ADOLF HITLER: MEIN KAMPF, HARCOM

Szkennelte, jav�totta: Simon J�zsef; 1999.

T�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2001.

Tartalomjegyz�k.
El�sz�.
A sz�l�i h�zban.
A b�csi iskola�vek.
�ltal�nos megfigyel�sek b�csi tart�zkod�som alatt.
M�nchen.
A vil�gh�bor�.
H�bor�s propaganda.
A forradalom.
Politikai tev�kenys�gem kezdete.
A n�met munk�sp�rt.
Az �sszeoml�s okai.
N�p �s faj.
Az EN ES D� A P� fejl�d�s�nek kezdete.
Vil�gn�zet �s p�rt.
Az �llam.
�llami illet�s�g �s �llampolg�rs�g.
A szem�lyis�g �s a n�pi �llameszme.
Vil�gn�zet �s szervezet.
K�zdelmes id�k.
Harc a v�r�s�kkel.
Az er�s �n�ll�an a leghatalmasabb.
A rohamosztagok szervezet�nek alapgondolatai.
A f�deralizmus mint �larc.
Propaganda �s szervez�s.
A szakszervezeti k�rd�s.
A h�bor� ut�ni n�met sz�vets�gpolitika.
Keleti t�j�koz�d�s vagy keleti politika.
Jogos �nv�delem.
Z�rsz� �s a kiad� megb�zottj�nak ut�szava.
* *
El�sz�.
A m�ncheni b�r�s�g �t�lete folyt�n 1924 �prilis elsej�n kezdtem meg v�rfog-
s�gom let�lt�s�t a Lech melletti Landsberg v�rfogd�j�ban.
Hossz� �vek munk�ss�ga ut�n itt v�gre alkalmam ny�lt egy olyan m�
meg�r�s�ra, amelyre sokan buzd�tottak, �s amelynek sz�ks�gszer�s�g�t a mozgalom
�rdek�ben magam is �reztem. �gy hat�roztam el, hogy k�t k�tetben kifejtem
mozgalmunk c�lj�t, �s v�zolom fejl�d�s�nek �tj�t. Meggy�z�d�sem, hogy egy ilyen
m�b�l t�bb tanuls�g mer�thet�, mint minden egy�b, kiz�r�lag elm�leti munk�b�l.
Itt k�n�lkozott alkalom arra is, hogy saj�t egy�nis�gem kialakul�s�r�l is n�mi
k�pet ny�jtsak, �s ezzel egyr�szt m�vem meg�rt�s�t k�nny�tsem meg, m�sr�szt
pedig eloszlassam azokat a torz mendemond�kat, amelyeket f�leg a zsid� k�zben
l�v� sajt� terjesztett r�lam.
Ezzel a munk�mmal nem az idegenekhez fordulok, hanem azokhoz a p�rth�ve-
imhez, akik sz�vvel-l�lekkel igaz bar�tai mozgalmunknak, �s akik meg�rt�sre,
felvil�gos�t�sra v�gynak.
Tudom, hogy az emberek megnyer�s�re az �l�sz� hat�sosabb az �rottn�l.
Minden mozgalom nagyar�ny� kifejl�d�s�t els�sorban a nagy sz�nokoknak
k�sz�nheti, nem a nagy �r�knak. M�gis sz�ks�g van arra, hogy egy tan alapvet�
gondolatait az egys�g �s egy�ntet�s�g kedv��rt mind�r�kre lesz�gezz�k.
Ezt a k�t k�tetet is k�z�s munk�nk �p�t�k�v�nek tekintem.
A Lech melletti Landsberg v�r fogd�j�ban.
A SZERZ�.
1923 november 9edik�n, d�li 12 �ra 30 perckor M�nchenben a
Feldhernhalle el�tt �s az egykori had�gyminiszt�rium udvar�n a k�vet-
kez� f�rfiak estek el n�p�nk f�lt�mad�s�ba vetett t�rhetetlen hittel:
Alfarth, Felix keresked�, sz�letett 1901 j�lius �t�dik�n.
Bauriedl, Andreas kalapos, sz�letett 1879 m�jus negyedik�n.
Casella, Theodor banktisztvisel�, sz�letett 1900 augusztus 8adik�n.
Erlich, Wilhelm banktisztvisel�, sz�letett 1894 augusztus 19edik�n.
Faust, Martin banktisztvisel�, sz�letett 1901 janu�r huszonhetedik�n.
Hechenberger, Anton lakatos, sz�letett 1902 szeptember 28adik�n.
K�rner, Oskar keresked�, sz�letett 1875 janu�r negyedik�n.
Kuhn, Karl f�pinc�r, sz�letett 1897 j�lius 26odik�n.
Laforce, Karl m�rn�khallgat�, sz�letett 1904 okt�ber 28adik�n.
Neubauer, Kurt szolga, sz�letett 1899 m�rcius huszonhetedik�n.
von Pape, Claus keresked�, sz�letett 1904 augusztus 16odik�n.
Rickmers, Johann nyugalmazott husz�rkapit�ny, sz�letett 1881 m�jus hetedik�n.
doktor von Scheubner-Richter, Max Erwin okleveles m�rn�k,
sz�letett 1884 janu�r 9edik�n.
Lovag Stransky, Lorenz m�rn�k, sz�letett 1899 m�rcius tizennegyedik�n.
Wolf, Wilhelm keresked�, sz�letett 1898 okt�ber 19edik�n.
A magukat nemzetinek vall� hat�s�gok nem enged�lyeztek
k�z�s s�rt a halott h�s�knek.
Legyen teh�t k�z�s eml�k�k e munk�m els� k�tete.
V�rtan�s�guk legyen ragyog� p�lda mindig mozgalmunk h�vei el�tt.
A Lech melletti Landsberg v�rfogd�j�ban, 1924 okt�ber 16odik�n.
ADOLF HITLER.

I. k�tet.
Besz�mol�.
Els� fejezet,
A sz�l�i h�zban.
Az isteni gondvisel�s folyt�n Braunauban sz�lettem. Ez a v�roska
�ppen a k�t
n�met �llam hat�r�n fekszik, annak a k�t n�met �llamnak a tal�lkoz�si
pontj�n,amelyeknek egyes�t�se legal�bb is el�tt�nk, fiatalok el�tt felt�tlen�l
megval�s�tand� �letc�lk�nt lebeg. N�met-Ausztri�nak ism�t egyes�lnie kell a
nagy
n�met anyaorsz�ggal, �spedig nem holmi gazdas�gi ok miatt. Nem.
Ennek az
egyes�l�snek m�g akkor is be kell k�vetkeznie, ha az gazdas�gilag
k�z�mb�s vagy
ak�r k�ros lenne, be kell k�vetkeznie a v�rs�gi k�tel�kekn�l fogva.
Ez a kis hat�rmenti v�roska nagy feladat jelk�p�v� lett sz�momra. De
egy�bk�nt
is �ppen korunkban hat figyelmeztet�leg sz�l�v�rosom. T�bb mint sz�z
�vvel
ezel�tt, haz�nk legm�lyebb megal�ztat�s�nak idej�n, itt halt
v�rtan�hal�lt szeretett
N�metorsz�g��rt a nacionalista, francia-gy�l�l� Johann Palm, n�rnbergi
k�nyvke-
resked�. Nem volt hajland� t�rsait �s f�l�tteseit el�rulni, �s neki is
Leo Schlageter
sorsa jutott oszt�lyr�sz�l. Palmot is el�rult�k Franciaorsz�gnak. Az
uralkod� rend-
szer egyik k�pvisel�j�nek, az augsburgi rend�rkapit�nynak jutott
oszt�lyr�sz�l az
a szomor� dics�s�g, hogy �rul�s�val az �j n�met hat�s�gi k�zegek mintak�pe
legyen
Severing �r birodalm�ban. Severing Wilhelm Karl t�bbs�gi
szocialista politikus,
Mehrheitssozialist. 1920 �s 30 k�z�tt t�bbsz�r n�met bel�gyminiszter.
Ebben, a n�met v�rtan�s�g dicsf�ny�vel �vezett, v�r szerint bajor,
f�ldrajzilag
osztr�k kis v�rosk�ban laktak sz�leim a m�lt sz�zad nyolcvanas �veinek
v�ge fel�.
�desap�m, aki tizenh�rom �ves kor�ban a sz�l�i h�zt�l elker�lt
v�ndorleg�nyb�l,
k�m�vesseg�db�l �llami tisztvisel�v� k�zd�tte fel mag�t, hivatali
k�teless�g�nek,
any�m pedig f�leg h�ztart�s�nak �s mindenekel�tt gyermekeinek �lt,
igaz, szeret�
gondoss�ggal.
Csak kev�s eml�kem f�z�dik e v�rosk�hoz, mert sz�leim innen, �thelyez�s
folyt�n Passzauba, majd a v�mtisztvisel�k sorsak�ppen Linzbe
ker�ltek.
�desap�m itt ment nyugd�jba 56 �ves kor�ban.
Nyugd�jaztat�sa ut�n sem t�tlenkedett. Lambach osztr�k v�roska
k�zel�ben kis
birtokot v�s�rolt mag�nak �s ott gazd�lkodott, m�gnem hossz�, munk�s
�let ut�n
megt�rt aty�ihoz.
Erre az id�szakra esnek �letem els� nagy lelki benyom�sai. A
szabadban
elt�lt�tt sok id�, hossz� utam az iskol�ig m�r kora fiatals�gomban
elidegen�tettek
a szob�hoz k�t�tt foglalkoz�st�l. B�r ekkor m�g nemigen t�r�dtem a
p�lyav�laszt�s
gondolat�val, abban bizonyos voltam, hogy �letutamon nem k�vetem
ap�m nyom-
dokait. Azt hiszem, sz�noki k�szs�gem, t�rsaimmal val� civakod�s
k�zben
m�r itt n�mi iskol�zotts�gra tett szert. Egyike voltam a kis
f�kolomposoknak:
k�nnyen �s ekkor j�l is tanultam, de a velem val� b�n�sm�d nem volt
egyszer�.
Szabad id�mben �nek�r�ra j�rtam, �s a lambachi kolostorban alkalmam
volt r�szt
venni a pomp�s templomi �nneps�geken. Szinte belek�bultam ezek nagy-
szer�s�g�be. Mint egykor ap�mnak a kisv�rosi pl�b�nos, sz�momra az ap�ti
m�lt�s�g jelentette t�rekv�seim legmagasabb pontj�t.
K�s�bb, ap�m k�nyvt�r�nak b�ng�sz�se k�zben katonai dolgokat tartal-
maz� m�vekre, t�bbek k�z�tt az 1870-71es n�met-francia h�bor� t�rt�net�nek
n�pszer� kiad�s�ra bukkantam. Nem telt bele hossz� id�, �s e h�si
k�zdelem
csakhamarbels� lelki �lm�nyt jelentett sz�momra. Ett�l
fogva minden�rt rajongtam,
ami h�bor�val vagy katonas�ggal volt �sszef�gg�sben.
E m� olvas�sa k�zben vet�d�tt fel el�sz�r bennem annak a gondolata,
hogy mi
k�l�nbs�g van e dics�s�ges h�bor�ban r�szt vett �s at�bbi n�met k�z�tt? Mi�rt
nem
vett r�szt Ausztria is e h�bor�ban, mi�rt nem ment ap�m �s a t�bbiek
is vel�k? H�t
mi nem vagyunk mind ugyanolyanok, mint a t�bbi n�metek? Nem
tartozunk
mindannyian egy�v�? E nagy k�rd�s most kezdett el�sz�r motoszk�lni
bennem.
Bels� irigys�ggel vettem tudom�sul, hogy nem minden n�metnek jutott
oszt�lyr�sz�l az a szerencse, hogy Bismarck birodalm�hoz
tartozhass�k.
Sz�momra ez teljesen �rthetetlen volt.
�desap�m helyes �rz�kkel eg�sz egy�nis�gemb�l, de legink�bb v�rm�rs�kletemb�l
arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy sz�momra nem megfelel� a
humanisztikus gimn�zi-
um. A re�liskol�t alkalmasabbnak tartotta, s e feltev�s�ben m�g
ink�bb meger�s�tette
m�r ekkor felt�n� rajztehets�gem. Alapj�ban v�ve azonban az volt az
�haja, hogy az �
nyomdokaiba l�pjek, �s bel�lem is �llami hivatalnokot faragjon.
Keser� ifj�s�ga, az
�nerej�b�l felk�zd�tt ember b�szkes�ge k�sztette arra, hogy fia az �
nyomdokain
haladjon, �s azon az �letp�ly�n lehet�leg t�bbre vigye, mint
atyja.
Mindehhez m�g hozz�j�rult az a v�lelme, hogy saj�t beoszt�sa r�v�n ezt a
p�lyafut�st igen megk�nny�theti sz�momra.
E tekintetben tan�s�tott ellen�ll�som �rthetetlen �s megfoghatatlan
volt
sz�m�ra. �letp�ly�mat illet� elhat�roz�sa kem�ny �s v�gleges volt. A l�t�rt
val�
k�zdelemben megedzett zsarnoki term�szete kiz�rta azt, hogy az ez
ir�ny� d�nt�st
egy tapasztalatlan �s felel�tlen gyermekre b�zza, m�r csak fia
k�s�bbi j�v�je
�rdek�ben is.
M�sk�pp t�rt�nt!
Ellenz�kbe l�ptem, �s konokul ellenszeg�ltem ap�m elhat�roz�s�nak.
Bel�lem
nem lesz hivatalnok! mondottam. Sem komoly p�ld�l�dz�s, sem
r�besz�l�s nem
haszn�lt. A hivatalnoki p�lya ir�nt nem lehetett kedvet �breszteni
bennem. Kelle-
metlen, b�nt� �rz�s fogott el arra a gondolatra, hogy majd egy
irod�ban �ljek, ne
legyek ura saj�t id�mnek, ne legyek szabad ember, hanem eg�sz
�letem alakis�gok
k�z� legyen k�nyszer�tve.
A sz�momra igen k�nny� iskolai tananyag mellett sok szabadid�m
maradt. �gy
bizony t�bbet voltam Isten szabad ege alatt, mint a szoba n�gy
fala k�z�tt.
Boldog vagyok �s h�l�s az �gnek az�rt, mert most, amikor politikai
ellenfeleim
szorgos �s kedves figyelmess�ggel kutatj�k �letp�ly�mat kora ifj�s�gomig
visszamen�leg, �s megk�nnyebb�lten meg�llap�tj�k ennek a Hitlernek
pajkos
volt�t. Ennek folyt�n �jra �s �jra visszaeml�kezhetem gyermekkorom
boldog idej�re,
amikor erd� �s mez� volt a fel-felmer�l� ellent�tek rendez�s�nek
hadsz�ntere.
A szabad p�ly�t illet� er�s elhat�roz�somon a re�liskola sem
v�ltoztatott sokat.
Az �ssze�tk�z�s mindaddig elker�lhet� volt, m�g csup�n ap�m k�v�ns�g�nak
egyszer� ellenz�s�re szor�tkozhattam, �s titokban tarthattam bels�
meggy�z�d�se-
met. A magam megnyugtat�s�ra egyel�re elegend� volt az a szil�rd
elhat�roz�som,
hogy bel�lem nem faragnak hivatalnokot,
Nem volt ilyen egyszer� dolog, amikor ap�m terveivel ellenkez�
v�lem�nyt
nyilv�n�tottam. Ez pedig m�r tizenk�t �ves koromban bek�vetkezett.
Magam sem
tudom, hogyan t�rt�nt, de egy sz�p napon egyszerre csak
elhat�roztam, hogy
fest�m�v�sz leszek. Nem lehetett k�ts�gbevonni rajzk�pess�gemet, ezt
ap�m is
tudta, hiszen �ppen ez k�sztette t�bbek k�z�tt arra, hogy re�liskol�ba
k�ldj�n.
M�gis, amikor megk�rdezte, hogy tulajdonk�ppen milyen �letp�ly�t
v�lasztan�k
magamnak, kimondtam fenti elhat�roz�somat. Els� percben tork�n
akadt a sz�.
K�telkedni kezdett �pelm�j�s�gemben. Miut�n pedig megism�teltem
elhat�roz�so-
mat, �s meg�rezte ennek komolys�g�t, esetleges tehets�gem figyelmen
k�v�l
hagy�s�val, hat�rozott egy�nis�g�nek eg�sz erej�vel fell�pett tervem
ellen.
Fest�m�v�sz nem lesz bel�led, legal�bb is, m�g �n �lek, addig soha,
mondotta.
Mindketten k�vetkezetesek maradtunk: Aty�m a soh�hoz, �n pedig a
csak
az�rt ishez.
Mag�t�l �rtet�d�en ennek nem lehettek kellemes k�vetkezm�nyei. B�rmeny-
nyire is ragaszkodtam ap�mhoz, kitartottam eredeti �ll�spontom
mellett. Ap�m
kijelentette, hogy fest�v� val� kik�peztet�semhez nem hajland�
hozz�j�rulni, �n
pedig kijelentettem, hogy a re�liskol�ban nem vagyok hajland�
tov�bb tanulni.
Hallgattam, de fenyeget�semet val�ra v�ltottam abban a rem�nyben,
hogyha ap�m
majd l�tja az iskol�ban tan�s�tott gyatra el�menetelemet,
k�nytelen-kelletlen majd
hagyni fog boldog �lmaim fel� evezni.
Nem tudom, hogy vajon helyes volt-e ez a sz�m�t�som. Bizonyos
azonban, hogy
azokkal at�rgyakkal, amelyek �r�met szereztek �s amelyekre k�s�bb,
mint fest�nek,
legal�bbis saj�t felfog�som szerint sz�ks�gem lehetett, nagy
buzgalommal
foglalkoztam. Azokat viszont, amelyek az �n szememben
jelent�kteleneknek l�t-
szottak, elhanyagoltam. Ebb�l az id�b�l sz�rmaz� bizony�tv�nyaim
sz�ls�s�gesek-
nek nevezhet�k. Egym�s mellett voltak kit�n�,jeles, el�gs�ges, vagy
ak�r el�gtelen
oszt�lyzatok is. A legszebb eredm�nyt a t�rt�nelemben �s f�ldrajzban
�rtem el. E
k�t kedvenc tant�rgyamban kit�ntem az oszt�lyban.
Ha most, annyi esztend� ut�n ism�t szem�gyre veszem ezt az id�szakot,
mindenekel�tt k�t felt�n� dolgot kell jelent�s�gteljesnek tartanom.
El�sz�r: nacionalista v�lt bel�lem.
M�sodszor: megtanultam bels� tartalma �s �rtelme szerint m�rlegelni
�s fel-
fogni a t�rt�nelmet.
A r�gi Ausztria t�bb nemzetis�g� �llam volt. A birodalmi n�met,
legal�bbis
akkoriban aligha tudta felfogni, mit jelent az egy�n
mindennapi �let�ben egy
ilyen nemzetis�gi �llam polg�r�nak lenni. A n�met-francia h�bor� h�s
n�met
hadsereg�nek csod�latos diadalmenete ut�n a birodalmi n�metek
mindjobban elide-
genedtek a k�lf�ldi n�mets�gt�l, s�t lassan m�r figyelemre sem m�ltatt�k
azt. Az
�si, alapjaiban eg�szs�ges ausztriai n�mets�get pedig nagyon gyakran
�ssze-
t�vesztett�k mag�val a lez�ll�tt Ausztri�val. Ennek a n�pnek a n�met
nyelv�rt,
n�met iskol��rt �s n�met volta megv�d�s��rt folytatott �r�k�s, k�ny�rtelen
harc�r�l
nagyon kev�s birodalmi n�metnek volt fogalma. Csak most, amikor
hasonl� szo-
mor� sorsot sok milli�, hajdan birodalmi n�metre is
r�k�nyszer�tettek, amikor
idegen uralom alatt annyian �lmodnak v�gyakozva a k�z�s haz�r�l, �s
annyian
k�zdenek az�rt, hogy legal�bb az anyanyelvhez val� jogukat
elismerj�k, most v�gre
meg�rti a t�bbs�g, mit jelent a nemzetis�gi k�zdelem.
Most m�r tal�n egyesek k�pesek �rt�kelni az �si Ostmark n�mets�gnek azt a
h�si magatart�s�t, amellyel ki�llt a birodalom �s a n�met
nyelvter�let keleti hat�r�n,
akkor, amikor a birodalmat jobban �rdekelt�k a gyarmatok, mint a
kapui el�tt k�zd�
saj�t v�r�nek �s h�s�nak sorsa.
M�r kora ifj�s�gomban �n is r�szt vehettem a r�gi Ausztria nemzetis�gi
k�zdel-
meiben.
A d�li hat�rvid�k �s ennek iskol�i sz�m�ra akkoriban gy�jt�seket
rendeztek.
B�zavir�g �s piros-fekete-arany sz�nek seg�ts�g�vel juttatt�k
kifejez�sre bels�
meggy�z�d�s�ket azok, akik minden b�ntet�s �s figyelmeztet�s dac�ra
heillal
k�sz�nt�tt�k egym�st, �s a cs�sz�ri himnusz helyett ink�bb a
Deutschland �ber
Allest �nekelt�k. Mag�t�l �rtet�dik, hogy �n m�r ebben az id�ben sem
tartoztam
a langyosak k�z�. R�vid id� alatt n�met nemzeti lettem, ami
persze nem fedi
a mai hasonnev� p�rt fogalm�t.
Ebben az ir�nyban igen gyors fejl�d�sen mentem kereszt�l. M�r tizen�t
esztend�s koromban �lesen meg tudtam k�l�nb�ztetni a dinasztikus
hazafis�got
a n�pies, faji nacionalizmust�l. M�r akkor is csak az ut�bbit
ismertem el.
Aki sohasem vett mag�nak f�rads�got a Habsburg-monarchia bels�
viszonyai-
nak tanulm�nyoz�s�ra, nemigen tudja meg�rteni ezt a fejl�d�st. Pedig
m�r a
vil�gt�rt�nelem iskolai tan�t�sa is mag�ban hordozta ennek a
fejl�d�snek cs�r�j�t,
hiszen k�l�n�ll� osztr�k t�rt�nelem tulajdonk�ppen csak igen kis
m�rt�kben l�tezik.
Az osztr�k �llam sorsa olyan szerves �sszef�gg�sben van az �sszn�mets�g fej-
l�d�s�vel, hogy a t�rt�nelemnek osztr�k �s n�met r�szre val� tagoz�sa szinte
elk�pzelhetetlen. Az egykori birodalmi nagys�g B�csben �rz�tt jelv�nyei pedig,
mint az �r�k�s k�z�ss�g �sszek�t� kapcsai, csod�latos var�zser�vel hatnak.
A vil�gt�rt�nelem tan�t�sa az �gynevezett k�z�piskol�kban m�g ma is nagy zavarban
van. Csak kev�s tan�r tudja meg�rteni, hogy a t�rt�nelem tanul�s�nak
c�lja sohasem
a magol�sban �s a sz�madatok elhadar�s�ban rejlik. Nem az a fontos,
hogy atanul�
tudja, mikor volt ez vagy az az �tk�zet, mikor sz�letett ez vagy
az a m�gpedig
t�bbnyire jelent�ktelen hadvez�r, s�tmi t�bb, az sem fontos, hogy
mikortette fej�re
valamelyik uralkod� �sei koron�j�t. Nem. Istenemre, ez igaz�n nem
fontos.
T�rt�nelmet tanulni annyit jelent, mint azokat az er�ket keresni
�s megtal�lni,
melyek hat�sa a k�s�bbi t�rt�nelmi esem�nyekben jelentkezik.
Az olvas�s �s tanul�s m�v�szete itt is a fontos dolgok megtart�s�ban �s a
kev�sb� fontosak elfelejt�s�ben rejlik.
Tal�n eg�sz k�s�bbi �letemre v�gleges befoly�st gyakorolt az a k�r�lm�ny,
hogy a szerencse �ppen olyan t�rt�nelemtan�rral aj�nd�kozott meg, aki
mind a
tan�t�s, mind a vizsg�ztat�s ter�n a fentebb v�zolt �ll�spontot
juttatta �rv�nyre.
A linzi re�liskola tan�r�ban, doktor Leopold P�tschben ez a k�vetelm�ny
val�ban
ide�lisan testes�lt meg.
Doktor P�tsch j�lelk�, de hat�rozott fell�p�s� �reg�r volt, aki nagyszer�
el�ad�sai-
val nemcsak figyelm�nket tudta lek�tni, hanem mag�val ragadott
benn�nket. M�g
ma is el�rz�keny�l�k, ha re� gondolok, aki lelkes magyar�zataival a
jelenb�l egy
elm�lt korszakba var�zsolt benn�nket, �s �vezredek k�d�b�l �l� val�s�gg�
form�lta
a sz�raz t�rt�nelmi esem�nyeket. Izz� lelkesed�ssel figyelt�k szavait,
n�ha m�g
k�nnyekig is el�rz�keny�lt�nk.
Tan�rom �rtett ahhoz, mik�nt kell a jelenb�l val� k�vetkeztet�sekkel a
m�ltat
megvil�g�tani, �s viszont a m�ltb�l a jelenre k�vetkeztet�seket
levonni. �gy tudta
vel�nk- legnagyobb boldogs�gunkra- a jelen probl�m�it a legjobban
meg�rtetni.
�ly m�don felsz�totta nemzeti fanatizmusunkat. Nemzeti b�szkes�g�nkre
t�rt�nt
hivatkoz�ssal szedte rendbe a mi kamasz t�rsas�gunkat, ami m�s
eszk�zzel bi-
zony�ra sokkal kisebb m�rt�kben siker�lt volna.
Neki k�sz�nhetem, hogy a t�rt�nelem kedvenc tant�rgyamm� v�lt.
�gy h�t mag�t�l �rtet�d�en, an�lk�l, hogy tan�rom akarta volna, m�r
fiatalon nacionalista forradalm�rr� v�ltam. Ugyan ki tudott
volna enn�l a tan�rn�l
t�rt�nelmet tanulni an�lk�l, hogy ne v�lj�k annak az �llamnak az
ellens�g�v�, amely
uralkod� dinaszti�ja r�v�n olyan megbocs�thatatlan m�don befoly�solta
nemzete
sors�t? Ki tudta volna meg�rizni h�s�g�t azzal a cs�sz�ri h�zzal
szemben, amelyik
mind a jelenben, mind a m�ltban k�pes volt a n�met n�p �rdekeit saj�t
�nz�
�rdekeinek fel�ldozni?
Mi m�r mint iskol�sfi�k is tudtuk, hogy benn�nket, n�meteket az
osztr�k �llam
nem szeret, de nem is szerethetett.
Napjaink tapasztalata csak meger�s�tette benn�nk a Habsburg-h�z
t�rt�nelmi
szerep�nek felismer�s�t. �szakon �s d�len idegen n�pis�g m�regfoga r�g�dott
n�mets�g�nk�n. B�cs pedig napr�l napra vesz�tett n�met jelleg�b�l. A
tr�n�r�k�s
udvara ott csehes�tett, ahol �ppen lehet�s�g ad�dott erre. Az �r�k
isteni igazs�g-
szolg�ltat�s vas�kle volt az, amely Ferenc Ferdin�nd f�herceget, a
n�mets�gnek ezt
az elkeseredett ellens�g�t �ppen azokkal a goly�kkal ter�tette le,
melyeknek �n-
t�s�n�l maga is seg�dkezett. Ausztri�ban Ferenc Ferdin�nd volt a
fel�lr�l ir�ny�tott
elszl�vos�t�s f�v�dn�ke.
�ri�si terheket raktak a n�mets�g v�ll�ra; az anyagi �s v�r�ldozatok
szinte
elviselhetetlenek voltak, s csak a vak nem l�tta, hogy mindez
hi�baval�. Nek�nk az
f�jt a legjobban, hogy a N�metorsz�g �s Ausztria k�z�tti sz�vets�gi
viszony mintegy
szentes�tette N�metorsz�g r�sz�r�l az ausztriai n�mets�g kiirt�s�t
eredm�nyez�
rendszer m�k�d�s�t. A Habsburg �lszentesked�s eredm�nyek�nt az volt a
l�tszat,
mintha Ausztria m�g mindig n�met �llam lenne. E k�tsz�n� magatart�sa
viszont a
felh�borod�st a megvet�sig fokozta a Habsburg-h�zzal szemben.
Csak mag�ban a n�met birodalomban nem l�ttak mindebb�l semmit az
�gynevezett
hivatottak. Mintha a vaks�g �tk�val lettek volna s�jtva, egy
�l�halott mell�
szeg�dtek, �s a rothad�s jeleiben m�g �j �let cs�r�j�t is felfedezni v�lt�k.
A fiatal birodalomnak a korcs osztr�k �llammal k�t�tt sz�vets�g�ben
azonban
a k�s�bbi vil�gh�bor� �s az �sszeoml�s cs�r�ja rejlett.
Munk�mban m�g behat�an fogok e probl�m�kkal foglalkozni, �ppen az�rt itt
csak annak a meg�llap�t�s�ra szor�tkozom, hogy m�r kora ifj�s�gomban az a
felfog�s krist�lyosodott ki bennem, amelyhez mind�r�kre h�
maradtam, �s amely
felfog�s mindink�bb megszil�rdult bennem, hogy a n�mets�g sors�nak
biztos�-
t�sa megk�v�nta Ausztria megsemmis�t�s�t, hogy a dinaszti�val
egybek�t�tt patri-
otizmusnak semmi k�ze sincs a nemzeti �rz�shez, s hogy mindenekel�tt
a Habsburg-
h�z a n�mets�g, illetve a n�met nemzet k�r�ra van.
A fent�ek felismer�s�b�l m�r ekkor levontam a k�vetkeztet�seket: amilyen
forr�
szeretet vonzott n�met-osztr�k haz�mhoz, ugyanolyan m�ly gy�l�letet
�reztem az
osztr�k �llammal szemben.
A t�rt�nelmi gondolkod�sm�dnak az a form�ja, amelyet �n az iskola
padjaiban
ismertem meg, v�gigk�s�r eg�sz �letemen. A vil�gt�rt�nelem, a
napjainkban lej�t-
sz�d� t�rt�nelmi esem�nyek, teh�t a politika meg�rt�s�nek
kiapadhatatlan
forr�sa maradt sz�momra. Nem akartam tanulni a t�rt�nelmet, hanem
azt akartam,
hogy a t�rt�nelem tan�tson engem.
K�ts�gtelen�l kor�n lett bel�lem politikai forradalm�r, de nem kev�sb�
kor�n
lettem forradalm�rr� a m�v�szet ter�n is.
A linzi sz�nh�zban 12 �ves koromban l�ttam els� �zben Tell Vilmost �s
p�r
h�napra r� �letem els� oper�j�t: Lohengrint. Egy csap�sra megh�d�tottak
ezek a
m�vek. W�gner ir�nti lelkesed�sem hat�rtalan volt, �s ma k�l�n�s
szerencs�nek
tartom, hogy a szer�ny vid�ki el�ad�s meghagyta sz�momra a m�v�szi
�lvezet
k�s�bbi fokoz�s�nak lehet�s�g�t.
Mindez m�g ink�bb meger�s�tette bennem a p�lyav�laszt�ssal kapcsolatos
elhat�roz�somat. V�gleg r�j�ttem arra, hogy mint hivatalnok, sohasem
lehetn�k
megel�gedett. Mi�ta pedig a re�liskol�ban rajztehets�gem is felt�nt,
elhat�roz�som
m�g kem�nyebb� v�lt, s ezen sem j� sz�val, sem fenyeget�ssel
v�ltoztatni nem
lehetett.
Fest� akartam lenni, de a vil�g minden kincs��rt sem hivatalnok.
K�l�n�s, hogy min�l id�sebb lettem, ann�l ink�bb �rdekelt az �p�t�szet.
Az �p�t�szetet fest�i tehets�gem term�szetes kieg�sz�t�j�nek tekintettem s
bens�mben �r�ltem annak, hogy a m�v�szi keret kib�v�lt. Nem sejtettem, hogy
egykor m�sk�nt lesz.
J�vend� hivat�som k�rd�se azonban hamarabb eld�lt, semmint sejthettem
volna.
Tizenh�rom �ves koromban v�ratlanul meghalt �desap�m. Szivsz�lh�d�s �lte
meg, �gy legal�bb a legkevesebb szenved�ssel fejezte be f�ldi
p�lyafut�s�t. A
f�jdalom mindny�junkat les�jtott. �gy l�tszott, hogy legf�bb �haja:
fia j�v�j�nek
a biztos�t�sa nem teljesedik be, pedig tudat alatt, m�gis �
alapozta meg
j�v�met.
K�ls�leg egyel�re m�g semmi sem v�ltozott meg. �desany�m k�teless�g�nek
tartotta, hogy neveltet�semet �desap�m �haj�hoz h�ven folytassa, �s
engem
tov�bbra is a hivatalnoki p�ly�ra akart el�k�sz�teni. �n azonban
konokabbul ragasz-
kodtam elhat�roz�somhoz, mint valaha. V�ratlan seg�ts�gk�nt l�pett fel
beteg-
s�gem, amely d�nt� jelent�s�ggel befoly�solta sorsomat. Tekintettel
s�lyost�d�ba-
jomra, orvosom �desany�m lelk�re k�t�tte, hogy engem semmi sz�n alatt
se tegyen
be valami irod�ba. Egy esztend�re a re�liskola l�togat�s�t is be
kellett sz�ntetnem.
�gy szinte �nmag�t�l teljesedett be legh�bb v�gyam, amely�rt oly sok�ig
k�zd�ttem.
Betegs�gem hat�sa alatt �desany�m ezut�n v�gleg kivett a re�liskol�b�l,
hogy
az akad�mi�ra k�ldj�n.
Ezek voltak �letem legboldogabb napjai, hogy azut�n e napok
minden gy�ny�r�
�lm�t halomba d�ntse �desany�m hal�la, mely hossz� �s f�jdalmas betegs�g
befe-
jez�je volt.
A k�ny�rtelen val�s�g �s a nyomor�s�g gyors elhat�roz�sra k�sztetett. A
csek�ly atyai vagyon r�ment any�m betegs�g�re, az �rvap�nz puszta
meg�lhet�se-
met sem biztos�totta, teh�t valami �ton-m�don magamnak kellett
megkeresnem a
kenyeremet.
Egy csomag ruh�val �s n�mi feh�rnem�vel kezemben, de megd�nthetetlen
akar�ssal nekiv�gtam B�csnek. Hittem, hogy ami �tven �vwel ezel�tt
�desaty�mnak
siker�lt, az nekem is siker�lni fog. �n is lenni akartam valami,
b�r semmi sz�n
alatt sem hivatalnok.

M�sodik fejezet,
A b�csi iskola�vek.
Any�m hal�la r�szben m�r el is d�nt�tte j�vend� sorsomat.
A gy�szesetet k�vet� keser� napok v�ge fel� utaztam B�csbe, hogy
letegyem
az akad�miai felv�teli vizsg�t. Nagy rajzcsomaggal �s a siker
biztos tudat�val
v�gtam neki ennek az �tnak, mert hiszen m�r a re�liskol�ban felt�nt
rajztehets�gem
az�ta igen sokat fejl�d�tt. Egyetlen zavar� k�r�lm�ny mer�lt fel
n�ha-n�ha: fest�i
k�szs�gemet t�lsz�rnyalta rajztehets�gem, �s e t�ren is f�leg az �p�t�szet
�rdekelt.
Tizenhat �ves koromban voltam el�sz�r B�csben, �s k�thetes b�csi
tart�zkod�som
idej�n az �p�t�szet ir�nti �rdekl�d�sem m�g ink�bb fokoz�dott. Annak idej�n az
Udvari M�zeum k�pt�r�nak tanulm�nyoz�sa c�lj�b�l utaztam oda, de tulaj-
donk�ppen csak a m�zeum �p�lete hatott igaz�n re�m. Egyik l�tv�nyoss�gt�l
a m�sikhoz siettem, reggelt�l estig l�tottam-futottam, �s ezalatt
mindig f�k�ppen az
�p�t�szet alkot�sai tudt�k lek�tni figyelmemet. Az opera- �s az
orsz�gh�zat �r�kig
tudtam csod�lni, az eg�sz Ring az Ezeregy�jszaka var�zs�val hatott
re�m.
Most teh�t m�sodszor voltam itt ebben a sz�p v�rosban, �s nagy
nyugtalans�g-
gal, de b�szke �nbizalommal v�rtam felv�teli vizsg�m eredm�ny�t.
Annyira meg
voltam gy�z�dve a sikerr�l, hogy a visszautas�t�s vill�mcsap�sk�nt
s�jtott re�m.
Kihallgat�sra jelentkeztem a rektorn�l, aki k�r�semre k�szs�ggel
k�z�lte velem
visszautas�t�som ok�t. Munk�mb�l, mondotta, minden k�ts�get kiz�r�lag
kit�nik az a k�r�lm�ny, hogy nem fest�nek, hanem ink�bb �p�t�sznek val�
vagyok,
sz�momra teh�t semmi esetre sem az akad�mia fest�szeti, hanem annak
�p�t�szeti
oszt�lya j�het tekintetbe. Szinte �rthetetlennek l�tszott el�tt�k az
ak�r�lm�ny, hogy
mind ez ideig semmif�le �p�t�szeti iskol�t sem l�togattam, �s m�g
mag�n�r�kat sem
vettem.
Les�jtva hagytam el Hansen mester gy�ny�r� alkot�s�t, az akad�mia
Siller
t�ri �p�let�t. Fiatal �letemben el�sz�r ker�ltem �ssze�tk�z�sbe �nmagammal. Amit
saj�t k�pess�gemr�l hallottam, f�klyak�nt vil�g�totta meg a bennem
lakoz� k�tlaki-
s�got, amely m�r r�gen gy�t�rt, an�lk�l hogy meg tudtam volna
magyar�zni.
N�h�ny nap m�lva azonban m�r magam is tudtam, hogy egykor majd
�p�t�ssz� kell lennem.
Az idevezet� �t rendk�v�l neh�z volt, mert amit eddig a re�liskol�ban
elmu-
lasztottam, az most keser�en megbosszulta mag�t. Az akad�mia
�p�t�szeti szak-
oszt�ly�nak l�togat�sa felt�telezte az �p�t�sztechnikai iskola elv�gz�s�t. Ehhez
pedig �retts�gire volt sz�ks�g, ami n�lam hi�nyzott. Emberi meg�t�l�s
szerint ez a
k�r�lm�ny teh�t m�v�szi �lmaim v�g�t jelentette.
Id�k�zben visszanyert nyugalommal �s hat�rozotts�ggal t�rtem vissza, ez�t-
tal harmadszor, B�csbe. Hajdani dacom �jra felt�madt, c�lomat
v�glegesen
kit�ztem magam el�. �p�t�mester akartam lenni, mert hiszen akad�lyok
nem az�rt
vannak, hogy az ember megh�tr�ljon el�tt�k, hanem hogy legy�rje �ket.
Ap�m
p�ld�ja lebegett el�ttem, aki egykor faluszeg�ny�b�l �s cip�szinasb�l
�llamhivatal-
nokk� k�zd�tte fel mag�t, �s le akartam gy�rni az akad�lyokat. Az �n
helyzetem
m�giscsak k�nnyebb volt ap�m�n�l. Ami akkor el�ttem a sors
mostohas�g�nak t�nt
fel, azt ma a Gondvisel�s b�lcsess�g�nek tekintem. A sz�ks�g istenn�je
karjaiba
vett, �s gyakran �sszeroppan�ssal fenyegetett, de a sors csap�sai
k�z�tt akaratom
csak er�s�d�tt, ellen�ll�som nagyobb lett, m�g v�gre akaratom ker�lt ki
gy�ztesen
a k�zdelemb�l.
�letem ez id�szak�nak k�sz�nhetem, hogy kem�ny lettem, �s hogy ma is
kem�ny tudok lenni. H�l�s vagyok �letem e szak��rt az�rt is, mert
kiszak�tott a
b�rgy� �s k�nyelmes �let l�gy karjaib�l. Az any�s fi�t odadobta Gond
asszonys�g
el�. Nyomorba �s szeg�nys�gbe jutottam, Megismerhettem azokat,
akik�rt k�s�bb k�zdenem kellett.
Ebben az id�ben ny�lt ki a szemem az �ltalam el�bb n�vleg is alig
ismert, a
n�met n�pre gyakorolt sz�rny� jelent�s�ge tekintet�ben pedig teljesen
ismeretlen
k�t vesz�ly megl�t�s�ra. Ez a k�t vesz�ly: a marxizmus �s a zsid�s�g.
B�cs, a kellemes, k�nnyed hangulat� v�ros, a sz�rakozni v�gy�k otthona, az �n
�letemben sajnos, csak a legszomor�bb korszak sz�nhelyek�nt
szerepelhet. Ma is
vegyes �rzelmekkel gondolok erre a v�rosra, amely �t�vi nyomor�s�got
jelentett
sz�momra. �t k�zdelmes esztend�t t�lt�ttem ebben a nimbusszal teli
metropolis-
ban, amely id� alatt el�bb mint napsz�mos, majd mint kis fest�,
siker�lt mindennapi
kenyeremet megkeresnem. Azt a keser� kenyeret, amely m�g a
term�szetes �hs�g
csillap�t�s�ra sem volt elegend�. A nyomor h� t�rsam maradt ez id�
alatt, sohase
hagyott cserben, �s mindenben testv�riesen osztozott velem.
Minden egyes k�nyv
v�tel�b�l kik�rte a maga r�sz�t, �s egy operai el�ad�s m�r arra k�sztette,
hogy t�bb
napig ism�t t�rsamul szeg�dj�k. �lland� harcban �llottunk egym�ssal. �s
m�gis,
annyit tanultam ez alatt az id� alatt, mint m�g soha. Az
�p�t�szeten �s a gyomrom
rov�s�ra �lvezett operai el�ad�sokon k�v�l egyetlen �r�m�met a k�nyvekben
tal�ltam.
Rengeteget olvastam ebben az id�ben. Minden szabad id�met alapos tanul-
m�nyaimnak szenteltem, �s ilyen munk�val alig n�h�ny esztend� alatt
siker�lt
tud�som alapj�t megteremtenem. Enn�l is nagyobb jelent�s�ge ennek az
id�szaknak, hogy ekkor alakult ki mai tev�kenys�gem sziklaszil�rds�g�
alapj�t
k�pez� vil�gn�zetem. Szent�l hiszek abban, hogy a nagy alkot�
gondolatok,
amennyiben valakin�l ilyesmir�l egy�tal�n sz� lehet, m�r a fiatal korban
jelentkeznek. Megk�l�nb�ztetek korral j�r� b�lcsess�get �s ifj�kori
zsenialit�st. Az
el�bbit a hossz� �lettapasztalat eredm�nyezte alaposs�g �s
el�vigy�zatoss�g
jellemzi, az ut�bbi viszont kimer�thetetlen �j �s �j gondolatok
szolg�ltat�s�ban,
an�lk�l azonban, hogy ezeket nagy sz�mukn�l fogva k�pes lenne
feldolgozni. Az
ifj�kori zsenialit�s szolg�ltatja a j�v� terveit, az anyagot az
�p�t�shez, amelyekb�l
viszont a b�lcsebb �vfolyamok v�lasztj�k ki az �p�t�k�veket az �p�let
fel�p�t�s�-
hez, felt�ve, hogy az el�rehaladott kor �gynevezett b�lcsess�ge nem
fojtja el az ifj�i zsenialit�st.
Az atyai h�zban t�lt�tt �vek semmiben sem k�l�nb�ztek a t�bbiek�t�l. Gond-
talanul v�rtam a m�snapot, �s semmif�le k�l�n�s probl�ma sem l�tezett
sz�momra.
Ifj�s�gom k�rnyezet�t kispolg�rok alkott�k, teh�t az a t�rsadalmi r�teg,
amelynek
az igazi k�zi munk�shoz vajmi kev�s k�ze volt. B�rmilyen furcs�nak is
t�nj�k fel
az els� pillanatban ez a meg�llap�t�s, m�gis igaz, hogy e k�z�tt a
semmi esetre sem
f�nyes anyagi helyzetben �l� r�teg �s a munk�ss�g k�z�tt sokkal nagyobb
szakad�k
t�tong, mint azt legt�bben hiszik. Ennek oka a f�lelemben
keresend�. A kispolg�r
att�l f�l, hogy ism�t beleker�l abba az annyira kev�ss� becs�lt
munk�soszt�lyba,
amelyb�l csak nemr�g verg�d�tt ki. Hozz�j�rul ehhez a kultur�lis
n�lk�l�z�sekre
val� visszaeml�kez�s is. Ennek a k�vetkezm�nye azut�n az, hogy a
magasabb
t�rsadalmi oszt�lyokhoz tartoz� ember gyakran k�nnyebben ereszkedik
le alacso-
nyabb sorban lev� embert�rs�hoz, mint az ilyen uborkaf�ra
f�lkapaszkodott,
akiben bizony a l�t�rt folytatott k�zdelem gyakran meg�li a
k�ny�r�letess�get, �s
megsemmis�t benne minden �rz�st a lemaradottak nyomor�val szemben.
Velem szemben k�ny�r�letes volt a sors, amikor visszak�nyszer�tett a
szeg�nys�g �s bizonytalans�g vil�g�ba; levette szememr�l a korl�tolt
kispolg�ri
k�rnyezet el�id�zte h�lyogot. Csak most kezdtem v�gre az embereket
megismerni,
�s lassan meg tudtam k�l�nb�ztetni az �res l�tszatot, vagy brut�lis
k�ls�t, annak bels� l�nyeg�t�l.
Szoci�lis szempontb�l B�cs m�r a m�lt sz�zad v�g�vel sem tartozott a
kellemes
v�rosok k�z�. F�ny�z� gazdags�g �s visszatasz�t� szeg�nys�g v�ltakoztak benne.
A v�ros k�zpontj�ban �s bels� ker�letein �rezni lehetett egy 52 milli�s
birodalom
sz�v�nek l�ktet�s�t, a nemzetis�gi �llam minden gondolkod�sra k�sztet�
var�zs�val.
Az udvar szemf�nyveszt� pomp�j�val m�gnesk�nt hatott a birodalom t�bbi
orsz�g�nak gazdag �s inteligens r�tegeire. Ehhez j�rult m�g a
Habsburg-h�znak
am�gy is er�s k�zpontos�t� t�rekv�se, mint a kiv�lni akar� n�pek
�sszefog�s�nak
egyetlen lehet�s�ge. Ennek a k�zpontos�t� t�rekv�snek volt a
k�vetkezm�nye
a legf�bb hivatalok B�csben val� elhelyez�se.
B�cs azonban nemcsak politikai �s szellemi, de gazdas�gi k�zpont is volt. A
magas rang� tisztek, �llami hivatalnokok, m�v�szek �s tud�sok
sokas�g�val szem-
ben a munk�ss�g m�g nagyobb t�mege �llott. A Ring �p�letei el�tt
ezersz�mra
�gyelegtek a nyomor�s�gos munkan�lk�liek, �s a r�gi Ausztri�nak ezen a
via
triumfalisz�n h�z�dtak meg azok, akiknek nem volt hov� hajtani a fej�ket.
Tal�n nincsen n�met v�ros, amelyben olyan j�l lehetett volna
tanulm�nyozni a
szoci�lis k�rd�seket, mint �ppen B�csben. Ezt a tanulm�nyt azonban
nem lehet
fel�lr�l lefel� v�gezni. Aki szoci�lis nyomorral sohasem ker�lt
k�zvetlen �sszek�t-
tet�sbe, annak sz�m�ra sok tekintetben �r�k rejt�ly marad ez a k�rd�s.
A fel�lr�l
lefel� val� tanulm�nyoz�s eredm�nye a fel�letes fecseg�s, vagy hamis
szentimen-
talizmus, amelyek mindkett�je �rtalmas. Nem tudom, mi lehet
puszt�t�bb, a t�rsa-
dalmi nyomorral szembeni nemt�r�d�ms�g, amint ezt a szerencse
kegyeltjei vagy
ak�r a saj�t munk�jukkal felkapaszkodott emberek t�bbnyire teszik,
vagy pedig
azok az orrukat magasan hord�, �gynevezett n�ppel �rz�
divath�lgyek, akik ezt
a nagys�gos leereszked�st tolakod�an �s tapintatlanul v�gzik. Ez
ut�bbiak t�bbet
�rtanak, semmint haszn�lnak. �gy lesz azt�n az �ltaluk megind�tott
szoci�lis fel-
fog�snak az eredm�nye egyenl� a null�val, s�t gyakran m�g enn�l is
kevesebb:
felh�borodott visszautas�t�s. Ezt nevezik �k azut�n a n�p
h�l�tlans�g�nak.
Az ilyen term�szet� kopony�k nehezen �s nem sz�vesen �rtik meg azt,
hogy e
tev�kenyked�snek semmi k�ze a szoci�lis t�nyked�shez, �s �gy k�sz�netet sem
ig�nyelhet. Ne k�ny�r�letet osztogassanak, hanem szoci�lis jogokat
�ll�tsanak
helyre. A sors engem megk�m�lt a szoci�lis k�rd�snek ilyen m�don val�
megis-
mer�s�t�l. Akkori �rzelmeimet �s benyom�saimat m�g csak megk�zel�t�leg sem
lehet t�k�letesen visszaadni, �s �gy a m�vem keret�ben csak a
legfontosabb �s
legmegr�z�bb benyom�saimat �rz�keltetem n�h�ny, m�r ebben az id�ben
levont
tanuls�ggal egy�tt.
Tekintettel arra, hogy nem voltam tanult szakmunk�s vagy
mesterember, hanem
�gynevezett seg�dmunk�s, t�bb�-kev�sb� akadt munka sz�momra. Napsz�mosk�nt
kerestem kenyeremet. K�zben annak az embernek �ll�spontj�ra
helyezkedtem, aki
azzal a sziklaszil�rd elhat�roz�ssal r�zta le l�b�r�l Eur�papor�t, hogy
az �j vil�gban
�j haz�t �s �j egzisztenci�t teremt mag�nak. Az ember lassan
megszabadul a b�nt�,
h�tr�ltat�, hivat�sra, oszt�lyra, k�rnyezetre �s trad�ci�ra vonatkoz�
elk�pzel�sekt�l,
minden ut�n kiny�jtja kez�t, amivel keresni lehet, �s r�j�n arra,
hogy a becs�letes
munka, b�rmilyen legyen is az, sohasem sz�gyen. Ilyen er�s
elhat�roz�ssal vetettem
meg l�bamat a sz�momra �j vil�gban.
Csakhamar �szrevettem, hogy valamilyen munka mindig csak ad�dik,
de persze
amilyen k�nnyen j�tt, olyan hamar el is veszthette az ember.
Uj �letem legs�t�tebb pontj�t a mindennapi keny�r megszerz�s�nek bi-
zonytalans�ga k�pezte.
A tanult munk�s sohasem ker�lhet olyan k�nnyen az utc�ra, mint a
tanulatlan,
b�r az el�bbieket is vesz�lyezteti a munkan�lk�lis�g. A napi kereset
bizonytalans�ga
pedig az eg�sz gazdas�gon megbosszulja mag�t. A biztos keresethez
szokott falusi
parasztleg�ny, akit az �ll�t�lagosan vagy tal�n t�nylegesen is
k�nnyebb munka, de
m�g ink�bb a nagyv�ros vak�t� f�nyess�ge faluj�nak elhagy�s�ra b�r,
rendszerint
duzzad� eg�szs�ggel �s nagy tettrek�szs�ggel ker�l fel a nagyv�rosba,
hogy azut�n
a napi kereset bizonytalans�ga, a munkahelyeknek ism�telt
elveszt�se, az ezzel j�r�
nyomor �s �hs�g fizikai szerencs�tlens�g�n k�v�l id�vel lelkileg is
megm�telyezze.
Ezek a viszonyok id�vel k�z�mb�ss� teszik �ldozatukat, �s az egy�bk�nt
szorgal-
mas ember lassan eg�szen elveszti �nbizalm�t, laza �letfelfog�sra
tesz szert, �s
azoknak eszk�zeiv� v�lik, akik csup�n aljas indulatok v�gett
fordulnak hozz�. Olyan
gyakran van saj�t hib�j�n k�v�l munka n�lk�l, hogy tulajdonk�ppen m�r
k�z�m-
b�ss� v�lik sz�m�ra, hogy vajon csak gazdas�gi okok kiharcol�s�r�l van-e
sz�, vagy
pedig �llami, t�rsadalmi �s kultur�lis eszk�z�k megsemmis�t�s�r�l.
Ezt a lelki �talakul�st ezer �s ezer esetben nyitott szemmel
figyelhettem meg,
s min�l gyakrabban volt alkalmam mindezt l�tni, ann�l ink�bb
megut�ltam a milli�s
v�rost, amely el�bb moh�n mag�hoz vonzza az embereket csak az�rt,
hogy k�s�bb
megsemmis�tse �ket. Amikor felj�ttek a v�rosba, m�g n�p�nkh�z tartoz�nak
sz�m�tottak, de mire ott maradtak, m�r elvesztek a n�p sz�m�ra.
Engem is ide-oda dob�lt a nagyv�rosi �let, s �gy saj�t magamon
pr�b�ltam ki e
sorsnak a lelk�letre gyakorolt hat�s�t. A v�ltoz� munka �s
munkan�lk�lis�g
k�zepette a bev�teleknek �s kiad�soknak bizonytalans�ga elpuszt�tja
a takar�koss�g
ir�nti �rz�ket �s a b�lcs �letbeoszt�s ir�nti hajlamot. Az ilyen ember
l�tsz�lagosan
r�szokik arra, hogy j� id�ben j�l �ljen, rossz id�ben �hezz�k. Az �hez�s
m�r eleve
megsemmis�ti a k�s�bbi b�lcs �letm�d minden lehet�s�g�t; �ldozata el�
ugyanis
�lland�an a j� �letm�d d�lib�bj�t var�zsolja, s ez a beteges v�gyakoz�s
minden
�nfegyelemnek �tj�ba �ll, mihelyt ezt a keresetet csak egy
pillanatra is megengedi.
Ennek a k�vetkezm�nye azt�n az, hogy r�viddel az �jra felvett munka
ut�n minden
beoszt�s a legkezdetlegesebb m�don h�tt�rbe szorul, s ember�nk egyik
napr�l a
m�sikra �li vil�g�t. Ezzel term�szetesen egy�tt j�r a kis heti h�ztart�s
rendj�nek
teljes felboml�sa, mert itt is elmarad az �sszer� beoszt�s; eleinte
egy h�t helyett �t
napra telik, majd m�r csak h�romra, k�s�bb alig egyre, hogy v�g�l
azt�n egy
�jszak�ra r�menjen az eg�sz heti kereset.
Gyakran asszony �s gyermekek is vannak odahaza. El�fordul, hogy
ezekre is
�tragad ez az �letm�d, �s pedig f�leg akkor, ha a f�rfi
tulajdonk�ppen j� hozz�juk,
s�t mi t�bb, szereti is �ket, a maga m�dja szerint. Ilyen
esetekben k�z�sen
fogyasztj�k el a heti keresetet, k�t-h�rom nap alatt, isznak �s
esznek, am�g telik a
p�nzb�l, hogy azt�n az utols� napokat ugyancsak k�z�sen koplalj�k �t.
Az asszony
ilyenkor apr� k�lcs�n�kkel igyekszik p�tolni a hi�nyokat; kisebb
ad�ss�gokat
csin�l a szat�csn�l, azut�n igyekszik a h�t h�tral�v� kem�ny napjait
meg�szni.
Eb�did�ben a sov�ny �tel el�tt �l egy�tt a csal�d. N�ha m�g sov�nyra sem
telik, �s
v�rj�k a legk�zelebbi b�rt. Besz�lgetnek r�la, terveznek, �s mik�zben
kopog a
szem�k az �hs�gt�l, ism�t a j�v� szerencs�j�r�l �lmodoznak.
�gy ismerik meg a gyermekek m�r kora ifj�s�gukban ezt a f�jdalmas
�letet.
M�g szerencs�tlenebb kimenetele van a dolognak akkor, ha a f�rj a
maga k�l�n
�tj�n j�r. Ilyenkor az asszony, els�sorban a gyermekek kedv��rt
felsz�lal ez
ellen az �letm�d ellen, s a visz�lykod�s �s veszeked�s napirenden
van. Amilyen
m�rt�kben elhideg�l a f�rfi az asszonyt�l, olyan m�rt�kben lesz az iv�s
rabja.
A f�rfi minden szombaton ber�g, az asszony pedig az �nfenntart�si
�szt�n�n�l
fogva, a gy�rt�l a lebujig vezet� �ton a sz� szoros �rtelm�ben
kiverekszik
n�h�ny garast a saj�t �s gyermekei sz�m�ra. Amikor azt�n a f�rfi
szombaton
�jjel vagy m�snap r�szegen �s egy fill�r n�lk�l hazat�r, visszatasz�t�
jelenetek
j�tsz�dnak le.
Sz�z �s sz�z ilyen esem�nynek voltam a szemtan�ja. Eleinte undorral �s
felh�borodottan figyeltem, de k�s�bb ann�l ink�bb meg�rtettem
tragikum�t �s
m�lyebb ok�t. Rossz viszonyok szerencs�tlen �ldozatai. A
lak�sviszonyok m�g
vigasztalanabbak voltak. A b�csi seg�dmunk�s lak�snyomora
rettenetes volt, s m�g
ma is elborzadok, ha azokra a nyomor�s�gos odukra, menhelyekre �s
t�meg-
sz�ll�sokra, a szennynek �s visszatasz�t� piszoknak ezekre a s�t�t
helyeire gondolok.
Mi lesz ennek az eredm�nye, hov� kell ennek majdan fej l�dnie,
hogyha ezekb�l
a nyomortany�kb�l szabadj�ra eresztett rabszolg�k hada el�rasztja
mit sem sejt� embert�rsait.
Mert nem t�r�d�m, ez a m�sik vil�g. An�lk�l, hogy meggondoln� �szt�n-
szer�tlens�g�ben, hogy a sors el�bb vagy ut�bb megbosszulja mag�t, a
dolgoknak
szabad foly�st enged; nem igyekszik a sorsot megb�k�teni. H�l�s
vagyok a Gond-
visel�snek, hogy v�gigj�ratta velem ezt az iskol�t. Ebben az
iskol�ban m�r nem
tudtam tiltakozni az ellen, ami nem tetszett; neveltet�sem gyors
�s alapos volt.
Ha nem akartam k�ts�gbeesni az akkori k�rnyezetem �s az akkori
emberek
miatt, akkor k�l�nbs�get kellett tennem k�ls� l�ny�k, �letm�djuk �s
fejl�d�s�k oka
k�z�tt. A nyomorb�l. a szerencs�tlens�gb�l, a k�ls� lez�ll�sb�l �s gazb�l,
nem
fejl�dhettek ki emberek, hanem csak a szomor� k�r�lm�nyek eredm�nyei.
Engem
saj�t k�zdelmem meg�vott, hogy jajgat� szentimentalizmussal
beh�doljak.
M�r akkor l�ttam, hogy csak kett�s �t vezethet a viszonyok
jobbrafordul�s�hoz:
m�lyen gy�kerez� szoci�lis felel�ss�g�rzet fejl�d�s�nk jobb, eg�szs�gesebb
alapokra val� fektet�s�re, azzal a megm�s�thatatlan elhat�roz�ssal,
hogy minden
jav�thatatlan kin�v�st k�ny�rtelen�l ki kell irtani.
Mik�nt a term�szet a legnagyobb figyelm�tnem amegl�v� fenntart�s�ra,
hanem
az ivad�koknak, mint a faji l�tfennmarad�s biztos�t�kainak
fejleszt�s�re ford�tja,
�gy az emberi �letben sem lehet a megl�v� rossz mesters�ges
megnemes�t�s�r�l
komolyan sz�, mert ez az emberis�g kilencvenkilenc sz�zal�k�nak
adotts�g�n�l
fogvateljesen lehetetlen. Sokkal c�lszer�bb a j�vend� eg�szs�ges
fejl�d�s �tj�t m�r
kezdett�l fogva biztos�tani.
M�r a l�t�rt val� b�csi k�zdelem idej�n vil�gosan l�ttam, hogy az igazi
szoci�lis
tev�kenyked�s sohasem a nevets�ges �s �nc�l� j�t�konykod�si �rzelg�ss�gben
tal�lja meg a maga f�ladat�t, hanem sokkal ink�bb a kultur�lis �s
gazdas�gi �let�nk
szervezete ter�n mutatkoz� s az egyesek egy�nis�g�nek �s faji
saj�toss�g�nak
megsemmis�t�s�hez vezet� alapvet� hi�nyok megsz�ntet�s�ben.
A gonosztettekkel szembeni �llami fell�p�s gy�nges�ge nemegyszer
abban a
bizonytalans�gban rejlik, amellyel az illet�kesek az ilyen id�szer�
jelens�g bels�
okait meg�t�lik. E bizonytalans�g magyar�zata a z�ll�tts�g ilyen
trag�di�i felett
�rzett egy�ni �rzelmekben felfedezhet� b�n�ss�gben rejlik. Ez viszont
ker�kk�t�je
minden komoly �s er�s elhat�roz�snak, s m�g a l�tfenntart�s
legsz�ks�gesebb
rendszab�lyainak is gyenge, vagy f�lmegold�s�t seg�ti el�.
Csak a saj�t b�n�ss�ge �rny�t�l mentes korszakban lesz meg a bels�
megnyugv�ssal kapcsolatos k�ls� er� is a vadhajt�soknak �s gaznak
k�rlelhetetlen
kiirt�s�hoz.
Az�rt volt felt�n� az osztr�k �llam gyenges�ge m�g a legkomiszabb
kin�v�sek-
kel szemben is, mert nem ismerte a szoci�lis igazs�gszolg�ltat�st �s
t�rv�ny-
hoz�st.
Nehezen tudn�m megmondani, hogy ebben az id�ben mi rettentett el
ink�bb:
t�rsaim gazdas�gi nyomora, erk�lcsi durvas�ga, vagy pedig szellemi
m�velts�g�k
alacsony foka.
Mennyire felh�borodik polg�rs�gunk, ha egy nyomor�s�gos csavarg� sz�j�b�l
azt a kijelent�st hallja, hogy neki mindegy, n�met-e vagy sem,
mert � minden�tt
egyform�n j�l �rzi mag�t, csak meglegyen a mindennapi kenyere.
Ilyenkor a
polg�rs�g megd�bben a nemzeti �ntudat hi�nya miatt, �s er�sen
kifejez�sre
juttatja megvet�s�t az ilyenszer� felfog�ssal szemben.
H�nyan k�rdezt�k meg azonban �nmagukt�l, hogy mi is tulajdonk�ppen az �
eg�szs�gesebb gondolkod�sm�djuk oka?
H�nyan �rtett�k meg, hogy a haza �s a nemzet nagys�g�nak tudata, a
kultur�lis
�s m�v�szeti t�ren felmutatott eredm�nyek ismerete, mint k�l�nb�z�
�sszetev�k
ered�je, adta meg nekik azt a jogos �nbizalmat, amellyel egy ilyen
kiv�lasztott n�p
tagjainak vallhatt�k magukat?
�s vajon h�nyan sejtik, hogy a hazafi�i b�szkes�g a nemzeti nagys�g
minden
t�ren val� tudat�t�l f�gg?
Vajon gondol-e arra a mi polg�ri oszt�lyunk, hogy a hazafi�i
b�szkes�gnek ez
az el�felt�tele milyen nevets�ges alakban �s kism�rt�kben jut a n�p
tudom�s�ra?
Ne igyekezz�nk azzal menteget�zni, hiszen a t�bbi orsz�gokban sincs
m�sk�nt,
�s a munk�s ennek ellen�re m�gis n�p�vel �rez. Mert tegy�k fel, hogy a
fenti �ll�t�s
megfelel a val�s�gnak, ez m�g mind�g nem menti a saj�t
mulaszt�sunkat. Az, amit
N�metorsz�gban pl. a francia n�pn�l soviniszta nevel�snek
neveznek, tulaj-
donk�ppen nem jelent egyebet, mint Franciaorsz�g kultur�lis, vagy
amint a francia
szokta mondani: a civiliz�ci� minden ter�n megnyilv�nul� jelent�s�g�nek
t�lm�retezett m�ltat�s�t. A fiatal franci�t, amint haz�j�nak politikai
s�ly�r�l vagy
kultur�lis nagys�g�r�l van sz�, t�lhajtottan szubjekt�v �rzelmekre
nevelik �s nem
objektivit�sra.
Ennek a nevel�snek l�nyege az, hogy mindig �ltal�nos meg�llap�t�sokra
szor�tkozik, amelyek azut�n, ha kell, �lland� ism�tl�sek �tj�n a n�p v�r�v�
v�lnak.
N�lunk ellenben nemcsak negat�v nemt�r�d�ms�ggel tal�lkozunk, hanem m�g
azt a keveset is ki�lik a n�pb�l, amit nemzeti �ntudatk�nt az
iskol�ban mag�ba
szedett. A politikai m�rget hordoz� pockok m�g ezt a keveset is
kilopj�k a n�p sz�les
r�tegei sz�v�b�l, felt�ve, hogy a n�lk�l�z�s �s nyomor rombol� munk�ja ut�n
erre
m�g egy�ltal�n sor ker�lhet. Gondoljunk egy olyan h�rom�ves fi�gyermek
lelki
fejl�d�s�re, aki egy k�ttag� munk�scsal�d tagjak�nt �li le �let�nek ezeket
az els�,
gyakran m�g a k�s� aggkorban is jelentkez� benyom�sokat jelent� �veit
egy dohos
helyis�gekb�l �ll� sz�k �s zs�folt pincelak�sban, amelyben az emberek
nem is
annyira egy�tt, hanem egym�son �lnek. H�ny visszatasz�t� veszeked�snek
el�id�z�je m�r maga a sz�k lak�s, amely addig, am�g ez csak a
gyermekek k�z�tt
fordul el�, nem vesz�lyes, de ann�l s�lyosabb k�vetkezm�nyei vannak
akkor, ha az
a sz�l�kre is �tragad. A tettlegess�gig fajul� durvas�g, k�l�n�sen az
apa ittass�ga
mellett, a hat�ves gyermek sz�m�ra olyan jelenetek el�id�z�je,
amelyek l�tt�ra
m�g az ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt feln�tt is csak iszonyt �rezhet.
Megfert�z�tt
l�lekkel, rosszul t�pl�lt testtel, tetves fejecsk�vel l�pi �t a
fiatal �llampolg�r az
elemi iskola k�sz�b�t, ahol �mmel-�mmal megtanul olvasni, de semmi
t�bbet.
Otthoni tanul�sr�l sz� sem lehet. Ellenkez�leg, ebben a szomor�
k�rnyezetben,
ahol az eg�sz emberis�gr�l leszedik a keresztvizet, amely nem k�m�l
egyetlen
int�zm�nyt sem, ahol atan�t�t�l fel az �llamf�ig mindenkit
leszapulnak, ahol semmi
sem szent, legyen az vall�s, vagy erk�lcs, csak az �let
tr�g�rs�gaival �s aljass�gai-
val jut k�zelebbi �sszek�ttet�sbe. Milyen helyet foglalhat el egy
ilyen, az iskola
padjaib�l az �letbe kil�p� fiatalember? Neh�z lenne megmondani, mi
nagyobb:
hihetetlen tudatlans�ga, vagy fell�p�s�nek s�rt� szemtelens�ge?
Ez a fiatalember csak most ker�l az �let fels�bb iskol�j�ba.
�sszevissza
csavarog. Isten tudja, mikor t�r haza, hogy azt�n maga is
megverje azt a megt�p�zott,
szerencs�tlen teremt�st, akit hajdan �desanyj�nak nevezett.
K�romolja Istent �s a
vil�got, m�g v�gre valamilyen b�ncselekm�ny miatt a fiatalkor�ak
fogh�z�ba ker�l.
Itt kapja meg az utols� sim�t�sokat.
A kedves polg�ri vil�g pedig meglep�dik azon, hogy enn�l a fiatal
�llampol-
g�rn�l teljesen hi�nyzik a nemzet�rt val� lelkesed�s, csod�lkozik
az ilyen ember
alacsony erk�lcsi szintj�n, �s nemzete ir�nti k�z�mb�ss�g�n, de nem
veszi �szre
azt, hogy mik�nt m�rgezik meg a n�pet, sajnos, nemegyszer, mozi,
sz�nh�z, pony-
vairodalom �s �js�g seg�ts�g�vel. Hamarosan r�j�ttem arra, hogy
valamely n�p
nacionaliz�l�sa az egy�n nevel�si lehet�s�g�nek alapj�ul szolg�l�
eg�szs�ges
viszonyok megteremt�s�t k�veteli. Mert csak az b�szke arra, hogy
tagja lehet egy
n�pnek, aki a nevel�s �s iskola �ltal megismeri saj�t nemzet�nek
kultur�lis,
gazdas�gi, de mindenekel�tt politikai nagys�g�t. Harcolni csak az�rt
lehet, amit
szeret�nk, szeretni pedig csak azt lehet, amit tisztel�nk,
tisztelni viszont azt, amit
legal�bbis ismer�nk.
Mihelyt fel�bredt �rdekl�d�sem a szoci�lis k�rd�sek ir�nt, azonnal
hozz�fogtam
e k�rd�sek komoly tanulm�nyoz�s�hoz. Ismeretlen, �j vil�g t�rult fel
el�ttem.
Az 1909 �s tizes �vben m�r nem kellett seg�dmunk�sk�nt megkeresnem a
kenye-
remet, hanem mint kisfest� �s akvarellista, �n�ll�an dolgoztam.
Minden anyagi
neh�z s�g mellett ez a foglalkoz�s el�ny�s volt tanulm�nyaimra n�zve.
Jobban
beoszthattam id�met, �s est�nk�nt nem akad�lyozott hal�los f�radts�g
tanulm�-
nyaim folytat�s�ban. Fest�ssel kerestem meg kenyeremet, �s
kedvtel�ssel tanultam.
A szoci�lis k�rd�sek ter�n szerzett gyakorlati ismereteim mellett
megteremtet-
tem a sz�ks�ges elm�leti alapot. �ttanulm�nyoztam az idev�g�
irodalmat, de
egy�bk�nt saj�t gondolataimba mer�ltem. K�rnyezetem minden bizonnyal
k�l�nc-
nek tartott.
Az �p�t�szet ir�nt fokozott lelkesed�ssel viseltettem. A zene
mellett az
�p�t�szetet tartottam a m�v�szetek kir�ly�nak. K�s� �jszakai �r�kig k�pes
voltam
olvasni vagy rajzolni, an�lk�l hogy belef�radtam volna. Ez a
foglalkoz�s boldog
pihen�st jelentett sz�momra ann�l is ink�bb, mert szent�l meg voltam
gy�z�dve
arr�l, hogy �lmom, ha hossz� �vek m�lt�n is, val�ra v�lik �s majdan mint
�p�t�sz
nevet v�vok ki magamnak.
Emellett minden �rdekelt, ami a politik�val volt �sszef�gg�sben. Ezt
azonban
nem tartottam fontosnak. Meggy�z�d�sem volt, hogy minden gondolkod� em-
bernek term�szetes k�teless�ge a politika ir�nti �rdekl�d�s. Aki nem
�gy gondol-
kodik, meg�t�l�sem szerint elveszti a kritika �s ellentmond�s jog�t.
Politikai t�ren is sokat olvastam �s tanultam. Olvas�s alatt is
m�st �rtettem, mint
az �gynevezett inteligencia nagy �tlaga. Ismerek embereket, akik
v�gtelen�l sokat
olvasnak, egyik k�nyvet a m�sik ut�n, de m�gsem merem �ket
olvasottaknak
nevezni. K�ts�gtelen�l rendelkeznek egy halom tud�s felett, agyuk
azonban nem
k�pes beosztani �s rendszerbe foglalni ezt a felhabzsolt anyagot.
Hi�nyzik bel�l�k
a m�v�szet, amellyel az �rt�ktelent el tudn�k v�lasztani az �rt�kest�l.Az �rt�kes
elemet ugyanis mind�r�kre el kell rakt�roznunk agyunkban, az
�rt�ktelent azonban
nem szabad felesleges teherk�nt magunkkal hordoznunk.
Az olvas�s nem �nc�l, hanem csak eszk�z, amellyel a vel�nk sz�letett
tehets�g
�s k�pess�g kereteit kit�ltj�k. Az olvasott anyag ne az olvas�s
sorrendj�ben, hanem
mozaikdarabk�kk�nt foglalja el az �ltal�nos vil�gk�pben �t megillet�
hely�t, mert
ellenkez� esetben a felhalmozott dolgok �sszevisszas�ga j�n l�tre,
amely �ppen
annyira �rt�ktelen, mint amennyire �nhitt� teszi szerencs�tlen tulaj
donos�t. Az illet�
komolyan azt hiszi �nmag�r�l, hogy m�velt �s nagy �letismerettel
rendelkezik, az
igazs�g pedig az, hogy mindink�bb elt�volodik a vil�gt�l, �s a v�g�n
nemritk�n
szanat�riumba ker�l, de jobb esetben politikus-k�nt valamelyik
parlamentben
tev�kenykedik.
Az ilyen embernek sohasem siker�l adand� alkalmakkor a fontos
dolgok
kitermel�se, mert szellemi t�ren nem az �let, hanem az olvasott
k�nyvek sorrendje
�s tartalma szerint igazodik. Ha az ilyen embert a sors az
olvasott anyag gyakorlati
felhaszn�l�s�nak sz�ks�gess�gekor a k�nyv- �s oldalsz�m megjel�l�se mellett
figyelmeztetn� esetr�l esetre az olvasottakra, akkor m�g tudn�
�rt�kes�teni a felhal-
mozott anyagot. De ez sajnos, nincs �gy, �s az ilyen h�tpr�b�s
olvasottak minden
kritikus �r�ban k�ts�gbeesetten keresg�lik a s�m�t, de hal�los
biztons�ggal
majdnem kiv�tel n�lk�l a hamis receptet veszik el�.
Ha nem �gy lenne, nem tudn�k meg�rteni legmagasabb helyen �g�l� tanult
korm�nyvit�zeink politikai tev�kenys�g�t, ha csak nem akarjuk r�luk a
patol�gikus
adotts�g helyett az al�val� aljass�got felt�telezni.
Aki azonban az olvas�s m�v�szet�vel tiszt�ban van, azt �szt�ne minden
k�nyv,
foly�irat vagy r�pirat tanulm�nyoz�sa k�zben figyelmess� teszi arra,
amire
c�lszer�s�g�n�l vagy �rt�kess�g�n�l fogva sz�ks�ge van. Az ily m�don nyert
�jabb
k�p mintegy beleolvad a m�r megl�v� hasonl� t�rgy� k�pbe, azt jav�tja vagy
kieg�sz�ti, helyesebb� vagy kifejez�bb� teszi. Ha az �let az �gy olvas�
embert �ll�tja
valamely gyakorlati k�rd�s el�, az illet� azonnal a m�r megl�v�
adatokat �ll�tja a
gyakorlati �let szolg�lat�ba. Csak az ilyen olvas�snak van �rtelme �s c�lja.
M�r kora ifj�s�gomban arra t�rekedtem, hogy megfelel� m�don olvassak, �s e
t�rekv�sem eml�kezetemben �s �rtelmemben h� t�mogat�ra lelt. E
tekintetben a
b�csi id�szak k�l�n�sen �rt�kes �s gy�m�lcs�z� volt sz�momra. A mindennapi
�let
�j ra meg �j ra legk�l�nf�l�bb probl�m�k tanulm�nyoz�s�ra k�sztetett, s
mihelyt erre
lehet�s�g ny�lt, a val� t�nyeket teoretikus alapokra tudtam
fektetni, m�sr�szt pedig
a te�ri�t kipr�b�lhattam a val�s�gban. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem
mer�lhettem
el az elm�let �tveszt�j�ben, de egy�ttal megk�m�lt sorsom a rideg
val�s�g leala-
csony�t� hat�s�t�l is.
Ebben az id�szakban a szoci�lis probl�m�n k�v�l k�t legfontosabb
k�rd�s,
a marxizmus �s zsid�s�g tekintet�ben a k�znapi �letem tapasztalatai
voltak re�m
d�nt� befoly�ssal, �s egyben ezek szolg�ltatt�k elm�leti tanulm�nyomhoz
a meg-
felel� alapot.
Ki tudja, mikor foglalkozhattam volna a marxizmus tanaival �s
l�nyeg�vel,
hogyha az akkori �letk�r�lm�nyeim nem vittek volna fejjel neki
ezeknek a
probl�m�knak.
Amit kora ifj�s�gom idej�n a szoci�ldemokr�ci�r�l tudtam, az vajmi kev�s �s
hamis volt.
�r�mmel t�lt�tt el az a tudat, hogy �k az �ltal�nos titkos szavazati jog�rt
k�zd�ttek, mert bels� �nem azt s�gta, hogy ez az el�ttem oly gy�l�letes
Habsburg-
uralom gyeng�t�s�re szolg�l. Meggy�z�d�sem volt m�r akkor, hogy a dunai mo-
narchia csak a n�mets�g fel�ldoz�s�nak �r�n tudja mag�t, egy
elszl�vos�t�si
folyamat seg�ts�g�vel fenntartani. De m�g az elszl�vosod�s sem
jelentheti egy
val�ban �letk�pes birodalom fennmarad�s�nak teljes garanci�j�t, ha
figyelembe
vessz�k a szl�v faj nagyon is k�ts�ges �llamalkot� k�pess�g�t. Minden
olyan
fejl�d�si ir�nyt �r�mmel �dv�z�ltem, amely ennek, a t�zmilli�nyi n�mets�g
fel�l-
doz�s�t jelent� �llamnak �sszeoml�s�t mozd�totta el�. Min�l ink�bb �l�sk�d�tt a
parlament test�n a b�beli nyelvzavar, ann�l ink�bb k�zeledett az �n
n�met-osztr�k
n�pem sz�m�ra a szabads�g pillanata. Csak ilyen �ton-m�don lehetett
rem�ny az
anyaorsz�ghoz val� visszat�r�shez.
�gy sz�momra nem volt ellenszenves a szoci�ldemokr�cia m�k�d�se. Akkori
tapasztalatlans�gomban m�g el tudtam hinni, hogy a
szoci�ldemokr�cia jav�tani
akar a munk�ss�g helyzet�n �s �letviszonyain, s �gy ez a k�r�lm�ny is
ink�bb
mellett�k, mint ellen�k sz�lott. Ami m�k�d�s�kben azonban visszatasz�t�
volt, az
a n�mets�g fennmarad�s��rt v�vott �lethal�l harccal szembeni ellens�ges ma-
gatart�suk �s a szl�v elvt�rsak kegy��rt ind�tott al�zatos verseng�s�k
volt, hogy
azt�n a szl�v elvt�rsak e h�zelked�s gyakorlati el�nyeit kihaszn�lj�k,
de m�sr�szt
visszautas�ts�k azt, s �gy r�szes�ts�k a tolakod� koldusokat m�lt�
jutalomban.
Tizenh�t �ves koromban m�g nemigen ismertem a marxizmus sz� jelen-
t�s�g�t, a szoci�ldemokr�cia �s a szocializmus pedig azonos
fogalmakk�nt
t�ntek fel el�ttem. E tekintetben is a sors �k�lcsap�sa nyitotta ki
szememet. Ez ideig
a szoci�ldemokrata p�rtot nagy t�megt�ntet�sek alkalm�val mint n�z�
ismertem
meg, an�lk�l azonban, hogy csak a legkisebb betekint�st is nyertem
volna h�veik
gondolatvil�g�ba, alapvet� tanaikba. Most egy csap�sra megismertem
nevel�s�k
eredm�nyeit �s vil�gn�zet�ket. Amihez egy�bk�nt �vtizedekre lett
volna sz�ks�g,
azt �n n�h�ny r�vid h�nap alatt meg�rtettem. Megismertem az er�ny
�larc�ba
rejt�zk�d�, felebar�ti szeretettel �vezett pestist, amit�l az
emberis�gnek miel�bb
meg kell szabad�tania a f�ldet, mert k�l�nben a f�ld szabadul meg az
emberis�gt�l.
Egy �p�tkez�si munk�n�l volt az els� �sszecsap�som a szoci�ldemokrat�kkal.
M�r az els� tal�lkoz�s sem volt kellemes. M�g el�g rendes ruh�zatom,
kultur�ltabb
besz�dmodorom, tart�zkod� egy�nis�gem el�t�v� tettek, s emellett
annyira el
voltam foglalva saj�t magam sors�val, hogy nemigen jutott id�
k�rnyezetem meg-
figyel�s�re. Csak munk�t kerestem, hogy �hen ne haljak, s egy�ttal,
ha lassan is, de
tov�bb k�pezhessem magam. Val�sz�n�leg egy�ltal�n nem is t�r�dtem volna �j
k�rnyezetemmel, ha m�r harmadik vagy negyedik napon nem
k�nyszer�tettek volna
hat�rozott �ll�sfoglal�sra. Felsz�l�tottak arra, hogy l�pjek be a
szakszervezetbe.
A szakszervezetekre vonatkoz� ismereteim abban az id�ben a
semmivel voltak
egyenl�k. Nem tudtam volna l�tez�s�knek sem c�lszer�s�g�t, sem
c�lszer�tlens�g�t
bizony�tani. Kijelentett�k, hogy be kell l�pnem, teh�t nem l�ptem
be. Magatart�so-
mat azzal indokoltam, hogy �n a dolgot nem �rtem, de k�l�nben sem
hagyom
magam semmire se k�nyszer�teni. Tal�n indokaim els� r�sz�nek
k�sz�nhettem,
hogy nem dobtak ki azonnal maguk k�z�l. K�ts�gtelen�l abban a
rem�nyben
ringatt�k magukat, hogy p�r nap m�lva megnyernek, de legal�bbis
megpuh�tanak.
Alaposan t�vedtek. K�t h�t m�lva m�r nem b�rtam tov�bb, m�g ha
szerettem volna
is maradni. Ez a tizenn�gy nap azonban el�g volt k�rnyezetem
megismer�s�hez,
aminek az volt az eredm�nye, hogy a vil�gnak semmif�le hatalmass�ga
nem lett
volna k�pes arra, hogy egy ilyen szervezetbe val� bel�p�sre
k�nyszer�tsen.
Az els� napokban bosszankodtam.
Az eb�did�ben a munk�sok egy r�sze a k�zeli vend�gl�be ment, a t�bbiek az
�p�tkez�s hely�n maradtak �s ott fogyasztott�k el igen szeg�nyes
eb�dj�ket. Ez
ut�bbiak n�sek voltak, akiknek feles�ge hozta el �t�tt-kopott
ed�nyekben a levest.
A h�t v�ge fel� az ottmaradottak sz�ma egyre n�vekedett, hogy mi�rt,
azt csak
k�s�bb �rtettem meg. Politiz�lni kezdtek.
�n egy f�lrees� sarokban fogyasztottam el tejemet egy darab
keny�rrel s k�zben
�vatosan tanulm�nyoztam �j k�rnyezetemet, vagy pedig nyomor�s�gos
sorsom
felett t�prengtem. M�g �gy is t�bbet hallottam a kellet�n�l, s
gyakran �gy t�nt
nekem, mintha sz�nd�kosan fordultak volna fel�m, hogy egy bizonyos
�ll�spont
elfogad�s�ra k�sztessenek. Amit �gy hallottam, az v�gs�kig
felizgatott. Itt egysze-
r�en mindent tagad�sba vettek: a nemzetet, mint kapitalista,
h�nyszor kellett
ezt a sz�t hallanom, oszt�lyok tal�lm�ny�t, a haz�t, mint a
burzsujok eszk�z�t,
amellyel csak a proletari�tust haszn�lj�k ki, a t�rv�nytiszteletet,
amely szerint�k
szint�n csak a prolet�rok elnyom�s�t szolg�lja, az iskol�t, mint a
rabszolgaanyag,
de egyben a rabszolgatart�k tov�bbfejleszt�s�re szolg�l� int�zm�nyt, a
vall�st, mint
a kifosztand� n�p but�t�s�nak eszk�z�t, az erk�lcs�t, mint a buta
birkat�relem jel�t
�s �gy tov�bb. Itt azt�n semmi sem maradt sz�razon. Mindent
ler�ntottak a
feneketlen m�lys�g szenny�be.
Eleinte hallgat�st er�ltettem magamra, m�gnem betelt a m�rt�k.
Hat�rozott
�ll�spontot foglaltam el; ellenkeztem. V�g�l is azonban be kellett
l�tnom, hogy
ellenz�kis�gem mindaddig teljesen kil�t�stalan, am�g nem rendelkezem
legal�bb
n�mi ismeretekkel a vitatott k�rd�sek tekintet�ben. Elkezdtem
kutatni ellenfeleim
k�tes �rt�k� tud�s�nak forr�sait; egyik k�nyvet a m�sik ut�n, egyik
r�piratot a m�sik
ut�n vettem sorra.
V�g�l is munkahelyemen ugyancsak forr�v� v�lt a hangulat. Napr�l napra
jobban �s jobban meg tudtam v�deni �ll�spontomat. Kiismertem
ellenfeleim
gy�ng�it, tud�sbeli fogyat�koss�gait, �gyhogy v�gre �k az �rtelem ellen
a legsike-
resebb fegyverhez, a terrorhoz folyamodtak. Az ellent�bor n�h�ny
hangad�ja
egyszer�en kijelentette, hogy vagy elhagyom az �p�tkez�st, vagy
levernek az
�llv�nyr�l. Egyed�l voltam. Minden ellenkez�s kil�t�stalan lett volna,
�s �gy egy
tapasztalattal gazdagabban b�cs�t mondtam munkahelyemnek.
Undorral t�voztam. A dolog azonban annyira hatalm�ba ker�tett,
hogy most m�r
teljesen kiz�rt volt sz�momra az, hogy v�gleg h�tat ford�tsak az
eg�sznek. Els�
felh�borod�som csillapult�val gy�z�tt nyakass�gom. A t�rt�ntek ellen�re is
kem�nyen elhat�roztam teh�t, hogy ism�t �p�tkez�sn�l keresek munk�t
magamnak.
Elhat�roz�somat siettette a nyomor, amely kev�s, n�h�ny garasnyi
megtakar�tott
b�rem fel�l�se ut�n sz�vtelen karjaival szorongatott.
K�nytelen-kelletlen r�sz�ntam
h�t magam erre a l�p�sre. A j�t�k ism�t el�lr�l kezd�d�tt �s ugyan�gy
v�gz�d�tt,
mint az els� alkalommal. Felvet�d�tt bennem a k�rd�s: Vajon
emberek-e ezek, �s
m�lt�k-e arra, hogy egy nagy n�p fiai legyenek?
K�nos k�rd�s. Mert ha igennel v�laszolunk r�, �gy igaz�n k�r minden
harc�rt,
minden �ldozat�rt �s minden f�rads�g�rt, amit egy n�p legjobbjainak
ez�rt az
aljan�p�rt hoznia kell. Ha pedig nemmel felel�nk r�, akkor n�p�nk
t�bor�ban
nagyon kevesen maradtak m�r emberek. T�pel�d� �s k�nz� napok sor�n
nyugtalan
szorong�ssal l�ttam fenyeget� hadseregg� n�ni azt a t�meget, melyet
m�r nem
sz�m�tottam n�p�nkh�z tartoz�nak.
Mennyire m�s �rz�ssel b�multam most a b�csi munk�ss�g v�gel�thatatlan
sor�t
egy alkalmi t�megt�ntet�sn�l. Csaknem k�t �ra hosszat �llottam �gy, �s
figyeltem
visszafojtott l�legzettel az �rd�gi herny�hoz hasonl� hatalmas
embert�megeket.
Nyomaszt� szorong�ssal t�voztam el a sz�nt�rr�l. Hazafel� bandukoltam.
�tk�zben
egy trafikban megpillantottam az Arbeiter Zeitung-ot, a r�gi
osztr�k szoci�lde-
mokr�cia k�zponti sajt�org�num�t. Egy olcs� k�lv�rosi k�v�h�zban, hov�
gyakrab-
ban t�rtem be �js�golvas�s c�lj�b�l, t�bbek k�z�tt ez az �js�g is a vend�gek
rendelkez�s�re �llott. Ez ideig k�t percn�l tov�bb k�ptelen voltam e
lap olvas�s�ra,
mert hangja felpaprik�zott. A t�ntet�s hat�sa alatt mintegy bels�
sugallatra el-
hat�roztam, hogy v�gre alaposan �tolvasom ezt az �js�got. Este meg
is vettem, �s
lek�zd�ttem d�hrohamomat, amelyet ez a hazugs�gt�meg v�ltott ki
bel�lem.
A szoci�ldemokrata vil�gszeml�let l�nyeg�t sokkal ink�bb
tanulm�nyozhattam
saj�t sajt�juk naponk�nti olvas�s�val, mint az elm�leti irodalomb�l.
Vajon milyen k�l�nbs�g van az emberiess�g �s erk�lcs mez�be b�jtatott,
pr�f�tai bizonyoss�ggal �rott, l�tsz�lag m�ly b�lcsess�get sejtet� �s a
szabads�g,
sz�ps�g �s m�lt�s�g fr�zisaival dob�l�dz� teoretikus irodalom �s a
brut�lis, semmi
aljass�gt�l vissza nem retten�, a r�galom minden eszk�z�vel �s
f�ldrenget�
hazudoz�ssal dolgoz� napisajt�, az �j emberis�g �dv�z�t� tana k�z�tt.
Az el�bbit a k�z�poszt�ly �s az inteligencia magasabb r�tege
t�kfilk�inak, az ut�bbit
pedig a t�megnek sz�nt�k.
E tanok �s szervezetek irodalm�ba �s sajt�j�ba val� belem�lyed�s
megmutatta
nekem a n�pemhez visszavezet� utat. Ami el�ttem addig
�thidalhatatlan szakad�k-
k�nt t�nt, most minden eddigit fel�lm�l� szeretett� v�ltozott.
Csak egy �r�lt lenne k�pes e m�rgez� munka ismeret�ben az �ldozat megta-
gad�s�ra. Min�l ink�bb �n�ll�s�tottam magam a k�vetkez� �vekben, ann�l
tiszt�bban l�ttam a szoci�ldemokr�cia siker�nek bels� okait. Most
v�gre eg�sz
jelent�s�g�ben bontakozott ki el�ttem a k�vetelm�ny, hogy csak v�r�s
�js�got �s
v�r�s k�nyveket szabad olvasni, csak v�r�s gy�l�seket szabad l�togatni.
Plasztikus vil�goss�ggal t�nt fel el�ttem a t�relmetlens�g e tan�nak
sz�ks�gszer�
k�vetkezm�nye. Nagy t�megek lelk�lete nem fog�kony a langyos dolgok
ir�nt.
A t�meg hasonl� a n�h�z, kinek lelkivil�g�n nem annyira az elvont
�rtelem,
mint ink�bb a meghat�rozhatatlan �rzelmekre alap�tott, �t kieg�sz�t� er�
ir�nti
v�gy�d�s uralkodik, �s aki maga is ink�bb az er�s el�tt hajlik meg,
semmint a
gyeng�t uralja. �ppen �gy a t�meg is ink�bb az uralkod�t, mint a k�r�t
tiszteli, �s
belsej�ben ink�bb kiel�g�ti egy olyan tan, ami nem t�r meg maga
mellett m�st, mint
a liber�lis szabads�g enged�kenys�ge. T�bbnyire nincs mit kezdenie
az ered-
m�nyekkel, s�t k�nnyen elhagyottnak �rzi mag�t, ezzel szemben
szellemi ter-
roriz�l�s�t �s emberi szabads�g�nak �gbeki�lt� korl�toz�s�t nem veszi
tudom�sul,
hiszen e tanok bels� t�veszm�j�r�l ugyancsak kev�s fogalma van. �gy
teh�t csup�n
a k�m�letlen er� nyers, c�ltudatos megnyilv�nul�s�t l�tja, amely el�tt
mindenkor meghajlik.
R�j�ttem arra, hogy ha a szoci�ldemokr�ci�val szemben egy igazabb, de a
kit�z�tt c�l fel� ugyanilyen brut�lis k�vetkezetess�ggel halad� tant
�ll�tanak, akkor
az, ha neh�z k�zdelmek �r�n is, gy�zni fog.
Nem telt bele k�t �v sem, �s t�k�letesen tiszt�ban voltam a
szoci�ldemokr�cia
tan�val �s technikai eszk�zeivel is. Meg�rtettem azt a szellemi
terrort, amelyet
els�sorban az ily t�mad�sokra mind erk�lcsileg, mind szellemileg
felk�sz�letlen
polg�rs�gra gyakorol. Adott jelre a hazugs�goknak �s r�galmaknak
eg�sz per-
g�t�z�vel �rasztja el ezt a sz�mukra legvesz�lyesebbnek l�tsz�
ellenfelet mindad-
dig, am�g a megt�madottak idegei fel nem mondt�k a szolg�latot �s
meghoznak
minden �ldozatot nyugalmuk �rdek�ben.
Persze ez a nyugalom sohasemk�vetkezikbe. A j�tszma �jra kezd�dik, m�gnem
teljesen megb�n�tja �ldozat�t.
A szoci�ldemokr�cia tiszt�ban van az er� �rt�k�vel, �s �gy els�sorban
azokra
t�r, azok ellen ind�t rohamot, akikn�l ezt a ritka �rt�ket sejti.
Ezzel szemben hol
�vatosan tapogat�zva, m�skor viszont hangosabban, a megismert
vagy sejtett
szellemi �rt�k�k szerint, agyba-f�be dics�ri az ellent�bor gy�nge
alakjait, hiszen
sokkal ink�bb f�l egy k�zepes tehets�g� vas�kl� embert�l, mint egy
tehetetlen,
akarat n�lk�li l�ngelm�t�l. A legmelegebben term�szetesen a testi �s
szellemi
gy�nges�gben szenved�ket aj�nlja.
A szoci�ldemokr�cia �rti a m�dj�t, hogy mik�nt kell olyan l�tszatot
kelteni,
mintha a nyugalom csak �gy volna fenntarthat�. Ek�zben sz�m�t�
el�rel�t�ssal,
rend�thetetlen�l foglalja el egyik poz�ci�t a m�sik ut�n, ha kell, a
lop�s eszk�-
zeivel, f�leg olyan pillanatokban, amikor a figyelem m�s dolgokra
�sszpontosul,
vagy pedig az eg�sz �gyet kicsinek tartj�k arra, hogy az�rt
t�ls�gosan nagy felt�n�st
keltsenek �s ism�t felingerelj�k a gonosz ellenfelet. Ez a minden
emberi
gy�nges�get sz�m�t�sba vev� taktika felt�tlen�l eredm�nyre kell, hogy
vezessen,
hacsak nem ny�l az ellenf�l is hasonl� eszk�z�kh�z, m�rges g�zok ellen a
m�rges
g�zok eszk�z�hez.
A gy�ng�kkel meg kell �rtetni, hogy itt a l�t �s a neml�t k�rd�se forog
kock�n.
�ppen �gy meg�rtettem az egy�nnel �s t�meggel szembeni anyagi
terrort.
A munkahelyen, gy�rban �s gy�l�stermekben kifejtett terror mindig
sikerrel j�r,
m�g nem l�pnek fel vele szemben hasonl� terrorral.
Ebben az esetben term�szetesen felh�rd�l a szoci�ldemokr�cia. Az
�ltala addig
s�rba taposott �llamtekint�lyhez folyamodik, hogy azut�n az �ltal�nos
z�rzavar
k�zepette, mint legt�bbnyire, �gy most is el�rje c�lj�t. Minden
bizonnyal tal�l
a magas rang� hivatalnokok k�r�ben egy olyan embert, aki a
rettegett ellens�gn�l
val� �nbiztos�t�sa �rdek�ben seg�dkezet ny�jt a vil�g e j�rv�nya ellen k�zd�k
legy�z�s�hez.
Azt, hogy egy ilyen siker milyen jelent�s�g� a k�vet�kre, �s az
ellenfelekre
n�zve, csak az �rti meg igaz�n, aki egy n�p lelk�t nemcsak a
k�nyvekb�l, hanem az
�letb�l is ismeri. Am�g az el�rt gy�zelem a p�rth�vek soraiban az
�ltaluk hangoztatott
igazs�g diadal�nak bizony�t�k�ul szolg�l, addig a let�rt ellenf�l
k�telkedni kezd a
tov�bbi ellen�ll�s siker�ben.
Min�l ink�bb megismertem a szocialista er�szak m�dszer�t, ann�l nagyobb
meg�rt�ssel viseltettem azokkal a sz�zezrekkel szemben, akik ennek
�ldozatul estek.
Akkori keserves �veimnek k�sz�nhetem, hogy megtal�ltam a fajt�mhoz
vezet�
utat, hogy megtanultam k�l�nbs�get tenni �ldozatok �s cs�b�t�k k�z�tt.
M�rpedig a szoci�ldemokr�cia j�rszalagj�n s�nyl�d� emberek csak �ldoza-
toknak tekinthet�k.
Ha �n most azon f�radozom, hogy megvil�g�tsam a dolgok l�nyeg�t a legala-
csonyabb r�tegek �let�b�l kiragadott p�ld�kkal, �gy ez a k�p, amit az
olvas� el�
t�rok, nem lenne teljes, ha nem eml�ten�m meg, hogy itt a
m�lys�gben, viszont
ritkas�gsz�mba men� �ldozatk�szs�g, legh�bb bar�ts�g, rendk�v�li egyszer�s�g
�s z�rk�zott szer�nys�g form�j�ban megnyilv�nul� f�nypontokkal is
tal�lkoztam.
Ezek az er�nyek els�sorban az akkori id�sebb koroszt�lyok er�nyei
voltak. Ha azok
a fiatalabb nemzed�kn�l, m�r csak a nagyv�ros �ltal�nos beteges
befoly�sa miatt
is mindink�bb elt�nnek, m�gis akadtak olyanok k�z�tt�k, akikn�l a makk-
eg�szs�ges v�r gy�zedelmeskedett az �let aljass�g�n. Ha azut�n ilyen
�zig-v�rig
der�k emberek politikai tev�kenys�g�kkel fajt�juk hal�los
ellens�geinek sorait
n�velt�k, annak oka csak az volt, hogy nem �rtett�k �s nem is
�rthett�k meg a
szoci�ldemokrata tanok alantass�g�t, els�sorban az�rt, mert senki
sem vett mag�nak
f�rads�got ahhoz, hogy ezt vel�k meg�rtesse. Senki sem t�r�d�tt vel�k.
A szoci�lis
viszonyok pedig minden akaratn�l er�sebbek voltak. A nyomor,
amelynek
valamilyen �ton-m�don mindannyian �ldozat�ul estek, v�g�l m�giscsak a szo-
ci�ldemokr�cia t�bor�ba k�nyszer�tette �ket.
Az a k�r�lm�ny, hogy a polg�rs�g sz�mtalanszor a leg�gyetlenebb m�don
szeg�lt ellene a k�ts�gtelen�l jogos emberi k�vetelm�nyeknek, gyakran
m�g akkor
is, ha ebb�l igaz�n semmi haszna sem volt, �s egy�ltal�n semmi el�nyt sem
v�rhatott, a legtisztess�gesebb munk�st is belehajszolta
szakszervezeti m�k�d�se
ter�r�l a politikai tev�kenys�gbe.
A munk�ss�g milli�i kezdetben minden bizonnyal ellens�gei voltak a
szoci�lde-
mokr�ci�nak, ellen�ll�suk azonban haj�t�r�st szenvedett a polg�ri
p�rtoknak
�gysz�lv�n minden szoci�lis k�vetel�ssel szemben �ll�st foglal�, csaknem
�r�letes
magatart�s�n. A munk�sviszonyok megjav�t�s�t c�lz� k�s�rleteknek, �gy a
g�pekn�l
a v�d�berendez�sek alkalmaz�s�nak, a gyermeki munka megszor�t�s�nak, az
asszonyok v�delm�nek, k�l�n�sen azokban a h�napokban, amid�n n�p�nk
f�j�nak egy �j hajt�s�t hordj�k sz�v�k alatt, b�rgy� ellenz�se felt�tlen�l
el�seg�-
tette a szoci�ldemokr�cia t�rh�d�t�s�t, ann�l is ink�bb, mert nagyszer�en
�rtett az
ilyen szerencs�tlen gondolkod�sm�d eseteinek a kihaszn�l�s�hoz, Soha
sem tudja
politiz�l� polg�rs�gunk j�v�tenni mindazt a b�nt, amit a m�ltban
elk�vetett, mert
mialatt a szoci�lis nyomor cs�kkent�s�re ir�nyul� k�s�rleteket
ellenezte, gy�l�letet
vetett �s l�tsz�lag maga igazolta a n�p hal�los ellens�geinek azt az
�ll�t�s�t, hogy
csak a szoci�ldemokrata p�rt viseli sz�v�n a dolgoz�k �rdekeit.
Ilyen m�don mindenekel�tt erk�lcsi alapot teremtett a
szakszervezetek sz�m�ra,
amely a politikai p�rtnak a felhajt� szerep�ben, m�r eddig is a
legnagyobb
szolg�latokat tette.
B�csi tanul��veim idej�n akarva, nem akarva a szakszervezetek
k�rd�s�ben is
�ll�st kellett foglalnom. Minthogy a szakszervezetet a
szoci�ldemokrata p�rt
elv�laszthatatlan r�sz�nek tekintettem, elhat�roz�som gyors, de
egyszersmind t�ves
is volt. Az eg�sz szakszervezettel szemben elutas�t� �ll�spontra
helyezkedtem.
Ebben a v�gtelen�l fontos k�rd�sben is a sors j�tt seg�ts�gemre.
A sors ny�jtotta tapasztalataim alapj�n az els� id�kben kialakult
gyors v�lem�-
nyemet megv�ltoztattam. H�szesztend�s koromban m�r megtanultam
k�l�nbs�get
tenni a szakszervezet, mint a munk�ss�g �ltal�nos szoci�lis jogainak
megv�d�s�re
szolg�l� szerv �s a szakszervezet, mint a p�rt politikai
oszt�lyharc�nak eszk�ze
k�z�tt.
A szoci�ldemokr�cia meg�rtette a szakszervezeti mozgalom �ri�si
jelent�s�g�t,
�s ezzel m�ris biztos�totta a maga sz�m�ra a leghat�sosabb eszk�zt �s a
sikert; ezzel
szemben a polg�rs�g ezt nem �rtette meg, �s ez a k�r�lm�ny politikai
�ll�s�ba ker�lt.
Azt rem�lte, hogy fontoskod� visszautas�t�ssal fel tudja tart�ztatni
a logikus fejl�d�s
�tj�t, a val�s�gban pedig magatart�sa �ltal az eg�sz mozgalom hib�s
v�g�nyra futott.
Ostobas�g �s nem igaz az az �ll�t�s, mintha a szakszervezeti
mozgalom m�r
�nmag�ban v�ve hazaellenes lenne. Ink�bb az ellenkez�je a helyes. Ha
valamely
szakszervezeti tev�kenys�g egy, a nemzet egyik f� pill�r�t k�pez�
t�rsadalmi
oszt�ly helyzet�nek megjav�t�s�t t�zte ki c�lul, akkor az nem haza-
vagy �llamel-
lenes, hanem ellenkez�leg a sz� legnemesebb �rtelm�ben vett nemzeti
tev�kenys�g.
Hiszen ezzel el�mozd�tja azoknak a szoci�lis el�felt�teleknek a
megteremt�s�t,
amelyek n�lk�l �ltal�nos nemzeti nevel�s el sem k�pzelhet�. A
legnagyobb szol-
g�latot teszi a t�rsadalom szoci�lis r�kfen�j�nek, testi �s szellemi
betegs�gek oko-
z�j�nak kiirt�s�val, �s �gy hozz�j�rul a n�p eg�szs�g �llapot�nak jav�t�s�hoz.
A szakszervezetek sz�ks�gess�ge nem k�pezheti k�rd�s t�rgy�t. Mindaddig,
am�g a munkaad�k k�z�tt csek�ly szoci�lis �rz�kkel rendelkez� emberek
lesznek,
am�g hi�nyzik bel�l�k a jogi �rz�k �s m�lt�nyoss�g, addig
alkalmazottaiknak
nemcsak joguk, hanem egyenesen k�teless�g�k is az egyetemess�g
�rdekeinek
megv�d�se az egyesek kapzsis�g�val vagy �rtelmetlens�g�vel szemben. A
h�s�g �s
hit meg�rz�se �ppen olyan nemzeti �rdek, mint a n�p eg�szs�g�nek
fenntart�sa.
Mindkett�t vesz�lyeztetik azok a m�ltatlan v�llalkoz�k, akik nem
tekintik
magukat a n�pk�z�ss�g tagjainak. Kapzsis�guk �s k�m�letlens�g�k a j�v�re n�zve
s�lyos k�rokat okoz. Az ilyen folyamattal megk�zdeni a nemzet
�rdek�ben
teljes�tett szolg�lat �s semmi esetre sem az ellenkez�je.
Ne mondja senki, hogy mindenkinek szabads�g�ban �ll az �t �rt
�ll�t�lagos vagy
val� igazs�gtalans�g k�vetkezm�nyeit levonni, �s a szolg�latb�l
egyszer�en kil�pni.
Nem! Ez szemf�nyveszt�s �s csup�n arra alkalmas, hogy a dolgok
l�nyeg�r�l
elterelje a figyelmet. Vagy nemzeti �rdek a szoci�lis
igazs�gtalans�gok kiirt�sa,
vagy nem. Ha igen, akkor az ilyen elj�r�ssal szemben a harcot
olyan fegyverekkel
kell felvenni, amelyek sikerrel kecsegtetnek. Az egyes munk�s
azonban soha sincs
abban a helyzetben, hogy sikeresen tudjon fell�pni a
nagyv�llalkoz�val szemben,
mert ebben az esetben nem a fels�bbrend� jog gy�zelm�r�l van sz�,
hiszen ennek
elismer�se eset�n nem is ker�lhetne f�lre�rt�sre sor, hanem a
nagyobb hatalom
k�rd�s�r�l. K�l�nben a megl�v� jogi �rz�k m�r eleve becs�letes m�don eld�nten�
a k�rd�st, helyesebben nem is mer�lhetne fel ilyen �s hasonl� k�rd�s.
Ha az emberekkel szemben elk�vetett igazs�gtalans�g ellen�ll�sra
k�szteti az
�rdekelteket, akkor ebben a harcban csak a nagyobb hatalmi er� tud
d�nteni. �gy
mag�t�l �rtet�dik, hogy az egyes munkaad� koncentr�lt erej�vel szemben
csak a
munkav�llal�k t�mege l�phet fel. Egy�bk�nt m�r kezdett�l fogva le
kellene mon-
dani a gy�zelem lehet�s�g�r�l.
A szakszervezet a szoci�lis eszme meger�s�d�s�t, a gyakorlati �letben
val�
megval�s�t�s�t el�seg�teni, s ezzel az �lland� el�gedetlens�g �s panasz
ok�t el-
h�r�tani lenne hivatott.
Hogy ez nem �gy van, annak ok�t nagyr�szt azokban kell keresni,
akik minden
olyan l�p�st, amely a szoci�lis viszonyok t�rv�nyes megjav�t�s�t
c�lozza, vissza-
utas�tottak, vagy politikai befoly�sukkal meghi�s�tottak. Amilyen
m�rt�kben nem
tudta, illetve nem akarta a politik�val foglalkoz� polg�rs�g a
szakszervezetek
jelent�s�g�t meg�rteni �s azzal szemben ellen�ll�sra k�sz�lt, �ppen olyan
m�rt�k-
ben vette kez�be a szakszervezeti mozgalmat a szoci�ldemokr�cia, �s
ezzel olyan
alapot teremtett mag�nak, amely a legkritikusabb pillanatokban
m�r t�bbsz�r
kih�zta a cs�v�b�l. Term�szetesen a szakszervezetek tulajdonk�ppeni
c�lja las-
sank�nt teljesen elt�nt, hogy �j c�lkit�z�seknek adjon helyet.
A szoci�ldemokr�cia sohasem gondolt az �ltala felkarolt
szakszervezeti mozga-
lom tulajdonk�ppeni c�lj�nak megval�s�t�s�ra.
Nem! Erre semmi esetre sem gondolt. �gy azut�n a szoci�lis emberi
jogok
v�delm�re �letre h�vott szakszervezet, a szoci�ldemokrat�k szakszer�
vezet�-
se mellett, n�h�ny �vtized alatt a nemzetgazdas�g puszt�t� eszk�z�v�
v�lt.
A munk�ss�g �rdeke a legkev�sb� sem sz�m�tott enn�l az �talakul�sn�l. Mert a
gazdas�gi nyom�s a politikai zsarol�st is lehet�v� teszi, ha egyr�szt
a sz�ks�ges
lelkiismeretlens�g, m�sr�szt a buta birkat�relem esete fennforog.
Ebben az esetben ez a meg�llap�t�s nagyon tal�l�.
A szakszervezeti mozgalom m�r a sz�zadfordul�n megsz�nt
tulajdonk�ppeni
feladat�t teljes�teni. �vr�l �vre mindink�bb a szoci�ldemokrata p�rt
befoly�sa al�
ker�lt, hogy v�g�l is a szoci�ldemokr�cia politikai harc�nak nagy
t�megeit biztos�totta.
A nemzetgazdas�g rombad�nt�s�t t�zt�k ki feladat�ul, hogy az �llam
gazdas�gi pill�re-
inek led�nt�se ut�n maga az �llam is osztozz�k ebben a sorsban.
Emellett a munk�ss�g
jogos ig�nyeinek kiel�g�t�se �rdek�ben v�gzend� tev�kenys�ge mindink�bb
h�tt�rbe
szorult, m�g v�g�l a szoci�ldemokrata politika c�ltudatoss�ga m�r
egy�ltal�n nem l�tta
sz�ks�gesnek a t�meg nagy szoci�lis, gazdas�gi �s kultur�lis nyomor�nak
kik�sz�b�l�s�t. R�j�tt arra, hogy a t�meg k�v�ns�gainak kiel�g�t�se
megfosztja a
munk�ss�g akarat n�lk�li rohamcsapatainak seg�ts�g�t�l.
Egy ilyen ir�ny� fejl�d�s lehet�s�ge annyira megr�m�tette az oszt�lyharc
vezet�it, hogy v�gre minden �ld�sos tev�kenys�get f�lretettek, s�t mi
t�bb, a
leghat�rozottabban �ll�st foglaltak ellene. �rthetetlen
magatart�sukat mindig meg tudt�k okolni.
A munk�ss�g k�vetel�seinek mindig magasabbra, szinte kiel�g�thetetlen
v�gletekig val� fokoz�s�val a teljes�t�s lehet�s�ge mindig kicsinek
�s jelent�ktelen-
nek t�nt fel; k�nnyen elhitett�k teh�t a t�meggel, hogy itt csak a
munk�ss�g
legszentebb jogait kij�tsz� �rd�gi k�s�rletr�l van sz�, hogy olcs� m�don
kisemmiz-
z�k �ket �s gy�ng�ts�k, s�t ha lehets�ges, megb�n�ts�k erej�ket. Ne
csod�lkozzunk
azon, hogy az �n�ll�an gondolkozni nem tud� munk�ss�gn�l sikert �rtek el.A polg�ri
t�bor egyszer�en megbotr�nkozott az ilyen �tl�tsz�an k�tsz�n� taktika
igazs�gtalans�gain, an�lk�l azonban, hogy ebb�l a k�zenfekv�
k�vetkeztet�st saj�t
tev�kenys�g�t illet�en a legkisebb m�rt�kben is levonta volna. A
szoci�ldemokr�cia
f�lt a munk�ss�g kultur�lis �s szoci�lis sz�nvonal�nak emel�s�t�l, teh�t a
polg�ri
t�rsadalomnak �ppen ez ir�nyban kellett volna a legmegfesz�tettebb
munk�t kifej-
tenie, hogy �gy kiragadja a fegyvert az oszt�lyharc k�pvisel�inek
kez�b�l. Ezzel
szemben ahelyett, hogy egy csap�sra megh�d�totta volna az
ellens�ges �ll�sokat,
ide-oda l�kd�ste mag�t, m�g v�gre teljesen el�gtelen eszk�z�kh�z
folyamodott,
amelyek hat�s n�lk�l maradtak, egyr�szt mert t�l k�s�n alkalmazta
azokat, m�sr�szt,
mert el�g jelent�ktelenek voltak ahhoz, hogy vissza lehessen �ket
utas�tani. �gy
maradt minden a r�giben, csak az el�gedetlens�g lett nagyobb, mint
valaha.
Fenyeget� viharfelh�k�nt lebegett m�r akkor az �n�ll� szakszervezet a
politikai horizont �s az egyes ember l�te felett. Egyike volt a
legborzaszt�bb
terroreszk�z�knek a nemzetgazdas�g, az �llam f�ggetlens�ge �s
biztons�ga,
valamint az egy�ni szabads�g ellen.
De mindenekel�tt neki k�sz�nhet�, hogy a demokr�ci�r�l t�pl�lt fogalom
megvetend�, nevets�ges fr�ziss� lett. Meggyal�zta �s hal�losan
kig�nyolta a sza-
bads�got �s testv�ris�get abban a pillanatban, amikor arra az
�ll�spontra he-
lyezkedett, hogy vagy elvt�rs leszel, vagy bet�rj�k a fejedet.
Annak idej�n �gy ismertem meg ezt az emberbar�ti int�zm�nyt, �s az
�vek
folyam�n n�zetem kib�v�lt, m�ly�lt, de nem v�ltozott.
Min�l ink�bb megismertem a szoci�ldemokr�ci�t k�ls� megnyilv�nul�saiban,
ann�l ink�bb v�gytam arra, hogy bels� l�nyeg�vel is megismerkedhessem.
A hivatalos p�rtirodalom csak kism�rt�kben j�tt seg�ts�gemre. Ez az
irodalom
a gazdas�gi k�rd�sek ter�n hamis meg�llap�t�sokat �s bizony�t�kokat
tartalmaz,
politikai szempontb�l pedig egyszer�en hazudik. Ehhezj�rult m�g az
a bels� undor,
ami kifejez�sbeli k�rm�nfonts�gukkal szemben elt�lt�tt. Hatalmas,
�rthetetlen
sz�halmazzal tel�tett mondatokat sorakoztatnak egym�s mell�,
amelyek ugyanolyan
szellemtelenek, mint amilyen tartalmatlanok.
Csak a nagyvil�gi boh�mlelkek dekadens r�sze �rezhette j�l mag�t az
�rtelem-
nek ebben az �tveszt�j�ben, �s tudott irodalmi dadaizmusb�l �lm�nyt
teremteni
mag�nak n�p�nk azon r�sz�nek k�zmond�sszer� szer�nys�g�t�l t�mogatva, amely
a sz�m�ra leg�rthetetlenebb fr�zisban is m�ly b�lcsess�get sejt.
Tiszta k�pet csak akkor nyertem err�l a tanr�l, amikor annak
elm�leti alaptalan-
s�g�tmegjelen�si m�dj�val �ll�tottam szembe. Ezekben az �r�kban zavaros
el��rzet
�s vad f�lelem fogott el. Ilyenkor egy olyan tant l�ttam magam
el�tt, amelynek �nz�s
�s gy�l�let k�pezi alkatelemeit �s amely a matematika t�rv�nyei
szerint gy�zelemre
vezethet, de csak az emberis�g pusztul�sa r�v�n. Akkor �rtettem meg
az �sszef�g-
g�st a rombol�s, e tan �s egy n�p l�nyege k�z�tt, azt az �sszef�gg�st,
amely eddig
ismeretlen fogalom volt sz�momra.
Csak a zsid�s�g ismerete adja meg a kulcsot a szoci�ldemokr�cia
bels�, val�di
c�lkit�z�seinek megismer�s�hez. Aki ezt a n�pet ismeri, annak e p�rt
c�lj�t �s
�rtelm�t illet�en egyszerre lehull szem�r�l a h�lyog, �s megl�tja a
szoci�lis fr�zisok
p�r�j�b�l �s k�d�b�l nevetve kiemelked� marxizmus arculat�t.
Ma nehezen, tal�n sehogy sem tudn�k sz�mot adni arr�l, hogy els�
�zben mikor
v�ltott ki a zsid� sz� k�l�n�s gondolatokat bel�lem. A sz�l�i h�zban,
�desap�m
�let�ben, eml�kezetem szerint, m�g csak nem is hallottam ezt a
sz�t. �gy
k�pzelem, hogy �desap�m m�r e sz�nak k�l�n�s hangs�lyoz�s�ban is kultur�lis
visszamaradotts�got sejtett volna. �lete folyam�n t�bb�-kev�sb�
vil�gpolg�rias
n�zetekre tett szert, amelyek nemzeti gondolkod�sa mellett is
nemcsak hogy meg-
maradtak, hanem m�g re�m is hat�st gyakoroltak.
Ezt a magammal hozott n�zetet az iskola sem v�ltoztatta meg.
A re�liskol�ban megismertem ugyan egy zsid� fi�t, akit valamennyien
bizonyos
el�vigy�zatoss�ggal kezelt�nk, de csak az�rt, mert hallgatags�ga
bizalmatlans�got
keltett benn�nk. Azonban �ppen �gy, mint a t�bbieknek nekem sem
voltak
h�ts� gondolataim vele szemben.
14 15 �ves koromban tal�lkoztam el�sz�r a zsid� sz�val
gyakorlatban, f�leg
politikai besz�lget�sek kapcs�n. Bizonyos fokig visszatasz�t�lag
hatott re�m, �s nem
tudtam lek�zdeni n�mi kellemetlen �rz�st, ha vall�si villong�sok
folytak le el�ttem.
M�s jelent�s�g�nek ezt a k�rd�st abban az id�ben m�g nem �reztem. Linzben
nagyon kev�s zsid� �lt. Az �vsz�zadok folyam�n k�lsej�k eur�paiv� �s
emberiv�
v�lt, �gy, hogy k�pes voltam �ket n�meteknek tartani. E felfog�som
lehetetlen volt�t
nem vettem �szre, mert annakidej�n csak a vall�sbeli k�l�nbs�get
l�ttam, azt hittem,
hogy vall�suk�rt �ld�zik �ket, ami az ellen�k tan�s�tott szidalmaz�
kifejez�sekkel
szembeni ellenszenvemet csaknem undorr� fokozta.
Egy tervszer� zsid�ellenes szervezet lehet�s�g�r�l abban az id�ben m�g csak
�lmodni sem tudtam volna.
�gy ker�ltem B�csbe. Az els� id�ben sok �j, k�l�n�sen �p�t�szeti benyom�s �s
saj�t sorsom les�jt� mostohas�ga folyt�n nem volt m�dom eme �ri�si v�ros
lakos-
s�ga bels� r�tegez�d�s�nek �ttekint�s�re. Annak ellen�re, hogy a k�tmilli�s
B�cs
akkor m�r k�tsz�zezer zsid�t sz�ml�lt, nem vettem r�luk tudom�st.
Szemem �s
minden �rz�kem az els� hetekben m�g k�ptelen volt minden �rt�kes
gondolatot
felfogni �s megem�szteni. Csak amikor ism�t visszat�rt nyugalmam, �s a be-
nyom�sok zavaros k�pe tisztulni kezdett, akkor n�ztem k�r�l ebben az
�j vil�gban.
Akkor eszm�ltem r� a zsid�k�rd�sre. Nem merem �ll�tani, hogy az az �t �s m�d,
ahogy a zsid�kat megismertem, kellemes lett volna sz�momra. A
zsid�kban mind-
eddig csak a vall�st l�ttam, a vall�s �ld�z�s�t pedig az emberi
t�relmetlens�g
szempontj�b�l �t�lem meg. Egy nagy kult�rn�p hagyom�nyaihoz m�ltatlannak
tartottam a b�csi antiszemita sajt� hangnem�t. Nyomaszt�lag
hatottak r�m a k�z�p-
kor bizonyos esem�nyei, �s nem sz�vesen l�ttam azok ism�tl�d�s�t.
Minthogy pedig
a k�rd�ses �js�gok �ltal�ban nem �llottak a legkit�n�bb sajt�term�kek
h�r�ben,
ennek a k�r�lm�nynek igazi oka akkoriban el�ttem teljesen
ismeretlen volt, �gy
benn�k ink�bb a g�nyol�d� irigys�g, semmint egy alapvet�, ha tal�n
hamis v�g�-
nyokon is halad� felfog�s term�keit l�ttam.
Ezt a felfog�somat meger�s�tette a nekem igaz�n nagynak tetsz� sajt�
m�lt�s�gteljes hangneme, amellyel ezekre a t�mad�sokra v�laszolt, �s
ami nekem
m�g ink�bb felt�nt, az a k�r�lm�ny, hogy a t�mad�sokat sokszor
egy�ltal�ban meg
sem eml�tette, hanem azokat egyszer�en agyonhallgatta.
Nagy buzgalommal olvastam az �gynevezett vil�gsajt� term�keit: a
Neues
Freie Presset, a Wiener Tagblattot. B�multam
tartalmuknak gazdags�g�t
�s t�rgyilagoss�g�t, �rt�keltem el�kel� hangnem�ket �s tal�n csup�n �r�suk
dag�lyoss�ga hatott re�m n�ha zavar�lag. Ez ut�bbi k�r�lm�nyt a nagyv�ros
lend�let�ben is megtal�lni v�ltem. Minthogy pedig �n B�cset ilyen
vil�gv�rosnak
tartottam, ezt a k�r�lm�nyt is megbocs�that�nak tal�ltam.
A sajt�nak az udvarral szemben tan�s�tott t�mj�nez� magatart�sa azonban
visszatetsz� volt. Nem t�rt�nhetett semmi a Burg-ban an�lk�l, hogy
azt ezek a
lapok �radoz� lelkesed�ssel vagy panaszos mesterk�lts�ggel ne t�lalt�k
volna fel
olvas�iknak. K�l�n�sen akkor csaptak nagy h�h�t, ha a minden id�k
legb�lcsebb
uralkod�j�r�l volt sz�. Ilyenkor a d�rg� fajdkakashoz
hasonl�tottak. Nekem az
eg�sz �gy nagyon mesterk�ltnek t�nt fel. A liber�lis demokr�cia
elvesztette el�ttem
szepl�telens�g�t. Az udvar kegyeinek �ly zabol�tlan m�don val�
hajh�sz�sa a
nemzet m�lt�s�g�nak fel�ldoz�s�t jelenti. Ez volt az els� �rny, amely a
nagy b�csi
sajt�-hoz val� viszonyomat megzavarta.
Mint mindig, �gy b�csi tart�zkod�som idej�n is a legnagyobb
�rdekl�d�ssel
figyeltem a n�metorsz�gi politikai �s t�rsadalmi esem�nyeket. B�szke
csod�lattal
hasonl�tottam �ssze a birodalom emelked�s�t a sorvad� osztr�k
�llammal. �r�mmel
t�lt�tt el a n�met birodalmi k�lpolitika, a kev�sb� �p�letes
belpolitika azonban
nyomaszt�lag hatott re�m. Nem tal�lkozott helyesl�semmel az a harc,
amelyet
ebben az id�ben II. Vilmos ellen folytattak. A cs�sz�rral szemben
alkalmazott
besz�dtilalom k�l�n�sen bosszantott, mert annak �ppen azok voltak a
kezdem�nyez�i, akik erre a legkev�sb� �rezhett�k magukat feljogos�tva,
hiszen a
parlament egy-egy �l�sszaka alatt sokkal t�bb szam�rs�got besz�ltek
�ssze, mint
egy eg�sz cs�sz�ri dinasztia hossz� �vsz�zadok alatt, m�g ha leggy�ng�bb
perceiket
is belesz�m�tjuk.
Felh�bor�tott az a tudat, hogy egy �llamban, amelyben minden f�lesz�
nemcsak
a kritika jog�t gyakorolhatta, hanem m�g a Reichstagban
t�rv�nyhoz�k�nt
v�lem�ny�t a nemzetre is r�k�nyszer�thette, a cs�sz�ri korona visel�je
ett�l az
�resfej� fecseg� int�zm�nyt�l intelemben r�szes�lhetett.
De m�g ink�bb felh�bor�tott az a k�r�lm�ny, hogy ugyanaz a b�csi sajt�,
amely
a legutols� udvari geb�nek is hajb�kolt �s egy farkcs�v�l�sra szinte
�nk�v�letbe
esett, most l�tsz�lag gondterhes �br�zattal juttatta kifejez�sre a
n�met cs�sz�rral
szembeni gondjait. Mik�zben folytonosan azt hangoztatta, hogy
t�vol �ll t�le a
n�met birodalom bel�gyeibe val� avatkoz�s, Isten �rizz, �gymond,
ennek m�g
a gondolat�t�l is, hiszen csup�n k�teless�gszer�en mutat r� a
sz�vets�ges v�rz�
sebeire, �s k�jelegve v�jk�lt ezekben a birodalmi sebekben.
Ilyenkor fejembe sz�llt
a v�r. Mindenekel�tt ez k�sztetett engem arra, hogy ezt a nagy
sajt�t bizonyos
�vatoss�ggal kezeljem. Azt is el kellett ismernem, hogy az
antiszemita �js�gok
egyike, a Deutsches Volksblatt egy-egy ilyen alkalommal
tisztess�gesebben
viselkedett.
Ami ezenk�v�l az idegeimre ment, az ennek a sajt�nak ut�latos
franciaim�data
volt. Ha az ember ezeket, a nagy kult�rnemzetr�l zeng�
dicshimnuszokat olvassa,
egyenesen sz�gyenkezni kellett n�met volt��rt. Mindig gyakrabban
vettem kezembe
a Volksblatt sz�mait, amely �js�g, ha terjedelemre kisebbnek is,
de ezekben a
dolgokban igazabbnak t�nt fel el�ttem. Er�teljes
antiszemitizmus�val nem �rtettem
egyet, b�r nemegyszer olvastam olyan okadatol�sokat benne,
amelyek meggon-
dol�sra k�sztettek.
Ilyen k�r�lm�nyek �szt�nz�se folyt�n mindenesetre megismertem az ez
id�ben
B�cs v�ros�t ir�ny�t� doktor Karl L�gert �s a kereszt�nyszocialista p�rtot.
Amikor B�csbe ker�ltem, mindkett�vel szemben ellens�ges �rz�lettel
viseltet-
tem. Ez a f�rfi is, e mozgalom is reakcion�rius volt a
szememben.
Min�l ink�bb megismertem azonban ezt a f�rfit �s m�v�t, igazs�g�rzetem
ann�l
ink�bb megv�ltoztatta el�bbi �t�letemet. Igazs�gos �t�letem lassank�nt
csod�latt�
v�ltozott. ma pedig ebben az emberben minden id�k leghatalmasabb
n�met polg�r-
mester�t l�tom.
H�ny beidegzett v�lem�nyem m�sult meg a kereszt�nyszocialista
mozgalom-
mal szemben elfoglalt �ll�spontom megv�ltoztat�s�nak
k�vetkezt�ben. A legne-
hezebb lelki �talakul�st m�gis az antiszemitizmussal szemben
vallott felfog�som
v�ltoz�sa jelentette.
Ez id�zte el� bennem a legnagyobb lelkitus�t, �s az �rtelem �s �rzelem
k�z�tt
hossz� h�napokon �t folyt a kem�ny k�zdelem, m�gnem a gy�zelem az
�rtelem
oldal�ra p�rtolt. K�t �v m�lt�n �rzelmem is k�vette �rtelmemet, hogy
ett�l az id�t�l
kezdve ennek legh�vebb szolg�ja �s �re legyen.
E keser� bels� k�zdelem idej�n a legnagyszer�bb nevel� hat�ssal a b�csi
utca
szeml�ltet� k�pe volt re�m. Bek�vetkezett az az id�, amikor m�r nem
r�ttam vakon
a hatalmas v�ros k�vezet�t, hanem nyitott szemmel figyeltem az
�p�letek mellett
az embereket is.
Amid�n egy alkalommal �ppen a belv�rosban barangoltam, hirtelen
hossz�,
kaft�nos, fekete hajtincses jelens�gre lettem figyelmes. Az els�
pillanatban azt
k�rdeztem magamt�l: H�t ez is egy zsid�?
Linzben term�szetesen nem �gy n�ztek ki a zsid�k. Lopva, �vatosan
figyeltem
meg ezt az embert, �s min�l ink�bb szem�gyre vettem minden
arcvon�s�t, ann�l
ink�bb kezdett �talakulni bennem az els� k�rd�s a m�sodik k�rd�ss�:
Vajon ez is n�met?
Ez�ttal is, mint mindig ilyen esetekben, a k�nyveket h�vtam
seg�ts�g�l. Ekkor
v�s�roltam meg fill�rek�rt �letemben el�sz�r az els� antiszemita
r�piratot. Sajnos,
ezek a r�piratok valamennyien abb�l az �ll�spontb�l indultak ki,
hogy az olvas�juk
t�bb�-kev�sb� ismeri m�r a zsid�k�rd�st. Hangnem�k, t�ls�gosan ellaposod� �s
tudom�nyos felk�sz�lts�get nem mutat� bizony�t�sm�djuk �s meg�llap�t�saik
ism�t
csak k�ts�get t�masztottak bennem.
Ezek a k�r�lm�nyek hetekre, s�t h�napokra visszavetettek.
A dolog olyan nagy horderej�nek, a v�d olyan s�lyosnak t�nt, hogy
att�l val�
f�lelmemben, miszerint igazs�gtalans�got k�vetek el, bizonytalann�
lettem.
Abban m�r magam sem k�telkedtem, hogy itt nem m�svall�s� n�metekr�l,
hanem idegen n�pr�l van sz�. Ami�ta e k�rd�st tanulm�nyozni kezdtem �s
figyel-
mes lettem a zsid�s�gra, az�ta B�cs egyszeriben m�s megvil�g�t�sban t�nt
fel
el�ttem. B�rhova mentem, minden�tt csak zsid�t l�ttam, �s min�l t�bbet
l�ttam
bel�l�k, ann�l ink�bb meg tudtam k�l�nb�ztetni �ket a t�bbi emberekt�l.
K�l�n�sen a belv�rosban �s a Duna-csatorn�t�l �szakra fekv� ker�letekben
hemzsegtek e n�p tagjai, akik m�r k�lsej�kben is teljesen el�t�ttek a
n�metekt�l.
De ha m�gis k�telkedtem volna, akkor bizonytalans�gomat mag�nak a
zsid�s�g
egy r�sz�nek az �ll�sfoglal�sa v�glegesen eloszlatta.
A zsid�s�g k�r�ben megind�tott �s B�csben is nagysz�m� k�vet�vel rendelkez�
cionizmus er�sen s�krasz�llott ugyanis a zsid�s�g n�pi, faji
jelleg�nek a kidom-
bor�t�s��rt. A fel�letes szeml�l� azt hihette, hogy ezt a mozgalmat a
zsid�s�gnak
csak egy t�red�ke helyesli, a t�bbs�g azonban el�t�li �s elveti.
Azonban k�zelebbr�l
szem�gyre v�ve a dolgot, ez a tiszt�ra c�lszer�s�gi okokb�l
kezdem�nyezett
magyar�zkod�s, hogy ne mondjuk hazugs�gteremtette l�tszat csakhamar
szerte-
foszlott. Mert az �gynevezett liber�lis zsid�s�g csak az�rt
utas�totta vissza a cio-
nist�kat, mert zsid�s�gukat hangs�lyoz� ki�ll�sukat �gyetlennek, s�t
veszedelmes-
nek tartotta. Bels� �sszetartozand�s�gukon azonban ez mit sem
v�ltoztatott.
A liber�lis �s cionista zsid�s�g k�z�tti l�tszatharc bels� undorral
t�lt�tt el,
hiszen ez a harc teljes eg�sz�ben val�tlan, hazug, �s �gy m�ltatlan
volt e n�pnek
�lland�an hangoztatott erk�lcsi nagys�g�hoz �s tisztas�g�hoz.
E n�p erk�lcsi �s egy�b tisztas�ga egyebekben is k�l�n fejezetet
�rdemel. Hogy
a v�znek nem bar�tai, azt m�r a k�lsej�k is el�rulja. Err�l az ember,
sajnos m�g
csukott szemmel is meggy�z�dhet. Nemegyszer eg�sz rosszul lettem
ezeknek a
kaft�nosoknak b�z�t�l. Ehhez j�rult m�g mocskos ruh�zatuk �s kev�sb� vit�zi
k�lsej�k.
Mindez m�r �nmag�ban sem valami vonz�, elijed t�l�k azonban az ember,
hogyha testi tiszt�tlans�guk mellett e v�lasztott n�p lelki
szennyfoltjait is felfedezi.
Semmi sem tudott engem r�vid id� alatt annyi meggondol�sra b�rni, mint a
zsid�s�g bizonyos ter�leteken val� tev�kenyked�s�nek alapos
megismer�se. Nem
l�tezett semmi gazs�g vagy becstelens�g, f�leg kultur�lis t�ren,
amelyben
legal�bb egy zsid� ne lett volna r�szes. Mihelyst egy ilyen
gennyes sebet az ember
�vatosan felv�gott, mindj�rt r�bukkant egy zsid�csk�ra, ak�r a f�rgekre
a rothad�
testben.
K�l�n�sen s�lyosan esett latba n�lam a zsid�s�gnak a sajt�, a m�v�szet, az
irodalom �s a sz�nh�z ter�n kifejtett tev�kenys�ge. Itt hi�baval� volt
minden
kenetteljes menteget�dz�s. El�g volt, ha az ember egy-k�t
hirdet�oszlopot szem-
�gyre vett, �s azon megl�tta a sz�rny� sz�nh�zi �s mozim�sorok szellemi
szerz�inek
agyondics�rt nev�t, hogy az ember sz�ve hossz� id�re megkem�nyedj�k a
zsid�s�g-
gal szemben. Ez a m�tely �s szellemi pestis, amellyel a n�p lelk�t
megfert�zt�k,
rosszabb az egykori fekete himl�n�l. S m�ghozz� milyen �ri�si m�rt�kben
gy�rtot-
t�k �s terjesztett�k ezt a m�telyt. Term�szetesen min�l alacsonyabb a
lelki �s
szellemi szintje egy ilyen m�v�szeti nagyiparosnak, ann�l
nagyobb a ter-
m�kenys�ge. Emellett nem szabad szem el�l t�veszteni azt a t�nyt
sem, hogy egy
Goeth�re kb. t�zezer ilyen firk�szt ad a term�szet a vil�gnak, akik
azut�n bacilushor-
doz�k�nt m�rgezik a lelkeket. Lehetetlens�g volt �szre nem venni a
zsid�s�g �ri�si
ar�nysz�m�t azok k�z�tt, akiket a term�szet erre a sz�gyenteljes
szerepre sz�nt.
Vagy tal�n �ppen ebben keresend� kiv�lasztott voltuk?
T�zetesen vizsg�lni kezdtem a szennyterm�kek szerz�inek nev�t, �s az
ered-
m�ny az lett, hogy mindig s�lyosabban �t�ltem el a zsid�s�got.
B�rmennyire
ellenkezett is volna az �rzelem, az �sznek le kellett vonnia a
k�vetkeztet�seket.
Azt a t�nyt, hogy minden irodalmi szennynek, m�v�szeti giccsnek �s
sz�nh�zi
k�ptelens�gnek kilenctized r�sze egyetlen n�p sz�ml�ja terh�re �rand�,
amely n�p
pedig alig egy-k�t sz�zadr�sz�t k�pviseli az orsz�g lakoss�g�nak, nem
lehetett
letagadni. Ez a t�ny elvitathatatlan.
Az �n kedves vil�gsajt�-mat is ebb�l a szempontb�l kezdtem szem�gyre
venni. Min�l alaposabban vettem bonck�sem al�, ann�l ink�bb
�sszezsugorodott
egykori csod�latomnak t�rgya. Ir�nya mindink�bb elviselhetetlenn�
lett, tartalm�t
bels� sek�lyess�ge miatt kellett elvetnem, t�rgyilagos �br�zol�si m�dja
pedig egyre
ink�bb hazugs�gnak, semmint becs�letes igazs�gnak t�nt fel el�ttem;
az �r�i term�-
szetesen zsid�k voltak.
Apr�s�gok ezrei, amelyeket kor�bban alig vettem �szre, most
figyelemre m�lt�
dolgokk�nt t�ntek fel el�ttem, m�sokat pedig, amelyek m�r kor�bban is
gondol-
kod�ba ejtettek, meg�rtettem �s megismertem.
E sajt� liber�lis szellem�t most m�r eg�szen m�s megvil�g�t�sban l�ttam.
El�kel� hangja, amellyel a t�mad�sokra v�laszolt, vagy azok
elhallgat�sa ma m�r
okos, de al�val� fog�sk�nt bontakozott ki el�ttem. Magasztal�, dics��t�
sz�nh�zi
kritik�juk mindig a zsid� szerz�knek sz�lt, ezzel szemben a
lecsep�l�s mindig csak
n�metnek jutott oszt�lyr�sz�l. II. Vilmos cs�sz�rral szemben
folytatott lass� csip-
kel�d�s�k annak a kitart�snak a bizony�t�ka, amellyel m�dszer�ket �zt�k.
�ppen
ilyen kitart�ssal voltak sz�sz�l�i a francia kult�r�nak �s
civiliz�ci�nak. Az el-
besz�l�sek �rt�ktelen tartalm�b�l, nyelv�b�l idegen n�pre ismertem.
Mindennek
pedig olyan k�ros hat�sa volt a n�mets�gre, hogy az m�r csak
sz�nd�kosan t�rt�n-
hetett.
De kinek volt ez az �rdeke? Vagy mindez csak v�letlen m�ve volt?
Lassan
ingadozni kezdtem.
De fejl�d�semet siettett�k azok a megfigyel�sek, melyekre eg�sz
sereg m�s
esem�ny kapcs�n tettem szert. Ezek k�z�tt volt a zsid�s�g nagy r�sz�nek
ny�ltan
hangoztatott �s gyakorolt �ltal�nos erk�lcsi felfog�sa.
Ezen a t�ren megint az utca adott gyakran elr�m�t� szeml�ltet�
p�ld�kat. A
zsid�s�gnak a prostit�ci�hoz, de m�g ink�bb a le�nykereskedelemhez val�
viszony�t B�csben jobban lehetett tanulm�nyozni, mint b�rmely m�s
nyugat-
eur�pai v�rosban, tal�n a d�l-franciaorsz�gi kik�t�v�rosokat kiv�ve. A
b�csi
Lip�tv�rosban tett esti s�t�k alkalm�val az ember akarva, nem akarva
olyan
esem�nyeknek volt szemtan�ja, amelyek a n�met n�p nagy r�sze el�tt
ismeretlenek
maradtak mindaddig, m�g a vil�gh�bor�ban a keleti arcvonalon
harcol�knak nem
ny�lt alkalmuk hasonl� dolgok megfigyel�s�re.
A hideg borzongatott, amikor el�sz�r ismertem fel a zsid�s�gban a
f�v�rosi
fert�nek j�ghideg, arc�tlan, kalm�r szellem� v�mszed�j�t.
Felny�lt a szemem.
Most m�r nem ker�ltem a zsid�k�rd�st, s�t kerestem a vele val�
tal�lkoz�st.
Mik�zben a kultur�lis �s m�v�szeti �let k�l�nb�z� megnyilv�nul�saiban
megtanul-
tam megl�tni a zsid�t, hirtelen olyan helyen is r�bukkantam, ahol
a legkev�sb�
sejtettem �t.
Felismertem a zsid�t mint a szoci�ldemokr�cia vez�r�t, �s mintha
h�lyog esett
volna le szememr�l. Egy hossz� lelki tusa �rt ezzel v�get bennem.
M�r a mindennapi �rintkez�sek idej�n felt�nt munk�st�rsaim csod�latos
v�l-
toz�k�pess�ge, amellyel ugyanazon k�rd�sben, sokszor egyik napr�l a
m�sikra, de
nemegyszer egyik �r�r�l a m�sikra eg�szen k�l�nb�z� �ll�spontot foglaltak
el. Csak
nehezen tudtam meg�rteni azokat az embereket, akik n�gyszemk�zt
eg�szen nor-
m�lis n�zeteket vallottak, hogy azt a t�meg l�lektan�nak hat�sa alatt
azonnal
elvesz�ts�k. Gyakran �r�kig tart� r�besz�l�s ut�n m�r abban a hiedelemben
ringat-
tam magamat, hogy megt�rt a j�g, �s �ll�sfoglal�suk tarthatatlans�g�t
siker�lt
megmagyar�znom. Azonban k�ts�gbeejt� volt sz�momra, hogy m�snap el�lr�l
kezdhettem az eg�szet. �r�k�sen mozg� ingak�nt lengett vissza mindig
t�velyg� n�zet�k.
Azt meg�rtettem, hogy helyzet�kkel el�gedetlenek, �s �tkozz�k a
balsorsot,
amely �ket gyakran oly kem�nyen s�jtotta. Gy�l�lt�k a v�llalkoz�kat,
akikben
mostoha sorsuk v�grehajt�it l�tt�k, szidt�k a hivatalos k�zegeket,
akik az �
meg�t�l�s�k szerint �rz�ketlenek voltak helyzet�kkel szemben. T�ntettek
az �lelmi-
szer�rak ellen �s k�vetel�s�k �rdek�ben az utc�ra vonultak. Mindezt m�g
meg
tudtam �rteni, ami azonban rejt�ly maradt sz�momra, az a hat�rtalan
gy�l�let volt,
amellyel saj�t n�p�kkel szemben viseltettek �s amellyel saj�t
fajt�jukra t�rtek,
�cs�rolt�k nagys�g�t, beszennyezt�k t�rt�nelm�t �s s�rba tiport�k nagy
embereiket.
Ez, a saj�t otthon, a fajta �s a haza ellen folytatott harc �ppen
olyan egy�gy�,
mint �rthetetlen, s�t term�szetellenes volt. Ideiglenesen napokra
vagy legfeljebb
hetekre ki lehetett �ket gy�gy�tani, mire azonban az ember ism�t
tal�lkozott ezekkel
a megt�rteknek v�lt emberekkel, akkorra m�r ism�t a r�giek lettek. A
term�-
szetelleness�g gy�zedelmeskedett rajtuk.
Csakhamar r�j�ttem, hogy a szoci�ldemokrata sajt� t�lnyom�r�szben zsid�
vezet�s alatt �ll, de nem tulajdon�tottam ennek nagyobb
jelent�s�get, mert hiszen a
t�bbi �j s�gokn�l is ugyanez volt a helyzet. Csak egy volt tal�n
felt�n�, hogy amelyik
�js�gn�l zsid� �llt alkalmaz�sban, arr�l igaz�n nem lehetett azt
�ll�tani, hogy igaz�n
nemzeti ir�ny� lett volna, olyan, amilyennek az �n nevel�sem �s
felfog�som elv�rta
volna.
Er�t vettem magamon, �s megk�s�reltem e sajt�term�kek olvas�s�t.
Ellenszen-
vem az olvas�s alkalm�val egyre ink�bb n�tt eg�szen a v�gtelens�gig.
Most m�r a
szemenszedett hazugs�goknak a gy�rt�it k�v�ntam megismerni. A kiad�t�l
kezdve
v�gig valamennyien zsid�k voltak. B�rmilyen szoci�ldemokrata f�zetet
vettem is a
kezembe, szerz�je zsid� volt. Megjegyeztem majdnem az �sszes
vezet�k nev�t, �s
nem volt neh�z meg�llap�tanom, hogy azok legnagyobb r�szt a
kiv�lasztott
n�p tagjai voltak, ak�r az �llamtan�cs tagjai, ak�r a
szakszervezetek titk�rai,
ak�r a szervezetek eln�kei, vagy az utca agit�torai. Mindig
ugyanaz az ijeszt� k�p
t�rult el�m. Austerlitz, Victor Adler, Ellenbergen nevek
�r�kre eml�kezetembe
v�s�dtek. Egy k�r�lm�ny vil�gos lett el�ttem: az a p�rt, amelynek
kis embereivel
�n h�napok �ta a leghevesebb harcot v�vtam, vezet�s tekintet�ben
majdnem
kiz�r�lag idegen n�p kez�ben volt, mert azzal m�r legnagyobb �r�m�mre
v�g�rv�nyesen tiszt�ban voltam, hogy a zsid� nem n�met.
Most ismertem meg azonban v�g�rv�nyesen n�p�nk f�lrevezet�it.
Egy esztendei b�csi tart�zkod�som meggy�z�tt arr�l, hogy a munk�s
sohasem
lehet olyan makacs �s egy�gy�, hogy ne hallgatna a nagyobb tud�s �s
vil�gosabb
magyar�zat szavaira. Lassank�nt t�k�letesen megismerkedtem
tanaikkal, �s e
tud�somat a saj�t bels� meggy�z�d�sem�rt folytatott harcomban
leger�sebb fegy-
verk�nt haszn�ltam fel. A siker majdnem kiv�tel n�lk�l az �n
oldalamon volt.
A nagy t�meg, ha k�ts�gtelen�l nagy t�relem �s id�beli �ldozat �r�n is
m�g menthet� volt, a zsid�t azonban sohasem lehetett m�s n�zetre
b�rni.
Akkoriban m�g el�gg� tapasztalatlan �s na�v voltam ahhoz, hogy
megk�s�reljem
�ket az �ltaluk vallott tanok tarthatatlans�g�r�l meggy�zni. Sz�k
k�rnyezetemben
rekedtre besz�ltem magam �s v�resre a nyelvem, mert hittem, hogy
siker�lni fog a
marxista t�boly puszt�t� hat�s�t bebizony�tanom. �ppen az ellenkez�j�t
�rtem el.
�gy tetszett, mintha a szoci�ldemokrata tanok �s gyakorlati
kereszt�lvitel�k rom-
bol� hat�s�nak a tudata m�g csak meger�s�ten� elt�k�lts�g�ket.
Min�l t�bbet vitatkoztam a zsid�kkal, ann�l ink�bb megismertem
besz�d- �s
harcmodorukat. Mindenekel�tt az ellenf�l butas�g�val sz�moltak, �s ha
azut�n
minden k�t�l szakadt, maguk tetett�k a butas�got. Ha mindez nem
haszn�lt, akkor
egyszer�en nem �rtettek meg semmit, vagy pedig pillanatok alatt
egy m�sik t�m�ra
ugrottak �t. Mag�t�l �rtet�d� dolgokat t�rgyaltak, amelyek helyesl�s�t
azonban
r�gt�n m�s jelent�s dolgokra vonatkoztatt�k, hogy azut�n ism�t
visszavonuljanak
�s ne tudjanak semmi bizonyosat. B�rhol fogott is meg az ember
egy ilyen apos-
tolt, ny�lk�s lett a keze, s r�szletekben siklott ki ujjai k�z�l,
hogy azut�n a
k�vetkez� pillanatban ism�t egyes�lj�n. Ha netal�n az ember valakit
olyan meg-
semmis�t� m�don g�zolt le, hogy m�r csak a k�rnyezetre val�
tekintettel is
k�nytelen volt helyeselni, �s �gy arra gondolt, hogy legal�bb egy
l�p�st tett el�re,
akkor ann�l nagyobb volt csal�d�sa a k�vetkez� napon. A zsid�
egyszer�en nem
vette tudom�sul az el�z� napon t�rt�nteket, �s mintha misem t�rt�nt
volna, tov�bb
mes�lte r�gi, lehetetlen �ll�spontj�t, s m�g felh�borodottan
csod�lkozott azon, hogy
k�rd�re vont�k. Nem eml�kezett m�r semmire, legfeljebb az el�z� napon
tett
�ll�t�sainak helyess�g�re.
Nemegyszer megh�lt bennem a v�r.
Az ember nem tudta, mit csod�ljon ink�bb: besz�l�k�pess�g�ketvagy
hazudoz�
m�v�szet�ket.
Lassank�nt gy�l�lni kezdtem �ket.
Ennek is volt haszna. Min�l ink�bb megismertem a szoci�ldemokr�cia
k�pvisel�it vagy terjeszt�it, ann�l ink�bb n�tt a n�phez val�
vonzalmam. Vajon ki
tudta volna a f�lrevezet�k �rd�gi �gyess�g�nek ismeret�ben az �ldozatokat
el�tkozni? Nekem magamnak is milyen neh�z volt a faj dialektikus
hazudoz�sai
felett �rr� lennem.
�s mennyire semmit nem �r� volt ez a siker olyan emberekkel
szemben, akik
az igazs�got azonnal elferd�tik, akik a kimondott sz�t szemrebben�s
n�lk�l letagad-
j�k, hogy azt�n a k�vetkez� percben a maguk sz�m�ra
kamatoztass�k.
Min�l ink�bb megismertem a zsid�t, ann�l ink�bb meg kellett
bocs�tanom a
munk�snak.
A f�b�n�s�k most m�r az �n szememben nem is �k, hanem azok voltak, akik
nem tartott�k �rdemesnek a vel�k val� foglalkoz�st, s akik nem adt�k
meg a n�p
fi�nak azt, ami �t megillette, �s nem �ll�tott�k puskacs� el� a
vezet�ket, a megron-
t�kat. A napi �lm�nyek hat�sa alatt magam is kutatni kezdtem a
marxista tanok
k�tforr�sa ut�n. E tan hat�sa a legapr�bb r�szletekben is vil�goss� v�lt
el�ttem.
Eredm�ny�t figyel� szemmel l�thattam nap mint nap, k�vetkezm�nyeit
pedig n�mi
k�pzel�tehets�ggel magam rajzolhattam meg magamnak. Csup�n az volt
m�g
k�rd�ses el�ttem, hogy az alap�t�k vajon el�re l�tt�k-e m�v�k eredm�ny�t a
maga
v�rhat� kifejl�d�s�ben, vagy pedig maguk is t�ved�s �ldozatai?
N�zetem szerint mindk�t feltev�s lehets�ges volt. Az egyik esetben
minden
gondolkod� embernek k�teless�ge a lelketlen mozgalommal szemben
fell�pni, hogy
a tant legal�bb a legv�gs� kifejl�d�sben meg lehessen akad�lyozni, a
m�sik esetben
azonban az �rd�g�k lehettek ennek a n�pbetegs�gnek az alap�t�i, mert
nem em-
bernek, hanem csak egy sz�rnyetegnek agy�ban foganhatott meg egy olyan
szervezet megteremt�s�nek terve, amely tev�kenys�g�vel v�geredm�nyben
az em-
beri kult�ra �sszeoml�s�hoz �s ezzel a vil�g pusztul�s�hoz vezet. Ez
esetben csak
egyetlen megold�s lehets�ges, a harc; az emberi l�leknek,
�rtelemnek �s akaratnak
fegyverekben nem v�logat�s harca, tekintet n�lk�l arra, hogy kinek
kedvez a
szerencse.
�gy kezdtem megismerkedni e tan alap�t�ival, hogy e r�v�n a mozgalom
alapvet� t�teleit tanulm�nyozhassam. Hogy �n ezen a t�ren hamarabb
c�lhoz
jutottam, mint azt magam is rem�ltem, azt egyed�l a zsid�k�rd�s
ter�n szerzett,
b�r ez id�ben m�g nem t�ls�gosan alapos ismereteimnek k�sz�nhettem.
Ezek az
ismeretek, k�l�n�sen a zsid�s�g kifejez�si m�dszer�nek megismer�se
tett�k
lehet�v� sz�momra a gyakorlati �sszehasonl�t�st a val�s�g �s a
szoci�ldemokr�cia
alap�t� apostolainak elm�leti porhint�se k�z�tt; a zsid� n�p besz�l �s
�r, hogy
gondolatait elrejtse, vagy legal�bbis elf�tyolozza. A val�di c�l
sohasem a sorokban,
hanem j�l elrejtve a sorok k�z�tt keresend�.
Ez az id� jelentette sz�momra a legnagyobb bels� �talakul�st, amit
csak valaha
is meg�rtem. A gy�nge vil�gpolg�rb�l fanatikus antiszemit�v� lettem.
Ezut�n m�r csak egy �zben, utolj�ra mer�ltek fel bennem f�l�s �s
nyomaszt� gondolatok. Amid�n ugyanis az emberi t�rt�nelem sor�n a
zsid� n�p
tetteit kutattam, egyszerre az a gy�va k�rd�s vet�d�tt fel bennem,
vajon nem a
kif�rk�szhetetlen sors k�v�nja-e nek�nk, gyarl� embereknek,
ismeretlen okokb�l,
�r�k megv�ltoztathatatlan elhat�roz�sb�l e kis n�p v�gs� gy�zelm�t?
Tal�n ennek az �r�kk� f�ldh�zragadt n�pnek jutalmul �g�rt�k oda a f�ldet?
Vajon val�ban jogunk van-e a saj�t l�tfenntart�sunk�rt folytatott
harcra, vagy
pedig ez is csak �rzelmi mozzanatokon alapszik?
Mindezekre a k�rd�sekre a marxizmus tan�nak tanulm�nyoz�sa k�zben,
mialatt vil�gos elm�vel figyeltem a zsid� n�p hat�s�t, maga a sors
adott v�laszt.
A marxizmus zsid� tan�t�sa elveti a term�szet arisztokratikus
elveit �s az er�, �s
akarat �r�k�s el�jog�nak a hely�be a sz�m t�meg�t �s holt s�ly�t helyezi.
Tagadja
az emberben a szem�lyis�g �rt�k�t, vitatja a n�p �s a faj jelent�s�g�t, �s
ezzel elvonja
az emberis�g l�t�nek �s kult�r�j�nak alapfelt�teleit, �s mik�nt a
vil�gegyetemben, az
elismert legnagyobb szervezetben, ilyen rendszer csak k�oszt
eredm�nyezhetne,
�gy a f�ld�n, e csillagzat lak�i sz�m�ra is csak pusztul�st hozhat.
Ha a zsid� a marxista hitvall�s seg�ts�g�vel gy�zedelmeskedik e vil�g
n�pein,
gy�zelmi koron�ja az emberis�g halotti koszor�ja lesz, �s akkor ez
a csillagzat ism�t
emberek n�lk�l fog bolyongani a vil�g�rben, mint sok milli� �vwel
ezel�tt, mert az
�r�k term�szet k�rlelhetetlen�l megbosszulja parancsai megszeg�s�t.
Hiszem, hogy a mindenhat� Isten akarata szerint cselekszem, amid�n
a zsid�val
szemben v�dekezem �s harcolok az �r m�v��rt.

