barátjának, hogy nagy kastélyuk van
a Bakonyban, amelynek területén nyolc forgó kád van. És van egy
olyan méretű nagyítója, amellyel nyomon tudja követni a Marson zajló
életet.
Tanítom a k isfám at: Az elbeszélő kisfia, Gabi egy malemaiikafeladaloi
próbál megoldani. Azonban hamarosan kiderül, hogy ő sem boldogul
a példával, s ez volt az a lecke, amit már az ő apja sem tudott neki
elmagyarázni.
Elnököltem az osztály vizsgán: Gabi oszlályvizsgázik negyedik ele­
miben, Bauer pedig a többi szülővel együtt várja. Azonban az igazgató
felkéri őt, hogy legyen elnök az osztályvizsgán. Minden jól zajlik, de a
végén beszédei kell mondania, s ettől Bauer annyira megrémül, hogy
mindössze kél rövid mondatban búcsúzik el a gyerekektől.
A papám: Egy hat hónapos kisfiú gondolatait olvashatjuk a papájáról.
Szolgának gondolja a szüleit, és leereszkedő jósággal néz rájuk. Nem
érti, hogy lehet az, hogy nem értik az ő gondolatait és a beszédéi, ami
egyáltalán nem gügyögés.
Szeretem az állatot: Bauer egy házinyulal kapott, és nagyon megörült
neki, de amikor szerelte volna megsimogaini, az állal elszaladt előle.
O kergeti, de nem tudja elkapni. Az üldözés közben pedig folyami
alosan azt bizonygatja a nyúlnak, hogy nem akarja bántani. Végül
annyira dühös lesz, hogy fogadkozik, ha elkapja ezt az ostoba nyulat,
földhöz vágja, hogy végre megtanulja, nem kell bizalmatlannak
lennie: ő nem akarja bántani. ^
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cim
Tanár úr leérem - sok novellában s azokon belül is löbbször visszalérő
lordulal, melyet e gyűjtemény címlapjára helyezett Karinthy.
Előzmények/batastörtéDet:
Karinthyl minden érdekelte: az irodalom, a színház, a matematika, a
művészetek, a természettudomány, vagyis az élet teljessége. Szépen
rajzolt, több nyelven beszélt, és már egészen fiatal kora óta írt. Sajnos
korai, kötetekre nőtt írásainak jelentős része elkallódott, csak 1906-tól
publikált rendszeresen. 1913-ban készült el a Tanár úr leérem kötetter­
ve, de csak 1916-ban jelent meg, magában foglalva 16 írást.
Konzak/keletkezéskörülméiiyei:
Édesanyja korai halála mélyen ható sérüléseket okozhatott az akkor
alig hatéves fiú lelkében. A másik nagy veszteség felesége, Judik Etel
elvesztése volt, akivel csaknem öt évig élt boldog házasságban. Előtte
azonban olyan inspiráló közeg jött létre számára a mindennapokban,
hogy majdnem minden évben újabb és újabb Karinthy-kötetek láttak
napvilágot, és rendszeresen publikált több lapban is.
A Hazudof{ című epizódban ő maga meséli el, hogy „... így lettem
^ii^'Ábrazolasmod/elbeszdé^^
A Tanár úr kérem egymással tem atikailag összefüggő írások
gyűjteménye. A novellát jobb híján használhatjuk műfaji meg­
határozásként, mert valójában rendkívül egyediek, semmi máshoz
nem hasonlíthatóak. Ezek az írások a magyar irodalomban teljesen
társtalan jelenségnek számítanak. Tévedés volna gyermekirodalomba
kategorizálni ezeket a nosztalgikus hangulatú írásokat, melyekben
mind egyszerre jelenik meg önmaga gyermeki énje, amikor még izga­
lommal várja az érettségi utáni titokzatos felnőttiélet; és a sikeres író,
aki visszakívánkozik a lájdalmas és szorongásokkal leli ifjúságába.
Konfliktusok:
A legtöbb műelemzésben megemlítendő konlliklusról a Tanár úr leérem
kapcsán nem beszélhetünk. Mivel a cselekmény sem „valódi cselek­
mény”, az elbeszélő legtöbbször magában vívódik, gyakran gyer­
mekkori énje a már felnőtt és visszavágyódó íróval.
Karinthy 1912~ben ismerkedett meg Judik Etel színésznővel, akit a következő évben felestül vett. Boldog, meghitt és a kölcsönös szerel­
men alapuló házasságuknak hamar v^ e lett, 1918-ban az asszony spanyolnáthában hunyt el. Karinthy szenvedélyes szerelmi vallomásait
naplójegyzeteiben olvashatjuk. És bár újra megnősült, sőt m% egy fia is született Böhm Arankától, ez a házasság már nem hozott neki olyan felhőtlen
ígot. Ételtől Gábor, Arankától Ferenc fia született; utóbbi szintén íróvá vált.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
2 Káxles^ és probláoiaköiök:
Minden egyes írás más-más problémát vet fel. Ezek mind-mind olyan
dolgok, amelyek mindegyikünknek ismerősek diákkorából: a korai
felkelés, a késések és a hiányzók közé kerülés, a számonkérések feszült
pillanatai... Erről szól a R eggel hétkor, majd rögtön ezt követi az
Elkéstem, de említhető még a Jó tanuló felel és a Rossz tanuló fe le l
című írás is, melyeknek folytatása A bukott férfi és a M agyarázom a
bizonyítványom .
A !{ét M agyar dolgozat stílusparódiának is beillik, míg a Röhög az egész
osztály újra visszatér egy rövid villanás erejéig azokhoz a kis­
diákokhoz, akik közé a már felnőtt író-elbeszélő visszavágyik, hogy
újra átélhesse azokat az apró csínytevéseket, amelyek színessé teszik a
diákéveket, amelyeken csak ők tudnak nevetni.
Az Eladom a kpnyvem és a K ísérletezem megható bensőségességgel
érzékelteti a tudásvágyat, a sutaságot és az író-elbeszélő életének
részévé váló környezetszeretetet.
A lányok fiúk számára amúgy is titokzatos és érthetetlen világát K~ is
megörökítette egy írás erejéig.
A Lógot{ a szeren már előremutat az Orkény-féle groteszk felé,
valójában hatalmas küzdelem rejlik benne az élet teljességéért.
A Szeretem az állatot megrendítő vallomás, mely már a Nem mond­
hatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek című gyönyörű verse
felé mutat.
Motívumok:
Ezekben a novellaszerű írásokban a diákélet hagyományos motívu­
mait vonultatja fel olyan könnyedséggel, hogy az olvasó akaratlanul is
felsóhaji: „ez nálunk is ugyanígy ment!” A diákélet jellegzetes rutinja,
a reggeli kapkodástól az úiközbeni tanuláson át a felelielések
izgalmáig mindent sorra vett az író, nem feledkezve meg a szünetek­
ben! és az órák utáni szabadságérzésről sem, vagy épp a gyermeki
fontoskodó felnőllulánzásról {A vésztanács). S a végén a már felnőtt
elbeszélő is helyei kap néhány írás erejéig {Elnöl^öltem az osztályvizs­
gán, Tanítom a l^isfiamat, A papám - H athónapos fiú naplójából). A
Tanítom a l{isftamat hatalmas szeretettel kapcsol össze három generá­
ciót: az író apját, magát az írót és Gábor fiát.
A szerző to v ^b i ajánlott művei:
íg y irtol{ ti (1912), Találl^ozás e g y fia ta lem b errel (1915), Utazás
Faremidóba (1916), Utazás a l^oponyám /{örül (1957), Nevetőde/{ameron
(1925), H arun al Rasid (1924), valam int versei.
A
99
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Kármán József
FANNI HAGYOMÁNYAI
k ÉVSZÁMt 1794
MŰFAJ; énregény, szentimentális regény
SZERKEZETE: levelek és naplórészletek
EREDETI NYELV: magvar
FORDÍTOTTA; -
FOGALMAK; -
FÓBB SZEREPLÓK; Fanni, L~néj T~ai Józsi
Egy ismeretlen férfi elküldi az Uránia folyóirat szerkesztőségébe egy
fiatalon elhunyt nemeslány, Fanni naplójának részleteit és barát­
nőjének írott leveleit. Meleg hangú kísérő ajánlásban röviden bemutat­
ja Fanni kisasszonyt, és leírja szomorú életének utolsó óráit.
Megtudjuk, hogy a lány még kisgyermek korában elvesztette édes­
anyját. Apja újra megnősült, saját gyermekét kemény szigorral nevelte.
Fanni szenvedéseit csak tetézte, hogy mostohaanyjától sem várhatott
megértést, becézések helyett csak kiszolgálhatta annak lányait.
Szegény Fanni úgy nőtt fel, hogy soha jó szót nem hallott. Emberi
nagysága, méltósága még a halálos ágyán sem hagyta cserben. Csendes
szenvedéssel tűrte betegségét. S amikor apjában megszólalt a lelkiis­
meret szava, amiért leányával olyan ridegen bánt, egyszeriben szorgal­
mas ápolással akarta jóvátenni a szülői mulasztást. A szelíd lelkű
Fanni pedig egyetlen szóval sem panaszkodott, nehogy elszomorítsa
aggódó édesapját.
E kerettörténet után kezdődtek a „napi jegyzések és levelek”. A
szeretetlenség dermesztő légköréből Fanni el-elmenekül néhány perc­
re a veteményeskert mögötti lugasba, ahol végre kedvére kisírhatja,
naplójának kipanaszkodhatja magát.
Szomorú és egyhangú életében az első vigaszt hozó változást az jelen­
ti, amikor megismerkedik a falu zsellérkunyhójába költöző özvegyasz-
szonnyal és két szép gyermekével. Az asszony maga is nemesi szár­
mazású leányként ment feleségül egy báróhoz, akinek azonban királyi
tisztsége nem volt elégséges, hogy családjának uras megélhetést biz­
tosítson. A férj ráadásul fiatalon meghalt, s a nemes asszonynak min­
denét pénzzé kellett tennie, hogy a hitelezőket kifizethesse. A külső
fényhez hozzászokott asszony azonban nem viselte a szegénység miat­
ti szégyent a városban, ezért húzódott meg egy faluban, ahol legalább
senki sem ismerte.
Fanni szoros barátságba kerül báró L.-nével, s barátnője egyben
tanítónője is lesz. A lány igyekszik segíteni a szegény családon, ahol
csak tud, éjjel lopva még ruhát is varr a két kicsi árvának. Az apja
azonban még ezt a barátságot is kifogásolja, és számon kéri Fannitól,
amiért ilyen ismeretlen koldusnéppel érintkezik, ahelyett hogy a hozzá
való társasággal barátkozna. Egyszer Fanni meglátogatja gyermekkori
játszótársait, mert azt reméli, hogy a gyermekkor ártatlan álmait
tovább szőheti. De mélységesen csalódik: régi játszópajtásai helyeit
100 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
csupa idegen embert talál, akiknek élete pompás ugyan, ám a szívük
üres, csak a hiú külsőségek iránt fogékony.
Pedig ki ne vágyna jobban az emberek társaságára és megértő
szeretelére, mint Fanni.^ Barátnője beszél neki legelőször a szerelem­
ről, s ellátja jó tanácsokkal az életre. Arra ösztökéli Fannit, hogy keres­
se a társaságot, mert a magányosságban összeszorul a szív, és
megaka ratosodik.
S valóban, nemsokára az egész család vendégségbe hivatalos a szom­
széd nemesi kúriába. Fanni, a kis Hamupipőke segít felékesíteni
testvéreit, magára már nem marad ideje. Ám egyszerű fehér
ruhájában, hajában egy szál rózsával, szebb, mint cicomás társnői.
Ekkor találkozik egy ifjúval, T-ai Józsival, s a kél fiatal az első látásra
egymásba szerel.
A fiú gyakori vendége Fanniék házának, s hamarosan a család ked­
vence lesz. Udvarias, finom modorú, művelt ifjú, noha csak annyit
tudunk meg róla, hogy egy kapitány fia, vagyona valószínűleg nincsen,
és még nem döntött, hogy milyen pályát válasszon.
Aztán néhány boldog hét következik Fanni éleiében: Teréz, a szom­
széd nemesúr lánya újra meghívja a társaságot, töltsenek együtt
vidámságban hosszabb időt. Nagy unszolásra Fannii is elengedi az
édesapja. S ekkor ismét találkozik T-ai Józsival, s szerelmük csil­
lapíthatatlanul lobog.
Boldogságuk azonban nem tart sokáig. Az irigy nyelvek suttogni kez­
denek róluk, s a pletyka eljut Fanni apjának fülébe is, aki késlekedés
nélkül elmegy a lányáért. Számon kéri Fannitól, hogyan süllyedhetett
odáig, hogy egy nincstelen, mihaszna ingyenélővel adja össze magát.
Mert a vidéki nemesúrnak csak a jószág, a vagyon a fontos, amellett
eltörpül a két ifjú igazi, tiszta szerelme.
Teréznek nagy nehezen sikerül rávennie Fanni apját, hogy még kél
hétig ne vigye el a lányát. A zavartalan napoknak azonban vége: Fanni
minden nap elteltével kedveséi siratja.
Közben betoppan gróf É.-né, s nagyon megkedveli Fannit. Sokat
beszélgetnek, s egy ilyen alkalommal a lány elmeséli neki barát­
nőjének, báró L-nének szomorú történetét. Ekkor kiderül, hogy a
grófné ismeri a bárónéi, azonnal egy kocsit küld érte, s magához veszi
a városba. Fanni tehát egyetlen barátnőjét is elveszíti.
És eljön a válás napja. Fanni a kíntól aléllan esik össze. A kíváncsi sze­
mek persze követik minden lépését, s egyre sűrűbben suttogják
megrovólag: nem szabadna ennyire kimutatnia az érzelmeit. Otthon
aztán még kevésbé lesz nyugta, mindenki a szerelem betegének csúfol­
ja. S ahogy a tavaszi természet zsendül, új erőre kap, úgy fogy Fanni
életereje.
Egyszer hosszas unszolásra elkíséri családját egy társaságba. De bár­
csak ne lelte volna! Mert amikor két fiatal lánnyal szóba elegyedik,
azonnal ott terem az anyjuk, és elparancsolja őket Fanni mellől. Ez a
megszégyenítés döbbenti rá Fannit, hogy hírbe hozták T-ai Józsival.
Úgy érzi, minden elveszett, ágynak esik, és szép csendben meghal.
Feljegyzéseit, leveleit annak hagyja hátra, akiért oly sokat szenvedett,
akivel majd a másvilágon bátran szerethetik egymást.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

szabadulása nem fér meg a testi létezés korlátozottságával. Ha a lélek

Qm
A cím alatt ez áll - „Napi jegyzései^ és le v e le l(’. A cím utal a műfajra,
mely szentimentális napló- és levélregény.
Előzmáiyek/liatastörteiiet:
Kármán Józsel jelentős művet hagyott az utókorra a Fanni megírásá­
val; ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom első szárnypróbálgatása a
magyar irodalomban. Első jelentős magyar énregényünk is egyben,
1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának, az Urániának hasáb­
jain. A Fanni körül sok vita folyt, mert hosszú ideig ezt a művei is egy
gyengébb W eriher-uiánzalnak tartották. Kármánnak azonban
nehezebb dolga volt, mint Goethének: férfi léiére női lélekről írt én-
regényt. Lélekábrázolása mégis olyan jóra sikeredett, hogy fél
évszázadon át hitték, Fanni élt.
ei:
Keletkezésének külső körülményeiről nincsenek adatok, nem tudjuk,
mikor készült, forrásait nem ismerjük. Keretes történet, a fikció szerint
a kisregény férfihőse, T-ai József küldi el a szerkesztőknek elhunyt
kedvese „hagyom ányai” azaz naplóját és leveleit. A kísérőlevél annyi­
ra hitelesnek tűnt, hogy a 19. században sokan és sokáig valóságosnak
fogadták el Fanni történetét.
A regény négyféle szövegből tevődik össze: a kisregényben elbeszélt
eseményekhez képest utólagos bevezetőből, a címszereplő naplójából,
egy barátnőjéhez írott leveleiből és egy grófnénak Fanni barátnőjéhez
intézett soraiból. Az elbeszélés a lélek belső történéseinek megje­
lenítésére összpontosít. A külső cselekmény nagyon egyszerű, kevés
mozzanatból épül fel, a szerző láthatóan nem is törekedett alaposabb
kidolgozásra. Messze kiemelte ezt a kisregényt a kor állagirodalmából
a rövid mondatokra épülő stílus természetessége, könnyed bája, finom
válaszlékossága, ezenkívül a hősnőnek, Fanninak kitűnő, árnyalt és
egyéníieii lélekrajza, valamint a lelki fájdalom állal kiváltott sor­
vadásának, lassú haldoklásának érzékletes megjelenítése az őt
körülvevő érzéketlen, durva társadalm i környezetben. Kármán
nőolvasókra számított, lelki életet élő hölgyeknek szánta munkáját.
nem hajlandó visszasüllyedni abba az alacsonyabb rendű állapotba,
amely a szerelem átélése előtt jellemezte, akkor szükségképpen a halált
kell választania.
L-né-Fanni: kapcsolatuk Fanni legbelsőbb önmagához való
közeledésének következő állomása. Barátnője - akit Fanni lanílónéjá-
nak nevez-felkészíli arra az utolsó lépésre, amellyel saját lényegéhez
érkezik el: báró L-né beszél előtte elsőként a szerelemről.
T-ai Józsi-Fanni: Fanni idealizált szerelemélményél éli ál a férfihez
fűződő kapcsolatában. Minden érzés és gondolat közös élményükké
válik, egyikük személyiségének sincs olyan vonása, amelyet a másik ne
sajátjaként ismerne fel. A szerelem megszünteti a kél személyiség
határait, a kél lélek teljesen eggyé válik.
2 KénlésH és problémakörök:
Fanni halálát nem annyira az esetleges körülmények okozzák, hanem
az eszményi iránti vágya, amely a földi lét keretei között nem - vagy
csak korlátozott ideig - élhető át. Az anya említése Fanni lelkivilágát
egy újabb vonással gazdagítja: a kölcsönös szeretet hiánya okozza
nyugtalanságát. Felismeri, hogy önazonossága nem lehel teljes, saját
lényegéből veszít el valamit mindaddig, amíg a szeretet belső egységéi
nem éli ál. A regény a személyiség kiteljesedésének folyamatát, belső
lényegének megvalósítását beszéli el.
A szerelem értelmezése: L-né szerelemfelfogása értelmében a szemé­
lyiség a szerelem átélésekor végre azonos lesz önmagával, s azáltal,
hogy eggyé válik a szeretett lénnyel, egyszersmind eggyé válik a ter­
mészettel is. A szerelem azonban csak akkor tölti be ezt a szerepéi, ha
a szerelmes megtestesíti azt a vágyott eszményképei, amelyet a másik
fél önmagában már korábban megalkotott. Csak az a szerelem felel
meg a természetnek, amely nem alkuszik meg a lehetőségekkel,
hanem magát a tökéletes eszményi váltja valóra.
Motívumok:
Kármán bizonyos értelemben Hamupipőke történetét írta újra, a
hősnő számára szerencsétlen kimenetelű véggel.
A természet szerepe: Fanni számára a természet nem csupán
menedék, hanem egyfajta ősotlhon is. Minél jobban elmerül
önmagában, annál inkább belesimul a természetbe, s minél inkább
befogadja a természetet, annál inkább azonossá válik saját lényegével.
A naplóírás: saját lelkének rejtelmeibe vezeti be, alkalmat teremt az
állandósult önértelmezésre.

Konfliktusok:

Az eszményi szerelem során megtapasztalt eksztatikus állapot az

m A szerző to v ^b i ajánlott művei:

emberiét korlátái közöli csak rövid ideig tarthat. A léleknek ez a fel- A nem zet csinosodása (tanulm ány)

1Eg}'es irodalomtörténészek, pl. Gálos Rezső, a Fanni forrását Nessekode /ü/MFjában jelölték meg.,A novella eredeti voltát ■— mondja Gálos
csak legújabban vonták határozottan kétségbe, de azt hiszem, távol sem biztos alapon. Mert (..) számos raagyartalanágaiból, főleg gerraanizmusaiból arra
következtetni, hogy' Fami hagyományai némti\A\ fordított munka, az m^is egy kissé merész, történehni viszonyok teljes félreértésén alapuló eljárás. Gííesselrode műve a
Die Leiden dérjunges FamyvAodi törtáieten alapszik: egy fiatal müncheni leány halálba meneküléséről. A mű nyolc levélből áll. Kármán - - mivel száes nánet irodal­
mi műveltségei rendelkezett — minden bizonnyal ismerte ezt a művet. Nem sokat kölcsönzött azonban belőle: pusztán a nevet, illetve a viszonyok pár alapvonását.
Többek szeiint sem ez lehetett a forrása, az azonban m% további megállapításra vár, bog}' melyik eredetihez nyúlhatott vissza a szerző, Kálmán József.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 101
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Katona József
BANK BÁN
k ÉVSZÁM: 1815
MŰFAJ: szerelmi k történelmi tragédia
SZERKEZETE; Elóversengés + 5 szakasz
EREDETI NYELV: m agvar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: -
FŐBB SZEREPLŐK: Bánk bán, Biberach, Gertrudis, II.
Endre, Melinda, M ikhál á Simon, Ottó, Petur bán, Tiborc
ELOVERSENGES
Ottó herceg, Gertrudis királyné öccse tájékoztatja bizalmasát,
Biberach kóbor lovagot, hogy M elindának, Bánk bán nádor
feleségének udvarol. A királyné közli döntését; a hercegnek mind
nagyobb feltűnést keltő viselkedése miatt másnap el kell hagynia az
udvart.
ELSŐ SZAKASZ
A királyné bálján a vendégseregből kiválva töltik idejüket Melinda
bályjai, Mikhál és Simon. Spanyol hazájukra gondolnak. A bálon
egyre nyilvánvalóbb az ellentét a királyné idegen udvaroncai és az
elégedetlen magyar urak között. Hangadójuk, Petur bán titokban
hazahívta országjáró körútjáról a hadjáratot vezető királyt helyettesítő
nádori, Bánk bánt. Melinda neve a jelszava annak a titkos összejövetel­
nek, amit a békéteknek Petur házában tartanak a bál után. A titokban
visszaérkező Bánk erős felindulással hallja felesége nevét jelszóként, s
elhatározza, hogy ő is felkeresi Petur házát. Tiborc, az öreg paraszt
Bánkoi követve oson be a palotába, hogy éhező családjának élelmet
szerezzen. Az izgatott nádor, íöldesura azonban ügyet sem vet rá, így
dolga végezetlenül távozik. A Bánk megérkezéséről mit sem tudó Ottó
döntésre akarja vinni az éjszaka ügyét Melindával, miközben őt
Izidóra, a királyné udvarhölgye üldözi szerelmével. Biberach érdekeit
a magyarok oldalán akarja ezúttal érvényesíteni. Ottó szerelmet vall
Melindának, Bánk véletlenül rejtőzködő tanúja lesz a jeleneinek, ami
indulattá fokozza gyanúját. Gertrudis már-már királynéi tekintélyét
félti Olló kudarcától. Biberach végső segédeszközként Ottónak szerel­
mi bájiiali ad Melinda és altatót Gertrudis számára. Bánk bán, aki az
Olló-Melinda, valamint az Otíó-Gertrudis közötti jelenei kihall­
gatása után sem lát tisztán sem felesége viselkedése, sem a királyné
bűnrészessége dolgában, nagy monológban vallja meg kétségeit.
102 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
MÁSODIK SZAKASZ
Petur házában tanácskoznak a békéteknek. Petur erőszak árán is
eltávolítaná a trónról Gertrudist, ami még jobban megosztja a jelen­
levőket. Mikhál és Simon ezért szinte megmentőként üdvözli a
megérkező Bánk bánt. Bánk már-már lebeszéli őket a zendülésről,
Peturt akár el is fogatná mint felségárulót, aki szintén lemond tervéről
- amikor megérkezik Biberach. Elmondja az udvari cselszövést,
aminek éppúgy része volt Melinda meghívása a királyi udvarba, mint
a nádor országjárásának megszervezése. Bánk a palotába siet felesége
megmentésére.
HARMADIK SZAKASZ
A meggyalázott Melinda férje bocsánatáért könyörög, aki átkot mond
gyermekükre. Melinda eszét veszti. Izidórát, aki Ottót mindenhová
követte, Bánk bezárta egy oldalszobába mint fontos tanút, de ő se tud
fényt deríteni a történtekre. Tiborc végre elmondhatja panaszát. Bánk
az öreg parasztban felismeri egykori katonáját, aki huszonhat évvel
ezelőtt életét mentette meg egy csatában. A felkínált erszényt Tiborc
öntudatosan utasítja vissza. A nádor őrá akarja bízni és vele haza-
küldeni feleségéi. Ottó rémülten kéri Biberach segítségéi, de amikor az
magára akarja hagyni, leszúrja a titkait ismerő lovagol.
NEGYEDIK SZAKASZ
A világtörténelmet tanulmányozó Gertrudis hatalmi terveit szövögeti.
Melindát hívatja, s miután meggyőződhetett az asszony megő-
rüléséről, csendben akarja eltávolítani az udvarból. Melindát keresve
Bánk bán érkezik Tiborccal. Bánk Tiborcra bízza feleségéi. Bánk mint
a király helyettese felelősségre vonja Gertrudist. A szópárbaj tetőpont­
ján betoppan Ottó is. A királyné tőrt emel a nádorra, aki viszont
leszúrja. A zendülők betörnek a palotába, ahol már csak Gertrudis
holttestét lelik. A hazatérő királyi had elővédje összecsap a békéle-
lenekkel, a zűrzavarban Oltó elmenekül.
ÖTÖDIK SZAKASZ
A királyi palota nagytermében felravaialozva fekszik Gertrudis; Endre
király és az udvar gyászol. A belépő Bánk megvallja leltét, miközben
Petur és családja kínhaláll szenved, a királyt éljenezve. Tiborc ekkor
hozza Melinda holttestét, akit Ottó felbérelt emberei ölek meg. A ki­
rály elismeri a királyné erőszakos halálának jogosságát, a teljesen
megtört Bánk bán számára pedig az éleiben maradás a legsúlyosabb
büntetés.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Cím Konfliktusok:
A tragédia címszereplője magányos hős, nincsenek szövetségesei, tár­
sai. Bánk, a korabeli magyar törvények értelmében, valóban a király A Bánk, bán koníliklusos dráma, de konfliktusa többszintű. A társadal­
helyettese, a királyné e tekintetben alattvalója. Fellépése jogos, mi konfliktus kél szintje az idegen érdekek elleni összeesküvés, illetve
tragédiája mégis inkább „az ember tragédiája”. a szenvedő nép és az uralkodó réteg szembenállása. A konfliktus har­
madik szintje a szerelmi szál. Az ötödik szakasz azonban kiegészíti,
újabb szintre emeli a konfliktusokat. Ennek középpontjában az
Előzmények/katastörténet: uralkodó áll, akinek hagyományosan a megoldást „kéne hoznia”, de
ehelyett a főszereplőhöz hasonló tragikus alakká lesz.
Shakespeare bosszúdrámája, a Hamlet, valamint Schiller romantikus -
A mű mindhárom konfliktusának középpontjában a főszereplő áll, min­
tragédiái, főként a Wallenstein és a Don Carlos tekinthetők Katona
den szál, mellékkonfliklus hozzá kapcsolódik. Konfliktusba kerülésének
elsődleges mintáiul. De nem elhanyagolhatók az antik szerzők, min­
módja sajátos, szinte „belecsöppen”, nem ő a kezdeményező, s nem ő a
denekelőtt Euripidész hatása sem. Klasszicizáló, öt felvonásra tagolt és a
célpont. Hogy célponttá lehessen, hogy kénytelen legyen cselekedni, azt
hármas egység szabálya szerint felépített drámaszerkezete az ókori
a szerelmi szál és a társadalmi konfliktus összekapcsolása eredményezi.
eszmény szándékolt követésére utal. A dráma sorsát már születésekor poli­
A fő konfliktust Bánk és Gerirudis szembekerülése jelenti.
tikai döntés határozta meg, mikor a cenzor csak kiadását engedélyezte, ám
Bánk köre: Bánk, Peiúr, Melinda, Mikhal, Simon, Tiborc - mindazok,
bemutaiatásái nem. Később a függetlenségi törekvések jelképe lett, ezért
akiket sérelem ér az udvar részéről, és akik felkelnek ellene,
követelte a forradalmi közhangulat a Nemzeti Színház színpadjára 1948.
valamiképpen Bánkhoz kapcsolódnak.
március 15-én. Évtizedekig épp e forradalmi szerepe miatt nem kerül­
Gertrudis köre: Gerlrudis, Ottó, Biberach, Izidóra - egybe fogja őket,
hetett műsorra csorbítatlanul, s mikor igen, akkor Petur nacionalista
hogy valamennyien a királynétól függnek, akinek az udvara az
pátosza csalogatta színházba a közönséget. A második világháborúi
események előre haladtával széthullik.
követő politikai, társadalmi változások újraértelmezték a szövegel, és a
II. Endre köre: Myska bán és Solon mester.
népi vonal, Tiborc panasza, valamint a darab némeiellenessége lett az
előadások uralkodó elemévé. Később a magyarságot és annak nemzeti
érdekeit elfojtó idegen hatalommal való küzdelem vált hangsúlyossá.
2 Kérdés^ és problémaköiök:

Korszak/keletkezés körülmáiyei: A mű a nemzet kérdését temaiizálja. A dráma értékrendjének csúcsán

az erkölcs áll. Ennek a világrend teljességével harmonizáló szabad
A kolozsvári Erdélyi Múzeum 1814-es pályázatára készítette el - a
erkölcsi törvénynek kellene a nemzeti közösségben megvalósulnia.
következő évben - Katona a tragédia első változatának kéziratát. Az ekkor
sarjadó magyar nyelvű hivatásos színjátszásnak sürgető szüksége volt a
korszak népszerű drámaiípusainak magyar nyelvű megteremtésére.
Nemzetközi vándorlémái választ műve témájául. Gerirudis magyar
Motívumok:
királyné meggyilkolásának - korában (1213) is európai visszhangot
A szerző kiváló leleménye, hogy az összeesküvők Melinda nevét
kiváltó - történetét feldolgozta többek közt a XVI. századi mesierdal-
választják jelszavuknak. Talán túlzottan is sok szerepe van a
nok, Hans Sachs, az angol George Lillo a XVIII. és az osztrák színpa­
tragédiában az információ hiányának és a félreértéseknek, elhalások­
di klasszikus, Franz Grillparzer a XIX. században. Utóbbitól dra­
nak. A címszereplő nemcsak azt nem érti, értheti, hogy miért épp
maturgiai elvek mellett szövegrészeket is átvesz Katona, az eredetiség
felesége neve a jelszó, félreérti Melinda és Gerlrudis viselkedését is.
azonban ekkor még nem volt elsődleges követelmény.
Tiborc „panasza” kulcsfontosságú jelenete a drámának. Az alkotói
Három évvel később értékelte az Erdélyi Múzeum a beérkezett
koncepció itt érvényesül a legtisztábban. Bánk a lázadozó főurakai
pályaműveket. Hal darabol ítéltek bírálásra méltónak a tucatnyi
csendesíteni igyekezett, az ő vádjaikban méltán feltételezte az ide­
próbálkozás közül, de a Bán!{ bán nem volt közöltük. Időközben
genekkel szembeni féltékenységet, politikai-hatalmi érdekeket. Tiborc
Katona, felhasználva Bárány Boldizsár megjegyzéseit, átdolgozta
azonban a nép, a védtelen, kiszolgáltatott nép szimbolikus alakja.
darabját, amely 1819-re készüli el, 1821-ben jeleni meg nyomtatásban
és 1833-ban kerüli először színpadra - Kassán.

A szerző to v ^b i ajánlott művá:

Ábi^lasmod/elbeszáéstechmla:
Ziska, vagyis a husziták pártütése Csehországban; Ziska, a táboriták
A darab legnagyobb erénye a sodró erejű, klasszicistán áradó monoló­ vezére; Jeruzsálem pusztulása; A rózsa, va gy a tapasztalatlan légy a pókpk
gok és a tördelt, sorvégeken álhajló, elharapoit romantikus stílusú között
párbeszédek együttes hatásában áll. Berzsenyiéhez fogható nyelvi
ősereje nyilatkozik meg általuk.

A mű sokáig nem aratott sikert. Bánk szerepében sorra buktak meg a kor kitűnő magyar színészei. A korabeli közönség azt várta volna,
bogy Petur bán álljon a középpontban. Vörösmarty sem tudott mit kezdeni a címszereplő alakjában Összeütköző tragikus kérd&ekkel, jellemét a mű
leggyengébb vonásának tartotta.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 103
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Kemény Zsigmond
ÖZVEGY ÉS LEÁNYA
A ÉVSZAM: 1854-1857,
MŰFAJ; történelmi regény
SZERKEZETE: 4 rész + epilógus
EREDETI NYELV: m agvar
FO R D lTO H A:-
FOGATMAK; -
FÓBB SZEREPLŐK; Halkr Péter, M ikes János, Mikes
Kelemen, Mikes Mihály, Naprádiné, Sára, Tarnóczyné
I. RÉSZ
Özvegy Tarnóczyné 19 éves Sára lányának Haller Péier fejedelmi
tanácsosi szemelte ki, és tiltotta el a háztól gyermekkori jegyeséi, a
pápista Mikes Kelement. Míg Tarnóczynénak Szebenben van dolga,
sógornőjére, özvegy Naprádinéra bízza a házal és Sárát. Naprádinéval
új világ kezdődött Sára számára: világi beszédtémák, olvasmányok.
Mikes Mihály házában találkozik két Mikes liú. Az egyik, a messziről
érkezett titokzatos lovas, aki már 12 éve szolgál Lupuj vajda
leslőrségében. A másik. Kelemen, arról számol be, hogy Tarnóczyné
eltiltotta mátkájától. Mihály azt tanácsolja unokaöccseinek, hogy
rabolják el Sárát, mert ezzel foltot ejtenek a lány becsületén, és akkor,
ha Kelemen megkéri a kezét, meg is kapja.
Naprádinéra és unokahúgára ismeretlen támadók törtek. Sárát egy
páncélos vitéz elrabolta. Amikor a rostély egy pillanatra szabadon
hagyta a lovag arcát, Sára elájult, mivel egykori szerelmére ismert. A
lovag - Mikes János - azt hitte, Sára Kelemennek vélte őt. Nagyon
aggasztja, hogy más számára rabolta el ezt a lányt. Naprádiné eközben
Mikes Mihálytól megtudja: azért rabolták el Sárát, hogy megakadályoz­
zák Haller Péterrel kötendő házasságát.
Amikor Naprádiné visszatért a szentléleki kastélyba, éppen megérkezett
Haller Péter és kísérete. Judit asszony terített asztal mellett beszélget az
öregedő vőlegényjelölttel, és megérteti vele: Sára szíve másé.
II. RÉSZ
Kassai István erdőmester vendége hiába szeretne átvágni az erdőn,
hogy Mikes Zsigmond házába jusson, ugyanis Rákóczi György
fejedelem itt vadászik éppen. Az erdőmester tanácsára az idegen elve­
gyül a vadászok közöli, és egy veszélyes pillanatban megmenti a
fejedelem éleiét. Erre a fejedelem megígéri, hogy teljesíti három kíván­
ságát, majd zálogul egy címeres gyűrűt ad megmeniőjének, aki a nevét
sem árulta el. A fejedelem üzen Mikeséknek, hogy másnap megláto­
gatja őket. Az idegen erre úgy dönt: az erdőmesiernél marad.
A Mikes-házban Jánosi várják haza Lupuj vajda udvarából. A szülők
Móric fiúk miatt bánkódnak, aki szerzetes lett. Kelemen él velük,
akiből jó gazda válik. Amikor késő éjszaka János megérkezik, mindent
elmond szüleinek. Az elrabolt Sárát a Mikes-házba vitték. Ott
Kelemen a lábai elé borulva szerelmet vall. Sára szíve azonban hideg
104 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
marad. Felismeri Jánosban korábbi szerelmét.
A Mikes-házba megérkezett a fejedelem kíséretével. A jó hangulatú
vendégséget Tarnóczyné zavarta meg, aki eljött, hogy a fejedelemnél
panaszt legyen Sára elrablása miatt. A fejedelem jószág- és fejvesziésre
ítéli a lettest és társait. Egyúttal férjhez is adná a lányt. Kíséretéből
többen is jelentkeznek, de Tarnóczyné megmondja, hogy Sárának van
már kérője: Haller Péter. A Mikes-szülők fiaik sorsán keseregnek.
Naprádiné leveléből megtudják, hogy a lányrablóknak sikerült
Moldvába menekülniük. Megérkezik Móric: ő az, aki részt vett
Rákóczi fejedelem vadászatán.
III. RÉSZ
Megkezdik az esküvői előkészületeket Naprádiné irányításával, aki
sejti már, ki Sára igazi szerelme. A fejedelem egyik emberéi,
Kapronczaii, a halárra küldi, hogy a három Mikes kiadatását kérje
Lupuj vajdától. Kapronczai cselt sző. A szökevények ez alatt aggódnak
az otthoniakért. János visszafordul, hogy megtudja, milyen ítéletet
hoztak ellenük. A másik kellő a kocsmában várja meg. Találkoznak
Kapronczaival, aki János után indul, mert neki külön is üzent a
fejedelem. Felbontja, és elégeti a fejedelem levelét.
Kassai István erdőmesler házában az ismeretlen vadász - Móric -
levelet ír, és egy ládikával együtt elküldi Mikes Zsigmondékhoz. Azt
írja szüleinek, hogy ha az országgyűlés meghozza a halálos ítéletet, a
ládikában lévő gyűrű segítségével kérjenek kegyelmet, amit a
fejedelem meg fog adni. Hamarosan azonban őt is elfogták. A szülők
úgy döntenek: a gyűrűvel Móricot kell menteniük. Jánosi talán szereli
annyira Lupuj vajda, hogy nem adja ki Rákóczi embereinek.
János épp Sára esküvőjére ér Szentiélekre. Az új asszony beteg. János
visszafelé szökik Moldvába. Útközben egy fogadóban párbajozik, mert
két testőrtiszt Haller Péter esküvőjén ékelődik. János megöli a Sára
becsületén gúnyolódó tisztel, de ő is súlyosan megsebesül.
IV RÉSZ
Az országgyűlés kimondja a halálos ítéletet. Tarnóczyné most boldog
csak igazán! Pedig gyorsan változik a helyzet: Móricot szabadon
engedik, hamarosan kegyelmet kap János is. Tarnóczyné azonban a
halálos ítélet hírével lüt lányához, aki a szobájába rohan, és mire sik­
erül betörni az ajtót, már halott: egy vadászkéssel szíven szúrta magát.
Tarnóczyné a Mikes-házhoz rohan; úgy gondolja, nem tudnak még a
kegyelemről. De a fejedelem előrelátó volt: hamarabb indította a
feloldozó üzenetei, mint az országgyűlés döntésének hírét. Mikor
Tarnóczyné mindezt felfogja, holtan esik össze Mikesék kapujában.
EPILÓGUS
János felépült betegségéből, de nem sokkal később egy kis csatában ele­
sett; szándékosan rohant a vesztébe. Haller Péter pedig boldogan él
második feleségével, akit azelőtt Naprádinénak hívtak.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Cím
A regény kél főszereplőjét emeli ki. Tarnóczyné az erény szörnyetege,
míg lánya a szűzi erények áldozata lett.
Elómáiyek/liatástQrteDet:
A 19. század alakította ki azt a regénymodelli, amely általában a köz-
tudatban él, s amely a 20. századi regények egy részére is érvényes
még. Kemény Zsigmond legfőbb irodalomtörténeti érdeme, hogy a
romantikus örökségei a lélektani regény irányában fejlesztette tovább,
s megleremieiie a történeti forrásokra támaszkodó, hűséges korrajzol
nyújtó, realista írásmódot.
Koimk/keletkezés körülmáiyei:
A mű tárgyát Szalárdi János Siralmas krónikájából vette, melyei 1853-
ban épp ő rendezett sajtó alá. De felhasználta Kemény János
önéletírását is. A történet alapjául szolgáló eset közismert volt: Mikes
János megszöktette Tarnóczy Sárát, erőszakkal feleségül akarta venni,
de a lány kikosarazla. Mindez I. Rákóczi György uralkodása alatt
történt. Az első kél rész megjelenése után, amikor az író elvállalta a
Pesti Napló szerkesztését, abbahagyta, és csak kél év múlva fejezte be.
azonnal öngyilkos lelt, noha addigra már kegyelmet kaptak az elítéltek.
Tarnóczyné az erény szörnyetege. Mivel ő fanatikus lutheránus,
bosszúhadjáratot folytat a pápista Mikesek ellen. Gyűlöletének fő oka
az, hogy férje, m íg ék, és már nem bírta hallgatni felesége
ájtatoskodását, a Mikes családhoz ment át, és ott jól érezte magát a
nyugodt, vidám, szeretetteljes családi légkörben.
Az özvegy annyira kívánta a Mikes-fiúk halálát, és annyira szerelte
volna megkaparintani a Mikesek hatalmas birtokát, hogy amikor
értesült arról, hogy a fejedelem kegyelmet gyakorolt, holtan esett össze.
Saját fanatizmusának lett az áldozata.
^ K érdés és problánakörök:
A mű Kemény azon felfogását igazolja, hogy minél nemesebb egy
jellem, sorsa annál végzetszerűbben tragikus, és a vétkek nincsenek
arányban a következményekkel.
A Kemény-regények az összetépett boldogság történetei. Az emberek a
sors prédái, rabszolgái; passzív lények, kiknek eredendő bűne a túlzott
érzékenység. Főhőseit nem gonoszságuk sújtja le: bűneik nagy része
túlzásba vitt erény, egy hibásan választott, de makacsul védett elv,
valamilyen nemes ábránd megalkuvás nélküli követése.
A mű leszámol a hajdanvolt regényes lovagvilággal, a lovagkor erkölc­
si értékrendjével, amely a 17. századi Erdélyben már anakronisztikus,
elkésett jelenségnek számítolt.

Motívumok:

Kemény művészetében itt jelenik meg először a rajongás motívuma.

Stílusa romantikus és realista. A regény közel áll a romantikához. A
lovagi leányrablás, a cselekménybonyolílás eszközei: kölcsönös fél­
reértések, ismeretlen szereplők kilétének titokban tartása, elhallgatá­
sok. A szereplők tájékozottsága hiányos, a lörléneimondó és az olvasó
tudata korlátozott. Az elbeszélő realista elemző készsége szükségsz­
erűvé és elfogadhatóvá teszi azt is, ami önmagában esetleg
valószínűtlennek látszik. Ezáltal válik a regény a romantika meghal­
adásává. Gyakoriak a nézőpontváltások: egy-egy szereplőt több
nézőpontból megismerve, reálisabb képet kapunk.
Rajongáson nemcsak a fanatizmust érti, hanem a realitástól való
bármely elszakadást is. A három főhős halálában sok szerepe van a
véletlennek, tragédiájukat ezért nem érezzük szükségszerűnek.
Tarnóczyné félelmetes retorikája lelezsúfolódik biblikus átkokkal,
ószövetségi példázatokkal.
A szerző to v ^b i a j^ o tt művel*
A rajongóig, Z ord id ő

Konfliktusok:

Kél erdélyi család tragédiába torkolló kapcsolata. Sára titokban Mikes

Jánosba szerelmes, őt Mikes Kelemen szereti, de férjhez Haller
Péterhez kell mennie.
Naprádiné előbb Mikes Mihályba szerelmes, Sára halála után Haller
Péterhez megy feleségül.
Sára a szűzi erények áldozata lelt. János iránti szerelmét a végsőkig
titkolja. Ha az eszes Naprádinél beavatja titkába, vagy a fejedelem előtt
letagadja, hogy rablás történt - minden másképp alakul. A halálhírre

Kemény Zsigmond a lélektani elemzés megszállottja volt. Semmit sem bízott a véletlenre: három utolsó regényében csak elvétve fordul
nak elő váratlan, előre ki nem számítható események. Szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy mindent megindokoljon, megmagyarázzon: hősei
sorsát jellemükből bontakoztatta ki. Ezért merült el a lélekáOapotok rajzába, az önelvű belső fejlődés vizsgálatába. Regényalakjai a legtöbb
esetben valamiféle megszállottság, felsőbbrendű makacsság nyűgében vergődnek, csaknem mindenki egy~egy uralkodó indulat rabja, s önmagukat kínozva,
gyötörve mondanak le saját boldogságukról.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 105
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Kertész Imre

SORSTALANSÁG
k ÉVSZÁM: 1975
Auschwiizból napokkal későbbi Buchenwaldba, majd Zeiizbe
kerülése, a mindennapok nem múló, felőrlő ideje, az éhség soha nem
ismeri ereje, sem lassú pusztulása. Pedig Zeitzben, ahol a Brabag
MŰFAJ: regény gyárában dolgoztatták őket, fokozatosan elhagyja kitartása. A mini­
SZERKEZETE: 9 fejezet mális fejadagok, a folyamatos készenlét, a monotonitás, a lábát sebesre
EREDETI NYELV: magyar törő facipő, aztán a sár, a fagy, az ellerlőződő, rühes sebek csontvázzá
FORDÍTOTTA:- betegítik.
FOGALMAK: holokauszt Köves testi-lelki támasza, a Nefelejcs utcából származó Citrom Bandi
FŐBB SZEREPLŐK: K öves sem képes már tartani benne a lelket. A tábori kórházba, majd onnan
vissza Buchenwaldba kerül mint munkára alkalmatlan. A fizikai­
szellemi mélyponton, minden külsődlegestől megfosztva mint valami
rettenetes, profán ima hangzik fel (miközben feldobták egy halom
testre, s kordén húzzák valamerre) az élet már számára is váratlanul
Cselekmény
feltörő vágya: „szerelnék még kicsit élni ebben a szép koncentrációs
táborban”. Alig hiszi el, hogy ismét kórházba kerüli, hiszen itt törőd­
1944-ben Budapesten kezdődik a történet, a budapesti zsidóság
nek vele és ápolják.
deportálása előtti hónapokban. A tizenöt éves fiú mindent tudomásul
vesz, ami történik, mintha minden úgy lenne jól, ahogyan van.
A kórházban éli meg a tábor felszabadulását, s hazatérésével szakad
Munkaszolgálatra behívott apja búcsúztatásakor a szemekben meg­
meg az ironikus elbeszélésmód. Már hazafelé menet többször támad
csillanó könny látványa kellemetlen a számára. Zavarja minden, ami
kommunikációs nehézsége: például nem tudja megértetni az őt lag-
eltér a szokásostól, a rend képzetétől, ami ugyan rákényszerítetl rend,
gatókkal, hogy személyleírás alapján nem tud felvilágosítást adni
de ő ezen nem töpreng. Apja búcsúztatásakor szembesül zsidóságának
senkiről, mert a lágerben mindenki felismerhetetlenné váll.
külsődleges megnyilvánulásaival: a családi ékszerek, az üzlet átadása
egy fajilag tiszta hajdani beosztottnak, egy rokon imádkozni hívja a
Budapesten, otthonlétének első perceiben a kalauz, mit sem törődve
szomszéd szobába.
felismerhető ruházatával, a szabályra hivatkozva meg akarja büntetni,
s csak egy felbukkanó újságíró fellépése szabadítja meg. Riport-
A Csepelre munkába tartó, sárga csillagot viselő fiúkat és felnőtteket
sorozatot szeretne vele készíteni, de ő eldobja a nevet és címet tartal­
egyetlen csendőr leszállítja a buszról, és összegyűjti, hogy majd több
mazó papírt. Az időről beszélt az újságírónak, ami nem múlik a tábor­
csoporttal egyesülve menetoszlopban áthaladjanak a városon,
ban, de ami így segített is nekik.
néhányan, kihasználva a forgalom zűrzavarát, megszöknek. A fiú
Arról beszél, hogy „ha sors van, nincs szabadság”, s ők is mindannyian
észreveszi ugyan a lehetőséget, de nem lát okot a menekülésre.
megtették azt a lépést, ami Auschwitzba vezetett, hiszen oda vitt az a
Köves, a fiú számára fokról fokra világosodik meg soha nem vállalt
busz is, amiről vitatkoztak, hogy mivel kell Csepelre menni. „Ha vi­
zsidó származásának sorsszerű következménye.
szont szabadság van, akkor mi magunk vagyunk a sors” - fogalmazza
meg Köves.
A transzport átválogatása során örömmel, büszkén veszi tudomásul,
hogy a szemmel láthatólag egészségesek, munkaképesek csoportjába
A fiú hazatérésével rádöbben a mindenhatónak hitt valóság látszat­
került, sőt szakértő szemmel kezdi fürkészni az utána jövőket, és nem
szerűségére, ami szeme előtt foszlott szét, a ráerőszakolt sorsra, s hogy
mindig helyesli az orvos döntését. Hamar felismeri a rendszert, hogy
ez a „sorstalanság”, amikor az idő is egy másik hatalom tulajdona,
az öregek, betegek, nők, tizenhat éven aluliak kerülnek a másik cso­
örökös az autonómia megvalósítása nélkül.
portba. A még mindig mit sem sejtő, egymástól búcsúzkodó család­
tagok, a síró gyerekek, a szétszakított szerelmespár baljóslatú tablójá­
nak hátterében megpillantott német katonák nyugalom képzetéi keltik
bennük. Fürdőbe vonulásukkor a fulballpálya, a zöld gyep látványa is
örömmel tölti el őket. A fürdő után, immár kopaszon, rabruhában, a
fojtó bűzt árasztó kéményekkel a láthatáron továbbra is érzelmek
nélkül megállapítja, hogy nagyjából pontosan tisztában van minden­
nel. Ez az érzelemmentes tárgyilagosság jellemző Köves viselkedésére
egészen hazatéréséig.

Köves egykori öntudatlan identitása olyan sérüléseket szenved, hogy a

regény végén egy újságíró faggatására, mit érez most, így felel:
gyűlöletei. De alapvetően nem változtatja meg Köves attitűdjét sem

106 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Ha sors van, nincs szabadság, ha viszont szabadság van, akkor mi
magunk vagyunk a sors.
A „sorstalanság” pedig az, amikor az idő is egy másik hatalom tulaj­
dona, az autonómia megvalósítása nélkül.
ElőzmeDyek/hatastörtáiet:
Kertész Imrét 2001-ben már jelölték a Nobel-díjra. 2002. október 10-
én jelentették be, hogy első magyar íróként megkapta a díjat. Ezzel ő
lett az első olyan magyar, aki magyarországi munkájáért vehette át a
világ legelismertebb kitüntetéséi. A magyar közgondolkodást az öröm
ellenére szinte sokkolta a Nobel-díj. Egy olyan könyvén kapta meg a
szerző minden irodalmi díjak legjelentősebbikét, amelyet először
kiadója visszauiasíiou. Egy önmaga zsidóságát vállaló magyar író
kapta ezt a kitüntetést. Olyan író, aki élete egy részéi Németországban
tölti, szerel ott élni, és akinek a német fordítások és kiadások hozták
meg a világhírt. Aki többször leírta és elmondta, hogy magyar
rendőrök larlózlaliák le, magyar csendőrök deportálták. És aki szerint
Magyarország a háború óta eltelt hatvan év alatt sem nézeti szembe
őszintén és komolyan a múltjával.
Korszak/keletkezes körüImeQyei:
Kertész Imréi 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs
következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több
koncentrációs táborban is lógva larioiiák, majd a lágerek felszabadítása
után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és
fizikai munkával larloiia el magát. Első regénye az 1960-tól 1973-ig írott
Sorstalanság, amelynek élményanyagál saját lágertapaszlalalai jelentet­
ték. Ennek ellenére a regény nem önéletrajz: Köves Gyuri alakja és
története fiktív történet, írói alkotás és alakítás eredménye.
Kertész Imre Sorstalanság című művének elbeszélője egy 15 éves kisfiú.
A lágerregények megszokott nézőpontjával ellentétben ebben a műben
nem a visszatekintő felnőtt szemszögéből, hanem naiv, gyermeki
szemmel látja az olvasó a holokausztoi.
Az elbeszélt én és az elbeszélő én között sajátos viszony áll fenn:
tudjuk, hogy az író csak évekkel az események után, felnőtt korában
írhatta meg a löriénetei, mégis úgy érezzük, mintha először élné ál az
egészei, és nem tudná, hogy mi lesz az történések következménye. A
regény első egységében (a főszereplő deportálása előtt) teljes tudat­
lansággal és naivitással szemlél, így az olvasóval is elfeledleli utólagos
tudását. Belehelyezkedünk az elbeszélt én látókörébe, és fokozatosan
döbbenünk rá a valóságra, akkor is, ha már sokszor hallottuk, hogy
milyen dolgok történtek abban az időszakban. Kövessel együtt végig
kell mennie az olvasónak a szörnyű felfedezéseken. A hihetetlen
IA regény legszembetűnőbb sajátossága nyelvének nehézkessége. 1973~ban azért utasította vissza a regényt a kiadó, mert ^nehézkes,
rosszízű mondatokban^ meséli el a történetet, és a kiadó szerkesztője úgy vélte, ez a nyelv nem biztosít megfelelő köntöst a fontos témának.
Fontos dolgokról nem lehet ilyen rossz, hosszú, nehézkes, néhol rosszul érthető mondatokban beszélni ^ vélekedett. És valóban, szinte minden olvasónak
szembetűnik, milyen csikorogva formálódnak a mondatok.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
valóság megismerésében úgymond űtitársa lesz az elbeszélőnek, a naiv
nézőpont által pedig át kell élnie a fiú beletörődését a nehéz,
nyomorúságos körülményekbe.
Közelnézetből látunk, mintha a szemünk láttára történne, s mi is átél­
nénk: a félmúltban avagy féljelenben játszódó történet így a
jelenünkbe helyeződik a távoli, lezárt múltból. Keveredik a nyelvtani
múlt idő a személyes megtapasztalás jelenidejűségével.
Konfliktusok:
A lágerekben fogva tartollak legnagyobb tömegét a zsidó foglyok lelték ki,
jelentős részüket egyszerűen származásuk miatt szállították koncentrá­
ciós táborba. Fajgyalázónak tekintették a tiszta fajúakkal, árjákkal nemi
kapcsolatot létesített zsidókat. Ki akarták irtani a cigányságot, mert azt is
alacsonyabb rendű fajnak tekintették. A betegeket és az elmebetegeket
mind halálra ítélték (külön programot dolgoztak ki annak biztosítására,
hogy csak egészséges, erős emberek éljenek), koncentrációs táborba
•zárták a politikailag megbízhatatlannak vagy ellenségesnek ítélteket. A
foglyok visszaemlékezéseiben gyakran visszatérő elem, hogy a táborokon
belül a közlörvényes bűnözőket (betörőket, rablókat, gyilkosokat) mint
elöljárókat, megbízottakat, besúgókat felhasználták a többiek ellen, akik
igen sokat szenvedlek nemcsak a fogva tartók, hanem az ilyen fogolytár­
saik zaklatásaitól is.
Kérdé&^ és pioblánakörök:
Kertész Imre munkásságát a magyar irodalomtörténet a holokauszi-
irodalomban helyezi el, mert egész gondolatvilágát áthatja, hogy
évtizedek óla egy olyan világban lakunk, amelyben az emberirtás
botránya meglörlénhetell. Világunkat abszurdnak látja és mutatja
könyveiben, de az emberiségnek ebben az abszurd világban kell élnie,
és újragondolnia korábbi értékeit, kultúráját és történelmét. A lágerek
abszurditását tehát a világ abszurditásává növeli munkáiban, illetve
arról beszél, hogy a lágerek abszurditása nem ellentéte, hanem sűrít­
ménye a világ abszurditásának. A holokauszt, mondja, láthatóvá tette,
hogy az emberi lét szerkezete tragikus.
Motívumok:
A fiú éleiében a zsidóság sem mint faji közösség, sem mint vallás, sem
mint nyelvi viszony nem játszik döntő szerepet. Apja búcsúztatásakor
szembesül zsidóságának először külsődleges megnyilvánulásaival: a
családi ékszerek, üzlet átadása egy fajilag tiszta hajdani beosztottnak,
egy rokon imádkozni hívja a szomszéd szobába, s bár nem érti, utána
mormolja a héber szavakat.
A szerző további ajánlott művei:
K addis a m e g nem született gyerm ek ért, Az a n gol lobogó, Gályanapló,
Valaki más. Felszámolás
107
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Kosztolányi Dezső
ARANYSÁRKÁNY
h ÉVSZAM: 1925
M ŰFAJ; regény
SZERKEZETE: 2 rész
EREDETI NYELV: m agyar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: elliptikus szerkesztésmód
FŐBB SZEREPLŐK; C sijk é Tibor, Fóris Ferenc, Liszner
Vili, Novak Antal, Novak Flilda
Cselekmáiy
Gyönyörű tavasz volt Sárszegen, s május elsejének reggelén sokan
gyülekeztek a városerdőn. így tettek a nyolcadik osztály diákjai is a
tanítás előtt. Liszner Vili időre futott, s ismét rekordot javított. Egy
magas, sovány fiú, Csajkás Tibor Novák Hildával, szerelmével találko­
zott titokban.
Novák Antal, a nyolcadik osztály főnöke, a mennyiségtan és ter­
mészettan tanára is elindult az iskolába. Útközben csatlakozott hozzá
az öreg Tálas Béla, a történelem, és Fóris Ferenc, a latin és görög nyelv
tanára. Hirtelen egy hatalmas sárkányt vettek észre a levegőben,
aranysárkányt. Minden diák szaladt utána. Fóris lenézte ezt a gyerekes
dolgot, de Novák nem, mert ő tudja: a játék komoly dolog, az életet
jelképezi.
Tanítás után Novák negyedóra alatt kényelmesen sétálva is hazaért
egyemeletes házához. Ebben a házban, melyet tizenhét éve hozományul
kapott, még minden a feleségére emlékeztette, aki hat éve meghalt. Hilda
várta otthon, akiről lerítt az anyátlan lány elhanyagoltsága.
Ebédnél Hilda rábeszélte apját, hogy feküdjön le aludni, ő maga pedig
átszökött Flóri nénihez, aki édesanyja legjobb barátnője volt. Novák
Antal azonban nem kedvelte, közönséges pletyka fészeknek tartotta.
Flóri néni mindent szeretett, ami a világon van: az egész életet
szerette. Eltűrte lakásán a titkos találkákat, mert megesett a szíve a
fiatalokon, akiknek Novák megtiltotta, hogy találkozzanak.
Csajkás Tibor özvegy édesanyja grófnő volt, és Sopron megyei bir­
tokán élt. Azt akarta, hogy törékeny fia erőre kapjon, azért küldte
délre. Tibor hatodikos korában vette észre Hildát, aki már másnap
reggel találkát adott neki. Az apa csak hosszú hónapok múlva fedezte
fel kapcsolatukat, melyet a vasárnap délutánra korlátozott. A fiatalok
azonban inkább voltak együtt titokban. Hetedik után Hilda egy kis
ezüstláncot adott Tibornak, hogy azt eljegyzésük jelképeként
erősíttesse a karjára. A tanár egyszer hosszan elbeszélgetett a komoly
fiúval, s megígértette vele, hogy soha többé nem találkozik a lányával.
Délután volt a nyolcadik osztály utolsó számtan-fizika órája. Novák a
vihar előtti fülledt melegben Vilit hívta fel. A fiút, miután mindenbe
belezavarodott, szemtelen dac szállta meg, kiabálva feleselni kezdett a
tanárjával, majd a háta mögött az érettségi utáni bosszút emlegette.
108 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Egy délután az iskolaszolga faládikát hozott. Postán küldték, s valami
ocsmányság volt benne, egy diák küldhette.
A sportversenyen Vili rosszul indult, nem is került a döntőbe. Az
osztályvizsgán mind átestek. Egyre jobban idegeskedtek az érettségi
miatt, amelyet szörnyűségnek tartottak. Mindnyájan levizsgáztak,
kivéve Vilit, aki megmakacsolta magát, és semmire sem válaszolt, így
négy tárgyból bukott meg.
Tibor felkereste Hildát, hogy elbúcsúzzon tőle. A lány arra kérte, vigye
magával: szökjenek meg. Kiosztották az érettségi bizonyítványt, mind
szabad, felnőtt emberek lettek.
Novák fölfedezve a szökést, levélben adta keserű beleegyezését a
házassághoz: cselekedjenek belátásuk szerint.
Nováknak feltűnt, hogy Vili kerékpárosán rendszeresen körülötte
sündörög, de nem köszön. A bukott diákok egymást bátorították a
verésre, s végül egyik éjjel jól elverték a szertár rendezéséből hazatérő
tanárt. Vilit gyötörni kezdte a bűntudat. Novák egész éjjel szenvedett
a sebeitől. Még jobban gyötrődött attól, hogy miért tették ezt vele. A
nevelés kudarca foglalkoztatta.
Mégis egyre foglalkoztatta Vili személye, s hogy ő nem hibázott-e vele
szemben valaha. De nem. Más alkalommal Novák ment el Fórishoz:
vele beszélt a merényletről. Fóris a vasfegyelemről ábrándozott, s
elítélte Novák liberalizmusát. Egyszer Fórist is elverték, ő azóta vas-
bokszert és forgópisztolyt hordott magánál. Ezt tanácsolta Nováknak
is, valamint azt, hogy vétessen orvosi látleletet, tegyen feljelentést.
Novák nem érteti egyel Fórissal, mégis vásárolt egy pisztolyt. Vili
rendőrségi idézési kapott, ettől nagyon megijedt. Már hajlott arra,
hogy mindent bevalljon. Kihallgatása végül is formális volt, nem is
gyanúsították. Az ügy hamarosan elaludt.
Az utcán azonban az Ostor friss számát kínálták az alkalmi rikkancsok
Novák nevét kiabálva. Vett egy példányt. Az egész szám vele foglalko­
zott: Hilda szökésével, a veréssel, a várható gyermekáldással. A gim­
náziumba sietett, hogy Abris igazgatóval beszéljen sorsáról. A tanári
szobában még egyszer végigolvasta a cikkel, s reménytelennek ítélte a
helyzetét, hiszen a sértő hangú cikk váza igaz. O formálni akarta az
életet, mely végtelen és esztelen. S csak lázzal lehet élni, mint Hilda és
Tibor; vagy erőszakkal, mint Liszner Vilmos. Fölöslegesnek ítélte a
munkáját. Hirtelen vénemberré lelt. Az életet közönségesnek érezte,
és utálatosnak. Az istenek megbüntették. Szájába vette a pisztolyt, és
meghúzta a ravaszt.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A címbéli aranysárkány = az álmok, amelyek eleinte színesen lebeg­
nek az égen, aztán aláhullanak és elrongyolódnak.
Előmoiyek/liatástörtáiet:
Kosztolányi a húszas években lordul a regény felé, de a szellemi
előkészületek sokkal korábbra nyúlnak vissza. 1904-ben a bécsi
egyetemre iratkozott be - előtte két évet elvégzett a budapesti böl­
csészkar magyar-német szakán - , itt hallott először Freud mélylélek­
tanáról, és ez később döntően befolyásolta munkásságát. Érdeklődését
már a húszas évek elején a tettek rejtett indítékai kötötték le. Mind a
négy regényében —Néró, a véres köllő; Pacsirta; Aranysár}{ány; Édes
Anna - lélektani problémák állnak a középpontban.
Koiszak/kdetkezes köríilmeQyei:
Az Aranysár!{ány egy elképzelt magyar kisvárosban. Sárszegen játszódik -
a szülőváros, Szabadka adhatta a mintát —, ahogy a neve is mutatja,
reménytelenül unalmas, álmos, provinciális kisváros ez. Az Aranysárf{ány
ötletét egy szabadkai érettségi találkozó adja, hiszen iskolaregény ez,
legalábbis helyszínét, szereplőit tekintve. Mert persze több annál, az
ember megalázásáról szól, a magányról, a kilátástalanságról.
Ábrazolásmód/elbeszáésteclui^
Kosztolányi Aranysárkánya az egyik legtisztább eredménye annak a
küzdelemnek, amelyet a XX. század magyar regénye folytat formájának
autonómiájáért. Ez az autonómia nem jelent új szabadosságot, sem dog­
matikus megkötöttséget. Egyszerűen az az értelme, hogy a regényíró ne
kövessen el durva határsértéseket: ne éljen vissza szegénységével,
bőségével, ne sajátítsa ki az orvos, filozófus, természettudós, az agitátor,
pap, tanár, politikus funkcióját. Ne keressen világnézetéhez valóságot,
erkölcsi programjaihoz szócsöveket. Mindenekelőtt legyen olyan
elbeszélő, akinek anyagul szolgálhat minden tudományos megismerés,
az egész világ, de nem lehet úrrá rajta.
Elliptikus szerkesztésmód jellemzi íz Aranysárkány narrációját. A regény­
ben születik egy fiúcska, s nem tudjuk, ki az apja. Később egy ládikát kap
a regény főhőse, de nem tudjuk, mit rejt a ládika. A természetnek és az
időjárásnak kitüntetett, sőt mi több, formaszervező szerepe van. Nem
ritkák az időjárásra vonatkozó kijelentések, gyakran ékelődnek a narratív
részek közé a természeti környezet bemutatását szolgáló passzusok, s nem
lebecsülendő az sem, hogy a regény főszereplője, dr. Novák Antal „az
országos meteorológiai intézel zivatar-megfigyelője”.
Konfliktusok:
Kis, merev világ, gépies polgári rend, megmásiThatatlanoknak tetsző
normák, sehol semmi rendkívüli. S ebben a világban két kategória
Mikor Kosztolányi Budapestre érkezik egyetemistának, azonnal összebarátkozik a hasonlóképpen irodalom szakos Babits MiháUyal
és Juhász Gyulával, majd életre szóló barátságot köt a matematikával és fizikával foglalkozó Karinthyval és a jogász, de közben kereskedel­
mi iskolai tanárnak kázülö Füst Milánnal. Amikor 1907-ben első verseskönyve megjelenik, felfigyel rá Ady és Ignotusék is, akik nemsokára
már szervezik a Nyugatot. Ezekből a fiatal bölcsézekből kerül majd ki az a gárda, amely odaáll Ady mögé, akikkel Ignotus megindul az új irodalom felé.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
képviselői - az ifjúságé meg a felnőtteké - kerülnek szembe egymással.
Az egyik kész, megállapodott, befejezte fejlődéséi. A másik még csupa
lehetőség. Novák Antal tanári megcsúfolják, lányát megszöktetik, őt
magát megverik. Benne, körülötte meginog minden, amit szilárdnak
hitt, elferdül minden érték, foltot kap minden norma, s helyüket olyan
fikciók bitorolják, amelyeknek nem felel meg a realitásban semmi.
Védekezik, de inkább csak tehetetlenségből védekezik, egyre jobban
lankadó erővel, lépésről lépésre hátrálva, s problematikussága csak
akkor talál megoldást, amikor a revolvergolyó szétroncsolja agyvelejél:
Liszner Vilmos gimnazistái megszégyeníti a tanárja, az érettségin meg­
bukik. A problemalikusság itt is, olt is akcióra váltja a passzivitást: a
diák megveri tanárát, a tanár öngyilkos lesz. Egyik problemalikusság
feltétele a másiknak, súrlódásukból adódik a regény belső cselekménye.
A kél problemalikusság közül Novák Antalé a súlyosabb - nemcsak
azért, mert felnőtt, több sérelem éri, hanem mert tanár. A tanár a
dogma és meggyőződés, a megkötöttség és szabadság, az elmélet és
valóság éles halármezsgyéjén jár állandóan. Mindig döntés előtt áll.
Ha Novák Antal csak tanár volna, visszahúzódnék valamelyik pózába,
valamelyik álarca mögé, talán cinizmussal ülné el a rajta esett sérel­
met, ha csak ember volna, magányában keresne menedékei, megvetés­
sel felelne a bántalmakra. Mivel azonban a tanár és ember
elválaszthatatlanul él benne, a tanár sebébe az embernek is bele kell
pusztulnia. A tanár alul marad, de a megalázott emberi méltóság
tisztán, szennylelenül kerül ki a harcból. Novák Antal halálában a
szenvedő ember ül diadalt a tanár életformáján.
^ Kérde^^ és problémakörök:
A vidéki értelmiség csüggedi világát rajzolja meg a regény. Főszereplője
egy Sárszeg nyüzsgő városának gimnáziumában tanító humánus, de
sikertelen tanár, akit tanítványai és lánya is megaláz, az újságok nyil­
vánosan megszégyenítik, s ez öngyilkosságba kergeti a főhőst.
A regény főhőse, Novák Antal (akinek alakja mögött olt sejthető
Kosztolányi Árpád, a tanár apa figurája is) iljú korában „formálni
akarta az életei”, de később rá kellett döbbennie, hogy az élet „végtelen
és esztelen”. A tanárt megalázza egy bukott diákja, lánya megszökik
egy másik tanítványával, és Novák Antal nem lát más kiutat, mint az
öngyilkosságot.
Motívumok:
Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel
kacérkodó íialalságláznak, mindent lipró indulatnak, féktelen szabad-
ságakaralnak a jelképe. „Szép”, mert fénylő, csillogó, dús a ragyogás­
ban; és riasztó, mert sárkányleslű. Csodálni való, magával ragadó, úsz­
tatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az
elmúlásnak.
\ A szerző további ajánlott művá:
Nero, a véres költő; Pacsirta; Édes Anna; Ésti K om éi
109
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Kosztolányi Dezső
ÉDES ANNA
X ÉVSZÁM; 1926
M ŰFAJ; társadalmi & mélylélektani regény
SZERXEZETE: 20 fejezet
EREDETI NYELV: m agvar
FORDÍTOTTA;-
FOGALMAK: freudizmus, mélylélektan
FŐBB SZEREPLŐK; Édes Anna, M oviszter Miklós,
Patikdrius Jancsi, Vizy házaspár
Cselekmoiy
I. FEJEZET; K un B éla elrep ü l - A kommün bukása uián
Krisztinavárosban arról beszélnek, hogy a népbiztos repülőgépen
menekült az országból, rengeteg rablott ékszert vitt magával.
II. FEJEZET: A m éltóságos úr, az elvtárs és a m élióságos asszony —1919.
július 31-én délután kezdődik a cselekmény. A vörösök uralma véget
ért. Vizy Kornél Attila utcai lakásában helyreállt a régi úr-szolga vi­
szony. Ficsor, a házmester, megszűnik „elvtárs” lenni, Vizy pedig újra
úr lesz.
III. FEJEZET: Fanyar vacsora - A Vizy házaspár vacsora közbeni
beszélgetése valójában nem párbeszéd, hanem párhuzamos monoló­
gok arról, ami őket érdekli. Vizyt a politika, Vizynét a cselédek.
IV FEJEZET: K ü lön böz ő izgalmai^ - Vizyné felmond Katicának, de az
események miatt (román megszállás) az új cselédre még várnia kell.
Vizyné cselédszerző útra indul - sikertelenül.
V FEJEZET: M inisztérium és m isztérium - Vizy újult erővel veti bele
magát hivatalnoki munkájába. Egy jó pillanatában ő az, aki ráparan­
csol Ficsorra: szerezze meg sürgősen a cselédlányt.
VI. fejezet: Anna - Augusztus 14-én Ficsor végre elhozza Édes Annát.
Vizyné sok megalázó kérdést tesz fel a lánynak, majd felfogadja.
Megmutatja neki a lakást, és elsorolja teendőit.
VII. FEJEZET: Új sep rőjól seper? - Annának az első rossz benyomásai­
hoz újabbak társulnak. Főként a szagot nem bírja az új lakásban. Ettől
függetlenül azonban minden, amit csinál, tökéletes, még Vizyné sem
talál semmi hibát. Egyszer azonban eltör egy tükröt, amiért Vizyné
nagyon összeszidja. Anna fel akar mondani, de Ficsor nem engedi.
VIII. FEJEZET: A tün em én y - Lassan mégis megszokja az új helyet.
Egy háromnapos nagytakarítással újjávarázsolja a lakást, és végleg
meggyőzi Vizynét, hogy csak a munkának él.
IX. FEJEZET: Vita a piskótáról, az irgalom ról és az egyen lőségről -
Vizyéknél újraéled a társasági élet. Vizyné eldicsekszik az új cselédjé­
110 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
vel, akit úgy próbál jutalmazni, hogy megkínálja piskótával - de a lány
visszautasítja.
X. FEJEZET: L egenda - Anna híre bejárja az egész Krisztinavárost,
mindenki róla beszél, minden nő ilyen cselédre vágyik.
XI. FEJEZET: Jancsi úrfi - Vizyné rokona átmenetileg beköltözik az
Attila utcai lakásba. Eleinte ügyet sem vet Annára, ám egyszer felfigyel rá
és megkívánja. Alig várja, hogy Vizyék elutazzanak Egerbe szüretre.
XII. FEJEZET: Vad éjszaka - Jancsi gyors sikert remélt a cseléd­
kalandtól, ám hogy valóban sikerült elcsábítania Annát, abban fő
szerepe nem neki, hanem a lánynak volt.
XIII. FEJEZET; Szerelem - Jancsi minden idejét Annával tölti: most
kezd igazán udvarolni neki. De az utolsó szabad nap délutánján Jancsi
részéről véget ért a románc.
XIV FEJEZET: Valami n agyon keserű - Vasárnap reggel Vizyék haza­
érkeztek, Jancsi pedig kerüli az Annával való érintkezést. Amikor
azonban a lány közli vele, hogy „úgy maradt”, magzatelhajtó szert
szerez. Anna majdnem belepusztul, olyan beteg, de túléli. Jancsi
elköltözik, Anna viszi utána a csomagot, és az ajándék gesztenyéből
megérti: nem haragszik rá az úrfi.
XV FEJEZET: Tél - Anna nem a régi többé, de továbbra is megszál­
lottan dolgozik. Kérője akad: Báthory Árpád, a kéményseprő szemé­
lyében. Anna az ünnepek utánra ígéri a választ
XVI. FEJEZET; Anyag, szellem , lélek ~ Vizyné belebetegszik, amikor
Anna közli vele, hogy felmond, mert férjhez megy. De az érzelmi
zsarolás megteszi a hatást: Anna marad, lemond a házasságról.
XVII. FEJEZET: Farsang - Jancsi hazajön Bécsből, és 1920. február
16-án pezsgős ricsajra hívja barátait. Az est nem sikerül jól. Egy
utcanővel tölti az éjszakát, és reggel rosszkedvűen visszautazik Bécsbe.
XVIII. FEJEZET; A rém ü let - Vizy Kornélt helyettes államtitkárnak
nevezik ki, és ebből az alkalomból estélyt ad. Jancsi is jelen van. Anna
észreveszi, amikor Moviszternének csapja a szelet. Éjszaka megöli
Vizynét, majd a felriadó Vizyt is. Aztán lefekszik és alszik reggelig.
Másnap felfedezik a gyilkosságot, és letartóztatják. Anna mindent
bevall, csak arra a kérdésre nem tud felelni, hogy miért tette.
XIX. FEJEZET: M iért...? - A főtárgyaláson sem derül fény a
gyilkosság okára. Mindenki Anna ellen vall, kivéve Moviszter doktort,
aki kimondja: „Embertelenül bántak vele...” Annát 15 évi fegyházra
ítélték.
XX. FEJEZET: Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt —1922 ősze van;
Moviszter két kortesével Kosztolányi háza előtt megy el. Kétes meg­
jegyzésekkel illetik a hírlapírót.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A főszereplőt emeli ki, aki azonban csak késleltetéssel jelenik meg a
regény cselekményében. Anna nevének jelentése szöges ellentétben áll
tettének szörnyűségével.
Elózmáiyek/IiatástörtéQet:
Kosztolányi életművében a 20-as évek legzseniálisabb alkotásai, kivételes
remekművei a regények. Gyors egymásutánban jelent meg a Pacsirta, az
Aranysár}{ány és az Édes Anna. Regényeiben a lélek homályos mélyeit, a
cselekvések rejtve maradt indítékait igyekezett felderíteni, bár ezek a
művek nem csupán egy-egy lélektani tétel kifejtését szolgálták. Ismerte a
pszichoanalízis megteremtőjének, Freudnak a tanításait, hatással volt rá
a magyar Ferenczi Sándor gyakorlata is, s Kosztolányi használta fel
elsőként a magyar irodalomban a lélekelemzés eredményeit.
A regény több helyen is elítélő módon utal vissza a kommunista
uralomra. Ez teszi érthetővé, hogy az Édes Anna az 1943. keltezésű
kiadás után húsz évig egyáltalán nem, sőt 1992-ig csonkított szöveggel
jelent meg.
Korszak/keletkezés körülményei:
A húszas évek kisregényeinek sorában ez az utolsó darab. Először a
Nyugat közölte lolytatásokban.
Az utolsó regény, az Édes Anna keletkezésének történetét pontosan
ismerjük Kosztolányi feleségének könyvéből. Ezek szerint a könyv
alapötlete Kosztolányinétól származik „Egyszer elábrándoztam azon,
hogy m ilyen j ó volna egy olyan cselédlányra szert tenni, a\i sohase m egy el
vasárnap délután, s a lj, m int valam i gép, egy én i életének és kívánal­
mainak^ legkisebb je le nélkül, m in dig m indent tökéletesen elvégez. Am
egyszerre h irtelen ül felvilla n t bennem az a gondolat, hogy egy ilyen lányt
nem mernék ^ házamban tartani, m ert aki enn yire öntudatlan, az éppen
öntudatlanságában valam i rém ült cselek edetre képes. - Te, egy n ovella lé-
ma ju tott az eszem be - szóltam. Egy tökéletes cselédlány, aki végü l is m eg ­ tör, akár a legszélsőségesebb formában. Kosztolányi látszólag nem
gyilkolja a gazdáit. —N agyszerű — m ondta rá Dide azonnyom ban. — indokolja meg lélektanilag Anna gyilkosságát. Mélylélektani utalásokkal
Nagyszent novellatém a. M indjárt f e l is je g y z e m ." Aztán a téma dagadt­ azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy az abszolút ösztönlény (Anna) mega-
dagadt, és túlnőtte egy novella kereteit. így született meg az Édes Anna
című regény, amelynek története valóban erre az alapötletre épül.
Anna 1900-ban született, sorsa a század jellegét hivatott példázni.
Ábrazolasmod/elbeszéléstechmka:
Hangneme változó: az I. és a XX. fejezet ironikus, míg Édes Anna
történetének elbeszélése alapvetően tárgyilagos, melybe időközönként
pátosz és irónia is vegyül.
Az elbeszélés tempója változó: az expozícióban a lassú tempó szerepe
a késleltetés. Az Anna beilleszkedéséről szóló fejezetekben gyorsabb az
elbeszélés üteme. Jancsi és Anna románca - a négy nap történésének
bemutatása részletező.
Kosztolányi az Édes Anna megírása előtt gyűjtő munkát folytatott, a cselédekről. Márai Sándor háza lett a mintája Vizyék házának.
Márai így emlékezik visszaa mű \,t\tikt7híxf. ^ ház, ahola regény játszik, a mi hazunk volt. Kosztolányi ritkán ment el a ház előtt, hogy
—jövet vagy menet" be ne térjen a házmesterékhez. Ott ültek, hárman: nem ettek, nem is ittak, csak beszélgettek. Milyen magány, belsőszámki vetetts^
elől menekült a házmesterlakásba?'
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Utána kb. fél év telik el a gyilkosságig, 1920. május 28-ig. Ennek az
estének és éjszakának a bemutatása ismét részletes. Ezután, nagy
léptekben, két és fél év történéseire utal az elbeszélő.
Az elbeszélő a háttérbe húzódik, csak néhány esetben hallatja hangját.
Nézeteit leginkább Moviszter közvetíti.
Konfliktusok:
Miriél tökéletesebb a cseléd, annál kegyetlenebb a gazda. A legtöbb szerep­
lőt kisszerű indulatok mozgatják. Vizy Kornél mintatisztviselő,
rangkórsággal és ostoba politikai becsvággyal; felesége mindenkit gyűlöl,
mióta egyeüen gyermekét elveszítette. Ür és szolga viszonyának megoldása
egyetlen módon elképzelhető: az irgalom krisztusi eszményének jegyében.
Moviszter, az öreg és beteg orvos képviseli ezt a szellemet, az egyetlen
szereplő, aki még tiszteli az emberi egyéniséget, a polgári szabad­
elvűség jegyében. Ettől az eszménytől Patikárius Jancsi áll a
legtávolabb, tőle a hagyományőrzés már idegen. Édes Anna neki is ki
van szolgáltatva, kapcsolatukban mégis ő az erősebb. A cselédlánytól a
körülmények követelik, hogy gépként viselkedjen; míg az úrfi
gépiességét személyiségének üressége okozza. A benyomások lepereg­
nek róla, álarca mögött se szellem, se lélek nem uralkodik. Édes Anna
vágyait teljesen elfojtják, csak személytelen viszonyokat engedé­
lyeznek a számára. Körülzárt helyzetéből nem menekülhet: Ficsor
nem hagyja, hogy lőlmondjon gazdáinak, Vizyné meggátolja a férjhez
menésben. Csakis egy mód van helyzetének megváltoztatására. Nem ő
cselekszik, hanem a dolgok történnek vele. Végig nem érti helyzetét, s
e lelkiállapotot az író következetesen belülről ábrázolja.
2 Kérdés^ és problémakörök:
Az úr-cseléd viszony, mely mindkét fél számára elembertelenítő,
történelmi sorsfordulók nyomán változhat. Ez esetben az emberek
jellemüknek megfelelően viselkednek akkor is, ha közben szerepet
cserélnek. A megalázó alárendeltség-fölérendeltség viszony egyetlen
módon elviselhető: keresztényi szeretettel, irgalommal. Ha ez hiányzik,
a felgyülemlett megaláztatás, az elfojtott sérelem egyszer csak felszínre
lázottságának milyen fokozatain keresztül jut el addig, hogy minden
elfojtott ösztöne (emberi, asszonyi, anyai élet utáni vágya) egyszer csak
ebben a torz formában, a gyilkosságban tör felszínre.
Motívumok:
A baljós végkifejletet Kosztolányi többször jelzi előre: Anna megvágja
magát; Jancsi mint gyilkos ront be a szobába; Anna a kámforszag elől
már az elején menekülne, érzi a rosszat.
A szerző tov^L i ajánlott művá:
Nero, a véres ^ö7/ő; Pacsirta, Aranysárkány; Esti K ornél
111
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Krúdy Gyula
SZINDBÁD IFJÚSÁGA ÉS UTAZÁSAI
h ÉVSZÁM; 1 9 1 1 -1 9 1 6
M ŰFAJ; novellaíuzér
SZERKEZETE: 21 novella
EREDETI NYELV: m agyar
FORDÍTOTTA;-
FOGALMAK; -
FŐBB SZEREPLŐK; Szindbad
Cselekmény
SZINDBÁD, A HAJÓS. ELSŐ UTAZÁSA; Az elbeszélés főhőse
felkerekedik, hogy megkeresse iljúkori emlékeit. Este a tánciskolában
az egyik táncosnőben Szindbád felismeri Annát, korábbi szerelmét -
vagy legalábbis a lányát.
SZINDBÁD MÁSODIK ÚTJA: Egy hang szólítja meg Szindbádot
álmában, és azt kérdezi tőle, felkereste-e már a temetőt, ahol az a nő
nyugszik, akinek egykor azt ígérte, sohasem hagyja el. Szindbád el­
megy arra a helyre, ahol valaha Irmával találkozott. Hónapok múlva
Irma azt írta neki, hogy a halálát érzi közeledni, de őt a másvilágon se
fogja elfelejteni. Később megmérgezte magát.
NŐI ARCKÉP A KISVÁROSBAN, A HARMADIK ÚT: Harminca­
dik születésnapján Szindbád váratlanul levelet kap Lenkétől, aki tíz
évvel korábban szerelme volt. Amikor fülébe jutott, hogy Lenke férjhez
ment, meglátogatta. Lenke a járási körorvos felesége lett, de
Szindbádnak látogatásakor bevallja, az eltelt tíz év alatt sokat gondolt
rá, és sokszor várta.
A HÍDON, NEGYEDIK ÚT: Szindbád, amikor közeledni érzi
halálát, felkeresi fiatalkorának egyik helyszínéi, ahol mindig az ódon
hídról szemlélte a környéket. Találkozik Amáliával, vagy legalábbis a
lányával. Szindbád megkéri, mulassa meg a nyakában függő
medaliont. A lány elmondja, hogy édesanyjától örökölte, és az apja
képe van benne. Szindbád saját képét látja a medalionban.
SZINDBÁD ÚTJA A HALÁLNÁL. ÖTÖDIK ÚT; Szindbád, aki
tizenöt éves kora óla a nőkért élt, harmincéves korában a véletlenre
bízza élete irányítását. Ekkor találkozik egy virágárus lánnyal. A lány
azonban leveli magát a harmadik emeletről. Szindbád egy marék véres
havat vesz a kezébe, hogy a leány vére feloldozza.
EGY RÉGI UDVARHÁZBÓL: Szindbád nevelője, Keivényi megis­
merteti egy színésznővel, H. Galamb Irmával. Szindbád azt gondolja,
hogy ez a nő maga az érzékiség. Úgy véli, a színházban a nő egyedül
neki énekel.
112 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
AZ ELSO VIRAG; Szindbád, nevelői tanácsára, virágot visz a
színésznőnek.
A HÁROM MUSKATÉROS: A nevelők arra biztatják az iljú
Szindbádot, hogy másszon fel a színésznő ablakába.
AZ ÁLOMBÉLI LOVAG: Nevelői segítségével bejut a színésznő
szobájába. A nő egy székre ülteti, és elmondja, hogy éppen vele álmodott.
SZINDBÁD TITKA: Szindbádhoz beállít Páni, aki színésznő lelt.
Korábban Szindbád segítette erre a pályára. Szindbád lakást bérel
neki, majd később a lány öngyilkos lesz: mérgei iszik.
UTAZÁS ÉJJEL; Szindbád egyszer megszöklelell egy fiatal hölgyet. A
szöktelés közben azonban Mimi a vonalon csak sírdogál. Ezért
Szindbád végül haza viszi.
ŐSZI NAP: Az elbeszélő barátja, Sándori kapitány, nem kedveli a felvilá-
gosodoti nőket, így Rácsky kisasszonyt sem. A kisasszony viszont a cso­
datevő Mária-képnél azt kéri, hogy Sándori legyen kedvesebb hozzá.
SZINDBÁD ŐSZI ÚTJA: Szindbád meglátogatja Málcsi szol-
gálólányl, akivel egykoron örök hűséget fogadtak. A pataknál Málcsi
elmondja Szindbádnak, hogy épp mostanában gondolt rá.
EGY RÉGI DÉLIBÁB: Az elbeszélő gyermekkori élményeit meséli el.
Nevelője, Csáki Pál egykori udvarlója volt Somogyi Eszternek, aki szi­
varozott és kártyázott, ezért senki nem merte feleségül kérni.
SZEGÉNY LÁNYOK ÉLETE: A Mányoki lányok zongoraleckékei
adnak, és Emmába mindenki szerelmes. Emma pedig szerelmes volt
mindenkibe, aki viszonlszerette.
SZEGÉNY LÁNY SZERELME: Macskási, a tizenhat éves diák is
szerelmes Emmába. Eléri, hogy a lánytól tanulhasson zongorázni.
SZEGÉNY LÁNYOK KENYERE: Emmánál Csécseri és Szurmay ezre­
des is tanítványnak jelentkezik, hogy így férkőzzenek a lány közelébe.
ÖZVEGYASSZONY ÁLMA: Tamásiné özvegyasszony előtt megje­
lenik a Tamásiak ősapjának szelleme. Az özvegy kacérkodni kezd vele.
IFJÚ ÉVEK: Szindbád a szolgabíró három lányát felügyelte.
Szindbád meghívja barátját, akinek púpját kigúnyolla az egyik lány. A
fiú később beleöli magát a folyóba.
SZÖKÉS AZ ÉLETBŐL; Bánaiváriné azt tervezi, hogy Szindbáddal
falura költözik. De Szindbád eközben csak Pánira gondol.
SZÖKÉS A HALÁLBÓL: Szindbád megtalálja Pánit, akit egy rendőr
az öngyilkosságról próbál lebeszélni. A nő Szindbáddal akar együtt
meghalni. Szindbád visszatér Bánatvárinéhoz.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Krúdy 1911-től kezdve szerepelteti az Ezeregyéjszal^áhóX merített le­
gendás hajóst novellák és regények hőséül. Szindbád idővel magának
Krúdynak a szimbólumává vált.
Előzmáiyek/hatástörtáiet:
Tagadhatatlan, hogy Krúdynak sok köze van a századforduló sze­
cessziójához. Az ötvözött mondatok stílromantikája, leírásainak deko­
ratív elemei, polgári polgárellenessége még Szomoryval is rokonítja
(Krúdy történelmi regényeinek hangulatvilága nem áll távol Szomory
történelmi drámáitól). Hatalmas életműve átmenet a századvégi ma­
gyar prózai formáktól a modern törekvésekhez.
g ] K orsakA ddkesékörükm yei:
1911-ben teremtette meg elbeszéléseinek híres hősét, lírai alteregóját,
Szindbádot. Szindbád ijjúsága címen publikálta az első novellaííizért,
majd a következő évben Szindbád utazásai\z\ folytatta a történetek sorát.
Szindbád: A feltám adás címmel rendezte kötetbe az újabb novellákat
1915-ben, de későbbi elbeszéléseiben és regényeiben is felelevenítette
kedvenc alakját. Ciklusa a pályát végigkísérő hőssel együtt új alkotói
korszakát is elindította. Lezárult írásművészetének első, Mikszáth
adomázó módszerét követő szakasza, s a történet elbeszélése helyett a
hangulat érzékletes visszaadása került ábrázolása előterébe.
A tízes évek elejére választási helyzet elé került valamennyi jelentős
író, hiszen a Nyugat megjelenését követően világosan kirajzolódtak az
irodalmi közélet frontvonalai. Krúdy azonban sem a progresszió, sem
a konzervatív vonal mellett nem kötelezte el magát, s egyfajta
válaszként is értékelhető, hogy megteremtette az iljúkor messzi tájait
kutató álomlovagot, Szindbádot.
Ábrazolasmód/elbeszáésteclmi^^
Krúdy novelláinak egyaránt fontos alkotóeleme az impresszionizmus
hangulatisága, a szecesszió dekorativitása és a szimbolizmus jelké­
pessége. Stílusának alapvonása, hogy valamely hangulat köré építetten
rajzolja meg a világ szubjektív vízióját. Fontos eszköze mondat­
szerkesztésének a teljesség érzetét keltő, egyetlen mondattesten belül
megfogalmazott ellentétesség és az író állal szüntelenül alkalmazott
hasonlítás. Féloldalnyi terjedelmű körmondalaival, főként a novellák
felütésében, egyetlen időpillanat érzetébe sűrít egy egész cselek­
ménysort (pl. Téli út). Lírai hangvételét iróniája ellenpontozza, amely
főként a jelen idejű történeteket szövi ál, a rátekinlés és az elnéző
rokonszenv gesztusát juttatja érvényre.
Prózáját gyakran hasonlítják Prousi írásművészeiéhez. Az emlékezés
szerepének kizárólagossá tételében, az egyidejűség képzetét keltő
„kimerevíietl” időpillanatok megrajzolásában, a lírai hangvételű belső
monológok alkalmazásában, a nosztalgikus múltba fordulásban szem­
betűnő rokonságuk. Am Krúdy - Prousi regényciklusánál korábbi -
Krúdy irodalmunk egyik legszemléletesebb leírója. Nem utolsósorban azt szereti leírni, ami a való életben testnek~léleknek kellemes.
Ahogy egy szép nőt vagy akár csak egy levetett alsószoknyát megrajzol, az maga az irodalmi szöveggé változott képzőművészet. Fel mon
dattal tud erotikus hangulatot varázsobi, másik fél mondattal éhs^et vagy szomjúságot kelt. Az ételeknek és az italoknak tudományos szin
tű szakértője volt: műveiben a konyhaművészet és a borászat példátlan példatárat kapott.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
novelláiban jelentősebb szerepet kap a személyes hangú, lírai kifejezés.
Fokozott líraiságának, a hangulati elemek, az álomszerűség, az asszociá­
ciók szabad csapongásának köszönhetően Krúdy új novellatípust teremt.
,A novella impresszionista változatai, műfaji remekek - írja Baránszky-Jób
László -, pszichológizálás nélkül a főhős gesztusaiban, cselekedeteiben
megnyilvánuló lélekrajzok.” Hangulatiságuk ellenére a forma fő eszközév­
el, a váratlan megoldási jelentő fordulattal is gyakorta rendelkeznek. Krúdy
előadásmódja csak látszólag oldott, művészi szerkesztésű körmondalai
valójában lőrédén vonalban tartanak a fordulat felé.
Konfliktusok:
A hajós azért kel mindig újabb és újabb utazásokra, mert nem érzi
otthon magát az egykorú magyar valóságban sehol, mert nők
kacagásában és kacérságában keresi mindegyre a megújító, a rezignált
dekadenciából kiemelő életerőt.
^ Kérdés és problémakörök:
Az esemény - hiszen hagyományos értelemben vett történetről az
elbeszélések kapcsán nem beszélhetünk - , csupán kiindulópontja a
múltbéli hangulatokat, benyomásokat megelevenítő időutazásnak.
Szindbád, az Ezeregyéjszal^a m eséib ől ismeri hajós, a századvég béke­
beli Monarchiájának kiábrándult utazójaként kerekedik fel időről-
időre, hogy visszatérjen ifjúkorának valós, ám főként lelki tájaira.
Célja, hogy felidézze egykori élményeit, melyeknek java része asszo­
nyokhoz kötődik, ezért e lírai utazások szervező középpontja az eroti­
ka. Felkeresi az egykori gimnáziumot, a tánciskolát, katonáskodásának
színhelyét, s főként valaha volt szerelmeseit. A nők pedig „hitetlen
mosollyal, de vágyakozó, elámuló szívvel” {tájékoztatás) hallgatják
színes és szép hazugságait. A szerelemre mindig éhes és abban ki nem
elégülő kalandor pedig folyvást csábítja a nőket és csábul általuk, de
megnyugodni képtelen, hiszen az érintetlen szépség vonzza, amit ha
megérint, elveszti varázsát. Ez a paradoxon hajtja tovább végig az
életen, sőt azt követően is, mikor - halála után - egy idősebb apáca
rózsaíuzérén fagyönggyé változva ébred új életre, majd elgurul s egy
aranybányász feleségéhez kerül.
Motívumok:
A novellák visszatérő kulcsmotívuma az álom, amely a Szindbád-
lörténeiekben szimbolikus szerepet kap. Arra szolgál, hogy a valóságos
létből kiábrándult főhős mintegy narkotizálja, íuggelleníthesse magát
álomvilága állal. Krúdy ugyanakkor szerkesztési eszközként is fel­
használja e lírai víziókat, s az így teremtett álomszerű világban fellazít­
ja a prózai elbeszélésekben megszokott idő- és lérkereleket.
^ A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A vörös postakocsi, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél, B oldogult úrfikp-
romban.
\
113
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Madách Imre
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA
h ÉVSZÁM:
MŰFAJ: Hrai dráma, emberis^-költemény
SZERKEZETE: keretes mű, 15 szín
EREDETI NYELV: magvar
FORDÍTOTTA: -
FOGALMAK: a nagy szintézis, biológiai determinizmus,
deizmus; egzisztencializmus; frenológia; Hegel dialektikus mo­
dellje; individualizmus; kollektivizmus; pozitivizmus; romantika
(aktív és passzív); szentimentalizmus
FŐBB SZEREPLŐK: Ádám, Éva, Isten, L ucifer
I. SZÍN: A MENNYEK
Isten megteremtette a világot, és az angyalok hozsánnát énekelnek
neki, ám Lucifer bírálja, és ezért Isten száműzi őt.
II. SZÍN: AZ ÉDEN
A bibliai bűnbeesés történetének parafrázisa: Lucifer ráveszi Adámoi
és Évát, hogy egyenek a tiltott gyümölcsből.
III. SZÍN: A PARADICSOMON KÍVÜL
Mivel csak a tudás fájának gyümölcséből ettek, és a halhatatlanságéból
nem, Ádám látni kívánja az emberiség sorsát. Ezért Lucifer álmot bo­
csát rájuk, hogy végignézzék a történelmet.
IV SZÍN: EGYIPTOM
Adám a fiatal fáraó, ám mégsem boldog. Éva egy rabszolga felesége, férje
épp a fáraó színe előtt hal meg. Ádám szépsége miatt maga mellé veszi
Évát, de annak panasza hallatán megszületik benne a szabadság vágya.
V SZÍN: ATHÉN
Ádám (Miltiádész) és Éva (Lucia) házasok. A demógogok által meg­
tévesztett nép azonban Miltiádész ellen fordul, és halálra ítéli. E szín­
ben a demokrácia eszménye torzul.
VT. SZÍN: RÓMA
Adám (Sergiolus), Éva (Júlia) és Lucifer (Miló) az erkölcsileg romlott
közösségbe érkezik. Nincs éltető eszme, a szerelem is devalválódott.
Az új eszmét Péter apostol képviseli e színben.
VII. SZÍN: KONSTANTINÁPOLY
Adám (Tankréd) lovagként jelenik meg, Lucifer az ő fegyverhordozója.
Ez a kor a keresztesháborúk és az inkvizíció kora, ahol a nép elve­
szítette bizalmát vezetőiben. Éva mint Izóra jelenik meg, és Tankréd
segítségét kéri, mivel erényét meg akarják gyalázni. S bár maga Adám
is szerelemre lobban iránta, Évát köti az apácai fogadalma.
114 EGÉSZ ÉVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
VIII. SZÍN: PRAGA
A felbomló feudalizmus korában Adám Kepler alakjában tűnik fel, ám
a tudósokat és magát a tudást nem ismerik el. Éva - mint Kepler
felesége (Borbála) tűnik fel.
IX. SZÍN: PÁRIZS
A nagy szintézis; álom az álomban. Ugyanis ezt az álmot Ádám
álmodja, nem az, amit Lucifer bocsátott rá. A forradalom korában újra
a nép ragadja magához sorsának irányítását. Adám Danton képében
van jelen, míg Éva először márkinőként tűnik fel. Mivel nem sikerül
megmentenie, Éva feltűnik, mint rongyos forradalmár és Adám viszo-
lyog tőle, sőt a forradalom barbarizmusától is, amikor Robespierrék
lecsapnak rá, halálra ítélik és lefejezik...
X. SZÍN: PRÁGA
...így bár Adám ismét kudarcot vallott, lelkesen ébred álmából, de
Lucifer kigúnyolja őt. Keplerként egyik tanítványának elmondja,
szerinte az lesz a szebb kor, amikor a tudást és a szabad gondolkodást
mindenki magáévá teheti.
XI. SZÍN: LONDON
Ez Madách jelene, a szín egy tabló. Adám ismét szemlélődő szereplő­
je az eseményeknek, és azt tapasztalja, most csak a pénz számít, nincs
semmilyen eszme, amiért lelkesedhetnének az emberek. Éva polgár­
lány, aki Adám közeledését elutasítja, majd mikor gazdag szeretőként
környékezi meg, már sokkal odaadóbb. A szín végén Adám és Lucifer
a Towerből figyeli, amint az utca népe haláltáncot járva a szakadékba
veti magát. Egyedül Éva meri átlépni ezt a szakadékot, ezzel mutatva,
hogy ebből a korból is van további út.
XII. SZÍN: FALANSZTER
A Fourier falanszterelméletén alapuló színben Adám elkeseredve
tapasztalja, hogy minden a kollektivizmusnak van alárendelve. A
nőket kiosztják a férfiaknak, a gyermekeket ötévesen elszakítják
anyjuktól. Épp ez történik Évával és gyermekével is, amikor Adám a
védelmükre kelve veszélybe sodorja magát.
XIII. SZÍN: AZ ŰR
Adám folyamatosan öregszik utazása során, így mikor az űrben repül
Luciferrel, már nagyon öreg. Elkeseredésében el akar szakadni a
Földtől, ám a Föld Szelleme nem akarja elengedni.
XIV SZÍN: AZ EGYENLÍTŐ
Beteljesedik a teljes kiábrándultság. Éva valaki más felesége. Adám a
szerelemből is kiábrándul, ezért kéri Lucifert, törje meg az álmot.
XV SZÍN: A PARADICSOMON KÍVÜL
Ádám az egyetlen kiutat az öngyilkosságában látja, ezzel akaratlanul is
győzelemre segítve Lucifert, ám Éva bejelenti, hogy gyermeket vár, és ez
visszatartja Ádámot, aki Istenhez fordul, akitől ha konkrét választ nem is,
de biztatást mindenképp kap: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Egyszerre utal a mű műí'ajára és annak globális énékére.
Előzmények/batastörtáiet:
Az em ber tragédiájáhdin rengeteg irodalmi-művészeti alkotás hatása
fedezhető fel. A legnyilvánvalóbb a bibliai teremtéstörténet és Dante
Isteni színjátékz. Közvetlen előzménynek tekinthetjük Vörösmarty
Csongor és Tündé]é\. valamint Goethe Faust\z\.. Ezek mellett még meg­
találhatjuk Milton Elveszett Paradicsom-ánzk, Shelley/I m egszabadított
Promét/ieuszznzk és Byron két költeményének, a M anfrédnzk és a
Káinnzk a hatásait is. A korban virágzó eszmeáramlatok, mint a pozi­
tivizmus, a biológiai determinizmus vagy épp a hegeli dialektika, mind
nyomot hagylak e remek költeményben.
Korszak/keletkezés körüknényei:
Madách Imre visszahúzódó alkat volt, sok egyéni tragédiájában a leg­
negatívabb tapasztalata a nőkkel volt. Erős jellemű édesanyja hatása
mutatkozik meg a Férfi és N ő című korai darabjában, melyben
nőgyűlöletének ad hangol. Házassága felesége hűüensége miatt tönkre­
ment, és onnantól fogva egyedül nevelte három gyermeküket. A másik
negatív élmény a szabadságharc bukása volt, melyben a nemzet kudarca
mellett szembe kellett néznie családtagjai halálával is, sőt őt magát is
börtönbe zárták egy évre. Mindezen hatások után megírta drámáját, mely a
kor eszmeáramlatainak hatására az egész emberiség tragédiáját mulatja be.
Abrázolasmod/elbeszéléstecimika:
A mű a hegeli dialektika modelljének megfelelően felvet először egy
tézist, majd rá következik az anliiézis, mely a tézis cáfolata, és ezen
egymásutániságban végül elérkezik a pozitív értékeket képviselő szin­
tézishez. Ez a folyamai az első prágai színig figyelhető meg, utána
szétzilálódik; individualizmus és kollektivizmus szempontjából azon­
ban folytonos az egymásutániság a történelmi színek közölt.
(Kereiszínek: I., II., III., XV; történelmi színek: IV-XIV) Verselés: a
párbeszédes részek rímlelen ötös (10 szólagos) és haiodfeles (11 szóia-
gos) jambusi sorok; a lírai belétek rímelnek, de a rímelés változik.
KoniOiktusok:
- Isten és Lucifer: utóbbi maga a tagadás szelleme; a teremtett világot akar­
ja megdönleni, a maga igazát bizonyítgatva kerül konlliktusba Istennel.
- Lucifer és Adám konfliktusa abban gyökerezik, hogy Adám fel-fel-
csillanó reményéi Lucifer igyekszik kioltani.
- Isten és Adám között a konfliktus forrása Adám álom-utazása utáni
bizonytalansága, melyei Isten a szállóigévé váll sorral csilit el.
- Adám és Éva közöli elsősorban az eszmék harca folyik, mindkelle­
jük mást és mást képvisel a különböző korszakokban.
Madách a szabadságharc bukása után Kossuth titkárát bújtatta és ezért egy évre börtönbe zárták. A nemzeti tragédián túl családtagjai
elvesztésével is szembe kellett néznie: öccse háborúban szerzett betegs^elren vesztette életét, nővérét pedig férjével való menekiilmk közben
mészárolták le.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
^ Kérdés^ és problémakörök:
Az em ber tragédiáján szokás „emberiség-költeményként" is bemutatni. A
különböző részletekben felfedezhetjük a szerző magánéletében
felmerülő kérdések megválaszolására való törekvést, de a dráma többek
között olyan nagy és általános kérdések, problémák megoldására is
törekszik, mint például van-e értelme és célja az emberi létnek, van-e
fejlődés, tökéletesedés, kiteljesedés. Az egyes színek részproblémákra
világítanak rá, elsősorban az egyén és a közösség viszonyára, a férfi és a
nő kapcsolatára, valamint arra is keresi a választ, hogy van-e megoldása
a determinizmus és a szabad akarat élesedő problémájának.
A Tragédia alaptémája a mű történelmi színeiben (V-XX.) végigvezetett
eszmetörténeti kaland. A színek során felvetődő, majd (valamely „emberi
gyönge” okán) megsemmisülő koreszméket Adám képviseli, többnyire
kiemelkedő és jelképes szerepű történelmi személyiségek alakjában. A
hegeli történelemszemlélet hármasságát is felhasználó (lézis-anlitézis-
szintézis) eszmetörténeti vizsgálódás a IX. színben ér tetőpontjára.
Kiemeli a párizsi színben megfogalmazott - az egyiptomi, az athéni és a
római képekben előkészített - eszmék (szabadság, egyenlőség,
testvériség) jelentőségét a szerkezeti megoldás (álom az álomban).
A vázolt nagy eszmék feltűnése és bukása Madách korában és az
elképzelt jövőben folytatódik. Londonban megvásárolhatósággá válik
a szabadság, a Falanszter egyenlősdije felszámolja az egyéniségei, az
eszkimóvilág pedig csúfol űz a testvériségből. Az emberi létezés job­
bítását célzó eszmék sorra megbuknak, Adám menekülési kísérletei
pedig meghiúsulnak, ezért kénytelen újra és újra, egyre keserűbben
szembesülni az „örök emberi kérdéssel”: mi célom a világban? A
madáchi hős álomulazása végén maga is rádöbben az egyéni lét
legfőbb igazságára: „A célt, tudom, még százszor el nem érem./ Mit
sem lesz. A cél voltaképp mi is.V A cél, megszűnte a dicső csatának/A
cél halál, az élet küzdelem/ S az ember célja e küzdés maga.” Ezt az
éleligazságol terjeszti ki az egész emberiségre vonatkozóan Madách az
Úr zárószavaival.
Motívumok:
- Az Éden kél fája a Bibliában nem Luciferé, de mindkét esetben a
Tudás és a Halhatatlanság gyümölcséi lermik, melynek fogyasztását
Isten megtiltotta az embereknek;
- Isten és Lucifer harca az emberekért Az ember iragédiájá-ban
ugyanúgy jelen van, mint a legtöbb „emberiség-költeményben”;
- Éva illetve az ő nő szerepei önálló motívumok: anya, feleség, lány,
szerelő, stb.
- Eszmék ütköztetése: Madách jelenében sok eszmeáramlat élte
virágkorát, ennek lenyomata is ez a mű.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Lantvirágof(; Férfit és Nő; A civilizátor; Mózes;
115
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Thomas Marni
A VARAZSHEGY
A ÉVSZÁM; 1924
M ŰFAJ: fejiódésregény, esszéregény
SZERKEZETE: 7 fejezet, laza szerkezetű mű
EREDETI NYELV; német
FORDÍTOTTA: Szóllósy Klára
FOGALMAK: fejiódésregény. esszéregény
FÓBB SZEREPLŐK: Doktor Behrens, Hans Castorp,
Joachim, Madame Chauchat, Peeperkorn, Settembrini
Cselekmáiy
1907-ben Hans Castorp, zsebében friss hajómérnöki diplomájával
elindult, hogy meglátogassa unokafivérét, Joachimot, a davosi
tüdőszanatóriumban. Castorp jómódú német patríciuscsalád gyer­
meke volt, akinek szülei korán meghaltak, és ezért a nagyapja, később
a nagybátyja nevelte.
A Berghof szanatóriumban Joachimot jó színben találta. Megismerte
az orvosokat: dr. Behrens udvari tanácsost és helyettesét, Krokowski
doktort, valamint néhány beteget. Egyéb „szabadosságok” mellett
feltűnt neki egy tatáros szemű asszony, aki minden étkezésre az ajtót
hangosan bevágva, késve érkezett. Ez volt Clawdia Chauchat.
Settembrini, a bőbeszédű olasz tudós azt tanácsolta az ifjúnak, hogy
azonnal utazzon el, ne engedjen az itteni hatásoknak.
Hans Castorpnak egyszer egy magányos sétán olyan erős orrvérzése
lett, hogy elgyengülten elaludt egy pádon. Félálomban egykori isko­
latársa, Pribislav Hippe jelent meg előtte, akiért annak idején rajon­
gott, s aki meglehetősen hasonlított Mme Chauchat-ra. A sétáról az
utolsó percben érkezett vissza a szanatóriumba ICrokowski előadására.
Éppen Mme Chauchat mögé ült le, és egész idő alatt őt nézte meg­
babonázva.
Már lassan készülődni kezdhetett volna hazafelé, de kiderült; meg­
betegedett, a szanatóriumban kell maradnia. Agyba parancsolták, és
ezután nem vendégként, hanem betegként kezelték. Castorp nem
bánta, mert így legalább a szeretett asszony közelében maradhatott. A
fekvőkúra után következett az átvilágítás (röntgen) és a hosszabb
kezelés. Castorp úgy érezte, hogy bensőleg teljesen megváltozott:
szabad lett. Teljesen átadta magát szerelmi ábrándjainak. Settembrini
hiába próbálkozott őt felrázni a passzivitásból, nem sikerült.
A farsangi mulatságon végre alkalma nyílt megismerkedni Clawdiával.
Ugyanazzal a mondattal fordult hozzá, mint annak idején Pribislav
Hippéhez. Sokáig beszélgettek ezen az éjszakán, mely örök emlék
maradt Hans Castorp számára. Az asszony másnap elutazott.
116 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Ahogy teltek a hónapok, Joachim egyre türelmetlenebb lett, majd
ősszel visszatért századához. Settembrini leköllözött a faluba, ott
bérelt magának egy kis szobát, hogy nyugodtan dolgozhasson enciklo­
pédiáján. Ugyanebben a házban egy másik beteg is lakott; Leó
Naphta, akit jezsuita rendje küldött oda, hogy gyógyíttassa magát, és
tanítson a környék iskolájában. Ellentéte volt Settembrininek, de a
maga módján ő is tanította a fogékony iljút.
Hans Castorp már egy éve tartózkodott a hegyen, amikor nagybátyja
utánajött, hogy visszavigye a „mélylöldi” civil életbe, de hiába. A fiú jól
érezte itt magát, meg visszavárta Mme Chauchat-t.
Gyönyörű telük volt. Egy sítúra alkalmával Hans Castorp majdnem
odaveszett a hóviharban. A halálos veszedelemben olyan látomást élt
át, ami által valami mélyebb tudásra tett szert: „a betegség és halál leg­
mélyebb tudásától áthatott humanitásról.” Efiéle kérdések szóba
kerültek azokon a beszélgetéseken is, amelyeket Settembrini és
Naphta folytatott egymással, illetve Castorppal.
Joachim alig háromnegyed évi mélyföldi szolgálat után kénytelen volt
visszatérni a szanatóriumba. Betegsége súlyosbodott, nem tudták már
megmenteni. Visszatért Clawdia Chauchat is új férjével, egy holland
kávéültetvényessel, Mynheer Pieter Peeperkornnal. Hans Castorp
eleinte ellenszenvvel szemlélte vetélytársát, később jó barátok lettek.
Mellette volt a halálos ágyánál is. Clawdiával a románc nem folytató­
dott, barátokként váltak el, mert férje halála után az asszony újra elu­
tazott.
Újabb hosszú idő telt el. Hans Castorp már nem is számolta, mióta
van a varázshegyen. Amikor nagybátyja, Tienappel konzul meghalt,
még a temetésére sem mehetett el, mert Behrens tanácsos, a kezelőor­
vosa éppen kísérletezett rajta, de mégsem találta meg, mi a baja. Nem
is találhatta, mert az igazi baja nem szervi eredetű volt, hanem a
világtól való elidegenedés, félelem. Krokowski doktor újabban spiri­
tiszta szeánszokat tartott.
Hans Castorp ennek is hatása alá került, de végül önerőből ott tudta
hagyni.
Settembrini és Naphta egyre ádázabb vitákat folytattak, miközben
mindketten egyre betegebbek lettek. Mégis párbajoztak. A vita Hans
Castorp személye miatt fajult el, és mivel a humanista Settembrini a
levegőbe lőtt, Naphta dühében öngyilkos lett.
A szanatóriumban Hans Castorp egyetlen szórakozása ekkoriban a
zenehallgatás volt. Az új gramofont és a művészlemezeket csaknem
teljesen kisajátította.
Hamarosan minden megváltozott: kitört a világháború. Hans Castorp
- aki hét évet töltött fenn a hegyen - ráeszmélt, hogy feladata van még
a világban, összecsomagolt és hazaindult. Nemsoká ott látjuk őt a
rohamozó katonák között, de nem tudjuk meg, hogy túléli-e a
háborút. Ez a történet mégis vele esett meg, ezért volt ő „az élet egy­
szerű, féltett gyermeke”.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A címnek - „varázshegy” - szimbolikus jelentése van. A hegyi szanatórium
elvarázsolja a teret és az időt, ellentétes a lenti világgal (a „mélyfölddel”).
Elozmáiyek/hatastörtenet:
Már életében vitatkoztak róla, és ez halála után is így maradt, illetve
nem voltak „tanítványai”; senki nem ismerte el azt, hogy Mann hatás­
sal lett volna írói pályájára.
A nemzetiszocialisták nemkívánatos személlyé degradálták, műveit
nem adták ki és nem olvasták, nemhogy beszéltek volna róluk.
Politikai írásai is eleve olyan jellegűek voltak, hogy az egyik oldal
támogatta, míg a másik üvöltve protestált. Korai sikere, ami 1933-ig
töretlenül kitartott, lehetővé tette számára, hogy nagyon öntudatosan
lépjen fel, képes volt szóban megsemmisíteni másokat. Ennek
megfelelően irodalmár társaival feszült viszonya volt. Róbert Musil
„Nagyírónak” csúfolta, Bertolt Brecht a „burzsoázia kormányzathű
bérírójának” nevezte, Alfréd Döblin pedig úgy jellemezte, ő az az úr,
aki a „ruharáncot művészi elvvé” emelte. Franz Kafkával és Hermann
Hessével semleges és barátságos maradt viszonya.
^ Korsak/keletkez& köriilmáiyei:
1912-ben az orvosok tuberkolózisra utaló jeleket találtak Thomas
Mann feleségénél, Katia asszonynál, aki így hosszabb szanatóriumi
ápolásra kényszerült Davosban. Az íróra nagy hatással volt a
belegszálló légköre, Katia elbeszélései az ott tartózkodó vendégekről és
saját benyomásai. Elhatározta, hogy megírja élményeit és gondolatait,
amihez 1913-ban hozzá is látott, de a munkát kél évvel később félbe­
hagyta, hogy csak 1924-ben fejezze be teljesen.
A Buddenbroo!{-ház (1901) című regényének sikere révén már széles
körben ismert író. Éppen akkor fejezte be H alál Velencében című,
tragikus légkörű kisregényéi. Először ennek a humorisziikus ellen-
darabját akarta megadni a lüdőszanalóriummal mint színhellyel. Csak
1915 nyarán, az első világháború eseményeinek hatására alakul ki az
íróban a tervezett mű végső mondanivalója és formája.
A mű eredetileg novellának készült. Mann hosszú ideig dolgozott a
regényen. Ez az elhúzódás, illetve a koncepció szinte teljes hiánya
azonban kifejezetten jól tett a műnek: hitelesebbé váll így Hans
Castorp habozásának ábrázolása, lehetővé léve a szerző számára azt,
hogy lazítson a szerkezeten, ugyanakkor legyen mégis egy motívum,
jelen esetben éppen a koncepciótlanság, az állandó bizonytalanság, a
vég közeliségének a lebegtetése, ami összetartja a művel, és egységes
formát ad neki. A cselekményt - amennyire van ilyen ebben a regény­
ben - a szállóvendégek fel- és eltűnése viszi előbbre: ez ad alkalmat
Caslorpnak arra, hogy elgondolkodjon az emberi jellemek sok­
féleségéről, és megfigyeléseket tegyen a személyiségekre és azok köl­
csönhatására vonatkozóan.
1901-ben jelent meg Mann első regénye. A Buddenbrook-hdz. A mű rögtön kedvező fogadtatásra talált az olvasóknál és az irodalmi
Ikritikusok között egyaránt. Lübeckben ugyanakkor gyorsan terjedni kezdett a pletyka, hogy a nagycsalád és a regényben említett figurák
nem teljesen fiktívek, hanem a város élő személyeiről mintázták őket. Egy élelmes lübecki könyvkereskedés különösen nagy forgalmat
bonyolított azáltal, hogy vevőinek a regényhez dekódoló listát adott. 28 évvel a mű megjelenése után Thomas Mannak ítélték az irodalmi Nobel-díjat, és
az indoklásban elsősorban az írónak erre a művére hivatkoztak.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
^ Konfliktusok:
A nevelődés során Castorp az egészségesnek hitt világból kerül ál a
betegbe.
Joachim - első vezetője unokatestvére, aki visszavágyik a síkíbldre. El
is megy, de hamarosan vissza kell térnie, s meghal.
Doktor Behrens - a szanatórium vezetője szinte azonnal betegei lát
benne. Érdeke, hogy a szanatórium mindig tele legyen betegekkel.
Madame Chauchat - Hans szerelme, de csak az asszony elutazása
előtti éjszakán vallja be neki.
Hans leikéért két tudós férfi vitatkozik. Sellembrini szabadgondol­
kodó, a polgári liberalizmus szellemét hirdeti, hisz a világ megváltoz­
tathatóságában.
Naphla a felvilágosodással szemben a középkor híve, a racionalizmus­
sal szemben az irracionalizmust hirdeti.
K
g lK é rd w -é sp ro b lá n a k ö rö k :
Hans Castorp beteg unokatestvérének látogatására érkezik három
hétre a szanatóriumba. Itt derül ki, hogy ő is beteg, s a három hétből
hét esztendő lesz. Megtanulja, hogy az egészséghez a betegség és a
halál tapasztalatain át vezet az út, s így válik a mű beavatási regénnyé.
Otl-lartózkodásának a háború vet véget: kiszakítja magát
környezetéből, s a harctérre megy. A háború lezár egy sorsol, ami egy
korszak végét is jelenti. Hans Castorp egészségesnek tudta magát, és
kiderüli, hogy beteg. De van ereje ahhoz, hogy kiszakítsa magát ebből
a világból, és visszatérjen az egészségesek közé. Ébben az összefüggés­
ben nem a háború maga válik pozitív jelenléskörűvé, hanem az
esemény, amely felrázó hatású, s amely a gyenge egyéniségű, gyávának
is nevezhető, bizonytalan világfelfogású fiatalembert a fokozatos
személyiségformálódás útján elvezeti a cselekvésig.
M otívumok:
A regényben mindent átfogó jelképrendszer érvényesül.
A színhely egy svájci tüdőszanaiórium, melynek zárt világában a század
eleji Európa társadalmának kicsinyített mására ismerhetünk. Hans
Castorp, az átlagember az itt eltöltött hét év alatt sűrítetten átéli mindazt,
amit a lenti társadalomban talán egész életében sem élhetett volna át.
idő - a bergsoni időszemlélet hatása érezhető
tér - a szanatórium: a század eleji Európa kicsinyített mása
hó - tisztaság; kontúrok feloldása
szerelem - Madame Chauchat és egy gyermekkori emlék (Pribislav
Hippe) képe egymásra vetül
farsangi bál = álarcok; ceruza kölcsönadása = szexuális jelkép
m A szerző további ajánlott művei:
Tonio Kroger, A B uddenbroo\-ház, M ario és a varázsló, Doktor Faustus
117
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Thomas Mann
TONIO KRÖGER
A ÉVSZAM: 1903
M ŰFAJ; elbeszélés
SZERKEZETE; 9 rész
EREDETI NYELV:
FORDÍTOTTA: Földi Mihály, Gergely Janka, Lányi Viktor
FOGALMAK: elbeszélés, fart pour fart, naturalizmus, realizmus
FŐBB SZEREPLÓK; Erwin Jimmerth&l Frangois Knaak,
HansHansen, Ingeborg Hóim, Liza veta Ivanovna, Tonio Kroger
I. RÉSZ
A tizennégy éves Tonio Kroger az iskola előtt várja rajongásig szeretett
barátját, Hans Hansent. Délutáni sétáik és az egész barátságuk
egyértelműen Tonio számára a fontosabb. Megtudjuk, hogy míg Hans
csinos, jó sportoló és jó tanuló is, addig a címszereplő Tonio sem a
sportban, sem a tanulásban nem jeleskedik. Déli származásának
letörölhetetlen jelei barna haja és barna szeme. Tonio szeretne olyan
lenni, mint legjobb barátja, de képtelen rá. Öt Schiller Don Carlosa
érdekli, míg a másik, a szőke és kék szemű fiút inkább a lovaglás és a
lószerszámok. így társalgásuk inkább egymás udvarias meghallgatását
jelenti. Tonio keresztnevét déli édesanyjától, míg vezetéknevét északi
édesapjától kapta. Nevének és személyiségének ez a kettőssége
kirekeszti a saját környezetéből.
II. RÉSZ
Tonio életében az elhalványult Hans helyére új személy lép, az
ugyancsak szőke s kék szemű Ingeborg Hóim képében. A tizenhat
éves, esetlen fiú szerelmes lesz a társaság egyik kedvencébe. Tonio leg­
gyakrabban azon a tánctanfolyamon látja a lányt, ahova a legelőkelőbb
szülők járatják gyerekeiket, és amit a művészieskedő Francois Knaak
tart. Egy alkalommal Tonio a tánc közben olyan közel kerül a szőke
Ingéhez, hogy a lány illata teljesen elhódítja, így elrontja az egész tán­
cot. A tanár kicsúfolja, és az összes diák kineveti. Tudja, hogy a lány
soha nem értené meg, mégis vágyakozik a szerelme után.
III. RÉSZ
Tonio nagymamájának és édesapjának a halálával a Kröger család
széthull. A gyászév leteltével Tonio édesanyja összeházasodik egy
olasz zenésszel, és világgá megy. Tonio végérvényesen átadja magát a
szó művészetének. A körülötte lévő világban nem talál értéket, ezért a
„hús kalandjaiba bonyolódik”, és az élmények halmozásával tölti ide­
jét lent, délen. Végül mégis megcsömörlik a bohém életformában.
Tehetsége egyre nyilvánvalóbb, neve ismertté válik.
118 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
IV RÉSZ
Az idősebb (33 éves) Tonio I\jöger Münchenben, a műtermében látogat­
ja meg bizalmas barátját, Lizaveta Ivanovnát. Beszélgetésük filozófiáról
és magáról a művészetről szól. Tonio itt azt vallja, hogy a művésznek
valami ember feletti érzéketlen lénynek kell lennie ahhoz, hogy képes
legyen maradandót és mások számra élvezhetőt alkotni. Néha szé­
gyenkezik a saját művész volta felett, és a hétköznapi élet szépségeit irigy-
li. A festőnő véleménye szerint Tonio „a polgár, aki tévútra jutott”.
VRESZ
Tonio közli Ivanovnával, hogy északra, Dániába utazik, érintve saját
szülővárosát is. A heves déli népek után ismét az északi emberek és
tájak után vágyakozik
VI. RÉSZ
Szülővárosában szinte öntudatlanul visszatér gyerekkora helyszíneire.
A Kröger család házából népkönyvtár lett, és szomorúan látja, hogy
semmi nem maradt meg az otthonából. Mindvégig bűntudat kínozza
lelkét. Továbbutazása előtt szállodája tulajdonosának kérésére igazol­
nia kell magát egy rendőrnek, mert egy Münchenből Koppenhága felé
tartó bűnözőt keresnek.
VII. RÉSZ
Tonio a hajóúton szemtanúja lesz ismét annak, ahogy a művészet
megérinti a polgárt. A csillagos ég látványa miatt a hambugi kereskedő
egy pillanatra szembesül létének mérhetetlen apróságával a minden-
séghez képest. Dániában ismét azokat az északi embereket találja
maga körül, akik után csak ködös álmaiban vágyakozik. Helsingörtől
nem messze, egy tengerparti hotelben száll meg.
VIII. RÉSZ
A napok egyformán és nyugodtan telnek az üdülőhelyen. Szeptember
lévén kevés a vendég, de váratlanul egy kiránduló társaság érkezik. Tonio
megpillantja köztük Hans Hansent és Ingeborg Holmot mint boldog
házasokat. Nem mer közeledni hozzájuk, tudván, hogy képtelen lenne a
boldog, elégedett és kiegyensúlyozott emberekkel a kommunikációra.
IX. rész
Tonio levélben számol be Ivanovnának legújabb meggyőződéséről.
Vállalja, hogy ő maga a tévútra került polgár, aki a művészek között
polgár, a polgárok között művész. Új ars poeticájában sokra értékeli a
polgári lét egyszerű, mindennapos örömeit.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A címszereplői jelöli meg. Nevének kettőssége az egész művel áthatja.
A déli keresztnév és az északi vezetéknév ellentéte a polgári lét és a
művésziét közti különbséget jeleníti meg
Előzmények/tatástörtenet:
A művész és az átlagember kapcsolatának kérdése egyidős magával a
művészettel, a kél éleilorma viszonya hol egészen baráü, hol nyíltan ellen­
séges. Nietzsche hatása letagadhatatlan, mégis vele valamelyest szemben
áll. Előzménynek tekinthetők az orosz realisták és az európai naturalista
irányzat is. Sőt, Tonio Krögert egy rövid időre megérinti a társadalmon
kívül álló művész byroni szemlélete is, bár számára ez tarthatatlan.
Korszak/keletkezés körülményei:
Thomas Manni egy korszak lezárójaként szokták emlegetni. Magába
egyesítette, szintetizálta a tizenkilencedik és a huszadik század for­
dulójának minden irányzatát úgy, hogy egyikhez sem csatlakozott
igazán. Összefoglalta a polgári világ hanyatlását úgy, hogy mindvégig
megőrizte polgári öntudatát. Felfogását az írásról leginkább a vele sok­
szor párhuzamba állított Geoihe és az orosz realisták (Tolsztoj,
Dosztojevszkij, Csehov) alakították ki. 1899 karácsonya előtt írja meg
első feljegyzéseit, de a végleges változat csak négy év múlva készül el.
A kor divatos témája, vagyis a művész helyzete egy változó polgári
világban magát Thomas Manni is nagyon izgatta. A szereplők, a
helyszínek mind visszaköszönnek az író magánéletéből.
A brazolasm ód/elbeszélésteclm ^
Az alapvetően külső, E/3. személyű törlénelvezetés egy mindent tudó
távolságtartó mesélő szerepébe emeli az alkotót. Mann szerkesztésének
köszönhetően az olvasó mégis betekintést nyer a főhős lelkének legrejtet­
tebb zugaiba. Az író és a főhős véleménye gyakran álledi egymást, így
azok pontos szélválasztása lehetetlen feladat. Az író azonosulása
főhősével néha csak egy fél mondat erejéig tart, máskor egész
bekezdésekig; és van, ahol az olvasó nem tudja pontosan, kiről is olvas.
Ezek az átmenetek és váltások teszik egyszerre nagyon személyessé és
egy kicsit ironikussá Tonio Kröger alakját és az elbeszélés hangulatát.
Konfliktusok:
1. A mű alapját a polgári és a művésziét konfliktusa jelenti. Az északi
emberek, szorgalmukkal, nyugalmukkal és nem utolsósorban tudat­
lanságukkal békés, boldog és megelégedett életei élhetnek saját
kényelmes, védeti világukban. Ebben a közegben az, aki más,
törvényszerűen esetlen, megvetett és sebezhető. Okét külső jegyeik is
Thomas Mann irodalmi Nobel~díjat kapott i929~ben. A díjat odaítélő bizottság A Buddenbrook~hdsd. hivatkozott a döntés
meghozatalában. A 200 000 márkát a két g}'ermeke által felhalmozott adósságok törlesztőére használta fel, valamint házuk és két autó vásár
lását finanszírozta belőle. 1933~ban, mikor elhagyja a család Németországot, vagyonának nagy rőzét elveszíti.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
megkülönböztetik. Tonio Krögernek, Francois Knaaknak és még a
szerencsétlen Magdalene Vermehrennek is mind barna szeme és barna
haja van. Ezáltal az északi népek világában ők örök vesztesek.
2. Tonio Kröger belső konfliktusa. A kevert származás miatt a fiú
magában hordja mindkét népcsoport jellegzetességeit, és sehol sem
talál megértést. A mű talán legfontosabb motívuma, hogy a főhős saját
magával és lelkiismerelével képtelen elszámolni.
3. Tonio Kröger és Flans Hansen konfliktusa: kellejük kapcsolata
eleve, származásukból fakadóan lehetetlen. Hans már Tonio
vezetéknevét is kellemetlennek találja más, rendes nevű emberek előtt.
Kérdés-^ és pioUémakörök:
Mennyit számít az ember származása .í* Mit jelent barnának lenni a
szőkék világában.^ Mennyit ér a művész.^ Mi a helyes művészi maga­
tartás? Mi köze van a művészetnek az élethez?
Mi a művészei? Átok? Adomány? Gazdagít? Megróni? Összeköt
embereket, vagy elválasztja őket? Van-e „igaz és „nem igaz” művészei?
A felsőbbrendű művész kérdése. Kezelheli-e a művész lenéző gúnnyal
a tudatlan tömeget?
Nietzsche felsőbbrendű embere:
erős és uralkodásra született, érzelmek nélküli ember, akit a
gyöngéknek kötelessége szolgálni.
A nyárspolgár:
szűk látókörű, a művészettel szemben dilettáns, elutasító vagy nyíltan
ellenséges társadalmi osztály.
Az orosz kultúra kérdése, ahol a művész és a polgár ellentéte nem
ismert.
M otívumok:
A szőke haj és a kék szem az egyértelmű ismertető jele az életigenlő, sike­
res, szorgalmas, de tudatlan emberfajtának. Ezzel szemben a barna hajú
és szemű szereplők, mint valami származásukból eredő hiba, ügyetlenek,
életidegnek és mcgveieiick az északi emberek társadalmában.
A tékozló fiú motívuma. Tonio Kröger a történet második felében
visszatér szülővárosába, a kiindulási pontra egy rövid időre. Bár vágya,
hogy ismét északi emberek közöli tudja magát, teljesül, családjának
már az emlékét sem találja a városban.
Ekhós szekéren kóborló cigányok, a hontalanság visszatérő motívumai
az elbeszélésben. Tonio többször tagadja velük való azonosságát a
műben, helyzete mégis hasonló. Ugyanakkor a barna haj és szemek
asszociációjából a motívum értelmezhető a bizonytalan művészi létre is.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A Btiddenbrookjház, Trisztán, H alál Velencében, A varázshegy. Mártó és a
varázsló. Doktor Faustiis, Egy szélhám os vallom ásai
119
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Márai Sándor

