CSAPL�R VILMOS: ZSID� VAGYOK MAGYARORSZ�GON

(Egy karrier t�rt�nete)

Szkennelte: Miks Mari; 2001. Jav�totta,

t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2003.

I.
Val�sz�n�leg nyugodt, cs�ndes gyerek voltam. Azt
tudom, hogy norm�lis csal�dban n�ttem f�l, legal�bbis tizenn�gy �ves koromig.
Egyr�szt t�rsas�gi l�nynek sz�m�tottam, benne voltam a N�phadsereg t�ri galcsi-
ban, tal�n mondhatom, hogy k�zponti helyen. �ltal�- ban a f�n�knek �n voltam a
legjobb bar�tja, an�lk�l, hogy kiprovok�ltam volna. Mindig akad, minden t�r-
sas�gban vez�regy�nis�g, �s �n a vez�regy�nis�gre ha- t�ssal tudtam lenni, s�t, ha
azt akartam, hogy az t�r- t�njen, amit �n szeretn�k, azt is el�rtem. Minden le-
hets�ges id�t lenn. t�lt�tt�nk a t�ren, �lland�an fociz- tunk. �gy h�vt�k a vez�rt,
hogy Kamar�s J�nos. � volt a legjobb bar�tom. A fizikum�val lett a vez�r�nk, an-
nak ellen�re, hogy senkivel se er�szakoskodott sose. Mellesleg kit�n� tanul� is
volt. Mindegyik�nkn�l ma- gasabbra n�tt, ,kellemes pof�j�, sz�pgyerek-t�pusnak
l�thatt�k �t a feln�ttek �s mi is. Az anyuk�k szerettek r�n�zni. Az apja
t�rt�netesen neki is a bel�gyben dol- gozott, ami teljesen v�letlen�l der�lt ki
sz�momra, igaz, abban az ido"'ben azt se tudtam, mi is igaz�b�l a bel�gyess�g, hogy
mit jelent m�soknak, k�lso"knek. Mivel az �n ap�m is a bel�gyben dolgozott �ppen.
A nagy tiszti lak�h�zban laktunk, nem is h�z volt ez, egy kis telep. Szombat
d�lut�nonk�nt t�bb sz�z gyerek ny�zsg�tt lenn a t�ren. Ide�lis hely egy gyereknek,
ugyanakkor a v�ros sz�v�ben. 1953-ban �p�tett�k, a Honv�delmi Miniszt�rium mell�,
hogy k�zel legyen. K�sz�lts�gi h�zaknak is nevezt�k oA'ket. Eredetileg csu- pa
katonatiszt csal�d k�lt�z�tt oda, akik k�z�l azt�n k�so'�b, 1956 ut�n, sokan
�tmentek a bel�gybe, de megtarthatt�k a lak�sukat. Ezeknek a gyerekeibo"'1 j�tt
�ssze a galeri. Nagyon sok �rtelmes embernek a gyere- k�b�l, mivel ez a h�z abban
az ido'Yben �tlagon fel�linek sz�m�tott, t�rsadalini �tlagon fel�linek, nemcsak
anyagilag. Nem kiemelkedo"'knek, mert kiemelked�
emberekbo'"1 sosincs annyi, hogy telepeket lehessen megt�mni vel�k. �tlagon
fel�li �letform�t �lt�nk, ami p�ld�ul jelenthette azt, hogy n�lunk el�g hamar el�g
sok csal�dnak lett telev�zi�ja. A mi sz�leink szabad- idej�kben is politiz�ltak,
�js�gokat olvastak, nem egyet, nem kett�t. Ig�nyelt�k, hogy v�lem�ny�k le- gyen,
nyitottan gondolkoztak. Bizonyos hat�rokon
bel�l. Ilyen csal�dokb�l toborz�dott a galcsi egyik r�- sze. A Szemere utcai
�ltal�nos iskol�baj�rtunk, teh�t a m�sik, a civil r�sz lip�tv�rosi gyerek volt, a
Lip�tv�ros hagyom�nyaival. Ebbo"'1 lett a mi elegy�nk. Laktak a h�zunkban, a t�bb
l�pcson'h�z k�z�l n�h�nyban ki- mondottan bunk�k is, azok, akik falur�l j�ttek, a
pa- rasztb�l lett tisztek k�lykei, de o"k nem ker�ltek be a haveri k�rbe. Az iskola
ut�n vel�k m�r nem tal�lkoz- tunk. M�sik t�rre j�rtak. Nagyon sok t�r tal�lhat� a
k�rny�ken. A N�phadsereg t�r, a Balassi t�r, azokat, akik a ment��llom�sn�l
gy�lekeztek, sim�soknak h�v- tuk, nem tudom, mi�rt, ez is egy galeri volt.
Ekkoriban �jabb f�nykor�t �lte a pesti galeri�let; a hatvanas �vek k�zep�n, m�sodik
fel�ben. Persze a nagy fejek a b�- ty�ink voltak, mi meg h�ztunk az � farviz�k�n.
Nem messze, a ker�let hat�r�n, tulajdonk�ppen m�r a m�sik ker�letben van a J�szai
Mari t�r, nagy gy�lekezo�hely- nek sz�m�tott az is, csak mi oda ritk�n ment�nk �t.
Rabl� s csend�r j�t�kn�l mindig abban �llapodtunk meg, hogy a vonal a K�r�t. A
K�r�t m�sik fel�re m�r nem volt szabad �tmenni. �sszever�d�tt a Batthy�ny-
m�csesn�l is egy t�rsas�g, azokat is sz�mon tartottuk, �s nemcsak a N�phadsereg
t�ren �llom�soztunk, mert a teret tulajdonk�ppen a b�ty�inknak kellett �tenged-
n�nk, hanem ezen bel�l az udvarunk sz�m�tott b�zis- nak. Ez volt a mi szu"'kebben
vett hely�nk. A t�bbi te- reken val�di galeri�let folyt, nagy vereked�sekkel, mi
viszopt t�bbnyire csak fociztunk. M�s terekro~l is elj�t- tek hozz�nk olyanok, akik
nem harcolni, hanem focizni akartak. Sz�z ter�letnek tekintett�k a N�phadsereg
teret, f�ltek to~l�nk. Ennyi gyerek tal�n sehol a v�ros- ban nem lakott egy t�r
k�r�l. �s a rengeteg k�ly�k k�- z�tt mindig akad j� p�r id�sebb, er�sebb. Nem egy
azok k�z�l, akikkel mi a labd�t r�gtuk, m�r bej�rt az 581-esbe, a kocsm�ba a Szalay
utca sark�n, a k�so"'bbi Borsodi s�r�zo'"be, ahova mi nem tehett�k be a l�bun- kat.
�k foci ut�n s�r�ztek, mi meg �lt�nk a t�ren m�g vacsor�ig, �s irigykedt�nk.
N�gy-�t �v kork�l�nbs�g nem jelentett, legal�bbis d�lut�n, probl�m�t. Biztos a
t�bbi gyerek a k�rny�k- beli terekro"1 sz�vesen vert volna benn�nket rendszere-
sen, mert ingerelt�k o�ket, a h�zunk, a viselked�s�nk, esetleg a sz�leink is, b�r
azokr�l nem sokat tudhattak, mivel mi magunk se sokat tudtunk, de nem mertek
j�nni a t�ler�nk miatt. K�rd�s, hogy a bunk�k, akikto~l k�l�nben elszigetelt�k
magunkat, k�z�nk �lltak vol- na-e az idegenekkel szemben. N�lk�l�k is gy�zt�nk
volna. Sose ker�lt kipr�b�l�sra a dolog, �lt�k a b�k�s �let�nket. A focin �s a
rabl� s csend�r�n k�v�l is j�t- szottunk mindenf�l�t, amit a gyerekek szoktak. Fo-
g�csk�ztunk, b�j�csk�ztunk, k�rty�ztunk, t�rsasj�t�- koztunk, �sszegyu"lt�nk egy-
egy lak�sban, foNleg iskolai sz�nnapokon, d�lel�tt, amikor a sz�leink dolgoztak.
P�rnacsat�ztunk. Mindenki mindenkihez f�lmehetett, n�lunk is mindig ny�zs�gtek a
gyerekek, ebbo"1 se az ap�m, se az any�m nem csin�lt probl�m�t. Eml�kszem
egyj�t�kra, a gyilkososra. Kiosztj�k a c�dul�kat, tulaj- donk�ppen nem osztj�k,
hanem h�zni kell, mint a sor- sol�sn�l. Van gyilkos, hulla �s nyomoz�. A hull�t a 8

gyilkos v�lasztja. Csak k�t c�dul�n van �r�s, a gyilkos�n �s a nyomoz��n. A nyomoz�
r�gt�n bevallja, hogy � a nyomoz�. A gyilkos cs�ndben marad. A nyomoz�nak
ki kell menni a szob�b�l, majd lekapcsolj�k a villanyt. A gyilkos egy darabig
tesz-vesz, azt�n meg�rint valakit, k�zli vele, hogy � a gyilkos. F�lkapcsolj�k a
villanyt. Mindenkinek ott kell maradnia, ahol villanygy�jt�skor �llt. Az �ldozat
fekszik, � innen kezdve kiesett a j�t�k- b�l, a gyilkosnak viszont azon kell
�gyeskednie, hogy mire vil�gos lesz, min�l messzebb ker�lj�n a fekv�to~l. A k�zel
�ll�k a gyan�sak. Bej�n a nyomoz�. A szab�ly az, hogy egyed�l a gyilkos hazudhat,
neki nemcsak jo- ga, hanem k�teless�ge is, hogy hazudjon. A t�bbiek �szint�n
v�laszolnak, mert o'"k is a nyomoz�nak druk- kolnak, on'k is szeretn�k tudni, ki a
gyilkos k�z�l�k: Hogy hogy tal�ltam meg �n p�ld�ul a gyilkost, fogal- mam sincs!
Most biztos f�ls�ln�k. �rdekeltek a gyil- kosok, a titkok. De els�sorban fociztunk
�s besz�lget- t�nk. A foci �llt mindenekf�l�tt. A N�phadsereg t�r teljesen m�sk�nt
n�zett ki akkoriban, mint most. H�- rom nagy f�ves ter�letre volt osztva, k�zte
utak. K�- so�'bb �p�tettek egy d�h�ng�t. A f�ldj�t lebetonozt�k, aszfalttal
burkolt�k, k�zilabdakapukat hoztak, s az eg�szet magas dr�th�l�val ker�tett�k
k�rbe.
Ez volt az egyik �llapotom k�ly�kkoromban, a kol- lekt�v. R�szt vettem az
oszt�lyvereked�sekben, b�r k�l�n �nhozz�m nem nagyon ny�ltak. Olyan bejegy-
z�seket vittem haza az ellen�rz� f�zetemben, hogy: "�r�n h�trarohant, s lek�pte
t�rs�t." Egyszer m�g�t- tem egy nagydarab gyerek �lt, valamit sz�v�skodott.
H�trafordultam, pofon v�gtam. Azt�n vihettem ki a tan�rhoz az ellen�rz�t. Pedig �n
sose kezdem�nyez- tem, viszont nem is f�ltem, senkito~l, r�rohantam adott esetben a
nagyobbakra is. Tal�n mert b�ty�m volt, eh- hez szoktam. Meghat�roz� �lm�ny,
k�z�ss�gi �lrn�ny p�ld�ul az ev�s. R�vett�k a sz�leinket, hogy fizessenek el�
eb�dre benn�nket az Orsz�gh�z �tterembe. K�-
so"'bb Sz�fia �tteremre keresztelt�k �t. �sszebesz�lt�nk j� p�ran bar�tok, �
galeri, de nyilv�n m�s k�z�tkezte- t�si lehet�s�g nem k�n�lkozott, olcs�bb; vagy ez
se sz�m�tott dr�g�nak. Az iskol�ban mindenesetre nem etettek benn�nket, ugyanakkor
n�lunk az any�k is hi- vatalba j�rtak, csak este f�ztek, �gyhogy nem lehetett neh�z
elint�zni az �ttermet. Mi nagyon �lvezt�k. Pin- c�rek szolg�ltak ki benn�nket,
ak�rmit k�rt�nk, hoz- t�k. S�t, paprik�t, kenyeret, vizet. Ezek azok, amik nem
ker�ltek p�nzbe. N�ha d�lut�n �tig is ott �lt�nk. Eltakar�tott�k elo"l�nk a
szennyes ed�nyeket �s a ma- rad�kot, mi meg el�vett�k a t�sk�b�l a f�zeteket, �s
megcsin�ltuk a leck�t. Ott. J�rt oda vel�nk egy n�met fej�, szo'"ke fi�, aki arr�l
volt h�res, hogy rengeteg vizet meg tudott inni. M�rhetetlen�l sokat ivott, �s �
sz�m�- tott a legeslegjobb kapusnak a t�ren, k�r�lbel�l ennyit tudtunk r�la. Azzal
sz�rakoztunk, hogy igy�l m�g, igy�l m�g! A pinc�rek neki sz�vesen hordt�k a teli
kan- cs�kat, csoda dolognak t�nt sz�mukra is, hogy valaki- ben ennyi folyad�k
elf�r. Feln�ttnek is sok lett volna. T�z�vesen kiugrott vagy ink�bb kiesett a
neg`~edik emeletro'1. Sov�ny, egysz�lb�l� gyerek volt a rengeteg v�z ellen�re. A
kis Kardos, a t�rsas�g dagadtja tized- annyit se tudott meginni.
Se �, se a n�met fej� nem a tiszti h�zakban lakott. A kis Kardos azt mes�lte,
hogy az apja gy�rigazgat�. A szun'kebb galerim alapja tulajdonk�ppen az oszt�ly
volt, az iskol�ban lett�nk bar�tok. J�rtunk a J� Falatba is, az k�so`�b Szerb
vend�gl� lett. Azt hiszem, �gy ala- kult ki ez az �tteremben eb�del�s, hogy nem
b�rtuk ki a kosztot az iskolai napk�ziben. Aki r� tudta besz�lni a sz�leit, az
vel�nk j�hetett, beltagja lehetett a t�rsas�g- nak. Hozz�nk otthon majdnem
mindigj�rt egy asszony takar�tani, de � nem f�z�tt, tal�n t�l sokat k�rt a f�z�-
s�rt, tal�n az any�m nem b�zott volna a bev�s�rl�sai- 10 , 11
ban, az elsz�mol�saiban. Nem akartak a kez�be p�nzt adni, b�r akkor meg hogy
mert�k r�b�zni a lak�st? A gyerek nem gondolkodik ilyeneken, k�soA'bb meg ha esz�be
jut, nincs esetleg kito"1 megk�rdezni. Nem f�- z�tt, ez t�ny. N�lunk a vacsora volt
a fontos �tkez�s. Az ap�m negyven�tben sz�kve j�tt haza, t�nkrement a
gyomra, mindig meleg vacsora kellett neki.
A Kamar�s Jancsival m�r �vod�ba egy�tt j�rtunk,
mivel az �voda is ott �p�lt a k�zel�nkben. Meg t�bb m�s gyerekkel is. �gy kezdt�k
az iskol�t, hogy m�r is- mert�k egym�st. Egy faluhoz lehet hasonlitani a te- r�nket
�s a k�rny�k�t, j�val cs�ndesebb utakkal, mint most. Ha elment egy aut� mellett�nk,
megn�zt�k. Ha �ppen nem nyaraltunk, a ny�ri sz�netet is egy�tt t�l- t�tt�k a t�ren
�s a lak�sokban. Vagy kimehett�nk az �voda busz�val a haj�gy�ri szigetre, m�r nem
mint �vod�sok, hanem az �v� n�nik ismertek benn�nket, s f�lsz�llhattunk. Mindig
ugyanaz a gyerekorvos j�tt ki hozz�nk, ha megbetegedtem, volt egy suszter, �r�s,
voltak boltok v�gig ugyanazokkal az elad�kkal. Egy faluban laktunk, �tpercnyire a
K�r�tt�l, amely falunak az �g~nevezett Katonah�z volt a jellegzetess�ge. Vala- mint
a Had�gyminiszt�rium, de mi azzal nem foglal- koztunk, az csak volt, sokkal jobban
�rdekelt engem a suszter, az ajtaj�n a P�lma gumitalpat hirdet� r�gi t�b- l�val. A
kopott, mocskos, b�d�s mu"'helyben �lland�an �regemberek kucorogtak k�r�l�tte,
hozz� hasonl�
eperorr�, v�r�s szemh�j�, borost�s alakok, akik vala- honnan a v�ros m�s
r�szeib�l j�ttek, �s ha bel�ptem, elhallgattak. Nem hiszem, ho~y im�dott volna a
cip�sz, b�r ellenszenvet se vettem �szre rajta, �n viszont sze- rettem bej�rni
hozz� minden ok n�lk�l, mik�zben benn m�r kellemetlen�l �reztem magam, s ha nagyon
hall- gattak, kij�ttem. �llt h�tul egy vas�gy, abban aludt, n�lunk meg minden �j �s
csillog� volt. Azt akartam, hogy f�lold�djanak az ir�nyomban, vagy nem is tu- dom.
Semmi szerepl�st nem vittem bele abba, ahogy �lldog�ltam, miel�tt kij�ttem.
Fogalmam se volt m�g akkor, hogy zsid� vagyok, o'�'k meg nem. Ez a f�loszt�s nem
l�tezett sz�momra, ki se ejtett�k el�ttem a sz�t, vagy ha igen, nem jutott el a
tudatomig. Ritk�n han- gozhatott el ez a sz� a Katonah�zban. Tal�n sose. Nyolc
l�pcso"h�z, hat emelet, l�pcs�h�zank�nt n�gy lak�s. Minimum k�tsz�z gyerekj�rt le a
t�rre. �s persze az udvaira. Szombaton �s vas�rnap any�m eb�det is f�z�tt, olyankor
f�lf�ty�ltek nekem eb�d k�zben,
hogy menjek m�r le, vagy legal�bb dobjam le a labd�t, mert az �v�k� kipukkadt.
Ap�m d�h�sk�d�tt, ha f�l- �lltam az asztalt�l, de h�t megvoltak a f�ttyjelek, mu-
sz�j volt kifutni a folyos�ra, �s ha kellett, ledobtam a labd�t. �sszetart�
t�rsas�gg� v�ltunk, k�z�pen egy maggal, amihez �n is tartoztam. A t�bbiek csak
laz�n csap�dtak hozz�nk. Az egyik maghoz tartoztam, mert t�bb is volt. A
fiatalabbak egyik centrum�t jelentett�k, az id�sebbek est�nk�nt a t�ren m�r
Beatles-dalokat git�roztak, amit mi meghallgathattunk. A programju- kat viszont m�r
nem vel�nk csin�lt�k, csak focizni vol- tak hajland�ak vel�nk.
J�l el tudtam lenni egyed�l is. Szerettem p�ld�ul ol- vasni. Az ember sokkal
jobban szeret egyed�l lenni, ha nem k�nyszerb�l van egyed�l. A Katonah�zban neh�z
lett volna k�nyszerbo"1 elvonulni, kiv�ve amikor meg- betegedtem, ami n�lam
�ltal�ban a kommunista �nne- pekre esett. Elkezd�d�tt �ltal�ban az �nnepek napj�n,
negyven- vagy negyvenegy fokos l�zzal, s tartott egy h�tig, de nem csak ilyenkor
esett j�l a mag�ny, s�t ilyenkor, mivel a betegs�g k�nyszer�tett, alig v�rtam, hogy
�jra mehessek a t�rre. M�skor meg minden k�ls� ok n�lk�l benn maradtam a lak�sban,
hi�ba j�ttek a f�ttyjelek, ki se dugtam az orrom. Gombfociztam.
Egyed�l. �n voltam mind a k�t csapat: jobb k�z, bal k�z. F�lido"'ben p�lyacsere.
Bajnoks�got j�tszottam, 12 / 13
 �ssze�llitottam t�z vagy tizenk�t csapatot, hangosan k�zvet�tettem a
m�rk�z�seket, a gy�ztesnek a v�g�n �tny�jtottam a kup�t. �s ez mind �n voltam.
T�bbnyire csaltam, mert majdnem mindig a Vasas lett a bajnok. Ami�ta az eszemet
tudom, Vasas-drukker vagyok. Az oszt�lyban is a legt�bben a Vasasnak szurkoltak, de
ar�nylag sok d�zs�s volt, s�t egy-k�t Fradi-h�v� is. Megalak�tottuk a Vasiszta
p�rtot, �n tal�ltam ki, csak a Vasas-drukkerek l�phettek be. A p�rt tev�kenys�ge
abb�l �llt, hogy az �r�k k�zti sz�netben �ld�zt�k a fra- disokat, �s
sz�netfogytiglani v�c�be z�r�sra �t�lt�k o'"ket. Az egyik �r�lt, noha Fradi-
drukkernek mondta mag�t, vel�nk lett j�ba. �t nevezt�k ki b�rt�n�rnek. Nem
durv�skodtunk. A fradisok sz�p engedelmesen
bevonultak a v�c�be, s cs�nget�skor kiengedt�k �ket. Nyilv�n, ha t�bben lettek
volna, nem fogadnak annyira sz�t.
Egyszer volt egy durva �v�nk. H�bor�ztunk. Egy
�ven �t, de nem az oszt�lyban, hanem a mi h�zunk a m�s h�zban lak�kkal. A Balaton
utcaiakkal, ma P�lffy Gy�rgy utc�nak h�vj�k. M�g csak harmadikbaj�rtam, nem nagyon
eml�kszem, mi�rt t�rt ki a h�bor�. A Ber- lin �tterem hely�n a K�r�ton egy
cukr�szda �s egy �dess�gbolt �llt. Nagyon finom s�tem�nyeket lehetett ott~kapni, de
azt�n bez�rt�k, megsz�ntett�k, �p�tkezni kezdtek. Ez volt a Balaton utcaiak
fo'"hadisz�ll�sa. A N�phadsereg t�ren meg mu~'k�d�tt egy nagy sz�k�- k�t, ezt
kinevezt�k a mi fo"hadisz�ll�sunknak. J�ttek a sz�ko'"k�t fel�, rohamoztak,
deszk�kkal, cs�vekkel, mindennel, amit az �p�tkez�sen tal�ltak. Mikor leesett a h�,
h�goly�kkal dob�ltuk egym�st, term�szetesen mindegyik goly�ba k�vet gy�rtunk.
Fogalmam sincs, mir:lehetett az ellent�t�nk alapja, azon k�v�l, hogy k�- l�ttb�z�
h�zakban laktunk. Tal�n ez, ez is el�g volt ak- kor~; Egy iskol�ba j�rtunk, az
iskol�ban �gy tett�nk, mintha semmi baj nem volna k�zt�nk, s�t mikor men- t�nk haza
az iskol�b�l, akkor se. Annyira fair volt a h�bor�s szab�ly, hogy ha
valamelyik�nknek a m�sikak fo"hadisz�ll�sa el�tt vitt el az �tja, egyed�l, nem b�n-
tottuk. Egyvalakit nem kaptunk el, szem�lyek k�zt nem volt �rv�nyben h�bor�s
�llapot. Tulajdonk�ppen az eg�szet a b�ty�ink ind�tott�k el, o~'k �rtett�k,. mit
kell, hogy kell csin�lni, minket csak besoroztak, bevettek, a sereg vez�re is egy
Szini nev� nagyfi� lett, k�z�l�k va- l�. Buta, er�s, de nagyon j�indulat� sr�c, meg
tudott benn�nket szervezni. Ha � ott volt, mindig visszaver- t�k a t�mad�st.
�ltal�ban azt szabt�k meg a sz�~leink, hogy s�t�ted�sig maradhatunk lenn a t�ren,
illetve volt egy v�gs� id�, a vacsora. A csat�k t�bbnyire �gy �rtek v�get, hogy
t�bben az �r�jukra n�ztek, �s hazamentek. Egyszer a Szininek leord�tottak, hogy
Gyula, gyere m�r vacsor�zni! Mi ezt nem vett�k �szre, csak akkor, mikor a Balaton
utcaiak kezdt�k az �jabb t�mad�st: l�ttuk, hogy nincs vez�r�nk. Pillanatok alatt
sz�tfutot- tunk.
K�r�lbel�l egy �v m�lva mag�t�l abbamaradt a h�-
bor�, kevesebb lett a k�k folt rajtunk. Mi nem ke- m�nykedt�nk annyira, mint a
j�szaisok, azok is csak k�son'bb, mikor beindult a nagy galeri�let. K�seket, bok-
szereket hordtak magukn�l, s�t�t, v�szterhes pof�val gy�lekeztek, volt, hogy
�tment�nk seg�teni nekik, vagy ink�bb csak n�zni �ket. A Balassa t�ren focizt�k,
mert focizni mindenki focizott. Mu"'k�d�tt ott egy benzink�t. Odar�gt�k a labd�t,
sokadszor, a kutas meg m�r nem akarta visszaadni. Erre odament hozz� az egyik sr�c,
beh�zott neki �k�llel, s elvette a labd�t. A kutas meg- s�rt�d�tt, kih�vta a
rend�r�ket. Ezek sz�pen bev�rt�k a rend�r�ket, s azoknak is nekimentek. Lekentek
n�- h�ny pofont a zsaruknak is, majd irt�zatos sebess�ggel sz�tfutottak.
A mi kis galerinkbe, aminek a Kamar�s lett a f�n�ke, csak hatan-heten tartoztunk,
oszt�lybeliek. Az �ltal�- 14 ~ 15
nos iskol�b�l. B�r gimn�ziumba is a k�zelbej�rtunk, a Mark� utc�ba, de nem
mindenki tanult ott tov�bb, meg j�tt hatvannyolc, hatvankilenc, megv�ltozott a
hangu- lat, egyre t�bb csal�d v�s�rolt telev�zi�t, kit�rt a t�v�- n�z�si hiszt�ria,
divat lett est�nk�nt otthon maradni. Akinek nem tellett telev�zi�ra, �tj�rt a
szomsz�dhoz, ez is elfogadott szok�s volt. Nekem m�r elon'bb v�get �rt e korszak, a
Nyugat-N�metorsz�gba utaz�ssal, elon'bb mint az �sszes t�bbi gyereknek. Az �n
egyetlen �ssze- k�t� sz�lam a Kamar�s volt, akivel olyan j� bar�tok maradtunk
v�gig, hogy amikor elo"bb haza kellett j�n- n�m Nyugat-N�metorsz�gb�l, mint a
sz�leimnek, n�- luk laktam egy darabig. �s ez a bar�ts�g m�r �voda �ta tartott.
Engem m�sik �ltal�nos iskol�ba ir�ny�tottak, de az any�mmal elint�ztettem, hogy oda
j�rhassak, ahov� a Kamar�s. Vonzott az ereje, de er�s is csak k�- son'bb lett,
�vod�sk�nt semmi k�l�nbs�g nem l�tszott k�zte �s k�ztem, legal�bbis nem volt
l�nyeges. Neki viszont tetszettek az �tleteim. Ha h�lyes�get tal�lt ki, megvontam
to"le a bizalmat, kifejeztem a nemtetsz�se- met. Nagyon kev�s az olyan ember, m�r
gyerekkorban is, aki nyMtan meg meri mondani a v�lem�ny�t az er�- sebbnek, pl�ne a
vez�rnek. Szellemileg m�sokkal
szemben m�r er�s voltam akkor is. F�nntartottam a v�lem�nyemet, ezzel elon'bb-
ut�bb befoly�soltam m�- sokat. Verekedt�nk is a Kamar�ssal, vagyis ink�bb � vert
meg engem. M�r nem eml�kszem, mi�rt. Vit�ban. De hi�ba gy�z�tt le fizikailag, hi�ba
cs�pelt, az elk�p- zel�seimet nem v�ltoztatta meg. A Vasiszta p�rtba is � k�vetett
engem. El�sz�r azt akarta, hogy legyen Va- sasista, de az nem hangzott j�l.
"Ist�nak" meg kellett benne lennie, "ist�val" kellett hogy v�gz�dj�n. Az egyik
tagunk �gyeletes szolg�latot teljes�tett a tan�ri iroda el�tt, ez nem p�rtfeladat
volt, hanem iskolai, a tan�rok nem hallottak addig a p�rtunkr�l. Arra men- t�nk a
Kamar�ssal, az �r�lt �gyeletes meg f�lemelte a 16
karj�t, kiny�jtotta, szab�lyos p�rtk�sz�nt�ssel �dv�- z�lt benn�nket: "Kitart�s!"
�pp kij�tt az egyik tan�r, s megl�tta. Tudtuk mi, hogy a Vasiszta p�rtban van va-
lami vesz�lyes, ami a tan�roknak nem tetszene, vagyis nem tudtuk, ink�bb �rezt�k
csak. Nem tekinthet� ez tudatosnak, �sszeszedt�nk mindent, amit itt-ott hal-
lottunk. Mi a Vasas-drukkereket akartuk megszervez- ni a t�bbiek ellen. Nem vett�k
�szre r�gt�n a tan�rt, mi is lend�tett�k a karunkat, viszonoztuk a k�sz�n�st. Na,
erre r�gt�n bevittek a tan�riba, hogy mit mondunk! Mindny�jan kaptunk egy int�t, de
mivel nekem �ltal�- ban t�bb ellen�rz� f�zetem betelt egy �vben, nem is sz�m�tott
nagy esem�nynek otthon. Annyira nem be- sz�lt�nk mi a csal�dban ilyesmikro~l, hogy
m�g csak ar- ra se eml�kszem, hogy az ap�m k�rd�re vont volna, mint a feln�ttek
szokt�k: Tudod egy�ltal�n, mitjelent? Val�sz�nu~leg f�ltudatosan sejtett�k, mi�rt
csin�ljuk. �n eleve minden t�rt�nelemk�nyvet m�g a ny�ron, is- kola�v kezdet�ig
elolvastam. �gy vettem a kezenibe, mint egy reg�nyt, mint egy ak�rmilyen k�nyvet.
V�- gigolvastam, azt�n t�bbet bele se n�ztem. Nem v�let- len�l mondtuk azt, hogy
"Kitart�s!" F�lteheto"leg a t�rt�nelemk�nyveinkben szerepelt m�r a nyilas k�-
sz�n�s, csak mi ezt h�lyes�gnek tartottuk. �rzelmileg �ppen az ellenkez� oldalon
�lltunk, mi�rt ne tehett�k volna meg? A Katonah�zban mindenki kommunista
nevel�st kapott, ennek a hatvanas �vekbeli v�ltozat�t. A Szovjetuni�: volt a nagy
bar�tunk. Biztos, hogy a Csapajev lett a kedvenc film�nk, �s el se tudtam volna
k�pzelni, hogy m�s, mint a szocializmus, helyes lehet, de tekintettel az
�letkoromra ezt se igaz�b�l tudatosan, hanem �rzelmileg. A sz�leimet szerettem, �s
ha egy gyerek szereti a sz�leit, m�g ha nem is nyalakod�s t�- pus, �rzelmileg is
azonosul a n�zeteikkel, legal�bbis kamaszkor�ig. A vietnami h�bor� akkort�jt kezd�-