Harmadik fejezet,
�ltal�nos politikai megfigyel�sek b�csi tart�zkod�som alatt.
Meggy�z�d�sem az, hogy a f�rfi, eg�szen k�l�n�s tehets�gt�l eltekintve
a 30adik �let�ve el�tt ne foglalkozz�k nyilv�nosan politik�val. Ne tegye,
mert eddig az
�letkorig csak egy �ltal�nos vil�gn�zet alapj�t szerzi meg, amelyen az
egyes
politikai probl�m�kat vizsg�lja �s saj�t �ll�spontj�t r�gz�ti. Csak ilyen,
vil�gn�zetileg kiegyens�lyozott �s a napi k�rd�sekkel szemben
meg�llapodott, teh�t
lelk�ben �s belsej�ben �rett f�rfi vehet r�szt a k�z�gyek politikai
ir�ny�t�s�ban.
Ellenkez� esetben k�nnyen annak a vesz�lynek teszi ki mag�t, hogy
�ll�spontj�n
alapvet� k�rd�sekben v�ltoztatnia kell, vagy pedig jobb meggy�z�d�se
ellen�re,
egy �ltala m�r r�gen elvetett n�zetet kell v�llalnia. Az els� eset
�nmag�ra n�zve
kellemetlen, mert nem v�rhatja el joggal azt, hogy k�vet�i oly
rend�thetetlen hittel
b�zzanak �llhatatoss�g�ban, mint annak el�tte, mert hiszen k�vet�i
t�bor�ban egy
ilyen v�ltoz�s a vez�r tan�cstalans�g�t bizony�tja, ellenfelekkel
szemben pedig
sz�gyen�rzetet v�lthat ki. A m�sodik esetben bek�vetkezik az, amit
az ember
napjainkban oly gyakran l�t: min�l kev�sb� hiszi a vez�r azt,
amit mond,
v�dekez�se ann�l �resebb, ann�l laposabb lesz, ezzel szemben nem
v�logat az
eszk�z�kben. Mialatt � maga m�r nem gondol arra, hogy az �ltala
vallott politikai
nyilatkozatok�rt komolyan helyt is �lljon, hiszen az ember nem
szokott olyas-
valami�rt meghalni, amiben nem hisz, a k�vet�ivel szemben
t�masztott
k�vetelm�nyek �ppen olyan ar�nyban nagyobbak �s szemtelenebbek
lesznek, hogy
v�gre fel�ldozza a vez�r utols� maradv�ny�t is a politikus kedv��rt.
Ezek azok az
emberek, akiknek egyetlen igazi meggy�z�d�s�k a szemtelen
tolakod�ssal �s az
arc�tlan hazudoz�s m�v�szet�vel p�rosult meggy�z�d�s n�lk�lis�g�kben rejlik.
Ha azt�n ilyen alak a parlamentbe is beker�l, akkor kezdett�l
fogva tudnival�,
hogy sz�m�ra a politika l�nyege csak a h�sosfaz�k k�zels�g�t jelenti.
Esetleges
csal�di gondjai pedig a mand�tum�rt folytatott harc�t csak sz�v�sabb�
teszik.
Minden m�s, politikai �szt�nnel meg�ldott emberben szem�lyes
ellens�g�t l�tja,
minden �j mozgalomban az � p�lyafut�sa v�g�nek a kezdet�t �s minden
nagyobb
emberben csak politikai p�lyafut�s�nak a vesz�lyeztet�j�t n�zi.
Az ilyenfajta parlamenti polosk�kr�l m�g b�vebben is fogok besz�lni.
M�g a harminc�vesnek is kell �lete folyam�n tanulnia, de ez m�r csak
kieg�sz�t�se �s kit�lt�se a meglev� keretnek, amelyet vil�gn�zete
seg�ts�g�vel m�r
megteremtett mag�nak. Tov�bbk�pz�se semmi esetre sem jelent majd
�tnyergel�st,
hanem tud�sbeli gyarapod�st. K�vet�iben nem fogja majd azt a
nyomaszt� �rz�st
kelteni, hogy az �ltala eddig hirdetett n�zet hib�s volt, s�t
ellenkez�leg, abban
vil�gn�zet�nk helyess�g�nek bizony�t�k�t fogj�k l�tni.
Az a vez�r, aki k�nytelen alapvet� vil�gn�zeti felfog�s�t
megv�ltoztatni az�rt,
mert azt hamisnak �s k�ptelennek ismerte fel, csak akkor
cselekszik tisztess�gesen,
ha hajland� a felismer�s�nek v�gs� k�vetkezm�nyeit is levonni. Ebben
az esetben
a legkevesebb, amit megtehet, hogy visszal�p minden nyilv�nos
politikai szerep-
l�st�l ann�l is ink�bb, mert aki egyszer t�vedett, ann�l fenn�ll a
m�sodszori t�ved�s
lehet�s�ge is. Semmi esetre sincs azonban joga polg�rt�rsai bizalm�t
ig�nybe venni,
m�g kev�sb� azt k�vetelni. Hogy mennyire nem t�r�dnek a tisztess�g e
most v�zolt
k�vetelm�nyeivel, arra n�zve legjellemz�bb az az elvetem�lt banda,
amelyik ezid�
szerint, 1924 25ben hivatottnak �rzi mag�t arra, hogy politik�t
csin�ljon. Aligha van
k�z�tt�k csak egy is, aki erre hivatott lenne.
Egykor minden nyilv�nos szerepl�st�l �vakodtam, b�r azt hiszem, hogy
t�bbet
foglalkoztam politik�val, mint sokan m�sok. Csak a legsz�kebb
k�rben besz�ltem
arr�l, ami bels�leg izgatott �s f�t�tt. Ez a k�r�lm�ny sok el�nnyel j�rt.
Egyr�szt
megtanultam min�l kevesebbet sz�nokolni, m�sr�szt pedig, v�gtelen�l
egy�gy�
n�zet�k �s b�r�latuk r�v�n megismertem az embereket. K�zben minden
id�t �s
lehet�s�get megragadtam arra, hogy k�pezzem magam. Eg�sz
N�metorsz�gban nem
ad�dott erre olyan j� alkalom, mint annak idej�n �ppen B�csben.
Az �ltal�nos politikai gondolkod�sm�d a r�gi dunai monarchi�ban min-
denekel�tt sz�lesebb k�r� �s �tfog�bb volt, mint e korszak
N�metorsz�g�ban,
Poroszorsz�g egyes r�szeit, Hamburgot �s az �szaki-tenger
partvid�keit kiv�ve.
Ausztria elnevez�se alatt ebben az esetben a
Habsburg-monarchi�nak azt a
r�sz�t �rtem, amely a maga n�met n�pess�g�n�l fogva nemcsak egy �llam
kialakul�s�nak kiindul�pontja volt, hanem amely a n�p�ben rejl� er�vel
k�pes volt
ebben a politikailag oly mesterk�lt t�kolm�nyban a bels� kultur�lis
�letet
�vsz�zadokra biztos�tani.
Hovatov�bb ennek a magnak megtart�s�t�l f�gg�tt a birodalom l�te �s
j�v�je.
Ha a r�gi �r�k�s tartom�nyok a birodalom sz�v�t jelentett�k, amelyek az
�llami
�s kultur�lis �let v�rfelfriss�t�s�t szolg�lt�k, akkor B�cs jelentette az
agyat �s
akaratot. M�r k�lsej�ben is el�rulta ez a v�ros azt az er�t, amely �t
ennek a
n�pkonglomer�tumnak a kir�lyn�j�v� avatta; sz�ps�g�nek pomp�ja pedig
feledtette
az �sszess�gnek cs�nya �reged�si jeleit.
A k�lf�ld, de k�l�n�sen N�metorsz�g szem�ben B�cs mindig kedves v�rosk�nt
szerepelt, amelyen nem t�kr�z�dtek vissza a monarchia belsej�ben d�l�
nemzetis�gi
harcok. A k�s�bbi csal�d�st csak fokozta az a k�r�lm�ny, hogy B�cs
ebben az
id�ben �lte legnagyobb, de egyben utols� felvir�gz�s�t. A r�gi
cs�sz�rv�ros csod�la-
tosan fiatal �letre kelt egy val�ban nagy tehets�g� polg�rmester
b�lcs vezet�se alatt.
Ez az utols� nagy n�met, akit Ausztria n�mets�ge, ez a keleti n�met
t�rzs termelt ki
mag�b�l, hivatalosan nem sz�m�tott az �llamf�rfiak k�z�, �s m�gis ez a
doktor L�ger,
az�ltal, hogy szoci�lis �s kultur�lis t�ren el�rt eredm�nyeivel
meger�s�tette az eg�sz
birodalom sz�v�t, ker�l� �ton nagyobb �llamf�rfiv� n�tte ki mag�t, mint
az akkori
id�k �sszes �gynevezett diplomat�i.
Az Ausztria n�ven ismert �llamk�pz�dm�ny azonban id�vel m�gis
t�nkrement.
De ezt nem lehet a r�gi Ostmark n�mets�ge politikai k�pess�g�nek
rov�s�ra �rni.
Legfeljebb azt bizony�tja, hogy t�zmilli� emberrel lehetetlen egy
�tvenmilli�s,
k�l�nb�z� nemzetis�gekb�l �sszet�kolt birodalmat korm�nyozni, illetve
hosszabb
id�re megtartani, nincsenek meg ennek az elengedhetetlen
el�felt�telei.
A n�met-osztr�k gondolkod�sm�dj�ban k�ts�gtelen�l nagyvonal� volt. Hoz-
z�szokott egy nagy birodalom keretein bel�li �lethez �s az ezzel
egybek�t�tt nagy
feladatokkal szemben sohasem vesz�tette el �rz�k�t. A n�met-osztr�k
�ltal�nos
l�t�k�re is ar�nylag sz�lesebb volt. Gazdas�gi �sszek�ttet�sei beh�l�zt�k
majdnem
az eg�sz birodalmat, majdnem minden nagyobb v�llalat a kez�kben
volt, n�met-
osztr�kok tett�k ki a technikai �s hivatalnoki szem�lyzet
legnagyobb r�sz�t, �k
voltak a k�lkereskedelem legf�bb mozgat�i, m�r amennyiben erre nem
a zsid�s�g
tette r� a kez�t; politikailag pedig majdnem kiz�r�lag �k
tartott�k �ssze Ausztri�t.
M�r a katonai szolg�lat r�v�n is messze elker�ltek hazulr�l, hiszen
a n�met-osztr�k
�jonc nemegyszer ezred�vel �ppen �gy �llom�sozhatott
Hercegovin�ban, mint
B�csben vagy Gal�ci�ban. A tisztikar majdnem kiz�r�lag n�met volt, a
hivatalnoki kar is t�lnyom�r�szt. A n�mets�g r�nyomta a maga b�lyeg�t a m�v�szet-
re �s
tudom�nyra is, eltekintve az �jabb m�v�szeti ir�nyok torz
sz�lem�nyeit�l, amelyek-
nek alkot�i egy n�ger n�p sor�b�l is kiker�lhettek volna. M�v�szet,
�p�t�szet,
szobr�szat �s fest�szet ter�n B�cs jelentette azt a kimer�thetetlen
forr�st, amely az
eg�sz kett�s-monarchi�t el tudta m�veivel �rasztani.
V�g�l, kev�s magyart�l eltekintve, a n�metek adt�k a k�z�s k�lpolitika
k�pvisel�inek nagy r�sz�t is.
M�gis hi�baval�nak bizonyult a birodalom megtart�s�t c�lz� minden
k�s�rlet.
Az osztr�k nemzetis�gi �llam megtart�s�ra csak egy lehet�s�g volt: az
egyes
nemzetis�gek centrifug�lis er�inek a lek�zd�se. Csakis az
egys�gesen szervezett
korm�nyzati rendszer biztos�thatta volna ezen �llam l�t�t, egy�bk�nt
elveszett.
N�ha m�g a legfels�bb helyeken is el�t�rbe ker�lt ez az
elgondol�s, de csak
az�rt, hogy mint nehezen kereszt�lvihet�, r�videsen a feled�s
hom�ly�ba mer�lj�n.
Nem volt egy er�s �llami alapsejt, amely k�r� kikrist�lyosodhatott
volna egy
er�sebb f�derat�v �llamforma. Ehhez j�rultak m�g az osztr�k �llamnak a
bismarcki
N�metorsz�ggal szemben l�nyeg�ben teljesen el�t� adotts�gai.
N�metorsz�gban
mind�ssze bizonyos politikai hagyom�nyokat kellett lek�zdeni,
mert hiszen a k�z�s
kultur�lis alap m�r megvolt, �s a N�met Birodalom mindenekel�tt-
apr� t�red�k-
t�l eltekintve, egys�ges n�pet foglalt mag�ba.
Ausztri�ban eg�szen m�s volt a helyzet.
Itt, az egyes orsz�gokban, Magyarorsz�g kiv�tel�vel, a politikai
nagys�g eml�ke
vagy teljesen hi�nyzott, vagy pedig a feled�s hom�ly�ba mer�lt.
Ezzel szemben a
nemzetis�gi elv korszak�ban az egyes orsz�gokban olyan n�pi
er�k jelentkeztek,
amelyeknek lek�zd�se k�l�n�sen neh�z volt, mert a Monarchia
hat�r�n olyan
nemzetis�gi �llamok keletkeztek, amelyek �llamalkot� elemei
az osztr�k �llamban
�lt n�pt�red�kekkel rokonok, s�t teljesen azonosak voltak, s
�gy ezen �llamok
nagyobb vonz�er�t gyakorolhattak az egyes nemzetis�gekre,
mint a n�met-
osztr�kok.
Maga B�cs sem tudta sok�ig �llni ezt a harcot.
Az id�k�zben vil�gv�ross� fejl�d�tt Budapest el�sz�r lett a riv�lisa,
m�rpedig
ennek a v�rosnak nem az egys�ges Monarchia �sszetart�sa, hanem
sokkal ink�bb
egy r�sz�nek az er�s�t�se volt a feladata. R�vid id� m�lt�n k�vett�k p�ld�j�t
Pr�ga,
Lemberg, Laibach �s �gy tov�bb. Ezek a v�rosok r�videsen egy-egy �n�ll�
kult�rvil�gnak lettek k�zpontjaiv�. �gy lelt�k meg a maguk lelki
alapj�t az egyes
faji, politikai ir�nyok, �s �gy kellett azon id�nek is elj�nnie,
amikor az egyes n�pek
fajis�g�ban rejl� eleven er� er�sebb lett, mint a k�z�s �rdekek
�sszetart� k�tel�ke.
Ezzel Ausztria v�gzete beteljes�lt.
II. J�zsef hal�la ut�n eg�sz vil�gosan l�that� volt ennek a fejl�d�snek
a menete.
Gyorsas�ga r�szben a Monarchi�ban rejl�, r�szben a birodalom
k�lpolitikai
helyzet�b�l ad�d� t�nyez�kt�l f�gg�tt.
Ha egy�ltal�n komolyan gondoltak ennek az �llamnak �sszetart�s�ra,
akkor ez
csak k�m�letlen k�zpontos�t�ssal volt kereszt�lvihet�. Ebben az
esetben min-
denekel�tt egys�ges �llamnyelvvel kellett volna a k�ls�
�sszetartozand�s�got ki-
hangs�lyozni, �s �ppen �gy kellett volna azt�n az iskola �s nevel�s
m�dszereivel
egys�ges �llami �ntudatot kitermelni. Ez term�szetesen nem t�z-h�sz
�v, hanem
�vsz�zadok munk�ja, �s ehhez els�sorban kitart�sra lett volna sz�ks�g.
Term�-
szetes, hogy ebben az esetben mind a k�zigazgat�si, mind a
politikai vezet�s f�
ir�nyelv�nek a legegys�gesebbnek kellett volna lennie.
Nagyon tanuls�gos volt sz�momra annak a meg�llap�t�sa, hogy mindez
mi�rt
nem t�rt�nt meg, helyesebben, hogy ezt mi�rt nem tett�k meg. A
birodalom
�sszeoml�s�nak b�ne is azt terheli, aki mindezt elmulasztotta.
A r�gi Ausztria sokkal ink�bb f�gg�tt egy nagyvonal� vezet�st�l,
mint b�rmely
m�s �llam. Itt hi�nyzott a nemzeti �llam alapja, amely a faji
gondolatban biztos�tja
az �sszetartozand�s�gnak az erej�t m�g akkor is, ha a korm�nyz�s m�g
oly nagy
m�rt�kben is felmondja a szolg�latot. Az egys�ges n�pi �llam gyakran
igen hossz�
ideig kib�rja m�g a legrosszabb k�zigazgat�st �s korm�nyz�st is,
an�lk�l, hogy
t�nkremenne. Sokszor �gy tetszik, mintha m�r egy ilyen testben
semmif�le �let sem
volna, mintha m�r halott �s kihalt lenne, s �m egyszerre a
halottnak hitt
megelevenedik �s elpuszt�thatatlan �leterej�nek csod�latos jel�t adja.
Ez azonban m�sk�nt van egy nemzetis�gi birodalomban, amelyet nem a
v�r
azonoss�ga, hanem er�szak tart �ssze. Itt minden korm�nyzati
gy�nges�g a t�li �lom
helyett az egyes n�pelemek �bred�s�t mozd�tja el�. Csak �vsz�zados k�z�s
nevel�s,
k�z�s hagyom�nyok, k�z�s �rdekek �tj�n lehet ezt a vesz�lyt
elh�r�tani. �ppen
ez�rt min�l fiatalabb egy ilyen k�pz�dm�ny, ann�l ink�bb f�gg sorsa a
korm�nyz�s
nagyvonal�s�g�t�l, ellenesetben, mint egyes er�szakos egy�nis�gek,
vagy szellem-
�ri�sok m�vei, gyakran alap�t�ikkal egy�tt sz�llnak s�rba. M�g �vsz�zadok
m�lt�n
sem lehet ezt a vesz�lyt teljesen kik�sz�b�lni, mert a faji �szt�n�k
csak szunnyad-
nak, hogy azut�n ann�l gyorsabban �bredjenek fel akkor, ha a k�z�s
vezet�s
gy�nges�ge, a nevel�s �s k�z�s hagyom�nyok nem rendelkeznek azzal az
er�vel,
amely az egyes nemzetis�gek �nerej�t t�lsz�rnyalja.
Ennek a fel nem ismer�s�ben rejlik a Habsburg-h�z tal�n
tragikusnak mondhat�
b�ne.
Egyetlenegy akadt k�z�l�k, akinek a sors m�g egyszer kez�be adta a
vil�goss�g
f�kly�j�t, amelynek f�ny�n�l megl�thatta birodalm�nak j�v�j�t, de ez a
f�klya is
csakhamar mind�r�kre kialudt. II. J�zsef, a n�met n�p r�mai cs�sz�ra
l�tta meg f�l�
aggodalommal, hogy H�za a birodalom legsz�ls� perem�n mik�nt fog
egykoron egy
b�beli n�pzavar �tveszt�j�ben elt�nni, ha az utols� �r�ban nem teszik j�v�
az �s�k
mulaszt�sait. Emberfeletti er�vel fogott hozz� a munk�hoz az
emberek bar�tja,
hogy egy �vtized alatt �vsz�zados b�n�ket tegyen j�v�. Ha csak negyven
�vet
juttatott volna neki v�gzete, �s ha csak k�t gener�ci� hasonl�
szellemben folytatta
volna m�v�t, akkor tal�n a csoda val�ra v�lt volna. Mid�n azonban
alig egy
�vtizedes uralkod�s ut�n testben �s l�lekben fel�r�lten meghalt, vele
egy�tt m�ve
is s�rba sz�llott, hogy a kapucinusok s�rboltj�ban t�bb� soha fel ne
t�madjon.
Ut�dai sem szellemileg, sem akarater� dolg�ban nem voltak m�lt�k nagy
feladatok megold�s�ra.
Amikor v�gre Eur�p�ban fell�ngoltak a forradalmi megmozdul�sok
jelei, las-
sank�nt Ausztria is t�zet fogott, s mikor a t�z fell�ngolt, akkor
m�r parazs�t nem is
annyira szoci�lis, t�rsadalmi �s politikai okok sz�tott�k, hanem
ink�bb a faji er�k.
Az 1848as forradalom minden�tt oszt�lyharc lehetett, Ausztri�ban
azonban a
fajok k�zdelm�nek a kezdet�t jelentette. Az�ltal, hogy a n�mets�g ezt a
k�r�lm�nyt
nem ismerte fel, �s mag�t a forradalmi megmozdul�s szolg�lat�ba
�ll�totta, saj�t
sors�t pecs�telte meg. A nyugati demokr�cia terjed�s�t seg�tette el�,
�s ez�ltal
�nmag�t l�talapjait�l fosztotta meg. A parlamentalizmus megteremt�se,
an�lk�l,
hogy el�zetesen egy k�z�s �llamnyelv meg�llap�t�st �s meger�s�t�st nyert
volna,
a n�met hegem�nia megd�nt�s�t jelentette. E politikai id�szakt�l
kezdve maga az
�llam is elveszett, s ami ezut�n k�vetkezett, az m�r csak a
birodalom �let�nek
t�rt�nelmi befejez�se volt.
Ennek a boml�si folyamatnak a megfigyel�se �ppen olyan megr�z�, mint
amilyen tanuls�gos. A t�rt�nelem �t�l� karja ezer �s ezer form�ban
s�jtott le. Az a
k�r�lm�ny, hogy az emberek nagy r�sze vakon botork�lt a boml�s jelei
k�z�tt, csak
azt bizony�totta, hogy az istenek akart�k Ausztria pusztul�s�t.
Nem akarok r�szletekbe bocs�tkozni, mert k�nyvemnek nem ez a c�lja.
Csak
azokat az esem�nyeket k�v�nom r�szletesebben ismertetni, amelyek a
n�pek �s
�llamok sz�tes�s�nek �r�k �rv�ny� okaik�nt napjainkban is nagy jelent�s�g�ek
�s
amelyek politikai n�zetem alapjait biztos�tott�k.
Azok k�z�l az int�zm�nyek k�z�l, melyekb�l m�g a sz�k l�t�k�r� �s r�vidl�t�
ny�rspolg�r is tudom�st szerezhetett a Monarchia sz�tes�s�r�l, els�
helyen a parla-
mentet, vagy mint Ausztri�ban h�vt�k, a Reichsratot kell
megeml�tenem. Ang-
li�t�l, a demokr�cia klasszikus haz�j�t�l vett�k �t ezt az int�zm�nyt,
�s minden
igyekezet�kkel azon voltak, hogy lehet�leg eredetis�gben pl�nt�lj�k �t
B�csbe.
A k�pvisel�h�z �s a fels�h�z megalkot�s�val az angol k�tkamar�s rendszer
�nnepelte a maga �jj�sz�let�s�t, csak �ppen a H�zak maguk k�l�nb�ztek a
mint�t�l. Amikor annak idej�n Barry a Temze habjaib�l kiemelked�
parlamenti
palot�t �p�tette, beleny�lt a brit birodalom t�rt�nelm�be, �s onnan
hozta el� nagy-
szer� palot�ja �kess�geit. M�v�szet�vel �gy lett a Lordok �s a N�p h�za a
nemzet
dics�s�g�nek templom�v�.
B�cs itt tal�lkozott az els� neh�z s�ggel. Amid�n a d�n Hansen az �j
n�pk�pvise-
let m�rv�nyh�z�nak utols� ormait is kik�pezte, k�nytelen volt az �p�let
d�szeit az
antik vil�gb�l k�lcs�n�zni. R�mai �s g�r�g �llamf�rfiak �s filoz�fusok
d�sz�tik a
nyugati demokr�ci�nak ezt a sz�nh�zpalot�j�t, �s mindennek
betet�z�sek�ppen,
mintegy a bels� mozgalmak kifejez�sre juttat�sak�nt szimbolikus
ir�ni�val h�znak
a n�gy �gt�j ir�ny�ba a k�t h�z f�l� helyezett n�gyfogat� kocsik.
A nemzetis�gek s�rt�snek �s kih�v�snak tekintett�k �s kik�rt�k volna ma-
guknak, hogy a m�ben az osztr�k t�rt�nelem jusson kifejez�sre �ppen
�gy, mint
ahogy N�metorsz�gban is csak a vil�gh�bor� �gy�d�rg�se k�zepette vettek
b�tors�got maguknak ahhoz, hogy a birodalmi gy�l�s Wallott k�sz�tette
palot�j�t
egy felirattal a n�met n�pnek sz�nj�k.
A legellent�tesebb �rzelmek fogtak el akkor, amikor nem eg�szen
h�sz�ves
fejjel el�sz�r l�ptem �t a Franzens Ring mes�s palot�j�nak k�sz�b�t, hogy
szem- �s
f�ltan�ja legyek egy k�pvisel�h�zi gy�l�snek.
A parlamentet m�r kezdett�l fogva gy�l�ltem, de nem mag�t az
int�zm�nyt.
Ellenkez�leg, �n mint szabads�gszeret� ember, a korm�nyz�s m�s
lehet�s�g�t el
sem tudtam volna k�pzelni, mert a diktat�r�ban a Habsburg-h�zzal
szembeni
�ll�spontom folyt�n, minden szabads�g �s �sszer�s�g ellens�g�t l�ttam.
Nem kism�rt�kben j�rult felfog�som kialakul�s�hoz a sok �js�golvas�s
k�vet-
kezm�nyek�nt az angol parlament ir�nt bel�m, a fiatal emberbe
r�gz�tt
csod�lat. Az a m�lt�s�g, amellyel az als�h�z a maga feladat�t, amint
ezt a mi
sajt�nk oly nagyszer�en tudta kifejez�sre juttatni, teljes�tette,
tetszett nekem.
Lehetett- e egy�ltal�n magasztosabb form�ja a n�p �nkorm�nyzat�nak?
�ppen az�rt voltam ellens�ge az osztr�k parlamentnek, mert nem volt
m�lt�
mintak�p�hez.
Az osztr�k �llam n�mets�g�nek sorsa parlamenti helyzet�t�l f�gg�tt. Az
�ltal�nos titkos v�laszt�jog behozatal�ig a parlamentben m�g volt egy,
b�r
jelent�ktelen n�met t�bbs�g, de m�r ez az �llapot is meggondol�sra
kellett,
hogy k�sztessen. A szoci�ldemokrata p�rtot m�r akkoriban sem
lehetett p�rtnak
tekinteni A kritiz�l�, a n�mets�get �rdekl� k�rd�sek t�rgyal�s�n�l tan�s�tott,
megb�zhatatlan magatart�sa miatt majdnem kiv�tel n�lk�l mindig a
n�met
k�v�nalmakkal szemben l�pett fel legt�bbsz�r az�rt, hogy az egyes
idegen
n�pekhez tartoz� p�rth�veit el ne vesz�tse. Az �ltal�nos titkos
v�laszt�jog be-
hozatal�val m�g a sz�mszer� n�met f�l�ny is megsz�nt, �s most m�r mi sem
�llott �tj�ban az �llam eln�mettelen�t�s�nek.
A nemzeti l�tfenntart�s �szt�ne m�r ez okb�l is meggy�l�ltette volna
velem az
olyan n�pk�pviseletet, amelyben a n�mets�gnek k�pviselet helyett
mindig csak
�rul�sban volt r�sze. E fogyat�koss�gokat is, mint olyan sok egy�b
dolgot- nem
az int�zm�ny, hanem az osztr�k korm�ny rov�s�ra kell �rni.
Ilyen bels� �rzelmekkel l�ptem be els� �zben az �ppen olyan szent,
mint sokszor
becsm�relt helyis�gekbe. Mindenesetre a gy�ny�r� �p�letet csak
nagyszer� sz�p-
s�ge tette szentt� el�ttem. Hell�n csodam� n�met f�ld�n.
R�vid id� m�lva azonban a szemem el�tt lej�tsz�d� sz�nh�z l�tt�ra a fel-
h�borod�s lett �rr� bennem.
P�r sz�z n�pk�pvisel� volt jelen, akiknek �ppen egy fontos gazdas�gi
jelen-
t�s�g� k�rd�sben kellett �ll�st foglalniok. M�r az els� nap is elegend�
volt ahhoz,
hogy engem hetekre gondolkod�ba ejtsen. A t�rgyal�s szellemi
sz�nvonala, m�r
amennyiben azt az �sszevissza fecseg�st egy�ltal�n meg lehetett
�rteni, val�ban
nyomaszt� magass�gban mozgott. N�h�nyan az urak k�z�l nem n�met�l,
hanem
szl�v anyanyelv�k�n, helyesebben t�jsz�l�sukkal besz�ltek. Amit addig
csak az
�js�gokban olvastam, most saj�t f�lemmel hallhattam: azt a
gesztikul�l�, minden-
f�le hangnemben ki�ltoz�, vadul hull�mz� t�meget, amelyben egy izzad�,
�rtatlan,
�sz �reg b�csi igyekszik hol l�zas csenget�ssel, hol int� szav�val a
H�z m�lt�s�g�t
biztos�tani.
Nevetnem kellett.
N�h�ny h�ttel k�s�bb ism�t bent voltam a H�zban. A k�p teljesen
megv�ltozott;
alig tudtam r�ismerni. A terem kongott az �ress�gt�l. Aludtak
benne. Mind�ssze
n�h�ny n�pk�pvisel� volt a hely�n, akik k�lcs�n�sen egym�sra �s�toztak.
Az egyik
k�z�l�k sz�nokolt. A H�z egyik aleln�ke volt jelen, aki l�that�
unalommal meredt
bele a terem �ress�g�be. K�telkedni kezdtem. Most m�r, hacsak
valamik�ppen is
megengedte id�m, �jra bementem a H�zba �s figyelmesen szeml�ltem
az
esem�nyeket. Meghallgattam a besz�deket, m�r amiket meg
lehetett �rteni, �s
tanulm�nyoztam az �llam k�l�nb�z� n�pei kiv�lasztottjainak t�bb�-kev�sb�
inte-
ligens szavait. �gy lassank�nt kialakult a v�lem�nyem.
Egy csendes megfigyel�ssel elt�lt�tt esztend� el�gs�ges volt
ahhoz, hogy err�l
az int�zm�nyr�l t�pl�lt v�lem�nyemet teljes m�rt�kben
megv�ltoztassam. Ben-
s�mben m�r nemcsak az elgondol�s ausztriai torz sz�lem�nye ellen
foglaltam �ll�st,
hanem most m�r mag�nak a parlamentnek a l�tjogosults�g�t sem
tudtam elismerni.
Az osztr�k parlament szerencs�tlens�g�t mindeddig a n�met t�bbs�g
hi�ny�nak
tulajdon�tottam. Ett�l kezdve maga az int�zm�ny t�nt fel
v�gzetesnek el�ttem.
A k�rd�sek eg�sz sora vet�d�tt fel bennem.
Tanulm�nyozni kezdtem a t�bbs�g hat�rozat�n nyugv� demokratikus elvet,
mint ennek az int�zm�nynek az alapj�t, de ugyanilyen figyelmet
szenteltem azok
szellemi �s erk�lcsi �rt�keinek, akik a n�pek kiv�lasztottjaik�nt
ezt a c�lt lettek
volna hivatva szolg�lni.
Egyszerre ismertem meg az int�zm�nyt �s annak let�tem�nyeseit. N�h�ny
esztend� leforg�sa alatt plasztikus vil�goss�ggal bontakozott
ki el�ttem e korszak
legjellegzetesebb t�pusainak egyike: a parlamenti t�pus.
Benyom�som �lland�
�rv�ny�nek bizonyult. A gyakorlati t�nyeknek szeml�ltet� tan�t�sa
ez�ttal is
megk�m�lt engem att�l, hogy els�llyedjek az elm�let posv�ny�ba.
A mai nyugati demokr�cia a marxizmus el�h�rn�ke, amely n�lk�l ez ut�bbi
el sem volna k�pzelhet�. Az k�sz�ti el� e vil�gpestis sz�m�ra a talajt,
amelyen azt�n
ez a fert� terjedhet. K�ls� megnyilv�nul�si form�ja: a
parlamentarizmus, a piszok
�s t�z torz sz�l�ttje, amelyb�l a t�z pillanatnyilag sajnos
kialudtnak l�tszik.
Nem tudok el�g h�l�s lenni sorsomnak, hogy ezt a k�rd�st B�csben
tanul-
m�nyozhattam. F�lek ugyanis, hogy N�metorsz�gban igen gyors �s
k�nny� el-
hat�roz�sra jutottam volna. Hogyha ezt a parlamentnek
nevezett nevets�ges
int�zm�nyt el�sz�r Berlinben ismertem volna meg, akkor tal�n az
ellenkez�
v�gletbe esem. Nem minden alap n�lk�l azoknak az oldal�ra
�lltam volna, akik a
n�p �s birodalom �dv�t a cs�sz�ri gondolatnak �s hatalomnak kiz�r�lagos
naggy�t�tel�ben l�tt�k, �gy korukkal �s az emberekkel szemben
m�gis idegen�l �s
egyszersmind vakon �llottak.
m�r Ausztri�ban ez teljesen kiz�rt volt. Itt nem lehetett olyan
k�nnyen egyik hib�b�l
a m�sikba esni. Ha a parlament keveset �rt, akkor m�g
sokkal kevesebbet �rtek a
Habsburgok. Itt a parlamentarizmus elvet�s�vel nem nyert
minden elint�z�st, mert
m�g nyitva maradt a k�rd�s: mi k�vetkezz�k ezut�n? A
Reichsrat elvet�se
ugyanis egyed�li korm�nyz�i hatalomk�nt mag�t a
Habsburg-h�zat jelentette volna,
ami pedig sz�momra k�l�n�sen elviselhetetlen gondolat volt.
Ez a k�l�n�s eset a probl�ma alaposabb tanulm�nyoz�s�ra k�sztetett. mint
egy�bk�nt ilyen fiatal �vekben egy�ltal�n bek�vetkezhetett volna.
Mindenekel�tt �s
legink�bb az egy�ni felel�ss�g teljes hi�nya k�sztetett gondolkod�sra.
M�g ha sz�rny� k�vetkezm�nyekkel j�r� hat�rozatot is hoz a parlament,
senki
sem v�llalja �rte a felel�ss�get, senkinek sem lehet azt a terh�re
�rni, mert ugyan
bizony felel�ss�gv�llal�st jelent-e, hogyha egy p�ld�tlan �sszeoml�s
ut�n a kor-
m�ny lemond? Ha a koal�ci� �sszet�tele megv�ltozik? Vagy
a parlamentetfeloszlat-
j�k? Vagy egy�ltal�n lehet-e az emberek egy �lland�an ingadoz� t�bbs�g�t
k�rd�re
vonni?
Nincsen-e mindennem� felel�ss�g gondolata szem�lyhez k�tve?
Vagy lehet-e egy korm�ny vezet�j�t gyakorlatilag felel�ss�gre vonni
azok�rt a
tettek�rt, amelyeknek l�te �s kereszt�lvitele kiz�r�lag t�bb ember
akarat�t�l �s
beleegyez�s�t�l f�gg?
Hiszen lassank�nt nem is annyira az alkot� �s teremt� gondolatok �s
tervek
megval�s�t�s�ban l�tj�k a vezet� �llamf�rfiak feladat�t, hanem sokkal
ink�bb abban
a m�v�szetben, amellyel terveik nagyszer�s�g�t a fejb�lint� J�nosokkal
elhitetik �s
e r�v�n azok j�akarat� hozz�j�rul�s�t kikoldulj�k.
Vajon a r�besz�l�k�pess�g �ppen �gy az �llamf�rfi� krit�riuma, mint a nagy-
vonal� elvek �s elhat�roz�sok kereszt�lvitel�t biztos�t� tulajdons�gok?
Vajon a vez�r alkalmatlans�g�t bizony�tja, hanem siker�l
at�bb�-kev�sb�tiszta
v�letlenek seg�ts�g�vel egybegy�jt�tt hadat egy ide�nak megnyernie?
�s vajon volt-e m�r egy�ltal�n olyan eszme, amelyet ez at�meg
meg�rtett volna,
miel�tt a siker a k�rd�ses eszme nagys�g�t bizony�totta?
Vajon minden igazi nagy tett ebben a vil�gban nem egyben a
l�ng�sz tiltakoz�sa
is a t�meg tunyas�g�val szemben?
Mit tegyen h�t az az �llamf�rfi, akinek nem siker�l e banda kegy�t
tervei
sz�m�ra kih�zelegni?
Vesztegesse tal�n meg �ket? Vagy tal�n polg�rt�rsai butas�gamiatt
l�tk�rd�sek-
k�nt felismert feladatok kereszt�lvitel�t�l �lljon el, vonuljon
vissza, vagy pedig
maradjon m�gis?
Vajon nem k�vetkezik-e be ilyen esetekben az igaz�n gerinces
ember sz�m�ra
egy megoldhatatlan �ssze�tk�z�s a dolgok felismer�se �s a tisztess�ge,
helyesebben
a becs�letes gondolkod�sm�dja k�z�tt?
Hol van itt a hat�r a k�zzel szembeni k�teless�g �s az egy�ni becs�let
k�telezetts�ge k�z�tt?
Vajon nem kell-e minden v�rbeli vez�rnek kik�rnie mag�nak azt, hogy
ilyen
m�don politikai s�berr� alacsony�ts�k, �s viszont megford�tva, nem
kell-e minden
s�bernek mag�t politikai p�ly�ra hivatottnak �reznie, mert hiszen
a v�gs� felel�s-
s�g sohasem �t, hanem egy megfoghatatlan t�meget terhel?
Nem vezet-e a mi parlament�ris t�bbs�gi elv�nk a vez�ri gondolat
teljes
lerombol�s�hoz?
Vagy tal�n azt hiszik, hogy a vil�gnak minden alkot�sa a t�bbs�g
agy�ban �s
nem egyesek fej�ben fogamzott meg?Hiheti-e b�rki is, hogy az emberi kult�r�nak
ezeket az
el�felt�teleit a j�v�ben
n�lk�l�zhetj�k? Nincs-e �ppen ellenkez�leg; erre ma nagyobb sz�ks�g�nk
van,
mint valaha?
Mialatt a parlament�ris t�bbs�gi elv elveti az egy�n tekint�ly�t �s
annak hely�re
a mindenkori t�meg sz�m�t teszi, v�tkezik a term�szet arisztokratikus
alapgondolata
ellen, mik�zben persze semmi esetre sem sz�ks�ges az
arisztokratizmust a mi fels�
t�zezr�nk mai dekadenci�j�val azonos�tani.
Hogy milyen puszt�t�st v�gez ez a modern demokratikus parlamenti
uralom, azt
a zsid� �js�gok olvas�i, felt�ve, hogy nem tanultak meg �n�ll�an
gondolkozni �s
m�rlegelni, csak nehezen tudj�k elk�pzelni. Mindenekel�tt ez az
oka politikai
�let�nk hihetetlen elposv�nyosod�s�nak �s napjaink minden �rt�ktelen
jelen-
s�g�nek. Az igazi vez�r visszavonul az olyan politikai
tev�kenys�gt�l, amely
legnagyobb r�szt nem �ll alkot� munk�b�l, hanem sokkal ink�bb a t�bbs�g
kegyei�rt val� verseng�sb�l. Ezzel szemben a kis szellemeknek �ppen
ez a
tev�kenys�g felel meg legink�bb, ez r�sz�kre a legvonz�bb.
Min�l t�rp�bb egy ilyen szat�cs szelleme �s tud�ssal min�l ink�bb
bel�tja a
maga b�rgy�s�g�t, ann�l ink�bb ragaszkodik ehhez a rendszerhez, amely
t�le nem
az �ri�sok erej�t �s zsenialit�s�t k�veteli, hanem annak f�l�be helyezi
a f�lm�velt
ember tud�l�koss�g�t, �s az ilyenfajta b�lcsess�get t�bbre becs�li a
perikl�szi
m�lys�gekn�l. Emellett egy ilyen fajank�t sohasem izgat tetteinek
felel�ss�ge.
Ann�l kev�sb� lehetnek ilyen gondjai, mert tudja, hogy
�llampolg�ri bakl�v�seinek
eredm�nyek�nt egyik napon �gy is, �gy is, �t kell adnia a hely�t egy
hasonl� nagy
szellemnek. Ugyanis az is a boml�s t�nete, hogy amilyen m�rt�kben
cs�kken az
egyesek �rt�ke, �ppen olyan m�rt�kben n�vekszik az �llamf�rfiak sz�ma. A
parla-
menti t�bbs�g befoly�s�nak n�veked�s�vel egyre n� a f�gg�si viszony, �s
kisebbe-
dik az ember, mert amint a nagy lelkek visszautas�tj�k, hogy
semmittev�k �s
fecseg�k poroszl�i legyenek, �ppen �gy megford�tva, a t�bbs�g
n�pk�pvisel�i sem
gy�l�lnek semmit jobban, mint a szellemi f�l�nyt.
Mindig vigasztal� k�r�lm�ny egy ilyen tan�cskoz� egy�ttes sz�m�ra, ha
olyan
vez�rt tudnak a maguk �l�n, akinek a b�lcsess�ge az � szintj�knek
felel meg.
Mindenkinek alkalom k�n�lkozik �gy szellemi k�pess�gei
megvillogtat�s�ra. Ha P�l
valamilyen mesters�gre tehetett szert, mi�rt ne lehetne P�ter is
egyszer mester.
A demokr�cia f�tulajdons�g�nak, a gy�vas�gnak felel meg legink�bb ez a
tal�lm�ny, amely mindig m�dot ad az �gynevezett vez�rek legnagyobb r�sz�nek
arra, hogy
minden fontosabb �s d�nt�bb jelent�s�g� hat�rozathozatal eset�n az �gyneve-
zett t�bbs�g
szokny�ja m�g� b�jhassanak.
�rdemes megfigyelni egy ilyen sz�lh�most, �s l�tni, hogy mik�nt
k�ny�rgi ki
gondterhes arccal minden int�zked�shez a t�bbs�g beleegyez�s�t,
aminek r�v�n
biztos�tja a sz�ks�ges cinkost�rsakat �s ler�zhatja mag�r�l a
felel�ss�get. Ebben leli
magyar�zat�t azut�n, hogy az ilyenszer� politikai tev�kenys�g minden
tisztess�ge-
sen gondolkod� f�rfi� sz�m�ra gy�l�letes, m�g minden gy�nge jellem
olyan, aki
gy�va kutyak�nt kih�zza mag�t a szem�lyes felel�ss�g al�l �s kib�v�t keres,
kap ut�na. Hogyha egy nemzet vezet�i ilyen gy�nge jellemekb�l
�llnak,
az id�vel s�lyosan megbosszulja mag�t. Nem lesz v�llalkoz�, aki b�tor
lenne a
hat�rozott tettek kereszt�lvitel�re, �s mindenkor ink�bb elviseli a
sz�gyenteljes
megvet�st, semhogy viseln� a felel�ss�get egyenes, hat�rozott
d�nt�sek�rt.
Egyet ugyanis nem szabad elfelejteni: a t�bbs�g ebben az esetben
sem tudja
p�tolni a nagys�got. A t�bbs�g nemcsak a butas�g, hanem a gy�vas�g
megtestes�t�je
is, �s amint sz�z �resfej� fr�ter nem tesz ki egy b�lcset, �gy nem
lehet sz�z gy�v�t�l
sem h�sies elhat�roz�st v�rni.
Min�l kisebb azt�n az egyes vez�r felel�ss�ge, ann�l ink�bb meg fog
azoknak
a sz�ma n�vekedni, akik, b�r minden r�termetts�g n�lk�l �gy �rzik,
hogy a
nemzet vez�ri szolg�lat�ba kell �ll�taniok halhatatlan erej�ket.
Alig tudj�k
kiv�rni, hogy sorra ker�ljenek: ott �llnak hossz� sorokban,
f�jdalmasan sz�molj�k
az el�tt�k �ll�kat, �s szinte k�nos pontoss�ggal sz�molj�k ki, hogy
emberi sz�m�t�s
szerint mikor ker�lhetnek sorra. �r�mmel �dv�z�lnek minden v�ltoz�st,
minden
botr�nyt, amely megritk�tja az el�tt�k �ll�k sorait. Ha valaki m�gsem
akar t�g�tani
a m�r bev�lt �ll�s�b�l, azt szinte a k�lcs�n�s szolidarit�s megszeg�inek
tekintik.
Gonosz indulatt�l vezetve nem nyugszanak, am�g ki nem t�rj�k hely�b�l
�s nem
bocs�tja a k�z rendelkez�s�re �ll�s�t, hogy azt�n az ilyen kimozd�tott
egyhamar
vissza se ker�lhessen a hely�re. Mert az ilyen �ll�s�b�l kitasz�tott
mindj�rt ism�t
megk�s�rli a v�llalkoz�k soraiba val� bef�rk�z�st, hacsak a t�bbiek
fokoz�d�
szidalma �s ord�t�sa vissza nem rettenti �t.
Ennek az eg�sz �llami berendezked�snek k�vetkezm�nyek�nt szinte
f�lelmetes
gyorsas�ggal v�ltoznak a legfontosabb �ll�sok �s tiszts�gek visel�i;
olyan k�vet-
kezm�ny, amely gyakran v�gzetszer� hat�ssal lehet. Mert nemcsak az
alkalmatlan
�s �resfej� esik a v�ltoz� rendszer �ldozat�ul, hanem m�g ink�bb az igazi
vez�regy�nis�g is, akit a sors v�letlen�l ilyen �ll�sba juttatott. Az
ilyen egy�nis�g
ellen ugyanis r�gt�n egys�ges frontot k�peznek azok, akik nem
tartj�k, nem �rzik
maguk k�z�l val�nak �t, �s eg�sz egyszer�en k�z�s ellens�g�knek tekintik.
Beverik
a fej�t annak is, aki az emberi null�k k�z�l tehets�g�vel kiv�lhatn�k,
�s ebben az
ir�nyban �szt�n�k ann�l er�teljesebb, min�l ink�bb hi�nyzik ez n�luk
minden egy�b
vonatkoz�sban.
Ennek a k�vetkezm�nye azut�n a vezet� r�tegek mind nagyobb ar�ny�
szellemi elszeg�nyed�se. Mit jelent azonban ez a nemzetre �s
�llamra n�zve, azt
mindenki meg�llap�thatja, felt�ve, hogy nem tartozik � is a
vez�reknek ehhez
a rendj�hez.
A r�gi Ausztri�ban imm�r legjellegzetesebb v�ltozat�ban teny�szt�d�tt
ki az
ilyen parlament�ris korm�nyforma.
A minisztereln�k�t ugyan a cs�sz�r nevezte ki, de ez a kinevez�s a
parlamenti
akarat v�grehajt�s�t jelentette. Az egyes miniszteri t�rc�k�rt
folytatott alkudoz�s
azonban m�r a tiszta nyugati demokr�cia szellem�ben t�rt�nt. Az
egyes szem�lyi-
s�gek olyan gyors egym�sut�nban v�ltott�k fel egym�st, hogy ez m�r
szinte
hajt�vad�szat jelleg�t �lt�tte mag�ra. Ennek megfelel�en cs�kkent az
�rt�ke ezek-
nek az �llamf�rfiaknak, m�g v�gre csak az a kis parlamenti
s�ber-t�pus maradt
meg, amelyiknek az �rt�km�r�je csup�n a koal�ci�knak, e legkisebb st�l�
politikai
�zletk�t�seknek kereszt�lvitel�ben mutatkoz� tehets�g�ben rejlett.
Ilyen m�don a b�csi iskola a legnagyszer�bb tanulm�nyokat ny�jtotta.
�rthet� �rdekl�d�ssel vontam p�rhuzamot ezeknek a n�pk�pvisel�knek a tud�sa
�s szellemi k�pess�ge, valamint az �ltaluk v�llalt feladatok k�z�tt.
Term�szetesen,
foglalkoznom kellett ezeknek a kiv�lasztottak-nak a szellemi
sz�nvonal�val, �s
vizsg�l�d�som akarva, nem akarva arra k�sztetett, hogy nyilv�nos
�let�nk e nagy-
szer� p�ld�nyainak az el��let�t is tanulm�nyozzam. Az a m�d, amellyel
ezek az
urak szolg�latukat a haza jav�ra ford�tott�k, teh�t tev�kenys�g�k
technik�ja is
meg�rdemelte ezt az alapos vizsg�latot.
Min�l m�lyebbre hatolt az ember a bels� viszonyok tanulm�nyoz�s�ban �s
min�l �lesebb t�rgyilagoss�ggal vizsg�lt egyeseket �s t�rgyi alapokat,
ann�l szo-
mor�bb lett a parlamenti �let �sszk�pe. Ez a meg�llap�t�s nagyon is
figyelemre
m�lt� olyan int�zm�nnyel szemben, amelyik minden alkalommal a t�rgyi-
lagoss�gra, mint egyetlen igazi alapra hivatkozik. Ha az ember
ezeket az urakat �s
szomor� ittl�t�k t�rv�nyeit vizsg�lja, csod�lkozik az eredm�nyen.
Egyetlen elv sincs, amely t�rgyilagosan szeml�lve annyira
helytelen lenne, mint �
a parlament�ris korm�nyz�s elve.
Eltekintve att�l, hogy milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �s mily m�don t�rt�nik
ezeknek a n�pk�pvisel� uraknak a megv�laszt�sa, �s hogyan ker�lnek ezek az urak
tiszts�g�kbe �s �j m�lt�s�gukba, mindenki el�tt vil�gos, hogy csak a
legritk�bb
esetekben �s csak egy kis t�red�kn�l lehet sz� �ltal�nos �haj �s sz�ks�g
teljes�l�s�r�l. A nagy t�megek politikai iskol�zotts�ga sokkal
alacsonyabb
sz�nvonalon �ll, semhogy maguk tudn�k megszabni �ltal�nos politikai
vil�gn�zet�k
ir�ny�t, �s ki tudn�k v�lasztani az azok megval�s�t�s�ra hivatott
megfelel�
szem�lyeket.
Amit �ltal�ban k�zv�lem�nyk�nt szoktunk megjel�lni, az csak a
legritk�bb
esetben nyugszik egyesek egy�ni tapasztalatain �s ismeretein,
hanem legnagyobb-
r�szt, sajnos, a leger�szakosabb �s legk�m�letlenebb felvil�gos�t�s
ered-
m�nyek�nt jelentkez� elgondol�son.
Amint a felekezeti hovatartozand�s�g csak nevel�s eredm�nye, �s az
emberben
csak a vall�soss�g sz�ks�glete jelentkezik �l� val�s�gk�nt, �ppen �gy a
nagy
t�megek politikai gondolkod�sm�dja is gyakran eg�szen hihetetlen�l
kitart� �s
alapos lelki �s szellemi megdolgoz�s eredm�nye.
E politikai nevel�s oroszl�n r�sze, amelyet ebben az esetben a
propaganda sz�val
fejezhet�nk ki legtal�l�bban, a sajt�t illeti. Az gondoskodik
els�sorban err�l a
felvil�gos�t� munk�r�l, �s ezzel mintegy a feln�ttek iskol�j�t teremti
meg. De ez a
nevel�si eszk�z nem az �llam kez�ben, hanem r�szben igen �rt�ktelen
er�k hatalm�ban
van. �ppen B�csben, m�g mint fiatal embernek ny�lt nagyon j�
alkalmam ennek a
t�megnevel� eszk�znek a tulajdonosait �s szellemi gy�rosait
megismerni. Csod�l-
koznom kellett azon, hogy milyen gyorsan siker�lt egy �llamban
ennek a leg�tkozottabb
nagyhatalomnak egy bizonyos gondolkod�sm�dot teremteni, amelyik
pedig a min-
denkori val�di k�v�ns�gok �s n�zetek t�k�letes meghamis�t�s�t jelentette.
R�vid id�
alatt nevets�ges dolgokat nagy jelent�s�g� �llami aktusokk� f�jtak
fel, m�skor viszont
�letbev�g�an fontos probl�m�kat a feled�s hom�ly�ba bor�tottak,
helyesebben egy-
szer�en kilopt�k a t�megek eml�kezet�b�l.
�gy siker�lt n�h�ny h�t alatt a semmib�l nevet el�var�zsolni, e n�v
visel�j�nek
a nagy nyilv�noss�g rem�nys�g�t biztos�tani, r�sz�re olyan n�pszer�s�get
teremteni, amilyen igaz�n nagy jelent�s�g� f�rfiaknak eg�sz �let�kben
nem jutott
oszt�lyr�sz�l. M�g egyfel�l �gy bukkantak fel soha nem hallott nevek,
m�sfel�l a
nyilv�nos �s �llami �let kipr�b�lt egy�nis�gei legjobb eg�szs�g�k mellett
egysze-
r�en meghaltak a vil�g sz�m�ra, vagy pedig olyan v�daskod�sokkal
illett�k, ame-
lyekkel lehetetlenn� tett�k �ket. Behat�an tanulm�nyozni kell azt a
sz�rny� zsid�
aknamunk�t, amellyel tisztess�ges embereket r�ntanak a szennybe �s
a pocsoly�ba,
hogy �rt�kelni tudjuk e sajt�kal�zok veszedelmes m�k�d�s�t.
Nincsen az a piszkos eszk�z, amihez az ilyen szellemi rabl�lovag
ne folyamodn�k,
ha c�ljai el�r�s�r�l van sz�. Bef�rk�zik a legtitkosabb csal�di
rejtekbe, nem nyugszik,
am�g csak egyetlen v�konyka esetre nem bukkan, amelynek seg�ts�g�vel
meghurcol-
hatja szerencs�tlen �ldozat�t. Ha pedig sem a nyilv�nos, sem a
csal�di �letben nem tal�l
m�g nagy�t��veggel sem kivetnival�t, akkor egyszer�en a megr�galmaz�s
m�dszer�hez folyamodik. Nemcsak az�rt, mert tudja, hogy az
ezerszer visszavont
r�galomb�l is mindig visszamarad valami a meghurcolt h�tr�ny�ra, de
k�l�n�sen az�rt,
mert a sz�z szoros ism�tl�s k�vetkezt�ben, amelyhez mindig tal�l
cinkost�rsakat , az
�ldozatnak m�g v�dekeznie is szinte lehetetlens�g.
Mindezt az �js�g�r�i k�teless�g feh�r t�g�j�ban teszik.
Ez a banda gy�rtja legnagyobbr�szt azt a k�zv�lem�ny-t is, amelyb�l a
parlamentarizmus burj�nzik ki. Ennek a fejl�d�snek a szeml�ltet�se �s
hazug
val�sz�n�tlens�g�nek a bemutat�sa k�teteket venne ig�nybe. De hogyha
mindett�l
eltekint�nk �s csak a t�nyleges term�ket �s tev�kenys�get figyelj�k,
akkor m�r az
is el�g ahhoz, hogy m�g a legvakonh�v�bb el�tt is fellebbentse a
f�tyolt az in-
t�zm�ny �sszer�tlens�g�r�l. Ezt az �sszer�tlen �s egyben vesz�lyes t�ved�st
legjob-
ban akkor �rthetj�k meg, hogyha a k�s�bbiekben a demokratikus
parlamentarizmust
az igazi germ�n demokr�ci�val hasonl�tjuk �ssze.
A demokratikus parlament legf�bb saj�ts�ga abban rej lik, hogy
bizonyos sz�m�,
mondjuk �tsz�z f�rfi�t, vagy az ut�bbi id�ben asszonyt is
v�lasszanak, akiket
azut�n mindenben d�nt� sz� illet; mert igaz ugyan, hogy van korm�ny
is, amely
kifel� az �llami tev�kenys�g �r�ny�t�s�t v�gzi, de ez csak l�tszat. A
val�s�gban a
korm�ny egyetlen l�p�st sem tehet a k�pvisel� egy�ttes enged�lye n�lk�l.
�ppen
ez�rt nem is lehet semmi�rt felel�ss� tenni, mert a d�nt�s joga a
parlament t�bbs�g�t
illeti. A korm�ny �gy semmi egy�b, mint a t�bbs�g akarat�nak a
v�grehajt�ja.
Politikai k�pess�ge pedig tulajdonk�ppen abban nyilv�nul meg, hogy
mik�nt tudja
mag�t a t�bbs�g akarat�hoz idom�tani, vagy pedig a t�bbs�get a saj�t
akarata szerint
befoly�solni. Ez a k�r�lm�ny a korm�nyt a t�nyleges korm�nyzat
magass�g�b�l a
t�bbs�g koldus�v� alacsony�tja. Legfontosabb feladata tulajdonk�ppen
a t�bbs�g
j�akarat�nak esetr�l esetre val� biztos�t�sa, vagy pedig egy
alkalmasabb �s ink�bb
befoly�solhat� t�bbs�g megteremt�se. Ha ez siker�l, akkor
meghosszabb�totta
�let�t; ha nem: mehet. Munkaterv�nek helyess�ge ebb�l a szempontb�l
�ppens�ggel
semmi szerepet sem j�tszik.
Ez�ltal megsz�nik minden felel�ss�ge is.
Hogy mihez vezet ez az �t, arra k�nnyen r�j�het�nk, ha meggondoljuk,
hogy a
megv�lasztott �tsz�z n�pk�pvisel� �sszet�tele az egyesek hivat�sa vagy
k�pess�gei
szerint �ppen olyan egyenetlen, mint siv�r k�pet mutat. Mert ne
higgye senki, hogy
a nemzetnek ezek a kiv�lasztottjai egyben szellemi �s �rtelmi
kiv�lasztottak is!
Rem�lhet�leg nem gondolja senki, hogy ennek a minden egy�b, mint
szellemd�s
v�laszt�i t�megnek a szavaz�c�dul�i nyom�n az �llamf�rfiak sz�zai n�nek ki.
Egy�ltal�n az ember nem tudja el�gg� el�t�lni azt a balga hiedelmet,
hogy az
�ltal�nos v�laszt�sokb�l zsenik sz�letnek. Els�sorban is egy-egy
nemzet sz�m�ra
csak nagy, szent id�kben ad�dik egy-egy igazi �llamf�rfi�, de semmi
sz�n alatt sem
sz�z �s m�g t�bb egyszerre; m�sodsorban a t�meg szinte �szt�nszer�leg
ide-
genkedik a l�ngelm�kt�l. El�bb megy �t a teve a t� fok�n, semmint egy
v�laszt�s
felfedezzen egy igazi nagy f�rfit.
Az, aki az �ltal�nos �tlag f�l� emelkedik, a vil�gt�rt�nelem folyam�n
mindig
szem�lyesen szokott jelentkezni.
�gy azonban t�bb mint �tsz�z szer�nyk�pess�g� ember hat�roz a nemzet
legfon-
tosabb k�rd�seiben, �ll�t �ssze korm�nyokat, amelyeknek azut�n minden
esetben �s
minden k�l�n�sebb k�rd�sben a gy�lekezet hozz�j�rul�s�t kell
kik�rnie, teh�t
r�viden
azt mondhatjuk, hogy val�j�ban �tsz�z ember csin�lja a politik�t. �gy
is n�z az ki.
De ha teljesen figyelmen k�v�l hagyjuk is ezeknek a n�pk�pvisel�knek a
zsenialit�s�t, meg kell gondolnunk, hogy milyen k�l�nb�z� k�rd�sek �s
ezeknek
mennyire k�l�nf�le ter�leten mozg� megold�sa �s d�nt�se v�r elint�z�sre,
akkor
meg�llap�thatjuk, hogy mennyire m�ltatlan egy ilyen korm�nyzati
rendszer, amely
a d�nt�s jog�t emberek sokadalm�ra b�zza. Olyan egy�ttesre, amelyb�l
csak egy
csek�ly t�red�knek van tud�son �s tapasztalaton alapul� fogalma az
�ppen sz�nyeg-
re ker�l� �gyekre vonatkoz�lag. A legfontosabb gazdas�gi k�rd�sek
olyan f�rum
el� ker�lnek, amelyeknek tagjai csak egy tized r�szben
rendelkeznek gazdas�gi
el�k�pzetts�ggel. Ez pedig nem jelent egyebet, mint a d�nt�st olyan
emberekre
b�zni, akiknek ehhez minden felt�tel�k teljesen hi�nyzik.
�gy van ez azonban minden m�s k�rd�sben is. Mindig a tudatlanok �s
tehetetle-
nek t�bbs�g�t illeti a d�nt�s; azt a t�bbs�get, amelynek �sszet�tele
v�ltozatlan
marad, mialatt a t�rgyal�s al� ker�l� k�rd�sek az �letnek majdnem minden
ter�let�r�l ker�lnek sz�nyegre, mi�rt is a d�nt�s jog�t gyakorl�
n�pk�pvisel�k
�lland� v�ltoz�sa is sz�ks�ges lenne. Teljesen indokolatlan �llapot
az, hogy a
k�zleked�si k�rd�sekben ugyanazok hat�rozzanak, akik a magas
politika k�rd�seit
eld�ntik. Ezeknek a n�pk�pvisel�knek egyetemes l�ngelm�knek kellene
lenni�k.
Sajnos, legt�bbsz�r egy�ltal�n nem nagy kopony�kr�l van sz�, hanem
korl�tolt,
bek�pzelt, p�ffeszked� dilett�nsokr�l, a szellemi vil�g e legundor�t�bb
fajt�j�hoz
tartoz�kr�l. Ehhez j�rul az az �rthetetlen k�nnyelm�s�g is, amellyel
ezek az urak
olyan dolgokr�l besz�lnek �s t�rgyalnak, amelyek m�g a legnagyobb
szellem-
�ri�soknak is gondos m�rlegel�st tenn�nek sz�ks�gess�. A nemzet j�v�j�t
�rint�
nagy fontoss�g� hat�rozatokat hoznak olyan k�nnyed�n, mintha a
t�rgyal�asztalon
egy ked�lyes tarokkparti folyn�k, �s nem pedig egy nemzet l�te
f�ggne azokt�l.
Igazs�gtalans�g lenne azt hinni, hogy az ilyen parlament minden
egyes
k�pvisel� tagja m�r �nmag�ban ennyire kev�s felel�ss�g�rzettel
rendelkezne.
Nem. Semmi esetre sem.
Mialatt azonban a rendszer az egyest arra k�nyszer�ti, hogy olyan
k�rd�sekben
foglaljon �ll�st, amelyekhez egy�ltal�n nem �rt, lassank�nt meg�li a
jellemet is.
Senkiben nem lesz b�tors�g annak kijelent�s�re: Uram, �n azt
hiszem, hogy mi
ehhez az �gyh�z nem �rt�nk, �n legal�bbis semmi esetre sem �rtek.
Egyebekben
ez is keveset v�ltoztatna a dolgon, mert nemcsak hogy nem �rten�k
meg a becs�letes
ny�lts�gnak ezt a m�dj�t, de nem is engedn�k egy ilyen becs�letes
szam�r miatt az
eg�sz j�t�kot felbor�tani. Aki azonban az embereket ismeri, az
tiszt�ban van azzal,
hogy egy ilyen kit�n� t�rsas�gban senki nem akar a legbut�bb lenni,
ann�l kev�sb�,
mert bizonyos k�r�kben a becs�letess�g egyet jelent a butas�ggal.
��gy azut�n, ha egy alapj�ban v�ve becs�letes k�pvisel� ker�l a
parlamentbe,
id�vel k�nytelen maga is egy�tt ord�tani a farkasokkal. M�r az a
meggondol�s, hogy
egyetlen embernek az ellenkez�se az eg�szen mit sem v�ltoztat,
meg�l minden
j�indulat� elhat�roz�st. Lassank�nt bebesz�li mag�nak, hogy � szem�ly
szerint
t�volr�l sem a legrosszabb �s hogy az � egy�ttm�k�d�se tal�n sok rossz
megakad�lyoz�s�t jelentheti.
Felvet�dhet az ellenvet�s: lehet, hogy az egyes k�pvisel� ehhez
vagy ahhoz a
k�rd�shez nem �rt, de viszont az � �ll�sfoglal�sa a politik�j�t ir�ny�t�
frakci�
megbesz�l�s�nek a t�rgy�t k�pezi, melynek megvannak a maga k�l�n
szakoszt�lyai,
amelyek szak�rt�ik �tj�n kell�k�ppen t�j�kozottak.
Els� l�tszatra ez t�nyleg �gy is van. De akkor viszont felmer�l a
k�rd�s, mi�rt
kell �tsz�z embert v�lasztani, ha egy�bk�nt is csak n�h�nyan
rendelkeznek a
legfontosabb k�z�rdek� k�rd�sekben val� �ll�sfoglal�shoz sz�ks�ges tud�ssal.
Itt van a k�rd�s l�nyege.
A mai demokratikus parlamentarizmusunknak nem is c�lja, hogy a
b�lcsek
egy�ttes�t teremtse meg, hanem sokkal ink�bb az, hogy f�gg�si
viszonyban l�v�
szellemi senkiket hozzon �ssze, akiknek bizonyos ir�nyban val�
vezet�se ann�l
k�nnyebb lesz, min�l nagyobb az egyes szem�lyek korl�tolts�ga. Csak
�gy lehet mai
�rtelemben vett p�rtpolitik�t folytatni, �s csak �gy lehets�ges, hogy
a tulajdonk�p-
peni f�mozgat� mindig a h�tt�rben maradjon an�lk�l, hogy �t valamikor
is felel�s-
s�gre lehessen vonni. Ha a nemzetre b�rmilyen k�ros hat�rozatot
hoznak is, azt nem
egy mindenkit�l ismert szem�ly rov�s�ra �rj�k, hanem egy eg�sz frakci�
terh�re.
Ez minden gyakorlati felel�ss�g kikapcsol�s�hoz vezet, mert a
felel�ss�g csak
egyes szem�lyek k�telezetts�g�ben �llhat, nem parlamenti test�letben.
Ez a rendszer csak a leghazugabb s�t�t bujk�l�nak lehet kedves �s
�rt�kes,
egyenes jellem�, becs�letes �s egy�ni felel�ss�get v�llalni hajland�
egy�n csak
gy�l�lheti azt.
Ez�rt v�lt az ilyen demokr�cia annak a fajnak az eszk�z�v�, amely a
maga bels�
c�lkit�z�seit most �s a j�v�ben is mindenkor rejtegetni k�nytelen.
Csak a zsid�
becs�lheti azt az int�zm�nyt, amely �ppen olyan k�tsz�n� �s hazug,
mint � maga.
Homlokegyenest ellenkezik ezzel a tev�kenys�g��rt �s mulaszt�sai�rt
teljes
felel�ss�ggel tartoz� vez�r szabad v�laszt�s�nak germ�n demokr�ci�ja,
amelyben
a t�bbs�get nem szavaztatj�k meg egyes k�rd�sekr�l, hanem azt csak
egyetlen
szem�ly v�laszt�si joga illeti meg, az� a szem�ly�, aki azt�n
vagyon�val �s �let�vel
felel hat�rozatai�rt.
Arra az ellenvet�sre, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nehezen akad
valaki, aki
ilyen nagy es�ly� �s felel�ss�g� feladatra v�llalkozn�k, csak egyet
lehet felelni:
H�la Istennek, hiszen �ppen ebben rejlik a germ�n demokr�cia
hatalmas jelen-
t�s�ge, hogy nem juthat mindj�rt a legels� m�ltatlan, k�ny�kl� �s
erk�lcsi gy�va
ker�l� utakon a n�pt�rsak korm�ny�ra, hanem m�r a felel�ss�g nagys�ga
is visszari-
aszthatja a tudatlanokat �s gy�ng�ket.
De ha egy ilyen ember m�gis a polcra mer�szkedn�k, akkor k�nnyebb �t
felel�ss�gre vonni �s k�m�let n�lk�l elj�rni e gy�va kutya ellen, mondv�n:
h�tr�bb
az agarakkal, te bemocskolod a l�pcs�ket. A t�rt�nelem Panteonj�hoz
vezet�
l�pcs�zet nem illeti meg az alattomosokat, hanem csak a h�s�ket.
A b�csi parlament l�togat�sa k�t �v ut�n erre a meggy�z�d�sre juttatott.
Azut�n m�r nem j�rtam be.
A parlamenti korm�nyz�s volt legf�bb oka a r�gi Habsburg-�llam �vr�l
�vre
val� gyeng�l�s�nek. Min�l ink�bb megt�rte m�k�d�s�vel a n�mets�g el�jogait,
ann�l ink�bb beleesett a nemzetis�gek egym�s elleni kij�tsz�s�nak
rendszer�be.
Mag�ban a birodalmi tan�csban ez mindig a n�mets�g �s ezzel
egyidej�leg a
birodalmi egys�g rov�s�ra esett, s az �vsz�zadfordul�n m�rmindenki
el�tt vil�goss�
v�lt, hogy a Monarchia vonz�ereje nem k�pes megk�zdeni az egyes
nemzetis�gek
sz�th�z� t�rekv�seivel.
Ellenkez�leg.
Min�l szer�nyebbek voltak az eszk�z�k, amelyeket az �llam a saj�t
fenntart�sa
�rdek�ben haszn�lt, ann�l nagyobb volt a birodalom egys�g�nek
semmibev�tele.
Nemcsak Magyarorsz�gon, hanem az egyes szl�v tartom�nyokban is
olyan kev�s
egy�tt�rz�s volt tapasztalhat� a k�z�s Monarchi�val szemben, hogy annak
gy�nges�g�ben semmi esetre sem l�tt�k a saj�t sz�gyen�ket is, ink�bb
�r�ltek a
bek�vetkez� �regs�g e jel�nek, �s ink�bb hal�l�t, semmint gy�gyul�s�t
rem�lt�k.
A teljes �sszeoml�st a parlamentben gyal�zatos meghuny�szkod�ssal �s
minden
zsarol�snak a n�mets�g sz�ml�j�ra val� kiel�g�t�s�vel, az orsz�gban pedig
az egyes
n�peknek egym�selleni kij�tsz�s�val egyel�re megakad�lyozt�k. Az
�ltal�nos fej-
l�d�s ir�nya hat�rozottan n�metellenes volt, k�l�n�sen mi�ta Ferenc
Ferdin�nd lett
a tr�n�r�k�s, akit�l kezdve a fel�lr�l lefel� val� csehes�t�s tervszer�v�
v�lt. A kett�s
Monarchi�nak ez a j�vend� uralkod�ja minden elk�pzelhet� eszk�zzel
el�mozd�totta, de legal�bbis fedezte az eln�mettelen�t�st. Tiszta
n�met helys�geket
toltak �t az �llami hivatalnoki kar felhaszn�l�s�val a vegyes nyelv�
vesz�lyz�n�ba.
Mag�ban Als�-Ausztri�ban is egyre fokoz�d� gyorsas�ggal indult meg ez a
folyamat, �s B�cs m�r sok cseh szem�ben, mint legnagyobb v�rosuk
szerepelt.
Ennek a Habsburgnak, akinek csal�dja �gysz�lv�n csak cseh�l besz�lt,
feles�ge,
akit mint cseh gr�fn�t morganatikus h�zass�gk�t�s �tj�n vett n��l, olyan
k�rb�l
sz�rmazott, akinek n�metgy�l�lete csal�di hagyom�nyt k�pezett, az
volt a vez�rl�
gondolata, hogy K�z�p-Eur�p�ban fokozatosan egy szl�v �llamot alak�t
ki, amely
az ortodox Oroszorsz�ggal szembeni v�dekez�sk�ppen szigor�an
katolikus
alapokon nyugodn�k. Ez�ltal, amint az a Habsburgokn�l nagyon
gyakran el�fordult,
a vall�st megint tiszt�n politikai gondolat szolg�lat�ba �ll�tott�k,
�spedig olyan
gondolatnak a szolg�lat�ba, amely legal�bbis n�met t�rt�nelmi
szempontb�l n�zve
szerencs�tlen volt.
Az eredm�ny sok tekintetben t�bb volt mint szomor�.
A Habsburg-h�z tr�nj�t, R�ma pedig egy nagy �llamot vesz�tett el.
Mialatt a korona a vall�si momentumokat is a maga politikai
c�lkit�z�seinek
szolg�lat�ba �ll�totta, egy olyan mozgalmat keltett �letre,
amellyel term�szetesen
maga sem sz�molt.
A r�gi Monarchi�ban �l� n�mets�g minden eszk�zzel val� visszaszor�t�s�nak
k�s�rlete, mintegy v�laszul, megteremtette Ausztri�ban a nagyn�met mozgal-
mat.
A nyolcvanas �vekben a zsid� alapokon nyugv� mencseszteri
liberalizmus a
Monarchi�ban el�rte, tal�n t�l is haladta fejl�d�s�nek cs�cspontj�t. Az
�ltala
kiv�ltott ellenhat�s, mint �ltal�ban minden�tt, a r�gi Ausztri�ban
els�sorban nem
szoci�lis, hanem nemzeti szempontb�l n�tt ki. A l�tfenntart�si �szt�n
a n�mets�get
er�sebb �nv�delmi harcra k�sztette. Csak m�sodsorban kezdtek a
gazdas�gi elgon-
dol�sok is befoly�st gyakorolni. �gy bontakozott ki az �ltal�nos
politikai z�rzavarb�l
k�t p�rtk�pz�dm�ny, amelyik k�z�l az egyik ink�bb nemzeti, a m�sik ink�bb
szoci�lis ir�nyban haladt, de mindkett� nagyon �rt�kes �s tanuls�gos
volt a j�v�re
n�zve.
Az 1866os h�bor� nyomaszt� v�ge a megtorl�s gondolat�t oltotta a
Habsburg-
h�zba. Kiz�r�lag Miksa mexik�i cs�sz�r hal�la, akinek szerencs�tlen ex-
ped�ci�j��rt a felel�ss�get els�sorban III. Nap�leonra h�r�tott�k, �s
akinek a franci�k
r�sz�r�l t�rt�nt cserbenhagy�sa �ltal�nos felh�borod�st keltett,
akad�lyozta meg
a szorosabb egy�ttm�k�d�st Franciaorsz�ggal. A Habsburg-h�z akkoriban
m�gis
lesben �llott. Ha az 1870 71es �vi h�bor� nem lett volna olyan
szinte egyed�l�ll�
diadalmenet, a b�csi udvar minden bizonnyal megk�s�relte volna a
Sadow��rt val�
bossz� v�res j�t�k�t. Amikor azonban a harcterekr�l az els� csod�latos,
szinte
hihetetlen, �s m�gis igaz gy�zelmi h�rek meg�rkeztek, a minden
uralkod�k
legb�lcsebbje felismerte, hogy erre nem alkalmas a pillanat, �s
�gy j� arcotmutatott
a rossz j�t�khoz.
E k�t �vnek h�si k�zdelme egy m�g sokkal hatalmasabb csod�t is
teremtett; mert
a Habsburgok ir�nyv�ltoz�sa sohasem jelentett bels� �szintes�get,
hanem a
k�r�lm�nyek k�nyszer�t� hat�s�t. Ezzel szemben a r�gi Ostmark n�met n�p�t a
gy�zelmi m�mor mag�val ragadta �s m�lys�ges �rz�ssel l�tta ap�i �lm�nak nagy-
szer� megval�sul�s�t.
Mert ne �m�tsa mag�t senki. Az igaz�n n�met �rzelm� osztr�k K�niggr�tzben
a birodalom �jj�teremt�s�nek �ppen olyan tragikus, mint sz�ks�ges
velej�r�j�t
ismerte fel. Az osztr�k n�mets�g �ppen a saj�t test�n tapasztalta
legalaposabban,
hogy a Habsburg-h�z t�rt�nelmi k�ldet�s�t befejezte, �s hogy az �j
birodalom csak
azt koron�zhatja cs�sz�r�v�, aki a maga h�si egy�nis�g�vel m�lt� a Rajna
koron�j�hoz. K�l�n�sen h�l�sak lehet�nk a sorsnak az�rt, hogy erre a
dics�s�gre
�ppen olyan uralkod�h�zat szemelhetett ki, amely a nemzeti
elesetts�g idej�n Nagy
Frigyes szem�ly�ben m�r megaj�nd�kozta a nemzetet a meg�jhod�s �tj�t
jelz�
l�ngoszloppal.
A nagy h�bor� ut�n, mid�n a Habsburg-h�z v�gs� elhat�roz�ssal, a
szl�vos�t�
politika v�gc�ljak�nt a kett�s monarchia veszedelmes n�mets�g�nek,
amelynek
bels� vil�gn�zete m�r nem lehetett k�ts�ges, lass�, de k�rlelhetetlen
kiirt�s�ra
hat�rozta el mag�t, akkor ennek a hal�lra�t�lt n�pnek az ellen�ll�sa
olyan m�don
robbant ki, amilyenre az �jabbkori n�met t�rt�nelemben nem volt m�g
p�lda.
Els� �zben lettek rebelliss� a nemzeti �s hazafias gondolkod�s�
f�rfiak.
Rebellisek voltak. Oh, nem a nemzettel, nem az �llammal szemben,
hanem a
korm�nyz�snak olyan m�dj�val szemben, amelynek felfog�suk szerint,
n�p�k
elsorvaszt�s�hoz kellett vezetnie.
Az �jabb n�met t�rt�nelem idej�n el�sz�r v�lt el egym�st�l a megszokott
dinasztikus hazafiass�g �s a nemzeti alapon �ll� haza- �s
fajszeretet.
Az 1890es �vek ausztriai nagyn�met mozgalm�� az �rdem, az�rt az
egyenes �s
ny�lt meg�llap�t�s�rt, hogy az �llamhatalom csak akkor ig�nyelhet
tiszteletet �s
v�delmet, ha a n�p �rdek�nek megfelel, vagy legal�bbis nem �rtalmas
arra.
Az �llamhatalom nem lehet �nc�l, mert ha az lehetne, akkor ennek a
vil�gnak
minden er�szakoss�ga szent �s s�rthetetlen volna.
Ha az �llamhatalom seg�ts�g�vel egy n�pet a t�nk sz�l�re juttattak,
akkor az
ilyen n�p fiainak nemcsak joga, de egyenesen k�teless�ge a
forradalom.Azt a k�rd�st azonban, hogy mikor j�n el ennek az ideje, nem
elm�leti vit�k,
hanem az er� �s az eredm�ny d�nti el.
Minthogy a m�g rossz �s a n�p �rdekeit ezerszer is el�rul�
korm�nyhatalom is
ig�nybe veszi saj�t �rdek�ben az �llamtekint�lyt, a faji l�tfenntart�s
�szt�n�nek a
szabads�g �s f�ggetlens�g kiv�v�sa �rdek�ben ugyanazokkal a
fegyverekkel szabad
harcolnia, mint amelyekkel az ellenf�l igyekszik �nmag�t
fenntartani. Leg�lis
fegyverekkel kell harcolnia mindaddig, am�g a megd�ntend� uralom
is ezeket
haszn�lja, de nem szabad visszariadni az illeg�lis fegyverekt�l
sem, ha az elnyom�
is ilyenekkel harcol.
�ltal�ban azonban nem szabad elfelejteni, hogy az emberi l�t
legfontosabb c�lja
nem egy �llamnak, m�g kev�sb� egy korm�nynak a fenntart�sa, hanem a faj-
fenntart�s kell, hogy legyen. Ha teh�t ezt fenyegeti vesz�ly,
akkor a t�rv�nyess�g
k�rd�se csak al�rendelt szerepet j�tszik. Ebben az esetben, ha az
uralkod� hatalom
ezerszer is t�rv�nyes eszk�z�ket haszn�l tev�kenys�g�hez, az
elnyomottak l�t-
fenntart�si �szt�ne legteljesebb jogot ad b�rmilyen fegyver
haszn�lat�ra.
Csakis e gondolat felismer�s�ben gy�kereznek a birodalom n�peinek
bels� �s
k�ls� elnyomat�sa elleni szabads�gharcai, azok a k�zdelmek, amelyek
oly hatalmas
szerepet j�tszottak a t�rt�nelemben.
Az emberi jogok megt�rik az �llami jogokat.
Ha azonban egy n�p az emberi jogok�rt folytatott harc�ban elbukik,
akkor ez
azt jelenti, hogy a sors m�rleg�n k�nny�nek bizonyult e f�ld�n val�
fennmarad�sra.
Mert aki nem hajland� vagy nem k�pes a l�t�rt k�zdeni, annak a
v�gzete a f�ld�n
egy igazs�gos, eleve elhat�roz�s szerint beteljes�lt.
Ez a vil�g nem a gy�va n�pek vil�ga!
Hogy a zsarnoks�gnak m�ly k�nny� az �gynevezett t�rv�nyess�g k�peny�t
mag�ra �lteni, azt a legtiszt�bban �s legnyomat�kosabban �ppen
Ausztria p�ld�ja
mutatja. A t�rv�nyes �llamhatalom ebben az id�ben a n�met
t�bbs�ggel rendelkez�
parlament n�metellenes talaj�ban �s az �ppen annyiran�metellenes
uralkod�h�zban
gy�kerezett. Ebben a k�t t�nyez�ben testes�lt meg az eg�sz
�llamtekint�ly, hata-
lom. Balgas�g lett volna e helyr�l v�rni a n�met-osztr�k n�p
sors�nak a jobbrafor-
dul�s�t. Az egyetlen lehets�ges t�rv�nyes �t �s az �llamhatalomnak
im�d�i
szerint ezzel minden ellen�ll�s, minthogy ez t�rv�nyes eszk�z�kkel
kereszt�lvi-
het� nem volt, elvetend� lett volna. Ez viszont a n�met n�pnek
sz�ks�gszer� �s
r�vid id�n bel�l bek�vetkez� megsemmis�t�s�t jelentette volna. Val�j�ban
azonban
ett�l a sorst�l csak ennek az �llamnak az �sszeoml�sa mentette meg a
n�mets�get.
A r�vidl�t� teoretikus term�szetesen sokkal ink�bb halna meg saj�t
elm�let��rt,
mint n�p��rt.
�s Miut�n az emberek el�bb megalkotnak bizonyos t�rv�nyeket, �gy
k�pzelik,
�s hogy k�s�bb �k vannak a t�rv�ny kedv��rt. E balga felfog�ssal val�
lesz�mol�s
Ausztria akkori nagyn�met mozgalm�nak �rdeme. Mik�zben a Habsburgok
minden
eszk�zzel megk�s�relt�k a n�mets�g elnyom�s�t, ez a p�rt k�m�letlen�l
nekirontott
a fels�ges uralkod�h�z-nak. Ez a p�rt volt az, amelyik els�nek
vette bonck�s al�
ezt az elposhadt �llamot, �s nyitotta ki sz�zezrek szem�t. �v�k az
�rdem az�rt is,
hogy a hazaszeretet nagyszer� fogalm�t kiszabad�tott�k a gy�szos
eml�k� ural-
kod�h�z �lel� karjaib�l. Fell�p�s�k els� idej�ben rendk�v�l nagy volt
k�vet�ik
sz�ma, szinte lavinaszer�en mindent els�pr�ssel fenyegettek.
Sajnos, a siker nem
volt tart�s. Amikor B�csbe j�ttem, ezt a mozgalmat a k�zben
hatalomra jutott
kereszt�nyszocialista p�rt r�gen t�lsz�rnyalta �s majdnem a
jelent�ktelens�g
hom�ly�ba tasz�totta.
A nagyn�met mozgalom emelked�s�nek �s hanyatl�s�nak, m�sr�szt a keresz-
t�nyszocialista p�rt hatalmas el�ret�r�s�nek eg�sz folyamata
klasszikus �s m�ly
jelent�s�g� tanulm�ny volt sz�momra.
B�csbe �rkez�semkor minden egy�tt�rz�sem a nagyn�met mozgalom� volt.
a b�tors�g, amellyel a parlamentben �ljenek a Hohenzollerek
ki�lt�s
elhangzott, �pp�gy impon�lt nekem, mint ahogy �r�ltem annak, hogy �k
magukat
a n�met birodalom �tmenetileg elv�lasztott alkot�r�sz�nek tekintett�k,
�s egy
pillanatig sem feledkeztek meg arr�l, hogy ezt a k�r�lm�nyt
nyilv�nosan is kife-
jez�sre juttass�k. N�p�nk megment�s�hez vezet� egyetlen �tnak tetszett
az, hogy a
n�mets�get �rint� minden k�rd�sben k�m�let n�lk�l sz�nt vallottak �s sohasem
alkudoztak; az a k�r�lm�ny viszont, hogy ez a mozgalom ilyen
csod�latos felvir�g-
z�s ut�n oly nagyon lehanyatlott, �rthetetlen volt el�ttem. M�g
kev�sb� volt �rthet�
azonban az, hogy a kereszt�nyszocialista p�rt abban az id�ben
hatalma cs�cspontj�n
�llott.
Mik�zben �n e k�t mozgalom �sszehasonl�t�s�hoz fogtam, itt is a
v�letlen tette
lehet�v� sz�momra, szomor� helyzetem k�vetkezt�ben igen r�vid id�
alatt
a rejt�ly megfejt�s�t.
A dolgok m�rlegel�s�t ann�l a k�t embern�l kezdem, akik e k�t p�rt
vezet�i �s
alap�t�ik�nt tekinthet�k: Georg S�nerern�l �s doktor Karl L�gern�l.
Emberi szempontb�l mindkett� messze kimagaslik az �gynevezett
parlamenti jelens�gek
k�r�b�l. Az �ltal�nos politikai korrupci� mocsar�ban mindkett�nek az
�lete tiszta
�s �rintetlen maradt. Szem�lyes szimp�ti�m els�sorban m�gis a nagyn�met
S�nerert illette, hogy csak k�s�bb, lassan forduljon a
kereszt�nyszocialista vez�r
fel� is.
K�pess�g�ket tekintve az elvi k�rd�sek tekintet�ben m�r akkor S�nerert
tartottam a jobb �s alaposabb gondolkod�nak. Tiszt�bban �s
vil�gosabban l�tta,
mint b�rki m�s, az osztr�k �llam k�nyszer� v�g�t. Hogyha a
Habsburg-monar-
chi�val szembeni figyelmeztet�seit, k�l�n�sen a N�met Birodalomban
jobban
megsz�vlelt�k volna, a N�metorsz�got eg�sz Eur�p�val szembe�ll�t�
vil�gh�bor�
sze-rencs�tlens�ge sohasem k�vetkezett volna be.
Amennyire ismerte azonban S�nerer a probl�m�kat bels� val�s�gukban,
�ppen annyira t�vedett az emberekben. Doktor L�ger ereje pedig
ezzel szemben �ppen
emberismeret�ben rejlett.
Ritka emberismer� volt ez a f�rfi�, aki k�l�n�sen att�l �vakodott,
hogy az
embereket jobbaknak l�ssa, mint amilyenek. �ppen ez�rt � ink�bb az
�let gyakorlati
jelent�s�geivel sz�molt, m�g S�nerernek ehhez kev�s �rz�ke volt.
Mindaz, amit
ez a nagyn�met gondolt, elm�letileg helyes volt, de hi�nyzott az
er� �s a meg�rt�s
ahhoz, hogy mindazt az elm�leti tud�st a nagy t�megek, a n�p sz�les
r�tegei sz�m�ra
megfelel� form�ban hozz�f�rhet�v� is tegye. �ppen ez�rt minden megl�t�sa,
b�r
l�tnoki b�lcsess�g volt, sohasem v�lhatott gyakorlati val�s�gg�.
Az emberismeretnek ez a k�ts�gtelen hi�nya hovatov�bb mind a
mozgalom,
mind az �si int�zm�nyek meg�t�l�s�ben nagy t�ved�shez vezetett.
S�nerer v�gre bel�tta, hogy itt vil�gn�zeti k�rd�sekr�l van sz�, azt m�r
azonban nem �rtette meg, hogy az ilyen, szinte vall�si meggy�z�d�sek
k�pviselet�re
csak a n�p sz�les r�tegei alkalmasak.
Sajnos, csak igen kis m�rt�kben vette �szre az �gynevezett polg�ri elemek
harci
kedv�nek rendk�v�li korl�tolts�g�t is, m�rpedig ezek a k�r�k gazdas�gi
helyzet�k
k�vetkezt�ben f�lnek az igen nagy vesztes�gekt�l, s �gy tart�zkod�bbak.
Minden vil�gn�zetnek csak akkor lehet kil�t�sa a gy�zelemre, hogyha
az �j
tanok k�pviselet�t �s terjeszt�s�t sz�les t�megek v�llalj�k �s k�szek
azok�rt harcol-
ni is.
Az alacsonyabb n�pr�tegek jelent�s�g�nek �s �rt�k�nek f�lreismer�s�b�l fakadt
S�nerernek a szoci�lis k�rd�sek ter�n tan�s�tott teljesen el�gtelen
felfog�sa.
S�nerernek mindebben ellent�te volt doktor L�ger.
Alapos emberismerete lehet�v� tette sz�m�ra az er�viszonyok helyes
meg�t�l�s�t, s ez a k�r�lm�ny meg�rizte a meglev� int�zm�nyek t�ls�gos lebe-
cs�l�s�t�l is, s�t ezeket r�szben seg�t� eszk�z�l haszn�lta fel c�ljai
el�r�s�hez.
Alaposan meg�rtette azt is, hogy a fels� polg�ri r�tegek harci
ereje a mostani
id�kben nagyon csek�ly �s el�gtelen volt egy nagy mozgalom c�lj�nak a kihar-
col�s�hoz. �ppen ez�rt politikai tev�kenys�g�nek j� s�ly�t azoknak a
r�tegeknek a
megnyer�s�re ford�totta, amelyeknek l�te forgott vesz�lyben s
amelyeknek harci
kedve emiatt ink�bb fokoz�dott, semmint cs�kkent volna. �ppen �gy
igyekezett
kihaszn�lni a megl�v� hatalmi eszk�z�ket, hatalmas int�zm�nyeket, hogy
ezekb�l
a r�gi er�forr�sokb�l min�l t�bb lehet�s�get biztos�tson saj�t mozgalma
sz�m�ra.
Uj p�rtj�t teh�t els�sorban a l�t�ben vesz�lyeztetett k�z�poszt�lyra
alapozta �s
ez�ltal �ldozatk�sz �s sz�v�s harci er�t jelent�, kitart� t�bort
biztos�tott mag�nak.
A katolikus egyh�zzal v�gtelen�l okosan ki�p�tett viszonya r�vid id�
alatt
biztos�totta sz�m�ra a fiatal paps�g oly nagym�rt�k� t�mogat�s�t, hogy a
r�gi
klerik�lis p�rt k�nytelen volt a harci ter�leteket feladni, vagy
pedig b�lcsen az �j
p�rthoz csatlakozni, hogy lassan ism�t �jabb �s �jabb poz�ci�kat
nyerjen.
Ha mindezt ennek az embernek ugyancsak jellemz� egy�nis�g�vel
magyar�z-
zuk, nagy igazs�gtalans�g t�rt�nn�k vele. Benne ugyanis az okos
taktikus mellett a
l�ngesz�, igaz�n nagy reform�tor tulajdons�gai is megvoltak. Ennek
term�szetesen
hat�rt szabtak a meglev� lehet�s�gek �s saj�t egy�ni k�pess�gei.
Hat�rtalanul nagy gyakorlati c�l lebegett ez el�tt az ember el�tt.
B�cset akarta
bevenni.
B�cs volt a Monarchia sz�ve. Ebb�l a v�rosb�l l�vellt ki az utols�
�letsug�r a
korhadt birodalom beteges �s elv�nhedt test�be. Min�l eg�szs�gesebb
a sz�v, ann�l
l�ktet�bb �jj�sz�let�st biztos�that a test sz�m�ra. Elvileg helyes
gondolat, amely
azonban csak meghat�rozott, korl�tolt ideig �rv�nyes�lhet.
Amit ez a polg�rmester B�cs v�rosa �rdek�ben tett, az a sz�
legteljesebb
�rtelm�ben halhatatlan; a Monarchi�t azonban ezzel m�r megmenteni
nem tudta.
K�s� volt.
Ellenl�basa, S�nerer ezt vil�gosabban l�tta. Amibe doktor L�ger
gyakorlatilag
belefogott, az csod�latos m�don siker�lt; amit azonban t�le rem�lt,
az elmaradt.
Amit viszont S�nerer akart, nem siker�lt, amit�l f�lt, az sajnos
borzalmas m�don
bek�vetkezett. E k�t ember �gy sem �rte el t�volabbi c�lj�t. Doktor
L�ger nem tudta
Ausztri�t megmenteni, S�nerer pedig nem tudta a n�met n�pet a
pusztul�st�l
meg�vni.
Nagyon tanuls�gos napjainkban e k�t p�rt sikertelens�g�t
tanulm�nyoznunk.
K�l�n�sen c�lszer� ez bar�taim sz�m�ra, mert sok ponton a mai k�r�lm�nyek
hasonl�tanak az akkoriakhoz. Sok hib�t�l tudjuk meg�vni magunkat,
olyanokt�l,
amelyek akkor az egyik mozgalom v�g�t �s egy m�siknak
eredm�nytelens�g�t
id�zt�k el�.
Az ausztriai nagyn�met mozgalom �sszeoml�s�nak v�lem�nyem szerint,
h�rom oka van.
El�sz�r is a szoci�lis k�rd�sek jelent�s�g�nek fel nem ismer�se egy �j �s
alapj�ban forradalmi p�rtban.
Minthogy S�nerer �s k�vet�i els�sorban a polg�rs�g r�tegeit igyekeztek
megnyerni, az eredm�ny csak nagyon gy�nge �s szer�ny lehetett.
A n�met polg�rs�g, k�l�n�sen magasabb k�reiben, egyedeiben tal�n
�ntudat-
lanul szinte a form�lis �nmegtagad�sig pacifista, hogyha a
nemzet vagy az �llam
bels� �gyeir�l van sz�. J� id�kben, vagyis ebben az esetben j� korm�ny
idej�n ilyen
gondolkod�sm�d az �llamra n�zve e r�tegeknek a r�sz�r�l rendk�v�l nagy
�rt�ket
jelent; rossz uralom idej�n azonban egyenesen vesz�lyes. A
nagyn�met mozgalom-
nak, m�r csak a val�ban komoly harc kereszt�lvitele �rdek�ben is
a t�megek
megnyer�s�t kellett volna c�lj�ul kit�znie. Az a k�r�lm�ny, hogy ezt
nem tette, eleve
megfosztotta att�l a kezd� lend�lett�l, amelyre egy ilyen
mozgalomnak sz�ks�ge
van, ha nem akar id� el�tt meggyeng�lni.
Ha azonban ezt az alapt�telt kezdetben elmulasztja, akkor az �j
p�rt m�g a
lehet�s�g�t is n�lk�l�zi annak, hogy az elmulasztottat k�s�bb j�v�tegye.
M�rs�kelt
polg�ri elemek nagy t�meg�nek a felv�tele eset�n a mozgalom ezekhez
fog alkal-
mazkodni, �s �gy m�g kil�t�s sem lehet arra, hogy a n�p sz�les
r�tegeib�l sz�m�t�sra
m�lt� er�kre tegyen szert. A t�bb�-kev�sb� majdnem vall�sos �s
�ldozatk�szs�get
felt�telez� hit elv�sz, hogy helyet adjon egy pozit�v egy�ttm�k�d�sre
val�
t�rekv�snek, amely nem jelent semmi m�st, mint a harc �l�nek
letomp�t�s�t �s v�g�l
h�tr�nyos b�kek�t�st.
Ez lett a sorsa a nagyn�met mozgalomnak is az�rt, mert elej�t�l
fogva nem
helyezett s�lyt a sz�les r�tegek megnyer�s�re. Ez�rt lett polg�ri,
el�kel� �s
m�rs�kelten radik�lis.
Pusztul�s�nak m�sodik oka ebb�l a hib�b�l fejl�d�tt ki.
Az ausztriai n�mets�g helyzete a nagyn�met mozgalom megindul�s�nak
idej�n
m�r k�ts�gbeejt� volt. A parlament �vr�l �vre mindink�bb a n�met n�p lass�
megsemmis�t�s�nek eszk�z�v� v�lt. A tizenkettedik �r�ban minden megtett
ment�si
k�s�rlet csak ennek az int�zm�nynek a megsz�ntet�s�n kereszt�l lehetett
volna,
b�rmily kis m�rt�kben is eredm�nyes.
E k�r�lm�ny a mozgalmat egy elvi jelent�s�g� k�rd�s el� �ll�totta:
Vonuljon-e
be a parlamentbe az�rt, hogy mint kifejezni szok�s bel�lr�l akn�zza
al� ezt az
int�zm�nyt, vagy vezessen t�mad� harcot k�v�lr�l.
Bevonult �s veres�ggel t�vozott onnan.
Term�szetesen be kellett vonulnia.
Mert k�v�lr�l ir�ny�tott t�mad� harc hoz sok b�tors�gra �s �ldozatk�szs�gre van
sz�ks�g. Az ilyen harcban a szarv�n�l fogva kell a bik�t megragadni,
hogy sok
s�lyos d�f�s �r�n, esetleg t�rt tagokkal a legnagyobb harcok �tj�n
kiv�vhassuk
a gy�zelmet.
Ehhez a nagy gy�zelemhez azonban a n�p sz�les r�tegeinek fiait kell meg-
nyern�nk.
Egyed�l benn�k rejlik az az elsz�nts�g �s kitart�s, amely a harc v�res
megv�v�s�hoz sz�ks�ges.
De a nagyn�met mozgalom ezeket a sz�les n�pr�tegeket nem mondhatta
mag��nak. �gy nem is maradhatott m�s, mint a parlamentbe val�
bevonul�s.
T�ved�s lenne azt hinni, hogy ez az elhat�roz�s hosszas t�pel�d�s
eredm�nye
volt. Nem. Nem is gondoltak m�sra. E balga egy�ttesben val�
r�szv�tel csak a m�r
hib�snak ismert int�zm�nyhez val� csatlakoz�s lehet�s�g�nek a felismer�s�n
alapult. �ltal�ban azt hitt�k, hogy k�nnyebb lesz a sz�les r�tegeket
felvil�gos�tani
akkor, ha majd az eg�sz nemzet sz�ne el�tt lesz alkalmuk
besz�lni. Az a meggon-
dol�s is szerepet j�tszott, hogy eredm�nyesebb lehet a t�mad�s mag�n�l a baj
gy�ker�n�l, mint kiz�r�lag k�ls� t�mad�s eset�n. Emellett azt hitt�k, hogy a
mentelmi jog v�delme az �lharcosok biztons�g�t szolg�lja, s ezzel
er�s�tik a
mozgalmat.
A val�s�gban azonban a dolog eg�szen m�sk�nt t�rt�nt.
Az a f�rum, amely el�tt a nagyn�met k�pvisel�k besz�ltek, nemcsak,
hogy nem
nagyobb, de kisebb lett, mert hiszen mindenki csak azok el�tt
besz�lt, akik �ppen
hallgatni �hajtott�k, vagy akik a besz�dr�l a sajt� �tj�n vettek
tudom�st.
A legnagyobb hallgat�s�got nem a parlament �l�sterme, hanem a nagy,
nyil-
v�nos n�pgy�l�s biztos�tja.
A n�pgy�l�seken az emberek ezrei vesznek r�szt. akik a sz�nokot
�hajtj�k
hallani, ezzel szemben a k�pvisel�h�z �l�sterm�ben mind�ssze n�h�ny sz�z
ember
van, �s azok is ink�bb a tiszteletd�jak felv�tele c�lj�b�l vannak ott,
semmi esetre
sem az�rt, mert �gnek a v�gyt�l, hogy egyik-m�sik N�pk�pvisel� �r
b�lcsess�g�t
magukba sz�vj�k.
Mindenekel�tt pedig: a parlamentnek mindig ugyanaz a k�z�ns�ge,
amely m�r
nem fog �jat tanulni, nemcsak az�rt, mert hi�nyzik a tanul�shoz
sz�ks�ges
k�pess�ge, hanem els�sorban az�rt, mert nincs hozz� akarata.
Ezeknek a k�pvisel�knek egyike sem fog meghajolni a nagyobb
igazs�g el�tt,
de m�g kev�sb� fogja azt szolg�lni. A f�rfiass�gnak ezek a d�szei
legfeljebb
mand�tumuk megv�d�se �rdek�ben abban az esetben fogj�k ezt megtenni,
ha �gy
�rzik, hogy az elj�vend� v�laszt�s eddigi p�rtjuk veres�g�t hozza majd
mag�val.
Csak ebben az esetben k�s�rlik meg az �tnyergel�st az erk�lcsi
elvh�s�g legnagyobb
dics�s�g�re. Ilyenkor azt�n a parlamenti pockok menek�lnek a s�llyed�
haj�r�l.
Az �tnyergel�shez persze a meggy�z�d�snek �s lelkiismeretnek semmi k�ze
sincs. Ez csak a parlamenti pockoknak azzal a tehets�g�vel van
�sszef�gg�sben,
amely mindig idejekor�n biztos�tani tudja a j� meleg f�szekben val�
elhelyezked�st.
Az ilyen f�rum el�tt besz�lni annyit jelent, mint falra bors�t
h�nyni. Ennek
igaz�n nincsen semmi �rtelme! Az eredm�ny itt csak a null�val lehet
egyenl�.
�gy is volt. A nagyn�met k�pvisel�k rekedtre ord�thatt�k magukat,
hogy azut�n
a hat�s teljesen elmaradjon.
A sajt� vagy agyonhallgatta, vagy pedig �gy �tdolgozta besz�d�ket, hogy
minden �sszef�gg�s, s�t n�ha m�g az �rtelem is teljesen elveszett.
Ez�ltal a
k�zv�lem�ny csak nagyon rossz k�pet nyert az �j mozgalom
c�lkit�z�seir�l. Hat�s
n�lk�l maradt mindaz, amit az egyes urak besz�ltek. Jelent�s�ge
csak annak volt,
amit az emberek olvashattak, ez viszont csak kivonata volt
besz�deiknek, amely a
maga sz�ttagolts�g�ban eg�szen �rtelmetlen�l hatott. Ez is volt a
sajt� c�lja.
Emellett az egyetlen f�rum, amely el�tt val�ban besz�lhettek, alig
�tsz�z f�nyi
parlamenti k�pvisel� volt, �s ez �ppen eleget mond.
A legrosszabb a dologban azonban az volt, hogy a nagyn�met
mozgalom csak
akkor sz�m�thatott sikerre, ha meg�rthette volna, hogy itt nem �j
p�rtr�l, hanem �j
vil�gn�zetr�l van sz�. Csak ez tudott volna olyan er�ket kitermelni,
amelyek
alkalmasak ilyen �ri�si k�zdelem megv�v�s�hoz. Ennek vez�rei azonban
csak a
legjobb �s legb�trabb egy�nis�gek lehetnek. Ha egy vil�gn�zet�rt
folytatott harc
vez�rei nem a legnagyobb �ldozatra k�sz h�s�k k�z�l ker�lnek ki, akkor
r�vid id�
m�lva hal�lrasz�nt harcosok sem fognak jelentkezni. Aki saj�t kis
pecseny�j�t
akarja s�t�getni, nem sokat tartogathat a k�z sz�m�ra.
Ahhoz azonban, hogy valaki ennek a felt�telnek megfeleljen,
tudnia kell, hogy
egy �j mozgalom az ut�kor szem�ben becs�letet �s dics�s�get
biztos�that, a jelenben
azonban nem tud semmit sem ny�jtani. Min�l t�bb k�nnyen el�rhet� �ll�st �s
poz�ci�t tud a mozgalom ny�jtani, ann�l nagyobb lesz az �rt�ktelen
elemek
t�leked�se, m�g v�gre ezek a politikai alkalmi munk�sok �gy
kiuzsor�zz�k az
eredm�nyekben gazdag p�rtot, hogy az egykori becs�letes harcos a
r�gi mozgalomra
nem fog r�ismerni, s�t �t mint alkalmatlan idegent, h�vatlant az �j
j�vev�nyek
egyszer�en kik�z�s�tik maguk k�z�l. Ezzel azonban az ilyen
mozgalmaknak be is
fellegzett.
Abban a pillanatban, amikor a nagyn�met mozgalom bevonult a
parlamentbe,
vez�rek �s harcosok helyett parlamenti k�pvisel�k-re tett szert.
Egyszer� h�t-
k�znapi politikai p�rt szintj�re s�llyedt, �s elvesztette azt az
er�t, amely a v�r-
tan�s�ggal dacol�, v�gzetes sors fel� vezet� �ton sz�ks�ges.
A harc hely�be besz�d �s t�rgyal�s l�pett. Az �j parlamenti
k�pvisel� r�vid
id� alatt �gy tal�lta, hogy szebb, mert k�nnyebb, kock�zat n�lk�libb
k�teless�g az
�j vil�gn�zet�rt a parlamenti r�besz�l�s sor�n szellemi fegyverekkel
verekedni, mint
sz�ks�g eset�n saj�t �let�nek a fel�ldoz�sa �r�n olyan harcot v�vni,
amelynek a
kimenetele bizonytalan volt, de semmi sz�n alatt sem hozhatott
semmit a konyh�ra.
Ezalatt a mozgalom parlamenten k�v�l �ll� h�vei csod�t v�rtak �s
rem�ltek,
amely term�szetesen nem k�vetkezett �s nem is k�vetkezhetett be.
Ez�rt r�vid id�
m�lva t�relmetlenkedni kezdtek, mert amit a k�pvisel�kt�l hallottak,
semmik�ppen
sem felelt meg a v�laszt�k v�rakoz�s�nak. �rthet� is, hiszen az
ellens�ges sajt� f�lve
�rk�d�tt azon, hogy a nagyn�met k�pvisel�k m�k�d�s�r�l ne a val�s�gnak meg-
felel� k�pet ny�jtson a n�p sz�m�ra.
Min�l jobban tetszett az �j k�pvisel�knek a parlamentben �s
tartom�ny-
gy�l�seken a forradalmi harc-nak ez a szel�debb m�dja, ann�l kev�sb�
voltak
hajland�k visszat�rni a sz�les r�tegek felvil�gos�t�s�nak vesz�lyesebb
�tj�ra.
A n�pgy�l�s az egyetlen eredm�nyes �s helyes m�dja a nagy t�megek megnye-
r�s�nek, ehhez k�pest minden h�tt�rbe szorul.
Amint a gy�l�stermek s�r�shord�j�t a parlament sz�sz�ke v�ltotta fel, hogy e
f�rumon kereszt�l a besz�deket ne a n�p, hanem az �gynevezett v�lasztottak
fej�be t�lts�k,
megsz�nt a nagyn�met mozgalom n�pmozgalom lenni. R�vid id� alatt
akad�mikus
megnyilatkoz�sok komolytalan klubj�v� s�llyedt.
Az egyes k�pvisel� urak ennek megfelel�en nem kis�relt�k meg,
hogy
gy�l�seken szem�lyesen oszlass�k el a sajt� teremtette rossz
benyom�st, �gy r�vid
id� alatt a nagyn�met sz� eg�szen rossz hangz�st nyert a n�p sz�les
r�tegei
f�l�ben.
Mert jegyezz�k meg maguknak, k�l�n�sen napjaink irodalmiaskod�
lovagjai �s
nyegl�i: a vil�g legnagyobb �talakul�sait sohasem l�dtollakkal
ir�ny�tott�k!
Nem! A toll mindig csak az elm�leti megalapoz�s feladat�t
v�gezte.
Az a hatalom, amely a nagy vall�si �s politikai term�szet�
t�rt�nelmi
lavin�t
elind�totta, mindig csak a kimondott sz� var�zsa volt.
A n�p sz�les r�tegei mindig csak a kimondott sz� ereje el�tt
hajolnak meg.
Minden nagy mozgalom egyben n�pmozgalom, s ezek emberi
szenved�lyeknek,
lelki �rzelmeknek vulkanikus kit�r�sei, amelyeket vagy a sz�ks�g
borzalmas isten-
n�je, vagy a t�meg soraiban dolgoz� sz� f�kly�ja lobbantott fel, de
sohasem
eszt�tikus irodalm�roknak �s szalonh�s�knek er�tlen �mleng�se.
N�pek sors�t csak forr� szenved�lyek vihara ir�ny�thatja.
Szenved�lyek
felkelt�s�re azonban csak az k�pes, aki azt belsej�ben maga is
hordozza. Ezek a
szenved�lyek aj�nd�kozz�k kiv�lasztottjaiknak azon szavakat,
amelyek hatalmas
p�r�lyk�nt nyitj�k meg a n�p sz�v�nek kapuit.
Akiben nincs szenved�ly, �s akinek sz�ja nem ad hangot, azt az �g
nem
teremtette akarat�nak tolm�csol�j�v�.
�ppen ez�rt minden �rnok maradjon a maga tint�s�vege mellett,
felt�ve, hogy
 ehhez akarata �s tud�sa van; vez�rnek azonban sem nem sz�letett,
sem ki nem
v�lasztatott.
Nagy c�lkit�z�sek mozgalm�nak f�ltve kell �rk�dnie azon, hogy a
n�p
sz�les
r�tegeivel az �sszek�ttet�st ne vesz�tse el.
Ebb�l a szempontb�l kell minden k�rd�st megvizsg�lnia �s
elhat�roz�sokra
jutnia.
Mindent el kell ker�lnie, ami a t�megre gyakorolt hat�st
kisebb�ten�
vagy csak
gyeng�ten� is. Nem demag�gi�b�l, hanem egyszer�en annak a
felismer�snek az
alapj�n, hogy a n�p t�megeinek hatalmas ereje n�lk�l egyetlen nagy
gondolat sem
val�s�that� meg, b�rmilyen magasztos �s fens�ges is.
Csak a rideg val�s�g hat�rozhatja meg a c�lhoz vezet� utat.
Sz�molni
kell az �t
neh�z s�g�vel is, mert ha nem akarjuk j�rni a g�r�ngy�s utakat, ez nem
egyszer a
c�l felad�s�t jelenti; el kell teh�t d�nten�nk, hogy akarjuk-e ezt,
vagy sem?
A nagyn�met mozgalom is az�ltal, hogy tev�kenys�g�nek s�lypontj�t
a n�p
helyett a parlamentbe tette �t, elvesztette j�v�j�t az olcs� sikerek
kedv��rt.
A k�nnyebb harcot v�lasztotta, de �gy m�ltatlann� tette mag�t a
v�gs�
gy�zelemre.
Ezeket a k�rd�seket m�r B�csben alaposan �ttanulm�nyoztam �s fel
nem
ismer�s�kben l�ttam a nagyn�met mozgalom �sszeoml�s�nak f� ok�t. Pedig,
v�lem�nyem szerint, ez a mozgalom lett volna hivatva arra, hogy
�tvegye a
� n�mets�g vezet�s�t.
A nagyn�met mozgalom megtorpan�s�nak els� k�t oka rokon
term�szet�
volt.
A nagy �talakul�sok bels� mozgat� er�inek fel nem ismer�se a n�p
sz�les t�megei
jelent�s�g�nek le�rt�kel�s�t vonta maga ut�n. Ebb�l sz�rmazott viszont
a
szoci�lis
k�rd�sekkel szembeni �rdekl�d�s csek�ly volta, a nemzet als�bb r�tegei
lelk�let�vel
szemben tan�s�tott el�gtelen tev�kenys�g, amihez az e felfog�snak
kedvez� parla-
menti szerepl�s is hozz�j�rult.
Ha felismert�k volna azt a hatalmat, amelyet az �sszes forradalmi
mozgalmakat
k�pvisel� t�meg jelent, akkor mind szoci�lis, mind propagandisztikus
t�ren m�sk�nt
dolgoznak. Ebben az esetben a mozgalom s�lypontj�t nem a
parlamentbe, hanem a
m�helyekbe �s az utc�ra helyezt�k volna.
A harmadik hiba gy�kere ugyancsak a t�megek �rt�k�nek a f�lreismer�s�ben
rejlett; azoknak a t�megeknek, amelyek, ha egyszer nagy
szellemek �ltal bizonyos
ir�nyzatot nyernek, a t�mad�s erej�nek, lend�t�ker�khez hasonl�an
egyenletes
�lland�s�got k�lcs�n�znek.
Azt a neh�z k�zdelmet, amelyet a nagyn�met mozgalom a katolikus
egyh�zzal
v�vott, csak ez a f�lreismer�s magyar�zhatja meg, amely a n�p
lelk�lete ellen k�pes
volt fell�pni.
Az �j p�rt R�ma elleni heves t�mad�s�nak az okai a k�vetkez�k voltak:
Abban a pillanatban, amikor a Habsburg-h�z v�gleg elhat�rozta,
hogy Ausztri�t
szl�v �llamm� alak�tja �t, minden eszk�zt megragadott, ami e c�l
el�r�s�hez
sikeresnek l�tszott. M�g vall�sos int�zm�nyeket is k�pes volt ez a
leglelkiismeretle-
nebb uralkod�h�z az �j �llamgondolat szolg�lat�ba �ll�tani. Cseh
pl�b�nosok �s
lelk�szek alkalmaz�sa csak egyike volt azoknak az eszk�z�knek,
amelyeket
Ausztria elszl�vos�t�sa �rdek�ben felhaszn�ltak.
Tiszta n�met telep�l�sekre cseh pl�b�nosokat helyeztek, akik
lassank�nt a cseh
n�p �rdekeit az egyh�z �rdekei f�l� helyezt�k �s a n�mettelen�t� folyamat
sejtjeik�nt
szerepeltek.
Sajnos, a n�met lelk�szs�g ezzel a folyamattal szemben teljesen
tehetetlennek
bizonyult. Nemcsak, hogy alkalmatlan volt ilyen harcra n�met
�rtelemben v�ve, de
nem rendelkezett el�g ellener�vel sem az ilyen t�mad�sokkal
szemben. Ilyen m�don
nyomt�k el lassan, de biztosan a n�mets�get, egyr�szt vall�si
vissza�l�sekkel,
m�sr�szt a v�dekez�s el�gtelens�g�vel.
Sajnos, magasabb egyh�zi k�r�kben sem �llt a dolog sokkal jobban.
A Habsburgok n�metellenes k�s�rletei itt sem �tk�ztek a magasabb
kl�rus
r�sz�r�l a sz�ks�ges ellen�ll�sba; a n�met �rdekek k�pviselete teljesen
h�tt�rbe
szorult.
Az �ltal�nos benyom�s nem lehetett m�s, minthogy itt a katolikus
paps�g �ltal
szenvednek s�lyos s�relmet a n�met jogok; mintha az egyh�z nem
�rezne egy�tt a
n�met n�ppel, hanem igazs�gtalan m�don az ellens�g oldal�ra p�rtolt
volna. Ez a
baj, mindenekel�tt S�nerer v�lem�nye szerint, a katolikus egyh�z
N�met-
orsz�gon k�v�l sz�kel� vezet�s�ben �s n�p�nk k�vetel�seivel szemben ez�ltal
keletkezett ellens�ges �rz�letben gy�kerezett.
Az �gynevezett kultur�lis probl�m�k, mint �ltal�ban ebben az id�ben
Ausztri�ban, t�bb m�s k�rd�shez hasonl�an, majdnem eg�szen h�tt�rbe
szorultak.
A nagyn�met mozgalomnak a katolikus egyh�zzal szemben elfoglalt
�ll�spontj�ra
sokkal ink�bb ir�nyad� volt a n�met jogok k�pviselet�nek az
el�gtelens�ge, a szl�v
elbizakodotts�g �s k�vetel�z�s t�mogat�sa, mint az egyh�z �ll�spontja
a tudom�ny-
nyal szemben.
Georg S�nerer nem volt a f�lmunka embere. Abban a meggy�z�d�sben
vette
fel az egyh�z elleni harcot, hogy csak �gy lehet a n�met n�pet
megmenteni. Az el
R�m�t�l mozgalom a leghatalmasabb, de term�szetesen a legnehezebb
t�mad�si
folyamatot jelentette. Arra volt hivatva, hogy az ellens�g
fellegv�r�t lerombolja. Gy�zelem eset�n a n�metorsz�gi �tkos egyh�zi sz�th�z�s is
megold�dik, �s egy
ilyen gy�zelem k�ts�gtelen�l a birodalom �s a n�met nemzet bels�
erej�nek �ri�si
nyeres�g�t jelentette volna.
Csakhogy ennek a harcnak mind a kiindul�pontja, mind az ebb�l vont
k�vet-
keztet�s hib�s volt.
K�ts�gtelen, hogy a n�met nemzetis�g� katolikus paps�g ellen�ll�sa a
n�met-
s�get �rdekl� minden k�rd�sben csek�lyebb volt, mint a nem n�met�, de
k�l�n�sen
a cseh lelk�szt�rsaik ereje. Csak a vak nem l�tta, hogy a n�met
kl�rus sohasem volt
a n�met �rdekek hathat�s k�pvisel�je. De �ppen �gy csak az elvak�tott
nem l�tta be,
hogy ennek oka els�sorban abban rejlett, amiben mi, n�metek,
valamennyien
szenvedt�nk: hogy n�p�nkkel szemben is �pp oly t�rgyilagosak
igyekezt�nk mindig
lenni, mint az �let b�rmely m�s k�rd�s�ben.
M�g a cseh lelk�sz szubjekt�v �rzelmekkel viseltetett saj�t n�p�vel �s
objekt�ven
az egyh�zzal szemben, addig a n�met lelk�sz szubjekt�v tisztelettel
viseltetett az
egyh�zzal szemben �s objekt�v maradt nemzet�hez. Olyan jelens�g ez,
amelyet
szerencs�tlens�g�nkre ezer m�s esetben is tapasztalhattunk.
Ez semmi sz�n alatt sem a katolicizmus k�l�nleges �r�ks�ge, de
olyan jelens�g,
amely r�vid id� alatt majdnem minden, k�l�n�sen �llami �s egy�b int�zm�nyt
kikezdett.
Figyelj�k csak meg p�ld�ul a mi tisztvisel�karunk �ll�spontj�t
egy-egy nemzeti
sz�rnysz�lem�nnyel szemben, �s hasonl�tsuk �ssze azzal az
�ll�sfoglal�ssal, amit
egy m�sik n�p tisztvisel� kara tan�s�tana hasonl� esetben. Hihetj�k-e,
hogy akad
m�g egy tisztikar a vil�gon, amelyik az �llamtekint�ly sz�lama
alapj�n annyira
nem t�r�dik a nemzet k�vetelm�nyeivel, mint ahogy ez min�lunk m�r �t �v
�ta
t�rt�nik, s�t k�l�n�s szolg�lati �rdemeket jelent? Vagy pl. mindk�t
felekezet nem
foglal-e el a zsid�k�rd�sben ma olyan �ll�spontot, amely sem a nemzet
k�vetelm�nyeinek, sem pedig a vall�s sz�ks�gleteinek nem felel meg?
Hasonl�tsuk
csak �ssze a zsid� rabbi �ll�spontj�t mindazokban a k�rd�sekben,
amelyeknek csak
 a legkisebb jelent�s�ge is van a zsid�s�gra mint fajra, a mi
lelk�szeink, de lehet�leg
mindk�t felekezet lelk�szei legnagyobb r�sz�nek �ll�sfoglal�s�val.
Ez a jelens�g mindig akkor t�nik szem�nkbe, amikor egy elvont
eszm�nek a
k�pviselet�r�l van sz�.
�llamtekint�ly, demokr�cia, pacifizmus, nemzetk�zi szolidarit�s.
n�lunk majdnem mindig merev �s tiszt�n elm�leti fogalmakk� lesznek,
�gy, hogy
minden nemzeti �letsz�ks�glet meg�t�l�se csak ezek n�z�pontjaib�l
t�rt�nhet. Esze-
rint minden nemzeti felemelked�si k�s�rlet megakad�lyozhat�, ha az,
j�llehet
rossz �s puszt�t� korm�nyzat megbuktat�s�val j�r; mert ez az
�llamtekint�ly
elleni cselekedet. M�rpedig az �llamtekint�ly egy ilyen
fanatikus szem�ben nem
a c�lhoz vezet� eszk�zt, hanem sokkal ink�bb mag�t a c�lt jelenti,
amely eg�sz
sajn�latra m�lt� �let�nek a kit�lt�s�re alkalmas.
�gy p�ld�ul nyakl� n�lk�l ellene szeg�lnek a diktat�rak�s�rletnek m�g
akkor is,
ha a dikt�tor szerep�t egy Nagy Frigyes t�lten� be, �s a pillanatnyi
�llamvezet�k
pedig valamennyien a legalacsonyabb rend� egy�nek lenn�nek, mert a
demokr�cia
t�rv�nye az ilyen elvhajh�sz szem�ben szentebb, mint a n�p java.
Az ilyen gondolkod�sm�d egyr�szt v�delm�be veszi az �llamtekint�ly
jegy�ben a nemzetet t�nkretev� legrosszabb zsarnoks�got is, m�sr�szt
tiltakozni
k�pes a leg�ld�sosabb korm�nyzat ellen csak az�rt, mert nem felel
meg a demok-
r�ci�r�l vallott �ll�spontj�nak.
A mi n�met pacifist�ink a nemzetnek m�g a legr�mesebb katonai
er�szakkal
t�rt�n� v�res elnyom�s�t is elt�rn�k, ha ennek megv�ltoztat�sa csak
ellen�ll�ssal,
teh�t er�szakkal lenne lehets�ges, mert ez ellenkezn�k b�ket�rsas�guk
lelk�let�vel.
A nemzetk�zi n�met szocialist�t a k�lf�ld szolid�ris m�don
kifoszthatja, � azt
testv�ri egyet�rt�ssel nyugt�zza, �s nem gondol a megtorl�sra vagy
legal�bbis a
tiltakoz�sra, mert hiszen �, n�met.
Ez mindenesetre szomor�, de ha egy dolgon v�ltoztatni akarunk,
azt min-
denekel�tt el kell ismern�nk.
�pp �gy �ll az �gy a n�met �rdekek gyatra k�pviselet�vel a kl�rus egy
r�sz�n�l.
T�ved�s lenne azt hinni, hogy sz�nd�kos rosszakarattal vagy tal�n
ilyen term�-
szet� fels�bb utas�t�ssal �llunk szemben. Nem! Mindez, a nemzeti
�ntudat szem-
pontj�b�l siralmas helyzet, egyr�szt a n�met ifj�s�g ez ir�ny� sz�nalmas
nevel�s�ben, m�sr�szt a b�lv�nny� v�lt eszm�vel szemben tan�s�tott,
marad�ktalan
al�rendelts�gben gy�kerezik.
A n�pnek a demokr�ci�ra, a nemzetk�zi jelleg� szoc�alizmusra, a
pacifizmusra
t�rt�n� nevel�se olyan merev �s olyan kiz�r�lagos �s egyben annyira
szubjekt�v,
hogy ez r�nyomta b�lyeg�t mindenre. Ezzel szemben a n�mets�ghez val�
viszonya
csak t�rgyilagos alapokon nyugodott. Ez�rt van, hogy a pacifista,
felt�ve persze,
hogy n�met az illet�, n�p�nek legnehezebb �r�iban is els�sorban a
t�rgyilagos
igazs�got keresi, ahelyett, hogy �v�i sor�ba �llana �s vel�k egy�tt
verekedne.
Azt, hogy az egyes felekezetek szempontj�b�l is mennyire �gy van,
a k�vet-
kez�k igazolj�k.
A protestantizmus er�teljesebben k�pviseli a n�mets�g �rdekeit, mert
ez kelet-
kez�s�n�l, m�ltj�n�l �s hagyom�nyain�l fogva is adotts�ga. Felmondja
azonban a
szolg�latot, mihelyst a nemzeti �rdekek k�pviselete olyan ter�let�n
kellene mozog-
nia, amely hi�nyzik k�pzeletvil�g�nak �s hagyom�nyos fejl�d�s�nek �ltal�nos
ir�ny�b�l vagy azzal valamelyes okn�l fogva ellenkezik.
�gy a protestantizmus k�ts�gtelen�l t�mogat�ja lesz mindennek, ami
n�met,
mindaddig, m�g a dolgok bels� tisztas�g�r�l, nemzeti elm�lyed�sr�l, a
n�met n�p
v�delm�r�l, a n�met nyelvr�l vagy n�met szabads�gr�l van sz�. Mindezzel
ugyanis
egybeforrott. Viszont a leghevesebb m�don ellenez minden olyan
k�s�rletet, amely
a n�met n�pnek a leghal�losabb ellens�ge, a zsid�s�g �lel� karjaib�l val�
megszabad�t�s�t c�lozza, mert a zsid�s�ghoz val� viszonya t�bb�-kev�sb�
dogma-
tikus alapokon nyugszik. M�rpedig ennek a k�rd�snek gy�keres
megold�sa n�lk�l
a n�met �jj�sz�let�s �rdek�ben minden k�s�rlet medd�.
B�csi tart�zkod�som idej�n k�nytelen-kelletlen elegend� alkalmam volt
arra,
hogy ezt a k�rd�st is elfogulatlanul vizsg�ljam, �s a napi �let
forgatag�ban fel-
fog�som helyess�g�r�l is meggy�z�dhessem.
A legk�l�nb�z�bb nemzetis�gek e gy�jt�pontj�ban kider�lt, hogy csak a
n�met
pacifista igyekszik saj�t n�p�nek k�vetelm�nyeit t�rgyilagosan
szeml�lni. De t�vol-
r�l sem teszi ezt a zsid�. Csak a n�met szocialista nemzetk�zi
abban az �rtelemben,
amely megtiltja sz�m�ra, hogy n�p�nek igazs�g�t ne csak a nemzetk�zi
elvt�rsakn�l
val� sir�nkoz�ssal �s beh�zelg�ssel igyekezz�k v�delmezni. De a cseh
vagy a
lengyel nem ilyen. Hogy r�vid legyek: m�r akkor felismertem,
hogy a szeren-
cs�tlens�g csak r�szben gy�kerezik magukban ezekben a tanokban,
hanem r�szben
fajunk szeretete tekintet�ben el�gtelen nevel�s�nkben �s ennek
k�vetkezm�nyek�nt
a n�p�nkh�z val� kisebb m�rt�k� ragaszkod�sunkban.
Ezzel megd�l a nagyn�met mozgalom katolicizmus elleni harc�nak
tiszt�n
elm�leti alapja.
Nevelj�k a n�met n�pet kora ifj�s�g�t�l fogva saj�t jogai kiz�r�lagos
elis-
mer�s�re, �s ne m�telyezz�k meg m�r a gyermeki lelket
t�rgyilagoss�gunk
�tk�val. Akkor r�videsen megl�tjuk, term�szetesen egy radik�lisan
nemzeti kor-
m�nyzat felt�telez�se mellett, hogy mik�nt �rorsz�gban �r,
Lengyelorsz�gban
lengyel, vagy Franciaorsz�gban francia, �gy N�metorsz�gban is
mindig n�met lesz
a katolikus.
Ennek a legnagyszer�bb bizony�t�k�t az az id� szolg�ltatta, amely
legut�bb
sz�l�totta n�p�nket a t�rt�nelem �t�l�sz�ke el�, l�t�nek v�delm�ben, �lethal�l-
harcra.
Mindaddig, m�g fel�lr�l nem hi�nyzott a vezet�s, n�p�nk erej�n fel�l
teljes�tette
k�teless�g�t. Protest�ns lelk�sz �s katolikus pap v�llvetett munk�val
biztos�tott�k
n�p�nk ellen�ll� erej�t a frontokon �s otthon egyar�nt. Ezekben az
�vekben,
k�l�n�sen pedig az els� fell�ngol�s idej�n mindk�t t�bor szeme el�tt csak
a szent
n�met Haza lebegett �s annak megmarad�s��rt �s j�vend�j��rt fordultak az �g
fel�.
A nagyn�met mozgalomnak egyetlen k�rd�sre kellett volna
v�laszolnia: lehet-
s�ges-e az als�-ausztriai n�mets�g megtart�sa a katolikus hit
mellett, igen, vagy
nem? Ha igen: akkor e politikai p�rtnak nem lett volna szabad
vall�si, s�t felekezeti
vizekre eveznie, ha pedig nem, akkor vall�s�j�t�st �s nem politikai
p�rtot kellett
volna teremtenie!
Aki azt hiszi, hogy politikai szervezked�s ker�l� �tj�n vall�si
reform�ci�hoz
juthat el, annak fogalma sincs a vall�si k�pzeletr�l, hit�letr�l, �s
ezek egyh�zi
hat�sair�l.
Itt igaz�n nem lehet k�t �rnak szolg�lni. Emellett sokkal nagyobb
jelen-
t�s�g�nek tartom egy vall�s alap�t�s�t vagy lerombol�s�t egy �llam�n�l, nem is
besz�lve egy p�rtr�l.
T�ved�s azt hinni, hogy e t�ren a t�mad�sok csak a t�loldali t�mad�sok 1
kiv�d�s�re szor�tkoztak!
K�ts�gtelen�l akadtak lelkiismeretlen alakok, akik nem �tallott�k
politikai
�zleteik eszk�zek�nt a vall�st felhaszn�lni, ezekn�l a fick�kn�l mindig
csak �zletet
jelent a politika, de �ppen ennyire helytelen lenne a vall�st
vagy felekezetet
egyn�h�ny ilyen bandita vissza�l�s��rt felel�ss� tenni �s ellene t�madni.
Ugyanis
semmi sem lehet el�ny�sebb az ilyen parlamenti semmirekel� sz�m�ra,
mintha
alkalmat ny�jtanak neki politikai vissza�l�seinek az igazol�s�ra.
Mert abban a
pillanatban, amikor az � egy�ni gazs�gai�rt a vall�st vagy
felekezetet teszik felel�s-
s�, az ilyen hazug alak nagy hanggal a vil�got h�vja tan�nak saj�t
tev�kenys�g�nek
igazol�s�ra �s annak bizony�t�s�ra, hogy csak neki �s az � sz�noki
k�pess�g�nek
k�sz�nhet� a vall�s �s az egyh�z megment�se. A buta �s feled�keny
kort�rsak m�r
nem ismerik fel t�bb� az eg�sz l�rma tulajdonk�ppeni el�id�z�j�t. �gy e
sz�lh�mos
el�rte c�lj�t.
Az ilyen ravasz r�ka term�szetesen maga tudja legjobban, hogy
mindennek
semmi k�ze a vall�shoz, �s �ppen ez�rt m�g ink�bb nevet a mark�ba, mialatt
tisztess�ges, de �gyetlen ellenfele a j�tszm�t elveszti, hogy azt�n
az emberis�g
h�s�g�ben csal�dottan, hitevesztetten teljesen visszavonuljon.
M�s tekintetben is nagy igazs�gtalans�g volna a vall�st, vagy mag�t az
egyh�zat felel�ss� tenni az egyesek hib�i�rt. Ha �sszehasonl�tjuk
a szem�nk
el�tt �ll� szervezet nagys�g�t az emberek �tlagos hib�ival, r� kell
j�nn�nk arra,
hogy a j� �s a rossz ar�nya itt sokkal jobb, mint b�rhol m�sutt.
Bizony�ra
akadnak a papok k�z�tt is olyanok, akik szent hivat�sukat
politikai becsv�gyuk
kiel�g�t�s�nek eszk�z��l haszn�lj�k fel, �s politikai harcaik k�zepette
megfeled-
keznek arr�l, hogy �k tulajdonk�ppen egy magasabb igazs�g �rz�i, de
semmi
sz�n alatt sem a hazugs�g �s r�galom k�pvisel�i. Nem szabad azonban
elfelejteni
azt sem, hogy egy-egy ilyen t�velyg�re ezer �s ezer hivat�s�hoz
t�rhetetlen�l h�
�s odaad� lelkip�sztor jut, akik a mi hazug �s z�ll�tt korunkban az
�ltal�nos
sivatagb�l o�zisk�nt emelkednek ki.
Amilyen kev�ss� �t�lem el �s szabad el�t�lnem az egyh�zat az�rt, mert
egyik-
m�sik tagja papi ruh�ban az erk�lcs parancsai ellen v�t, �ppen olyan
kev�ss� teszem
ezt akkor is, ha egy a sok k�z�l n�p�t bemocskolja �s el�rulja olyan
id�kben, amikor
ez k�l�nben is �gysz�lv�n napirenden van. K�l�n�sen napjainkban nem
szabad
megfeledkezn�nk arr�l, hogy egy ilyen Ephialtesre ezer olyan
esik, aki v�rz� sz�vvel
�rzi �t n�p�nek szerencs�tlens�g�t, �s mint nemzet�nk legjobbjai,
repesve v�rja a
pillanatot, amikor ism�t r�nk mosolyog az �g.
Ha azonban valaki erre azt v�laszolja, hogy itt nem mindennapi
probl�m�kr�l,
hanem alapvet� igazs�gokr�l, vagy �ltal�ban dogmatikus tartalm�
k�rd�sekr�l van
sz�, akkor csak azt mondhatom:
Ha az a hited, hogy a sors t�ged szemelt ki arra, hogy az igazs�g
hirdet�je l�gy,
akkor tedd azt, de akkor �gy legyen meg a kell� b�tors�god, �s ne
akard ezt egy
politikai p�rton kereszt�l tenni, mert akkor ez is csak vissza�l�st
jelent, hanem a
rosszabb k�r�lm�nyek hely�re �ll�tsd a te jobb j�v�det.
Ha hi�nyzik ehhez a b�tors�god, vagy magad sem vagy teljesen tiszt�ban jobb
j�vend�ddel, akkor ne ny�lj hozz�, semmi esetre se k�s�rletezz azzal,
hogy amit
ny�lt sisakkal nem mersz megtenni, egy politikai mozgalom ker�l�
�tj�val leplezd.
Vall�si probl�m�kkal mindaddig, m�g azok a saj�t fajunk szok�sait �s
erk�lcseit nem �ss�k al�, politikai p�rtok ne foglalkozzanak, �ppen
�gy, mint
ahogy a vall�s sem arra val�, hogy politikai bonyodalmakba
keveredj�k.
M�g ha akadnak is az egyh�zi m�lt�s�gok visel�i k�z�tt olyanok, akik a
vall�si
int�zm�nyeket �s tanokat fajt�juk rov�s�ra haszn�lj�k fel, ezen az �ton
nem szabad
�ket k�vetni, nem szabad hasonl� fegyverekkel k�zdeni.
A politikai vez�r sz�m�ra n�p�nek vall�si tanai �s int�zm�nyei mindig
�rintetle-
neknek kell lenni�k, ellenesetben nem szabad politikusnak
lennie, hanem- felt�ve,
hogy ehhez a megfelel� adotts�gokkal rendelkezik, legyen
reformerr�!
M�s magatart�s, k�l�n�sen N�metorsz�gban katasztr�f�hoz vezetne.
A nagyn�met mozgalomnak �s R�ma elleni harc�nak tanulm�nyoz�sa m�r
akkor, de k�l�n�sen a k�s�bbi �vek folyam�n a k�vetkez�
meggy�z�d�sre juttatott:
a mozgalom csek�ly �rz�ke a szoci�lis probl�m�k jelent�s�g�vel szemben a
t�nyleges harci er�t jelent� t�megek elveszt�s�t eredm�nyezte; a
parlamentbe val�
bevonul�s az er�teljes lend�let elveszt�s�be ker�lt, �s megterhelte
azt ennek az
int�zm�nynek minden hib�j�val �s gyenges�g�vel; a katolikus egyh�z
elleni harca
sz�mtalan kis- �s k�z�poszt�lybeli k�rben lehetetlenn� tette �s
elrabolta t�le azt a
nagysz�m� legjobb elemet, amelyet els�sorban nevezhet a nemzet
saj�tj�nak.
Az osztr�k kult�rharc gyakorlati eredm�nye majdnem a semmivel volt
egyenl�.
K�ts�gtelen�l siker�lt ugyan mintegy sz�zezer embert elszak�tania az
egyh�zt�l,
an�lk�l azonban, hogy ez k�l�n�sebb k�rt jelentett volna az egyh�z
sz�m�ra. Az
elvesz�tett b�r�nyk�k�rt igaz�n k�r lett volna k�nnyet hullatni, mert
csak azokat
vesz�tette el, akik lelkileg m�r am�gy sem tartoztak hozz�. �ppen ez
volt a nagy
k�l�nbs�g az �j �s az egykori reform�ci� k�z�tt! Egykor bels� meggy�z�d�sb�l
sokan t�rtek �t az egyh�z legjobbjai k�z�l, m�g most k�ts�gtelen�l csak
a k�z�m-
b�sek hagyt�k ott, �s ezek is politikai term�szet� indokokb�l.
�ppen politikai szempontb�l volt azonban az eredm�ny ugyanolyan
nevets�ges,
mint szomor�.
Ism�t dug�ba d�lt egy, a n�met n�p megment�s�t c�lz�, eredm�nnyel
kecsegtet�
mozgalom, mert nem ir�ny�tott�k a sz�ks�ges k�rlelhetetlen j�zans�ggal.
Emiatt
olyan utakra t�vedt, amely csak fel�rl�d�s�hez vezethetett.
Mert bizonyos:
A nagyn�met mozgalom sohasem esett volna ebbe a hib�ba, hogyha t�bb
meg�rt�ssel viseltetett volna a nagy t�megek l�lektan�val szemben.
Ha vez�reik
tiszt�ban lettek volna azzal, hogyha egy�ltal�n eredm�nyt akarnak
el�rni, m�r
puszt�n l�lektani meggondol�sb�l sem szabad a t�megnek k�t vagy t�bb
ellen-
s�get mutatni, mert ez a harci er� elapr�z�d�s�ra vezet. Ennek
felismer�s�vel csak
egy ellenf�lnek ir�ny�tott�k volna a nagyn�met mozgalom �t�t� erej�t.
Semmi sem
lehet veszedelmesebb a politikai p�rtra, mintha elhat�roz�sai
tekintet�ben olyan
sokat markol�k, de keveset fog�k vez�rlik, akik mindent akarnak,
an�lk�l azonban,
hogy csak a legkevesebbet is el�rn�k.
Ha egyes vall�sokban sok kivetnival� volna is, akkor sem szabad a
politikai
p�rtnak soha, egy pillanatra sem szem el�l t�vesztenie azt a
t�rt�nelmi t�nyt, hogy
az eddigi tapasztalatok szerint m�g egyszer sem siker�lt tiszt�n
politikai p�rtnak
hasonl� helyzetben vall�si reform�ci�t el�rnie. M�rpedig az ember nem
az�rt
tanulm�nyozza a t�rt�nelmet, hogy a tan�t�saira ne eml�kezz�k, vagy
hogy azt
gondolja, mintha v�ltozott viszonyok mellett a t�rt�nelem �r�k
igazs�gai sem
alkalmazhat�k, hanem �ppen az�rt, hogy abb�l hasznos
k�vetkeztet�sekre jusson a
jelent illet�leg. Aki erre nem k�pes, az ne k�pzelje mag�t
politikai vez�rnek; a
val�s�gban �resfej�, b�r legt�bbsz�r bek�pzelt fajank�, akinek minden
j�sz�nd�ka
sem bocs�thatja meg gyakorlati tehetetlens�g�t.
�ltal�ban minden id�k n�pvez�r�nek legf�bb feladata �pp az, hogy a n�p
figyelm�t ne apr�zza el, hanem egyetlen ellenf�lre �sszpontos�tsa.
Min�l egy�n-
tet�bb a n�p harci kedv�nek az ir�ny�t�sa, ann�l nagyobb lesz a
mozgalom vonz�-
ereje �s ann�l hatalmasabb az �t�t� ereje. A nagy vez�rek zsenialit�sa
�ppen abban
rejlik, hogy m�g a k�l�nb�z� ellenfeleket is, mint egy kateg�ri�ba
tartoz�kat
t�ntetik fel, mert k�l�nf�le ellenfelek felismer�se a gy�nge �s
bizonytalan jelle-
mekn�l k�nnyen a saj�t igazs�gukban val� k�tked�shez vezet.
Abban a percben, amikor az ingadoz� t�meg a harcban igen sok
ellenf�llel
tal�lja szemben mag�t, azonnal a t�rgyilagoss�g
�ll�spontj�rahelyezkedik, �s felveti
a k�rd�st, hogy vajon a t�bbiek mind t�vednek, �s hogy t�nyleg csak
saj�t n�p�nek
�s saj�t mozgalm�nak van igaza.
Ilyenkor m�r saj�t er�nk els� megb�nul�sa jelentkezik. Ez�rt kell t�bb,
bels�leg
k�l�nb�z� ellenfelet egy kalap al� venni, hogy a t�megek meggy�z�d�se
szerint a
harcot csak egyetlen ellenf�llel szemben folytass�k. Ez meger�s�ti
a saj�t igazukba
vetett hitet, �s fokozza az ellenf�llel szembeni elkesered�st.
A nagyn�met mozgalmat e k�r�lm�ny fel nem ismer�se megfosztotta
gy�zelm�t�l. C�ljuk helyes, akaratuk tiszta volt, de az utat
rosszul v�lasztott�k meg.
E mozgalom hasonlatos volt ahhoz a hegym�sz�hoz, aki szeme el�tt
tartja a
megm�szand� cs�csot, nagy elhat�roz�ssal �s er�vel v�g neki, de �ppen az
�tra nem
ford�t semmi figyelmet, hanem mindig csak a c�lt tartja szem
el�tt. Nem l�tja �s
nem vizsg�lja az �t min�s�g�t, �s v�g�l t�nkremegy.
�ppen ellenkez�k�ppen �llott a dolog a nagy riv�lisn�l, a
kereszt�nyszocialista p�rtn�l.
Az �t, amelynek nekiv�gtak, okos �s helyes volt, csak �ppen a c�l
tiszta
felismer�se hi�nyzott.
A kereszt�nyszocialista p�rt ott, ahol a nagyn�met mozgalom hib�t hib�ra
halmozott, majdnem minden tekintetben helyesen �s okosan j�rt el.
Meg�rtette a t�megek nagy jelent�s�g�t �s annak legal�bbis egy r�sz�t, a
p�rt
szoci�lis jelleg�nek hangs�lyoz�s�val kezdett�l fogva a maga
sz�m�ra
biztos�totta. Az�ltal, hogy a k�z�poszt�ly als� r�tegeire �s a
k�zm�iparosokra
t�maszkodott, h�, kitart� �s �ldozatk�sz t�bort biztos�tott a maga
sz�m�ra. Ker�lte
a legkisebb �ssze�tk�z�st is a vall�si int�zm�nyekkel, �s ez�ltal
megnyerte egy
hatalmas szervezet, az egyh�z t�mogat�s�t. Ennek k�vetkezt�ben csak
egyetlenegy
igazi ellenfele volt. Felismerte a nagyvonal� propaganda �rt�k�t, �s
hat�sosan tudott
k�vet�i t�meg�nek lelk�let�re hatni.
Kit�z�tt c�lj�t, Ausztria megment�s�t azonban � sem tudta val�ra v�ltani,
eszk�zeinek hi�nyoss�ga �s nem el�gg� vil�gos c�lja miatt.
Antiszemitizmusa a faji alap helyett vall�si kifog�sokon
nyugodott. E hib�nak
ugyanaz volt az ered�je, ami egyben a m�sodik t�ved�s el�id�z�je lett.
A p�rt alap�t�inak a v�lem�nye szerint: ha a kereszt�nyszocialista
p�rt Ausztri�t
akarta megmenteni, akkor nem �llhatott a faj� elv alapj�n, mert
k�l�nben r�vid id�n
bel�l az �llam �ltal�nos felboml�s�nak kellett volna bek�vetkeznie. A
p�rtvez�rek
n�zete szerint k�l�n�sen a b�csi helyzet �rta el� parancsol�lag minden
elv�laszt�
elem kikapcsol�s�val az egyes�t� szempontok kiemel�s�t.
B�cs ebben az id�ben annyira tele volt cseh elemekkel, hogy vel�k
szemben
csak a faji probl�m�k tekintet�ben alkalmazott legnagyobb
enged�kenys�ggel le-
hetett c�lt �rni. Ha Ausztria megment�se volt a c�l, akkor nem
lehetett �ket elejteni.
�gy k�s�relt�k meg k�l�n�sen a nagysz�m� cseh kisipaross�got a liber�lis
mencseszterizmus elleni harcra, az �reg Ausztria k�l�nb�z� n�pei
felett �ll�, vall�si
alapokon nyugv�, zsid�ellenes mozgalom r�v�n megnyerni.
K�ts�gtelen, hogy a zsid�s�g ellen ilyen alapon folytatott harc nem
sok gondot
okozott mag�nak a zsid�s�gnak, mert a legrosszabb esetben egy kis
keresztv�z
megtette a mag��t, megmentette az �zletet �s a zsid�m�helyt egyar�nt.
Az ilyen fel�letes alapon mozg� elm�lettel sohasem lehetett ezt a
k�rd�st
komoly, tudom�nyos t�rgyal�s al� vonni, �s ez a k�r�lm�ny sokakra,
azok k�z�l,
akiknek az antiszemitizmus e m�dja �rthetetlen volt,
visszatasz�t�lag hatott. E
gondolat toborz� ereje majdnem kiz�r�lag a korl�tolt szellemi
k�pess�g� k�r�kre
szor�tkozott. Az inteligencia azonban kereken visszautas�totta.
Lassank�nt az eg�sz
dolog olyan sz�nezetet nyert, mintha kiz�r�lag a zsid�s�g �jabb
megt�r�t�s�r�l lenne
sz�, valamif�le versenyf�lt�kenys�g hangs�lyoz�s�val. Pedig ezzel
egyidej�leg a
harc bels�, magasabb rend� jellege is elveszett, �s sokan, nem is
a legrosszabbak
erk�lcstelennek �s elvetend�nek tartott�k azt. Hi�nyzott az a
meggy�z�d�s, hogy
itt az egyetemes emberis�g l�t�rdek�r�l van sz�, melynek megold�s�t�l az
�sszes
nem zsid� n�pek sorsa f�gg!
Ezzel a f�lmegold�ssal a kereszt�nyszocialista p�rt elvesztette
antiszemita jelleg�t.
Ez a l�tszat-antiszemitizmus rosszabb volt a semmin�l, mert az
embert a
biztons�g �rzet�vel t�lt�tte el, �gy k�pzelte, hogy most m�r a f�l�n
ragadta meg
ellenfel�t, pedig a val�s�gban �t vezett�k az orr�n�l fogva.
K�zben a zsid�s�g �gy megszokta az antiszemitizmusnak ezt a m�dj�t,
hogy
elmarad�sa eg�szen biztosan jobban hi�nyzott volna neki, mint
amennyire jelenl�te
akad�lyozta.
M�r a nemzeti �llam gondolata is nagy �ldozatot k�vetelt hitvall�it�l,
m�gink�bb a n�mets�g �rdekeinek k�pviselete.
Az ember nem lehetett nemzeti, ha nem akarta B�csben
elvesz�teni a talajt
l�ba al�l. �gy k�pzelt�k, hogy ennek a k�rd�snek a megker�l�s�vel meg
lehet
menteni a Habsburg-monarchi�t. A mozgalom �gy elvesztette azt a
hatalmas er�for-
r�st, amely egyed�l k�pes arra, hogy egy politikai p�rtnak tart�s
hajt�er�t biztos�t-
son. A kereszt�nyszocialista p�rt is olyan p�rt lett, mint a t�bbi.
Valamikor mindk�t mozgalomnak a legnagyobb figyelmet szenteltem. Az
egyiknek, mert sz�vem szerinti volt, a m�siknak az�rt, mert mag�val
ragadott az a
p�rj�t ritk�t� f�rfi�, akit m�r akkor az eg�sz ausztriai n�mets�g keser�
jelk�p�nek
tekintettem. �n is azok k�z�tt a sz�zezrek k�z�tt voltam, akik
v�gign�zt�k azt a
hatalmas gy�szmenetet, amely a halott polg�rmestert a v�rosh�z�r�l a
Ringstrassz�ra
vitte. Valami bels� �rz�s azt s�gta nekem ebben a meghat�
pillanatban, hogy ennek
az embernek a m�ve is hi�baval�v� kell v�lnia a v�gzet k�vetkezt�ben,
amely ezt
az �llamot feltart�ztathatatlanul a pusztul�s fel� vezeti. Ha doktor
Karl L�ger N�met-
orsz�gban �l, akkor n�p�nk nagy kopony�i k�z�tt szerepelt volna. Az � �s m�ve
szerencs�tlens�ge volt, hogy ebben a pusztul�sra �t�lt �llamban m�k�d�tt.
Hal�lakor h�napr�l h�napra egyre moh�bban lobbantak fel a Balk�n fel�l a
l�ngok, de a sors kegye elengedte neki, hogy l�ssa azt a
hanyatl�st, amelyt�l �ppen
� akarta megmenteni haz�j�t!
Megk�s�reltem mindk�t p�rt buk�s�nak �s eredm�nytelens�g�nek az ok�t meg-
tal�lni, �s arra a biztos meggy�z�d�sre jutottam, hogy eltekintve
az �llamhata-
lomnak a r�gi Osztr�k-Magyar Monarchia keretei k�z�tt val�
meger�s�t�s�nek
lehetetlens�g�t�l, a k�t p�rt hib�i a k�vetkez�k voltak.
A nagyn�met mozgalomnak k�ts�gtelen�l igaza volt abban, hogy c�lj�ul a
n�met meg�jhod�st t�zte ki, de szerencs�tlen�l v�lasztotta meg
eszk�zeit. Nemzeti
volt, de szoci�lis tartalma sajnos kev�s ahhoz, hogy a t�megeket
megh�d�thassa.
Antiszemitizmusa, nagyon helyesen a faji k�rd�s jelent�s�g�nek
felismer�s�n �s
nem vall�si jellegen alapult. Egy meghat�rozott hitvall�s elleni
harca azonban
alapj�ban �s taktikai szempontb�l is k�ts�gtelen�l alkalmatlan volt.
A kereszt�nyszocialista p�rtnak viszont a n�met �jj�sz�let�s c�lja
tekintet�ben
volt hom�lyos az elk�pzel�se, ezzel szemben �rtelmesen �s szerencs�s
k�zzel
v�lasztotta meg a p�rt m�k�d�s�nek �tj�t. Meg�rtette a szoci�lis k�rd�sek
jelen-
t�s�g�t, de t�vedett a zsid�s�g elleni harca tekintet�ben, �s halv�ny
fogalma sem
volt a nemzeti gondolat jelent�s�g�r�l.
� Ha a kereszt�nyszocialista p�rt a nagy t�megek tekintet�ben
vallott helyes
�ll�spontja mellett a fajv�delem jelent�s�g�t �gy meg�rtette volna, mint a
nagyn�met mozgalom, �s maga is nemzetiv� v�lt volna, vagy a
nagyn�met mozga-
lom p�ros�totta volna a zsid�k�rd�s tekintet�ben vallott helyes
�ll�spontj�t �s a
nemzeti gondolat felismer�s�ben rejl� er�it a kereszt�nyszocializmus ir�ny�ban,
akkor ez megteremtette volna azt a mozgalmat, amely m�r akkori
meggy�z�d�sem
szerint is eredm�nyesen ny�lt volna bele a n�met sors alakul�s�ba.
Ez azonban nem siker�lt �gy, aminek oka els�sorban a
Habsburg-monarchia
l�nyeg�ben rejlett.
Minthogy �n egyetlen olyan p�rtot sem tal�ltam, amely meggy�z�d�semnek
megfelelt volna, nem tudtam magam elhat�rozni arra, hogy a
megl�v� szervezetek
valamelyik�be bel�pjek, s�t mi t�bb, hogy azok valamelyik�ben
harcoljak. �l-
tal�ban m�r akkor k�ptelennek �s lehetetlens�gnek tartottam a
politikai mozgalmak
mindegyik�t arra, hogy a n�met n�p nemzeti �jj�sz�let�s�t nagyvonal�an �s
ne csak
k�ls�s�gekben kereszt�lvigye.
A Habsburg-monarchi�val szembeni idegenked�sem ebben az id�ben
napr�l
napra er�s�d�tt.
Min�l ink�bb foglalkoztam k�lpolitikai k�rd�sekkel is, ann�l er�sebb lett a
meggy�z�d�sem, hogy ez az �llamnak nevezett t�kolm�ny csak
szerencs�tlens�get
hozhat a n�mets�gre. Mind vil�gosabban �llott el�ttem, hogy a n�mets�g
sorsa nem
itt, hanem mag�ban a N�met Birodalomban d�l el. Ez a meg�llap�t�som
azonban
nem csak az �ltal�nos politikai k�rd�seknek sz�lott, hanem a kult�ra
minden
megnyilv�nul�s�ra is vonatkozott.
A monarchiabeli Ausztria a legtiszt�bb eredet� kultur�lis �s
m�v�szeti k�rd�sek
ter�n is a nemt�r�d�ms�g, a legjobb esetben is a jelent�ktelens�g
jeleit mutatta a
n�met nemzettel szemben. Legink�bb az �p�t�szet ter�n volt ez
�szrevehet�. Az
�jabb �p�t�m�v�szet m�r csak az�rt sem mutathatott fel nagyobb
eredm�nyeket
Ausztri�ban, mert a Ring ki�p�t�se ut�n el�be t�z�tt feladatok,
legal�bbis B�csben,
a n�metorsz�giakhoz k�pest jelent�ktelenek voltak.
�gy kezdtem �n kett�s �letet �lni. �rtelem �s val�s�g szerint Ausztri�ban
voltam,
�s keser�, de �ld�sos �letiskol�t l�togattam, a sz�vem azonban valahol
m�sutt volt.
Szorong� el�gedetlens�g lett �rr� felettem ann�l ink�bb, min�l jobban
felis-
mertem ennek az �llamnak bels� �ress�g�t, megment�s�nek lehetetlens�g�t.
Emellett arra a meggy�z�d�sre jutottam, hogy Ausztria minden
tekintetben csak a
n�metn�p szerencs�tlens�g�t jelentheti.
Biztos tudat�ban voltam annak, hogy ez az orsz�g minden val�ban
n�metnek
�ppen annyira ker�kk�t�je, mint amennyire ist�pol�ja mindannak, ami
nem n�met.
Bosszant� volt sz�momra az a faji egyveleg, amely e birodalom
f�v�ros�t
jellemezte, bosszant� volt ez a csehekb�l, lengyelekb�l,
magyarokb�l, rut�nekb�l,
szerbekb�l �s horv�tokb�l �ll� n�pkevered�s, �s mindenekfelett
visszatasz�t� az
emberis�g �r�k bomlaszt� eleme, a zsid�s�g �s mindig csak a zsid�s�g.
Ez az �ri�si v�ros az �n szememben mindig a gennyg�c megtestes�t�je
volt.
Gyermekkoromban azt a n�mett�j sz�l�st besz�ltem, amelyet Als�-Bajororsz�g-
ban is besz�lnek. H� maradtam hozz�, �s nem akartam a b�csi zsargont
elsaj�t�tani.
Min�l hosszabb id�t t�lt�ttem ebben a v�rosban, ann�l ink�bb n�vekedett
gy�l�letem azzal a n�pkever�kkel szemben, amely a r�gi n�met
kult�rhelyeket
megsz�llta.
Nevets�ges volt sz�momra m�g csak a gondolata is annak, hogy ez az
�llam
hosszabb id�re is fenntarthat� legyen.
�reg mozaikk�phez hasonl�tott annak idej�n Ausztria: az egyes
k�vecsk�ket
�sszetart� ragaszt�k �reg �s sz�tm�ll� volt: am�g nem ny�lnak hozz�, addig
tal�n
m�g elh�zza ez a t�kolm�ny, mihelyst azonban egy l�k�st kap, ezer
darabra t�rik
sz�jjel. Csak az volt a k�rd�s, hogy mikor j�n ez a l�k�s.
Minthogy sz�vem az Osztr�k-Magyar Monarchi��rt sohasem repesett, hanem
csak a N�met Birodalom�rt dobogott, az el�bbi �llam sz�tes�se a n�met n�p
megv�lt�s�nak a kezdet�t jelentette sz�momra.
Mindezen okokn�l fogva egyre fokoz�dott bennem a v�gy, hogy
odamenjek,
ahov� kora ifj�s�gom �ta v�gyva v�gytam.
Azt rem�ltem, hogy egykor, Isten adta tehets�gem szerint kisebb vagy
nagyobb keretek k�z�tt, besz�des �p�t�mesterk�nt fogom szolg�lataimat a
nemzetnek szentelni.
V�g�l abba a szerencs�s helyzetbe k�v�ntam ker�lni, hogy azon a
helyen legyek
�s m�k�djem, ahonnan egykor sz�vem legh�bb k�v�ns�g�nak: szeretett sz�kebb
haz�m �s k�z�s haz�nk, a N�met Birodalom egyes�l�s�nek meg kellett
val�sulnia.
Sokan lesznek olyanok, akik a v�gyakoz�s nagys�g�val szemben
�rtelmetlen�l
�llanak, �n teh�t kiz�r�lag azokhoz fordulok, akiknek haz�jukt�l
elszak�tvanyelv�k
kincs��rt is harcolniok kell, akiknek haz�juk ir�nti h�s�g�k�rt �ld�ztet�s
�s meg-
pr�b�ltat�s jut oszt�lyr�sz�l, �s akik f�jdalmas meghatotts�ggal
gondolnak arra az
�r�ra, amelyben dr�ga anyjuk kebl�re siethetnek vissza. �ket h�vom
tan�s�gt�telre,
�s tudom, hogy meg fognak engem �rteni!
Csak az tudja felm�rni az anyaorsz�gt�l elv�lasztott gyermekek sz�v�t
�get�
nagy v�gyakoz�st, aki saj�t mag�n tapasztalja, mit jelent n�metnek
lenni an�lk�l,
hogy szeretett haz�j�hoz tartozhass�k az ember. Addig k�nozza a
hatalm�ba ker�tet-
teket s fosztja meg �ket a megel�gedetts�g �s boldogs�g �rz�s�t�l, m�g
csak ki nem
ny�lnak az atyai hajl�k kapui, �s a k�z�s birodalomban a k�z�s v�r ism�t
megb�k�l
�s megnyugszik.
B�cs azonban minden id�k legnehezebb, de egyben legalaposabb
iskol�ja
maradt sz�momra. F�lig gyermekk�nt ker�ltem ebbe a v�rosba, �s mint
meglett,
komoly ember t�voztam onnan. Benne tettem szert vil�gn�zetem
alapjaira �s olyan
politikai szeml�letre, amelyet k�s�bb egyes szempontokb�l ki
kellett ugyan
eg�sz�tenem, de amelyek egyike sem hagyott el engem. Akkori
tanulm�nyi �veim
�rt�k�t term�szetesen csak ma tudom kell�k�pp felm�rni.
�ppen az�rt t�rgyaltam ezeket az id�ket r�szletesebben, mert azokban a
k�rd�sekben adt�k meg nekem az els� vil�gn�zeti alapot, amelyek a p�rt
alapt�telei-
hez tartoznak, �s amelyek a legkisebb kezdetb�l alig �t �v leforg�sa
alatt hatalmas
t�megmozgalom elind�t�i lettek. Nem tudom, hogy ma milyen
�ll�spontot foglaln�k
el a zsid�s�ggal, a szoci�ldemokr�ci�val, helyesebben az egys�ges
marxizmussal
�s a szoci�lis k�rd�sekkel szemben, ha a sors mostohas�ga �s saj�t
tanul�som �ltal
nem biztos�tottam volna magam sz�m�ra m�r kora ifj�s�gom idej�n egy�ni
v�lem�nyem kialakul�s�t.
Igaz ugyan, hogy a haza szerencs�tlens�ge ezreket �s ezreket
k�sztet gondol-
kod�sra az �sszeoml�s bels� okair�l, de ez kor�ntsem lesz olyan
alapos �s gy�keres,
mint az olyan emberben, aki csak �vek hossz� sor�nak k�zdelmei �r�n
lett �rr� a sors felett.

Negyedik fejezet,
M�nchen.
1912 tavasz�n ker�ltem v�gleg M�nchenbe.
A v�ros annyira ismer�snek t�nt fel el�ttem, mintha m�r �vek hossz�
sora �ta
falai k�z�tt �ltem volna. Ennek magyar�zata a n�met m�v�szetnek
minduntalan e
metropolisra utal� tanulm�nyoz�s�ban rejlett. T�ny az, hogy ha az
ember M�nchent
nem l�tta, akkor nemcsak N�metorsz�got, hanem els�sorban a n�met
m�v�szetet
sem ismeri.
A vil�gh�bor� el�tt k�ts�gtelen�l ez volt �letem legboldogabb �s leg-
megel�gedettebb id�szaka. Igaz ugyan, hogy keresetem m�g mindig
nagyon sov�ny
volt, �s a fest�szet csup�n l�tfenntart�som s tanulm�nyaim
folytat�s�nak eszk�z�t
jelentette, de meg voltam gy�z�dve, hogy a magam el� t�z�tt c�lt
egykor m�gis el
fogom �rni. Ennek tudata m�r mag�ban elegend� volt ahhoz, hogy a
mindennapi
�let egy�b gondjait k�nnyen �s aggodalom n�lk�l viseljem el.
Ehhez j�rult m�g az is, hogy itt tart�zkod�som els� �r�j�t�l kezdve olyan
vonzalmat �reztem e v�ros ir�nt, mint egyetlen m�s hellyel szemben
sem. Minden
�z�ben n�met v�rosra leltem benne. Milyen �ri�si k�l�nbs�g B�cshez k�pest! Rossz
�rz�s fogott el mindig, valah�nyszor csak visszagondoltam arra a
faji B�belre.
�r�mmel hallottam, k�l�n�sen als�-bajororsz�giakkal val� �rintkez�sem al-
kalm�val az ifj�s�gomra eml�keztet� t�jsz�l�st. Ezer �s egy olyan
dologra
bukkantam, amelyek kedvesek voltak vagy lettek sz�momra. A
legnagyobb von-
z�er�t tal�n m�gis az �ser�nek a finom m�v�szeti hangulattal val�
csod�latos
p�rosul�sa gyakorolta re�m, amely egybefonta a Hofbrojhauszt az
Odeonnal, az
Okt�beri N�p�nnep�lyt a Pinacotec�val. Az, hogy e v�roshoz ink�bb
ragaszko-
dom, mint a f�ldkereks�g b�rmely m�s pontj�hoz, bizony�ra abban leli
magyar�zat�t, hogy ez a v�ros �letem kialakul�s�val
elv�laszthatatlanul egybeforrt.
Azt azonban, hogy m�r annak idej�n a bels� megel�gedetts�g szerencs�s
birtokosa
voltam, annak a var�zsnak k�sz�nhettem, amelyet a Wittelszbachok
csodasz�p
sz�khelye minden �rzelmekkel teli lelk�let� emberre gyakorolt.
Hivat�s szerinti tanulm�nyaim mellett itt is els�sorban a politika
napi esem�nyei
�s ezek k�z�tt is k�l�n�sen a k�lpolitikai esem�nyek �rdekeltek. Ez
ut�bbiakhoz a
n�met sz�vets�gi politik�n kereszt�l jutottam el, amelyet m�r
ausztriai �lm�nyeim
alapj�n teljesen elhib�zottnak tartottam. B�csben m�g sehogy sem
tudtam r�j�nni
ennek az �n�m�t�snak a nyitj�ra. Akkoriban haj land� voltam azt
felt�telezni, vagy
tal�n csak menteget�z�sk�nt hitettem el magammal, hogy m�r
Berlinben is
tiszt�ban vannak a sz�vets�ges t�rs gy�nges�g�vel, megb�zhatatlans�g�val,
�s
csup�n t�bb�-kev�sb� titkos okokb�l v�delmezik a Bismarck �ltal
kezdem�nyezett
sz�vets�gi politik�t. Oka az lehetett, hogy e sz�vets�ggel t�rt�n�
hirtelen szak�t�s
nem lehetett k�v�natos egyr�szt a lesben �ll� k�lf�ld, m�sr�szt a
belf�ldi ny�rspol-
g�rok nyugalma szempontj�b�l.
Legnagyobb meglepet�semre r�vid id� alatt r�j�ttem arra, hogy
j�hiszem�
feltev�sem t�ves volt. L�pten-nyomon meg�llap�tottam, hogy a
Habsburg-monar-
chia l�nyeg�r�l, m�g az egy�bk�nt j�l �rtes�lt k�r�knek is, halv�ny
fogalmuk
sem volt. K�l�n�sen azonban a n�p k�r�ben estek abba a t�ved�sbe, hogy a
sz�vets�gest komoly hatalomk�nt m�rlegelj�k, amely akkor, ha �tni fog
az �ra,
derekasan meg�llja a hely�t. A nagy t�megek a Monarchi�t m�g mindig
n�met
�llamnak tekintett�k, �s erej�t k�szek voltak lakoss�ga sz�m�hoz m�rten
meg�l-
lap�tani, mint ahogy ezt N�metorsz�gra vonatkoz�an tett�k. De
t�k�letesen meg-
feledkeztek arr�l, hogy Ausztria m�r r�gen megsz�nt n�met �llam
lenni, �s hogy a
birodalom bels� viszonyai k�vetkezt�ben, imm�r mind er�sebben
mutatja a
boml�s jeleit.
Err�l a birodalomnak nevezettt�kolm�nyr�l annak idej�n helyesebb
fogalmaim
voltak, mint a hivatalos diplom�ci�nak, amely vakon rohant a
v�gzet fel�. A n�p
hangulata mindig azt t�kr�zi vissza, amit a k�zv�lem�nybe fel�lr�l
csepegtetnek.
Fel�lr�l pedig a sz�vets�gest�rsat arany borj�k�nt t�ncolt�k k�r�l,
val�sz�n�leg
abban a rem�nyben, hogy sz�p sz�val p�tolhatj�k az �szintes�g hi�ny�t.
Emellett
minden sz�t k�szp�nznek vettek.
M�r B�csben m�rgel�dtem annak a k�l�nbs�gnek a l�tt�n, mely a hivatalos
�llamf�rfiak besz�de �s a b�csi sajt� tartalma k�z�tt minduntalan
mutatkozott.
Emellett pedig, legal�bbis l�tszatra, B�cs m�giscsak n�met v�ros
volt.
Mennyivel m�sk�nt �llott a dolog azonban, ha az ember B�csb�l,
helyesebben
N�met-Ausztri�b�l a birodalom szl�v tartom�nyaiba ment! El�g volt
csup�n a
pr�gai �js�gokat k�zbe venni, hogy r�j�jj�nk arra, hogyan v�lekednek
ott a H�r-
mas sz�vets�g fens�ges szemf�nyveszt�s�r�l. Ott m�r csak v�res g�ny �s
megvet�s
j�rt ki ennek az �llamf�rfi�i mesterm�-nek. A legnagyobb b�ke idej�n,
mid�n
a k�t cs�sz�r �ppen bar�ti cs�kkal illette egym�st, sem csin�ltak
titkot abb�l, hogy
ez a sz�vets�g abban a pillanatban elj�tssza becs�let�t, amikor majd
a n�belungi
idealizmus k�d�b�l a gyakorlati val�s�gba kell �tvinni.
Mennyire izgultak az emberek n�h�ny �v m�lva, mid�n It�lia a nagy
pillanatban
kiv�lt a H�rmas sz�vets�gb�l �s mag�ra hagyta t�rsait, hogy k�s�bb maga is
ellen-
s�g�kk� szeg�dj�k. Mindenki el�tt, aki �ppen nem szenved diplom�ciai
vaks�g-
ban, �rthetetlen, hogyan tudtak egy pillanatig is hinni abban
a csod�ban, hogy
It�lia �s Ausztria k�z�sen harcolhasson! De mag�ban Ausztri�ban sem
�lltak jobban
a dolgok. A sz�vets�gi gondolat h�vei Ausztri�ban csak a Habsburgok
�s a n�metek
voltak. A Habsburgok sz�m�t�sb�l s k�nyszer�s�gb�l, a n�metek j�hiszem�s�gb�l
�s butas�gb�l. J�hiszem�s�gb�l, mert �gy k�pzelt�k, hogy a H�rmas sz�vets�gen
kereszt�l a N�met Birodalomnak seg�tenek, azt biztos�tj�k �s er�s�tik.
Politikai
butas�gb�l pedig az�rt, mert az el�bb mondottak nem v�ltak be, s�t
ez�ltal maguk
is csak a N�met Birodalomnak egy hull�hoz val� l�ncol�s�t mozd�tott�k
el�, amely
mindkett�t a m�lys�gbe kellett, hogy r�ntsa, de els�sorban az�rt,
mert ez a sz�vets�g
az eln�mettelen�t�s�ket mozd�totta el�. Mialatt ugyanis a Habsburgok
magukat e
sz�vets�g �ltal a n�met beavatkoz�ssal szemben biztos�tott�k, a n�met
lass�
elnyom�s�ra ir�nyul� belpolitik�jukat l�nyegesen k�nnyebben �s
vesz�lyteleneb-
b�l folytathatt�k. Tett�k ezt nemcsak az�rt, mert a birodalmi
korm�ny r�sz�r�l
semmif�le beavatkoz�st�l nem kellett tartaniok, hanem az�rt is,
mert a szl�vos�t�s
t�ls�gosan gyal�zatos m�dja ellen net�n felz�dul� n�mets�get is mindj�rt el
lehetett hallgattatni a sz�vets�gi viszonyra val� hivatkoz�ssal.
Mit is tehetett volna az ausztriai n�met, ha maga a birodalmi
n�mets�g is
elismer�sben �s bizalomban r�szes�tette a Habsburgok uralm�t! Tal�n
ellen�ll�st
tan�s�tson, hogy azut�n a n�met nyilv�noss�g el�tt �rul�k�nt b�lyegezz�k
meg?
�ppen �t, aki �vtizedek �ta saj�t fajt�j��rt hozta a legnagyobb
�ldozatokat!
Milyen �rt�ket jelenthetett volna ez a sz�vets�g a
Habsburg-monarchia n�met-
s�g�nek kiirt�sa ut�n? Vajon nem �ppen a n�mets�g ausztriai hatalmi �ll�s�t�l
f�gg�tt N�metorsz�g szempontj�b�l a H�rmas sz�vets�g �rt�ke? Vagy pedig �gy
k�pzelt�k, hogy a sz�vets�gi viszonyt egy szl�v
Habsburg-birodalommal is fenntarthatj�k?
A hivatalos n�met diplom�ci�nak �ppen �gy, mint a k�zv�lem�nynek az
ausztriai bels� nemzetis�gi probl�m�kkal szembeni �ll�sfoglal�sa m�r
nem is buta,
hanem egyenesen �r�lt volt! Mik�zben erre a sz�vets�gre �p�tettek s
egy hetven-
milli�s n�p j�v�j�t �s biztons�g�t helyezt�k bel�, t�tlen�l n�zt�k, mik�nt
semmis�tik
meg a sz�vets�ges t�rsn�l tervszer�en �s sz�ntsz�nd�kkal e sz�vets�g
egyetlen
alapj�t. Egy sz�p napon megmaradt volna a b�csi diplom�ci�val k�t�tt
szerz�d�s,
de elveszett volna a sz�vets�gest�rsi seg�ts�g.
It�lia tekintet�ben kezdett�l fogva ez volt a helyzet.
Ha N�metorsz�gban behat�bban tanulm�nyozt�k volna a t�rt�nelmet, �s fog-
lalkoztak volna a n�pek l�lektan�val, akkor egy pillanatig sem
gondolhattak volna
arra, hogy a Quirinal �s ab�csi Hofburg valaha is k�z�s harci
frontot alkotnak. El�bb
v�lt volna It�lia t�zh�ny�v�, semmint a korm�ny b�tors�got vehetett
volna arra,
hogy az oly engesztelhetetlen�l gy�l�lt Habsburg-�llammal
kapcsolatban ak�r egy
olaszt is csatarendbe �ll�tson, ha csak nem ellens�gk�nt!
Nemegyszer volt
alkalmam a B�csben �l� olaszokban a Habsburg-monarchi�val szemben
felhalmo-
zott szenved�lyes megvet�s �s feneketlen gy�l�let fell�ngol�s�t l�tni. Az
�vsz�zadok folyam�n a Habsburg-h�z sokkal t�bbet v�tkezett az olasz
szabads�g �s
f�ggetlens�g ellen, semhogy azt el lehetett volna felejteni, m�g
ha az akarat meg is
lett volna hozz�! De m�g az akarat is hi�nyzott �spedig a n�pn�l �pp
�gy, mint a
korm�nyn�l. It�lia sz�m�ra mindezek folyt�n csak egy eset volt
lehets�ges az
Ausztri�hoz val� viszony tekintet�ben: sz�vets�g vagy h�bor�.
A sz�vets�g azonban csak arra volt j�, hogy a h�bor�t nyugodtan el�
lehessen
k�sz�teni.
K�l�n�sen az�ta volt �sszer�tlen �s veszedelmes a n�met sz�vets�gi
politika,
mi�ta az osztr�k-orosz viszony egyre fesz�ltebb� v�lt, �s h�bor�s
lesz�mol�ssal
fenyegetett.
A nagyvonal� �s helyes gondolkod�s teljes hi�ny�nak klasszikus esete
volt ez.
Mert mi�rt k�t�ttek egy�ltal�ban sz�vets�get? Az�rt, hogy a birodalom
j�v�j�t
ink�bb meg lehessen v�delmezni, mint ha egyed�l �llana. Ez a j�v�
viszont nem
volt egy�b, mint a n�met n�p �letk�ptelens�ge fenntart�s�nak a k�rd�se.
A k�rd�s pedig csak �gy hangozhatott: Hogyan alakuljon a n�met
nemzet �lete
a legk�zelebbi j�v�ben, �s hogyan lehet ennek a fejl�d�snek az
�ltal�nos eur�pai
hatalmi viszonyok k�z�tt a sz�ks�ges alapot �s a megk�v�nt biztons�got
biztos�-
tani?
A felt�telek vil�gos m�rlegel�s�vel a n�met �llamigazgat�s k�lpolitikai
tev�kenys�g�nek szempontj�b�l csak a k�vetkez� meggy�z�d�sre lehetett
jutni:
N�metorsz�g lakoss�ga �venk�nt 900000 l�lekkel szaporodik. Az �j
�llampolg�rok
l�gi�inak meg�lhet�si neh�z s�ge �vr�l �vre s�lyosbodik �s egyszer
katasztr�f�v�
kell v�lnia, hacsak meg nem tal�lj�k idejekor�n az �h�ns�g megel�z�s�nek
�tj�t �s
eszk�zeit.
Erre n�gy �t volt lehets�ges.
I. Francia p�lda nyom�n a sz�let�sek sz�m�nak mesters�ges cs�kkent�s�vel a
t�ln�pesed�s megakad�lyoz�sa.
Err�l maga a term�szet gondoskodik ott, ahol erre sz�ks�g van,
�spedig annyira
b�lcs, mint tapintatos m�don. Nem akad�lyozza meg mag�t a sz�let�st,
de az
�jsz�l�tteket olyan neh�z vizsg�nak �s olyan nagy n�lk�l�z�snek teszi ki,
amely
minden kev�sb� er�s �s eg�szs�ges hajt�st visszak�nyszer�t az �r�k
ismeretlens�g
hon�ba. S mialatt a term�szet a kiv�laszt�s munk�j�t �gy a
legalaposabban maga
v�gzi el, �s elsz�l�tja az �l�k sor�b�l azokat, akik nem sz�lettek az
�let viharai
sz�m�ra, megtartja a fajt �s fajis�got, s�t teljes�t�k�pess�g�t a v�gs�kig
fokozza.
�gy a sz�mbeli cs�kken�s az egy�n er�sb�d�s�t �s v�gs� eredm�nyben a fajta
sz�v�ss�g�t eredm�nyezi.
M�sk�pp van azonban, ha az ember maga veszi kez�be a n�pszaporod�s
korl�toz�s�t. � hum�nusan int�zi ezt a k�rd�st, �s �gy k�pzeli, hogy
jobban �rt
hozz�, mint a term�szet, minden b�lcsess�g�nek e kegyetlen
kir�lyn�je. Nem az
�letbenmarad�st, hanem mag�t a vil�graj�vetelt korl�tozza. Ez sz�m�ra,
aki so-
hasem a fajt, hanem csak mag�t l�tja, embers�gesebbnek �s
igazs�gosabbnak tetszik.
Csak az a k�r, hogy ennek az eredm�nye �ppen ford�tottja a
term�szetes
kiv�laszt�d�snak.
M�g a term�szet a sz�let�seket nem korl�tozza, de az egyest a
legnehezebb
vizsg�nak veti al�, �s az �jsz�l�ttek nagy sz�m�b�l csak a legjobbakat
k�pes�ti az
�letre �s fajt�j�nak fenntart�s�ra, addig az ember a sz�let�sek sz�m�t
korl�tozza, �s
azut�n teljes erej�vel rajta van, hogy az egyszer megsz�letettet
minden �ron �letben
tartsa. Az isteni akaratnak ez a befoly�sol�sa �ppen olyan
b�lcsnek, mint em-
bers�gesnek t�nik fel el�tte, �s boldog, hogy ism�t alkalma volt a
term�szet
lepip�l�s�ra. Persze arra nem gondol a Mindenhat�nak ez a
majmocsk�ja, hogy a
sz�let�sek sz�m�nak a korl�toz�sa mellett az egyesek �rt�k�t is siker�lt
cs�kken-
tenie. Mert mihelyt mag�t a nemz�st �s ezen kereszt�l a sz�let�sek
sz�m�t korl�toz-
z�k, nem �rv�nyes�l a term�szetes kiv�laszt�s eg�szs�ges eredm�nye, amely
csak
az er�seknek kedvez, hanem a megl�v� emberanyag lehet� megtart�sa
�tj�n korcs
ut�dokat nevel. Min�l tov�bb tart a term�szet t�rv�ny�nek ez a
kig�nyol�sa, ann�l
ink�bb al��ssa ez a folyamat a n�p erej�t.
A v�gs� eredm�ny: az ilyen n�p let�nik a vil�g sz�npad�r�l, mert az
ember csak
ideig-�r�ig dacolhat a term�szet �r�k t�rv�nyeivel, de a b�nh�d�s nem
marad el. Az er�sebb faj el fogja s�p�rni a gy�ng�bbet, mert az
�let�szt�n nem ismer
mondvacsin�lt akad�lyokat. Az egyesek �rdek�ben hangoztatott
emberies-
s�g korl�tait mindig le fogja d�nteni az�rt, hogy annak hely�be a
term�szet hu-
manit�sa l�pjen, amely pedig megsemmis�ti a gy�ng�t, hogy helyet
csin�ljon az er�s
sz�m�ra.
Aki teh�t a n�met n�p l�t�t, szaporod�s�t mesters�ges korl�toz�ssal akarja
biztos�tani, az elrabolja j�v�j�t.
II. A m�sik �t a ma is oly sokat hangoztatott bels� telep�t�s lenne.
Ez olyan megold�si lehet�s�g, amelyre sokan j�hiszem�en gondolnak, de
legt�bben rosszul �rtelmezik, hogy azut�n a legnagyobb k�rt okozz�k
vele.
Bizonyos m�rt�kig k�ts�gtelen�l fokozhat� a ter�let term�k�pess�ge, de
nem a
v�gtelens�gig. Az is t�ny, hogy �h�ns�g vesz�lye n�lk�l biztos�tani lehet
egy ideig
a n�met n�p term�szetes szaporod�s�t f�ld�nk hozam�nak a fokoz�sa �tj�n.
Emellett azonban nem szabad megfeledkezn�nk arr�l, hogy az
emberek ruh�zati �s
�lelmez�si ig�nyei �vr�l �vre nagyobbak lesznek, �s �gy a f�ld hozam�nak
n�vel�se
is csak r�szben szolg�lhat a lakoss�g szaporod�s�nak biztos�t�s�ra, a
m�sik r�sze a
nagyobb ig�nyek kiel�g�t�s�re kell, hogy szolg�ljon. M�g az ig�nyek
legnagyobb
fokoz�sa mellett is hat�rt szab maga a f�ld az e t�ren el�rhet�
eredm�nyeknek. Az
�hins�g bek�sz�nt�s�nek ideje legfeljebb kitol�dik, de k�rlelhetetlen�l
bek�sz�nt.
Eleinte rossz term�sek idej�n, k�s�bb a n�pess�g sz�m�nak n�veked�s�vel
mind�g
gyakrabban, hogy azut�n id�vel eg�szen t�rs�v� szeg�dj�k az ilyen
n�pnek. Most
akkor ism�t a term�szetnek kell seg�ts�g�l j�nnie a maga eg�szs�ges
kiv�laszt�s�val,
vagy pedig maga az ember seg�t a szaporod�s mesters�ges
korl�toz�s�val. �mde
ennek nem marad el a m�r ecsetelt k�ros k�vetkezm�nye a faj �s fajta
szem-
pontj�b�l.
Ezzel szemben azt lehetne felhozni, hogy az eg�sz emberis�g �gy
vagy �gy ez
el�tt a k�z�s sors el�tt �ll, amely el�l egyetlen n�pnek sem lehet
kit�rnie.
Els� pillanatra helyesnek l�tszik. M�gis meg kell gondolnunk a
k�vetkez�ket:
K�ts�gtelen�l elj�n majd az az id�, amely a f�ld hozama tov�bbi
fokoz�s�nak
lehetetlen�l�se k�vetkezt�ben - az emberis�get szaporod�sa
megsz�ntet�s�re
fogja k�nyszer�teni, �s vagy a term�szet fog az emberis�g seg�ts�g�re
sietni, vagy
pedig az emberis�g maga fogja a sz�ks�ges korl�toz�st, term�szetesen
meg-
felel�bb eszk�z�kkel kereszt�lvinni. Ez annak idej�n az �sszes
n�pek k�z�s �gye
lesz, ma azonban csak azoknak a n�peknek a probl�m�ja, amelyeknek
nincs el�g
erej�k ahhoz, hogy a maguk sz�m�ra sz�ks�ges f�ldet biztos�ts�k. Ma
ugyanis az a
helyzet, hogy m�g hatalmas ter�letek hevernek parlagon �s
kihaszn�latlanul, m�r-
pedig a term�szet azokat nem egyes kiv�lasztott n�pek j�v� tartal�kai
sz�m�ra
tartogatja, hanem azon n�peket illetik, amelyeknek van erej�k e
ter�letek birtok-
bav�tel�re �s szorgalmuk a megm�vel�s�re.
A term�szet nem ismer hat�rokat. Odahelyezi az embert e f�ldre, �s
n�zi az er�k
j�t�k�t an�lk�l, hogy azt befoly�soln�. A b�tors�g �s szorgalom biztos�tja
azut�n az �let el�jogait!
Ha teh�t egy n�p a bels� telep�t�sre hat�rozza el mag�t, csak az�rt,
mert m�s
fajok g�rcs�sen ragaszkodnak ter�leteikhez, akkor az ilyen n�pre
n�zve r�videsen
el�rkezik az �nkorl�toz�s ideje, mialatt a t�bbi n�p meg �lland�an
szaporodik.
Minthogy pedig els�sorban a legjobb nemzetek, helyesebben az
�gynevezett
kult�rn�pek azok, amelyek a maguk pacifista elvakults�gukban nem
tartanak ig�nyt
�jabb ter�letekre, hanem megel�gszenek a bels� telep�t�s ny�jtotta
lehet�s�gek-
kel, m�g az alacsonyabb rend� nemzetek �ri�si ter�leteket foglalnak
le a maguk
sz�m�ra, ennek eredm�nye a k�vetkez� lenne.
A magasabb kult�rfokon �ll� fajok az alacsonyabb kult�r�j�, de
er�szakosabb
fajokkal szemben h�tt�rbe szoruln�nak, m�s sz�val a vil�g egy sz�p
napon az
alacsonyabb kult�r�j�, de tetter�sebb n�pek birtok�ba jutna.
Teh�t, ha csak a t�volabbi j�v�ben is k�t lehet�s�g lesz: Vagy a
modern
demokr�cia elvei szerint korm�nyozz�k a vil�got, �s akkor a m�rleg a
sz�mszerinti
er�sebb fajok jav�ra billen, vagy pedig a term�szetes er�viszonyok
szerinti uralomra
ker�l a sor. Akkor viszont az er�szakos n�pek gy�znek, semmi sz�n
alatt sem azok
a nemzetek, amelyek az �nkorl�toz�s elvi �ll�spontj�ra helyezkednek.
Senki sem k�telkedik abban, hogy egykor ez a f�ld az emberis�g l�t��rt
folytatott leger�sebb k�zdelmeinek lesz a sz�ntere! A gy�ztes
mindig a l�tfenntart�s
v�gya lesz! Ennek t�z�ben elolvad az �gynevezett humanizmus, a
butas�gnak,
gy�vas�gnak �s a bek�pzelt t�bbtud�snak ez a kever�ke, mint a h� a
m�rciusi nap
hev�ben. �r�k harcban lett nagy az emberis�g, �r�k b�kess�gben megy
t�nkre!
R�nk, n�metekre n�zve a bels� telep�t�s m�r csak az�rt is szerencs�tlen
kifejez�s, mert k�nnyen t�pot ad annak a gondolatnak a meger�s�d�s�re,
hogy
megtal�ltuk azt az eszk�zt, amelynek seg�ts�g�vel a pacifista
lelk�letnek meg-
felel�en gy�ng�d �lomszusz�kok m�dj�ra fenntarthatjuk l�t�nket. Ez a
megold�s
viszont n�lunk v�get vetne minden olyan t�rekv�snek, amely e f�ld�n
benn�nket
megillet� hely�nk megtart�s�ra ir�nyul. V�g�t jelenten� minden val�ban
hasznos
k�lpolitikai tev�kenys�gnek, s �ltal�ban a n�met n�p j�v�j�nek elveszt�s�t
vonn�
maga ut�n.
Az el�bbiekben v�zolt k�vetkezm�nyek ismeret�ben nem lehet teh�t
csod�l-
kozni azon, ha els�sorban mindig a zsid� az, aki ilyen hal�losan
veszedelmes
elgondol�ssal fert�zi n�p�nk lelk�t. Sokkal jobban ismeri embereit,
�ldozatait ann�l,
minthogy ne lenne tiszt�ban vele, hogy ezek a gyermeteg lelkek
�ldozatul esnek
minden olyan mes�nek, amellyel bebesz�li nekik, hogy megtal�lt�k
azt a m�dszert,
melynek seg�ts�g�vel fittyet h�nyhatnak a term�szet t�rv�nyeire,
f�l�slegess� teszik
a l�t�rt folytatott elkeseredett k�zdelmet, �s hogy ehelyett
munk�val, s�t egyszer�
semmittev�ssel fogj�k uralmuk al� hajtani bolyg�nkat.
Nem lehet el�gg� hangs�lyozni, hogy minden n�met bels� telep�t�s
els�sorban
csak szoci�lis t�ren mutatkoz� hib�k megg�tl�s�ra, mindenekel�tt a
f�ldnek az
�ltal�nos spekul�ci� el�l val� elvon�s�ra szolg�lhat, de semmi sz�n alatt
sem arra,
hogy a nemzet j�v�j�t �j f�ldter�letek n�lk�l biztos�tsa.
Ha m�sk�nt cseleksz�nk, akkor azt nemcsak f�ld�nk, de er�nk rov�s�ra is
tessz�k.
V�g�l m�g le kell sz�gezn�nk a k�vetkez�ket:
A bels� telep�t�sben rejl� ter�leti korl�toz�s, valamint a term�szetes
szaporod�s
megszor�t�sa a k�rd�ses nemzet rendk�v�l kedvez�tlen katonai helyzet�t
ered-
m�nyezi.
Egy n�p telep�l�s�nek ter�leti kiterjed�se m�r mag�ban v�ve is jelent�s
t�nyez�je k�lbiztons�g�nak. Min�l nagyobb az a f�ldter�let, amely
rendelkez�s�re
�ll, ann�l nagyobb a term�szet ny�jtotta v�delme is. Kis ter�letre
szor�tott n�pek
ellen mindig k�nnyebb a d�nt� hadi gy�zelmek kiv�v�sa, mint
megford�tva,
nagykiterjed�s� orsz�gter�lettel rendelkez� n�pekkel szemben. �ppen
ez�rt az
�llam nagy kiterjed�s� volta m�r mag�ban biztos�t�ka a szabads�g �s
f�ggetlens�g
k�nnyebb fenntart�s�nak. Ezzel szemben az �llam ter�let�nek a
kicsinys�ge szinte
el�id�z�je megsz�ll�s�nak.
A n�vekv� l�leksz�m �s az �lland�sult ter�leti kiterjed�s k�z�tt mutatkoz�,
egyre fokoz�d� ar�nytalans�g kiegyenl�t�s�t c�lz� el�bbi k�t lehet�s�get a
biro-
dalom nemzeti k�rei elvetett�k. Ennek az �ll�sfoglal�snak az okai
term�szetesen
m�sok voltak, mint amelyeket a fentiekben kifejtettem. A
sz�let�sek sz�m�nak
korl�toz�s�t erk�lcsi okokb�l, a bels� telep�t�s gondolat�t pedig az�rt
vetett�k el,
mert abban egyr�szt a nagybirtokok elleni t�mad�st, m�sr�szt pedig
�ltal�ban a
mag�ntulajdon elleni harc kezdet�t l�tt�k.
��gy m�r csak k�t lehet�s�g maradt a n�vekv� l�leksz�m munk�j�nak �s kenye-
r�nek biztos�t�s�ra:
III. Vagy �j f�ldter�leteket kell szerezni a felesleges milli�knak
�venk�nti
f�ldh�zjuttat�sa �s a nemzetnek az �nell�t�s alapj�n val� fenntart�sa
c�lj�b�l.
IV. Vagy idegen sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re dolgoz� ipar �s kereskedelem
teremt�se a c�l, hogy azok hozam�b�l fedezz�k a n�vekv� l�leksz�m
sz�ks�glet�t.
Mind a k�t utat minden tekintetben vizsg�lat t�rgy�v� tett�k,
megvitatt�k, m�g
v�gre is az ut�bbi mellett d�nt�ttek.
Az eg�szs�gesebb term�szetesen az els� lett volna.
A t�ln�pesed�s levezet�se c�lj�b�l �j f�ldter�letek szerz�se rengeteg el�nyt
jelent, k�l�n�sen, ha az ember nem a jelenre, hanem a j�v�re gondol.
Sohasem lehet el�gg� �rt�kelni annak a lehet�s�g�t, hogy az eg�sz nemzet
alapj�t k�pez� eg�szs�ges f�ldm�ves oszt�ly ez�ltal tarthat� fenn. Sok
baj sz�rma-
zott abb�l, hogy rossz a viszony a vid�k �s a v�ros lakoss�ga k�z�tt.
M�g mindenkor
a legeg�szs�gesebb v�delem volt a benn�nket ma is fojtogat� szoci�lis
meg-
beteged�s ellen az er�s kis- �s k�z�pbirtokos oszt�ly. Egyben az
egyetlen megold�s,
bels� gazdas�gi �let keretein bel�l, a mindennapi keny�r
biztos�t�s�ra. Az
iparnak �s kereskedelemnek a maga eg�szs�gtelen vezet� �ll�s�b�l vissza kell
vonulnia, �s be kell illeszkednie a k�z sz�ks�gleti �s kiegyenl�t�
gazdas�gi kereteibe.
Szerep�k minden t�ren a bels� termel�s �s sz�ks�glet kiegyenl�t�se. E
m�k�d�s�k-
kel k�l�n�s tekintettel a sorsd�nt� id�kre, az �llam szabads�g�t �s a
nemzet
f�ggetlens�g�t biztos�tj�k.
E ter�leti politika tekintet�ben az embereknek hidegen �s j�zanul
arra az
�ll�spontra kell helyezkedni�k, hogy semmi sz�n alatt sem lehetett
sz�nd�k�ban a
Teremt�nek az egyik n�p sz�m�ra �tvenszer annyi ter�let juttat�sa ezen
a vil�gon,
mint a m�sik sz�m�ra. Ez�rt nem szabad az �r�k jog hat�rait a
politikai hat�rok
kedv��rt elejteni. Ha mindenkinek joga van ezen a f�ld�n az �lethez,
akkor adj�k
meg nek�nk is az �lethez sz�ks�ges ter�letet.
Term�szetesen senki nem fogja ezt sz�vesen tenni. Ebben az
esetben azonban
csak az �k�ljog �rv�nyes�lhet. Ha a mi �seink ugyanolyan pacifista
felfog�st
vallottak volna, mint a mai, k�s�i unok�k teszik, akkor alig
egyharmada lehetne a
mai n�met birodalomnak n�met k�zen. A l�t�rt v�vott harcoknak
k�sz�nhetj�k keleti
tartom�nyainkat, amelyek pedig �llami l�t�nknek �s n�p�nknek legnagyobb
er�ss�gei �s fennmarad�sunk biztos�t�kai.
De m�s okb�l is ez lett volna a helyes megold�s. Sok eur�pai �llam
hasonl�t ma
a cs�cs�ra �ll�tott piramishoz, eur�pai birtok�llom�nyuk nevets�gesen
kicsi tenge-
rent�li gyarmataikhoz, k�lkereskedelm�kh�z k�pest. Azt
mondhatn�nk, hogy
cs�csuk Eur�p�ban, de alapjuk az eg�sz vil�gon van; ebben k�l�nb�znek az
Amerikai Egyes�lt �llamokt�l, amelynek alapja saj�t kontinens�ben
gy�kerezik,
�s legfeljebb cs�cs�val �rinti a t�bbi f�ldr�szt. Ez biztos�tja egyben
az �llam r�sz�re
a hat�rtalan nagy bels� er�t, s ebben rejlik egy�ttal a legt�bb
gyarmatos�t� eur�pai
�llam gyenges�ge.
Anglia p�ld�ja sem d�nti meg ezeket a meg�llap�t�sokat. Anglia
helyzet�t,
m�r csak az amerikai Egyes�lt �llamokkal val� nyelvi �s kultur�lis
k�z�ss�gre
tekintettel is, nem lehet az eur�pai �llamok egyik�vel sem
�sszehasonl�tani.
Egy eg�szs�ges ter�leti politika kereszt�lvitele szempontj�b�l
N�metorsz�g
sz�m�ra ig�nybe vehet� �j ter�let csak Eur�p�ban j�het sz�m�t�sba. Ebb�l a
szempontb�l a gyarmatokat m�r csak az�rt sem lehet els�sorban
sz�m�t�sba venni,
mert alkalmatlanok eur�paiak letelep�t�s�re. Emellett a gyarmatok
megszerz�se is
s�lyos harcokat k�vetelt, m�rpedig ha ilyen �ldozatokr�l lett volna
sz�, akkor ezeket
c�lir�nyosabb lett volna eur�pai ter�letek kedv��rt hozni.
Az ilyen elhat�roz�s term�szetesen teljes odaad�st k�v�n. Ennek
felismer�se
ut�n a birodalom eg�sz politikai vezet� r�teg�nek ezt a c�lt kellett
volna szolg�lnia.
Soha nem lett volna szabad egy l�p�st sem tennie m�s megfontol�sb�l,
mint ennek
a feladatnak �s felt�teleinek a felismer�s�b�l. Tiszt�ban kell lenni
azzal, hogy ez a
c�l csak harcok �r�n �rhet� el, �s �ppen ez�rt nyugodtan, hat�rozottan
kellett volna
azokkal szemben�zni�k.
Minden sz�vets�get is kiz�r�lag ebb�l a szempontb�l kellett volna
fel�lb�r�lni
�s �rt�kelni. Ha Eur�p�ban �hajtottak �j f�ldter�leteket biztos�tani
n�p�nknek,
akkor az nagyj�ban �s eg�sz�ben v�ve csak Oroszorsz�g terh�re
t�rt�nhetett volna.
Ebben az esetben a birodalomnak az egykori lovagrendek orsz�g�tj�n
kellett volna
elindulnia, hogy a n�met karddal a n�met ek�nek �j ter�leteket, a
nemzetnek pedig
a mindennapi kenyeret biztos�tsa.
Az ilyen politika sz�m�ra eg�sz Eur�p�ban csak egyetlen sz�vets�gesre
lehetett
sz�m�tani, s az Anglia volt. Csak Anglia lehetett volna h�tv�dje az
ilyen germ�n
v�ndorl�s kezdet�nek. Ehhez legal�bb annyi jogunk lett volna, mint
volt el�deink-
nek. Pacifist�ink egyike sem utas�tja vissza a keleti v�gek
kenyer�t, b�r az els� ek�t
valamikor kardnak, fegyvernek h�vt�k.
Angli�t b�rmi �ldozattal meg kellett volna nyern�nk, ak�r
gyarmataink,
tengeri hatalmunk rov�s�ra, s�t az ipari verseny megsz�ntet�se �r�n is.
Ezeket az �ldozatokat meg kellett volna hozni a nagy, hatalmas
j�v� �rdek�ben.
Anglia egy id�ben ilyen alapon hajland�nak is mutatkozott b�k�s
megegyez�sre
az�rt is, mert tiszt�ban volt vele, hogy N�metorsz�gnak, n�pe
szaporod�sa
k�vetkezt�ben kivezet� utat kell keresnie, s azt vagy Angli�val
kar�ltve
Eur�p�ban fogja megtal�lni, vagy n�lk�le a nagyvil�gban.
Ennek a meggondol�snak �rhat� a jav�ra az a k�zeled�s, amelyet a
sz�zadfor-
dul�n Anglia kezdem�nyezett N�metorsz�g fel�. Annak idej�n
kellemetlen�l �rin-
tette a birodalmat az a gondolat, hogy esetleg Anglia kedv��rt
kell a geszteny�t a
t�zb�l kikaparni, holott egy sz�vets�gnek mindig csak k�lcs�n�s �zlet
az alapja.
Ilyen �zletet ebben az id�ben Angli�val nagyon j�l lehetett volna
k�tni, mert a brit
diplom�cia el�g okos volt ahhoz, hogy tudja: ellenszolg�ltat�s n�lk�l
semminem�
szolg�ltat�sra nem sz�m�that.
K�pzelj�k csak el, mi lett volna, ha egy okos n�met k�lpolitika
1904ben Jap�n
szerep�t vette volna �t. Fel sem tudjuk m�rni, hogy ennek milyen
bel�thatatlan
k�vetkezm�nyei lettek volna N�metorsz�g sz�m�ra.
Sohasem ker�lt volna sor vil�gh�bor�ra.Egy 1904es v�r�ldozat az 1914 18as �vek t�z
szeres�t is
megtakar�totta volna.
Min� hatalmi �ll�sa lenne ma N�metorsz�gnak a vil�gon!
Az Ausztri�val k�t�tt sz�vets�g term�szetesen akkor m�r esztelens�g
volt.
Ez az �llamm�mia nem harcra-h�bor�ra sz�vetkezett N�metorsz�ggal, hanem
az �r�k b�ke fenntart�s�nak az �rdek�ben, amely a Monarchia n�mets�g�nek
lass�,
de biztos kiirt�s�hoz vezetett volna.
Ett�l a sz�vets�gest�l nem lehetett a n�met nemzeti �rdekek t�mogat�s�t
v�rni,
k�l�n�sen ha meggondoljuk, hogy k�ptelen volt v�get vetni m�g a
birodalom
t�szomsz�ds�g�ban is a n�mets�g elleni irt�hadj�ratnak. Ha N�metorsz�gban
nem
volt olyan k�m�letlen nemzeti �ntudat, hogy a tehetetlen
Habsburg-�llam kez�b�l
t�zmilli�nyi n�met fajtestv�r sors�nak az ir�ny�t�s�t mag�hoz ragadja,
akkor hogyan
lehetett v�rni a t�volabbi c�lok szolg�lat�t? A r�gi birodalomnak az
osztr�k k�rd�s
tekintet�ben vallott �ll�spontj�b�l k�vetkeztetni lehetett az eg�sz
nemzet �lethal�l-
harc�ban elfoglalt magatart�s�ra.
Semmi esetre sem lett volna szabad �sszetett kezekkel n�zni, mik�nt
szor�tj�k
h�tt�rbe �vr�l �vre a n�mets�get, mert az osztr�k sz�vets�g �rt�ke kiz�r�lag
a n�met
elem v�delm�ben rejlett.
Sajnos nem l�ptek erre az �tra.
Semmit�l sem f�ltek jobban, mint a harct�l, hogy azut�n m�gis a
legkedvez�tle-
nebb id�pontban k�nyszer�ts�k azt r�juk.
A vil�gb�ke megtart�s�ra gondoltak, �s a vil�gh�bor�n�l k�t�ttek ki.
�ppen ez volt a legjelent�sebb oka annak, hogy a n�met j�vend�
megteremt�s�nek ezt a harmadik �tj�t m�g csak figyelemre sem
m�ltatt�k. Nyilv�n-
val� volt, hogy �j ter�leteket csak kelet fel� lehet szerezni, ez
viszont harccal j�r,
�k pedig minden�ron a b�k�t akart�k. Mert a n�met k�lpolitik�nak
a jelszava m�r
r�gen nem a n�met n�pnek minden k�r�lm�nyek k�z�tt val� megtart�sa, hanem
sokkal ink�bb a vil�gb�k�nek minden eszk�zzel val� biztos�t�sa volt.
L�ttuk, hogy
ez mennyire siker�lt.
Erre k�l�nben m�g k�l�n is visszat�rek.
Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt teh�t m�r csak a negyedik lehet�s�g volt h�tra:
ipar �s vil�gkereskedelem, tengeri hatalom �s gyarmatok.
Az ilyen fejl�d�s k�ts�gtelen�l k�nnyebb �s t�nyleg gyorsabban �rhet� el. Az
�j ter�letek �s �j f�ld betelep�t�se lass� folyamat, amely gyakran
�vsz�zadokig
eltart. �ppen ebben keresend� bels� ereje is; abban tudniillik, hogy
nem pillanatnyi
fell�ngol�sr�l van sz�, hanem �ltal�nos, alapos �s tart�s fejl�d�sr�l.
Ezzel szemben
az ipari fejl�d�s, amely p�r �v leforg�sa alatt felf�jhat�, ink�bb
szappanbubor�khoz,
semmint megb�zhat� er�h�z hasonl�t. K�ts�gtelen, hogy egy flott�t
gyorsabban
lehet megteremteni, mint parasztbirtokoknak �s farmoknak sz�v�s
k�zdelemmel
j�r� betelep�t�s�t. Ezzel szemben azonban az is igaz, hogy az el�bbit
k�nnyebb
megsemmis�teni, mint az ut�bbit.
Ha N�metorsz�g m�gis erre az �tra sz�nta volna r� mag�t, akkor legal�bb
tiszt�ban kellett volna lennie azzal, hogy ez is harccal fog
v�gz�dni. Nagyon
gyermeteg �szj�r�sravall az ahit, hogy n�pek b�k�s verseny�ben j�
magaviselettel
�s b�k�s magatart�ssal, teh�t �gy, hogy az embernek ne kelljen
fegyverhez ny�lnia,
c�lt �rhet�nk.
Nem! Ez az �t azt jelentette, hogy Anglia egy sz�p napon
ellens�g�nk lesz.
Botors�g volt felh�borodni amiatt, mert Anglia b�tors�got vett mag�nak az er�tel
jes egoizmus nyerses�g�vel belesz�lni a mi b�k�s tev�kenys�g�nkbe.
Mi ezt term�szetesen sohasem tett�k volna.
Amennyire t�ny az, hogy eur�pai ter�leti politik�t csak Anglia
sz�vets�g�vel
folytathattunk Oroszorsz�g ellen, igaz megford�tva is: gyarmati �s
vil�gkeres-
kedelmi politika Anglia ellen csak Oroszorsz�ggal sz�vetkezve
k�pzelhet� el.
Ebben az esetben azonban k�m�letlen�l le kellett volna vonnunk a
k�vet-
kezm�nyeket, �s mindenekel�tt Ausztri�t kellett volna elejten�nk.
K�l�nben is minden tekintetben m�r k�sz �r�let volt a sz�zadfordul�n az
Ausztri�val val� sz�vets�g.
Soha egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy Oroszorsz�ggal
sz�vetkezzenek
Anglia ellen, mint amennyire arra sem, hogy Angli�val Oroszorsz�g
ellen, mert
hiszen mindk�t eset h�bor�ra vezetett volna. �ppen ennek
megakad�lyoz�sa
c�lj�b�l a kereskedelmi �s iparpolitika mellett foglaltak �ll�st. A
b�k�s gazdas�gi
honfoglal�sra vonatkoz�lag szinte k�sz haszn�lati utas�t�s birtok�ban
voltak, �s azt
hitt�k, hogy egyszer �s mindenkorra v�get vethetnek az er�szak
politik�j�nak. Ez a
meggy�z�d�s�k n�ha m�gis megingott, k�l�n�sen akkor, amikor Anglia fel�l
fenyeget� hangok hallatszottak. Ez�rt flotta �p�t�s�re is r�sz�nt�k
magukat, term�-
szetesen ezt sem az�rt, hogy Angli�t megt�madj�k vagy megsemmis�ts�k,
hanem a
m�r oly sokszor eml�tett vil�gb�ke megv�delmez�se �s a vil�g b�k�s
megh�d�t�sa �rdek�ben. �ppen ez�rt mindig szer�nyebb keretek k�z�tt
mozgott ez
ir�ny� tev�kenys�g�k, nemcsak a haj�k sz�ma, hanem a tonnatartalmuk �s
fegyver-
zet�k tekintet�ben is, hogy ez�ltal is bizony�ts�k b�k�s sz�nd�kukat.
A vil�g b�k�s gazdas�gi megh�d�t�sa a legnagyobb t�ved�s, amelyet
valaha
is �llampolitika vez�rl� gondolat�v� tettek. M�ghozz� k�pesek voltak
mindig
Angli�ra, mint koronatan�ra hivatkozni e politikai elv
megval�s�that�s�ga tekin-
tet�ben. Alig lehet j�v�tenni azt, amit ezen a t�ren t�rt�nelmi
tudom�nyunk �s annak
magyar�zata �rtott. Mindez csak annak bizonys�ga, hogy milyen
sokan vannak
olyanok, akik t�rt�nelmet tanulnak, an�lk�l azonban, hogy
meg�rten�k. Anglia
p�ld�ja ugyanis �ppen az ellenkez�j�t bizony�thatta volna. Nincs m�g
egy n�p,
amelyik a maga gazdas�gi foglal�sait nagyobb fegyveres er�szakkal
k�sz�tette volna
el�, �s k�s�bb er�lyesebben v�delmezte volna meg, mint az angol. �ppen
a brit
�llamm�v�szet jellemz�je politikai hatalommal gazdas�gi h�d�t�srat�rni �s
minden
gazdas�gi meger�s�d�st r�gt�n megint politikai hatalomm� v�ltoztatni.
Micsoda
balga t�ved�s azt hinni, hogy Anglia gy�va volna a maga gazdas�gi
politik�j�t, ha
kell, v�re hull�s�val is megv�delmezni. Az, hogy az angol n�pnek
nincs n�phad-
serege, nem bizony�tja az ellenkez�j�t. Nem a mindenkori katonai
szervezet a
d�nt�, hanem sokkal ink�bb az akarat �s elhat�roz�s a meglev�
felhaszn�l�s�ra.
Anglia mindig olyan felk�sz�lts�ggel rendelkezett, amilyenre �ppen
sz�ks�ge volt,
�s olyan fegyverekkel harcolt, amelyekkel c�lt �rt. Zsoldosokkal
k�zd�tt, am�g a
zsoldosok elegend�nek bizonyultak, de fel�ldozta nemzet�nek
legdr�g�bb v�r�t is
akkor, hogyha a gy�zelem ilyen �ldozatot k�vetelt. F� jellemz�je
mindig a harci
k�szs�g �s a sz�v�s kitart�s volt.
Ezalatt N�metorsz�gban az iskola, a sajt� �s a vicclapok a
legk�ptelenebb
m�don jellemezt�k az angol embert, �gy, hogy ez a legsz�rny�bb
�n�m�t�shoz
vezetett. Ez az elj�r�s az angol fajnak olyan lebecs�l�s�t vonta
maga ut�n, aminek
a legkeser�bb m�don meg kellett bosszulnia mag�t. A hamis�t�s olyan
nagym�rv�
volt, hogy az ember meg volt gy�z�dve r�la: az angol egy minden
h�jjal megkent,
de szem�ly szerint hihetetlen�l gy�va �zletember. Persze tud�saink
arra nem
gondoltak, hogy az olyan hatalmas vil�gbirodalmat, mint amilyen
az angolok�,
m�gsem lehet �sszelopni, �sszecsalni. Minden figyelmeztet� sz� a
puszt�ba hang-
zott el. Eg�sz j�l eml�kszem m�g arra, hogy bajt�rsaim milyen
csod�lkoz�ssal
n�ztek k�r�l, amikor Flandri�ban megjelentek ezek a Tomyk.
Mindj�rt az els�
napok ut�n mindenki keser�en gy�z�d�tt meg arr�l, hogy a sk�tok nem
eg�szen
olyanok, mint amilyeneknek a vicclapok �s tud�s�t�sok jellemezt�k
�ket.
Ekkor tettem els� megfigyel�semet a propaganda mik�ntj�nek
c�lszer�s�g�r�l.
Az ilyen hamis�t�sb�l a terjeszt�k hasznot akartak h�zni; ezzel
akart�k bebi-
zony�tani, hogy a vil�g gazdas�gi megh�d�t�sa lehets�ges. Ami az
angoloknak
siker�lt, az nek�nk is kell, hogy siker�lj�n, �ll�tott�k, k�l�n�sen,
ha meggon-
doljuk, hogy a mi nagyobb besz�l�k�pess�g�nk �s a tipikusan angol
kih�v� modor
hi�nya benn�nket m�g alkalmasabb� tesz erre. Azt rem�lt�k, hogy a
kisebb
nemzetek ragaszkod�s�t �s a nagyobbak bizalm�t k�nnyebben fogjuk
megnyerni.
Arra, hogy a mi besz�l�k�pess�g�nk az idegenek sz�m�ra bels�
iszonyt jelen-
tett, ann�l kev�sb� gondoltunk, mert annak hasznoss�g�ban magunk is
komolyan
hitt�nk. Csak a forradalom ny�jtott m�lyebb bepillant�st abba a
hat�rtalan bu-
tas�gba, amely gondolkod�sm�dunkat jellemezte.
A vil�g b�k�s gazdas�gi eszk�z�kkel val� megh�d�t�s�nak agyr�me egyben
magyar�z�ja volt a h�rmas sz�vets�g �r�let�nek.
Egy�ltal�n melyik �llammal sz�vetkezhettek volna? Az Ausztri�val val�
sz�vet-
s�g mellett term�szetesen nem gondolhattak h�bor�s h�d�t�sra, de �ppen
ez jelen-
tette a sz�vets�g legnagyobb gyeng�j�t. Bismarck megengedhette
mag�nak ezt a
sz�ks�gmegold�st, de t�rpe ut�dal semmiesetre sem �s k�l�n�sen nem olyan
id�kben, amikor m�r a bismarcki sz�vets�g alapfelt�telei nem voltak
meg. Annak
idej�n Bismarck m�g azt hitte, hogy Ausztria n�met �llam, s mint
ilyennel sz�vet-
kezett. Az �ltal�nos v�laszt�jog fokozatos bevezet�s�vel azonban ez
az orsz�g egy
n�met jelleg�t�l megfosztott, parlamentesked� B�bell� v�ltozott.
Az Ausztri�val val� sz�vets�g a fajv�delem szempontj�b�l is k�ros volt.
Meg
kellett t�rni a hat�r ment�n egy �j szl�v nagyhatalom kialakul�s�t,
amely pedig
N�metorsz�ggal szemben k�s�bb eg�szen m�s �ll�spontra kellett, hogy
helyezked-
j�k, mint p�ld�ul Oroszorsz�g. Ez a sz�vets�g �vr�l �vre vesz�tett
erej�b�l, �spedig
olyan ar�nyban, amilyenben e gondolat sz�sz�l�i a Monarchi�ban
elvesztett�k
befoly�sukat .
M�r a sz�zadfordul�n ez a sz�vets�g is olyan st�diumba ker�lt,
amilyenbe az
osztr�k-olasz sz�vets�g.
Itt csak k�t lehet�s�g volt: vagy sz�vets�gi viszonyban maradnak a
Habsburg-
monarchi�val, vagy pedig tiltakoznak a n�mets�g elnyom�sa ellen. Az
ilyen kezdet
azonban rendszerint ny�lt h�bor�s�ggal v�gz�dik.
A H�rmas sz�vets�g �rt�ke m�r l�lektanilag is nagyon kicsi volt, ha
tekintetbe
vessz�k, hogy minden sz�vets�g olyan ar�nyban vesz�t az �rt�k�b�l,
amilyen
ar�nyban a megl�v� �llapot megtart�s�ra szor�tkozik. Ezzel szemben
minden
sz�vets�g ann�l er�sebb; min�l ink�bb rem�lhetik az egyes
sz�vets�gest�rsak a
sz�vets�g �ltal bizonyos megfoghat� c�lok el�r�s�t. E t�ren is azonban
nem a
v�delemben, hanem a t�mad�sban rejlik az er�.
M�r annak idej�n sokan elismert�k ezt, de sajnos nem az �gynevezett
hivatot-
tak. K�l�n�sen az akkor m�g ezredesi rangban lev� Ludendorff, a
nagyvez�rkar
tisztje mutatott r� egy 1912 �vi eml�kirat�ban erre a gyenges�gre.
Term�szetesen
az �llamf�rfiak az �gyet nem m�ltatt�k figyelemre. �gy l�tszik a
tiszta �rtelem
csak az egyszer� haland�kn�l jelentkezik, azonban hi�nyzik, mihelyst
diplomat�kr�l van sz�.
N�metorsz�gra n�zve szerencse volt, hogy a h�bor� 1914ben Ausztria
k�zbe-
j�tt�vel t�rt ki. �gy a Habsburgoknak r�szt kellett venni�k benne. Ha
ez megford�tva
t�rt�nik, akkor N�metorsz�g mag�ra maradt volna. Ez a Habsburg-�llam
sohasem
mert vagy akart volna r�szt venni olyan harcban, amely
N�metorsz�gon kereszt�l
t�rt volna ki. Az, amit k�s�bb It�li�n�l el�t�ltek, azt mindenekel�tt
Ausztria tette
volna meg; legal�bbis semleges maradt volna, hogy az �llamot
egy kezdeti
forradalomt�l meg�vja. Az ausztriai szl�vs�g k�pes lett volna a
Monarchi�t ink�bb
m�r 1914ben sz�trobbantani, semhogy N�metorsz�gnak seg�ts�get
ny�jtson.
A dunai-monarchi�val val� sz�vets�g vesz�ly�t �s neh�z s�geit akkor m�g
csak
kevesen �rtett�k.
Ausztri�nak sokkal t�bb olyan ellens�ge volt, amely ebb�l a
korhadt �llamb�l
�r�k�lni rem�lt, semhogy ne lettek volna annak a N�metorsz�gnak az
ellens�gei,
amelyben a Monarchia r�g�ta v�rt �s rem�lt sz�tes�s�nek megakad�lyoz�j�t
l�tt�k.
R�j�ttek arra, hogy B�cs tulajdonk�ppen csak Berlinen kereszt�l �rhet�
el.
Ez a sz�vets�g N�metorsz�gra a legjobb sz�vets�gi lehet�s�gek elveszt�s�t
jelentette. Oroszorsz�ggal �s It�li�val szemben mindig nagyobb lett
a fesz�lts�g.
Pedig R�m�ban a k�zv�lem�ny �ppen annyira n�metbar�t volt, mint
osztr�kellenes.
Ez az �rzelem nemegyszer lobbant l�ngra a legutols� olasz sz�v�ben
is.
Minthogy N�metorsz�g a kereskedelmi �s iparpolitik�ra vette r� mag�t,
Oroszorsz�ggal szemben semmi oka sem volt az �ssze�tk�z�sre. Csak e
k�t nemzet
ellens�geinek lehetett c�lja a nemzetek egym�s ellen hangol�sa.
Val�ban els�sorban
a zsid�k �s a marxist�k voltak azok, akik a k�t nemzetet minden
eszk�zzel h�bor�ra
usz�tott�k.
V�g�l az�rt is jelentett ez a sz�vets�g bel�thatatlan vesz�lyt
N�metorsz�g
sz�m�ra, mert a bismarcki birodalommal szemben k�ts�gtelen�l
ellens�ges �rzelem-
mel viseltet� nagyhatalomnak k�nnyen siker�lhetett az �llamok eg�sz
sor�t
mozg�s�tani az�ltal, hogy az osztr�k sz�vets�ges rov�s�ra mindenik
r�sz�re gazda-
god�si lehet�s�get helyezett kil�t�sba.
A dunai-monarchia ellen �j mozg�s�that� volt eg�sz Kelet-Eur�pa,
k�l�n�sen
azonban Oroszorsz�g �s It�lia. Az Edu�rd kir�ly �ltal kezdem�nyezett
vil�gsz�vet-
s�g soha sem j�tt volna l�tre, hogyha Ausztri�t, mint N�metorsz�g
sz�vets�ges�t
nem �ll�thatt�k volna oda cs�b�t� csal�teknek. Csak �gy volt lehets�ges
olyan
k�l�nb�z� k�v�ns�g� �s c�l� �llamoknak egyetlen t�mad�si arcvonalba val�
t�m�r�t�se. Mindenki azt rem�lte, hogy egy N�metorsz�g elleni �ltal�nos
t�mad�s
eset�n a saj�t r�sz�re is biztos�that valami nyeres�get Ausztria
terh�re. T�r�korsz�g-
nak ehhez a szerencs�tlen sz�vets�ghez csendes t�rsk�nt val�
l�tsz�lagos csatlako-
z�sa a vesz�lyt rendk�v�li m�don megsokszorozta.
A nemzetk�zi zsid� p�nzvil�gnak sz�ks�ge volt erre a csal�tekre, hogy
a vel�k
szemben el�gedetlenked� N�metorsz�g megsemmis�t�s�nek terv�t meg-
val�s�thassa. Csak ezzel tudta a koal�ci�t �sszekov�csolni �s azt el�g
er�ss� �s
b�torr� tenni arra, hogy az er�s Szigfridet leteperhesse.
A Habsburg-monarchi�val val� sz�vets�g, amely engem m�r Ausztri�ban is
vegyes �rzelmekkel t�lt�tt el, most m�r gondos bels� vizsg�l�d�sra
k�sztetett.
Ennek a vizsg�l�d�somnak eredm�nye csak meger�s�tett eredeti
v�lem�nyemben.
Abban a kis k�rben, amelyben �ltem �s mozogtam, m�r annak idej�n sem
titkoltam azt a meggy�z�d�semet, hogy az ilyen hal�lra �t�lt �llammal
val� sz�vet-
kez�s N�metorsz�got is a t�nk sz�l�re juttathatja, hacsak ideje kor�n
nem tud
megszabadulni t�le. Soha egy pillanatra sem ingott meg n�zetem. A
vil�gh�bor�
kit�r�sekor �s ut�na, amikor �gy l�tszott, hogy a hideg �sszer�s�g
helyett a lelke-
sed�s m�g az illet�kes t�nyez�ket is elragadja, mindig kifejez�sre
juttattam abbeli
�ll�spontomat, hogy a n�met nemzet �rdeke a sz�vets�gnek min�l s�rg�sebb
felbont�sa. Ugyanis a Habsburg-monarchi�t otthagyni nem jelent
�ldozatot akkor,
ha ez�ltal ellens�geink sz�m�t cs�kkentj�k. Mert az embermilli�k nem
egy romlott
dinasztia megmarad�sa �rdek�ben ragadtak fegyvert, hanem a n�met
nemzet meg-
ment�se �rdek�ben.
A vil�gh�bor� el�tt egy-k�t �zben �gy tetszett, mintha legal�bb egy
bizonyos
k�rben k�telkedtek volna a sz�vets�g politikai helyess�g�ben. A n�met
konzervat�v
k�r�kben id�r�l id�re t�rt�ntek bizonyos �vatoss�gra int�
figyelmeztet�sek, de mint
oly sokszor, ezek is csak falra h�nyt bors�t jelentettek. Meg
voltak gy�z�dve arr�l,
hogy a vil�g megh�d�t�s�nak helyes �tj�t j�rj�k, amelynek �ri�si
eredm�nyei
lesznek �s amely ezzel szemben nem k�vetel �ldozatot.
A h�vatlanoknak ism�t az a szomor� szerep jutott, hogy �lbe tett
k�zzel
n�zz�k, mik�nt vezetik a hivatottak n�p�nket pusztul�sba �s mik�nt
vonzz�k
hamelni patk�nyfog�k�nt n�p�nket maguk m�g�.
Politikai gondolkod�sm�dunk v�gzetes betegs�g�ben rejlett annak
lehet�s�ge,
hogy a gazdas�gi h�d�t�s �r�let�t gyakorlati politikai �tk�nt, a
vil�gb�ke
fenntart�s�t pedig politikai c�lk�nt �ll�thatt�k n�p�nk el�.
A n�met technika �s ipar diadalmenete, �s a n�met kereskedelem
nagyszer�
eredm�nyei lassank�nt elhom�lyos�tott�k annak a felismer�s�t, hogy
mindezek
v�gs� eredm�ny�nek els� �s legfontosabb felt�tele maga az er�s �llam. El-
lenkez�leg, sokan m�r �gy gondolkodtak, hogy az �llam ezeknek
a jelens�geknek
k�sz�nheti a l�t�t, �s hogy maga els�sorban gazdas�gi int�zm�ny, amelyet a
gazdas�gi k�vetelm�nyeknek megfelel�en kell korm�nyozni, �s amelynek
l�te
is a gazdas�gt�l f�gg. V�gezet�l, �gy l�tt�k �s er�s�tgett�k, hogy ez az
�lla-
pot a legeg�szs�gesebb �s legterm�szetesebb. Ezzel szemben az a
val�s�g,
hogy az �llamnak semmif�le gazdas�gi ir�nyzathoz �s gazdas�gi
fejl�d�shez nincs
k�ze.
Az �llam nem gazdas�gi t�nyez�k foglalata gazdas�gi feladatok
teljes�t�s�re egy
szigor�an k�r�lhat�rolt �lett�rben, hanem fizikailag �s lelkileg
azonos l�nyek
k�z�ss�g�nek szervezete, fajis�guk fenntart�s�nak megk�nny�t�se �s a
Gondvisel�s
�ltal el��rt �letc�lok el�r�s�re. Ez �s semmi egy�b az �llam c�lja �s
�rtelme, a
k�zgazdas�g csak egyike azoknak a seg�t� eszk�z�knek, amelyek
sz�ks�gesek a c�l
el�r�s�re. Azonban soha sem oka �s c�lja az �llami l�tnek, felt�ve,
hogy azt kezdett�l
fogva nem helyezt�k t�ves, mert term�szetellenes alapokra. Ez
term�szetesen csak
azoknak a n�peknek az �letsz�ks�glete, amelyek n�pt�rsaik l�t�t
magukt�l, a maguk
erej�b�l �s l�t��rt folytatott k�zdelm�kkel akarj�k biztos�tani. Ezzel
szemben azok
a n�pek, amelyek az emberis�g parazit�ik�nt furakodnak a t�bbi n�pek
k�z�, hogy
azut�n a legk�l�nb�z�bb m�don �s �r�ggyel azokat dolgoztass�k maguk
helyett,
minden meghat�rozott ter�let n�lk�l is �llamot k�pezhetnek. Ez
els�sorban a
zsid�s�gra vonatkozik, mint amely n�pnek parazita volta miatt ma
m�r az eg�sz
tisztess�ges emberis�g szenvedni k�nyszer�l.
A zsid� �llam sohasem volt ter�letileg k�r�lhat�rolt, hanem ter�lett�l
f�ggetlen,
de szigor�an egy fajra korl�toz�dott. �ppen ez�rt k�pezett mindig
�llamot ez a n�p
az �llamban. A legzseni�lisabb fog�sok k�z� tartozik, amit csak
valaha is kital�ltak,
hogy ezt az �llamot vall�sk�nt szerepeltett�k. Ez�ltal mindig
biztos�tott�k a
maguk sz�m�ra a megfelel� j�indulatot. Val�j�ban a m�zesi vall�s nem egy�b,
mint
a zsid� faj fenntart�s�nak tudom�nya. �ppen ez�rt mag�ba foglalja
mindazokat a
szociol�giai, politikai �s gazdas�gi ter�leteket, amelyek e
tekintetben egy�ltal�n
sz�ba j�hetnek.
Minden emberi k�z�ss�g els� alapja: a fajfenntart�s �szt�ne. �ppen ez�rt az
�llam n�pi szervezet �s nem gazdas�gi int�zm�ny. Oly k�l�nbs�g ez, amely
�ppen
annyira nagy mint amennyire, k�l�n�sen a ma �gynevezett
�llamf�rfiak sz�m�ra
�rthetetlen. �ppen ez�rt hisznek ut�bbiak abban, hogy az �llamot a
gazdas�gon
kereszt�l lehet megtartani. A val�s�g pedig az, hogy az �llam ama
tulajdons�gok
k�zrem�k�d�s�nek eredm�nye, amelyek a faj fenntart�s�ban gy�kereznek.
Ezek
azonban mindig h�si tulajdons�gok, de sohasem a szat�csot jellemz�
�nz�s, mert a
l�tnek �s fajis�gnak fenntart�sa az egyesek �ldozatk�szs�g�t
felt�telezi. Ebben rejlik
�ppen a k�lt� szavainak �rtelme: Ha nem vagytok k�szek az �leteteket
fel�ldozni,
sohasem nyeritek el azt. Eg�sz egy�ni l�t�nket fel kell �ldoznunk
az�rt, hogy
fajis�gunkat fenntarthassuk. De ebben rejlik az �llam
keletkez�s�nek,
fenntart�s�nak az el�felt�tele is, amely semmi egy�b, mint hasonl�
l�nyek azonos
fajis�g�n alapul� �sszetartozand�s�g�nak �rzete, valamint a k�z�rt val�
tett-
rek�szs�g. Ez a k�r�lm�ny saj�t honunkban �l� n�pekn�l h�si tettek, az
�l�sdiekn�l
viszont hazug k�pmutat�s �s alattomos kegyetlens�g sz�l�je. Minden
�llam kelet-
kez�se a tulajdons�gok latbavet�s�nek az eredm�nye, ami mellett a
l�t�rt folytatott
k�zdelemben azok a n�pek fognak alulmaradni, amelyek a
legkevesebb h�si tettet
tudj�k felmutatni, vagy pedig nem k�pesek kiv�deni az ellens�ges
�l�sdiek
ravaszs�g�t. Azonban a csataveszt�s m�g ebben az esetben is majdnem
mindig nem
az okoss�g, hanem a hat�rozotts�g �s b�tors�g hi�ny�nak rov�s�ra �rand�,
amely
nemegyszer az emberiess�g k�nt�s�be burkoltan jelentkezik.
Arra n�zve, hogy az �llamalkot� �s �llamfenntart� tulajdons�gok a
gazdas�ggal
milyen kev�s �sszef�gg�sben vannak, a legjellemz�bb az a t�ny, hogy
az egyes
�llamok bels� ereje csak a legritk�bb esetben esik egybe
�gynevezett k�zgazdas�gi
vir�gz�sukkal. A legt�bbsz�r �ppen, amint a rengeteg p�lda mutatja, a
gazdas�gi fellend�l�s az �llam k�zeled� hanyatl�s�t jelzi. Ha az emberi
k�z�ss�gek
k�pz�d�se gazdas�gi er�kre �s okokra lenne visszavezethet�, akkor a
legnagyobb
gazdas�gi fellend�l�s egy�ttal az �llam m�g nagyobb erej�t is kellene,
hogy jelentse
�s nem megford�tva.
K�l�n�sen olyan orsz�gokban �rthetetlen a k�zgazdas�g �llamalkot� �s
fenntart� erej�be vetett hit, amelyeknek t�rt�nelme minden t�ren
er�teljesen bizo-
ny�tja ennek ellenkez�j�t. Poroszorsz�g p�ld�ja mutatja legink�bb,
hogy nem
gazdas�gi tulajdons�gok, hanem ide�lis er�nyek k�pezik az �llam
megteremt�s�nek
alapj�t. Ezek v�delme alatt majd vir�gba borulhat a gazdas�gi �let,
m�g a h�si
er�nyek kivesz�s�vel a gazdas�gi �let is �sszeomlik. Ezt a folyamatot
�ppen most
magunkon tapasztalhatjuk a legszomor�bb m�don. Az emberek anyagi
j�l�te a h�si
er�nyek �rny�k�ban fokoz�dik a legjobban, mihelyst azonban a
k�zgazdas�g az els�
helyet k�v�nja elfoglalni egy n�p �let�ben, �nmag�t fosztja meg
l�talapj�t�l.
N�metorsz�g hatalmi �ll�s�nak emelked�s�vel mindig egy�tt j�rt a
k�zgazdas�g
felvir�gz�sa. Ellenben, ha a gazdas�g k�pezte n�p�nk �let�nek egyetlen
tartalm�t,
�s ennek s�lya alatt a h�si er�nyek elpusztultak, �sszeomlott az
�llam, �s kisv�rtatva
mag�val r�ntotta a m�lybe a gazdas�got.
Ha most azt k�rdezi valaki, hogy melyek az �llamalkot� �s fenntart�
er�k a
val�s�gban, �gy azokat egyetlen meghat�roz�sba foglalhatjuk �ssze: az
egyed
�ldozatk�pess�ge �s �ldozatk�szs�ge a k�z�rt. T�ny, hogy az ember sohasem
�ldozza fel mag�t gazdas�gi c�lok�rt, vagyis nem hal meg �zletek�rt,
hanem csak
ide�lis c�lok�rt. Semmi sem bizony�tja ink�bb az angolok f�l�ny�t a
n�pl�lek
felismer�se ter�n, mint az a k�r�lm�ny, hogy mialatt mi a keny�r�rt
harcoltunk,
�k a szabads�g�rt k�zd�ttek, nem is a saj�t, hanem a kis nemzetek
szabads�g��rt.
N�lunk egyszer�en nevettek ezen a szemtelens�gen, vagy
bosszankodtak rajta.
Ezzel is bizony�tott�k, milyen fejetlen�l buta volt az �gynevezett
�llamm�v�szet
N�metorsz�gban. Halv�ny fogalmuk sem volt m�r arr�l az er�r�l, amely
�nk�ntes
hal�lba k�ldi a f�rfiakat.
Am�g a n�met n�p 1914ben azt hitte, hogy ide�lok�rt harcol,
kitartott, mihelyst
azonban csak a mindennapi keny�r lett k�zdelm�nek t�rgya, feladta
a j�tszm�t.
A mi nagy �llamf�rfiaink csod�lkoztak ezen az �rzelmi v�ltoz�son.
Soha nem
j�ttek r� arra, hogy az ember abban a pillanatban, amelyben
gazdas�gi �rdek�rt k�zd,
lehet�leg ker�li a hal�lt, mert hiszen ez a harcnak egyetlen
jutalm�t�l fosztja meg.
Ezzel szemben a leggyeng�bb anya is h�ss� lesz gyermeke megment�s��rt
folytatott
k�zdelemben. �ppen �gy csak a faj fenntart�sa �s az azt v�d� h�zit�zhely
vagy a
haza v�delme k�szteti minden id�k f�rfi�t az ellens�g fegyverei el�.
�r�k �rv�ny�nek fogadhatjuk el a k�vetkez� mondatot: �llamot sohasem
alap�tottak b�k�s gazdas�g �tj�n, hanem mindig csak a fajfenntart�s
�szt�n�vel,
amely vagy h�si tettekben, vagy ravasz alattomoss�gban nyilv�nul
meg. Az el�bbi
�rja munka �s kult�r �llamok alap�t�s�hoz vezet, az ut�bbi esetben
viszont zsid�
�l�sdi tartom�ny keletkezik. T�ny, hogy mihelyst egy n�pn�l vagy egy
�llamban a
gazdas�gi �let ezeket az �szt�nszer� megmozdul�sokat elnyomja, maga
lesz a
leig�zotts�gnak �s elnyom�snak okoz�ja.
A h�bor� el�tti id�szaknak az a balhiedelme, hogy kereskedelmi �s
gyarmat-
politik�val b�k�s �ton meg lehet nyitni a n�met n�p sz�m�ra a vil�g
kapuit, s�t m�g
t�bb, meg lehet h�d�tani a vil�got, a legklasszikusabbjele volt a
val�ban �llamalkot�
�s megtart� er�ny, �s az abb�l foly� akarater� �s tettrek�szs�g
elveszt�s�nek. Ezt a
term�szeti t�rv�nyszer�s�get bizony�totta a vil�gh�bor� a maga k�vetkezm�-
nyeivel.
A fel�letes szeml�l� sz�m�ra a n�met nemzetnek ez abe�ll�t�sa- s ez
majdnem
�ltal�nosnak mondhat�, csak egy megfejthetetlen rejtv�ny, hiszen
�ppen N�met-
orsz�g a csod�latos p�ld�ja a tiszt�n hatalmi politikai alapokra
fektetett birodalom-
nak. Poroszorsz�g, a birodalom magva ragyog� h�siess�g, �s nem p�nz�gyi
m�veletek vagy kereskedelmi �zletk�t�sek eredm�nye. A birodalom maga
szint�n
hatalompolitikai vezet�s �s katonai er�nyek nagyszer� gy�m�lcse.
K�rdezhetn�
valaki, hogyan k�vetkezhetett be �ppen a n�met n�p politikai
�szt�n�nek ez a s�lyos
betegs�ge? Ugyanis nem egyes k�l�n�ll� jelens�gekr�l van sz�, hanem
lid�rc-
f�nyek borzalmas sz�m�r�l, amelyek a n�p test�n hol itt, hol ott
l�ngoltak fel, vagy
mint a m�rges sebek egyszer az egyik helyen, m�skor m�sutt kezdt�k
ki a nemzet
test�t. �gy l�tszott, mintha tart�s m�rgez�si folyamat �rasztan� el
ennek a h�si
testnek eg�sz v�red�nyrendszer�t. M�rgez� folyamat, amelyet
titokzatos hatalom
ir�ny�t, hogy az eg�szs�ges �rtelem �s egyszer� l�tfenntart�si �szt�n
egyre s�lyo-
sabb betegs�g�t id�zze el�.
Mialatt ezekkel a k�rd�sekkel a birodalom sz�vets�gi �s
gazdas�gpolitik�j�val
szemben elfoglalt �ll�spontomb�l kifoly�lag 1912 14 �vben
sz�mtalanszor fog-
lalkoztam, a rejt�ly megold�sak�nt, mindig arra a meg�llap�t�sra
jutottam,
hogy ez a titkos hatalom a marxista tan�t�s �s vil�gn�zet, valamint
ezek
megszervezett hat�sa. M�sod�zben m�lyedtem el �letemben a
rombol�soknak ebbe
a tan�ba, �s ez�ttal term�szetesen m�r nem a mindennapi k�rnyezetem
ny�jtotta
benyom�sok �s hat�sok alatt, hanem a politikai �let �ltal�nos
megfigyel�se �tj�n.
Mik�zben ennek az �j vil�gnak elm�leti irodalm�ba m�lyedtem, annak
hat�s�t
megk�s�reltem �nmagamnak megmagyar�zni, �sszehasonl�tottam mindj�rt a
poli-
tikai, kultur�lis �s gazdas�gi �letben jelentkez� gyakorlati
megnyilv�nul�saival �s
kihat�saival.
Els� �zben szenteltem figyelmemet e vil�gj�rv�ny megf�kez�s�re ir�nyul�
k�s�rletekre is. Tanulm�nyoztam Bismarck kiv�teles t�rv�nyalkot�s�t,
c�lja, harca
�s eredm�nyei szemsz�g�b�l. Meggy�z�d�semet lassank�nt olyan sziklaszil�rd
alapokra fektettem, hogy ebben a k�rd�sben az�ta sem kellett
megv�ltoztatnom
n�zetemet. Ugyan�gy tov�bbi alapos vizsg�lat t�rgy�v� tettem a
marxizmus �s
zsid�s�g k�z�tti viszonyt.
Annak idej�n B�csben N�metorsz�gra, mint megingathatatlan
hatalmass�gra
tekintettem, s most egyszerre gyakran f�l� gondok jelentkeztek
bens�mben. Titok-
ban �s kicsiny t�rsas�gom el�tt a n�met k�lpolitik�t hib�ztattam, �s
�ppen annyira
hib�ztattam azt a k�nnyelm�s�get is, amellyel N�metorsz�g legfontosabb
probl�m�j�t, a marxizmust kezelt�k. Val�ban nem tudtam felfogni,
hogyan k�pesek
ilyen, kihat�saiban m�rhetetlen veszedelembe vakon
belerohanni. M�r annak idej�n
figyelmeztettem k�rnyezetemet, mint azt ma is teszem sz�lesebb
mederben, a gy�va
korcsok megnyugtat� jelszav�nak: nek�nk nem �rthat senki
veszedelm�re. Ha-
sonl� r�kfene m�r al��sott egy hatalmas birodalmat, mi�rt lenne �ppen
N�metorsz�g
kiv�tel a t�bbi emberi k�z�ss�g k�z�tt. Az 1913 14es �vben els� �zben
fejtettem
ki k�l�nb�z� k�r�kben, amelyek ma r�szben a nemzetiszocialista
mozgalom
h�s�ges let�tem�nyesei, azt a meggy�z�d�semet, hogy a n�met nemzet j�v�j�nek
k�rd�se a marxizmus megsemmis�t�s�nek k�rd�s�vel elv�laszthatatlanul
egybe-
forrt.
A szerencs�tlen n�met sz�vets�gi politik�t a marxizmus bomlaszt�
munk�ja
k�vetkezm�ny�nek tekintettem. A legborzalmasabb az, hogy ez a
m�reg szinte
l�thatatlanul rombolja le egy eg�szs�ges gazdas�gi �s �llampolitikai
felfog�s
alapjait. A megt�madottak gyakran nem is sejtik, hogy minden
t�nyked�s�k a
k�l�nben �ltaluk teljesen k�rhoztatott vil�gn�zet k�vetkezm�nye.
A n�met n�p bels� pusztul�sa akkor m�r r�gen megkezd�d�tt, an�lk�l, hogy az
emberek, mint oly sokszor az �letben, tiszt�ban lettek volna l�t�k
megront�ival.
Gyakran tapogatt�k k�r�l a betegs�get, m�gis �sszet�vesztett�k a k�ls�
t�neteket a
k�r okoz�j�val. Minthogy pedig ez ut�bbit nem mert�k, vagy nem
akart�k megis-
merni, a marxizmus elleni harc sem volt egy�b, mint k�z�ns�ges
kuruzsl�s.