SZINDBAD HAZAMEGY
A ÉVSZAM; 1940
gyönyörű egykori birodalom, Atlantisz azonban elsüllyedt. Szindbád
mégis látta, hogy az oszlopok tövénél ott gubbasztott, vitatkozott,
álmodozott, terveit, várakozott egy nemzedék, melynek legnagyobb
M ŰFAJ; regény gondja a napi cigarettaadagon és a vacsorapénzen túl mégis a magyar
SZERKEZETE: 14 fejezet műveltség volt. Mert ezek az írók, loholtak bár jegyzőkönyvecskével a
EREDETI NYELV; m agvar zsebükben, mint Kosztolányi tette, pepecseltek bár a soha el nem
FORDÍTOTTA;- készülő Nagy Enciklopédia címszavaival, mint Karinthy, írtak nemes
FOGALMAK: stílusparódia mondatokat, mint Szini Gyula; abban egyek voltak, hogy hazájukat
FŐBB SZEREPLŐK; SzÍDbad minden bűnével és gyengeségével együtt szentnek tartották. Ezek az
írók és nagy szerkesztők, mint Osvát Ernő, lassan kihaltak, vagy
bujkálnak. Nem otthonuk már ez a világ, amelyben megváltoztak az
emberi kapcsolatok, amelyből kiveszett a régi erkölcs és gondolkodás-
Cselekmáiy mód, az lett fontos, kinek kicsoda az ismerőse, s milyen előnyöket
remélhet a saját maga számára új ismeretségeiből, melyeket barátság­
nak neveznek ugyan, de ez már nem barátság, mert hiányzik belőle a
Pest többé már nem az, ami volt; hiányzik belőle egy alapérzés, melyet
megértő szeretet.
múltjának megtagadásával veszített el. A megértés, a szolidaritás
érzése ez, melyet makacsul őriz ugyan néhány utolsó mohikánja a
„Hol van a régi ország, Szindbád úr?” - kérdi Ede, az irodalmi
hőskornak, de amely már csak álmaikban és a szerkesztők által egyre
főpincér. „A lelkekben” - válaszolja a hajós. S mert a lelkek legmé­
nagyobb gyanakvással fogadott tárcáikban ölthet testet.
lyebb, legtisztább érzéseit csak az irodalom, a művészet képes kile-
jezni, rögtön papírt kér, hogy írhasson. Szindbád behunyt szemmel
Ennek a régi, érzésekkel átszőtt Pestnek felkutatására indul el óbudai
elmélkedett saját íróságáról és az íróságról általában. A város azonban
otthonából Szindbád, a hajós, író és úriember. Hétköznapi cél vezérli:
nem tartott igényt Szindbádra, s nem kellettek neki azok az életérlékek
estére hatvan pengőt kell szereznie, mert szüksége van rá a családnak,
sem, melyet a lelkes nemzedék képviselt.
az asszonynak. És Szindbád, mint a világirodalom nagy utazói, felke­
rekedik, előbb azonban aggályos aprólékossággal mondja el, milyen­
Az emlékek és a jelen tragikus feszültségének érzése hatja át utolsó
nek is szeretné az esti töltött káposztát, kis töltelékkel és ropogósra sült
óráinak eseményeit, melyek nem is események, hiszen a hajóssal
karmonádlival. Mint egy igazi utazó, járművel kel útra: lovas fogattal,
szinte semmi nem történik.
mely nagyon ritka volt már akkoriban, hiszen a tehetősebbek gépko­
csin közlekedtek. Am a rohanás közben nem nyílhatott alkalmuk a
A London kávéházban ér véget az utazás: itt még tudják, hogy
város rejtett titkainak fürkészésére, elveszítették azt az érzékeny­
Szindbád milyen ízű ételeket kedvel. Mert az életet nemcsak az
ségüket, hogy felfogják titkos üzeneteit, melyeket Szindbád még így,
ünnepek aranyozzák be, hanem az ünnepi szertartások is, melyeket a
öregen és megkopottan is hibátlanul értelmezett. Szindbád számára az
modern, rohanó ember elfeledett.
eperpálinka léte vagy nemléte kardinális kérdésnek mutatkozott,
hiszen ez az úriemberek itala volt. S amint a jármű végigkocog a budai
Szindbád egyre biztosabban érezte, hogy búcsúznia kell a várostól,
oldalon, Szindbád a „nagy mesélő”, Artúr társaságában elmélkedik az
mert annak nincsen érzéke az élet igazán fontos, örök dolgai iránt.
erkölcsök megromlásáról. Mintha csak ki akarná áztatni magából e
„Szindbád az örök dolgokat szerette, s a kocsma, a bor, a nirvána, az
gonosz világ szennyét: megálljt vezényel a gőzfürdő előtt, hogy
elmerülés, a Buddha és a bölcsesség örök voltak.” Elindul tehát, hátha
bágyadt tagjait megpihentetve, visszaálmodhassa a múltat. S míg a
valahol van egy világ, melyben ezek az értékek léteznek még.
forró gőztől elkábulva útitársa, a nagy mesélő, hatalmas horkantásokat
hallatva elszenderedik, Szindbád úgy érzi, mégis meg kell vele oszta­
Hazamegy az óbudai házba. „Magányosan feküdt az ágyon, a
nia a nagy titkot, mely egész életében nyomasztotta: „.. .a titok, melytől
gyertyaláng mellett, csukott szemekkel, s mosolygott.. . ” Képzeletében
a haza szenved, annyi, hogy Magyarországon minden jóravaló
még egyszer és utoljára feldobbantak a vörös postakocsit húzó lovak, s
embernek hiányzik... négyszázötven pengő havonta.”
ő mosolygott, mert tudta, hogy a világból akkor kell kilépni, amikor a
világhoz már nincsen többé közünk.
Amint álmodozása közben fel-feltűnnek szeme előtt a régi társak
homályosuló képei, arra kell gondolnia, hogy ők mind jobbat
érdemeltek volna, s teljesebben fejthették volna ki tehetségüket, ha
nem őrlődnek fel a napi robotban. Joggal merül fel benne a kérdés:
hová lettek a költők.^ Somlyó Zoltán megnősült, a nagy tehetség,
„Attila” pedig a Bucsinszky kávéházba jár. Szindbád beül a Csikágóba,
hol hajdanán már a hajnali órákon bérmunkákat végeztek az írók. A

120 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Szindbád alakjál Krúdy 1911- lőI kezdve szerepelleletie a regények
hőséül. Szindbád idővel magának Krúdynak a szimbólumává vált.
Márai regényében Szindbád alakjával Krúdyi idézi.
Előzmáiyek/hatastörteiiet:
Márai irodalmi példaképei közöli első helyen Kosztolányi Dezső és
Krúdy Gyula művészete állt. A magyar nyelv legnagyobb mesterének
pedig Arany Jánosi tartotta. Irodalomszemléleiére elsősorban
Kosztolányi Dezsőnek az írás és az írói tevékenység szuverenitásáról
vallott nézetei hatollak.
A szocialista kultúrpolitika igyekezett elfeledlelni Márait, ám '90-iől
munkáit (versek, novellák, életrajzi írások) „újra felfedezték", és
kiadták. Mára az őt megillető helyen, a 20. századi európai irodalom
egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon. 1990-ben, egy évvel
halála után posztumusz Kossuth-díjai kapott. Műveit német, olasz és
újabban angol nyelvterületen nagy számban jelentetik meg.
ei:
Márai itthon egészen a kilencvenes évek elejéig a nem támogatott
szerzők közé lariozoii. írásait és könyveit nemigen adták ki, de a meg­
jelent szövegek olvasása sem volt ajánlott. Sőt, 1948-as emigrációja
után írt könyvei csak külföldön jelenhetlek meg. Márai fiatalkorát
Németországban és Franciaországban löllöiie, korán ismerős lelt
számára az emigránslét. Amikor nagyon fiatalon, először utazott
évekre Nyugatra, úgy vélhette: megszűnt az ország, amely a hazája
volt. Másodszor is elveszítette szülővárosát, s ekkor már a reményte­
lenség késztette távozásra. Meg volt győződve arról, hogy ami
bekövetkezett, nem teremthet jobbal annál, mint ami letűnt; s egyúttal
azt is világosan látta, hogy a magyar nyelvhez ragaszkodó író számára
a távoliét sem hozhat „eredmény”-l. 1949-ben, Szindbád-regényének
újraolvasásakor fogalmazódott meg benne az a föltevés, hogy egész
addigi munkássága elavulásra van kárhoztatva: „Ez az álruhás tréfa
most (...) különösen megkomolyodoit. Ügy olvasom, mint egy
történelmi tanulmányt. Mindaz, amiről Szindbád beszél, amit
szeretett, amit gyűlölt, amiben hitt, ami gyöngéje és ami erőssége volt:
nincs többé” (Márai 1999, 236). A Szindbád hazam egy című regénye
valószínűleg örökre a magyar olvasók sajátja marad.
Ha csak esszéoldaláról akarnánk megközelíteni Márai könyvéi, örömmel
kellene üdvözölnünk a legszebb és legteljesebb tanulmányt, amit valaha
Krúdyról írtak - noha ennek a tanulmánynak hőse nem az a Krúdy, aki
minap még kortársunk volt, hanem a regényalak, akinek Szindbádban
megfestette önmagái. Szindbád utolsó napjáról szól a regény. Az utolsó nap
egy egész élet foglalatává válik, tragikus jelentőségében - pedig talán még
annyi sem történik itt, mint azokban a lündéri Krúdy-novellákban, hol a
gyomorbajos Szortiment szerkesztő ebédel velőscsonlot, majd sava-
nyúiüdőt gombóccal; vagy Fridolin, az öreg pincér szunyókál suttyomban
az elnémult falióra alatt. Márai regényének legfőbb eseményei: egy
Nem sokkal New Yorkba érkezése után megtapasztalta azt, amiről a Halotti beszédben szólt: hivatalos iratokon már ékezet nélkül
írták a nevét. Élete utolsó n%y évtizedében állandó rettegésben élt, hogy elfelejti az anyanyelvá. Többeket megkért arra, figyeljék az
esetleges Idegenszerűségeket nyelvhasználatában.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
gőzfürdői látogatás, délelőtti munka a kávéházi asztalnál s csendes boroz­
gatás a London étteremben - a lokaszalonna s a főtt marhahús felelt azon­
ban a prousli teáscsésze varázslata ismétlődik meg; ízek és emlékezések fölé
egy csodálatos, mesés Magyarország látomása épül.
Konfliktusok:
Márai csaknem minden művében helyet kap a gyermekkorában meg­
tapasztalt, biztos erkölcsi értékeken nyugvó világrend eltűnése felett
érzett nosztalgikus, nemritkán fájdalmas búcsúérzés. A szerző e
könyvében is - amellett, hogy emléket állít Krúdynak - egy letűnőben
lévő életforma mikrovilágát rögzíti. A könyv központi alakja az
öregedő, megfáradt Szindbád, azaz Krúdy s a környezetében helyei
kapó mellékszereplők (Bródy Sándor, Artúr, a mesélő, a szakácsnők,
pincérek, kocsisok stb), tulajdonképpen az egyik mesterének tekintett
író világát megidéző figurák; ugyanakkor mind-mind sajátos típusai
egy fokozatosan köddé váló korszaknak. Utolsó útjára indult Szindbád
azon a májusi reggelen, amikor sorra számba vette a kedvezőtlen vál­
tozásokat, ráébredve, hogy csakhamar „nem fog már többé kocsikázni,
csak közlekedni”, s hogy a új generáció reggelente már nem iszik eper-
pálinkát, s ha iszik, akkor is holmi koktélokat. Az egyre inkább
iparosodó, modernizálódó Budapesten fájdalmasan átéli egy „civilizá­
ció” elhalását, s öntudatlanul is mindinkább felsejlik előtte egy sze­
mélytelen, elemberielenedő társadalom víziója.
^ Kérdés^ és problémakörök:
Márai Sándor Krúdy-rajongása addig fokozódott, hogy egy egész
könyvet szentelt neki. A regény baráti, írói főhajtás, a legnemesebb
stílusparódia. A regény a visszaemlékezés, nosztalgia és az élet iránti
olthalallan szerelem regénye. A „szellemidézés” emellett keserűbb
tanulságokat is rejt; egy kihalófélben lévő íróerkölcs vádja szólal meg
belőle: hol van amaz úri irodalom, mely példaképeit Vörösmarlynál -
és Petőfinél - kereste, hol az íróbecsülel, mely gőgös makacssággal
védett egy időszerűtlenségében csak annál örökebb eszményt.^
Motívumok:
Magyarország gasztronómiai térképe bizonyos vallásos-szellemi tar­
talommal lelik meg, hisz a London étlapja legalább annyit őriz egy
nemzeti eszményből, mint a millenniumi emlékmű vagy Varga Gyula
összegyűjtött művei. Az író bekapcsolja a történetbe Krúdy Gyula egy
novellája hasonló motívumát. Krúdy Gyula egy elbeszélésében a
„zöldköves gyűrű” szintén emblemalikus jelentőséghez jut. (A Női
arckép a /(isaárosban Lenkéjének egyetlen ékszeréről van szó.) A zöld­
köves gyűrű kapcsán gondolhatunk akár a smaragd jelképiségére, a
Szimbólumszótár szerint minden betegséggel szemben védelmező erőt
képvisel. 1911-ben látott napvilágot Krúdy Gyulának ez az elbeszélése,
és Márai Sándor olvashatta. Ilyen módon lép be Krúdy Gyula abba a
körbe, amely Márai Sándor játéktere; a motívumok vándorlásával írói
(élel)művek érintkeznek.
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Egy p olgá r vallom ásai
121
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Gábriel García Márquez
SZÁZ É v MAGÁNY
k ÉVSZAM: 1967
M ŰFAJ; regény
SZERKEZETE: epizódok, anekdotafolyam
EREDETI NYELV: spanyol
FORDÍTOTTA: Székács Vera
FCXj ALMAK: epizód, mágikus realizmus
FŐBB SZEREPLŐK; Aureliano Buendía, Fermnda d el
Carpiój JóséA m dio Buendía, Mekbiades, Pilar Ternera, Ursula
Cselekmáiy
Az ősvadon mélyén megbúvó kicsiny falu, Macondo és a Buendíák
lörlénete akkor kezdődik, amikor évekkel később a kivégzőosztag előtt
álló Aureliano Buendía ezredesnek eszébe jut az a régi délután, ame­
lyen az apja elvitte jégnézőbe. Macondo akkoriban alig húsz házból
állt, és annyira új volt a világ, hogy sok dolognak nevet sem adtak.
A cigányo, és Melchiades, a vezetőjük, minden évben a tudomány
újabb és újabb csodáival kápráztatták el Macondo lakóit. Az ezredes
apját. Jósé Arcadio Buendíát olyannyira rabul ejtették a csodás
szerkezetek, hogy elveszítette valóságérzékét.
KésőBb, az időközben megöregedett cigány Macondóban akar
letelepedni. Jósé Arcadio Buendía házában talál menedéket. Távoli
útjairól elhozta a legújabb tudományos fölfedezést, a dagerrotípiát. Az
új találmánytól föllelkesült Jósé Arcadio Buendía fenekestül felforgat­
ja a lakást: Isten földerengő képét szeretné megörökíteni a fényképle­
mezeken, hogy így nyerjen bizonyosságot létezéséről.
Macondo nehéz időket él át: polgárháborúk dúlják fel hétköznapjait.
Jósé Arcadio titokzatos halála után nem sokkal üzenet jön Aureliano
Buendía ezredestől is, aki figyelmezteti Ursulát, hogy vigyázzanak
apjára, mert meg fog halni. Jósé Arcadio Buendía halálának éjszakáján
apró;-sárga virágok záporoznak az égből: maguk alá temetnek mindent.
Ebben a látszólag körben forgó, újra meg újra önmagába visszatérő
időben az asszonyok jelentik az állandóságot: Ursula az ősanya, aki
összefogja a családot; és Pilar Ternera a Buendíák egymást követő
nemzedékeinek az ágyasa.
Véget ért a polgárháború, és Aureliano Buendía visszatér kicsiny kam­
rájába, ahol tucatszámra gyártja az aranyhalakat. A munka közben
egyre kevésbé figyel a világra.
Buendía ezredes egy karneválon ismeri meg Fernanda del Carpiót, akit
szívós és kitartó munkával feleségül édesget. A fennhéjázó, spanyol
főnemesektől származó, a világtól elzárva nevelt Fernanda új szoká­
sokat honosít meg a Buendíák házában: az ágyékánál lyukas hálóing­
ben fogadja éjszakánként a férjét, aranybilibe végzi a dolgát, és szer­
tartásos étkezésekre gyűjti egybe a család tagjait. Második Aureliano
122 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
ettől a hűvös előkelőségtől a szeretőjéhez, Petra Coteshez menekül, aki
megbocsátja neki a házasságot, és visszafogadja.
Macondo lassacskán kinövi magát: a polgárháborúnak véget vető béke
évfordulójára Aureliano Buendía tizenhét balkézről származó fia eljön
az apai házba, és néhányan az egyre városiasodó településen marad­
nak. Tenni vágyás és vállalkozó kedv hajtja mindannyiukat. Areliano
Triste vasutat épít, megjelennek az új idők új csodái: a villanyvilágítás,
a mozi és a gramofon. A környező földeken egy észak-amerikai tár­
saság hatalmas banánültetvényt telepít. A gringók önkényeskedése fel­
bőszíti Aureliano Buendía ezredest, aki azzal fenyegetőzik, hogy kiűzi
földjéről a betolakodókat. De a banántársaság által pénzelt bér­
gyilkosok mind a tizenhét Buendía fiút megölik.
Ursula az utolsó évek zűrzavarában úgy érzi, mintha végzetesen felgy­
orsult volna az idő: lassan megvakul, de ugyanolyan biztonsággal
mozog a házban, mint látó korában.
A banántársaság önkényeskedései ellen tüntető munkásokat gép­
puskával kaszabolják le. A társaságnál munkavezetőként dolgozó
Második Jósé Arcadio is ott van a tömegben. A halottakkal együtt őt is
felhajítják arra a kétszáz vagonból álló szerelvényre, amely a tenger
felé viszi gyászos terhét. Amikor a vonatról leugró Második Jósé
Arcadio visszatér Macondóba, senki sem akar tudni a sortűz nyomán
odaveszett háromezer férfiról és nőről, mintha a valamikori feledés
megint hatalmába kerítette volna a falut. A tömegmészárlás más­
napján lassú cseppekben esni kezd. Négy évig, tizenegy hónapig és két
napig hull Macondóra az eső. Ez az újkori özönvíz elmos mindent: a
virágzó településből kihalt város lesz. Ursula meghal: összetöpörödött
testét egy aprócska ládába zárják. Úgy számolgatják, hogy valamikor
száztizenöt és százhuszonkét éves kora között érte el őt a vég.
Aureliano naphosszat Melchiades szobájában ül, az ősrégi könyveket
bújja. A teljesen magára maradt Aurelianóhoz váratlanul betoppan
Amaranta Ursula. Szerelmük kiteljesedik, de árnyékot vet rá, hogy
rokonságuk fokát nem sikerül kinyomozni, így a vérfertőzés gyanúja
áll fenn. Féktelen szerelmük gyümölcsének világrahozatalába Ursula
belehal, az ágyékából felbuzgó vérpataktól elvérzik. Aureliano sorsára
hagyja az újszülöttet, amelyen beteljesedett a Buendíák felett lebegő
végzet - a malacfarkú porontyot másnap reggelre felfalják a hangyák.
A Buendíák nemzetségének ezzel vége, Macondo városát pedig
orkánerejű szél dönti romokba.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A mű cselekménye a Buendíák nemzetségének mintegy száz évét, öt
nemzedék történetét foglalja magában.
Megjelenésekor, 1967-ben, rögvest irodalmi vihari kavart García
Márquez újszerű családregénye, amely nemcsak írója, hanem az addig
kevéssé ismeri latin-amerikai próza számára is általános elismerést
vívott ki. Világsikere bizonyította, korai a regény válságáról beszélni.
García Márquez visszatért az epikus elbeszélés alaptípusaihoz, a
mesék és a mítoszok világához, sőt nemcsak feldolgozta az antik
mitológia és a Biblia motívumai mellett saját szülőföldjének
babonákkal leli legendáit, hanem maga is gyarapította azokat (pl.
álmatlansági kór). Ily módon mutatta fel az egyediben az általánosat,
a Buendía család történetében egész népe, de az egész emberiség
történelmét is. Létrehozta a romantikában kihalt nagyepikai műfaj, az
eposz sajátosan XX. századi válfaját.
García Márquez munkássága, amelyet 1982-ben tüntettek ki Nobel-
díjjal, a latin-amerikai irodalom harmincas években indult kezde­
ményezéseinek betetőzése.
Konzak/keletkezés körülmoiyei:
Másfél évtizedes irodalmi múlttal a háta mögött kezdett hozzá García
Márquez a Buendíák történetének megírásához. Baljós óra című
regényének - színhelye ugyancsak az elképzelt település, Macondo -
megjelenését öt terméketlen év követte. Ekkor azonban, a Mejicoból
Acapulcóba tartó országúton - ahogy az író visszaemlékezése utal rá -,
regénybe illő, varázslatos pillanatban, váratlanul fölsejlelt előtte a
regény, mégpedig olyan világosan, hogy csak le kelleti írnia.
A Buendía család egymást követő és egymáshoz oly hasonlatos generá­
cióinak százéves töriéneléi adja elő a regény. Macondónak, az
elbeszélés színhelyének alapításától civilizálódásán át pusztulásáig
sorjáznak a családtagokhoz kapcsolódóan egymással összefüggő, de
önmagukban is lekerekedő történetek. Valójában epizódokat fűz egybe
García Márquez kompozíciója, a nemzetség történetével pedig keretei
teremt az anekdoiafolyamnak. így hozza létre a szerteágazó, mozaik­
szerű cselekményt, amelynek különböző elemeit a mesélő előadásmód
teszi egyneművé. „Mágikus realizmusról” beszél az irodalomkritika,
ha García Márquez műveit említi. A sajátos ötvözetre utal e meg­
határozás, amely a reálisnak és szürreálisnak, a földhözragadtan natu­
ralistának (pl. hullák, testiség) és a földönlúlian meseszerűnek (ter­
mékenység, halál utáni lét) vegyítésével jön létre. Epikájának erejét
épp stílusának egymás mellett érvényesülő kettőssége adja.
Konfliktusok:
A hagyományos családregény legfőbb eszköze, hogy az egymást követő
generációk különbségeivel érzékelteti a változásokat, az idő haladását.
1961-ben Garda Márquez Párizsból Mexikóba költözött, mert vonzották a film kínálta lehetőségek. Forgatókönyvírás és alkotói vál­
ság öt éve következett, mígnem 1965~ben az Acapulcóba vezető úton, hirtelen megjelent előtte a /egényfolyó^, melyet kora IQúsága óta meg
V akart írni. Hazament, bezárkózott, é&tizennyolc hónap alatt, miközben családjával kölcsönpénzen át, papírra vetette a Száz év magányt
aka
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Márqueznél nincs lényegi különbség jelen és múlt között, egyikben
megismétlődik a másik. A leszármazottakat ősapáik szenvedélyei
hajtják hasonlóan tragikus helyzetekbe. A nevekkel együtt a karakter is
öröklődik, olyannyira, hogy míg az Arcadiók a léhaságot viszik tovább,
addig az Aurelianók az idealizmus eszméinek folytatói. Valamennyi
Buendía sorsa példázat a magányosságra, valamennyien megszállottan
hajszolják saját céljaikat. A férfiak a tudást vagy a kalandot: Jósé
Arcadio Buendía és az utolsó Aureliano a tudomány újdonságait,
Aureliano Buendía a háborúkat. Második Aureliano a tivornyákat. Az
asszonyok, Ursula és Amarania Ursula, a család összetartozásának
megszállottjai (talán ennek „jutalma” Ursula bibliai életkora) vagy a
szerelem papnői. Amarania, Merne, Rebeca érzelmeik oltárán áldoz­
nak, majd halálukig gyászolják elvesztett szerelmesüket.
Saját szenvedélyeik fanatikusai a Buendíák, s ez áttörhetellen gátat
emel közéjük, magányuk elkerülhetetlen és feloldhatatlan. Lehető­
ségük pedig, az elfecsérelt évszázad után - figyelmeztet a regény -
nincs az újrakezdésre.
^ Kóxlés^ és problánakölök:
A Száz év magány csak legfelső rétegéi tekintve nevezhető csalá­
dregénynek, a mitológia és a mesék birodalmából építkező történetek
ugyanis töriénetfilozófiai értelmű példázattá állnak össze, s a
Buendíák sorsában a latin-amerikai népek, sőt az egész emberiség
történelme is összegződik. A regény nemcsak a fejlődés és civi-
lizálódás, de a hanyatlás és pusztulás történetét is leírja. García
Márquez vallomása szerint 1928-ban fejeződik be a cselekmény a
Macondóban kitört sztrájkkal, ami a kolumbiai munkásmegmozdulá­
sok regénybeli megfelelője. Ezt követően lassú, de visszafordíthatatlan
enyészel veszi kezdetét, míg a falu teljesen elnéptelenedik, és az utol­
só Buendía is kénytelen szembenézni a halállal. A nemzetség története
lezárul, mitológikus lekerekíletlségel kap, s ez a szemlélet az epikus
kifejezésmód legősibb formáját, az eposzt idézi.
Motívumok:
Az emberiség közös kullúrkincsének toposzai, a mitológiai utalásrend­
szer révén válik egyetemes érvényűvé a Buendíák története. Sűrűn
használ bibliai mozzanatokat a regény: a lesivérgyilkosságoi Jósé
Arcadio Buendía barátjának halála, az exodust a falualapíiók 26 hóna­
pos vándorlása, az özönvíz történetét az öt évig tarló esőzés. Szűz
Mária alakját Remedios mennybemenetele idézi fel. A Buendíák
közöli pedig a görög mitológia alakjaira ismerhetünk: Ursulában a
házitűzhely istennőjére, Hérára; Aureliano ezredesben pedig a sér­
thetetlen Akhilleuszra. Az évezredes motívumokat saját földrészének
babonáival (a malacfarkú gyermek jóslata) és saját mítoszaival (álmat­
lansági kór) teszi teljessé az elbeszélő.
m
A szeiző to v ^ b i ajánlott művei:
Szerelem a Idoléra idején, Egy hajótörött története. Szerelem ről és más
dém onodról. Egy elő re b ejelen tett gyildpsság drónidája
123
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Mikszáth Kálmán

A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL

k ÉVSZAM: 1908
val. Bécsben egy testvérpárt vesznek feleségül, Velkovics hazatér
Trencsénbe, nemességei vesz, és polgármesterré választják, Tóth pedig
kimegy Amerikába, ahol pékséget létesít, és sóskiflikkel vagyont
MŰFAJ: regény szerez. Sokszoros milliomos, amikor apósa temetésére hazatér. Az
SZERKEZETE: 26 fejezet örökség nem nagy, de közte van egy Somló-hegyi szőlő is, ezért a
EREDETI NYELV: m agyar kiílikirály hazatelepedik.
FORDÍTOTTA:- A pápai vendégfogadóba csinos vadász érkezik, aki a Somlyói szüretre
FOGALMAK: anekdota, dzsentri, úri svihák tart. Noszty Feri az, hogy kifigyelje Tóth Marit. Szerencséje van: a
FÓBB SZEREPLŐK; K o p em z h báró, Kozsehvha Tivadar, szeszélyes milliomoslány ráveszi szobalányát, hogy titkon menjenek el
Noszty Ferenc, Tóth Mari, Tóth Mihály, VelkovicsRoza'iia az iparosbálba. Feri távolról szemtanúja, hogy a vincellérházba más
ruhába ment be, mint jött ki Mari. Nosza, táncoltatja a piruló leányt,
s még többre is kész lenne, de megpillantja az érkező Velkovics
Rozáliái, és kereket old.
Tél elején Kopereczky szolgabírónak nevezi ki sógorát, aki bölcsen föl­
használva a kerülete notabilitásairól kézhez vett használati utasítást,
megkezdi a viziteket. Palojlayékhoz a kedves asszony megyeszerie
Trencsénbe huszárezredet vezényelnek. Pezseg az élet, de akiről a
híres születésnapjára állít be. All az ünnepség már kora délelőtt, a friss
legtöbbel beszélnek, az egy nyalka huszártiszt, bizonyos Noszty
jégen-havon korcsolyázik, hógolyózik az egész ifjúság. Feri felsegít egy
Ferenc. O a polgármester lányának teszi a szépei, és a szép és gazdag
elé huppanó kisasszonyt: Tóth Marit. A szerelmes lány félájull, Feri
Velkovics Rozáliának tetszik is az udvarló. Az öreg Velkovicsnak sincs
meg se rezzen. A nap folyamán aztán megvallja az őt kérdőre vonó
kifogása az udvarló ellen, csak hál ő már a gazdag Kozsehuba
lánynak: azért kerüli, mert emlékezteti valakire, akit már újság útján is
Tivadarnak, a bankárnak ígérte a lányát. Amikor tehát a huszártiszt
keresett.
kölcsönt akar felvenni, Kozsehuba konspirálni kezd: a kén néhány
Később rókalesre hívja a szolgabíró urat Tóth, Feri vele tart, s a hajdút
száz forint helyeit ezret ajánl, de a váltóra kezesül Noszty ezredesének
küldi Tóthnéhoz puskáén. A Somlyói szobalányruhában Mari hozza a
a nevét kívánja. Noszty szabódik, de nagyon kell a pénz, hogy
puskát. Együtt lesik a fiait lanílgaló rókát, és az enyelgésnek lánykérés
Velkovicsékkal fürdőre utazzék. Aláhamisítja Siromm Adalbert lovag
lesz a vége. A lánykérési azonban Tóihnak kell jóváhagynia. Tóth
nevét a váltóra. Kozsehuba jól számít: a váltó lejáratának napja vésze­
azonban nehezen érkezik Trencsénből: van mit hallania Rozália kútba
sen közel, Noszty Feri nem tud pénzt szerezni, így a bevált mód
esett házassági ügyéről csakúgy, mint Siromm Adalberltől. Mire
marad: sürgöny Noszty Pál képviselő úrnak Pestre. Pénz persze otthon
megérkezik, a házassági kérésre nemet mond. Méltatlan embernek
sincs, de Noszty papa Trencsénbe utazik, hátha ott szerezhet valamit.
mondja a Noszty fiút.
Elkíséri Vilma, a leánya is, akibe Kopereczky báró, a helyi takarék­
Mari nem hisz az apai híreknek. Tóth pedig nyílt színvallást akar: ha
szövetkezet elnöke belehabarodik. Noszty Pál másnap felkeresi a
bebizonyítja Marinak, hogy a Somlyói eset is kitervelt része volt a
bárót, adjon neki hitelt. Kopereczky meg is adja a kölcsönt, de zálogot
hozományvadászatnak, akkor is Nosztyné akar-e lenni.? Nem. S
vesz: a Noszty óraláncán fityegő miniatűrt, amely Vilmái ábrázolja.
Tóihnak hamarosl a kezében a bizonyíték: a Máli nénihez írt levél első
Csakhogy eltelik az idő, harangszókor nincsenek Kozsehubánál, aki
változatának egy része, amelyet a papírkosárból kimentett a rajongó
nyomban Sirommhoz fut az adóslevéllel. Nosztynak Slrommhoz kell
kocsmároslány.
mennie, aki követeli, hogy Feri mondjon le a szolgálatról. Nincs mit
Kopereczkyné Malinkával s Máli nénivel új házassági tervet kovácsol.
lenni: lemondás, búcsúlevél a szép Rozáliának, és Noszty Ferenc
Marit egy jótékonysági élőképhez hívják meg szereplőnek. Hazafelé
huszártiszt csendesen eltűnik Trencsénből. A szerelmes Kopereczky,
Máli néni viszi, s véletlenül Feri is a kocsiba ül. Máli néni rosszul lesz.
amikor a váltó lejár, előáll követelésével: vagy a pénz, vagy övé a zálog:
Maiinka titkon felszedeli a hidal Tóthék felé, így a lány a kórházban
Vilma. Vilma ugyan lenézi a bárót, de tudja, hogy nem válogathat, s
éjszakázik, Feri viszi az orvost Máli nénihez. Aztán besurran a
igent mond. Most már Feri kiházasítása van soron. Máli néni főzi ki a
kórházba, bemegy Mari szobájába, s bár semmi nem történik. Mari
tervet, hogyan lehelne Tóth Marit megszédíieni, mert ennél jobb parti
kompromittálva van. Kitűzik hál a lakodalmat. Az esküvő napján
nincsen a környéken. A lány kezével egymillió forint jár, amit bár­
késik a menyasszony. Mari látva a somlói szüretről írt levelet, elfogad­
mikor megioldhat az Amerikában meglollasodott apa, Tóth Mihály.
ja apja akaratát. A türelmetlen vőlegényt Tóth hűvös szavai fogadják:
Csakhogy a leány sorra osztja a kosarat, csúnyának hiszi magát, akit a
Mari elutazott.
pénzéért kéretnek.
Szétfut a rokonság - elsőnek, dühöngve, Noszty Feri. De aztán megvi­
Tóth Mihály életútját beszéli el a következő fejezel. Három diák
gasztalódik. Elég nagy a világ. Benne sok a szép lány és a gazdag
fogadott örök hűséget egymásnak sok évvel ezelőtt: Tóth Mihály,
hozomány is.
Velkovics György és Siromm Adalbert. A barátságot felnőtt korukban
is megtartották. Kivált Tóth és Velkovics, aki, mikor bécsi nagybátyja
elhunyt, és nagy vagyonát ráhagyta, megfelezte az örökséget barátjá­

124 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A címben az író „Noszly fiú”-nak. nevezi Ferit, s ezzel utal arra, hogy
nem egyértelműen csak léha fiatalember, hanem egy szétágazó
érdekhálózat képviselője: társadalmi típus.
Elózméoyek/liatastörtéQet:
Magyar prózaiörténeti megközelítésben a Jókai-hagyomány folytatója,
de kiszűri Jókaiból, ami annál idejétmúltan romantikus, s azt teszi fő
prózaszervező elvvé, ami Jókainál másodlagos, az epizódelemeket, az
életképet és legfőképpen az anekdotát. Művészete azonban nem állja a
versenyt a XIX. századi nagyepika klasszikusaival, hiányzik
Mikszáthból e regények társadalmi és emberi teljessége, a zárt kom­
pozíció, a lélekrajz és jellemváltozás árnyaltsága és analízise; de a
XIX. század utolsó harmadának Magyarországáról Mikszáth
műveiből kapjuk a legpontosabb képet. Sorra veszi a különböző tár­
sadalmi rétegeket, s akarva-akaratlanul azt vizsgálja, melyik képes
helytállni az országért. Az összes réteg közül leginkább a dzsentri, a
középnemesség foglalkoztatja.
Koiszak/kdetkezés köríilméQyei:
A regény témáját egy hírlap szenzációja adta. Egy milliomos bácskai
polgár lányát kompromittálja egy dzsentri fiatalember, az apa belee­
gyezik a házasságba, az esküvő napján a lányát küllőidre küldi, a
hozományvadász hoppon marad. Mikszáth azonban csak öt év múlva
fogott hozzá a regény megírásához, amiben a századelő magyar
belpolitikai eseményei játszottak fontos szerepet. A Szabadelvű Párt
közel harmincévi kormányzás után, 1904 végén megbukott, majd az
1905 tavaszán megtartott választások eredményeként elvesztette addi­
gi hatalmát. A parlamenti többség a korábbi ellenzéki pártok kezébe
került. A koalíció vezérei azonban nem tudtak megegyezésre jutni a
királlyal, ezért az uralkodó egy pártoktól lüggetlen kormányt nevezett
ki. A hatalomból kiszorított koalíciós pártok a vármegyékre
támaszkodva drasztikus és erőszakos eszközökkel indították meg a
maguk ellenállási harcát. A dzsentriréteg hatalomféltése és önzése a
hazafias és íüggetlenségpárti ispánok beiktatását több megyében
ugyanúgy vagy még durvábban próbálta megakadályozni, mint ahogy
a regényben Kopereczky ellen szervezkedett Bontóvár felhecceit
lakossága. A politikai botrányok által kiváltott megdöbbenés késztette
az írót arra, hogy 1906 őszén belekezdjen regénye megírásába.
Abrazolasmocl/elbeszáesteclin^
Az író a maga közvetlen, kedélyes, az olvasói rabul ejtő modorában
mesél - jóízűen csipkelődve, némi malíciával, mintha nem is igazán
háborodna fel az úri svihákságokon. Messziről indul el, s az egyik
mese szüli a másikai, az egyik epizód vonzza az újabbakat.
I Mikszáth a korabeli dzsentrit két jellegzetes típusban ábrázolta. Az egyik az úr> Don Quijote^, az a dzsentri, aki nem tudja vagy nem
akarja érzékelni az idő múlását, képtelen alkalmazkodni a századv^en kialakulófélben levő polgári életformához. Nem válik parazitává,
annak ellenére, hogy régi vagyona nélkül is ragaszkodni próbál ősi szokásaihoz, (pl. Beszterce ostromát, UjZrínyiás^. A másik típus az^úri svihák^ Ez erköl­
csileg züllött, kártékony szélhámos, aki másokon élősködik (Id.: A Noszty fiú esete Tóth Marival Zét választás Magyarorsza^n).
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
A fondorlatok célja Tóth Marinak és milliós hozományának megka-
parintása.
Tóth Mari: a romantika kellékeivel megrajzolt regényhős - minden
udvarlójára gyanakszik, hogy csak a pénzéért dongja körül.
Mari lelki gazdagságával, magas erkölcsi követelményeivel szöges
ellentétben áll Noszly Feri léhasága, cinizmusa, erkölcsi üressége.
Mikor felsül, megszégyenül, célját nem éri el, a kudarc nem rázza
meg, nem töri össze, sőt még magába szállásra sem készteti: egy váll­
rándítással keresziüllép mindenen, s tovább éli cinikus, kártékony
életét.
Az úrhatnám és erkölcsileg nagyon is ingatag dzsentrivilág ellen­
súlyaként szerepelhetne a regényben a tisztességes polgárság, de
M ikszálhnak erről a társadalmi rétegről hőseiben megalkotott
véleménye ellentmondásos, nem egyértelmű.
Tóth Mihály az egyetlen értékes jellem: egyedül ő mert következetesen
szembeszállni az úri cinizmussal.
^ Kérdés^ és problémakörök:
Az önmagái túlélt vármegyei nemességet állítja pellengérre, a dzsentrit
valósággal szégyenpadra ülteti. Dzsentrihősei kivétel nélkül jellemle-
len emberek, tudatos hitványság jellemzi őket: nemcsak vagyonukat,
hanem régi becsületüket is elvesztették. Az elbeszélő születésüknél
fogva egyenlőnek tekinti az embereket. Ezért háborítja fel a szár­
mazással kereskedés, és ezért becsüli legtöbbre Tóth Mihályt, aki
meggazdagodása után sem változtat puritán erkölcsén. A társadalmi
előrehaladás mindazonáltal meglehetősen kétes színben tűnik lol a
könyv lapjain. Tóth Mihály elhagyja Amerikái, s nemcsak honvágya
miatt, hanem azért is, mert falusi környezetbe vágyódik vissza. Egy
szép napon Pázmár úr, az orvosa elejt egy megjegyzést a gyárak
egészségromboló hatásáról, s Tóth Mihály nem talál más megoldási,
mint üzemeinek bezáratását. Mikszáth elavultnak tartja a hűbériségei,
de nem biztos abban, vajon a polgárosodás boldogabbá teszi-e az
embereket.
Motívumok:
Tóth Mihály alakja az író eszményeit megtestesítő ideáltípussá
lényegül. Nem is a magyar valóságból nőtt ki. Hogy ideális, felvilá-
gosodoli polgár lehessen, Amerikában kelleti élnie két évtizedig.
Társadalmilag tipikus jellemeket ábrázol (pl. dzsentri).
^ A szerző tov^bi ajánlott művei:
Szent P éter esernyője. Tót atyafia!{, J ó palócok^ Új Zrínyiász, A gavallérok^
Beszterce ostroma, Afek ete város, A sípsirica.
125
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
Mikszáth Kálmán
BESZTERCE OSTROMA
K ÉVSZÁM: 1895
MŰFAJ: kisregény
SZERKEZETE: 4 fejezet
EREDETI NYELV: m agyar
FORDÍTOTTA:-
FCXj ALMAK: anekdota, úri Don Quijote
FŐBB SZEREPLŐK; Apolka, Behenczy Pál, Donna Esteik,
Pongiácz István, Tarnóczy Emil
Az első kél rész párhuzamosan fuló cselekményszálai a harmadikban
fonódnak össze, és a negyedikkel fejeződnek be.
I. RÉSZ: ESTELLA
Valahol a Felvidéken, Nedec várában élt Pongrácz István gróf Az volt
a hóbortja, hogy a lovagkort idézte maga köré, legfőbb szórakozása a
hadviselés volt. Mintha megállt volna az idő. Parasztjai köz­
reműködésével hadgyakorlatokat, lovagi tornát, sőt még várháborút is
rendezett. Békeidőben is a középkori szokások szerint zajlott az élet:
udvari káplán, íródeák, várnagy és egyéb tisztségviselők vették körül a
vár urát. Nem hiányozhatott a várúrnő sem. Ezt a szerepel Eslella, egy
volt cirkuszi akrobata töltötte be, akit Pongrácz vásárolt. Estella úgy
lelt, mintha szerelmes lenne a grófba. Hogy a gróf bolond volt-e, ezt
igazán nem volt könnyű eldönteni. Egyszerűen csak nem bírta elvisel­
ni a XIX. századot, s ezért inkább visszamenekült a XVII.-be.
Hamarosan udvari orvosa is lett: az ifjú Behenczy Pál, egy hajdan jobb
napokat látott nemesi család sarja. Behenczynek megleiszell Eslella,
ám a vár ura észrevette udvarlását, ezért az ebédlőasztal mellől a meg­
gondolatlan ifjút eltüntette a süllyesztőben, aki csak Eslella
találékonyságának köszönhette menekülését: a lány belovagoll a falu
szélére, s olt egy paraszlasszonnyal ruhát cserélt, majd egy zsák
krumplit kén, azzal lóra pattant, s visszanyargali. Kiürítette a zsákol,
s a zsákban csempészte ki a bárót a várból. Amikor István gróf meg­
tudta, hogy a várúrnő a fogollyal együtt megszökött, hadat üzent
Besztercének. Mivel amúgy is egész nyáron hadgyakorlat volt, másnap
reggel már el is indult a sereg.
II. RÉSZ: KEDELYES AT\AFIAK
Zsolna városában három Trnowszky testvér élt: Péter, György és
Gáspár. A három testvér azonban gyűlölte egymást. Péter gazdag
viaszkereskedő volt, nőtlen. Gáspár a juhtenyésztésből gazdagodott
meg. Háromszor nősült; egy fia született: Miloszláv. György orvos lelt,
szegényen halt meg, és egy árvát hagyott maga után: Apolkát. Apolka
126 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
gyönyörű lány volt, s a szegény doktor halála után megindult a vita a
kél Trnowszky testvér közölt, hogy kinek a gyámságába kerüljön a
kislány. Az árvaszék - mivel a testvérek nem tudtak megegyezni -
KJivényinek, az írnoknak ítélte a lányt. Az írnok abban reménykedett,
hogy a két nagybácsi egymással vetélkedve fogja megajándékozni min­
den jóval unokahúgukat, de ehelyett egyáltalán nem törődtek vele.
Nehéz két év következeit, Apolka alig kapott enni, az összes cseléd­
munkát vele végeztették. Később Péter és Gáspár megállapodott: egy
fél évig egyikük, újabb fél évig másikuk viselte a gondját, egymásra lici­
tálva. E fordulat némileg javított a kislány sorsán. Közben Gáspár
magyarosította a nevét. Fia, Miloszláv, akit most már Tarnóczy
Emilnek hívnak - beleszeretett Apolkába, és a lány viszonozta érzé­
seit. Szerelmük kitudódott, ezért mennie kellett. Újra KJivényiékhez
került. Klivényiné halála után a férj szemet vetett rá, ezért Apolka
megszökött. A polgármester hajdúja talált rá éjszaka, s vitte be a
városházára. Reggel a polgármesternek jelentették, hogy Pongrácz és
hadserege közeledik a városhoz.
III. RÉSZ: A TÚSZ
A zsolnaiak kieszelték a lehelő legjobb megoldási: túszként felaján­
lották Apolkát. Tervükhöz vándorszínészeket is felfogadtak, hogy
minél hitelesebb legyen a város küldöttségének behódolása. Ez sike­
rült is: Pongrácz elfogadja a túszt. A lány ezalatt gyönyörű hajadon-
ná fejlődön.
A várban tehát újra van úrnő. Pongrácz lesi minden gondolatát, elhal­
mozza kedvessége minden jelével; beleszeret. Még párbajozik is érte,
ahol súlyosan megsebesül, és három hétig hánykolódik élet és halál
közön. Majd ügyvédei hívat, hogy adoptálja Apolkát. Az ügyvéd azon­
ban nem más, mint Tarnóczy Emil. Emil megkéri a lány kezét, amién
Pongrácz tömlöcbe vetteti a vakmerő ifjút. Kurka ügyvéd - akit Emil
helyellesítell - egy várból kidobott levélkéből értesül a történtekről, és
barátja megmentésére indul.
IV RÉSZ: AZ EJ
Kurka úr újra elment Nedecre és közölte: a pallosjog jogtalan alkal­
mazójának halál jár. Az ügy híre eljut egészen az országgyűlésig.
Pongrácz a betegsége után lábadozóban, hivatalos kérésre sem adja ki
Tarnóczyt. Egy föld alatti járaton keresztül szabadítják ki az ifjút.
Pongrácz állapota napról napra rosszabbodik. Hallucinációi vannak,
éjjel nem alszik, fel-felriad és segítségért kiált, néha nappal is lefut az
udvarra, egyszer ruha nélkül. Egyre fogy, már nincs emberi formája.
Tarnóczy eközben megtalálja Estellát, megveszi Behenczyéklől, hogy
túszt cseréljenek. Blázy polgármester megírja Pongrácznak, hogy jön­
nek Apolkáért. Pongrácz elbúcsúzik Apolkától, az asztalossal diófa
koporsói csináltat, agyonlöveii kedves lovát, Waterlooi, majd meg­
mérgezi magát. Mire a küldöttség megérkezik, a gróf már halott. A
Vágvölgyi Lap adja hírül Apolka és Emil esküvőjét.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Elfedi a lényegei, az alcím viszont egyértelműen arra utal, hogy
jellemközpontú műről van szó: „Egy kiÜönc em ber története" - ez z meg­
jelölés egyrészt esettanulmányt ígér, másrészt fölveti a kérdési: kihez képest
különc a hős, és miért? Erre a kérdésre csakis a mű egésze ad választ.
ElózméQyek/hatástörtáiet:
Az 1840-es években Eötvös József regényeiben már megjeleni a 19.
század egyik legfontosabb ábrázolási módja, a realizmus, ez azonban
inkább csak elszigetelt kitérő, folytatás nélküli kezdemén)^ezés maradt.
Jókai működése hosszú időre eltérítette a magyar regényt az Eötvös
állal megkezdeti úttól, s a 19. század második felében regényirodal­
munk a romantika jegyében bontakozott ki. A magyar széppróza
Mikszáth művészeiben szakadt ki Jókai romantikájának bűvköréből,
és fokozatosan közeledett a realizmus felé.
Koiszak/keletkezes körülméoyei:
A Bevezetésből és Nagy Miklóshoz, a Vasárnapi Újság szerkesztőjéhez írt
nyílt levélből tudunk meg legtöbbet a keletkezés körülményeiről.
Eszerint az írónak egyik képviselőtársa mesélte el bolondos őse, Pongrácz
István históriáját. Mikszáth a család beleegyezésével írta meg a történetet,
amelyhez azonban sokat hozzátett az írói fantázia segítségével.
Abrazol^od/elbeszáéstedmika:
Stílusa romantikus és realista. Hangneme az élőbeszédhez közeli,
anekdolázó. A főhőst leszámítva egyetlen sokoldalúan ábrázolt
jellemet sem találhatunk a könyvben; a többi szereplő anekdotikus
vázlalszerűségél az is fokozza, hogy őket többnyire kívülről látjuk.
Csakis a bolond grófnak van egyéni nyelve.
Konfliktusok:
A regény világában az eszmék és a valóság ellentéte a fő téma. Mikszáth
azt kutatja, hogy milyen szerepel tölthetnek be a magasrendű
eszmények a századforduló felé közeledő magyar társadalomban.
Pongrácz nemcsak más, hanem különb is, mint a jelenben élő dzsent­
rik többsége, különb, mint környezete. A regény világában egyedül
neki van kiforrott értékrendje, egyedül ő cselekszik következetesen.
A spanyol Cervantes híres regényének főszereplője és Pongrácz István
közöli sok közös vonás fedezhető fel, de lényeges különbségek el is
lávolíiják őket egymástól. A spanyol Don Quijote minduntalan egy
józan, kegyetlenül valóságos világba ütközik, s halálos ágyán megrendítő
módon vallja be önmagának élete kudarcát. A magyar Don Quijote ezzel
szemben nyugodtan éli a maga különc, rögeszmés életét. Hóbortjait
IA kiegyezfö ekő e'veiben indul el a főváros azon az úton, hogy európai nagyváros legj'en. Itt akar Mikszáth író ^ újságíró lenni. De sokáig
hiába. Olyan nyomorban élnek, hogy felesbe, Mauks Ilona belebetegszik a szegénységbe. Erre Mikszáth kierőszakolja, hogy váljanak el,
menjen vissza a szeretett nő a jómódú otthonba. Es majd évek múltán, a már országos hírű, jó jövedelmű író újra elmegy leánykérőbe, és akkor már öröm~
mel adják hozzá feleségül egykori feles%ét. Olyan ez, mint egy Mlkszáth-anekdota.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
kímélik, valósággal megbecsülik, cinkosa az egész vármegye. A regény
cselekménye voltaképp abból alakul ki, hogy az egész környék
közreműködik Pongrácz bolondságaiban, mindenki a kezére dolgozik.
^ Kérdés^ és problémakörök:
A XIX. századi irodalom sajátos és meghatározó hőse az időből kieseit
ember, a felesleges ember, a modern Don Quijote. Elméleti szinten a
hőstípus megjelenését és értékelését Turgenyev fogalmazta meg
H amlet és Don Q uijote című tanulmányában. Az orosz író kritikusan
szemléli a tépelődő, vívódó intellektuel ( = értelmiségi) alakját, aki
értelmi képességeit képtelen a gyakorlatban megvalósítani. Az európai
kultúrtörténet és emberfelfogás egyik legfőbb megtestesítője helyeit
(Hamlet) Don Quijote-i állítja követendő példának. Elutasítja a
spanyol lovaghoz kapcsolódó addigi értelmezéseket, s rehabilitálja
Cervantes hősét. Don Quijote - Hamlethez viszonyítva - keveset tud,
de azt tudja, mi az élet értelme, s a meditáció helyett a cselekvést
választja. Erkölcsi felfogását és értékrendjét nem illeszti hozzá a vál­
tozó időhöz. A magyar irodalomban a század második felében lépnek
színre a megkéselt hősök: az öreg Toldi, Hübele Balázs (Arany László:
A délibábod hőse című verses regény), a századforduló novellisztikájá­
nak szereplői és elsősorban Mikszáth alakjai tartoznak ebbe a sorba.
Pongrácz gróf, Görgey alispán. Zrínyi Miklós reinkarnációja ugyanan­
nak az embertípusnak. Közös jellemzőjük, hogy nem fogadják el a
második világ, az indusziria, a haszonelvűség, a technokrácia
törvényeit. Feleslegesnek és nevetségesnek mutatkoznak a polgári tár­
sadalomban, s Mikszáth szatirikusán is ábrázolja léblábolásukal egy
számukra idegen, ám törvényszerűen létrejövő közegben. Nem kérdő­
jelezi meg viszont Mikszáth a különcök állal vallott erkölcsi- és
éleielvekei: vannak olyan értékek, melyek nem függvényei az időnek és
a világ változásainak - tisztesség, becsület, erkölcs, helytállás. A sza­
tirikus látásmódhoz ezért az elégikus felhang is társul.
A regényben a későn született ember belső széthullását ábrázolja az
író, hőse egyúttal a magyar főnemesség eszelős maradiságát, a
kiüresedett középkori szokásokhoz való görcsös ragaszkodását hivatott
példázni. Pongrácz különc vagy bolond? - merül fel a nyitva hagyott
kérdés. Mivel magyarázható az, hogy Pongrácz gróf fölötte áll
környezetének? Erkölcsi megnemesedése főként abban áll, hogy az ő
vágyai lúlvezeinek a pillanatnyi érdekek kisszerűségén. Torz formában
ugyan, de joggal érzi, hogy földhözragadt a világ, amelyben él.
Motívumok:
A regény főhőse a „magyar Don Quijote”, Cervantes regényalakjának
honi megfelelője. Pongrácz irodalmi előképe Don Quijote. Nem
véletlen, hogy a várúr a cselekmény során ajándékba kapja Cervantes
regényéi, melyei mély megrendüléssel olvas.
^ A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Szent P éter esernyője, Tót atyafia!{, A j ó palóco){, Új Zrínyiász, A ga va l­
lérok^, A Noszty fi ú esete Tóth Marival, Afek ete város, A sipsirica
A
127
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Mikszáth Kálmán

SZENT PÉTER ESERNYŐJE

k ÉVSZÁM: 1895
MŰFAJ: kisregény
SZERKEZETE: 5 rész
EREDETI NYELV: m agvar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: anekdota
FŐBB SZEREPLŐK; János pap; G regorics Pál, Veronka,
Wibra Gyuri
1. RÉSZ
Új pap érkezett Glogovára, és beköltözött a papiakba. Megérkezett
Billeghi Máté Veronkával, és János pap (mert így hívták az új papot)
kiment fogadni Mátét, de hamar látta, hogy rossz hírrel érkezett. Máté
lepakolt, megmutatta a papnak a húgocskáját is és a többi örökséget,
azután pedig elmondta neki, hogy az édesanyja meghalt. János -
amikor meghallotta a szomorú hírt - elment imádkozni.
Imádkozás közben eleredt az eső. János rohant haza (mert féltette a
kislányt, akit a ház előtt egyedül hagyott), és meglátta a kosarat. Csodák
csodájára talált felette egy fakó piros esernyőt is. Gyorsan bevitte a
gyereket a házba. Lassacskán az a hír terjedt el Glogován, hogy Szent
Péter tette Veronka Ibié az esernyőt. Jánost egy idő után már az
esernyővel hívták a temetésekre, és a második „esernyős” temetésen fel is
támadt az az ember, akit temettek. Ennek elterjedt a híre az egész világ­
ban, és már mindenhonnan jöttek, hogy csodájára járjanak, és a varázs­
latos esernyő alatt esküdjenek meg. Nagy jövedelem volt ez Jánosnak, és
így a kis Veronkáról is tudott gondoskodni.
3. RÉSZ
Telt-múlt az idő, Gyuriból sikeres ügyvéd lett. Kiderült, hogy az apja
pénze valószínűleg valamelyik külföldi bankban van, és az arról szóló
elismervény pedig a régi ütött-kopott esernyő nyelében lehet. Gyuri
kinyomozta, hogy az esernyőt elárverezték, és egy bizonyos fehér zsidó
vette meg. Később kiderült, hogy a fehér zsidó nem más volt, mint
Müncz Jónás. Gyuri sajnos nem találta meg itt a keresett esernyőt.
Elmagyarázta azonban, hogy nézett ki, és Münczné esküdözött, hogy
azt látta férjénél, amikor az utolsó útjára indult.
Gyuri már éppen elkeseredett, amikor Münczné Mórichoz, a fiához
küldte őt. Móric mindent elmond, és kiderült, hogy a szálak Glogovára
vezetnek; az öreg Jónás tette évekkel ezelőtt egy ázó kisbaba feje fölé a
piros esernyőt.
Gyuri már éppen indult volna Glogovára, amikor kidobolták, hogy
elveszett egy fülbevaló, és a becsületes megtaláló jutalmat kap. Vannak
még csodák; éppen Gyuri találta meg. Egy bájos lány, a glogovai pap
húga, vesztette el a fülbevalót. Veronka az asszonysággal utazott, és a
piacon megbokrosodtak a lovaik, tönkrement a kocsijuk. Mivel Gyuri
úgyis Glogovára készült, felajánlotta, hogy elviszi őket.
Am késő volt már az induláshoz, Mravucsán úr, a polgármester ott tar­
totta őket éjszakára.
4. RÉSZ
Wibra Gyuri és Veronka is Mravucsánéknál vacsorázott. Jól elbeszél­
gettek, és a társalgás közben szóba került az esernyő. Elmesélték
Gyurinak az esernyő történetét és a Szent Péterről kialakult legendát.
Gyuri fejében összeállt a kép, hogy az esernyőt az öreg Müncz Jónás
tette Veronka feje fölé, nem pedig Szent Péter, de nem mondta el.
A lány elmesélte, hogy a glogovai templomban vigyáznak az esernyőre,
és ereklyeként tisztelik, az esernyő a lány hozományát képezi. Gyurit
nagyon feldúlta a hír, de nem árult el semmit.

2. RÉSZ
5. RÉSZ
Még régebben élt Besztercebányán egy Gregorics Pál nevű ember. Senki
A glogovai út elég zötykölődős volt, és eltörött a kocsijuk tengelye.
sem szerette őt: ő azonban be akarta bizonyítani a világnak, hogy értékes
Gyuri elment nyújtófát vágni. Egyszer csak kiáltásokat hallott: egy
ember. Kém lett, és elég tekintélyes vagyonra tett szert. Volt egy ütött-
ember volt a hasadékban, de Gyuri kimentette. Kiderüli, hogy János
kofjott, régi piros esernyője, amit mindig magánál hordott; az emberek
pap volt a bajba jutott ember, Veronka bátyja. A pap megkérdezte
ezt hóbortnak tekintették. Gregoricsnak volt egy házvezetőnője, akit
Gyurii, mit kér cserébe azért, hogy megmentette az életét. Gyuri nem
Wibra Annának hívtak. Született is egy gyermekük: a kis Wibra Gyuri.
tétovázott, hanem azt mondta: „Veronka kezét”. De eközben Veronka
A pletykák miatt titokban tartották a gyerek származását. Gregorics
megtudta, hogy ő csak egy eszköz az esernyő megszerzéséhez.
továbbra is magánál hordta a piros esernyőt, és Gyurit az iskolában is
Szlolarik és Gyuri megnézte az esernyői, és kétségbeesve tapasztalták,
csúfolták emiatt. Gyuri Szegeden tanult. Gregorics Pál egyik nap rosszat
hogy nem a régi nyele volt rajta. Megtudták, hogy a régi nyelét elégette
álmodott, és úgy érezte, meg fog halni. Meg is íratta a végrendeletét.
Adameczné, a házvezetőnő, mert gyógyító hatást tulajdonított az így
Halála előtt Gregorics a legnagyobb titokban befalaztatott Gyuri kis
nyert üszögnek. Gyuri ráébredt, hogy valójában szereli Veronkái, és
házikójába egy üstöt. Mivel nem gyógyult meg az úr, és már nem tudott
csak a lány a fontos neki, de eközben Veronka eltűnt. Az egész falu a
beszélni halála előtt Gyurival, az örökségét sem tudta átadni. A pénzre
lány keresésére indult, de Gyuri találta meg, és mindent elmondott
éhes testvérei kutatni kezdenek az elrejtett vagyon után. Gyuri pedig
neki. Veronka megbocsátott, és összeházasodtak a szerelmesek.
ügyvédnek tanult, hogy legyen pénze.

128 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A cím a Glogován ellerjedt legendát idézi, amely szerint maga Szent
Péter tette volna az esőben ázó kislány Ibié az esernyői. A regény
központi motívuma az esernyő, mely hatalmas vagyon rejtekhelye.
Előzméayek/liatástörtéDet*
Mikszáth első írói sikere után a tót és palóc elbeszélésekben kimunkált
úton haladt tovább. Felhasználta ezután is ifjúkora élményvilágát, de a
rövidebb lélegzetű írások helyett nagyobb terjedelmű novellák és
regények kerültek ki tolla alól. Legfőbb szerkesztő elve, hogy alkotá­
saiban az eredetileg szerény eseményt feldúsítja, ekkor született:
kitérőkkel, betétekkel, anekdoták közbeiktatásával közeledett a nagy­
novella, a kisregény irányába. Folytatásokban, előre átgondolt szigorú
terv nélkül alkotta írásait, gyakran a pillanatnyi ihletre hagyatkozva.
Eddigi novellalípusa ebben a művében emelkedett regénnyé.
Koiszak/keletkezes körülméQyei:
A kiegyezést követően, különösen 1875 után bírálták a fiatal írók a
dzentri-Magyarország hamis idilljél, álrom antikájál. A lár-
sadalomábrázolás, a lársadalombírálat szándéka hatolta ál a századvég
epikus termését. Nem a regény, hanem a novella lelt ennek a korszak­
nak a vezető műfaja az epikán belül, s e műfaj a századfordulóra érett
klasszikussá Magyarországon. A regény a hetvenes évek vége felé
lehanyatlott, Jókai nimbusza megfakult, s Mikszáth is a kisepikái
műfajokban jeleskedett inkább.
Ábi^lasmod/elbeszdéstechm^
Évszázadokon ál formálódott magalarlásokal, élelelvekei, életfor­
mákat mutat be ez a Mikszálh-könyv. A színhely a Felvidék, az író
szűkebb pátriája, zömmel szlovákok lakta falucskákkal.
A kisregény öl része közül az első Bélyi János csodás meggazdagodását
meséli el, a második a különc Gregorics Pál élettörténetét. A harmadik­
ban a kél cselekményszál összekapcsolódik, a fiatalok (Veronka és Wibra
György) bonyodalmak után, az ötödik rész végén egymásra találnak.
A szerkezet, a két összefonódó ág számos epizódot fűz magába. Kevés
ponton alakít ki jelenetet az író, inkább elbeszéli, felsorolja és csak
néhány vonással rajzolja meg az életutak mozzanatait.
A mű szereplői csupán zsánerfigurák, csak egy-egy életelv, körmönfont
okoskodás megszólaltatói.
Mikszáth úgy mesél, hogy azonnal bevonja az olvasói, közös ismerősként
kezel mindenkit. A megnevezésekkel és megszólításokkal pedig azonnal
jellemeket is vázol, társadalmi-emberi viszonyokat is jelez, és legfőkép­
pen a különösségei, a megkülönböztető sajátosságot ábrázolja.
A stílusban számos elem ötvöződik, legfontosabb mozzanataként a
népi kifejezésmód az irodalmiság rangjára emelkedik.
Kevés írónál játszott olyan fontos szerepet a születés helye, mint nála. Szülőföldjének sajátos színeit, tájait, hangulatait élete v^éig maka­
csul őrizte Legjobb műveinek színtere a Felvidék, ^a görbe országi. Ennek hegyekkel zsúfolt földjén két nép, a magyar k a szlovák, két nyelv
é kultúra keveredett egymással.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, lnfo@dft.hu, www.dfl.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Kérdés és problánakorök:
Kiléphet-e az ember a pénz, a szegénység hatalmából.'’ Meg lehet-e
szabadulni a sorsokat átalakító, jellemeket romboló anyagiasságtól.?
Hiszen mindent behálóz a pénz.
Veronka sorsa azt tanúsítja, hogy mégiscsak felébredhet a szándék az
emberekben. A legmélyebb nyomorból, a legteljesebb kilátásialanság-
ból is van kiút: Bély Veronika és a bátyja így menekül meg.
Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza, hogy ha meg­
van a pénz, akkor annak elrejtése és megtalálása is súlyos terhet jelent.
Konfliktusok:
A mű alapkonfliktusa: az élet csaknem minden területén az anyagiak
és a lelki értékek küzdenek egymással, a kétféle szegénység és gaz­
dagság váltakozása áll mindenek hátterében.
Veronka sorsa azt tanúsítja, hogy valamiféle csoda folytán mégiscsak
felébredhet a segítő szándék az emberekben.
Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza, hogyha meg­
van a pénz, az is gondot okoz. Gregorics alapvetően szeretetre vágyó
ember, de imádott kisfiát nem vállalhatja az emberek, főként az örökség­
re éhes rokonok előtt, csak ritka pillanatokban élvezheti a szeretetet.
Wibra György ifjúvá érve megismeri a munka és a siker örömét. Csak
akkor éri el a boldogságot, ha elvész a hozomány.
Motívumok:
Mikszáth fintora: a glogovai nép a zsidó Müncz Jónást véli Szent
Péternek, és ezt a legendát még a püspök is szentesíti.
A műben egy csoda szemtanúi vagyunk, egy legenda képződését
meséli el az író. Ennek központi motívuma a piros esernyő.
A legenda-babona-csoda molívumsor a mű több epizódjában is meg­
jelenik: a Liskovina növényeihez fűződő hiedelmeket az ifjú pár
utazása során, a hangulati keret részeként ismerjük meg. Mravucsánék
vacsoráján a feldöntött poharak érzékeltetik a fiatalok összetartozását;
Veronka virágnyelven jelzi Gyurinak, hogy elfogadja udvarlását, végül
a „három égő üszög” babonája kell ahhoz, hogy Wibra György meg­
szabaduljon lelki terhétől, a Wronka szépsége iránti vakságától.
A szerző tov^bi ajánlott művei:
B eszterce ostroma, Tót atyafiak^, Aj ó palócokj Új Zrtnyiász, A gavallérod,
A Noszty fi ú esete Tóth M arival, Afek ete város, A sipsirica.
129
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
Arthur Miller
AZ ÜGYNÖK HALÁLA
h ÉVSZÁM: 1949
M ŰFAJ: középpontos dráma
SZERKEZETE: 2 felvonás
EREDETI NYELV: angol
FORDÍTOTTA: Ungvári Tamás
FOGALMAK: középpontos dráma, magvető-jelenet
FÓHB SZEREPLŐK; a No, Biíf, Charky, H appy Linda,
WillyLoman . Később Willy Charley irodájába érkezik. Jenny, a titkárnő kéri, hogy
I. FELVONÁS
Willy Loman, az ügynök érkezik haza. Hatvanéves elmúlt. Bostonba
indult, de fáradtnak érezte magát, és visszafordult. Linda, a felesége
arra kéri, hogy beszéljen a főnökével, adjon neki New \brkban
munkát. Két fiuk van, Happy és Biff B iíf 35 éves, és hosszabb távoliét
után most tért vissza a szüleihez. Egy farmon dolgozott heti 28 dol­
lárért. Pénze nincs, állandóan váltogatja a munkahelyeit. Happy két
évvel fiatalabb. Ö is magányosan él. Sűrűn váltogatja a nőit. Egy üzlet­
ben dolgozik, s heti 70 dollárt keres. Biff úgy érzi, hogy elpocsékolta az
életét, kamasz maradt. Happy se látja túl derűsen helyzetét: egyszer
talán igazgatóhelyettes lehet. Vállalkozásokról ábrándoznak. Biífnek
eszébe jut Olivér, akinél ifjan dolgozott, s aki azóta nagyon feltört.
Hátha adna kölcsön 10-15 ezer dollárt vállalkozásra. Igaz, Biífnek
ellopott kosárlabdák miatt kelleti a cégtől távoznia.
Míg a fiúk tervezgetnek, az apa a múltba képzeli magát, és a fiúk is
feltűnnek fiatalon a színen. W illy azt tervezgeti, hogy majd saját
üzlete lesz, s hogy nyáron majd a fiaival járja be a városokat. Biffbarát-
ja. Bemard érkezik matematikát tanulni a fiúval, aki bukásra áll
érettségi előtt. Biff egyébként tehetséges labda játékos, valóságos sztár a
barátai között. A fiúk távozta után a szülők a nyomasztó anyagi gon­
dokról, a törlesztési részletekről beszélnek. Willy alig keres, más ügy­
nökök ügyesebbek, s őt a háta mögött rozmárnak csúfolják. A két
ember szeretetéről biztosítja egymást, s közben a jelenet áttűnik a Nő
és W illy párbeszédébe. A Nő az ügynök bostoni szeretője.
Visszatérünk a fiatal szülőkhöz: most B ili hibáit sorolják, majd áttűnik a
kép a jelenbe: Happy jön az apjához a konyhába. ígéri, hogy eltartja,
vonuljon vissza, de az apa elhárítja: még a fiúk se vitték semmire.
Charley érkezik a szomszédból. Leül az ügynökkel kártyázni. Sokadszor
hívja magához dolgozni, de most is tagadó választ kap. Az anya beszél­
get a fiaival. Tisztán látják, hogy az apa teljesen kimerült. Az anya azt is
tudja, hogy nemcsak a havi fixét vonták meg, s hogy nem tud semmi
üzletet kötni, hanem hogy Charleytól könyörög ki heti 50 dollárt, s azt
adja oda kereseteként. A fiai semmire se vitték, s még bántják is, pedig ez
az ember az egész életét a fiaira tette: az ő kezükben van az élete. Hiszen
öngyilkosságra készül. Azért karambolozik annyit a gépkocsival.
130 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
II. FELVONÁS
Másnap délelőtt. W illy sokat aludt, most kávézik. A fiúk már
elmentek, s estére meghívták apjukat vendéglői vacsorára. Willy indul
a főnökéhez. A felesége figyelmezteti, hogy előleg is kellene: kétszáz
dollár kihúzná őket a bajból, s akkor 25 év után az utolsó házrészletet
is kifizethetnék.
Willy kérése nem talál meghallgatásra: nincs számára semmi munka.
fogadja őt az éppen ott tartózkodó Bemard. Bemard sikeres ember, s
már két fia is van. Willyt megint az kezdi foglalkoztatni: mi a titok,
másnak miért sikerül.'* Biffre terelődik a szó: miért bukott meg 15 éve.?
S miért roppant össze.? Bemard nyomozna: a fiú az apjához utazott a
sikertelen vizsga után Bostonba, s összetörtén tért vissza, akkor adta
Ibi. Willy elhárítja az érdeklődési: ő nem tud semmiről.
Charley jön whiskyvel, Bemard megy a vonathoz. Willy bevallja, hogy
kirúgták, lehetetlen helyzetben van. Charleynál mégsem hajlandó dol­
gozni, képtelen lenne rá. Megkapja a szokott pénzt meg a kért több­
letet is az életbiztosításra. Azzal búcsúzik, hogy Charley az egyetlen jó
barátja.
A vendéglőben vagyunk, Happy meglollasodolt öccsét ünnepli. De
Biíf nem vágyik társaságra, elege van a hazugságokból: ő nem ügynök,
hanem kifutó volt Olivérnél, aki nem fogadta őt. Az érkező Willynek
Biff az igazat szerelné elmondani, de Willy is az igazai közli: kidobták
az állásából; nem tudja, mit mondjon a feleségének.
A bostoni szállodaszobában a Nő kombinéban, az ajtón folyton
kopognak. Willy a Nőt a fürdőszobába tuszkolja, majd ajtót nyit: Biff
áll olt, a bukás hírével érkezett. A fürdőből a Nő nevelése hallatszik.
Willy lelepleződik, a fiú zokogni kezd: apja hazug és képmutató, aki
más nőnek adja anyjuk harisnyáit, s a fiú elrohan a bőröndjével.
Üres a konyha, a fiúk érkeznek haza. Anyjuk kifakad: kegyetlenek
voltak apjukkal, aki most a kertben zöldségei ültet. Willy közben
Bennel beszélget egy óriási, húszezer dolláros üzletről, amit a biz­
tosításért lehet kapni. Ben érdekes megoldásnak tartja, s eltűnik. Biff
búcsúzna: elmegy örökre. Willy kezel sem akar adni. Nagy vita bon­
takozik ki. Biff elmondja, hogy örökös hazugságban éllek, ő csak egy
tucatember, és mindannyian azok, majd zokogva apjára borul. Willy
felragyog: ez a fiú szereli őt. Megnyugodni látszik a család, aludni
térnének, de az apa még kimegy sétálni. Ben helyesli a tervét: a
húszezer dollárral Biff sokra viheti. Ben eltűnik ismét, Willy reszket a
félelemtől, hogyan is csinálja, majd egy induló és elrohanó kocsit hal­
lani az utcán.
A Rekviem a temetés utáni jelenet. Linda marad egyedül a sírnál,
búcsúzik és sír: miért tette ezt a férje, hiszen kifizették a ház utolsó
részletét, és az a ház mégsem lesz az otthonuk.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Om
„Magánbeszélgetések^ két felvonásban, s egy rek yiem “ - ekképpen jelöli
meg műfaját a darab alcíme. Miller meghatározása utal a XX. századi
dráma döntő változására, arra, hogy a történelmet alakító hősök helyét
mindennapi emberek váltják fel a színpadokon.
O'Neill és Tennessee Williams mellett az amerikai drámairodalom leg­
jelentősebb alakjaként jegyzi az irodalomkritika Arthur Millert.
Drámairodalmi kötődései Csehov, Shaw, Brecht, de legmeghatározób­
ban Ibsen felé mutatnak. Első komoly sikerét a tengerentúli szín­
padokon is igen népszerű ibseni technikát alkalmazó Édes fia im m k
köszönhette. A világhírnevet azonban Az ügynök halála hozta meg
számára. Sikeres bemutatója után nem sokkal megkapta érte a Pulitzer-
díjat és a New York-i Drámakritikusok Szövetségének díját is. Azóta is
ez legnépszerűbb drámája, életművének kiemelkedő értéke. Szigorú
moralistát mutat első írói korszakának termése; olyan írót, aki kriktiku-
san szemléli álmodozó, önmagukat áltató hőseit. Az ügynök
történetében teremti meg legerőteljesebben az élettől megfáradt kisem­
ber típusát, aki kénytelen szembesülni élete hazugságaival, s tragikusan
leszámolni velük. Személyiségük válságos önvizsgálata rokonítja korai
tragédiáinak hőseit: Joe Kellert az ÉdesJtaimbó\ (1947), John Proctort a
Salem i boszorkányokbó\ (1953), Eddie Carbonét a Pillantás a hídról
történetéből (1955), valamint Willyt és Biliét/Íz ügynök haláláhó\.
Koiszak^eletkezés körülmoiyei:
A múlt század végének polgári drámája indította el a folyamatot, amely­
ben az új típusú drámai hősök cselekvési lehetőségei magánéletükre
szűkülnek le. Pusztán saját személyiségük lölött rendelkezhetnek, s
efölött sem igazán, hiszen magatartásukat, sőt szemléletüket is a tár­
sadalmi normatíva határozza meg. S ha nem tudják teljesíteni a tár­
sadalmi elvárást, Willy esetében az érvényesülést, akkor deviáns maga­
tartásokba kényszerülnek. Az ibseni hagyományokat a XX. századi
amerikai társadalom feltérképezéséhez felhasználó drámaírók számára
ezért vált kedvelt témává a drog, az alkohol, a szexuális szélsőségek, s
mindenekelőtt a valóságos létet megszépítő hazug álmodozások világa.
Legnagyobb nehézségük, hogy a kisembert tragikus hőssé alakítsák.
Törekvésük ritkán oly sikeres, mint Miller ügynöke.
Ábrazolasmod/elbeszáésteclimka^
Az ügynök drámájának legfőbb jellegzetessége Willy valóságos és
álomvilágának egymásba villanása a különböző időszintek váltogatása,
a reális és a szürreális elemek keveredése. Miller itt az expresszionista
színház eredményeit kamatoztatja. Játéktere nem pusztán keret, hanem
meghatározza a játék stílusát is. „Amikor a cselekmény a jelent ábrázol­
ja, a színész tekintetbe veszi a képzelt falakat - a házba mindig a bal
oldalon lép be. De a múltban játszódó jeleneteknél ezek a falak leom­
lanak, és a szereplők a falon át járkálnak az előtérbe” - írja a bevezetés
A sikeres szerző magánéletében válságokat élt át, 1956 júniusában elvált feles%étől, majd nem tétovázott sokáig, hiszen még a hónap v^én
nőül vette a század szexszimbólumát, a platinaszőke Színésznőt, Marilyn Monroe-i:, aki Miller kedvéért a zsidó vallásra is áttért.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
szerzői instrukciója.Willy Loman a drámai középpontban áll. A többi
szereplő a hozzá való viszonyban ragadható meg.
Konfliktusok:
Miller tragédiájában az érzelmi és ösztönös kötelékekkel összetartozó
családból, a létezés ősformájából kilépő ember kerül konfliktusba a
közösségi elvárásokkal. Harold Clurman az „amerikai álom elleni
támadásnak” nevezte Miller darabját. Willyt az érvényesülés kötelező
életprogramjának parancsa hajtja, a karrier ugyanis nemcsak egziszten­
ciális biztonságát, de társadalmi megbecsülését, sőt szerettei elismerését
is kiváltaná. Egyszóval értékes emberré tenné. Az ügynök azonban
sikertelen ember, és képtelen szembesülni ezzel. Képtelen ténylegesen
befutni a vágyott karriert, ezért képzeletében teremti meg saját sikeres és
elismerésre méltó pályaképét, annak szimbólumaival együtt.
Alomvilágában újra és újra felbukkan a bátyja. Ben, az amerikai álom
megtestesítője, Willy ellenpólusa, aki 17 évesen vonult be az alaszkai
rengetegbe, és néhány év múltán gazdagon jött ki onnan. Willy azonban
más alkat. Részletre vásárol házat, autót, de még mosógépet is. A rész­
letek visszafizetésével telik élete, s ez folytonos kiszolgáltatottságban
tartja. Sikertelenségét hazug önáltatással ellensúlyozza és terjeszti ki ezt
idősebb, tehetségesebb fiára, Biífre is. Illuzórikus pályát szán a fiúnak,
aki képtelen teljesíteni a túlméretezett feladatokat, élete vakvágányra fut.
Ő azonban képes szembesülni saját maga és apja jelentéktelenségével, s
ez okozza a darabon végig érezhető feszültséget kettejük között.
Szembenállásuk - háromfelvonásnyi késleltetés után - végül a drámai
tetőponton robban ki. Biíf rákényszeríti apját, hogy az szembesüljön
végre saját értéktelenségükkel, és számoljon le hazug illúzióival, ám
kísérlete elkésett, Willyt már nem lehet kimozdítani maga teremtette
álomvilágából, végleg elvesztette már valóságérzékét.
2 Kénlés^ és problénakorök:
Azt kívánja megmutatni, mi történik, amikor a megegyezésen alapuló
értékek hiányoznak a világból. Vizsgálja, hogy Willy Lomannek miért
nem sikerült beteljesítenie az amerikai álmot: a gyors meggazdagodást, a
jóléthez vezető gazdasági sikert, és miért nem sikerülhet ez fiainak sem.
Az ügynök ereje már nem elég arra, hogy leszámoljon hazugságaival és
megváltoztassa életét, arra \fiszont igen, hogy eldobja azt. Öngyilkos lesz
a családot megváltó önfeláldozás reményében. Sorsa azonban épp azért
tragikus, mert nemcsak élete, halála is értelmeden.
Motívumok:
Az ormótlan táskáit cipelő, megtört tekintetű és tartású ügynök alakja
jelképpé vált az utóbbi fél évszázad színjátszásában.
m A szerző további ajánlott művei:
Édes fia im , S alem i boszorkányok, Pillantás a hídról
131
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Moliére
A FÖSVÉNY
K ÉVSZAM; 1668
M ŰFAJ; vígjáték
SZERKEZETE; 5 felvonás
EREDETI NYELV: francia
FO R D ÍT O nAiIU jé G yula
FOGALMAK: farce, Grande Siecle, helyzetkomikum, jellem"
komikum
FŐBB SZEREPLŐK; Amelm, Cléante, Eliz, Fecske, Fruzsina,
Harpagon, Jakab, Marianna, Valér
I. FELVONÁS
Eliz, Harpagon lánya szerelmes Valérba, apja titkárába, aki egyszer
életveszélyes helyzetből mentette meg. Szerelmét Valér viszonozza, de
mivel Harpagon nem helyeselné'ezt a házasságot, titokban tartják.
Elhatározzák, hogy titkukba beavatják Cléante-ot, Eliz bátyját, hogy
segítsen nekik.
Kiderül, hogy Cléante is szerelmes. Mariannát szereti, aki édesanyjá­
val nemrég költözött a környékre. Cléante is tart Harpagontól, a
testvérek elhatározzák, hogy szövetkeznek ellene. Azért félnek a
házassági szándékukat bevallani, mert Harpagon, az apa rendkívül
fukar, zsugori ember.
Harpagon Fecskével (Cléante inasával) beszélget. Kiderül, hogy attól
fél: ellopják a pénzét. Örökösen retteg, mániákusan félti a vagyonát.
Fecskére is gyanakszik.
Harpagon kijelenti, hogy feleségül akarja venni Mariannát, Cléante-nak
pedig egy özvegyasszonyt szánt. Elizt egy Anzelm nevű úrhoz kívánja
férjhez adni, rögtön aznap este. Közben aggódik a pénzesládája miatt,
még a gyerekei is gyanúsak a számára, hátha ők akarják meglopni.
II. FELVONÁS
Cléante Fecskével beszéli meg az anyagi ügyeit. Fecske segít neki kölc­
sönt felvenni, talált egy hitelezőt, aki nagy kamatra ad kölcsönt, és csak
akkor, ha a fiú megveszi tőle az ócska limlomokat. Mikor Harpagon
visszatér, kiderül, hogy az uzsorás hitelező ő maga (újabb bizonyság
arra, milyen fösvény). Apa és fiú egyaránt felháborodik. Harpagon
leszidja a fiát, amiért pazarolja a pénzt, és elkergeti Cléante-ot.
Megérkezik Fruzsina, az idős kerítőnő. Fruzsina Harpagonnak hoz
híreket választottjáról, Mariannáról. Hízeleg neki, dicséri, azt mondja,
a lánynak épp ilyen korú férfiak tetszenek, sőt, még öregebbek, az igazi
aggastyánok. Harpagon mindent elhisz, és folyton a hozományról
érdeklődik. Fruzsina erre elmondja, milyen sokat takaríthat meg
Mariannával (alig eszik, puritán módon él).
132 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
III. FELVONÁS
Harpagon még aznap nyélbe akarja ütni az esküvőket, ezért intézked­
ni kezd. A lehető legolcsóbban szeretné megúszni az ünnepet, alig ad
pénzt a vacsorára is. Jakab, a szakács lázadozik, azt mondja, fillérek­
ből nem tud jó lakomát készíteni. Összevitatkoznak Valérral, aki ismét
Harpagon kedvét keresi, ugyanazt szajkózza, mint az ura. Jakab és
Valér tovább ellenségeskednek, Jakab bosszút fogad.
Fruzsina meghozza Mariannát, aki viszolyog, fél a találkozástól és a
házasság gondolatától. Marianna elárulja, hogy tetszik neki egy
fiatalember, a nevét nem tudja (Cléante).
Fruzsina „tolmácsol” Harpagon és Marianna közt; a lány szavait
másképp mondja vissza; az utálkozó kifejezések helyett hízelgőket
használ.
Cléante is megjön, Marianna ráismer. A fiú nyilvánvalóvá teszi, hogy
nem örül apja házasságának, de nem leplezi le magát, más okokat mond.
IV FELVONÁS
Cléante, Marianna, Eliz és Fruzsina bizalmasok lesznek. Kitalálják,
hogy Harpagont le lehetne beszélni a házasságról, ha találnának neki
valakit, aki hitelesen eljátszaná egy nagyon gazdag hölgy, szerepét.
Harpagonnak feltűnik a bizalmas viszony Marianna és Cléante
között. Meg akarja tudni, hogy Cléante mit szól Mariannához, és azt
a cselt veti be, hogy azt mondja: Cléante-hoz adja feleségül. Cléante
erre bevallja, hogy szerelmes. Harpagon felháborodik, és csak azért is
ő akarja elvenni a lányt.
Jakab érkezik, őt teszik meg bírónak az ügyben. Jakab „közvetít”,
mindkét félnek igazat ad, de mindkét félnek azt mondja, amit az hal­
lani akar.
Jakab távozása után újból összevesznek, kiderül a trükk. Harpagon
kitagadja a fiát. Fecske elárulja Cléante-nak, hogy ellopta Harpagon
ládikáját; odaadja neki. Harpagon „pénzmonológja”. Magán kívül
van, mikor rájön, hogy meglopták.
V FELVONÁS
Csendbiztos érkezik, akinél Harpagon feljelentést tesz, nyomozás
indul. Jakabot kihallgatják. Jakab itt fizet meg Valérnak, őt vádolja. A
jelenet elején a csendbiztos a ládáról, Jakab a vacsoráról beszél. Valér a
vádlott, de ő Elizről, Harpagon pedig a ládáról beszél. Mikor kiderül,
kétszeres bűnösnek mondja Valért. Megérkezik Anzelm úr, akinek
Elizt szánták. Kiderül, hogy ő Valér és Marianna apja. (Tizenhat évvel
ezelőtt hajótörést szenvedtek, és azt hitték egymásról, hogy meghal­
tak.) A gazdag, előkelő család tagjai egymásra ismernek. Kiderül, hogy
csak Jakab akarta Valért befeketíteni a ládikalopás vádjával. Cléante azt
mondja, visszaadja az apjának a ládát, ha belemegy, hogy ő vegye el
Mariannát. Anzelm úr támogatja a fiatalokat, elvállalja mindkét
esküvő költségeit.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

(Xm
A középpontban álló szereplő negatív jellemvonására hívja fel a figyel­
met, akár Moliére más műveiben (Úrhatnám polgár, K épzelt beteg).
Elozmáiyek/hatastörtenet:
1668-ban mutatták be először, 1669-ben megjelent. Moliére-nek csak
egy hónapja volt arra, hogy megírja, ezért számos régi és kortárs
szerzőhöz fordult „nyersanyagért”, ezek közül a legfontosabbak a latin
Plautus és az olasz Ariosto. A fö sv én y címszereplője csúnya, hiú,
goromba, gátlástalan figura - a jellemhibája, a fösvénysége teszi
komikussá. Szerepel benne leleményes szolga (Fecske), vén kerítőnő
(Fruzsina); ezek a karakterek, típusok már a középkori farce-okban,
vásári komédiákban gyakran felbukkantak. A fö s v é n y jellemkomédia,
vagyis a típusok jelleméből fakadó komikumra épít (és elsősorban
Harpagonéra).
Korszak/keletkezes körülményei:
Az évszázad, amikor A fö sv én y t írta Moliére, a „franciák nagy száza­
da”, a Grand Siécle kora. Az uralkodó XIV Lajost, aki hatalmas udvart
tartott, és aki előtt Moliére-ék társulata nem egyszer játszott.
Napkirálynak nevezték. Az abszolutizmus nemcsak államforma volt,
de attitűd is: a művészet, az irodalom szintén szabályokat, törvényeket
keresett és állított föl magának. Ez már a klasszicista ízlés előretörését
mutatta. Az a nemesi világ, amelyet a vígjáték bemutat és kifiguráz,
természetesen a Moliére korabeli nemességé: hitelezők és uzsorások a
való életben is akadtak bőven. (Más darabjaiban a felkapaszkodó pol­
gárságot állítja pellengérre a szerző pl: Az úrhatnám polgár.)
Á hrazolasm ód/elbeszeléstecl^^
Konfliktusok:
Az alapvető konfliktus Harpagon és az őt körülvevő világ között fe­
szül. Mindenki világosan látja, mi a hibája, csak éppen ő nem. Ez a
konfliktus nem is lesz feloldva (hiszen Harpagon jelleméből fakad, és
az nem változik meg). Több kisebb konfliktus vagy ellentét is felvillan:
H arpagon-Cléante (Mariannáért való versengésük), Jakab-Valér
(Jakab bosszúja azért, mert Valér túlbuzgó módon megleckéztette,
mikor Harpagonnak akart megfelelni), Harpagon-Anzelm (fukarság­
nagylelkűség ellentétpár megtestesítői).
^ Kérdés^ és problánakörök:
Az apa joga rendelkezni a gyermekei fölött (konvenciók és lázadás), a
képmutatás és őszinteség problémája (Jakab és Valér konfliktusa).
A fö sv én y világa a szó szoros értelmében Harpagon világa: minden
áruba bocsátható és megvásárolható, még a szerelem is. A vígjátéki
konvenciót követő csodálatos és szerencsés befejezés - nemhiába a
leginkább vitatott pontja a műnek - teljesen valószínűtlenül hat az
előzmények után. Am egyúttal ironikusan is, hiszen a darab végén
összekerülő család tagjai több érzelmet mutatnak egymás iránt, mint
Harpagon és gyermekei.
Motívumok:
A motívumok, amelyeket Moliére használ, sokszor az ókori
elbeszélésekből hagyományozott elemek. Ilyen pl. a - valamilyen
kalandos, veszélyes helyzet, tragédia következtében - szétszakadt
család újraegyesülésének motívuma.
Harpagon minden mértéket meghaladó zsugorisága szinte túlnő a
vígjátéki kereteken, alakjában egy riasztóan torz társadalmi típus ölt
testet.

Moliére életében A fösvén yn ek , nem volt nagy sikere. Szokatlan volt,

hogy bár szórakoztatni kívánt, nem versben, hanem prózában írta a
darabot. A központi szereplő jellemhibájára (a fösvénység) eleinte úgy
m A serzo további ajánlott művei:

hívja fel a figyelmet, hogy mások mondják el a véleményüket róla Tartuffe; A m izantróp; A botcsinálta dohpor; A képzelt beteg; A tudós nők;
(Cléante, Eliz, majd a közvéleményt hangoztató Fruzsina, Fecske, Dandin G yörgy; Don Juan, avagy a kfszobor lakomája
Jakab). A darab cselekménye rendkívül sűrített. Harpagon tervének
bejelentésétől a végső kibontakozásig minden akörül forog, hogy a
fiatalok meg akarják akadályozni e terv valóra válását. A cselekmény
bonyolódása során a jellemvígjátékot olyan szituációk színezik, ahol a
helyzetkomikum kerül előtérbe (pl. Cléante apja gyűrűjével eljegyzi
Mariannát).