d�tt. Egy�rtelm�en egy�~t�rezt�nk Vietnam n�p�vel, 1

elit�lt�k Amerik�t, de nem neveltek bel�nk vad Nyu- gat-elleness�get, nyilv�n
ennek a fels�-k�z�pr�tegnek m�s volt a stMusa. Nem akartak o~k a gyerekeiknek
folyton politik�r�l, t�rt�nelemro"1 sz�nokolni, ink�bb ker�lt�k a t�m�t, ker�l��ton
hatottak r�nk. Igen, a ke- r�lget�s, hallgat�s, ez jellemz� volt. M�g�tte meg a
sz�v�s meggy�z�d�s olyan dolgokr�l is, amiket nem akartak nek�nk gyerekeknek
elmondani. Titkol�ztak. Nem. titkol�ztak, de szinte tapintatosan elfedtek dol-
gokat, az �rz�seket m�gis bel�nk oltott�k, tal�n jobban is, mint szavakkal lehetett
volna.' De ez csak mind k�- so~bb �llt �ssze bennem. Gyerekfejjel az ember nem
k�pes meg�t�lni, hogy az, ami a t�rt�nelemk�nyvben van, igaz-e vagy sem, k�l�n�sen
akkor nem, ha a sz�- lo"'k nem seg�tenek, illetve ha �k is hasonl� m�don gon-
dolkoznak. A t�rt�nelem �rdekes, olvasm�nyos, m�g ha megm�s�tj�k is. Besz�m�thatn�
az ember a saj�t �l- m�nyeit, de ilyen nekem nem lehetett m�g. 1956-ban k�t�ves
voltam. Van egy p�r eml�kem, ami val�sz�n�- leg nem az �n eml�kem. L�tt�k a
h�zakat, meg egy ha- lottra eml�kszem, akit beh�ztak az udvarra. A f�rd�- szob�ban
dekkoltunk az �gy�z�sok idej�n. Mikor v�ge lett, elkezdett havazni, rengeteg h�
esett azon a t�len. H�ztuk a sz�nk�t a havas utc�kon, ment�nk a J�kai utc�ba egy
ismer�s�nkh�z sz�n�rt. Nyilv�n sokszor mes�lt�k ezeket el�ttem, k�t�ves kor�ra nem
eml�k- szik az ember, csak ut�lag hiszem azt, hogy az �n eml�- keim. Mi�rt �pp
ezeket jegyeztem volna meg; amikor semmi m�sra nem tudok visszaeml�kezni? Biztos
eze- ket tartott�k fontosnak, �s gyakran f�lid�zt�k, emle- gett�k. �gy lesz az
�ntudatlan k�t�vesbo~l eml�kekkel rendelkez� valaki. Nem lehet sz�tv�lasztani, hol
v�g- z�d�m �n, hol kezd�dnek a sz�leim, ennyire szoros a kapcsolat, nem csoda, ha
tot�lisan hatottak r�m, kis l�p�sekben. An�lk�l, hagy sejteni lehetne, hogy az nem
�n vagyok, illetve �n is vagyok. Ez tart el a ka- maszkorig, n�lam az ap�m
hal�l�ig. Persze k�zben ki- t�rhetnek �rtatlan l�zad�sok, mint p�ld�ul a mi p�rt-
alap�t�sunk.
�n 1956-ot eg�szen a hetvenes �vek k�zep�ig
egy�rtelm�en ellenforradalomnak tartottam. Egy ba- r�tommal �ssze is verekedt�nk,
mert hi�ba gy�zk�- d�tt, kijelentettem, hogy ellenforradalom volt, �s nem voltam
hajland� engedni. Az m�r csak term� ~zetes, hogy akkor se, amikor meg�t�tt. Nagyon
sokaig elfo- gadtam az �llamilag kiadott hivatalos Feh�r K�nyvet szinte sz�
szerint. �s mivel val�ban megjelentek a fala- kon 56-ban olyan f�liratok, hogy:
"Icig, most nemjutsz el Auschwitzig!", �rzelmileg nekem m�ig neh�z azo- nosulni
1956-tal. Lehet, hogy ez�rt hittem indokolat- lanul sok�ig ellenforradalomnak,
mik�zben m�s dol- gokkal kapcsolatban nagy~n is elt�volodtam a kor�bbi
elk�pzel�seimt�l. A hetvenes �vek k�zep�re, amikor verekedtem az "ellenforradalom"
sz��rt, m�r r�g tu- datos�tottam magamban, hogy 1956-ban rengeteg
tiszta �rz�s is f�lt�rt. S mindezt egy olyan ind�t�sb�l �r- tem el magammal
szemben, hogy az ap�m annak idej�n bel�pett a karhatalmist�k k�z�, "pufajk�s" lett,
g�p- pisztollyal v�dte a K�d�r-korm�nyt. M�s k�rd�s, hogy mivel nekem �letemben
h�rom pofont adott, nem sok embert lo'~hetett agyon. De az eg�sz k�rny�k m�sk�nt
�lte meg a forradalmat, mint mondjuk a ko"b�nyaiak vagy a ferencv�rosiak. Nemcsak a
Katonah�z, hanem maga a Lip�tv�ros is m�shol helyezkedett el �rzelmi- leg. Nek�pk
nem arra kellett visszaeml�kezn�nk, hogy a fiunkat, ap�nkat, b�ty�nkat meg�lt�k. A
Katona- h�zban lak�knak eg�szen m�s viszonyuk volt az oro- szokhoz. Hiba vagy nem
hiba, szimpatiz�ltunk vel�k, f�lszabad�t�knak tekintett�k o"'ket. B�r neveltek ben-
n�nket, olyan soha nem fordult el�, hogy le�ltek volna vel�nk szemben, �s: pfuj
�tvenhat! Mivel a sz�lo"k esz- mei meggy�z�d�s�vel megegyezett az, amit az iskol�-
18 i 19
ban tanultunk, a telev�zi�ban l�ttunk, r�di�ban hallot- tunk, �js�gban olvastunk,
nem kellett meghasonla- nunk, mint annyi m�s gyereknek az orsz�gban, hanem sz�p
harmonikusan fejl�dhetett a vil�gn�zet�nk. Az f�lt�nt nek�nk is, hogy az
�vfordul�kon nem mehet- t�nk le a t�rre. Az any�m azt, ahogy kezd�d�tt '56, m�g
elfogadta. A t�ntet�st a Bem t�ren. De amikor l�tta, hogy teheraut�kon sz�guldoznak
az emberek, �gy ~�nt�tt, hogy ellenforradalom van. Sz�m�ra az, hogy civilek katonai
teheraut�kon j�rnak-kelnek,
egyikn�l-m�sikn�l m�r fegyver is van, azt jelentette, hogy meg akarj�k d�nteni a
rendszert. A csal�dban nem �lt, az eg�sz h�zban nem lakott egyetemista, vi- szont a
feln�ttek t�bbnyire meggy�z�d�ses szt�linis- . v~.rvaaya~au au�liVlllGlt, il
k�lf�ldiekkel foglalkozott. Angolul, n�met�l perfekt�l besz�lt, k�dokat fejtett
meg. Beosztott volt, polg�ri �l- lom�nyban. '56 ut�n is tov�bb folytatta. Az ap�m
1953-ig a budapesti t�z�rs�g politikai f�n�k�nek a he- lyettese volt. '53-ban
k�sz�lt a leningr�di orvosper mint�j�ra egy nagy zsid�per Magyarorsz�gon is. �sz- `
szeszedtek orvosokat, de m�shol is ut�nan�ztek, ki zsi- d� sz�rmaz�s�, mert azt
az�rt tudt�k. �s az ap�mat az- zal az indokkal, hogy van Argent�n�ban egy
nagyn�nje, kir�gt�k a hadseregbo~l. Egy h�nappal azut�n, hogy ~ el�l�ptett�k
sz�zadoss�. Semmi k�ze nem volt az or- vosokhoz, c'sak ez �gy ment, hogy terjedt,
ha m�r el- ~ kezdt�k. �s a nagyn�nj�hez se volt semmi k�ze, soha nem �rt neki
levelet. Addig is tudt�k, hogy �l egy nagy- n�nje. Jellemz� ap�mra, hogy kap egy
nagy pofont, �s hova megy dolgozni? A Magyar-Szovjet Bar�ti T�r-
sas�gba. Jellemz� a korra is, hogy egy ilyen megb�zha- tatlannak min�s�tettet
f�lvesznek. Persze az ap�m nem nyugodott bele a kir�g�s�ba, a P�rthoz fordult,
levele- ket �rt. Nem azt l�tta, hogy baj van, hanem �rtetlenke- dett, a h�s�g�t
bizonygatja a levelekben, rosszakar�k- ra, szem�lyekre tesz c�lz�sokat. N�gy-�t
helyre �rt, k�- l�nb�z� szintekre; hogy a nagyn�nje m�r 1924 �ta �l Argent�n�ban, �
soha nem is tal�lkozott vele. Nem vett�k vissza. 1956-ig mun'k�d�tt a Magyar-
Szovjet T�rsas�gn�l, onnan rukkolt be a Karhatalomhoz.
�k olyasmit nek�nk soha nem mondtak, hogy el-
rontottak valamit a vezet�k'56-ig, igaz, nem el�tt�nk besz�lgettek, s mire az ap�m
besz�lhetett volna velem komolyabban, meghalt. A v�lem�ny�ket m�sodk�z-
b�l, any�mt�l ismerem, aki viszont n� l�v�n, �rzelxni alapon k�zel�tett meg
mindent: S ezen az alapon �lete v�g�ig h� maradt Szt�linhoz. �gy telt a
gyerekkorom, xapcso~at, ez�rt nem csin�ltak botr�nyt a Vasiszta p�rtb�l se, noha
'56 ut�n a Karhatalomb�l mindj�rt a bel�gyh�z ker�lt az ap�m, s mint bel�gyesnek,
idege- s�t� lehetett, hogy a fia ilyen p�rtot alap�t, karlend�t�s- sel k�sz�n a
tan�rok szeme l�tt�ra. Milyen nevel�st kap az ilyen gyerek otthon? Nem �rdekelte.
Pedig k�nyes ter�leten dolgozott, mint ut�bb kider�lt, nem is a bel- f�ldi
szolg�latn�l. Innen is lesz�rmaztathat� a nevel�si stMusa. Meg kellett szoknia,
hogy nem besz�l. Az alka- t�b�l is ez ad�dott. Nem lehetett sz�sz�ty�rnak nevez-
ni, bizonyos dolgait m�g az any�m is csak tal�lgatta vagy sejtette.
Nem tudom, �ltal�ban a gyerekek mit k�rdezgetnek
a sz�leikto"l, �n �gy n�ttem f�l, hogy nem faggat�ztam se az � �let�kro"1, se a
vil�g dolgair�l. Olyan hangulat vett k�r�l, amelyben kev�s sz� hangzott el, ez az
�lm�- nyem a gyerekkoromb�l. Cs�ndesen szeml�l�dtem,
kombin�ltam. �lveztem, hogy egyed�l fekszem az
�gyon, �s hallgatom a Sz�v k�ldi sz�vnek sz�vesen c�m� r�di�m�sort. Bes�t�t�tett
szob�ban, hanyatt, �s az 20 ~ 21
�zenetek m�g� t�rt�neteket k�pzeltem. Sorolt�k a ne- veket, a j�k�v�ns�gokat, meg
hogy honnan hov�, ne- kem pedig �ssze�llt a k�p, s m�g sz�lt a n�ta, l�ttam magam
el�tt a csal�dot, amint hajlonganak, �lelik egy= m�st, vagy r�h�gve hallgatj�k a
t�voli rokon b�rgy� �zenet�t. N�ha a rokon �pp akkor toppant be v�ratla- nul,
amikor adt�k a k�ld�tt dalt, �gy azt�n volt nagy �r�m �s csod�lkoz�s, �n meg ezt
�lveztem; a m�sok, a m�s csal�dok egym�s fel� tolong�s�t, az �rzelg�s cs�k- jaikat
az �teren �t, a k�zhelyes h�lyes�geket, amikkel kifejezt�k a .val�sz�nu~leg igazi
�rzelmeiket. "Dr�ga sz�leimnek k�ld�m elm�lhatatlan szeretettel az �tve- nedik
h�zass�gi �vfordul�jukra, szeret� fiuk, Lali." Ilyeneket mondattak be. �n meg
l�ttam magam el�tt, hogy a t�p�r�d�tt �regek �lnek Bivalybaszn�don a
r�di� el�tt, �mlik a k�nny�k, b�mb�l a magyar n�ta. Ett�l j�l elvoltam, pedig ki
nem �llhatom a magyar n�- t�kat. �gy l�tszik, akkor nem ut�ltam m�g annyira. J�,
nem ut�lom most se, mert nincs rajtuk mit ut�lni, de ink�bb tov�bbtekerem, vagy
kikapcsolom a r�di�t, ha magyar n�ta megy. Gyerekk�nt viszont v�gighallgat- tarn az
eg�sz Sz�vk�ldit, ha olyan kedvem volt, �s k�p- zel�dtem a csal�dokr�l.
A legjobban arra eml�kszem, hogy a sz�leim �llan- d�an dolgoztak. H�rman voltunk
testv�rek, el�g libe- r�lisan pr�b�ltak benn�nket nevelni, illetve tal�n �pp az�rt,
mert a hivat�suknak meg az eszm�iknek �ltek, nern maradt idej�k kiteljes�teni a
nevel�si elveiket, eb- bo"1 lett a liberalizmus. B�r mint legkisebbet, engem fogtak
a legszigor�bban. F�ltettek, biztos mert Ratk�- gyerek voltam. A Ratk� Anna
miniszters�ge alatt fo- gamzottam �s sz�lettem, a dolgoz� magyar n�p k�z- pontilag
el��rt szapor�t�sa idej�n. Nem akartak, de az abortusz szigor�an tilos volt, �s nem
tehettek ellenem semmit. Ha valaki nem k�v�nja a gyerek megsz�let�s�t, csak a
szab�lyok miatt sz�li meg, jobban f�lti, mivel b�ntudata van. Retteg, hogy valami
baja t�rt�nik, mert mint tudjuk, az Isten nem ver bottal. Annak ellen�re, hogy se
any�m, se ap�m nem hitt Istenben, csak a
kommunizmusban, lehettek ilyen �rz�seik. B�r a ba- bon�s f�lelem sz�gyen egy
kommunist�ra n�zve, s�t a b�ntudat is idegen to"l�k. Nem tudom, h�ny �ves le-
hettem, amikor a n�v�rem a szemembe mondta, hogy: te ratk�s gyerek vagy! Nem rossz
sz�nd�kb�l, ink�bb csak tudatni akarta velem. Elmagyar�zni m�r nem volt k�pes.
�rdekes; any�m att�l fogva, hogy r�k�rdeztem, mi is vagyok, �gy gondolta,~ hogy
kompenz�lnia kell fel�m. Hal�l�ig nem lehetett ebben a hit�ben megin- gatni, pedig
engem egy�ltal�n nem zavart a dolog. �pp ellenkezo"leg, egy szint�n ratk�s
bar�tommal m�r ka- maszkoromban lesz�gezt�k, hogy mi vagyunk az iga- ziak, mert
megsz�lett�nk an�lk�l, hogy akartak volna a sz�leink. Mi igaz�n sz�ks�gesek
vagyunk. Semmif�le lelki f�jdalmat nem okozott a sz�let�sem. M�g k�so'"bb meg
r�j�ttem, hogy mi�rt akartak volna? �sszehozt�k a k�t gyereket, reproduk�lt�k
magukat, egy elfoglalt, hith� kommunista p�rt�l enn�l t�bbet mi�rt v�rn�nak el? A
n�v�rem hat�ves volt, amikor �n a Ratk�-vil�gra j�ttem, a b�ty�m h�rom:
A faggat�z�s, a sz�l�k k�rdezget�se a legkisebb
gyerekn�l eleve nem is olyan fontos, mert ott vannak az id�sebb testv�rek. Meg az
id�sebb bar�tok a t�ren. A t�ren a gyerekek minden sz�mukra fontosat megbe-
sz�lnek. Nem igaz�n volt fontos nekem semmi a focin k�v�l. Legf�ljebb m�g a
gombfoci. "T�ged nem akar- tak!", mondta a n�v�rem, �s meg se rezd�ltem. T�ny- leg
nem. Ha n�ha eszembe jut, hogy �n �gy sz�lettem, csak mosolygok. Annyira nem vagyok
k�v�ncsi az
any�m gondolataira, hogy az ap�m hal�la ut�n �rt nap- l�jegyzeteit a mai napig nem
olvastam el. Olyan l�nne, mintha a neki �rt leveleket f�lbontan�m. Hi�ba halt � is
meg. Nem f�lek, mito~l f�ln�k? Nem �rdekel. Nem
22 ~ 23
szoktam hozz�, hogy a rejt�lyek kider�lnek, teh�t nem teszek �rte semmit. Amit
megtudok, megtudok. A n�- v�rem sok mindent �sszebesz�lt, merk egy ido'"ben r�-
sz�llt az any�mra, �s ink�bb engem szeretett, mivel a b�ty�m sz�let�sekor �gy
�rezte, hogy s�relem �rte, ki- l�kt�k a k�zpontb�l. Ha egy hat�ves l�nynak sz�letik
egy kis�ccse, azzal m�r bab�zni akar. Az �sszes bar�t- j�val �s bar�tn�j�vel j�ban
voltam k�so'"bb. A b�ty�m, szeg�ny, k�z�nk volt szorulva. Apja fia, z�rk�zott lett,
alig j�rt le a t�rre. Nem im�dta a focit se. Nem tudom, mit szeretett. Esk�sz�m,
fogalmam sincs, mivel t�lt�tte az idej�t, alig tudok valamit f�lid�zni a
gyerekkorunk- b�l, valami k�z�set. Pedig k�z�s szob�ban laktunk, a h�rom szob�b�l
az egyikben. K�t szoba egym�sba
nyMt. A to`l�nk t�volabb es� szob�ban aludtak az
any�m�k, a k�z�pso'"ben pedig folyt az �let. Ott �ltek le a vend�gek, ha j�ttek.
H�rom szoba a hatvanas �vek- beli Magyarorsz�gon a j�m�d jelk�pe volt. A szeren-
cs�s csal�dok is csak �ltal�ban a k�t szob�ig jutottak el, a szerencs�tlenek meg
egyig, vagy egyig se, mert nem volt �n�ll� lak�suk, hanem rokonokn�l nyomorogtak,
sz�loA'kkel laktak egy�tt. De ezek is csak k�t szob�r�l �lmodoztak. A r�gi nagy
lak�sokat telet�mt�k t�rs- b�rlo"kkel, akik a k�z�s konyh�ban, f�rd�szob�ban,
v�c�ben szidalmazt�k, vert�k, k�ssel szurk�lt�k egy- m�st. Aki tehette, kiz�rta a
t�bbieket a mell�khelyis�- gekb�l, aminek elo"bb-ut�bb rossz v�ge lett. Az �ruh�zi
pr�baf�lk�k m�g ma is b�zlenek a seggszagt�l �s a l�b- szagt�l, h�t m�g akkor!
Buszban, villamosban sz�vtuk n�p�nk illat�t, m�g szerencse, hogy �n alig �rzek sza-
gokat.
Ha vend�gek �rkeztek, azt nagyon szerett�k. Nagy
ricsajt csaptunk a szob�nkban, mire berontott hozz�nk az any�nk, hogy: cs�nd
legyen! Nem ez�rt szerett�k a vend�geket, hanem alig v�rtuk m�r, hogy elmenjenek,
�s akkor kirohantunk, nekiest�nk a marad�k s�te- ; m�nynek,'amiben az any�m�k nem
is pr�b�ltak meg-
akad�lyozni,. csak nevettek rajtunk, annyira ellen�ll- hatatlan volt a rohamunk,
a moh�s�gunk, mondjuk �j- f�lkor. Ilyen liberalizmusban tobz�dtunk esetenk�nt.
Annak ellen�re, hogy az �tlagn�ljobban �lt�nk, h�rom gyereknek sose jut annyi
s�tem�ny, amennyit akar. A legjobban akkor t�mhett�k tele magunkat, ha a
nagy�ny�m elj�tt hozz�nk, �s s�t�tt. Olyankor az
any�m elvonulhatott a szob�jukba, mert v�llalt ott- honra is ford�t�sokat,
nyilv�n a pluszp�nz�rt. Olyat sose vettem �szre, hogy szuA'k�lk�dn�nk. Nem mon'dt�k
nekem, hogy erre vagy arra nincs p�nz, de tal�n nem k�rtem sokat. A gyerek
hasonlitgat, ut�noz, �s a mi k�rnyezet�nkben a hasonl�s�g domin�lt, lak�sban,
b�torban, ruh�ban, cipo�'ben, s�t az egyformas�g. Mind- egyik�nknek ugyanolyan
j�t�kokat vettek, mert eze- ket lehetett kapni. Kev�sf�l�t, amire vigy�ztunk. Egy-
szer ap�m kiment Toki�ba, �s hozott egy �sszerakhat�, elemes harckocsit, de
minthogy Magyarorsz�gon ak- kor m�g nem �rultak kilencvoltos elemet, nem tudtuk
elemmel haszn�lni, csak tologattuk. Hozhatott volna az ap�m elemet is,
elfelejtette. Vagy ill�zi�kat t�pl�lt a szocialista elemgy�rt�sr�l. 1958-ban hozott
Moszkv�- b�l egy "rep�l�teret". �pp betoppantak az unokatest- v�reim, �s m�g aznap
este t�nkre is tett�k. Elemmel mu"k�d�tt ez is, valahogy kaptunk hozz�, vagy
kiv�te- lesen hozott az ap�m. Egy kar f�lemelt egy rep�l�t, s k�rbefordult vele. �n
a t�rgyak ir�nt sose vonz�dtam, mindent elosztogattam. M�g a b�ty�mj�t�kait is,
ami- ket azt�n � nagy nehezen visszaszerzett.
Sz�nh�zba is j�rtak az ap�m�k, �s sz�nh�z ut�n f�l- j�ttek a bar�taikkal. Az
eszmebar�taikkal: Nem lehet- t�nk valami j� alv�k, ha ilyenekre is eml�kszem. Ha
ugyan �n eml�kszem, �s nem �k mes�lt�k. A bar�ti
k�r�k magja, s�t a bar�taik z�me a MADISZ-id�kbo"1 val� volt. Nem tudom, mennyire
lehetett magyar �s 24 a 25
demokratikus ez a sz�vets�g az internacionalista dik- tat�ra hajnal�n, de a k�z�s
fiatals�g kapocs. Nem na- gyon lehettek vit�ik, ha mind �gy gondolkoztak, mint az
ap�m�k, m�rpedig �gy gondolkoztak, j�l m�gne-
velt�k o"'ket, ez�rt is j�rtak �ssze. Hittek, �p�tett�k.. a szocializmust,
legf�ljebb a r�szleteken probl�m�ztak. Nincs hajmereszto"'bb, egy�ttal
nevets�gesebb, �llap�- tottam meg sokkal k�so"bb, mint amikor k�t kommu- nista
arr�l vit�zik, hogy nem el�g kommunista a kom- munizmus. Ultiparti k�zben se kaptak
�ssze. Szeret- tem ~n�zni vas�rnap d�lut�nonk�nt, amikor a f�rfiak k�rty�ztak.
Vigy�ztak m�g j�t�k k�zben is. Egyik
kommunista nem s�rtheti meg a m�sikat. �ntudatuk
volt. Meg tal�n rossz tapasztalataik a gyu~l�lk�d�sron'1, az indulatokr�l.
�tvenhatig �s �tvenhatban bebizo- nyosodott sz�mukra, hogy a h�v� kommunist�knak
vi- gy�zniuk kell egym�sra. Elk�pzelhetetlen volt, hogy a bar�taik k�z� beker�lj�n
valaki teljesen m�s m�lttal, gondolkod�ssal. Maximum �rnyalatokat t�rtek el. Le-
fojtottan viselkedtek, semmi olyasmit nem cs�ptem el, ami f�lkeltette volna az
�rdekl�d�semet, ami izgalom- ba hozott volna valamilyen k�rd�ssel kapcsolatban.
Si�fokra a bel�gyi �d�lo'"be j�rtunk nyaralni, s �mi- kor �pp nem kaptunk beutal�t
(mert ilyen is el�fordult; ' �gy l�tszik, az ap�m nem sz�m�tott annyira komoly '.,
szem�lyis�gnek, vagy �nm�rs�kletet tan�s�tottak a :; sz�leim, kommunista
puritanizmusb�l), akkor is Si�- '; fokon t�lt�tt�k a szok�sos k�t hetet. Szob�t
b�relt�nk ' valahol kinn, viszont bej�rhattunk az �d�lo"be enni. ; Egy szob�ban
aludtunk �ten: Annyiban k�l�nb�zt�nk : az �tlagos nyaral�t�l, hogy az �d�lo"ben
b�s�ges �s na- .'. gyon j� kosztot adtak, val�sz�nu"leg olcs�n. Sokan azt ; hiszik,
hogy egy k�dergyerek gyerekkora tele van rej- tegetni val� titkokkal, sz�gyellni
val� d�zs�l�ssel. Biz- tos a k�so'~bbi �rett szocialista elit-tobz�d�s, a b�jtatott
b�s�g birodalma idej�n alakult ki ez a hiedelem. T�ny, hogy �ri�si k�l�nbs�g
lehetett a mi bel�gyi �d�l�s eb�d�nk �s egy nyaral� munk�scsal�d eb�dje k�zt. Az
�d�lo~'h�z cs�nakok, v�zibiciklik, vitorl�sok tartoztak, amit nek�nk ingyen adtak
ki. A mel�snak a civil k�l- cs�nz� k�n�lt n�h�ny rozoga cs�nakot, biciklit, dr�ga
p�nz�rt. Az �d�l�nk el�tti partot lez�rt�k, a v�zben ki- z�r�lag kommunista
csemet�kkel labd�zhattam,
fr�csk�lhettem. Sose fordult el�, m�g k�nikul�ban sem, hogy t�megek aszal�dtak
volna a partszakaszun- kon, vagy egyszerre t�l sok ember ment volna a v�zbe. A mi
exkluz�v m�l�ink t�j�k�n nyugalom honolt, ak- kor is, amikor a ker�t�sen t�l a
"Legyen a Balaton a dolgoz� n�p�"-mozgalom eredm�nyek�ppen �l� em-
berh�ssz�nyeg hull�mzott a f�lkavart, iszapos, sz�rke v�zen.
De d�ligy�m�lcs�t �n se ettem. Egyszer ap�m haza- hozott egy k�kuszdi�t, valakito"1
kapta. Nem b�rtuk f�lt�rni. Sz�tkalap�lni nem mert�k, f�r�nk nem volt, any�m
egy�bk�nt se engedett volna szersz�mokkal
�telhez ny�lni. Sok�ig t�prengtek rajta, hogy mi lehet a k�kusz elfogyaszt�s�nak a
"rendes" m�dja, de nem
j�ttek r�, amit mi nagyon sajn�ltunk. Nem eml�kszem m�r r�, mi lett a "gyerekkorunk
egyetlen d�ligy�m�l- cs�nek" a sorsa, az viszont biztos, hogy k�kuszdi�t is az
NSZK-ban ettem el�sz�r. A k�kuszdi�r�l gomb�cok
jutnak az eszembe, amiket egyszer eldugtam. Nem b�r- tam megenni, amit el�m raktak,
s att�l val� f�lelmem- ben, hogy a n�v�rem vagy a b�ty�m f�lfalja el�lem, el-
rejtettem a szekr�nybe, majd az eg�szr�l megfeledkez- tem. Any�m tal�lta meg �ket
hetek m�lva, k�kem�-
nyen. Tal�n b�zl�ttek, ez �rulta el a rejtekhelyet. 26
II.
K�r�lbel�l egy h�nappal az utaz�s el�tt tudtam meg, hogy egy�ltal�n megy�nk
valahova. Akkor is �gy
mondt�k m�g, hogy Kelet-N�metorsz�gba. �s nem
volt szabad besz�lnem r�la senkinek, �gy azt�n m�snap mindenkinek eldicsekedtem
vele az iskol�ban. Csak az utols� este k�z�lt�k az igazs�got: hogy Nyugat-N�met-
orsz�gba utazunk. Szomor�s�got �reztem, sajn�ltam itt hagyni a teret, a bar�tokat,
ugyanakkor maga a k�sz�- l�d�s, a csomagol�s izgatott. Azt pedig, hogy rep�l�re
�ljek, nagyon v�rtam, de minthogy sose csin�ltam m�g ilyet, fogalmam se lehetett,
milyen, mire v�rok. K�p- zel�dtem, amit azt�n a rep�l�g�pen tov�bb folytattam, mert
ha az ember el�sz�r �l �t valamit,.m�gj� darabig. lek�ti az, amit el�re elk�pzelt
r�la.
Fekete Chevrolet j�tt �rt�nk. Oda�llt a kapu el�, a sof�r kipattant, seg�tett
lehordani a csomagjainkat. Sose l�ttam m�g ezt az aut�t, biztosan az�rt k�ldt�k,
hogy belef�rjenek a b�r�ndjeink, k�l�nben nem hi- szem, hogy ugyanaz a t�pusj�rt
volna az ap�mnak, mint a K�d�r J�nosnak. �n �ltem bele el�sz�r, �s elvesztem benne,
akkora volt bel�lro~l is. Gyan�snak tal�ltam , ,
hogy etto~l kezdve ap�m munkahelyek�nt nem a Bel- ; �gyminiszt�riumot kellett
mondanom, hanem a K�l- 3 �gyminiszt�riumot. Erre is megk�rtek, an�lk�l hogy
megmagyar�zt�k volna, mi t�rt�nt. Igaz, nem l�tszott : rajtam k�v�ncsis�g, az
ilyesmit m�r r�g k�z�ny m�g� 'v tudtam rejteni. Gondoltam, majd csak nem k�rdezi
meg senki, �s nem k�nyszer�l�k v�laszolni. A sz�le- t�snapj�t is megv�ltoztatta,
m�rcius 10-ro'1 �prilis 24-�re, ez volt egy�ttal a n�vnapja is, a k�nnyebbs�g
kedv��rt v�lasztott�k neki, hogy legyen mire asszoci�l- nia, ha hirtelen nem
eml�kezne r�. Szerencs�re a ne- v�nket nem kellett megm�s�tani. Senkinek az esz�n
nem j�rtak t�l ezekkel a tr�kk�kkel, r�gt�n ahogy meg�rkezt�nk, tudt�k a n�metek,
kik vagyunk. Engem nem nagyon foglalkoztatott tizenegy �vesen, hogy az ap�m mit
dolgozik, mit �gyk�dik, �ltem az �letemet, igyekeztem elfojtani a hi�ny�rzetemet, a
v�gyamat a t�r ut�n. Pedig az eg�sz f�lhajt�s az utaz�sunk k�r�l tele volt
k�l�n�ss�gekkel. Az �tt�r� �ruh�zban �l- t�nyt, kalapot v�s�roltak nekem is, a
b�ty�mnak is: soha azut�n f�l nem vettem az �lt�nyt se, nemhogy a kalapot.
�lt�nyben, kalapban utaztunk, k�sz cirkusz volt, mint egy �lruha, m�g nem tudtam
azon t�prenge- ni, hogy ez vajon nem valami zsid� szok�s-e. Ap�m is �lt�nyben,
kalapban, kics�pve, fogalmam se volt, mi �t�tt bel�j�k. Na, ez nem tartozott az
izgalmak k�z�, ink�bb ut�ltam, bunk� dolognak tartottam. �s s�t�t, tal�n fekete
volt minden�nk, mint egy gy�szol� csa- l�dnak, ugyanakkor nyilv�n a r�h�g�sto"1
fulladoztak t�bben a h�tunk m�g�tt, mert hogy n�zhetett ki egy ti- zenegy �ves
gyerek fekete kalapban?
A rep�l�n azt mondt�k, nem szabad arra gondol-
nom,.hogy lezuhanunk, mert ha gondolok r�, le is zu- hanunk. Ezen g�gyiztam az
�ton: hogy van az, ha csak �n gondolok a lezuhan�sra? �n lezuhanok, a t�bbiek meg
nem? Mert a t�bbiek biztos meg�llj�k, nem fog- lalkoznak ezzel. �letemben el�sz�r
rep�ltem, �lveztem is n�ha, de az�rt Frankfurtig r�g�dtam a rejt�lyen. Megk�rdezni
nem k�rdeztem meg senkito~l. Jellemz� a nagyk�p�s�gemre, a gyerek gyors
alkalmazkod�si k�sz- s�g�re, hogy arr�l a f�rfir�l, aki kij�tt el�nk a rep�l�-
t�rre, automatikusan azt k�pzeltem, hogy sof�r, �gy is n�ztem r�, v�rtam, hogy
cipelje a csomagjainkat. A 28 A~ 29
/
kereskedelmi kirendelts�g vezet�je volt. Lassan der�lt ki, mert egyszer�en nem
k�rdeztem semmit.
B�torozott lak�sba vitt benn�nket, a h�t�szekr�nyt m�r valaki telerakta. Akkor
l�ttam el�sz�r Coca-Co- l�t. M�g egy szob�val t�bb�nk is lett, mint otthon, de
d�gunalom fogott el. Se t�v�nk nem volt; se a haverja- im nem f�ty�ltek f�l. Nem
k�v�nom egy gyereknek se ezeknek az els� napoknak a borzaszt� bez�rts�g�t. Ki nem
mehett�nk, ha meg a lak�sban ugr�ltunk, r�gt�n f�lj�tt az alattunk lak�. A n�met
gyer�kek m�sok, nyugodtabbak, cs�ndesek. Iskol�ba sej�rhattunk m�g az els�
napokban, pedig alig v�ftuk. Azt�n egyik nap v�s�rolni indultunk, s �n mindj�rt el
is t�ntem. Egy �ruh�z j�t�koszt�ly�n. Az eg�sz emelet a j�t�koszt�ly volt, ami
nekem, Budapestro"1 j�ttnek f�lfoghatatlan, fantasztikus l�tv�nynak t�nt.
Furakodtam tov�bb �s tov�bb, �s m�g. mindig j�t�kok vettek k�r�l, r�ad�sul soha nem
l�tott csod�k, s mindenhez hozz� lehetett ny�lni. El�sz�r csak az any�m maradt le,
a b�ty�m j�tt velem, ez m�g nem sz�m�tott r�szemro~l tudatosnak. A m�sodik l�p�sben
viszont m�r tudatosan ler�ztam a b�ty�mat, egyed�l k�v�ntam bolyongani. Kis�t�ltam
az utc�ra. A f�utca �sszes �ruh�z�nak a j�t�koszt�ly�t v�gign�ztem egyed�l. Nem
kev�s ido'ybe telt, mert min- dennelj�tszottam is, ami tetszett. Tal�ltam egy
tankot, hasonlitott ahhoz, amit az ap�m hozott Toki�b�l, csak ebben volt elem.
Villanyvasutaztam, j�t�k�llatokat, . t�rp�ket fogdostam, l�ttem a fegyverekkel,
majd
ar�nylag k�nnyen hazatal�ltam, mivel nekem; buda- pestinek Frankfurt am Main
kisv�rosnak sz�m�tott
akkor. K�rdez�sk�dni nem k�rdez�sk�dtem, mert egy kukkot se tudtam n�met�l.
Fogalmam sincs, milyen , t�j�koz�d�si elv alapj�n �rtem el a h�zunkig,.csak arra'
eml�kszem, hogy egy�ltal�n nem izgultam. Ido"k�zben ~ bes�t�tedett.
M�r ap�m is hazaj�tt, betelefon�lt a kirendelts�gbe,..;: hogy mit csin�ljon?
Azonnal sz�lni a rend�rs�gnek! Mindenki azt hitte, hogy elraboltak. Tekintettel
arra, hogy az ap�m k�mkedni ment N�metorsz�gba, minden
v�ratlan esem�ny dupl�n sz�m�tott. F�lbolydultak a ked�lyek. Nemcsak engem
f�ltettek, hanem a "mun-
k�t" is. Erre �n �rtatlan arccal megjelenek az ajt�ban. Micsoda! Hol j�rtam? A
k�mked�s nem �gy megy,
mint a filmekben. Magyarorsz�gon is pontosan tudt�k, ki mi�rt j�tt k�lf�ldro~l, a
k�mmunka nem abb�l �ll, hogy belop�zol valahova, �s pisztollyal l�v�ld�z�l. Teh�t
az elt�n�sem ezzel is�sszef�gghetett volna. Nem volt diplom�ciai kapcsolatunk
Nyugat-N�metor,~z�g- gal, Magyarorsz�g hivatalosan el se ismerte Nyugat-
N�metorsz�g l�t�t. Kem�nyen d�lt a hidegh�bor�, a hruscsovi id�k �tmeneti enyh�l�se
ut�n, de a magyar k�lkereskedelmi kirendelts�gen bel�l mu'"k�d�tt egy k�l�gyi
r�szleg. N�gyen-�ten ker�ltek ide a k�t�gyton'1, csal�dostul, diplomata �tlev�llel.
Diplom�ciai kap- csolatban nem �llt a k�t orsz�g egym�ssal, m�gis a helyzet az�rt
valami v�detts�get jelentett sz�munkra. A norm�l k�lkereskedo"'k ut�ltak is
benn�nket, nem j�rtak hozz�nk. A hivatalos magyar�zat �gy sz�lt, hogy j�, j�, de
az�rt kezdj�k el f�l�p�teni a diplom�ciai kap- csolatokat! A sz�nd�k, a bevallott
c�l ez lett volna, er- ro~l a k�t orsz�g nyilv�n megegyezett. Nekem viszont csak
annyit mondtak, hogy dolgozni megy az ap�m.
K�sz, ez el�g egy gyereknek. Az, hogy az ap�mnak
m�skor kellett tartania a sz�let�snapj�t, nem t�nt f�l, k�so'"bb mes�lte el az
any�m. A n�v�rem j� darabig nemj�tt ut�nunk az iskol�ja miatt,.de mikor ki�rkezett,
se tudott meg sokkal t�bbet, mint mi. �s egy�ltal�n, a mi csal�dunkban nem
sz�m�tott szokatlan dolognak a titkol�z�s otthon se, j�l b�rtuk. A n�v�remnek is, a
b�- ty�mnak is elterelt�k a figyelm�t m�s �rdekess�gek, plusz ap�m�k szakm�juk
l�v�n, �rtettek a konspir�- 30 ~ 31
ci�hoz. Hova jutottak volna, ha m�g a k�lykeiket se k�pesek f�lrevezetni?
Any�m egy ideig nem dolgozott semmit, elrendezte
a lak�st, vezette a h�ztart�sunkat, �s �rz�'tt engem, ugyanis k�t h�tig az iskol�n
k�v�l nem mehettem seho- va, nem l�phettem ki a lak�sb�l, ezt szabta ki r�m az ap�m
b�ntet�s�l. K�so"'bb elhelyezkedett n�gy�r�s tit- k�rn�nek a kirendelts�gen, hogy
r�nk is maradjon
ideje, �s anyagilag is jobban j�rjunk. Nem lehetett az ap�m olyan j�l megfizetve
az NSZK-ban, kifejezetten sp�roltunk, mindent dr�g�nak tal�ltunk. Hamarosan m�sik
lak�sba k�lt�zt�nk, de erre az alattunk lak�k miatt k�nyszer�lt�nk, mert nem b�rtak
ki benn�nket. A l�pcso"h�zban f�b�l volt a l�pcs�. Iszony� zajnak t�nhetett a n�met
gyerekekhez szokott lak�knak az, amit mi csaptunk. Ez a m�sik lak�s k�zelebb esett
a ki-' rendelts�ghez, viszont t�bbet kellett utaznunk az isko-� l�ig. Rendes,
n�gyemeletes �j h�zban volt a lak�sunk, nem r�gi vill�ban, mint az el�z�, ko'~bo~l
k�sz�ltek a l�p-.. cso~'k, kert alig volt, pici kis vacak, j�l rendezett, sehova~
se lehetett l�pni, �s t�r se akadt a k�rny�ken. A parkok, ~, amiket l�ttunk, nem
hasonl�tottak a mi pesti tereink- hez. A n�met gyerekek k�z� �gysej�rtunk volna le,
de" a nemzetk�zi iskol�ban se lett eg�sz kintl�tem alatt ~ egyetlen igazi bar�tom
se. Zab�ltuk a ban�nt, elszige- ~ telten �lt�nk, �s a ban�non k�v�l mindennel
takar�=~ koskodtunk. A vil�gon a legunalmasabb �letm�d a
k�m csal�dj��, �llitom. Ha levittem a szemetet, kaptam ~ h�sz pfenniget, ha
elmosogattam, �tvenet, ebbo"1 j�tt �ssze a zsebp�nz.
K�so'"bb azt�n t�rt�nt egy-k�t �rdekes dolog. Haza- ment�nk, �s az egyik
t�ny�runkat a f�ld�n tal�ltuk. Egyik nap kij�ttek a telefonszerelo"'k, mondv�n, ho
rossz a telefon, b�r mi nem tapasztaltuk, nem jelentet-. t�k be, �s direkt az ajt�
mellett, a falon k�v�l, levezettek egy dr�tot a pinc�ig. Sz�nd�kosan, mintha
lehallgat� muN'k�dne a pinc�ben. Nem mu"k�d�tt, �tl�tsz� lett volna, kit�phett�k
volna a falb�l, igaz, akkor eln�mul a telefonunk, tal�n. Azt se tudtuk, hogy �l�
vonal-e vagy sem. Mindenesetre j elezt�k, hogy tiszt�ban vannak az- zal, kik
vagyunk. A m�sik k�l�gyes csal�dnak rend- szeresen megett�k a vacsor�j�t, mire
haza�rtek. Egy- szer any�m egyed�l maradt otthon. Cs�ngettek. Nyitja az ajt�t,
benyomj�k k�v�lro"1. Szerencs�xe l�nc tartotta. Egy pasas �llt kinn, �s azt
k�rdezte, nem vesz-e k�se- ket? Egy�ltal�n nem igyekezett az illet� bizalomger-
jeszt�nek l�tszani, s�t. Any�m r�gt�n becsapta az aj- t�t, r�z�rta. Az �llit�lagos
k�s�rus t�k�letes magyar- s�ggal azt kiab�lta a folyos�r�l be, hogy mi van, asszo-
nyom, f�l? Kezdt�nk ugyan�gy gyanakodni minden-
kire, mint egy jugoszl�v bar�tunk. ~ az usztas�kt�l rettegett, igaz, azok nem
�rt�k be a pszichol�giai had- visel�ssel. Mindez m�r f�lt�nt nek�nk, gyerekeknek
is. Azt a magyar�zatot kaptuk, hogy Magyarorsz�g nincs bar�ti viszonyban Nyugat-
N�metorsz�ggal. Ha fontos dolgot akartunk megbesz�lni, kiment�nk az erk�lyre, f�lve
a lehallgat�st�l. Eml�kszem, az k�l�n�sen hat�- sosra siker�lt, legal�bbis r�m
hatott, amikor haza�r- t�nk, �s r�bukkantunk a t�ny�runkra a f�ld�n. Sz�pen
kirakt�k a konyha k�zep�re, nehogy v�letlen�l azt higgy�k, mag�t�l esett le, ami
k�ptelens�g, mert akkor �ssze is t�rik. Rettenetesen szorongtam, mik�zben vittem le
a szemetet, persze nem sz�ltam senkinek r�la. Mi azt nem vallottuk be egym�snak
sose, ha f�lt�nk. �s h�sz pfennig az h�sz pfennig.
Ugyan�gy, ahogy a n�v�rem k�s�bb j �tt ut�nunk az iskola miatt, �nnekem el�bb
kellett visszaj�nn�m. M�sf�l �vet t�lt�ttem kinn, az any�m�k kett�t, ami alatt
egyszer l�togattunk haza. Tulajdonk�ppen �k is a tervezettn�l kor�bban ker�ltek
vissza Magyarorsz�gra, mert az ap�m karambolozott, �s b�r csak k�nny� s�r�- l�seket
szenvedett, valakik ezt figyelmeztet� jelnek 32 ~ 33
sz�nt�k, vagy m�svalakik ok n�lk�l figyelmeztet�
nek tekintett�k, �s hazarendelt�k. Meg�szta z�z�
sokkal, ficamokkal, �llit�lag saj�t hib�j�b�l t�rt~ Az, hogy milyen k�m volt az
ap�m, nem tudom, a ~
napig rejt�ly maradt sz�momra a "munk�ja". Mi
m�r nyiladozott az �rtelmem, fo"'leg ap�m hal�la u1 k�rdezgettem any�mat, de � vagy
nem lett f�lvil�
s�tva semmiro~l, vagy �gy gondolta, nem �r�lne
ap�m az ilyen mes�lget�seknek, ha �lne. K�mkec
N�metorsz�gban, ennyit elmondott. Ennyit, a m
mumot, ezt is az�rt, mert visszap�rgetve a r�gi dol kat, nagyon �lesen r�k�rdeztem.
Val�sz�nu"leg n
foglalkoztatott folyamatosan az ap�m. Pillanatnyi lek�t�tt, elterel�d�tt a
figyelmem m�s ir�nyba. Ha ~ gyereknek mozdonyvezet� az apja, azzal se �llandc
t�r�dik, megszokja. Volt egy eset, amikor meg�rezt a fesz�lts�get rajtuk, illetve
sz�ba is ker�lt, mi v�ltc ki. Elt�nt egy f�rfi Londonb�l, egy magyar kik�ldi
Elmagyar�zt�k, hogy ez az a b�csi, akivel egy�tt m raltunk Galyatet�n a BM-
�d�lo"ben vagy a K�l�;
miniszt�rium �d�l�j�ben, nem eml�kszem m�r, n
lyikben, miel�tt kiutaztunk volna Nyugat-N�metorsz~ ba. El�g nagy port kavart f�l
az eset, izgatottan t gyalt�k a t�rt�nteket az NSZK-ban is, meg gondolo az �sszes
magyar kirendelts�gen. A hivatalos ver: �gy sz�lt, hogy elk�b�tott�k �s elrabolt�k,
ez volt amit nek�nk is mondtak, gyerekeknek. K�zben c
fen�t! Lel�pett, egyel�re h�trahagyva a feles�g�t, g~ rek�t, .�s az amerikaiakn�l
bukkant f�l, el�sz�r a k vets�gen, azt�n kinn az USA-ban. Az a r�mes, egyE k�nt
re�lis lehet�s�g tartotta izgalomban a magya~ kat, hogy m�r el�zo~leg k�tfel�
dolgozott, �s majd mi dent f�lfed nekik, amit tud. Ezt is az ap�m hal�la ut ismerte
be az any�m, m�rmint az igazs�got. Nyilv
mes�lgetett volna m�g, ha valarni nem tartja viss: Ap�m mindennap hazaj�tt, mint
egy hivatalnok; n�
ugyan elutazott �zleti �gyben egy-k�t napra, amit b�r- melyik �zletember megtesz,
ha t�rgyalnia kell. A k�m- ked�s a sz�zad m�sodik fel�re abszol�t hivatali munka
lett. M�g csak nem is ipari k�m volt. Fogalmam sincs, mit akart megtudni. Az�rt nem
hiszem, hogy ipari
k�mked�st v�gezhetett, mert ahhoz m�szaki be�ll�- totts�g, v�gzetts�g kell,
minimum egy szakk�pzett k�l- keresked� sz�ks�geltetik hozz�. Se �zletk�t�st nem
tanult, se m�rn�ki diplom�t nem szerzett. J�l besz�lt n�met�l, kij�rta a
Hadiakad�mi�t, �s az oroszokn�l t�lt�tt kinn egy �vet, ott nem tudom, mit
tan�tottak ne- ki. Val�sz�nuA'leg ekkor kapta a speci�lis kik�pz�st. Eg�sz fiatal
kor�ban, a h�bor� el�tt k�nyvesbolti el- ad�k�nt dolgozott. 1920-ban sz�letett,
�ppen az els� zsid�t�rv�nyek idej�n �retts�gizett, �gyhogy a to- v�bbtanul�sa
akad�lyokba �tk�z�tt volna, ha egye- temre akar menni. Nem hiszem, hogy akart,
szeg�nyen �ltek, legal�bbis nem tartoztak a gazdag zsid�k k�z�. Egyszob�s lak�sban
�ltek a Nagyfuvaros utc�ban:
Nem iratkozhatott be a z�richi vagy a p�rizsi egyetem- re. Elt�nhetett volna
Palesztin�ba, de ink�bb maradt. �gy '45 ut�n ter�leti MADISZ-titk�r lehetett, onnan
szipk�zta be a hadsereg. �gy hallottam, nem nagyon k�rdezgett�k ebben az ido"ben az
embereiket a kom- munist�k, hogy hova �karnak menni, �s tal�n ap�m r�- sz�ro"1 nem
is mer�lt f�l kifog�s. A hite elhitette vele, hogy � gyorstalpal�n is j� tiszt
lesz, mert �gy k�v�nta a P�rt, valamint a szervez�d� N�phadsereg �rdeke. Ed- digre
kirost�lt�k vagy kiny�rt�k a h�bor� el�tti tiszte- ket, akik az �j hadsereg alapj�t
megszervezt�k, �s h�t honnan var�zsoljanak tiszteknek val�t? Az ap�mf�l�k
meggy�z�d�sesnek bizonyultak s n�mileg intelligens- nek is. Azokkal, akiket a
gy�rakb�l vagy az ekeszarv mello"1 sz�litottak el valamivel nehezebben boldogul-
tak, illetve irgalmatlariul tiszteket faragtak belo"l�k is, ott laktak vel�nk egy
h�zban. Beh�vt�k sorkaton�nak a 34 - ~ 35
parasztgyereket, aki k�so'~bb a sok �g�rget�s fej�ben to- v�bbszolg�lt, nem t�rt
vissza az eke szarv�hoz, ann�l is ink�bb, rnivel az ek�t �s a lovat elvette a
t�esz, a f�lddel egy�tt. K�z�s lett ez is, az is, minthogy beindult id�- k�zben az
"�nk�ntes" sz�vetkezeti mozgalom els�
nagy korszaka.
Ez a hadsereg azt�n vill�mgyorsan sz�tr�z�dott,
1956-ban. �t�lltak, meghaltak, ide l�ttek, oda l�ttek,'. kasz�rny�ban dekkoltak,
�z egyik a n�p sz�m�ra lett h�s, a m�sik eml�k�re t�bl�kat kre�ltak h�zfalakra az
oroszok �ltal vissza�ltetett �j-r�gi kommunist�k, dup- lakommunist�k. H�s�kre nagy
sz�ks�g�k volt ezeknek is, azt lehet mondani, hogy nekik volt igaz�n. T�ny:
akiro�'1 t�bl�t �rt�k, val�ban meghalt. Az ap�m p�ld�ul; ~ akit �vekkel kor�bban
kir�gtak a hadseregb�l, a Ma-, gyar-Szovjet Bar�ti T�rsas�gt�l f�lh�vta a ker�leti
p�rt- bizotts�got, hogy adjanak neki fegyvert, � kik�pzett tiszt, v�deni fogja a
munk�shatalmat. Megkapta a
fegyvert, november negyedike ut�n, mint karhatal- mista, k�zben meg irigyelte
azokat a bar�tait, akik m�r elo�bb fegyverhez jutottak valami m�don, �s v�dhett�k a
L�ng G�pgy�rat. Any�m szerint s�rva k�ny�rg�tt
fegyver�rt, illetve teljesen �sszeomlott, amikor nem adtak neki.
Karhatalmistak�nt �rszolg�latot teljes�tett,' p�ld�ul a L�nchidat �rizte egy
t�rs�val, aki k�so"'bb p�rtvezet� lett, s�t az Eln�ki Tan�cs tagja. �llit�la ap�m
kit�n� l�v�szeredm�nyeket �rt el a hadseregben, �gyhogy biztosan els�t�tte volna a
pusk�j�t, ha a gaz ellenforradalm�rok a szocializmus �rja ellen akart�k volna
ford�tani a L�nchidat. Tal�n azt az�rt nem ke-' reste, hogy valakit lelo"'hessen,
b�r ez sokszor szerencs~ k�rd�se is.
A Karhatalmat el�g hamar f�loszlatt�k, megszer-
vezt�k helyette a Munk�s�rs�get. Kezdet�t vette ap�W b�emes korszaka, nyilv�n
az�rt, mert akarta, �gy k�rj : p�tolta mag�t a hadseregn�l elszenvedett s�rt�s�rt,
a leszereltet�s�rt. B�r tal�n az olyanok, mint �, nem is b�nt�dtak meg. Ap�m soha
nem jutott el az ilyen dol- gok nyitj�ig, akarattal behunyta a zsid� szem�t, igaz,
�ltal�ban, hivatalosan nem t�mogatt�k az antiszemi- tizmust a kommunista rezsimben;
se '56 el�tt, se '56 ut�n. �s ap�mnak mind a k�t szeme kommunista volt. L�tv�n '56
okt�ber�ben a hirtelen f�lbolydul�st, a hi�baval� k�ny�rg�st fegyver�rt,
val�sz�nu"leg �gy d�nt�tt, a fegyverek k�zel�ben marad, biztos, ami biz- tos. Ezt
dikt�lta a mozgalmi �szt�ne, b�r nem hiszem, hogy ingatagnak tartotta a K�d�r-f�le
konszolid�ci�t, kiv�ve tal�n a kezdeteket. Az im~erialista behatol�st�l viszont
f�ltette a szocializmust. Ugy �t�lte meg, hogy ez az � rendszere, �s f�ltette.
Ez�rt v�llalta a prevent�v harcot: az imperialist�kat a saj�t terep�k�n meglepni.
K�r�lbel�l ennyi lehetett neki, mint k�mnek a filoz�- fi�ja. Term�szetesen ezt a
filoz�fi�t tov�bb er�s�tett�k benne Moszkv�ban, egy �vig, 1958-ban, plusz megta-
nult egy-k�t dolgot, amij�lj�het "a harcban", egyebek k�zt t�k�letes�tette az orosz
�s a n�met nyelvtud�s�t. Tulajdonk�ppen r�m egyszer�ek egy ilyen embernek a
mot�vumai. Az eszm�n cs�ng, k�sz! Egy m�sik, akivel Moszkv�ban bar�tkozott �ssze,
sehov� nem utazott, a M�VAUT-n�l kapott vezet� beoszt�st. Mondjuk, el-
bukott a nyelvvizsg�n, ez�rt � itthon "harcolt". Ap�m is csak nyolc�vi hazai
szolg�lat ut�n kapott k�lf�ldi munk�t". Hal�lakor alezredesi rangja volt, de �gy, "