�t�dik fejezet,
A vil�gh�bor�.
Fiatal kamaszkoromban semmi sem tudott ink�bb lehangolni, mint
az a tudat,
hogy �ppen olyan korszakban sz�lettem, amely l�that�lag csak a
szat�csoknak �s
�llamhivatalnokoknak fog diadalkaput emelni. A t�rt�nelmi esem�nyek
hull�mz�sa
annyira lecsillapodott, hogy �gy l�tszott, a j�v� t�nyleg a b�k�s
verseng�s
korszaka lesz. E l�tszat terjeszt�se nem m�s, mint a n�pek k�lcs�n�s
m�lt�s�gteljes
becsap�sa az er�szakos m�dszerek kikapcsol�sa mellett. Az egyes
�llamok mind-
ink�bb �zleti v�llalatokhoz kezdtek hasonl�tani, amelyek
igyekszenek egym�s al�l
kir�ngatni a sz�nyeget, a megb�z�sokat elhal�szni egym�s orra el�l, �s
mindezt
�ppen annyira hangos, mint jelent�ktelen handaband�z�s k�zepette. �gy
l�tszott,
mintha ez a fejl�d�s nemcsak �lland� jelleg�, hanem az eg�sz vil�got
egyetlen
�ruh�zz� alak�t� hat�s� lett volna, �s e nagy �ruh�z el�csarnok�ban a
legrafin�ltabb
p�nzcsemp�szek �s k�zigazgat�si hivatalnokok szobrait gy�jten�k egybe
a halhatat-
lans�g sz�m�ra. E nagy �ruh�z keresked�i az angolok, a k�zigazgat�si
hivatalnokok
pedig a n�metek lenn�nek, a zsid�knak viszont a tulajdonos
szerep�re kellene
fel�ldozniok magukat, hiszen saj�t bevall�suk szerint �gysem
keresnek soha sem-
mit, hanem �r�k�sen csak r�fizetnek �s amellett a legt�bb nyelvet
besz�lik.
Sokszor k�rdeztem magamt�l, mi�rt nem sz�lettem sz�z esztend�vel
ezel�tt, a
szabads�gharcok idej�n, amikor az ember m�g �zlet n�lk�l is �rt
valamit!
�gy t�prengtem k�s�i f�ldi v�ndorl�som felett, �s bosszankodtam a
nyugalom
�s b�ke �veinek el�ttem �ll� perspekt�v�ja miatt, melyet a sors meg
nem �rdemelt
csap�s�nak tekintettem. Gyermekkoromban sem voltam m�r t�volr�l sem
paci-
fista, �s minden ez ir�ny� k�s�rlet csak �regb�tette felfog�somat.
A b�r h�bor� felvillan� f�nys�vk�nt �tl�tt szemembe. Naponta lestem az
�js�gokat �s t�viratokat, boldog voltam, hogy legal�bb a t�volb�l
tan�ja lehetek
ennek a h�si k�zdelemnek.
Az orosz jap�n h�bor�t m�r sokkal �rtelmesebben �s figyelmesebben szem-
l�ltem, �s vit�im k�zepette, els�sorban nemzeti okokn�l fogva- akkorm�r
�ll�st
is foglaltam, �spedig a jap�nok mellett. Az orosz veres�gben az
ausztriai szl�vs�g
veres�g�t l�ttam.
Az�ta sok �v telt el, �s amit gyermekkoromban f�lledt cs�ndess�gnek
tekintet-
tem, az most sz�momra a vihar el�tti nyugalmat jelentette. M�r
b�csi tart�zkod�som
idej�n tikkaszt�, f�lledt h�s�g lebegett a Balk�n felett, olyan,
amely a vihart szokta
megel�zni. N�ha fel-felt�nt egy-egy cik�z� f�nysug�r, hogy azut�n
gyorsan elt�n-
j�k a rideg s�t�ts�gbe. Nemsok�ra bek�vetkezett az els� Balk�n-h�bor� �s ezzel
egy�tt az els� l�g�ramlat az idegess� v�lt Eur�p�ban.
A r�k�vetkez� id� izz� tr�pusi l�zk�nt hatott az emberekre �gy, hogy
a k�zeled�
katasztr�fa �rz�se s az �r�k�s gond m�r v�g�l v�gy�d�ss� v�ltozott, amely
t�rel-
metlen�l v�rta annak bek�vetkezt�t, amelyet elker�lni am�gy sem
lehetett. V�gre
lecsapott az els�, hatalmas vill�m. Kit�rt a zivatar, s az
�gzeng�sbe a vil�gh�bor�
�tegeinek b�mb�l�se vegy�lt.
Amikor Ferenc Ferdin�nd tr�n�r�k�s meggyilkol�s�nak a h�re M�nchenbe
�rkezett, �ppen odahaza �ltem �s csak fel�letesen hallottam a
t�rt�nteket, el�sz�r
az a nyomaszt� �rz�s fogott el, hogy tal�n n�met di�kok goly�i �lt�k meg a
tr�n�r�k�st, hogy megments�k a n�met n�pet bels� ellens�g�t�l �s a tr�n�r�k�s
szl�vos�t� t�rekv�seit�l. Hogy mi lett volna ennek a k�vetkezm�nye, azt
el lehet
k�pzelni: az �ld�ztet�snek �j korszaka, amely most m�r az eg�sz vil�g
szem�ben
jogos �s indokolt lett volna. Mid�n k�zvetlen ut�na tudom�somra
jutott az
�ll�t�lagos tettesek neve, �s hogy szerbek voltak a mer�nyl�k,
csendes borzalommal
gondoltam a kif�rk�szhetetlen sors bossz�j�ra.
A szl�vok legnagyobb bar�tja szl�v fanatikus goly�j�nak esett
�ldozatul.
Akinek m�dj�ban volt �lland� figyelemmel k�s�rni Ausztri�nak Szerbi�hoz val�
viszony�t, az egy pillanatig sem k�telkedett abban, hogy a lavina
megindul �s azt
nem lehet majd feltart�ztatni.
Igazs�gtalan az a szemreh�ny�s, amellyel a b�csi korm�nyt illetik az
�ltala
k�ld�tt ultim�tum tartalma �s form�ja miatt. Hasonl� helyzetben a
vil�g egyetlen
hatalma sem cselekedett volna m�sk�nt. Ausztria d�lkeleti hat�r�n
k�ny�rtelen �s
hal�los ellens�g �llott, amely egyre gyakrabban provok�lta az
Osztr�k-Magyar
Monarchi�t, s mindaddig nem maradt volna nyugton, am�g be nem
k�vetkezik a
birodalom megsemmis�t�s�nek pillanata.
A b�csi korm�nyk�r�kkel szemben igaztalanul j�r el, aki azt �ll�tja,
hogy
kier�szakolt�k a h�bor�t, amelyet pedig m�g el lehetett volna
ker�lni. A h�bor�
elker�lhetetlen volt; legfeljebb egy-k�t esztend�vel lehetett
volna elod�zni. M�r-
pedig ez a folytonos elod�z�s volt mind a n�met, mind az osztr�k
diplom�ci�nak az
�tka. V�g�l is a legkev�sb� megfelel� id�pontban kellett belemenni a
h�bor�ba. A
h�bor� id�pontj�nak tov�bbi elod�z�s�val minden bizonnyal m�g kev�sb� meg-
felel� k�r�lm�nyek k�z�tt kellett volna h�bor�ba bocs�tkozni.
Akik ma a h�bor� megkezd�se miatt a legt�bbet �tkoz�dnak, �s a
legb�lcsebbek
�t�lkeznek, �ppen azok egyengett�k a legv�gzetesebben a h�bor�hoz
vezet� utat.
A szoci�ldemokr�cia �vtizedek �ta a leg�d�zabb h�bor�s usz�t�st folytatta
Oroszorsz�g ellen; a Centrum viszont vall�si szempontokb�l
Ausztri�t tette a n�met
politika tengely�v�. Ennek a t�ved�snek a k�vetkezm�nyeit
term�szetesen viselni
kellett. Ami bek�vetkezett, semmi k�r�lm�nyek k�z�tt nem lehetett
elker�lni. A
n�met korm�ny legnagyobb b�ne emellett az volt, hogy a b�ke
fenntart�sa
�rdek�ben a h�bor� kit�r�s�nek legkedvez�bb pillanat�t mindig
elmulasztotta. A
vil�gb�ke fenntart�s�ra ir�nyul� sz�vets�g h�n�rj�ba egyre jobban
belekeveredett
�s �gy egy olyan vil�gkoal�ci� �ldozata lett, amely a vil�gb�ke
fenntart�s�nak
v�gy�val szemben a vil�gh�bor�t tartotta sz�ks�gesnek.
Ha annak idej�n a b�csi korm�ny az ultim�tumnak szol�dabb form�t �s
hangot
adott volna, ez a k�r�lm�ny legfeljebb mag�t a korm�nyt tette volna
ki a n�p elsodr�
d�h�nek. A t�meg szem�ben az ultim�tum hangja igenis m�rs�kelt volt,
nemhogy
t�lzottnak vagy brut�lisnak tartotta volna azt. Aki ma ezt
tagadja, az vagy eg�szen
�resfej�, vagy tudatosan hazug.
Az 1914 �vi h�bor�t nem k�nyszer�tett�k r� a t�megre, hanem az eg�sz n�p h�n
�hajtott v�gya volt.
Az �ltal�nos bizonytalans�gnak egyszer m�r v�get akartak vetni. Csak
�gy lehet
meg�rteni, hogy ezt a legnehezebb harcot t�bb mint k�tmilli� n�met
f�rfi �s ifj�
�nk�nt v�llalta, �s k�sz volt a z�szl�t megv�deni utols� csepp v�r�ig.
Nekem magamnak ezek az �r�k �gy t�ntek, mintha ifj�korom b�nt� �rz�seit�l
v�ltan�nak meg. Ma sem sz�gyellem bevallani, hogy t�l�rad�
lelkesed�ssel borul-
tam t�rdre, �s h�l�s sz�vvel k�sz�ntem meg az �gnek azt a szerencs�t,
hogy ebben
az id�szakban �lhetek.
Szabads�gharc t�rt ki, amelyn�l hatalmasabbat a vil�g eddig m�g nem
l�tott.
Mihelyt a sors szabad foly�st engedett az esem�nyeknek, vil�goss�
v�lt a nagy
t�meg szem�ben, hogy nem Ausztria sors�r�l van sz�, hanem a n�met
n�p�r�l.
Alig ment �t a k�ztudatba M�nchenben a mer�nylet h�re, m�ris k�t
gondolat
cik�zott �t az agyamon: el�sz�r az, hogy v�gre elker�lhetetlen a
h�bor�, m�sodszor,
hogy a Habsburg �llamnak most k�nytelen-kelletlen ki kell
tartania a sz�vets�g
mellett. Hiszen amit�l legink�bb f�ltem az volt, hogy N�metorsz�g
egy sz�p napon
tal�n �ppen ebb�l a sz�vets�gb�l kifoly�an valamilyen �ssze�tk�z�sbe
keveredik ,
an�lk�l, hogy ehhez Ausztria egyenes okot szolg�ltatna, �s a
Habsburg �llam nem
lenne k�pes annyi bels� er�t felmutatni, hogy sz�vets�ges t�rsa mell�
�lljon. Ann�l
is ink�bb f�l� volt ez, mert a birodalom szl�v t�bbs�ge azonnal
szabot�lta volna az
ilyen jelleg� �n�ll� elhat�roz�st, �s ink�bb darabokra z�zta volna sz�t a
monarchi�t,
semhogy a sz�vets�gesnek k�rt seg�lyny�jt�shoz hozz�j�rult volna. Ez a
veszedelem most m�r nem fenyegetett. A rozoga �llamnak harcolnia
kellett, ak�r
tetszett neki, ak�r nem.
E konfliktussal szemben elfoglalt �ll�spontom igen egyszer� �s
vil�gos volt.
Szerintem nem Ausztria veszekedett Szerbi�val az el�gt�tel�rt,
hanem N�met-
orsz�g k�zd�tt saj�t l�t��rt. A n�met nemzet sz�m�ra a lenni vagy nem
lenni nagy
k�rd�s�r�l, szabads�g�r�l �s j�v�j�r�l volt sz�. Bismarck m�v�nek most kellett
ki�llnia a t�zpr�b�t, hogy �jb�l ki�rdemelje azt, amit az aty�k
Weizenburgt�l
Szedanig �s P�rizsig v�vtak ki haz�juk sz�m�ra. Ha ez a h�bor� N�metorsz�g
sz�m�ra
gy�zelmes kimenetel� lett volna, akkor n�p�nk ism�t bel�pett volna a
nagy
nemzetek sor�ba, s csak azut�n szerezhetett volna mag�nak
N�metorsz�g nagy
�rdemeket a b�ke hatalmas b�sty�jak�nt an�lk�l, hogy a dr�ga b�ke kedv��rt
k�nytelen lett volna fiai sz�j�t�l a kenyeret megvonni.
Egykor, mint gyermeknek �s ifj�nak az volt a h� �hajom, hogy
legal�bb egyszer
bebizony�thassam: nemzetem�rt val� lelkesed�sem nemcsak �res fr�zis.
Nem!
egyszer szinte b�nnek t�nt szememben az �ljen ki�lt�s an�lk�l, hogy
�rz�sem
szerint ehhez jogosults�gom lett volna. Mert kinek �llott jog�ban
ezt a sz�t
haszn�lni, miel�tt kipr�b�lta volna val�di �rtelm�t ott, ahol v�ge
minden j�t�knak,
�s a sors istenn�j�nek k�rlelhetetlen keze n�peket �s embereket
egykedv�en tesz
serpeny�j�be, hogy megm�rje �rzelm�k igaz volt�t �s mibenl�t�t. Magam is azok
k�z� a milli�k k�z� tartozom, akiknek b�szke boldogs�gt�l dagadozott
a keble az�rt,
hogy v�gre megszabadulhatnak ezekt�l a g�tl� �rz�sekt�l. Annyiszor
�nekeltem a
Dajtsland �ber Alleszt �s ki�ltottam a heil-t tele torokkal,
hogy sz�momra
t�nyleg kegynek t�nt fel az a k�r�lm�ny, hogy v�gre az �r�k B�r� isteni
�t�l�sz�ke
el�tt tehetek tan�bizonys�got �rzelmeim igazi volt�r�l �s �szintes�g�r�l.
M�r az
els� pillanatban meg�rlel�d�tt bennem az elhat�roz�s, hogy h�bor�
eset�n, ami
szerintem most m�r elmaradhatatlan volt, minden k�r�lm�nyek k�z�tt
b�cs�t
mondok k�nyveimnek, mert �gy �reztem, hogy ott kell lennem, ahov� a
bels� hang
vez�relt.
Els�sorban politikai okokb�l mondtam b�cs�t Ausztri�nak. Mi sem volt
term�-
szetesebb, mint az, hogy most, a nagy harc kezdet�n ism�t
m�rlegelnem kellett
meggy�z�d�semet. Nem akartam a Habsburg-monarchi��rt k�zdeni, de k�sz
voltam
n�pem�rt �s az azt megtestes�t� birodalom�rt mindenkor meghalni.
Augusztus harmadik�n
kegyelmi k�rv�nyt ny�jtottam be III. Lajos kir�ly �fels�g�hez,
amelyben bajor
ezredben val� beoszt�somat k�relmeztem. A kabinetirod�nak e
napokban bizo-
nyosan sok dolga volt. Ez�rt ann�l ink�bb �r�ltem annak, hogy
k�r�sem m�r m�snap
elint�z�st nyert. Remeg� k�zzel bontottam fel az �rtes�t�st, �s
olvastam k�r�sem
teljes�t�s�t azzal a felh�v�ssal, hogy egyik bajor ezredn�l
jelentkezzem. Eg�sz
l�nyemet �r�m �s h�la t�lt�tte el. P�r nap m�lva m�r magamra �lt�ttem egyen-
ruh�mat, hogy azut�n csak hat �v m�lva vessem le ism�t. Mint
valamennyi n�met
sz�m�ra, �gy az �n sz�momra is megkezd�d�tt f�ldi l�tem
legfeledhetetlenebb �s
legnagyszer�bb korszaka. E gig�szi k�zdelem esem�nyei mellett
minden egy�b
semmiv� zsugorodott �ssze. Most, ennek az �ri�si esem�nynek tizedik
�vfordul�j�n
b�szke f�jdalommal gondolok vissza n�p�nk h�si k�zdelmei kezdet�nek e
heteire,
amelynek a sors j�volt�b�l �n is r�szese lehettem.
Mintha csak tegnap lett volna, �gy elevenednek meg el�ttem az
esem�nyek.
Egyenruh�ban l�tom magam kedves bajt�rsaim k�r�ben, magam el�tt l�tom
az els�
kivonul�st, a gyakorlatokat, m�g v�gre el�rkezett a harct�rre
indul�s nagy napja.
Csak egy gondolat b�ntott engem is, mint annyi sok m�st. Vajon
nem �rkez�nk-e
k�s�n a frontra? Ez az egy k�r�lm�ny nyugtalan�tott. �gy azut�n minden
h�stett
feletti gy�zelmi m�morban egy csepp keser�s�g is maradt sz�momra,
hiszen minden
�jabb gy�zelemben elk�s�s�nk vesz�ly�t l�ttam. Ilyen lelki�llapotban
�rkezett el a
nap, amikor b�cs�t mondtunk M�nchennek, hogy teljes�ts�k
k�teless�g�nket. Els�
�zben pillantottam meg a Rajn�t, amelynek csendes habjai ment�n
nyugatnak
tartottunk, hogy a n�met folyamot megv�dj�k a r�gi ellens�g
kapzsis�g�val szem-
ben. Mid�n a nap els� sugarai a reggeli k�d enyhe f�tyol�n kereszt�l
bearanyozt�k
a N�derwald eml�km�v�t, egyszerre felzengett a hossz�
katonavonatunkb�l a
reggeli �gre a Wacht am Rein dallama, �s nekem elszorult a
sz�vem.
Flandri�ban, nedves, hideg �tgyalogolt �jszaka ut�n, mid�n a nap els�
sugarai
bontakoztak ki a k�db�l, ac�los k�sz�nt�s b�gott el fej�nk felett, s
ut�na �les
csattan�ssal sz�rta sz�t soraink k�z�tt goly�z�por�t �s t�rta fel a
nedves talajt. M�g
miel�tt eloszlott volna ez az ac�lfelh�, k�tsz�z torokb�l t�rt el� az
els� hurr�, a
hal�l els� h�rn�kei fel�. Most azt�n elkezd�d�tt a kattog�s, z�g�s, zeng�s,
�v�lt�s.
Mindenki el�ret�rt, l�zas szemekkel, egyre gyorsabban, m�g v�gre a
h�trahagyott
r�paf�ldeken t�l, a s�v�nyekn�l megkezd�d�tt a k�zelharc, embernek ember
elleni
harca. A t�volb�l dal hangjai t�rtek el�, amelyek egyre k�zelebb �s
k�zelebb
jutottak, sz�zadr�l sz�zadra sz�llottak, �ppen akkor, mid�n a hal�l
jav�ban szedte
sorainkb�l �ldozatait. A dal el�rkezett hozz�nk, �s mi tov�bbadtuk:
Dajtsland, Dajtsland, �ber allesz in der Welt! N�gy nap m�lva
visszaindultunk. M�g a
l�p�s�nk is megv�ltozott, a 17 �ves ifjak f�rfiakhoz hasonl�tottak. A
List ezred
�nk�ntesei tal�n nem tanult�k m�g meg t�k�letesen a harc�szatot, de
meghalni m�r
�gy tudtak, mint az �reg katon�k.
Ez volt a kezdet.
�gy ment ez tov�bb �vr�l �vre, de a csata-romantika hely�be egyre
ink�bb a
borzalom l�pett. A lelkesed�s lassan elcsendesedett, s a kit�r�
m�mort megfojtotta
a hal�lf�lelem. El�rkezett az az id�, mid�n mindenkiben az
�nfenntart�s �szt�ne
k�zd�tt a k�teless�gtud�ssal. Engem sem k�m�lt meg ez a bels� k�zdelem.
N�lam
ez a harc m�r 1915 16 tel�n eld�lt. Akaratom teljes gy�zelmet
aratott. Az els�
napokban ujjongva �s nevetve rohamoztam, most csendes �s elsz�nt
lettem. Ez az
�llapot azut�n �lland� maradt. Most m�r a sors a legnagyobb
megpr�b�ltat�soknak
is kitehetett an�lk�l, hogy idegeim felmondt�k volna a szolg�latot.
Az ifj� �nk�ntes-
b�l �reg katona lett.
Ez a v�ltoz�s azonban az eg�sz hadseregre vonatkozott. A hadsereg
�regen, de
kem�nyen ker�lt ki ebb�l a k�zdelemb�l, s azt, aki nem tudott ennek
az �radatnak
ellen�llni, mag�val sodorta.
�vezredek m�lt�n sem lehet majd h�siess�gr�l besz�lni an�lk�l, hogy ne
gondoln�nk a vil�gh�bor� n�met hadsereg�re. A m�lt k�d�b�l maj d
kibontakozik a
sz�rke ac�lsisakok vasfrontja, mint halhatatlans�gra int� �r�k jel,
amely nem
ingadozik �s nem h�tr�l soha. M�g n�metek �lnek, tudni fogj�k, hogy
ezek egykor
nemzet�nk fiai voltak.
Annak idej�n katona voltam, teh�t nem akartam politiz�lni. Nem
akartam tudni
a politik�r�l, azonban m�gsem cselekedhettem m�sk�nt, minthogy
bizonyos jelen-
s�gekkel szemben �ll�st foglaljak, amely jelens�gek k�ts�gtelen�l az
eg�sz nemzetet
�rintett�k, de els�sorban benn�nket, katon�kat �rdekeltek.
K�t dolog volt, ami engem annak idej�n bosszantott �s amit k�rosnak
tartottam.
M�r az els� gy�zelmi h�rek ut�n a sajt� bizonyos r�sze lassan �s sokak
�ltal tal�n
egyel�re m�g fel sem ismerhet� m�don n�h�ny �r�mcseppet kezdett
vegy�teni az
�ltal�nos lelkesed�sbe. Mindez bizonyos j�indulat, j�akarat, s�t
bizonyos aggo-
dalom leple alatt t�rt�nt. Meggondol�saik voltak a gy�zelem t�lzott
�nnepl�s�vel
szemben. F�ltek att�l, hogy ez nem nagy nemzethez m�lt�, �s nem is
megfelel�.
Hiszen a n�met katona b�tors�ga �s h�siess�ge tulajdonk�ppen eg�szen
term�szetes,
�gy, hogy ennek k�vetkezt�ben nem szabad az embernek mag�t az �r�mnek
olyan
meggondolatlan kit�r�seire ragadtatnia, m�r csak a k�lf�ldre val�
tekintettel sem,
mert hiszen az �r�mnek csendes �s m�lt�s�gteljes alakja jobban
tetszik, mint a
f�ktelen ujjong�s. V�g�l pedig nek�nk, n�meteknek most sem
kellene elfeled-
n�nk, hogy a h�bor�t mi nem akartuk, �s �gy nem kellett volna
sz�gyeln�nk annak
a ny�lt �s f�rfias beismer�s�t, hogy mi mindenkor haj land�k vagyunk
a kib�k�l�sre,
�s ez�rt a magunk r�sz�r�l mindent megtesz�nk. Viszont nem okos dolog
a hadsereg
tetteinek tisztas�g�t t�l nagy l�rm�val elhom�lyos�tani, mert a vil�g
t�bbi r�sze az
ilyen t�nyekkel szemben csak kev�s meg�rt�st tan�s�t. Az ember
semmin sem
csod�lkozik jobban, mint azon a szer�nys�gen, amellyel a val�di h�s
tetteit hall-
gatagon �s csendesen elfelejti. Ez volt az eg�sznek a c�lja.
Ahelyett, hogy az ember az ilyen alakokat hossz� f�l�kn�l fogva
magas osz-
lophoz vezette �s k�t�llel felh�zta volna, t�nyleg elkezdt�k a
gy�zelmi �r�m e
helytelen m�dj�val szemben az �nnepl�k figyelmeztet�s�t, nehogy az
�nnepl�
nemzet az ingatag tintanyal�k eszt�tikai �rz�kenys�g�t megb�ntsa.
Megfeledkeztek arr�l, hogyha a lelkesed�st egyszer let�rik, az nem
�leszthet�
fel �jra. A m�mort ebben az �llapotban kellett tartani. Hogyan
lehet a lelkesed�s
ereje n�lk�l olyan harcot v�gigharcolni, amely a legnagyobb
k�vetelm�nyekkel l�p
fel a nemzet lelkitulajdons�gaival szemben.
Nagyon j�l ismertem a sz�les r�tegek lelkivil�g�t, �s tiszt�ban
voltam azzal,
hogy eszt�tikai emelkedetts�g-gel nem lehet a t�zet annyira
sz�tani, hogy
elegend� legyen a melegen tart�sra. �r�lts�gnek tartottam m�r azt is,
hogy semmit
sem tettek a szenved�lyek fokoz�sa �rdek�ben. De hogy a szerencs�re
megl�v�
lelkesed�st m�g meg is nyirb�lt�k, azt igaz�n nem tudtam meg�rteni.
Ami m�sodsorban bosszantott, az a m�d volt, amellyel a marxizmust
kezelt�k.
Mindez csak annak bizonys�ga volt, hogy halv�ny sejtelm�k sem volt
a d�gv�szr�l.
Eg�sz komolyan hitt�k, hogy azzal az �g�rettel, amely szerint t�bb�
nem ismernek
p�rtokat, a marxizmust bel�t�sra �s tart�zkod�sra b�rhatj�k.
Hogy a marxizmus eset�ben nem p�rtr�l, hanem az eg�sz emberis�g
puszt�t�s�hoz vezet� tanr�l van sz�, azt ann�l kev�sb� �rtett�k meg, mert
mindezt
nem tan�tott�k az elzsid�sodott egyetemeken. M�rpedig nagyon sokan,
k�l�n�sen
magasabb rang� hivatalnokaink k�z�l, a bel�j�k nevelt ostoba
�nhitts�g�kn�l
fogva nem tal�lt�k �rdemesnek, hogy olyan k�nyvet vegyenek
kez�kbe, amely
nem tartozik iskol�juk tananyag�hoz. Az ilyen egy�nek felett a
legnagyobb
�talakul�sok is nyomtalanul m�lnak el. �gy azut�n az �llami int�zm�nyek
t�bbnyire
csak az esem�nyek ut�n kullognak. Istenemre! Ezekre �rv�nyes
legal�bb az a
k�zmond�s: Amit a paraszt nem ismert, azt nem eszi meg. A kev�s
kiv�tel itt csak
a szab�lyt er�s�ti.
Elk�peszt� esztelens�g lett volna 1914 augusztus�nak napjaiban a
n�met
munk�st a marxizmussal azonos�tani. A n�met munk�s azokban a
sorsd�nt� �r�kban
kiszabad�totta mag�t e m�rgez� j�rv�ny karjaib�l, hiszen egy�bk�nt soha
sem lett
volna hajland� harcba sz�llni. El�g ostob�k voltak azonban azt
hinni, hogy a
marxizmus tal�n nemzetiv� lett; ez olyan elk�pzel�s, amely csak
arra mutat, hogy
hossz� �veken �t az �llami �gyek hivatalos int�z�i k�z�l senki sem
tartotta �rde-
mesnek e tan l�nyeg�vel foglalkozni. Ha megtett�k volna, az ilyen
t�ved�s nehezen
k�vetkezhetett volna be.
A marxizmus, amelynek v�gc�lja az �sszes nem zsid� nemzeti �llamok meg
semmis�t�se, 1914 j�lius�ban megrend�lve l�tta, hogy az �ltala
beh�l�zott n�met munk�ss�g
�r�r�l �r�ra egyre gyorsabb �temben �ll a haza szolg�lat�ba. P�r
nap leforg�sa
alatt teljesen szertefoszlott ennek a siralmas n�pbolond�t�snak a k�de. �
Egyszerre elhagyatva, egyed�l �llott a zsid� vezet�s�gi banda,
mintha teljes
veszend�be ment volna a hatvan esztend� alatt a t�megbe
csepegtetett sok k�ptelen
s�g �s t�veszme. De abban a pillanatban, amelyben a vezet�k felismert�k a
fenyeget� vesz�lyt, gyorsan a f�l�kre h�zt�k a hazugs�g var�zs sapk�j�t,
szemtelen�l sz�nlelt�k a nemzeti lelkesed�st.
Pedig most lett volna itt az ideje a zsid� k�tm�rgez�k csal�
sz�vets�g�vel val�
lesz�mol�snak. R�viden le kellett volna sz�molni vel�k, minden
tekintet n�lk�l az
esetleges l�rm�ra �s jajvesz�kel�sre. 1914 augusztus�ban a nemzetk�zi
szolidarit�s
gondolata egy csap�sra elp�rolgott a n�met munk�ss�g fej�b�l, s
ehelyett p�r h�tre
az amerikai srapnelek kezdt�k sz�rni a testv�ris�g jegy�ben
�dv�zlet�ket a
menetel� oszlopok sisakj�ra. A gondos korm�nyhatalom k�teless�ge
lett volna
akkor, amikor a n�met munk�s ism�t megtal�lta a n�p�hez vezet� utat, e
n�pelem
usz�t�it k�rlelhetetlen�l kiirtani.
Ha a fronton a legjobbak eleshettek, akkor odahaza legal�bb a
gazt lehetett volna kiirtani.
Ehelyett azonban �fels�ge a cs�sz�r kez�t ny�jtotta a r�gi
gonosztev�knek, �s
ez�ltal k�m�letet �s bels� nyugalmat biztos�tott a nemzet �lnok
orvgyilkosainak.
A k�gy� teh�t tov�bb dolgozhatott, ha el�vigy�zatosabban is, mint
azel�tt, de
ann�l veszedelmesebben. Mialatt a tisztess�gesek b�kess�gr�l
�lmodoztak, azalatt
a hitszeg�k a forradalmat k�sz�tett�k el�.
Ha annak idej�n e rettenetes f�lszegs�gre hat�rozt�k el magukat,
engem lelkem
m�ly�n mind el�gedetlenebb� tett. De hogy a v�ge ilyen borzalmas
lesz, akkor m�g
magam sem gondoltam.
Mit kellett volna teh�t cselekedni? A mozgalom vezet�it lakat al�
helyezni,
perbe fogni, �s �ket a nemzet nyak�r�l elt�vol�tani. Az eg�sz katonai
hatalmat is
ig�nybe kellett volna venni ennek a pestisnek kiirt�s�hoz. P�rtjukat
fel kellett volna
oszlatni, a parlamentet sz�ks�g eset�n szuronnyal �szre t�r�teni, de
a legjobb lett
volna m�k�d�s�t azonnal felf�ggeszteni. Mik�nt a k�zt�rsas�g ma
feloszlatja a
p�rtokat, �gy erre m�g t�bb joga lett volna a cs�sz�rs�gnak, hiszen
akkor a n�p l�te
vagy neml�te forgott kock�n.
Ez esetben felvet�dik a k�rd�s, vajon lehet-e egy�ltal�n szellemi
eszm�ket
fegyverrel kiirtani? Lehet-e durva er�szak alkalmaz�s�val
vil�gn�zeteket
legy�zni?
Ezeket a k�rd�seket m�r abban az id�ben is nemegyszer feltettem
magamnak.
A hasonl� �s a t�rt�nelemben k�l�n�sen vall�si alapon mozg� esem�nyek
tanulm�nyoz�sa a k�vetkez� alapvet� felismer�shez vezetett:
Gondolatok �s eszm�k, valamint szellemi alappal b�r� mozgalmak,
legyenek
azok ak�r t�vesek, ak�r helyesek, fenn�ll�suk bizonyos id�pontj�t�l
sz�m�tva,
technikai hatalmi eszk�z�kkel m�r csak akkor t�rhet�k meg, ha a
fegyverek egy�ttal
�j gondolatnak, eszm�nek vagy vil�gn�zetnek hordoz��.
Puszta er�szak k�l�n�ll� alkalmaz�sa, egy bizonyos szellemi
alapgondolat
hajt�ereje n�lk�l, sohasem vezethet egy m�sik eszme �s annak
elterjed�se megsem-
mis�t�s�hez, felt�ve, hogy nem irtja ki mind egy sz�lig annak minden
k�pvisel�j�t,
�s nem rombolja sz�t minden hagyom�ny�t. Ez azonban leggyakrabban
az illet�
�llam hatalmi politikai jelent�s�g�nek kikapcsol�d�s�t is maga ut�n
vonja gyakran
hossz� id�re, nemegyszer �r�kre. Tapasztalat szerint egy-egy ilyen
v�r�ldozat a n�p
legjav�t �rinti. Minden olyan �ld�z�s, amelynek nincsen szellemi
megalapo-
zotts�ga, erk�lcstelennek t�nik fel, �s �ppen a n�p leg�rt�kesebb
elemeit k�szteti
ellen�ll�sra, ami v�g�l az igaztalanul �ld�z�tt mozgalom szellemi
tartalm�nak
elsaj�t�t�s�ra vezet. Sokakn�l egyszer�en ellenz�ki �rz�letb�l, amely
fell�zad egy
eszme er�szakos ledorongol�sa ellen.
Amilyen m�rt�kben n� az �ld�ztet�s, ugyanolyan m�rt�kben szaporodik a
bels�
p�rth�vek sz�ma. Az �j tan v�gleges megsemmis�t�se csak nagy, folyton
fokoz�d�
irt�hadj�rattal volna lehets�ges, amely v�gre az illet� n�p �s �llam
val�ban �rt�kes
v�r�nek a lecsapol�s�hoz is vezet. Ez azonban megbosszulja mag�t,
mert az ilyen,
�gy nevezett bels� tisztogat�s �ra az �ltal�nos al�lts�g lesz. Az
ilyen elj�r�s eleve
c�ltalan akkor, ha a legy�zend� tan m�r bizonyos kereteket t�ll�pett.
Mint minden �l� szervezet, ez is a gyermekkor els� idej�ben van
legink�bb
kit�ve a megsemmis�l�s veszedelm�nek, m�g az �vekkel n�vekedik el-
len�ll�k�pess�ge, hogy azut�n az aggkori gyenges�g k�vetkezt�ben ism�t �j gyer-
meks�gnek adjon helyet, ha tal�n m�s form�ban �s m�s okb�l is.
T�ny az, hogy majdnem minden olyan k�s�rlet, amely egy vil�gn�zetet
�s annak
szellemi kihat�sait minden szellemi alapot n�lk�l�z� puszta er�szak
�ltal k�v�n
megsemmis�teni, fiask�val v�gz�dik, s�t nemegyszer az ellenkez�j�t �ri
el mindan-
nak, amit k�v�n.
Minden olyan er�szak, amely nem biztos szellemi alapon nyugszik,
ingadoz�
�s bizonytalan lesz. Hi�nyzik a megalapozotts�ga, amely csak
fanatikus vil�gn�zet-
ben testes�lhet meg.
Minden vil�gn�zet, legyen az vall�sos vagy politikai term�szet�,
gyakran
neh�z e tekintetben hat�rt vonni, els�sorban a saj�t eszm�inek
gyakorlati
megval�s�t�s��rt, semmint az ellent�tes vil�gn�zet megsemmis�t�s��rt
harcol. En-
nek k�vetkezt�ben a harc nem annyira v�dekez�, mint ink�bb t�mad�
jelleg�.
Minden olyan k�s�rlet, amely bizonyos vil�gn�zetnek hatalmi
eszk�z�kkel val�
legy�z�s�t k�v�nja szolg�lni, meghiusul mindaddig, am�g a harc nem �lti
mag�ra az
�j vil�gn�zet t�mad� alakj�t. Csak k�t vil�gn�zet harc�ban m�rik �ssze
sz�v�san �s
k�m�letlen�l a brut�lis er�szak fegyvereit a gy�zelem kiv�v�sa
�rdek�ben.
Ennek az igazs�gnak a fel nem ismer�s�n szenvedett haj�t�r�st mind ez
ideig a
marxizmus elleni k�zdelem.
Emiatt vallott kudarcot a bismarcki kiv�teles t�rv�nyalkot�s is.
Hi�nyzott az
�j vil�gn�zet, amely�rt a harcot meg lehetett volna v�vni. Mert azt,
hogy az �gynevezett
�llamtekint�ly vagy nyugalom �s rend az �lethal�lharcban egy
bizonyos szel-
lemi alapgondolat hajt�ereje lehetne, csak az illet�kes magasabb
rang� tiszt-
s�gvisel�ink k�zmond�sos b�lcsess�ge hiheti.
Mivel ennek a harcnak a val�di szellemi alapja hi�nyzott,
Bismarck k�nytelen
volt a szoci�lis t�rv�nyalkot�s gyakorlati megval�s�t�s�t annak az
int�zm�nynek
bel�t�s�ra �s j�indulat�ra b�zni, amely maga is a marxista
gondolkod�sm�d hajt�sa
volt. Akkor, amikor a vaskancell�r a marxizmus elleni k�zdelmet
a polg�ri
demokrat�k j�indulat�ra b�zta, kecsk�re b�zta a k�poszt�t.
Mindez egy alapos, marxizmusellenes harci kedv �ltal f�t�tt �j
vil�gn�zet
hi�ny�nak a k�vetkezm�nye volt.
�gy lett a bismarcki harc eredm�nye is s�lyos ki�br�ndul�s:
A vil�gh�bor� alatt vagy annak kezdet�n vajon m�sk�pp alakult a
helyzet?
Sajnos nem.
Min�l ink�bb foglalkoztam �llami korm�nyzatunknak a
szoci�ldemokr�ci�val,
mint a marxizmus pillanatnyi megtestes�t�j�vel szembeni �ll�spontja
megv�l-
toztat�s�nak gondolat�val, ann�l ink�bb felismertem e tan p�tszer�nek
hi�ny�t. Mit
lehetne a t�megnek ny�jtani, ha a szoci�ldemokr�ci�t levern�k?
Egyetlen mozga-
lom sem volt, amelyt�l rem�lni lehetett, hogy a t�bb�-kev�sb� vezet�
n�lk�l maradt
munk�sok t�meg�t z�szlaja al� vonzan�. Esztelens�g, s�t ostobas�g volt
azt hinni,
hogy az oszt�lyp�rtb�l kiv�lt nemzetk�zi fanatikus m�r�l holnapra
polg�ri p�rtba,
teh�t �j oszt�lyszervezetbe fog bevonulni. B�rmily kellemetlen is
legyen, nem lehet
letagadni, hogy a polg�ri p�rtok legnagyobb r�sze a t�rsadalmi
oszt�lyok szerinti
tagoz�d�st term�szetesnek l�tja mindaddig, am�g nincsenek ennek
kellemetlen
politikai hat�sai.
Ezt a t�nyt csak a szemtelen �s buta hazudoz� tagadhatja le.
�ltal�ban tart�zkodnunk kell att�l, hogy a t�megeket but�bbnak
tartsuk, ann�l
mint amilyen. Politikai �gyekben gyakran az �rzelem helyesebben
d�nt, mint az
�sz. Aki azonban azt hiszi, hogy at�meg �rzelm�nek helytelens�g�t
nemzetk�zis�ge
el�gg� bizony�tja, gondoljon arra, hogy a pacifista demokr�cia sem
j�r kev�sb�
esztelen utakon. Pedig annak k�pvisel�i csaknem kiz�r�lag a polg�ri
elemek k�z�l
ker�lnek ki. Mindaddig, am�g a polg�rok milli�i reggelenk�nt
�h�tatosan olvass�k
a zsid� demokrata �js�gjaikat, addig ezeknek az uraknak egy�ltal�n
nem volna
szabad �lcel�dni�k az elvt�rsak butas�g�n. K�l�n�sen, ha meggondoljuk,
hogy
�k is ugyanazt a szemetet habzsolj�k, ha m�s felt�lal�sban is.
Mindk�t esetben a
gy�rt�: egy �s ugyanaz a zsid�.
Az embernek �vakodnia kell att�l, hogy megl�v� t�nyeket letagadjon.
Az a t�ny,
hogy oszt�lyk�rd�sekn�l nemcsak ide�lis probl�m�kr�l van sz�, mint ahogy
azt f�leg
v�laszt�sok el�tt szeretik sz�vesen hangoztatni, le nem tagadhat�.
N�p�nk nagy
r�sz�nek oszt�ly�nhitts�ge, valamint mindenekel�tt a k�zi munk�s
megbecs�l�s�nek a
hi�nya olyan jelens�g, ami nem valamely holdk�ros fant�zi�j�ban
sz�letett meg.
Mindett�l eltekintve az �gynevezett inteligenci�nak igaz�n csek�ly
gondol-
kod�k�pess�g�re vall, ha nem �rti meg, hogy egy olyan r�teg, amely a
marxizmus j�rv�ny�nak terjed�s�t nem tudta megakad�lyozni, ma legkev�sb�
sem k�pes az
elvesztettek visszaszerz�s�re.
A magukat polg�rinak nevez� p�rtok soha sem fogj�k t�bb� a prolet�r
t�megeket a saj�t t�borukhoz csatolni, mert itt r�szben term�szetes,
r�szben mes-
ters�ges �ton egym�st�l elv�lasztva olyan k�t vil�g �ll egym�ssal
szemben, ame-
lyeknek egym�s k�z�tti viszonya csak a harc lehet. A gy�zelmes f�l
azonban csak
az ifjabb, ez pedig a marxizmus.
1914ben val�ban elk�pzelhet� volt a szoci�ldemokr�cia elleni harc,
csak az lett
volna k�ts�ges, hogy megfelel� gyakorlati p�tl�k hi�ny�ban meddig
lehetett volna
a harcot tov�bb vinni.
E t�ren nagy �r volt.
M�r j�val a h�bor� el�tt ez volt a v�lem�nyem, s �ppen ez�rt nem tudtam
elhat�rozni magam a m�r megl�v� p�rtok valamelyik�hez val�
csatlakoz�sra. A
vil�gh�bor� folyam�n szerzett benyom�saim ezt a v�lem�nyemet csak
meger�s�tet-
t�k, mert vil�gosan felismertem egy olyan mozgalomnak a hi�ny�t,
amely t�bb kell,
hogy legyen parlamenti p�rtn�l, ha fel akarja venni a
szoci�ldemokr�cia ellen a
k�rlelhetetlen harcot.
Bizalmas bar�taim el�tt ny�ltan besz�ltem err�l.
Egy�bk�nt ekkor gondoltam els� �zben arra, hogy k�s�bb politikailag
is szerepeljek.
�ppen ez �szt�nz�tt, hogy bar�taim kis k�r�ben kijelentsem: a h�bor� ut�n
hivat�som mellett sz�nokk�nt �hajtok tev�kenykedni.
Azt hiszem, hogy erre eg�szen komolyan gondoltam.
 Hatodik fejezet,
H�bor�s propaganda.
A politikai esem�nyek figyelmes tanulm�nyoz�sa k�zben m�r r�gt�l fogva
rendk�v�l �rdekelt a propagandatev�kenys�g. A propagand�ban olyan
eszk�zt l�t-
tam, amelyhez k�l�n�sen a marxista szervezetek �rtettek mesteri
�gyess�ggel. M�r
elej�t�l fogva r�j�ttem arra, hogy a propaganda helyes alkalmaz�sa
val�s�gos
m�v�szet, amely polg�ri p�rtjaink el�tt majdnem teljesen ismeretlen
volt �s maradt.
Csak a kereszt�nyszocialista mozgalom, k�l�n�sen L�ger idej�ben
tudott ezen a
t�ren is nagyszer�t m�velni, �s ennek k�sz�nhette nagy siker�t is.
A propaganda helyes alkalmaz�s�nak bel�thatatlan eredm�nyeit
azonban el-
s�sorban a h�bor� ideje alatt l�thattam. Sajnos, ezen a t�ren is
mindent csak az
ellenf�l oldal�n tanulm�nyozhattam, mert a mieink tev�kenys�ge
szerf�l�tt szer�ny
volt. M�r �nmaga, a n�met r�szr�l tapasztalt �ltal�nos felvil�gos�t�snak
minden
katona szem�ben felt�n� hi�nya arra k�sztetett, hogy ezzel a
k�rd�ssel m�g
behat�bban foglalkozzam.
Gondolkod�si id�m t�bb volt a kellet�n�l, �s a gyakorlati �tmutat�sokat az
ellens�g adta, sajnos, igen kit�n� m�don.
Amit n�lunk elmulasztottak, azt az ellenf�l hat�rtalan �gyess�ggel �s
val�ban
zseni�lis sz�m�t�ssal haszn�lta ki. Az ellens�g h�bor�s propagand�j�b�l �n is
nagyon sokat tanultam. Azok f�l�tt, akiknek ezen a t�ren is a
legt�bbet kellett volna
tenni�k, az id� nyomtalanul haladt el; r�szben t�ls�gosan okosnak
k�pzelt�k ma-
gukat ann�l, hogy m�sokt�l is tanulhassanak, m�sr�szt a becs�letes
akaratuk is
hi�nyzott hozz�.
K�rdem: volt-e n�lunk egy�ltal�n h�bor�s propaganda?
Sajnos, csak nemmel felelhetek.
Minden, amit ebben az ir�nyban m�veltek, kezdett�l fogva annyira
kev�s �s
annyira hib�s volt, hogy legal�bbis semmit sem haszn�lt, gyakran
azonban �ppen
k�rt okozott. A n�met h�bor�s propaganda alapos vizsg�lat�nak
eredm�nyek�nt
csak azt lehet meg�llap�tani, hogy alakj�ban el�gtelen, l�nyeg�ben
pedig l�lek-
tanilag hib�s volt.
M�r az els� k�rd�ssel sem voltak tiszt�ban, tudniillik azzal, hogy a
propaganda
eszk�z-e vagy c�l?
A propaganda eszk�z, �s �ppen ez�rt a c�l szempontj�b�l kell meg�t�lni.
Alakja
teh�t az �ltala szolg�lt c�lhoz kell, hogy alkalmazkodj�k. Az is
vil�gos, hogy a c�l
jelent�s�ge az �ltal�nos sz�ks�glethez k�pest k�l�nf�le lehet. Ez a
k�r�lm�ny szabja
meg a propaganda bels� �rt�k�t is. Az a c�l azonban, amely�rt a h�bor�
folyam�n
harcoltunk, a legnagyszer�bb �s leghatalmasabb volt, amit csak
ember elk�pzelhet:
n�p�nk szabads�g��rt �s f�ggetlens�g��rt, l�tfenntart�s�nak biztos�t�s��rt, a
j�vend��rt �s a nemzet becs�let��rt harcoltunk. Valami�rt, amely
minden ellent�tes
v�lem�nnyel szemben, amit ma hallunk, m�giscsak van, s�t lennie
kell, mert hiszen
becs�let, szabads�g �s f�ggetlens�g n�lk�l a n�pek el�bb-ut�bb
t�nkremennek, mert
a magasabb igazs�g szerint a becstelen �s hitv�ny nemzed�kek nem
�rdemlik meg
a szabads�got. Aki azonban gy�va rabszolga akar lenni, annak nem
lehet �s nem
szabad becs�let�nek lennie, mert az �ltal�nos megvet�s �gyis a
legr�videbb id� alatt
megfosztja att�l.
Abban a harcban, amelyben a n�met n�p emberi l�t��rt k�zd�tt, a h�bor�s
propaganda c�lja a harc t�mogat�sa, v�gc�lja pedig a gy�zelem kellett
volna, hogy
legyen.
Ha bolyg�nk n�pei l�tfenntart�suk�rt k�zdenek, �s a l�t vagy neml�t k�rd�se
nyomul el�t�rbe, akkor semmiv� v�lnak a humanit�sr�l �s az eszt�tik�r�l
sz�l�
megfontol�sok. Mindezek a k�pzetek nem a vil�gegyetemben lebegnek,
hanem ezek
az ember fant�zi�j�nak a sz�l�ttei �s az emberhez is vannak k�tve. Ha
elv�lasztjuk
ett�l a vil�gt�l ezeket a fogalmakat, akkor ism�t semmiv� v�lnak,
mert az �r�k
term�szet nem ismeri �ket.
Ami a humanit�st illeti, arra n�zve m�r Moltke meg�llap�totta, hogy
h�bor�
eset�n a hadvisel�s lehet� gyors befejez�s�ben rejlik a legnagyobb
humanit�s, teh�t
a legk�m�letlenebb hadvisel�si m�d felel meg a legjobban az
emberiess�g
k�vetelm�nyeinek.
Ha azonban az ember az eszt�tika sz�lam�val hozakodik el�,
akkor erre
csak egy v�laszt adhatunk. A n�p l�tk�zdelm�t jelent� sorsd�nt�
k�rd�sekben
megsz�nik a sz�ps�gre val� t�rekv�s k�telezetts�ge. A legkev�sb� sz�p amit
az
emberi �letben ismerhet�nk, a rabszolgas�g j�rma. Vagy tal�n a
swabingi
dekadencia eszt�tikusnak tal�lja a n�met nemzet mai sors�t.
Ennek a kult�rpar-
f�mnek modern feltal�l�ival, a zsid�kkal azonban igaz�n k�r err�l
t�rgyalni. Eg�sz
l�t�k nem egy�b, mint az �r k�pm�s�nak eszt�tik�ja elleni tiltakoz�s
megtes-
tes�l�se.
Ha azonban a humanizmusr�l �s eszt�tik�r�l vallott fenti �ll�spontok a
harcnak
nem velej�r�i, akkor azok a propaganda m�rv�nek �s min�s�g�nek
tekintet�ben sem
j�hetnek sz�m�t�sba.
A propaganda a h�bor�ban a c�lhoz vezet� eszk�z. A c�l pedig a n�met n�p
l�t��rt folytatott k�zdelem volt. �ppen ez�rt a propagand�t is csak az
erre �rv�nyes
alapelvek szerint lehet meg�t�lni. A legrettenetesebb fegyverek
is embers�gesek, ha
azokat a gy�zelem siettet�se teszi sz�ks�gess�, �s csak azok a
m�dszerek sz�pek,
amelyek a nemzet sz�m�ra a szabads�g dics�s�g�t biztos�thatj�k.
A h�bor�s propaganda szempontj�b�l ilyen �lethal�lharc idej�n ez az
egyetlen
helyes �ll�sfoglal�s.
Ha ezzel a m�rt�kad� k�r�k is tiszt�ban lettek volna, akkor sohasem
bizonytalankodtak volna annyit ennek a fegyvernek az alakj�t �s
alkalmaz�s�t il-
let�en; mert a propaganda is csak fegyver, igaz ugyan, hogy csak
alapos ismer�je
kez�ben k�pez rettenetes harci eszk�zt.
A m�sodik, de ugyanilyen d�nt� jelent�s�g� k�rd�s a k�vetkez�: Kikhez
kell a
propagand�nak sz�lnia? A m�velt inteligenci�hoz, vagy a kev�sb�
k�pzett
t�megekhez? Mindig csak a t�megek fel� kell ir�nyulnia!
A propaganda feladata nem az egyesek tudom�nyos kik�pz�se, hanem a
t�megnek bizonyos t�nyekre, esem�nyekre, sz�ks�gszer�s�gekre val�
figyel-
mess� t�tele �gy, hogy azok jelent�s�ge a t�meg �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba
ker�lj�n.
Minden propagand�nak n�pszer�nek kell lennie �s szellemi sz�nvonal�t a
felvil�gos�tand�k legkev�sb� k�pzett r�teg�nek befogad�k�pess�g�hez kell
szabni.
Min�l nagyobb az a t�meg, amelyre hat�stkell gyakorolni, ann�l kev�sb�
legyen
magas a propaganda szellemi sz�nvonala. Ha teh�t a propaganda a
h�bor�ban val�
kitart�s fokoz�s�t c�lozza, �s �ppen ez�rt az eg�sz n�pre ir�nyul,
a t�ls�gosan magas
szellemi el�felt�telek ker�l�s�re a legnagyobb gondot kell ford�tani.
Min�l kisebb a tudom�nyos tehert�tel �s min�l ink�bb a t�meg �rzelm�hez
sz�l
a propaganda, ann�l �t�t�bb az eredm�ny. Ez a propaganda helyess�g�nek
�s
helytelens�g�nek legkit�n�bb fokm�r�je, �s semmi sz�n alatt sem egyn�h�ny
tud�s-
nak vagy eszt�tikai ifjoncnak a kiel�g�t�se.
A t�meg befogad�k�pess�ge nagyon korl�tolt, �rtelme kicsiny �s �ppen
ez�rt
nagyon feled�keny. Ezekb�l a t�nyekb�l kifoly�lag teh�t minden
hathat�s propa-
ganda csak n�h�ny pontra kell, hogy szor�tkozz�k. Ezt a n�h�ny pontot
�s n�h�ny
t�telt addig kell vez�rszavakban ism�telni, am�g az utols� is meg�rti
ebb�l a sz�b�l
azt, amit akarunk. Mihelyst az ember ezt az alapt�telt fel�ldozza
�s sokoldal� akar
lenni, akkor a hat�s elapr�z�dik, mert a t�meg a ny�jtott anyagot
sem meg�rteni,
sem megem�szteni nem tudja. Ez�ltal azonban az eredm�ny is
tov�bbgyeng�l m�g-
nem v�gleg elmarad.
P�ld�ul teljesen hib�s volt az ellens�get nevets�gess� tenni, mint
ahogyan azt
az osztr�k �s n�met vicclapok m�velt�k. Alapjaiban t�ves, mert az
ellenf�llel val�
tal�lkoz�s a val�s�gban mindj�rt eg�szen m�s meggy�z�d�sre b�rta az egyes
embert,
�s ez a k�r�lm�ny borzalmasan megbosszulta mag�t. A n�met katona az
ellenf�l
ellen�ll�s�nak k�zvetlen benyom�sa alatt eddigi felvil�gos�t�i r�sz�r�l
becsa-
pottnak �rezte mag�t, �s ahelyett, hogy harci kedve vagy kitart�sa
meger�s�d�tt
volna, �ppen az ellenkez�je t�rt�nt. Az ilyen, f�lrevezetett ember
felmondta a
szolg�latot.
Ezzel szemben az angolok �s amerikaiak h�bor�s propagand�ja
l�lektanilag
helyes volt. �k a n�metet n�p�k el�tt barb�rnak �s vand�lnak t�ntett�k
fel, az egyes
katon�t m�r el�k�sz�tett�k a h�bor� borzalmaira, �s ezzel elej�t vett�k a
csal�d�s-
nak. M�g a legborzalmasabb fegyver is, amit ellen�k felhaszn�ltak,
csak az eddigi
felvil�gos�t�s igazol�s�t jelentette sz�mukra. �ppen ez�rt csak
meger�s�tette kor-
m�nyzatuk �ll�t�sainak val�s�g�ban vetett hit�ket, amely k�r�lm�ny viszont
d�h�ket �s gy�l�let�ket fokozta az elvetem�lt ellens�ggel szemben. Mert
az ellen-
s�g fegyvereinek legrettenetesebb hat�sa is csak a barb�r ellens�g
ismert bru-
talit�s�nak bizonyoss�ga volt, an�lk�l azonban, hogy csak egy
pillanatra is meg-
gondolta volna, hogy saj�t fegyverei m�g borzalmasabb hat�s�ak.
�gy ny�jtotta a n�met h�bor�s propagandat�l nem sz�rnyalhat� p�ld�j�t
annak,
hogy mik�nt �rheti el a felvil�gos�t� munka a kit�z�tt c�lnak �ppen az el-
lenkez�j�t akkor, ha hi�nyzik bel�le a l�lektanilag helyes elgondol�s.
Ezzel szemben nagyon sokat lehetett tanulni az ellens�gt�l annak,
aki nyitott
szemmel �s helyes �rz�kkel dolgozta fel mag�ban a n�gy �s f�l �ven �t
ostroml�
ellens�ges propaganda hull�mait.
Legkev�sb� �rtett�k meg azonban a propagandatev�kenys�g els� t�tel�t,
nevezetesen azt, hogy minden feldolgozand� k�rd�sben teljesen
szubjekt�v, egy-
oldal� �ll�sfoglal�sra van sz�ks�g. Ezen a t�ren mindj�rt a h�bor�
kezdet�n nagyot
hib�ztak, �gy, hogy az embernek joga volt k�telkedni: vajon annyi
esztelens�g
tiszt�n csak a butas�g rov�s�ra �rhat�?
Mit mondan�nk az olyan plak�tr�l, amely egy bizonyos szappan
propag�l�s�ra
hivatott �s amelyik egy m�sik szappant is j�nak min�s�t.
Az ember csak a fej�t r�zn�.
�ppen �gy vagyunk a politikai rekl�mokkal is.
A propaganda feladata p�ld�ul nem a k�l�nb�z� jogok m�rlegel�se, hanem az
�ltala k�pviselend� egyetlen jog kiz�r�lagos hangs�lyoz�sa.
P�ld�ul alapj�ban hib�s volt a h�bor�s felel�ss�g k�rd�s�t abb�l az �ll�spontb�l
meg�t�lni, hogy nemcsak N�metorsz�g tehet� felel�ss� a katasztr�fa
bek�vet-
kez�s��rt. Az lett volna a helyes, hogy ezt a b�nt kiz�r�lag az
ellens�g rov�s�ra �rj�k
m�g akkor is, hogyha ez nem felelt volna meg �gy a val�s�gnak, mint
ahogy ez
val�j�ban volt.
Mi volt azonban ennek a f�lmunk�nak az eredm�nye?
A n�p nagy t�mege nem diplomat�kb�l �s �llamtud�sokb�l, s�t m�g csak nem
is mind �rtelmes �t�l�k�pess�ggel meg�ldott emberekb�l �ll, hanem
ingadoz�,
k�tked�sre �s bizonytalans�gra hajlamos emberekb�l. Abban a
pillanatban, amely-
ben a saj�t propaganda csak halv�ny lehet�s�get is ny�jt, az ellenf�l
m�r alapot is
nyert a saj�t igazunkban val� k�telked�sre. A t�meg nem k�pes
megk�l�nb�ztetni
azt, hol �r v�get az ellenf�l igazs�gtalans�ga, �s hol kezd�dik a saj�t
igazs�gtalan-
s�gunk. Ilyen esetben bizonytalan �s hitetlenked� lesz, k�l�n�sen
akkor, ha az
ellenf�l nem k�veti el ezt az esztelens�get, hanem a maga r�sz�r�l
minden b�nt az
ellens�gre r�. Mag�t�l �rtet�d� dolog teh�t, hogy v�gre a saj�t n�p�nk is
ink�bb
hisz az egy�ntet� �s egys�gesebb ellens�ges propagand�nak, mint a
saj�t propa-
gand�nknak. K�l�n�sen olyan n�pn�l lehet err�l sz�, amely am�gy is
minden �ron
a t�rgyilagoss�gra t�rekszik. Mert n�p�nkn�l mindenki csak azon
f�radozik, hogy
az ellens�get megk�m�lje az igazs�gtalans�gt�l m�g akkor is, hogyha ez
n�p�nket
a legs�lyosabb vesz�lynek teszi ki, m�g ha l�t�nek �s �llam�nak a
veszt�t vonja is
maga ut�n.
Term�szetesen a t�meg nem j�n r� arra, hogy m�rt�kad� helyen ezt nem �gy
gondolj�k.
A n�p a maga nagy t�bbs�g�ben annyira n�ies gondolkod�s�, hogy sokkal
ink�bb befoly�solj�k gondolkod�sm�dj�t �s t�nyked�s�t az �rzelmi benyom�sok,
mint a hideg �rtelem. Ezek a benyom�sok azonban nem komplik�ltak,
hanem
nagyon egyszer�ek �s eg�szs�gesek. Itt nincs sok latolgat�snak
helye, hanem csak
v�gletek pozit�vum�nak vagy negat�vum�nak, szeretetnek vagy
gy�l�letnek,jognak
vagy jogtalans�gnak, igazs�gnak vagy hazugs�gnak, de semmi sz�n
alatt sem a
f�lig-meddig, az �gy vagy �gy, a r�szbennek.
Ezt k�l�n�sen az angol propaganda �rtette �s alkalmazta is val�ban
zseni�lis
m�don. Ott igaz�n nem volt sz� f�lmegold�sokr�l, amelyek csak a
legkisebb
k�ts�get is t�maszthatt�k volna.
A nagy t�megek �rzelmi benyom�sainak primit�v volt�t mi
sem jellemzijobban,
mint az a r�galomhadj�rat, amellyel a t�meg e tulajdons�g�nak
ismeret�vel nemcsak
biztos�tott�k a mor�lis kitart�st m�g a legnagyobb neh�z s�gek idej�n
is, hanem
amellyel a n�met n�pet egyben a h�bor� kit�r�s�nek egyed�li felid�z�jek�nt
�ll�tott�k be.
E propaganda hat�konys�g�t legjobban az a t�ny bizony�totta, hogy
n�gy �v
m�lt�n nemcsak az ellens�get er�s�tette meg a kitart�sban, hanem m�g
saj�t
n�p�nket is kikezdte.
Hogy a mi propagand�nknak nem volt ilyen eredm�nye, azon nem lehet
csod�lkozni. M�r a maga k�t�rtelm�s�g�ben hordozta a hat�stalans�g magv�t,
tartalm�n�l fogva sem gyakorolhatott a t�megre megfelel� hat�st.
Csak a mi
szellemd�s �llamf�rfiaink gondolhatt�k azt, hogy ezzel a langyos
pacifista
mosogat�l�vel embereket hal�lmegvet� harcokra lehet b�rni. �gy ez a
propaganda
nemcsak c�ltalan, de k�ros is volt.
Minden rekl�m eredm�nyess�ge, mind �zleti, mind politikai t�ren,
alkal-
maz�s�nak tart�ss�g�ban �s �lland� egy�ntet�s�g�ben rejlik.
Az ellens�ges h�bor�s propaganda ezen a t�ren is mintaszer� volt.
Kiz�r�lag a
t�meget szem el�tt tart� n�h�ny vez�reszm�re korl�tozottan f�radhatatlan
sz�v�ss�ggal �zt�k. Az eg�sz h�bor� alatt, a legkisebb v�ltoztat�s n�lk�l,
�lland�an
az egyszer m�r bev�lt alapgondolatokat �s kiviteli form�kat
alkalmazt�k. �ll�t�sai-
nak szem�rmetlens�g�ben eleinte k�tyagosnak tetszett, k�s�bb
kellemetlenn� lett,
hogy v�gre elhigyj�k azokat. N�gy �s f�l �v m�lt�n kit�rt N�metorsz�gban a
forradalom, �s ennek a forradalomnak a jelszavai azok voltak,
amelyek az ellens�g
h�bor�s propagand�j�b�l sz�rmaztak.
Angli�ban meg�rtett�k azt is, hogy ezeknek a szellemi fegyvereknek
az ered-
m�nyess�ge csak felhaszn�l�suk t�meg�ben rejlik, viszont az eredm�ny
meg�ri a
p�nzt.
A propaganda oda�t els�rend� fegyvernek sz�m�tott, m�g n�lunk n�h�ny �ll�s-
n�lk�li politikus �s egy�b lapul� h�s keny�rkereseti
forr�s�t jelentette. Az ered-
m�ny v�g�l t�nyleg a semmivel volt egyenl�.

Hetedik fejezet,
A forradalom.
N�lunk 1915ben kezdte meg az ellens�ges propaganda a m�k�d�s�t, 1916 �ta
egyre er�s�d�tt, hogy v�g�l 1918 elej�n form�lis �ramlatt� fejl�dj�k.
Lassank�nt
l�p�sr�l l�p�sre felismerhet�k voltak ennek a lelki csapd�nak a hat�sai.
A hadsereg
mindink�bb �gy kezdett gondolkodni, ahogy azt az ellens�g akarta.
A n�met ellenhat�s azonban teljesen felmondta a szolg�latot.
A hadsereg akkori szellemi vezet�iben t�nyleg megvolt a sz�nd�k �s el-
hat�roz�s, hogy az ellens�ggel szemben ezen a t�ren is felvegy�k a
harcot, csak a
sz�ks�ges eszk�z hi�nyzott hozz�. L�lektanilag is teljesen helytelen
volt ezt a
felvil�gos�t� munk�t magukon a csapatokon kereszt�l megind�tani. Ha
ez a munka
eredm�nyess�gre t�rekedett, akkor mag�b�l a haz�b�l kellett volna
kiindulnia. Csak
akkor lehetett eredm�nnyel sz�molni azokn�l az emberekn�l, akik
v�geredm�nyben
ez�rt a haz��rt vitt�k v�ghez idestova n�gy �ven kereszt�l a h�siess�gnek �s
n�lk�l�z�snek legnagyszer�bb tetteit.
Ezzel szemben mi indult ki a haz�b�l?
Vajon butas�g vagy gazembers�g okozta-e a honi propaganda cs�dj�t?
1918 nyar�nak derek�n, a Marne d�li partj�nak ki�r�t�sekor a n�met sajt� m�r
olyan szomor�an, �gyetlen�l �s a gazembers�gig but�ul viselkedett,
hogy egyre
komolyabb form�ban vet�d�tt fel bennem a k�rd�s, vajon t�nyleg nincs
senki, aki
alkalmas lenne arra, hogy a hadsereg h�siess�g�nek elpazarl�s�t
meg�ll�tsa? Mi
t�rt�nt Franciaorsz�gban akkor, amid�n mi 1914ben oly hallatlan
gy�zelmi menet-
ben vonultunk be ebbe az orsz�gba? Mit tett It�lia az Isonz�-front
�sszeoml�s�nak
idej�n? Mit tett Franciaorsz�g 1918 tavasz�n, mid�n a n�met
hadoszt�lyok �ll�sai-
kat kezdt�k felg�ngy�l�teni, �s a messzehord� neh�z�tegek m�r P�rizst
l�tt�k?
Hogyan �rtettek ott ahhoz, hogy a vissza�z�nl� ezredek arc�ba v�gj�k a
nemzeti
szenved�s forr�s�g�t? Hogyan dolgozott ott a propaganda �s a
nagyszer� t�megbe-
foly�sol�s, hogy a megt�rt front tagjainak sz�v�be verje a v�gs�
gy�zelem tudat�t?
Ezzel szemben mi t�rt�nt n�lunk?
Semmi! Vagy tal�n m�g ann�l is rosszabb!
Abban az id�ben harag �s l�zong�s �nt�tt el, valah�nyszor a leg�jabb �js�gokat
olvastam annak a l�lektani t�meggyilkoss�gnak a l�tt�n, amelyet ezek
elk�vettek.
Nemegyszer mer�lt fel a gondolat bennem, hogyha engem ezeknek a
tehetetlen
vagy pedig gazembers�gig men� m�don tudatlan, vagy akarat n�lk�li
propagan-
dist�knak a hely�re �ll�tan�nak, akkor eg�szen m�sk�nt �zenn�k hadat a
sorsnak.
Ezekben a h�napokban �reztem el�sz�r a sors szesz�lyes j�t�k�t, hogy
engem a
harct�ren olyan helyre �ll�tott, ahol b�rmely n�pnek egyetlen
ujjr�nd�t�sa elpuszt�that,
m�g m�s helyen nagyobb szolg�latot tehetn�k haz�mnak! M�r akkor el�g
mer�sz voltam
hinni, hogy ez nekem siker�lne. Azonban is csak egyike voltam
a nyolcmilli�
n�vtelennek. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt helyesebb volt, ha nem
besz�ltem, hanem ezen
a helyen teljes�tettem k�teless�gemet olyan j�l, amennyire lehetett.
1915 nyar�n ker�ltek kez�nkbe az els� ellens�ges r�pc�dul�k.
Azok tartalma, kev�s alaki �s formai k�l�nbs�ggel az volt, hogy
N�metorsz�g-
ban a sz�ks�g �s n�lk�l�z�s egyre nagyobb; a h�bor� tartama v�gtelen, m�g a
gy�zelmi kil�t�s egyre jobban semmiv� lesz; otthon a n�p v�gyik a
b�k�re, �s csak
a militarizmus �s a cs�sz�r akad�lyozz�k azt; az eg�sz vil�g,
amely ezzel
tiszt�ban van, �ppen ez�rt a h�bor�t nem a n�met n�p ellen, hanem
sokkal ink�bb
kiz�r�lag az egyetlen b�n�s, a cs�sz�r ellen viseli; a harcnak addig
nem lesz v�ge,
am�g a b�k�s emberis�gnek ezt az ellens�g�t hidegre nem teszik, �s a
szabad-
s�gszeret� demokratikus nemzetek a h�bor� befejez�se ut�n a n�met
�llamot f�l
fogj�k venni az �r�k vil�gb�ke sz�vets�g�be, amelynek l�tes�t�se a porosz
milita-
rizmus megsemmis�t�s�nek �r�j�ban m�r biztos�tva van.
Az elhangzottak bizonys�g�ul nem egyszer mell�keltek nyomtat�sban le-
veleket a haz�b�l, amelyeknek tartalma ezeket az �ll�t�sokat
meger�s�teni l�tszott.
�ltal�ban nevettek ezeken a k�s�rleteken. A r�pc�dul�kat elolvast�k,
azut�n
h�trak�ldt�k a magasabb parancsnoks�ghoz, �s legt�bbsz�r ism�t
elfelejtett�k
mindaddig, am�g a sz�l fel�lr�l �jabb k�ldem�nyt nem hozott a
l�v�sz�rokba.
Leggyakrabban ugyanis a rep�l�g�pek sz�rt�k le ezeket a r�pc�dul�kat.
Egy k�r�lm�ny felt�nhetett enn�l a propagand�n�l, az, hogy azokon az
arcvo-
nalszakaszokon, amelyeken a bajorok tart�zkodtak, rendk�v�li
k�vetkezetess�ggel
mindig Poroszorsz�g ellen izgattak azzal az �g�rettel, hogy
egyr�szt Poroszorsz�g
egyed�l b�n�s �s felel�s az eg�sz vil�gh�bor��rt, m�sr�szt, hogy Bajororsz�g
ellen
a legkisebb ellens�gesked�ssel sem viseltetnek; term�szetesen
addig rajtuk sem
tudnak seg�teni, am�g �k, a bajorok, a porosz militarizmus
szolg�lat�ban �llnak �s
annak seg�tenek a geszteny�t a t�zb�l kikaparni.
A befoly�sol�snak ez a m�dja, �gy l�tszik, m�r 1915ben bizonyos
hat�st v�ltott
ki. Egyre er�sebb lett a csapatokn�l a poroszellenes hangulat,
an�lk�l azonban, hogy
fel�lr�l csak egyszer is komolyan fell�ptek volna ellene. Ez m�r
t�bb volt, mint
egyszer� nemt�r�d�ms�g; el�bb vagy ut�bb a legs�lyosabb m�don meg kellett
bosszulnia mag�t �s pedig nemcsak Poroszorsz�ggal, hanem az eg�sz
n�met n�ppel
szemben. M�rpedig ehhez tartozik, nem utols�sorban, Bajororsz�g is.
Ezen a t�ren az ellens�ges propaganda m�r 1916t�l k�ts�gtelen
eredm�nyeket
tudott felmutatni.
�ppen �gy a hazulr�l �rkezett sir�nkoz� levelek is megtett�k a maguk�t.
M�r
nem is volt sz�ks�g arra, hogy az ellens�g m�g k�l�n r�pc�dul�k �tj�n
k�zvet�tse
azokat a frontra. Ezekkel szemben sem tettek a korm�nyzat
r�sz�r�l, eltekintve
n�h�ny botor l�lektani figyelmeztet�st�l, semmit. A frontot
ellepte az a m�reg,
amelyet meggondolatlan asszonykezek ind�tottak el hazulr�l,
term�szetesen
an�lk�l, hogy sejtett�k volna: az ilyen levelek az ellens�g gy�zelmi
kil�t�sainak az
er�s�t�s�re, teh�t egy�ttal a harct�ren lev� hozz�tartoz�ik szenved�seinek meg-
hosszabb�t�s�ra �s nehezebb� t�tel�re szolg�lnak. N�met asszonyok
�tgondolatlan
levelei k�vetkezm�ny�kben t�bb sz�zezrekre men� f�rfi �let�be ker�ltek.
M�r az 1916 �v folyam�n k�l�nf�le meggondoland� jelens�g mutatkozott. A
front m�r sok mindennel el�gedetlen volt, �s nemegyszer joggal
h�borodott fel.
Mialatt �hezett, t�rt �s szenvedett, hozz�tartoz�i pedig odahaza
n�lk�l�ztek, m�s
oldalon b�s�get �s pazarl�st l�tott. Igen. M�g a harct�ren sem volt e
tekintetben
minden rendben.
�gy fejl�d�tt ki m�r akkor valami enyhe v�ls�g, mindenesetre akkor m�g csak
bels� �gyek k�r�l. Ugyanaz az ember, aki el�z�leg szitkoz�dott,
zs�rt�l�d�tt, p�r
perccel k�s�bb hallgatva tette meg a maga k�teless�g�t, minthogyha
mindezt
term�szetesnek tal�lta volna. Ugyanaz a sz�zad, amelyik az im�nt m�g
b�k�tlenkedett, olyan er�teljesen tartotta a r�b�zott
l�v�sz�rokszakaszt, mintha
N�metorsz�g sorsa legink�bb is att�l a sz�z m�ter hossz� agyagg�d�rt�l
f�gg�tt
volna. Ez a harct�r m�g a r�gi, dics�s�ges hadsereg frontja volt.
A front �s az otthon k�z�tti nagy k�l�nbs�get egy nagy v�ltoz�ssal
kapcsola-
tosan ismertem meg.
1916 szeptember�ben hadoszt�lyom a Sommei �tk�zetben vett r�szt. Ez az
�tk�zet volt a kezdete azoknak a k�vetkez� sorozatos, borzalommal
teli m�sz�r-
l�soknak, amelyek hat�sa nehezen vethet� pap�rra. Ink�bb pokol volt,
semmint
h�bor�.
Hetekig tart� perg�t�zek vihar�ban kitartott a n�met arcvonal.
Nemegyszer
vonult vissza kiss�, de sohasem t�rt meg.
1916 okt�ber hetedik�n megsebes�ltem. Szerencs�sen az arcvonal m�g�
vittek �s
egy sebes�ltsz�ll�tm�nnyal N�metorsz�g belsej�be ir�ny�tottak.
K�t �v telt el, ami�ta haz�mat nem l�ttam, �s ez a k�t �v ilyen k�r�lm�nyek
k�z�tt szinte v�g n�lk�li id�. El sem tudtam k�pzelni, hogyan n�znek ki
azok a
n�metek, akik nem viselnek egyenruh�t. Amid�n Hermtesben a sebes�lt
gy�jt�-
k�rh�zban fek�dtem, szinte ijedten r�zk�dtam �ssze, mikor egy n�met
asszonynak,
a sebes�lt-�pol�n�nek a hangj�t hallottam, amint az egyik mellettem
fekv�t
sz�l�totta meg.
K�t �v ut�n el�sz�r hallottam ilyen hangot.
Min�l k�zelebb �rt benn�nket a hazasz�ll�t� vonat a hat�rokhoz, ann�l nyug-
talanabb lett mindegyik�nk. Elvonultak el�tt�nk azok a v�rosok,
amelyeken k�t
�vwel ezel�tt mint fiatal katon�k utaztunk kereszt�l:
Br�sszel, L�wen, L�ttich �s egyszerre csak r�ismert�nk hegyes
oromzat�r�l �s
sz�p ablakd�szeir�l az els� n�met h�zra.
A haza!
1914 okt�ber�ben viharz� lelkesed�s fogott el a hat�r �tl�p�sekor, most
csend
�s meghat�dotts�g honolt k�r�nkben. Mindenki szerencs�snek �rezte
mag�t, hogy
a sors m�g egyszer l�tni engedte azt, amit �let�vel oly nehezen
v�delmezett; szinte
mindenki elrejt�z�tt a m�sik tekintete el�l.
Majdnem elindul�som �vfordul�j�n ker�ltem a Berlin melletti beelitzi
k�rh�zba.
Micsoda v�ltoz�s! A Sommei csata iszapj�b�l a gy�ny�r� �p�let feh�r �gy�ba!
Az ember szinte nem akart eleinte belefek�dni, csak lassank�nt
tudtunk beleszokni
ebbe az �j vil�gba.
Sajnos, ez a vil�g m�s szempontb�l is �j volt.
A harct�ri hadsereg lelke m�g vend�g sem volt m�r itt. Azt, ami a
harct�ren m�g
ismeretlen volt, el�sz�r itt hallottuk: a gy�vas�g dics�ret�t. Igaz
ugyan, hogy odakint
is hallottunk szitkoz�d�st, el�g�letlens�get, de sohasem fajult a
k�teless�gszeg�sre
val� felbujt�sig, a gy�vas�g dics�ret�ig. Nem! A gy�va gy�va maradt �s
egy�b
semmi; a len�z�s, amely oszt�lyr�sz�l jutott m�g mindig �ltal�nos volt
�ppen �gy,
mint az a csod�lat, amellyel az igazi h�s�ket illett�k. Itt a
k�rh�zban m�r r�szben
majdnem megford�tva �llt a helyzet. A lelketlen izgat�k vitt�k a
sz�t �s siralmas
r�besz�l�k�pess�g�k minden eszk�z�vel megk�s�relt�k, hogy a tisztess�ges
katona
fogalm�t nevets�gesnek, a gy�va jellemtelens�g�t pedig mintak�pnek
t�ntess�k fel.
Az egyik azzal dicsekedett, hogy maga sebes�tette meg kez�t a
dr�takad�lyban, hogy
�gy a k�rh�zba ker�lj�n. Ez a l�z�t� fick� m�r annyira ment, hogy saj�t
gy�vas�g�t
pimasz hangon magasabb b�tors�g eredm�ny�nek min�s�tette, mint a
tisztess�ges
katon�k h�si hal�l�t. Sokan hallgatt�k sz�tlanul, m�sok elmentek
mellette, voltak
azonban n�h�nyan, akik helyeseltek.
Nemegyszer h�nyingerem t�madt, a l�z�t�t azonban megt�rt�k az
int�zetben.
Mit tehetett az ember? Hogy ki �s mi �, azt a vezet�s�gnek pontosan
kellett tudnia
�s tudta is. M�gsem t�rt�nt semmi.
Amikor ism�t j�l tudtam j�rni, szabads�got kaptam Berlinbe val�
t�voz�sra.
A sz�ks�g minden�tt l�that�an nagy volt. A milli�s v�ros �hezett.
B�k�tlens�g
uralkodott. A katon�k �ltal l�togatott helyeken a hang hasonl�tott
a k�rh�zban
haszn�lthoz. Az volt az embernek a benyom�sa, hogy ezek a fick�k
egyenesen
sz�nd�kosan keresik fel az ilyen helyis�geket, hogy n�zet�ket
tov�bbterjessz�k.
Sokkal k�nosabbak voltak azonban az �llapotok M�nchenben.
Amid�n engem, felgy�gyul�som ut�n a k�rh�zb�l elbocs�tottak �s a
p�tz�szl�aljhoz vonultam be, alig ismertem r�e v�rosra. Bossz�s�g,
bizalmatlans�g,
szitok minden�tt, amerre csak j�rt az ember. Mag�n�l a z�szl�aljn�l a
hangulat
kritik�n aluli volt. K�zrej�tszott ebben a harcteret megj�rt katon�k
kezel�s�nek az
a v�gtelen �gyetlen m�dja, amelyben a harcteret egy�ltal�ban m�g nem
j�rt �reg
oktat�tisztek r�szesitett�k �ket. Ezek a harcteret j�rt katon�k
bizonyos olyan tulaj-
dons�ggal rendelkeztek, amelyek csak a harct�ri szolg�lat alapj�n
voltak
magyar�zhat�k, m�g ezeknek a tartal�k csapattesteknek a vezet�i
sz�m�ra teljesen
�rthetetlenek maradtak. Ezzel szemben a harct�rr�l visszaj�tt
tisztek legal�bbis
magyar�zat�t tudt�k ennek adni. Az ilyen, harcteret megj�rt tisztet
azut�n a
leg�nys�g eg�sz m�sk�nt becs�lte, mint az el�bbi, kieg�sz�t�
parancsnokot. Mind-
ett�l eltekintve, az �ltal�nos hangulat nagyon nyomor�s�gos volt; a
lapul�s m�r
mintegy magasabb rend� okoss�g jel�nek sz�m�tott, a h� kitart�s pedig
a bels�
gyenges�g �s botors�g jele volt. Az irod�kat zsid�k sz�llott�k meg,
majdnem minden
�rnok zsid� volt, �s majdnem minden zsid� �rnok volt.
Csod�lkoztam a kiv�lasztott n�p harcosainak e b�s�g�n, �s akarva,
akaratlanul
�szrevettem, milyen kevesen voltak bel�l�k a harct�ren.
M�g szomor�bban �llottak a dolgok gazdas�gi t�ren. Itt a zsid� n�p
val�ban
p�tolhatatlann� lett. A p�k megkezdte v�rsz�v� munk�j�t. A h�bor�s
gazdas�gi
t�rsas�gok ker�l� �tj�n megtal�lta a nemzeti �s szabad gazdas�gi �let t�nk-
ret�tel�nek m�dj�t.
Korl�tlan k�zpontos�t�s sz�ks�gess�g�t hangoztatt�k.
�gy ker�lt 1916 17ben m�r val�ban majdnem az eg�sz termel�s a zsid�s�g
ellen�rz�se al�.
Ki ellen ir�nyult teh�t a n�p gy�l�lete?
Abban az id�ben borzalommal l�ttam a v�gzet k�zeled�s�t, amelynek, ha
alkalmas id�ben fel nem tart�ztatjuk, az �sszeoml�shoz kell
vezetnie.
Mialatt a zsid� az eg�sz nemzetet meglopta �s saj�t uralma al�
k�nyszer�tette,
a poroszok ellen izgatott. Ak�rcsak a harct�ren, otthon sem
t�rt�nt e m�rgez�si
propaganda ellen semmi. Mintha nem is sejtett�k volna, hogy
Poroszorsz�g
�sszeoml�sa m�g t�volr�l sem jelenti Bajororsz�g felvir�goztat�s�t, s�t el-
lenkez�leg, b�rmelyik zuhan�sa a m�sikat is mag�val r�ntja a m�lys�gbe.
Rettenetesen b�ntott ez a magatart�s. �n ebben csak a zsid�s�g
nagyst�l� fog�s�t
l�ttam, amellyel mag�r�l a m�sikra tudta terelni az �ltal�nos
figyelmet. Mialatt a
bajorok �s poroszok egym�ssal veszekedtek, � kih�zta al�luk a
l�tfenntart�s talaj�t,
mert mialatt Bajororsz�gban Poroszorsz�got szidt�k, azalatt a zsid�
megszervezte
a forradalmat, �s t�nkretette Poroszorsz�got Bajororsz�ggal egy�tt.
Nem b�rtam a n�met t�rzseknek ezt a civ�d�s�t n�zni, �s �r�ltem, hogy
ism�t a
harct�rre ker�lhettem, ahov� nem sokkal M�nchenbe �rkez�sem ut�n ism�t
�nk�nt jelentkeztem.
1917 m�rcius�nak elej�n �jra a harct�ren, ezredemn�l voltam.
1917 v�g�n �gy l�tszott, hogy a hadsereg t�l volt leverts�g�nek
m�lypontj�n.
Az orosz �sszeoml�s ut�n az eg�sz hadsereg �j rem�nys�get �s �j er�t
mer�tett
mag�nak. Egyre ink�bb mag�val ragadta a csapatokat az a meggy�z�d�s,
hogy a
nagy harc v�geredm�nyben m�gis N�metorsz�g gy�zelm�vel kell, hogy
v�gz�dj�k.
Ism�t �neksz�t hallottunk, �s a balj�slat� holl�k megritkultak. Az
ember ism�t b�zott
haz�ja j�v�j�ben.
K�l�n�sen az 1917 �szi olasz �sszeoml�s gyakorolt csod�latos hat�st.
Ebben
a gy�zelemben annak a lehet�s�gnek a bizonys�g�t l�tt�k, hogy nemcsak
az orosz
harct�ren, hanem m�sutt is �t lehet t�rni az arcvonalat. Csod�latos
hit �ml�tt milli�k
sz�v�be, �s a j�v�be vetett hittel indultak neki 1918 tavasz�nak.
Ezzel szemben az
ellens�g l�that�an levert volt. Ezen a t�len valamivel csendesebb
is volt, mint
kor�bban. A vihar el�tti nyugalom lett �rr� a harctereken.
Mialatt azonban a harct�ren az utols� el�k�sz�leti munk�latok folytak
az �r�kk�
tart� harc v�gre-valah�ra val� befejez�s�re. V�gel�thatatlan emberi �s
hadi szersz�ll�t-
m�nyok �rkeztek a nyugati harct�rre. Mialatt a csapatok a nagy
t�mad�shoz sz�ks�ges
kik�pz�sben r�szes�ltek, N�metorsz�gban kit�rt a h�bor� legnagyobb
gazs�ga.
N�metorsz�gnak nem volt szabad gy�znie. Az utols� �r�ban, amid�n m�r �gy
l�tszott, hogy a gy�zelem a n�met z�szl�kat lobogtatja, olyan
eszk�zh�z ny�ltak,
amely alkalmasnak l�tszott arra, hogy egy csap�sra cs�r�j�ban fojtsa
meg a tavaszi
n�met t�mad�st, �s tegye lehetetlenn� a gy�zelmet: megszervezt�k a
l�szeripari
sztr�jkot.
Ha ez siker�l, akkor a n�met arcvonalnak �ssze kell omlania, val�ra
v�ltva a forwertsz k�v�ns�g�t, hogy a gy�zelem ez�ttal ne a n�met z�szl�kat
vigye diadalra. Az arcvonalat l�szer hi�nya k�vetkezt�ben r�vid hetek
alatt �t kellett hogy
t�rj�k, ezzel megakad�lyozt�k a t�mad�st, megmentett�k az Antantot, a
nemzetk�zi
t�ke N�metorsz�g ur�v� lett, �s a marxista n�pcsal�s el�rte c�lj�t.
A nemzeti gazdas�g t�nkret�tele �s a nemzetk�zi t�ke uralma olyan
eredm�ny,
amelyet az egyik oldal butas�ga �s j�hiszem�s�ge �s a m�sik oldal
v�gtelen
gy�vas�ga tett lehet�v�.
A harct�ri l�szerhi�ny el�id�z�s�re hivatott sztr�jknak azonban nem
volt meg
a rem�lt eredm�nye. Igen kor�n �sszeomlott ahhoz, hogy a l�szerhi�ny,
mint olyan,
amint ezt kitervelt�k, a hadsereget roml�sba d�ntse. Mennyivel
borzalmasabb
volt azonban az az erk�lcsi k�r, amelyet okozott.
El�sz�r is: mi�rt harcol a hadsereg, hogyha a gy�zelmet a haza m�r nem
�hajtotta? Mi�rt a sok �ldozat �s szenved�s? A katona harcoljon a
gy�zelem�rt, a
haza pedig sztr�jkoljon ellene?
M�sodszor: milyen hat�ssal volt ez az ellens�gre?
1917 18 tel�n els� �zben gy�lekeztek s�t�t felh�k a sz�vets�ges hatalmak
eg�n.
Imm�r n�gy �ve, hogy nekirontottak a n�met h�snek, �s nem tudt�k t�rdre k�ny-
szer�teni, annak ellen�re, hogy fel�j�k tulajdonk�ppen csak a v�dekez�
karj�t tartotta,
m�g a kardj�t keleten, majd d�len kellett megforgatnia. Most v�gre
nem kellett f�lnie a
h�tbat�mad�st�l. Tenger v�r folyt el mindaddig, am�g siker�lt az egyik
ellens�get
v�gleg legy�zni. Most ker�lhetett a sor nyugatra. Ha az
ellens�gnek eddig nem siker�lt
a v�delmet megt�rnie, most ellene ir�nyulhatott a t�mad�s.
Ett�l f�ltek �s agg�dva gondoltak a gy�zelemre.Londonban, P�rizsban egyik
megbesz�l�s a m�sikat k�vette, m�g az
ellens�ges
propaganda is nehezen mozgott, m�r nem volt olyan k�nny� a n�met
gy�zelem
kil�t�stalans�g�r�l besz�lni.
Ugyanez volt a helyzet a cs�ndbe burkol�dzott harctereken is. A
sz�vets�gesek
csapatai lassank�nt letettek szemtelens�g�kr�l, lassank�nt kezdett
vil�gosodni az �
agyuk is. Bels� �ll�spontjuk megv�ltozott a n�met katon�kkal szemben.
Eddig a
legy�z�sre ker�l� �r�ltet l�tt�k benne, most egyszerre csak �gy jelent
meg el�tt�k,
mint az orosz sz�vets�ges megsemmis�t�je. A keleti t�mad�sok sz�ks�g
parancsolta
m�rs�kl�se egyszerre zseni�lis taktikak�nt t�nt fel el�tt�k. H�rom �ven
kereszt�l
t�madt�k ezek a n�metek Oroszorsz�got, eleinte a gy�zelem legkisebb
l�tszata
n�lk�l. Szinte nevettek ezen a c�ltalan kezdeten; �gy l�tszott, hogy
v�geredm�nyben
m�giscsak az orosz �ri�snak kell a maga sz�mbeli f�l�ny�vel
gy�ztesk�nt a
porondon maradni. N�metorsz�g sz�m�ra csak az elv�rz�s l�tszott
lehets�gesnek.
A val�s�g ezt a rem�nys�get l�tsz�lag t�mogatta is.
1914 szeptembere �ta, amid�n els� alkalommal kezdtek a tannenbergi
csata
orosz foglyainak v�gtelen t�megei N�metorsz�g �tjain �s vas�tjain
h�mp�ly�gni,
ez a folyamat bel�thatatlan m�reteket �lt�tt, mert minden megvert �s
megsem-
mis�tett sereg hely�n �j t�madt. Szinte kifogyhatatlanul ontotta a
c�rok birodalma
a katon�kat, a h�bor�nak ezeket az �jabb �s �jabb �ldozatait. Joggal
k�rdezhett�k,
vajon meddig k�pes b�rni N�metorsz�g ezt a versenyfut�st. Vajon nem
kellett-e
tartania att�l, hogy el�rkezik a nap, amid�n egy utols� n�met
gy�zelem ut�n m�g
mindig �jabb orosz seregek �llnak csatasorba, �s akkor mi t�rt�nik?
Emberi sz�m�t�s
szerint az orosz gy�zelmet ki lehetett ugyan tolni, de
annak j�nnie kellett.
�s most ezek a rem�nyek egyszerre szertefoszlottak: a legnagyobb
v�r�ldozatot
hoz� sz�vets�gest�rs kimer�lt �s hajthatatlan t�mad�ja l�bain�l hevert.
F�lelmes
�rnyak jelentek meg az addig vakon h�v� katon�k el�tt, �s f�ltek az
elk�vetkezend�
tavaszt�l, mert ha eddig nem siker�lt a n�meteket megt�rni, azt az
ellenfelet,
amelyik eddig csak f�ler�vel �llott a nyugati fronton, hogyan
lehetett volna azut�n
legy�zni, amikor ennek a rettenetes h�si �llamnak eg�sz t�mad�erej�t a
nyugati
harct�rre �sszpontos�tott�k.
A tiroli hegyek �rnyai sz�llt�k meg k�pzelet�ket, eg�szen a flandriai
k�d�kig
suhantak Cadorna megvert sereg�nek szomor� szellemei �s a gy�zelmi
hit las-
sank�nt az elk�vetkezend� veres�g f�lelm�v� v�ltozott.
�mde, amikor a h�v�s �jszak�ban a felvonul� n�met hadsereg
rohamcsapatai-
nak egyhang� dobban�s�t v�lt�k m�r hallani, �s gondterhelt
aggodalommal n�ztek
az elk�vetkezend� lesz�mol�s el�, akkor egyszerre N�metorsz�gban vak�t�
v�r�s
f�ny lobbant fel �s bevil�g�totta az ellens�ges harcvonal legutols�
gr�n�tt�lcs�r�t
is. Abban a pillanatban, amid�n a n�met hadoszt�lyok a t�mad�sra
vonatkoz� utols�
parancsaikat kapt�k, N�metorsz�gban kit�rt az �ltal�nos sztr�jk.
El�sz�r nem jutott sz�hoz a vil�g. Azut�n a fell�legz� ellens�ges
propaganda
r�vetette mag�t erre a tizenkettedik �r�ban �rkezett seg�ts�gre.
Egyszerre meg-
tal�lt�k az eszk�zt a sz�vets�ges hadseregek katon�inak lankad�
�nbizalm�t ism�t
felemelni: a gy�zelem val�sz�n�s�g�t m�r eg�szen biztos t�nyk�nt �ll�tott�k
el�b�k
�s az aggodalmas gondokat �nbizalomm� v�ltoztatt�k. Most m�r a n�met
t�mad�st�l
f�l� ezredekbe belevihett�k annak a bizonyoss�gnak �rzet�t, hogy a
minden id�k
elk�vetkezend� legnagyobb harc�ban, a h�bor� befejez�s�n�l nem a n�met
roham
vakmer�s�ge lesz a d�nt�, hanem kitart� v�dekez�s�k. Gy�zedelmeskedjenek
a n�metek, ahogy akarnak. Az � haz�jukban a forradalom �ll
bevonul�s
el�tt �s nem a gy�zelmes hadsereg.
Ezt a hitet �nt�tt�k az angol, francia �s amerikai �js�gok olvas�ik
sz�v�be,
mialatt a val�ban �gyes propaganda a harct�r csapataiba �nt�tt �j
lelket.
N�metorsz�g forradalom el�tt! A sz�vets�ges hatalmak gy�zelme fel-
tart�ztathatatlan! Ez volt a legjobb orvoss�g a lankad� Tomik
talpra �ll�t�s�ra.
Most ism�t t�zel�sre lehetett b�rni a pusk�kat, �s a p�ni f�lelem
hely�re a
rem�nyteljes ellen�ll�s l�pett.
Ez volt az eredm�nye a hadiszer sztr�jknak. Meger�s�tette az
ellens�ges n�pek
gy�zelmi hit�t, �s kiemelte a sz�vets�gesek arcvonal�t a k�ts�gbees�sb�l.
K�vet-
kezm�nyeiben pedig ezer �s ezer n�met katon�nak kellett ezt a
sztr�jkot v�re
hull�s�val megfizetnie. Ennek a gaztettnek felbujt�i a forradalmi
N�metorsz�g
legmagasabb �llami poz�ci�inak v�rom�nyosai voltak.
Igaz ugyan, hogy n�met r�szr�l e sztr�jk kihat�sai lassank�nt
kiheverhet�k
voltak, az ellens�gre gyakorolt hat�sa azonban megmaradt. Az
ellen�ll�s
kil�t�stalans�ga m�r nem k�s�rtett, �s hely�be a gy�zelem�rt v�vott
elkeseredett
harci kedv l�pett.
Emberi sz�m�t�s szerint ugyanis j�nnie kell a gy�zelemnek abban az
esetben,
ha a nyugati arcvonal csak h�napokig is ellent tud �llni a n�met
t�mad�snak. Az
Antant parlamentjeiben felismert�k a jobb lehet�s�geket �s hatalmas
�sszegeket
szavaztak meg a N�metorsz�g megsemmis�t�s�t c�lz� propaganda sz�m�ra.
Abban a szerencs�ben r�szes�ltem, hogy a k�t els� �s utols� t�mad�sban
r�szt
vehettem.
Ezek �letem leghatalmasabb benyom�sai; hatalmasak az�rt, mert most
az utols�
alkalommal �ppen �gy, mint 1914ben, a harc elvesztette a v�dekez�
jelleg�t �s
t�mad� jelleg�v� v�lt. Fell�legeztek a n�met hadsereg l�v�sz�rkaiban �s
akn�iban,
ami�ta v�gre t�bb mint h�rom�vi, az ellens�ges pokolban elt�lt�tt
�ll�harc ut�n,
el�rkezett a lesz�mol�s �r�ja. M�g egyszer felhangzott a gy�zelmes
z�szl�aljak
hangja �s gy�zelmi bab�rkoszor� �vezte a sok harcot l�tott z�szl�kat.
M�g egyszer
felzend�lt a v�gel�thatatlan menetel� oszlopok ajk�n a hazafias �nek
dallama,
felsz�rnyalt az �gig, �s az �r kegyelme utolj�ra mosolygott h�l�tlan
gyermekeire.
1918 nyar�nak derek�n tikkaszt� hangulat uralkodott a harct�ren.
Otthon
veszekedtek. Mi�rt? A harct�ri seregek egyes csapatr�szeiben sok
mindenr�l
besz�ltek. A h�bor� most m�r kil�t�stalan, mondott�k, �s m�r csak az
�r�ltek
gondolhatnak gy�zelemre. A n�pnek m�r semmi �rdeke sem f�z�dik a
tov�bbi
kitart�shoz, hanem csak a nagyt�k�nek �s a cs�sz�rs�gnak. Mindez
otthonr�l j�tt �s
a harct�ren is megbesz�l�s t�rgya volt.
Eleinte alig heder�tettek r�. Mit t�r�dt�nk mi az �ltal�nos
v�laszt�joggal. Vagy
tal�n az�rt harcoltunk mi n�gy �ven �t? Ilyen h�bor�s c�l emleget�se a
legnagyobb
gazs�g volt, amit a halott h�s�kkel szemben elk�vethettek. Az ifj�
ezredek Fland-
ri�ban nem azzal a ki�lt�ssal mentek a hal�lba, hogy �ljen az
�ltal�nos, titkos
v�laszt�jog, hanem azzal a jelsz�val, hogy N�metorsz�g mindenek
felett! Azok
azonban, akik v�laszt�jog ut�n ki�ltottak, legnagyobbr�szt nem
voltak ott, ahol azt
most ki akart�k harcoltatni. A harct�r nem ismerte ezt a politiz�l�
band�t. Csak
nagyon kis r�szben l�tt�k ezeket a parlamenti f�rfiakat ott, ahol
minden �pk�zl�b
n�metnek lett volna helye.
Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a harct�r nemigen volt alkalmas Ebert,
Seidemann,
L�bknecht urak ez �jabb h�bor�s c�lj�nak befogad�s�ra.
Fr�drich Ebert,
szoci�ldemokrata, 1919 1925: a n�met k�zt�rsas�g els� eln�ke. Filipp Seide-
mann t�bbs�gi szocialista, 1919ben n�met kancell�r. Karl
L�bknecht kommunista,
a Spartakusz mozgalom vez�re. Nem �rtett�k meg, hogy mik�nt
van joguk ezeknek
a hadseregen kereszt�l az �llamhatalom �tv�tel�re.
Az �n szem�lyes meggy�z�d�sem elej�t�l fogva sziklaszil�rd volt: a
v�gletekig
gy�l�ltem ezt a hitv�ny, n�pcsal� band�t. M�r r�gen tiszt�ban voltam
azzal, hogy
eset�kben nem a nemzet j�l�te, hanem saj�t �res zseb�k megt�lt�se
j�tszotta a
f�szerepet. Az a k�r�lm�ny, hogy most k�pesek voltak az eg�sz n�pet
fel�ldozni,
sz�ks�g eset�n az eg�sz orsz�got t�nkretenni c�ljuk el�r�s��rt, arr�l gy�z�tt
meg,
hogy meg�rtek a k�t�lre. K�v�ns�guk figyelembe v�tele a dolgoz� n�p
�rdekeinek
felad�s�t, teljes�t�se pedig N�metorsz�g pusztul�s�t jelentette.
�gy gondolkozott a hadsereg legnagyobb r�sze is. Csak a haza
belsej�b�l �rkez�
ut�np�tl�s volt egyre rosszabb �s rosszabb, �gyhogy ezek
tulajdonk�ppen ink�bb
gy�ng�l�st, semmint er�sb�d�st jelentettek. K�l�n�sk�ppen �llott
ez az ifj� koroszt�ly-
beli ut�np�tl�sra Sokszor hihetetlennek tetszett, hogy ezek is
annak a n�pnek a fiai,
amely egykor ifj�s�g�t az Ypern k�r�li harcokba k�ldte.
1918 augusztus�ban �s szeptember�ben a boml�si t�netek egyre jobban
jelentkeztek, annak ellen�re, hogy az ellens�ges t�mad�s nem volt a
mi egykori
v�dekez� k�zdelm�nk sz�rny�s�geihez hasonl�that�. A Sommei �s flandriai
csat�k
eml�ke ehhez k�pest borzalmas volt.
Szeptember v�g�n a hadoszt�lyom harmad�zben ker�lt arra a helyre,
amelyet
mint fiatal �nk�ntesek ostromoltunk.
Micsoda eml�kek!
1914 szeptember�ben �s okt�ber�ben itt ment�nk �t a t�zkereszts�gen.
Haza-
szeretettel a sz�v�nkben �s n�t�val az ajkunkon indultunk a csat�ba,
mintha csak
t�ncba ment�nk volna. A legdr�g�bb v�rt �r�mmel �ldoztuk abban a
hitben, hogy
ezzel a haza f�ggetlens�g�t �s szabads�g�t biztos�tjuk.
1917 j�lius�ban l�pt�nk m�sod�zben erre a mindny�junk sz�m�ra megszentelt
f�ldre. Itt nyugodtak legjobb bajt�rsaink, akik egykor majdnem
gyermekk�nt,
ragyog� szemmel rohantak egyetlen dr�ga haz�nk�rt a hal�lba.
Mi, �reg harcosok, akik a h�bor� kit�r�sekor az ezreddel indultunk
ki, tiszte-
letteljes meghat�dotts�ggal �llottunk ezen a helyen, amelyet a
h�s�ggel �s becs�-
lettel mindhal�lig esk�v�s szentelt meg.
Azt a f�ldet, amelyet ezred�nk h�rom �vvel ezel�tt rohamozott, most
neh�z
�ll�harcban kellett megv�den�nk.
Az angolok h�romhetes perg�t�zzel k�sz�tett�k el� a flandriai
offenz�v�t. Mint-
ha a meghaltak szellemei �ledtek volna fel; az ezred k�rmeivel
bev�jta mag�t a
piszkos agyagba, belekapaszkodott agr�n�tt�lcs�rekbe �s lyukakba, �s
mint egykor,
most sem t�g�tott err�l a helyr�l. Ezred�nk egyre ink�bb
fogyatkozott, m�g v�gre
1917 j�lius 31edik�n megindult az angolok t�mad�sa.
Augusztus els� napjaiban lev�ltottak benn�nket.
Az ezred n�h�ny sz�zadra fogyott le, �s embereink, akik m�r �nmagukban
k�s�rtetek voltak, s�rosan, iszaposan ker�ltek h�tra. Az angoloknak
is csak a hal�l
jutott oszt�lyr�sz�l ezen a hitv�ny, n�h�ny sz�z m�ternyi
frontszakaszon,
Most, 1918 �sz�n, harmadszor �lltunk 1914 e roham�nak hely�n.
Egyetlen
pihen� v�rosk�nk, Commines imm�r harct�rr� lett. A harct�r nem
v�ltozott, de az
emberek nagyon is. Most m�r a csapatokon bel�l is politiz�ltak.
Az otthoni m�reg,
mint minden�tt, itt is megkezdte rombol� munk�j�t. A fiatal ut�np�tl�s
teljesen
hasznavehetetlen volt, mert hazulr�l �rkezett.
Okt�ber 13 14re virrad� �jjel a d�li fronton Ypern el�tt kl�rg�z-t�mad�s
indult meg. E t�mad�sn�l s�rgakeresztes g�zt haszn�ltak, amelynek
hat�sa eleddig
ismeretlen volt, m�r ami a saj�t test�nk�n val� kipr�b�l�st illeti.
Magam is megis-
merkedtem vele ezen az �jszak�n. Wervickt�l d�lre egy dombon,
okt�ber tizenharmadika
estj�n t�bb �r�t tart� g�zgr�n�tos perg�t�zbe ker�lt�nk, amely azut�n kisebb-
nagyobb hevess�ggel eg�sz �jszak�n �t tartott. Bajt�rsaink k�z�l m�r
�jf�lt�jban
t�bben elhullottak sorainkb�l, n�melyek k�z�l�k �r�kre. Reggel fel�
engem is
el�vett a f�jdalom. Negyed�r�r�l negyed�r�ra egyre er�teljesebben,
reggel h�t
�rakor pedig m�r �n is meginogtam, �g� szemmel mentem h�tra s vittem
magammal
utols� h�bor�s jelent�semet. P�r �r�val k�s�bb szemeim izz� sz�ngoly�kk� v�l-
toztak, els�t�t�lt k�r�l�ttem a vil�g.
�gy ker�ltem a pomer�niai Pasewalk v�roska k�rh�z�ba. Ott kellett a
forradal-
mat meg�rnem.
Valami bizonytalans�g, valami visszatasz�t� hangulat l�gott m�r
hosszabb ideje
a leveg�ben. Az emberek arr�l besz�ltek, hogy a legk�zelebbi
hetekben kit�r valami,
csak azt nem tudtam, hogy mit �rtenek tulajdonk�ppen alatta.
El�sz�r arra
gondoltam, hogy a tavaszi sztr�jkhoz hasonl� sztr�jk t�r ki.
Folytonosan ked-
vez�tlen h�rek j�ttek a tenger�szett�l, ahol �ll�t�lag forrong�s volt
kit�r�ben. �n
mindenesetre ezt ink�bb egyesek fantasztikus agysz�lem�ny�nek
tekintettem, sem-
mint nagy t�megek m�v�nek. Mag�ban a hadik�rh�zban valamennyien a
h�bor�nak
rem�lhet� gyors befejez�s�r�l besz�ltek, de az azonnali-val senki
sem sz�molt.
�j s�gokat nem tudtam olvasni.
Novemberben ez az �ltal�nos fesz�lts�g egyre jobban er�s�d�tt.
Egy napon azut�n egyszerre csak kit�rt a szerencs�tlens�g.
Tenger�szek j�ttek
teheraut�kon, �s a forradalomban val� r�szv�telre sz�l�tottak fel.
N�p�nknek e
szabads�g��rt, sz�ps�g��rt �s m�lt�s�g��rt folytatott harc�ban n�h�ny zsid�
k�ly�k volt a vez�r. Egyetlenegy sem volt k�z�l�k a harct�ren. A
hadt�pter�let
egy �gynevezett nemik�rh�z�nak ker�l� �tj�n jutott vissza a haz�ba ez
a h�rom
keleti fajzat, hogy azut�n itt kit�zz�k a v�r�s rongyot.
Az ut�bbi id�ben �llapotomban javul�s �llott be. Szem�regem has�t�
f�jdalma
lassank�nt al�bbhagyott, �s siker�lt k�rnyezetemet nagy vonalaiban
�jra felis-
mernem. Lassank�nt rem�nys�gem lehetett arra, hogy ism�t oly m�rt�kben
visszanyerem l�t�si k�pess�gemet, amivel k�s�bb valamilyen hivat�st
bet�lthetek.
Azt term�szetesen nem rem�ltem, hogy ism�t rajzol�ssal
foglalkozzam. �ppen a
javul�s �tj�n voltam, amikor a legborzalmasabb esem�nyek j�tsz�dtak le.
Az els� id�kben m�g azt rem�ltem, hogy ez a haza�rul�s t�bb�-kev�sb� csak
helyi jelens�g. Ilyen �rtelemben igyekeztem meger�s�teni hit�ben
n�h�ny bajt�r-
samat is. K�l�n�sen bajor bajt�rsaim voltak e tekintetben t�bb mint
hozz�f�rhet�k.
Hangulatuk minden egy�b volt, csak nem forradalmi. El sem
tudtam volna
k�pzelni, hogy ez az �r�let M�nchenben is bek�vetkezz�k. A
tiszteletre m�lt�
Wittelszbach csal�dhoz val� h�s�g�k er�sebbnek l�tszott el�ttem n�h�ny
zsid�
akarat�n�l. �gy nem gondolhattam m�sra, mint hogy csak a tenger�szek egy
puccs�r�l van sz�, amelyet a legr�videbb id�n bel�l le fognak verni.
A legk�zelebbi napok �letem legborzalmasabb bizonyoss�g�t hozt�k
magukkal.
Egyre nyomaszt�bbak voltak a h�rek. Amit �n helyi jelleg� dolognak
tartottam, az
az �ltal�nos forradalom ism�rveit �lt�tte mag�ra. Ehhez j�rultak a
harct�r sz�gyen-
teljes h�rei. A katon�k meg akart�k adni magukat. Egy�ltal�n
lehets�ges volt ez?
November tizedik�n egy lelk�sz j�tt a k�rh�zba, �s kis besz�det int�zett
hozz�nk.
A v�gs�kig felizgatott �llapotban �n is jelen voltam enn�l a
besz�dn�l. Az �reg
tiszteletes �r remegett, amid�n k�z�lte vel�nk, hogy a
Hohenzollern-h�z most m�r
nem viselheti t�bb� a n�met cs�sz�ri koron�t, hogy a haza k�zt�rsas�gg�
lett, �s
hogy im�dkoznunk kell a Mindenhat�hoz, hogy e v�ltoz�s alkalm�b�l se
tagadja
meg �ld�s�t n�p�nkt�l �s ne hagyjon el az elk�vetkezend� id�kben sem.
Val�ban,
� nem tehetettm�sk�pp. N�h�ny sz�ban a kir�lyi h�zr�l is
kellettbesz�lnie. Menteni
akarta a H�z szolg�latait Pomer�ni�val, Poroszorsz�ggal, nem az eg�sz
n�met
haz�val szemben. Akkor egyszerre csak elkezdett lassan, befel�
zokogni. A kis
teremben m�ly leverts�g lett �rr� mindenki sz�v�ben, �s �n azt hiszem,
hogy szem
nem maradt sz�razon. Amid�n azonban az �reg �r tov�bb akart besz�lni
�s k�z�lni
kezdte, hogy nek�nk most a h�bor�t be kellett fejezn�nk, most a
haz�nak sorsa,
minthogy a h�bor�t elvesztett�k, a gy�ztesek kegy�t�l f�gg �s s�lyos
elnyomat�s-
nak van kit�ve, �s hogy a fegyversz�netet az eddigi
ellens�g�nk j�indulat�ba vetett
bizalommal k�t�tt�k meg, akkor m�r nem tudtam tov�bb t�rt�ztetni
magam. Le-
hetetlens�g volt sz�momra tov�bb is ott maradni. Szemem el�tt ism�t
els�t�t�lt a
vil�g, �s csak tapogat�zva t�ntorogtam vissza a h�l�terembe. Ledobtam
magam
fekhelyemre, �s �g� fejemet takar�mba �s p�rn�mba f�rtam.
Az�ta a nap �ta, amelyen �desany�m s�rj�n�l �llottam, nem s�rtam t�bb�.
Hogyha hozz�m kora ifj�s�gomban a sors kegyetlen volt, csak dacom
er�s�d�tt.
Mid�n hossz� h�bor�s �vek alatt a hal�l nemegyszer legjobb
bajt�rsaimat �s
bar�taimat ragadta mag�val sorainkb�l, b�nnek tartottam volna ez�rt
sir�nkozni,
hiszen N�metorsz�g�rt haltak meg. S mid�n v�g�l ennek a rettenetes
k�zdelem-
nek utols� napjaiban az alattomos g�z meglepett �s szememet
t�madta meg, s az
�r�k vaks�gt�l val� f�lelmemben m�r-m�r k�ts�gbeestem, egyszer
csak lelkiis-
meretem hangja sz�lalt meg, mondv�n: Te satnya gy�va teremt�s, te
s�rni akarsz,
mialatt ezreknek sz�z szor rosszabb sora van, �s f�sultan
hordoztam sorsomat. Most
azonban m�r nem tudtam m�sk�nt tenni. Most l�ttam csak igaz�n,
mennyire elt�rp�l
minden szem�lyes f�jdalom a haza szerencs�tlens�g�vel szemben.
Minden hi�ba t�rt�nt teh�t! Hi�ba a sok �ldozat, szenved�s, hi�ba a v�g
n�lk�li
h�napok �hs�ge �s szomj�s�ga, hi�ba a hal�lf�lelemmel teljes �r�k,
amelyekben
k�teless�g�nket m�gis teljes�tett�k, �s hi�ba k�tmilli� bajt�rsunk hal�la,
akik �r�kre
ott maradtak. Sz�ks�ges volt megny�lnia sz�zezrek s�rj�nak, akik a
haz�ba vetett
hittel indultak k�zdelembe, hogy azut�n sohase t�rjenek vissza?
Meg kellett ny�lni
e s�roknak, hogy a n�ma, iszappal �s v�rrel fedett h�s�ket mint
bossz��ll� szelle-
meket k�ldje a haz�ba az�rt, ami�rt �gy becsapt�k �ket, akik pedig a
legszebb
�ldozatot hozt�k haz�juk�rt? H�t ez�rt haltak meg 1914 augusztus�nak �s
szeptem-
ber�nek katon�i? Ez�rt mentek el ugyanez �v �nk�ntes ezredei az �reg
bajt�rsak
ut�n? Ez�rt estek el Flandria mez�in a tizenh�t esztend�s gyerekek?
Ez h�t az
�rtelme annak az �ldozatnak, amelyet a n�met anya hozott haz�j��rt,
mid�n legked-
vesebb fiait harcba ind�totta, hogy azut�n sohase l�ssa �ket
viszont? H�t mindez
ez�rt t�rt�nt? Az�rt, hogy n�h�ny sz�nalmas gazember haz�nkra tehesse a
kez�t?
Ez�rt tartott ki teh�t a n�met katona a nap sz�r� hev�ben �s
h�viharban, �hezve
�s szomj�hozva, f�zva, f�radtan �s �lmatlan �jszak�kon �t v�gtelen
menetel�sek
idej�n? Ez�rt fek�dt a perg�t�zek pokl�ban �s a g�zharcok l�z�ban an�lk�l, hogy
megt�ntorodott volna, mindig csak a haz�val szembeni k�teless�g�re
gondolva,
arra, hogy megv�dje azt az ellens�ggel szemben?
Val�ban ezek a h�s�k is meg�rdemeltek egy eml�km�vet:
V�ndor, aki N�metorsz�gba m�gy, jelentsd a haz�nak, hogy mi itt
nyugszunk,
h�ven teljes�tve haz�nkkal szemben k�teless�g�nket.
�s a haza?
Min�l ink�bb igyekeztem tiszt�n l�tni ebben az �r�ban, ann�l ink�bb
�gette a
felh�borod�s, sz�gyen �s gyal�zat homlokomat. Mi volt szemem f�jdalma
ehhez a
szenved�shez k�pest?
S ami erre k�vetkezett, a borzalmas napok �s m�g borzalmasabb
�jszak�k
sorozata volt. Tudtam, hogy minden elveszett. Az ellens�g
kegy�ben b�zni csak
�r�ltek, hazugok vagy gazemberek tudtak. Ezeken az �jszak�kon n�tt meg
gy�l�letem e gaztett el�id�z�ivel szemben.
Az elk�vetkezend� napokban saj�t sorsommal is tiszt�ban voltam.
Nevetnem
kellett, ha saj�t j�v�mre gondoltam, arra, amely r�vid id�vel ezel�tt
m�g oly keser�
gondokat okozott nekem. Vajon nem volt-e nevets�ges a h�z�p�t�si
akarat egy ilyen
f�ld�n? V�gre vil�gos lett el�ttem az is, aminek be kellett
k�vetkeznie, amit�l oly
gyakran f�ltem, amit csak nem akartam hinni.
II. Vilmos volt az els� n�met cs�sz�r, aki a marxizmusnak b�kejobbot
ny�jtott
an�lk�l, hogy meggondolta volna: ezeknek a bitangoknak nincsen
becs�let�k.
Mialatt �k a cs�sz�ri jobbot kez�kben tartott�k, m�sik kez�kben m�r a
t�rt szorongatt�k.
A zsid�kkal nem lehet pakt�lni. Vel�k csak szigor� sz�mol�s lehets�ges.
Vagy, vagy!
Elhat�roztam, hogy politikus leszek.

Nyolcadik fejezet,
Politikai tev�kenys�gem kezdete.
1918 november�nek v�g�n ker�ltem vissza M�nchenbe. Ezredem p�t-
z�szl�alj�hoz osztottak be, amely abban az id�ben katonatan�csok
kez�ben volt.
Az eg�sz �zem sz�momra annyira ellenszenves volt, hogy
elhat�roztam, a
lehet�s�g szerint od�bb�llok. Egyik h� harct�ri bajt�rsammal,
Ernszt Smidttel
Traunsteinba mentem, �s ott maradtam a t�bor feloszlat�s�ig.
1919 m�rcius�ban ment�nk vissza M�nchenbe.
A helyzet tarthatatlan volt, �s sz�ks�gszer�en a forradalom tov�bbi
kifejl�d�se
fel� vezetett. Eisner hal�la siettette a kifejl�d�st, �s v�g�l is az
eg�sz forradalom
el�id�z�inek szeme el�tt c�lk�nt lebeg� tan�csk�zt�rsas�ghoz, helyesebben az
�tmeneti zsid� uralomhoz vezetett. Kurt Eisner radik�lis
szocialista politikus, 1918
novembert�l 1919 febru�r 21ig bajor minisztereln�k.
Ebben az id�ben rengeteg terv vet�d�tt fel bennem. Naphosszat azon
t�n�dtem,
hogy mit is lehetne tenni. Minden elk�pzel�semnek a v�ge azonban
annak a j�zan
meg�llap�t�sa lett, hogy �n, mint n�vtelen, egy�ltal�n nem rendelkezem
azokkal az
el�felt�telekkel, amelyek a c�lszer� tev�kenys�ghez sz�ks�gesek. Arr�l
m�g lesz
alkalmam besz�lni, hogy mi�rt nem csatlakoztam m�r akkor sem a
meglev� p�rtok
egyik�hez sem.
A tan�csk�zt�rsas�g idej�n l�ptem fel el�sz�r �gy, hogy a k�zponti tan�cs
haragj�t magamra vontam. 1919 �prilis huszonhetedik�n, kora reggel le
akartak tart�ztatni, az
a h�rom alak azonban, nekik szegzett karab�lyommal szemben, nem
rendelkezett a
sz�ks�ges b�tors�ggal, s �gy elment, ahogy j�tt.
P�r nappal M�nchen felszabad�t�sa ut�n a m�sodik gyalogezrednek a
forradalmi
esem�nyek fel�lvizsg�lat�t v�gz� bizotts�g�hoz vez�nyeltek.
Ez volt az els�, t�bb�-kev�sb� tiszt�n politikai tev�kenys�gem.
P�r h�tre r� parancsot kaptam, hogy a v�der� tagjai r�sz�re rendezett tan-
folyamon vegyek r�szt. Ez a tanfolyam azt c�lozta, hogy a katon�k
megismerked-
jenek az �llampolg�ri gondolkod�sm�d alapelveivel. Sz�momra ennek az in-
t�zm�nynek az �rt�ke abban rejlett, hogy lehet�s�gem ny�lt n�h�ny hasonl� gon-
dolkod�s� bajt�rsam megismer�s�re, akikkel azut�n a pillanatnyi
helyzetet alaposan
megbesz�ltem. Valamennyien t�bb�-kev�sb� meg voltunk gy�z�dve arr�l, hogy
N�metorsz�got a novemberi gaztett p�rtjai: a Centrum �s a
szoci�ldemokr�cia a
k�rlelhetetlen�l k�zeled� �sszeoml�st�l nem tudj�k megmenteni �s hogy az
�gynevezett polg�ri-nemzeti alakulatok sem alkalmasak, a
legjobb akarat mellett
sem, a megt�rt�ntek j�v�t�tel�re. Eg�sz sereg felt�tel hi�nyzott ahhoz,
hogy a
munka siker�lhessen. Az id� nek�nk adott igazat.
�gy ker�lt sz�ba a mi kis k�r�nkben egy �j p�rt alak�t�s�nak k�rd�se. A
szem�nk
el�tt lebeg� alapelvek ugyanazok voltak, amelyek k�s�bb a N�met
Munk�sp�rt-
ban, Dajtse Arbeiterpartei megval�sultak. Az �jra alap�tand�
mozgalomnak m�r
nev�ben is lehet�s�get kellett ny�jtani arra, hogy a nagy t�megekhez
f�rk�zhess�nk,
mert en�lk�l a munka c�ltalan �s felesleges lett volna. �gy d�nt�tt�nk
a Szoci�lfor-
radalmi P�rt, Socialrevolution�re Partei n�v mellett. Tett�k ezt
az�rt is, mert �j
alap�t�sunk alapelvei t�nyleg forradalmiak voltak.
Ennek m�lyebb �rtelme azonban a k�vetkez�kben rejlett.
B�rmennyire is foglalkoztam m�r kor�bban gazdas�gi probl�m�kkal, e
tev�kenys�gem mindig azok k�z�tt a keretek k�z�tt maradt, amelyek a
szoci�lis
k�rd�sek tanulm�nyoz�s�b�l ad�dtak. Csak k�s�bb, a n�met sz�vets�gi politika
tanulm�nyoz�sa k�vetkezt�ben b�v�ltek ki e keretek. Ez a politika
nagyr�szt a
k�zgazdas�g t�ves meg�t�l�s�n �s a n�met n�p j�v� l�tfenntart�si alapjainak a
hom�lyoss�g�n alapult. Mindezek a gondolatok azonban abban a
v�lem�nyb�l
eredtek, hogy a t�ke minden esetben a munka eredm�nye �s ehhez
k�pest maga is
azokt�l a t�nyez�kt�l f�gg, amelyek az emberi munk�ss�got el�mozd�tj�k vagy
h�tr�ltatj�k. A t�ke nemzeti jelent�s�ge pedig �ppen abban rejlik,hogy
maga is teljes
m�rt�kben az �llam, teh�t a nemzet nagys�g�t�l, szabads�g�t�l �s hatalm�t�l
f�gg.
Ennek az �sszef�gg�snek m�r mag�ban v�ve is az �llamnak �s nemzetnek a
t�ke
r�sz�r�l val� t�mogat�s�hoz kellene vezetnie. A t�k�nek �s a f�ggetlen
szabad �l-
lamnak ez az egym�srautalts�g�nak, n�zetem szerint, arra kell
k�nyszer�tenie
a t�k�t, hogy s�krasz�lljon a nemzet szabads�ga, hatalma �s ereje
�rdek�ben.
Ezzel adva volt az �llamnak a t�k�vel szemben viszonylag egyszer� �s
vil�gos
feladata: gondoskodnia kellett arr�l, hogy a t�ke az �llam szolg�ja
maradjon, ne
k�pzelje mag�t a nemzet uralkod�j�nak.
E felfog�snak, meg�t�l�sem szerint, k�t feladata volt: �letk�pes
nemzeti,
f�ggetlen gazdas�g fenntart�sa, a munkav�llal�k szoci�lis jogainak a
biztos�t�sa.
A tiszta t�ke, mint a teremt� munka v�gs� eredm�nye �s a maga l�t�t
kiz�r�lag
a spekul�ci�nak k�sz�n� t�ke k�z�tti k�l�nbs�get annak idej�n nem l�ttam a
maga
k�v�natos vil�goss�g�ban. Mert eddig nem tal�lkoztam semmif�le olyan
k�r�lm�ny-
nyel, mely ef�l�tt gondolkod�sra k�sztetett volna.
Err�l gondoskodott most m�r a legalaposabb m�don a m�r eml�tett
tanfolyamok
egyik el�ad�ja, Gottfr�d Feder. �letemben els� �zben volt alkalmam
a nemzetk�zi
t�zsde �s k�lcs�nt�ke alapelveivel megismerkedni.
Miut�n Feder els� el�ad�s�t meghallgattam, mindj�rt �tvillant agyamon
annak
a gondolata, hogy megtal�ltam egy �j p�rt alap�t�s�nak legl�nyegesebb
el�felt�tel�hez vezet� utat.
Feder azzal tette a legnagyobb szolg�latot sz�momra, hogy
k�m�letlen bru-
talit�ssal �llap�totta meg a t�zsde �s k�lcs�nt�ke �pp annyira
spekulat�v, mint
n�pgazdas�gi jelleg�t, valamint, hogy leleplezte a kamat
el��t�letekkel teli szerep�t.
Az alapvet� k�rd�sek tekintet�ben vallott meg�llap�t�sai annyira
helyesek voltak,
hogy azok b�r�l�i m�r elej�t�l fogvanem annyira az elv elm�leti
helyess�g�t, hanem
sokkal ink�bb kereszt�lvitel�nek gyakorlati lehet�s�g�t vitatt�k. Ez a
k�r�lm�ny,
amely m�sok szem�ben Feder meg�llap�t�sainak gy�nges�g�t, sz�momra �ppen
erej�t bizony�totta.
A programalkot�k feladata nem a dolgok kereszt�lviteli lehet�s�ge
m�rv�nek a
meg�llap�t�sa, hanem a t�nyek tiszt�z�sa. Ez azt jelenti, hogy kev�sb�
kell az �ttal
t�r�dni�k, ink�bb csak a c�llal. A gondolat elvi helyess�ge a d�nt� e
t�ren, �s nem
a kereszt�lvihet�s�g neh�z s�ge. Abban a pillanatban, amelyben a
programalkot� a
teljes igazs�g hely�be a c�lszer�s�get �s a val�s�got helyezi,
megsz�nik a
munk�ja. Megsz�nik a k�s� emberis�g sarkcsillag�nak lenni, hogy
ehelyett min-
dennapi receptt� alacsonyodj�k. A mozgalom programalkot�ja annak
c�lj�t kell,
hogy meg�llap�tsa, kivitelez�s�r�l a politikusnak kell gondoskodnia.
Ennek meg-
felel�en az el�bbinek gondolatait az �r�k igazs�g kell, hogy
ir�ny�tsa, az ut�bbinak
tev�kenys�gei k�zepette a mindenkori gyakorlati val�s�got kell szem
el�tt tartania.
M�g egyr�szt a politikus jelent�s�g�nek pr�bak�v�t terveinek �s
tetteinek ered-
m�nyess�g�ben, teh�t azok megval�s�t�s�ban l�tjuk, addig a programalkot�
v�gs�
c�lja sohasem v�lhatik val�ra, mert az emberi gondolat alkalmas
igazs�gok
meg�rt�s�re, krist�lytiszta c�lok kit�z�s�re, de azok marad�k n�lk�li
megval�s�t�sa
az emberi gyarl�s�g �s v�gess�g mellett nem fog bek�vetkezni.
Min�l helyesebb �s hatalmasabb egy gondolat, ann�l kev�sb� lehets�ges
annak
marad�k n�lk�li megval�s�t�sa mindaddig, am�g az emberekt�l f�gg. �ppen
ez�rt a
programalkot� jelent�s�g�t nem c�ljai el�r�s�b�l kell meg�t�ln�nk, hanem
azok
helyess�g�b�l �s abb�l a befoly�sb�l, amelyet az adott program az
emberis�g
fejl�d�s�re gyakorol. Ha ez nem �gy volna, akkor a vall�sok alap�t�i
nem tar-
tozn�nak a f�ld legnagyobb emberei k�z�, mert etikai c�lkit�z�seiknek a
megval�s�t�sa m�g megk�zel�t�leg sem teljes. Maga a szeretet vall�sa is
csak
gyenge visszf�nye fennk�lt alap�t�ja akarat�nak: jelent�s�ge abban az
ir�nyban
rejlik, amelyet az �ltal�nos emberi kult�ra erk�lcsi fejl�d�s�nek
szabott.
A programalkot� �s politikus feladatai k�z�tti �ri�si k�l�nhs�g az oka annak,
hogy mi�rt nem egyes�lt egy szem�lyben szinte sohasem a kett�.
K�l�n�sen az
�gynevezett kisvonal� eredm�nyekben gazdag politikusokra
vonatkozik ez a
meg�llap�t�s. Azokra, akiknek tev�kenys�ge val�ban csak a lehet�s�gek
m�v�-
szete, amint Bismarck �ltal�ban a politik�t szer�nyen jellemezte.
Min�l f�ggetle-
nebbnek �rzi mag�t az ilyen politikus a nagy gondolatokt�l, ann�l
k�nnyebbek
�s l�that�bbak, de mindenesetre gyorsabbak lesznek eredm�nyei. A
f�ldi mu-
land�s�g a sorsa azut�n ezeknek az eredm�nyeknek, amelyek gyakran
nem �lik t�l
atyjuk hal�l�t sem. Az ilyen politikusok m�ve rendszerint jelent�s�g
n�lk�li az
ut�kor sz�m�ra, mert az a jelenben val�ban nagy, �s a k�s�bbi nemzed�kre
n�zve
is nagy jelent�s�g�, de a d�nt� k�rd�sek �s eszm�k m�ly gy�kerei
hi�nyoznak.
Olyanfajta c�lok, amelyeknek majd csak a t�volabbi j�v�ben
lesz jelent�s�g�k,
nemigen kamatoznak el�harcosainak, �s ritk�n tal�lnak meg�rt�sre a nagy
t�megn�l, amely s�r- �s tejrendeletek ir�nt ink�bb fog�kony, mint a
messzi j�v�be
tekint� tervek ir�nt, amelyek megval�s�t�sa csak k�s�bb k�vetkezhet be
�s amelyek
haszn�t csak az ut�kor fogja �lvezni.
�ppen ez�rt m�r csak bizonyos hi�s�gb�l is, amely mindig rokona a
butas�g-
nak, a politikusok nagy r�sze t�vol fogja mag�t tartani a messzi
j�v�re sz�l�
tervekt�l, nehogy a nagy t�meg pillanatnyi rokonszenv�t elvesz�tse:
Az ilyen
politikus eredm�nyei �s jelent�s�ge kiz�r�lag a jelenre vonatkozik, de
semmit sem
jelent az ut�kor sz�m�ra. A kis kopony�k nem is igen zavartatj�k
magukat; meg
vannak ezzel el�gedve.
M�s a helyzet a programalkot� eset�ben. Jelent�s�ge majdnem kiz�r�lag a
j�v�ben van, mert hiszen nemegyszer � az, akit e vil�gon k�v�l�ll�nak
szoktunk
nevezni. Ha igaz az, hogy a politikus m�v�szete a lehet�s�gek
m�v�szete, akkor a
programalkot� azok k�z� tartozik, akikr�l azt tartj�k, hogy csak
akkor tetszenek az
isteneknek, hogyha lehetetlent k�vetelnek �s akarnak. Majdnem
mindig le kell
mondaniuk a jelen elismer�s�r�l, �s jutalmuk- felt�ve, hogy
gondolataik halhatat-
lanok, az ut�kor elismer�se.
Az emberis�g nagy id�szakaiban egyszer-egyszer el�fordulhat, hogy
a politikus
a programalkot�val egy szem�lyben egyes�l. Min�l teljesebb azonban
ez az egy-
beolvad�s, ann�l nagyobb az ellen�ll�s, amely a politikus m�k�d�s�vel
szemben
megnyilv�nul. � m�r nem azok�rt a k�vetelm�nyek�rt harcol, amelyek a
legels�
ny�rspolg�rnak is szembet�nnek, de amelyeket csak kevesen �rnek fel
�sszel. �ppen
ez�rt �lete a szeretet �s gy�l�let koh�j�ban izzik. Az embert meg nem
�rt� jelen
tiltakoz�sa harcol az ut�kor elismer�s�vel, az�val, amely�rt szint�n
dolgozik.
Min�l nagyobb az ember m�v�nek jelent�s�ge a j�v� szempontj�b�l, ann�l
kev�sb� k�pes meg�rteni a jelent �s ann�l nehezebb a harc �s gy�rebb az
eredm�ny.
Ha azonban �vsz�zadok alatt egynek siker�l, akkor tal�n �reg
napjaiban m�g �t is
el�rheti k�s�bbi dics�s�g�nek egy gy�nge sugara. Mindenesetre ezek a
nagys�gok
csak a t�rt�nelem maratoni fut�i; a jelen bab�rkoszor�ja rendszerint
m�r csak a
haldokl� h�s homlok�t d�sz�ti.
K�z�j�k sz�m�tanak a vil�gnak azok a nagy harcosai, akiket a jelen
nem �rt meg,
akik azonban m�gis k�szek c�lkit�z�seik�rt a harcot v�gigharcolni. �k
azok, akiket
a n�p majdan legink�bb sz�v�be z�r; mintha az ut�kor j�v�tenni
igyekezn�k azt,
amit a jelen annak idej�n e nagys�gok ellen v�tkezett. �let�k �s
m�k�d�s�k h�l�s
csod�lat t�rgya lesz, �s k�l�n�sen az elesetts�g napjaiban fog er�t
�nteni a megt�rt
sz�vekbe �s k�ts�gbeesett lelkekbe.
Ezek k�z� tartoznak nemcsak az igaz�n nagy �llamf�rfiak, hanem a
t�bbi nagy
reform�torok is. Nagy Frigyes mellett ott �llnak Luter M�rton,
valamint W�gner
Rich�rd is.
Amikor Gottfr�d Feder kamat-rabszolgas�g megt�r�se c�m� els� el�ad�s�t
hallottam, mindj�rt tiszt�ban voltam azzal, hogy itt oly elm�leti
igazs�gr�l van sz�,
amelynek a n�met n�p szempontj�b�l �ri�si a jelent�s�ge. A t�zsdei t�k�nek a
nemzeti gazdas�gt�l val� �les elk�l�n�t�se alkalmat ny�jtott arra, hogy
fell�phess�nk a n�met gazdas�g nemzetk�ziv� t�tele ellen an�lk�l, hogy a t�ke
elleni harccal vesz�lyeztetn�nk a f�ggetlen n�pi �nfenntart�s
alapjait. N�metorsz�g
fejl�d�se sokkal vil�gosabban �llott m�r szemem el�tt, semhogy ne
tudtam volna,
hogy a legnehezebb harcot nem az ellens�ges n�pek ellen, hanem a
nemzetk�zi t�ke
ellen kell megv�vnunk. Feder el�ad�s�ban ennek az elj�vend�
k�zdelemnek hatal-
mas jelszav�t l�ttam.
A k�s�bbi fejl�d�s e tekintetben is igazolta el��rzet�nket. Ma m�rnem
nevetnek
rajtunk a megb�zhatatlan polg�ri politikusok sem. Ma m�r �k is
bel�tj�k, felt�ve,
ha nem �llunk tudatos hazudoz�kkal szemben, hogy a nagy
t�zsdet�ke nemcsak
a legnagyobb h�bor�s usz�t� volt, hanem m�g ma, a harc befejez�se ut�n
sem hagy
fel a b�k�t pokoll� v�ltoztatni akar� tev�kenys�g�vel. A nemzetk�zi p�nz- �s
k�lcs�nt�ke elleni k�zdelem legfontosabb programpontj�v� lett a n�met
nemzet
gazdas�gi f�ggetlens�g��rt �s szabads�g��rt v�vott k�zdelemnek.
Ami a gyakorlati politikusok agg�lyait illeti, arra csak a
k�vetkez�ket felel-
hetem: Mindazok az agg�lyok, amelyeket a kamatrabszolgas�g
megt�r�s�nek
borzalmas gazdas�gi eredm�nyeik�nt hangoztatnak, feleslegesek. Az
eddigi
gazdas�gi szab�lyokkal is nagyon rosszul j�rt a n�met n�p, a nemzeti
l�tfenntart�s
k�rd�seiben val� �ll�sfoglal�s pedig igen �l�nken eml�keztet a kor�bbi
id�k hasonl�
szak�rt�inek v�lem�ny�re, t�bbek k�z�tt a bajor orvosi tan�csnak a vas�t
bevezet�s�vel kapcsolatban tett szakv�lem�ny�re. Ennek a nagy
tekint�ly� test�let-
nek aggodalmai, mint ismeretes, k�s�bb sem nyertek igazol�st: az
�j g�zparipa
vonatjainak utasai nem sz�d�ltek el, azok sem lettek betegek,
akik azt l�tt�k, �s
feleslegesek voltak a deszkapal�nkok is, amelyekkel az �j
berendez�st l�thatatlann�
akart�k tenni. Csak ezeknek az �gynevezett szak�rt�knek a feje
el�tt l�v�
deszkafalak maradtak meg az ut�kor sz�m�ra is.
Tov�bb� meg kell jegyezn�nk a k�vetkez�ket. Minden, m�g a
legnagyszer�bb
gondolat is veszedelemm� lesz, hogyha �nc�lk�nt jelentkezik, pedig
a val�s�gban
csak annak eszk�ze. Sz�momra �s minden val�di nemzeti szocialist�ra
n�zve pedig
csak egy c�l l�tezik: a n�p �s a haza �dve.
Fajt�nk �s n�p�nk fenn�ll�s�nak �s szaporod�s�nak a biztos�t�sa,
gyermekeink
eltart�sa, v�r�nk tiszt�ntart�sa, a haza szabads�ga �s f�ggetlens�ge az,
ami�rt
nek�nk harcolnunk kell, hogy n�p�nk is teljes�thesse azt a
feladat�t, amelyre �t a
vil�gmindens�g teremt�je elh�vta.
Minden gondolatnak, minden c�lkit�z�snek, minden tannak �s minden
tudo-
m�nynak ezt a c�lt kell szolg�lnia. Mindent ebb�l a szempontb�l
kell megvizsg�l-
nunk �s c�lszer�s�g�hez k�pest felhaszn�lnunk vagy elvetn�nk. �gy nem
mereved-
het egyetlen elm�let sem hal�los tann�, mert mindennek az �letet
kell szolg�lnia.
Gottfr�d Feder meg�llap�t�sai adt�k meg nekem az �szt�nz�st arra,
hogy ezzel, az
�ltalam m�g kev�ss� tanulm�nyozott k�rd�ssel is alaposabban
foglalkozzam.
Ism�t tanulni kezdtem, �s csak most jutottam el igaz�n a zsid� Karl
Marx �lete
tartalm�nak �s akarat�nak igazi megismer�s�hez. Das Kapitalj�t
csak most
�rtettem meg, ak�rcsak a szoci�ldemokr�ci�nak a nemzeti gazdas�g
elleni harc�t,
amely val�ban csak a nemzetk�zi p�nz �s t�zsde sz�m�ra k�sz�ti el� az
utat.
Ezek a tanfolyamok m�g m�s szempontb�l is nagy jelent�s�g�ek voltak
sz�momra.
Egy napon sz�l�sra jelentkeztem. Az egyik r�sztvev� azt hitte, hogy
a zsid�s�g
mellett l�ndzs�t kell t�rnie, �s hossz� el�ad�sban kezdte �ket v�delm�be
venni. Ez
k�sztetett sz�l�sra. A tanfolyam r�sztvev�inek t�lnyom� t�bbs�ge az �n
�ll�spon-
tomra helyezkedett. Ennek eredm�nye az lett, hogy p�r nappal k�s�bb
parancsot
kaptam bevonul�sra, az egyik m�ncheni ezredhez, �gynevezett kik�pz�
tisztk�nt.
A csapat fegyelme abban az id�ben meglehet�sen gy�nge volt. M�g mag�n
viselte a katonatan�csok korszak�nak hat�s�t. Csak lassan �s
el�vigy�zatosan
lehetett megk�s�relni az �gynevezett �nk�ntes fegyelem hely�be,
amint Augi-
asnak ezt az ist�ll�j�t Kurt Eisner oly sz�pen nevezte, ism�t a
katonai fegyelmet
�s al�rendelts�get bevezetni. A csapatokat nemzeti �s hazafias
�rzelemre �s gon-
dolkod�sm�dra kellett nevelni. E k�t ir�nyban kellett kifejtenem
tev�kenys�gemet
�j beoszt�somban.
Nagy kedvvel �s szeretettel fogtam a munk�hoz. Els� �zben ny�lt
alkalmam arra,
hogy nagyobb hallgat�s�g el�tt besz�ljek; amit kor�bban, an�lk�l, hogy
tudtam
volna, puszta �rz�sb�l felt�teleztem magamr�l, megval�sult; tudtam
besz�lni.
Hangom is jobb lett, �gy, hogy legal�bbis a kis leg�nys�gi
szob�kban minden�tt
el�gg� hallhat�an besz�ltem.
Egyetlen feladat sem lett volna kedvesebb sz�momra, mint ez,
mert elbo-
cs�jt�som el�tt m�g sz�vemhez igaz�n k�zelfekv� �s hasznos
szolg�latokat tehettem
ennek az int�zm�nynek, a hadseregnek.
Eredm�nyr�l is besz�lhettem; bajt�rsaim sz�zait, s�t ezreit vezettem
vissza
el�ad�saimmal n�p�nkh�z, haz�nkhoz. Nemzetiv� tettem a csapatot, �s
ez �ton
az �ltal�nos fegyelem er�s�t�s�hez �n is hozz�j�rultam.
Ism�t megismertem a hasonl� gondolkod�s� bajt�rsaimnak eg�sz sor�t, akik
k�s�bb az �j mozgalom t�rzs�t k�pezt�k.

Kilencedik fejezet,
A N�met Munk�sp�rt.
Egy napon el�lj�r�-parancsnoks�gomt�l azt a parancsot kaptam, hogy
�llap�t-
sam meg, mi a helyzet ann�l a l�tszat szerint politikai
egyes�letn�l, amely N�met
Munk�sp�rt n�v alatt a legk�zelebbi napokban gy�l�st sz�nd�kozik
tartani, �s
amelyen szint�n Gottfr�d Feder fog besz�lni. Oda kell mennem,
hogy az
egyes�letet megn�zzem, �s jelent�st tegyek r�la.
�rthet� volt az az �rdekl�d�s, amely a hadsereget annak idej�n a p�rtok
ir�ny�ban elt�lt�tte. A forradalom a katon�knak is politikai jogokat
adott, �s ezzel
a joggal �ppen a legtapasztalatlanabbak �ltek legink�bb. Csak mid�n
a Centrum �s
a szoci�ldemokr�cia els� �zben j�tt r� arra, hogy a katon�k egy�tt�rz�se a
forradalmi
p�rtokt�l a nemzeti mozgalom �s felt�mad�s fel� fordul, csak akkor
vont�k el a
csapatokt�l a v�laszt�i jogot �s tiltott�k meg a katon�k sz�m�ra a
politikai
tev�kenys�get.
K�zenfekv� volt, mi�rt sz�nta r� mag�t a Centrum �s a marxizmus erre. ha
nem korl�tozta volna az �llampolg�ri jogokat, amint a katon�k
polg�ri egyen-
jog�s�g�t a forradalom ut�n elnevezt�k, p�r �v m�lt�val m�r nem l�tezett
volna
forradalmi �llam, de nem lett volna nemzeti meghasonl�s �s gyal�zat
sem. A
katonas�g ez id�ben m�r a legjobb �ton haladt abban az ir�nyban,
hogy a nemzet
v�rszop�inak �s az Antant csatl�sainak a nyak�t szegje. Az a k�r�lm�ny
azonban,
hogy m�g az �gynevezett nemzeti p�rtok is lelkes�ltek a novemberi
gaztev�k e
rendelkez�s�n, �s ez�ltal seg�ts�g�re siettek, hogy egy nemzeti
meg�jhod�s eszk�z�t
�rtalmatlann� tegy�k, ism�t csak arra mutatott, hogy hov� vezethet
ezeknek a
j�mborok j�mborainak dogmatikus felfog�sa. Az aggkori lelki
gyenges�gben szen-
ved� polg�rs�g komolyan hitte, hogy a hadsereg ism�t azz� lesz, ami
volt: a n�met
honv�delem v�ra. Ezzel szemben azonban a Centrum �s a marxist�k csak
a veszedel-
mes nemzeti m�regfogat akart�k kit�rni. M�rpedig en�lk�l egy
hadsereg mindig
csak rend�rs�g marad, de sohasem olyan csapat, amely az
ellens�ggel k�sz szem-
besz�llni. E meg�llap�t�s igazs�ga a k�s�bbiek folyam�n el�gg�
be�gazol�dott.
Vagy tal�n azt hiszik a mi nemzeti politikusaink, hogy a
hadsereg fejl�d�se
m�s ir�ny� is lehet, mint nemzeti? Ez igaz�n r�juk vall. �gy van az,
ha az ember a
h�bor�ban ahelyett, hogy katona lenne, sz�sz�ty�r, vagyis parlamenti
k�pvisel�, �s
�gy halv�ny sejtelme sincs arr�l, hogy mi megy v�gbe azoknak az
embereknek a
sz�v�ben, akik arra a hatalmas m�ltra eml�keznek, hogy egykor a
vil�g legels�
katon�i voltak.
�gy hat�roztam el magam arra, hogy elmegyek ennek az ismeretlen
p�rtnak m�r
eml�tett �l�s�re.
Mid�n este az egykori Sternecker s�r�z�, sz�munkra k�s�bb t�rt�nelmi
jelen-
t�s�g�v� lett, k�l�nszob�j�ban megjelentem, ott nagyobbr�szt a lakoss�g
als�bb
r�teg�b�l toborzott, mintegy 20-30 f�nyi jelenlev�t tal�ltam.
Feder el�ad�s�t m�r a tanfolyamokb�l ismertem, �s �gy figyelmemet ink�bb
mag�ra az egyes�letre ir�ny�thattam.
A benyom�som nem volt se j�, se rossz; egy �j alap�t�s, mint sok m�s.
Az akkori
id�kben majdnem mindenki, aki a dolgok fejl�d�s�vel nem volt
megel�gedve �s
nem volt bizalma az eddigi p�rtok egyik�hez sem, kiv�tel n�lk�l
hivatva �rezte
mag�t arra, hogy �j p�rtot alap�tson. Szinte a f�ldb�l n�ttek ki ezek
az egyes�letek,
hogy azut�n kisv�rtatva nyomtalanul elt�njenek. Alap�t�iknak
nagyr�szt fogalmuk
sem volt arr�l, hogy mik�nt kell az egyes�letb�l p�rtot, s�t
mozgalmat teremteni.
�gy azut�n ezek az �j alap�t�sok magukt�l omlottak �ssze nevets�ges
ny�rspol-
g�rs�gukban.
�gy �t�ltem meg egy-k�t megfigyel�sem alapj�n a N�met
Munk�sp�rtot is,
Deutsche Arbeiterpartei. Mid�n v�gre Feder befejezte el�ad�s�t,
�r�ltem. Eleget
l�ttam �s menni sz�nd�koztam, de m�gis visszatartott a bejelentett
hozz�sz�l�si
szabads�g. �gy l�tszott, mintha ez is jelent�ktelen�l folyn�k le,
m�gnem hirtelen
egy professzor emelkedett sz�l�sra, aki els�sorban agg�ly�t fejezte
ki Feder indokai-
nak helyess�g�vel szemben. Feder kit�n� v�lasza ut�n egyszerre csak a
t�nyek
alapj�ra helyezkedett, nem feledkezve meg arr�l, hogy a fiatal
p�rtnak mint
k�l�n�sen fontos programpontot, Bajororsz�gnak Poroszorsz�gt�l val� el-
szakad�s�t aj�nlja. Ez az ember eg�szen szemtelen�l �ll�totta, hogy
abban az
esetben N�met-Ausztria azonnal Bajororsz�ghoz csatlakozik, �s hogy
a b�ke akkor
sokkal jobb lesz, �s egy�b ostobas�got. �n sem tehettem m�sk�nt, mint
szint�n sz�t
k�rtem, hogy ennek az �rnak megmondjam a magam v�lem�ny�t. Olyan
sikerem
volt, hogy ez az el�sz�nok �r, m�g miel�tt befejeztem mondanival�mat,
leforr�zott
kutyak�nt hagyta el a helyis�get. Am�g besz�ltem, csod�lkoz� arccal
hallgattak �s
csak mid�n az egybegy�lteknek j� �jt k�v�ntam �s t�vozni akartam, akkor
ugrott
ut�nam egy f�rfi, bemutatkozott, nev�t nem is �rtettem meg
helyesen �s a mar-
komba nyomott egy kis f�zetecsk�t, l�tsz�lag egy politikai
elmefuttat�st azzal a
s�rg�s k�relemmel, hogy olvassam el.
Nagyon meg�r�ltem ennek, mert azt rem�ltem, hogy �gy egyszer�bb �ton-
m�don is megismerhetem ezt az unalmas egyes�letet, an�lk�l, hogy az
ilyen nagy
�rdekl�d�sre sz�mot tart� gy�l�seket fel kelljen keresnem. Egy�bk�nt ez
a munk�s-
nak l�tsz� ember nagyon j� benyom�st tett r�m. Ezzel el is mentem.
Abban az id�ben a m�sodik gyalogezred laktany�j�ban egy, a forradalom
jeleit m�g
nagyon vil�gosan mag�n visel� kis szob�csk�ban laktam. Nappal t�vol
voltam,
a leggyakrabban a 41edik vad�szezredn�l vagy valamely m�s
csapattestn�l tartottam
el�ad�st. Tulajdonk�ppen csak �jjel tart�zkodtam szob�mban. Minthogy �n
majdnem minden reggel �t �ra el�tt fel�bredtem, r�szoktam arra, hogy
a kis
szob�mban lakoz� eg�rk�knek n�h�ny sz�raz keny�rmarad�kot vagy keny�rh�jat
vessek a padl�ra, �s figyeljem ezeknek a boh�k�s �llatoknak a harc�t
n�h�ny j�
falat�rt. Annyi n�lk�l�z�sen mentem �t �letemben, hogy ezeknek a kis
�llatoknak
az �hs�g�t �s gy�ny�r�s�g�t nagyon j�l el tudtam k�pzelni.
E gy�l�s ut�ni reggelen is �t �ra fel� �bren hevertem fekv�helyemen, �s
figyeltem a kis �llatok hanc�roz�s�t. Minthogy nem tudtam �jb�l
elaludni, elgon-
dolkodtam az elm�lt est�n. Egyszerre eszembe jutott az a kis
f�zet, amelyet a
munk�s adott nekem. Olvasni kezdtem. R�pirat volt, amelyben
szerz�je, �ppen ez
a munk�s, elmondotta, hogy a marxista z�rzavarb�l �s a
szakszervezeti fr�zisok
vil�g�b�l hogyan jutott el ism�t a nemzeti gondolkod�shoz. Ez adta
meg a c�met is,
amely a k�vetkez� volt: Politikai �bred�sem. �rdekl�d�ssel olvastam
�t a
f�zetecsk�t; olyan dolgokat �rt le benne, amelyekhez hasonl�kat
tizenk�t �vvel
ezel�tt magam is �t�ltem. �nk�ntelen�l is saj�t fejl�d�semet l�ttam ism�t
magam
el�tt. A nap folyam�n n�h�nyszor m�g gondolkodtam a dolgon, v�g�l m�r
teljesen
f�lre akartam tenni, amid�n nem is egy h�t leforg�sa ut�n a
legnagyobb csod�l-
koz�somra egy levelez�lapot kaptam, hogy felvettek a N�met
Munk�sp�rtba,
nyilatkozzam err�l, �s menjek el k�vetkez� szerd�n a p�rt v�lasztm�nyi
�l�s�re.
A p�rt tagok szerz�s�nek ez a m�dja meglepett, �s �n nem is tudtam,
hogy
bosszankodjam-e vagy nevessek rajta. Soha nem gondoltam arra,
hogy egy k�sz
p�rtba l�pjek be, hanem a saj�tomat akartam megalap�tani.
M�r �ppen �r�sban akartam v�laszolni, mid�n k�v�ncsis�gom gy�zedel-
meskedett �s elhat�roztam, hogy a meg�llap�tott napon megjelenek �s
hogy indokai-
mat sz�ban k�zl�m.
El�rkezett a szerda. A v�lasztm�ny a Herrenstrassze-i Alte
Rosenbad
vend�gl�ben tartotta �l�s�t. Nagyon szeg�nyes helyis�g volt ez,
amelybe csak nagy
ritk�n t�vedt valaki. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy ez
1919ben volt, amikor
m�g a nagyobb vend�gl�k �tlapja is nagyon szer�ny �s kev�ss� cs�b�t� volt.
Ezt a
helyis�get eddig nem ismertem.
Kereszt�lmentem a rosszul vil�g�tott vend�gszob�n, bel�ptem a k�l�nszoba
ajtaj�n, �s el�ttem volt az �l�s. Egy v�nhedt g�zl�mpa k�tes vil�ga
mellett az
asztaln�l n�gy fiatalember �lt, k�zt�k a kis r�plap szerz�je, aki
engem mint a N�met
Munk�sp�rt �j tagj�t �r�mmel �dv�z�lt.
Meglepet�semben nem tudtam sz�hozjutni. Minthogy k�z�lt�k velem,
hogy a
tulajdonk�ppeni orsz�gos eln�k csak k�s�bb �rkezik, v�rni akartam a
nyilatkoza-
tommal. V�gre megjelent. Az volt, aki a Sternecker s�r�z� �l�s�n Feder
el�ad�sa
alkalm�val eln�k�lt.
K�zben ism�t mag�val ragadott a k�v�ncsis�g, �s figyeltem a dolgok
foly�s�t.
Most v�gre az egyes urak nev�t is megismertem. A birodalmi
szervezet eln�ke
Harrer �r volt; a m�ncheni pedig Anton Drexler.
Felolvast�k �s hiteles�tett�k az utols� �l�s jegyz�k�nyv�t. Ezut�n a p�nzt�r-
jelent�s k�vetkezett. Az egyes�let vagyona 7 m�rka 50 pfenig volt,
�s ezzel
kapcsolatosan minden oldalr�l bizalmukat nyilv�n�tott�k a
p�nzt�rosnak. Ezt is
jegyz�k�nyvbe foglalt�k.
Ezut�n sorban felolvast�k az eln�k v�lasz�t egy kieli, egy
d�sszeldorfi �s egy
berlini lev�lre. Mindny�jan egyet�rtettek azokkal.
Meg�llap�tott�k, hogy ez a n�vekv� lev�lforgalom a legjobb �s a
legl�that�bb
jele a N�met Munk�sp�rt nagym�rv� jelent�s�g�nek. Ezut�n megkezd�d�tt a
tan�cskoz�s az adand� v�laszok t�rgy�ban.
Borzalmas, borzalmas! Ez a lehetetlen egyes�letesdi. �s ebbe a
klubba l�pjek
�n be?
Ezut�n az �j tag felv�tel�re ker�lt a sor. Helyesebben, akkor
k�vetkezett a p�rtba
val� befogad�som. Majd �n int�ztem k�rd�seket az �l�shez. N�h�ny vez�rsz�n
k�v�l
semmi sem �llott rendelkez�s�kre. Sem program, sem r�pirat, sem
nyomtatv�ny,
sem tags�gi igazolv�ny, de m�g csak egy b�lyegz� sem. Csak hit �s j�
sz�nd�k volt
ezekben az emberekben.
A mosolyg�s elt�nt az ajkamr�l, mert mi volt mindez, ha nem
legjellegzetesebb
t�nete a teljes tan�cstalans�gnak �s az eddigi p�rtokkal, azok
programj�val,
c�lkit�z�seivel �s tev�kenys�g�vel szembeni teljes elcs�gged�s. Ami ezt
a p�r
embert �sszegy�jt�tte egy ilyen k�ls�leg nevets�ges tev�kenys�gre, az
csak bense-
j�knek hangja volt, amely tal�n ink�bb �rzelmileg, mint tudatosan
azt mondatta
vel�k, hogy az eddigi p�rtmozgalmak nem alkalmasak a n�met nemzet fel-
t�maszt�s�ra �s a bels� k�rok gy�gy�t�s�ra. Gyorsan �tolvastam a g�p�r�sban
�tadott vez�rszavakat �s meg�llap�tottam, hogy azok ink�bb c�lkeres�st,
semmint
tud�st tartalmaznak. Sok minden elmos�dott volt abban vagy nem
volt vil�gos, m�s
dolgok viszont hi�nyoztak, de semmi sem volt benn�k olyan, amely
nem egy v�v�d�
felismer�snek megnyilv�nul�sa lett volna. Amit ezek az emberek
meg�reztek, azt
�n is �reztem. A sz� eddigi �rtelm�ben vett p�rtn�l t�bbet jelent� �j
mozgalomra
val� v�gy�d�s volt az.
Mid�n ezen az est�n laktany�mba mentem, megalkottam magamban
v�lem�nyemet err�l az egyes�letr�l. �letem legnehezebb k�rd�se �llott
el�ttem.
Bel�pjek-e ebbe az egyes�letbe, vagy tartsam t�vol magamat t�l�k?
Az �rtelmem ez ut�bbi mellett sz�lott, az �rzelmem azonban nem
hagyott
nyugtot nekem, �s min�l gyakrabban rajzol�dott ki el�ttem ennek a
klubnak az
�sszer�tlens�ge, ann�l gyakrabban volt sz�sz�l�ja �rzelmem. Az
elk�vetkez�
napokban nem volt nyugtom.
M�r r�gen m�rlegeltem a dolgokat �s elhat�roztam, hogy politikai
tev�kenys�gbe
kezdek. Abban bizonyos voltam, hogy ezt csak egy �j mozgalom
keret�ben fogom
elkezdeni, m�g hi�nyzott azonban az ehhez sz�ks�ges l�k�er�. Nem
tartozom azok
k�z�, akik ma elkezdenek valamit csak az�rt, hogy holnap
abbahagyj�k, �s lehet�leg
�j dologra t�rjenek �t. �ppen ez a meggy�z�d�sem volt a f� oka annak,
hogy mi�rt
tudtam magamat oly nehezen r�sz�nni ilyen �j alap�t�sra, amely vagy
mindent
megold, vagy sz�ks�gk�ppen semmiv� lesz.
Tudtam, hogy ez az elhat�roz�s egy �letre sz�l. Sz�momra a vissza
ismeretlen
fogalom. �s az elhat�roz�s nem �tmeneti sz�rakoz�st, hanem v�res
komolys�got
jelentett. M�r akkor is �szt�nszer�leg idegenkedtem az olyan
emberekt�l, akik
mindent elkezdenek an�lk�l, hogy kereszt�l is vigy�k, amit
elkezdtek. Ezeket a
minden�tt jelenlev�ket m�r akkor is gy�l�ltem, m�k�d�s�ket
veszedelmesebbnek
tartottam a semmittev�sn�l.
�gy tetszett nekem, mintha a sors kez�t l�tn�m. Egy m�r megl�v� nagy
p�rthoz
sohasem csatlakoztam volna. Ennek is meg fogom adni az okait.
Ez a kis nevets�ges
alakulat p�r tagj�val sz�momra �ppen azt az el�nyt jelentette, hogy
m�g nem
merevedett szervezett�, hanem az egyesek szem�lyes tev�kenys�g�nek
szabad utat
engedett. Itt az ember m�g tudott dolgozni �s min�l kisebb volt ez
a mozgalom,
ann�l ink�bb volt lehet�s�g az �tform�l�s�ra. Itt m�g meg lehetett adni
a mozga-
lomnak a tartalm�t, c�lj�t �s az eszk�zeit, amelyekre megl�v� nagy
p�rtokn�l m�r
nem lehetett gondolni.
Min�l ink�bb �tgondoltam a dolgokat, ann�l ink�bb arra a meggy�z�d�sre
jutottam, hogy �ppen ilyen kis mozgalomb�l n�het ki egykor a
nemzeti �jj�sz�le-
t�s, �s semmi sz�n alatt sem a r�gi elgondol�sok alapj�n �ll�kb�l, m�g
kev�sb�
azonban az �j uralom haszn�b�l r�szt k�r� politikai p�rtokb�l.
Amit az ilyen �j egyes�l�snek jelentenie kellett, az csak �j
vil�gn�zet lehetett,
�s semmi sz�n alatt sem v�laszt�si jelsz�.
Mindenesetre nagyon neh�z elhat�roz�s kell ahhoz, hogy ezt a
c�lkit�z�st a
val�s�gba is �t lehessen �ltetni.
Melyek voltak azok az el�felt�telek, amelyeket saj�t magam hoztam
ehhez a
nagy feladathoz? Az, hogy anyagi eszk�z�k h�j�n voltam, m�g
elviselhet�nek
l�tszott. �m nehezebb volt az a k�r�lm�ny, hogy a n�vtelenek k�z�
tartoztam,
azok k�z� a milli�k k�z�, akik a v�letlen j�t�ka folyt�n
megvannak �s elt�nnek
an�lk�l, hogy a vil�g r�luk csak tudom�st is szerezne. Ehhez j�rult
m�g az a
neh�z s�g is, amely hi�nyos iskolai el�k�pzetts�gem folyom�nya volt.
Az �gynevezett inteligencia mindig nagy len�z�ssel tekint
azokra, akik nem
az el��rt iskol�k �tj�n szerezt�k meg a sz�ks�ges tud�st. A k�rd�s sohasem
az, hogy
mit tud az ember, hanem, hogy mit tanult. Ezeknek a leg�resebb
fej� is k�pzett
embernek sz�m�t akkor, ha el�g bizony�tv�ny van a birtok�ban;
k�pzettebbnek, mint
a legvil�gosabb fej� ifj�, viszont ez ut�bbinak hi�nyoznak ezek az
�rt�kes
papirosai. Nagyon j�l el tudtam k�pzelni, hogy a tanult vil�g
nekem fog rontani,
�s e tekintetben csak az�rt t�vedtem, mert az embereket
m�gis jobbaknak tartottam,
mint amilyenek legnagyobbr�szt, sajnos a val�s�gban. A kiv�telek
term�szetesen
m�g ink�bb kimagaslanak k�z�l�k. Mindenesetre �n meg tudtam
k�l�nb�ztetni az
�r�k�sen tanul�kat a val�ban tud�ssal rendelkez�kt�l.
K�tnapi szenved�steljes gondolkod�s �s a dolgok m�rlegel�se ut�n el-
hat�roztam, hogy megteszem a d�nt� l�p�st.
�letem legnagyobb elhat�roz�sa volt. Vissza nem tudtam fordulni, �s
nem is
volt szabad visszafordulnom. Jelentkeztem teh�t tagk�nt a Nemzeti
Munk�sp�rtba,
�s megkaptam a hetes sz�m� ideiglenes tags�gi igazolv�nyt.