K
íM olike maga is szín&z volt, és játszotta Harpagon szerepét is, tiszta fekete jelmezben. 1673. február. Í7~ái, A képzelt beteg egyik
előadásán Moliére rosszul lett, de az előadást nem akarta lemondani. V^igjátszotta, hazament, é&meghalt. Csak titokban temethették el,
mert a színezékét nem volt szabad szentelt földbe temetni.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 133
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Moliére
TARTUFFE
A ÉVSZÁM; 1669
M ŰFAJ; komédia
SZERKEZETE: 5 felvonás
EREDETI NYELV; francia
FORDÍTOTTA: E rnyi M ihály, Vas István és Petri G yörgy
FOGALMAK; hármas egység, helyzetkomikum, jellemko­
mikum, klasszicizmus, komédia
FŐBB SZEREPLŐK; Clé&nte, Damis, Dorine, Elmira,
Mariane, O rpn, Perneüe asszony, Tartuffe, Valér
I. FELVONÁS
Orgon házában vagyunk. Pernelle asszony becsomagolt kofferjei közt,
személyre szóló szidalmak közepette sorra bemutatja a családtagokat.
Szemükre veti, hogy a szent életű Tartuffe-nek sem adják meg a kellő
tiszteletet. Ő egy ilyen házban egy pillanatig sem marad tovább -
mondja és elviharzik.
Damis arra kéri Cléante-ot, hogy járjon közbe Orgonnál, adja belee­
gyezését Mariane és Valér házasságához.
Vidéki útjáról megérkezik Orgon. Dorine hiába számol be arról, hogy
előző két nap, míg Orgon távol volt, Elmirát láz gyötörte, fájt a feje, még
eret is kellet rajta vágatni, Orgon állandóan közbevág: „És Tartuffe.'’”.
Cléante, hallván ezt a furcsa dialógust, nem állja meg, hogy ne tegye
szóvá sógora őrült rajongását Tartuffe iránt.
Orgon elmeséli, mint ismerte meg Tartuffe-öt. Kötelességének tartotta,
hogy a nyomoigó fiatalembert felkarolja. Cléante ekkor szóba hozza a fiata­
lok tervezett esküvőjét, de Orgontól minden kérdésére kitérő választ kap.
II. FELVONÁS
Orgon úgy dönt, hogy hozzáadja lányát Tartuffe-höz. Mariane ugyan
elmondja apjának, hogy továbbra is Valért szereti, Orgon azonban
közli Mariane-nal, hogy egy lány köteles apjának engedelmeskedni.
Dorine nem riad vissza attól, hogy szemébe mondja Orgonnak, a lány
„nem egy vak bigottnak való”.
Megjelenik Valér, s Mariane félreérthető, habozó magatartása miatt már-
már szakítanak egymással. Dorine úgy gondolja, valahogy időt kell
nyerni. Javaslata, hogy Mariane színleg egyezzen bele a házasságba, de
tegyen meg mindent, amit csak tud, hogy elhalasszák a tervezett esküvőt.
III. FELVONÁS
Damis úgy hiszi, erőszakkal is rá tudná venni Tartuffe-öt, hogy mond­
jon le Mariane kezéről. Dorine szerint Elmirának több esélye van, hogy
134 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
hasson TartufFe-re. Dorine végül is csak arra tudja rávenni Damist, hogy
egy fiilkében rejtőzzön el Elmira és Tartuffe beszélgetése alatt.
Tartuffe találkozik Elmirával, és abban a hiszemben, hogy kettesben
vannak, heves szerelmi ostromba kezd. Elmira megígéri, hogy erről
nem árul el férjének semmit, ha Tartuffe cserébe kieszközli Orgonnál,
hogy mielőbb meglegyen Valér és Mariane lakodalma. Damis azonban
előlép és elárulja, hogy mindent hallott. Közli, el fogja mondani apjá­
nak, Tartuffe mint udvarolt anyjának.
Damis meg is jelenik apja előtt, ez a kísérlet azonban balul végződik. Az
álszeni fiatalember oly módon vallja bűnösnek magát, hogy Orgon rága­
lomnak véli Damis szavait, kitagadja fiát a házból, és megteszi Tartuffe-
öt egyedüli örökösének, valamint azonnal ráíratja minden vagyonát.
rV FELVONÁS
Cléante nem tudja rávenni Tartuffe-öt, hogy „békítse ki a fiút meg az
apját”. Mariane közli apjával, inkább kolostorba vonul, de nem lesz
Tartuffe felesége. Elmira hiába erősíti meg, hogy Damis igazat mon­
dott, Orgon még feleségének sem akar hinni. Végül is Elmira
rábeszélésére beleegyezik, hogy elrejtőzve személyesen győződjön meg
arról, hogy kegyeltje valóban szemet vetett-e a feleségére.
Orgont elbújtatják az ebédlőasztal alatt. Elmira lehívatja Tartuffe-öt.
Színleg megvallja, hogy viszonozza érzelmeit.
Tartuffe, abban a hiszemben, hogy egyedül vannak, folytatja a szerel­
mi ostromot. Nagy büszkén kijelenti, hogy Orgont már régóta az
orránál fogva vezeti, s elérte, hogy már a saját szemének sem hisz.
Nem sok hiányzik ahhoz, hogy Tartuffe az asztal tetején magáévá
legye az asszonyt, amikor Orgon végre kibújik az asztal alól. Kiutasítja
Tartuffe-öt a házból, de Tartuffe közli, hogy ez már az ő háza. Orgont
azonban mindennél jobban izgatja, hogy megvan-e még az elrejtett
kazettája.
V FELVONÁS
A kazettában, amelyet Orgon Tartuffe-re bízott, egy barátjának a titkos
iratait rejtegette. A barát valaha részt vett a királyság elleni zendülés­
ben, s így Orgont bűnpártolással vádolhatják.
Pernelle asszony továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Tartuffe-je
szent, csak a család tagjai akarják bemocskolni jó hírét.
Megjelenik Lojális úr, a lörvényszolga, hogy érvényt szerezzen a
kilakoltatási parancsnak. Valér is rossz hírekkel érkezik. Tartuffe elérte
a királynál, hogy felségsériés címén letartóztatási parancsol adjanak ki
Orgon ellen. Valér hintója a ház előtt vár, hogy elmenekítse Orgont, de
már meg is érkezik Tartuffe.
Terve azonban kudarcot vall. A rendőrhadnagy Orgon helyeit Tartuffe-
öt kíséri börtönbe. Tartuffe-ről ugyanis kiderült, hogy hírhedi csaló.
Orgonék elindulnak, hogy személyes köszönetét mondjanak az
uralkodónak kegyességéért, utána pedig megtartják Mariane és Valér
esküvőjét. Pernelle asszony sem hisz többé Tartuffe-nek, az álszentnek.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Om
Teljes címe Tartuffe, avagy az imposztor. A cím a főszereplő, TartuíTe
jellemére utal, aki fondorlatos módon férkőzik egy család életébe, és
próbálja kisemmizni őket. Tartuffe az álszent csaló mintaképe, akitől
Moliére a tisztes polgárokat, a társadalom törvénytisztelő rétegeit akar­
ta megvédeni művével.
Előzmények/hatastörtenet:
A mű irodalmi előzményének a görög dráma, illetve a görög komédia
tekinthető. A francia klasszicizmus korában ugyanis felelevenítették a
klasszikus görög drámát, így a legfőbb forrás Arisztotelész.
A másik fontos előzmény Anglia irodalmában található: Geoífrey
Chaucer {Canterbury meséké humoros párbeszédei csakúgy hatással
voltak Moliére-re, mint William Shakespeare vígjátékai, aki a kor
ünnepelt szerzőjeként az őt követő nemzedék minden egyes tagjának
életét, irodalmi munkásságát meghatározta, sajátos irányba terelte.
Shakespeare művei alapján íródtak drámák egészen a XIX. század
közepéig, amikor új stílusirányzatok (realizmus, szecesszió, később az
avantgárd irányzatai) jelentek meg.
A komédia szinte minden íróra hatott. Nem lehet nem ismerni, nem
lehet nem szeretni. A fondorlat, a cselszövés pedig zsenialitásával
tűnik ki, így szolgáltatva alapot a későbbi íróknak.
Koiszak/a keletkezés körülményei:
XIV Lajos korában nagy társadalmi változások történtek Francia-
országban. Megnőtt a polgárság száma, de a hatalom a gazdagabb neme­
si réteg kezében maradt. Megjelenik a régi gazdag és a fösvény polgár
képe, s ezzel együtt az ügyeskedők is színre lépnek. Az ügyeskedők, a
tolvajok a mindennapi élet tartozékai ebben az időben: megpróbálnak
minden gazdagabb polgárt kisemmizni. Az igazságszolgáltatás e korban
még nem állt azon a szinten, azon a magaslaton, hogy mindegyiküket,
vagy akár csak egy kis részüket is elfoghatta, börtönbe juttathatta volna.
Ezért is választotta Moliére műve fő témájául ezeket az embereket, ezt a
„társadalmi réteget”, illetve e réteg mintaképét, Tartulfe-öt.
Drámáról lévén szó, az író nem szól, nem szólhat bele az események
folyásába. A történéseket a szereplők beszélgetéseiből, monológjaiból
tudjuk meg. A párbeszédekre jellemző a bigott vallásos, az értelmező,
illetve olykor a gúnyos hangnem. Pernelle asszony és Orgon képviselik
a komédiában a vallásos, a hívő oldalt, velük szemben áll Cléante,
Elmira, majd később Damis is. Valér és Mariane ilyen szempontból a
cselekményen kívül helyezhetők, hiszen nem fontos, hisznek-e
Tartuífe-nek, csak azt akarják elérni, hogy végre összeházasodhas­
sanak, egymáséi lehessenek. A szereplők folyamatosan jellem- és
helyzetkomikum „áldozatai lesznek”. Ilyen jelenet például a híres „asz­
tal-jelenet”, amikor Orgon az asztal alá bújva várja, hogy TartuíTe
kitárulkozzon feleségének, Elmirának. A jelenet nemcsak TartuíTe lelep­
leződését tárja elénk, de egyszersmind Orgon addigi lealacsonyodásának,
vakságának is a jelképe.
A megírásakor, 1664“ben a művet rögtön be is tiltották, nem tetszett a papságnak. A nagyközönség ellenben imádta, nem lehetett
levenni a színpadról. Ennek ellenére a komédia csak öt évvel kéőbb, I669~ben jelenhetett meg.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
Orgon-Mariane: Az apa TartuíTe-höz akarja adni lányát. Mariane
ellenkezik, de az apai önkénnyel szemben nem tehet semmit. Végül,
amikor kiderül, hogy TartuíTe egy álszent csaló, végre hozzámehet igaz
szerelméhez, Valérhoz.
Orgon-Damis: Damis, mikor megtudja, ki is valójában TartuíTe, elmond­
ja apjának. Orgon (TartuíTe védekezése után) nem hisz saját fiának, elkül­
di a szülői házból, ahová a mű végén visszatérhet majd. Apja megköveti, s
ott Tolytatják életüket, ahol TartuíTe érkezése előtt abbahagyták.
Orgon-Elmira: Az elvakultság és a tisztánlátás konfliktusa ez. Elmira
tudja, hogy TartuíTe csaló, nem hagyja magát megtéveszteni, sőt csapdá­
ba csalja a férfit. Orgon ekkor már hisz a saját fölének, de késő, mert már
Tartuffe-re íratta házát, s minden vagyonát. A szerencse és az
igazságszolgáltatás azonban az ő oldalára áll: a komédia végén nem őt,
hanem TartuíTe-öt zárják börtön-be, mert kiderül, hogy a férfi csaló.
Orgon-Tartufle: Orgon annyira megszereti, nagyra tartja Tartuffe-öt,
hogy családja helyett rá akarja íratni egész vagyonát. TartuíTe a komédia
során csak játszik Orgonnal. Bigott vallásos szerepet vesz fel, hogy a csa­
ládfő kedvében járjon. A mű végén aztán kiderül, hogy TartuíTe csaló.
^ Koxlés^ és problánakölök:
A mű fő célja, hogy a csalókkal szemben tudással ruházza fel a tisztes
polgárokat, a legfőbb kérdés tehát, hogy honnan ismerünk fel egy
csalót. Moliére egy tipikus csalót állít elénk Tartuffe személyében, aki
minden lépésével, minden rezdülésével csak antipatikusabbá válik az
olvasó számára - mert ő az egyetlen, aki a teljes igazságot látja. A
másik fontos kérdés, hogy lehetünk-e annyira vallásosak, hogy big-
ottságunk elhomályosítsa érzékeinket. A műben Pernelle asszony,
Orgon anyja, s maga Orgon sem látja a fától az erdőt. TartuíTe tettetett
bigott vallásossága, jócselekedetei (amiket később a maga hasznára
fordít) minden kételyt vagy ellenérzést elhomályosítanak bennük.
Motívumok:
A csaló alakja rengeteg műben megjelenik. Találkozhatunk vele az
orosz, az angol, a német, de még a magyar irodalomban is.
Magyarországon a dzsentri kapta meg ezt a kitüntető címet. Mikszáth
Kálmán és Móricz Zsigmond elbeszéléseiben, novelláiban és regé­
nyeiben is újra meg újra megjelenik ez a kép.
Asztaljelenet: Tartuffe tőrbe csalásának története. A jelenet minden
tőrbe csalások alapja lett. Sok szerzőre hatott, alapot szolgáltatott
nekik, még ha asztaljelenetként nem is jelenik meg később.
A komédiákban fel-feltűnő elem, hogy a vadászból űzött vad lesz. így
történik ez TartuíTe-el is, amikor megjelenik a rendőrséggel, s kéri, hogy
felségsértésért zárják börtönbe Orgont, hisz a férfi előzőleg TartuíTe-re
íratta minden vagyonát, sőt lakását is. Ám a rendőrség átlát a szitán:
Tartuflé csalómivolta lelepleződik, s végül őt viszik el, nem Orgont.
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A mizantróp, D anáin György, Afösvén y. K épzelt beteg. Tudós nől{, Úrhat­
nám polgár, Don Juan, Nő\ isl{olája, Aférjei^ iskolája
135
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

r Molnár Ferenc

A PÁL UTCAI FIUK

egyelőre mit kezdeni az információval. A IV fejezet azért is kulcsfe­
jezet, mert ekkor írják be a gittegylet jegyzőkönyvébe Nemecsek nevét
ÉVSZAM ;1907 csupa kisbetűvel, hogy áruló, mert azt gondolták, hogy nem akar bün­
M ŰFAJ: kisregéay (ifjúsági regény) tetést kapni, pedig csak Bokához szaladt a Gerébről szóló információ­
SZERKEZETE; 10 fejezet val.
EREDETI flYE L V ; magyar
FORDÍTOTTA:- V FEJEZET
FOGAI/MAK: kisregény, grund, allegória, parabola, szabad­ A Füvészkertben a vörösingesek gyűlést tartanak. Nemecsek egy fáról
kőműves kihallgatja őket, majd bátran le is mászik a fáról, hogy bizonyítsa: nem
FŐBBSZEREPU5K; Nemecsek Ernó, Boka János, Ats Feri, gyávák a Pál utcai fiúk. Áts Feri meghívja maguk közé, de visszautasít­
G erS Dezső, Janó, a Pál utcai fiúk (Weisz, Qek, Barabás, ja. Elveszik tőle a zászlójukat, amit ellopott, és újra megfürdetik a
KoJnaj Pál, Csónakos), a vörösingesek (Szebenics, Wendauer, a tóban. Nemecsek köhög, meghűlt az előző fuvészkerti látogatáskor.
Áts Feriről ebben a fejezetben végképp kiderül, hogy tisztességes fiú,
Pásztor testvérek), Nemecsek András
mert nagyon imponál neki Nemecsek bátorsága, ugyanakkor elküldi
végül az áruló Gerébet, továbbá visszautasítja a tót őr
megvesztegetésének lehetőségét.

I. FEJEZET
A regény a VIII-IX. kerület határán, a Füvészkert, Ferenc körút, Pál
utca, Mária utca. Üllői út környéken játszódik. Nemecsek Ernő
lányos, szőke kisfiú. Megismerhetjük a főszereplő fiúk alapvető
jellemvonásait. Boka János vezért, aki okos és komoly; Cselét, aki
'gigerli', piperkőc; Csónakost, aki nagyot tud füttyenteni.
VI. FEJEZET
A Pál utcai fiúk a csatára készülnek, komoly haditervet és térképet is
készítenek. Boka elküldi Gerébet, aki vissza akart kéredzkedni
közéjük. A fejezet végén megjelenik Geréb apja, aki hallotta fiától a
történetet, és meg akarja tudni, valóban elárulta-e őket a fia.
Nemecsek, aki akkor már nagyon beteg, lázas, azt mondja az apának,
hogy nem volt áruló, csak azért, hogy az apa ne csalódjon Gerébben.

VII. FEJEZET
II. FEJEZET
Nemecsek már iskolába se jár, nagyon beteg. A fiúk készülnek a más­
A grund leírása. A grund két üres telket jelent, ahol farakások vannak
napi küzdelemre. Geréb hosszú levelet ír Bokának, aki ennek hatására
elrendezve, vagyis erődszerűvé válik az egész. Ezen a grundon játszot­
visszafogadja maguk közé.
tak délutánonként a Pál utcai fiúk, így nekik ez a kis telek a haza és a
szabadság metaforájává válik. Fontos a cselekmény szempontjából,
VIII. FEJEZET
hogy Ats Feri, az ellenség (vörösingesek) vezetője ebben a fejezetben
A csata hosszas leírása. A Pál utcai fiúk győznek, övék marad a grund.
lopja el a Pál utcaiak hivatalos zászlóját. Ekkor kezdődik a konfliktus,
A kulcsjelenet az, amikor Nemecsek megjelenik a grundon, és láztól
megsejtik, hogy a vörösingesek készülnek valamire, el akarják venni a
égve legyőzi Áts Ferit. Áts Feri és Boka kezet fognak, a fiúk tiszteleg­
grundot tőlük.
nek Ferinek. Nemecsek anyja megjelenik a grundon, hazaviszi beteg
fiát, a fiúk elkísérik. Boka ott marad egyedül a kapualjban, és elsírja
III. FEJEZET
magát. Majd megjelenik Áts Feri, akit a lelkiismerete vitt oda. A két fiú
Boka, Nemecsek és Csónakos elmennek a Füvészkertbe, a vörösinge­
farkasszemet néz, és csöndben, de együtt elmennek.
sek főhadiszállására, hogy kihallgassák tervüket, és ott hagyjanak
nekik egy 'ITT JÁRTAK A PÁL UTCAI FIÚK' szöveggel ellátott
IX. FEJEZET
cédulát. Nemecsek Ernő ekkor esik bele először a tóba. Kiderül, hogy
A fejezetben csak a gittegylet jegyzőkönyvébe olvashatunk bele, ahol
az egyik Pál utcai fiú, Geréb Dezső áruló, átállt a vörösingesek közé.
kijavítják az áruló bejegyzést, és Nemecsek nevét csupa nagybetűvel
Áts Feri, a vörösingesek vezére azonban tisztességes harcban akarja
írják be.
megszerezni a grundot.

X. FEJEZET
IV FEJEZET
Nemecsekék házában játszódik a fejezet, a kisfiú haldoklik. Boka ott
Boka közgyűlésre hívja a fiúkat, amit azonban egy órával el kell
van mellette, a szülei is. A fiúk is meglátogatják, és Nemecsek ekkor
halasztani, mert az osztályfőnök Kolnayt, Barabást, Lesznert,
hal meg. A szöveg legvégén kiderül, hogy a grundot beépítik, tehát
Nemecseket és Cselét a szobájába hívja. Kiderül, hogy egy titkos tár­
hiába volt a harc és az áldozat.
saságot, gittegyletet alapítottak. A fejezet végén a grundon Nemecsek
kihallgatja, ahogy az áruló Geréb megvesztegeti Janót, a tót őrt, hogy
kergesse ki a fiúkat a grundról. Elmondja Bokának, aki nem tud

136 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

2. Nemecsek és a gittegylet közötti konfliktus: azt hiszik, hogy áruló,

CXm
és fél a büntetéstől, azért nem marad ott; pedig Bokához szalad egy
A cím a fő helyszínre, a Pál utcai grundra, és a magukat ezzel a névvel fontos hírrel. Nemecseknek érezhetően végig ez az igazságtalanság fáj
identifikáló fiúkra is utal. a legjobban, hogy kisbetűkkel írták a nevét a jegyzőkönyvbe.
3. Geréb és a Pál utcai fiúk közötti konfliktus, mely végül feloldódik,
mert Gerébnek megbocsátanak, ő pedig tisztességesen viselkedik
azontúl.

A szöveg a 20. század elejének kisprózái hagyományait követi,

története, alapvető erkölcsi mondanivalója azonban hamar beskatu­
lyázta. Egyrészt egyértelműen az ifjúsági irodalomba sorolják, más­
részt kötelező olvasmánnyá tették. A Pál utcai fiú \ minden idők egyik
legsikeresebb ifjúsági regénye, számtalan nyelvre lefordították, és min­
denhol egyforma hévvel olvassák. Filmváltozatai is készültek, a
leghíresebb az 1968-as amerikai-magyar koprodukció, melyet Fábry
Zoltán rendezett.
Bulgáriától kezdve Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le a
művet. Olaszországban például az irodalmi mítoszok közé
emelkedett, az ottani zsebkönyvtársorozatban már a tizenharmadik
kiadása is megjelent, épp csak nem kötelező tananyag.
ei:
A regény 1889 tavaszán játszódik, tehát az író gyerekkorában.
Molnár Ferenc gazdag nagypolgári családban született Budapesten.
A regény szereplőit állítólag saját osztálytársairól, a cselekmény
vázát pedig saját, szintén a Józsefvárosban töltött gyerekkoráról
mintázta. A helyszínek és a figurák ezért ennyire életszerűek, szinte
dokumentálják a korszak pesti fiataljainak napjait, időtöltéseit,
problémáit.
Ábiazolasmód/elbeszéléstediml^
Az elbeszélés E/3. személyű, semleges, a narrátor nem jelenik meg
benne, csak az erkölcsi, metaforikus összegzéseknél. Az allegorikus
szerkesztésmód alapvetően meghatározza a szöveget, automatiz­
musként működnek a metaforák, megértésükhöz semmiféle előzetes
ismeret nem szükséges. A gyerekvilág köznapi szavakkal való ábrá­
zolása mellett néhol komoly morális gondolatok jelennek meg, főleg a
fejezetek végén.
^ Kérdés^ és pioblánaköiök:
Mi a becsület.? Mi az önfeláldozás, hol van a határa a hősiességnek és
a véletlenek sorozatának.? Mi az árulás, megbocsátás, tisztesség.? A
kamaszok lélektani problémái.
Ács Feri, bár ellenség, mégsem negatív szereplő, hiszen becsületes és
nemes jellem. Nemecsek nem direkt válik hőssé, hanem inkább
hétköznapi cselekedetek szükségszerű láncolata indukálja sorsát. A
grund-haza metaforában a hazaszeretet, hősiesség érvényességének
kérdése is felmerül. Az árulás pedig jóvátehető, de az árulót, a
hazugságot, becstelenséget a gyerekek világa sokkal kevésbé tűri el,
mint a felnőtteké. Jellegzetes kamaszproblémák felnagyított ábrá­
zolásával tulajdonképpen az olvasó maga is kamasz-szerepbe csöppen,
hol minden apróság óriásinak, gyerekes csínynek titulált tett valódi
küzdelemnek tűnik.
Motívumok:
A grund alakjában testet öltött szabadságmotívum végigkíséri a
szöveget, sokszor összekapcsolódva a haza képzetével. A színek is
fontos szerepet játszanak, a vörösingesek vörös színe, ugyanakkor a
gittegylet és a Pál utcai fiúk piros-fehér-zöld zászlói közti színkülönb­
ség a veszélyre és megint csak a hazára utal. A tó, a víz is fontos, hiszen
Nemecsek itt hűl meg. Ács Feri viszont a vízbe parancsolja azokat,
akik nevettek Nemecseken. Az iskola előtt törökmézet áruló olasz és a
grundot őrző tót ember képében pedig a kor aktuális társadalmi­
etnikai problémáira is történik utalás.
A szerző tov& bi ajánlott művei:
Liliom, Az ördög, Játéka a kastélyban

Konfliktusok:

1. A Pál utcai fiúk és a vörösingesek közötti háború, ez határozza meg

az egész regény cselekményét. Mindkét tábor 14-15 éves fiúkból áll,
mégis komolyan, férfiasán ábrázolódnak.

Mint ahogy Fogarassy Miklós rámutatott, a regóiy helyszínei valósak, és kis nyomozással Budapesten megtalálhatóak. A VIII. kerületi
Mária utca sarka táján gyülekező józsefvárosi kamaszbanda vélhetően az Üllői utat átszelve a Kinizsi utcán ment a Duna felé, majd jobbra
fordult a mai Ráday (akkor Soroksári) utcára, hogy a Kálvin tér felé érjen el —■néhány száz méter után— az 'oskolájukba^ A tanítás v^eztével nagyjából
ezen az útvonalon mehetett a társaság haza vagy a grundra. (Feltételezhető, hogy iskolájuk a mai Képző" és Iparművészeti Szakközépiskola épületében volt
a jelenlegi Kálvin téri áruházkomplexum mögött.) Ez egy r%i Budapest-térkép alapján valószínűsíthető.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 137
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Móricz Zsigmond
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG
A ÉVSZÁM: 1921
M ŰFAJ: ifjúsági regény
SZERKEZETE: 12 fejezet
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: ifjúsági regény, naturalizmus, reskontó, lutri,
kápsálás, az emberis^ tanítója
FŐBB SZEREPLŐK: Beik, Böszörményi, D oroghy Sanyika,
Gimesi, Gyéres tanár úr, Isaak Géza, N agy úr, N yilas Misi,
Orczy, Púsalaky úr. Török János, Viola
Cselekméay
1. FEJEZET: Vidéki, elszegényedett család legnagyobb gyermekeként
kerül a nagy városba, a debreceni kollégiumba Nyilas Misi. Apja ács,
becsületes, szorgos ember, többi testvérét édesanyjával neveli odahaza.
Misi természetétől fogva visszahúzódó, szorgos és becsületes gyerek.
Különféle konfliktusokba keveredik, melyekből a súrlódásokat
kerülendő alázattal kihátrál. Ilyen szituáció, mikor Böszörményi, a
legnagyobb hangú szobatársa festéket kér tőle, amit Misi nem mer
megtagadni, pedig, mint kiderül, nyugodtan megtehette volna.
2. FEJEZET: Misinek pakkja érkezik hazulról, bár édesanyja azt
mondta, nem fog csomagot küldeni, mert szegények. Mire felér, hár­
man, élükön Böszörményivel már felbontják a csomagol. Benne levél
van, melynek alapján Misi keresné a cipőpasztát, de addigra Böször­
ményi megeszi, mert vajkrémnek véli azt.
3. FEJEZET: Orczy, az osztályelső meghívja magukhoz Misit, mert
Gyéres tanár úr sok jót mesélt róla szüleinek. A kisdiák - ahogy Móricz
gyakran nevezi főhősét - időközben kap egy állási: Pósalaky úrnak,
egy öreg, vak tanácsosnak kell felolvasson minden este az újságokból.
Misi, mint általában mindenütt, Orczyéknál is különös zavarban érzi
magát, főként Orczy szép anyja előtt. Amikor felbukkan egy csapat
lány - Orczy unokatestvérei - , Misi hamar elmegy, ugyanis egyikük
nagy hatást gyakorol a szegény fiúra.
4. FEJEZET: Pósalaky úr lutrivásárlással bízza meg Misit a
megálmodott számok alapján. (Amiket álmodik - ökör, borsó stb. -
mind cgy-egy számot jelent.)
5. FEJEZET: Misi Doroghyékhoz kerül tanítónak a kis Sanyika mellé,
akinek három nővére van: Ilona, Bella és Viola. Bella nagyon szép
lány. Török János Misin keresztül küld neki egy szerelmeslevelet.
6. FEJEZET: Mikor Orczyval lesik az utcán, hogy mikor jön Gyéres,
a latintanár, arra megy dolgozni Török János, és azt mondja Misinek,
138 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
hogy „szívesen vagy sehogyse” - üzenje meg Bella. Közben a tanár raj­
takapja őket, és azt a mondatot fordíttatja le Misivel, hogy „Az is tolvaj,
aki az emberek bizalmát meglopja.” Bella kisasszony „sehogyse
szívesen”-t felel. Kihúzzák az öt számot.
7. FEJEZET: Misit faggatják a reskontóról, amiből végül verekedés
kerekedik. Misi nagyon szomorú lesz, hogy barátjával, Gimesivel kel­
lett verekedjen. A tornaórán aztán Misi nem tud magasugrani, Orczy
a védelmére kel. Azt mondja, Misi beteg, erre ő kerül konfliktushely­
zetbe a bárdolatlan tornatanárral. Misi elájul, majd amikor felüllelik,
Gimesi elmondja Orczynak, hogy Misi elvesztette a reskontót, mire az
megfogalmazza gyanúját: elképzelhető, hogy ellopták tőle.
8. FEJEZET: Nagy úr hosszan mesél Misinek a magyarság
magányosságáról és kiszolgáltatottságáról. Hárman kezdenek
nyomozni Orczy vezetésével, aki lyukasórában dolgozza ki az alapsza­
bályt. Öl választják elnöknek, Gimesi a titkár, Misi pedig a jegyző lesz.
9. FEJEZET: Misi verset kezd fabrikálni Simonyi óbesterről. Bella el
akarja olvasni, mert azt hiszi, hozzá szól, de Misi kitépi és összegyűri
a lapot. Pósalaky úr újra érdeklődik a reskontó felől, de Misi az újság­
ból nem a valós számokat olvassa fel neki, és emiatt kicsit megkönnyeb­
bül. Viszont amikor elindul haza, meglátja Bellát Török Jánossal.
10. FEJEZET: Misi találkozik Török Jánossal, aki rábíz egy táskát,
amíg bemegy egy házba, de csak később jön rá, hogy ebben a táskában
volt a pénz, amit Török János a reskontóval felvett. Aztán az állomás­
ra vetődik, ahol látja Bella kisasszonyt felszállni a vonatra, méghozzá
első osztályon. Orczyék szakácsnője, Fáni, aki igen jártas a lutri
világában, elmondja, hogy négy nap után valaki végre felvette a pénzt.
Misi a leírás alapján ráismer Török Jánosra. Mikor Misi a Bellával
történteket a Doroghy-családnak faggaiózásukra elmondja. Viola
mélységesen felháborodik, de apjuk megőrzi hidegvéréi.
11. FEJEZET: Miután Orczy apja a rendőrséghez fordul a lutriügyben,
Misit három ízben is beidézik az igazgatóhoz. Különféle vádakkal illetik,
de Misi annyira meg van illetődve, hogy még tiltakozni sem tud az ellen,
hogy eladta volna Török Jánosnak a reskontót. Többek közt Violával is
szembesítik, és végül Misi már sem Pósalaky úrhoz, sem Doroghyékhoz
nem mer elmenni. Már órákra sem jár be, mert ekkor kezd kialakulni
(mai kifejezéssel élve) pszichoszomatikus betegsége. Harmadik bei-
dézése után nagybátyja, Géza bácsi karjaiba fut a folyosón, amikor
kiengedik. Ez nagy megnyugvással és reménnyel tölti el.
12. FEJEZET: Amint Misi nagybátyja megérkezik, helyre rakja a dol­
gokat. A kisfiú eközben Simonyi óbesterről szerzett versét próbálja
rekonstruálni; már minden mindegy neki, az sem érdekli, ha kicsap­
ják. A história végén Misi már az igazgató konkrét kérdésére, mikor az
már nagyvonalúan megengesztelődve kérdi, hogy akar-e már
debreceni diák lenni, nemmel felel. Hosszas betegeskedése után
Sárospatakra fog kerülni, ahol nagybátyja is tanít. Kérdésére, hogy mit
akar kezdeni, csak azt feleli, hogy „az emberiség tanítója” akar lenni.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
„Légy jó mindhalálig” - bocsátja útjára debrecenbe költöző fiát Nyilas
Misi édesanyja. Minden megpróbáltatások és rágalmak ellenére ez az
intelem marad a főhős jelmondata.
Elomáiyek/hatastörteQet:
A regény előzménye az 1919-es Tanácsköztársaság, melynek felszá­
molása után annak résztvevőit a Horthy-korszak legjobb esetben mel­
lőzte. Móricz jóhiszemű szerepvállalása miatt került szembe a hata­
lommal - e miatt a naivitás miatt látjuk egy gyermek, Nyilas Misi
bőrében. Sérelmeit így egy gyermek szemszögéből, egy gyermek
sérelmeinek bemutatásával ábrázolja.
Jól mutatja a Lég^ j ó m indhalálig sikerét Gellért Oszkár a Nyugatban
megjelent L evél M óricz Z sigm ondhoz című rövid episztolája, mely a
regényt és Móriczot tömören, de annál hatásosabban magasztalja.
A Debreceni Református Kollégium viszont soha nem tudta megbocsá­
tani Móricznak, hogy a számukra sajnálatos mód nagy sikerű regény a
szerző azon rossz emlékeit is Debrecenhez köti, melyeket pedig
Sárospatakon szerzett.
g | Korsak/Keletkezés kSrükéQyá:
A kis Nyilas Misiben, Móricz, gyermekkori önmagát rajzolta meg; a
kollégiumi élet atmoszféráját, saját debreceni kisdiákélményeit
szomorúan kedves emlékeit idézi.Móricz az első osztályt kétszer
kezdte. 1890-ben először, de beteg lett, s a karácsonyi szünidő után
már nem folytatta tanulmányait. Másodszor 1891-ben. Egy tanítónál
lakott a Nagymester utcában. Néhány évvel előbb itt lakott Gyula
bátyja is. A kis Nyilas Misi debreceni diáksága első években szintén a
„a N agym ester utcai tanító bácsinál" lakott, s később megtudjuk, hogy
„Géza bátyja" ugyancsak olt lakott. Móricz így 1892-ben lett másodikos
úgy, mint Nyilas Misi (ezt onnan tudjuk meg, hogy a bőrköteles
könyvébe ezt a dátumot írta). Móricz Zsigmondnak is volt egy ilyen
könyve, pontosabban ugyan ilyen. Móricz több helyen írt arról: „hogy
egy régi pergamenfedelébe ölven ív papírt köteteit, a Csokonai
szülőháza melletti könyvkötőnél”. Első könyvvásárlása is így történt.
Első osztályos kora óla nézegette, amíg végül másodikos korában
megvette a Haraszty: Csokonai életrajza c.-ű könyvet.
Ábrázolasmod/elbeszdéstedii)^
Móricz egész közelről, szinte belülről mutatja meg Nyilas Misi
lelkivilágát, fokozatosan terheli a kisdiákot. Király György azt írja 1921-
es, tehát a mű megjelenésekor írt tanulmányában, hogy arra számított a
cím és cselekménybonyolítás alapján, hogy Misinek meg kell halni, azt
várta, a regény végére öngyilkos lesz a kisdiák. De belátja, hogy ennek a
feloldásnak kell bekövetkeznie, hogy az ács fia végül kinyilatkoztathassa
célját az emberiség tanításáról. Feltűnő párhuzam fedezhető fel tehát a
Passióval, ahol a „főszereplő”. Jézus Krisztus meghal, majd feltámad.
Misi is egyfajta erkölcsi feltámadást él meg a regény végére.
j A Tanácsközta'rsaság bukása után Móriczot zaklatták, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est~lapok
közölték, színdarabjait nem játszották. 1925-ben felesége öngyilkos lett. I926~ban házasságot kötött Siraonyi Mária (1888-1959)
színéznóvel. 1927“től több felvidéki előadókörúton járt, megismerkedett az ottani magyar fiatals% radikális nézeteivel, 1931. márciusában erről cikket írt
a Nyugatban, ezért több megye é a főváros konzervatív körei hazafiatlansággal vádolták.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
1. Misi és a külvilág: Misi mint jóindulatú és jóhiszemű gyerek a
faluból a városi, sőt, kollégiumi életbe csöppenve rengeteg konílik-
tushelyzetbe kerül. Például ellopják sapkáját, amit aztán viszontlát, de
nem meri visszakövetelni.
2. Misi és Török János a Misivel lekezelően viselkedő ficsúr sok
bosszúságot okoz a kisdiáknak, a regény végére tulajdonképpen nem
csak a reskontó ellopása miatt kerül vele szembe, hanem Bella miatt is,
aki miatt Misi féltékeny lesz rá.
3. Misi és Böszörményi a festék-ügyön felül Böszörményi azzal vádol­
ja Misit, hogy ellopta bicskáját, de konfliktust teremt az a kezdeti
helyzet is, hogy Misi pakkjából megeszi a cipőpasztát, mert vajkrém­
nek hiszi azt.
4. Misi és az igazgató : nemcsak az igazgatóval, hanem az egész pro­
fesszori karral kerül Misi szembe, mikor a reskontó eltulajdonításával,
és ennek kapcsán egyéb hallatlan dolgokkal vádolják. Misi a hallgatás­
ba burkolózik (ismét Passióval párhuzamos motívum).
5. Bella és Viola: Viola a Doroghy család „anyja”, hiszen ő a legidősebb
lány, ő lát el minden házimunkát. Folyton Bellát vádolja, semmirekel­
lőnek minősíti (pl. japán legyezőt vesz magának). Bella végül rá is
szolgál erre, mikor megszökik Török Jánossal.
Kérdés ésprobloDíiakörök:
Lehet-e valaki egyszerre becsületes, jó szándékú ember és a társadalom
része ? ,Azért, mert ebben az országban becsületnek, önérzetnek helye
nincs: itt csak talpnyaló szolgákra van szükség, akik felfelé önérzet
nélkül hízelkednek, lefelé kímélet nélkül árverezik el a szegények
utolsó párnáját i s ...” (10. fejezet, Szikszay bácsi). (Bővebben a
motívumoknál.)
Motívumok:
Ártatlanság - Az egyetlen, de annál nyomósabb motívum, mely
végighúzódik a regényen. Nyilas Misi ártatlansága. Erős megfelelési
vágy fűti a főhőst, melynek hátterében szülei és testvérei állnak, illetve
az, hogy beilleszkedhessen a kollégiumi, ezáltal a debreceni tár­
sadalomba. Ezért kerül abba a paradox helyzetbe, melyet a 10.
fejezetből vett idézetben Szikszay bácsi mond.
Misinél az ártatlanság, a tiszta erkölcs megőrzése nem cél, hanem ter­
mészetes okozat, mely szüleitől kapott neveltetéséből fakad. Ezért lesz
a krízis tetőpontja az a momentum, mikor helytelen neveltetésével
vádolják, és előítéletesen vágják fejéhez, hogy nyilván apja nevelte
hazugságra.
A serzo to v ^ b i ajánlott művei:
E rdély (trilógia), É letem regén ye, Úri muri, Ro\onol^, Arvács/(a
139
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Móricz Zsigmond

ROKONOK
A ÉVSZÁM: i932
Kopjássnak néha előtör a régi énje. Úgy dönt, hogy nem mond le a ter­
veiről, hanem előbb megerősödik anyagilag. Társadalmi független­
séget akar, új házat szerez, és akkor szembeszáll a város vezetőivel. De
M ŰFAJ: regény előtör képmutató énje is, vonzódik az úri élethez, karriert akar,
SZERKEZETE: 25 fejezet megvesztegethető, és azért helyezi előtérbe a rokonait, hogy aztán ő is
EREDETI NYELV: magyar részesedjen. Kardics folyószámlát nyit neki egy nagyobb összeggel, el
FORDÍTOTTA:- akarják neki adni olcsón a Boronkay-villát, és be akarják venni tagnak
FOGALMAK: a nagy gazdasa'gi világválság, dzsentri, protek­ a sertéstenyésztő megmentésére alapult szindiká-tusba.
ció, panama, korrupció,
FŐBB SZEREPLŐK: Kopjdss István, Lim, Magdaléna Kopjáss megakadályozza Holub és társa hídpályázati panamáját,
ezzel akarva megmutatni hatalmát. A város vezetői erre rájönnek, és
betörnek az irodájába. Másnap a polgármester behívatja Kopjásst, és
azt mondja neki, hogy Berci bácsi csaló (nem kalácsbányai, hanem sal­
gótarjáni szenet akart eladni). Kopjáss összeomlik, mert oda a bec­
sülete, nincs értelme az életének. Öngyilkosságot kísérel meg, fejbe
Kopjáss István, a kultúrtanácsnokból lett főügyész becsületes, széles lövi magát, de nem derül ki, hogy való-ban meghalt-e, vagy csak
látókörű ember. Egyszerű körülmények között él Zsarátnok városának erkölcsi halott.
szélén feleségével, Linával. Véletlen lett főügyész: a másik jelölt,
Makróczy elszólta magát: „Zs. V”, ami kétértelmű: „Zsarátnok városa”
vagy „zsebre váglak”.

Első nap késve indul a hivatalba. Kardiccsal találkozik, aki a takarék­

tár igazgatója, és rájönnek, hogy Kardics felesége, Szidónia Kopjáss
rokona. A főlépcsőn megy a hivatalba, és mesél a polgármesternek a
rokonságról. A kisbérlők helyzetéről kezdenek beszélgetni. Kopjáss
ötlete („a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon”) mindenki­
nek tetszik.

Martiny doktor, egy kisbérlő lép be, s Kopjáss vele is közli ötletét, mire
Martiny azt hiszi, Kopjáss a városvezetés mellé állt. Csütörtök estére
Kopjássékat estélyre hívják. Kopjáss egyre többet gondol Magdalénára,
aki egy előkelő, nagyvilági nő, de rideg, kétes híre van, rossz házassá­
ga volt, mert meddő. Vele ellentétes személyiség Lina, aki egyszerű, és
természetes, de kicsinyes, még a fillérekkel is elszámoltatja férjét, a
szegénység és Kopjáss régi életének a jelképe, aki megpróbálja megtar­
tani férjét a becsületben.

Az estélyen felajánlják Kopjássnak, hogy vegye meg a Boronkay-villát,

kezdik behálózni a korrupt vezetők. Később megjelennek a rokonok
is: Lajos bácsi, akinek Kopjáss ruhát küld; Berci bácsi, aki azt akarja,
hogy a város vegyen tőle szenet, és részesedést ajánl fel; Adélka,
Kopjáss húga, akinek a férfi pénzt küld; Menyhért, aki múzeumigaz­
gatói állást akar; és Albert, az öccse, aki pénzt kér.

Kopjáss egyre jobban átlátja a korrupciót, és alkalmazkodik hozzá.

Rájön a sertéstenyésztő panamájára: Kaiser vállalkozó kibérelte
Szentkálnay tanyáját, vállalkozásba kezdett, sertést és kukoricát vett,
majd hitelt vett fel, a pénzből pedig Amerikába szökött. Szentkálnay
Rt-t alapított, és bevonta a város vezetőit, de csődbe ment; kellett nekik
egy főügyész, aki nem tett nekik keresztbe.

140 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE

vezetéssel. Egy ideig minden tökéletesen megy, Kopjáss dolgozik, szépen

Om
sorjában minden-kinek bemutatják, aki számít. Rokonai is megjelennek,
akiket természetesen ki kell szolgálni: pénzt, állást, ruhát kérnek tőle.
A cím arra utal, hogy vagyont szerezni, felemelkedni csak kapcsolatok
Aztán lassan elfajul a helyzet: Kopjáss ugyanis meg akarja mutatni, men­
útján képes az ember.
nyi hatalma van. Újra a becsület és a hatalom kérdése kerül előtérbe: a
városvezetés összefogva indul Kopjáss ellen, amikor Kopjáss megakadá­
Elómáiyek/liatástörteQet: lyozza a Holub és társa hídpályázatának győzelmét.
3. Lina - Kopjáss: Lina a becsület szobra, az erény megtestesítője a
A regény közvetlen előzményének az 1929-33-as nagy gazdasági
műben, Kopjáss pedig az a személy, aki egy rossz lépés után már csak
világválság tekinthető. A valuta romlásával egyre inkább feltűnővé lett
zuhan a szakadék mélyére, s nem állhat meg, nincs fogódzó, amin vis­
a korrupció a gyárosok, mágnások, kereskedők és politikusok körében.
sza tudna kapaszkodni saját, régi világába. Kopjáss, annak ellenére,
A regény irodalmi előzményének Jókai Mór társadalomképe és
hogy szereti feleségét, álmokat kezd kergetni, s a sznobságot, a neme­
Mikszáth Kálmán dzsentriábrázolása tekinthető. Jókai a társadalom­
si, az úri életet jelképező Magdaléna nyűgözi le. Múló szeszély ez,
ból nemcsak a jót, a rosszat is kiemelte, így válhatott Móricz pél­
mégis, meghatározó konfliktus a regényben. Többek között e szeszély
daképévé. Mikszáth a dzsentrit, a lecsúszott, az elszegényedett, az
hatására Kopjáss elveszti a becsületét, eladja a lelkét az ördögnek..
éppen elenyésző hatalma megtartásáért mindenre képes társadalmi
4. Kopjáss belső konfliktusa: Kopjáss az egész regényen át a pénzt, a
réteget ábrázolta műveiben, azaz a magyar valóságot írta le, ezért
hatalmat, az úri életmódot üldözi, kergeti. Elveszti becsületét, de ezt
tökéletes alapot szolgáltatott Móricz Zsigmond regényéhez.
nem képes felfogni egészen a mű utolsó lapjaiig. Amikor végül rájön,
A regény (Mikszáth műveivel együtt) leginkább a népi írók
hogy örökre elvesztette becsületét, hogy mindenét feláldozta a hat­
nemzedékére, így Féja Gézára, Illyés Gyulára hatott.
alomért, öngyilkosságot kísérel meg. Nem tudjuk meg azonban, hogy
tényleg meghal-e, vagy erkölcsi halottként tengeti tovább immár
Koiszak/kdetkezeskörülméQyeí: nyomorult, értéktelenné és haszonta-lanná vált életét.

A korszakhoz tartozik a nagy gazdasági világválság. Ezt az időszakot

az elértéktelenedő pénz, az elszegényedő emberek és a hatalom ^ Kérdés^ és problémakörök:
megragadásának kétségbeesett próbálkozásai jellemzik.
A mű fő kérdése, hogy megőrizhető-e a becsület, ha a mérleg egyik
Amikor 1929-ben összeomlott a tőzsde New \brk-ban, az addig jól
oldalán a hatalom és a gazdagság, a mérleg másik oldalán pedig a teljes
működő üzletek csődbe mentek, a vállalkozók hatalmas összegeket
elszegényedés áll. Mi a fontosabb: a becsület vagy a pénz.^ A regényből
buktak el akár órák alatt (egy színházi producer 3 millió dollárt
egyértelműen kiderül, hogy a legfontosabb a becsület. A nemesi, úri élet
vesztett egy óra leforgása alatt). Az emberek egyik pillanatról a másikra
nem jelent erkölcsi jólétet, nyugodtságot. A másik nagy kérdés, hogy
szegények lettek. A dzsentri-réteg csak az elszegényedést próbálta
mennyire vonhatjuk be rokonainkat, illetve ismereden embereket ez
kivédeni azáltal, hogy bekerül a hatalomba, s a válság végén ott folytat­
életünkbe. Megbízhatunk-e bennük csak azért, mert rokonaink,
ja, ahol abbahagyta.
munkatársaink.^ A regény szerint Magyarország nem áll másból, mint
rokonokból. A huszadik századra minden nemes szándék megsemmisül,
csak a hatalom és a pénz diktál, egyeden igaz ember pedig kevés a
megváltáshoz. A Rokonok azt hirded, hogy aki sorozatosan megalkuszik,
A cselekmény egy szálon fut. Egyes szám harmadik személyben ír
annak értékes vonásai elkopnak, s a „született gazok közé” kerül. így
Móricz, de a főszereplő, Kopjáss szemszögéből láttatja az esemé­
történt ez az egész városvezetéssel, akiknek erkölcsi lealacsonyodását
nyeket, így adva teljes társadalom- és korképet saját koráról.
ugyan nem követhettük figyelemmel, mert az már beteljesült, de Kopjáss
A mű kritikai realizmusa jellemző Móricz elbeszélésmódjára. A
jelképezi őket is, mint ahogy az egész társadalmi réteget.
regény realista, mert hűen ábrázolja a társadalmi réteget, a dzsentrit,
de egyszerre kritizálja is azt, mert semmilyen erkölcsi normát nem
ismer. Ha pénzről vagy hatalomról van szó, minden szabályt felrúg, Motívumok:
bármilyen törvényt megszeg, minden határt átlép. A becsületes dzsentri lealacsonyodása halaloméhes, becsületét vesztett
népréteggé Mikszáth és Móricz műveiben újra és újra feltűnik.
Konfliktusok: A gyenge nő motívuma: a becsületes Lina, bármennyire akarja is, nem
ránthatja vissza férjét, Kopjáss Istvánt abból a szakadékból, amelybe a
1. Lina - Kopjáss - Magdaléna: Szerelmi háromszög bontakozik ki a férfi főügyészi hivatala betöltésekor, illetve Magdaléna megismerésekor
három szereplő között. Ugyan Kopjáss Linába szerelmes, de zuhant. Az erős nő motívuma: Magdaléna tulajdonképpen nem tesz
Magdaléna jelenti számára az úri életet, a sznobságot. Magdaléna - semmit. Kopjáss számára egy elérhetetlen létformát, az úri életet
jellemét tekintve - sznob, de egy megfáradt, halott nőszemély képét jelképezi. Húzza maga felé Kopjásst, aki ennek az álomnak a hatására
kelti. A nő meddő, nem lehet gyereke, ezért az egész élete megsa- nem veszi észre, miként alacsonyodik le emberből féreggé ez idő alatt.

m
vanyodott már, Kopjáss mégis őt tekinti az úri élet kiváló példájának.
Persze, Kopjáss a regény végén már visszatérne becsületéhez,
A szerző tov^bi ajánlott művei:
Linájához, de akkor már késő, a becsülettel együtt Lina is elveszett.
2. Kopjáss - városvezetés: Amikor Kopjáss megkapja a főügyészi állást Sárarany, Az Isten háta m ögött; L ég j ó m indhalálig, Úri muri. H ét kraj­
(véletlenül!), még nem is sejti, mennyire összekoccan a foguk a város­ cár, Szegény embere^. Barbárok^
a névtelenségből való kiemelkedés előtt 1908~ig népdalokat és verseket gyűjtött a Kisfaludy Társaság megbízásából. Csak később
esőbb t ö rt^ ^ ^

fel, addig pedig kisebb lapoknál, újságoknál vállalt állást._ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 141
K ÉVSZAMI: 1927
MŰFAJ; regény
SZERKEZETE: 32 fejezet
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA;-
FOGALMAK: dzsentri, társadalomkritika
FŐBB SZEREPLŐK; Cxrgh e ó Csali, Rozika, R hédey Eszter,
Szakhma'ry Zoltán
Cselekmáiy
A regénycselekmény csupán négy nap a millennium évéből, 1896-ból,
de egy egész korszak jellemző felfogása, viselkedésmódja ismerhető
meg általa. Vidéki földbirtokosok és fővárosi vendégeik mulatoznak
féktelenül, élve mindennapi életüket. Megfigyelve, a bemutatott
helyzet még az író jelenében is aktuális volt. Az egyetlen földesúr, aki
tenni is szeretne valamit, az a tehetséges Szakhmáry Zoltán, de e
környezetben ő is bukásra van ítélve, küzdelmének végjátéka a regény.
Az első helyszín a Sárga rózsához címzett fogadó, a melegben itt
ücsörög Borbíró, hozzá csatlakoznak a többiek, Szakhm áry és
Csörgheő Csuli. A kocsmába betérő Lekenczey Muki nevű könyvügy­
nökkel sajátosan ismerkednek meg; amikor az húsz tojásból rendel
rántottát, a hozzá lépő Csuli kézzel kivesz magának egy darabot és
betömi. A könywigéc veszi a lapot, szintén kézzel kezd falatozni. Az
urak megbarátkoznak vele, beveszik a tivornyázásba, mely épp
kezdődőben van. Remeknek tartott tréfákat eszelnek ki: a könyvügy­
nököt Gróf Goluchovsky Agenor külügyminiszterként tervezik bemu­
tatni náluk, Csuli becsapja a földmunkára vállalkozó kubikosokat,
hashajtót kever a cigányok italába.
„Nyomorlakon”, Csuli tanyáján mulatoznak tovább, ahol azonban
kiderül, hogy elpusztult a házigazda kedvenc disznója. Csuli a fiait
nem gyászolná úgy, mint a kocát. Az urak vad tivornyája Zoltán
tanyáján folytatódik, aki korszerű intenzív növénytermesztésre áttérve
valóságos kis tündérlakot hozott létre. Zoltán este magára hagyja
vendégeit, hogy az éjszakát szerelmével, a summáslányok közül
kiemelt Rozikával töltse. Itt derül ki a titka az olvasó számára: az úr
egy szép leányt rejteget a puszta közepén lévő csodavilágban, akit
taníttatott olvasni, kultúrára, nyelvekre, igazi kisaszszonnyá formálta.
Rozika mesél az életéről, elmondja: vőlegénye öngyilkos lett miatta,
mert őt máshoz akarták adni. Arról is beszél, hogy sok férfi
környékezte már meg. Zoltán rádöbben, hogy a lány nem őszinte
szerelemmel szereti. Ugyanazt a szakszerű hozzáállást látja nála, mint
„a szerelem szaknémbereinél”. Rozika tudat alatt (a maga egy­
szerűségében nem átgondoltan) tökéletesen tisztában van az ő
előnyeivel, s hozzá van szokva ahhoz, hogy őt szeretik, és ezzel dolgo­
142 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
kat lehet elérni. Csak azért jó neki ez a kapcsolat, hogy kiemelked­
hessen a paraszti sorból, és úgyis el fogja hagyni az őt onnan kilapátoló
„Zoli bácsit”. Szakhmáry arra is rájön, hogy gazdálkodási ötletei nem
válnak be, nem tudja feldolgozni nyomasztó bankhitelét. Csődben érzi
magát mint férfi és mint gazda. Vadul inni kezd, amikor vendégei arról
faggatják, hogy kit rejteget a hátsó szobában, rávágja, hogy egy lotyót
és előrendeli Rozikát. A lány az alkalm at kihasználva máris
Lekenczeyhez fordul: egy pesti címre lenne szüksége, hogy elme­
hessen Zoltántól, és megtakarított pénzén új életet kezdhessen.
Másnap Zoltán keserűen ébred. A zsidó boltos Lefkovilstól kér száz
forintot, hogy a csugariaknak kifizethesse a tartozását. Azok azonban
Csuli tréfájának hatására - bejelenti, hogy ég Csugar - hazaindulnak.
Zoltán felesége, Eszter a tanyavilágba érkezik. Szakhmáry gyorsan
eltávolíttatja Rozikát odaadva az utolsó száz forintját, az azonban nem
egy másik tanyára, hanem az állomásra megy - Pestre készül. Eszter
évek óta nem volt a tanyán, azért jött le, mert olyan pletykát hallott,
miszerint Zoltán őt elhagyná, s egy summáslányt venne el. Szakhmáry
hazaviszi a feleségét, de semmire sem tud koncentrálni Rozikán kívül,
gyötrődik utána. Üzenet jön a lánytól, az asszony elkéri Zoltántól a
levelet, mondván, ha a summáslányt elég méltónak érzi magához,
kitér az útjukból. A levélben az áll: Rozika elutazott, sosem tér vissza.
Zoltán elmondja, hogy szerelmes a lányba, az asszony jelenetet ren­
dez. A férfi otthagyja, de sehova nem tud menni: ha hazamenne, felad­
ná vágyait, szabadságát, de a lány után sem tud menni. Csatlakozik az
urak vad tivornyázásához, miközben meglátja: azok a múlt kor­
szerűtlen, lassan elbukó szereplői, akik mintha vad haláltáncukat
járnák az elmúlásba tartva. O ugyan érezte a változtatás szük­
ségességét, szebbet és jobbat akart, de a környezet és a női szeszély,
mint valami kegyetlen mocsár, magával rántotta. Bár különb mulató-
pajtásainál, ez az elvi többlet m ár nem jelenthet számára
kiemelkedést.
Az utolsó jelenet színhelye a „Tündérlak”, Zoltán birtoka. Ide hívta el
az egész dorbézoló társaságot. Mindenki tudja róla, hogy mi történt
vele, de senki nem említi. Nagy mulatozás kezdődik, még a summás-
lányokat is felkeltik. Egyedül az okos Borbíró érzi, hogy Zoltánnal
valami tényleg nincs rendben, és nagy baj készül, de a többiek lehur­
rogják.
„A, Gyáva ez ahhoz” - vágja rá Csuli is legyintve. Zoltán elsápad ettől,
int a cigánynak, hogy húzza az ő nótáját, az „Ég a kunyhóm” címűt.
Abbahagyja a táncot, szédült fejjel - miközben gyermekkori emlékek
tolulnak fel benne - cigarettájának felizzítása után a gyufát a nádtető
alá tartva felgyújtja küzdelmének jelképét, a tanyát. Az őrjöngő­
kavargó tömeg közepén aztán szíven lövi saját magát. A tanya hatal­
mas tűzfáklyával ég, jelképszerűen bemutatva a tanyasi dzsentri­
nemesség világának bukását, egy afféle szent tűzként, mely „minden
rosszat m egemészt...”
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Az egész lörténetnek keretet adó többnapos úri mulatozásra, az egész
dzsentri életfelfogásra céloz, mely az életet könnyű, léha tivornyának
tekinti.
ElozméQyek/liatástörtéDet:
A vidéki, tanyasi, akár paraszti élet ábrázolásában előzményének
tekinthetjük Mikszáthot, Bródyt, Gárdonyii, Tömörkényt, de elsőként
Móricz volt képes szakítani az erőltetett paraszti idill maradékával is. A
dzsentrik bírálata már Mikszáthnál is erős, de míg nála e karakter
általában - közhellyé vált szóval élve - úri svihákként jelent meg, addig
Móricznak már minden pozitív érzelme elkopott velük kapcsolatban, a
társadalmon élősködő, avíttas, útban álló rétegként ismerteti őket.
@ Korszat/keletkezéskörülméQy«á:
A mű Móricz második írói korszakában keletkezett, melyben a gyer­
mekkor, a történelmi múlt és mindenekelőtt a XIX. századi dzsent-
riség foglalkoztatja. Bár kezdetben rokonszenvvel fordul e réteg felé,
hiszen bennük látja a lehetőséget M agyarország fejlesztésére,
keservesen csalódik aztán. Kiábrándultságának első jelei a K ivilágos
hivirradtig című regényben érezhetőek, mely egy egész éjszakás, zül­
lött, úri mulatozást dolgoz fel. Az Úri m uri alapkérdése hasonló, és az
idő tájt ugyanúgy korszerű: tudja-e a dzsentriség szolgálni az ország
érdekeit.? Móricz a félfeudális társadalom korabeli, aktuális problémáit
veti fel, és reménytelenül elítéli ezt a típusú nemességet.
Elbeszéléseinek az ad rendkívüli hitelességet, hogy Móricz belülről és
részletesen ismerte a témakörhöz tartozó társadalmi rész minden
elemét a szegényparaszttól a gazdagodó paraszton és a vidéki
értelmiségen át a vidéken maradt dzsentriig. írásaiból a falusi és
kisvárosi Magyarország mindaddig fel nem tárt, hiteles képe bontako­
zott ki, mozgalmas, izgalm as helyzetekben, hiteles típusokon
keresztül bemutatva. A karakterek hitelességéhez járul hozzá az
élmény, hogy mindegyik Móricz-alak minden rezdülését az olvasó
átlátja és átérezheti. A szerző tudat alatt kitűnő amatőr pszichológus,
s éppen azért oly hiteles a társadalomképe, mert hiteles alakok maga­
tartásán keresztül ismerheti meg az olvasó. Jellemző a naturalisztikus
ábrázolásmód, a lényegre törő írói magatartás, a drámaiság, az egy­
szerű verbális stílus, a tanyai létre jellemző fordulatok használata.
Négy nap története a regény: a lecsúszott dzsentri könyvügynök
megsétáltaiása a városban és az urak tanyáján. Mulatozást mulatozás
követ, az ital melletti adomázás a leggyakoribb beszédhelyzet a műben.
Kon^tusok:
A legfőbb konfliktus a cselekmény hátterében az újító szándékú nemesi
felfogás és a maradi, mulatozó, posványszerű dzsentrilét között feszül.
Móricz Zsigmond egy ideig Babits Mihállyal együtt szerkesztette a Nyugat ásm folyóiratot, a felosztás szerint Móricz a prózáért, Babits
a versért, a tanulmányért & a Figyelő rovatért volt felelős.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
amelyből végül a hős elbukásával a második kerül ki győztesen, de az
elemésztő tűz motívuma magában hordozza a hamarosan bekövetkező
változások jelét.
Konfliktust okoz továbbá Zoltán és Rozika viszonya, egyrészt a
feleséggel, másrészt közöttük, amikor Rozika valódi hozzáállása kiderül.
Szakhmáry két szék közt a pad alá esik: elutasítja régi életét, de az új cél
sem elérhető, így a tanyát felgyújtva és önmagára fegyvert emelve véget
vet mindennek. Eszter és Rozika jellegzetesen móriczi kettősséget
képviselnek a főszereplő férfi, Zoltán életében. A kettős véglet, a szent,
imádott, de gyakorlatilag (dramaturgiailag talán éppen ezért.?) frigid nő
és a szeretett, szexuálisan vágyott „ringyó” szembeállítása végig ott fe­
szül a műben. Zoltánnak érzelmileg fontos a nő hűsége: feleségéről
tudja, hogy nem fogja megcsalni, ezért távollétében is nyugalmat jelent,
míg a Rozika csáberejében ott lappangó lehetőség, hogy hamarosan
valaki mást ölelhet, még akkor is felidegesíti, mikor már elűzte és elvileg
belenyugodott, hogy nem kell neki.
^ Kátlés^ és problánakorök:
Van-e esélye egy újító szándékú és művelt embernek javítani a dzsent­
riség felfogása által átitatott tanyavilág helyzetén, életben maradhat
egy modern gazdaság ilyen viszonyok között.? Megérti és elfogadja-e őt
a közeg, melyben ő az új időket szerette volna elhozni.?
Hiába próbál mintagazdaságot teremteni a maga háromszáznegyven­
hét holdján Szakhmáry Zoltán, a regény központi alakja, ha nincs ele­
gendő tőkéje és kitartása hozzá, hogy vállalkozását végigvigye.
A női viselkedés problémaköre: Rozika viselkedése felveti a kérdést,
hogy miként cselekedjen a nővel a férfi, és hogy miként ismerszik meg
egy kapcsolatról, ha a nő csak ugródeszkának használja. Itt tűnik fel a
természet jósága által elkényeztetett nő problematikája, aki szép­
ségének köszönhetően mindent megkapott az életben, teljesen
általánosnak veszi a férfiak rajongását, nem figyelve azt, hányat tör így
össze (lásd egykori vőlegényének, majd Zoltánnak a vesztét), hiszen
mindezek nem számítanak neki igazán. Hibáztatni viszont nem lehet,
mert egyszerűségében nem látja át tettei következményét.
Motívumok:
Regényének cselekménye a millennium, az ezeréves Magyarország
megünneplése idején (1896-ban) játszódik. Az időpont megválasztásá­
nak jelképes értelme nyilvánvaló. Ilyen az állandó mulatozás, mely az
unatkozó urak egyetlen szórakozásaként, életformaként jelenik meg. Az
ugratások is a dzsentrilét élősdi mivoltának vissza-visszatérő jelzései.
A népi környezet, a jellemző szereplők, a tanyavilág fontos kellékei szin­
tén lépten-nyomon fel-feltűnnek a műben.
A tűz mint megtisztító erő más irodalmi művekben is előfordul.
m A szerző további ajánlott művei:
Regényei^: Rof(ono\, Erdély, Arvácsl^a, Sárarany, Az Isten hála m ögött;
novelláig: H ét krajcár. S zegény emberek, Barbárok
143
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Sfewomir Mrozek
TANGÓ
h ÉVSZÁM: 1964
MŰFAJ; abszurd dráma
SZERKEZETE: 3 felvonás
EREDETI NYELV; lengyel
FORDÍTOTTA; Kerényi Grácia
FOGALMAK: abszurd dráma
FŐBB SZEREPLŐK; AÁ, Artúr, Edék, Eleonóra, Eugeniusz,
Stomil
^ Cselekmáiy
I. FELVONÁS
A szín végig ugyanaz a „magas mennyezetű, nagy szoba”. Itt kártyáz­
nak Eugénia, a nagymama; Eugeniusz, az öccse és Edék, amíg meg
nem érkezik Artúr, aki erőszakosan véget vet a játéknak. Büntetésből
Eugeniusznak madárkalitkát kell a fejére húzni, Eugéniának pedig a
ravatalra kell feküdnie. Ezután hazaér Eleonóra, Artúr anyja is, aki
bevallja, hogy „időnként Edékkel hál”. Artúr az erkölcsi bomlást látva
magába roskad. Ásítozva belép Stomil is, Artúr apja, aki hozzákezd
következő „kísérlete” előkészületeihez. Artúr kifejti neki, hogy rendet
szeretne a házban. Apja szerint ilyen fiatalon még neki is lázadni kel­
lene: mára azonban megbuktak az utolsó normák is, Artúrnak nincs
mi ellen lázadni, ezért akar rendet a világban, hogy visszanyerhesse
jogát a lázadásra. Stomil a művészettel való foglalkozást javasolja
számára. Megérkezik Alá, az unokahúg, akinek Artúr nyomban
udvarolni kezd, majd végül megpróbál hozzávágni egy könyvet.
Közben azonban elkezdődik Stomil színházi kísérlete: bábelőadás
Ádámról és Éváról, mely sötétséggel és revolverlövéssel végződik. Artúr
elhatározza, hogy újjáteremt mindenkit, majd kiküldi őket a teremből,
hogy kettesben maradhasson Alával.
II. FELVONÁS
A második felvonás éjszaka játszódik, ugyanott. Artúr és Eugeniusz
összeesküvést szőttek; Eugeniusz őrködik, Artúr pedig Alát próbálja
rávenni, hogy menjen hozzá feleségül. Alá kidugja lábát a hálóinge
alól, Artúr azonban visszautasítja ezt a fajta közeledést, mire Alá állig
begombolózik, plédet teker maga köré, keménykalapot húz a fejébe.
Némi hallgatás után Artúr közelebb húzódik, majd miközben az
értékrendszerek megteremtéséről beszél, ráveti magát Alára, és meg­
próbálja megcsókolni. Ekkor azonban belép Edék. Artúr szerint előző
tette csupán lecke volt, „gyakorlati szemléltetés a nemi pragmatika
köréből”. Kifejti elméletét, mely szerint a nők, a gyermekek és a
művészek mind egy oldalon vannak a férfiakkal szemben; ezért igyek-
144 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
szik meggyőzni szövetségesének Alát, miközben azonban elméletét
fejti ki, a lány újra vetkőzni kezd, és Edék is újra bejön. Artúr
féltékenykedik. Alá mégsem vetkőzik le. Artúr tovább győzködi: hatal­
mas ceremóniát akar, amely formába kényszeríti a családot, és újra
rendet teremt, és ellenállásra sem lesz alkalmuk. Alá végül azt mond­
ja, hogy Artúr meggyőzte. A fiú ezután az apjával beszél, felvilágosít­
ja, hogy Eleonóra megcsalja Edékkel, és megpróbálja rávenni, hogy
rontson rájuk fegyverrel. Csak nehezen sikerül rávenni bármire is,
Stomil azt követeli, Artúrtól magyarázza meg logikusan, miért kellene
botrányt rendeznie. Végül nagy sokára mégis sikerül rávenni, Stomil
revolverrel megy be a szobába - majd sokáig semmi sem történik.
Artúr végül elunva a várakozást apja után megy, aki odabenn kártyázik
Edékkel, Eleonórával és Eugéniával. Artúr magához ragadja a
revolvert, majd miután a zajt meghallva Eugeniusz is megérkezik. Alát
hívja oda, és miután az igennel felel, bejelenti a házasságukat, és
Eugénia áldását kéri rá. Eleonóra elsírja magát, Edékét Artúr kizavar­
ja, Eugeniusz hurrázik.
III. FELVONÁS
A harmadik felvonásra ugyanazt a helyiséget klasszikus polgári sza­
lonná alakították, a rendetlenséget felszámolták. Harangzúgás
közepette lép be Alá menyasszonyi ruhában, Artúr nem jön, állítólag
az utolsó formaságokat intézi. Alá még mindig hezitál a házasságot
illetően, most úgy érzi őt csak Artúr elvei akarják elvenni, nem pedig
Artúr. Végül megérkezik Artúr is, nyitott felöltőben, fakón. Artúr
magába roskad, részeg, mikor magához tér, térdre rogy az apja előtt,
bocsánatáért könyörög, majd Alá és Eugeniusz előtt is sorra letérdel.
Kétségbeesett, mert a forma nem váltja meg a világot - csak az eszme.
Artúr bezáratja Edékkel az ajtókat, hogy senkit ne engedjen ki, amíg
meg nem találták az eszmét, de nem megfelelő sem az Isten, sem a
sport, sem a kísérlet, sem a haladás. Közben bejön Eugénia, bejelenti,
hogy meghal, majd Eleonóra segítségével felmászik a ravatalra.
Artúrnak ez szöget üt a fejébe, Edék bicepszét kezdi tapogatni, hogy
elég erős-e. Stomil távozni akar, de Edék Artúr parancsára útját állja,
majd egy fotelbe löki. Artúr kinyilatkoztatja, hogy olyan rendszert
teremt, amelyben a lázadás egyesül a renddel, a semmiség a létezéssel:
a hatalom rendszerét. A többiek lázadoznak, de Artúr elrendeli, hogy
Edék „nyiffantsa ki” Eugeniuszt, a bácsi menekül, egészen amíg Alá
be nem jelenti, hogy megcsalta Artúrt Edékkel aznap reggel. Artúr
ismét magába roskad. Alá sajnálkozva lép hozzá, de a fiú eltaszítja őt
magától, a revolvert keresi, ám az Edéknél van, aki mögé lopózik, s
markolatával tarkón vágja, majd csupasz kézzel még egyszer. Artúr
meghal. A többiek megbocsátással fordulnak a fiú felé, majd távozásra
szólítják fel Edékét, aki azonban ökle erejére hivatkozva átveszi a
hatalmat, és Eugeniusszal veteti le a cipőjét. Edék lehúzza Artúrról a
zakót, és felveszi, nézegeti magát a tükörben, majd magnetofont hoz
be, felharsan a La Cumparsita tangó, amire azután Edék és Eugeniusz
táncra perdülnek.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A tangómotívum az egész művet átszövi, jól bemutatva a fellépő ge­
nerációk közötti különbségeket. A szülők fiatalkorában ez az illetlennek
és merésznek számító tánc a lázadás megtestesítője volt, gyermekeik
körében azonban már ez is csak megtagadnivaló hagyomány. A dráma
végül Edék és Eugeniusz tangójával zárul, melynek zenéje a szerzői
utasítás szerint „még akkor is” szól, „amikor kigyulladnak a nézőtéren a
lámpák, még egyre harsog a hangszórókból, az egész színházban”.
Elomáiyek/katastörtáiet:
A színmű a kelet-európai abszurd színpad egyik első és meghatározó
darabja. A hagyományos színpadi formákat, konvenciókat megtagad­
ja, nincs valódi hős, nincs ellenfél, nincs katartikus hatás. A darab
közvetlen előzményei között megemlítendő a H am let is: a darab szá­
mos ponton erre játszik rá.
e i:
A Tangó Mrozek első „egész estés” drámája, melyet több rövidebb
darab előzött meg, melyek közül jelentősebbek a M ulatság és a
R endőrség, és amelyet még számos másik követett. A darab az abszurd
színpad kelet-európai iskolájának legjelentősebb és legmeghatározóbb
alkotásai közé tartozik. Ez az irányzat szervesen illeszkedik a nyugati
abszurd törekvésekhez, lényeges különbség azonban, hogy ezekben a
művekben sokkal inkább jelen van az aktuális viszonyokra való
vonatkozás, a politikai felhang: ez a színpad nem csupán a lét kérdé­
seit igyekszik bemutatni, hanem a közügyeket is próbálja boncolgatni.
A Tangó elsősorban példabeszédszerű, történetfilozófiai írásként
olvasható, a szereplők nem valódi jellemek, cselekedeteiket nem
annyira a lélektani hitelesség igénye szabja meg, mint inkább az az
eszme, amelyet a műben képviselnek. A mű igen komor képet fest az
emberi természetről és történelemről, ezt azonban mulatságos módon,
állandó helyzetkomikummal élve teszi meg. Mrozek műve a tragédia
paródiája. A műfaj elavulásáról magáról a műben is szó esik. Artúr
tragédiát akar, „mert ez az egyetlen nagyon erős forma, a rendít­
hetetlen fogalmak világának legteljesebb kifejezése évszázadok óta” -
de hova tűntek ezek a fogalmak az életből és az irodalomból? Stomil
- ezúttal a szerző szócsöveként - kőbe véshető választ ad: „ma már
csak bohózat lehetséges”.
A dráma alapelemei vagy elcsökevényesedett formában vannak jelen,
vagy teljesen hiányoznak - groteszk vagy abszurd minőséget ered­
ményezve. Nincs nemes eszménytől vezérelt, tisztán látó és kivételes
képességű hős, a végkifejletig ellenfél sem látszik a színpadon, és nincs
katartikus hatás.
Mrozeket politikai szerepvállalása és véleméaynyilvánításai miatt (melyek közé a Tangó és más drámái is beletartoztak) mindig is rossz
szemmel nézte a lengyel államhatalom, mígnem 1968“ban Párizsban kellett politikai menedékjogot kérnie, mivel elítélően nyilatkozott Csehszlovákia szov­
jet megszállásáról. 1989ng itt, majd Mexikóban élt, v ^ l 1996~ban tért vissza Lengyelországba. Mrozek sokáig humoristaként kereste a kenyerét.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
A mű Artúr köré épül fel. Ő kezdetben szüleivel, azok erkölcseivel,
világképével kerül összeütközésbe, úgy érzi, azok lázadása lehetetlen­
né tett számára már minden lázadást, és így egyik legfontosabb jogától
fosztották meg. Ez ellen kezd harcba, és talál szövetségest
Eugeniuszban, aki még a szülei előtti generáció képviselője. E harcot
szolgálná házassága Alával, terve azonban kudarcot vall. Az utolsó
felvonásban saját korábbi elvei ellen fordul, és a hatalmat teszi meg
központi eszméjéül, ebben kezdetben Edék a szövetségese, mint a
nyers erő megszemélyesítője. Edék azonban a mű végére Artúr ellen
fordul, és átveszi a hatalmat, az eszméktől megszabadított puszta erőre
alapozva tartja markában az egész családot.
^ Kénlés^ és probleniaköiök:
A mű alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szem­
benállása. Az író az értékrendszer félreállításának következményeit
boncolgatja szatirikus jelenetsorokon át, és végül az értelmiség félre-
szorulására, térvesztésére, a hagyományos kultúra életképtelenségére
esik éles reflektorfény.
A dráma alaphelyzetéből - abszurd vonásként - maga a drámaiság
hiányzik; megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folya­
mata. A szülők - úgy vélik - annak idején végérvényesen szétzúzták a
normarendszert, és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerep­
körre. Programjuk a teljes szabadosság („azt csinálja mindenki, amihez
kedve van”). Ennek következtében azonban a jelenkori ifjúság légüres
térbe kerül. Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad:
„vagy újabb konvenciókat kell teremteni, vagy helyreállítani a régieket”.
Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak, így tehát groteszk szerep-
osztásként Artúr lép fel a hagyomány harcosaként - a szülőkkel és
nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben.
Motívumok:
A címadó motívum, a tangó jelentésváltozása fogja össze a
történéseket. A szülők nemzedékének fiatalkorában ez a tánc az akko­
ri hagyomány elleni lázadás jelképe. Egy emberöltő elteltével már a
tangózás számít a fiatalok részéről megtagadni való hagyománynak. A
mű utolsó mozzanataként azonban Edéknek támad kedve tangózni,
alkalmasint Eugeniusszal - a férfi páros tánca a kultúra ijesztő defor-
málódásával fenyeget. A címadó motívumon kívül a revolver jut még
központi szerephez mindhárom felvonásban. Először Stomil használ­
ja színpadi kísérletéhez, másodszor Artúr adja Stomil kezébe, hogy
tragédiát teremtsen, végül pedig Artúr végét okozza Edék kezében.
m A szerző további ajánlott művei:
M ulatság, Rendőrség, Ház a határon, RóJ^avadászat, Szerződés, Az arckép,
Zuhanás közben. K etchup.
145
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

r Németh László

ISZONY
K ÉVSZAM ;1947
III. RÉSZ: A történ et v ég e

Nelli Jókuti doktort hívja, aki Sanyi betegségének következményeként

MŰFAJ: regény állítja be a történteket, és bár Nelli irtózik ettől a cinkosságtól, mégis
SZERKEZETE; három részre tagolódik a történet elfogadja. Amikor a doktor zsarolni próbálja, ellenáll, de belül még
EREDETI NYELV: magyar sokáig küszködik a történtekkel. Visszamegy Cencre, és a ferences
FORDÍTOTTA: - nővérek közé áll ápolónőnek. Vágyott visszavonultságában felismeri és
FOGALMAK: archetípus (női egyre tisztábban érzi, hogy mindenre alkalmas volt, amire más ember,
FÓBB SZEREPLŐK: Kárász Nelli, TakaróSanyi, Nelli szülei, csak a lelke nem tudott elegyedni a világgal. Zsuzsin keresztül egész
Sanyi szülei, Jók uti doktor múltja és a férje emléke is közelebb kerül hozzá, és végül megbékél
önmagával is.

Csejekméoy

I. RÉSZ: Az esk üvőig

Nelli emlékeit onnantól rögzíti, amikor a két Takarófiú meglátogatta

őt Huszárpusztán. A bálban ismerkedtek meg, de számára a fiú
közömbös maradt. Az idő múlásával azonban ráébredt, hogy minden-
ki úgy figyeli őket, mint leendő házasokat. Nelli úgy dönt ezért, hogy
minél hamarabb véget vet az ismeretségnek, ám édesapja halála után
nem tudja megtenni ezt, és végül feleségül megy Takaró Sanyihoz.

II. RÉSZ: A házasság története

Azonban a nászúton sem változik semmit Nelli viszonya Sanyihoz:

testileg-lelkileg elzárkózik tőle. A későbbiekben sem omlanak le a
falak a két, nagyon eltérő személyiség között, a feszült légkört pedig
Nelli édesanyja nem bírja tovább, és elköltözik a nővéréhez.
Időközben Nellinek kislánya születik (Zsuzsi), de ez sem hoz számára
igazi boldogságot. Apósa halálakor - minden tiltakozása ellenére - be
kell költöznie a faluba. Nelli nem bírja leküzdeni emberidegenségét,
és ez még inkább megkeseríti a házasságukat. Amellett, hogy a Takaró­
házban állandó a társasági élet, az is megnehezíti Nelli helyzetét, hogy
a társaságba járó Jókuti doktor kiszemelte őt magának, s ezért egyre
inkább elhúzódik a társaságtól, ami miatt Sanyival is tovább romlik a
viszonya. Végül úgy érzi, nincs maradása a házban, és Cencre
menekül anyjához. Ezt rokonai nem nézik jó szemmel, Cencen sem
találja a helyét, ezért a munkába temetkezik.
Itt keresi fel Jókuti doktor, hogy tudassa a lánnyal, egy esedeges válás
után szívesen feleségül kérné, de Nelli kiadja az útját. Nem sokkal
később náegérkezik Sanyi, hogy hazahívja halálos ágyán fekvő
anyósához, mire Nelli beadja a derekát és visszatér férjével. A temetés
után is Sanyival marad, mert megrendíti az ő és a birtok züllése. Egy
éjszakán a férfi szerelmeskedni akar Nellivel, de az irtózás olyannyira
elhatalmasodik az asszonyon, hogy akaratlanul is a férje halálát okozza.

146 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
„A lelkem nem tudott elegyedni a világgal” - ez a mondat mutatja be
a legszélesebb körben mindazt az iszonyt, amit Nelli megélt. A
tragédiába torkolló irtózás legnyilvánvalóbb oka, hogy két, végzetesen
össze nem illő ember házasodott össze.
ElózméDyek/hatastörtoiet:
Németh László regényírói pályája rendkívül változatos, mind időben,
mind pedig témák tekintetében. Egy-egy évtizedben többféle téma
kerül terítékre. Például az 1935-ös Gyász lélektani regény, míg az egy
évvel később megjelent B űn főként társadalm i kérdésekkel
foglalkozik. Az Iszony 1947-ben keletkezett, közben pedig drámák,
esszék és tanulmányok születtek. Az Iszonyl még 1942-ben, Móricz
kérésére kezdte el írni, de Móricz halálakor felfüggesztette az írást, s
csak évekkel később folytatta. E regényből film is készült Hintsch
György rendezésében.
Korszal/keletkezés körülmáiyei:
Németh László a XX. századi magyar regények társadalomábrázoló és
analitikus hagyományának folytatója és megújítója is egyben, aki
naprakész ismereteivel alaposan átitatta műveit. Elsősorban Gide és
Proust tudatregényei voltak rá hatással, de megfigyelhető Doszto­
jevszkij és Tolsztoj inspirációja is.
Abrazolasmód/elbeszáésteclmiL^
A regényben a főhős. Kárász Nelli meséli el házasságának történetét, s
ez nem csupán számadás, hanem önelemzés is. Mivel az elbeszélői
nézőpont leginkább Nellié, a szerzői nézőpontot csak nagy rifkán
fedezhetjük fel. Természetes, hogy mindent és mindenkit a lány szem­
szögéből ismerhetünk meg, ugyanakkor Nelli már kiemelten objek-
tívnek tartja saját rekonstrukcióját: „Mialatt ezeket a füzeteket írtam,
nehéz volt úgy írnom, ahogy akkor éreztem iránta.”
Konfliktusok:
Az egész regény a két ember (Nelli és Sanyi) különbözőségéből fakadó
konlliklusokai vonultatja fel. Részleteiben, de egészében is ez az
iszonyodás mindennek az oka. Nelli magányra vágyó lélek, míg Sanyi
a nyitott, társasági élet kedvelője. Nelli apáca típus, ahogy ezt mondja
is magáról, s nem csak lelkében, de elképzelhető, hogy biológiai
értelemben is az volt. Ezért idegenkedett a házasságtól, a közösségi
' Németh László a német megszállás alatt bujkálni kényszerült, s az 1947-ben leleplezett Magyar Közöss^ nevezetű összeesküvés ideo­
lógiájáért is ót tették meg felelősnek. A támadások nem kímélték ez után sem, így az ekkor keletkezett regényeit (köztük az Iszonyt nem
adhatta ki. Éveken át csak fordításai jelenhettek meg. Sok gyenge,kötelezó mű''mellett lefordította az Anm Karminá, amiért József Attila-díjat kapott.
Eközben 1945-48 között a hódmezővásárhelyi gimnáziumban volt óraadó tanár, ahol nagyszabású reformba kezdett: pedagógiai kísérletében az egymástól
élesen szétválasztott tantárgyakat sikeresen tantárgycsoportokba integrálta.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
élettől. Mégis belekényszerült ezekbe a szerepekbe, ami konfliktushoz
vezetett a rokonokkal és az ismerősökkel. „...Az emberek viszonyát
nem az szabja meg, hogy mit érnek, hanem hogy mit akarnak egymás
életében” - mondja Nelli, aki belátja, Sanyi bűne az volt, hogy akart
tőle valamit. Az Iszonyban egymástól eltérő értékrendek ütköznek, de
nem a megszokott pozitív-negatív ellentétekről van szó, sokkal inkább
kétféle szabadságszemléletről: míg Sanyi elsősorban a fizikai létben él,
hódítani és birtokolni kíván, addig Nelli uralni akarja a szükségleteket
és képtelen a toleranciára.
^ Kérdés-^ és problémakörök:
Az Iszony Nelli visszaemlékezése és saját múltjának rekonstruálása.
Nem felmentés, és a számadás sem a világnak, hanem önmagának
szól. A regény végére, amennyire ez lehetséges, minden tudatosabbá
válik, ami a történések idején legfeljebb csak részleteiben lehetett az. A
legalapvetőbb kérdés a bűnösség. Hiszen ha Sanyi bűne az, hogy
beleszeretett Nellibe, akkor maga a házasság is bűn volt, amibe a lány
belekényszerült. Bűn volt egy ilyen magányos és szabad természetet
korlátok közé szorítani, mert az akár a legtorzabb módon is kitépi
magát ezekből a láncokból. Ez okozta Sanyi vesztét. A gyilkosságban
Nelli a bűnös, hiszen ő szorította a párnát a beteg Sanyi arcára, ezt ő
is tudja, ám érzi, hogy számára ez volt a megváltás. Nelli veszélyben
érezte magát, nem volt boldog, és a „megszokni vagy megszökni”
igazságát sem tudta magáévá tenni, mert mikor látta, hogy képtelen
megszokni, a szökés nem jelentett megoldást a problémákra. Azaz
Nelli a körülmények, Sanyi pedig Nelli áldozatává vált.
Motívumok:
Az első pillanattól fogva baljós kapcsolatot paradox módon mindig
egy-egy haláleset fűzi szorosabbra. Nelli apja éppen akkor hal meg,
amikori a lány elhatározza, hogy szakít Sanyival. Összeházasodnak, s
bár Nelli nem érzi, hogy meg tudja szokni az új helyzetet, kitart Sanyi
mellett, mert a pusztán részben megtalálhatja vágyott magányát. Am
amikor apósa is meghal, egyértelmű, hogy be kell költöznie Fáncsra,
ahol sógorával beszélgetve rájön, semmi reménye a boldogságra ebben
a közegben. Ettől kezdve válik igazán ellenségessé és keseríti meg a
környezete (és saját maga) életét. Cencről is csak haldokló anyósa
miatt tér vissza Fáncsra, s mikor ő is meghal, a kör bezárulni látszik.
A negyedik haláleset (az, hogy megöli Sanyii) hozza csak számára a
megváltást, bár megpróbáltatásai ezzel még nem érnek véget.
m A szerző tovA bi ajánlott művei:
Gyász (1935), É gető Eszter (1965), drámáig: V illámfénynél (1938),
S zéchenyi (1946), G alilei (1953), A \ét B olyai (1961)
__ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ y
147
A ÉVSZÁM; 1949
M Ű FA J; negatív utópia
SZ ERK EZETE; 3 r&z
ERED ETI N Y ELV ; angol
FORDÍTOTTA; Szíigyártó László
FOGALMAK; 101~es szoba, gondolatrendors^, negatív
utópia, orwelli, teleke'p, újbeszel
FŐBB SZ E R E P LŐ K ; Emm anue! Goldstein, Jú lia , M r.
Charrington, N agy Tetvér, C/Brien, Winston Smith
Cselekmáiy
Derült, hideg áprilisi nap volt, amikor Winston Smith lakásában egy
öblös hang számadatokat olvasott fel a falba épített teleképen. A
telekép egyszerre volt vevő- és adókészülék, ezért az ember soha nem
tudhatta, hogy figyelik-e. Winston Óceánia polgára, Londonban, az
Egyes leszállópálya fővárosában élt. Magában elkövette az első főben­
járó bűnt, a gondolatbűnt; mint a Külső Párt tagja, kételkedni kezdett
a párt igazában. Bűnét tovább tetézte, elhatározta, naplót ír, szavakba
önti ellenérzéseit. A napló 1984. április 4-ével kezdődik. Az Igazság­
minisztérium ezen a napon történt valami. A Két Perc Gyűlöletre
készülődtek, amely alatt Emmanuel Goldsteint, a nép ellenségét, a
Testvériség nevű földalatti szervezet vezetőjét átkozták ki, és a N a ^
Testvér iránti csodálatuknak adóztak. A gyűlölet extázisában Winston
észrevette a fekete hajú lányt.
Winston az anyjáról álmodott. Szülei az ötvenes évek tisztogatásaiban
tűntek el. Aztán egy rét jelent meg előtte, ahol közeledett felé az a
fekete hajú lány. Letépte a ruháját. A mozdulat egy egész kultúrát,
gondolatrendszert semmisített meg: a Nagy Testvért, a Pártot, a
Gondolatrendőrséget. Ajkán a „Shakespeare” szóval ébredt. Régen
más volt minden. Az Egyes Leszállópályát Angliának hívták. A Párt
belenyúlt a múltba, ez volt talán a legszörnyűbb. Sőt, a múltat nem­
csak megváltoztatták, meg is semmisítették. Többek között ezt tette ő
is az Igazság-minisztérium. A múltat napról napra a jelenhez igazítot­
ták. Ujbeszél szótár készült, melynek feladata a nyelv csontig tisztítása.
A cél: szűkíteni a gondolkodás területét. Az igazi bűn a párttagok
közötti szerelmi viszony volt. A házasságokat egy bizottság hagyta
jóvá, egyetlen elfogadott céllal, mely a gyermeknemzés volt.
Winston három héten belül már negyedszer nem jelent meg a
Közösségi Központban. Elvegyült London labirintusában. Egy ócs-
kásboltban kötött ki. A boltos annyira bizalmába fogadta, hogy az üzlet
feletti helyiséget is megmutatta neki, amely egykor lakás céljára szol­
gált. Itt minden a múltra emlékeztetett. Winston elhatározta, hogy
máskor is felkeresi a boltot. Hirtelen megdermedt, egy kék overallos
alak közeledett felé. A fekete hajú lány az Irodalmi Osztályról.
Kémkedik utána. Mikor hazatért, elővette a naplót. Biztos volt benne,
hogy jönnek érte.
148 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
Délelőtt, munkaidőben a folyosón találkozott a fekete hajú lánnyal.
Egy papírt csúsztatott Winston kezébe. Csak annyi állt rajta:
„Szeretem”. Egy hétig eredménytelenül próbált kapcsolatba lépni a
lánnyal, de végül sikerült vasárnapra randevút megbeszélniük a váro­
son kívül. Egy erdőben találkoztak, ahol a lány, aki Júliának hívtak,
letépte magáról a kék overallt, mintha csak az egész civilizációt sem­
misítette volna meg ezzel a mozdulattal.
Később a Mr. Charrington ócskásboltja fölötti szobát bérelték ki a
szerelmi légyottokra. Csupán sejtették, mi történik a Szeretet-minisz-
tériumfalai között: kínzás, kábítószerek, az ember finom idegreakcióit
kimutató műszerek, vallatás. Ók mégis egymáséi.
Együtt mentek el O'Brienhez, aki beavatta őket a Testvériség nevű
földalatti szervezet titkaiba. Winston és Júlia szeretnének ebben részt
Egy napon az ócskástól bérelt szobájukban a hatalom rajtakapja őket.
Mr. Charrington lépett a szobába, és Winston rájött: életében először
lát valakit, akiről biztosan tudja, hogy a Gondolatrendőrség tagja.
Winston mozdulatlanul ült a cellában, majd később már a tábori
ágyon feküdt. O'Brien állt mellette, és egy fehér köpenyes férfi fecsk­
endővel. A szokásos vallatáson mindenkinek át kellett esnie. A bűn­
lista: szabotázs, kémkedés és a többi. Ezeket be kellett vallani. A val­
lomás formalitás volt, csak a kínzás volt valódi. Később az emlékeit
kellett megtagadnia. O'Brien a kínzások közepette elmondja, ha élet­
ben hagyják is, aki innen kikerül, már üres lesz. Winston Júlia felől
érdeklődött; Júlia elárulta és megtért.
Goldstein könyve - melyet másokkal együtt O'Brien írt - mint leírás
igaz volt, de mint program ostobaság. A prolik soha nem lázadnak fel
a Párt ellen. A Párt a többség javáért ragaszkodik a hatalomhoz.
Választani kell a szabadság és a boldogság között, és a többségnek a
boldogság a jobb. Ezt védi a Párt.
Winston megértette, hogy együgyűség szembeszállni, hiszen a
Gondolatrendőrség hét éven át minden lépését figyelte. De Júlia iránt
érzett szerelmét Winston nem tudja legyőzni, ezért a rettegett 101-es
szobába kerül. A 101-es szoba a személyre szabott vallató. O'Brien
tudta, hogy Winston irtózik a patkányoktól. Lekötözték. Egy
drótkalitkában ott vinnyogtak a kiéheztetett állatok. Winston az őrület
határára jutott. Tudta, csak egyféleképpen menekülhet, egyetlen test
létezik, amit maga és az állatok közé lökhet. Őrjöngve üvöltötte:
„Csináljátok Júliával! Ne velem!” Még hallotta a kattanást, amint
O'Brien visszazárta az állatokat.
A küzdelemnek vége, diadalt aratott önmaga felett. Szerette a Nagy
Testvért.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

nisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel.”

Qm
A mű címe az 1948-as évszámmal való játék, a mű ekkor íródott.
Az 1984-ei megjelenése után nyomban a hidegháború szolgálatába állí­
tották, hisz azt a totális diktatúrát, amit Orwell lefestett, a „szabad világ­
ban” a létező szocializmussal azonosították, pedig Orwell általános
érvénnyel fogalmazta meg az emberi szabadság fenntartásának minden
központi törekvéssel szembeni elsődlegességét. A szocialista országok
mindenesetre - megóvandó állampolgáraik nyugalmát - elhallgatták az
Orwell-művek létezését, így csak a rendszerváltás időszakában
ismerkedhetett meg velük a magyar olvasóközönség is.
Koiszak/keletkezéskQríiIméDyei:
A világ, amely Orwellt a század közepén körülvette, kevés bizakodásra
adott okot. Az emberiség épphogy csak túljutott a II. világháború okozta
sokkon, máris szembetalálta magát az atombomba fenyegető rémével s a
kibontakozó hidegháború teremtette új feszültségekkel. És nem csak a
háború leselkedett az emberre. Veszélybe került a szabadsága is. A rend
nevében nemcsak a náci Németországban és a sztálini Szovjetunióban
nyomult előre az állam, hanem a keynesi elvek térnyerésével az egész
nyugati világban. Orwell az emberi és polgári szabadságjogok végleges
elvesztésétől tartott. Az 1984 központi gondolata ezért a jól szervezett
állam diadala a szabadság felett. Orwell mélységes kiábrándultságát csak
fokozta, hogy baloldali beállítottsága miatt sokáig szimpátiával figyelte az
általa igazságosabbnak vélt társadalom megteremtésével kísérletező
Szovjetuniót, de a sztálini módszerek miatt keservesen csalódnia kellett.
A Párt három jelmondata, amely mindenhol látható: „A HÁBORÚ:
BÉKE. A SZABADSÁG: SZOLGASÁG, A TUDATLANSÁG:
ERŐ”. Az 1984 világában ezeknek a szavaknak a jelentése tukajdon
ellentétébe fordul, a világ az állandó háború állapotában van, senki
sem szabad, és mindenki tudatlan. Ezeknek a szélsőségeknek a
következtében a kifejezések értelmetlenné válnak, a jelmondatok
pedig axiomatikussá.
^ KérdésH és problonaköiök:
A politikai hatalom meghódítja, eltorzítja és az igazság megfogal­
mazására alkalmatlanná teszi a nyelvet. Ebben az a meggyőződés is
kifejezésre jut, hogy a nyelvet a nyelv használóinak erkölcsisége
eltorzíthatja és bemocskolhatja. Az 1984-hcn a hagyományos értelem­
ben vett „normális” nyelv felszámolása az ember mint tudatos lény fel­
számolásával azonos: új nyelv készül, a Newspeak-szótár újabb és
újabb kiadásai: olyan nyelv, amely immár összevethetetlen valamely
rajta kívül és tőle függetlenül létező valósággal, így azután ennek a
valóságnak az igazságát sem lehet el- és kimondani vele.
Megjelenik az i954-ben az ember - és a hagyományos értelemben vett
valóság és igazság - felszámolásának egy másik eszköze is: a kép. A
„telekép” motívuma, a mindenhol jelen levő és kikapcsolhatatlan
látvány, amelynek nem lehet mögéje látni, s eldönteni, hogy minek a
képe, illetve, hogy létezik-e egyáltalán, amit vizuálisan közvetít.
Orwell ezen a ponton megsejtette a kép uralmának eljövetelét.
A könyv azért is egyre aktuálisabb, mert mindenki egyre inkább érzi
magán Nagy Testvér tekintetét: gondoljunk csak a bekamerázott
boltokra, utcákra, a bemérhető mobiltelefonokra - úgy tűnik, hogy a
kommunikációs eszközök fejlődése egyúttal intimszféránk vissza­
szorulását is jelenti. A hatalom erre mindig ugyanazzal válaszol:
akinek nincs oka félni, az ne is féljen. Igen ám, de ki mondja meg,
hogy mit szabad és mit nem.?

Ábrazolásmod/elbeszáestecjuű^
Motívumok:
Mint minden utópia, ez is a csalódás és hiány érzetéből fakadt. Az
utópia és az utópisztikus regény évszázadokon át az optimizmus
A Nagy Testvér mindenkinek mást jelent: a hidegháború idején
műfaja volt, arról szóltak, hogy az elfajzott jelen után milyen ígéretes
Nyugaton Sztálint és a kommunista diktatúrát azonosították vele, az
jövő következhet. A negatív utópia először az újkorban jelentkezik, az
antifasiszták Hitler vonásait látták benne. Persze felismerhető a világ
angol és a francia polgári forradalom után. Már egyáltalán nem az
összes diktátora és önkényuralm i rendszere, sőt mostanában a
ígéretes jövő bemutatásával foglalkozik. A jelen elkeseredettsége maga
személytelen államot vagy a multicégeket is szívesen képzeljük - talán
után vonja azt a képet, hogy a jövő csak rosszabb lehet. Mondhatnánk
nem is alaptalanul - Nagy Testvérnek: a könyv esszenciáját adja az
így is: ha nem reménykedünk, nem is fogunk csalódni.
eddig létezett összes diktatúrának.
Orwell regénye bemutatja, milyen lesz szerinte az élet 1984-ben.

Konfliktusok: A szerző tov^bi ajánlott művei:

Az 1984 kormánya négy fő minisztériumból áll, melyek neve pontosan B urm ái napof{, H ódolat Katalóniána}{, Légszomj, Allatfarm
a feladatuk ellentétét fejezi ki: „a Béke-minisztérium háborúval
foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a Szeretet-mi-

A Nagy Testvér-díjat az emberek személyis%i jogait, ioformációszabadsagát megsértő c%ek & személyek nyerhetik el. Á Nagy
'Testvér kifejezést a'tvette a BigBrotherxitvü valóságshow, melyet először Hollandiában k&zítettek 1996-ban, később pedig a világ több
országában debütált, köztük Magyarországon is 2002~ben. Ebben a műsorban egy csoport jelentkező él egy házban, folyamatos megfigyelő
alatt. Még az utóbbi idők egyik kultuszfilmjében, a M átrí^n is találhatunk utalást az 1984~re. Neo a 101-es szobába megy be felvenni a telefont: a g^ek
uralta világ semmivel sem megnyugtatóbb, mint egy diktatúra._ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ^

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 149
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
George Orwell
ÁLLATFARM
h ÉVSZÁM: 1945
M ŰFAJ; szatirikus kisregény/tündérmese
SZERKEZETE: 10 fejezet
ERED ETI N Y E LV ; angol
FORDÍTOTTA; Szíjgyártó Uszló
FOGALMAK: allegória, állatizmus, fabula, irónia, szatíra
FŐBB SZEREPLŐ K; Bandi, Beaja'min, Hógolyó, Kolomp,
Malvin, Mózes, Mr. Jones, Mrs. Jones, M r PiJkington, M r
Frederich, M r N yaífy, Napóleon, Őrnagy, Rózsi, Siivi, Zsuzsi
^ CselekmeDy
I. RÉSZ
Őrnagy, az öreg sertés különös álma hatására beszédet tart a gazdaság
összes állata előtt. Az állatok legfontosabb ellensége az ember és annak
szokásai (ágyban alvás, házban lakás, ruhahordás, alkoholivás, dohányzás,
a pénz használata és a kereskedés). Az idős sertés elülted a forradalom gon­
dolatának a magvait az össze értelmes állat fejében. Az éltes korú disznó
álmában visszaemlékezik egy nagyon régi dalra. Az .Angolhon állatai” lesz
a forradalom éneke. A pajta összes állata lelkesen énekli az egyszerű dalt. A
gyűlésnek a részeges gazda, Mr. Jones vet véget a puskájával.
II. RÉSZ
Három nappal később az öreg Őrnagy álmában elpusztul. A beszéde
alapján kidolgozott eszmét (az álladzmust) a sertések terjesztik az álla­
tok között, akik eleinte értetlenül, ellenségesen fogadják azt. Miután
Napóleon, Hógolyó és Süvi a tanya minden állatát az álladzmus hívévé
teszi, megkezdődik a szervezkedés Jones gazda elűzésére. A forradalom
váratlanul és gyorsan zajlik le. Az állatok elkergedk Mr. Jonest és a
feleségét, átveszik az irányítást a Major felett és átkeresztelik Allatfarmra.
A pajta falának az oldalára felírják az állatizmus hét alaptételét.
III. RÉSZ
Keményen dolgoznak a disznók felügyelete mellett, büszkék és boldo­
gok. Napóleon és Hógolyó a vasárnapi gyűlések két meghatározó alak­
ja, soha semmiben sem értenek egyet. Elkészítik a saját zászlójukat (zöld
alapon egy fehér pata és egy szarv). Az állatok nagy része túl buta a hét
alapelv megértéséhez. Ezért egyszerűsítik; „Négy láb jó, két láb rossz”. A
disznók kisajátítják a tehenek tejét és a gyümölcsöket, a többi állat
érdekében. Napóleon elveszi a kutyáktól a kölykeiket.
IV RÉSZ
Az emberek megijednek, és Jones gazda vezetésével megpróbálják
visszafoglalni a tanyát. Később a „Tehénistálló Csatájának” elnevezett
ütközetben az állatok hősiesen megvédik otthonukat. V RÉSZ
150 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
A tél beálltával egyre nő az ellentét Napóleon és Hógolyó között.
Hógolyó bemutatja egy szélmalom terveit, amivel az egész tanyát vil­
lamosítani lehetne. Szavazás közben berontanak az addig rejtegetett
kutyák, akiket Napóleon nevelt, és elkergetik Hógolyót. Napóleon
átveszi a hatalmat és beszünteti a gyűléseket. Három héttel később
előterjeszti a szélmalom terveit mint saját ötletét.
VI. RÉSZ
A következő évben az állatok rabszolgák módjára dolgoznak.
Napóleon bejelenti, hogy kereskedni fognak az emberekkel. A disznók
beköltöznek a házba. Az ősz beálltával a viharok megrongálják az
Allatfarm épületeit és ledöntik a félig kész szélmalmot. Napóleon az
elzavart Hógolyó mesterkedéseként mutatja be az eseményt.
VII. RÉSZ
Csikorgó hideg tél következik, az állatok mégis újrakezdik a szél­
malom építését. A komoly élelmiszerhiányra válaszként a tyűkoknak
be kell adniuk a tojásaik egy részét. A szárnyasok erőtlen ellenállását a
disznók brutálisan letörik. Kitudódik, hogy Hógolyó visszajár az
Allatfarmra, és tönkretesz dolgokat éjszakánként. Az állatok maguk
között keresik Hógolyó ügynökeit. Napóleon pedig nyilvános
kivégzésekkel kelt félelmet. Betiltják az „Angolhon állatait”.
V ili. RÉSZ
Az állatok folytatják a kemény munkát. Napóleonról verset írnak,
arcképe a pajta falára kerül. Őszre elkészül a pajta. Egy rosszul sikerült
üzlet miatt az emberek újabb támadást indítanak az Allatfarm ellen.
Bár az állatok nagy veszteségek árán visszaverik a támadókat, azok
mégis felrobbantják a szélmalmot. A disznók alkoholt találnak a ház
pincéjében. Az átmulatott éjszaka után Napóleon „halálos” betegen
megtiltja az alkoholfogyasztást.
IX. RÉSZ
A szélmalom építése harmadszor is újra kezdődik. Az állatok éheznek
és fáznak. A disznók előjogokat kapnak, és elkezdik építtetni a süldő
malacok iskoláját. Az újonnan kikiáltott köztársaság egyhangúan
megválasztott miniszterelnöke természetesen Napóleon elvtárs.
X. RÉSZ
Néhány évvel később a disznók hatalma teljesen megszilárdul.
Megtanulnak két lábon járni, és mellső végtagjukban ostort tartani.
Véglegesen és teljesen hasonulnak azokhoz az emberekhez, akiket pár
éve elűztek.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

emberek és az állatok, valamint az állatok egymás közötti konfliktusai

Qm
A helyszíni, a cselekmény keretét adja meg: egy szigorúan körül­
határolt közeg, ahol egy forradalmi eszme megszülethetett, hatalomra
juthatott és önmaga tökéletes ellentétévé válhatott.
ElozmáiyekyiiatástörtéDet:
„Az Allatlarm volt az első könyvem, amelyben teljes tudatossággal
megpróbáltam egységes egészbe rendezni a politikai és művészi
szándékot.” (Orwell) A politikai szatíra legfontosabb jellemzője, hogy
az esztétikum háttérbe szorul a mű mondanivalójához képest, így az
irodalom nézőpontjából nehéz közvetlen elődöket keresni az Állat-
fa rm h o z . La Fontaine állalmeséinek szereplői Orwell modern fabu­
lájában már nem egysíkú karakterek, politikai rendszert építenek és
rombolnak le eszmei alapon. Az alapvető emberi kérdések, mint
egyenlőség, szabadság mellett Orwellt komolyan foglalkoztatta a hata­
lom és annak erkölcs- és eszmeromboló hatása. A második világ­
háború után a mű meghozza a sikert az írónak.
ei:
Orwell baloldali beállítottságában a burmai titkosszolgálatnál ellöllöll
évek és a spanyolországi forradalom ellentmondásos eseményei
meghatározó jelentőségűek. A második világháborúban a sztálini
Szovjetunió Anglia katonai szövetségeseként komoly támogatottságot
élvez a szigetországban. A kéziratot három angol és húsz amerikai
kiadó visszaadta, nem merték kiadni a háború befejezése előtt. Az író
életrajzából ismert, hogy pályafutása alatt egyetlen politikai
szervezethez sem csatlakozott sajátos elképzelései miatt. Orwell akkor
ír a kommunizmusról és általában az emberi elnyomó politikai rend­
szerekről, amikor arra a legkevesebben számítanak.
mind e kérdés köré épülnek 1. Mr. Jones és állatainak konfliktusa: Mr.
Jones, a gazda állatainak a legalapvetőbb biológiai szükségleteit elégíti
ki; az állatai éheznek és fáznak pusztán a hanyagsága miatt. Az ő rossz
bánásmódja miatt az olvasóban szimpátia ébred az állatok iránt. 2.
Hógolyó és Napóleon konfliktusa: a győztes forradalom kél legjelen­
tősebb alakja és a kél tenyészkan a gazdaságban. Kettejük konfliktusa
alapvető különbségekből ered. Míg Hógolyó valódi híve az állatizmus
eszméjének, lelkes és idealista, addig Napóleon csak a hatalom meg­
szerzésének érdekében támogatja az állatok mozgalmát. 3. Az Állat-
farm és a környező gazdaságok konfliktusa. Az állatfarmot több külső
támadás is éri létrejötte után. A szomszéd gazdák egyszerre látnak
benne potenciális fenyegetést és remek alkalmat arra, hogy Mr. Jones
földjéből egy darabot elraboljanak maguknak. A történet végére az
Allatfarm kapcsolata szomszédival nem javul, csak átváltozik a disz­
nók egyre emberibb viselkedése miatt.
^ Kérdés és probléniakölök:
Mit jeleni a hatalom.'* Milyen a hatása az em b erreM i egy eszme for­
rása.? Hogyan változik az eszme, ahogy megvalósul.?
A tudás hatalma: a disznók minden kétséget kizáróan a gazdaság
legintelligensebb tagjai. Soha sem titkolt értelmi fölényüket látszólag
arra használják, hogy a többi állat sorsát könnyebbé tegyék, de már
szinte a mű elején látszik (mikor kisajátítják a tejet és a gyümölcsöket),
hogy erről szó sincs.
Mit jelent a múlt eseményeinek megváltoztatása.?
A fanatizmus kérdése: van-e különbség az önmagát az állalizmusérl
feláldozó Bandi és a bután bégető bárányok között.?
Mi lehet az egyén reakciója egy „szörnyrendszerrel” szemben.? Bandi,
aki vakon, hisz az eszmében? Benjámin, aki cinikus megjegyzésein túl
nem hajlandó észrevenni semmit az új rendszerből.? A macska karak­
tere, aki a mű közepén titokzatosan eltűnik?