hogy ki se lehetett �rni a kopors�j�ra, mert akkor m�r a Magyar �js�g�r�k

Sz�vets�g�ben t�nykedett, nemzet- k�zi vonalon, civilk�nt. Polg�ri temet�se
lehetett csak, kommunista m�dra, ami ocsm�ny. A Szocialista Haz�- �rt �rdemrend
tulajdonos�nak kij�rt egy szervezett szer- tart�s. Mindenkinek, bele�rtve a
csal�dot is, megszab- t�k; hova �lljon. Ezt a kit�ntet�st az 1945 el�tti p�rtta-
gok kaphatt�k, legal�bbis neki az�rt adt�k, mert
1939-ben bel�pett, illeg�lisan. A karhatalmista �rde- 36 ~ 37
mei�rt a Munk�s-Paraszt Hatalom�rt nev� plecsni dn- k�lt. �rdekes viszont, hogy a
Partiz�nsz�vets�gbe sose l�pett be.
S�rtam az ap�m temet�s�n. Szerettem is �t, meg nem is. Tartottuk egym�s k�zt a
t�vols�got, vagyis ink�bb � ; Kem�nyen b�nt velem: Ha elvettem egy kockacukrot?
titokban, azt m�r lop�snak tekintette. Minden hazug-:., s�g�rt b�ntetett; t�l
sokat. Egyszer any�mnak nem adtam vissza v�s�rl�s ut�n az apr�t, de igaz�b�l nem~
lehettem el�g rafin�lt, mert lefekv�skor kiraktam az~ �gy mell�. Ap�m sose kutatott
a zseb�nkben vagy a holmijaink k�zt. Elinent az �gyamn�l, �szrevette a p�nzt, s
megk�rdezte, honnan van. �gy tudta k�rdezni, hogy r�gt�n hazudnom kellett. Mert mi
lett volna, h ' azt mondom: jaj, elfelejtettem visszaadni! EI se k�lt�t- tem,
hihet�en hangzott volna. �s t�l�n t�nyleg elfelej- tettem, f�lig. R�k�rdezett:
hazudtam. Azt v�l�szoltam ~ hogy az oszt�lyt�rsam, a Hetesi fizette a mozijegyemet'
ez�rt maradt meg a p�nzem. K�pes volt akkor, k�s
este f�lh�vni a Hetesit! Ilyenek miatt nem szerettemr A v�r�ben volt a nyomoz�s.
Tulajdonk�ppen nem
leleplez�s�rt csin�lta, hanem �gy �rezte, az �n �rde: kemben teszi. Hogy
becs�letes ember v�lj�k bel�lem;~ B�ntet�s�l sz�zszor le kellett �rnom, hogy:
Sz�leimne nem hazudok! Az igazi szigor� b�ntet�snek az: sz�m� tott, ha nem besz�lt
velem. Hozott egy Sony magneto font is Toki�b�l, amit nagyon f�ltettek.
Term�szetese �n mindent megcsin�ltam, amit nem volt szabad, �
egyszer, mikor f�lj�ttek a bar�taim, el�vett�k, hasz n�ltuk, nem �reztem b�nnek.
Ennek ellen�re nem val ` lottam volna be ut�lag magamt�l, ker�lt�m az �ssz
�tk�z�st, de ilyeri a pech! �gy raktam vissza a hely�re hogy bekapcsolva hagytam. A
h�l�zatb�l kih�ztam`
le�llt, a kapcsol�r�l megfeledkeztem. R�gt�n �szre vette az ap�m, mikor hazaj�tt.
Melyik�t�k ny�lt hoz z�? Nem mertem jelentkezni. A konyh�ba kellett k�~ 38
menni hozz�. egyenk�nt, k�l�n-k�l�n hallgatott ki benn�nket. ~ �lt, nekem �llnom
volt musz�j. M�g mi- el�tt bel�ptem volna a konyh�ba, reszketni kezdtem az
idegess�gto"l, a m�dszer�to~l borultam ki, olyan hangu- latot teremtett, hogy
megfagyott az ereimben a v�r, nem csak az eny�mben; az eg�sz csal�d ko~'kem�ny
lett. Csak r�h�g�k rajta ma, vagy ink�bb magamon. A
szakm�ja megsz�llottjak�nt viselkedett, persze hogy nem v�letlen, hova
ir�ny�tott�k �t a Karhatalomb�l, ismert�k ezek az embereiket! Akkor j�tszott Buda-
pesten a Flamengo, a brazil csodatizenegy a Vasas- Fradi vegyes csapattal. Nekem
m�r a magn�z�s el�tt meg�g�rte, hogy kivisz r�, �ltal�ban mi ketten j�rtunk
meccsre. A jegy megvolt, csak k�zben der�lt ki a b�- n�m. Azt a megtorl�st
alkalmazta, hogy nem besz�l vel�m egy h�tig, �s �n se sz�lhatok hozz�. Igen �m, de
beleesett ebbe a h�tbe a meccs! �tk�z�tt k�t dolog: a b�ntet�s �s az �g�rete.
Odaj�tt azon a napon hozz�m: Na gyere! �s a m�rk�z�s idej�re, am�g kiment�nk,
kinn voltunk, visszaj�tt�nk, f�lf�ggesztette a b�ntet�- semet. Azt nem �llitom,
hogy felh�tlen�l telt a d�lut�n, de viszonylag norm�lisan. Nem �rtettem, mi folyik,
annyira m�r ismertem �t, hogy nem t�madtak v�rmes rem�nyeim, m�gis: ak�rmit
k�rdeztem to"'le aznap d�l- ut�n, v�laszolt, rendesen. Azt�n haza�rt�nk, s folyta-
t�dott m�g k�t napig a n�mas�g. �tl�pt�k a k�sz�b�t, s att�l fogva hi�ba sz�ltam
hozz�. Sz�rny� egy lak�sban lakni az ap�mmal, �s nem besz�lni vele. Nekem, a gy�-
reknek megr�z� �lm�ny volt, egy�ltal�n nem t�nt vic- cesnek akkor. Ritk�n
alkalmazta. Fo~leg velem szem- ben, engem kellett a leggyakrabban b�ntetni, �n k�-
vettem el a legt�bbsz�r olyasmiket, amiket � b�nnek min�s�tett, p�ld�ul
kinyitogattam a z�rt fi�kokat. Soha semmi �rdekeset nem tal�ltam, fogalmam sines,
mi�rt rejtegette azokat az iratokat, pap�rokat, mint �n a gomb�cot. A legt�bbj�n el
se tudtam olvasni az �r�st 39
akkor, k�so�'bb, a hal�la ut�n meg elt�ntek, nincsenek sehol. Engem f�ltett a
legjobban, engem akart a leg- m�dszeresebben nevelni. Ez a gyerek hazudik! Mi lesz
belon'le, ha ilyen marad? Agg�dott �rtem, nem vette �szre, hogy miatta hazudok.
Fegyvert sose kaptunk aj�nd�kba, azt az egyetlenegy tankot kiv�ve., Nem volt
pusk�m, fogtam, levittem a botj�t, valamilyen r�gi em- l�ket,.. faragott
kamp�sbotot, amit a t�ren vesztemre nemcsak l�v�ld�z�sre haszn�ltam, hanem kardk�nt