Tizedik fejezet,
Az �sszeoml�s okai.
Valamely test es�s�nek m�rt�k�t mindig a pillanatnyi �s az eredeti
helyzet
k�z�tti k�l�nbs�g adja meg. �rv�nyes ez a t�rv�ny a n�pek �s �llamok buk�s�ra
is.
Csak az k�pes igaz�n m�lyre zuhanni, ami az �ltal�nos sz�nvonal f�l�
emelkedik.
Az a t�ny teszi olyan s�lyoss� �s borzaszt�v� a birodalom �sszeoml�s�t
minden
gondolkod� �s �rz� ember sz�m�ra, hogy a buk�s olyan magass�gb�l
k�vetkezett
be, amilyen a jelen megal�ztat�s nyomor�s�g�ban alig k�pzelhet� el.
M�r a birodalom megalap�t�s�t is egy, az eg�sz nemzetet felemel� tett
var�zsa
aranyozta be. P�rj�t ritk�t� diadalmenet ut�n, mintegy a halhatatlan
h�siess�g
jutalmak�nt sz�letett meg a fiak �s unok�k sz�m�ra a birodalom.
Minden n�metnek
az volt az �rz�se, tudatosan vagy tudat alatt, hogy ez a
birodalom, amely l�t�t
nem a parlamenti frakci�k szemf�nyveszt� mesterked�s�nek k�sz�nhette,
m�r
alap�t�s�nak magasztos volt�val is kimagaslott a t�bbi �llam k�z�l. Nem
parlamenti
sz�csat�k, hanem a P�rizst beker�t� hadmozdulatok �gy�d�rg�se k�zepette
nyil-
v�nult meg a nemzet akarata. Eszerint a n�metek, fejedelmek �s n�p
egyar�nt, a
j�v�ben egy birodalmat k�v�nnak alkotni, �s a cs�sz�ri koron�t ism�t k�z�s
szim-
b�lumm� k�v�nj�k tenni.
Nem orvgyilkoss�g teremtette meg, nem sz�kev�nyek �s egy�b alakok
voltak
Bismarck �llam�nak megalkot�i, hanem a becs�let mezej�nek az
ezredei. Ez a
t�zkereszts�g m�r mag�ban v�ve is a t�rt�nelmi dics�s�g olyan dicsf�ny�vel
vette
k�r�l a n�met birodalmat, amilyen a legr�gibb �llamoknak is csak
ritk�n jutott
oszt�lyr�sz�l. Hatalmas fellend�l�s l�pett a nyom�ba. A szabads�gnak
kifel� val�
biztos�t�sa befel� a mindennapi kenyeret biztos�totta. A nemzet
sz�mban �s f�ldi
javakban gyarapodott. Az �llamnak �s vele egy�tt az eg�sz n�pnek
a becs�let�t pedig
v�dte az a hadsereg, amely a maga erej�vel legjobb bizony�t�ka volt
az egykori
n�met sz�vets�gi rendszer �s a cs�sz�ri birodalom k�z�tti k�l�nbs�gnek.
Ma a birodalom �s a n�met n�p elesetts�ge oly nagy, hogy azt hiheti
az ember,
t�boly ragadtamag�val n�p�nket �s fosztotta meg j�zan �t�l�k�pess�g�t�l, hogy ne
l�ssa egykori nagys�g�t. Mai nyomor�s�g�val szemben �lomszer�
val�tlans�gnak
t�nik fel hajdani dics�s�ge. A m�lt magasztos volta elvak�tott
benn�nket �s szinte
megfeledkezt�nk arr�l, hogy figyelj�k a bek�vetkez� rettenetes
�sszeoml�s
el�jeleit, amelyek pedig minden bizonnyal m�r akkor mutatkoztak.
Ezek a meg�llap�t�sok csak azokra vonatkoznak, akik sz�m�ra N�metorsz�g
t�bbet jelent, mint egyszer� tart�zkod�si helyet, ahol megkeresik �s
kiadj�k p�n-
z�ket. Csak �k tekintik �sszeoml�snak a mai �llapotot, m�g a t�bbiek
sz�m�ra ez az
�sszeoml�s mindeddig ki nem el�g�lt v�gyaik v�rvav�rt
beteljes�l�s�t jelenti.
A bek�vetkezett �sszeoml�s el�jelei k�ts�gtelen�l m�r annak idej�n
jelentkeztek, de csak kevesen k�s�relt�k meg, hogy levonj�k bel�le a
tanuls�got.
Manaps�g erre nagyobb sz�ks�g van, mint valaha. Mik�nt a betegs�g,
�gy a politikai
k�r is csak akkor gy�gy�that�, ha ismerj�k okoz�j�t. K�ts�gtelen�l k�nnyebb
felfedezni �s megl�tni a betegs�g k�ls� megnyilv�nul�s�t �s szembe�tl�
t�neteit,
mint a bels� okot. Ez a magyar�zata annak, hogy legt�bben nem is
hatolnak a dolgok
m�ly�re, hanem csak a k�ls� t�net jelenl�t�t �llap�tj�k meg. Az ut�bbit
pedig
gyakran �sszet�vesztik a betegs�g tulajdonk�ppeni ok�val, �s nem
egyszer annak
l�tez�s�t is tagadj�k. �gy a legt�bben a n�met �sszeoml�st is az �ltal�nos
gazdas�gi
�ns�gben �s annak k�vetkezm�nyeiben l�tj�k, mert ezek hat�sa majdnem
mindenkit
szem�lyesen �rint. A nagy t�meg azonban kev�sb� l�tja a politikai,
kultur�lis �s
erk�lcsi �sszeoml�st. E tekintetben a legt�bb embert elhagyja helyes
�rz�ke �s j�zan
�t�l�k�pess�ge.
M�g �rthet� azonban, hogy a nagy t�megekn�l �gy �ll a helyzet. De az a
k�r�lm�ny, hogy a n�met �sszeoml�st az �rtelmis�g k�r�ben is gazdas�gi ka-
tasztr�f�nak tekintik �s ehhez k�pest orvosl�s�t a gazdas�gi helyzet
javul�s�t�l
v�rj�k, szint�n egyik oka annak, hogy mind ez ideig nem k�vetkezett
be a v�rvav�rt
gy�gyul�s.
Mai nyomor�s�gunk ok�t csak akkor �rtj�k meg igaz�n, ha r�j�v�nk, hogy
abban a gazdas�gi k�rd�snek csak m�sod-, s�t harmadrang� szerep jut.
Ezzel
szemben az erk�lcsi �s faji t�nyez�ket illeti meg az els�s�g. Csak �gy
tal�lhatjuk
meg a gy�gyul�s fel� vezet� utat �s eszk�z�ket.
A n�met �sszeoml�s okainak kutat�sa mindenekel�tt annak a politikai
mozga-
lomnak a sz�m�ra volt d�nt� jelent�s�g�, amely az elesetts�gb�l kivezet� �t
megkeres�s�t t�zte ki c�lj�ul.
Ha azonban ilyen alapon kutatjuk a m�ltat, okvetlen�l �gyeln�nk
kell arra, hogy
a gyakran szembet�n�bb okozatot ne t�vessz�k �ssze a kev�sb� l�that�
okkal.
L�pten-nyomon tal�lkozunk mai nyomor�s�gunknak azzal a
legelterjedtebb meg-
okol�s�val, hogy ez nem egy�b, mint az elvesztett h�bor�
k�vetkezm�nye. Teh�t
m�s szavakkal: az elvesztett h�bor� a tulajdonk�ppeni okoz�ja mai
fojtogat�
nyomor�s�gunknak.
Ezt a t�ved�st igen sokan t�nyleg elhiszik, m�g nagyobb azonban
azoknak a
sz�ma, akiknek sz�j�ban ez a megokol�s nem egy�b tudatos hazugs�gn�l.
K�z�j�k
sorolhat�k a mai korm�ny�rdekelts�gekhez tartoz�k. Mert vajon nem a
forradalom
dics��t�i voltak els�sorban azok, akik n�p�nk el�tt mindig
hangs�lyozt�k, hogy a
n�p sz�les r�tegei sz�m�ra teljesen mindegy, milyen lesz a h�bor�
kimenetele?
Vajon nem ezek �ll�tott�k: legfeljebb a nagyt�ke �rdeke lehet, hogy
ez a tit�ni
k�zdelem a mi gy�zelm�nkkel fejez�dj�k be, de nem a n�met n�p�, m�g
kev�sb� a
n�met munk�s�? Vajon nem �ll�tott�k a vil�gb�k�nek ez apostolai, hogy a
n�met
veres�g legfeljebb a gy�l�lt militarizmus pusztul�s�t vonja maga
ut�n, a n�met n�p
azonban legdics�bb �jj�sz�let�s�t fogja �nnepelni? Vajon nem dics�rt�k
ezek a
k�r�k az Antant j�hiszem�s�g�t, �s nem tolt�k a v�res k�zdelem eg�sz felel�ss�g�t
N�metorsz�gra? Vajon tehett�k volna ezt an�lk�l, hogy egy�ttal
r�mutattak volna
arra, hogy a hadsereg veres�ge a nemzet sors�t semmik�ppen sem
fogja be-
foly�solni? Vajon nem cicom�zt�k-e fel a forradalmat azzal a
fr�zissal, hogy ha �k
megg�tolj�k a n�met z�szl� gy�zelm�t, akkor biztos�tj�k a n�met n�p k�ls� �s
bels�
szabads�g�nak visszanyer�s�t?
Vajon nem ez volt a taktik�tok, ti nyomorult gazok, bitangok?
Val�ban �ri�si zsid� pimaszs�g kell ahhoz, hogy az �sszeoml�s b�n�t
kiz�r�lag
a hadsereg veres�g�nek a rov�s�ra �rj�k akkor, amikor a haza�rul�k
k�zponti
sz�cs�ve azt �rta, hogy ez�ttal nem szabad a n�met
nemzetnek
gy�zelmi z�szl�k alatt a harct�rr�l hazat�rnie!
Most m�gis ez az oka �sszeoml�sunknak?
Hi�baval� lenne az ilyen feled�keny sihederekkel ezek felett
vitatkozni. Sz�t
sem �rdemelne az eg�sz, hogyha ezt az �r�lts�get sok j�hiszem�, de
fel�letesen
gondolkoz� embert�rsunk nem venn� �t �s nem terjeszten� tov�bb.
Ezek a fejteget�seim legyenek seg�deszk�zei n�p�nk felvil�gos�t�s��rt
harcol�
bajt�rsaimnak, hiszen erre manaps�g nagy sz�ks�g�nk van, amikor a
sz�nok
sz�j�b�l elhangz� besz�det am�gy is el szok�s ferd�teni.
Arra az �ll�t�sra, hogy a n�met �sszeoml�snak az elvesztett h�bor� az
okoz�ja,
a k�vetkez�ket jegyezhetj�k meg.
A h�bor� elveszt�se k�ts�gtelen�l v�gzetes befoly�st gyakorolt haz�nk
j�v�j�re,
de nem ez a veres�g az oka mindennek, hanem csak k�vetkezm�nye a
k�l�nb�z�
okoknak. Hogy ennek az �lethal�lharcnak szerencs�tlen kimenetele
rettenetes
k�vetkezm�nyekkel j�rt, azt minden bel�t�ssal b�r� �s nem rosszakarat�
ember
k�nytelen elismerni. Ezt azonban a d�nt� pillanatban igen sokan
nem l�tt�k be,
m�sok pedig jobb meggy�z�d�s�k ellen�re letagadt�k. F�leg azok tettek
�gy, akik
h� v�gyuk beteljesed�se ut�n �szrevett�k, hogy milyen rettenetes
katasztr�f�t
id�ztek el�. �k az �sszeoml�s okai, nem pedig az elvesztett h�bor�,
mint ahogy azt
hangs�lyozni szokt�k. A h�bor� elveszt�se az � tev�kenys�g�knek �s nem a
rossz
vezet�snek a k�vetkezm�nye. Meg kell gondolnunk azt, hogy az
ellenf�l sem �llott
gy�va emberek �sszess�g�b�l. Ellenfeleink is b�tran mentek a hal�lba,
ha kellett;
sz�muk az els� napt�l kezdve nagyobb volt a mi hader�nk sz�m�n�l,
technikai
felszerel�s tekintet�ben pedig rendelkez�s�kre �llott a vil�g minden
arzen�lja; nem
tagadhat� teh�t, hogy azt a sz�mtalan gy�zelmet, amelyet n�gy
esztend�n kereszt�l
az eg�sz vil�ggal szemben arattunk, minden h�siess�g �s szervezetts�g
mellett is,
f�leg a kiv�l� hadvezet�s�gnek k�sz�nhetj�k. A n�met hadsereg vezet�s�ge �s
szervezetts�ge olyan hatalmas volt, amilyet a vil�g addig m�g
sohasem l�tott.
Hi�nyai az �ltal�nos emberi hib�k hat�rain bel�l mozogtak.
Nem az az oka mai nyomor�s�gunknak, hogy ez a hadsereg
�sszeomlott, mert
ez az �sszeoml�s m�s b�n�k k�vetkezm�nye volt. K�ts�gtelen�l siettette
azonban
a tov�bbi, szemmel l�that� �sszeoml�st.
Ezt az igazs�got a k�vetkez�k is bizony�tj�k.
Vajon a hadsereg veres�g�nek t�nyleg maga ut�n kellett vonnia a
nemzet �s az
�llam v�gleges buk�s�t, vajon a n�pek t�nyleg az elveszett h�bor�
k�vetkezt�ben
mennek t�nkre?
V�laszunk igen r�vid. Csak akkor, ha a hadsereg veres�ge egyben a
n�p bels�
romlotts�g�t, gy�vas�g�t �s m�ltatlans�g�t igazolja. Ha ez nem �gy �ll,
akkor a
hadsereg veres�ge ink�bb a k�s�bbi nagyar�ny� vir�gz�snak k�pezi alapj�t,
�s nem
lesz a n�p l�t�nek s�r�s�ja.
A t�rt�nelem sz�mtalan p�ld�val igazolja ennek az �ll�t�snak helyess�g�t.
Sajnos, a n�met n�p harct�ri veres�ge nem tekinthet� meg nem �rdemelt
katasztr�f�nak, hanem az �r�k igazs�gszolg�ltat�s m�lt� b�ntet�s�nek. Ezt a ve-
res�get nagyon is meg�rdemelt�k. Ez csak egyike volt a sz�mtalan
boml�si t�netnek,
amelyet legt�bben nem l�ttak, vagy strucc m�dj�ra nem akartak l�tni.
Vegy�k csak k�zelebbr�l szem�gyre a n�met n�p veres�g�nek k�s�r� t�neteit.
Vajon nem �r�ltek-e bizonyos k�r�k szemmel l�that�an a haz�nkat �rt
szeren-
cs�tlens�gnek? Viselkedhet-e �gy valaki, hacsak meg nem �rdemelte e
b�ntet�st?
S�t mi t�bb. Vajon nem dicsekedtek-e azzal, hogy v�gre siker�lt a
harcvonalunkat
visszavonul�sra k�nyszer�teni? Nem az ellens�g k�nyszer�tett erre!
Ezzel a gya-
l�zattal n�metek terhelt�k meg lelkiismeret�ket. Mondhatjuk-e h�t,
hogy ilyen
k�r�lm�nyek k�z�tt igazs�gtalanul �rte �ket a balszerencse? Vajon
helyes-e, hogy
r�ad�sul m�g azt �ll�ts�k, mi voltunk a h�bor� okoz�i, m�ghozz� jobb meg-
gy�z�d�s�k �s tapasztalatuk ellen�re?
Nem! Sz�z szor nem! A n�met n�pnek a hadi veres�ggel kapcsolatos
magatart�sa
bizony�tja legjobban, hogy az �sszeoml�s val�di ok�t eg�szen m�sutt
kell keres-
n�nk, nem egyn�h�ny �ll�s felad�s�ban vagy egy t�mad�s kudarc�ban. Ha a
hadsereg t�nyleg cs�d�t mondott volna, �s a balszerencse okozta
volna haz�nk
roml�s�t, akkor a n�met n�p eg�szen m�sk�pp fogadta volna ezt a
veres�get. Akkor
vagy fogcsikorgatva, vagy f�jdalmas leverts�ggel t�rt�k volna a
r�k�vetkez�
megal�ztat�st. Akkor gy�l�let �s harag t�lt�tte volna el sz�v�nket azzal
az ellens�g-
gel szemben, akit �d�z v�letlen vagy pedig a sors j�t�ka juttatott
gy�zelemre; akkor
a nemzet, ak�rcsak hajdan a r�mai szen�tus, a veres�get szenvedett
csapatok el�
j�rult volna, megk�sz�nte volna a haza nev�ben az eddig hozott
�ldozatot, �s k�rte
volna �ket, hogy ne essenek k�ts�gbe a birodalom sors�n. A megad�st
csak k�nyszer
hat�sa alatt az �rtelem �ratta volna al�, sz�v�nk azonban a haza
felszabad�t�s��rt
dobogott volna.
�gy fogadtuk volna a veres�get, ha ezt a balszerencse r�tta volna
r�nk. Akkor
nem nevett�nk �s t�ncoltunk volna, nem k�rkedt�nk volna
gy�vas�gunkkal, �s nem
dics��tett�k volna veres�g�nket, nem gyal�ztuk volna k�zd�
csapatainkat. Z�szla-
jukat �s sapkar�zs�jukat nem tapostuk volna s�rba; akkor nem ker�lt
volna sor olyan
sz�rny� jelens�gekre, amelyek egy angol katonatisztet: Repington
ezredest arra a
kijelent�sre k�sztett�k, hogy minden harmadik n�met haza�rul�. Ez a
d�gv�sz
sohasem dagadhatott volna olyan puszt�t� �radatt�, amely �t �v
alatt ki�lte a k�lvil�g
vel�nk szembeni tisztelet�nek utols� maradv�nyait is.
Ez bizony�tja legjobban annak az �ll�t�snak hazug �s tarthatatlan
volt�t, amely
szerint az elvesztett h�bor� okozta a n�met �sszeoml�st. Nem! A
hadsereg �sszeom-
l�sa maga is csak azoknak a k�rt�neteknek egyike, amelyek m�r b�ke
idej�n
jelentkeztek a n�pn�l. Ez csak az els� l�that� v�gzetes k�vetkezm�nye
volt az
erk�lcsi m�telynek, az �nfenntart�si �szt�n cs�kken�s�nek, amely m�r p�r
�vtizede
kikezdte a birodalom alapj�t.
Csak a zsid�s�g �s marxista harci szervezetek feneketlen gal�ds�ga
volt k�pes
az �sszeoml�s felel�ss�g�t �ppen arra az emberre h�r�tani, aki
emberfeletti akarat-
�s tetterej�vel egyed�l igyekezett az �ltala el�re l�tott katasztr�f�t
elh�r�tani. Azzal,
hogy Ludendorfot b�lyegezt�k a h�bor� vesztes�nek, ki�t�tt�k
legveszedelmesebb
v�dl�juk kez�b�l az erk�lcsi jog fegyver�t.
Abb�l az igen helyes elvb�l indultak ki, hogy min�l nagyobb a
hazugs�g, ann�l
k�nnyebb azt az emberekkel elhitetni, mert a n�p sz�les r�tegei
sz�v�k m�ly�n
ink�bb csak romlottak, semmint sz�nd�kosan �s tudatosan rosszak, �s �gy
kezdetleges gondolkod�sm�djuk mellett k�nnyebben esnek �ldozatul a nagy
gazs�goknak, mint a kicsinyeknek. Mert n�ha �k maguk is szoktak �gy
gondolkozni,
viszont nagy hazugs�gokra nem k�pesek. �ly val�tlans�g esz�kbe
sem jut, �s �ppen
ez�rt a val� t�nyek �ly nemtelen elferd�t�s�t, az ilyen szemtelens�get
m�sokr�l sem
t�telezik fel, s�t, ha e fel�l felvil�gos�tan�k �ket, m�g akkor is sok�ig
k�telkedn�nek
�s ingadozn�nak, �s egyik-m�sik indokr�l azt hinn�k, hogy val�. Ennek
a k�vet-
kezm�nye, hogy m�g a legpimaszabb r�galomb�l is �tmegy v�gt�re valami a
k�ztudatba.
E vil�ghazugs�g m�v�szei �s szerz�i ezt igen j�l tudj�k, �s �ppen ez�rt
aljas
m�don ki is haszn�lj�k.
A zsid�k �rtettek mindig a legjobban ahhoz, hogyan lehet a
hazugs�got �s
r�galmat saj�t maguk jav�ra kihaszn�lni, hiszen eg�sz l�t�k egyetlen
nagy hazug-
s�gon �p�lt fel. Azt �ll�tj�k, hogy a k�z�ss�g�k nem egy�b vall�si
sz�vets�gn�l,
pedig val�j�ban faji sz�vets�g ez a sz� legszorosabb �rtelm�ben. Ezt
az igazs�got
az emberis�g egyik legmagasabb szelleme sz�gezte le �r�k �rv�ny�
meg�lla-
p�t�s�val akkor, amikor �ket a hazugs�g nagymesterei-nek nevezte.
Aki ezt nem
akarja megl�tni �s meg�rteni, az sohasem t�mogathatja az igazs�g
gy�zelm�t e
vil�gon.
Szinte szerencs�nek nevezhet�, hogy a n�met n�p lappang� betegs�g�nek
idej�t
az �sszeoml�s rettenetes katasztr�f�ja r�vidre szabta, k�l�nben a
nemzet lassan, de
ann�l biztosabban teljesen t�nkrement volna. A betegs�g kr�nikuss�
v�lt volna, m�g
az �sszeoml�s akut form�j�ban val� megnyilv�nul�sa legal�bb a nemzet egy
r�sz�nek felnyitotta a szem�t. Nem puszta v�letlen, hogy az ember
k�nnyebben
gy�zedelmeskedik a pestisen, mint a t�d�v�szen. Az el�bbi borzalmas,
az emberi-
s�get megr�z� hal�lhull�mmal lepi el a vil�got, m�g a m�sik lassan,
lopva j�n; az
el�bbi rettenetes f�lelmet, az ut�bbi pedig k�z�mb�ss�get t�maszt.
Ennek k�vet-
kezm�nye azut�n az, hogy az ember az egyiket energi�j�nak teljes
�sszpon-
tos�t�s�val fogadja, m�g a t�d�v�sznek gy�nge eszk�z�kkel igyekszik g�tat
emelni.
�gy gy�zte le a pestist, viszont a t�d�v�sz m�g ma is szedi �ldozatait.
Ugyan�gy �ll a helyzet akkor, ha az eg�sz n�p teste betegedett meg.
Ha a
betegs�g nem �lt v�gzetes alakot, akkor az ember lassan
hozz�szokik. �ppen ez�rt
szerencs�nek nevezhet�, ha a sors ebbe a lass� boml�si folyamatba
beleavatkozik,
�s a betegs�g k�vetkezm�nyeit k�ny�rtelen�l t�rja a beteg szeme el�.
Ilyenkor azt�n
az �let�szt�n v�gs� er�fesz�t�se gyakran gy�gyul�sra vezet. A betegs�g
kelet-
kez�s�nek bels� okait azonban ebben az esetben is fontos
megismern�nk.
K�l�n�sen nagy jelent�s�ge van annak, hogy k�l�nbs�get tegy�nk a betegs�g
okoz�ja �s annak t�netei k�z�tt. Min�l r�gebbi kelet� a betegs�g egy n�p
test�ben
�s min�l ink�bb term�szetesnek l�tszik jelenl�te, ann�l nehezebb
feladat el� �ll�tja
az embert. K�nnyen el�fordulhat, hogy bizonyos id� m�lva a m�reg
k�ros hat�sa a
n�p �let�hez tartoz� jelens�gk�nt t�nik fel, vagy elker�lhetetlen
bajk�nt t�rj�k, �s
nem tartjuk sz�ks�gesnek a k�r okoz�j�nak kutat�s�t.
A h�bor� el�tti hossz�, b�k�s id�szak folyam�n k�l�nb�z� k�ros t�netek l�ptek
fel, amelyeket felismert�nk ugyan, de n�h�ny kiv�telt�l eltekintve
nem
t�r�dt�nk azzal, hogy mib�l keletkeztek. Kiv�telt akkor is els�sorban a
gazdas�gi
�let ter�n mutatkoz� egyes jelens�gek k�peztek, mint amelyeket az
ember m�s t�ren
felmer�l� k�rokn�l hamarabb �szrevesz. Pedig a sz�mos boml�si t�netnek
nagy
aggodalmat kellett volna keltenie.
Gazdas�gi tekintetben a k�vetkez�ket kellene megjegyezn�nk.
A n�met n�p l�leksz�ma a h�bor� el�tti �vekben hihetetlen�l gyarapodott,
ami
minden politikai �s gazdas�gi gondolkod�s �s tev�kenys�g homlokter�be
a minden-
napi keny�rgondokat �ll�totta. Sajnos, senki sem tudta elhat�rozni
mag�t arra, hogy
e k�rd�s egyetlen helyes megold�s�hoz folyamodj�k. Azt hitte, hogy
kevesebb
�ldozattal is c�lhoz jut. A nemzet lemondott arr�l, hogy �j
ter�letre, f�ldre tegyen
szert, �s abban a t�vhitben ringatta mag�t, hogy a vil�gpiac
elfoglal�sa k�pezi
feladat�t. Ez a k�r�lm�ny azut�n korl�tlan �s k�ros iparos�t�sra
vezetett, aminek
legs�lyosabb k�vetkezm�nye a parasztoszt�ly gyeng�l�se volt. Amilyen
m�rt�kben
visszafejl�d�tt ez az oszt�ly, olyan m�rt�kben n�vekedett a nagyv�rosi
prole-
tari�tus, m�g v�g�l teljesen felbomlott az egyens�ly.
�ly m�don mindink�bb el�t�rbe l�pett a szeg�ny �s gazdag r�tegek k�z�tti
k�l�nbs�g. F�ny�z�s �s nyomor oly k�zel �llottak egym�shoz, hogy ennek
sz�k-
s�gszer�en igen szomor� k�vetkezm�nyei kellett hogy legyenek. Az �ns�g
�s a
gyakori munkan�lk�lis�g megkezdte puszt�t� j�t�k�t, �s az emberekbe
keser�s�get
�s el�gedetlens�get oltott. Ennek folyom�nya viszont az egyes
n�poszt�lyok politi-
kai elk�l�n�l�se lett. A gazdas�gi fellend�l�s dac�ra mind nagyobb �s
m�lyebb lett
az elkesered�s. V�g�l �ltal�noss� v�lt az a meggy�z�d�s, hogy ez �gy nem
mehet
tov�bb, an�lk�l azonban, hogy az emberek csak sejtett�k volna,
hogy minek kell
bek�vetkeznie. Ez volt a mindink�bb �rv�nyre jut� nagy el�gedetlens�g
legjellemz�bb t�nete.
M�g sokkal veszedelmesebbek voltak azonban azok a jelens�gek,
amelyek a
nemzet anyagias gondolkod�s�t vont�k maguk ut�n.
Amily m�rt�kben mindink�bb a k�zgazdas�g ker�tette hatalm�ba az �llamot,
�pp oly m�rt�kben fejl�d�tt a p�nz isten�t�se, a p�nz�, amelynek mindenki
szolg�lt
�s amely el�tt mindenki t�rdet hajtott. Mindink�bb h�tt�rbe szorult a
t�l�ltnek
k�pzelt mennyei istens�g, �s helyette Mammon b�lv�ny�nak t�mj�nezett a
n�p.
Val�ban k�ts�gbeejt� elfajul�s vette kezdet�t �ppen abban az
id�pontban, amikor a
nemzetnek minden val�sz�n�s�g szerint elk�vetkezend� sorsd�nt� �r�ban h�si
elhat�roz�sokra nagyobb sz�ks�ge lett volna, mint valaha.
N�metorsz�gnak el
kellett k�sz�lnie arra, hogy egy sz�p napon kardot kell r�ntania
az�rt, mert minden-
napi kenyer�t b�k�s eszk�z�kkel igyekezett megkeresni.
A p�nz uralm�t, sajnos, az az egy�nis�g is elismerte, akinek a
legnagyobb
ellen�ll�st kellett volna kifejtenie ellene. �fels�ge, a cs�sz�r
helytelen�l cselekedett
k�l�n�sen akkor, amid�n a nemess�get is belevonta a nagyt�ke
var�zsk�r�be.
Ments�g��l szolg�ljon azonban az, hogy maga Bismarck sem ismerte
fel a fenyeget�
vesz�lyt. �ly m�don a gyakorlati �letben az eszm�nyi er�nyeknek a
p�nz �rt�k�vel
szemben, a r�gi nemess�gnek pedig az �j p�nznemess�ggel szemben
h�tt�rbe kellett
szorulnia. P�nz�gyeket kereszt�lvinni, lebonyol�tani k�nnyebb, mint
csat�kat
megnyerni. A val�di h�s �llamf�rfi� sz�m�ra nem volt kecsegtet�
jutalom, hogy
j�ttment zsid� bank�rokkal ker�lj�n egy sorba. A val�di �rdemekben
gazdag egy�nt
az olcs� kit�ntet�sek t�bb� nem �rdekelt�k, ink�bb lemondott r�luk. Ez a
fejl�d�s
azonban tiszt�n faji szempontb�l is igen szomor� volt. A nemess�g
mindink�bb
elvesztette l�tjogosults�g�nak faji el�felt�teleit, �s nagy r�sz�re
ink�bb r�illett volna
a nemtelen jelz�.
A gazdas�gi �let s�lyos boml�si t�nete volt a szem�lyes tulajdon lass� ki-
kapcsol�d�sa �s az a t�ny, hogy az eg�sz k�zgazdas�g, csak a hitel�let
�s a nagyipar
�rtend� alatta, r�szv�nyt�rsas�gok kez�be ker�lt.
�gy v�lt a munka igaz�n lelkiismeretlen �z�rek spekul�ci�j�nak t�rgy�v�. A
munkaad� �s a munk�s k�z�tt az elidegened�s a v�gs�kig fokoz�dott. A
t�zsde
megkezdte diadal�tj�t, �s lassan, de biztosan felk�sz�lt arra, hogy
a nemzet �let�t
fel�gyelete �s ellen�rz�se al� helyezze. A n�met k�zgazdas�g nemzetk�ziv�
t�tel�t
a nagyt�ke, a r�szv�nyek ker�l��tj�n m�r a h�bor� el�tt el�k�sz�tette. A
n�met
ipar egy r�sze term�szetesen a legnagyobb elsz�nts�ggal igyekezett
v�dekezni ezzel
szemben, v�gt�re azonban m�gis �ldozat�ul esett a nagyt�ke egys�gesen
meg-
szervezett t�mad�s�nak. A t�mad�s�t legh�vebb csatl�sa, a marxista
mozgalom
seg�ts�g�vel vitte kereszt�l.
A n�met k�zgazdas�g nemzetk�ziv� t�tel�nek kezdete a n�met neh�zipar
ellen folytatott sz�ntelen hadj�rat volt, amelyet a marxizmusnak
a forradalom �tj�n
aratott gy�zelme tett teljess�. Most, amid�n e sorokat �rom 1924ben,
a n�met biro-
dalmi vasutak ellen folytatott t�mad�s is eredm�nnyel j�rt, �gyhogy
ez a v�llalat is
a nemzetk�zi nagyt�ke birtok�ba ker�lt. Ezzel a nemzetk�zi
szoci�ldemokr�cia
el�rte f� c�ljainak egyik�t.
Azt, hogy milyen nagy m�rt�kben siker�lt a n�met n�p gondolkod�sm�dj�t a
gazdas�gi �let rabl�nc�ra f�zni, a legvil�gosabban az a k�r�lm�ny
bizony�tja,
hogy a h�bor� ut�n a n�met iparnak, k�l�n�sen pedig a kereskedelemnek
egyik
vezet� egy�nis�ge arra a kijelent�sre ragadtatta mag�t, hogy kiz�r�lag
a k�z-
gazdas�g k�pes N�metorsz�got �jra talpra �ll�tani. Ezt az �r�lts�get
akkor �ll�totta,
amikor Franciaorsz�g iskol�inak tanterv�t �jra f�k�nt humanisztikus
alapra he-
lyezte, hogy ezzel elej�t vegye annak a t�ved�snek, hogy a nemzet
�s az �llam l�t�t
a gazdas�gnak, nem pedig az eszm�nyi �rt�keknek k�sz�nhetn�. Ezt a
kijelent�st
Stinnes tette, �s ezzel hihetetlen bonyodalmat okozott. A
k�zv�lem�ny azonnal
felkapta �s csod�latos gyorsas�ggal tett�k vez�relv�kk� azok a
sarlat�nok �s ku-
ruzsl�k, akiket a sors a forradalom �ta �llamf�rfiakk�nt N�metorsz�gra
z�d�tott.
A h�bor� el�tti N�metorsz�gban a legs�lyosabb boml�si t�netek egyike a
minden t�ren egyre jobban �rv�nyre jut� k�z�pszer�s�g volt, amely az
ember
bizonytalans�g�nak, valamint az ebb�l �s m�s forr�sokb�l ered�
gy�vas�gnak a
k�vetkezm�nye. M�g a nevel�s is fejlesztette ezt a k�ros �llapotot.
A h�bor� el�tti n�metnevel�snek igen sok gy�nge oldalavolt. Egyoldal�
m�don
kiz�r�lag az ismertekre fektette a s�lyt �s a val�di tud�st
elhanyagolta. M�g
kevesebb gondot ford�tott az egy�n jellem�nek �s m�r amennyire ez
egy�ltal�n
lehets�ges, felel�ss�g�rzet�nek �s akaraterej�nek fejleszt�s�re. Ennek
folyt�n
nem akarater�s embereket neveltek, hanem alkalmazkod�
mindentud�kat. �gy �t�lt
meg azut�n benn�nket, n�meteket az eg�sz vil�g. A n�metet szerett�k,
mert j�
haszn�t vehett�k, jellemgyenges�ge miatt azonban aligha tisztelt�k.
Nem csoda,
hogy �ppen a n�met vesztette el legk�nnyebben nemzetis�g�t �s haz�j�t.
Mindenn�l
t�bbet mond ez a r�gi k�zmond�s: Levett kalappal be lehet j�rni az
eg�sz vil�got.
Szinte v�gzetess� v�lt ez az alkalmazkod�s akkor, amikor az
uralkod�val
szembeni fell�p�s m�dj�t is meghat�rozta. Ez a m�d nem t�rt
ellentmond�st;
mindent j�v� kellett hagyni, amit �fels�ge cselekedett. Pedig �ppen
itt lett volna
hely�n a szabad f�rfi�i m�lt�s�g megnyilatkoz�sa, k�l�nben a
monarchisztikus
int�zm�nynek mag�nak is egy sz�p napon t�nkre kellett mennie a
talpnyal�s miatt.
Mert talpnyal�s volt ez, semmi m�s! Az uralkod�val val� �rintkez�snek
a form�ja
csak azokhoz a hajb�kol�, jellemgyenge emberekhez illett, akik
mindig j�l �rezt�k
magukat a tr�nok k�zel�ben, de nem illett a tisztess�ges �s
becs�letes jellemekhez.
�ppen ezek, az urukkal �s keny�rad�jukkal szemben legal�zatosabb
alattval�k
voltak, minden al�zatuk ellen�re, embert�rsaikkal szemben a
legpimaszabbak,
k�l�n�sen akkor, ha pimaszk�ppel a monarchista gondolkod�st, t�bbi
b�n�s
honfit�rsaikkal szemben, kiz�r�lagos joggal kisaj�t�tott�k maguknak.
Hat�rtalan
szemtelens�g ez, amelyre csak az efajta nemes�tett vagy m�g ink�bb
nemtelen
cs�sz�m�sz�k k�pesek. Val�j�ban pedig �ppen ezek az emberek voltak
a monarchia
�s k�l�n�sen az eg�sz monarchisztikus eszme s�r�s�i. M�sk�nt el sem
k�pzelhet�.
Az, aki k�sz mag�t a legnagyobb c�l szolg�lat�ba �ll�tani, sohasem
lehet jellemtelen
talpnyal�. Az, aki az �llamrend t�mogat�s�t t�nyleg komolyan veszi,
sz�v�nek
utols� dobban�s�ig ragaszkodni is fog hozz�, �s nem lesz nyugta, ha
l�tja, hogy ezt
k�ros befoly�sok vesz�lyeztetik. Mindenesetre nem fog a nyilv�noss�g
el�tt nagy
l�rm�t csapni, mint azt- oly hazug m�don a monarchia
demokratikus bar�tai
tett�k, hanem megk�s�rlik �va inteni �fels�g�t, mag�t a korona visel�j�t.
Nem
helyezkedik �s nem helyezkedhetik arra az �ll�spontra, hogy
�fels�g�nek szabad
tov�bbra is saj�t bel�t�sa szerint cselekednie, ha l�tja, hogy ez
nyilv�n az �llam
k�r�ra van, hanem ez esetben k�teless�ge a monarchi�t az uralkod�val
szemben is
megv�delmeznie, b�rm�ly k�vetkezm�nyekkel j�rjon is ez saj�t mag�ra
n�zve. Ha
ennek az int�zm�nynek az �rt�ke mindig az uralkod� szem�ly�t�l f�ggne,
akkor a
monarchia az elk�pzelhet� legrosszabb �llamforma lenne.
Az uralkod�k is csak emberek, �s csak ritk�n a b�lcsess�g, �rtelem �s
jellem
kiv�lasztottjai. A talpnyal�k az ellenkez�j�t �ll�tj�k, m�g
a jellemszil�rd egy�neket,
az �llamra n�zve mindig ezek a leg�rt�kesebbek, az ilyen �ll�t�sok
vissza
riasztj�k. Ezek sz�m�ra a t�rt�nelem t�rt�nelem, az igazs�g igazs�g
marad m�g
akkor is, ha uralkod�r�l van sz�. Az a szerencse, hogy egy nagy
uralkod� a nagy
embert is egyes�ti mag�ban, csak ritk�n jut a n�p oszt�lyr�sz��l; meg
kell el�ged-
n�nk azzal, ha a sors legal�bb a legkeser�bb csal�d�sokt�l �vja meg
�ket.�gy teh�t a monarchisztikus eszme �rt�ke �s jelent�s�ge nem az uralkod�
szem�ly�ben rejlik, kiv�ve, ha a gondvisel�s oly l�ngesz� h�ssel, mint
Nagy
Frigyes, vagy b�lcs jellemmel, mint I. Vilmos aj�nd�kozza meg a
nemzetet. Ez
�vsz�zadok folyam�n is csak elv�tve fordul el�. K�l�nben az eszme
t�lsz�rnyalja
a szem�lyt, �s az int�zm�ny �rt�ke mag�ban az �llamform�ban rejlik. Ilyen
k�r�lm�nyek k�z�tt azonban az uralkod� maga is csak szolg�ja az
int�zm�nynek,
� maga is csak egy ker�k ebben a m�ben, �s mint ilyennek, megvannak
a maga
k�teless�gei. Mag�t is al� kell rendelnie a nagy c�lnak, �s akkor nem
az az igazi
monarchista t�bb�, aki engedi, hogy a korona hordoz�ja hatalm�val
vissza�ljen,
hanem az, aki ebben megg�tolja. Ha az int�zm�ny �rt�ke nem mag�ban az
�llam-
form�ban, hanem a felkent szem�lyben rejlen�k, akkor m�g a t�nyleg
elmebeteg
uralkod�t sem lehetne tr�nj�r�l soha lemondatni.
Fontosnak tartom a fentiek lesz�gez�s�t m�r most, mert lassank�nt
�jra el�buk-
kannak rejtekhely�kr�l azok az �rnyak, akik nyomor�s�gos
magatart�sukkal nem
kis m�rt�kben voltak el�mozd�t�i a monarchia �sszeoml�s�nak.
Ezek az emberek bizonyos balga vakmer�s�ggel ism�tm�r csak az �
kir�lyuk-
r�l besz�lnek, akit pedig �ppen a legv�gzetesebb �r�ban cs�fosan
cserbenhagytak,
�s k�pesek arra, hogy minden olyan embert, aki nem hajland�
dicshimnuszaikat
helyeselni, rossz n�metnek b�lyegezzenek. Ezek ugyanazok, akik
annak idej�n
1918ban minden v�r�s karszalag el�l gy�va nyulak m�dj�ra fut�snak
eredtek,
kardjukat s�tabottal cser�lt�k fel, semleges nyakkend�t k�t�ttek, egy
ideig b�k�s
polg�rokk�nt s�t�ltak, hogy azut�n nyomtalanul elt�njenek. Egysz�val
ilyen em-
berek voltak a kir�lyi bajnokok. Csak miut�n a forradalom
sz�lvihara, h�la m�sok
tev�kenys�g�nek, lecsendesedett �s �jra sz�lnek ereszthett�k, �ljen a
kir�ly,
�ljen ki�lt�sukat, kezdtek a koron�nak e szolg�i �s tan�csad�i biztos
od�jukb�l
el�b�jni.
Most azonban itt vannak valamennyien, �s s�v�rogva pillantanak a
h�sos-
fazekak fel�; alig tudj�k magukat kir�lyh�s�g�kt�l visszatartani, hogy
azut�n az
�reg monarchi�nak ezek a harcosai egy sz�p napon az els� v�r�s z�szl�
l�tt�ra,
mint egerek a macska el�l, ism�t megfutamodjanak.
Ha az uralkod�k maguk nem lenn�nek b�n�s�k a dolgok �lyet�n �ll�s��rt,
akkor
az ember sz�ve m�ly�ig tudn� sajn�lni �ket, m�r csak ezen v�delmez�ik
miatt is.
Arr�l mindenesetre meg kell gy�z�dve lenni�k, hogy ilyen lovagokkal
el lehet
veszejteni tr�nokat, de koron�kat visszaszerezni soha!
Mindez nevel�s�nk hib�ja volt. Ennek k�vetkezt�ben tudt�k magukat az
eml�tett
siralmas l�nyek minden udvarn�l bebiztos�tani, hogy azut�n a
monarchia alapjait
kikezdj�k. Amikor a monarchia �p�lete inogni kezdett, nyomtalanul
elt�ntek.
Hiszen az csak term�szetes, hogy ezek a talpnyal�k nem �ttett�k
agyon magukat
uralkod�juk�rt. Az uralkod�k azonban ezt sohasem tudj�k �s szinte
k�vetkezetesen
nem is tanulj�k meg. Ez a k�r�lm�ny viszont pusztul�sukat okozza.
Helytelen nevel�s k�vetkezm�nye a felel�ss�gt�l val� irt�z�s �s az ebb�l
ered�
gy�nges�g, k�l�n�sen �letbev�g�an fontos k�rd�sek feletti d�nt�sek idej�n.
E k�ros �llapot kiindul�pontja nagyr�szt a parlament�ris berendez�sben
kere-
send�, amely a felel�tlens�g legterm�bb talaja. Ez a betegs�g lassan
�tterjed a
k�z�let minden ter�re, k�l�n�sen pedig az �llami int�zm�nyekre. Mindenki
igyekezett a felel�ss�g al�l kib�jni. A korm�ny rendeletei f�lszegek
�s k�tes
hat�s�ak voltak. A szem�lyi felel�ss�g hat�r�t minden int�zked�sn�l a
lehet�
legsz�kebb t�rre szor�tott�k.
Vegy�k tekintetbe a korm�ny magatart�s�t a k�z�let igaz�n k�ros
t�neteivel
szemben. A f�lszegs�g �s a felel�ss�gt�l val� gy�va f�lelem itt �szlelhet�
a
legt�k�letesebben.
Csak n�h�ny, k�l�n�sen szembe�tl� esetre akarok r�mutatni.
Maguk az �j s�g�r� k�r�k szeretik legink�bb hangoztatni, hogy a sajt�
nagyhata-
lom az �llamban. Jelent�s�ge t�nyleg roppant nagy, hiszen a sajt�
feladata az
embereket id�sebb korukban nevelni. Emellett a sajt� olvas�i
k�z�ns�g�t �tlag
h�rom csoportra oszthatjuk.
Vannak, akik mindent elhisznek, amit olvasnak; vannak olyanok,
akik semmit
sem hisznek el, �s v�g�l vannak olyan emberek, akik b�r�l� szemmel
vizsg�lj�k,
amit olvasnak, majd azut�n alkotj�k meg v�lem�ny�ket.
Az els� csoport, sz�m�t tekintve, legnagyobb. Ide tartozik a n�p
nagy t�mege,
teh�t a nemzetnek szellemileg legegyszer�bb r�tege.
A n�phez tartoz�kat hivat�suk szerint nem, legfeljebb az �ltal�nos
inteligencia
fokozatai szerint oszt�lyozhatjuk. Vannak, akik nem rendelkeznek
vel�k sz�letett
vagy bel�j�k nevelt �n�ll� gondolkod�ssal, �ppen ez�rt �n�ll�s�guk hi�nya,
vagy
tudatlans�guk folyt�n mindent elhisznek, amit a nyomtatott bet�
el�b�k t�lal. Ide
sorozand�k azok az elh�jasodott agy�ak, akik k�pesek lenn�nek ugyan
�n�ll�
gondolkod�sra, de puszta lustas�gb�l h�l�san fogadnak mindent, amit
m�s gondol
ki helyett�k. Ezekn�l az emberekn�l, akik a nemzet nagy t�meg�t
alkotj�k, a sajt�
hat�sa eg�szen borzalmas. Nem k�pesek vagy nem akarj�k b�r�l� szemmel
vizs-
g�lni, amit a sajt� nekik ny�jt. Emiatt �ll�sfoglal�suk a napi
k�rd�sekkel szemben
teljesen a m�sok befoly�s�nak k�vetkezm�nye lesz. El�ny�s lehet ez
akkor, ha
megfelel� oldalr�l vil�gos�tj�k fel �ket, v�gzetesen k�ros azonban, ha a
felvil�gos�t�s munk�j�t hazug gazemberek v�gzik.
A m�sodik csoporthoz tartoz�k sz�ma m�r sokkal kisebb. R�szben
azokb�l az
emberekb�l toborz�dik, akik eleinte az els� csoporthoz tartoztak,
de sok keser�
csal�d�s ut�n m�r semmit sem hisznek, ami nyomtat�s form�j�ban ker�l
el�b�k.
Gy�l�lnek minden �js�got, �s vagy nem olvass�k, vagy pedig d�hbe
gurulnak,
valah�nyszor �j s�g ker�l a kez�kbe. Abban a hitben vannak ugyanis,
hogy az �js�g
csak hazugs�got �s val�tlans�got tartalmaz. Ez az embert�pus igen
nehezen kezel-
het�, mert az igazs�got is gyanakv�ssal fogadja. Semmif�le pozit�v
munk�ra nem
haszn�lhat�.
V�g�l a harmadik csoport a legkisebb. Ez t�nyleg kim�velt agy�
emberekb�l
�ll, akiket term�szetadtatehets�g�k �s nevel�s�k �n�ll�
gondolkod�sratan�tott, akik
mindenr�l saj�t v�lem�nyt pr�b�lnak alkotni, �s mindent, amit
olvasnak, alaposan
megvizsg�lnak �s megem�sztenek. Nem vetnek egy pillant�st sem az
�js�gba
an�lk�l, hogy agyvelej�k ne dolgozz�k. �ppen ez�rt az �js�g�r� helyzete
ezekkel
szemben nem k�nny�. Az �js�g�r�k az ilyen embert teh�t csak
fenntart�ssal ked-
velik.
A harmadik csoporthoz tartoz�k sz�m�ra kev�sb� veszedelmes �s �gysz�lv�n
jelent�s�g n�lk�li az a badars�g, amit az �js�gok legnagyobb r�sze
�sszefirk�l. Az
�let folyam�n lassank�nt megbar�tkoznak azzal a gondolattal, hogy
minden
�j s�g�r�t eleve gazembernek kell tekinteni�k, aki csak ritk�n mond
igazat. K�r, hogy
ezeknek a pomp�s embereknek a jelent�s�ge ink�bb �rtelmess�g�kben, mint
sz�mukban rejlik. Manaps�g, amid�n nem a b�lcsess�g, hanem a
sz�mszer�s�g a
m�rt�kad�, nagy vesztes�g ez. Napjainkban, amikor a t�meg szavazata
hat�roz, a
d�nt� �rt�ket a legnagyobb csoport k�pviseli, ez pedig az els�: az
egy�gy�ek �s
hisz�kenyek csoportja.
�letbev�g�an fontos �rdeke az �llamnak, hogy ezek az emberek ne
ker�ljenek
rossz, tudatlan, s�t mi t�bb, rosszakarat� nevel�k kez�be. K�teless�ge
teh�t az
�llamnak a nevel�s ellen�rz�se �s mindennem� vissza�l�s megg�tl�sa. K�l�n�sen
�gyelnie kell a sajt�ra. A sajt� befoly�sa ezekre az emberekre igen
nagy, miut�n
hat�sa nemcsak �tmeneti, hanem �lland�. F�k�nt e t�ren nem szabad
megfeled-
keznie az �llamnak arr�l, hogy k�teless�ge minden eszk�zt egy c�l
szolg�lat�ba
�ll�tani; nem szabad az �gynevezett sajt�szabads�g el�tt
megtorpannia, ha arr�l
van sz�, hogy k�teless�g�t teljes�tse. K�ny�rtelen hat�rozotts�ggal kell
biztos�tania
c�ljai sz�m�ra a n�pnevel�s eme eszk�z�t, amit az �llam szolg�lat�ba kell
�ll�tania.
Vajon nem az elk�pzelhet� legnagyobb m�reg volt, amivel a h�bor�
el�tti n�met
sajt� olvas�it m�telyezte? Vajon nem a legsil�nyabb pacifizmust
oltotta a n�p
sz�v�be akkor, amikor az a m�sik vil�g, a szoci�ldemokr�cia �s a
zsid�s�g, m�r arra
k�sz�l�d�tt, hogy N�metorsz�got lassan, de biztosan megfojtsa? Vajon
nem
tan�totta ez a sajt� a n�pet m�rb�keid�ben arra, hogy az �llam jogait
k�ts�gbe vonja,
�s ezzel eleve korl�tozza a rendelkez�sre �ll� v�delmi eszk�z�ket?
Vajon nem a
n�met sajt� volt az, amely a nyugati demokr�cia agyr�m�t n�p�nknek
k�v�natos
alakban t�lalta fel �s v�gre elhitette vele, hogy a j�v�j�t a
N�psz�vets�gre b�zhatja?
Vajon nem j�rult hozz�, hogy n�p�nket nyomorult erk�lcstelens�gre
nevelj�k?
Vajon nem tette nevets�gess� ez erk�lcs�t �s nem b�lyegezte maradinak
�s ny�rs-
polg�rnak azt, m�gnem v�gre a mi n�p�nk �s modern lett? Vajon �lland�
t�mad�saival nem � �sta al� az �llam tekint�ly�t, annyira, hogy
egyetlen l�k�s el�g
volt ezt az �p�tm�nyt halomra d�nteni? Vajon nem irtott ki minden
j�sz�nd�kot,
amely megadta az �llamnak, ami az �llam�? Vajon nem igyekezett
nevets�gess�
tenni a hadsereget? Nem szabot�lta az �ltal�nos hadk�telezetts�get?
Nem bujtogatta
a k�zv�lem�nyt a hadsereg sz�m�ra sz�ks�ges hitel megtagad�s�ra
mindaddig,
am�g munk�j�t siker koron�zta?
Az �gynevezett liber�lis sajt� munk�ja a s�r�s�k munk�ja volt, amely a
n�met
n�p �s n�met birodalom veszt�t szolg�lta. A marxista szennylapokat
ezzel kapcso-
latban meg sem kell eml�ten�nk. A hazugs�g sz�mukra �ppen olyan
�letsz�ks�glet,
mint a macska sz�m�ra az eg�r; feladatuk kiz�r�lag a n�p faji �s
nemzeti �n-
tudat�nak let�r�se, hogy �rett� tegy�k a nemzetk�zi t�ke �s annak urai,
a zsid�k
rabszolgaj�rma sz�m�ra.
Vajon mit tett az �llam a n�p e t�megm�rgez�se ellen? Egy�ltal�n
semmit.
N�h�ny nevets�ges rendeletet eresztett sz�lnek; n�h�ny t�ls�gosan
gyal�zatosan
viselked� embert megb�ntetett; ez volt az eg�sz. Ezzel szenben azt
hitte, hogy
h�zelg�ssel a sajt� �rt�k�nek, jelent�s�g�nek �s n�pnevel�si
elhivatotts�g�nak
elismer�s�vel �s hasonl� badars�gokkal megnyeri a maga sz�m�ra ezt a
sajt�t. A
zsid�k azonban mindezt csak ravasz mosollyal fogadt�k, �s
k�sz�nettel nyugt�zt�k.
Az �llam e gyal�zatos cs�dj�nek az oka nem a vesz�ly fel nem
ismer�s�ben
rejlett, hanem ink�bb egy �gbeki�lt� gy�vas�gban �s az ebb�l k�vetkez�en
f�lmeg-
old�st jelent� rendeletekben �s int�zked�sekben. Mindenkib�l hi�nyzott
a b�tors�g
hathat�s, radik�lis eszk�z�k alkalmaz�s�ra. Mint minden�tt, �gy itt is
f�lszeg
receptekkel igyekeztek seg�teni. Ahelyett, hogy agyonvert�k
volna, csakpiszk�lgat-
t�k a viper�t, �gyhogy v�geredm�nyben minden int�zked�s�k csup�n az el-
lenkez�j�t �rte el annak, amit c�lzott. Az ellens�ges int�zm�nyek
hatalma �vr�l �vre
n�vekedett.
Az akkori n�met korm�nyok v�dekez� magatart�sa, f�leg a zsid� n�p-
bolond�t� sajt�val szemben, nem volt egys�ges �s hat�rozott,
mindenekfelett
pedig nem volt el�g c�ltudatos. A titkos tan�csosi elme e t�ren
teljesen felmondta a
szolg�latot, nemcsak az�rt, mert nem ismerte fel a k�zdelem
jelent�s�g�t, hanem
mert nem tal�lta meg a kell� eszk�z�ket �s nem volt vil�gosan
kidolgozott haditerve.
C�ltalanul k�s�rleteztek. N�ha egy-k�t h�tre vagy h�napra bez�rtak
egy-k�t harap�s
sajt�viper�t, f�szk�t azonban ez�ttal is b�k�ben hagyt�k.
Mindez term�szetesen egyr�szt a zsid�s�g v�gtelen�l ravasz
taktik�j�nak, m�s-
r�szt a titkos tan�csosok butas�g�nak �s egy�gy�s�g�nek a k�vetkezm�nye
volt. A
zsid� sokkal okosabb volt ann�l, semhogy az eg�sz sajt�t egyszerre
egys�gesen
vezette volna t�mad�sra. Nem! Az �js�gok egy r�sze arra val� volt,
hogy fedezze a
t�bbit. Am�g a marxista �js�gok a legaljasabb m�don �zentek hadat
mindennek, ami
az emberis�gnek szent, a legszemtelenebb m�don t�madt�k az �llamot �s
a kor-
m�nyt �s egym�s ellen usz�tott�k az egyes n�poszt�lyokat, addig a
polg�ri demok-
ratikus zsid� lapok kit�n�en �rtettek ahhoz, hogy a h�res
t�rgyilagoss�g l�tszat�t
kelts�k. Ker�ltek minden durva sz�t, mert tiszt�ban voltak azzal,
hogy az �resfej�
emberek a k�ls� ut�n �t�lnek �s nem k�pesek a dolgok m�ly�re hatolni.
Emiatt a
dolgok �rt�k�t csak k�lsej�k ut�n �t�lik meg, nem pedig belsej�k ut�n.
Ezen emberi
gy�nges�gnek k�sz�nhetik saj�t fontoss�gukat is.
Az emberek e csoportja sz�m�ra term�szetesen a Frankfurter
Zeitung a
tisztas�g megtestes�l�se, amely sohasem haszn�l durva kifejez�st,
elvet minden
nem� tettleges er�szakoss�got �s mindig a szellemi fegyverekkel val�
k�zdelemre
hivatkozik. Ezzel k�l�n�sen a szellemtelen embereknek impon�l. Ez a
f�lm�velts�g
eredm�nye, amely megfosztja az embert term�szetes �szt�neit�l. N�mi
ismeretet
biztos�t sz�m�ra, an�lk�l azonban, hogy a val�di tud�shoz elvezetn�.
Ut�bbit puszta
j�sz�nd�kkal �s szorgalommal nem lehet el�rni, ennek az emberrel vele
kell
sz�letnie. A tulajdonk�ppeni tud�s mindig az okozati �sszef�gg�s
�szt�nszer�
meg�rt�se, ami azt jelenti, hogy az embernek sohasem szabad abba
a t�ved�sbe
esnie, hogy maga lett a term�szet ur�v� �s mester�v�, amit a f�lm�velt
�ntelts�ge
olyan k�nnyen elhisz, hanem �reznie kell a term�szet uralm�nak
sz�k-
s�gszer�s�g�t. Meg kell �reznie, hogy az � l�te is al� van vetve a
t�k�letesed�s fel�
ir�nyul� �r�k szenved�s �s �r�k k�zd�s t�rv�nyeinek. �reznie kell, hogy azon a
vil�gon, ahol napok, bolyg�k �s holdak keringenek �s r�j�k p�ly�jukat,
amelyben
mindig csak az er� uralkodik a gy�nges�g felett, �s azt vagy
engedelmes szolg�j�v�
teszi, vagy agyontiporja, az ember sz�m�ra sincsenek k�l�n
t�rv�nyek. �t is az �r�k
b�lcsess�g t�rv�nyei igazgatj�k. E t�rv�nyeket k�pes tal�n felfogni,
de sohasem
tudja mag�t al�luk mentes�teni.
A zsid�s�g �ppen a lelki k�z�pszer�s�gnek �rja a maga �gynevezett
inteli-
gens sajt�j�t. Ennek r�sz�re �rj�k a Frankfurter Zeitung-ot �s a
Berliner
Tageblatt-ot, hozz�ja alkalmazkodik azok hangja, �s re�ja
gyakorolj�k a leg-
nagyobb hat�st. Mik�zben k�ls�leg gondosan ker�lnek minden durva
form�t, egy�b
t�ren m�gis belecsepegtetik a m�rget olvas�ik sz�v�be. Sz�p hangok �s
sz�vir�gok
seg�ts�g�vel abba a hitbe ringatj�k olvas�ikat, mintha tev�kenys�g�knek
egyed�li
mozgat� rug�ja t�nyleg a tiszta tudom�nyoss�g, s�t az erk�lcs lenne.
Val�j�ban
pedig ez az �js�g�r�s nem egy�b, mint zseni�lis, de egyben alattomos
m�v�szet,
amellyel az ellenf�l kez�b�l ki�tik a sajt� elleni fegyvert. Mert
mialatt egyik r�sz�k
cs�p�g atisztess�gt�l, ann�l ink�bb hiszik ezek az �gyefogyottak, hogy
a t�bbiekn�l
is legfeljebb jelent�ktelen kin�v�sekr�l lehet sz�, amelyek azonban
semmi sz�n alatt
sem lehetnek okai a sajt�szabads�g megs�rt�s�nek, ahogy nevezni
szokt�k ennek a
b�ntetlen n�pbolond�t�snak �s n�pm�rgez�snek �r�let�t. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt
ez ellen a banda ellen f�lnek fell�pni, mert hiszen az a vesz�ly
fenyeget, hogy ez
esetben a tisztess�ges sajt� is ellen�k t�mad. Ez is a j�l
megalapozotts�g gy�-
m�lcse. Mert mihelyst az ember megk�s�rli, hogy fell�pjen az ilyen
gyal�zatos
sajt�term�k ellen, azonnal a t�bbiek is p�rtj�ra kelnek, nem mintha
egyet�rten�nek
vele, Isten �rizz; csak az�rt, hogy a sajt�szabads�g �s a szabad
v�lem�nynyilv�n�t�s
elv�t megv�dj�k. Egyed�l ezt v�delmezik. A leger�sebb ember is
megt�ntorodik
erre az ord�toz�sra, mert hiszen az �gynevezett tisztess�ges
lapok r�sz�r�l �ri.
�gy nyerhetett szabad utat ez a m�reg n�p�nk v�rkering�s�ben an�lk�l,
hogy az
�llamnak ereje lett volna a betegs�gen �rr� lenni. Azok a nevets�ges
eszk�z�k,
amelyekkel az �llam fell�pett ez ellen a sajt� ellen, el�jelei
voltak a birodalmat
fenyeget� �sszeoml�snak.
Az olyan int�zm�ny, amely nem k�pes mag�t teljes hat�rozotts�ggal,
minden
fegyverrel megv�delmezni, �nmag�t �t�li hal�lra. Minden f�lmunka a
bels�
�sszeoml�s l�that� jele, amelyet el�bb vagy ut�bb a k�ls� �sszeoml�snak
kell
k�vetnie �s fogja is k�vetni.
Hiszek abban, hogy a mai nemzed�k kell� vezet�s mellett k�nnyebben
gy�zi le
ezt a vesz�lyt. Hiszen annyi mindenen ment kereszt�l, hogy idegei
megszil�rdul-
hattak annak, aki nem vesztette el teljesen a fej�t. A zsid�s�g
a j�v�ben bizony�ra
roppant l�rm�t fog csapni, ha az �llam kedvenc f�szk�kre, a sajt�ra
r�teszi a kez�t,
v�get vet a sajt� vissza�l�seinek, a n�pnevel�s eme eszk�z�t is a k�z
szolg�lat�ba
�ll�tja �s nem hagyja t�bb� felel�tlen idegen �s ellens�ges elemek
kez�ben. Meg
vagyok gy�z�dve arr�l, hogy ez nek�nk nem fog oly nehez�nkre esni,
mint egykor
ap�inknak. A harminc centim�teres gr�n�t sokkal nagyobb l�rm�t
csapott, mint ezer
zsid� �js�g vipera-sziszeg�se, teh�t csak hadd sziszegjenek!
A h�bor� el�tti N�metorsz�g vezet�s�nek a nemzet fontos l�t�rdekeiben
tan�s�tott f�lszegs�g�t �s gyenges�g�t a k�vetkez� p�lda is bizony�tja: a
n�p politikai
�s erk�lcsi megfert�z�s�vel m�r �vek �ta egy�tt j�r a n�ptest eg�szs�g�nek nem
kev�sb� iszonyatos megm�rgez�se. K�l�n�sen a nagyv�rosokban harap�dzott
el
mindink�bb a v�rbaj, a t�d�v�sz pedig majdnem az eg�sz orsz�g ter�let�n
szedte
�ldozatait.
Annak ellen�re, hogy a nemzet sz�m�ra mind a k�t betegs�g rettenetes
k�vet-
kezm�nyekkel j�rt, m�gsem hat�rozta el a korm�ny, hogy radik�lis
eszk�z�kkel
k�zdj�n ellen�k.
A n�p- �s �llamvezet�snek k�l�n�sen a szifilisszel szembeni
magatart�sa teljes
kapitul�ci�nak nevezhet�. Ha komolyan le akarta volna k�zdeni ezt a
vesz�lyt,
akkor sokkal radik�lisabb eszk�z�kre lett volna sz�ks�ge. Egy k�tes
hat�s� gy�gy-
szer feltal�l�sa, valamint annak �gyes �zleti kihaszn�l�sa nem sokat
seg�t e j�rv�ny-
nyal szemben. Itt is csak az okok elleni k�zdelem j�hetett volna
tekintetbe, nem
pedig a betegs�g t�neteinek elh�r�t�sa. A f� ok pedig els�sorban a
szerelem
prostitu�l�s�ban keresend�. Ez m�g akkor is borzalmas k�rt jelentene
a n�p sz�m�ra,
ha k�vetkezm�nye nem e rettenetes j�rv�ny volna, mert m�r maga az
erk�lcs
feld�l�sa, mely e fajtalans�ggal j�r, elegend� ahhoz, hogy a n�pet
lassan, de biztosan
t�nkretegye. Lelki �let�nk elzsid�sod�sa �s nemi �szt�n�nk p�nzre v�lt�sa
el�bb-
ut�bb t�nkreteszi eg�sz fiatals�gunkat: a term�szetes �rz�ssel b�r�, er�s
gyermekek
hely�be az anyagi c�lszer�s�g siralmas korasz�l�ttei l�pnek. Ez ut�bbi
lesz mind-
ink�bb a h�zass�gk�t�s alapja �s egyetlen el�felt�tele. Ezzel szemben a
szerelem
m�shol tombolja ki mag�t.
Bizonyos ideig term�szetesen itt is ki lehet g�nyolni a
term�szetet, de bossz�ja
nem v�rat sok�ig mag�ra, csak kiss� k�s�bb mutatkozik, vagy jobban
mondva: az
ember csak k�s�bb veszi �szre.
Hogy m�ly puszt�t� hat�ssal van a h�zass�g term�szetes el�felt�teleinek
�lland�
len�z�se, azt legjobban nemess�g�nk�n lehet �szrevenni. Itt l�tjuk
magunk el�tt
annak a szaporod�snak az eredm�ny�t, amely r�szben puszta t�rsadalmi
k�nyszeren,
r�szben pedig csup�n anyagi szempontokon nyugszik. Az el�bbi a faj
gyeng�l�s�t,
az ut�bbi pedig v�r�nek megm�rgez�s�t vonja maga ut�n, mert minden �ruh�zi
zsid�
n� el�gg� alkalmasnak l�tszik arra, hogy a nemes urak ut�dait vil�gra
hozza. Ezek
azt�n �gy is n�znek ki. Mindk�t esetnek t�k�letes degener�ci� a
k�vetkezm�nye.
Polg�rs�gunk ma ugyanezen az �ton halad �s ugyanoda fog jutni.
K�z�mb�s siets�ggel igyeksz�nk a kellemetlen igazs�gok mellett
elhaladni,
mintha �gy megv�ltoztathatn�nk a t�nyeket. Nem tagadhat� az, hogy a
v�rosi
lakoss�gunk mindink�bb prostitu�lja szerelmi �let�t, �s �gy mind
sz�lesebb k�r�k
ker�lnek a szifilisz karmai k�z�. E t�megfert�z�s eredm�nyeit egyr�szt a
t�bolyd�k,
m�sr�szt pedig, sajnos, saj�t gyermekeink bizony�tj�k. K�l�n�sen �k a
szomor�
roncsai nemi �let�nk egyre n�vekv� prostitu�l�d�s�nak; a sz�l�k b�ne a
gyermekek
betegs�g�ben nyilv�nul meg.
E kellemetlen, s�t borzalmas t�nyekkel k�l�nb�z� m�don sz�molhatunk le.
Sokan egy�ltal�n �szre sem veszik, jobban mondva nem is akarj�k
�szrevenni
azokat, ami term�szetesen a legegyszer�bb �s legk�nyelmesebb
�ll�sfoglal�s.
M�sok az �ppoly nevets�ges, mint hazug �lszem�rem k�nt�s�be burkol�znak;
az
eg�szr�l mint m�rhetetlen b�nr�l besz�lnek, �s minden rajtacs�pett
b�n�ssel szem-
ben legm�lyebb felh�borod�sukat nyilv�n�tj�k, hogy ut�na �h�tatos
iszonnyal �jra
szemet hunyjanak az istentelen d�gv�sz el�tt, �s k�rj�k a j� Istent,
hogy lehet�leg
hal�luk ut�n eme Szodom�ra �s Gomorr�ra k�n- �s szurokes�t z�d�tson, �s a
szem�rmetlen embereket az elrettent� p�ld�val t�r�tse jobb �tra. A
harmadik csoport
l�tja ugyan e rettenetes rag�ly borzalmas k�vetkezm�nyeit, de csak
v�ll�t vonogatja,
mert az a meggy�z�d�se, hogy am�gy sem tehet semmit e vesz�ly ellen.
Legjobb a
dolgok menet�t meg nem g�tolni, hanem j�jj�n, aminekj�nnie kell.
Ez term�szetesen nagyon k�nyelmes �s egyszer� �ll�spont, de nem szabad
megfeledkezn�nk arr�l, hogy e k�nyelemnek majdan az eg�sz nemzet
�ldozat�ul
esik. Az a kifog�s, hogy m�s n�pekre is ez a sors v�r, term�szetesen
nem v�ltoztat
a buk�s t�ny�n, legfeljebb enyh�ti egyn�mely ember f�jdalm�t.
Ugyanakkor azon-
ban ann�l ink�bb el�t�rbe l�p a k�rd�s, hogy melyik n�p gy�zi le mint
els� �s tal�n
egyetlen ezt a pestist, �s melyik pusztul el ennek k�vetkezt�ben.
Mert v�g�l erre
kell kilyukadnunk. Ez is csup�n pr�bak�ve a faji �rt�knek; amely faj
nem �llja ki a
pr�b�t, az elpusztul, �s hely�t �tengedi az eg�szs�gesebb, vagy
legal�bbis sz�v�-
sabb �s nagyobb ellen�ll� k�pess�g� fajnak. Tekintettel arra, hogy ez
a k�rd�s
f�k�pp az ut�dokat illeti, az�rt azok k�z� a probl�m�k k�z� tartozik,
amelyekre �ll
az a borzaszt� igazs�g, hogy tized�ziglen b�nh�dnek a fiak az ap�k
v�tkei�rt.
A v�r �s a faj elleni b�n e vil�g eredend� b�ne �s a neki beh�dol�
emberis�g
v�gzete.
M�ly nyomor�s�gos volt a h�bor� el�tti N�metorsz�g �ll�spontja e k�rd�ssel
szemben! Vajon tett�nk-e valamit az ellen, hogy a nagyv�rosi
ifj�s�gunk v�r�nek
megfert�z�s�t megg�toljuk? Hogy a nemi �let elfajul�s�t �s p�nzz� t�tel�t
fel-
tart�ztassuk, hogy lek�zdj�k n�p�nknek ebb�l ered� szifiliszes k�rj�t?
Akkor kapunk e k�rd�sre v�laszt, ha le�rjuk, hogy minek kellett
volnat�rt�nnie.
Mindenekel�tt nem lett volna szabad e k�rd�st csup�n csak f�lv�llr�l
kezeln�nk,
hanem meg kellett volna �rten�nk, hogy megold�s�t�l nemzed�kek sorsa
f�gg, s�t
t�le f�gghet �s t�nyleg f�gg is eg�sz n�p�nk j�v�je. E tudatnak azonban
k�ny�rtelen
int�zked�st �s beavatkoz�st kellett volna kiv�ltania. E megfontol�s
ut�n min-
denekel�tt az eg�sz nemzet figyelm�t e rettenetes vesz�lyre kellett
volna �sszpon-
tos�tani, �gy, hogy mindenki tiszt�ban legyen a k�zdelem
fontoss�g�val. Val�ban
radik�lis �s olykor nehezen elviselhet� k�teless�get �s terhet csak
akkor lehet az
�sszess�gre r�ni, ha az egy�nt a k�nyszeren k�v�l a sz�ks�gess�g
felismer�se is
vezeti. Ehhez �ri�si felvil�gos�t� munka sz�ks�ges.
Valah�nyszor l�tsz�lag lehetetlen k�rd�sek megold�s�r�l vagy k�vetel�sek
val�ra v�lt�s�r�l van sz�, a n�p teljes figyelm�t egys�gesen e k�rd�sre
kell �sszpon-
tos�tani, mintha t�le l�te vagy neml�te f�ggne. A n�p csak �gy lesz
hajland� nagy
teljes�tm�nyekre �s erej�nek megfesz�t�s�re.
Ez az elv egyes ember sz�m�ra is m�rvad�, ha nagy c�lokat akar
el�rni. � is
csak szakaszokban lesz k�pes c�lj�hoz k�zelebb jutni. Teljes erej�t
egy-egy szakasz
pontosan hat�rolt feladat�ra kell �sszpontos�tania, mindaddig, am�g
azt teljesen meg
nem oldotta. Ha utunkat nem osztjuk fel �ly m�don egyes
szakaszokra, �s nem
igyeksz�nk e szakaszokat teljes er�nkkel egyenk�nt lek�zdeni,
sohasem fogunk
c�lhoz jutni, mert vagy megakadunk �tk�zben, vagy pedig elt�vesztj�k
az ir�nyt. A
c�l lass� �s c�ltudatos el�r�se a legnagyobb er�fesz�t�st k�veteli meg.
�gy minden propagandisztikus seg�deszk�z ig�nybev�tel�vel a szifilisz
lek�zd�s�nek k�rd�s�t, mint a nemzet f� feladat�t kellett volna
be�ll�tani, �s nem
csak egyik feladatak�nt. A szifilisz okozta k�rokat, mint a
legborzaszt�bb
szerencs�tlens�get, minden seg�deszk�z ig�nybev�tel�vel, teljes
nagys�g�ban
kellett volna az emberek el� t�rni, m�g az eg�sz nemzet ama
meggy�z�d�sre jutott
volna, hogy e k�rd�s megold�s�t�l f�gg j�v�je vagy pusztul�sa.
Csak ilyen, ha kell �vekig tart� el�k�sz�let �bresztheti fel
annyira az eg�sz
n�p figyelm�t �s ezzel kapcsolatosan elhat�roz�s�t is, hogy neh�z �s
nagy �ldoza-
tokat k�vetel� int�zked�sekhez lehessen folyamodni an�lk�l, hogy
tartani kellene
att�l: a n�p f�lre�rti ezeket vagy cserbenhagyja vezet�it.
E pestis lek�zd�se nagy �ldozatokat �s neh�z munk�t k�vetel.
A szifilisz elleni harc a prostit�ci�, az el��t�letek, a r�gi szok�sok
�s nem
kev�sb� bizonyos k�r�k �lszem�rme elleni harcot teszi sz�ks�gess�.
E t�netek elleni k�zdelem erk�lcsi jogosults�g�nak els� el�felt�tele a
j�v�
gener�ci� korai h�zasod�s�nak lehet�v� t�tele. A k�s�i h�zass�g ma m�r mag�ban
rejti e veszedelem cs�r�j�t, m�rpedig ez, b�rmint cs�rj�k-csavarjuk is
a dolgot, az
emberis�g sz�gyene marad. Nemigen illik ama l�nyhez, amely k�l�nben
szer�nyen Isten k�pm�s�nak szereti nevezni mag�t.
A prostit�ci� az emberis�g gyal�zata, mor�lis el�ad�sokkal �s �h�tatos
akar�ssal
azonban meg nem sz�ntethet�, hanem megg�tl�sa �s v�gleges megsz�ntet�se
sz�mtalan ok elh�r�t�s�t�l f�gg. Az els� l�p�s ez �ton az emberi
term�szetnek
megfelel� korai h�zasod�s lehet�v� t�tele, k�l�n�sen a f�rfiak sz�m�ra,
mert hiszen
a n� e tekintetben am�gy is csak passz�v f�l.
Hogy e tekintetben mennyire t�v�tra ker�lt �s meg nem �rt� az
emberis�g nagy
r�sze, azt bizony�tja, hogy az �gynevezett jobb t�rsadalombeli any�k azt
�ll�tj�k: h�l�sak
lenn�nek, ha le�nyuk sz�m�ra olyan f�rjet tal�ln�nak, akinek m�r
let�rt�k a
szarvait. Mivel az ilyen f�rfiakban kev�sb� szenved�nk hi�nyt, mint
a m�sik
fajt�ban, a szeg�ny le�nyz� szerencs�sen tal�l majd egy ilyen t�rt
szarv� Szig-
fr�det, �s a gyermekek eme h�zass�g m�lt� produktumai lesznek. Ha
elgondoljuk,
hogy r�ad�sul m�g a nemz�st is a lehet� legmesszemen�bb m�rt�kben
korl�tozzuk
�s ezzel a term�szetes kiv�laszt�st is megakad�lyozzuk, mert hiszen
minden,
b�rmennyire is nyomor�k l�nyt fenn kell tartanunk, akkorjoggal
tehetj�k fel a
k�rd�st, hogy v�gt�re is mi a c�lja ennek az int�zm�nynek, �s mi�rt is
l�tezik
egy�ltal�n? Vajon nem ugyanaz akkor, mint a prostit�ci�? Vajon az
ut�dokkal
szembeni k�teless�g�rzet j�tszik m�g egy�ltal�n valami szerepet? Vajon
tudjuk,
hogy milyen �tkot z�d�tunk a legf�bb term�szeti t�rv�ny �s a
term�szettel szembeni
legf�bb k�teless�g�nk megszeg�s�vel fiainkra �s ut�dainkra?
�ly m�don fajulnak el �s �gy mennek lassan t�nkre a kult�rn�pek.
Maga a h�zass�g sem lehet �nc�l, kell, hogy magasabb c�lnak: a t�rzs
�s a faj
fenntart�s�nak szolg�lat�ban �lljon. Kiz�r�lag csak ez lehet �rtelme �s
feladata.
E felt�telek mellett azonban csak akkor hely�nval�, ha e
feladat�nak meg is
felel. M�r csak az�rt is helyes a korai h�zasod�s, mert a
fiatal h�zasokban m�g
megtal�ljuk azt az er�t, amely egyed�l k�pes eg�szs�ges �s ellen�ll�
ivad�kot
vil�gra hozni. Mag�t�l �rtet�dik, hogy a szoci�lis el�felt�telek eg�sz
sorozata
sz�ks�ges hozz�, amelyek n�lk�l a korai h�zass�gra m�g csak gondolni
sem lehet.
Azt, hogy ezek m�ly fontosak, legjobban most kellene meg�rten�nk,
mid�n az �gynevezett
szoci�lis k�zt�rsas�g m�g a lak�sk�rd�st sem k�pes megoldani �s ezzel
sok
h�zass�got egyszer�en megg�tol. Ezzel a prostit�ci�t t�mogatja.
A csal�dra �s annak eltart�s�ra alig tekint� j�vedelem megoszt�s
lehetetlen volta
szint�n egyik oka annak, hogy igen sok korai h�zass�g nem j�het
l�tre.
A prostit�ci�t teh�t csak akkor lehet t�nyleg lek�zdeni, ha a
szoci�lis viszonyok
alapos v�ltoz�sa lehet�v� teszi a mostanin�l �ltal�ban kor�bbi
h�zasod�st. Ez a
legels� felt�tele a k�rd�s megold�s�nak.
M�sodsorban a nevel�snek �s a fiatals�g kik�pz�s�nek kell kiirtania a
hib�k
eg�sz sorozat�t, melyekkel ma szinte egy�ltal�n nem t�r�d�nk.
Mindenekel�tt az
elm�leti tan�t�s �s testedz�s k�z�tt kell bizonyos egyens�lyt
teremten�nk. Amit ma
gimn�ziumnak nevez�nk, az voltak�ppen csak torzk�pe a g�r�g ide�lnak.
Nevel�-
s�nkn�l teljesen megfeledkez�nk arr�l, hogy eg�szs�ges l�lek csak
eg�szs�ges
testben lakozhat. K�l�n�sen akkor b�r ez a mond�s felt�tlen �rv�nnyel,
ha a n�p
nagy t�meg�t vessz�k szem�gyre.
Volt id�, amikor a h�bor� el�tt N�metorsz�gban ezzel egy�ltal�n nem
t�r�dt�nk. V�tkezt�nk test�nk ellen, �s a szellem egyoldal� kik�pz�s�vel
azt
hitt�k, hogy biztos�thatjuk nemzet�nk nagys�g�t. Ez a t�ved�s hamarabb
meg-
bosszulta mag�t, semmint hitt�k volna. Nem v�letlen, hogy a
bolsevista hull�m
sehol sem tal�lt jobb talajra, mint ott, ahol az �hs�g �s fogyat�kos
t�pl�lkoz�s
k�vetkezt�ben degener�lt n�pt�meg lakott: K�z�p-N�metorsz�gban,
Sz�szorsz�g-
ban �s a R�r-vid�ken. Itt m�g az �gynevezett inteligencia is alig fejtett
ki ellen�ll�st e zsid�
m�tellyel szemben, az�rt, mert testileg az inteligencia maga is,
nem annyira az
�hs�g, mint ink�bb az egyoldal� nevel�s folyt�n, teljesen elfajult.Magasabb
oszt�lyaink kiz�r�lagosan szellemi ir�ny� m�vel�d�se ezeket az
oszt�lyokat te-
hetetlenn� teszi olyankor, amid�n nem a szellem, hanem az �k�l
hozza meg a
d�nt�st, mert arra sem k�pesek, hogy fenntarts�k, m�g kev�sb� pedig,
hogy �rv�nyre
juttass�k �nmagukat. A szem�lyes gy�vas�g f� oka gyakran a testi
gyenges�gben
kereshet�.
A serd�l�korban a tiszt�n szellemi tan�t�s t�ls�gos hangs�lyoz�sa �s a
test
edz�s�nek elhanyagol�sa t�mogatj�k a szexu�lis k�pzetek keletkez�s�t. A
sport �s
torna r�v�n megedzett ifj� kev�sb� �rzi sz�ks�g�t az �rz�ki kiel�g�l�snek,
mint a
szellemi t�pl�l�kkal telet�m�tt k�nyvmoly. A helyes nevel�snek
sz�molnia kell
ezzel. Nem szabad megfeledkeznie arr�l, hogy az eg�szs�ges
fiatalember m�st v�r
az asszonyt�l, mint az id� el�tt elz�ll�tt k�jenc.
Az eg�sz nevel�snek arra kell teh�t ir�nyulnia, hogy az ifj� szabad
idej�t
test�nek edz�s�re ford�tsa. Nincsen joga e korban a t�tlen l�zeng�sre
�s az utc�k �s
mozg�k�psz�nh�zak biztons�g�nak vesz�lyeztet�s�re, hanem napi munk�j�nak
v�gezt�vel fiatal test�t edzett� �s sz�v�ss� kell tennie, nehogy az
�letben k�s�bb
elpuhultnak bizonyuljon. Ez a feladata az ifj�s�g nevel�s�nek, nem
pedig, hogy
kiz�r�lagosan az �gynevezett b�lcsess�get t�mje tan�tv�nyainak fej�be. V�gleg le
kell
sz�molnia azzal az elvvel, hogy a test nevel�s�r�l mindenkinek
mag�nak kell
gondoskodnia. Az embernek nincs szabads�g�ban ut�dai �s ezzel
egy�ttal fajt�ja
rov�s�ra v�tkezni.
A test nevel�s�vel egyidej�leg fel kell venni a harcot a szellemi
m�rgek ellen
is. Manaps�g eg�sz �let�nk t�mve van szexu�lis k�pzetekkel �s
ingerekkel. Vegy�k
csak szem�gyre a mozg�k�psz�nh�zak, variet�k �s sz�nh�zak m�sor�t. Nem
tagad-
hatjuk, hogy mindez semmi esetre sem az ifj�s�gnak val� t�pl�l�k. A
kirakatok �s
hirdet�sek a legocsm�nyabb eszk�z�kkel igyekeznek magukra vonni a
t�meg
figyelm�t. Aki k�pes mag�t az ifj�s�g lelk�let�be bele�lni, az tiszt�ban
van azzal,
hogy ez k�l�n�sen az ifj�s�g sz�m�ra jelent s�lyos k�rokat. E f�lledt,
�rz�ki leveg�
m�r abban a korban felizgatja az ifj� k�pzelet�t, amikor m�g semmi
sz�n alatt sem
lenne szabad az efajta dolgokhoz �rtenie. Az ilyen nevel�s
eredm�ny�t nem �ppen
�rvendetes m�don tanulm�nyozhatjuk a mai ifj�s�gon, amely
legt�bbnyire kor�n
�rett �s enn�lfogva kor�n �regszik. A b�r�s�g t�rgyal�termeib�l n�ha olyan
esetek
ker�lnek nyilv�noss�gra, amelyek borzalmas betekint�st engednek a
14 15 �ves
gyermekek lelki �let�be. Vajon csoda-e, ha a szifilisz gyakran m�r
e zsenge kor�ak
soraib�l is szedi �ldozatait? Vajon nem gyal�zat, hogy oly sok
testileg gyenge,
lelkileg pedig romlott fiatalembert nagyv�rosi k�jn� avat be a
h�zas�let titkaiba?
Ha le akarjuk k�zdeni a prostit�ci�t, akkor els�sorban a szellemi
el�felt�telek
megsz�ntet�s�n kell f�radoznunk. Nagyv�rosi kult�r�nk erk�lcsi
fert�z�tts�g�nek
szenny�t kell k�ny�rtelen�l kitakar�tanunk, an�lk�l, hogy a nyom�ban
re�nk z�dul�
l�rma �s ord�t�s megingatna benn�nket. Ha nem ragadjuk ki az ifj�s�got
mai
k�rnyezet�nek fert�j�b�l, akkor el�bb-ut�bb meg kell fulladniabenne.
Aki mindezt
nem akarja l�tni, az t�mogatja a prostit�ci�t, �s az � b�ne j�v�nk �s a
serd�l�
nemzed�k vesz�lyeztet�se. Kult�r�nk e megtiszt�t�sa majdnem minden
t�ren sz�k-
s�ges; a sz�nh�z, a m�v�szet, az irodalom, a mozi, a sajt�, a rekl�m,
a kirakatok
mind megtiszt�tand�k korhad� vil�gunk e megnyilv�nul�sait�l, �s egy
erk�lcs�s
�llam- �s kult�reszme szolg�lat�ba �ll�tand�k. Nyilv�nos �let�nket meg kell
szabad�tani nemcsak a modern erotika f�lleszt� parf�mj�t�l, hanem a
f�rfihoz nem
ill� �lszem�remt�l is. Ebbeli cselekv�s�nket vez�relje az a tudat,
hogy n�p�nk testi
�s lelki �ps�g�nek meg�v�s�r�l van sz�. A szem�lyes szabads�g jog�nak faj-
fenntart�si k�teless�g�nkkel szemben h�tt�rbe kell szorulnia.
Az orvosi tudom�ny k�zdelm�nek a szifilisz j�rv�nya ellen csak akkor
lehet
kil�t�sa n�mi sikerre, ha ennek a k�teless�g�nknek minden t�ren eleget
tesz�nk. Itt
nem lehet sz� f�lszeg k�s�rletez�sr�l, hanem s�lyos �s �letbe v�g�
int�zked�sre van
sz�ks�g. Tarthatatlan az az �llapot, hogy gy�gy�thatatlan betegek a
t�bbi, eg�sz-
s�ges embert l�pten-nyomon megfert�zhess�k annak a humanit�snak az
�rve alatt,
amely sz�z m�s embert t�nkretesz, csak az�rt, mert nem akarja az
egyes embert
megb�ntani. Az a k�vetel�s, hogy tilts�k meg fert�z�tt embereknek
fert�z�tt ut�dok
nemz�s�t, a j�zan emberi �sz k�vetelm�nye �s tervszer� kivitele az
emberis�g
leghum�nusabb tett�t jelenten�. Sok milli� szerencs�tlen embert
meg�vna a meg
nem �rdemelt szenved�st�l, �s �gy hozz�j�rulna az �ltal�nos eg�szs�g�gyi
sz�nvonal
emel�s�hez. Az ezir�ny� hat�rozott fell�p�s g�tat fog vetni a nemi
betegs�gek
elterjed�s�nek. A gy�gy�thatatlan betegek k�ny�rtelen elk�l�n�t�se
sz�ks�gess�
v�lik, b�r ez a betegs�g szerencs�tlen �ldozata sz�m�ra barb�r
int�zked�s, a jelen
�sj�v� emberis�g sz�m�ra azonban �ld�s. Egy �vsz�zad m�l� f�jdalma �vezredeket
menthet meg a szenved�st�l.
A szifilisz �s terjeszt�je, aprostit�ci� elleni k�zdelem az emberis�g
f�feladatai
k�z� tartozik, f�leg az�rt, mert nem egyes k�rd�sek megold�s�r�l, hanem
a k�ros
befoly�sok eg�sz sorozat�nak kik�sz�b�l�s�r�l van sz�. A testi betegs�g
itt csak
k�vetkezm�nye az erk�lcsi, szoci�lis �s faji �szt�n megbeteged�s�nek.
Ha ezt a k�zdelmet k�nyelmi szempontb�l vagy gy�vas�gb�l nem
v�llaljuk, mi
lesz akkor a n�pekb�l �tsz�z �v m�lva? Csak ritk�n tal�ln�nk Isten k�pm�s�ra
an�lk�l, hogy az ne lenne kih�v�s a Mindenhat� ellen.
Fel kell tenn�nk a k�rd�st: hogyan pr�b�lt�k a r�gi N�metorsz�gban ezt a
k�rt
lek�zdeni? Ha ezt komoly vizsg�lat t�rgy�v�tessz�k, �gy igen szomor�
eredm�nyre
jutunk. A korm�nyk�r�k felismert�k ugyan a betegs�g rettenetes
puszt�t�s�t, noha
k�vetkezm�nyeivel nem voltak teljesen tiszt�ban. Hat�sos reformok
helyett ink�bb
nyomor�s�gos seg�deszk�z�kh�z folyamodtak. Egyet-m�st megpr�b�ltak
ugyan, a
betegs�g lek�zd�s�ben azonban teljesen cs�d�t mondtak. Mivel
k�vetkezm�nyeit
nem l�tt�k teljesen tiszt�n, a betegs�g tulajdonk�ppeni ok�val mit
sem t�r�dtek. A
prostitu�lt n�ket orvosi vizsg�lat �s fel�gyelet al� helyezt�k,
amennyire ez lehet-
s�ges volt, �s ha betegs�get �llap�tottak meg n�luk, akkor k�rh�zba
dugt�k �ket,
ahonnan azonban l�tsz�lagos gy�gyul�suk ut�n �jra r�szabad�tott�k �ket az
emberi-
s�gre.
Bevezett�k ugyan az �gynevezett v�delmi paragrafust, amely szerint a nem
teljesen
eg�szs�ges vagy nem teljesen gy�gyult egy�nnek, b�ntet�s terhe
alatt, ker�lnie
kell a nemi �rintkez�st. Ez az int�zked�s alapj�ban v�ve helyes,
gyakorlati keresz-
t�lvitel�ben azonban teljesen cs�d�t mondott. El�sz�r is a n� m�r
nevel�s�n�l fogva
sem lesz k�pes, ha ilyenfajta szerencs�tlens�g �rte, eg�szs�g�nek
megrabl�ja elleni
p�rben, gyakran k�nos k�s�r� k�r�lm�nyek k�z�tt, a b�r�i t�rgyal�terembe
hurcoltatni mag�t. Ez neki vajmi keveset haszn�l, mert am�gy is �
a szenved� f�l,
mivel k�rnyezet�nek megvet�se ink�bb �t fogja �rni, mint a f�rfit.
K�pzelj�k el a
helyzet�t, ha betegs�g�t saj�t f�rj�t�l szerezte. Jelentse fel saj�t
f�rj�t, vagy mit�v�
legyen?
A f�rfin�l m�g hozz�j�rul az a t�ny is, hogy igen gyakran alkohol b�s�ges
�lvezete ut�n vet�dik e pestis �tj�ba, mivel ebben az �llapotban
legkev�sb� sem
k�pes t�nd�r�nek milyens�g�t meg�t�lni. Az am�gy is beteg n� ezt igen j�l
tudja,
�s �ppen ez�rt k�l�n�s el�szeretettel horg�szik az �ly �llapotban l�v�
f�rfiakra.
Ennek azonban az a v�ge, hogy a kellemetlen�l meglepett egy�n m�g
meg-
er�ltet�ssel sem lesz k�pes visszaeml�kezni kellemetlen
meglepet�s�nek okoz�j�ra.
Ez nem is csoda oly nagy v�rosban, mint p�ld�ul Berlin vagy M�nchen.
Emellett igen
gyakran vid�ki l�togat�kr�l van sz�, kik a nagyv�ros var�zs�val am�gy is
tan�cs-
talanul �llnak szemben.
Ki tudja azonban v�geredm�nyben, vajon beteg vagy eg�szs�ges-e?
Vajon nem
fordul el�, hogy egy l�tsz�lag eg�szs�ges ember �jra visszaesik
betegs�g�be, �s ez
�llapotban rengeteg nyomor�s�g okoz�ja an�lk�l, hogy sejtelme volna
r�la?
Ezek szerint teh�t a fert�z�s elleni t�rv�nyes b�ntet�ssel val�
v�dekez�snek
sincs gyakorlati eredm�nye. Ugyan�gy �ll a dolog a prostitu�ltak
ellen�rz�s�vel is.
V�g�l maga a gy�gy�t�si m�dszer is bizonytalan �s k�tes hat�s� m�g ma is.
T�ny
az, hogy a j�rv�ny minden int�zked�s ellen�re is mindink�bb terjed.
Ez igazolja
legjobban az eddigi m�dszer hi�baval�s�g�t.
Mindaz, ami ezen k�v�l t�rt�nt, �ppoly el�gtelen, mint nevets�ges
volt. A n�p
lelki prostit�ci�j�t nem akad�lyozt�k meg, ennek megg�tl�s�ra egy�ltal�n
semmit
sem tettek.
Aki azonban mindezt hajland� f�lv�llr�l venni, az tanulm�nyozza
egyszer a
pestis elterjed�s�re vonatkoz� statisztikai adatokat. Hasonl�tsa
�ssze az utols� sz�z
�v alatti n�veked�st, k�pzelje el tov�bbfejl�d�s�t, �s akkor a szam�r
egy�gy�-
s�g�vel kell b�rnia, ha nem fut v�gig h�t�n a borzad�ly.
Az a gy�nges�g �s f�lszegs�g, amellyel a r�gi N�metorsz�gban e
rettenetes
jelens�get kezelt�k, m�r maga is l�that� jele a n�p hanyatl�s�nak. Ha
egy n�pb�l
hi�nyzik az er�, hogy saj�t eg�szs�g��rt k�zdj�n, akkor megsz�nt
l�tjogosults�ga a
k�zdelem e vil�g�ban. Ehhez a vil�ghoz csak az er�snek van joga, nem
pedig a
gyeng�nek.
A r�gi birodalom l�that� hanyatl�si t�neteinek egyike volt az
�ltal�nos kult�r-
szint cs�kken�se. E helyen itt kult�ra alatt nem azt �rtem, amit ma
a civiliz�ci�
sz�val fejez�nk ki. Az ut�bbi, ellenkez�leg ink�bb ellens�ge a lelkek
�s az �let
val�di nagys�g�nak.
M�r a m�lt sz�zad v�ge fel� olyan elem tolakodott m�v�szet�nkbe, amely
mindaddig teljesen ismeretlen �s idegen volt. Azel�tt is voltak
ugyan irodalmi
elt�velyed�sek, de ezek ink�bb m�v�szi kisikl�sok voltak, amelyeknek
az ut�kor
legal�bb n�mi t�rt�nelmi �rt�ket tulajdon�thatott. De aligha tal�lunk
m�v�szi ter-
m�ket, amely t�bb� nem m�v�szinek, hanem szellemtelens�gig men� m�v�szi
elfajul�snak nevezhet�. Ut�bbiakban jelentkezett kultur�lis t�ren a
k�s�bb egyre
vil�gosabban l�that� politikai �sszeoml�s.
A m�v�szet bolsevizmusa a bolsevizmus egyetlen lehets�ges
kultur�lis �letfor-
m�ja �s szellemi megnyilv�nul�sa.
Aki ezt k�l�n�snek tal�lja, annak csak k�zelebbr�l meg kell vizsg�lnia a
szerencs�sen bolseviz�lt �llamok m�v�szet�t. R�m�lettel csod�lhatja
meg ott az
�r�lt �s lez�ll�tt emberek beteges kin�v�seit, amelyeket a kubizmus vagy
dadaizmus neve alatt �vsz�zadunk eleje �ta volt alkalmunk mint
hivatalos �llami
m�v�szetet megismerni. A r�vid �let� Bajor Tan�csk�zt�rsas�g uralm�nak
idej�n
is �rv�nyre jutott ez a m�v�szet. M�r itt is l�thattuk, mennyire
magukon viselt�k a
hivatalos plak�tok, propagandisztikus rajzok �s �js�gok nemcsak a
politikai, hanem
a kultur�lis hanyatl�s b�lyeg�t.
Amily kev�ss� lett volna elk�pzelhet� hatvan �vvel ezel�tt a
jelenlegi m�ret�
politikai �sszeoml�s, �ppoly lehetetlennek l�tszott volna ez
kultur�lis t�ren abban
a m�rt�kben, amilyenben azt 1900 �ta a futurista �s kubista
�br�zol�sm�dban
�szlelhetj�k. Hatvan �vvel ezel�tt az �gynevezett dadaista �lm�nyek ki�ll�t�sa
egyszer�en
lehetetlen volt, �s a rendez�k a bolondok h�z�ba ker�ltek volna.
Manaps�g azonban
a m�v�szi egyletek eln�ki sz�k�ben �lnek. Ez a rag�ly akkoriban nem
kerekedhetett
fel�l, mert sem a k�zv�lem�ny, sem az �llam nem t�rte volna meg. A
korm�ny dolga
megg�tolni, hogy a n�pet a szellemi �r�lts�g karjaiba �zz�k. Pedig egy
sz�p napon
ez lesz a v�ge ennek a fejl�d�snek. Mihelyst ugyanis ez a m�v�szet
megfelel az
�ltal�nos felfog�snak, az emberis�g s�lyos v�ls�gon megy kereszt�l.
Ennek folyt�n
kezdet�t veszi az emberi agy visszafejl�d�se, amelynek v�g�t pedig
aligha tudjuk
elk�pzelni.
Amikor kult�r�let�nknek az utols� huszon�t �v folyam�n t�rt�nt fejl�d�s�t
ebb�l a szempontb�l vizsg�ljuk, r�m�lettel �llap�thatjuk meg annak
rohamos
visszafejl�d�s�t. Minden�tt cs�r�kra tal�lunk, amelyek kult�r�nkat
el�bb-ut�bb
t�nkre kell hogy tegy�k. Benn�k is r�ismerhet�nk lassan rothad�
vil�gunk ha-
nyatl�s�ra. Jaj azoknak a n�peknek, amelyek nem k�pesek t�bb� ezt a
betegs�get
lek�zdeni.
Efajta betegs�geket N�metorsz�gban a m�v�szetek majdnem minden ter�n
�szlelhet�nk. �gy l�tszott, mintha a fejl�d�s t�ll�pte volna m�r
tet�pontj�t �s lassan,
de biztosan hanyatlan�k. A sz�nh�z sz�nvonala szemmell�that�lag
s�llyedt �s m�r-
m�r megsz�nt kult�rt�nyez�k�nt szerepelni, csup�n az udvari sz�nh�zak
v�dekeztek
m�g a m�v�szet prostitu�l�sa ellen. Az ut�bbiakt�l �s m�g egyn�h�ny
kiv�telt�l
eltekintve a sz�npadi m�sorok olyanok voltak, hogy a nemzet �rdeke
szempontj�b�l
jobb lett volna azokat elker�lni. A bens� hanyatl�s szomor� jele
volt az, hogy az
ifj�s�got t�bb� egy�ltal�n nem lehetett sz�nh�zba k�ldeni, �s ezt a
panoptikumok
mint�j�ra szem�rmetlen ny�lts�ggal hirdett�k a plak�tok: Az ifj�s�gnak
tilos a
bel�p�s.
�ly el�vigy�zattal kellett elj�rni a sz�nh�zak ter�n, amelyek pedig
els�sorban az
ifj�s�g m�vel�d�s�nek, nem pedig az �reg �s f�sult koroszt�lyok
sz�rakoz�s�nak
eszk�zeinek kellene lenni�k. Vajon mit sz�ltak volna a m�lt nagy
dr�ma�r�i e
tilalomhoz, k�l�n�sen pedig azokhoz az okokhoz, amelyek e tilalmat
sz�ks�gess�
tett�k? Mennyire tiltakozott volna Siller, �s m�ly sz�rny�s�ggel
fordult volna el
G�te.
Hiszen mit is jelent Siller, G�te vagy Sekszp�r az �jabb
kori n�met
k�lt�szet h�roszaival szemben. �k csak elcs�pelt,
s�t t�lhaladott jelens�gek. Mert
�ppen az jellemzi e kort, hogy nemcsak kiz�r�lag ocsm�ny szennyet
termel, hanem
r�ad�sul m�g bepiszkol mindent, ami a m�ltban t�nyleg nagy �s
magasztos volt. Ezt
a jelens�get ilyen id�kben meg lehet figyelni. Min�l ocsm�nyabbak �s
nyomorul-
tabbak egy kornak �s embereinek szellemi term�kei, ann�l ink�bb
gy�l�lik a
fennk�lt �s dics� m�ltnak tanait. A legsz�vesebben kiirtan�k ilyen
id�kben az
emberekb�l a m�lt eml�keit, hogy �gy kikapcsolj�k az �sszehasonl�t�s
lehet�s�g�t,
�s saj�t torz sz�lem�ny�k m�v�szetnek l�ss�k. Az�rt min�l sil�nyabb �s
nyomorul-
tabb egy �j rendszer, ann�l ink�bb igyekszik kit�r�lni minden m�ltra
eml�keztet�
nyomot. Ezzel szemben a t�nyleg �rt�kes �j rendszer az el�z�
nemzed�kek �rt�kes
v�vm�nyainak sz�vesen haszn�t veszi, s�t gyakran az �j rendszer az,
amely azokat
t�nyleg �rv�nyre is juttatja. Nem kell att�l f�lnie, hogy a m�lt
elhalv�ny�tja f�ny�t,
hiszen maga is olyan �rt�kekkel gyarap�tja az emberi kult�ra
kincsesh�z�t, hogy
azok teljes m�lt�nyl�s�ra �bren kell tartania a m�lt teljes�tm�nyeinek
eml�k�t.
Ez�ltal �ppen az �j kult�rteljes�tm�ny kell� �rt�kel�s�t biztos�tja. Aki a
vil�got
semminem� �rt�kkel nem k�pes gyarap�tani, �s csak mutatni igyekszik,
mintha Isten
tudja, mi minden adnival�javolna, csak az fogja gy�l�lni a m�lt
t�nyleges term�keit,
�s legsz�vesebben letagadja, vagy elpuszt�tja azokat.
Ez nemcsak az �ltal�nos kult�ra ter�n mutatkoz� �jdons�gokra
vonatkozik,
hanem a politik�ra is. Az �j mozgalmak forradalm�rai ann�l ink�bb
gy�l�lik a r�gi
�llamrendszereket, min�l sil�nyabbak �k maguk. Itt is l�that�,
mennyire sz�v�n
fekszik saj�t �rt�k�nek emel�se, az�ltal, hogy vak gy�l�lettel
k�rhoztatja mind-
azokat a magasabb javakat, amelyeket a m�lt alkotott. Ebert p�ld�ul
csak felt�teles
csod�latban fog r�szes�lni mindaddig, m�g Nagy Frigyes eml�ke �l a
n�pben.
Sanssouci h�se kb. �ppen �gy viszonylik a volt br�mai kocsm�roshoz,
mint a nap
a holdhoz: a hold csak akkor vil�g�t, ha a nap megsz�nt f�nyleni.
�rthet� teh�t, hogy
m��rt gy�l�lik az emberis�g �jholdjai az �ll�csillagokat. A politikai
�let t�rp�i, ha
a sors v�letlen�l kez�kre j�tsza a hatalmat, nemcsak hogy nem
sz�nnek meg
mocskolni a m�ltat, hanem arra t�rekszenek, hogy magukat az
�ltal�nos b�r�lat al�l
is kivonj�k. Az �j n�met k�zt�rsas�gban kir�v� p�ld�ja ennek a k�zt�rsas�g
v�delm�r�l sz�l� t�rv�ny. Ha teh�t valamely �j eszme, tan, �j vil�gn�zet
vagy ak�r
politikai vagy gazdas�gi mozgalom megpr�b�lja tagadni a m�ltat s
annak rossz vagy
�rt�ktelen volt�t akarja bizony�tani, el�g okunk van arra, hogy
f�l�tte bizalmatlanok
�s �vatosak legy�nk. Ennek a gy�l�letnek az oka legt�bbnyire saj�t
sil�nys�gunk,
s�t mi t�bb, a benn�nk �l� rosszakarat. Az emberis�get meg�j�t�, val�ban
�ld�sos
mozgalom mindig ott fogja elkezdeni �p�t� munk�j�t, ahol az utols�
szil�rd alapnak
v�ge van. Nem sz�gyen, ha haszn�t veszi a m�ltban m�r bev�lt igazs�goknak,
hiszen
az emberi kult�ra �s az ember maga is �sszef�gg� hossz� fejl�d�snek az
eredm�nye,
amelyhez minden egyes nemzed�k hozz�j�rul munk�j�val. Nem az teh�t a
forrada-
lom c�lja �s �rtelme, hogy a m�lt eg�sz �p�let�t romba d�ntse, hanem az,
hogy
elt�vol�tsa a laza �s otromba k�veket, �s folytassa az �p�t� munk�t ott,
ahol az alap
eg�szs�ges.
Az emberis�g halad�s�r�l csak ebben az esetben lehet sz�, m�sk�l�nben
so-
hasem l�bolna ki a vil�g a k�oszb�l, hiszen minden nemzed�knek
jog�ban �llna,
hogy megtagadja a m�ltat �s �gy elpuszt�tsa saj�t munk�j�nak
el�felt�teleit, a m�lt
alkot�sait.
H�bor� el�tti kult�r�nk �llapot�t nemcsak a m�v�szi �s az �ltal�nos
kult�ra al-
kot� er� teljes tehetetlens�ge, hanem a nagyobb m�lt eml�k�t
beszennyezni �s
megsemmis�teni igyekv� gy�l�let is szomor�an jellemezte. A m�v�szet,
k�l�n�sen
pedig a sz�nh�z �s az irodalom ter�n a sz�zadfordul�n legkev�sb� sem
igyekezett
valami �jat alkotni, minden�tt ink�bb csak a r�gi mesterm�vek
becsm�rl�se, gyar-
l�s�guk �s elvakults�guk bizony�t�ka �tlik a szem�nkbe. A j�v�
apostolainak rossz
sz�nd�k�t legjobban az at�rekv�s�k bizony�tja, amellyel a m�ltat a jelen
szeme el�l
elrejteni igyekeztek. Ebb�l fel kellett volna ismerni, hogy nem
�j, hamis v�g�-
nyokon halad� kult�rfelfog�sr�l, hanem kult�r�nk alapjainak
sz�trombol�s�r�l, az
eg�szs�ges m�v�szi �rz�k ilyen m�don val� elferd�t�s�r�l �s egyben a
politikai
bolsevizmus el�k�sz�t�s�r�l van sz�. Amik�pp a Panthenon megtestes�t�je
Perikl�sz
kor�nak, �pp�gy jellemz�je a bolsevista jelennek a kubizmus
b�rmelyik torz al-
kot�sa.
Ezzel kapcsolatban �jra r� kell mutatnunk n�p�nk ama r�sz�nek
szembe�tl�
gy�vas�g�ra, amelynek m�velts�g�b�l �s t�rsadalmi �ll�s�b�l kifoly�an
els�sorban
lett volna k�teless�ge �ll�st foglalni a kult�rbotr�nnyal szemben.
Annyira f�ltek a
bolsevista m�v�szet apostolait�l, akik mindenkire r�t�madtak �s
maradi ny�rspol-
g�rnak b�lyegezt�k azt, aki vonakodott benn�k a teremt�s koron�j�t
l�tni, hogy
lemondtak minden komoly ellen�ll�sr�l �s belet�r�dtek abba, ami
sz�mukra el-
ker�lhetetlennek l�tszott. Val�s�gos f�lelem vett er�t rajtuk, ha
arra gondoltak, hogy
a f�lbolond gazemberek meg nem �rt�ssel fogj�k v�dolni �ket, mintha
bizony
sz�gyen lenne meg nem �rteni a szellemileg degener�lt bolondok
vagy agyaf�rt
gazemberek alkot�sait. A kult�ra e famulusainak siker�lt
badars�gukat igen egy-
szer� m�don, Isten tudja m�ly fontos sz�nben felt�ntetni; minden
�rthetetlen �s
szeml�tom�st ostoba alkot�sukat b�mul� embert�rsaiknak egyszer�en
lelki
�lm�ny-k�nt t�ntett�k fel, �s ezzel a legt�bb emberben eleve
megfojtottak minden
ellenvet�st. Az ugyan k�ts�gtelen, hogy lelki �lm�nyeik-et
mutogatt�k, de
k�rdem, vajon t�rhet�-e, hogy a j�zan vil�g el� elmebetegek �s
gazemberek halu-
cin�ci�j�t t�lalj�k? Moritz Swind �s Arnold B�klin m�vei szint�n
bels�
�lm�nyek, a k�l�nbs�g csak az, hogy ezek istenadta tehets�ggel
meg�ldott
m�v�szek �lm�nyei voltak.
E k�rd�ssel kapcsolatban azut�n alaposan tanulm�nyozni lehetett �gynevezett
inteligen-
ci�nk siralmas gy�vas�g�t. K�ptelen volt komoly ellen�ll�st kifejteni
az eg�szs�ges
�szt�n eme megm�rgez�se ellen, �s nem t�r�d�tt azzal, hogy mik�nt em�szti
meg
a n�p ezt a sok szemtelen badars�got. A m�v�szet e kig�nyol�s�ba
belet�r�d�tt,
nehogy meg nem �rt�ssel v�dolj�k, �gyhogy v�gre maga sem volt k�pes a j�
�s a
rossz k�z�tt k�l�nbs�get tenni. Mindezek a t�netek az elj�vend� neh�z id�k
el�jelei
voltak.
Kedvez�tlen jelek voltak a k�vetkez�k is.
V�rosaink a XIX. sz�zadban mindink�bb elvesz�tett�k kult�ra �pol�
jelleg�ket �s
egyre jobban puszt�n lak�telepek sz�nvonal�ra s�llyedtek. Mai
nagyv�rosi prole-
tari�tusunk lak�hely�hez val� csek�ly m�rt�k� ragaszkod�sa onnan ered,
hogy az
t�nyleg csak v�letlen tart�zkod�si helye az egyes embernek �s semmi
egy�b. Ez
egyr�szt a szoci�lis viszonyokb�l ad�d� gyakori lak�sv�ltoz�ssal f�gg
�ssze, m�s-
r�szt oka ennek mai v�rosaink �ltal�nos kultur�lis jelent�ktelens�ge �s
szeg�nys�ge.
A n�met v�rosok sz�ma a felszabad�t� h�bor�k idej�n m�g csek�ly, �s
nagys�guk is igen szer�ny volt. A kev�s val�ban nagyv�ros legt�bbje
fejedelmi
sz�khely volt, �s mint ilyen, mindig bizonyos fok� kult�r�rt�kkel �s
hat�rozott
m�v�szi jelleggel is rendelkezett. Az a n�h�ny, t�bb mint �tvenezer
lakos� v�ros a
mai hasonl� n�pess�g� v�rosokhoz viszony�tva tudom�nyos �s m�v�szi
kincsekben
f�l�tte gazdag volt teh�t. Amikor M�nchen hatvanezer lelket sz�ml�lt,
egyike volt
a legels� n�met m�v�szeti k�zpontoknak. Ma majdnem mindenik gy�rv�ros
el�rte,
s�t t�l is l�pte ezt a l�leksz�mot, an�lk�l azonban, hogy ak�r a
legcsek�lyebb val�di
�rt�ket is mag��nak tudhatn�. Ezek a v�rosok nem egyebek b�rkasz�rny�k �s
ipari
telepek t�meg�n�l. Nem csoda teh�t, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem
fejl�dhet
ki a lakoss�gban semminem� ragaszkod�s lak�hely�hez. Hogy is
ragaszkodhatna
valaki olyan v�roshoz, amely semmi egyebet nem ny�jt neki, mint
b�rmely m�sik
v�ros, amelynek nincs egy�ni jellege, �s amelyben k�nosan elker�ltek
mindent, ami
valamik�pp m�v�szetre vagy ehhez hasonl�ra eml�keztetne.
Val�di nagyv�rosaink pedig emellett l�leksz�muk gyarapod�s�val
m�kincsek-
ben ar�nylag mind szeg�nyebbek lettek. Mindink�bb egy�ntet�v� v�ltak �s
ugyanazt
a k�pet ny�jtj�k nagyobb m�retben ugyan, mint a szeg�nyes kis
gy�rv�rosok.
Nagyv�rosaink kultur�lis tartalm�nak gyarapod�sa a k�zelm�ltban
jelent�ktelen.
Mindannyian a m�lt dics�s�g�b�l �s kincseib�l �lnek. T�vol�tsuk csak el
M�nchenb�l
mindazt, amit I. Lajos alkotott, �s megd�bbenve �llap�thatjuk meg,
hogy m�ly csek�ly
sz�m� m�v�szi alkot�ssal gyarapodott az�ta ez a v�ros. Ugyanez mondhat�
Berlinr�l
�s a t�bbi nagyv�rosr�l is.
M�sk�pp volt ez az �korban, mid�n minden v�rosnak megvolt a maga
b�szkes�g�t jelent� jellegzetes eml�km�ve. Nem a mag�n�p�letek adt�k meg
az
�kor v�rosainak jelleg�t, hanem a nyilv�nos eml�km�vek, amelyek nem a
pillanat-
nak, hanem az �r�kk�val�s�gnak k�sz�ltek, amelyek nem az egyes ember
gazdag-
s�g�t, hanem a k�z nagys�g�t �s jelent�s�g�t t�kr�zt�k. �gy keletkeztek azok
az
eml�km�vek, amelyek az egyes polg�rt, sz�munkra szinte �rthetetlen
ragasz-
kod�ssal f�zt�k v�ros�hoz; nem a mag�nemberek t�bb�-kev�sb� szeg�ny
h�zaira, hanem a d�szes k�z�p�letekre volt b�szke.
Ha �sszehasonl�tjuk az �kor k�z�p�leteinek m�reteit a vel�k egykor�
mag�n�p�letekkel, akkor k�nnyen meg�rtj�k ama elv hangs�lyoz�s�nak ma-
gasztoss�g�t, amely szerint a nyilv�nos eml�km�veket illeti meg az
els�s�g. Amit
ma az antik vil�g romhalmazaiban, a r�gi oszlopcsoportokban
csod�lunk, nem
hajdani �zleti palot�k, hanem templomok �s �llami �p�letek
maradv�nyai, amelyek
a k�z�ss�g tulajdon�t k�pezt�k. A k�s� r�mai kor pomp�j�ban sem az egyes
polg�rok vill�i �s palot�i, hanem az �llam, teh�t az eg�sz r�mai n�p
saj�tj�t k�pez�
cirkuszok, templomok, f�rd�k, v�zvezet�kek �s bazilik�k foglalt�k el
az els� helyet.
S�t a germ�n k�z�pkornak is ugyanez volt a vez�relve, noha eg�szen m�s
volt
m�v�szi felfog�sa. Az eszme, amely az �korban az Akropoliszban vagy
a Pantheon-
ban jutott kifejez�sre, itt a g�tikus d�mok alakj�t �lt�tte mag�ra.
Ezek a monumen-
t�lis �p�letek �ri�sok m�dj�ra uralkodtak a k�z�pkori v�ros szer�ny
mag�nh�zainak
t�mkeleg�n, �s adt�k meg a v�ros jelleg�t. �pp �gy, mint ma is, ezek a
jellemz�i
ezeknek a v�rosoknak, noha mellett�k mind magasabbra tornyosulnak
m�r a
b�rh�zak. A d�m, a v�rosh�za, valamint a b�styatornyok a l�that� jelei
annak a
felfog�snak, amely v�geredm�nyben szint�n az �kor�val azonos.
M�ly siralmass� v�lt azonban ma a k�z- �s mag�n�p�letek k�z�tti viszony.
Ha
Berlint R�ma sorsa �rn�, �gy az ut�dok a mai id�k hatalmas m�veik�nt
n�h�ny
zsid� �ruh�zat �s n�h�ny r�szv�nyt�rsas�g sz�llod�it csod�lhatn�k meg, mint
mai
kult�r�nk jellegzetes eml�keit. Vegy�k csak szem�gyre egyszer, m�ly
nagy az
ar�nytalans�g p�ld�nak ok��rt Berlinben az �llam �s a nagyt�ke �p�letei
k�z�tt.
M�r a k�z�p�letekre ford�tott p�nz�sszeg is legt�bbnyire val�ban
nevets�gesen
csek�ly. Az �llam nem teremt maradand�t, hanem csak a pillanatnyi
sz�ks�gnek
megfelel� �p�leteket, �s �p�tkez�s�t nem �ll�tja semmif�le magasabb eszme
szol-
g�lat�ba. A berlini kir�lyi palota, �p�t�s�nek idej�n jelent�sebb m�eml�k
volt, mint
p�ld�ul az �j �llamk�nyvt�r a mai id�k keret�ben. M�g egyetlenegy hadihaj�
�rt�ke kb.
60 milli�, addig a birodalom els� k�z�p�let�re: a parlamentre,
amelyet maradand�
alkot�snak sz�ntak, alig enged�lyezt�k ez �sszeg fel�t. S�t mid�n arra
ker�lt a sor,
hogy az �p�let bels� kivitele felett d�ntsenek, a magas H�z az ellen
szavazott, hogy
erre a c�lra m�rv�nyt haszn�ljanak, �s megel�gedett a
gipszburkolattal; ez esetben
kiv�telesen t�nyleg igazuk volt a k�pvisel� uraknak: gipszfejek nem
illenek a
k�falak k�z�.
�gy mai v�rosainkban bizony hi�nyzik a n�pk�z�ss�g kimagasl� jelk�pe. Ez a
hi�ny a v�rost kietlenn� teszi, �s nem csoda, hogy a mai nagyv�rosi
polg�r v�ros�nak
sors�val szemben teljesen k�z�mb�s.
Ez szint�n kult�r�nk hanyatl�s�nak �s az �ltal�nos �sszeoml�snak a jele.
Korunk
belefulladt a kicsinyes c�lszer�s�gbe, jobban mondva a p�nz
szolg�lat�ba. Nem
csoda teh�t, hogy egy ilyen istens�g �gisze alatt h�siess�gnek semmi
keresnival�ja
sincs. Korunk csak azt aratja, amit a m�lt vetett.
Mindezek a hanyatl�si t�netek v�geredm�nyben csak a hat�rozottan
k�r�l�rt �s
�ltal�nosan elismert vil�gn�zet hi�ny�nak k�vetkezm�nyei, valamint az
ebb�l ered�
�s korunk nagy k�rd�seivel szemben a b�r�lat �s �ll�sfoglal�s
tekintet�ben mu-
tatkoz� bizonytalans�gnak �s kapkod�snak. Ez�rt f�lszeg �s ingatag
minden m�r a
nevel�st�l kezdve, mindenki f�l a felel�ss�gt�l, aminek azut�n az a
v�ge, hogy
mindenki gy�va m�don t�ri a felismert k�rokat is. A b�dult
humanizmus divatt�
v�lt, �s milli�k j�v�j�t �ldozz�k fel azzal, hogy t�rik a saj�t gyenges�g�k
okozta
kin�v�seket.
A vall�si viszonyok h�bor� el�tti �llapota mutatja legjobban, hogy
mennyire
elharap�zott az �ltal�nos zil�lts�g. A n�p nagy r�sze a vall�s ter�n is
m�r r�gen
elvesztette az egys�ges �s szil�rd vil�gn�zeten alapul� meggy�z�d�s�t. E
t�ren az
egyh�zt�l hivatalosan elszakadt h�vek kisebb szerepet j�tszanak,
mint az �ppen
k�z�mb�s magatart�s�ak. Mik�zben a k�t f� vall�sfelekezet �zsi�ban �s
Afrik�ban
a mohamed�n vall�s terjed�s�hez viszony�tva csak igen szer�ny
eredm�nnyel j�r�
misszi�kat tart fenn, hogy tanai sz�m�ra �j h�veket toborozzon,
addig Eur�p�ban
sok milli� igaz h�v�t vesz�ti el. Ezeknek a magatart�sa a vall�si
�lettel szemben vagy
teljesen semleges, vagy pedig a maguk �tj�n haladnak. A
k�vetkezm�ny k�l�n�sen
erk�lcsi szempontb�l nem a legel�ny�sebb.
Jellemz� az egyh�zi alapt�telek ellen mind �d�zabban d�l� harc, pedig
dogm�k
n�lk�l a vall�s ezen a vil�gon el sem k�pzelhet�. A n�p nagy t�mege nem
filoz�fusokb�l �ll; m�rpedig �ppen ezek sz�m�ra a vall�s leggyakrabban
az erk�lcsi
vil�gn�zet egyetlen biztos alapja. A legk�l�nb�z�bb p�telm�letek egyike
sem
bizonyult olyan sikeresnek, hogy benne az eddigi vall�si
meggy�z�d�s hasznos
felv�lt�j�t lehetett volna felismerni. M�r pedig, ha a vall�sos tan
�s hit t�nyleg
megfogja a n�p sz�les r�tegeit, akkor e hit l�nyeg�nek f�lt�tlen
tekint�lye minden
val�s�g egyetlen alapja. Amit az �letben az �ltal�nos
�letst�lus jelent, amely n�lk�l
bizony�ra sok sz�zezer magasabb rend� ember okosan �s �sszer�en tudna
�lni, sok
milli� azonban nem, ugyanazt jelentik az �llamban az alapt�rv�nyek
�s a vall�s
ter�n a dogm�k. Ezek hat�rozz�k meg �s �ntik form�ba az ingatag �s a
v�gtelens�gig
magyar�zhat�, tiszt�n szellemi eszm�t; n�lk�l�k sohasem alakulhatna ki a hit.
Az eszme k�l�nben sohasem jelentene t�bbet puszta metafizikai n�zetn�l vagy
filoz�fiai felfog�sn�l. �ppen ez�rt a dogm�k elleni harc sok
tekintetben hasonl�t az
�llam �ltal�nos alapt�rv�nyei ellen folytatott k�zdelemhez. Az
ut�bbinak teljes
�llami anarchia a v�ge, m�g az el�bbi �rt�ktelen vall�si nihilizmuss�
lesz.
A politikusnak nem szabad a vall�st esetleges hib�i, hanem sokkal
ink�bb annak
a meggondol�snak az alapj�n �rt�kelnie, vajon tal�l-e n�l�n�l t�nyleg
jobbat, ami
azt helyettes�thetn�. Mindaddig, am�g ilyen nincs, �r�lts�g �s gazs�g
volna azt
kiirtani.
Ezekben a nem nagyon �rvendetes vall�si viszonyokban f�leg azok
hib�sak,
akik a vall�si k�pzeleteket tiszt�n vil�gi dolgokkal terhelik t�l, �s
�gy gyakran
f�l�sleges �ssze�tk�z�sbe hozz�k azt az �gynevezett egzakt tudom�nnyal. A
gy�zelmet, ha
neh�z harcok �r�n is, majdnem mindig az ut�bbi fogja aratni, a
vall�s pedig nagy
k�rt fog szenvedni mindazok szem�ben, akik nem k�pesek a tiszt�n
k�ls� formai
tud�s sz�nvonala f�l� emelkedni.
A vall�si meggy�z�d�sre m�gis az a legk�rosabb, ha a vall�ssal
politikai c�lok
�rdek�ben vissza�l�sek t�rt�nnek. A legnagyobb szigorral ostorozni
kell azokat a
nyomorult t�rtet�ket, akik sz�m�ra a vall�s csak puszta eszk�z �s
csak arra val�,
hogy politikai, jobban mondva �zleti c�ljaikat szolg�lja. E
szemtelen farizeusok
r�m�t� hangon kiab�lj�k a vil�gba hitvall�sukat, hadd hallja
mindenki, de nem az�rt,
hogy ha kell, meghaljanak �rte, hanem csak az�rt, hogy ann�l
jobban �lhessenek.
Megfelel� �rt�k� politikai siker�rt elk�tyavety�lik vall�suk eg�sz
idealizmus�t;
egyn�h�ny parlamenti mand�tum�rt sz�vetkeznek marxista
ellens�geikkel, �s nem
t�r�dnek azzal, hogy azok milyen felekezethez tartoznak; egy
miniszteri sz�k�rt
h�zass�got k�tn�nek ak�r mag�val az �rd�ggel, ha azt tisztess�ge nem
riasztan�
vissza att�l, hogy vel�k sz�vetkezz�k.
Ha a h�bor� el�tti N�metorsz�gban a vall�sos �let sokakn�l kellemetlen mel-
l�k�zt kapott, annak egyetlen oka, hogy egy �gynevezett kereszt�ny p�rt
vissza�lt a
kereszt�nys�ggel, �s egy bizonyos politikai p�rt nem riadt vissza
att�l a szem�r-
metlens�gt�l, hogy mag�t a katolikus vall�ssal azonos�tsa.
E szemf�nyveszt�s v�gzetes volt, mert n�h�ny senkih�zi r�sz�re
parlamenti
mand�tumot hozott ugyan, az egyh�zra azonban szerfelett �rtalmas
volt.
K�vetkezm�nyeit az eg�sz nemzetnek meg kellett szenvednie, mivel a
vall�si
�let ebb�l kifoly� meglazul�sa arra az id�re esett, amid�n am�gy is
minden inogni
kezdett, �s a hagyom�nyos �ltal�nos erk�lcsi alapot az �sszeoml�s
vesz�lye
fenyegette.
N�p�nk sors�ba ez is r�st v�gott, noha mindaddig nem jelentett
sz�munkra
vesz�lyt, am�g nem voltunk kit�ve k�l�n�s megpr�b�ltat�soknak. De
v�gzetess�
v�lt, mid�n a nemzet bels� szil�rds�g�t a nagy esem�nyek vihara tette
pr�b�ra.
A figyelmes szeml�l� politikai t�ren is oly k�ros befoly�sokra
bukkant, ame-
lyek, hacsak bel�that� id�n bel�l nem t�rt�nik javul�s �s
v�ltoz�s, a birodalom
bek�vetkezend� hanyatl�s�nak el�jeleik�nt kellett hogy sz�m�tsanak. M�g
a vaknak
is l�tnia kellett, hogy mennyire c�ltalan volt a n�met bel- �s
k�lpolitika. A kom-
promisszumok sorozata l�tszott legink�bb megfelelni annak a
bismarcki felfog�s-
nak, amely szerint a politika a lehet�s�gek m�v�szete. Bismarck �s
a k�s�bbi
n�met kancell�rok k�z�tt volt azonban egy kis k�l�nbs�g, amely az
el�bbinek
megengedte, hogy a politika tartalm�r�l �ly m�don �t�ljen, ugyanez a
felfog�s
azonban ut�dainak sz�j�ban eg�szen m�st jelentett. Bismarck ezzel a
mond�s�val
csup�n azt akarta bizony�tani, hogy minden lehet�s�ggel sz�molnunk
kell, ha arr�l
van sz�, hogy egy kit�z�tt politikai c�lt el�rj�nk. Ut�dai azonban e
kijelent�sb�l
arra k�vetkeztettek, hogy t�bb� egy�ltal�n nincs sz�ks�g�k politikai
gondolatokra
vagy �ppen c�lokra. A birodalom akkori vezet�inek politikai c�ljai
t�nyleg nem is
voltak, hiszen hi�nyzott ehhez hat�rozott vil�gn�zet�k sz�ks�ges
szil�rd alapja,
valamint a politikai �let bels� fejl�d�s�nek ismerete.
T�bben is voltak, akik a birodalmi politik�nak ezt a terv- �s
�sszer�tlens�g�t
ostorozt�k, felismert�k bels� gyenges�g�t �s �ress�g�t. �k azonban sajnos
nem
vettek r�szt az akt�v politik�ban. A hivatalos k�r�k egy C hamberlain
Huston Stewart
felfog�s�t annak idej�n �ppoly kev�ss� tett�k maguk�v�, ak�r csak ma.
C hamberlain 1855 1927 k�z�tt �lt, Angol sz�rmaz�s� n�met �r�, az �rja-germ�n
vil�gn�zet lelkes harcosa. T�l
but�k voltak �k ahhoz, hogy �n�ll�an gondolkozzanak, �s t�l
bek�pzeltek, hogy
m�sokt�l tanuljanak. �r�k�rv�ny� igazs�g ez, mely Oxenstiern�t, Guszt�v Adolf
kancell�rj�t a k�vetkez� felki�lt�sra k�sztette: A vil�got a
b�lcsess�gnek csak kis
t�red�ke korm�nyozza, amely t�red�kb�l egy miniszteri
tan�csosraterm�szetesen
csak egy atomnyi jut. Mi�ta N�metorsz�gb�l k�zt�rsas�g lett, ez t�bb� m�r
nem
igaz; a k�zt�rsas�g v�delmi t�rv�nye �ppen ez�rt meg is tiltotta, hogy
ezt elhigyj�k,
vagy �ppen meg�llap�tsuk. Oxenstiern�nak szerencs�je volt, hogy
kor�bban �lt, nem
pedig a mi okos k�zt�rsas�gunkban.
A tehetetlens�g legf�bb ind�t� ok�t m�r a h�bor� el�tt is sokan abban az
int�zm�nyben l�tt�k, amelyben a birodalom erej�nek kellett volna
megtestes�lnie:
a parlamentben, a birodalmi gy�l�sben. Gy�vas�g �s felel�tlens�g
p�rosultak itt a
legt�k�letesebb m�don.
Meggondolatlans�g kell egy�bk�nt ahhoz az �ll�t�shoz, amit pedig
manaps�g
igen gyakran lehet hallani, hogy a parlamentarizmus
N�metorsz�gban a forra-
dalom �ta cs�d�t mondott. Ezzel igen k�nnyen azt a l�tszatot
kelthetn�nk, mintha
a forradalom el�tt a helyzet m�s lett volna. Ez az int�zm�ny a
val�s�gban sohasem
tud m�sk�ppen, mint puszt�tva m�k�dni, �s �gy hatott m�r akkor is,
amikor a
legt�bben vaks�gukban semmit sem l�ttak, vagy nem akartak l�tni.
Nagyr�szt ennek
az int�zm�nynek k�sz�nhet� N�metorsz�g buk�sa, de nem a parlament �rdeme,
hogy a katasztr�fa nem k�vetkezett be m�r j�val el�bb. Ez ugyanis
annak az
ellen�ll�snak a jav�ra �rand�, amely m�r a h�bor� el�tt is a n�met nemzet �s
birodalom e s�r�s�ja ellen ir�nyult.
A k�ros puszt�t�sok t�meg�b�l, amelyeknek k�zvetlen�l vagy k�zvetve ez
int�zm�ny az oka, csak egyet akarok megeml�teni, mint amely
legink�bb
megvil�g�tja minden id�k e legfelel�ss�gn�lk�libb int�zm�ny�nek bels�
�ress�g�t:
a birodalom politikai vezet�s�nek a parlament tev�kenys�g�re
visszavezethet�, �s
mind a bel-, mind a k�lpolitik�ban �szlelhet� f�lszegs�g�t �s gy�nges�g�t,
amely
f� oka volt a politikai �sszeoml�snak.
B�rhov� is n�z�nk, t�k�letlen volt minden, ami valamik�ppen a parlament
befoly�s�t�l f�gg�tt.
Gy�nge �s f�lszeg volt a birodalom sz�vets�gi politik�ja. Az�ltal,
hogy fenn
akarta tartani a b�k�t, mindink�bb fokozta a h�bor�s vesz�lyt.
T�k�letlen volt a lengyel politika. Izgatott, an�lk�l, hogy
komolyan v�ghezvitt
volna valamit. Nem volt k�vetkezm�nye sem a n�mets�g gy�zelme, sem a
lengyelekkel val� kib�k�l�s, hanem Oroszorsz�g ellens�ges magatart�sa.
T�k�letlen volt az elz�sz-lotaringiai k�rd�s megold�sa. Ahelyett,
hogy er�s
�k�llel sz�tz�zt�k volna a francia hidra fej�t �s az elz�sziaknak
egyenjog�s�got
adtak volna, v�geredm�nyben egyiket sem tett�k. Ez nem is csoda,
hiszen a
legnagyobb p�rtok soraiban voltak a legnagyobb haza�rul�k. �gy a
Centrum p�rt
soraiban Wetterl� �r.
Mindez m�g nem lett volna oly v�gzetes, ha az �ltal�nos gy�vas�gnak
nem esett
volna �ldozatul a hadsereg, amelynek l�t�t�l az eg�sz birodalom j�v�je
f�gg�tt.
Amit az �gynevezett n�met birodalmi gy�l�s itt v�tett, az elegend�
ahhoz,
hogy �r�k id�kre a n�met n�p �tka s�jtsa. Nyomor�s�gos indokok vez�relt�k
p�rtjaink gal�d vezet�it, hogy n�p�nk l�t�nek fegyver�t, valamint
szabads�g�nak
�s �n�ll�s�g�nak egyetlen v�delmi eszk�z�t kilopj�k �s ki�ss�k a kez�b�l. Ha
megny�ln�nak a flandriai csatamez�k s�rjai, akkor felt�madn�nak a
v�res v�dl�k: a
dali�s n�met ifjak sz�zezrei, akiket ezeknek a parlamenti
gazembereknek lelkiis-
meretlens�g�b�l ered� rossz kik�pz�s�k kergetett a hal�l karjaiba.
M�g a zsid�s�g marxista �s demokratikus sajt�ja vil�gszerte szidta a
n�met
militarizmust �s ily m�don igyekezett N�metorsz�got befeket�teni,
addig a marxista
�s demokratikus p�rtok megakad�lyozt�k, hogy a n�pi er� kell� kik�pz�sben
r�szes�lj�n. Pedig tiszt�ban kellett volna lenn�nk azzal, hogy h�bor�
eset�n am�gy
is az eg�sz n�pnek fegyvert kell majd ragadnia, teh�t az �gynevezett
n�pk�pviselet�nk
eme j�mad�r reprezent�nsainak aljass�ga folyt�n sok milli� rosszul
kik�pzett ka-
ton�t kergetnek majd az ellens�g el�. M�g ha e parlamenti t�rsas�g
brut�lis lelkiis-
meretlens�g�nek k�vetkezm�nyeit�l el is tekint�nk, vil�gos, hogy a
kik�pzett
katon�k hi�nya h�bor� eset�n veres�g�nk ok�v� v�lhatott. A vil�gh�bor� ezt
rettenetesen be is igazolta.
Az, hogy a n�met nemzet szabads�g��rt �s f�ggetlens�g��rt folytatott
harc�t
elvesz�tette, csak ama f�lszegs�gnek �s gyenges�gnek k�vetkezm�nye,
amelyet a
h�bor� el�tt a honv�delem ter�n tan�s�tottunk.
Ha a sz�razf�ld�n t�ls�gosan kev�s �joncot k�pezt�nk ki, ugyanezt a hib�t
k�vett�k el a tengeren is, �gyhogy ezzel t�bb�-kev�sb� �rt�ktelenn� tett�k
nemzeti
�nfenntart�sunk fegyvereit. Sajnos, tengeri hader�nk vezet�s�g�re is
�tragadt a
f�lszegs�g szelleme. �lland�an arra t�rekedt�nk, hogy hadihaj�ink
mindig
valamivel kisebbek legyenek, mint a vel�k egykor� �j angol haj�k,
m�rpedig ez
�ppens�ggel nem nevezhet� �lesl�t�snak vagy zsenialit�snak.
A r�gi N�metorsz�g �rnyoldalai saj�tos m�don csak akkor voltak
szembet�n�k,
ha a nemzet bels� szil�rds�g�nak kellett miattuk szenvednie. A sajt�
ilyenkor
val�s�ggal kik�rt�lte a vil�gba a kellemetlen igazs�got, m�g a j�t
szem�rmesen
elhallgatta, s�t r�szben egyszer�en letagadta. �gy j�rt el k�l�n�sen
akkor, ha a k�rd�s
nyilv�nos megvitat�sa esetleg a helyzet javul�s�t vonhatta volna
maga ut�n. Min-
damellett a korm�ny illet�kes k�reinek halv�ny fogalmuk sem volt a
nyilv�nos
propaganda fontoss�g�r�l �s �rt�k�r�l. Csak a zsid� tudta, hogy kitart� �s
c�ltudatos
propagand�val a k�zv�lem�ny el�tt az eget pokoll� �s megford�tva, a
legnyo-
mor�s�gosabb teng�d�st paradicsomm� lehet var�zsolni. Ezt hathat�san
ki is
haszn�lta. A n�met n�pnek, jobban mondva a korm�nynak minderr�l
halv�ny
fogalma sem volt.
A legrettenetesebben ez a h�bor�ban bosszulta meg mag�t.
A h�bor� el�tti n�met k�z�letnek fent eml�tett sz�mtalan �rnyoldal�val
szemben
viszont sok j� oldala is volt. A t�rgyilagos szeml�l� k�nytelen
meg�llap�tani, hogy
legt�bb hib�nk m�s orsz�gokban �s m�s n�pekn�l is megvolt, s�t n�hol m�g
sokkal
fokozottabb m�rt�kben, m�g sok j� tulajdons�gunkkal m�s n�pek nem
rendelkeztek.
Az er�nyek �l�re t�bbek k�z�tt azt a t�nyt �ll�thatjuk, hogy Eur�pa
majdnem
�sszes n�pei k�z�l m�g mindig legink�bb a mi n�p�nk igyekezett meg�rizni a
gazdas�gi �let nemzeti jelleg�t, �s sok �rnyoldala ellen�re a
legkev�sb� jutott a
nemzetk�zi nagyt�ke ellen�rz�se al�. Ez az el�ny nagy vesz�lyt rejtett
mag�ban, �s
f� oka volt k�s�bb a vil�gh�bor�nak.
Mindezekt�l eltekintve az eg�szs�ges er�forr�sok sorozat�b�l h�rom in-
t�zm�nyt kell kiemeln�nk, amelyek a maguk nem�ben mintaszer�ek, s�t
r�szben
p�ld�sak voltak.
Az els� helyen az �llamform�t kell megeml�ten�nk, �s annak a modern
N�met-
orsz�gban val� kialakul�s�t.
Tekints�nk el egyes uralkod�k szem�ly�t�l, akik emberek l�v�n szint�n
al�
voltak vetve mindazoknak az emberi gy�nges�geknek, amelyek e vil�g
gyermekeit
l�pten-nyomon k�s�rik. Ha ez ir�nyban nem voln�nk eln�z�ek, akkor jelen
viszo-
nyaink felett m�lt�n k�ts�gbe kellene esn�nk, mert mostani
korm�nyaink m�rt�kad�
k�pvisel�i szellemileg �s erk�lcsileg alig felelnek meg az
elk�pzelhet� legsze-
r�nyebb k�vetelm�nyeknek is. Aki a n�met forradalom �rt�k�t ama
szem�lyi-
s�gek �rt�k�nek �s nagys�g�nak m�rt�ke szerint m�ri, akiket 1918
november �ta a
forradalom aj�nd�kozott a n�met n�pnek, annak m�lt�n sz�gyenp�r lepi el
arc�t a
j�v� �t�l�sz�ke el�tt, ahol t�bb� nem lehet majd bet�mni az emberek sz�j�t az
� �llamtekint�lyt v�d� t�rv�nyekkel. Az ut�kor meg�llap�tja majd azt, amit mi
mindny�jan m�r ma is l�tunk, hogy �j n�met vezet�ink elm�je �s
er�nyess�ge
ford�tott ar�nyban �ll nagy sz�jukkal �s b�neikkel.
K�ts�gtelen, hogy igen sokan, f�k�pp pedig a n�p sz�les r�tegei
elhideg�ltek a
monarchi�t�l. B�tran kimondhatjuk, hogy ennek oka f�leg az volt,
hogy az uralkod�kat nem a legokosabb, k�l�n�sen pedig nem a leg�szint�bb lelk�
emberek vett�k
k�r�l. Sajnos, ink�bb kedvelt�k a h�zelg�ket, mint az �szinte,
egyenes embert, �gy-
hogy ink�bb az el�bbiek voltak tan�csad�ik. Nagy bajt jelentett ez
akkor, mid�n
a vil�g sok r�gi n�zet�t l�nyegesen megv�ltoztatta, �s term�szetesen
nem k�m�lte
meg az udvarok �si hagyom�nyait sem.
�gy pl. a sz�zadfordul� idej�n az egyszer� embert nem t�lt�tte el t�bb�
lelkes
csod�lat, ha egy hercegn� egyenruh�ban v�giglovagolt az arcvonal
el�tt. �gy
l�tszik, senkinek sem volt fogalma arr�l, hogy az ilyen
d�szfelvonul�soknak a n�p
szem�ben milyen hat�sa volt, k�l�nben sohasem ker�lt volna sor az
effajta rosszul
siker�lt jelenetekre. A magasabb k�r�k nem mindig teljesen �szinte
emberbar�ti
szeretete is ink�bb ellenszenvet, mint rokonszenvet keltett. Ha
pl. ix hercegn� a
n�pkonyh�ban k�stol�t kegyeskedett felt�laltatni mag�nak, r�gebben ez
tal�n t�r-
het� benyom�st keltett volna, de ebben az id�ben azonban m�r �ppen
az ellenkez�j�t
�rte el. F�lt�telezhet� volt: �fels�g�nek halv�ny sejtelme sem volt
arr�l, hogy
l�togat�s�ra val� tekintettel az �tel kiss� m�s volt, mint k�l�nben, de
el�g volt,
hogy az emberek ezt tudt�k.
�ly m�don az esetleges j� sz�nd�k nevets�ges, s�t szinte s�rt� hat�st
keltett.
Az uralkod� k�zmond�sos m�rt�kletess�g�nek ecsetel�se, korai felkel�se �s a
k�s� �jszak�ba ny�l� robotol�sa igen k�tes nyilatkozatokra adott
alkalmat. Senki
sem volt k�v�ncsi arra, hogy az uralkod� mit eszik, senki sem
irigyelte t�le d�s
eb�dj�t, senki sem tagadta volna meg t�le a sz�ks�ges �jjeli
nyugalmat; a n�p meg
volt el�gedve, ha emberi jellem�vel el�deinek �s a nemzetnek
becs�let�re v�lt, �s
eleget tett uralkod�i k�teless�g�nek. A mes�k keveset haszn�ltak, de
ann�l t�bbet
�rtottak.
Mindez alapj�ban v�ve nem lett volna olyan fontos. Aggaszt�bb
volt, hogy a
n�p nagy r�sze meg volt gy�z�dve r�la, hogy mivel fel�lr�l korm�nyozz�k
�t, az
egy�nnek semmivel sem kell t�r�dnie. Rendj�n is volt �gy a dolog
mindaddig, am�g
a korm�ny t�nyleg j� volt, vagy legal�bbis j�t akart. Mihelyst
azonban a j�akarat�
korm�ny hely�be �j, kev�sb� megb�zhat� korm�ny ker�lt, az ernyedt
al�vetetts�g
�s a gyerekes hisz�kenys�g nagyobb veszedelemm� v�lt, semmint
gondolhatjuk.
Mindeme gy�nges�gekkel szemben azonban elvitathatatlan �rt�kek
�llottak.
Mindenekel�tt az �llam vezet�s�nek a monarchisztikus �llamform�ban gy�-
kerez� �lland�s�ga �s az �llami �ll�soknak a nagyrav�gy� politikusok
spekul�ci�j�nak k�r�b�l val� kivon�sa. Ilyen volt tov�bb� a
monarchisztikus in-
t�zm�ny tekint�lye, valamint a hivatalnoki oszt�lynak, k�l�n�sen pedig
a had-
seregnek t�voltart�sa a p�rtpolitik�t�l. Ehhez j�rult m�g az a k�r�lm�ny,
hogy az
�llamf� az uralkod� szem�ly�ben a felel�ss�g szem�lyes megtestes�t�se �s
min-
tak�pek�nt szerepelt, amely felel�ss�get egy uralkod�nak komolyabban
kell vennie,
mint a v�letlen folyt�n �sszecs�d�lt parlamenti t�bbs�gnek. A n�met
k�zigazgat�s
k�zmond�sos tisztas�ga els�sorban ennek a k�r�lm�nynek volt
tulajdon�that�.
V�g�l ne feledj�k el, hogy a monarchia kultur�lis �rt�ke a n�met n�p
sz�m�ra nagy
volt, �s ez a k�r�lm�ny kiegyens�lyozta h�tr�nyait. A n�met fejedelmi
sz�khelyek
mindig mened�khelyei voltak a mai materialista id�kben am�gy is
kivesz�f�lben
lev� m�v�szi szellemnek. P�ld�tlan volt az, amit a n�met fejedelmek
�ppen a 19edik
sz�zad folyam�n tettek a m�v�szet �s tudom�ny �rdek�ben. Napjainkat
semmi
esetre sem lehet ezzel �sszehasonl�tani.
N�p�nk leg�rt�kesebb t�nyez�je a kezd�d� �s lassan mind tov�bb harap�dz�
boml�s idej�n k�ts�gtelen�l a hadsereg volt. Ez k�pezte a nemzet
leghatalmasabb
iskol�j�t, �s nem v�letlen, hogy ellens�geink gy�l�lete f�k�nt nemzeti
�n�ll�s�gunk
�s szabads�gunk e f� t�masza ellen ir�nyult. E p�ratlan int�zm�nyt
legjobban az a
t�ny jellemzi, hogy minden hitv�ny gazember r�galmazta, gy�l�lte, de
egy�ttal f�lt
is t�le. Az a k�r�lm�ny, hogy a versailles-i nemzetk�zi n�pzsarol�k
d�he els�sorban
a hadsereget �rte, el�gg� bizony�tja, hogy hivatva volt n�p�nk
szabads�g�t a
nemzetk�zi t�zsde hatalma ellen megv�deni. An�lk�l a versailles-i
b�keszerz�d�s
v�gc�lja m�r r�g�ta beteljesedett volna n�p�nk�n. Egy sz�ban foglalhat�
�ssze
mindaz, amit a n�p a hadseregnek k�sz�nhet: mindent.
A hadsereg az embereket felt�tlen felel�ss�g�rzetre nevelte akkor,
amikor ezt a
tulajdons�got �ltal�ban m�r alig ismert�k, �s napirenden volt a
felel�tlens�g. A
hadsereg fejlesztette a szem�lyes b�tors�got, mid�n a gy�vas�g mind
puszt�t�bb
betegs�gg� v�lt �s az �ldozatk�szs�get szinte butas�gnak tekintett�k.
Egyed�l csak
az volt az okos, aki �n�s �rdek�t legjobban tudta megv�deni �s
el�mozd�tani. Ezzel
szemben a hadsereg iskol�ja arra tan�totta a nemzetet, hogy
�dv�ss�g�t ne a
n�gerekkel, k�naiakkal, franci�kkal �s angolokkal val� nemzetk�zi
bar�ts�g hazug
fr�zisaiban, hanem saj�t erej�ben �s az �sszetart�sban keresse.
Hat�rozotts�gra nevelte az embereket, amikor az �letben
cselekv�s�ket m�r
haboz�s �s k�tked�s ir�ny�totta. Re� v�rt a nagyszer� feladat, hogy
fenntartsa az
elvet, amely szerint a parancs jobb, mint a fejetlens�g, akkor,
amikor a mindent
jobban tudni akar�k v�lem�nye volt m�rt�kad�. Ez az elv m�r mag�ban is
bizonyos
robusztus eg�szs�gre vall, mely r�g�ta kiveszett volna �let�nkb�l, ha
a hadsereg �s
nevel�ereje nem gondoskodott volna arr�l, hogy ezt az �ser�t
meg�j�tsa benn�nk.
Hiszen csak jelenlegi korm�nyunk rettenetes hat�rozatlans�g�t kell
n�zn�nk. Nem
k�pes mag�t elhat�rozni arra, hogy cselekedj�k, kiv�ve ha arr�l van
sz�, hogy egy
�jabb, n�p�nk kizs�km�nyol�s�t szentes�t� dikt�tumot �rjon al�. Ilyen
esetben
term�szetesen nem v�llal semminem� felel�ss�get �s az udvari gyors�r�k
se-
bess�g�vel al��r mindent, amit el�be kegyeskednek tenni. Ebben az
esetben k�nny�
hat�roznia, mert dikt�lj�k neki.
A hadsereg idealizmusra, a haz�val �s egykori nagys�g�val szembeni
odaad�sra
nevelt, mialatt az �letben az �nz�s �s az anyagiass�g kerekedett
fel�l. Egys�gesen
nevelte a nemzetet �s nem ismert oszt�lyk�l�nbs�get; egyetlen hib�ja
tal�n az
egy�vi �nk�ntes szolg�lat int�zm�nye volt. Az�rt volt ez hib�s, mert
ennek r�v�n
k�rt szenvedett a felt�tlen egyenl�s�g elve, �s a magasabb m�velts�g�
egy�nt
�ltal�nos k�rnyezet�nek keret�b�l kiemelte. Ennek �ppen az ellenkez�je
lett volna
el�ny�sebb. Magasabb oszt�lyainknak am�gy is oly nagy alamuszis�ga a
saj�t
n�p�nkkel szembeni elidegened�se ellen a hadseregj� hat�ssal
lehetett volna, ha az
�n. intelligencia elk�l�n�l�s�t legal�bb saj�t soraiban elker�lte volna.
Nagy hiba
volt, hogy ezt elmulasztotta. De vajon l�tezik-e f�ld�nk�n egy�ltal�n
int�zm�ny,
amely mentes lenne minden hib�t�l? A hadsereg el�nyei am�gy is
annyira t�ls�ly-
ban voltak, hogy n�h�ny hib�ja semmi esetre sem �rte el az emberi
t�k�letlens�g
�tlag�t.
A r�gi birodalom hadsereg�nek legnagyobb �rdeme azonban az, hogy a
t�meg
�ltal�nos uralkod�s�nak az idej�n az egy�nt a t�meg f�l� helyezte. A
hadsereg
fenntartotta az egy�nis�gbe vetett hitet a puszta sz�m im�d�s�nak
zsid� �s demok-
ratikus gondolat�val szemben. �gy nevelte az embereket azokk�,
akikre az �j kornak
legnagyobb sz�ks�ge volt: f�rfiakk�. Az �ltal�nos elpuhults�g �s
eln�iesed�s
fert�j�ben a hadsereg �venk�nt h�romsz�z�tvenezer, er�t�l duzzad�
fiatalembert
 nevelt fel, akik k�t�ves kik�pz�s�k folyam�n levetett�k ifj�i
puhas�gukat �s test�ket
szil�rdd� edzett�k. A fiatalember ezalatt a k�t �v alatt el�sz�r
megtanult engedel-
meskedni, �s csak azut�n tanulta meg a parancsol�st. M�rj�r�s�n r�
lehetett ismerni
a kiszolg�lt katon�ra.
Ez volt a n�met nemzet legfontosabb iskol�ja. Nemhi�ba ir�nyult
els�sorban
azok gy�l�lete r�, akik irigys�gb�l �s kapzsis�gb�l azt k�v�nt�k, hogy a
birodalom
tehetetlen, a polg�rs�g pedig v�dtelen legyen. Amit sok n�met ember
vaks�g�ban
vagy k�szakarva nem akart l�tni, azt felismerte a k�lf�ld: a
hadsereg volt a nemzet
szabads�g�nak �s a polg�rok biztons�g�nak leghatalmasabb oszlopa.
Az �llamform�hoz �s a hadsereghez, mint harmadik sz�vets�ges, a r�gi
biro-
dalom hivatalnoki kara j�rult.
N�metorsz�g volt a vil�g legjobban szervezett �s igazgatott �llama.
A n�met
�llami hivatalnokra k�nnyen r�foghatt�k, hogy b�rokrata, a helyzet
azonban m�s
�llamokban sem volt jobb, s�t gyakran m�g sokkal rosszabb. A t�bbi
�llamban
azonban t�bb�-kev�sb� hi�nyzott a hivatalnokoszt�ly felt�tlen
szolids�ga �s az
egyes hivatalnokoknak megveszteget�st nem ismer� becs�letess�ge.
Jobb, ha a
hivatalnok kiss� neh�zkes, de becs�letes �s h�, mintha felvil�gosult
�s modern, de
gy�nge jellem�, ami ma gyakori -, tudatlan �s semmittev�. Ha azt
�ll�tj�k
manaps�g, hogy a h�bor� el�tti n�met k�zigazgat�s b�rokratikus
szempontb�l
ugyan megfelel�, de �zleti szempontb�l rosszul szervezett volt
erre csak egy v�laszt
adhatunk: melyik �llamnak volt a n�met �llamvasutakn�l jobban
vezetett �s
�zletilegjobban szervezett �zeme? Csak a forradalom volt k�pes ezt
a minta�zemet
annyira t�nkretenni, hogy v�gre meg�rett arra, hogy kivegy�k a n�p
kez�b�l �s a
k�zt�rsas�g alap�t�j�nak felfog�sa szerint szocializ�lj�k, azaz a n�met
forradalom
megb�z�j�nak: a nemzetk�zi nagyt�k�nek szolg�lat�ba �ll�ts�k.
A n�met hivatalnoki oszt�lynak �s a k�zigazgat�si rendszernek
megvolt az az
el�nye, hogy nem f�gg�tt az egyes korm�nyokt�l. A n�met hivatalnok
poz�ci�j�t a
korm�nyok politikai ir�nya nem befoly�solhatta. A forradalom �ta a
helyzet sajnos
l�nyegesen megv�ltozott. A tud�s �s a k�pess�g hely�be a politikai
p�rt�ll�s l�pett,
az �n�ll� �s f�ggetlen jellem ink�bb akad�lyoz, mint el�mozd�t a p�ly�n.
Az �llamform�n, a hadseregen �s a hivatalnoki oszt�lyon nyugodott a
r�gi
birodalom csod�latos ereje. Ezek voltak els�sorban a mai �llamban
teljesen hi�nyz�
�llamtekint�lynek a f� t�maszai. Az �llamtekint�ly ugyanis nem
parlamenti �s
tartom�nygy�l�si sz�csat�kon, nem is v�delmi t�rv�nyeken �s a t�mad�it
szem�r-
metlen�l b�ntet� b�r�s�gi �t�leteken, hanem azon a bizalmon alapszik,
mellyel a n�p
az �llamk�z�ss�g vezet�it kit�nteti. E bizalom viszont ism�t csak a
rend�thetetlen
bels� meggy�z�d�s k�vetkezm�nye, amely b�zik abban, hogy az orsz�g
korm�nya
�s k�zigazgat�sa becs�letes, �s hogy a t�rv�nyek megfelelnek az
�ltal�nos erk�lcsi
felfog�snak. Nincs ugyanis olyan korm�nyrendszer, amelyet
k�nyszereszk�z�kkel
�lland�s�tani lehetne; erre csak a korm�ny megb�zhat�s�g�ba �s a n�p
�rdekeinek
�szinte k�pviselet�be vetett hit alkalmas.
B�rmennyire is kikezdt�k bizonyos k�ros t�netek a h�bor� el�tt a
nemzet bels�
erej�t, m�gsem szabad megfeledkezn�nk arr�l, hogy m�s �llamok m�g
sokkal
ink�bb szenvedtek e beteges t�netek befoly�sa alatt, mint
N�metorsz�g, de avesz�ly
kritikus �r�j�ban m�gsem mentek t�nkre. Ha azonban arra gondolunk,
hogy a n�met
l.
mo
Harcom
gy�nges�ggel szemben a h�bor� el�tt �ppen olyan sok er�ny is �llott,
akkor az
�sszeoml�s v�gs� ok�nak m�gis valahol m�shol kell rejlenie; �s ezt
t�nyleg m�sutt
is kell keresn�nk.
A r�gi birodalom pusztul�s�nak gy�kere �s v�gs� oka az volt, hogy nem
voltunk
tiszt�ban a faji k�rd�ssel �s eme k�rd�snek a n�pek fejl�d�si t�rt�nete
folyam�n
�szlelhet� jelent�s�g�vel. Mert egy n�p �let�nek esem�nyei nem a v�letlen
meg-
nyilv�nul�sai, hanem az �n- �s fajfenntart�s �szt�n�nek term�szeti
t�rv�nyeken
alapul� folyamatai, j�llehet az egyes ember cselekv�s�nek
tulajdonk�ppeni ok�val
nincs is tiszt�ban.

Tizenegyedik fejezet,
N�p �s faj.
Vannak igazs�gok, amelyek annyira k�zenfekv�k, hogy az emberek
nagy r�sze
tal�n �ppen ez�rt nem l�tja vagy legal�bbis nem ismeri fel �ket. Az
ilyen sarkalatos
igazs�gok mellett n�ha vak m�dj�ra elhalad, �szre sem veszi, �s
nagyon csod�l-
kozik, ha valaki egyszer felh�vja re�juk figyelm�t. Sz�zezr�vel
hevernek a vil�gon
a kolumbusztoj�sok, csak az a baj, hogy kev�s a Kolumbusz.
�gy s�t�l majdnem kiv�tel n�lk�l minden ember a term�szet kertj�ben, �s azt
hiszi, hogy mindent ismer �s mindent tud, �s m�gis r�k m�dj�ra halad
el aterm�szet
egyik legsarkalatosabb alapt�rv�ny�nek, a f�ld �sszes �l�l�nyeinek bens� faji
z�rk�zotts�ga mellett.
M�g a legfel�letesebb szeml�l� el�tt is a term�szetes �let�szt�n
sziklaszil�rd
alapt�rv�nyek�nt nyilv�nul meg a nemz�snek �s a szaporod�snak faji
jelleg-
zetess�ge. Minden �llat csak saj�t fajtabelij�vel p�rosul. Csak a
rendk�v�li k�r�lm�-
nyek, mint pl. a rabs�g k�nyszere vagy a p�rosod�snak a saj�t faj
keret�n bel�li
lehetetlens�ge v�ltoztathatj�k meg ezt a t�rv�nyt. Ilyenkor azonban
a term�szet
mindenk�ppen igyekszik v�dekezni ellene, ami vagy �l�nk tiltakoz�sa,
vagy a
kevert v�r�ek tov�bbi nemz�k�pess�g�nek megsz�n�s�ben nyilv�nul meg. El�for-
dulhat az, hogy cs�kkenti az ut�dok term�kenys�g�t. Legt�bbnyire
azonban meg-
semmis�ti a kevertv�r� egyedek betegs�gekkel �s ellens�ges t�mad�sokkal szem-
beni ellen�ll� erej�t.
K�t k�l�nb�z� sz�nvonalon �ll� l�ny keresztez�d�s�nek eredm�nye a sz�l�k k�t
szintje k�z�tt fekszik. Ez azt jelenti, hogy az ivad�k ugyan
magasabb rend�, mint a
sz�l�p�r alacsonyabb rend� fele, de nem olyan magasrend�, mint a
m�sik sz�l�.
Ebb�l foly�lag e magasabb rend� faj elleni k�zdelm�ben mindig � lesz
a vesztes.
Az efajta p�rosod�s teh�t ellenkezik a term�szet akarat�val, mivel a
term�szet az
�letet mind magasabbra igyekszik fejleszteni. Ez csak akkor
lehets�ges, ha nem az
er�sebb egyes�l a gyeng�bbel, hanem, ha az el�bbi felt�tlen
gy�zedelmeskedik. Az
er�sebbnek uralkodnia kell a gyeng�bben �s nem szabad a gyeng�bbel
egybeolvad-
nia, mivel ezzel fel�ldozza saj�t nagys�g�t. Csak a sz�let�s�n�l fogva
gyeng�bb
egy�n tal�lja ezt kegyetlennek, ami csak gyenges�g�t �s korl�tolts�g�t
bizony�tja.
Ha ez a t�rv�ny nem lenne �r�k�rv�ny�, akkor a szerves l�nyek felfel�
ir�nyul�
fejl�d�se lehetetlen volna.
A fajtisztas�g fenntart�s�nak �szt�ne a term�szetben �ltal�nos �rv�ny�, �s
ennek k�vetkezm�nye nemcsak az egyes fajok t�m�r egys�ge, hanem faji
egyedek
egy�ntet�s�ge is. A r�ka mindig r�ka marad, a tigris pedig tigris; a
k�l�nbs�g
legfeljebb az, hogy az egyedek k�l�nb�z� fok� er�vel, �rtelemmel �s
sz�v�ss�ggal
rendelkeznek. A r�ka sohasem lesz eln�z� a lib�val szemben, �s
a macska sem
fog bar�ts�gos hajlamot mutatni az eg�r ir�nt.
Az egym�s elleni k�zdelem teh�t itt sem annyira egym�s elleni
ellenszenvb�l,
mint ink�bb az �szt�nszer�s�gb�l, �hs�gb�l �s szerelemb�l ered. A
term�szet mind
a k�t esetben csendes �s el�gedett szeml�l�. A mindennapi keny�r�rt foly�
k�zdelemben a gyenge, beteges �s hat�rozatlan egyed a vesztes, �s a
h�mnek a
n�st�ny�rt folytatott k�zdelme is csak a legeg�szs�gesebbnek adja meg
 a nemz�s
jog�t vagy legal�bbis annak lehet�s�g�t. Ez a k�zdelem azonban a faj
eg�szs�g�nek
�s ellen�ll� k�pess�g�nek fejl�d�s�t szolg�lja, teh�t arra, hogy a fajt
nemes�tse.
Ha eme folyamat m�s ir�nyt venne, akkor megsz�nn�k minden fejl�d�s �s
nemesed�s, s�t ink�bb ennek az ellent�te k�vetkezn�k be. Tekintettel
arra, hogy a
sil�nyabb egyedek sz�ma mindig nagyobb, mint a magasabb rend�
egyedek�,
egyez� l�tfenntart�si �s szaporod�si lehet�s�gek eset�n a sil�nyabb
oly gyorsan
szaporodn�k, hogy v�geredm�nyben h�tt�rbe szor�tan� a magasabb rend�t,
a j�t. A
j� �rdek�ben t�rt�n� helyreigaz�t�s teh�t okvetlen�l sz�ks�ges. Err�l maga a ter-
m�szet gondoskodik, amikor a gy�ng�bb felet oly neh�z �letfelt�telek
el� �ll�tja, hogy
sz�ma m�r enn�l fogva is cs�kken, �s a fennmarad� egyedek szaporod�s�t
sem t�ri
minden tov�bbi n�lk�l, hanem ezeket is erej�k �s eg�szs�g�k foka
szerint selejtezi.
A term�szet nem t�ri a gy�ng�bb egyedeknek az er�sebbekkel val�
k�z�s�l�s�t,
�s m�g kev�sb� engedi meg, hogy a magasabb rend� faj az alacsonyabb
rend� fajjal
olvadjon egybe, mert k�l�nben egy csap�ssal k�rba veszne eg�sz, tal�n
�vezredes
munk�ja.
A t�rt�nelemb�l lesz�rt tapasztalataink sz�mtalanszor igazolj�k ezt. A
t�rt�nelem ijeszt� hat�rozotts�ggal mutatja, hogy az �rja fajoknak
n�lunk alacso-
nyabbrend� n�pekkel val� v�rkevered�se mindig a kult�r n�v�
s�llyed�s�t jelentette.
Az �rja kifejez�s t�bbf�le �rnyalatban ker�lt haszn�latba: I.
a nyelv�szek egy r�sze
�rj�nak nevezi az indogerm�n nyelveket besz�l� n�peket. II. sok
antropol�gus a
zsid� v�rt�l mentes eur�pai n�pek, illetve egy�nek megjel�l�s�re fogadta
el az �rja
elnevez�st. III. van v�g�l m�g egy eg�szen sz�k �rtelmez�s is, ez csak az
eur�pai
fajok: alpesi, �szaki, kelet-balti, din�ri, mediter�n
egyik�t, a magas termet�,
sz�ke, k�k szem� �szaki fajt, a n�mets�g legtehets�gesebbnek, vezet�sre
legal-
kalmasabbnak tartott faji elem�t fogadja el �rj�nak. B�r a n�met
nemzetiszocialista
vil�gszeml�let megalapoz�i k�z�tt vannak t�bben, akik a III.
�rtelmez�snek h�vei, a
Harmadik Birodalom, Adolf Hitler felfog�s�t k�vetve, a II.
�rtelmez�sben
fogalmazta meg az �rjaparagrafust. Eszerint �rj�nak sz�m�t
minden olyan eur�pai
ember, akiben legal�bb d�dsz�l�kig bez�r�an nincsen zsid� v�r. Az
�rjaparagrafus
felt�teleinek teh�t megfelel a magyar is, ha csal�dj�ba nem ker�lt
be zsid� v�r. A
legnagyobbr�szt germ�n elemekb�l �ll� �szak-Amerika lakoss�ga, amely
csak kis-
m�rt�kben keveredett m�s elemekkel, m�s kult�r�val rendelkezik, mint
K�z�p- �s
D�l-Amerika, ahol a f�leg rom�n fajt�j� n�pek bev�ndorl�i gyakran er�sen
keve-
redtek a bennsz�l�ttekkel. M�r ez a p�lda is el�gg� vil�gosan �s
hat�rozottan
szeml�lteti a faji kevered�s kihat�s�t. Az amerikai kontinens
fajilag tiszta germ�n
lakoss�ga e f�ldr�sz ur�v� emelkedett, �s ura maradt mindaddig, m�g
nem esik a
v�rfert�z�s b�n�be.
Minden faji keresztez�d�s eredm�nye r�viden �sszefoglalva teh�t a
k�vetkez�:
a) a magasabb rend� faj sz�nvonal�nak cs�kken�se;
b) testi �s szellemi visszafejl�d�s, az ezt k�s�r�, tal�n lass�, de
biztos pusztul�s.
Ha el�seg�tj�k az ily ir�ny� fejl�d�st, b�nt k�vet�nk el a Teremt� akarata
ellen.
Ha a term�szet logik�ja ellen l�zong az ember, akkor azok ellen az
elvek ellen k�zd,
amelyeknek saj�t maga emberi l�t�t k�sz�nheti. Term�szetellenes
cselekv�seinek
teh�t �nn�n pusztul�s�t kell maguk ut�n vonniuk.
A zsid� szemtelens�ggel rendelkez� modern pacifista, erre
term�szetesen azzal
v�laszol: Az ember gy�zedelmeskedik a term�szeten.
A nagy t�meg gondolkod�s n�lk�l ism�telgeti a zsid�k �ltal
hangoztatott eme
esztelens�get, �s v�geredm�nyben t�nyleg elhiszi, hogy az ember
gy�zedelmesked-
hetik a term�szeten.
Az ember m�g semmif�le tekintetben sem gy�zedelmeskedett a
term�szeten,
hanem legfeljebb az �r�k rejt�lyek �s titkok hatalmas �s f�lelmetes
f�tyl�t siker�lt
r�szben fellebbentenie, �gyhogy a val�s�gban az embertulajdonk�ppen
semmit sem
tal�l fel, hanem mindent csak felfedez. � nem uralkodik a
term�szet felett, hanem
csak az �r�k term�szeti t�rv�nyek �s titkok ismerete r�v�n a t�bbi
�l�l�nyen, mivel
a t�bbi �l�l�ny e sarkalatos t�rv�nyeket nem ismeri. Ett�l eltekintve
teh�t lehetetlen,
hogy egy eszme gy�zedelmeskedhess�k az emberi l�t el�felt�telein,
mert hiszen ez
az eszme maga is csak az emberi elme sz�l�tte. Ember n�lk�l nem
l�tezik emberi
eszme ezen a vil�gon, teh�t az eszme mint ilyen, az ember l�t�t�l �s
enn�lfogva
mindazon t�rv�nyekt�l f�gg, amelyek megteremtett�k l�t�nek
el�felt�teleit.
S�t, mi t�bb. Vannak gondolatok, amelyek csak bizonyos emberek
elm�j�ben
foganhatnak meg. �gy van ez f�leg azokn�l a gondolatokn�l,
amelyeknek l�nyeg�t
nem az elvont tud�s megd�nthetetlen igazs�gai k�pezik, hanem
amelyek az �rz�s
vil�g�b�l erednek, vagy mint azt manaps�g oly sz�pen tudjuk
kifejezni, az egy�n
bels� �lm�ny�t t�kr�zik. Ezeknek az eszm�knek a rideg logik�hoz semmi
k�z�k
�sincs, hanem csup�n az ember �rz�svil�g�nak megnyilv�nul�sai, etikai
k�pzetek,
amelyek az emberis�g l�t�hez vannak k�tve, �s az ember
k�pzelet- �s alko-
t�vil�g�nak k�sz�nik l�t�ket. Ez eszm�k l�tez�s�nek el�felt�telei enn�lfogva
teh�t
bizonyos fajok �s emberek jelenl�te. Aki pl. lelkes h�ve
a pacifistagondolatvil�gnak
�s gy�zelm�t sz�vb�l k�v�nja, annak t�mogatnia kellene a n�meteket, hogy
siker�lj�n elfoglalniok az eg�sz vil�got; ellenkez� esetben az
utols� n�mettel a
pacifizmus is kiveszne, mert senkit a vil�gon nem sz�d�tett meg
annyira ez a
term�szetellenes eszme, mint- sajnos �ppen a n�met n�pet. Az
emberis�g teh�t
akarata ellen�re is k�nytelen volna h�bor�t viselni, ha meg akarn�
val�s�tani a
pacifizmust. N�met fantaszt�ink elk�pzel�se szerint az amerikai
vil�gmessi�snak,
Wilsonnak is ez volt a v�gs� sz�nd�ka a c�l el�r�se �rdek�ben.
A pacifista eszm�nek tal�n t�nyleg van l�tjogosults�ga abban az
esetben, ha a
legmagasabb rend� ember oly m�rt�kben rendeln� al� akarat�nak az eg�sz
vil�got,
hogy f�ld�nk egyed�li ur�v� legyen. Ezzel a pacifista eszme k�ros
kihat�sai,
gyakorlati alkalmaz�suk cs�kken�s�vel �s id�vel lehetetlenn� v�l�sukkal,
megsz�n-
n�nek. Teh�t az els� l�p�s a k�zdelem, �s csak azut�n j�het esetleg a
pacifizmus.
K�l�nben az emberis�g t�ll�pte fejl�d�s�nek legmagasabb fok�t, �s
annakv�ge nem
valamely etikai eszme uralm�t, hanem barbarizmust �s ebb�l
kifoly�lag k�oszt
jelentene. N�mely olvas� itt mosolyogni fog �s nem gondol arra,
hogy bolyg�nk
m�r �vezredek hossz� sor�n kereszt�l lebegett a vil�g�rben an�lk�l, hogy
ember
lakta volna, �s elj�n majd az az id�, mid�n az emberis�g kihal, ha
az emberek
megfeledkeznek arr�l, hogy l�t�ket nem egyn�h�ny bolond ideol�gus r�g-
eszm�j�nek k�sz�nhetik, hanem annak, hogy ismerik a term�szet
megd�nthetetlen
t�rv�nyeit �s azoknak gyakorlati alkalmaz�s�t.
Mindaz, amit ma f�ld�nk�n megcsod�lunk: a tudom�ny, a m�v�szet, a
technika �s v�vm�nyai, csak egyn�h�ny n�pnek, s�t tal�n csak egy fajnak
alkot�sai. T�l�k f�gg eme kult�ra l�te. Ha e faj elbukik, �gy vele
egy�tt s�rba sz�ll
f�ld�nk minden sz�ps�ge.
B�rmennyire is befoly�ssal van pl. az emberre a f�ld, amelyen �l,
ennek a
befoly�snak az eredm�nye a k�l�nb�z� fajokn�l m�gis k�l�nb�z� lesz. A
k�rnyezet
mostohas�ga bizonyos fajokat a lehet� legmagasabb teljes�tm�nyekre
sarkall, m�g
m�s fajokn�l szeg�nys�get, fogyat�kos t�pl�lts�got �s annak
k�vetkezm�nyeit fogja
maga ut�n vonni. A k�ls� befoly�sok hat�s�nak min�s�ge mindig az illet�
n�p bels�
hajlamaival f�gg �ssze. Az egyik n�pet �hhal�l fenyegeti ott, ahol a
m�sik n�pet a
k�rnyezet kem�ny munk�ra �szt�nzi.
A m�lt nagy kult�r�i mind csak az�rt mentek t�nkre, mert az
eredetileg alkot�
fajt a v�rkevered�s megm�rgezte. A pusztul�snak v�gs� oka mindig az
volt, hogy
az ember megfeledkezett arr�l: t�le f�gg az eg�sz kult�ra, nem pedig
megford�tva.
Teh�t a kult�ra alkot�j�nak, az embernek kell fennmaradnia, ha meg
akarjuk �vni
a kult�r�t a pusztul�st�l. A kult�ra fennmarad�sa azonban a jobb �s
er�sebb egyed
gy�zelme sz�ks�gess�g�nek �s jogosults�g�nak megd�nthetetlen term�szeti
t�rv�ny�t�l f�gg.
Aki teh�t �lni akar, k�zdj�n, �s aki az �r�k k�zdelem eme vil�g�ban nem
akar
k�zdeni, az nem �rdemli meg az �letet.
B�rmily kegyetlennek l�ss�k is ez a t�rv�ny, t�ny az, hogy
megd�nthetetlen. A
legkegyetlenebb�l akkor s�jtja a sors az embert, ha azt hiszi,
hogy gy�zedelmesked-
het a term�szet f�l�tt. Ezzel tulajdonk�ppen nem tesz m�st, mint
kig�nyolja a
term�szetet. A term�szet v�lasza erre �ns�g, balsors �s betegs�g.
A szerencs�j�t elj�tsza az ember, ha f�lreismeri �s lebecs�li a faji
t�rv�nyeket.
Megg�tolja ezzel a magasabb rend� faj diadal�t, �s enn�lfogva az
emberis�g
t�k�letesed�s�nek el�felt�teleit is. A tehetetlen �llat teng�d�s�nek
sz�nvonal�ra
s�llyed �s emberi �rz�kenys�ge csak teher sz�m�ra.
F�l�sleges volna azon vitatkozni, hogy mely faj vagy fajok
voltak az emberi
kult�ra els� let�tem�nyesei, egy�ttal teh�t alap�t�i is mindannak, amit
r�viden az
emberis�g sz�ban foglalunk �ssze. Sokkal egyszer�bb, ha ezt a
k�rd�st a jelenre
vonatkoz�lag tessz�k fel, mert erre vil�gos �s hat�rozott v�laszt
kapunk. Majdnem
kiz�r�lag az �rja faj alkot�s�nak eredm�nye mindaz, amit ma a
m�v�szet, tudom�ny
�s technika ter�n el�rt�nk. Ebb�l a t�nyb�l azt a k�vetkeztet�st
vonhatjuk le, hogy
� volt �ltal�ban a legmagasabb rend� emberis�g megalap�t�ja, teh�t
�st�pusa annak,
amit ma embernek nevez�nk. � az emberis�g Prom�teusza, akinek
homlok�b�l
kipattant a l�ng�sz isteni szikr�ja, � sz�tja �lland�an a megismer�s
t�z�t, hogy
f�nnyel �rassza el a n�ma titkok �jszak�j�t, �s az embert a f�ld t�bbi
�l�l�ny�nek
ur�v� tegye. Ha az �rja fajt kikapcsoln�nk, n�h�ny �vezred m�lva tal�n
�jra m�ly
s�t�ts�g borulna f�ld�nkre, megsz�nne az emberi kult�ra �s kietlenn�
v�lna a vil�g.
Ha az emberis�get h�rom oszt�lyba soroljuk: kult�raalap�t�k,
 kult�rahordoz�k
�s kult�rarombol�k oszt�ly�ba, akkor az els�nek k�pvisel�jek�nt bizony�ra
csak az
�rja faj j�hetne tekintetbe. Az vetette meg az emberi kult�ra
alapj�t, az �p�tette fel
eme �p�let falait, �s csak k�ls� alakja �s sz�ne f�gg az egyes n�pek k�l�n�s
jellemvon�sait�l. Az emberis�g neki k�sz�nheti a halad�s hatalmas
fundamentum�t,
�s az egyes fajok az � tervei alapj�n �p�tett�k fel egy�ni kult�r�jukat.
N�h�ny �vtized
m�lva pl. eg�sz Kelet-�zsia mag��v� teszi ezt a kult�r�t, amelynek
alapk�v�t a
hell�n szellem �s a germ�n technika vetette meg. Csak k�ls� alakja
fogja r�szben
mag�n viselni az �zsiai jelleg b�lyeg�t. Nem igaz, hogy Jap�n
kult�r�j�val Eur�pa
technik�j�t p�ros�tja, hanem val�j�ban az eur�pai tudom�ny �s technika
jap�n
jelleget �lt. A t�nyleges �let alapja t�bb� nem a jellegzetesjap�n
kult�ra, hab�r ez
tov�bbra is jellemz�je marad a mindennapi �letnek, mivel nek�nk,
eur�paiaknak a
fenn�ll� bels� k�l�nbs�g k�ls� megnyilv�nul�sa ink�bb szembet�nik. A
t�nyleges
�let alapja minden�tt az �rja n�peknek hatalmas, tudom�nyos �s
technikai munk�ja
lesz. Csakis ezek a v�vm�nyok k�pes�tik kelet n�peit arra, hogy l�p�st
tartsanak az
�ltal�nos emberi halad�ssal. Ez adja meg a mindennapi keny�r�rt val�
k�zdelm�k
alapj�t, ez teremti meg a k�zdelemhez sz�ks�ges eszk�z�ket, �s az eg�sz
csak k�ls�leg �lt mag�ra jap�n jelleget.
Ha Eur�pa �s Amerika elpusztulna, �s �gy hirtelen megsz�nne az �rja
fajnak
Jap�nra gyakorolt hat�sa, akkor ennek az volna a k�vetkezm�nye,
hogy Jap�n
tudom�nyos �s technikai halad�sa r�vid id�n bel�l megakadna; n�h�ny
r�vid �v
m�lva elapadna a forr�s, a jap�n jelleg �jra meger�s�dne, ezzel szemben
azonban
megmerevedne a mai kult�ra, �s �jra ama m�ly �lomba esne vissza,
amelyb�l �t h�t
�vtizeddel ezel�tt az �rja kult�rhull�m fel�bresztette.
Amint a mai jap�n fejl�d�s l�t�t �rja eredet�nek k�sz�nheti, �ppen �gy
keltette
�letre a jap�n kult�r�t egykor a m�lt hom�ly�ban idegen behat�s �s idegen
szellem.
Ezt legjobban az a k�r�lm�ny bizony�tja, hogy ez a kult�ra id�vel
teljesen meg-
merevedett. Ilyen �llapot egy n�pn�l csak akkor k�vetkezik be, ha
az eredeti, alkot�
er�vel rendelkez� faji mag elv�sz, vagy pedig a k�ls�, a kultur�lis
fejl�d�s t�panya-
g�t szolg�ltat� behat�s megsz�nik. Azt a n�pet, amely kult�r�j�nak
alapanyag�t m�s
fajokt�l veszi �t �s azt csak �tdolgozza, mihelyst azonban ez a k�ls�
befoly�s
megsz�nik, kult�r�j�nak fejl�d�se is megmerevedik, kult�rahordoz�
fajnak
 nevezhetj�k ugyan, de sohasem kult�raalkot�nak.
Ha az egyes n�peket ebb�l a szempontb�l vizsg�ljuk, akkor
lesz�gezhetj�k azt
a t�nyt, hogy a legt�bb esetben nem kult�raalap�t�, hanem t�bbnyire
csak kult�ra-
hordoz� n�pekr�l van sz�.
Fejl�d�s�knek kb. mindig ez a k�pe:
Maroknyi sz�m� �rja t�rzs leig�z egy idegen n�pet �s az �j orsz�g k�l�n�s
�letviszonyainak befoly�sa alatt, term�kenys�g, klimatikus
viszonyok,
valamint az alacsonyabb rend� emberek munkaerej�nek seg�ts�g�vel
kifejleszti
azok szunnyad� szellemi �s szervez� k�pess�geit, gyakran n�h�ny
�vezred, s�t tal�n
m�r �vsz�zad m�lva olyan kult�r�t teremt, mely eredetileg teljesen
mag�ban
hordozza l�ny�knek bens� von�sait, k�ls�leg azonban alkalmazkodik a
fent eml�tett
k�ls� k�r�lm�nyekhez, valamint a leig�zott n�phez. A h�d�t�k id�vel
v�tkeznek
v�r�k tiszt�ntart�s�nak eredetileg szigor�an betartott elve ellen,
keverednek a
leig�zott lakoss�ggal �s ezzel saj�t l�t�ket �ss�k al�; a paradicsomi
b�nbees�snek
is az onnan val� ki�z�s volt a k�vetkezm�nye.
A magasabb kult�r�k keletkez�s�nek egyik legl�nyegesebb el�felt�tele
az ala-
csonyabb rend� ember, aki a technikai seg�deszk�z�k hi�ny�t, melyek
n�lk�l
magasabb fejl�d�s elk�pzelhetetlen, p�tolni tudja. Az emberis�g
kezdetleges
kult�r�ja minden bizonnyal nem annyira az idom�tott �llatnak, mint
ink�bb az
alacsonyabbrend� emberek seg�ts�g�vel �p�lt fel.
Csak k�s�bb, a leig�zott n�pek rabs�ga ut�n �rte hasonl� sors az
�llatokat is,
nem pedig , mint azt sokan hiszik, megford�tva. Hiszen el�sz�r a
leig�zott rabszolga
vonta az ek�t, �s csak k�s�bb v�rt ez a feladat a l�ra. Csak
pacifista bolondok
l�thatj�k ebben az emberi hitv�nys�g jel�t. Ezek nincsenek tiszt�ban
azzal, hogy
sz�ks�g volt erre a fejl�d�sre, am�g eljutottunk od�ig, ahol ma
vagyunk, s ahonnan
ezek az apostolok fecseg�seiket vil�gg� k�rt�lhetik.
Az emberis�g halad�sa v�gtelen l�tr�hoz hasonl�t, amelyen az ember
csak �gy
k�pes a magasba jutni, ha annak legals�bb fokait is megm�szta. Az
�rja fajnak is
�gy kellett haladnia azon az �ton, amelyet az adotts�gok jel�ltek
ki sz�m�ra, nem
pedig azon, amelyr�l a modern pacifista �lmodozik. A val�s�g �tja
azonban
neh�z �s f�raszt�, de v�geredm�nyben oda vezet, ahol pacifist�ink �lma az
emberis�get l�tni szeretn�; r�geszm�j�kkel azonban ink�bb g�tolj�k ezt,
nem-hogy seg�ten�k.
Nem v�letlen teh�t, hogy az els� kult�r�k is ott keletkeztek, ahol
az �rj�k
harcban leig�zhatt�k az alacsonyabb fokon �ll� n�peket, �s azokat
 akaratuk szol-
g�iv� tehett�k. A leig�zott n�pek voltak azut�n a keletkez� kult�ra els�
technikai seg�deszk�zei.
Ez a k�r�lm�ny vil�gosan el��rta az utat, amelyen az �rja fajnak
haladnia kellett.
H�d�t�k�nt leig�zta az alacsonyabb rend� n�peket �s gyakorlati
tev�kenys�g�ket
parancsszav�val �s akarat�val ir�ny�totta. Az�ltal, hogy neh�z, de
hasznos munk�l-
kod�sra k�nyszer�tette �ket, nemcsak meg�vta alattval�inak �let�t,
hanem tal�n m�g
oly sorsot is biztos�tott sz�mukra, mely jobb volt, mint azel�tti
szabads�guk.
Mindaddig, am�g k�ny�rtelen�l megmaradt uralkod� �ll�spontja mellett,
nemcsak
t�nyleges uruk, hanem kult�r�juk fenntart�ja �s gyarap�t�ja is volt.
Ez a kult�ra
kiz�r�lag az � k�pess�gein �p�lt fel �s �gy az � fennmarad�s�t�l f�gg�tt.
Mihelyst
a leig�zottak sz�nvonala lassan szint�n emelkedni kezdett �s
val�sz�n�leg nyelvileg
is k�zeledtek h�d�t�juk sz�nvonal�hoz, �sszeomlott a v�laszfal az �r �s a
szolga
k�z�tt. Az �rja feladta v�r�nek tisztas�g�t �s ezzel elvesztette a
paradicsomban val�
tart�zkod�s�nak a jog�t, melyet annak idej�n � teremtett meg saj�t maga
sz�m�ra.
A fajkevered�s hull�mai mindink�bb ellept�k, elvesztette
kult�raalkot� erej�t,
m�g v�g�l nemcsak szellemileg, hanem testileg is ink�bb a leig�zott
�sla-
koss�ghoz, semmint �seihez hasonl�tott. Bizonyos ideig m�g �lt a
megl�v� kult�r-
kincsekb�l, de kult�r�ja mindink�bb megmerevedett �s v�g�l a feled�s
hom�ly�ba
mer�lt.
�gy pusztulnak el kult�r�k �s birodalmak, hogy �jabbaknak adjanak
helyet.
A r�gi kult�r�k pusztul�s�nak egyed�li oka, a v�rkevered�s �s a faj
sz�nvo-
nal�nak ezzel j�r� s�llyed�se; mert nem a vesztett h�bor�k teszik
t�nkre az embere-
ket, hanem �nn�nmaguk okai pusztul�suknak, ha elvesztik a v�r
tisztas�g�ban rejl�
ellen�ll� k�pess�g�ket.
Ami nem tiszta faj ezen f�ld�n, az csak annyi, mint a pelyva.
A vil�gt�rt�nelem esem�nyei azonban a fajok �nfenntart�si �szt�n�nek j�
vagy
rossz �rtelemben t�rt�n� megnyilv�nul�sai.
Nem az intellektu�lis tehets�gben rejlik csup�n az �rja faj
kult�raalkot� �s �p�t�
ereje. Ha ezen k�v�l nem rendelkezne m�s tulajdons�gokkal is, akkor
ezzel leg-
feljebb csak puszt�tani volna k�pes, �p�teni nem. Ugyanis minden
t�rsadalmi
szervezetnek legbens�bb l�nyege az, hogy az egy�n lemond szem�lyes
v�lem�ny�r�l �s �rdekeir�l �s azokat a k�z �rdek�ben �ldozza fel. Csakhogy
ezzel
a t�rsadalom keret�n bel�l, ker�l� �ton juthat maga is jogos
 illetm�nye birtok�ba.
Mint az emberi t�rsadalom tagja pl. nem dolgozik t�bb� k�zvetlen�l
�nmaga
sz�m�ra, hanem tev�kenys�g�vel belekapcsol�dik a k�z�ss�g keret�be,
nemcsak
saj�t haszna, hanem a k�z�ss�g haszna �rdek�ben is. Eme lelk�let
legszebb
magyar�zat�t a munka sz� adja, amely nem a meg�lhet�s�rt folytatott
tev�kenys�get jelenti, hanem egy olyan tev�kenys�get, amely a k�z�ss�g
�rdekeivel
nem �ll ellent�tben. A m�s ir�ny� emberi tev�kenys�get, amely
embert�rsaink
jav�ra val� tekintet n�lk�l kiz�r�lag saj�t l�t�nek fenntart�s�t szolg�lja,
lop�snak,
rabl�snak �s zsarol�snak h�vj�k.
Az �n�rdeket a k�z�rdek jav�ra h�tt�rbe szor�t� �letfelfog�s minden t�nyleges
emberi kult�ra legfontosabb el�felt�tele. Csak �gy k�pes az emberis�g
nagy m�veket
alkotni, amelynek az alap�t�t rendszerint alig jutalmazz�k, az
ut�dokra azonban
ann�l gazdagabb �ld�st hoznak. Csak �gy magyar�zhat� meg, hogy sokan
t�relem-
mel viselik mostoha sorsukat, ami sz�mukra csak szeg�nys�get �s
lemond�st jelent,
azonban biztos�tja a k�z�ss�g l�t�nek alapj�t. Minden munk�s, paraszt,
feltal�l�,
hivatalnok, aki an�lk�l dolgozik, hogy valaha is szerencs�s j�m�dban
�lhetne,
megtestes�t�je ennek a nagy eszm�nek, noha cselekv�se jelent�s�g�nek
sohasem
�bred tudat�ra.
Mindaz, ami �rv�nyes a munk�ra, mint az emberi t�pl�lkoz�s �s minden
emberi
halad�s alapj�ra, m�g fokozottabb m�rt�kben �ll a t�rsadalmi k�z�ss�g �s a
kult�ra
megv�d�s�re. Az egy�n �let�nek a k�z�ss�g �rdek�ben val� fel�ldoz�sa: az
�ldozat-
k�szs�g koron�ja. Csak �gy g�tolhat� meg, hogy mindazt, amit az
emberi k�z
alkotott, �nmaga ne d�ntse romba vagy pedig a term�szet el ne
puszt�tsa.
Sz�kincs�nk az ilyen �rtelemben vett cselekv�st igen sz�pen k�teles-
s�gteljes�t�snek nevezi, ami annyit jelent, hogy az egy�n ne saj�t
c�lj�t, hanem a
k�z�ss�g c�lj�t szolg�lja. E cselekv�s mozgat� erej�t az �nz�ssel, az
egy�ni haszon
hajh�sz�s�val szemben idealizmusnak nevezz�k. Ez alatt az egy�nnek a
k�z�ss�ggel
�s embert�rsaival szembeni �ldozatk�szs�g�t �rtj�k.
Igen fontos annak az �lland� hangs�lyoz�sa, hogy az idealizmus nem
f�l�sleges
�rzelem megnyilv�nul�s csup�n, hanem �r�k id�kre alapfelt�tele az emberi
kult�r�nak, s�t mi t�bb: az idealizmus az ember fogalm�nak a
megteremt�je. Az
�rja faj e bels� lelki tulajdons�g�nak k�sz�nheti poz�ci�j�t a vil�gon, �s
ennek
k�sz�nheti a vil�g az ember l�tez�s�t. Az idealizmus form�lt a puszta
szellemb�l
alkot�er�t, amely az �k�ljognak �s az �rtelemnek saj�tos
 kever�k�b�l
viszont az
emberi kult�ra �r�k�let� alkot�sait teremtette meg.
Ide�lis lelk�let h�j�n a legf�nyesebb szellemi k�pess�g is csak puszta
szellem
volna, puszta l�tszat, minden bens� �rt�k n�lk�l, de sohasem alkot�er�.
Az idealizmus a term�szet v�gs� akarat�nak felel meg, minthogy nem
egy�b,
mint az egy�ni �let �s �rdekek al�rendel�se a k�znek, amely ut�bbi
viszont minden
egys�ges szervezet kialakul�s�nak el�felt�tele. Csak az idealizmus
k�pes az embert
arra k�sztetni, hogy elismerje az er� el�jog�t, �s �gy ama rend
atomj�v� avatja az
embert, amely form�lja �s alkotja az eg�sz mindens�get.
A tiszta idealizmus egy�rtelm� a legm�lyebb felismer�ssel.
Hogy milyen kev�s k�ze van a val�di idealizmusnak a gyerekes
k�pzel�d�shez,
azt legjobban a romlatlan gyermek �s az eg�szs�ges ifj� �t�l�k�pess�ge
bizony�tja.
Ugyanaz az ifj�, aki az ide�lis pacifista elm�lked�seit �rtelmetlen�l
�s tagad�lag
fogadja, mindenkor k�sz haz�j��rt fiatal �let�t �ldozni.
Az �rj�nak mer� ellent�te a zsid�.
A f�ld egyik n�p�n�l sem oly er�sen fejlett az �nfenntart�s �szt�ne,
mint �ppen
az �gynevezett kiv�lasztott n�pn�l. Ezt legjobban az a t�ny bizony�tja,
hogy ez a faj m�g
egy�ltal�n l�tezik. Nincsen a vil�gon m�g egy n�p, amely az utols� k�t
�vezred
folyam�n oly keveset v�ltoztatott volna jellegzetess�g�n, karakter�n,
mint �ppen a
zsid�. M�sr�szt egy n�p sem ment ez id� alatt nagyobb megr�zk�dtat�sokon
kereszt�l, mint a zsid�, �s mindennek dac�ra v�ltozatlanul
bontakozott ki az
emberis�g legnagyobb katasztr�f�ib�l. Mily megrend�thetetlen �lni
akar�st �s faj-
fenntart�si �szt�nt t�kr�z vissza ez a t�ny.
A zsid�k szellemi tulajdons�gai az �vezredek folyam�n neh�z iskol�n
mentek
kereszt�l. Okosnak tartj�k �ket, �s bizonyos tekintetben
t�nyleg okosok voltak
mindig. Eszess�g�k azonban nem saj�t fejl�d�s�knek, hanem az idegen
n�pek
szeml�ltet� oktat�s�nak eredm�nye. Az emberi szellem csak
fokozatosan k�pes
felfel� t�rni; minden l�p�s�t a m�ltnak kell megalapoznia, �spedig
abban az �tfog�
�rtelemben, amely csak az �ltal�nos kult�r�ban nyilv�nul meg. Eg�sz
emberi
gondolkod�sunknak csak igen csek�ly r�sze �p�l fel, saj�t
tapasztalatainkon, leg-
nagyobb r�sz�t az elm�lt id�k tapasztalatai alkotj�k. Az �ltal�nos
kult�rsz�nvonal
az egy�nt a tud�snak m�rhetetlen t�mkeleg�vel l�tja el, an�lk�l, hogy
�szrevenn�,
hogy �gy felfegyverezve k�nnyen tehetne tov�bbi �n�ll� l�p�seket. A mai
gyermek
pl. az utols� �vsz�zadok technikai v�vm�nyainak oly t�mege k�zepette
 n�tt fel, hogy
sok mindent, ami sz�zadokkal ezel�tt a legnagyobb l�ng�sz el�tt is
rejt�ly volt,
term�szetesnek tal�l, azt figyelemre sem m�ltatja, annak ellen�re,
hogy halad�sunk
tulajdonk�ppeni meg�rt�se �s k�vetel�se tekintet�ben d�nt� jelent�s�g�. Ha
f�lt�madna s�rj�b�l a m�lt �vsz�zad huszas �veinek valamelyik l�ngesz�
nagys�ga,
alig ismern� ki mag�t a mai szellemi alkot�sok ter�n annyira, mint
egy k�zepes
tehets�g� tizen�t �ves gyermek. Hi�nyozna sz�m�ra a m�velts�gnek mindaz a
v�gtelen sok el�k�pzetts�ge, amelyet az �ltal�nos kult�ra
megnyilv�nul�sai
k�zepette feln�vekv� kort�rsunk �ntudatlanul is mag�ba sz�v.A zsid�nak gyorsan
megvil�gosodik az elm�je, ebb�l kifoly�lag munk�l-
kod�s�nak alapj�t mindig m�sokt�l vette. Ez egy�tt j�r azzal, hogy
sohasem volt
saj�t kult�r�ja. Szellem�t az �t k�rnyez� kult�rvil�g fejlesztette.
Sohasem �llt el� ford�tott folyamat.
Hab�r a zsid� �nfenntart�si �szt�ne nem kisebb, s�t ink�bb nagyobb,
mint m�s
n�pek�, hab�r szellemi k�pess�gei k�nnyen azt a benyom�st keltik,
mintha egyen-
�rt�k�ek voln�nak a t�bbi faj szellemi k�pess�geivel, m�gis hi�nyzik
bel�le a
kult�rn�p el�felt�tele, az ide�lis lelk�let.
A zsid� n�p �ldozatk�szs�ge az egyes ember �nfenntart�si �szt�n�t sohasem
sz�rnyalja t�l. A l�tsz�lag oly nagy �sszetart�s �rz�se a vil�g sok m�s
�l�l�ny�n�l
hasonl� m�don �szlelhet� �s igen primit�v csorda�szt�n�n alapszik.
Emellett em-
l�t�sre m�lt�, hogy a csorda�szt�n csak addig nyilv�nul meg az egyedek
k�lcs�n�s
t�mogat�s�ban, am�g a k�z�s vesz�ly folyt�n ez c�lszer�nek vagy
elker�lhetetlen-
nek l�tszik. Ugyanaz a farkascsorda, amely az im�nt m�g k�z�sen
t�madta meg
�ldozat�t, sz�toszlik, mihelyst csillap�totta �hs�g�t. A m�nes
ugyancsak egy�ttesen
v�dekezik t�mad�ja ellen, de sz�tsz�led, mihelyst elm�lt a vesz�ly.
Hasonl�k�ppen viselkedik a zsid� is. �ldozatk�szs�ge csak l�tsz�lagos.
Csak
addig uralkodik l�ny�n, m�g az egyes egy�n l�t�rdeke ezt megk�veteli.
Mihelyst
azonban legy�zte a k�z�s ellenfelet, a fenyeget� vesz�ly megsz�nt �s
zs�km�ny�t
biztons�gba helyezte, megsz�nik a zsid� egym�s k�z�tti l�tsz�lagos
�sszhangja,
hogy eredeti hajlamainak �jra helyet adjon. A zsid�k csak akkor
�rtenek egyet
egym�ssal, ha k�z�s vesz�ly k�nyszer�ti �ket erre, vagy k�z�s zs�km�ny
rem�nye
kecsegteti �ket. Ha ez a k�t ok hi�nyzik, akkor hely�kbe nyers �nz�s
l�p, �s az
egyet�rt� n�p r�videsen egym�s ellen k�zd� farkasok hord�j�v� v�ltozik.
Ha a zsid�k egyed�l lenn�nek a vil�gon, akkor �pp �gy megfulladn�nak a
piszokban �s szennyben, mint ahogy gy�l�letteljes k�zdelemben
pr�b�lkozn�nak
egym�st r�szedni �s kiirtani, hacsak �ldozatk�szs�g�knek gy�vas�gukban
 megnyil-
v�nul� teljes hi�nya nem csin�lna ebb�l a k�zdelemb�l mer� sz�nh�zat.
Helytelen �ton j�runk teh�t akkor, ha a zsid�k �sszetart�s�ban, jobban
mondva
embert�rsaik egyet�rt� kifoszt�s�ban bizonyos ide�lis �ldozatk�szs�get
akarunk l�tni.
A zsid�t itt sem vez�rli egy�b, mint az egy�n puszta �nz�se.
�ppen ez�rt nincs ter�letileg hat�rolt, a faj fenntart�s�nak �s
szaporod�s�nak
�l� szervezet�t jelent� zsid� �llam sem. Az �llamforma bizonyos ter�leti
hat�rolt-
s�ga mindig az �llam n�p�nek idealisztikus lelk�let�t�l, k�l�n�sen pedig
a munka
fogalm�nak helyes felfog�s�t�l f�gg. Ahol ezek a k�pess�gek hi�nyoznak,
ott cs�d�t
mond minden �llamalap�t� k�s�rlet, �s a legkisebb �llam sem k�pes l�t�t
fenntartani.
En�lk�l viszont hi�nyzik az alap, melyre kult�r�t lehet fel�p�teni.
A zsid� n�pnek teh�t minden l�tsz�lagos �rtelmi j� tulajdons�ga dac�ra
sincsen
val�di �s semmi esetre sincsen saj�t kult�r�ja. L�tsz�lagos kult�r�ja nem
egy�b,
mint m�s n�peknek az � kezei k�z�tt elromlott szellemi term�ke.
Ha a zsid�s�g helyzet�t az emberi kult�r�hoz val� viszony�ban akarjuk
meg�t�lni, akkor mindig szem el�tt kell tartanunk, hogy sohasem
volt zsid� m�v�-
szet, �s hogy ez ma sem l�tezik. A m�v�szetnek k�t f� �ga: az �p�t�szet �s
a zene a
zsid�s�gnak semminem� eredeti alkot�st nem k�sz�nhet. Mindaz, amit a
m�v�szet
ter�n l�trehoz, az a val�di m�v�szetnek csak eltorz�t�sa vagy pedig
szellemi lop�s.
Hi�nyoznak n�la azok a tulajdons�gok, melyek az alkot�, teh�t
kultur�lis tehets�g-
gel b�r� fajokat jellemzik.
Azt a t�nyt, hogy a zsid� mennyire csak ut�nz�ja, jobban mondva
ink�bb
megront�ja m�s kult�r�knak, legjobban az bizony�tja, hogy
legt�bbnyire ama
m�v�szet ter�n tal�lhat�, amely a legkev�sb� alapszik egy�ni
kezdem�nyez�sen: a
sz�nm�v�szet ter�n. De a val�s�gban m�g itt is csak a szemf�nyveszt�,
jobban
mondva az ut�nz� szerep�t j�tsza, mert m�g itt is hi�nyzik n�la a
val�di nagys�g
v�gs� jellemvon�sa; m�g itt sem a zseni�lis megszem�lyes�t�, hanem a
fel�letes
ut�nz� �s ebbeli k�pess�g�nek �ress�g�t minden �gyess�ge dac�ra sem k�pes
elrejteni. Itt azut�n a zsid� sajt�nak kell seg�tenie rajta. Ez
pedig m�g a k�zepes
tehets�g� m�kedvel�t is dicshimnuszaival �rasztja el, ha az illet�
zsid�, �gyannyi-
ra, hogy a k�z�ns�g v�g�l csak elhiszi, hogy val�di m�v�sszel �ll
szemben, noha
az illet� val�j�ban csak sajn�latra m�lt� kom�di�s.
Nem, a zsid�ban nincsen semmif�le kult�raalkot� er�, mert hi�nyzott �s
hi�nyzik bel�le az idealizmus, amely n�lk�l val�di nemes lelk�let el
sem k�pzel-
het�. Az � puszta �rtelme sohasem lesz k�pes �p�teni, hanem mindig
 csak puszt�tani
�s legfeljebb tal�n l�z�tani. De ekkor is csak �seredeti
megtestes�t�je lesz annak az
er�nek, amely mindig a rosszat akarja, de j�t hoz l�tre. Az
emberis�g a kult�ra
ter�n nem a zsid�s�g tev�kenys�g�nek k�vetkezt�ben, hanem annak ellen�re
halad.
Minthogy a zsid�s�gnak sohasem volt ter�letileg hat�rozott �llama �s
enn�l-
fogva saj�t kult�r�ja sem, �ltal�nos lett az a felfog�s, hogy a nom�d
n�pek k�z� kell
sorolni. Ez nemcsak nagy, hanem egy�ttal veszedelmes t�ved�s is. A
nom�d
n�peknek igenis megvan biztosan hat�rolt f�ldrajzi
elhelyezkedetts�g�k, amelyet
azonban nem mint letelep�lt parasztok m�velnek meg, hanem
�llatteny�szt�ssel
foglalkoznak, �s �llataikkal e ter�let hat�rain bel�l v�ndor�letet
folytatnak. Ennek
k�ls� oka t�bbnyire a talaj term�ketlens�g�ben rejlik, amely az �lland�
letelep�l�st
egyszer�en lehetetlenn� teszi, m�lyebb oka azonban a kor, vagy
pedig a n�p
technikai kult�r�j�nak fejletlens�ge, amely nincs ar�nyban a
f�ldrajzi fekv�s
szeg�nys�g�vel. Vannak vid�kek, ahol az �rja faj csak az �vezredek
folyam�n
kifejlesztett technik�j�val k�pes z�rt telep�l�sekben megm�velni a
f�ldet �s bel�le
�letsz�ks�gleteit fedezni. Ha a technika eszk�zeivel nem
rendelkezn�k, akkor vagy
ker�lnie kellene az ilyen vid�keket, vagy pedig nom�d n�pek m�dj�ra
�lland�an
v�ndorolva kellene tengetnie �let�t, felt�ve, hogy �vezredes nevel�se
�s lete-
lepedetts�g�hez szokott volta ezt az �letm�dot nem tenn�k sz�m�ra
t�rhetetlenn�.
Eml�kezz�nk csak vissza arra, hogy az amerikai kontinens
felfedez�s�nek idej�n
igen sok �rja ember vad�szk�nt k�zd�tt meg�lhet�s��rt, m�ghozz� rendszerint
csal�dost�l vagy pedig nagyobb csoportokban v�ndorolt, �gyhogy �lete
teljesen a
nom�d n�pek�hez hasonl�tott. Mihelyst azonban l�tsz�muk gyarapod�sa �s
seg�d-
eszk�zeik t�k�letesed�se r�v�n a vadon irt�sa �s az �slak�kkal szembeni
v�dekez�s
lehet�v� v�lt, egym�s ut�n j�ttek l�tre az �lland� telep�l�sek.
Az �rja ember is val�sz�n�leg nom�d volt kezdetben �s csak az id�k
folyam�n
telepedett le, de az�rt m�g sohasem volt zsid�. Nem, a zsid� nem
nom�d, mert
bizonyos fokig m�r a nom�dnak is volt fogalma a k�s�bbi fejl�d�s
alapj�t k�pez�
munk�r�l, ha megvoltak benne az ehhez sz�ks�ges szellemi
el�felt�telek. Az
idealizmus alapfogalma kev�ss� hat�rozott form�ban ugyan, de megvan
benne is,
�ppen az�rt eg�sz l�nye az �rja n�pek szem�ben tal�n idegenszer�, de nem
ellen-
 szenves. Mindennek a zsid�ban azonban nyom�t sem tal�ljuk; �
sohasem volt
nom�d, hanem mindig csak m�s n�pek test�n �l�sk�d� parazita. Sohasem
hagyta el
saj�t j�sz�nt�b�l tart�zkod�si hely�t, hanem az�rt, mert az �t vend�g�l l�t�
n�p
id�nk�nt kitess�kelte. Terjeszked�se saj�tos �l�sdi tulajdons�g, fajt�ja
sz�m�ra
mindig �j, sz�z talajt keres.
Mindennek semmi k�ze sincs a nom�d �lethez, mert a zsid� sohasem
gondol
arra, hogy telep�l�seit ki�r�tse, hanem ott marad, ahol
megtelepedett, �s makacs
sz�v�ss�ga oly magasfok�, hogy er�szakkal is alig lehet el�zni. Uj
orsz�gokra csak
akkor kezd kiterjeszkedni, ha megvannak ott l�t�nek bizonyos
el�felt�telei, an�lk�l
azonban, hogy a nom�dok m�dj�ra addigi lak�hely�t megv�ltoztatn�.
A zsid�
eg�sz �let�re a tipikus �l�sdi marad, �s k�rt okoz� bacilus m�dj�ra csak
akkor
terjeszkedik, ha sz�m�ra alkalmas talajra bukkan. L�te abban is
hasonl�t az �l�s-
diek�hez, hogy ahol fell�p, ott hosszabb vagy r�videbb id�n bel�l
kihal a gazdan�p.
�gy �lt a zsid� �r�k id� �ta m�s n�pek nyak�n, �s ezeknek keret�n bel�l
megalkotta saj�t �llam�t, amely mindaddig, am�g a k�ls� k�r�lm�nyek
l�ny�nek
leleplez�s�t meg nem engedt�k, a vall�sk�z�ss�g �larca alatt
vir�gzott. Mihelyst
azonban el�g er�snek �rezte mag�t, fellebbentette a f�tylat, �s azz�
lett, amit oly
sokan m�sok kor�bban nem akartak l�tni �s sejteni benne: zsid�v�.
A zsid�nak, mint m�s nemzet �s �llam test�ben �l�sk�d� fajnak �letm�dj�ban
rejlik az a saj�toss�ga, amely Sopenhauert a m�r eml�tett mond�sra
k�sztette,
hogy a zsid� a hazugs�g nagymestere.
L�te k�nyszer�ti a zsid�t arra, hogy hazudj�k, �spedig, hogy
szakadatlanul
hazudj�k, ugyan�gy, ahogy az �szaki n�pek pl. k�nytelenek �lland�an
meleg ruh�t
hordani.
M�s n�pek keret�ben val� �let�t tart�san csak akkor biztos�thatja, ha
siker�l
neki azt a v�lem�nyt kelteni, hogy az � eset�ben nem k�l�n n�pr�l,
hanem csup�n
k�l�n vall�sfelekezetr�l van sz�.
Ez az els� nagy hazugs�g.
Le kell tagadnia bels� l�ny�t, ha m�s n�peken �l�sk�dni akar. Min�l
inteligen-
sebb az egyes zsid�, ann�l jobban fog siker�lni neki ez az �m�t�s.
Oly t�k�letesen
�rt ehhez, hogy a gazdan�p nagy r�sze v�g�l komolyan elhiszi, hogy a
zsid� t�nyleg
francia vagy angol, n�met vagy olasz, �s hogy csak hitvall�sa a
zsid�. M�rpedig a
zsid� az�rt sem k�pes �n�ll� vall�si szervezetet alap�tani, mert
hi�nyzik bel�le az
idealizmus minden form�ja, �gy teh�t nem ismeri a t�lvil�g l�tez�s�be
 vetett hitet
sem. �rja felfog�s szerint azonban nem k�pzelhet� el vall�s, amelyb�l
hi�nyzik a
l�lek halhatatlans�g�ba vetett meggy�z�d�s. A Talmud nem is t�lvil�gra
k�sz�ti el�
a h�veket, hanem a gyakorlati �s j�vedelmez� f�ldi �letre.
A zsid� vall�s tan�t�sa els�sorban a zsid� v�r tiszt�n tart�s�nak,
valamint a
zsid�k egym�s k�z�tti �s a k�lvil�ggal, a nem zsid�kkal val� k�zeled�s�nek
tana.
Etikai probl�m�kr�l sehol sincsen benne sz�, hanem csak szerfelett
kezdetleges
gazdas�gi probl�m�kr�l. A zsid� vall�stan erk�lcsi �rt�k�r�l el�gg� r�szletes
tanul-
m�nyok jelentek meg az id�k folyam�n, nem zsid�k r�sz�r�l, amelyek a
vall�stan�t�s eme fajt�j�t �rja fogalmak szerint szinte
visszatasz�t�nak b�lyegzik.
Ezt a tan�t�st a legjobban jellemzi term�ke: maga a zsid�. Az � �lete
csak e vil�gb�l
val� �s szelleme a val�di kereszt�nys�g sz�m�ra bels�leg �ppen olyan
idegen,
ak�rcsak ezel�tt k�tezer �vvel a kereszt�ny tan nagy alap�t�ja sz�m�ra
volt. J�zus
Krisztus term�szetesen nem titkolta a zsid� n�ppel szembeni
�rzelmeit, �s ha
sz�ks�g volt, korb�csot ragadott, hogy az �r templom�b�l ki�zze az
emberis�gnek
ezeket az ellenl�basait, akik m�r annak idej�n is, mint mindig, a
vall�sban csak �zleti
tev�kenys�g�k egyik eszk�z�t l�tt�k. Ez�rt fesz�tett�k meg Krisztust. A
mi p�rt-
kereszt�nys�g�nk pedig addig s�llyedt, hogy a v�laszt�sokn�l zsid�
szavazatokat
koldul, k�s�bb pedig istentagad� zsid� p�rtokkal l�tes�t megegyez�st.
S�t mi t�bb,
saj�t fajt�ja ellen.
Arra az els�, legnagyobb hazugs�gra, hogy a zsid�s�g nem faj,
hanem csak
felekezet, sz�ks�gk�ppen k�vetkezik a t�bbi hazugs�g. Ezek k�z�
tartoznak a zsid�
nyelv�vel kapcsolatos hazugs�gok. A nyelv n�luk nem gondolataik
kifejez�s�re,
hanem azok eltitkol�s�ra szolg�l� eszk�z, s mialatt a zsid� franci�ul
besz�l, h�ber�l
gondolkodik, s mialatt n�met n�t�kat dalol, saj�t n�pis�g�t �li ki.
Mindaddig, am�g a zsid� nem lesz �rr� a t�bbi n�pen,
k�nytelen-kelletlen azok
nyelv�t besz�li, mihelyst azonban szolg�iv� teszi azokat, egy
egyetemes nyelvet,
pl. az eszperant�t kell tanulniok csak az�rt, hogy a zsid�s�g
k�nnyebben tudjon
uralkodni rajtuk.
Azt, hogy e n�peknek eg�sz l�te mennyire a hazugs�gok sorozat�n
nyugszik,
legink�bb a zsid�k �ltal annyira gy�l�lt Cion b�lcseinek
jegyz�k�nyveib�l
�llap�thatjuk meg. A Frankfurter Zeitung ism�telten vil�gg�
k�rt�lte, hogy azok
hamis�tv�nyok, de �ppen ez a k�r�lm�ny a legjobb bizonys�ga annak, hogy
 val�diak. Amit sok zsid� tudat alatt tesz, az ezekben ny�ltan
kifejez�sre jut. �ppen
ez a l�nyeg. Mert t�nyleg mindegy, hogy melyik zsid� agy�b�l
sz�rmaztak ezek a
leleplez�sek, a m�rvad� az, hogy azok val�ban borzongat� bizonys�ggal
fedik fel
a zsid� n�p l�ny�t �s tev�kenys�g�t, valamint annak v�gc�lj�t. Legjobb
kritik�juk
azonban maga a val�s�g. Aki e jegyz�k�nyv szemsz�g�b�l vizsg�lja az
elm�lt sz�z
esztend� t�rt�nelmi fejl�d�s�t, annak sz�m�ra a zsid� sajt� ord�toz�sa
�rthet� lesz,
mert ha egyszer e k�nyv �tmegy az emberek k�ztudat�ba, akkor ez a
zsid�
veszedelem v�g�t fogja jelenteni.
A zsid�s�g megismer�s�re elegend� �ttanulm�nyoznunk azt az utat,
amelyet
idegen n�pek k�r�ben �vsz�zadok folyam�n v�gigj�rt. El�g, ha az ember
ezt az utat
csak egy p�ld�n is k�veti, hogy tiszt�ban legyen a dolgokkal.
Hiszen ez az �t mindig,
minden id�ben ugyanaz volt, ahogy az �ltala szipolyozott n�pek is
mindig ugyan-
azok voltak. Leghelyesebb teh�t az ilyen fejl�d�s megfigyel�s�t
id�szakokra
osztani. Ezeket az id�szakokat az egyszer�s�g kedv��rt f�lk�v�r bet�kkel
fogom
jel�lni.
Az els� zsid�k Germ�ni�ba a r�maiak be�z�nl�se idej�n j�ttek be, s mint
mindig, keresked�kk�nt. A n�pv�ndorl�s viharai idej�n azonban
val�sz�n�leg elt�n-
tek, �s �gy K�z�p- �s �szak-Eur�pa �jabb, ez�ltal m�r maradand�
elzsid�sod�sa kezdet�nek az els� germ�n �llamalap�t�s id�pontj�t
tekinthetj�k.
Ezzel olyan fejl�d�si folyamat kezd�d�tt, amely mindig ugyanaz vagy
hasonl� volt
minden�tt, ahol a zsid�k �rja n�pekre bukkantak.
Az els� �lland� telep�l�sekkel egyszerre a zsid� is megjelenik.
Mint ke-
resked� j�n �s eleinte csak kev�s s�lyt helyez n�pis�g�nek leplez�s�re.
M�g zsid�,
r�szben tal�n az�rt, mert k�lseje is igen nagy fajk�l�nbs�get �rul el
k�zte �s a
vend�gl�t� n�p k�z�tt, nyelvismerete is csek�ly, �s a gazdan�p
z�rk�zotts�ga is t�l
nagy ahhoz, semhogy m�sk�pp mer�szelne fell�pni, mint idegen
keresked�.
Simul�konys�ga �s a gazdan�p tapasztalatlans�ga mellett faji
tulajdons�gainak a
megtart�sa ink�bb el�ny�re, semmint h�tr�ny�ra v�lik. Az ember
bar�ts�gosan
viseltetik az idegennel szemben.
Lassank�nt megkezdi a gazdas�gi �letben val� tev�kenys�g�t, nem ter-
mel�k�nt, hanem kiz�r�lag mint k�zvet�t�. Ezeresztend�s kereskedelmi j�r-
tass�g�n�l fogva messze fel�lm�lja a tehetetlen, k�l�n�sen pedig
hat�rtalanul
tisztess�ges �rja n�peket. R�vid id� m�lva m�r az a vesz�ly fenyeget,
hogy a
kereskedelmet kiz�r�lagos egyeduralma al� hajtja. Megkezdi a
 p�nzk�lcs�n�k
foly�s�t�s�t, �spedig mint mindig, uzsorakamatokra. �s �gy
tulajdonk�ppen � vezeti
be a kamatot is. Ennek az int�zm�nynek a veszedelm�t eleinte nem
ismerik fel,
hanem pillanatnyi el�nyeire val� tekintettel m�g �dv�zlik is.
A zsid� m�r teljesen letelepedett, vagyis a v�rosok �s k�z s�gek
bizonyos
negyedeit ben�pes�ti, �s egyre ink�bb �llamot k�pez az �llamban. A
kereskedelmet
�s az �sszes p�nz�gyleteket kiz�r�lagos kiv�lts�gak�nt kezeli �s
k�m�letlen�l ki is
haszn�lja.
A p�nz�zlet �s kereskedelem teljesen monop�lium�v� v�lt.
Uzsorakamatai
v�gre ellen�ll�st v�ltanak ki. K�l�n�s �s egyre n�vekv� szemtelens�ge fel-
h�borod�st, gazdags�ga pedig irigys�get kelt. A m�rt�k betelik akkor,
mid�n az
ingatlanokat is kereskedelmi tev�kenys�g�nek k�r�be vonja, �s azokat
eladhat�,
helyesebben kereskedelmi �rukk� alacsony�tja. Minthogy a
f�ldbirtokot sohasem
m�veli, hanem azt csak kiakn�zand� javaknak tekinti, amelyen a
paraszt megma-
radhat, de mindenesetre az �j f�ldesura r�sz�r�l tapasztalt
legsz�nalomram�lt�bb
zsarol�s mellett, az ir�nta t�pl�lt ellenszenv lassan ny�lt gy�l�lett�
fokoz�dik.
V�rsz�v� zsarnoks�ga oly nagyra n�, hogy v�g�l is kileng�sekre ad
alkalmat. Az
ember a j�vev�nyt mindig k�zelebbr�l figyeli �s rajta olyan, egyre
visszatasz�t�bb
jellemvon�sokat fedez fel, hogy a szakad�k �thidalhatatlann� v�lik.
A legkeser�bb sz�ks�g idej�n v�gre kirobban a vele szemben
felgy�lemlett
harag, �s a kifosztott �s t�nkretett t�megek az �nv�delem eszk�z�hez
ny�lnak, hogy
megv�delmezz�k magukat ez istencsap�ssal szemben. �vsz�zadok folyam�n meg-
ismert�k �t �s puszta jelenl�t�t is olyan csap�snak tekintik, mint a
pestist.
Most a zsid� hozz�l�t igazi tulajdons�gainak elleplez�s�hez.
Gy�l�letes
h�zelked�ssel k�zeledik a mindenkori korm�nyok fel�, k�n�lja p�nz�t �s
ily m�don
mindig menlevelet kap �ldozatai kifoszt�s�ra. Ha a n�p haragja ez
�r�k pi�ca ellen
olykor l�ngra is lobban, ez a k�r�lm�ny a legkev�sb� sem akad�lyozza
meg abban,
hogy r�vid p�r �v leforg�sa ut�n az alig elhagyott helyeken ism�t
felt�nj�k �s r�gi
�letm�dj�t �jrakezdje. Nincs az az �ld�z�s, amely �t az emberek
kizs�km�nyo-
l�s�t�l visszariasztan�, semmi sem tudja �t el�zni, �s minden �ld�z�s ut�n
r�vid id�
alatt ism�t a r�gi k�p�ben jelenik meg.
Az emberek, a legsiralmasabbnak megakad�lyoz�sa �rdek�ben,
megakad�lyoz-
z�k, hogy legal�bb a f�ldet elvonj�k az uzsor�s keze el�l, �s
egyszer�en t�rv�ny
 erej�vel lehetetlenn� teszik sz�m�ra annak megszerz�s�t.
Abban a m�rt�kben, amilyenben a fejedelmek hatalma n�veked�snek
indul,
a zsid� is mindig k�zelebb f�rk�zik hozz�juk. Menleveleket,
kiv�lts�gokat
koldul az �lland� p�nzzavarokkal k�zd� urakt�l, �s amiket megfelel�
fizets�g
ellen�ben k�nnyen meg is kap. Ha ez valamibe bele is ker�l, r�vid
p�r �v leforg�sa
alatt az �gy kiadott p�nz kamatos kamatokkal megt�r�l. Val�di pi�ca,
amelyik a
szerencs�tlen n�p test�re tapad, �s nem is lehet leszedni
mindaddig, am�g az
uralkod� hercegeknek ism�t p�nzre nincs sz�ks�g�k, amikor is azok a
kisz�vott v�rt
saj�t magas szem�ly�kben lecsapolj�k.
Ez a j�tszma mindig �jra kezd�dik, amelyekben az �gynevezett n�met
fejedelmek szerepe �ppen olyan siralmas, mint mag�� a zsid��. �k
val�ban kedves
n�peik istencsap�sai voltak, akiknek m�s�t csak a mai id�k k�l�nb�z�
minisztereiben lehet megtal�lni.
A n�met fejedelmeknek k�sz�nhetj�k, hogy a n�met nemzet nem b�rt a
zsid�
veszedelemt�l v�gleg megszabadulni. Sajnos, ez a helyzet k�s�bb sem
v�ltozott,
�gyhogy a zsid�k csak az ezerszeresen megszolg�lt jutalomban
r�szes�tett�k �ket
azok�rt a b�n�k�rt, amelyeket egykor n�peikkel szemben elk�vettek.
Sz�vets�get
k�t�ttek az �rd�ggel, �s az �rd�gn�l k�t�ttek ki,
�gy vezet a fejedelmek beh�l�z�sa azok pusztul�s�hoz. Lassan, de
biztosan
ugyanabban a m�rt�kben inog meg helyzet�k n�peikkel szemben, mint
amilyenben
�k sz�nnek meg azok �rdek�t szolg�lni, �s egyszer�en csak alattval�ik
ki-
haszn�l�iv� v�lnak. A zsid� tiszt�ban van v�gzet�kkel, �s minden
alkalmat megra-
gad arra, hogy annak beteljesed�s�t siettesse. �lland� p�nzzavart
id�z el�, egyre
ink�bb elt�vol�tja igazi feladatukt�l, visszatetsz� h�zelked�ssel
veszi k�r�l,
ad�ss�gokba kergeti �ket, �s ez�ltal egyre n�lk�l�zhetetlenebb� teszi
mag�t. J�r-
tass�ga, helyesebben a p�nz�gyek ter�n tan�s�tott lelkiismeretlens�ge
alkalmass�
teszi arra, hogy egyre �jabb �ldozatot pr�seljen a kizs�km�nyolt
alattval�kb�l. �gy
minden udvarnak megvan a maga udvari zsidaja, ahogyan ezeket
a f�rtelmes
alakokat h�vj�k, akik a szeretett n�pet k�ts�gbe es�sig k�nozz�k �s a
fejedelmeknek
�r�k�s gy�ny�rt biztos�tanak. Ki csod�lkozhat teh�t azon, hogyha az
emberi nem-
nek ezeket a d�szp�ld�nyait k�ls�leg is feld�sz�tik �s a nemess�g sor�ba
emelik,
ez�ltal ezt az int�zm�nyt is nevets�gess� teszik, s�t megm�rgezik.
Most m�g ink�bb igyekszik helyzet�t boldogul�sa szolg�lat�ba �ll�tani.
V�gre is csak ki kell keresztelkednie, hogy az �llamalkot� elem
 sz�m�ra
biztos�tott �sszes jogok �s lehet�s�gek kapui megny�ljanak el�tte. Ezt
az �zletet is
lebonyol�tja, hogy ezzel egyszerre szerezzen �r�met az egyh�znak �s
Izraelnek is.
Egyiknek a fi� megt�r�s�vel, m�siknak a siker�lt szemf�nyveszt�ssel.
A zsid�s�gban ezzel egy �talakul�s indul meg. Eleddig zsid�k
voltak, vagyis
nem helyeztek s�lyt arra, hogy m�snak l�ss�k �ket, ami nehezen is
ment volna
k�l�nb�z� faji ismertet�jeleik miatt. M�g Nagy Frigyes idej�ben sem
jutott volna
senkinek esz�be, hogy a zsid�ban m�st l�sson, mint idegen n�pet, �s
G�te m�g
felh�borodott annak a gondolat�ra, hogy a j�v�ben a kereszt�nyek �s a
zsid�k
k�z�tti h�zass�got a t�rv�ny nem fogja tiltani. �s istenemre, G�te
sohasem volt
maradi vagy �jtatos j�mbor; ami kit�rt bel�le, az a v�r �s az �rtelem
szava volt. �gy
l�tta meg a n�p a zsid�ban, dac�ra az udvarok sz�gyenteljes
tev�kenys�g�nek
az idegen testet, �s annak megfelel�en viselkedett vele szemben.
A zsid� azonban el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy k�p�nyeget
ford�tson. T�bb
mint ezer esztend� leforg�sa alatt annyira megtanulta a gazdan�p
nyelv�t, hogy azt
hitte, zsid� mivolt�t most m�r kev�sb� kell hangoztatnia, �s ezzel
szemben n�met-
s�g�t kell el�t�rbe helyeznie. Mert b�rmennyire nevets�gesnek �s
tr�f�snak t�nik
els� l�t�sra, el�gg� szemtelen m�r ahhoz, hogy mag�t germ�nnak, ebben
az
esetben k�zvetlen�l n�metnek t�ntesse fel. Minthogy a n�mets�ghez
legfeljebb
az a m�v�szete f�zi, amellyel a n�met nyelvet, m�ghozz� borzalmas
m�don
ker�kbe t�ri, egyebekben pedig hozz� semmif�le vonatkoz�sban nem
idomul, eg�sz
n�mets�ge tiszt�n csak a nyelven alapszik. M�rpedig a faj nem
nyelvben, hanem a
v�rben gy�kerezik, arra viszont senki sem tud jobban vigy�zni mint
a zsid�.
Nyelv�nek megtart�s�ra vajmi kev�s s�lyt helyez, ezzel szemben
azonban fontos-
nak tartja v�re tisztas�g�t. Az ember minden tov�bbi n�lk�l
megv�ltoztathatja
nyelv�t, vagyis m�sik nyelven besz�lhet, ez nem jelent t�bbet, mint
hogy r�gi
gondolatait �j nyelven fejezi ki, belseje azonban mit sem
v�ltozik. Ennek legk�zen-
fekv�bb p�ld�j�t maga a zsid� ny�jtja, aki ezerf�le nyelven besz�l,
�s m�gis mindig
zsid� marad. Egy�ni tulajdons�gai mindig azok maradnak, annak
ellen�re, hogy
k�tezer �vvel ezel�tt mint gabonakeresked� Osti�ban latinul besz�lt,
ma pedig mint
s�ber, n�met�l gajdol. Mindig ugyanaz a zsid� marad.
Az ok, ami miatt a zsid� egyszerre arra az elhat�roz�sra jutott,
 hogy n�met
lesz, k�zenfekv�. �rzi, hogy a fejedelmek hatalma lassank�nt
s�llyed�ben van, �s
ez�rt idejekor�n igyekszik l�ba al� megfelel� talajt biztos�tani.
Emellett az eg�sz
gazdas�gi �letet m�r annyira uralma al� hajtotta, hogy az �sszes
�llampolg�ri
jogok birtokan�lk�l ezt az eg�sz hatalmas int�zm�nytnem b�rja
m�rtov�bb k�zben
tartani, vagy legal�bbis befoly�s�t m�r tov�bb �regb�teni. M�r pedig
mindkett�t
k�v�nja, mert min�l magasabbra jut, ann�l cs�b�t�bban t�nik el� a m�lt
hom�ly�b�l
r�gi igazi c�lja, �s l�zas moh�s�g�ban m�r ism�t megval�sulva l�tja
vil�guralmi
�lmait. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt egyetlen t�rekv�s�t az �llampolg�ri
jogok
megszerz�s�re ir�ny�tja.
Ez az alapja a gett�b�l val� szabadul�si v�gy�nak.
�gy fejl�dik ki az udvari zsid�b�l lassank�nt a n�pi zsid� t�pusa,
ami term�-
szetesen azt jelenti, hogy a zsid� ezut�n is, mint annak el�tte,
megmarad a nagy urak
k�rnyezet�ben, s�t m�g ink�bb igyekszik azok soraiba befurakodni, de
ugyanakkor
faj�nak egy m�sik r�sze a n�p k�zel�be igyekszik f�rk�zni. Ha az ember
meggon-
dolja, hogy �vsz�zadok alatt mennyit v�tkezett a zsid� a t�megekkel
szemben, mily
lelketlen�l zsarolta �s szipolyozta azt, tov�bb� ha meggondoljuk,
hogy mindez�rt a
n�p lassank�nt mennyire gy�l�lni kezdte �s m�r puszta jelenl�t�ben is
Isten b�n-
tet�s�t l�tta, akkor tiszt�ban lehet�nk azzal, hogy a zsid�s�gnak ez
az �talakul�sa
mily neh�z s�gekbe kellet, hogy �tk�zz�k. Igen neh�z �s f�rads�gos munka a
leny�zott �ldozatok el�tt egyszerre az ember bar�tjak�nt
megjelenni.
Ennek megfelel�en igyekszik j�v�tenni mindazt, amit vele szemben
v�tkezett.
Az emberis�g j�tev�jek�nt jelenik meg. Minthogy ez a tev�kenys�ge
gyakorlati
c�lb�l t�rt�nik, nem tarthatja szem el�tt a bibliai mond�st, amely
szerint, ne tudja
a bal kezed, mit csin�l a jobb. Arra t�rekszik, hogy lehet�leg min�l
t�bben tudom�st
szerezzenek r�la, hogy mennyire �t�rzi a nagy t�megek szenved�seit, �s
hogy � ezek
megsz�ntet�se �rdek�ben mily anyagi �ldozatokat hoz. Ezzel a vele
sz�letett
szer�nys�g�vel k�rt�li vil�gg� szolg�latait mindaddig, am�g a vil�g
lassan mindezt el is hiszi. Aki nem akarja elhinni, az sz�rny�
igazs�gtalans�got k�vet el a
zsid�val szemben. Ez a tev�kenys�ge lassank�nt azut�n olyan
fordulatotvesz, amely
alkalmas elhitetni, hogy eddig nem � v�tkezett m�sok ellen, hanem
kiz�r�lag vele
szemben k�vettek el igazs�gtalans�gokat. A k�l�n�sen buta emberek ezt
el is hiszik,
 �s �gy azut�n sajn�lkoznak a szerencs�tlen �ld�z�tteken.
Egy�bk�nt meg kell itt jegyezni, hogy a zsid� e nagy �ldozatk�szs�ge
ellen�re
m�g sohasem szeg�nyedett el. Nagyszer�en be tudta osztani a
dolgokat.
J�t�tem�nye gyakran csak a tr�gy�val hasonl�that� �ssze, amelyet nem a
f�ld ir�nti
szeretet sz�rat a sz�nt�f�ldre, hanem a k�s�bbi egy�ni j�l�t biztos�t�sa.
R�vid id� alatt teh�t m�r mindenki tudja, hogy a zsid� az emberis�g
j�tev�je
�s bar�tja lett. Mily saj�ts�gos v�ltoz�s.
De m�g tov�bb megyek: a zsid� egyszerre liber�lis lesz �s az emberis�g
sz�ks�ges halad�s��rt kezd lelkesedni. �gy lesz bel�le lassank�nt
egy korszak
sz�viv�je.
Term�szetesen mind alaposabban rombolja le egy val�ban n�pi gazdas�g
alapjait. A r�szv�nyen kereszt�l bef�rk�zik a nemzeti termel�s
v�rkering�s�be,
ad�sv�tel, vagy jobban mondva a szat�cskod�s t�rgy�v� alacsony�tja le
azt, �s ezzel
elrabolja e nemzeti �zemekt�l a szem�lyes tulajdonban rejl� alapot.
Bek�vetkezik
a munkaad� �s munkav�llal� k�z�tti elhideg�l�s, amely k�s�bb oszt�lyharc hoz
vezet.
A gazdas�gi �letre gyakorolt zsid� befoly�s a t�zsd�n kereszt�l
hihetetlen
gyorsas�ggal n�vekszik, �s a zsid� lassank�nt a nemzeti munkaer�
tulajdonos�v�
�s ellen�r�v� lesz.
Politikai helyzet�nek er�s�t�se �rdek�ben megk�s�rli az �t egyel�re m�g
l�pten-
nyomon akad�lyoz� faji �s �llampolg�ri korl�tok led�nt�s�t. E c�lja
�rdek�ben
fajt�ja sz�v�ss�g�val a felekezeti t�relmess�g�rt harcol, �s egyben a
teljesen
hatalm�ba ker�tett szabadk�m�vess�gben biztos�t a maga r�sz�re c�ljai
kihar-
col�s�ra kit�n� eszk�zt. A korm�nyk�r�k �s a polg�rs�g magasabb politikai �s
gazdas�gi k�rei a szabadk�m�ves sz�lakon kereszt�l ker�lnek h�l�j�ba
an�lk�l,
hogy csak sejten�k is ezt.
Csak maga a n�p mint olyan, helyesebben az az oszt�ly, amelyik
maga is
�bredez�f�lben saj�t jogai�rt �s szabads�g��rt kezd harcba sz�llni, �ll
ellen a maga
m�lyebb �s sz�lesebb r�tegeivel ennek a beker�t�snek. M�rpedig erre az
oszt�lyra
nagyobb sz�ks�g van, mint b�rmely m�sikra, mert a zsid� �rzi, hogy
uralkod�
szerep�t csak akkor biztos�tja, ha maga el�tt �tt�r�ket k�ldhet. Az
�tt�r�t pedig
a polg�rs�gban, a polg�rs�g legsz�lesebb r�tegeiben v�li feltal�lni. A
keszty�st �s a
tak�csot azonban nem lehet a szabadk�m�vess�g finom h�l�j�ba
beker�teni, itt
durv�bb, de nem kev�sb� hat�sos eszk�zre van sz�ks�g. �gy ker�l a zsid�s�g
szolg�lat�ba a szabadk�m�vess�g mell� m�sodik fegyverk�nt a sajt�. Ezt a
leg-
nagyobb sz�v�ss�ggal �s �gyess�ggel ker�tette hatalm�ba. A sajt�n
 kereszt�l
megkezdi az eg�sz nyilv�nos �let �tkarol�s�t �s beker�t�s�t, vezet�s�t �s
igazgat�s�t,
mert hiszen �gy m�dj�ban �ll annak a hatalomnak a megalapoz�sa �s
ir�ny�t�sa,
amelyet k�zv�lem�ny n�ven most sokkal ink�bb ismer�nk, mint n�h�ny
�vtized-
del ezel�tt.
Emellett v�gtelen tudom�nyszomj�t hangoztatja, minden halad�st
dics�r, ter-
m�szetesen els�sorban azokat, amelyek a t�bbiek roml�s�t id�zik el�.
Mert minden
tudom�nyt �s minden fejl�d�st csak a saj�t n�p�nek �rdeke szempontj�b�l
�t�l meg,
�s ahol az h�tt�rbe szorul, ott a legk�rlelhetetlenebb ellens�ge
minden vil�goss�gnak
�s gy�l�l�je minden igazi kult�r�nak. �gy a m�sok iskol�j�ban mag�ra
szedett tud�st
fajt�ja szolg�lat�ba �ll�tja.
Fajis�g�t jobban v�delmezi, mint b�rmikor annak el�tte. Mialatt � fel-
vil�gosod�sr�l, el�rehalad�sr�l, szabads�gr�l, embers�gr�l
�radozik,
saj�t fajt�j�t a legszigor�bban elz�rja. Igaz, nem egyszer h�zas�tja
�ssze asszonyait
befoly�steljes kereszt�nyekkel, de a f�rfit�rzset alapj�ban v�ve
mindig tiszt�n �rzi.M�rgezi m�sok v�r�t, de vigy�z a saj�tj�ra. A zsid� majdnem
sohasem vesz
feles�g�l kereszt�ny n�t, ellenben megford�tva: a kereszt�ny n�ha zsid�
n�t vesz el.
Az ivad�kok, a f�lv�rek m�gis a zsid�kra �tnek. A zsid� teljesen
tiszt�ban van ezzel,
�ppen ez�rt tervszer�en �zi faji ellenfelei lefegyverz�s�nek ezt a
m�dj�t. Ez
ir�ny� tev�kenys�g�nek leleplez�se �s �ldozatainak lefegyverz�se c�lj�b�l
folyton
a fajra �s a sz�nre val� tekintet n�lk�li emberi egyenrang�s�gr�l
besz�l. Az ostob�k
mindezt elhiszik neki.
Minthogy azonban eg�sz l�nye m�g nagyon mag�n viseli az
idegenszer�s�get
ahhoz, hogy k�l�n�sen a n�p sz�les r�tegei minden tov�bbi n�lk�l
befogadj�k
soraikba, a zsid� a sajt�n kereszt�l olyan k�pet igyekszik �nmag�r�l
festeni, amely
�ppen annyira nem felel meg a val�s�gnak, mint amennyire saj�t
c�lkit�z�seit
hivatott szolg�lni. K�l�n�sen az �lclapok alkalmasak arra, hogy a
zsid�t teljesen
vesz�lytelen n�pecsk�nek t�ntess�k fel, amelynek ugyan megvannak a
saj�t egy�ni
saj�toss�gai, mint minden m�s n�pnek is, ezek azonban tal�n
bizonyos
m�rt�kig idegenszer�ek, tal�n kiss� komikusak is, azonban egy
alapj�ban v�ve
becs�letes �s j�lelk� l�ny jellegzetess�gei. �ltal�ban arra t�rekszenek,
hogy a
zsid�s�got ink�bb jelent�ktelennek, semmint veszedelmesnek mutass�k.
Ebben az �llapotban v�gc�lja a demokr�cia gy�zelme, vagyis saj�t
�rtelmez�se
 szerint a parlamentarizmus uralma. Ez felel meg legink�bb az �
k�v�nalmainak, mert
kikapcsolja a szem�lyis�get, �s annak hely�be a butas�g,
tehetetlens�g �s nem
utols�sorban a gy�vas�g t�bbs�g�t teszi.
V�gs� kifejl�d�se azut�n a monarchia buk�sa, amelynek el�bb vagy ut�bb be
kell k�vetkeznie.
A hatalmas gazdas�gi fejl�d�s a n�p szoci�lis r�tegz�d�s�nek v�ltoz�s�hoz
vezet. Mik�zben lassank�nt kihal a k�zm�vess�g, �s ez�ltal a munk�s
sz�m�ra az
�n�ll� keny�r teremt�se egyre kev�sb� lesz lehets�ges, a munk�soszt�ly el-
prolet�rosodik. Megjelenik a t�rt�nelem sz�npad�n a gy�ri munk�s,
akinek
legjellemz�bb saj�toss�ga az, hogy k�s�bbi �lete folyam�n csak a
legritk�bb esetben
teremt mag�nak �n�ll� egzisztenci�t. A sz� legszorosabb �rtelm�ben
nincstelen.
�reg napjai a szenved�sek sorozat�t jelentik, �s alig nevezhet�k
�letnek.
M�r kor�bban is kialakult ilyen helyzet, amely k�rlelhetetlen�l
s�rgette a
megold�st, �s azt meg is tal�lta. A paraszts�g �s k�zm�vess�g oszt�ly�hoz
egy �jabb
r�teg j�rult, a tisztvisel�k �s alkalmazottak, k�l�n�sen az �llami
szolg�latban lev�k
oszt�lya. Ezek is nincstelenek voltak a sz� szoros �rtelm�ben. Az
�llam ebb�l az
eg�szs�gtelen �llapotb�l v�gre �gy tal�lta meg a kivezet� utat, hogy az
�llami
alkalmazottakr�l val� gondoskod�st, mint akik maguk szint�n nem
biztos�thatj�k
�reg napjaik zavartalans�g�t, maga vette kez�be �s bevezette a
nyugell�t�st. Las-
sank�nt a mag�n�zemek is egyre t�bben k�vett�k a p�ld�t. Ma m�r ott
tartunk, hogy
majdnem minden �lland� alkalmaz�sban lev� szellemi munk�s
nyugell�t�sra jogo-
sult, felt�ve, hogy a k�rd�ses �zem el�rt egy bizonyos nagys�got.
Az �llami hivatalnokok �regs�g�nek ez a biztos�t�sa teremtette meg
azt az
odaad� k�teless�g teljes�t�st, amely a h�bor� el�tti n�met tisztvisel�i
kar leg-
kit�n�bb tulajdons�ga volt.
�gy siker�lt egy eg�sz nincstelen oszt�lyt okosan kiragadni a
szoci�lis nyomor-
b�l �s visszaadni n�p�nek.
Ez a k�rd�s �jabban �s most m�r sokkal nagyobb m�rt�kben
foglalkoztatta az
�llamot �s a nemzetet. Egyre �jabb, milli�kra men� embert�megek
mondottak
b�cs�t a parasztk�z�ss�gnek �s lept�k el a nagy v�rosokat, hogy gy�ri
munk�sok-
k�nt keress�k meg a kenyer�ket az �jonnan alap�tott ipar keretein
bel�l. Ennek az
�j oszt�lynak munka- �s �letviszonyai rosszabbak voltak a
szomor�s�gn�l. A r�gi
k�zm�ves �s paraszti munkam�dozatok egyszer� �tv�tele sehogy sem
illett bele az
�j form�ba. Egyik�k tev�kenys�ge sem volt annyira meger�ltet�, mint a
 gy�ri
munk�s�. M�g a r�gi k�zm�vesekn�l az id� nem j�tszott nagy szerepet,
addig az �j
munkam�dszern�l a munkaid�nek form�lis �tv�tele az ipari nagy�zemekben
egyenesen v�gzetes hat�s� volt, mert az azel�tti t�nyleges
munkateljes�tm�ny a mai
intenz�v munk�ltat�si m�dozatok hi�ny�ban ar�nylag kicsiny volt. Ha
teh�t ezel�tt
a munkaid� m�g elviselhet� volt, azt ma, amid�n minden percet a
v�gs�kig
kihaszn�lnak, semmi sz�n alatt sem lehet elviselni. Val�ban a r�gi
munkaid�nek az
�j gy�ri munk�ra val� esztelen �tvitele k�t ir�nyban gyakorolt
szerencs�tlen hat�st:
t�nkretette a munk�sok eg�szs�g�t �s egyben egy magasabb igazs�gba
vetett hit�t.
Ehhez j�rult v�g�l a munkab�rek siralmas volta, �s ezzel szemben a
munkaad�
anyagi helyzet�nek szembesz�k� javul�sa.
Vid�ken addig nem volt szoci�lis k�rd�s, mert �r �s napsz�mos ugyanazt
a
munk�t v�gezte, �s mindenekel�tt ugyanabb�l a t�lb�l evett, de most ez
is megv�l-
tozott.
A munkav�llal�k �s munkaad�k elk�l�n�l�se az �let minden vonatkoz�s�ban
bek�vetkezett. Azt, hogy n�p�nk elzsid�sod�sa milyen m�reteket �lt�tt,
legjobban
a fizikai munka kev�s megbecs�l�se, s�t a megbecs�l�s teljes hi�nya
mutatja. Nem
n�met felfog�s, hanem n�p�nknek faji jelleg�b�l val� kivetk�z�se,
val�j�ban
elzsid�sod�sa- az, amely a k�zi munk�val szembeni tiszteletet minden
testi munka
egy bizonyos fok� len�z�s�v� v�ltoztatja �t. �gy keletkezett egy �j,
kev�sb� becs�lt
oszt�ly, �s egy sz�p napon fel kell vet�dnie a k�rd�snek: vajon el�g
er�s-e a nemzet
arra, hogy azt saj�t erej�vel beszervezze a n�pk�z�ss�gbe, vagy pedig
az
oszt�lyk�l�nbs�g oszt�lyharcc� fajul?
Egy azonban bizonyos: az �j oszt�ly tagjai nem a
legtettrek�szebbek. Az
�gynevezett kult�ra t�lfinomult hat�sa itt m�g nem �reztette a maga
rombol�
hat�s�t. Az �j t�rsadalmi oszt�ly a maga nagy t�megeiben nem volt m�g
�titatva a
pacifista gyenges�gek m�rg�vel, hanem nyers, �s ha kellett,
er�szakos volt.
Mialatt a polg�rs�got ez a s�lyos k�rd�s egy�ltal�n nem �rdekelte �s
egykedv�en
n�zte a dolgok ilyen foly�s�t, azalatt a zsid� meg�rezte azt a
bel�thatatlan le-
het�s�get, ami itt a j�v� sz�m�ra k�n�lkozik. Egyr�szt az emberis�g
kizs�km�nyo-
l�s�ra ir�nyul� kapitalista berendezked�seket a v�gs�kig megszervezi,
m�sr�szt
saj�t lelk�let�nek �s tev�kenys�g�nek �ldozataihoz odaf�rk�zik, �s r�vid
id�n bel�l
maga �ll a harc �l�re, �nmaga ellen. Term�szetesen csak l�tsz�lag
 �nmaga
ellen, mert a hazugs�gok e nagymestere kit�n�en �rt ahhoz, hogy
mag�t mindig
tiszt�ra mossa, �s minden hib�t m�sokra toljon. Minthogy el�g
szemtelen ahhoz,
hogy a nagy t�megeket maga vezesse, a t�meg sohasem j�n annak
gondolat�ra, hogy
ez esetben minden id�k legnagyobb becsap�s�r�l van sz�.
De m�gis ez a val�s�g. Alig alakult ki a gazdas�gi �let v�ltoz�s�b�l az �j
oszt�ly,
a zsid� m�r is tiszt�n �s vil�gosan felismerte abban saj�t
c�lkit�z�seinek rohamcsa-
pat�t. El�sz�r a polg�ri t�rsadalmat haszn�lta falt�r� kosk�nt a feud�lis
vil�ggal
szemben, most a munk�ss�got a polg�ri t�rsadalom ellen. M�g kor�bban
a polg�rs�g
�rny�k�ban a polg�ri jogokat v�vta ki mag�nak, most azt rem�li, hogy a
munk�ss�g
l�t�rt foly� k�zdelme a saj�t uralm�hoz vezet� utat fogja egyengetni.
Ett�l kezdve a munk�s egyetlen feladata, hogy a zsid� n�p j�v�j��rt
harcoljon.
�ntudatlanul annak a hatalomnak a szolg�lat�ba ker�l, amely ellen
harcolni
sz�nd�kozik. L�tsz�lag a kapitalizmus ellen usz�tj�k, hogy azut�n
legk�nnyebben
�ppen ennek a szolg�lat�ba �ll�ts�k. Folytonosan a nemzetk�zi
kapitalizmus ellen
kiab�lnak, de ezalatt a val�s�gban a nemzeti gazdas�got �rtik. Ezt
kell let�rni�k,
hogy s�rja f�l�tt a nemzetk�zi t�zsde diadalmaskodhass�k.
A zsid� k�zben a k�vetkez�k�ppen j�r el.
El�sz�r is a munk�s mell� �ll, krokodilusk�nnyeket hullat sorsa
felett, s�t mi
t�bb, felz�dul nyomor�s�ga �s szeg�nys�ge ellen, hogy ez�ton f�rk�zz�k bi-
zalm�ba. Tanulm�nyozni kezdi �let�nek t�nyleges vagy csak k�pzelt
sanyar�s�g�t,
�s felkelti a munk�sban sorsa megv�ltoztat�s�nak v�gy�t. A minden �rja
emberben
valamely form�ban szunnyad� szoci�lis igazs�g�rzetet m�rhetetlen
ravaszs�ggal
gy�l�lett� fokozza azok ellen, akik szerencs�sebbek, �s ez�ltal a
szoci�lis igazs�g-
talans�gok megsz�ntet�s��rt folytatott harc�nak bizonyos vil�gn�zeti
jelleget ad.
Megalap�tja a marxista tanokat.
Mialatt mag�t elv�laszthatatlanul egybeforrottnak t�nteti fel a
szoci�lis szem-
pontb�l igazs�gos k�vetelm�nyekkel, azok elterjeszt�s�t �pp�gy el�seg�ti,
mint
ahogy kiv�ltja ugyanakkor a tisztess�ges emberis�g idegenked�s�t is,
ezek ugyanis
kezdett�l fogva igazs�gtalanoknak �s teljes�thetetlennek l�tszanak.
Tiszta szoci�lis
gondolatok k�p�nyege alatt �rd�gi n�zetek rejlenek, s�t a
legszemtelenebb ny�lt-
s�ggal ker�lnek a nyilv�noss�g el�tt is t�rgyal�sra. Ez a tan az
�rtelem �s emberi
d�res�g elv�laszthatatlan kever�ke, amelyet csak az �r�let �hajt
megval�s�tani, de
sohasem a j�zans�g. A szem�lyis�gnek �s ezen kereszt�l a nemzetnek �s
faji
tartalm�nak elvet�s�vel alapjaiban rombolja sz�t az emberi kult�r�t,
amely �ppen
ezekt�l a t�nyez�kt�l f�gg. Ez a marxista vil�gn�zet igazi magva, ha
egy�ltal�n
vil�gn�zetnek nevezhet� a b�n�s elme e sz�rny� sz�lem�nye. A
szem�lyis�gnek
�s a fajnak lerombol�s�val elt�nik az alacsonyabb rend� zsid�k
uralm�nak minden
igazi akad�lya.
�ppen gazdas�gi �s politikai d�res�g�ben rejlik ennek a tannak az
�rtelme. Mert
ennek k�vetkezt�ben fognak a val�ban inteligens elemek tart�zkodni
att�l, hogy
szolg�lat�ba �lljanak, m�g a szellemileg kev�sb� �s gazdas�gi
szempontb�l rosszul
k�pzettek lobog� z�szl�val fogj�k k�vetni. A mozgalom sz�m�ra az
�rtelmis�get
viszont, mert ennek a mozgalomnak is sz�ks�ge van �rtelmis�gre,
�ldozat-
k�szen a zsid�s�g sz�ll�tja a saj�t soraib�l.
�gy keletkezik egy tiszt�n k�zimunk�s mozgalom zsid� vezet�s�g alatt,
l�tsz�lag
az�rt, hogy a munk�ss�g helyzet�n jav�tson, val�j�ban azonban azzal a
c�lkit�z�ssel,
hogy minden nem zsid� n�pet rabszolgas�gba �s ezzel a megsemmis�l�sbe
d�nts�n.
Azt a rombol� munk�t, amit a szabadk�m�vess�g az inteligencia k�r�ben a
nemzet �nfenntart�si �szt�n�nek pacifista alapon val� rombol�s�val
v�gez, a ma
kiz�r�lag zsid� k�zen lev� sajt� k�zvet�ti a n�p sz�lesebb r�tegeinek,
f�leg pedig a
polg�rs�gnak. A rombol�s e k�t fegyver�hez j�rul, mint harmadik, a
leg-
gy�m�lcs�z�bb, a durva er�szak megszervez�se. A marxizmusnak mint
t�mad� �s
rohamosztagnak sz�nt�k azt a feladatot, hogy befejezze azt a
rombol� munk�t, amit
a k�t els� fegyver el�k�sz�tett �s meg�rlelt.
Mesteri �sszj�t�k keletkezik, �gyhogy val�ban nem kell csod�lkoznunk
rajta,
ha vel�k szemben �ppen azok az int�zm�nyek mondanak cs�d�t, amelyek
oly
sz�vesen vallj�k magukat az egyre ink�bb mondaszer�v� v�l�
�llamtekint�ly hor-
doz�inak. A mai magas �s legmagasabb �llami hivatalnoki karunkban
tal�lta meg a
zsid� minden id�ben, kev�s kiv�telt�l eltekintve, rombol� munk�ja
legk�szs�ge-
sebb kiszolg�l�it. Hajlong� al�zatoss�g felfel�, �s g�g�ss�g lefel�
jellemzi ezt az
oszt�lyt �ppen �gy, mint �gig ki�lt� egy�gy�s�ge, amelyet gyakran csak
elk�peszt�
bek�pzelts�ge m�l fel�l. Ezek azonban olyan tulajdons�gok, amelyekre
a zsid�knak
hat�s�gainkn�l sz�ks�g�k van, teh�t szeretik is �ket.
Az �gy megindul� gyakorlati harc nagy von�sokban a k�vetkez�k�ppen
folyik le.
A vil�gnak nemcsak gazdas�gi megh�d�t�s�t c�lz�, hanem politikai leig�z�s�t
is k�vetel� zsid�harc v�gc�lj�nak megfelel�en a marxista tanok
szervezet�t k�t,
l�tsz�lag �n�ll�, a val�s�gban azonban elv�laszthatatlan eg�szet k�pez�
r�szre, �s-
pedig politikai �s szakszervezeti mozgalomra osztja.
A szakszervezeti mozgalom feladata a toborz�s. Ez ny�jt a
munk�snak l�t��rt
folytatott neh�z k�zdelm�ben, amelyet sok v�llalkoz� kapzsis�ga �s
r�vidl�t�sa
id�z el�, seg�ts�get, v�delmet, �s ezzel a jobb �letk�r�lm�nyek
kiharcol�s�nak a
lehet�s�g�t. Ha a munk�s olyan id�ben, amikor a szervezett
n�pegyes�l�s, az �llam
oly keveset t�r�dik vele, emberi joga k�veteli k�pviselet�t, �s nem
akarja mag�t a
r�szben felel�tlen �s gyakran sz�vtelen emberek �nk�ny�nek
kiszolg�ltatni, akkor
mag�nak kell k�zbe vennie jogai v�delm�t. Amilyen m�rt�kben az �gynevezett
nemzeti
polg�rs�g a legnagyobb akad�lyokat helyezi ennek az
�lethal�lharcnak �tj�ba
az�ltal, hogy a p�nzt�l val� elvakults�g�ban ellen�ll az embertelen,
hossz�
munkaid� megr�vid�t�s�nek, a gyermekmunka megtilt�s�nak, az asszony
v�delm�nek, a m�helyek �s lak�sok eg�szs�g�gyi viszonyai jav�t�s�nak, s�t
gyak-
ran szabot�lja azokat, �ppen olyan m�rt�kben teszi mag��v� az okosabb
zsid� az
elnyomottak dolg�t. Lassank�nt � lesz a szakszervezeti mozgalom
vezet�je, ann�l
k�nnyebben, mert m�r nem a szoci�lis b�n�k becs�letes �rtelemben vett
t�nyleges
megsz�ntet�se k�pezi f� feladat�t, hanem csak a vakon engedelmesked�
gazdas�gi
harci alakulatok kik�pz�se, amelyek az � kez�ben majd a nemzeti
gazdas�g f�g-
getlens�g�nek megt�r�s�re lesznek hivatottak. M�g az eg�szs�ges
szoci�lpolitikai
vezet�s mindig a n�p eg�szs�ges fenntart�s�nak �s a f�ggetlen nemzeti
gazdas�g
biztos�t�s�nak szempontjai szerint igazodik, a zsid� sz�m�ra ezek a
szempontok
nemcsak hogy nem l�teznek, hanem azok megd�nt�se �letc�lj�tk�pezi. A
zsid� nem
k�v�nja a f�ggetlen nemzeti gazdas�g fenntart�s�t, hanem annak
megsemmis�t�s�t.
�ppen ez�rt nincsenek lelkiismeret-furdal�sai akkor, hogyha mint a
szakszervezeti
mozgalom vezet�je, olyan k�vetel�seket t�maszt, amelyek nemcsak
t�ll�nek a
c�lon, hanem amelyek teljes�t�se, gyakorlatilag lehetetlen, vagy
pedig a nemzeti
gazdas�g v�groml�s�t jelenti. � azonban nem is akar eg�szs�ges, t�rzs�k�s
nemzed�ket tudni maga el�tt, hanem egy er�tlen �s k�nnyen leig�zhat�
ny�jat.
Ez az �haja arra k�szteti, hogy legjobb tud�sa szerint
gyakorlatilag kereszt�l-
vihetetlen, a legszem�rmetlenebb k�vetel�seket t�massza, amelyek a
 dolgok
l�nyeg�n mit sem v�ltoztatnak, hanem csak arra val�k, hogy a
ked�lyeket fel-
izgass�k. Tev�kenys�g�nek azonban �ppen ez a c�lja, �s nem a szoci�lis
helyzet
val�s�gos �s becs�letes megjav�t�sa.
Ily m�don a zsid�s�g vezet� szerepe a szakszervezetek ter�n
mindaddig meg-
d�nthetetlen, m�g nagym�ret� felvil�gos�t� munk�val a nagy t�megek szem�t fel
nem nyitj�k �s r� nem vil�g�tanak a soha v�get nem �r� nyomor�s�guk igazi
okaira,
vagy pedig az �llam maga nem vet v�get a zsid�s�g e munk�j�nak. Mert
addig, am�g
a t�meg oly csek�ly bel�t�ssal b�r, mint napjainkban, arra fog
hallgatni, aki
gazdas�gi t�ren legel�sz�r �s a leghihetetlenebb �g�reteket teszi.
M�rpedig e t�ren
a zsid� mester. Semmi n�ven nevezend� erk�lcsi megfontol�s sem
befoly�solja
tev�kenys�g�t.
�gy azut�n ezen a t�ren k�rlelhetetlen k�vetkezetess�ggel kiirtja minden
vet�lyt�rs�t . Eg�sz bels� harcmodor�nak megfelel�en a szakszervezeti
mozgalmat
is a leger�szakosabb �nk�nyess�g alapj�n szervezi, �s akinek jobb
bel�t�sa a zsid�
cs�b�t�s�nak ellenszeg�l, annak munk�ss�g�t �s tiszta l�t�s�t terrorral
t�ri meg. Az
ilyen tev�kenys�g eredm�nye bel�thatatlan.
Az �ld�sos tev�kenys�g kifejt�s�re hivatott szakszervezetek seg�ts�g�vel �gy
z�zza t�nkre a zsid� a nemzeti gazdas�g alapjait.
P�rhuzamosan fejl�dik ezzel a politikai szervezet, amely a
szakszervezeti
mozgalommal oly �rtelemben j�tszik �ssze, hogy az ut�bbi a t�megeket
a politikai
szervezked�sre el�k�sz�ti, s�t mi t�bb, er�szakosan �s k�nyszerrel
belezavarja. A
szakszervezet jelenti tov�bb� azt a kimer�thetetlen forr�st,
amelyb�l a politikai
szervezet a maga �ri�si appar�tus�t t�pl�lja. Ez az ellen�rz� szerve az
egy�n
politikai tev�kenys�g�nek, �s egyben ez v�gzi minden politikai
t�ntet�s sz�m�ra a
felhajt� szolg�latot. V�g�l egy�ltal�n nem t�r�dik m�r a gazdas�gi
k�vetelm�nyek-
kel, az �ltal�nos sztr�jkon kereszt�l a munka besz�ntet�s�t �ll�tja
legjobb harci
eszk�zk�nt politikai elgondol�sai szolg�lat�ba.
Megszervezi sajt�j�t, amelynek tartalma csak a legkev�sb� k�pzett
emberek
szellemi sz�nvonal�nak felel meg. Ez�ltal a politikai �s
szakszervezeti g�pezet olyan
l�z�t� berendez�shez jut, amely arra hivatott, hogy a n�p
legalacsonyabb r�tegeit a
legv�gzetesebb tettek elk�vet�s�re b�rja. Feladata nem az, hogy az
embereket a
kezdetleges gondolkod�sm�d fert�j�b�l kivezesse �s magasabb fokra
emelje,
hanem az, hogy legalacsonyabb �szt�neit el�g�tse ki. Szigor�an sz�m�t�
�s j�vedel-
 mez� �zlet a gondolkod�sra lusta �s gyakran elbizakodott t�meg
figyelem-
bev�tel�vel.
Mindenekel�tt ez a sajt� az, amely egy szinte fanatikus r�galmaz�
hadj�rattal
mindent beletapos a s�rga f�ldbe, ami a nemzeti f�ggetlens�g, a
kultur�lis magass�g
�s a nemzetgazdas�gi �n�ll�s�g t�maszak�nt sz�m�t�sba j�het.
Legels�sorban azok ellen a jellemek ellen fordul, akik nem
hajland�k a zsid�s�g
hatalmi v�gya el�tt meghajolni, vagy pedig akiknek zseni�lis
k�pess�geiben a
zsid�k veszedelmet l�tnak. Mert ahhoz, hogy valakit a zsid�k
gy�l�ljenek, nem
sz�ks�ges az, hogy ellen�k harcoljon, el�g annak a gyan�ja is, hogy
az illet�
valamikor az ellent�mad�s gondolat�ra juthat, vagy pedig az, hogy
szellemi nagy-
s�ga r�v�n a zsid�s�ggal ellens�ges viszonyban l�v� n�p erej�t �s nagys�g�t
gyarap�thatja.
E t�ren csalhatatlan �szt�n�ss�g�vel meg�rzi mindenkiben az �si lelket, �s
mindenkivel szemben ellens�ges �rz�lettel viseltetik, aki nem az �
lelk�b�l val�.
Minthogy nem a zsid� a megt�madott, hanem � a t�mad� f�l, nemcsak azt
tekinti
ellens�g�nek, aki megt�madja, hanem azt is, aki neki
ellenszeg�l. Az �ly vakmer�,
egyenes lelk�let� emberek megt�r�s�re haszn�lt eszk�ze azonban nem a
becs�letes
harc, hanem a hazugs�g �s r�galom.
Semmit�l sem riad vissza, �s aljass�g�ban oly nagy, hogy senki sem
csod�l-
kozhat azon, ha n�p�nk az �rd�gnek, mint minden rossz
jelk�pez�j�nek a meg-
szem�lyes�t�s�re a zsid�t haszn�lja.
A nagy t�megeknek a zsid�s�g bels� l�ny�t illet� tudatlans�ga �s a
fels�bb
r�tegeknek minden �szt�n�s meg�rz�st n�lk�l�z� vaks�ga k�nnyen a zsid�
hadj�rat
�ldozat�ul dobja oda a n�pet.
M�g egyr�szt fels�bb k�reink vel�k sz�letett gy�vas�guk
k�vetkezt�ben
fordul-
nak el az olyan embert�l, akit a zsid�s�g a hazugs�g �s r�galom
fegyver�vel t�mad,
a nagy t�megek butas�guk k�vetkezt�ben hisznek el mindent. Az �llami
hat�s�gok
ilyenkor vagy hallgat�sba burkol�znak, vagy pedig az�rt, hogy a
zsid� sajt�had-
j�ratnak v�get vessenek, �ld�z�be veszik a megt�madottat, hiszen
n�mely korl�tolt
hivatalnok szem�ben ez az �llamtekint�ly meg�v�s�t, a rend �s nyugalom
biztos�-
t�s�t jelenti.
Lassank�nt a zsid�s�g marxista fegyvereit�l val� f�lelem r�nehezedik
a
tisztess�ges emberek agy�ra �s lelk�re. Az ember reszketni kezd
f�lelm�ben a
rettenetes ellens�gt�l �s ezzel v�glegesen �ldozat�v� lesz.
 A zsid�s�g uralma az �llamban most m�r oly biztos�tottnak l�tszik,
hogy
ism�t zsid�k�nt jelenhet meg, s�t faji �s politikai gondolkod�sm�dj�nak
k�m�letlen�l szabad foly�st is engedhet. Fajt�juk egy r�sze eg�sz
ny�ltan hangoztatja
m�r idegen n�pi volt�t, de amellett folyton hazudozik. Mik�zben
ugyanis a
cionizmus a vil�g sz�m�ra azt igyekszik bizony�tani, hogy a zsid�s�g
faji
c�lkit�z�sei egy palesztinai �llam alap�t�s�ban kiel�g�l�st tal�lnak,
egyszer�en a
legravaszabb m�don csapj�k be a buta g�jokat. Egy�ltal�nban nem
gondolnak arra,
hogy az�rt �p�tsenek ki Palesztin�ban egy zsid� �llamot, hogy azt
maguk lakj�k,
hanem csak nemzetk�zi gar�zd�lkod�suknak a saj�t fels�gjogaik alatt
szervezett �s
a t�bbi �llam belesz�l�si joga al�l kivont k�zpontj�t akarj�k abban
megteremteni;
a kiutas�tott sz�lh�mosok mened�khely�t �s egyben a j�v� zsiv�nyainak
f�iskol�j�t.
Nemcsak n�vekv� �nbizalmuk jele, hanem biztons�g�rzet�k� is, amikor
arra
k�pesek, hogy olyan id�ben, amid�n n�p�k egy r�sze mag�t n�metnek,
franci�nak
vagy angolnak hazudja, m�sik r�sze ny�ltan zsid� fajis�g�t
hangoztassa.
Hogy mennyire biztosak gy�zelm�kben, legjobban bizony�tja az a m�d,
amely-
lyel �k a t�bbi n�p fiait kezelik.
A fekete haj� zsid� k�ly�k �r�k hosszat tobz�dik �r�m�ben, ha a
n�p�nkt�l
rabolt gyan�tlan le�nyt v�r�vel fert�zheti. Minden eszk�zzel azon
van, hogy a
leig�zand� n�p faji alapjait t�nkretegye. Amint maga gyal�zza meg
tervszer�en az
idegen n�p asszonyait �s le�nyait, �ppen �gy nem riad vissza att�l
sem, hogy m�sok
sz�m�ra nyissa meg idegen n�pek faji korl�tjait. Zsid�k voltak
azok, akik a n�gere-
ket a Rajna partj�ra hozt�k azzal a hat�rozott c�lkit�z�ssel, hogy az
ebb�l foly�
v�rfert�z�s t�nkretegye a gy�l�lt feh�r fajt, letasz�tsa kultur�lis �s
politikai ma-
gaslat�r�l, �s �nmag�t tegye e faj ur�v�.
Mert tiszta faj� �s v�re jelent�s�g�nek tudat�ban lev� n�pet a zsid�
sohasem
tud leig�zni; a zsid� mindig csak a korcs n�pek ura lesz.
Ez�rt igyekszik tervszer�en, az egyedek m�rgez� fert�z�s�vel a faj
sz�nvonal�t
s�llyeszteni.
A politikai �letben pedig a demokr�cia gondolat�t a proletari�tus
diktat�r�j�val
igyekszik felv�ltani.
A marxizmus szervezett t�meg�ben tal�lta meg azt a fegyvert,
amely feles-
legess� teszi a demokr�ci�t, �s ehelyett lehet�v� teszi sz�m�ra, hogy a
n�peket
diktat�rikus alapon, er�s �k�llel leig�zza �s korm�nyozza.
 Tervszer�en dolgozik a forradalmas�t�son, gazdas�gi �s politikai
t�ren is.
Azokat a n�peket, amelyek a bels� t�mad�snak igen hevesen
ellen�llnak,
nemzetk�zi befoly�sa r�v�n ellens�gekkel h�l�zza be, h�bor�ba zavarja, �s
sz�ks�g
eset�n a harctereken t�zi ki a forradalom lobog�j�t.
Gazdas�gi megr�zk�dtat�soknak teszi ki az �llamokat mindaddig, am�g a
vesztes�gess� v�l� szoci�lis �zemeket kivonhatja az �llami kezel�s al�l,
�s saj�t
p�nz�gyi ellen�rz�s�nek vetheti al�.
Politikailag megvonja az �llamt�l a l�tfenntart�shoz sz�ks�ges
eszk�z�ket,
t�nkreteszi minden nemzeti �n�ll�s�g �s �nv�delem alapj�t, megsemmis�ti a
vezet�sbe vetett hitet, meggyal�zza a t�rt�nelmet, a m�ltat, �s
minden igazi
nagys�got ler�nt a s�rga f�ldig.
Kultur�lis t�ren megfert�zi a m�v�szetet, irodalmat, sz�nh�zat,
megbomlasztja
a term�szetes �rz�ket, led�nti a sz�ps�g, a fens�g, a nemess�g �s j�
fogalm�t, �s
ezek helyett az emberis�get saj�t alacsonyrend�s�ge var�zsk�r�be vonja.
A vall�stnevets�gess� teszi. A tisztess�get �s erk�lcs�t t�lhaladott
�ll�spontk�nt
t�nteti fel mindaddig, am�g a n�pet a l�t�rt folytatott k�zdelemben a
vil�gon az
utols� t�maszait�l is megfosztja.
Ezzel megkezd�dik az utols� nagy forradalom. Mihelyst elnyerte
a politikai
hatalmat, levetk�zi eddig viselt utols� lepl�t is. A demokratikus
n�pzsid�b�l
v�rszomjas zsid�, a n�pek k�nyura lesz. R�vid n�h�ny �v leforg�sa alatt
megk�s�rli
az �rtelmis�g nemzeti k�pvisel�inek a kiirt�s�t, �s mialatt term�szetes
szellemi
vezet�s�kt�l fosztja meg a n�peket, egy�ttal meg�rleli �ket az �lland�
leig�zotts�g
rabszolgas�g�ra.
Legelrettent�bb p�ld�ja ennek Oroszorsz�g, ahol fanatikus vads�ga
mintegy
harmincmilli�nyi szem�lyt a legembertelenebb k�nz�sok k�zepette �lt
meg vagy
�heztetett hal�lra, mi�ltal egy nagy n�p f�l�tti hatalmat n�h�ny zsid�
irodalm�r
�s t�zsdebandita kez�re j�tszotta.
Ez v�geredm�nyben azonban nemcsak a zsid�k �ltal elnyomott n�pek
szabad-
s�g�nak a v�g�hez vezet, hanem ezeknek a n�p�l�sdieknek a pusztul�s�t is
jelenti.
Az �ldozat hal�l�ba el�bb-ut�bb belepusztul a v�mp�r is.
Ha mi a n�met �sszeoml�st behat� vizsg�lat al� vessz�k, akkor annak
v�gs� �s
legnagyobb ok�t a faji k�rd�s, k�l�n�sk�ppen pedig a zsid� veszedelem
fel nem
ismer�s�ben tal�ljuk meg.
Az 1918 �vi augusztusi harct�ri veres�geket j�tszi k�nnyeds�ggel ki
lehetett
volna heverni. Az a veres�g elt�rp�lt a mi gy�zelmeinkkel szemben.
Nem az
 ellens�g gy�z�tt le benn�nket, hanem az a hatalom, amely ezt a
veres�get
el�k�sz�tette, mid�n �vtizedeken kereszt�l tervszer�en megfosztotta
n�p�nket poli-
tikai �s erk�lcsi �szt�neit�l �s azokt�l az er�kt�l, amelyek egyed�l
k�pes�tik a
n�peket l�t�k biztos�t�s�ra.
Amikor a r�gi birodalom figyelmen k�v�l hagyta a faji alapok
megtart�s�nak
k�rd�s�t, semmibe vette egy�ttal azt az egyetlen jogot is, amely
ezen a vil�gon az
�let z�loga. Azok a n�pek, amelyek megfert�z�s�ket t�rik, �s azt nem
akad�lyozz�k
meg, v�tkeznek a Gondvisel�s akarata ellen. Ez esetben egy er�sebb
faj fell�p�s�nek
k�vetkezt�ben bek�vetkez� pusztul�suk nem igazs�gtalans�g, hanem az �r�k
igazs�g gy�zelme. Ha egy n�p a v�r�ben gy�kerez� tulajdons�gokat nem
akarja
t�bb� megbecs�lni, elveszti jog�t ahhoz, hogy panaszkodj�k f�ldi
l�t�nek el-
veszt�s�n.
E vil�gon minden jav�that�, minden veres�g k�s�bbi gy�zelem sz�l�je,
minden
vesztett h�bor� k�s�bb felt�mad�s alapja lehet, minden sz�ks�g, minden
n�lk�l�z�s
az emberi energi�k �letre h�v�s�nak eszk�z�v� v�lhat, �s minden
elnyomat�sb�l az
er�k �jj�sz�let�se k�vetkezhet be, mindaddig, am�g a v�r tisztas�ga
megmarad.
A v�r elvesztett tisztas�ga azonban �r�kre sz�trombolja az ember
lelki boldog-
s�g�t, �r�kre �s v�gk�pp les�jtja �t, �s k�vetkezm�nyei a testb�l �s l�lekb�l
soha el
nem t�vol�that�k.
Ha az ember ezzel az egyetlen k�rd�ssel szemben az �let t�bbi
probl�m�j�t
vizsg�lja �s �sszehasonl�tja, akkor meg�rti, hogy mily nevets�gesen
csek�ly ehhez
k�pest minden m�s k�rd�s. Minden m�s k�rd�s id�re korl�tozott, a v�r
tiszt�n
tart�s�nak vagy megfert�z�s�nek k�rd�se azonban mindaddig fenn�ll, m�g
csak emberek �lnek a f�ld�n.
A vil�gh�bor� el�tti id� minden jelent�sebb boml�si t�nete v�geredm�nyben
faji okokra vezethet� vissza.
Ak�r az �ltal�nos igazs�g k�rd�seir�l van sz�, ak�r a gazdas�gi �let
kin�v�seir�l
vagy a kult�ra boml�si t�neteir�l, politikai elfajul�sr�l, vagy ak�r
az iskolai nevel�s
hib�ir�l, vagy a feln�tteknek a sajt� �tj�n val� helytelen
befoly�sol�s�r�l, a
v�gs� ok mindig �s minden�tt ugyanaz: saj�t n�pi, faji k�vetelm�nyek
figyelmen
k�v�l hagy�sa vagy egy idegen faji veszedelem fel nem ismer�se.
�ppen ez�rt volt minden reformk�s�rlet, minden szoci�lis seg�t�
mozgalom �s
politikai f�radoz�s, minden gazdas�gi fellend�l�s �s minden l�tsz�lagos
szellemi
gyarapod�s k�vetkezm�nyeiben jelent�ktelen. A nemzet �s a nemzet
�let�t e f�ldi
l�tre k�pes�t� �s megtart� szervezet: az �llam alapj�ban v�ve nem lett
eg�sz-
s�gesebb, hanem szeml�tom�st egyre betegebb. A r�gi birodalom
l�tsz�lagos
felvir�gz�sa nem rejthette el bels� gy�nges�g�t, �s a birodalom val�s�gos
meger�s�t�s�nek minden k�s�rlete mindig haj�t�r�st szenvedett a
legl�nyegesebb
k�rd�s figyelmen k�v�l hagy�sa k�vetkezt�ben.
T�ved�s lenne azt hinni, hogy a n�met n�ptesten k�s�rletez� k�l�nb�z�
politikai
ir�nyzatok h�vei, s�t maguk a vez�rek is gonosz vagy rosszakarat�
emberek lettek
volna. Tev�kenys�g�k csak az�rt volt eredm�nytelens�gre k�rhoztatott,
mert �k a
legjobb esetben is csak �ltal�nos megbeteged�s�nk k�ls� t�neteit l�tt�k,
azokat
igyekeztek legy�zni, de k�rokoz�juk mellett vakon mentek el.
Aki a r�gi birodalom politikai fejl�d�s�nek az ir�ny�t tervszer�en
szemmel
k�s�ri, annak higgadt megfontol�s ut�n arra a meg�llap�t�sra kell
jutnia, hogy m�g
az egyes�l�s, teh�t a n�met nemzet felvir�gz�s�nak idej�n is m�r teljes
m�rt�kben
folyamatban volt a bels� boml�s, �s minden l�tsz�lagos politikai
eredm�ny �s
minden gazdas�gi fellend�l�s ellen�re az �ltal�nos helyzet �vr�l �vre
rosszabbodott.
M�r maguk a birodalmi v�laszt�sok is, a marxista szavazatok
szemmel l�that�
n�veked�s�vel r�mutattak az elk�vetkez� bels� �s k�ls� �sszeoml�sra. Az
�gynevezett polg�ri p�rtok minden eredm�nye �rt�ktelen volt, nemcsak
az�rt, mert
azok a marxista hull�mokat m�g gy�zelmeik alkalm�val sem tudt�k
feltart�ztatni,
hanem, mert m�r �nmagukban is a boml�s cs�r�it hordt�k. Mag�t a polg�ri
vil�got
is megfert�zte m�r a marxista elm�let hullam�rge an�lk�l, hogy ezt m�g
csak sejtette
volna is. Ellen�ll�sa gyakran ink�bb t�rtet� vez�reinek f�lt�kenys�g�b�l,
semmint
a v�gs� harcra sz�nt ellenfelek elvi �ll�spontj�b�l fakadt.
Egyetlenegy valaki harcolt
ezekben az �vekben megingathatatlan k�vetkezetess�ggel, �s ez a
zsid� volt. D�vid
csillaga abban a m�rt�kben emelkedett mindig magasabbra, amilyen
m�rt�kben
n�p�nk l�tfenntart�si akarata cs�kkent.
1914 augusztus�ban �ppen ez�rt nem egy t�mad�sra elsz�nt n�p vonult
fel a
csatamez�k�n, hanem nemzet�nk �nfenntart�si �szt�ne lobbant fel
utolj�ra a
n�p�nk test�n elharap�dz� pacifista-marxista b�nults�ggal szemben.
Minthogy
ezekben a sorsd�nt� napokban sem ismert�k fel a bels� ellens�get,
hi�baval� volt
minden k�ls� gy�zelem �s ellen�ll�s, a Gondvisel�s nem a gy�zelmes
fegyvereket
jutalmazta, hanem az �r�k megtorl�s t�rv�nye szerint j�rt el.
E bels� felismer�sb�l alak�tjuk ki �j mozgalmunk ir�nyelveit �s
 munkaterv�t,
azokat, amelyek meggy�z�d�s�nk szerint egyed�l �s kiz�r�lag k�pesek
nemcsak
n�p�nk pusztul�s�t feltart�ztatni, hanem megteremteni azt a
sziklaszil�rd alapot is,
amelyen egykor fel�p�lhet az az �llam, amely nem gazdas�gi
k�vetelm�nyeknek �s
�rdekeknek idegen g�pezete, hanem n�pi szervezet lesz:
a n�met nemzet n�met �llama.