Motívumok:
Ábrazolásmod/elbeszáésteclmi]^
Maga az Allatfarm szándékosan könnyen érthető szimbólumok,
allegóriák és motívumok összessége. Politikai írásról lévén szó, az iro­
A gyerekmeséknél megszokott egyszerű, lineáris lörlénelvezetés mel­
dalmi motívumok száma és jelentőssége mindvégig háttérben marad.
lett a láthatatlan mesélő nem terheli az olvasói jellemrajzokkal vagy a
A szélmalom motívuma a kíméletlen, emberfeletti munka és annak
karakterek részletes leírásával. A szereplőket leginkább a telteik (vagy
tökéletes hiábavalósága. Az irtózatos munkával felépített, majd lerom­
passzivitásuk) jellemzi. Stílusa: hétköznapi, ez teszi lehetővé, hogy a
bolt és újra felépített, újra lerombolt épület céltalan, abszurd körfogása
kisregény akár egy iskolás korú gyerek számra is élvezhető, sőt tanul­
magába foglalja az egész állatizmus értelmetlenségét.
ságos olvasmány legyen. Mégis, a felnőtt olvasó az, aki felismeri a
szereplők mögött a valós személyeket és a közömbös elbeszélői
hangnem mögött a szatírát.
A szerző to v ^ b i ajánlott művá:

Konfliktusok: Csavargóként Párizsban, L ondonban; B urm ai napok; A lelkész lánya; A

tvigani m óló; H ódolat K atalóniának; Légszomj; 1984
Az Allatfarm legfontosabb kérdése, hogy hogyan torzulhat el egy
eszme és hogyan fordulhat saját maga tökéletes ellentétévé. Az

j Orweü 1936 v^én Barcelonába utazott, hogy a spanyol polgárháború eseményeiről tudósítson. Hamarosan maga is csatlakozott a Franco
tábornok elleni katonai alakulatokhoz. A nyakán kapott lőtt sebet. A spanyolországi tartózkodása egyszerre erősítette meg baloldali beál­
lítottságát és idegenítette el egy életre a sztálini kommunizmus eszközeitől

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA. TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 151
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Ottlik Géza
ISKOLA A HATÁRON
k ÉVSZÁM: 1948-1959
nevelődési regény
M Ű FA J;
SZERKEZETE: 3 réz + az elbeszélé nehézs%ei
ERED ETI N Y E LV : magyar
FORDÍTOTTA;-
FOGALMAK: nevelődéi regény
FŐBB SZ ER EPLŐ K ; Bébe, Bognár, M edve, M erényi,
Schuize, Szeredy D ani
1957-ben az elbeszélő, a továbbiakban Bébe (polgári nevén Bolh
Benedek) a Lukács uszodában találkozik barátjával, Szeredy Danival.
Szeredy összeköltözött Magdával. A szóban forgó személyt Bébé 1944
nyarán ismerte meg Nagyváradon, ahol Szeredy akkor katonai szol­
gálatát teljesítette. Bébé Szeredy hívására, de közös barátjuk, a rajta
kívül másik civil. Medve Gábor helyett utazott oda. Szeredy bajba
került, eltűnt egy titkos katonai jelentés. Bébé úgy véli, ha a kérdé­
seikre választ akarnak, végig kell nézniük Medve kéziratát, mit
ráhagyott.
1923 őszén vették fel hetüket: Bébét, Medve Gábort, Czakó Pált,
Formes Attilát, Tóth Tibort, Orbán Elemért és Eynatten Vincét a
határszéli kisváros katonai alreáliskolájának második évfolyamára.
Még az első nap délutánján, de már a fekete posztó egyenruhába búj­
tatva, nullásgéppel kopaszra nyírva, meghatározó élményben részesül­
nek. Ahogy a kijelölt teremben tengnek-lengnek, egyszer csak
kivágódik az ajtó, beront valaki, és egy nevet üvölt. Valami Heynattert
keres. Eynatten, mikor megérti, hogy róla van szó, jelentkezik, és
helyreigazítja az egyenruhás fiút. Az még durvább hangra vált, letolja
és rendre utasítja az újoncot, majd pattogó leckéztetésbe kezd. Medve
azonban beavatkozik.
Az újoncok megismerkednek Bognár tiszthelyettessel, aki vasi
tájszólásban vezényel, kizárólag emelt hangon. Durva és közönséges.
Ahogy zárt sorokban fel-le masíroznak, szemügyre veszik az épületet.
A folyosókon, a lépcsőház falain mindenütt olajnyomatok vagy régi
növendékek rajzai.
Medve és Bébé kicsit másképp emlékeznek a részletekre.
Az újoncok másnap átköltöznek végleges helyükre, a 82 ágyas
hálóterembe. Bébé Halász Pétert várja, legjobb barátját, akivel együtt
jártak elemibe, együtt játszottak, sőt vérszerződést is kötöttek.
Megérkeznek a régi növendékek. Igaz, Halász Péter nincs egyedül,
Bébé mégis odamegy hozzá, ám barátja hűvös és tartózkodó.
152 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Bébé csak áll leforrázva, és arra ocsúdik, hogy az egyik újonccal,
Formes Attilával levétetik a véletlenül neki jutott új kincstári bakan­
csot. Merényi tart rá igényt, ellenkezésnek helye nincs. Hirtelen csend
támad, megjelenik egy kefebajuszú alak, aki látva, hogy Formes fél
lábán nincs bakancs, jól meggyakorlatoztat mindenkit. Egy perc alatt
kell felöltözni, levetkőzni, sorakozni, visszakozni, ágyat szétdobni,
rendbe rakni többször egymás után. Ahogy távozása után Bébé meg­
tudja, Schuize tiszthelyetteshez volt szerencséjük. Vacsora után
Merényi felpofozza Eynattent. Medve, nyomában Czakóval kérdőre
vonja. Verekedés bontakozik ki, melyből Medvéék kerülnek ki
vesztesen. Ekkor érkezik meg Schuize, aki a végkimerülésig leülteti és
felállítja őket, végtelenül sokszor.
Medvével sok a probléma. Lassú, sokat ügyetlenkedik, és ezért Schuize az
egész hálóteremmel újra végigcsináltat mindent. Merényi és társai
népítéletet hoznak Medve ellen: porolókorbáccsal, összecsavart
törülközőkkel rátámadnak. Medve azonban félelmetes némaságával
megdöbbent mindenkit, és ezzel eléri, hogy soha többé nem verik meg így.
Öt hét után az újoncok már rendes beosztásba kerülnek a századokba.
Bébé átlátja, hogy Merényiék Schuize kegyencei, a segédei és helyette­
sei. Medve haza akar menni. Az anyja azonban nem viszi el, nem érti
igazán Medvét, aki a látogatás után szinte belebetegszik ebbe.
Az egyik nap reggelén bevetetlenül találják Medve ágyát. Őt magát
sehol sem lelik. Medve eltűnt, de magától vissza is jön. Büntetésből
megint fogdába kerül. Szabadulása délutánján meglátogatja az anyja,
haza akarja vinni, de ő nem akar menni.
Medve és Bébé között egyre nagyobb a barátság. Együtt írnak egy
kockás füzetbe, s amikor a kórházban is összekerülnek, akkor pom­
pásan telik az idő a közös írással. Am a kórházból visszatérve Szeredy
tudatja Bébével, hogy a kockás füzet fáj Merényiéknek. El is veszik
tőle. Medve haragszik Bébére a füzet miatt. Amikor a tavaszi szünetről
visszajönnek, kiderül, hogy Schuize elmegy. Az új tiszthelyettes,
Balabán, jóindulatú, de nem nagyon bír a társasággal. Merényiék az
urak, rendszeresen megdézsmálják a csomagokat a többiek távol­
létében. Bébé, aki fontos helyet foglal el a futballcsapatban, és tűrhető
viszonyba kerül Gerebennel, sőt Merényivel is, aki már többször is
felvitte magával a toronyba, visszakéri a kockás füzetet. Medve nem­
hogy örülne, miszlikre tépi.
Medve párbajba keveredik Merényivel. Merényi csak úgy tud győzni,
hogy előrántja bicskáját, bár végül a saját tenyerét sérti fel vele.
Merényiéket kicsapják az iskolából. S noha Merényiék nyomában
rejtélyek maradtak, soha senki nem beszélt senkivel erről az esetről,
még később, évek múlva sem.
Amikor Bébé, immár 1958-ban, ismét találkozik Szeredyvel a Lukács
uszodában, Bébé arra kiváncsi, hogy hívták azt a furcsa hangszert,
amit negyedév végén a hajókirándulásra magával hozott. Azt pengette
éjszaka a fedélzeten, mikor Medve őrségben volt, s ők felmentek
hozzá, s hárman együtt elszívták Bébé utolsó cigarettáját.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A regény címéből köveikezlelheiünk a mű példázatosságára, és az is
felmerülhet bennünk, hogy fontos szerepe lesz valamiféle tudássszer-
zésnek, nevelődésnek, fejlődésnek. Az iskola a határon egy a két
világháború közötti, a nyugati határ mentén megjelölt (Kőszeg) kato­
nai alreáliskolát nevez meg. Ugyanakkor az iskola fogalmához továb­
bi képzetek társulhatnak, végső soron maga az életre való felkészülés.
A határ szó metaforikus jelentései olyan kettős ellentétek köré
szervezhetőek, mint a kötöttség-szabadság, embertelenség-humánum,
beletörődés-lázadás, gyermekJét-felnőttlét.
ElőzmeDyek/hatastörtoiet:
Korai prózájára Kosztolányi Dezső és Márai Sándor mellett André
Gide írásművészetének nyelvi tömörsége, szigorú objektivitása gyako­
rol hatást. Életművének nagy tisztelője, Esterházy Péter születésének
hetvenedik évfordulójára, egy lapra és a sorokat egymásra írva másol­
ta le az Is/^ola a határon teljes szövegét. A szó szerinti újraírás a Mozgó
Világ mellékleteként jelent meg 1982-ben.
Korszak/keletkezes körülméQyei:
A regény első, az elbeszélés keretét még nélkülöző változatát már 1948-
ban elkészítette Ottlik. Am vázlatosnak érezte az elkészült szöveget,
ezért maga vette vissza azt a kiadótól s dolgozott tovább rajta. Az Iskola
a határom végül, egy évtizednyi csiszolás után 1959-ben publikálta.
Két döntő életrajzi mozzanat befolyásolta a regény létrehozását.
Előbbi, hogy aránylag védett gyermekkora után Ottlik a kőszegi kato­
naiskola növendéke lett, későbbi pedig, hogy matematikafizika szakos
egyetemi hallgató a legendás professzor. Fehér Lipót előadásain.
Abrazolámo(yelbeszáésteclimk^
„Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe, amit
egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg”- vallott Otdik a szöveg
keletkezésének folyamatáról (Próza). Prózájának ez az összesűrítés a leg­
jellemzőbb ismérve, ebből következik a szöveg rétegzettsége, az, hogy több
jelentéssík húzódik egymás mellett az elbeszélésben. Tágabb értelemben
ezért a lineáris cselekményvezetést felbontó tudatregénynek nevezhetjük a
művet. Szűkebben pedig nevelődési regénynek, amely néhány kamasz fiú
tapasztalatainak rekonstruálása útján teremti meg a mindenkori ember
társadalmi betagozódásának példázatát. Ottlik előadásmódját az
aprólékosság, pontosság, szemléletesség jellemzi. A cselekmények
résztvevőjeként írja le a történteket, mégis távolságtartó és tárgyszerű
marad. Az előadás fölényes biztonsága, a látszólag kötetlenül csevegő stílus
mögött tudatos művészi fegyelem húzódik.
Konfliktusok:
A gyermekkor és a civil otthon szabad világából egyszerre egy idegen
és zárt közegbe kerülnek a történet szereplői. Megaláztatások és bán­
talmazások során lassan tárul fel előttük az intézet világát működtető
j Ottlik Gézának atikoz, kogy olyan író legyen, amilyen lett, nem volt elegendő az életszemléletét eldöntő katonai neveltetés, ahhoz arra
is szüksége volt, hogy utána minden addiginak hátat fordítva matematika-fizika szakos tanári diplomát szerezzen, hogy angol nyelven írt,
a bridzs-játék kombinációs lehetőségeiről szóló könyvével a kártyajáték tudományának nemzetközi tekintélyű szakembere legyen, hogy regényfordításaival
a legszínvonalasabb irodalmi közvetítőnek tudják a nyugati és a magyar irodalmak között.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
hierarchia s a mögötte húzódó erőviszonyok rendszere. Életük
irányítását a két tiszthelyettes, a durva és közönséges, de épp ezért kiis­
merhető Bognár és a kifinomultabb kegyetlenséget megtestesítő
Schulze veszi át. Az újoncok alárendeltsége azonban nemcsak velük
szemben érvényesül. Az osztály hatalmi elitjével, a Merényi köré
szerveződőkkel szemben is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Ottlik
három főhősének sorsán keresztül vázolja a lehetséges magatartásokat.
Szeredy: tudomásul veszi az erőszak gépezetének működését, nem
áldoz energiát a vele való szembeszegülésre, kerüli a koníliktusokat, és
megkísérli megőrizni belső szabadságát.
Bébé: az alkalmazkodás lehetőségeit keresi ösztönösen. A másik ket­
tőnél hajlékonyabb személyiség, aki megkísérli elfogadtatni magát a
hatalmaskodókkal, s eközben veszélyes közelségbe kerül Merényiék
csoportjához, velük tart focizni, fosztogatni.
Medve: ő védelmezi legkitartóbban és szenvedélyesebben egyénisége
szuverenitását. Nyíltan szembefordul a mechanizmus irányítóival.
Merényivel és Schulzéval, vállalja előbb a szökés, majd a visszatérés és
a maradás kockázatát is. Visszatérve a senki földjéről átlépi a gyer­
mekkor határát: rájön, hogy már nem fordulhat vissza oda, ezért nem
megy haza édesanyjával.
^ Kérdé»^ és probléiiiakörök:
Az Iskola a határon, amelyet a század kiemelkedően fontos magyar
regényeként jegyez az irodalomtörténet, több irányba indulva próbálja
megérteni az életet. Igyekszik egyfelől megérteni magát az elbeszélés
folyamatát és a nyelvnek mint kifejezőeszköznek és jelrendszernek a
lehetőségeit és a határait. Ottlik regénye ekképpen - a magyar iro­
dalomban elsőként - áthelyezi az ábrázolás hangsúlyát a történet
elbeszéléséről magának az elbeszélésnek a problematikájára.
Másrészt az emberi létezés alapvető erkölcsi problémáját, az egyéniség
önmegőrzésének esélyeit és módjait próbálja feltárni és tudatosítani a
szerző. A megnyugvást eredményező magatartásformát kutatja, amely,
dacára a léttel szembeni kiszolgáltatottság érzékelésének, egyfajta
belső szabadságot biztosít.
Motívumok:
Mou'vumok sűrű hálózata szövi át a regényt, amelyek gyakran jelképként
működnek (hó, sár, köd, határ). Jelképes maga a regénykompozíció is:
három fejezete a pokoljárástól a csillagok látványáig kíséri hőseit, s ekkép­
pen Dante Commediáját idézi fel. „Lassan, méltóságos nyugalommal
úszott velünk a hajó a csillagos nyári éjszakában” - zárul a regény.
m A szerző további ajánlott művei:
A Valencia-rejtély, Buda, Garabó G ereben {meseátdolgozások), H ajnali
háztetők, Hamisjátékosok (novellák)
153
h ÉVSZÁM: 1964
MÁSODIK RÉSZ

M ŰFAJ;kisregény Az őrnagy a második éjszakától se nem lát, se nem hall: szenvedélyévé

SZERK EZETE: 2 rész válik a margóvágás. Egyedül szolgálja ki kartonokkal Tóték hármasát,
ERED ETI N Y ELV : magyar kíméletlen tempóban hajtja magát. A háziak lopott pillanatokban
FORDÍTOTTA: - igyekeznek pihenni, szundítani.
FOGALMAK: abszurd, groteszk Varró hosszadalmas és kacifántos módon rávezeti a bambán
FÓBB SZEREPLŐ K; Á gih, M ariska, Tót Lajos, Varró értetlenkedő Tótot, hogy nagyobb, termelékenyebb margóvágót kel­
őrnagy lene csinálni. A vendég végre napokon át elégedett; Tóték próbálnak
alkalmazkodni - Gyula érdekében! - az új, eltolódott időbeosztáshoz.
Az őrnagy ott-tartózkodásának nyolcadik napján azonban Tót várat­
lanul megszökik hazulról. Eltűnését késve veszik észre. Ő Tomaji
^ CselekméQy plébános ágya alatt hortyog. A hazatérő tisztelendő a lelkére beszél
Tótnak, megígérted: máskor nem szökik el. Tót betartja a szavát.
ELSŐ RÉSZ
Otthon azonban beül a budiba. Csak vacsorázni jön elő, utána ismét
visszazárkózik. A házikóban üldögél másnap délelőtt is.
Tóték izgatottan készülődnek. Mivel az őrnagy érzékeny a kellemetlen
Az álmából ébredő őrnagy többször hiába próbál bejutni a budiba.
szagokra, az árnyékszék emésztőgödrének kipumpálását fontolgatják,
Varró szabadságából még négy nap van hátra, de mérgében máris cso­
majd mégsem bolygatják a „masszát”, inkább levegőillatosítót
magolni kezd.
használnak. Varró őrnagy méltó fogadására a kíváncsi mátraszentan-
Mariska Cipriani professzor, az európai hírű ideggyógyász segítségét
naiak is összefognak, hiszen szinte mindannyian kivétel nélkül
kéri a nehéz helyzetben. A Cipriani-villa tekintélyt parancsoló tulaj­
rajongó tisztelői a tűzoltóparancsnok Tót Lajosnak.
donosa két-három szóval kitessékeli Tótot a budiból, és vizsgálni kezdi.
Mindeközben sürgöny érkezik arról, hogy Tót Gyula zászlós hősi
Gyógymódként azt javasolja: Tót járjon berogyasztott térdekkel, hogy
halált halt. A táviratot a család nem kapja kézhez, mert a félnótás
ne okozzon összetűzést a házigazda és a vendég magaságkülönbsége.
helyettes postás, Gyuri atyus kíméletből nem adja át.
Tót erre is kapható. De idővel újra kisurran a budiba.
Az autóbuszállomáson Tóték előbb összecserélik vendégüket egy
Közeledik a nyaralás két hetének letelte. Tót váratlanul kedvet kap a
elegáns őrnaggyal, majd végre összeismerkednek a törődött, pecsétes
dobozhajtogatáshoz. Eddig csak nyomorék dobozokra tellett tőle,
öltözékű Varróval. Már az első tapogatózó, udvariaskodó szavak az
most már ő csinálja a legszebbeket.
aggodalmak és félreértések özönét zúdítják rájuk. Az alacsony termetű
Amikor az őrnagy visszaindul a frontra. Tóték fizikai és lelki teherbíró
katonatisztet feszélyezi, hogy a magas Tót folyton „a háta mögé néz”.
képességük határán imbolyogva búcsúzkodnak tőle. Vendégüket szinte
A bakfis Ágika cinkos segítségével arra bírja rá vendéglátóját, hogy -
kicserélték. Négy kilót hízott, kedélye földerült. Mint mondja, háláját
merőben szabályzatellenes módon - húzza a szemébe a díszsisakját,
tettekkel fogja megmutatni. Tóték meghatott reménykedéssel gondol­
így vetve gátat pillantásának.
nak Gyula fiukra.
Odahaza levetkőztetik, ágyba fektetik a holtfáradt őrnagyot. Tóték is
A fáradt család élete visszazökken a rendes kerékvágásba. Tót elsőként
nyugovóra térnek, bár a családfőben „bizonytalan érzés motoz”. az ormótlan margóvágót takarítja el szem elől: lecipeli a budi mögé, a
Az álmélkodó falusiak csodájára járnak az alvó őrnagynak, aki felfris­
mályvabokorig.
sülve ébred nyomasztó álmából. Már késő délután van. A jóízűen fala­
Amikor lefekvéshez készülődnek, betoppan az őrnagy. „Kellemes hírt”
tozó vendég megígéri: Gyulát maga mellé osztja majd a jól fűtött zász­
kapott: a partizánok felrobbantottak egy hidat, három napig nem jár­
lóaljirodában. nak a szabadságos vonatok. Lehet folytatni a dobozolást. De hol a
Tóték - főként Tót - esti sziesztáját azonban szertefoszlatja az álmat­
margovago
lanságban szenvedő őrnagy tevékenykedési szenvedélye. Kártyázni,
Tót szívesen megmutatja. A sötétből hamarosan három döndülés hal­
dominózni is hiába szeretne. Tót semmiféle társasjátékhoz nem konyít.
latszik.
Ágika kikottyantja, hogy édesanyja és ő ráérő idejükben dobozokat haj­
„- Háromba vágtad, édes jó Lajosom.^” - kérdezi Mariska a férjétől.
togatnak a Sanitas Kötszergyárnak. Varrót felvillanyozza ez a munka,
„- Háromba.? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól
lázba jön a ropogós kartonlapok és a házilag eszkábált vágóeszköz, a
tettem.?”
margóvágó látványától. Egykettőre megszervezi a dobozolást, az
„- De jól tetted, édes, jó Lajosom - mondta Mariska. - Te mindig
ügyeden - és koránfekvéshez szokott - Tótot is belekényszerítve a
tudod, mit hogyan kell csinálni.”
buzgólkodásba. Újabb összetűzést vált ki, hogy a Tót szájából elhangzó
„őrnagy” megszólítást \^rró „szőrnagy”-nak hallja. Nagy nehezen meg­
békél, noha Tót ásítása megint felbőszíti. Virradatkor vet véget a
megfeszített munkának, az elcsigázott Tót oszlopként dől az ágyba.

154 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Tóték a műben társadalmi magatartások és elvek sűrítményei lesznek.
Az őrnagy és Tóték viszonyában a hatalom és az áldozat viszonyát
vizsgálja a mű.
Elozmények/katástörtáiet:
A nyugat-európai színpadokon divatossá vált, az emberi lét irracionali­
tását hirdető drámatípus és főképp a szemlélet filozófiai összefoglalása
(Camus: Sziszüphosz mítosza) kétségkívül nagy hatást gyakorolt dra­
maturgiájára. Örkény István mesterének Kafkát tartja, de eltér tőle
annyiban, hogy még ragaszkodik a valóságos élethelyzetekhez.
Groteszk hatású, újszerű dramaturgiájú művei azonban ösztönzőleg
hatottak a hazai abszurd és groteszk színpadi törekvések kialakulására.
A Tóté\ 1967. február 24-én tartott bemutatójának sikere egyúttal
kezdetét jelentette a közelmúlt legjelentékenyebb drámaírói pályájá­
nak. Külföldön is kedvező fogadtatásra talált a darab - a Macs){ajátéí{-
kal együtt - , sőt az 1968-as francia kiadás elnyerte a Xavier Forneret-
ről elnevezett „Fekete humor” díjat. A groteszk játék színpadi sikerét
követően készítette el - az előadás Őrnagyával, Latinovits Zoltánnal -
a téma nagy hatású filmes adaptációját Fábri Zoltán.
Korszak/keletkezes köríiimályeí:
1967-ben nyerte el drámai formáját az eredetileg kisregényként 1964-
ben megírt mű. Hosszabb, kényszerű hallgatás után jelentkezett
Örkény a Jeruzsálem h ercegn ője (1966) és a Nászutaso!{ a légypapíron
(1967) című novellásköteteivel. Tótéig történetét is ez idő tájt (1966
augusztusában) publikálta a Kortárs hasábjain, mégpedig kisregény
formájában. A Thália Színház felkérésére, néhány hónap alatt készült
el a téma dramatizált változatával.
Á ln ^ l a m o d / e l b e s z d é s t e c lu i i ^ ^
A kezdeti szituáció tulajdonképpen teljesen reális, csak egyes vonásait
rajzolja el az író a történet elbeszélése folyamán fokozatosan a mulat­
ságos felé. A helyzet képtelenségét fokozza, hogy az olvasó már az
elbeszélés elején megtudja, hogy Tót Gyula zászlós halott, a család
áldozatvállalása tehát tejesen értelmetlen. Az elbeszélés jellegét éppen
az határozza meg, hogy az író a valószerű és az abszurd vonásokat
közel hozza egymáshoz, oly módon vegyíti őket, hogy az egyik szinte
észrevétlenül megy át a másikba. Az abszurd itt az élet valóságos
helyzeteiben jelentkezik.
Örkény drámáival kapcsolatban gyakorta említi az irodalomtörténet
az abszurd fogalmát. L evél a nézőhöz című bevezető írásában (mely a
drámát vezeti be) ekképpen jellemzi a Tótéig abszurditását: „Amikor
már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt
vallom, és ezt példázza a Tótéig, hogy az ember egyetlen kiútja a tett.
Ezért hagyom gyilkolni is Tótot, pedig az a gyilkosság akkor már
fölösleges és esztelen. Ilyen értelemben, a reménytelenség állapotában.
m A szerző további ajánlott művei:
E gyperces novelláig, Macsf^ajátél^
Tót Lajos valóban abszurd hőssé lesz.”
Örkáiy eredetileg Pókék címmel írta meg a darabot, utólag változtatta a szimmetrikus képű TÓT szóra a családnevet.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
A Tót család három különböző magatartásformát képvisel: az anya -
fia érdekében - ösztönösen engedelmeskedik, Agika, a kislány stréber,
túllihegően szolgalelkű. Tót pedig összetettebb személyiségéből
következően alárendeli ugyan magát a közös ügynek, időnként azon­
ban lázadni próbál az őrület ellen. Az őrnagy az emberi méltóságot
nem csorbíthatja a végtelenségig, amikor Tót Lajos tűrőképessége már
nem képes elviselni a rajta és családján élősködő, újra visszatért
zsarnokot, az őrnagynak logikus módon meg kell halnia.
^ Koxles^ és problánakörök:
A háború elembertelenítően hat mindenkire. Az őrnagyból félelmetes
zsarnokot, Tótékból pedig áldozatokat csinál (miközben az őrnagy
őrült. Tóték áldozatvállalása pedig teljesen hiábavaló; ráadásul Tót és
az őrnagy szerepe felcserélhető).
Örkény írói szemléletében nem a lét egésze, hanem annak egyes jelen­
ségei - a szövegben a világháború esztelen pusztítására utal - tűnnek
értelmetlennek. Műveire ezért a reményt feltételező, elemző kérdések,
s nem a kilátástalanságot sugárzó kijelentések jellemzőek.
Örkény pontosan elemzi a zsarnokság anatómiáját: a kiszolgáltatottságot
önként vállaló közeg teremti meg zsarnokát, a hatalomgyakorlás
ugyanakkor nemcsak az Őrnagyot, hanem a családján uralkodó tűzoltót
is jellemzi. A félelem közegében játszódik le ez a változás - írja Örkény.
Áldozat és agresszor egyaránt retteg, „de a terror forrása mindig a félelem,
a félelem pedig mindig új félelmet szül, osztódni akar, mint az egysej­
tűek, tágulni, mint a gázok, fertőzni, mint a vírusok”. A kiszolgáltatottak
komédiájának titulálja darabját a szerző: ....nincs és soha nem is volt
senki sem, akit minden hatalomból kisemmiztek. (...) Sőt még a legele­
settebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha
egyéb nem maradt, legalább egy öleb vagy egy kanárimadár a kiszolgál­
tatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és
áldozatok. Hogy a Tótékiz visszatérjek, hitem szerint az őrnagy és a
tűzoltóparancsnok valójában egy személy.”
Motívumok:
Tóték története egy idilli faluban játszódik a hegyek között, elzártan a
világ zajától. Ide tör be az Őrnagy alakján keresztül egyszer csak a
háború irracionálitása.
Tót megaláztatásának lépései:
1. nem szabad az őrnagy mögé nézni.
2. tűzoltósisakot a szemébe kell húzni.
3. bocsánatot kell kérnie olyan sérelmekért, amiket nem is követett el.
Pl.: bokaharapás, „szőrnagy”.
4. amindig korán lefekvő Tótot az őrnagy arra kényszeríti, hogy hajnalig do­
bozoljon. Hogy ne ásítozzon, állandóan egy lámpát kell a szájában tartania.
155
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
Petőfi Sándor
AZ APOSTOL
ÉVSZÁM: 1848
MŰFAJ; elbeszélő költemény
SZERKEZETE: 20 rész
EREDETI NYELV: magvar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: a társadalmi egyenlőség elve, in médiás rés,
szőlőszem hasonlat, vátesz
FŐBB SZEREPLÓK; Szilveszter
In médiás rés, azaz a cselekmény közepébe vágó kezdéssel indul a mű.
Az egyszerű padlásszobában esie nyomorogni látjuk Szilvesztert és
családját. Asszonya szoptatná gyermekét, de nincs teje. A nagyobbik
gyerek sírva könyörög kenyérért, hogy éhes és nem tud aludni. Azt
kérdezi apjától, hogy a holtak éheznek-e. Szilveszter válasza: nem.
Erre a kicsi azt mondja: akkor inkább lenne halott. Szilveszternek fáj­
nak e szavak, a gyermeknek adja utolsó adag kenyerüket. A család
végre álomba menekül a valóság fájdalma elől, csak a férfi van ébren
tűnődve. Gondolatai elkalandoznak, „Az ember meghalt benne s él a
polgár”, gondolatban sok millió emberért érez felelősségei. Lelke fel­
száll Istenéhez, kitől annyit kér, ezen az igazságtalan földön hadd
munkáljon embertársaiért. Mikor a jelenésnek vége, ledől a szal­
mazsákra, és álomba merül ott, midőn „a világ hóhérai selyem­
párnákon nyugszanak”. De ki is ez a férfi, ki a családját nem tudja
eltartani, de milliókért vállalna felelősséget, akit jó házakba be nem
engednek, de az Istennel társalog.? Erre kapunk választ a történet
további soraiban.
Anyja egy fagyos éjszakán csempészi be egy úri hintó hátsó ülésére,
amíg az utasokra vár. Azoknak viszont nem kell, a kocsisra bízzák,
hogy viselje gondját. Ő sem tud mit tenni a váratlan ajándékkal, így
egy kocsmához hajt, ott a kisdedet a küszöbön hagyja. Az éppen kilépő
pityókás öreg tolvaj nagyot botlik az élő csomagban. Hirtelen fogadal­
mat tesz, hogy felneveli, most ő tartja el, idős napjaiban pedig majd a
fiú, tervei szerint lopásból. Dajkálását fizetségért a szomszédasszonyra
bízza. Kiderül, hogy a gyermek fiú, és mivel a megtalálásakor
Szilveszter napja volt, ezt a nevel kapja. Négyéves koráig nevelődik így,
felfogása gyors, jó tolvaj lesz belőle. Ekkor azonban az öreget felkötik,
a szomszédasszony pedig kiebrudalja. Magányosan bolyong,
találkozik egy boszorkányforma nővel, aki magához veszi, szállást ad
neki, a kutyus mellett, akivel jó barátságba kerül. Feladata, hogy
kolduljon, mert a nő elhízott, így nem művelheti hitelesen a kéregető
mesterséget. Két év telik el így, „már hatéves volt, s átélte hat század­
nak a nyomorát és néhány percnek árva örömét”. Szeme egyre jobban
kinyílik, megérti helyzetét, rájön, hogy neki rossz, a koldusasszony
csak kihasználja. Egyetlen igaz barátja a kutya marad, a nő még arra is
156 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
féltékeny lesz. Egyik koldulása alkalmával találkozik egy vén, mogor­
va úrral, aki kimenti a boszorkány karmaiból, magához veszi. Az úrnál
jó sora van, csak kutya barátját sírja vissza egyre. Az öreg ad rá jó
ruhákat és eltartja, ezért cserébe viszont fiának szolgája lesz. A kis úrfi
viszont kegyetlenül bánik vele, megalázza, akár veri is. Az egyetlen
dolog, ami a háznál tartja, a tanulás: suttyomban ellesi az oktató
szavait, és mindent jobban tud az úri fiúnál. Gondolatai szerint az
ételért-szállásért szolgálattal tartozik, de a verést nem kell eltűrnie.
Tizenhat éves, amikor egy ütleg után fellázad, megmondja a magáét a
fiúnak, és elhagyja a házat. A vele szimpatizáló tanító követi, egyévi
jövedelmét adja neki, hogy tanuljon, és nagy ember legyen a haza
üdvére. Szilveszter elhagyja a várost, a természetben megleli Isten
csodáját, de szomorúsággal tölti el, hogy sokan még nála is szánandób-
ban élnek, boldogtalanul. Az ifjú iskolába jár, de a társak gúnyolják,
mert érzik lelki felsőbbségél. Ö hiába magyarázza, hogy ne tegyenek
így, hisz ő értük van, csak jobban szekálják. Egyetlen társa a magány,
magában merengve fejti ki a híres szőlőszem-hasonlatot, mely szerint,
míg a kis szőlőszemet egy nyár alatt sok ezer napsugár teszi éretté,
addig a földnek is rengeteg ilyen kell a boldogsághoz, de nem napsu­
gár, hanem cgy-egy nagy és jó ember lelkének sugara, ez azonban
ritka. Önmagát is ilyennek tartja. Felnő, kijárja iskoláit, sok helyre
hívják, hogy legyen szolgájuk és úgy sok szolgája lesz neki is, de ő nem
tartja magát senkinél jobbnak vagy rosszabbnak, csak egyenlőnek.
Ezért nem vállalja el a jól fizető állásokat, inkább jegyzőnek megy a
faluba, ott nagyon tisztelik, okítja a parasztokat, csupán a népsze­
rűségére irigy pap s az elveitől félő uraság áskálódik ellene. Ő jó barái-
ságba-szerelembe kerül az uraság szép leányával, akinek elmeséli az
életéi. A pap azonban hamisságokat prédikál ellene a templomban, a
nép elhiszi, és egy pillanat alatt ellene fordul. Szilveszter elszo­
morodik, de nem hibáztatja a népet, tudja, az még gyermek, gyermek­
ségben tartották hatalmukat féltve a papok és királyok. Szomorúan
elhagyja a falut, de előtte még elbúcsúzik a leánytól, aki örök hűséget
ígér neki. Szilveszter visszatér a fővárosba, kis padlásszobát bérel.
Egyszer csak feltűnik nála a lány, hogy osztozzon vele sorsában.
Szilveszter írni próbál nagy bölcsességeket, de a cenzúra miatt egy sem
kiadható. ,
Itt kapcsolódik vissza a cselekmény az írói jelenbe, reggelre kelve a
pólyás babát halva találják, éhen halt. Temetésre pénzük nincs, a jegy­
gyűrűt kell eladni, hogy el tudják búcsúztatni a babát. Közben zug­
nyomdát talál, ahol műveit kiadják, melyben protestál az elnyomó urak
és papok ellen. Erre tömlöcbe vetik, még családjától sem búcsúzhat. A
cella sötétjében jelenés által érzi: asszonya meghalt. Összetörik, hisz az
asszony élete értelme volt. Erre Isteni is megtagadja, merthogy az is csak
olyan úr, mint a többi. Mire tíz év múlva kiszabadul, semmi sem válto­
zott. A dicsőített királyt még mindig éltetik: ő rálő, de megölni nem
tudja. A botor nép ellene fordul, s vérét akarja. Kivégzik, de ő nem
haragszik az emberekre, inkább sajnálja őket. A mű végén egy idealizált,
szép jövőt fest, melyben egyenlőség, szabadság uralkodik.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
A főszereplő jellemére utal, az apostolok Jézus tanítványai voltak,
azzal a feladattal, hogy átadják az eszméket mindenkinek. Szilveszter
is így terjeszti a szabadság, az egyenlőség igéjét, és a végén mártírként
bukik el.
Előzmáiyek/Iiatastörtáiet:
A szilveszteri karakter megformálásában nagy szerepet tulajdoníthatunk
a Bibliának, hiszen mintaadó karaktereket tartalmaz. Jézust és az apos­
tolokat. Szenvedése és az ügyért való elbukása hasonlatos a régi mártíri-
umok történeteihez. Az egyenlőnek születés elve Rousseau-tól szár­
mazik. Az apostol idealista, gyújtó és szókimondó tartalmának köszön­
hetően alapja lehetett későbbi prolelárforradalmaknak, és biztosan
hatással volt a társadalmi egyenlőséget hirdetőkre. Ezek a gondolatok,
valamint az egyház szerepének negatív színben festése szerepel Az estve
és a Konstancinápoly című Csokonai-művekben is.
ei:
1848-ban a forradalom nagy vívmányokat ért el, Petőfi azonban még
mindig nem elégedett. Továbbra is királyellenes és a kiharcolt kormány
tetteit helytelenítő verseket ír, népszerűsége ekkor meglehetősen alacsony.
Mindezek ellenére szeretne tevékenyen részt venni a politikai életben,
ezért indul a szabadszállási kövelválasztáson, mely a mai képvi­
selőválasztás megfelelője. Ott beszédet mond, és nemhogy nem hízeleg
potenciális szavazóinak, de még kellemeden színben is festi le őket. Erre
az ellenlábasai és a másik jelölt által már egyébként is felizgatott tömeg
majdnem meglincseli, alig tud elmenekülni. A történtek után nem a
népet hibáztatja, hiszen véleménye szerint - amint ezt a műben is kifejti
- , a nép még gyermek, nem felelős a tetteiért, de felelősek azok, akik
évszázadokon keresztül gyermekészre kárhoztatták. Az események után
nem sokkal írja meg az elbeszélő költeményt.
Az apostolban ábrázolt világ sötét, erény és nyomor együvé tartoznak a
műben. A férfi családjának éhezése megdöbbentő részletességgel és
gondolatokkal tárul elénk. A gyermek Szilveszter sorsának leírásában
romantikus túlzások találhatóak, a leírás itt a központi témához képest
talán túl részletes, ám annak megértéséhez jelentős. Az őt nevelő
három ember (részeges tolvaj, öreg koldusasszony, mogorva úr) három
remek jellemkép. Szilveszter egyoldalúan ábrázolt romantikus hős.
Jelleme statikus, nem fejlődik, inkább csak aszerint változik, miként
felcseperedése alatt minél többet ismer meg az őt körülvevő világból.
Érdekes ellentét, hogy míg elméje emelkedetten kereng a világszabad­
ság és az egyenlőség körül, addig családja a szó szoros értelmében éhen
hal anélkül, hogy ez ellen bármi konkrétumot tenni szándékozna. így
Petőfi ars poeticája világossá teszi: a stílussal sem akar Önálló esztétikai hatást elérni, alárendeli ezt a gondolatnak. Költászetét a világ lírai
tükrözőnek realizmusa jellemzi. Ő a valóságot szereti: szinte tapintja a tárgyakat é&a tényeket. Arany Jánosnak így fogalmazza meg
esztétikai alapelvét levelében:, Ami igaz, az termázetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám."^
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
válik az ő általa propagált eszme is majdnem olyan kártékonnyá, mint
a vele szemben álló elnyomás. Amikor a börtönben szerelme halálhíre
eljut hozzá, meg is hasonlik saját elveivel.
Petőfi ábrázolása azért is nagyon hiteles, mert személy szerint átélt,
erre utal a főszereplő neve (Petőfi is szilveszterkor született), valamint
a mellette kitartó, megszöktetett kedves, aki akár Szendrey Júlia
történetbeli megfelelője is lehetne.
A történet formájául Petőfi az elbeszélő költeményt választotta
(egyértelműen romantikus hatás), verselése jambikus lejtésű, rímek
nélküli, szabad szótagszámú sorok alkotják.
Konfliktusok:
A mű fő konfliktusa a szabadság és egyenlőség eszmevilága, valamint
az elnyomás között feszül, ez az ellentét ölt testet a különböző figurák
viselkedésében. A szilveszteri elvek a királyok és a papok által fenntar­
tott rend ellen szólnak, ezek gyakorlati megvalósulásai egyik oldalról a
férfi magatartása, agitálása a faluban és az általa terjesztett felvilágosító
irodalom, míg másfelől a cenzúra, a börtön, a pap intrikái a misén és
végül a kivégzés. A két rend szembeállítását szimbolizálja a jelenet még
a főszereplő ifjúkorában, amikor az igazságtalan veréseket megelégelve
beolvas az őt szolgaként tartó úri fiúnak. Konfliktusban áll a világfor­
radalmár és családapa, a két szerepre egy személyben nem képes.
^ Kérdés és problémakörök:
Érvényesül-e a világban az egyenlőség elve.? Van-e esély arra, hogy
mindez megvalósítható, vagy az ezzel próbálkozó mindenképpen
bukásra van ítélve.? A mű szerint a nép gyermeki ésszel gondolkodik,
és túl rég van bután tartva ahhoz, hogy felismerje az érte munkálni
akaró nemes céljait, így az intrikák, a lelki befolyásolhatóság, az olcsó
megtévesztés, a csordaszellem vagy a megszokás hatására inkább for­
dul jótevője ellen, minthogy kezet emeljen az őt elnyomóra.
Kérdés, hogy a vátesszerepre készülő ember élhet-e boldog családi
életet, hogy eszméi és szerettei közül melyiket kell alárendelnie a
másiknak. Bár Szilveszter mellett ott áll a szerető feleség, őt és a
gyerekeket képtelen eltartani, amikor börtönbe kerül, végleg elszakad
tőlük. A mű tanulsága szerint boldog magánélet és a közért való elhi­
vatottság abszolút formában nem összeegyeztethető.
Motívumok:
A megváltó szerepének motívuma: Szilvesztert ugyanúgy elítélik
eszméiért, mint Jézust. Ugyanúgy szemben áll az egyházi és világi
hatalommal, a bután tartott nép ugyanúgy a halálát kívánja és ellene
fordul, akár a bibliai történetben. Önfeláldozása és halála is hasonló.
m
A szerző további ajánlott művei:
János vitéz, A h elység t^alapácsa, A h óh ér \0tele, Tigris és hiéna, valamint
további !{ölteményei
157
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

A HELYSÉG KALAPÁCSA
k ÉVSZÁM: 1844
odalép hozzá, és bátorítani kezdi, hogy próbálja meg, itt az alkalom.
Botránytól tart a lágyszívű kántor, s fél legalább úgy feleségétől.
Amazontermészetű Mártától. Harangláb bátorítására azonban mégis
MŰFAJ: vígeposz odalép Erzsókhoz.
SZERKEZETE: 4 énekből áll, a hagyományos eposzi struk­
túra megtartásával, h egy mutató tábla is tartozik hozzá a cse­
lekményről 3. ENEK
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:- Fejenagy végre kiszabadul a templom fogságából, s a kocsma felé
FOGALMAK: deus ex machina, epitheton omans, eposzi kel­ veszi útját. Oda belépve szörnyű a látvány: Erzsókja, szerelme előtt
lékek, hexameter, homéroszi hasonlatok, in médiás rés, invokáció, térdel a lágyszívű kántor, s tanúságát adja annak, mit érez. Erre a
prepozíció, vígeposz kovács bőszükén ragadja magához, s jó nagyot sóz rá tiszta erőből.
Aztán Erzsókhoz fordul, hogy ő csalfa volt-e, avagy hű. Erzsók biz­
FŐBB SZEREPLŐK: B&garja, Bíró, Erzsók, Fejenagy,
tosítja hűségéről, ő pedig tovább csépelné a lágyszívű kántort, de az
Harangk'b, Kántor, Kisbíró, Márta, vitéz Csepii Palkó
szót kér. Elmondja, szerelmét megtartotta volna örökre magában, de
Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi tanácsára cselhez folyamod­
tak. Ok zárták be Fejenagyot a templomba, hogy míg távol van, a
Cselekmáiy kántor szerelmet vallhasson. Erre Harangláb és a kovács össze­
szólalkoznak becsmérelve egymást, majd összeugranak, és
pofozkodnak. Kedélyes tömegverekedés indul, minek láttán Erzsók
elájul, őt Bagarja viszi biztos helyre. A leányok elvonulnak a harctól,
LENEK
a legények két pártra szakadva verekednek.

A szerző a művet tréfás invokációval indítja, in médiás rés.

4. ENEK
A misének vége, a templom immár üresen áll. Hirtelen szörnyű
hortyogás szakítja fel a néma csendet; ember alszik ott, majd
Bagarja, a béke barátja elrohan az öreg bíróhoz és felkelti, hogy baj
felébred. Ö széles tenyerű Fejenagy, a helység kovácsa, ki - mint
van. Hallva a vészről felkel az egyből. Együtt hívják a kisbírót, ki
megtudjuk - negyvenéves. Kiléte egyelőre titok, az olvasó számára
nem szívesen jön, éppen az asszonyt veri. Meghallja az esetet
csak később, a harmadik énekben derül ki. Gyorsan felismeri, hogy
Amazontermészetű Márta, a kántor felesége, ő is velük tart a kocs­
bezárták, és a szabaduláson töri a fejét. Rájön, hogy kiabálni
macsatába. Odaérve szörnyű a látvány: romok, vér, cserepek, amerre
felesleges, az ablakon kiugrani pedig veszélyes. Rövid gondolkodás
szem ellát. A kocsma közepén egy leharapott fíil hever. A bíró szavára
után eszébe ugrik a megoldás: a harang kötelét a toronyból mélybe
eloszlik a lárma, a verekedők mind hazamennek. A kántor urat
eresztve lemászik.
felesége cibálja haza, hajánál markolva keményen. Amazonter­
mészetű Márta férjének a hántást előre ígéri. A két főkolompost,
széles tenyerű Fejenagyot és Haranglábat, a fondor lelkületű egyház-,
2. ENEK
fit a bíró elmarasztalja, a kovács kalodában bűnhődik. Az vigasztal­
ja, hogy szabadulván megkéri Erzsókot feleségnek, s hogy ellenfeleit
A helység nyugati részén áll Szemérmetes Erzsók asszony kocsmahi­
eldöngette egészen.
vatala, a település fontos központja. Bár ötvenöt éves, arcán még
mindig a hajnal pírja dereng, innen az elnevezése. Pletykák szerint a
A mű végén a szerző az eposzokhoz méltóan megköszöni, hogy
hajnalnak pírját az orcán nem a szendeség színe okozza, hanem a
alkotása elkészült, lantját pihenni engedi. Boldogan írja: immáron
borital tette olyanná. De ez csak pletykabeszéd: Erzsók asszony nem
bekerült a halhatatlanságba, az utókor sosem feledi el.
issza a bort - csak úgy önti magába. Hozzá jár kocsmázni délnek
utána az egész falu népe, itt mulat-vigad késő estig. Itt iszogat most
Ez után függelékként közöl egy mutató táblát, melyben az egyes
a lágyszívű kántor, ki Erzsókba szerelmes, itt ül Bagarja, a csizmadia,
énekek tartalmát foglalja össze.
a béke barátja, s itt iszik Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi is.
Kis idő múlva vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának
jókedvű abrakolója is idetéved, három cigányzenész érkezik mögötte,
akik hamarosan muzsikálni kezdenek, mire az egész kocsma fer­
geteges táncmulatságba kezd. Kivétel a lágyszívű kántor, ki fancsali
képpel bámulja szerelmét. Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi

158 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Qm
A cím , A h elység kalapácsa a főszereplőt, a vígeposz megpróbáltatásokat
átélő hősét nevezi meg találó metonímiával, hiszen széles tenyerű
Fejenagy a falu kovácsa.
Előzmények/hatastörténet:
Hősköltemények már az ókori görögök művei óta megtalálhatóak az
irodalomban, az eposzok vidám formáit nevezzük vígeposznak. A jó
vígeposz tartalmazza egy komoly hősköltemény legtöbb fontos elemét,
így az állandó eposzi kellékeket, a szerkesztési alapelveket, emellett
végig humoros marad, mind cselekményében, mind szóhasz­
nálatában. Hogy a magyar irodalomban nem szokatlan műfaj ez, jól
igazolja a kortárs Arany János E lveszett alk otm ánya, valamint
Csokonai hasonló művei, a D orottya és a B ékaegérharc.
Sajátos nyelvi kifejezéseivel (Például: „ártatlan vagyok én, / Mint az
izé”) és tárgyválasztásával a kritikusokat megbotránkoztatta, a kora­
beliek a művet rosszul sikerült eposznak vélték.
ei:
Petőfi e művét 1844-ben írta, ugyanabban az évben, amikor a nagy si­
kerű János vitézi. Ekkor már Pesten tartózkodik, az év nyarától 1845
tavaszáig a Pesti Divatlapnál segédszerkesztő. E korszakhoz köthető a
Csapó Etelke-féle szerelem, bár 1845 januárjában a lány meghal, ez
ihlette később a Cipruslombok Etelkp sírjáról versciklus megírására.
^Á b i á z o l a m o d / e l b e s z á é s t e c ^ ^
Konfliktusok:
A konfliktus először a kovács és a kántor között alakul ki, amikor az előb­
bi a kocsmába lép, és meglátja a hölgye előtt térdelőt. Azonban hamar
kiderül: ez csak a felszín, a mű alapvető konfliktusát Fejenagy és
Harangláb rejtett ellenségeskedése okozza, mint az kiderül, a kettő ki
nem állhatja egymást. Ezért is fondorkodott Harangláb, hogy a kántor
szerelmet vallhasson Erzsóknak. Nem szívjóságból adott tanácsokat kol­
légájának, csupán borsot szándékozott törni Fejenagy orra alá.
Kérdés^ és problémaköiök:
A magyar romantika kedvenc műfaját, az eposzt parodizálja. Nevet­
ségessé teszi a fennkölt hangnemet, a jellegzetes eposzi kellékeket és a
költészet romantikus, ünnepélyes értelmezését. Horváth János szavaival
„Petőfi stílrealizmusa adja meg itt a kegyelemdöfést a stílromantika
szédelgő holdkórosainak”, vagyis a Petőfi korában élő rossz eposz­
költőknek. Az eposz minden kellékét fölhasználja: van tárgymegjelölés,
bevezetés, seregszemle, állandó jelzők (amik túlzásuk miatt komikussá
teszik a művet) és isteni beavatkozás is. Témája egészen hétköznapi
esemény: egy kocsmai verekedés.
Mivel ez elsősorban szórakoztató mű, melyben kialakult, változadan
jellemek és vásári komédiához illően egyszerű cselekményszál található,
kevés kérdést vagy filozófiai problémakört vet fel az olvasóban. Ezek is
inkább elméleti jellegűek, például szabad-e megkívánni egy felebarát
szíve hölgyét, avagy akár hogy a titkos fondorkodó végül elnyeri-e méltó
büntetését.

A mű tárgya és hangneme között igen erős az eltérés, ugyanis ehhez a Motívumok:

hétköznapi témához emelkedett, fennkölt hangnem párosul. Az egész
ironikus: a kántor és a kovács vetélkedik, Fejenagy a hősszerelmes, Erzsók
A szellemes és találó állandó díszítő jelzők, mivel gyakran visszatérnek
a szerelem tárgya és a verekedés oka. A szereplőkhöz nem hozzájuk illő
és meghatározzák az ábrázolást, bizton tekinthetőek motívumnak. Ilyen
eseményeket kapcsol, ettől lesz a mű szatirikus, illetve anekdotikus.
állandóság még a népies, vidám hangulat vagy maguk a falusi figurák.
Tehát ez az eposzparódiának és a szatirikus anekdotának a keveréke.
A férfi által érzett reménytelen szerelem (jelen esetben a kántoré) nem
Az eposz sajátosságainak megfelelően a szöveg időmértékes verselésű,
egyedülálló az irodalomban.
verssora a hexameter, mely hat verslábból áll, daktilusokból. A szereplők
ábrázolása is - komikus hatást keltőén - eposzi módra heroikus, a kocs­
mai verekedés leírása az Iliász csatajeleneteinek fennköltségét idézi. A
A szerző to v ^ b i ajánlott művá:
szerző kiemelkedő pontossággal alkalmazza az eposzi kellékeket, a mű
invokációval kezdődik, a történet prepozíció után in médiás rés indul. A
szereplők jellemének bemutatásában sokat segítenek az állandó díszítő János vitéz, Tigris és hiéna, Az apostol, A hóhér kötele, valamint versei
jelzők, az epitheton ornansok. A bíró felbukkanása deus ex machina
mozzanatnak tekinthető. A homéroszi, elvont hasonlatok, bár késleltetik
a történet folyamát, humoros hatást keltenek, emellett kellemesen fokoz­
zák a feszültséget. Petőfi kedélyes társaságnak mutatja be a falu népét,
karakterei kiforrottak. A történetet az énekes meséli el, a szereplők
párbeszédeit, gondolatait idézetekként szerkeszti be a cselekmény­
folyamba. A hősöknek beszélő nevük van, mely vagy társadalmi pozí­
ciójukat, vagy jellemvonásaikat hivatott bemutatni. A szereplők jelleme
statikus, kiforrott, fejlődésen nem mennek keresztül.

Petőfi 1844 februa'rjáhan szörnyű időjárás mellett vág neki a pesti útnak, hogy ott költő lehessen. Befutásában nagyon nagy érdeme van
Vörösmarty Mihálynak, kiről ezt nyilat kozza:,E férfi, kinek én életemet köszönhetem, s kinek köszönheti a haza, ha neki valamit használ-
tam vagy használni fogok, e férfi: Vörösmarty."^

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 159
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Petőfi Sándor
JÁNOS VITÉZ
k ÉVSZÁM: 1844
MŰFAJ: elbeszélő költemény
SZERKEZETE; 27 rész
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: elbeszélő költemény; népiessé
FŐBB SZEREPLŐK: francia király, francia királylány,
Iluska, fluska mostohája, Jancsigazdája, Kukoricza Jancsi/János
vitéz
CselekmeQy
Volt egyszer egy Kukoricza Jancsi nevű juhászbojtár. Egy alkalommal
Jancsi épp a juhokat őrizte a faluvégen, amikor megpillantotta
szerelmét, Iluskát, aki ruhát mosott a patakban. A legény megpróbálta
elcsábítani a lányt a munkától, ami végül sikerült is neki. De eközben
Iluska gonosz mostohájának eszébe jutott ellenőrizni, hogy a lány ren­
desen végzi-e a munkáját. Amikor aztán meglátta a fiatalokat, nagyon
leszidta mostohalányát. Jancsinak se kellett több: rendesen
megfenyegette a mostohát, hogy ha bántani meri Iluskát, vele gyűlik
meg a baja. Ezután a legény a nyáj után nézett, amely addigra már
igen-igen hiányos volt. Gazdája ezért éktelen haragra gerjedt, vasvillá­
val fenyegette a fiút, mire Jancsi elmenekült a háztól,
így kezdődött Jancsi vándorlása. Előbb még elbúcsúzott Iluskájától,
majd útnak eredt. Bolyongásának első állomásaként a zsiványok
tanyája tért be, ahol halállal fenyegették; ám Jancsi kivágta magát:
elmondta, hogy neki már mindegy, hogy él-e, hal-e, üssék le, ha jól
esik. A zsiványoknak tetszett ez a hozzáállás, és befogadták maguk
közé. Am amikor az éjszaka folyamán mindannyian lerészegedtek,
Jancsi megszökött. Távozásakor a latrokra gyújtotta a házat.
A zsiványkaland után Jancsi katonákkal találkozott, és közéjük állt. A
sereg éppen Franciaországba tartott, hogy megvívjon a törökkel. Sok­
sok országon át vezetett a sereg útja; elsőként Tatárországba érkeztek,
azután a jeges Taljánországon és Lengyelországon át Indiába; ahon­
nan égig érő hegyeken át lehetett eljutni Franciaországba.
Amikor a sereg francia földre lépett, a török már javában fosztogatott;
a királyt elűzték várából, a királylányt pedig elrabolták. A bujdosó fran­
cia király országát és lánya kezét ajánlotta annak, aki a királylányt
kiszabadítja. A király szavain felbuzdulva másnap a magyar katonák
megtámadták és legyőzték a törököt. A török basát Jancsi hasította
ketté, sőt a királylányt is ő szabadította ki. A hálás francia király
megvendégelte a magyar katonákat, Jancsit pedig János vitézzé
keresztelte. János azonban nem fogadhatta el a királylány kezét,
hiszen minden vágya az volt, hogy visszatérhessen Iluskájához.
Indoklásul elmesélte élete történetét, amelyből kiderült, hogy ő is,
Iluska is árva gyermekek voltak. A király megértette János helyzetét, és
egy zsák arannyal útra bocsátotta. János hajón indult hazafelé, amely
160 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
azonban egy vihar következtében elsüllyedt, és hősünk egy felhőbe
kapaszkodva ért partot. A part menti sziklák között rátalált egy griíT-
madárra, amelyet megszelídítve és meglovagolva végül hazajutott.
Otthon szomorú hír fogadta: Iluska a temetőbe került. Ezt János
Iluskáék kis szomszédasszonyától tudta meg, akárcsak azt, hogy a
gonosz mostoha koldusbotra jutott. Szerelme halálán János borzasz­
tóan elbúsult; leszakított egy rózsaszálat Iluska sírjáról, és elindult,
hogy haláláig vándoroljon. Egy sötét erdőben összetalálkozott egy
fazekassal, akinek beleragadt a szekere a posványba. János könnyedén
kiemelte a szekeret a sárból, és megtudta a fazekastól, hogy a környező
vidéket óriások lakják, és senki emberfia élve még nem jött onnan visz-
sza. A vitéz természetesen belevetette magát a fák közé, ahol nem­
sokára találkozott az óriások csőszével. Ez el akarta őt taposni, de
János ledöntötte a lábáról, és rajta keresztül gázolt át az Oriásország
határán folyó hatalmas patakon. Az erdőben mendegélve el-elcso-
dálkozott a fák, levelek, szúnyogok, varjak lenyűgöző méretein,
mígnem elért az óriáskirály hatalmas váráig. Bátran benyitott; a király
éppen kősziklákat ebédelt temérdek fiával. Az ebéddel gonoszul őt is
megkínálták, ám János ravasz módon először csak egy kisebb darabot
kért kóstolóul: ezzel aztán úgy fejbekólintotta az óriáskirályt, hogy az
menten szörnyethalt. Rémült fiai azonnal megalázkodtak a vitéz előtt,
és adtak neki egy sípot, amit ha megfúj, ők azonnal ott teremnek és
segítenek. János azzal továbbállt.
Oriásország után János a sötétség országába érkezett, melyben ahogy
haladt előre, a világ úgy lett egyre sötétebb. Végül hősünk már semmit
sem látott, ellenben ráakadt egy barlangra, amely valójában
boszorkánytanya volt. A banyák éppen országgyűlést tartottak. János
elhordta a boszorkányok seprűjét messzire, majd belefújt sípjába, és az
óriások abban a pillanatban ott termettek, hogy elbánjanak a
boszorkányokkal; az utolsó boszorkány történetesen Iluska mostohája
volt. A boszorkányok eltűntével a sötétség országára fény derült.
Hősünk ismét továbbállt, és amikor elálmosodott, egy halomra hajtot­
ta le a fejét. Ez pedig egy sírhalom volt, mivel János egy temetőben
aludt el. A vándor ezután újra elindult, és kisvártatva elérte az Óperen­
ciás tengert. A tenger partján állt egy kunyhó, benne lakott egy öreg
halász. János megkérte a halászt, nem vinné-e át a túlpartra, ám a
halász nem volt hajlandó nekivágni a végtelen vizeknek. Ekkor János
megint belefújt sípjába, mire megjelent egy óriás, és elindult vele bele
a tengerbe. Hetek múltán hősünk megpillantotta Tündérország part­
jait, ahova az óriás végül is lerakta őt. Tündérország kapuit háromféle
szörnyeteg őrizte: három medve, három oroszlán és egy sárkánykígyó.
János rendre legyőzte mindet; a sárkányt úgy, hogy lenyelette magát
vele, és felülről döfte át a szívét. Ezt követően belépett Tündérország
kapuján.
A gyönyörű Tündérországban minden addiginál bánatosabbnak
érezte magát János, hiszen a szerelem országában ő volt az egyetlen
boldogtalan. Az ország közepén egy tó volt, ebbe hősünk a rózsáját
beledobta, és kis híján maga is utánament. Az élet vizébe dobott virág­
ból azonban Iluska éledt újjá. A tündérek pedig megválasztották János
vitézt királyuknak, Iluskát pedig királynőjüknek.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A cím tulajdonképpen a lőszereplő neve, azé a szereplőé, aki a löriénel
végéig abszolút középpontban van. A íőszereplőnek tulajdonképpen
két neve van: a történet elején ő Kukoricza Jancsi, az árva juhászboj­
tár; a Irancia királylány kiszabadítása után azonban János vitézzé
avanzsál; a cím a főszereplőnek nagyobb presztízzsel és több értékkel
rendelkező nevét jeleníti meg.
Elozmények/liatástörtáQet:
Bár Horváth János azt írja, hogy „előtte nincsen hozzá fogható”, a
Ján os vitézneV. többféle (lőleg műfaji) előzménye lehetséges:
rokonítható az eposszal, a népmesével, de még a népdalokkal is.
Horváth Gergei Albert ArgirusÁi említi, mint verses elbeszélést, de
gondolhatunk Zrínyi Szigeti veszedelm ére (1651) vág)' akár Felőli saját
„népdalaira” is. Hatása erőteljesen érződik Arany János ToWíjában
(1847), költői nyelvét pedig a XIX. század második felében virágzó ún.
népies költői iskola képviselői vették át.
Komzal^eletkezés körülmáiyei:
A János Vitéz Petőfi életműve második szakaszának, a népies program
tudatosítása szakaszának jellemző műve,/I h elység l^alapácsá\d\ (1844)
eg)'etemben. Bár az 1840-es években keletkezett műveket romantikus­
nak szokták nevezni, ez a János vitéz esetében problematikus. „A
romantikában reális motívumok is titokzatos-irracionális értelmet hor­
danak; Felőlinél az irreálisak is racionális-reálisat.” (Klaniczay T.
[szerk.J, A magyar irodalom története, Kossuth Iviadó, Budapest, 1982,
172. o.)
Felőli a János vitézi. 1844 telén írta, és 1845. március 6-án jeleni meg
Vachot Imre kiadásában.
Ábi^lásmód/elbeszáésteclimka:
Petőfi népiessége egyben tiltakozás is a korabeli almanachlíra ellen.
Lírai közvetlensége és természetessége ellentétben áll a biedermeier
korszak kispolgári világképével, a késő szeniimenialisia, kimódolt,
olcsó éleibölcsességekel tartalmazó, a lét nagy kérdéseire közhelyszerű
válaszokat adó versekkel. A János vitéz elbeszélésmódjára a mesékre
jellemző mindentudó narrátor permanens jelenléte jellemző: ugyanúgy
értesülünk a főhős lelki folyamatairól, mint a külvilág eseményeiről,
amelyeket Jancsi/János nem is láthat (például, hogy amikor az óriás
elhajította a gonosz mostohát, az Jancsiék falujának hálárában ért
löldei). A cselekmény abszolút középpontjában Kukoricza Jancsi/János
vitéz áll; minden esemény, érték őhozzá viszonyul. Jellemző továbbá az
elbeszélés „demokraiikussága”, vagyis hogy Felőli kerüli a pátoszt, és a
francia királyról, az óriásokról vagy a tündérekről ugyanolyan köznapi
nyelven beszél, mint például Jancsinak Iluskához fűződő szerelméről.
Hagyományosan a Tb/í//szerzőjét üdvözlő lelkes episztolától szokták eredeztetni Petőfi Sándor és Arany János legendás barátságát. A ^
kettejük közötti szoros kapcsolatot tűnik alátámasztani az a tény is, hogy 18d7~ben kétszer is meglátogatta Aranyékat (egyik alkalommal
Szendrey Júliával közösen), valamint az, hogy Arany későbbi verseiben gyakran felbukkan Petőfi alakja. A való?ág azonban az, hogy egyrészt
a barátság elsősorban a néhány személyes találkozást és az időnkénti levélváltást jelentette, másrészt pedig Petőfinek több barátja is volt, akivel jóval inten­
zívebben tartotta a kapcsolatot.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
A népies mese 27 énekből áll, versszakjai pedig négysorosak. Felőli
nem véletlenül használta ezt a meseszerkezeiei, ő maga elbeszélését
népmesének szánta. Viszont nem minden mesébe illő: a történet ele­
jén, a faluban játszódó jelenetek igencsak távol állnak a mese világától,
folyamatosan lesz minden egyre valótlanabb, fantáziaszerű, aminek a
csúcspontja a szinte elérhetetlen Tündérország és Iluska feltá­
masztása. Ez azt jelképezi, hogy a köznapi világ mennyire kilátástalan
a fanláziavilághoz képest. Hiszen egy valószerű történetben Jancsi
soha nem lehelne együtt tőle elszakított szerelmével.
Konfliktusok:
1. Jancsi/János és ellenségei közöli: Iluska mostohája, a zsiványok, a
törökök, az óriások mind megpróbálják hősünket elpusztítani, de Jancsi
vagy közvetlenül/közveive elpusztítja őket (pl. a mostohát, a török basát
és a zsiványokat), vagy megegyezik velük (pl. az óriásokkal).
2. Jancsi és nevelőapja közöli: érdekes a viszony a gazda és a juhász­
bojtár esetében, ugyanis annak ellenére, hogy a juhász egész életében
igazságtalanul szigorú volt Jancsival, a legény nem fordul ellene,
hanem inkább elmenekül azután, hogy a nyájai igencsak hiányos
állapotban terelte haza.
Kérdés-- és problémakörök:
Mennyiben rokonítható a János vitéz az eposz műfajával.? Mi jellemzi
Jancsi/János erkölcsi világképét.? Mi jellemző a költemény szeplőinek
jellembeli megformáltságára.?
Motívumok:
A hagyományos, évszázados paraszti életforma ismertetőjegyeinek veg­
yítése a népmeséi motívumokkal: a patakban való mosás (gondoljunk
Arany Ágnes asszonyára), a juhok őrzése, a különböző munkaeszközök
(petrencés rúd, vasvilla) mellett boszorkányok, óriások, kísértetek,
tündérek síb. színesítik a löriéneiei. Jellemzőek még a túlzások (pl. az
Óperenciás tenger, az óriások országa, Jancsi/János ereje, a csillagokig
érő hegyek slb .), valamint a nappal-éjszaka (illetve a fény-sötétség) ket­
tősségének hangsúlyozása. A főszereplő, Kukoricza János személye is
mesébe illő: a történet elején magányos, kiszolgáltatott, ő a
legszegényebb és a legkisebb fiú, majd a mese végére fordít a sorsán, ő
lesz az óriások és Tündérország királya. De ehhez sok próbál kell kiáll­
nia. Érdekes, hogy nemcsak erejét, bátorságát és leleményességét kell
bizonyítania, hanem erényességét is. (Féldául: zsiványkaland.)
mA szerző to v ^b i ajánlott művei:
A h elység kalapácsa, Az apostol, A h óh ér kptele, Tigris és hiéna, továbbá
versei ^
^
161
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
A ÉVSZÁM: 1823~ban kezdi, 1830“ban adják ki
MŰFAJ; verses regeny
SZERKEZETE: 8 fejezet
EREDETI NYELV: orosz
FORDÍTOTTA: Áprily Lajos
FOGALMAK: spleen, felesleges ember, Anyegin-strófa
FŐBB SZEREPLŐK: Anyegin, Larin, Larinné, Lenszkij,
Olga, Tatjana, Zareckij
1. FEJEZET
Anyegin épp haldokló nagybátyjához utazik. A narrátor visszatekint
Anyegin gyerekkoráig, elmeséli az életét; milyen nagyvilági életet él.
Hangsúlyozza, hogy Anyegin művelt ifjú, francia nevelője volt, gaz­
daságtant is tanult, és „tehetséges” a szerelmi kalandokban is; de hu-
szoneg)'néhány éves korára kiégett, eltompult, elfordul a nőktől, a
könyvektől. Nagy utazást akar tenni. Nagybátyja meghal, ő örököl.
Elutazik falura, egy-két napig üdítően hat rá, de megunja ezt is.
2. FEJEZET
Falun a szomszédok csodabogárnak tartják, ő „reformokat” akar; pl.
különcködésből, unalomból csökkenti a robotol. Új földesúr érkezik, a
18 éves Lenszkij, aki művelt, szenvedélyes lélek. Egymásra találnak,
Anyegin hagyja Lenszkijl álmodozni, tiszteli ezért (ő nem tud).
Lenszkijl ismerik a vidéken, mert innen származik. Ismeri a szomszéd
Larin családot; itt kél lány van, az egyik Olga, akibe Lenszkij
szerelmes lesz, a másik Tatjana.
3. FEJEZET
Lenszkij minden idejét Larinéknál tölti, rábeszéli Anyegint is, menjen
el vele látogatóba. Elmeg)', nagyon unatkozik, de bevallja, hogy az
ottaniak közül még leginkább Tatjana érdekli. Tatjana beleszeret
Anyeginbe. Éjjel nem tud aludni, viaskodik magával, a dajkájának
vallja be, hogy szerelmes. Levelet ír Anyeginnek - ez nagyon szokatlan,
egyáltalán nem konvencionális! Tatjana levelében az elején és a végén
magázza, középen legezi.
162 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
4. FEJEZET
Anyegin kiégett, fásult, úgy érzi, nem tud most szeretni, de tiszteli
Tátjánál, nem akar játszani az érzéseivel. Mindezt nyíltan és őszintén
bevallja neki, mikor találkoznak a kertben. Tatjana „sorvadni kezd”,
nagyon szég)'elli magát. Bezzeg Olga és Lenszkij harmonikus, boldog
pár. Anyegin magányos, visszavonult életei él, de Lenszkij elmegy
hozzá, meghívja őt Tatjana névnapjára.
5. FEJEZET
Tatjana a névnap előtt viaszt önt, tükröt tart (népszokások, babonák).
Éjjel álmodik; havas mező, erdő, hatalmas medve cipeli őt, majd
szörnyetegek ülnek egy asztalnál a borzalom-tanyán, végül megjelenik
Anyegin, és megöli Lenszkijl. Másnap érkeznek vendégek, rokonok,
Lenszkij és Anyegin is. Anyegin rosszkedvű, unott, irritálja Tatjana
bánata, Lenszkij boldogsága, „bosszúi áll” és Olgával kezd Höriölni.
Nem gondolja végig, hogy a barátját ezzel mennyire megbántja.
Lenszkij otthagyja a bált: ezt párbajjal lehel lerendezni.
6. FEJEZET
Olga nem én, nem érez meg semmit Lenszkij állapotából, Anyegin
elégedett, Tatjana pedig féltékeny. A párbaj előtti este Anyegin elmegy
Olgához, de az nem tud semmiről. Tatjana se tudja, pedig lebeszélhet­
né őket róla. Reggel 7-kor párbaj. Anyegin a párbajban megöli
Lenszkijl.
7. FEJEZET
Anyegin elutazik, Olga férjhez megy, Tatjana egyedül marad, min­
denkit kikosaraz, aki megkéri. Elvetődik Anyegin kastélyába, olt olvas­
gat. A család felutazik Moszkvába egy nagynénihez - Tatjana nem
lelkesedik ezért. Az estélyeket, bálokat felszínesnek érzi. De felfigyel rá
egy gazdag, kövér generális.
8. FEJEZET
A helyszín újra Péiervár, ahol Tatjana és férje fontos, jelentős emberek.
Anyegin találkozik velük egy bálon. Anyegint nagyon lolkavarja a
találkozás. A nő most már elérhetetlen a számára, hűvös hercegné.
Anyegin beleszeret, ír egy levelet neki, Tatjana nem válaszol. Anyegin
visszavonul, végül elmegy Tatjánához, aki szóban válaszol neki. Nem
akar hűtlen lenni a férjéhez, és sértő neki Anyegin közeledése, mert
szerinte nem az igazi Tatjana vonzza a férfit, hanem a hercegné.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Cim 'C Kérdés^ és problémakörök:

Jevgenyij Anyegin, a főhős neve A problémák Anyegin alkatából és viselkedésből fakadnak, és így folyhat
tovább a cselekmény. Anyegin okos, értelmes fiatalember és nem akar
bántani senkit - mégis kiprovokálja, hogy Lenszkij megsértődjön, és
végül - bár tudja, hogy nem kellene, sőt, kedveli is Lenszkijt - lelövi.
Elozmények/hatastörténet:
Más szempontból viszont a korra és a társadalomra adott válasz Anyegin
és az Anyegin-félék viselkedése (hiszen alkatban és viselkedésben ő egy
Puskin emelte világirodalmi szintre az orosz romantikát. Őrá talán
prototípus, a felesleges emberek sorának elindítója).
Byron és E.T.A. HolTmann hatott a legerősebben. Különös pillanata az
Anyegin keletkezése az orosz irodalomnak: ez a verses regény a
romantika mesterműve, de már átvezet a realizmusba is (amely az
Motívumok
orosz irodalom legnagyobb korszaka). Romantikus elemek: kontrasz­
tok, környezet leírása, elvág)^ódás, spleen, a verses regény műfaja, a
vallomásigény. Realista a környezet kiválasztásában és a szereplők Alom - Tatjana álma baljós előrevetítése az eseményeknek; a párbaj­
megmintázásában (nem idealizált, hanem „igazi” emberek) nak, amiről nem is tud. Az álomban Anyegin - aki visszautasította őt
- mint a szörnyek ura, félelmetes hatalom jelenik meg
Levél - Tatjana levele fontos gesztus, nagyon különösen merész egy
fiatal lánytól. Tatjana ekkor túllépi a konvencionális kereteket
Korszak/keletkezés körülméayei:
Anyeginért. A mű végén Anyegin ír levelet neki: ő a saját cinizmusán
lépett túl hirtelen támadt szerelmében. (Érdekes, hogy a levelek,
A cári Oroszország elmaradottsága arra sarkallta az értelmiséget, hogy
üzenetek a műben általában nem érik el céljukat a címzettnél - pl.
összeesküvést szőjön a cár ellen (ún. dekabrista mozgalom, 1825). Ezt
Lenszkij verse Olgához szintén „felesleges”, Olga el fogja felejteni őt.)
azonban leleplezték, és megtorolták, utána ismét szigorú önkényu­
Néphit - Tatjana, Puskin kedvenc szereplője babonás, és vonzódik a
ralom következett, kemény cenzúrával. így lassan a kevésbé szigorúan
természethez, szereti a telet, éjszakái, sötétet
ellenőrzött regények leltek a társadalmi kérdések, problémák felvetői.

Ábrazolasmód/elbeszáésteclmika:
m A szerző to v ^b i ajánlott művei:

Cigányok^, A l{aul^ázusi fo g o ly, A dáma, Borisz Godiinov, Mozart és

Harmóniát, derűt, humort, az orosz táj, a vidéki élet szeretetét, sokszor
Sáli éri
finom iróniái áraszt az Anyegin stílusa. A mű hangvétele nagyon kedé­
lyes, szubjektív, személyes, sokszor csapongó, a szerző maga többször
is „megjelenik” a műben, pl. beszél a barátairól (Anyegint is barát­
jaként mutatja be), vág)' női lábacskákról énekel (1. fejezet), vagy
minősíti a szereplőit, elmondja a véleményét róluk. Az első három
lejezetben lőleg Anyegin, a második háromban lőleg Lenszkij, és az
utolsó két lejezetben főleg Tatjana szemszögéből meséli el a történetet.

Konfliktusok:

Megjelenik a szereplők szintjén: Olga-Titjana ellentétes jelleme,

Lenszkij és Anyegin különböző alkata, majd sorsuk alakulása, végül
szembekerülésük, melynek során egyik a másik gyilkosa lesz; illetve
Anyegin és Tatjana ellentéte (eleinte Tatjana szenved a szerelemtől,
később Anyegin), illetve
a helyszínek szintjén: lalu-város ellentét (a város a lehetőség, fényűzés
és felületesség, változatosság szimbóluma; a falu pedig az ártatlanságé,
befelé fordulásé, intimitásé).

IPuskin dálapja fekete bőrű abesszin férfi volt, a neve Hannibál — így benne is csörgedezett egy kis szerecsen vér, amire büszke volt. Az
Anyegin eredetileg 10 fejezet lett volna, de Puskin elégette vagy kihúzta azokat a fejezeteket, amelyek Anyegin európai útjáról, 111. sorsáról
haláláig szóltak. Puskin maga is párbajban kapott sebesülésbe halt bele; egy francia gárdatiszttel hozták hírbe a feleségét.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 163
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Jean Racine

IV FELVONÁS
ÉVSZÁM: 1877
MŰFAJ: tragédia Oinone azzal vádolja meg Theseus előtt Hippolytost, hogy ő ostro­
SZERKEZETE: 5 felvonás molta mostohaanyját szerelmével, s bizonyítékként Hippolytos kardját
EREDETI NYELV: francia mutatja lél. Theseus elhiszi a hamis vádat, Hippolytos hiába
FORDÍTOTTA: Somlyó G yörgy védekezik, hiába vallja be, hogy Ariciát szereti. Az apja elűzi és
FOGALMAK: klasszicizmus, tragédia, tragikum megátkozza fiát. Phaedra Oinonét okolja minden bajáért.
FŐBB SZEREPLŐK; Aricia, H yppolitos, Isméné, Oinone,
Pbaedra, Therainebes, Tbeseus
V FELVONÁS

A száműzetésbe készülő Hippolytos elbúcsúzik Ariciától, aki

CselekmeDy
I. FELVONÁS
Hippolyios, Theseus athéni király előző házasságából származó fia
elmondja nevelőjének, Theraménesnek, hogy el akar menekülni,
mivel mostohaanyja, Phaedra gyűlöli, ő pedig szerelmes Ariciába,
akinek bátyját az ő apja űzte el az athéni trónról. Phaedra bevallja
Oinonénak, volt dajkájának és bizalm asának, hogy szerelmes
Hippolytosba. Megpróbált küzdeni szenvedélye ellen, rávette férjét,
hogy száműzze Hippolytost (aki ezért hiszi, hogy mostohaanyja
gyűlöli őt). Am most Theseus új kalandra indult, és feleségét
Hippolytos gondjaira bízta. Phaedrában újra fellángol a vad szenve­
dély, különösen azután, hogy Theseus halálhírét hozzák.
megígéri, hogy követi őt. Aricia megpróbálja rávenni Theseust, hogy
vonja vissza átkát. Theseus elbizonytalanodik, ismét beszélni akar
Oinonéval, de már késő: Phaedra igazságtalan dühében elkergette
dajkáját, aki bánatában a tengerbe ölte magát, Phaedra pedig a halálra
készül. Theseus visszahívatná a fiát, mert kezdi belátni, hogy igazság­
talan volt vele, de Hippolytoson betelt az apai átok: egy tengeri szörny
támadt rá, azt legyőzte ugyan, de tulajdon megvadult lovai halálra
taposták. Phaedra mérget vesz be, és haldokolva mindent bevall fér­
jének. A megtört Theseus lányává fogadja Ariciát.

II. FELVONÁS

Theseus megüresedett trónjának örököse Hippolytos, ő azonban

átengedné azt Ariciának, és bevallja neki szerelmét. Phaedra a saját
fiának szeretné megszerezni a trónt, de Hippolytosszal folytatott
vitájában hirtelen önuralmát vesztve bevallja mostohafiának iránta
érzett szerelmét. Hippolytos borzadva utasítja vissza, mire Phaedra
elragadva az iíjú kardját, kéri, hogy ölje őt meg, de Hippolytos
elmenekül.

III. FELVONÁS

Phaedra nem tud beletörődni a visszautasításba, még egyre terveket

kovácsol, amikor hazaérkezik a holtnak hitt Theseus. Phaedra megret­
ten, hogy Hippolytos mindent elmond az apjának. Hippolytos azon­
ban hallgat, csak azt kéri apjától, engedje őt távozni,. Oinone siet úrnő­
je segítségére, vállalja, hogy majd ő befeketíti a fiút apja előtt. Phaedra
mindent rá hagy.

164 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A cím a főszereplőre, Phaedrára mai, aki nem is igazán főszereplő,
meri minden csak körülöiie löriénik. Az igazi főszereplő Oinone, aki
mindenkit behálóz, manipulál. Persze Phaedra maga is a irónra lör, de
mindezt Oinone tanácsára teszi.
Elozmények/liatástörtáiet:
A mű előzményének az ókori görög drámák tekinthetők. A francia
klasszicisták ezek felújításával értek el világraszóló sikereket. A görög
drámaiorma, az úgynevezett hármas egység megtartása jelentette szá­
mukra a legfőbb feladatot. Racine azért is érhetett el hatalmas sike­
reket, mert ezt a formál megtartotta, azaz kiszolgálta a nagyközönség,
a társadalom minden igényét. Phaedra történetét már Euripidész is
megírta. A tragédia így Euripidész-adapiációvá válik.
A tragédia főleg a XIX. század végén, a XX. század első felében alkotó
naturalista írókra, közülük is elsősorban Emilé Zolára, valamint
Gerharl Hauptmannra hatott.
Korszak/kdetkezés körülményei:
XIV Lajos korában járunk, a francia klasszicizmus csúcspontja ez. Az
ország jólétben él legnagyobb királya uralkodása alatt.
A közönség ebben a korszakban a legfogékonyabb a tragédiára és a
komédiára, tehát a drámai műlájokra volt. A híres francia klasszicista
hármas, Racine, Corneille és Moliére alkotott ekkor.
Ábi^lásmód/elbeszelésteclimka:
Az író (drámáról lévén szó) nem szól bele a cselekmény folyásába. Az
eseményeket a szereplők párbeszédeiből, monológjaiból tudjuk meg.
A beszélgetések hangulata igen sötét, egyetlen vígjátéki elemei sem
láthatunk a műben. A közelgő vég, a bukás már a tragédia elején meg­
jelenik, s végig beárnyékolja a művel.
A legnagyobb lökést ennek a bizonytalanságnak, a vég kezdetének
az adja, hogy megjön Theseus, a király halálhíre. Később persze
kiderül, hogy Theseus mégsem halt meg, azonban ezt sem
tekinthetjük szerencsés vagy vígjátéki (ordulainak, mert a király,
visszaérkezése után összevész fiával, aki rövidesen meghal, majd
Phaedra is örökre eltávozik.
Konfliktusok:
Hyppolitos-Theseus: Theseus egy ideig azt hiszi, fia volt a bűnös,
minden rosszat ő követett el. Csak a tragédia végén, Hyppolitos
halálakor derül ki a fiú ártatlansága. Theseus végül megbocsát neki, s
örökbe fogadja fia igaz szerelmét, Ariciál.
Jean Racine életét folyamatos botrányok árnyékolták be. Az egyik ilyen miatt el is kellett hagynia az udvart, de évekkel később a
Napkirály visszafogadta őt. Az udvar is lelkesen üdvözölte, ám a r^ i fényt, a régi csillogást sosem tudta már visszaszerezni Racine, de a ki­
rályi életjáradékból haláláig úri módra élt (s ez után is botrányokat okozott).
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Hyppoliios-Aricia: Aricia nem akarja elhinni, hogy Hyppohios
.szerelmes belé. A nő odáig megy, hogy azt mondja, utálja Hyppoliiost.
Csak a tragédia végén hisz neki Aricia, de ekkor, már régen késő, hiszen
Hyppolitos éleiét vesztette, s íg)' sosem lehelnek egymáséi.
Theseus-Phaedra: Phaedra azt hiszi, férje meghall, s lépéseket tenne
a trónért, bevallja Hyppolitos iránti szerelmét, mindent felforgat. Férje
azonban mégsem halt meg, s hazatérve szembesülnie kell Phaedra tel­
teivel, s azok következményeivel is. Phaedra mindent elmond férjének,
majd meghal, mert előzőleg mérget vett be - így tudja csak megnyug­
tatni háborgó lelkiismeretéi.
Phaedra-Oinone: Oinone a műben mindenkit befolyásol, ő mozgatja
a szálakat. Amikor a tragédia végén Phaedra rájön, hogy minden rossz
Oinone hibája volt, elűzi őt.
Phaedra belső konlliktusa: nem tudja, elmondhaija-e Hyppolitos iránt
érzett szerelmét a fiúnak, s amikor elmondja, rögtön meg is bánja tel­
tét. Vallomásával mindent lélforgat.
^ K ád® - és problémakörök:
Az eleve elrendelés; Phaedrában kódolva van a bukás. Apjától az
igazságosságot, míg egy bikával is fajlalankodó anyjától a féktelen
szerelmi szenvedélyt, „Venus átkát” kapta örökségül. Ennek meg­
felelően cselekszik: ő a tragédia legnagyobb áldozata, mert nem tel­
jesül be szerelme (Hyppolitosba szeretett bele), sőt az imádott lérli a
mű végén éleiét is veszti. Amikor meghallja, hogy férje, Theseus
meghall, trónra akarja emelni Hyppoliiost, de férje hirtelen hazatér. A
nem várt férj kísérletként hal a nőre, szinte megdermed látványától. A
mű végén mindent bevall neki, s megmérgezi magát, öngyilkos lesz.
A kérdés tehát, hogy létezik-e eleve elrendelés, kódolva van-e minden
leltünk attól a pillanattól fogva, hogy megfogantunk. Ha igen, nem
lehelünk semmit, így is, úgy is rosszal vagy jól fogunk csak cselekedni
életünk során. Ha nem, akkor van esélyünk beleszólni saját sorsunk
alakulásába, magunk alakíthatjuk az életünket, s megelőzhetjük a
csapásokat.
A harmadik kérdés a műben, hogy hogyan orvosolhatók telteink.
Megpróbáljunk-e segíteni rajtuk, vagy hagyjuk, hogy az idő végezze a
dolgát.? Phaedra a tragédiában elfut leltei következményei elől, végül
öngyilkosságba menekül.
Motívumok:
A tragédiákban gyakran előfordul, hogy egy szereplő, miután rájött
vétkére és hibája nagyságára, megmérgezi önmagát, öngyilkos lesz,
ezzel mintegy megváltva magát a későbbi lelki szenvedéstől.
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Ipliigenia, M ithridates, B ritannicus
165
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Antoine de Salnt“Exupéry
A KIS HERCEG
A ÉVSZAM ; 1939
M Ű FA J; meseregény
SZER K EZETE: 27 fejezet
ER ED ETI N Y E LV : francia
FORDÍTOTTA: Rónay G yörgy
FOGALM AK: -
FÓBB SZER EPLÓ K : a geográfus, a hiú, a király, a kis herceg,
a lám pgvújtogató, a róka, az író, az iszákos, az üzletember
CselekmeQy
Az író elmeséli, hog)' haléves korában egyik kedvenc könyvében látou
egy képei, amim egy óriáskíg}'ó elnyel egy vadállalol. Színes ceruzával
ő is készíteti akkor egy rajzol, amely eg>’ ilyen kígyói ábrázok egy' ele-
lániial a gyomrában. A kígyó kívülről hasonlítón egy kalapra.
Megmutatta a lelnőtieknek, kíváncsi volt, ők rájönnek-e, mit rejt a kép.
Persze mindenki azt hitte, egy kalapot. Festői pályaluiásának ezzel
vége szakadt, ezért más mesterséget kelleti választania. Megtanult hát
repülőgépet vezetni. Gyermekkori rajzát mindezek ellenére megő­
rizte, és ha valakit értelmesebbnek tartott a többieknél, elővette a raj­
zol, és megkérdezte az illetőt, hogy szerinte mi van a képen. De a
válasz mindig az volt: „liz egy kalap.”
Az író hat évvel korábban egy alkalommal kénytelen volt kényszer­
leszállást végrehajtani a Sz;iharában, mert a gépe meghibásodott.
Egyedül volt, és ivóvize alig egy' hétre volt csak elég. így hajtotta álom­
ra a lejét, s nem csoda, hogy igencsak meglepődött, amikor hajnalban
arra ébredt, hogy valaki lurcsa hangon megszólítja, és azt kéri tőle,
hogy rajzoljon neki egy bárányt, belkapta a léjét, és nem akart hinni a
szemének, amikor meglátta, hogy' egy kicsi emberke áll előtte, olyan
gyereklórma, aki egy'álialán nem úgy néz ki, mintha eltévedt volna.
Ellenkezni nem igazán volt értelme, így az író engedeti a kérésnek.
Először azonban elsütötte a kígyós trükköt, mire a lurcsa emberke
közölte vele, hogy nem egy elelánloi akar kígyóban, hanem bárányt.
Elkezdenek beszélgetni, de a kis herceg csak azt hajtogatja, milyen jó
IS lesz neki az új báránykájával az ő pici bolygóján, ahonnan jött.
Ividerül, hogy a bolygó, ahol a kis herceg él, alig nagyobb egy háznál,
és a csillagászok is csak egyetlenegyszer észlelték, 1909-ben.
A kis herceg annak idején elindult, hogy sorra látogassa a bolygókat.
Az első bolygón egy király lakik. A király mindent meg akar parancsol­
ni, és nincs semmilyen összefüggés a szavai között. A kis herceg feszé­
lyezve érzi itt magát. így hál nem marad tovább.
A király bolygója után a hiú bolygóját látogatja meg. Itt azonban mást
sem kell csinálnia, mint csodálnia a hiút. Itt sem marad tovább.
Az iszákos bolygója az újabb helyszín. S talán itt tartózkodik a
legrövidebb ideig a kis herceg. Az iszákos ugyanis csak iszik, és folyton
azt hajtogatja, hogy azért iszik, hogy elfelejtse, hog)' szégyelli magát
amiatt, hogy iszik.
166 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Az üzletember bolygója: az üzletember komoly embernek tartja
magát, és csak a gazdagság érdekli. Szerinte ő birtokolja az összes csil­
lagot, és még arra sincs ideje, hogy a kis herceg érkezésekor feltekint­
sen a munkájából, és illendőképpen köszönise őt. A kis herceg őt is
otthagyja. Egyre furcsábbnak tartja a felnőtteket.
A lámpagyújtogató bolygója az eddigi bolygók közül a legkisebb. A
szegény lámpagyújtogaló pedig mást sem csinál, mint meggyújtja,
majd eloltja a lámpákat. Nincs egy perc nyugta sem. Mindez azért van,
mert a bolygója egy ideje olyan gyorsan kezdett el forogni, hogy mire
este meggyújlja a lámpái, máris reggel lesz, amikor el kell oltania. A
kis herceg sajnálja új ismerőséi, az eddigiek közül őt becsüli a legjob­
ban, mert ő nem magával, hanem másokkal törődik. De in sem marad­
hat. Túl kicsi a bolygó kellőjüknek.
A geográlus bolygója: ez a bolygó legalább tízszer nagyobb volt az
eddigieknél. Nagyon tetszik neki a geográfus munkája, ezt igazán
értelmes foglalkozásnak tartja. Hiszen a geográfus tudja, hol vannak a
városok, a tengerek, a sivatagok, a hegyek és a folyamok. A geográfus
megkéri őt, hogy meséljen a bolygójáról, hogy azt is feljegyezhesse. De
csak azt írja fel, ami maradandó. A kis herceg tanácsol kér a geográ-
luslól, merre folytassa útját. Megfogadva a tanácsot, a Föld nevű
bolygó leié veszi az irányt.
A kis herceg löldi életének talán legfontosabb időszaka a rókával töltött
idő. A róka megérteti vele, hogy mi a barátság. Például, hogy lehel ezer
meg ezer ugyanolyan rózsa, mint az övé, mégsem hasonlíthatnak a
sajátjára, mert nem fontosak a számára. A saját rózsájával láthatatlan
kötelék köti össze őket, ez az, ami miatt a több ezer másik rózsa nem
hasonlít az övéhez. Valaki azért lesz fontos számunkra, mert időt
vesztegelünk rá. Amíg nem ismersz meg és nem szelídítesz meg vala­
kit, addig éppen olyan, mint a többi száz meg száz másik társa. De ha
a barátoddá leszed, akkor már ő lesz az egyetlen.
A kis herceg elhatározta magát. Vissza kell mennie a virágjához, akiért
felelős. Erre pedig csak ma van lehetőség. Pont egy év telt cl, és a csil­
lagja ezen a napon épp felettük lesz. Az író mindenáron el akarja
kísérni, vele akar lenni, de a kis herceg ellenkezik. Tudja, hogy fájni fog
az írónak a látvány. Mert olyan lesz, mintha meghalna. Ezt a lesiet
ugyanis nem viheti magával. Amikor este útra kél, az író mégis vele
tart. Kézen fogva mennek a kúthoz. Majd pár lépéssel a cél előtt a kis
herceg elengedi az író kezét, és egyedül megy tovább. Egy sárga vil­
lanás látszik csupán a bokájánál.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Amikor az ember sietősen útnak indul a racionális felnőttiét felé,

Cím
Saint-Exupéry könyve felnőtlnyelven szól utána a gyermekkorból:
„Valamit itt felejtettél. De sohasem késő érte visszafordulni.”
A kis herceg a gyermeki léi szimbóluma, amely az ember lelki A \is h erceg valójában rendkívül egyszerű dolgokról szól, barátságról,
fejlődésének egyik lehetséges csúcspontja. kalandról és önismeretről, de legfőképp a szerétéiről, amely az élet
egyetlen igazi értelme, hogy kapcsolatot teremtsünk, hog)' megszelídít­
sük a másikat. Ezeket az elsőre akár közhelynek tűnő gondolatokat
Elozmáiyek/liatástörteQet: azonban olyan gyönyörűségesen, annyira megkapóan és kristálytisztán
fogalmazza meg, hogy ettől emelkedik ki a sorból. Amit a róka tanít a
kis hercegnek, talán azoknak is ismerős, akik nem olvasták a mesét:
A !{is h erceg, amelyet a világ 110 nyelvére lordílollak le, máig a legolva­
„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”
sottabb könyvek egyike.
így érti meg, hogy az a rózsa, amit magára hagyott, nem egy rózsa a
sok közül, hanem az ő rózsája, és felelősséggel tartozik érte.

Korszak/keletkezés körükéQyá:
Konfliktusok:
A mese kerete - majdnem egy évtizeddel korábban —lényegeid valóság
volt az író életében. 1935 végén díjat tűznek ki a Párizs-Saigon légi út
A gyermek ösztönös csodálatával szemben a lelnőttnek újra meg kell
megtételének rekordjára. Saint-Ex - ahogy a barátai nevezték - rögvest
tanulnia a természetben létet és az elemek mély tiszteletét. Saint-
jelentkezik az útra, de gépe a Líbiai-sivatag felelt lezuhan, és a jiilóta
Exupéry vonzódása és szinte áhítatos szeretete az ősi elemek iránt
öt napon át kószál éilen-szomjan a tikkasztó homokrengetegben.
gyermekké avatja őt. Gyermekké - nem inlantilizmus ez, hanem az
Élménye az élet pereméről különös művek írására sarkallja: ilyenek
lesznek Az em ber föld je és A !{is h erceg. ember lelki fejlődésének egyik lehetséges csúcspontja. A vallások több­
sége becsüli és védi az elesetteket: a teremtő asszonyokat, a hag}'o-
Exupéry a regényt már New Yorkban írta. Régi sebesülése miatt sokat
mányozó öregeket és a tiszta lelkű gyermekeket. A g)'ermekek még
betegeskedvén megoperálták. A kórházban kereste fel híres emigráns
elemi kapcsolatban állnak azzal a világgal, amelyből a felnőttek már
filmrendező honfitársa, René Clair, és színes gombfestékkel aján­
kiűzettek: egyek még vele. Újra megtalálni az Edent - el kell
dékozta meg az írót. E (estékekkel látott hozzá Sant-Exujiéry, hogy
veszítened, hogy ismét rálelhcss. Gépe „védőszárnyai” nélkül, a Eöld
maga készítse el A !{is h erceg illusztrációit.
eg)'ik legkietlenebb, legmagányosabb pontján találja meg kis hercegét
írónk, leli meg az utat a keleti vallásokban oly nagyra becsült g)ermek-
Ict felé. A ciklikus világkéiiben nem jelent visszaléjlődést, inkább haza­
térést - immár más szemmel és szinten.

Az író könyvét barátjának, León Werthnek ajánlotta, ki „mindent meg

tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyvet is”. Az ajánlásban irónia
Motívumok:
bujkál, az írói szándék azonban világos: a mű nemcsak gyerekeknek szól.

Az író maga is pilóta volt, akinek minden egyes regényében fontos a

KáxlésH és problémakörök:
A Ijs h erceg kerettörténetében a pilóta szenved balesetei a sivatagban,
ahol megismerkedik egy rejtélyes kisfiúval. A szőke kisfiú messziről, a
B-612-es kisbolygóról érkezik a Földre, ahol gyermeki tisztaságával,
bájos kérdéseivel és elragadó lényével a felnőtt pilótái ámulatba ejti, és
elrepíti egy olyan világba, ahol még sohasem járt. A kis herceg megta­
nulja, hogyan kell élni, hogy mi a jó és mi a rossz, valamint a leg­
fontosabbat: a titkot, miszerint az élet értelme a szeretet. Beszél­
getéseik által Saint-Exupéry is újra g}'ermekké válik, megtanulja az
elemek és az élet őszinte tiszteletét. Ez a lelki fejlődés csúcspontja,
hiszen önzetlenséget, fenntartások nélküli végtelen szereteiel jelent,
melyre csak a gyermekek képesek igazán. A Ijs h erceg rendkívüli erővel
hordozza minden jelentős műalkotás üzenetét: változtasd meg életed.
szabadság, a repülés élménye. A második világháborúban tűnt el, vala­
hol a tenger felett, azóta sem tudni, mi lett vele. Valójában ő az, aki a
kis herceggel találkozik, de a kis herceg is valahol ő maga. A fiú, aki
egy icuri-picuri bolygón él, kettesben a rózsájával (sokak szerint
léleségél, Consueloól szimbolizálja a mese megbántott és imádott
rózsája), majd útnak indul, hogy szomszédos planétákat fedezzen fel.
Az egyiken a király él, aki számára mindenki csak alattvaló; a másikon
a hiú, aki csak a csodálóival foglalkozik; egy harmadikon az iszákos,
aki azért iszik, hogy elfelejtse szégyenéi, és azért szégyenkezik, mert
iszik; és így tovább.
m A szeiző to v ^b i ajánlott művei:

Éjszal{ai repülés
Egy olyan életkorban szólít meg, amikor erre még van lehetőség.

2004. április 7-én egy francia kutatócsoport igazolta, hogy az a Lockh^cl P-SS roncs, amelyet 2000-ben Marseille partjainál találtak
és 2003 októberében emeltek ki, tényleg a Saint-Exupéry gépe volt. A szerencsétlens^ oka továbbra sem ismert. Az elég valószínűtlennek tűnik,
hogy Saint-Exupéryt egy német gép lőtte volna le (annak ellenére, hogy egy német pilóta később ezt állította). A német l^ erő feljegyzései semmi­
lyen lelövésről nem adnak hírt 1944. július 3 H dátummal a mediterrán térségben. Ezenkívül a P~38-as roncsain sem láthatók ilyen jellegű nyomok. Ezért egye­
sek valószínűnek tartják, hogy a szerencsétlens^et műszaki hiba okozta. Néhányan viszont úgy vélik, hogy Saint-Exupéry öngyilkosságot követett el.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 167
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Sánta Ferenc
• • __ • •

ÖTÖDIK PECSÉT
A ÉVSZÁM: 1963 (regény), 1976 (film, rendezte: Fábry
Zoltán)
Hogy Lucs-Lucs szigetének példázata nem véletlenül jutott Gyurica
eszébe, még az este folyamán bizonyosságot nyer. Két karszalagos, egy
liszt és verőlegénye térnek be inni a kocsmába, és a szomszéd ház lakó­
MŰFAJ: etikai irány regény ja után - akiről mindannyian tudják, hogy kommunista - érdeklődnek
SZERKEZETE: 11 fejezet Miután elmennek, lassan oldódik a társaságon úrrá lelt dermedtség.
Félve elmorognak az orruk alatt egy-egy jelzői a nyilasokra, aztán
EREDETI NYELV: magyar
visszatemeikeznek a félbehagyott társalgásba.
F O R D lT O n A :-
FOGALMAK: etikai irányregény
Az eldugott kis kocsmában egyetlen ember foglal állási a Gyurica állal
FŐBB SZEREPLŐK: Béla koll^a, kocsmatulajdonos; Gyurica felvetett kérdésben, ez pedig Készéi. IGjelenli, hogy ő semmiképp nem
Miklós órásmester, Készéi fényk épéz és a nyilasok K ovács úr, szerelne máshogyan, mint Gyugyuként újjászületni. Gyurica válasza
asztalos; K irály úr (gúnynevén Svung), könyvkereskedő; egyszerű és velős: „hazudik”. A fényképész felbőszül a szótól,
dühösen elrohan. Oszlik a társaság is, hazaindul mindenki folytatni
saját életét, és most már mindegyiküknek ott motoszkál a fejében a
Cselekméiy
kérdés: Gyugyu vagy Tomoceuszkaiaiiki... Király úr, a könyvk­
ereskedő, táskájában a borjúszeggyel és egy tarjával a szeretője lakása
A regény a nyilas diklalúra végnapjainak Magyarországán jáiszódik,
felé veszi az irányt. Emészti a bűntudat, hiszen otthon talán halálra
egyszerű emberek hélköznapjaiban. Egy külvárosi kis kocsmában
rémülve várja már a felesége és kicsi gyerekei. Szerelője mellett hever­
ismerkedünk meg a szereplőkkel. Béla kollegával, aki cselédből kocs-
ve az ágyban be kell ismernie, hogy a világért sem születne újjá
maiulajdonossá kűzdölie lel magái az évek folyamán. lürály úrral, a
Gyugyunak, ha Tomoceuszkaiaiiki is lehet.
lélműveli könyvkereskedővel, akire sanda szemmel lekini a társaság jó
része, hiszen ki tudja, hogyan és hol, de még ilyen ínséges időkben is
Béla kollega, a kocsmatulajdonos, pirospozsgás, testes feleségével tart
talál embert, aki borjúszegyei ád neki nagyszótárért cserébe;lovábbá
számvetést kiadásairól és bevételeiről, miután ellbrdítolta a kulcsol a
műveltségével folyamatosan kérkedik, mikor mindenki számára a
kocsma ajtajában. Nem vágyik sokra, annyi tőkére csak, hogy vissza­
legégetőbb kérdés az, vajon lúlélik-e a következő napol. Gyurica
költözhessen vidékre, egy kis löld mellé. Be kell látnia, hogy még a
órásmester a társalgás közben többször is gúnyosan visszakérdez
kevéshez sem elég Gyugyunak lenni. Bizony ő is Tomoceuszkatatiki
Király úr monológjaira, mikor az éppen könyvekről áradozik. „Miért,
volna inkább.
így talán nem hal meg.'’ ”

Kovács úr, az asztalos csendes, nyugodt kis otthonába tér haza,

Az összeszokott, régi társasághoz azonban új vendég érkezik. Készéi,
felesége mellé, aki meleg vacsorával várja. Beleborzad még a gondolat­
a féllábú, hadirokkant fényképész. Egy pohár bor mellett ő is bekap-
ba is, hogy otthonának nyugalma törékeny, hiszen kiszolgáltatottak,
c.solódik a társalgásba, mely éppen arról folyik, van-e igazság abban,
ahogyan Gyugyu. Szégyenkezve, de bevallja: ha lehetné, ő is
hogy az ország mindenkori vezetői löbbletjogokkal rendelkeznek az
Tomoceuszkatatiki volna inkább.
egyszerű emberekhez képest.

Gyurica házában árván maradi zsidó gyerekek alszanak. Készéi egye­

A társalgás utolsó állomásaként Gyurica, az órás különös példázatot
dül fekszik otthon, dühösen bámulva a plafont. Felháborodása, hogy
mesél el hallgaióközönségének:
meggyőződését nem vették komolyan, egyre csak növekszik.
Élt egyszer valahol, egy távoli, messzi szigeten, Lucs-Lucson egy
Elhatározza, hogy feljelenti mindannyiukal. Másnap Béla kollega
törzsfőnök, Tomoceuszkaiaiiki. Bármit meglehetett bárkivel, és ezt ki
borozója újra kinyit. Ott ülnek együtt ismét. A megszokott, régi rend
is használta. Emberek tömegeit végeztette ki, csonkítlaiia vagy
azonban hamar felborul. Kivágódik az ajtó, karszalagosok rontanak a
nyomorította meg. Ugyanezen a szigeten élt Gyugyu is, egy egyszerű
kocsmába, és autóba tuszkolják mindannyiukal.
kis rabszolga. Tomoceuszkaiaiiki elvette tőle feleségéi, serdülő
kislányát, szőke kisfiát, végül magát is megcsonkíilaiia egy apró vétség
Másnap korán reggel az egész társaságot kivezetik a cellából. Egy kél
miatt. Tomoceuszkaiaiiki mindezt a lehelő legnagyobb lelki nyuga­
karjánál fogva láncon lógó, félholira ven ember elé. A feladat egyszerű.
lommal tette, hiszen senkitől nem kellett hallania, hogy amit tesz, az
Aki felpofozza a haldoklót jobbról és balról is, szabadul. Aki ezt nem
bűn. A kor elfogadta zsarnokságát mint törvényszerűséget.
teszi meg, meghal. És azok az emberek, akik korábban szégyenkezve
mind a Tomoceuszkataliki-létel választották, most inkább maradnak
Gyurica úr egyszerűnek tűnő, mégis nehéznek bizonyuló kérdési fűz
Gyugyuk. Nem mozdul senki, az egy Gyuricál kivéve, aki nem enged­
a történet végére. Ha a következő pillanatban mindannyiuknak
heti meg magának a tiszta „gyugyuhaláli”, hiszen akkor halálba küldi
nyomban meg kellene halni, s azután feltámadni, és újjászületésükkor
a házában menedéket lelt, árva gyerekeket is. Felpofozza a haldoklót,
két lehetőség állna előttük, a Tomoceuszkatatiki - (a gyilkos zsarnok)
és kezeit messze eltartva magától kilép az ajtón, hazaindul.
vagy a Gyugyu - (a bűntelen áldozat) létet választanák?

168 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A bibliai Jelenései^ I{ö7iyvcbő\ származik (Jel, 6, 9-12). Az utolsó ítélet
előtt feltörendő pecsétek közül ötödikként töri lel a Bárány azt, ame­
lyik alatt az Isten igéjéért megöltek lelkei nyugszanak. „És akkor fehér
ruha adatott mindegyiküknek.” A párhuzam a regénnyel nyilvánvaló.
Béla kollega, lürály és Kovács mind a saját hitükért halnak meg. Az
alapvető humánum általuk áthághatatlannak tartott normáiért. Az
eg)'ik nagy kérdése éppen az a műnek, mi képviseli az alapvető normát
a modern világban, ahol „Isten meghalt” és „Minden egész eltörött”.
Király úrék hármasa bizonyságot tesz arról, hogy az elméletben vallott
normatagadás általában nem jelent megélt normanélküliséget.
Elozmáiyek/hatástörteDet:
Első megjelenését követően a regényt 23 nyelvre fordították le.
Sánta Ferenc 1963-ban többek között e regényének köszönhetően
Kossuth-díjat kapott. 1976-ban nagy sikerű film készült a regényből,
Fábry Zoltán rendezésében, Latinovits Zoltán, Öze Lajos, Márkus
László, Horváth László, Bence Ferenc szereplésével.
Korszak/keletkezés könilmeDyei:
Sánta Ferenc kamaszként végigszenvedte a második világháborúi, a
fasiszta diktatúra minden borzalmával, ezt követően pedig iljú,
Erdélyből áttelepült értelmiségiként a Rákosi-diktatúra mellőzését kel­
lett megtapasztalnia. 1947 és 1950 közöli bányászként dogozolt. Ezt
követően, 1953-1956-ban betanított munkás, marós, lúrós a kispesti
Vörös Csillag Traktorgyárban. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár
betanított munkása, esztergályos. Mindemellett 1958-ban a Magyar
Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete tagjai közé
választotta. Az 1968-as enyhüléstől kezdve írói munkásságából élt. A
lenti adatok alapján nem véletlen, hogy művei nagy részének alapvető
problémakörét a diktatúra és az egyén viszonya határozza meg.
Más regényeitől eltérően Sánta Ferenc ebben a művében megmarad a
hagyományos, külső narrátor! pozícióban. Mivel azonban a regény egy
tétel kimondása után (Gyurica állítása szerint Készéi hazudik, mikor
Gyugyu-lélel választ, tehát a tétel szerint egy ilyen döntési helyzetben
bárki Tomoceuszkalaliki volna), belső lelki folyamatok alapján hozott
döntéseket, majd ezen döntések életbéli megcáfolását mutatja be, a
külső narrátor olyannak tűnik, mint egy kísérlet vezetője, aki műsze­
rek nélkül, kívülről próbálja megfigyelni kísérleti alanyai belső vívódá­
sait. Talán éppen azért, hogy a végkifejlet kellő helyen, előrejelzések
nélkül, mintegy váratlanul, a helyén legyen.
Konfliktusok:
Példázat és valóság párhuzama és ugyanezek ellentéte alkotja a regény
konfliktusát. A Gyurica történetében emlegetett Lucs-Lucs szigete
lényegéi tekintve nem különbözik 1945 Magyarországától. A hatalmat
gyakorló gátlások és lelkiismerei-furdalás nélkül tehet meg bárkivel bár­
mit. A Gyugyuk, a kisemberek pedig teljes mértékben kiszolgáltatottak.
ISánta Ferenc egyik legismertebb műve a Sokan voltunk című novella. A történet tartalma, hogy az öreg nagyapa látván a család szűkös
életmódját, legszebb ruhájába öltözve elvonul a falutól nem messze lévő kénbarlangba, hogy rituális öngyilkosságával könnyítsen a család
helyzetén. Sánta realista láttatásmódja gyakran a borzalomba hajlik.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA. TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Ugyanakkor lény, hogy a történet választási kényszerében a regény szerep­
lői mind Tomoceuszkatatiki-létei választanak - az egy Készéi kivételével,
s Gyuricáéval, aki, mivel az ő példázatáról van szó, hallgat.
- Abban a pillanatban viszont, hogy Lucs-Lucs szigetének valóságos
megfelelője kényszeríti őket döntésre. Király, Kovács és Béla kollega is
gondolkodás nélkül válik Gyugyuvá. Azok az emberek pedig, akik
nem foglallak állási a történetben, vagy Gyugyunak vallották magukat,
Tomoceuszkatalikik lesznek - bár Gyurica választásának persze igenc­
sak Gyugyuhoz illő oka van..
- Ahogyan ellentét feszül az elmélet és a valóság közé, ellentét
húzódik az elmélet megítélése szempontjából a valóság szereplői
közöli is. Készéi az egyetlen, aki - a többiek elismeréséi várva -
Gyugyu-létei kíván magának. S ebből származik a következő konflik-
lus: ha nincs is Készei válaszadásakor mindenkinek határozott
véleménye arról, hogy ő maga hogyan is döntene, a márlíromság nyílt
vállalása mindenkiben kételkedést és gyanakvást szül. És a diktatúrák
sajátossága, a maga körül gyanakvást érző emberekből támadást vált
ki, hiszen joggal gondolhatja, hogy „vagy ők, vagy én. Az általános
emberi normák nem léteznek.” Nem elfelejtendő, hogy éppen ezen
normák melletti kiállás löki Készéit a normák megsértésébe.
- Konfliktust tapasztalhatunk a szereplők kifelé mulatott arca és belső
gondolatai közölt is. Gyurica úr a beszélgetés alatt végig mint
érzéketlen, cinikus, kötekedő ember jelenik meg az olvasó előtt, s csak
a regény második felében derül fény arra, hogy a legnagyobb
felelősséget ő vállalta a társaság tagjai közül, s hogy története nem a
kívülálló fölényes, cinikus, kárörvendő példázata. O maga már régen
elkötelezte magát azon emberi normák mellett, amelyekre a társaságot
rádöbbenteni próbálja.
- Humánum megsértése a humánum érdekében. Gyurica úr kénytelen
felpofozni a haldokló kommunistát, hogy hazamehessen, hogy továbbra
is menedékei tudjon biztosítani a házában rejtegetett kis árváknak.
Kérdés^ és problémakörök:
Lehel-c igaz választ adni Gyurica kérdésére.^ Tisztában van-e az
ember azzal, hogyan viselkedne egy konkrét szituációban, és vajon
megegyezik-e ez azzal a viselkedésformával, amit elméleti keretek
közt magénak tulajdonít.'’ Nem inkább csak szerelne-e úgy viselkedni,
de valóságos helyzetben képtelen rá.? Nem a raszkolnyikovi kérdés
merül fel, hiszen Gyurica nem magáért hozza meg a többiek számára
elítélendő döntést, hanem a nagyobb felelősség taszítja a számára köny-
nyen felvállalt, ám megélésekor elrettentő helyzetbe.
Motívumok:
Már a regény fellapozása előtt, a cím felidéz egy moiívumrendszerl. A
keresztény moiívumhálói, azon belül is a szürreális láiomásirodalom
alkotóelemeit. Mindezek után a realista regényre jellemző szövegvilágba
csöppen az olvasó. Emellett a szürreális és a valóságos sík közöli, mellett
találhatjuk a parabolikusai, amely a romantika keleikullusz-lör-
léneleinek színeit és alakjait vetíti elénk - csakhogy negatív előjellel.
m
A szerző to v ^b i ajánlott művei:
Fai /(cisof( a \üszöbön, Húsz óra. T éli virágzás
169
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

SarkadI Imre

ELVESZETT PARADICSOM
A ÉVSZAM; 1962
Mira megérzi a í'érliban feszülő indulatokat, az elkeseredést. Szeretné
Zoltánt megvigasztalni. Az ablaknál beszélgetnek, az orvos érdek­
lődését pedig valóban felkelti a lány. A sorsdöntő események ellenére is
MOPAJ: tragédia érzi, hogy Mirát valóban tudná szeretni. Maga kéri arra a lányt, hogy
SZERKEZETE: 2 felvonás távozzon, mielőtt valóban megkívánná.
EREDETI NYELV: magyar
FO RD ÍTO H A:-
FO GALM AK:- II. FELVONÁS
FÓBB SZEREPLŐK: Mira, Sebók Zoltán
Reggel Mira ébreszti, kiderül: egymással álmodtak. S mintha löly-
tatódna az álom, tovább beszélgetnek, együtt reggeliznek. Zoltán
ráébred, hogy mennyi kellemes dolgot talál az életben, abban az élet­
ben, ami semmi jót nem tartogat a számára. Kölcsönös szerelmi val­
lomás után elhatározzák, hogy együtt töltik a napot: elmennek a
Tiszához, úsznak, napoznak. Mire délután megjönnek, a többiek már
hazafelé indulnak, illetve Klári már el is ment. Zoltán visszautasítja
I. FELVONÁS
Évát is. Sógornője hajlana a tegnap esti ajánlatra, de a lérli már
másképpen gondolkodik.
Az öreg Sebőköi - akinek ludományos munkásságáról a napokban az
újság is ín - 75. születésnapján kolozsvári vendége, a 19 éves Mira
Mira megérkezik, és az öreg Sebőktől trélás beszédben megkéri Zoltán
gyönyörű csokorral köszönti lel. Csatlakozik hozzá apja, Marosi János
lia kezét. A tréfa mögött komoly szándék lapul. Zoltán is befut, és egy
is, aki Sebők keresztlia. Váratlanul megérkezik Zoltán, Sebők kisebbik
drágaköves gyűrűt húz a lány ujjára. Csak ezután mond el mindent
lia. Először Mirával találkozik, összeismerkednek, hiszen a lány 2-3
Mirának, és közli: nem eljegyezte, emlékül adta a gyűrűt. Mira azon­
éves lehetett, amikor legutóbb találkoztak. Zoltán egy mikroszkópot
ban azt válaszolja, hogy várni lóg rá, akármilyen hosszú is lesz a
ajándékoz az apjának születésnapjára - a sajátját. Az öreg ekkor még
börtönbüntetése. Zoltán saját életének tapasztalatairól beszél.
nem gyanakszik. De amikor Zoltán később a kezével összeroppant egy
Elfecsérelte a tehetségét, a tudománynak szentelhette volna magát,
poharat, csak azért, hogy ne kelljen megvizsgálni a szomszéd lányt,
ehelyett most életének mélypontjára jutott. Óvja a lányt attól, hogy
akkor már tudja, hogy valami nincs rendben.
elrontsa az életét, hogy meddő várakozással töltse napjait. Ö elkövette
azt a bűnt, amiért kiűzték a paradicsomból, s ezen semmiféle hűség
Mikor kettesben maradnak, Zoltán bevallja, hogy ag)'sebész létére
nem segíthet. Zoltán úgy érzi, a Mirával való találkozás egy utolsó pil­
abortuszt hajtott végre a szeretőjén, és az asszony belehalt a műtétbe.
lantás volt az elveszett paradicsomba.
Rá börtön vár és az orvosi hivatástól való eltiltás - búcsúzni jött haza.
Csak az a kérdés, hogy gondatlanságból elkövetett emberölés vagy
Mikor apa és lia egyedül marad, még beszélgetnek. Egy asztalnál ül
gyilkosság vádjával lógják letartóztatni. Az öngyilkosságra gondol.
két teljesen különböző világ. Az öreg egész életében gyűjtögetett, fel­
Autójával is száztízzel vette a kanyarokat idejövet, mint akinek nin­
halmozott, a fia mindent eltékozolt, szétszórt. Az apa öregségére is
csen veszteni valója. Ügy érzi, mindent megkapott már az élettől,
gazdag maradt, a liatalabbnál nincsen szegényebb a világon. Már csak
nincs értelme lolytatni. Az öreg Sebők hiába biztatja, hogy sosem késő
a bor jelent Zoltán számára megoldást. Az öreg tanácsa: a mikrobi­
újra kezdeni, Zoltán szerint az elveszett paradicsom - örökre elveszett.
ológiát a börtönben is meg lehet tanulni, nem lehet az rosszabb, mint
Ügy érzi magát, mint Adám és Éva, akiket kiűztek a Paradicsomból. A
az az öt év, amit ő hadifogságban lökött. Zoltán bevallja apjának, hogy
bűnt már elkövették, megmásítani már nem lehet, a boldogság végleg
mennyire megszerette Mirát. Ezért a lányért éltem volna - mondja.
elveszett. Szinte menekült az atyai házba.
Próbáld meg - léleli az apja. Aztán a fiúból felszakad a keserves sírás.
Nem a születésnapi ünnepségre érkezett, hanem a családi lészekbe,
még egy-két napot eltölteni. Apja vigasztaló szavai sem segítenek rajta.