v�vtam vele, �s let�rt belo�le egy darab. �tni nem szere- tett benn�nket. Annak
ellen�re, hogy vonz�dott a
karhatalomf�le dolgokhoz, vel�nk szemben fegyver- ellenes �s er�szakellenes
nevel�si elveket alkalmazott;' de akkor v�gig akart pofozni mindkett�nket. A b�-?
ty�mnak le is kent egyet. Mikor r�m ker�lt volna a sor, a n�v�rem el�ugrott, hogy
�t is verje meg! Tudta az ap�m, hogy a bot�t csak mi, fi�k t�rhett�k el, valahogy
kider�lt sz�m�ra is, hogy fegyvernek lehet haszn�lni, a n�v�remet be se vonta a
kihallgat�sba. Irt�zatos d�h�s lett, megn�mult, maga el� meredt, azt�n m�r nekem se
adott pofont. A pofoz�s is annak a beismer�se volt, hogy nem k�pes kider�teni, ki
hazudik. A v�gtelens�gig tagadtam, ha � vallatott. Az any�mnak sok mindent
elmondtam, n�ha faggat�z�s n�lk�l, csak az ap�m nem j�tt r�, hogy rajta kereszt�l
t�bbet el�rhetn~. Az any�k l�gyabb sz�v�ek, szerinte az ap�m t�l sokat k�vetelt
to~lem, amit az ap�m tagadott. Nem tudtak egy�ttm�-: k�dni, b�r szerett�k egym�st,
soha el�tt�nk nem ve- szekedtek, legf�ljebb k�s� este, ha mi aludtunk: Nem' mintha
ilyen eml�kem lenne, valami f�lriad�s, csak gondolom. Az any�m h�rom gyereket sz�lt
ap�mnak,
huszonegy �vet le�lt vele, a hal�l v�lasztotta el o�ket, mi ez, ha nem szerelem?
H�zass�g. Nem biztos, hogy az any�m r�gt�n igazi szerelemmel szerette ap�mat, mert
k�zvetlen�l azel�tt, hogy megismerkedtek, elhagyta valaki, az els� nagy szerelme.
Egy orosz agyseb�sz, aki katonaorvosk�nt �llom�sozott Budapesten: Any�m
meg a jelenleg negyven �ve Kanad�ban �l� bar�tn�je �ltek a Gell�rt Sz�ll�
terasz�n, �s a Puskin Anyeginj�- bo"I a Tatj�na level�t szavalt�k hangosan,
oroszul. Ak- kor, a h�bor� v�g�n tanult meg az any�m oroszul, de egy�ttal m�r
ford�tott is a hadseregnek. Nagyon �lvez- t�k a nyelvet, �gy l�tszik. �llit�lag
f�lt�n�en j�k�p� pasasnak sz�m�tott a Vlagyimir; tal�n el akart�k �rni, hogy
megsz�litsa o"ket, ami be is k�vetkezett, mivel a k�zel�kben �lt. Valami�rt az
any�mat v�las~totta, biz= tos � volt a szebbik, �s az �ld�z�tt zsid� l�ny, aki
t�l�lte a h�bor�t, meg a f�lszabad�t� katona, aki szint�n meg- �szta a harcokat,
nagy szerelembe estek. K�r�lbel�l egy �vre, m�g az orvost tov�bb nem vez�nyelt�k.
Haza. Elo�'bb Ausztri�ba, azt�n haza. Mes�lte az any�m, hogy a p�rttags�gi k�nyv�t
csak megmutatni volt hajland�, odaadni nem. Micsoda szerelemi P�rttags�gi k�nyve-
ket mutogattak egym�snak! Any�mon m�r akkor ki-
t�rt a hal�l�ig tart� oroszim�dat, s nyilv�n megveszett a k�v�ncsis�gt�l: l�tni
akart egy orosz tags�gi k�nyvet. Illetve szovjetet, mindig �gy h�vt�k az oroszokat:
szovjetek, sose t�vesztett�k el. Az agyseb�sz lenyomott hat �vet, a finn h�bor�ban
kezdte. Rengeteget l�tott, mes�lt, bevonta a kalandok, szenved�sek, harcok pa-
tin�ja, nagydarab volt. Az ap�m meg kicsi. Az any�m is alacsony termet�nek
sz�m�tott, a h�rom sz�l�s ellen�re eg�sz �let�ben v�kony maradt, az ilyen n�kben
m�g ink�bb �l a vonzalom a nagy, er�s f�rfiak ir�nt, fogal- mam sincs, hogy
gabalyodott v�g�l bele a keszeg
ap�mba. Illetve minden a MADISZ-b�l vezethet� le, any�m is tag lett, �s tal�n a
MADISZ-ido"'kben ap�m na- gyobbnak l�tszott a va~�s�gosn�l. Mindenki kiny�jt�- zott
a bujk�l�sok, pinc�k, �rkok ut�n; az agyseb�szro~'1 is kider�lne ma; hogy
ki�br�nd�t�an k�zepes m�ret. Any�m egy darabig vonakodott a f�rjhez men�sto~l. Az
orosz, vagyis a Piri (az any�m) szerint szovjet, B�csben 40 ~ 41
pr�b�lta kioper�lni a katon�k fej�bo�1 az �l�s v�gy�t, hull�k eml�k�t, k�zben az
ap�m MADISZ-istenn� m,
gasodott, titk�rr�. A seb�sz, miut�n elvette any� sz�zess�g�t, B�csbo~l m�r vissza
se j�tt, ap�m pedig i volt, kitartott, megtestes�tve a csal�d �s a kommuni. mus
lehet�s�g�t.
Beadta a derek�t, k�zben konzerv�l�dott benr
el�g magas h�fokon a szovjetim�dat, egy �letre, am m�s �lm�nyek is kiv�lthattak.
~t, mint zsid�t t�nyle f�lszabad�tott�k az oroszok, ez�rt azt�n ord�tva sza valta a
Tatj�na level�t Anyeginhez. Mert �lt. ~lve ma radt, fiatal volt. H�romszor vitt�k
el. A b�tyja, mir munkaszolg�latos, v�gelgy�ng�l�sben halt meg hu
szonhat �ves kor�ban. A nyilasid� ut�n az oroszok m� a gy�rosnak is f�lszabadul�st
jelentettek egy darabig, , zsid� r�sznek. Ezek azt�n gyors �temben elhagyhatt�l az
orsz�got 1948-ig. A marad�knak nagyon kem�m
l�lektani bukfenceket kellett vetni�k. Letagadt�k ma guk el�tt, hogy a pogromok
nagymesterei a koz�kok �s a Szovjetuni�ban igenis antiszemitizmus van, b�; nem
hivatalosan meghirdetve. Arra, hogy azt, akinelr az �let�t k�sz�nheti, megn�zze a
m�sik, a rossz oldal�, r�l is, kev�s ember k�pes, �s azok se r�gt�n. Az any�~
pszich�je kiz�rta a rosszat az oroszokkal kapcsolatban; gyu"l�lhette is volna
o'"ket az agyseb�sz miatt, aki el- hagyta. A nagyap�m, aki ugyan�gy hal�los
veszede- lemben v�rta az oroszok bej�vetel�t, nem szerette o"ket. Meg�rezt�k rajta,
folyton el akart�k cipelni "m�~ lenkij robot"-ra. Azzal magyar�zta, hogy szem�veg�
van, �s az oroszok ki nem �llhatj�k a szem�vegeseket: Azok nekik burzsujok,
"inzsinyirek", az "inzsinyir' � pedig nem szokott a munk�hoz, hozz� kell szoktatni.
A megl�g�sok szempontj�b�l hasonlitottak egym�sra az any�mmal, de a nagyap�m a
munk�j�ba temetke=
zett, megtartotta a v�lem�ny�t, t�rt, az any�m pedigy m�g a s�rga csillagot se volt
hajland� viselni.
42
Budapesten j� darabig m�g a zsid�k is viszonylag
norm�lisan �ltek. M�g a gett�k f�l�llit�sa se t�nt igaz�n nagy bajnak, mert a
vid�kieket kezdt�k el begy�jteni. Any�m annyira irt�zott a s�rga csillaggal val�
megb�- lyegz�sto~l, hogy ink�bb szerzett hamis pap�rokat ma- g�nak. K�nnal-keserwel
rakosgattam �ssze a r�szeket, de egy n�ma gyerekkor ut�n sose �ll �ssze a teljes
k�p; a n�v�remnek �s a b�ty�mnak m�g ennyire se, mert
nem �rdekli �ket, �gy tesznek. Nemcsak �gy tesznek. Ha a gyerekben nem alak�tj�k
ki az �rdekl�d�st, s�t le- fojtj�k, k�so'"bb � fogja k�pviselni a k�z�nyt, bel�l az
�res titkot, a nem tud�st, sejt�st. Misztikumot �s eluta- s�t�st. Meg kellett
tanulnom; mi az a csillagos h�z. A csillagos h�zb�l �tmenek�tette a sz�leit a
v�dett h�zba. K�so"bb is csak ilyen t�red�keket mes�lt. Mert nem k�rdeztem.
K�rdeztem, de foghegyro~l. Ehhez
szoktam. Ehhez se. Ink�bb k�nyvekbo"1 t�j�koz�dtam, amik viszont a csal�dunkr�l
nem sz�lnak. Az, hogy ki- faggassam, milyen sorb�l l�pett ki �s hogyan, lehetet-
lennek t�nt, holott lehet, hogy v�rta a k�rd�seket. V�rta, de nem mondta. Hi�ba
v�rta. Kij�tt belo~le ez-az, nem csoda, ha teljes �sszevisszas�gban tekereg- tek az
agyamban a t�rt�neteik �s az olvasm�nyaim. Darabok; nagy kihagy�sokkal. P�rh�zamok,
k�pzel-
g�sek.
Hol elvitt�k, hol visszasz�k�tt. M�g egy nemzed�- ken bel�l is teljesen
megoszlott a viselked�s. Illetve ta- l�n a b�tyja ugyanaz�k miatt a tulajdons�gok
miatt halt meg,, ami�rt az any�m �letben maradt. Sz�p fi�nak sz�m�tott, lehetett
volna belo~le sz�n�sz is, de aut�sze- rel�nek tan�tott�k. Zsid� ebben az ido"ben
nem nagyon fantazi�lhatott arr�l, hogy ez lesz meg az lesz. 1916- ban sz�letett. Az
els� munkaszolg�latosok egyikek�nt beker�lt a g�pezetbe. Valamikor Kolozsv�rott is
�l- lom�soztak, azt�n 1942-ben m�r meg is halt, az orosz h�mezo"k�n. Elvileg ak�r
�lhetne is, a holttest�t nem 43
l�tta senki. Att�l fogva, hogy megj�tt az �rtes�t�s az elt�n�s�ro~l, a nagyap�m
el�tt a nev�t se volt szabad kiejteni. Gyakorlatilag is �letben maradhatott volna,
a Balatonn�l beleszeretett egy d�sgazdag mexik�i gy�- ros l�nya, szint�n magyar
zsid� sz�rmaz�k, �s 1938- ban m�g sim�n kitelep�lhetett volna, mint f�rj: Azt
v�laszolta, hogy ez a haz�ja, holott lehet, hogy csak a csaj nem tetszett neki. �s
nem mun'k�d�tt a vesz�ly- �rzete. N�gy �v m�lva halott volt. Karpaszom�nyos- k�nt
vonult m�g be; �retts�gizett l�v�n, de nemsok�ra elkezdtek vel�k vacakolni. A
nagyany�m megl�togatta Kolozsv�rott, m�g mint rendes katon�t. Azt hiszem; akkor m�r
levett�k r�luk a karpaszom�nyt, fokozato- san ment v�gbe ez a folyamat a hadseregen
bel�l is:; Le�tazott Budapestro"l, �s a kapus nem akarta tov�bb-~. engedni, mikor
bemondta, kit keres. Ne tess�k be- menni! J�akaratb�l tart�ztatta, mert mikor v�g�l
is becs�rtetett, megpillantotta a fi�t kik�tve. Besz�lgetni nem besz�lgethettek,
szemtan�ja lehetett a gyereke k�nl�d�s�nak. A Gyula meg l�thatta a s�r� anyj�t, h
ugyan s�rt. Biztos s�rt. Ebbo"1 az esetbo"1 tudom, hogy Kolozsv�rott is szolg�lt a
nagyb�ty�m: Magas, sorb� ki�ll� fej� volt, Steinbergernek h�vt�k, ha egy �rmes-
ternek olyanjat�madt, nem kellett sok�ig keresnie, ki a zsid�. Ez csak
f�lt�telez�s, b�rmi�rt kik�thett�k. Az any�m ki is keresztelkedett, �gostai hit�
evang�-; likus vall�sra. Mindig cukkoltam, hogy mi vagy te? Valamikor a n�met
megsz�ll�s ut�n hat�rozta el mag� r�, amikor m�r nemcsak beszu"k�lt az �let�k, hane
' kezd�dtek a vesz�lyesebb ido"k. �llit�lag meg volt ha- t�rozva, mikor mehetnek ki
a h�zakb�l, �gy p�ld�ul hittan�r�ra kij�rhatott, s a mozg�s meg�rte neki, a s�ta `
Azt is hallottam, hogy a nagyap�m�kat egy ideig b�j- tatta egy M�mi nev�
�regasszony, akinek a fia nyilas volt. Valahogy meg�szt�k, egy kis p�nze is
lehetett a , nagyap�mnak, hites k�nywizsg�l�k�nt dolgozott az ,; 44
�reg, am�g lehetett, s mivel mag�nyosan k�nyvelgetett, nem v�llalatn�l, nyilv�n
tov�bb csin�lhatta, annak el- len�re, hogy zsid�knak tiltott�k. A Pirit, az any�mat
egyszer K�poln�sny�kig elcipelt�k hal�lmenetben,
akkor egy n�metnek k�sz�nhette az �let�t. A hal�l- menetekr�'1 rengeteget
olvastam, de term�szetesen ar- r�l a k�poln�sny�kir�l alig tudok valamit. Ap�m�k
k�so'~bb egyszer�en nem tartott�k magukat zsid�knak. Ha t�rt�netesen hazamegyek az
iskol�b�l, s megk�r- dezem to~l�k, igaz-e, hogy zsid� vagyok, mert mondta r�m
valaki (mint ahogy sose mondta senki), sz�z sz�- zal�k, hogy azt v�laszolt�k volna:
nem vagy a,z. Szerin- t�k a zsid� vall�st jelentett, o`k pedig igaz�n messze ke-
r�ltek minden vall�st�l. M�r a h�bor� el�tt sokan ab- ban a hitben �ltek, hogy
o"ket senki nem tekintheti zsi- d�nak, mivel nem vall�sosak. R�f�ztak. Ap�m�k min-
den �ld�z�s ellen�re nem vett�k tud�m�sul, hogy o"k zsid�k. Kommunist�nak tartott�k
magukat �s ateist�- nak. Ha valaki vall�sos, nem lehet kommunista. Ha valaki
kommunista, nem lehet vall�sos: Ha a zsid� az, aki vall�sos, akkor egy kommunista
eleve nem lehet zsid�. A fajelm�let hitlerista humbug, egy kommunista nem hihet
benne. Egy kommunista nem tarthatja teh�t fajnak se a zsid�t. Ez �gy van, sz�gezt�k
le el�g primit�v egyszer�s�ggel, ami kicsit �nv�tielini �z� is.
Az any�m olyan kor� volt, hogy folyton munk�ra
fogt�k, k�zmunk�ra. A v�g�n tankcsapd�kat �p�ttet- tek vel�k, n�kkel is. Ez�ltal
kiker�lt a v�dett h�zb�l, h�romszor sorolt�k be hal�lmenetbe. Nem tudom.
L.ehet, hogy a munka is m�skor volt, a hal�lmenet is m�skor volt. Akad�lyokat
�p�teni a v�ros sz�l�re vitt�k o.~ket. R�h�g�g�rcs�t kapott, hogy azok a csapd�k
fo~�k meg�llitani az oroszokat (szovjeteket), amiket � �s. Az egyik sorb�l �gy
l�pett ki, hogy odaadta sunyin a h�tizs�kj�t valakinek, let�pte sz�pen a csillagot,
ami f�lteheto`7eg nem lett �r�lt�l odavarrva, mivel �gyis 45
ut�lta hordani, majd egy alkahnas pillanatban a for galmas utc�n, kanyarban vagy
mit tudom �n; elvegy�l a nem zsid�k k�zt~ Hogy akk�r hova vitt�k volna, nen tudta.
Meg lehetett csin�lni, kev�s �r jutott �ltal�baa sok zsid�ra. Az�rt kellett
megszabadulnia a h�tizs�k t�l, mert a tapasztalatok szerint a j�r�kelo"k sz�ltak ;
k�s�ro"knek, hogy figyeljen, uram, ott szalad egy! Ez�r bizonyult t�bbnyire el�gnek
a kev�s �r. H�tizs�k � csillag n�lk�l, ha j�l megv�lasztotta a pillanatot, nen
mutogattak r�: E sz�k�sfajt�hoz biztos j�l j�tt a nem t� f�lt�n�en semita arca:
Kij�rt az any�m �bud�ra eg titkos zsid� �nv�delmi szervezethez, ezekto"1 kapta ;
hamis pap�rokat. Nyilas ruh�kat szereztek, �s a fi�k f�rfiak mentett�k a zsid�kat,
ahol tudt�k az igazi nyila sok kezei k�z�l. �tvett�k az �sszefogdosott szeren
cs�tleneket, hogy majd o"k belel�nek mindenkit a Du n�ba, azt�n a Duna helyett
m�sfel� kanyarodtak. Egy szer rajtuk �t�ttek a nyilasok, any�m is �pp kinn vol
n�luk a h�zban. Nem tudom, hogy �szta meg, err�
hallgatott, csak'azt mes�lte el, hogy ugr�ltak ki a sr�col az ablakon, �s a
b�m�szkod� j�r�kelon'k mutogatt�k a nyilasoknak, hogy ott is van egy, meg ott is
van egy Gyerekekre vigy�zott ebben a h�zban, cser�be ad
t�k neki az igazol�st, miszerint � erd�lyi menek�lt �; tizenhat �ves. Fiatalkoh�,
hogy ne vihess�k ak�rmire el Kaphatott r� �lelmiszerjegyeket. Erd�lyi a legesleg~
utols� ido'"kben lett, miut�n harmadszor sz�k�tt mel menetbo�l. A harmadik nem
igazi sz�k�s, a n�met seg�~; tette. Biztosan szoci�ldemokrata volt, liber�lis
�rzel~ m�, megb�zhatatlan, akit �pp ez�rt nem k�ldtek har colni, gondolt�k,
menetk�s�r�sre megfelel. Sz�ba �lls az �ton az any�mmal, aki besz�lt n�met�l. A
pasa~ sz�lt neki, hogy m�snap a betegeket ki fogj�k �llitani , sorb�l. Akkor m�r
senki nem b�zott az ilyen ki�llit�~ sokban, a legval�sz�nu~'bbnek az l�tszott, hogy
azoka~ akik betegeknek vallj�k magukat �s k�l�n�llnak, r�vi �ton likvid�lj�k. Any�m
hitt a n�metnek, �s mit ad isten, a pasas, akinek nyilv�n megmondt�k el�re, mi lesz
a dolga m�snap, f�lhozta a betegeket vonattal a D�li p�lyaudvarra, egyed�l. A
p�lyaudvaron sz�lriek eresztette a t�bbieket, az any�mat meg elk�s�rte haz�- ig.
Pap�rok n�lk�l, rossz pap�rokkal t�nyleg nem lett volna biztons�gos, n�met katonai
k�s�rettel viszont maxim�lisan be volt biztos�tva az any�m. A katona a kapu el�tt
tisztelgett, �s t�vozott. Sose l�tt�k t�bb� egym�st.
K�so'"bb lakni is odament any�m abba az �budai
h�zba, ottragadt, a lez�r�sok miatt ez t�nt egyszeru"bb- nek. A zsid�knak megvan
az a j� szok�suk, hogy ha m�st m�r v�gk�pp nem tudnak csin�lni, tanulnak, ta-
n�tj�k egym�st. Akkor is �pp el�ad�st tartottak, mikor k�r�lvett�k a h�zat a
nyilasok. H�gy teljen az id� �s ne haszontalanul; az id�sebbek ok�tott�k a
fiatalabbakat, . persze nem �rtettek a konspir�ci�hoz, a jelszavaikat mindenki
megtudhatta. M�g csak nem is biztos, hogy k�z�l�k ker�lt ki az �rul�. A nyilasok
nagyon az �l- nyilasokra koncentr�ltak, azokra a ~�kra, akik �tv�g- t�k o�'ket,
k�zben any�m elslisszolhatott. Ha nem �l le az ember'az anyj�val, csak foszl�nyok
hangzanak el. Nem k�rdezheti meg, hogy akkor hogy is volt, �llt�l az ablakn�l,
l�ttad a kiugr�l�kat, �s azt�n te mit csin�lt�l, hova b�jt�l? Egy�ltal�n honnan
l�ttad a menek�lo~'ket, m�r k�v�lro~l? A kell� idon'ben elmes�lt t�rt�net olyan,
mintha velem t�rt�nt volna meg, �gy viszont a leveg�- ben �lek, falom a k�nyveket,
vagy m�r azt se csin�lom, gondolkc~zom, fant�zi�lok. Van, amihez ez m�r k�s�. Az
any�mban se �ltek m�r prec�zen az �lm�nyek.
A term�szetes elhalv�nyul�son t�l akarattal is felejt, aki nem besz�L Azt�n r�j�n,
hogy siker�lt.
46 47
' III.
Az izraeli-arab h�bor�k tudatos�tott�k bennem,
hogy a zsid� m�smilyen, mint amilyennek id�ig tartot- t�k. �s nemcsak bennem, hanem
eg�sz Eur�p�ban.
Arra, hogy k�zben hogy v�lekedtem az 1967-es h�bo- r�r�l, nem eml�kszem, mert m�g
csak tizenh�rom �ves voltam. A kommunist�k azt mondt�k, hogy arab �gy:' Az arabok a
kommunist�k, o"'k a j�k. Az �gynevezett szocialista orsz�gok r�gt�n megszak�tott�k
a diplom�- ciai kapcsolatot Izra�llel, viszont Eur�pa f�lfigyelt, et t�l kezdve m�s
dolog lett zsid�nak lenni Eur�p�ban isy szerintem. A gy�va zsid� legend�ja
megsz�nt. Ne
sz�nt meg, semmi se sz�nik meg egy pillanat alatt, a antiszemita �rzelmek meg pl�ne
nem, de a zsid�s�
ir�nti rokonszenv domin�lt. M�g a szocialista orsz� ' gokban is izzani kezdett a
hamu alatt a par�zs, b�r a olyan csal�dokban, mint az eny�m, hallgattak, nem
foglaltak �ll�st. Sok zsid� sz�rmaz�s� �rtelmis�ginek a kommunizmust�l val�
elfordul�sa Magyarorsz�gon;
legal�bbis az �rzelmi elt�volod�s kezdete, 1967 t�j�r �s 1973 k�rny�k�re esik. M�g
mag�nak se vallotta b j� p�r k�so"bbi ellenz�ki, hogy mekkor�t l�k�tt rajta az
Izrael-elleness�g elutas�t�sa, cs�ndes, de nem mindig,. �ntudatlan elutas�t�sa,,
ami �jfajta kritikus gondolko- d�st ind�tott be n�luk.
Ment�nk az ap�m kocsij�val, fejesek �ltek benne,
ap�m bar�tai. Szerintem akkor is futballmeccsre haj tottunk. Hogy mit besz�ltek,
nem tudom, nyilv�n ak kor se �rtettem, csak annyit, hogy az izraeli-arab h� bor�val
kapcsolatban agg�dnak valami�rt. Minde :
konfliktust�l vil�gh�bor� kirobban�s�t v�rt�k, ez egy eur�pai m�nia, f�lelem, nem
korl�toz�dott a szovjet r�szre, b�r itt hatott er�sebben, az imperializmus elleni
harc r�szek�nt. Vitatt�k, hogy mi lesz a diplom�ciai kapcsolatok megszak�t�s�nak a
k�vetkezm�nye. In-
k�bb hangulat maradt bennem, nem szavak. Azt nem
mondom, hogy tudathasad�sos �llapotot �rasztottak ezek a zsid� funkcik, ez
ut�lagos kivet�t�s lenne. Biztos vagyok benne, hogy ki sem ejtett�k a zsid� sz�t.
Vi- szont a nagyap�m �s a nagyany�m temet�se is erre az id�szakra esett,
mindkett�j�ket zsid� szertart�s szerint temett�k. Az anyai nagyap�m, a k�nyvel�
1966 tel�n halt meg, a feles�ge, az any�m anyja meg 1967 �sz�n. Nagyon szerettem
o'"ket. Gyakran j�ttek �t hozz�nk. Amikor Nyugat-N�metorsz�gb�l elon'bb
hazar�p�ltem, egyed�l, �s k�sz�ltem a mag�nvizsg�ra, h�napokig
n�luk ettem. �lvezet volt p�ld�ul a nagyany�mmal pi- acra j�rni. Maga a piac is
vonzott, m�ig szeretek piaco- kon m�szk�lni, ha venni nem is veszek semmit.
Nagyon neh�z azt megmondani, hogy mikor kezd-
tem el magamat zsid�nak �rezni. Lass� folyamatok
hat�rozz�k meg az �letemet, lehetetlens�g ut�lag ki- der�teni, mi volt elo"'bb, mi
t�rt�nt k�so'"bb. Az azonos- s�gzavar olyasvalami, ami �ntudatlanul ir�ny�t, b�r-
merre vihet. A nagyap�m �s a nagyany�m temet�se
akkor nem hagyott bennem semmi nyomot, l�tsz�lag. Val�sz�nu"1eg szomorkodtam, de
nem erre gondolok, hanem arra, hogy volt-e r�m valamilyen pluszhat�ssal, a
zsid�s�gomra. T�ny, hogy eszembe jut, egy�tt jut eszembe az izraeli-arab
h�bor�kkal. A zsid� temet�s purit�n. Ami akkor nekem, a gyereknek f�lt�nhetett, az
a no"'k �s a f�rfiak elk�l�n�l�se. F�nt a ravataln�l �l- tek k�l�n a f�rfi
csal�dtagok, k�l�n a n� csal�dtagok, lent a gy�szol� t�meg, de ott is elv�lasztva a
noyk �s a f�rfiak~ Azt mondom, hogy lent meg f�nt, t�nyleg l�- , tom magam el�tt.
Sokkal t�bbre nem is eml�kszem
48 ~ 49
vissza. L�ttam t�bbsz�r katolikus temet�st; �r�si a k l�nbs�g a zsid� jav�ra,
emberi szempontb�l. Ez ne elit�l�s r�szeW ro~l. A katolikus temet�sen nem r�la
besz�lnek, a halottr�l, hanem �lland�an Istent �s J�zL dics��tik. Nagyokat
mondanak. Az egyik bar�tom
temett�k, �s majdnem f�lr�h�gtem. Nem r�h�gte
f�l, temet�sen nem r�h�g az ember. A pap szinte j solgatott, annyira nagyokat
szeretett volna mondani ; isteni gondvisel�sro1 �s a haland�s�gr�l, a muland
s�gr�l. Kis hij�n megmutatta, melyik gy�szol� lesz k�vetkez� halott. A rabbi nem
besz�l Istenr�l, a zsic vall�s nem engedi az Isten igazi nev�t kiejteni: Az titk~
sz�, ki kellett helyette tal�lni mindenf�le neveket. Ja; v�nak is h�vj�k, im�kban
Adon�jk�nt emlegetik, ar Urat jelent vagy mit. Van egy sz�, amit csak a beav tottak
ismernek, �n nem is tudom, mi az. Borzalmasa komplik�lt vall�s. Egyesek szerint
ahhoz, hogy vala rendes zsid� legyen, egy emberi �let kev�s. Van bem igazs�g, b�r
�ppen nekem, a kommunista sarjnak nin~ hivatkoz�si alapom.
A rabbi a halottr�l �s a csal�dr�l besz�l. A mi ral bink megemlitette k�l�n az
�sszes unok�t, n�v szerin na ez persze hatott r�m! A polg�ri szertart�sok ink�t ezt
a szok�st k�vetik, ezt a stMust. Az any�m temet�s� is sz�ba ker�ltem, csak ott nem
�r�ltem neki, a kon munista sz�nok c�lzott r�m, mint elt�velyedettre. : zsid�
temet�sen nincs aut�, k�zzel tolj�k a halotta nem is tudom, min. Talig�nak nem
nevezhet�, miv
n�gy kereke van. Nem szek�r, mert nincs r�dja. Kocs f�le, nem tolj�k; h�zz�k.
Elvileg vihetn�nek rajta h� is, b�rmit. Z�lds�get nem, nincs oldalfala, leboruln;
legf�ljebb egy-k�t zs�kkal. Ezen van a kopors�. Vir� nincs, nem eml�kszem
koszor�kra. Eredeti zsid� szc k�s szerint, ha a rokon kimegy a temeto"be, nem
vir�gc visz, hanem egy k�vet. Fogalxnam sincs, mi�rt. Zsid vagyok, megengedhetek
magamnak egy kis cinizmus'
biztos az�rt, mert a k� olcs�bb. Igaz, tart�sabb is. �n nem sok k�vet vittem
s�rokra, mert eleve ut�lok teme- toNbe j�rni. Any�m hal�l�nak az els� �vfordul�j�n
le- tettem az ap�mmal k�z�s s�rjukra k�t sz�l piros szegf�t, tiszteletben tartva a
politikai �rzelmeiket.
Sz�nokolhatott sz�pen a rabbi, any�m teljes�tette a sz�lei v�gakarat�t, azt�n
tov�bb folytat�dott n�lunk a hallgat�s ez �gyben. Engem se foglalkoztatott a dolog,
b�r lehet, hogy igen, ez�rt jut mindig eszembe a k�t te- met�s, ami tulajdonk�ppen
egybemos�dik. Tal�n a
nagyap�m temet�s�t�l fogva tudtam, hogy zsid� va- gyok, mert r�k�rdeztem, hogy
milyen szertart�s. Le- het, hogy kor�bban is tudtam. Nem tudatosan. Elfelej-
tettem. �gy; hogy k�zben mindig eszembe jutott.
Any�m gyerekkor�ban a nagyobb zsid� �nnepeket
az�rt m�g megtartott�k, �s sose volt kar�csonyuk. N�- lunk a kar�csony sz�m�tott
a legnagyobb �nnepnek, a h�rom gyerek miatt annyira nagy esem�ny lett a kar�- csony
este, hogy m�g a nagyap�mat is mag�val ragadta az izgalom. De �gy, hogy � sose vett
senkinek aj�nd�- kot, ebben h�en folytatta a hagyom�nyt, viszont ami- kor
f�ld�sz�tett�k any�m�k a f�t, amiro"1 megmondt�k, hogy nem a J�zuska hozta, �s be
lehetett menni, meg-. el�z�tt benn�nket is, � termett legel�sz�r a f�n�l, leste,
mit kapott.
Nincs, egyszer�en nincs egy bizonyos pont: Nincs
ugr�s. Nincs az, hogy eddig nem tudtam, ett�l fogva meg tudtam. A napi �letemben
semmi se eml�keztetett r�, noha ut�lag le merem fogadni, hogy a parasztb�l lett
katonatisztek gyerekei k�z�l j� n�h�ny kapott ott- hon antiszemita nevel�st, de nem
szem�lyekre sz�l�t, ebben a tekintetben a kommunista internacionalizmus j�t�kony
fojt�st jelentett. Mai fejjel tudom, hogy ez a fajta ember, aki parasztb�l
katonatiszt lett, rejtett anti- szemita. Ut�lja a zsid�t, mert szerinte elfoglalj�k
a neki val� helyeket, m�sr�szt viszont f�l, szitkoz�dni csak a 50 ~1 51
s�t�t szob�ban mer, .legf�ljebb m�g a kocsm�ban.
nem a gyerek el�tt, aki tov�bbadhatja. M�gis mag� sz�vja a gyerek, mire f�ln�,
gyerekk�nt azonban ne ez�rt idegenkedik t�lem, illetve �n to~le. Ak�rhogy is, ember
kap otthon egy nevel�st, �l egy l�gk�rben. F3 ly�n hangzik, de mi finomabb,
eur�paibb kommun
t�k voltunk, m�g a felsz�nen se lehetett benn�nket �c szet�veszteni.
Polg�rkommunist�k; ez nem okvetler zsid�-nem zsid� feloszt�s. A kult�ra kihat a
gyerek az udvaron, a t�ren is, aj�t�k�ra, a szavaira. Tasz�tott a szavaik, a
hanghordoz�suk, n�ha a mozg�suk. Ne
biztos. Az biztos, hogy a tanul�sban but�bbnak biz nyultak. Nem tetszett, ahogy
ettek, ahogy �gyetlen kapar�sztak a k�ssel-vill�val a t�ny�rban. Ez se �rt� �t�let,
nem tehettek o"k arr�l, hogy k�ssel-vill�val f, t�k a p�rk�ltet, holott azt jobb
k�zben tartott vill�v kell megenni. K�ptelenek voltak rendesen v�gni a r� tott
h�st, sz�rcs�gve kanalazt�k a levest. Ezt szokt~ meg otthon. Szerintem gy�v�bbak is
voltak, mint n A Bod�, ak:it befogadtunk a galeriba, mert mindf
t�rsas�gban kell lenni egy legbut�bbnak, nem mert i; ni, �gy azt�n �n gy�ztem.
Lehet, hogy ha d�hbo~l vere: sz�nk, agyonv�g, megvolt hozz� a magass�ga, az erej A
haja az izgalomt�l nedvesen l�gott az arc�ba; l�tta a szem�n, hogy f�l. Tal�ltunk
egyetlenegy dara
bokszkeszty�t, ez adta az �tletet, hogy verekedj�n bokszoljunk. De ki, kivel? �n
mindig mindenre v�lla koztam, a Bod�t a t�bbiek mondt�k be; nem ellenke hetett.
Meccs k�zben cser�lgett�k az egyetlen keszty� plusz a puszta �kl�nkkel csapkodtunk.
Egyfolyt�ba �n pofoztam �t. Miut�n kij�rtuk a nyolc �ltal�no~ nem is bar�tkoztunk
vele tov�bb. Jellemz� a butas�g; ra, hogy egyszer megk�rdezte t�lem, hogy mondj�
n�met�l a "Heil Hitler!"-t. Hirtelen visszagondoh sunyi antiszemitizmust �rzek
benne, nyilv�n most m~ belek�pzelem. Egyszer�en t�nyleg �rdekelte. M:
gyarra szinkroniz�lt filmekben �gy ordib�lt�k, a barom azt hitte, magyarul mondj�k.