Tizenkettedik fejezet,
A Nemzeti Szocialista N�met Munk�sp�rt fejl�d�s�nek kezdete.
Ha e k�tetv�g�n mozgalmunk fejl�d�s�nek els� st�dium�t ecsetelem �s r�viden
r�t�rek n�h�ny ezzel �sszef�gg� k�rd�sre, ez nem azt jelenti, mintha
mozgalmunk
szellemi c�ljair�l akarn�k �rtekez�st �rni. Uj mozgalmunk szellemi
c�ljai �s feladatai
oly hatalmasak, hogy azokat k�l�n k�tetben kell t�rgyalnom. �ppen
ez�rt a m�sodik
k�tetben fogom a mozgalom programj�nak alapjait r�szletesen
kifejteni �s
megk�s�relni annak v�zol�s�t, hogy mit �rt�nk az �llam fogalma alatt.
Magunkr�l
besz�lek, itt azonban arra a sok sz�zezer emberre gondolok,
akiknek alapj�ban v�ve
ugyanaz a k�v�ns�guk, an�lk�l azonban, hogy kell�k�ppen kifejez�sre
tudn�k
juttatni azt, ami szem�k el�tt lebeg. Mindenik, t�nyleg nagy
reformnak az a jellemz�
von�sa, hogy kezdetben gyakran csak egy ember k�zd �rte, �mb�r sok
milli� a h�ve.
C�lja gyakran m�r �vsz�zadok �ta sz�zezrek h� k�v�ns�ga, m�g v�gre akad
valaki,
aki ennek az �ltal�nos akar�snak sz�sz�l�j�v� v�lik, �s mint a r�gi v�gy
z�szl�viv�je, gy�zelemre juttatja az �j eszm�t.
Azt, hogy sok milli� ember sz�v�t a jelenlegi viszonyok l�nyeges
megv�l-
toztat�s�nak v�gya t�lti el, legjobban az a nagy el�gedetlens�g
bizony�tja, amely az
eg�sz vil�gon uralkodik. Ez az el�gedetlens�g ezerf�le m�don jut
kifejez�sre;
egyesek k�ts�gbeesnek �s elvesztik a rem�nys�g�ket, m�sokon ut�lat, d�h �s
felh�borod�s vesz er�t, egyesek k�z�mb�sek maradnak, m�sok pedig
fell�zadnak.
Err�l az el�gedetlens�gr�l tan�skodnak mindazok, akik a nyilv�nos
v�laszt�sokt�l
tart�zkodnak, valamint azok is, akik a sz�ls� baloldali p�rtok
fanatikus
v�laszt�k�z�ns�g�t teszik ki.
Fiatal mozgalmunknak ezekre kell t�maszkodnia. Mozgalmunknak nem
szabad
az el�gedettek �s j�llakottak mozgalm�nak lennie, hanem a
szenved�ket, az
el�gedetleneket �s a szerencs�tleneket kell felkarolnia. Nem
szabad a n�pt�meg
felsz�n�n mozognia, hanem annak m�ly�ben kell gy�keret vernie.
Politikai szempontb�l 1918ban az volt a helyzet, hogy a n�p k�t
r�szre szakadt.
Az els�, �spedig a kisebbik fele, a nemzeti �rtelmis�g r�teg�b�l
�llott, �s soraiban
nem voltak fizikai munk�sok. Politikai ir�nyzata k�ls�leg nemzeti
jelleg� volt, de
ez alatt nem �rtett m�st, mint az �gynevezett �llami �rdekek unalmas �s
gyenge k�pviselet�t,
melyek egy�ttal nyilv�n a dinasztikus �rdekekkel voltak azonosak.
Eszm�it �s
c�ljait hi�nyos �s fel�letes szellemi fegyverekkel igyekezett
megval�s�tani, ezek
azonban megt�rtek ellenfelei er�szakoss�g�n. A forradalom
egyetlenegy borzaszt�
csap�ssal leter�tette ezt a r�vid id�vel el�bb m�g uralkod� oszt�lyt,
amely gy�va
remeg�ssel t�rte a kegyetlen gy�ztes �ltal re� r�tt megal�ztat�st.
Ezzel szemben �llott a m�sik oszt�ly: a fizikai munk�sok oszt�lya.
Ez ut�bbiak
t�bb�-kev�sb� radik�lis marxista mozgalmak k�r� csoportosultak, �s el
voltak
sz�nva arra, hogy minden szellemi ellen�ll�st er�szakkal t�rjenek
meg. Ellens�gei
voltak a nemzeti �rdekeknek, �s el�seg�tett�k az idegen elnyomat�st.
Ez az oszt�ly
sz�m szerint t�bbsz�r�sen er�sebb volt, de mindenekel�tt mag�ban
foglalta a
nemzet ama elemeit is, melyek n�lk�l a nemzeti �jj�sz�let�s
elk�pzelhetetlen �s
lehetetlen.
Azzal m�r 1918ban is tiszt�ban kellett lenn�nk, hogy a n�met n�p
�jj�sz�let�se csakis k�lhatalmi poz�ci�nk visszanyer�se r�v�n lehets�ges.
Ennek
azonban nem a fegyver k�pezi el�felt�tel�t, mint ahogy polg�ri
�llamf�rfiaink
hangoztatj�k, hanem csakis akarater�nk. A n�met n�pnek egykor
b�ven volt
fegyvere, �s m�gsem volt k�pes szabads�g�t megv�deni, mert hi�nyzott
nemzeti
�nfenntart�si �szt�n�nek �s akarat�nak ereje. B�rm�ly kit�n� legyen is a
fegyver,
holt �s �rt�ktelen t�rgy mindaddig, am�g az emberekb�l hi�nyzik az a
szellem, amely
mindenkor k�sz �s elt�k�lt arra, hogy a t�meget vezesse. N�metorsz�g
nem az�rt
v�lt v�dtelenn�, mert nem voltak fegyverei, hanem mert hi�nyzott
bel�le az akarat,
hogy l�t�nek fegyvereit meg�rizze.
Ha ma, k�l�n�sen a baloldali politikusok arra mernek hivatkozni,
hogy fegy-
vertelens�g�nk az oka az � enged�keny �s gy�nge, val�j�ban azonban
haza�rul�
k�lpolitik�juknak, erre csak azt lehet v�laszolni: Nem. Ennek �ppen
az ellenkez�je
igaz. Nemzetellenes, gaz politik�tokkal fegyvereztetek le
benn�nket akkor, amikor
nemzeti �rdekeinket el�rult�tok. Most pedig azt a l�tszatot akarj�tok
kelteni,
mintha nyomorult tehetetlens�gtek oka a fegyverek hi�ny�ban volna. Ez a
t�teletek is
hazugs�g.
A szemreh�ny�s azonban �ppen oly m�rt�kben illeti a jobboldali
politikusokat
is. Csak nyomorult gy�vas�guk r�v�n lophatta ki 1918ban a nemzet
kez�b�l a
fegyvert az uralomra ker�lt zsid� banda. �ppen ez�rt nekik nincs
joguk �s okuk
hideg meggondolts�guk, mondd: gy�vas�guk k�nyszerek�nt
fegyvertelen-
s�g�nkre hivatkozni. Egyed�l gy�vas�guk az okoz�ja mai
v�dtelens�g�nknek.
A n�methatalom visszanyer�se teh�tnem a fegyvergy�rt�st�l f�gg,
hanem
att�l,
hogy vajon siker�l-e �jra fel�breszten�nk n�p�nkben azt a szellemet,
amely �t a
fegyvervisel�sre k�pes�ti. Ha ez a szellem �rr� lesz n�p�nk�n,
akaratunk sz�z utat
tal�l arra, hogy �jra visszanyerje fegyvereit. A gy�va embert �llig
felfegyverezhet-
j�k, m�gsem k�pes v�dekezni, ha megt�madj�k. Az � kez�ben a legjobb
fegyver
sem �r annyit, mint a b�tor ember kez�ben a furk�sbot.
Politikai hatalmunk visszanyer�s�nek k�rd�se m�r csak az�rt is
els�sorban
nemzeti �nfenntart�si �szt�n�nk �jj�sz�let�s�t�l f�gg, mert a k�lpolitika
ir�nyzata,
valamint az �llam erej�be vetett bizalom, a tapasztalat szerint,
kev�sb� a fegyverek
sz�ma ut�n igazodik, mint ink�bb egy nemzet, ak�r jelen val�, ak�r
csak
felt�telezett erk�lcsi ellen�ll�k�pess�ge ut�n. �s hogy vajon lehet-e
egy n�ppel
sz�vetkezni, az nem annyira holt fegyver�llom�ny�t�l f�gg, mint ink�bb
l�ngol�
nemzeti akarat�t�l �s h�si, hal�lmegvet� elsz�nts�g�t�l. Mert sz�vets�get
nem
fegyverekkel, hanem emberekkel szok�s k�tni. Az angol n�pet pl.
addig fogja a vil�g
�rt�kes sz�vets�gesnektekinteni, am�g vezet�it�l �s n�p�t�l elv�rhat� az az
er�kifej-
t�s �s sz�v�ss�g, amely k�sz a felvett harcot az id�t�l �s a hozand�
�ldozatokt�l
f�ggetlen�l minden �ron v�gigk�zdeni �s a gy�zelmet kier�szakolni.
Emellet nem
sz�ks�ges, hogy apillanatnyi felk�sz�lts�g at�bbi �llam hadik�sz�lts�g�vel
ar�nyos
legyen.
Ha meg�rtj�k v�gre, hogy a n�met nemzet �jj�sz�let�se politikai
l�tfenntart�si
akarat�nak visszanyer�s�t�l f�gg, akkor vil�gos az, hogy nem el�g, ha
azokat az
elemeket nyerj�k meg mozgalmunk sz�m�ra, akik m�r maguk is hazafias
�r-
zelm�ek, hanem a tudatosan nemzetellenes t�meget is nemzeti
�rzelm�v� kell
tenn�nk.
Fiatal mozgalmunknak, amely a szuver�n n�met �llam �jj��p�t�s�t t�zte ki
c�lj�ul, teljes erej�vel az�rt kell k�zdenie, hogy megnyerje a nagy
t�meget. B�r-
mennyire is siralmas �gynevezett nemzeti polg�rs�gunk, �s b�rmily sil�nynak
is l�ss�k
hazafiass�ga, az � r�sz�r�l nem v�rhat� komoly ellen�ll�s er�teljes
nemzeti bel- �s
k�lpolitik�val szemben. M�g ha a n�met polg�rs�g, k�zismert r�vidl�t�
korl�tolt-
s�g�b�l kifoly�lag, ak�rcsak egykor Bismarckkal szemben, passz�v
ellen�ll�sra
is sz�nn� r� mag�t, a felszabadul�s �r�j�ban ekkor sem kell f�lni att�l,
hogy
k�zmond�sos gy�vas�ga mellett akt�v ellen�ll�st fog kifejteni.
M�sk�pp �ll a helyzet a nemzetk�zi felfog�st vall� honfit�rsaink
t�meg�n�l.
Nemcsak az�rt, mert primit�v egyszer�s�g�kn�l fogva hajlamosak az
er�szakra,
hanem az�rt is, mert zsid� vezet�ik brut�lisabbak �s kegyetlenebbek
is. �k �ppen
�gy meg fognak fojtani minden nemzeti mozgalmat, mint ahogy
annak idej�n
gerinc�t t�rt�k a n�met hadseregnek. Tekintettel arra, hogy a
parlament�ris kor-
m�nyzat� �llamban �rv�nyre jut� t�bbs�g�k meg fog g�tolni mindennem�
nemzeti
ir�ny� k�lpolitik�t, azt sem fogj�k t�rni, hogy nemzet�nk erej�nek
tudat�ra �bredjen,
lehetetlenn� fogj�k tenni, hogy nemzet�nk m�s n�pekkel sz�vets�get
k�thessen.
Nemcsak mi tudjuk, hogy gy�nges�g�nk f� oka a 15 milli� marxista,
demokrata,
pacifista �s centrump�rti tag; hanem a k�lf�ld is, mely sz�vets�gk�t�si
k�pess�g�nket ennek a tehert�telnek s�lya szerint �rt�keli. Nem szok�s
olyan
�llammal sz�vets�getk�tni, melynek akt�v n�pr�tegei legal�bbis passz�v
�ll�spontot
foglalnak el minden hat�rozott ir�ny� k�lpolitik�val szemben.
Ehhez j�rul m�g az is, hogy a haza�rul� p�rtok vezet�i m�r csup�n
�nfenntart�si
�szt�n�kn�l fogva is ellens�ges szemmel fognak k�s�rni minden nemzeti
mozgal-
mat. T�rt�nelmi alapon el sem k�pzelhet�, hogy a n�met n�p m�g egyszer
vissza-
nyerje r�gi hatalmi �ll�s�t an�lk�l, hogy le ne sz�molna azokkal, akik
�llamunk
hallatlan m�ret� �sszeoml�s�nak okoz�i voltak. Mert az ut�kor �t�l�sz�ke
el�tt 1918
novembere nem egyszer� �rul�s, hanem haza�rul�s sz�mba fog menni.
N�metorsz�g �n�ll�s�ga teh�t n�p�nk �ntudatos bels� egys�g�t�l f�gg.
De tiszt�n technikai szempontb�l tekintve, a n�met szabads�g kifel�
mindaddig
ut�pia marad, am�g a nagy t�meg nem l�p felszabadul�sunk eszm�j�nek
szol-
g�lat�ba Katonailag n�zve, legels�sorban is minden katonatiszt be
fogja l�tni,
hogy a k�lf�ld ellen di�kcsapatokkal h�bor�t viselni nem lehet,
hanem szellemi
k�pess�geken k�v�l er�s �k�lre is sz�ks�g�nk van. Nem szabad
megfeledkezn�nk
arr�l, hogy a honv�delem, amely kiz�r�lag az �gynevezett inteligencia
k�reire t�maszkodik,
a nemzet p�tolhatatlan kincs�t pazarolja el. P�tolhatatlan hi�ny�t
�rezz�k majd
k�s�bb annak, hogy a fiatal n�met �rtelmis�g 1914 �sz�n a flandriai
s�ks�gon
elpusztult. � volt a nemzet leg�rt�kesebb kincse, �s a h�bor� folyam�n
ezt a
vesztes�get nem lehetett p�tolni. M�sr�szt a munk�ss�g t�megei n�lk�l
nemcsak
hogy nem k�sz�lhet�nk fel a h�bor�ra, hanem m�g a technikai el�k�sz�letek
sem
vihet�k kereszt�l mindaddig, am�g az eg�sz n�p akarat�nak egy�ntet�s�ge
hi�nyzik.
N�p�nk, amelynek fegyvertelens�g�t a versz�ji b�ke �rgus szemei
ellen�rzik,
csak akkor tehet el�k�sz�leteket szabads�g�nak �s f�ggetlens�g�nek
visszanye-
r�s�re, ha megsemmis�tj�k a haza�rul�kat. Ne maradjanak meg azok,
akiknek
vel�ksz�letett jellemtelens�ge megengedi, hogy a k�zmond�sos harminc
ez�st
p�nz�rt b�rkit is el�ruljanak. Ezekkel, ha kell, hamarosan
lesz�molunk, viszont
legy�zhetetlennek l�tszik ama milli�k serege, akik politikai
meggy�z�d�sb�l ellen-
s�gei a nemzeti �jj�sz�let�snek, de csak addig, am�g ellens�ges
magatart�suk
okoz�j�t, a nemzetk�zi marxista vil�gn�zetet, sz�v�b�l �s agy�b�l
kiirtjuk.
Ha teh�t haz�nk j�v�j�nek kedvez� alakul�sa att�l f�gg, vajon siker�l-e
meg-
nyern�nk n�p�nk sz�les r�tegeit, akkor mozgalmunknak ezt kell legf�bb
�s legfon-
tosabb feladat�nak tekintenie. Pillanatnyi sikerekkel nem szabad
megel�gedn�nk,
hanem cselekv�s�nket mindig j�v�nkre val� befoly�sa szempontj�b�l kell
ir�ny�tanunk.
M�r 1919ben tiszt�ban voltunk azzal, hogy mozgalmunk legjobb c�lja
a nagy
t�meg hazafias lelk�let�nek fel�breszt�s�ben kell l�tnunk.
Taktikailag a k�vetkez� k�vetelm�nyeknek kell megfeleln�nk.
I. Nem szabad visszariadnunk a legmesszebbmen� szoci�lis �ldozatt�l
sem, ha
meg akarjuk nyerni a nagy t�meget haz�nk �jj�sz�let�s�nek eszm�je sz�m�ra.
B�rmily messzemen� gazdas�gi engedm�nyeket is adunk ma a munkav�l-
lal�knak, ezek semmik�ppen sem hasonl�that�k az eg�sz nemzetnek
ahhoz a nye-
res�g�hez, amelyet a n�p sz�les r�tegeinek haz�nk sz�m�ra val� megnyer�se
jelent.
Csak a v�llalkoz�ink k�r�ben, sajnos igen gyakran �szlelhet�
r�vidl�t�
esztelens�g nem k�pes felismerni, hogy tart�s gazdas�gi fellend�l�s �s
ebb�l
kifoly�lag gazdas�gi haszon mindaddig elgondolhatatlan, m�g n�p�nk
hazafias
szolidarit�sa �jra helyre nem �ll.
Sohasem vesz�thett�k volna el a h�bor�t, ha a n�met szakszervezetek
a h�bor�
folyam�n a munk�ss�g �rdekeit a v�gs�kig k�pviselt�k volna, ha a
jutal�ks�v�r
v�llalkoz�kat ak�r sztr�jk r�v�n is k�nyszer�tett�k volna arra, hogy
teljes�ts�k az
�ltaluk k�pviselt munk�ss�g k�vetel�seit, ezzel egyidej�leg pedig a
honv�delem
�rdekei tekintet�ben is �ppen olyan fanatikusan nyilatkoztak volna
meg n�met
voltuk mellett, �s fenntart�s n�lk�l megadt�k volna haz�juknak azt,
ami azt megil-
leti. A h�bor� megnyer�s�nek �ri�si jelent�s�g�vel szemben m�g a leg-
messzebbmen� gazdas�gi engedm�nyek is nevets�gesek lettek volna.
Mozgalmunknak, amely �jra vissza akarja vezetni a n�met munk�st a
n�met n�p
t�bor�ba, tiszt�ban kell lennie azzal, hogy a gazdas�gi �ldozatok e
k�rd�s tekin-
tet�ben mindaddig nem j�tszanak szerepet, am�g haz�nk gazdas�gi l�t�t
�s f�g-
getlens�g�t nem vesz�lyeztetik.
II. Csakis a szoci�lis �letsz�nvonal emel�s�vel lehets�ges a t�megek
hazafias
nevel�se, csak �gy teremthet�k meg azok az el�felt�telek, amelyek az
egyes embert
arra k�pes�tik, hogy kivegye r�sz�t a nemzet kultur�lis javaib�l.
III. T�k�letlen eszk�z�kkel, az �gynevezett t�rgyilagos �ll�spont f�lszeg hang-
s�lyoz�s�val sohasem vihet� kereszt�l a nagy t�meg nacionaliz�l�sa.
Erre csak a
k�m�letlen �s egyoldal� fanatizmus, a v�gc�lra ir�ny�tott hat�rozotts�g
k�pes.
IV. A n�p lelk�t csak akkor siker�l megnyern�nk, ha saj�t c�lunk�rt
foly� pozit�v
k�zdelm�nk�n k�v�l egy�ttal t�nkretessz�k c�ljaink ellens�geit is. A n�p
az ellenf�l
k�ny�rtelen megt�mad�s�ban a k�zdelem jogos volt�nak bizony�t�k�t, m�g az
ellenf�llel val� megalkuv�sban a bizonytalans�g jel�t l�tja.
A nagy t�meg csak alkot� r�sze a term�szetnek, �s nem k�pes meg�rteni
azt,
ha olyan emberek fognak kezet egym�ssal, akiknek n�zetei mer�ben
ellent�tesek.
A term�szet azt k�v�nja, hogy az er�sebb gy�zedelmeskedj�k, �s a
gyeng�bb
elpusztuljon, vagy pedig felt�tel n�lk�l adja meg mag�t.
A nagy t�meg nacionaliz�l�sa csak akkor siker�lhet, ha n�p�nk
lelkis�g��rt
folytatott pozit�v harcunk mellett n�p�nk nemzetk�zi megront�it
kiirtjuk.
V. Ha meg akarjuk szabad�tani a n�met n�pet felfog�s�val eredetileg
meg nem
egyez� mai tulajdons�gait�l �s rossz oldalait�l, akkor meg kell
szabad�tanunk �t e
tulajdons�gok okoz�it�l is.
A faji probl�ma �s ezzel kapcsolatosan a zsid�k�rd�s vil�gos
felismer�se n�lk�l
a n�met n�p t�bb� sohasem lesz k�pes naggy� lenni.
A faji k�rd�s a vil�gt�rt�nelemnek �s az emberi kult�r�nak is kulcsa.
Azok a n�pek, amelyek nem k�pesek t�bb� fajuk tisztas�g�t
fenntartani, minden
cselekv�s�kben elvesztik lelki egys�g�ket.
VI. A jelenleg nemzetk�zi t�borban �ll� n�p�nk nem jelenti a jogos
�rdekek
k�pviselet�r�l val� lemond�st. Egyes rendek �s hivat�sok egym�ssal
ellent�tes
�rdekei m�g nem jelentenek oszt�lyharcot; ezek csak gazdas�gi
�let�nkterm�szetes
folyom�nyai. A hivat�s szerinti tagoz�d�s semmik�ppen sem �ll
ellent�tben a
n�pk�z�ss�ggel, mert az ut�bbi a n�p egys�g�t biztos�tja mindazokban a
k�rd�sek-
ben, amelyek az eg�sz n�pre vonatkoznak.
Az oszt�lly� t�m�r�lt rendeknek a n�pk�z�ss�gbe vagy az �llamalakulatba
val�
bekapcsol�sa nem jelenti a magasabb oszt�lyok lefokoz�s�t, hanem az
alacsonyabb
oszt�lyok sz�nvonal�nak emel�s�t.
Olyan mozgalomnak, amely a n�met munk�st becs�letes m�don vissza
akarja
adni nemzet�nek, �s ki akarja szak�tani a nemzetk�zi �r�letb�l, annak
a leg�lesebben
kell szembefordulnia k�l�n�sen a v�llalkoz� k�r�kben uralkod� ama
felfog�ssal,
amely a n�pk�z�ss�g alatt a munkav�llal�nak a munkaad�val szembeni
ellen�ll�st
nem t�r� gazdas�gi kiszolg�ltat�s�t �rti, �s amely a legjogosabb
gazdas�gi l�t�rdek
biztos�t�s�nak k�s�rlet�ben sem l�t egyebet, mint a munkav�llal� t�mad�s�t a
n�pk�z�ss�g ellen. Ennek a felfog�snak a k�pviselete semmi egy�b, mint
tudatos
hazugs�g hangoztat�sa; a n�pk�z�ss�g elve nemcsak az egyik oldal fel�,
hanem a
m�sik fel� is k�teless�geket r� az �rdekeltekre.
Amennyire a munk�s v�tkezik a val�di n�pk�z�ss�g gondolata ellen, ha
tekintet
n�lk�l a nemzetgazdas�g egyetemes �rdekeire �s fenn�ll�s�nak
sz�ks�gess�g�re,
puszt�n saj�t hatalm�ra t�maszkodva zsarol� k�vetelm�nyeket t�maszt,
�ppen
annyira v�tkezik a v�llalkoz� is a k�z�ss�g ellen, ha a nemzeti
munkaer�t em-
bertelen �s kizs�km�nyol� m�don folytatott �zemvezet�ssel kihaszn�lja,
csak az�rt,
hogy a munk�sok verejt�k�b�l milli�kat har�csoljon mag�nak �ssze. Az
ilyen
munkaad�nak nincs joga ahhoz, hogy mag�t nemzetinek nevezze,
nincs joga ahhoz,
hogy n�pk�z�ss�gr�l besz�ljen. Az ilyen munkaad� �nz� senkih�zi, aki a
szoci�lis
el�gedetlens�g megteremt�s�vel k�s�bbi harcokat id�z el�, amely harcok
viszont
mindig csak �rtanak a nemzetnek.
Az a tartal�k, amelyb�l a mi fiatal mozgalmunknak h�veit kell
toboroznia,
els�sorban teh�t a munk�ss�g nagy t�mege lesz. Ezt kell mindenekel�tt
a nemzet-
k�zis�g b�kly�it�l megszabad�tani, szoci�lis bajait�l megmenteni,
kultur�lis ele-
setts�g�b�l felemelni, hogy azut�n, mint z�rt, �rt�kes nemzeti �rz�s� �s
nemzeti
sz�nd�k� t�nyez�t vissza lehessen adni a n�pk�z�ss�gnek.
Azokat, akik a nemzeti �rz�s� �rtelmis�g k�r�ben sz�v�k eg�sz meleg�vel
viseltetnek n�p�nk �s annak j�v�je ir�nt, azokat, akik felismerik e
t�megek lelk�nek
megnyer�s��rt folytatott harcunk jelent�s�g�t, mozgalmunk soraiban,
mint annak
�rt�kes szellemi gerinc�t, a legsz�vesebben fogadjuk.
Sz�nd�kunk azonban nem az, hogy az am�gy is hazafias �rzelm� oszt�lyok
t�bor�t �talak�tsuk, hanem hogy megnyerj�k a nemzetellenes elemeket.
Ez a szempont m�rt�kad� a mozgalom taktik�j�ra n�zve is.
VII. Ennek az egyir�ny�, de �ppen ez�rt vil�gos �ll�sfoglal�snak a
mozgalom
propagand�j�ban is kifejez�sre kell jutnia. Ha kell� hat�st akarunk
el�rni, propa-
gand�nkat is kiz�r�lag egy ir�nyba kell folytatnunk, mert m�sk�l�nben
a k�t t�bor
szellemi el�k�pzetts�g�nek k�l�nb�z� volta folyt�n vagy nem �rti meg az
egyik,
vagy pedig annyira term�szetesnek �s enn�lfogva unalmasnak tal�lja
a m�sik oldal,
hogy egyszer�en elveti.
A szoci�ldemokr�cia �s az eg�sz marxista mozgalom h�d�t� ereje nagyr�szt
hallgat� k�z�ns�g�nek egys�g�ben �s egyoldal�s�g�ban rejlett. Min�l
korl�toltabb
�s b�rgy�bb volt l�tsz�lag gondolatmenete, ann�l k�nnyebben fogta fel �s
em�sztette meg az a t�meg, mivel az el�adott dolgok megfeleltek
szellemi sz�nvo-
nal�nak.
�j mozgalmunk propagandatev�kenys�ge �ppen ez�rt igen egyszer� �s
vil�gos:
tartalma �s form�ja szerint a t�meg �zl�s�nek megfelel�en kell
be�ll�tani, helyes
volt�nak egyetlen zsin�rm�rt�ke pedig a hat�sos siker. Fiatal
mozgalmunk gyakor-
lati munk�j�ban azok a gondolatok szolg�ltak mintak�p�l, amelyeket
m�r a h�bor�s
propagand�val kapcsolatban el�z�leg megeml�tettem.
Azt, hogy ez mennyire helyes volt, legjobban siker�nk bizony�tja.
VIII. A politikai reformmozgalmak sohasem �rhetik el c�ljukat
valamely uralkod�
hatalom befoly�sa �s felvil�gos�t� munk�ja r�v�n, hanem kiz�r�lag a
hatalom
megszerz�se �ltal. Minden vil�grenget� eszm�nek nemcsak joga, hanem
k�teles-
s�ge is, hogy biztos�tsa �nmaga sz�m�ra azt az eszk�zt, mely
c�lkit�z�seinek
kereszt�lvitel�t lehet�v� teszi. Az ilyen v�llalkoz�s jogos vagy
jogtalan volt�nak
egyetlen f�ldi b�r�ja a siker. Siker alatt azonban nem a politikai
hatalom puszta
megszerz�s�t �rtj�k, ahogy az 1918ban t�rt�nt, hanem annak �ld�sos
hat�s�t
is a n�p �let�re. Az �llamcs�ny teh�t m�g nem tekinthet� siker�ltnek
akkor, mint
azt fel�letes �llam�gy�szek gondolj�k, ha a forradalm�rok az
�llamhatalmat
kez�kbe ker�tett�k, hanem csak akkor, ha a forradalmi tev�kenys�g
alapj�t k�pez�
sz�nd�k megval�s�t�sa a nemzet jav�t ink�bb szolg�lja, mint az �t megel�z�
korm�nyforma. Amit a n�met forradalom-nak nevezett 1918 �vi
l�zad�sr�l nem
lehet elmondani.
Ha a gyakorlati reformok kereszt�lvitele vez�rli a politikai
hatalom�rt k�zd�
mozgalmat, akkor annak elej�t�l fogva �rezni kell, hogy a nagy
t�meg �rdek��rt
k�zd, teh�t nem irodalmi kaszin�, sem pedig ny�rspolg�rok kocsmai
asztalt�r-
sas�ga.
IX. Az �j mozgalom l�nyeg�b�l �s bels� szervezet�b�l kifoly�lag ellens�ge a
parlamentnek. Elveti teh�t a vez�rt m�sok v�lem�ny�nek v�grehajt�j�v�
leala-
csony�t� t�bbs�g d�nt�s jog�nak elv�t �ltal�ban �ppen �gy, mint saj�t bens�
szervezet�ben. A mozgalom az eg�sz vonalon a vez�r felt�tlen
tekint�ly�nek elv�t
k�veti, amely enn�lfogva a legnagyobb felel�ss�ggel is j�r.
Ennek az elvnek gyakorlati k�vetkezm�nye a mozgalomra n�zve a
k�vetkez�.
A szervezet helyi csoportj�nak eln�k�t a k�zvetlen felette �ll� vez�r
nevezi ki,
�s � a csoport felel�s vezet�je. Minden bizotts�g az � v�lem�nyez�
szerve, al�ren-
deltje, nem pedig megford�tva. Szavaz�bizotts�gok nincsenek, hanem
csak bizo-
nyos munkak�rrel b�r� bizotts�gok, �gyhogy az � v�ll�n nyugszik az eg�sz
felel�s-
s�g. Ugyanez az elv �rv�nyes�l a magasabb szervezeti egys�gekben, �gy
a j�r�si,
k�rzeti �s ker�leti egys�gekben is. A vezet� mindig kinevez�s �tj�n
nyeri meg-
b�zat�s�t, csak az eg�sz p�rt vez�r�t v�lasztja az egyes�l�si
jogszab�lyokra val�
tekintettel a k�zgy�l�s. � azut�n kiz�r�lagos, felel�s ir�ny�t�ja az
eg�sz mozga-
lomnak. A mozgalom tagjainak jog�ban �ll �t az �j v�laszt�s f�ruma
el�tt felel�s-
s�gre vonni �s hivatal�t�l megfosztani, ha v�tett a mozgalom
alapelvei ellen vagy
pedig annak �rdekeit rosszul k�pviselte. Az � hely�be l�p az �j,
tehets�gesebb vez�r,
akinek ugyanolyan nagy a tekint�lye �s felel�ss�ge.
A mozgalomnak egyik legf�bb feladata, hogy ezt az elvet nemcsak
keretein
bel�l, hanem az eg�sz �llamban vez�relvv� tegye.
Aki vez�r akar lenni, annak a legnagyobb �s felt�tlen tekint�ly
mellett a v�gs�
�s legs�lyosabb felel�ss�get is v�llalnia kell. Ha erre nem k�pes
vagy t�l gy�va
ahhoz, hogy cselekv�s�nek k�vetkezm�nyeit viselje, akkor nem val�
vez�rnek.
Az emberis�g halad�sa �s kult�r�ja nem a t�bbs�g szavazati jog�nak
term�ke,
hanem kiz�r�lag az egy�nis�g zsenialit�s�n �s tetterej�n alapszik.
X. A mozgalom politikai munk�j�nak keret�n k�v�l�ll� vagy alapvet�
jelen-
t�s�ge folyt�n r�n�zve �rdektelen k�rd�sekkel nem foglalkozik. Nem
feladata a
vall�si reform�ci�, hanem n�p�nk politikai �jj�szervez�se. A k�t f�
vall�sfelekezet-
ben n�p�nk l�t�nek egyenl� �rt�k� t�masz�t l�tja. Ez�rt k�zd ama p�rtok ellen,
amelyek n�p�nk vall�sos �s erk�lcsi alapj�t p�rtc�lok eszk�z�v�
alacsony�tj�k le.
Mozgalmunk v�gc�lj�t nem abban l�tja, hogy megd�lt �llamform�t �jra
hely-
re�ll�tson vagy pedig egy m�sik �llamforma ellen k�zdj�n, hanem hogy
megteremtse azt az alapot, amely n�lk�l nem maradhat fenn sem
k�zt�rsas�g, sem
pedig monarchia. Nem az a hivat�sa, hogy helyre�ll�tsa a
monarchi�t, sem pedig az,
hogy megszil�rd�tsa a k�zt�rsas�got, hanem az, hogy megteremtse az �j
n�met
�llamot.
XI. Mozgalmunk bels� szervezet�t a c�lszer�s�g, nem pedig alapelvek
hat�roz-
z�k meg.
Nem az a legjobb szervezet, amely a mozgalom vezet�s�ge �s egyes
tagjai k�z�
a legnagyobb, hanem a lehet� legkisebb k�zvet�t� appar�tust iktatja.
Mert a
szervezet feladata az, hogy k�zvet�tse az emberek sokas�ga sz�m�ra
az egy�nis�g
agy�ban megfogalmazott eszm�t �s ellen�rizze annak val�ra v�lt�s�t.
A szervezet maga teh�t nem egy�b, mint elker�lhetetlen eszk�z. A
legjobb
esetben egy c�l el�r�s�nek eszk�ze, legrosszabb esetben pedig �nc�l.
Minthogy a vil�gon a g�pies term�szet� emberek sz�ma nagyobb, mint a
nagy
eszm�ket sz�l� emberek�, az�rt k�nnyebben alakulnak ki a szervezetek,
mint az
eszm�k.
A megval�sul�sra t�rekv� �s rendesen �j�t� jelleggel b�r� eszme �tja nagy
von�sokban a k�vetkez�.
Valamely zseni�lis gondolat egy ember agy�ban megsz�letik, aki
viszont hi-
vatva �rzi mag�t arra, hogy gondolatait az emberis�g k�zkinccs�v�
tegye. Sz�ban
hirdeti n�zet�t �s lassank�nt szert tesz egy sz�kebb k�r� hallgat�s�gra.
Az egy�ni
elgondol�soknak a k�rnyezetre ir�nyzott ilyen k�zvetlen �s szem�lyes
�t�ltet�se az
eszme terjeszt�s�nek legide�lisabb �s legterm�szetesebb eszk�ze.
Minthogy azon-
ban az �j tan h�veinek sz�ma �lland�an gyarapszik, lassan
lehetetlenn� v�lik, hogy
az eszme hordoz�ja tov�bbra is szem�lyesen hasson h�veinek nagy
t�meg�re �s
egyed�l vezesse �ket. Ezzel az ide�lis �llapot megsz�nik, �s hely�be a
szervezked�s
sz�ks�gszer�s�ge l�p. Lassank�nt kisebb helyi csoportok keletkeznek �s
ezek a
politikai mozgalom keret�n bel�l a k�s�bbi szervezet cs�rasejtjeit
alkotj�k.
Az els� szervezeti sejtek alap�t�s�n�l mindig tekintettel kell
lenn�nk arra, hogy
az eszme eredeti kiindul�pontj�nak jelent�s�g�t necsak meg�rizz�k, hanem
azt
l�nyegesen fokozzuk is. A mozgalom kiindul�pontj�nak eszm�nyi,
erk�lcsi �s
t�nyleges nagys�g�t ann�l ink�bb kell fokoznunk, min�l ink�bb sz�ks�gess�
v�lik
a mozgalom egyre t�bb sejtj�nek szervezeti egys�gekbe csoportos�t�sa.
E megfontol�sokb�l mozgalmunk bels� fel�p�t�s�re a k�vetkez� elvek
ad�dtak.
apont: Eg�sz munk�nk egyel�re egyetlenegy helyen �sszpontosult,
M�nchenben.
Ahhoz, hogy mozgalmunk �s vezet�i k�zismertt� v�lhassanak,
mindenekel�tt
egyetlen helys�gben kellett megrend�ten�nk a marxista tan
legy�zhetetlens�g�be
vetett hitet, �s be kellett bizony�tanunk a vele mer�ben ellent�tes
mozgalom
l�tj ogosults�g�t.
b� pont: Helyi csoportok alap�t�sa csak akkor t�rt�nhet, amikor a m�ncheni
k�zpont
vezet�s�g�nek tekint�lye m�r �ltal�nos �s felt�tlen elismer�snek �rvend.
c� pont: Ker�leti, j�r�si �s orsz�gos sz�vets�gek csak akkor alap�tand�k, ha a
k�zpont
tekint�ly�nek felt�tlen elismer�se biztosnak l�tszik.
Szervezetek alap�t�sa m�g att�l is f�gg, hogy vajon van-e
vezet�szerepre
alkalmas egy�nis�g.
E k�rd�sben k�tf�le �ton haladhatunk.
a pont: Ha a mozgalomnak megvannak a vezet�s�gre hivatott egy�nek
kik�pz�s�hez
sz�ks�ges anyagi eszk�zei, az ily m�don nyert egy�neket tervszer�en,
a taktikai �s
egy�b c�lszer�s�gi szempontok szerint szolg�latba �ll�tjuk.
Ez a k�nnyebb �s gyorsabb �t, ehhez azonban nagy p�nz�sszegre van
sz�ks�g,
mivel csak fizetett vezet�k tudnak a mozgalom �rdek�ben teljes
odaad�ssal dol-
gozni.
b� pont: A mozgalom p�nz h�j�n nem k�pes hivatalos vezet�ket alkalmazni,
hanem
egyel�re tiszteletbeli vezet�kkel k�nytelen be�rni.
Ez az �t lass�bb �s nehezebb �t.�gy esetleg jelent�keny ter�letek parlagon hevernek
mindaddig, m�g
h�veinek
sor�b�l ki nem v�lik az az egy�nis�g, aki k�pes szem�ly�t a vezet�s�g ren-
delkez�s�re bocs�tani, az eml�tett ter�leteken a mozgalmat
megszervezni �s vezetni.
K�zben el�fordulhat, hogy egyes vid�keken senki sem akad, m�g m�sutt
k�t,
s�t h�rom egyenl� k�pess�g� vezet� is ad�dik. A fejl�d�snek ez a neh�z s�ge
igen
nagy, �s csak �vek m�lva gy�zhet� le.
A szervezeti alakulatok alap�t�s�nak el�felt�tele azonban mindig az,
vajon
van-e megfelel� vezet� egy�nis�g.
A politikai szervezet vezet�k n�lk�l �ppen olyan �rt�ktelen, mint a
hadsereg
szervezett alakulatai tisztek n�lk�l.
XII. A mozgalom j�v�je h�veinek a t�relmetlens�gig fokozott, az eszme
kiz�r�lagos helyess�g�t hirdet� �s a hasonl� mozgalmakkal szemben
�rv�nyre jut�
fanatizmus�t�l f�gg.
T�ves az a hit, hogy a mozgalom meger�s�dik, ha m�s hasonl� c�l�
mozgalom-
mal egyes�l. Az ilyen n�veked�s term�szetesen n�veli l�tsz�lagos
nagys�g�t, �s a
fel�letes szeml�l� szem�ben hatalm�t is, ezzel azonban val�j�ban csak
a k�s�bb
mindink�bb �rv�nyre jut� gyenges�g�nek magv�t veti el.
B�rmennyire is hangoztatj�k, t�nyleg azonban kiz�rt dolog, hogy k�t
mozgalom
teljesen hasonl� legyen, k�l�nben nem l�tezn�k k�t mozgalom, csak
egy. B�rmily
jelent�ktelennek is l�ss�k a k�l�nbs�g, t�ny az, hogy megvan, m�g akkor
is, ha csak
a vezet�k k�l�nb�z� k�pess�g�ben rejlik is ez az elt�r�s. A term�szetes
fejl�d�snek
azonban nem az a t�rv�nye, hogy k�t k�l�nb�z� alakulat egyes�lj�n, hanem
hogy
az er�sebb gy�zz�n �s erej�t eme k�zdelem folyt�n fokozza.
K�t hasonnem� politikai p�rtszervezet egyes�l�se pillanatnyi el�nnyel
j�rhat
ugyan, az ilym�don nyert el�ny azonban k�s�bb bels� gyenges�g�nek
lehet oko-
z�ja.
A mozgalom nagys�g�t kiz�r�lag bels� erej�nek szabad fejl�d�se �s az
�sszes
versenyt�rsain aratott gy�zelm�ig �lland�an fokoz�d� ereje biztos�tja.
S�t joggal
�ll�thatjuk azt, hogy ereje �s ebb�l ered� l�tjogosults�ga csak addig
n�, m�g l�te
el�felt�teleinek a k�zdelem elveit tekinti. Abban a pillanatban
t�ll�pte erej�nek
legnagyobb fok�t, amelyben a v�gs� gy�zelem az � oldal�ra szeg�dik.
Egy minden nagy eszm�t megtestes�t� hatalmas szervezet nagys�ga az
eg�sz
vil�gon abban a vall�sos fanatizmusban rejlik, amely jogos
volt�nak tudat�ban
m�sokkal szemben t�relmet nem ismer� m�don jut �rv�nyre. Ha maga az
eszme
helyes, �s ennek tudat�ban k�zd l�tjogosults�g��rt, akkor
legy�zhetetlen, �s az
�ld�z�s csak er�s�teni fogja.
A kereszt�nys�g nagys�ga sem abban �llott, hogy az antik vil�g
hasonnem�
b�lcseleti ir�nyzat�val egyezkedni t�rekedett, hanem saj�t tan�nak
fanatikus
hirdet�s�ben �s �rv�nyes�t�s�ben.
XIII. A mozgalomnak eleve �gy kell nevelnie h�veit, hogy a k�zdelmet
ne vegy�k
f�lv�llr�l, hanem azt mozgalmuk v�vm�ny�nak tekints�k. Ellenfeleikt�l
nem szabad
f�lni�k, tudniok kell azt, hogy felt�tlen sz�ks�g�k van ezekre az
ellenfelekre.
Nem tisztess�ges n�met �s nem igaz nemzetiszocialista az, akit a
zsid� �js�gok
nem szidnak �s nem �tkoznak.
A mozgalom h�veinek �s t�gabb �rtelemben az eg�sz n�pnek figyelm�t fel
kell
h�vnunk arra, hogy a zsid� �js�gok mindig hazudnak, �s hogyha
v�letlen�l igazat
is mondanak, azt csak az�rt teszik, hogy azzal valami
nagyobbfajta hazugs�got
leplezzenek.
Az a legjobb bar�tunk, akit legink�bb �cs�rolnak, �s az �ll hozz�nk
legk�zelebb,
akit hal�los gy�l�let�kkel s�jtanak.
Ha ezek az elvek h�veink h�s�v� �s v�r�v� v�lnak, mozgalmunk meg-
rend�thetetlenn� �s legy�zhetetlenn� v�lik.
XIV. Mozgalmunknak mindenk�ppen t�mogatnia kell az egy�ni kultuszt;
so-
hasem szabad elfelejteni, hogy minden emberi �rt�k a szem�lyi
�rt�kben rejlik.
Az egy�nis�g p�tolhatatlan, k�l�n�sen akkor, ha nem a g�pies, hanem a
kult�ra alkot� elemet k�pviseli. Am�ly kev�ss� p�tolhat� a h�rneves
m�v�sz, �s
f�lbehagyott munk�j�t m�s ember be nem fejezheti, �ppen olyan kev�ss�
lehet
p�tolni a nagy k�lt�t �s filoz�fust, a nagy �llamf�rfi�t vagy hadvez�rt.
A vil�g legnagyobb forradalmai �s v�vm�nyai, legkiv�l�bb kultur�lis
teljes�t-
m�nyei, halhatatlan alkot�sai az �llamm�v�szet ter�n �r�kre
elv�laszthatatlanul
egy-egy nagy ember nev�hez f�z�dnek. Ha nem h�dolunk a nagy
egy�nis�gek
szellem�nek, akkor kiv�sz bel�l�nk ama roppant nagy er�, amely a
nagy emberek-
b�l �rad.
Ezzel a zsid� van legjobban tiszt�ban. � gondoskodik legink�bb
arr�l, hogy
fajt�j�nak kimagasl� egy�nis�geit, akiknek nagys�ga rendszerint az
emberis�gnek
�s a kult�r�nak feld�l�s�ban rejlik, isten�ts�k.
Csak m�s n�pek nagy szellemeinek tisztelet�t igyekszik emberhez
nem m�lt�
szem�lyi kultusznak b�lyegezni.
Mozgalmunk keletkez�s�nek els� idej�ben semmi sem volt h�tr�nyosabb
r�nk
n�zve, mint az a k�r�lm�ny, hogy nev�nk teljesen ismeretlen volt; m�r
ez is
k�ts�gess� tette siker�nket. Igen neh�z volt eleinte, mid�n csak 6,
7 �s 8 ember
hallgatta a sz�nok besz�d�t, e kis k�rben fel�breszteni �s �bren
tartani a
mozgalmunk j�v�j�be vetett hitet.
K�pzelj�k el a helyzetet, hogy hat h�t f�rfi�, csupa n�vtelen, szeg�ny
�rd�g,
azzal a sz�nd�kkal sz�vetkezik, hogy megind�tsa azt a mozgalmat,
amely majdan a
N�met Birodalom hatalm�nak �s dics�s�g�nek helyre�ll�t�s�ra lesz hivatott.
Akkoriban boldogok lett�nk volna, ha r�nkt�madt vagy legal�bbis
kinevetett volna
valaki. Nyomaszt� volt k�l�n�sen az �n sz�momra, hogy mozgalmunkat
k�v�l�nk
a vil�gon senki sem ismerte.
Amikor e f�rfiak k�r�be l�ptem, m�g sz� sem lehetett arr�l, hogy
valaha p�rt
vagy mozgalom fog k�r�nkb�l kialakulni. Els� tal�lkoz�sunk alkalm�val
nyert
benyom�somr�l m�r m�shely�tt megeml�keztem. A r�k�vetkez� hetek folyam�n
alkalmam volt az egyenl�re lehetetlennek l�tsz� �gynevezett p�rtot
k�zelebbr�l tanul-
m�nyom t�rgy�v� tenni. Az ily m�don nyert k�p, tudja isten, valahogy
nagyon is
nyomaszt�an hatott. A sz� legszorosabb �rtelm�ben egy�ltal�n semmivel
sem
rendelkezt�nk a p�rt nev�n k�v�l. A p�rt bizotts�ga jelentette egy�ttal
tagjaink
�sszess�g�t is, ez pedig egyel�re nem volt egy�b, mint ami ellen
tulajdonk�pp
k�zdeni akartunk: miniat�r parlament. N�lunk is a szavazati t�bbs�g
elve uralko-
dott. M�g a nagy parlamentek legal�bb nagy probl�m�k felett kiab�lt�k
rekedtre
torkukat, addig e kis k�rben v�get nem �r� vita t�rgy�t k�pezte m�r az
is, ha
v�laszolnunk kellett egy v�letlen�l hozz�nk t�vedt lev�lre.
A nyilv�noss�g term�szetesen minderr�l egy�ltal�n semmit sem tudott.
M�nchenben n�h�ny tagnak �s ismer�seiknek kiv�tel�vel m�g a p�rt nev�t sem
ismert�k.
Szerd�nk�nt egy m�ncheni k�v�h�zban tartottuk bizotts�gi �l�seinket, �s
hetenk�nt egyszer vitaestet rendezt�nk. Mivel a mozgalom
tagjainak l�tsz�m�t
egyel�re a bizotts�g k�pviselte, a jelenlev�k mindig ugyanazok
voltak. K�r�nket
teh�t ki kellett t�g�tanunk �s �j h�veket kellett toboroznunk,
mindenekel�tt azonban
arra kellett t�rekedn�nk, hogy mozgalmunk nev�t b�rmi m�don ismertt�
tegy�k.
Elj�r�sunk a k�vetkez� volt.
Havonta, k�s�bb hetenk�nt igyekezt�nk gy�l�st egybeh�vni. Megh�v�inkat
�r�g�ppel, r�szben pedig k�zzel �rtuk, �s ele�nte szem�lyesen osztottuk
sz�t azokat.
Mindegyik�nk ismer�seihez fordult, hogy egyiket-m�sikat r�b�rja,
vegyen r�szt
gy�l�seinken.
F�radoz�sunk eredm�nye les�jt� volt.
Eml�kszem arra, hogy egyszer j�magam is majdnem 80 ilyen megh�v�t
osztot-
tam sz�t. Fesz�lts�ggel v�rtuk a t�meget, amelynek j�nnie kellett
volna.
Egy�rai k�s�ssel v�gre meg kellett nyitnia az eln�k-nek a gy�l�st.
�jra
csak heten voltunk, a h�t r�gi harcos.
A megh�v�kat id�vel egy m�ncheni pap�rkeresked�sben g�ppel �rattuk �s sok-
szoros�ttattuk. Ennek az lett az eredm�nye, hogy a r�k�vetkez�
gy�l�seken n�h�ny
hallgat�val t�bb jelent meg. L�tsz�munk 11r�l 13ra, majd 17re,
23ra �s 34re
emelkedett.
K�r�nkben gy�jt�tt apr� p�nz�sszegek r�v�n magunk hoztuk �ssze az �sszeget,
melyre sz�ks�g�nk volt, hogy v�gre az akkori f�ggetlen M�nchener
Beobachter-
ben nyilv�nos gy�l�st h�vjunk �ssze. Az eredm�ny ez alkalommal t�nyleg
b�mula-
tos volt. Gy�l�s�nk sz�nhelye a m�ncheni Hofbrojhausz pinc�je volt,
�ssze ne
t�vessz�k a Hofbrojhausz d�szterm�vel, egy kis terem, mely kb. 130
szem�lynek
ny�jtott helyet. Nekem �gy r�mlett, mintha ez a helyis�g �ri�si terem
volna, �s
mindny�jan agg�dtunk, vajon siker�l-e a nevezetes est�n ezt a
hatalmas helyi-
s�get emberekkel bet�lteni. H�t �rakor 111 szem�ly volt jelen, �s
erre megnyitottuk
a gy�l�st.
Egy m�ncheni tan�r volt a f�el�ad�, �s nekem kellett ut�na- el�sz�r
�letemben,
nyilv�nos besz�det tartanom. A k�l�nben bizony�ra tisztes �rnak az
volt a
meggy�z�d�se, hogy �n ugyan sok mindenhez �rtek, de a sz�nokl�sr�l
fogalmam
sincs. Ebbeli v�lem�ny�t k�s�bb sem v�ltoztatta meg.
H�la Istennek, nem volt teljesen igaza. Eme, �gysz�lv�n els� nyilv�nos
gy�l�s�nk�n h�szpercnyi besz�did�m volt.
F�l �ra hosszat besz�ltem, �s ezalatt bebizonyosodott az, amit azel�tt
�ntudatlan
�reztem is: tudtam besz�lni. Egy f�l�ra alatt felvillanyoztam a kis
terem hall-
gat�s�g�t, amelynek lelkesed�se abban nyilv�nult meg, hogy a
jelenl�v�k �ldozat-
k�szs�g�re ir�ny�tott felh�v�som eredm�nyek�nt 300 m�rk�t gy�jt�ttem �ssze. Ez
nagy gondt�l szabad�tott meg benn�nket. Anyagi �ns�g�nk ez id�ben oly
nagy volt,
hogy m�g arra sem voltunk k�pesek, hogy nyomtat�sban jelentess�k
meg a mozga-
lom ir�nyelveit, m�g kev�sb� pedig, hogy r�piratokat nyomtassunk.
Most legal�bb
volt anyagi alapunk, amelyb�l a legfontosabb �s legsz�ks�gesebb
kiad�sokat
fedezhett�k.
M�s tekintetben is fontos volt els� gy�l�s�nk sikere.
Ez alkalommal vettem fel n�h�ny fiatal, �j munkaer�t a bizotts�gba.
Katona-
koromban sok h� bajt�rssal ismerkedtem meg, �s ezeket most
r�besz�ltem, hogy
csatlakozzanak mozgalmunkhoz. Csupa tetter�s fiatalemberr�l volt
sz�, akik hoz-
z�szoktak az engedelmess�ghez, �s a szolg�lati �vek folyam�n szerzett
tapasz-
talataikb�l tudt�k, hogy semmi sem lehetetlen, �s hogy mindent el
lehet �rni, csak
er�sen akarni kell.
Hogy mily sz�ks�g�nk volt fiatal er�kre, azt m�r r�vid n�h�ny h�t m�lva
alkalmam volt meg�llap�tani.
A p�rt akkori eln�ke, Harrer, tulajdonk�ppen �js�g�r� volt, �s mint
ilyen, sz�les
k�r� ismerets�ggel rendelkezett. Mint p�rtvezet�nek, sok h�tr�nya
sz�rmazott
abb�l, hogy nem volt t�megsz�nok. B�rmily pontos �s lelkiismeretes is
volt
munk�ja, hi�nyzott bel�le, tal�n �ppen sz�noki tehets�g�nek hi�nya
folyt�n a
kell� lend�let. Drexler, a m�ncheni helyi csoport eln�ke, egyszer�
munk�s volt, �s
ugyancsak k�zepes sz�noki tehets�ggel rendelkezett. Nem szolg�lt a
hadseregben,
�s a h�bor� alatt sem volt katona, �gyhogy am�gy is gy�nge �s
bizonytalan
term�szet�nek ez egyetlen iskol�zotts�ga is hi�nyzott. M�rpedig
egyed�l ez k�pes
a bizonytalan �s puha term�szet� emberekb�l f�rfiakat faragni. �gy
teh�t egyik�k
sem volt olyan f�b�l faragva, hogy k�pes lett volna sz�v�ben
hordozni a mozgalom
gy�zelm�nek fanatikus hit�t, �s ha kell, k�ny�rtelen�l elh�r�tani minden
akad�lyt,
amely az �j eszme diadal�nak �tj�ban �llott. Ehhez csak olyan
term�szet� emberek
voltak alkalmasak, akik testest�l-lelkest�l maguk�v� tett�k ama
katonai er�nyeket,
amelyek legjobban az ag�r gyorsas�g�val, a cserzett b�r sz�v�ss�g�val �s
az ac�l
kem�nys�g�vel jellemezhet�k.
J�magam akkor m�g katona voltam. K�ls�m �s bels�m a hat esztend� alatt
s�m�ra csiszol�dott, �gyhogy ebbe a k�rbe egyel�re semmik�pp sem
illettem.
Ismeretlen volt el�ttem a sz�l�sm�d, hogy ez lehetetlen, az nem
megy, ez igen
vesz�lyes, amazt meg nem merem megtenni.
Helyzet�nk pedig igen vesz�lyes volt. 1920 t�j�n N�metorsz�gban
majdnem
minden�tt mer� lehetetlens�g volt olyan nemzeti ir�ny� gy�l�s tart�sa,
amely a
t�meghez fordult �s nyilv�nos megh�v�shoz folyamodott. Az ilyen gy�l�s
r�sztvev�it v�res fejjel kergett�k sz�t a munk�sok. Hiszen mi sem
volt enn�l
k�nnyebb. A legnagyobb �gynevezett polg�ri t�meggy�l�s is kereket oldott
egyn�h�ny
kommunista el�l, ak�rcsak a ny�l a kutya el�l. Amily kev�ss� vettek
tudom�st a
v�r�s�k az effajta polg�ri kaszin�kr�l, amelyeknek bels� �rtatlans�g�r�l �k
m�g
ink�bb meg voltak gy�z�dve, mint azok tagjai, ann�l ink�bb el voltak
t�k�lve arra,
hogy felt�tlen�l t�nkretegy�k ama mozgalmat, amely sz�mukra
vesz�lyesnek l�t-
szott. Erre leghat�sosabb eszk�z�k mindig a terror �s az �nk�ny volt.
A legs�lyosabban azt a mozgalmat kellett gy�l�let�knek s�jtani,
amely c�lj�ul
az eddig kiz�r�lag nemzetk�zi marxista zsid� p�rtok szolg�lat�ban �ll�
nagy
t�megek megnyer�s�t t�zte ki. M�r maga a n�v: N�met Munk�sp�rt is
izgatta
�ket. �gy teh�t tiszt�ban voltunk azzal, hogy mihelyst arra alkalom
ny�lik,
megkezd�dik a lesz�mol�s a gy�zelemt�l ittas marxista felhajt�kkal.
Mozgalmunk szer�ny k�re bizonyos fokig t�nyleg f�lt is ett�l a
k�zdelemt�l.
Lehet�leg ker�lni akarta a nyilv�nos szerepl�st, mert f�lt az
esetleges veres�gt�l.
El�re l�tta, hogy az els� nagygy�l�st ellenfeleink sz�tzavarj�k, �s a
mozgalom ezzel
tal�n �r�kre v�get �r. Igen neh�z volt �ll�spontom �rv�nyrejuttat�sa,
hogy eme
k�zdelem el�l nem szabad kit�rn�nk, hanem ellenkez�leg, siettetn�nk
kell azt,
�ppen ez�rt sz�ks�g�nk van ama fegyverekre, amelyek benn�nket az �nk�ny
ellen
megv�deni k�pesek. A terror nem t�rhet� meg szellemi fegyverekkel,
hanem csakis
terrorral. Els� gy�l�s�nk eredm�nye megszil�rd�totta helyzetemet.
Megj�tt a
b�tors�gunk ahhoz, hogy egy m�sodik, m�g valamivel nagyobb gy�l�st
h�vjunk
�ssze.
1919 okt�ber�ben tartottuk m�sodik nagygy�l�s�nket az Eberlbroj
pinc�j�ben. T�m�nk Breszt-Litovszk �s Versz�j volt. J�magam
majdnem egy
eg�sz �r�ig besz�ltem, �s sikerem m�g nagyobb volt, mint az els�
alkalommal. A
jelenlev�k sz�ma 130n�l t�bb volt. Egy megzavar�si k�s�rletet
bajt�rsaim
cs�r�j�ban azonnal elfojtottak. A nyugtalankod�k v�res fejjel
rep�ltek le a
l�pcs�k�n.
K�t h�t m�lva ugyanabban a teremben gy�l�sezt�nk. A l�togat�k sz�ma
170re
emelkedett, �gyhogy a terem majdnem megtelt. �jra �n tartottam a
besz�det, �s
sikerem m�g nagyobb volt.
Ezek ut�n nagyobb termet k�veteltem. V�gre tal�ltunk egyet a v�ros
m�sik
v�g�n, a Dachauer Strasszei Dajcsesz Reichben. Az �j
helyis�gben tartott els�
gy�l�s�nk�n kevesebb volt a l�togat�, mint az el�z� gy�l�sen: mind�ssze
140.
A bizotts�g �jra rem�ny�t kezdte veszteni, �s az �r�k�s k�telked�k azt
hitt�k, hogy
a l�togat�k sz�m�nak cs�kken�s�t gy�l�s�nk gyakori ism�tl�se okozza. Az
ef�l�tti
heves vita folyam�n az volt az �ll�spontom, hogy a 700 ezer lakos�
v�rosnak nem
egy gy�l�st kell elb�rnia k�thetenk�nt, hanem hetenk�nt tizet, hogy
a jelenlegi utunk
a helyes �t, �s hogy kell� kitart�s mellett biztos a siker. 1919 1920
tel�n �ltal�ban
csak az�rt k�zd�tt�nk, hogy meger�s�ts�k a fiatal mozgalom erej�be
vetett hitet, �s
hogy azt ama fanatizmusig fokozzuk, amely ha kell, hegyeket
k�pes megmozgatni.
Az �j teremben tartott m�sodik gy�l�s�nk bebizony�totta, hogy igazam
volt.
200n�l t�bb volt a jelenl�v�k sz�ma; erk�lcsi �s anyagi siker�nk pedig
f�l�lm�lt
minden v�rakoz�st.
Azonnal egy �jabb gy�l�s �sszeh�v�s�t siettettem. K�t h�t m�lva 270 f�nyi
hallgat�s�gunk volt. �jabb k�t h�t m�lva, hetedszer h�vtuk �ssze a
fiatal mozgalom
h�veit �s bar�tait, �s a teremben alig volt helye a 400 f�nyi
embert�megnek.
Ez id� t�jt �p�tett�k ki bels�leg a fiatal mozgalmat. Ezzel
kapcsolatban gyakran
heves vita t�madt kis k�r�nkben. Sokan, mint m�g ma is helytelennek tal�lt�k
azt, hogy a mozgalmat p�rtnak nevezz�k. E felfog�s sz�momra csak az
illet�k
gyakorlati �rz�ke hi�ny�nak �s kishit�s�g�nek bizony�t�ka volt. Mindig
akadtak �s
m�g ma is akadnak emberek, akik nem tudj�k megk�l�nb�ztetni a
k�ls�s�get a
l�nyegt�l, �s akik egy mozgalmat ann�l ink�bb becs�lnek, min�l
fantasztikusabb
annak neve, mik�zben legsz�vesebben �sap�ink sz�kincs�t veszik ig�nybe.
Akkoriban neh�z volt meg�rtetni az emberekkel, hogy a mozgalomnak
mindad-
dig p�rtnak kell maradnia, am�g eszm�it nem juttatja gy�zelemre, teh�t
nem �rte el
c�lj�t, tekintet n�lk�l arra, hogy milyen nevet visel.
Aki egy mer�sz eszm�t embert�rsai �rdek�ben val�ra akar v�ltani, annak
mindenekel�tt a sz�nd�k�t t�mogatni hajland� h�veket kell toboroznia.
E n�zet
k�pvisel�inek �s e sz�nd�k hirdet�inek p�rtot kell alap�taniok, m�g
akkor is, ha csak
az a c�l, hogy t�nkretegy�k a meglev� p�rtokat, �s ezzel megsz�ntess�k
a nemzet
erej�nek sz�tforg�csol�d�s�t mindaddig, m�g el nem �rik c�ljukat.
Szavakkal j�t-
szik, sz�lmalomharcot folytat �s vajmi csek�ly t�nyleges sikert �r
el az a neh�zkes
elm�leti szakember, aki azt hiszi, hogy egy fiatal p�rtmozgalom
nev�nek megv�l-
toztat�s�val annak p�rt jelleg�t is megv�ltoztatja.
Ellenkez�leg.
Az �sgerm�n kifejez�sekkel t�rt�n� dob�l�z�snak semmi k�ze sincs a n�pi
felfog�shoz, m�r csup�n az�rt sem, mert egyr�szt nem illik
korunkhoz, m�sr�szt
pedig nincsen konkr�t �rtelme, hanem csak arra vezethet, hogy a
mozgalom jelen-
t�s�g�t egyesek k�ls� sz�kincs�ben fogj�k keresni.
�ltal�ban m�r annak idej�n �s k�s�bb is intettem mindenkit, hogy
�vakodj�k
ama n�pi v�ndordi�kokt�l, akiknek a pozit�v munk�r�l fogalmuk sincs,
ezzel
szemben azonban ann�l bek�pzeltebbek. Fiatal mozgalmunknak
�gyelnie kellett �s
m�g ma is �gyelnie kell arra, hogy t�vol tartsa mag�t�l mindazokat,
akik azzal az
aj�nl�lev�llel j�nnek, hogy m�r harminc, s�t negyven �ve k�zdenek
egy �gynevezett
eszm��rt an�lk�l, hogy b�rmi eredm�nyt is el�rtek volna, s�t m�g arra
sem voltak
k�pesek, hogy az ellent�tes felfog�s gy�zelm�t megakad�lyozz�k. Ezek
a negy-
ven�ves tev�kenys�g folyam�n el�gg� bebizony�tott�k tehetetlens�g�ket.
Egy�bk�nt pedig ezek az emberek csak a legritk�bb esetben
csatlakoznak az �j
mozgalomhoz az�rt, hogy az eszm�t, az �j tant szolg�lj�k. Ehelyett a
legt�bbsz�r
az�rt, hogy annak v�d�sz�rnyai alatt ism�t szerencs�tlenn� tegy�k az
emberis�get
saj�t eszm�ik �ltal.
Jellemz� ezekre az alakokra, hogy folytonosan �sgerm�n h�siess�gr�l,
�sid�k-
r�l, k�t�bl�kr�l, d�rd�r�l �s pajzsr�l �radoznak, a val�s�gban pedig az
elk�pzelhet�
leggy�v�bb emberek. Mert ugyanazok, akik �sn�met ut�nzat�
b�dogkardokkal
hadon�sznak, �s bikaszarv�, kik�sz�tett medveb�rt �ltenek szak�llas
fej�kre, a
jelenben csak szellemi fegyverekkel hajland�k harcolni, �s minden
gumibotos
kommunista el�l megfutamodnak. Saj�t h�siess�g�k nemigen fogja az
ut�kort �j
h�sk�ltem�ny meg�r�s�ra serkenteni.
Nagyon j�l megismertem ezeket az embereket. A nagy t�megre
nevets�gesen
hatnak, �s a zsid�s�gnak minden oka megvan arra, hogy k�m�lje, s�t az
elj�vend�
n�met �llam el�harcosainak t�ntesse fel ezeket a n�pi kom�di�sokat.
Emellett
hihetetlen�l bek�pzeltek ezek az emberek, tehetetlens�g�k
k�ts�gtelen bizo-
ny�t�kai dac�ra, mindenhez jobban �rtenek, s a legnagyobb
gy�trelmet jelentik
az egyenes, becs�letes harcosok sz�m�ra, akik nemcsak a m�lt
h�siess�g�t tisztelik,
hanem maguk is hasonl� h�siess�ggel akarj�k az
ut�kormegbecs�l�s�tki�rdemelni.
Neh�z annak meg�llap�t�sa is, hogy ezek k�z�l az emberek k�z�l kik
cselek-
szenek egy�ni butas�gb�l �s tehets�gtelens�gb�l, �s kik bizonyos
meghat�rozott
c�llal. K�l�n�sen az �sgerm�n alapokon m�k�d� �gynevezett vall�si
reform�torokkal szem-
ben volt mindig az az �rz�sem, hogy tal�n bizony azok a
hatalmass�gok k�ldt�k
nyakunkra �ket, akik nem �hajtj�k n�p�nk felt�mad�s�t. Hiszen m�k�d�s�k azt
eredm�nyezi, hogy a n�pet eltereli a k�z�s ellens�g, a zsid� elleni
k�z�s harct�l,
hogy ehelyett a n�pi er�ket esztelen �s �ldatlan vall�si villong�sok
k�zepette
forg�csolj�k sz�t. �ppen ez�rt is sz�ks�ges a mozgalom sz�m�ra a
felt�tlen tekin-
t�lyen alapul� er�s k�zponti hatalom. Csak az biztos�thatja az ilyen
elemek k�ros
m�k�d�s�nek a megakad�lyoz�s�t. Term�szetesen e felfog�s eredm�nyek�nt a most
jellemzett n�pi Ahasv�rusok, a bibliai perzsa kir�ly, Ahasv�rus
k�vet�i k�z�l nem
egy lett �d�z ellens�ge az egys�gesen, fegyelmezetten ir�ny�tott �s
vezetett
mozgalmunknak. Gy�l�lik mozgalmunkban azt ahatalmat, amely
esztelens�g�knek
korl�tot emel.
Gyal�zat az, hogy manaps�g oly sokan v�lasztj�k a n�pi sz�t
c�g�r�knek, �s
hogy e fogalomr�l mindenkinek megvan a maga �n�ll� n�zete.
Egy ismert bajororsz�gi professzor, szellemi fegyverekkel
hadakoz� �s a Berlin
elleni eszmei hadj�rat�r�l h�res harcos pl. a n�pi �s monarchista
fogalmak
azonoss�g�t hirdeti. A nagy tud�s term�szetesen eddig ad�s maradt
azzal, hogy a
mi egykori n�met monarchi�nk �s a mai n�pi felfog�sunk azonoss�g�t
k�zelebbr�l
megvil�g�tsa. F�lek, hogy ez ennek az �rnak nehezen is siker�lne,
mert alig lehetne
n�pellenesebbet elk�pzelni, mint a legt�bb n�met monarchisztikus
�llamalakulatot.
Ha nem �gy lenne, akkor nem t�ntek volna el, mint a tavaszi h�, s�t
az � elt�n�s�k
egyben a n�pi gondolat tarthatatlans�g�nak lenne a legjobb
bizony�t�ka.
1920 elej�n siettettem az els� nagy t�meggy�l�s �sszeh�v�s�t. V�lem�nyemet
a legt�bben nem osztott�k. N�h�ny vezet� p�rttag a dolgot
elhamarkodottnak �s
enn�lfogva v�gzetes hat�s�nak tartotta. A v�r�s sajt� kezdett vel�nk
foglalkozni, �s
mi �r�lt�nk annak, hogy siker�lt magunkra vonni haragjukat. Mind
gyakrabban
szerepelt�nk mint sz�nokok m�s gy�l�seken is. Ilyenkor term�szetesen
azonnal
lehurrogtak benn�nket, de legal�bb azt az egyet el�rt�k, hogy
megismertek. Min�l
ismertebb� v�ltunk, ann�l ink�bb n�velt�k ellenszenv�ket, retteg�s�ket �s
gy�l�let�ket. �gy v�gre rem�lhett�k azt, hogy els� nagy t�meggy�l�s�nk�n sze-
rencs�nk lesz t�megesen �dv�z�lni a v�r�s t�borba tartoz� bar�tainkat.
Tiszt�ban voltam vele, hogy val�sz�n�leg sz�t fogj�k robbantani
gy�l�s�nket.
Ezt a harcot azonban el�bb-ut�bb am�gy is meg kellett v�vnunk, ha
nem most, �gy
n�h�ny h�nappal k�s�bb. Rajtunk m�lott, hogy vajon k�pesek vagyunk-e
mozgalmunk j�v�j�t biztos�tani az�ltal, hogy az els� napt�l kezdve
rend�thetetlen�l
meg�lljuk hely�nket. J�l ismerem a baloldal h�veinek
gondolkod�sm�dj�t, �s
tudtam, hogy a v�gs�kig tart� ellen�ll�s nemcsak j� benyom�st fog
tenni, hanem
egy�ttal gyarap�tani fogja h�veink sz�m�t is. Arr�l volt teh�t sz�,
hogy erre az
ellen�ll�sra hat�rozzuk el magunkat.
A p�rtnak akkori eln�ke, Harrer �r nem osztotta, az id�pontot
illet�leg
v�lem�nyemet, �s ez�rt tisztess�ges �s becs�letes f�rfi�k�nt lemondott az
eln�k-
s�gr�l. Hely�be Anton Drexler �r l�pett. �n a propaganda szervez�s�t
v�llaltam
magamra, �s ez ir�ny� sz�nd�kaimat k�ny�rtelen�l val�ra is v�ltottam.
Az eddig m�g ismeretlen mozgalmunk els� nagy t�meggy�l�s�nek id�pontj�t
1920 febru�r huszonnegyedik�re t�zt�k ki.
Szem�lyesen vezettem az el�k�sz�leteket, �s r�videsen elk�sz�ltem. �gy
ren-
deztem be mindent, hogy k�pesek voltunk vill�mgyors hat�rozatokat
hozni. A napi
k�rd�sekben t�meggy�l�seinknek huszonn�gy �r�n bel�l �ll�st kellett
foglalnia.
Gy�l�seinket r�pc�dul�k �s plak�tok �tj�n kellett �sszeh�vnunk. Ezeket ama
szem-
pontok szerint fogalmaztuk meg, amelyeket nagy von�sokban m�r
propagand�nk
ismertet�s�n�l ecseteltem: a n�p sz�les r�tegeire ir�ny�tott hat�s, n�h�ny
fontos
pontra val� �sszpontos�t�s, egy �s ugyanazon t�nyek folytonos
ism�tl�se, a
sz�vegnek c�l- �s �ntudatos fogalmaz�sa ellentmond�st nem t�r� �ll�t�s
form�j�ban.
A r�pc�dul�kat rend�thetetlen kitart�ssal terjesztett�k, �s hat�sukra
t�relmesen
v�rtunk.
A v�r�s sz�nt k�szakarva v�lasztottuk plak�tjaink sz�m�ra, mert a
t�meget ez
villanyozza fel, ellenfeleinket pedig ez izgatja �s b�sz�ti fel
legink�bb. �gy a
legk�zvetlenebb�l vesznek tudom�st r�lunk.
Annak idej�n Bajororsz�gban is f�leg az mutatta legjobban a
marxizmus �s a
Centrum k�z�tti testv�ri egyet�rt�st, hogy az itt uralkod� Bajor
N�pp�rt plak�tjai-
nak a v�r�s munk�st�megekre gyakorolt hat�s�t lehet�leg tomp�tani, k�s�bb
pedig
megg�tolni igyekezett. Ha a rend�rs�g nem tal�lt m�dot arra, hogy
ellen�nk
fell�pjen, akkor a v�rosi forgalom zavar�s�ra hivatkozott, m�g v�gre
az �gynevezett N�met
Nemzeti N�pp�rt seg�ts�g�vel v�r�s sz�vets�geseik kedv��rt eltiltott�k
plak�t-
jainkat, amelyek az elcs�b�tott �s f�lrevezetett munk�sok sz�zezreit
a n�met n�p
sz�m�ra h�d�tott�k vissza. Ezek a legjobb bizony�t�kai ama roppant
k�zdelemnek,
amelyet fiatal mozgalmunk annak idej�n folytatott. �rz�let�nk �s
akar�sunk �szin-
tes�g�r�l fognak tan�skodni egykor, �s bizony�tani fogj�k az
�gynevezett nemzeti
hat�s�gok �nk�ny�t, mellyel meg akart�k g�tolni a n�p nagy t�megeinek
sz�mukra k�nyelmetlen nemzeti nevel�s�t �s a nemzet c�ljai sz�m�ra val�
vissza-
nyer�s�t.
A korm�nyok maguk megtettek minden lehet�t, hogy ennek az �jj��leszt�
folyamatnak g�tat vessenek.
Miel�tt els� t�meggy�l�s�nket �sszeh�vtuk volna, nemcsak a sz�ks�ges
propa-
ganda anyagot kellett el�k�sz�ten�nk, hanem nyomtat�sban is le
kellett fektetn�nk
programunk ir�nyelveit.
A m�sodik k�tetben r�szletesen ki fogom fejteni programunk
fel�ll�t�s�n�l szem
el�tt tartott ir�nyelveinket. Egyel�re csak azt akarom
meg�llap�tani, hogy nemcsak
az�rt volt r� sz�ks�g�nk, hogy mozgalmunknak alapot �s tartalmat
adjunk, hanem
hogy a n�p sz�les t�meg�vel meg�rtess�k c�ljainkat.
Az �gynevezett inteligencia k�r�ben tr�f�t �s g�nyt �ztek vel�nk, �s b�r�lgattak
ben-
n�nket. Akkori �ll�spontunk helyess�g�t azonban programunk hat�sa
bizony�tja.
Tucatsz�mra sz�lettek akkoriban szemem el�tt �j mozgalmak, �s
mindannyian
nyomtalanul t�ntek el �s mer�ltek a feled�s hom�ly�ba. Csak egy
maradt meg
k�z�l�k: a Nemzeti Szocialista N�met Munk�sp�rt. Ma ann�l m�lyebben
gy�keret
vert bennem a meggy�z�d�s, hogy csak hadd k�zdjenek ellen�nk, hadd
pr�b�ljanak
benn�nket megb�n�tani, hadd tagadj�k meg t�l�nk kis p�rtminiszterek a
sz�l�s-
szabads�gjog�t, hiszen am�gy sem k�pesek megg�tolni eszm�ink
gy�zelm�t.
A nemzeti szocialista program egykor a j�v� �llam alapj�t fogja
k�pezni akkor,
amid�n a mai �llamfelfog�snak �s k�pvisel�inek m�r a neve is feled�sbe
mer�lt.
Az ezerkilenc sz�zhuszas �v janu�rja el�tti n�gy h�napos gy�l�sez�si
tev�kenys�g�nk r�v�n
takar�tottuk meg azt a csek�ly �sszeget, amelyre els� r�piratunk,
els� plak�tunk �s
programunk nyomtat�sban val� megjelen�s�hez sz�ks�g�nk volt.
E k�tet befejez�s��l az�rt v�lasztottam els� t�meggy�l�s�nket, mert ez
alkalom-
mal fesz�tette sz�t p�rtunk kis egyleti jelleg�nek kereteit, �s
el�sz�r volt befoly�ssal
korunk legfontosabb t�nyez�j�re, a k�zv�lem�nyre.
Engem akkor csak az a gondolat b�ntott: Vajon megtelik-e a
terem, vagy pedig
kong� �ress�g fogadja majd besz�d�nket? Szent�l meg voltam gy�z�dve
r�la,
hogy ez a nap fiatal mozgalmunk sz�m�ra sikert fog jelenteni
akkor, ha gy�l�s�nkre
t�nyleg sokan j�nnek. Agg�dva v�rtam teh�t a nevezetes est�t.
F�l nyolckor kellett volna a gy�l�st megnyitnunk. Negyed nyolckor
l�ptem a
m�ncheni Hofbrojhausz d�szterm�be, �s sz�vem repesett az �r�mt�l. A
hatalmas
terem, mert akkor m�g annak t�nt fel el�ttem, t�mve volt
emberekkel; egym�s
hegy�n-h�t�n tolongott a szinte k�tezer f�nyi sokas�g. F�leg azok j�ttek
el, akikhez
els�sorban akartunk fordulni. A teremnek t�bb, mint a fele
kommunist�kkal �s
f�ggetlen szocialist�kkal volt tele. Els� nyilv�nos fell�p�s�nknek
r�videsen v�get
akartak vetni.
De m�sk�pp t�rt�nt. Mid�n az els� sz�nok befejezte besz�d�t, �n jutottam
sz�hoz. N�h�ny perc m�lva a k�zbesz�l�sok �radata z�dult fel�m, a teremben
heves
�ssze�tk�z�sekre ker�lt sor, h� harct�ri bajt�rsaim maroknyi csapata �s
h�veim
r�t�madtak a zavarg�kra, �s csak lassan siker�lt helyre�ll�taniok a
rendet. �jra
folytathattam besz�demet. Egy f�l �ra m�lva a taps mindink�bb
t�lharsogta a l�rm�t
�s ord�toz�st. Erre programunkkal j�ttem el�, �s ez alkalommal
kezdtem azt,
t�bbsz�r pontr�l pontra megmagyar�zni.
A k�zbesz�l�k lassan eln�multak, mindink�bb h�tt�rbe szor�totta �ket a
t�meg
helyesl�se. Mire a t�megnek huszon�t t�telemet pontr�l pontra
elmagyar�ztam, �s
felsz�l�tottam a jelenlev�ket, hogy �t�lkezzenek felett�nk, mindink�bb
n�vekv�
lelkesed�ssel egym�s ut�n fogadt�k el azokat. Mikor utols� t�telem is
megtal�lta az
utat a t�meg sz�v�hez, az eg�sz termet �thatotta az �j meggy�z�d�s, az �j
hit �s az
�j akar�s.
Mid�n csaknem n�gy �ra m�lva a terem �r�lni kezdett, �s a t�meg lassan a
kij�rat fel� �ramlott, tudtam, hogy mozgalmunk elvei v�gre
megtal�lt�k a n�met
n�phez vezet� utat, �s hogy nem fognak feled�sbe mer�lni.
Fellobbant a t�z, amelynek parazsa egykor ac�ll� edzi azt a kardot,
amely vissza
fogja nyerni a germ�n f�rfi� szabads�g�t �s �j �letre �breszti a n�met
n�pet.
�reztem hogy mozgalmunkat a bossz� k�ny�rtelen istenn�je fogja majd
k�s�rni,
hogy megb�ntesse 1918 november 9edik�nek haza�rul�it.
A terem lassan ki�r�lt.
�s feltart�ztathatatlan lend�lettel indult �tj�ra mozgalmunk.

M�sodik k�tet.
A NEMZETISZOCIALISTA MOZGALOM.
Els� fejezet,
Vil�gn�zet �s p�rt.
1920 febru�r huszonnegyedik�n tartotta ifj� mozgalmunk els� nagy t�meggy�l�s�t.
A m�ncheni Hofbrojhausz d�szterm�ben hozta az �j p�rt a majd k�tezer
f�nyi
embert�meg tudom�s�ra programj�nak huszon�t t�tel�t, �s a t�meg lelkes
helyesl�ssel fogadta annak minden egyes pontj�t.
Ezzel kiadtuk annak a k�zdelemnek els� vez�r- �s ir�nyelveit,
amelyek arra
hivatottak, hogy az elferd�lt fogalmak �s n�zetek sokas�g�val, a
hom�lyos, s�t k�ros
ir�nyzatokkal lesz�moljanak. A rest �s gy�va polg�ri vil�g, valamint
a marxista
gy�zelmi m�mor hely�be �j hatalomnak kellett l�pnie, hogy a balsors
szeker�t az
utols� pillanatban meg�ll�tsa.
Term�szetesen az �j mozgalom csak akkor rem�lhette, hogy szert
tehet e tit�ni
k�zdelemhez sz�ks�ges jelent�s�gre �s er�re, ha az els� napt�l kezdve
siker�l
h�veinek sz�v�ben fel�breszteni ama szent meggy�z�d�st, hogy nem �j
jelszavakkal
akarja gazdag�tani a politikai �letet, hanem �j vil�gn�zetet akar
teremteni.
M�r az els� k�tetben foglalkoztam a n�pi, f�lkis sz�val, s
egyben le kellett
sz�geznem, hogy ez a meghat�roz�s fogalmilag nem annyira k�r�l�rt,
hogy egy z�rt
harci egyes�l�s megjel�l�s�t szolg�lhassa. Minden lehet�, l�nyeges
alapelvek tekin-
tet�ben egym�ssal homlokegyenest ellenkez� csoportosul�s m�k�d�s�t
ezzel a
n�pi sz�val fedezi. �ppen az�rt, miel�tt �n a Nemzeti Szocialista
N�met
Munk�sp�rt feladatainak �s c�ljainak ismertet�s�be fogn�k, tiszt�zni
�hajtom a
n�pi fogalmat �s annak a p�rtmozgalomhoz val� viszony�t.
A n�pi, f�lkis fogalom �ppen annyira n�lk�l�zi a hat�rozotts�got, az
egys�ges magyar�zatot, m�sr�szt �pp oly kev�ss� korl�tozott a
gyakorlati �letben
val� alkalmaz�sa tekintet�ben, ak�rcsak a vall�sos kifejez�s. Igen
neh�z err�l a
fogalomr�l is mind gyakorlati, mind elm�leti �rtelemben hat�rozott
k�pet alkotni.
A vall�sos sz� csak akkor �rthet� megfoghat� m�don, ha hat�s�nak
konkr�t
eredm�ny�vel hozzuk �sszek�ttet�sbe. Igen sz�p, de egy�ttal nagyon
fel�letes
�ll�t�s, ha valakir�l azt mondjuk, hogy �szint�n vall�sos. Bizony�ra
akad n�h�ny
ember, akit eme �ltal�nos kifejez�s kiel�g�t, s�t tal�n e
lelki�llapotnak �les k�p�t
t�masztja fel a k�pzelet�ben. Minthogy azonban a t�meg nem �ll sem
filoz�fusok-
b�l, sem szentekb�l, ez az �ltal�nos vall�si eszme az egyes ember
sz�m�ra nem fog
m�st jelenteni, mint egy�ni gondolkod�s�nak �s cselekv�s�nek feladat�t,
amelyet a
vall�s ut�ni bels� v�gy ama pillanatban kelt, amid�n a hat�rokat nem
ismer� elvont
metafizikai gondolatvil�gb�l konkr�tan hat�rolt vall�s alakul ki. A
vall�s ez esetben
sem maga a c�l, hanem csak eszk�ze a c�lnak, amelyre okvetlen�l
sz�ks�g van az�rt,
hogy a c�lt el�rj�k. Ez a c�l azonban nemcsak ide�lis, hanem
v�geredm�nyben
fontos gyakorlati jelent�s�ggel b�r. Tiszt�ban kell lenn�nk azzal,
hogy a legfenn-
k�ltebb ide�lok egyszersmind m�ly sz�ks�gszer�s�gek is. A fennk�lt sz�ps�g
nemess�ge is v�geredm�nyben csak logikus c�lszer�s�g�ben rejlik.
A hit, amely az embert az �llati teng�d�s sz�nvonala f�l� emeli,
egy�ttal l�t�t is
biztos�tja. Ha megfosztjuk a mai emberis�get a nevel�s
�tj�n bel�oltott vall�sos
hitb�li, gyakorlati jelent�s�g�ben vall�serk�lcsi alapelveit�l an�lk�l,
hogy ezek
hely�be vel�k egyen�rt�k�t helyezn�nk, akkor ennek hat�sa az emberi l�t
alapj�nak
s�lyos megr�zk�dtat�sa lesz. T�ny az teh�t, hogy nemcsak az�rt �l az
ember, hogy
magasabb eszm�ket szolg�ljon, hanem megford�tva a dolgot: csak eme
magasabb
ide�lok teremtik meg az ember l�t�nek el�felt�teleit.
A hat�rozott dogm�kban lefektetett hit n�lk�l a vall�soss�g egy�ni
sokf�les�ge
folyt�n nemcsak hogy �rt�ktelen volna az emberis�g sz�m�ra, hanem
val�sz�n�leg
csak fokozn� annak zil�lts�g�t.
Ebben is vannak m�r egyes alapvet� felismer�sek. Ezek azonban, b�r
rendk�v�li
jelent�s�g�ek, alakjukat tekintve annyira hat�rozatlanok, hogy csak
akkor emelked-
nek egy t�bb� vagy kev�sb� elismer�sre m�lt� szeml�let �rt�k�ig, ha egy
politikai
p�rt keret�n bel�l hat�rozott alakot �ltenek.
B�rmily hasznos �s helyes is legyen a vil�gn�zet, a n�p �let�re csak
akkor van
t�nyleges befoly�ssal, ha alapelvei egy �rte k�zd� mozgalom
z�szlaj�ravannak �rva.
E mozgalomnak viszont p�rtszervezeten alapul�nak kell lennie
mindaddig, m�g
eszm�it nem juttatja gy�zelemre �s dogm�i nem v�ltak a n�pk�z�ss�g alap-
t�rv�nyeiv�.
Ha megk�s�relj�k a n�pi sz� legm�lyebb �rtelm�t, magv�t kih�mozni, akkor
a k�vetkez� megfontol�sokra jutunk.
�ltal�nos politikai vil�gn�zet�nk manaps�g ama elgondol�son alapszik,
hogy az �llamban rejlik ugyan alkot�, kult�rateremt� er�, a faji
el�felt�telekhez azonban
semmi k�ze sincs, hanem ink�bb csak gazdas�gi sz�ks�gszer�s�g eredm�nye,
legjobb esetben pedig a politikai hatalomv�gynak term�szetes
k�vetkezm�nye.
Ezen alapn�zet logikus �s k�vetkezetes tov�bbfejleszt�se nemcsak a
faji �ser�k
f�lreismer�s�re, hanem az egy�n jelent�s�g�nek elhanyagol�s�ra is vezet.
A mar-
xista tan a mai �ltal�nos �rv�nnyel b�r� vil�gn�zet r�vid elm�leti
kivonata. M�r csak
az�rt is hi�baval�, s�t szinte nevets�ges az �gynevezett polg�ri vil�gunknak
ellene folytatott k�zdelme, mert a polg�ri vil�got is l�nyegesen �thatotta
ez a m�reg, �s
olyan vil�gn�zetnek h�dol, amely �ltal�ban csak fok�ban �s a
szem�lyeiben k�l�n-
b�zik a marxizmust�l. A polg�ri vil�g marxista, hisz azonban egy
bizonyos em-
bercsoport, a polg�rs�g uralm�nak lehet�s�g�ben, m�g a marxizmus a
vil�got
tervszer�en a zsid�s�g kez�re igyekszik j�tszani.
Ezzel szemben a n�pi vil�gn�zet elismeri az emberis�gnek faji
�selemeiben
rejl� jelent�s�g�t. Szem�ben az �llam csak a c�lt szolg�l� eszk�z, c�lja
pedig az
emberis�g faji l�t�nek fenntart�sa. Enn�lfogva nem hisz abban, hogy
a fajok
egyen�rt�k�ek, hanem elismeri a fenn�ll� k�l�nbs�geket �s ezzel a
magasabb vagy
alacsonyabbrend�s�geket. E megismer�s alapj�n k�telesnek �rzi mag�t
arra, hogy
a vil�gegyetemen uralkod� �r�k akaratnak megfelel�en a jobbnak �s
er�sebbnek a
gy�zelm�t seg�tse el�, �s a sil�nyabbnak, gy�ng�bbnek al�rendelts�g�t
k�vetelje.
Azt tan�tja, hogy nemcsak a fajok, hanem az egyes emberek is
k�l�nb�z� �rt�k�ek.
Hisz abban, hogy az emberis�gben az idealizmust �polni kell, mert
ebben l�tja az
emberis�g l�t�nek el�felt�tel�t. Nem hajland� azonban elismerni az
olyan etikai
eszme l�tjogosults�g�t, amely egy magasabbrend� eszm�t megtestes�t�
faj �lete
sz�m�ra vesz�lyt jelent, mert egy eln�geresedett, elkorcsult
vil�gban a sz�ps�g �s
magasztoss�g fogalma, valamint az emberis�gnek az ide�lisabb j�v�be
vetett hite
�r�kre elv�sz.

M�sodik fejezet,
Az �llam.
A polg�ri vil�g m�r 1921ben szem�re vetette mozgalmunknak, hogy
elveti
a mai �llamot. Ez�rt a k�l�nb�z� ir�nyzatok p�rtpolitikai rabl�lovagjai
jogosultnak
�rezt�k magukat arra, hogy ahol csak tehett�k, elnyomj�k az �j
vil�gn�zetnek e
fiatal, k�nyelmetlen hirdet�j�t. K�zben term�szetesen sz�nd�kosan
elfelejtik azt,
hogy a mai polg�ri vil�g az �llam fogalma alatt semmi egys�geset
sem k�pes
elk�pzelni, hogy erre egys�ges meghat�roz�s nem l�tezik �s nem is
l�tezhetik.
Hiszen �llami f�iskol�inkon az �llamjognak rendszerint olyan tan�rai
tan�tanak,
akiknek legf�bb feladatuk az, hogy a mindenkori keny�rad�juknak
t�bb�kev�sb�
szerencs�s l�te sz�m�ra magyar�zatokat tal�ljanak. Min�l lehetetlenebb
az �llam
forma, ann�l hom�lyosabb, mesterk�ltebb �s �rthetetlenebb l�tc�lj�nak
meghat�roz�sa. Mit �rhatott volna p�ld�ul azel�tt egy cs�sz�ri �s kir�lyi
egyetemi tan�r
az �llam �rtelm�r�l �s c�lj�r�l abban az orsz�gban, mely �llamalakulat a
XX. sz�zad
legnagyobb torz sz�l�ttje volt? Neh�z a feladata az �llamjog
tan�r�nak manaps�g is,
ha elgondoljuk, hogy nem annyira az igazs�ghoz kell
ragaszkodnia, mint ink�bb
bizonyos c�lt kell szolg�lnia. Ez a c�l azonban: a sz�ban forg�,
�llamnak nevezett
emberi mechanizmus monstrum�nak minden k�r�lm�nyek k�z�tti
fenntart�sa. Nem
csoda teh�t, ha ezzel a probl�m�val kapcsolatosan a gyakorlati
szempontokat
lehet�leg elker�li, �s ehelyett etikai, erk�lcsi �s egy�b
eszm�nyi �rt�kek,
feladatok �s c�lok zagyval�k�ban mer�l el.
E tekintetben �ltal�ban h�rom felfog�st k�l�nb�ztet�nk meg.
a. Azoknak a csoportj�t, akik az �llamban egyszer�en az embereknek egy
korm�nyhatalom alatti, t�bb� vagy kev�sb� �nk�ntes egyes�l�s�t
l�tj�k.
b. A m�sodik csoport sz�m szerint csek�lyebb, mivel azok tartoznak
hozz�, akik
az �llam l�tez�s�hez legal�bb egy felt�telt k�tnek; �k ugyanis nemcsak azt
k�vetelik, hogy a k�zigazgat�s, hanem az �llamnyelv is, csup�n
k�zigazgat�s
technikai szempontb�l tekintve ugyan, lehet�leg egy�ntet� legyen.
c. A harmadik csoport sz�m szerint a legkisebb; ez a csoport az
�llamban az
egy�ntet� �s egys�ges nyelv� n�p legt�bbnyire igen hom�lyos
hatalompolitika t�rekv�seinek megval�sul�s�t l�tja. Az egys�ges �llamnyelv ut�ni
t�rekv�s
nemcsak abban a rem�nyben nyilv�nul meg, hogy az �llam ily m�don a
k�ls�
hatalm�nak n�vel�s�hez sz�ks�ges alapra tehet szert, de nem kev�sb�
az alapj�ban v�ve hamis felfog�sban is, hogy ezzel egy bizonyos
ir�ny� naciona
liz�l�s vihet� kereszt�l.
Sajn�lattal kellett meg�llap�tanunk, hogy az elm�lt sz�z esztend�
folyam�n ezek
a k�r�k legt�bbnyire j�hiszem� egy�gy�s�g�kben hogyan j�tszottak a
germaniz�ci� sz�val. P�ngerm�n k�r�kben p�ld�ul az a v�lem�ny uralkodott,
hogy az
osztr�k n�mets�gnek siker�lhet eln�metes�teni a korm�ny t�mogat�s�val a
szl�v
lakoss�got, k�zben azonban halv�ny fogalmuk sem volt arr�l, hogy a
f�ld esetleg
germaniz�lhat� ugyan, a lakoss�g azonban soha. N�metes�t�s alatt �k a
n�met
nyelvnek k�nyszer �tj�n val� bevezet�s�t �rtett�k. Mer� t�ved�s, ha azt
hissz�k,
hogy a n�gerb�l vagy k�naib�l n�metet lehet faragni, ha megtanulja
a n�met nyelvet,
�s hajland� n�met�l besz�lni, vagy pedig n�met politikai p�rt jav�ra
leadni szava
zat�t. A nemzet polg�ri k�rei nem voltak tiszt�ban azzal, hogy az
effajta ger
maniz�ci� a val�s�gban n�metellenes hat�s�. Mert ha pillanatnyilag
l�tsz�lag �t is
hidaljuk �s elsim�tjuk az egyes n�pek k�z�tt fenn�ll� k�l�nbs�get az�ltal,
hogy egy
k�z�s nyelvet k�nyszer�t�nk r�juk, ezzel csak bizonyos fok� korcsosod�s
veszi
kezdet�t, amely ebben az esetben teh�t nem germaniz�l�st, hanem a
germ�n elem
elpusztul�s�t jelenti. A t�rt�nelemben sajnos igen gyakran el�fordul,
hogy a h�d�t�
n�pnek k�ls� er�szak r�v�n siker�l ugyan r�k�nyszer�tenie anyanyelv�t a
legy�z�tt
n�pekre, ezer �v m�lva azonban eg�szen m�s n�p besz�li ezt a nyelvet.
��gy a gy�z�
maga a tulajdonk�ppeni legy�z�tt.
Szerencs�nek tekinthet�, hogy Ausztri�ban annak idej�n abbamaradt a
II. J�zsef
cs�sz�r kezdem�nyezte germaniz�ci�. Ennek eredm�nye val�sz�n�leg az
osztr�k
�llam fennmarad�sa lett volna, vele egyidej�leg azonban a n�metn�p
faji jelleg�nek
a nyelvazonoss�gb�l ered� s�llyed�se is bek�vetkezett volna. �vsz�zadok
folyam�n
esetleg kialakult volna egy bizonyos csorda�szt�n, a csorda �rt�ke
azonban
felt�tlen�l s�llyedt volna. �gy lehet, hogy �llamn�p sz�letik, de
ugyanakkor egy
kult�rn�p megy veszend�be.
A t�rt�nelem folyam�n hasznos �rtelemben vett n�metes�t�snek csak ama
f�ldnek n�met parasztokkal val� betelep�t�se tekinthet�, amelynek
�seink fegyver
rel jutottak birtok�ba. N�p�nk idegen v�rrel val� kevered�se azonban
csak
el�seg�tette l�ny�nk ama szerencs�tlen sz�tforg�csol�d�s�t, amely sajnos,
az olyan
gyakran dics��tett n�met �ber individualizmusban, egy�nis�g
t�l�rt�kel�sben
jut kifejez�sre.
Ez�rt a n�pi vil�gn�zet alapj�n �ll� mozgalomnak els� k�teless�ge
gondoskodni
arr�l, hogy az �llam l�nyege �s c�lja tekintet�ben vallott k�zfelfog�s
egy�ntet� �s
vil�gos legyen.
Az alapvet� felismer�s teh�t, hogy az �llam maga nem c�l, csak eszk�z.
Nem az �llam k�pezi el�felt�tel�t a magasabb sz�nvonal� emberis�g kifej
l�d�s�nek, hanem az a faj, amely a sz�ks�ges k�pess�gekkel rendelkezik.
Az �llam c�lja a fizikailag �s szellemileg egy�ntet� k�z�ss�g
fenntart�sa �s
t�mogat�sa. Ez a fenntart�s els�sorban a faji �llom�nyra szor�tkozik �s
lehet�v�
teszi a fajban szunnyad� er�k szabad fejl�d�s�t. Ennek egy r�sze
els�sorban mindig
a fizikai �let fenntart�s�ra szolg�l, �s csak m�sik r�sze lesz arra
hivatott, hogy a
szellemi fejl�d�st t�mogassa, t�nyleg azonban mindig az egyik
teremti meg a m�sik
el�felt�tel�t.
Azok az �llamok, amelyek nem ezt a c�lt szolg�lj�k, torz sz�lem�nyek.
Az �llam �rt�k�tnem kultur�lis sz�nvonala vagy hatalmi �ll�sa, hanem
kiz�r�lag
az adja meg, hogy berendez�se mennyire szolg�lja a k�rd�ses n�p jav�t.
A n�met birodalomnak, mint �llamnak az a feladata, hogy a benne
egyes�tett
eg�sz n�met n�p leg�rt�kesebb elemeit �s faji �ser�it ne csak
�sszegy�jtse �s
megtartsa, hanem hogy lassan �s biztosan vezet� r�tegg� emelje.
Ezzel azt�n az alapj�ban v�ve merev �llapot hely�be a harc id�szaka
l�p. De
mint mindig, �s mindenre, erre is �rv�nyes az a mond�s: aki v�r, az
berozsd�sodik
�s hogy a gy�zelem titka mindig a t�mad�sban rejlik. Min�l nagyobb
emellett a harc
c�lja �s min�l kisebb pillanatnyilag azzal szemben a t�meg meg�rt�se,
ann�l
nagyobb a vil�gt�rt�nelem tanuls�ga szerint az eredm�ny �s annak
jelen
t�s�ge, ha helyes a c�l, �s ha a harcot rettenthetetlen sz�v�ss�ggal
harcoljuk v�gig.
Ha egy n�p bizonyos r�tege megfesz�tett energi�j�t �s tetterej�t
egyetlen c�lra
�sszpontos�tja �s ezzel v�gleg megszabadul a t�meg lomha k�z�ny�t�l,
akkor ez a
r�teg az eg�sz n�p ur�v� lesz. A t�rt�nelmet csak akkor csin�lj�k a
kisebbs�gek, ha
benn�k testes�l meg a legnagyobb akarat �s a legt�bb elhat�roz�k�pess�g.
Amit teh�t ma sokan tehert�telnek tekintenek, az a val�s�gban
gy�zelm�nk
felt�tele. Feladatunk nagys�ga �s neh�z s�gei teszik val�sz�n�v�, hogy
erre a
k�zdelemre csak a legkit�n�bb harcosok v�llalkoznak.
A f�ldi �l�l�nyek faji tisztas�g�nak k�rd�s�ben �ltal�ban m�r maga a
term�szet
v�gez bizonyos jav�t�sokat. A kevertv�r�eket nemigen szereti. K�l�n�sen
az ily
keresztez�d�sek ivad�kai szenvednek keservesen. Hi�nyzik bel�l�k
nemcsak a
keresztez�s eredetileg legf�bb alkatelem�nek a jelent�s�ge, hanem a
hi�nyos
v�regys�g k�vetkezt�ben hi�nyzik �ltal�ban az �lethez sz�ks�ges akarater� �s
elhat�roz�k�pess�g. P�ld�ul a nagy jelent�s�g� pillanatokban az egys�ges
faj� egyed
helyesen �s hat�rozottan d�nt, a kevert faj� t�tov�zik, t�k�letlen�l
int�zkedik.
Mindez a kevert faj�nak nemcsak bizonyos als�bbrend�s�g�t jelenti az
egys�ges
faj�val szemben, hanem a val�s�gban egy gyorsabb pusztul�s magv�t
hordja
mag�ban. Sz�mtalan esetben, ahol a fajilag tiszta l�ny meg�llja a
hely�t, a
kevertv�r� �sszeroppan. Ez mutatja a term�szet jav�t� erej�t. A
term�szet azonban
m�g tov�bb megy; korl�tozza a kevertv�r�ek szaporod�s�nak lehet�s�g�t.
Ezzel
v�gleg megg�tolja a tov�bbi keresztez�d�seket, �s a kevertv�r�ek
kihalnak.
Minden v�rkevered�s k�rlelhetetlen k�vetkezetess�ggel el�bbut�bb a
kevertv�r� pusztul�s�hoz vezet addig, am�g a keresztez�d�s fels�bbrend�
eleme
m�g fajilag r�szben tiszta egys�get k�pez. A kevertv�r�t fenyeget�
vesz�ly csak az
utols� fels�bbrend� fajtiszta l�ny fajkevered�s�nek pillanat�ban sz�nik
meg.
Ez az alapja a lass�, de term�szetes tisztul�si folyamatnak. A
faji fert�z�sek
fokozatosan kik�sz�b�l�dnek mindaddig, am�g a fajtiszta elemek
alapt�rzse jelen
van, �s tov�bbi fajkevered�s nem t�rt�nik.
Er�s faji �szt�nnel rendelkez� egyedekn�l ez a folyamat �nk�nt be�ll.
Ezek csak
k�l�n�s k�r�lm�nyek vagy k�nyszerhelyzet k�vetkezt�ben t�rnek le a
term�szetes,
fajtiszta szaporod�s �tj�r�l, s mihelyt ez a k�nyszerhelyzet
megsz�nik, a m�g tiszta
elem r�gt�n ism�t arra t�rekszik, hogy saj�t faj�n bel�l keresse p�rj�t,
�s ezzel
megg�tolja a tov�bbi kevered�st. A kevertv�r�ek teh�t ism�t h�tt�rbe
szorulnak,
felt�ve, ha nem oly ar�nytalanul er�sek, hogy a m�g megmaradt
fajtiszta elemek
komoly ellen�ll�st m�r nem fejthetnek ki.
A term�szetadta k�telezetts�get f�lreismer�, �szt�n�t vesztett embernek
mind
addig nem szabad a term�szet helyreigaz�t�s�ban rem�nykednie, am�g
elvesztett
�szt�n�t bel�t�ssal nem p�tolja. E bel�t�snak, megismer�snek kell lennie
�s a
j�v�t�tel munk�j�t megkezdenie. Nagy vesz�lyt jelent az, ha a m�r
egyszer elvakult
ember mindink�bb t�ll�pi a faji korl�toz�sokat, �s v�g�l jobbik
�nj�nek v�gs�
maradv�ny�t is elveszti. �gy azut�n t�nyleg csak egy�ntet� kever�k
l�tes�l, amely
napjaink h�rhedt vil�g jav�t�inak eszm�nyk�pe. Ily m�don r�vid id�n bel�l
kipusztulna minden ide�l. Nagy csorda k�pz�dn�k �s ennek tagjak�nt a
csordal�ny.
Ember, kult�rl�ny, helyesebben kult�ra alap�t� �s alkot� sohasem
keletkezn�k ilyen
kevered�sb�l. Az emberis�g k�ldet�se ezzel befejezettnek lenne
tekinthet�.
Napjaink not�rius ny�picainak gener�ci�ja ez ellen term�szetesen
azonnal feljajdul,
�s a legszentebb emberi jogokba val� beavatkoz�sr�l sir�nkozik �s
panaszkodik.
Nem �gy van. Csak egyetlen legszentebb emberijog van, �s ez
egyben a legszentebb
k�teless�g is: arr�l gondoskodni, hogy a v�r tiszta maradjon.
Ez�ltal az emberis�g
legjobbjait meg�vjuk �s sz�mukra a nemesebb fejl�d�s lehet�s�g�t
biztos�tjuk. A
n�pi �llam k�teless�ge els�sorban a h�zass�g int�zm�ny�t az �lland�
fajgyal�z�st�l
mentes�teni, szentes�teni rendeltet�s�t, hogy az �r hasonm�sait, ne
pedig az ember
�s majom k�z�tti torz sz�l�tteket hozza a vil�gra.
A nyugalom �s rend mai �llam�ban a der�k nemzeti polg�ri vil�g
reprezent�nsai
szem�ben a szifiliszesek, t�d�v�szesek, terheltek, nyomor�kok �s
gyengeelm�j�ek
nemz�k�pess�g�nek megakad�lyoz�sa gaztett, ellenben a legjobbak
milli�in�l nem
tekintik v�teknek a nemz�k�pess�g gyakorl�s�nak megakad�lyoz�s�t; ez nem
�t
k�zik ennek az �lszentesked� t�rsadalomnak j� erk�lcseibe, s�t haszn�ra
van a
r�vidl�t� �s renyhe gondolkod�snak. M�sk�l�nben azon kellene t�rnie a
fej�t,
mik�ppen teremtse el� ama egyedek �lelmez�s�nek �s l�tfenntart�s�nak
alap
felt�teleit, akiknek, mint n�p�nk eg�szs�ges k�pvisel�inek a j�v�
nemzed�kkel
szemben ugyanez lesz a k�teless�ge.
Amit ezen a t�ren ma minden�tt elmulasztanak, azt a n�p �llam�nak
p�tolnia
kell. Tegye a faji k�rd�st az egyetemes �let legf�bb k�rd�s�v�,
gondolkodj�k a faj
tiszt�ntart�s�r�l, nyilv�n�tsa a gyermeket a n�p leg�rt�kesebb kincs�nek.
Gondos
kodj�k arr�l, hogy csak eg�szs�ges embernek szabadjon gyermekeket
nemzeni,
hogy sz�gyen: betegs�g �s fogyat�koss�g ellen�re gyermeknek �letet
adni, de
becs�letes dolog: err�l lemondani. Viszont megvet�st �rdemel az,
aki eg�szs�ges
gyermekekt�l fosztja meg nemzet�t. Az �llam legyen egy ezer�ves
j�vend� v�del
mez�je, amely el�tt az egy�ni �hajnak �s �nz�snek meg kell hajolnia.
�ll�tsa ennek
az elvnek a szolg�lat�ba a modern orvosi seg�deszk�z�ket is.
Nyilv�n�tsa nemz�sre
k�ptelenekk� a nyilv�nval�an betegeket �s terhelteket, s ezt val�s�tsa
meg a gya
korlatban, viszont gondoskodj�k arr�l is, hogy a korm�nyrendszer
k�nnyelm�
p�nz�gyi gazd�lkod�sa, amely a sz�l�kn�l a gyermek�ld�st �tokk� v�ltoztatja,
az eg�szs�ges asszony term�kenys�g�t semmik�ppen ne korl�tozza. Vessen
v�get
annak a lusta, s�t �tkos k�z�mb�ss�gnek, amellyel ma a soktag� csal�d
szoci�lis
l�tfelt�teleit kezelik, �s legyen a n�p e legf�bb kincs�nek
legnagyobb oltalmaz�ja.
Gondoskodj�k ink�bb a gyermekr�l, mint a feln�ttr�l.
A testileg �s szellemileg beteg embernek nem szabad szenved�s�t
gyermek�be
�t�ltetnie. A n�pi �llamnak e tekintetben �ri�si nevel�munk�t kell
v�gezni. Egykor
majd nagyobb v�vm�nynak tekintik ezt, mint polg�ri korszakunk
leggy�zedelme
sebb h�bor�it. Nevel�ssel fel kell vil�gos�tani az egy�nt arr�l, hogy
betegnek �s
gy�ng�nek lenni nem sz�gyen, csak sajn�latos szerencs�tlens�g;
gaztett �s sz�gyen
azonban ezt a szerencs�tlens�get megbecstelen�teni azzal, hogy
�rtatlan ut�dokra is
r�k�nyszer�tj�k. Milyen csod�latos �s nemes lelk�letre vall, ha az
�nhib�j�n k�v�l
beteg ember lemond a gyermekr�l, �s szeretet�t, gy�ng�ds�g�t n�pe egyik
szeg�ny,
fiatal magzatj�ra ford�tja, akinek eg�szs�ge biztos�t benn�nket arr�l,
hogy egykor
er�teljes nemzed�k er�teljes tagja lesz. Az �llam e nevel� munk�j�t
gyakorlati
tev�kenys�ge mellett szellemi t�ren is val�s�tsa meg tekintet n�lk�l
arra, hogy
meg�rtike, helyeslike, rosszallj�ke azt.
Ha testileg degener�lt, szellemileg beteg embereknek nemz�k�pess�g�t
csak
hatsz�z �vig akad�lyozn�nk meg, ezzel nemcsak m�rhetetlen
szerencs�tlens�gt�l
szabad�tan�nk meg az emberis�get, hanem olyan regener�l� folyamatnak
vetn�nk
meg az alapj�t, amelynek hat�s�t ma el sem tudjuk k�pzelni.
A n�pi vil�gn�zetnek a n�pi �llamban meg kell val�s�tania azt a nemes
korszakot, amelyben az emberek nem kuty�k, lovak, macsk�k
nemes�t�s�ben
tal�lj�k �r�m�ket, hanem az emberi faj felemel�s�ben �s nemes�t�s�ben.
Ebben a
korszakban az egyik n�ma bel�t�ssal lemond, a m�sik pedig �r�mmel hoz
�ldozatot,
�s �r�mmel adakozik.
Napjaink ny�rspolg�rainak jajvesz�kel� serege ezt sohasem fogja
meg�rteni.
Nevetni fog, ferde v�ll�t vonogatja �s �r�k�s kifog�sait s�hajtozza:
Ez bizony sz�p
volna, de sajnos kivihetetlen.
Ezeknek azt �zenj�k: Veletek ezt m�r nem lehet el�rni, a ti
vil�gotok erre m�r
nem alkalmas. Ti csak egy gondot ismertek, �nz� �leteteket �s egy
istent: a p�nzt.
De mi nem is hozz�tok fordulunk, hanem azok nagy t�bor�hoz, akik
t�l szeg�nyek,
semhogy saj�t �n�s �let�k a vil�g legnagyobb �r�m�t jelentse sz�mukra.
Azokhoz,
akik �letc�ljukat nem az aranyban l�tj�k, hanem m�s istenekben
hisznek. Els�sorban
n�met ifj�s�gunk hatalmas sereg�hez fordulunk. �k egy �j korszak
k�sz�b�t l�pik
�t; amit ap�ink lomhas�ga �s k�z�nye elmulasztott, az �ket majd
k�zdelemre
�szt�nzi. A n�met ifj�s�g egykor vagy �p�t�je lesz az �j n�pi �llamnak,
vagy utols�
tan�ja a polg�ri vil�g teljes pusztul�s�nak.
Mostani polg�rs�gunk k�ptelen az emberis�g magasztos feladatait
elv�gezni.
Ennek az oka egyszer�: gerinctelen �s romlott. Nem k�szakarva
rossz, ink�bb
hihetetlen nemt�r�d�ms�ge �s annak k�vetkezm�nye folyt�n.
Ha mi, az �llam legf�bb feladat�ul a n�p szolg�lat�ban �s jav�ra a
legjobb
faji egyedek megtart�s�t, gondoz�s�t �s kifejleszt�s�t tekintj�k, akkor
az ez ir�ny�
gondoskod�snak nemcsak az ifj� n�p �s faj t�rs sz�let�s�ig kell
terjednie, hanem
k�teless�ge, hogy a fiatal hajt�sb�l a k�s�bbi szaporod�s �rt�kes tagj�t
nevelje fel.
A n�pi �llam nevel� munk�ss�g�t ne csak az abszol�t tud�s besulykol�s�ra
ford�tsa, hanem els�sorban az eg�szs�ges testi nevel�sre. Csak
m�sodsorban k�vet
kezz�k a szellemi k�pess�gek fejleszt�se; e t�ren is a jellemk�pz�s,
k�l�n�sen az
akarater�, elhat�roz�k�pess�g �s a felel�ss�g�rzet kifejleszt�se a
legfontosabb, �s
csak utolj�ra a tudom�nyos kik�pz�s.
A n�pi �llam e k�rd�sn�l induljon ki abb�l az igazs�gb�l, hogy
a tudom�nyosan
kev�sb� k�pzett, de testileg eg�szs�ges, er�s jellem� ember, tel�tve
hat�rozotts�ggal,
akarater�vel, sokkal �rt�kesebb a n�pk�z�ss�g sz�m�ra, mint a szellemes
ny�pic.
A rothadt testet a szellem semmik�ppen sem teszi eszt�tikusabb�. A
legmaga
sabb szellemi k�pzetts�g mit sem �rne, ha visel�i testileg romlott
�s elsatnyult,
jellem�kben akaratgy�nge, ingadoz�, gy�va szem�lyek voln�nak. Ami a
g�r�g
sz�ps�gide�lt halhatatlann� teszi, az a leggy�ny�r�bb testi sz�ps�g, a
ragyog�
szellem �s legnemesebb l�lek csod�latos �sszhangja.
Az iskol�nak a n�pi �llamban t�bb id�t kell ford�tania a
testnevel�sre. Hisz
hi�baval� a fiatal agyvel�t oly ballaszttal megterhelni, amelynek
am�gy is csak egy
r�sz�t tartja meg, �s amelyhez sok felesleges �rt�ktelens�g tapad.
A k�z�piskol�k mai tanterv�ben a torn�nak csak r�vid k�t �r�t szentelnek
hetenk�nt, az azon val� r�szv�telt is a tanul� d�nt�s�re b�zz�k. Ez a
tiszt�n szellemi
kik�pz�s a sz�ks�gess�g durva f�lreismer�se. Egyetlenegy napnak sem
szabad
elm�lnia an�lk�l, hogy a fiatalember legal�bb d�lel�tt �s este egyk�t
�r�s testgya
korl�sban ne r�szes�lj�n, �spedig a sport �s torna minden �g�ban.
Ha az �rtelmis�g fels� r�tegei nemcsak el�kel� illemtant, hanem alapos
�k�lv�v�st is tanultak volna, akkor az apacsok, katonasz�kev�nyek �s
hasonl� k�tes
elemek n�metforradalma sohasem lett volna lehets�ges.
N�met n�p�nk ma megt�rve fetreng, kiszolg�ltatva idegen n�pek
r�g�sainak.
�ppen neki van sz�ks�ge arra a szuggeszt�v er�re, amely az
�nbizalomban rejlik.
M�r gyermekkor�ban bele kell nevelni a fiatal n�pt�rsba ezt az
�nbizalmat. Eg�sz
nevel�s�t oly ir�nyba kell tereln�nk, hogy tudat�ban legyen m�sokkal
szemben val�
felt�tlen f�l�ny�nek. Testi erej�ben �s �gyess�g�ben b�zvakell n�pe
legy�zhetetlen
s�g�be vetett hit�t visszanyernie.
A n�met hadsereget egykor az egy�n �nbizalma �s az �sszess�g�nek a
vezet�kbe
vetett bizalma vitte gy�zelemre.
A n�met n�pet talpra�ll�tani csak a szabads�g visszanyer�s�be vetett
szent hite
tudja. Ennek a meggy�z�d�snek azonban milli�k sz�v�ben kell gy�keret
vernie.
A n�pi �llamban a hadsereg az egy�nt ne csak �llni �s j�rni tan�tsa,
hanem
jelentse egyben a hazafias nevel�s utols� �s legf�bb iskol�j�t is. A
fiatal �joncot a
hadseregben ne csak a sz�ks�ges fegyveres kik�pz�sben r�szes�ts�k,
hanem nevelj�k
a k�s�bbi �let�re is. A katonai nevel�s vez�relve az legyen, amit m�r
a r�gi
hadseregn�l is a legnagyobb �rdemnek min�s�tettek, hogy ebben az
iskol�ban az
ifj�b�l f�rfit kell kialak�tani, nemcsak engedelmess�get kell
tanulnia, hanem a
k�s�bbi parancsol�s el�felt�teleit is el kell saj�t�tania. Tanulja
meg, hogy ne csak
akkor hallgasson, ha jogosan feddik, hanem a sz�ks�ghez k�pest az
igazs�gtalan
s�got is n�m�n viselje el.
A katonai szolg�lat befejez�se ut�n k�t okm�ny �ll�tand� ki
r�sz�re: I. az
�llampolg�rs�gi okm�ny, ez jogi okm�ny, amely nyilv�nos szerepl�sre
jogos�tja �s
II. eg�szs�gi bizony�tv�ny, amely testi �ps�g�t igazolja �s feljogos�tja
a h�
zass�gk�t�sre.A fi�k nevel�s�hez hasonl� elvek szerint kell nevelnie a n�pi
�llamnak a
le�nyokat is. Itt is a testnevel�sre kell a legnagyobb s�lyt
helyezni, csak ezut�n
k�vetkezz�k a lelki �s utols� sorban a szellemi �rt�kek kifejleszt�se.
A n�i nevel�s
hat�rozott c�lj�nak az anyai hivat�sra val� nevel�snek kell lennie.
Igen nagy jelent�s�g� az akarater�, az elhat�roz�k�pess�g fejleszt�se,
valamint
a felel�ss�g�rzet �pol�sa.
Gyakran panaszkodunk, hogy 1918 november�ben �s december�ben minden
f�rum kiv�tel n�lk�l felmondta a szolg�latot, hogy az uralkod�t�l
lefel�, az utols�
hadoszt�lyparancsnokig senki sem tudta t�bb� erej�t �n�ll� elhat�roz�sra
�szpon
tos�tani.
Ez a rettenetes val�s�g nevel�s�nk eredm�nye volt. Ebben a hatalmas
katasztr�f�ban �ri�si m�rt�kben jelentkezett az a lelki�llapot, amely
m�r kicsiben
�ltal�ban minden emberen uralkodott.
Nem a fegyverek hi�nya, az akarathi�ny tesz benn�nket ma is minden
komoly
ellen�ll�sra k�ptelenn�. Ez a hi�ny ma �thatja eg�sz n�p�nket,
megakad�lyoz
minden kock�zatos elhat�roz�st, mintha a test nagys�ga nem �ppen a
mer�szs�gben
gy�kerezn�k. Egy n�met t�bornoknak �nk�ntelen�l is siker�lt erre a
jajvesz�kel�
akaratn�lk�lis�gre klasszikus meghat�roz�st tal�lnia: �n csak akkor
cselekszem,
ha gy�zelm�nk 51%os lehet�s�g�vel sz�m�thatok. Ebben az 51%ban
rejlik a
n�met �sszeoml�s trag�di�ja. Aki a sorst�l az eredm�ny kezess�g�t
k�veteli, az
eggyel m�r eleve nem sz�molt: a h�si tett jelent�s�g�vel.
Ide sorolhat� a napjainkban tombol� gy�vas�g is, amely minden
felel�ss�gt�l
irt�zik. A hiba itt is az ifj�s�g nevel�s�ben rejlik. �thatja eg�sz
nyilv�nos �let�nket,
a parlamenti korm�nyrendszerben pedig hallatlan t�k�letess�gre tesz
szert.
Sajnos, m�r az iskol�ban t�bbre becs�lik a kis b�n�s t�redelmess�g�t,
fogadalm�t, mint a b�tor, ny�lt sz�nvall�st.
Mik�nt a n�pi �llamnak majdan a legnagyobb gondot kell ford�tania
az akarat
�s hat�roz�k�pess�g fejleszt�s�re, �ppen �gy kell a felel�ss�gv�llal�s
k�szs�g�t �s
a ny�lt �szintes�get is bele nevelni az ifj�s�gba.
A tudom�nyos iskolai kik�pz�st, amely ma m�g az eg�sz �llami nevel�
munk�ss�g l�nyege, a n�pi �llam kisebb v�ltoztat�sokkal �tveheti. E
v�ltoztat�sok
h�rom csoportra oszlanak.
Mindenekel�tt a fiatal agyat �ltal�ban ne terhelj�k olyan anyaggal,
amelynek
95%�ra am�gy sincs sz�ks�ge, �s ez�rt megint elfelejti.
V�ltoztassuk meg k�l�n�sen a t�rt�nelem eddigi tan�t�si m�dszer�t. Aligha
tanul m�s n�p annyi t�rt�nelmet, mint a n�met, de alig is van olyan
n�p, amely ennek
kev�sb� vehetn� haszn�t, mint a mi�nk. Ha a politika a keletkez�
t�rt�nelem, akkor
t�rt�nelmi nevel�s�nk felett politikai magatart�sunk �t�lkezik. Nem
hely�nval�
politikai teljes�tm�nyeink siralmas eredm�nyeinek b�r�lgat�sa
mindaddig, am�g
nem gondoskodunk jobb politikai nevel�sr�l.
A t�rt�nelemtan�t�s eredm�nye sz�z k�z�l kilencvenkilenc esetben
siralmas.
N�h�ny adat, sz�let�si sz�m, n�v m�g megmarad eml�kezet�nkben, de
teljesen
hi�nyzik a hat�rozott, nagy koncepci�j� ir�nyvonal. Ami l�nyeges, azt
nem tan�tj�k.
Az egyes tanul�k t�bb�kev�sb� zseni�lis hajlam�ra b�zz�k, hogy az
adatok �ra
dat�ban �s az esem�nyek forgatag�ban r�tal�ljanak a bels� ind�t� okra.
�ppen a t�rt�nelem tan�t�s�n�l kell az anyagot r�vidre szabni. A f��rt�k a
nagy
fejl�d�si vonalak megismer�s�ben rejlik. Min�l jobban alkalmazkodunk
ehhez a
tan�t�sn�l, ann�l ink�bb rem�lhetj�k, hogy az egy�n tud�sa k�s�bb el�ny�re
is v�lik
�s a k�z jav�t is szolg�lja. Nem az�rt tanulunk t�rt�nelmet, hogy
megt�rt�nt t�nyeket
megismerj�nk, hanem az�rt, hogy benne a j�v� �s saj�t n�p�nk l�t�nek
tan�t�mes
ter�re tal�ljunk. Ez a c�lunk. A t�rt�nelemtan�t�s csak eszk�z.
A n�pi �llamnak kell arr�l is gondoskodnia, hogy v�gre olyan
t�rt�nelmet
�rjanak, amelyben a faji k�rd�s uralkod� helyet foglal el.
A n�pi �llam tudom�nyos tanterv�nek m�sodik v�ltoztat�sa a k�vetkez�
legyen.
Anyagias id�nk jellemz�je, hogy tudom�nyos kik�pz�s�nk mindink�bb a
re�lis
tant�rgyak, �gy a sz�mtan, vegytan sat�bbi
fel� ir�nyul. B�rmily
fontosak ezek ma,
amikor a technika �s vegy�szet j�tsz�k a vezet� szerepet, m�gis
vesz�lyes a nemzet
�ltal�nos m�vel�d�s�t csak ezekre a tudom�nyokra �szpontos�tani. A
k�pz�snek
ink�bb ide�lisnak kell lennie. Helyezz�k a f�s�lyt a humanisztikus
t�rgyakra, a
k�s�bbi szakk�pz�snek csak az alapj�t vess�k meg, mert k�l�nben olyan
er�kr�l
mondunk le, amelyek a nemzeti l�tfenntart�s szempontj�b�l m�g mindig
fontosab
bak minden technikai tud�sn�l. K�l�n�sen a t�rt�nelem tan�t�s�n�l nem
szabad az
�kor tanulm�nyoz�s�t elhanyagolni. A r�mai t�rt�nelem f� von�sokban
helyes
megvil�g�t�sban m�g ma is a legjobb tan�t�mester�nk. A p�ratlan
sz�ps�g� hell�n
kult�ride�lt is �polnunk kell. Egyes n�pt�rzsek k�z�tt fenn�ll� k�l�nb�z�s�gek
miatt nem szabad a nagyobb faji k�z�ss�g eszm�j�nek szenvednie.
Az �ltal�nos k�pzetts�g �s a k�l�nleges szakk�pzetts�g k�z�tt �les
ellent�tnek
kell fenn�llania. Minthogy az ut�bbi �ppen manaps�g mindink�bb a
p�nz
szolg�j�v� alacsonyodik le, legal�bb az ide�lis szeml�let� �ltal�nos
m�velts�gnek
kell ellens�lyk�nt fennmaradnia. �lland�an hangs�lyozni kell az
elvet, hogy a
nagyipar �s a technika, a kereskedelem �s a kisipar vir�gz�sa
mindig csak ide�lisan
gondolkod� n�pk�z�ss�g keret�n bel�l lehets�ges. Ennek el�felt�teleit
azonban
nem az anyagias �nz�s, hanem csak a sorsk�z�ss�gben rejl� �ldozatk�szs�g
bizto
s�tja.
A tudom�nyos nevel�s ter�n harmadik k�r�lm�nyk�nt a k�vetkez�re kell
figyelemmel lenni.
A n�pi �llamnak a tudom�nyban is a nemzeti �n�rzet nevel�s�nek egyik
seg�t�eszk�z�t kell l�tnia. Nemcsak a vil�gt�rt�nelmet, hanem az
egyetemes
kult�rt�rt�nelmet is ilyen szempontok szerint kell tan�tani. A
feltal�l� ne csak
feltal�l�k�nt legyen nagy, hanem m�g sokkal nagyobbnak kell
felt�nnie n�pt�rsi
mivolt�ban. Minden nagy tett csod�lat�t nemzeti b�szkes�gg� kell
v�ltoztatnunk.
A n�met t�rt�nelem nagy jelent�s�g� neveinek a t�meg�b�l ki kell
v�lasztani a
legnagyobbakat �s olyan m�don kell bemutatnunk ifj�s�gunknak, hogy
azok a
nemzeti �rz�s megd�nthetetlen pill�rei legyenek.
Az�rt, hogy ez a nemzeti �rz�s kezdett�l fogva val�s�gos �s ne csak
l�tsz�lagos
legyen, m�r kora ifj�s�ga idej�n bele kell nevelni a n�p gyermek�be
azt a szikla
szil�rd alapelvet, hogy:
Aki szereti n�p�t, szeretet�t csup�n az �rte hozott �ldozatok �r�n
mutathatja ki.
Olyan nemzeti �rz�s nincs, amely nyer�szked�sen alapszik. �pp�gy nem
nacio
nalizmus az sem, amely csak egyes oszt�lyokat karol fel. Az
�ljenz�s nem jelent
semmit, nem tesz benn�nket j� hazafiakk�, ha nem a n�p�nk ir�nti
gondoskod�
szeretet vez�rel benn�nket. N�p�nkre csak akkor lehet�nk b�szk�k, ha
egyetlenegy
oszt�lya miatt sem kell t�bb� sz�gyenkezn�nk. Senki sem lehet b�szke
n�p�re, ha
annak egy r�sze �ns�gben �l, gondterhelt, esetleg z�ll�tt. Csak
testileglelkileg
eg�szs�ges n�p keltheti fel benn�nk annak az �r�m�rzet�t, hogy ehhez a
n�phez
tartozunk, �s csak az ilyen n�p lehet nemzeti b�szkes�g t�rgya. Ezt
a legnagyobb
b�szkes�get viszont csakis az �rezheti, aki ismeri n�pe nagys�g�t.
A nacionalizmus �s szoci�lis igazs�g�rzet �sszhangba hozatal�t m�r a
fiatal
sz�vekben meg kell val�s�tanunk. Ilyen m�don egykor a k�z�s szeretet
�s k�z�s
b�szkes�g egym�shoz f�zi az �llampolg�rokat. Ez�ltal n�p�nk �r�k id�kig meg
rend�thetetlenn� v�lik.
Korunknak a sovinizmust�l val� f�lelme: a tehetetlens�g�nek jele.
Minthogy
nem rendelkezik t�lteng� er�vel, s�t ezt m�g kellemetlennek is
tal�lja, a sors sem
szemelte ki nagy tettek kereszt�lvitel�re. Hiszen ezen a f�ld�n el
sem voln�nak
k�pzelhet�k a nagy �talakul�sok, ha azok hajt�erej�t a fanatikus, s�t
hiszt�rikus
szenved�lyek helyett a nyugalom �s a rend polg�ri er�nyei
szolg�ltatt�k volna.
T�ny az, hogy a vil�g nagy �talakul�s el�tt �ll. A k�rd�s csak az,
vajon ez az
�talakul�s az �rja vil�g jav�ra, vagy pedig az �r�k zsid� haszn�ra
val�sul meg.
A n�pi �llamok c�lja, hogy az ifj�s�g megfelel� nevel�se r�v�n
gondoskodjanak
arr�l, hogy egykor f�ld�nk�n a v�gs� �s d�nt� k�zdelem �rett nemzed�kre
tal�ljon.
Az a n�p fog gy�zni, amely el�sz�r l�p erre az �tra.
A n�pi �llam kik�pz� �s nevel� munk�j�nak v�gc�lja az legyen, hogy a faji
�ntudatot �s �rz�st �szt�nileg �s �rtelmileg a re�b�zott ifj�s�g sz�v�be �s
agy�ba
v�sse. Egyetlenegy ifj� vagy le�ny se hagyhassa el addig az
iskol�t, am�g tiszt�ban
nincs vele, mi a v�r tisztas�g�nak l�nyege �s sz�ks�gess�ge.
Ez fogja megteremteni n�p�nk fennmarad�s�nak fajszer� alapjait,
amelyek
viszont a tov�bbi kultur�lis fejl�d�s felt�teleit biztos�tj�k.
Amilyen nagy jelent�s�ge lesz egy n�pi �llamban a testi �s szellemi
nevel�snek,
�ppen olyan fontos lesz mag�nak az embernek az �llam szempontj�b�l
val� meg
felel� kiv�laszt�sa. Ezt a k�rd�st ma nagyon k�nnyen kezelik. �ltal�ban
a fels�bb
r�tegek, m�dosabb sz�l�k gyermekeit magasabb kik�pz�sre m�ltatj�k. A
tehets�g
k�rd�s�nek teljesen al�rendelt szerep jut.
Alkot�munka pedig csak �gy lehets�ges, ha a tud�s tehets�ggel p�rosul.
A n�pi �llamnak nem az a feladata, hogy valamely fenn�ll� t�rsadalmi
oszt�ly
f�l�ny�t v�dje, hanem az, hogy a n�pt�rsak egyetem�b�l a
legtehets�gesebbeket
kiszemelje, s �ket hivatalokba, m�lt�s�gokba juttassa. Nemcsak az a
k�teless�ge,
hogy az �tlagk�pess�g� gyermeket az iskol�ban bizonyos fok� nevel�sben
r�szes�tse, hanem az is, hogy a tehets�gest a neki megfelel� p�ly�ra
nevelje. De
legf�bb feladata, hogy tekintet n�lk�l sz�rmaz�s�ra, a n�p minden
tehets�ges tagja
el�tt megnyissa az �llami fels�bb oktat� int�zetek kapuit.
A h�bor�s politikai k�sz�lts�g �s a technikai felszerel�s nem az�rt volt
el�gtelen,
mert n�p�nket kev�sb� k�pzett f�k korm�nyozt�k volna, ink�bb az volt a
baj, hogy
a korm�nyon l�v�k t�l m�veltek voltak, telet�mve tud�ssal �s
szellemmel, hi�nyzott
azonban bel�l�k az eg�szs�ges �szt�n, az energia �s a mer�szs�g.
Az volt a v�gzet�nk, hogy a l�t�rt folytatott harcunkat gy�nge,
b�lcselked�
kancell�r vezet�se alatt kellett megv�vnunk. Az egyszer� baka v�re
nem folyt volna
hi�ba, ha BethmannHollweg helyett a n�p egy er�teljesebb,
nyersebb fia lett volna
a vezet�nk. K�vetend� p�ld�t szolg�ltat e tekintetben a katolikus
egyh�z. Szerzete
seinek megtiltja a h�zass�got, �s �gy a lelk�szs�g ut�np�tl�s�t nem saj�t
soraib�l,
hanem a n�p k�r�b�l k�nytelen biztos�tani. A c�lib�tus jelent�s�g�t a
legt�bben nem
ismerik fel. Pedig ez a magyar�zata annak a hihetetlen mozg�kony
er�nek, amely ezt az int�zm�nyt jellemzi. Az�ltal, hogy ez a hatalmas szervezet
az egyh�zi
m�lt�s�gok visel�it szakadatlanul a n�pek legals�bb r�teg�b�l eg�sz�ti ki,
nemcsak
�szt�n�s �sszek�ttet�s�t biztos�tja a n�p �rzelmi vil�g�val, hanem hatalmas
er�for
r�st �s tetter�t is mer�t a maga sz�m�ra, mert ezek ilyen alakban
mindig csak a n�p
sz�les r�tegeiben vannak meg. Ez az alapja az �ri�si szervezet
csod�latos fiatal
s�g�nak, lelki simul�konys�g�nak �s ac�los akaraterej�nek.
A n�pi �llam feladata lesz, hogy k�zoktat�sa �tj�n gondoskodj�k a
megl�v�
szellemi vezet�r�tegnek az alulr�l j�v� v�rfriss�t�s �tj�n t�rt�n� �lland� meg
�jhod�s�r�l.
Az �llamnak k�teless�ge az, hogy a n�pt�rsak t�meg�b�l a legnagyobb gon
doss�ggal �s pontoss�ggal kiv�lassza �s a k�z szolg�lat�ba �ll�tsa a
term�szet �ltal l�that�lag
 legnagyobb tehets�ggel meg�ldott emberanyagot. Az �llam �s
az �llami
hivatalok nem az�rt vannak, hogy egyes oszt�lyok elhelyezked�st
tal�ljanak ben
n�k, hanem hogy a r�juk b�zott feladatoknak megfeleljenek. Ez
azonban csak akkor
lesz lehets�ges, hogyha a hivatali tiszts�gek visel�i elvileg
mindig csak a r�termett
�s akarater�s szem�lyis�gek sor�b�l ker�lnek ki. Mindez nemcsak a
tisztvisel�i
�ll�sokra vonatkozik, hanem �ltal�ban a nemzet eg�sz szellemi
vezet�s�re. Egy n�p
nagys�g�nak az is egyik fontos felt�tele, hogy siker�le a
legr�termettebb embereket
a megfelel� munkak�rbe kik�pezni �s a k�z szolg�lat�ba �ll�tani.
Ha k�t n�p verseng egym�ssal, �s mindkett� egyforma �rt�kkel
rendelkezik,
akkor az ker�l ki ebb�l a versenyb�l gy�ztesen, amelyik az
egyetemes szellemi
vezet�s tekintet�ben a legjobb tehets�gnek biztos�tja a szerepet, �s
az marad
vesztesk�nt a porondon, amelyiknek vezet�s�ge csak bizonyos
�rdekelts�geknek �s
oszt�lyoknak nagy, k�z�s h�sosfazek�t jelenti, tekintet n�lk�l az
egyes vezet�k
velesz�letett k�pess�geire.
Term�szetesen ez a mai vil�gunkban els� l�t�sra lehetetlens�gnek
l�tszik.
R�gt�n ellenvetn�k, hogy p�ld�ul egy magasabb �llami hivatalnoknak a
fiacsk�ja
m�gsem lehet k�zm�ves csak az�rt, mert esetleg egy m�sik, akinek a
sz�lei t�rt�
netesen iparos emberek, tehets�gesebb. Ez a fizikai munka mai
lebecs�l�s�nek
idej�n tal�l� ellenvet�s. �ppen ez�rt a n�pi �llam els� �s legfontosabb
feladata az,
hogy m�s �ll�spontot foglaljon el a munka fogalm�val szemben. Ennek
a n�pi
�llamnak ha kell, �vsz�zados nevel�s �tj�n le kell sz�molnia azzal
az �r�lettel,
amely a testi munk�t lebecs�li. A n�pi �llam az egyes embert nem a
munka
minem�s�ge, hanem a kifejtett tev�kenys�g min�s�ge �s hasznoss�ga
szerint
�rt�keli.
Pedig ez id� szerint a szellemtelen t�meg�rnokot t�bbre �rt�kelik,
mint a
leginteligensebb m�szer�szt, csak az�rt, mert tollal dolgozik. E
felfog�s egyenesen
rettenetes. A hamis �rt�kel�s azonban, mint m�r jeleztem, nem a
dolgok term�
szet�b�l folyik, hanem mesters�ges nevel�s eredm�nye, �s kor�bban
ismeretlen
volt. A mai term�szetellenes �llapot �ppen anyagias korunk �ltal�nos
betegs�gi
t�neteinek egyike.
Alapj�ban v�ve minden munk�nak az �rt�ke kett�s: a tiszt�n anyagi �s az
ide�lis
�rtelemben vett �rt�k. Az anyagi �rt�k a munk�nak az �sszess�g �let�re
gyakorolt
jelent�s�g�n �spedig anyagi jelent�s�g�n nyugszik. Min�l t�bb
n�pt�rsnak
jelent
hasznot egy bizonyos tev�kenys�g, �spedig ak�r k�zvetve, ak�r
k�zvetlen�l, ann�l
nagyobbra becs�lend� a munka anyagi �rt�ke. Ezt a megbecs�l�st az az
anyagi
ellen�rt�k fejezi ki, amelyet az egy�n munk�j��rt kap. A tiszt�n
anyagi �rt�kkel
szemben �ll az eszmei �rt�k. Ez nem a v�gzett munka anyagiasan
m�rlegelt
jelent�s�g�ben gy�kerezik, hanem sz�ks�gszer�s�g�ben. K�ts�gtelen, hogy egy
tal�lm�nynak az anyagi haszna nagyobb lehet, mint egy sz�rke
napsz�mos
munk�j�nak �rt�ke, m�gis bizonyos, hogy az �sszess�g erre a legkisebb
szolg�latra
�ppen �gy r�szorul, mint arra a nagyobbra. Anyagilag lehet k�l�nbs�g
az egyes
munk�k haszn�nak �sszess�ge tekintet�ben jelentkez� �rt�kel�s�ben, �s ez a
k�l�nbs�g a mindenkori ellenszolg�ltat�s tekintet�ben is
jelentkezhetik. Azonban
eszmei szempontb�l azonos �rt�k�nek kell lennie minden munk�nak
abban a
pillanatban, amikor az egyes ember arra t�rekszik, hogy saj�t
munkak�r�ben,
b�rmilyen is legyen, a legjobbat ny�jtsa.
Minthogy az �sszer�en berendezett �llamban arra kell t�rekedni,
hogy minden
egyes embert tehets�g�nek megfelel� poz�ci�ba juttassanak, vagyis
m�sk�nt kife
jezve, hogy az embereket a tehets�g�knek megfelel� munk�ra k�pezz�k
ki, azt kell
szem el�tt tartanunk, hogy tehets�get nem lehet elsaj�t�tani, hanem
azzal sz�letni
kell, mert az a term�szet aj�nd�ka, �s nem az embernek a
megszolg�lt jutalma. ͍gy
azut�n az �ltal�nos megbecs�l�st nem befoly�solhatja az egyes r�sz�re
juttatott
munka. Ez a munka ugyanis a velesz�letett tehets�g�nek �s az ahhoz
igazod�
kik�peztet�snek sz�ml�j�ra �rand�, amelyet viszont az �sszess�g ny�jt
sz�m�ra. Az
embert aszerint kell megbecs�lni, hogy mik�nt felel meg az
egyetemess�g r�sz�r�l
neki sz�nt feladatnak. Az egyes ember l�t�nek c�lj�t nem tev�kenys�ge
k�pezi,
hanem az csak eszk�ze annak. Mint embernek tov�bb kell k�peznie
mag�t, tov�bb
kell nemesednie, ami csak kult�rk�z�ss�gben t�rt�nhetik, amelynek
viszont mindig
egy �llam alapj�n kell nyugodnia. Ennek az alapnak a megtart�s�hoz
neki is hozz�
kell j�rulnia. Hozz�j�rul�sa m�dj�t a term�szet hat�rozza meg; az egyes
embernek
az a feladata, hogy szorgalommal �s becs�letess�ggel vissza adja a
n�pk�z�ss�gnek
azt, amit t�le kapott. Aki ezt megteszi, az m�lt� a legnagyobb
megbecs�l�sre �s
tiszteletre.
Az anyagi jutalom az egy�nt tev�kenys�g�nek a n�pk�z�ss�g sz�m�ra biztos�
tott haszna szerint illetheti kisebbnagyobb m�rt�kben; az
erk�lcsi jutalom viszont
a munka �rt�k�nek tudat�ban rejlik, aki term�szetadta k�pess�g�t n�pe
szolg�lat�ba
�ll�tja. ��gy teh�t nem lesz t�bb� sz�gyen, ha valaki rendes iparos
ember, de sz�gyen
marad, ha mint alamuszi hivatalnok a j� Isten napj�t �s n�pe kenyer�t
lopja. Mag�t�l
�rtet�d�nek tartjuk majd, hogy hozz� nem �rt� emberre nem b�zunk sz�m�ra
megoldhatatlan feladatokat.
Napjainkban, amid�n eg�sz embercsoportok egym�st csak fizet�si
oszt�lyok
szerint �rt�kelik, ezekkel az elgondol�sokkal szemben nincs kell�
meg�rt�s. Ez
azonban nem k�pezheti alapj�t annak, hogy eszm�ink hirdet�s�t�l
el�lljunk. El
lenkez�leg. Aki ezt a korszakot, amely bels�leg beteg �s rothadt,
meg akarja
gy�gy�tani, annak legyen b�tors�ga ahhoz, hogy r�mutasson ez
�llapot okaira.
Legyen a nemzeti szocialista mozgalomnak az a feladata, hogy
tekintet n�lk�l
minden ny�rspolg�riass�gra, gy�jtse �ssze �s szervezze n�p�nkb�l azokat
az er�ket,
amelyek alkalmasak arra, hogy az �j vil�gn�zetnek az el�harcosai
legyenek.
Nem vagyunk egy�gy�ek, nem hissz�k, hogy siker�l valaha hib�tlan
korszakot
teremten�nk. De ez a tudat nem ment fel benn�nket k�teless�g�nk al�l.
A felismert
hib�k ellen harcolnunk kell, a gy�nges�geket le kell k�zden�nk, �s
legal�bb meg
kell k�zel�ten�nk az ide�lt. A rideg val�s�g sok akad�lyt g�rd�t
utunkba, de ann�l
ink�bb kell t�rekedn�nk v�gs� c�lunk fel�. A t�ved�sek ne t�ntor�tsanak el
sz�nd�kunkt�l, mint ahogy az igazs�gszolg�ltat�st sem vethetj�k el
az�rt, mert
n�ha t�ved; nem utas�thatjuk vissza az orvoss�got sem, mert mindig
lesznek
betegs�gek.
Az ide�lis eszme erej�t nem szabad lebecs�ln�nk. A katonaviselt
kishit�nek
eml�kezet�be id�zem azt az id�t, amikor h�siess�ge az ide�lis mot�vumok
leghatal
masabb bizonys�ga volt. Az emberek nem a mindennapi kenyer�k�rt
haltak meg,
hanem �let�ket a hazaszeretet, a haza nagys�g�ba vetett hit, a
nemzet becs�lete
�rdek�ben �ldozt�k fel. Csak mid�n n�met n�p�nk elt�volodott az
ide�lokt�l, �s a
forradalom re�lis �g�reteit k�vette, mid�n fegyver�t batyuval cser�lte
fel, csak akkor
ker�lt a f�ldi menyorsz�g helyett a k�zmegvet�s �s az �ltal�nos nyomor
tiszt�t�t�z�be.
Ez�rt kell a jelenlegi re�lis szeml�let� k�zt�rsas�g sz�m�t� mestereivel
szemben
az idealizmuson nyugv� birodalomba vetett hitet �ll�tanunk.
 Harmadik fejezet,
�llami illet�s�g �s �llampolg�rs�g.
Az a k�pz�dm�ny, amelyet ma t�vesen �llamnak neveznek, �ltal�ban k�tf�le
embert ismer: hazai �s k�lf�ldi �llampolg�rt. Hazai �llampolg�r
mindenki, aki
sz�let�se vagy k�s�bbi honos�t�sa r�v�n �llampolg�rs�gi jogot szerez,
k�lf�ldi
pedig az, aki ugyanezt a jogot m�s �llamban �lvezi. Ezeken k�v�l
vannak m�g igen
ritka szem�lyek, az �gynevezett hontalanok. Ezek sehol sem �lveznek
�llampolg�rs�gi
jogokat, teh�t abban a megtiszteltet�sben r�szes�lnek, hogy a mai
�llamok egyi
k�hez sem tartoznak.
Az �llampolg�ri jogot ma mint m�r eml�tett�k els�sorban az �llamon
bel�li
sz�let�s adja meg. Fajhoz, n�phez val� tartoz�s itt nem j�tszik
szerepet. A n�ger,
aki azel�tt a n�met gyarmatokon �lt, �s akinek lakhelye most
N�metorsz�gban van,
gyermek�t eszerint n�met �llampolg�rk�nt hozza vil�gra. �ppen �gy
lehet a zsid�,
ak�r Afrika vagy �zsia gyermeke, minden tov�bbi n�lk�l n�met
�llampolg�r.
A hazai �llampolg�r a k�lf�ldit�l csak abban k�l�nb�zik, hogy a
k�zhivatali
p�lya nyitva �ll sz�m�ra, eleget tehet a katonai szolg�lat
k�telezetts�g�nek, �s a
v�laszt�sokon akt�v vagy passz�v m�don r�szt vehet. Nagyj�ban ez az
eg�sz. A
szem�lyes jog �s szabads�g v�delm�t a k�lf�ldi vele egyar�nt �lvezi, ha
nem t�bbet.
Ezzel szemben a n�pi �llam lakosait h�rom oszt�lyba osztja: I.
�llampolg�rok;
II. �llami illet�s�g�ek; III. a k�lf�ldiek oszt�ly�ba.
A sz�let�s r�v�n elvileg csak az �llami illet�s�g szerezhet� meg. Ez m�g
nem
jogos�t k�zhivatalok visel�s�re, akt�v vagy passz�v v�laszt�jogra, sem
politikai
tev�kenys�gre. Minden �llami illet�s�g� egy�nnek el�re meg kell
�llap�tani faji �s
nemzetis�gi hovatartoz�s�g�t. Az �llami illet�s�g� egy�n mindenkor
szabadon
hat�rozhat afel�l, hogy lemond �llami illet�s�g�r�l �s annak az �llamnak
polg�ra
lesz, amelynek nemzetis�ge az �v�nek megfelel. A k�lf�ldi csak
annyiban k�l�n
b�zik az �llami illet�s�g� egy�nt�l, hogy m�s �llamhoz tartozik.
A fiatal, n�met nemzetis�g� �llami illet�s�ggel b�r� egy�n k�teles mag�t a
minden n�met r�sz�re el��rt iskolai kik�pz�snek al�vetni. Ezzel olyan
nevel�snek
veti mag�t al�, amely faji �s nemzeti �ntudattal b�r� n�pt�rsat form�l
bel�le. K�s�bb
az el��rt tov�bbi testgyakorl�snak tartozik eleget tenni, majd bel�p
a hadseregbe. A
hadseregben val� kik�pz�s �ltal�nos, minden n�met f�rfire kiterjed, �s
az egy�nt
testi �s szellemi k�pess�geinek megfelel� beoszt�sban katonai
szolg�latra neveli.
A tisztess�ges �s eg�szs�ges fiatalembert hadk�teless�ge v�gezt�vel
�nnep�lyes
form�ban �llampolg�rr� kell avatni. Az �llampolg�rs�gi bizony�tv�ny f�ldi
�let�nek
leg�rt�kesebb okm�nya, amelynek r�v�n megkaphatja az �llampolg�r
�sszesjogait,
�s �lvezi annak minden el�ny�t. Az �llamnak ugyanis hat�rozott
k�l�nbs�get kell
tennie azok k�z�tt, akik l�t�nek �s nagys�g�nak alapj�t k�pezik, annak
pill�rei, �s
azok k�z�tt, akik �ppen csak az �llamban tart�zkodnak.
Az �llampolg�ri okm�ny adom�nyoz�s�t egybe kell k�tni a n�pk�z�ss�ggel �s
az �llammal szemben val� �nnep�lyes esk�t�tellel. Ennek az okiratnak
minden
szakad�kot �thidal�, mindny�junkat �tkarol� k�tel�knek kell
lennie. Az
utcasepr�
legyen b�szke arra, hogy polg�ra ennek az �llamnak, ezt nagyobb
kit�ntet�snek
tartsa, mintha egy m�sik orsz�gban kir�lly� v�lasztan�k.
Az �llampolg�rnak el�jogai vannak a k�lf�ldivel szemben. � a
birodalom ura.
Ez a magas m�lt�s�g azonban k�telezetts�gekkel is j�r. A
becstelent�l, jellemtelen
t�l, k�z�ns�ges gonosztev�t�l vagy haza�rul�t�l ez a megtiszteltet�s
b�rmikor
visszavonhat�. Ekkor az illet� ism�t csup�n �llami illet�s�g� lesz.
A n�met le�ny szint�n �llami illet�s�g�, �s csak f�rjhezmenetele ut�n v�lik
�llampolg�rr�. A polg�rjog azonban olyan n�met �llami illet�s�g� n�knek is
adom�nyozhat�, akiknek �n�ll� hivat�suk van.