Az ünnepséget mégis megtartja a család. Jelen vannak Imre bácsi fiai,

a lánya és a házastársak. Zoltán ajánlatot tesz Évának, a sógornőjének.
A szobájába invitálja, és hatalmas összeget vág)' az autóját kínálja érte
cserébe. Éva nem tudja mire vélni az elképesztő ötletet. Klári, Zoltán
húga sem érti, miért akarja a bátyja neki ajándékozni a lakását. Zoltán
egyre ingerültebb és feldúltabb. Nincs türelme részt venni a családi
összejövetelen, a szobájába vonul vissza.

170 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Zoltán ellenpontja az apa és Mira, kél különböző generáció képviselői.

Cím
Utalás az első emberpár állal elveszített édenre.
Előzmények/hatástörténet:
Móricz Zsigmond öröksége, a magyar szépprózai hagyomány, s egyes
népi írók szigorú, empirikus valóságtiszielete erősen nyomot hagyott
Sarkadi Imre prózáján, de benne vibrál a szürrealizmus játékossága, a
modern irodalom intellektuális feszültsége is.
Az Elveszett paradicsom című darabot általában az életmű csúcsaként
értékelte a kritika: elsősorban a mű lisziultabb világlátásra, har­
móniára való törekvése, opiimisziikus végkicsengése miatt, mely az
Oszlopos Simeon\oó\ hiányzott.
Korszak/keletkezés körüImeQyei:
Hányódó, zaklatott volt az író élethelyzete az 1957 és 1961 közötti
időszakban. Lelki eg)'ensúlyának megbolydulásál, a társadalmi letar­
gia jeleit, a személyes és a közösségi tapasztalatok együttesét a válság­
ba került értelmiségi jellegzetes létállapotaként fogta löl. Mellőzöttnek
érezte magát, mert műveinek publikálásával nehézségei voltak, és
anyja halála következtében az alkoholizmus is eluralkodott rajta.
Alkotásában ez az ériékveszteiiség, értékzavar és értékkeresés szólal
meg.
Négy mű: a B olond és szörnyeteg, A gyáva, az Elveszett paradicsom és az
Oszlopos Sim eon csaknem egyszerre születtek, s már ezért is szoros
kapcsolatban állnak, mintegy egymásból következnek.
A bölcs, öreg Sebők a lest és lélek összhangját, belső harmóniáját
példázza: a szellemi és testi tevékenység összhangja, az élet szellemi és
testi örömeinek józan, mértékletes élvezése az éleiideálja.
Zoltánt kiégeti, önmarcangoló állapotából azonban csak Mira
szenvedélyes érdeklődése képes kirántani.
Szerelmének jövőbeni paradicsoma azonban elveszett Zoltán
számára: ezzel kell bűnhődnie az elkövetett erkölcsi vétségért.
Nyitva hagyja a darab, hogy Zoltánnak lesz-e ereje értelmesen eltöl­
teni a rá szabott büntetés idejét, illetve Mira szerelmére méltó lesz-e
majd.
Kérdés^ és problémakörök:
A mű ott kezdődik, ahol a legtöbb dráma véget ér: a katarzissal. Azt
kutatja, vajon nyitva van-e hős megigazulásának útja, megszabadul-
hai-e valaha is a benne levő terheltségektől.
A főhősnek rá kell jönnie, mit lékozolt el. Sebőkre a gátialan indivi­
dualizmus, a cinikus egoizmus jellemző. Hitetlen, kiégett ember. Nem
fűzi tényleges kapcsolat embertársaihoz, rokonaihoz, szerelméhez:
még önmagához sem. Tudatában van rendkívüli képességeinek, és
ebből a magaslatból néz le másokat. Sebőkről környezete nagyrabe­
csüléssel szól, de az orvos lelkét emberhalál terheli. Az egyéni
g)'öngeség játszik szerejjci bukásában.
Fatalista módon szánja rá magát a műtét elvégzésére, majd a tragédia
után a legnegatívabb tettre, az öngyilkosságra készülődik. A befejezés­
ben azonban a főhős letesz makacsul hangoztatott öngyilkossági
szándékáról. Az ő íérlizokogása: a még újrakezdhető elrontott élet
tudatosítása. Vállalja a börtönbüntetést, s évek múltán a magát ott is
művelő kész tudósként térhet majd vissza az éleibe.

Motívumok:
Gondolati igényesség, az epizodikus cselekmény elhagyása, tömör
Sebők Zoltán kutatóorvos, a g)'ógyíló jelképeződik alakjában.
szerkesztésmód jellemzi. Szerkezete lészes, nincsenek benne
A férfi 33 éves, tehát krisztusi korban van.
felesleges kitérők, mozzanatok, szereplők.
Az Elveszett paradicsom szeptember 9-én, Adám napján játszódik, a
A színen megjelenő négy mellékszereplő - Sebők Zoltán testvérei és
név visszautal a biblikus címre. Az elveszett paradicsom azonban nem
házasiársaik —színre lépése újabb szempontokkal gazdagítja a jelle­
a múlt, hanem a jövő édene.
mek és az élellórma-lehelőségek palettáját: személyükben az író a
magánélet sivárságát, a megalkuvást, az őszinlelétlenségel szegezi
szembe Mira és az öreg Sebők nyílt, áttetszőén tiszta életével.
Sebők Zoltán a B olond és szörn yeteg című kisregény hőse is; az ő A szerző to v ^b i ajánlott művei:
története folytatódik a drámában.
Oszlopos Sim eon

Konfliktusok:

Sebők Zoltán az 1945 utáni fiatal értelmiség reprezentatív képviselője.

Élete, karrierje derékba tört - ez adja belső konlliklusál.

l Sarkadi Imre az első űrutazás napján, miután Gagarin hőstettét még maga is a nyilvánosság előtt, a szépíró szavaival ünnepelte — kizuhant
vagy kivetette magát egy pesti bérház ablakából. Művel egy rázének démonikusságához, fatalizmusához, alkoholista önpusztításához az a
tény is szorosan kötődik — természetesen csak következményként —, hogy legközelebbi barátja, B. Nagy László (bevallottan Sarkadi példája nyomán)
éppúgy öngyilkos lett, mint első monográfusa. Hajdú Ráfls, továbbá életművének sajtó alá rendezője. Csontos Sándor, és a Sarkadl-drámák főszerepeit leg­
kitűnőbben alakító színészek közül kettő is; Latinovits Zoltán és Kiss István.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 171
I I l i i III I l i A. I I III II MM
í Friedrich Schiller
ÁRMÁNY ÉS SZERELEM
h ÉVSZÁM: 1784 (els6 bemutató)
MŰFAJ; dráma, polgári szomorújáték
SZERKEZETE: 5 felvonás
EREDETI NYELV : német (Kabale und Liebe)
FORDÍTOTTA ; Vas István
FOGALMAK: Sturm und Drang, szenti mentallzmus, polgári
szomorújáték
FÓBB SZEREPLŐK: Miller, Millerné, Lujza, Lady Miliőid,
Ferdinand von WaJter, Von Walter, Wurm
Csdekmáiy
ELSŐ FELVONÁS
M iller (aki lisztes polgár, muzsikus) lányál, Lujzái hírbe hozták a
báróval, aki a miniszter fia. Millerné védi a szerelmei (pénzt és
gazdagságot remél belőle), Miller úr viszont jelenteni akarja a minisz­
ternek, nehogy gondjuk legyen belőle.
Wurm titkár ellátogat a családhoz, ahol Millerné nem szívesen Fogad­
ja, lévén, hogy Wurmnak ígérték Lujzái, de jobb partit lát az őrnagy­
ban. Miller úr egyiknek sem akarja adni a lányát.
Lujza bevallja apjának Ferdinánd iránti szerelmét, de egyben le is akar
mondani róla a nagy rangkülönbség miatt.
Ferdinánd hevesen szerelmet vall Lujzának, aki képtelen ellenállni,
bár korábban lemondott róla.
Wurm beárulja a miniszternek, hogy Ferdinánd szerelmes egy polgár­
lányba. A miniszter Ferdinándot - politikai okból - Lady MilForddal
összeházasítani (aki a herceg szerelője, és így Ferdinánd előrébb
léphetne a ranglétrán).
A miniszter a piperkőc Kalb udvarnagyon keresztül szellőzteti meg a
hírt, hogy Lady Milford Ferdinánd felesége lesz.
Apa és fia találkozása. A miniszter Ferdinánd fejére olvassa, hogy őérte
telte el láb alól az elődjét. Ferdinánd elretten, ő nem cselszövéseken
keresztül keresi boldogságát. Elutasítja a házasságot Lady MilForddal,
saját becsületére hivatkozva, de nem árulja el Lujza iránti szerelmét
apjának. A heves vitatkozás után a Ladyhez rohan, hogy feltárja szívéi,
mién nem veheti el.
MÁSODIK FELVONÁS
A Lady feltárja szolgájának, Sophie-nak indítékait. Az udvar és a mi­
niszter azt hiszi, hogy politikai kényszerházasság a leendő frigy
Ferdinánddal, de kiderül, hogy a Lady szereli őt, és ő akarta a frigyei.
A herceg drágaköveket küld ajándékba a Ladynek, de azokhoz vér
tapad, így nem fogadja el, szegényeknek juttatja.
A Lady és Ferdinánd párbeszéde. A hölgy önmaga erejéből küzdötte
fel magát, és saját érdekén kívül a nemzet és a béke érdekéi is
képviselte a hercegnél - tehát nem érdemli azt a megvetést, amivel
Ferdinánd eleinte közeledett hozzá. A férfi bevallja neki, hogy Lujzát
172 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
szereti, és ezért nem veheti el. De a Lady - becsületére hivatkozva -
nem menti fel a házasság alól.
M iller rájön, hogy Wurm mindent elmondott a miniszternek.
Ferdinánd ront be Millerékhez, Lujzának szerelmet és hűséget vall.
A miniszter betoppan Millerékhez, Lujzát ringyónak nevezi, a csalá­
dot be akarja záratni, Ferdinánd szembeszáll az apjával. A miniszter
pellengérre akarja vitetni a lányt, Ferdinánd bárhogy érvel, csak a
legvégső állítja meg apját: a fenyegetés, hogy elmondja az udvarnak,
hogyan lelt miniszter.
HARMADIK FELVONÁS
Wurm megosztja tervét a miniszterrel: írassanak Lujzával szerelmes
levelet egy idegen férli nevére, így válasszák szél a szerelmeseket. A
miniszter ráveszi az udvarnagyol, hogy adja a nevét a hamis szerelmi
légyotthoz.
Elfogták a muzsikust. Lujza félti az apját, hogyha elszökik
Ferdinánddal, rajta állnak bosszúi. Lujza le akar mondái a szerelem­
ről, nem akar apja és fia közé állni. Wurm apja életével megzsarolja
Lujzát, aki hamis szerelmes levet ír az udvarnagynak címezve.
NEGYEDIK FELVONÁS
Ferdinánd fájdalmas monológja, miután elolvassa a hamis levelet. A
gyáva udvarnagyot párbajra akarja hívni F'crdinánd, de őrjöngésében
nem veszi komolyan az udvarnagy szavát, hogy nem is ismeri a lányt,
csupán lépre csalták.
Ferdinánd elhatározza, hogy Lujza senkié nem lesz. Bocsánatot kér
apjától, aki képmutatóan beleegyezik a házasságba. Lady elhívja
magához Lujzát. A két nő összecsapása: Lujza lemond szerelméről,
és öngyilkosságot tervelve elmenekül. A Lady meghasonlik önmagá­
val, hogy milyen mélyre süllyedi, levelet küldet a hercegnek: elhagyja
az országot.
ÖTÖDIK FELVONÁS
Lujza búcsúzó levelet ír öngyilkossága előtt Ferdinándnak. Am apja a
szereteiére és az öngyilkosság bűnére hivatkozva visszatartja, és
elhatározzák, hogy elmenekülnek.
Ferdinánd szembesíti Lujzát a levéllel, aki kénytelen bevallani, hogy ő
írta. Ferdinánd önmagával vitatkozik: elveheti-e apjától az egyetlen
kincséi, a lányát.?
Ferdinánd aranyat ad Millernek a lánya életéért. Miller csak az örömöt
és a lehetőséget látja a pénzben.
Ferdinánd elküldi Millert egy levéllel a miniszterhez: az a célja, hogy
eltávolítsa otthonról, kettesben lehessen Lujzával.
Ferdinánd megmérgezi a lányt, aki haláltusája közben felfedi a titkot:
kényszer hatására írta a levelet.
Ferdinánd is iszik a méregből, betoppan a miniszter és Wurm.
Ferdinánd megvádolja apját, aki Wurmra hárítja a felelősségei, de a
titkár elmond mindent, így mindkettőt lörvényszolgák viszik el.
Halála előtt Ferdinánd apja felé nyújtja a kezét, aki úgy érzi, fia meg­
bocsátott neki.
 Cím
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Konfliktusok:
Mag)'arországon először Fortély és szerelem címmel m ulallák be, de az
ármány szó jobban kifejezi az ereded elgondolást. 1. Felszíni koníliklus: Ferdinánd és apja között a rangon aluli szerelem
és az érdekházasság miau.

2. Mély koníliklus: kél értékrend, két világrend ellentéte. A hatalom és

Elomények/liatastörtáiet:
a szabadság konlliktusa. A hatalom eszköznek tekinti az emberi (apa),
ezzel szemben áll az emberiség örök törvényére, a szabadságra, és a
Schiller korábbi drámája, a Haramiáig is a szabadság és az egyén
szabad párválasztásra vágyó iljú (Ferdinánd). (Tkp. az Ármány és
kérdésköréi boncolgaiia, de a műnek még sincs konkrét előzménye,
szerelem cím leginkább ebben a konfliktusban érhető lelten.)
mivel ebben a drámában jelenlek meg legmarkánsabban a szenlimen-
lalizmus jegyei. A végkifejlet és a társadalmi renddel szembeni ellenál­ 3. Társadalmi konfliktus: a feltörekvő polgárság (melyei tisztességes­
lás miatt Shakespeare R óm eó és J ú liá d h o z is szokták hasonlítani.
nek, becsületesnek ábrázol az író) szemben áll a romlott erkölcsű,
Schiller és Goethe művei zárták le a weimari klasszicizmus korszakát, egymás ellen intrikáló nemességgel.
az Ármány és szerelem pedig a romantika előfutárává vált. Mind a mai
napig sikerrel játszott mű a színházakban.

Korszak/keletkezés körülményei:
A dráma a szeniimenializmus jegyében fogant, témáját Schiller
személyes élményeiből merítette, miután megszökve a hadseregből
pártfogók közöli keresett menedéket. A különböző nemesi udvarokban
találkozott a drámában is ábrázolt, elvetendő erkölcsi formákkal. Saját
élményein túl a társadalmi igazságtalanság is ihletője művének, mely
a polgári öntudatot és a szabad szerelmet (párválasztást) tűzte ki zász­
lójára. Az irodalmi hagyomány szerint Lujza alakját egy rangban
magasan Schiller fölött álló, fiatal, szőke hölgy ihlette, aki iránt
reménytelen szerelmet érzett. Schiller további drámáiban (pl. Don
Carlos) teremtette meg a romantikus történelmi drámái.
^ Kérdés^ és problémakörök:
1. A polgárság öntudata, a polgárság helyzete a nemességgel szemben.
A mű megkérdőjelezi a születés okán kapott rang jogosságát.
2. A szabadság kérdése: a szokás az erősebb, vagy az emberiség örök
törvénye.? A társadalmi rend meggáiolhalja-e az egyén szabadságát.?
Az erkölcsök és kor szokásai megváltozhatnak, de a szabadsághoz (és
így a szabad szerelemhez) való jog nem.
3. Az egyén és a hatalom viszonya: a hatalom meddig használhatja
eszközéül az egyént? Az egyénnek mikor áll szabadságában nemet
mondania a hatalomnak.?

Motívumok:
Ábrazolásmod/elbeszélésteclmika:
A drámában fellelhető kél fő motívum: az ármány a rossz, a cselszövés,
Alakjai egy-egy típust képviselnek a jó polgári és a rossz nemesi oldal­ egy régi világrend; míg a szerelem a tisztaság, az ember eredendő ter­
ról. De az ábrázolásban nem általánosít: a nemesek közölt is van jó mészetének jelölője, melyek közöli ellentét feszül.
(Ferdinánd és Lady Milford). Egyéni beszédstílussal ruházza fel a
szereplőket (pl. a piperkőc udvaroncot, a miniszterrel szemben olykor
hebegő-habogó Millert), és a felismerhető típusokon belül is egyéníti a
jellemeket.
A szerző tovA bi ajánlott művei:
Alakjaiból sül az életszerűség: egymáshoz fűződő viszonyaikat,
értékrendjüket, de még öltözködésüket is megőrizte a mai ember
számára. Nem a két hős (Lujza és Ferdinánd) a jövő zálogai, hanem a Don Carlos, Stuart Mária, Az öröm höz
polgár Miller, aki erkölcsi értékeivel továbbra is élni fog, ezzel is előre­
vetítve a polgárság megerősödését. Az érzéseket felnagyítja: heves
szerelem, erős gyűlölet, fájdalom is megjelenik, melyeket a szereplők
mélyen ál is élnek (éppen ezért hálás dráma mind a mai napig a
színészeknek).

f Magát a szentimantalizmus szót maga Schiller találta ki. Kezdeti költői sikereit is jellemének szentimentális vonásai hozzák számára:
szerelmes versei az ifjúság körében igen hamar népszerűek lesznek. Azonban a népszerűség ára, hogy az ekkor hadnagyi rangot viselő költőnek
megtiltják, hogy amíg katona, verset vagy drámát írjon — Schiller megszökik a hadseregből.

DFTBUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 173
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Walter Scott
A ÉYSZA M ;I820
M Ű FA J; romantikus történelmi regény
SZER K EZETE: 44, mottóval ellátott fejezet
ER ED ET I N Y E LV : angol
FORDÍTOTTA : Szinnai Tivádar
FCXj ALM AK: romantika, romantikus történelmi regény,
történetfilozófia, lovagregény
FŐBB SZER EPLŐ K ; Brian de B ois-G ilbert, Cedn'c, Ivanhoe,
Izsák, Ladv Rowena, Rebeka
Cselekmáiy
Kiindulási helyszín: Anglia, 1. Richárd uralkodásának uiolsó sza­
kasza (1189-1199). A hódító normannok és a helyi szászok között
állandó a konlliktus. Gurth, aki „Beowulph fia, a rotherwoodi Cedric
jobbágya”, és Wamba, aki „Bamba fia, a roterwoodi Cedric szolgája”
(tkp. udvari bolond) a gazdájuk háza leié vezető úton találkoznak
egy kis csoporttal. A tíz lovas között két úr léptet: az egyik egy magas
rangú papi személy, a másik pedig egy atlétatermetű lérli, templomos
lovag. A normannok az utat kérdezik Cedric házához, de a szolgák
(tudván, hogy a normannokkal a szász gazdájuknak csak meggyűlne
a baja) rossz irányba igazítják őket. Üt közben a normannok azon­
ban egy zarándokba botlanak, aki megmutatja a helyes utat, és maga
is velük tart. Cedric egyszerű, ámde nemesi udvarában vacsorára
készülnek, melyre Lady Rowena is hivatalos. Ide toppan be a két úr:
Brian de Bois-Gilbert, valamint Jorvaulx priorja, Aymer. A lovagot
elvakítja Lady Rowena szépsége, akit viszont csak a Szentlöldről
érkező hírek érdekelnek. A zarándok mesél a hős lovagokról, csak
egy lovagot nem említ: „A neve Ivanhoe lovag, a legfiatalabb a hat
közül, de nagyobb hírnévvel senki sem dicsekedhet nála” - meséli
Brian de Bois-Gilbert, akinek már egyszer ez a lovag megtépázta
hírnevét, és fennhangon újabb csatára hívja ki a távollévőt. A név hal­
latára Lady Rowena elsápad.
Az estére Izsák, egy yorki zsidó is szállást kér, ám mivel zsidó - és
ebben a korban az egész társadalom a zsidókat alacsonyabb rendűnek
tartja, és mindegyiküket mesésen gazdagnak, ugyanakkor fösvénynek
- csupán egy kis kamrát kap, a zarándoké mellett. Lady Rowena
magához rendeli a zarándokot, Ivanhoe-ról akar hallani tőle, majd
pedig reggel a zsidó és a zarándok együtt távoznak. Ez utóbbi elkíséri
az öreget útján, hogy ne támadja meg senki, hálából pedig a zsidó lovat
és páncélt kínál a zarándoknak, megsejtve, hogy ki is ő valójában...
Új helyszín: lovagi torna, melyen János herceg. Oroszlánszívű Richárd
távollétében az ország irányítója is részt vesz. Megakad a szeme a cso­
daszép Rebekán, Izsák lányán. A lovagi tornán két lovag tünteti ki
magát: „a Fekete Léhűtőnek nevezett”, aki csak akkor mutatja meg
tudását, amikor tényleg szorongatott helyzetben van, valamint a
174 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Kitagadott lovag, aki a nap hőse lett, és a lovagi tornák szokása szerint
szépségkirálynőt választott, aki Lady Rowena lett. Ez utóbbi lovag
nem volt más, mint a korábban megismert zarándok, aki az ajándék
páncélzattal és fegyverzettel szállt síkra. Másnap fő ellenségét, Brian
Bois-Gilbertet is megverte, és a harc végén kiderült, hogy a lovag nem
más, mint Ivanhoe, Cedric kitagadott fia, aki apja engedélye nélkül
vágott neki a Szentföldnek. A harc közben azonban megsebesült, így
ájultan vitték el a pástról.
János herceg udvaroncai között szövi terveit. Lady Rowenát kegyeltjének.
De Bracynak szánja, de utoléri a hír: „az ördög elszabadult”, azaz
Richárd hazafelé tart. A lovagi torna harmadnapján az íjászok versenyét
tartják, melyben egy Locksley nevezetű tüntette ki magát.
A Fekete Léhűtőnek nevezett lovag a torna után útnak eredt, és estére
egy szerzetesnél talált menedéket, akivel jól fel is öntöttek a garatra.
Cedric és Rowena is útnak eredtek Athelstane kíséretében. Cedric eme
szász férfit szánta a hölgynek, de Rowena szívét nem gyújtotta lángra.
Út közben egy összetört kocsinál megtalálták Izsákot és lányát,
Rebekát, akik csatlakoztak a menethez. Am közben utolérte őket De
Bracy és Bois Gilbert merénylete: rajtaütöttek a csapaton, elfogva a
nemeseket és elrabolva a hölgyeket.
Wamba és Gurt, a két hűséges szolga pedig Locksley és yeomenjei
(íjászai) fogságába estek, akik azonban elhatározták, hogy segítenek
nekik. Felkeresték az erdei remetét, akinél a Fekete Léhűtőt is ott lelték.
Cedricet és társait Torc]uil Wollgang várába vitték. Izsáktól kínzással
pénzt akartak kicsikarni, Rowenát De Bracy környékezte meg házassá­
gi ajánlattal, mely szerint ezzel megkímélheti Ivanhoe életét. Ivanhoe-t
Rebeka ápolta, akit viszont lángoló szenvedéllyel a templomos lovag
akart meghódítani, de Rebeka azzal fenyegette, hogy leveli magát a
mélybe, ha közeledni merészel hozzá.
Locksley és a Fekete Lovag vezetésével az íjászok és a szegénylegények
hadat üzentek a várnak. Wambát beöltöztették papnak, akit így
beengedtek a várba, és helyet cserélt Cedriccel. Cedric kifelé menet
találkozott Ulrikával, Torquil lányával. Ulrikát Barcy rabolta el, akivel
bűnben élt, de megfogadta, hogy segíteni fog a támadóknak. Betartotta
az ígéretét: felgyújtotta a kastélyt. A templomos lovag elmenekült a rab
Rebekával, Athelstane az életét vesztette, a többiek kiszabadultak.
Izsák elindul a templomosok rendházába Rebekát kiszabadítani . Ott
azoban a lányt boszorkányság vádjával elfogták, és istenítéletre bízták
sorsát. A lovagnak, aki az ő védelmére kel, Brian de Bois Gilberttel kel
megküzdenie. A hír eljut Ivanhoe-hoz, aki megvív Rebekáért, és
legyőzi a templomost. A történet vége igazi happy end: Ivanhoe elveszi
Rowenát, Locksleyról kiderül, hogy ő valójában Robin Hood, a Fekete
Lovag pedig a hazatért Oroszlánszívű Richárd, aki békét akar
teremteni szászok és normannok között. Csupán a zsidók nem lelnek
otthonra: Rebeka és Izsák elhajóznak.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A lőszereplőre ulal. Scotl nem a kor híres embereil (uralkodóit,
előkelőségeket) választja hősének, hanem a - hibáktól sem mentes -
átlagembereket. Ivanhoe a megtestesítője a lovageszménynek: erős,
bátor, kitartó, becsületes, hűséges királyához és mindeközben érzékeny
és a női nemet is tiszteli.
Előzmáiyek/liatástörtaiet:
Scott előtt Németországban Schiller teremtette meg a történelmi drámái,
mely a témául választott kor körülményeit a hitelesség igényével ábrázol­
ta, így „éppen időben” érkezett meg Scotl a történelmi regényeivel.
Cselekményszövése nagy hatással volt a romantika íróira, különösképp
Balzacra, aki mindig tarlóit a keze ügyében a nagy elődtől egy-egy
kötetet. Scott különálló történeteket beszélt el, ez indította Balzacol arra,
hogy ő egy nagy egységei alkotó művé Tűzze össze munkáit. Mag)’ar
körökben Scott hatását Jókai Mór írásain is megligyelhetjük.
Korszak/keletkezés körülmeDyei:
A múlt mint téma már korábban is megjeleni az irodalomban, viszont
a történelmi hitelesség igénye csak a romantikában jelent meg. A
romantika lordidl a népi élet, szokások, valós korrajz léié, igényt
teremtve az „időérzékre”, azaz hogy más korokban máshog)' éltek az
emberek. Szerepe van ebben a írancia Torradalomnak is, mely rávilágí­
tott a történelmi változások lehetőségére. Scotl már költészetében is a
múlttal Toglalkozotl: a skót és az angol nemzet története Toglalkozlatta
leginkább. Regényeiben is ezt a kél témakört dolgozza Tel, a lírából
örökölt linomságoi és érzékenységet is megtartva.
Megújította a regénytechnikái, és a realista táj- és környezetábrázolás­
ban alkotott maradandót.
Történetírói igénnyel Testi meg az adott kon, át-áiszőve romantikus
vonásokkal. Rendkívül részletes külső leírási kapunk az egyes szerep­
lőkről, de belső lelki világuk leírásával —egy-egy ti|jikus mozgatórugón
kívül (szerelem, hatalom, becsület) nem Toglalkozotl. A lörléneiszövés
több szálon Tui, melyek csomópontokban találkoznak. A cselekményt
a történelmi korhoz Tűzött magyarázatok, szinte régészeti pontosságú
leírások, a legkisebb részletre kiterjedő, a tudományosság igényével írt
magyarázatok szakítják meg. Azonban csupán a külsőségek hitelesek,
a szereplők gondolkodásmódja már sokszor Scotl korát idézi; megje­
lenik a vallási liberalizmus gondolata, a sokszínűség tisztelete a kikiál­
tott kánonnal szemben.
Szívesen alkalmaz vers- és dalbetéteket a hangulat megteremtésére,
valamint a moilóválaszlása is célzatos: a klasszikusok éppúgy előTor-
dulnak választásai közölt, mint a népköltészet alkotásai.
IScott 43 évesen írta első regényét. Azelőtt ünnepelt költő volt, de Byron fellépésével a második helyre szorult. Józan önkritikával felmérte,
hogy nem tud lépést tartani a költőfejedeleramel, de másodhegedűs sem akart lenni: így új műfajt keresett magának, és így lett a regényírás
úttörője, a romantikus regény megteremtője. Az erőltetett munkatempó miatt regényei váltakozó színvonalúak.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
Jó és rossz, bűn és erény, világiasság és egyháziság állnak egymással szem­
ben, melyeket a szereplők jelenítenek meg. A Togalmak jól karaklerizál-
haió ellentétpárokban is megjelennek: pl. Rebeka és Brian de Bois-Gilberl
alakjában az erény és a bűn állnak egymással szemben. A konlliklusok
mind-mind hosszú (oldalakon át tarló) párbeszédekbe helyeződnek bele,
melyek végén az erkölcsi győzelem mindig a poziü'v értékel képviselőké.
Scotl konfliktusok rendszeréi építi Tel; a legtetején Földnélküli János és
Oroszlánszívű Richárd ellentéte található, ebből következik a kél pártra
szakadt nemesség, valamint a származás szerinti megosztottság.
^ Koxlés^ és problémakörök:
Scott mély beleérzéssel ábrázolja a kor társadalmának megosz­
tottságát, különösen a zsidók helyzetét. Rebeka az író legérzéke­
nyebben ábrázolt alakja, aki erkölcsi tartásban, bátorságban és kitartás­
ban messze a többiek Tóié emelkedik, így tartva mintegy tükröt a
keresztény világnak. Szélesebb értelemben tkp. azt a kérdéskört Tirlat-
ja, hogy mennyire az adott körülmények (nemzetiség, születés, csalá­
di viszonyok) határozzák meg egy ember értékét, és mennyire a belső
tartása, az egyéni cselekedetek következménye. Ehhez kapcsolódik a
romlott papság ábrázolása is, melynek leginkább csak külső.ségei van­
nak, és nem belső, mély hite.
A szászok és normannok ellentétében tkp. a meghódított és a hódító
viszonya áll egymással szemben, mely kérdési az író úgy oldja Tel, hogy
a jövőbe néz: az egységes angol nemzet kialakulása Télé, s ezért emeli ki
Oroszlánszívű Richárd alakját, akiben ezt az eszmél látja kiteljesedni.
Másik problémakör a történelem változása és az egyén helyzete a
történelemben: mitől Tügg, hogy ki emelkedik ki az adott korban, és ki
bukik el? Mennyire határozza meg az egyén sorsát a történelmi szük­
séghelyzet, mennyire tud ezen alakítani a személyiség?
Motívumok:
1. A lovagregények jellemzőiként állandó visszatérő a szépség, Tialal-
ság és becsületesség összekapcsolása. (Aki szép, csak jó lehet.)
2. Elrejtőzés: a becsület is szokott sötétben járni, azaz többször húznak
magukra álöliözeiet a szereplők, ezzel csapva be - a jó ügy érdekében
- a környezetüket. Ez a kor TelTogásának is Tricska, mely leginkább a
külsőség alapján ítélte meg az embereket.
3. Személycsere: több művének is a személycsere adja megoldását,
mely általában egy közember és egy nemes közölt történik. Ez arra is
utal, hogy csupán a „ruha teszi az emberi”, azaz csupán a kellékek
átvételével válhat valakiből nemesemben
A szerző to v ^b i ajánlott művei:
Waverley, A talizmán, Q iieníin D urward
175
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Jorge Semprun

A NAGY UTAZÁS
k ÉVSZÁM: 1963
badulást követő orvosi vizsgálat is. Később az a jelenet, amikor
kiderül: neki nem jár hazaielepülési segély.
Szabadulása után kél évvel Asconában járt. Sigridre emlékezik, az ő
MŰFAJ: regény szeméről pedig eszébe jut, mit csinált a táborban a foglyokkal Ilse
SZERKEZETE: két rész Koch. Barátok és barátnők, iskolalársak, idegenekkel való találkozások
EREDETI NYELV: francia jutnak eszébe, mert úgy érzi, az éleiben a legnagyobb súlya az
FORDÍTOTTA: Réz Pál embereknek van, annak a néhány embernek, akit ismertünk.
FOGALMAK: szürrealizmus, nouveau román, internaciona­ A rákövetkező napon a szerelvény egy kisvárosban megáll. Az SS-
lizmus kaionák valamilyen moslékszerű élelmet adnak a raboknak, és bár
FŐBB SZEREPLŐK: Gérard, a semuri Rú, az auxerre~i négy nap és öl éjszaka van mögöttük, az elbeszélő nem hajlandó enni
katona belőle. Közben észreveszik, hogy a mellettük lévő vagonban az
emberektől minden ruhát elvettek a pár nappal korábbi szökési kísér­
letük miatt. A civil lakosság egy része kivonul a pályaudvarra, és
valósággal g)'önyörködik a szerencsétlen emberek látványában.
Cselekmáiy A következő éjszaka a vonat megérkezik a végállomásához, ahol
rémisztő, rideg és rettegést keltő külsőségek mellett beterelik az utazás
túlélőit a koncentrációs táborba. A semuri fiú nincs köztük, ő is az
I. RÉSZ elbeszélő kezei közölt hal meg.

Az elbeszélő, Gerard, másik százlizenkilenc emberrel egy vagonban

utazik már a harmadik napja éllen-szomjan és annyira összezsúfolva,
hogy csak állva férnek el. A vonal nagyon lassan halad, az emberek,
fáradlak és kimerüllek. Az elbeszélő megismerkedik a semuri fiúval,
aki az egész utazáson melleile marad. Keveset beszélnek, a vagonban
szinte megáll az idő. Ezekben a kimerevíiei pillanatokban az
elbeszélő visszatér vagy éppen előre szalad az időben, és elmeséli
életének egy másik epizódját. így ismerjük meg már a regény korai
részén az elbeszélő szabadulásának néhány mozzanatát. Megtudjuk
azt is, hogy a mű írásának jelen ideje tizenhat évvel a cselekmény
jelen ideje után zajlik.
II. RÉSZ
A regény nagyon rövid második részének a cselekménye mindössze
annyi, hogy a szenvedéstől már alig élő főszereplőt és társait lelso-
rakozlalják, majd katonás rendben bekísérik abba a táborba, ahol
életük elkövetkező egy évét tölteni fogják. Az író itt átvált E/3. szemé-
lyű nézőpontra, és Gérardoi már kívülről szemléli. Az asszociációk
természetesen itt sem szakadnak meg, megismerjük annak a fiúnak a
történetét, akit a saját apja adott a Gestapo kezére. A mű lezárásaként
a főszereplő elbúcsúzik az élők világától.

Az elbeszélő gondolatait minduntalan visszarántja valami a vagon

valóságához, és ezzel megtörik a láiomásszerű élmény. Az utazás első
állomása a Moselle völgye, ez a hely indítja meg az első asszociációkat
a történet elbeszélőjében.

Később megtudjuk, hogy az elbeszélő pontosan húszéves, és megis­

merjük fiatalságának jó néhány részletét, filozófiai tanulmányait és
barátait, akikkel együtt küzdött a német hadsereg ellen.

Megismerjük elfogásának történetét és a börtönben löllöli időt is.

Ekkor kerül sor a regény egyik legfontosabb párbeszédére a német őr
és az elbeszélő között.

A vonat mozgása újra és újra felriasztja az önmagába menekülő lírai

ént. i\z egyik állomáson civilek is szemtanúi leszenei a lelakatolt
vagonnak. Egy német kisgyerek kővel dobálja meg a szerelvényt.

Az utazás negyedik éjszakáján az egyik öreg lérii nem bírja tovább és

meghal, utolsó szavai: „Hát értik ez t? ” Gerard előreszalad gondolat­
ban; mikor megszűnt a tábor, hogyan vezette végig a Francia Misszió
lányait. Sok emlékiöredék mellett eszébe jut a táborból való kisza­

176 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Cím
A regény kél érielemben is „nagy utazás”. Egyrészt a négy valóságos
nap, amíg a foglyokkal zsúfolt vagon a francia kisvárosból,
Compiégne-ből a Buchkenwaldba, a német koncentrációs táborba ér,
másrészt az a belső időutazás, ahogy tizenhat évvel a történtek után az
író felidézi a deportálás szörnyűségeit és az odáig vezető utat egészen
a Spanyolországból való meneküléstől.
Elóméiyek/liatástörtáiet:
Az íróra nagy hatással voltak az epikai formák modern rombolói;
Hemingway, Proust, Joyce, Kalka és a 'nouveau román' csoportja.
Semprun felhasználja ezeknek a művészeknek a vívmányait, de nem
sorolható konkrétan semmilyen irányzathoz. A mű masszív filozófiai
alapját Kant, Sarire, Wittgenstein, Marx és Engels munkái biztosiTot-
ták. A regény több utalást is tartalmaz ezekre a szerzőkre, és a történet
szerint maga Gérard is alaposan elmélyül a filozófiai tanulmányaiban
fiatal korában.
Konfliktusok:
1. Az elbeszélő belső konfliktusa, a felejtés és az emlékezés harca. A
főszereplő Gérard képtelen szavakban kifejezni azt a borzalmat, amit
átélt, közvetlenül szabadulása után. O maga is pontosan jól tudja,
hogy először felejtenie kell, és csak mikor újra eszébe jutott az élmény,
akkor lesz képes akár egy szót is szólni róla. Egyszerre akarja kitörölni
ez elméjéből az eseményeket és örökre ott tartani őket. 2. Az emberek
konfliktusa a világgal, amiben élnek. Gérard és több szereplő élete is
gyakorlatilag folyamatos harc egy megfoghatatlan hatalom ellen. A
deportáltak nem értik, miért kell a vagonokban, emberhez méltatlan
körülmények között meghalniuk, mikor mindössze kiálltak saját
elképzeléseik mellett. 3. Gérard konfliktusa az auxerre-i német
katonával. A mű egyik legfontosabb eseménye kettejük beszélgetése. A
két embert egy rács választja el egymástól és egy világrend, egyikük
szembeszáll vele, a másik kiszolgálja, és maga is részévé válik. A német
katona érzi, hogy amit tesz, nem jó, de nincs ereje ezzel tudatosan
szembenézni és tenni ellene.

^ Kérdés^ és problémakörök:
Korszak/keletkezés körülményei:
Az emigráns lét. Hogyan viszonyulhat az individuum saját hazájához,
ha az megpróbálja elpusztítani őt.?
Szinte gyerekként megélni az emberiség egyik legnagyobb szégyenét -
Az internacionalizmus kérdésköre.
ez adatott meg Jorge Semprunnek. A spanyol polgárháborút még
Hogyan választja a sorsát az ember, mit jelent a szabadság valódi
kisgyerekként csak szemlélő, de a második világháborúban már aktí­
értelme.? Se a német katona, se a börtönben raboskodó elbeszélő nem
van cselekvő író életében kitörülhetetlen emlékek maradtak. A leg­
.szabad. Közös ellenségük a rendszer, mely ilyen szituációba hozta
meghatározóbb élmény mégis a buchenwaldi koncentrációs táborban
őket.? Kettejük közül mégis a rab a szabadabb, mert ő megpróbált az
eltöltött több mint egy év volt a művész számára. Tizenhat év
embertelen világ ellen küzdeni, és ezzel maga alakította sorsát. Ezzel
távlatából, mikor a világ megpróbál felejteni - de bizonyos emberek
párhuzamos Hans, a német zsidó története, aki Franciaországban, SS-
számára a felejtés lehetetlen - megírja első életrajzi jellegű regényét.
katonákkal harcolva veszette életét, csak azért, hogy elkerülje a 'zsidó
Egyszerre nyújt bepillantást az olvasónak a munkatáborok éleiébe, az
halált'.
odáig elvezető fizikai és morális útra, valamit a felszabadulás édeske­
serű világába.

Motívumok:
Ábrazolásm6(l/ell)eszáésteclmi^
Maga az utazás egyike a legősibb motívumoknak. Az elbeszélő egész
életét láttatja az olvasóval a néhány napos utazás alatt. Ezzel az utazás
A regény E/1. személyű elbeszélésének jelen ideje a rémálomszerű, motívuma magába öleli az élet egészét.
időtlen utazás a vagonban. Ebben a kimerevített időben, akár egy szét­ Az értetlenség motívuma végigkíséri az egész regényt. Az idős férfi a
tört színes üveg cserepei, összekeveredve megjelennek, majd eltűnnek vagonban „Hát érti ez.?” kérdéssel az ajkain hal meg, a táborban a
a főszereplő Gérard életének meghatározó pillanatai. A látszólag
belga szenátorok tökéletesen értetlenül állnak a borzalmakkal szem­
összefüggés nélkül egymásra vetített idősíkokat bonyolult asszociációs
ben. Az ember nem érti tulajdon világát.
láncok tartják egybe és rántják vissza újra és újra a vagonbeli utazás
valóságához. Az elbeszélés legvégén, a táborba való megérkezéskor és
a semuri fiú halálával az elbeszélés átvált E/3. személyűvé. Ezzel
egyszer jelképezi az író felülemelkedését, külső szemlélővé válását a
témával kapcsolatban, ugyanakkor a fizikai fájdalom egy olyan szint­
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:

jét, ahol az ember már kívülről látja magát. A háborúnak^ vége, Az ájulás, R am on M ercader tnásodil^ halála, Zagyvaság

ISemprun számára a háború nem ért véget 1945-ben, hiszen hazája még mindig egy diktátor uralma alatt sínylődött. Az aktívan politÍMlóh
művész többször járt hazájában titokban, hogy a felszín alatt szervezkedő csoportokkal tartsa a kapcsolatot. Később eltávolodott korábbi
baloldali nézeteitől és társaitőL 1989-ben a spanyol állam kulturálisminisztere lett a magát következetesen mindig spanyolnak valló író.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 177
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
William Shakespeare
ÉVSZAM: 1604
MÚPAJ: tragédia
SZERKEZETE: ő felvonás
EREDETI NYELV: angol
FORDÍTOTTA: Arany János
FOGALMAK: bosszúdráma, egérfogó-jelenet, humanizmus,
reneszánsz
FŐBB SZEREPLŐK: Claudius, F ortinbras, Gertrud,
Guildenstern, Hamlet, H oratio, Laertes, Opbelia, Poloniüs,
Rosencrantz
I. FELVONÁS:
Helsingőrben a dán királyi vár őrt álló katonái két éjszaka óta látják
éjfélkor megjelenni a nemrég elhunyt király, az idősebb Hamlet
páncélba öltözött szellemét.
Hamlet lelke háborog: anyja gyanús sietséggel ment lérjhez sógorához.
Horatio, a királyfi barátja és egyetemi diáktársa beszél Hamletnek az éji
jelenésről, s ő megígéri, hogy éjfél előtt maga is a várfalon lesz.
Laertes visszatérni készül Párizsba, ahonnan a koronázásra tért haza.
Búcsúzóul húgát, Opheliát inti, hogy ne fogadja Hamlet udvarlását.
Utóbb Poloniüs íőkamarás hasonlóan inti óvatosságra lányát, és
megtiltja neki, hogy érintkezzen Hamlettel.
A jelenés Hamlet előtt végre megnyilatkozik. Halálát kígyómarásnak
tulajdonítják, valójában fivére, Claudius ölte meg, míg kertjében aludt,
gyilkos mérget öntött a fülébe. Bosszúra szólítja fel fiát, de lelkére köti,
hogy anyját kímélje. Hamlet megfogadja a bosszút.
II. FELVONÁS
Poloniusnak elpanaszolja Ophelia, hogy miután az apai parancs szerint
visszaadta Hamletnek leveleit, és közeledését elutasította, a királyfin
csendes téboly tört ki, és többször ráijesztett zavaros viselkedésével.
Claudius és a királyné maguk elé kéretik Rosenkrantzot és
Guildensternt, akik Hamletnek g)'ermekkori pajtásai voltak, és meg­
bízzák őket, hogy fürkésszék ki, mi okozza a királyfinak egy idő óta
tapasztalható zavarodott viselkedését.
Rosencrantz és Guildenstern tiszteletüket teszik a királyfinál. Hamlet
megsejti látogatásuk valódi célját, s rájuk olvassa, hogy megbízásból
kémkednek utána. A palotába érkeznek a városi színjátszó társulat tag­
jai. A vezető színésszel népszerű tirádákat szavakat a királyfi. A
szenvedélytől, amelyet az elképzelt érzelmek váltanak ki a komédiás­
ból, szégyenérzete támad: lám, neki valódi okai lennének a szenvedé­
lyes fellépésre, mégis habozik. Ám van erre mentsége: a szellem hamis,
ártó lény is lehet, aki a kárhozatba akarja taszítani. De most a
színészekkel bemutat az udvarban egy színdarabot, Gonzago
megöletését, amelynek cselekménye feltűnően hasonlít ahhoz, ahogy a
szellem szavai szerint a gyilkosság történt. Ha Claudius igazán bűnös,
feltétlenül elárulja magát, s akkor már nincs ok a bosszút halogatni.
178 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
III. FELVONÁS
Poloniüs és Claudius elrejtőznek, s mintegy csaléteknek elöl hagyják
Opheliát, hogy lássák, Hamlet hogy viselkedik vele. Jön Hamlet, híres
monológja („Lenni vagy nem lenni....”) arról szól, hogy a halál utáni
ismeretlen léttől való félelem tartja vissza a legtöbb embert az öngyil­
kosságtól, ami másképp minden löldi nyűg és szenvedés megoldása lenne.
Ophelia láttán a királyfi megtagadja, hogy valaha is szerette a lányt, és
szinte durva szavakkal kolostorba küldi az egyre kétségbeesettebb lányt. A
király a kihallgatott jelenetből azt szűri le, hogy nem a szerelmi csalódás
áll az őrültség hátterében; úgy dönt, hogy Angliába küldi Hamletet, mert
további jelenléte Dániában rá nézve veszélyt jelenthet.
A színészek előadják a Gonzago m egöleíése című színművet. A jelenet
nyomán, amelyben a színpadi király fülébe álmában mérget önt fivére,
Claudius felugrik, és dühtől fuldokolva, a királynét magával rántva kiro­
han az előadásról. Most már Hamletnek nincs több kétsége, és elszántan
készül a tettre.
Poloniüs bejelenti, hogy Hamlet az anyjához indult, s hogy ő majd
elbújik a királyné szobájában a kárpit mögé, kihallgatja beszél­
getésüket, s jelentést tesz róla. A király egyedül marad, és rátör a mar-
dosó önvád, térdre omlik, és az ima szavait keresi. így lepi meg
Hamlet, és már emelné is kardját, amikor rádöbben, hogyha a bűnbá­
nat pillanataiban ölné meg, a mennybe juttatná a lelkét.
A királyné szemrehányó szavakkal fogadja a fiát, de Hamlet még
keserűbb vádakkal illeti őt; a heves szóváltástól a hallgatózó Poloniüs
megrémül, és segítségért kiált. Hamlet ledőli a kárpiton át, abban a
hitben, hogy a király rejtőzött oda.
IV FELVONÁS
Hamlet a bolondot játssza, miközben Claudius közli vele, hogy Poloniüs
meggyilkolásáért száműzetés jár, Angliába kell mennie két kísérőjével.
Ophelia elméje elborult a kettős csapásra, apja halála és Hamlet elu­
tasító magatartása miatt. Útközben egy tengeri csetepaté folytán
Hamlet nem jut el Angliába, hanem visszaérkezik Dániába. A király
Laertes elé tárja tervét: Hamletet felbiztalják Laertes ellen, majd
Laertes szabályellenesen, éles fegyverrel fog vívni, s így bosszút állhat
apjáért. Ráadásul Laertes kardja hegyét gyilkos méreggel is bekeni, a
király pedig még eg)' mérgezett serleget is készenlétbe fog helyezni. A
királyné hozza a szomorú hírt, hogy Ophelia a patakba lúlt.
V FELVONÁS
Két sírásó készíti elő Ophelia sírját. A visszatért Hamlet tanúja lesz,
hogy éppen apja hajdani udvari bolondjának, az elmés Ybricknak a
koponyáját hajítják ki a gödörből.
Ophelia temetési menete érkezik. Egy udvaronc meghozza Laertes
kihívását; Hamlet a kívánt íeltételek szerint elfogadja. Laertes az első
sikeres találatnál megsebzi ellenfelét. Közben a királyné megszomjaz­
va a mérgezett kehelyből iszik. A küzdelem hevében Laertes leejti
kardját, s Hamlet kicseréli a magáéval, s most már ő sebzi meg ellen­
felét. Laertesen vesz előbb erőt a méreg, közben a királyné is lerogy.
Hamlet végre egyetlen hatalmas döféssel megöli Claudiust. Utolsó
szavaival Fortinbrasl jelöli meg utódjául.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A műben nemcsak a lőszereplői hívják Hamlelnek, hanem az ő édes­
apját is, akii Claudius lesz el láb alól, hogy a trónra kerülhessen. így
lehál a cím már nemcsak magái Hamletel, hanem az egész királyi
családot jelképezi, s az olvasó röglön tudja, hogy „valami bűzlik
Dániában” a királyi család körül.
ElőzméQyek/Iiatástörtáiet:
A tragédia közvetlen előzményének lekinlhelők Shakespeare korábbi
drámái, valamint Ben Jonson, Chrisiopher Marlowe és Thomas Kyd,
a másik három nagy reneszánsz angol szerző munkássága.
Rajluk kívül Shakespeare természetesen merített az ókori görög
tragédiákból és római szónoklatokból is (főleg Senecáiól). Seneca
szónoklataiból vette át a nagymonológol Shakespeare, melyben a fő­
szereplő általában az élet értelmét vagy problémái mibenlétét és
megoldását próbálja összefoglalni. Ilyet - természetesen - találhatunk
a H amleth^n is („Lenni vagy nem le n n i...”).
A H am lel a világ szinte minden művére hatott. Leginkább természete­
sen a drámákra (főleg a bosszúdrámákra), de nyomai, motívumai
megtalálhatók a krimikben, a regényekben és a költészetben is.
Korszak/keletkezés körülményéi:
A tragédia a reneszánsz, az angol dráma virágkorában keletkezett.
Shakespeare ekkor állt írói munkássága csúcsán: anyagi jólétet
élvezett, a királynőnek, illetve később a királynak adott elő színtársula­
ta, saját színházai tarlóit fenn (Globe színház).
A reneszánsz korában a tudási szentként tisztelték. Az egyetemről
hazatért, művelt Hamlelnek azért nehéz a bosszú, mert folyamatosan
mérlegeli a tettek erkölcsi következményeit.
A szerző nem szól bele a cselekmény folyásába. A szereplők hangneme
melankolikus, sötét, mégis sokszor ironikus, s olykor vaddá, féktelenné válik.
Hamlet képviseli a műben a sötétséget. Hangjából minden szavánál
egyfajta bánat érződik ki, melytől a mű végéig sem szabadul. Ironikus
megjegyzéseket is lesz néha, de ezek igen ritkák. A bosszú hangulata
érződik inkább egész lényén, a sötétség jelenik meg hangjában, melyet
egészében Claudiusra irányú.
Konfliktusok:
1. Hamlet-Laertes: Laeries Polonius lia, akit Hamlet szúr le, Laerles tehát
joggal állhat ugyanolyan bosszút Hamletén, mint amilyet Hamlet állhat
Claudiuson az apjáért. A két bosszú közötti különbség az, hogy Laerles
tisztátalan, tisztességtelen eszközökkel tervezi ezt el: méregbe mártja a
tőrét, hogy Hamlet már az első szúrástól vagy vágástól összeessen.
2. Hamlei-Claudius: Claudius ölte meg Hamlet apját, így jutott a trónra,
Hamlet ezért bosszúi akar állni rajta. A mű során ez a legerőteljesebb kon­
fliktus. A bosszú moüvuma még a középkori irodalomból maradi Shakes­
peare korára, de Shakespeare ebben a műben ezt erősen megváltoztatta:
Hamlet nem nemes bosszúi áll, nem hívja ki párbajra Claudiust szemtől
Időről időre felvetődik a kérdés, hogy vajon Shakespeare maga írta~e a drámáit. Egyes műveit írótársai, többek között Ben Jonsonnak,
Christopher Marlowe-nak és John Fletchernek vagy közreműködésüknek tulajdonítják.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA. TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
szemben, hanem előbb meg akar bizonyosodni a király bűnösségéről.
3. Hamlet belső konfliktusa: Ham let bosszút esküdött, de nehezen
szánja rá magát a gyilkosságra. Még erősebb lesz benne a kétely,
amikor az egérfogó-jelent után meglátja Claudiust imádkozni:
Istennek könyörög, hogy bocsásson meg neki a gyilkosságért.
Hamlet végül, megöli Claudiust, de ehhez az ő halálához vezető
terv is kellett.
4. Claudius belső konfliktusa: az egérfogó-jelenet után döbben csak rá
Claudius, mit is tett valójában. Megöli egy embert, egy királyt csak
azért, hogy hatalmat és címet szerezzen. El is rohan rögtön, s Isten
bocsánatát kéri. Aztán később rájön, már nem számít, bármit is lesz,
mert aki egyszer elvesztette a becsületét, az vissza nem szerezheti soha
már. Folytatja tehát üzelmeit, Laertesszel megtervezi, hogyan öljék
meg Hamletet. A mű végén Hamlet leszúrja őt is, s Claudius csalódott,
értékéi és becsületét vesztett emberként hal meg.
5. Hamlei-Ophelia: nincs köztük testet öltő konfliktus, de amikor
Hamlet, Ophelia szerelme őrültnek kezdi lellelni magát, Ophelia is az
őrület felé kezd rohanni. A nő nem bírja elviselni, hogy kedvese
megőrült, hogy örökre elvesztette egyetlen szerelmét, s lassan ő sem
képes már figyelni az őt körülvevő világra. Ophelia a műben aztán tel­
jesen elveszti az eszél, megőrül, majd végül meghal, ezzel talán nagy­
obb sebet ejtve Hamlet lelkén, mint apja halála Claudius keze állal.
és problémakörök:
A mű leglőbb kérdése, hogy van-e értelme a bosszúnak, ha utána nem
áll helyre a „kizökkeni idő”. A másik fontos kérdés, hogy milyen bosszút
álljunk: kövessük-e a régi, középkori nemes bosszú elvét, vagy előbb
bizonyosodjunk inkább meg igazunk felől. Hamlet az utóbbit választja,
bár később kiderül, hogy előzőleg is igaza volt.
Motívumok:
A halál rejtélye rengeteg műben megjelenik a H amlet után. Itt \brick
koponyája szimbolizálja a halál testi, a szellem pedig a halál lelki meg­
nyilvánulását. A hallgatózás szintén kedvelt motívum lett a reneszánsz
után. Legjobban talán Dosztojevszkij Bűn és bűnhődéséhen figyelhető
meg ez a motívum. A Hamlethesx Polonius hallgatózásának lesz rossz
vége: Poloniusi ledőli Hamlet. Egérfogó-jelenet: a csapdába csalás, a
bűntudalébreszlés klasszikus módja, mely a mű óta számtalan helyen
feltűnik. A királynak, Claudiusnak egy Bécsben történt gyilkosságról
szóló darabol adnak elő. Az egérfogó-jelenetnél a király megérti
Hamlet célzását: Claudius ölte meg Hamlet apját, hog)' király lehessen.
Claudius ekkor fellüggeszii a színdarabot, majd elrohan. Hamlet utána
megy, s meg is találja. Meg akarja ölni, mert ekkor már biztos a dol­
gában, de meglátja, amint a király imádkozik. Isten bocsánatáért
esedezik, amiért megölte Hamlet apját. Hamlet képtelen megölni őt, s
újabb kétely merül fel benne: mit legyen, ha Claudius ugyan eltette láb
alól az apját, mégis, most bűnbánaloi mulat.?
A szerző további ajánlott művei:
R óm eó és Júlia; III. R ichárd; O thello; Vízl^ereszt, vagy am it al{artol{:
Szenlivánéji álom ; IV. Henriig; A vihar; T éli rege
179
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
William Shakespeare
h ÉVSZAM; 1590-es évek, kiadva 1597-ben
MŰFAJ: tragédia
SZERKEZETE: 5 felvonás
EREDETI NYELV: angol
FORDÍTOHA: Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty
Mihály, Szász Károly, Kosztolányi Dezső, Varró Dániel
FOGALMAK: humanizmus, reneszánsz
FŐBB SZEREPLŐK: Capukt, Júlia, Lónnc barát, M ercutio,
Montague, Paris, Rómeó, T jbalt
Cselekmáiy
I. FELVONÁS
A Moniague- és Capulei-ház szolgái összeverekednek Verona uicáján;
Benvolio közbeveli magát, de előkerül Tybak is, aki kötekedő modorban
hívja ki őt párbajra. Rövidesen a két ellenségeskedő család leje is a
helyszínen terem, a szóváltás és harci lárma egyre hevesebb. Mindennek
a herceg vet véget, aki ismételten megrója az összeíérhetetleneket, és vér­
padot helyez kilátásba annak, aki még egyszer összetűzést provokál.
Rómeó elpanaszolja unokaöccsének, Benvoliónak, hogy elsorvad
reménytelen szerelmében, mert imádottja, Róza ügyet sem vet rá.
Benvolio vigasztalja, s mivel közben hírét veszik, hogy a Capulet-
házban este nagy táncmulatság lesz, azt tanácsolja barátjának: men­
jenek el, s ott annyi szép lányt lóg találni, hogy többé rá se akar majd
nézni kegyetlen kedvesére.
A dajka szószátyár közléseiből megtudjuk, hogy imádott kis úrnője,
Júlia tizennégy esztendős. Anyja közli a lánnyal, hogy a nemes Paris
gról'megkérte a kezét, s ajánlja, az esti bálon Júlia vegye szemügyre jól
a kérőt, tetszik-e neki, tudná-e szeretni.
Rómeó és Benvolio, valamint barátjuk, a sziporkázó szellemű tré­
famester, Mercutio álarcosán belépnek Capuleték palotájába. Tybalt
hamar felismeri Rómeót a hangjáról, és fenyegetőzik, hogy rögtön
vérét veszi, de a ház ura, Capulet a legszigorúbban megtiltja neki,
hogy megzavarja az ünnepséget. Rómeó szeme megakad Júlián; csak
néhány lelkesült mondatot váltanak, de mindkettőjüket a villámcsapás
hirtelenségével keríti hatalmába a szerelem. Megtudják, hogy család­
juk ősi ellenségének gyermekébe szerettek bele.
II. FELVONÁS
Benvolio és Mercutio a bálból hazatérőben hiába keresik Rómeót, aki
már a magas falon át beugrott Capuleték kertjébe. Rómeó a kertben
lopakodva megpillantja Júliát, aki megjelenik a ház erkélyén, és az
éjnek suttogja el vallomását, hogy Rómeót szereti. Az if)ú felfedi
magát, és ő is lángoló szavakkal vall szerelméről. Végül Júliát szólítja
dajkája, válniuk kell. Júlia megígéri, hogy ha az iíjú szándéka komoly,
reggel elküld hozzá valakit, s azzal üzenje meg, hol és hogyan háza­
sodhatnak össze a leghamarabb.
Rómeó korán reggel felkeresi Lőrinc barátot, a derék öreg ferences
180 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
JÚLIA
papot, aki g)'óntatóatyja. Lőrinc rááll, hogy a két fiatalt titokban
összeadja, mert reménykedik benne, hogy ez a frigy végre békét teremt
majd a viszálykodó család között.
Rómeó a dajkával megüzeni Júliának, hogy jöjjön délután gyónni
Lőrinc baráthoz, s ott meglesz az esküvő is.
Lőrinc barát cellájában lejátszódik az igen szűk körű esküvő, még
tanúk sincsenek jelen.
III. FELVONÁS
Benvolio és Mercutio cseveg Verona főterén; jön Rómeó, majd más
irányból Tybalt, és gyalázkodással provokálja Rómeót, akin előző este
nem tölthette ki mérgét. Ő szelíden felel, talányosán célozgat rá, hogy
számára drága a Capulet név. Mercutio nem képes ezt a puhány
beszédet hallgatni, párbajra hívja ki a kötekedőt.
Rómeó kétségbeesetten csitítaná őket, s közbe is veti magát. Tybalt egy
orv döféssel halálosan megsebzi Mercutiót. Rómeó pedig kihívja, és
rövid összecsapásban leteríti Tybaltot. Elősereglik a polgárság, a két
család feje, s megjelenik a herceg; ő Mercutióban a rokonát vesztette el,
Tybalt életéért pedig a Capulet család kér elégtételt. A herceg ítélete:
száműzi a városból Rómeót.
Júlia türelmetlenül várja az estét, s ekkor hallja meg a dajkától, hogy
Rómeó megölte Tybaltot.
Lőrinc barát igyekszik lelket verni Rómeóba. Megígéri, hogy ha a
közeli Mantovában telepszik meg, legénye útján hírt tud adni neki
mindenről, ő pedig majd igyekszik a keg)'elmet kieszközölni a herceg­
nél. Biztatja, hogy egy kurta nászéjre még van lehetőség, de a hajnali
őrségváltás előtt el kell tűnnie a városból.
Paris gróf megismétli a lánykérést. A gyászra való tekintettel Capulet
szűk körű esküvőt helyez kilátásba, melyet harmadnapra tűz ki.
Itt a hajnal, a szerelmeseknek ez az elválást jelenti. Jön Capuletné, és
Júlia elképedve hallja a közeli esküvő tervét.
IV FELVONÁS
Júlia öngyilkosságot tervez, Lőrinc barát viszont egy reménnyel
kecsegtető megoldást javasol. Titkos főzetet nyújt át, amelyet Júliának
az esküvő előtti éjszaka kell meginnia. Ez negyvenkét órára a halálhoz
hasonló állapotot okoz, s nyilván, a helyi szokás szerint, még aznap
elhelyezik őt nyitott koporsóban. Lőrinc majd egy rendtársát elküldi
Mantovába az üzenettel, Rómeó titkon visszajön, s mire Júlia
magához tér, elviszi őt száműzetése helyére. Júlia élettelen testét
meglátva összeverődik a ház, mindenki siratja a megboldogultat.
V FELVONÁS
Rómeó legénye, Baltazar lóhalálában siet Mantovába, s tudatja urával
Júlia halálának hírét. Rómeó úgy dönt, hogy kedvesének kriptájában,
az ő teste mellett vesz búcsút az élettől, egy patikustól gyorsan ölő mér­
get vesz, s visszaindul szülővárosába. János barát, akit Lőrinc
Rómeóhoz küldött a fontos üzenettel, dolgavégezetlen tér vissza: pes­
tisesnek nézték, és vesztegzár alá került. Paris sírrablónak nézi a krip­
tába érkező Rómeót, aki önvédelemből megöli őt. Ezután az if)ú Júlia
holtak vélt teste mellett kiüríti a méregfiolát, s szinte azonnal meg is
hal. Júlia meglátva szerelme holttestét, tőrét döfi a szívébe.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cim
A címben a kél lőszereplőre kapunk utalási. Nemcsak őket jelöli azonban a
cím, hanem egyszersmind a kél elleniéies pólust, a kél ellenséges családot is.
Elozmáiyek/liatástörtáiet:
A mű közvetlen előzményének a reneszánsz és a humanizmus
szellemisége lekinlhelő. Az emberi akarat és szerelem szabadsága
játssza a központi szerepei a tragédiában. A reneszánsz kora ez, a 15-
16. század, amikor az újjászületés, a megújulás, az ókori értékek
léleleveníiése játssza a 16 szerepel az ember, a lilozólus éleiében.
Előzményeként tartjuk még számon Xenophón műveit. Érdemes
megjegyezni, hogy Matleo Bandello írt egy művel R om eo és Giulietta
címmel, mely ugyancsak nagy hatással lehetett a tragédiára. A R óm eó
és Júlia a legtöbb romantikus íróra és költőre halott, de ma is alap­
műnek számít. A huszadik században többször feldolgozták, színre és
filmre vitték (Franco Zefiirelli).
Koiszak/keletkezés körülményei:
Az angol reneszánsz korszakában járunk. A szabad szerelem gondola­
ta, a szabad akarat eszméje egyre inkább elterjed, ezt a szellemiséget
pedig magában foglalja ez a tragédia.
William Shakespeare (1564-1616) ezeket az értékeket drámáiban, azaz
tragédiáiban és vígjátékaiban is közvetíti. Shakespeare tehát nemcsak az
eszmeiségei, hanem annak visszásságait is bemutatja műveiben, így
tanítva közönségéi az arany középút, az „arany középszer” fellelésére.
A R óm eó és Júlia megírásakor azonban még Shakespeare is majdnem
kezdő írónak számított. Még nem volt meg az anyagi háttere, a Globe
színház még nem volt társulatáé, így olyan művet kellett szereznie,
amelyet a közönség imád, s így ő maga is pénzhez, jóléthez juthatott.
A közönség pedig imádta a műveit. Legfőbb elvárásuk a szerelem
jelenléte és az erőszak megjelenése volt. A R óm eó és Júliáb^in mindket­
tőre találunk példái. Temérdek vér folyik el a darab során, s ez mind a
nagyközönség igényeinek kielégítésére szolgál.
A tragédiában a kél ellenséges család, a Capuleiek és a Monlague-k szem­
szögéből láthatjuk az eseményeket. Hangvételük általában ellenséges, de
Mercuiio beszédében, sűlusában megjelenik az irónia, a gúny is. Mercutio
gúnyos megjegyzései végül párbajhoz vezetnek, melyben Tybalt legyőzi
őt. Mercutio halálával indul meg a vérontás, ezért ő mellékszereplőből
kulcsszereplővé lép elő. A vérontás pedig nemcsak Rómeó és Júlia, de a kél
család, a Capuleiek és a Moniague-k bukását is előidézi: a családok fiata­
labbik fele teljesen kihal, nincs, aki továbbvigye a nevet, a címet, a vagyont.
^ Konfliktusok:
1. Capulet-Montague: a két gazdag veronai család évek óta viszályban áll
egymással. Már maguk sem tudják, min vesztek össze annak idején, de őrzik
A szerző tov^bi ajánlott művei:
örökségüket, a harcot. Végül a torzsalkodás súlyos következményekkel jár: H am let; III. RicJiárd; O thello; Vízkereszt, va gy am it akartok;
mindkét család elveszti legkedvesebb tagjait, gyermekeit. Szentivánéji álom ; IV Henrik; ^ vihar; T éli rege
Sokak szerint Shakespeare színha'za, a Globe örömlányok tanyája volt. Itt gyülekeztek az örömlányok, s miként Shakespeare tette ezt más
eszközökkel, ők is kiel^ítették a nagyközönség igényeit.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
2. Tybalt-Mercutio: Mercutiót Tybalt párbajra hívja, s legyőzi. Ezzel a
momentummal indul meg a kél család közötti fizikai harc, a vérontás.
Mercuiio halála a halár átlépését, a törvények áthágását jelenti. A két
család ez után nem köthet békét egészen addig, amíg egy még nagyobb
tragédia (Rómeó és Júlia halála) be nem következik.
3. Rómeó-Tybali: Rómeó Tyballon bosszulja meg barátja, Mercutio
halálát. Nem csak ez a konllikius áll azonban fenn kettejük között:
mindketten családjuk következő generációját képviselik, azt, aki majd
örökli a vagyont, a címet, a nevel, s a jövőben vezetni fogja a családot.
Rómeó a béke, míg Tybalt inkább a háború híve, s mindent meg is lesz,
hogy végre harcra kerüljön a sor.
4. Rómeó-Paris: Rómeó és Paris mindketten Júlia kezét akarják
(Rómeó meg is kapja). A mű végén, mikor Paris Júlia sírjánál búsong,
Rómeó megjelenik, s a sokéves egymás iránti gyűlölet párbajban ölt
képet, melyei Rómeó nyer meg.
5. Júlia-Paris: Júlia nem akar hozzámenni Parishoz. Paris azonban
beleszeretett, s nem hagy nyugtot neki. Júlia apja is neki ígérte lánya
kezét, s ő csak jogos jussál kívánja elvenni. A férfit végül Rómeó szúr­
ja le Júlia sírjánál.
6. Júlia-C apulei: az apa-lánya konllikius, a generációs ellentét jelenik
meg keltejük kapcsolatában. Júliát az apai önkény nem hagyja
szabadon dönteni sorsa felől, Júlia pedig lázad ez ellen.
7. A veronai herceg - a kél család: A veronai herceg békés várost szeretne
teremteni, ezért betilt mindennemű párbajt. A két család ezt a tilalmat
sorozatosan megszegi, így aztán a herceg száműzi Rómeói a városból.
Kérdés^ és problémakörök:
A mű fő kérdése a saját magunk sorsáról való döntés. Dönihet-e az ember
a szülei beleegyezése nélkül.? Lázadhai-e az ő elhatározásuk ellen.? A
műből kiderül, hogy a fiatalok lázadása nem jár sikerrel, mert a társadalmi
rendszer még nem érett meg rá, a konvenciók még nem hullottak a porba.
Egy másik fontos kérdés a bosszúra vonatkozik. Allhai-e bosszút az
ember barátja gyilkosán.? Ebben a tragédiában nem. A herceg megtil­
tott mindennemű párbajt, ezért a Tybalital való párbaj után száműzi
Rómeót Veronából.
Motívumok:
A szerelem szabadságának gondolata vetődik fel a műben. A szülői
önkény, hogy mindenben döntenek gyermekeik helyeit, már a múlté.
Ezt jelképezi Rómeó és Júlia szerelme, s a még túl erős régi társadalmi
rend miatt kell elbukniuk a dráma végén. Gyakran felhasznált
motívum az ellentétes látásmódok ábrázolása. A tragédiában a kél
család tekinti egymást ellenségnek, az ő szemszögükből látjuk, mi
történik. A középkorban gyökerezik a párbaj motívuma. Az, hogy ha a
barátomat vagy rokonomat megölik, ugyanolyan eszközökkel kell
megbosszulni az azt elkövetőn. A szokás még ma is él Szicíliában: vér­
bosszúnak, vendeiiának hívják.
m
181
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Stendhal
VÖRÖS ÉS FEKETE
ÉVSZAM; 1830
MUPAJ: karrierregény, lélektani regény
SZERKEZETE: I. rész 30 fejezet, II. réz 45 fejezet ;
EREDETI NTELV: francia
FORDÍTOTTA: Illés Endre
FOGALMAK: lélektani regény, karrier, regény
FŐBB SZEREPLŐK: Cháan abbé, de La Moh, de Rénal úr,
de Rénalné, Julién Soréi; Mathilde, Pirard abbé
Cselekmoiy
I. RÉSZ
De Rénal úr, Verriéres városka polgármesiere, az ács fiái, Julién Soreli
fogadja fel nevelőnek gyermekei mellé. De Rénal azl akarja, hogy min­
denki lássa: gyerekeit nevelő viszi sétálni. Továbbá iriggyé akarja ezzel
tenni Valenot, a szegényház igazgatóját.
Julién Soréi papnak készül. Paraszti származása és megaláztatásai
gőgössé és nagyravágyóvá tették. Forradalmár lélek, rajong
Napóleonért. Nem vallásos rajongás, hanem a magasba törés vágya
viszi a papi pályára. Kél út kínálkozik ugyanis a felemelkedéshez: a
katonai vagy a papi hivatás.
Soréi szellemi fölénye és egyénisége környezetében gyakran gyűlöletet
ébreszt. A g)'ermekek azonban rajonganak érte, de Rénalné pedig
szerelmes lesz a fiatal nevelőbe.
Egy este, amint Soréi hölgyek társaságában ül, beszélgetés közben
keze de Rénalné kezéhez ér. Az asszony ijedten visszahúzza a magáéi.
A magát megalázotlnak érző iljú nem bírja elviselni a megvetést, és
feladatul tűzi ki maga elé: el kell érnie, hogy az asszony ne húzza visz-
sza a kezét, ha ő megérinti. Másnap sikerül is végrehajtania tervét, és
a győzelem mámorától szinte alig tud aludni éjjel.
Másnap megtudja az asszonytól, hogy a személyzettel együtt a pol­
gármester is részt vesz a szalmazsákok újratömésében. Julién a szal­
mazsákjában rejtegeti Napóleon arcképét. Ez akkor, abban a
környezetben halálos bűnnek számítolt. Julién megkéri az asszonyt,
hogy mentse ki a titkait rejlő dobozt, de ne nézze meg. Elárulja, hogy
egy kép van benne, de nem mondja meg, kié. Rénalné végrehajtja a
feladatot, de féltékenység gyötri az ismeretlen kép miatt.
Julién elhatározza, hogy kíméletlenül megalázza de Rénall azzal,
hogy elcsábítja feleségét. Éjjel két órakor meglátogatja az asszonyt
szobájában, és mindent megkap ezen az éjszakán. Szinte elfelejti,
hogy szerepet játszik. Néhány nap múlva már tudja, hogy valóban
beleszeretett az asszonyba.
Élisa, a Julienbe szerelmes komorna előtt Julién és az asszony
szerelme nem maradhatott titokban, Valenod-nál jár, és bosszúvá­
gyában mindent elmond. Látogatása után a szerelmeseket leleplező
levelek áradnak de Rónaihoz. A íérj a felesége ártatlanságában
reménykedik. De Rénalné azonban ügyesen oldja meg a helyzetei:
182 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
maga készíttet egy névtelen levelet, amelyet felháborodottan nyújt át
férjének, és maga követeli a nevelő eltávolítását.
Chélan abbé, aki Elise gyónásából mindent megtud, a fiút a besanconi
szemináriumba küldi. A szemináriumban azonban tökéletesen lárstalan
marad. Csakhamar kitűnik szellemi lólénye, és legnagyobb bűne az önál­
ló gondolkodás lesz. Egyik nap azonban megpillantja a gyóntatószékben
de Rénalnéi. Az asszony elájul, Julient elkergetik a közeléből.
Pirard abbé, a szeminárium igazgatója nagyon megszereti Julient, és
pártfogásába veszi. De La Mole márki titkára lesz a segítségével.
Néhány nap múlva a világ legboldogabb embere tart Verriéres felé,
remélve, hogy viszontláthatja szerelmét. Éjszaka meg is látogatja az
asszonyt, de a férj dörömbölésére menekülnie kell.
II. RÉSZ
De La Mole márki és családja nagyon megszeretik a szolgálatukban
álló fiút. A fiatal lány, Mathilde azonban idővel egyre jobban tetszik
neki. A lány unatkozik a fiatal arisztokraták társaságában; rég múlt,
hősi századokba vágyik, amikor még voltak férfiak. Mathilde is bele­
szeret a fiúba, de Julién attól tart, hogy az iljú arisztokraták csak
ugratják, és végül megszégyenítik. Ismét kitűzendő leladalol lát a lány
meghódításában.
Mathilde éleiében először szerelmes, és levelet ír az apjának. A márki
őrjöng, Julién pedig arra is lelkészül, hogy az életére törnek.
De a márki más taktikát választ, elhatározza, hogy fellüitaija Julient,
hogy méltóvá teg)^ a lányához. Mathilde viszont az esküvői sürgeti,
mivel gyermekei vár.
Ekkor tör ki a vihar. De Rénalné levelet ír a márkinak arról, hogy
Julién, ha bejut valahová, elcsábítja azl a nőt, aki a legjobban segítheti.
A márki ezek után soha nem adná Julienhez a lányát. A fiú puskát
vásárol, és haragjában kétszer rálő de Rénalnéra a templomban.
Börtönbe kerül. Tudja, hogy halálra ítélik, felkészül rá. Amikor megtudja,
hogy de Rénalné él, egyetlen vágya, hogy lássa, Mathilde alig jut eszébe.
Hajnalban Mathilde lép a cellájába. A lány csodálattal adózik Julién
tettének, és még forróbban szereli.
Julién valójában kegyelmet kaphatna, hiszen áldozata él. De ő nem
akar élni többé abban a világban, amelyben a felemelkedés egyetlen
útja a hazugság és a képmuialás.
De Rénalné könnyezve kéri, hogy írja alá a lóllebbezésl. Ezekben az
utolsó órákban szerelmük régi szépségében ég. Julién megígérieii az
asszonnyal, hogy naponta meglátogatja őt; csak ezzel a fellélcllel haj­
landó aláírni a fellebbezést. Am a férj tudomást szerez az asszony láto­
gatásairól, és hazaviteii a nőt.
Mathilde féltékeny ugyan de Rénalnéra, mégis meg akarja menteni a
fiút. De Rénalné megszökik hazulról, és a királyhoz akar menni
keg)'elemérl.
Julient az utolsó reggelen bátorság tölti el. Mielőtt feje lehull,
gyerekkora szép emlékeire gondol. Mathilde a kivégzés után kitakarja
a halottat, majd levágott fejét egy kis márványasztalra helyezi, és
megcsókolja homlokát.
De Rénalné gyermekeit átölelve hal meg, három nappal Julién
kivégzése után.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Többléleképen érlelmezhelő. A feltörekvő ifjak számára a társadalmi
érvényesülés két útját: a katonaságot (vörös) és a papi pályát (fekete)
jelképezi. De jelölheti a vörös és fekete együtt a rulettjáték két színét
is, a kiszámíthatatlan sors jelképét, vagy a vér és a gyász színét, a
tragikus befejezésre utalva.
Elozmáiyek/liatástörtaiet:
Stendhal a regény megjelenésekor már 48 éves, ám főműve előtt
mindössze egyetlen visszhangtalanul maradt próbálkozása {Armancé)
jelzi regényírói szándékát. A Vörös és fd{cté\e\ nem arat elismerést,
csupán két kortársa értékeli nagyra a romantikus kordivattal szemben
szokatlanul tényszerű stendhali stílust: Balzac és Goethe. Végül az
irodalomtörténet beteljesíti Stendhal egykori jóslatát, és a nyolcvanas
évek naturalista értékrendje (Taine) korszakos jelentőségű újításként
értékeli lélekrajzainak mélységét. Igazán népszerűvé azonban csak a
II. világháború után válnak művei.
Korszak/keletkezés körüImeQyei:
A Ifancia realista regény kialakítói, Stendhal, Balzac, Flauber, Zola egy
történelmi korszak krónikásai voltak. Műveikben a Napóleon bukása
utáni korszak kiábrándultságát ábrázolták. A Bourbon-restauráció elleni
1830-as forradalom és az azt követő polgárkirályság a nagypolgárság
hatalomra jutását eredményezte. A társadalmat mozgató legszentebb
eszme a pénz (kapitalizmus) lett, ennek eszköze pedig az érvényesülés,
a siker. A törtetők ennek az új világnak a hősei. Ezek a regények róluk
szólnak, és a Ifancia társadalom keresztmetszetéről adnak képet. A Vörös
és felfele a romantika és realizmus sajátos ötvözete.
Egy újságcikk szolgáltatta az ötletet a regény megírásához. A vidéki
patkókovács tehetséges fia nevelő lett egy módosabb polgárcsaládnál,
szeretőjévé tette tanítványai anyját, s mikor elbocsátották, a nagymise
alatt az asszonyra lőtt. Az ügy nagy feltűnést keltett, a fiatalembert,
akiben a romantikus közvélemény a szenvedély áldozatát látta, vérpadra
küldték emberölési kísérlet és szentségtörés vádjával. Sorsában Stendhal
kiindulópontot talált arra, hogy olyan regényt írjon, amely bemutatja a
korabeli francia társadalom kisszerűségét és távlattalanságát.
Cselekménye a karrierregények jellegzetes mintáját valósítja meg.
Stendhal nevéhez fűződik a modern értelemben vett lélekábrázoló
regény megteremtése. Ennek feltétele, hogy a személyiséget
dinamikus, alakítható, változtatható lénynek tekintsék. Az ehhez
szükséges írói módszer, hogy a hős képes legyen az önelemzésre; azaz
tettei előtt mérlegelje lépései lehetséges következményeit, illetve a tett
megtétele után analizálja annak helyes vagy helytelen voltát. Ennek
IStendhal szívesen mondogatta, hogy írás előtt Napóleon törvénykönyvét olvasgatja annak világos, tömör, tárgyilagos nyelve miatt. \
^Bosszant, ha a ló helyett paripát írnak, mert k é p m u tatásjeg yezte fel naplójában. Magát romantikusnak mondta, de nem szerette a
romantikusokat; a tárgyilagos megfigyelés és tárgyilagos megfogalmazás megszállottja volt, de nem tekintették reahstának —- valójában megtalálta a
tökéletes összhangot a romantikus szenvedély és a reahsta tárgyilagosság között.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
lehetséges ábrázolási módszere az egyenes vagy függő beszédben
előadott belső monológ.
Konfliktusok:
A feltörekvő hősnek ismételten bizonyítania kell, hogy ér annyit, sőt töb­
bet ér, mint a társadalmi ranglétrán lölötte állók. Nemcsak a pró­
batételeket kell sikerrel kiállnia, de elég erősnek kell lennie ahhoz is, hogy
valamennyi csábításnak ellenálljon, amely a tervezett életpályáról
letérítené. Julién elfogadja ugyan, hogy ha érvényesülni akar, szerepeket
kell játszania, de nem képes igazán azonosulni szerepeivel. Nem tud, és
nem akar megfeledkezni arról, hogy alacsony sorból indult; félelme, hogy
szegénységéért lenézik, bizalmatlanná teszi a gazdagok és előkelők iránt.
Szükségszerű, hogy elbukjon a társadalmi érvényesülésben, mert nem
adja fel elveit, belátja, hogy felvett szerepeinél fontosabb az önbecsülése.
Az érvényesülni vágyó hős számára a polgári hétköznapok világa a
harctér: de Rénalné elcsábítását vagy de Rénal úr meghátrálását Julién
úgy éli meg, mint dicsőséges ütközeteket.
^ Kérdés^ és proUánakörök:
A Vörös és felfele annak a lelkes, fiatal nemzedéknek a regénye, amely
Napóleon győzedelmes hadijelentéseit olvasva, a korlátlan lehetőségek
távlatait látta maga előtt, és amely megdöbbentő csalódással eszmélt rá,
hogy a császár bukásával, a restaurációval, a régi világ visszatérésével min­
den kapu bezáródou előtte. A mű mondanivalója, hogy ha nem akarunk
áldozatok lenni, akkor egy képmutató és kegyetlen társadalommal szem­
ben jogunk van ugyanazokkal a fegyverekkel élni: színleléssel és
keménységgel. Stendhal azonban a becsület megvédését is mindenekelőtt
való feladatnak tekintette. Julién a világirodalom egyik legsötétebb figu­
ráját, Tartulfe-öt vallja eszményének. De nála a tettetés önmagára erősza­
kolt, védelemnek hitt álarc, amellyel magasztos eszméit, őszinte érzelmeit
próbálja leplezni. Finom iróniával jelzi a regény, hogy miképp buknak
meg Julién naiv Tartuífe-kísérletei, hogyan vall csődöt, ha napóleoni
csaták stratégiáját próbálja az udvarlásban hasznosítani, s mint hoznak
meglepő módon szerencsét őszinte gesztusai. A regény mesterien mutat­
ja be a természetes és mesterkélt érzelmek egymásba fonódását.
Motívumok:
A szöveg egészét átható szimbolikus motívumok közül kiemelkedik a
társadalmi felkapaszkodást plasztikusan megjelenítő létra és a címben
is előre vetített színek: a vörös és a fekete. Julién Soréi alakja a
regényirodalom legemlékezetesebb hősei közé emelkedett: tragikus
jelkéjieként a feltörekvő és elbukó szegény fiatalembereknek.
m A szerző tov^bi ajánlott művei:
A párm ai kolostor, Vörös és fe h é r
183
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Sütő András

ANYÁM KÖNNYŰ ÁLMOT ÍGÉR

Miután minden szabadidejét és energiáját ennek szentelte, négyévi
munka után - mire a szőlő teremni kezdett - jött a rendelet, hogy a
ÉVSZÁM; 1969, Románia, 1970, Magyarország döntés hibás volt, és a szőlőket vissza kell adniuk.
M ŰFAJ: esszéregény/dokumentumregény/szociográfiai
jegyzetek/Süto: naplójegyzetek - Izgalmas epizód, mikor egy báró állít be a Sülő családhoz, hogy
SZERXEZETE: 31 rész + epilógus megkeressen egy régen náluk megőrzésre otthagyott festményt. A
EREDETI NYELV: magyar padláson ezt meg is találja, sőt, a szerző édesanyja reggelire tojással
FORDÍTOTTA: - vendégeli meg, amit Sülő András öccse rossz néven vesz. A padláson
FOGALMAK; esszé(regény), dokumentumirodalom, napló, megtalált kép is jól mintázza a család és a hozzájuk hasonlatos
szociográfia közösség tisztességéi, és megbízhatóságát példázza: a kommunizmus
FÓBB SZEREPLŐK: it]. Sütő András, id. Sütő András üldöztetései alatt is megőrizték az ő gondjukra bízott értéktárgyat.
(a szerző apja), Sütő Andrásné (a szerző anyja)
- Vagy a régi történet a fiatal tanítónőről, aki az egész falut meg­
babonázta, majd küldetése szerint lovábbálll.

Cselekmáiy
A mű cselekménye a jelen és a múlt síkján lul. Alaphelyzeie, hogy az
író hazalálogat szülőfalujába, Pusziakamrásra, ahol egy-egy apró kis
lörlénés vagy szomszéd, rokon felbukkanása előhívja a régi emlékeket.
A mű aktív cselekménye, tehát, mely valóban a történetmondáskor zaj­
lik, elenyésző. Nem beszélhetünk cselekménybonyolításról, hiszen az
író - anyja bevezetőben említett kérésének eleget téve - nem nyúl a
cselekmény fonalához, csak a tényeket írja le. A valódi szerző tehát
nem más, mint maga az élet - egyfelől ez a könyv óriási sikerének
kulcsa. Amit Sütő András ehhez hozzáad, a líraian szép, elbeszélő,
képszerű hangvétel.
Hadd legyen szabad a rengetegből csak néhány példaadó eseményt
megemlítetünk - melyek nem előreviszik a cselekmény fonalát,
hanem általános képet adnak a kor és hely élethelyzetéről és a mű
szereplőiről.
- Régi, a második világháború végi kaland, ahogy a szerző Gergely
nevű nagybátyjával tart hazafelé, és az őket megállító katona a nála
talált beretvával kis híján elvágja a torkát. Csupán lélekjelenlétén
múlik, hogy „színészi játéka” eredményeképpen megmenekülnek.
- De előfordul benne olyan levél másolata, melyben anyja arról ad
tájékoztatást a szerzőnek, miként lakoltatták ki őket saját, maguk
építette házukból.
- Érdekes fejezel még, melyben egy nyugati tudós és édesapja egy
napját hasonlítja össze a család a tudós órára lebontott részletezésű fel­
jegyzése alapján. Kiderül belőle, hogy mindkellejük igen korán kel, és
rengeteget fáradozik, de a tudósnak több ideje jut magánéletére, és
nem utolsósorban sokkal kényelmesebb életvitelt folytat. Az idősebbik
Sütő András napja amúgy egy kolozsvári utazás körül szerveződik,
melynek célja tüzelőszerzés egy bizarr lakhelyen található ismerőstől.
- Ilyen és ehhez hasonló kis esszészerű elbeszélésekből épül fel Sülő
András műfajilag nehezen besorolható könyve. A történetek közös
jellemzője a mindennapi gond és a rendkívüli katasztrófák minden­
napi gonddá alacsonyodása. Szereplőinek értéke, hogy mintegy a
túlélés képleteként minden élethelyzetben képesek nevetni, és ezzel
tartani a lelket egymásban - és persze magukban.

- Másik epizód, mikor édesanyjának Kolozsvárról rendelnek csizmát

télire. Kiváló felvezetéssel és elbeszélésiechnikával ábrázolja a szerző
kisebbfajta katasztrófaként, amikor a nagy előkészületi ceremónia
után kiderül, hogy a csizma kényelmetlen - nem jó az édesanyjának.

- Jellegzetes történet még „Gergely bátyám” gyümölcsöse, melyből az

új közigazgatás leválasztott néhány gyümölcsfát a köz javára, ám
ezeket senki nem gondozza. Gergely gondozná őket, akár haszon
nélkül is, hiszen saját gyümölcsiái voltak, de még azt sem engedé­
lyezik.
- Ennek a történetnek durvább parafrázisa, melyben arról szerzünk
tudomást, hogy annak idején kijelöllek egy nagyobb szőlőhegy'oldali,
melyei kiosztottak a falubeliek között. Bár az elmúlt évek ismeretében
rossz előérzellel, de végül a szerző apja is szert telte egy ilyen oldalra.

184 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A könyv első iejezetében, a Bizialóban írja a szerző: „Egy napon így szók
anyám: - írhatnál rólunk is valami könyvei. - Nocsak! - néztem a szavai
után (...) milyen könyv legyen az, vidám-e vagy szomorúságos.^ - Igaz
legyen - monda. (...) - Ez nekem is gondom - adtam meg magam. -
Hallgass arra a gondra, s az álmod könnyebb lesz.” Egyes kritikusok
szerint a cím túl lírai a könyv tárgyilagos valóságábrázolásához képest.
Elozmáiyek/liatastörtéQet:
Kritikusai szerint itt kerül felszínre mindaz, ami már addig is olt lappan­
gott Sülő András korábban megjelent tizenhárom kötelében, de azokkal
még nem lett le ilyen nagy művel az asztalra. Ezt igazolja, hogy az első,
majd a második kiadás is azonnal ellögyoii. Megjelenésekor azonnal
három igen tekintélyes szerzőhöz, műhöz hasonlítják: Illyés Gyula,
Tamási Áron és Sánta Ferenc. Azt írják, a mű a „mezőségi Pusztáig n ép e”,
szerzője „Tamási Áron utódja” (az Ábel nyomában, ugye); tehát az
Anyám l{önnyu álm ot ígér a romániai magyar Húsz óra.
Korszak/keletkezés könilméiiyei:
A korszak, mely még mára sem zárult le, legfeljebb mérséklődlek
jellemző kínjai (Id.: Mindennapok^ a keresztfán c. fejezet), a magyar
kisebbség romániai szorongatiatásaii jelenti, minek oka többnyire nem
a nemzetiségi, hanem a javarészt mondvacsinált társadalmi ellentét.
A Trianon utáni haláron túli magyarság napjai ezek, méghozzá azok­
ban az országokban, ahol rosszul csapódott le az a nemzetközi szem­
lélet, mely szerint egy-egy ország kisebbségi kérdése az ország belügye.
Ilyen ország (volt) Románia is, ahol a szerző szülőfaluja, a Kolozs
megyei, mezőségi Pusztakamarás található. Itt játszódik a regény,
melynek karakterei a lehelő legvalóságosabb szereplők.
Abrázolasmód/elbeszáéstechm^
Az íróvá felnőtt, a régi életformától értelemszerűen elszakadt férfi - és
tékozló fiú hangja. Ez a hang gyakran jellemzi a paraszti származású,
korabeli „új értelmiség” legjobbjait, akik nemegyszer önvádakkal
birkózva éreznek felelősségei családjuk, falujuk iránt.
Széifejlheieilenül összetett lírikusi viszony, közelség és távolság, derű
és lájdalom, tárgyilagosság és személyesség olyan összefonódása,
egymást álható, színező és ellenponiozó játéka ez, hogy szinte
lehetetlen tényezőit számba venni.
Már a leírás orvosi precizitásában is olt bujkál a visszafojioil humor. A
humornak az a fajtája, amely a keserves, a felháborító látványt éppen
a tüzetes leírás aktusával teszi elviselhetővé.
A mű szerkezetileg kél részre osztható, első felében 2-5 oldalas
kisesszék (17 fejezel), második felében kb. 10-15 oldalas esszék
olvashatóak (14 fejezel). A váltásnál, a regény közepén köszöni be az
ősz, így a szerző egy teljes ével ábrázol. Helyenként újságcikkre
emlékeztető hasábok tarkítják ezeket a fejezeteket, melyek általában
régi történetekre való visszaemlékezések.
Konfliktusok:
A műben rendhagyó módon, jellemzően nem a szereplők, hanem az
erdélyi magyar társadalom és az önkényes hatóságok között látható.
1990-ben egy kolozsvári megmozduláson egy feldühödött román fejszével támadt Sütő Andrásra. Szerencsére nem sikerült az író életét
kioltania, de Sütő bal szeme így is megszenvedte a történteket - m^ orvos fia sem tudta megmenteni apja szeme világát.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
oka általában utóbbiak inkompelenciája vagy ritkábban rosszindulata.
Néhány példa:
1. „Gergely bátyám” gyümölcsöse, melyet értelmetlenül vetlek el tőle,
mert nem gondozzák.
2. „A félszárnyú asszonyok”, akiket elhagylak szerelőik, vőlegényeik, s
így szégyenszemre apa nélkül kell felnevelniük gyermekeiket. (N. R.)
3. A mű jellegzetes konílikiusa a cséplőgép körül alakul ki, mely mint­
egy példázatként vonul végig az egész regényen. Ezt a gépel a háború
végén igen rossz állapotban találta a szerző édesapja, és hosszú, fárad­
ságos munkával, utánajárással tette használhatóvá. Szegénységük
ellenére e miatt a jószerivel veszteséges gép miatt, mely rengeteg
adósságot is hozott a konyhára, kerülnek kuláklislára. Innentől
kezdődik a családlő kálváriája, hogy túladjon az átkozott gépen.
^ Kérdés és problémakörök:
A halál és túlvilág! élet problémája, mint minden ember. Sütő Andrást
is foglalkoztatja. Anyja és nagyapja bánatára nem osztozik velük vallá­
sos kultúrájukban, de bölcsen hallgatva nem kerül konflikiusba emiatt
senkivel. Itt is a székely bölcsességei látjuk megvillanni, melyei a XX.
század hányattatásai fogalmaztatnak meg Székely Jóskával, a szerző
anyai nagybátyjával az András-napi vacsorán: „A fű lehajlik a szélben,
és megmarad.”
A mű alapvető problémaköre ez „a szélben való lehajlás”, mely az
egyetlen módja a magyarság kisebbségként való megmaradásának. A
Sülő családot és Pusziakamarás népét nem is mint magyarokat,
hanem mint tisztességes, becsülettel dolgozni akaró embereket láttat­
ja. A kor elaberrálódásában az ő elvi, így fizikai megmaradásuk válik
téllé a szocializmus értelmetlen osztályharcol és ebből származó
lölösleges áldozatokat követelő viharában.
Motívumok:
- tisztaság - az író anyja megnyeri a „tisztasági versenyt”, holott nem
is indult rajta. „Fontos mozzanat ez - írja Dér Zoltán -, mert a könyv
forrására utal. Ezért íródott, a »könnyű áloméri«, a jó lelkiismereiéri.”
- világítás - a „Világítunk” lejezei után végül a temetésben újra fel­
bukkanó motívum, mely a falusi nép haloltaihoz való hűségéi ábrázol­
ja, ahogy a falu egy emberként zarándokol el halottak napján a
temetőbe, és mécsesekkel teríti be azt.
- az Elnök - a tanácselnök a gonosz megtestesítője, akit a faluból való
elkerülése után a legrosszabbak a névtelenséggel büntet Puszta-
kamarás. Ironikus elégtétel, hogy lerobbant kocsiját az út mentén pont
a szerző apja javítja meg, akit pedig ő lakolialoil ki saját, kemény
munkával felépített házából.
- a nagyapa m otívu m a - aki gyalázatos kudarcként éli meg, hogy
unokáját nem sikerüli isienhívővé nevelnie.
^ A szerző tov^bi ajánlott művei:
Engedjétek l^ozzám jö n n i a szavakat, C sillag a máglyán, Egy lócsiszár
virágvasárnapja, A szuzai m en yegz ő
185
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Jonathan Swift
GULLIVER UTAZÁSAI
h ÉVSZÁM: 1726
MŰFAJ: ellenutopia
SZERKEZETE: IV könyv
EREDETI NYELV: angol
FORDÍTOTTA: K arinthy Frigyes, Szentkuthy M iklós
FOGALMAK: ellenutópia, menipposzi szatíra
FŐBB SZEREPLŐK; Mr. Lemuel Gulliver
Kereliönénei: A kiadó ajánlása szerint Mr. Lemuel Gulliver - aki
távoli rokona az elbeszélőnek hogy a kíváncsiskodóktól nyugta
legyen, megírta kalandozásainak történetéi.
I. KÖNYV - UTAZÁS LILLIPUTBA
Gulliver elszegődött orvosnak az Antilop nevű hajóra, mely 1699.
május 4-én indult Bristolból a déli tengerekre. A kelet-indiai
szigeteknél a hajó viharba kerüli, és zátonyra futott.
Gulliver parányi emberkék közöli ébred, akik előbb logolynak tekin­
tik, de szelídsége miau egyre jobban megbíznak az Emberhegyben -
így nevezik -, és szabadon engedik. Hamarosan beavatják az ország
belügyeibe. Megismertetik az alacsony cipősarknak és a magas
cipősarkúak közöli dúló páriviszállyal, valamint a császári rendelet
elleni lázadás részleteivel. Ez utóbbi arról szól, hogy a rendelet értel­
mében a tojást a hegyes végén kell feltörni, a lázadók pedig inkább vál­
lalják a mártírhalált.
Ezeket a belső ellentéteket kihasználva a szomszédos Blefuscu
támadásra készül az ország ellen, és itt nagy szükség van Gulliver segít­
ségére. Ő meg is lesz minden tőle telhetőt. A leszámolásban azonban
nem akar részt venni, ezzel magára vonja a császár haragját. Kiesik a
császárnő kegyeiből is. Hamarosan egy jóakarója megsúgja, hogy fel-
ségsénés vádját emelték ellene. Gulliver elmenekül. Egy angol hajó
felveszi, és 1702. április 13-án megérkeznek Angliába. De Gulliver
mindössze két hónapot tölt a családjával, aztán újra tengerre száll.
II. KÖNYV - UTAZAS BROBDINGNAGBA
Hajójuk viharba kerül, és Gulliver több társával együtt a partra evez.
Egyszer csak azt látja, társai fejvesztve menekülnek, mert egy óriási
szörny üldözi őket. Ö a parton reked. Az óriások földje ez.
Megmenlője jómódú parasztember. Sokfelé mutogatja, egyszer elviszi
a fővárosba is. Olt a hoppmesier megveszi a királyné számára. Az
udvarban jó dolga lehetne, de minduntalan életveszélybe kerül. A ki­
186 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
rály kérésére bemutatja hazáját, igyekszik a legelőnyösebb színben
feltüntetni az államrendel. Am a király azt a következtelést vonja le,
hogy az angol történelem lömegmészárlások sorozata.
Az óriások országa egészen másként működik: főleg az erkölcstanhoz,
a történelemhez, a költészethez és a matematikához értenek.
Gulliver már harmadik éve él ott, amikor egyszer egy sas dobozostul elra­
gadja, és az óceánba ejti. Egy angol hajó találja meg, amely hazaviszi.
III. KÖNYV - UTAZAS LAPUTABA, BALNIBARBIBA,
GLUBBDUBRIBBA, LUGGNAGGBA ÉS JAPÁNBA
Alig tölt tíz napol otthon, Gulliver kecsegtető ajánlatot kap egy
hajóskapitánytól. Újra tengerre száll. A hajót kalózok támadják meg, ő
egy csónakon egy szigetre vetődik. Onnan felhúzzák őt a repülő
szigetre. Lapulába.
Az ott élőket csak a matematika, a csillagászat és a zene foglalkoztatja,
minden másban ügyelogyoilak. Gulliver hamarosan elunja magát, és
leereszkedik az alsó tartományba, Balnibarbiba. Fővárosa Ladagó, lakói
nagy nyomorban élnek. Ennek oka a Királyi Kiialátorok Akadémiájának
áldatlan működése. Gullivernek sikerül oda is bejutnia, és minden, amit
olt lát, a józan ésszel és a természet törvényeivel ellenkezik.
Ezután átrándul a szomszédos Glubbdubrib szigetre, melyei
szellemidéző mágusok laknak. Sorra idézik meg az ókor nagyjainak
szellemeit, akikről az ellenkező kép alakul ki, mint amit a történészek
megírlak.
Innen Gulliver Luggnaggba vitorlázik. Itt élnek a halhatatlan sriuld-
brugok, akiket Gulliver irigyel, de csak addig, amíg meg nem
ismerkedik velük. A társadalom kitaszítottjai ők, testi-lelki
nyomorúságuk mérhetetlen. Gulliver továbbhajózik Japánba, onnan
Hollandiába, és 1710. április 20-án érkezik Angliába.
IV KÖNYV - UTAZAS A NYIHAHAK ORSZÁGÁBA
Ezúttal Gulliver öt hónapot tölt a családjával, ám ekkor felajánlják
neki, legyen a Kaland nevű hajó kapitánya. Hajóján hamarosan
lázadás tör ki, és őt egy ismeretlen parton magára hagyják. Itt élnek az
értelmes, szelíd lovak, a nyihahák; ő pedig az elállaiiasodoit
emberekhez tartozik, de köztük kivételnek számít. Gulliver beszámol
gazdájának az emberi társadalomról; a kép kiábrándító. Gulliver
három ével tölt ebben az országban, és egyre jobban becsüli a nyi-
hahákal, akiket egyetlen dolog vezérel; az értelem. Mivel a parlament­
ben a képviselők kifogásolják, hogy milyen jól bánik vele a gazdája,
Gullivernek el kell hagynia az országot. Uj-Hollandia partjainál
portyázó hajósok találnak rá. Ö könyörög nekik, hogy hagyják olt, de
azok megkötözve hajójukra viszik. 1715. december 15-én érkezik
haza. Családja nagy örömmel fogadja, ő viszont nagyon utálkozik az
emberektől, és legszívesebben az istállóban tartózkodik a lovai közölt.
Megírja utazásai lörlénetéi. Zárszavában megindokolja, miért nem
hívta fel az illetékesek figyelmét az általa bejárt földekre: mert ismeri a
gyarmatosítás módszereit.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A címszereplő - a löriénet elbeszélője - az átlagos angol polgárt
személyesíti meg, aki fantasztikus kalandja során szembesül az emberi
természet legvisszataszítóbb tulajdonságaival.
Előzmények/liatástörteiiet:
A regény ókori mintákat követ, az utópia és a menipposzi szatíra
műfaját im itálja. Swift sokat tanult nagy szatíraíró elődeitől,
Lukianostól, Juvenalistól, Rabelais-tól. Hatott rá az angol Morus
Tamás U tópia^ is, de nem örökölte tőle az eszményi társadalom illú­
zióját. A regény előfutára lett a tudományos-fantasztikus regényeknek
is. Karinthy Frigyes tovább írta a művet az Utazás Faremidóba és a
Capillária című könyveiben.
A sors iróniáját láthatjuk abban, hogy a G u lliver utazásai
gyerekkönyvvé vált. Népszerűsége félreértéssel magyarázható; a mű
két első részét a szövegösszefüggésből kiragadva adták az olvasók
kezébe.
Korszak/keletkezes körülményei:
Swift politikai röpiratok után 1726-ban írta meg halhatatlanná levő
remekművét. A Brit Birodalom a 18. század elején már változatos
eszközökkel gyarmatosította a Iblfedezeii területeket. A tőkét termelő
és gyarapító polgárság, amely fél évszázada forradalmat robbantott
ki, ekkorra kompromisszumot kötött az arisztokráciával. Pártharcok,
gátlástalan üzelmek jellemezték a közállapotokat. Swift az ekkortájt
kedvelt műfaj, a kalandos úiibeszámoló parodisztikus formáját
választotta, hogy elmondhassa lesújtó véleményét koráról és a
fejlődés, illetve néhány társadalommodell kevéssé biztató
lehetőségeiről.
^ Ábrázolamod/elbeszelésteclmika:
Stílusa klasszicista. A szöveg beszédmódjának legjellemzőbb vonása
az egyszerűség és áttekinthetőség, ami megfelel a klasszicizmus
elveinek. Emellett az író számos eszközzel él, hogy szatírája még és
még erőteljesebb legyen. TVlkalmazza a túlzást, az abszurditást, a
fekete humort. Az elképesztő kalandok hosszú sorát egy-egy politikai
pamlletnek is beillő traktátus szakítja meg. A regény - Gulliver rövid
levele és kiadójának előszava után - négy részre oszlik. Mindegyik
részben egy-egy hosszabb utazásról számol be a szerző: maga Gulliver.
Egy-egy részben nyolc-tizenkéi fejezetei találunk, élükön a tartalom
tömör összeloglalójával.
1 Swift a tory nevet viselő maradiak híve volt. Makulátlan erkölcsű szemáyis^ével fontos papi méltóságokat töltött be, s így számottevó^N
szerepet játszott az ország politikai életében. Szerény javaslat című írásában az ír helyzet megoldására gyilkos gúnnyal azt javasolja, hogy
vágják le az újszülött ír csecsemőket, árusítsák a húsukat. Ez lenne az ír hel}'zet gyökeres megoldása. A szöm^m és képtelen ötletet a jóhiszemű javaslat-
tevő tárgyilagos hangnemében adja elő.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Konfliktusok:
Gullivert utazásai a társadalmi berendezkedésnek négyféle zsákutcájá­
val ismertetik meg.
Lillipui: a kétpárirendszer. A törpéket jelentéktelen ellentétek osztják
meg, ezért nem képesek a haladásra. Brobdingnagban a felvilágosult
önkény (abszolutizmus) uralkodik, és itt megdől az angol
intézmények nagyszerűségébe vetett hit.
Lapula a tökéletesen megtervezett társadalom hiábavalóságát példáz­
za, ahol a tudomány és a szellem visszásságaira ébred rá a főhős.
A bölcs lovak országában emberek undorító lénynek tekintik.
Az utazó nem talál biztos értékel az életben, mivel csak egymást
tagadó s egyformán elhibázott világokkal ismerkedett meg.
Kérdés^ és problémakörök:
A G ulliver írója nem hisz a fejlődésben. Az egyensúlyt eszményíti.
Lilliput a korabeli angol politikai élet kritikája.
A műben ábrázolt világkép statikus; változiaihalallan alá- s ÍÖléren-
deliségei tulajdonít a lényeknek. A szervetlen anyagokat képzelte el a
létezők nagy láncolatának legalján, és az Istent annak legtetején. E
láncolatban minden egyes lénynek egyszer s mindenkorra meghatáro­
zott rangja van. Az ember áll legközelebb Istenhez, de ő sem változ­
tathat helyzetén, erre irányuló próbálkozásai eleve kudarcra vannak
ítélve. A mű az efféle törekvések hiábavalóságát hivatott bemutatni.
A G ulliver végső tanulságai közül a XVIII. század elején külön­
véleménynek számítolt annak hangsúlyozása, hogy a társadalom
számára nem üdvös, ha írástudók kisebbsége irányítja kizárólag az
érlelem, a tudomány és a technika szellemében.
Motívumok:
A liktív útleírásban szereplő szigetek az ember erkölcsi állapotának
jelképes helyszínei. A cselekmény és a leírások minden egyes új rész­
lete szinte kényszeríti az olvasói, hogy ismerje fel bennük az ember
morális arcképéi és saját jellemvonásait. A szereplők nem egyénílelt
jellemek, hanem eszmék szócsövei.
A szerző tov^bi ajánlott művei:
Szerény javaslat
187
 Ott Kőnig próbálja vigasztalni és menteni az igazgató elől, Gina
azonban felesel az igazgatóval. Büntetés következik, méghozzá
ÉVSZAM; 1970 kollektív: a kiközösítés, amiért visszautasította a játékukat; ez pedig
M ŰFAJ: ifjúsági regény („lányregény”) csupán a befogadás ellenkező véglete, az intézet fegyelme erre is
SZERKEZETE; 24 fejezet felkészít. Visszautasítják a gesztusait, a lelkínáll süteményeket
EREDETI NYELV; magyar eltemetik, és amikor a következő ajándékot tudtukon kívül elfo­
FO RDÍTOnA: - gyasztják, kifizetik az árát. Gina szökni próbál, amikor Horn
FOGALMAK; lányregény Micinéi uzsonnázik az osztály, ám az állomáson Kőnigbe botlik, aki
FŐBB SZEREPLŐK: Hóm M id, Kalmar Péter, Kis Mari, úgy vezeti vissza, mintha csak eltévedt volna. Levélben mindent
K énig tana'r úr, Kuncz Feri, Mráz úr. Torma Gedeon, Torma kitálal apjának, de a tábornok nem tud rajta segíteni, bevallja, hogy
Piroska, Vita/ Georgina, Vitaf tábornok, Zsuzsanna testvér nem viheti el Árkodról. Ő a németek ellen szervezkedő katonai
ellenállás egyik kulcsfigurája, és ha ez kiderül, elsőnek a lányát
fogják halállal fenyegetni, hogy őt megtörjék - de ezt sem kezdet­
ben, sem ekkor nem tudatja lányával.
CselekmeQy
Az ez után következőkben nem az intézeti fegyelemmel való
viaskodás, hanem a háborús külvilág betörése adja a feszültséget.
Viiay tábornok francia nevelőnője mellől egy vidéki lánykollégiumba Egészen a regény első felének végéig kiközösítve él Gina; ekkor azon­
ban egy légógyakorlaton a közelgő halál rettegését átérezve apjára gon­
viszi el lányát, a Matula püspökről elnevezett leánynevelő intézetbe,
dol és bocsánatot kér a többiektől, és ebben az új megvilágításban ők is
Árkodra. Georgina ezzel elszakad titkos udvarlójától, Kuncz Feritől,
bocsánatot kérnek tőle. Az osztály egységes tömbjében innentől kezdve
aki hadnag)'i egyenruhában feszítve csavarta el a lejét. A kollégiumban
láthatóvá válik a személyes sorsok tragikussága. Rellektorlénybe kerül­
Gina szenved a bezártságtól, az értelmetlen szigortól, és az ottani
nek a szereplők, ahogy Ginával barátkozni kezdenek. Számtalan
szabályokat nem ismerve rögtön sikerül mindenkit maga ellen han­
közösségi tevékenység és esemény rellexiókkal színezett leírását
golnia, az igazgatótól a diakonissza nővéreken át az osztálytársakig.
kapjuk, az óráktól és istentiszteletektől az internátusi vacsorákon át
A történet további pontjaiban is igazodik még a lányregények hagy'o-
egy őszi almaszedő kirándulás inlormális eseményeiig.
mányos alapképletéhez: a hősnő dacossá válik, erőfeszítéseket tesz a
szabadulásért - azonban ezek a sablonnal ellentétben sikertelenek,
Abigél akkor kezd igazán beavatkozni Gina életébe, amikor Kuncz
mint ahogy nem is végződik harmonikusan kapcsolata korábbi udvar­
főhadnagy eljön a lányért, hogy őt megkaparintva zsarolhassák a
lójával - valójában ki sem alakul ilyen kapcsolat.
tábornokot. Torma Gedeon igazgató a tábornoknak adott szavának
megfelelően mindvégig ellenáll, a lányszöktetési akciót azonban
Már-már embertelenek a nevelési módszerek az intézetben, siker­
Abigél hiúsítja meg. Mráz üveges segítségével, és ő menti ki az utolsó
élménye például annak sincs, aki meglelek ez a kötelessége, ne várjon
előtti fejezetben a Matulából a kislányt Horn Mici és Zsuzsanna
érte dicséretet. Azonban az élet, amire felkészíti a növendékeket, még
testvér közreműködésével. O - aki egy személyben „az árkodi ellenál­
embertelenebb abban az időben, amikor a regény játszódik: 1943
ló” is - szerez hamis papírokat az intézet növendékei közül több
őszétől 1944 tavaszáig.
növendéknek is, hogy menthesse őket, amikor a tanévet március végén
kényszerülnek lezárni, és megszűnik a védettség, amit az intézet az
A diákok, mivel tanáraik az egyetlen minta számukra, azonosulnak az
üldözött gyerekeknek nyújtott.
iskola szellemével, a lágyszívű, könnyekkel meghatható Kőnig tanár
urat lenézik, rajta torolják meg, amit kollégáitól elszenvednek.
Megoldatlan marad a rejtély: kicsoda Abigél.? A kristálytiszta jellemű
Ginát befogadják, bizalmat kap, beavatják titkaikba. Például Abigél
diakonissza, Zsuzsanna testvér, és az egykori diáklányból lett rejtélyes
mítoszába, amit a kertben álló leányszobor köré költött Horn Mici,
szépasszony, Horn Mici, egyaránt gyanúba kerül, de Gina feltételezé­
a hajdani diáklány. Abigél alakját valaki a nevelők közül megszemé­
sei tévesnek bizonyulnak. Az igazság mellbevágó a számára. Újabb, az
lyesíti, átveszi a szobor korsójába helyezett üzeneteket és rejtélyes
utolsó drámai feszültség forrása, amikor Gina már matulás
forrásból segítség érkezik ki-ki különböző szorult helyzeteiben. Az
keménységgel vádolja magát, amiért addig félreismerte, sőt megvetette
ötödik osztály titka a „férjhez menési” szertartás is, melynek során a
azt a férfit, aki pedig a legbátrabb és legtisztább szívű azok közül,
lányok párjukul osztják ki az osztályleltárban szereplő tételeket.
akiket addigi életében megismerhetett.
Gina azonban csak annyit ért helyzetéből, hogy hadnagy udvarlóját
egy üres terráriummal akarják pótolni, és ezzel őt gúnyolni; kedves,
de másik világból jött idegeneknek tekinti a többieket, megsértődik
és ki akar szállni a játékból. Kiabálni kezd a csendes meditáció alatt,
és a beérkező Kalmár - a lányok bálványa - kizavarja a folyosóra.