Nagyon nehezen hat�rozok meg tereket, alig vagyok k�pes a szem�lyek k�lsej�t
le�rni. Tal�n l�tni l�tom, �szreveszem, megfigyelem, esak elmondani nem tar- tom
�rdemesnek, illetve k�nl�dom, ha ilyesmiket k�r- deznek to~lem. Arra eml�kszem,
hogy a Bod� szo'"lce haj� volt, toj�sfej�, �s magasabb n�lam, de a magass�- g�t,
alakj�t, kin�zet�t nem l�tom magam el�tt, mind- �ssze a toj�sfej�t. Valami
hat�rozott dolog megragad bennem, egy jellemz� von�s, meg is el�gszem vele.
Biztosan kapcsolatban �ll ez azzal, hogy keveset me- s�ltek nekem, teh�t megint a
titkok; az elhallgat�sok hatnak. Ha valaki sz�p, sz�p, elismerem, p�ld�ul egy I�ny.
De hogy mito�1 sz�p, nem tudom megmondani,
ak�rh�nyszor tal�lkozom vele. Hi�nyzik belo~lem a k�- pess�g, az affinit�s. A
bar�tn�mro�l is k�n-keserwel lenn�k k�pes kiny�gni p�r sz�t, m�rmint a k�lsej�ro"1.
Tren�roznom kellene. Eg�szen biztos, hogy a gy�nge szag�rz�kel�sem is belej�tszik,
mivel a szagok, illatok, gondolom, k�zvetlenebb kapcsolatot teremtenek az
ember �s a dolgok k�zt, impulzust adnak. Tal�n nem igaz. Arr�l, amit nem
tapasztalok, b�rmit k�pzelhetek. Nincsenek szag�lm�nyeim az oszt�lyt�rsaim izzads�-
g�r�l, a l�bszagokr�l, a torna�r�kr�l, tal�n az�rt sin- csenek, mert testileg
mindig tart�zkod�an viselked- tem. A zsid�k �vatosak a testi �rintkez�sn�l, m�g
csa- l�don bel�l sincs babusgat�s, puszilgat�s. M�r a g�n- jeimben hordozom, hogy
nem engedek magamhoz
k�zel senkit, testileg se. Azt, aki mag�hoz h�z bar�t- s�gb�l, lapogat, meg
tudn�m fojtani, abban a pilianat- ban gyu~l�l�m �t. Valami nyilv�n az �si vall�sb�l
j �n, az �si �letform�b�l, f�lfog�sbdl, hi�ba nem vagyok vall�- sos. Mert nemcsak
kifel�, a nem zsid�k fel� �rv�nyes�l a g�tl�s, hanem mindenki ir�ny�ban.
Sz�let�snapokon is k�nyszeredetten adunk egym�snak puszit. Lehet, 52 ~ 53
hogy csak csal�di von�s. Ki van z�rva, megfigyelte m�s zsid�kn�l is. Elfogadom,
hogy ne�n csak zsid� jellemz�, mindenesetre a zsid�n�l jellegzetes viselk d�s.
Szerencs�s vagyok, a szagok alapj�n nem tudok u
dorodni senkito"1: A form�ja, a kin�zete miatt senl n~m sz�lok meg a mai napig
se. Az egyik legiobb bar tom egy irt�zatosan k�v�r gyerek volt, a kis Sz�c
Megt�veszt� a n�v, a b�tyja miatt ragadt r� a kisjelz b�r a b�tyja a norm�lis
tests�ly�vaTkisebbnek t�nt n la. Torna�r�n a taligaversenyen mindig mi gy�zt�n Az
els� menetet nagy nehezen v�gigk�nl�dtam vel
tartottam az oszlopl�bait, viszont a fordul� ut�n, a cs re ut�n vill�mgyorsan
be�rt�nk, mivel �n kicsi ~
k�nny� voltam. Ha szembej�n velem egy ronda embe
r�n�zek, r�gz�tem, hogy ronda, s a dolog ezzel a r szemro'1 el van int�zve. A
zsid� ne sz�ljon meg m�s~ kat! J�, mindenkiben van idegenked�s, k�r tagadni. ~
NSZK-ban bel�m szeretett egy l�ny, a nemzetk�zi i kol�ban, koreai l�ny. M�r
amennyire egy tizenegy �v~ egy m�sik tizenegy �vesbe bele tud. Folyton tapa~ r�m,
�s egyetlenk�nt az oszt�lyban ki tudta mondani teljes nevemet; ha nem is t�k�letes
kiejt�ssel. Ig-nagy; Meiki. Val�sz�nu~leg nem az�rt, mert a koreai nyelv r~ kon a
magyarral, hanem meg akarta tanulni. R�la �~ �reztem, hogy kellemetlen, k�lson'leg.
Neki m�g a szag~ is �reztem, �rezni v�ltem. Koreaiak k�zt biztos gyi ny�r�nek
sz�m�tott. �n a nagydarab csajokat hajkt r�sztam mindig is, ritka kiv�tellel, a
s�rga �zsiai fajl pedig egyto"1 egyig filigr�n. Ha dagadt is, kicsi. Lehe hogy csak
az �zl�sem tiltakozott, �s egy eszterg�lt mell n�ger no�be, pl�ne egy f�lv�rbe,
valami t�ncosno"~ azonnal belez�gn�k, ki k�ne pr�b�lni. Teh�t ne~
mondom az �zsiaiakra, hogy b�d�s s�rg�k. Nem szt
valn�m k�rusban, �s nem cs�fol�dtam vele gyerekk�t se. Nem is ezt akarom
bizonygatni, hanem t�ny, hog ha egy gyereket nem k�z�s�tenek ki, nem b�lyegzik meg
a zsid�s�ga vagy b�rmilyen m�ss�ga miatt, abb�l csak j� sz�rmazhat, teh�t nekem a
kommunizmus eb- ben az �rtelemben is j�t hozott. A hatvanas �vek elej�re
elt�volodtunk a h�bor�t�l, nem hatottak annyira m�g a kegyetlen gyereki szinten se
a faji id�tlenked�sek, ugyanakkor a vall�sos ember, ak�rmilyen vall�s� is volt,
titkolta a vall�soss�g�t. A lip�tv�rosi h�tt�r is j�l j�tt. N�lunk sz�derkor; amely
t�rt�netesen egybeesik Krisztus megfesz�t�s�nek napj�val, a z�lds�gesn�l ki- rakt�k
az ablakba a barheszt, a m�kos kal�csot. Van egy ilyen eml�kem, amit csak k�so"bb
�rtelmeztem. A m�kos kal�cs m�kos kal�cs, megn�zi az ember. Nem k�rdeztem senkito"1
semmit.
Ha Ko�b�ny�n laktam volna, biztos lezsid�znak a
k�lyk�k, b�r nem sz�z sz�zal�k, nincs tipikusan bibol- d� fejem, fazonom, m�r
amit az �tlag magyar annak tart �s f�lismer. Ez szint�n egy olyan pozit�v t�ny, itt
ebben az orsz�gban legal�bbis, ami az any�m menek�- l�seiben is szerepet j�tszott.
A Katonah�z r�v�n nagy t�megben megjelent j�vev�nyeknek sz�m�tottunk,
nem besziv�rg�knak, a politika terelt benn�nket �ssze, a totalit�rius diktat�ra
politik�ja, mely am�gy is el- nyomott milli� �,rz�st. Lehet ez a kommunizmusnak az
egyik j�tette a kev�s k�z�l. �sszemosott mindenkit ny�g� n�pp�, letarolta a
hagyom�nyos �rz�seket, k�- l�n�sen a vall�sos hitet, l�trehozott egy szolidarit�st,
akarata ellen�re, mik�zben m�s gyu�'l�lk�d�seket f�l- sz�tott. Teh�t lehet, hogy
Ko'~b�ny�n is er�sebb volt m�r ebben az ido'~ben a kommunistaelleness�g, mint a
zsi- d�k ir�nti r�gi ellenszenv. Azt pedig, aki kommunista is volt meg zsid�nak is
tartotta a k�rnyezete, �ppen a kommunistas�ga miatt nem mert�k lezsid�zni, mint
ahogy lekommunist�zni se mert�k. Nem tudom, sze-
rencs�re nem Ko~'b�ny�n gyerekeskedtem, �s a mi csa- l�dunkban a zsid� asszimil�ci�
a legmagasabb fok�ra, 54 .~ 55
az internacionalista fokra �rt. Sem egy, sem k�t temet�s nem tudta megt�rni bennem,
megzavarni se. D�lben
temett�nk, �s m�r est�re nem foglalkoztam vele. Nem befoly�solta az �llapotomat,
nem kezdtem el faggatni senkit, azt se tudtam volna, hol kezdjem; ap�m�k a nagypapa
hal�lakor j�ttek meg. Egyszer villamoso~ zsid�ztak, �n �gy hallottam. F�lkaptam a
fejemet. Le- het, hogy a h�bor�r�l cser�ltek eszm�t, 1967-ben ez besz�dt�ma volt,
b�r a sajt� nagyon vigy�zott, prec�zent; �s k�vetkezetesen izraeli-arab
konfliktusr�l �rtak~ nem zsid�-arab h�bor�r�l. Nincs el�ttem, kiknek a be
sz�lget�s�t hallgatom v�letlen�l ki, csak az eset. Ho �rdekel, mit mondanak. ,
A k�vetkez� �vben azt�n megint m�s dolgok k�t�t
tek le. Meghalt az ap�m. P�r nappal az augusztus 21-~ lerohan�s el�tt a Magyar
�js�g�r� Sz�vets�g k�pvise let�ben kiutazott Pozsonyba t�rgyalni. Term�szetese ~
nem tudom, miro"1 lehetett sz�. Vagy m�g pr�b�l
figyelmeztetni a koll�g�kat a vesz�lyekre, legal�bbis magyar politika k�so�bb �gy
t�ntette f�l a maga szere" p�t, mik�zben magyar csapatok is r�szt vettek a bev '.
nul�sban. Vagy m�r az �j helyzetet k�sz�tett�k el" mert biztos inform�ci�ik voltak.
Ap�m m�ltj�val ez i elk�pzelhet�, ak�rmilyen kis munkat�rsnak l�tszott
sz�vets�gn�l. Ha azt vessz�k, hogy 1956-ban s�rva fa kadt, amikor nem jutott
fegyverhez, �s ut�na a fegyve rek k�zel�ben maradt, nem val�sz�n�, hogy megv�l
toztatta az ellens�gro"'1 festett k�p�t. Aki az els� vonalb megy, az NSZK-ban
lesz k�m, nyilv�n nem adja f�l p�' �v m�lva. Ak�r kulcsszerepe is lehetett a
szervez�sbe az �rtatlan fed�foglalkoz�s m�g�tt. Fogalmam sinc semmiro"l, viszont
egy d�bbenetes apai h�z�sa, min jellemz�, �r�kre bennem maradt. Mit tudtam �n, mi
dolga, nekem csak az volt a fontos, hogy ha �gyis me Csehszlov�ki�ba, hozzon egy
Super Riffle-t, egy fa ~. mert. �llit�lag lehetett kapni, Magyarorsz�gon me"
eredeti m�rk�j� farmerhez neh�z volt hozz�jutni ak- koriban. Kimondottan
f�lh�borodott. Hogy k�pze-
lem! Egy farmert! H�rom napra megy, egy percnyi
ideje se lesz! A sz�troncsolt aut� csomagtart�j�ban, a b�r�ndben tal�ltak egy
farmert. Nem Riffle-t, valami csics�s, sz�ges ut�nzatot, ahogy egy apa elk�pzeli az
�ltala len�zett nadr�got a szeretett fia sz�m�ra. Mosonmagyar�v�r �s Gy�r k�z�tt
karambolozott,
az NSZK-b�l hozott saj�t kocsij�val. Vizsg�l�dtak a bel�gyesek is, de nem
tal�ltak semmi gyan�sat, sem- mit, ami sz�nd�koss�gra, megrendezetts�gre vallott
volna. Na p�ld�ul, ez is mutatja a szem�ly besorol�s�t, meg�t�l�s�t, hogy erre
gondoltak! �ll�t�lag ap�m maga okozta a hal�l�t. Egy teheraut�val �tk�z�tt
front�li- san. A teheraut�sof�r azt �allotta, hogy ap�m �tj�tt a szembo'lj�vo'"k
s�vj�ba. A ket utas, aki az ap�m m�g�tt �lt �s meg�szta agyr�zk�d�ssal, t�r�sekkel,
szint�n olyasmiket nyilatkozott, ami ap�m pillanatnyi kiha- gy�s�ra engedett
k�vetkeztetni. Tal�n �lmoss�gi ro- ham t�rt r�. Nem hiszem, hogy akarattal ment a
teher- aut�nak. Ha egyed�l lett volna, esetleg. De akkor is mi�rt? Any�mt�l se
kaptam semmi haszn�lhat� ada-
tot. Sz�rk�letkor t�rt�nt a baleset, m�g az is lehet, hogy egyszer�
farkasvaks�gban szenvedett, amit nem tudott senki. Mindig �vatosan vezetett, az
NSZK-beli kik�l- det�s miatt szerzett jogos�tv�nyt, teh�t el�g k�s�n. Nem �rdemes
egy szt�linista k�m-k�l�gyes lelk�t t�l- komplik�lni. Nem azt mutatta az �ltal�nos
tapasztalat, hogy a magyar szt�linist�k elkeseredtek 1968-ban a csehszlov�kiai
bevonul�s miatt, s�t. Nem sokkal el�tte meg�lltak k�v�t inni.
�n. se b�rom a f�lhom�lyt. Vagyis �n nem b�rom a
f�lhom�lyt. Vagy �gjen a l�mpa, vagy legyen teljesen s�t�t. A bizonytalans�got nem
b�rom. P�nteken el- utaztam a szomsz�d gyerekkel Zala megy�be a nagy- anyj�hoz, �s
mikor ment�nk lefel� vonattal, m�r ha-
56 W 57
lott volt az ap�m. i~as�rnap �pp meg�rkezt�nk egy lo vagl�sr�l, d�lut�n, k�t�tt�k
be a lovakat az ist�ll�ba Sz�ltak, hogy Miki, t�ged keresnek PestroA'1! R�gt�~
�reztem, hogy valami baj van. Mi t�rt�nt? ~ nen
mondja meg! Egy bel�gyes, mint k�so"bb kider�lt, il letve kett�. Nagy nehezen
kiny�gt�k, hogy az �des ap�d karambolozott. Azonnal r�k�rdeztem: meghalt`, (5ket
hoztam k�nyelmetlen helyzetbe. B�lintottak
Nem sz�ltam semmit. F�lmentem a szob�mba, becso
magoltam, p�r perc m�lva megjelentem b�r�nddel a
kezemben. T�lem indulhattunk. De akkor se mondtan senkinek egy kukkot se. Eg�sz
�ton. Otthon kider�lt hogy any�m is csak szombaton tudta meg. A rend�rs�l eg�sz
egyszer�en elfelejtette �rtes�teni a hozz�tartoz�~ kat. Elfelejtette, vagy nem
akarta nyilv�noss�gra hozn a balesetet. Ami hajmereszt�;.a megyei lap fekete kr�-
nik�j�ban szombaton reggel megjelent az ap�m hal�- l�r�l sz�l� h�r. Egy gy�ri lakos
elo"'bb �rtes�lhetett r�la mint az any�m. Vagy �n. A n�v�rem az NDK-ba
nyaralt, vele m�g k�so"bb k�z�lt�k.
Az els� �jszaka s�rtam, �ts�rtam az �jszak�t. Me
v�ltozott az �letem, el�sz�r is sokkal szabadabb lette ahogy egy kamasz a
szabads�got �rti. Tizenn�gy �ves nagyon is �reztem, mi lett m�s: egy er�s kontroll
esett. K�t kontroll, mert az any�m egy �vre elsz�llt, ; besz�m�thatatlans�gig
kiborult. Ennyi id� alatt em�s tette meg az utols� h�rom �vet, az apja, az anyja a
f�rje hal�l�t. �lland�an �sszeroppant, int�zetekb; sz�llitott�k, neki v�gk�pp
megv�ltozott az �lete, o ~' maradt h�rom gyerekkel. A r�hej az, hogy anyagila
jobban �lt�nk, mint kor�bban, mert az any�m kapta ` �zvegyi nyugdijat, a
Szocialista Haz��rt �rdemren miatt kiemelt szint�t, miut�nunk meg am�g tanultu i~
fizettek, ugyancsak az �tlagosn�l j�val t�bbet, kiemeli~ �rvaell�t�st. Ez �gy
egy�tt jelent�sen nagyobb �ssze~ volt, mint az ap�m kor�bbi fizet�se. Plusz � is
kiv�l�at~ keresett, k�so'ybb, az egy �v letelte ut�n. A Konjukt�ra- �s
Piackutat�n�l dolgozott m�r. Egy szt�linista a piac- kutat�sn�l; illetve � �rzelmi
szt�linista volt, aki elfo- gadta, hogy a rendszer l�p�seket tesz a piacra orien-
t�lts�g fel�. Nem �rtette, nem is nagyon �rdekelte. ~t a csehszlov�kiai bevonul�s
se �rdekelte, mivel �pp ekkor ment t�nkre a mag�n�lete. Kezelt�k. Mindig enged�-
kenyebb, hajlithat�bb volt, mint az ap�m. �n �sszel kezdtem a gimn�ziumot, r�gt�n
rossz tanul� lettem. V�get �rt egy korszak sz�momra. Elteltek �gy hosz- szabb
id�szakok, hogy h�rman gyerekek laktunk
egyed�l a lak�sban, sz�lon'k n�lk�l, a n�v�rem mint leg- id�sebb �s l�ny, l�tott el
benn�nket. Nem lettem b�- n�z�, csak �lland�an fociztam, csavarogtam. Ha valaki
kinyilv�n�totta a r�szv�t�t ap�m hal�la miatt, kir�h�g- tem, vagy elk�ldtem a
fen�be.
Megint volt egy temet�s, amin kommunista szok�s
szerint b�ven ecsetelt�k az elhunyt �rdemeit, �gy egy kicsit magukat is
f�ldics��tett�k. Nyilv�n m�s viszonya lehetett az ap�mnak az elvt�rsaihoz, mint
hozz�m. Ke- veset tudtam r�la, kev�s id�t t�lt�tt�nk egy�tt. Nincs apa�lm�nyem,
illetve hi�nyos, gy�nge. N�ha le�llt ve- lem gombfocizni, ennyi. Az apa-fi�
bar�ts�gr�l is b�r- mit k�pzelhetek, mert nem ismerem, nem �ltem �t.
A nagyap�mmal, az � apj�val k�zelebbi vagy ink�bb k�zvetlenebb viszonyba
ker�lhettem, mint vele. ~ el- vileg �tv�s vagy aranym�ves volt, kitanulta a mester-
s�get, de nagyon rossz, lusta ember lehetett, ha egy- szob�s lak�sban laktak, eg�sz
�let�t szeg�nys�gben t�lt�tte. Mindig valakinek az alkalmazottjak�nt dol- gozott,
soha nem t�rekedett �n�ll�s�gra. K�l�nben m�k�s fejnek tartottam az �reg Ign�czot a
kin�zete, a besz�dmodora alapj�n. Amint lehetett, nyugdijba
ment, s etto"1 fogva a napjait az Abb�zi�ban t�lt�tte, a k�v�h�zban. Reggel t�zt�l
ott �ld�g�lt, ott is eb�delt. Bet�rsult valamilyen hozz� hasonsz�r�ek t�rsas�g�ba,
58 ~ 59
azokkal csever�szett naphosszat. Pedig nem egyed�l �lt az �reg. A nagyany�m m�g a
sz�let�sem el�tt meg- halt, nem ismertem, de a nagyap�m elvett feles�g�l egy m�sik
n�t, a Pannit, egy nagyon kedves n�t. Az ilyen beker�ltek n�ha jobb nagymam�k, mint
az igaziak,
mert akarnak. Sokszor f�lj�ttek egy�tt, k�rty�ztak ap�m�kkal. Nagy besz�lget�seket
folytattak, amikbo�'J semmire se eml�kszem, csak a besz�d hangjaira, a
hangulatra, a nagyap�m �rdekes, vid�ki akcentus�ra. Lehet, hogy nem is vid�ki,
hanem mondjuk zsid�s:
Szerette a no~'ket, biztos az Abb�zi�ban is udvarolt a pinc�rn�knek, vagy
randev�kat besz�lt meg, titokza- tos utakra j�rt, el-elt�nt a h�zak kapualj�ban, s
csak �r�k m�lva bukkant f�l �jra peckesen, vigyorogva vagy zil�ltan. Az Abb�zi�ra
csak falaz�sb�l volt sz�ks�g, a Panni miatt, aki viszont soha be nem tette a l�b�t
odai Tal�n meg lett neki tiltva, hogy keresse a nagyap�mat~ j� okb�l. Esetleg
magaj�tt r�, hogy legfo'�'bb �rt�k a b�~ ke. A nagyap�m olyan hangulatot tudott
kelteni maga~ k�r�l, hogy senki se haragudott r�, szerintem ak�rmi ' csin�lhatott.
Egyszer, m�r kamaszkoromban, betop
pant hozz�nk, �pp buliztunk a bar�taimmal �s l�nyok kal, d�lel�tt, iskolai
sz�netben. Fogalmam sincs, jutott esz�be, mi�rt cs�ngetett be, abban biztos lehe-
tett, hogy any�m �s ap�m nincsenek otthon. Unta a~ Abb�zi�t, f�lkerekedett, az
ajt�nk el�tt k�t�tt ki~ Esetleg egy titkos tal�lk�r�l j�vet kanyarodott el fe-
l�nk, j�kedv�ben el is felejtette, h�ny �ra. R�gt�n r�- �rzett a hangulatra,
sz�d�tette a l�nyokat a mes�ivel; n�ha meg is �rintette, meg is simogatta o"ket.
Kicsit pu-, fi, er�sen kopasz �regember volt, majdnem tark�ig �ro'~, homlok�. J�l
�polt k�lsej�, tiszta, ezt az ap�mr�l is el-'. mondhatom. Folyton �lt�nyben j�rt,
de nem mindig~ ugyanabban; lehetett neki j� p�r abban a kis lak�sban:: �n nem
tudom, mi�rt �lnek az emberek, mi �lteti �ke Mindenkit nyilv�n m�s, a nagyap�mat is
hajtotta vala~ milyen motor, sz�momra rejt�ly, milyen c�lok moz- gatt�k ezt a
virgonc �regembert, aki v�g�l is a nagy- ap�m volt. Nem is a c�lok, hanem az, hogy
mi lehetett az �let�nek a k�zpontja. J� lett volna, ha ehnes�li az �lett�rt�net�t,
ha volt neki. Mindenkinek van, csak �n nem k�rdeztem. �rdekes lett volna, hogy �
mit mond. �gy csak egy eleven, �reg vag�ny sz�momra, s�tabottal, de lehet, hogy a
botot is csak hozz�k�pzelem. Kalap- ban, �lt�nyben. Egy darab titok, akit�'1 az
ap�m meg �n sz�rmaztam. Prec�zek voltak mindketten, �n meg �p- pen az ellent�t�k
vagyok. Annyit tudok, hogy a nagy- ap�m apja Debrecenben volt rend�r. Arr�l, hogy
mi�rt �pp Debrecenben, �s honnan ker�ltek oda, fogalmam sincs. Az anyai nagyap�m�k
szabadkaiak, mind a ket- ten, ott ismerkedtek meg, de az � f�lmen�ikro"1 se hal-
lottam semmit. Valahonnan mint zsid�k odakevered- tek, vagy m�g az el�deik. Csak az
biztos, hogy mind zsid� volt. Nyilv�n on'k annak idej�n k�vett�k a vall�suk
el��r�sait, �gy �ltek, mint a vall�sos zsid�k b�rhol a vi- l�gon. �s a debreceni
rend�r is egy biztos pont, az, hogy rend�r volt. A feles�g�ro~l m�r annak se tudni
semmit, n�ma cs�nd van r�la, illetve kider�thetetlen, ki volt, milyen volt, k�s�.
Az az �s�m, akihez a legmesz- szebbre vissza tudok l�tni, a rend�r. A foglalkoz�sa
szerint el tudom helyezni, a k�lsej�ro~l, az �let�ro"1 vi- szont b�rmit
k�pzelhetek. Lehetett a legb�trabb vagy a leggy�v�bb rend�r Debrecenben.
Val�sz�nu"leg se ez, se az nem volt, nem emelkedett ki, norm�lis, �tlagos
rend�r�letet �lt: Nem er�szakos hal�llal halt meg, mert azt megjegyezte volna a
csal�d. K�r, akkor legal�bb tudn�m, hogy halt meg. Az ap�m 1920-ban sz�letett, a
nagyap�m ezernyolcsz�znyolcvanvalah�nyban. Sz�val egy sz�zadv�gi debreceni zsid�
rend�r az �s�m, aki esetleg megb�ntette Ady Endr�t, mikor az �tment a ti- losban.
Biztos m�r akkor is volt valamilyen tilos, nem lehetett ak�rhol, ak�rmikor �tmenni
az �ton. Vagy ha 60 61
igen, akkor hajnalban hazat�mogatta a r�szeg k�ltc aki �tk�zben verssorokat
suttogott a f�l�be, melyek kij�zanodv�n elfelejtett, �gyhogy a verset egyed�l
nagyap�m ismerte. �s az eg�sz r�szegt�mogat�si jel netet megleste Kr�dy Gyula, de
az�rt � sem �rt m~ mindent Adyr�l. Hogy vette volna ki mag�t m�g �
tizedekkel k�so�bb is, hogy egy korm�nyp�rti k�zeg t mogatja az imbolyg� zsenit!
Egy rend�r, aki r�ad�s zsid�. �s minderro"1 a h�szas, harmincas �vekbe~ �rt s�ltek
volna a rajong� magyarok. Mivel a rend�r f�lt heton'leg Galici�b�l sz�rmazott, s a
galiciaiakon jobba l�tszanak ajellegzetess�gek, Kr�dy se tekinthetett vc na el a
le�r�s�t�l. A szabadkaiak pedig, ha messze vis szamegy�nk, esetleg Spanyolorsz�gb�l
keveredtek e re. De ez csak abszol�t f�ldrajzi alapon val� tal�lgat� �ltem a
norm�lis �letemet, azzal a k�l�nbs�gge
 hogy am�g m�soknak fokozatosan alakul �t a gyerel kora valami �jj�, nekem
l�tv�nyosan �rt v�get, hirti len, �s senki se volt olyan szabad a gimn�ziumi oszt�h
ban, mint �n. Harminc�t l�nyj�rt az oszt�lyunkba �s t fi�. A t�zbo"1 n�gyen
ugyanabb�l az iskol�b�l j�ttel mint �n, s�t h�rman (�n, plusz k�t m�sik) az
�ltal�no; ban is egy oszt�lyba j�rtunk. Helyileg egy utc�val kf r�ltem od�bb, nem
sok v�ltozott. Eg�szen addig, mi ki nem r�gtak. A kir�g�somban val�sz�nu"leg
szerepf j�tszott az is, hogy Magyarorsz�gon nem r�gen vezei t�k be a koeduk�lt
rendszert, egy ideig csak sz�rv~ nyosan ind�tottak vegyes oszt�lyokat~
k�s�rletezgettel~ mint mindennel, abban b�zva, hogy h�tha nem v�lik bf �s nem kell
v�ltoztatni, �gyhogy a gimn�ziumom p� �wel azel�tt m�g tiszta l�nyiskolak�nt
mu"k�d�tt, �s tan�ri kar nem cser�l�d�tt ki. A Kamar�s volt az egyili aki az
oszt�lyunkb�l j�tt tov�bb velem. Az � sz�lei ha marosan kiker�ltek B�csbe dolgozni;
teh�t left egy �re k�glink is. A harmadik r�gi oszt�lyt�rs, a Balogh, aki valami�rt
Br�n�nak bec�zt�nk, pedig nem �gy h�vt�k szint�n beker�lt a bels� k�rbe. Azt
hiszem, az�rt ne- vezt�k el Br�n�nak, mert � is Jancsi l�v�n zavarta vol- na a
Kamar�st. T�ny, hogy az engedelmes l�nyokhoz szokott tan�ri kar eleve sanda szemmel
figyelte a h�r- mas fogatunkat, s�t n�gyes fogatunkat, mert egy m�sik iskol�b�l
j�tt fi�, a Suszter Laci is csatlakozott hoz- z�nk. Nagyon okosnak tartottuk, mert
Szigetv�r v�- d�j�ro~l, Zr�nyi Mikl�sr�l azt �rta egy dolgozatban, hogy nem volt
szerinte h�s, ford�tott esetben a t�r�k�k is kirohantak volna. Az eg�sz dolgozatnak
a Zr�nyi�sz- r�l kellett volna sz�lnia, de � ezzel az egy mondattal elint�zte a
t�m�t, majd helykihagy�s �s egy csillag ut�n �t oldalon kereszt�l elemezte a magyar
irodalomtan�- t�s hib�it. J�l men� �gyv�d lett belo"le, n�ha a telev�zi� is f�lk�ri
tan�csad�nak, szoktam l�tni. A gimn�ziu- munkhoz hozz�csatoltak egy eg�szs�g�gyi
szakk�z�p- iskola-f�le r�szleget, csupa l�nyt, �gyhogy szerintem egyszer�en meg
akartak szabadulni a fi�kt�l, legal�bb- is f�lig tudatosan ez j�rhatott a tan�rok
fej�ben. T�l- zottan nem is kellett rosszalkodnunk ahhoz, hogy f�l- t�nj�nk. A
k�mia-el�ad�ban tartott�k a k�mia�r�t. H�rman elkezdt�nk verekedni egy sz�k�rt,
holott k�- r�l�tt�nk �resen �lltak a sz�kek. Nem besz�lt�nk �sz- sze, mag�t�l
elindult a buny�, tal�n valamelyik�nk megl�kte a m�sikat: Nek�nk az a sz�k kellett.
Ki akar- tuk mutatni, hogy mennyire nem �rdekel benn�nket a k�mia. Nem is a k�mia,
hanem az �ra, az iskola. Bej�tt a tan�rn�, r�nk ord�tott, m�rgel�d�tt, k�l�n
�ltetett benn�nket. �gy kezd�d�tt el az �ra. Nekem el�ljel�lte ki a helyemet,
�gyhogy p�r perc m�lva h�trafordul- 'tam: Br�n�, nem vagy �hes? De. Nesze, itt egy
bukta! A tan�rn� r�nk ripakodott, hogy ne besz�lgess�nk! De �n odaadtam neki a
bukt�t, ha m�r meg�g�rtem.
Eik�rte az ellen�rz�met, be�rt egy figyelmeztet�st, visszaadta. Tov�bb dum�ltam
most a Kamar�snak
,
mondtam valami fontosat, nem is t�l haljcan. Mi az, 62 j� 63
k�rdezte a tan�rn�, m�g mindig nem hagyod abba
most kapt�l int�t! Megkaptam a b�ntet�st, csin�lha tom, nem? Erre kik�ld�tt. Sz�p
lassan �sszepakoltam Az ajt�b�l visszasz�ltam a haveroknak, ti nem j�tt�k' De,
igazad van! A Suszter is f�l�llt, �s j�tt. F�lcaplat tunk az oszt�lyunkba, ahol a
fogason sorban l�gtak ~ kab�tok. Nem tudom melyik�nknek az jutott az esz� be, hogy
az �sszes kab�tot r� kell dobni a tan�ri asztal ra, �s majd figyelj�k, mit
csin�lnak a l�nyok. A k�mia az utols� �ra, lenne idej�k sz�tv�logatni a kab�tokat
de eg�szen biztos, hogy �lni fogj�k egym�st. J�ttek csivitelve, visongva, megl�tt�k
a kab�thalmot, s mi tesz isten, t�nyleg nekiestek, taszig�lt�k egym�st mintha
sz�m�tott volna, melyik�k veszi f�l elo�'bb. Nya fogtak, m�ltatlankodtak, nem is
r�nk haragudtak a v� g�n, hanem egym�sra. Kiv�ve a KISZ-titk�r csajt, ak azonnal
f�lismerte, mit kell tennie. Lerohant a tan�ri~ ba, s elint�zte, hogy kapjunk egy
igazgat�i int�t. �g~ szerezt�k az els� igazgat�it.
�rdekes, a k�miatan�rn� nem jelentette a kollekt�i kivonul�sunkat, ez csak akkor
ker�lt el�, mikor a tit~ k�rcsaj megkavarta az �gyet, �s mint el�zm�ny, kide~ r�lt.
De ezut�n is �rt�keltek benn�nket, m�rcius tizern �t�dike el�tt benn�nket k�rtek
f�l az �nneps�g meg; rendez�s�re, pontosabban nek�nk kellett kital�lnunk ~ m�sort.
K�t h�tig m�st se csin�ltunk, csak egy aszta1 lehoztunk a katedr�r�l, majd
visszacipelt�k nagy ne~ hezen. Igen s�lyos asztalra eml�kszem. Nem j�tt az ih let,
fogalmunk se volt, milyen m�sor lenne m�lto
nagy esz�nkh�z; milyen �tletekkel k�pr�ztathatn�n~ el a vid�kr�l bej�r�
parasztl�nyk�kat, akikbo�1 az os t�ly t�bbs�ge �llt. Tulajdonk�ppen csak zen�t ak
tunk, le is �gettem az iskola magn�j�t, b�zl�tt benn~ valamilyen tekercs. V�g�l
el�g szokv�nyos irodal
m�sort �llitottunk �ssze, mert m�st �gyse fogadta~ volna el a tan�rok, akik
folyton j�ttek bizotts�gokba~ hogy mi van m�r, mi lesz a program? Sose �rtett�k
meg, mi�rt hordoztuk ide-oda az asztalt, az �nnepi d�szletet ugyanis narancsos
l�d�kb�l �p�tett�k f�l. Fal�d�kb�l, egy forint�rt lehetett kapni darabj�t a piacon.
Ennyi rendk�v�lis�g tellett to~l�nk, ki is �br�ndultunk ma- gunkb�l. Szavaltak meg
n�pit�ncoltak a csajok, bor- zalmas volt, szokv�nyos.
El�g hossz�r� megn�vesztettem a hajam, �s egyszer, amikor mentem ki az iskolakapun,
ut�nam sz�lt az
igazgat�n�, hogy Miki, holnapra hozd rendbe a haja- dat! M�snapra null�s g�ppel
lev�gattam kopaszra,
csak �pphogy le nem borotv�ltattam, febru�rban. J� nagy felt�n�st keltett a
fejem, aki addig nem ismert mint h�ress�get, most azonos�thatott. H�vatott az igaz-
gat�n�, mert persze od�ig sz�llt a frizur�m h�re. Nem akarta elhinni, �gy l�tszik,
m�g a szem�nek is alig hitt. Elv�r�s�d�tt, h�pogott, t�togott: � nem ezt k�rte!
Ezut�n m�r az�rt is beh�vatta a sz�leinket, mind a n�- gy�nk�t, hogy mi�rt hordunk
az iskolak�peny�nk
egyik gombja helyett lengyel cserk�szjelv�nyt, mert hogy az hasonlit a
vaskereszthez. Fogalmam sincs, mit tudott a csal�dunkr�l, t�ny, hogy mind a n�gyen
zsid� sz�rmaz�s�ak voltunk, de mik�zt�nk ez sose ker�lt sz�ba, nem gondoltunk r�,
nem is tudtuk egym�sr�l, kiv�ve tal�n a Br�n�r�l, akire csak r� kellett n�zni, �t
annak tartottam szerintem csak �n. A t�bbiek nem
foglalkoztak il esmikkel, nem ismert�k f�l, ki az, ki y
nem, �n se nagyon. A Br�n� tipikus slampos, lompos zsid�gyerek volt,
mintap�ld�ny, �r�kk� b�, harmoni- k�z� sz�r� nadr�gokban j�rt, l�gott a cip�f�z�je,
va- kar�zott, beny�lt a segge v�g�s�ba is, ha ott viszketett neki �ppen, m�sok
el�tt, k�zben �rtatlanul, vaksin pislogott a vastag szem�vege m�g�l, �s �ltal�ban
le- esett a tornaszerekro~l.
Folyton szemmel tartottak benn�nk�t. N�metdol-
gozat-�r�s k�zben kiesett a padomb�l egy k�nyv, amit a 64 ~ 65
tan�rn�, aki egyben oszt�lyf�n�kn�nk is volt, r�gti �szrevett. Ne pusk�zz! Nem
pusk�zok! Tudod, mi
Most elvehetn�m to~led a dolgozatodat is! Fogtat
�sszecsuktam a f�zetet, odav�gtam a kez�be. Tess�: Kivonultam a terembo~l. Ez a
kivonul�s a m�ni�m le~ K�mia�r�n egyszer eszembe j utott, hogy unom az eg szet.
Br�n�, .nem megy�nk haza? Ak�rmilyen �gy
fogyottnak t�nt a Br�n�, gy�v�nak nem lehetett mo: dani: J�tt. F�l�lltunk,
elindultunk az ajt� fel�. A t n�rn� �rdekl�d�tt, hogy hova, hova? Haza. Mind
utols� �r�ra esett a k�mia, vagy majdnem mindig. J de ha kimegy�nk az �r�r�l, a
t�bbiek dolgozatot �rna Zsarolt benn�nket a piszok! Azt nem, mondtuk, i~
k�bb maradunk, egy f�lt�tellel. Ha mi ketten �rhatur dolgozatot, a t�bbieket hagyja
b�k�n. Le�lt�nk,, me, �rtuk a dolgozatot. Ez a fajta magatart�s nem szimpal kus egy
iskol�ban. M�g a tan�rn� f�l�be is kerek
d�nk, ahelyett, hogy megt�rn�nek benn�nket a m�i
szereikkel! Nem tudom, mij�tt r�m egyre gyakrabba Szabads�gv�gy. Nem mintha
nehezemre esett volna
tanul�s, ha �ppen kedvem szottyant r�, de azt szere tem, ha b�rmikor f�l�llhatok,
tehetek egy k�rt, s�t� hatok a folyos�n, kimehetek ak�r az utc�ra is. Ebb~
sz�rmaztak a kivonul�saim is, a s�rt�d�seim, ha �ri gyet szolg�ltattak r�.
Megragadtam minden alkalma hogy megmutassam: �n ki merek menni! Az ille:
kedv��rt hazudtam n�ha; amikor v�gk�pp nem ad~
dott m�sf�le alkalom. Egyszer p�ld�ul azt, hogy f�j fogam. Hazaengedtek, �n meg 'a
h�lye fejemmel k~
�ra m�lva visszamentem, politechnik�ra. Unatkoztau az utc�n is, nem tudom,
v�gytam a haverok ut�n. Al b�l �llt az �ra, hogy el kellett menn�nk a De�k t�rre L
bontar� egy ki�ll�t�st. Valahogy r�nk j�tt, hogy a L szerel�s k�zben .lopni fogunk,
h�lyes�geket, apr�s~ gokat. Ez az elgondol�s visszhangra tal�lt m�sokn�l i nem csak
mi n�gyen dugdostuk a dolgokat zsebre. A egyik gyerek lehajolt, s kiesett belo~le
egy gyertya. Erre a tan�r f�lsz�litott mindenkit, aki lopott, hogy jelent- kezzen.
Ketten l�pt�nk el�, a Br�n� meg �n, mi is gyerty�kat raktunk ki a zseb�nkbo"'1. Nem
lett volna m�g ebbon'1 �nmag�ban baj, mivel a tan�r szeretett ben- n�nket, fi�kat,
� a l�nyokat ut�lta, komolytalannak tal�lta o"'ket politechnikailag, de a Br�n�
mondott va- lamit, amire a tan�r f�lhorkant, a Br�n� etto"1 se vonult vissza,
�gyhogy v�g�l kapott egy pofont. A tan�r any- nyira f�ld�h�d�tt, hogy f�ljelentett
benn�nket az igazgat�n�n�l, mindny�junkat, az eg�sz oszt�lyt. EI- visz benn�nket
egy ki�llit�sra dolgozni, mi meg ellop- juk a f�l install�ci�t! Der�tse ki az
igazgat�n�, kik lop- tak, mert � csak h�rom tolvajigjutott el. Kit h�vott be az
igazgat�n� k�l�n vallat�sra? Engem. Arra k�rt,
mondjam meg, ki lopott m�g. Micsoda? Mi vagyok �n, bes�g�? Ezt �n nem mondom meg!
J�l van, nem
k�nyszer�tlek spiclis�gre, felelte, de ha le�rsz az osz- t�lyba, k�ldd f�l
azokat, akik loptak! H�t ez ugyanaz, z�ldben. Bel�ptem, s csak annyit mondtam:
Gyerekek, az igazgat�n� azt �zente, hogy menjen f�l hozz� min- den b�d�s tolvaj! �s
r�h�gtem. Ott �lt az oszt�lyf�- n�kn�nk is �sszeroskadva, s mindent hallott, el
kellett t�rnie az igazgat�n� kig�nyol�s�t, a g�nyos kacajokat. Nemsok�ra �ssze�lt a
tantest�let, �s k�t ellenszavazat- tal azt a hat�rozatot hozt�k, hogy a Br�n� meg
�n t�- vozzunk az iskol�b�l. Nyilv�n az�rt csak ketten, mert el akartak n�gy�nket
szak�tani egym�st�l; nehogy v�- letlen�l egy gimn�ziumba ker�lj�nk �jra. A Suszter
Lacit m�s okb�l is b�k�n hagyt�k. Akkor indult be az els� metr�vonal, s
belebolondult a metr�z�sba, nem j�rt iskol�ba, vagy sz�netben lel�pett, �gy nem
vehetett r�szt teljes mellbedob�ssal a z�r�s �gyeinkben. Met- r�zott, �s meg�szta
az iskolaker�l�s�rt j�r� inton'kkel. M�g szerencs�m is volt, legal�bb hat
tant�rgyb�l
�lltam buk�sra. �prilis v�g�n. A m�sodik oszt�lyban. 66 ~ 67
K�l�nben az eg�sz t�rsas�gunk tanulm�nyi szintj�ri elmondhat� majdnem ugyanez,
�gyhogy a Kamar�s �
a Suszter csak p�r h�napot nyertek, �v v�g�ri kibukta t�k o~'ket. Mind a ketten
jobbnak l�tt�k, ha otthagyj� ezt a gimn�ziumot. A Kamar�s, akito"1 az �vod�t is bc
sz�m�tva kis hij�n tizenk�t �v ut�n szakadtunk el, levc lez�n folytatta, �s a
Suszterr�l nem is tudtuk, hova vc tette a sors szesz�lye, illetve a f�v�ros
gimn�ziumaiba tany�t vert j�magavisel�t-m�ni�s, di�kellenes maffi~ Gondjuk volt r�,
nehogy a Br�n�t �s engem egy gin n�zium vegyen �t. Az �j iskol�mat a Sz�zat
k�lt�j�r� V�r�smartyr�l nevezt�k el. Na, gondoltam, itt �lnem halnom kell!
�rtalinatlann� tett�k a vesz�lyes; dive~ z�ns ,zsid�kommand�t, amely a becs�letes
magyar, ta nulni v�gy� ifj�s�got z�llesztette, fo"leg a nem pontosa k�zleked�
vonatok miatt �ltal�ban k�sve belohol
hamvas parasztl�nyk�kat. Any�m kider�tette vala
honnan, hogy ez az igazgat�n� m�r m�skor is r�sz�l zsid� k�dercsemet�kre. Fogalmam
se volt, hogy
Br�n�nak �s a Suszternak mivel foglalkoznak a sz�le Sose j�rtam n�luk, sose
besz�lt�nk csal�dr�l, ak�rhog ero"itetem az agyamat, nemjut eszembe m�g az se, hog
volt-e testv�r�k. A Kamar�s apja k�r�lbel�l ugyan�g k�mkedett B�csben, mint az
eny�m kor�bban a
NSZK-ban. Ekkor, any�m megjegyz�s�nek a hat�s�t
gondoltam el�sz�r arra, hogy �gy lehet benn�nket n�~ ni. B�r ink�bb �r�m�t �reztem
kir�g�somkor; �tor
�tf�len �js�goltam, hogy k�pzelj�tek el, kir�gtak! A zsid� k�dercsemet�b�l a
k�dercsemete lehetett
fontosabb, illetve az ingerlo"'bb az igazgat�n�nek, sze rintem any�m is �gy
gondolta. K�l�n�s, hogy any�t egy�ltal�n gondolt ilyesmire, az meg m�g ink�bb, hog
nekem elmondta. Sose szokta. T�ny, hogy �prilisba kir�gni egy gimnazist�t, nem
ak�rmilyen gesztu;
Azonnali hat�llyal! Gyerty�t �s m�s apr�s�got mir denki zseb�ben tal�lhattak
volna. Kir�gj�k az eg�s t�rsas�got? Ink�bb azokat, akik becs�letesen beval- lott�k!
De mi�rt csin�ltam �n azt a rengeteg balh�t az iskol�ban k�t �vig? Ez az, aminek
nincs magyar�zata. Az�ta t�bbsz�r gondolkoztam rajta, hogy mi �t�tt be- l�m, mi�rt
kellett �lland�an valami f�lt�n� dolgot ki- tal�lnom? Az�rt, mert meghalt az ap�m?
Az�rt, mert zsid�k voltunk? De h�t erro"1 nem is volt sose sz�, �s nemcsak sz� nem
volt, a gondolatainkban se j�tszott semmilyen szerepet. A galeri t�bbi tagj�nak �lt
az apja, teh�t �k nem elszemtelenedett, f�l�rva kamaszok vol- tak. Val�sz�nu�leg
vannak az �letemben megmagyar�z- hatatlan id�szakok, amikro"1 csak k�zhelyeket
lehet mondani. Azokat b�ven, m�g�tte viszont ott van az igazs�g. Az igazs�g nem
der�l ki. A magyar�zatok
k�rbeveszik. Az �letem tele van kimered�, mozdulat- lan t�nyekkel, amiket hi�ba
csapdos a magyar�zatok tengere. Szoktam l�tni magam el�tt c�l�p�ket, szikl�- kat,
egy b�sty�t, t�nyleg hull�mzik a tenger. Ez n�lam, aki a magyar zsid�s�g tudata
akarok lenni, nem �ppen a legjobb.
68
IV.
Sikeres mag�nvizsga ut�n �sszel elkezdhettem
harmadik oszt�lyt, a nyolcadik ker�letben, ami teljes~ m�s k�zeg volt, mint a
mi�nk. Szerencs�re negyvem fejezt�k be az el�z� �vet, �s �tvenhatan folytatt�k
�jat. Velem egy�tt tizenhat ember j�tt, amit az el �r�n m�g nem tudhattam. Be�item
az utols� padh
Hol a helye az �j tanul�nak? Min�l t�volabb a t�bbiti Mell�m telepedett egy
k�ly�k, akit a ferencesek giI n�zium�b�l pateroltak ki valami�rt. L�ttunk mi a pa
ra t�ve k�t n�i t�sk�t, de nem t�r�dt�nk vele. Bel�p k csaj, odaj�nnek hozz�nk. Ne
haragudjatok, ez a mi h ly�nk! Mi�rt volna a ti helyetek? Itt van a t�sk�nk, ne
l�tod? Egy mozdulattal les�p�rtem a t�sk�kat a pa r�l: Most m�r nincs itt!
B�kess�ggel le�ltek el�nk, s k�so"bb el�g j�ba lett�nk. Ez volt a bemutatkoz�so~ J�
darabig nem j�rtam be az �r�kra, �gyse vette �~ re senki. Eg�sz addig lehetett ezt
csin�lni, ar�nylag fi t�n�s n�lk�l, m�g k�t oszt�lyb�l h�rom kisebb l�tsz m�t nem
alak�tottak. Azt hiszem, ez volt abban az id ben Budapest legrendetlenebb
gimn�ziuma, neke
�gy t�nt, nem mintha hi�nyoltam volna a nagy rend~ Naponta villamosoznom kellett az
iskol�ig meg viss~ ez is �j volt. �s ekkoriban olvastam el az Exodust. E d�lut�n
alatt v�geztem a k�nywel. Gimnazista k
romban sz�zh�sz oldal per �ra volt az olvas�si sebess gem, ma m�r lass�bb vagyok,
de m�g az egyetemen
hatvan oldal volt az �r�nk�nti tanul�si sebess�ge~ amit legsz�vesebben �jszaka
teljes�tettem. K�sz�lte �gy f�l vizsg�ra, hogy �jf�lkor hazamentem, h�romk m�r
aludtam, s a k�zbees� id� alatt v�gigmentem egy k�tsz�znegyven oldalas k�nyv�n,
mert m�snap vissza kellett adnom. Nem bet�r�l bet�re r�gtam magam �t rajta, az
irodalom nem matematika. Nem reg�ny volt, hanem zeneeszt�tikai k�telez� olvasm�ny.
Minden-
esetre a tan�r m�g meg is dics�rt, mondv�n, hogy l�tja, mennyit gondolkodtam a
dolgokon. Pedig nem �lltam meg elm�ly�lni. V�g�l is az Exodusban sincs min el-
merengeni, egyszer�en olvasm�nyos, szerintem aki
nem zsid�, az is az akar lenni, mialatt olvassa. A l�nye- g�t m�g ma is vissza
tudom id�zni. Nem �gya l�nyeg�t, mert nagy l�nyege nincs, hanem a cselekm�nyt. J�
�r- telemben vett cionista k�nyv, olyan figur�kat mutat meg, akikkel az olvas�
k�nytelen azonosulni, ak�rki, a nem zsid� is, �rzelinileg. Azt �reztem, hogy ezek
is zsi- d�k, mint �n, �s ez j�. Vagy ford�tva. �n is zsid� va- gyok, mint o�k.
Nekik drukkoltam, val�sz�nu"leg job- ban, mint m�sok. Any�m nem akarta, hogy
elolvas-
sam, illetve akarnia kellett, mert � hozta haza, k�lf�ldi magyar kiad�st, mivel
Magyarorsz�gon akkor �s m�g sok�ig a tiltott, nem kiadand� k�nyvek k�z�tt szere-
pelt. Nem mondta, hogy ne olvassam, de f�ltett a hat�- s�t�l. Harmadnap vissza
kellett adnia, nagyon k�zk�- zen forgott, �gyhogy a n�v�rem �s a b�ty�m nem is ju-
tott hozz�. Ink�bb az volt a meglep�, hogy any�m ha- zacipelte, r�harapott. Azt,
hogy �n lecsapok r�, el�re lehetett tudni, hi�ba �vott ut�lag. Tulajdonk�ppen nem
is mondott semmi l�nyegeset, mag�nak se merte bevallani, hogy �t mi�rt �rdekli,
ker�lte a t�m�t. Pedig akkor m�r olyasmiket is bevallott nekem, hogy
 Moszkva piszkos. Eredetileg egy�tt utaztunk volna ki, de �n valami miatt
maradtam. Miut�n hazaj�tt, kije- lentette, hogyjobb is. Mi? �gy kellett t�rt�nnie.
Minek? Biztos neked nem tetszett volna Moszkva. Fo"leg a fut- ball r�v�n lettem
oroszellenes. Az oroszok sok�ig ret- tenetesen durva stMusban adt�k el� magukat, �s
egy 70 ~ 71
magyar-orosz v�logatott meccsen mindig azt lehetc gondolni, hogy a mieink
k�nyszerbo~l lefekszenek, v lakik a h�tt�rbo"1 meggy�zt�k vagy megfenyegett~
o"'ket. A magyar drukker csak annyit l�tott, hogy itthc kett� nullra gy�z�nk,
Moszkv�ban h�rom nullra 1
kapunk: H�t akkor persze, hogy rohadt oroszok!
Vacill�lt az any�m, kisz�m�thatatlannak tal�
Megsejtett valamit bennem. Engem figyelt, f�ltett legjobban, mint legkisebbet,
igaz, a b�ty�m a mai nap nem olvas�s fajta. Az Exodus elolvas�sa ut�n teljes~
m�sk�pp viszonyultam Izraelhez. K�z�m lett hoz2
L�tezett egy szimpatikus orsz�g, amiben zsid�k lakta Nem v�gy�dtam oda, de ez nem
is f�lt�tel. Ami fontc az az �rzelmi v�ltoz�s. K�t�dni kezdtem valamihe
Rengeteg t�veszme eloszlott bennem, igazol�dott
gyan�m, s�t a meggy�z�d�sem: Izraelnek igaza va
Az arab-izraeli ellent�t az arabok miatt robbant 1 akik tagadt�k a zsid� �llam
l�tjogosults�g�t, nem �rt~ al� semmilyen szerz�d�st, emiatt nem j�tt l�tre pale~
tin-arab �llam. Fenyeget�ztek. De az Exodus nem c s�sorban arabellenes, ink�bb
angolellenes, az angol~ akkori szerep�t kritiz�lja. A magyar sajt� �ll�t�s�v
ellent�tben az 1948-as h�bor�t sem a zsid�k kezdt� hanem az arabok, ez is kider�lt
sz�momra. Elkezdte filozof�lni azon, hogy az arab �llamok egy�ltal~
akarj�k-e a palesztin �llamot? A palesztinok jobb~ ir�ny�that�k, ha nincs saj�t
�llamuk. �s a h�bor� ut; m�g szak�rtelinis�g�k se volt, nem is l�teztek mi nemzet.
Nem lett zsid� hull�kkal tele a V�r�s-tenger, aho az arabok j�solt�k. �ld�z�tt
emberek gyu~ltek �j
�ssze az �si f�ld�n, Auschwitz ut�njoguk volt saj�t ~ lamhoz. Azt is megtudtam,
hogy nem sz�ks�gszer� a ami Magyarorsz�gon t�rt�nt 1944-ben; hiszen p�ld� a d�nok
egy �jszaka alatt �tmentett�k az �sszes zsid jukat Sv�dorsz�gba. �s m�g csak nem is
ez a l�nyf hanem az, hogy a d�n kir�ly kijelentette, hogy n�luk nincsenek zsid�k �s
nem zsid�k, � lesz az els�, aki ki- rakja a s�rga csillagot a saj�t mell�re. �s
t�nyleg, m�s- nap l�thatt�k az emberek, kibiciklizett a palot�b�l, mint mindig.
Teljesen norm�lisan, csak �ppen csillag- gal. Lehetett �t ut�nozni. Az hatott r�m a
legjobba~ a k�nyvbo"1, hogy nem kell egy zsid�nak hagyni, hogy bele�lj�k a Dun�ba.
A tank�nyveimben mindig ugyan- az volt a menetrend: csillag, �sszegy�jt�s, vagonok,
g�z, vagy gyalogmenet �s Duna. A filmekben is. Az unokatestv�remet a csecsem�
fi�val egy�tt belel�tt�k a Dun�ba. Sebes�lten, kez�ben a gyerekkel �t�szott a m�sik
partra, j�ghideg v�zben, t�len. �s a fi�b�l atom- fizikus lett. Nem Magyarorsz�gon,
hanem Amerik�-
ban, oda emigr�lt a n�. �s fogalmam sincs, mikor hal- lottam ezt a t�rt�netet.
Ismerem, van, tal�lkoztam a n�vel, az unokatestv�remmel, aki l�tszatra, viselke-
d�sre kicsit bolond, tal�n t�nyleg az lett az eset miatt, de arra, hogy ki, milyen
helyzetben mes�lte el az �t- �sz�st, nem eml�kszem. Sz�mon tartom, hogy van egy
ilyen unokatestv�rem, egy id�s�d� asszony, aki t�rtet el�re agressz�van, feh�r
cipo'~ben, feh�r t�sk�val, sz�les k�ny�kmozg�ssal, harsogva besz�l, �s mindig
arr�l, amiro~l � akar, ak�rmit k�rdeznek to"le. � az, aki "�t- �szott". De
gyerekkoromban azok a zsid�k, akikr�l a t�rt�nelemk�nyvek �rtak, azok; akiket a
filmekben l�ttam, nem mi voltunk. Gonosz emberek �ld�zt�k,
meg�lt�k szeg�nyeket. �gy �ltem �t, mint b�rki m�s, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy
n�lunk nem vicceltek azzal, hogy egy dolgot elrontott Hitler. Mit? Azt, hogy nem
ny�rta ki �ket mind! Ekkor viszont megv�ltozott a vi- szonyom ahhoz is, amit r�gen
hallottam vagy l�ttam. Cs�p�g egy csap. Ha bedugom a k�d lefoly�j�t,
elo"bb-ut�bb megtelik a k�d, m�g ha cs�ppenk�nt megy is bele a v�z. Aki keresi a
hely�t a vil�gban, egy id� ut�n elkezd mozogni. Nem tudom, mikor telt meg n�lam a
72 ~ 73
k�d. M�g most is telik. Azt mondom: Mindaddig zsid� vagyok, am�g nem �n d�nt�m el,
hogy az vagyok-e
vagy sem. Val�sz�nu~leg azut�n is, csak m�sk�pp. Egy lass� �rzelmi folyamatban
�szrev�tlenek az �llom�sok. Magyarorsz�gon ebben az id�szakban nem volt ki~
mondott zsid��ld�z�s, nincs mire eml�keznem, konk-' r�tumra. Le kellett
�retts�giznem, ez foglalkoztatott. Azt�n �js�g�r�-gyakornok lettem, akkor meg az
fog=,, lalkoztatott. Egy zsid� ember sz�m�ra, ha nem vall�-~ sos, ha nem �l
�jszakai kocsm�kban, ahol kit�r az �r�l teken r�szegen az antiszemitizmus, nem
j�tszik szere pet a zsid�s�g a mindennapi �letben. Ha otthon fek' szem az �gyamon,
nem mint zsid� fekszem. �n fek
szem. Nem aszerint v�lasztottam a bar�taimat, hogy k az, ki nem az. K�pes voltam
antiszemit�kkal is bar�t ' kozni, ha leplezt�k az �rz�seiket, m�rpedig leplezt�k
mert nem tartozott a mindennapi gyakorlatukba
szitkoz�d�s. Ebben az ido'~ben m�r arra, aki zsid�zott r�sz�ltam. Megragadt bennem
egy mondat az Exo
dusb�l. Az �llamalap�t� okiratban benne foglaltat' hogy Izrael olyan �llam, ahol az
a sz�, hogy zsid�, ne jelent s�rt�st. Fogalmam sincs, mi�rt tartottam ezt mondatot
olyan fontosnak. Realiz�ltam, hogy a m
gyarok �gy haszn�lj�k a zsid�sz�t, mint a baszdynege A V�r�smarty gimn�ziumban is.
Valamint az MTK:
meccseken.
Egy gy�r �zemi lapj�n�l helyezkedtem el, cikkek Y �rtam. A gyakornoks�g lapn�l az
�js�g�r�-iskol�ba val bejut�s f�lt�tele volt. A helyi p�rtbizotts�gok lapjai I''
v�n az �zemi lapok m�g beszuA'k�ltebb, vonalasabb s lusban dics�rt�k a rendszert,
mint a k�zponti lapo ~ B�r a kommunist�k ifj�s�gi szervezet�be, a KISZ-
sose l�ptem be, ebben megnyilv�nult az elleri�ll�so v �n is �rtam a h�lye cikkeket
munk�ssz�ll�sokr�l p�ld' ul. Hogyj� �gy is, dejobb lenne, hajobb lenne. Sose '
lap�tottam meg, mi rossz, ezt val�sz�nu~leg nem is e ` gedt�k volna megjelenni, de
nem is lelkendeztem.
Borzalmasan nehezen igazodtam el a r�szletekben. Mi az igazs�g? Mi rossz? Mi�rt
rossz? Az ember az igaz- s�got kereste, mag�ban persze, ahelyett, hogy ponto- san
le�rta volna a dolgokat. Ezt nem lehetett. Nem is t�rekedtem r�, nem ott kerestem a
dolgok nyitj�t, ha- nem az elvek kritiz�l�s�ban. Arra eml�kszem, hogy egy id� ut�n
nekem a f�lszabadul�s nem volt f�lsza- badul�s. Kialakult bennem, hogy a tavasz
m�rcius ti- zen�t�dik�vel kezd�dik. Azt tapasztaltam, hogy am�g �rom a cikkeimet, .
elhiszem, hogy igazak, k�so'"bb vi- szont sorra kidob�lom oA'ket, nem olvastam �jra
egyiket se. Kommunista m�szak van! Borzalmas lett volna �jra el�venni! A kommunista
m�szakr�l elhittem, hogy se- g�tenek vele valakinek.
Ap�m be�llitotts�ga, ha belegondolok, szint�n
szemben�llt a k�rnyezet�vel, r�gen, fiatal kor�ban, hi- szen � a h�bor� el�tt
lett kommunista p�rttag. �r�k- s�gk�nt ezt a f�nn�ll� hatalommal val� szembefordu-
l�st kaptam to~le, az eszme majdnem mindegy ilyen szempontb�l. Nem mindegy. A
sz�vem szerint �n na- gyon sok�ig baloldali voltam, ezt nevelt�k bel�nk, ha
akartuk, ha nem, iskol�ban, k�z�letben. Ki se l�tszot- tunk a szocializmusb�l,
nyakig �lt�nk benne, csakis a jobb�t�s�ra tudtunk gondolni. El voltunk z�rva Nyu-
gatt�l, de nemcsak Nyugatt�l, minden olyan inform�- ci�t�l, ami seg�thetett volna a
t�rgyilagoss�gban. Aki a rendszer ellen fordult, az is elfogult �s egyoldal� lehe-
tett csak. Az eg�sz vil�gt�rt�netet �gy t�lalt�k el�nk, hogy ha b�rmi rosszat,
hazugat l�tunk magunk k�r�l, azt is csak a szocializmus �ltal, a szocializmusban
k�p- zelj�k el megv�ltoztathat�nak. Minden �t a szocializ- muson kereszt�l vezetett
a kommunizmusba viv� k�- l� '
nf�le utak probl�m�jak�nt t�nt f�l. A t�rsadalmi,. politikai emberi rossz
eltorzul�s lehetett csak. Meg kellett fizetnie a h�bon� ut�n f�ln�tt nemzed�keknek
74 '~ 75
ez�rt a lelki, szellemi megnyomorod�s�rt. Egy cson~ ember lassabbari mozog,
iszonyatosan sok id� lett e pazarolva az emberi �letekbo~l is. Engem az ap�mt~
kapott �r�ks�g mentett meg a balos vagy sz�lso'"bak korszakt�l, ak�rmilyen furcsa.
Er�s volt bennem
szembefordul�s v�gya. �lt egy �br�nd sokakban, fi; talokban. Nem �br�nd, valami
rosszabb. Vagy jobl
A csonka nyomorultak fanatikus hite, k�pzelg�s. . szocializmust levesnek
k�pzelt�k el, amit f�l lehet h g�tani. Az igazi baj a f�lh�gul�s! Tulajdonk�ppen �
dekes, ideol�giai szempontb�l nem t�nik teljes mell~ fog�snak. A politika rendszer
k�ptelens�ge el�szi abban nyilv�nult meg, hogy engedni kellett. A kon muni'st�k azt
hihett�k, hogy a rendszer�k t�k�letes�t~ s�n f�radoznak, holott ezek a
mu"k�d�sk�ptelens�g j lei voltak, �s egyre szaporodtak. Aki hitt abban, hol az
eredeti ideol�gia j�, annak val�ban az enged�sek kellett okolnia. Megvan a
logik�ja. Meg�rezt�k a bal~ sok, hogy a r�m a Iaz�t�sokban jelent meg. Csak �I
ford�tott logika. Engem az ap�m g�njei nem engedtc elkalandozni Mao �s Che Guevara
ir�ny�ba.
�s az �letkorom, mert �n tulajdonk�ppen
1973-as h�bor� idej�n kezdtem el v�giggondolni
dolgokat. Nem sokkal el�tte, egy �wel kor�bban t~ t�nt az a sz�rny�s�g, a
m�sz�rl�s a m�ncheni olimpi� Ezt m�r mint zsid� �ltem �t, hat�rozottan eml�kszer
Megr�z� �lm�ny volt. Az olimpi�t folytatni keller mert az eszm�t t�madt�k volna
meg, �s ha nem folyta j�k, siker�l nekik. Az viszont m�r undor�t� volt, hog5 magyar
telev�zi� bemond�ja sz�les mosollyaljelentet be, hogy nem hagyj�k abba az olimpi�t.
A mosolya vc gusztustalan. Nyoma se l�tszott rajta annak a megre d�l�snek, ami
eg�sz Eur�p�ban �rz�d�tt. M�g Har
burg mulat�negyede is gy�szolt, nem nyitottak ki m� nap �jszaka a mulat�k, nem
basztak a kurv�k, legal�b is nem p�nz�rt. ~k �gy eml�keztek. Magyarorsz�gc
nem l�ttam r�szv�tet az emberek arc�n, nem mutattak egy�tt�rz�st a zsid�k ir�nt,
s�t ink�bb az volt az �ltal�- nos v�leked�s, hogy v�geredm�nyben Izrael a hib�s,
nem a palesztinok, mert mi�rt nem engednek! �s ha m�g valaki hib�s, az a
nyugatn�met rend�rs�g, aki el- kapkodta az akci�t. Ebben a helyz�tben egy csom�
emberro'1 megtudtam, hogy zsid�. I~�t l�nyhoz j�rtam f�l, testv�rekhez, m�rmint
az anyjuk lak�s�ba, aki gyakran megh�vott vacsor�zni. Sokat besz�lgett�nk, de
eg�szen az olimpi�ig nem der�lt ki, hogy mindny�jan zsid�k vagyunk. Ekkor viszont
�t mondatb�l kider�lt. Abb�l; ahogy a hivatalos magyar politik�hoz viszo- nyultunk,
�s az eg�szen m�st mond� t�nyekhez. Teh�t akkor se arr�l besz�lt�nk; hogy mi zsid�k
vagyunk, nem fogalmaztuk meg, nem k�rdezt�nk r� egym�st�l. Azonnal tudtuk.
A b�ty�m viszont m�g mindig azt hitte, hogy az ara- bok kommunist�k. Ha a
Szovjetuni� �s a magyar poli- tika �ket t�mogatja, akkor f�lt�tlen�l annak kell
len- ni�k. Erre azt moridtam, hogy szerintem Izraelnek vain igaza. A h�bor�ra
�rtettem, ez a vita m�r 1973-ban zajlott k�zt�nk, miut�n kit�rt a h�bor� megint, �s
�n a hivatalos magyar v�lem�nnyel ellent�tben azt �ll�tot- tam, hogy az arabok
t�madtak, nem Izrael. Utc�n, egy s�r�z� el�tt robbant ki a veszeked�s�nk, �s
annyira el- fajult, hogy nem t�r�dt�nk a j�r�kel�kkel. A b�ty�m ord�tott velem,
szidta Izraelt, de els�sorban erigem, �s adott is nekem egy pofont. Valahova
ment�nk volna egy�tt. Nem lett bel�le semmi, a pofon ut�n otthagy- tam. Hi�ba
magyar�ztam neki, hogy egy h�rommilli�s n�pnek ink�bb sz�ks�ge lenne a b�k�re, mint
egy
t�bbsz�zmilli�snak. Nem val�sz�n�, hogy ez a kis n�p �lland�an t�madni akar,
foglalni, agressz�ven vicsorog- ni a nagyra. Abb�l indulnak ki, hogy er�t kell
mutatni, ha sz�ks�ges. Esetleg er�sebbn�k is kell l�tszani; mint a i�tsz�t�ren,
ahol a kicsi vadabb, ha �rzi, hogy k�l�nben 76 '~ 77
vesz�lybe ker�lhetne. �s akkor m�r tudtam, mi az
jom kippur, az any�mt�l. Hossz� nap. A f�rfiak eg�; nap nem mehetnek ki az utc�ra,
benn �lnek a templ~ mokban. Egy er�sen, tulajdonk�ppen alapvet�en va
l�sra �p�l� orsz�gban nem lehet erre a napra t�mad� parancsot kiadni. Sokkal
val�sz�nu�bb, gondoltan
hogy az ellenf�l akarta kihaszn�lni az �nnepet, a k~ sz�letlens�get, meglepet�st
szeretett volna okozr Zavaros volt a magyar tud�s�t�s. Egyszerre �ll�tott�: hogy a
zsid�k t�madtak, �s egyszerre �nnepelt�k a arabokat, mert milyen j�; hogy v�gre
megkezdt�k
f�lszabad�t� h�bon�t, most majd visszaszerzik
1967-ben elvesz�tett ter�leteket! Megkapj�k az am~ rikaiak �ltal t�mogatott
agresszorok a maguk�t! Me az arabok csak vis,zontt�madtak, most is Izrael aka
teruletet szerezni. A zsid�knak semmi se el�g! A b; ty�mat nem foglalkoztatta, hogy
� zsid�, sokkal font~ sabb volt.sz�m�ra, hogy ki baloldali. Az � fej�ben a arabok
voltak a baloldaliak, k�sz, neki ennyi el�g vol Lehet, hogy azt tal�ltam neki
felelni, hogy te h�lye z~ d�, mit besz�lsz, �s erre adta a pofont. Biztos megs�
tettem valamivel. Tal�n azt mondtam, hogy bunk
kommunista! Az, hogy mi�rt a.z arabokkal �rt egye noha zsid�, mint �rv nem volna
perd�nt�, de �t a
igazs�g sem �rdekelte. Itt a h�lye kommunistas�g cs~ pott �ssze a j�zan
gondolkod�ssal.
Ekkoriban kaptam valami nagyobb �sszeget mE
mindig az ap�m ut�n, a biztos�t�t�l. Azonnal vette: rajta egy aranyl�ncot
d�vidcsillaggal. Az any�m kib~ rult. Mi lesz, ha megy�nk a k�lker-strandra, �s
megl� j�k! Ett�l f�lt a legjobban, b�r nem tudom, mi�rt �ppE ettoA'1, mi�rt ezt
k�pzelte el a legr�miszto�'bb lehet�s�, k�nt? A k�lker-strandon sok zsid�
f�rd�z�tt; hivatal~ zsid�, kommunista zsid�, �s ezek h�rd�ltek f�l a le jobban
tal�n, legal�bbis mag�kban ezek �t�lt�k el~ legjobban az ilyesmit akkor m�g. �s
az�rt �t�lt�k c mert maguk nem mert�k kimutatni az igazi �rz�seiket. Illetve nem
voltak �rz�seik, zavarosan �lt benn�k az eg�sz, amit �rdemesebb volt ink�bb
leplezni, lebor�tani kommunista erk�lccsel, ideol�gi�val. Nem lebor�tani, mert
v�geredm�nyben �szinte kommunist�k is lehet- tek. Nem boltban v�s�roltam a l�ncot,
nem lehetett kapni, hanem k�z al�l. K�lf�ldro~l csemp�szt�k be, va- lakivel
megismerkedtem egy �jszakai mulat�ban, az �rulta. A mai napig is a nyakamban l�g,
sose veszem le. Se a strandon, se a g�zf�rdo"ben, kiv�ve, ha elszakad a l�nc, akkor
sz�net van, mert nagyon lusta vagyok, ne- hezen sz�mon r� magam, hogy elvigyem
megcsin�ltat- ni. K�l�nben az ingem alatt viselem, nem az a c�l, hogy mindenki
l�ssa. Az any�m arra is gondolhatott, hogy mondjuk a k�lker-strandon se volt
mindenki zsid�
sz�rmaz�s�, �s a nem zsid�k szerint a zsid�k elfoglalj�k minden�tt a helyeket, a
szakmai helyeket. Csak azt nem �rtettem, hogy mi�rt k�pzelte azt, hogy az �n l�n-
com n�lk�l nem ugyanazt fogj�k mondani magukban.
De nem kell irrit�lni o'~ket, jobb, ha a zsid� diszkr�ten az, ami, pl�ne, ha
kommunista! A b�ty�m p�ld�ul �t- �g� csillagot hord a nyak�ban l�ncon, aranyl�ncon
szint�n, arany csillagot. �s � is bel�l az ing alatt. Akt�v KISZ-esk�nt kezdte,. az
any�m nyomdokain a k�lke- reskedelembe dolgozta be mag�t, �s amint tehette, be-
l�pett a Magyar Szocialista Munk�sp�rtba. Jellemz�, hogy a gimn�zium ut�n el�sz�r a
Katonai F�iskol�ra jelentkezett. Dolgozott benne az apai hat�s. Mondtam neki, hogy
te h�lye, ha megl�tlak egyenruh�ban, le- k�plek! Nem ez�rt hagyta abba. Magam se
tudom, mi- �rt ut�ltam volna annyira, ha katona marad. Kilenc h�nap alatt
szerencs�re megunta, leszerelt. Elszeg�- d�tt k�lker-ter�leten valami kis �ll�sba,
amit az any�m szerzett neki, s k�zben esti tagozaton elv�gezte a K�l- kereskedelmi
F�iskol�t.
A katonas�gn�l buggyant ki bel�le a buzg�, hith�
78 ~ 79
kommunista. A sorkatonas�gn�l, a k�telez� szolg�la ideje alatt, ez�rt is siker�lt
�t r�besz�lni�k a tiszti isko l�ra. Viszont hi�ba l�pett le a tisztekto"1, a
kommunis tas�ga, a szemellenz�s hite megmaradt. Folytatta a: any�m meg az ap�m
vonal�t, mind a kett��t, b�r a
any�mmal n�ha vitatkoztak, de nincs borzalmasabb
mint amikor k�t kommunista azon vitatkozik, hog
valami az�rt rosszabb, mert nem el�gg� kommunista Egym�sra licit�ltak, m�g tal�n a
b�ty�m szigor�bban i �t�lt meg bizonyos dolgokat, mivel az any�m eg�sz �le t�ben
�rzelmi kommunista maradt. Bigottabbnak t�r a kora miatt, ugyanakkor �ltal�ban
enged�kenyebt
nek bizonyult p�ld�ul velem szemben, a mik�zt�nk lf folyt vit�kban. A b�ty�m
k�lker-bonyolit�k�nt maka csul k�pviselte �s v�dte a kommunizmust, be is v�las;
tott�k a p�rtvezet�s�gbe.
K�zben j�rtunk egy�tt koncertekre, klubokba. Ki
z�s tags�git haszn�ltunk. Bement az egyik�nk, kiadt; bement a m�sik is. A fekete-
feh�r igazolv�nyk�pe
m�g hasonlitottunk is egym�sra, annak ellen�re; hol az �letben tot�lisan k�l�nb�zik
a fej�nk is. A b�ty�~ mok�ny, barna k�p�, bajuszos, magyaros pofa. El
 ido"'ben k�z�s bar�ti k�rbej�rtunk, amibe beletartozc k�t vel�nk nagyj�b�l
egykor� unokatestv�r�nk is. N kem persze volt k�l�n t�rsas�gom, akikkel nem kelle
politikai vit�kat folytatnom, mivel sokkal k�zelel �lltak a gondolkod�somhoz, mint
a tisztelt b�ty�I A pofon ut�n nem is nagyon egyeztett�k a v�lem
ny�nket arab-izraeli �gyben, ami abb�l is ad�do
hogy egyre t�bb nehezen megmagyar�zhat� esem�~
k�vetkezett be a h�bor�ban. M�rmint hivatalos m
gyar szemsz�gb�l nehezen megmagyar�zhat�. A ha
madik arab hadsereg �tkelt a Szuezi-csatorn�n, 1
madta az izraeliek v�delmi vonal�t, ink�bb csak ~ madgatta, nem tudta elfoglalni.
K�zben egyik nap t jelentette a r�di�; hogy egy h�t harckocsib�l �ll� izra kommand�
�tkelt a Keser�-tavakn�l. Arab jelent�sek szerint h�rmat azonnal megsemmis�tettek,
a marad�k n�gyet �ld�zik. M�snap m�g mindig �ld�zt�k. A n�gy harckocsit. Harmadnap
k�z�lt�k, hogy Szuez v�rosa �s a harmadik arab hadsereg be van ker�tve. Ugyanis nem
h�t harckocsi kelt �t, hanem egy eg�sz harckocsidan- d�r. Egyet sem semmis�tettek
meg k�z�l�k, mert k�s�ri vett�k �szre on'ket. A Sharon t�bornok ezzel a hadmoz-
dulattal nyerte meg a h�bor�t, az�ta is emiatt im�dj�k. K�so'"bb, amikor veszt�sre
fordult arab szempontb�l az �gy, nem lehetett tov�bb f�nntartani a l�tszatot. Le-
adta a magyar r�di� meg a telev�zi� az arabok beval- lotta vesztes�geket, �s akkor
az izraelieket lehetett szidni a vesztes�gek okoz�sa miatt. �s elsuhanni a t�r-
t�ntek logik�ja f�l�tt. A vesztes�gek nagys�g�val pr�- b�lt�k igazolni, hogy l�m-
l�m, Izrael volt a f�mad�! �llt a damaszkuszi utc�n a telev�zi� tud�s�t�ja, Chru-
din�k Alajos, a feje f�l�tt rep�l�g�pek h�ztak el, amik- ro~l k�z�lte, hogy
izraeliek, Damaszkusz is be van ke- r�tve, b�rmikor elfoglalhatn�k, de minek
elfoglalni egy egymilli�s nagyv�rost! Ez persze b�szk�v� tett engem. Mintha egy
magyar valamilyen t�voli orsz�gban �lve azt hallan�, hogy a kis Magyarorsz�g a
k�rnyez� szl�- vokat j�l elp�f�lte. De nem akartam odamenni. Oda akartam. Sz�vesen
megn�ztem volna k�zelro"1, nem a h�bor�t, hanem az orsz�got; az embereket, a t�jat.
K�- so�bb egy idoyben, a nyolcvanas �vek elej�n fontolgat- tam, hogy kitelep�l�k,
mert semmi sem alakult j�l az �letemben itthon. Olyanfajta �rz�s, hogy �lland�an
oda akarn�k tartozni a zsid�khoz, pl�ne Izraelhez, nincs bennem, m�gis
szembeker�ltem a hivatalos ma- gyar v�lem�nnyel �s az azt k�pvisel� magyar
sajt�val, ahol egy�bk�nt rengeteg zsid� dolgozott. Ezek is ugyan- azt a n�t�t
f�jt�k, mint a b�ty�m, csak tal�n n�melyik cinikusan nem hitt benne. Politikai
okokb�l hazudtak. Lehet, hogy k�zben ut�lt�k az arabokat,. �s e k�z�tt 80 ,,~ 81
k�l�nbs�get tettem. Aki zsid�k�nt hazudott az �js�~ ban vagy a r�di�ban �s a
telev�zi�ban, azt �rul�na tartottam. Nem pontos�tottam eg�szen, h�gy mit �ru el,
hiszen m�r akkor is tiszt�ban voltam azzal, hogy politika, k�l�n�sen akkor, ha egy
k�ls� hatalom ir~ ny�tja a politik�nkat, r�k�nyszer�t a hazu~s�gra, b�rki A
b�ty�mat nem tartottam �rul�nak, mert m�giscsak b�ty�m volt. � mag�nemberk�nt a
h�lyes�ge miatt,
sz�l�i hat�s miatt az arabokat baloldalinak tartott; Nem hazudott, t�nyleg ezt
hitte, �s nem a sajt�ba gy�zk�dte az embereket.
Egy zsid� ne legyen Izrael-ellenes. Nem kell, ho~ szeresse, de ne legyen ellene se.
Ennek a h�bor�nak a idej�n megint k�zelebb ker�ltem a saj�t zsid� volton hoz,
annyiban, hogy a v�lem�nyem hangoztat�s�v
p�rhuzamosan vagy szinte �szrev�tlen�l, mag�t�l � tet�d�en el�rtem azt magamn�l,
hogy etto~l fogva ny� tam v�llaltam: zsid� vagyok. Ak�rmilyen t�rsas�gbai Egy
bar�tomon kereszt�l m�rtem le a v�ltoz�soma
tulajdonk�ppen �gy j�ttem r�, legal�bbis erre eml�l szem legj obban, erre a
viszony�t�sra, mint f�lismer�sr � m�r Amerik�ban �l, de akkoriban sokat �lt�nk eI
pressz�ban. Kettesben mindig v�llalta a zsid�s�g� hangs�lyozta, besz�lt r�la,
szerintem sokat is, de ha a ottani t�rsas�gunk antiszemit�ib�l el�t�rt a zsid�z�
kedv, amit v�g�l is nem b�nt�snak sz�ntak, nem sz~ m�lyesen ellen�nk ir�nyult,
akkor a bar�tom cs�nd~ sen vihor�szott, vagy legsz�vesebben el�lt volna e~ m�sik
asztalh�z. �n szembesz�lltam vel�k. Konkr
p�ld�kat k�rtem a v�daskod�saikhoz, amit az ilye
emberek �ltal�ban k�ptelenek mondani, �s ha nagyc belemelegedtek, �s nem
�rdekelt�k o"ket az �rveir hanem ink�bb szitkoz�d�sra csaptak �t, r�juk kiab� tam,
hogy hagyj�k abba! Nem kiab�ltam tulajdonk�l pen, mert n�m szoktam senkire
kiab�lni, de �gy sz�la tam meg, ahogy a ki�lt�s szokott hafni. Cs�ndben. Esetleg
kicsit emelt hangon. Abba is hagyt�k.
Izrael szu"k s�v a tengerparton, logikus, hogy beljebb akarja tolni a hat�rait. A
Golan-fenns�k olyan, mint a Gell�rthegy. Mi lenne, ha a Gell�rthegyro"1 a r�m�nok
b�rmikor lo"hetn�k Budapestet? Katonai k�rd�s,
k�nytelenek nem visszaadni az araboknak a Golant. A zsid�k valamikor ott �ltek, a
vil�gban �ld�zt�k �'ket, h�t �sszegyu"ltek �jra a r�gi helyen. Ez az � haz�juk.
Ilyen egyszer� volt az �rvel�sem konkr�tan Izraellel kapcsolatban abban az ido~ben.
Megmagyar�ztam,
hogy a palesztinok �gy �lnek Izraelben, mint b�rmelyik arab orsz�gban. A
palesztin gett�kat nem Izrael �ll�- t�tta f�l, hanem az arabok, Sz�ri�ban,
Jord�ni�ban. A palesztin k�rd�st nem Izraelnek, hanem az arabok- nak kell
megoldaniuk. Golda Meir azt mondta, hogy 1945 ut�n, amikor a n�met nemzetis�g�eket
a kelet- eur�pai orsz�gokb�l ki�ld�zt�k, kitelep�tett�k, a ki- rabolt, porig
bomb�zott, �hez� N�metorsz�g befo-
gadta o'"ket. Mi�rt nem fogadj�k be a palesztinokat az arabok, az arab orsz�gok?
A Fekete Szeptember nem izraeli tal�lm�ny volt, hanem arab. De a dum�kban nemcsak
Izraellel kapcsolatban ker�lt sz�ba a zsid�- s�g, s�t �ltal�ban nem. Az embereket
Pesten nem Iz- rael izgatta, hanem a szomsz�d asztaln�l �l� zsid�. Vagy �ppen az �
asztalukn�l �l�. Az�rt nincs Magyar- orsz�gon fejl�d�s, mert az �sszes �ruh�z
igazgat�ja zsid�, az �sszes miniszter zsid�, a telev�zi�t a zsid�k uralj�k! Ilyenek
r�pk�dtek. Egyetlen �ruh�z-igazgat�t se tudtak mondani, ha r�k�rdeztem. Ahhoz
pedig,
hogy megmagyar�zz�k, mit ki ural, nem volt el�g t�- relm�k, r�l�t�suk, de
inform�ci�juk se. Csak �rz�seik. Ekkor �lltam el� azzal, hogy k�l�nben �n is zsid�
va- gyok. �rdekes, mikor a t�rsas�gomban el�sz�r ruk- koltam �gy ki, azt hittem,
meglep�dnek, legal�bbis n�- melyek. De nem, tudt�k r�lam. �n voltam a naiv: Azt 82
'..~ 83
felelt�k, hogy az m�s! J�, persze, mindenkinek megvan a maga zsidaja, mondtam.
Gyerekkorom �ta bennem volt, hogy a kisebbet, a
gy�ng�bbet v�djem. Kicsi �s gy�nge voltam �n is, de b�tor, illetve f�lelmet
akartam �breszteni m�sokban a vads�gommal, hogy elriasszam o"ket, ellens�lyozzam a
fizikumomat. Ezekben a besz�lget�sekben is vadul, szenved�lyesen �rveltem, de
k�l�nben bizonyos hely- zetekto~l eltekintve nem foglalkoztatott ilyen �rtelem-
ben, hogy mi vagyok, ki vagyok. A szem�lyes �letems jobban lek�t�tt, az volt az
els�dleges. Ugyanebben a~ ido�'ben sz�lt egy haverom, hogy menjek le vele a Du~
napark �tterembe. Nyomd�ban dolgozott a fi�, kap
tam to"le egy s�beszdeklit is. Velem egykor� lehetett nem t�nt vall�sosnak,
viszont a tudatoss�gban el�r�b jutott, mint �n. Val�sz�nu"leg az � sz�lei m�g
tartott�k vall�si el��r�sokat. A N�phadsereg t�rr�l ismertem e sr�cot, sokat
futballoztunk egy�tt annak idej�n, k�: so"'bb elj�rtunk meccsekre. � Vasas-
meccsekre velem` �n �jpest-meccsekre vele, mivel �jpest-szurkol� volt Nyomd�ban
mel�zott, ezzel a m�sikkal rajta kereszt" ismerkedtem meg. Nem volt zsid�, �gyhogy
az ilye
programjainkb�l kimaradt, p�ld�ul a Dunapark �tte" rembe nem j�tt el vel�nk. A
haverja, aki szimpatiku: lett nekem (nem att�l, hogy s�beszdeklit kaptam to~le~
el�ldeg�ltem volna e n�lk�l, sose hordom), t�bbsz� h�vott, hogy menjek el vele egy
helyre, ahol zsid� fi� �s l�nyok mindig �sszej�nnek. P�ntek est�nk�nt. � ' jutottam
el a Dunapark �tterembe. Nagyon unalmas ' buta t�rsas�g, mindj�rt ezt �llap�tottam
meg r�luk. ~~ tek egy nagy asztal k�r�l, ami feh�r ter�t�vel volt let r�tve vagy
vil�goss�rg�val. S�t�t ruh�ban k�kadozta S�t�t ruh�kra eml�kszem, �nnep�lyess�gre,
amit '
m�r mindj�rt azzal megzavartam, hogy elk�st�nk, k so'"bb ment�nk. Hajladoztal~
egym�s fel�, b�mult�k ` asztalt. Gondterheltnek t�ntek vagy csak f~agyo
megfontoltnak. J�, �rtem, hogy a zsid� fiatals�g ott a Lip�tv�rosban, a f�v�rosi
zsid�negyedben, ahol a Du- napark is van, ekkor kezdett el eszm�lkedni. Ez az �n
nemzed�kem volt ott az asztal k�r�l, velem egykor�ak. Nem is nagyon tudt�k, mit
akarnak, csak �ssze akartak gyu~lni, �ssze akartak tartozni, mivel valahol
�sszetar- toztak. Mindegyik a m�sikra v�rt. Valakito"1 v�rt�k, hogy kital�lja azt,
ami benn�k van, mint v�gy �l, tulaj- donk�ppen nincs, mert nem tudtak igaz�b�l mit
kez- deni a frissen f�lfedezett vagy f�lt�madt vagy �t�lt zsid�s�gukkal.
�sszej�rtak p�nteken, ami egy vall�sos zsid�nak jelent valamit, de �k nem voltak
vall�sosak, val�sz�nu"leg t�bbs�g�k olyanokon ment kereszt�l, mint �n, �s sok�ig
azt se tudta, hogy � mi. Csevegtek, de ink�bb az t�nt f�l, hogy vontatott a dolog.
Nem l�ttam k�zt�k sz�p l�nyokat se, pedig amikor elhat�roztam, hogy na, m�gis
lemegyek abba az �tterembe, az izgatott a legjobban, hogy lesznek-e l�nyok,
tal�lok-e valakit? Zavart, hogy bizalinasan n�znek r�m, mintha m�r is- mern�nek.
Azt�n amikor elkezdtem viselkedni, akkor meg bizalmatlanul. LTltem, hallgattam, mit
besz�lnek. N�ha belesz�ltam. Rendeltem magamnak a konyako-
kat, �s tulajdonk�ppen zavart, hogy mindenki zsid�, nem ehhez szoktam.
Olyan vagyok, hogy ha nem is tetszik valami, az�rt m�g egyszer megpr�b�lom. Tal�n
ez alaposs�gnak
sz�m�t. Ellen�rz�m, hogy t�nyleg igazam van-e. Ha valami k�tszer ugyanolyan,
akkor az biztos olyan. Nem mer�ltem bel�j�k m�sodszor se, senkinek a csal�di
adataira vagy munk�j�ra nem k�rdeztem r�, �s soha az�ta nem is tal�lkoztam senkivel
se k�z�l�k, kiv�ve egy fi�val, akivel �vek m�lva a metr�n �sszefutottam. Szia,
szia. B�lintottunk egym�snak a szerelv�ny k�t v�g�r�l. Miriek elkezdeni dum�lni,
amikor nem ismer- j�k egyW �st? Ki kezdje, mivel kezdje? R�ad�sul ak- kora zajban,
ami a metr�n van, nem is lehet besz�lget- 84 ~ 85
ni. �rdekes, hogy eml�kezt�nk egym�s pof�j�ra. Nem biztos, hogy mindenki�re
eml�kezn�k, ink�bb egy
csom�ban vannak el�ttem, �s ez nyilv�n az �n v�gtelen egoizmusomb�l fakad. Meg
tal�n abb�l is, hogy t�l so- kat besz�ltek t�m�kr�l, ami v�geredm�nyben ugyan- az:
a zsid�s�guk. Lakott n�lam egyszer egy jehovista l�ny, aki �lland�an az Istent
emlegette. B�rtam egy da- rabig, azt�n r�sz�ltam: hagyd m�r abba! Nem kell azt a
szerencs�tlen Istent �lland�an emlegetni! Ha kell, menj el a templomodba, vagy
vonulj el a m�sik szob�- ba! Gyere el� akkor, ha m�r v�ge, �s hagyj�l engem addig
t�v�t n�zni! Ha �n �ssze�l�k egy m�sik zsid�val, nem a zsid�s�gunkr�l besz�lek. Mi
a fen�nek! Unal- mas. Mondjuk azt, hogy mi vagyunk a jobbak? Vagy a rosszabbak?
Akkor besz�lek err�l, ha meg kell v�deni. Magamat vagy a zsid�s�got �ltal�ban. Vagy
Izraelt. Nem �l�k �ssze senkivel az�rt, hogy meg�llap�tsuk; milyen j�pofa gyerekek
vagyunk. A dunaparkbeliek
k�r�lbel�l ennyit hoztak �ssze a p�ntekjeiken. Az el- k�l�n�l�s�ket fogalmazt�k
meg, pr�b�lt�k megfogal- mazni. Egy�tt annyi, mint k�l�n. M�sokt�l. Ments� ~ g�kre
szolg�ljon, hogy az ember mindig keresi a hely�ty �nmag�t, ha zsid�, ha nem. Ha
valaki zsid� is, az pluszt ad: �gy �rzi, hogy azon k�v�l, hogy ebben a nagyv�ros-~
ban �l, egy szu�kebb k�rh�z is tartozik. Nekem annyir ~ leszu"k�lt ez a k�r a
t�rsas�gukban, hogy teljesen egye: d�l �reztem magam. Mint egy vas�ti kup�ban alkal