Negyedik fejezet,
A szem�lyis�g �s a n�pi �llameszme.
Ha a nemzeti szocialista n�pi �llam f� feladat�t abban l�tja, hogy
az �llamalkot�
elemet nevelje �s fenntartsa, akkornem elegend� egyed�l a faji
elemeket fejleszteni,
nevelni �s az egy�nt a gyakorlati �letre kik�pezni, hanem saj�t
szervezet�t is
�szhangba kell hoznia ezzel a feladattal.
Annak a vil�gn�zetnek, amely a demokratikus t�megeszm�t elveti �s
arra
t�rekszik, hogy ezt a f�ldet a legjobb n�pek, teh�t a
legmagasabbrend� emberek
kez�be adja, term�szetesen ugyancsak e szerint az arisztokratikus
alapelv szerint
kell elj�rnia a n�p keret�n bel�l is. A n�p vezet�s�t �s a legfels�bb
ir�ny�t�st a
legjobb fej� egy�nre kell b�znia. Ezzel teh�t nem a t�bbs�g, hanem a
szem�lyis�g
elv�re �p�t.
Aki ma azt hiszi, hogy a n�pi, nemzeti szocialista �llam tiszt�n
csak k�ls�leg,
gazdas�gi �let�nek jobb szerkezet�ben, a gazdags�g �s szeg�nys�g jobb
kiegyen-
s�lyoz�s�ban vagy a n�p sz�les t�meg�nek a gazdas�gi �letbe val�
beleavatkoz�si
jog�ban, a munkab�rnek, t�ls�gos b�rdiferenci�k megsz�ntet�se r�v�n
el�rhet�
igazs�gos eloszt�s�ban k�l�nb�zik m�s �llamokt�l, annak a k�ls�s�geken k�v�l
halv�ny sejtelme sincs arr�l, amit mi e vil�gn�zet alatt �rt�nk.
A most felsorolt t�nyek �nmagukban az �lland� fennmarad�s legkisebb
bizto-
s�t�k�t sem ny�jtj�k �s nem jogos�tanak fel arra, hogy a nagys�gra
ig�nyt tartsunk.
Az a n�p, amely csak ezekn�l a reformokn�l marad, m�g nem
biztos�thatja
gy�zelm�t a n�pek egyetemes k�zdelm�ben.
Az a mozgalom, amely csak ilyen �ltal�nos kiegyens�lyoz� �s val�ban
jogos
fejl�d�sben l�tja saj�t k�ldet�s�t, a val�s�gban nem lesz sem hatalmas,
sem igazi
mozgalom �s nem fog m�lyen gy�kerez� reformokat megval�s�tani a megl�v�
�llapotokkal szemben, mert eg�sz tev�kenys�ge v�geredm�nyben megreked
a k�l-
s�s�geken, an�lk�l, hogy a n�p sz�m�ra azt a felk�sz�lts�get biztos�tan�,
amely
mondhatni k�nyszer� bizonyoss�ggal v�gleg le tudna sz�molni a mai
gy�nges�gekkel, amelyek alatt ny�g�nk.
Hogy ezt jobban meg�rthess�k, tal�n helyes egy pillant�st vetni az
emberi
kult�rfejl�d�s val�di eredet�re �s okaira.
Az els� l�p�s, amely az embert az �llatt�l k�ls�leg megk�l�nb�ztette, a
tal�l�-
konys�g volt.
Az ember b�lcs tal�l�konys�ga el�sz�r az �llatokkal folytatott
k�zdelemben t�nt
ki; val�sz�n�leg valamely k�l�n�s k�pess�g� egyed volt a tal�l�konys�g
�rtelmi
szerz�je. Teh�t ekkor is m�r az egy�nis�g jutott d�nt� szerephez. Az
egy�nis�g
alkot� erej�nek �s tev�kenys�g�nek eredm�nye volt azut�n a tov�bbi,
most m�r
felfedez�i �s feltal�l�i tev�kenys�g. Ezeknek a szem�lyeknek a
kiv�laszt�s�t
els�sorban maga a l�t�rt folytatott k�zdelem v�gezte.
A marxizmus viszont a l�t�rt val� k�zdelem term�szetes t�rv�nyeivel
ellent�tben mint a zsid�s�g kiteny�sztett �tt�r�je, az emberi �let
minden vonal�n
a szem�lyis�gnek a t�meggel val� helyettes�t�s�re t�rekszik. Ennek a
t�rekv�snek
felel meg a politikai �letben a parlamenti korm�nyzati forma,
amelynek rombol�
hat�s�t a k�z�ss�gek legkisebb szervezet�t�l eg�szen a birodalom
legfels�bb
vezet�s�g�ig �szlelhetj�k, a gazdas�gi �letben pedig a szakszervezeti
mozgalom
jelenlegi rendszere, amely nem a munkav�llal�k val�di �rdekeit,
hanem kiz�r�lag
a nemzetk�zi zsid�s�g rombol� t�rekv�seit szolg�lja. A gazdas�gi �let
ugyanabban
a m�rt�kben, amelyben a szem�lyis�g elv�nek hat�sa al�l kivonj�k �s
ehelyett a
t�meg befoly�s�nak �s ir�ny�t�s�nak vetik al�, el kell, hogy vesz�tse az
�sszess�gek
�rdek�ben kifejtett teljes�t�k�pess�g�t, �s lassank�nt a biztos
visszafejl�d�s �tj�ra
ker�l. Minden olyan �zemi tan�csszervezet, amely ahelyett, hogy az
alkalmazottak
�rdekeit szolg�ln�, mag�ra a termel�sre k�v�n befoly�st gyakorolni,
ugyancsak ezt
a rombol� munk�t v�gzi. �rtanak az �ssztermel�snek, de ez�ltal a
val�s�gban az
egy�nnek is. Mert ne felejts�k el, hogy a n�ptest tagjainak a
kiel�g�t�se az id�k
folyam�n nem kiz�r�lag elm�leti kisz�l�sok �ltal t�rt�nik, hanem sokkal
ink�bb a
n�pi �let egyedeire es� javak �s az �gy t�madt ama meggy�z�d�s �ltal,
hogy a
n�pk�z�ss�g a maga �sszteljes�tm�ny�vel egyesek �rdekeit szolg�lja.
E tekintetben egy�ltal�n semmi szerepet sem j�tszik az a k�r�lm�ny,
hogy a
marxizmus a maga t�megelm�let�vel esetleg alkalmas a ma megl�v�
gazdas�gi �let
�tv�tel�re �s folytat�s�ra. Ez elm�let helyess�g�nek vagy helytelens�g�nek
k�rd�s�t
nem az a k�r�lm�ny d�nti el, hogy alkalmas-e m�r a megl�v�t a j�v�ben
tov�bb
igazgatni, hanem kiz�r�lag az, hogy k�pes-e ilyen kult�r�t maga is
teremteni. A
marxizmus ezerszer is �tvehetn� a mai gazdas�got �s azt saj�t
vezet�se alatt
m�k�d�sben tarthatn�, ez a tev�kenys�g m�gsem bizony�tana semmit azzal a
t�nnyel szemben, hogy saj�t elveinek az alkalmaz�s�val nem volna
k�pes
megteremteni azt, amit ma k�szen �tvesz.
A marxizmus ezt a gyakorlatban bebizony�totta. Nem tudott
kult�r�t, de m�g
csak gazdas�gi �letet sem teremteni �s megalapozni, s�t a megl�v�ket
sem tudta a
saj�t elvei alapj�n tov�bb folytatni. K�nytelen volt a legr�videbb
id� m�lt�n
fokozatos engedm�nyek �tj�n a szem�lyis�g elv�hez visszat�rni, �ppen
�gy, mint
ahogy saj�t szervezeteiben sem k�pes ezzel az alapelvvel
szembesz�llni.
A n�pi vil�gn�zet �s a marxista vil�gn�zet k�z�tt az a l�nyeges k�l�nbs�g,
hogy
az el�bbi nemcsak a faj �rt�k�t, hanem egyben a szem�ly jelent�s�g�t is
felismeri
�s az eg�sz �llami �let alappill�r�v� teszi. Vil�gn�zet�nek ezek a hordoz�
t�nyez�i.
Ha a nemzeti szocialista mozgalom ennek az alapvet� felismer�snek
a jelen-
t�s�g�tnem �rten� meg, hanem ehelyett a mai �llamotpr�b�ln�k�ls�leg
foltozgatni,
s�t mi t�bb, a t�megelm�letet mag��nak tekinteni, akkor ez sem volna
egy�b, mint
a marxizmus egyik konkurens p�rtja; nem volna joga ahhoz, hogy
egy vil�gn�zet
k�pvisel�j�nek tekintse mag�t. Ha a mozgalom szoci�lis programja
csak abban
�llna, hogy a szem�lyis�get elnyomja �s hely�be a t�meget �ll�tsa,
akkor a
marxizmus m�rge meg�ln� a nemzeti szocializmust is, mint ahogy
lehetetlenn� tette
mai polg�ri p�rtjainkat is.
A n�pi �llamnak polg�ri j�l�tet kell biztos�tania, s ehhez k�pest
minden tekin-
tetben elismeri a szem�ly �rt�k�nek jelent�s�g�t �s minden t�ren bevezeti
az
egy�nek �rv�nyes�l�s�nek legnagyobb m�rt�k�t biztos�t� alkot�munk�t.
Ennek okszer� k�vetkezm�nye annak a felismer�se, hogy a legjobb
alkotm�ny
�s �llamforma az, amelyik a legterm�szetesebb biztons�ggal juttatja
vezet�
poz�ci�ba a n�pk�z�ss�g legtehets�gesebb fiait.
A n�pi �llamban nem lesz t�bb� t�bbs�gd�nt�s, csak felel�s szem�lyek
lesznek
�s a tan�cs sz� �jra visszanyeri eredeti jelent�s�g�t. Minden
�llamf�rfinak
tan�csad�k �llnak rendelkez�s�re, a d�nt�s azonban egy szem�lyt illet.
Az alapelv, amely annak idej�n a porosz hadsereget a n�met n�p
legcsod�lat-
ram�lt�bb hatalmi eszk�z�v� tette, �tvitt �rtelemben egykor a mi eg�sz
�llamfel-
fog�sunk alapelve lesz. Minden vezet�nek lefel� tekint�llyel, f�lfel�
felel�ss�ggel
kell rendelkeznie, illetve tartoznia.
A parlamentre sz�ks�g van az�rt, mert mindenekel�tt ott ny�lik
lehet�s�g arra,
hogy lassank�nt kiemelkedjenek azok a szem�lyek, akikre k�s�bb
felel�ss�gteljes
feladatokat lehet r�ni.
Ebb�l ad�dik a k�vetkez� k�p: a n�pi �llamnak a k�z s�gt�l a birodalom
vezet�s�ig nincs olyan k�pvisel�test�lete, amely a t�bbs�g �tj�n hozna
hat�rozatot;
csak tan�csad� test�letei vannak, amelyek az id�nk�nt v�lasztott
vezet�nek seg�t-
s�g�re �llnak, t�le kapj�k munkabeoszt�sukat, hogy sz�ks�g eset�n a
felt�tlen
felel�ss�get bizonyos t�ren �k is v�llalhass�k, ak�rcsak az illet�
test�let vezet�je,
eln�ke.
A n�pi �llam m�g elvileg sem t�ri, hogy k�l�n�s, pl. gazdas�gi term�szet�
fontos
k�rd�sekben oly emberek tan�cs�t k�rj�k ki, akik a dologhoz nevel�s�k,
t�nyked�s�k folyt�n semmit sem �rthetnek. K�pvisel�test�leteitm�r eleve
politikai
�s �rdekk�pviseleti kamar�kratagolja.
Ezek f�l�tt k�l�n szen�tus �ll, amely a k�t kamara hasznos egy�ttm�k�d�s�t
garant�lja. Sem a kamar�ban, sem a szen�tusban nem szavaznak. Ezek
a munka
test�letei, �s nem szavaz�g�pek. Az egyes tagoknak nincs hat�rozati
joguk, csak
tan�csad� szerep�k. A hat�rozat joga a felel�s eln�k�t illeti meg.
A teljes felel�ss�g �s a teljes tekint�ly felt�tlen kapcsolat�nak ez
az alapelve
fokozatosan oly kiv�l� vezet� oszt�lyt nevel, amelyet ma- a
felel�tlen parlamen-
tarizmus kor�ban el sem k�pzelhet�nk.
Ily m�don a nemzet alkotm�nya azzal a t�rv�nnyel ker�l �sszhangba,
amelynek
kultur�lis �s gazdas�gi t�ren m�r jelenlegi nagys�g�t is k�sz�nheti.
Ami m�r most ezeknek a felismer�seknek a gyakorlati megval�s�t�s�t
illeti, ne
feledj�k el, hogy a demokratikus t�bbs�gi elv semmi sz�n alatt sem
uralkodott az
emberis�gen id�tlen id�k �ta, hanem ellenkez�leg, a t�rt�nelemnek csak
eg�szen
kicsiny id�szakaiban tal�lhat� meg; ezek viszont mindig a n�pek �s
�llamok
pusztul�s�nak a korszak�t jelentett�k.
Semmi esetre se gondolja b�rki, hogy egy ilyen �talakul�st tiszt�n
elm�leti
rendeletek �tj�n fel�lr�l lefel� meg lehetne val�s�tani, mert hiszen
logikus m�don
annak nemegyszer az �llam alkotm�nya el�tt sem szabad
megtorpannia, hanem
kereszt�l kell g�zolnia az eg�sz t�rv�nyhoz�son, s�t be kell nyomulnia
az �ltal�nos
polg�ri �letbe.
Az ilyen �talakul�st csak olyan mozgalom k�pes �s fogja
megval�s�tani, amely
maga is ebben a gondolatvil�gban szervezkedett, �s �gy m�r az
elj�vend� �llam
cs�r�j�t hordozza mag�ban.

�t�dik fejezet,
Vil�gn�zet �s szervezet.
Az �ltalam nagy von�sokban v�zolt n�pi �llam nem val�sul meg azzal, ha
meg�llap�tjuk, hogy mire van sz�ks�ge. Nem el�g csak azt tudnunk,
hogy milyennek
kell lennie a n�pi �llamnak, enn�l m�g sokkal fontosabb keletkez�s�nek
probl�m�ja.
Nem b�zhatunk abban, hogy a mai p�rtok, a mostani �llam
haszon�lvez�i
�nmaguk v�ltoztassanak magatart�sukon. Ez m�r csak az�rt sem
lehets�ges, mert
t�nyleges vezet�ik kiv�tel n�lk�l zsid�k. Ha ez �gy megy tov�bb, egy
sz�p napon
beteljesedik a nagy zsid� j�slat: A zsid� felfalja a f�ld n�peit �s
azok ur�v� lesz.
C�ltudatos k�vetkezetess�ggel �s kitart�ssal t�rtet el�re a n�met
burzso�k �s prole-
t�rok milli�i sor�ban, akik nagyobbr�szt gy�vas�ggal p�rosult
nemt�r�d�ms�g�k
�s butas�guk k�vetkezt�ben rohannak roml�sukba. A zsid�k �ltal
vezetett p�rt
csak zsid� �rdekeket ismer, ezek pedig semmik�ppen sem fedik az
�rja n�pek
�rdekeit.
Ha teh�t a gyakorlatban a n�pi �llam eszm�nyi k�p�t akarjuk
megval�s�tani,
akkor a k�z�let eddigi hatalmaival szak�tanunk kell, �j er� ut�n kell
kutatnunk,
amely az �j eszm��rt hajland� �s k�pes is megv�vni a harcot.
Nagy k�zdelemr�l van sz�. Ennek els� feladata nem a n�pi �llamfelfog�s
val�rav�lt�sa, hanem a megl�v� zsid� felfog�s kiirt�sa. A t�rt�nelem
ism�telten
megmutatta, hogy nehezebb megalapozni, mint ki�p�teni egy �jabb
�llapotot. Az
el�felt�telek �s �rdekek z�rt egys�gbe t�m�r�lnek, s az �ket fenyeget�
eszme
k�nytelen els�sorban a k�zdelem negat�v r�sz�t megv�vni, az eszme
pozit�v
c�lkit�z�seinek hangs�lyoz�samellett. Ez a jelenlegi
�llapot megsz�ntet�se. A fiatal
tan els� fegyvere, b�rmennyire kellemetlen is ez az egy�n sz�m�ra,
a k�ny�rtelen kritika kell, hogy legyen.
A kereszt�nys�g nem el�gedett meg olt�r�p�t�ssel, hanem elpuszt�totta a
pog�ny
olt�rokat. Csakis ebb�l a fanatikus t�relmetlens�gb�l fakadhatott a
megd�nthetetlen
hit. Ez a t�relmetlens�g a hit el�felt�tele.
K�nnyen mondhatn�nk, hogy a t�rt�nelem folyam�n az ilyen jelens�gekn�l
t�lteng a saj�ts�gos zsid� gondolkod�sm�d, s hogy a t�relmetlens�g �s
fanatizmus
is zsid� jellemvon�sok. B�rmennyire igaz �s sajn�latra m�lt�, �s az
emberis�g
t�rt�nelm�ben joggal idegen elemnek tekinthet� is ez, azon, hogy e
jelens�g m�g
ma itt van, puszta meg�llap�t�ssal nem v�ltoztathatunk.
Azoknak a f�rfiaknak, akik n�p�nket jelenlegi helyzet�b�l meg akarj�k
v�ltani,
nem az a k�teless�g�k, hogy azon t�rj�k fej�ket: milyen sz�p is lenne,
ha ez vagy
amaz nem volna, hanem az, hogy megk�s�relj�k meg�llap�tani az adott
helyzet
megv�ltoztat�s�nak lehet�s�g�t. Pokoli t�relmetlens�ggel tel�tett
vil�gn�zetet azon-
ban csak hasonl� szellem� �s hasonl�an er�s akarat�, amellett azonban
�nmag�ban
v�ve tiszta �s mindenekfelett val� �j vil�gn�zet d�nthet meg.
Politikai p�rtok k�thetnek kompromisszumokat, vil�gn�zetek
sohasem. A poli-
tikai p�rtok maguk is sz�molnak ellenz�kkel, a vil�gn�zetek azonban
csalhatatlan-
s�gukat nyilv�n�tj�k ki.
Minthogy egyik vil�gn�zet sohasem akar a m�sikkal osztozkodni, teh�t
arra sem
v�llalkozhatik, hogy az olyan rendszerrel, amelyet el�t�l,
egy�ttm�k�dj�k. Azt tartja
k�teless�g�nek, hogy a rendszert �s az eg�sz ellent�tes szellemi
vil�got minden
eszk�zzel legy�zze, m�s szavakkal, hogy annak �sszeoml�s�t el�k�sz�tse.
M�g a kiz�r�lag csak politikai p�rt programja nem egy�b a legk�zelebbi
v�laszt�s eredm�ny�t c�lz� receptn�l, addig egy vil�gn�zet programja
had�zenet a
fenn�ll� rendszerrel, a megl�v� uralommal, r�viden, az uralkod�
vil�gfel-
fog�ssal szemben. Emellett nem sz�ks�ges, hogy e vil�gn�zet�rt k�zd�
minden
embernek teljes betekint�se legyen a mozgalom vezet�inek eszm�ibe
�s gondolat-
menet�be. Sokkal ink�bb sz�ks�ges, hogy n�h�ny eg�szen nagyvonal�
szemponttal
tiszt�ban legyenek, �s hogy az alapvet� elvek v�r�kk� v�ljanak �gy, hogy
mozgalmuk �s tanaik gy�zelm�nek sz�ks�gess�g�r�l k�ts�gtelen�l meg legyenek
gy�z�dve. A szervezked�s term�szet�ben rejlik, hogy csak akkor
eredm�nyes, ha a
legfels�bb szellemi ir�ny�t�snak nagy, azonos �rzelm� t�meg veti mag�t
al�.
Ebb�l a t�nyb�l vonta le a szoci�ldemokr�cia a maga sz�m�ra egykor a
leg-
nagyobb tanuls�got. �tvette a katonai szolg�latb�l elbocs�tottakat,
�s ezeket, az ott
m�r fegyelmezetts�gre nevelt embereket, n�p�nk sz�les r�teg�nek az
egyedeit saj�t,
�ppen olyan szigor� p�rtfegyelm�nek vetette al�. Az � szervezete is
egy tisztekb�l
�s katon�kb�l �ll� hadsereget jelentett; a hadsereg k�tel�k�b�l
elbocs�tott n�met
munk�s volt a katona, a zsid� intellektuel pedig a tiszt.
Emellett a n�met
szakszervezeti tiszts�gvisel�ket az altiszti karnak lehetett
tekinteni. Az a t�ny, ami
miatt egykori polg�rs�gunk a fej�t cs�v�lta, hogy a marxizmus
k�tel�k�be az
�gynevezett kev�sb� k�pzett t�megek tartoztak, a val�s�gban az eredm�ny
el�felt�tele volt. Mialatt a polg�ri p�rtok a maguk egyoldal�
szellem�ben alkalmat-
lan, fegyelmezetlen band�t jelentettek, addig a marxizmus a maga-
szellemiekben
tal�n kev�sb� k�pzett emberanyag�val egy p�rt k�tel�k�hez tartoz�
hadsereget
jelentett, amely hadsereg zsid� parancsnokainak �ppen olyan vakon
engedel-
meskedett, mint egykor n�met tisztjeinek. A n�met polg�rs�g, amely
sohasem
foglalkozott l�lektani probl�m�kkal, mert mag�t azok felett �ll�nak
k�pzelte, nem
tartotta sz�ks�gesnek ez esetben sem meggondolni, hogy mi ennek a
k�r�lm�nynek
m�lyebb �rtelme, �s hogy mily vesz�lyt rejt mag�ban. Ellenkez�leg,
azt hitte, hogy
az olyan politikai mozgalom, amely csak az �rtelmis�g k�reib�l
toborz�dik, m�r
enn�l a k�r�lm�nyn�l fogva is �rt�kesebb, �s t�bb joga van, s�t mi t�bb,
t�bb
lehet�s�ge arra, hogy korm�nyra jusson, mint a szellemileg kev�sb�
k�pzett
t�megnek. Nem �rtett�k meg soha, hogy egy politikai p�rt ereje
semmik�ppen sem
a tagok min�l magasabb szellemi sz�nvonal�ban, hanem sokkal ink�bb
azok fegyel-
mezetts�g�ben �s a vezet�s�g parancsainak szem el�tt tart�s�ban rejlik.
A d�nt�
k�r�lm�ny maga a vezet�s.
Ha a n�pi eszme mai hom�lyos t�rekv�s�b�l vil�gos eredm�nyre akar
jutni,
akkor sz�les k�r� gondolatvil�g�b�l hat�rozott vez�rszavakat kell
kiemelnie. Ezek
l�nyeg�nek �s tartalm�nak kell megnyernie a n�p jelent�s r�teg�t, azt a
r�teget,
amely egyed�l k�pes ez eszme vil�gn�zeti k�zdelm�t megv�vni. Ez a r�teg
pedig a
fizikai munk�ss�g.
Az �j mozgalom programj�t �ppen ez�rt s�r�tett�k 25 vez�rsz�ba.
Rendeltet�s�k,
a n�p fiai el�tt nagy vonalakban a mozgalom c�lkit�z�seinek a megismertet�se.
Ezek
val�s�ggal politikai hitvall�st k�peznek, amelyek egyr�szt h�veket
toboroznak
mozgalmunk sz�m�ra, m�sr�szt egym�shoz f�zik h�veinket a k�z�sen �t�rzett
k�teless�gteljes�t�sben.
Aki teh�t a n�pi vil�gn�zet gy�zelm�t val�ban komolyan �hajtja, annak
nem
el�g elismernie, hogy az eredm�nyt csak harck�pes mozgalom �rheti
el, hanem
hinnie kell azt is, hogy ez a mozgalom csak megrend�thetetlen �s
szil�rd program
birtok�ban �llhatja meg hely�t. Kora szellem�vel szemben nem szabad
enged�kenynek lennie, az egyszer kedvez�nek tal�lt form�t mindenkor
meg kell
�riznie, legal�bbis addig, m�g gy�zelmet aratott.
A fiatal nemzeti szocialista mozgalomnak be kellett l�tnia e
fontos elv �rt�k�t.
A Nemzeti Szocialista N�met Munk�sp�rt 25 t�teles programj�ban olyan
alapra tett
szert, amelynek megrend�thetetlennek kellett lennie.
Fiatal mozgalmunk nev�t egykor ezeknek a felismer�seknek
k�sz�nhette, ezek
alapj�n fogalmazta meg programj�t, �s ez a magva terjeszked�si
lehet�s�g�nek. A
n�pi eszme gy�zelm�nek kedv��rt n�pp�rtot kellett teremtenie, amely
nemcsak
�rtelmis�gi elemekb�l �ll, hanem fizikai munk�sokb�l is.
Minden olyan k�s�rlet, amely a n�pi gondolkod�sm�d megval�s�t�s�t az
ilyen
tetter�s szervezet n�lk�l akarja kereszt�lvinni, ma �ppen �gy, mint a
m�ltban �s a
j�v�ben is, eredm�nytelen marad.
�ppen ez�rt mozgalmunknak nemcsak joga, de k�teless�ge is �rezni,
hogy
el�harcosa �s k�pvisel�je ennek a gondolatnak. Amennyire n�pi az
alapgondolata
a nemzetiszocialista mozgalomnak, �ppen annyira
nemzetiszocialista gondolatok,
egyszersmind a n�pi eszm�k is.
Ha a nemzetiszocializmus gy�zni akar, akkor felt�tlen�l �s
kiz�r�lagosan ennek
a meg�llap�t�snak az alapjaira kell helyezkednie. Hasonl�k�ppen
nemcsak joga, de
k�teless�ge annak a t�nynek hangs�lyoz�sa is, hogy a n�pi eszm�k
k�pviselet�vel
k�s�rletezni a Nemzeti Szocialista N�met Munk�sp�rt keretein k�v�l
lehetetlen, de
legt�bbsz�r egyenesen becsap�son alapul.
Ha valaki szem�re veti mozgalmunknak, hogy �gy tesz�nk, mintha a
n�pi
eszm�t kiz�r�lagos joggal kisaj�t�tottuk volna, annak csak azt
felelhetj�k:
nemcsak kisaj�t�tottuk, hanem mi �ltett�k �t azt a gyakorlati
�letbe. Mert azok,
akik eddig ezzel a fogalommal k�rkedtek, n�p�nk sors�n nem
jav�tottak, mert
hi�nyzott az eszmek�r vil�gos, egys�ges fogalmaz�sa. Legt�bbnyire
csak �sszef�g-
g�stelen, egy-k�t t�bb�-kev�sb� helyes meg�llap�t�sr�l volt sz�, amelyek
sokszor
egym�snak ellentmondtak, �s nem volt k�z�tt�k bels� kapcsolat, �s m�g
ha ez meg
is lett volna, gy�nges�ge miatt nem lett volna k�pes a mozgalom
megind�t�s�ra �s
ki�p�t�s�re.
Egyed�l a nemzeti szocialista mozgalom volt erre k�pes.
Ha most azt l�tjuk, hogy az egyes�letek �s egyes�letecsk�k,
csoportok �s
csoportocsk�k, vagy fel�lem ak�r �gynevezett nagy p�rtok is saj�t c�ljaikra
haszn�lj�k fel
a n�pi kifejez�st, akkor ez is csak a nemzetiszocialista
mozgalom hat�s�nak a
k�vetkezm�nye. E mozgalom munk�ja n�lk�l ezeknek a szervezeteknek m�g
csak
esz�be sem juthatott volna soha a n�pi sz� hangoztat�sa. Ez alatt
a sz� alatt
egy�ltal�n semmit sem �rtettek volna, �s k�l�n�sen a szellemi vezet�k
lettek volna
legkev�sb� �sszhangba hozhat�k ezzel a fogalommal.
Amint azok a p�rtok eddig is mindent csak a maguk kicsinyes
spekul�ci�j�nak
a szolg�lat�ba �ll�tottak, �ppen �gy a n�pi fogalom ma is csak eg�szen
fel�letes �s
�res fr�zis maradt sz�mukra, amellyel a nemzetiszocialista
mozgalom propaganda-
erej�t igyekeznek saj�t tagjaik k�r�ben ellens�lyozni. Mert csak
saj�t �llom�nyuk
megtart�sa ir�nti k�ts�gbeesett er�lk�d�s�k �s a mi, �ltaluk is ismert,
vesz�lyes
kiz�r�lagoss�got jelent�, �j vil�gn�zetetk�pvisel� mozgalmunk er�s�d�s�vel
szem-
beni f�lelm�k adta sz�jukba azokat a szavakat, amelyeket nyolc
�vvel ezel�tt m�g
nem ismertek, h�t �vvel ezel�tt kig�nyoltak, hat �vvel ezel�tt
�r�lts�gnek nyil-
v�n�tottak, �ttel ezel�tt let�rni igyekeztek, n�ggyel ezel�tt gy�l�ltek,
h�rommal
ezel�tt �ld�ztek, hogy azt�n v�g�l is k�t �vvel ezel�tt m�r maguk r�sz�re
saj�t�ts�k
ki �s a maguk egy�b sz�kincs�vel egy�tt a harcban csataki�lt�sk�nt
alkalmazz�k.

Hatodik fejezet,
K�zdelmes id�k.
A sz�noklat jelent�s�ge.
Az 1920 �vi febru�r huszonnegyedik�n a Hofbrojhausz, az Udvari
S�rf�zde d�szterm�ben,
M�nchenben megtartott els� nagygy�l�s�nk m�g �l�nken foglalkoztatott
benn�nket, amid�n m�r az elk�vetkezend� gy�l�s�nk el�k�sz�leteit tett�k meg.
Olyan v�rosban, mint M�nchen, mindeddig meggondoland� volt
havonk�nt,
esetleg tizenn�gy naponk�nt egy-egy kisgy�l�st tartani, most m�gis
minden h�ten
egy t�meggy�l�s tart�s�nak a sz�ks�gszer�s�ge mer�lt fel. Nem tudom el�gg�
hangoztatni, hogy benn�nket mindig csak az az aggodalom gy�t�rt:
vajon elj�n-
nek-e az emberek, �s meghallgatnak-e minket, b�r magam szem�ly
szerint m�r
akkor t�ntor�thatatlan meggy�z�d�ssel vallottam, hogyha egyszer
elj�nnek, akkor
ott is maradnak �s meg fognak engem hallgatni.
Abban az id�ben nyerte a m�ncheni Hofbrojhausz d�szterme sz�munkra
szinte
kegyeletes jelent�s�g�t. Hetenk�nt egy gy�l�s �s majdnem mindig
ugyanabban a
teremben, amelyet minden egyes alkalommal egyre jobban megt�lt�tt
az egyre
�h�tatosabb emberek t�mege. A h�bor�s felel�ss�g k�rd�s�n kezdve,
amellyel
akkoriban senki sem t�r�d�tt, az �gynevezett b�keszerz�d�sek-en kereszt�l
majdnem
mindent megt�rgyaltunk, ami agit�ci�s szempontb�l sz�ks�ges volt.
K�l�n�sen a b�keszerz�d�sre fektett�nk nagy s�lyt. Milyen l�tnoki �rz�kkel
j�vend�lt az ifj� mozgalom a nagy embert�megeknek, �s hogy
teljesedett be
majdnem minden az�ta.
Abban az id�ben azonban az olyan nyilv�nos n�pgy�l�sen, amelyen nem
ny�rspolg�rok, hanem felb�sz�tett prolet�rok voltak egy�tt, a
versz�ji b�ke-
szerz�d�s t�m�ja t�mad�st jelentett a k�zt�rsas�g ellen, �s reakci�s, s�t
egyenesen
monarchista gondolkod�s megnyilv�nul�s�nak tekintett�k.
M�r a Versz�j felett gyakorolt kritika els� mondat�n�l hallhat�k
voltak a
megszokott k�zbesz�l�sok: �s Breszt-Litovszk. Breszt-Litovszk.
�gy
ord�tott a t�meg �j ra meg �j ra mindaddig, am�g rekedtre kiab�lta
mag�t, vagy pedig
az el�ad� hagyott fel a t�meg meggy�z�s�re ir�nyul� k�s�rlet�vel. A t�meg
nem
akarta hallani �s nem akarta meg�rteni, hogy Versz�j n�p�nk
gyal�zat�t �s
sz�gyen�t, s�t mi t�bb, hallatlan kirabl�s�t jelenti.
A marxista rombol� munka �s az egy�ntet� m�rgez� propaganda
megvad�totta
ezeket az embereket. Emellett m�g csak panaszkodni sem lehetett.
Mert m�rhetetlen
hib�kat k�vetett el a t�loldal is. Mit tett a polg�rs�g az�rt, hogy
ennek a rettenetes
rombol�snak v�get vessen, szembesz�llhasson vele, �sjobb, alaposabb
felvil�gos�t�
munk�val az igazs�g �tj�t egyengesse? Semmit. S �jra semmit. Abban az
id�ben nem l�ttam �ket sehol, senkit a mai n�pi, apostolok k�z�l,
Tal�n
besz�lhettek apr� k�r�csk�kben, tea asztalok mellett vagy pedig
hasonl� gondol-
kod�s�ak t�rsas�g�ban, de oda, ahol a hely�k lett volna, a farkasok
k�z�, nem
mer�szkedtek.
M�r akkor tudat�ban voltam annak, hogy az akkori mozgalmunkat
k�pez� kis
t�rzs el�tt a h�bor�s felel�ss�g k�rd�se tiszt�zand�, m�gpedig a t�rt�nelmi
igazs�g
szellem�ben. A b�keszerz�d�sek anyag�nak a legsz�lesebb k�rben t�rt�n� is-
mertet�se mozgalmunkj�v� eredm�ny�nek el�felt�tele volt.
M�r abban az id�ben amellett foglaltam �ll�st, hogy fontos, elvi
jelent�s�g�
k�rd�sekben, amelyek tekintet�ben a k�zv�lem�ny teljesen t�ves
felfog�st tan�s�t,
tekintet n�lk�l a n�pszer�s�gre, a gy�l�letre vagy harcra, �ll�st
kell foglal-
nunk.
Az en eS D� A P�, Nacion�lzocialisztise Dajtse �rbeiter
P�rtei, Nemzeti-
szocialista N�met Munk�sp�rt nem lehetett a k�zv�lem�ny kiszolg�l�ja,
hanem
ir�ny�t�ja. Ne szolg�l�ja, hanem ura legyen a t�megnek.
Term�szetesen minden, k�l�n�sen gyenge l�bon �ll� mozgalom azzal a
k�s�rt�ssel tal�lja mag�t szembe, hogy olyan pillanatokban, amikor
egy hatalmas
ellenf�lnek siker�l a n�pet a saj�t f�lrevezet� m�v�szet�vel �r�lt
elhat�roz�sokra
vagy magatart�sra b�rni, maga is ord�tozz�k az ord�t�kkal, k�l�n�sen, ha
olyan
magyar�zatra lel, amely l�tsz�lag az ifj� mozgalom szempontj�b�l is
mellette sz�l.
M�rpedig az emberi gy�vas�g oly sz�v�ss�ggal kutat magyar�zatul szolg�l�
k�r�lm�nyek ut�n, hogy majdnem mindig tal�l is valami olyat, amely a
saj�t
szempontjuk szem el�tt tart�sa mellett is feljogos�tja az
embereket az ilyen gaz-
embers�gekben val� r�szv�telre.
Magam is meg�rtem j�n�h�ny esetet, amikor csak a legnagyobb
er�fesz�t�ssel
siker�lt meg�vni a mozgalom haj�j�t a mesters�gesen felid�zett
hull�mok sod-
r�s�t�l.
Legutolj�ra akkor ker�lt erre sor, amid�n a mai pokoli sajt�nak,
amelynek
szem�ben a n�met n�p l�t�rdeke semmi szerepet sem j�tszik, siker�lt
a d�l-tiroli
k�rd�st a n�met n�pre v�gzetes jelent�s�g�v� felf�jni, an�lk�l, hogy
meggondolt�k
volna, kinek tesznek ezzel szolg�latot. Sokan az �gynevezett nemzeti �rz�s�
f�rfiak �s p�rtok
maguk is csatlakoztak az �ltal�nos felz�dul�shoz, �s esztelen�l
seg�ts�g�re siettek
egy olyan rendszer elleni harcnak, amelyet pedig nek�nk,
n�meteknek �ppen a mai
elesetts�g�nkben, egyetlen f�nyforr�sk�nt kellett volna �dv�z�ln�nk.
Mialatt ben-
n�nket a nemzetk�zi zsid�s�g lassan fojtogat, a mi �gynevezett hazafiaink
olyan f�rfi� �s
olyan rendszer ellen kiab�lnak, aki �s amely a f�ldnek legal�bb egy
pontj�n kih�zta
a talajt a zsid� szabadk�m�vess�g fojtogat� hatalma al�l, �s ezzel a
nemzetk�zi
vil�gm�rgez�ssel szemben nemzeti ellen�ll�st szervezett.
Gy�ngejellemek sz�m�ra
azonban cs�b�t� volt az az egyszer� megold�s, hogy a vitorl�t
nekiszegezz�k a
kedvez� sz�lnek, maguk pedig meghuny�szkodjanak a k�zv�lem�ny
hangoss�ga
el�tt.
Vas�k�lre volt sz�ks�g annak idej�n ahhoz, hogy a mozgalmat ett�l a
pusztul�sba vezet� ir�nyt�l vissza lehessen tartani. Nem n�pszer�
dolog az ilyen
�ll�sfoglal�s olyan pillanatokban, amid�n a k�zv�lem�ny minden erej�vel
csak egy
ir�nyba ok�dja a t�zet. Sokszor a kezdem�nyez�re hal�los veszedelmet
rejt
mag�ban. Gondoljunk azonban arra, hogy minden ilyen neh�z �ra ut�n
a megv�lt�s-
nak is j�nnie kell, �s az olyan mozgalomnak, amely a vil�got
akarja �tform�lni, nem
a pillanatnyi jelent, hanem a j�v�t kell szolg�lnia.
Ezzel sz�molnia kell egy mozgalomnak, nem pedig a jelen
tetsz�snyil-
v�n�t�s�val. Ilyen �r�kban nemegyszer vesz er�t kishit�s�g az egyes
emberen. Ne
felejts�k el azonban, hogy akiket pillanatnyi cselekv�s�k miatt
megk�veztek, mint
a t�rt�nelem is tan�tja, az ut�kor k�s�bb h�l�t rebegett minden
munk�juk�rt.
Mi mindezt mindj�rt nyilv�nos szerepl�s�nk els� napjaiban
tapasztalhattuk.
Nem a t�meg kegyei�rt hajb�koltunk, hanem a n�p butas�g�val szemben
sz�lltunk
s�kra minden�tt. Majdnem mindig �gy volt, hogy ezekben az
esztend�kben olyan
emberek gy�lekezete el�tt �llottam, akik �ppen az ellenkez�j�ben
hittek annak, amit
�n hittem. K�t �ra feladata volt ilyenkor k�t-h�romezer embernek
eddigi meg-
gy�z�d�s�b�l val� kiragad�sa, eddigi �ll�spontjuk alapjainak lerombol�sa,
hogy
azut�n �ket a mi meggy�z�d�s�nk �s a mi vil�gn�zet�nk �tj�ra vezess�k.
M�r el�z�leg kifejtettem, hogy a hatalmas, vil�galak�t� esem�nyek
mozgat�ja
nem az �rott bet�, hanem mindig az �l�sz� volt. A sajt� egy r�sze ezt
kem�ny vita
t�rgy�v� tette. Els�sorban term�szetesen b�lcs polg�ri sajt�nk foglalt
�ll�st nagy
�l�nken �ll�t�sommal szemben. Ennek az �ll�sfoglal�snak az ind�t�oka
megc�folhat
minden ellen�rvet. A polg�ri �rtelmis�g csak az�rt tiltakozik e
felfog�s ellen, mert
n�lk�l�zi az �l�sz� befoly�sol� erej�t, mert mindink�bb a tiszt�n �r�i
tev�kenys�gre
vetette mag�t, �s nem ismerte fel a sz� agitat�v erej�t. Jellemz� mai
polg�rs�gunkra,
hogy elvesztette l�lektani �rz�k�t a t�meghat�s �s a t�megbefoly�s
tekintet�ben.
M�g a sz�nokot az �t hallgat� t�meg �lland�an korrig�lja, mert hallgat�i
arckifejez�s�b�l �lland�an meg�t�lheti, hogy mennyire k�vetik
fejteget�seit, meg�l-
lap�thatja, hogy szava el�ri-e a k�v�nt hat�st, addig az �r� egy�ltal�n
nem ismeri
olvas�it. Fejteget�seit ez�rt �ltal�nos�tja. Ezzel vesz�t bizonyos
fokig pszihol�giai
finoms�g�b�l, simul�konys�g�b�l. Ez�rt fog a kit�n� sz�nok mindig jobban
�rni,
mint a kiv�l� �r� sz�nokolni.
Ehhez j�rul m�g az a k�r�lm�ny, hogy az emberek legnagyobb r�sze
lusta,
maradi �s mag�t�l csak �mmel-�mmal ny�l olyan �rott m�h�z, amely nem
felel meg
felfog�s�nak, �s nem azt ny�jtja, amit az ember v�r t�le. �ppen ez�rt a
hat�rozott
tendenc��val �rt munk�t legink�bb csak azok az emberek olvass�k,
akik maguk is
hasonl�k�ppen gondolkodnak. Legfeljebb egy-egy r�pirat vagy plak�t
sz�molhat
r�vids�g�n�l fogva azzal, hogy az ellenv�lem�nyen l�v�k figyelm�t is
lek�sse
n�h�ny pillanatra. Nagyobb kil�t�sa van az eredm�nyre e tekintetben
a k�pnek, �s-
pedig minden alakj�ban, eg�szen a filmig.
Emellett nemegyszer az emberek el��t�let�nek lek�zd�s�r�l is sz� van,
olyan
el��t�letekr�l, amelyek nem az �rtelemben gy�kereznek, hanem
legt�bbsz�r a tudat
alatti �rzelemben lelik magyar�zatukat. M�rpedig a t�ves fogalmakat
�s tudatlan-
s�got a tan�t�s fegyvereivel legy�zhetj�k, az �rzelmi ellen�ll�st
azonban soha.
Kiz�r�lag ezekre a titokzatos er�kre val� hivatkoz�s hathat, ezt
pedig csak ritk�n
k�pes az �r� el�rni. Ez a feladat majdnem kiz�r�lag a sz�nok feladata.
A marxizmusnak a n�p nagy t�megeit ir�ny�t�, b�mulatra m�lt� hatalm�t
semmiesetre sem a zsid� szellem form�lis, �r�sban lefektetettm�ve
adtameg, hanem
az az �ri�si sz�noki propagandahull�m, amely hossz� �vek folyam�n a
t�meget
elbor�totta. Sz�zezer n�met munk�sb�l �tlag sz�z sem ismeri Marx
m�veit. Ezeket
ink�bb �rtelmis�giek �s m�g ink�bb zsid�k tanulm�nyozt�k, m�g a mozgalom
igazi
rajong�i nem ismerik. Marx a m�veit nem is a nagy t�megek sz�m�ra
�rta, hanem
ink�bb a zsid� vil�gh�d�t� henger vezet� �rtelmis�ge sz�m�ra. A nagy t�meget
eg�sz k�l�nleges anyaggal f�t�tt�k, a sajt�val. A marxista sajt� abban
k�l�nb�zik
a polg�ri sajt�nkt�l, hogy azt agit�torok �rj�k, m�g emezt �r�i agit�l�sra
szeretn�k
felhaszn�lni.
A marxizmus r�sz�re a munk�sok milli�it nem annyira a marxista pr�f�t�k
�r�sm�dja nyerte meg, hanem ink�bb az az �ri�si propagandamunka,
amelyet a
f�radhatatlan agit�torok t�zezrei v�geztek, az izgat� apostolokt�l
kezdve eg�szen a
munk�s szervezetek kishivatalnok�ig, a bizalmi emberig �s a
hivat�sos sz�nokig.
Kieg�sz�tette ezt az a nagyon sok n�pgy�l�s, amelyen a n�psz�nokok f�st�s
kocsmaszob�kban asztalra �llva gy�rt�k a t�meget �s olyan
emberismeretet
szereztek, amely a k�zv�lem�ny v�r�nak az ostrom�hoz a legjobb
fegyvereket
szolg�ltatta. A hatalmas t�megt�ntet�sek, a sz�zezres felvonul�sok a
szeg�ny em-
berk�ben azt ameggy�z�d�st keltett�k, hogy kis f�reg l�t�re m�gis
hatalmas s�rk�ny
porcik�ja, amelynek izz� lehelet�t�l a gy�l�lt vil�g l�ngra lobban, �s
majdan a
prolet�rdiktat�ra v�gs� gy�zelm�t �nnepelheti.
Az ilyen propaganda k�sz�tette el� az embereket a szoci�ldemokrata
sajt�
olvas�s�ra. Ezt a sajt�t nem �rj�k, hanem besz�lik. M�g a polg�ri
harcvonalon a
tan�rok, tud�sok, teoretikusok �s �r�k n�ha a besz�det is megk�s�rlik, a
marxista
sz�nokok n�ha �rni is pr�b�lnak. �ppen a zsid� az, aki e tekintetben
k�l�n�sen
sz�m�t�sba j�het, hazug, alkalmazkod�k�pess�g�n�l �s simul�konys�g�n�l fogva
ink�bb agit�l� sz�nok, semmint �r�.
Minden igaz�n nagy t�rt�nelmi �talakul�st nem az �rott sz� h�vott
�letre, hanem
annak legfeljebb k�s�r�je volt.
Ne mondja senki, hogy a francia forradalom b�lcseleti elm�letek
alapj�n valaha
is kit�rt volna, hogyha a nagyvonal� demag�gok, izgat�k hadserege
nem korb�-
csolta volna fel az elgy�t�rt n�p ked�ly�t, m�g v�gre is bek�vetkezett
az a
vulk�nkit�r�s, amely eg�sz Eur�p�t megreszkettette. �ppen �gy a
leg�jabb id�k
legnagyobb forradalmi �talakul�sa, az oroszorsz�gi bolsevista
forradalom sem
Lenin �rott m�veinek, hanem a nagyobb �s kisebb izgat�k sz�noki
tev�kenys�g�nek
az eredm�nye.
Az analfab�ta orosz n�p k�ts�gtelen�l nem Karl Marx �r�sainak olvas�sa
k�vetkezt�ben rajongott a kommunista forradalom�rt, hanem azoknak
az ezrekre
r�g� agit�toroknak a hat�sa k�vetkezt�ben, akik mindenesetre egy
eszme szol-
g�lat�ban m�g a csillagos eget is oda�g�rt�k volna a n�pnek.
Mozgalmunk, amely pedig n�h�ny �vwel ezel�tt semmib�l keletkezett,
ennek a
felismer�snek k�sz�nheti b�mulatra m�lt� fejl�d�s�t. Ma m�r �rdemesnek
tartj�k
arra, hogy n�p�nk minden bels� �s k�ls� ellens�ge �ld�zze.
B�rmennyire fontos is teh�t mozgalmunk szempontj�b�l az �r�sbeli
tev�kenys�g, ma ennek ink�bb csak mozgalmunk magasabb �s
alacsonyabb rang�
vezet�inek egys�ges nevel�se szempontj�b�l lesz nagyobb jelent�s�ge,
semmint az
ellent�tes felfog�s� r�tegek megnyer�se szempontj�b�l. A meggy�z�d�ses
szo-
ci�ldemokrata vagy fanatikus kommunista csak a legritk�bb esetben
sz�nja el mag�t
arra, hogy megvegyen egy nemzetiszocialista f�zetet, s�t mi t�bb,
k�nyvet, hogy
vil�gfelfog�sunkr�l t�j�koz�dj�k vagy a saj�t felfog�s�nak kritik�j�t tanul-
m�nyozza. M�g �j s�got is csak nagy ritk�n olvasnak, ha ez nem vi
seli mag�n p�rtjuk
b�lyeg�t. Ez am�gy is keveset haszn�lna, mert egyetlenegy �js�g
keltette benyom�s
annyira sz�tes�, hat�s�ban olyan sz�tforg�csolt, hogy egyszer�
olvas�s�t�l nem
v�rhat� komoly eredm�ny. Akin�l p�r fill�r szerepet j�tszik, az a
t�rgyilagos
felvil�gosod�s kedv��rt nem fog ellenz�ki lapra el�fizetni. Ezt
t�zezrek k�z�l tal�n
egy sem teszi meg. Csak az olvassa a p�rt lapj�t �lland�an, akit m�r
megnyertek a
p�rt sz�m�ra, � pedig saj�t mozgalma �lland� h�rad�j�nak fogja tekinteni
azt.
M�s a sz�noki r�pirat hat�sa. Ezt m�r egyik-m�sik sz�vesen veszi
kez�be,
k�l�n�sen, ha ingyen jut hozz�, �s ha a r�pirat id�szer� t�m�j�t m�r maga a
c�m
el�gg� kidombor�tja. Az ilyen r�pirat m�r a fel�letes olvas� figyelm�t
is �j szem-
pontokra, �j felfog�sra, s�t tal�n �j mozgalomrah�vja fel. A legt�bb
esetben azonban
ez is csak arra val�, hogy felkeltse �rdekl�d�s�t, ellenben sohasem
fogja �t befejezett
t�nyek el� �ll�tani. A r�pirat csak serkent, felh�vja valamire az
olvas� figyelm�t, de
csak akkor �ri el hat�s�t, ha k�zvetlen ut�na az olvas�t sz�belileg
felvil�gos�tj�k.
Erre pedig kiz�r�lag a t�meggy�l�s alkalmas.
A t�meggy�l�s m�r csak az�rt is fontos, mert az egy�n, aki mint a
mozgalom
j�vend� tagja egyel�re mag�ra hagyatott, egyed�l �rzi mag�t, �s �gy k�nnyen
f�lelem sz�llhatja meg, el�sz�r e t�meggy�l�seken �bred annak tudat�ra,
hogy egy
nagyobb k�z�ss�g tagja. Ez a legt�bb emberre serkent�leg �s b�tor�t�lag
hat.
Ugyanaz a f�rfi egy z�szl�alj vagy sz�zad keret�n bel�l bajt�rsai
t�rsas�g�ban
sz�vesebben veszi fel a harcot, mint ha azt �rzi, hogy egyed�l
van. A ny�j keret�n
bel�l biztons�gban �rzi mag�t m�g akkor is, ha ezerf�le indok ellent
is mondana
ennek.
A t�meggy�l�s leveg�je nemcsak fokozza az egyes ember erej�t, hanem
egy�t-
tal bajt�rsi szellemet is teremt. Az �j tan els� h�ve munkahely�n
s�lyos
t�mad�soknak van kit�ve, teh�t okvetlen�l sz�ks�ge van arra, hogy
�nbizalm�t �s
meggy�z�d�s�t n�velj�k azzal, hogy nagy �s sz�lesk�r� alakulat tagja �s
harcosa.
Ezt az �rz�st el�sz�r a k�z�s t�meggy�l�s kelti fel benne. Ha kis m�hely�b�l
vagy
a nagy�zemb�l, ahol am�gy is oly eleny�sz�en kicsinek �rzi mag�t,
el�sz�r megy
el a t�meggy�l�sre, �s ott vele egyet�rt� emberek ezrei veszik k�r�l,
akkor h�rom-
vagy n�gyezer ember lelkesed�se, ellen�llhatatlan m�mora mag�val
ragadja �t, �s
ezrek helyesl� tapsvihara igazolja el�tte az �j tan helyess�g�t. Itt
�bred fel benne
el�sz�r eddigi politikai meggy�z�d�se feletti k�tely�nek �rz�se, �s ama
var�zsszer�
befoly�snak hatalm�ba ker�l, amelyet t�megszuggesszi�nak nevez�nk.
Ezrek
akar�sa, v�gya s ereje halmoz�dik fel benne. A k�tked� f�rfi�, aki
t�tov�zva j�tt el
a gy�l�sre, azt bens�leg meger�s�dve hagyja el, �rzi, hogy egy nagy
k�z�ss�g
tagj�v� v�lt.
A nemzetiszocialista mozgalomnak sohasem szabad err�l
megfeledkeznie. So-
hase hallgasson azokra a polg�ri politikusokra, akik mindenhez
jobban �rtenek, �s
m�gis kisiklott kez�kb�l egy hatalmas �llam �s saj�t l�t�k, oszt�lyuk
uralm�val
egy�tt t�nkrement. Hiszen �k roppant okosak, mindent tudnak �s
mindenhez
�rtenek, csup�n annak a megakad�lyoz�s�hoz nem �rtettek, hogy a n�met
n�p a
marxizmus karj�ba hulljon. Sz�nalmas, siralmas kudarcot vallottak,
bek�pzelts�g�k
teh�t csup�n �nhitts�g, b�szkes�g�k pedig a butas�ggal egy �s ugyanazon
f�n terem.
Ha teh�t ezek az emberek ma az �l�sz�nak semmif�le jelent�s�get sem
tulaj-
don�tanak, annak csup�n az az oka, hogy saj�t fecseg�s�k
hat�stalans�g�r�l,
Istennek h�la, m�r maguk is el�gg� meggy�z�dtek.

Hetedik fejezet,
Harc a v�r�s�kkel.
1919 1920 �s 1921ben magam is t�bb polg�ri gy�l�sen vettem r�szt. Ezek
mindig
ugyanazt a hat�st gyakorolt�k r�m, mint gyermekkoromban a
parancsra szedett
csukam�jolaj. Az ember vegye be, mondj�k, az nagyon j�, de
gyal�zatos �ze
van. Ha az ember a n�met n�pet �sszek�t�zn�, �s er�szakkal ezekre a
polg�ri
gy�l�sekre hajtan�, �s az el�ad�s v�g�ig az �sszes ajt�kat z�rva tartan�,
senkit sem
engedne ki, tal�n egyn�h�ny �vsz�zad leforg�sa alatt �gy is eredm�nyt
lehetne
el�rni. Az bizonyos azonban, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem �r�ln�k az
�letnek, �s akkor ink�bb nem lenn�k n�met. Mivel azonban ezt,
Istennek h�la,
nem lehet megtenni, ne csod�lkozz�k teh�t az ember azon, hogy az
eg�szs�ges,
romlatlan n�p �gy irt�zik ezekt�l a polg�ri nagygy�l�sek-t�l, mint
�rd�g a
t�mj�nf�stt�l.
J�magam megismertem a polg�ri vil�gn�zetnek ezeket a pr�f�t�it, �s igaz�n
nem
csod�lkozom azon, hogyha a kimondott sz�nak semmi n�ven nevezend�
jelen-
t�s�get sem tulajdon�tanak. Megjelentem annak idej�n a Demokrat�k,
a N�met
Nemzetiek, a N�met N�pp�rtiak �s a Bajor N�pp�rtiak, Bajor Centrum
gy�l�sein.
Ami ezeken a gy�l�seken azonnal felt�nt, az a hallgat�s�g egy�ntet�
z�rtk�r�s�ge
volt. Majdnem kiz�r�lag p�rttagok voltak jelen. Az eg�sz �gy, ahogy
volt, fegyel-
mezetlen�l, ink�bb egy k�rtyaklubhoz, semmint olyan n�pnek a
gy�l�s�hez hason-
l�tott, amelyik a legnagyobb forradalm�t �lte �t. Az el�ad�k a
programjukra val�
tekintettel, mindent elk�vettek, hogy a b�k�s hangulatot min�l
jobban meg�riz-
z�k. Besz�ltek, helyesebben felolvast�k besz�dj�ket egy tartalmas
�js�gcikk vagy
egy tudom�nyos el�ad�s form�j�ban. Ker�ltek minden er�teljes
kifejez�st, egy-egy
gy�ng�d viccet engedtek meg maguknak, amelyet a tekint�lyes eln�ki
asztal k�te-
less�gszer�en nevet�ssel honor�lt, ha nem is hangosan, ha nem is
kih�v� m�don,
hanem el�kel�en, halkan �s m�rs�kelten.
Val�j�ban hogyan n�zett ki ez az eln�ki emelv�ny? Egy alkalommal
a m�ncheni
W�gner-teremben voltam szem- �s f�ltan�ja egy ilyen gy�l�snek. A
lipcsei n�pek
csat�ja �vfordul�j�t �nnepelt�k. A besz�det egy tekint�lyes �reg �r,
valamelyik
egyetem professzora tartotta, helyesebben olvasta. Az emelv�nyen
az eln�ks�g �lt.
Balra egy monoklis, jobbra egy monoklis �s k�z�tt�k egy monokli
n�lk�li, vala-
mennyien cs�sz�rkab�tban, �gyhogy az emberre egy hal�los �t�letet hoz�
t�rv�nysz�k vagy pedig �nnep�lyes keresztel�, teh�t ink�bb vall�sos
t�nyked�s
benyom�s�t keltette. Az �gynevezett besz�d, amely nyomtat�sban tal�n
eg�sz j� lett
volna, hat�s�ban kifejezetten borzalmas volt.
H�romnegyed �ra m�lt�n az eg�sz gy�lekezet az �tszellem�l�s �llapot�ba
esett,
amelyet csak egyes embereknek �s n�csk�knek kivonul�sa, a pinc�rn�k
s�rg�se-
forg�sa �s a nagysz�m� hallgat�s�g �s�toz�sa zavart meg. H�rom munk�s m�g�
ker�ltem. Ezek, akiket a k�v�ncsis�g hozott ide, vagy pedig megb�z�sb�l
jelentek
meg, id�r�l id�re rosszul titkolt arcfintorgat�ssal n�ztek egym�sra,
v�g�l pedig
egym�st oldalba l�kt�k, �s erre, mint adott jelre cs�ndben elhagyt�k
a termet. Az
ember l�tta rajtuk, hogy semmi sz�n alatt sem akarnak zavart
kelteni. Enn�l a
t�rsas�gn�l igaz�n nem is volt r� sz�ks�g.
V�gre a gy�l�s v�ge fel� k�zeledett. Miut�n a professzor, akinek
hangja egyre
halkabb lett, el�ad�s�t befejezte, a k�t monoklis k�z�tt �l� gy�l�svezet�
fel-
emelkedett hely�r�l, lecsapott a jelenl�v� n�met testv�rekre, �s
kifejez�sre juttatta
h�l�j�t �s k�sz�net�t az�rt az egyed�l�ll�, nagyszer� el�ad�s�rt,
amelyet iksz ipszilon
professzor �r oly �lvezetes, alapos �s m�lyensz�nt� m�don tartott, �s
amely a sz�
legnemesebb �rtelm�ben vett bels� �lm�ny, igen, egy nagy t�nyleges
cselekedet
volt. Ennek az �ldozatos �r�nak a megszents�gtelen�t�s�t jelenten�
�gymond-,
ha ezut�n az el�ad�s ut�n hozz�sz�l�sok k�vetkezn�nek, �gyhogy az �sszes
jelen-
l�v�k �haj�hoz h�ven el�ll a z�rsz� jog�t�l, �s ehelyett ki�lts�k: Mi
testv�ris�gben
egys�ges n�p vagyunk. V�g�l felsz�l�totta a jelenl�v�ket, hogy
�nekelj�k el a
n�met himnuszt. Erre �nekelni kezdtek, �s nekem �gy tetszett, mint
hogyha m�r a
m�sodik vers szakn�l kevesebb hangot hallan�k, �s csak a refr�nn�l
hangozn�k ism�t
er�teljesebben az �nek. De mit sz�m�t ez akkor, hogyha egy ilyen
�nek teljes
buzg�s�ggal sz�ll a n�met nemzet lelk�b�l az �g fel�. Ezzel v�ge volt a
gy�l�snek,
vagyis mindenki sietett, hogy miel�bb kijusson a teremb�l, az
egyik a s�r�z�be, a
m�sik a k�v�h�zba, ism�t m�sok a szabad leveg�re.
Igen. Ki a szabad leveg�re. Ez volt az �n �rz�sem is.
Ez legyen teh�t a dics��t�se sz�zezernyi porosz �s n�met h�s k�zdelm�nek?
Gyal�zat. �s ism�t gyal�zat.
Ez val�ban tetszhetik a korm�nynak. Ez val�ban b�k�s gy�lekez�s. A
miniszternek nem kell aggodalmaskodnia b�k��rt �s rend�rt. Nem kell
f�lnie att�l,
hogy a lelkesed�s hull�mai �tcsapnak a polg�ri tisztess�g korl�tain,
hogy az emberek
a lelkesed�s m�mor�ban kivonulnak a teremb�l, de nem az�rt, hogy a
k�v�h�zba
vagy a vend�gl�be siessenek, hanem hogy n�gyes sorokban egy�tt,
egyszerre l�pve
a Dajcsland hoch in �ren hangj�val ajkukon a v�ros utc�ira
vonuljanak, �s
�gy a b�k�re v�gy� rend�rs�gnek kellemetlens�geket okozzanak.
Nem. Ilyen �llampolg�rokkal meg lehetnek el�gedve.
Ezzel szemben a nemzeti szocialista gy�l�sek k�ts�gtelen�l nem
voltak b�k�s
gy�lekezetek. Itt igenis �sszecsaptak k�t vil�gn�zet hull�mai
egym�ssal, �s azok
nem z�rultak egy-egy hazafias �nek g�pies ledar�l�s�val, hanem a n�pi
�s nemzeti
szenved�lyek fanatikus kit�r�seivel.
Mindj�rt kezdett�l fogva fontos volt, hogy a mi gy�l�seinken a
fegyelmet �s a
gy�l�s vezet�s�g�nektekint�ly�t felt�tlen�l biztos�tsuk. Amitmi besz�lt�nk,
aznem
egy polg�ri el�ad� er�tlen fecseg�se volt, hanem hangj�n�l �s
tartalm�n�l fogva
alkalmas arra, hogy az ellenfelet kih�vja. M�rpedig ellenfelek
voltak a mi gy�l�se-
inken. Milyen gyakran j�ttek be t�m�tt sorokban, k�zt�k egyes
l�z�t�kkal, arcukon
a bels� meggy�z�d�ssel: Ma v�gz�nk veletek. Oh igen. Milyen gyakran
j�ttek
be a sz� szoros �rtelm�ben oszlopokban v�r�s bar�taink azzal a bel�j�k
vert
feladattal, hogy lesz�moljanak vel�nk. Mily gyakran �ll�tott�k �l�re a
k�rd�st, hogy
azut�n csak a mi gy�l�svezet�s�g�nk �s terem�rs�g�nk k�rlelhetetlen ereje
mentse
meg a k�nos helyzetet. Minden oka megvolt ellenfeleinknek arra,
hogy fell�pjenek
vel�nk szemben. M�r falragaszaink v�r�s sz�ne is cs�b�totta �ket
gy�l�seinkre. A
b�k�s polg�rs�g felh�borodott azon, hogy mi is a bolsevist�k v�r�s
sz�n�hez
ny�ltunk, �s abban nagyon k�t�rtelm� dolgot l�ttak. A nemzeti lelkek
cs�ndben m�r
azt a v�dat suttogt�k egym�s k�z�tt, hogy alapj�ban v�ve mi is a
marxizmusnak
hajt�sai vagy csak �lruh�ba �lt�z�tt marxist�k, helyesebben
szocialist�k vagyunk.
Mert ezek a kopony�k a mai napig sem �rik fel �sszel a
szocializmus �s a marxizmus
k�z�tti k�l�nbs�get . K�l�n�sen beigazoltnak l�tt�k �ll�spontjukat akkor,
amikor
arra a felfedez�sre jutottak, hogy mi a gy�l�seinken nem
h�lgyeket �s urakat,
hanem n�pt�rsakat �s n�pt�rsn�ket �dv�z�lt�nk, �s egym�s k�z�tt csak
p�rttagokr�l
besz�lt�nk. Milyen gyakran felkacagtunk, ha ezekre a beijedt
polg�ri nyulakra
gondoltunk, akik nem tudj�k megfejteni keletkez�s�nk, c�lkit�z�seink
�s c�ljaink
rejt�ly�t.
A falragaszaink v�r�s sz�n�t gondos �s alapos m�rlegel�s ut�n
v�lasztottuk,
hogy ez�ltal is magunkra h�vjuk a baloldal figyelm�t, felh�borod�st
kelts�nk benne
�s r�b�rjuk gy�l�seink l�togat�s�ra m�r csak az�rt is, hogy ezekkel az
emberekkel
�sszek�ttet�sbe ker�lhess�nk.
�rdekes volt ezekben az �vekben ellenfeleink tan�cstalans�g�nak �s
tehetetlen-
s�g�nek megfigyel�se a folyton v�ltoz� harci m�djukon kereszt�l. El�sz�r
arra
sz�l�tott�k fel k�vet�iket, hogy ne is vegyenek tudom�st r�lunk, �s
tarts�k magukat
t�vol gy�l�seinkt�l. Ezt �ltal�ban k�vett�k is. Minthogy azonban az id�k
folyam�n
m�gis elj�ttek, �s a megjelentek sz�ma lassan, de folytonosan
emelkedett, �s tanaink
hat�sa l�that� volt, a vez�rek lassank�nt idegesek lettek.
Nyugtalanul arra a meg-
gy�z�d�sre jutottak, hogy nem szabad t�tlen�l n�zni�k a fejlem�nyeket,
hanem
er�szakkal kell v�g�t vetni mozgalmunknak.
Felsz�l�tott�k az oszt�ly�ntudatos proletari�tus-t, hogy gy�l�seinkre
t�mege-
sen menjenek el �s a proletari�tus vas�kl�vel s�jtsanak le a
monarchista reak-
cion�rius izgat�kra.
Ebben az id�ben gy�l�seink m�r h�romnegyed �r�val a kezdet�k el�tt t�mve
voltak munk�sokkal. Gy�l�seink egy-egy puskaporos hord�hoz
hasonl�tottak,
amely minden pillanatban leveg�be rep�lhetett, �s amely mellett m�r
ott �gett a
kan�c. M�gis mindig m�sk�nt t�rt�nt. Az emberek ellens�geinkk�nt j�ttek
be, �s ha
nem is mint k�vet�ink t�voztak el, de m�gis mint olyanok, akik m�r
b�r�lat t�rgy�v�
teszik saj�t tanaikat. Lassank�nt azonban m�gis �gy volt, hogy
h�rom�r�s
el�ad�saink ut�n tagjaink �s ellenfeleink egy egys�ges, lelkes
t�meget k�peztek.
Most volt igaz�n okuk a vezet�knek az aggodalomra, �s most ism�t
azokhoz
fordultak, akik m�r r�gen kikeltek harcmodorunk ellen, �s akik
most, igazuk
tudat�ban arra az �ll�spontra helyezkedtek, amely szerint az
egyed�li helyes �t a
munk�soknak gy�l�seinkr�l val� kitilt�sa. A munk�sok teh�t nem j�ttek
t�bb�, vagy
ha m�gis, akkor kevesebben j�ttek. Ez az �llapot csak r�vid ideig
tartott. Azut�n a
j�t�k ism�t el�lr�l kezd�d�tt.
A tilalmat nem tartott�k be az elvt�rsak, ism�t egyre t�bben
l�togatt�k gy�l�se-
inket, �s v�gre �jra a radik�lis harcmodor h�vei kerekedtek fel�l. A
jelsz� ism�t
er�szakos eln�m�t�sunk lett.
Ha azut�n k�t-h�rom, gyakran nyolc-t�z gy�l�s ut�n r�j�ttek arra, hogy
robban-
t�sunkr�l k�nnyebb besz�lni, mint azt v�gre is hajtani, �s hogy
minden gy�l�s�nk
a v�r�s harci csapatok visszavonul�s�t jelentette, akkor lassank�nt
kiadt�k a m�sik
jelsz�t: Prolet�r elvt�rsak �s elvt�rsn�k, Ker�lj�tek a
nemzetiszocialista izgat�k
gy�l�seit. Ugyanezt a harcmodort lehetett a v�r�s sajt�ban is
�szlelni. Egyszer azt
k�s�relt�k meg, hogy agyonhallgassanak, m�skor viszont, amikor
meggy�z�dtek
ennek a k�s�rletnek a c�ltalans�g�r�l, ism�t az ellenkez� v�gletbe
csaptak �t.
Naponta megeml�keztek r�lunk valamilyen form�ban. Leggyakrabban oly
m�don, hogy eg�sz val�nk nevets�ges volt�t bizony�tott�k a munk�sok
el�tt. Egy
id� ut�n azonban ezeknek az uraknak �rezni�k kellett, hogy nem
tudtak �rtani
nek�nk, hanem ellenkez�leg, haszn�ltak, mert hiszen sokan
k�rdezhett�k, hogy
mi�rt pazarolnak olyan sok puskaport egy ilyen nevets�ges
jelens�gre. Az em-
berek k�v�ncsiak lettek. Egyik cikk a m�sik ut�n hangoztatta a mi
gazs�gunkat,
amelyet ism�telten �jra meg �jra be akartak bizony�tani. Botr�nyok
sorozat�val
igyekeztek lehetetlenn� tenni benn�nket. Nem izgatta �ket, hogy
kijelent�seik
elej�t�l v�gig val�tlans�gok voltak. R�vid id� alatt r�j�ttek, hogy ezek
a t�mad�sok
is csak felkeltett�k �s mozgalmunkra ir�ny�tott�k az �ltal�nos
figyelmet.
Annak idej�n az volt az �ll�spontom, hogy t�k�letesen mindegy, hogy
ellen-
feleink nevetnek rajtunk vagy r�galmaznak benn�nket,
paprikajancsinak vagy
gazembernek neveznek, a fontos, hogy megeml�kezzenek r�lunk,
ism�telten fog-
lalkozzanak vel�nk, �gy, hogy lassank�nt a munk�sok szem�ben olyan
hatalomk�nt
t�nj�nk fel, amellyel egyed�l kell majd lesz�molniok. Egy sz�p napon
�gyis meg
fogjuk mutatni a zsid� sajt�bandit�knak, hogy mi val�j�ban mit
akarunk �s a
val�s�gban kik vagyunk.
Gy�l�seink k�zvetlen felrobbant�sa m�gsem k�vetkezett be, aminek
val�sz�n�
oka ellenfeleink vezet�inek hihetetlen gy�vas�ga volt. Minden
kritikus esetben kis
senkiket k�ldtek el�re, �s maguk legfeljebb a termeken k�v�l v�rt�k a
robbant�s
eredm�ny�t.
Az uraknak a terveir�l majdnem mindig pontos �rtes�l�st szerezt�nk. Ezt
nemcsak �gy �rt�k el, hogy c�lszer�s�gi szempontokb�l sok p�rttagunkat
bedug-
dostuk a v�r�s alakulatokba, hanem mert maguk a v�r�s ir�ny�t�k is
ebben az
esetben nagyon hasznosan fecsegtek. Nem tudtak hallgatni
akkor, ha valamit
kiagyaltak, s�t m�r akkor elkezdtek kotkod�csolni, amikor a toj�st
m�g le sem
rakt�k. �gy a legkimer�t�bb h�reket kaptuk m�r akkor, amikor a v�r�s
robbant�
alakulatoknak m�g halv�ny fogalmuk sem volt arr�l, hogy milyen
parancs v�r r�juk.
Ezek az id�k arra k�sztettek benn�nket, hogy gy�l�seink biztons�g�t
magunk
vett�k a kez�nkbe. A hat�s�gi v�delemre sohasem lehet sz�m�tani.
Ellenkez�leg.
Ez k�zbel�p�s�vel rendszerint csak a rendzavar�k seg�ts�g�re siet.
Val�j�ban a
hat�s�gi beavatkoz�s egyetlen eredm�nye a gy�l�s feloszlat�sa, teh�t
bez�r�sa.
M�rpedig ez volt az ellenf�l r�sz�r�l kik�ld�tt rendzavar� elemek
egyetlen c�lja.
�ltal�ban e tekintetben a rend�rs�g olyan gyakorlatot honos�tott
meg, amely a
legborzalmasabb jogtalans�g. Ha ugyanis bizonyos fenyeget�sek
k�vetkezt�ben a
hat�s�g tudom�s�ra jut, hogy egy gy�l�s megzavar�s�nak a vesz�lye
fenyeget,
akkor ez a hat�s�g nem a zavarg�kat tart�ztatja le, hanem egyszer�en
megtiltja a
t�bbi �rtatlannak a gy�l�s megtart�s�t. Erre a b�lcsess�gre az
ilyenfajta rend�ri
lelkek m�g b�szk�k is. �k ezt t�rv�nytelens�g megakad�lyoz�s�ra szolg�l�
el�vigy�zatoss�gi int�zked�sk�nt kezelik.
A mindenre k�sz bandita teh�t mindenkor k�pes tisztess�ges emberek
politikai
tev�kenys�g�nek �s mozgalm�nak a lehetetlenn� t�tel�re. A nyugalom �s
rend
nev�ben az �llamtekint�ly meghajlik a bandit�k el�tt, �s az
ellent�bort k�rleli, hogy
lehet�leg ne provok�lja amazokat. Ha teh�t a nemzetiszocialist�k
akartak bizonyos
helyeken gy�l�seket tartani, �s erre a szakszervezetek
kijelentett�k, hogy ez tagjaik
r�sz�r�l ellen�ll�st fog kiv�ltani, akkor a rend�rs�g nem ezeket a
zsarol� alakokat
csukta le, hanem a mi gy�l�seinket tiltotta be. Igen. A t�rv�nynek
ezek a szervei
k�pesek voltak vel�nk mindezt nemegyszer �r�sban k�z�lni.
Ha az ember ilyen eshet�s�gekkel szemben meg akarta mag�t v�deni,
gondos-
kodnunk kellett arr�l, hogy a zavarg�s megk�s�rl�s�t m�r �nmag�ban
lehetetlenn�
tegy�k.
Meg kell gondolnunk m�g azt is, hogy minden olyan gy�l�s, amelynek
v�delm�t kiz�r�lag a rend�rs�g biztos�tja, lej�ratja rendez�it a nagy
t�megek
szem�ben.
Az olyan gy�l�sek, amelyek csak nagy rend�ri k�szenl�t mellett
tarthat�k meg,
nem gyakorolnak eredm�nyes hat�st, mert a n�p alacsonyabb r�tegeit
csak akkor
lehet megnyerni, ha a mozgalom erej�t is l�tja.
Mik�nt a b�tor f�rfi k�nnyebben h�d�tja meg az asszonysz�veket, mint a
gy�va
alak, �ppen �gy el�bb f�rk�zik a h�si mozgalom a n�p sz�v�hez, mint az
olyan gy�va
megmozdul�s, amely l�t�t csak rend�rs�gi v�delemnek k�sz�nheti.
K�l�n�sen ez ut�bbi k�r�lm�nyre val� tekintettel kellett fiatal
p�rtunknak arra
�gyelnie, hogy fennmarad�s�r�l maga gondoskodj�k, �nmag�t v�dje �s az
ellenf�l
terrorj�t maga t�rje le.
A gy�l�seink v�delme k�t pill�ren nyugodott:
I. er�lyes �s l�lektanilag helyes gy�l�svezet�sen;
II. szervezett rendez�i g�rd�n.
Ha mi, nemzeti szocialist�k annak idej�n gy�l�st tartottunk, akkor
annak mi
voltunk az urai �s nem m�sok. Ezt a jogunkat sz�ntelen�l, minden
percben a
leg�lesebben hangs�lyoztuk. Ellenfeleink teljesen tiszt�ban voltak
vele, hogy az,
aki kih�v� magatart�st tan�s�t, k�rlelhetetlen�l kir�p�l m�g akkor is, ha
mi csak
tizenketten �llottunk volna f�lezer emberrel szemben. Akkori
gy�l�seinken,
k�l�n�sen a M�nchenen k�v�l tartott gy�l�seken, tizen�t-tizenhat
nemzetiszocia-
list�ra �t-hat-h�t, s�t nyolc sz�z ellenf�l esett. Ennek ellen�re sem
t�rt�nk semmi
kih�v�st, �s gy�l�seink l�togat�i nagyon j�l tudt�k, hogy mi ink�bb
agyonveretj�k
magunkat, semhogy meghajoljunk az er�szak el�tt. Nemegyszer t�rt�nt
meg, hogy
p�rttagjaink maroknyi csoportja verekedett h�siesen az ord�toz�,
�kl�z� v�r�s
t�ler�vel.
Bizonyos, hogy ilyen esetekben azt a tizen�t-h�sz embert
v�geredm�nyben a
t�ler� leverte volna, de az ellenf�l tudta, hogy ez el�tt legal�bb
k�tszer vagy
h�romszor annyiuknak jut fejbever�s oszt�lyr�sz�l, �s ezt nem sz�vesen
kock�ztatta.
Mi e tekintetben a marxista �s polg�ri gy�l�stechnika tanulm�nyoz�s�b�l
igyekezt�nk tanulni �s tanultunk is.
A marxist�k kezdett�l fogva vak fegyelmezetts�get tan�s�tottak,
�gyhogy a
marxista gy�l�s megzavar�s�nak gondolata, legal�bbis polg�ri r�szr�l,
fel sem
mer�lhetett. Ann�l ink�bb foglalkoztak ezzel a v�r�s�k. �k ezen a t�ren
lassank�nt
nemcsak bizonyos m�v�szetre tettek szert, hanem olyan messze
mentek, hogy a
birodalom nagy ter�letein egy nem marxista gy�l�st is m�r a
proletari�tus ki-
h�v�s�nak nyilv�n�tottak. K�l�n�sen fenn�llott azokra az esetekre, ha a
dr�tok
r�ngat�i att�l tartottak, hogy egy ilyen gy�l�sen saj�t
b�nlajstromukat sorolj�k fel
�s leleplezik n�phazudtol� �s n�pcsal� tev�kenys�g�k aljass�g�t. Mihelyst
egy ilyen
gy�l�st meghirdettek, az eg�sz v�r�s sajt� nagy ord�toz�sban t�rt ki, �s
emellett
ezek a hivat�sos t�rv�nytipr�k nemegyszer els�k�nt fordultak a
hat�s�gokhoz azzal
a gyors �s fenyeget� k�r�ssel, hogy a proletari�tusnak ezt a
kih�v�s�t, s�lyosabb
k�vetkezm�nyek elker�l�s�nek lehet�s�ge v�gett, azonnal tilts�k be.
A hat�s�gi tiszts�gvisel� rangja szerint v�lasztott�k meg k�r�s�k
hangj�t, �s c�lt
�rtek. Ha azut�n az ilyen poz�ci�ba kiv�telesen val�ban n�met
hivatalnok �s nem
egy hat�s�gi jogk�rrel felruh�zott b�b �lt, �s ezt a szemtelen hangot
leintette, akkor
ker�lt sor az ismert felh�v�sra, �gymond, ne t�rj�k a proletari�tus
kih�v�s�t,
hanem t�megesen jelenjenek meg a gy�l�seken, hogy a proletari�tus
k�rges �kl�vel
akad�lyozz�k meg a polg�ri elemek gyal�zatos kih�v�s�t.
�rdemes egy ilyen polg�ri gy�l�st l�tni, a szerencs�tlen gy�l�s vezet�s�g�t
megfigyelni �s f�lelm�ket �t�lni. Nem egy alkalommal egyszer�en
lemondott�k
ilyen fenyeget�sek hat�sa alatt a gy�l�st. F�lelm�k mindig oly nagy
volt, hogy 8
�ra helyett h�romnegyed kilenckor vagy kilenckor nyitott�k meg. Az
eln�k akkor
a v�g n�lk�li b�kol�sok ut�n azon f�radozott, hogy bebizony�tsa az
ellenz�k urainak
e f�rfiak l�togat�sa feletti �r�m�ket, tiszta hazugs�g, akik az�rt
nincsenek vel�k
egy v�lem�nyen, mert csak k�lcs�n�s eszmecsere �tj�n, amelyet akkor
mindj�rt
el�lj�r�ban megengedett, lehet k�zelebb hozni a felfog�sokat,
fel�breszteni az
ellenf�l meg�rt�s�t �s az ellent�tek �thidal�s�t lehet�v� tenni. Emellett
m�g bizto-
s�totta, hogy ennek a gy�l�snek semmi sz�n alatt sem az a c�lja,
hogy az embereket
eddigi felfog�suk megv�ltoztat�s�ra b�rja, �ppens�ggel nem. Csak
legyen boldog
mindenki a saj�t felfog�s�ban, de engedje meg, hogy a m�sik is
boldog legyen �s
�ppen ez�rt k�ri, hogy az el�ad�t, aki am�gy sem lesz t�ls�gosan
hossz�,
hallgass�k meg �s ne k�rt�lj�k vil�gg� e gy�l�s �tj�n is a sz�gyenteljes
testv�rh�bor�t.
Persze a baloldali testv�rek ezir�nt kev�s meg�rt�st
tan�s�tottak. �gy
azut�n
miel�tt az el�ad� belekezdett volna mond�k�j�ba, m�r k�nytelen volt
nemegyszer
a legvadabb cs�fond�roz�sok k�zepette �sszepakolni, �s az embernek
szinte az volt
a benyom�sa, hogy �r�l, �s h�l�s a sorsnak az�rt, hogy ezt a v�rtan�s�gos
vessz�fut�st megr�vid�tette. Hihetetlen zenebona k�zepette hagyt�k el
az ilyen
polg�ri gy�l�s bajnokai az ar�n�t, felt�ve, hogy nem gurultak bevert
fejjel a l�pcs�n
lefel�. Erre �ppen el�g p�lda volt.
�gy a marxist�k sz�m�ra mindig valami �jat jelentettek a mi gy�l�seink �s
k�l�n�sen azok lefoly�s�nak m�dja. Annak biztos tudat�ba j�ttek be
ezekre is, hogy
az �ltaluk gyakran megj�tszott j�t�kot term�szetesen n�lunk is
megism�telhetik.
Ma v�gz�nk vel�k. Milyen gyakran ki�ltotta egyik-m�sik oda ezt a
mondatot
nagy hangon gy�l�seinkre val� bevonul�suk alkalm�val, hogy azut�n m�g
miel�tt
m�sodszor is kit�thatta volna a sz�j�t, vill�mgyorsan a terem
bej�rata el�tt szedje
�ssze mag�t.
Mindenekel�tt a gy�l�s vezet�s�nek a m�dja volt n�lunk m�s. Nem
koldultunk
az�rt, hogy el�ad�sunkat enged�lyezz�k. Nem is biztos�tottuk mindenki
sz�m�ra
m�r bevezet��l a v�g n�lk�li hozz�sz�l�s jog�t, hanem r�viden
meg�llap�tottuk,
hogy mi vagyunk a gy�l�s urai, a h�zi jog ennek k�vetkezt�ben
benn�nket illet, �s
aki k�zbe mer sz�lni, k�rlelhetetlen�l kirep�l oda, ahonnan j�tt.
Kijelentett�k, hogy
ilyen rendzavar�k�rt semmi n�ven nevezend� felel�ss�get nem v�llalunk.
Ha id�nk
engedi �s helyesnek tartjuk, akkor megengedj�k a vit�t, ha nem,
akkor nem lesz vita
�s most pedig az el�ad� urat, iksz ipszilon p�rttagt�rsunkat illeti a sz�,
M�r ezen csod�lkoztak.
Emellett szigor�an szervezett terem�rs�ggel rendelkezt�nk. A polg�ri
p�rtokn�l
az ilyen teremv�delem vagy jobban mondva rendez�i szolg�lat
rendszerint olyan
urak feladata volt, akik azt k�pzelt�k magukr�l, hogy koruk
tekint�lyt �s tiszteletet
parancsol vel�k szemben. Minthogy pedig a marxista alapon l�z�tott
t�meg a korral,
tekint�llyel �s tisztelettel a legkisebb m�rt�kben sem t�r�d�tt, a
polg�ri
terem�rs�gnek gyakorlati jelent�s�ge a semmivel volt egyenl�.
Mindj�rt nagygy�l�si tev�kenys�g�nk kezdet�n megvetettem a terem�rs�g
szervezet�nek mint rendez� g�rd�nak az alapjait; ez a terem�rs�g
val�ban csupa
fiatal emberb�l �llott. R�szben harct�ri bajt�rsaim voltak, m�sok
viszont a p�rt fiatal
tagjainak k�r�b�l ker�ltek ki, akiket mindj�rt kezdett�l fogva arra
nevelt�nk, hogy
terrort csak terror �ltal lehet megt�rni, �s hogy ezen a f�ld�n a
b�tor �s hat�rozott
fell�p�s mindig eredm�nnyel j�r. Tudatukba v�st�k, hogy mi olyan
hatalmas, nagy
�s felemel� eszm��rt harcolunk, amelyet �rdemes a legutols� csepp
v�r�nkkel is
megv�delmezni. Arra nevelt�k �ket, hogyha egyszer az �rtelem
hallgat�sra k�ny-
szer�l, akkor az er�szak� a v�gs� d�nt�s joga, �s hogy a v�delem legjobb
fegyvere
a t�mad�s.
Meg�rttett�k, hogy a mi rendfenntart� g�rd�nknak az legyen a h�re,
hogy nem
vitatkoz� klub, hanem a legv�gs�kre k�sz harci egy�ttes. Mennyire
v�gyott ez az
ifj�s�g ilyen feladatra. Mennyire ki�br�ndult ez a h�bor�s nemzed�k,
tele undorral
�s megvet�ssel a polg�ri gy�moltalans�gb�l.
Mindenki el�tt vil�goss� v�lt, hogy a forradalom csak a n�p polg�ri
vezet�s�nek
gy�nges�ge miatt volt lehets�ges. A n�met n�p v�delm�re sz�ks�ges �kl�k
meg-
lettek volna, csak a fej hi�nyzott, amely ezeket ig�nybe vegye.
Milyen ragyog�
szemmel n�ztek r�m ezek az ifjak, mid�n k�ldet�s�k sz�ks�gess�g�r�l
besz�ltem
nekik. �jra meg �jra bebizony�tottam, hogy e f�ld minden b�lcsess�ge
ered-
m�nytelen marad, ha az er� nem teljes�ti a maga k�teless�g�t, hogy a
b�ke ny�jas
istenn�je csak a hadisten oldal�n j�rhat, �s hogy a b�ke minden nagy
tett�nek ,
sz�ks�ge van az er� v�delm�re �s seg�ts�g�re. Mennyivel �l�nkebb form�ban
jelentkezett el�tt�nk a v�dk�telezetts�g nagy gondolata. Nem mint az
�reg,
megcsontosodott hivatalnoklelkek elmeszesedett szellem�ben egy
halott orsz�g
halott tekint�ly�nek a szolg�lata, hanem saj�t n�p�nk l�t��rt mindig,
minden
k�r�lm�nyek k�z�tt �s minden�tt �let�t �ldozni k�sz k�teless�g �l� felismer�se.
�s hogy sorakoztak a z�szl� al� ezek az ifjak. Dar�zsrajk�nt
rontottak a
gy�l�seink zavar�ira, tekintet n�lk�l azok t�lerej�re �s a v�res
�ldozatra. Egy nagy
gondolat vez�relte �ket: az, hogy szent hivat�suk szabad utat
biztos�tson
mozgalmunk r�sz�re.
1920 nyar�nak derek�n rendez�g�rd�nk szervezetei m�r lassan hat�rozott
alakot
�lt�ttek, hogy 1921 tavasz�n m�r sz�zadokratagoz�djanak, amelyek
azut�n csopor-
tokra oszlottak. Erre s�rg�s sz�ks�g volt, mert k�zben a gy�l�seken
kifejtett
tev�kenys�g�nk �lland�an n�vekedett. M�g gyakran j�tt�nk �ssze a m�ncheni
Hofbroj d�szterm�ben, de m�r gyakrabban a v�ros nagyobb termeiben. A
B�rger-
broj d�szterme �s a M�nchener-Kindei pinc�je volt sz�nhelye 1920
1921 �sz�n �s
tel�n az egyre hatalmasabb t�meggy�l�seinknek, amelyeknek k�pe
mindig ugyanaz
volt. Az eN eS D� A P� gy�l�seit mindig j�val kezdet�k el�tt
t�lzs�folts�g miatt
rend�rileg kellett lez�rni.
Rendez�g�rd�nk szervez�se igen fontos k�rd�s megold�s�hoz vezetett.
Mozgalmunknak eddig sem p�rtjelv�nye, sem p�rtz�szlaja nem volt.
Ilyen
jelv�nyek hi�nya pedig nemcsak pillanatnyi h�tr�nyt jelentett,
hanem elvisel-
hetetlen volt a j�v�re n�zve is. Ez a h�tr�ny k�l�n�sen abban rejlett,
hogy a p�rt
tagjai n�lk�l�zt�k �sszetartoz�suk minden jel�t. A j�v�re n�zve
n�lk�l�zhetetlen
volt egy olyan jelv�ny megalkot�sa, amelyet a mozgalom jelk�pek�nt
a nemzetk�zi-
s�gnek neki lehet szegezni.
Ifj�s�gom idej�n gyakran volt alkalmam felismerni �s meg�rteni, hogy
az ilyen
jelv�nynek l�lektanilag �ri�si a jelent�s�ge.
A h�bor� ut�n Berlinben �ltem �t a szocialist�knak a kir�lyi palota
el�tt �s a
Lusztgartenben tartott t�megfelvonul�sait. A v�r�s z�szl�tenger, v�r�s
karszalagok
�s v�r�s vir�gok ennek a t�ntet�snek, amelyen hozz�vet�leges becsl�sem
szerint
mintegy 120000 ember vett r�szt, k�ls�leg is hatalmas tekint�lyt
k�lcs�n�ztek.
Magam is �reztem �s meg�rtettem, hogy milyen k�nnyen beh�dol az
ilyen l�tv�-
nyos, leny�g�z� hat�s� sz�nh�zi var�zsnak a n�p gyermeke.
A polg�rs�gnak, amely p�rtpolitikailag semmi n�ven nevezend�
vil�gn�zetet
nem jelent �s nem k�pvisel, nem volt saj�t z�szlaja. A polg�rs�g
hazafiak-b�l
�llott �s a birodalom z�szlaja alatt szaladg�lt.
Ha ezek a sz�nek vil�gn�zetet jelk�peztek volna, akkor meg lehetett
volna �rteni,
hogy az �llamhatalom birtokosai e sz�neket egyben saj�t vil�gn�zet�k
jelk�p�nek
l�tt�k, mert a vil�gn�zet�k jelk�pe saj�t tev�kenys�g�k k�vetkezt�ben lett
�llami �s
birodalmi lobog�v�.
A dolog azonban nem �gy �llott.
A birodalmat nem a n�met polg�rs�g k�zrem�k�d�s�vel t�kolt�k �ssze, �s a
z�szl� a h�bor� �l�b�l pottyant ki. Ezzel azut�n val�ban csak �llami
lobog� lett �s
vil�gn�zet szempontj�b�l semmif�le jelent�s�ge nem volt. Csak a n�met
nyelvter�letek egy pontj�n. N�met-Ausztri�ban volt polg�ri p�rtz�szl�
jellege e
sz�neknek. Az ottani nemzeti �rzelm� polg�rs�g egy r�sze ugyanis az
1848as �v
fekete-piros-arany sz�neit saj�t p�rt z�szlaj�v� avatta, �s ezzel olyan
szimb�lumra
tett szert, amely vil�gn�zeti szempontb�l ugyan minden jelent�s�g
n�lk�li, �llam-
politikai tekintetben m�gis forradalmi jelleg� volt. Ennek a
fekete-piros-arany
z�szl�nak annak idej�n a legelkeseredettebb ellens�gei, �s ezt ne
felejts�k el soha,
a szoci�ldemokrat�k �s kereszt�nyszocialist�k, illetve klerik�lisak
voltak. �k
voltak azok, akik ezeket a sz�neket gyal�zt�k, bemocskolt�k �s
bepiszk�tott�k �ppen
�gy, mint ahogy k�s�bb, 1918ban a fekete-ez�st-pirossal tett�k.Mindenesetre a
fekete-piros-arany az �reg Ausztria n�metp�rtjainak 1848as sz�ne
volt, teh�t olyan
id�szak�, amely b�r fantasztikus lehetett, egy�nenk�nt a
legtisztess�gesebb n�met
lelkeket is uralm�ba ker�tette, j�llehet a h�tt�rben
l�thatatlanul,
m�gis a zsid�
volt a mozgat�ja ezeknek az esem�nyeknek. K�ts�gtelen, hogy csak az
1918as
haza�rul�s �s a n�met javak szem�rmetlen elherd�l�sa ut�n lettek e
sz�nek a
marxizmus �s a centrum sz�m�ra oly rokonszenvesek, hogy azokatmint
legnagyobb
szents�g�ket tisztelj�k, �s az egykor �ltaluk �gy gy�l�lt z�szl� v�delm�re k�l�n
osztagokat szervezzenek.
�gy 1920ig a marxizmussal szemben semmif�le z�szl� nem �llott,
amely a
vil�gn�zetileg ellens�ges sarkot testes�tette volna meg. Mert igaz
ugyan, hogy a
n�met polg�rs�g jobb�rz�s� p�rtjai 1918 ut�n nem voltak kaphat�k arra,
hogy a
most egyszerre felfedezett fekete-piros-arany birodalmi z�szl�t
saj�t jelk�p�knek
tekints�k, az �jabb fejl�d�ssel sem tudtak a j�v�t illet�leg semmi
egy�ni programot
szembe�ll�tani, a legjobb esetben is csak a m�lt birodalom
�jj�teremt�s�nek gondo-
lat�t.
Ennek a gondolatnak k�sz�nheti a r�gi birodalom fekete-ez�st-piros
z�szlaja
�jj�sz�let�s�t, az �gynevezett polg�ri p�rtok z�szlajak�nt.
K�zenfekv�, hogy az olyan rendszernek a jelk�pe, amelyet a
marxizmus nem
�ppen h�s�es k�r�lm�nyek �s k�s�r� jelens�gek k�zepette gy�z�tt le, csak
nehezen
k�pzelhet� el olyan jelv�nyk�nt, amely alatt a marxizmus legy�zhet�.
Amennyire
szentek �s dr�g�k kell, hogy legyenek a r�gi, p�ratlanul sz�p szinek
a maguk harcos
�s �ldozatos m�ltj�val �s fiatalosan friss �sszet�tel�vel minden
tisztess�ges n�met
sz�m�ra, �ppen annyira kev�ss� alkalmas ez a z�szl� a j�v�
harc�nak jelv�ny��l.
�n a polg�ri politikusokkal szemben a mi mozgalmunkban mindig azt
az �ll�spontot
k�pviseltem, hogy n�met nemzet�nknek egyenesen szerencs�je, hogy
r�gi sz�ne-
inket elvesz�tett�k. Az mindegy lehetett nek�nk, hogy a k�zt�rsas�g
a maga z�szlaja
alatt mit m�vel. M�lys�ges h�l�val kell azonban megk�sz�nn�nk a
sorsnak, hogy
kegyes volt hozz�nk �s minden id�k legdics�s�gesebb hadi z�szlaj�t
meg�vta att�l,
hogy gyal�zatos prostit�ci� leped�j��l szolg�ljon. A mai birodalom,
amely pol-
g�rait eladja, nem m�lt� a fekete-ez�st-piros lobog�ra.
Ameddig a novemberi gyal�zat tart, addig viselje csak a saj�t
maszkj�t �s ne
lopja meg e tekintetben is a besz�l� m�ltat. A mi polg�ri
politikusaink gondoljanak
arra, hogy aki ez �llam sz�m�ra a fekete-ez�st-piros z�szl�t k�v�nja,
az a m�lttal
szemben lop�st k�vet el. Ez az egykori z�szl� csak az egykori
birodalomhoz illett,
�ppen �gy, mint Istennek h�la, a k�zt�rsas�g is a hozz� m�lt�t
v�lasztotta.
Ez volt az alapja annak, ami�rt mi nemzetiszocialist�k saj�t
tev�kenys�g�nk
kifejez� jelk�p�nek nem tudtuk a r�gi z�szl�t tekinteni. Mi nem
akarjuk a saj�t
h�veinknek hib�i k�vetkezt�ben t�nkrement r�gi birodalmat felt�masztani,
hanem �jat
akarunk alap�tani.
Annak a mozgalomnak, amelyik ma ebben a szellemben k�zd a
marxizmus
ellen, z�szlaj�ban is az �j �llam jelk�p�t kell viselnie.
Az �j z�szl� k�rd�se, annak kin�zete ekkoriban �l�nken foglalkoztatott
minket.
Minden oldalr�l kaptuk a javaslatokat; ezek nagyr�sz�ben
term�szetesen ink�bb
volt meg a j�sz�nd�k, mint az alkalmazhat�s�g. Az �j z�szl�nak �ppen
annyira saj�t
harcunk jelv�ny�nek kellett lennie, mint amennyire plak�tszer�en
hat�st kellett
kiv�ltania. Aki a t�meggel maga is foglalkozott, az ezekben a
l�tsz�lagos
csek�lys�gekben is fontos k�r�lm�nyeket ismer fel. Egy hat�sos jelv�ny
az esetek
sz�zezr�ben megadhatja az els� l�k�st a mozgalom ir�nti �rdekl�d�sre.
�ppen ez alapon kellett visszautas�tanunk azokat az aj�nlatokat,
amelyek
mozgalmunkat feh�r sz�n� z�szl� �tj�n a r�gi �llammal vagy helyesebben,
azokkal
a gy�nge p�rtokkal azonos�tott�k, amelyeknek egyetlen politikai
c�lja az elm�lt
�llapotok vissza�ll�t�sa. Emellett a feh�r sz�n nem ragad mag�val;
alkalmas lehet
sz�zi hajadonegyes�letek, de nem forradalmi id�k vil�grenget�
mozgalma sz�m�ra.
A fekete sz�n is felvet�d�tt, ami alkalmas lett volna a mai
id�kben, de nem volt
el�g kifejez� mozgalmunk c�lj�ra. Ez a sz�n sem ragadja mag�val a
szeml�l�t.
A feh�r-k�k sz�nt szint�n elvetett�k, dac�ra eszt�tikailag csod�latos
hat�s�nak,
minthogy ez egy n�met sz�vets�gi �llamnak �s amellett nem eg�szen a
legjobb
h�rn�vnek �rvend�, szakad�r vizeken evez� politikai ir�nyzatnak a
sz�ne. Egyebek-
ben pedig ezt is nehezen lehetett volna mozgalmunkkal szorosabb
�sszef�gg�sbe
hozni. Ugyanez �llott a fekete-feh�r sz�nre is.
Fekete-piros-arany sz�nekr�l term�szetesen sz� sem lehetett. A
fekete-ez�st-pi-
rosr�l sem lehetett sz� a m�r jelzett okokn�l fogva, legal�bbis nem
jelenlegi
alakj�ban.
Hat�s�ban ez a sz�n�sszet�tel messze fel�lm�lja a t�bbieket. Az
elk�pzelhet�
legragyog�bb akord.
J�magam mindig a r�gi sz�nek megtart�s��rt sz�llottam s�kra nemcsak
az�rt,
mert nekem, mint katon�nak a legszentebbek, hanem mert eszt�tikai
hat�sukban is
legink�bb megfelelnek �rzelmeimnek.
M�gis el kellett vetnem azt a sz�mtalan tervet, amelyet fiatal
mozgalmunk
k�r�b�l ny�jtottak be �s amelyek legnagyobb r�szt a r�gi z�szl�ba
rajzolt�k bele a
horogkeresztet. Magam, mint vez�r nem akartam saj�t tervemmel a nyil-
v�noss�g el� l�pni, hiszen lehets�ges, hogy m�s valaki �ppen olyan j�
vagy tal�n
m�g jobb tervet hoz.
Val�ban egy starnbergi fogorvos eg�szen j� tervet adott, amely az eny�met
nagyon megk�zel�tette. Volt azonban egy hib�ja: hajlott kamp�j�
horogkeresztet
illesztettek be egy feh�r mez�be.
Magam hossz� k�s�rletez�s ut�n lesz�geztem a v�gleges alakot. Ez v�r�s
alap�
z�szl� volt, benne feh�r k�r alak� mez�vel, a k�zep�n fekete
horogkereszttel.
Hosszas tanulm�nyoz�s ut�n megtal�ltam a helyes ar�nyt is a z�szl�, a
korong,
valamint a horogkereszt alakja, vastags�ga �s nagys�ga k�z�tt.
Emellett maradtunk.
Ugyanilyen karszalagot rendelt�nk rendez�g�rd�nk sz�m�ra, �spedig v�r�s
karszalagot ugyancsak fekete horogkeresztes feh�r koronggal.
Hasonl� elvek szem el�tt tart�s�val tervezt�k meg a p�rtjelv�nyt is.
Piros
mez�ben k�z�pen fekete horogkereszt, feh�r koronggal. F�ssz m�ncheni
aranym�ves adta be az els� haszn�lhat� tervet, amelyet
v�gleges�tett�nk.
1920 nyar�nak derek�n jelent meg el�sz�r az �j z�szl� a nyilv�noss�g
el�tt.
Kiv�l�an illett ifj� mozgalmunkhoz. Ez is ifj� �s �j volt. Senki
emberfia nem l�tta
annak el�tte, �s �gy hatott, mint egy vil�g�t� f�klya. Valamennyi�nket
gyerekes
�r�mmel t�lt�tt el, mid�n a tervet egy h� p�rttagt�rsunk els� alkalommal
kivitelezte
�s �tadta. N�h�ny h�nappal ezut�n m�r M�nchenben hat darab z�szl�nk volt,
�s az
egyre ink�bb szaporod� rendez�g�rd�nk nagyban hozz�j�rult mozgalmunk �j
jelk�p�nek elterjeszt�s�hez.
Ez igazi jelk�p. Nemcsak az�rt, mert az �ltalunk forr�n szeretett,
p�ratlan �s a
n�met n�pnek oly sok becs�letet szerzett sz�nek a m�lttal szembeni
tisztelet�nket
juttatt�k kifejez�sre, hanem mert mozgalmunk c�lj�t �s akarat�t is
legjobban fejezte
ki. Mi, nemzetiszocialist�k z�szl�nkban programunkat l�ttuk. A
piros sz�nben
mozgalmunk szoci�lis gondolat�t, a feh�rben a nemzeti eszm�t, a
horogkeresztben
pedig az �rja ember gy�zelm��rt folytatott harci k�ldet�s�t �s egyben
az alkot�-
munka gondolat�nak a gy�zelm�t, amely pedig mindig antiszemita
volt �s an-
tiszemita lesz.
K�t �vre r�, mid�n a rendez�g�rd�b�l m�r r�gen t�bb ezer tagot sz�ml�l�
rohamosztag lett, sz�ks�gess� v�lt, hogy az ifj� vil�gn�zet e v�delmi
szervezet�nek
k�l�n gy�zelmi jelv�nyt, a standartot adjuk.
Ezt is �n terveztem, �s kivitelez�sre egyik �reg, h� p�rttagunknak,
Kar aranym�vesmesternek adtam �t. Az�ta a standart a
nemzetiszocialista k�zdelem
harci jelv�nye lett.
Gy�l�si tev�kenys�g�nk, amely 1920ban egyre ink�bb fokoz�dott, v�gre arra
k�sztetett, hogy hetenk�nt k�t gy�l�st is tartsak. Ekkor m�r csod�lkoz�
emberek
sokas�ga olvasta plak�tjainkat, a v�ros legnagyobb termei zs�fol�sig
megteltek, a
f�lrevezetett marxista szocialist�k t�zezrei ism�t megtal�lt�k a
n�pk�z�ss�ghez
visszavezet� utat, hogy az elj�vend� szabad n�met birodalomnak
harcosai legyenek.
M�nchen nyilv�noss�ga megismert benn�nket. Besz�ltek r�lunk, a
nemzetiszo-
cialista sz� megszokott� v�lt �s programot jelentett. A h�vek, s�t a
tagok sz�ma is
egyre n�vekedett, �gyhogy 1920 21 tel�n M�nchenben m�r mint er�s p�rt
l�phet-
t�nk fel.
1921 janu�rj�nak v�g�n N�metorsz�g eg�n ism�t neh�z gondok felh�i
gy�lekeztek. A p�rizsi meg�llapod�st, amely N�metorsz�got
sz�zmilli�rd
�sszegnek fizet�s�re k�telezte, a londoni dikt�tum
alakj�ban
�letbe akart�k l�ptetni. Az �gynevezett n�pi egyes�letek M�nchenben m�r
hosszabb
id� �ta fenn�ll� munkak�z�ss�ge ez alkalomb�l egy nagyobb, k�z�s tiltakoz�
gy�l�st akart egybeh�vni. Az id� s�rgetett �s magam ideges voltam a
hozott
hat�rozatok kereszt�lvitel�vel kapcsolatos huzavonamiatt. El�sz�r a
K�nigszplaccon
tartand� gy�l�sr�l besz�ltek, de arr�l ut�bb lemondtak. Att�l f�ltek,
hogy a v�r�s�k
sz�tverik azt. Majd a Feldherrnhalle el� tervezt�k a tiltakoz�
gy�l�st, �mde ezt is
lef�jt�k, hogy v�g�l is a M�nchener-Kindei pince mellett d�ntsenek.
Egyik nap a
m�sik ut�n telt el, a nagy p�rtok azonban tudom�st sem vettek a
rettenetes
esem�nyr�l, �s a munkak�z�ss�g nem volt k�pes meg�llapodni a k�z�s
nagygy�l�s
id�pontj�ban. 1921 febru�r elsej�n, egy keddi napon azonnali,
v�gleges hat�rozatot
s�rgettem. Szerd�ra �g�rt�k a v�laszt. Szerd�n azut�n ism�t felt�tlen
hat�rozott
felvil�gos�t�st k�veteltem a gy�l�s id�pontj�ra vonatkoz�lag. A v�lasz
ism�t
hat�rozatlan �s kit�r� volt.
T�relmemnek ekkor v�ge szakadt, �s elhat�roztam, hogy egyed�l fogom
meg-
rendezni a tiltakoz� gy�l�st. Szerd�n d�lben t�z perc alatt g�pbe
dikt�ltam a plak�t
sz�veg�t �s a k�vetkez� napra, cs�t�rt�kre, febru�r harmadik�ra kib�reltem a
Krone cirkuszt.
Ehhez abban az id�ben nagy mer�szs�g kellett. Nemcsak az�rt, mert
k�rd�ses
lehetett, hogy a nagy helyis�g megt�lthet�-e, hanem az�rt is, mert
a gy�l�s felrob-
bant�s�nak a vesz�lye is fenyegetett. Rendez�g�rd�nk ilyen �ri�si
helyis�gre m�g
kor�ntsem volt elegend�. Magam sem voltam tiszt�ban egy ilyen
robbant�si k�s�rlet
lefoly�s�val. Annak megakad�lyoz�s�t nehezebbnek tartottam egy
cirkuszban, mint
egy z�rt teremben. T�vedtem. Ilyen �r��si helyis�gben val�ban k�nnyebben
lehetett
�rr� lenni a robbant�st megk�s�rl� csoporton, mint egy m�sik, sz�kre
szabott teremben.
Az bizonyos volt, hogy a kudarc hossz� id�re visszavetett volna
benn�nket.
Egyetlen eredm�nyes robbant�s h�re nev�nket egy csap�sra �sszet�rhette
volna, �s
az ellens�get felb�tor�thatta arra, hogy az egyszer siker�ltet �jra
megk�s�relje. Ez
eg�sz tov�bbi tev�kenys�g�nkre olyan s�lyos kihat�ssal lett volna,
hogy csak hossz�
h�napok neh�z k�zdelm�vel lehetett volna a csorb�t kik�sz�r�lni.
Csak egy napunk volt a plak�tragaszt�sra , �spedig maga a cs�t�rt�ki
nap. Sajnos
m�r kora reggel esni kezdett, �s �gy az aggodalom alaposnak
l�tszott, hogy ilyen
k�r�lm�nyek k�z�tt az emberek sz�vesebben otthon maradnak, semhogy
es�ben,
h�ban olyan gy�l�sre siessenek, ahol m�ghozz� v�res vereked�sre is
volt kil�t�s.
Cs�t�rt�k�n d�lben egyszerre engem is elfogott az aggodalom, hogy vajon
megtelik-e a helyis�g. Arra gondoltam, ha a helyis�g r�szben �resen
marad, az
egy�ttal engem is lej�rat a munkak�z�ss�g el�tt. Ez aggodalom hat�sa
alatt s�rg�sen
n�h�ny r�piratot dikt�ltam �s nyomtattam ki, hogy azokat a d�lut�n
folyam�n
sz�tosztogathassuk. Ezekben term�szetesen a gy�l�sre val� r�szv�telre
sz�l�tottam
fel a lakoss�got. K�t b�relt teheraut�t a lehet�s�ghez k�pest sok
v�r�ssel
feld�sz�tettem, kit�ztem r�juk n�h�ny z�szl�nkat, mindegyikre r��ltettem
15 20
p�rttagunkat, �s megparancsoltam nekik, hogy szorgalmasan j�rj�k a
v�ros utc�it,
sz�rj�k a r�pc�dul�kat, egysz�val csin�ljanak hathat�s propagand�t az
esti gy�l�s
sz�m�ra. Els� �zben t�rt�nt, hogy felz�szl�zott teheraut�k jelentek meg
a v�ros
utc�in an�lk�l, hogy azokban szocialist�k �ltek volna. A lakoss�g
csod�lkoz�
tekintettel figyelte a horogkeresztes z�szl�kkal d�sz�tett aut�kat.
A v�ros k�ls�
negyedeiben pedig �k�lbe szorult kezek emelkedtek a leveg�be a
proletari�tus
kih�v�sa miatt. �k �gy k�pzelt�k, hogy a gy�l�sek tart�s�ra csak a
szocialist�knak
van joguk, �ppen �gy, mint ahogy teheraut�val a v�ros utc�it j�rni is
csak nekik van
joguk.
H�t �rakor a cirkuszban m�g csak kevesen voltak. T�zpercenk�nt kaptam
telefon�rtes�t�st, kiss� nyugtalan voltam, hiszen az eddigi termek
h�t �r�ra, negyed
nyolcra m�r legnagyobbr�szt f�lig, s�t eg�szen is megteltek. Ennek
megvolt a
magyar�zata. Nem vettem sz�m�t�sba ennek az �ri�si helyis�gnek a
kiterjed�s�t �s
azt, hogy m�g ezer ember a Hofbrojhausz term�t m�r eg�szen megt�lt�tte,
addig a
Krone ezer szem�lyt egyszer�en elnyelt. Alig l�tta az ember �ket.
Kisv�rtatva
azonban m�r kedvez� jelent�sek futottak be. H�romnegyed nyolcra a
terem h�rom-
negyed-r�szben megtelt, �s egyidej�leg jelentett�k, hogy a p�nzt�rtm�g
nagy t�meg
ostromolja. Ekkor azut�n a gy�l�s sz�nhely�re hajtattam, ahov� nyolc
�ra el�tt k�t
perccel �rkeztem. M�g mindig nagy embert�meg �llott a cirkusz
bej�rat�n�l,
r�szben k�v�ncsiak, sokan ellenfelek, akik az esem�nyeket k�v�lr�l
akart�k szem-
l�lni. Amikor a hatalmas csarnokba l�ptem, ugyanolyan nagy volt
az �r�m�m, mint
egy �vvel ezel�tt a m�ncheni Hofbrojhausz d�szterm�ben. Tulajdonk�ppen
csak a
sz�noki emelv�nyr�l bontakozott ki az eredm�ny a maga igazi
nagys�g�ban. �ri�si
kagyl�k�nt t�nt fel el�ttem a terem, �s benne az emberek ezrei; m�g a
porond is
feket�llett az �rdekl�d�kt�l. �tezer-hatsz�zn�l t�bb jegyet adtak ki a
p�nzt�rak, �s
ha hozz�sz�m�tjuk a munkan�lk�liek, a szeg�ny di�kok nagy sz�m�t �s ren-
dez�g�rd�nkat, akkor mintegy hat �s f�l ezerre tehet� a jelenvoltak
sz�ma.
J�vend� vagy pusztul�s volt besz�dem t�rgya, �s sz�vem �r�mt�l repesett,
amikor arra gondoltam, hogy a j�vend� ott van a szemem el�tt.
Besz�lni kezdtem
�s besz�ltem mintegy k�t �s f�l �ra hosszat. M�r az els� f�l�ra ut�n az
volt az
�rz�sem, hogy a gy�l�s hatalmas eredm�nyt jelent. Megtal�ltam az
�sszek�ttet�st
a r�sztvev�k sz�v�hez. Az els� �ra alatt t�bbsz�r f�lbeszak�totta
besz�demet a
jelenlev�k helyesl�se, hogy azut�n elcsendes�lve azzal a n�ma
�h�tattal hallgass�k
szavaimat, amelynek e helyis�gben k�s�bb oly gyakran voltam
r�szese, �s amely
minden egyes r�sztvev� sz�m�ra felejthetetlen maradt. Csak a
l�legzet�t lehetett
hallani ennek a nagy t�megnek, �s csak miut�n besz�demet
befejeztem, robbant ki
hatalmas er�vel a lelkesed�s, hogy azt�n a Dajcsland dal szinte
�h�tatig fokozott
�nekl�se k�zben �lj�n el megint. Helyemen maradtam �s a sz�noki
emelv�nyr�l
figyeltem az �ri�si t�megnek csaknem h�sz percig tart� kivonul�s�t.
Csak azut�n
hagytam el boldogs�ggal telt sz�vvel a helyis�get.
A Kroneban megtartott ez els� gy�l�s�nkr�l felv�teleket is k�sz�tettek.
Minden-
n�l jobban besz�ltek ezek a k�pek, amelyek a n�z� el� t�rt�k a t�ntet�s
nagys�g�t.
A polg�ri lapok f�nyk�peket �s k�zlem�nyeket hoztak, de csak nemzeti
nagy-
gy�l�sr�l �rtak, �s term�szetesen diplomatikusan elhallgatt�k, hogy
ki is volt a rendez�je.
Ezzel a gy�l�ssel l�pt�nk ki els� �zben a mindennapi p�rt megszokott
keret�b�l.
Annak igazol�s�ra, hogy gy�l�s�nk tart�s eredm�ny�, nem csup�n
tiszavir�g-�let�
jelens�g, a r�k�vetkez� h�ten egy m�sik nagygy�l�st is tartottunk a
cirkuszban. Az
eredm�ny ugyanaz volt. Az �ri�si csarnokot ism�t zs�fol�sig megt�lt�tt�k az
emberek, �gyhogy elhat�roztam: az elk�vetkez� h�ten harmadszor is
megk�s�rlem
a gy�l�s �sszeh�v�s�t. E harmadik gy�l�sen tal�n m�g zs�foltabb volt a
cirkusz.
Az 1921es �v ilyen bevezet�se ut�n m�ncheni gy�l�stev�kenys�g�nket m�g
jobban fokoztam. Hetenk�nt m�r nem csak egy, hanem k�t t�meggy�l�st
is tartot-
tunk, s�t a ny�r folyam�n �s k�s� �sszel nemegyszer h�rmat is. Mindig a
cirkuszban
gy�l�sezt�nk, �s megel�ged�ssel �llap�thattuk meg, hogy az eredm�ny
mindig
ugyanaz volt.
Ezek a sikereink term�szetesen nem hagytak nyugtot
ellenfeleinknek. Miut�n
�k el�sz�r a terror, majd az agyonhallgat�s eszk�z�hez folyamodtak,
saj�t beis-
mer�s�k szerint is, sem egyikkel, sem m�sikkal nem tudt�k
mozgalmunk kifej-
l�d�s�t megakad�lyozni. �ppen ez�rt d�nt� terrorcselekm�nyekre hat�rozt�k el
magukat, hogy egyszer �s mindenkorra v�get vessenek minden
gy�lekez�si
tev�kenys�g�nknek.
Indokl�sul az Auer Erhardt nev� orsz�ggy�l�si k�pvisel� elleni, rendk�v�l
titokzatos mer�nyletet haszn�lt�k fel. Erre az Auer Erhardtra
egyik este valaki
�ll�t�lag r�l�tt. Helyesebben: l�v�s nem d�rd�lt el, de valaki
megk�s�relte, hogy
r�l�j�n. Ennek a szoci�ldemokrata p�rtvezet�nek a csod�latos
l�lekjelenl�te �s
k�zmond�sos b�tors�ga azonban �ll�t�lag nemcsak megakad�lyozta volna
ezt a
b�n�s mer�nyletet, hanem magukat a mer�nyl�ket is gy�va megfutamod�sra
k�sztette. Olyan gyorsan �s oly nyomtalanul t�ntek el, hogy a
rend�rs�g m�g k�s�bb
sem jutott a nyomukra.
Ezt a titokzatos esem�nyt a szoci�ldemokrata p�rt m�ncheni sz�cs�ve
arra
haszn�lta fel, hogy m�rt�ktelen m�don izgasson mozgalmunk ellen, �s
egyben r�gi
szok�s szerint jelezze, hogy minek is kell k�vetkeznie.
Gondoskod�s t�rt�nik
�gymond, hogy a f�k ne n�jjenek az �gig, �s hogy a proletari�tus
�kle idejekor�n
les�jtson mozgalmunkra. P�r nappal ezut�n el�rkezett a t�mad�s napja.
A m�ncheni
Hofbrojhausz d�szterm�ben tartott gy�l�s�nket, melynek sz�noka �n
voltam,
v�lasztott�k ki a v�gs� lesz�mol�s c�lj�ra. 1921 november
negyedik�n d�lut�n
6 7 �ra
k�z�tt kaptam az els� biztos h�rt arr�l, hogy az e napra hirdetett
gy�l�s�nket
felt�tlen�l sz�tverik �s hogy e c�lra n�h�ny v�r�s �zemb�l hatalmas
munk�st�megeket k�ldenek a gy�l�sre. Szerencs�tlen v�letlen okozta,
hogy ezt az
�rtes�t�st nem kaptuk meg kor�bban. Ugyanezen a napon hagytuk ott a
Sternekker
utcai �reg, kegyeletes eml�k� helyis�g�nket, �s k�lt�zt�nk �t �j
helyis�g�nkbe, ami
r�viden azt jelentette, hogy a r�gib�l m�r kik�lt�zt�nk, de az �jba m�g
nem tudtunk
behurcolkodni, mert ebben m�g dolgoztak. Minthogy a telefonunk
is szerel�s alatt
�llott, ezen a napon hi�ba igyekeztek vel�nk ez�ton �rintkez�sbe l�pni
�s idejekor�n
k�z�lni a k�sz�l� robbant�si k�s�rletet.
Ennek k�vetkezt�ben a gy�l�st mag�t csak nagyon gyenge rendez�g�rda
v�dte.
Egy sz�m szerint kev�sb� er�s, mintegy negyven-negyvenhat f�nyi
sz�zadunk volt
jelen, riad�szervezet�nk pedig m�g nem volt annyira ki�p�tve, hogy a
ren-
delkez�s�nkre �ll� egy �ra alatt megfelel� er�s�t�sr�l gondoskodhattunk
volna.
Ehhez j�rult m�g, hogy ilyen vak h�rek nemegyszer �rkeztek hozz�nk,
an�lk�l, hogy
b�rmi k�l�nleges dolog t�rt�nt volna. �gy nem tehett�nk annyi
�vint�zked�st,
amennyire egynapi id� eset�n felk�sz�lhett�nk volna, hogy a
leger�teljesebben
l�phess�nk fel a t�mad�si k�s�rlettel szemben.
A m�ncheni Hofbrojhausz d�szterm�t t�mad� k�s�rlet sz�m�ra k�l�nben is
alkalmatlannak tartottuk. Sokkal ink�bb f�lt�nk ilyen k�s�rlett�l a
nagyobb termek-
ben, k�l�n�sen pedig a cirkuszban. E tekintetben �rt�kes tanuls�got
szerezt�nk e
napon. Ezeket a k�rd�seket k�s�bb, mondhatn�m tudom�nyos m�dszerrel
tanulm�nyoztuk. Az �gy nyert hihetetlen�l �rt�kes eredm�nyeketk�s�bbi
szervezeti
�s harc�szati vezet�s�g�nk a rohamosztagokn�l �rt�kes�tette is.
Amint h�romnegyed nyolc �rakor a Hofbrojhausz el�csarnok�ba l�ptem,
nem
lehetett k�ts�g afel�l, hogy mit terveznek. A terem zs�fol�sig
megtelt, �s �ppen ez�rt
a rend�rs�g lez�rta. Az ellenfelek kor�n j�ttek a gy�l�sre, a teremben
foglaltak
helyet, m�g a mi h�veink legnagyobb r�sze kiszorult. A
rohamosztagok maroknyi
csapata engem az el�csarnokban v�rt. Lecsukattam a nagyterembe
vezet� ajt�kat,
�s felsorakoztattam 40 40 emberemet. Megmagyar�ztam ezeknek a
fiatal em-
bereknek, hogy a mai napon val�sz�n�leg el�sz�r ker�l sor felt�tlen
h�s�g�k
bebizony�t�s�ra, �s annak igazol�s�ra, hogy benn�nket a teremb�l csak
holtan
vihetnek ki. Megmondtam azt is, hogy magam is bent maradok a
teremben, �s
hiszem, hogy egy sem akad k�z�l�k, aki engem elhagyna. Ha m�gis,
egy is akadna,
aki gy�vas�got mutat, akkor annak karszalagj�t saj�t kez�leg fogom
let�pni. V�g�l
felsz�l�tottam �ket arra, hogy a legkisebb rendbont� k�s�rlet eset�n
azonnal l�pjenek
k�zbe, �s hangs�lyoztam egyben, hogy a leghat�sosabb v�delmet a
t�mad�s jelenti.
H�romszoros heil ki�lt�s volt erre a v�lasz, ami ez alkalommal m�g
a szokottn�l
is er�teljesebben �s zordabban hangzott.
Ezek ut�n bel�ptem a terembe, �s most m�r saj�t szememmel l�ttam a
helyzetet.
Ellenfeleink szorosan egym�s mellett �ltek �s m�r tekintet�kkel fel
akartak ny�r-
salni. Sz�mtalan arc gy�l�lettel fordult fel�m, m�sok pokoli
arcfintorgat�ssal ki�l-
toztak: ma lesz�molnak vel�nk, vigy�zzunk a bel�nkre, ma bet�mik a
pof�nkat.
Ezekhez hasonl� sz�p kifejez�sek r�pk�dtek a leveg�ben. T�lerej�k
tudat�ban
biztons�gban �rezt�k magukat.
A gy�l�st m�gis meg lehetett nyitni �s �n besz�lni kezdtem. A
Hofbrojhausz
d�szterm�nek egyik hosszanti oldal�n elhelyezett s�r�z�asztal volt a
dobog�m. �gy
tulaj donk�ppen k�zvetlen�l az emberek k�z�tt �lltam. Tal�n ez volt az
a k�r�lm�ny,
amely mindig olyan hangulatot teremtett, mint amilyent m�shol
sohasem tapasz-
taltam.
El�ttem, k�l�n�sen pedig t�lem balra, kiz�r�lag ellenfeleim �ltek.
Hatalmas,
v�logatott f�rfiak �s fiatalemberek, nagyr�szt a Maffei
mozdonygy�rb�l, a Kuster-
man �s Isaria sz�mol�g�p�zemb�l. A terem bal oldal�nak a hossz�n
eg�szen az
asztalomig nyomultak el�. Elkezdt�k a s�r�skancs�kat gy�jteni, s�t
egyre �jabb
kors�kat rendeltek �s az �reseket az asztal al� rejtett�k. Eg�sz
�tegek keletkeztek.
Magam hittem a legkev�sb�, hogy ez a nap m�g j�l is v�gz�dhet.
K�r�lbel�l m�sf�l �ra alatt, dac�ra a folytonos k�zbekiab�l�snak, m�gis
tudtam annyit besz�lni, hogy �gy tetszett, mintha a helyzet ura
lenn�k. Ezt a
sz�tver�sre rendelt csapatok vezet�i is �rezni kezdt�k, egyre
nyugtalanabbak lettek,
egyre gyakrabban kimentek, ism�t visszat�rtek �s l�that� idegess�ggel
magyar�ztak
embereiknek. Egy k�zbeki�lt�ssal kapcsolatban l�lektani hib�t
k�vettem el, amelyet
magam is azonnal �szrevettem, mihelyst kics�szott a sz�mon. De m�r
k�s� volt. Ez
megind�totta a t�mad�st. N�h�ny k�zbeki�lt�s, egy f�rfi sz�kre ugrott �s
beleb�m-
b�lte a terembe: Szabads�g. Erre azut�n a szabads�gharcosok
megkezdt�k
munk�jukat. M�sodpercek alatt a termet vadul ord�toz� embert�meg
lepte el, amely
felett �gy�goly�khoz hasonl�an r�pk�dtek a s�r�skancs�k. Ebbe a pokoli
zene-
bon�ba belevegy�lt a t�r�tt sz�kl�bak ropog�sa, a s�r�skancs�k csattan�sa,
a tal�n
m�r nem is fokozhat� �v�lt�s, ord�t�s. Borzalmas l�tv�ny volt.
Helyemen maradtam �s onnan figyeltem, hogy mik�nt �llj�k meg
hely�ket az
�n fiaim.
Polg�ri gy�l�st kellett volna hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt l�tni. A t�nc m�g
meg sem kezd�d�tt, amid�n az �n rohamosztagosaim, mert �gy h�vt�k �ket e
napt�l kezdve, t�madtak. Mint a farkasok tizes, tizenkettes
csoportokban rohantak
ellenfeleinkre �s kezdt�k azokat kifel� szor�tani a teremb�l. �t
perc m�lva tal�n egy
sem volt k�z�tt�k olyan, akit nem �nt�tt volna el a v�r.
Sokat k�z�l�k ezen az est�n ismertem meg igaz�n, k�zt�k az �n der�k
Maurice-
mat, Hesszt, a mai szem�lyi titk�romat �s sok m�st, akik m�r s�lyos
sebekkel bor�tva
�jra �s �jra t�mad�sba mentek �t, am�g csak �llni tudtak a l�bukon. H�sz
percig
tartott ez a pokoli l�rma, de akkor m�r a h�t nyolc sz�z embert
sz�ml�l� ellenfeleink
sokas�g�t az �n nem is eg�szen �tven emberem kiverte a teremb�l �s
lefel� hajig�lta
a l�pcs�k�n. Csak a bal oldali teremsarokban tan�s�tott egy nagyobb
csoport
elkeseredett ellen�ll�st. K�zben a dobog�m fel� eld�rd�lt k�t
revolverl�v�s, mire
eszeveszett l�v�ld�z�s is kezd�d�tt.
Szinte repesett az ember lelke �r�m�ben a h�bor�s eml�kek ilyen
nagyszer�
felelevened�s�n. Hogy ki l�tt, nem lehetett meg�llap�tani, csak azt,
hogy e pillanat-
t�l kezdve v�rz� fiaimnak d�he m�g jobban fokoz�dott, �s v�gre az utols�
zavar-
g�kat is kihajig�lt�k a teremb�l.
K�zel huszon�t perc telt el. A terem �gy n�zett ki, mintha gr�n�t
csapott volna
bel�. H�veim k�z�l sokat be kellett k�t�zni, m�sokat el kellett
sz�ll�tani. De mi
maradtunk a helyzet urai. Esszer Hermann, aki ezen az est�n a
gy�l�st vezette,
kijelentette: A gy�l�st folytatjuk, az el�ad�t illeti a sz�. �s �n
tov�bb besz�ltem.
Mikor azut�n m�r a gy�l�st bez�rtuk, egyszerre csak egy izgatott
rend�r
hadnagy rontott be, �s kez�vel hadon�szva ord�totta a terembe: A
gy�l�st feloszla-
tom.
Akaratlanul is mosolyognom kellett ennek a k�s� J�nosnak l�tt�n.
Jellegze-
tes rend�rs�gi fontoskod�s. Min�l kisebbek, ann�l nagyobbnak
igyekeznek l�t-
szani.
Ezen az est�n t�nyleg sokat tanultunk. De ellenfeleink sem
felejtett�k el azt,
amit kaptak.
1923 �sz�ig a M�nchener Poszt sem fenyeget�z�tt t�bb� a proletari�tus
�kl�vel.

Nyolcadik fejezet,
Az er�s �n�ll�an a leghatalmasabb.
Az el�bbiek sor�n a n�met n�pi egyes�l�sek munkak�z�ss�g�r�l tettem em-
l�t�st. E helyen eg�szen r�viden foglalkozni k�v�nok ezeknek a
munkak�z�ss�gek-
nek a k�rd�s�vel.
Munkak�z�ss�g alatt �ltal�ban azoknak az egyes�leteknek a csoportj�t
�rtj�k,
amelyek a munka megk�nny�t�se c�lj�b�l bizonyos k�lcs�n�s viszonyba
l�pnek.
Kisebb vagy nagyobb m�rv� k�z�s vezet�sben �llapodnak meg �s k�z�s
akci�kat
hajtanak v�gre. M�r ebb�l is k�ts�gtelen�l kit�nik, hogy csak olyan
egyes�letekr�l,
sz�vets�gekr�l �s p�rtokr�l lehet sz�, amelyeknek c�ljai �s �tjai nem
nagyon
k�l�nb�z�k. Azt �ll�tj�k, hogy ez mindig �gy van. Az �tlagpolg�rra �ppen
annyira
�rvendetesen, mint megnyugtat�lag hat annak tudata, hogy az ilyen
egyes�letek,
mik�zben ilyen munkak�z�ss�gben egyes�lnek, egym�sban v�gre
felfedezt�k a
k�z�s �sszek�t� kapcsokat, �s lerombolt�k a v�laszfalakat. Emellett
�ltal�ban az a
meggy�z�d�s is uralkodik, hogy egy-egy ilyen sz�vetkez�s �ri�si
er�sb�d�st jelent,
�s hogy az egy�bk�nt gyenge kis csoportok ez�ltal hatalomm� v�lnak.
Ez term�szetesen legt�bbsz�r nagy t�ved�s.
�rdekesnek �s n�zetem szerint e k�rd�s meg�t�l�se szempontj�b�l fontosnak
tartom, hogy vil�goss�got der�ts�nk arra, mik�nt alakulnak az ilyen
egyes�letek,
sz�vets�gek �s hozz�juk hasonl�k, amelyek valamennyien azt �ll�tj�k,
hogy egy c�l
fel� t�rekszenek.
Az �sszer� az lenne, ha egy c�l�rt csak egy egyes�let harcolna, �s
hogy az azonos
c�l fel� ne t�bb egyes�let egyengesse az utat. K�t okra
vezethet� vissza, hogy ez
m�g sincs �gy. Az egyik okot majdnem tragikusnak nevezhetem, m�g a
m�sikat az
emberi gy�nges�gb�l ered� gyarl�s�gnak.
Hogy nemcsak egy egyes�let k�zd egy bizonyos feladat megold�s��rt,
annak
tragikus oka a k�vetkez�: minden nagyvonal� tett a f�ld�n �ltal�ban az
emberek
milli�iban m�r r�gen szunnyad� k�v�ns�gnak, sokak v�gy�d�s�nak a kiel�g�l�s�t
jelenti. Igen. Gyakran megt�rt�nhetik, hogy �vsz�zadok telnek el
puszt�n forr�
v�gyakoz�sban, mert a n�pek csak s�hajtani tudnak a meglev� �llapotok
elvisel-
hetetlens�ge felett, an�lk�l azonban, hogy a v�gyuk beteljesedn�k.
N�pek, amelyek
ilyen sz�ks�gben nem tal�lj�k meg a kivezet� utat, tehetetlenek.
Ezzel szemben egy
n�p �leterej�t �s �letreval�s�g�t az bizony�tja legjobban, ha a sors e
nagy k�ny-
szerb�l val� megszabadul�s, a keser� sz�ks�g megsz�ntet�se, vagy a
bizonytalann�
v�lt nyugtalan lelkek megnyugtat�sa c�lj�b�l olyan embert aj�nd�koz,
aki meg-
hozza a megold�st. Az �gynevezett korszakalkot� k�rd�sek l�nyeg�ben
rejlik, hogy
sokan �rzik magukat elhivatottnak. A sors maga is ny�jt bizonyos
v�laszt�kot, hogy
azut�n az er�k szabad j�t�kak�nt v�geredm�nyben az er�sebbnek, a
tehets�ge-
sebbnek biztos�tja a gy�zelmet, �s arra b�zza a k�rd�s megold�s�t.
Ha teh�t k�l�nb�z� csoportok k�l�nb�z� utakon azonos c�l fel� t�rnek, akkor
ezek mihelyst tudom�st szereznek hasonl� t�rekv�sekr�l, �tjuk
minem�s�g�t alapo-
sabb vizsg�lat t�rgy�v� teszik, azt lehet�s�g szerint megr�vid�tik �s a
legnagyobb
er�fesz�t�sek �r�n is megk�s�rlik, hogy gyorsabban �rj�k el kit�z�tt
c�ljukat.
Az ilyen verseng�sb�l az egyes harcosok kiv�laszt�d�sa �ll el�, �s az
emberis�g
sikereit nemegyszer azoknak a tanuls�goknak k�sz�nheti, amelyeket
kor�bbi,
kudarcba fulladt k�s�rletekb�l vont le.
Az els� pillant�sra �gy tragikusnak tetsz� sz�tforg�csol�d�sban
felismerhetj�k
azt az eszk�zt, amely v�g�l a legc�lravezet�bb.
A t�rt�nelem is, ha �vsz�zados harcok �r�n, de mindig a legjobbat
helyezi az
�lre. A n�met hegem�nia k�t ellenl�basa, Ausztria �s Poroszorsz�g k�z�l
v�g�l,
ha s�lyos testv�rharc �r�n is, Poroszorsz�g ker�lt ki gy�ztesk�nt,
mert a n�met
cs�sz�ri koron�t nem a P�rizs el�tti harcokban, hanem K�niggr�tz
csatamezej�n
szerezt�k meg a birodalom sz�m�ra.
Ne panaszkodjunk teh�t, ha k�l�nb�z� emberek t�rnek azonos c�lok fel�.
�gy
ismerik fel az er�sebbet �s gyorsabbat, �gy lesz gy�ztes a val�ban
elhivatott.
De m�sik oka is van annak, hogy a n�pek �let�ben gyakran azonos
szellem�
mozgalmak l�tsz�lag azonos c�l fel�, k�l�nb�z� utakon haladnak. Ez az
ok azonban
nemcsak hogy nem tragikus, hanem egyenesen sz�nalmas. Az
irigys�g, a
f�lt�kenys�g, a nagyrav�gy�s �s tolvajjellem szomor� kever�k�ben
gy�kerezik,
amelyet az emberis�g egyes egyedeiben sajnos oly gyakran
tapasztalhatunk.
Mihelyst olyan ember t�nik fel ugyanis, aki n�pe sz�ks�g�t
felismeri, f�nyt der�t
a betegs�g l�nyeg�re, �s komolyan megk�s�rli a gy�gy�t�st, c�lt t�z maga
el� �s
megv�lasztja e c�l fel� vezet� utat, akkor egyszerre a kisebb �s
legkisebb szellemek
felfigyelnek �s nagy buzgalommal k�s�rik az embernek a nyilv�noss�g
figyelm�t
mag�ra ir�ny�t� tev�kenys�g�t. �gy j�rnak ezek az emberek, mik�nt a
verebek,
l�tsz�lag teljesen �rdektelen�l, a val�s�gban azonban teljesen
felcsig�zva, lesik
a darab kenyerettal�l� szerencs�sebb t�rsukat, hogy egy �vatlan
pillanatban azt t�le
elrabolj�k. El�g, hogy valaki �j �tra l�pjen ahhoz, hogy a l�zeng�k
sokadalma
konokul szagl�sszon az �t v�g�n esetleg el�rhet� falat ut�n. Mihelyst
meg�llap�tj�k,
hogy merre �rhet� el a h�sosfaz�k, r�gt�n felkerekednek, hogy
lehet�leg a r�videbb
�ton hamar�bb juthassanak el a c�lhoz.
Ha azut�n az �j mozgalmat megalap�tj�k, �s ez kidolgozta programj�t,
akkor
el�ker�lnek az ilyenfajta emberek, �s azt �ll�tj�k, hogy �k ugyanaz�rt
a c�l�rt
harcolnak. Arra nem kaphat�k, hogy egy ilyen mozgalom soraiba
�lljanak �s
elismerj�k annak els�bbs�g�t, hanem egyszer�en ellopj�k k�sz
programj�t, �s annak
alapj�n �j p�rtot alap�tanak. Emellett el�g szemtelenek ahhoz, hogy
a gondolkod�sra
lusta kort�rsaikkal elhitess�k: �k m�rj�val kor�bban ugyanazt akart�k,
mint az a
m�sik mozgalom. Nem ritk�n siker�l is nekik magukat jobb sz�nben
felt�ntetni,
ahelyett hogy k�zmegvet�sben volna r�sz�k. Vagy tal�n nem nagy
arc�tlans�g kell
ahhoz, hogy olyan feladatot, amelyet m�s valaki �rt z�szlaj�ra,
kisaj�t�tson �s azut�n
k�l�n �ton j�rjon? K�l�n�sen akkor mutatj�k ki ezek az alakok foguk
feh�rj�t,
amikor �k, akik a sz�tforg�csol�d�st �j alap�t�sukkal el�id�zt�k, a
leghangosabban
besz�lnek az egyes�l�s �s egys�g sz�ks�gess�g�r�l, ha arr�l gy�z�dnek meg,
hogy
az ellenf�l indul�si el�nye m�r behozhatatlan sz�mukra.
Ilyen el�zm�nyek rov�s�ra �rhat� az �gynevezett n�pi er�k sz�tforg�-
csol�d�sa.
Term�szetesen a n�pinek nevezhet� csoportok, p�rtok k�pz�d�se
1918
19ben a dolgok term�szetes k�vetkezm�nye volt an�lk�l, hogy ez�rt a
vezet�ket
csak a legkisebb m�rt�kben is okolhatn�nk. Ezek k�z�l az eN eS D� A P�
ker�lt ki
gy�ztesen. Az egyes alap�t�k ny�lt becs�letess�ge a legragyog�bb m�don
akkor
nyert beigazol�st, amikor csod�latra m�lt� elhat�roz�ssal �gy
d�nt�ttek,
hogy az
er�sebb mozgalom �rdek�ben, saj�t kev�sb� sikeres egyes�let�ket
feloszlatj�k �s
felt�tel n�lk�l csatlakoznak amahhoz.
K�l�n�s m�rt�kben vonatkozik ez a meg�llap�t�som az akkor N�rnbergben
sz�kel� N�met Szocialista P�rt vezet�j�re, Georg Streicher tan�t�ra. A
mozgalom
ez idej�b�l alig jegyezhet� fel valami sz�tforg�csol�d�s. Az akkori
becs�letes
emberek becs�letes sz�nd�ka �ppen olyan ny�lt, egyenes, mint �szinte
munk�t
eredm�nyezett. Az, amit ma n�pi sz�tforg�csol�d�snak nevez�nk, l�t�t
az im�nt
eml�tett okoknak k�sz�nheti. Nagyrat�r� f�rfiak, emberek, akiknek
soha saj�t
elgondol�suk, m�g kev�sb� �n�ll� c�lkit�z�s�k nem volt, egyszerre elhiva-
totts�got �reztek magukban abban a pillanatban, amid�n a Nemzeti
Szocialista
N�met Munk�sp�rt sikere feltart�ztathatatlanul bek�vetkezett.
Egyszerre programok n�ttek ki a f�ldb�l, amelyeket marad�k n�lk�l a
mieinkb�l
�rtak ki, t�l�nk k�lcs�nz�tt eszm�k�rt harcoltak, c�lokat t�ztek ki,
amelyek�rt mi
m�r �vek hossz� sora �ta harcoltunk, �s olyan �tra l�ptek, amelyen a
Nemzeti
Szocialista N�met Munk�sp�rt m�r r�gen kit�z�tt c�lja fel� haladt.
Mindenf�le eszk�zzel megk�s�relt�k annak megindokol�s�t, hogy az
eN eS D� A P�
r�gi fenn�ll�sa dac�ra mi�rt kellett �j p�rtot alap�taniok, de
min�l nemesebb
okokra hivatkoztak, ann�l val�sz�n�tlenebb�l hatottak ezek a fr�zisok.
Val�j�ban egyetlen indoka volt ezeknek az �j alap�t�soknak:
alap�t�iknak
szem�lyes nagyrav�gy�sa, amely arra k�sztette �ket, hogy olyan
szerepet j�tsza-
nak, amelyhez t�rpe egy�nis�g�k semmi egy�bbel nem j�rult hozz�,
mint azzal
a hidegv�rrel, amellyel szemrebben�s n�lk�l tudt�k m�sok eszm�it
kisaj�t�tani
an�lk�l, hogy meggondolt�k volna, hogy ezt a polg�ri �letben lop�snak
min�s�tik.
Az �gynevezett munkak�z�ss�gekbe val� t�m�r�l�st mindig a helyes
c�lszer�s�g szempontj�b�l kell meg�t�ln�nk. Emellett sohasem szabad
szem el�l
t�veszten�nk egy alapvet� igazs�got.
Munkak�z�ss�gek alap�t�s�val gy�nge egyes�letek nem lesznek er�sekk�, de
nemegyszer bek�vetkezhetik az er�sebb egyes�let gy�ng�l�se. T�ves az a
felfog�s,
hogy gy�nge csoportok egyes�t�s�b�l er�t�nyez� keletkezik. Mert a
tapasztal�s azt
mutatja, hogy a t�bbs�g minden alakja minden k�r�lm�nyek k�z�tt a
butas�g �s
gy�vas�g meleg�gya lesz, �s hogy az egyes�letek sokas�g�t, mihelyst
egy t�bbtag�
vezet�s�g ir�ny�tja, a gy�vas�gnak �s gy�nges�gnek szolg�ltatj�k ki.
Emellett ilyen
sz�vetkez�sn�l az er�k j�t�k�t lehetetlenn� teszik, a legjobb
kiv�laszt�d�st ered-
m�nyez� harcot megsz�ntetik, �s ezzel megakad�lyozz�k az eg�szs�gesebb �s
er�sebb v�gs� gy�zelm�t. Ilyen sz�vetkez�sek teh�t a term�szetes fejl�d�s
ellen-
s�gei. T�bbnyire akad�lyozz�k, semmint el�bbre viszik annak a
k�rd�snek a meg-
old�s�t, amely�rt harcolnak.
Megvan a lehet�s�ge annak, hogy tiszt�n c�lszer�s�gi okokb�l egy
mozgalom,
amely a j�v�t tartja szem el�tt, eg�szen r�vid id�re sz�vetkezz�k �s
esetleg tal�n
k�z�s l�p�seket is tegyen. Ennek azonban semmi sz�n alatt sem szabad
�lland�sul-
nia, hacsak nem akar a mozgalom megv�lt� k�ldet�s�r�l lemondani.
Mert, ha
v�g�rv�nyesen r�sz�nja mag�t ilyen sz�vetkez�sre, elveszti a lehet�s�g�t �s
jog�t
arra, hogy a term�szetes fejl�d�s szellem�ben saj�t erej�t
kifejlessze, a vet�lyt�r-
sakat legy�zze �s gy�z�k�nt biztos�tsa a c�l el�r�s�t.
Ne felejts�k el soha, hogy ezen a vil�gon minden val�ban nagy
dolog nem
koal�ci�k harc�nak, hanem mindig egyetlen gy�z�nek az eredm�nye. A
koal�ci�s
eredm�nyek m�r eredet�kn�l fogva magukban hordj�k a j�vend�
sz�tforg�csol�d�s
cs�r�j�t, �s nemegyszer a m�r el�rt eredm�ny elveszt�s�hez vezetnek.
Nagy, val�ban
vil�grenget� szellemi forradalmak mindig csak �n�ll� alakulatok
tit�ni k�zdel-
mek�nt k�pzelhet�k el, sohasem mint koal�ci�k v�llalkoz�s�nak eredm�nye.
�gy mindenekel�tt a n�pi �llamot soha nem fogja megteremteni egy n�pi
munkak�z�ss�g megegyez�ses akar�sa, hanem csak egyetlen mozgalom min-
deneken kereszt�lt�r� sziklaszil�rd elhat�roz�sa.