188 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Érdekes kérdéseket velhel lol a regényvilághoz való viszonyai illetően,
ugyanis annak egy tulajdonképpen nem létező - vagy csak nem fizikai
valójában létező - szereplőjét jelöli meg. Ezáltal máris a rejtély közép­
pontjára irányítja a fig}'elmei, ugyanis a címben megnevezett, a
közösség mitologizáló folyamatai révén létrejött „szereplő” pozícióját
betöltő valódi hős kiléte ismeretlen, azonban a háttérből ő irányítja a
cselekmény valamennyi szálát.
Előzmóiyek/hatastörteDet:
Nagyrészt - illetve alapképleiében teljesen —a lányregény romantikus
műfajára épül, azonban a történetben előrehaladva egyre inkább
megcáfolja annak kellékeit és konvencióit, túlmutat a műfajban
megszokottakon: a cselekmény és konfliktusok bonyolításában éppúgy,
mint a főhős és környezete különleges élethelyzetének ábrázolásában.
Az írónő iljúsági regényei közül mindvégig a legsikeresebbnek
bizonyult, négy nyelvre fordították le, 1978-ban Zsurzs Éva készített
belőle nagy sikerű lévéfilm-sorozatoi, 2005-ben pedig fölkerüli a
magyarországi Nagy Könyv játék „Top 12”-es listájára.
^ KorsdcAdetkezKkörükáiyei:
Szabó Magda pályája közvetlenül a második világháborút követően
indult kél versesköteitel, majd csaknem tízéves kényszerű hallgatás
után sorra jelenlek meg művei, számos idegen nyelvű fordításban is.
Hét regény és négy iljúsági regény után készült áz Abigél, amely írójá­
nak legtöbb - diák- és tanárkori - saját élményét dolgozza löl. Amint
Szabó Magda később írta: „Az Abigél azt szerette volna megmutatni,
hogy nincs közösség, amelyet el nem ér a háború, de csak másodsor­
ban egy felekezeti leányiskola Hitler-korabeli ábrázolása. (...)
Mindent beleírtam, amit nekem kellett volna megtennem, aki tanú
voltam és kortárs, de nem lettem több egy bűniudalos szemlélőnél.”
(Kívül a körön, 1982, 404. o.)
O f' Ábiázolasmód/elbeszáéstechmk^
Látszólag a realista ábrázolás hagyományait követi, valójában azonban
- észrevehetően, de nem feltűnően - folyamatosan vegyíti a minden­
tudó narrátor és a lőhős szemszögéből történő elbeszélés alkalmazását.
A szereplők tetteiről és a külső történésekről a külső-felső nézőpontból
értesülünk, de mindazt illetően, ami ezekből lényeges, azonnal
olvashatóak Gina gondolati, főként pedig érzelmi reakciói. Ezeket az
elbeszélő a saját szólama, illetve a szabad függő beszéd (vagy „íiiggő
belső monológ”) technikájának átmenet nélküli, egy bekezdésen belül
is többszöri váliakoziaiásával közli.
Konfliktusok:
1. Georgina és a környezete közöli: a lányregény műfaji konvencióival
összhangban van, hogy a hősnő összeütközésbe kerül környezetével;
I Szabó Magda tizenkét évig volt a Debreceni Református Leányneveló Intézet Dóczi Gedeonról elnevezett gimnáziumának diákja, majd
rövid ideig tanított is,a kálvinista leánynevelés elképesztően szigorú iskola-kombinátjában ^ Ezután 1944-ig Hódmezővásárhelyen tanított,
a Dóczihoz hasonló református leánygimnáziumban, Kőnig tanár úr alakját Dóczi-beli franciatanáráról mintázta.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
először, amikor apja döntése révén kiszakad megszokott fővárosi
környezetéből; majd amikor alkalmazkodnia kell az intézetben a
bezártsághoz és az értelmetlen szigorhoz.
2. Az intézel világa és a külvilág közöli: a fenyegetettség csak a regény
végén realizálódik lapinthatóan az intézet belső éleiében és
légkörében, a tanév kényszerű befejezésével, amely a bentlakóknak
nyújtható védettség megszűnéséi jelenti. Azonban mindvégig folyik a
küzdelem a külvilág és az intézel közöli Georgináért: az igazgató nem
adja ki Georginái, és ezzel megmenti, de ugyanezeknek az elveknek
alapján a végső pillanatig ott tartaná, és ezzel végzetes helyzetbe hozná
- ezért kell Horn M idnek és Abigélnek megszöktetnie.
3. Az egyes szereplők változó megítélésben: a lányregény sablonjának
megcsúfolása, amikor kiderül, hogy a daliás főhadnagy nem szerelem­
ből kereste meg Ginál és jött el érte, hanem az ellenség küldte, hogy a
lányt megkaparintva zsarolhassák a tábornokot.
^ Kérdés^ és proUánakörök:
Mennyiben tekinthető nevelési - vagy nevelődési - regénynek.?
Hogyan oszlik meg a hangsúly a főhős alább felsorolt próbatételei és
általuk előidézett személyiségváltozások között,?
„Mi történik egy kamaszlánnyal, ha 1943 őszén idegen környezetbe
csöppen, s viharos egymásutánban kell vizsgáznia egyéniség-megőrző
erőből is, közösségbe-illeszkedő képességből is, titoktarló keménység­
ből is, konok haragból is, okos szereiéiből is.? Hogyan állja váratlan
ütéseit az új meg új élményeknek: az apától elszakadás, a kollégiumi
fegyelembe belörelés, a felnőtté válás, a szerelmi csalódás, a világszem­
lélet-váltás élményének ütéseit.?” (Faragó V, ÉS, 1971. 02. 21.)
Motívumok:
A kálvinista leánygimnázium iskolatípusának mesei motívumokkal
vegyített ábrázolása: büntető vagy javítóintézethez hasonlatosan,
izolált, hermetikusan elzárt közegként, mintegy „varázsböriönként,
negatív Varázshegykéni”; ahol „archaikus, megszentelt értékek élik
időtlen életüket, nem sejtvén, hogy ha ide is betör a kinti levegő, porrá
omlanak. Árnyalt, sokoldalú képet nyújt egy iskolatípusról és a kon­
zervativizmus értéktartalmáról, a merev hagyományőrzés és a
történelem változó viszonyairól.” (Váncsa I., ÉS, 1978. 04. 29.) A
mentsvár egyik pillanatról a másikra válhat a legveszélyesebb hellyé. A
történelem viharait csak az önmagái folyamatosan alakító struktúra
vészelheti át. Egy ilyen zárt rendszer addig létezik, amíg teherbírása
engedi, azután darabokra hull.
A szerző tová)bi ajánlott művei:
Freskó, Pilátus, R égim ódi történet, T ündér Lala, Az ajtó, Für Elise
189
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Szerb Antal
k ÉVSZAM :1934
M ŰFAJ: regény
SZERKEZETE: 2 rész
EREDETI NYELV: magvar
FORDÍTOTTA:- ’ Bátky azonban elmondja, hogy tudja, Maloney lőtt az earlre, még­
FOGALMAK: Pendi'agon legenda, Róbert Fludd, Rózsa-
kereszt-legenda
FŐBB SZEREPLŐK: Pendmgon, Bátky János/Owen
Pendragon
Cselekméay
Báiky János, Londonban kulaló magyar filosz meséli el nem héiköz-
napi kalandjait. Kisértelhislóriába illő lönénele Lady Malmsbury-
Crolt estélyén kezdődött, ahol a háziasszony bemutatta Owen
Pendragonnak, Gwynedd earljének. Amikor az earl meghallja, hogy
Bátky bölcsészdoktor, és a 17. századi misztikusokkal foglalkozik,
meghívja walesi kastélyába.
Bátky tanulmányozza a Pendragonok történetét: a család tagjai a böl­
csek kövének titkát keresték furcsa találmányokkal, a pendragoni vár
pedig boszorkányságok színhelyévé vált.
Asaph Pendragon kevéssel halála után legendává leit. Azt tartotta a
néphit, hogy ő az éjiéli lovas, aki minden alkalommal megjelenik, ha
bajban vannak a Pendragonok, és igazságot oszt.
Amíg hősünk a Pendragonok családtörténetét tanulmányozza, hoz­
zászegődik egy fiatalember, aki George Maloney néven mutatkozik be.
Hozzájuk csatlakozik még Honourable Osborne Pendragon, az earl
unokaöccse.
Megismerkednek a gyönyörű Mrs. St. Claire-rel, aki arra kéri Bátkyt,
adjon át az earlnek egy gyűrűt anélkül, hogy elárulná, kitől kapta.
Ahogy megérkeznek, Bátky át is adja a gyűrűt, de az earl szó nélkül
sarkon fordul, és a vacsoránál sem jelenik meg. Feltűnik viszont
Cynihia, az earl unokahúga, nem kis hatást téve Báikyra.
Éjjel furcsa dolgok történnek, a vár előtt egy középkori ruhába öltözött
lovast látnak. Másnap éjjel az earlre rálőnek laboratóriumában.
Egyik nap Osborne elviszi őket a Pendragonok kriptájába, a legendás
Asaph Pendragon sírjához. Olvasmányai alapján Bátky rádöbben arra,
hogy Rózsakereszi ugyanaz a személy, mint aki itt nyugszik, vagyis
Asaph Pendragon. Bátky tehát megtalálta a rózsakeresztes legenda
alapját, amivel világhírnevet szerezhet magának. A visszafelé vezető
úton azonban valaki megkísérli Osborne-i eltenni láb alól.
Az earl eközben Maloneyi betöréssel és azzal vádolja, hogy rálőlt.
Bátky elmondja az earlnek, hogy a British Museum könyvtárában
látott egy olyan kéziratot, amely a Pendragonok és a rózsakeresztesek
kapcsolatáról szól. Az earl megbízza Bátkyt, hogy hozza el ezt a doku­
mentumot. Eközben Maloney lezuhan két emelet magasból, és
190 EGÉSZ ÉVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
meghal - az éjféli lovas taszította le.
Bátky másnap Londonba utazik. Találkozik St. Claire-rel, aki
Maloney halálának körülményeiről érdeklődik, és elmondja, hogy
mindent tud a Pendragonokról (utóbb kiderül, a mit sem sejtő Cynihia
tájékoztatja levélben mindenről „barátnőjét”), azt is, hogy az earli meg
akarják gyilkolni.
pedig a Roscoe-örökösök megbízásából, hogy megszerezze azokat az
írásokat, melyek bizonyítják, hogy William Roscoe halálos betegségéi
mérgezéssel idézték elő.
Később kiderül, hogy St. Claire nem más, mint Mrs. Roscoe, az earl
hajdani menyasszonya, a mesés vagyon titokzatos örököse, és célja az,
hogy bebizonyítsa, Maloneyi az earl ölte meg. Az asszony bérence
ellopja Bálkylól a kéziratot abba a látszatba keverve a magyar doktort,
hogy becsapta az earli. A veszélyes helyzetből Osborne menti ki
Bátkyt, és a kéziratot is visszaszerzi.
A környéken baljós, fenyegető események történnek, sokan látják az
éjféli lovast, és az egyik faluból eltűnik egy fiúcska. Az earl bejelenti,
hogy néhány napra a szomszédos faluba megy. Osborne és Bátky
azonnal az earl után indul. Mikor megérkeznek, megtudják, hogy egy
órája jött egy hölgy, és magával vitte az earli.
Bátky a rövidebb úton nekivág a hegynek, de eltéved. Betér egy ablak
és ajtó nélküli épületbe. Itt találkozik St. Claire-rel, aki rettegve
kapaszkodik belé, és egy utolsó, kétségbeesett ölelésben forrnak össze.
Másnap a rendőrség megtalálja Mrs. Roscoe és bérence összeégeti
holttestét egy eldugott házban, melynek se ablaka, se ajtaja. A Roscoe-
vagyon a Pendragon családra szállt, kezelője Osborne lesz, mert az earl
ehhez már túl idősnek érzi magát.
Bátky János négyszemközt elmondja az earlnek a rejtélyes, ablak
nélküli házban történteket. Az earl felviszi a fiatalembert a Pendragon-
vár romjaihoz. Lemennek a rózsakeresziiel jelzett titkos ajtón. A krip­
tában félrelolják a sír lapját. A szarkofágban ott fekszik a fekete ruhás
alak. Mellében egy régi tőr markolata. A látványt az earl magyarázat­
tal egészíti ki: őse, Asaph Pendragon valóban nem hall meg néhány
száz évvel ezelőtt, ő volt az éjféli lovas. Mindig egy bizonyos időpont­
ra várt, a csillagok egy bizonyos ritka konstellációjára. Ez az időpont
eljön, de már nincsenek rózsakeresztesek, a Nagy Mű nem haladt,
ezért csak a fekete mágia segíthetett, ahhoz viszont áldozatra van
szükség. Az éjféli lovas ezért ragadta el a kisfiúi. Az earl napokig kuta­
tott utánuk, míg megtalálta őket. Választania kellett, az asszonyt
áldozza-e fel, akit még mindig szeret, és akinek bűnösségéi még
mindig nem akarja elhinni,vagy a kisfiúi. O, az earl az asszonyt áldoz­
ta fel, a kisfiúi pedig visszavilie az apjának. A Rózsakereszt pedig,
miután megidézte a pokol erőit, belátván kudarcát, önkezével vetett
véget több évszázados éleiének.
Ezzel véget is ér a walesi história. Az earl másnap elutazik Skóciába,
Bátky János pedig visszatér Londonba a könyvei közé.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Cim
A Pendragon legen da meghalározását lásd bővebben a logalomtárban.
Elomények/katástörtoiet:
A regényből Szűcs János átdolgozásában színpadi mű készüli/I 2 éjféli
lovas címmel, Révész György pedig fdmel lorgaioLi/l Pendragon leg en ­
da alapján, amelyet 1974-ben mutattak be.
szerekkel életre kelti Asaph Pendragont, a hatodik Earl ősét, aki
második földi léiében is igazságot tesz. Elűzi a kései unokákra
leselkedő sötét árnyakai, legyőzi a technokrata manipulátort, a bűnöző
Morvint és cinkosát, az özveg)' darkladyl, Eileen Si. Claire-t, akik az
earl óriási vagyonát próbálják megszerezni. Megmenti a filosz Báiky
János életéi, aki Vergiliusunk a titokzatos walesi démonokkal,
tündérekkel, megszállott prófétákkal teli világban: az earl felbecsül­
hetetlen értékű könyvtárában.
^ Kérdés^ és probleDiakörök:

A magánéletében dogmameniesen vallásos, ugyanakkor minden hit­

Koiszak/keletkezes körülmáiyei:
Szerb Antal novelláival a Nyugat második nemzedékének legjobbjai
közé tartozott. Ennek az 1934-ben először megjeleni és azóta nagyon
sokszor újra kiadott regénynek előzménye egy ösztöndíjjal Angliában
löliöii esztendő emléke. E művét párhuzamosan írta A világirodalom
történetével, amely máig is nélkülözhetetlen kézikönyv az irodalom
iránt érdeklődők számára.
Ábrazolasmod/elbeszáésteclmi^
ben kételkedő Szerb Antal egész filozófiai bizonytalansága nemcsak
benne van ebben a könyvben, hanem egyben ugyanennek a bizonyta­
lan világnézetnek a fölényes kritikája is kiolvasható belőle. A végső ki­
csengés mégis az, hogy végérvényesen nem érijük, ami a leglényege­
sebb a világban. Egy misztikus titokkal kacérkodó, de végső véleményt
nem vállaló, nagyon nagy műveltségű ember vallomása ez humoros
kalandregényben elbeszélve. És aki elolvassa, közben észrevétlenül
igen nagy kultúrtörténeti anyag birtokába jut. Ismeretierjesztő kaland­
regény, de lehel egy tudós erotikus kalandsorozala az angol
kultúrtörténetben; vagy egy szörnyűséges titkokról szóló humoros
történet. Az író a kalandregényt és a kultúrhisióriái ötvözi, miközben
felvázolja saját portréját is.

Különös műlajú regényt ín Szerb Antal. Látszólag bűnügyi regény:

egy ódon angol kastély és egy angol főúri család bonyolult rejtélyeivel
Ibglalkozik. Ebben a látszólagos bűnügyi regényben az esszéista Szerb
számos tulajdonsága érvényesül: humanista kultúra, kritikai szellem,
érdekes emberláiás, ötletes észrevételek, illetve általában sokoldalú és
sokszínű angolos szellem. Szerb sok mindenen mosolyog jóindulatú
gúnnyal ebben a könyvében: elsősorban magán a műfajon. Azonkívül
a legkülönbözőbb embertípusokon és a különféle emberi kapcsola­
tokon. „Chesterion óla Szerb Antal írta az első bűnügyi regényt, amely
az olvasónak intellektuális szórakozási szerez” - írja Bálint György.
A deiekiívregények átlátszó hősei, sablonos és agyonírt helyzetei
helyett olyan figurákat állít élénk, mint Maloney: ez a nagydarab,
sportoló angol fiú, aki úgy fogja kezében a könyvel, mint egy boxkesz-
lyűi, aki hazudik, mint Münchhausen, és ártatlannak látszik, mint egy
pohár lej.
Motívumok:
A regény hőse Báiky János, az angol szakos magyar bölcsész, aki
okosságával, örök kíváncsiságával és lilozopier kélbalkezességével az
író önparódiája.
A könnyedség ellensúlyozza azt a lényt, hogy Szerb Antal ebben a
művében is hatalmas kultúrhisióriái anyaggal dolgozik: a
Rózsakereszl-legenda, Fludd metafizikája szerepel itt együtt fan­
tasztikus csodaszörnyekkel.
Róbert Fludd, Rózsakereszl-legenda, Pendragon legenda: bővebb
ismertetésük elolvasható a fogalomtárban.

KoniSiktusok:
m A szerző tov^bi ajánlott művá:

Utas és holdvilág, A m agyar irodalom történ ete

Az élet titkát kutató miszlicisla nemes úr, a tudós Báiky, a liierary gent­
leman Osborne, a széplélek Cynlhia áll szemben a huszadik század
konkrét, apokaliptikus erőivel. A walesi táj legendáiból feléledt szelle­
mek nem hagyják cserben a humanista kultúra híveit: Lehne
Kreizschcsel szövetkezve legyőzik a gépesített mammonl.
A tudós earl of Gwynedd - ősi walesi arisztokrata család sarja - a lét
titkának föltárásához megidézi a túlvilági hatalmat, okkultisia mód-

Szerb Antal, a magyar irodalom l^művészibb összefoglalója szembenézett azzal az érthetetlen témyel, hogy 6t se kereszténynek, se
magyarnak nem tekintik. Ugyanúgy vállalta azt a tényt, hogy elődei zsidók voltak, mint a vallásos katolikus költészet egyik fóalakja.
Sárközi György vagy éppen az a Halász Gábor, a kitűnő esszéíró, aki nem is volt zsidó, mégis vállalta a zsidóságot, amelyet természetes apja hagyott a
törvénytelen fiúra. Hárman együtt indultak a halálos végső útra. Sárközi éhen halt, vagy v^elgyengülés ölte meg; Halász Gábor az állandó ütlegelés áldoza~
ta lett, Szerb Antalt puskatussal verték agyon. így halt meg a század egyik legműveltebb, legszellemesebb, kételyei közt is hívő keresztény magyar írója.

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 191
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Szophoklész
ANTIGONÉ
ÉVSZÁM: i, e, 442
M ŰFAJ: tragédia
SZERKEZETE: prologosz, parodosz, epeiszodion, sztasziraon,
kommosz, exodosz
EREDETI NYELV: görög
FORDÍTOTTA: Mészöly Dezső
FOGALMAK: thébai mondakör, orkhesztra, ditirambus
FÓBB SZEREPLŐK: Antigoné, Haimón, Iszméné, Kreón,
Teireszia'sz
PROLOGOSZ
Kreón parancsa szerint kövezés általi halál vár arra, aki megadja a
végtisztességet a városra támadó Polüneikésznek. Antigoné azonban
testvére eltemetésére készül, és beavatja nővéréi a tervébe, de Iszméné
nem látja értelmét az áldozatvállalásnak. Antigonét nem hatják meg
testvére érvei, az alvilági élet szerinte hosszabb, mint az e világi.
PARODOSZ
A thébai öregekből álló kar az égen megjelenő Napistennek mond
hálaadó imát, amiért a város megmenekült.
ELSŐ EPEISZODION
A kar utolsó szavai alatt megjelenik Kreón, az új uralkodó. Trónfoglaló
beszédet tart, amelyben kifejti elveit és első döntésének magyarázatát.
Legfontosabb elvei a következők. Minden ember jelleme akkor derül
ki, hogy milyen valójában, ha hatalomra kerül. A hatalmon lévőnek
végig ki kell tartania amellett, amit jónak gondol. 0 azt latja a
legveszedelmesebbnek, ha valaki a barátját többre becsüli hazájánál. A
legfőbb jó tehát a haza érdekeinek a védelme. Ennek értelmében
Eieoklészl méltó végliszlességben kell eltemetni, Polüneikész viszont
kutyák martaléka kell, hogy legyen. A kar nem mond elleni, de nem is
helyesli a döntést. Megérkezik az őr, és hírül adja, hogy valaki
homokkal szórta be a tetemet.
ELSŐ SZTASZIMON
A kar eszielenségnek tartja a király parancsával való szembeszegülést,
de amikor ez mégis megtörténik, istenektől eredő teltnek nevezi.
MÁSODIK EPEISZODION
Az őr Antigonéval tér vissza. Kreón elbocsátja az őrt, majd
Antigonéhoz fordul, hogyan merészelte súlyos törvényét áthágni.^
Antigoné a földieknél sokkal magasabb törvényekre hivatkozik. Ezek
192 EGÉSZ ÉVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
íratlanok és örökre szólnak. Ö ezeknek engedelmeskedett, mikor
testvérét eltemette. Kreónt az értetlenség miatti düh ragadja el. Éppen
legközelebbi rokona fordult vele szembe. Ha ez büntetlenül marad,
senkitől sem remélheti, hog}' tisztelje szavát. Iszménél is magához
rendeli, aki önkívületi állapotban érkezik meg. Ő is vállalni akarja a
tettel, de Antigoné tiltakozik ez ellen.
MÁSODIK SZTASZIMON
A kar a nemzedékről nemzedékre lesújtó isteni átokról énekel.
HARMADIK EPEISZODION
Jön Haimón, Kreón fia Antigoné jegyese, arcán feszültség látható. A
fiú arra kéri apját, változtassa meg döntését. Apa és fia közölt heves
szóváltás alakul ki, aminek végén Haimón kétértelműen beszél arról,
hogy Antigoné halála másnak is a halálát fogja okozni. Kreón magára
értve a fenyegetést, válaszul Haimón szemei előtt akarja kivégezielni
Antigonét, de fia indulatosan elhagyja a színt. Kreón a kar szavainak
hatására eláll Iszméné kivégzésétől. Antigoné számára is másféle
halálmódot jelöl ki: sziklabarlangba zártan kell életéi bevégeznie.
HARMADIK SZTASZIMON
A kar arra keresi a választ, hogy mi okozta apa és fiú között a viszályt.
Erósz hatalma ellen még más isten ereje sem elég.
NEGYEDIK EPEISZODION
Antigoné utolsó útjára indulva búcsúzik a város polgáraitól. A halálra
ítélt teljes magányban, egyetlen barát vagy rokon együttérző tekintete
nélkül hagyja el a várost.
NEGYEDIK SZTASZIMON
A kar három mitológiai példát állít Antigoné elé, ahol ártatlanul ítéltek
valakit halálra.
ÖTÖDIK EPEISZODION
Teiresziász, a vak jós figyelmezteti Kreónt, hogy ne gyalázza tovább a
holttestet. Kreónt teljes bizonytalanságba dönti a borzalmas jóslat.
Összeomlik, és visszavonja parancsát.
ÖTÖDIK SZTASZIMON
A kar Dionüszoszhoz, Thébai védőisienéhez fohászkodik.
EXODOSZ
A hírnök jelenti Haimón halálát. A halálhír hallatán megjelenik
Haimón anyja, Eurüdiké, aki öngyilkos lesz.
A Kreónra mért csapás a legnagyobb; el kell viselnie romjaiban heverő
éleiét.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Anligoné a mű főhőse, aki a ÍŐldinél magasabb értékrendéi követ, és
ebből adódik a mű alapkonlliktusa.
Elózmmyek/liatástörteQet:
Szophoklész/l;j//go«é című tragédiája a thébai mondakörhöz tartozik.
A korabeli néző ismerte a mítoszt, a mai olvasónak viszont, hogy
megértse a tragédiát és az előzményekre való célzásokat, m in­
denekelőtt a Labdakidák végzet sújtotta családjának szomorú
történetével kell megismerkednie.
Korszak/keletkezés körülmeDyei:
A 90 esztendőt megélt Szophoklész munkásságában érte el a görög iragé-
diaköllészei a tetőpontját. O léptetett fel először három színészt, ő vezette
be a díszleiezési, s a kórus tagjainak számát 12-ről 15-re emelte. Több
mint 120 darabol írt, hét fennmaradt tragédiája közül 3-3 a trójai és a
thébai mondakörből meríti témáját, egy pedig Héraklészról szól.
Az események színhelye egyetlen tér, amit látni lehel. Az egyre feszül­
tebbé váló konllikius szenvedélyes viták, szócsaiák formájában valósul
meg. A valóságos tettek, a tettleges összeütközések máshol, a szín­
padon kívül zajlanak le. Ezekről az őr, illetve a hírnökök elbeszélé­
seiből értesülünk. A tragédia időtartama csupán néhány óra. A kórus
(kar), mely énekel (kardalt), esetleg lánccal kíséri és magyarázza a cse­
lekményt, elválaszthatatlan a görög drámától. Fontos szerepe van a
kórusnak a tragédiák (drámai művek) szerkezeti tagolásában: a mai
jelenetnek, (elvonásoknak megfelelő részeket választja el egymástól.
Konfliktusok:
Ez a tragédia egyetlen konllikius köré épül: kél, egymás ellen feszülő
akarat összeütközését ábrázolja. A főszereplő olyan erkölcsi elveket
képvisel, amelyeknek igazságát az adott korban mindenki elismeri. A
főszereplő, sorsától lüggellenül eléri, amit akar: az elleniéi állal létre­
hozott szituáció megszűnik, s ezután helyreáll az erkölcsi világrend. A
drámai cselekmény arra kényszeríti a nézőt, hogy válasszon a szín­
padon felkínált magatartásformák közül.
Anligoné-Kreón:
Kreón szerint Polüneikész hazaáruló, és mivel úgy gondolja, hogy övé
minden hatalom, megtiltja, hogy eltemessék. Anligoné szerint viszont
az isteni törvényt még a király sem vállozlalhalja meg, így a végső
tisztelet mindenkinek kijár.
Antigoné-Iszméné:
Antigoné és Iszméné közöli is konfliktus keletkezik, hiszen Iszméné
inkább Kreón mellett áll, fejel hajt a zsarnok előtt, bár nem én egyet
vele. Iszméné félti a saját életét, és Antigonét is próbálja lebeszélni
jSzophoklffiz sihederkorában kitűnően táncolt és énekelt, több hangszeren is művésznek számított. Bámulta Aiszkhiilosz költői erejét és drá~
maépítő képess^ét. Vele akart versenyre kelni. Első színházi bemutatója után már Aiszkhiilosz vetélytársának tekintették. Amikor
Aiszkhiilosz másodízben lett csak második a fiatal vetélytárs mögött, kivándorolt. Elhagyta Athént, és a szicíliai Sziirakuszaiban lett haláláig ünnepelt
szerző. Ettől kezdve egészen Euripidész megjelenéséig nem volt színházi vetélytársa Szophokl&znak.
DFTBUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
arról, hogy a király parancsát megszegje.
Haimón-Kreón:
Haimón ügyes taktikusként, józan érvekkel fordul apjához, hagyjon
fel tervével, hiszen a thébai nép dicséri menyasszonya tettét. Kreón
nem hajlik fia szavára, királyi tekintélyéi félti.
Teiresziász-Kreón:
Kreón nem hallgat a jós szavára, durván sértegeti. Ekkor hangzik el
Teiresziász szörnyű jóslata: a halottakért váltságul fiát fogja
elveszíteni. Kreón megtörik. Belső vívódás után elrendeli Polüneikész
eltemetését és Antigoné kiszabadítását.
^ K ád® ' és problémakörök:
A darab kiinduló kérdése: el kell-e temetni a halottat vagy sem.? Ebben
a kérdésben kerül egymással szembe Anligoné és Kreón, és igazi
megoldás tulajdonképpen nincs, hiszen Antigoné, Haimón és
Eurüdiké meghal. Különböző értelmezések:
1. Hegel/l;i/ígo«é-érielmezése szerint mindkét szereplőnek igaza van
a maga által képviselt erkölcsi és világnézeti platformról szemlélve. A
tragédia azért következik be, mert saját elveinek megsértése nélkül
egyik sem képes a másik igazát elfogadni. Hegel a dialektikát vetíti rá
az AutigonéY^, hiszen szerinte az ellentétes erők összeütközése az
ember és világ fejlődésének mozgatója (tézis - anlitézis - szintézis).
2. Az A nligoné mint politikai dráma: Kreón a városlakók érdekében
korlátozza azok szabadságát. Korlátozása azonban sérti az emberi
lelkiismerei és szabadság alapvető jogát. Ezt felismerve Théba lakói
fokozatosan Antigoné mellé állnak. Kreón azonban eltökélten áll ki
igazsága mellett; a nép bizalmát elvesztve zsarnokká válik, Anligoné
pedig csak halálával tudja felmutatni a szabadság eszméjét.
3. George Sieiner értelmezése A tragédia halála I Az öröl{ A ntigoné című
munkája alapján: Kreón és Anligoné ellentéte csak apropó Anligoné
lázadása számára a végzet ellen. A prologoszban Anligoné jelzi a
Labdakidák (Oidipusz leszármazottjai) sorsának tragikumát, a leszár­
mazottak általuk el nem követett bűnökért vezekelnek. Kél lehetőség
nyílik számukra: vagy elviselik, illetve állandóan menekülnek vég­
zetük elől, vagy elébe mennek saját tragikus sorsuknak. Anligoné az
utóbbi utal választja.
Motívumok:
Az értékek, eszmék az irodalmi műben nem a maguk elvontságában
jelentkeznek, hanem valóságos emberek sorában, magatartásában,
nem általánosságban, hanem egyéníive. Antigoné és Kreón közös
jellemvonása, tulajdonsága a hübrisz, a mértéktelen gőg, a saját
elvekhez való makacs ragaszkodás; ez okozza Anligoné tragédiáját és
Kreón összeomlását.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Oidipusz }{irály
193
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Szophoklész
OIDIPUSZ KIRÁLY
k ÉVSZÁM: i, e. 420 körül
M ŰFAJ: sorstragéJia
SZERKEZETE: prologosz, parodosz, epeiszodion, sztasziraon,
kommosz, exodosz
EREDETI NYELV: görög
FORDÍTOTTA: Babits Mihály
FOGALMAK: orkhesztra, ditirambus
FŐBB SZEREPLŐK: lokaszté, KreÓD, Oidipusz, Teireszidsz
Cselekmáiy
PROLOGOSZ
Oidipuszhoz, Thébai uralkodójához polgárok küldöusége érkezik,
meri a városi döghalál puszlílja. Úgy járulnak elé, mini az egyedüli
emberhez, aki megsegílheli a városi. Oidipusz már elküldie sógorál
Delphoiba, hogy kikérje Apollón lanácsái. Kjeón megérkezik a jóslai-
lal, mely szerinl száműzeléssel vagy halállal kell megbünlelni
Laiosznak, Thébai előző uralkodójának a gyilkosál., meri a bosszulai-
lan vér okozza a ferlőzeiei. Oidipusz azonnal elkezdi a nyomozási.
PARODOSZ
A szenvedő városi a ihébai öregek képviselik. Ahogy a küldöiiség
Oidipusziól kén segíiségei, mini aki mindenre képes, amire ember
képes lehel, úgy könyörög mosl a kar azokhoz az islenekhez, akiklől a
bajok megszünlelése remélhelő.
ELSŐ EPEISZODION
Megérkezik Teiresziász, a vak jós, akiiől Oidipusz válaszi vár a gyilkos
személyére vonalkozóan. Teiresziász azonban válasz nélkül lávozni
szerelne. Oidipusz ezéri cinkossággal gyanúsíija, a jósi pedig éppen ez
készleli arra, hogy kimondja, a gyilkos maga Oidipusz. Oidipusz
képleien befogadni a halloliakal. Teiresziász pedig lolyialja a rá váró
borzalmakal: azokhoz, akikel a legjobban szerel, a legrúiabb viszony
köli. Oidipusz Laiosz gyilkosa, szülőanyjának pedig férje leli.
ELSŐ SZTASZIMON
A kar inkább Teiresziász jóserejében kélelkedik, mini Oidipusz jó
hírében.
MÁSODIK EPEISZODION
Oidipusz Kreóni gyanúsítja Laiosz megölésével, azonban egyre
inkább sejti, ha nem Kreón, akkor csak ő maga lehel a lelles. lokaszlé
próbálja megnyuglalni Oidipuszl a jóslat miau, hisz neki és férjének is
azi a jóslatot közvetítenék Apollóniól, hogy gyermekük fogja megölni
194 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Laioszi, és lám, rablók öllék meg egy hármas keresziúion, fia pedig, akii
a hegyekbe lellek ki, három napol sem éli meg. lokaszlé szavai azonban
nem megnyugtatják, hanem fölkavarják Oidipuszl. A mellékesen
megemlíteil helyszín, a hármas úi egy régi esetei idéz íől benne.
Megegyezik az időpont, a meggyilkolt ember kinézete és kísérete is.
Hívalják a gyilkosság egyetlen szemtanúját, a pásztori.
MÁSODIK SZTASZIMON
A kar félve, hogy az isteni rend nem áll helyre, Zeuszhoz könyörög,
hogy erősítse az emberek jóslatokba veiell hilél, és tárja föl halalmái.
HARMADIK EPEISZODION
A pásztor helyeit egy hírnök érkezik Korinihoszból. Meghalt
Polübosz. lokaszlé azonnal küld Oidipuszéri. Egyszerre zavart és
megkönnyebbüli, hiszen mivé lesznek az istenek szent jóslatai. Maga
Oidipusz sem tudja a löriéniekei másként érteni. A jóslatok semmit
sem érnek. A másik jóslat azonban, anyja ágyáról, még mosl is
borzaszija. A hírnök rákérdez Oidipusz félelmének okára. Oidipusz
elmondja a jóslatot, ami m iau nem térhet vissza Korinihoszba.
A hírnök örömmel világosítja föl, hogy Polübosz nem vér szerinti apja
volt. Annak idején maga adta át neki a csecsemő Oidipuszl, miután
Laiosz egyik pásztorától átvette a Kilhairón erdejében. Ez a pásztor
nem lehel más, mint az, akinek a jöttét várják. Oidipusz rendít­
hetetlen, hogy szembenézzen sorsával és származásával.
HARMADIK SZTASZIMON
A kar Oidipusz tévhitének hitelt adva, abba az illúzióba ringatja
magát, hogy uruk valamilyen nimfa és isten gyermekének születeti.
NEGYEDIK EPEISZODION
Megérkezik a pásztor, aki elmeséli, hogyan vette ál Laiosziól a csecse­
mőt. Oidipusz előtt minden löllárul.
NEGYEDIK SZTASZIMON
A kar számára Oidipusz, a legboldogabbnak hitt ember sorsa azt
példázza, hogy csak látszat lehel, hogy az, akinek kedveznek az
istenek, megmaradhat védett boldogságban.
EXODOSZ
A hírmondó jelenti lokaszlé öngyilkosságát. Oidipusz pedig a királyné
köntösét összefogó kapcsokat saját szemébe szúrja. Számára a halál
menekülés lett volna. Oidipusz elátkoz mindent és mindenkit, ami és
aki a borzalmakhoz vezetett, és arra kéri a thébaiakal, hogy űzzék el a
városból.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
Az Otdiptisz király cselekményének középpontjában a címszereplő múltja
áll. A főhős múltjának tartalma, ill. ennek felszínre kerülése határozza
meg a darab viszonyrendszerét, a fő- és a mellékalakok kapcsolatait.
Elozmények/hatastörténet:
Az Oidipusz király az analitikus drámamodell alaptípusának számít.
Sajátos időszerkezet biztosít dramaturgiai feszültséget e drámaformá­
nak, hiszen a jelenben előrehaladó cselekménymozzanatok során a
múlt fokozatos leltárása zajlik. Végül a drámai tetőponton találkozik a
két szál, teljes tartalmában feltárul a múltban elkövetett drámai vétség
{hübrisz), s kiderül, hogy üldöző és üldözött ugyanaz a személy. Az
analitikus technika lehetőséget ad az önismereti dráma kialakítására:
főhőse a cselekmény során ismeri meg saját személyiségéi, szembesül
múltjával. Oidipusz sorsának tragikumát fokozza a tény, hog)' minden
elképzelhetől megtett jövendöli bűneinek elkövetése ellen.
A kivételes remekmű formaieremiő jelentőségét már a keletkezését
követő évszázad irodalomelméleti csúcsteljesítménye, Arisztotelész
Poéüká\z megállapítja. Drámaelméleli megfigyeléseinek jó részéi az
Oidipusz királyrz építi. Szophoklész dramaturgiája mintája volt a XVII.
századi francia neoklasszicista színpadnak, mindenekelőtt Racine
tragédiáinak, de erőteljes hatást gyakorolt Ibsen és O'Neill munLáira is.
Korszak/keletkezés könilmáiyei:
A morális értékrend a peloponnészoszi háborúi követően jelentős
értékben átalakult. Az egyéni létérdek vált a zavaros korszak egyedu­
ralkodó értékévé, ösztönzést kapott a vad élelélvezet, és háttérbe
szorult a közösség érdekéén áldozni képes erény. Drámaian feszüli
egymásnak a görögség humanisztikus eszmerendszere és a minden-
napi gyakorlat. E kettősség szolgált a szophoklészi dráma meg­
határozó élményanyagául.
Oidipuszl épp a letűnt erény emeli tragikus hőssé, hiszen a közösség
érdekében indítja el végzetes nyomozását és - a lenyegelő előjelek
ellenére - saját létérdekénél is fontosabbnak tartja végigvinni azt.
Pusztulása árán sem hajlandó kompromisszumot kölni, megszállottan
kutatja az igazságot. Miután a várost sújtó dögvész okát keresve eljut
önmagához, beteljesíti magán az elrendelt büntetést (vérrel mossa le
Laiosz vérét), és így menti meg a közösségei.
Szophoklész tragédiája a klasszikus drámaszerkesztés elvei szerint épül
fel. Nem találhatunk benne - a későbbi értelemben vett - felvonásokat,
kardalok tagolják a szövegei. Terjedelmük és drámai erejük eredetileg
jelentősebb, mint az epeiszodionokból ('közbevetés') kialakult dialógusok­
nak, ám a műíaj fejlődése során utóbbi előnyére változik meg a fenti arány.
A görög dráma hagyományainak megfelelően hal jambust tartalmazó
sorokat (eltekintve a kardalok bonyolultabb versképleiéiől) tartalmaz a
IAz isten, akit Athénban drámai művekkel tiszteltek, Dionüszosz volt. Dionüszosznak négy ünnepet rendeztek Athénban; mindegyiket a
téli és tavaszi hónapokban. Ezek közül kettőn mint életadó isten jelenik meg, aki az embereknek a termékenys^et biztosítja, és a bort
adományozza. A másik kettőn Dionüszoszt másfajta hatalma és ereje miatt tisztelték. Hogy pontosan mely tulajdonságai kerültek itt előtérbe, az már a tragé­
dia virágkora után élő görögök számára sem volt egyértelmű, az viszont tény, hogy ezeken az ünnepeken jöttek létre a drámai előadások.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, into@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
szöveg. Ritmusa ezáltal közelít korának hétköznapi beszédéhez.
Cselekménye pergőén váltakozó jelenetekből szerveződik, tömörségét
felerősíti a változatlan tér és a néhány órányi cselekményidő.
Dialógusai feszült, rövid replikákból épülnek fel.
Konfliktusok:
A drámai helyzet szerint Thébai városát dögvész sújtja, mert Laiosz egyko­
ri király gyilkosát nem büntették meg. Kérdés azonban, hogy ki a gyilkos.
Ennek kinyomozásái tekinti feladatának Oidipusz, a város királya. A köte­
lességtudó, jó király kutatja az ismeretlen gonosztevői. Ez az ellentét azál­
tal válik drámaivá, s az adja a darab sajátos feszültségét, hogy a kellő
azonos; Oidipusz önmagái keresi. Minél jobban távolodunk a jelentől a
múltba, annál világosabbá válik a jelen. A két, az időben ellentétes irány­
ban haladó vonal, a dráma időben előre haladó cselekménye és az
előzmények visszafelé haladó elbeszélése akkor találkozik, mikor időben a
legtávolabb esnek egymástól. Amikor a kél ellentét találkozik, egyszerre
világossá válik a valóság, bekövetkezik a katasztrófa. Ez is az ellentétek
egysége - de összhangról, kiegyenlítődésről itt nincs szó. Oidipusz íolis-
meri, hogy az ellentétek benne egyek, s beleroppant ebbe a fölismerésbe.
Oidipusz—Teiresziász:
A bonyodalom első szakasza a két szereplő dialógusa. Az öreg jós ismeri
a tragikus múltat és jövőt, nem akar vallani, ám a király felforlyanó dühére
válaszolva felfedi a titkokat. A néző előtt felsejlik a várható katasztrófa,
félelemmel és együttérzéssel követi a hős sorsának további alakulását.
Oidipusz-Kreón:
A haragtól elvakult és önhiti Oidipusz Kjeónra ront, árulással vádolja
lelesége bátyját, s csak lokaszté kérésének engedve kegyelmez meg neki.
^ K á d é - é problémakörök:
Előre tudott, mégis elháríthatatlan katasztrófa bontakozik ki
Szophoklész önismereti sorstragédiájában. Címszereplője egyszerre
elkövetője és áldozata a feltáruló múltnak. A végzet jóslatokban meg­
mutatkozó rendelése lehetetlen bábként irányítja az embert. Küz­
delme legfeljebb a sorsszerűség megismerésére, de nem megváltoz­
tatására irányulhat. Szophoklész komor példázataiban illuzórikusnak
tűnik az életpályáját alakítani akaró szabad emberi cselekvés, kiszol­
gáltatottnak maga az ember és titokzatosnak lélhelyzeie.
Motívumok:
A vakság valamilyen különleges belső látással párosul. Teiresziász, a
vak jós a jövőbe lát, Oidipusz önkezével vakítja meg saját magát: azért
szúrta ki a szemét, mert nem nézhet azok szemébe, akik ellen bűnt
követelt el. Hiába tette tudatlanul, amit telt, az övé minden bűn.
a A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A ntigoné
195
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Tamási Áron

ÁBEL A RENGETEGBEN
ÉVSZÁM: 1932
M ŰFAJ: pikareszkregény
SZERKEZETE: 4 fejezet
EREDETI NYELV: m agvar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: pikareszk
FŐBB SZEREPLŐK: Á betédesipk Fuszulan, Márkus, páter
gvárgyián, Surgvéíán, Szakállas Ábel
Cselekméay
Szakállas Ábel, a lizenötéves liú édesanyjával és édesapjával él az
erdélyi Csíkcsicsón. A gyermek Ábel nag)'on kötődik szüleihez és a
szülői házhoz. Ám egy nap apja elküldi erdőpásziornak a Hargitára,
mivel úgy látja, ideje beavatni fiát a nagybetűs életbe. Macskája, egy
tyúk és egy kecske kíséretében fel is indulnak a hegyre apjával, míg
meg nem érkeznek a kis egyszobás kunyhóba. A házban találnak egy
majdnem éhen veszett kutyát. Bolhát, kit feltáplálnak, lábra állítanak.
Bolha innentől mindvégig hűséges társa marad Ábelnek.
Édesapja hamar elbúcsúzik fiától, aki kicsit megilletődve, de bátran áll
elébe az önálló életnek. Másnap egy ember jön ki a szeredai banktól (a
bank tulajdonában vannak a fák és az erdő), aki megmutatja Ábelnek,
hogy mit kell majd csinálnia; ha jön vevő, akkor ki kell állítania neki egy
csekket, amit két példányba kell megírni; figyelnie kell, és számon kell
tartania a farakásokat, hogy ne történjen semmiféle lopás, vagy csalás.
Az így magára maradt Ábel félelmeit az állandó munkával, tevé­
kenységekkel tereli el. Illegális módon, de kis mennyiségben a szeredai
bank fájával kereskedik, az ebből nyert pénzt pedig könyvekre költi.
Szabadidejét az olvasás és az arra járó kirándulókkal való ismerkedés, a
ház körüli teendők töltik ki. Hamar felfedez a környéken egy rétet, ahol
bombákat és fegyvereket talál. A két puskát elrejti egy fa odvába, mivel
nincs engedélye azok használatára, a bombákkal pedig fákat dönt ki,
mivel a "vihar" következtében kidőlt fák az ő tulajdonai lennének.
A íollátogató vevőket rendre pontosan eligazítja, kiszolgálja, elvic­
celődik velük. Egyik nap a somlyai barátok érkeznek a házhoz vevőként:
Páter gvárgyián (a vezetőjük) melegszívű, jólelkű, segítőkész ember;
Fortunát a kissé hideg, szenteskedő; és Márkus a bolondos, mindig
jókedvű árva fiú személyében. Egy kellemes napot töltenek el együtt, s
Ábel a gvárgyiánt és Márkust hamar megszereti. A gvárgyián apja helyett
apja most Ábelnek: megtanítja lőni; elégeti ponyva könyveit, s hozat
helyettük (Márkussal) töménytelen mennyiségű Istenről szóló könyvet.
a fiú szabad élete. Surg)'élán elfoglalja ágyát, feleszi az összes félretett
élelmét, egyszóval élősködik rajta. Közben Ábel hírt kap. Édesanyja meg­
betegedett. Haza akar menni, de kötelességtudása nem engedi.
Beköszönt a tél, s egyre kevesebb az élelmük. Surgyélán vadászni
megy, s jobb híján egy hatalmas sast hoz haza. Am a sas - mint később
kiderül —még nem pusztult el, s mire visszaérnek már Bolhának kiváj­
ta az egyik szemét. Surgyélán még egyszer meglövi, s vacsorára meg is
sütik a húsát. A húsnak rossz íze van, és mindketten rosszul lesznek.
Ábel ágynak dől, és hosszú időre megbetegszik.
A tél jórészét Ábel a házban tölti betegen, kis félretett elemózsiájából
éldegélve. Bolha a sassal történt kaland után nem tér vissza a házhoz.
Surgyélán mögött viszont nagy titok lappang: nem eszik semmit,
mégis megél. Ábel gyanút fog, és egy' nap elmegy végre Surgyélán a
háztól, mégpedig Fuszulán, a csaló társaságában. lüderül a nagy titok;
Surgyélán leölte a kecskét, és annak a húsából vészelte át a telet. Ábel
- bár nagyban megkárosították - mégis örül, hogy megszabadult a
zsarnok Surgyélántól, s újra szabad lett.
Hamarosan - Ábel nagy örömére - apja érkezik látogatóba. Rossz
hírt hoz: édesanyja meghalt. Apja vigasztalásképpen a tavaszt fiával
tölti a Hargitán. A két összeszövetkezett útonálló, Surgyélán és
Fuszulán immár lerongy'olódva, lefogyva többször is ellátogat még a
házba élelemért. Ábel apja segítségével el is akarja fogni őket a hatóság
számára, de egyszer sem sikerül.
Ábel egy'ik nap elmegy meglátogatni a somlyai barátokat. Fortunát
elutazott, Márkus beteg. Ábel meghívja a beteg fiút magához a jó leve­
gőre, hátha talpra áll. A gvárgyián is szívesen beleegyezik az okos
ötletbe, s szánon felszállítják Márkust a kunyhóhoz.
Ábel édesapja a tavasz elmúltával elhagyja a házat, hogy munkához
lásson ő is. Ábel és Márkus vidáman töltik el az időt. Egy nap megint
ellátogatnak a tolvajok a házhoz. Márkus nagy hatású misét mond a
megfáradt csalóknak, amelyben Istenhez való megtérésre szólítja fel a
két embert. Azok lehajtják a fejüket, elszomorodnak, majd másnap
eltávoznak, s feladják magukat a hatóságoknak.
Márkus viszont erősen megfázik a hidegben történt ugrándozástól,
vért köp, majd meghal. Ábel ismét magára marad, ám a temetésen fel­
bukkan elveszettnek hitt kutyája. Bolha.
Ábel rájön: nincs több keresnivalója erdőpásztorként a Hargitán.
Lemond hivataláról, s elindul kutyájával „megugatni a világot”: elker­
getni a rosszat, pártolni a jót, segíteni a szegényeket.

így telnek Ábel napjai fenn a Hargitán, ám egyszeriben minden

megváltozik. Betoppan az életébe Fuszulán, a román kereskedő, aki
hamis papírok felhasználásával fát lop. A csalót bár elfogják, kiszabadul,
s bármikor visszajöhet a kunyhóba. A tolvaj kézre kerítésével Surgyelán
román csendőrt bízzák meg, aki Ábel mellé szegődik. Ezzel megszűnik

196 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Cím Ábel és Surgyélán között: A román csendőr éhezteti, szorongatja, és

Az A bel-tnlógia első része az Ábel a ren getegb en , a lalpraesell székely
lavágólegény mesébe illő, mesevarázsú lörlénete, majd Iblyiaiásai:
Ábel az országban és Ábel Amerikában. Ábel megjárja írójának úljál: a
lermészel világából eljut a városba, onnét a nagyvilágba.
Előzmáiyek/Iiatástörtáiet:
kitúrja Ábelt az otthonából, s parancsolgat neki, mintha az teljesen ter­
mészetes lenne. Ábel a helyzethez képest elég jól megszokja a diktá­
tort, de lélekben a cselekedetei ellen van.
Ábel és apja között: Bár mindketten nagyon szeretik egymást, Ábel
bizonyos mértékig rivalizál apjával. Meg akarja mutatni neki - miután
elküldte a Hargitára erdőpásztornak - hogy tud ő a maga lábán állni
egyedül is, s nem kell, hogy ebben bárki is segítse. Önálló felnőtt ember
lett és elvárja, hogy ezt apja is megértse, s elfogadja.

A Trianon-tragédia következtében az erdélyi nép számára a leglon-

tosabb kérdés az életben maradás kérdése volt. Az Á bel-trilógiává
Tamási megtalálta azt a regényvilágot, amellyel a regionálisát, az
országosat és az emberiségszintűt is ki tudta fejezni.
A három rész lényegében a székelység három életben maradási lehetősége:
1. rész: Ábel a ren getegben : - hegyi, erdei munka, vidéki élet
2. rész: Ábel az országban: - városi élet, városi munka
3. rész: Ábel Ameril^ában: - kivándorlás (diszidálás)
Korszak/keletkezés körülmáiyeí:
Tamási az Egyesült Államokból való hazatérése után Kolozsvárott
újságíró lett, itt feleségül vette Holitzer Erzsébetet. Elbeszéléskötetei,
regényei is itt jelentek meg kisebb sikerekkel, de az igazi elismerést az
Á bel-trilógiává érte el 1934-ben. Magyarországon is egyre népszerűbb
lett, sőt Baumgarten-díjat is kapott.
^ Kérdés^ és problémakörök:
A három életben maradási lehetőség közül (vidéki munka, városi
munka, kivándorlás) melyik lehet a leghatásosabb az erdélyi mag­
yarság számára, és miért.?
Hogyan válik Ábel felnőtté.?
Ábel jöttekor a havas embert próbáló mitikus tisztasága is megzavaro­
dott már. Megjelentek benne, mint a Gonosz nyomai, az ember által
idehurcolt, tisztátalan veszélyek és kísértések. Az ideérkező emberek
többsége a rengeteget zsákmányának tekinti, és abban sántikál, hogy
miképpen lehetne értékeiből a leghatékonyabban kifosztani. Ábel -
miközben őt magát is meglegyinti egy ilyen kísértés - fokozatosan és
ösztönösen ismeri fel e káini indulatúakban nemcsak a havas, hanem
saját ellenségeit is, és kezdi védeni ellenük önmagát és a lényével rokon
rengeteget. Ebben áll az ő személyes beavattatási szertartása.
A hős végső bölcsességének összegzése a végső kérdésére adott egyetlen
válasz: ,á^zcrt vagyitnl{ a világon, h ogy valahol otthon legyiinl\ benne."

Motívumok:
E/1. személyben Ábeltől tudunk meg mindent a könyv olvasása során.
O a főhős és narrátor is egyben, s az ő szemén keresztül látjuk a regény
Ábel népi hős, aki jelképes értelmű utat jár be. A természetből indulva
világát és szereplőit. Az ábrázolásmód alapvetően realista színezetű,
eljut a városba, majd a nagyvilágba, végül visszatér a természetbe.
mégis megtalálunk benne romantikus és naturalista elemeket.
Miközben bejárja a világot, legényből férfivá érik.
Az Ábel a rengetegben cselekmény és szerkezet tekintetében eltér a triló­

m
gia másik két darabjától. Ez ugyanis alfélé fordított pikareszk: a főhős
többnyire egyetlen helyszínen tartózkodik, ott keresik fel őt különböző
szándékkal az egyes kalandok egyéb szereplői, akik magukkal hurcolják A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
erkölcsi miliőjüket és hangulatukat. Jelenlétükhöz igazodva, Ábel
környezete is mindig más-más arcát mutatja. Lclel{iiidiilás, Énel^es madár, Ó rd ögöló Józsiás, B ölcső és bagoly, Sirom és
Boly, Vadrózsa ága. J ég tö rő Mátyás, T ündöklő Jerom os, Szülőföldem
Konfliktusok:

Ábel és a világ között: Ábel bár furfangos és sokszor ügyeskedő, de

alapvetően nagyon lelkiismeretes és igazságszerető, becsületes ember.
Szüksége van a szabadságra, és mások megbecsülésére is. (Korából
kifolyólag sokan lenézik.) Szemben áll a világ gonoszságával, az
emberi bűnökkel: a csalással, lopással, hazudozással, gyilkolással stb.,
s mindenfajta diktatórikus berendezkedéssel. A krisztusi értékek
értelmében a másokon való segítést, a jócselekedeteket, a szegények
segítését tűzi ki céljául mindenfajta nyerészkedéssel szemben.

ITamási Áron székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is. A székely hagyományok, a székelyföldi hegyek és erdők, a gyer­
mekkorban lélekbe szívódott mesék, balladák és nem utolsósorban tréfák, játékok, szelíd ugratások ugyanúgy mindv%ig befolyásolták
képzet- és képzelet világát, mint nyitott szemű érdeklődése minden iránt és csukott szemű hajlandósága a misztikumokra.

DFTBUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 197
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
IVÁN ILJICS HALÁLA
ÉVSZAM; 1886
M UPAJ: kisregény
SZERKEZETE; 12 fejezet
EREDETI NYELV: orosz
FORDÍTOTTA: SzőUósy Klára
FOGALMAK: tolsztojanizmus, csinovnyik
FŐBB SZEREPLŐK: Geraszim, Iván Iljics, Pjotr Ivanovics,
Praszkovja Fjodorovna
I. RÉSZ: IVÁN ILJICS HALALA - ÁLLÓKÉP A JELENBEN
1. l'ejezel
A bíróság épülelében az egyik ügy tárgyalásának szünetében Pjotr
Ivanovics felfedezett egy gyászjelentést az újságban, mely ludtul adta,
hogy Iván Iljics meghalt. A hír hallatán mindenkinek az első gondola­
ta az volt, hogy milyen hatással lehet ez a haláleset saját rangjukra,
előléptetésükre, majd reményt keltett, örültek, hogy a másik halt meg,
s nem ők. Ivánhoz a legközelebb Pjotr Ivanovics állt, aki ebéd után az
özvegyhez indult. Az özvegy egy kis beszélgetésre invitálta Pjotrt, s azt
tudakolta tőle, vajon hogyan juthatnak nagyobb összeghez az állam-
kincstárból. Pjotr Ivanovics ezt követően a halottas szobába tett láto­
gatást, de orrát megcsapta az oszló hulla szaga, és rossz érzés fogta el.
II. RÉSZ: IVÁN ILJICS ELETTÖRTENETE, BETEGSÉGEN
KERESZTÜL A HALÁLÁIG (A MÚLTTÓL A JELENIG)
2-3. fejezet
Iván Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt. Negyvenöt
évesen halt meg. Fiatalon Iván a család szeme fénye volt. Nem volt
talpnyaló, de fiatalkorától fogva vonzódott a magas állású, előkelő
emberekhez. Első állását apja szerezte, a kormányzó különleges meg­
bízatású tisztviselője lett. Szolgált, szépen haladt előre a pályán,
ezután vizsgálóbírói állást kapott egy másik kormányzóságban.
Sohasem élt vissza hivatalával, és ügyesen elhárított minden olyan
körülményt, ami nem tartozott szorosan véve szolgálatához. Ezután új
helyre került vizsgálóbírói minőségben, rendkívül kellemesen alakult
az élete, a fizetése is magasabb lett, ekkor vált kedvenc szórakozásává
a kártya. Majd hamarosan megnősült, Praszkovja Fjodorovnát vette el,
aki a legragyogóbb fiatal lány volt ismeretségi körében. Nemcsak azért
nősült, mert szerette a lányt, hanem mert társadalmi körének tagjai is
helyeselték választását.
Eleinte boldogságban éltek, de az idillt feleségének állapotossága
megzavarta. Egyre követelőzőbbé vált férjével szemben, gyengédséget,
tapintatot akart. Férje, nejének zsémbességét úgy ellensúlyozta, hogy
198 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
egyre kevesebbet tartózkodott otthon és egyre többet hivatalában. így
telt házaséletének tizenhét esztendeje. Két gyermekük született: egy
lány és egy fiú.
Idővel Iván Iljics rájött, felettesei elhidegültek tőle, megfeledkeztek
róla, fizetéséből nem tud megélni. Elhatározta, hogy felutazik
Pélervárra, és zsíros állást szerez. Újra egyetértésre jutott feleségével,
visszatért életkedve. Lakás ulán nézett, mindenben maga intézkedett.
Mikor a lüggönyt tették fel, lezuhant, s megütötte az oldalát, amely
sokáig sajgóit, de lulajdonképpen ügyet se vetett az egészre.
4 -6. fejezel
Életüket egyetlen dolog zavarta meg. Iván Iljics arra panaszkodott,
hogy erős lájdalm ai érez oldalában. Rosszkedve egyre erősödött,
állandóan ingerelte feleségéi, s végül a nő meggyűlölte, halálát kíván­
ta. Orvoshoz ment, de nem tudtak rajta segíteni, fájdalmai erősödtek.
Bizalmatlanná váll, úgy érezte, halálát várják. Teljesen egyedül
maradi, mindenki elhidegült tőle.
7-11. fejezel
Megdöbbenve vette tudomásul, hogy megváltozott. Tudta, hogy a töb­
biek látják rajta a halál leheletét. Ő maga is sejtette, hogy itt a vég. De
nem akarta lelfogni, hogy ez lehetséges. Tudta, hogy létezése most már
csak annyira fontos másoknak, hogy mikor adja ál a helyéi, mikor
szabadítja meg az élőket a tehertől. Ápolásra szorult.
Ebben a legkínosabb helyzetben jelentkezett egyetlen vigasztalása:
Geraszim, a felszolgáló inas. Geraszim ereje, életkedve nem keserítette
el, hanem megnyugtatta. Iván Iljicsnek csak Geraszim társasága esett
jól. A többiek mind hazudtak, még az orvos is. Geraszim őszinte volt.
Iván Iljics szeretett volna kellemesen, nyugodtan élni, mint betegsége
előtt, de emlékei a nyugodt életről jelentéktelenné, semmivé zsugorod­
tak. Egyedül gyermekkorára emlékezett vissza szívesen, akkor volt az
öröm igazi számára.
Iszonyatos magányának utolsó idejében már csak emlékeinek élt.
Kereste életében a hibát , hogy vajon mi az, amit nem jól csinált, ami
miatt minden elromlott. Hirtelen azt kezdte érezni, hogy minden,
amiben élt és él, csupa hazugság, mely eltakarta előle az életet, s az
életét elherdálta.
12. fejezel
Mindenkit elküldött magától, három napon át üvöltött, rádöbbenve,
hogy nincs visszaút. Majd síró kisfiát látva rájött, mi az, ami kínozza:
sajnálta a családját. Meg kelleti szabadítania őket s magát is a
szenvedésektől.
„Beszívla a levegőt, a sóhajtás közepén elakadt, kinyújtózolt és
meghalt.”
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Az ember olyan halállal hal, amilyen életei élt: Iván Iljics halála és hal­
doklása jellemzi addigi egész életét.
Előzmények/liatastörtéQet:
A Háború és béke után egyre inkább olyan művek következtek, melyek
a kapitalizmusra áttérő Oroszország válságát és Tolsztoj személyes
erkölcsi válságát fejezik ki. Tolsztoj Feltámadás című regényének
előzménye a mű.
Korszak/keletkezés körülményei:
Az alapötletet a valóság adta. 1881-ben meghalt Iván Iljics Mencsikov,
a lulai területi bíróság tagja. Az író a történet megírásához 1884
tavaszán fogott hozzá, és 1886-ban fejezte be; felesége születésnapjára.
Stílusa realista. Hangneme tárgyilagos. Tolsztoj különleges szerkezeti
megoldási választolt: a cselekmény időrendben utolsó szakaszát
lemetszi, és a mű elejére helyezi. Az első fejezel úgy indul, hogy Iván
Iljics Golovin bíró halálának hírét munkatársai az újságban megjeleni
gyászjelentésből tudják meg. Majd a többi 11 fejezetben aprólékosan
kibontja az előzményeket.
Az elbeszélő kívülálló, de nem lelje.sen személytelen.
Konfliktusok:
Milyen ember lehetett Iván Iljics, ha senki nem gyászolja? A hős
magára marad betegségével, feleségétől teljesen elhidegül, állandósul a
konfliktusuk. Terhére van betegségével családjának, a kollégái örülnek
neki, hogy nem ők hallak meg. Egyedül Geraszim, a fiatal
paraszllegény inas érti meg. Az író az inas egyszerűségéi, őszinteségét,
természetes jóságát szembeállítja a haldokló környezetének közönyös
szenvielenségével. Geraszim úgy viselkedik Iván Iljiccsel, mint súlyos
beteggel, nem hazudik neki, úgy mint a családja.
Iván Iljics a sír szélén a halál mércéjével méri meg életét; „Talán nem
úgy éltem, ahogy kellett volna - hasított elméjébe a sejtelem.” Hosszas
vívódások, erkölcsi gyötrelmek után rá kellett döbbennie, hogy életét
elhibázta. Felismerte, hogy gyermekkora idilljétől távolodva nem
lölfelé haladt, hanem lefelé a lejtőn.
Egész éleiében közömbös volt családja és a perek vádlottjai iránt, s
most őt sem szeretik mások, vele szemben is közömbösek.
) Tolsztoj 1859~ben saját költs^én iskolát alapított birtokán, ahol a parasztgyerekeket oktatta személyesen, és még tankönyveket is írt szá­
mukra. 1862~ben megházasodott. Felesége Szofja Andrejevna lett, ki szinte megfojtotta az írót beteges félelmeivel, féltékenységével.
Elszakította barátaitól, még gyermekeivel sem szívesen engedte találkozni. Tolsztoj a szökést fontolgatta. 1910. október 28~ára virradó éjszaka titokban
elhagyta otthonát, vonatra szállt, de tüdőgyulladást kapott, és az asztapovói vasútállomáson meghalt
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
^ Kérdés-^ és proUánakörök:
Hogyan kell élni, és hogyan nem szabad élni.^ A modellül választott
bíró életútja is azt példázta Tolsztoj számára, hogyan nem szabad élni;
s a szenvedés folyamatának ábrázolásában alkalom nyílt arra, hogy
megmutassa, miként kellene a humánum, az erkölcs szabályai szerint
alakítania az egyénnek saját pályáját, saját sorsát. A kisregény esz­
meköre a test és lélek dualizm usát tükrözi. Eszerint a lélek
fokozatosan teljesedik ki születéstől a halálig, ezzel ellentétben a lest
fokozatosan bomlik egészen a halál általi megsemmisülésig. A kis­
regény élet és halál bonyolult kapcsolatáról szól; arról, hogyan nem
szabad és hogy kellene élni. Erre az ember (mint Iván Iljics) gyakran
csak a halál küszöbén ébred rá, amikor már késő. A szeretet, az egymás
iránti önfeláldozás és részvét ad értelmet az emberi életnek.
Mindenkinek a halála összefügg azzal, ahogyan élt.
Tolsztojanizmus; Tolsztoj sajátos erkölcsi-politikai világnézete, mely
első műveitől kezdve lolyamatosan alakult ki. Regényeiben, elbeszélé­
seiben szigorú kritikát mond kora valóságáról, az embertelen hatalom­
ról s a hatalom árnyékában meghúzódó gerinctelen csinovnyikokról, a
léha arisztokráciáról. Erkölcsi tisztaságot, emberséget csak az egyszerű
muzsikban és a gyermekben fedez fel. A világ megváltására törekszik,
de elítéli a társadalmi erőszakol, a lorradalmal. Szerinte az egyes ember
feladata, hogy önmagái erkölcsi-szellemi értelemben tökéletesítse. S ha
minden egyes ember megjavul, lelkét eltölti a szeretet és a szánalom
mások iránt, akkor a világ is jobbá válik, erőszak nélkül is megvalósul­
hat az igazságos társadalom. Minden művének az a végkicsengése,
hogy nem szabad úgy élni, ahogy általában az emberekéinek. Központi
hősei előtt rendszerint megvilágosodik az „igazi út”.
Motívumok:
Amikor Pjotr Ivanovics meglátogatja Iván Iljicsei, találkozik
Geraszimmal, és a következő párbeszéd zajlik le közöttük:
„No, Geraszim fiam? - mondta Pjotr Ivanovics, csak azért, hogy
valamit mondjon. - Sajnálod?
-- Isten akarata. Mi sem kerüljük el - felelte Geraszim.”
Pjotr Ivanovics nem ért semmit a válaszból, és folytatja a maga lálsza-
téleiéi. Pedig elhangzott az elbeszélés egyik kulcsszava, a „sajnálod”.
A sajnálat, a szánalom, a részvét Geraszim tudatában a másik ember­
rel való közösségérzet, a „mi” fogalmához kapcsolódik. Pjotr Ivanovics
ezzel szemben nem érzi az emberi sors közösségéi, annyira nem, hogy
még a halál mindannyiunk számára való közösségéi is elutasítja.
Akkor találkozunk újra a sajnálat fogalmával, amikor Iván Iljics halála
előtt megvilágosodik. Eleiében először másokra, családtagjaira gondol,
azokat sajnálja, s ez hozza meg számára a boldogságot. Ebben az
értelemben a halál felülmúlására az embernek az utolsó pillanatig van
lehetősége.
A szerző további ajánlott művei:
Anna Karenina, H áború és béke, Feltámadás
199

ÉVSZÁM: i. e. 30”tól 20~ig
M ŰFAJ; eposz
SZERXFZETE: 12 ének
EREDETI NYELV; Útin
FORDÍTOTTA: Barótl Szabó Dávid
FOGALMAK: eposz, fizikális teológia, imitáció
FŐBB SZEREPLŐK; Aeneas, Ancbises, Didó
Cselekmáiy
I-VI. ÉNEK: „a lalin Odüsszeia" - Aeneas és hajóhadának bolyongása
Iiáliáig
VII-XII. ÉNEK; „a laűn Iliász” - harcok Iláliáérl, győzelem,
honalapílás
I. ÉNEK
Trója elesle után Aeneas elindul seregével, hogy új városi alapítson.
Juno istenasszony sok akadályt gördít útjába, de Aeneas végül eljut
Karthágóba, Didó királynő palotájába.
II. ÉNEK
Didó kérésére Aeneas elmeséli Trója bukásának történetét. Almában
megjeleni Heklór, a legnagyobb trójai hős; jóslatot mondott; a népet
Aeneasnak kell megmentenie, hogy Itáliában újra felépíthesse Trójái.
III. ENEK
Aeneas hajóhadával elindult a tengeren. Több helyen is megálltak. Aeneas
álmában a penátok (házi istenek) azt mondták, hogy azt a löldel kell vis­
szahódítaniuk, ahol őseik éltek: Itáliát. Ezért odahagyták Krétái, a
Strophades szigeteket, Szicíliát és Cumae-l, Szibilla jóshelyéi. Keresztül­
vergődtek Szkülla és Kharübdisz között, a küklopszok szigetére vetődlek.
Hamarosan elérték Itáliát. Az örömre azonban gyász következett, mert a
király meghalt. Fia, Aeneas lépett örökébe, ő Trója új királya.
IV ÉNEK
Didó beleszeret Aeneasba, akinek azonban boldog órák után
hamarosan mennie kell. Didó nem bírván elviselni a válási, elevenen
égetleti el magát egykori nászágyukon.
VÉNEK
Vihar miatt Aeneas és hajóhada kiköt Szicíliában, ahol verseny-
200 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
játékokat rendeznek az elhunyt király emlékére. Juno eközben fellázít­
ja az asszonyokat, Aeneas ezért nélkülük folytatja útját, tengerbe esett
kormányosa helyett maga vezeti a hajót.
VI. ÉNEK
Cumae-ba érnek. Szibilla jósdájában Aeneas biztatást kap: célba fog
érni. Arra kéri a jósnői, kísérje el az Alvilágba, hogy atyjától tanácsot
kérjen. így is lesz. Atyja megmutatja neki a jövőt: az egész római
történelmet, Augusius császárral bezárólag, felvázolja a jogrendszeren
alapuló világbirodalmat.
VII. ÉNEK
A hajóhad kiköt Laliumban, ahol Lalinus király Aeneashoz adná a
lányát, de a frigyei Juno megakadályozza.
VIII. ÉNEK
Aeneas álmában megjelenik Tiberius folyamisien, aki elküldi őt
Evanderhez, atyja egykori barátjához, tőle tudja meg Aeneas a hét
domb löriéneiél. Vulcanus erős fegyverzetet kovácsol Aeneasnak, a
pajzson Róma története látható.
IX. ének:
Juno ösztönzésére Aeneas távolléiében Turnus, az őslakosok vezére megtá­
madja a trójaiak táborát. Ok azonban, betartva Aeneas parancsát, nem har­
colnak. A kél hírnököt az ellenség megöli. A trójaiak gyászolják a két ifjút.
Nagy csata bontakozik ki. Aeneas fia, lulius Ascanius átesik a tűzkereszt­
ségen. Fényes jövő vár rá, ő lesz a Julius nemzetség megalapítója.
X. ENEK
Jupiter gyűlésbe hívja az isteneket, s dönt: „Győzzön a harci
szerencse!” Ismét nagy csata kezdődik.
XI. ÉNEK
Aeneas nyerésre áll. Lalinus a békekötést fontolgatja. Turnus felajánl­
ja a királynak, megvív Aeneasszal Laviniáéri. Közben a trójaiak
támadnak; Turnus a hadsereg egyik szárnyát Camillára bízza, aki
Diana papnője. Camilla elesik ebben a csatában.
XII. ÉNEK
Turnus és Aeneas párbaja. Juno és Jupiter lönlről szemléli a küzdel­
met. Jupiter közli, hogy Aeneasból isten lesz, győznie kell. Jupiter bele­
egyezik Juno feltételeibe, mert tudja: „lesz egynyelvű lalin nép”.
Aeneas Turnus legyőzése után feleségül veszi Laviniái.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Cím
A főhős olyan új típusú hős, akinek nincs megfelelő irodalmi
előzménye. Megvannak benne a régi epikus hősök vonásai, ugyan­
akkor az eg)'üuérző szenvedés az apja és az utódai iránt, valamint a
társai iránt érzett felelősség is, ami az új kor római eszményei közé tar­
tozik. Sőt, az ellenséggel szemben is szolidaritást mutat, ami Vergilius
korában modern érzületnek számított. Az emberi lét az/le«mben nem
adottság, hanem beteljesíthetetlen feladat.
Elomények/liatastörténet:
Az olvasni tudók közt egyaránt a leglisziellebbek és legkedveltebbek
sorába lariozoli Vergilius a pogány ókorban, a vallásos középkorban és
az újkorban is. Döntően halott Daniére, Torquaio Tassóra, Miltonra, a
nemzeti műeposz egész műnemére, a mieink közül Zrínyire és
Vörösmariyra. Vergiliusnak kellett megírnia a felépítendő és megszer­
vezendő Római Birodalom és a nagyra hivatott római nép dicsőítését.
A költő örömmel vállalta a nagy feladatot. Ahogy ekkor már sokan
elvárták, Homérosszal akart versenyre kelni. A mű főhőse a legendás
ősapa, Aeneas, de úgy, hogy Aeneasról minden olvasónak Auguslus
jusson az eszébe. Tíz évre szóló feladat volt ez. Már a tervezete is gon­
dos munkál igényelt. A tizenkét ének mindegyikének kerek cselek­
ménye volt. Az első hal ének hajóskalandok sorozata, mint az
Odüsszeia, a második hat ének a honfoglalás, háborús küzdelmek
sorozata, akár az Iliász. Vergilius tudatosan Homérosz nyomdokában
járt, és éppen ezzel lelte műfajjá az eposzt.
Koiszak/keletkezés körülmáiyei:
Az Aeneis 10 évig készült, minden olvasó ember úgy várta, mint a
római nagyság halhatatlan dicsőítőjét. A költő életének utolsó
évtizedében, i. e. 30-20-ig keletkezett. De nem készült el egészen. Jó
néhány sort még módosítani akart, néhány sorból szótagok hiányoz­
tak. Vergilius pedig nem akart töredéket hagyni az utókorra, de már
haldoklóit. Megesketle barátait, hogy ha nem lesz kész a művel, akkor
halála után elégelik a kéziratot. A barátok, köztük Horatius is,
megesküdlek erre. Tudták mind, hogy hamisan esküsznek, de meg­
mentették az Aeneisi a halhatatlanságnak.
Ábi^lásmód/elbeszáéstedinika:
Hosszú időszakon keresztül vita tárgyát képezte az Aeneis megkérdő­
jelezhetetlen összefüggése Homérosz műveivel. Egyes korszakok az
éppen uralkodó eszményképhez viszonyítva rangsorolták a kél alkotó
irodalmi értékét. Az újabb kori megítélés már figyelembe veszi
Vergilius tudatosságát az eposz megalkotásával kapcsolatban, és
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
kimondja, hogy nem az utánzásra törekedett, hanem inkább a
homéroszi művek túlszárnyalására.
Az énekmondó sikere attól függött, elő tud~e adni egy ismert mondái eseményt úgy, hogy a hallgatóság azt érezze: így m ^ soha nem hal
lotta a történetet. Sikeriil-e bennük létrehozni azt a különös érzést, amelyet mi is érzünk, amikor például egy pontosan ismert dráma hatá­
sos előadásának vagyunk tanúi. Hogy ez a siker mitől függ, hogyan lesz a megtanult elemekből új műalkotás, ezt az énekmondó megmagyarázni
nem tudta. Úgy érezte, istenek munkája ez. Érthető tehát, ha előadása előtt az isteneket, elsősorban a költészet istennőit, a Múzsákat hívta segítségül,
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
K on^tusok:
Aeneas a lángoló Trójából menekül el, és új hazát keresve alapítja meg
városát.
Dido-Aeneas: Karthágóban Didó, a királynő beleszeret. Aeneas azon­
ban nem maradhat, mert küldetése van. Távoziával Didó öngyilkos
lesz.
Turnus-Aeneas: Itália földjén Aeneas és csapata a latinokkal kerül
szembe, és Aeneas megvív Turnussal Laviniáérl. Juno és Jupiter
kezébe adja a győzelmet.
2 és problémakörök:
Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását
énekelte meg. Egyesítenie kellett a császár dicsőítését és a már
megjövendöli aranykor eszményéi valamilyen hazafias jellegű történettel.
Aeneas mítosza rendelkezett számára a megfelelő történelmi háttérrel.
Motívumok:
Vergilius stílusának kiemelkedő elemei az egész pályán motivikusan
visszatérő képek és hasonlatok. Fontos szerephez jut az úgynevezett
„fizikális teológia”, amely a mitikus isteneket természeti erők megje­
lenésének tartja.
Vergilius három isten szándéka alá rendeli elsősorban a történéseket,
Jupiter, Venus, és Juno mellett a többi isten csak mellékszereplő. Az
eposz mellett a jóslalirodalom egyes elemei is fellelhetők. Például
Aeneas laliumi uralkodásától Róma megalapításáig eltelt időt 333
évben állapítja meg, az alábbiak szerint: 3 évig uralkodik Aeneas, 30
évig Ascanius-Iulius, majd 300 évig utódai, mígnem a Vesla-szűz
megszüli Mars isten gyermekeit, Romulusi és Remusi. Ez a titokzatos
számszerűség hasonlatos János Jelenéseiben a 666, és a Szibilla-jóslalok
I. könyvének 888 számsorához egyaránt. Aeneas alvilágjárása mint az
eddigi motívumok egyaránt, eltér az Odüsszeiáhíxn ábrázolttól. Lényegi
különbségét a jövőbeliség adja. Homérosznak művében nincs szüksége
a jövőt, az aranykori beteljesítő utódokra, a hangsúly csak Odüsszeusz
hazatérésén van, s ezáltal kizárólag saját sorsára kíváncsi, népének
jövőjére nem. A jós és az egyik szülővel való találkozás motívuma na­
gyon hasonlatos, bár Aeneas ezzel a céllal száll az alvilágba, míg
Odüsszeusz anyjával való találkozása a véletlen műve. Az ölelkezés
kísérletének képe a kél műben szinte szóról szóra megegyezik.
A gyermek-szülő viszony egy fontos része az alkotásnak. Anchises
végig teljes értékű emberi testesít meg fia mellett, szükség esetén
tanácsaival segíti. Aeneas szerelete is erőteljesen megmutatkozik a cse­
lekmények folyamatában. Már az első énekben is inkább meghalna,
minisem hogy apját Trójában, a biztos pusztulásban hagyja.
G eorgicon, IV ecloga, IX. cclo ga
\
201
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Voltaire
CANDIDE VAGY AZ OPTIMIZMUS
h ÉVSZAM; 1759
M ŰFAJ: tézisregény, utaztató regény
SZERKEZETE: 50 fejezet
EREDETI NYELV; francia
FORDÍTOTTA: Gyergyai Albert
FOGALMAK: deizmus, kalandregény, tézisregény
FŐBB SZEREPLŐK: Candide, Kunigunda, Pangloss
Cselekmáiy
1. FEJEZET: Candide-oi elűzik a veszűáliai kastélyból, mert rajtakap­
ták, amint Kunigundával csókolózott.
2. FEJEZET; Candide-ot erőszakkal besorozzák a bolgár (tulaj­
donképpen porosz) hadseregbe.
3. FEJEZET: A bolgárok és az avarok (tulajdonképpen franciák)
háborúznak egymással. Candide-nak sikerül megszöknie.
Hollandiában megismerkedik Jacques-kal, a jó anabaptistával.
4. FEJEZET: Egy ijesztő külsejű koldusban felismeri Panglosst,
eg)'kori mesterét. Tőle azt a hírt hallja, hogy Kunigundát és egész
családját a bolgárok megölték. Pangloss-szal együtt hajóznak
Liszabonba.
5. FEJEZET: Viharba kerülnek, hajótörést szenvednek, Jacques a
vízbe fullad. Pangloss és Candide a partra úszik; Liszabonban éppen
földrengés van.
6. FEJEZET: Autodafé - az inkvizíció által elítélt eretnekek nyilvános
megégetése. Panglosst és Candide-ot is fel akarják áldozni máglyán.
Panglosst felakasztják, Candide-ot ellenekelik, s csak egy újabb löld-
rengésnek, no meg egy öregasszonynak köszönheti, hogy
megmenekült.
7. FEJEZET: Az öregasszony talpra állítja Candide-ot, aztán elvezeti
Kunigundához.
8. FEJEZET; Kunigunda elmeséli viszontagságos történetét: hogyan
gyalázták és alázták meg a férfiak.
9. FEJEZET: Kunigunda és Candide békésen heverésznek, amikor
megjön a féltékeny zsidó és az inkvizítor is a lányért, akiket Candide
leterít. Az öregasszony, Kunigunda és Candide lóháton menekülnek.
10. FEJEZET: Egy cádizi kocsmában közösen tervet szövögetnek.
Hajóra szállnak, és elindulnak az Újvilágba.
11-12. FEJEZET: Az öregasszony elmeséli az életét. Azt javasolja,
Kunigunda mindegyik utassal meséltesse el az éleiét, s ha egy is akad,
aki nem átkozza el a sajátját, bedobhatja őt a tengerbe.
202 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
13. FEJEZET: Miközben az utasok sorra mesélik életüket, Buenos
Airesbe érnek. Ott Kunigundái feleségül akarja venni a kormányzó.
Üldözik őket az inkvizítor meggyilkolása után. Kunigunda marad,
Candide-nak mennie kell.
14. FEJEZET: Candide egy szolgát is hozott magával Cádizból;
Cacamból. így menekülnek kelten Paraguayba, a jezsuita államba,
ahol a parancsnok nem más, mint Kunigunda halottnak hitt öccse.
15. FEJEZET: Kunigunda öccse elmeséli, hogyan lett ezredes. A lány
öccse hallani sem akar róla, hogy Candide elvegye testvérét, ezért
összecsapnak. Candide hasba szúrja Kunigunda öccsét.
16. FEJEZET: Ismeretlen országba jutnak. A Fülesek meg akarják
őket enni, de Cacambo lebeszéli őket.
17. FEJEZET: Eldorádóba jutnak, ahol óriási gazdagság van, a drá­
gakövek a földön hevernek.
18. FEJEZET: Végül elhagyják a gazdag országot, arannyal, drá­
gakövekkel megpakolt juhokkal.
19. FEJEZET: Szurinamba már csak két juhval érkeznek. Candide
kifakad Pangloss optimizmusa ellen. Megtudják, hogy Kunigunda
Buenos Aires kormányzójának kegyencnője lett. Cacambo megy
Kunigundáért, Candide Velencében vár rájuk. Ütilársául olyan embert
választ, aki a legszerencsétlenebb: Martin győz.
20-21. FEJEZET: Mariin keserű igazságokat oszt meg vele. Végül
hajójuk befut Bordeauba.
22. FEJEZET: Párizsba mennek, ahol Candide egy márkinéval meg­
csalja Kunigundái, és egy abbé pénzt csal ki tőle. Angliába mennek
tovább.
23. FEJEZET: Angliában nem szállnak ki, Candide-ot annyira
kiábrándítja az a kivégzés, amelyet lát.
24-26. FEJEZET: Velencébe érkeznek, találkoznak egy boldogtalan
párral és megismerkednek Pococuranie szenátorral, aki annak
ellenére, hogy megvan minden loldi java, mégsem boldog. Kiderül,
hogy Kunigunda Konstantinápolyban van.
27-29. FEJEZET: Hajóra szállnak. Cacambo elmondja, hogy
Kunigunda rabnő Rákóczi házában, és nagyon megcsúnyult.
Találkoznak Pangloss-szal és Kunigunda testvérével, akik mégsem
hallak meg. Mindenki elmondja a maga történetét. Candide feleségül
akarja venni Kunigundát, rútsága ellenére.
30. FEJEZET: Egy majorságban telepednek le mindannyian, Candide
feleségül veszi Kunigundát. De senki sem boldog, unatkoznak. Egy
török paraszt világosítja lel őket a nyugodt, boldog élet titkáról.
Eszerint kezdenek ők is élni: dolgoznak.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Qm
Mivel a cselekményszálakat egyedül a főhős személye köti össze, a cím
is őt emeli ki, míg az alcím a történetírás hitelességének látszatát kelti.
Előzmények/hatástörteiiet:
A XVIII. század francia irodalmában még a klasszicista ízlés dominált.
A regény, bár egyre népszerűbb műfaja a korszaknak, nem ren­
delkezett Arisztotelészig visszavezethető hagyományokkal, így nem
alakultak ki általánosan elfogadott szabályai sem, s ebből adódóan
nem számított tekintélyes irodalmi formának. A korszakban a még iro­
dalmi műalkotásként számon tartott történetírást tekintették inkább
elismerésre méltó prózai műfajnak. A Candide szabálytalan, külön­
böző típusú epikus művek sajátosságait ötvöző alkotás, amolyan
enciklopédikus jellegű kalandregény. Egyaránt megtalálható benne a
pikareszk regényekre jellemző utazás és kaland, és a bölcseleti
irányregényekből ismert filozofikusság.
Korszak/keletkezes köríilmáiyei:
A hétéves háború harmadik évében írta szatíráját az akkor már Ferney-
ben letelepedett írófejedelem. Minden eshetőségre -- az esetleges
menekülésre is - számított, mikor eseménydús életének 64. évében bir­
tokol vásárolt a svájci-francia határon, Genf közelében, de még fran­
cia löldön. Műveinek jelentős részét mégis kénytelen volt álnéven
megjelentetni. Nem szerepelt neve a C andide első. Géniben és
Párizsban megjeleni kiadásain (1759) sem, amelyek fellelhető pél­
dányait rögvest elkobozták a hatóságok.
Ábrazolam6(l/ell)eszáésteclimka:
Voltaire stilisztikai alapelvének - kevés szóval sokat elmondani -
szerencsés megvalósulása a regény. Mindent tudó, omnipoiens elbeszélő
közli hősei akciókkal telezsúfolt löriéneiéi. Am csupán a legfontosabb
információkat osztja meg olvasójával. Gyors tempóban, leírások és rész­
letező jellemzések nélkül követik egymást a valószerűtlen események.
Pergővé alakított cselekményén, lerövidített dialógusain érzékelhető
Voltaire dramaturgiai képzettsége, színpadi gyakorlata. Hőse kalandjait
távolságtartó iróniával szemléli, és közben groteszkké nagyítja a korszak
valóságos vág)' lehetséges jelenségeit és megpróbáltatásait.
Konfliktusok:
Pangloss Leibniz tanainak követője. Azt vallja, hogy minden a lehelő
legjobban van a világon, és ez a világ a legtökéletesebb. Pangloss
azonosítja az értelmet és a valóságot. Elfogadja, helyesli és igazolja a
mindenkori helyzetet. Nem csodálkozik semmin, és elfogad mindent.
Voltaire a vallási türelem és az emberi méltóság szószólója, aki független akar lenni mindenkitől, hogy felemelhesse szavát minden
) igazságtalanság ellen, és írhasson a szent józan Ész nevében. Meg kell keresni azt a földrajzi pontot, ahol ezt megteheti. így talal a ferney-i
birtokra, amelynek egyharmada Svájcban van, egyharmada Franciaországban, egyharmada Németországban. Ha ettől kezdve valamelyik
művéért meggyűlik a baja, egyszerűen átmegy saját birtokának egy másik országban fekvő részelje. Olyan ötlet ez, mintha egy Voltaire-regényben olvas­
nánk. És itt, Ferneyben írja a nagy életmű legfőbb alkotását, a világirodalom egyik legfontosabb regényét, Candide-oi.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.; 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
Csalatkoznia kell filozófiai rendszerében, ám hiába szenvedett tőle,
mivel egyszer már kimondta, „hogy minden jól van ezen a földön,
ezentúl sem állíthatott mást, bár réges-rég nem hitt már benne”. A
regény ezt az optimista alaptételt állítja vizsgálódásának fókuszába. A
kalandok kiábrándító tapasztalatából az olvasónak egyetlen logikus
következtetést kellene levonnia: ez a világ a lehelő legrosszabb. A kél
főhős azonban nem jut el idáig. Voltaire az oktalanul szélsőséges opti­
mizmust gúnyolja ki a német filozófus tételének cáfolatakor.
Kérdés^ és problémakörök:
Candide, Panglossé mellett, a szerencsétlen sorsú holland tudós,
Mariin szellemiségével is megismerkedik a regény folyamán. A
manicheus gondolkodó - Panglossal ellentétben - úgy véli, hogy a
világot Isten átengedte egy gonosztevőnek. E szélsőséges szkepticiz­
must is kigúnyolja a regény zárlata, amely ésszerű és tevékeny életre
ösztönöz, s figyelmeztet arra, hogy minden okoskodásnál értékesebb
az értelmes mindennapi tevékenység, hiszen távol tartja az embertől
az unalmat, a bűnt és a szükségei. A regény zárlata; a „műveljük meg
kertjeinket!” felszólítás a célirányos emberi munkál dicséri, hiszen a
világban a káosz, az ésszerűség és a gondviselés hiánya uralkodik,
ezért legalább a magunk szabta szűk keretek közöli próbáljuk meg­
valósítani a rendel és a harmóniái. Pikareszk jellegéből fakadóan
különböző földrészek és városok szolgálnak a cselekmény g)'orsan vál­
tozó színteréül. Az utaztató regénytípus legfőbb előnye, hogy Voltaire
valamennyi helyszínen minősítheti a Candide állal tapasztaltakat. Szól
ejthet a kor hadviseléséről, vallási türelmetlenségéről, gyarmatosítá­
sairól, kulturális és tudományos jelenségeiről, s mindez enciklopé­
dikussá teszi a regényt. Ostobaság, gonoszság, gyilkos erőszak,
pénzsóvárság irányítja az eseményeket az egymást váltó helyszíneken,
és ez ellenpontozza Candide naiv optimizmusát. Eldorádó problémá­
ja: az ideális társadalom, az anyagi jólét világa. Candide mégis elvágyik
innen, s ez nem csupán a próbaiéieles kalandregény poétikai
következménye, hanem annak a felismerése, hogy önmagában a
tökéletes társadalom nem biztosítja az ember boldogságát, amennyiben
hiányzik a személyes motívum, a boldogság egyéni átélése.
Motívumok:
Optimizmus-pesszimizmus; ezt a kél, egymással ellentétes világ­
nézetet a regényben két szereplő: Pangloss és Martin képviseli.
Candide úgy tagadja meg egykori mestere optimizmusát, hogy nem
jut el a másik végletig, nem fogadja el Mariin pesszimizmusát. Valahol
a kettő közötti, józan álláspontra helyezkedik.
A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
A vadem ber
203
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Vörösmarty Mihály
CSONGOR ÉS TÜNDE
ÉVSZAM; 1831
M ŰPAJ; drámai költemény
SZERKEZETE: 5 felvonás, 11 jelenet
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK: drámai költemény
FŐBB SZEREPLŐK; Balga, Csongor, Éj asszonya, Fejedelem,
Ilma, Kalmár, Ledér, M irigy, ördögfíak (Kurrah, Berreh,
Duzzog), Tudós, Tünde
Cselekmáiy
I. FELVONÁS
Csongor érkezik vándorútjáról. A kert közepén aranyalmát termő
tündérfa áll, a törzséhez kötve Mirigy, a boszorkány. Mirigy elárulja a
fiúnak, hogy a fát egy tündér ültette, aki minden éjjel elviszi az
aranyalmákat. Csongor kíváncsi a tündérre, elkergeti Mirigyet, ő maga
rejtőzik el a bozótban. A szép Tünde csakugyan jön szolgálójával,
Ilmával együtt. Amíg Csongor és Tünde álomba merül, a gonosz
Mirigy odalopózik és levág egy fürtöt Tünde hajából (a lányát akarja
álcázni vele, hogy Csongor belészeressen). Tünde felébred, észreveszi,
mi történt, azonnal vissza kell mennie Tündérhonba.
A három ördögfi, Kurrah, Berreh és Duzzog egy rókát kerget (később
kiderül, hogy az Miríg)' lánya volt, róka alakban). Mirigy haragra ger­
jed, megátkozza őket, mire ők összevesznek az örökségükön: a cso­
datévő bocskoron, ostoron, paláston. Közben a hármas úthoz ér
Tünde és Ilma is. Lábnyomot hagynak jelként Csongoréknak.
II. FELVONÁS
Csongor a hármas úthoz ér. Itt találkozik a Kalmárral, a Fejedelemmel
és a Tudóssal. Mind a három egy-egy értékrendet, életstratégiát kép­
visel, a Kalmár a pénzközpontú, a Fejedelem a hatalomközpontú, a
Tudós pedig a hideg tudományos gondolkodást. De azt, hogy
Tündérhon és benne Udlak merre van, egyik sem tudja. Csongor
találkozik Balgával, aki felesége, Böske nyomát keresi. Csongor
elárulja neki, hogy Böske Tünde szolgálatába állt és már Ilmának
hívják. Arra jönnek a marakodó ördögfíak. Elpanaszolják
Csongornak, hogy nem tudnak osztozni az örökségen, mert a három
tárgy egyszerre hat: ha valaki fölveszi a bocskort, belebújik a palástba,
és csördít egyet az ostorral, eltűnik és ott terem, ahol csak kívánja.
Csongor futóversenyt rendez köztük, és amíg futnak, ő lelöki a
varázstárgyakat és eltűnik.
204 EGESZ EVES ES INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
III. FELVONÁS
Mirigy kővé változik, bosszút forral Csongorék és a manók ellen. Balga
azonban becsapja az őt kocsin vontató manókat, a kővé változott
Mirigyet teszi a maga helyére. Csongor is megérkezik. Sőt, Tünde és
Ilma is erre jönnek. Ök tudják, amit Csongorék nem: hogy a Hajnal
birodalmában a szerelmes lánynak tilos szerelméhez szólni. Csongor
elkeseredik, nem érti, miért maradt néma Tünde. Eközben Mirigy felfe­
di magát a manók előtt, és közös bosszút akarnak állni Csongoron.
Kurrah felveszi Balga alakját. Mirigy porokat ad neki, amelyet majd dél­
ben kell Csongor szemébe hintenie (hogy aludjon). Hogy a bosszú tel­
jes legyen, egy fiatal lánynak. Ledérnek adja Tünde aranyhaját.
IV FELVONÁS
Kurrah foglyul ejti Balgát, megkötözi, ólba zárja. Ő pedig beáll Balga
helyére. Berreh és Duzzog kicserélik az igazi bocskort, ostort és palástot.
Csongor várja Tündét az üzenetben megbeszélt időben, de nem ébred
föl, mikor Tünde jön.
Ledér készül a Csongorral való találkozásra, amikor a szobába Balga
zuhan be. Balga az asztalon megjullantja a manók által kicserélt,
hamis varázstárgyakat, de nem működnek. Ekkor jön Csongor,
verekedne, megtámadja, de hirtelen feltűnnek a manók, Kurrah is
Balga-alakban (így két Balga van). Fény derül Mirigy cselére.
Mirigy varázsol eg)' kútnál, amely a jövendőt mutatja. Majd elmegy,
hog)' Csongort idecsalja. Közben a kútból Tünde szörnyű jövőt jósol
magának (Csongor megcsalja), megijed, elsiet. Csongor és Balga
megérkezik a kúthoz. Egy szép leányzó alakja emelkedik ki a kútból,
a jóslat pedig azt mondja, Csongornak követnie kell őt.
V FELVONÁS
Tünde és Ilma az Ej országába érnek, ahol meghallgatják az Éj asszo­
nyának monológját. Tünde szeretné a tanácsát kérni, de az Éj
száműzi, mivel a tündérhazából a iöldre vágyott. Emberi életet kap:
röpke órákat évszázadok helyett.
A Csongort vezető leányalak eltűnik. Csongor kijózanodik. Ismét
találkozik a Kalmárral, a Fejedelemmel és a Tudóssal. A Kalmár
koldusbotra jutott, a Fejedelem hatalmát vesztette, a Tudós pedig
megőrült.
Tünde a tündéríánál varázsol: ha hű volt hozzá Csongor, oda vesse a
sors, ha nem volt hű, hervadjon a fa. Hívja a Nemtőket is, hogy távol
tartsanak a fától minden gonoszt. A nemtők ott maradnak, amíg
Mirigy el nem kergeti őket. Azonban épp itt találkozik a három manó
is, és megkötözik, foglyul ejtik Mirigyet. Tünde megtudja, hogy
milyen csalásoknak lett áldozata, újra bízik Csongorban. Amikor
Csongor megérkezik, a manók megkötözik, nehogy elmenjen. Tünde
rátalál. Közben Balga és Ilma is egymásra találnak.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Cím Konfliktusok, kontrasztok:

Csongor és Tünde, a kél lőhős (a Ibldi és az égi szerelmes) neve (a
Tünde név Vörösmarly alkotása a tündérhoV)
Elozmények/hatástörtáiet:
Vörösmarly már kilenc évvel a C songor és T ünde megírása előli olvasta
Gergei Albert Argirus királyfiról szóló széphisióriájái, amely
elsődleges forrása a műnek. A kortársak közül Kölcsey Ferenc volt a
legjobb véleménnyel a műről.
Egymással ellentétes alakokkal népesíti be sokszínű színpadát
Vörösmarty. Az éteri hangon megszólaló nemiők, a metafizikus össze­
foglalást megfogalmazó Ej képviselik az egyik szélsőséges végletet,
míg Balgáék a másikai, s közöttük királyfi és lündérleány, boszorka és
szeleburdi ördögfiak. Az ellenlélező párhuzamok alkalmazása nem­
csak a szereplőgárda kialakításában, hanem a darab egészének
szerkezeiében is megfigyelhető.
Szellem és test: Csongor csak szellemi. Balga csak testi (fizikai) lény,
kelten tesznek ki egy embert.

Emelkedettség és humor: a mű azt sugallja, hogy a világban éppúgy

Korszak/keletkezés körülményei: megtalálható az egyik, mint a másik, egyensúlyra törekszik.

Vörösmarty minden műlajt, minden lormái kipróbált, egy-egy műben
saját fantáziája csapongásai éppúgy helyei kapnak, mint a nemzeti
program, a magyar nyelv, kultúra ügye és feladatai (pl. ő írta a nemzeti
eposzt, a Zalán fu tásai).
A romantika igényét a mesére, a kalandos, változatos, sokszereplős
játékra a Csongor és Tünde tökéletesen kielégíti. „Új életre kelti a mese­
erdőt, melynek utolsó látogatója Shakespeare volt” - írja Szerb Antal.
Komoly filozófiai, eszmei tartalmat is hordoz a három vándor szemé­
lyében. A szerelem mint szenvedély, a győztes érzelem, de nagyon erős a
dezillúzió érzése, a „happy end” már a kiábrándultság után következik
el, és tulajdonképpen váratlan (de a me.se szabályai megkövetelik).
Jó és rossz: Csongor és Tünde egyértelműen jók. Mirigy egyértelműen
rossz. Mirigy akadályai révén azonban megszilárdul, komolyra fordul
a szerelem. Az igazságszolgáltatás működik: a jók elnyerik jutalmukat,
a rosszak büntetésüket.
Káxlés^ és problémakörök:
A múlandóság és az örök dolgok viszonya: kincs, hatalom, tudás mind
múlandó, de a szerelem örök. Ezért győzedelmeskedhet (még ha szo­
morúak, kiábrándultak is a beteljesülés előtt a szerelmesek). Vm égi és
löldi szerelem, szellemi és testi. Tündérek és manók szerepelnek ben­
ne, de még a lündérlány is nagyon „löldi” (pl. boltba szokta küldeni
Ilmát). Alom és valóság, mint mese és „igaz történet” összekeverednek.

Látszólagos bonyolultsága ellenére a szöveg mértani tervszerűség

szerint komponálódoti. Legfőbb szerkezeti törvénye a romantikus Motívumok:
ábrázolásban megszokott ellentétes tartalmak (élet és halál, gondolat
és érzelem) egymást kiegyensúlyozó váltogatása. A szimmetrikus tér­
Hármas út - Y alak (régen a Szentháromságot jelölte), varázskör,
és időkompozíció harmóniát sugall, és a teljesség érzetét kelti, tenge­
rengeteg értelmezési lehetőség: pl. a gondolat hármassága, a választás
lyében a IV felvonás, a délben történtek időszaka áll. A kezdő és záró-
kincsek, hatalom, tudás közt (Csongor egyikei sem tartja sokra).
jelenet színhelye és időpontja azonos (kert, éjfél). Ismétlődik a „sík
mező” és a „hármas út vidéke” is (I. 2. jelenei és II. felvonás, majd V
Három - a mese-vonalat erősíti a hármas szám felbukkanása: mint
2. jelenei). Ezeken belül, közrefogva áll a Hajnal palotájában (III.) és
három filozófiai eszmerendszer ( = három vándor), három ördögfióka.
az Ej birodalmában (V 1. jelenei) játszódó jelenelpár.
A drámai költemény verselése spanyolos, négyes és harmadfeles
Idő, ciklikusság - éjféltől élfélig tart a történet, a közepén, a 6. jeleneiben
trocheusokból áll, amelyek barátságos, élettel teli aimoszlérát kölcsö­
dél van (tehát lehel egy nap története is, de lehel csak szimbolikus értékű)
nöznek a műnek. Inkább költészet, mint dráma - íg)’ tartja az irodal­
mi közvélemény, mert a drámai feszültség hiányzik belőle. A szerep­ Alvás - Csongor alszik, mikor Tünde első alkalommal látogatja meg,
lőket a nyelvük határozza meg: Csongor és Tünde nyelve emelkedett, alszik délben (álompor), és alszik a mű végén is - van értelmezés,
finom. Balga és Ilma mindig népies, élcelődő-kacérkodó-dohogó, miszerint az ő álma az egész mese.
humoros, a beszélt nyelvhez közelebbi nyelvet használnak. Mirigy és a
manók néha értelmetlen, vajákos szavakat használnak. Mirigy szöve­
geiben sok a sötét, baljós motívum (holló, vér, embercsonl, sír).
szeizo to v ^ b i ajánlott művei:
Vörösmarly egyfelől azonosul a romantikus álmodozó Csongorral,
másfelől ki is nevelteti őt Balga szemszögéből. Zalán futása és lírája

ITünde mintája alighanem Perczel Etelka volt, kisasszony annál a családnál, ahol Vörösmarty nevelósködött. Ez a szerelem Viszonzatlan és
beteljesületlen maradt, nem úgy mint Csongoré,
Vörösmarty 1842-ben felségül vette a nála huszonhat évvel fiatalabbúsajághy Laurát, Egyik kislányukat Ilmának nevezték.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, Ínfo@dft.hu, www.dft.hu 205
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Vörösmarty Mihály
ZALÁN FUTÁSA
h ÉVSZAM;1825
MŰFAJ; eposz
SZERKEZETE: 10 ének
EREDETI NYELV: magyar
FORDÍTOTTA:-
FOGALMAK; nemzeti eposz
FÓBB SZEREPLŐK: Hajna, Hadúr,
Ármány, magyar, görög á bolgár vitézek
CselekmeQy
I. ENEK
A köllő az invokációban kilejü, hogy a régi, leiűni dicső harcos időkről
szándékozik megemlékezni. Felidézi, mikor Zalán palotájába mennek a
magyar követek, beszámolva vitézségükről. Ez felbosszantja az alpári
fejedelmet, nem azért adott itt nekik letelepedést, hogy hadi tetteikkel
veszélyeztessék. Azt üzeni a követekkel, hogy Árpád népével együtt
takarodjon el a löldjéről. Közben védelmére seregeket g>'űjt, jönnek
görögök és bolgárok. Árpád az üzenetet hallva megszakítja a diplomáci­
ai kapcsolatokat, készül a harcra. A Bodrogközben van hős Ete kedvese,
deli Hajna, kit éppen gyermekkori társa, egy tündér csábít. Ő azonban
hű szerelméhez, aki most érkezik.
II. ÉNEK
Láthatjuk Zalán hadait, sok-sok bolgárt, őket vezeti Viddin, Izacs és
Csorna. Jönnek a bizánciak, előttük a nagy Philó. Jönnek a hellásziak
is, élükön Theophillal. Ármány, a rémisten áldozatot követel, mire hős
Ete ajánlja magát, hogy népéért elvész majd a harcmezőn. A tábor
ébred és csatába indul, a magyarokról is láthatunk bemutatást.
III. ÉNEK
Csorna kileste, hogy Árpádék közelegnek, jön Viddin, Izács és
Antipater is. A magyarok állják a támadást. Antipater felesége harcos­
nak öltözve ide is kíséri urát, de kiderül, hogy nő. Ete legyőzi Izácsot,
jönnek a hős társak, a magyarok előretörnek, az ellenség kénytelen
visszavonulni. A csata után Csorna, aki meglátta Antipater szép
feleségét, és felgerjedt iránta, csapdába csalja őket, rájuk tör harco­
saival, és legyőzi Antipatert kíséretével. A nő elmenekül, de aztán
meghal bánatában.
IV ÉNEK
Zalán hada gyűlést tart. Első szóló Philó vezér: szerinte az összefogás
a lényeg, Zalánnak pedig nem kell aggódnia, a győzelem eljő.
Összevesznek a görögök és a bolgárok, Zalán mérgesen elvonul, Philó
szégyelli, hogy elveszett az egység. Kiadni azt mondja Zalánnak, ha
nem hagyja el a földet, elvész. Erre mondja, őt ne szánja senki, ő is
csatába megy. Gyűlés van a magyaroknál is, siratják a halottakat. Und
szerint a halottakat el kell temetni. Káréi táltos rábólint. Kund szerint
viszont mindegy, hogy fekszenek, csak csatában essenek el. Árpád
206 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
megtartja az egységet, elküld pár embert, köztük Elét, eltemetni a
holtakat, valamint Bodrogközbe, hogy védje az olimaradiakai. Itt
látjuk Bors és egy tündér epizódját: a vitéz ellenáll a szerelmi csábítás­
nak, és a csatáknál marad. A magyarok mulatoznak még egyel a nagy
csata előtt.
VÉNEK
Menekülnek a bodrogköziek a feldühödött pórok elől. Futás közben
Huba elveszti Hajnál, megkeresésére visszaküldi Szakadárt. Éjjel a
holtakat temető Eiéék látják közeledni csapatával Csornát. A holtak
közé fekve csapdába csalják és megölik őket, Csornái legyőzi Ete.
Mindeközben Zalán nőivel, Inóval és Melittával társalog, délre küldi
őket, hogy biztonságban várják a győzelem hírét, vagy várják
menekülő urukat. A magyar táborban Hadúr főisiennek áldoznak,
készülnek a csatára.
VI. ÉNEK
Káréi, a táltos az iszogató hősöknek énekel, Apor és Habilán
történetét, Bendeguc bosszúját. Utána Lehel énekel az örményekkel
csatázó Ügek hőstetteiről. A Bodrog-parton ülő, elveszett Hajnál ismét
csábítja a tündér, de jön a hajnal, így a tündér örökre elvész. Búcsúzóul
haja egy szálát adja és lovát, Tombolii, amin Hajna Étéhez vágtathat.
Ő már pihen, társaival végzett a temetéssel. Amikor nője megjön,
ébreszti csapatát, hogy leverjék a Hajnáék lakát veszélyezlelő pórokat.
VII. ÉNEK
Készülődnek a csatára, az alpári erőket jönnek támogatni még a lótok
is. Leírási kapunk Árpád pajzsáról, melyei Szobor készített. Kitör az
ádáz csata, az ellenség megpróbálja bekeríteni a magyarokat, de Árpád
átlátja ezt, és ügyesen átrendezi hadát. Sokan elvesznek az öldöklésben.
VIII. ÉNEK
A csata folyik tovább, többen elesnek. Schedios és Kadosa párviadala:
megismerik egymást, a görög szolgája segíteni akar, de véletlenül urát
lövi le, így öngyilkos lesz. Pártosodnak az istenek: a dühös Ármány
Félelemmel és Átokkal együtt rettenti a magyarokat, de jön Hadúr és
elkergeti a rossz fellegekel.
IX. ÉNEK
A pórok elvonulása után Hubáék visszatérnek, az idős Tűzima hős is
csatázna. Jönnek újra a pórok, azokat verik, hirtelen megjön Ele és
vitézei, elkergetik a maradék támadókat. Kiderül, hogy Hajna ép,
ennek Huba nagyon örül.
X. ÉNEK
A magyarok valamennyire visszavonulnak, ebben Ármánynak is része
van. Kadosa kéri Zoárdoi, hogy bosszulja meg, ölje meg Viddinl. Az el
is pusztít egy ruházatában hasonló katonát. Árpád buzdítja a hadakat,
és legyőzi Viddinl. A menekülő görögök a Tisza partján csapdába
esnek, a magyarok legyőzik őket. Árpád legyőzi a menekülő Philól.
Nagy a küzdelem. Zalán menekül, ahogy bír. Árpád birtokba veszi
földjét.
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

fenekedni, mint Csorna Antipater ellen.

Cim
5. Ellentét feszül az eszményített, dicső múlt és az alkotó bírált jelene
A címszereplő menekülése a magyarok győzelmét jelenli, azl, hogy az között. Régen még tettre készek, bátrak és a hazáért önfeláldozóak
alpári fejedelem a csatában meglütamodott a magyarok elől. voltak a magyarok, Vörösmarty ezt hiányolja, és buzdítani kíván.