utast�rsak k�zt, akik semmi olyat nem tudnak mes�l '~ amito~l k�zelebb ker�l�nk
egym�shoz, amito'"1 t�bbe lenn�nk, mint amik �gyis vagyunk: utasok. Minek e vonaton
utaz�sr�l sz�vegelni? Mindenki tudja, ho _ utazik, etto~l semmi se lesz m�s. A
haverom, aki levitt Dunaparkba, szint�n nem ragadt meg n�luk. Nems ` ' k�ra
disszid�lt az NSZK-ba, ott �l a mai napig is. Ez olyan epiz�d az �letemben, ami
semmilyen h `.
t�ssal nem volt r�m, m�rmint a zsid�s�gomra. Ink�bl~ tasz�tott. Ahogy tudatosodik
az ember gondolkod�sa, �gy lokaliz�l�dnak bizonyos dolgok benne, m�sr�szt viszont
finomodik minden. Minden be�p�l mindenbe. Rengeteget olvastam. Kezembe ker�lt egy
k�nyv, tel- jesen v�letlen�l, senki sem aj�nlotta. Tal�ltam valaki- nek a polc�n.
Az volt a c�me, hogy P�sztorbottal a v�rpadig. Nem tudom, mi�rt, f�lkeltette a
k�v�ncsis�- gomat. Olvasom-olvasom, kider�l, hogy a rabbi Akiba- f�le f�lkel�sro~l
sz�l. H�bor� el�tti kiad�s volt term�- szetesen. Ha az emberben dolgozik valami,
mindenbo~l azj�n el�, ak�rhova ny�l, b�rmilyen v�letlennek t�nik a mozdulat. Ez a
sz�p benne. Az�rt lehets�ges, mert minden mindennel �sszef�gg, �s ha �n egy
�sszef�gg�s hat�sa alatt �llok, vagyis ez nagyon er�s bennem, �gy rendezem �t magam
k�r�l a b�rmit, hogy mik�zben
megmarad a vil�g sz�m�ra a v�gtelen vari�ci�, �n min- denben arra tal�lok r�, ami
bennem van, ami nekem fon- tos, amit �n sug�rzok ki magamb�l. Volt egy ilyen fejl�-
d�si szakaszom, ami nem jelentette azt, hogy m�st el- utas�tottam. �gy szenteltem
magam ennek a feladatnak, m�rmint annak, hogy megtudjam, mi vagyok �n, mint zsid�,
hogy k�zben meg�riztem a nyitotts�gomat. �l- tem egy budapesti fiatalember �let�t,
�s �ppen ez a l�- nyeg. Csak �gy tudtam az �n-t �s a zsid�t �t�lni, egy- szerre,.
egyazonos dologk�nt, �llapotk�nt, t�nyk�nt. �lin�nyk�nt, fogalomk�nt. Hivat�sk�nt.
Hogy egyik se menjen a m�sik k�r�ra. Ha m�r olyan helyen �lek, ahol ez egy�ltal�n
k�rd�s. Ahol ez megt�rt�nhet. Ahol ez nem term�szetes, mert nem lehet az az �n
gyerekkorom ut�n. Nem csak a gyerekkoromr�l van sz�. �s nemcsak az �n
gyerekkoromr�l, hanem mondjuk az ap�m�r�l �s az any�m�r�l is. Vajon egy csak
magyarnak term�sze- tes-e az, hogy � magyar? Szerintem nekem k�t olyan probl�m�s
t�nyt kellett egyes�tenem abban az alap- t�nyben, hogy �n l�tezem, amelyek nemcsak
egym�s- hoz viszony�tva nehezen elviselhet�k. Magyar �s zsid�. 86 ~ 87
K�l�n-k�l�n is el�g teher, pl�ne egy kommunista re- zsimben. Ez�rt olyan
mindenkito~l el�t� jelens�g a ma- gyar zsid� b�rhol a vil�gon. Ak�rhov� veti a
sors, m�g ha Izraelbe is. �s ak�rmi�rt ment el.
Egy darabig csak azt em�sztettem meg, hogy hogy
t�rt�nhetett meg ez az eg�sz. A m�sodik vil�gh�bor� zsid� szemsz�gbo~l. Pr�b�ltam
megem�szteni, de per- sze a mai napig nem tudom. Voltak fejl�d�si st�diu- mok, v�ge
azonban az ilyennek sosincs, ami nemjelenti azt, hogy az ember nem z�rhatja le egy
bizonyos pon- ton. Csak nem biztos, hogy siker�l, illetve ha siker�l, nem biztos,
hogy nem lesz bel�le valami m�s, m�shol. A t�rt�nelini olvasm�nyaim meg�rtett�k
velem, hogy pogromok mindig voltak, ezt nem a n�metek tal�lt�k ki. A n�met ember
antiszemita, viszont kultur�ltan az, a m�sodik vil�gh�bor�ig nem ker�lt sor
nagyar�ny� fizikai megsemmis�t�sre n�luk. A zsid�k be�p�ltek az �let minden
ter�let�re, fo"leg a gazdas�gba, meghat�- roz�aknak sz�m�tottak a kult�r�ban is. Az
oroszokn�h azonban mindig �letvesz�lyes volt zsid�nak lenni. Ha a'; c�r atyuska nem
b�rt a n�ppel, r�usz�totta az unatkoz�~. koz�kokat a zsid�kra, akik azt�n a t�bbiek
gyu~l�lk�-~ d�s�t is f�lsz�tott�k. Az uralkod�k szerint a n�pnekj mindig kell
ellens�g, �s Eur�p�ban a t�rt�nelem sor�n, �gy alakult a helyzet, hogy a zsid� lett
ez az ellens�g, a2~ indulatok univerz�lis levezet�je, amihez hozz�j�rult ~
katolikus hit. J�zust a zsid�k fesz�tett�k meg. Azza~ m�r senki nem t�r�d�tt
k�so"bb, hogy J�zus maga is zsid� volt. M�sr�szt a zsid�k j�ttek-mentek, el�gg� el-
k�l�n�ltek vall�si alapon is, kin�zetre is, a szok�saik~ ban is, legal�bbis a
t�bbs�g. Olyan tev�kenys�geke v�geztek, amelyeket az �ltal�nos f�lfog�s ha nem is
ve tett meg, alacsonyabb rend�nek tartott, hiszen ez�rt i maradt meg a zsid�
sz�m�ra mint lehet�s�g. Az uzso r�ss�g, bank�rs�g j�vedelme; a p�nz olyan vagyon~
t�rgy, amit gyorsan el lehet vinni innen oda, ha mene~ k�lni kell. Ugyan�gy azt is,
ami a fejben van, p�ld�ul a gy�gy�t�s tudom�ny�t. A m�smilyeris�g az �tlagember-
b�l majdnem mindig ellenszenvet v�lt ki. A titokza- toss�g, ami a zsid�kat
k�r�llengte, alkalmas volt arra, hogy mindent belemagyar�zzanak, belek�pzeljenek.
Pl�ne ha valakiknek �rdeke f�z�d�tt hozz�, m�rpedig f�z�d�tt, mivel a zsid�
minden�tt kisebbs�g volt, ugyanakkor sohase veget�lt �szrev�tlen�l a t�rsadalom
alj�ri. Kih�v� volt, helyenk�nt meghat�roz�, a sz�m- ar�ny�hoz k�pest j�val nagyobb
s�ly�.
Az foglalkoztatott nagyon, hogy mi�rt nem mentek el azok legal�bb, akik elmehettek
volna, p�ld�ul a nagyb�- ty�m Mexik�ba? Nem tudtam elfogadni, hogy valaki
csak v�r. Az ut�lat �rz�s�vel t�lt�tt el, ha elk�pzeltem, hogy belet�r�dn�k a
hal�lomba. Nem, �n nem! Sz�rny� rossz volt elgondolni, hogy a zsid�k Izrael �llam
megala- p�t�sa el�tt gy�v�knak l�tszottak, �s tal�n azok is voltak t�bbs�g�kben. �n
vajon elmeneteltem volna-e a Du- na-partig, hogy ott lepuffantsanak, �s
bepassz�rozzanak a j�g al�? Biztos menek�ltem volna, �ltem is volna, ha kell! A
trag�dia nemcsak az, hogy maradtak, hanem az, hogy a t�megek nem is tudtak volna
hova menni, sem- milyen orsz�g nem fogadta be o'"ket, m�g Amerika se. II- letve a
legk�ts�gbeejto"bb az, hogy �gy maradtak, ahogy maradtak. Nem hitt�k el, hogy
bek�vetkezik az, ami be- k�vetkezett. Bek�vetkezik az, ami be fog k�vetkezni. �n
ugyanis nem hiszem el, hogy.nem hitt�k. J�, nem telje- sen. Hossz� leck'�t kaptak
m�r Eur�p�ban zsid��ld�- z�sbo~l, mi�rt nem hittek az �rz�seiknek? Teh�t egyr�szt
borzalmas ilyen tehetetlens�get l�tni ut�lag, s legf�ljebb azzal vigasztalhatom
magam, hogy a ma �lo"'kkel ez m�r nem t�rt�nhetne meg. M�sr�szt a n�meteket is meg
kel- lett �rtenem, ha nem is meg�rtenem, de meg kellett ma- gyar�znom. Nemcsak a
zsid��ld�z�s indult to'l�k, ha- nem a h�bor�k is. A n�met kispolg�r, ha addig nem
is volt kimondottan zsid�ellenes, legf�ljebb intoler�ns, 88 ~ 89
amikor megkapta a zsid�t�l elvett fodr�sz�zletet, r�gt�n antiszemita, m�g tal�n
v�rszomjas is lett.
Tulajdonk�ppen f�lfedeztem a t�rt�nelem k�zke-
let� �sszef�gg�seit, amiket nekem �gy senki nem ma- gyar�zott el, teh�t �t
kellett esnem ezen az �talakul�- son, fejl�d�sen. Ez ahhoz seg�tett hozz�, hogy ne
hara- gudjak meg konkr�t emberekre, ha r�j�v�k, hogy an- tiszemit�k. Legyen el�g
t�relmem megmondani nekik, hogy �n is zsid� vagyok. Mi a k�l�nbs�g k�ztem �s azok
k�z�tt: engem is belel�n�l a Dun�ba? Majdnem mindegyik azt v�laszolja, hogy nem.
Elhiggyem neki? Aj�zan �sz azt s�gja, hogy igen. Ott �llunk egym�ssal szemben, vagy
�ppen �l�nk egym�ssal szemben, n�-
z�nk egym�s szem�be, tulajdonk�ppen haverok va-
gyunk. Azt, hogy engenz nem l�ne bele, elhiszem, de azt, akit nem ismer, tal�n
belel�n�. Nem vagyok benne biztos, hogy nem. F�l kellett fedeznem, hogy a zsid�k
t�meges legyilkol�sa nem az emberek egy�ni, szem�lyi gonoszs�g�b�l fakad. E n�lk�l
nagyon neh�z volna
m�g mindig Magyarorsz�gon �lni. �s nagyon neh�z
volna azt �rezni, hogy az�rt �n magyar vagyok. Nagyon neh�z lenne meg�rteni, hogy
elmegyek k�lf�ldre, �s honv�gyam van. Aki nem tud eljutni ide, ahov� �n, �s
tiszt~ss�ges, az elhagyja az orsz�got. Borzaszt� tudat- hasad�sos �llapot lehet az,
hogy valaki nem megy �t azon a fejl�d�si szakaszon, amin �n, m�gis marad. K�- t�dik
ide �s iszonyodik is. Nem megy el, mert itt sz�le~ tett, itt �lt, v�geredm�nyben
magyar, ugyanakkor a zsid�s�ga miatt v�gzetesen megsebzett. K�nytelen
m�ly vall�soss�gba menek�lni, szinte elszigetel�dni' vagy cinikuss�, gonossz�
v�lni, holott nem akar az len- ni. Erre p�lda a kommunista, szt�linista zsid� egy
faj-, t�ja. Annyira tagadja a zsid�s�g�t, hogy megut�lj� mag�t. De az ember mag�t
nem tudja ut�lni, legal�bbi~ nem tart�san, teh�t az ut�lat�t r�vet�ti m�sokra. H�
ut�l m�sokat, akkor g�tl�stalan, b�rmit megtehet. S mivel a zsid� �ltal�ban a
k�rnyezet�n�l m�veltebb, okosabb, rahn�ltan csin�lja; zsid�san, nem �gy, mint az
egyszer� gonosz, a nem zsid�. Ezek k�z�l ker�l ki az antiszemit�k legt�bb p�ld�ja,
ha egy�ltal�n tudnak p�ld�t mondani. Az antiszemitizmus betegs�g, lelki k�r, ami
nem �lland�an hat, �gyhogy az egy�bk�nt
norm�lis ember besz�d k�zben elsz�gyelli mag�t, nem jut el a p�ld�kig.
Tulajdonk�ppen h�rom v�ltozat van, ha valaki nem oda jut el, ahova �n. Kiv�ndorol
Izrael- be; ez a legsim�bb. Itthon marad, s bels� gett�ba z�r- k�zik: erre ad
lehet�s�get az ortodox vall�soss�g. Ele- ve kiz�rja a vil�got. Az ortodox zsid� nem
ismeri el Iz- rael �llam l�tjogosults�g�t se, mert szerinte nem j�tt el m�g a
Megv�lt�. ~ azonos mag�val: elz�rk�zik a nem zsid�kt�l. A harmadik v�ltozaton bel�l
t�bb vari�ci� k�pzelhet� el, p�ld�ul a zsid� antiszemita: annyira ta- gadja, hogy �
mi, hogy a maga ut�lat�t m�r nem is b�rn� elviselni, ez�rt a zsid� fajt ut�lja, a
mag�ban l�v� zsid�t. A zsid� kommunist�kban sokszor domin�lt ez az �rz�s.
K�nnyebben megbocs�tottak egy volt nyilasnak, mint egy nagyiparosnak, aki hazaj�tt
Auschwitzbo"1. �t r�gt�n intern�lt�k, megvolt hozz� a kommunista ideo- l�gia, ami
�pp ez�rt isj�ttj�l nekik, ez�rt is lettek oda- ad� h�vek. Van negyedik v�ltozat
is, ilyen a b�ty�m �s ilyenek az unokatestv�reim. Nem m�ly�ltek el a t�rt�-
nelemben, nem foglalkoztak soha a dolgokkal, csak azt hajtogatj�k, ho y itt
antiszemitizmus van, itt antisze- mitizmus van. ~k eddigjutottak el. Biztosan van
�t�- dik meg hatodik vari�ci� is. A n�v�rem p�ld�ul nem tartozik egyik eddig
f�lsorolt t�pusba se, legal�bbis a felsz�nen nem. ~ egyszer�en csak �lni akar,
nyugod- tan. A b�ty�mban �s az unokatestv�reimben �lland�an dolgozik valamilyen
s�relem, holott nem is �rdekli o'"ket a zsid�s�guk. Tudatlanok, ig�nytelenek, ezzel
egy�tt borzaszt� �rz�kenyek a zsid�s�gukra, amiro~l sose gondolkoznak. Ha MTK-
meccsen azt kiab�lj�k a szom- 90 `~ 91
sz�d trib�n�n, hogy "H�lye zsid�k!", f�l vannak h�bo- rodva. �n is elit�lem az
ilyet, ugyanakkor nem tudok ha- ragudni a buta emberekre, nem forr bennem a v�r,
nem tartom tragikusnak, hogy ez megeshet egy meccsen. Ha zs�ros h�st ad nekik a
hentes, azt mondj�k magukban, hogy na, ez biztos antiszemita! Holott lehet, hogy a
hen- tes zsid� sz�rmaz�s�, csak �ppen ugyanolyan,. mint o'"k, nem ismeri f�l, ki
az, ki nem, �s egy�ltal�n egy hentes- boltban eg�sz m�sr�l van sz�! Akiben s�relem
van, az minden kellemetlens�gn�l a s�relm�vel hozakodik el�. i Nem is tud m�st
elk�pzelni, mint okot. Zavarosak a mot�vumaik. Nincsenek is igazi mot�vumaik. ~k
csak a s�relmeik oldal�r�l tartj�k magukat zsid�nak. Mik�z- ben, mint p�ld�ul a
b�ty�m, teljes mellbedob�ssal; kommunist�k. Vagy p�ld�ul akkor lesznek zsid�k, ha'
j�n a Yehudi Menuhin. Hi�ba mondom nekik, hogy
nem minden zsid� vil�gklasszis heged�m�v�sz. Azt
hiszem, benn�k ilyenkor valami ilyen �rz�s keletkezik, , vagy �lland�an ott
lappang. Hogy legal�bbis lehetne minden zsid� h�res. Vagy ha a Heged�s a h�ztet�n-t
adj�k, elmennek megn�zni, �s zokognak a sz�nh�zban. T�nyleg lehet rajta s�rni, j�l
meg�rt�k, meghat� t�rt�- net, de nem ez a val�di zsid� h�tk�znapis�g. K�l�nben
t�ny, hogy az 1973-as h�bor� ut�n a Heged�s a h�zte- t�n-t nem ak�rt�k bemutatni.
Ezek olyan fajta emberek, amilyenekb�l sz�nmagya-' rok k�z�tt is rengeteg van.
Bizonyos k�rd�seket sose tesznek f�l. Legink�bb olimpi�k idej�n magyarok. Ha~
f�l�ll a dobog�ra a bajnok, �s megsz�lal a magyar him- nusz, el�rz�keny�lnek. Ez a
nagy �tlag. Zsid�nak lenri~' az�rt rosszabb, mert ha yalaki csak ennyire zsid�,
min~ amennyire egy ilyen magyar magyar, az se nem zsid�, se~ nem magyar. Ember, aki
�l. Az egyik kommunista, ��' m�sikat csak az �zlet' �s a p�nz �rdekli, mik�zben �gy
�r- z�keli, hogy v�rt izzadhat, akkor is ellene fordulhatnak ~ dolgok, nem to~le
f�gg, van egy �lland� �rzelem, elleneh b