Kilencedik fejezet,
A rohamosztagok jelent�s�g�nek �s szervezet�nek alapgondolatai.
A r�gi birodalom ereje h�rom pill�ren nyugodott: a monarchikus
�llamform�n,
a k�zigazgat�si test�leten �s a hadseregen. Az 1918as �vi forradalom
az addigi
�llamform�t megsz�ntette, a hadsereget sz�tz�llesztette, a
k�zigazgat�st pedig
p�rtkorrupci�nak szolg�ltatta ki. Ezzel azut�n az �gynevezett �llami
tekint�ly
legf�bb tart� oszlopait z�zta �ssze.
Az �llami tekint�ly csaknem mindig h�rom �sszetev� egy�ttese, amely
�sszetev�k tulajdonk�ppen minden tekint�lynek is alapj�t k�pezik.
A tekint�ly megteremt�s�nek els� kell�ke a n�pszer�s�g. Az olyan
tekint�ly
azonban, amely egyed�l a n�pszer�s�gen alapszik, rendesen nagyon
gyenge, bi-
zonytalan �s ingadoz�. Az ilyen tekint�ly birtokos�nak arra kell
t�rekednie, hogy
tekint�lye alapj�t a hatalom megszervez�s�vel meger�s�tse �s
biztos�tsa. A hatalom
�s er� teh�t a m�sodik �sszetev�. Ez j�val �lland�bb, biztosabb, �s mindig
er�sebb,
mint az els�. Felt�ve, hogy a n�pszer�s�g �s hatalom tal�lkoznak �s
bizonyos ideig
egy�tt maradnak, a tekint�lynek egy szil�rdabb alapja keletkezik,
a hagyom�ny. Ha
v�g�l a n�pszer�s�g, er� �s hagyom�ny �sszpontosulnak, akkor e h�rom
�sszetev�
eredm�nyek�nt jelentkez� tekint�ly megingathatatlan.
A forradalom a tekint�ly �sszetev�inek e szerencs�s egy�ttes�t
megsz�ntette,
s�t lassan m�r a hagyom�nyon alapul� tekint�ly is megsz�nt. A r�gi
birodalom
�sszeoml�sa, a r�gi �llamforma megsz�ntet�se, valamint az egykori
fels�gjogok �s
birodalmi jelv�nyek megsemmis�t�se k�vetkezt�ben a hagyom�nyok is
gyorsan
h�tt�rbe szorultak. Ennek k�vetkezm�nye az �llamtekint�ly s�lyos
megr�zk�d-
tat�sa volt.
Az �llamtekint�ly m�sodik oszlopa, a hatalom is a m�lt� lett. Ahhoz,
hogy a
forradalom egy�ltal�n gy�zedelmeskedhess�k, nemcsak a szervezett
�llamer�t �s
annak megtestes�t�j�t, a hadsereget kellett sz�trombolni, hanem
annak sz�troncsolt
r�szeit a forradalmi harci eszk�z�k sor�ba kellett iktatni. B�r a
fronthadseregek nem
estek egyenl� m�rt�kben a rombol�si folyamat �ldozat�ul, m�gis a n�gy �s
f�l �ves
h�si k�zd�ter�kt�l val� elt�vol�t�sukkal, a leszerel�si szervek
m�k�d�s�vel �s a
Sturm Arbeitung
bomlaszt�s m�rgez� hat�sa alatt a katonatan�csok z�rzavaros,
�gynevezett �nk�ntes
fegyelmi k�r�be ker�ltek.
A tekint�ly ezekre a l�zad�, a katonai szolg�latot is a nyolc�rai
munkaid�
szellem�ben �rtelmez� katonai csoportokra tov�bb m�r nem
t�maszkodhatott.
Led�lt teh�t a tekint�ly m�sodik oszlopa is, �s �gy a forradalom m�r
kiz�r�lag a
n�pszer�s�gre t�maszkodhatott. De �ppen ez az alap volt a
legbizonytalanabb.
Minden nemzet h�rom nagy csoportra oszthat�. Egyik oldalon a
legjobb em-
berek sz�ls� csoportj�ra, azok�ra, akik minden er�nyt maguk�nak
vallhatnak �s akik
k�l�n�sen kit�nnek j�sz�v�s�g�kkel �s �ldozatk�szs�g�kkel. Ezzel szemben a
m�sik oldalon a leggonoszabb emberek csoportja �ll, akik viszont
az �sszes rossz
tulajdons�gok hib�iban leledzenek. E k�t sz�ls�s�g k�z�tt van a
harmadik, a
legnagyobb, a k�z�ps� csoport, amely t�nd�kl� h�s�ket nem tud ugyan
felmutatni,
de amelyben k�z�ns�ges gonosztev�ket sem tal�lunk.
Egy n�p csak a legjobbak kiz�r�lagos vezet�se mellett emelkedhetik
�s t�nhetik
ki. Egyenletes, �tlagos fejl�d�st vagy tart�s �llapotot csak a k�z�ps�
csoport
uralkod�sa k�pes teremteni, amely esetben a k�t sz�ls� csoport a
m�rleg ser-
peny�j�ben egym�st kiegyens�lyozza. Egy n�p �sszeoml�s�t viszont a
gonosz
emberek csoportj�nak fel�lkereked�se id�zi el�.
Figyelemre m�lt� az a k�r�lm�ny, hogy a sz�les n�pr�teg, teh�t a k�z�ps�
csoport, csak akkor l�p el�t�rbe, amikor a k�t sz�ls�s�ges elem k�zd �s
lek�ti
egym�st, de ha az egyik f�l gy�z, akkor mindig k�szs�gesen al�veti
mag�t a
gy�ztesnek. A legjobbak csoportj�nak uralkod�sa eset�n a nagy t�meg
k�vetni fogja
azt, ezzel szemben a legrosszabbak fel�lkereked�s�vel szemben
legal�bbis nem fog
kell� ellen�ll�st kifejteni, mert ez a k�z�ps�, nagy t�meget mag�ba
foglal� csoport
k�zdeni sohasem fog.
A n�gy �s f�l �vig tart� v�res h�bor� annyiban zavarta meg e h�rom oszt�ly
egyens�ly�t, hogy a k�z�ps� csoport ugyancsak nagy �ldozata mellett a
legjobb
emberek csoportja majdnem teljesen elv�rzett. Ami a h�si v�rb�l e
n�gy �s f�l �v
alatt ki�ml�tt, az val�ban p�tolhatatlan.
Gondoljunk csak a sz�zezrekre men� esetekre: �nk�ntesjelentkez�kre,
�nk�ntes
j�r�r�kre, �nk�ntes h�rszerz�kre, �nk�ntes telefoncsapatokra, �nk�ntes
jelentkez�kre a h�dver�shez, �nk�ntesekre a b�v�rhaj�kon, �nk�ntes
rep�l�kre,
�nk�ntes jelentkez�kre a rohamsz�zadokba. Az ember mindig csak
a megszokott
k�pet l�tja, mindig csak � jelentkezett: a pelyhes �ll� ifj� vagy
�rett f�rfi, akit a
hazaszeretet, szem�lyes b�tors�g vagy az er�s k�teless�g�rzet t�ze f�t.
Lassank�nt
az emberek e fajt�ja teljesen kiv�sz. Akik nem estek el, vagy nem
rokkantak meg,
azok lassank�nt sz�tmorzsol�dtak csek�ly sz�mukn�l fogva. Meg kell
gondolnunk,
hogy 1914ben eg�sz hadtesteket �ll�tottak fel �nk�ntesekb�l, akik
parlament�nk
hitv�ny, b�n�s �s lelkiismeretlen tagjainak hib�ja k�vetkezt�ben nem
r�szes�ltek
b�kebeli katonai kik�pz�sben. �gy azut�n v�dtelen �gy�t�ltel�kk�nt lettek
az ellen-
s�g �ldozatai. Az a n�gysz�zezer ember, aki annak idej�n a flandriai
harcokban
elesett vagy megrokkant, t�bb� nem volt p�tolhat�. Elveszt�s�k t�bb
volt k�z�n-
s�ges sz�mbeli vesztes�gn�l. Hal�luk a m�rleg jobbik oldal�nak k�nny�v�
v�l�s�t
jelentette, �s a gonoszok csoportja, nagyobb s�llyal esett a
latba.
Ehhez j�rult m�g az, hogy a n�gy �s f�l �vi vil�g�g�s alatt nemcsak a
legjobbak
csoportja szenvedett �ri�si v�rvesztes�get, hanem a gonoszok�
csod�latos m�don
konzerv�l�dott. Bizony�ra minden egyes �nk�nt jelentkez� h�sre egy-egy
meglapul� gy�va fick� esett, aki mialatt a m�sik fel�ldozta mag�t a
haza olt�r�n,
�s a h�s�k csarnok�nak l�pcs�j�n haladt f�lfel�, h�tat ford�tott a
hal�lnak, hogy
azut�n otthon fejtsen ki k�ros tev�kenys�get.
A h�bor� v�ge ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a k�vetkez� k�pet mutatta: a nemzet
k�z�ps� sz�les r�tege meghozta a k�teless�gszer� v�r�ldozatot, a legjobbak
csoportja h�siess�g�ben csaknem teljesen fel�ldozta mag�t, m�g a
gonoszok
csoportja, egyr�szt a legk�ptelenebb t�rv�nyek t�mogat�sa mellett,
m�sr�szt a
hadi cikkelyek alkalmaz�s�nak elmulaszt�sa miatt, csaknem teljes
�ps�gben megmaradt.
N�p�nk e j�l konzerv�lt iszapja rendezte meg a forradalmat, amely
csak az�rt
siker�lhetett, mert legjobbjaink elhullottak, �s nem volt, aki
ellen�lljon.
Ez�rt volt a n�met forradalom m�r kezdett�l fogva is csak
felt�telesen n�pszer�.
Nem a n�met n�p k�vette el ezt a kaini tettet, hanem a sz�kev�nyek �s
kitart�ik
vil�goss�gt�l irt�z� cs�csel�khada.
A harcterek embere csak a v�res k�zdelem v�g�t �dv�z�lte, boldog volt,
hogy
ism�t visszat�rhetett otthon�ba �s viszontl�thatta feles�g�t �s
gyermek�t. Neki a
forradalomhoz bels�leg semmi k�ze sem volt, nem szerette azt �s m�g
kev�sb�
annak megrendez�it �s szervez�it. A n�gy �s f�l �ves harcokban
elfeledte a
p�rthi�n�kat �s c�v�d�suk idegen lett sz�m�ra. A n�met n�pnek csak egy
eg�szen
kis t�red�ke el�tt volt val�ban n�pszer� a forradalom, azok el�tt,
akik az �j �llam
d�szpolg�rainak ismertet� jel��l a batyut v�lasztott�k. �k a
forradalmat, mint
sokan m�g ma is hiszik, nem annak c�lj��rt, hanem k�vetkezm�nye��rt
szerett�k.
Ezeknek a szocialista martal�coknak a n�pszer�s�g�re azonban
egyetlen tekin-
t�ly sem lenne k�pes tart�san t�maszkodni. M�rpedig a fiatal
k�zt�rsas�gnak
els�sorban tekint�lyre volt sz�ks�ge, ha nem akarta, hogy r�vid
zavar ut�n a n�p
jobbik oldal�nak megmaradt elemeib�l �sszever�d� megtorl� hatalom
els�p�rje.
Az �sszeoml�s k�pvisel�i nem f�ltek semmit�l sem jobban, mint att�l,
hogy,
amint ez ilyen id�kben gyakran t�rt�nni szokott, a n�p soraib�l
kiemelked�
vas�k�l les�jt r�juk, �s �sszet�ri �ket. A k�zt�rsas�gnak minden �ron meg
kellett
er�s�dnie. Sz�ks�g volt teh�t arra, hogy gy�nge n�pszer�s�g�nek ingadoz�
oszlop�t,
a hatalom megszervez�s�vel meger�s�tse �s azon er�sebb tekint�lyt
teremtsen mag�nak.
Amint a forradalom bajnokai 1918 19 december, janu�r �s
febru�rj�ban
�rezt�k, hogy ingadozni kezd alattuk a talaj, �j emberek ut�n
n�ztek, akik hajland�k
lenn�nek gyenge poz�ci�jukat a fegyver hatalm�val meger�s�teni. Az
antimilitarista
k�zt�rsas�gnak katon�kra volt sz�ks�ge.
Minthogy azonban �llami tekint�ly�k els� �s egyed�li t�masza kiz�r�lag a
kitartottak, tolvajok, bet�r�k, sz�kev�nyek �s gy�v�k t�rsas�g�b�l ad�dott,
teh�t a
n�pnek abban a r�sz�ben, amelyet mi a gonosztev�k oszt�lya jelz�vel vagyunk
k�nytelenek megjel�lni, hi�baval� volt minden er�lk�d�s�k; e t�rsas�gban
nem
akadtak olyanok, akik hajland�k lettek volna saj�t �let�ket
fel�ldozni az �j
eszm�k�rt. A forradalmi eszme hordoz�inak �s aforradalom
csatl�sainak at�rsas�ga
sem nem k�pes, sem nem hajland� katon�skodni. Nem pedig az�rt, mert
ennek a
r�tegnek egy�ltal�n nem volt sz�nd�k�ban k�zt�rsas�gi �llamforma
szervez�se,
hanem csak a megl�v� rend sz�trombol�sa, hogy azut�n ann�l ink�bb
kiel�g�thess�k
�szt�neiket. Jelszavuk nem a rend �s a n�met k�zt�rsas�g ki�p�t�se, hanem
ink�bb
annak kifoszt�sa volt.
A n�pbiztosok seg�lyki�lt�sai s�ket f�lekre tal�ltak. B�rmennyit is
l�rm�ztak,
felh�v�sukra h�veik sor�b�l senki sem j�tt seg�ts�g�kre, s�t v�laszul m�g
�rul�knak nevezt�k �ket, jellemz�s��l azok felfog�s�nak, akikben a
forradalom
�s vezet�inek n�pszer�s�ge gy�kerezett. Abban az id�ben akadtak el�sz�r
n�met
ifjak, akik amint azt szent�l hitt�k- a nyugalom �s rend
fenntart�sa �rdek�ben
hajland�k voltak a katonai szolg�latra. Hajland�k voltak karab�lyt
�s pusk�t v�l-
lukra venni, hogy rohamsisakkal sz�lljanak szembe a haza
rombol�ival. �nk�ntes
katon�kk�nt szabad csapatokba t�m�r�ltek, �s b�r �d�zul gy�l�lt�k a
forradalmat,
m�gis v�dt�k �s gyakorlatilag meger�s�tett�k. Mindezt a legjobb
meggy�z�d�sb�l tett�k.
A forradalom �rtelmi szerz�je �s val�di szervez�je, a nemzetk�zi
zsid�, helye-
sen �t�lte meg az akkori helyzetet. A n�met n�p m�g nem �rt meg arra,
hogy
bolsevista v�rposv�nyba gy�rhess�k, amint az Oroszorsz�gban siker�lt.
Ennek oka
nagyr�szt az, hogy a n�met faj �rtelmis�ge �s fizikai munk�sai k�z�tt
nagyobb az
egys�g, tov�bb� abban, hogy a n�p legsz�lesebb r�tegeit is �thatj�k a
m�velts�g
elemei, m�g Oroszorsz�gban ez hi�nyzott. Oroszorsz�gban az �rtelmis�g
leg-
nagyobb r�sze nem volt orosz nemzetis�g�, vagy legal�bbis nem
szl�vjelleg�. Az
akkori Oroszorsz�g fels�bb t�rsadalmi r�tegei k�nnyen f�lre�ll�that�k
voltak, mi-
ut�n teljesen n�lk�l�zt�k a n�p nagy t�meg�vel val� v�rs�gi kapcsolatot. A
n�p
szellemi �s erk�lcsi sz�nvonala ott �ltal�noss�gban igen alacsony
fokon �llott.
Abban a pillanatban, amelyben Oroszorsz�gban siker�lt az �rni �s
olvasni nem
tud� m�veletlen t�megek sz�les r�tegeit a vel�k semmif�le kapcsolatban
nem �ll�
fels�bb r�tegek ellen forradalmas�tani, az orsz�g sorsa m�r el is
d�lt. A forradalom
siker�lt. Ezzel a n�p nagy t�mege rabszolg�j�v� lett zsid�
dikt�torainak, akik
term�szetesen el�g okosak voltak ahhoz, hogy ezt a diktat�r�t
n�pdiktat�r�nak nevezz�k.
N�metorsz�gra vonatkoz�lag m�g a k�vetkez�kben kell a fenti k�pet
kieg�sz�ten�nk. Amennyiben igaz az, hogy a forradalom csak a
hadsereg fokozatos
sz�tz�lleszt�s�vel siker�lhetett, annyira bizonyos az is, hogy a
forradalom tulaj-
donk�ppeni szervez�je �s a hadsereg sz�tz�lleszt�je nem a fronton l�v�
katon�k
k�z�l ker�lt ki, hanem t�bb�-kev�sb� a napf�nyt�l irt�z� cs�csel�kb�l, amely
hazai
hely�rs�gekben l�zengett vagy n�lk�l�zhetetlenk�nt a gazdas�gi �letben
teljes�tett szolg�latot. Ehhez j�rultak a sz�kev�nyek t�zezrei, akik
minden
k�l�n�sebb kock�zat n�lk�l h�tat ford�tottak a harcvonalnak. Az igaz�n
gy�va
semmit�l sem f�l jobban, mint a hal�lt�l, m�rpedig ez a harcvonalban
nap mint nap
ezerf�le alakban leselkedik az emberre. Hateh�t az ember
gy�nge jellem�, ingadoz�
vagy �ppen gy�va fick�kat akar harct�ri k�teless�g�k teljes�t�s�re
szor�tani, akkor
arra �sid�kt�l fogva csak egy m�d van: a sz�kev�nynek tudnia kell,
hogy sz�k�se
�ppen azt eredm�nyezi, ami el�l sz�kni akar. A harct�ren meghalhat
az ember, de
mint sz�kev�nynek meg kell halnia. Csak ily dr�k�i feny�t�ssel lehet
nemcsak az
egyesek, hanem az �sszess�g r�sz�re is elrettent� p�ld�t mutatni a
z�szl� h�tlen
elhagy�s�nak ak�rcsak a k�s�rlet�re is.
Ez volt a harci cikkelyek c�lja �s �rtelme.
Sz�p gondolat volna a l�t�rt foly� nagy harcot egyed�l a sz�ks�g
felismer�s�b�l
sz�rmaz� �nk�ntes k�teless�g alapj�n v�gigharcolni. Az �nk�ntes k�teless�g
teljes�t�se azonban mindig csak a legjobbak �s nem a nagy �tlag
er�nye.
Ez�rt van sz�ks�g oly t�rv�nyekre, mint pl. a lop�st s�jt�ra, amelyet
nem a
val�ban tisztess�ges, hanem a gyenge, ingatag jellem�ek�rt
alkottak. Az ily t�rv�-
nyeknek a rossz elem elriaszt�s�val kell elej�t venni�k egy olyan
�llapot kifej-
l�d�s�nek, amelyben v�g�l a tisztess�g az ostobas�g l�tszat�t kelti �s
hova-tov�bb
arra a meggy�z�d�sre juttatja a tisztess�geseket is: c�lszer�bb r�szt
venni�k a
tolvajl�sokban, semmint �res k�zzel n�zni�k azt, s�t mi t�bb, ha
�nmagukat is
meglop�snak teszik ki.
T�ved�s volt teh�t azt hinni, hogy olyan k�zdelemben, amely minden
emberi
sz�m�t�s szerint el�rel�that�an �vekig tombolhatott, n�lk�l�zni lehetett
volna
azokat a seg�deszk�z�ket, amelyeket sok �vsz�zados, s�t �vezredes
tapasztalat
olyanoknak ismert, amelyekkel a gy�nge jellem� �s ingatag egy�neket
a legs�lyo-
sabb megpr�b�ltat�sok idej�n is k�teless�g�k teljes�t�s�re lehetett
szor�tani.
Nem a hadi �nk�ntesekkel, hanem az �nz� gy�va fick�kkal szemben volt
sz�ks�g�nk a hadi t�rv�nyekre, akiknek n�p�nk szenved�seinek idej�ben
is dr�g�bb volt hitv�ny �let�k az �sszess�g �rdekein�l. Az
ilyen jellemtelen, gy�nge
embereket csak a legszigor�bb b�ntet�s alkalmaz�s�val tarthatjuk
vissza att�l, hogy
ne engedjenek gy�vas�guknak. Amikor f�rfiak �lland�an a hal�l tork�ban
vannak
heteken kereszt�l pihen�s n�lk�l, �s iszapos gr�n�tt�lcs�rekben
nemegyszer a
legrosszabb �lelmez�s mellett kell kitartaniok, akkor az
ingadoz� jellem�ek
kiz�r�lag a hal�lb�ntet�s k�m�letlen alkalmaz�s�val tarthat�k a
csatasorban. Hiszen
az ilyen ember a b�rt�nt ezekben az id�kben egyszerre jobb helynek
tartja a
harcterekn�l, mert ott legal�bb nyomorult �let�t nem fenyegeti
vesz�ly. A
h�bor�ban a hal�lb�ntet�s gyakorlati kikapcsol�sa �s a hadicikkelyek
val�s�gos
hat�lyon k�v�l helyez�se rettenetesen megbosszulta mag�t. K�l�n�sen
1918ban
tapasztalhattuk ezt, amid�n a sz�kev�nyek eg�sz �radata lepte el a
hadt�p ter�leteket
�s a hazai f�ldet, hogy k�zrem�k�djenek annak a nagy gonosz
szervezetnek a
l�tes�t�s�n, amely azt�n 1918 november hetedik�n a forradalom f�mozgat�ja
volt.
Mag�ban a harcvonalban k�zd�knek ehhez tulajdonk�ppen semmi k�z�k sem
volt, de term�szetes, hogy �k is v�gytak a b�k�re. �ppen ez jelentett
rendk�v�l nagy
vesz�lyt a forradalomra. Amint a fegyversz�net megk�t�se ut�n a n�met
hadseregek
hazafel� indultak, a forradalm�roknak az okozta a legnagyobb
gondot, hogy mit
fognak a hazat�r� csapatok tenni? Fogj�k-e t�rni ezt a harcterek
fiai?
Ezekben a hetekben a forradalomnak legal�bb k�ls�leg m�rs�kletet
kellett
tan�s�tania, ha nem akarta mag�t annak a vesz�lynek kitenni, hogy
n�h�ny n�met
hadoszt�ly letiporja. Ha annak idej�n csak egyetlenegy
hadoszt�lyparancsnok is
elhat�rozta volna mag�t arra, hogy hozz� h� hadoszt�ly�val a v�r�s
z�szl�kat
let�pje, a k�l�nb�z� tan�csokat a falhoz �ll�tsa, �s az esetleges
ellen�ll�st aknavet�k
�s k�zigr�n�tok seg�ts�g�vel let�rje, akkor ez a hadoszt�ly nem eg�szen
n�gy h�t
alatt egy hatvan hadoszt�lyb�l �ll� hadseregg� n�tte volna ki mag�t.
Ett�l pedig
jobban rettegtek a zsid� vezet�k, mint b�rmi m�st�l. Ez�rt kellett a
forradalmat
bizonyos m�rt�kig f�kezni, nem volt szabad azt bolsevizmuss�
fejleszteni, hanem
rendet �s nyugalmat kellett sz�nlelni.
Ez�rt volt a sok nagy engedm�ny, ez�rt a r�gi hivatalnoki
test�letekre �s a r�gi
hadsereg vezet�ire val� hivatkoz�s. Ezekre legal�bb egy ideig m�g
sz�ks�g volt �s
csak azut�n mert�k �ket kir�gni, a k�zt�rsas�got a r�gi �llamtisztvisel�k
kez�b�l
kivenni, �s azt a forradalmi kesely�k karmainak kiszolg�ltatni,
amikor azok m�r
megtett�k k�teless�g�ket. Hogy ez mennyire siker�lt, azt a gyakorlat
megmutatta.
A forradalom azonban nem a rend �s nyugalom k�pvisel�inek, hanem
ink�bb
a l�zad�k, tolvajok �s fosztogat�k m�ve volt. Ezek akarat�nak a
forradalom fej-
l�d�se egyr�szt nem felelt meg, m�sr�szt annak lefoly�s�t sem lehetett
nekik
megmagyar�zni �s �zl�s�k szerint megv�ltoztatni.
A szoci�ldemokr�cia sz�mbeli n�veked�se k�vetkezt�ben lassank�nt elvesz-
tette durva forradalmi p�rt jelleg�t. Ami e p�rtb�l v�g�l megmaradt,
az m�r csak a
sz�nd�k �s a c�l kereszt�lvitel�re alkalmas t�meg volt. Egy t�zmilli�s
p�rtban m�r
nem lehetett t�bb� forradalmat csin�lni. Ilyen mozgalomban m�r nem
a sz�ls�s�ges
elemek, hanem a k�z�ps� csoport nagy t�megei, a tehetetlenek vannak
el�t�rben.
E k�r�lm�ny felismer�se vezetett m�r a h�bor� tartama alatt a
szoci�ldemokrata
p�rtnak a zsid�k �ltal el�id�zett h�res szakad�s�hoz. Mik�zben a
szoci�ldemokrata
p�rt t�megei tehetetlens�g�knek megfelel�en �loms�lyk�nt nehezedtek a
nemzeti
v�delemre, kivont�k bel�l�k a tettre k�sz, radik�lis elemeket, �s
azokat �j,
k�l�n�sen �t�k�pes, t�mad� csoportokk� alak�tott�k. A f�ggetlen p�rt �s a
Spar-
takusz sz�vets�g voltak a forradalmi marxizmus rohamz�szl�aljai. Az
� feladatuk
volt azokat a befejezett t�nyeket megteremteni, amelyekre, mint
el�k�sz�tett talajra
l�phettek azt�n a szoci�ldemokrat�k �vtizedeken kereszt�l el�k�sz�tett
t�megei. A
gy�va polg�ri oszt�lyt a marxist�k helyesen �rt�kelt�k, �s egyszer�en
csak mint
cs�csel�ket kezelt�k. Egy�ltal�n nem vett�k figyelembe, mert tudt�k,
hogy a r�gi
kiszolg�lt nemzed�k al�zatos politikai szervezetei komoly
ellen�ll�sra sohasem
lesznek k�pesek.
Mikor azut�n a forradalom gy�zedelmeskedett �s a r�gi �llam f�
tart�oszlopait
lerombolt�k, �s amikor a vissza�z�nl� harct�ri csapatok
kiismerhetetlenekk�nt
t�ntek fel, a r�gi forradalmi tev�kenys�get f�kezni kellett, a
szoci�ldemokrata
hadsereg megsz�llta az elfoglalt �ll�sokat, a f�ggetlen �s
Spartakusz roham-
z�szl�aljakat pedig f�lretett�k az �tb�l. Ez persze nem ment k�zdelem
n�lk�l.
Nemcsak az�rt, mert a legtev�kenyebb t�mad� alakulatai, amelyek
kiel�g�t�s�k
h�j�n becsapottaknak �rezt�k magukat, �nsz�ntukb�l tov�bb akartak
k�zdeni, de
az�rt is, mert zabol�tlan rendzavar�suk a forradalom f�mozgat�inak
csak k�v�natos
volt. L�tsz�lag m�ris k�t t�borra oszlottak, a rend �s nyugalom, �s a
v�res r�muralom
p�rtjaira. Mi sem term�szetesebb, mint, hogy a mi polg�rs�gunk
azonnal lobog�
z�szl�kkal vonult be a rend �s nyugalom t�bor�ba, �s ez�ltal ennek a
legsajn�lat-
ram�lt�bb politikai szervezetnek �jra m�dot adtak a tov�bbi
tev�kenys�gre. A
polg�rs�g ism�t talajt �rezhetett a l�ba alatt �s bizonyos
�sszek�ttet�sbe juthatott a
hatalommal, amelyet ugyan gy�l�lt, de amelyt�l tal�n m�g jobban
rettegett.
Emellett a n�met politiz�l� polg�rs�got m�g az a kit�ntet�s is �rte,
hogy a bol-
sevist�k lek�zd�se c�lj�b�l egy asztalhoz �lhetett a sokszorosan
el�tkozott szo-
ci�ldemokrata vezet�kkel.
�gy alakult ki 1918 december�ben �s 1919 janu�rj�ban az alanti
helyzet.
A legrosszabb elemekb�l toborzott kisebbs�g forradalmat csin�l, �s
ezek m�g�
azonnal a szoci�ldemokrata p�rt l�p. A forradalom l�tsz�lag m�rs�kelt
ir�ny�; ez a
k�r�lm�ny viszont a fanatikus sz�ls�s�gek haragj�t vonja maga ut�n.
Ezek az
elemek azt�n k�zigr�n�tokkal �s g�ppusk�kkal kezdenek l�v�ld�zni,
k�z�p�leteket
sz�llnak meg, egysz�val megkezdik a m�rs�kelt forradalom elleni
harcot. Tov�bbi
ily ir�ny� fejl�d�s borzalmainak megakad�lyoz�sa c�lj�b�l fegyversz�netet
k�tnek
az �j rend �s a r�gi rendszer k�pvisel�i, hogy egy�ttesen vegy�k fel a
harcot a
sz�ls�s�ges elemek ellen. Ennek eredm�nye viszont az, hogy a
k�zt�rsas�g ellen-
felei a k�zt�rsas�g elleni harcot feladj�k, s�t kar�ltve k�zrem�k�dnek
azoknak az
elemeknek a lever�s�ben, akik b�r eg�szen m�s alapon, szint�n
ennek a
k�zt�rsas�gnak az ellenfelei. Tov�bbi eredm�nye v�g�l, hogy ez�ltal a
r�gi rendszer
h�vei harc�nak az �j rendszer elleni veszedelme levezet�d�tt.
Ezt a t�nyt az ember nem tudja el�g gyakran hangoztatni. Csak aki
ezt tudja, az
�rti meg, mik�nt volt lehets�ges, hogy egy n�pre, amely kilenctized
r�szben nem
vett r�szt a forradalom el�k�sz�t�s�ben, amelynek h�ttized r�sze
elutas�totta azt,
hattized r�sze pedig egyenesen gy�l�lte, arra az egytized
r�szt jelent� kisebbs�g a
forradalmat m�gis r�k�nyszer�tette.
Lassank�nt elv�reztek egyik oldalon a Spartakusz barrik�dharcosok,
m�sik oldalon
pedig a nemzeti idealist�k �s fanatikusok, hogy ugyanolyan
m�rt�kben, amilyenben ez
a k�t sz�ls�s�ges elem egym�st fel�r�lte, a k�z�pen �ll�kt�mege gy�zz�n. A
polg�rs�g
�s a szoci�ldemokrat�k k�sz helyzet el�tt �llottak, �s a k�zt�rsas�g
kezdett kon-
szolid�l�dni. Ez a k�r�lm�ny azonban a polg�ri p�rtokat, k�l�n�sen a
v�laszt�sok
el�tt, nem akad�lyozta meg abban, hogy egy ideig m�g monarchista
eszm�ket
hangoztassanak csak az�rt, hogy az elm�lt id�k szellem�ben kislelk�
p�rth�veiket
befoly�solj�k �s a maguk r�sz�re �j�lag,megnyerj�k.
Ez nem volt tisztess�ges elj�r�s. �k bels�leg valamennyien m�r
szak�tottak a
monarchi�val, �s az �j helyzet szennye megkezdte cs�b�t� hat�s�t m�r a
polg�ri
p�rtok t�meg�ben is. A k�z�ns�ges polg�ri politikus ma m�r jobban �rzi
mag�t a
k�zt�rsas�g korrupci�-posv�ny�ban, mint abban a szigor� tisztas�gban,
amely a r�gi
�llamb�l m�g eml�kezet�ben maradt.
Mint m�r eml�tettem, a forradalom a r�gi hadsereg hely�be,
�llamtekint�ly�nek
er�s�t�se c�lj�b�l, k�nytelen volt �j hatalmi t�nyez�t �ll�tani. Ezt
azonban csak a
vele ellenkez� n�zeten lev�k felhaszn�l�s�val tudta biztos�tani.
Lassank�nt �j
hadsereg kezdett kialakulni, amely k�ls�leg a b�keszerz�d�s korl�tai
k�z�tt
mozgott, �rzelmi tekintetben pedig az id�k folyam�n az �j
�llamrendszer
eszk�z�v� kellett �talakuln�a.
Ha az ember felveti a k�rd�st, hogy a forradalom mint olyan,
hogyan siker�l-
hetett- eltekintve a r�gi rendszer minden t�nyleges hib�j�t�l, amely
az �sszeoml�s
tulajdonk�ppeni okoz�ja volt, az al�bbi meg�llap�t�sra jut:
I. A k�teless�gteljes�t�s �s a fegyelem fogalm�nak kivesz�se folyt�n.
II. Az �gynevezett �llamfenntart� p�rtok gy�va t�tlens�ge k�vetkezt�ben.
M�g a k�vetkez�ket is meg kell jegyeznem.
A k�teless�gteljes�t�s �s engedelmess�g kivesz�se teljesen
nemzetietlen �s
tiszt�n �llami szempontokat szem el�tt tart� nevel�s�nk eredm�nye.Ennek k�vet-
kezm�nye az eszk�z �s a c�l f�lreismer�se is. A k�teless�g�rzet,
k�teless�gteljes�t�s
�s engedelmess�g magukban v�ve nem c�lok, mint ahogy nem c�l maga az
�llam
sem, hanem csak eszk�z a testileg �s lelkileg rokon elemek
egy�tt�l�s�nek biztos�-
t�sa c�lj�b�l. Abban a pillanatban, amint egy nemzet n�h�ny gazember
elj�r�sa
k�vetkezt�ben �sszeomlik �s a legs�lyosabb elnyom�snak teszik ki,
ezekkel szem-
ben az engedelmess�g �s k�teless�gteljes�t�s csak elm�leti alakis�got,
s�t egyenesen
esztelens�get jelent, k�l�n�sen akkor, ha az engedelmess�g �s
k�teless�gteljes�t�s
megtagad�s�val egy nemzet a v�groml�st�l menthet� meg.
Mai ny�rspolg�ri felfog�s szerint az a hadoszt�lyparancsnok, aki
annak idej�n
kapott parancs folyt�n nem l�vetett, helyesen j�rt el, mert a
polg�ri elem szem�ben
az ellenkez�s n�lk�li engedelmess�g becsesebb m�g saj�t n�p�nek �let�n�l
is. Nem-
zetiszocialista felfog�s szerint azonban nem a gy�nge el�lj�r�val
szembeni felt�tlen
engedelmess�g, hanem a n�p �sszess�g�vel szembeni k�teless�g a m�rvad�.
Ilyen sorsd�nt� �r�ban az eg�sz nemzettel szembeni felel�ss�g�rzetnek �s
k�teless�g�rzetnek kell d�ntenie.
N�p�nkb�l, helyesebben kor�bbi korm�nyainkb�l ezek a fogalmak
kivesztek,
helyet adtak a teljesen elm�leti felfog�snak, �s ezzel lehet�v�
tett�k a forradalom
gy�zelm�t.
A m�sodik ponthoz m�g a k�vetkez�ket kell hozz�f�zn�m.
Az �llamfenntart� p�rtok gy�vas�g�nak m�lyebben fekv� oka mindenekel�tt
az, hogy n�p�nk j��rz�s� �s legtettrek�szebb elemei hi�nyoztak soraikb�l,
mert a
harct�ren elestek. Ett�l eltekintve a mi polg�ri p�rtjaink, amelyek
a r�gi �llamrend-
szer alapj�n �llottak, meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy elveiket
kiz�r�lag csak
szellemi fegyverekkel szabad �rv�nyes�teni�k, mert az er�szakos
eszk�z�k alkal-
maz�s�nak joga kiz�r�lag az �llamhatalmat illeti. Ez a felfog�s
nemcsak az egyre
jobban mutatkoz� gy�nges�g jele, de esztelens�g is volt olyan
id�ben, amikor a
politikai ellenf�l r�g let�rt err�l az �ll�spontr�l, �s teljes
ny�lts�ggal hangs�lyozta,
hogy c�ljait, ha m�dj�ban lesz, m�g er�szakkal ismegval�s�tja. Abban
a pillanatban,
amikor a polg�ri demokr�cia vil�g�ban, mint azt k�vet� jelens�g, a
marxizmus
felt�nt, annak hangoztat�sa, hogy a harcot szellemi fegyverekkel
kell megv�vni,
esztelens�g volt, �s ennek rettenetesen meg kellett bosszulnia
mag�t. A marxizmus
kezdett�l fogva hangoztatta, hogy az eszk�z�k megv�laszt�sa
c�lszer�s�gi szem-
pontok szerint t�rt�nik, �s azok jogosults�ga mindig a sikert�l f�gg.
Ennek a felfog�snak a helyess�g�t az 1918as �v november hav�nak
7t�l 11ig
terjed� napjai igazolt�k legink�bb. T�r�d�tt is a marxizmus a
parlamentarizmussal
�s demokr�ci�val. Ellenkez�leg. Mindkett�nek az ord�toz� �s l�v�ld�z�
forradal-
m�rok t�mege �ltal adta meg a hal�los d�f�st. Csak term�szetes, hogy a
fecseg�
polg�ri szervezetek abban a pillanatban v�dtelenek voltak.
A forradalom ut�n, amikor a polg�ri p�rtok, ha megv�ltoztatott
c�lfelirattal
is hirtelen ism�t felbukkantak �s vit�z vezet�ik a s�t�t pinc�k,
szell�s cs�r�k �s
egy�b rejtekekb�l el�b�jtak, mint minden ilyen r�gi alakulat
k�pvisel�i, ott folytat-
t�k, ahol abbahagyt�k. Politikai c�lkit�z�s�k, m�r amennyiben az �j
rendszerrel
bels�leg ki nem b�k�ltek, a m�ltban gy�kerezett, t�rekv�s�k azonban az
volt,
hogyha csak lehets�ges, az �j rendszerben is r�szt vegyenek, �s �mde
fegyver�k,
mint azel�tt, tov�bbra is csak a sz� maradt.
A polg�ri p�rtok a forradalom ut�n is mindenkor sz�nalmas m�don
h�doltak be
az utc�nak. Amikor a k�zt�rsas�g v�delm�r�l sz�l� t�rv�ny feletti hat�ro-
zathozatalra ker�lt a sor, az ahhoz sz�ks�ges parlamenti t�bbs�g nem
volt meg. A
k�tsz�zezer f�nyi t�ntet� marxista l�tt�ra azonban a polg�ri
�llamf�rfiak-at olyan
f�lelem sz�llotta meg, hogy legjobb meggy�z�d�s�k ellen�re is
elfogadt�k e
t�rv�nyt csak az�rt, nehogy magukat a parlament elhagy�sa ut�n v�res
elp�hol�snak
tegy�k ki. Ett�l azut�n a t�rv�ny megszavaz�sa �r�n, sajnos, meg is
menek�ltek. Az
�j �llam tov�bbi fejl�d�se a tov�bbiakban m�r �gy folytat�dott, mintha
nemzeti
ellenz�k nem is volna.
Az egyed�li szervezetek, amelyeknek ez id�ben b�tors�guk �s erej�k is
lett
volna a marxizmussal �s a felizgatottt�meggel szembesz�llni: az
�nk�ntes csapatok,
k�s�bb az �nv�delmi alakulatok, a lakoss�g v�d�csapatai �s v�g�l a
hagyom�-
nyokhoz ragaszkod� egyes�letek voltak.
L�t�k, fenn�ll�suk a n�met t�rt�nelemben m�gsem hagyott l�that� nyomokat.
Ez a k�r�lm�ny a k�vetkez�kben leli magyar�zat�t.
Amint egyr�szr�l az �gynevezett nemzeti p�rtok megfelel� karhatalom
h�j�n
nem tudtak az utc�ra semmi n�ven nevezend� befoly�st gyakorolni, �gy
viszont a
politikai eszme �s mindenekel�tt val�di politikai c�lkit�z�s n�lk�l �ll�,
�gynevezett
v�d�sz�vets�gek sem tudtak semmif�le befoly�sra szert tenni.
Ami egykor a marxizmus sz�m�ra az eredm�nyt biztos�totta, az a
politikai akarat
�s durva tettlegess�g teljes �sszj�t�ka volt, viszont ami a nemzeti
N�metorsz�got a
gyakorlati n�met politika minden fejl�d�s�b�l kikapcsolta, az az
er�szakos hatalom
�s a zseni�lis politika egy�ttm�k�d�s�nek hi�nya volt.
B�rmilyen term�szet� is volt a nemzeti p�rtok sz�nd�ka, azok ke-
reszt�lvitel�re a legcsek�lyebb hatalommal sem rendelkeztek,
k�l�n�sen az utc�n
nem. A v�d�sz�vets�gesek� volt minden hatalom, �k voltak az �llam �s az
utca urai,
�k viszont nem rendelkeztek semmi n�ven nevezend� politikai
eszm�vel �s c�llal,
amely�rt hatalmukat a nemzeti N�metorsz�g jav�ra ford�thatt�k volna.
Mindk�t esetben a zsid�k ravaszs�ga volt az, amely okos r�besz�l�ssel
el�id�z�je volt ennek a vissz�s helyzetnek.
A zsid� nagyon is j�l �rtett ahhoz, hogy sajt�ja �tj�n a v�d�rs�gi
alakulatok
politikamentess�g�nek eszm�j�t hangoztassa, a politikai �letben
viszont �ppen
olyan ravaszul mindig a harc tiszta szellem�t dics�rte �s
k�vetelte. Az ostoba
n�metek milli�i pedig tov�bb szajk�zt�k ezt a val�tlans�got an�lk�l,
hogy csak
halv�ny sejtelm�k is lett volna r�la, hogy ez�ltal �nmagukat
fegyverezik le �s
szolg�ltatj�k ki v�dtelen�l a zsid�knak.
Ennek is megvan a maga term�szetes magyar�zata. Egy nagy �s �talak�t�
eszm�nek a hi�nya mindenkor a harci k�szs�g korl�tozotts�g�t jelenti. A
legdurv�bb
fegyverek alkalmaz�sa jogosults�g�nak �rzet�t is csak az a fanatikus
hit adhatja
meg, hogy r�juk sz�ks�g van a vil�got �talak�t�, �j rendszer gy�zelm�nek
kiv�v�sa
�rdek�ben. Olyan mozgalom, amely nem a legmagasabb c�lok�rt �s
eszm�k�rt k�zd,
sohasem fog fegyvert ragadni.
A francia forradalom siker�nek titka egy �j �s nagy eszme
felvet�s�ben rejlett.
Az eszm�nek k�sz�nheti az orosz forradalom is gy�zelm�t, �s a
fasizmus is az
eszm�b�l mer�tett er�t ahhoz, hogy a n�pet egy mindent �tfog�
�talakul�snak
�ld�sos m�don al�vesse.
A polg�ri p�rtok erre nem alkalmasak.
De nemcsak a polg�ri p�rtok l�tt�k politikai c�ljukat a m�lt
vissza�ll�t�s�ban,
hanem, amennyiben egy�ltal�n foglalkoztak politikai c�lkit�z�ssel
a v�d�sz�vets�gek is. R�gi hadasti�n �s Kyffhojzer ir�nyzatok
elevenedtek meg
benn�k, �s hozz�j�rultak ahhoz, hogy az akkori nemzeti N�metorsz�g
leg�lesebb
fegyver�t politikailag letomp�ts�k �s zsoldosokk�nt hagyj�k a
k�zt�rsas�g szol-
g�lat�ban elsatnyulni. Mit sem v�ltoztatott a szerencs�tlen elj�r�s
esztelens�g�n az
a k�r�lm�ny, hogy �k a legjobb hiszemben cselekedtek.
A marxizmus a lassank�nt megszil�rdul� birodalmi v�d�rs�gben
biztos�totta a
tekint�lye al�t�maszt�s�hoz sz�ks�ges hatalmat, �s ezut�n megkezdte a
vesz�lyes-
nek l�tsz� nemzeti v�d�sz�vets�gek, mint most m�r felesleges
szervezetek, k�vet-
kezetes feloszlat�s�t. Egyes, k�l�n�sen vakmer� vez�reket b�r�s�g el�
�ll�tottak �s
bez�rtak.
Az eN eS D� A P� alap�t�s�val keletkezett el�sz�r olyan mozgalom,
amely a r�gi
p�rtokt�l elt�r�en nem a m�lt vissza�ll�t�s�t, hanem a mai k�ptelen �llami
szervezet
hely�be organikus n�pi �llam megteremt�s�t t�zte ki c�lj�ul.
Az �j mozgalom mindj�rt az els� napt�l kezdve arra az �ll�spontra
helyezkedett,
hogy eszm�it ugyan szellemileg terjeszti, de azokat sz�ks�g eset�n
er�szakos
eszk�z�kkel is meg kell v�delmeznie. Az �j tan rendk�v�li fontoss�g�r�l
val�
meggy�z�d�s term�szetess� tette azt, hogy a c�l el�r�s��rt semmi �ldozatt�l
sem
szabad visszariadni.
R�mutattam m�r azokra a mozzanatokra, amelyek egy mozgalmat,
amennyiben
a n�p sz�v�hez akar f�rk�zni, arra k�teleznek, hogy az ellens�g
er�szakos k�s�r-
leteivel szemben maga vegye fel a harcot. A vil�gt�rt�nelem
bizonys�ga annak,
hogy egy vil�gn�zet �ltal k�pviselt er�szak sohasem t�rhet� le az
�llamhatalom �ltal,
hanem csak �j, hasonl� mer�szs�ggel �s elhat�roz�ssal k�pviselt
vil�gn�zet erej�vel.
A hivatalos �llamv�delmi szerveknek ez a t�ny mindig kellemetlen,
an�lk�l azon-
ban, hogy ez�ltal mag�t a t�nyt meg tudn� d�nteni. Az �llamhatalom
csak akkor
biztos�thatja a rendet �s nyugalmat, ha az �llam int�zm�nyeiben
megegyezik a
mindenkor uralkod� vil�gn�zettel. Mindennek k�vetkezt�ben az
er�szakoskod�
elemek csak egyes b�n�z�kk�nt t�nnek fel, �s nem tekinthet�k a
rendszerrel
szemben homlokegyenest ellenkez� gondolat k�pvisel�inek. Ellenkez�
esetben az
�llam, m�g ha �vsz�zadokon kereszt�l a leger�szakosabb
eszk�z�kkel is
harcol,
az �t vesz�lyeztet� terrorral szemben v�geredm�nyben semmit sem
fog el�rni,
�s elveszti a harcot.
A n�met �llamot a marxist�k hevesen ostromolt�k. Hetven�vi k�zdelem
ut�n
sem volt k�pes ennek a vil�gn�zetnek gy�zelm�t megakad�lyozni, dac�ra
a marxista
vil�gn�zet harcosaival szemben sz�mtalan esetben alkalmazott,
�sszesen t�bbezer
�vre terjed� fogh�z- �s b�rt�nb�ntet�snek, �s a legv�resebb
rendszab�lyoknak.
1918 november 9edik�n a marxist�k el�tt felt�tlen�l megal�zkodott �llam
nem fog
holnap egyszerre a marxizmus legy�z�jek�nt felt�madni, s�t
ellenkez�leg, a
miniszteri b�rsonysz�kekben �l� gy�nge elm�j� polg�rok ma m�r azon az
�ll�spon-
ton vannak, hogy nem c�lszer� a munk�sok ellen korm�nyozni. Persze a
munk�ss�g fogalma alatt el�tt�k tulajdonk�ppen a marxizmus lebeg.
Amid�n
azonban �k a n�met munk�ss�got a marxizmussal azonos�tj�k, nemcsak az
igazs�got
hamis�tj�k meg gy�va �s hazug m�don, hanem megk�s�rlik indokol�sukkal a
marxista eszm�k �s szervezetek el�tt val� beh�dol�suk leplez�s�t is.
Tekintettel arra, hogy a mai �llam ma m�r marad�k n�lk�l al�vetette
mag�t a
marxizmusnak, a nemzetiszocialista mozgalomnak sokszorosan
k�teless�g�v� v�lt
eszm�je gy�zelm�nek szellemi el�k�sz�t�se mellett, annak a
gy�zelemittas nemzet-
k�zis�g terrorja elleni megv�d�se is.
M�r ecseteltem, hogy mik�nt alakult ki a gyakorlati �let
k�vetelm�nyeinek
megfelel�en ifj� mozgalmunkban egy gy�lekez�st v�d� alakulat, mik�nt
vett fel
bizonyos rendez�g�rda jelleget �s mik�nt t�rekedett szervezett� v�lni.
B�rmennyire
is hasonl�tott k�ls�leg ez az alakul�ban l�v� csoport az �gynevezett
v�d�-
szervezetekhez, bels�leg azzal legkev�sb� sem volt �sszehasonl�that�.
Amint m�r jeleztem, a n�met v�d�szervezeteknek nem volt semmi
hat�rozott
politikai elgondol�suk. Azok t�nyleg csak �nv�delmi alakulatok
voltak, t�bb-keve-
sebb c�lszer� kik�pz�ssel �s szervezettel. Tulajdonk�ppen t�rv�nytelen
kieg�sz�t�i
voltak az �llam mindenkorit�rv�nyes hatalmi eszk�zeinek.
Szabadcsapat jelleg�ket
csak alak�t�suk m�dja �s az akkori k�z�llapotok adt�k meg, de semmi
sz�n alatt sem
illette meg �ket ez a c�m abban az �rtelemben, mintha saj�t
meggy�z�d�s�k szabad
harci alakulatai lettek volna. Egyes vezet�knek, s�t eg�sz
sz�vets�geknek a k�zt�r-
sas�ggal szemben tan�s�tott ellenz�ki magatart�sa ellen�re sem
jelentettek ellen-
z�ket. Nem elegend� ugyanis egy megl�v� �llapot kev�sb� �rt�kes volt�r�l
alkotott
meggy�z�d�s�nk, ha e sz� val�di �rtelm�r�l akarunk besz�lni. Az igazi meg-
gy�z�d�s ugyanis csak olyan helyzet ismeret�ben gy�kerezik, amelynek
el�r�s�t az
ember sz�ks�gesnek tartja �s amelynek megval�s�t�s�t f� �letc�lj�nak
tekinti.
�ppen az k�l�nb�zteti meg a nemzetiszocialista mozgalom rendcsin�l�
szervezet�t az �sszes v�d�alakulatokt�l, hogy legkev�sb� sem szolg�lta
vagy akarta
szolg�lni a forradalom teremtette rendszert, hanem kiz�r�lag egy �j
N�metorsz�g�rt
k�zd�tt. Ez a rendez�csapat eleinte csak terem�rs�g jelleg�vel b�rt.
Els� feladata
sz�k korl�tok k�z�tt mozgott �s csak abban �llt, hogy lehet�v� tegye
az ellenf�l
�ltal egy�bk�nt egyszer�en megakad�lyozott �sszej�vetelek megtart�s�t.
M�r
annak idej�n arra k�pezt�k ki �ket, hogy haboz�s n�lk�l t�madjanak, nem
az�rt,
ahogy azt buta kispolg�ri k�r�kben �sszevissza hangoztatt�k,
mintha a gumibotot
legf�bb eszmek�nt tisztelt�k volna, hanem az�rt, mert tudat�ban
voltak annak, hogy
m�g a legnagyobb gondolatok is elvesznek, ha annak k�pvisel�it
gumibottal verik
agyon. Ezt at�rt�nelem nem egy esem�nye bizony�tja. Vagy tal�n nem
el�g gyakran
fordult el�, hogy nagyszer� egy�nis�gek m�ltak ki rabszolg�k �tlegel�se
alatt? Ez
a rendez�csapat nem az�rt er�szakoskodott, hogy er�szakoskodj�k,
hanem tiszt�n
az�rt, hogy megv�delmezze a szellemi c�lkit�z�sek hirdet�it az
er�szakos
elnyom�ssal szemben. Tudat�ban volt annak, hogy nem k�teless�ge
olyan �llam
v�delm�t biztos�tani, amely a nemzetet elveszejti, hanem
ellenkez�leg, a nemzetet
tartozik megv�deni azokkal szemben, akik a n�pet megsemmis�t�ssel
fenyegetik.
A m�ncheni Hofbrojhauszban lezajlott �sszecsap�s ut�n, az akkori
kis sz�m�
csapat h�sies t�mad�s�nak az eml�k��l kapta meg a rendez�g�rda a
rohamcsapat
elnevez�st. Amint maga a neve mutatja, ez csak a mozgalom egy
csoportj�t jelenti.
Egy�b csoportok a h�rver�, a sajt� �s egyebek, amelyek szint�n
szervei a p�rtnak.
A rohamcsapatok ki�p�t�s�nek sz�ks�gess�g�t nemcsak ezen az eml�kezetes
�sszej�vetelen l�thattuk, hanem k�l�n�sen akkor gy�z�dhett�nk meg r�la,
amikor
mozgalmunkat M�nchenb�l lassank�nt N�metorsz�g t�bbi r�szeire is kezdt�k
kiterjeszteni. Mihelyst vesz�lyesnek t�nt�nk fel a marxizmusra
n�zve, a nemzeti-
szocialist�k minden gy�lekez�si k�s�rlet�t m�r cs�r�j�ban igyekeztek
elfojtani. Az
term�szetes volt, hogy a marxista p�rtszervezetek minden �rnyalata
mag��v� tette
ezt az elj�r�s. De mit sz�lhatott az ember a polg�ri p�rtokhoz,
amelyek a marxizmus
�ltal levert voltukban sok helyen m�g csak meg sem k�s�relt�k
sz�nokaik nyilv�nos
szerepeltet�s�t. E p�rtok mindezek ellen�re ostoba megnyugv�ssal
k�s�rt�k a
marxizmussal szemben v�ltakoz� szerencs�vel folytatott k�zdelm�nket.
Szinte
�r�ltek annak, hogy azt, amit nekik sem siker�lt legy�zni, s�t
amely �ket gy�zte le,
mi sem tudjuk let�rni. Mit mondjon az ember az olyan �llami
hivatalnokokr�l,
rend�rhat�s�gokr�l, s�t miniszterekr�l, akik kifel� nemzeti f�rfiakk�nt
igyekeznek magukat felt�ntetni, ezzel szemben minden vit�n�l,
minden, a
nemzetiszocialist�k �s marxist�k k�z�tt felmer�lt �sszecsap�sn�l a
legaljasabb
szolgai munk�ra v�llalkoztak? Mit mondjon az ember az olyanokr�l,
akik saj�t
�nj�k lealacsony�t�s�val oly messzire mentek, hogy a zsid� lapok
nyomorult
d�cs�ret��rt k�pesek voltak �ld�z�be venni azokat az embereket, akik
h�sies ma-
gatart�sukkal az � �let�ket is megmentett�k, �s akiknek k�sz�nhett�k,
hogy a v�r�s
�sszeesk�v�k nem h�zt�k �ket is l�mpavasra?
Oly szomor� jelens�gek ezek, hogy a feddhetetlen eml�k� P�hner
eln�k�t, aki
a maga gerincess�g�vel �gy gy�l�lte a gerincteleneket, a k�vetkez�
kifakad�sra
ragadtatt�k: �n eg�sz �letemben els�sorban n�met voltam, �s csak
m�sodsorban
�hajtottam hivatalnok lenni. Sohasem szeretn�m, ha olyan egy�nnel
t�veszten�nek
�ssze, aki mint tisztvisel�, c�dak�nt mindenkinek odadobja mag�t,
aki pillanatnyi-
lag uralmon van. P�hner: M�nchen rend�rf�n�ke a forradalom ut�n.
Ezekben a dolgokban az volt a legszomor�bb, hogy az effajta
egy�nek las-
sank�nt a n�met k�zhivatalnokok legtisztess�gesebb �s legderekabb
r�sz�nek
t�zezreit nemcsak hatalmukba ker�tett�k, hanem meg is fert�zt�k �ket,
a becs�-
leteseket viszont �d�z gy�l�lettel �ld�zt�k �s emelt�k ki �ll�saikb�l.
Emellett
k�pmutat� hazugs�ggal k�pesek voltak magukat j� hazafiaknak
felt�ntetni.
Az ilyen emberekt�l t�mogat�st nem v�rhattunk �s csak a legritk�bb
esetben
kaptunk. Csak az �nv�delmi szerv ki�p�t�se tudta mozgalmunk
tev�kenys�g�t
biztos�tani �s egyben r�sz�re azt a k�z�rdekl�d�st �s �ltal�nos bizalmat
kiv�vni,
amellyel a t�meg csak annak ad�zik, aki t�mad�s eset�n meg tudja
mag�t v�deni.
A rohamosztagok bels� kik�pz�s�n�l, a testi er� fejleszt�se mellett a
nemzetiszocialista eszme t�ntor�thatatlan k�pvisel�iv� t�rt�n� nevel�s �s a
fegyelem legnagyobb m�rt�k� megteremt�se volt a f� c�l. T�rekv�s�nk az
volt,
hogy a rohamosztagokban ne legyen semmi a polg�ri felfog�s�
v�d�sz�vets�gekb�l,
de ne legyenek titkos szervezetek sem.
Annak a magyar�zata, hogy mi�rt voltam �n m�r abban az id�ben
leg�lesebben
ellene, hogy az eN eS D� A P� rohamosztag�t �gynevezett v�d�sz�vets�gg�
k�pezz�k
ki, a k�vetkez�kben rejlik.
Egy n�p v�derej�nek mag�nszervezeteken kereszt�l val� kik�pz�se
lehetetlen,
kiv�ve azt az esetet, ha ezt a legmesszebbmen� m�don az �llam
anyagilag t�mogatja.
Minden m�s elgondol�s az ember saj�t erej�nek t�lbecs�l�s�n alapszik.
Teljesen
kiz�rt dolog, hogy egy �gynevezett �nk�ntes fegyelem olyan
szervezeteket tudjon
l�tes�teni, amelyek katonai �rt�ket k�pviselnek. Ezekn�l hi�nyzik a
rendelkez�si
hatalom legf�bb t�masza, a b�ntet� hatalom. Igaz ugyan, hogy 1918
�sz�n, m�g
ink�bb 1919 tavasz�n lehets�ges volt �gynevezett szabadcsapatok
fel�ll�t�sa, de
ennek magyar�zata mindenekel�tt az volt, hogy azok tagjai
nagyr�szt a r�gi had-
sereg iskol�j�b�l kiker�lt arcvonalbeli harcosok voltak, m�sr�szt az
a k�r�lm�ny,
hogy a tagiaira r�tt k�teless�g m�dja legal�bb bizonyos id�re
felt�tlen katonai
fegyelemnek vetette al� �ket.
A mai �nk�ntes v�d�szervezetekn�l ez a fegyelem teljesen hi�nyzik.
Min�l
nagyobbak lesznek a k�tel�kek, ann�l gyeng�bb lesz a fegyelem, ann�l
kisebb
k�vetelm�nyekkel lehet fell�pni az egyes tagokkal szemben. �gy
lassank�nt egyre
ink�bb a r�gi, politikamentes hadasti�n egyes�letekhez fognak
hasonl�tani.
�nk�ntes hadiszolg�latra nagyobb t�megeket csak felt�tlen
parancsnoki hata-
lom biztos�t�sa mellett lehet nevelni. Csak kevesen lesznek
olyanok, akik hajland�k
magukat szabad elhat�roz�sukb�l, a hadseregn�l mag�t�l �rtet�d� �s
term�szetes,
felt�tlen engedelmess�gnek al�vetni.
Alapos kik�pz�st, nevets�gesen csek�ly anyagi eszk�z�kkel, mint
amilyen e
c�lra az �gynevezett v�d�sz�vets�geknek �ll rendelkez�sre, nem lehet
el�rni.
M�rpedig az ily int�zm�nyek legf�bb feladata a legjobb �s
legmegb�zhat�bb
kik�pz�s kell, hogy legyen. A h�bor� �ta m�r nyolc �v telt el, �s az�ta
a n�met ifj�s�g
egyetlen �vfolyama sem nyert tervszer� kik�pz�st. A v�d�sz�vets�gek
feladata
pedig m�gsem lehet az, hogy az egykor kik�pzett �vfolyamokat vonja
be tagjai
sor�ba, mert lassank�nt nem lesz ut�np�tl�sa. A v�d�sz�vets�geknek nem
lehet
c�lja, hogy egyre jobban a r�gi hadasti�n egyes�letek jelleg�t vegy�k
fel, hanem
amint m�r neve is mutatja, a v�delem gyakorlati megval�s�t�sa,
vagyis egy
v�delemre k�pes test�let megteremt�se.
Ez a feladat azonban felt�tlen�l megk�v�nja az eddig m�g katonai
kik�pz�sben
nem r�szes�lt egy�nek begyakorl�s�t, ami viszont kivihetetlen. Heti
egy-k�t �rai
kik�pz�ssel nem lehet katon�t nevelni. A mai, roppantul
felfokozott k�vetelm�nyek
mellett egy-k�t �ves szolg�lati id� csak �ppen hogy el�g ahhoz, hogy
a ki nem
k�pzett fiatalemberttanult katon�v�nevelje. A harct�ren
mindannyiunk szeme el�tt
j�tsz�dtak le azok a borzalmas k�vetkezm�nyek, amelyek az
�tk�zetekben mu-
tatkoztak a ki nem k�pzett katon�kn�l. �nk�ntes alakulatoknak,
amelyek szil�rd
elhat�roz�ssal �s hat�rtalan odaad�ssal gyakoroltak 15 20 h�ten
kereszt�l, a
fronton csak az �gy�t�ltel�k szerepe jutott. Csak �reg, tapasztalt
katon�k k�z�
beosztottan tudtak ezek a fiatal, 4 6 h�napos kik�pz�ssel b�r�
�joncok az ezred
hasznos tagj�v� lenni, �s csak az �regek vezet�se mellett
emelkedtek lassan a
helyzet magaslat�ra. Kil�t�stalan, medd� k�s�rlet heti egy-k�t �ra
�gynevezett
kik�pz�ssel csapatokat nevelni. Ezzel tal�n lehets�ges a r�gi
katon�kat �jra fel-
friss�teni, de sohasem lehet fiatal emberekb�l katon�kat faragni.
K�z�mb�s �s
teljesen �rt�ktelen lenne egy ilyen rendszer, k�l�n�sen
ha meggondoljuk, hogy m�g
egyfel�l az �nk�ntes v�d�sz�vets�gek n�h�ny ezer, mag�ban v�ve j�indulat� em-
bert v�d�szellemben kik�peznek vagy legal�bbis megk�s�relnek
kik�pezni, ugyan-
akkor maga az �llam pacifista-demokrata nevel�si m�dj�val milli� �s
milli� fiatal
embert foszt meg term�szetes �szt�n�nek kifejl�d�s�t�l, megm�rgezi azok
�sszer�,
hazafias gondolkoz�sm�dj�t, �s lassacsk�n minden �nk�nnyel szemben
t�relmes
birkany�jj� v�ltoztatja �ket.
Az �gynevezett harck�pes katonai alakulatok sz�vets�gi alapon t�rt�n�
fel�ll�t�s�val szemben elfoglalt �ll�spontom m�g fontosabb magyar�zata
a k�vetkez�.
Ha az el�bbiekben jelzett neh�z s�gek, dac�ra egy v�d�sz�vets�gnek, m�gis
siker�lne bizonyos sz�m� n�met ifj�t fegyverfoghat� f�rfi�v� kik�pezni,
�spedig
mind szellemileg, mind testi �gyess�g �s fegyverrel val� b�n�sm�d
tekintet�ben, az
eredm�ny m�gis a semmivel lenne egyenl� egy olyan �llamban, amely
c�lzatosan
tiltakozik a fegyverkez�s ellen, s�t egyenesen gy�l�li azt,
mert vezet�inek, az
�llam t�nkretev�inek c�lj�val a fegyverkez�s t�k�letesen ellenkezik.
Ma m�gis �gy van. Vagy nem nevets�ges egy ezred r�sz�re n�h�ny ezer
embert
esthajnali sz�rk�let idej�n j�l-rosszul katonailag kik�pezni akkor,
amikor az �llam
n�h�ny �vwel ezel�tt nyolc �s f�l milli� kit�n�en kik�pzett katon�t
gyal�zatosan
megtagadott, s�t hervadhatatlan �rdemei�rt k�sz�net�l �ltal�nos
becsm�rl�snek tett
ki. Teh�t katon�kat akarnak kik�pezni az �llami hadsereg r�sz�re
akkor, amikor az
egykori, dics�s�ges hadsereg tagjait beszennyezt�k, lek�pk�dt�k,
mell�kr�l a kit�n-
tet�seket leszaggatt�k, teljes�tm�nyeiket �cs�rolt�k. Vajon tett-e ez
a mai hadsereg
valamikor is egy l�p�st az�rt, hogy a r�gi hadsereg becs�let�t
vissza�ll�tsa, �s annak
sz�tz�lleszt�it �s meggyal�z�it k�rd�re vonja? Semmit sem. S�t
ellenkez�leg.
Azok, akik ezt tett�k, ma a legmagasabb �llami hivatalokban
tr�nolnak. Hogy is
mondj�k Lipcs�ben? Az� a jog, aki� a hatalom. Miut�n azonban k�zt�r-
sas�gunkban a hatalom ugyanazok kez�ben van, akik egykor a
forradalmat sz�tott�k,
azt a forradalmat, amely a n�met t�rt�nelem legaljasabb haza�rul�s�t,
legnyomorul-
tabb gazs�g�t jelenti �s �gy t�nyleg semmi ok�t sem lehet adni annak,
hogy �ppen
ezeknek az �rul�knak a hatalma n�vekedj�k egy �j, fiatal hadsereg
megteremt�se
�ltal. A j�zan �sz minden �rve ez ellen sz�l.
Eg�sz vil�gosan �s hat�rozottan kit�nik ennek az �llamnak az
1918as �vi
forra-
dalom ut�ni id�ben keletkezett �nv�delmi alakulatokkal szemben
tan�s�tott �ll�s-
foglal�sa abb�l, hogy milyen nagy s�lyt helyezett poz�ci�j�nak katonai
meger�s�t�s�re mind-addig, am�g ezeknek az alakulatoknak a
forradalom gy�va
int�zm�nyeit kellett megv�delmezni�k. Mihelyst azonban ez a vesz�ly
n�p�nk
fokozatos lez�ll�s�vel m�r megsz�ntnek volt tekinthet�, �s az
�nv�delmi alaku-
latok tov�bbi fenn�ll�sa m�r csak nemzetpolitikai er�s�d�st
jelenthetett volna,
feleslegess� v�ltak. A k�zt�rsas�g mindent elk�vetett lefegyverz�s�kre,
s�t
feloszlat�sukra.
A t�rt�nelem azt tan�tja, hogy fejedelmek h�l�j�ra csak ritka esetben
lehet
sz�m�tani, de h�l�ra sz�m�tani a forradalom gyilkosai �s fosztogat�i
r�sz�r�l, erre
csak �j dons�lt hazafi k�pes. Ha a mai �llam valaha is ig�nybe
venn� az ily m�don
kik�pzett hadsereget, akkor ez sohasem az�rt t�rt�nn�k, hogy azzal
kifel� a nemzet
�rdekeit v�delmezze, hanem csak abb�l a c�lb�l, hogy a nemzet
leig�z�it oltalmazza
meg a megcsalt, el�rult, eladott n�p egy napon tal�n m�gis fell�ngol�
d�h�vel
szemben,
mondottakn�l
fogva sem volt szabad katonai szervezett� lennie. Az eS A a
nemzetiszocialista
mozgalom v�d� �s nevel� eszk�ze �s feladata eg�szen m�s, mint az
�gynevezett
v�d�sz�vets�gek�.
De ne legyen titkos szervezet sem. A titkos szervezetek
c�ljacsakt�rv�nyellenes
lehet. A titkos szervezetek �nmaguk korl�tozz�k �nmagukat.
Tekintettel a n�met
n�p sz�sz�ty�r volt�ra, am�gy is teljesen lehetetlen nagyobb
szervezetet a titkoss�g
alapj�n megszervezni vagy annak csak c�ljait is leplezni.Minden ilyen sz�nd�k
ezerszeresen meghi�sul nemcsak az�rt, mert rend�rs�g�nknek eg�sz
sereg kitartott
�s egy�b cs�csel�k �ll rendelkez�s�re, hanem az�rt is, mert maguk a
p�rth�vek sem
lenn�nek k�pesek arra, hogy hallgassanak. Csak hossz� �veken
kereszt�l �ssze-
kov�csolt kis csoportok vehetik fel a val�di titkos t�rsas�g
jelleg�t. Egy ilyen
alakulat sz�ks�gszer�en csek�ly volta azonban m�ris �rt�ktelenn� teszi
azt a
nemzetiszocialista mozgalom sz�m�ra. Nek�nk nem egy- vagy k�tsz�z
vakmer�
�sszeesk�v�re, hanem vil�gn�zet�nk sz�z �s sz�zezer fanatikus harcos�ra
van
sz�ks�g�nk. Nem titkos �sszej�veteleken kell dolgoznunk, hanem
hatalmas t�meg-
felvonul�sokon, nem t�r, m�reg vagy pisztoly mozgalmunk �tt�r�je,
hanem az utca
megh�d�t�sa. Meg kell mutatnunk a szoci�ldemokrat�knak, hogy az utca
j�vend�
urai a nemzetiszocialist�k �ppen �gy, mint egykor urai lesznek
mag�nak az
�llamnak is.
A titkos szervezetek veszedelmess�ge ma m�g abban is rejlik, hogy
tagjai
gyakran teljesen f�lreismerik feladatuk nagys�g�t, �s azt hiszik,
hogy egy-egy
gyilkoss�ggal a nemzet sorsa pillanatok alatt kedvez�re ford�that�.
Az ilyen
v�lem�nynek meg lehet a t�rt�nelmi jogosults�ga akkor, ha a n�p egy
zseni�lis
elnyom� zsarnoks�ga alatt senyved, akir�l az ember tudja, hogy
csak az � szem�lye
biztos�tja az elnyom�s �lland�s�g�t �s rettenetess�g�t. Ily esetben
el��llhat egy
�ldozatk�sz ember, hogy a gyilkos t�rt a gy�l�lt egy�n sz�v�be
d�fje.
Csak a
forradalom b�n�s kis bitangjai fogj�k az ilyen tetteket a
legmegvetend�bbnek
tekinteni. Ezzel szemben n�p�nk szabads�g�nak legnagyobb lantosa,
Tell Vilmos�-
ban dics��tette az ilyen �nfel�ldoz� tettet.
1919ben �s 1920ban k�zenfekv� volt annak a vesz�lye, hogy titkos
szervezetek
tagjai, a vil�gt�rt�nelem tanuls�gai alapj�n, megk�s�rlik a haza
hat�rtalan
szerencs�tlens�g�t a haza megront�in megbosszulni abban a
hiszemben, hogy
ez�ltal v�get vetnek nyomor�s�gunknak. Minden ilyen k�s�rlet sz�rny�
ball�p�s lett
volna, mert a szoci�ldemokr�cia nem egy egy�n kimagasl� nagyszer�s�ge
vagy
szem�lyes jelent�s�ge, hanem ink�bb a polg�ri elem hat�rtalan
nyomor�s�ga �s
gy�va meghuny�szkod�sa folyt�n gy�z�tt. K�z�let�nk legszomor�bb kritik�ja �p-
pen az, b�r a forradalom egyetlen igaz�n nagy egy�nis�get sem
tudott felmutatni,
m�gis gy�zedelmeskedett. Az m�g �rthet�, hogy egy Robespierre,
Danton vagy
Marat el�tt beh�dolt a n�p, de hogy a szik�r Seidemann, a kih�zott
Erzberger, egy
Fr�drich Ebert �s a sz�mtalan t�bbi politikai t�rpe el�tt fejet
tudott hajtani egy n�p,
az igaz�n les�jt�. T�nyleg nem volt egyetlen kimagasl� egy�nis�g sem,
akiben a
forradalom l�ngesz� vez�r�t, egyben a haza szerencs�tlens�g�nek okoz�j�t
lehetett
volna l�tni. Itt csak forradalmi polosk�k �s batyus Spartakuszok
tev�kenykedtek
nagyban �s kicsiben. B�rmelyik�k elt�vol�t�sa legfeljebb
azt jelentette volna, hogy
hely�t egy m�sik, �ppen olyan v�rszomjas alak foglalja el.
Az �gynevezett haza�rul�k megrendszab�lyoz�s�nak k�rd�s�n�l is hasonl�
elgondol�sb�l kell kiindulni.
Nevets�ges k�vetkezetlens�g lenne egy fick�t hal�llal s�jtani az�rt,
mert egy
�gy�t el�rult akkor, amikor a legmagasabb �ll�sokban olyan
gazemberek �lnek, akik
egy eg�sz birodalmat �rultak el, �s akiknek lelk�t k�tmilli� ember
v�r�nek hi�baval�
kiont�sa nyomja, akik felel�sek t�bb milli� nyomor�k�rt, �s akik ennek
ellen�re
nyugodt lelkiismerettel v�gzik k�zt�rsas�gi �zelmeiket. Kis haza�rul�kat le-
hetetlenn� tenni esztelens�g olyan �llamban, amelynek korm�nya ilyen
haza�rul�kat minden b�ntet�st�l mentes�tett. Mert �gy k�nnyen
megeshetn�k, hogy
azt a becs�letes idealist�t, aki egy ilyen gazember kis haza�rul�t
elt�vol�t, �ppen
egy ilyen nagy haza�rul� vonna felel�ss�gre.
K�l�nben az �n �ll�spontom ebben a k�rd�sben az, hogy ne akasszunk fel
kis
tolvajokat, hogy azt�n a nagyok elfuthassanak, hanem egykor egy
n�met nemzeti
t�rv�nysz�k vonja felel�ss�gre a novemberi �rul�s felel�s tetteseit, �s
�t�lje el, mert
az elrettent� p�ld�t fog szolg�ltatni a kis �rul�k r�sz�re is.
Ezek a megfontol�sok ind�tottak engem arra, hogy ism�telten
megtiltsam
tagjaink titkos szervezetekben val� r�szv�tel�t, �s hogy mag�t az eS At is
meg�vjam az ilyen szervezeti jellegt�l. �n ezekben az �vekben
visszatartottam a
nemzetiszocialista mozgalmat az olyan k�s�rletekt�l, amelyeknek
v�grehajt�i leg-
ink�bb csod�latra m�lt� idealista, fiatal n�metek voltak, akik csak
�nmagukat
�ldozt�k fel an�lk�l, hogy a haza sors�n b�rmit is jav�tottak volna.
Abb�l a k�r�lm�nyb�l, hogy az eS A nem katonai alakulat, sem pedig
titkos
sz�vets�g nem lehetett, a k�vetkez�k ad�dtak.
I. Kik�pz�s�nek nem katonai, hanem p�rt c�lszer�s�gi szempontok
figyelem-
bev�tel�vel kellett t�rt�nnie.
Mivel ez ut�bbin�l a testi �gyess�g fejlesztend�, a f� s�lyt nem a
katonai
gyakorlatokra, hanem ink�bb a sportszer� kik�pz�sre kellett
fektetn�nk. A bok-
szol�st �s a dzs�d�t mindig fontosabbnak tartottam sil�ny, r�szleges
l�v�szeti
kik�pz�sn�l. Adjon az eS A a n�met nemzetnek hatmilli�,
sportszer�leg ki-
fog�stalanul begyakorolt, fanatikus hazaszeretett�l izz� �s
hat�rozott t�mad�si
szellemben nevelt embert, �s ha majd sz�ks�g lesz r�, egy nemzeti
�llam azok
felhaszn�l�s�val nem eg�szen k�t �v alatt hadsereget teremthet mag�nak.
A testi er� fejleszt�se beleoltja az egyedekbe fels�bbrend�s�g�k
�rzet�t, �nere-
j�k tudat�ban rejl� biztons�gotk�lcs�n�z nekik, �s azonfel�l sportbeli
�gyess�gekre
tan�tja. Mindez fegyvert jelent sz�mukra.
II. Abb�l a c�lb�l, hogy m�r kezdett�l fogva elej�t vegy�k az eS A
titkos
jelleg�nek, egyenruh�jukt�l eltekintve, m�r �llom�ny�nak nagys�ga is
megmutatja
az utat, amelyen j�rnia kell, �s amelyet a nagy nyilv�noss�g is
ismer. Az eS Anak
nem szabad s�t�tben bujk�lni, hanem szabad �g alatt kell t�boroznia,
hogy a titkos
szervezked�sr�l sz�l� mendemond�t v�gleg megc�folja.
Kezdett�l fogva be kell avatni az eS A minden egyes tagj�t a
mozgalom
eszm�j�nek a nagys�g�ba, �s re� kell nevelni arra, hogy ezt az eszm�t
k�pviselje
m�r csak az�rt is, hogy tettrek�szs�g�t ne kis szer� �sszeesk�v�sekkel
el�g�tse ki,
hogy hivat�s�t ne kisebb vagy nagyobb gazemberek elt�ntet�s�ben v�lje
feltal�lni,
hanem hogy feladat�t, egy �j nemzetiszocialista n�pi �llam
megteremt�s�ben l�ssa.
Ezzel a harc a jelenlegi �llamrendszer ellen kis szer� �sszeesk�v�sek
l�gk�r�b�l
kiszabadul �s a marxista vil�gn�zet, valamint annak int�zm�nyei
elleni megsem-
mis�t� nagy harcc� n�vi ki mag�t.
III. Az eS A szervezeti beoszt�sa, valamint ruh�zata �s felszerel�se
sem a r�gi
hadsereg mint�j�ra, hanem �sszer�en, a hivat�s�nak megfelel� c�lszer�s�gi
szem-
pontok szerint k�sz�lt.
Azok a vil�gn�zeti elvek, amelyek munk�mat m�r 1920 �s 21ben
ir�ny�tott�k,
�s amelyeket lassank�nt a fiatal szervezetekbe is beoltottam, azt
eredm�nyezt�k,
hogy 1922 derek�n m�s tekint�lyes sz�m� sz�zad felett rendelkezt�nk.
1922 k�s�
�sz�n fokozatosan megkapt�k egyenruh�jukat is.
Az eS A tov�bbi kialakul�s�ra h�rom esem�nynek volt k�l�n�s jelent�s�ge.
I. Az �sszes hazafias egyes�letek 1922 ny�r v�g�n a m�ncheni
K�nigszplaccon
megtartott �ltal�nos nagy t�ntet�se a k�zt�rsas�got v�d� t�rv�ny ellen.
M�nchen hazafias egyes�letei annak idej�n ki�ltv�nyban h�vt�k fel a
lakoss�got
egy M�nchenben megtartand� �ri�si m�ret� tiltakoz� gy�l�sen val�
r�szv�telre.
Azon a nemzetiszocialista mozgalom is r�szt vett. A p�rt z�rt
menet�t hat m�ncheni
sz�zad vezette be, amelyeket a politikai p�rt szakoszt�lyai
k�vettek. A felvonul�s-
ban, amely mintegy tizen�t z�szl� alatt t�rt�nt, k�t zenekar is r�szt
vett. A nemzeti-
szocialist�k megjelen�se a f�lig megt�lt�tt, de z�szl� n�lk�li t�rs�gen
hat�rtalan
lelkesed�st keltett. Az egyik kijel�lt sz�nokk�nt nekem is
szerencs�m volt ez �
alkalommal mintegy hatvanezer embert sz�ml�l� t�meg el�tt besz�lni.
A nagygy�l�s eredm�nye �ri�si volt, k�l�n�sen az�rt, mert minden v�r�s
fenyeget�s ellen�re beigazol�dott, hogy a nemzeti �rzelm� M�nchen is
kivonulha-
tott az utc�ra. Azokat a v�r�s k�zt�rsas�gi csapatokat, amelyek a
felvonul� osztagok
ellen er�szakoss�got k�s�reltek meg, az eS A sz�zadai sz�tzavart�k, �s
azok percek
alatt v�res fejjel szaladtak sz�jjel. A nemzetiszocialista
mozgalom ez alkalommal
mutatta meg el�sz�r elhat�rozotts�g�t, amellyel kiragadta az utca
egyeduralm�t a
nemzetk�zi haza�rul�k kez�b�l.
E nap eredm�nye k�ts�gtelen�l be�gazolta- az eS A k��p�t�s�vel
kapcsolatosan,
l�lektani �s szervez�si felfog�sunk helyess�g�t.
II. Az 1922 okt�ber�ben rendezett koburgi felvonul�s.
A n�pi egyes�letek elhat�rozt�k, hogy Koburgban egy �gynevezett n�met
napot tartanak. Magam is kaptam megh�v�t azzal a megjegyz�ssel,
hogy k�s�retet
is vigyek magammal. E megh�v�s kap�ra j�tt. D�lel�tt 11 �rakor vettem
k�zhez, �s
m�r egy �ra m�lt�n kimentek a rendelkez�sek a n�met napon val�
r�szv�telre
vonatkoz�lag. K�s�ret�l az eS A tizenn�gy sz�zadba osztott nyolc sz�z
ember�t
jel�ltem ki, akik k�l�nvonaton indultak M�nchenb�l a bajorr� v�ltozott
kis
v�rosk�ba. Ezzel kapcsolatosan az id�k�zben m�sutt is megalakult
nemzetiszocia-
lista eS A csoportoknak megfelel� parancsokat adtam.
El�sz�r t�rt�nt meg, hogy N�metorsz�gban ilyen k�l�nvonatot ind�tottak.
Min-
den�tt, ahol az eS A tagjai besz�lltak, a vonatunk, z�szl�ink,
amelyeket sokan m�g
nem ismertek, �ri�si felt�n�st keltettek. Koburgba �rkez�s�nkkor a
n�met nap
rendez�s�g�nek k�ld�tts�ge fogadott, amely az ottani
szakszervezetekkel, illetve
f�ggetlen szocialista �s kommunista p�rttal t�rt�nt megegyez�s�ket
k�z�lte, amely
szerint tilos a v�rosba kibontott z�szl�kkal, zenekarral, mi egy
negyvenk�t tagb�l
�ll� saj�t zenekart hoztunk magunkkal, z�rt sorokban bevonulni. E
megal�z�
felt�teleket gondolkod�s n�lk�l visszautas�tottam, �s egyben a
rendez�s�g
k�ld�tts�ge el�tt legnagyobb meg�tk�z�semet juttattam kifejez�sre az�rt,
hogy az
el�bb eml�tett szakszervezetekkel, illetve f�ggetlen
szocialist�kkal �s kommu-
nist�kkal egy�ltal�n t�rgyal�sba bocs�tkozott �s vel�k meg�llapod�st
l�tes�tett.
Kijelentettem, hogy az eS A azonnal sz�zadokba sorakozik �s
lobog� z�szl�k alatt,
zenekarral fog a v�rosba bevonulni.
�gy is t�rt�nt.
M�r a p�lyaudvar el�tti t�rs�gen sok ezer f�nyi vadul �v�lt� �s ord�t� t�meg
fogadott benn�nket. Gyilkosok, bandit�k, rabl�k,
gonosztev�k voltak
azok a bec�z� nevek, amelyekkel a n�met k�zt�rsas�g e h�sei
el�rasztottak
benn�nket. A fiatal eS A mintaszer� fegyelmezetts�get tan�s�tott. A
sz�zadok a
p�lyaudvar el�tti t�ren felsorakoztak, �s nem vettek tudom�st a
cs�fond�roskod�k-
r�l. Agg�d� rend�rk�zegek bevonul� csapatainkat nem a v�ros sz�l�n fekv�
l�v�sz-
csarnokban kijel�lt sz�ll�sunkra, hanem a v�ros k�z�ppontj�ban fekv�
Hofbrojhausz
pinc�j�be vezett�k. A menet�nket k�s�r� t�meg tombol�sa egyre jobban
er�s�d�tt
�s alighogy az utols� sz�zadunk is bekanyarodott a pince udvar�ra,
a nagy t�meg
f�lsiket�t� kiab�l�s mellett megk�s�relte a benyomul�st. A rend�rs�g
lez�rta a
pinc�t. Minthogy azonban ez az �llapot tarthatatlan volt, az eS At
ism�t felsora-
koztattam �s r�vid figyelmeztet�s ut�n a rend�rs�gt�l a kapuk azonnali
felnyit�s�t
k�veteltem. Ez hosszas alkudoz�s ut�n meg is t�rt�nt.
Mi azut�n kivonultunk �s ugyanazon az �ton, amelyen j�tt�nk,
eredetileg
kijel�lt sz�ll�sunk fel� menetelt�nk. A kiab�l�s �s s�rt� kifejez�sek
sz�zadainkat
nem hozt�k ki sodrukb�l, �gy teh�t a val�di szocializmus, az
egyenl�s�g �s
testv�ris�g k�pvisel�i k�vekhez ny�ltak. Most m�r a mi t�relm�nknek is
v�ge
szakadt, �s mintegy t�z percen kereszt�l s�jtottak az �tlegekjobbra
�s balra, mindent
megsemmis�tve, de ezzel szemben negyed�ra m�lt�n m�r nem lehetett
l�tni v�r�st
az utc�n.
Az �j folyam�n s�lyos �sszecsap�sokraker�lt m�g sor. eS A �rj�ratok
rettenetes
�llapotban tal�ltak r� egy-egy nemzetiszocialist�ra, akiket
egyenk�nt t�madtak meg.
Erre azut�n az ellens�ggel magunk is elb�ntunk. A k�vetkez� reggelen
a v�r�s
r�muralom alatt szenved� Koburg v�rosban val�s�ggal leg�zoltuk a
v�r�s�ket.
Val�di marxista zsid� hazugs�ggal megk�s�relt�k ugyan r�pc�dul�k
osztogat�sa
�tj�n a nemzetk�zi proletari�tus f�rfi- �s n�tagjait m�g egyszer az
utc�ra sz�l�tani.
Azt �ll�tott�k, hogy a mi gyilkos band�nk Koburgban megkezdte a
b�k�s
munk�ss�g elleni irt� hadj�ratot. F�l kett�re kellett volna a nagy
n�pt�ntet�snek
megkezd�dnie, �s erre a k�rny�kbeli munk�ss�g t�zezreit v�rt�k. Szil�rdan
elt�k�ltem magam arra, hogy a v�r�s terrorral v�gleg le fogok
sz�molni. Tizenk�t
�rakor sorakoztattam az id�k�zben k�zel m�sf�l ezer emberre
felszaporodott eS A
csapatokat, �s azokkal felvonultam a koburgi �nnep�lyre.
Felvonul�som azon a
nagy t�ren vezetett kereszt�l, amelyen a v�r�s t�ntet�snek kellett
volna lezajlania.
Amikor a t�rre �rkezt�nk, a jelzett t�zezer ember helyett csak n�h�ny
sz�zan voltak
jelen, �s k�zeled�s�nkre azok is csendesen viselkedtek. Csak elv�tve
k�s�relt�k meg
bel�nk k�tni oly vid�ki v�r�s csapatok, akik m�g nem ismertek
benn�nket. R�vide-
sen ezeknek is kedv�t szegt�k. Egyszerre l�tni lehetett, mik�nt t�rt
mag�hoz e v�ros
megf�leml�tett lakoss�ga, mik�nt nyerte vissza b�tors�g�t �s kezdett
hangosan
�dv�z�lni benn�nket. Elvonul�sunk alkalm�val ez az �dv�zl�s sok helyen
r�gt�n-
z�tt �nnepl�st eredm�nyezett.
Az �llom�son a vas�ti szem�lyzet azzal fogadott, hogy nem tov�bb�tja
vonatunkat. Erre n�h�ny ir�ny�t�val k�z�ltem, hogy �sszefogdostatom a
kezem
�gy�be es� v�r�s vezet�ket, �s azut�n magunk fogunk indulni.
Mindenesetre a
mozdonyon, szerkocsin �s kocsikon magunkkal visz�nk a nemzetk�zi
szoli-
darit�s testv�rei k�z�l n�h�ny tucatot. Figyelmeztettem ezeket az
urakat arra, hogy
az utaz�s a mi saj�t embereink ig�nybev�tel�vel term�szetesen nagyon
kock�zatos
v�llalkoz�s �s nincs kiz�rva, hogy mindny�jan nyakunkat t�rj�k, de
m�sr�szt
�r�ln�nk, hogy legal�bb nem egyed�l, hanem az egyenl�s�g �s
testv�ris�gjegy�ben
a v�r�s uras�gokkal egy�tt ker�ln�nk a m�svil�gra.
Mondanom sem kell, hogy a vonat percnyi pontoss�ggal indult, �s
mi m�snap
�p b�rrel �rkezt�nk M�nchenbe.
Ezzel a fell�p�s�nkkel Koburgban 1914 �ta el�sz�r biztos�tottuk a
polg�rok t�rv�ny el�tti egyenjog�s�g�t. Az akkori id�kre semmi sz�n
alatt sem
lehetett volna azt mondani, hogy az �llam v�delmezi a polg�rait,
mert a polg�roknak
abban az id�ben a mai �llam k�pvisel�ivel szemben kellett magukat
megv�del-
mezni�k.
Ennek a napnak jelent�s�ge teljesen fel sem foghat�. A gy�ztes eS A
�nbizalma
meger�s�d�tt �s vezet�se helyess�g�be vetett hite fokoz�dott, de
emellett
k�rnyezet�nk is behat�bban kezdett vel�nk foglalkozni. Sokan csak
most ismert�k
fel a nemzetiszocialista mozgalomban azt az int�zm�nyt, amely
egykor minden
val�sz�n�s�g szerint arra lesz hivatott, hogy a marxista uralomnak
v�get vessen.
Csak a demokr�cia s�hajtozott, hib�ztatta, hogy nem engedt�k
fej�nket b�k�s
�ton beveretni, �s hogy egy demokratikus k�zt�rsas�gban b�tors�got
vett�nk ma-
gunknak arra, hogy a durva t�mad�ssal szemben k�ny�rg� hangok
helyett mi is az
�k�ljogra t�maszkodjunk.
A polg�ri sajt� nagy �ltal�noss�gban, mint mindig, �gy ez alkalommal is
r�szben siralmas, r�szben aljas volt, �s csak kev�s �szinte �js�g
�dv�z�lte a
szocialista �ton�ll�kkal szembeni fell�p�s�nket.
Mag�ban Koburgban is r�eszm�lt a marxista munk�ss�g egy r�sze,
amelyet
k�l�nben is f�lrevezetettnek kellett tekinten�nk arra, hogy a
nemzetiszocialista
munk�ss�g is eszm�i�rt k�zd. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy
az ember csak
az�rt verekszik, amit ismer �s szeret.
Az esem�nyeknek mindenesetre legt�bbet maga az eS A k�sz�nhetett.
Ett�l
kezdve gyors iramban gyarapodott, �gy, hogy az 1923 janu�r huszonhetediki
p�rtnapon m�r
k�zel hatezer ember vett r�szt a z�szl�szentel�sen, �s emellett az
els� sz�zadok m�r
teljesen be�lt�ztek �j egyenruh�jukba.
�ppen a koburgi tapasztalatok mutatt�k meg az egyenruha
bevezet�s�nek
sz�ks�gess�g�t, nemcsak a test�leti eszme er�s�t�se c�lj�b�l, hanem az�rt
is, hogy
elej�t vegy�k az �sszet�veszt�snek �s felismerhess�k egym�st. Eddig csak
karszalagot viseltek, ezut�n bevezett�k a viharkab�tot �s az ismert
sapk�t.
A Koburgban nyert tapasztalatok alapj�n most m�r hozz�fogtunk a
gy�lekez�si
szabads�g helyre�ll�t�s�hoz minden�tt, ahol a v�r�s terror a m�s n�zeten
l�v�k
gy�l�s�t sok �ven kereszt�l megg�tolta. Ez id�t�l kezdve Bajororsz�gban
lassank�nt
egyik v�r�s fellegv�r a m�sik ut�n esett a nemzetiszocialista
propagand�nak �l-
dozatul. Az eS A mindink�bb bele�lte mag�t hivat�s�ba, �s egyre
jobban elt�volo-
dott az �letre n�zve kev�sb� fontos v�delmi mozgalomt�l �s a
megteremtend� �j
N�metorsz�g �l� harci szerv�v� l�pett el�.
Ez a logikus fejl�d�s 1923 m�rcius�ig tartott. Ekkor olyan esem�ny
k�vetkezett
be, amely arra k�nyszer�tett, hogy a mozgalmat eddigi �tj�r�l
let�r�tsem �s
�tszervezzem.
III. A R�r vid�knek 1923 els� napjaiban t�rt�nt francia megsz�ll�sa a
r�k�vet-
kez� id�kben az eS A fejl�d�s�re n�zve nagy fontoss�g� volt.
Err�l ma sem lehets�ges �s f�leg nemzeti �rdekb�l nem is c�lszer� teljes
ny�lts�ggal besz�lni vagy �rni. �n is csak annyiban nyilatkozhatom,
amennyiben ezt
a k�rd�st ny�lt t�rgyal�sokon m�r �rintett�k �s ez�ltal nyilv�noss�gra
ker�lt.
A meglepet�sszer�en bek�vetkezett R�r vid�ki megsz�ll�s azt az alapos
rem�nyt t�masztotta, hogy most m�r v�gleg szak�tani fognak a gy�va
meghuny�sz-
kod�s politik�j�val, �s �gy a v�d�sz�vets�gekre hat�rozott feladat h�rul.
Az eS At,
amely akkor sok ezer fiatal tagot sz�ml�lt, ett�l a nemzeti
szolg�latt�l nem volt
szabad elvonni. 1923 tavasz�n �s nyar�n megt�rt�nt teh�t katonai �s
harci
szervezett� val� �talak�t�sa. Az 1923 �vnek mozgalmunkat �rint� fejl�d�se
nagyr�szt ennek tulajdon�that�.
Miut�n az 1923 �vi fejl�d�st m�s helyen nagy von�sokban t�rgyaltam,
itt csak
azt akarom meg�llap�tani, hogy az akkori eS Anak �talak�t�sa,
minthogy az
ind�t� ok�t k�pez�, Franciaorsz�ggal szembeni t�nyleges ellen�ll�s
gondolata nem
felelt meg a val�s�gnak, a mozgalom szempontj�b�l k�ros volt.
Az 1923 �v m�rlege, b�rmennyire borzaszt�nak is t�nj�k fel az els� pillanatra,
magasabb szempontokb�l tekintve az esem�nyeket, szinte el�ny�snek
nevezhet�, mert a birodalmi korm�ny magatart�sa az eS A k�ros
�tszervez�s�nek
egy csap�sra v�get vetett, �s ezzel lehet�s�get ny�jtott arra, hogy
egy napon
szervezked�s�t abban az ir�nyban folytassa, amelyr�l le kellett
t�rnie.
Az 1925ben �jj�alak�tott eN eS D� A P� a r�gi alapokon kell, hogy
fel�ll�tsa,
kik�pezze �s szervezze az eS At. Vissza kell t�rnie az eredeti
c�lkit�z�sekhez, �s
legf�bb feladata, hogy az eS A a mozgalom vil�gn�zet�nek v�delmi �s
hatalmi
szerve legyen.
Nem szabad t�rnie, hogy az eS A ak�r v�d�, ak�r titkos szervezett�
alakuljon
�t, sokkal ink�bb azon kell f�radoznia, hogy benne a
nemzetiszocialista �s ezen
kereszt�l a fajv�delmi vil�gn�zet sz�zezres g�rd�j�t teremtse meg.

Tizedik fejezet,
A f�deralizmus mint �larc.
1919 tel�n, de m�g ink�bb 1920 tavasz�n �s nyar�n fiatal p�rtunknak
olyan
k�rd�sben kellett �ll�st foglalnia, amely m�r a h�bor� alatt is
rendk�v�li fontoss�gra
tett szert. M�r az els� k�tetemben �rintettem azokat a jelens�geket,
amelyek
N�metorsz�got �sszeoml�ssal fenyegett�k, �s r�mutattam az �szaki �s d�li
n�met
�llamok k�z�tt t�tong� r�gi szakad�kok kim�ly�t�s�re ir�nyul�, az angolok �s a
franci�k �ltal is t�mogatott propaganda k�l�n�s volt�ra. 1915 tavasz�n
jelentek meg
az els� usz�t� lapok, amelyek Poroszorsz�g, mint a h�bor� egyed�li
okoz�ja ellen
ir�nyultak. 1916ban ez a rendszeres t�mad�s �gyesen �s al�val� m�don
teljesen
kialakult. A d�ln�meteknek az �szakn�metek elleni usz�t�sa r�videsen
meghozta a
maga gy�m�lcs�t. Szemreh�ny�ssal kellene illetn�nk az akkori m�rvad�
k�r�ket,
�spedig mind a korm�nyt, mind a hadvezet�s�get, helyesebben a bajor
parancsnok-
s�gokat, mert nem teljes�tett�k k�teless�g�ket, �s nem l�ptek fel ez
ellen a sz�ks�ges
hat�rozotts�ggal. Semmit sem tettek ez ellen a propaganda ellen,
s�t ellenkez�leg,
k�l�nb�z� helyeken tal�n m�g sz�vesen is l�tt�k. El�g korl�toltak voltak
ahhoz,
hogy elhigyj�k: ez�ltal nemcsak a n�met n�p egys�ges ir�ny� fejl�d�s�t
akad�lyoz-
z�k meg, hanem ennek k�vetkezt�ben a f�derat�v er�k meger�s�d�s�nek is be
kell
k�vetkeznie. Alig van p�lda a vil�gt�rt�nelemben arra, hogy
rossz akarat� mulaszt�s
annyira megbosszulja mag�t, mint ebben az esetben. A
Poroszorsz�gnak sz�nt
gyeng�t�s eg�sz N�metorsz�got �rte. K�vetkezm�nye az �sszeoml�s siettet�se
lett,
amely azonban m�r nemcsak a n�met birodalmat, hanem els�sorban az
egyes
tag�llamokat z�zta sz�t. �ppen abban a v�rosban t�rt ki el�sz�r a
forradalom az �si
kir�lyi h�z ellen, amelyben a Poroszorsz�g elleni mesters�gesen
sz�tott gy�l�let a
legink�bb tombolt.
Mindenesetre t�ves lenne azt hinni, hogy ez a poroszellenes
hangulat csup�n az
ellens�ges h�bor�s propagandagy�rt�k munk�j�nak k�vetkezm�nye volt, �s
hogy a
f�lrevezetett n�p sz�m�ra ne lenn�nek ment�k�r�lm�nyek.
Hadigazd�lkod�sunk hihetetlen m�dja volt az egyik f� oka a
poroszellenes
hangulatnak, mert t�lhajtott k�zpontos�t�s�val az eg�sz birodalmat
gy�ms�ga al�
helyezte �s kizs�km�nyolta.
A k�z�ns�ges kisemberek szem�ben a hadit�rsas�gok, amelyeknek k�zpontja
Berlinben volt, egyek voltak Berlinnel, �s viszont Berlin
Poroszorsz�ggal. Alig
jutott valakinek esz�be, hogy a hadit�rsas�goknak nevezett rabl�
int�zm�nyek
szervez�i sem berliniek, sem pedig poroszok, s�t m�g csak n�metek
sem voltak. A
kispolg�r, aki a birodalmi f�v�ros e gy�l�lt int�zm�nyeinek csak durva
hib�it �s
�lland� t�lkap�sait l�tta, gy�l�let�t �tvitte a birodalom f�v�ros�ra �s
egyben
Poroszorsz�gra is, ann�l is ink�bb, mert bizonyos oldalr�l ez ellen
nemcsak, hogy
nem tettek semmit, hanem suba alatt m�g sz�vesen is l�tt�k azt.
A zsid� el�g okos volt ahhoz, hogy m�r akkor felismerje a vesz�lyt,
amely a
hadit�rsas�gok c�g�re alatt a n�met n�p ellen szervezett kizs�km�nyol�
folyamat-
tal szemben el�bb-ut�bb kirobban�sra ker�l� felgy�lemlett n�pharagban
rejlett.
E n�pharag levezet�s�re keresve sem lehetett volna jobb m�dot
tal�lni, mint hogy
a n�p bossz�j�t m�sokon t�ltse ki �s ez�ltal lecsendes�ts�k. Bajororsz�g �s
Poroszorsz�g �d�z harca a zsid�s�g r�sz�re a legbiztosabb
b�k�t jelentette. Ek�zben
az �ltal�nos figyelem a n�pek e nemzetk�zi parazit�ir�l teljesen
elterel�d�tt, mint-
egy elfelejtett�k azokat. Mihelyst teh�t ez az elkeseredett harc
a j�zan bel�t�s
k�vetkezt�ben elcsendesedett, a zsid� azonnal gondoskodott
Berlinben rendezend�
�jabb kih�v�sr�l. �szak �s D�l harc�nak e v�mszed�i minden ilyen
felmer�l�
esetre r�vetett�k magukat �s addig sz�tott�k a felh�borod�s parazs�t,
am�g az �jra
l�ngra lobbant.
�gyes �s ravasz j�t�k volt az egyes n�met tartom�nyok �lland�
foglalkoztat�s�ra
�s f�lrevezet�s�re, hogy azalatt a zsid�k ann�l alaposabban
kifoszthass�k �ket.
J�tt a forradalom. Ha 1918ig,jobban mondva ez �v november�ig az
�tlagember,
de kiv�ltk�pp a kev�sb� k�pzett ny�rspolg�r �s munk�s a n�met tartom�nyok
egym�s k�zti civ�d�s�nak val�di eredet�t �s annak elmaradhatatlan k�vet-
kezm�ny�t teljesen nem ismerhette fel, azt legal�bb a mag�t
nemzetinek vall�
t�rsadalmi r�tegnek kellett volna felismernie a forradalom
kit�r�s�nek napj�n.
Alighogy siker�lt a forradalmi akci� Bajororsz�gban, a forradalom
vezet�je �s
szervez�je r�gt�n a bajor �rdekek k�pvisel�j�v� torn�zta fel mag�t. A
nemzetk�zi
zsid� Kurt Eisner Bajororsz�got kezdte Poroszorsz�g ellen
kij�tszani. Kurt Eisner
a bajor forradalomnak a n�met birodalom t�bbi r�sze elleni
c�ltudatos ki�lez�s�t
legkev�sb� a bajor �rdekek v�delm�ben tette. � a zsid�s�g megb�zottja
volt.
Egyszer�en kihaszn�lta a bajor n�p �szt�n�t �s ellenszenv�t arra, hogy
annak
seg�ts�g�vel k�nnyebben �sszet�rhesse N�metorsz�got. Az �sszet�rt
N�metorsz�g
azut�n k�nnyebben zs�km�nya lehetett volna a bolsevizmusnak.
Harcmodor�t
hal�la ut�n is folytatt�k. A marxizmus, amely �ppen N�metorsz�g egyes
�llamait �s
uralkod� hercegeit illette mindig a legmar�bb g�nnyal, mint
f�ggetlen p�rt
egyszerre azokra az �rzelmekre �s �szt�n�kre hivatkozott, amelyek
�ppen az egyes
�llamokban �s uralkod�h�zakban gy�kereztek.
A tan�csk�zt�rsas�gnak az el�nyomul� felszabad�t� csapatokkal val� harc�t
a
bajor munk�ss�g harcak�nt t�ntett�k fel a porosz militarizmussal
szemben. �gy lehet
azut�n meg�rteni, hogy a tan�csk�zt�rsas�g leveret�se nem szolg�lta a
t�megek
�ntudatra �bred�s�t, s�t m�g n�velte a Poroszorsz�g elleni gy�l�letet �s
ellen-
szenvet.
A bolsevista �gyn�k�k munk�ja, amellyel a tan�csk�zt�rsas�g elt�vol�t�s�t
a porosz militarizmus gy�zelmek�nt t�ntett�k fel a bajor n�p el�tt,
meghozta
gy�m�lcs�t. Am�g Kurt Eisner a bajor k�pvisel�h�zi v�laszt�sok alkalm�val
M�nchenben alig 10 ezer v�laszt�t volt k�pes �sszehozni, a kommunista
p�rt pedig
h�romezren is alul maradt, addig a tan�csk�zt�rsas�g �sszeoml�sa ut�n a
k�t p�rt
v�laszt�inak sz�ma el�rte a sz�zezret.
M�r ebben az id�ben megkezdtem szem�lyes k�zdelmemet a n�met tartom�-
nyok egym�sra usz�t�sa ellen. Azt hiszem nem v�llalkoztam �letemben
n�pszer�tle-
nebb feladatra, mint amikor szembesz�lltam a poroszellenes
usz�t�sokkal.
M�nchenben m�r a tan�csk�zt�rsas�g ideje alatt megtartott n�pgy�l�seken
is a
gy�l�letet f�leg Poroszorsz�g ellen sz�tott�k a v�gletekig, �gyhogy
azokon m�r
ny�ltan hangos kifakad�sok hangzottak el. El Poroszorsz�gt�l, le
Poroszorsz�ggal.
H�bor� Poroszorsz�g ellen jelszavakkal dob�l�ztak, �s mindezt
a n�metbirodalmi
gy�l�s egy bajor k�pvisel�tagja Ink�bb bajork�nt meghalni, mint
poroszul t�nk-
remenni csataki�lt�sban foglalta �ssze.
Csak az tudja meg�rteni, hogy mit jelentett a t�boly elleni
�ll�sfoglal�som a
L�wenbroj pinc�j�ben megtartott gy�l�seken, aki szem�lyesen r�szt vett
azokon.
H�bor�s bajt�rsaim voltak azok, akik mell�m szeg�dtek. El kell
k�pzelni, hogy mit
�rezt�nk akkor, amikor egy eszeveszett t�meg, amely azalatt, m�g
mi a haz�t
v�dt�k, legnagyobbr�szt sz�kev�nyk�nt a hadt�pvonalban vagy odahaza
l�d�rg�tt,
fel�m ord�tozott �s le�t�ssel fenyegetett. Ez a jelenet
megpecs�telte bar�ts�gun-
kat, �s m�g jobban hozz�m l�ncolta, �letre-hal�lra hozz�m k�t�tte
bajt�rsaimat.
E k�zdelmek, amelyek folytonosan megism�tl�dtek, 1920 tavasz�n
mintha m�g
meger�s�dtek volna. Voltak �l�sek �s most k�l�n�sen a m�ncheni Zommer-
strasszei W�gner-teremben tartott �l�sekre gondolok, amelyeken
az id�k�zben
felszaporodott h�veimnek a legs�lyosabb harcokat kellett
megv�vniok. K�z�l�k
nem egyet �t�ttek le, tapostak l�bbal, hogy azut�n f�lholtan dob�lj�k
ki a teremb�l.
Ezt a k�zdelmet k�s�bb mozgalmunk szent feladatk�nt folytatta.
M�g ma is b�szke vagyok arra, hogy akkor csaknem kiz�r�lag bajor
h�veink
seg�ts�g�vel lassan, de biztosan m�gis legy�zt�k az ostobas�g �s �rul�s
kever�k�t.
Hangs�lyozom, ostobas�g �s �rul�s volt mozgat� rug�ja ez �r�letnek. Ha a
nagy
t�megek j�indulat� butas�g�r�l meg is gy�z�dhettem, a vezet�k �s felbujt�k
ilyen
egy�gy�s�gre nem hivatkozhatnak; �n ma is, mint mind�g, Franc�aorsz�g
fizetett
k�meinek tartom �ket. Egy esetben, Dorien szeparatista eset�ben
a t�rt�nelem m�r
�t�lt is.
Az ellenf�l propagand�j�t k�l�n�sen vesz�lyess� tette az az �gyess�g,
amellyel
tulajdonk�ppeni c�lj�t leplezni tudta �s amikor tev�kenys�g�k ind�t� okak�nt
mindig
a f�deralizmusra hivatkoztak. A poroszok elleni gy�l�let sz�t�s�nak
pedig semmi
k�ze sincs a f�deralizmushoz. Saj�ts�gos is lenne az olyan f�deralista
t�nyked�s,
amely egy m�sik sz�vets�ges �llam ellen t�r. Tisztess�ges
f�deralist�nak, aki a
bismarcki eszm�t nem fr�zisk�nt hangoztatja, nem lenne szabad egy
szuszra a
Bismarck �ltal teremtett, vagy legal�bbis kifejlesztett porosz
�llam egyes r�szei
ellen t�rni, vagy az ilyen ir�ny� t�rekv�seket ny�ltan t�mogatni.
Milyen l�rm�t
csaptak volna M�nchenben, ha valamelyik porosz p�rt a Frankf�ldnek
Ba-
jororsz�gt�l val� elcsatol�s�t p�rtolta, vagy m�g ink�bb nyilv�nos �l�seken
k�vetelte �s t�mogatta volna. Sajn�lni val�ban csak a j�indulat�
f�deralista �r-
zelm�eket lehetett, akiket szint�n becsaptak. A sz�vets�gi eszme
olyan megter-
hel�ssel indult, amelyben m�r benne rejlett buk�sa is. Nem lehet
birodalmi sz�vet-
s�g kialakul�s�t hirdetni akkor, amikor az �j �llamalakulat egyik
legjelent�sebb
tagj�t, Poroszorsz�got lekicsinylik, szidj�k �s bemocskolj�k, hogy
ez�ltal mint
sz�vets�ges �llamot, lehetetlenn� tegy�k. Ez ann�l hihetetlenebb
volt, mert �ppen
az ellen a Poroszorsz�g ellen ir�nyult, amelyet legkev�sb� sem
lehet a novemberi
demokr�ci�val kapcsolatba hozni. A f�deralist�k harca nem a
weimari alkotm�ny
t�lnyom� r�szben d�ln�metekb�l �ll� megteremt�i, hanem a r�gi konzervat�v
poroszok k�pvisel�i, a weimari alkotm�ny ellenl�basai ellen
ir�nyult. Azon pedig
nem szabad csod�lkoznunk, hogy a t�mad�sok k�zepette �vakodtak a
zsid�k
megb�nt�s�t�l.
Mik�nt a forradalom el�tt a zsid� a maga hadit�rsas�gair�l, jobban
mondva a
maga �zelmeir�l elterelte a figyelmet �s k�pes volt a t�meget, f�leg
a bajor n�pet
a poroszok ellen izgatni, �ppen �gy a forradalom ut�n is
v�delmeznie kellett �j �s
m�g sokkal nagyobb jelent�s�g� rabl�hadj�rat�t. Siker�lt is neki
N�metorsz�g
�gynevezett nemzeti elemeit egym�s ellen, els�sorban pedig a
konzervat�v
szellem� bajorokat az �ppen olyan konzervat�v gondolkod�s� poroszok
ellen
usz�tani. A zsid�s�g durva, tapintatlan t�lkap�sai seg�ts�g�vel az
�rdekeltek v�r�t
�jra meg �jra felkorb�csolta, de sohasem a zsid�, hanem mindig csak
a n�met
testv�r ellen. A bajor nem a n�gymilli�s, szorgalmasan dolgoz�,
termel�, sokoldal�
Berlint l�tta, hanem a legromlottabb nyugatnak rothadt, oszl�snak
indul� Berlinj�t.
Gy�l�lete m�gsem e nyugat, hanem a porosz v�ros ellen ir�nyult.
Val�ban, igen sokszor k�ts�gbeejt� volt a helyzet.
A zsid� �gyess�get, amellyel a nyilv�noss�g figyelm�t mag�r�l eltereli,
�s azt
m�sk�nt k�ti le, ma ism�t tanulm�nyozhatjuk.
1918ban tervszer� antiszemitizmusr�l m�g egy�ltal�n sz� sem lehetett.
�l�nken eml�kszem m�g azokra a neh�z s�gekre, amelyekbe az ember
bele�tk�z�tt,
ha csak az ajk�ra vette a zsid� sz�t. Vagy buta b�mulat t�rgya volt,
vagy pedig heves
ellen�ll�sra bukkant. Els� k�s�rleteink, amelyekkel a nyilv�noss�g
el�tt r� akartunk
mutatni az igazi ellens�gre, eg�szen kil�t�stalanoknak l�tszottak, �s
csak nagyon
lassan kezdtek a dolgok e t�ren javulni. Az �gynevezett v�d �s
dac sz�vets�g,
Sutz und Trutzbund minden szervezeti hib�ja mellett nagy
szolg�latokat tett a
zsid�k�rd�s felvet�s�vel. 1918 19 tel�n valami antiszemitizmus f�le
mindenesetre
m�r kezdett gy�keret verni. K�s�bb a zsid�k�rd�st a nemzetiszocialista
mozgalom
mindenesetre eg�sz m�s ir�nyba terelte. El�rte azt, hogy ez a k�rd�s
a fels�bb �s
kispolg�ri r�tegek sz�kreszabott k�r�b�l kiker�lt, �s egy nagy
n�pmozgalom
alapvet� mot�vum�v� lett. Mihelyst siker�lt ennek a k�rd�snek nagy �s
egys�ges�t�
harci gondolatot biztos�tani, a zsid� m�r megtette a v�dekez�shez
sz�ks�ges
l�p�seket. A r�gi eszk�zh�z ny�lt. Hihetetlen gyorsas�ggal �ket vert a
n�pi mozga-
lomba. A p�pap�rti k�rd�s felvet�s�ben �s a katolicizmus �s
protestantizmus k�z�tt
kifejl�d� ellens�gesked�sben rejlett az akkori helyzet szerint
egyetlen lehet�s�ge
annak, hogy a zsid�s�gr�l elterelje az �sszpontos�tott t�mad�st. Azt a
b�nt, amit e
k�rd�s felvet�s�vel egyesek elk�vettek, sohasem lehet j�v�tenni. A zsid�
mindene-
setre el�rte c�lj�t. Mialatt a katolikusok �s protest�nsok v�gan
harcolnak egym�s
ellen, azalatt az �rja emberis�gnek �s az eg�sz kereszt�nys�gnek
legnagyobb
ellens�ge a mark�ba nevet. Mint ahogy �veken kereszt�l a
f�deralizmus �s
egys�gess�g harc�val tudt�k ak�zv�lem�nyt foglalkoztatni, �ppen �gy
siker�ltmost
is nekik a k�t n�met vall�sfelekezetet egym�s ellen usz�tani, �s
ezzel mindkett�t
l�talapjaiban megrend�teni.
Gondoljunk arra a rombol�sra, amelyet a zsid� v�rkevered�s jelent
n�p�nk
sz�m�ra, arra, hogy mint tiporja s�rba �s semmis�ti meg n�p�nk utols�
�rja �rt�k�t,
m�rlegelj�k azt a k�r�lm�nyt, hogy kult�rnemzeti er�nk egyre jobban
hanyatlik,
�s azt a vesz�lyt, amely tapasztalatlan, fiatal sz�ke le�nyainkat
vesz�lyezteti a
parazit�k r�sz�r�l a tervszer�en �z�tt meggyal�z�sok r�v�n. Mindk�t
kereszt�ny
felekezet k�z�mb�sen n�zi az Isten kegyelm�b�l e f�ldnek adott �s
egyed�l�ll�
nemes �let�szt�n megszents�gtelen�t�s�t �s elpuszt�t�s�t. M�rpedig
a vil�gj�v�j�re
n�zve nem az a fontos, hogy a katolikusok gy�zik-e le a
protest�nsokat, vagy a
protest�nsok a katolikusokat, hanem az, hogy fennmarad-e az �rja
faj, vagy kihal.
E k�t vall�sfelekezet m�gsem a faj puszt�t�ja ellen k�zd, hanem
sokkal ink�bb
k�lcs�n�sen egym�st igyekszik t�nkretenni. �ppen a n�pben gy�kerez� egy-
h�zaknak lenne k�teless�g�k, hogy mindenik a maga felekezete k�r�ben
gondos-
kodj�k arr�l, hogy ne csak mindig hangoztassuk Isten akarat�t,
hanem t�nyleg
teljes�ts�k is, �s ne engedj�k Isten m�v�t meggyal�zni.
Isten teremtette egykor az embert, � adta meg alakj�t, l�nyeg�t �s
tehets�g�t,
aki teh�t az � m�v�t t�madja, hadat �zen a teremt�s ur�nak, az Isten
akarat�nak is.
Tev�kenykedj�k teh�t mindenki a saj�t hite szerint �s tartsa
mindenkori els� �s
legszentebb k�teless�g�nek az azok elleni �ll�sfoglal�st, akik
tev�kenys�g�kkel
saj�t felekezet�k keret�b�l kil�pnek, �s megk�s�rlik a m�sok�ba val�
beleavatkoz�st. N�metorsz�gban a vall�s l�nyeges saj�toss�gai elleni
harc, a mai
n�metorsz�gi felekezeti tagoz�d�s mellett, megsemmis�t� bels� h�bor�ra
vezetne. A mai viszonyaink nem hasonl�that�k a franciaorsz�gi,
spanyolorsz�gi,
vagy �ppens�ggel az olaszorsz�gi viszonyokhoz. Ezekben az
orsz�gokban lehet pl.
harcothirdetni aklerikalizmus vagy a p�pai hatalom ellen an�lk�l,
hogy ez a francia,
spanyol vagy olasz n�pre mag�ra vesz�lyt jelentene. Nem lehet
azonban N�met-
orsz�gban megtenni, mert itt az ilyen kezdem�nyez�sben bizony�ra
protest�nsok is
r�sztvenn�nek, �s �gy az ellen�ll�s, amelyet m�sutt kiz�r�lag
katolikusok fejten�nek
ki saj�t f�papjaik t�lkap�sai ellen, az n�lunk olyan sz�nezetet
�ltene, mintha
protest�nsok t�madn�k a katolicizmust. Amit a saj�t
vall�sfelekezet�ek r�sz�r�l,
m�g ha tal�n igaztalan is, elvisel az ember, azt m�r eleve is
elutas�tja akkor, ha
annak sz�sz�l�i m�s felekezet�ek. Annyira megy e t�tel igazs�ga, hogy
m�g olyan
egy�nek is, akik minden tov�bbi n�lk�l hajland�k lenn�nek saj�t
vall�sfelekezet�k
k�r�ben mutatkoz� vissz�s �llapotok megsz�ntet�s�re, mindj�rt el�llnak
att�l �s
ellen�ll�st fejtenek ki, mihelyst azt nem saj�t felekezet�kh�z
tartoz�k aj�nlj�k vagy
�ppen k�vetelik. Ezt pontosan annyira jogtalan, minthogy meg nem
engedett,
tisztess�gtelen k�s�rletnek �s oly dologba val� beleavatkoz�snak
tartj�k, amelyhez
az illet�knek tulajdonk�ppen semmi k�z�k sincs. Ilyen k�s�rleteket m�g
akkor sem
bocs�tan�nak meg, ha azokat magasabb egyetemes nemzeti �rdekek
indokolj�k,
mert a vall�si �rz�sek ma m�g m�lyebben gy�kereznek, mint a nemzeti �s
politikai
�rdekek. Ez nem lesz m�sk�nt akkor sem, ha a k�t vall�sfelekezetet
elkeseredett
harcba kergetj�k. E t�ren csak akkor �rhet� el v�ltoz�s, ha k�lcs�n�s
meg�rt�ssel
biztos�tjuk a nemzet j�v�j�t, mert a nemzet nagys�ga e tekintetben
is meg tudja
hozni a kiengesztel�d�st.
Nem habozok annak a kijelent�s�vel, hogy azokat, akik e v�ls�gos
id�kben a
n�pmozgalomba m�g vall�si vit�t is kevernek, n�p�nk nagyobb
ellens�g�nek tar-
tom, mint a nemzetk�zi kommunist�kat. Ez ut�bbiakat a
nemzetiszocialista mozga-
lom hivatott megt�r�teni, aki azonban e mozgalom tagjait
elt�vol�tja hivat�s�t�l, az
a legmegvetend�bb m�don cselekszik. Az illet� tudatosan vagy tudat
alatt a zsid�
�rdekek harcosa. Zsid� �rdek ma a n�pi mozgalmat vall�si harcok
k�zepette
elv�reztetni. Hangs�lyozom az elv�reztetni sz�t, mert csak a
t�rt�nelemben
teljesen j�ratlan ember k�pzelheti el azt, hogy ez a mozgalom
megoldhat egy olyan
k�rd�st, amelyen hossz� �vsz�zadok �s nagy �llamf�rfiak �rl�dtek fel.
K�l�nben is a t�nyek besz�lnek. Azok az urak, akik 1914ben a n�pi
mozgalom
legf�bb hivat�s�t a p�pap�rtis�g elleni k�zdelemben v�lt�k
felfedezni, nem a
p�pap�rtis�got, hanem a n�pi mozgalmat tett�k t�nkre.
A nemzetiszocialista mozgalom vezet�inek legf�bb k�teless�ge mindig
az lesz,
hogy a leg�lesebben visszautas�tsanak minden olyan k�s�rletet,
amely moz-
galmunkat ily harcok szolg�lat�ba akarja �ll�tani. Mindez 1923 �sz�ig
teljes m�rt�k-
ben siker�lt is. Mozgalmunk soraiban a leghith�bb protest�ns a
leghith�bb katolikus
mellett �lhetett an�lk�l, hogy ak�r a legcsek�lyebb lelkiismereti
�ssze�tk�z�sbe is
jutott volna vall�si meggy�z�d�s�vel. Ellenkez�leg. Az �rja faj e
puszt�t�sai ellen
ind�tott k�z�s harc egym�s k�lcs�n�s tisztelet�re �s megbecs�l�s�re
tan�totta �ket.
Pedig �ppen ezekben az �vekben v�vta meg mozgalmunk leg�d�zabb harc�t
a
Centrummal szemben, term�szetesen sohasem vall�si, hanem kiz�r�lag
faji �s
gazdas�gpolitikai okokb�l. Az eredm�ny annak idej�n �pp annyira
mellett�nk
sz�lott, mint amennyire most a mindezt jobban tud�k ellen. Az
ut�bbi �vekben
egyes n�pi k�r�k felekezeti �gyeik fejteget�s�n�l teljes
elvakults�gukban m�g akkor
sem ismert�k fel tetteik �r�letes volt�t, amikor istentagad�
marxista �j s�gok csaptak
fel vall�si �gyeik v�d�iv�, csak az�rt, hogy a t�zet a v�gs�kig sz�ts�k.
Am�g a n�pi
mozgalom azt latolgatja, hogy melyik veszedelem nagyobb, a
p�pap�rtis�g vagy a
zsid�, addig a zsid� sz�trombolja fajis�gunk l�talapjait, �s �r�kre
megsemmis�ti
n�p�nket. Ami a n�pi harcok e fajt�j�t illeti, �n mind a
nemzetiszocialista mozga-
lomnak, mind a n�met n�pnek �szinte sz�vb�l csak azt k�v�nom: Isten
�vja meg �ket
az ilyen bar�tokt�l, az ellens�geivel majd maga is el fog b�nni.
A zsid�s�g �ltal 1919 1920 �s 1921ben, s�t k�s�bb is oly ravasz m�don
propag�lt
f�deralizmus �s egys�gess�g k�z�tti harc, annak hat�rozott elutas�t�sa
ellen�re is
arra k�nyszer�tette a nemzetiszocialist�kat, hogy �ll�st
foglaljanak e harc fontosabb
k�rd�sei tekintet�ben.N�metorsz�g sz�vets�gi vagy egys�ges �llam
legyen-e, mit
�rtsen gyakorlatilag mindkett� alatt? Nekem a m�sodik k�rd�s
fontosabbnak t�nik,
mert az nemcsak az eg�sz k�rd�s meg�rt�s�hez sz�ks�ges, hanem, mert
tiszt�t� �s
kiengesztel� jellege is van.
Sz�vets�gi �llam alatt szuver�n �llamok oly egyes�l�s�t �rtj�k, amelyben a
k�rd�ses �llamok szabad akaratukb�l egyes�lnek, az egyes�l�s sikere �s
biztos�t�sa
�rdek�ben lemondanak az �sszess�gjav�ra fels�gjogaik egy r�sz�r�l.
Ez az elm�leti elgondol�s azonban a gyakorlatban egyetlen fenn�l�
�llamsz�vet-
s�gben sem tal�lhat� meg teljes m�rt�kben. Legkev�sb� az Amerikai
Egyes�lt
�llamokn�l, ahol az egyes �llamok t�lnyom� r�sz�n�l bizonyos �si
szuverenit�sr�l
besz�lni egy�ltal�n nem is lehet. Tulajdonk�ppen nem is az �llamok
teremtett�k
meg az Uni�t, hanem ink�bb az Uni� teremtette meg az �llamok
legnagyobb r�sz�t.
�gy az ember az Amerikai Egyes�lt �llamok sz�vets�g�n�l nem besz�lhet
az
egyes �llamok szuverenit�s�r�l, hanem csak alkotm�nyszer�leg
meg�llap�tott �s
biztos�tott jogair�l, jobban mondva jogosults�gair�l. De N�metorsz�gra
sem tal�l�
teljesen a fenti elm�leti meghat�roz�s, j�llehet, N�metorsz�gban
minden k�ts�get
kiz�r�an els�sorban az egyes �llamok mint k�l�n�ll� orsz�gok �lltak fenn,
�s
azokb�l alakult a birodalom. A birodalom alap�t�sa azonban nem az
egyes �llamok
szabad akarat�b�l vagy azok hozz�j�rul�s�val, hanem k�z�l�k egy �llam,
Poroszorsz�g hegem�ni�j�nak hat�sa k�vetkezt�ben t�rt�nt. M�r az egyes
n�met
�llamok nagy ter�leti k�l�nbs�ge miatt sem hasonl�that� �ssze a n�met
birodalom
az Amerikai Egyes�lt �llamok kialakul�s�val. Az egykori sz�vets�ges
n�met
�llamok k�l�nb�z� nagys�ga adja az ok�t a szolg�ltat�sok egyenl�tlens�g�nek
�s a
birodalomnak, mint sz�vets�gi �llamnak alap�t�s�ban val� r�szv�tel�k
ar�nytalan-
s�g�nak. Ez �llamok legt�bbj�n�l t�nyleges szuverenit�sr�l besz�lni nem
is igen
lehetett, kiv�ve, ha az �llamszuverenit�s sz� nem volt egy�b
hivatalos fr�zisn�l. A
val�s�gban nemcsak a m�lt, hanem a jelen is nem egy ilyen szuver�n
�llamot
t�ntetett el, �s ezzel a legvil�gosabban beigazolja e szuver�n
k�pz�dm�nyek gy�nge volt�t.E hely�tt nem k�v�nok az egyes �llamok t�rt�nelmi
kialakul�s�val
foglalkozni.
T�ny azonban, hogy azok hat�ra majdnem egyetlen esetben sem fedi
az adott
etnikumok n�prajzi hat�rait. Tiszt�n politikai jelens�gek, �s gy�ker�k
legt�bbsz�r
a n�met birodalom al�lts�g�nak legszomor�bb idej�be ny�lik vissza.
Alap�t�suk
n�met haz�nk sz�tforg�csol�s�hoz vezetett.
A r�gi n�met birodalom alkotm�nya sz�molt ezzel a k�r�lm�nnyel �s a
biro-
dalmi tan�csban nem biztos�tott az egyes �llamok r�sz�re egyenl�
k�pviseletet,
hanem azok alak�t�s�n�l teljes�tett szolg�lata szerint fokozatokat
l�tes�tett.
A birodalom megalak�t�sakor Bismarck nem abb�l a szempontb�l indult
ki, hogy
mindent a birodalomnak adjanak, amit csak el lehetett az egyes
�llamokt�l venni, hanem
ink�bb abb�l, hogy csak azt ig�nyelj�k az egyes �llamokt�l, amire a
birodalomnak
felt�tlen�l sz�ks�ge volt. �ppen oly m�rs�kelt, mint b�lcs alapelv,
amely egyik oldalon
a szok�ssal �s hagyom�nnyal szemben a legnagyobb k�m�letet
tan�s�totta, a m�sik
oldalon viszont m�r eleve szeretett �s �r�mteljes k�zrem�k�d�st
biztos�tott a birodalom
r�sz�re. Alapj�ban v�ve azonban t�ved�s lenne azt hinni, hogy
Bismarcknak ez az
elhat�roz�sa egyben fedte volna az � meggy�z�d�s�t is, mely szerint a
birodalom annak
idej�n m�r elegend� fels�gjoghoz jutott; � csak a j�vend�re akarta
b�zni azt, ami
pillanatnyilag nehezen lett volna kereszt�lvihet� �s elviselhet�.
Jobban b�zott az id�
kiegyenl�t� hat�s�ban, mint egy olyan k�s�rletben, amely az egyes
�llamok pillanatnyi
ellen�ll�s�t lett volna hivatva megt�rni. A val�s�gban a birodalom
szuverenit�sa az
egyes �llamok szuverenit�s�nak rov�s�ra �lland�an emelkedett. Az id�
val�rav�ltotta
azt a rem�nyt, amit Bismarck hozz�f�z�tt.
A n�met �sszeoml�s �s a monarchista �llamforma megsemmis�t�se ezt a
folyamatot sz�ks�gszer�en csak siettette, f�k�ppen az�rt, mert az
egyes n�met
�llamok l�t�ket nem annyira az etnikai alapoknak, mint ink�bb
tiszt�n politikai
okoknak k�sz�nhett�k. �gy a monarchikus �llamforma buk�s�val �s a
dinasztia
kikapcsol�s�val az egyes �llamok jelent�s�ge omlott �ssze �s semmis�lt
meg. E kis
�llamocsk�k eg�sz serege vesztette el ez�ltal bels� t�masz�t, �gy, hogy
�nk�nt
lemondottak tov�bbi fenn�ll�sukr�l, �s tiszt�n c�lszer�s�gi okokb�l vagy
m�sokkal
egyes�ltek, vagy �nk�nt beolvadtak a nagyobb �llamba, csattan�s
bizonys�g�ul
annak, hogy ezek a kis alakulatok t�nyleges szuverenit�sa a
val�s�gban nagyon
gyenge l�bon �llott �s m�g saj�t polg�rai el�tt is csek�ly megbecs�l�snek
�rvendett.
A monarchista �llamforma megsz�ntet�se ut�n a birodalom �llamsz�vets�gi
jelleg�ben okozott megr�zk�dtat�st csak fokozta a b�keszerz�d�sb�l foly�
k�telezetts�gek �tv�llal�sa.
Az egyes �llamok p�nz�gyi fels�gjog�nak a birodalom jav�ra t�rt�nt
elveszt�se
abban a pillanatban term�szetes �s mag�t�l �rtet�d� volt, amint a
birodalomra az
elvesztett h�bor� k�vetkezm�nyek�nt olyan p�nz�gyi k�telezetts�g h�rult,
amelyre
az egyes �llamok hozz�j�rul�sai sohasem ny�jtottak volna fedezetet.
Ennek k�vet-
kezt�ben a birodalom els�sorban a posta �s vasutak �tv�tel�t vitte
kereszt�l. Majd
k�nytelen volt a birodalom �jabb �rt�keit bekebelezni a saj�t jav�ra
csak az�rt, hogy
a gy�z�k tov�bbi zsarol�sainak eleget tehessen. Amennyire k�ts�gesek
voltak
sokszor a form�k, amelyek mellett a birodalomnak ez a gazdagod�sa
t�rt�nt, �ppen
olyan logikus �s mag�t�l �rtet�d� volt maga a folyamat. Benne azok a
p�rtok �s
emberek voltak v�tkesek, akik annak idej�n nem tettek meg mindent
a h�bor�
gy�ztes befejez�se �rdek�ben. K�l�n�sk�ppen azonban a bajor p�rtok voltak
b�n�s�k, mert �nz� c�lokb�l a h�bor� alatt a birodalmi eszm�t�l megvont�k
azt,
amit a h�bor� ut�n t�bbsz�r�sen kellett p�tolniok. A t�rt�nelem bossz�ja
volt ez.
Az egek ostora ritk�n szokott oly gyorsan �tni, mint ebben az
esetben. Azoknak
a p�rtoknak, amelyek p�r �v el�tt saj�t �llamuk �rdek�t, k�l�n�sen
Bajororsz�g-
ban, a birodalom �rdeke f�l� helyezt�k, meg kellett �rni�k az egyes
�llamok
l�talapjainak a birodalom �rdek�ben bek�vetkez� megrend�t�s�t. Mindez az
esem�nyek k�nyszer�t� hat�sa alatt, de saj�t hib�jukb�l is t�rt�nt.
P�ld�tlan k�pmutat�s a v�laszt� t�meggel szemben a mai p�rtok agit�ci�ja a
fels�gjogok elveszt�se miatt akkor, amikor �ppen ezek a p�rtok
licit�lt�kt�l egym�st
az er�lytelen teljes�t�s politik�j�ban, amely v�gs� k�vetkezm�nyeiben
term�-
szetesen igen s�lyos v�ltoz�sokra vezetett N�metorsz�g bels� �let�ben.
A bismarcki
birodalom kifel� szabad �s f�ggetlen volt. Sohasem voltak olyan
s�lyos �s amellett
teljesen medd� p�nz�gyi k�telezetts�gei e birodalomnak, mint a
mai Dawes-f�le
N�metorsz�gnak. Bel�gyi t�ren hat�sk�re csak a legsz�ks�gesebb dolgokra
szor�tkozott, �s �gy a birodalom k�nnyen n�lk�l�zhette saj�t p�nz�gyi
fels�gjog�t,
�s �lhetett az egyes �llamok hozz�j�rul�s�b�l. Mag�t�l �rtet�dik, hogy
egyr�szt
saj�t fels�gjog�nak meg�rz�se, m�sr�szt a birodalom r�sz�re ar�nylag
csek�ly
p�nz�gyi hozz�j�rul�s kedvez�en befoly�solta az egyes �llamoknak a
birodalommal
szembeni �rzelmeit. Mindamellett helytelen, s�t �szintes�g h�j�n volt
az az �ll�s-
pont, hogy a birodalomhoz val� ragaszkod�s mai hi�nya kiz�r�lag az
egyes �llamok-
nak a birodalommal szemben fenn�ll� p�nz�gyi f�gg� helyzet�nek
rov�s�ra �rand�.
Ez nincs �gy. A birodalmi eszme n�pszer�s�g�nek cs�kken�se nem f�gg
�ssze az
egyes �llamok fels�gjog�nak elveszt�s�vel, hanem sokkal ink�bb annak
a sz�gyen-
teljes k�pviseletnek az eredm�nye, amelyben a birodalom a n�met
n�pet r�szes�ti.
Minden birodalmi lobog�- �s alkotm�ny�nnep dac�ra a mai birodalom nem
tudja megnyerni a n�p sz�v�t. A k�zt�rsas�got v�d� t�rv�nyek
visszariasztj�k ugyan
a k�zt�rsas�gi int�zm�nyek megs�rt�s�t�l, de egyetlen n�met ragaszkod�s�t
sem
tudj�k biztos�tani. Az a t�ls�gosan nagy aggodalom, amellyel a
k�zt�rsas�got a
paragrafusok �s b�rt�n seg�ts�g�vel igyekeznek megv�deni saj�t
polg�raival szem-
ben, legmegsemmis�t�bb kritik�ja az eg�sz rendszernek.
De mindenf�lek�ppen hazug az egyes p�rtok r�sz�r�l hangoztatott �ll�t�s,
hogy
a birodalomhoz val� ragaszkod�s cs�kken�s�nek oka a birodalomnak az
egyes
�llamok fels�gjogaival szembeni t�lkap�s�ban keresend�. Ne gondolja
senki, hogy
a birodalmi hat�sk�r kiterjeszt�s�nek elmarad�sa m�g akkor is nagyobb
ragasz-
kod�st biztos�tana a birodalom ir�nt, ha emellett a hozz�j�rul�soknak
ugyanolyan
magasaknak kellene maradniok, mint most. Ellenkez�leg, ha az
egyes tartom�nyok
�sszess�g�nek ma ugyanazt a k�telezetts�get kellene teljes�teni,
amelyet ma a
birodalom teljes�t, a birodalomellenes hangulat csak m�g nagyobb
volna, mert az
egyes �llamok hozz�j�rul�sai nemcsak a legnagyobb neh�z s�gek �r�n, hanem
�ppens�ggel csak k�nyszerv�grehajt�s �tj�n lenn�nek behajthat�k. A
k�zt�rsas�g a
b�keszerz�d�sek alapj�n �ll, �s sem sz�nd�ka, sem b�tors�ga nincs azok
megd�n-
t�s�re. Sz�molnia kell a re� h�rul� k�telezetts�gekkel is. Ebben ism�t
azok a
p�rtok hib�sak, amelyek a t�relmes v�laszt� t�megek el�tt
szakadatlanul az egyes
orsz�gok �n�ll�s�g�nak sz�ks�gess�g�r�l besz�lnek, emellett azonban olyan
biro-
dalmi politik�t t�mogatnak, amely k�nytelen-kelletlen maga ut�n
vonja a legutols� ,
�gynevezett fels�gjog megsz�ntet�s�t is.
K�nytelen-kelletlen, hangoztatom, mert a mai birodalom sz�m�ra
nem marad
m�s lehet�s�g, mint megbirk�z�s az �tkozott bel- �s k�lpolitika �ltal
re�rakott
terhekkel. Minden �jabb, azaz tov�bbi ad�ss�got, amelyet a
birodalom a n�met
�rdekek gonosz �s b�n�s k�pviselete �tj�n mag�rav�llal, m�g er�sebb bels�
nyom�s
seg�ts�g�vel kell kiegyenl�tenie. Mindez viszontt felt�telezi az
egyes �llamok
�sszes fels�gjog�nak megsz�ntet�s�t, nehogy az ellen�ll�snak m�g csak a
cs�r�ja is
megmaradjon benn�k.
A mai �s a r�gi birodalmi politika k�z�tt a legjellegzetesebb elt�r�s
az, hogy
m�g a r�gi birodalom befel� szabads�got biztos�tott, kifel� pedig er�t
mutatott, addig
a k�zt�rsas�g kifel� a gyenges�g, saj�t polg�raival szemben pedig
az er�szak
politik�j�t �zi.
Ez mindk�t esetben logikus. Az er�teljes nemzeti �llam szeretete
�s ragasz-
kod�sa folyt�n befel� kevesebb t�rv�nyes int�zked�ssel is c�lt �r, m�g a
nemzetk�zi
rabszolga �llam csak er�szakkal tudja alattval�it robotmunk�ra
k�nyszer�teni. A
legarc�tlanabb szemtelens�g kell ahhoz, hogy a mai uralom idej�n
szabad polg�r-
r�l besz�ljenek. Szabad polg�rai csak a r�gi N�metorsz�gnak voltak. A
k�zt�r-
sas�gnak, a k�lf�ld e rabszolgatelep�nek nincsenek polg�rai,
legfeljebb csak alatt-
val�i vannak. Ez�rt nincs is nemzeti z�szlaja, hanem csak egy
hat�s�gi rendelkez�s
�s hat�rozat alapj�n bevezetett �s k�r�z�tt mintav�djegye.
Ez a jelv�ny, a n�met demokr�cia Gesszler-kalapk�nt ismert jelv�nye,
mindig
idegen lesz n�p�nk sz�m�ra. A k�zt�rsas�g, amely annak idej�n a
hagyom�nyok
ir�nti �rz�ketlens�g�vel s�rba tiporta a m�lt nagys�g�nak jelk�peit,
egyszer csod�l-
kozni fog azon, hogy milyen kev�ss� becs�lik alattval�i saj�t
szimb�lumukat. A
n�met t�rt�nelem e szomor� lapja sz�m�ra a k�zt�rsas�g biztos�totta az
anyagot.
Ez az �llam a saj�t l�tfenntart�sa �rdek�ben k�nytelen az egyes orsz�gok
fels�gjogait egyre jobban megnyirb�lni, ha nem akarja, hogy
zsarol� p�nz�gyi
politik�ja r�v�n utols� csepp v�r�kig kiszipolyozott polg�rai egy sz�p
napon ny�lt
l�zad�sban t�rjenek ki ellene.
Mi, nemzetiszocialist�k ebb�l a k�vetkez� alapvet� szab�lyt vonhatjuk
le: Az
er�teljes nemzeti �llam, amely polg�rai �rdek�t kifel� a legteljesebb
m�rt�kben
szem el�tt tartja �s oltalmazza, befel� a legnagyobb szabads�got
biztos�thatja
an�lk�l, hogy az �llam biztons�g��rt agg�dnia kellene. M�sr�szt azonban
az er�tel-
jes nemzeti alkotm�ny mind az egyesek, mind az egyes orsz�gok
szabads�g�t is
korl�tozhatja a birodalmi eszme k�rosod�sa n�lk�l, ha az ilyen
int�zked�sekben az
egyes polg�r n�pe nagys�g�nak eszk�z�t ismeri fel.
A vil�g �sszes �llamai az egys�ges�t�s �tj�n haladnak. N�metorsz�g sem
lehet
kiv�tel. K�ptelens�g az egyes orsz�gok �llami szuverenit�s�r�l besz�lni
akkor,
amikor azt mi sem indokolja. Az egyes �llamok jelent�s�ge �gy
forgalmi, mint
k�zigazgat�si t�ren egyre sz�k�l. A modern k�zleked�s �s a technika a
t�vols�got
egyre cs�kkenti. A r�gi, �n�ll� �llam ma m�r csak tartom�nyt jelent,
ezzel szemben
a mai �llamok r�gente egy f�ldr�sszel �rtek fel. A mai technikai
adotts�gok mellett
ma nem nehezebb N�metorsz�got korm�nyozni, mint sz�zh�sz �v el�tt, pl.
Branden-
burgot. A M�nchen-Berlin k�zti t�vols�g ma ar�nylag r�videbb, mint
sz�z �v el�tt
M�nchen �s Starnberg k�z�tt. Stamberg M�nchent�l kb. 20
kilom�terre
fekszik. A mai
k�zleked�si szemsz�gb�l n�zve az eg�sz birodalom kisebb, mint a
nap�leoni
h�bor�k alatt egy kisebb, k�z�pnagys�g� n�met sz�vets�gi �llam volt. A
t�nyeket
megm�s�tani nem lehet. Emberek, akik ezt igyekeznek tenni,
vannak, mindig voltak
�s a j�v�ben is lesznek, de aligha tudj�k a t�rt�nelem kerek�t teljesen
megakasztani,
meg�ll�tani pedig sohasem.
Mi, nemzetiszocialist�k ezek mellett az igazs�gok mellett nem
mehet�nk el
vakon �s nem szabad magunkat az �gynevezett nemzeti polg�ri
p�rtok fr�zisai
�ltal befoly�soltatnunk. Sz�nd�kosan haszn�lom a fr�zis kifejez�st,
mert sz�n-
d�kunk kereszt�lvitel�nek lehet�s�g�ben ezek a p�rtok maguk sem
hisznek, de az�rt
is, mert �k is nagym�rt�kben hib�sak a mostani fejlem�nyek�rt. K�l�n�sen
Ba-
jororsz�gra n�zve igaz, hogy a k�zpontos�t�s elleni tiltakoz�s t�nyleg
csak kortes-
fog�s volt sz�m�ra. Abban a pillanatban, amid�n e p�rtoknak
fr�zisaik�rt helyt
kellett volna �llniok, mind cs�t�rt�k�t mondottak. A Bajororsz�got �rt
fel-
s�gjog rabl�s a l�rm�s handaband�z�st�l eltekintve gyakorlatilag
minden ellen�ll�s
n�lk�l t�rt�nt. Ha valaki e rendszer ellen komolyan fell�pett, akkor
mint nem a
mai �llam alapj�n �ll�, e p�rtok r�sz�r�l el�t�ltet�snek �s �ld�ztet�snek
tette ki
mag�t mindaddig, am�g vagy b�rt�n, vagy a sz�l�sjog t�rv�nytelen
megvon�sa
v�gleg elhallgattatta. E t�nyekb�l gy�z�dhetnek meg h�veink az
�gynevezett
sz�vets�gi rendszer k�reinek hazug volt�r�l. A sz�vets�gi �llamforma
eszm�je is,
�ppen �gy, mint a vall�s, csak eszk�z a gyakran piszkos p�rt�rdekek
kez�ben.
Amennyire term�szetes, k�l�n�sen forgalmi t�ren, bizonyos
egys�ges�t�s,
�ppen annyira k�teless�g�nk nek�nk, nemzetiszocialist�knak a mai �llam
�jszer�
fejl�d�s�vel szembeni �ll�sfoglal�s akkor, ha ezek az int�zked�sek egy
v�gzetes
k�lpolitika fedez�s�t �s lehet�v� t�tel�t c�lozz�k.
�ppen az�rt, mert a mai birodalom a vasutak, a posta, a p�nz�gyek
egys�ges�t�s�t nem magasabb nemzetpolitikai szempontokb�l vitte
kereszt�l,
hanem csak az�rt, hogy a v�gn�lk�li teljes�t�si politika sz�m�ra sz�ks�ges
eszk�z�ket �s z�logokat biztos�tsa, mi, nemzetiszocialist�k k�telesek
vagyunk
minden eszk�zzel az ilyen politika megval�s�t�s�t megakad�lyozni.
Ez�rt ellenzi ezeket a k�zpontos�t� k�s�rleteket a nemzetiszocialista
mozgalom.
A k�zpontos�t�s elleni fell�p�s�nknek m�sik oka, hogy mi ez�ltal meg-
akad�lyozzuk a mai korm�nyrendszer hatalm�nak bels�
meger�s�d�s�t, az�t, amely
minden tev�kenys�g�vel a legsz�rny�bb szerencs�tlens�get hozta a n�met
nemzetre. A mai zsid�demokrata birodalom, amely a n�met nemzet
�tkak�nt
nehezedik re�nk, az ett�l az eszm�t�l m�g t�k�letesen �t nem itatott
�llamokat
igyekszik hat�stalann� tenni azok jelent�ktelenn� t�tel�vel.
Nek�nk, nemzetiszocialist�knak minden okunk megvan arra, hogy
ezen �l-
lamok ellenz�k�nek ne csak alapot adjunk egy eredm�nyes �llami
ellen�ll�s kifej-
t�s�re, hanem hogy e harcoknak magasabb nemzeti, �ltal�nos n�met
�rdekjelleg�t
k�lcs�n�zz�k.
Am�g teh�t a bajor n�pp�rt kicsinyes, r�szleges szempontokb�l
igyekszik a bajor
�llam r�sz�re k�l�nleges jogokat biztos�tani, addig mi ezt a k�l�n
�ll�spontot vall�
felfog�sunkat a mai novemberi demokr�cia ellen ir�nyul� magasabb
nemzeti �rdek
szolg�lat�ba �ll�tjuk.
A harmadik oka a k�zpontos�t� t�rekv�sek elleni �ll�sfoglal�sunknak
abban
rejlik, hogy az �gynevezett birodalmas�t�s a val�s�gban nem az egys�ges�t�st,
m�g kev�sb�
pedig az egyszer�s�t�st c�lozza, hanem a fels�gjogok kisaj�t�t�s�val
sokkal
ink�bb arra t�rekszik, hogy az egyes �llamok kapuit megnyissa a
forradalmi p�rtok
el�tt.
A jelenlegi kegyenc gazd�lkod�shoz foghat� p�lda m�g nem fordult el� a
n�met
t�rt�nelemben. A mai k�zpontos�t�si �r�let legnagyobb r�sze azoknak a
p�rtoknak
rov�s�ra �rand�, amelyek annak idej�n azt �g�rt�k, hogy az �ll�sokba a
r�termetteket
fogj�k �ltetni. Val�j�ban azonban a hivatalok �s �ll�sok bet�lt�s�n�l
kiz�r�lag a
p�rtbeli hovatartozand�s�got tartott�k szem el�tt. A k�zt�rsas�g
fenn�ll�sa �ta
k�l�n�sen a zsid�k �rasztott�k el a birodalom �ltal �sszehar�csolt
gazdas�gi �ze-
meket �s k�zigazgat�si hivatalokat, �gy, hogy azok ma a zsid�
tev�kenys�g meleg-
�gyai.
Mindenekel�tt ez a harmadik ok k�telez benn�nket arra, hogy a
k�zpontos�t�s
ter�n minden egyes int�zked�st a leg�lesebb b�r�latunk t�rgy�v� tegy�k, �s
sz�ks�g
eset�n a leghat�rozottabban �ll�st foglaljunk ellene. �ll�spontunk
azonban mindig
magasabb nemzetpolitikai �s sohasem kicsinyes partikul�ris
alapokon kell hogy
nyugodj�k.
Az�rt sz�ks�ges ezt hangs�lyoznom, nehogy valaki h�veink k�z�l arra
gon-
doljon, hogy mi, nemzetiszocialist�k nem ismerj�k el a
birodalomnak az egyes
�llamokkal szembeni magasabb szuverenit�s�t. Minthogy sz�munkra az
�llam csak
forma, a l�nyeg mindig a tartalom, a nemzet, a n�p, nyilv�nval�,
hogy ezek szuver�n
�rdekeinek mindent al�rendel�nk, �s semmi sz�n alatt sem
biztos�thatunk a
nemzeten bel�l, illetve az ezt megtestes�t� birodalmon bel�l
egyetlen tag�llam
sz�m�ra sem hatalmi politikai szuverenit�st �s �llami fels�gjogot. Az
egyes �llamok
�gynevezett k�pviseletei k�lf�ld�n �s egym�s k�z�tt is meg kell hogy
sz�njenek.
Am�g ezek fenn�llnak, addig nem csod�lkozhatunk azon, ha a k�lf�ldi
k�telkedik
birodalmi egys�g�nkben. Ann�l nagyobb �r�let ez, min�l ink�bb
meggondoljuk azt,
hogy csak k�rt okoznak, �s semmi hasznot sem jelentenek. Ha egy
n�met �rdekeit
a birodalom k�vets�gei nem tudj�k k�lf�ld�n megv�deni, sokkal kev�sb�
lesznek
k�pesek erre a mai vil�grendszerben nevets�gesk�nt hat� �llamocsk�k
k�pvisel�i.
Ezekben a kis sz�vets�gi �llamocsk�kban az ember mindig csak t�mad�si
fel�letet
l�that, k�l�n�sen olyan �llammal szemben, amelynek f�ldarabol�sa
kedves t�m�ja
a birodalmon bel�l, illetve k�v�l �ll�knak. Mi, nemzetiszocialist�k
nem �rthet�nk
azzal sem egyet, hogy ki�regedett nemesi fam�li�k sz�m�ra
biztos�tsunk e k�pvise-
letek �tj�n k�nny� meg�lhet�st. A k�pviseleteink m�r a r�gi birodalom
idej�ben is
olyan gy�ng�k voltak, hogy e t�ren szerzett tapasztalataink
�regb�t�s�re igaz�n
nincs sz�ks�g�nk.
Az egyes �llamok jelent�s�ge a j�v�ben felt�tlen�l ink�bb csak
kult�rpolitikai
t�rre szorul. Az az uralkod�, aki Bajororsz�g nagys�ga �rdek�ben a
legt�bbet tette,
nem makacs, n�metellenes partikularista, hanem nagyn�met
�rzelmeir�l ismert,
m�v�szlelk� I. Lajos volt. Az �llam erej�t els�sorban Bajororsz�g
kultur�lis hely-
zet�nek ki�p�t�s�re �s nem politikai hatalm�nak n�vel�s�re haszn�lta fel,
�s ez�ltal
jobbat �s maradand�bbat alkotott, mint ahogy ez m�sk�nt egy�ltal�n
lehets�ges lett
volna. M�nchent, az akkor m�g kev�sb� jelent�s vid�ki sz�kv�rost nagy
n�met
m�v�szeti metropolissz� tette, �s oly szellemi k�zpontot teremtett
bel�le, amely a
l�nyegileg k�l�n�ll� frankokat is k�pes volt ez �llamhoz f�zni. Ha
M�nchen az
maradt volna ami egykor volt, Bajororsz�gban is megism�tl�d�tt
volna az, ami
Sz�szorsz�gban, de azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a bajor Lipcse,
N�rnberg nem bajor,
hanem frank v�ross� lett volna. Nem a le Poroszorsz�ggal ki�ltoz�k
tett�k naggy�
M�nchent, hanem az a kir�ly adott neki jelent�s�get, aki bel�le a
n�met nemzetnek
m�v�szeti kincset teremtett. E t�nyb�l a j�v�re n�zve azt a tanuls�got
vonhatjuk le,
hogy az egyes �llamok jelent�s�ge a j�v�ben nem �llam- �s
hatalompolitikai
ter�leten keresend�. Azt �n etnikai vagy kult�rpolitikai t�ren l�tom.
Az id� itt is
kiegyenl�t�leg fog hatni. A modern forgalom k�nnyebbs�ge az
embereket
�sszekeveri, a t�rzshat�rok lassan �s egyre jobban elmos�dnak, s �gy
azt�n a n�p is
lassan egybeolvad.
A hadsereg mentes�tend� az egyes �llamok befoly�sa al�l. Az elj�vend�
nemzetiszocialista �llam ne ess�k abba a r�gi hib�ba, hogy a
hadseregre olyan
feladatokat r�, amelyek nem tartoznak r�. A n�met hadsereg nem
az�rt van, hogy
az etnikai saj�toss�gok fenntart�s�nak, hanem sokkal ink�bb az�rt,
hogy az egyete-
mes n�met n�p k�lcs�n�s meg�rt�s�nek �s egybeforr�s�nak iskol�ja legyen.
Az, ami
a nemzet �let�ben elv�laszt�lag hat, a hadsereg �ltal �sszehat� er�v�
v�ltoztatand�.
K�teless�ge a hadseregnek, hogy tagjait kiemelje az egyes �llamok
sz�k
l�t�k�r�b�l, �s be�ll�tsa �ket az egyetemes n�met nemzet tagjai sor�ba. Nem
sz�l�f�ldj�nek, hanem haz�j�nak hat�rait kell megismernie, azokat a
hat�rokat,
amelyeket egykor meg is kell v�delmeznie. Esztelens�g a fiatal
katon�t sz�kebb
haz�j�ban hagyni, ellenkez�leg, katonai szolg�lati ideje alatt
N�metorsz�got kell
vele megismertetni. Min�l kev�sb� megy a fiatal n�met ma v�ndorolni,
ann�l
nagyobb sz�ks�g van erre, hogy ez�ltal is t�g�tsa l�t�k�r�t. Vajon nem
esztelens�g-e
a fiatal bajort, ha majd erre ism�t sor ker�lhet, M�nchenben
hagyni, a frankot
N�rnbergben, a b�denit Karlszru�ban, a w�rttembergit Stuttg�rtban?
Nem
okosabb-e a fiatal bajornak egyszer a Rajn�t, m�sszor az
�szaki-tengert, a hambur-
ginak az Alpokat, a kelet-porosznak a n�met k�z�phegys�get
megmutatni.
A honfit�rsi jelleget adja meg maga a csapat, de ne maga az
�llom�shely. Minden
k�zpontos�t�ssal szembesz�llunk, a hadsereg�vel azonban sohasem.
Ellenkez�leg,
ha semmif�le ilyen k�s�rletet nem tudn�nk �dv�z�lni, ennek az egynek
�r�ln�nk
kellene. Eltekintve att�l, hogy a birodalmi hadsereg mai nagys�ga
mellett az egyes
�llamok k�l�n�ll� csapattesteinek fenntart�sa k�ptelens�g, a birodalmi
hadsereg
egyes�t�s�ben olyan l�p�st l�tunk, amelyet mi a j�v�ben a n�phadsereg
�jb�li
fel�ll�t�sa eset�n sem fogunk t�bb� feladni.
A gy�zelmes ifj� eszm�nek minden olyan b�kly�t le kell r�znia mag�r�l,
amely
b�n�t�lag hathat gondolatai megval�s�t�s�ra. A nemzetiszocializmusnak
jogot kell
form�lnia ahhoz, hogy elveit az eg�sz n�met nemzetre r�
k�nyszer�tse, �s azt
eszm�je �s gondolatvil�ga szerint nevelje, tekintet n�lk�l a
sz�vets�ges �llamok
eddigi hat�raira. Amint az egyh�zat, ugyan�gy a nemzetiszocialista
eszm�t sem
k�theti �s korl�tozhatja senki haz�nk egyes �llamainak ter�let�re.
A nemzetiszocializmus nem az egyes sz�vets�ges �llamok politikai
�rdekeinek
szolg�ja, hanem az eg�sz nemzetnek ura kell hogy legyen. Neki
kell a n�p �letm�dj�t
meg�llap�tani �s �jj�alak�tani, s jogot kell biztos�tani mag�nak arra,
hogy t�ltegye
mag�t azokon a hat�rokon, amelyeket az �ltalunk elvetett fejl�d�s
vont.
Min�l teljesebb lesz az eszme gy�zelme, ann�l nagyobb lesz a
szabads�g,
amelyet az egyes eset�ben az �llam saj�t keret�n bel�l ny�jt.

Tizenegyedik fejezet,
Propaganda �s szervez�s.
Az 1921 �v re�nk �s a mozgalomra n�zve t�bb szempontb�l k�l�n�s jelen-
t�s�get nyert. A N�met Munk�sp�rtba t�rt�nt
bel�p�sem
ut�n azonnal k�zbe vettem a propaganda vezet�s�t. Ezt tartottam
pillanatnyilag a
legfontosabbnak. Egyel�re az embernek kev�sb� kellett t�rnie a fej�t
szervezeti
k�rd�seken, sokkal fontosabb volt mag�nak az eszm�nek min�l sz�lesebb
k�rben
val� terjeszt�se. A propagand�nak j�val meg kellett el�znie a
szervez�st �s az ut�bbi
r�sz�re el�sz�r a megfelel� emberanyagot kellett biztos�tania.
Ellens�ge is vagyok
a t�l gyors �s pontos szervez�snek. Emellett ugyanis legt�bbsz�r
csak a holt
g�pszer�s�g j�n l�tre, �s csak ritk�n er�s szervezet. A szervez�s
olyasvalami, amely
l�t�t a szerves �letnek, a szerves fejl�d�snek k�sz�nheti. Eszm�k,
amelyek az
emberek egy bizonyos sz�m�t magukkal ragadj�k, mindig bizonyos
rendezetts�g
fel� t�rekszenek, �s e bels� kialakul�snak igen nagy az �rt�ke. Itt is
sz�molni kell
azonban az emberi gy�nges�ggel, amely az egyest legal�bbis
kezdetben arra
k�szteti. hogy v�dekezz�k a n�la tehets�gtelenebbel szemben. F�l�,
hogy a fel�lr�l
lefel� g�piesen ir�ny�tott szervezked�s annak a vesz�lynek lesz az
el�id�z�je, hogy
az egyszer elhelyezkedett, de teljesen m�g nem ismert �s tal�n
kev�sb� alkalmas
egy�n puszta f�lt�kenys�gb�l megk�s�rli a mozgalom kebel�ben az
alkalmasabb
egy�n �rv�nyes�l�s�nek megakad�lyoz�s�t. K�l�n�sen egy fiatal mozgalomn�l
lehet v�gzetes az �gy keletkezett k�r.
Ez okb�l eleinte c�lir�nyosabb az eszm�t egy k�zpontb�l
propag�lvaterjeszteni,
�s csak a lassan felgy�leml� emberanyag gondos �tn�z�se �s vizsg�l�sa ut�n
kiv�lasztani a vezet�sre alkalmas egy�neket. Ily m�don sokszor
jelent�ktelennek
l�tsz� emberek bizonyulnak sz�letett vezet�knek. M�r most meg kell
jegyeznem,
hogy teljesen t�ves �ton j�runk, ha egy emberben csak az�rt, mert
elm�letileg
nagyon k�pzett, vezet�i k�pess�geket v�l�nk felfedezni.
Igen gyakran �ppen az ellenkez�je igaz.
A nagy elm�leti k�pzetts�g� emberek csak a legritk�bb esetben nagy
szervez�k
is, mert m�g a teoretikus �s programmatikus egy�n nagys�ga
els�sorban az elvont
t�rv�nyek helyes felismer�s�ben �s ler�gz�t�s�ben rejlik, addig a
szervez�nek
els�sorban l�lekb�v�rnak kell lennie. Az embert �gy kell vennie,
amint van; meg
kell �t ismernie, �s �ppen annyira nem szabad �t t�lbecs�lnie, mint
t�megeiben
kev�sre �rt�kelnie. Ellenkez�leg, Meg kell k�s�relnie minden t�nyez�
figyelem-
bev�tel�vel oly alakulat l�trehoz�s�t, amely �l� szervezetk�nt alkalmas
az eszme
k�pviselet�re �s a sikerhez vezet� �t szabadd� t�tel�re.
M�g ritk�bb esetben szokott a nagy elm�leti felk�sz�lts�g� szem�ly
vez�rs�gre
alkalmas lenni. Sokkal ink�bb lesz ilyen az agit�tor, amit sokan,
akik a k�rd�ssel
csak tudom�nyosan foglalkoznak, nem sz�vesen hallanak. Az
agit�tornak, aki k�pes
egy eszm�t a sz�les t�megekkel meg�rtetni, mindig pszichol�gusnak is
kell lennie.
Mindig alkalmasabb lesz vez�ri szerepre, m�g ha demag�g is, mint
az emberismeret-
tel nem b�r� �s a vil�gt�l elvonatkoztatott teoretikus. A vezet�s
nagy t�megek
mozgat�s�t jelenti. Eszm�k megteremt�se semmi �sszef�gg�sben sincs a
vez�ri
k�pess�ggel. Teljesen hi�baval� �s medd� az afeletti vitatkoz�s, hogy
mi nagyobb
jelent�s�g�: az emberi ide�lok t�telszer� fel�ll�t�savagy azok
megval�s�t�sa? Ezzel
is �gy vagyunk, mint az �letben oly sokszor: az egyik teljesen
�sszer�tlen lenne a
m�sik n�lk�l. A legszebb elm�leti elgondol�s is c�ltalan �s �rt�ktelen
marad, ha a
vez�r nem mozgatja meg annak �rdek�ben a t�megeket �s megford�tva:
ugyan mit
�rne minden vez�ri lend�let �s tehets�g, ha a teoretikus nem jel�ln�
meg az emberi
k�zdelem c�lj�t? Az elm�leti, vez�ri �s szervez�i tehets�g egy
szem�lyben azonban
a lehet� legritk�bb esetben egyes�l. E h�rom tulajdons�g egyes�l�se
teremti a nagy
embereket.
A mozgalomban val� t�nyked�sem els� idej�ben, amint m�r jeleztem, a
propagand�nak szenteltem magam. A propaganda feladata az volt,
hogy az emberek
egy kis sz�m�t tel�tse az �j eszm�kkel, hogy azt�n rendelkez�sre �lljon
az az
emberanyag, amely a k�s�bbi szervez�snek els� egyedeit adhatta.
Emellett a
propaganda c�lja legt�bbsz�r t�lhaladta a szervez�st.
Ha egy mozgalom c�lja a meglev� vil�g lerombol�sa �s hely�be egy �j
vil�g
�p�t�se, akkor a mozgalom vezet�inek a k�vetkez� alapt�telekkel
felt�tlen tiszt�ban
kell lenni�k.
Minden mozgalomnak az �ltala megnyert embereket k�t csoportba
kell osztania,
a h�vek �s a tagok csoportj�ra.
A propaganda feladata a h�vek toborz�sa, a szervez�s c�lja pedig a
tagok
gy�jt�se.
A mozgalom h�ve az, aki annak c�lj�val egyet�rt. Tagja pedig az,
aki harcol a
c�l�rt. A mozgalom a propaganda �tj�n nyeri h�veit. A tagot a
szervez�s k�szteti
arra, hogy maga is �j p�rth�veket szerezzen, akiknek soraib�l
viszont ism�t �j tagok
nyerhet�k.
Miut�n egy mozgalom p�rth�v�t�l csak az eszme passz�v elismer�s�t v�rjuk
el,
a tagt�l ellenben az eszme cselekv� k�pviselet�t �s v�delmez�s�t is, a
mozgalom
minden t�z h�v�re alig fog egy-k�t tag esni. A h�v� jelleg csak
meggy�z�d�s�ben, a
tags�g a meggy�z�d�ss� v�lt eszme k�pviselet�vel �s terjeszt�s�vel j�r�
b�tors�g-
ban gy�kerezik. A meggy�z�d�s a maga passz�v form�j�ban nagyon j�l
illik az
emberis�g jobb�ra rest �s gy�va t�bbs�g�hez. A tags�g ellenben, amely
cselekv�
lelk�letet k�vetel meg, m�r csak az emberis�g kisebbs�g�nek felel meg.
A propaganda ennek megfelel�en f�radhatatlanul tartozik
gondoskodni arr�l,
hogy az eszm�nek h�vei legyenek, mik�zben a szervezetnek a
leger�teljesebben
azon kell rajta lennie, hogy a p�rth�vek k�z�l csak a
leg�rt�kesebbeket
min�s�tse tagokk�.
A propagand�nak nem sz�ks�ges a fej�t t�rnie minden egyes, �ltala
kioktatott
egy�n jelent�s�ge, tud�sa, tehets�ge, �rtelme vagy jelleme fel�l.
Ezzel szemben a
szervez�snek a leggondosabban �ssze kell gy�jtenie az egyedek
t�meg�b�l azokat,
akik a mozgalom gy�zelm�t val�ban lehet�v� teszik.
A propaganda megk�s�rli, hogy az eszm�t az eg�sz n�pre r�k�nyszer�tse; a
szervez�s ezzel szemben csak azokat veszi be keretei k�z�, akik
el�rel�that�lag nem
lesznek l�lektani okokb�l az eszme terjed�s�nek ker�kk�t�i.
A propaganda a n�p egyetem�t igyekszik az eszm�nek megnyerni, �s
egyben
meg�rlelni az eszme gy�zelm�nek idej�re. Ezzel szemben a szervez�s a
gy�zelmet
azzal harcolja ki, hogy azokat a h�veket, akik alkalmasak �s
hajland�k kitartani a
gy�zelemig, szervesen �sszekapcsolja.
Az eszme gy�zelme ann�l k�nnyebb lesz, min�l nagyobb m�rv� az
embereket
�sszess�g�kben felvil�gos�t� propaganda, �s min�l szorosabb �s er�sebb a
szervezet, amely a harcot t�nyleg megv�vja. Ebb�l k�vetkezik azut�n,
hogy a h�vek
sz�ma sohasem lehet el�g nagy, m�g a tagok t�l nagy sz�ma
vesz�lyeztetheti a
szervezet �rt�k�t.
Ha a propaganda az eg�sz n�pet �titatta m�r az eszm�vel, akkor a
szervezet egy
maroknyi haddal levonhatja annak k�vetkezm�nyeit. A propaganda �s
a szervezet,
teh�t a h�vek �s a tagok, ford�tott ar�nyban �llanak egym�ssal. Min�l
jobban
dolgozott a propaganda, ann�l szer�nyebb lehet a szervezet, �s
min�l nagyobb a
h�vek sz�ma, ann�l kevesebb lehet a tagok� �s megford�tva: min�l
rosszabb a
propaganda, ann�l nagyobbnak kell lennie a szervezetnek, �s min�l
kisebb marad
egy mozgalom h�veinek a serege, ann�l nagyobb sz�m�nak kell lennie
a tagok
csoportj�nak, ha egy�ltal�n sz�m�t a gy�zelemre.
A propaganda els� feladata az emberek megszerz�se a k�s�bbi
szervezet
sz�m�ra, viszont a szervez�s els� feladata az emberek megnyer�se a
propaganda
tov�bbvitel�re. A propaganda m�sodik feladata a fenn�ll� �llapot
sz�trombol�sa, az
�j tan elterjeszt�se, a szervezet m�sodik feladata pedig a harc a
hatalom�rt, hogy
annak birtok�ban az eszme v�gleges siker�t biztos�thassa.
Vil�gn�zeti forradalomnak akkor lesz a leg�t�t�bb sikere, ha az �j
vil�gn�zet
lehet�leg minden embert megismertet az �j tan l�nyeg�vel, s�t sz�ks�g
eset�n ezt
r�juk k�nyszer�ti. Ezen eszme szervezete, vagyis a mozgalom csak
annyi embert
kapcsoljon be a munk�ba, amennyire a k�rd�ses �llam �t�er�nek
megsz�ll�s�hoz
sz�ks�ge van.
M�s sz�val ez azt jelenti, hogy minden, val�ban vil�grenget�
mozgalomban a
propagand�nak kell els�sorban a mozgalom eszm�j�t elterjesztenie,
teh�t f�rad-
hatatlanul azon kell munk�lkodnia, hogy az �j eszm�ket m�sokkal
megismertesse,
azokat megnyerje az eszm�j�nek, vagy legal�bbis eddigi meggy�z�d�s�kben
megingassa.
Minthogy pedig a tan elterjeszt�s�nek, vagyis a propagand�nak
rendszeresnek
kell lennie, �gy mag�nak a tannak meg kell teremtenie a
szervezet�t. A szervezet
tagjait a propaganda �tj�n nyert h�vek k�z�l kapja, akik ann�l
gyorsabban fognak
szaporodni, min�l behat�bb a propaganda. Ut�bbi viszont ann�l
eredm�nyesebben
fog dolgozni, min�l jobb �s er�sebb a m�g�tte �ll� szervezet.
A szervez�s legf�bb feladata annak a biztos�t�sa, hogy a mozgalom
keret�n bel�l
szakad�s �s ezen kereszt�l a munka gy�ng�l�se ne k�vetkezhess�k be,
tov�bb�,
hogy a t�mad� szellem fenntart�s�r�l �s meger�s�t�s�r�l gondoskodj�k. A
tagok
sz�m�nak nem kell t�ls�gosan nagynak lennie, s�t ellenkez�leg.
Tekintettel arra,
hogy az emberis�gnek csak egy kis t�red�ke er�teljes �s b�tor
szellem�, az olyan
mozgalom, amely a maga szervezet�t a v�gletekig n�veli, egy sz�p
napon sz�k-
s�gk�ppen meggyeng�l. Olyan szervezetek, amelyek a maguk
tagl�tsz�m�ban egy
bizonyos hat�ron t�l n�vekszenek, lassank�nt elvesztik harci
erej�ket, �s nem
lesznek t�bb� alkalmasak arra, hogy az eszme propagand�j�t
egys�gesen,
t�mad�sszer�en al�t�massz�k �s kihaszn�lj�k. Min�l nagyobb �s belsej�ben
min�l
forradalmibb az eszme, ann�l tev�kenyebbek lesznek tagjai.
Minthogy a tan felfor-
gat� ereje azok terjeszt�ire n�zve vesz�llyel j�r, alkalmas a
kislelk�ek �s gy�va
ny�rspolg�rok t�voltart�s�ra. Cs�ndben ugyan a mozgalom h�veinek
vallj�k ma-
gukat, de semmi sz�n alatt sem fogj�k tags�guk �ltal azt a
nyilv�noss�g el�tt
kifejez�sre juttatni. Ennek az a k�vetkezm�nye, hogy a nagy �talak�t�
eszme
szervezete a propaganda �ltal nyert h�vek k�z�l csak a
legtev�kenyebbeket fogja
tagokk�nt megnyerni. De �ppen a mozgalom tagjainak term�szetes
kiv�laszt�d�s
�ltal biztos�tott tev�kenys�ge k�pezi tov�bbi propagand�j�nak
el�felt�tel�t �s az
eszme megval�s�t�sa �rdek�ben folytatott harc eredm�nyess�g�t.
A mozgalom legnagyobb veszedelme �ppen tagl�tsz�m�nak
term�szetellenes
megn�veked�se az igen gyors eredm�nyek k�vetkezt�ben. Am�g a mozgalom
kem�ny harcokat v�v, addig a gy�va �s �nz� emberek elker�lik, mihelyst
azonban
fordul a kocka �s a p�rt nagy sikere val�sz�n� vagy m�r bek�vetkezett,
akkor
gyorsan igyekszik mindenki a mozgalom tagjai sor�ba l�pni.
Ennek a k�r�lm�nynek a terh�re �rand� az a t�ny, hogy sok gy�zelmes
mozga-
lom az eredm�ny el�r�se, helyesebben az utols� c�lkit�z�sek v�gs�
megval�s�t�sa
el�tt hirtelen, v�ratlanul, valami megmagyar�zhatatlan bels�
gy�nges�gn�l fogva
megtorpan, a harcot besz�nteti �s v�g�l eleny�szik. Az els� gy�zelem
hat�sa alatt
ugyanis olyan sok rossz, m�ltatlan �s k�l�n�sen gy�va elem f�rk�zik be
egy-egy
ilyen szervezetbe, hogy v�g�l is ezek a gy�nge �rt�k� elemek a
harcrak�szek f�l�
kerekednek �s a mozgalmat saj�t �rdekeik szolg�lat�ba k�nyszer�tik,
azt a saj�t
gy�nge l�bon �ll� h�siess�g�k sz�nvonal�ra s�llyesztik le, �s az eredeti
eszme
gy�zelm�nek kiv�v�sa �rdek�ben semmit sem tesznek. A fanatikus c�l
elmos�dott,
a harci k�szs�g el�lt, �s mint a polg�ri vil�g ilyenkor nagyon
helyesen mondja:
Jegenyef�k nem n�nek az �gig.
Ez�rt van nagy sz�ks�g arra, hogy a mozgalom tiszt�n �nfenntart�si
�szt�nb�l,
mihelyst siker koron�zza munk�ss�g�t, a tagok tov�bbi felv�tel�t
megsz�ntesse �s
a tov�bbiakban m�r csak a legnagyobb el�vigy�zat �s alapos vizsg�lat
ut�n b�v�tse
szervezet�t. Csak �gy lesz k�pes a mozgalom magv�t hamis�tatlanul
frissen �s
eg�szs�gesen fenntartani. Gondoskodnia kell arr�l, hogy kiz�r�lag ez
a mag vezesse
tov�bb a mozgalmat, vagyis �llap�tsa meg az �ltal�nos ismertet�st c�lz�
propaganda
m�dj�t, a hatalom birtokosak�nt pedig kezdje meg azokat a
t�rgyal�sokat, amelyek
az eszme gyakorlati megval�s�t�sa �rdek�ben sz�ks�gesek.
R�gi t�rzskar�b�l kell nemcsak a megteremtett alakulat �sszes
fontosabb vezet�
�ll�sait bet�lteni, hanem az eg�sz vezet�st is megszervezni.
Mindaddig folytatni kell
ezt, am�g a jelenlegi p�rt alapelvei �s tanuls�gai az �j �llam
alapelveiv� v�lnak. Csak
azut�n lehet lassank�nt az eszm�t�l �titatott k�l�nleges alkotm�ny
kez�be adni a
korm�nykereket. Persze ez mindig ellent�tes er�k harca k�zepette
t�rt�nik, mert ez
sokkal kev�sb� az emberi bel�t�s, mint ink�bb a felismert, de
�lland�an m�gsem
ir�ny�that� er�k j�t�k�nak �s hat�s�nak a k�rd�se.
Minden nagy mozgalom, legyen az vall�si vagy politikai term�szet�,
nagy
eredm�nyeit csak a fenti alapelveknek a felismer�se �s alkalmaz�sa
�ltal tudta
el�rni. K�l�n�sen tart�s eredm�nyek azonban ezeknek a
t�rv�nyszer�s�geknek a
szem el�tt tart�sa n�lk�l el sem k�pzelhet�k.
Mint a p�rt propagandavezet�je nemcsak azon f�radoztam, hogy a p�rt
k�s�bbi
nagys�ga r�sz�re el�k�sz�tsem a talajt, hanem munk�m tekintet�ben
vallott gy�ke-
res felfog�som alapj�n olyan ir�nyban is dolgoztam, hogy a
szervezet csak a
legkit�n�bb anyagot kapja. Min�l forradalmibb �s felforgat�bb volt a
propa-
gand�nk, ann�l ink�bb visszariasztotta a f�l�nk �s gy�nge
term�szeteket, �s
megakad�lyozta azok behatol�s�t szervezet�nk magv�ba. Az ilyenek
tal�n h�veink
maradtak, de nem elveink ny�lt hangoztat�sa, hanem azok f�l�nk
elhallgat�sa
mellett. H�nyezren biztos�tottak engem arr�l, hogy mindenben
egyet�rtenek velem,
de tagok m�gsem lehetnek. A mozgalom oly radik�lis, mondott�k,
hogy a tags�g
egyeseket s�lyos kifog�soknak, s�t vesz�lynek tenne ki. Ez�rt nem
lehet a cs�ndes
�s b�keszeret� polg�rokt�l rossz n�ven venni, ha egyel�re f�lre�llnak,
annak
ellen�re, hogy sz�vb�l lelkesednek az �gy�rt.
Ez �gy is volt j�.
Ha azok az emberek, akik belsej�kben nem �rtettek egyet a
forradalommal,
tagokk�nt mind be�z�nl�ttek volna p�rtunkba, akkor mi ma j�mbor
asztalt�rsas�g,
de nem harcrak�sz ifj� mozgalom lenn�nk.
Az a l�ktet� �s t�mad� ir�ny, amelyet annak idej�n propagand�nknak
adtam,
mozgalmunk radik�lis ir�nyzat�t meger�s�tette �s biztos�totta, mert
egy-k�t kiv�-
telt�l eltekintve, ezent�l m�r csak t�nyleg radik�lis emberek voltak
hajland�k
tagjaink sor�ba l�pni.
Emellett ez a propaganda m�gis annyira hat�sos volt, hogy r�vid
id�n bel�l
sz�zezrek voltak, akik nemcsak igazat adtak nek�nk, hanem
gy�zelm�nket is
�hajtott�k, ha szem�lyileg gy�v�k is voltak �rt�nk �ldozatot hozni,
vagy �ppen
bel�pni tagjaink sor�ba.
1921 k�zep�ig ez a purit�n tev�kenys�g m�g elegend� volt �s haszn�ra is
v�lt
a mozgalomnak. Ez �v ny�rderek�nak k�l�n�s esem�nyei azonban tan�csoss�
tett�k, hogy a propaganda lassan l�that�v� v�lt eredm�ny�hez egyenrang�
t�nyez�k�nt a szervez�s is hozz�j�ruljon.
A n�pi �lmodoz�k egy csoportj�nak az akkori eln�k �ltal t�mogatott
k�s�rlete,
amely a vezet�s �tv�tel�t c�lozta, sikertelen maradt. Ez a kis
cselsz�v�s �sszeomlott,
hogy ennek folyom�nyak�nt a tagok k�zgy�l�se az eg�sz mozgalom vezet�s�t
minden fenntart�s n�lk�l nekem adja �t. Ezzel egy�tt j�rt az �j
alapszab�lyok
elfogad�sa, amely a mozgalom vezet� eln�k�re h�r�tja az eg�sz
felel�ss�get, a
v�lasztm�nyi hat�rozathozatal rendszer�t megv�ltoztatja, hely�be a
munka-
megoszt�s rendszer�t vezeti be, azt a rendszert, amely az�ta is
gy�zelmesen igazolta
helyess�g�t.
A mozgalom bels� �tszervez�s�nek munk�j�t 1921 augusztus elsej�n vettem
k�zbe. Kiv�l� seg�t�er�k eg�sz sor�ra leltem.
K�s�rletk�ppen a propaganda eredm�nyeit a szervez�sn�l is
felhaszn�ltam.
Ezzel kapcsolatban k�nytelen voltam az eddigi szok�sok eg�sz sor�t
megsz�ntetni
�s olyan elveket bevezetni, amelyeket a fenn�ll� p�rtok egyik�n�l sem
alkalmaztak,
s�t azokat el sem ismert�k volna.1919 �s 1920ban a mozgalmat a v�lasztm�ny vezette,
amelyet a
t�rv�nyben
el��rt m�don a p�rttagok gy�l�se v�lasztott. A v�lasztm�ny els� �s
m�sodp�nzt�r-
nokb�l, els� �s m�sod jegyz�b�l, els� �s m�sod eln�kb�l �llott. Ezekhez j�rult
m�g
egy tags�gi ellen�r, a propaganda f�n�ke �s k�l�nb�z� tan�cstagok.
Ez a v�lasztm�ny, b�rmennyire is nevets�gesen hangzik,
tulajdonk�ppen
a parlamentarizmust testes�tette meg, noha vele szemben a
mozgalom a leg�leseb-
ben �ll�st foglalt, mert ez a rendszer az, amely miatt
valamennyien szenvedt�nk �s
m�g ma is szenved�nk.
S�rg�s sz�ks�g volt teh�t e rendszer megv�ltoztat�s�ra, ha nem akartuk,
hogy
bels� szervezet�nek rossz alapja miatt az eg�sz mozgalom
t�nkremenjen, �s alkal-
matlann� v�lj�k nagyszer� hivat�s�nak teljes�t�s�re.
A v�lasztm�nyi �l�sek, amelyekr�l jegyz�k�nyvet vezettek �s amelyek
sz�t�bbs�ggel hozt�k hat�rozataikat, val�s�gos kis parlamentet
k�peztek. Itt is
hi�nyzott minden szem�lyes felel�ss�g �s felel�ss�grevon�s. Itt is
ugyanaz az
ellenz�kis�g �s esztelens�g uralkodott, mint a mi nagy �llami
n�pk�pviseleti
test�let�nkben. Kineveztek a v�lasztm�nyba jegyz�k�nywezet�ket,
p�nzt�rkeze-
l�ket, szervez�bizotts�gi tagokat, propagandist�kat, �s m�g isten
tudja kiket, de
az�rt minden egyes k�rd�shez mindny�jan hozz�sz�ltak, �s szavaz�ssal
d�nt�ttek.
Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a propagandista leszavazott olyan t�m�ban,
ami a p�nz-
�gyre vonatkozott, az ut�bbi pedig a szervez�st �rint� dolgokban,
a szervez� pedig
olyan �gyekben amelyek kiz�r�lag a jegyz�kre tartoztak �s �gy tov�bb.
Mi�rt rendeltek azonban akkor k�l�n egy�nt a propagandaoszt�ly �l�re,
ha a
h�rver�s k�rd�sei f�l�tt p�nzt�rosok, jegyz�k�nyvvezet�k, tagellen�r�k
tar-
toztak d�nteni? Helyesen gondolkod� ember r�sz�re ez �ppen olyan
�rthetetlen,
mint amilyen �rthetetlen lenne az, ha egy nagy gy�ri
v�llalatban igazgat�k,
oszt�lyok �s egy�b �gazatok vezet�i olyan k�rd�sek felett kellene hogy
d�ntsenek,
amelyek �gyk�r�kkel egy�ltal�n nincsenek �sszef�gg�sben.
Ehhez a t�bolyhoz nem alkalmazkodtam, hanem igen r�vid id� m�lt�n
elma-
radtam az �l�sekr�l. Folytattam propagandamunk�mat, megtiltottam,
hogy b�rki
hozz� nem �rt� megk�s�relje ez �gybe val� belesz�l�st, �ppen �gy, mint
ahogy �n
sem avatkoztam bele m�sok dolg�ba.
Amint az �j alapszab�lyokat elfogadt�k �s az els� eln�ki tiszts�gre
val�
megh�vat�som �ltal a sz�ks�ges tekint�llyel �s joggal is rendelkeztem,
a k�ptelen
�llapot mindj�rt meg is sz�nt. A v�lasztm�nyi hat�rozatok helyett a
korl�tlan
felel�ss�g elv�t vezettem be.
Az els� eln�k felel�s az eg�sz mozgalom vezet�s��rt. � szabja meg a
v�laszt-
m�ny al�ja rendelt tagjai, valamint a m�g egy�bk�nt sz�ks�ges
seg�der�k sz�m�ra
a v�gzend� munkak�rt. Ezek mindegyike teljes m�rt�kben felel�s a
r�sz�re kiosztott
feladatok�rt. Mindenki csak az els� eln�kkel szemben al�rendelt,
aki viszont
gondoskodni tartozik az �sszesek egy�ttm�k�d�s�r�l, illetve a szem�lyek
kiv�-
laszt�s�r�l. �ltal�nos kijel�l�si joga alapj�n biztos�tania kell az
egy�ttm�k�d�st.
Az elvi felel�ss�g t�rv�nye a mozgalmon bel�l lassank�nt, legal�bbis
a p�rt
vezet�s�g�t illet�en, mag�t�l �rtet�d� kezdett lenni. A kis helyi
csoportokban, de
tal�n a k�rzetekn�l �s ker�letekn�l is �vekig el fog tartani, am�g
ezeket az
alapelveket kereszt�l lehet vinni, mert az aggodalmaskod�k �s
semmitmond�k
�lland�an v�dekezni fognak a sz�mukra mindig kellemetlen szem�lyes
felel�ss�g
ellen. �k mindig jobban �rezt�k magukat akkor, ha mindenik
s�lyosabb esetn�l az
�gynevezett v�lasztm�nyi t�bbs�g �llott a h�tuk m�g�tt. �n azonban az
ilyen
gondolkod�sm�ddal szemben a leger�lyesebben �ll�st foglaltam.
Engedm�nyeket
a felel�ss�g ter�n nem tettem, �s ez�ltal oly felfog�st juttattam
�rv�nyre, amely csak
azokat fogja vezet�shez juttatni, akik arra val�ban hivatottak �s
m�lt�k. K�ts�gtelen
azonban, hogy olyan mozgalomnak, amely a parlamentarizmus
r�kfen�je ellen
k�zd, els�sorban is �nmag�t kell f�ggetlen�tenie att�l. Csak ily m�don
lesz ereje a
harc megv�v�s�hoz.
Olyan mozgalom, amely a t�bbs�guralmi rendszer idej�n minden
vonalon a
vez�ri gondolat �s az ezzel egy�tt j�r� felel�ss�g alapj�ra helyezkedik,
egy sz�p
napon sz�mtani biztons�ggal le fogja gy�zni az eddigi felfog�st,
hogy gy�ztesk�nt
ker�lj�n ki a k�zdelemb�l.
A fenti alapt�tel k�vetkezetes kereszt�lvitele a mozgalom teljes
�tszervez�s�hez
�s a gazdas�gi �gyeknek az �ltal�nos politikai vezet�st�l val� szigor�
elk�l�n�t�s�hez vezetett. A felel�ss�g elv�t a p�rt int�zm�nyeire is
kiterjesztett�k.
Ez a k�r�lm�ny seg�ts�g�nkre volt a p�rt gyermekbetegs�geinek lek�zd�s�n�l:
a gazdas�gi ir�ny�t�s mentes�lt a politikai befoly�s al�l, �s azt tiszta
gazdas�gi alapra
helyezte.
Amikor 1919 �sz�n az akkori hat ember p�rtj�hoz csatlakoztam,
annak sem
hivatalos helyis�ge, de m�g csak lev�lpap�rjavagy b�lyegz�je �s
nyomtatv�nya sem
volt. �l�seit el�sz�r egy herrengasszei vend�gl�ben, k�s�bb egy
Gaszteigon lev�
k�v�h�zban tartotta. Ez lehetetlen �llapot volt. R�videsen
felkerekedtem �s a
m�ncheni vend�gl�k meg kocsm�k eg�sz sor�t kerestem fel azzal a
c�lzattal, hogy
egy k�l�n szob�t vagy helyis�get b�reljek a p�rt r�sz�re. Az egykori
Sternekker-f�le
s�rf�zd�ben bukkantam egy kis boltozatos helyis�gre, amely
valamikor a bajor
birodalmi tan�csosok �sszej�veteli helyis�g��l szolg�lt. S�t�t, hom�lyos
volt, �s
�ppen ez�rt amennyire megfelelt kor�bbi rendeltet�s�nek, �ppoly kev�ss�
volt
alkalmas a mi c�ljainkra. Az utca, amelyre egyed�li ablaka
ny�lott, oly keskeny volt,
hogy m�g a legragyog�bb ny�ri napokon is komor �s s�t�t maradt. Ez
lett a mi els�
irodahelyis�g�nk. Tekintettel arra, hogy b�re mind�ssze havi �tven
m�rk�ra r�gott,
r�nk n�zve annak idej�n �ri�si �sszeg, nagy ig�nyeket nemigen
t�maszthat-
tunk. M�g azt sem vehett�k rossz n�ven, hogy bek�lt�z�s�nk el�tt r�gt�n
leszag-
gatt�k az egykori, m�g a birodalmi tan�csosok r�sz�re k�sz�tett
falburkolatot,
�gyhogy helyis�g�nk t�nyleg ink�bb kript�hoz hasonl�tott, mint irod�hoz.
Ez m�gis m�r igen nagy halad�st jelentett. Lassacsk�n
villanyvil�g�t�st is
kaptunk, ut�bb pedig t�vbesz�l�t. N�h�ny k�lcs�nk�rt sz�k, v�gre egy
nyitott
�llv�ny, k�s�bb egy szekr�ny ker�lt helyis�g�nkbe. K�t, a vend�gl�s
tulajdon�t
k�pez� poh�rsz�k szolg�lt r�pc�dul�ink �s plak�tjaink meg�rz�s�re.
Az eddigi �gymenet, vagyis a mozgalomnak hetenk�nt egyszeri �l�seken
t�rt�n� ir�ny�t�sa, hosszabb id�re tarthatatlan volt. A foly� �gyek
int�z�s�t csak a
mozgalom �ltal fizetett tisztvisel� alkalmaz�s�val lehetett
v�geztetni.
Annak idej�n ez nagy neh�z s�gekbe �tk�z�tt. A mozgalomnak m�g olyan
kicsiny volt a tagl�tsz�ma, hogy egyenesen m�v�szet volt tagjai k�z�l
olyan embert
tal�lni, aki a legszer�nyebb anyagi k�vetelm�nyek mellett a
mozgalom sokir�ny�
ig�ny�t ki tudta el�g�teni.
Egykori katonabajt�rsam, S�sszler szem�ly�ben lelt�k meg hosszas
keres�s
ut�n a p�rt els� �gyvezet�j�t. Eleinte 6 �s 8 �ra k�z�tt, k�s�bb 5 �s 8 �ra
k�z�tt,
v�g�l eg�sz d�lut�n tartott hivatalos �r�t �j helyis�g�nkben. R�vid id�
m�lt�n m�r
reggelt�l k�s� estig v�gezte k�teless�g�t. �ppoly szorgalmas, mint
�szinte �s talpig
becs�letes ember volt, aki f�rads�got nem k�m�lt, �s k�l�n�sen h� volt
mozgalmunkhoz.
S�sszler egy kis, a saj�t tulajdon�t k�pez� Adler �r�g�pet hozott
mag�val. Ez
volt az els� ilynem� felszerel�si t�rgy mozgalmunk szolg�lat�ban,
amelyet k�s�bb
a p�rt r�szletfizet�sre meg is v�s�rolt. Egy kis p�nc�lszekr�nyre is
sz�ks�g volt,
hogy benne kartot�kjainkat �s tags�gi jegyz�keinket elhelyezz�k,
nehogy tolvaj
kezek ellophass�k. Annak beszerz�se teh�t t�volr�l sem az�rt t�rt�nt,
mintha bizony
s�lyos p�nzeinket akartuk volna benne elhelyezni. Ellenkez�leg.
Minden v�gtelen�l
szeg�nyes volt �s j�magam nem egyszer fedeztem kiad�sainkat csek�ly,
meg-
takar�tott p�nzecsk�mb�l. M�sf�l �vvel k�s�bb helyis�g�nk m�r kicsinynek bi-
zonyult, �s �gy �tk�lt�zt�nk a Korn�liusz utc�ba. �j otthonunk egy
vend�gl�ben volt,
de m�r nem egy, hanem h�rom helyis�gb�l �llott, amelyhez egy nagy
tan�csterem
csatlakozott. Ez annak idej�n nek�nk m�g nagynak is t�nt. Itt 1923
�v november�ig
maradtunk.
1920 december�ben szerezt�k meg a F�lkiser Beobachtert, amely
nev�nek
megfelel�en a n�pi �rdekek v�delm�t szolg�lta, �s az eN eS D� A P�
hivatalos lapj�v�
lett. Eleinte hetente k�tszer jelent meg, 1923 elej�n napilapp�
alakult �t. 1923
augusztus hav�ban vette fel ismert, nagy alakj�t.
Annak idej�n �jonc voltam a h�rlap�r�s ter�n, �s �gy sok kellemetlen
tand�jat
kellett fizetnem.
M�r maga az a k�r�lm�ny, hogy a rengeteg zsid� �js�ggal szemben alig
akadt
egy val�ban jelent�s n�pi �s nemzeti lap, gondolkod�sra k�sztetett.
Ennek oka,
amint ezt a gyakorlati �letben k�s�bb magam is nem egy alkalommal
meg�llap�that-
tam, legnagyobbr�szt az �gynevezett n�pi �s nemzeti v�llalkoz�sok
helytelen
�zletvitel�ben rejlett. Legnagyobbr�szt abb�l a felfog�sb�l indultak
ki, hogy az
�rzelmet f�l�be helyezt�k a teljes�tm�nynek, ami teljesen t�ves
�ll�spont. Az
�rzelmeknek ugyanis nem szabad k�ls�s�gg� alacsonyodniok,
ellenkez�leg, leg-
szebb megnyilv�nul�suk az eredm�nyes munka. Aki n�pe sz�m�ra valami
�rt�keset
alkot, �rt�kes �letfelfog�sr�l tesz tan�bizonys�got, ezzel szemben egy
m�sik, aki
mindig �rzelmet �s sz�nd�kot sz�nlel an�lk�l, hogy n�pe sz�m�ra hasznos
szolg�la-
tokat tenne, minden igazi k�z�ss�gi �rzetnek h�j�n van.
A F�lkiser Beobachter is, amint neve is mutatja, �gynevezett
n�pi
sajt� org�num volt, annak minden el�ny�vel, de m�g t�bb hib�j�val �s
gy�ng�j�vel,
amelyek a n�pi �s nemzeti int�zm�nyeket �ltal�ban k�s�rni szokt�k.
Amennyire
tiszteletet parancsol� volt tartalma, �ppen oly lehetetlen volt
kereskedelmi vezet�se.
E lapn�l is az volt az elgondol�s, hogy a n�pi �s nemzeti �js�gokat
a n�pi �s nemzeti
adom�nyokb�l kell eltartani, ahelyett, hogy arra t�rekedtek volna,
hogy a t�bbi
�js�gterm�kkel vegy�k fel a versenyt. Ugyanis tisztess�gtelen dolog
az, ha egy
v�llalat kereskedelmi vezet�s�nek hanyags�g�t �s hib�it a j��rz�s� polg�rok
adom�nyaib�l akarj�k fedezni.
Mindenesetre rajta voltam, hogy ezen az �llapoton, amelynek
agg�lyos volt�t
hamarosan felismertem, seg�tsek. A szerencse kedvezett is nekem.
Megismerhettem
azt az embert, aki az�ta v�llalatunk �gyvezet�jek�nt a mozgalom
�rdek�ben
v�gtelen�l �rt�kes munk�t v�gzett. 1914ben, teh�t a harct�ren ismertem
meg annak
idej�n el�lj�r�mk�nt a p�rt mai vez�rigazgat�j�t, Max Amannt. A h�bor� n�gy
�ve
alatt csaknem �lland�an tan�ja voltam k�s�bbi munkat�rsam rendk�v�li
k�pess�ge-
inek, szorgalm�nak �s hat�rtalan lelkiismeretess�g�nek.
1921 nyar�nak derek�n, mid�n mozgalmunk neh�z v�ls�gban volt �s
alkalma-
zottaink egy r�sz�vel m�r nem voltam, nem is lehettem megel�gedve,
s�t ezek k�z�l
egyikkel szemben a legkeser�bb tapasztalatokat szereztem,
egykori ezredt�rsamhoz
fordultam, akivel egy napon a v�letlen hozott �ssze. Arra k�rtem,
hogy vegye �t
mozgalmunk �gyvezet�s�t. Hosszas vonakod�s ut�n, Amann annak idej�n
nagy
kil�t�sokkal kecsegtet� �ll�sban volt, v�gre hozz�j�rult, mindenesetre
azzal a
kifejezett felt�tellel, hogy sohasem hajland� egy tudatlan
v�lasztm�ny kiszolg�l�ja
lenni, hanem kiz�r�lag egyetlen urat fog maga f�l�tt elismerni.
Mozgalmunk e
kereskedelmileg igen k�pzett els� �gyvezet�j�nek elvitathatatlan
�rdeme, hogy
p�rtunk �gyvitel�ben rendet �s biztons�got teremtett, �s hogy az az�ta
is mintaszer�.
Sz�nvonal�t az aloszt�lyok egyike sem tudta el�rni, m�g kev�sb�
t�lsz�rnyalni.
Amint azonban ez m�r az �letben mindig lenni szokott, kiv�l� k�pess�g
nem egyszer
irigys�g �s neheztel�s forr�sa. Ez esetben is �gy volt.
M�r az 1922 �v folyam�n szigor� ir�nyelvek szerint t�rt�nt a mozgalom
�zleti
�s szervezeti ki�p�t�se. Felfektettek egy k�zponti nyilv�ntart�st,
amely a mozga-
lomhoz tartoz� �sszes tagokat mag�ba foglalta. A mozgalom p�nz�gyeit
is ren-
dezt�k. A foly� kiad�sokat a bev�telekb�l kellett fedezni, a
rendk�v�li bev�telek
pedig csak rendk�v�li kiad�sok fedez�s�re szolg�ltak. A neh�z id�k
dac�ra a
mozgalom, apr� sz�ml�kt�l eltekintve, csaknem teljesen ad�ss�gmentes
volt, s�t
vagyona egyre gyarapodott. �gy dolgoztak, mint egy
mag�nv�llalatn�l. Az alkal-
mazottak k�teless�g�k teljes�t�se �ltal t�ntett�k ki magukat, �s nem
hivatkozhatott
senki csup�n a h�res �rzelemre. Minden nemzetiszocialista �rzelme
els�sorban
tev�kenys�g�ben, szorgalm�ban �s a r�b�zott munka teljes�t�s�ben
nyilv�nult meg.
Aki k�teless�g�t nem teljes�ti, az ne dicsekedj�k olyan �rzelmekkel,
amelyekkel
szemben a val�s�gban v�tkezik. A p�rt �j �gyvezet�je minden befoly�s
ellen�re
teljes erej�vel azt az �ll�spontot k�pviselte, hogy a p�rtirod�k nem
jelenthetnek
szinek�r�t a munk�t nem nagyon kedvel� p�rttagok sz�m�ra. Egy olyan
mozgalom-
nak, amelyik a jelenlegi k�zigazgat�sunk korrupci�ja ellen oly �les
harcot folytat,
legels�sorban saj�t szerveit kell ett�l az elt�velyed�st�l meg�vni.
El�fordult, hogy
a lap kiad�hivatal�ba felvettek olyan egy�neket, akik kor�bban
�rzelmileg a bajor
n�pp�rthoz tartoztak, �s m�gis kit�n�eknek kellett min�s�ten�nk
munk�jukat. S�t
ez a k�s�rlet v�g�l kiv�l� eredm�nnyel v�gz�d�tt. Mert a val�di teljes�tm�ny
becs�letes �s ny�lt elismer�se �ltal a mozgalom ez alkalmazottak
sz�v�t gyorsabban
�s alaposabban megh�d�totta, mint ahogyan egy�bk�nt t�rt�nt volna. K�s�bb
bel�l�k becs�letes nemzetiszocialist�k lettek, nemcsak sz�jjal,
hanem lelkiismere-
tes, rendes munk�jukkal is, amelyet az �j mozgalom szolg�lat�ban
v�geztek. Az
azonban mag�t�l �rtet�dik, hogy a j�l min�s�tett p�rttag az �ppen olyan
j�l
min�s�tett nem p�rttaggal szemben el�nyben r�szes�lt. Csak az�rt
azonban, mert
valaki p�rttag, �ll�st m�g nem kaphatott. Mozgalmunk �j �gyvezet�j�nek
ez a
hat�rozott alapelve a mozgalomra n�zve id�vel a legnagyobb
haszonnal j�rt. Csak
�gy volt lehets�ges, hogy az infl�ci� neh�z idej�n, amikor a
v�llalatok t�zezrei
mentek t�nkre �s az �js�gkiad�k ezrei k�nytelenek voltak lapjuk
megjelen�s�t
besz�ntetni, a mozgalom �zletvezet�s�ge nemcsak meg�llotta hely�t �s
teljes�tette
feladat�t, hanem a F�lkiser Beobachter egyre jobban terjedt. Ez
id�ben l�pett a
nagy �js�gok sor�ba.
Az 1921 �vnek azonban m�g az a nagy jelent�s�ge is volt, hogy
nekem, mint
p�rteln�knek lassank�nt siker�lt az egyes p�rtszerveket a v�lasztm�nyi
tagok foly-
tonos b�r�latait�l �s belesz�l�s�t�l meg�vni. Ez rendk�v�l fontos volt,
mert val�ban
alkalmas egy�nt valamely feladat teljes�t�s�re megnyerni nem
lehet, ha dolg�ba az
ahhoz nem �rt�k folyton belekotyognak. Azokra c�lzok, akik
mindenhez jobban
�rtenek, hogy azut�n val�j�ban �ldatlan zavart hagyjanak maguk ut�n.
K�zbel�p�semre ezek a mindentud�k t�bbnyire sz�p csendesen
visszavonultak,
hogy ellen�rz� �s sugalmaz� t�nyked�s�knek m�s teret keressenek. Voltak
olyanok,
akiknek val�s�gos betegs�g�k volt a mindenben val� hibakeres�s, �s
akik �lland�an
kit�n� tervekkel, eszm�kkel �s javaslatokkal szolg�ltak.
Legeszm�nyibb, legf�bb
c�ljuk olyan v�lasztm�nyok alak�t�sa volt, amelyek ellen�rz� szervk�nt
m�sok
tisztess�ges munk�j�nak a k�r�lszimatol�s�ra lettek volna hivatva. E
v�lasztm�nyi
tagok n�melyik�nek nem jutott esz�be, hogy mennyire s�rt� �s milyen
kev�ss�
nemzetiszocialista felfog�s a dolgokhoz nem �rt�knek a val�di
szakemberek dol-
g�ba val� beavatkoz�sa. Mindenesetre k�teless�gemnek tartottam, hogy
ezekben az
�vekben a rendesen dolgoz� �s a mozgalommal szemben felel�ss�ggel
tartoz�
munkaer�ket ilyen elemekkel szemben v�delmembe vegyem, �s hogy
r�sz�kre a
sz�ks�ges munkateret biztos�tsam.
A semmit�r�, vagy pedig a gyakorlatban kereszt�lvihetetlen
hat�rozatokat
kis�t� v�lasztm�nyok �rtalmatlann� t�tel�nek legegyszer�bb m�dja az,
hogyha
r�sz�kre valami komoly munk�t adnak. Eg�sz nevets�ges volt az a
gyorsas�g,
amellyel az ilyen egy�ttesek elp�rologtak �s elt�ntek. Nem egyszer
gondoltam a mi
legnagyobb ilyszer� int�zm�ny�nkre, a birodalmi parlamentre. Nyomban
elp�rologn�nak ennek tagjai is, ha r�sz�kre a sz�nokl�s helyett
val�s�gos munk�t
adn�nak, m�gpedig olyan munk�t, amelyet e sz�sz�ty�rok mindenike
szem�lyes
felel�ss�g terhe alatt lenne k�teles elv�gezni. M�r annak idej�n
aztk�veteltem, hogy
ak�rcsak a mag�n�letben, a mozgalmunkban is addig kell kutatni,
am�g az
egyes szervek r�sz�re a megfelel� tisztess�ges tisztvisel�ket, int�z�t
vagy vezet�t
meg nem tal�lj�k. Sz�m�ra lefel� felt�tlen tekint�ly �s teljes
cselekv�si szabads�g
biztos�tand�, felfel� pedig teljes felel�ss�ggel kell tartoznia.
Tekint�ly azonban csak
azt illetheti al�rendeltjeivel szemben, aki abban a bizonyos
munkak�rben j�rtasabb.
K�t �v leforg�sa alatt �ll�spontomat egyre jobban kereszt�lvittem, �s
ma, amennyi-
ben a legf�bb vezet�sr�l van sz�, ez m�r mag�t�l �rtet�dik. Ennek az
elvnek l�that�
eredm�nye 1923 november 9edik�n mutatkozott. Amikor �n n�gy �vvel
ezel�tt a
mozgalomhoz ker�ltem, egy b�lyegz�nk sem volt. 1923 november
9edik�n a p�rtot
feloszlatt�k, vagyon�t lefoglalt�k. A lefoglalt �sszes �rt�kt�rgyak �s
lapunk �rt�ke
akkor m�r t�lhaladta a 170 ezer aranym�rk�t.

Tizenkettedik fejezet,
A szakszervezeti k�rd�s.
Mozgalmunk gyors n�veked�se 1922ben arra k�sztetett, hogy �ll�st
foglaljak
olyan k�rd�sben, amely m�g ma sincs teljes m�rt�kben megoldva.
Azoknak a m�dozatoknak tanulm�nyoz�sa k�zben, amelyekkel
legk�nnyebben
lehet a t�meg sz�v�hez f�rk�zni, minduntalan abba az ellenvet�sbe
�tk�z�nk, hogy
a munk�s mindaddig nem tartozik teljesen hozz�nk, am�g hivat�sbeli
�s gazdas�gi
t�ren �rdekk�pviselete kiz�r�lag m�s szellem�ek kez�ben van, �s azok
politikai
szervezet�n nyugszik.
Ennek az ellenvet�snek term�szetesen sok alapja volt. Minden
munk�snak, aki
valamely �zemben dolgozott, az �ltal�nos meggy�z�d�s szerint valamely
szakszervezet tagj�nak kellett lennie. Egyr�szt �gy l�tszott, hogy
hivat�sszer�
ig�nyeit csak �gy tudja megv�deni, m�sr�szt az �zemben val� helyzete
is tart�san
csak �gy volt elk�pzelhet�, ha szakszervezeti tag. A munk�ss�g
legnagyobb r�sze
szakszervezeti k�tel�kben �llott. A szakszervezetek folytatt�k a
b�rharcot, �s k�t�t-
t�k azokat a b�rmeg�llapod�sokat, amelyek a munk�soknak bizonyos
j�vedelmet
biztos�tottak. Ezeknek a harcoknak gy�m�lcs�t k�ts�gtelen�l az �zem
�sszes
munk�sai �lvezt�k, �s �ppen ez�rt a tisztess�ges emberek �ssze�tk�z�sbe
kellett
hogy ker�ljenek saj�t lelkiismeret�kkel akkor, amikor a
szakszervezetek �ltal
kiharcolt b�rt zsebre v�gt�k, de maguk abban a harcban nem vettek
r�szt.
Az �tlag polg�ri v�llalkoz�kkal ilyen k�rd�sekr�l nehezen lehetett
besz�lni.
Nem �rtett�k meg, vagy nem akart�k meg�rteni a k�rd�snek sem anyagi,
sem
erk�lcsi r�sz�t. Emellett k�pzelt egy�ni gazdas�gi �rdek�k v�delm�ben m�r
eleve
tiltakoztak a nekik al�rendelt munkaer�k minden szervezetszer�
�sszefog�sa ellen,
�gyhogy m�r emiatt sem tudtak elfogulatlanul �ll�st foglalni ebben
a k�rd�sben.
�ppen ez�rt sz�ks�ges, hogy az ember a k�v�l�ll�khoz forduljon,
azokhoz, akik nem
�llanak olyan befoly�s alatt, hogy a f�kt�l ne l�ss�k az erd�t. Ezek
k�z�tt az ember
sokkal k�nnyebben fog azokra tal�lni, akik meg�rtenek olyan k�rd�st,
amely a mi
jelenlegi �s j�v� �let�nk legfontosabb feladatai k�z� tartozik.
M�r az els� k�tetben kifejtettem v�lem�nyem a szakszervezetek
l�nyege, c�lja
�s sz�ks�gszer�s�ge fel�l. M�r ott azt az �ll�spontot foglaltam el, hogy
mindaddig,
am�g ak�r �llami int�zked�sek, amelyek leggyakrabban medd�k, ak�r
�ltal�nos
nevel�s �tj�n a munkaad�knak a munkav�llal�kkal szembeni �ll�spontja
meg nem
v�ltozik, ez ut�bbiak sz�m�ra nem marad m�s �t, mint az, amelyen a
gazdas�gi
�letben �rdekeit egyenrang� t�rgyal�f�lk�nt saj�t jog�ra val�
hivatkoz�ssal maga
v�di meg. Hangs�lyozom, hogy ennek felismer�se az eg�sz n�pk�z�ss�g
�rdeke,
mert ez�ltal k�vetkezm�nyeiben a k�zre s�lyos k�rt jelent� szoci�lis
igazs�gtalan-
s�gok k�sz�b�lhet�k ki.
Lesz�geztem azt az �ll�spontomat is, hogy ennek a sz�ks�gszer�s�ge
mindaddig
fenn�ll, am�g a munkaad�k k�z�tt olyan emberek vannak, akikb�l
hi�nyzik a
legkisebb meg�rt�s a szoci�lis k�teless�gekkel, s�tnem egyszer a
legkezdetlegesebb
emberi joggal szemben. Mindezekb�l arra a k�vetkeztet�sre
jutottam, hogy ha ily
�nv�delemre sz�ks�g van, akkor annak alapja csak a munkav�llal�knak szak-
szervezeti alapon nyugv� egyes�l�se lehet.
Felfog�som 1920ban sem v�ltozott. K�ts�gtelen, hogy ezt a felfog�st
vil�gos
�s hat�rozott form�ba kellett �nteni. Nem arr�l volt sz�, hogy
sz�ks�gszer�s�g�nek
felismer�s�vel ezt a k�rd�st elint�zettnek tekints�k, hanem, hogy
abb�l a gyakorlati
k�vetkeztet�seket is levonjuk. Az al�bbi k�rd�sekre kellett
v�laszolnunk.
I. Sz�ks�gesek-e a szakszervezetek?
II. Folytasson-e maga az eN eS D� A P� szakszervezeti
tev�kenys�get, vagy pedig
k�ldje be tagjait ilyen szervezetekbe?
III. Milyen legyen egy nemzetiszocialista szakszervezet? Mik a mi
feladataink
�s annak c�ljai?
IV. Hogy tesz�nk szert ilyen szakszervezetekre?
�gy �rzem, hogy az els� k�rd�sre m�r el�bb v�laszoltam. A mai k�r�lm�nyek
k�z�tt, meggy�z�d�sem szerint, a szakszervezetek nem n�lk�l�zhet�k. El-
lenkez�leg. Azok a nemzetgazdas�gi �letnek legfontosabb int�zm�nyei
k�z� tar-
toznak. Jelent�s�g�k azonban nemcsak szoci�lpolitikai t�ren, hanem
m�g sokkal
ink�bb �ltal�nos nemzetpolitikai t�ren keresend�. Olyan n�pnek az
ellen�ll� ereje,
amelynek sz�les r�tegei helyes szakszervezeti mozgalom �tj�n
�letsz�ks�gleteik
kiel�g�t�s�hez jutnak �s emellett nevel�sben r�szes�lnek, rendk�v�li m�don
meg-
er�s�dik a l�t�rt folytatott k�zdelm�ben.
A szakszervezetek mindenekel�tt a j�v� gazdas�gi parlament,
k�pviseleti
kamar�k �p�t�k�vei.
A m�sodik k�rd�sre is k�nny� v�laszolni. Ha fontos a szakszervezeti
mozgalom,
akkor egy�ttal vil�gos az is, hogy a nemzetiszocializmusnak
nemcsak elm�letileg,
hanem gyakorlatilag is �ll�st kell foglalnia ebben a k�rd�sben.
Mindenesetre a
mik�nt k�rd�se nehezebben v�laszolhat� meg.
A nemzetiszocialista mozgalom, amelynek v�gc�lja a
nemzetiszocialista n�pi
�llam megteremt�se, egy pillanatig sem hagyhat k�ts�get afel�l, hogy
minden
j�v�beli int�zm�ny�nek mag�ban a mozgalomban kell gy�kereznie.
Nagy hiba, ha azt gondoljuk, hogy az ember a hatalom birtok�ban
egyszer�en
a semmib�l tud bizonyos szervezeteket el�var�zsolni an�lk�l, hogy
meglenn�nek
hozz� az eszme tekintet�ben el�re kik�pzett, sz�ks�ges emberek. Itt
is �rv�nyes az
alapvet� t�tel, hogy a g�piesen, hamar megteremthet� k�ls� alakn�l
fontosabb a
lelk�let, amely a k�ls� v�zat bet�lti. Pl. parancssz�val, diktat�rikus
�ton r� lehet
k�nyszer�teni a vez�ri elvet egy �llamszervezetre, ez azonban csak
akkor lesz �l�
szervezett�, ha a legkisebb�l maga fejl�d�tt ki lassank�nt a
kiv�laszt�s �lland�
t�rv�nye szerint, �s az �let rideg val�s�g�nak a szem el�tt tart�s�val
�vek hossz�
sor�n �t tett szert arra a vez�ri anyagra, amely ennek az elvnek a
gyakorlati
kereszt�lvitel�hez sz�ks�ges.
Ne k�pzelje senki, hogy lehets�ges egyszer�en egy aktat�sk�b�l �j �llami
alkotm�nyt el�h�zni, �s ezt egyszer� parancssz�val �letre h�vni.
Ilyesmit meg lehet
ugyan k�s�relni, de az eredm�ny nem lesz �letreval�, hanem
leggyakrabban halva
sz�letett gyermek. Ez engem a weimari alkotm�ny megsz�let�s�re
eml�keztet �s
egyben arra a k�s�rletre, amellyel a n�met n�pnek az �j alkotm�nnyal
egyidej�leg
�j z�szl�t is akartak adni, noha az n�p�nk utols� �tven�vi t�rt�nelm�vel
semmi
n�ven nevezend� �sszef�gg�sben nem �llott.
A nemzetiszocialista �llamnak is �vakodnia kell az ilyen
k�s�rletez�sekt�l. Ez
az �llam egykor szint�n megl�v� szervezetekb�l n� majd ki. Annak a
szervezetnek
m�r eleve m�h�ben kell hordoznia a nemzetiszocialista �letet, hogy
egykor egy �l�
nemzetiszocialista �llam alapjait vethesse meg.
Amint m�r hangs�lyoztam, a gazdas�gi kamar�k sejtjei a k�l�nb�z�
gazdas�gi
�rdekk�pviseletekben, �gy els�sorban a szakszervezetekben
jelentkeznek. Ha azt
akarjuk, hogy a k�s�bbi �rdekk�pviselet �s a k�zponti gazdas�gi
parlament nemzeti-
szocialista int�zm�ny legyen, akkor ezeknek a fontos sejteknek is
a nemzetiszocia-
lista eszme �s felfog�s hordoz�iv� kell lenni�k. A mozgalom
int�zm�nyeit �t kell
vinni az �llamba, mert az �llam a semmib�l nem k�pes megfelel�
int�zm�nyeket
el�var�zsolni, hacsak nem akarja azt, hogy ezek �lettelen
k�pz�dm�nyek marad-
janak.
M�r a legfels�bb szempont is azt k�v�nja, hogy a nemzetiszocialista
mozgalom
a saj�t szakszervezeti tev�kenys�g sz�ks�gess�g�re helyezkedj�k. Ez m�r
csak
az�rt is fontos, mert mind a munkaad�k, mind a munkav�llal�k val�ban
k�z�s
keretbe illeszked� nemzetiszocialista nevel�se nem lehets�ges
elm�leti tan-
folyamok, felh�v�sok vagy figyelmeztet�sek�tj�n. Vele �s �ltala kell
a mozgalom-
nak az egyes nagy gazdas�gi csoportokat nevelni �s nagy
szempontok tekintet�ben
egym�shoz k�zelebb hozni. Ilyen el�munk�latok n�lk�l egy val�ban
egyed�l�ll�
n�pk�z�ss�g k�pz�d�s�be vetett hit puszta �br�nd marad. Csak a mozgalom
nagy,
vil�gn�zeti eszm�j��rt folytatott harc k�pes lassank�nt azt az �ltal�nos
ir�nyzatot
megteremteni, amely egykor bels�leg megalapozott �s nemcsak
k�ls�s�geiben
jelentkez� ir�nyzatot jelent.
Ezek szem el�tt tart�s�val teh�t a mozgalomnak nemcsak helyeselnie
kell a
szakszervezeti gondolatot mint olyant, hanem tagjai �sszess�g�nek
gyakorlati
tev�kenys�g �tj�n kell a sz�ks�ges nevel�st megadnia.
A harmadik k�rd�sre a felelet a fentiekb�l folyik.
A nemzetiszocialista szakszervezet nem az oszt�lyharc, hanem az
�rdekk�pvise-
let szerve. A nemzetiszocialista �llam nem ismer oszt�lyokat,
hanem politikai
szempontb�l csak teljes �s azonos jog�, de egyben azonos k�teless�g�
polg�rokat,
tov�bb� ezek mellett �llami illet�s�ggel b�r�kat, akiknek azonban
�llampolitikai
tekintetben semmijoguk sincsen.
A szakszervezet nem oszt�lyharcra hivatott alakulat, hanem csak
a marxizmus
nevelte bel�le saj�t oszt�lyharc�nak eszk�z�t. Ez kov�csolta bel�le
azt a gazdas�gi
fegyvert, amelyet a nemzetk�zi zsid� a szabad f�ggetlen �llamok
gazdas�gi
alapj�nak, nemzeti ipar�nak �s nemzeti kereskedelm�nek elpuszt�t�s�ra
haszn�l, �s
amelynek hat�sa a nemzetk�zi p�nz zsid�s�g szolg�lat�ban a szabad n�pek
rabszol-
gasorbajut�s�hoz vezet.
Ezzel szemben a nemzetiszocialista szakszervezet a nemzeti
gazdas�gi �let
bizonyos csoportj�hoz tartoz� r�sztvev�inek szervezeti egyes�t�se �tj�n
maga emeli
a nemzeti gazdas�g biztons�g�t, �s �regb�ti annak erej�t. K�zben
megg�tolja azokat
a lehetetlen �llapotokat, amelyek v�gs� kifejl�d�s�kben mag�ra a
nemzeti n�ptestre
hatnak rombol�lag, cs�kkentik a n�pk�z�ss�g, ezzel egyben az �llam
erej�t �s nem
utols�sorban okoz�i a k�zgazdas�g betegs�g�nek �s pusztul�s�nak.
A nemzetiszocialista szakszervezet sz�m�ra azonban a sztr�jk nem a
rombol�s
�s a gazdas�gi termel�s megr�zk�dtat�s�nak az eszk�ze, hanem a termel�s
emel�s�re �s folyamatoss�g�ra szolg�l� eszk�z. Seg�ts�g�vel g�tolja meg
azokat az
�llapotokat, amelyek t�rsadalomellenes jelleg�k k�vetkezt�ben a
k�zgazdas�g ter-
mel�k�pess�g�t �s ezen kereszt�l a k�z l�t�rdek�t vesz�lyeztetik.
A nemzetiszocialista munkav�llal�nak tudnia kell, hogy a nemzeti
gazdas�g
vir�gz�sa saj�t egy�ni anyagi j�l�t�t jelenti.
A nemzetiszocialista munkaad�nak pedig azt kell tudnia, hogy
munk�sai bol-
dogs�ga, ezek el�gedetts�ge saj�t egy�ni j�l�t�nek �s fejl�d�s�nek k�pezi
el�felt�teleit. A nemzetiszocialista munk�sok �s a
nemzetiszocialista munkaad�k a
n�pk�z�ss�g megb�zottai �s �gyviv�i.
�ppen ez�rt a nemzetiszocialista szakszervezet sz�m�ra a sztr�jk
olyan eszk�z,
amelyet addig szabad felhaszn�lni, am�g a nemzetiszocialista n�pi
�llam meg nem
alakul. Term�szetesen ez az �llam a munkaad�k �s a munkav�llal�k k�t
nagy
csoportj�nak, a termel�s cs�kkent�s�n kereszt�l a n�pk�z�ss�gre �rtalmas t�-
megharca hely�be mindenki jog�nak biztos�t�s�t �s megv�d�s�t kell
�tvennie. A
gazdas�gi kamar�knak az lesz a k�teless�g�k, hogy m�k�dtess�k a nemzeti
gazdas�got, �s megg�tolj�k az azokban k�rt okoz� hi�nyokat �s hib�kat.
Amit ma
milli�k harc�val kell kiverekedni, azt majdan az �rdekk�pviseleti
kamar�k �s
k�zponti gazdas�gi parlament lesznek hivatottak elint�zni. Ennek
k�vet-
kezm�nyek�nt a v�llalkoz�k �s munk�sok nem fogj�k erej�ket b�rharcokban
elfe-
cs�relni �s ezzel mindkett�j�k gazdas�gi l�t�t vesz�lyeztetni, hanem a
probl�m�kat
k�z�s er�vel, magasabb helyen oldj�k meg, ott, ahol a n�pk�z�ss�g �s az
�llam
�rdeke j�tsza a f�szerepet.
Mert itt �rv�nyes�lnie kell annak a vaserej� alapelvnek, hogy el�sz�r
a haza, �s
csak azut�n a p�rt�rdek.
A nemzetiszocialista szakszervezet feladata, hogy a c�ltudatos
nevel�s �s
el�k�sz�t�s munk�j�t elv�gezve, megvesse n�p�nk �s az �llam megtart�s�t �s
biztons�g�t szolg�l� k�z�s munk�ss�g alapj�t, amelyb�l mindenki a
velesz�letett
�s a n�pk�z�ss�g �ltal kik�peztetett tehets�g�vel, erej�vel vegye ki r�sz�t.
A negyedik k�rd�s l�tszott annak idej�n a legnehezebbnek, hogyan
tesz�nk ilyen szert szakszervezetre.
�ltal�nos igazs�g az, hogy k�nnyebb egy �j alap�t�st sz�z ter�leten
v�grehaj-
tani, mint olyan r�gi ter�leten, ahol m�r vannak hasonl�k. Olyan
helyen, ahol egy
bizonyos szakmabeli �zlet m�g nincs, k�nnyebb ilyet alap�tani.
Nehezebb akkor,
ha hasonl� v�llalat m�r van ott, �s legnehezebb, ha olyan
k�r�lm�nyekkel �llunk
szemben, amelyek csak egyetlenegy l�tez�s�t engedik meg. Ebben az
esetben
ugyanis az alap�t�k egyr�szt az el�tt a feladat el�tt �llanak, hogy
megalapozz�k saj�t
�j �zlet�ket, m�sr�szt l�t�k biztos�t�sa �rdek�ben a k�rd�ses helyen m�r
l�tez�t is
meg kell semmis�teni�k.
M�s szakszervezetek mellett nemzetiszocialista szakszervezetnek
semmi
�rtelme sincs. A nemzetiszocialista szakszervezetnek, saj�t
kiz�r�lagoss�ga sz�k-
s�gess�g�nek tudata mellett, �t kell itatva lennie a vil�gn�zeti
elhivatotts�g�ba
vetett hitt�l, ebb�l ered�leg pedig a hasonl�, vagy ellens�ges
egyes�l�sekkel
szembeni t�relmetlens�gt�l. Nincs helye egyezked�snek, vagy a
rokont�rekv�sek-
kel szembeni kompromisszumnak, egyed�l az abszol�t �s kiz�r�lagos jog
fenntart�s�nak.
K�t �t volt, amelyen ehhez a fejl�d�shez eljuthattunk.
I. Alap�thatunk saj�t szakszervezeteket, hogy azut�n l�p�sr�l l�p�sre
vegy�k fel
a harcot a marxista szakszervezetekkel szemben. A m�sik:
II. Be kell nyomulnunk a marxista szakszervezetekbe, �s ezeket
magukat igyek-
sz�nk az �j szellemmel �titatni, �s egyben az �j gondolatvil�g eszk�z�v�
�tform�lni.
Az els� �t ellen a k�vetkez� meggondol�sok sz�ltak: p�nz�gyi neh�z s�geink
abban az id�ben m�g nagyon nagyok voltak, �s a rendelkez�sre �ll�
eszk�zeink is
teljesen jelent�ktelenek. A lassank�nt fokoz�d� infl�ci� annyira
megnehez�tette a
helyzetet, hogy a szakszervezetek a tag sz�m�ra alig-alig
biztos�thattak volna anyagi
el�nyt. Ha ebb�l a szempontb�l vizsg�ljuk a dolgokat, a munk�snak
abban az id�ben
semmi �rdeke sem f�z�d�tt ahhoz, hogy valamelyik szakszervezet
tagja legyen.
Maguk a m�r megl�v� marxista szakszervezetek is �sszeoml�s el�tt
�llottak, �s
Kuno �r zseni�lis R�r akci�ja mentette meg �ket. Ennek r�v�n milli�k
hullottak a
szakszervezet �l�be. Ezt az �gynevezett nacionalista birodalmi
kancell�rt a marxista
szakszervezetek megment�j�nek nevezhetj�k.
Ilyen gazdas�gi lehet�s�gekkel annak idej�n mi nem sz�molhattunk.
Azonban
senkit sem cs�b�thatott az olyan szakszervezet, amely a maga
p�nz�gyi tehetetlen-
s�g�n�l fogva a legcsek�lyebbet sem ny�jthatta volna. M�sr�szt nagyon
kellett
�rizkednem att�l, nehogy az ilyen �j szervezetben csak a
kisebb-nagyobb akarnokok
mened�k�t teremtsem meg. �ltal�ban v�ve a szem�lyi k�rd�s nagy
szerepet j�tszott.
Annak idej�n egyetlenegy olyan egy�nt sem ismertem, akire ennek a
hatalmas
feladatnak a megold�s�t r�b�zhattam volna. Aki abban az id�ben a
marxista
szakszervezeteket t�nyleg romba d�nt�tte volna, hogy a puszt�t�
oszt�lyharc ez
int�zm�ny�nek romjain a nemzetiszocialista szakszervezeti
gondolatot juttassa
gy�zelemre, annak n�p�nk legnagyobb f�rfiai k�z�tt lenne a helye.
Szobr�nak
egykor a r�genzburgi Walhall�ban kellene hirdetnie nagys�g�t az
ut�kor sz�m�ra.
T�ved�s volna e tekintetben arra hivatkozni, hogy a nemzetk�zi
szakszervezetek
is csak �tlagemberekkel rendelkeznek. Ez val�j�ban semmit sem
mond, mert amikor
azokat alap�tott�k, e t�ren m�g egy�ltal�n semmi sem l�tezett, ezzel
szemben a
nemzetiszocialista mozgalomnak ma egy r�gi, hatalmas, a legapr�bb
r�szletekig
ki�p�tett szervezettel kell a harcot felvennie. A gy�zelem
felt�tele azonban, hogy a
t�mad� zseni�lisabb legyen, mint a v�dekez�. A marxista
szakszervezeti v�rat
manaps�g ugyan k�z�ns�ges zsiv�nyok korm�nyozz�k, a t�mad�shoz azonban
m�gis er�s akarater�re, l�ngesz� k�pess�gekre van sz�ks�ge annak a nagy
szellem-
nek, aki azt ir�ny�tja. Hogyha ilyen nagy szellem nincs, akkor
c�lszer�tlen a sorssal
hadakozni, �s esztelens�g meg nem felel� p�tl�kkal k�s�rletezni. Itt
igaz�n szem
el�tt kell tartani azt az igazs�got, hogy az �letben gyakran jobb
valamely dologhoz
egy ideig nem ny�lni, mint azt csak f�lig-meddig vagy pedig
rosszul elkezdeni.
A nemzetiszocialista mozgalom ma nagy harc�nak kezdet�n �ll.
Nagyr�szt ki
kell eg�sz�tenie �s teljess� tennie vil�gn�zeti elgondol�sait. Eg�sz
erej�t nagy
eszm�inek a megval�s�t�s�ra kell ford�tania. Eredm�nyt csak akkor
v�rhatunk, ha
minden�t e harc szolg�lat�ba �ll�tja. Min�l ink�bb a politikai
harcratudjuk �sszpon-
tos�tani mozgalmunk eg�sz erej�t, ann�l el�bb sz�m�thatunk minden
vonalon si-
kerre; min�l ink�bb elapr�zzuk magunkat a szakszervezeti, telep�t�si
�s hasonl�
k�rd�sek feszeget�se �ltal, tev�kenys�g�nknek ann�l kisebb lesz a
haszna az eg�sz
nagy m� sz�m�ra. K�nnyen megt�rt�nhetn�k, hogy szakszervezeti
meggondol�sok
ir�ny�tan�k a politikai mozgalmat, ahelyett, hogy a vil�gn�zet
k�nyszer�ten� a
szakszervezetet korl�tai k�z�. Igazi el�ny mozgalmunk, valamint
n�p�nk sz�m�ra
a nemzetiszocialista szakszervezeti mozgalomb�l csak akkor
sz�rmazhatik, ha ezt
a mozgalmat a nemzetiszocialista eszme vil�gn�zetileg m�r annyira
�titatta, hogy
teljesen kiz�rtnak tekinthet� a marxista nyomokra t�ved�s veszedelme.
Ne felejts�k
el, hogy olyan nemzetiszocialista szervezet, amely hivat�s�t csak
a marxista
szakszervezetekkel val� verseng�sben l�tn�, rosszabb a semmin�l. A
marxista
szakszervezetekkel szemben a harcot nemcsak szervezeti, hanem
eszmei alapon is
fel kell vennie, azaz az oszt�lyharc �s oszt�lygondolat
megsemmis�t�jek�nt �s a
hivat�s szer� �rdekek v�delmez�jek�nt kell fell�pnie.
Mindezek a szempontok annak idej�n �s m�g ma is a saj�t
szakszervezetek
alap�t�sa ellen sz�lnak mindaddig, am�g nem t�nik fel az az egy�nis�g,
akit a sors
e k�rd�s megold�s�ra rendelt.
Ezek szerint teh�t csak k�t lehet�s�g maradt h�tra sz�munkra: vagy
azt kellett
p�rttagjainknak aj�nlanunk, hogy l�pjenek ki eddigi
szakszervezet�kb�l, vagy
bennmaradva, ott lehet�leg rombol� tev�kenys�get folytassanak.
Nagy �ltal�noss�gban �n ez ut�bbi megold�st aj�nlottam. K�l�n�sen 1922
1923ban lehetett ezt minden tov�bbi n�lk�l megtenni, mert akkor az
a p�nzj�rul�k,
amelyet a szakszervezet, az infl�ci� idej�n ifj� mozgalmunk m�g nem
t�ls�gosan
nagysz�m� tagj�t�l beszedett, a semmivel volt egyenl�. Ezzel szemben
sokkal
nagyobb k�rt okoztak a marxista szakszervezetek kebel�ben
tagjaink, mert e
szakszervezetek leg�lesebb b�r�l�i �s egy�ttal rombol�i voltak.
Minden olyan k�s�rletez�st visszautas�tottam, amelyek m�h�kben
hordozt�k
sikertelens�g�ket.
Gonosztettnek tekintettem volna azt, ha mi a munk�sok oly
nehezen, v�res
verejt�kkel megszerzett fill�reib�l valamit is elvett�nk volna
olyan int�zm�ny
sz�m�ra, amelynek saj�t tagjaival szembeni hasznoss�g�r�l nem voltam
teljes
m�rt�kben meggy�z�dve.
Hogyha valamely �j p�rt egy sz�p napon ism�t elt�nik, akkor ez
aligha jelent
k�rt, hanem ink�bb hasznot. Senkinek sincs joga emiatt
panaszkodni, mert amit az
egy�n egy politikai mozgalomnak ad, azt m�r eleve azzal a
tudattal teszi, hogy el is
vesz�theti. Aki azonban szakszervezetnek fizetett, annak joga
van az ellenszolg�l-
tat�s k�vetel�s�re. Ha e szolg�ltat�s nem t�rt�nik meg, akkor a
szervezet alap�t�i
csal�k, de legal�bbis k�nnyelm� emberek, akiket felel�ss�gre kell
vonni.
Ez alapon cselekedt�nk mi is 1922ben. M�sok l�tsz�lag jobban
�rtettek a
dolgokhoz, �s szakszervezeteket alap�tottak. Ezek a mi hib�s �s
korl�tolt fel-
fog�sunk l�that� jelek�nt v�gt�k fej�nkh�z szakszervezeteink hi�ny�t.
Nem tartott azonban sok�ig, �s ezek az �j alap�t�sok ism�t elt�ntek,
�gyhogy
v�g�l is az eredm�ny ugyanaz lett, mint n�lunk, csak azzal a nagy
k�l�nbs�ggel,
hogy mi sem �nmagunkat, sem m�sokat nem csaptunk be.