Előzmáiyek/liatástörtáiet: Kérdés^ es proUánakörök:

Mivel a mű tartalmazza a hagyományos eposzi kellékeket, és közpon­ A saját boldogság feláldozása a haza, a köz oltárán, azaz a közérdek
ti elem a harc, csataleírása tradicionális, előzménynek tekinthető az önérdek elé helyezése. Ebbe a helyzetbe kerül Ete, amikor kénytelen
Iliász és az Aeneis. A magyar hősi múlt felé visszatekintő témájával felajánlani magát Ármánynak, ezzel elvetve Majnával való hosszú
rokona a Szigeti veszedelem is. családi boldogságának esélyét.
A hősi múlthoz méltatlan jelen panasza, ez már rögtön az invoká­
cióból kiolvasható: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban.^ /
Koiszak/keletkezés körülmeDyei: Századok ültének el, s te alattok mélyen enyésző / Fénnyel jársz
egyedül. Rajtad sűrű fellegek, és a / Bús feledékenység koszorútlan
alakja lebegnek.”
A mű 1825-ben született, a XIX. század elején nagy volt az igény
A hősiesség elve: Hadúr, a főisten jó szívvel védi meg azokat, akik
nemzeti őseposzok újrateremtésére, hisz ilyenek nálunk nem álltak
rendelkezésre. Születtek is hasonlók, a szerzők azonban rájöttek, hogy bátran a csatába vetik magukat, Kadosát például a haldoklásból hozza
vissza, hogy aztán csatában eshessen el.
ez a műláj már nem eléggé korszerű, így a történelmi emlékezéseket
A kegyelem kérdése: a harcosok nem könyörögnek kegyelemért, és ha
később már drámába vagy regénybe foglalták.
esetleg kérnek, sem kapnak. Kivétel ez alól, amikor Árpád vezér meg­
kegyelmez a fiatal Alexisnek.
A hűség kérdése: a Délszaki Tündér élete feláldozása árán is hiába
csábítja mindenféle előnyökkel Majnát, ő akkor is hű marad harcos
kedveséhez. Étéhez. Ide sorolható, amikor Bors vitéz nem választja a
A csatajeleneieket és a konlliktusokai a költő az eposzi hagyományok­ tündér csábítását hazaliúi kötelességével szemben.
nak meglélelően építi fel. Fontos a történetben az isteni közbea­
vatkozások szerepe. A főcselekmény tulajdonképp szegényesnek
mondható, mivel a költő egyetlen forrása Anonymus krónikája volt
Motívumok:
{Gcsta H ungaw rum ), de mivel bővebb adatokat tőle nem kapott, saját
képzeletére kellett támaszkodnia. A mű a jelenhez szóló nyilvánvaló
A magyarok bajtársias összetartása és az ellenségek széthúzása, ger-
felhívás, Vörösmarty saját korának kritikája. O a hanyatlást erkölcsi
jedelem miatti egymásra fenekedése már a Szigeti veszedelem hen is
okokkal magyarázta, érvelésében ott rejlett a titkolt remény is.
feltűnt.
Vörösmarty a romantikus ősmagyar hadviselést párhuzamosan szere­
Az eposzi kellékek itt is jellemzőek, van seregszemle, visszatérő jelzők,
pelteti a szerelmi szállal (Ete és Hajna idillje), és az antik eposzok
elvont hasonlatok, gyakran van isteni közbeavatkozás, mely sokszor
szellemében a valós eseményeket mitikus alakokkal (Ármány, Hadúr)
rettenti vagy menti a harcosokat.
vegyíti. A mű rendkívül sűrű a történések szempontjából, képileg rész­
Álmok - A hősök többször látnak álmokat, ezek általában a jövővel
letes, látványos. Versformája hexameter, nyelvezetében érezhető a
kapcsolatosak, vagy ezeken keresztül nyilvánulnak meg az istenek.
költőre oly nagyon jellemző melankólia.
Az ősi, rekonstruált mitológia vissza-visszatérő szereplői, az ősma­
gyarság mondavilága.
A jelenet, amikor a csatlósok elfogják és megeszik a Hadúrnak felál­
Konfliktusok: dozni szándékozott ökröt, és erre kijelenti a költő, hogy úgyis
elvesznek a csatában, felidézi az Odüsszeia epizódját, hol a hős társai
1. A magyarok és ellenfeleik csatája. Alpár fejedelme felbőszíti és kiu­ felfalják Hüperion barmait, mire „hazatértük napját ő elorozta”.
tasítja Árpádékat, mire azok támadni kénytelenek.
2. A jó (bátor igazság) és a rossz (káosz) küzdelme az istenek képében.
Ugyanígy pártosodnak ők, mint például az Iliász mitológiai lényei.
Hadúr a vitéz magyarokat támogatja, míg Ármány a vesztükre tör.
m A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
3. Vörösmarty reménytelen szerelemélménye fejeződik ki a Délszaki
Csongor és Tünde, illetv e versei, p éld á u l a Gondolatot^ a könyvtárban, az
Tündér Hajna által elutasított érzelmeiben.
Emberek, az Előszó, va gy A m erengőhöz, Fóti dal
4. Az alpári táborban széthúzás gerjed a görögök és a bolgárok között,
hogy ki felelős a sikertelenségért. Akár egymás ellen is képesek

Az anekdota szerint Foton, a Fáy család szüretén mutatta be Jedlik Ányos új találmányát, a szódásszifont, melynek segítségével
megszületett a világ első frbccse. Fogyasztására az első vállalkozó Vörösmarty volt, de az ital nevét CspritzerO túl németesnek találta, így a
fröccs elnevezést ajánlotta. Rögtön utána elkezdte fogalmazni/oí/ű^/című közkedvelt versét.

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 207
EGYENES UT AZ EGYETEMRE KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

Zrínyi Miklós

SZIGETI VESZEDELEM
K ÉVSZAH: 1645-1646
VII. ENEK,
melyben a Lörök l'ősereg elindul Szigetvár ellen. Sor kerül Demirhám
M ŰFAJ; (mű) eposz és Deli Vid első párbajára.
SZERKEZETE: 15 ének (1566 strófa)
EREDETI NYELV: magyar VIII. ÉNEK,
FORDÍTOTTA:- melyben betekintést nyerhetünk a török vezetők közötti leszült vi­
FOGALMAK: barokk; eposz; epitheton omans; eposzi kellékek; szonyba.
athleta Cbristi; imítatio Ghrlsti; míles Christi; fúria; szórnak
FŐBB SZEREPLŐK: Borbak, Cumilla, D eli VIJ, DelJmdn, IX. ÉNEK,
Demirhám, Juranics, Radivoj, Rusztán, Szulejma'n, Z rínyi melyben a költő megszakítja a verses históriái, mivel neki is hadba kell
vonulnia.
- reflexió
Epizód: Radivoj és Juranics áttöri az ostromgyűrűt, de lemészárolják
Cselekmáiy őket.

I. ENEK, X. ENEI<;
melyben megtudjuk, hogy a magyarok visszaéltek Isten gondoskodó az ún. „oslromének", melyben a törökök megoslromolják a várat és
szeretetével, ezért Alecto (egy fúria) felszítja Szulejmán gyűlöletéi. A Delimán megfutamodik.
lörök sereg Magyarország ellen indul, ahol Szigetvár a romlott feudális
anarchiában szétzüllöii ország idealizált ellenképe. Zrínyi XI. ÉNEK,
fohászkodik, majd a kereszt háromszor felé hajlik és szózatot hall, melyben Rusztán és Delimán párbajozik, utóbbi győzelmével, majd
miszerint megadatik neki a mártírhalál. sor kerül Deli Vid és Demirhám párbajára is.
- propoztció
- invokáció XII. ÉNEK,
- enu m eráció melyben Delimán bujdosása közben rátalál Cumillára, ám útban a
táborhoz elveszíti kedveséi, aki Delimán szomakjával merít a lór-
II. ÉNEK, rásvízből, és meghal, mert Delimán sárkánymérgei tarlóit
melyben a költő részletesen bemutatja a lörök és a magyar sereget. szomakjában.
- dcus ex m achina
XIII. ÉNEK,
III. ÉNEK, melyben Deli Vid a török táborban tartózkodik álruhában, de csak
melyben lezajlik a siklósi csata; Szulejmán Eger ellen fordul. aggódó felesége. Borbála segítségével tud kijutni Karakulon.
Szulejmán már fel akarja adni az ostromot, de elfogják a magyarok
IV ÉNEK, segélykérő posiagalambjái, és a vár alatt maradnak.
melyben eltemetik a siklósi csatában elesetteket. A vereség hírére
Szulejmán Szigetvár ellen vonul, a szigetváriak felkészülnek a török XIV ÉNEIv
túlerőre. Több rossz előjel után a lörök táborban éjjel megriadnak a melyben a költő újabb személyes kitérője után megénekli a gonosz
lovak, amit támadásnak vélnek és egymást mészárolják le. szellemek sikertelen kísértését a magyarok lölöii.
- enu m eráció
- parentatio XV ÉNEK,
- anticipáció melyben meghal Deli Vid és Demirhám; Gábriel arkangyal széikergeii
a kísértő gonosz szellemeket. A szigetiek kironianak a várból és sorra
VÉNEK, mészárolják a pogány törököket: Zrínyi ketléhasítja Szulejmáni, majd
melyben Zrínyi elmondja buzdító beszédéi és a szigetváriak felesküd­ mikor eltalálja egy janicsárlövedék, lelkét Gábriel emeli a mennyekbe
nek a keresztény haza védelmére.
- adhoralio BEREI<ÜLSZTÉS (PERORÁCIÓ):

VI. ÉNEK, A Szigeti veszedelem záradéka.

melyben Szulejmán követeket küld a várba és felszólítja őket a „Véghöz vittem immár nagyhírű munkámat . . . ”
megadásra, de Zrínyiék elutasítják az ajánlatot.
A törökök vereségei szenvednek az Almás-pataki csatában.

208 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK

KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Qm 2. A tulajdonképpeni háborúzás: magyarok a török ellen csatákban

A lémái jelöli meg: a mű lőhőse a szerző dédapja, Zrínyi Miklós
kapilány, Szigeivár védője voli 1566-ban, lehál valós lörlénelmi
eseményl énekel meg.
ütköznek meg egymással (Siklós, Almás-patak)
3. Míg a szigetiekre az összetartás a jellemző, a török seregben és
vezetőik között is sok a konfliktus (VIII. ének).
4. Személyes konfliktusok (Zrínyi - Szulejm án, Deli Vid -
Demirhám, Ruszlán - Delimán)

Előzmények / katastörtáiet:
A Szigeti veszedelem Szigeivár 1566-os osiormának lörléneiél jeleníti
meg. Elsődleges üzenetével a magyarság önludalál kívánta
felébreszteni, ugyanis eszerint Zrínyi mártírhalálával megszűnt a
magyarokra nehezedő átok és eljött az ideje a török iga lerázásának.
Tágabb értelemben a kereszténység iszlám feletti győzelmét mutatja
be. Előzménynek tekinthetjük Torqualo Tasso A m egszabadított
Jeruzsálem című eposzát, melyben először szerepel szerelmi történet.
Korszak / keletkezés körüknéQyei:
A XVII. századi magyar irodalomban fontos szerep jutott az ellenre­
formáció művészeiének, a barokknak, melynek arculatát elsősorban a
katolikus bécsi udvar határozta meg. A jezsuita nevelletésű Zrínyi
érintett volt a honvédelemben, hiszen birtokai a terjeszkedő Oszmán
Birodalommal voltak határosak. Az elismeri hadvezér nem larlolta
magát költőnek, műveit politikai céljainak közvetítésére rendelte alá. A
Szigeti veszedelem című eposzt 1645-46 telén kezdte el írni, de először
csak 1651-ben jelentethette meg.
Ábiúzolasmőd/elbeszélésteclmika:
Az eposz cselekménye kél szinten zajlik, elindítója mindkét esetben
egy isteni beavatkozás. Az egyik szint maga az ostrom története, a
másik a várvédők mártírrá válásának útja. Isten megharagszik a tőle
elforduló magyarokra, ezért Alecto felszítja Szulejmán hódítási vágyát.
A barokk elvárásainak megfelelően a keresztény értékek hangsúly­
ozása minden szinten megjelenik. Monumentális leírások magasz­
talják az ellenfelei, hogy a felettük aratott (tényleges és erkölcsi)
győzelem dicsősége még nagyobb legyen. Megtalálhatóak a lovagias
témák és szituációk, így Deli Vid és Demirhám párharca; az epizódok,
szerelmi történetek és a kivételes bátorságot nem nélkülöző hőstettek
és az antik eposzokból ismeri eposzi kellékek.
^ Kérdés és proUémakörök:
A Szigeti veszedelem a XVI. századi hislóriás énekek és jeremiádok
hagyományait folytatja. A magyarok múltbéli sikerei mind Istennek
köszönhetőek: a sikeres honfoglalás és letelepedés a kárpáti
Kánaánban ugyanúgy, mint a szent királyok nemes leltei. Mindezért a
jóért azonban a magyarok hálátlanul elfordullak Istentől, aki ezért
büntetésként küldte ellenük a török seregeket. Ebből nő ki maga az
eposz, melyben a tényleges csaták és küzdelmek egyben erkölcsi har­
cot is képviselnek. Az epizódok pedig - Tasso óla - szerelmi szálakat
fűznek az eposz fő cselekményébe, s ezeknek jellemző kérdésköre a
társadalmi különbségekre és a hűségre irányul.
Motívumok:
A S zigeti veszed elem az eposz legtöbb elvárásának meglelek A
klasszikus (antik) eposzoktól azonban eltér néhány pontban:
az invokációban Zrínyi múzsája maga Szűz Mária, azaz az
- ő segítségéi kéri;
hiányzik az in médiás rés kezdés;
ritkán használ állandó jelzőket;
a csodás elemek nem szövik át az eposzt (pl. lovak zavargása
- az ütközet előtt, a leszálló dögmadár);
Isteni beavatkozás csak az eposz elején és a végén lordul elő
^ A szerző to v ^ b i ajánlott művei:
Tábori !{is tracta, Vitéz hadnagy, Az törö!{ áfium ellen való orvosság,
Mátyás !{irály életéről va ló elméll^edésel^

Konfliktusok:

1. Isten és a magyarok közötti közvetett konfliktus: a magyarok elfor­

dullak tőle, irigyek egymásra és széthúznak; ezért utasítja Isten Mihály
arkangyalt, hogy haragos íúriával büntesse őket.

Zrínyi Miklós a horvátországi Ozaly várában született nagybirtokos arisztokrata családba; apja halála után Pázmány Péter nevelte, így mélyen kato­
likus és természetesen Habsburg-hú neveltetésben részesült. Kitűnő hadvezér volt és csak másodsorban tartotta magát költőnek. A bécsi udvar utasítására
harcolt ugyan az erdélyi fejedelem ellen, de felismerte, hogy a török az igazi ellens^ és összefogásra törekedett, amit természetesen nem néztek jó szemmel
Bécsben. 1655-ben nem sikerült bánná választatnia magát, azonban a Habsburgoknak el kellett ismerniük hadvezér! tehets^ét, így mikor a török Bécs ellen vonult, ki­
nevezték a magyar hadak fővezérének, de a sikeres hadjárat után azonnal meg is fosztották tiszts^étől, ám ez nem vette el Zrínyi kedvét s tovább folytatta Habsburg-ellenes
politikáját. Talán épp ezen bőszült fel az a vadkan, amelynek Zrínyi áldozatául esett 1664. november 18-án._ _ _ _ _ _ _ _ _ .y ... ' ^

DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 209
r
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
KI KICSODA A KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOKBAN?
1984
EMMANUEL GOLDSTEIN: A Nagy Tetsvér lelelmeles ellensége a
gyűlök Emmanuel Goldsiein, a Pari egy lagja, akii korán eliávolíioi-
lak onnan. Goldsiein állíiólag a Teslvériség nevű Párlellenes szövelség
l'onlos eleme. Az olvasó sosem jön rá, hogy a Teslvériség valójában
lélezik-e vagy sem, de a célzások alapján úgy lálszik, leheiséges, hogy
Goldsiein likiív alak, akii épp a Pán hozoll léire.
JÚLIA: Fekeie hajú lány, akibe Winslon első láiásra beleszeret, és
szerelmi légyottokba bonyolódik vele.
MR. CHARRINGTON: Az ő ócskásbolija leien bérel ki szobái a
szerelmi légyottokra Winslon Smiih és Júlia. Később, amikor elárulja
Winslonékat, kiderül, hogy a lérfi is a Gondolatrendőrség lagja.
NAGY TESTVER: A kormány titokzatos vezetője a mindentudó,
teljhatalmú, imádott Nagy Testvér, röviden „NT”. Nagy Testvér „egy
neg)'venöt év körüli, sűrű fekete bajuszos durva vonású lérli arcá”-val
rendelkezik. Általában plakátokon ábrázolják, a „NAGY TESTVER
SZEMMEL TART” jelmondat kíséretében.
O’BRIEN: Kezdetben beavatja Júliái és Winslon Smilh-t a Teslvériség
nevű íoldalalti szervezel titkaiba, majd a férfi vallatását vezényeli a
regény végén.
WINSTON SMITH: Óceánia polgára, Londonban, az Egyes leszál­
lópálya fővárosában élt. Magában elkövette az első főbenjáró bűnt, a
gondolalbűnl: mint a Külső Pán lagja, kételkedni kezdett a párt
igazában. Elhatározta, naplót ír, szavakba önti ellenérzéseit. A napló
1984. április 4-ével kezdődik. A regény végére Winslon rádöbben, nem
tud szembeszállni a Párt akaratával, diadalt arat önmaga felett, és
megszereti a Nagy Testvért.
A falu jegyzője
ERZSÉBET: Tengelyi felesége.
KISLAKY BÁLINT: Réiyék birlokszomszédja, aki azt reméli, hogy
fia, Kálmán és Réty Etelka összeházasodnak.
KISLAKY KÁLMÁN: Kislaky Bálint fia, Etelka szerelme, Ákos barát­
ja. Ákos kérésére segít megszökni Violának, akit a főbíró a Kislaky-
udvarház pelyváskamrájába záratott.
MACSKAHÁZY ÁDÁM: Rétyné ügyvédje, együtt eszelik ki Vándory
és Tengelyi papírjainak elrablását. Attól félnek ugyanis, ha az isme­
retlen féliestvér előáll követeléseivel, nekik semmi sem jut a vagj'onból.
A tűzeset után Macskaházy zsarolni kezdi Rélynét. Az asszony
megdöbbenve szerez tudomást arról, hogy az iratok nem semmisültek
meg a tűzben. Viola és Üveges Jancsi egyszerre indulnak a papírokén,
azonban Viola leszúrja az ügyvédei, aki utolsó szavaival Tengelyi
nevét mondja.
NYÚZÓ PÁL: Kegyetlen főbíró, aki tönkretette Viola éleiét. A
tisztviselő azért haragudott Violára, mert nem tudta tőle elcsábítani a
feleségét.
PETI CIGÁNY: Az alispán futára, kihallgatja Rétyné és az ügyvéd
beszélgetéseit. Viola mindig tőle értesül a faluban zajló eseményekről
RÉTY ÁKOS: Réty fia, aki apjával ellentétben jószívű, nagylelkű
210 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELOKESZITO ÉVFOLYAMOK
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
fiatalember. Szerelmes Vilmába, ám Tengelyi nem látja szívesen
otthonában, mert ellenzi a gazdag Ákos és lánya házasságát.
RÉTY ETELKA: Réty lánya, Vilma legjobb barátnője. Kislaky
Miklósba szerelmes, akinek később a felesége lesz.
RETY SÁMUEL: Taksony megye alispánja, korábban Tengelyi Jónás
diáktársa és jó barátja. A pénzügyi és a politikai különbségek miatt
eltávolodtak egymástól.
RÉTYNÉ: Réty második felesége, hatalomvágyé, gőgős, pénzéhes,
végtelenül gonosz asszony. O a történet konfliktusának kirobbantója.
Miután megtudja, hogy Üveges Jancsi mindent bevallott Vándorynak,
öngyilkos lesz.
TENGELYI JÓNÁS: A falu j e gyzőj e , művelt, tanult, felvilágosult
ember, igaztalan vádak miatt börtönbe zárják, majd szabadulása után
visszavonul.
TENGELYI VILMA: Tengelyi Jónás lánya, Réty Ákos szerelme. Apja
egy ideig ellenzi a fiatalok szerelmét a vagyoni különbség miatt. Apja
szabadulás után, Vilma Ákos felesége lesz.
ÜVEGES JANCSI: Visszataszító külsejű, félszemű rabló, őt bízza
meg Macskaházy, hogy rabolja el a jegyző iratait. Macskaházy
megölése után a kályhalyukban kuporogva találnak rá. Rétyné ugyanis
azzal bízta meg, hogy lopja el Macskaházyiól a papírokat. Viola azon­
ban megelőzte a rablásban, így váll szemtanújává az ügyvéd meg­
gyilkolásának. Halála előtt bevall mindent Vándory papnak.
VÁNDORY BOLDIZSÁR: A falu papja, Réty alispán titkolt fél-
testvére. Még korábban lemondott vagyonáról, a világi javakról az
alispán részére. Rétyné a titokzatos lélieslvér miatt akarja ellopni a
jegyző és a pap iratait, hogy megsemmisítse azokat.
VIOLA: A megye hírhedi betyárja. Tisztességes gazdaember volt, aki
Nyúzó Pál miatt kényszerüli bujkálni. Megmenti Tengelyi iratait, s
közben megöli Macskaházyt. Egy ideig álnéven éldegél a közeli
tanyán családjával, ám gyermekei megbetegednek és meghalnak.
ICálmán inasa, János talál rá, s meséli el, hogy Tengelyi börtönben van.
Viola elindul a faluba, hogy átadja Réty Ákosnak a jegyzői igazoló
papírokat. A pandúrok azonban a nyomára bukkannak és lelövik.
ZSUZSI: Viola felesége, mikor megbetegszik. Tengelyi lánya, Vilma
ápolja. Egy reggel Zsuzsikái holtan találják a Törökdomb közelében
azon a helyen, ahol Violát lelőtték.
A felesnem története
DEDIN: Lizzy szeretője, akivel a regény végén a férj, Siörr kapitány
rajta kapja.
KODOR: Siörr kapitány szélhámos barátja, aki közvetve házassága
megrontójává válik.
LIZZY: Francia tanítónő, Siörr kapitány felesége. Szabados természetű
nő, akire férje folyton féltékeny. Barcelonában tüdőgyulladásban
meghal.
STÖRR HAJÓSKAPITANY: Hajóskapitány, aki pszichiátere tanácsá­
ra megnősül. Elvesz egy kacér francia tanítónőt, aki iránt hamarosan
őrült féltékenységet érez, miközben ő is ugyanúgy hűilenkedik. Lelki
vívódása pokollá teszi éleiét.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
A fizikusok
EINSTEIN: A bolondokháza lakója, aki már megölt egy nővén.
Nézete szerint a politikának rendeli alá a tudományt.
MÓNIKA NŐVÉR: Bevallja Möbiusnak, hogy szerelmes belé.
Möbius is szereti, éppen ezért akarja elküldeni a lányt, de mivel nem
sikerül, megöli.
MÖBIUS: A bolondokháza lakója, aki megöli Mónika nővért. Nézete
szerint mindenkor meg akarja őrizni a tudomány luggetlenségét.
NEWTON: A bolondokháza lakója, aki már megölt egy nővért.
Nézete szerint tudósként minden rendszert kiszolgál, amelyik őt
békén hagyja.
VOSS FELÜGYELŐ: A szanatóriumban a nyomozást vezeti a
nővérek gyilkosságának ügyében.
ZAHND DOKTORKISASSZONY: A szanatórium vezetője, ahol a
három fizikus tartózkodik. A mű végén azonban kiderül, ő az igazi
őrült, nem a három fizikus.
AfösvcQy
ANZELM: Valér és Marianne apja, gazdag arisztokrata származású
úr, eleinte Harpagon hozzá akarja adni Elizt.
CLÉANTE: Harpagon fia, Marianna szerelmese.
ELIZ: Harpagon lánya, Valér szerelmese.
FECSKE: Cléante inasa, ő lopja el Harpagon ládikáját, amit Cléante-
nak ad.
FRUZSINA: házasságszerző, kerítőnő
HARPAGON: A fösvény; zsugori, gazdag, zsarnokoskodó apa; aki
folyton attól fél, hogy meglopják - a pénz számára mindennél
fontosabb. (A név egyébként latinul tolvajt, görögül ragadozót jelent).
JAKAB: Harpagon szakácsa és kocsisa, megharagszik Valérra, ezért azt
mondja, Valér lopta meg Harpagont.
MARIANNA: Cléante imádottja, akit Harpagon is feleségül akar
venni, Valér húga, Anzelm lánya.
VALÉR: Eliz szerelmese, Anzelm fia és Marianna bátyja.
A három nővér
ANDREJ: A három nővér testvére. Feleségül kéri Natasát. Andrej a
drámában a tudás révén való felemelkedés lehetőségét jelképezi.
Kudarca részint a tehetség hiánya, részint a rosszul megválasztott
életcél, részint a rossz házasság következménye.
IRINA: A legfiatalabb testvér. A jelenből való megváltásként a szerel­
met vallja, valójában plátói szerelemfelfogásál vetíti rá Tuzenbachra. A
valóság, a hétköznapok azonban semmilyen eszményt nem tűrnek,
Tuzenbach halála egyszerre jelzi a valóság brutalitását és a plátói
szerelem tévútját. A másik kitörési pont a munka, mely a szükséget és
az unalmat hivatott száműzni.
KULIGIN: Mása férje, aki önelégülten mozog környezetében.
Boldogtalan kapcsolatban él Másával.
MÁSA: Elsietett házasságában szenved. A férjében, Kuliginban, volt
tanárában látott hajdani értékek a mindennapokban elvesztek, felőr­
lődtek, s ezeket az elveszett értékeket vetíti rá Versinyinre, udvarlójára.
NATASA: Andrej menyasszonya, aki olyannyira erőszakos, hogy
átveszi a házban az uralmat.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
OLGA: Gimnáziumban tanít. A múltban él és leszámolt már minden­
nel, az értékhiányt azonban nem tudja pótolni a hivatali ranglétrán
való előrejutás.
SZOLJONIJ: Tuzenbachot párbajban öli meg. Saját ürességét,
kiégettségét, illúziótlanságát démoni módon vetíti rá környezetére,
jelezve, hogy a tudatos önpusztítás a környezet pusztításával jár.
TUZENBACH: Főhadnagy, Irina udvarlója. A dráma végén Szoljonij
párbajban megöli.
VERSINYIN: A dandár új ezredese. Másával kilátástalan szerelem
fűzi össze.
BAGARJA: [...a béke barátja] Cipész, ő megy el szólni a nyugalom
érdekében a bírónak.
BÍRÓ: [a kevés szavú...] A bölcs bíró képviseli a faluban a tekintélyt.
ERZSÓK: [Szemérmetes...] 55 éves kocsmárosnő, Fejenagy szerelme.
A helység kalapácsa Fejenagy [Szélestenyerű...] A helység kalapácsa,
a falu kovácsa.
HARANGLÁB: [...a fondor lelkületű egyházfi] Ármánykodó figura,
aki viszályt szít Fejenagy ellen a kántor feltüzelésével Erzsók iránt.
KÁNTOR: [a lágyszívű...] Szerencsétlen flótás, aki Erzsók iránti
reménytelen szerelméből kifolyólag igencsak pórul jár.
KISBÍRÓ: [a hivatalában pontos...] ő is a helyszínre siet, amikor a
verekedésről hall.
MÁRTA:[Amazontermészeiű...] A kántor felesége, házsártos, veszé­
lyes nőszemély.
VITÉZ CSEPŰ PALKÓ: [...a liszieletes két pej csikajának jókedvű
abrakolója] Mulat a kocsmában, a verekedésben Fejenagy mellé áll.
A kis herceg
A GEOGRÁFUS: A geográfus bolygója: ez a bolygó legalább tízszer
nagyobb volt az eddigieknél. Nagyon tetszik a kis hercegnek a geográ­
fus munkája, ezt igazán értelmes foglalkozásnak tartja. Hiszen a
geográfus tudja, hol vannak a városok, a tengerek, a sivatagok, a he­
gyek és a folyamok. A geográfus megkéri őt, hogy meséljen a boly­
gójáról, hogy azt is feljegyezhesse. De csak azt írja fel, ami maradandó.
Majd tanácsot kér a geográfustól, hogy merre folytassa az útját.
Megfogadva a tanácsot, a Föld nevű bolygó felé veszi az irányt.
A HIÚ: A kis herceg a király bolygója után a hiú bolygóját látogatja
meg. Itt azonban mást sem kell csinálnia, mint csodálnia a hiút. Itt
sem marad tovább.
A KIRÁLY: A kis herceg annak idején elindult, hogy sorra látogassa a
bolygókat. Az első bolygón egy király lakik. A király mindent meg akar
parancsolni, és nincs semmilyen összefüggés a szavai között. A kis
herceg feszélyezve érzi itt magát. így hát nem marad tovább.
A kis herceg: Más bolygóról a Földre érkezett, gyermekforma emberke,
aki a sivatagban találkozik a regény írójával. Kiderül, hogy a bolygó,
ahol a kis herceg él, alig nagyobb egy háznál, és a csillagászok is csak
egyetlen egyszer észlelték, 1909-ben.
A LÁMPAGYÚJTOGATÓ: A lámpagyújiogató bolygója az eddigi
bolygók közül a legkisebb. A szegény lámpagyújtogató pedig mást sem
csinál, mint meggyújtja, majd eloltja a lámpákat. Nincs egy perc nyug­
ta sem. Mindez azért van, mert a bolygója egy ideje olyan gyorsan
211
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
kezdeit el forogni, hogy mire este meggyújtja a lámpát, máris reggel
lesz, amikor el kell oltania. A kis herceg sajnálja új ismerősét, az
eddigiek közül őt becsüli a legjobban, mert ő nem magával, hanem
másokkal törődik. De itt sem maradhat. Túl kicsi a bolygó ket­
tőjüknek.
A RÓKA: A kis herceg földi életének talán legfontosabb időszaka a
rókával töltött idő. A róka megérteti vele, hogy mi a barátság. Például,
hogy lehet ezer meg ezer ugyanolyan rózsa, mint az övé, mégsem
hasonlíthatnak a sajátjára, mert nem fontosak a számára. A saját
rózsájával egy láthatatlan kötelék köti össze őket, ez az, ami miatt a
több ezer másik rózsa nem hasonlít az övéhez.
AZ ÍRÓ: Repülőgép pilóta, akinek gépe meghibásodott, ezért szállt le
a Szaharában, ahol megismerkedett a kis herceggel.
Az iszákos: Az iszákos bolygóján tartózkodik a legrövidebb ideig a kis
herceg. Az iszákos ugyanis csak iszik, és folyton azt hajtogatja, hogy
azért iszik, hogy elfelejtse, hogy szégyelli magát amiatt, hogy iszik.
AZ ÜZLETEMBER: Az üzletember bolygója: az üzletember komoly
embernek tartja magát, és csak a gazdagság érdekli. Szerinte ő bir­
tokolja az összes csillagot, és még arra sincs ideje, hogy a kis herceg
érkezésekor feltekintsen a munkájából, és illendőképpen köszöntse őt.
A kis herceg őt is otthagyja. Egyre furcsábbnak tartja a felnőtteket.
A kóssávű ember fiai
BARADLAY JENŐ: A félszeg, legkisebb fiú lélektanilag hitelesen
ábrázolt vonzódást táplál a nagyvilági Alphonsine iránt. Szerelmes
belé, ez az érzés tölti el, a haza sorsa nem érinti meg. Végül bűnhőd­
nie kell tragikus tévedése miatt: Jenő önként, testvére helyett vállalt
halála a tragikus vétség felismerése, de egyúttal a jóvátétel felemelő
gesztusa is. Nem elhanyagolható ebből a szempontból bátyja felesége.
Aranka iránt érzett titkos, kölcsönös vonzalma sem.
BARADLAY KAZIMIR, A KŐSZÍVŰ EMBER: A Baradlay testvérek
szigorú, konzervatív apja, szerepe nem olyan nagy, mini jelentősége,
hiszen a regény az ő halálával kezdődik.
BARADLAY ÖDÖN: A legidősebb Baradlay fiú. Jelleme nem túl
kidolgozott, talán a legismeretlenebb az olvasó számára a három fiú
körül. Jókai talán ezzel akarja távol tartani olvasójától az államférfit,
annyit minden esetre tudhatunk, hogy becsületes, tisztességes, jó haza­
fi. Rangjához méltóan áll helyt a forradalom viharában, és a bukáskor
ő mondja ki a pozitív ítéletet legifjabb testvérükről.
BARADLAY RICHARD: A középső Baradlay fiú, makulátlan
tisztesség és becsület jellemzi, ellenfele, Palvicz Ottó halálakor fiának
felnevelését magára vállalja, és ezt a nehézségek ellenére véghez is viszi.
BARADLAYNÉ: A Baradlay testvérek édesanyja, mindent Habsburg-
párti férje végakaratával ellentétesen tesz, ami később a regény
folyamán mind a visszájára fordul.
LANGHY ARANKA: Ödön menyasszonya, majd felesége. A feleség
mintaképe.
LIEDENWALL EDIT: A tisztaság és tisztesség szimbóluma.
Szerénységével a fennhéjázó Alphonsine-t ellenpontozza a regényben.
Hű marad Richárdhoz, majd a regény végén feleségül megy hozzá.
PALVICZ KÁROLY: Palvicz Ottó és Alphonsine románcából titokban
született fiú, akit anyja nem vállal fel. Palvicznak tett ígérete alapján
Richárd neveli fel, bár anyja kitartóan áskálódik a nevelőapa ellen. A
regény végén Richárd nagykorúságát elismerve átutalja a neki járó
pénzösszeget, amivel ő - épp akkor felbukkanó anyjával mit sem
212 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
törődve - nyomban Amerikába utazik.
PALVICZ OTTÓ: Alphonsine titkos szeretője, az osztrák hadsereg
ezredese. Halálakor, az isaszegi csata után
PLANKENHORST ALPHONSINE: Plankenhorsiné lánya, Palvicz
Ottó fiának, Alfrédnek anyja.. A bukott nőként ábrázolt Anphonsine-t
a kényszer hajtja a kapcsolatba, állandó hitegetésbe és színjátékba. O
Palvicz Ottót szereti, a bűnös viszonyuk „gyümölcsét”, a gyermeket
nem vállalja. Jenő iránti tettetett vonzalmához a másik két Baradlay
fiúval szemben táplált elvakult gyűlölet társul.
PLANKENHORSTNÉ (ANTOINETTE): Bécsi másodrangú arisz­
tokrata úrhölgy, Alfonsine anyja, Edit gyámja. Kétszínűsége és álnok­
sága végül elnyeri büntetését, elveszíti ugyanis Editet, akit Richárd
vesz feleségül.
RIDEGHVARY BENCE: Baradlay Kazimír első embere, Habsburg-
hű arisztokrata, aki megjövendöli a szabadságharc és hívei bukását. A
regény negatív főszereplője.
TALLÉROSSY ZEBULON: A Petőfitől jól ismert semmirekellő ma­
gyar nemes, a regény komikus mellékszereplője. Osztrák és magyar
kétlaki, akit itt is, ott is idegennek tekintenek Humoros mivoltát
dialektusa teljesíti ki.
uia
JACK: Az énekkarosok, majd pedig a vadászok vezére; öntörvényű,
zsarnok alkat, aki Ralph elpusztítására törekszik.
RALPH: A gyerekek által vezérnek választott, értelmes, a civilizáció
pártján álló fiú.
RÖFI: Kövér fiú, aki Ralph árnyékában húzódik meg, de szinte min­
den értelmes dolog tőle fakad.
SAMERIC: Tkp. Sam és Eric, az ikerpár, akik kitartanak Ralph mellett.
A Mester és Margarita
BERLIÓZ: Az egyik legnagyobb moszkvai irodalmi társaságnak, a
TÖMEGIR-nak a vezetője. A regény elején a villamossínre esik, és
fejét levágják a vonat kerekei. H alálát Woland megjósolja.
HONTALAN IVÁN: Fiatal költő. Szemtanúja annak, ahogy Berlioz
fejét levágják a villamos kerekei. Wolandol az esel után üldözőbe veszi,
vak ámokfutásba kezd, melybe bele is őrül, és a pszichiátrián köt ki,
mert azt állítja, Berlioz halálát a sálán okozta. A klinikán ismerkedik
meg a Mesterrel.
JESUA HA NOCRI: Jesua története a Mester kéziratából elevenedik
meg. A jézusi történet parafrázisa.
LÉVI MÁTÉ: A jeruzsálemi történet szereplője. Jézus holttestét őrzi,
és az ő kérésére a Mester és Margarita az örök nyugalom birodalmába
kerül.
MARGARITA: Margarita a Mester szerelme volt, amíg tűzbe nem
vetette a férfi kéziratát, és a pszichiátriára nem került. De a nő nem
felejtette el a Mestert. Egy nap azzal ébredt, hogy biztosan történik
valami. A I'ü'eml fala előtt, ugyanott, ahol egy éve a Mesterrel találko­
zott, egy ismeretlen férfi vendégségbe hívta egy külföldi úrhoz. A Sátán
báljának háziasszony szerepe várt rá. Bálkirálynői szerepét kiválóan
teljesítette, ezért kérhetett valamit Wolandtól. A maga számára
egyetlen kívánsága volt: a Mestert akarta visszakapni. Woland teljesíti
kívánságát, visszarepíti a Mester mellé, és a kézirat újra olvasható lesz.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
MESTER: A férfi regényt írt, ami miatt a kritika hevesen támadta.
Egyedüli öröme a szerelme, Margarita volt, de ő sem tarthatta vissza
attól, hogy tűzbe ne vesse a kéziratot, és be ne vonuljon önként a
klinikára. Az ő regénye eleveníti fel a jeruzsálemi történetet.
PILÁTUS: Halálra ítéli Jesuát. A regény végén Woland megszabadít­
ja kétezer éves álmatlanságától, és elindulhat a holdsugárösvényen a
fény birodalma felé.
WOLAND: A fausti sátán professzor különös csapatával a társadalmi
élet különböző területei fölött ítélkezik Moszkvában.
A nagy utazas
A SEMURI FIÚ: Gérard egyik társa a koncentrációs tábor felé a
vagonban. Karakterük hasonló, a semuri fiú is Franciország szabad­
ságáért harcolt és pusztul bele az embertelen utazásba a vagonban. A
legnagyobb különbség kettőjük között Gérard szellemi fölénye és filo­
zofikus beállítottsága szemben a semuri fiú végtelenül praktikus gon­
dolkodásával.
AZ AUXERRE-I KATONA: Párbeszéde Gérarddal a mű egyik legje­
lentősebb momentuma. A német katona, ha csak ködösen, de érzi,
hogy a rend amit képvisel nem jó.
GÉRARD: A mű főszereplője és egyben az író alteregója. Semprun
életrajzának rengeteg eleme megismétlődik Gérard életében is. A
Spanyolországból menekült fiatalember, Franciaországban fejezi be
tanulmányait. Baloldali világnézete miatt hamar a francia ellenállók
között találja magát és hamar tettekkel is érvényesíti meggyőződését a
világról. Gérard filozofikus hős, de intellektusa nem akadályozza,
hanem segíti harcában. A tett előtt töpreng és nem utána!
A Noszty fiiú esete Tóth Marival
KOPERECZKY BÁRÓ: Kölcsönt ad Nosztyéknak, de zálogul Vilmát,
a lányukat kéri.
KOZSEHUBA TIVADAR: Dúsgazdag trencsényi szeszgyáros. Váltó-
hamisításba rántja bele Nosztyt, hogy ezzel karrierjét ketté törje, és
eltávolítsa Velkovics Rozália közeléből.
NOSZTY FERENC: Az úrhatnám dzsentri világ képviselője.
Léhaság, cinizmus, erkölcsi üresség jellemzi. Mikor felsül, megszé­
gyenül, célját nem éri el, a kudarc nem rázza meg, nem töri össze, sőt,
még magába szállásra sem készteti: egy vállrándítással keresztüllép
mindenen, s tovább éli cinikus, kártékony életét.
TÓTH MARI: A romantika kellékeivel megrajzolt regényhős - minden
udvarlójára gyanakszik, hogy csak a pénzéért dongja körül. A fondorla­
tok célja Tóth Marinak és milliós hozományának megkaparintása.
TÓTH MIHÁLY: Mari apja, az egyeden értékes jellem. Milliomos polgár,
aki Amerikában élt évtizedekig. A munkát jobban szered, mint a pénzt.
VELKOVICS ROZÁLIA: A polgármester lánya, akinek Noszty Feri
eleinte csapta a szelet.
A nyomorultak
COSETTE: Fantine lánya, akire Thenardier-ék vigyáznak. Jean
Valjean fogadja be később, s szerelme Máriusszá! beteljesül.
EPONINE: Thenardier lánya. Szerelmes Mariusba, feláldozza magát érte.
FANTINE: Cosette anyja, akit kirúgnak, mert lánya törvénytelen
gyermek. Prostituált lesz, hogy el tudja tartani gyermekét. Letar-
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
tóztatják, megbetegszik, majd meghal.
GAVROCHE: Egy kisfiú, aki Marius levelét viszi el Cosette-nek.
JAVERT: A rendőrfőnök, aki az egész regényen át üldözi Jean
Valjeant, majd végül öngyilkos lesz.
JEAN VALJEAN: A regény főszereplője. A bűnözéstől elfordul, s min­
denki jótevőjévé lép elő. Múltja miatt folyamatosan üldözi Javert, ezért
élete gyakorlatilag csak menekülésből áll.
MARIUS: Fiatal egyetemista, szerelmes Cosette-be. Jean Valjean meg­
menti az életét, így szerelmük beteljesülhet.
THENARDIER: Kocsmáros, aki elveszti vagyonát, ezért Párizsba
költözik, ahol ki akarja rabolni Jean Valjeant, de letartóztatják.
A P d utcai fíűk
ÁTS FERI: Az ellenséges vörösingesek vezetője, ő is nemes jellem,
méltó ellenfele és megfelelője Boka Jánosnak.
BOKA JÁNOS: A Pál utcai fiúk vezetője, akit mindenki elfogad és
tisztel, okos, komoly, csendes.
GERÉB DEZSŐ: Elárulja a grundot és társait, átáll a vörösinge-
sekhez, végül visszafogadják és megjavul.
JANÓ, A TÓT: A grund őre, őt akarja megvesztegetni Geréb a IV
fejezetben, hogy zavarja el a fiúkat a grundról.
NEMECSEK ANDRÁS: Szabó, Nemecsek Ernő édesapja.
NEMECSEK ERNŐ: A regény tulajdonképpeni főszereplője,
cslekedetei befolyásolják a cselekményt, végül meghal.
SZEBENICS: (fegyvertáros), Wendauer, a Pásztor-testvérek
A vörösingesek közül ők szerepelnek név szerint a regényben.
WEISZ, CSELE, BARABÁS, KOLNY PÁL, CSÓNAKOS: Ők a Pál
utcai fiúk, illetve a gittegylet tagjai.
A Peiidragon-legeii(Ia
ASAPH PENDRAGON: A Pendragonok őse, aki nem halt meg
néhány száz évvel ezelőtt, ő volt az éjféli lovas. Mindig egy bizonyos
időpontra várt, a csillagok egy bizonyos ritka konstellációjára. Ez az
időpont eljött, de már nincsenek rózsakeresztesek, a Nagy Mű nem
haladt, ezért csak a fekete mágia segíthetett, ahhoz viszont áldozat
kell. Az éjféli lovas ezért elragadta a farmer kisfiát.
BÁTKY JÁNOS: Magának való tudós (akit egyes vélekedések szerint
a szerző saját magáról mintázott) éppen kedvére való kutatást végez a
ködös Albionban. Amikor éppen nem egy könyvtárban kuksol, akkor a
helyi előkelőségekkel ismerkedik unalmas partikon. Egy ilyen alka­
lommal véletlenül bemutatják Owen Alastair John Pendragon of
Llanvygan-nak. A szerfölött hosszú névvel rendelkező wales-i Earl
számos őssel dicsekedhet, s köztük páran igencsak fura dolgokat
műveltek. A két férfi közös érdeklődésének hála Bátky János meghívást
kap az Earl kastélyába.
OWEN PENDRAGON: Wales-i earl, aki meghívja Bátkyt kastélyába.
Aper
BLOCK: Kereskedő, aki már időtlen idők óta várja, hogy ügye elin­
téződjék. Már az ügyvédhez is költözött, hogy kéznél legyen , ha netán
napirendre tűznék az ügyét. Block már elvesztette minden emberi
tartását, már nem ügyfél, hanem az ügyvéd kutyája.
BÜRSTNER KISASSZONY: \bnzó nő, aki nem veti meg a férfiakat.
213
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Josef K. nemcsak vágya kielégítése miatt lenne rá szüksége, hanem azért,
hogy megbeszélhesse vele életének dolgait. A nő azonban elutasítja.
JOSEF K.: A regény központi figurája, akinek személye összekapcsol­
ja a lazán illeszkedő fejezeteket. Hivatalba járó, harmincéves férfi, aki
egy reggel arra ébred, hogy egy per vádlottja.
LENI: Az ügyvéd ápolónője. Nem csinál nagy ügyet a testi szerelem­
ből, ugyanúgy magához engedi K.-t, ahogyan mást is.
MONTAG KISASSZONY: Bürsiner kisasszony barátnője, akit maga
helyett küld, hogy K.-1 kikosarazza.
BERNARD RIEUX: Orvos, aki fáradhatatlanul vetette bele magát a
pestis elleni küzdelembe. Egyedül élt öreg édesanyjával, súlyos beteg
felesége még a zárlat kihirdetése előtt elutazott a városból. Szinte
senkije sem volt, és egyszerre övé lett az egész város, a halálraítéltek
százai és ezrei. Felesége a regény végére meghal.
JEAN TARROU: Jean Tarrou, Rieux egyik ismerőse, csak néhány hét­
tel a pestis kitörése előtt telepedett meg a városban. Ő megpróbált az
emberi nyomorúság fölé hajolni, és igyekezett mindent megfigyelni,
tapasztalatait jegyzetfüzetébe rögzíteni. Felajánlotta, hogy önkéntes
egészségügyi alakulatot szervez. Rieux és Tarrou barátságát ez az
önfeláldozó rokonszenv elszakíthatadánná kovácsolta. A pestis végül
őt is elragadja.
PANELOUX ATYA: A gyógyító szervezet tagja lesz az atya is.
Csatlakozik Rieux doktorhoz, de a pestis az ő életét sem kíméli.
RAYMOND RAMBERT: Fiatal párizsi újságíró, aki eleinte menekül­
ni akar a vesztegzár elől. Szerelméhez menne vissza Párizsba. Szökési
kísérleteivel felhagyva végül csatlakozik az életmentők csapatához.
/ !• /•
A szív segedigá
KELEMEN GUSZTI: Akivel elvesztette Lizi (az anya) annak idején
a szüzességét. A múlt egy emlékdarabja.
LIZI: Az anya, akinek halálát fia a műben elbeszéli. Nevét csak a
regény közepén tudjuk meg.
A vadkacsa
AZ ÖREG EKDAL: Kiderül, hogy egy szabálytalan erdővásárlási ügy­
ben Ekdalt elítélték, Werlét pedig felmentette a bíróság. Az egykori
Ekdal hadnagy így ment teljesen tönkre, s mivel Werle is érezte
bűnösségét, ezért támogatja az Ekdal családot.
GINA EKDAL: Hjalmar felesége.
GREGERS WERLE: Werle nagykereskedő fia, aki hazatérve azt hiszi,
joga és lehetősége van mások életének átformálására, és krónikus
tisztesség láza az ő élethazugsága.
HEDVIG: Hjalmar és Gina gyenge szemű, tizennégy éves lánya,
akinek Werle egy vadkacsát ajándékoz.
HJALMAR EKDAL: Az öreg Ekdal fia, Gregers Werle barátja, aki
Werle nagykereskedő támogatásával lett fényképész.
SÖRBYNE: Werle nagykereskedő házvezetőnője, szeretője.
WERLE: Nagykereskedő, akinek fia szemére hányja, amiért engedte,
hogy az Ekdal család anyagilag tönkremenjen. Azért hívta haza a fiát,
hogy társként lépjen be a cégbe, mert már nehezére esik a munka.
214 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
A v a ra z sb ^
DOKTOR BEHRENS: A szanatórium vezetője, aki szinte azonnal
beteget lát Hans Castorp-ban. Érdeke, hogy a szanatórium mindig tele
legyen betegekkel.
HANS CASTORP: A mű hőse, az „egyszerű, noha kellemes fiatalem­
ber”, egy frissen diplomázott hamburgi mérnök, aki munkába állása
előtt meglátogatja Joachim unokabátyját a davosi tüdőszanatórium­
ban. A látogatás eredetileg 3 hétre lett tervezve, mint ahogyan a mű is
néhány tucat oldalra; azonban mind Hans, mind Mann számára túl
nagy a kísértés, és a fennmaradás elnyúlik, a hazatérés egyre messzeb­
bre tolódik, hogy hősünk végül 7 egész évet töltsön a hegyek között,
még jóval unokafivére halála után is ott maradva, s hogy csak az I.
világháború kitörése és a katonai behívó szakíthassák ki külsőleg értel­
metlennek tűnő, azonban lelke nemesülésével és személyisége éretteb­
bé válásával járó semmittevéséből.
JOACHIM: Hans Castorp unokatestvére, akihez a főhős betegláto­
gatóba érkezik a szanatóriumba. Joachim a varázshegyről visszavágyik
síkföldre. El is megy, de hamarosan vissza kell térnie, s meghal.
MADAME CHAUCHAT: Orosz asszony, aki férjét hátrahagyva
költözött a szanatóriumba önmagát ápolandó, ugyanakkor a betegség
látható jelei nélkül. Hans Castorp szerelmes lesz a nőbe, aki naponta
ebédel vele egy szalonban, de akit megszólítani is csak sokára mer,
hogy aztán kapcsolatuk egy farsangi mulatság éjszakáján eljusson
odáig, ahová egy férfi-nő kapcsolat eljuthat. A mámoros éjjelt követően
a nő elutazik és csak később tér vissza egy idősebb férfival.
PEEPERKORN: Holland pénzmágnás. Madame Chauchat újdonsült
„barátja”, akivel közös kasszát kezel az asszony: ő testesíti meg Hans
számára az isteni őserőt, a mindent maga alá gyűrni képes és még
öregemberként is uralkodni tudó, a zsarnokságot a nyájassággal mes­
teri módon keverő királyiságot, az igazi férfiasságot és ellenállhatat­
lanságot. Peeperkorn viszonylag keveset szerepel a műben, néhány
fejezet erejéig tűnik csak fel, mint a Madame útitársa; ebben az időben
azonban teljesen uralja a cselekményt és a történéseket, alakjával hát­
térbe szorítva mindenki mást, elnyomva minden egyéb motívumot.
SE'lT'EMBRINI: Olasz irodalmár, aki humanista eszméket hirdet.
Settembrini képviseli a műben az életrevalóságot, a frissességet, a józan­
ságot és az érlelmességet; bár maga is beteg valamelyest, nem lakója a
szanatóriumnak, csak esetenként jár be oda, Castorppal való találkozása
után ugyanakkor gyakrabban, mint korábban. Az olasz ugyanis párt­
fogásába veszi a tudatlan és naiv mérnöktanoncot, igyekszik felnyitni
szemét a környező világ eseményei iránt, ráébreszteni arra, hogy a tudat­
talan lét, bár sokszor kellemesebb, ellentétben áll az emberi méltósággal,
hogy egy gondolkodó lény nem kerülheti el azt, hogy jelenségeket
tudatosítson és az eseményekre reflektáljon. A kapcsolatukat - ahogyan
ez Mann legtöbb regényére és azok férfiviszonyára jellemző - tagad-
hatadanul áthatja bizonyos erotikusság, és az olvasó nem egyszer talál­
hatja úgy, hogy az irodalmár túlzott érdeklődést mutat tanítványa fizikai
és szellemi léte iránt, hogy kapcsolatuk híján van a férfias távolságtartás­
nak és zárkózottságnak; mivel azonban közös céljuk a nevelés és a
nevelődés, a bizalmasság görögös színezetet kap.
Ábel a rengetegben
ÁBEL ÉDESAPJA: Jókedélyű ember, szereti fiát Ábelt. Jó kapcsolat
van köztük.
FUSZULÁN: Román tolvaj, ki hamis levéllel akar fát elhordani
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Ábeltől, de elfogják. Mégis megszökik, s Surgyélánnal csavarog, kivel a
regény végén loladják magukat.
MÁRKUS: A somlyai barátok közé tartozik. Szerencsétlen sorsú árva, ki
bolondos természetével mindenkivel megszeretteti magát. Az ő miséje
következtében tér meg a két megtévedt csaló: Fuszulán és Surgyélán.
PÁTER GVÁRGYIÁN: A somlyai barátok vezetője. Jólelkű, igaz hívő,
ki Ábelt csak a jóra tanítja. Ábel második apjaként kezeli.
SURGYÉLÁN: Nagydarab román csendőr, akit Fuszulán kézre-
kerítésével bíznak meg. Uralkodik Ábelen, s később szövetkezik
Fuszulánnal. Csavarognak egy ideig, majd Márkus miséje hatására jó
útra térnek.
SZAKÁLLAS ÁBEL: Főhős. Szülei tizenöt évesen küldik a Hargitára
erdőpásztornak. Ügyes, tréfás, leleményes és igazságszerető fiú.
Abigá
HORN MICI: A Matula régi diákja, fiatal özvegyasszony, aki fiát a
háborúban veszítette el, ezért lett Abigél segítője.
KALMÁR PÉTER: Gina osztálya, az ötödik osztály osztályfőnöke,
minden lány férfiideálja.
KIS MARI: Gina osztálytársa, „legnagyobb ellensége” majd egyik
legjobb barátnője.
KŐNIG TANÁR ÚR: Latintanár, a regény legrejtélyesebb és
legkülönlegesebb alakja. Kettős életére csak a regény végén derül fény,
az igazság Gina számára mellbevágó. Csak álcázásból játssza a gyá­
vaság szerepét, mert ahhoz, amit emberségből és bátorságból önként
végez másokért, az engedékeny tanár, esetlen és suta férfi szerepe illik
a legjobban.
KUNCZ FERI: Hadnagy, Gina kamaszkori udvarlója a fővárosban, a
nyomára bukkan Árkodon és megpróbálja megszöktetni, szerencsére
sikertelenül.
MRÁZ ÜR: Üveges, az árkodi ellenálló (és egyben Abigél) segítője.
Torma Gedeon: A Matula intézet igazgatója, „a fekete ember”,
könyörtelen puritanizmus és szigor, valamint makulátlan becsület
jellemzi.
TORMA PIROSKA: Gina osztálytársa, másik legjobb barátnője, az
igazgató unokahúga.
VITAY GEORGINA: A regény hősnője, aki tizennégy éves korában,
1943 őszén egy vidéki református leánykollégiumba kerül. Árkodra.
VITAY TÁBORNOK: Gina apja, a legjobban lányát szereti,
védelméért minden áldozatra kész ember, a német megszállás ellen
küzdő ellenálló-mozgalom egyik kulcsfigurája.
ZSU2JSANNA TESTVÉR: Diakonissza nővér, Gina osztályának
prefektája, jámbor és tiszta lelkű, de erélyes teremtés; Kőnig egyetlen
igazi ismerője az intézeten belül, de a férfi titka előtte is rejtély.
Aeneis
AENEAS: Trójai ifjú, aki a trójaiaknak új hazát keresve megalapítja
Rómát.
ANCHISES: Aeneas apja
DIDÓ: Karthágó királynője, aki halálosan beleszeret Aeneasba.
Aeneas azonban nem maradhat vele, mert küldetése van. Távoztával
Didó öngyilkos lesz.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
AlktCaim
BANDI: Az gazdaság egyszerű gondolkodású, de erős és kitartó
igáslova. Jelmondatai: „Majd még keményebben dolgozom!” és
„Napóleonnak mindig igaza van”.
BENJÁMIN: Az állatfarm legöregebb és legrosszabb természetű lakó­
ja, a szamár. Semmibe nem avatkozik bele és semmiről nem mond
véleményt. A forradalommal szemben cinikus.
HÓGOLYÓ: Az Állatizm us eszméjének egyik megteremtője.
Idealista. Napóleon elkergeti a gazdaságból, és később mint az egész
forradalom árulóját mutatják be.
MÓZES: A szelídített holló, aki a halál utáni életről szóló meséivel
hitegeti az állatokat. A disznók eleinte ellenségesen viszonyulnak
hozzá, később visszafogadják a gazdaságba.
MR. JONES: A Major gazdája, hanyag, iszákos ember, akit az állatai
elkergetnek a birtokáról és később sem képes azt visszaszerezni.
MR. NYAFFY: Sunyi, de éles eszű ügyvéd, aki elvállalja az Állaifarm
és a külvilág közti kereskedés lebonyolítását.
NAPÓLEON: Az Állaifarm diktátora, alattomos és haialomvágyó ter­
mészete kellő ésszel társul ahhoz, hogy a tudatlan állatokat kihasznál­
va felépítse saját birodalmát.
ŐRNAGY: A mű elején a legidősebb sertés, akiben egy álmában eszébe
jutott dal hatására forradalmi eszmék fogalmazódnak meg.
RÓZSI: Kiöregedett kanca, jóindulatú és szorgalmas, de buta.
SÜVI: Hógolyó és Napóleon társa az Állalizm us megteremtésében,
később Napóleon rendszerének legnagyobb támogatója lesz. Napi
szónoklataival a disznók mindenről meg tudják győzni az állatokat.
ANTIGONÉ: Antigoné fiatal királylány. Érzékeny, érzelmekkel teli
ember. Családszerető, fontosak számára a szokások, a hagyományok.
Ő az egyetlen, aki a lelkiismeret parancsát életénél is drágábbnak tart­
ja. A halált értelm etlennek tekinti, nem tartja dicsőségesnek.
Ragaszkodik az éleihez, nagy az élelszeretete. Utolsó kívánsága, hogy
ílélői is ítéltessenek igazságosan.
HAIMÓN: Haimón bölcs, okos érvekkel próbálja apját meggyőzni,
hogy lássa be hibáit, bár ezzel szembeszáll apjával, szembeszáll a kor
értékrendjével. Nem tiszteli a kort, a tekintélyt.
ISZMÉNÉ: Iszméné óvatos, törvénytisztelő lány. Nem meri kimon­
dani, amit érez, amit gondol. Fejet hajt a zsarnok előtt, bár nem ért
egyel vele. Nem segíti testvérét, Antigonét Polüneikész eltemetésében,
de mikor Antigonét vádolják, ő bűnrészességet akar vállalni és ez
valamelyest a családszcretelére, és becsületességére vall.
KREÓN: Kreón célja az Antigoné című drámában, hogy a város
békéjét helyre állítsa és fenntartsa. Zsarnokként viselkedik, nem hall­
gat senkire, nem befolyásolható. Semmi nem tudja döntését befolyá­
solni, tévedhetetlennek érzi magát. Kreón ítélete nem igazságos, mégis
túl makacs, hajthatatlan, határozott. A tragédia végén saját bűnei miatt
omlik össze.
TEIRESZIÁSZ: Teiresziász kívülálló, így tárgyilagosan tud ítélni.
Bár vak, ő lát a „legtisztábban”, a külsőségek, érzelmek nem befolyá­
solják. Biztos az érveiben, semmi nem rendíti meg, a teljes tudás bir­
tokában van.
215
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Anyám könnyű álmot ígér
IFJ. SÜTŐ ANDRAS, SÜTŐ ANDRASNE, SZEKEIY JÓSKA,
„GERGELY BÁTYÁM”:
A szereplők, mint a mű cselekménye, nem különíthető el. Együtt,
közösség-, pontosabban családként alkotnak egészet. Lévén a szerző
szerves része ennek a közösségnek, látó (és láttató) szöge szubjektív.
Nincsenek pozitív vagy negatív karakterek, csak pozitív vagy negatív
élethelyzetek, melyből szereplői igyekeznek - a magyarságra, főként a
székelyekre jellemzően - „sírva-vígadva” kikerülni. Semelyiküket sem
jellemzi lázongás, sorsukkal megbékélve végzik mindennapi dolgukat,
a lényegük „élni és élni hagyni”.
Anyegin
ANYEGIN: A főhős, életunt, cinikus, művelt fiatalember, különc.
LARIN: Tatjana és Olga apja, a történet idején már nem él.
LARINNE: Tatjana, Olga anyja. Finom iróniával rajzolt női alak: lia-
talon Richardsont és egyéb szerelmes regényeket olvasott, most már a
háztartás prózai gondjai kötik le.
LENSZKIJ: Romantikus álmodozó, költő, Anyegin barátja, akit azon­
ban egy párbaj során megöl. Olgába szerelmes.
OLGA: Lenszkij szerelme, kissé felületes, bájos lány, Tatjana testvére.
TATJANA: Puskin „kedvenc” szereplője, szerelmes Anyeginba.
Hallgatag, komoly, visszahúzódó lány.
ZARECKIJ: Birtokos, Lenszkij segítője a párbaj során.
Aranysárkány
CSAJKÁS TIBOR: Novák Hilda szerelme. A lány apja ellenzi kapcso­
latukat, a fiú végül megszökteti a lányt.
FLORI NÉNI: Helyet biztosít Hilda és Tibor szerelmi találkáinak.
FÓRIS FERENC: Latin és görög nyelvtanár. A vasfegyelemről ábrán­
dozik és elítéli Novák liberalizmusát. Egyszer Fórist is elverték, ő
azóta vasbokszert és forgópisztolyt hordott magánál.
LISZNER VILI: Rossz tanuló, aki megbukik az érettségi vizsgán.
Novák Antal középiskolai tanárt a kudarca után jól megveri.
NOVÁK ANTAL: Középiskolai osztályfőnök. A bukott diákok az
érettségi kudarca után megverik. Novák saját felelősségén töpreng,
majd Fóris kollégája tanácsára vesz egy forgópisztolyt. A pisztollyal
azonban saját magát öli meg.
NOVÁK HILDA: Novák Antal lánya, akinek édesanyja hat évvel
ezelőtt meghalt. Szerelme, Csajkás Tibor megszökteti.
Árm ány és szerelem
LADY MILFORD: A herceg szeretője, aki szerelmes Ferdinándba.
LUJZA: Polgárlány, aki szerelemes Ferdinándba.
MILLER: Polgár, muzsikus, Lujza apja.
MILLERNÉ: Polgár, Lujza anyja, aki Ferdinándhoz akarja adni
lányát.
VON WALTER: A miniszter, aki minden áron el akarja érni, hogy
meghiúsítsa fia frigyét Lujzával.
216 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
VON WALTER, FERDINÁND: A miniszter fia, aki egy polgárlány­
ba, Lujzába szerelemes.
WURM: A miniszter titkára, neve férget jelenet. Ö találta ki a hamis
levelet, amivel szétválasztották Lujzát és Ferdinándot.
Az apostol
SZILVESZTER: Az apostol, a mű főszereplője, aki szeretné megvál­
tani az igazságtalan világot.
Az arany ember
ALI CSORBADZSI: Török basa, Timéa apja, aki álnéven menekül a
törökök elől, mert részt vett egy szultánellenes összeesküvésben.
Öngyilkos lesz, de halála előtt Timár Mihályra bízza kincseit és a
lányát.
(LEVETINCZÍY) TÍMÁR MIHÁLY: A címszereplő, az arany ember,
aki még nemességet is kap a gazdagságáért és becsületességéért, de ő
ezt végül eldobja a valódi boldogságért.
BRAZOVICS ATHALIE: A kereskedő lánya, szerelmes Kacsulába,
de az mégsem veszi el feleségül. Gyűlöli Timéát, megpróbálja megöl­
ni, de leleplezik, és élete végéig börtönbe kerül.
BRAZOVICS ATHANÁZ: Ali Csorbadzsi barátja, Timéa gyámapja
lesz, de rosszul bánik a lánnyal. Kapzsi és önző kereskedő.
FABULA JÁNOS: Hajóskapitány, kereskedő, idősebb Mihálynál,
végül Athalie jegyese lesz, de a lány börtönbe kerül, és nem megy
hozzá feleségül.
KACSUKA IMRE: Főhadnagy, majd őrnagy, először Athalie
vőlegénye, majd Timéa férje.
KRISZTYÁN TÓDOR: Mihály ellentéte, kém, kalandor, a regény ele­
jén Noémi vőlegénye, majd Brazíliába küldik, ahol csalással vádolják,
de megszökik a gályarabságból. Megzsarolja Mihályt, de belefullad a
Balatonba, és Mihályként temetik el, mert az ő ruháit viselte.
NOÉMI: Mihály igazi szerelme, aki a lakatlan szigeten nő fel, és ott is
lakik édesanyjával, majd Mihállyal és közös gyerekükkel, Dódival.
TERÉZA MAMA: Noémi édesanyja, egy gazdag kereskedő özvegye,
aki végső elkeseredésében költözik a szigetre lányával, majd ott meg­
találja a boldogságot.
TÍMEA: M ihály felesége, Ali Csorbadzsi lánya, végül Kacsula Imre
felesége, végig boldogtalanságra van ítélve.
Az ember tragédiája Ádám Az idealizm us képviselője, a lelkes
optimista, aki hinni és haladni akar. A dialektika-modellben ő
képviseli a tézist.
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA
ÉVA: A műben - Ádámmal ellentétben - nem öregszik. Eljátssza az
összes nőt (a „Fráter Erzsébet - élmény”), de csak kétszer van gyereke.
Ő képviseli az ösztönt, a természetet, mely nehezen egyeztethető össze
a korlátok közé szorított szellemmel. Nem ő maga a szintézis, inkább
csak Istennel együtt, mivel a Nő misztikumánál fogva a megjelenő
eszmék harca felett áll.
ISTEN: A teremtő Isten, aki száműzi Lucifert a Mennyből, de neki
adja az Éden két fáját (ezzel Madách már az elején módosította a
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
klasszikus bibliai teremtéslörténetet!), ahol a „tagadás a lábát megveti,
/ Világodat meg fogja dönteni.”
LUCIFER: A tagadás ősi szelleme, akinek célja Isten teremtett világá­
nak megdöntése, diszharmónia teremtése; Lucifer Mefisztóval pár­
huzamba állítva „az erő része, mely örökké rosszra tör, és mindig jót
mivel”; a dialektika-modellben ő képviseli az antitézist, Adám
kijózanító kísérője.
A zöregluJászóataiger
MANOLIN: Az öreg halász tanítványa, akit szülei eltiltanak
Santiagótól, mivel azt balszerencsésnek mondják. Miután a halász
kimerültén hazaér lecsupaszított zsákmányával, a fiú visszatér hozzá.
SANTIAGO: Az öreg halász, aki a nyolcvannégy sikertelen nap után
kifog egy tizennyolc láb hosszú kardhalat a tengerből. De mivel egyedül,
segítség nélkül evezett ki, útközben a cápák felfalják a zsákmányt.
A NŐ: Az ügynök bostoni szeretője, akivel szállodákban csalja meg
feleségét. Végül lebukik fiai előtt.
Az Ügynök kalala
BILL: Az ügynök fia, aki nem vitte semmire. 35 éves, és hosszabb
távoliét után most tért vissza a szüleihez. Pénze nincs, állandóan vál­
togatja a munkahelyeit. Úgy érzi, hogy elpocsékolta az éleiét, kamasz
maradt.
CHARLEY: Az ügynök tőle könyörög ki heti 50 dollárt, s azt adja oda
kereseteként. De Charley-nál mégsem hajlandó dolgozni, hiába kap rá
felkérést.
HAPPY: Az ügynök fia, aki nem vitte semmire. Magányosan él, sűrűn
váltogatja a nőit. Egy üzletben dolgozik, s heti 70 dollárt keres. Nem
látja túl derűsen helyzetét: egyszer talán igazgatóhelyettes lehel.
Vállalkozásokról ábrándozik.
LINDA: Az ügynök felesége, aki tisztán látja, hogy férje kimerült.
W ILIY LOMAN: Az ügynök, aki nem tudta elérni az amerikai álmot:
a gyors meggazdagodást és az anyagi sikert. Véget vet éleiének, hogy a
biztosítási összeg lehetőséget teremtsen fiainak a boldoguláshoz.
Babaszoba (Nóra)
HELMER: Nóra kisszerű férje. Az első koníliktusnál, nehézségnél
ellene fordul, lemond róla, magára hagyja. Nóra a férje miatt nem
tudja, mi a váltóhamisítás, mert az szándékosan távol tartotta a
gyakorlati élettől. Férjét mentesítendő fizeti a tartozást titokban. Azt
hiszi, a férje kiáll érte, magára vállalja a váltóhamisítást; ehelyett az
csak magára gondol, a saját jó hírét félti, s Nórát azonnal eltaszítja.
KROGSTAD: Ügyvéd, aki rájön, hogy a férje életéért aggódó asszony
hamisította apja aláírását a váltón. Krogstadnak egykor szintén
váltóhamisítás (párhuzamos motívum fő- és mellékalak között) miatt
tört derékba pályája, s most újabb veszély fenyegeti visszaka­
paszkodását: Helmer el akarja bocsátani. A végsőkig elkeseredett és
elszánt férfi azzal zsarolja Nórát, hogy mindent felfed Helmer előtt, ha
elveszíti az állását. Végül ezt meg is teszi.
LINDÉNE: Nóra hajdani iskolatársnője. Nóra feltárja előtte a
váltóhamisítás bűnét.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
NÓRA: A babaszoba lakója otthagyja kényelmes otthonát, férjét és
gyermekeit, hogy ember válhassék belőle; elmegy, mert rádöbben, hogy
önmagával szemben is vannak kötelességei. Nórában tudatosodik férje
emberi értéktelensége, kicsinyes hitványsága, s kiszabadítja magát a
házasságból.
RÁNK DOKTOR: A család barátja, akitől Nóra szeretné kölcsönkap­
ni a hitelezők kielégítéséhez szükséges összeget. Ám a férfi szerelmet
vall az asszonynak.
Bank Bán
BÁNK: A tragédia címszereplője, magányos hős. A békéteknek ép­
púgy elvárják tőle a cselekvési, mint Tiborc, s Melinda is inkább meg­
bocsátást, segítséget vár tőle. Nem akar addig cselekedni, míg meg
nem győződik a királyné szerepéről, s közben mindenki egyre sür­
getőbben követeli tőle a cselekvést. A negyedik felvonásban nyilvánva­
lóan nem azzal a szándékkal megy Gertrudishoz, hogy felelősségre
vonja. Maga is megjegyzi, hogy kész volt a távozásra. A Gertrudis-szal
való vitában emelkedik társadalmi és tragédiabeli szerepének csúcsára.
A gúnyos, rideg királynét nem megcsalt férfiként, hanem az országáén
felelősségei érző politikusként, „minden magyar nevében” vonja
felelősségre, viselkedése valóban „királyi”. Végzetes véletlen, hogy
közéjük toppan Ottó, mert Bánk „kiesik szerepéből”, dühében már
nem képes mérlegelni, meggyőződik Gertrudis bűnéről, megcsa-
laiásában való segítségéről. Az átkozódó, s valóban nem királyi módon
viselkedő Gertrudis gúnyolódásaira, sértéseire, s végül támadására
dühödten válaszol, bosszút áll, nem leszúrja, hanem - féktelen
haragjában - „összeszúrkálja” a királynét. Összeomlásának ez is oka,
telte után rádöbben, hogy cselekedetére nincs mentség. A királyi
kegyelem, a bűn alóli világi (jogi) felmentés semmit sem változtat
helyzetén, a maga számára, saját erkölcsi ítélete alól ez nem menti fel.
BIBERACH: A lézengő riiter a műben. Neki jut az intrikus szerep, de
nem tud igazából azonosulni vele, kívül áll a világ dolgain, nem talál­
ja helyéi. Szenvlelenül, ügyetlenül látja el szerepét, hol Ottóhoz
csapódik, hol Bánkhoz.
GERTRUDIS: A királyné méltó ellenfele Bánknak. Határozott, cél­
tudatos, szigorú és nagyravágyó (a negyedik szakasz elején
Lükurgoszról, Szolónról elmélkedik). Egészen a Bánkkal való vitáig
királyi méltóság, fensőbbség jellemzi magatartását. Fokozatosan válik
ellenszenvessé. Melindával szembeni viselkedése visszatetsző, a békítő
követ, Mikhál elfogaiása zsarnoki logikára vall. Amikor Bánk felvilá­
gosítja a köztük fennálló hatalmi viszony sajátosságáról sértetten
reagál, nem hajlandó elfogadni, de meg is ijed. Vitájuk során egyre
inkább hátrányba kerül („Bánk! Mit akarsz velem.^”), de amint úgy
érzi, hogy Bánk érvei igaztalanok (Melinda elcsábításában játszott
szerepe), azonnal visszalámad. Ottó megjelenése „átértelmezi” sérté­
seit, a szülőföldjét sértő szavak (Bánk Ottóra szórt átkai) gyilkos indu­
latot ébresztenek benne.
II. ENDRE: Az ötödik felvonásig nincs jelen, de sokszor emlegetik
nevét. Bánk a királynéval folytatott vitában nagy és igazságos
uralkodóként említi, miközben azt is kimondja, hogy a magyarok csak
miatta tűrik a m erániakal. Endre valóban bölcs és igazságos
uralkodóként viselkedik, képes felülemelkedni az őt ért sérelmen,
megkegyelmez Bánknak. Ezzel nemcsak erkölcsi nemességét
bizonyítja, hanem azt is, hogy elismeri Bánk cselekedetének jog­
szerűségét, a törvények szellemének megfelelő voltát. Képes különb­
217
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
séget tenni a törvényszegés (Petur) és a törvénynek megfelelő
viselkedés (Bánk) között. Szerepének hangsúlya, a szerző korának
szóló üzenet: a magyarságnak egy igazságos és jó királyra van szük­
sége, a hatalmaskodó idegen előtt azonban nem hajlik meg.
MELINDA: Melinda tragikus sorsú áldozat. Szereti és tiszteli férjét,
vele szemben alázatos is. Ottóval szembeni viselkedése büszke, határo­
zott. Erkölcsi tartása, férje iránti szerelme lehetetlenné teszi, hogy Ottó
elcsábítsa. Büszkesége és férjének viselkedése vezet megőrüléséhez, az
őt ért gyalázatot nem képes elviselni. Halálhíre már nem változtat
Bánk reménytelen helyzetén, de összeomlását véglegessé teszi.
Megölése dramaturgiai szempontból sem lényeges, hisz Ottó gazem­
berségét ez a tette már nem fokozza. Halála inkább megváltás, „bűne”
alóli megszabadulás.
MIKHAL ÉS SIMON: Melinda bátyjai, szerepük moderátor-szerep.
Egyrészt a lázadókkal tartanak, maguk is tisztában vannak a meránia-
iak bűneivel, ugyanakkor idegen származásuk óvatosságra is inti őket.
Mikhál tevékenyen próbál beavatkozni az eseményekbe, de követ­
járásának sikertelensége saját ügyetlenségének is köszönhető
(negyedik szakasz). A második szakaszbeli párbeszédük megható
hazaíiúi vallomás. Myska bán és Solom is a békítők közé tartoznak,
szerepük a király „jelenlétének biztosítása”, Myska menti meg a király
gyermekeit a betörő lázadók elől.
OTTÓ: Oltó személye az, aki nem azonos a feltételezhető, igazi
csábítóval. A valóságban Gcrlrudis másik öccse - Berlhold, kalocsai
érsek - lehetett a csábító, de Katona tisztában volt azzal, hogy a cen­
zúra nem engedné át művét, ha egyházi személy ilyen szerepben jelent
volna meg benne. Ezért választotta erre a szerepre Ollót, aki Gerlrudis
apját követte a merániai trónon. Oltó a dráma legellenszenvesebb
alakja, nincsenek pozitív vonásai: aljas, hatalmaskodó, hazug, gyáva.
Gerlrudis is megveti. Bizonyos értelemben minden hozzá is kötődik.
Eléri, hogy Melindát az udvarba hívja a királyné, csellel elcsábítja
szerelmét, később a számára terhelő bizonyítékokkal rendelkező
tanúkat (Bíberach, Melinda) megöli. Megtestesíti mindazt, amiért a
békéteknek lázadnak. Aljassága, nevetséges gyávasága (elfut Bánk
elől) lehetetlenné teszi, hogy ő váljon a mű negatív hősévé, de hoz­
zájárul Gerlrudis halálához.
PETÚR BÁN: Petúr is ellenszenves figura, bizonyos értelemben Bánk
negatív ellenpólusa. Belőle hiányzik a nagyság, az átgondoltság, képes
lenne a trónörökösök elleni merényletre is. Tulajdonképpen
viselkedése etikátlan: ellenfeleiről csak rosszal képes feltételezni.
Bánkot úgy kényszeríti a lázadásban való „részvételre”, hogy elhallgat­
va előle az információkat, csak a különleges jelszót közli vele, ennek
pedig nem más a funkciója, mint Bánk megzavarása (a főhős - többek
közöli - emiatt hiszi azt, hogy mindenki tud Oltó és Melinda viszo­
nyáról). Ügyes szónok, tudja befolyásolni, szavaival irányítani az
embereket. Idegenekkel szembeni bizalmatlansága, gyűlölete nemcsak
a merániaiaknak szól, ő is az események egyik mozgatója.
TIBORC: Érdekes alakja a drámának Tiborc, az öreg parasztember, a
kissé idealizált, nemeslelkű, büszke jobbágy. Tiborc nem hunyász-
kodik meg, nem viselkedik szolgaként. Átérezve helyzetének jelen­
tőségét, nem csak a maga nevében beszél. Az egész magyar nép
nevében kér segítséget a szenvedések enyhítésére. Panasza, vádjai
„íolébreszlik” Bánkot, jelentős szerepe van Bánk cselekvésre
késztetésében. Panaszkodik, sorolja a jobbágyságot sújtó sérelmeket,
de nem lázadó. Később, mint Melinda kísérője és Melinda halál­
hírének hozója bukkan föl, különös, hogy Bánk kísérőjekénl Gerlrudis
szobájában is megjelenik.
218 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Beszterce ostroma
APOLKA: Trnowszky György árván maradt lánya, akit Pongrácznak
és hadseregének túszul kínálnak fel a városlakók. Pongrácz beleszeret
a lányba.
BEHENCZY PÁL: Pongrácz udvari orvosa, aki elcsábította Estellát -
a vár úrnőjét - és ezért Pongrácz hadat üzent Besztercének.
DONNA ESTELLA: Cirkuszi trapéziornász, akit Pongrácz úr
vásárolt. A vár úrnőjének szerepét tölti be.
PONGRÁCZ ISTVÁN: A nedeci vár ura, akinek az a hóbortja, hogy
a lovagkort idézi maga köré.
TARNÓCZY EMIL: Apolka szerelme, akit Pongrácz börtönbe vettet,
amikor az megkéri a lány kezét.
Bovaiyné
CHARLES BOVARY: Orvos, Emma Bovary férje, a megtestesült
középszer, akit felesége az orránál fogva vezet
EMMA ROUAULT; BOVARYNÉ: Charles Bovary második felesége,
romantikus nő, akinek öngyilkossága a romantika halálát jelenti.
LÉON DUPUIS: Húszéves segédjegyző, Emma Bovary második
szeretője.
RODOLPHE BOULANGER: A környék gazdag földbirtokosa,
Emma első szerelője
Bűn és bűnbődes
DUNYA: Raszkolnyikov húga, aki Luzsinnal kötött érdekházassággal
hozna áldozatot családja anyagi biztonságáért.
LIZAVETA: A meggyilkolt uzsorás öregasszony húga, akit Rasz-
konyikov szintén megöl, mivel váratlanul megjelenik a helyszínen.
LUZSIN: Dunya kérője, aki anyagi biztonságot jelentene a lánynak.
MARMELADOV: Munkanélküli hivatalnok, akit végül elgázolnak.
Lánya Szonya, akibe Raszkolnyikov szerelmes lesz.
MIKOLAJ: Szobafestő, akit meggyanúsítanak a gyilkossággal.
PORFIRIJ PETROVICS: A vizsgálóbíró, aki macska-egér harcot
játszva Raszkolnyikowal, végül leleplezi bűnét.
RASZKOLNYIKOV: Jogi tanulmányait félbeszakító diák, aki megöli
az öregasszonyt, hogy igazolja elméletét
RAZUMIHIN: Raszkolnyikov barátja.
SZONYA: Marmeladov lánya, aki azért lett prostituált, hogy családján
segítsen. Raszkolnyikovot szerelmével erősíti és téríti meg a szibériai
fogság idején.
SZVIDRIGALJOV: Dunya munkaadója, ahol annak idején nevelői
állást vállalt, de a férfi zaklatása miatt innen távoznia kellett.
ZOSZIMOV: Orvos, aki betegsége idején ingyen ápolja Raszkol­
nyikovot.
Candide
CANDIDE: Német ifjú, akit a vesztfáliai kastélyból elűznek, mert
Kunigundával csókolózik. Ezt követően hihetetlen, viszontagságos
kalandok részese lesz.
KUNIGUNDA: Candide szerelme. Miután Candide-ot elűzik a
kastélyból, a lány szörnyű sorsra jut, kihasználják a férfiak. Ráadásul
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
nagyon meg is csúnyul, de Candide ennek ellenére feleségül veszi.
PANGLOSS: Candide nevelője. Leibniz követője, és azt vallja, hogy
minden a lehető legjobban van a világon. Alakja annak az embernek a
típusát testesíti meg, aki annál makacsabbul ismétli nézeteit, minél
kevésbé hisz bennük.
O d
DON DIEGO: Rodrigo apja, a király fiának nevelője.
DON FERNANDEZ: Kasztília első királya, Dona Urraca apja.
DON GOMEZ: Xiména apja, Gormas grófja.
DON RODRIGO: Don Diego fia, Xiména szerelmese és jövendőbelije.
DON SANCHEZ: Nemes, aki szintén Ximénába szerelmes.
DONA URRACA: Don Fernandez lánya, Kasztília infánsnője.
ELVIRA: Xiména confidentje.
LEONÓRA: Dona Urraca confidentje.
XIMÉNA: Don Gomez lánya, Rodrigo jövendőbelije.
Csongor és Tünde
BALGA: Csongor tenyeres-talpas szolgája.
CSONGOR: Ifjú hős, romantikus álmodozó.
ÉJ ASSZONYA: A sötétség asszonya, aki „a világot szülte”, mikor még
semmi sem élt. Monológjában elmondja, hogy a jövőben minden
elpusztul, minden elenyészik, megint sötétség, semmi lesz - és ő.
Tündét száműzi a tündérek sorából, mert a Ibidre húzta a szíve.
FEJEDELEM: A hatalom birtokosa, mindenkit le akar igázni - végül
ő maga lesz a legnyomorultabb, mikor elveszti hatalmát.
ILMA: Tünde szolgálója. Balga felesége, tündérnek szökött.
KALMÁR: A hármas úton találkozik vele Csongor, a pénzszerzés
vágya hajtja. Elszegényedés lesz a sorsa.
KURRAH, BERREH, DUZZOG: Három ördögfi, azaz manó, akik
összevesznek az örökségen (varázserejű bocskoron, ostoron, csizmán).
LEDÉR: Fiatal lány, akit már elcsábítottak, így Mirigy könnyen
ráveszi, hogy hódítsa meg Csongort. Erre végül nem kerül sor.
TUDÓS: A hideg ész, a tudományok képviselője, aki az álmodozást
bolondságnak, gyerekségnek tartja. Mikor Csongor viszontlátja, zavart
az elméje.
TÜNDE: Tündérlány, a szerelemért feláldozza tündér voltát.
Dekameron
HÁROM IFJÚ FÉRFI: Pamfilo, Filostrato és Dioneo
HÉT IFJÚ HÖLGY: Pampinea, Fiammetta, Filomena, Emilia,
Lauretta, Neifile és Elisa
Don Quijote
DON QUIJOTE: A címszereplő a főhőse a regénynek, aki a lovag­
regények olvasásába annyira beleéli magát, hogy már nem tud különb­
séget tenni az általa alkotott képzeletbeli világ és a valóság között.
DULCINEA: Don Quijote által kitalált és nemes erényekkel felruhá­
zott hölgy.
SANCHO PANZA: Don Quijote hűséges társa a kalandok során. A
paraszti sorból származó, együgyű Sancho a várható haszon, nyereség
miatt áll be fegyverhordozónak.
DFT-BUDAPESX A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
Dorottya vagyis a dam& diadalma a Farsangon
CARNEVÁL: Carnevál herceg mulatságot rendez a Somogy vár­
megyei kastélyban, a mátrikulában leellenőrzi, hogy a hölgyek közül
kinek sikerült farsang alkalmával férjhez menni, a nők őt hibáztatják,
amiért abban az évben olyan rövid a farsang, elhatározzák, hogy
kiherélik.
CYTHERE (VENUS): A szerelem istennője, megígéri, hogy többet
nem lesz rövid a farsang, és jövőre minden pártában maradt dáma férj­
hez megy.
DOROTTYA: Hatvanöt éves, pártában maradt vénlány, akibe egy
farsangi kráflin keresztül belebújik Erisz, és hadjáratot szervez a férfi­
ak ellen. A mű végén Thália fiatallá változtatja, Oporral még aznap
megtartják a kézfogót.
ERISZ: A viszály istennője, Zeusz és Héra gyermeke. Elhatározza,
hogy megtréfálja a vendégeket, amiért kigúnyolták az idős nőket,
Dorottyába bújva háborút szít a hölgyek és az urak között.
OPOR: Az ifjak vezetője, a dámákkal folytatott küzdelem során csel­
hez folyamodik. Megígéri, hogy aki elsőnek csókolja meg, azt elveszi
feleségül. A hölgyek hanyatt homlok rohannak Oporhoz, még
Dorottyát is elejtik. A történet végén Opor feleségül kéri a megszépült
vénkisasszonyt.
ORSOLYA: Öreg és csúnya akárcsak Dorottya, csupán abban külön­
bözik barátnőjétől, hogy ő már ötször volt férjnél.
REBEKA: Öreg kerítőnő, aki küldöttségbe megy a férfiakhoz és előad­
ja a dámák követeléseit. Rebeka hosszasan ecseteli, hogy a férfiakat
miért tartják hitvány népségnek pl. más nőkhöz jár, s otthon már nem
tudja férfiúi kötelességeit ellátni, stb.
THÁLIA: A legdelibb grácia, az összes hölgyet fiatallá változtatja,
megígéri, hogy jövőre mindenki férjhez megy, és többet nem lesz ilyen
rövid a farsang.
Édes Anna
ÉDES ANNA: A regény címszereplője, félárva cselédlány, aki lát­
szólag indíték nélkül öli meg gazdáit.
MOVISZTER MIKLÓS: Öreg orvos, keresztény humanista, aki a
regényben az író szócsöve. Egyedül ő veszi észre, milyen embertelenül
bántak Édes Annával.
PATIKÁRIUS JANCSI : Vizyné unokaöccse, gátlástalan bohém, aki
egy idáig náluk lakik, és elcsábítja, majd cserbenhagyja Édes Annát.
VIZY HÁZASPÁR: Édes Anna gazdái, a miniszteri tanácsos és
felesége, akinek kislányuk halála után egyetlen mániája: a cselédek
kiválasztása.
Egri csillagok
BORNEMISSZA GERGELY: Talán a regény főszereplőjének
tekinthetjük, az egri vár hős és ravasz védője, Cecey Éva szerelme.
Ravasz tervvel próbálta megmenteni Török Bálintot.
CECEY ÉVA, VICA: Az öreg Cecey lánya, Gergely szerelme. Bátor
szívű nő, aki szerelméért és gyermekéért sok mindent képes kiállni.
DOBÓ ISTVÁN: A vár hős kapitánya.
HEGEDŰS: Áruló hadnagy.
JÁNOSKA: Éva és Gergely gyermeke.
219
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
JUMURDZSAK: Félszemű török, aki többször kerül összetűzésbe a
regény főhőseivel, elvakultan hajszolja elvesztett kincsét.
MEKCSEY: Bornemissza Gergely barátja, bajtársa, hős.
SÁRKÖZI; Kedélyes cigányfigura, aki leleplezte az árulókat.
TÖRÖK BÁLINT: Rab főúr, kinek kiszabadítására Gergelyék
Konstantinápolyba mentek.
TULIPÁN: Elmagyarosodott, kedves török, jól sakkozik, Gergely
kísérője.
Egy magyar n ^ b
KÁRPÁTHY ABELLÍNÓ: A nábob unokaöccse, aki az örökös akar
lenni, és ezért semmitől sem riad vissza.
KÁRPÁTHY JÁNOS: A regény címszereplője, akinek a vagyonát
mindenki magáénak szeretné.
KÁRPÁTHY ZOLTÁN: A nábob és Fanny fia, egyben örököse, a
regény végén még kisgyermek, azonban a Kárpáthy Zoltánban foly­
tatódik történetük.
KIS MIHÁIY: Pünkösdi királyból lesz Kárpáthy János egyik bizalmas
barátja, gazdag nemes, aki majd Kárpáthy Zoltánt is támogatja.
MAYER FANNY: A nábob iíjú felesége, Kárpáthy Zoltán anyja,
szerelmes Szentirmay Rudollba.
SZENTIRMAY ESZÉKI FLÓRA: Rudolf felesége, Fanny legjobb
barátnője lesz.
SZENTIRMAY RUDOLF GRÓF: Gróf földbirtokos, művelt és
világlátott hazafi, aki majd Kárpáthy Zoltán gyámja lesz
Éjjeli menedádiely
KLESCS: Lakatos, aki büszke munkásember, nem akar a „naplopók”
közé süllyedni, lenézi és lekezeli őket. De egész életében verte tüdőbajos
feleségét, s Anna temetési költségeire végül még szerszámai is rámennek.
KOSZTILJOV: Az éjjeli menedékhely tulajdonosa (Pepel orgazdája).
Kosztiljov éjjeli menedékhelyén élnek összezsúfolva a társadalom
reménytelen számkivetettjei.
LUKA: A ravasz öreg vándor új jövevényként érkezik a menedékhely­
re. Múltjáról keveset beszél. Lehet, hogy szökevény, de talán csak ki­
fogyhatatlan érdeklődése az élet minden titka iránt űzi vénségében is
mindig más tájakra. H alk szavú, barátságos ember. Csakhamar ő lesz
a középpontja a sok nyomorult életének. Abban különbözik társaitól,
hogy nemcsak a maga bajával törődik. Szent hazugságokkal, jóságos
mesékkel vigasztalja a többi elesettet.
NATASA: Vaszilisza húga, aki szerelmes Vaszka Pepelbe.
Színész: Az éjjeli menedékhely lakója, aki az alkohol áldozata lesz a
mű során.
VASZILISZA: Kosztiljov felesége, az éjjeli menedékhely tulajdonosa
férjével. Férjét a pokolba kívánja.
VASZKA PEPEL: Tolvaj, Natasa szerelme, aki végülmegöli
Kosztiljovot.
Elveszett paradicsom
MIRA: Sebők Zoltán édesapja házában szeret bele a lányba. Mira
megígéri, hogy várni fog rá, akármilyen hosszú is lesz a börtönbün­
tetése. Zoltán óvja a lányt attól, hogy elrontsa az életét, hogy meddő
várakozással töltse napjait. Ő elkövette azt a bűnt, amiért kiűzték a
220 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
paradicsomból, s ezen semmiféle hűség nem segíthet. Zoltán úgy érzi,
a Mirával való találkozás egy utolsó pillantás volt az elveszett paradi­
csomba.
SEBŐK ZOLTÁN: A mű központi hőse, aki agysebész létére abor­
tuszt hajtott végre a szeretőjén, és az asszony belehalt a műtétbe. Rá
börtön vár és az orvosi hivatástól való eltiltás - búcsúzni érkezik az
apai házba és öngyilkosságra készül.
Faimi hagyomaByai
FANNI: Fiatalon elhunyt nemeslány, aki T-ai Józsiban találja meg az
eszményi szerelmet. Édesapja azonban elejét veszi a kapcsolat kia­
lakulásának. Fanni úgy érzi, minden elveszett, ágynak esik és meghal.
L-NÉ: Fanni barátnője, akit tanítónéjának nevez - felkészíti arra az
utolsó lépésre, amellyel saját lényegéhez érkezik el: báró L-né beszél
előtte elsőként a szerelemről.
T-AI JÓZSI: Fanni eszményi szerelme.
Faust
EUPHORYON: Faust és Heléna gyermeke. A fiú nem ismer korlá­
tokat, röpülni vágyik, de lezuhan.
FAUST: Goethe értelmezésében Faust a soha meg nem elégedésnek, a
teremtő nyugtalanságnak, az emberi kiteljesedésért vívott küzdelem­
nek vált jelképévé. A főhős válsága, hogy tanulmányai nem vezettek a
világ egészét átvilágító tudáshoz. Nem hoztak hírnevet, hatalmat,
vagyont sem, de elzárták az élet élvezetétől, a természettől. Ezért
szerződést köt az ördöggel. Lásd: Mefisztó.
HELÉNA: A világ legszebb asszonya, akinek párja Páris királyfi. De
Faust a maga számára akarja Helénát megszerezni.
MARGARÉTA: Faust szerelme. Szerelmes éjszakájukon Margaréta
halálos adag altatót ad be anyjának, majd egy titkos légyotton rájuk tör
bátyja, Bálint, akit Faust megöl. Margaréta állapotos lesz, egyedül
marad szégyenével, mert Faust elmenekül. A bűntudat is gyötri anyja
és bátyja halála miatt. Kétségbeesésében megöli újszülött gyermekét.
Börtönbe zárják. Amikor Faust megtudja, milyen helyzetbe került
szerelme, azt kéri Mefisztótól, mentsék meg a lányt. Bejutnak a
börtönbe, és bár már nem ébreszt benne szerelmet Margaréta csókja, ki
akarja vinni a tömlöcből, de a lány nem megy vele. Végül Margaréta
lelke a mennybe jut.
MEFISZTÓ: Az ördög a cselekmény szintjén az erkölcsi kísértést
képviseli: az érzéki örömök, a hatalom, a pénz útján romlásba akarja
dönteni az embert. Az ördöggel kötött szerződés hagyományos tartal­
ma ez: az ördög Faust korlátlan szolgálatára kötelezi magát a földön,
halála után viszont Mefisztó rendelkezik a leikével. Goethe feldolgo­
zásában Faust feltételhez köti az egyezséget: akkor adja lelkét az
ördögnek, ha örökké nyugtalan, változásra, fejlődésre törő szelleme
kielégülést talál.
WAGNER: Faust famulusa, akivel egy fekete kutya kíséretében a város­
ba indul a mester, miután lemondott öngyilkossági kísérletéről. A
második részben Faust vegykonyhájában sikerül mesterséges úton egy
lombikembert, Homunculust létrehozni, aki később Mefisztóval együtt
a múlt álomvilágába röpíti. Amikor a Homunculus igazi létet kíván.
Proteus a tengerbe vezeti, ahol a szép Galatea kagylóján elpusztul.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
G A úr X-“beii
G.A. ÚR: Déry Tibor regényének főhőse, aki X. városába érve megis­
merkedik a szabadság rend nélküli világával, és szerelembe esik Larra
Erzsébeltel. Végül mégis hazaiér a furcsa városból saját hazájába,
melyei X-ben csak külföldnek nevez.
LARRA ERZSÉBET: G.A. úr szerelme, X. város lakója. Családjának
villájában száll meg G.A., ahol színes társasági élei folyik. Erzsébet
érzéki szépsége, tiszta lénye az első pillanattól fogva megragadta a fér­
fit. A lány nem tudja, hány éves, mert azt nem tartják számon, és sze­
rinte állatok nincsenek a Földön, azok csak az emberek jelképei.
Godotna varva
ESTRAGON: Az országúton Godol-ra várakozik, annak reményé­
ben, hogy a várt személy majd segítséget hoz számára. A várakozásban
Vladimír a társa. Estragon anyagias, kétkedő materialista (állítólag
költő volt!), szinte csak vegetatív kérdések foglalkoztatják.
GÖDÖT: Nem jelenik meg a műben. O a várakozás tárgya. Gödöt -
akire hiába várnak - az emberiség beieljesíihetellen óhajainak,
reményeinek a jelképe.
LUCKY: Pozzo és Lucky kellőse, az alá-fölérendelt hatalmi viszony
(és a szadista-mazochista típusok) megjelenítése a műben. Lucky
Pozzo úr néma szolgája, akit a mű elején pórázon vezet ura. A
második felvonásban, már megnémultan, ő rángatja kötélen maga
után a megvakult Pozzól.
POZZO: Pozzo és Lucky kettőse, az alá-fölérendelt hatalmi viszony
(és a szadista-mazochista típusok) megjelenítése a műben. Pozzo
pórázon vezeti a kiszolgáltatott Luckyi, akinek a nyakán látszik a
köiélvágla seb, de 'boldog’.
VLADIMÍR: Az országúton Godoi-ra várakozik, annak reményében,
hogy a várt személy majd segítségére lesz. A várakozásban Estragon a
társa. Ő az eszményekért még lelkesedő, reménykedő idealista; gyak­
ran idézi műveltsége maradványait. Benne még maradi némi
felelősségérzet is, szemben a materialista Estragonnal.
Goriotapo
DELPHINE: Goriot lánya, Nucingen báró felesége, akibe Raslignac
beleszeret.
GORIOT APÓ: Vauquer-né lakója, akit felőröl lányai iránti szeretete,
és egyre lejjebb csúszik a társadalmi ranglétrán.
MICHONNEAU KISASSZONY: A panzió lakója, aki leleplezi
Vauiren sötét titkát.
RASTIGNAC: A feltörekvő ifjú, aki az arisztokrata körökbe kíván
bejutni. Delphine szerelme.
RESTAUD-NÉ: Goriot lánya, Resiaud gróf felesége, kezdetben ő kelti
fel Raslignac érdeklődését. A regény folyamán eladja a családi gyémán­
tokat, hogy szeretője váltóját ki tudja fizetni.
VAUQUER-NÉ: A penzió tulajdonosa.
VAUTRIN: A panzió lakója, valójában sötét múltú szökött fegyenc.
Raslignac tanácsadója.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
GdEver utazásai
MR. LÉMNÉL GULLIVER: Hajóorvos, aki négy alkalommal is
hajótörést szenved. M indig valami merőben más környezetbe, az
emberek világának egy kifordított darabjába kerül. Utazásai végére tel­
jesen megcsömörlik az emberi léttől, az emberiség bűneitől, egyetlen
öröme, hogy kijár a lovaihoz az istállóba, és velük társalog a nyihahák
nyelvén.
Hamlet
CLAUDIUS: Hamlet apjának gyilkosa, ő az új király.
FORTINBRAS: Norvég király.
GERTRUD: Hamlet anyja, Claudius felesége.
GUILDENSTERN: Hamlet iskolatársa, akit felbérelnek, hogy ölje
meg Hamletét.
HAMLET: A mű főszereplője, a bosszú végrehajtója, aki a tragédia
végén meghal.
HORATIO: Hamlet barátja.
LAERTES: Hamlet ellenfele, aki mérgezett tőrrel indul ellene. Maga
is meghal a párbaj során.
OPHELIA: Hamlet kedvese. A tragédia során megőrül.
POLONIUS: Laertes apja, főkamarás. Hamlet leszúrja, mert azt
hiszi, Claudius.
ROSENCRANTZ: Hamlet iskolatársa, akit felbérelnek, hogy ölje
meg Hamletét.
Holt lelkek
CSICSIKOV: Orosz hivatalnok, aki olyan vállalkozás után néz,
hogyan használhatná ki az emberek kényelmességét, ostobaságát, kor-
ruptságát, kapzsiságát. így jut eszébe az ötlet, hogy felvásárolja a holt
lelkeket.
MANYILOV: Gyenge akaratú földbirtokos, aki elsőként adja el
Csicsikovnak a holt lelkeket.
T1i ^97
AGAMEMNÓN: A Tróját ostromló görög sereg fővezére. Elveszi
Akhilleusz rabnőjél, Briszéiszl, amiért Akhilleusz megharagszik és fél­
revonul a harctól.
AKHILLEUSZ: Anyja halhatatlanná akarta tenni, ezért a Styx
(Alvilág folyója) vizébe mártotta. Akhilleusz sebezhetellenné váll, csak
egyetlen gyenge pontja maradt, a bokája, ahol anyja tartotta, mikor a
folyóba eresztette. A görög sereg legkitűnőbb harcosa, akit Trója alatt
ér el végzete a háborúban: Parisz nyílvesszője átüti a bokáját.
HEKTÓR: Trója királyának, Priamosznak a fia, egyben a trójaiak leg­
jelesebb vitéze. Párviadalban Akhilleusz végez vele.
MENELAOSZ: Spártai király, a görög fővezér, Agamemnon testvére.
Parisz, a trójai királyfi elrabolta Meneláosz feleségéi, a szépséges
Helenét, s tulajdonképpen emiatt zajlik a harc.
PARISZ: Trójai királyfi, aki megszöktette Meneláosz feleségét, a szép­
séges Helenét, tulajdonképpen ezért tört ki a háború.
221
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
PATROKLOSZ: Akhilleusz barátja. A harcban Akhilleusz vértezetét
ölti magára, hogy megtévessze az ellenséget, a sisak azonban leesik a
fejéról, Hektór pedig végez vele.
Iskola a határon
BEBÉ: Az események elbeszélője a regényben. Az alkalmazkodás
lehetőségeit keresi. Megkísérli elfogadtatni magát a hatalmaskodókkal,
s eközben veszélyes közelségbe kerül Merényiék csoportjával, velük
tart focizni, fosztogatni.
BOGNÁR: Tiszthelyettess, aki vasi tájszólásban vezényel, kizárólag
emelt hangon. Durva és közönséges a diákokkal.
MEDVE: Medve kéziratának segítségével idézi fel a múltat Bébé és
Szeredy. Ő védelmezi legkitartóbban és szenvedélyesebben egyénisége
szuverenitását. Nyíltan szembefordul a mechanizmus irányítóival.
Merényivel és Schulzéval, vállalja előbb a szökés, majd a visszatérés és
a maradás kockázatát is. Visszatérve a senki földjéről átlépi a gyer­
mekkor határát: rájön, hogy már nem fordulhat vissza oda, ezért nem
megy haza édesanyjával.
MERÉNYI: Merényi és csapata Schulze kegyencei, a segédei és
helyettesei. Ok birtokolják a hatalmat a diákok között, és ezzel vissza
is élnek. Rendszeresen megdézsmálják a csomagokat a többiek távol­
létében. Medve párbajba keveredik Merényivel. Merényi csak úgy tud
győzni, hogy előrántja bicskáját, bár végül a saját tenyerét sérti fel vele.
Merényiéket végül kicsapják az iskolából.
SCHULZE: Tiszthelyettes, aki büntetésként gyakran a végkimerülé­
sig leülteti és felállítja a diákokat, illetve különböző gyakorlatokat,
feladatokat végeztet velük.
SZEREDY DANI: A Lukács uszodában találkozik Bébével, és együtt
idézik fel a múltat. Tudomásul veszi az erőszak gépezetének
működését, nem áldoz energiát a vele való szembeszegülésre, kerüli a
konfliktusokat és megkísérli megőrizni belső szabadságát.
Isteni színjatáL
BEATRICE: Dante idealizált szerelme, a műben ő vezeti az üdvösség
felé.
DIS: Az Alvilág ura. (más néven: Plútó, Hádész)
KERBEROSZ: Az Alvilág bejáratát őrző háromfejű kutya.
KHARÓN: Az Alvilág révésze: ő viszi át a lelkeket az Acheronon.
MÍNÓSZ: Az Alvilág egyik királya, ő ítéli meg a bűnöket.
VERGILIUS: Római költő, élt Kr.e 70-19. Az Aeneis, az Eklogák és a
Georgica szerzője.
JÓKUTI DOKTOR: A Takaró-házban járatos vendég, aki szemet
vetett Nellire, s mikor a lány Cencen lakott, meglátogatta, hogy ezt
egyértelműen tudassa vele, de Nelli őt is gyűlölte. Azon az éjszakán,
amikor Nelli megfojtotta férjét, Jókuti doktort hívta a kezelőorvos
helyett, aki természetesen a Nelli szerelméért vállalta a cinkosságot,
ám akaratát nem tudta érvényesíteni.
KÁRASZ NELLI: Pusztai lány, aki minden viszolygása ellenére bele-
kerül egy olyan házasságba, mely eleve kudarcra van ítélve és mivel
222 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
nem képes megszokni, ezért megszökik, de ez sem üdvözítő megoldás
számára. Mivel ő a regény elbeszélője, a történtek elemzője, a
megoldást is ő adja meg: „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.”
és „Az én büntetésem - a természetem idegensége - előbb kezdődött,
mint a bűnöm, s tart, ameddig élek”.
NELLI ANYJA: N elli apja mellett ő is magányos volt, betegsége és
minden nyomorúsága elől a vallásban keresett vigaszt.
NELLI APJA: Huszárpusztai gazda, Nelli számára talán az egyik leg­
fontosabb ember volt. Halála után Nelli tudta, az ő kívánsága is az
volna, hogy menjen feleségül Takaró Sanyihoz.
TAKARÓ SANYI: Falusi fiú, a történet kezdetén még iskolába jár. Egy
bálon ismerkedik meg Nellivel és beleszeret, majd feleségül kéri.
Tulajdonképpen a közkedvelt ifjú a legnemesebb vadat szerette volna
saját kezéhez szoktatni, de ez a feladat túl nagy falat volt számára.
Házasságuk Nellivel elmérgesedett, még a lányuk születése sem
hozott áttörő megoldást gondjaikra. Sanyi minden igyekezete ellenére
Nelli nem bírta őt megkedvelni, s kezdeti viszolygása a körülmények
hatására iszonnyá fokozódott, ami végül Sanyi vesztét okozta.
TAKARÓ SANYI ANYJA: Férje halálakor költöztek hozzá Nelliék,
de ő is elvonul a pár ellenségeskedése elől. Halálos ágyán megköveti a
lányt és arra kéri, maradjon Sanyi mellett.
TAKARÓ SANYI APJA: A falu leggazdagabb birtokos gazdája volt,
fiait taníttatta és gazdaságát felvirágoztatta, ám halála után a gazdaság
züllésnek indult.
Iván Iljics halala
GERASZIM; Fiatal parasztlegény, az egyetlen lelki társa Iván Iljicsnek
a halálos ágyán.
IVÁN ILJICS: Sikeres tisztviselő, aki a családja elől is a munkába
menekül, és élete végére egyedül marad.
PJOTR rVANOVICS: Iván Iljics munkatársa, aki felfedezte a gyászje­
lentést az újságban.
PRASZKOVJA FJODOROVNÁT: Iván Iljics felesége, aki egyre
követelőzőbbé vált férjével szemben.
Ivankoe
BRIAN DE BOIS-GILBERT: Magas rangú templomos lovag, akit
legyőzött.
CEDRIC: Szász nemes, ún. thane, Ivanhoe apja.
IVANHOE: Cedric fia, a lovagi eszmény megtestesítője.
IZSÁK: Zsidó férfi, Rebeka apja, tőle kapott Ivanhoe páncélt és
fegyverzetet.
LADY ROWENA: Bátor nemes hölgy, aki Ivanhoe felesége lett.
REBEKA: Izsák lánya, szerelmes lett Ivanhoe-ba, a bátorság példaképe.
Jánosvités
A FRANCIA KIRÁIY: Franciaország kissé erélytelen, öreg uralkodó­
ja, aki Jancsi nevét János vitézre változtatja, és felajánlja neki országát
és lánya kezét.
A FRANCIA KIRÁLYLÁNY: A francia király lánya, akit elrabolt a
török basa fia, de akit Jancsi kiszabadított végül.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
ILUSKA: Jancsi/János szerelme, árva lány, akit a mostohája nevel.
ILUSKA MOSTOHÁJA: Iluska nevelőanyja, néhai apjának második
felesége, akiről később kiderül, hogy boszorkány.
JANCSI GAZDÁJA: Jancsi szigorú és rideg nevelőapja, akinek néhai
felesége a fiút a kukoricásban találta, majd hazavitte, hogy felnevelje.
KUKORICZA JANCSI/JÁNOS VITÉZ: Az abszolút főszereplő, árva
juhászbojtár; egyetlen célja, hogy szerelmével, Iluskával boldogan
élhessen, amíg meg nem hal. Később érdemeiért a francia királytól
megkapja a János vitéz nevet.
MARIÉ: Meurseault kapcsolata. A férfi anyjának temetése másnapján
ismerkedik meg a Meursealt-tal. A regény főhőse iránta is csak közönyt
érez.
MEURSAULT: A regény központi alakja, algíri hivatalnok. Nem tud
és nem is akar beilleszkedni a képmutató társadalomba. Édesanyját
menhelybe adta, majd temetésén közönyös viselkedést tanúsított.
Raymond nevű ismerőse révén bajba sodródik, véletlenek folytán
megöl egy arabot. A regény végén halálra ítélik.
RAYMOND: Meursault kétes hírű szomszédja, akiről azt mondják,
hogy széplányok kitartottja. Az ő révén keveredik gyilkosságba
Meursault.
Kurázsi mama és gyermekei
EILIF: Az idősebbik, finn apától származó fiúból a háború a legrosz-
szabbat hozza ki. Agyonlőtték olyasmiért, amiért korábban kitüntették
(rablógyilkosság). A 8. jelenetben hal meg.
KATRIN: Német apától származó néma lány. A humánumot képviseli
a műben. Hőstette (Halle városának megmentése) nemcsak felemelő,
de hiábavaló, hiszen a háborút nem tudta megállítani. Az életével
fizetett érte a l l . jelenetben.
KURÁZSI MAMA: Markotányosnő, a „csatamezők hiénája”, három
gyermek anyja. Egyetlen célja, hogy túléljék a háborút. A mindenáron
való túlélési azonban csak a maga számára tudja elérni; mindhárom
gyermekét elveszti. Egyszerre bűnös és áldozat.
STUSZI: Svájci apától származó, magyar nevet viselő, együgyű, de
becsületes fiú. Öt azért lőtték agyon, mert még a fogságban is őrizte a
regiment zsoldpénzél. A 3. jelenetben hal meg.
L^gy jo mindkalalig
BELLA: Sanyika nővére, nagyon szép lány, Misit nagyon megszereti,
és bár a regény során Móricz nem fogalmazza meg, az olvasó egyes
utalásokból tudhatja, hogy a kisdiák és érezni kezd iránta. Bella végül
enged Török János udvarlásának, és elszökik vele. (A regény dráma-
változatában Móricz az ő levelében hozza a megoldást, mellyel Viola
az igazgatóhoz beront, és felolvassa, hogy Bella elmondása szerint
Török János mindent bevallót.)
BÖSZÖRMÉNYI: Misi kollégiumi szobatársa, nagyhangú gyerek,
akitől Misi tart.
DOROGHY SANYIKA: Rossz tanuló kisfiú, akinek Nyilas Misi lesz
házitanítója.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
GIMESI: Tulajdonképpen Misi legjobb barátja az osztályban, mellette ül,
tehát a harmadik legjobb tanuló. Részt vesz a lutri-ügy nyomozásában.
GYÉRES TANÁR ÚR: Gigerli latintanár, az osztályfőnök. Ó beszél
Misiről Orczyéknak, amiért meghívják uzsonnára.
ISAÁK GÉZA: Misi nagybátyja, az utolsó előtti fejezet végén érkezik,
és megoldja a konfliktust.
NAGY ÚR: Nagy műveltségű, idősebb kollégista, aki felvilágosítja
Nyilas Misit a magyar nép dicső múltjáról, és a magyarságot fenyegető
veszélyekről. Neki köszönheti Misi a felolvasó-állást Pósalaky úrnál.
NYILAS MISI: A regény főhőse, vidéki, elszegényedet családból kerül
a debreceni kollégiumba, ahol különféle konfliktusok és megpróbál­
tatások során kell megőrizze becsületét.
ORC2T: Osztályelső, a legnagyobb debreceni úr fia, nem lakik a kol­
légiumban, csak bejár. A regény során Misi barátja lesz, ő szervezi meg
a lutri-ügy kinyomozását.
PÓSALAKY ÚR: Vak öregúr, akinek Misi minden délután egy órát
felolvas a napilapokból. Az ő kérésére teszi meg az öt számot a lutrin.
TÖRÖK JÁNOS: Misivel küldi el a levelét Bella kisasszonynak, kivel,
miután ellopta Misitől a reskontót, és felvette a pénzt, megszökik.
VIOLA: Vénlány, „az erkölcsi felháborodás arkangyala volt ő ebben a
feldúlt s elzüllött családban”.
Ludas Matyi
DÖBRÖGI URASÁG: Alakja a zsarnokoskodó uralmat testesíti meg.
A mű végén Matyi elégtételt vesz rajta, és az uraság úgy megijed, hogy
végül megjavul.
LÚDAS MATYI: Lúdas Matyi polgár módon elképzelt népi hős:
magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az
igazságtalansággal, és furfanggal győz.
Odüsszeia
ODÜSSZEUSZ: Az Odüsszeia bolyongó főhőse, Ithaka királya. Lele­
ményes hős, aki már egy másfajta embereszményt testesít meg
Akhilleusszal szemben.
PÉNELOPÉ: Odüsszeusz hűséges és okos felesége. Húsz éven át
kitart férje mellett, pedig kérők hada ostromolja.
TÉLEMAKHOSZ: Odüsszeusz fia. Kisgyermek volt, amikor apja a
trójai háborúba indult, s csak húsz év után látta viszont ismét.
Télemakhosz elindult, hogy felkutassa apját, de végül saját földjükön
együtt számolnak le a Pénelopét, Odüsszeusz feleségéi ostromló
kérőkkel.
lOKASZTÉ: Oidipusz felesége, akinek minden lépését társa féltése
vezeti. lokaszlé azért lesz öngyilkos, mert Oidipusz nem hajlandó
megállni a kutatásban, és nem azért, mert nem tud együttélni szörnyű
tudásával.
KREÓN (OIDIPUSZ KIRÁLY): Kreón Oidipusz uralkodói ellentéte.
Becsületes, egyenes és mindig kiszámítható. Nem él látszatvilágban,
de a valóságot sem ismeri. Nincs meg benne az a képesség, hogy
Oidipusz nyomozását segítse.
OIDIPUSZ: Személye a görögök számára az egyik legnemesebb
embertípust testesíti meg, amelyet a heroikus korban a királyok képvi­
seltek. Azt az embertípust, amelyik képes magára venni a közösség
szenvedéseit, mélyen érzi felelősségéi velük szemben, és az igazságnak
minden körülmények között érvényt szerez. Oidipuszt azonban az
223
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA

erkölcsi felelősségen túl, a dogok kutatásának és az önmegismerésnek Robinson Crusoe

a szenvedélye is hajtja.
TEIRESZIÁSZ (OIDIPUSZ KIRÁLY): Vak jós, aki egyedüliként tud
PÉNTEK: Bennszülött ifjú, akit Robinson emberevőktől menekít meg.
a kezdetektől fogva mindent Oidipusz múltjával kapcsolatban. Ő tárja
Robinson szinte zsarnoki módon kényszeríti rá a saját világfelfogását,
fel Oidipusz előtt az igazságot.
de a bennszülött nem bosszúval reagál minderre, hanem hálával.
Angliába visszatérve Robinson Pénteket is magával viszi.
ROBINSON CRUSOE: \brki hajótörött tengerész, aki huszonnyolc
évet kénytelen eltölteni egy lakatlan szigeten. Töretlen szorgalmával
lassan megteremti maga számára az otthon is megszokott kényelmet.
BÉLA KOLLEGA: Kocsmáros. A garasoskodó kiskereskedő, aki Robinson halhatatlan és örök érvényű hőssé vált, még manapság is
háború és diktatúra közepén is megpróbál hosszútávra tervezni, ez számtalan hozzá hasonló figura születik az irodalomban.
azonban nem működhet a minden tekintetben tisztességes gyugyui
módon, tőle nagyrészt független okok miatt.
GYURICA: Órásmester, lakásán árván maradt zsidó kisgyerekeket Rokonok
rejteget.
KIRÁLY ÚR (GÚNYNEVÉN SVUNG): Könyvkereskedő. Botlásai
KOPJÁSS ISTVÁN: A regény főszereplője. Főügyész, aki elveszti be­
nagyon hétköznapiak és emberiek (kérkedés alig létező műveltségével
csületét, s a mű végén öngyilkosságot kísérel meg.
nála műveletlenebbek előtt, emberi gyengeség szeretője társaságában).
LINA: Kopjáss felesége,a becsület mintaképe.
KOVÁCS ÚR: Asztalos. A rendezett, kispolgári lét szimbóluma, akit
fehérkötényes felesége meleg vacsorával vár odahaza esténként.