v.
Amikor azt mondj�k, hogy a Don-kanyarn�l meg-
halt k�tsz�zezer magyar, �s mit akarunk azzal az �tven- ezer munkaszolg�latossal,
akkor �n azt v�laszolom, hogy annak a k�tsz�zezer magyarnak legal�bb az a tu- data
vagy b�ntudata meglehetett, hogy katona volt, volt fegyvere, de annak az
�tvenezernek az se volt, csak kiszolg�ltatottan v�rta a sorsa beteljes�l�s�t. A
kiszol- g�ltatott k�tsz�zezernek kiszolg�ltatottan. Az ap�mat nem sorozt�k be
k�z�j�k, �t az ellenkez� ir�nyba vit- t�k, illetve meneteltett�k 1944-ben,
Dachauba. Gye- rekkoromban azt mondt�k, hogy a kommunistas�ga
miatt fogt�k le, �s akart�k t�borba z�rni, mert valami- lyen magyar�zatot adni
kellett, f�lt�nt nek�nk, biztos f�lt�nt, hogy a vacsor�knak jelent�s�ge van, a
mindig meleg vacsor�nak. A pap�nak sz�tment a gyomra a
h�bor�ban, musz�j rendesen ennie, ennyi val�sz�nu~leg elhangzott. Mi�rt ment
sz�t? Mit csin�ltak vele? Ha mi nem is ett�nk, � minden �ldott nap le�lt, �s
gondosan, lassan, j�l megr�gva megette azt, amit az any�m szint�n gondosan
elk�sz�tett neki. A gyereket a szertart�s na- gyon izgatja. A szertart�soss�g. Az
ap�m �gy evett, hogy volt az ev�sen t�l valami k�l�n�s hangulat. Em- l�kezett,
r�g�ssal. F�lt a hal�lt�l. Hogy t�nyleg t�nkre- megy a gyomra. Sose l�ttam senkit
az�ta se olyan �t- �l�ssel enni, ahogy � fogyasztotta a vacsor�t, mi m�r r�g
f�lugr�ltunk az asztal mello~l, ha egy�ltal�n le�l- t�nk. Nem ig�nyelte, hogy
mindenki egy�tt egyen vele, nem is lehetett volna kib�rni, egy gyereknek k�nszen-
ved�s lett volna. Ketten kil�ptek a menetbo"1 Ausztri�- 92 ~ ~ 93
ban. Valamilyen temet�n�l, �gy mes�lt�k. F�vet legel- . tek, eldobott
almacsutk�kat r�gcs�ltak. Nemcsak a ' n�metek el�l kellett bujk�lniuk, hanem az
oroszok elo~l' is, amikor m�r az orosz z�n�ba �rtek, mert mit tudt�k az oroszok;
hogy ki ez a k�t sz�kev�ny, pap�rok n�lk�l! Haza�rtek, fogalmam sincs, hogyan. J�
lassan. Bu- dapesten az ostrom v�get is �rt, mire megj�ttek, leg= ; al�bbis azt
hiszem, mivel pesti bujk�l�sokr�l nem esett ~ sz�. D�lben a munkahely�n eb�delt,
biztos j�l meg- :: r�gta. Nem tudom, orvosilag mennyire volt indokolt ez ~ a
gondoss�g. Lehet, hogy egy orvosjavasolta neki. Le- ~ het, hogy egy h�lye orvos. Az
is lehet, hogy t�nyleg �l- ;~ land�an f�jt a gyomra, �s � maga k�s�rletezte ki,a mi
; nem rossz neki, vagy csak azt k�pzelte, hogy �gy kell. . Nem mindig any�m f�z�tt,
n�ha tal�ltak olyan h�ztar- t�si alkalmazottat, akinek elfogadta a f�ztj�t. �gy
l�t- szik, nem zavarta �'ket, hogy egy kommunista csel�det tart, r�szorultak, mivel
az eszme nagy feladatokat r�tt r�juk, plusz ott voltunk h�rman gyerekek. Hogy
mi�rt: pont az oroszokat im�dta az ap�m is, nem rejt�ly, mert' h�t azok j�ttek,
azok zavart�k el a n�cikat meg a nyila-' sokat. T�r�lte az agy�b�l a koz�kokat, a
pogromokat;.;. ami neki nem lehetett t�l neh�z, mivel a kommunis `' eszme m�r a
h�bor� el�tt megf�szkelt benne. K�r�l; bel�l egy idoA'ben az els� magyarorsz�gi
zsid�t�rv�-~ nyekkel. Mindenesetre azok k�z� a zsid�k k�z� tarto~ zott, akik nagy
buzgalommal szolg�lt�k a bolsevist internacionalizmust 1945 ut�n, val�sz�nu~leg az
volt � v�lem�nye is, hogy csak ezjelent biztos�t�kot. Csak � kommunizmus
akad�lyozhatja meg, hogy Magyaro '
sz�gon m�g egyszer �ld�zz�k a zsid�kat. Olyan sz� ',' nek t�nt az, ahogy az
ideol�gia szerint t�l kellett voln~ emelkednie a magyar n�pnek is a hagyom�nyos nem
~ zeti �rz�seken! Az ap�mban �l� magyar sz�m�ra is e l�tszott �dv�snek. A konkr�t
biztos�t�k a Szovjetuni�; aki legy�zte a fasizmust, aki r�g nem azonos a c' �
atyusk�s koz�kokkal. De ehhez er� kellett, ahhoz, hogy t�nyleg �gy is t�rt�njen, �s
�bben az ero�ben � is benne akart lenni, ennek az er�nek � is r�sze akart len- ni.
Benn�k f�l se vet�d�tt, hogy az oroszok menjenek haza, vonuljanak ki, a t�bbit majd
o'"lc elint�zik, a ma- gyar kommunist�k, hiszen �gyis igazuk van, nincs
sz�ks�g�k t�mogat�sra. Vel�k van a n�p, �v�k az igaz- s�g, akkor m�gis mi ez az
1956?
Az any�m v�gig kitartott e mellett a meggy�z�d�se mellett. Amikor 1979 december�ben
azt mondtam,
hogy micsoda h�lyes�g, hogy az oroszok bevonulnak Afganiszt�nba, az any�m f�l
volt h�borodva, hogy mit besz�lek! �s amikor kider�lt, hogy a bevonul�s t�ve- d�s
volt, akkor is csak annyit ismert el, hogy az oroszok is k�vetnek el hib�kat.
Minden j�, csak bizonyos em- berek elk�vetnek hib�kat. Nem hiszem, hogy az any�m a
zsid� volta miatt maradt vak, b�r ez d�nt� szerepet j�tszhatott n�la, mint
k�ndul�pont, eredetileg. Annyi- ra f�lt�lt�tte �t a mozgalom fiatal kor�ban
�rzelinileg, hogy �vtizedek baroms�ga se volt k�pes elt�ntor�tani; �s val�sz�nu"leg
� ezzel is gy�szolta az ap�mat. Ez �ltal maradt h� ap�mhoz. Egy halottal nem lehet
vitatkozni, �s ha nem lehet, akkor �rul�s egyoldal�an megv�ltoz- tatni a
v�lem�ny�t. Pedig egy Magyarorsz�gon �l� zsi- d� sz�m�ra, ha nem akar cs�dbe
ker�lni szem�lyileg, �s itt akar maradni, �lni, gyerekeket sz�l �s nevel, a t�rt�-
nelem meg�rt�se, legal�bbis a t�rt�nelemmel val� fog- lalkoz�s elker�lhetetlen.
Sz�m�ra egy fokkal szigor�bb a k�vetelm�ny, mint egy �tlagos magyar sz�in�ra, aki
�gy is, �gy is meglesz valahogy. Itt sokkal fontosabb a t�rt�nelem neki, mint egy
Angli�ban vagy egy Francia- orsz�gban �l�nek. (A n�met zsid� k�l�n kateg�ria, m�r
aki megmaradt.) Ismerek olyat, n�t, akinek az eg�sz k�zvetlen csal�dj�t k�rtott�k
1944-ben, rajta Auschwitzban k�s�rleteket v�geztek, az orvosok �r�s- ba adt�k neki,
hogy nem lehet soha gyereke. Bigott 94 .~ 95
kommunista lett, az a fajta, akit csak az ortodox zsid�- hoz lehet hasonlitani.
Annak ellen�re, hogy k�so"'bb m�gis sz�lt h�rom gyereket (illetve nem annak ellen�-
re, hiszen sz�lt, itt maradt, f�lnevelte a gyerekeket), valamire sz�ks�ge volt,
amivel f�loldja a magyars�g �s az �ld�z�tt zsid� k�zti ellent�tet. Az a v�lem�nye,
hogy az eg�sz a n�metek b�ne, nem a magyarok�, �s ezt m�g tulajdonk�ppen meg is
k�sz�nhetj�k neki, mivel az �tlagos bigott kommunista a magyarokat is fasiszta
nemzetnek tartja. Tal�lkoztam olyan innen kiv�ndo- rolt, Amerik�ban �l� zsid�val,
aki nem hajland� meg- sz�lalni magyarul, � ezzel fejezi ki a "t�rt�nelmi" v�le-
m�ny�t. K�vetkezetesen viselkedik. Ezzel az �rzelem- vil�ggal itt nem tudna �lni,
s�t ott se, magyarul be- sz�lve.
A gondolkod� kommunist�kb�l lettek a reform-
kommunist�k. Egy zsid� sz�m�ra ez k�nyes k�rd�s
volt, b�l�thatatlan t�vlatokkal. Elszakadni a k�ld�k- zsin�rt�l, tagadni a
Szovjetuni�t, mint k�tf�t �s t�- maszt, egy zsid� kommunista sz�m�ra nemcsak ideo-
l�giai probl�m�t jelentett, hanem egzisztenci�lis rizi- k�t. Ki v�di meg a fasiszta
magyarokt�l, az antiszemi- t�kt�l? Majd Eur�pa �s a demokr�cia! Szak�tani kel-:
lett azzal a v�lem�nnyel, hogy a magyaroknak az a f~ baja, hogy nem el�gg�
kommunist�k. Nagyon hosszt~ �t volt ez, m�g akkor is, ha bizonyos zsid� kommunis !
t�k hamarabb megtett�k, mint egyes nem zsid� kom-~ munist�k. A szocializmusnak az a
m�nk� sok�ig tartc~ ero~ltet�se, az �lmok, a v�gtelen sok vari�ci�, k�pzelet- beli
lehet�s�g, mik�zben a val�s�gban minden rohadt; �s m�r l�that�an, innen is j�tt.
Mert ha valaki 1956-ba~ f�lirta a falra, hogy "Icig, most nem jutsz el Auschwiti
zig!", az nem az�rt �rta f�l, mert magyar, hanem me ellenforradalm�r. Nincs m�s
dolgunk, mint f�l�p�teni ` szocializmust, amiben majd nagyon j�l lehet �lni,
megval�s�tjuk. �s mivel nincs m�s lehet�s�g, mert an~, tiszemitizmus csak a
szocializmusban nincs (f�l szem behunyva!), nem is kell ni�son gondolkozni. A kom-
munista ember (amilyen m�g sehol sincs, m�g a nagy Szovjetuni�ban se) nem ut�lja a
zsid�kat. Mert az m�r n�m is magyar. Ezt nem mondt�k ki. Magyar, de haza- fiasan
internacionalista. Tulajdonk�ppen ha j�l bele- gondolunk, hasonlit ez ahhoz a
v�rakoz�shoz, amivel most a demokr�ci�nak n�z egy zsid� el�be, csak �ppen egy cs�d
lett, de mivel minden mindennel �sszef�gg, ha valaki valaminek a megsz�llottja, az
�r�lts�g is re�lis- nak l�tszik, a k�ptelens�g is biztat� j�v� lehet. Nem azt
akarom mondani, hogy a kommunizmusnak mint esz-
m�nek �s gyakorlati hatalomform�nak nincsenek m�s alapvet� probl�m�i, de
magyarorsz�gi zsid� szem-
sz�gbo~l n�zve k�r�lbel�l egy m�lyl�lektani szellem- vas�thoz hasonl�t, vagy egy
haj�hint�hoz, ami az is- tennek se akar �tfordulni. "Egy nem kommunista nem biztos,
hogy antiszemita, de egy kommunista biztos, hogy nem antiszemita." Ezek a m�lyl�lek
reflexei. Mi- �rt nem hitt�k el a Gul�got? Volt, aki elhitte. Elhitte �s m�gis. M�g
csak nem is ellens�ges propagand�nak
tartotta, �s m�gis. Valami csak kellett ahhoz, hogy egy Auschwitzot, Dachaut
megj�rt ember elfogadja a ka- torg�kat! Ugyan�gy viszonyultak a Gul�ghoz, mint az �
idej�kben a vil�g k�zv�lem�nye Auschwitzhoz, Bir- kenauhoz �s a t�bbi eff�l�hez.
J�, nem ugyaW gy, mert ez "m�s"! Nem j�n, r�, hogy ugyanaz. M�s, mert a
kommunizmus sz�p eszm�ket hirdet, sz� sincs az ideo- l�gi�ban arr�l, hogy
bizonyos n�peket ki kell irtani. Arr�l viszont m�r van sz�, hogy' a n�pet ki kell
irtani. A zengzetes alkotm�nyok b�z�s feneke alatt megta- l�lhat�. Ezek nem j�ttek
r�, hogy a Gul�g a borzalma- sabb. A maga m�dj�n. Annyib�l nem borzalmasabb,
hogy ezek a t�borok nem szisztematikus hal�lgy�rk�nt mu"k�dtek; elrohasztott�k az
embereket, de nem �get- t�k el �ket. Borzalmasabb m�gis, mert ott semmi re- 96 ~
m�ny nincs, fo~leg ha mint kommunist�t z�rnak be. Auschwitzban gondolhatott a rab
arra, hogy mi lesz, ha a n�meteket egyszer m�gis megverik, �s � addig meg- �ssza,
kib�ja valahogy.
A Magyarorsz�gon �l� zsid�k egy r�sz�nek kellett a kommunizmus, a kommunizmusnak
meg kellettek oA'k. Nekem nincs sz�ks�gem ilyen mank�kra, �gyhogy �n
nem f�lek att�l, hogy mi lesz, ha v�get �r a kommunista korszak. A zsid�
kommunist�k fiaiban is v�get �r a kommunizmus. Nekem mint k�vetkez� nemzed�knek
m�sfajta r�l�t�s�m van, nem kell �rzelmi si'kon k�zeli- tenem mondjuk 1944-hez.
Bennem vannak az �rzel-
mek, de nem olyan er�sen, hogy meghat�rozzanak:
Nekem ne hat�rozz�k meg a politikai meggy�z�d�se- met elfojt�sok, kompenz�ci�k!
�n tudni akarok min- dent, hogy mi�rt gondolom. El akarom d�nteni, �n, hogy mi
helyes szerintem, szabadon. Szabadon az �r- zelmekto"1, indulatokt�l, de nem
szabadon a t�rt�ne~ lemto"1, �s saj�t magamt�l se. �n �n vagyok. Majd �~ eld�nt�m,
hogy ebbe mit sz�m�tsak bele! Nincs olyan~ hogy nemzed�k, minden �t k�l�n �t. A
b�ty�m eg�~
szen m�shov� jutott, mint �n, szerintem az�rt, me vannak emberek minden
koroszt�lyban, akik ne
tesznek f�l k�rd�seket, ilyenek az unokatestv�reim i ~ akik k�z�l az egyik velem
�ppen egy id�s. Alkatil� �rtelmis�gi az, aki k�rd�seket tesz f�l. A b�ty�m k"
kereskedelmi f�oszt�lyvezet�, de nem biztos, hogy � telmis�gi, mert esetleg sz�m�ra
csak olyan k�rd�se k�rd�sek, hogy mi�rt ker�l egy kil� h�s annyib
amennyibe ker�l. �I ebben az orsz�gban, tudja, ho : zsid�, tudja, hogy
antiszemitizmus van. 1944-ben az�r~ �ld�zt�k a zsid�kat, mert m�s rendszer yolt,
k�r�lbeli~ ennyit foglalkozik vele. Ezzel az �gy r�sz�r�l le v ' z�rva. Legf�ljebb
m�g annyit �llap�t meg, hogy e
hamis tudat miatt �l a zsid�kkal szemben egyfaj ,; irigys�g az emberekben. Szerinte
�r� nem jellemz
hogy zsid�. K�tszer n�s�lt, mind a k�tszer nem zsid� l�nyt vett el. N�la nem �gy
mer�l f�l, hogy �t szem�- lyesen ut�lhatj�k, az antiszemitizmus sz�m�ra elvontan
jelenik meg. Ha m�gis ellenszenvet tapasztal valaki r�- sz�ro~l, szem�lyre sz�l�t,
akkor azt but�nak vagy �ppen gonosznak tartja, m�rmint azt az embert. A probl�m�i
sose abb�l ad�dtak a h�zass�gaiban sem, hogy kit vett el olyan �rtelemben, hogy
vegyes a h�zass�g, �s a gye- rekein�l val�sz�nu"leg el is t�nik majd a zsid� tudat.
B�r �n kisz�rok vele, a fi�nak a k�t�ves sz�let�snapj�ra s�- beszdeklit
aj�nd�koztam. Nem sz�lt semmit a b�ty�m, elrakta a szekr�nybe.
A n�v�rem f�rj�ben benne van az antiszemitizmus
magja. Ez annyira �rz�d�tt rajta, hogy amikor f�lj�tt megk�rni a n�v�rem kez�t,
miel�tt m�g b�rmit sz�lha- tott volna, az any�m k�z�lte vele, hogy ebben a csa-
l�dban nem lehetzsid�,zni!�s nem lehet szidni a kom- munist�kat. Ez ut�bbi �rdekes
meg�rz�s volt az any�m r�sz�ron'I, mivel a s�gorom tagja volt az MSZMP-nek. Tal�n
nem meg�rz�s volt, hanem a n�v�remto`1 hallott ezt-azt. B�r nem hiszem. Csak nem
m�rtja be az ud- varl�j�t, �s ez �pp any�m legk�nyesebb pontj�t �rin- tette!
Val�sz�nu"leg any�m megl�tta a s�goromat, �s mint tapasztalt szem�lyzetis, r�gt�n
el tudta helyezni a megfelel� kateg�ri�ba. Nem a n�v�remmel szemben
�rezteti a s�gorom az antiszemitizmus�t, csal�don be- l�l �ppen ellenkez�leg
viselkedik, azon gondolkodik p�ld�ul, hogy zsid� gimn�ziumba �ratja a fi�t. Az a
fajta nem zsid�, akit tal�n t�bbsz�r zsid�nak n�ztek az �gyesked�sei, a st~lusa
alapj�n, �s megel�z�sbo"1, v�de- kez�sbo"1 antiszemita. Becs�sk�nt dolgozott a
Bizom�- nyi �ruh�zn�l. Fogalmarn sincs, most �ppen mit csin�l. Mindig is seftelt,
ebbo~l �lt. A kommunista p�rtba is sz�m�t�sb�l l�pett be, biztons�gi okokb�l. Vagy
ahogy � mondta, "a k�t gyereke �rdek�ben". Ha valami nem siker�lt neki, nem tudott
el�rejutni, mindig a zsid�kat 98 99
emlegette (any�m el�tt nem), egy�bk�nt semmilyf
ig�nye nincs e t�ren szellemileg, gondolatilag. �l e~ zsid� n�vel, a gyerekei
f�lzsid�k, mik�zben � antisz mita, igaz, a legbut�bb, leglaposabb fajt�b�l. Ritka
meri kimondani nyMtan, de abb�l, ahogy ker�lgeti
t�m�t; nekem egy�rtelm�. Ismerem az anyj�t, apja
azokkal is besz�lgettem. Kispesti munk�s-prolik,
anya p�rttag lett, az apa meg n�m�n �s megvet�en c t�rte, h�tha a gyereknek
etto~l k�nnyebb lesz az el�m netele. A legfontosabb sz�mukra a f�lt�r�s, az aluh
f�ljut�s, szerintem on'k oltott�k a fiukba, hogy zsid� n kell elvenni, az j�l
j�het. Ezzel nem azt akarom mo dani, hogy nem szereti a feles�g�t, s�t. Ha valaki
valal szem�lyesen ut�l, mag�t a szem�lyt szemt�l szemt
illetve a h�ta m�g�tt is, de nem a szem�lyes tulajdc s�gai�rt, hanem csakis
az�rt, mert zsid�, az zsid�el ness�g. Az elvont antiszemitizmus m�s. Az elvont a
tiszemita m�g lelkesedni is tud bizonyos hangulataib a zsid� tulajdons�gok�rt, a
zsid�k sikerei�rt. � az, a: nek rengeteg zsid� bar�tja van, �s id�nk�nt sz�ks�~
�rzi, hogy kijelentse, hogy � nem antiszemita. Id�nk� tal�n m�g zsid�nak is k�pzeli
mag�t, annyira lelk A megk�l�nb�ztet�sben. Ha j� kedve van, p�ld�n
�ll�tja m�sok el� a zsid�s�got, akiket irigyel, �gyhc egyik pillanatr�l a m�sikra
szidalmaz�sba mehet
pl�ne ha akad a t�rsas�gban partner. De ez a zsid�: konkr�t szem�lyekre sose
vonatkozik. Tal�n amiko
s�gorom megcsalta a feles�g�t, �s ez kider�lt, elha gozhatott c�lz�sm�regbo"l,
d�h�s v�dekez�sbo"1 a s�! r�sz�ro~l, de akkor m�r megsz�letett mind a k�t gyer a
saj�t f�lzsid� gyerekei. Egy ideig sz� volt arr�l hogy elv�lnak.
�rdekes, a nagyobbik fiukat, a B�l�t �rdekli a zsi~ s�ga, k�rdezget. Engem. Az apja
ilyen szempont?
nem foglalkozik vele, de nem is akad�lyozza; nem p b�lja elterelni. Sose tagadt�k
le, hogy f�lzsid�, �s zenh�rom �ves kor�ra kialakult a k�v�ncsis�ga. �r- dekli,
hogy ez mi?Szereti a t�rt�nelmet is, aj�nd�kk�nt legt�bbsz�r k�nyvet veszek neki,
�s ha elolvasta, meg- besz�lj�k. Ha � is akarja. R�h�g�k, mert ugyanolyan, mint �n,
legal�bbis hasonl�. R�k�rdezett Izraelre, hogy kinek van ott igaza? R�hej �s
trag�dia egyszerre: eltelt egy nemzed�knyi id�, �s m�g mindig ugyanazok a k�r-
d�sek! Magyarorsz�gon. Azzal a k�l�nbs�ggel n�la, hogy neki van egy nagyb�tyja, �s
az �n vagyok, �s a sz�lei se bigott kommunist�k, akik egy ideol�giai bels� k�nyszer
hat�s�ra hagyn�k sz�pen kifejl�dni a tudat- lans�got, a nem tud�st. Az �sszes
k�vetkezm�ny�vel. Nem is engedtem volna. Amint el�rte a megfelel� kort, k�z�ltem
vele, hogy zsid�. M�s k�rd�s, hogy mit tettem volna, ha a n�v�rem vagy a s�gorom
kifejezetten meg- tiltja. Val�sz�nu"leg megszak�tottam volna vel�k a kap- csolatot,
de szerencs�re a n�v�rem is ut�ln� tov�bb- �r�k�teni a titkol�z�st. �regkor�ra az
any�m is elfo- gadta, hogy zsid�. Egyed�l az a vita a n�v�rem �s a s�- gorom k�zt,
hogy a s�gorom akar n�vnapot tartani, a zsid�k pedig nem tartanak n�vnapot, mivel a
n�vnap a keresztel�s napja. �s hogy mi mindent �desebben
esz�nk, �desebbre f�z�nk; mint az �tlagmagyar, m�g a lecs�ba is tesz�nk cukrot. A
kar�csonyt ugyan�gy
meg�nneplik, mint mi gyerekkorunkban, teh�t j�zus- k�z�s n�lk�l, a zsid�
�nnepekro"'1 pedig azt se tudj�k, mikor vannak. Kuri�zum a B�l�nak az, hogy �
zsid�, valami egzotikumhoz hasonl� �rz�s, tal�n m�g a g�z- kamra is kuri�zum lesz
neki, ha b�vebben mes�lek
majd r�la. Az iskol�ban tanulj�k, de az nem ugyanaz, mint velem besz�lgetni.
Val�sz�nu�leg �vatos leszek, mert egyszer�en nem lehet kisz�m�tani a hat�st, a gye-
rek k�pzelet�nek a reag�l�s�t a zsid�irt�s r�szleteire. Az is lehet, hogy k�z�mb�s
marad, neki ez m�r legen- da, mese, elvont. Vagy a g�njeiben hordozza a f�lel- met,
�s akkor �gyis mindegy, mit mondok, hogy mon- 100 101
dom, milyen k�nyvet adok a kez�be. Hogy ennek a ge- ner�ci�nak milyen lesz a
reakci�ja, az a j�v� rejt�lye, sok olyan k�r�lm�nyto'1 f�gg, ami csak most alakul.
Biztos, hogy kem�nyek lesznek, de j� lenne, ha ez az:~'. er� az �sszes
Magyarorsz�gon �l� ember erej�hez'
ad�dna hozz�. Karat�zni tanul az unoka�cs�m. A s�- gorom folyton azt mondja neki,
hogy v�dd meg magad; ne engedd, hogy legy�zzenek! M�g nem el�g t�k�letes a
technik�ja; egyszer �gy pof�n v�gott egy gyereket,`, hogy a saj�t ujja t�rt el.
A mai k�lyk�knek Auschwitz ugyanolyan t�voli,'
mint a Szent Bertalan-�j. �n m�g �gy gondolkodom; hogy nem tudom, mit csin�ln�k
egy �ld�z�si helyzet-, ben, m�g el tudom k�pzelni, hogy �ld�znek mint zsi-r d�t, �s
meg akarnak �hll. Tal�lgatom, hogy mik�nt v�- dekezn�k. Vajon gy�va lenn�k-e vagy
nem? V�gig-,' gondolom n�ha, hogy a b�tors�g �s gy�vas�g helyzet ' k�rd�s~. Lehet,
hogy a t�rt�nelemben sok b�tor ember ; tulajdonk�ppen gy�va is lehetett volna. �t
tudomv �rezni a magam szempontj�b�l a zsid� f�lelmet, �rz�- kileg, szem�lyesen,
annak ellen�re, hogy nem f�lek fo- lyamatosan, nem f�lelemben �lek itt, �s
�ltal�ban aak mint elm�leti lehet�s�g kezd�dik a mi lenne, ha. Ebbil lesz azt�n egy
f�lval�s�gos belek�pzel�s, ami biztosan kihat a viselked�semre. en�luk ez m�r nina.
Az uno- ka�cs�m azt gondolj a, hogy vele ez nem t�rt�nhet meg~ ; ~ �gy pof�n v�gn�
azt, aki r�t�mad! Magabiztos. '' Semmi k�ts�ge nincs afelo"l, hogy az, akit � pof�n
v�g, f tov�bb nem �ld�z senkit. De ha k�l�nleges eset lenne, t�l�rz�keny, �s ezt �n
mondjuk �szrevenn�m, vagy ki- : mondottan hozz�m fordulna a k�rd�ss�l, azt
v�laszol- ~ n�m neki, hogy nem lesz Magyarorsz�gon t�bbet zsi- ;,; d��ld�z�s! Ha
nem ezt gondoln�m, ha nem hinn�k
ebben egy�rtelm�en, nem �ln�k itt. Leh~t, hogy nem maradn�k itt. �szint�n magamba
n�zve nem �ll�tom, ; hogy biztosan nem maradn�k. Bizonyos �letkor ut�n' 102
az emberek val�sz�nu"1eg maradnak. De v�dekezn�k
minden rendelkez�sre �ll� eszk�zzel! Az unoka�cs�m- mel szemben nem engedem meg
magamnak, hogy a
k�ts�geimre r��rezzen, de magam magamban nem tu-
dom. Azt se tudom, hogy mennyire v�dekezn�k, mire lenn�k k�pes. Azt tudom, mert
megt�rt�nt, hogy oda merek menni h�rom behem�t alakhoz egy kocsm�ban,
akik zsid�znak, �s azt mondom, hogy ezt ne! Egy
kommunista zsid� egy�rtelm�en hitte, hogy m�r a szo- cializmusban elt�nnek az
ilyen jelens�gek. A demok- r�ci�ban nem t�nnek el. Legal�bbis j� darabig m�g nem.
Hiszen m�g a demokr�cia is csak fikci�, elk�pze- l�s n�lunk. Amit �n tehetek, az
az, hogy egyenk�ntbi- zony�tok, a marad�sommal, azzal, ahogy �lek, viselke- dem. �n
egy vagyok, �s a t�bbiek egyenk�nt ker�lnek el�m. Az antiszemitizmust szerintem
soha nem lehet megsz�ntetni, teh�t ennyivel ill�zi�tlanabb vagyok, mint az ap�m meg
az any�m. Azt meg lehet akad�-
lyozni, hogy ne fajuljon el. Ebben �n �gy tudok r�szt venni, hogy ha engem valaki
megismer, az r�j�n, hogy pontosan ugyanolyan h�lye ember vagyok, mint �, aki nem
zsid�. Sem jobb, sem rosszabb. Ha �n t�l �gyes vagyok, j�l boldogulok, nehezebb a
helyzetem, pl�ne, ha az orsz�gban nagy sz�mban �lnek emberek, akik el- nyomva �rzik
magukat, akik �gy gondolj�k, hogy nincs lehet�s�g�k. Teh�t az �ltal�nos j�l�t
seg�t, a tiszta be- sz�d seg�t. Aki elnyomva �rzi mag�t, az tudja meg pontosan,
hogy kik nyomj�k el.
Lehet, hogy a lustas�gom gy�kere is ide ny�lik. Nem akarom, hogy b�rkinek �n
testes�tsem meg a sikeres zsid�t, aki elveszi m�sok elo"1 a teret. H�lyes�g, vicc.
Lehetne �gy is, de nem �gy van. N�ha eszembejut, teh�t bennem van. Az emberben sok
minden van, ami nincs �gy. Arr�l, amit nem tudok, b�rmit gondolhatok. De mi�rt
gondolom �ppen azt? V�geredm�nyben arr�l,
amit nem tudok, nem tudom eld�nteni azt sem, hogy 103
nincs �gy. Azzal nyugtatom magam, hogy az �letemet nem ez ir�ny�tja, n�ha m�r
olyan �rz�seim vannak, hogy f�lsz�v�dtam a nem zsid�k k�z�. De antiszemi- tizmus
lesz akkor is, ha m�r nem maradnak itt zsid�k. Ha az irigy �s el�gedetlen emberek
nem tudnak senkire r�mutatni, hogy itt van, ez az a zsid�, aki miatt nekem nem megy
jobban, akkor se azt hiszik majd, hogy nin- csenek zsid�k, hanem csak azt
gondolj�k, hogy o"k nem ismerik f�l o"ket. Vannak, de l�thatatlanul. Az ilyenek-
nek ak�rki lehet zsid�, �s min�l jobban bizonygatja, hogy nem az, ann�l gyan�sabb�
v�lik a szem�kben.
Teh�t egy�ltal�n nem k�v�natos, hogy elt�njenek a zsid�k, semmilyen c�lt nem
szolg�lna. Semmivel se lesz er�sebb az antiszemitizmus, ha a zsid� ki�li a zsid�s�-
g�t, templomba j�r, pajeszt n�veszt, s�beszdeklit tesz a fej�re, kultur�lis,
t�rsadalmi �s politikai egyes�letekbe t�m�r�l. Akkor legal�bb l�tj�k, nem
mondhatj�k,
hogy rejt�zk�dik, valamilyen sanda sz�nd�k�t leplezi. Magyarorsz�gon valamikor
�ri�si zsid� k�z�ss�gek
�ltek, nyMtan a szok�saik szerint. Dolgoztak a tehets�- g�k �s a lehet�s�geik
szerint, �s t�bb�-kev�sb� h�bor�=. tatlanul. Mindig voltak �s lesznek olyan zsid�k,
akiket cs�folnak a j�tsz�t�ren, akik m�g�tt �sszes�gnak a hi- vatal folyos�j�n,
mint ahogy mindig lesznek olyanok is;: akiket nem "ismernek f�l", mert nem akarnak
zsid�- k�nt �lni, �s siker�l el�rni�k a c�lt: hogy o"k ne legye- nek zsid�k, ha
azok is voltak. Persze az ilyeneket �rik t�bbnyire a legnagyobb csal�d�sok,
alkalmasint.
Van egy nem zsid� bar�tom, aki kifejtette nekem;
hogy az elv�lt f�rfiak az�rt mennek mind t�nkre Ma- gyarorsz�gon, mert az itteni
szt�linista t�rv�nyek mel- lett ez csakis �gy t�rt�nhet. Figyelj ide, mondtam neki,
az USA-ban sz�zszorjobban megny�zz�k a feles�gek a volt f�rj�ket! De hi�ba
magyar�ztam el, hogy ott hogy' van, l�ttam rajta, hogy � minden bajt a
szt�linizmusb�l vezet le. Divatba j�tt, kit�rt ez a m�nia, hogy minden~ ami rossz,
szt�linista!Az olyan emberek, akik �gy gon- dolkoznak, k�nnyebben lesznek
antiszemit�k is.
Megnevezik az ellens�get, �s ett�l fogva a magyar�zat egyszer�, legal�bbis
egyszeru"bb. F�lfoghat�bb. Nem kell elgondolkozni nagyon, csak kijelenteni~
r�ad�sul az ilyen hajlam� emberekb�l van minden k�z�ss�gben a t�bb, teh�t kialakul
egyfajta egyet�rt�s, amito~'1 az igazs�gm�g jobban f�nylik. Elo'"bb-ut�bb m�r az is
hisz benne, aki ig�nyesebben �t�li meg a dolgokat, legal�bb- is egy kicsit hisz
benne, mivel annyian sugallj�k, mond- j�k, illetve ha egy�ltal�n nem hinne benne,
v�get nem �r� vit�kba bonyol�dna, amihez nincs kedve, kik�z�- s�ten�k, amihez
szint�n nincs kedve, �gyhogyjobb, ha eltitkolja bizonyos m�rt�kig az
ellenv�lem�ny�t. Az antiszemitizmus szellemi deform�ci�, amely terjed, mint a
rag�ly. K�nnyed megold�s valamire, mik�zben s�lyos lelki k�r is. A nem zsid�k egyik
leg�ltal�nosabb, vil�gszerte elterjedt lelki betegs�ge, �s n�hajobban k�- nozza a
nem zsid�kat, vagyis a "betegeket", mint a zsi- d�kat, b�r ez nem tipikus. Kedves,
norm�lis, �rtelmes emberek v�ratlanul el�r�nthatj�k, mint az ablakokat kics�zliz�
bolond a cs�zlit.
Az antiszemit�kn�l alapdolog f�lismerni k�ls� je- gyekbo"1 a zsid�t. N�melyik
embernek k�l�nleges �r- z�ke van ehhez, m�sok csak vakon tapogat�znak,
meghat�rozhatatlan jelek alapj�n lesz sz�mukra valaki gyan�s, ami tula~donk�ppen
az elvont antiszemitizmus konkr�t kivet�l�se. A zsid�kn�l hasonl� a helyzet. �n
csak a legkir�v�bb esetekben tudom meg�llap�tani va- lakiro~l, hogy zsid�, az any�m
viszont r�gt�n megl�tta. Nekem kell az, hogy fekete, g�nd�r haja legyen, g�rbe
orra, lompos �lt�zete. Ha egyik se �ll f�nn, ha nem illik r� az antiszemit�k
k�zhelyes le�r�sa, akkor nekem fo- galmam sincs, az-e, vagy sem. A Paul Newmanro"1
soha �letben nem f�lt�teleztem volna, hogy zsid�. Volt az ap�mnak egy bar�tja, az
lett a f�n�ke is az NSZK-ban 104 ~ 105
annak idej�n. Magas, szo"'ke, k�k szem�, mark�ns arc�, norm�lis, szab�lyos orr�
f�rfi volt, legink�bb az ide�lis germ�n t�pusnak felelt meg. Zsid� volt. �n csak a
Woody Allen-f�l�k eset�ben vagyok biztos a dolog- ban. J�v�k-megyek az utc�n, �s
semmi, igaz, nem is nagyon t�r�d�m azzal, hogy zsid�val megyek-e szem- be vagy nem
zsid�val. Most egy kicsit k�v�ncsibb va- gyok a zsid�kra, mint azel�tt, ennyi
v�ltozott. Miut�ri valamibo"1 m�gis kider�l, hogy az, �rdekel, hogy visel- kedik.
Jobban odafigyelek r�, ha t�rsas�gban vagyok vele. Nem k�rdezek r�, �s ha m�r
tudom, akkor se ho- zom sz�ba, csak tal�n figyelmesebben hallgatom, mit mond, hogy
mondja. Nem azonos�tom, nem v�rok a
biztos jelre. Egy id� ut�n ugyan�gy kider�l, mint az;' hogy ki milyen drukker.
M�gcsak nem is kell r�gt�n a futballra terelni a sz�t. Nem lenn�k �szinte, ha nem
vallan�m be, hogy van bennem az illet� ir�nt egy el�- legezett szimp�tia. Mintha
p�ld�ul � is Vasas-drukker lenne. Ez semmi esetre sem �sszetartoz�s-�rz�s, s�t a
szimp�ti�m sokkal k�nnyebben fordul �t ellenszenvbe, ha nem felel meg a szem�ly a
v�rakoz�saimnak; teh�t szigor�bb vagyok vele szemben. Egy zsid� ne szidja a'.
cig�nyokat! Ha megteszi, kimondottan ut�lom, m�g h� egy nem zsid� szitkoz�dik, nem
izgat annyira. �s egy~ zsid� ne szidja az arabokat se! V�lem�nyem szerint eg~ zsid�
nem lehet fajgyu�l�l�, nem pocskondi�zhat nem~ zeteket, legf�ljebb egyes
szem�lyeket, p�rtokat, ideo l�gi�kat. Elv�r�saim vannak egy zsid�val szemben ' A
meg�ltek miatt. Az eg�sz zsid� sors miatt. Akine ~ lel�tt�k az apj�t, az nem lehet
h�ve annak, hogy m�so apj�t lel�j�k. Akinek kiv�g�ztek valakij�t, annak kuty
k�teless�ge a hal�los �t�letet ellenezni. '!
A h�bor� ut�n rengeteg zsid�ban �bredt bossz�v� ' az �ld�ztet�sek �s a g�zkamr�k
miatt. Ez is term�szete~ �s �rthet�, de ami term�szetes �s �rthet� emberi indu~
lat; az nem biztos, hogy elfogadhat� is. Ezzel az indu= latukkal kiszolg�ltatt�k
magukat a kommunizmusnak �s az oroszoknak, m�r akik, mert nem mindenki.
A tipikus gyu~l�let nem is annyira a magyarok ellen ir�- nyult, mint ink�bb a
n�metek ellen, �s ez m�g az �n nemzed�kemben is er�sen hatott. Egy bar�tom annyi-
ra ki nem �llhatta a n�meteket, hogy k�ptelen volt ma- g�ba fojtani. Amint egy
n�metet megl�tott, kiok�dta az �rz�seit. De nem a n�meteknek, hanem nekem. Egy
h�zibulin egyszer megjelentek n�met l�nyok. A bar�- tom tombolt, d�h�ng�tt,
szitkoz�dott. Hogy mit ke- resnek ezek itt! Mit keresn�nek? Ugyanazt, amit mi! Az
nem �gy van! Menjenek haza! �s mondta ezt annak ellen�re, hogy csajozni ment�nk,
mint mindenki az ilyen bulikra, �s a n�met l�nyok nagyon sz�pek voltak! K�pes volt
h�lye n�ciknak nevezni on'ket! Ma az
NSZK-ban �l. Ennyit a nemzetgyu"l�lo~'kr�l, a zsid� v�ltozatr�l, b�r ugyanezt a
jelens�get nem zsid�kn�l is megfigyeltem. Hogy valaki addig-addig zsid�zik, m�g
kider�l, esetleg puszta v�letlen folyt�n, hogy rokon- szenvezik a zsid�kkal. S�t
"�sszetartoz�st" �rez, ami- nek az az alapja, hogy �t is gyakran zsid�nak n�zik.
Van egy bar�tom, aki mez�t�ri parasztcsal�db�l sz�r- mazik, �s �gyv�d lett: Egy
csom� zsid� azonnal �gy kezeli �t, mint zsid�t, amin eleinte meglep�d�tt, k�- so"bb
megszokta. Le�llt a zsid�z�ssal, kezdett �gy vi- selkedni, mintha zsid� lenne. Ha
t�rsas�gban zsid� el- lenes megjegyz�seket hallott, mes�lte, leszegte a fej�t,
hallgatott, �s k�nyelmetlen�l �rezte mag�t. Nem tudta eld�nteni, hogy �ellene is
ir�nyulnak-e a c�lz�sok. Nem g�nd�r, de fekete haj�, z�m�k termet�, �s van neki
orra is, a fene tudja, hogy zsid�s-e vagy nem! At- t�l, hogy a zsid�k gyakorta
automatikusan zsid�k�nt b�ntak vele, �gy besz�ltek el�tte, mint maguk k�z�l val�
el�tt, kialakult egy furcsa �rz�kenys�ge, �s tal�n t�nyleg nemcs�k k�pzelte, hogy a
nem zsid�k is sokszor zsid�nak tartj�k. M�s k�rd�s, hogy a K�rp�t-medence 106 ' 107