Tizenharmadik fejezet,
A h�bor� ut�ni n�met sz�vets�gpolitika.
A birodalom c�lszer� sz�vets�gpolitik�j�nak alapelveit meg�llap�tani
hivatott
k�lpolitikai vezet�s z�l�lts�ga a forradalom ut�n nemcsak tov�bb
tartott, hanem
fokoz�dott is. Mert ha a h�bor� el�tti helytelen k�lpolitik�nknak
els�sorban �l-
tal�nos politikai fogalomzavar volt a legf�bb oka, a h�bor� ut�n m�g a
tisztess�ges akarater� is hi�nyzott bel�le. Term�szetes volt, hogy
azok a k�r�k,
amelyek a forradalomban rombol� c�ljaik megval�sul�s�t l�tt�k, nem
lelkesedtek
az olyan sz�vets�gpolitik��rt, amelynek v�geredm�nye a szabad n�met
birodalom
�jj�sz�let�se lett volna. Az �lyen fejl�d�s nemcsak homlokegyenest
ellenkezett
volna a novemberi b�nt�ny rejtett szellem�vel, nemcsak v�get vetett
volna a n�met
k�zgazdas�g �s munkaer� nemzetk�ziv� t�tel�nek, hanem a k�lpolitikai
szabads�g
kiv�v�sa az �llamhatalom jelenlegi birtokosaira belpolitikailag is
v�gzetszer� k�vet-
kezm�nyekkel j�rt volna. El sem k�pzelhet� egy nemzet felt�mad�sa
annak el�zetes
nacionaliz�l�sa n�lk�l, mint ahogy ford�tva, minden nagyobb
k�lpolitikai siker
sz�ks�gszer�leg hasonl� �rtelemben gyakorol hat�st a belpolitik�ra.
Tapasztalat
szerint minden szabads�gharc fokozza a nemzeti �rz�st �s �ntudatot, �s
egy�ttal
n�veli az �rz�kenys�get a nemzetellenes elemekkel, t�rekv�sekkel
szemben. Olyan
�llapotok �s szem�lyek, akiket nyugalmas id�ben megt�rnek, s�t n�ha
tisztelnek is,
a nemzeti lelkesed�s fell�ngol�s�nak idej�n nemcsak visszautas�t�sban
r�szes�lnek,
hanem olyan ellen�ll�sra is tal�lnak, amely gyakran v�gzet�kk� v�lik.
A novemberi esem�nyek �ltal felsz�nre vetett �llami �l�sdiek finom
�szt�ne m�r
sejti n�p�nk szabads�gharc�nak egy b�lcs sz�vets�gpolitika �ltal
t�mogatott
felt�mad�s�ban �s annak k�vetkezm�nyek�nt jelentkez� nemzeti
fell�ngol�s�ban a
saj�t b�n�s l�te megsemmis�l�s�nek lehet�s�g�t.
�gy m�r meg�rthetj�k, hogy 1918 �ta a m�rvad� korm�nyk�r�k k�lpolitikai
tekintetben is mindig cs�t�rt�k�t mondtak, �s hogy az �llam vezet�s�ge
csaknem
tervszer�en mindig a n�met nemzet val�di �rdekei ellen dolgozott.
Mert ami az els�
pillanatban tal�n tervszer�tlennek t�nhetett fel, arr�l t�zetesebb
vizsg�l�d�s ut�n
meg�llap�that�, hogy k�vetkezetes folytat�sa annak az �tnak, amelyre
leplezetlen�l
az 1918 �vi novemberi forradalom l�pett el�sz�r.
Term�szetesen k�l�nbs�get kell tenn�nk a felel�s, helyesebben az
�llam �gyei-
nek ama vezet�i k�z�tt, akiknek felel�ss�ggel kellene tartozniok,
m�sr�szt parla-
ment�nk politikusainak nagy �tlaga, �s v�g�l a birkat�relm� n�p�nk nagy
k�z�s
ny�ja k�z�tt. Az els� csoporthoz tartoz�k tudj�k, hogy mit akarnak, a
m�sodik
helyen eml�tettek vel�k egy�tt csin�lj�k mindazt, vagy az�rt, mert
nincsenek
tiszt�ban vele, hogy mit tesznek, vagy pedig az�rt, mert t�ls�gosan
gy�v�k hozz�,
hogy a felismert k�ros tev�kenys�ggel szemben k�m�letlen�l
fell�pjenek. V�g�l a
harmadik helyen eml�tettek esztelens�gb�l �s ostobas�gb�l
alkalmazkodnak a t�b-
biekhez.
M�g a Nemzeti Szocialista N�met Munk�sp�rt csak csek�ly tagl�tsz�m� �s
kev�ss� ismert egyes�l�s volt, addig a k�lpolitikai probl�m�k a
p�rttagok szem�ben
csak al�rendelt szerepet j�tszottak. Ennek oka az, hogy ami
mozgalmunk alapj�ban
v�ve mindig azt a felfog�st vallotta, kellett is vallania,
hogy a k�ls� szabads�g
nem �gi vagy f�ldi hatalmak �ltal adott aj�nd�k, hanem ink�bb bels�
er�kifejt�s
gy�m�lcse. Csak �sszeoml�sunk okainak megsz�ntet�s�vel �s v�mszed�inek
meg-
semmis�t�s�vel lehet a k�ls� szabads�gharc el�felt�teleit megteremteni.
�gy �rthet�, ha ifj� mozgalmunk els� idej�ben a k�lpolitikai k�rd�sek a
bels�
reformt�rekv�sek fontoss�g�val szemben h�tt�rbe szorultak.
Amint azonban a kicsiny, jelent�ktelen egyes�l�s keretei b�v�ltek �s
a fiatal
alakulat egy nagy sz�vets�g jelent�s�g�re tett szert, egyszerre
felt�madt annak a
sz�ks�gess�ge is, hogy a k�lpolitikai k�rd�sek ir�ny�t�sa tekintet�ben
�ll�st fog-
laljunk. Ir�nyelveket kellett meg�llap�tanunk, amelyek vil�gn�zet�nk
alapvet�
t�tel�vel nemcsak nem ellenkeznek, de annak egyenes folyom�ny�t
k�pezik.
�ppen n�p�nk k�lpolitikai iskol�zatlans�g�nak k�vetkezt�ben h�rul fiatal
mozgalmunkra az a feladat, hogy mind az egyes vezet�k, mind a
sz�les r�tegek
r�sz�re nagyvonal� ir�nyelvek alapj�n a k�lpolitikai gondolkod�sm�dnak
olyan
form�j�t biztos�tsa, amely el�felt�tele lesz minden, egykor
gyakorlatilag
megval�s�tand� k�lpolitikai el�k�sz�t�si munk�nak n�p�nk szabads�ga �s a
biro-
dalom val�di szuverenit�s�nak visszanyer�se �rdek�ben.
E k�rd�s meg�t�l�s�n�l els�sorban annak kell el�tt�nk lebegnie, hogy a
k�lpoli-
tika is csak eszk�z a c�l el�r�s�hez, a c�l viszont kiz�r�lag n�p�nk
�rdekeinek
el�mozd�t�sa. Egyetlen k�lpolitikai k�rd�s sem b�r�lhat� m�s szemsz�gb�l,
mint
abb�l, hogy most, vagy a j�v�ben haszn�l-e vagy sem n�p�nknek. Ez az
egyetlen
helyes felfog�s, amelynek e k�rd�s t�rgyal�s�n�l �rv�nyes�lnie kell.
P�rtpolitikai,
vall�si, emberbar�ti �s �ltal�ban minden egy�b szempontot teljesen
figyelmen k�v�l
kell hagyni.
Ha a h�bor� el�tti n�met k�lpolitika feladata n�p�nk �s gyermekei f�ldi
l�tfelt�teleinek biztos�t�sa volt az e c�lhoz vezet� utak ki�p�t�s�vel,
valamint az
ehhez sz�ks�ges seg�t� er�k, megfelel� sz�vets�gesek szerz�s�vel,
akkor ma ugyan-
ez a feladata a n�met k�lpolitik�nak azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a
h�bor� el�tt a
n�met n�p l�tfenntart�s�nak �gy�t a megl�v� f�ggetlen �llamhatalom erej�vel
lehetett szolg�lni, ezzel szemben ma el�sz�r a n�p erej�t kell
vissza adnunk szabad,
er�s �llam form�j�ban. Ez az el�felt�tele egy er�sebb, n�p�nk j�v�j�nek
biztos�t�s�t
c�lz� gyakorlati k�lpolitika megval�s�t�s�nak.
M�s sz�val: a mai n�met k�lpolitika c�lja a szabads�g ism�telt kiv�v�s�nak
el�k�sz�t�se kell, hogy legyen. Emellett mindig szem el�tt kell
tartanunk azt a
sarkalatos alapigazs�got, hogy a f�ggetlens�g visszaszerz�s�nek
lehet�s�ge nem a
nemzet �sszef�gg� �llamter�let�nek csorb�tatlans�g�t�l, hanem sokkal
ink�bb a
k�rd�ses n�p �s �llam, ha m�goly kicsiny csonkj�nak l�tez�s�t�l
is f�gg, amely a
sz�ks�ges szabads�g birtok�ban nemcsak gondoz�ja a n�p szellemi
k�z�ss�g�nek,
hanem egyben el�k�sz�t�je katonai szabads�gharc�nak is. Ha egy
sz�zmilli�s n�p,
csak az�rt, hogy �llami egy�v� tartoz�s�t megv�dje, elt�ri a
rabszolgas�g j�rm�t,
rosszabb helyzetbe ker�l, mint hogyha az ilyen �llamot, az ilyen
n�pet sz�tz�zn�k,
�s annak csak t�red�ke maradna meg szabads�ga teljes birtok�ban.
Term�szetesen
ez a meg�llap�t�s csak akkor �rv�nyes, ha az utols� t�red�k szent
misszi�ja
tudat�ban teljes�ti k�teless�g�t, amely abb�l �ll, hogy ne csak
kultur�lis �s szellemi
elv�laszthatatlans�g�t hangoztassa elszak�tott v�reivel, hanem
fegyveresen is
el�k�sz�tse a v�gleges felszabadul�st a szerencs�tlen elnyomottak �jra
egyes�thet�se
�rdek�ben.
Megfontoland� m�g az is, hogy egy n�p �s �llam elszak�tott
ter�leteinek a
visszaszerz�se els�sorban az anyaorsz�g politikai hatalm�nak �s
szabads�g�nak
visszaszerz�s�t�l f�gg. �ppen ez�rt a f� ter�let szabads�g�nak
visszaszerz�se
�rdek�ben az elszak�tott ter�letek partikul�ris �rdekeinek h�tt�rbe
kell szorulniok,
mert egy n�p elszak�tott v�reinek, illetve egy birodalom elrabolt
ter�leteinek a
felszabad�t�sa nem az elnyomottak �haj�ra vagy a visszamaradottak
tiltakoz�s�ra
val�sul meg, hanem az egykori k�z�s haza t�bb�-kev�sb� f�ggetlen
t�red�k�nek
hatalmi eszk�zei r�v�n. Az elszak�tott ter�letek visszaszerz�s�nek
el�felt�tele teh�t
a megmaradt csonkaorsz�g er�s�t�se, valamint a lelkekben par�zsl�
t�rhetetlen
elhat�roz�sa annak, hogy adott pillanatban ezt a keletkez� �j er�t
az eg�sz n�p
felszabad�t�s�nak �s egys�ges�t�s�nek a szolg�lat�ba �ll�ts�k, vagyis az
elszak�tott
ter�letek �rdekeinek pillanatnyi h�tt�rbe szor�t�sa, hogy az
anyaorsz�g sz�m�ra
biztos�thass�k azt a politikai hatalmat �s er�t, amely az ellens�ges
gy�z�k
dikt�tum�t k�pes megt�rni. Leig�zott orsz�gr�szek nem �g� tiltakoz�suk
ered-
m�nyek�nt t�rnek vissza a k�z�s birodalom kebel�be, hanem csak
fegyveres er�vel.
A belpolitikai vezet�sre h�rul az a feladat, hogy ezt a fegyvert
kov�csolja, a
kov�csol�s munk�j�nak biztos�t�sa �s a fegyvert�rsak keres�se viszont a
k�lpolitika
k�teless�ge.
M�vem els� k�tet�ben a h�bor� el�tti sz�vets�gpolitik�nk f�lszegs�g�t
fejteget-
tem. A n�p�nk j�v�j�t �s l�tfenntart�s�t biztos�tani hivatott n�gy �t k�z�l a
legked-
vez�tlenebbet, a negyediket v�lasztott�k. Eg�szs�ges eur�pai politika
helyett gyar-
mati �s kereskedelmi politik�t k�vettek. Ennek hib�s volt�t
legjobban az a hit�k
jellemezte, hogy ez�ltal elker�lhet� a fegyveres �sszet�z�s. E
k�s�rletez�sek ered-
m�nye ismeretes, �s a vil�gh�bor� csak v�gs� nyugt�z�sa volt a birodalmi
k�lpoli-
tika hib�s vezet�s�nek.
A helyes �t annak idej�n a harmadik lett volna: a kontinent�lis
hatalom er�s�t�se
�j eur�pai ter�letek szerz�se �ltal, amelynek azut�n k�s�bbi kieg�sz�t�s��l
lehet-
s�ges lett volna a gyarmati ter�letek n�vel�se. Ezt a politik�t csak
Angli�val
sz�vets�gben lehetett volna kereszt�lvinni, vagy pedig a katonai
er�t kellett volna
rendk�v�li m�don fejleszteni. Ennek viszont a kultur�lis feladatok
negyven �tven
�vre sz�l� teljes h�tt�rbe szor�t�sa lett volna a k�vetkezm�nye. Ezt a
felel�ss�get
v�llalni lehetett volna. Egy nemzet kultur�lis jelent�s�ge csaknem
mindig a leg-
szorosabb kapcsolatban �ll politikai szabads�g�val �s
f�ggetlens�g�vel, azok
k�pezik el�felt�teleit, �ppen az�rt semmif�le �ldozat sem lehet
t�ls�gosan nagy egy
n�p politikai szabads�g�nak biztos�t�sa �rdek�ben. Mindaz, amit az
�llam katonai
hatalm�nak rendk�v�li fejleszt�s�re a kult�r�t�l elvon, k�s�bb
b�s�gesen
megt�r�l.
A perzsa h�bor�k n�lk�l�z�sei a perikl�szi id�ket vir�goztatt�k
fel, a pun
h�bor�k gondjai k�vetkezt�ben pedig R�ma a magasabb kult�ra
szolg�lat�ba
szeg�d�tt.
Term�szetesen a n�p egy�b fontos k�rd�seinek h�tt�rbe szor�t�s�t,
az �llam
k�s�bbi biztons�g�t szolg�l� hadvisel�s el�k�sz�t�s�t, mint egyetlen
feladatot,
nem lehet ostoba �s naplop� parlamenti t�bbs�g elhat�roz�s�ra b�zni. A
fegy-
vert�nyek el�k�sz�t�s�re minden egy�b feladat h�tt�rbe szor�t�s�val
Nagy
Frigyes
atyja volt k�pes, de semmi sz�n alatt sem a mai zsid� szellem�
demokratikus
parlamentarizmus k�pvisel�i.
M�r ez okn�l fogva is csak m�rs�kelt lehetett a h�bor� el�tti
id�ben az
eur�pai
ter�letek fegyveres �ton val� megszerz�s�nek el�k�sz�t�se, �gyhogy
megfelel�
sz�vets�gesek leend� t�mogat�sa csak nehezen lett volna n�lk�l�zhet�.
A h�bor� tervszer� el�k�sz�t�s�r�l egy�ltal�n nem akartak tudni,
�ppen ez�rt
az eur�pai ter�letszerz�sr�l lemondottak, helyette a kereskedelmi �s
gyarmatos�t�si
politika fel� fordultak. Fel�ldozt�k az Angli�val val� sz�vets�get
an�lk�l, hogy
helyette logikusan Oroszorsz�gra t�maszkodtak volna, hogy azut�n
a Habsburg-
t�kolm�nyt�l eltekintve, mindenkit�l elhagyatva sodr�dj�k n�p�nk a vi-
l�gh�bor�ba.
Mai k�lpolitik�nk jellemz�s��l mindenekel�ttmeg kell jegyezn�nk,
hogy annak
l�that�, vagy m�g ink�bb �rthet� ir�nya egy�ltal�n nincs. Ha a h�bor� el�tt
el-
hib�zott m�don a negyedik utat is v�lasztott�k, hogy azt is csak
ritk�n k�vess�k,
akkor a forradalom �ta m�g a leg�lesebb szem sem ismeri fel
k�lpolitik�nk c�lj�t.
Hi�nyzik m�g ink�bb, mint a h�bor� el�tt, minden tervszer�
megfontol�s, �s
ha lenne ilyen, akkor is csak azt c�lozn�, hogy �sszez�zza n�p�nk
felt�mad�s�nak
utols� lehet�s�g�t is.
Eur�pa mai hatalmi viszonyainak rideg vizsg�lata a k�vetkez�
eredm�nyhez
vezet.
Kontinens�nk t�rt�nelm�t 300 �v �ta Angli�nak az a t�rekv�se jellemzi,
amely-
lyel az egyes eur�pai �llamok er�viszonyainak k�lcs�n�s
kiegyens�lyoz�sa �ltal
igyekszik mag�nak h�tv�det biztos�tani a nagy brit vil�gpolitika
c�ljai �rdek�ben.
Az angol diplom�cia hagyom�nyos c�lja Erzs�bet kir�lyn� uralkod�sa �ta
k�vet-
kezetesen arra ir�nyul, hogy minden eszk�zzel, sz�ks�g eset�n
fegyveres be-
avatkoz�ssal is, megakad�lyozza egy, az �ltal�nos hatalmi keretekb�l
kil�p� eur�pai
nagyhatalom kialakul�s�t. Angli�nak e c�lt szolg�l� hatalmi eszk�zei
az esetek, az
adott helyzet �s feladat szerint k�l�nb�z�k, a hat�rozotts�g �s
akarater� azonban
mindig egyforma. Min�l nehezebb lett az id�k folyam�n Anglia
helyzete, ann�l
sz�ks�gesebbnek tal�lt�k vezet� politikusai az eur�pai hatalmak
verseng�s�nek
fenntart�s�val a k�l�nb�z� er�k megb�n�t�s�t. Az egykori �szak-amerikai
gyarma-
tok politikai elszakad�sa az eur�pai h�tv�d felt�tlen megtart�sa
�rdek�ben m�g
nagyobb er�fesz�t�sre k�sztette Angli�t. �gy �sszpontosult Anglia
ereje, Spanyol-
orsz�g �s N�metalf�ld mint tengeri hatalmak let�r�se ut�n, a
fel-felt�r� Fran-
ciaorsz�g ellen, m�gnem I. Nap�leon buk�s�val Anglia hegem�ni�j�nak
vesz�lyeztet�se a legveszedelmesebb katonai hatalom r�sz�r�l is
elint�zettnek volt
tekinthet�.
Az angol k�lpolitika csak lassan v�lt n�metelleness�, egyr�szt az�rt,
mert a
n�met n�p, egys�g�nek hi�nya miatt, nem jelentett Angli�ra n�zve
k�zelebbi
vesz�lyt, m�sr�szt az�rt is, mert egy bizonyos ir�nyban nevelt
k�zv�lem�nye csak
lassan tudott ilyen �j c�lkit�z�st k�vetni.
Anglia m�r 1870 1871ben megszabta k�lpolitik�j�nak �j ir�ny�t. Azokat az
ingadoz�sokat, amelyeket Amerika vil�ggazdas�gi jelent�s�ge �s
Oroszorsz�g poli-
tikai hatalm�nak fejl�d�se id�zett el�, N�metorsz�g, sajnos nem
haszn�ltaki. Emiatt
a brit �llampolitika eredeti c�lkit�z�s�nek mindnagyobb m�rt�kben meg
kellett
er�s�dnie.
AngliaN�metorsz�gban csakhamar kereskedelmi �s ez�ltal
vil�gpolitikaijelen-
t�s�ge, �s nem utols�sorban ipar�nak �ri�si m�rv� fejl�d�se folyt�n egyenl�
m�rt�kkel m�rhet� ellenl�bas�t l�tta. A vil�gnak b�k�s gazdas�gi �ton val�
megh�d�t�sa az angol politikusoknak arra szolg�lt okul, hogy
ellen�ll�st szervez-
zenek vele szemben. Az, hogy ez az ellen�ll�s j�l szervezett t�mad�s
k�p�ben
jelentkezett, teljesen megfelelt annak a politik�nak, amely nem
a vil�gb�ke
fenntart�s�t, hanem a brit vil�guralom meger�s�t�s�t tartotta szem
el�tt. Abban a
k�r�lm�nyben, hogy az �sszes, katonailag sz�mba j�het� �llamokat
sz�vets�gbe
t�m�r�tette, Anglia hagyom�nyos el�vigy�zatoss�ga jelentkezett, amely
�ppen �gy
szerepet j�tszik az ellenf�l erej�nek lebecs�l�s�n�l, mint a saj�t
pillanatnyi
gy�nges�g�nek a meg�llap�t�s�n�l.
A diplom�ci�nak nem is az a feladata, hogy egy n�p h�si pusztul�s�t
el�k�sz�tse,
hanem sokkal ink�bb, hogy ezt �letreval� m�don fenntartsa. Minden
ide vezet� �t
c�lir�nyos, azok be nem tart�sa k�teless�gszeg� b�n.
N�metorsz�g forradalmas�t�s�val a fenyeget� germ�n vil�ghegem�nia
vesz�ly�t illet� brit aggodalom is megsz�nt. Az�ta Angli�nak sem
�rdeke m�r a
n�met birodalom teljes elt�rl�se Eur�pa t�rk�p�r�l, ellenkez�leg: az
angol
diplom�ci�t az 1918 �vi novemberi rettenetes �sszeoml�s el sem
k�pzelhet� �j �s
neh�z helyzet el� �ll�totta.
A brit vil�ghatalom n�gy �s f�l �ven kereszt�l harcolt az�rt, hogy egy
kontinen-
t�lis hatalom v�lt t�ls�ly�t let�rje. Hirtelen olyan buk�s k�vetkezett
be, amely ezt
a hatalmat szinte a f�ld sz�n�r�l is els�p�rni l�tszott. �gy tetszett,
hogy 48 �ra
leforg�sa alatt az eur�pai egyens�ly fenekest�l felfordult:
N�metorsz�g megsem-
mis�t�se ut�n Franciaorsz�g lett Eur�pa els� kontinent�lis hatalma.
A n�met hatalom megsemmis�t�se �ltal az eur�pai kontinensen csak
Anglia
ellens�gei nyerhettek. 1918 november�t�l 1919 nyar�nak derek�ig
m�gsem volt
lehets�ges a hosszan tart� h�bor� alatt a n�p sz�les r�tegeinek
t�mogat�s�t jobban,
mint b�rmikor azel�tt, ig�nybe vev� angol diplom�cia ir�nyv�ltoztat�sa,
egyr�szt
saj�t n�p�nek hangulata, m�sr�szt a katonai er�viszonyok k�vetkezt�ben.
Fran-
ciaorsz�g e t�ren mag�hoz ragadta a hatalmat, �s �gy dikt�lhatott a
t�bbinek. Az
egyed�li hatalom, amely ezekben a h�napokban az alkudoz�soknak �s
cselekede-
teknek m�s ir�nyt adhatott volna, N�metorsz�g, bels� polg�rh�bor�ban
vonaglott,
�gynevezett �llamf�rfiai �tj�n pedig ism�telten kifejezte minden
parancs telje-
s�t�s�re vonatkoz� k�szs�g�t.
Ha a n�pek �let�ben h��nyzik valamely nemzetb�l �nfenntart�s�nak �szt�ne,
megsz�nik akt�v sz�vets�gesi min�s�g�nek m�g csak a lehet�s�ge is,
rendszerint
rabszolgan�pp� s�llyed �s gyarmat sors�ra jut.
Anglia sz�m�ra nem maradt m�s h�tra, mint hogy maga is r�szt vegyen a
rabl�hadj�ratban, hanem akarta, hogy Franciaorsz�g ereje t�ls�gosan
nagyran�j�n.
Anglia a val�s�gban hadic�ljait nem �rte el. Egy eur�pai hatalomnak
a konti-
nent�lis eur�pai er�viszonyok f�l� emelked�s�t nemcsak hogy nem
akad�lyozta
meg, hanem m�g fokozottabb m�rt�kben megalapozta.
N�metorsz�g mint katonai hatalom 1914ben k�t �llam k�z� volt be�kelve,
amelyek k�z�l az egyik hozz� hasonl� volt, a m�sik pedig nagyobb
hader�vel
rendelkezett. Ehhez j�rult m�g Anglia tengeri t�ls�lya.
Franciaorsz�g �s
Oroszorsz�g is hat�rt szabott N�metorsz�g hatalmi fejl�d�s�nek. A
birodalom
rendk�v�l kedvez�tlen f�ldrajzi fekv�se ugyancsak hozz�j�rult, hogy
az orsz�g
hatalma t�ls�gosan nagyra ne n�hessen. Tengerpartja katonai
szempontb�l az
Angli�val viselend� h�bor� eset�re kedvez�tlen, kicsi �s sz�k, ezzel
szemben a
sz�razf�ldi harcvonal t�ls�gosan hossz� �s ny�lt volt.
Eg�szen m�s Franciaorsz�g mai helyzete. Katonailag az els� hatalom
a konti-
nensen, komoly vet�lyt�rsa nincs. Hat�rai d�len Spanyolorsz�g �s
Olaszorsz�g fel�
v�detteknek nevezhet�k, N�metorsz�ggal szemben pedig haz�nk
elesetts�ge folyt�n
tekinthet� biztos�tottnak. Partvid�ke hossz� vonalon a brit
birodalom idegk�zpontja
el�tt fekszik, m�sr�szt az angol k�zpontok nemcsak rep�l�g�pek �s
messzehord�
�gy�k r�sz�re jelenten�nek j� c�lpontot, hanem az angol kereskedelem �s
k�zleke-
d�s �tjai is ki lenn�nek t�ve tengeralatt j�r� haj�k hat�s�nak.
�gy lett a n�met hatalom elleni harc gy�m�lcse politikailag a
kontinensen a
francia hegem�nia meger�s�t�se, katonailag Franciaorsz�g sz�razf�ldi
t�l-
hatalm�nak biztos�t�sa �s az Amerikai Egyes�lt �llamok egyenl� tengeri
hata-
lomk�nt val� elismer�se, k�zgazdas�gpolitikailag pedig a
legfontosabb brit
�rdekelts�g� ter�leteknek az egykori sz�vets�gesek r�sz�re val�
kiszolg�ltat�sa.
Anglia megakad�lyozni igyekszik, hogy b�rmely kontinent�lis
hatalom t�l-
s�gosan nagy er�re �s k�lpolitikaijelent�s�gre tegyen szert, mert a
brit vil�ghatalmi
t�rekv�sek el�felt�tele az eur�pai �llamok hatalmi er�inek
kiegyens�lyoz�sa.
Franciaorsz�g ezzel szemben az egys�ges n�met hatalom megteremt�s�nek
megakad�lyoz�s�ra, az er�viszonyok tekintet�ben kiegyens�lyozott,
egys�ges
vezet�s n�lk�li kis n�met �llamok rendszer�nek a fenntart�s�ra, tov�bb� a
Rajna bal
partj�nak megszerz�s�re, mint eur�pai hegem�ni�ja megteremt�s�nek �s
biztos�-
t�s�nak el�felt�tel�re t�rekszik.
A francia �llamszervez�s v�gc�lja �r�kk� ellent�tben fog �llani az angol
�l-
lamszervez�s v�gs� c�lkit�z�seivel.
Aki a fenti szempontok figyelembev�tel�vel vizsg�lja N�metorsz�g
sz�vets�g-
politikai lehet�s�geit, annak arra a meggy�z�d�sre kell jutnia, hogy
az egyetlen
gyakorlatilag megval�s�that� sz�vets�gi lehet�s�g az Angli�val val�
�sszek�ttet�s-
ben rejlik. B�rmilyen rettenetes volt is N�metorsz�gra n�zve a brit
h�bor�s politika
k�vetkezm�nye, �s b�rmennyire szenvedi azt m�g ma is, nem szabad
szem el�l
t�veszteni azt a t�nyt, hogy Angli�nak ma m�r nem l�t�rdeke N�metorsz�g
meg-
semmis�t�se. Ellenkez�leg, Anglia politik�j�nak �vr�l �vre egyre jobban
arra kell
ir�nyulnia, hogy a f�ktelen francia hegem�ni�t visszaszor�tsa.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a negat�v c�lok kereszt�lvitel�re
k�t�tt sz�vet-
s�gek bels� gyenges�gben szenvednek. Csak k�z�s h�d�t�sok, szerzem�nyek,
k�z�s
eredm�nyek el�r�s�nek kil�t�sa, �s �gy mindk�t oldal hatalmi n�veked�se
kov�csol
szorosan egym�shoz n�peket. A n�metek rendk�v�li csek�ly politikai
�rz�k�re vall
az a k�r�lm�ny, hogy egyik-m�sik k�lf�ldi �llamf�rfi n�met bar�ts�g�ban vel�nk
szemben k�vetend� politik�juk k�l�n�s biztos�t�k�t l�tt�k. Teljesen
lehetetlen
ostobas�g ez. Semmi egy�b, mint a politiz�l� n�met ny�rspolg�r p�ld�tlan
egy�gy�s�g�re vall� spekul�ci�. Nincs olyan angol, amerikai vagy olasz
politikus,
aki valamikor is n�metek�rt k�zdene. Minden angol, mint �llamf�rfi,
term�szetesen
els�sorban angol lesz, minden amerikai amerikai, �s nem fogunk
olyan olasz
�llamf�rfit tal�lni, aki hajland� lenne m�s politik�t folytatni, mint
olaszt. Aki teh�t
azt hiszi, hogy idegen nemzetekkel az ott uralmon lev�
�llamf�rfiak n�metbar�t
�rzelme alapj�n sz�vets�gettud k�tni, az vagy ostoba, vagy hazug
ember. Nemzetek
sorsk�z�ss�ge sohasem k�lcs�n�s nagyrabecs�l�sen, vagy vonz�d�son, hanem
mindk�t f�lre n�zve a c�lszer�s�gen alapszik. Amennyire igaz az, hogy
az angol
�llamf�rfi mindig csak angol �llampolitik�t fog �zni �s sohasem
n�metet, �ppen
annyira igaz az a t�tel is, hogy ennek az angol politik�nak
lehetnek olyan hat�rozott
�rdekei, amelyek a legk�l�nb�z�bb okokb�l kifoly�lag a n�met �rdekekkel
k�z�s
nevez�re hozhat�k. Ez persze csak ideig-�r�ig tart �gy, �s az
�rdekk�z�ss�g m�r�l-
holnapra ellenkez� v�gletbe csaphat �t. A vezet� �llamf�rfi �gyess�ge
�ppen abban
nyilv�nul meg, hogy saj�t �llama �rdekeinek kereszt�lvitel�n�l
megfelel� id�pon-
tokban mindig olyan seg�t�t�rsakat tal�l, akik �rdekk�z�ss�g�kn�l fogva
vele egy
�ton kell hogy haladjanak.
A most mondottak gyakorlati kihaszn�l�sa csak a k�vetkez� k�rd�sek
tiszt�z�sa
�tj�n lehets�ges: mindenekel�tt az a k�r�lm�ny d�ntend� el, mely
�llamoknak
l�t�rdeke ma, hogy a n�met k�z�p-eur�pai hatalom teljes kikapcsol�s�val
a francia
gazdas�gi �s katonai hatalom felt�tlen egyeduralomhoz jusson? Mely
�llamok
fogj�k teh�t saj�t l�tfelt�tel�k �s eddigi hagyom�nyos politik�juk
alapj�n a dolgok
ily ir�ny� fejl�d�s�ben saj�t j�v�j�k vesz�lyeztet�s�t l�tni?
Anglia nem k�v�n n�met vil�ghatalmat, viszont Franciaorsz�g egy�ltal�n
nem
akar olyan hatalomr�l tudni, amelynek N�metorsz�g a neve. A k�t
felfog�s k�z�tt,
hasonl�s�guk ellen�re, m�gis �ri�si k�l�nbs�g van. Ma, mid�n mi nem
vil�ghatalmi hely�rt k�zd�nk, hanem haz�nk fennmarad�s��rt, nemzet�nk
egy-
s�g��rt �s gyermekeink mindennapi kenyer��rt, sz�vets�gi politik�nk csak
k�t
hatalom fel� vezethet: Anglia �s Olaszorsz�g fel�.
Anglia nem �hajt olyan Franciaorsz�got, amelynek katonai hatalm�t
Eur�pa
t�bbi �llama kiegyens�lyozni nem tudja. Anglia nem k�v�nhat olyan
Francia-
orsz�got, amely Nyugat-Eur�pa roppant kiterjed�s� vas �s sz�nb�ny�inak bir-
tok�ban megszerezheti a nagy vesz�llyel j�r� vil�ggazdas�gi hatalmi
�ll�s el�-
felt�teleit. Angli�nak semmi �rdeke oly Franciaorsz�g, amelynek
kontinent�lis
politikai helyzete Eur�pa t�bbi �llam�nak a romjain annyira
biztos�tott, hogy annak
birtok�ban nagyobb vonal� francia vil�gpolitika �jra�led�se nemcsak
lehets�ges,
hanem szinte feltart�ztathatatlan. Az egykori Ceppelin-bomb�k
�jjelenk�nt meg-
sz�z szoroz�dn�nak. Sz�val Franciaorsz�g katonai
hatalm�nak t�ls�lya er�sen meg-
fekszi a nagy angol vil�gbirodalom sz�v�t.
Viszont Olaszorsz�g sem n�zheti j� szemmel �s nem k�v�nhatja a francia
hatalom tov�bbi er�s�d�s�t. Olaszorsz�g j�v�j�t azok a fejlem�nyek
befoly�solj�k,
amelyek ter�letileg a F�ldk�zi-tenger k�r�l csoportosulnak.
Olaszorsz�got nem
Franciaorsz�g hatalmi helyzet�nek a meger�s�t�se, hanem sokkal ink�bb
az a
sz�nd�k �szt�n�zte a h�bor�ra, hogy gy�l�lt adriai ellenl�bas�nak
a kegyelemd�f�st
megadja. Franciaorsz�gnak a kontinensen val� tov�bbi er�s�d�se
Olaszorsz�gra a
j�v�ben csak korl�toz�lag hathat �s emellett nem szabad szem el�l
t�veszten�nk azt
az igazs�got, hogy rokoni k�tel�kek a n�pek verseng�s�ben nem szoktak
szerepet j�tszani.
A legj�zanabb �s a leghiggadtabb m�rlegel�s eredm�nyek�nt teh�t meg�l-
lap�that�, hogy ma els�sorban Angli�nak �s Olaszorsz�gnak �rdekei
azonosak
N�metorsz�g legfontosabb l�tfenntart�si k�rd�sei tekintet�ben a n�met
�rdekekkel.
Semmi esetre sem szabad az ilyen sz�vets�gi lehet�s�g meg�t�l�s�n�l h�rom
t�nyez�t figyelmen k�v�l hagyni. Ezek egyike benn�nk, a m�sik kett� a
figyelembe
j�het� �llamokban rejlik.
Lehet-e egy�ltal�n a mai N�metorsz�ggal sz�vets�gre l�pni?
Lehet-e olyan �llammal sz�vetkezni, amelynek vezet�se �vek �ta a
tehetetlen-
s�g legsiralmasabb k�p�t �s pacifista gy�vas�got mutat, �s amelynek
n�pe nagyobb
r�sz�ben demokratikus marxista elvakults�g�ban a saj�t n�p�nek �s
or-
sz�g�nak �rdekeit is �gbeki�lt� m�don el�rulja?
Fogja-e valamely hatalom, amelynek sz�m�ra a sz�vets�g t�bb, �s t�bb
is
kell hogy legyen, mint a r�gi h�rmas sz�vets�g puszt�t� �rtelmez�s�hez
hasonl� �s
lass� rothad�si folyamat fenntart�s�ra ir�nyul� szavatoss�gi szerz�d�s,
mag�t
oly �llammal szemben �letre-hal�lra lek�telezni, amelynek jellemz�
�letmegnyil-
v�nul�sa kifel� g�rnyedt al�zatoss�gban, befel� pedig a nemzeti er�nyek
sz�gyen-
teljes elnyom�s�ban nyilv�nul?
Az a hatalom, amely maga is ad valamit a tekint�ly�re, a mai
N�metorsz�ggal nem fog sz�vets�gre l�pni, mert azt nem is teheti.
Sz�vets�gre
alkalmatlan voltunkban van a legf�bb oka ellens�ges rabl�ink
szolidarit�s�nak.
Minthogy N�metorsz�g sohasem v�dekezik, kiv�ve parlament�nk n�h�ny
kiv�lasztotj�nak v�szki�lt�s�t, a vil�g t�bbi r�sz�nek semmi oka sincs
arra, hogy
�rt�nk harcoljon. A j� Isten a gy�va n�peket nem teszi szabadd�.
�gy m�g azoknak
az �llamoknak, amelyeknek nem �rdek�k haz�nk teljes megsemmis�t�se,
azoknak
sem maradt m�s h�tra, mint hogy r�szt vegyenek a francia
rabl�hadj�ratban, m�r
csak az�rt is, hogy legal�bb ez�ltal akad�lyozz�k meg Franciaorsz�g
kiz�r�lagos
meger�s�d�s�t.
M�sodsorban nem szabad figyelmen k�v�l hagyni azt a neh�z s�get,
amellyel az
ellens�ges �llamok t�megpropagand�ja �tj�n bizonyos ir�nyban
befoly�solt nagy
n�pr�tegek hangulat�nak �thangol�sa j�r. Nem lehet egy n�pet �veken
kereszt�l
barb�rnak, rabl�nak, vand�lnak kiki�ltani, hogy azut�n hirtelen az
ellenkez� tulajdon-
s�gokat fedezz�k fel benne, �s az egykori ellens�get sz�vets�gesk�nt
aj�nljuk.
M�g nagyobb figyelmet kell azonban egy harmadik k�r�lm�nyre
ford�tanunk,
amely Eur�pa j�vend� sz�vets�geire n�zve igen nagy fontoss�g� lesz.
Amennyire kev�ss� �rdeke Angli�nak brit �llami szempontb�l N�metorsz�g
tov�bbi t�nkret�tele, �ppen olyan nagy �rdeke f�z�dik a nemzetk�zi
t�zsde-
zsid�s�gnak a dolgok ilyen ir�ny� tov�bbfejl�d�s�hez.
A hivatalos, vagy jobban mondva hagyom�nyos brit politika �s
a m�rvad� zsid�
t�zsd�sek k�z�tt sohasem mutatkozott nagyobb ellent�t, mint a brit
k�lpolitikai
k�rd�sek ter�n. A zsid� t�k�sek a brit �llam �rdekeivel ellent�tben
nemcsak N�met-
orsz�g teljes gazdas�gi t�nkret�tel�t, hanem politikai rabszolgas�gba
d�nt�s�t
�hajtj�k. N�met gazdas�gi �let�nk nemzetk�ziv� t�tele, vagyis a n�met
munkaer�nek a zsid� vil�gt�ke hatalma al� hajt�sa csak politikailag
bolseviz�lt
�llamban lehets�ges teljes m�rt�kben. Ahhoz azonban, hogy a
nemzetk�zi zsid�
t�zsdet�ke marxista rohamcsapatai a n�met nemzeti �llamot teljes
m�rt�kben
megt�rj�k, k�ls� bar�ti seg�ts�gre van sz�ks�g�k. Franciaorsz�g
csapatainak teh�t
addig kell a n�met �llamot ostromolniuk, am�g a let�rt birodalmat a
nemzetk�zi
zsid� nagyt�ke bolsevista rohamcsapatai v�gleg beveszik.
Ma a zsid� N�metorsz�g teljes t�nkret�tele �rdek�ben izgat. B�rhol a
vil�gon
k�vessenek is el t�mad�st N�metorsz�g ellen, azok sz�t�i mindig zsid�k.
Mind
b�k�ben, mind a h�bor� alatt is a t�zsde �s a marxista sajt� sz�totta a
gy�l�letet
N�metorsz�g ellen, addig, m�g v�gre egyik �llam a m�sik ut�n feladta
semlegess�g�t
�s a n�pek val�di �rdekeinek figyelmen k�v�l hagy�s�val bel�pett a
vil�gh�bor�
koal�ci�j�nak szolg�lat�ba.
Emellett a zsid�s�g gondolkod�sm�dja teljesen vil�gos. N�metorsz�g
bol-
seviz�l�s�t, vagyis a nemzet�ben �s n�p�ben gy�kerez� n�met �rtelmis�gnek a
kiirt�s�t, a n�met munkaer�nek ez�ltal lehet�v� v�l� zsarol�s�t �s a zsid�
vil�gt�ke
j�rm�ba t�r�s�t csak a zsid� vil�ghatalmi t�rekv�sek el�j�t�k�nak tekintik.
Mint a
vil�gt�rt�nelemben oly gyakran, e k�zdelemben is N�metorsz�gra
helyezik a leg-
f�bb s�lyt. Ha n�p�nk �s �llamunk a v�r �s p�nz s�v�r zsid� zsarnokok
�ldozat�ul
esik, akkor az eg�sz f�ld e polip karjaiba zuhan. Ezzel szemben,
ha N�metorsz�g
kiszabad�tja mag�t ebb�l a hal�los �lel�sb�l, akkor az eg�sz vil�gon
elm�lik a
n�peket fenyeget� eme nagy veszedelem. A zsid�s�g rombol� munk�j�t k�t-
s�gtelen�l latba veti, hogy a nemzetek ellenszenv�t N�metorsz�ggal
szemben ne
csak fenntartsa, hanem ha lehet, azt m�g fokozza is, tekintet
n�lk�l arra, hogy ez a
tev�kenys�ge csak igen kis m�rt�kben fedi az �ltala megm�telyezett
n�pek val�di
�rdek�t. �ltal�ban a zsid�s�g egyes n�pekn�l mindig azokkal a
fegyverekkel k�zd,
amelyek a k�rd�ses nemzet ismert �rzelemvil�g�n�l fogva a
leghat�sosabbnak
l�tszanak �s a legt�bb eredm�nnyel kecsegtetnek. A mi v�rs�gileg
rendk�v�l sz�t-
tagolt n�p�nkn�l vil�gpolg�ri pacifista eszm�k, r�viden a
nemzetk�zi
jelszavak azok, amelyeket a zsid�s�g hatalm��rt folytatott
k�zdelm�ben felhaszn�l.
Franciaorsz�gban az �ltala felismert �s helyesen meg�t�lt
sovinizmussal dolgozik,
Angli�ban pedig gazdas�gi �s vil�gpolitikai eszk�z�kkel. Csak ha m�r
ilyen �ton
m�don bizonyos gazdas�gi �s politikai t�ls�lyra tett szert, r�zza le
ezeknek a
k�lcs�nk�rt fegyvereknek a b�kly�it, hogy ugyanolyan m�rt�kben t�rjen
vissza
akarat�nak �s k�zdelm�nek val�di c�lj�hoz. Egyre gyorsabban puszt�t, m�g
v�g�l
egyik �llamot a m�sik ut�n v�ltoztatja romhalmazz�, hogy a romokon
azut�n a
f�ggetlen �r�k zsid� birodalmat kelthesse �letre.
Angli�ban �ppen �gy, mint Olaszorsz�gban vil�gos, s�t n�ha felt�n�en
szem-
be�tl� az az ellent�t, amely a jobb �s �lland�bb �llampolitikai
felfog�s a zsid�
t�zsdevil�g akarat�val �tk�zik. Csak Franciaorsz�gban �ll fenn, ma
ink�bb mint
b�rmikor azel�tt, bels� �sszhang a zsid� �ltal vezetett t�ke �s a
soviniszta alapon
�ll� nemzeti korm�nyzati politika k�z�tt. Ez a k�r�lm�ny k�l�n�sen nagy
vesz�lyt
jelent Eur�pa feh�r fajaira n�zve. A n�ger v�rrel elk�vetett fert�z�s a
Rajna mellett,
Eur�pa sz�v�ben �ppen �gy visszat�kr�zte n�p�nk e soviniszta hal�los
ellens�g�nek
szadista �s elvetem�lt bossz�v�gy�t, mint a zsid� j�ghideg sz�m�t�s�t,
amely
Eur�pa v�rkevered�s�t a k�zpontban �hajtja megkezdeni, hogy a feh�r
fajnak az
als�bbrend� emberrel val� megfert�z�s�vel megalap�tsa saj�t uralm�nak
el�felt�teleit.Amit Franciaorsz�g saj�t bossz�v�gy�b�l a zsid�k tervszer� vezet�se
mellett
Eur�p�ban v�ghezvisz, az b�n a feh�r emberrel szemben, �s valamikor
az elj�vend�
nemzed�k, amely a v�rfert�z�sben az emberis�g eredend� b�n�t ismeri fel,
�t�l�sz�ke el� fogja sz�l�tani ezt a n�pet.
N�metorsz�gra a francia vesz�ly azt a k�telezetts�get r�ja, hogy
minden �rzelmi
mozzanat f�lret�tel�vel annak ny�jtsa a kez�t, akit �ppen �gy fenyeget
Fran-
ciaorsz�g uralmi v�gya, �s aki �ppen oly kev�ss� hajland� azt t�rni �s
elviselni, mint
saj�t maga. Eur�p�ban N�metorsz�g sz�m�ra, bel�that� id�n bel�l, csak k�t
sz�vets�ges j�het sz�m�t�sba: Anglia �s Olaszorsz�g.
Aki N�metorsz�gnak a forradalom �ta k�vetett k�lpolitik�j�t vizsg�lja,
annak
a korm�nyaink �rthetetlen folytonos kudarcai miatt vagy egyszer�en
k�ts�gbe kell
esnie, vagy l�ngol� felh�borod�s�ban az ilyen korm�nynak hadatkell
�zennie. Amit
tesznek, arra m�r azt se mondhatjuk, hogy butas�g. Ami ugyanis
minden gondol-
kod� egy�n sz�m�ra lehetetlennek t�nn�k fel, azt a mi novemberi
p�rtjaink szel-
lemi �ri�sai elk�vett�k: esengtek Franciaorsz�g kegyei�rt. Igenis.
Ezekben az
�vekben a jav�thatatlan �br�ndoz� meghat� egy�gy�s�g�vel ism�telten meg-
k�s�relt�k a k�zeled�st Franciaorsz�ghoz, ism�telten b�koltak a nagy
nemzetnek,
�s a francia h�h�r minden tr�kkj�ben az �rzelmi v�ltoz�st v�lt�k
felfedezni. Poli-
tik�nk val�di ir�ny�t�i term�szetesen sohasem estek e t�ves
hiedelembe. R�sz�kre
a Franciaorsz�ghoz val� k�zeled�s csak term�szetes eszk�z volt arra,
hogy ilyen
m�don minden sz�vets�gi politik�t szabot�ljanak.
�k sohasem voltak t�ved�sben Franciaorsz�g �s h�tt�rben �ll� emberei c�lj�t
illet�en. Csak �gy tettek, mintha becs�letesen hinn�nek a n�met n�p
sors�nak ez�ton
val� jobbrafordul�s�ban, nehogy m�s utakra t�rjen maga a n�p.
Term�szetesen nek�nk is neh�z mozgalmunk keret�ben Angli�t mint
j�vend�
sz�vets�gest felt�ntetni. Zsid� sajt�nk nagyon j�l �rtett ahhoz, hogy
mik�nt lehet a
gy�l�letet ism�telten k�l�n�sen Angli�ra �sszpontos�tani. N�h�ny
kihaszn�lhat�
n�met k�szs�gesen r�sz�llt erre a zsid� l�pvessz�re, �s mik�zben a n�met
tengeri
hatalom �jb�li meger�s�d�s�r�l fecseg, gyarmataink kirabl�sa ellen
tiltakozik,
azok visszaszerz�s�t javasolja, propaganda anyagot szolg�ltat,
amelyet azut�n a
zsid� banda angliai fajtestv�reinek tov�bb�t. Annak ma m�r a
legalacsonyabb szint�
politika urainak agy�ban is derengenie kell, hogy mi tengeri
hatalom�rt nem
harcolhatunk. A n�met nemzeti er�nek e c�lra val� �sszpontos�t�sa
helyzet�nknek
Eur�p�ban val� el�zetes �s legalaposabb biztos�t�sa n�lk�l m�r a h�bor�
el�tt is
esztelens�g volt. Ma pedig az ilyen rem�ny azok k�z� a badars�gok k�z�
tartozik,
amelyeket a politika vil�g�ban b�nnek nevez�nk.
N�ha val�ban k�ts�gbeejt� volt l�tni, hogy mik�nt foglalkoztatt�k a
zsid�
vezet�k n�p�nket teljesen mell�kes �gyekkel, mik�nt b�rt�k r�
nyilatkozatok �s
tiltakoz�sok t�tel�re, mik�zben Franciaorsz�g egyik darabot a m�sik
ut�n szak�totta
k� n�p�nk test�b�l, �s f�ggetlens�g�nk alapjait tervszer�en �sta al�.
K�l�n�sen egy
vessz�parip�ra kell gondolnom, amelyen ezekben az �vekben a zsid�s�g
rendk�v�li
�gyess�ggel lovagolt: D�l-Tirolra.
Ha ezen a helyen �ppen ezzel a k�rd�ssel foglalkozom, nem
utols�sorban az�rt
teszem, hogy lesz�moljak azzal az �lnok band�val, amely sz�les
n�pr�tegeink
feled�kenys�g�re �s butas�g�ra �p�t. Nemzeti felh�borod�st mer�szel
sz�nlelni, m�r
pedig ez t�le, k�l�n�sen a parlamenti csal�kt�l, val�j�ban t�volabb
esik, mint
a szarka a becs�letes tulajdonjog elismer�s�t�l.
Hangs�lyozni k�v�nom, hogy azok k�z� az emberek k�z� tartozom, akik
mid�n
D�l-Tirol sors�r�l is d�nt�ttek, 1914 augusztus�t�l 1918 november�ig
ott
harcoltak, ahol ezt a ter�letet is v�r�k hull�s�val v�delmezt�k: a
hadseregben.
Ezekben az �vekben kivettem r�szemet a harcb�l, �spedig nem az�rt,
hogy D�l-Tirol
elvesszen, hanem hogy �ppen �gy, mint minden n�met ter�letet, ezt
is megtarthas-
suk a haz�nak.
Akik akkor nem harcoltak vel�nk, azok a politiz�l� p�rt s�pred�k�nek
parla-
menti zsiv�nyai voltak. M�g mi abban a meggy�z�d�sben harcoltunk,
hogy csak a
h�bor� gy�zelmes befejez�se tudja D�l-Tirolt is megtartani a n�met
n�pnek, addig
ezek az Efialteszek gonosz nyelv�kkel addig izgattak �s �sk�l�dtak a
gy�zelem
ellen, m�g v�gre a harcol� Szigfridet orvul led�ft�k.
D�l-Tirol megtart�s�t nem a parlamenti sz�sz�ty�rok b�csi V�rosh�z t�ri
vagy
a m�ncheni Feldherrnhalle el�tti l�z�t� besz�dei biztos�tott�k, hanem
kiz�r�lag a
harcol� arcvonal z�szl�aljai. Aki ezeket �sszet�rte, az �rulta el
D�l-Tirolt �ppen
�gy, mint az �sszes t�bbi n�met ter�letet.
Aki azt hiszi, hogy tiltakoz�sok, nyilatkozatok vagy egyes�leti
felvonul�sok
�ltal a d�l-tiroli k�rd�s megoldhat�, az vagy k�z�ns�ges bitang, vagy
n�met ny�rs-
polg�r. Legy�nk tiszt�ban azzal, hogy az elveszett ter�leteket nem
az �ristenhez
val� �nnep�lyes foh�szkod�ssal, vagy a N�psz�vets�gben val� j�mbor
bizakod�s-
sal, hanem csak fegyveres er�vel fogjuk visszaszerezni.
Most teh�t az a k�rd�s, hogy ki lesz hajland� az elveszett
ter�leteket fegyverrel
visszah�d�tani.
Ami engem illet, hat�rozottan �s becs�letesen �ll�thatom, lenne m�g
bennem
annyi b�tors�g, hogy parlamenti fecseg�kb�l, egy�b p�rtvezet�kb�l �s
k�l�nf�le
f�tan�csosokb�l alak�tand� parlamenti rohamz�szl�alj �l�n r�szt vegyek
D�l-Tirol
gy�zelmes visszah�d�t�s�ban. Igaz�n �r�lni tudn�k annak, ha egyszer az
ilyen
gy�jt�szav� tiltakoz�k feje felett n�h�ny srapnel robbanna sz�t. Azt
hiszem,
hogyha egy r�ka bejut a ty�k�lba, a riadalom aligha nagyobb, �s a
sz�rnyasok
menek�l�se aligha gyorsabb, mint a pomp�s sz�jh�s egylet fut�sa
lenne.
A legal�val�bb azonban az eg�sz dologban, hogy ezek az urak maguk
sem
hiszik,. hogy valamit is el tudnak �rni. �k maguk tudj�k legjobban
cselekedeteik
lehetetlen �s j�mbor volt�t, de �ppen az�rt cselekszenek �gy, mert
k�ts�gtelen�l
valamivel m�giscsak k�nnyebb D�l-Tirol visszaszerz�s��rt fecsegni,
mint egykor
annak megtart�s��rt harcolni. Mindenki eleget tesz teh�t a re� es�
feladatnak; mi
v�r�nket �ldoztuk, ez a t�rsas�g pedig a cs�r�t koptatja.
K�l�n�sen pomp�s l�tv�nyt ny�jt a b�csi legitimista k�r�k felfuvalkod�sa
D�l-Tirol visszah�d�t�sa k�r�li munk�jukn�l. H�t �v el�tt fens�ges �s
magasztos
uralkod�h�zuk is hozz�j�rult hitszeg� �rul�s�nak gaztett�vel ahhoz, hogy
a vil�g-
koal�ci� gy�z�k�nt D�l-Tirolt is elh�d�tsa. Abban az id�ben ezek ak�r�k
t�mogatt�k
�rul� dinaszti�juk politik�j�t, �s egy fabatk�t sem t�r�dtek sem
D�l-Tirollal, sem
m�ssal. Term�szetesen ma egyszer�bb e ter�letek�rt a harcot
felvenni, mert most
ez a harc csak szellemi fegyverekkel folyik. M�rpedig mindig
k�nnyebb tiltakoz�
gy�l�seken bels� magasztos felh�borod�ssal torkukat rekedtre besz�lni
�s h�rlapi
cikkek meg�r�s�val ujjukat sebesre k�rm�lni, mint pl. a megsz�llott
R�r vid�ken,
mondjuk, a hidakat leveg�be r�p�teni.
Hogy bizonyos k�r�k a d�l-tiroli k�rd�st az ut�bbi �vekben a n�met olasz
viszony sarkpontj�v� tett�k, annak az oka eg�szen k�zenfekv�. A zsid�k
�s
Habsburg-legitimist�k legnagyobb �rdeke f�z�dik N�metorsz�g oly
sz�vets�gpoli-
tik�j�nak a megakad�lyoz�s�hoz, amely egy napon ism�t a szabad
N�metorsz�g
felt�mad�s�hoz vezethetne. Nem D�l-Tirol ir�nti szeretet�k
vez�rli �ket,
mert
hiszen e k�rd�s megold�s�nak ez legfeljebb csak �rtana, hanem az
esetleges
n�met-olasz k�lcs�n�s meg�rt�st�l val� f�lelm�k.
Csak e k�r�k hazug �s r�galmaz� tendenci�j�nak tudhat� be a dolgoknak
eg�szen rideg �s kih�v� m�don val�, oly �rtelm� be�ll�t�sa, mintha mi
D�l-Tirolt
el�rultuk volna. Ezeknek az uraknak eg�sz ny�ltan meg kell
mondanunk: D�l-Tirolt
el�sz�r is azok a n�metek �rult�k el, akik 1914t�l 1918ig, felt�ve,
hogy �pk�zl�b
emberek voltak, nem k�zd�ttek a harctereken, �s nem szolg�lt�k
haz�jukat;
m�sodszor: mindenki, aki ezekben az �vekben nem er�s�tette n�p�nk
ellen�ll�
k�pess�g�t a h�bor� v�gigharcol�s�ra �s nem szil�rd�totta n�p�nk kitart�s�t a
harc
befejez�se �rdek�ben;
harmadsorban: mindenki el�rulta D�l-Tirolt, aki a novemberi
forradalom
kit�r�s�ben ak�r t�nylegesen r�szt vett, ak�r pedig gy�va
meghuny�szkod�s�val
hozz�j�rult ahhoz, hogy a D�l-Tirolt egyed�l megmenteni k�pes
fegyvereinket
megsemmis�ts�k;
v�g�l negyedszer: el�rult�k mindazok a p�rtok �s azok h�vei, akik a
versz�ji
�s szen zsermeni szerz�d�st al��rt�k.
Igenis, �gy �llanak az �gyek, vit�z sz�jh�s uraim. Engem ma m�r csak
az a j�zan
meg�llap�t�s vezet, hogy elveszett ter�leteink visszaszerz�se nem
csiszolt parla-
menti sz�noklatokkal, hanem egyed�l fegyverrel, v�res harcok �r�n
�rhet� el.
Nem habozok annak a kijelent�s�vel sem, hogy miut�n a kocka m�r
eld�lt,
D�l-Tirolnak h�bor� �tj�n val� visszaszerz�s�t nemcsak hogy
lehetetlennek tartom,
hanem ak�rd�s ilyen megold�s�t szem�ly szerint is elutas�tan�m. Tenn�m
ezt abban
a meggy�z�d�sben, ha egyszer ilyen v�r�ldozatot latba vetn�nk, akkor
azt b�n
lenne k�tsz�zezer n�met kedv��rt tenni, amikor m�g mintegy h�tmilli�nyi
n�met
szenved idegen j�rom alatt �s a n�met nemzet �t�er�t k�pez� ter�leteken
afrikai
n�ger hord�k tobz�dnak.
Ha a n�met nemzet meg akarja sz�ntetni Eur�p�b�l val� kiirt�s�nak vesz�ly�t,
akkor nem szabad a h�bor� el�tti hib�j�ba esnie, Istent �s az eg�sz
vil�got ellen-
s�g�v� tennie, hanem fel kell ismernie legvesz�lyesebb ellenfel�t,
hogy azut�n ez
ellen �sszpontos�thassa eg�sz erej�t. Ha a gy�zelmet, m�g ha m�s ir�ny�
�ldozatok �r�n is kiv�vta, akkor n�p�nk elj�vend� nemzed�kei nem fognak
benn�nket el�t�lni. Ann�l ink�bb m�lt�nyolni fogj�k a s�lyos sz�ks�get, a
neh�z
gondot, �s az ebb�l ered� keser� elhat�roz�sokat, min�l f�nyesebb lesz
a bel�l�k
fakad� eredm�ny.
Az az igazs�g vez�reljen benn�nket, hogy egy �llam elveszett
ter�leteinek
visszaszerz�se els�sorban az anyaorsz�g politikai f�ggetlens�g�nek �s
hatalm�nak
vissza�ll�t�s�t�l f�gg. Ezt �gyes sz�vets�gi politika �tj�n lehet�v� tenni �s
biztos�-
tani legels� feladata legyen k�lpolitik�nk er�teljes vezet�s�g�nek.
K�l�n�sen
nek�nk, nemzetiszocialist�knak kell �vakodnunk att�l, hogy a zsid�k
�ltal vezetett
sz�jh�s hazafiak usz�lyhordoz�i legy�nk. Jaj nek�nk, ha a mi
mozgalmunk is a nagy
lesz�mol�s el�k�sz�t�se helyett tiltakoz�sokban �li ki mag�t.
A Habsburg �llamhull�val val� n�belungi sz�vets�g fantasztikus
�rtelmez�se
mellett ezzel a t�kolm�nnyal egy�tt N�metorsz�g is t�nkrement. A mai
k�lpolitikai
lehet�s�gek m�rlegel�s�n�l a k�pzel�d� �rz�kenyked�s a legjobb eszk�z arra,
hogy
�j �letre kel�s�nket �r�kre lehetetlenn� tegy�k.
Sz�ks�g�t �rzem annak, hogy eg�sz r�viden foglalkozzam azokkal a
kifog�sok-
kal, amelyek az el�z�k sor�n feltett h�rom k�rd�sre vonatkoznak.
El�sz�r: akar-e egy�ltal�n valaki a mai N�metorsz�ggal sz�vetkezni?
M�sodszor: alkalmasnak l�tszanak-e az ellens�ges nemzetek ilyen
�tcsopor-
tos�t�sra?
Harmadszor: vajon a zsid�s�g megl�v� befoly�sa nem lesz-e er�sebb
minden
bel�t�sn�l �s j�akaratn�l, �s nem keresztez-e, �s semmis�t-e meg minden
tervet?
Az els� k�rd�s egyik fel�t m�r n�mileg megvil�g�tottam. Mag�t�l �rtet�d�,
hogy
a mai N�metorsz�ggal senki sem fog sz�vetkezni. Nincsen a vil�gnak
olyan hatalma,
amely sors�t olyan �llamhoz mern� k�tni, amelynek korm�nyai minden
bizalmat
lehetetlenn� tesznek. Azt a k�s�rletet azonban, amellyel nemzet�nk
sok tagja a
korm�ny t�nyked�s�t n�p�nk mai nyomor�s�gos gondolkod�sm�dj�val akarja
kimagyar�zni vagy menteni, a leger�lyesebben vissza kell
utas�tanunk.
Igaz ugyan, hogy n�p�nk jellemtelens�ge hat �v �ta szomor� ar�nyokat
�lt,
k�z�mb�ss�ge a legfontosabb k�rd�sekkel szemben is val�ban les�jt�,
gy�vas�ga
pedig n�ha �gbeki�lt�. Azonban sohase feledj�k el, hogy ezek ellen�re
m�gis olyan
n�pr�l van sz�, amely p�r �vvel ezel�tt a legfennk�ltebb emberi er�nyek
csod�latra
m�lt� p�ld�j�t adta. 1914 augusztus�t�l kezdve a n�pek hatalmas
k�zdelm�nek
befejez�s�ig a vil�g egyetlen n�pe sem tan�s�tott t�bb f�rfias
b�tors�got, sz�v�sabb
kitart�st �s t�relmet, mint a mi nyomorultt� v�lt n�met n�p�nk. Senki
sem foghatja
r�nk, hogy a mai id�k gyal�zatoss�ga n�p�nk term�szet�nek jellegzetes
kifejez�se.
Amit ma k�r�l�tt�nk �s magunkban is meg kell �rezn�nk, az csak az 1918 �v
november 9ediki irt�zatos �rul�s �sz �s �rtelemrombol� hat�s�nak a
k�vetkezm�nye.
Itt ink�bb, mint b�rhol m�sutt �rv�nyes�l a k�lt� szava: A gonosz csak
gonoszat
sz�lhet. De m�g ebben az id�ben sem vesztek el teljesen n�p�nk j�
alapvon�sai,
csak szunnyadnak a m�lyben. N�ha a fekete felh�kkel bevont �gen
villan�sk�nt
jelentkezik e n�p er�nye, amelyre a k�s�bbi N�metorsz�g mint a kezd�d�
gy�gyul�s
els� jel�re fog visszaeml�kezni. Nem egyszer tal�lkozott ezer �s
ezer n�met ifj�,
akik �ldozatk�sz elhat�roz�ssal, �nk�nt �s �r�mmel voltak k�szek ifj�
�let�ket h�n
szeretett haz�juk olt�r�n fel�ldozni. Az emberek milli�i ism�t
ser�nyen, odaad�ssal
dolgoznak, mintha a forradalom sohasem d�lt volna. A kov�cs ism�t
�ll�je el�tt �ll,
a paraszt az eke ut�n ballag �s a tud�s szob�j�ban g�rnyed. Mindny�jan
egyenl�
igyekezettel �s egyforma odaad�ssal teljes�tik k�teless�g�ket.
Elnyomat�sunk m�r nem az egykori j�v�hagy� mosollyal, hanem
elkeseredett
arcokkal, �k�lbe szor�tott kezekkel tal�lja mag�t szemben. �rzelmi
tekintetben
mindenesetre nagy v�ltoz�s ment v�gbe.
Ha mindez ma m�g nem nyilv�nul meg a politikai hatalmi eszme �jj�sz�-
let�s�ben �s n�p�nk �nfenntart�si �szt�n�ben, akkor a felel�ss�g ez�rt
azokra h�rul,
akik 1918 �ta nem annyira az �g k�ldet�se, mint saj�t feltolakod�suk
folyt�n vezetik
veszt�be n�p�nket.
Igenis, ha ma nemzet�nket hib�ztatj�k, akkor legyen szabad
megk�rdezn�nk:
mit tettek annak �rdek�ben, hogy megjavuljon? Korm�nyunk
val�s�gban alig
l�tez� terveinek a n�p�nk r�sz�r�l �lvezett kism�rv� t�mogat�sa csak
nemzet�nk
csek�ly �leterej�nek megnyilatkoz�s�t vagy m�g ink�bb e nagy �rt�kkel
val�
b�n�sm�d teljes cs�dj�t jelenti. Mit tettek korm�nyaink a b�szke
�n�rzetnek, a
f�rfias dacnak �s izz� gy�l�letnek n�p�nkben val� �jra�leszt�se c�lj�b�l?
Amid�n 1919ben az �gynevezett b�keszerz�d�st r�k�nyszer�tett�k a n�met
n�pre, joggal lehetett rem�lni, hogy �ppen e m�rt�ktelen elnyom�s
�ltal fog hatal-
masan el�t�rni a n�met n�p szabads�g ut�ni v�gya. B�keszerz�d�sek,
amelyek
k�vetel�sei ostorcsap�sk�nt s�jtj�k a n�pet, nem ritk�n sz�tj�k az els�
szikr�t a
k�s�bbi felkel�shez.
A nemzeti szenved�lyek forrpontig val� korb�csol�s�nak micsoda
eszk�z�v�
v�lhatott volna a m�rt�ktelen zsarol�s �s sz�gyenteljes megal�ztat�s
akarater�s
korm�ny kez�ben. Hihetetlen�l fel lehetett volna korb�csolni a n�p
k�z�mb�ss�g�t
el�sz�r felh�borod�ss�, majd lobog� d�hh� ezeknek a szadista
sz�rny�s�geknek a
propaganda c�ljaira t�rt�n� zseni�lis felhaszn�l�s�val. Nagyon sokszor
lehetett
volna e sz�gyenteljes pontok minden sor�t mindaddig n�p�nk fej�re
olvasni, m�g
v�gre hatvanmilli� f�rfi �s n� sz�v�ben a k�z�sen �rzett sz�gyen �s gy�l�let
oly
t�zes l�ngtengerr� v�lt volna, amelynek t�z�b�l hatalmas akar�s n�tt
volna ki �s ez
a ki�lt�s hangzott volna el: Mi ism�t fegyvert akarunk.
Igen, csak ezt eredm�nyezheti az ilyen b�keszerz�d�s. M�rhetetlen
elnyom�-
s�ban �s szem�rmetlen k�vetel�seiben a leghat�sosabb propagandaeszk�z
rejlik egy
nemzet szunnyad� �leterej�nek felr�z�s�hoz.
De akkor mindenesetre a gyermek �b�c�j�t�l kezdve a legutols� �js�gig,
minden
sz�nh�znak, minden mozinak, hirdet�oszlopnak �s minden szabad
deszkaker�t�snek
ez egyed�li nagy k�ldet�s szolg�lat�ba kell �llnia, m�g v�gre a mi
egylet-
hazafiaink foh�sza: Uram szabad�ts meg benn�nket. a legkisebb ifj�
agy�ban is
l�ngol� k�relemm� alakul �t: Mindenhat� Isten, �ldd meg egyszer a mi
fegyvere-
inket, l�gy oly igazs�gos, mint amilyen mindig volt�l, �t�lj most,
vajon m�lt�k
vagyunk-e a szabads�gra. Urunk, �ldd meg a mi harcunkat.
Mindent elmulasztottak, �s semmit sem tettek.
Ki csod�lkozhat teh�t azon, ha n�p�nk nem olyan, mint amilyen
lehetne �s
kellene lennie, ha a m�sik vil�g benn�nk csak poroszl�t,
szolg�latk�sz kuty�t l�t,
amely h�l�san nyalja az �t el�bb m�g feny�t� kezet.
Sz�vets�gk�t�si k�pess�g�nk k�ts�gtelen�l sokat szenvedett n�p�nk, de k�-
l�n�sen korm�nyunk �ltal. Ez az oka annak, hogy nyolc �v hat�rtalan
szenved�se
ellen�re is csak oly kev�ss� v�gy�dik e n�p a szabads�g ut�n. Amennyire
az akt�v
sz�vets�gi politika n�p�nk �rt�k�nek felbecs�l�s�t�l f�gg, �ppen annyira f�gg
ez
az �rt�kel�s olyan korm�nyhatalomt�l, amely nem idegen �llamok
napsz�mosa, a
n�pi er�k kifejl�d�s�nek ker�kk�t�je, hanem sokkal ink�bb a nemzeti
�ntudat
hirdet�je akar lenni.
Ha n�p�nknek olyan korm�nya lesz, amely ebben fogja hivat�s�t l�tni,
akkor
hat �v sem fog beletelni, �s a birodalom mer�sz k�lpolitikai vezet�i
a szabads�g
ut�n szomj�hoz� b�tor n�p akarat�ra tudnak t�maszkodni.
A m�sodik kifog�st, az ellens�ges n�pek bar�ts�gos sz�vets�gesekk�
v�l-
toztat�s�nak neh�z s�g�t a k�vetkez�kben v�laszolhatjuk meg.
A k�lorsz�gokban a h�bor�s propaganda �ltal kitermelt n�metellenes
hangulat
mindaddig megmarad, am�g az �jj��led�s jelei nem mutatkoznak, �s am�g
a n�met
birodalom nem nyeri el ism�t olyan �llam jellegzetess�g�t, amely az
�ltal�nos
eur�pai sakkt�bl�n szerepet j�tszik, �s amellyel sz�molni kell. Csak
akkor, ha a
korm�nyban �s a n�pben k�ts�gtelen�l mutatkozik a sz�vets�gk�t�si k�pess�g,
gondolhat egyik vagy m�sik hatalom, azonos �rdeke alapj�n arra,
hogy
propaganda �tj�n a k�zhangulatot megv�ltoztassa. Term�szetesen ez is
�vekig tart�
munka eredm�nye. �ppen a n�p hangulat�nak �tv�ltoz�s�hoz sz�ks�ges hossz�
id�ben leli magyar�zat�t az a nagy �vatoss�g, amellyel e tekintetben
el kell j�rni.
Ugyanis az ember nem fog ilyen munk�ba kezdeni, ha nincs
felt�tlen�l meg-
gy�z�dve e munka �rt�k�r�l �s annak k�s�bbi eredm�ny�r�l. Nem fogj�k
megk�s�relni a nemzet eg�sz gondolatvil�g�nak megv�ltoztat�s�t egy
szellemes
k�l�gyminiszter �res fecseg�se alapj�n, an�lk�l, hogy az �j ir�ny�
eltol�d�s val�di
�rt�k�re n�zve ne volnabiztos�t�kuk. A t�ved�s ezen a t�ren k�nnyen a
k�zv�lem�ny
teljes sz�tforg�csol�s�hoz vezethet. Egy �llammal val� k�s�bbi
sz�vets�gk�t�s
legjobb biztos�t�ka nem az egyes korm�nytagok �mleng� besz�d�ben, hanem
sokkal ink�bb egy c�lszer�nek l�tsz� korm�nyir�nyzat l�that� �lland�s�g�ban �s
hasonl� szellem� k�zv�lem�nyben rejlik. Ez a biztos�t�k ann�l er�sebb
lesz, min�l
er�teljesebb a korm�nyhatalom l�that� tev�kenys�ge a propaganda �tj�n
val�
el�k�sz�t�s ter�n. M�s sz�val: min�l kev�sb� f�lre�rthet� m�don t�kr�zi vissza a
k�zhangulat a korm�ny c�lkit�z�seit.
A mi helyzet�nkben egy n�pet akkor fogunk sz�vets�gk�t�sre alkalmasnak
tal�lni, ha korm�nya �s k�zv�lem�nye egyar�nt t�ntor�thatatlanul hirdeti
�s k�p-
viseli a szabads�gharc eszm�j�t. Ez az el�felt�tele olyan idegen
�llamok k�z-
v�lem�ny�t �talak�tand� munka megkezd�s�nek, amelyek saj�t
bel�t�suk alapj�n,
legelemibb �rdekeik k�pviselet�ben hajland�k az arra
alkalmasnak l�tsz� n�p
oldal�n k�z�s utakon j�rni, teh�t vele sz�vets�get k�tni.
Szem el�tt kell tartanunk, hogy egy n�p hat�rozott lelkivil�g�nak a
megv�l-
toztat�sa nagy munk�t ig�nyel, amit eleinte sokan nem fognak
meg�rteni. �ppen
ez�rt b�n �s hiba lenne ellenl�bas elemek sz�m�ra t�mad�si fel�letet
ny�jtani.
Be kell l�tnunk, hogy egy ideig eltart az, am�g a n�p a korm�ny
tulajdonk�ppeni
sz�nd�k�t teljesen meg�rti, mert bizonyos politikai tev�kenys�g
el�munk�latainak
v�gs� c�lj�ra n�zve felvil�gos�t�s nem adhat�. Ez�rt csak a t�meg vak
hit�vel vagy
a politikailag magasabb sz�nvonalon �ll� vezet� r�tegek �szt�n�s
meg�rz�s�vel
lehet sz�molni. Minthogy azonban sok emberb�l hi�nyzik az a
politikai l�tnoki
�rz�k �s tehets�g, felvil�gos�t�sok pedig politikai okokb�l nem adhat�k,
az �rtelmi-
s�gi vezet� egy�nis�gek egyr�sze mindig ellene fog fordulni az �j
ir�nyzatoknak,
minthogy azok �tl�thatatlans�guk folyt�n, k�nnyen k�s�rletnek
tekinthet�k. �gy
�breszti fel ez a tev�kenys�g az agg�d� konzervat�v �llamf�rfiak
ellen�ll�s�t.
Ez okb�l a legf�bb k�teless�g az, hogy kicsavarjanak az ily k�lcs�n�s
meg�rt�s
el�k�sz�t�s�t zavarni akar�k kez�b�l a lehet�s�g szerint minden fegyvert,
k�l�n�sen
akkor ha �gy, mint a mi eset�nkben, csak felfuvalkodott
politikusok �s
k�v�h�zi ny�rspolg�rok teljesen megval�s�thatatlan fecseg�s�r�l van sz�. �j
hadi-
flotta ut�n val� kiab�l�s �s gyarmataink visszaszerz�s�nek hangoztat�sa
val�j�ban
csak egy�gy� sz�sz�ty�rkod�s, amelynek gyakorlati kivitel�vel
higgadt megfon-
tol�s mellett, alig lehet sz�molni. Ezek r�szben balga, r�szben
bolond, de
mindenesetre a hal�los ellens�g szolg�lat�ban �ll� bajnokok b�rgy�
�mleng�sei.
Angli�ban politikailag kihaszn�lj�k, �s ez semmi sz�n alatt sem
nevezhet� N�met-
orsz�gra n�zve kedvez�nek. �gy �lik ki magukat az emberek Isten �s az eg�sz
vil�ggal szembeni k�rt okoz� t�ntet�sekben, �s megfeledkeznek arr�l az
alap-
igazs�gr�l, amely minden sikernek alapfelt�tele, arr�l, hogy amit
teszel, azt
alaposan tedd. Ha az ember �t vagy t�z �llammal szemben duzzog,
elmulasztja eg�sz
szellemi �s fizikai erej�nek a legveszedelmesebb ellenf�lre val�
�sszpontos�t�s�t,
�s fel�ldozza az �gy sz�vets�g �tj�n val� rendez�s�nek lehet�s�g�t.
E t�ren is nagy hivat�s h�rul a nemzetiszocialista mozgalomra. Meg
kell
n�p�nket tan�tani arra, hogy tekintsen el a kicsis�gekt�l �s mindig a
nagy c�lok fel�
t�rj�n. Ne apr�zza el mag�t mell�kes dolgokban, hanem sohase
felejtse el, hogy az
a c�l, amely�rt ma mindny�junknak k�zden�nk kell, n�p�nk puszta
l�tfenntart�sa,
�s hogy az egyetlen ellens�g, amelyet le kell ter�ten�nk, az a
hatalom, amely
benn�nket l�tfelt�tel�nkt�l megfoszt.
Gyakran sok minden okoz nek�nk keser� f�jdalmat. Ez azonban m�g
kor�nt
sem ok arra, hogy elvesz�ts�k helyes �t�l�k�pess�g�nket, �s esztelen�l az
eg�sz vil�g
ellen hadakozzunk, ahelyett, hogy egyes�lt er�vel a hal�los
ellens�gre vetn�nk
magunkat.
A n�met n�pnek nincs erk�lcsi joga mindaddig m�sokat v�dolni, am�g a
saj�t
haz�j�t el�rul� b�n�s�ket nem vonta felel�ss�gre. Helytelen elj�r�s az, ha
Angli�t,
Olaszorsz�got a t�volb�l szidjuk, vel�k szemben tiltakozunk,
azokat a bitan-
gokat pedig, akik ellens�ges zsoldban fegyver�nket kicsavart�k,
erk�lcsi er�nket
megt�rt�k �s megb�n�tott orsz�gunkat harminc ez�stp�nz�rt eladt�k, magunk
k�z�tt
megt�rj�k.
Az ellens�g csak azt teszi, amit el�re l�tni lehetett. Magatart�s�b�l
�s tev�-
kenys�g�b�l tanulnunk kellene.
Aki nem k�pes a helyzet magaslat�ra emelkedni, annak meg kell
gondolnia,
hogy ezut�n m�r csak a lemond�s marad h�tra, mert a j�v�re n�zve minden
sz�vets�gi politika lehet�s�ge elv�sz. Ha Angli�val nem akarunk
sz�vetkezni az�rt,
mert elrabolta gyarmatainkat, Olaszorsz�ggal, mert D�l-Tirolt
bekebelezte,
Lengyelorsz�ggal �s Csehszlov�ki�val �ltal�ban v�ve nem, akkor
lassank�nt
Eur�p�ban Franciaorsz�gon k�v�l, amely mell�kesen megjegyezve
Elz�sz Lota-
ringi�t lopta el t�l�nk, senki sem marad.
�gy emberileg �rthet�, hogy bizonyos, eddig ellens�ges n�pek lelki
�talakul�sa,
tekintettel a j�v�ben fenn�ll� �rdekk�z�ss�gre, k�ts�gtelen�l lehets�ges
akkor, ha
�llamunk bels� meger�s�d�se �s a l�tfenntart�sunkba vetett elhat�roz�sunk
ben-
n�nket a sz�vets�gest�rsi min�s�gre k�pes�t, tov�bb�, ha egy azel�tt
ellens�ges
n�ppel val� �sszek�ttet�s�nk ellenz�inek �gyetlens�ggel vagy gonosz
�sk�l�d�ssal
nem szolg�ltatunk anyagot aknamunk�jukhoz.
Legnehezebb az �ll�sfoglal�s a harmadik k�rd�s tekintet�ben.
Elk�pzelhet�-e, hogy a sz�vets�gk�t�sre alkalmas nemzetek val�di
�rdekeinek
k�pvisel�i c�lkit�z�seiket a szabad n�pek �s nemzetek hal�los
ellens�g�nek, a
zsid�s�gnak akarat�val szemben megval�s�thatj�k? K�pesek lesznek-e pl.
a hagyom�nyos brit �llamm�v�szet er�i a puszt�t� zsid� befoly�st megt�rni
vagy
sem?
Amint m�r mondottam, erre a k�rd�sre neh�z v�laszolni. Sokkal t�bb
t�nyez�t�l
f�gg, semhogy hat�rozott v�lem�nyt lehessen nyilv�n�tani. Az
mindenesetre bizo-
nyos: csup�n egy �llamban tekinthet� a jelenlegi �llamhatalom oly
megalapozottnak
�s annyira az orsz�g �rdekeit szolg�l�nak, hogy politikai
sz�ks�gess�geknek a
nemzetk�zi zsid� er�k �ltal val� megakad�lyoz�s�r�l m�r nem lehet
besz�lni. Ez
Olaszorsz�g.
A harc, amelyet a fasiszta Olaszorsz�g, hab�r alapj�ban v�ve tal�n
�ntudat-
lanul is, amit �n nem hiszek, a zsid�s�g h�rom f� t�nyez�je ellen
folytat, legjobb
jele annak, hogy hak�zvetett �ton is, de kiverik ennek az �llamok
feletti hatalomnak
a m�regfog�t. A titkos szabadk�m�ves-p�holyok betilt�sa, a nemzetk�zi
sajt�
�ld�z�se, �vek folyam�n azt eredm�nyezi, hogy az olasz korm�ny
tekintet n�lk�l
a zsid� vil�ghidra sziszeg�s�re, egyre ink�bb az olasz n�p �rdekeit
szolg�lja.
Nehezebb a helyzet Angli�ban. A legszabadabb demokr�cia
orsz�g�ban a
k�zv�lem�ny leple alatt ma csaknem kiz�r�lag a zsid� dikt�l �s ennek
ellen�re ott
is �lland� k�zdelem folyik a brit �llam�rdekek k�pvisel�i �s a zsid�
vil�gdiktat�ra
el�harcosai k�z�tt.
Hogy ezek az ellent�tek gyakran mily er�s �sszet�z�sekre vezettek,
azt a h�bor�
ut�n lehetett a legtiszt�bban felismerni, k�l�n�sen a jap�n k�rd�snek
az angol
hivatalos k�r�k, m�sr�szt a sajt� r�sz�r�l val� k�l�nb�z� felfog�sa
tekintet�ben.
K�zvetlen�l a h�bor� befejez�se ut�n ism�t jelentkezett a r�gi fesz�lts�g
Amerika
�s Jap�n k�z�tt. Term�szetesen a nagy eur�pai vil�ghatalmak sem
maradhattak
k�z�mb�sek az �j h�bor�s veszedelemmel szemben. Angli�ban minden rokoni
k�tel�k ellen�re sem lehetett az irigy aggodalom bizonyos �rz�s�t
elnyomni az USA
hatalm�nak nemzetk�zi, gazdas�gi �s politikai n�veked�s�vel szemben.
Az egykori
gyarmatb�l, a nagy anya gyermek�b�l �gy l�tszik, hogy a vil�g �j ura
t�mad fel. Az
ember meg�rti, ha Anglia gondterhes nyugtalans�g�ban r�gi
sz�vets�geseit fel�l-
vizsg�lja, �s a brit korm�ny agg�dva tekint olyan id�pont fel�,
amikor m�r nem azt
fogj�k mondani: Anglia a tengerek ura, hanem az USA tengerei.
A gigantikus amerikai �llamkolosszushoz, sz�zf�ldj�nek v�gtelen
gazdags�ga
mellett nehezebb hozz�f�rni, mint a k�r�lz�rt n�met birodalomhoz. Ha
egykor itt is
sor ker�l a v�gs� lesz�mol�sra, ha Anglia egyed�l marad, a v�gzet
felette is beteljesedik.
Az�rt ny�l moh�n a s�rga k�z ut�n �s oly sz�vets�gbe kapaszkodik, amely
fajilag tal�n
nem igazolhat�, politikai szempontb�l azonban egyed�l er�s�theti a
brit vil�guralmat
a felfel� t�rekv� amerikai kontinenssel szemben.
Mialatt az angol �llamvezet�s�g az eur�pai harctereken Amerik�val
k�z�sen
v�vott harcok ellen�re nem tudta elhat�rozni mag�t arra, hogy az
�zsiai sz�vet-
s�gen kiss� t�g�tson, az eg�sz zsid� sajt� h�tbat�madta ezt a sz�vets�get.
Hogyan lehets�ges az, hogy a zsid� sajt�term�kek, amelyek 1918ig
h�s�ges
z�szl�viv�i voltak a N�met Birodalom elleni brit harcnak, most
egyszerre hitszeg�st
k�vetnek el, �s k�l�n utakon j�rnak?
N�metorsz�g megsemmis�t�se nem angol, hanem els�sorban zsid� �rdek
volt.
Ugyan�gy ma Jap�n let�r�se kev�sb� szolg�l brit �llam�rdeket, mint ink�bb
a rem�lt
zsid� vil�guralom vezet�inek messzemen� k�v�ns�gait. Mialatt Anglia
saj�t vil�g-
uralmi helyzet�nek fenntart�s�n f�radozik, azalatt a zsid� saj�t
t�mad�st szervez
annak elh�d�t�s�ra.
A zsid� a mai eur�pai �llamokat egyr�szt a nyugati demokr�cia ker�l�
�tj�n,
m�sr�szt az orosz bolsevizmus k�zvetlen uralm�n kereszt�l m�r akarat
n�lk�li
eszk�znek tekinti saj�t kez�ben. De nemcsak az �vil�got h�l�zt�k be,
hanem az
�jvil�got is ugyanez a sors fenyegeti. Zsid�k uralkodnak az
Amerikai Egyes�lt
�llamok t�zsd�in. �vr�l �vre mindink�bb egy sz�zh�szmilli�s n�p
munkaerej�nek
v�mszed�iv� lesznek, �s ma m�r csak nagyon kev�s azok sz�ma, akik a
zsid�s�g
legnagyobb bossz�s�g�ra m�g teljesen f�ggetlenek,
Kiv�l� �gyess�ggel gy�rt�k �t a k�zv�lem�nyt �s form�ltak harci eszk�zt saj�t
j�v�j�k �rdek�ben.
A zsid�s�g legnagyobbjai azt hiszik, hogy e n�pront� faj k�zeledik
m�r �sz�vet-
s�gi k�ldet�s�hez.
E nemzeti mivolt�t�l megfosztott gyarmati ter�leten bel�l egyetlen
f�ggetlen
�llam is k�pes volna az utols� �r�ban az eg�sz sz�m�t�st
kereszt�lh�zni. Mert
bolsevista vil�g csak akkor �llhat fenn, ha mindent mag�ba foglal.
Felt�ve, hogy csak egy �llam is megtartja a maga nemzeti er�it �s
nagys�g�t, a
zsid� zsarnoki uralom, mint minden k�nyuralom ezen a f�ld�n,
elbuknak a nemzeti
gondolattal szemben.
A zsid� tiszt�ban van azzal, hogy noha siker�l neki ezer�ves
simul�konys�g�val
az eur�pai n�peket al�akn�zni �s nemtelen fatty�kk� nevelni, de az oly
�zsiai
nemzeti �llamot, mint Jap�nt, aligha volna k�pes ily sorsra
juttatni. A zsid� ma a
n�metet, angolt, amerikait �s franci�t ut�nozza, azonban a s�rga
fajhoz hi�nyoznak
az �sszek�t� kapcsai. Ez�rt igyekszik a jap�n nemzeti �llamot hasonl�
alakulatok
erej�vel megt�rni, hogy megszabaduljon a vesz�lyes ellenf�lt�l.
A zsid� �vezredes birodalm�ban irt�zik a jap�n nemzeti �llamt�l. �s �gy
annak
megsemmis�t�s�t m�g saj�t diktat�r�j�nak megalap�t�sa el�tt �hajtja. Ma Jap�n
ellen sz�tja a n�peket, mint egykor N�metorsz�g ellen. �gy k�nnyen
megt�rt�nhetik,
hogy mialatt az angol diplom�cia a Jap�nnal val� sz�vets�g ki�p�t�s�n
f�radozik,
a brit zsid� sajt� m�r a sz�vets�g elleni harcot k�veteli �s a
demokr�cia han-
goztat�s�val, meg Le a jap�n militarizmussal �s cs�sz�rs�ggal
csataki�lt�ssal
megsemmis�t� h�bor�t k�sz�t el�.
�gy a zsid� ma Angli�ban megtagadta az engedelmess�get. A zsid� vil�g-
veszedelem elleni harc ezzel ott is megkezd�dik.
Ism�t hatalmas feladat v�r a nemzetiszocialista mozgalomra. Neki
kell a n�p
szem�t felnyitni, vele az idegen nemzeteket megismertetni, �s �jra
meg �j ra felh�vni
a figyelm�t a mi vil�gunk val�di ellens�g�re. Az �rja n�pek elleni
gy�l�let helyett,
m�g ha azok n�melyik�t�l egy vil�g is v�laszt el, amelyekkel azonban
benn�nket
m�gis a v�rk�z�ss�g vagy az �sszetart� k�z�s kult�ra k�t �ssze, az emberis�g
gonosz ellens�g�t, minden szenved�s val�di okoz�j�t, kell az �ltal�nos
bossz�nak
fel�ldozni.
Gondoskodni kell arr�l, hogy a hal�los ellens�get legal�bb saj�t
orsz�gunkban
felismerj�k, �s a vele szemben folytatott harc mint egy
felvil�gosodottabb kor
vil�g�t� f�kly�ja a t�bbi n�p sz�m�ra is megmutassa a k�zd� �rja n�pek bol-
dogul�s�hoz vezet� utat. Egyebekben a j�zan �sz legyen a vezet�nk, �s
az akarat az
er�nk. Ez ir�ny� szent k�teless�g�nk adjon nek�nk kitart�st, legf�bb
p�rtfog�nk pedig hit�nk maradjon.

Tizennegyedik fejezet,
Keleti t�j�koz�d�s vagy keleti politika.
K�t k�r�lm�ny k�sztet arra, hogy N�metorsz�gnak Oroszorsz�ghoz val�
viszony�t k�l�n�s vizsg�latom t�rgy�v� tegyem:
I. Az �ltal�nos n�met k�lpolitika legfontosabb k�rd�s�r�l van sz�.
II. Ez a k�rd�s egyben a fiatal nemzetiszocialista mozgalom
pr�bak�ve, hogy
vil�gos-e gondolkod�sa �s cselekv�se helyes-e.
A n�pi �llam k�lpolitik�j�nak az a feladata, hogy az �llam keret�be
szervezett
faj sz�m�ra az �let lehet�s�g�t biztos�tsa, �s ehhez k�pest a n�p sz�m�nak
szaporod�sa, m�sr�szt ter�let�nek �s term�f�ldj�nek nagys�ga �s j�s�ga k�z�tt
eg�szs�ges �s term�szetes viszonyt teremtsen.
Ez a viszony csak akkor eg�szs�ges, ha a n�p ell�t�s�t saj�t ter�let�n,
saj�t
term�f�ldje �ltal biztos�tja. Minden m�s �llapot, m�g ha �vsz�zadokig,
s�t �vezre-
dekig tart is, eg�szs�gtelen; el�bb-ut�bb az illet� n�p k�rosod�s�hoz,
s�t mi t�bb,
pusztul�s�hoz vezet.
Egy n�p l�t�nek f�ggetlens�g�t csak megfelel� nagys�g� ter�let tudja e
f�ld�n
biztos�tani.
Emellett a sz�ks�ges ter�leti nagys�got nem kiz�r�lag a jelen
k�vetelm�nyei
tekintet�b�l kell meg�t�ln�nk, s�t m�g csak nem is a f�ld hozam�nak a n�p
sz�m�hoz
viszony�tott ar�nya alapj�n, mert mint m�r az els� k�tetben, a A
h�bor�s propa-
ganda c�m� fejezetben is kifejtettem, egy �llam ter�let�nek mint
term�ter�letnek
jelent�s�g�hez egy m�sik, a had�szati k�rd�s is j�rul. Ha a n�p az
ell�t�s�hoz
sz�ks�ges ter�leti nagys�got, mint olyat biztos�totta is a maga
sz�m�ra, m�g mindig
gondolni kell a ter�let megtart�s�ra is. Ez ut�bbi pedig az
�llamhatalom politikai
erej�ben gy�kerezik, amely viszont nem kis m�rt�kben
katona-f�ldrajzi szempon-
tokt�l f�gg.
Tiszt�n ter�leti szempontb�l tekintve a dolgot, a N�met Birodalom
ter�leti
nagys�gateljesenelt�rp�l az �gynevezett vil�ghatalmak�val szemben.
E t�telem megd�nt�se
szempontj�b�l ne hivatkozz�k senki Angli�ra, mert hiszen az angol
anyaorsz�g
k�ts�gtelen�l csak f�v�rosa annak a Brit Vil�gbirodalomnak, amely az
eg�sz
f�ldkereks�g egynegyed r�sz�t vallhatja saj�tj�nak. �ri�si kiterjed�s�
�llamok
emellett az Amerikai Egyes�lt �llamok, tov�bb� Oroszorsz�g �s K�na.
Hatalmas
ter�leti komplexumok ezek, amelyek ter�lete r�szben t�bb mint
t�z szeres�t teszi ki
a mai N�met Birodalom ter�let�nek. Mag�t Franciaorsz�got is ezek k�z�
az �llamok
k�z� kell sz�m�tanunk. Nemcsak arrakell gondolnunk, hogy egyre
nagyobb m�rt�k-
ben eg�sz�ti ki hadsereg�t a sz�nes emberanyagb�l, hanem arra is,
hogy ebben az
orsz�gban az eln�geresed�si folyamat olyan rohaml�ptekkel halad
el�re, hogy
lassank�nt egy afrikai �llam eur�pai f�ld�n val� kialakul�s�r�l
lehetbesz�lni. A mai
Franciaorsz�g gyarmati politik�j�t nem lehet �sszehasonl�tani az
egykori N�met-
orsz�g gyarmati politik�j�val. Ha Franciaorsz�g fejl�d�se ama
keretek k�z�tt m�g
h�romsz�z �vig tartana, akkor a legutols� frank v�rmaradv�ny is
kiveszne ebb�l
az Eur�pa-afrikai anyaorsz�gb�l. Ehelyett hatalmas telep�l�s
keletkezn�k, a
Rajn�t�l le eg�szen a Kong�ig, amelyet a folytonos v�rkevered�s
k�vetkez-
t�ben el��ll� alacsonyabb rend� faj n�pes�tene be.
Ma a f�ld�n a hatalmak eg�sz sor�t l�thatjuk, amelyek nagyr�szt
nemcsak
n�pess�g�k sz�m�val haladj�k meg n�met n�p�nk erej�t, de amelyek
mindenekel�tt
ter�let�k nagys�g�ban tal�lj�k meg politikai hatalmi �ll�suk t�masz�t.
M�g sohasem
volt a N�met Birodalomnak a t�bbi sz�mottev� vil�ghatalomhoz
viszony�tva a
ter�leti kiterjed�s �s l�leksz�m k�z�tti viszonya olyan kedvez�tlen,
mint t�r-
t�nelm�nk els� �r�j�ban, k�tezer esztend�vel ezel�tt �s ma. Annak idej�n
fiatal
n�pk�nt rohammal t�rt�nk be sz�tes�f�lben lev� �llamalakulatok e vil�g�ba,
ma-
gunk is k�zrem�k�dt�nk ezek leghatalmasabbik�nak, R�m�nak lerombol�s�ban.
Ma az alakul�f�lben l�v� �llamhatalmak vil�g�ban tal�ljuk magunkat, �s
abban saj�t
birodalmunk egyre t�bbet vesz�t jelent�s�g�b�l.
Sz�ks�g�nk van arra, hogy ezt a keser� val�s�got ma ridegen szem�nk
el�tt
tartsuk. Sz�ks�ges, hogy a N�met Birodalmat l�leksz�ma �s ter�leti
kiterjed�se
tekintet�ben a t�bbi �llamhoz hasonl�tsuk, �s ez ir�ny� fejl�d�s�t
�vsz�zadokon
kereszt�l k�vess�k. Meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy mindenki, aki ezt
teszi,
megd�bbenve fog r�eszm�lni arra a t�nyre, hogy N�metorsz�g t�bb� nem
vil�ghata-
lom, tekintet n�lk�l arra, hogy katonailag er�s-e vagy gyenge.
Ha a nemzetiszocialista mozgalom val�ban nagy k�ldet�s�nek tudat�ban,
n�p�nket a t�rt�nelem sz�m�ra meg akarja tartani, akkor az a
k�teless�ge, hogy
�thatva saj�t helyzet�nek felismer�s�t�l �s f�jdalmas volt�t�l, sz�m�t�
c�ltuda-
toss�ggal vegye fel a harcot azzal a zsarnoks�ggal �s
tehetetlens�ggel, amely eddig
a n�met n�pet k�lpolitikai �tj�n k�s�rte. K�m�letlen�l, a hagyom�nyokra �s
el��t�letekre val� tekintet n�lk�l, b�tran, egy t�borba toborzott n�p�nk
erej�vel el
kell indulnia azon az �ton, amely l�t�nk sz�ks�gess�g�b�l �j ter�letekre
�s �j f�ldre
vez�rli ezt a n�pet, �s egyben megmenti att�l a veszedelemt�l, hogy
elpusztuljon,
vagy pedig rabszolga m�dj�ra m�sokat szolg�ljon.
A nemzetiszocialista mozgalomnak meg kell k�s�relnie, hogy
l�leksz�munk �s
ter�let�nk k�z�tti �ldatlan viszonyt, ez ut�bbit csak �gy tekintve
t�pl�l� forr�s-
nak, mint hatalompolitikai t�maszpontnak, �pp�gy kik�sz�b�lje, mint
az ellent-
mond�st t�rt�nelmi m�ltunk �s a m�r-m�r kil�t�stalans�gba hajl� jelenlegi
el-
esetts�g�nk k�z�tt.
Ha az eddigi n�met k�lpolitik�t c�ltalannak �s tehetetlennek jelzem,
akkor e
meg�llap�t�som legjobb bizony�t�ka abban a k�r�lm�nyben rejlik, hogy ez
a politika
teljes m�rt�kben cs�t�rt�k�t mondott. Ha n�p�nk szellemileg
alacsonyrend� �s
gy�va lett volna, e f�ldi harcnak az eredm�nye akkor sem lehetne
siralmasabb, mint
a mostani.
Ha �gy vizsg�ljuk n�p�nk ezer�ves t�rt�nelm�t, ha elk�pzelj�k a h�bor�k
sokas�g�t, azok eredm�ny�t, akkor meg�llap�thatjuk, hogy ebb�l a
v�rtengerb�l
csak h�rom olyan jelens�g sz�letett, amelyet ma vil�gos k�lpolitika
gy�m�lcs�nek
nevezhet�nk, �s ami �ltal�ban politikai halad�st jelent.
El�sz�r az �sbajorok �ltal kereszt�lvitt Osztmark telep�l�s;
m�sodszor az Elb�t�l keletre es� ter�letek megszerz�se �s betelep�t�se;
harmadszor a Hohenzollernek �ltal megszervezett
brandenburgi-porosz �llam,
mint az �j birodalom mintak�pe.
Nagy tanuls�g ez a j�v� sz�m�ra.
Mi, nemzetiszocialist�k sohasem mer�lhet�nk el mai polg�ri vil�gunk
hurr�z�
hazafis�g�ban. K�l�n�sk�ppen vesz�lyes lenne a h�bor� el�tti fejl�d�st
ir�ny-
ad�nak tekinten�nk. A XIX. sz�zad eg�sz t�rt�nelmi id�szak�nak vezet�i
maga-
tart�s�val ellent�tben mi ism�t minden k�lpolitikai gondolkod�snak
csak azt a
legfels�bb szempontj�t k�pzelhetj�k, amely szerint: a ter�letet a
l�leksz�mmal kell
�sszhangba hoznunk. Igen. Mi a m�ltb�l csak azt tanulhatjuk, hogy
politikai
tev�kenys�g�nket kett�s ir�nyban kell folytatnunk. K�lpolitik�nk c�lja
ter�let �s term�f�ld szerz�se, belpolitik�nk� pedig szil�rd �s egys�ges
vil�gn�zeten nyugv�
�llam megteremt�se.
R�viden m�g arra a k�rd�sre �hajtok kit�rni, hogy a ter�let �s term�f�ld
ir�nti
k�vetel�s mennyiben jogos erk�lcsi tekintetben.
Erre k�l�n�sen az�rt van sz�ks�g, mert sajnos az �gynevezett n�pi k�r�kben is
szerepel-
nek minden h�jjal megkent elemek, akik azon f�radoznak, hogy a
n�met n�pnek
k�lpolitikai tev�kenys�ge �s c�ljak�nt az 1918 �vi igazs�gtalans�g
j�v�t�tel�t
jel�lj�k meg. Egyben sz�ks�gesnek tartj�k, hogy ezent�l az eg�sz
vil�got kebl�nkre
�lelj�k n�pi testv�ris�gben �s egy�tt�rz�sben.
Mindenekel�tt a k�vetkez�ket kell megjegyezn�nk. Az 1914 el�tti hat�rok
vissza�ll�t�s�nak k�vetel�se oly nagym�rv� politikai esztelens�g, hogy
azt m�r-m�r
mer�nyletnek tekinthetj�k. A birodalom 1914 �vi hat�rai teljesen
�sszer�tlenek
voltak, mert azok a val�s�gban arra sem voltak alkalmasak, hogy
egybefoglalj�k a
n�met nemzetis�g� embereket, m�sr�szt a katonai f�ldrajzi c�lszer�s�g
k�vetelm�nyeinek sem feleltek meg. Azok nem meggondolt politikai
tev�kenys�g
eredm�nyei voltak, hanem egy semmif�le tekintetben sem
kiegyens�lyozott politi-
kai m�rk�z�s pillanatnyi hat�rai, �s r�szben a v�letlen m�vei.
Ugyanezen a jogc�men, s�t m�g jogosabban a n�met t�rt�nelem egy m�sik �v�t
is kiv�laszthatn�nk, hogy az akkori viszonyok helyre�ll�t�s�ban l�ssuk
a k�lpolitikai
tev�kenys�g c�lj�t. A fentebb jelzett k�vetelm�ny teljesen megfelel a
mi polg�ri
vil�gunk gondolkod�sm�dj�nak, amely ezen a t�ren sem tud a j�v�
sz�m�ra politikai
gondolatokat maga el� t�zni, hanem sokkal ink�bb a m�ltban, �spedig a
legk�zelebbi m�ltban �l, mert hiszen m�g visszafel� is csak saj�t
kor�ig tekint.
Nek�nk, nemzetiszocialist�knak, t�ntor�thatatlanul ki kell
tartanunk k�lpolitikai
c�ljaink mellett, amelyek pedig azt k�vetelik, hogy biztos�tsuk a
f�ld�n a n�met n�p
sz�m�ra az �t megillet� ter�letet �s term�f�ldet. Ha kell, v�r�ldozattal
is biztos�-
tanunk kell azt a f�ldet, amelyen majdan parasztnemzed�kek
eg�szs�ges fiakat
nevelnek fel, amely f�ld megadja majd a felmentv�nyt a mai
nemzed�k �ldozat��rt,
�s helyeselni fogja azoknak a felel�s �llamf�rfiaknak a politik�j�t,
akiket a jelen
tal�n el�t�l.
A leger�lyesebben fel kell l�pnem e tekintetben azok ellen a
n�pies �r�de�kok
ellen, akik az ilyen ter�letszerz�sben szent emberi jogok
megs�rt�s�t v�lik
felfedezni, �s ellene firk�lnak. Az ember sohasem tudhatja, hogy
ki �ll ilyen fick�k
h�ta m�g�tt.
Az �llamhat�rokat az emberek teremtik �s az emberek v�ltoztatj�k
meg. T�ny
az, ha egy n�pnek siker�lt ar�nytalanul nagy ter�letre szert
tennie, az m�g nem
k�telez senkit sem arra, hogy azt megv�ltoztathatatlannak ismerje
el. Ez legfeljebb
a h�d�t�k erej�t �s a t�r�k gy�nges�g�t bizony�tja.
Mik�nt egykor az a ter�let, amelyen ma �llunk, nem az �gb�l pottyant
�seink
�l�be, hanem �let�k �s v�r�k kock�ztat�s�val kellett azt kiharcolniuk,
�ppen �gy a
n�p�nk l�tk�rd�s�t jelent� �jabb f�ldter�leteket sem a n�pi kegy fogja
kiutalni,
hanem csak a gy�zelmes kard ereje.
Mi, nemzetiszocialist�k, tov�bb kell, hogy menj�nk. Meg kell
gondolnunk,
hogy �jabb ter�letre �s term�f�ldre val� jogunk k�teless�gg� v�lhat abban
a percben, mihelyst a ter�leti nagyobbod�s hi�nya egy nagy n�pet
hal�lra �t�l.
A mondottak alapj�n mi, nemzetiszocialist�k, a h�bor� el�tti
kult�rpolitikai
vonalvezet�st teljes m�rt�kben elvetj�k. Ott folytatjuk, ahol �seink
hatsz�z �vwel
ezel�tt abbahagyt�k. Mi meg�ll�st parancsolunk az �r�k�s germ�n
v�ndorl�snak
Eur�pa d�li �s nyugati r�szei fel� �s kelet fel� tekint�nk. Lez�rjuk v�g�l
a h�bor�
el�tti id�szak gyarmati �s kereskedelmi politik�j�t, �s r�t�r�nk a j�v�
f�ldbirtok
politik�j�ra.
Ha Eur�p�ban �j ter�letr�l �s �j term�f�ldr�l besz�l�nk, akkor csak Orosz-
orsz�g �s az azt k�rnyez� �llamok fel� tekinthet�nk.
E t�ren maga a sors mutat ir�nyt. Mialatt ugyanis Oroszorsz�g a
bolsevizmus
hatalm�ba ker�lt, megfosztotta az orosz n�pet att�l az �rtelmis�gt�l,
amely eddigi
�llami l�t�t megteremtette �s biztos�totta. Nem szabad elfeledn�nk,
hogy az orosz
�llamalakulat szervezete nem az oroszorsz�gi szl�vs�g
�llampolitikai k�pess�g�t
dics�ri, hanem az sokkal ink�bb a germ�n elem �llamalkot� m�k�d�s�nek
nagy-
szer� p�ld�ja volt. A f�ldnek sok hatalmas birodalma alakult ki
hasonl� m�don.
Alacsonyabb rend� n�pek, �l�k�n germ�n szervez�kkel �s vezet�kkel, nem
egyszer
lettek hatalmas �llamokk�, �s mindaddig fennmaradtak, am�g ez az
�llamalkot�
elem vezet� szerep�t megtartotta.
Oroszorsz�g m�r sz�zadok �ta em�sztette bels� r�tegeinek ezt a germ�n
magv�t,
amely ma �gysz�lv�n teljesen kiirtottnak �s megsemmis�tettnek
tekinthet�. Hely�t
a zsid� foglalta el. Amennyire lehetetlen, hogy az orosz n�p saj�t
erej�b�l e zsid�
j�rmot ler�zza, �ppen annyira lehetetlen viszont, hogy a zsid� ezt
a hatalmas
birodalmat hosszabb id�n kereszt�l uralma alatt tartsa. A zsid� nem
szervez� elem,
hanem ellenkez�leg, a rombol�s megszem�lyes�t�je. Ez a keleti
�ri�sbirodalom
meg�rett az �sszeoml�sra. Oroszorsz�g zsid� uralm�nak v�ge egyben
Oroszorsz�g-
nak mint �llamnak is a v�g�t jelenti. A sors benn�nket arra
v�lasztott ki, hogy
szemtan�i legy�nk olyan katasztr�f�nak, amely a n�pi fajelm�let
helyess�g�nek
leghatalmasabb bizony�t�ka.
A nemzetiszocialista mozgalom hivat�sa az, hogy n�p�nket erre a
politikai
bel�t�sra k�sztesse, hogy j�v� c�lkit�z�s�t ne a nagys�ndori h�d�t�s csal�ka
d�lib�bj�ban, hanem a n�met eke sz�v�s �s kitart� munk�j�ban l�ssa,
amelynek
sz�m�ra a kard csak a f�ldet biztos�tja.
Az csak term�szetes, hogy a zsid�s�g ilyen politik�val szemben a
leg�lesebb
ellen�ll�st fejti ki. E tev�kenys�gnek a zsid�s�gra kihat� jelent�s�g�t
jobban �rzi
maga a zsid�s�g, mint b�rki m�s. �pp ez a t�ny meggy�zhetne minden
val�ban
nemzeti �rzelm� f�rfit egy ilyen �j ir�nyzat helyess�g�r�l. Sajnos,
�ppen az el-
lenkez�je a helyzet. Nemcsak a n�met nemzeti, hanem n�pi k�r�kben
is heves
ellen�ll�st fejtenek ki az ilyen n�zettel szemben, �s mint mindig,
egy-egy nagy
tekint�lyre hivatkoznak. Bismarck szellem�t id�zik, hogy fedezz�k
az olyan poli-
tik�t, amely �pp oly esztelen, mint lehetetlen, �s egyben a n�met
n�pre a legnagyobb
m�rt�kben k�ros. Azt hajtogatj�k, hogy egykor Bismarck maga is nagy
s�lyt
helyezett az Oroszorsz�ggal val� sz�v�lyes viszonyra. Ez val�ban
igaz. Megfeled-
keznek azonban arr�l, hogy � �ppen olyan nagy s�lyt helyezett az
It�li�val val�
bar�ts�gra is. S�t �ppen ez a Bismarck It�li�val k�t�tt sz�vets�get, hogy
Ausztri�t
ann�l k�nnyebben elint�zhesse. Mi�rt nem folytatj�k azt a politik�t
most is? Azt
mondj�k, az�rt, mert a mai It�lia nem azonos az akkorival. Helyes.
De akkor,
m�lyen tisztelt uraim, engedj�k meg az ellenvet�st, hogy a mai
Oroszorsz�g sem
a r�gi Oroszorsz�g. Bismarck sohasem gondolt arra, hogy egy
politikai utat �r�kre
kit�zz�n. Sokkal ink�bb mestere volt � a pillanatnyi helyzeteknek,
semhogy mag�t
annyira lek�t�tte volna. A k�rd�s teh�t nem az, hogy Bismarck
mit tett akkor, hanem
sokkal ink�bb az, hogy mit tenne ma? �s erre a k�rd�sre k�nnyebben
v�laszol-
hatunk. Sohasem k�tn� mag�t politikai b�lcsess�g�vel olyan �llamhoz,
amelyet
hal�lra �t�ltek.
A jelenlegi, fels� germ�n r�teg�t�l megfosztott Oroszorsz�g, m�g
eltekintve �j
urainak vil�gn�zet�t�l is, nem sz�vets�gese a n�met nemzet
szabads�gharc�nak.
Tiszt�n katonai szempontb�l N�metorsz�g �s Oroszorsz�g Nyugat-Eur�pa
elleni,
val�sz�n�leg azonban az eg�sz vil�g elleni h�bor�ja eset�n a viszonyok
ka-
tasztrof�lisak lenn�nek. A harc nem orosz, hanem n�met f�ld�n folyna
an�lk�l, hogy
Oroszorsz�g csak legkisebb t�mogat�sban is r�szes�ten� N�metorsz�got.
Ne tegye
senki azt az ellenvet�st, hogy az Oroszorsz�ggal val� sz�vets�gnek
nem f�lt�tlen
kell h�bor�s c�lt szolg�lnia, �s ha igen, azt alaposan el� lehetne
k�sz�teni. Nem.
Olyan sz�vets�g, amelynek c�lja nem h�bor�s, esztelen �s �rt�ktelen.
Sz�vets�geket
az ember harcra k�t. �gy az Oroszorsz�ggal megk�tend� sz�vets�ggel a j�v�
h�bor�
k�rvonalai bontakozn�nak ki.
Kimenetele N�metorsz�g pusztul�s�t jelenten�. Ehhez j�rul m�g a
k�vetkez�.
Oroszorsz�g mai zsid� urai a legt�volabbr�l sem gondolnak arra,
hogy becs�letes
�rtelemben vett sz�vets�get k�ssenek, �s azt be is tarts�k. Nem
szabad elfelejten�nk
ugyanis azt, hogy a mai Oroszorsz�g vezet�i v�res kez� k�z�ns�ges
gonosztev�k,
hogy azok az emberis�g salakj�b�l ker�ltek ki, akik a viszonyok
teremtette tragikus
�r�ban egy nagy �llamot ker�tettek hatalmukba, a vezet� �rtelmis�get
vad v�rszom-
j�s�ggal kiirtott�k, �s idestovat�z esztendeje a legsz�rny�bb
r�muralmat teremtett�k
meg. Ne felejts�k el, hogy a hatalom mai birtokosai olyan
n�pfajhoz tartoznak,
amelyben az �llati kegyetlens�g megfoghatatlan hazugs�ggal p�rosul,
�s amely faj
ma sokkal ink�bb, mint valaha, elhivatottnak �rzi mag�t arra, hogy
az eg�sz vil�got
uralma al� hajtsa. Ne feledj�k el, hogy ez a nemzetk�zi zsid�,
amely ma
Oroszorsz�gon teljes m�rt�kben uralkodik, N�metorsz�gban nem
sz�vets�gest, de
egy Oroszorsz�ghoz hasonl� sorsra �t�lt �llamot l�t. Az ember azonban
nem k�t
sz�vets�get olyan t�rssal, akinek egyetlen �rdeke a m�sik
megsemmis�t�se. Min-
denekel�tt pedig nem k�t az ember sz�vets�get olyan emberekkel,
akik el�tt a
szerz�d�s szents�ge ismeretlen, akik nem a becs�let �s tisztess�g
k�pvisel�jek�nt
�lnek a vil�gon, hanem a hazugs�g, a csal�s �s a rabl�s nagymesterei.
Ha az ember
azt hiszi, hogy �l�sdiekkel szerz�d�ses viszonyra l�phet, akkor
hasonl� ahhoz a
f�hoz, amely saj�t �rdek�ben a fagy�nggyel sz�vetkezik.
M�sodszor az a veszedelem, amely Oroszorsz�got egykor leter�tette,
N�met-
orsz�g kapui el�tt �ll. Csak a polg�ri egy�gy�ek hada k�pes elk�pzelni
azt, hogy
Oroszorsz�gb�l sz�m�zt�k a bolsevizmust. A maga fel�letes
gondolkod�sm�dj�val
el sem tudja k�pzelni, hogy ebben az esetben egy fejl�d�si
folyamatr�l, a zsid� n�p
vil�guralmi t�rekv�s�r�l van sz�, amely �ppen annyira term�szetes, mint
az angol-
sz�sz �szt�ne, amely arra k�szteti �t, hogy a f�ldet uralma al�
hajtsa. Mik�nt az
angolsz�sz ezt az utat a maga m�dja szerint j�rja, �s a harcot saj�t
fegyvereivel
harcolja meg, �ppen �gy a zsid� is a maga �tj�n j�r, bef�rk�zik a n�pek
k�z�,
al�akn�zza azokat, �s harcol saj�t fegyvereivel, a hazugs�ggal �s
r�galmaz�ssal, a
m�regpoh�rral �s a robbant�s szellem�vel mindaddig, m�g ki nem
irtotta a gy�l�lt
ellens�get. Az orosz bolsevizmusban mi a zsid� vil�guralmi
t�rekv�sek XX. sz�zad-
beli megnyilatkoz�s�t l�tjuk, �ppen �gy, mint ahogy az m�s
korszakokban, m�s
rokon folyamatok seg�ts�g�vel, de ugyanezen c�l fel� t�rekedett. E
t�rekv�s
egy�nis�g�ben gy�kerezik. T�rekv�s�t pedig �nsz�nt�b�l sohasem fogja
feladni.
Vagy rajta k�v�l fekv� er�k fogj�k visszaszor�tani, vagy csak saj�t
kihal�sa fogja
vil�guralmi t�rekv�seit der�kba t�rni. A n�pek tehetetlens�ge, kim�l�suk,
v�r�k
tisztas�g�nak a f�ggv�nye. V�re tisztas�g�ra a zsid� jobban vigy�z, mint
a vil�g
b�rmely m�s n�pe. �ppen ez�rt addig j�rja v�gzetes �tj�t, am�g egy olyan
ellent�tes
er�re bukkan, amely hatalmas birk�z�sban az egek ezen ostroml�j�t
ism�t apokolba
tasz�tja.
A zsid� vil�gbolsevizmus elleni harc Szovjetoroszorsz�ggal szemben
tiszta
�ll�sfoglal�st k�vetel. Az �rd�g ellen nem lehet Belzebubbal
sz�vetkezni. Ha m�g
fajv�d� k�r�k is lelkesednek Oroszorsz�g sz�vets�g��rt, akkor ezek
n�zzenek csak
k�r�l N�metorsz�gban, �s l�tni fogj�k, hogy kik t�mogatj�k
kezdem�nyez�s�ket.
Vagy tal�n ezek a k�r�k �jabban a n�met n�pre n�zve �ld�sosnak tartanak
olyan
t�rgyal�sokat, amelyeket a marxista sajt� t�mogat �s �dv�z�l? Mi�ta
harcolnak a
fajv�d�k olyan fegyverrel, amin�t maguk a zsid�k is paj zsk�nt
tartanak maguk el�?
Ny�ltan bevallom, hogy �n m�r a h�bor� el�tti id�ben helyesnek
tartottam volna,
ha N�metorsz�g lemond a gyarmatpolitik�r�l, elveti a kereskedelem,
�s hadiflotta
terveit, �s Anglia sz�vets�g�ben Oroszorsz�g ellen sz�llt volna
hadba, v�get vetve
ezzel gy�nge vil�gpolitik�j�nak, �s ehelyett az eur�pai ter�letszerz�s
politik�j�t
k�vette volna.
Sohasem felejtem el azt az �lland� fenyeget�z�st, amelyet az
akkori p�nszl�v
Oroszorsz�g N�metorsz�g fel� l�vellt. Nem felejtem el az �lland� pr�ba-
mozg�s�t�sokat, amelyeknek egyetlen c�lja N�metorsz�g kih�v�sa volt.
Nem tudom
elfelejteni Oroszorsz�g k�zv�lem�ny�nek hangj�t, amely m�r a h�bor� el�tt
is
gy�l�letes kifakad�sokra ragadtatta mag�t n�p�nk �s birodalmunk ellen.
Nem
tudom elfelejteni az orosz sajt�t, amely mindig ink�bb
Franciaorsz�g�rt lelkesedett.
Mindennek ellen�re a h�bor� el�tt meg volt egy m�sik �t lehet�s�ge is.
Oroszorsz�g t�mogat�s�val is fell�phett�nk volna Anglia ellen. Ma m�s
a helyzet.
Ha az orsz�g a h�bor� el�tt a legk�l�nb�z�bb �rzelmi momentumokat
kikapcsolva
Oroszorsz�ggal sz�vetkezhetett volna, ez ma m�r nem t�rt�nhet meg. A
vil�g
�r�j�nak mutat�ja az�ta haladt, �s er�teljes kong�ssal jelzi azt az �r�t,
amelyben
n�p�nk sors�nak jobbra vagy balra kell fordulnia. Ha a
nemzetiszocialista mozga-
lomnak az �rtelem lesz egyed�li ir�ny�t�ja, akkor az 1918i
katasztr�fa m�g n�p�nk
j�v�je szempontj�b�l hatalmas �ld�st jelenthet. Ebb�l az �sszeoml�sb�l
n�p�nk
politikai v�grendelete alakulhat ki, amely politikai
v�grendeletnek a n�met n�p
tev�kenys�ge sz�m�ra �rtelemszer�en a k�vetkez�k�ppen kell hangzania.
Ne t�rj�tek Eur�p�ban k�t sz�razf�ldi hatalom keletkez�s�t. A n�met
hat�rokon
egy m�sodik katonai hatalom megteremt�s�nek minden k�s�rlet�ben, m�g
ha ez csak
egy katonai hatalomra alkalmas �llam kialakul�s�ban is
jelentkezik, N�metorsz�g
elleni t�mad�st l�ssatok, �s ne csak jogotoknak, hanem
k�teless�gteknek is tarts�tok
minden eszk�zzel, s�t fegyveres er�vel is megakad�lyozni ilyen �llam
keletkez�s�t,
illetve el�id�zni a m�r kialakult �llam boml�s�t. Gondoljatok arra,
hogy n�p�nk
erej�t nem a gyarmatokban, hanem orsz�ga eur�pai f�ldj�ben tal�lja
meg. Soha se
tarts�tok az �llamot biztons�gosnak, ha az nem biztos�that n�p�nk
minden tagja
sz�m�ra egy darab term�f�ldet. Ne feledj�tek el, hogy a vil�gon a
legszentebb jog
a saj�t maga �ltal megm�velni sz�nd�kolt f�ldh�z val� jog, �s a
legszentebb �ldozat
az e f�ld�rt kiontott v�r.
Nem akarom befejezni e gondolatsort an�lk�l, hogy ne mutassak r�
arra a
sz�vets�gk�t�si lehet�s�gre, amely ma egyed�l ad�dik sz�munkra Eur�p�ban.
M�r
az el�z� fejezetben utaltam Angli�ra �s It�li�ra, mint azokra az
�llamokra, amelyek-
kel a szorosabb viszony felt�tlen�l �rt�kes �s eredm�nyes lenne. E
hely�tt r�viden
az ilyen sz�vets�g katonai jelleg�vel �hajtok foglalkozni.
Ilyen sz�vets�g megk�t�s�nek katonai k�vetkezm�nye �ppen az ellenkez�je
lenne az Oroszorsz�ggal val� sz�vets�gnek. Mindenekel�tt fontos
k�r�lm�ny az a
t�ny, hogy az Anglia �s It�lia fel� val� t�j�koz�d�s egymag�ban m�g nem
jelent
h�bor�s vesz�lyt. Franciaorsz�g mint az egyetlen hatalom, amely ez
ellen a sz�vet-
s�g ellen sz�mba j�hetne, nem lenne abban a helyzetben, hogy
fell�pjen ellene.
Ezzel azonban N�metorsz�g sz�m�ra lehet�v� v�ln�k, hogy teljes
nyugalomban
megtegye azokat az el�k�sz�leteket, amelyek az ilyen egy�ttm�k�d�s
k�vet-
kezt�ben a Franciaorsz�ggal val� lesz�mol�st biztos�tan�k. Ilyen
sz�vets�g jelen-
t�s�ge �ppen abban rej lik, hogy N�metorsz�g nem ker�l azonnal
ellens�ges t�mad�s
perg�t�z�be, hanem �sszet�ri az Antantot, annyi szerencs�tlens�g�nk
k�tforr�s�t,
amely most �nmag�t oszlatn� f�l �s elk�l�n�ten� Franciaorsz�got, n�p�nk
hal�los
ellens�g�t. Ha ennek eredm�nye els�sorban csak erk�lcsi is, alkalmas
lenne arra,
hogy N�metorsz�gnak a mozg�si szabads�g eddig alig elk�pzelt m�rt�k�t
biztos�tsa.
A helyzet kulcsa az �j eur�pai angol-n�met olasz sz�vets�g kez�ben
lenne, �s
nem Franciaorsz�g�ban.
K�ts�gtelen�l nagy neh�z s�gei vannak az ilyen sz�vets�gk�t�snek. De
k�rdem,
az Antant megalak�t�sa kev�sb� volt neh�z? Ha VII. Edward kir�lynak
siker�lt,
�spedig szinte a birodalma term�szetes �rdekei ellen�re, akkor nek�nk
is kell �s fog
siker�lni, hogyha az ilyen fejl�d�s sz�ks�g�t meg�rtj�k �s �t�rezz�k, �s okos
�nuralommal aszerint hat�rozzuk meg tev�kenys�g�nk �tj�t. Nem nyugati
�s nem
keleti orient�ci�t kell a mi k�lpolitik�nknak vallania, hanem
keleti politik�t kell
csin�lnia n�met n�p�nk f�ldsz�ks�glet�nek kiel�g�t�se �rdek�ben. Minthogy
azon-
ban ehhez er�re van sz�ks�g �s n�p�nk hal�los ellens�ge, Franciaorsz�g
benn�nket
k�ny�rtelen�l fojtogat, er�nket rabolja, minden �ldozatot meg kell
hoznunk, amely
alkalmas lehet arra, hogy a francia egyeduralmi t�rekv�sek
pusztul�s�t el�mozd�tsa.
Nek�nk minden olyan hatalom term�szetes sz�vets�ges�nk, amely hozz�nk
hasonl�
m�don Franciaorsz�g uralmi v�gy�t elviselhetetlennek tartja. Nem
szabad ne-
h�z s�geket ismern�nk az ilyen hatalmakhoz vezet� utak tekintet�ben,
�s semmi
�ldozat sem t�nhet fel lehetetlennek, ha v�gs� eredm�nyben leg�d�zabb
ellens�g�nk
lever�s�nek lehet�s�g�t biztos�tja. B�zzuk csak nyugodtan az id�re mai
apr�bb
sebeinket, ha a nagyobbakat ki�getj�k �s meggy�gy�tjuk.

Tizen�t�dik fejezet,
Jogos �nv�delem.
Az 1918 novemberi fegyverlet�tellel olyan politika vette
kezdet�t, amelynek
emberi sz�m�t�s szerint lassank�nt teljes beh�dol�shoz kellett
vezetnie. A
t�rt�nelem azt tan�tja, hogy oly n�pek, amelyek k�nyszer�t� ok n�lk�l
dobj�k el
fegyver�ket, a j�v�ben ink�bb al�vetik magukat megal�ztat�snak �s
kizsarol�snak,
semhogy �jra megk�s�relj�k sorsuk fegyveres er�vel t�rt�n� jobbra
ford�t�s�t.
Ez emberileg �rthet�. Az okos gy�z� a lehet�s�ghez k�pest mindig
r�szletekben
fogja a k�vetel�seit a legy�z�ttekre k�nyszer�teni. �gy azut�n
a jellemtelenn� v�lt
n�pn�l, m�rpedig minden �nk�nt beh�dolt n�p ilyen, sz�molni kell
azzal, hogy
a r�szleges zsarnokoskod�sban m�r nem fog elegend� okot tal�lni m�g
egyszer a
fegyverfog�sra.
Egy n�p �nhib�j�b�l t�rt�nt lass� pusztul�s�nak p�ld�ja Kart�g� buk�sa.
Clausevitz p�ratlan m�don ragadta ki ezt a gondolatot �s sz�gezte
le H�rom
vallom�s c�m� munk�j�ban, amikor azt �rja: A gy�va beh�dol�s
sz�gyenfoltja
sohasem t�r�lhet� le; a n�p v�r�ben l�v� m�regcsepp tov�bbterjed az
ut�dokra,
megb�n�tja �s al� �ssa a k�s�i nemzed�k erej�t is. Ezzel szemben: m�g ha
el is
v�sz a szabads�g v�res �s becs�letes harcokban, e harc biztos�tja a n�p
�jj�sz�let�s�t,
�s �j �let magj�v� lesz, amelyb�l valamikor �j fa �leter�s gy�kerei
fognak sarjadni.
Az csak term�szetes, hogy a becstelenn� �s jellemtelenn� v�lt
nemzetet nem
�rdeklik ezek a tanok, mert aki azt megsz�vleli, ily m�lyre nem is
s�llyedhet, mert
csak az roppanhat �ssze, aki szem el�l t�veszti vagy nem akar t�bb�
r�la tudni. �gy
teh�t a jellem n�lk�li beh�doltakt�l nem v�rhat� el, hogy hirtelen
magukba
sz�lljanak, j�zan �sz �s az emberi tapasztalat alapj�n m�sk�nt
cselekedjenek, mint
eddig. Ellenkez�leg. �ppen ezek fognak magukb�l minden ily
tanuls�got elutas�tani
mindaddig, m�g vagy a n�p szokja meg v�gleg a rabig�t, vagy jobb
er�k nyomulnak
a felsz�nre, hogy a gonosz elnyom�k kez�b�l kiragadj�k a hatalmat.
Az 1918 �ta t�rt�nt esem�nyek sajnos arra mutatnak, hogy azt a
rem�nyt, amely
szerint a gy�z�k kegy�t �nk�ntes beh�dol�s �tj�n meg lehet nyerni,
N�metor-
sz�gban v�gzetes m�don sugalmazza a nagy t�meg politikai felfog�sa �s
elk�pzel�se. Sz�nd�kosan hangs�lyozom a nagy t�meg kifejez�st, mert
nem �haj-
tan�k egy olyan t�vhitet t�pl�lni, mintha a vezet�k cselekedetei is
ugyanerre a
k�rt�kony t�vhitre lenn�nek visszavezethet�k. A h�bor� befejez�se �ta
ugyanis
sorsunkat eg�sz leplezetlen�l a zsid�k ir�ny�tj�k, �s �gy t�nyleg nem
lehet
felt�telezni azt, hogy szerencs�tlens�g�nk oka egyed�l a helyzet
t�ves felismer�se
lenne, s�t ellenkez�leg, abb�l a meggy�z�d�sb�l kell kiindulnunk, hogy
tudatosan
teszik t�nkre n�p�nket.
Ha mi ebb�l a szempontb�l vizsg�ljuk fel�l n�p�nk k�lpolitikai
vezet�s�nek l�tsz�lagos �r�lts�geit, akkor azok a zsid� vil�gh�d�t� gondolat
�s harc szolg�lat�ban �ll�, v�gtelen�l rafin�lt �s hideg logika
eredm�nyeik�nt
leplez�dnek le.
�gy v�lik �rthet�v�, hogy annyi id�, amennyi 1806 �s 1813 k�z�tt elegend�
volt
ahhoz, hogy a teljesen megt�rt Poroszorsz�got �j �leter�vel �s harci
k�szs�ggel
tel�tse, ma nemcsak hogy kihaszn�latlanul telt el, hanem
ellenkez�leg, orsz�gunk
egyre nagyobb elgyeng�l�s�hez vezetett.
H�t �vvel 1918 novembere ut�n �rt�k al� a lokarn�i szerz�d�st.
Fokozatos s�llyed�s�nk lefoly�s�t m�r el�bb �rintettem; a gyal�zatos
fegy-
versz�net al��r�sa ut�n sem er�lyt, sem b�tors�got nem mutattak az
ellens�g k�s�bbi
ism�telt elnyom�si k�s�rlet�vel szemben. Ezek viszont el�g okosak
voltak ahhoz,
hogy egyszerre ne sokat k�veteljenek. Zsarol�sukat mindig arra
a m�rt�kre szor�tot-
t�k, amely v�lem�ny�k szerint, �s vezet�ink v�lem�nye szerint is,
pillanatnyi-
lag m�g annyira elviselhet� volt, hogy a n�phangulat kit�r�seit�l nem
kellett
tartaniok. Viszont min�l t�bb ilyen parancsot �rtak al� �s
er�szakoltak n�p�nkre,
ann�l kev�sb� l�tszott jogosultnak b�rmilyen tov�bbi zsarol�s vagy
lealacsony�t�s
miatt hirtelen ahhoz a fegyverhez ny�lni, amit eddig, annyi m�s
esetben elhanya-
goltak: az ellen�ll�s fegyver�hez. �ppen ez az a m�regcsepp,
amely mindig
fokoz�dik, a legrosszabb �r�ks�gk�nt minden j�vend� elhat�roz�st
befoly�sol, �s
lassank�nt �loms�lyk�nt, alig ler�zhat� m�don nehezedik a n�pre, m�gnem
v�gleg
rabszolgafaj sz�nvonal�ra s�llyeszti azt.
�gy v�ltott�k fel egym�st N�metorsz�gban is a leszerel�si �s
rabszolgas�got
teremt� parancsok, a politikai v�dtelenn� t�tel �s a gazdas�gi
kifoszt�s, hogy v�gre
is erk�lcsileg el�k�sz�ts�k azt a szellemet, amely a Dawes-tervben
szerencs�t, a
lokarn�i egyezm�nyben pedig eredm�nyt l�tott. Magasabb szempontb�l
n�zve a
dolgokat, nyomor�s�gunkban csak egy szerencs�r�l besz�lhet�nk, �spedig
arr�l,
hogy az embereket el lehetett ugyan �m�tani, az eget azonban nem
lehetett
megt�veszteni. Az �g �ld�sa elmaradt, a sz�ks�g �s gond szeg�d�tt n�p�nk
k�s�r�j�v�, egyed�li h�s�ges sz�vets�ges�nk a nyomor lett. A sors ebben az
esetben
sem tett kiv�telt, hanem megadta nek�nk azt, amire r�szolg�ltunk.
Nem �rt�kelt�k
a becs�letet, megtan�tott h�t arra, hogy legal�bb a keny�r szabads�g�t
becs�lj�k. A
kenyeret m�r megtanult�k az emberek k�rni. A szabads�g�rt egy sz�p
napon m�g
k�ny�r�gni fognak.
Amily keser� �s el�re l�that� volt n�p�nk �sszeoml�sa az 1918 ut�ni
�vekben,
�pp oly elsz�ntan �ld�ztek abban az id�ben mindenkit, aki m�r annak
idej�n meg
merte j�solni azt, ami k�s�bb bek�vetkezett. Nemcsak nyomorult �s
rossz volt
n�p�nk vezet�se, hanem �nhitt is, k�l�n�sen akkor, amikor nemk�v�natos �s
kelle-
metlen intelmek elint�z�s�r�l volt sz�. Abban az id�ben
meg�rhett�k, s�t
m�g ma
is, hogy a parlament legnagyobb t�kfilk�i, akik m�r�l holnapra
�llamf�rfi�i polcra
emelkedtek, len�zz�k �s semmibe vegy�k a t�bbi haland�t.
Az nem l�nyeges, hogy az ilyen �llamf�rfi m�k�d�s�nek t�bbnyire m�r a
hatodik h�napj�ban az eg�sz vil�g cs�fj�ra �s sz�gyen�re leplezetlen�l
bizonys�g�t
adta tehetetlens�g�nek. Ez nem tartozik a dologhoz, s�t
ellenkez�leg: min�l keve-
sebb �rdemi munk�t v�geznek az ilyen �llamf�rfiak, ann�l ink�bb �ld�zik
azokat,
akik t�l�k eredm�nyeket v�rnak, eddigi m�k�d�s�k hi�baval�s�g�t merik han-
goztatni, �s megj�solj�k a bek�vetkez� kudarcot. Ha azut�n egy ilyen
der�k
parlamenti �letm�v�szt v�gleg sarokba szor�tunk �s az nem tudja
medd�s�g�t
letagadni, akkor ezer �s ezer okot fog tal�lni ments�g�l munk�ja
eredm�nytelen-
s�g��rt. �mde egyetlenegy sem akad, aki beismern�, hogy � maga a
legf�bb oka a
bajoknak.
Legk�s�bb 1922 23ban m�r tiszt�n kellett volna l�tni, hogy
Franciaorsz�g
m�g a b�kek�t�s ut�n is vask�vetkezetess�ggel f�radozik eredetileg
kit�z�tt
h�bor�s c�lja el�r�s�n. Azt hiszem, senki sem hiszi azt, hogy
Franciaorsz�g eg�sz
t�rt�nelm�nek legd�nt�bb k�zdelm�ben n�gy �s f�l �vig az�rt ontotta n�p�nek
am�gy sem t�ls�gosan b� v�r�t, hogy az okozott k�rokat k�s�bbi j�v�t�tel
alakj�ban
visszakapja. M�g Elz�sz-Lotaringia sem volna kell� magyar�zat a
francia had-
vezet�s�g er�kifejt�s�re, ha emellett nem j�tszana szerepet a francia
politik�nak
igazi nagy c�lkit�z�se. Ez a c�l pedig nem egy�b, mint N�metorsz�g apr�
kis
�llamokra val� feloszt�sa. Ez�rt harcolt a soviniszta Franciaorsz�g,
ami mellett a
val�s�gban rabszolgak�nt adta el n�p�t a nemzetk�zi zsid�s�gnak.
Ez a francia h�bor�s c�l m�r a vil�gh�bor�val el�rhet� lett volna, ha
ezt eleinte P�rizsban rem�lt�k, a h�bor� n�met ter�leten j�tsz�dott
volna le.
Gondoljunk csak arra, hogyha a vil�gh�bor� v�res �tk�zetei nem a
Szomme ment�n,
Flandri�ban, Artois, Vars�, Nizsnij-Novgorod, Kowno, Riga
mellett folytak
volna le, hanem N�metorsz�gban a R�r, a Majna, az Elba ment�n,
Hannover,
Lipcse vagy N�rnberg el�tt, akkor t�nyleg be kell l�tnunk, hogy
N�metorsz�g
sz�tdarabol�sa bek�vetkezhetett volna. Nagyon k�rd�ses ugyanis, hogy
a mi fiatal
sz�vets�gi �llamunk k�pes lett volna e n�gy �s f�l esztend� teherpr�b�j�t
ki�llni
�gy, mint ahogy azt az �vsz�zadokon kereszt�l k�zpontilag ir�ny�tott �s
mindig a
p�rizsi k�zpontra t�maszkod� Franciaorsz�g kib�rta. Egykori
hadsereg�nk dics�-
s�ge �s a n�met j�v� legnagyobb szerencs�je is az a k�r�lm�ny, hogy a
n�pek e
legnagyobb csat�ja haz�nk hat�rain k�v�l folyt le. Sziklaszil�rd, s�t
n�ha majd-
nem szorong� �rz�st kelt�, bels� meggy�z�d�sem, hogy ellenkez� esetben
ma
m�r r�g nem volna N�met Birodalom, hanem csak n�met �llamok
lenn�nek. Ez
az egyed�li vigaszunk. Elesett bajt�rsaink, testv�reink v�re m�gsem
folyt teljesen
hi�ba.
�gy minden m�sk�ppen t�rt�nt. Igaz ugyan, hogy N�metorsz�g 1918 novem-
ber�ben vill�mgyorsan �sszeomlott, de mid�n a v�gzet bek�vetkezett,
hadsereg�nk
m�g m�lyen ellens�ges orsz�gok ter�let�n �llott. Franciaorsz�g els�
gondja akkor
nem N�metorsz�g feloszt�sa, hanem sokkal ink�bb az volt, hogy mik�nt
lehet a
n�met hadsereget Franciaorsz�g �s Belgium ter�let�r�l miel�bb
elt�vol�tani. Ilyen
k�r�lm�nyek k�z�tt a p�rizsi korm�ny a vil�gh�bor� befejez�se ut�n
els�sorban a
n�met hadsereg lefegyverz�s�t �s N�metorsz�gba val� miel�bbi
visszasz�ll�t�s�t
tartotta els� feladat�nak. Csak m�sodsorban gondolhatott a h�bor�
tulaj donk�ppeni
c�lj�nak el�r�s�re. Franciaorsz�g e tekintetben mindenesetre meg volt
b�n�tva.
Angli�ra n�zve a h�bor� N�metorsz�gnak mint gyarmati �s kereskedelmi
hatalom-
nak megsemmis�t�s�vel �s annak m�sodrang� �llamm� val� leszor�t�s�val val�ban
gy�zelmesen fejez�d�tt be. A N�met Birodalom teljes megsemmis�t�se
azonban
nemcsak hogy nem volt sz�m�ra k�v�natos, s�t ellenkez�leg, minden oka
megvolt
arra, hogy riv�list �hajtson benne Eur�p�ban Franciaorsz�ggal
szemben. Ilyen
k�r�lm�nyek k�z�tt a francia politika k�nytelen volt a h�bor� �ltal
el�k�sz�tett
munk�ss�g�t folytatni. Ezzel adott m�g nagyobb jelent�s�get
Clemenceau kijelen-
t�s�nek, amely szerint sz�m�ra a b�ke csak a h�bor� folytat�s�t jelenti.
Minden lehet� alkalmat megragadtak arra, hogy a N�met Birodalom
egys�g�t
megr�zk�dtat�snak tegy�k ki. Egyr�szt �jabb �s �jabb leszerel�si
parancsok, m�s-
r�szt az ez�ltal lehet�v� v�lt gazdas�gi kizsarol�s �tj�n rem�lt�k
P�rizsban, hogy
lassank�nt meg fogj�k laz�tani a birodalom ereszt�keit. Min�l jobban
kihalt a
nemzeti �ntudat �s becs�let N�metorsz�gban, ann�l ink�bb �rv�nyes�lt a
gazdas�gi
elnyom�s �s �lland� n�lk�l�z�s rombol� hat�sa. Az elnyom�snak �s gazdas�gi
kirabl�snak az ilyen politik�ja t�z-h�sz esztend� alatt m�g a
leger�sebb �llami
szervezetet is kikezdi �s bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt megbontja.
Ezzel a francia
h�bor�s c�l megval�sul. Ezt m�r 1922 23 tel�n r�gen fel kellett volna
ismerni.
�gy teh�t csak k�t lehet�s�g el�tt �llottunk: rem�lhett�k, hogy siker�lni
fog a francia
akaratot a n�met sz�v�ss�g�val megt�rni, vagy pedig, ami �gysem
maradhat el,
k�l�n�sen kir�v� esetn�l a birodalom korm�nykerek�t megragadni, �s a
falt�r�
kost az ellens�g fel� ford�tani. Ez ut�bbi mindenesetre
�lethal�lharcot jelentene.
�letre csak akkor lesz kil�t�sunk, ha el�sz�r siker�l Franciaorsz�got
annyira
elk�l�n�teni, hogy ez a m�sodik nagy harc ne legyen N�metorsz�g
k�zdelme az
eg�sz vil�g ellen, hanem N�metorsz�g �nv�delmi harcak�nt jelentkezz�k a
b�k�t
�lland�an zavar� Franciaorsz�ggal szemben.
Hangs�lyozom azt a szil�rd meggy�z�d�semet, hogy ennek a m�sodik
esetnek
el�bb-ut�bb be kell k�vetkeznie. Sohasem hiszek abban, hogy
Franciaorsz�g
sz�nd�ka vel�nk szemben valaha is meg tudna v�ltozni, mert hiszen
az val�j�ban a
francia nemzet �nfenntart�si �szt�n�ben gy�kerezik. Ha �n magam is
francia voln�k
�s �gy Franciaorsz�g nagys�ga nekem �ppen olyan kedves lenne, mint
amilyen szent
most N�metorsz�g�, �gy tal�n �n sem tenn�k m�sk�nt, mint ahogy egy
Clemenceau
cselekszik. Nemcsak n�pess�g�nek sz�m�ban, hanem k�l�n�sen a fajt�ja
legkit�n�bb elemeiben is lassank�nt kihal� Franciaorsz�g csak �gy
tudja fenntartani
jelent�s�g�t a vil�gon, ha N�metorsz�got sz�trombolja. B�rmit is tegyen
a francia
politika, v�geredm�nyben legf�bb v�gya m�gis mindig ennek a k�v�ns�gnak
beteljes�l�se lesz. T�ved�s volna azt hinni, hogy egy teljesen
t�tlen, csak �nmag�t
fenntartani �hajt� akar�s k�pes lesz a nem kev�sb� er�teljes, tev�keny
el�ret�r�ssel
szemben tart�s ellen�ll�st kifejteni. Addig, am�g az �r�k�s villong�s
N�metorsz�g
�s Franciaorsz�g k�z�tt csak francia t�mad�ssal szembeni n�met v�dekez�s
jegy�ben nyer elint�z�st, ez a k�rd�s v�gleg nem d�l el, hanem
N�metorsz�g egyik
had�ll�s�t a m�sik ut�n fogja elveszteni. Ha megfigyelj�k a n�met
nyelvhat�r
v�ltoz�sait a XII. sz�zadt�l napjainkig, akkor aligha fogunk annak a
fejl�d�snek a
siker�re �p�teni, amely nek�nk m�r eddig is olyan sok k�rt okozott.
Csak akkor fogjuk az �r�k�s �s val�j�ban annyira medd� harcot k�zt�nk �s
Franciaorsz�g k�z�tt v�gleg lez�rni, ha N�metorsz�gban mindez teljes
meg�rt�sre
tal�l, �gy, hogy a n�met nemzet �lni akar�s�t ne csak t�tlen
ellen�ll�sban hagyj�k
sorvadozni, hanem azt Franciaorsz�ggal szembeni v�gs� lesz�mol�sra
�sszpontos�t-
j�k �s d�nt� k�zdelembe viszik. Emellett N�metorsz�gnak Franciaorsz�g
megsem-
mis�t�s�ben csak eszk�zt kell l�tnia, amely �ltal n�p�nk terjeszked�si
lehet�s�g�t
m�s ir�nyban biztos�tja.
Ma Eur�p�ban nyolcvanmilli� n�met �l. A most v�zolt k�lpolitika csak
akkor
lesz helyes, ha alig sz�z �v m�lt�n k�tsz�z�tvenmilli� n�met fog
f�ldr�sz�nk�n �lni,
�spedig nem gy�ri robotosokk�nt, hanem mint parasztok �s munk�sok,
akik
munk�juk r�v�n biztos�tj�k egym�s l�t�t.
1922 december�ben a helyzet N�metorsz�g �s Franciaorsz�g k�z�tt ism�t
veszedelmesen ki�lez�d�tt. Franciaorsz�g �jabb sz�rny� zsarol�sra sz�nta
r�mag�t,
�s ehhez z�logra volt sz�ks�ge. A gazdas�gi kifoszt�st politikai
nyom�snak kellett
megel�znie �s a franci�k �gy v�lt�k, hogy makacs n�p�nk m�g er�sebb
leig�z�sa
csak a n�met �let idegk�zpontj�ba val� er�szakos behatol�ssal
lehets�ges. A R�r
vid�k megsz�ll�s�val Franciaorsz�gban azt rem�lt�k, hogy nemcsak
N�metorsz�g
erk�lcsi gerinc�t siker�l v�gleg megt�rni, hanem benn�nket
gazdas�gilag is oly
k�nyszerhelyzetbe hoznak, hogy ezek ut�n m�g a legs�lyosabb
k�telezetts�geket is,
k�nytelen-kelletlen el fogjuk viselni.
A R�r-vid�k megsz�ll�s�val a sors m�g egyszer seg�dkezet ny�jtott a
n�met
n�pnek, hogy a felt�mad�s fel� vezesse. Ami az els� pillanatban
s�lyos szeren-
cs�tlens�gnek kellett hogy l�ss�k, t�zetesebb vizsg�latn�l cs�b�t�nak
�g�rkezett,
mert a n�met szenved�s v�g�nek lehet�s�g�t hordozta mag�ban.
A R�r-vid�k megsz�ll�sa els� �zben idegen�tette el k�lpolitikailag
Fran-
ciaorsz�got Angli�t�l, �spedig nemcsak a brit diplom�cia k�reit,
amelyek a francia
sz�vets�get am�gy is a hideg sz�m�t� szem�vel n�zt�k, hanem az angol n�p
sz�lesebb r�tegeit is. K�l�n�sen az angol gazdas�gi �let fogadta
rosszul leplezett
kedvetlens�ggel a sz�razf�ldi francia hatalom tov�bbi hallatlan
meger�s�d�s�t.
Ez�ltal Franciaorsz�g nemcsak tiszt�n katonai szempontb�l foglalt
el Eur�p�ban
olyan �ll�st, amilyen azel�tt mag�nak N�metorsz�gnak sem volt, hanem
politikai
versenyk�pess�g�t gazdas�gilag is majdnem egyeduralomszer�en
meger�s�tette.
Eur�pa legnagyobb vas �s sz�ntelepei �gy olyan nemzet kez�be
ker�ltek, amely a
maga l�t�rdekeit N�metorsz�gt�l nagyon is elt�r�leg eddig is
hat�rozottan �s
tev�keny m�don k�pviselte �s amelynek a nagy vil�gh�bor�ban
bebizony�tott
katonai megb�zhat�s�ga m�g �l�nken �lt az eg�sz vil�g eml�kezet�ben. A
R�r-
vid�ki sz�ntelepeknek Franciaorsz�g r�sz�r�l t�rt�nt megsz�ll�s�val
Anglia eg�sz
h�bor�s sikere veszend�be ment. A gy�ztes most nem a f�rge �s �lelmes
angol
diplom�cia volt, hanem Fos marsall �s az �ltala k�pviselt
Franciaorsz�g.
Olaszorsz�gban is franciaellenes lett a hangulat, amely a h�bor�
befejez�se �ta
k�l�nben sem volt r�zs�s. Val�s�gos franciagy�l�let fejl�d�tt ki, �s itt
volt a nagy
t�rt�nelmi pillanat, amikor az egykori sz�vets�gesek ellens�gekk�
v�lhattak volna.
Hogy ez m�gis m�sk�nt t�rt�nt, �s a sz�vets�gesek, mint a m�sodik balk�ni
h�bor�ban nem v�ltak azonnal egym�s ellens�g�v�, ez csak annak a
k�r�lm�nynek rov�s�ra �rand�, hogy N�metorsz�gnak nem volt egy Enver
pas�ja,
de volt egy Kuno nev� birodalmi kancell�rja.
Nemcsak k�lpolitikailag, hanem belpolitikailag is nagy
lehet�s�geket tartoga-
tott N�metorsz�g sz�m�ra a franci�k R�r-vid�ki bet�r�se. N�p�nk
tekint�lyes
r�sze, amely a megt�rt hazug sajt� befoly�sa k�vetkezt�ben
Franciaorsz�got m�g
mindig az el�rehalad�s �s liberalizmus harcosak�nt l�tta, kigy�gyult
ebb�l az
�r�lts�gb�l. Ahogy az 1914es esztend� is kiverte n�met munk�ss�gunk
fej�b�l a
nemzetk�zi n�pszolidarit�s �lmait, �s visszavezette �ket az �r�k�s harc
vil�g�ba,
�ppen �gy jelentett kij�zanod�st 1923 tavasza is.
Amint Franciaorsz�g bev�ltotta fenyeget�s�t �s megkezdte, eleinte
ugyan
�vatosan �s f�l�nken bevonul�s�t az als�n�met sz�nter�letekre, N�metorsz�g
 r�sz�re �t�tt a nagy �s sorsd�nt� �ra. Ha abban a pillanatban n�p�nk
gondolkod�s-
m�dja, magatart�sa �j ir�nyt vesz, akkor a n�met R�r-ter�let
Franciaorsz�g
sz�m�ra Nap�leon Moszkv�j�v� v�lhatott volna. Csak k�t lehet�s�g volt:
vagy
megad�an t�rni �s semmit sem tenni, vagy az izz� koh�kra �s f�st�lg�
kemenc�kre
vetett tekintettel a n�met n�pben f�l�breszteni azt a forr� v�gyat,
hogy vessen v�get
az �r�k�s sz�gyennek, �s ink�bb sz�moljon le a pillanat borzalmaival,
semhogy
tov�bbra is t�rje a v�g n�lk�li szenved�st.
Kuno, akkori birodalmi kancell�r� az �rdem, hogy egy harmadik
utat fedezett
fel. Viszont n�met polg�ri p�rtjainkat illeti a dics�s�g, hogy
n�p�nk azt a
harmadik utat megcsin�lta �s k�vette.
E hely�tt el�sz�r a m�sodik utat k�v�nom r�vid vizsg�lat t�rgy�v� tenni.
A R�r-vid�k megsz�ll�s�val Franciaorsz�g s�lyosan megs�rtette a
versz�ji
b�keszerz�d�st. Szembehelyezkedett a szerz�d�st biztos�t�
hatalmak eg�sz
sor�val, k�l�n�sen pedig Angli�val �s Olaszorsz�ggal. �nz� rabl�hadj�rat�nak
t�mogat�s�ra ezeknek az �llamoknak a r�sz�r�l Franciaorsz�g t�bb� nem
sz�m�tha-
tott. Ezt a kalandot, mert tulajdonk�ppen nem volt egy�b,
Franciaorsz�gnak
mag�nak kellett valahogyan szerencs�sen meg�sznia. N�met nemzeti
korm�ny
r�sz�re csak egy �t lett volna lehets�ges: az, amelyet a becs�let �rt
el�. Azzal is
tiszt�ban kellett lenni, hogy itt kell� hatalmi er� n�lk�l mindenf�le
t�rgyal�s
c�ltalan. Esztelens�g volt a t�nyleges ellen�ll�s minden lehet�s�ge
n�lk�l arra az
�ll�spontra helyezkedni, hogy semmif�le t�rgyal�son nem vesz�nk
r�szt, de m�g
sokkal esztelenebb v�gre m�gis a z�ld asztal mell� �lni an�lk�l, hogy
id�k�zben
megfelel� hatalomra tettek volna szert.
Arr�l nem lehetett sz�, hogy a R�r-vid�k megsz�ll�s�t katonai
int�zked�sekkel
megakad�lyozz�k. Csak egy �r�lt adhatott volna ilyen tan�csot. De
igenis, Fran-
ciaorsz�g e t�nyked�s�nek hat�sa alatt a megsz�ll�s kereszt�lvitel�nek
idej�re
gondolni kellett volna arra, hogy tekintet n�lk�l a franci�k
�ltal am�gy is
sz�jjelt�pett versz�ji szerz�d�sre biztos�ts�k azokat a katonai
seg�desz-
k�z�ket, amelyeket k�s�bb a t�rgyal�knak �traval�ul adhattak volna.
Kezdett�l
fogva nyilv�nval� volt ugyanis, hogy ez a Franciaorsz�g �ltal
megsz�llott ter�let
t�rgyal�sok alapj�t fogja k�pezni. Emellett tiszt�ban kellett lenni
azzal is, hogy m�g
a legjobb t�rgyal� felek is csak kev�s eredm�nyt tudnak el�rni
akkor, ha azt a f�ldet,
 amelyen �llnak, �s a sz�ket, amelyen �lnek, nem a n�p seg�t� karjai
tartj�k. A gy�nge
szab�leg�ny nem sz�llhat vit�ba atl�t�val, �s a v�dtelen t�rgyal� f�lnek
mindig meg
kell t�rnie Brennus kardj�t a m�rleg ellens�ges serpeny�j�ben akkor,
ha kiegyen-
s�lyoz�s�ra nem dobhatja � is kardj�t a saj�tj�ba. Vagy tal�n nem
volt-e k�n �s
szenved�s v�gign�zni azokat a t�rgyal�si kom�di�kat, amelyek 1918 �ta a
minden-
kori parancsokat megel�zt�k, ezt a vil�gnak ny�jtott leal�z� sz�nj�t�kot,
amelyben
benn�nket g�nyosan a t�rgyal�asztalhoz sz�l�tottak, hogy a r�gen k�sz
hat�roza-
tokat �s programpontokat el�b�nk t�rj�k. Ezekr�l lehetett ugyan
besz�lni, de m�r
eleve megv�ltoztathatatlanok voltak. T�ny, hogy a mi megb�zottaink
alig �lltak
egyetlen esetben is a legszeg�nyebb �tlag felett �s nagyr�szt
igazolt�k Lloyd George
szemtelen kijelent�s�t, amikor egyszer Simon volt birodalmi
kancell�r el�tt g�-
nyosan megjegyezte: A n�metek nem �rtenek ahhoz, hogy megfelel�
szellemi
sz�nvonalon �ll� vez�rt �s k�pvisel�ket v�lasszanak. T�ny az, hogy n�p�nk
siral-
mas v�dtelens�ge folyt�n m�g a l�ngesz�ek is alig tudtak volna
valamit is el�rni az
ellens�g hat�rozott hatalmi szav�val szemben.Aki 1923 tavasz�n a R�r-vid�k francia
megsz�ll�s�t a katonai hatalom
vissza�ll�t�s�ra akarta volna felhaszn�lni, annak mindenekel�tt
szellemi fegyverek-
kel kellett volna nemzet�nk akaraterej�t megc�lozni, �s a
leg�rt�kesebb nemzeti er�
megsemmis�t�it let�rni.
Amint 1918ban v�resen megbosszulta mag�t az a k�r�lm�ny, hogy 1914 �s
15ben nem hat�rozt�k el a marxista k�gy� fej�nek sz�tz�z�s�t, �ppen �gy a
legszerencs�tlenebb�l meg kellett bosszulnia mag�t annak a
k�r�lm�nynek, hogy
1923 tavasz�n nem sz�nt�k r� magukat a szoci�ldemokrata haza�rul�kkal
�s n�p-
bolond�t�kkal val� v�gleges lesz�mol�sra.
A Franciaorsz�ggal szembeni t�nyleges ellen�ll�s gondolata
hat�rozott esz-
telens�g volt akkor, ha nem �zentek hadat azoknak az er�knek,
amelyek �t �v el�tt
a harctereken a n�met ellen�ll�st a h�tt�rb�l megt�rt�k. Csak polg�ri
agyban
sz�lethetett az a hihetetlen gondolat, hogy a marxizmus tal�n
megv�ltozott, �s hogy
1918 sehonnai f�kolomposai, akik annak idej�n hidegen tudtak
�tg�zolni k�tmilli�
h�si halotton csak az�rt, hogy k�nnyebben jussanak a miniszteri
sz�kbe, most
1923ban hirtelen a nemzeti gondolat szolg�lat�ban �llnak.
Hihetetlen �s val�ban
esztelens�g annak rem�nye, hogy az egykori haza�rul�k egyszerre a
n�met szabad-
s�g harcosaiv� v�lnak. �k m�g csak nem is gondoltak arra.
Amennyire a hi�na ragaszkodik a d�gh�z, �ppen annyira l�teleme a
marxist�nak
a haza�rul�s, Hagyjanak fel v�gre azzal a buta ellenvet�ssel, hogy
egykor oly sok
munk�s is v�r�t ontotta N�metorsz�g�rt. Igen, n�met munk�sok, de ezek
akkor m�r
nem voltak nemzetk�zi marxist�k. Ha a n�met munk�ss�g 1914ben
�rz�svil�ga
szerint m�g marxista lett volna, akkor a h�bor� h�rom h�t alatt
befejez�dik, �s
N�metorsz�g �sszeomlik, m�g miel�tt az els� katona �tl�pte volna a
hat�rt. Az a
k�r�lm�ny, hogy a n�met n�p ekkor m�g k�zd�tt, bizony�tja, hogy a
marxista t�boly
akkor m�g nem r�gta be mag�t teljesen a lelkek legm�ly�re. A n�met
katona abban
a m�rt�kben veszett el a haza r�sz�re, amilyenben a h�bor� alatt ism�t
a marxista
vezet�k kez�be ker�lt. Tartott�k volna csak a h�bor� kezdet�n �s a h�bor�
alatt ezt
a tizenk�t tizen�tezer h�ber n�pbolond�t�t m�rges g�zok al�, �gy, amint
azt a
n�met dolgoz�k legjobbjainak sz�zezrei voltak k�nytelenek a
harctereken t�rni,
akkor a harct�r milli�s �ldozatai sem lettek volna hi�baval�k.
Ellenkez�leg. Ti-
zenk�tezer bitangnak idejekor�n val� kiirt�sa egymilli� tisztess�ges,
�rt�kes n�met
�letet mentett volna meg a j�v� sz�m�ra. De ez is a polg�ri
�llamm�v�szethez
tartozott, hogy m�g a csatatereken szemrebben�s n�lk�l �ldozt�k fel
legjobbjaink
milli�it, ugyanakkor t�z-tizenk�tezer �rul�t, csal�t �s uzsor�st �rt�kes
nemzeti
szents�gk�nt �rinthetetlennek hirdessenek. Az ember igaz�n nem
tudja, hogy mi
nagyobb ebben a polg�ri vil�gban: a h�lyes�g, gy�nges�g �s gy�vas�g,
vagy pedig
a minden �z�ben lez�ll�tt gondolkod�sm�d.
1923ban ugyanaz el�tt a helyzet el�tt �llottunk, mint 1918ban.
T�k�letesen
mindegy, hogy az ellen�ll�s melyik m�dj�ra hat�rozza el mag�t az
ember, a legiobb
el�felt�tel mindig a marxista m�reg elt�vol�t�sa n�p�nk test�b�l.
Meggy�z�d�sem
szerint abban az id�ben a val�ban nemzeti korm�nynak az lett volna
a legf�bb
k�teless�ge, hogy a marxizmussal szembeni v�gs� lesz�mol�sra k�sz
er�ket keresse
�s megtal�lja, �s azoknak szabad kezet biztos�tson. Nem az volt a
k�teless�ge, hogy
a nyugalom �s rend ostobas�ga el�tt hajb�koljon olyan t�rt�nelmi
pillanatban,
amikor a k�ls� ellens�g a haz�ra megsemmis�t� csap�st m�rt, �s idebenn
viszont az
�rul�s leselkedett minden utcasarkon. Egy val�di, nemzeti
korm�nynak akkor a
zavart �s nyugtalans�got kellett volna k�v�nnia, hogy e zavarg�sok
alatt v�gre
lehet�v� v�lj�k a marxizmussal, n�p�nk e hal�los ellens�g�vel val�
lesz�mol�s. Ha
ezt elmulasztottuk, minden ellen�ll�s, legyen b�rmily term�szet� is,
egyszer�en
�r�letsz�mba ment.
Az ilyen, val�ban t�rt�nelmi jelent�s�g� lesz�mol�s mindenesetre nem a
titkos
tan�csosok vagy m�s begyepesedett miniszteri lelkek s�m�ja szerint
t�rt�nik, hanem
egyed�l a f�ldi �let l�t�rt val� k�zdelm�nek �r�k t�rv�nyei szerint. Be
kell l�tni
v�gt�re, hogy gyakran a legv�resebb polg�rh�bor�b�l ac�lkem�nys�g�,
eg�szs�ges
n�pt�rzs fejl�dik, m�g a mesters�gesen �polt b�ke�llapotok k�zepette nem
egyszer
a rothad�s b�ze terjeng. N�pek sors�t nem szokt�k keszty�s k�zzel
int�zni. Ez�rt
kellett 1923ban is durva k�zzel hozz�ny�lnunk, hogy
megragadhassuk a n�p�nk
test�t mardos� viper�kat. A siker k�ts�gtelen�l biztos�totta volna az
eredm�nyt.
Abban az id�ben gyakran rekedtre besz�ltem magam, �s igyekeztem
legal�bb
az �gynevezett nemzeti �rzelm� k�r�kkel meg�rtetni, hogy milyen t�t
forog ez�ttal
kock�n. Ism�telve k�rtem �ket, engedjenek szabad foly�st a sorsnak,
tegy�k le-
het�v� mozgalmunk sz�m�ra a marxizmussal val� v�gs� lesz�mol�st. Sajnos,
szava�m s�ket f�lekre tal�ltak. �k mindenhez jobban �rtettek, mag�t a
birodalmi
v�d�rs�g parancsnok�t sem kiv�ve, hogy azut�n v�gre minden id�k
legsiralma-
sabb beh�dol�s�t �rj�k meg.
Ekkor v�gleg meggy�z�dtem arr�l, hogy a n�met polg�rs�g befejezte v�g-
zetszer� hivat�s�t, tov�bbi feladatok megold�sa m�r nem v�rt re�. Ekkor
l�ttam,
hogy ezek az �gynevezett polg�ri p�rtok csak kortesfog�sb�l
foglalnak �ll�st a
marxizmussal szemben, an�lk�l azonban, hogy annak megsemmis�t�s�re
komoly
sz�nd�kuk lenne. Bels�leg m�r mind belenyugodtak haz�nk pusztul�s�nak
gondo-
lat�ba �s m�r legfeljebb csak a v�gy �szt�n�zte �ket, hogy maguk is
r�szt vehes-
senek a nagy halotti toron. Csak az�rt harcoltak m�g.
Ny�ltan megvallom, hogy ebben az id�ben fogamzott meg lelkem m�ly�n
m�lys�ges csod�latom az Alpesekt�l d�lre fekv� orsz�g nagy fi�val
szemben.
Csod�latom azzal az emberrel szemben, akit n�pe ir�nti forr�
szeretete vez�relt, �s
nem alkudozott It�lia bels� ellens�geivel, hanem minden eszk�zzel
azok megsem-
mis�t�s�re t�rekedett. Musszolinit az a hat�rozotts�g fogja a vil�g
legnagyobb
emberei k�z� sorolni, amellyel nem osztozkodott It�li�n a
marxizmussal, hanem
haz�ja megment�se �rdek�ben megsemmis�tette a nemzetk�zis�get.
Milyen siralmas t�rp�k ezzel szemben a mi �llamf�rfiaink, �s mily
undor
fogja el az embert, ha l�tja, hogy olyan neveletlen m�don
mer�szkednek ezek a
null�k a felett�k toronymagass�gban �ll�t b�r�lni. Milyen f�jdalmas
elgondolni,
hogy mindez olyan orsz�gban t�rt�nik, amely alig egy f�l sz�zaddal
ezel�tt m�g egy
Bismarckot vallhatott saj�tj�nak.
A polg�rs�gnak ez a gondolkod�sm�dja �s a marxizmussal szemben
tan�s�tott
k�m�let a R�r vid�ki t�nyleges ellen�ll�s sors�t 1923ban m�r j� el�re
eld�nt�tte.
A Franciaorsz�g elleni harc ostobas�g lett volna akkor, mid�n
sorainkban hal�los
ellens�geink voltak. Ami egy�ltal�n ezen a t�ren t�rt�nt, az
legfeljebb szemf�ny-
veszt�s volt abb�l a c�lb�l, hogy N�metorsz�g nemzeti �rz�s� egy�neit
kiel�g�tse,
a n�p forrong� lelk�t megnyugtassa, val�j�ban pedig orr�n�l fogva
vezesse. Ha
komolyan hittek volna abban, amit cselekedtek, be kellett volna
l�tniok, hogy egy
n�p ereje nem a fegyver�ben, hanem els�sorban akarat�ban gy�kerezik.
Miel�tt az
ember k�ls� ellens�geit legy�zi, el�sz�r a bels� ellens�ggel kell hogy
lesz�moljon,
mert k�l�nben jaj neki, ha a harc nem gy�zedelmes m�r az els� napon.
Ha egy n�p
soraiban bels� ellens�ggel veszi fel a harcot, akkor a
veres�gnek m�g a
legkisebb lehet�s�ge is �sszeroppantja ellen�ll� erej�t, �s az ellens�g
v�gleges
gy�zelm�t eredm�nyezi. Ezt m�r 1923 tavasz�n el�re lehetett l�tni,
Egy�ltal�n sz�
sem lehetett Franciaorsz�g elleni katonai sikerr�l.
Ha a francia R�r-bet�r�s legal�bb a marxizmus bels� megsemmis�t�s�t
ered-
m�nyezi, akkor ez m�r sz�munkra jelentette volna a sikert. L�t�nek �s
j�v�j�nek e
hal�los ellens�g�t�l megszabad�tott N�metorsz�g oly er�t k�pviselne,
amelyet senki
sem lenne t�bb� k�pes eltiporni. Azon a napon, amelyen
N�metorsz�gban let�rik a
marxizmust, egy�ttal �sszet�rik a n�met b�kly�kat is. T�rt�nelm�nk
tan�t�sa szerint
rajtunk sohasem gy�zedelmeskedett az ellens�g ereje, hanem mindig
csak saj�t
hib�nk �s a sorainkban l�v� bels� ellens�g.
Minthogy a n�met korm�ny annak idej�n ilyen h�si tettre nem tudta
r�sz�nni
mag�t, term�szetesen csak az els� utat v�laszthatta volna: semmit
sem tenni, a
dolgoknak szabad foly�st engedni.
Ebben a t�rt�nelmi �r�ban azonban a sors a n�met n�pnek is adott egy
nagy
embert, Kuno urat, aki hivat�sa szerint nem volt sem �llamf�rfi,
sem politikus.
Term�szetesen m�g kev�sb� volt az sz�let�s�n�l fogva, hanem sokkal
ink�bb a
politikai �gyn�k tipus�t k�pviselte, aki legfeljebb bizonyos
feladatok elint�z�s�re
alkalmas. Egy�bk�nt, ink�bb �zleti �gyekben volt j�ratos. N�metorsz�g
�tk�t jelen-
tette, mert ez a politiz�l� keresked� a politik�t is �zleti
v�llalkoz�snak tekintette, �s
annak szab�lyai szerint j�rt el.
Franciaorsz�g megsz�llotta a R�r-vid�ket. Mi is van a
R�r-vid�ken? Sz�n.
Teh�t Franciaorsz�g a sz�n kedv��rt sz�llja meg a R�r-vid�ket. Semmi
sem volt
�gy term�szetesebb Kuno �r sz�m�ra, mint az a gondolat, hogy
sztr�jkoljunk. Ez�ltal
a franci�k ne jussanak sz�nhez, mert akkor legal�bbis Kuno �r
nagyszer�
elgondol�sa szerint, a franci�k egy sz�p napon v�llalkoz�suk
j�vedelmez�-
s�g�nek hi�nya miatt ism�t ki fogj�k �r�teni a R�r-vid�ket. K�r�lbel�l ez
volt a
gondolkod�sm�dja ennek a jelent�keny nemzeti �llamf�rfinak, akit
Stuttg�rtban
�s m�s helyeken besz�ltettek a n�phez, �s akit a n�p boldogan
megcsod�lt.
A sztr�jkhoz azonban szocialist�kra is sz�ks�g van, mert els�sorban
a mun-
k�soknak kell sztr�jkolni, �s �gy sz�ks�ges volt, hogy a munk�sokat,
akik az ily
polg�ri �llamf�rfi agy�ban mindig a marxist�kkal voltak azonosak, a
t�bbi n�met
polg�rral egys�ges frontba t�m�r�ts�k.
L�tni kellett akkor ennek a polg�ri p�rtpolitikai megpen�szesedett
egy�ttesnek
a ragyog�s�t ezzel a zseni�lis �tlettel kapcsolatban. Nemzeti �s
zseni�lis egy
csap�sra. V�gre r�bukkantak arra, amit eg�sz id� alatt kerestek.
Megtal�lt�k a
marxizmushoz vezet� aranyhidat, �s a nemzeti sz�delg�knek lehet�v�
tett�k, hogy
�sn�met k�ppel �s nemzeti sz�lamokkal bar�ti kezet ny�jtsanak a
nemzetk�zi
haza�rul�knak. Ezek elfogadt�k ezt a kezet, mert hiszen, amint
Kun�nak sz�ks�ge
volt r�juk az egys�gfronthoz, a marxista vezet�knek �ppen �gy
sz�ks�ge volt
Kuno �r p�nz�re. �gy seg�tettek mindk�t f�len. Kuno megkapta a maga
egys�g-
frontj�t a maga nemzeti sz�sz�ty�rjaival �s hazafiatlan
bitangjaival, a nemzetk�zi
sz�lh�mosoknak pedig alkalmuk ny�lt arra, hogy magasztos harci
k�ldet�s�ket, a
nemzeti gazdas�gi �let sz�trombol�s�t, �llami k�lts�gen hajts�k v�gre.
Halhatatlan
gondolat. Fizetett �ltal�nos sztr�jkkal megmenteni egy nemzetet
mindenesetre
olyan jelsz�, amelyet m�g a legk�z�mb�sebb senkih�ziak is a
legnagyobb lelke-
sed�ssel tehettek maguk�v�.
K�ztudom�s�, hogy im�dkoz�ssal nem lehet felszabad�tani egy n�pet, de
hogy
semmittev�s �r�n lehet-e szabads�gharcotmegv�vni, aztmindenesetre ki
kellettm�g
pr�b�lni. Ha Kuno �r akkor a fizetett �ltal�nos sztr�jkra val� felh�v�s
�s az
egys�gfront hangoztat�sa helyett minden n�mett�l k�t�rai
munkat�bbletet k�vetelt
volna, akkor ezzel az egys�gfronttal val� sz�delg�s m�r a harmadik
napon �sszeom-
lott volna. A n�peket nem semmittev�ssel, hanem �ldozatos munk�val
lehet
felszabad�tani.
Ez a passz�v ellen�ll�s mindenesetre nem tartotta sok�ig mag�t. Csak
a h�bor�t
egy�ltal�n nem ismer� egy�n k�pzelhette azt, hogy a megsz�ll�
csapatokat ilyen
nevets�ges eszk�z�kkel meg lehessen riasztani. Ez mag�ban
legfeljebb olyan
tev�kenys�gnek lehetett volna c�lja, amely milli�rdos k�lts�geket
okozott, �s ezzel
nagyban hozz�j�rult a nemzeti p�nz�rt�k teljes t�nkret�tel�hez.
A franci�k term�szetesen bizonyos bels� megnyugv�ssal eg�sz h�ziasan
ren-
dezkedtek be a R�r-vid�ken az ellen�ll�s ilyen eszk�zeinek l�tt�n. �k
�ppen
rajtunk kereszt�l tanult�k meg, hogy mik�nt lehet a nyugtalankod�
polg�ri n�pet
�szre t�r�teni, ha viselked�se a megsz�ll� hat�s�gokat komolyan
vesz�lyezteti. Mily
vill�mgyorsan futam�tott�k meg a belga szabadcsapatokat kilenc
esztend�vel ez-
el�tt �s vil�gos�tottuk fel a polg�ri elemet a helyzet komolys�g�r�l,
mid�n ezek a
n�met hadsereget tev�kenys�g�kkel vesz�lyeztett�k, �s komoly k�rokkal
fenyeget-
t�k. Amint a R�r-vid�k passz�v ellen�ll�sa Franciaorsz�gra t�nyleg
vesz�lyess�
v�lt volna, a megsz�ll� csapatok nem eg�szen nyolc nap alatt j�tszi
k�nnyeds�ggel
borzalmas m�don vethettek volna v�get ennek a gyerekes cs�nynek.
Ne felejts�k el,
hogy a k�rd�s mindig az: mit akarunk tenni abban az esetben, ha a
passz�v ellen�ll�s
v�g�l is az ellens�g idegeire megy, �s ez ellen v�res er�szakkal
veszi fel a harcot.
El vagyunk-e sz�nva a tov�bbi ellen�ll�sra? Ha igen, akkor
v�llalnunk kell a
legs�lyosabb �s legv�resebb �ld�ztet�st. Ezzel viszont ott vagyunk,
ahol az akt�v
ellen�ll�ssal is lenn�nk, tudniillik, kem�ny harcok el�tt. �gy teh�t
minden �gy-
nevezett passz�v ellen�ll�snak csak akkor van tulajdonk�ppen
�rtelme, ha sz�ks�g
eset�n az ellen�ll�st ny�lt vagy leplezett porty�z� harcban is
hajland�k vagyunk
folytatni. �ltal�ban minden ilyen harc a gy�zelmi hitt�l f�gg. Az
ellens�g ost-
rom�nak kitett, k�r�lz�rt v�r, mihelyst a felszabadul�s utols� rem�ny�t
is k�nytelen
feladni, tulajdonk�ppen m�r megadta mag�t, k�l�n�sen akkor, ha megad�s
eset�n
 a val�sz�n� hal�l helyett a biztos �letben marad�s rem�nye
csalogatja. Ha az ember
k�r�lz�rt v�r v�d�rs�g�t megfosztja a felszabadul�sba vetett hit�t�l,
annak ereje
hirtelen �sszeroppan.
�ppen ez�rt a R�r-vid�k passz�v ellen�ll�s�nak, annak v�gs� kifejl�d�s�t
tekintve, val�j�ban csak akkor lenne �rtelme, ha m�g�tte egy
tettrek�sz harcvonal
�llna. Abban az id�ben n�p�nkb�l mindenesetre m�rhetetlen �ldozatokat
lehetett
volna kitermelni. Ha mindenik wesztf�liai tudat�ban lett volna
annak, hogy a haza
80 vagy 100 hadoszt�lyb�l �ll� hadsereget �ll�t fel, akkor a franci�k
t�visekre h�gtak
volna, mert hiszen siker�rt mindig t�bb b�tor f�rfi hajland� mag�t
fel�ldozni, mint
a val�sz�n� kudarc�rt.
Ez a klasszikus eset volt az, amely benn�nket,
nemzetiszocialist�kat arra
k�nyszer�tett, hogy az ilyen �gynevezett nemzeti sz�lamok ellen a
leghat�rozottab-
ban �ll�st foglaljunk. Meg is tett�k. Ezekben a h�napokban nem
egyszer t�madtak
r�m olyan emberek, akiknek eg�sz nemzeti �rzelme csak a butas�g �s
k�ls� l�tszat
kever�ke volt, �s akik valamennyien csak az�rt kiab�ltak, mert
kellemes �rz�ssel
t�lt�tte el �ket annak a tudata, hogy most az egyszer minden
vesz�ly n�lk�l
nemzetiesdit j�tszhatnak.
Ezt a legsiralmasabb egys�gfrontot a legnevets�gesebb jelens�gnek
tekintettem.
A t�rt�nelem nekem adott igazat.
Amint a szakszervezetek p�nzt�raikat a Kuno-f�le p�nzekb�l j�r�szt
megt�lt�t-
t�k, �s a passz�v ellen�ll�s az el� a v�laszt�s el� �rkezett, hogy a
k�nyelmes v�delmi
magatart�sb�l a t�nyleges t�mad�sba menjen �t, egyszerre kiv�ltak ezek
a v�r�s
hi�n�k a nemzeti birkany�jb�l, �s ism�t azokk� lettek, akik mindig
voltak. Kuno �r
cs�ndben, felt�n�s n�lk�l h�zta be vitorl�it, N�metorsz�g viszont egy
tapasztalattal
gazdagabb �s egy nagy rem�nys�ggel szeg�nyebb lett. Eg�sz ny�rut�ig
nem hitt
sz�mos, val�sz�n�leg nem a legrosszabb tiszt az �gyek ily gyal�zatos
kifej-
l�d�s�ben. Valamennyien azt rem�lt�k, hogyha ny�ltan nem is, de
legal�bb csend-
ben megteszik az illet�kesek azokat az el�k�sz�leteket, amelyek
Franciaorsz�gnak
ezt a gal�d bet�r�s�t a n�met t�rt�nelem fordul�pontj�v� avathatj�k. M�g a
mi
sorainkban is sokan b�ztak legal�bb a birodalmi v�der�ben. Ez a
meggy�z�d�s
annyira �lt benn�k, hogy k�l�n�sen a fiatal emberek tev�kenys�g�t �s
kik�pz�s�t
d�nt�en befoly�solta.
Amint azonban a cs�fos �sszeoml�s bek�vetkezett, �s milli�rdos anyagi
k�rok,
valamint sokezer, a birodalom vezet�inek �g�ret�t birkam�don
komolyan vev�
fiatalember fel�ldoz�sa ut�n ily les�jt� m�don kapitul�ltak,
szerencs�tlen n�p�nk
felh�borod�sa hatalmasan fell�ngolt e gyal�zatos �rul�ssal szemben.
Tiszt�n �s
vil�gosan �llott n�p�nk milli�i el�tt, hogy csak az eg�sz uralkod�
rendszer k�rlel-
hetetlen elt�vol�t�s�val lehet N�metorsz�got megmenteni.
Sohasem volt az id� �rettebb az ilyen megold�sra, mint abban a
pillanatban,
mert m�g egyr�szr�l a haza�rul�s a maga mez�telens�g�ben eg�sz
szem�rmetlen
m�don jelentkezett, addig m�sr�szr�l egy n�pet gazdas�gilag
szolg�ltatott ki a lass�
�hhal�lnak. Maga az �llam taposta l�bbal a hit �s h�s�g minden t�rv�ny�t,
kig�-
nyolta polg�rai jog�t, fiai milli�inak �ldozatk�szs�g�k�rt csal�ssal
felelt, a t�bbi
milli�t utols� garas�t�l fosztotta meg, �s �gy m�r nem volt joga
hozz�tartoz�it�l
m�st, mint gy�l�letet v�rni. E gy�l�let a haza �s a n�p megront�ival
szemben a
kirobban�s fel� vezetett, �s most nem tehetek m�st, mint hogy
utalok az 1924 �vi
nagy perben elmondott besz�dem utols� mondat�ra:
Az �llam b�r�i el�t�lhetnek benn�nket tev�kenys�g�nk�rt, a t�rt�nelem
azon-
ban, a magasabb igazs�g �s igazabb jog istenasszonya, ezt az
�t�letet egykor
mosolyogva fogja sz�tszaggatni, hogy felmentsen benn�nket a b�n �s
b�nh�d�s
al�l.
� azonban akkor azokat is b�r�i sz�ke el� fogja rendelni, akik ma a
hatalom
birtok�ban a jogot �s a t�rv�nyt l�bbal tiporj�k, akik n�p�nket a
nyomorba �s
pusztul�sba vezett�k �s akik a haza szerencs�tlens�g�nek idej�n t�bbre
becs�lt�k a
maguk, mint az �sszess�g �let�t.
E hely�tt nem akarom azokat az esem�nyeket ecsetelni, amelyek
1923 novem-
ber 8hoz vezettek, �s amelyek azt el�id�zt�k. Nem teszem ezt
egyr�szt az�rt, mert
ett�l m�g a j�v�re n�zve semmi j�tnem v�rhatok, m�sr�szt az�rt, mert
c�ltalan lenne
alig behegedt sebeket felszaggatni. De ezenfel�l c�ltalan lenne
b�nr�l besz�lni
azokkal szemben, akik tal�n sz�v�k legm�ly�n mindny�jan hasonl�
szeretettel
cs�ngtek n�p�nk�n, �s akik tal�n elt�vesztett�k a k�z�s utat, vagy nem
ismert�k
azt fel.
Haz�nk szerencs�tlens�g�nek l�tt�n ma nem szeretn�m azokat az embereket
elkeser�teni �s elriasztani, akik a j�v�ben egy sz�p napon m�gis meg
fogj�k
teremteni a sziv�k m�ly�n l�ngol� igazi n�met egys�get, amelyre sz�ks�g
van
n�p�nk ellens�geivel szemben. Mert szent meggy�z�d�sem, hogy elj�n az
id�,
amikor m�g azok is, akik szemben �llottak vel�nk, tisztelettel
fognak gondolni mind
azokra, akik n�met n�p�nk�rt v�r�ket ontott�k.
Azt a tizenhat h�st, akiknek m�vem els� k�tet�t szenteltem, a m�sodik
k�tet
v�g�n olyanokk�nt k�v�nom tanaink h�veinek �s v�delmez�inek szeme el�
t�rni,
mint akik tiszta �ntudattal �ldozt�k fel magukat �rt�nk,
mindannyiunk�rt.
Az � p�ld�juk kell, hogy a gy�ng�ket �s ingadoz�kat ism�t megtan�tsa
arra a
k�teless�gteljes�t�sre, amelyet �k maguk is tiszta hittel, utols�
lehelet�kig teljes�tet-
tek. Ezek k�z� sorozom azt a f�rfit is, aki mint a legjobbak
egyike, k�lt�szet�ben,
nagy gondolataiban �s v�g�l tetteiben is eg�sz �let�t n�p�nk
fel�breszt�s�re szen-
telte. Ez a f�rfi�:
Ekkart Ditrich.

Z�rsz�.
1923 november 9edik�n, fenn�ll�sa negyedik �v�ben, a Nemzeti
Szocialista
N�met Munk�sp�rtot eg�sz N�metorsz�gban feloszlatt�k �s betiltott�k. Ma,
1926
november�ben ism�t az eg�sz orsz�gban szabad mozgalomk�nt, er�sebben �s
bels�leg szil�rdabban �ll, mint valaha.
A mozgalom �s az egyes vez�rek �ld�ztet�se, gyal�z�sa, gyan�s�t�sa semmit
sem �rthatott, Eszm�j�nek helyess�ge, sz�nd�k�nak tiszta, becs�letes
volta, h�vei-
nek �ldozatk�szs�ge folyt�n eddig minden elnyom�sb�l er�teljesebben
ker�lt ki a
mozgalom ann�l, mint amilyen kor�bban volt.
Ha a parlament�ris korrupci� mai vil�g�ban mindig k�zdelme legm�lyebb
l�nyeg�t tartja szem el�tt, �s a faj �s egy�nis�g �rt�k�nek tiszta
megtestes�t�j�t l�tja
mag�ban �s aszerint is cselekszik, akkor majdnem sz�mtani pontoss�g�
t�rv�ny-
szer�s�ggel k�zdelm�ben a gy�zelem p�lm�j�t fogja elvinni, �ppen �gy,
mint ahogy
N�metorsz�gnak is sz�ks�gk�ppen el kell nyernie az �t e f�ld�n megillet�
helyet,
hogyha hasonl� alapelvek szerint vezetik �s szervezik.
Az az �llam, amely a fajm�rgez�s mai korszak�ban mag�t a legkit�n�bb
faji
elemek gondoz�s�nak szenteli, egy napon a f�ld ura lesz.
Ezt sohase felejts�k el mozgalmunk h�vei, ha valamikor az �ldozat
nagys�ga
�ket az el�rhet� eredm�ny aggodalmas m�rlegel�s�re k�sztetn�.
*
A kiad� megb�zottj�nak ut�szava.
Adolf Hitler Harcom c�m� k�nyve t�rt�nelmi forr�smunka. A szerz�
tragikus
hal�la �ta t�bb mint �tven �v telt el, M�ra a m� az emberis�g
kult�rkincs�v� v�lt.
Kiad�s�t semmilyen szerz�i jog nem akad�lyozza. M�sfel�l e kiad�s
sz�ks�gess�g�t
az al�bbiak al�t�masztj�k. Az olvas� kez�be adjuk az eredeti sz�veg
magyar
ford�t�s�t kritika n�lk�l, vagyis an�lk�l, hogy befoly�soln�nk, mir�l mit
gondoljon.
Megjegyezz�k azonban, hogy a szerz� t�rt�nelmi ismeretei sok
tekintetben
hi�nyosak, ennek folyt�n sz�mos t�ves n�zetet fogalmaz meg pl. a
szakszervezetek
jelent�s�g�r�l, szerep�r�l.
*
1994 j�lius harmadik�n Horn Gyula levelet int�zett a Zsid�
Vil�gkongresszus kelet-
eur�pai eln�k�hez. Ebben a magyars�gr�l, a holokauszttal kapcsolatban
az al�bbi
val�tlans�gokat �ll�totta:
�tven �v t�rt�nelmi tapasztalata tal�n el�g id� ahhoz, hogy a magyars�g
v�gre b�tran �s �szint�n szemben�zzen �nmag�val, mik�nt azt �ppen a n�metek
z�me tette els�k�nt, k�zvetlen�l a h�bor� ut�n. A magyar �llampolg�rs�g�, a
Magyarorsz�got mindig is haz�juknak tekint� zsid�k kirekeszt�se, s�t
�ld�z�se
nem 1944 m�rcius 19edik�n, a n�met csapatok bevonul�s�val kezd�d�tt. Nem
felejtkezhet�nk el a k�l�n�tm�nyesek gyilkoss�gair�l, a numerus
claususr�l, a
gyal�zatos jogtipr� zsid�t�rv�nyekr�l.
Egy�rtelm�en ki kell teh�t mondani: t�rt�nelmi bocs�natk�r�ssel tar-
tozunk. Azok is, akik akkor �ltek, s azok is, akik csak �r�k�lt�k a
b�n�s
elhallgat�s gyakorlat�t. Igen, bocs�natk�r�ssel tartozunk 600 ezer
elpuszt�tott
�s t�bb t�zezer elhurcolt �s meggy�t�rt honfit�rsunk miatt. Bocs�natot
kell
k�rn�nk Szerb Antal�rt, Radn�ti Mikl�s�rt, a tud�s Br�dy Imr��rt,
Petsauer
Atill��rt, az el�getett orvosok�rt, az agyonvert m�v�szek�rt, a meg�lt bol-
tosok�rt, a k�zm�vesek�rt, a n�k�rt, akik nem lehettek any�k �s
nagyany�k.
A H�dmez�v�s�rhelyi V�rosi B�r�s�gon 1994 augusztus m�sodik�n mag�nind�t-
v�nyt terjesztettem el� Horn Gyula ellen, nagy nyilv�noss�g el�tt, a
magyars�g
s�relm�re elk�vetett r�galmaz�s v�ts�ge miatt. A b�r�s�g k�rte az
Orsz�ggy�l�st�l
Horn Gyula mentelmi jog�nak felf�ggeszt�s�t. Ind�tv�nyom �rdemi
indokol�sa a
k�vetkez�:
A v�d t�rgy�t k�pez� lev�l k�zz�t�tele a Magyar K�zt�rsas�g �llami-t�r-
sadalmi �s gazdas�gi rendj�t, az �llampolg�rok szem�ly�t �s jogait s�rti �s
vesz�lyezteti. El�sz�r: erk�lcsi alapot ny�jt Magyarorsz�gnak a
zsid� szabad-
k�m�vess�g �ltal t�rt�n� kifoszt�s�ra, a kifoszt�st el�seg�t� t�rv�nyek meg-
hozatal�ra. M�sodszor: gy�l�let kelt�s�re alkalmas a magyars�ggal
szemben,
de ugyanakkor a zsid�s�ggal szemben is Magyarorsz�gon, mert a lev�l
val�t-
lans�gokat �ll�t vagy val�tlans�gokra utal, l�nyeges t�nyeket
elhallgat, kiz�rja
a t�nyek k�lcs�n�s felt�r�s�t magyarokra �s zsid�kra vonatkoz�an egyar�nt,
mintha a zsid� Kun B�la, Szamueli Tibor, R�kosi M�ty�s, Ger� Ern�,
Farkas
Mih�ly, Ac�l Gy�rgy �s sokan m�sok nem k�vettek volna el sz�rny�
gaztet-
teket a magyars�g ellen.
Mindezt r�szletes adatokkal igazolja a b�r�s�ghoz becsatolt
k�nyvemnek m�so-
dik, jav�tott kiad�sa.
Az izraeli f�rabbi m�ltatjaHorn Gyula level�t c�mmel cikkjelentmeg
a Magyar
Nemzet c�m� napilap 1994 j�lius 6odiki sz�m�ban. Ez a cikk besz�mol a
f�rabbinak
az Izraeli R�di�ban elhangzott nyilatkozat�r�l, amely t�bbek k�z�tt
r�gz�ti:
Horn level�ben a leend� korm�ny nev�ben egy�rtelm�en bocs�natot
�s megbocs�t�st k�r Izrael n�p�t�l. E lev�l megd�nti azt a sokat
hangoztatott
hamis magyar v�dekez�st, hogy a zsid� n�p elpuszt�t�s�t kiz�r�lag n�ci
n�me-
tek v�gezt�k. Azt is elmondja, hogy a pogromok m�r 1919ben,
a feh�rter-
ror idej�n elkezd�dtek, s 1920ban m�r bevezett�k Magyarorsz�gon a
numerus
clausust.
A Magyarorsz�gi Zsid� Hitk�zs�gek Sz�vets�ge nem c�folta az izraeli
f�rabbi
r�galmait. Augusztus v�g�n az Orsz�ggy�l�s eln�ke m�r fogadta a Zsid�
Vil�g-
kongresszus t�bb vezet�j�t, hogy a zsid�s�g k�rp�tl�s�r�l ejtsenek sz�t
faji �s vall�si
megk�l�nb�ztet�s alapj�n. Viszont ezen a megbesz�l�sen nem esett sz�
azokr�l az
�ri�si k�rokr�l, amelyeket zsid�k okoztak a magyars�gnak a XX. sz�zad
folyam�n.
Az 1994 augusztus m�sodik�n Horn Gyula ellen r�galmaz�s v�ts�ge miatt
el�ter-
jesztett mag�nv�dam sorsa a k�vetkez�: a v�dlott mentelmi jog�t, aki
orsz�ggy�-
l�si k�pvisel� is, az Orsz�ggy�l�s nem f�ggesztette fel. Ez�rt a b�r�s�g a
b�n-
tet�elj�r�st nem folytatta le ellene, �gy az elj�r�st megsz�ntette. Az
Orsz�g-gy�l�sben t�bbnyire olyan emberek �lnek, akiknek a magyars�g
ir�nti
elk�telezetts�ge igencsak k�ts�gbe vonhat�. Legt�bbj�k nem akarja
tudom�sul
venni, hogy Magyarorsz�g els�sorban a magyarok haz�ja. Idegen t�l�k
az a gondo-
lat, hogy a magyarok nem tartoznak bocs�natk�r�ssel a zsid�knak,
akiknek otthont
adtak.
A b�ntet�elj�r�s ilyenf�le megsz�ntet�se ut�n polg�ri peres keresetet
terjesztet-
tem el�, 1994 november 11edik�n, Horn Gyula ellen a magyars�g j�
h�rnev�nek
megs�rt�se miatt, ugyanazon, a zsid�kt�l bocs�natot k�r� levele
k�vetkezt�ben. A
Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g �t�lete
Horn Gyula
alperest nem �t�lte el, hivatkozva arra, hogy � minisztereln�k.
Id�zem az ide-
vonatkoz� indokol�s�t az �t�letnek:
A b�r�s�g szerint ugyancsak nem jogs�rt� az, hogy az alperes
levele nem
csup�n szem�lyes nyilatkozatnak tekinthet�. T�rsadalmi k�zfelfog�s
szerint
sem szokatlan az, hogy egy politikus a n�p nev�ben nyilatkozz�k
meg. Azt is
meg kell jegyezni, hogy 1994 nyar�n a v�laszt�sok azt mutatt�k,
hogy az
alperes �ltal vezetett politikai ir�nyzat jelent�keny v�laszt�i
t�mogat�sban
r�szes�lt, az alperes ekkor gyakorlatilag a k�vetkez�
minisztereln�knek volt
tekinthet�. �sszess�g�ben meg�llap�that� volt teh�t, hogy a perbeli
lev�lben
foglaltak tartalmilagsem voltak jogs�rt�ek, �gy a b�r�s�g a
felperes kereset�t teljes
eg�sZ�ben elutas�totta.
A b�r�s�g a sz�beli indokol�s�ban m�g azt is mondta, hogy a magyar
v�laszt�polg�rok a legk�zelebbi orsz�ggy�l�si v�laszt�son szavazzanak
Horn
Gyula ellen, ha �t elit�lik az�rt, mert nev�kben, gyermekeik,
unok�ik nev�ben
bocs�natot k�rt a zsid�kt�l. A kiad� pedig Adolf Hitler Harcom c�m�
k�nyv�nek
publik�l�s�val a v�laszt�k el�tt al�t�masztja, hogy Horn Gyula
meggyal�zta a
magyars�got: a zsid� szabadk�m�ves fin�nct�k�sek p�nzelt�k Hitlert, noha
tudt�k,
hogy � mit akar.
A magyarorsz�gi magyar v�laszt�polg�roknak m�g azt is tan�csoljuk,
hogy a
k�vetkez� v�laszt�son s�p�rj�k ki az Orsz�gh�zat, ahol senki nem akadt,
aki
legal�bb bizalmatlans�gi ind�tv�nyt terjesztett volna el� a korm�ny ellen
a bocs�nat-
k�r�s miatt. Ne szavazzanak sem olyan p�rtra, sem olyan
k�pvisel�jel�ltre, aki 1956
november negyedike ut�n b�rmikor r�szt vett az orsz�ggy�l�sben. A jelenlegi
korm�ny-
koal�ci� �s ellenz�k k�z�sen, titkos paktumok alapj�n gyakorolja a
hatalmat a
Nemzet felett.
Alkotm�nyjogi panaszt terjesztettem el� 1996 m�jus 30adik�n a Pesti
K�zponti
Ker�leti B�r�s�g �s a F�v�rosi B�r�s�g
�t�lete ellen. Ez ut�bbi j�v�hagyta az el�bbit. �me
az ind�tv�-
nyom indokol�sa:
A megt�madott �t�letek �s az alkotm�nyellenes jogszab�ly a Magyar
K�zt�rsas�g Alkotm�ny�nak �s az Emberi Jogok Eur�pai
Egyezm�nye �ltal biztos�tott alapvet� szabads�gjogokat
s�rtenek.
Ezen �ll�t�somat az al�bbi t�nyekkel t�masztom al�:
A megt�madott �t�letek �s az alkotm�nyellenes jogszab�ly lehet�v�
teszik,
hogy egy szabadk�m�ves, jelen esetben Horn Gyula, felel�ss� tegye a
magyars�g minden egyes tagj�t- k�zt�k engem is, azokat is, akik
akkor �ltek,
azokat is, akik ezut�n sz�letnek, 600 ezer zsid� elhurcol�s��rt �s
meggyil-
kol�s��rt.
A megt�madott �t�letek �s az alkotm�nyellenes jogszab�ly lehet�v�
teszik,
hogy a b�r�s�g k�ts�gbe vonja a magyars�g l�t�t, mint meghat�rozott
szem�ly�sszess�g. Ugyanakkor egyetlen b�r�s�g sem vonhatja k�ts�gbe a
zsid�s�g, a cig�nys�g l�t�t, mint meghat�rozott szem�ly�sszess�g.
A megt�madott �t�letek �s az alkotm�nyellenes jogszab�ly nem teszik
lehet�v�, hogy a magyars�g b�rmely tagja jogv�delmet k�rhessen, ha a
magyars�gra, mint eg�szre tett, a szem�ly�sszess�g becs�let�nek
csorb�t�s�ra
alkalmas t�ny�ll�st vagy h�resztel�st s�relmesnek tekinti.
� Hitler Harcom c�m� k�nyve t�rt�nelmi, politikai, t�rsadalmi,
gazdas�gi, kul-
tur�lis jelent�s�ggel b�r. M�sr�szt ahhoz a t�rekv�shez illeszkedik,
amelyet a
Magyar Tudom�nyos Akad�mia hirdetett meg, ez a Magyar Nemzetben
jelent
meg 1996 janu�r 8adik�n, nevezetesen ahhoz, hogy harcolni kell az
�ltudom�nyok
ellen. Nos, Magyarorsz�gon t�bbek k�z�tt az Akad�mia j�volt�b�l egy
sz�nd�kosan hazug �ltudom�ny terjed, amit �gy �ll�tanak be, hogy az
a t�rt�nelem.
Ennek a k�nyvnek a k�zread�s�val a kiad� a hely�re akarja tenni a
dolgokat.
Egy�ltal�n nem igaz p�ld�ul az, hogy a zsid� szabadk�m�ves fin�nct�k�sek,
akik
Hitlert p�nzelt�k, nem voltak tiszt�ban azzal, hogy mit akar. �ppen
az�rt seg�tett�k
hatalomra, hogy ezt v�ghezvigye. A zsid�s�g t�megeinek puszt�t�s�t
teh�t a gazdag
zsid�k sz�nd�kosan mozd�tott�k el�, �s a magyars�g nem tartozik
bocs�natk�r�ssel
a zsid�s�g fel�. Ellenkez�leg: a zsid� szabadk�m�vess�g tartozik
bocs�natk�r�ssel
minden nemzet fel�, amelyet belevittek a h�bor�ba.
Azt �ll�tani, hogy a holokauszt eml�ke m�g t�l k�zel van ahhoz, hogy
ez a k�nyv
puszta dokumentum legyen, val�tlans�g, mert t�bb mint �tven �ve
annak, hogy a
szeg�ny zsid�kb�l holl�koszt k�sz�lt a gazdag zsid�k el�gg� el nem
�t�lhet�
�rdek�ben. Nem felel meg a val�s�gnak azt �ll�tani, hogy az a zsid�,
aki most
h�sz�ves, egyfolyt�ban a d�dapj�t gy�szolja. Az�rt vannak �lland�an ezek
a gy�sz�nneps�gek, hogy mindenhonnan p�nzt lehessen zsarolni. Saj�t
�ldozataikb�l
csin�lnak p�nzt �jra �s �jra. �rdekes m�don ezek a k�rt�r�t�si p�nzek �ppen
azokhoz
a szabadk�m�ves szervezetekhez folynak be, amelyeknek a F�rert
p�nzel� p�nz-
emberek is tagjai voltak. Gondolok itt els�sorban a Zsid�
Vil�gkongresszusra.
M�r a kereszt�ny szabadk�m�ves vezet�k idej�n is zsid�k p�nzelt�k a
mozgal-
mat. Az � c�ljuk m�r akkor egy zsid� vil�gbirodalom megteremt�se
volt. Amikor a
zsid�kat f�lszabad�tott�k, akkor �k m�r benne voltak a k�l�nb�z� rendek,
p�holyok
vezet�s�ben. Van egy olyan szabadk�m�ves rend, amelynek csak zsid�k
lehetnek
tagjai, ez A sz�vets�g fiai n�vre hallgat. Ez
csakis a zsid� �rdekek,
c�lkit�z�sek megval�s�t�s�val foglalkozik, de magas rang� vezet�i benne
vannak a
vegyes �sszet�tel� rendekben, olyannyira, hogy ezeket �k ir�ny�tj�k
a zsid�
messi�si c�lkit�z�sek szolg�lat�ban. Ez azt jelenti, hogy a vil�got
egyszer majd egy
zsid� cs�sz�r fogja uralni.
Egyre t�bb olyan k�nyv l�t napvil�got, amely Hitlert misztikus
elm�nek tartja,
aki a beavatotts�g igen magas fok�n �llt. Hitlernek val�ban
k�l�nleges, a mai
sz�haszn�lattal parapszichol�giai k�pess�gei voltak. K�ptelens�g
f�lt�telezni,
hogy egy olyan hatalmas nemzetnek, mint a n�met, a vezet�je buta,
m�veletlen
ember lett volna. Egy�bk�nt a Harcom c�m� k�nyvb�l megtudhat�, hogy
Hitler milyen
k�nyveket olvasott. �rtelmis�gi volt, tudatosan k�pezte mag�t. A
Harcomban
egy�bk�nt azt is elmondja, hogy gyermekkora �ta mennyire gy�l�li a
zsid�kat. Ez
a hatalom�tv�tel el�tt kilenc �vvel m�r olvashat� volt. A szabadk�m�ves
fin�nc-
t�k�sek m�gis seg�dkezet ny�jtottak a szerencs�tlen, szeg�ny sors�
zsid�k meggyil-
kol�s�hoz. Ezekt�l a vil�gb�n�z�kt�l minden rossz kitelik, ami azonban
nem
akad�lyozhat meg abban, hogy az igazs�got napvil�gra hozzuk.
A k�nyv kiad�s�ban az igazs�gv�gy motiv�lja a kiad�t. A propaganda
sok�ig
azt mondta, hogy ha ez a k�nyv megjelenne, akkor sz�rny�
antiszemitizmus
l�ngolna fel Magyarorsz�gon. Net�n az utc�n zsid�kat m�sz�roln�nak.
Fran-
ciaorsz�gban is a szabadk�m�vesek meg akart�k akad�lyozni a k�nyv
megjelen-
tet�s�t, 1979ben a P�rizsi Fellebbviteli B�r�s�g m�gis enged�lyezte.
Az�ta sem
�szlelt�k, hogy Franciaorsz�gban �ln�k a zsid�kat. A kiad�s�t az�rt
akart�k
megakad�lyozni, mert ha valaki elolvassa a k�nyvet, r�gt�n kider�l
az igazs�g
minden tov�bbi kutat�s n�lk�l. Habsburg Ott� is azt nyilatkozta, hogy
olvasta a Mein
Kampfot, �s meg�rtette, mi fog t�rt�nni.
A zsid� szabadk�m�vesek is tudt�k, hogy Hitler mit akar, �s nekik
erre volt
sz�ks�g�k. �gy kizsarolhatt�k Izrael �llam megalap�t�s�t. Az�ta is �lland�an
zsarolj�k az eg�sz vil�got. �s mindenki fejet hajt. Magyarorsz�g is
be�llt a sorba.
Akik megszavazz�k ezeket a k�rt�r�t�si p�nzeket, maguk is
szabadk�m�vesek vagy
azok szolg�lat�ban �llnak.
M�nus �ron, a kiad� megb�zottja.
* * *
V�ge.
##