Romeo és JűHa
özvegy és leanya
CAPULET: A Capulet család feje, állandó harcban áll a Montaguekkal.
JÚLIA: A mű egyik főszereplője. Rómeó kedvese, aki a tragédia végén
HALLER PÉTER: Fejedelmi tanácsos, Sára öregedő vőlegényjelöltje,
meghal.
aki megérti, hogy Sára szíve másé. Később Naprádinét veszi feleségül.
LŐRINC BARAT: Pap, aki olyan szert ad Júliának, amelytől halott­
MIKES JÁNOS: Sára gyermekkori szerelme. De János testvére
nak hiszik. 0 adja össze Rómeót és Júliát.
számára rabolja el Sárát, ami a későbbi bonyodalmakat okozza majd.
MERCUTIO: Rómeó barátja, akit Tybalt öl meg párbajban.
MIKES KELEMEN: Sára kérője, akit azonban a lány nem szeret.
MONTAGUE: A Montague család feje, állandó harcban áll a
MIKES MIHÁLY: Naprádiné szerelme, aki unokaöccseinek azt taná­
Capuletekkel.
csolja, rabolják el Sárát. így folt esik a lány becsületén, és hozzá fog
PARIS: Szerelmes Júliába. A mű végén Rómeó legyőzi.
menni Kelemenhez.
RÓMEÓ: A mű másik főszereplője. Júlia szerelme, Tybaltot és Párist
NAPRÁDINÉ: Míg Tarnóczynénak Szebenben van dolga, sógor­
is legyőzi párbajban, de a mű végén meghal.
nőjére, özvegy Naprádinéra bízza a házat és Sárát. Naprádinéval új
TYBALT: Rómeó ellenfele. Legyőzi Mercutiót párbajban, de Rómeó
világ kezdődött Sára számára: világi beszédtémák, olvasmányok. megbosszulja rajta barátja halálát.
SARA: Tarnóczyné lánya, a szűzi erények áldozata. Mikes János irán­
ti szerelmét a végsőkig titkolja, miközben H aller Péterhez akarják
feleségül adni. János halálhírére azonnal öngyilkos lett, noha addigra
Síialy
már kegyelmet kaptak az elítéltek.
TARNÓCZYNÉ: Özvegy, a Mikes család ellensége, az erény
szörnyetege, aki lányát Sárát az öregedő Haller Péter fejedelmi taná­ ARKAGYINA: Trepljov anyja, Trigorin szeretője, színésznő.
csoshoz akarja adni. NYINA: Fiatal lány, gazdag földbirtokos családból. Kezdetben
Trepljovot, majd Trigorint szereti. Trigorintól fogant gyermeke
meghal, színésznőként csalódások és kudarcok érik.
TREPLJOV: Fiatal író, akinek színdarabját a mű elején bemutatják,
Pliaedia
végül pedig öngyilkosságot követ el. Szerelme Nyina.
TRIGORIN: Neves író, Arkagyina hódolója, aki később Nyinát csábítja el.
ARICIA: Athéni hercegnő a műben, aki szerelmes Hyppolitosba.
HYPPOLITOS: Antiopé amazon királynő és Theseus fia, szerelmes
Ariciába, de nem házasodhatnak össze, mert Hyppolitost megölik.
SoistaiaDsag
ISMÉNÉ: Aricia bizalmasa.
OINONE: Phaedra bizalmasa, aki manipulációival mindent
összekever, tulajdonképpen tehát a tragédia egyik főszereplője. KÖVECSES: 15 éves zsidó fiú, aki számára fokról- fokra világosodik
PHAEDRA: Theseus felesége, a tragédia címszereplője. Szerelmes Hyp­ meg soha nem vállalt zsidó származásának sorsszerű következménye.
politosba. Amikor megtudja, hogy Hyppolitos meghalt, öngyilkos lesz. Az ő nézőpontjából követhetjük nyomon a deportálások embertelen­
THERAMÉNES: Hyppolitos nevelője, a tragédia végén ő öli meg ségeit.
Hyppolitost.
THESEUS: Aigeus fia, Athén királya. Sokáig halottnak hitték, de visszatér.

224 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Száz év magány
AURELIANO BUENDIA: Az ősvadon mélyén megbúvó kicsiny falu,
Macondo és a Buendíák lörlénete akkor kezdődik, amikor évekkel
később a kivégzőosziag előtt álló Aureliano Buendía ezredesnek
eszébe jut az a régi délután, amelyen az apja, elvitte jégnézőbe.
FERNANDA DEL CARPIÓ: Második Aureliano Buendía ezredes
felesége. Új, formabontó szokásokat honosít meg a családnál (az
ágyékánál lyukas hálóingben fogadja éjszakánként a férjét).
JÓSÉ ARCADIO BUENDÍA: Aureliano Buendía ezredes apja, akit
rabul ejtették a csodás szerkezetek olyannyira, hogy elveszítette
valóságérzékét. A dagerrotípiától fellelkesül, és Isten íblderengő képét
szeretné megörökíteni a fényképlemezeken, hogy így nyerjen
bizonyosságot létezéséről.
MELCHIADES: A cigányok vezetője, aki Jósé Arcadiót meglepi egy
dagerrotípiával.
PILAR TERNERA: A Buendíák egymást követő nemzedékeinek az
ágyasa.
URSULA: Az ősasszony megtestesítője, aki összefogja a családot. A
regény végére megvakul, majd meghal.
Szent Péter esernyője
GREGORICS PÁL: Senki sem szerette őt. De kém lett, és elég tekin­
télyes vagyonra tett szert. Volt egy ütött-kopott, régi piros esernyője,
amit mindig magánál hordott: az emberek ezt hóbortnak tekintették.
Valójában a vagyonáról szóló elismervényt rejtette el az esernyőben.
JÁNOS PAP: Glogova papja, aki felneveli Veronkát.
VERONKA: Árván maradt lány, akit János pap fogad be. Az ő
hozománya a vagyont rejtő piros esernyő.
WIBRA GYURI: Gregorics Pál fia, aki a házvezetőnőjétől született.
Gyuri ügyvédnek tanul, majd a vagyont rejtő esernyő nyomába ered.
BORBÁLA: Török lány (Haiszén), Deli Vid felesége, aki szerelme
miatt tért keresztény hitre.
CUMILLA: A szultán lánya, akit Rusztán bégnek ígértek; jövendőbe­
lije halála után szerelmével (Delimánnal) indul a táborba, de amikor
pihenőt tartanak, azzal a szomakkal merít a forrásból, amelyikben
sárkányméreg van és meghal.
DELI VID: Szigetvári védő. Borbála férje. Megálmodja Juranics és
Radivoj halálát.
DELIMÁN: Tatár vezér, aki szerelmes Cum illába. Többször
összetűzésbe kerül Rusztánnal és végül megöli őt.
DEMIRHÁM: A szerecsen lovasok vezetője, aki Deli Vidre feni a
kardjárt. Kétszer párbajoznak.
JURANICS: líjú várvédő, aki Radivojjal vállalja, hogy áttörve az
ostromgyűrűt elviszik az üzenetet a királynak.
RADIVOJ: líjú várvédő, aki Juraniccsal vállalja, hogy áttörve az
ostromgyűrűt elviszik az üzenetet a királynak.
RUSZTÁN: Bég, Cum illa jövendőbelije, aki többször összetűz
Delimánnal s végül ez is lesz a veszte.
SZULEJMÁN: A török szultán, aki hódításokra vágyik, ám fontosabb
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
neki a hírneve és képtelen megszüntetni a seregén belüli viszályokat.
ZRÍNYI: A szigetváriak vezetője (imitatio Christi), aki Szűz Máriához
fohászkodik, hogy hadd haljon a haza és a kereszténység oltalmára
hősi halált.
Színdbad
SZINDBAD: Hajós, kalandor, nőimádó hős. Bármerre is viszik a hul­
lámok élete hajóját, sosem találja meg igazi boldogságát. Szindbád
alakja tulajdonképpen azonos magával az íróval, Krúdy stilizált
hasonmása.
SZINDBAD: Szindbád alakja Krúdy szimbóluma.
Tanar Űr kérem
BAUER: Az elbeszélő, aki a novellaíuzérek főszereplője.
BÜCHNER: Bauer padtársa.
Tangó
ALA: Artúr szerelme. Artúr megkéri a kezét, és hatalmas ceremóniát
akar, amely formába kényszeríti a családot, és újra rendet teremt.
ARTÚR: Egyetemista. Kezdetben szüleivel, azok erkölcseivel, világ­
képével kerül összeütközésbe, úgy érzi, azok lázadása lehetetlenné tett
számára már minden lázadást, és így egyik legfontosabb jogától fosz­
tották meg.
EDEK: Eleonóra szeretője. Alá vele csalja meg Artúrt. Artúr halála
után Edék veszi át a hatalmat.
ELEONÓRA: Artúr anyja, aki bevallja, Edékkel csalja férjét.
EUGENIUSZ: Eugénia testvére. Artúr halála után Edékkel átveszi a
hatalmat. A záró jelenetben tangót jár Edékkel.
STOMIL: Artúr apja. A fia felvilágosítja, hogy Eleonóra megcsalja
Edékkel, és megpróbálja rávenni, hogy rontson rájuk fegyverrel.
Stomil revolverrel megy be a szobába - majd sokáig semmi sem
történik. Artúr végül elunva a várakozást apja után megy, aki odabenn
kártyázik Edékkel, Eleonórával és Eugéniával.
Tartuffe
CLEANTE: Orgon sógora, aki nem hisz TartuíTe-nek, Orgont
mégsem tudja meggyőzni.
DAMIS: Orgon fia, akit apja elüldöz a házából, amikor Damis
elmondja neki, mennyire kétszínű Tartulfe.
DORINE: Mariane komornája.
ELMIRA: Orgon felkesége, aki tőrbe csalja Tartuífe-öt.
MARIANE: Orgon lánya, Valér szerelme, de apja TartulTe-höz akarja adni.
ORGON: Elmira férje, aki annyira megszereti Tartufíe-öt, hogy házát
és minden vagyonát is ráíratja.
225
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
PERNELLE ASSZTONY: Orgon anyja, aki fellétei nélkül hisz
Tartuífe ártatlanságában és jóságában.
TARTUFFE: A címszereplő, álszent. Beférkőzik Orgon családjának
életébe, és megpróbálja kisemmizni őket, de végül őt tartóztatja le a
rendőrség.
VALÉR: Mariane szerelme.
T&
berek, Tüskevár
BIKFIC, BÜTYÖK: (és tkp. a lakóház folyosójának) kutyája.
CSIKASZ: Matula kutyája.
LADÓ GYULA LAJOS (TUTAJOS): Bütyök jóbarátja. Sári a
menyasszonya.
MATULA GERGELY: Tuiajos és Bütyök vendéglátója a berekben,
bölcs, idős ember.
PONDORAY BÉLA (BÜTYÖK): Tutajos jóbaráija. Katica a
menyasszonya.
SÁRI: Tutajos menyasszonya.
SZANYADI KATALIN: Katicaként fordul elő a regényben. Bütyök
menyasszonya, Matula unokája.
Toldi, Toldi est^, Toldi szerehne
CSEH BAJNOK: Toldi őt győzi le először a Duna szigetén, így ismeri
meg a király {Toldi)
TOLDI GYÖRGY: Miklós bátyja, aki féltékenységből, irigységből
nem engedte az öccsét az udvarba. A király átlátott rajta, cselszövése
nem sikerült. Fiatalon meghall egy vadászbalesetben. {Toldi)
GYULAFI BERTALAN, LŐRINC: Két iíjú, akiknek nem sikerüli
legyőzni az olaszt (egy lányt szerellek), Bertalan meg is hall. {Toldi estéje)
OLASZ BAJNOK: Miatta kel föl Toldi a sírjából, megy föl Pestre,
legyőzi (utolsó küzdelme).(To/ífí estéje)
PÓSAFALVI JÁNOS: A küldönc, aki felkeresi Toldit, és hírét viszi az
olasz bajnoknak, ijb ld i estéje)
ANIKÓ (TOLDI): Toldi György egyetlen leánya, fiúruhában Nápolyba
megy a király után Miklósnak kegyelmet kérni {Toldi szerelme)
HINCZ ÉS KUNCZ: A sírrablók, akik Piroska sírboltját kifosztják,
majd megesküsznek rá, hogy Toldi a tettes (később Anikó és Bence
elfogja őket).{jToldi szerelm e)
rVKAROLY: Cseh király, az ő hinióját rántja ki Toldi a sárból, ijb ld i
szerelme)
KÁRODÉ A DURAZZÓ: Olasz herceg, aki Johannáék felé és Lajos felé
is húzott (a nyerteshez). A magyar Lajos nemcsak képmuiatásáért
gyűlöli, hanem azért is, mert elvette az ő régi menyasszonyát {Toldi
szerelme)
KOBZOS (SZEREDAI) : Toldi barátja, kísérője, aki a Zács család leszár­
mazottja. Később beleszeret Anikóba, feleségül veszi (JToldi szerelme)
ÖRZSIKE: A boszniai fejedelem lánya, majd Lajos felesége
ROZGONYI PÁL: Magyar nemes, akihez Lajos király álruhásan
betér, hűséges a királyhoz, Piroska apja. {jToldi szerelm e)
ROZGONYI PIROSKA: Rozgonyi Pál lánya, titokban régóta szereti
Toldit, de büszkeségből Tar Lőrinchez megy hozzá, ijb ld i szerelme)
TAR LŐRINC: gyáva lovag, akinek páncéljában Toldi vív, és így ő
kapja meg Piroska kezét; Piroska férje. {Toldi szerelm e)
TARÁNTI LAJOS: Johannának új férje, aki ellen Lajos hadat visel.
Johanna előző férje a magyar Endre herceg volt, de orgyilkosok (és a
226
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
felesége) megölték. {Toldi szerelme)
IFJ. BENCE: Öreg Bence fia; a Toldi szerelmében Anikó kísérője, a Toldi
estéjében Toldi egyetlen hűséges szolgája. {Toldi szerelme, Toldi estéje)
BENCE: A Toldi család hűséges cseléde, ő keresi föl a bujkáló Miklóst
két ízben is. {Toldi, Toldi szerelm e)
TOLDI LŐRINCNÉ: Miklós és György édesanyja. {Toldi, Toldi szerelme)
LAJOS: Nagy Lajos, Magyarország királya. {Toldi, Toldi estéje, Toldi
szerelme)
TOLDI MIKLÖS: Nagy erejéről híres hős, a trilógia főszereplője.
Nagyfaluból származó nemes. A Toldiban nagyon fiatal fiú, a Toldi
szerelmében érett férfi, a Toldi estéjében öreg. {Toldi, Toldi estéje, Toldi
szerelme)
T odÍO TCrÖggr
ERWIN JIMMERTHAL: Tonio gyerekkori ismerőse. Ö is előkelő
család gyermeke. Szőke kék szemű. Tonio riválisa Hans kegyeién.
FRANCOIS KNAAK: Tonio tánctanára, aki a többi gyerek előtt megszé­
gyeníti a főszereplőt. Ö nevetségessé vált művész. Barna hajú és szemű.
INGEBORG HOLM: Ő Hans női változata. Tonio gyerekkori
szerelme.
LI2L\VETA IVANOVNA: Az orosz származása festőnő Tonio bizal­
masa, kettejük társalgásán keresztül megismerjük Tonio gondolatait.
Ö nevezi Tonioi eltévelyedeti polgárnak
TONIO KRÖGER: A címszereplő. Nevének kettőssége végigkíséri
életét. A művész és a polgár világa között valahol félúton keresi a saját
helyéi a világban.
HANS HANSEN: Az északi ember képviselője, szőke és kék szemű.
Tonio körülrajongott gyerekkori barátja. Képtelen megérteni Toniot és
egy kicsit lenézi ezért.
T o táL
ÁGIKA: Tót lánya, aki képes apja ellen hangolódni. Szerelmes az
őrnagyba. Naiv, buta kislány, aki szereti a családját. Az ideológiákra
fogékony, könnyen manipulálható ember megtestesítője.
MARISKA: Tót felesége, aki fia érdekében ösztönösen engedel­
meskedik az őrnagy kéréseinek. Mindig kérdez. Szüntelenül cseleked­
ni akar. Nem érti a metaforákat.
TÓT LAJOS: Szűkszavú, de a legkomplikáltabb alak. Csak önérdek­
ből áll ellen, a köznapi ember ellenállása jellemző rá. Az óriási margó­
vágót az őrnagy készíttette vele ki, ezzel öli meg őt. Ennek a konflik­
tusnak csak ez lehetett a megoldása.
VARRÓ ŐRNAGY: Az őrnagy, aki pihenésre érkezik Tólékhoz, és
befolyással lehel a fronton harcoló fiuk sorsára. Bőbeszédű, gyakran
demagóg. Durva, agresszív. A háború telte idegbeteggé, félőrültié.
Jellemző rá: a megalázás.
Twist OKvér
ÁGNES FLEMING: Twist Olivér anyja, aki szülés közben meghal,
így kerül Olivér árvaházba.
BILL SIKES: Brutális, profi rabló Fagin bandájából. Szeretője Nancy,
akit agyonver a regényben. Mindig kutyájával járja a várost.
BROWNLOW ÚR: Gazdag öregúr, aki kimenti Olivér a bűnözők
karmai közül.
EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
CHARLIE BATES: Fagin egyik tolvaja. Mindig Vagánnyal dolgozik, s
képes bármin nevetni.
FAGIN: Bűnöző és orgazda, aki gyerekeket képez ki lopásra. Ritkán
követ el bűncselekményt, mert fél az igazságszolgáltatástól.
NANCY: Fiatal prostituált. Bili Sikes szeretője. Bili megöli, mert
segíteni akart Olivérnek. Bűnözői múltja ellenére a regény egyik leg­
nemesebb alakja.
NOAH CLAYPOLE: Törtető fiú, aki folyton Olivér halott édesanyján
ékelődik, majd csatlakozik Fagin bűnbandájához.
TOBY CRACKIT: Sikes egyik társa. Részt vesz egy rablásban, ő viszi
vissza Olivért Faginhoz.
TW IST OLIVÉR: A regény főszereplője. Árvaházban felnőtt, kilenc­
éves, ártatlan fiúcska, akit a gonosz erők megpróbálnak bűnre csábí­
tani, de képtelenek rá. Dickens az ő személyén keresztül kritizálja a
korabeli angol társadalmat.
VÁGÁNY: Eredeti neve Jack Dawkins. Ő a legügyesebb tolvaj Fagin
bandájában. Ö mutatja be Olivért Faginnak.
Úrimun
CSÖRGHEŐ CSULI: Pusztai birtokos. „Nyomorlakon”, Csuli ta­
nyáján mulatoznak az urak, ahol azonban kiderül, hogy elpusztult a
házigazda kedvenc disznója. Csuli a fiait nem gyászolná úgy, mint a
kocát. Az urak vad tivornyája később Zoltán tanyáján folytatódik.
RHÉDEY ESZTER:Szakhmáry Zoltán felesége. Elvárná férjétől, hogy
csak a családnak éljen. Ezért együtt nem találják meg a boldogságot.
ROZIKA: Szakhmáry Zoltán szeretője. Rozikát ékesíti, taníttatja,
légvárat épít köré. De kapcsolatuk hátramutató jelenség.
SZAKHMÁRY ZOLTÁN: A mű központi hőse. A haldokló dzsentri
világból keresi a kivezető utat. Újító szándékú pusztai birtokos, aki ter­
veiben és magánéletében is megsemmisül.
Üvöltő szelek
CATHERINE EARNSHAW: Heathcliff szerelme, Edgár Linton
felesége, aki halála után is kísérti a férfit.
EDGÁR LINTON: Catherine gyenge jellemű férje.
HEATHCLIFF: „Az elcserélt gyerek”, az Earnshaw család talált tagja.
LOCKWOOD: Thrushcross Grange bérlője, ő a hallgatója az
Earnshaw család történetének.
Vörös és fekete
CHÉLAN ABBÉ: Miután tudomást szerez arról, hogy Julién elcsábí­
totta De Renalnét, a fiút a besanconi szemináriumba küldi.
DE LA MOLE: A márki titkára lesz Julién, akinek lányát, Mathilde-
ot, rövid időn belül elcsábítja.
DE RENAL ÚR: Verrieres városka polgármestere, aki az ács fiát,
Julién Soréit fogadja fel nevelőnek gyermekei mellé.
DE RENALNE: Szerelmes lesz gyermekei fiatal nevelőjébe, Julién
Söreibe. Mikor megtudja, hogy a fiú a márki lányát csábította el. De la
Mole márkit figyelmezteti a veszélyre. Julién haragjában rálő, de végül
bánatába hal bele.
JULIÉN SOREL: Az ács fia, aki papnak készül. Paraszti származása
és megaláztatásai gőgössé és nagyravágyóvá tették. Forradalmár lélek,
rajong Napóleonért. Elcsábítja De Renalné-t és Mathilde-ot is. Mikor
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
De Renalné leleplezi, haragjában rálő, és börtönbe kerül. Belenyugszik
a halálos ítéletbe.
MATHILDE: De la Mole márki lánya, akinek elcsábításában Julién
Soréi kitűzendő feladatot lát. Mathilde életében először lesz szerelmes.
A fiú kivégzése után Mathilde kitakarja a halottat, majd levágott fejét
egy kis márványasztalra helyezi, és megcsókolja homlokát.
PIRARD ABBÉ: A besanconi a szeminárium igazgatója, aki nagyon
megszereti Julient, és pártfogásába veszi. Segítségével De la Mole
márki titkára lesz.
Wertker szereline és kalak
ALBERT: Lőtte vőlegénye, később férje.
LEONORE: Fiatal lány, aki beleszeret a közös baráti körbe tartozó
Wertherbe. Werther ezért menekül Wahlheim völgyébe a reménytelen
szerelem elől.
LŐTTE: A tiszt leánya, akivel Werther Wahlheim völgyében ismer­
kedik meg, és bele is szeret. Lőtte azonban Albert herceg jegyese.
WTRTHER: Érzékeny fiatalember, aki képtelen ellenállni
érzelmeinek. Amíg bírja, reménnyel menekül, s mikor rádöbben, hogy
tehetetlen megszállott szerelmével szemben, és érzelmei nem csak
önmagára, de Lottéra, szerelmére is veszélyesek, kilép az életből.
WILHELM: Werther barátja, akinek küldött leveleiben az ifjú beszá­
mol boldogságáról és tragédiájáról.
Zalán futasa
ANTIPATER: Görög bajnok, aki Csorna gazságának áldozata lesz.
ÁRMÁNY: Gonosz isten, aki viszályt szít, és a magyarok ellen tör.
ÁRPÁD: A magyarok hős fejedelme.
BULCSU: Magyar hős.
CSORNA: Fattyú bolgár vezér, cselt eszel ki Antipater feleségének
megszerzésére.
DELI HAJNA: Ete szép kedvese.
DÉLSZAKI TÜNDÉR: Hajna gyermekkori pajtása, reménytelen
csábítója, Vörösmarty érzelmeinek kifejezője.
ETE: Magyar hős, aki magára veszi a magyarok sorsát.
HADÚR: A főisten, aki a bátor magyarok pártján áll.
HUBA: Hajna apja.
INÓ ÉS MELITTA: Zalán asszonyai.
KADOSA: Magyar harcos, félholtan Hadúrhoz imádkozik, így újra
csatába indulhat, hogy hősként vesszen el.
KÁREL: A magyarok főtáltosa.
LABORCÁN: Őáltala derül ki, hogy Antipater felesége rejtezik az
egyik lovag páncéljában.
LEHEL: Kürtös magyar vezér.
PHILO: Zalán csapatainak fővezére.
SCHEDIOS: Kadosával harcol, tisztelik egymást.
TAS: Magyar hős.
THEOPHIL: A hellásziak vezére.
TOMBOLI: A Délszaki Tündér által Hajnának adott csodás ló.
TUZIMA: Idősödő magyar vitéz.
UND: Magyar vezér.
VIDDIN: Bolgár vezér.
ZALAN: Alpári fejedelem, az ellenség ura, a végén elmenekül.
ZOARD: Nyalka magyar hadfi.
227
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
101-ES SZOBA
George Orwell 1984 című regényében a személyre szabóit vallalószo-
ba, ahol mindenki azt kapja, amitől a legjobban irtózik. Winston
Smilh például patkányokat.
A JÓLÉT FILOZÓFIÁJA
A világon mindennek alapja a magánérdek. Hiszen mennél több a jól
intézett magánügy, annál szilárdabb a társadalom alapja, és annál job­
ban fejlődhet benne a közügy. Tehát ha kizárólag csak magamnak
szerzek, azzal szerzem a legtöbbet mindenki számára. (Luzsin fejti ki
az elméletet a Bűn és bűnhődés című regényben.)
A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG
1929-33 között az Egyesült Államokból indult jelenség. Pénzromlást
idézett elő, a tőzsdék összeomlottak, az országok adósságokat halmoz­
tak fel, népeik elszegényedtek. Megoldása a New Deal.
A NAGY SZINTÉZIS (PÁRIZSI SZÍN)
Megjelenik a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméje, azaz
ebben a színben érik össze Egyiptom, Athén és Róma kora.
ABSZURD
Képtelen - a fantasztikum azon szélsőséges válfaja, amikor a képzelet­
beli jelenségek és a közöttük levő kapcsolatok ábrázolása felborítja a
köznapi fantázia logikáját, a mitikus-mesés-uiópikus hagyományokat,
s így a hihetetlensége abszolút váratlanul és kiszámíthatatlanul egyéni,
meghökkentő. Az abszurd első teoretikusa Camus; okl'ejlése szerint az
emberi lét értelmetlen, mivel az ember képtelen megérteni az őt
körülvevő világot és saját szerepéi ebben a világban. „Az abszurd -
állítja a Sziszüphosz mítoszában - az emberi hívás és a világ hall­
gatása közli szembesítésből születik. Következésképpen csak egy
komoly filozófiai probléma van, s ez az öngyilkosság. ítéletet mondani
arról, hogy az életet érdemes-e vagy nem érdemes élni, ez jeleni
válaszadási a filozófia alapvető kérdéseire.”
ABSZURD DRÁMA
Anlidráma - a második világháború után létrejött drámai irányzat,
megteremtői: Beckell, Adamov, lonesco. Génét - a társadalmi létet
abszurdnak, az embert tehetetlen lénynek tekintik - ennek ábrá­
zolására újszerű dráma és színpadtechnikát hoztak létre. Az abszurd
dráma úgy igyekszik kifejezni az emberi állapot értelmetlenségének és
a racionális megközelítés alkalmatlanságának érzetét, hogy nyíltan
szakít a racionális megoldásokkal és a logikus gondolkodással. Míg
Sartre és Camus az új tartalmat a régi konvenciók keretében fejezi ki,
addig az abszurd dráma egy lépéssel tovább megy és megpróbál
egységei teremteni tartalom és kifejezési forma között. Az abszurd
dráma lemondott arról, hogy érvekkel bizonygassa az emberi állapot
abszurditását; pusztán csak bemutatja azt - létében, konkrét színpadi
képek révén. Az abszurd dráma a nyelv radikális devalválására törek­
szik; olyan költészetre, amelynek maga a színpad konkrét képeiből kell
kialakulnia.
228 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
ACHERON
Az Alvilág tava, ezen viszi át Khárón a lelkeket a ladikjában.
ACTION GRATUIT
Logikai és lélektani szempontból indokolatlan, megmagyarázhatatlan
cselekedet - pl. Camus A bpzöny című művében Mersault gyilkossága
- az egzisztencialisla irodalom egyik fő motívuma. Az action gratuit
alkalmazása által a szépirodalmi művek misztikus atmoszféráját lehet
növelni, valamint azt az érzetet, mely az ember kismerhetetlenségét
hivatott hangsúlyozni.
ADHORATIO
Buzdító beszéd.
ALKALMISÁG
Az adott mű cselekménye egy meghatározott helyhez és időhöz
kötődik.
ÁLLATIZMUS
Az Allatfarm (George Orwell) állatainak eszméje. Látszólag a legfőbb
motiváló erő cselekedeteikben. Alapja az állatok tökéletes egyenlősége
és az emberek elutasítása. Eredetileg 7 alapelv köré épül a tanítás, de
később, hogy az egyszerűbb állatok is megértsék, egyetlen mondatban
foglalták össze: „négy láb jó, két láb rossz”.
ALLEGÓRIA
(gör. képletesen beszélni) Hosszabb gondolatsoron, teljes művön
keresztül végigvitt metafora vagy megszemélyesítés. Általában elvont
fogalmakat, lelki tartalmakat, erkölcsi témákat jelenít meg hétköznapi
példákban. A középkorban terjedi el.
ANALITIKUS DRÁMA
Olyan drámatípus, amelyben nemcsak az alapszituációi határozzák
meg az indításhoz képest múlt időben végbement események, hanem
az egész dráma menetét: a múlt feliárulásának folyamata a jelenbeli
cselekmény lényege. Az analitikus drámaszerkezet révén a szereplők
jelleme, egymáshoz való viszonya feltárul, s a problematikus helyzet
megoldása a szükségszerűség érzetét kelti. Általában az ember teljes
meghatározottságát valló (determinisztikus) szemlélet, a sors elhá­
ríthatatlanságát állító (fatalisztikus) felfogás áll a hátterében, (pl.:
Ibsen: A vadkacsa)
ANEKDOTA
Rövid terjedelmű, vicces, csattanós történet általában ismeri
emberekről vagy eseményekről. Az ~ mindig igaznak állítja be
önmagát. Minden nyelvben van egy anekdotatár, illetve egy közhely­
gyűjtemény, ezek a közös múltra és megértésre épülnek.
ANTICIPÁCIÓ
Előre sejletés.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
ANYEGIN-STROFA
Puskin Anyegin cím művének verselése. Képlete:
aA>/a/b/c/c/d/d/e/l/l7e/g/g
ARCHETÍPUS
Az archetípusok eredetéi nem könnyű megmagyarázni, leltételezni
kell, hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak
a lecsapódásai. Például Németh László /rzonyában Nelli egyfajta női
archetípust képvisel, a legtöbb szakirodalom csak mint apáca-típus
emlegeti.
ATHLETA CHRISTI
A szigetvári hősök közül hősiességével és lelkierejével kiemelkedik
vezérük. Zrínyi; ő az eszményi barokk hős, akit maga Isten választ
mártírnak.
AZ EMBERISÉG TANÍTÓJA
Móricz Zsigmond L égy j ó m in dhalálig című műve kapcsán használt
fogalom. Nyilas Misi erkölcsi tanulsága, mellyel másoknak is példát
akar mutatni: a sok szenvedés végén mégis úgy látja: megérte, hiszen
megőrizte tisztán lelkiismeretét, és ezzel erkölcsi győzelmet aratott,
mely mindenki számára követendő példa.
BAROKK
Minden művészeti ágat átható irányzat a XVI-XVII. században, mely
eleinte a katolikus egyház reformáció-ellenes tevékenységének volt
alárendelve.
BIOLÓGIAI DETERMINIZMUS
Génjeink által öröklött tulajdonságaink eleve meghatározzák minden
cselekedetünket, ezért a szabad akarat csak illúzió lehel - legalábbis
ezen irányzat követői szerint.
BOSSZÚ-DRÁMA A dráma műnemébe tartozó műfaj, mely az ókori
Hellászban jött létre.
COETUS
Kollégiumi szoba.
CONFIDENT
Társalkodó(nő).
CSALÁDREGÉNY
Regényműfaj, egy család életét mutatja be. Kialakulása szorosan össze-
íuggött a regényműfaj kialakulásával, a nagypolgári életformával,
melynek alapja a család, és annak vagyona. Az élettörténetek bemu­
tatása mellett nagy szerep jut a társadalmi-politikai összefüggéseknek.
A nemzedékek történetét általában egy felfelé ívelő periódustól a
család széteséséig követi végig.
CSINOVNYIK
A kisember, a városi hivatalnok ábrázolása Gogol révén nyert polgár­
jogot az orosz irodalomban, kivált a városi kisemberé, akinek a
jellemét élete méltatlansága határozta meg. PL: Gogol: A k öpönyeg
DEIZMUS
A felvilágosodás gondolkodóinak vallásfelfogását jellemezte általában.
A deizmus feltételezi Isten létezését, de szerepéi a világ teremtésére
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
korlátozza: ha megteremtette Isten a világot, annak fejlődéséhez már
nincs szükség további beavatkozásra.
DEUS EX MACHINA
Eposzi kellék. Isteni beavatkozás. A görög színházhoz kapcsolódik az
elnevezés (emelőszerkezet emelte az istent alakító színészt a díszlet
fölé). Váratlan fordulat, közbelépés, a mű logikájából nem következő
fordulat.
DITIRAMBUS
Dionüszosz tiszteletére alkotott himnusz, kardal; tánccal, zenével
adták elő.
DOKUMENTUMIRODALOM
Olyan irodalmi vonal, mely nem kitalált, fiktív, hanem megtörtént
eseményeket dolgoz fel, valódi személyeket szerepeltetnek, létező
helyszíneket mutatnak be. Mind a dokumentumregény, mind a szo­
ciográfia ebbe a kategóriába tartozik. Feldolgozásuk azonban szépírói
módszerekkel történik. Századunkban terjedt el igazán, a naturaliz­
mus dokumentaritással határos előadásmódjának köszönhetően.
DOLCE s t í l NUOVO
Édes új stílus; költői irányzat a toszkán. Költők körében, cél az egy­
séges olasz kultúra, irodalmi nyelv megteremtése.
DRÁMAI KÖLTEMÉNY
Romantikus, keveri műfaj a líra és a dráma határán. Költemény, hiszen
versben van írva, és költői eszközökben igen gazdag nyelven, de dráma
is, hiszen különböző alakok, szerepek beszélnek; irányítanak egy for­
dulatos cselekményt.
DRÁMAIATLAN DRÁMA
Csehov a polgári dráma megújílója, megteremtette a drámaiatlan drá­
mát. Ez annyit takar, hogy színdarabjainak alig van cselekménye, nincs
igazi és látványos koníliklus, nincsenek főhősök, nincsenek igazi
párbeszédek sem, a szereplők csak elbeszélnek egymás mellett. Szerkezet
nélküli drámák, inkább hangulalképek. Drámáiban a naturalista, az
impresszionista és a szimbolikus elemek együttesen jelennek meg.
DZSENTRI
Eredetileg a kis- és középbirtokos nemesség neve, de irodalmunkban
ehhez már az elszegényedés, a társadalmi rangvesztetlség fogalma is
társul.
DZSENTRI (DZSENTRITÉMA):
A századforduló környékére jellemző társadalmi réteg és mentalitás,
mely gyakran került irodalmi pellengérre. A dzsentrik a magyar tár­
sadalomban illúziókat kergető kis és középnemesek, kiknek se
komolyabb vagyonuk, se terveik és képmutatóan, környezetükön élős-
ködve lengetik napjaikat.
EGÉRFOGÓ-JELENET
A csapdába csalás, a bűniudatébresziés klasszikus módja, mely
Shakespeare H am let című műve óta számtalan helyen feltűnik. A
H amlethen. ez a jelenet arról szól, hogy a királynak, Claudiusnak egy
Bécsben történt gyilkosságról szóló darabot adnak elő. Az egérfogó-
jelenetnél a király megérti Hamlet célzását: Claudius ölte meg Hamlet
apját, hogy király lehessen. Claudius ekkor felfüggeszti a színdarabot.
229
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
majd elrohan. Hamlet utána megy, s meg is találja. Meg akarja ölni,
mert ekkor már biztos a dolgában, de meglátja, amint a király imád­
kozik, Isten bocsánatáért esedezik, amiért megölte Hamlet apját.
Hamlet képtelen megölni őt, s újabb kétely merül fel benne: Mit
tegyen, ha Claudius ugyan eltette láb alól az apját, mégis, most jó ki­
rály, hívő, és jól bánik a népével.'*
EGZISZTENCIALIZMUS
A polgári filozóíia egyik XX. századi irányzata, fő tétele szerint a megis­
merés kiindulópontja az egyéni lét s a lényeg. Az esszencia csak
határhelyzetekben, a lét felfokozott átélésének pillanataiban kerül kap­
csolatba az emberrel. Az ember szabadságra ítéltetett lény választások
sorában valósítja meg önmagát; egyedül kell döntenie s e felelősség
szorongással tölti el. Az egzisztencialista filozófia előfutára Kierkegaard
és Nietzsche, az általuk felvetett gondolatokat fejleszti tovább Jaspers,
Camus és Sartre. J.E Sartre a következőképpen határozza meg az
egzisztencializmust: ,ylz egzisztencializmuson olyan tant értünkj am ely
leh etővé teszi az em beri életet, és am ely azt is hirdeti, h ogy m inden igazság
és cselel^vés em beri kpm yezetet implikál..."
ELBESZÉLÉS
Epikai műfaj. A kisregénynél rövidebb, néha ennek szinonimájaként is
használják. Jobban hasonlít a regényhez, mint a novellához. A főhős
életének nagyobb részletét is bemutathatja, nem emel ki fordulópon­
tokat. Részletesebb leírás, több helyszín, több szereplő jellemzi, mint a
novellát. A terminus nem eléggé tisztázott, ezért van aki az ~ egyik
alfajának tartja a novellát, van, aki nem is tesz köztük különbséget,
mindenesetre elég nehéz meghúzni a határt.
ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNY
Azon verses formájú epikai művek gyűjtőfogalma, melyeknek - legaláb­
bis a magyar terminológiában - nincsen önálló műfaji megnevezése. A
közkeletű poétikai rendszerezések önálló műfajként tárgyalják, ez a
felfogás azonban nem látszik indokoltnak, tekintettel arra, hogy a foga­
lom alá rendelt művek a legeltérőbb sajátosságokat mutatják.
ELIDEGENÍTŐ EFFEKTUSOK
A drámai színház nézője beleélte magát a színpadi történetbe, azono­
sult a hősökkel. Brecht a „beleélés” helyébe az „elidegenítés” fogalmát
állította. Azt akarta elérni, hogy a néző ne feledkezzék bele a látvány­
ba, legyen tudatában annak, hogy színházban van, ahol az ő okulására
előadnak valamit. Elidegenítő hatásokkal törte meg a színházi illúziót.
Ilyen eszköz a narrátor felléptetése, a cselekményt megszakító song, a
kórusok, táncok beiktatása, feliratok, képek alkalmazása. Például:
Kurázsi m am a és gyerm ek ei.
ELÍZIUM
A boldogok ligete az Alvilágban.
ELLENUTÓPIA
Torz társadalom szatirikus bemutatása.
ELLIPTIKUS SZERKESZTÉSMÓD
Kihagyásos szerkesztésmód. Pl. Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
ENUMERÁCIÓ
Eposzi kellék. Előszámlálás, seregszemle. A hősök dicsőítésének
eszköze, így különösen azokban az eposzokban van jelentősége, ahol
230 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
valamilyen nagy háborúról esik szó. Homérosz az Iliászban mindkét
fél jeles katonáit bemutatja, amely egyben a győztesek hadi dicsőségét
is növeli azáltal, hogy a legyőzöttek is kitűnő katonák. Az ábrázolás
olyan sémák alapján történik, melyek bizonyítják a személyek fizikai
vagy szellemi kiválóságát.
EPEISZODION
A görög dráma szerkezeti egysége. A kardalok utáni párbeszédes rész
(szó szerint a kardal 'járuléka’).
EPIKUS SZÍNHÁZ
A modern dráma epizálását legkövetkezetesebben Brecht valósította
meg. Színházát epikus színháznak nevezte, amely megjeleníti az
áttekinthetetlennek látszó élet jeleneteit, hogy a néző a megjelenített
eseményekből levonja a következtetést, és így racionális úton jusson el a
megrázó gondolati felismerésig. Például: Kurázsi mam a és gyerm ekei
EPITHETON ORNANS
Állandó díszítő jelzők, olyan visszatérő fordulatok egy-egy szereplő
jellemével kapcsolatban, melyek rendkívül találóakés az egész műben
többé-kevésbé állandóak, változatlanok. Eposzi kellék.
EPIZÓD
A nagyepikai művekben gyakran, a drámában ritkán előfordulnak
mellékesemények. Az ilyen önmagukban lezárt, némelykor életkép-
szerűen megrajzolt részleteket, melyek nem viszik ugyan előre a cse­
lekményt, de az írói szándéknak megfelelően fontos szerepük van (pl.
új vonásokkal gazdagítják a szereplőket) epizódoknak nevezzük.
EPOPEIA
Az eposz szinonimája, a legkiválóbb eposzok elnevezése.
EPOSZ
Az epika műnemébe, tartozó nagy terjedelmű elbeszélő költemény,
csodás képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lények segít­
ségével valamely nagy tettet visz véghez. Az eposzok hagyományos
sorfaja a hexameter.
EPOSZI KELLÉKEK
Az eposz szerkezeti és stiláris jellemzői, Homérosznál még a szóbeli
előadásmód függvényei, a későbbi eposzokban már kötelező kellékek:
pl. invokáció, eniumeráció, deus ex machina.
ÉRZÉKENYSÉG
A XVIII. század klasszicizmustól távolodó művészetének egyik
irányzata, mely az egyoldalú észelvűséget elvetve a lélek fogékony­
ságát, az érzelmeket állítja előtérbe, a tapasztalatok által kiváltott lelki
folyamatokat, a világ szubjektív értelmezését fejezi ki.
ESSZÉ
Tudományos és szépirodalom közötti műfaj, cselekmény nélküli,
monológikus próza.
ESSZÉREGÉNY
Bonyolult intellektuális módszerekkel próbál a valóság mögé hatolni
(Thomas Mann: A varázshegy, 1924; Róbert Musil: A tulajdonságot^
nélküli em ber, 1930-33).
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
ESZMEREGENY
Olyan regénytípus, amely a kori és a szerzőt foglalkoztató gondolati
problémát, eszmét állítja középpontjába. A tézisregénnyel állítható
szembe: az egy eleve igaznak tartott tételt példázattal bizonyít, tanító
szándékkal; az eszmeregény viszont olyan hősök történetét beszéli el,
akik különböző álláspontot foglalnak el az adott, számukra lét-
fontosságú kérdésekben, s az ellentétes gondolkodásmódok össze­
csapása, a nekik megfelelő életvitelek szembesítése készteti az olvasót
állásfoglalásra. Pl. Bűn és bűnhődés
ETIKAI IRÁNYREGÉNY
Az irányregény műfaji formaelvei alapján szerveződő szövegeknek
három alapvető feltételt kell mindenképpen kielégíteniük. A leg­
fontosabb, hogy a mű esztétikai haiásstrukiúrájának minden didak-
tikusság nélkül alkalmasnak kell lennie valamilyen nagyobb közösség
sorsát érintő üzenet, tétel (társadalmi-politikai eszme, nemzeti sors­
kérdés stb.) nyelvi, poétikai eszközökkel történő kimondására, állítására.
A szöveg valamennyi epikus alaptényezőjének (téma, kompozíció, nar-
ráció, jellemteremtés, cselekményalakíiás stb.) e tétel tisztán esztétikai
értelemben ven közvetítését kell szolgálnia. Másodszor, végig a szöveg
egészében egy minden kétértelműséget és bizonytalanságot kizáró
szerzői stratégiának kell érvényesülnie, melynek a szövegvilág
megteremtésével párhuzamosan annak implikált (odaénelt) olvasóját is
létre kell hoznia. Ez ebben az esetben egy olyan ideális olvasót jelent, aki
képes a szöveg egymásra épülő felhívásai mentén az üzenetként értendő
jelentés felismerésére és elsajátítására. Utoljára pedig az esztétikailag
leremlell világon belül világosan ki kell bontakoznia egy érléklelílell
szólamnak, világképnek, amely megőrzi egységéi és stabilitását minden
vele szembehelyezkedő negatív, romboló tendenciával szemben, hiszen a
jelentésadásban közvetített tétel érvényessége és hitelessége csak így
garantálható a befogadó előtt. (Egy irányregény xránytalansága, bényei
Péter, in. ITK, 1999. 3-4)
EXODOSZ
A görög dráma szerkezeti egysége. A kar kivonulási éneke.
FABLIAU
Francia eredetű vaskos humorú verses elbeszélés.
FABULA
Tanító célzatú mese. Hősei emberi tulajdonságokkal felruházott,
beszélő és viselkedő állatok.
FARCE
Középkori francia vígjálékiípus.
FEJLŐDÉSREGÉNY
A német klasszikában létrejött regénytípus. A felvilágosodás során
kialakult képzéseszmény gondolata teremtette meg szemléleti alapját,
melynek lényege az a meggyőződés, hogy az emberi természet mind
erkölcsi, mind intellektuális tekintetben képezhető. Az emberi életet a
nevelődési regény mint önmagában egész és értelmes történetet fogja
fel, amely lehetőséget ad a személyiségnek arra, hogy önmaga lényegét
egy fejlődési folyamat keretében kiteljesítse, megvalósítsa a benne rejlő
lehetőségeket, és ezáltal azonossá váljék önmagával. A műfaj leg­
közelebbi előzményeként a reneszánszban kialakult életrajzi regény
említhető, amely a főhős magára találásának eszményét állítja közép­
pontba.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
FIZIKÁLIS TEOLÓGIA
A mitikus isteneket természeti erők megjelenésének tartja. Pl:
\fergilius: Aeneis
FÖLÖSLEGES EMBER
A 19. század közepén a feleslegesség-érzése meghatározta az egyén
közérzetét, aki hiába keresett, nem talált teret a cselekvésre, igaz, nem
is igen tudta, mit lehetne tenni. Az irodalom ezt a kallódást, az orosz
ember tanácstalanságát ábrázolta. Legérettebb formában Goncsarov
O blom ov című regényében.
FRENOLÓGIA
Túlhaladott tudományos elmélet, ami szerint összefüggés van az
ember koponyájának formája, a szellemi képességei és az erkölcsi
tulajdonságai között.
FREUDIZMUS
Sigmund Freud (1859-1939) osztrák pszichiáter által alapított lélek­
tani irányzat (pszichoanalízis). Freud elméletének elfojlásiana szerint
az ember a tudatos erkölcsi felfogásával ellentétes vágyait elfojtja, a
ludat alá süllyeszti, de ezek az ösztönök közvetítésével tovább hatnak
az egyén lelki életére. Az ön- és fajfenntartás ösztönei érzéki
örömtörekvésekben jelentkeznek. A valóságban ki nem élhető vágyak
a képzeleivilágban keresnek kárpótlást. Freud szerint a művész -
éppúgy, mint az idegbeteg - a képzeletbe vonul vissza a nem kielégítő
valóság elől, de a beteg álmaival ellentétben a művészt teremtménye,
az alkotás, visszavezeti a valósághoz, s műve más emberek számára is
szimbolikus kielégülést nyújt. Freud pszichológiai elméletének és a
vele rokon lélektani irányzatoknak összefoglaló elnevezése.
FÚRIA
A Bosszú és a Dühöngés római istennői voltak a Fúriák.
GHIBELLINEK
Császárpárliak a pápaság és a császárság küzdelmében
GONDOLATRENDŐRSÉG
Az emberek gondolatait ellenőrző szervezet Orwell 1984 című
regényében, melyek gondoskodnak az érzelmek és a művészet
kiirtásáról.
GRAND SIECLE
„Nagy Század” franciául, a 17. századot, mint művelődéstörténeti
korszakot, szokták így nevezni
GROTESZK
Az olasz grotia = 'barlang’ szóból ered - összetett esztétikai minőség,
a félelmetes, torz vagy fenséges vonások ötvöződnek bájos, kedves vagy
kicsinyességében komikus elemekkel, a rémület és nevelés együttes
hatását váltva ki. A komikus hiba, a képzavar, az össze nem illő elemek
társultsága a komikum tiszta formáiban feloldódik, míg a groteszkben
ez a hiba nemcsak központi erejű, hanem feloldatlan és feloldhatatlan
marad, időtlenné emelődik, s bizarrságának megfelelő világszemléletet
fejez ki. Megjelenítésének lényegi eszköze a szerkezet: a mű ele­
meinek egymáshoz való viszonya. A groteszk mű világa zárt, s benne
minden lehetséges: reális és irreális, látszat és való egymásba játszanak
át, akárcsak a komikum és tragikum, a fenségesség és az alantasság, a
naturalizmus és a fantasztikum. Gyakran ábrázol visszataszító, undort
231
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
keltő elemeket, torzságot, rútságot, épít a halottá dermedő élet és a
megelevenedő mechanizmus borzongató ellentétére. Életre hívója az
elidegenedettség, belőle következik a szorongás, a félelem, a kétség-
beesés látomásos megjelenítése. Az abszurd művekben is gyakori a
groteszk jelleg, de a groteszk fogalma nem azonosítható az abszurddal.
GRUND
Üresen álló telek, nagyvárosi házak között elterülő szabad íolddarab.
GUELFEK
Pápapártiak a pápaság és a császárság küzdelmében.
HÁRMAS EGYSÉG
Esztétikai fogalom. A hely, a cselekmény, és az idő egysége (a dráma
játszódjon egy nap alatt egy helyszínen, s csak egy cselekményszál
legyen).
HEGEL DIALEKTIKUS MODELLJE
Eszerint az emberiség történetében mindig jelentkezik egy eszme
(tézis), a rákövetkező korszak azonban ennek az eszmének a cáfolata
(antiiézise) és ebben az egymásutáni rendszerben halad az emberiség
a végső eszme, a mindenből a pozitív értéket összegyűjtő szintézis felé.
HELYZETKOMIKUM
Nevettető, vidám hatáselem, mely félreértéseken, váratlan szituá­
ciókon, félreérthető helyzeteken alapszik.
HEROIZMUS
Hősiesség.
HEXAMETER
Hatmértékű, antik versforma, daktilusos, az eposzok jellemző
mértéke, az időmértékes verselésben értelmezhető.
HISTORIZMUS
A 18. század végétől, főleg német nyelvterületen hódító irányzat, leghíre­
sebb képviselője Johann Gottfried Herder. Azt hangsúlyozták, hogy min­
den nemzetnek van egy karaktere, és egy nyelvében élő fogalom- és
közhelyrendszere. Kiemelték a nemzeti múlt dicsőséges pillanatait, fő
műfajnak a nemzeti eposzt tartották. Magyarországon is nagyon sokakra
halott, például Vörösmarty Mihályra vagy Kölcsey Ferencre.
HOLOKAUSZT
A II. világháborúban a nácik által bizonyos népcsoportok, vallások,
csoportosulások ellen elkövetett népirtás (etnikai tisztogatás) neve.
HOMÉROSZI HASONLATOK
Olyan hasonlatok, melyekben a párhuzam tárgya távoli, és a leírást
messze viszi a cselekmény eredeti vonalától. Például: Fogai úgy csiko­
rogtak, mint ahogy a rabszállító bárkák kötelei csikorognak, ha friss
rabok érkeznek, kiket harcokban zsákmányoltak. S mivel ezek a rabok
a fáradtságtól elcsigázottan nem egyszerre lépnek és lökdösik a hajót,
így köteleinek csikorgása sem egyenletes.
HUMANIZMUS
Európai szellemi áramlat a 14-15. században. Az ókori görög és római
kultúrára támaszkodó művelődési áramlat, a reneszánsz eszmerend­
szerének összefoglaló neve.
232 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
HUMÁNUM
Mélyen emberi érzés, emberi magatartás.
IFJÚSÁGI REGÉNY
A fiatal korosztálynak szóló, cselekményes, sokszor tanító célzatú mű.
IMITÁCIÓ
Vannak korok, amelyek az eredetiséget értékelik, azt, hogy a költő olyat
mond, amit még senki. Más korszakokban abban lelnek gyönyörűséget,
ha a költő valami jól ismertet mond, de másképp, más összefüggésbe
állítva, más hangsúllyal. Ez a fajta utánzás, imitáció tehát amellett, hogy
elismeri „eredetijének” valamely értékét (hiszen azért utánozza), verseng
is vele: hogyan tudja a régi ismertei újjá varázsolni.
IMITATIO CHRISTI
Zrínyi szerepe a magyarság életében olyan, mint Krisztus szerepe az
emberiségében.
IN MÉDIÁS RÉS
Eposzi kellék, a dolgok közepébe vágó kezdés
INDIVIDUALIZMUS
A XIX. század polgári társadalmában uralkodó nézel, amely az egyén
fontosságát minden szempontból a közösségé elé helyezte.
INTERTEXTUALITÁS
Szövegköziség, szövegek közöltiség. A transztextualilás egyik fajtája. A
különböző szövegek közöli kimutatható funkcionális vagy referen-
ciális hasonlóság, esetleg azonosság. Szövegalkoló, szövegáialakító
eljárásként valamely szövegbe szó szerint vagy célzásszerűen beépített
másik szöveg.
INVOKÁCIÓ
Eposzi kellék, a múzsa segítségül hívása a történet elején.
IPARI FORRADALOM
Az 1750-es évektől Angliában megindullak a feltalálások, a gyárakat
gépesítették, nem volt már szükség annyi munkásra. Csak gyerekeket
dolgoztatlak, mert nekik nem kellett fizetni, csak életben tartani őket.
Az eredmény a társadalom nagy részének elszegényedése, a bűnözés
elterjedése lelt.
IRANYREGENY
Olyan regénytípus, melynek írója valamilyen közvetlen politikai-tár­
sadalmi célt tűz ki maga elé regénye megírásakor. Társadalmi látás­
mód, határozott állásfoglalás, politikai elkötelezettség jellemzi.
IRODALMI SZOCIOGRÁFIA
Átmenet a tudományos szociológia és a szépirodalom között. Olyan
társadalomrajz, mely a tudományos leírás és a művészi megjelenítés
elemeit egyaránt magában foglalja. Az átmeneti jellegből következik,
hogy az egyes művek hol a tudományhoz, hol a szépirodalomhoz áll­
nak közelebb. Nagy Lajos Kiskunhalom és Illyés Pusztál{ népe című
munkája igazi szépirodalmi alkotásnak is tekinthető. Tudományos jel­
legű viszont Erdei Ferenc munkássága. Az irodalmi szociográfia
további jeles szerzői: Darvas József, Féja Géza, Kodolányi János,
Kovács Imre, Szabó Zoltán, Veres Péter.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
IRÓNIA
Ógörög eredeiű szó, Tudatlanságot színlelő személy’ jelentésű, az
eiróneia szóból képzett főnév. Az irónia Szókratész egyik kedvelt
retorikai eszköze volt. Olyan közlésmód, amelyben a kimondott jelen­
tést megváltoztatja a közlés ki nem mondott jelentéstartalma. Az
ironikus jelentés nem feltétlenül magától értetődő, néha tragikus, néha
humoros jelentést ad az eredeti közlésnek.
JEGHEGY-ELV
Hemingway ábrázolásmódja Az öreg halász és a tengerben: a felszín,
a jéghegy látható csúcsa, mindaz, ami közvetlenül olvasható: a kép, az
egyszerű történet. És a mélyben, a leírások, párbeszédek elhallgatá­
saiban, sejtetéseiben ott húzódik az elbeszélésnek a cselekményen túli,
általánosító jelképe és értelme.
JELLEMKOMIKUM
Nevettető, vidám hatáselem, mely a szereplő viselkedésében, arcvoná­
saiban, ruházatában rejlik.
KALANDREGÉNY
Különböző kalandok láncolatát beszéli el, amelyeket az azonos és
lényegében változatlan hős személye kapcsol össze
KÁNON
1. Az egy szerzőtől származó művek összessége 2. Az egy nép, nemzet
által magáénak vallott és megőrzésre, továbbadásra ítélt szellemi, kul­
turális termékek összessége.
KÁPSÁLÁS
A diákok gyűjtése a kollégiumnak.
KARRIER-REGÉNY
A fejlődésregénnyel állítható szembe: míg abban a személyiség pozitív
irányú kibontakozását ábrázolja a történet, ebben a hős társadalmi
érvényesülése személyiségének torzulását, erkölcsi értékvesztését ered­
ményezi. Például Balzac: G oriot apó
KARRIER-REGÉNY
A fejlődésregénnyel állítható szembe: míg abban a személyiség pozitív
irányú kibontakozását ábrázolja a történet, ebben a hős társadalmi
érvényesülése személyiségének torzulását, erkölcsi értékvesztését ered­
ményezi. Például: Stendhal: Vörös és fek ete.
KETTŐS NÉZŐPONT
Ismerjük a szereplő gondolatait, mégis némi távlatból szemléljük őt.
Az író úgyszólván észrevétlenül, finom átmenetekkel oldja meg a
szereplői és a történetmondói nézőpont váltakozásait. Pl. Flaubert:
B ovaryn é
KISREGÉNY
Rövidebb, maximum 100-150 lapos kisprózái alkotás. A nagyregény­
hez hasonló szerkesztés- és ábrázolástechnika jellemző rá. Általában
rövidebb, egy síkon futó cselekménye van.
KLASSZICISTA DRÁMA
Miután már a reneszánsz felfedezte az antik irodalmat, a klassziciz­
mus ennek mértékadó mintáit merev szabályokká tette (pl. hármas
egység), mindent alárendelt a gondolkodás törvényeinek.
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA. TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
KLASSZICIZMUS
A görög eszmények felelevenítése. Megköveteli, hogy a művész pontos
szabályok szerint, aprólékos munkával alkosson.
KOLLEKTIVIZMUS
Az individualizmus kiegészítő ellentéte; az egyén minden téren hát­
térbe szorul a közösséggel szemben.
KOMÉDIA
Vígjáték. Olyan drámai műfaj, amely a világot a nevetés eszközeivel
ábrázolja. A jó ügyet képviselő hősök elnyerik jutalmukat, a rosszak
pedig méltó büntetésüket. Célja bizonyos emberi tulajdonságok nevet­
ségessé tétele.
KOMIKUM
Olyan értékszerkezet, melyben értékhiány lepleződik le, vagy érték-
vesztés válik nyilvánvalóvá.
KOMIKUS EPOSZ
Nyíltan morális tartalmú szöveg, középpontjában a pajzán viselkedés
nevetségessé tétele áll.
KOMMOSZ
A görög dráma szerkezeti egysége. Erős érzelmeket, szenvedélyeket
megjelenítő ének (szó szerint ’a gyászt kifejező mellverés’)
KORRUPCIÓ
Megvesztegethetőség.
KÖZPONTOS DRÁMA
A mű egy alakja a drámai középpontban áll. A többi szereplő a hozzá
való viszonyban ragadható meg. Pl. Arthur Miller: Az ügynök httléla.
L’ART POUR L’ART
(fr. művészet a művészetért) Művészi elv, mely szerint a művészet
öncélú, célja kizárólag az esztétikai tökélyre való törekvés, független
minden más funkciótól. A 19. sz. második fele alkotta meg ezt az elvet,
de korábban is létezett, csak nem volt neve. Ha a művészet kezd ella­
posodni, ha a szórakoztatásra való törekvés az esztétikai érték rovására
megy, akkor a művészek bizonyos arisztokratizmussal így védik a
tökéletest, a jót.
LÁNYREGÉNY
Műfaja a romantikában jelenik meg, hogy hasznos és ártalmatlan
olvasnivalóval lássa el a kor kívánalmai szerint már némi műveltségre
is igényt tartó polgárleányokat. Alapképlete: kamaszlány vagy fiatal nő
a hősnő, a mű kezdetén összeütközésbe kerül a környezetével (család­
jával, iskolájával, baráti társaságával). Aranyszívű, tiszta jellemű, csak
durcás, szeleburdi lány, esetleg elkényeztetett is. Éppen ekkor köszönt
be életébe az első szerelem is, aki fess fiú, mégsem rokonszenves a
szülőknek. A szereplők szigorúan megkövetelt etikett szerint élnek,
illetlen dolgokat még gondolatban sem követnek, nem is követhetnek
el, legfeljebb a hátuk mögött suttognak ilyesmiről a negatív mellék-
szereplők, ha vannak. Többnyire vannak. A tipikus lányregény szaba­
dulással, kibéküléssel (stb.) zárul, amit a hősnő kitartása, dacos és
karakán viselkedése, esetleg ráadásul érzelmi és/vagy morális helytál­
lása révén küzdött ki - és természetesen elmaradhatatlan a szerelmi
happy end is.
233
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
LÉLEKTANI REGENY
A lélektani regény 19. századi változata a szereplők belső világát, meg­
fontolásait, cselekedeteik motivációit igyekszik bemutatni. Annyiban
különbözik a műfaj 20. századi változataitól, hogy azok már a freudi
mélylélektan ismeretében a személyiség belső világát sokkal ellent­
mondásosabbnak, dialektikusabbnak láttatták, s a belső gondo­
latmenetek helyeit az ösztönök és a ludat alatti működések megra­
gadására irányították figyelmüket. A 19. századi lélektani regény
számára elsősorban a mindentudó elbeszélő pozíciója adta meg a
lehetőségei a szereplők motivációinak feltárására. Az elbeszélt
regényalakok tudata, gondolataik és érzéseik ugyanis áttetszők voltak
az elbeszélő számára. E lélektani regény egyik jellemző poétikai
eljárása a szereplők belső monológjainak narrátori idézése. Például:
Stendhal: Vörös és fe lfe le
LÉTHÉ
Az Alvilág egyik folyója, a feledés vize.
LEVÉLREGÉNY
A történet egy vagy több szereplő leveleiből bontakozik ki, s így válik
látószöggé a belső nézőpont. Az érzékenység művészetére jellemző
műfaj.
LOVAGREGÉNY
A középkorban, a keresztes háborúk idején a lovagi kultúra teremtette
meg a lovageposzt és a lovagregényl. Elsősorban francia és német
nyelvű művek maradtak ránk a középkorból. A lovagi epika feltámasz­
totta és felújította a korábbi évszázadokból származó hősmondákat.
Ezekben a művekben az emberideál a lovag volt, aki már ezen a vilá­
gon kereste a boldogságát. A lovag kötelessége volt a keresztény hit
védelme, a hűbérúr feltétlen szolgálata, az elesettek és a nők védelme,
illetve az utóbbi iránti feltétel nélküli tisztelet. Cervantes Don Q uijote
című művében a lovagregényeket parodizálja.
LUTRI
Ma: lottó.
MÁGIKUS REALIZMUS
A mágikus realista regény jellemzői: tartalmaz varázslalos/mágikus ele­
meket. A mágikus elem lehet ösztönös, de soha nem magyarázzák meg
jelenlétét. A szereplők ritkán kérdőjelezik meg ezen elemeket, általában
elfogadják létezésüket. Érzékekre vonatkozó részletek gazdag megje­
lenítése. Torzítja az időt, így az periódikusnak vagy éppen nem létezőnek
tűnik. Másik módszere, hogy az idő összeomlik, a jelen ismétli a múltat,
vagy nagyon emlékeztet rá. Megfordítja az ok-okozati összefüggéseket;
például egy szereplő még a tragédia bekövetkezése előtt bűnhődik.
Legendákat és népmeséi elemekei olvaszt magába. Többszörös perspek­
tívából mutatja be az eseményeket, mint hit és hitedenség, vagy a
gyarmatosító és a gyarmatosított. Nyílt lázadást jelenthet a totalitárius
kormányzat vagy a gyarmatosítás ellen. Kulturális keveredés időszakában
játszódik, vagy abból a korszakból ered. Visszatükrözi a múltat és jelent
vagy az asztrális és fizikai síkokat, esetleg a szereplőket.
MAGVETŐ-JELENET
Arthur Miller: Az ügynöJ^ halála című művének záró jelenete. Azt az
igyekezetei példázza, hogy egy férfi nem búcsúzhat úgy az élettől,
ahogyan kezdte, muszáj hátra hagynia valamit. A magvető-jelenet, mely
groteszkségében is felemelő, a bibliai magvető példázatát hívja elő.
234 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÖKÉSZÍTÓ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
MATRIKULA
Anyakönyv.
MÉLYLÉLEKTAN
Freud pszichológiai elméletének és a vele rokon lélektani irányzatok­
nak összefoglaló elnevezése.
MENIPPOSZI SZATÍRA
Menipposz, görög író és filozófus (Kr.e. III. sz.) párbeszédes formában
írt szatirikus, szórakoztató értekezéseiben gyakran fantasztikus
keretbe foglalva, szellemesen gúnyolta az egyes filozófiai iskolákat, az
emberi gyarlóságokat. A műfaj merész, csapongó fantasztikumát
eszmei-filozófiai célja motiválja. A menippeában e cél érdekében keve­
rednek a kötetlen fantasztikum, a szimbolika és a misztikus-vallásos
világszemlélet elemei a legalpáribb naturalizmussal.
MILES CHRISTI
Az eposzi elbeszélő szemében a szigetvári hősök mindegyike „Krisztus
katonája”, a hit és a haza védelmezője, mártírja.
MITOLÓGIA
Mítoszok összessége, egy népnek, nemzetnek a mondakincsét, anek­
dotáit egybefogó, csodás elemekkel tűzdelt szellemi közös alap.
MULTIMEDIÁLIS SZÖVEG
Amikor az írásjelek mellett a szöveghez képek, mozgó effektek vagy
hangok is tartoznak.
NAPLÓ
Szerzője személyes feljegyzéseit, a külvilág eseményeire való reflexióit
időrendben, egyes szám első személyű elbeszélésben tartalmazó mű.
Vannak olyan naplók, melyek eleve közlésre szánlak, vagy írójuk
művészi kidolgozása tette lehetővé kiadásukat.
NARRÁTOR
A cselekményen kívülálló, jellem szerint nem meghatározott szereplő.
Feladata egy-egy cselekmény bejelentése, magyarázata.
NATURALIZMUS
A XIX. század második felében kialakult irányzat, amely a termé­
szettudományok módszereit kívánja az irodalomban alkalmazni.
Célja a társadalmi valóság aprólékos részletekig hű bemutatása, tema­
tikájában előtérbe kerül az élet sötét oldala. A determinista szemlélet
értelmében az embert az átöröklés és a környezet által teljesen
meghatározott lényként értelmezi.
NEGATÍV UTÓPIA
Az utópia és az utópisztikus regény évszázadokon át az optimizmus
műfaja volt, arról szóltak, hogy az elfajzott jelen után milyen ígéretes jövő
következhet. A negatív utópia először az újkorban jelentkezik, az angol
és a francia polgári forradalom után. Már egyáltalán nem az ígéretes jövő
bemutatásával foglalkozik. A jelen elkeseredettsége magával vonja azt a
képet, hogy a jövő csak rosszabb lehet. Mondhatnánk így is: ha nem
reménykedünk, nem is fogunk csalódni (pl. Orwell: 1984).
NEMZETI EPOSZ
Olyan eposz, mely egy-egy nép őstörténetét meséli el, születésének,
letelepedésének meghatározó eseményeit dolgozza fel.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
NEPIESSEG
A népi kultúra némely alakzatainak és stílusjegyeinek lolbukkanása az
ún. magaskultúrában, ezen kívül pedig ide kell sorolnunk a magas­
kultúrát művelő írástudóknak azt az - esetleg téves - hitét is, hogy a
népi kultúrából merítenek.
NEVELŐDÉSI REGÉNY
Általában önéletrajzi jellegű, gyakran énformában megírt regénytípus,
melyben hangsúlyos szerepet kap a személyiséget rombolva felépítő
tapasztalatok nevelő jellegű bemutatása. Ebben a külső hatásokra
kibontakozó folyamatban a személyiség nem uralhatja a változásokat,
elveszti saját alakulása fölött a rendelkezést, egyéni léte a rajta kívüli
világgal idegenül áll szemben. Mégis, ebből az összeütközésből jön
létre az egyéniség újraalkotása, önértelmezésének újabb távlata. Pl.
Ottlik Géza: Isf{ola a határon
NIHILIZMUS
A nihilizmus a filozófiában: a. A szkepticizmus végletes formája, amely
minden létezést tagad b. Olyan doktrína, mely szerint semmilyen
értéknek nincs alapja, és semmit sem tudunk, vagy semmit sem tudunk
közölni a világról, c. Morális vagy vallási értékek közti különbségek visz-
szautasítása, és az összes korábbi moralitás elmélet vagy vallásos hit visz-
szautasítására való hajlam. </. Az a hit, hogy a meglévő politikai vagy tár­
sadalmi intézmények lerombolása szükséges ahhoz, hogy jobb jövőt
lehessen kialakítani. Kiemelkedő nihilista filozófusok voltak Friedrich
Nietzsche és Mariin Heidegger. Nietzsche a kereszténységet is nihilista
vallásként jellemezte, mert elutasítja a világi életet és helyette egy vélt
túlvilág! létre koncentrál. A nihilizmust természetes következményeként
látta annak a felismerésnek, hogy „Isten halott”, és amellett érvelt, hogy
ez az érzés leküzdhető azáltal, hogy újra értelmet adunk a földi életnek.
A nihilista filozófia gondolatai nagy szerepet kapnak Camus írásaiban.
NOUVEAU ROMÁN
Az Új Regény az ötvenes elején indult francia irodalmi irányzat volt.
Alkotói szembefordultak a hagyományos értelembe vett irodalmi nar-
rációval. A tárgyi világ részletező, objektív ábrázolására törekszik s
tudatosan kerüli a jellemábrázolást, az egyénítést. A hagyományos
regény célja a fiktív világ illúziójának létrehozása, ezzel szemben az
Új Regény mindent megtesz az illúzió lerombolásának érdekében.
ORKHESZTRA
A görög színházban az a patkó vagy kör alakú tér, amelyen a kórus
mozgott.
ORWELLI
Ezt a jelzőt az olyan cselekvésekre és szervezetekre használják, ame­
lyek az 1984-htn olvashatóra emlékeztetnek.
ÖNIGAZOLÓ HAZUGSÁG
Az önigazoló hazugságot sorsának alakulására alkotja magának az
ember, hogy elkerülje ezáltal a kellemeüen igazsággal való szem­
benézést. Ez visszatérő motívum Ibsen drámáiban, lásd.: A vadl{acsa.
PANAMA
Vesztegetéssel kapcsolatos csalás.
PANTEIZMUS:
A 18. század végétől terjedő, főleg a romantikára jellemző felfogás.
DFT-BUDAPEST A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
mely a természetet azonosította Istennel, isten nem más, mint az uni­
verzum lelke. Egészen a 20. század elejéig divatos irányzat volt.
PARABOLA
Erkölcsi célzatú jelképes tanító elbeszélés.
PARABOLA:
(lat. példázat, példabeszéd) Hasonló az allegóriához, elvont fogalmat,
erkölcsi igazságot világít meg közérdekű formában, párhuzamot állítva.
PARADOX SZÍNHÁZ
Dürrenmatt a paradoxonok nagy kedvelője, saját színházát „paradox
színháznak” nevezi: az foglalkoztatja, hogy a tettek hogy fordulnak
önmaguk ellen. Hogy lehet, hogy azt érjük el, mint amit el akartunk
kerülni.
PARENTATIO
Halotti beszéd.
PÁRHUZAMOS MONOLÓG
Az emberek közötti kapcsolatok felbomlásának, valóság és ábránd
szétválásának az érzékeltetésére Csehov újszerű dialógusépítkezést
talált ki. A csehovi dialógusok a monológhoz közelítenek. A szereplők
vagy választ se várnak szavaikra, vagy elbeszélnek egymás mellett. Pl.
Csehov: Sirály
PARODOSZ
A görög dráma szerkezeti egysége. A kar bevonuló éneke.
PARS PRO TOTO
Rész az egészért, rész az egész helyett. Az eposznak, mint műfajnak a
sajátossága, hogy benne nem csupán a műalkotás belső teljessége,
hanem a külvilág teljességre törekvő ábrázolása jelenik meg. Extenzív
totalitás az Iliászhzn: háború - béke, harc - mindennapok, emberi
nagyság - emberi gyengeség (gyakran egy emberben: Akhilleusz),
gyengédség - hősiesség, bátorság. Akhilleusz pajzsa jelképezi a
Homéroszi teljesség világát a pars pro toto elv alapján.
PENDRAGON LEGENDA
Több változatban is ismeretes. Mindegyikben a kulcsfigura, Merlin a
varázsló - a régi kelta vallás megtestesítője, akit Máb királynő, a
gonosz tündér teremt, de ő fellázad ellene - , a jó Tótündértől kapott
kardot az Excaliburt, Uther Pendragonnak adja, aki a keresztény val­
lás híve. A kard segítségével legyőzik a pogány uralkodót, de Uther
nem méltó a feladatra, szövetségesének feleségét akarja megszerezni
magának, akár egy éjszakára is - és ostrom alá veszi annak a várát.
Merlin, hogy a vérontást megállítsa, varázslattal célja eléréséhez segíti
Uthert, vetélytársa képére formálja egy éjszakára - cserébe az éjszaka
gyümölcsét Artúrt kéri. Ráadásul elveszi tőle az Excaliburt, mely
legyőzhetetlenné tette, Uther életével fizet bűnért. A mágikus kardot
csak egy tökéletesen tiszta lélek birtokolhatja. Ebben az esetben ez
Artúr, a bártor, de felelőtlen, bűnös vágyát megfékezni nem tudó
Uther, varázslat segítségével bűnben fogant gyermeke. Mikor Artúr
húszéves lesz, kihúzza a sziklából az Excaliburt - és a kard erejével és
lovagi bátorságával egyesíti a királyságot. (Artúr legendája nem beszél
szászokról és britekről.) Lovagtársaival megalapítja Camelot várát,
amelynek közepén áll a kerekasztal, azt ülik körül Artúr és lovagtársai
12-en, amely körben mindenki egyenlő. Artúr félti birodalmát - mi
235
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE
lesz vele, ha 6 már nem lesz ezért a szent Grál keresésére indul.
Camelot várát a legkiválóbb lovagra, Lancelot-ra hagyja. Artúrnak a
krónikák szerint volt Llenlleawc nevű alvezére (Sir Lancelot).
Lancelot és Gwenhwyfar (Guinevere) Artúr felesége Máb varázslatára
„bűnbe esnek”. Guinevere-től nem születik útóda Artúrnak, de Máb
ugyanazzal a varázslattal, amit Merlin alkalmazott, féltestvérét változ­
tatja át Guinevere alakjára. Ebből fogan Mordred (Medraut). Az 542-
es Camlenn-i csatában mind Artúr, mind Mordred meghal. Lancelot
visszaadja a Tótündérnek az Excaliburt, Artúr lelke Avalon szigetére
távozik, mely az örökéletű hősök szigetére. A Camlenn-i csatában
Artúr már 77-éves, ami igen szép kor egy lovagkirálynak.
PERORÁCIÓ
Berekesztés.
PHLEGETON
Az Alvilág egyik folyója.
PIKARESZK REGÉNY
A pikareszk regény (spanyolul picaresco, a 'csavargó' jelentésű pícaro
szóból) a 16. századi Spanyolországban létrejött népszerű műfaj, ál­
talában szatirikus hangvételű regény, melynek hőse szegény csavargó,
bűnöző vagy más a társadalom peremén élő személy, aki ügyessége és
eszessége segítségével próbál boldogulni. A pikareszk regények leg­
fontosabb formai jellegzetessége (mely aztán a pikareszk jelző más
használataiban is megjelenik) az egyes epizódok kötetlen sorrendje,
felcserélhetősége.
PLÁGIUM
„Szellemi termék eltulajdonítása”; más művének közlése saját név
alatt, egy adott mű alapgondolatának vagy részleteinek felhasználása
az eredeti író megnevezése nélkül.
POLGÁRI DRAMA
A klasszikus dráma meghatározó esztétikai minősége a tragikum vagy
tragikus, mely emberi-köznapi mértéket meghaladó értékek vissza­
vonhatatlan és jóvátehetetlen pusztulása. A XIX. század második
felében éppen a fölöttünk álló érték mint általános érték válik két­
ségessé, s ily módon kétségessé válik a tragédia lehetősége is. A tra­
gikum hiányában ily módon a drámák mozgatója a dramaturgia, a jól
megcsináltság, a működőképesség lesz. A dialógusforma háttérbe
szorul, s előtérbe kerülnek a köznapiságot jelző kvázi párbeszédek,
illetve a polgári világ kommunikációképtelenségét, az emberek közöt­
ti elidegenedést jelző monológok, illetve az egymás mellett történő
elbeszélések. Háttérbe szorul az akciót feltételező jelen idő, hiszen a
szereplők az értéknek vélt múltban élnek, illetve azt idézik íol, ezért a
polgári dráma legjellemzőbb típusa az analitikus dráma. A cselekvés
feltételezi a tevékenység célirányultságát, ennek hiányában viszont a
mozdulatlanság és a mindennapi élet rituáléi uralják a drámái, (lásd.
Ibsen: A vadkacsa)
POLGÁRI SZOMORUJATEK
A polgári lét értékeinek, a polgárok mindennapjainak ábrázolására
törekszik, de nincsenek benne olyan mélységek, mint a tragédiában.
POLIFON REGÉNYSZERKEZET
Olyan regényszerkezei, melyben nem egy, a történeten kívül és felül
álló elbeszélő eszmevilága, értékrendszere uralkodik és minősíti az
236 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
ábrázolt világot, hanem több, egymással ellentétes gondolkodású,
magatartású hős nézeteinek, értékeinek egyenlő súlyú ábrázolásával,
szembesítésével ad képet egy bonyolult, ellentétekben mozgó világról.
Pl. Bűn és bűnhődés
POSZTMODERN
Az 1970-es évektől jelentkező látás- és gondolkodásmódjában új korsza­
kot nyitó posztmodern elsősorban a modernségtől való elhatáro­
lódásában határozza meg önmagát. A kifejezés jelentése a modernség
utáni állapotra utal. Az új kortudat elterjedése minden bizonnyal kap­
csolatba hozható az egészelvű gondolkodás, a modern európai személyi­
ségfelfogás, illetve a kommunikáció és a nyelv válságával.
POZITIVIZMUS
Ennek az irányzatnak a követői szerint az a tudományok feladata,
hogy a tényeket minél alaposabban feltárják és rögzítsék; az értelmezés
és az elméleti álláspont nem összeegyeztethető a tudományos tárgyi­
lagossággal.
PROLOGOSZ
A görög dráma szerkezeti egysége. A kar bevonulása előtti szöveg (szó
szerint 'előszó’), lehet monológ vagy párbeszéd.
PROPOZÍCIÓ
Eposzi kellék, a téma megjelölése a történet elején. Homérosz: Iliász
- „Haragot, istennő zengd Péleidész Akhilleuszét!” Homérosz;
Odüsszeia - „Férfiúról szólj nékem, múzsa, ki sokfele bolygott.”
Vergilius; Aeneis - „arma virumque cano” Zrínyi: Szigeti veszedelem
- „Fegyvert s vitézt éneklek”.
PROTEKCIÓ
Jogosulatlan előny.
PURITANIZMUS
A puritán felfogás egyrészt a társadalom polgárosodását szolgálta,
másrészt viszont művészelellenességei hirdetett. Az élvezetet a bűnnel
azonosította, innen a „puritán erkölcs” kifejezés máig érvényben levő
jelentése. A puritánok önmegtartóztató életmódot folytattak, s
kidobták a díszeket a templomokból. A puritanizmus hatása Defoe
R o b in s o n b a n is tetten érhető.
REALIZMUS:
1. a XIX. század képzőművészeti és irodalmi stílusirányzata, amely­
nek célkitűzése az élet jelenségeinek pontos, valósághű bemutatása. A
pozitivizmus korai szakaszának fejlődéshite, ténytisztelete, reformáló
szándéka áthatja a társadalomról kritikus képet nyújtó alkotásokat. 2.
lágabb értelemben: ábrázolási mód.
REFLEXIÓ
Elmélkedés.
REFORMKOR
Körülbelül 1830-tól 1848-ig tartó időszak, amikor a magyar szellemi
elit gondolkodásmódja megváltozott, és a polgári átalakulás, illetve a
nemzeti liberális eszmék jegyében gazdasági és társadalmi változá­
sokat szorgalmaztak. Főbb alakjai Széchenyi István gróf] Wesselényi
Miklós báró, Kossuth Lajos.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
REGÉNYCIKLUS
Több, egymással összefiiggó regényből álló sorozat. Az összefüggést
tematikus kapcsolat, eszmék visszatérése, azonos szereplők vagy
azonos módszer alkalmazása teremti meg. Például Balzac: E mberi
színjáték^
RENESZÁNSZ
A 14-15. század kultúrtörténeti és művészeti korstílusa. Eszak-
Itáliából indult, ahol a módos polgárság új világszemléletet alakított ki
(humanizmus). Középpontba állították a szerelmet, a barátságot, a
családot, a hazát, dicsőítették a természetet, a tudást. A görög és a
római művészetet tekintették példának.
RESKONTÓ
A lutri igazolószelvénye, mellyel a nyert összeg felvehető.
RÓBERT FLUDD
Filozófus, fízikus, asztrológus, misztikus, az angol Rózsakeresztesek
kiemelkedő személyisége, a Sion-rend egyik feltételezett nagymestere
volt. Híres Kepler János és Fludd tudományos vitája, amelyet az
ismeretszerzés természettudományos és titkos tanok általi
megközelítéséről folytattak. Fludd volt az első tudós, aki a vérkeringés­
ről értekezett. Bár a mikrokozmosz és makrokozmosz teóriáján ala­
puló magyarázata pontatlan volt, később W illiam Harvey továbbfej-
leszette Fludd elképzelését és megalkotta annak mai értelmezését.
ROBINZONÁD
Defoe Robinson Crusoe c. regénye nyomán nevezik így a kalandregény
egyik válfaját. Sémája szerint egy magányos ember valamilyen okból egy
lakatlan szigetre vetődik. Életben maradása érdekében saját erejéből, a
természet adta lehetőségeket kihasználva és megmaradt tárgyainak
leleményes felhasználásával rendezi be önmaga számára miniatűr
világát. (A mai napig kedvelt műfaj: pl. Golding: A legyef{ ura.)
ROMÁNC
„Nyolcszótagú, négysoros asszonáncos versszakokból álló lírai hangú
elbeszélő költemény, a spanyol irodalom legjellegzetesebb és a világiro­
dalomban leginkább szerepet játszó formája.” (Szerb Antal)
ROMANTIKA
A 19. század első felében kialakult stílusirányzat, mely a klasszicizmus
szabályszerűségeinek ellenében született. Az egyéniség és a művészet
szabadsága jegyében bontakozott ki. A romantika a fantázia és az
érzelmek világában merül el, a polgárság életérzését próbálja kifejezni.
Fontos szerepet kap a misztikum, a rejtély, a tájleírás, a nemzeti múlt
és a néphagyomány.
ROMANTIKUS TÖRTÉNELMI REGÉNY
Múltban játszódó, nagyszabású cselekménnyel és a kor hiteles igényű
ábrázolással bíró regénytípus.
RÓZSAKERESZT-LEGENDA
A rózsakeresztes impulzus sokat merített a manicheus és a gnosziikus
filozófiából, ami részben még a templomosoknál is fellelhető volt. Ez
az áramlat a 17. századtól némileg összeolvadt a korai szabad­
kőművességgel (a 19. századig), amelynek még megmaradt eredeti
szellemisége. A rózsakeresztesek - pontosabban a szabadkőművesek -
beépültek II. Rudolf prágai udvarába is. A titkos tudományokat ked­
DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
velő uralkodó azt vallotta, hogy a kellő felkészültségű, kitartó, hitbuzgó
emberek rábukkannak az aranykészítés titkára is. A rózsakereszteseket a
római katolikus egyház üldözte, az inkvizítorok az eretnekség egyik
fajtájának tekintették. Az új tagokat értelmiségi fiatalok körében keresik.
A papokat bibliahamisítással vádolják, a hazug rágalmakkal
hitelétvesztettnek beállított hagyományos kereszténységet elvetik. Ezt
követően a „beavatottak”-nak titkos tudási ígérnek, amely kiemeli híveit
az elszürkült hétköznapi életből. A rózsakeresztesek szimbólumának, a
Rózsakeresztnek a jelentése krisztus halála, feltámadása.
SALAO
Spanyol szó. A legsúlyosabb jelző a balszerencsés emberre.
Hemingway Az ö reg halász és a ten ger című művében Santiagóra
mondják ezt, amiért nyolcvannégy napja nem fogott semmit.
SÓIYOM-MOTÍVUM
Amikor a novella terjedelménél fogva nem törekedhet a külső valóság
teljességének ábrázolására, ezért egyetlen motívum köré szerveződik.
Ezt a novellaelméletel a Del^ameron 5. nap 9. novellájának alapján (a
sólyom feláldozása), sólyom-motívumnak nevezik.
SPLEEN
Életérzés: az életuntság, az ember cinizmusa mások és a maga sorsá­
val szemben.
STÍLUSPARÓDIA
A kifejezőeszközök közötti válogatás eredményeképpen létrejött kife­
jezési mód utánzata, mely az eredeti jellegzetességeit vagy modorossá­
gait túlozza el.
STURM UND DRANG
Szó szerint: „vihar és előretörés”. A kb. 1770 és 1780 közöltre tehető
mozgalom forrása a felvilágosodás volt, de az ésszerűséggel szemben
többre értékelte az ösztönökre, a szenvedélyekre alapított életet. A ter­
mészet nevében lázadt a társadalom elavult konvenciói, a zsarnokság
és a neki behódoló nyárspolgári erkölcs ellen. Eszményképe a ter­
mészetellenes béklyóitól megszabadult ember s a szabályokat megvető,
újat teremteni képes zseni volt. Irodalmi ideálokként Homérosz,
Shakespeare és Osszián lebegett a Siurm und Drang hívei előtt. Egyik
jelentős képviselője Goethe volt.
STÜX
Az Alvilág egyik folyója.
SZABADKŐMŰVESSÉG
Az építőművészeiből eredő, annak ősi jelképrendszerét avatási szer­
tartásokon átörökítő spirituális rend. A szabadkőművesek általában
páholyokba szerveződnek, amelyekbe titokzatos beavatási szertartá­
sokon keresztül, titoktartási fogadalom mellett vesznek be új tagokat.
A titokzatosság miatt gyakran vádolták őket istenlagadással, bűn­
tényekkel. Alapvetően liberális gondolkodásmódon alapszik, a 18.
század végén jelent meg Európában.
SZATÍRA
A komikum egyik megjelenési formája. A szatirikus magatartás
legsajátosabb neme a gúny. Ábrázolási módszerei között szerepel az
arányok megváltoztatása, a kicsinyítés, a nagyítás, a túlzás. Elsősorban
a valóság komikus-gunyoros ábrázolására törekszik.
237
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
SZELMALOMHARC
Don Quijoic egyik leghíresebb kalandja a szélmalmokkal vívott harc.
Ez a történet az esztelen, ám mégis heroikus küzdelem jelképévé vált,
s egyben legteljesebb jellemzését adja a Cervantes által megteremtett
alaknak. A lovag nem képes reálisan látni a világot, és l'egyverhor-
dozójának minden ellenvetése dacára harcba bocsátkozik az óriások­
nak képzelt szélmalmokkal.
SZENTIMENTALIZMUS
'érzés, érzelem’. XVIII-XIX. sz. fordulóján létrejövő irodalmi stílus.
Jellemzői: az egyéniség belső érzelemgazdagságának ábrázolása, fíatal
hősök tragikus bukása.
SZENVTELEN STÍLUS
Ezek szerint az író őrizze meg a megfigyelő pártatlanságát, a történet­
mondó személytelenségét, kerüljön minden vélemény- és érzelemnyil­
vánítást, ne kommentálja az eseményeket, hősei cselekedeteit. Az elbe­
szélés álljon meg önmagában, s csupán stílusa és megszerkesztettsége
révén hasson az olvasóra. Flaubert művészi törekvéseinek lényege ez
volt. Pl. B ovaryné
SZIMBÓLUM
(gör. ismertetőjel, bélyeg, jegy) A metaforából származó szókép. A
szimbólum valamely gondolati tartalom érzéki jele. A költői nyelv
egyik legnagyobb hatású kifejező eszköze. Nemcsak helyettesíti a kife­
jezendő gondolattartalmat, hanem vele kapcsolatban egész gondolat­
sort, különböző érzéseket, hangulatot, bonyolult lelki tartalmat képes
felidézni.
SZOCIOGRÁFIA
Társadalomtudományi mű. Célja a társadalom valamely kisebb
közösségének leírása és helyzetének feltárása. Ennek egyik ága az iro­
dalmi szociográfia, mely a tudomány és a szépirodalom határán
helyezkedik el. A szociográfus író a társadalmi körülmények leírására
helyezi a hangsúlyt, konkrét tényfeltárásra törekszik.
SZOMAK
Kígyóbőr pohár (melyben Delimán sárkánymérget tartott Zrinyi
Szigeti veszedelm ében).
SZŐLŐSZEM-HASONLAT
Egy szem szőlőnek egy nyárra, és közben sok ezer napsugárra van
szüksége ahhoz, hogy megérjen. A fold is hasonló, de sokkal nagyobb,
és éréséhez nem napsütésre, hanem nagy emberekre van szüksége.
Minden nagy ember egy-egy sugár, de mivel a ritka az ilyen lélek, a
földi boldogság érleléséhez több ezer, akár millió év is kellhet. A hason­
lat Petőfi Sándor apostol című művében olvasható.
SZTASZIMON
A görög dráma szerkezeti egysége. Kardal, amelyet a kar azt követően
ad elő, hogy elfoglalta a helyét. A tragédia cselekménye a kardalok és
párbeszédes részek váltakozásával bontakozik ki
SZÜRREALIZMUS
„Valóságfölöttiség” Az ember igazi lényege a ludaialaiiijában van, ezért a
műalkotásnak is ezt kell kifejeznie. Vizsgálja az álmokat, a halluciná-
ciókat, víziókat és a delíriumos állapotot. A formák tökéletes szabadságát
valósítja meg. A hétköznapit is a fantázia birodalmába emeli, ezzel
megszünteti a sivárságot. A groteszk esztétikai minőséggé válik.
238 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
TABLÓ
Össze nem ííiggő epizódok füzére (Madách Imre: Az em b er
tragédiájáhza. a londoni szín).
TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG ELVE
E szerint mindenki egyenlőnek születik, a társadalmi előjogok
igazságtalanok és alaptalanok.
TARSADALOMKRITIKA
Amikor a szerző művében egy fennálló, egykoron volt, vagy jövőbe
képzelt társadalmi berendezkedést bírál visszásságainak bemutatásával.
TELEKÉP
Olyan televízió, amely kamerát tartalmaz - ez a Párt minden tagjának
lakásában, majdnem az összes szobában megtalálható. (George
Orwell: 1984)
TERCINA
Az Isteni színjáték versformája. Háromsoros szakaszokból áll, rímkép­
letével mintegy folyamot alkot: aba bcb cdc.
TETŰ-ELMÉLET
Raszkolnyikov elmélete a B űn és bűnliődéshen. Az embereket kél cso­
portra osztja. A többség a hangyabolyhoz, a jelentéktelen tömeghez
tartozik = tetű, akiért nem kár. Aztán van néhány kiválasztott, a
Napóleonok fajtája, akinek mindent szabad. A kivételes, az uralkodás­
ra hivatott ember annyira szabad, hogy valamilyen eszme nevében
még gyilkolni is joga van.
TEZISDRAMA
A mű egy tételt fejt ki, annak rendeli alá a cselekmény egészét. Például:
Brechl: Kurázsi m am a és gyermel^ei.
TÉZISREGÉNY
Olyan regény, melyben példázalszerű történettel valamilyen fontos
gondolatot kíván bizonyítani az elbeszélő.
THÉBAI MONDAKÖR
Laiosz, Labdakosz fia, Thébai királya feleségével, lokasztéval hosszú
ideig önmegtartóztató módon élt, mert az a borzalmas jóslat
nehezedett a királyi párra, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni
apját és anyját veszi el feleségül. Egyszer (bormámorban) mégis
gyerekei nemzett, fia bokáját áiszúria (Oidipusz - 'dagadt lábú’) és
kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta és
elvitte Korinihoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte.
Fiatalkorában egy lakomán valaki „cserélt gyermeknek”, fattyúnak
nevezte. Elment Delphoiba és ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja.
Ezért nem tért vissza Korinthoszba, mert Polüboszi és feleségét hitte
szüleinek. Thébai felé idegenekkel veszekedésbe keveredett és megölte
igazi apját. Thébait ekkor a Szphinx tartotta rettegésben egy találós
kérdéssel, melyet Oidipusz megoldott, így a Szphinx öngyilkosságra
kényszerült, Oidipusz pedig elnyerte a király özvegyének (saját anyjá­
nak) kezét - tehát a jóslat teljesült. Négy gyermekük született
(Polüneikész, Eteoklész - fiúk, Antigoné, Iszméné - lányok). Dögvész
tört ki, mely a jóslat szerint addig fog tartani, míg Laiosz gyilkosa nem
bűnhődik. Oidipusz nyomozásba kezd, melynek során mindenre
rájön; majd megvakítja magát, lokaszté pedig öngyilkos lesz. Oidipusz
Kolónoszban élte le élete hátralévő részét. Fiai felváltva uralkodtak.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

mígnem viszálykodásba kezdtek és Eteoklész száműzte testvérét, UJBESZEL

Polüneikész pedig argoszi sereggel tért vissza Thébai ellen. A két
testvér megölte egymást, Thébai aratott győzelmet. A trón lokaszté
testvérére, Kreónra szállt.
TOLSZTOJANIZMUS
Tolsztoj sajátos erkölcsi-politikai világnézete, mely első műveitől
kezdve folyamatosan alakult ki. Regényeiben, elbeszéléseiben szigorú
kritikát mond kora valóságáról, az embertelen hatalomról s a hatalom
árnyékában meghúzódó gerinctelen csinovnyikokról, a léha arisz­
tokráciáról. Erkölcsi tisztaságot, emberséget csak az egyszerű muzsik­
ban és a gyermekben fedez fel. A világ megváltására törekszik, de elítéli
a társadalmi erőszakot, a forradalmat. Szerinte az egyes ember felada­
ta, hogy önmagát erkölcsi-szellemi értelemben tökéletesítse. S ha min­
den egyes ember megjavul, lelkét eltölti a szeretet és a szánalom mások
iránt, akkor a világ is jobbá válik, erőszak nélkül is megvalósulhat az
igazságos társadalom. Minden művének az a végkicsengése, hogy nem
szabad úgy élni, ahogy általában az emberek élnek. Központi hősei
előtt rendszerint megvilágosodik az „igazi út”.
TOPOSZ
Eredetileg: hely (görög); közkinccsé vált költői kép, fordulat és a hozzá
kapcsolódó képzetek
TOSZKÁN
Északolasz (firenzei) nyelvjárás.
TÖRTÉNELMI REGÉNY
Olyan múltban játszódó regénytípus, melynek cselekménye valami­
lyen emlékezetes esemény köré fonódik és ügyel a történelmi hűség
látszatára.
Fiktív mesterséges nyelv Orwell 1984 című regényében, melynek valódi
célja az, hogy elvegye annak lehetőségét, hogy megfelelően meg lehessen
érteni a forradalom vagy a véleményeltérés fogalmát, mégpedig úgy, hogy
eltávolítja azokat a szavakat, amelyek arra használhatóak.
ÚRI DON QUIJOTE
Az a dzsentri, aki nem tudja, vagy nem akarja érzékelni az idő
múlását, képtelen alkalmazkodni a századvégen kialakulófélben levő
polgári életformához. Régi vagyona nélkül is ragaszkodni próbál ősi
szokásaihoz, értékrendjéhez, úri allűrjeihez. Az „úri Don Quijote"
általában nem válik parazitává, megbújik a közigazgatás appará­
tusában, szerényen él, legfeljebb egyes alkalmakkor éli bele magát
kölcsönragyogással abba az előkelő régi világba, amely számára
végképp elveszett. Pl.: Mikszáth Kálmán: B eszterce ostroma
ÚRISVIHÁK
Mikszáth ábrázolásában: erkölcsileg züllött, kártékony szélhámos, aki
másokon élősködik. (pl. A Noszty ft ú esete Tóth Marival, K ét választás
M agyarországon).
VÁTESZ
Látnok, prófétaköltő, kinek feladata, hogy vezesse a népet egy szebb
jövő felé.
VÍGEPOSZ
A hexameteres hősköltemény vidám formáit nevezzük vígeposznak. A
jó vígeposz tartalmazza egy komoly hősköltemény legtöbb fontos
elemét, így az állandó eposzi kellékeket, a szerkesztési alapelveket, de
emellett végig humoros marad, mind cselekményében, mind
szóhasználatában.

TORTENETFILOZOFIA
A történelem folyamatáról (céljáról, okáról, törvényszerűségéről,
értelméről stb.) alkotott szemlélet.

TRAGÉDIA
Szomorújáték. Drámai műfaj, melynek tárgya értékpusztulás, a hős
küzdelme és bukása az őt körülvevő világgal szemben. Általában a
halál teszi véglegessé a bukást, s ez a nézőben részvétet, katarzist kelt.
A tragédia a klasszikus görög irodalomban jött létre.

TRAGIKUM
A tragédia uralkodó esztétikai minősége. Az emberi nagyság olyan
értékszerkezete cselekvésben és szenvedésben kifejezve, melyben
hirtelen nagy értékvesztettség következik be.

TROJKA
Fából készült orosz szán, vagy hintó, három lóval vontatják, melyeket
egymás mellé fognak be. A lovak nyakába általában tettek valamilyen
csengettyűt is, így az igen gyors jármű érkezését messziről lehetett hallani

TROJKA-HASONLAT
E szerint Oroszország trojkája száguld, s „minden, ami csak a világon
van, elmarad mögötte, és sanda tekintettel tér ki óljából a többi nép, a töb­
bi ország....” A hasonlatot a regény kétértelművé teszi: Oroszország szá­
guldását lehet reménytelinek is értelmezni, de lehel baljósnak is, mert
nem lehet tudni, „mit jelent ez a félelmetes sebesség”. (Gogol: Holt /e%^)

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA, TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 239
EGYENES UT AZ EGYETEMRE
IRODALOMJEGYZÉK
100 híres regény. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1971
111 híres !{ülfóldi regény. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2002
111 híres h ülfóldi regény. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1995
66 híres m agyar regény. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1992
77 híres dráma. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1996
7 x 7 híres m ai m agyar regény. Móra Ferenc Könyvkiadó,
Budapest, 1997
Bartha Klára-Farkas Andrea-Kis Zsuzsanna: Irodalm i fogalom tár.
Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 2000
Borbély Sándor (szerk.): 21. századi encik lopédia: Magyar irodalom.
Pannonica Kiadó, Budapest, 2002
Dobossy László: Afra n cia irodalom története. Gondolat Kiadó,
Budapest, 1963
Dr. Mohácsy Károly: Irodalom I-IV Króniha Nova Kiadó,
Budapest, 2001
Gerencsér Ferenc: Irodalm i fogalom tár. Tárogató Bt., Budapest, 2000
Gintli Tibor-Schein Gábor: Az irodalom rövid története. Jelenkor
Kiadó, Pécs, 2003
Györfly Miklós: A ném et irodalom rövid története. Corvina Kiadó, 1995
Kissné Figecsky Zsuzsanna: H íres regénye^ dióhéjban. Első Vertikális
Kisszövetkezet
Koltai Tamás-Takács István (szerk.): 100 híres színdarab.
Népszava, 1989
Kötelezők^ röviden. Szukits Könyvkiadó, 2002
Középisl{olai f{ötelező olvasmányol{ elem zése. Corvina Kiadó,
hatodik kiadás
Maczák Edit (szerk.): Műelemzései^ logikusan 1-lVITEM
Könyvkiadó, Békéscsaba
Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Attraktor Kiadó,
Gödöllő, 2003
Mész Lászlóné: Dráma a XX. században. Műelemzések
Kiskönyvtára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
Oros Imre [szerk.]: Irodalm i fogalom tár. Szalay Könyvkiadó és
Kereskedőház, Kisújszállás, 1990
Otven nagyon fo n to s regény. Lord Könyvkiadó, 1994
Pál József [szerk.]: Világirodalom. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 2005
Schöpílin Aladár: A m agyar irodalom történ ete a XX. században.
Szépirodalmi Könykiadó, Budapest, 1990
Szávai János: Hagy fra n cia regényei^. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989
Szegedy-Maszák Mihály, Zemplényi Ferenc, Bojtár Endre:
Irodalom I-IV. Króni\a Nova Kiadó, Budapest, 2004-2005
Székely Éva (szerk.): 44 híres eposz. Móra Könyvkiadó,
Budapest, 1992
Szerb Antal: A m agyar irodalom története. Magvető Könyvkiadó,
Budapest, 2000
Szerb Antal: A világirodalom története. Magvető Könyvkiadó,
Budapest, 2000
Tóth Viktória-Szabó Zsolt: K i kicsoda az irodalm i m űvek ben?
Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház, Kisújszállás, 1998
240 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA
Fonások:
AZ ALKOTOKRÓL SZÓLÓ IRODALOM:
Benedek Marcell: Arany János. Gondolat Kiadó, 1970
Szili József: Arany János: Toldi. Talentum Műelemzések-sorozat.
Akkord Kiadó, 1999
Taxner-Tóth Ernő: A B ron té nővérek világa. Európa Könyvkiadó,
Budapest, 1984
Szemán Renáta: Cervantes: D on Q uijote. Talentum Műelemzések-
sorozat. Akkord Kiadó, 2005
Tverdota György: Camus: Közöny. Talentum Műelemzések-sorozat.
Akkord Kiadó, 2003
Gereben Ágnes: C sehov világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980
Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály. Szépirodalmi
Könyvkiadó, 1974
Földényi F. László: D efoe világa. Európa Könyvkiadó,
Budapest, 1977
Pomogáts Béla: D éry Tibor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974
Ungvári Tamás: D éry Tibor. Szépirodalmi Könyvkiadó,
Budapest, 1973
Taxner-Tóth Ernő: D ickens világa. Európa Könyvkiadó,
Budapest, 1972
Bakcsi György: D osztojevszkij világa. Európa Könyvkiadó,
Budapest, 1971
Bényei Miklós: Eötvös J ó z se f k önyvei és eszméi. Csokonai História
Könyvek, Debrecen, 1996
Kulcsár Szabó Ernő: Esterházy Péter. Kalligram Könyvkiadó,
Pozsony, 1996
Julow Viktor: Fazekas M ihály. Szépirodalmi Könyvkiadó,
Budapest, 1982
Sánta Gábor: Fekete István. Pannónia Könyvek, Pécs, 2003
Somlyó György: Füst M ilán va gy a Lesütött szem ű E m ber -
em lékezés és tanulmány. Balassi Kiadó, Budapest, 1993
Kispéter András: G árdonyi Géza. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970
Bakcsi György: G ogol. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982
Trócsányi Miklós: William G olding regényeinek VP' valósága.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977
Sükösd Mihály: Hemingway: Az öreg halász és a tenger. Talentum
Műelemzések-sorozat. Akkord Kiadó, 1997
Karsai György: Homérosz: Iliász. Talentum Műelemzések-sorozat.
Akkord Kiadó, 1998
Karsai György: Homérosz: Odüsszeia. Talentum Műelemzések-
sorozat. Akkord Kiadó, 1998
Tüskés Tibor: Illyés Gyula. Szépirodalmi Könyvkiadó,
Budapest, 1983
Fábri Anna: Jókai Mór. Új Mandátum Könyvkiadó, 1998
Nagy Miklós: Jókai Mór. Korona Kiadó, Budapest, 1999
Pók Lajos: Kafka világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1981
Sükösd Mihály: Kafka: A per. Talentum Műelemzések-sorozat.
Akkord Kiadó, 1999
Halász László: K arinthy Frigyes. Szépirodalmi Könyvkiadó,
Budapest, 1972
KŐTELEZŐ OLVASMÁNYOK LEXIKONA EGYENES UT AZ EGYETEMRE

Szalay Károly: K arinthy Frigyes. Gondolái Kiadó, Budapest, 1961 Török Endre: L ev Tolsztoj. Kairosz Kiadó, 1999
Odorics Ferenc (szerk.): K árm án József: Fanni h agyom ányai - Ferenczi László: Voltaire: C andide va gy az optimizmus. Talentum
Dekon-könyvek Irodalomelméleii és Interpretációs Sorozat, Ictus és Műelemzések-sorozat. Akkord Kiadó, 1997
JATE Irodalomelméleti Csoport, Szeged, 1995 Réz Pál: Voltaire világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1981
Rigó Béla: K atona József: Bán!{ bán. Talentum Műelemzések- Bárdos László: Vörösmarty M ihály. Élet-kép sorozat, Elektra
sorozai. Akkord Kiadó, 1998 Kiadóház, 2006
Bíró Ferenc: K atona József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002 Bárt István: Walter Scott világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980
Orosz László: Katona J ó z sef Gondolat Kiadó, Budapest, 1974 Kovács Sándor Iván: Z rínyi-tanulm ányok, Szépirodalmi
Nagy Miklós: K em én y Z sigm ond. Irodalomtörténeti Kiskönyvtár, Könyvkiadó, Budapest, 1979
Budapest, 1972
Szegedy-Maszák Mihály: K em én y Z sigm ond. Szépirodalmi
Könyvkiadó, Budapest, 1989 Műelemzések, irodalmi portráL az interneten:
Scheibner Tamás-Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): Az értelm ezés szük­
ségessége - tanulmányok^ K ertész Im réről. L'Harmaltan Kiadó, 2002
http://enciklopedia.fazekas.hu
Szirák Péter: Kertész Imre. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2003
htip://magyar-irodalom.elie.hu
Rónay László: K osztolányi Dezső. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977
http://mek.oszk.hu
Bori Imre: K rúdy Gyula. Fórum, Újvidék Kiadó, 1978
http://www.kontexius.hu
Bereczky Gábor: K rúdy Gyula: Szindbád. Talentum Műelemzések- hllp://www.liiera.hu
sorozat. Akkord Kiadó, 2003
hllp://www.magister.edu.yu/elemzesek.htm
Szigethy Gábor: M adách Im re: Az em b er tragédiája. Talentum
hllp://www.oktaion.hu
Műelemzések-sorozat. Akkord Kiadó, 1997 http://svww.sulinet.hu
Rónay László: Márai Sándor. Korona Kiadó, Budapest, 1998
http://www.wikipedia.hu
Eisemann György: Mikszáth Kálmán. Korona Kiadó, Budapest, 1998
Vörös Imre: Moliére: Tartuffe. Talentum Műelemzések-sorozat.
Akkord Kiadó, 1997
Györgyei Klára: M olnár Ferenc. Magvető Kiadó, Budapest, 2001
Vargha Kálmán: M óricz Z sigm ond. Szépirodalmi Könyvkiadó,
Budapest, 1971
Czine Mihály: M óricz Z sigm ond. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968
Mezey László Miklós: M óricz Z sigm ond: Úri muri. Talentum
Műelemzések-sorozat. Akkord Kiadó, 1998
Vekerdi László: N émeth László alkotásai és vallom ásai tükrében.
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970
Körmendy Zsuzsanna: H ódolat G eorge Orwellnek. XX. Század
Intézet, 2003
Az elbeszélés nehézségei - Ottlik olvasókönyv. Holnap Kiadó,
Budapest, 2001
Tarján Tamás: Örkény István: Tóték- Talentum Műelemzések-
sorozat. Akkord Kiadó, 1998
Szabó B. István: Örkény. Balassi Kiadó, Budapest, 1997
Kerényi Ferenc: Petőfi: Az apostol. Talentum Műelemzések-sorozat.
Akkord Kiadó, 1998
Margócsy István: Petőfi Sándor. Új Mandátum Könyvkiadó,
Budapest, 1998
Márkus Béla (szerk.): Pokplraszállás - Sarkadi Imre emlékezete.
Nap Kiadó, 2001
Vasy Géza: Sánta Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1975
Dániel Anna: S chiller világa. Európa Könyvkiadó, 1988
Géher István: Shakpspeare-olvasókpnyv. Cserépfalvi Könyvkiadó, 1993
Benedek Marcell: Shakespeare. Gondolat Kiadó, 1963
Bariba Zoltán: S ü tő András. Kalligram Kiadó, Pozsony, 1998
Féja Géza: M űfaj születik, Tanulmányok S ü tő Andrásról, Kossuth
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002
Kónya Judit: Szabó M agda alkotásai és vallom ásai tükrében.
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1997
Taxner-Tóth Ernő: Tamási Áron. Gondolat Kiadó, Budapest, 1973
Pók Lajos: ThomasM ann világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969

DFT-BUDAPEST, A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA. TEL.: 06 (1) 473-0769, info@dft.hu, www.dft.hu 241
 ,.. .a kötelező olvasmány
fo^bna képtelens^ '^
olyan, úm tba kötelező
boldogságrólbeszánáikf f
(Jorge Luis Borges)
A kötelező olvasmányok tájékozódási pontok: közös élmény,
közös ismeret, közös szókincs megteremtői. Megismerésük
időt és energiát követel, ráadásul jellemzőjük, hogy mindig
új találkozást, megoldandó rejtvényt, kihívást jelentenek.
Érdemes újra és újra elővenni: először a középiskolában,
később az egyetemen, majd munkába állva már csak a
műélvezet kedvéért. A Kötelezőolvasmányoh lexikpna azok­
nak szól, akik szeretnék olvasmányélményeiket feleleve­
níteni, és azoknak, akik nem olvasták a műveket, de szeret­
nének tisztában lenni a legfontosabb tudnivalókkal.
A könyv a megszokott elemzésektől eltérően —rendhagyó
módon - tizenhét meghatározott szempont alapján értel­
mezi a klasszikus olvasmányokat. A lexikon forma lehetővé
teszi, hogy 100 műről gyorsan és könnyen jusson az olvasó a
legfontosabb ismeretekhez: vizsgálja a cím szerepét, a kelet­
kezés körülményeií, az elbeszéléstechnikát, konfliktusokat
és a motívumok rendszerét. A Tudta-e? rovatban pedig olyan
irodalmi pletykákkal, érdekességekkel találkozhatunk,
melyekkel méltán bizonyíthatjuk irodalmi tájékozottsá­
gunkat egy-egy későbbi vizsgán vagy az erre fogékonyak tár­
saságában. A Kötelező olvasmányok^ lexikona időtálló tagja
lesz családi könyvespolcunknak, akárcsak a benne szereplő
klasszikus irodalmi alkotások.

1995 H