tele van t�rv�nytelen gyerekekkel, majdnem minden csal�dban vannak f�ltve �rz�tt,
agyonhallgatott esetek, ismeretlen sz�l�to'1 sz�rmaz� tagok, ben�s�l�sek. Az
elk�l�n�l�s ellen�re is nyilv�n rengeteg zsid� dugott f�lre az �vsz�zadok foiyam�n.
A jobb m�d� zsid� ke- reskedo"k, f�ldb�rlo"k, birtokosok, �gyv�dek a m�lt sz�zadban
biztosan sz�mtalan csel�det, parasztl�nyt teherbe ejtettek. Meg ebben a sz�zadban
is. Ha sem- mivel se nagyobb iramban gy�rtott�k a l�nyany�kat, mint a nem zsid�
t�rsaik, akkor is sz�p sz�m�ak lehet- nek az ut�dok �s az ut�dok ut�dainak az
ut�dai.
Egyesek szerint legal�bb k�tsz�zezer olyan tiszt�zha- tatlan eredet�, vagy
r�szben tiszt�zhatatlan eredet� ember �l a mai Magyarorsz�g ter�let�n, aki
valamilyen ar�nyban zsid�, v�r szerint, b�r fogalinam sincs, ho- gyan lehet egy
ilyen sz�mot megbecs�lni, ha ezek a csal�dok p�ld�ul semmilyen ~form�ban nem
tartj�k
sz�mon a m�ltat. Lehet, hogy Mez�t�ron egyetlenegy ilyen gyerek nem sz�letett soha,
a bar�tom esete vi-. szont igazolja a v�lem�nyemet: hogy a legt�gabb �rte- lemben
v�ve Magyarorsz�gon az a zsid�, akit a k�r- nyezete annak tart.
' Jellemz� a magyar antiszemit�kra, hogy engem nem mindig ismernek f�l magukt�l.
B�r ezt neh�z meg�lla- p�tani, ha nem tesznek megjegyz�st, vagy nem visel~. kednek
f�lt�n�en, de �n �gy �rzem. Igaz, hogy a zsid�k se szoktak azonos�tani, s�t o'k m�g
kev�sb�, mint a~ antiszemit�k. M�g egyetlen zsid� se szegezte nekem ai k�rd�st,
hogy: az vagy? Nem szok�s a k�rnyezetemben �t�lelni a m�sikat, hogy jaj, zsid�
testv�rem! Ez�rt is hordom a l�ncomat ing alatt, �s soha nem veszem el~
~c�lzatosan. Legf�ljebb r�szegen �rzek n�ha olyat, hog~ nagyon akarom, hogy tudj�k,
de akkor se a zsid�k, ha= nem �ppen ellenkezo~leg, a nem zsid�k. Provok�h
szoktam, el�rem, amit akarok, r�j�nnek. Zsid�kr2
"jellemz�" v�lem�nyeket mondok, legal�bbis �n az~ k�pzelem, hogy jellemz�,
"viselkedem", r�vezetem
o~'ket. R�szegen az �rzelmek eltorzulnak, de nem pon- tosan tudom, milyen
�rzelmek ezek. Nem akarok �gy �lni, hogy ne tudj�k, illetve nem akarom azt �rezni
ma- gamr�l, hogy ker�l�m a t�m�t. Lehet, hogy csak ennyi. K�v�ncsi vagyok arra,
hogy a nem zsid� milyen. Hogy reag�l r�m. Az emberek egy r�sz�ro"1 kider�l, hogy
tel- jesen k�z�mb�sek a bennem l�v� zsid� ir�nt, nem �r- deklem �ket ilyen
�rtelemben, b�r lehet, hogy csak k�pmutat�ak. M�sok r�gt�n biztos�tanak arr�l, hogy
o"'k szeretik a zsid�kat, fo~leg no�k szoktak nekem ilye- neket mondani. Hogy az
�sszes szerelm�k zsid� volt, vagy majdnem mind. Ezt nem hiszem el �ltal�ban ne-
kik, �s nem is igaz�n szeretem, ha valaki �gy besz�l. Nem szeretem az�rt, mert ez
is egyfajta antiszemitiz- mus. M�g ha �n provok�lom is, ne dics�rgesse a zsid�- kat
azzal, hogy neki az �sszes j� bar�tja az! Ne vigasz- taljon! A filoszemita is
antiszemita. Mi�rt kellene va- lakit az�rt szeretni, mert zsid�? Azt hiszi, hogy �n
el- v�rom, hogy a zsid�kat k�l�nbnek tartsa? Sok zsid� elv�rja, mert maga is ezt
k�pzeli, amit �n h�v�t�l is hi- b�nak tartok, hitetlen zsid� eset�ben meg pl�ne.
�r- dekes, �ppen a nem vall�sosak hiszik magukat z�mmel k�l�nbnek. A vall�sos azt
mondja, hogy o"k Isten kiv�- lasztott n�pe, ez�rt kell szenvedni�k, s haj�n a
Messi�s, o'~k fognak a legels� h�lyeken f�lt�madni. Ilyen �rte- lemben n�zik
magukat m�snak, mint a t�bbi, ami egy �tezer �ves vall�sn�l megbocs�that� f�lfog�s,
de egy mai ember mai viszonyok k�z� ezt ne �ltesse �gy �t, hogy a zsid�k a zsenik,
a t�bbi a t�meg! M�g egy vall�- sos se, mert van olyan h�v� ismer�s�m, aki a
vall�sb�l k�ndulva a mindennapi emberi viszonylataiban is a ki- v�lasztotts�got
akarja meg�lni. Persze neh�z elk�l�n�- teni a dolgokat neki, m�gis �pp amiatt, hogy
a vall�sos befel� fordult, elm�ly�lt, ritk�bban hib�zik.
Nem tudom, mi az, h'ogy zsid�, ha lev�lasztom a val- 108 "~ 109

l�st �s a k�ls� k�nyszereket, a k�r�lm�nyeket, p�ld�ul azt, hogy nem �n d�nt�m

el. Val�sz�nu�leg a k�r�lm�- nyeket lehet a legkev�sb� lev�lasztani, legal�bbis .
egyel�re. Mert mi a Radn�ti Mikl�s zsid�s�ga? Kato- likus volt. A zsid�k
kereszt�nynek tartott�k, a nem zsid�k zsid�nak, � maga magyar k�lt�nek hitte mag�t,
m�gis zsid�k�nt kellett meghalnia. A hal�la tette zsi- d�v�? A m�d? Az ok? � �gy
d�nt�tt, hogy nem zsid�, m�sok �gy d�nt�ttek, hogy az. Teh�t �n m�r azt mon- dom,
hogy ha csak elvileg is megvan annak az es�lye, hogy nem �n d�nt�m el adott
helyzetben, zsid� va- gyok-e vagy nem, akkor az vagyok! Ink�bb az vagyok. Ez nem
f�lelem. Lehet, hogy van bennem dac, de leg- al�bb annyira ir�ny�t a keres�s is.
Mik�zben keresek, tapasztalok. A tapasztalat ir�ny�tja a keres�semet, a,
v�laszt�saimat. A m�sodik, az 1973-as izraeli-arab h�bor� idej�n meg m�r el�tte is
k�nyveken kereszt�l elkezdtem foglalkozni a zsid�k�ppel. Nem szeretnek`` dolgozni?
Nem tudnak harcolni? Mindaz, amit a zsi- d�kra r�aggattak, elt�rl�d�tt puszt�n
Izrael l�te �ltal, s m�g ink�bb a sikerei �ltal, s itt nemcsak a katonai sik�-'
rekre gondolhattam, hanem a gazdas�gi eredm�nyekre''. is. Arra, hogy a f�ldm�vel�
zsid� sivatagb�l gazdags�::" got teremtett mag�nak, olyasmit �rt el sz�v�s �s neh�
munk�val, amit sok dolgos n�p�re b�szke orsz�g so=' hasem. A primit�vek
elgondolkozhattak, hogy t�nyleg, igaz-e, hogy a zsid�k csak k�t dologhoz �rtenek: a
p�nzcsin�l�shoz �s a m�v�szetekhez. A m�v�szetek-: hez val�ban vonz�dnak, �rz�k�k
van hozz�. Vagy csak egyszer�en v�letlen, a sz�mszer�s�g okozata. M�s n�: pekkel
�sszehasonl�tva a zsid�kn�l a sz�mar�nyukho k�pest sokkal t�bb volt mindig is a
tanult ember, a m�'` velt, k�pzett szakember, vagy a nem szakember, csak kultur�lt,
ig�nyes polg�r. A zsid�k az �lland� vesz�ly, � helyv�ltozat�si k�nyszerek miatt
m�sokn�l elo'~bb vol tak k�nytelenek nagy t�megekben f�lismerni a mobi ~ liz�lhat�
�rt�keket, p�ld�ul a tud�st. Az �rtelmis�gi ember �rz�kenyebb, kifinomultabb, ezen
az alapon az idegbetegek is t�bben vannak a zsid�k k�zt, ami (ha ugyan igaz) nem
ker�lte el az antiszemit�k figyelm�t. Zsid� dekadencia! Zsid� gy�k�rtelens�g! Engem
ezek nem foglalkoztattak, sokkal �rdekesebb az, hogy a hu- szadik sz�zad m�sodik
fel�ben a tudom�ny �s a tech- nika fejl�d�se olyan eszk�z�ket teremtett, amelyek
�l- tal proszt�k sz�m�ra is kider�lhetett vil�gszerte, hogy a legnagyobb hat�er� a
fejen bel�l van. Ez az ir�nyzat az intelligensebb n�peknek kedv�z. Gondolatok,
�nk�- nyesek biztosan. A cig�nyok is �r�kk� v�ndoroltak ,
m�gis eg�sz m�s lett az eredm�nye. Nyilv�n az�rt nem tudom megmondani, mi az, hogy
zsid�, mert nem va- gyok vall�sos. A zsid�s�g l�nyege a vall�sban van. Le- het, de
nem hiszem. Nem hiszem, mert nem vagyok
vall�sos. A gy�k�rtelens�g, a lek�tetlens�g tal�n jel- lemz�. K�nyszerbo"1
tulajdons�g lett. Tal�n k�nyszer n�lk�l is az lett volna. A bank�r b�rhol lehet
bank�r. A r�f�s b�rhol lehet r�f�s. A cip�sz b�rhol talpalhatja a cipo"ket. De mi
van, ha m�r ezer �ve ugyanott cip�sz? Mi lesz? Ugyanaz lesz, mint volt, ha a
k�rnyezete ugyanannak tartja. Teh�t a zsid�s�g l�nyege a k�rnye- zeti
meghat�rozotts�g: Ez�rt neh�z egy zsid�nak azo- nosulni �nmag�val, mint zsid�val,
illetve a vall�s �s Iz- rael �ltal lehet. K�l�nben a zsid� mint zsid� nem l�te-
zik. Att�l l�tezik, hogy m�sok annak tartj�k. Etto~l tu- ~ lajdonk�ppen nem l�tezik
zsid�k�nt, csak valakik�nt. �nmaga sz�m�ra is inkognit�ban �l. Ilyen alapon ak�r
mindegyik�nk lehetne zseni�lis heged�m�v�sz is, an- nak ellen�re, hog~ �n p�ld�ul
nem is tudok heged�lni. Vagy �pp ez�rt. Epp ez�rt hihetem ezt. Az �lland� �l-
d�ztet�s kitermeli az �rz�kenys�g egy fajt�j�t. A k�l- t�nek szenvednie kell ahhoz,
hogy j� verset �rhasson. �s r�ad�sul sem a vers�r�st, sem ezt az �ll�t�st, vagy ta-
l�n igazs�got nem zsid�k tal�lt�k ki. Rengeteg zsid� 110 '~~ 111
ut�l szenvedni, ugyan�gy, mint a nem zsid�k. Az �r�- m�ket hajszolja. Erre
mondj�k az antiszemit�k, akik- nek semmi nem ker�li el a figyelm�t, hogy a zsid�
buja. �gy azt�n a zsid� buja �s szenved, s�t szenved�sre v�- gyik. Ezek lefek�dtek
Sigmund Freud d�v�ny�ra, hogy megtudj�k, kicsod�k is o~'k. �s Freud, aki maga is
zsid� volt, megmondta nekik. Illetve nem mondta meg, mert azt az�rt � se tudta.
Amit tudott, arr�l kider�lt, hogy nem zsid�kra is �rv�nyes, az eg�sz emberis�gre.
Nincs felelet, mert mindenre van felelet.

VI.
Az antiszemit�k szerint zsid� a zsid�t seg�ti. Ha a zsid� nem jut el�re, azt
mondja, hogy az antiszemitiz- mus miatt nem. B�rmilyen munkahelyen ezt tapasz-
talja az ember. Egyik a m�sikra mutogat: figyeld, ezek egym�st seg�tik! Ha csak
kett� van nyolc ellen, akkor is azzal v�dolj�k meg azt a kett�t, hogy az�rt jut
poz�ci�- ba, mert zsid�. Pedig lehet, hogy az a kett� azt se tudja egym�sr�l, hogy
zsid�. Lehet, hogy tudja. Mi�rt kell azon csod�lkozni, hogy ha kialakul egy
t�bbs�gi ellen- szenv, akkor azok, akik kevesebben vannak, �sszetar- tanak? Tal�n
sz�vesebben fogna �ssze az egyik zsid� a nem zsid�kkal, mert egy�ltal�n nem sz�veli
a m�sik zsid�t, de nem lehet. Mert zsid�. A hasonl� alapon megt�madottak m�r csak
v�dekez�sbo"1 is egym�s
mell� sddr�dnak, ha tetszik nekem, ha nem. Az a v�le- m�ny, hogy a zsid�k
t�mogatj�k egym�st, sz�rmazha- tott abb�l is, hogy mu"k�dik a Zsid�
Vil�gkongresszus �s a Joint, ami a h�bor� ut�n sokat seg�tett a zsid�kon. Arra m�r
nem eml�keznek az antiszemit�k, hogy
mennyire rem�nytelen�l tolongtak a zsid�k N�met-
orsz�gban a harmincas �vek v�g�n. Mint a birk�k az akolban, lev�g�sra v�rva. A
vil�g. egyetlen orsz�ga se fogadta be o�'ket. T�megeket nem, legf�ljebb p�r gaz-
dagot. Teli �ce�nj�r�kat visszaford�tottak t�bb ezer m�rf�ldes �t ut�n. Vissza a
hal�lba. Nem csoda, ha a h�bor� ut�n vil�gszerte zsid� szervezetek alakultak, mert
ennek soha t�bbet nem szabad megism�tl�dnie! Vagy ha m�gse tudn�k a zsid�k
megakad�lyozni, mivel I~'aelt kiv�ve minden�tt a vil�gon kisebbs�gben van- 113
nak, legyen mit tenni. P�ld�ul Izraelbe a vil�g b�rmely t�j�r�l mehet a zsid�, ez
az els� sz�m� biztos�t�k. A katolikus egyh�z is seg�tette az �hez� katolikuso- kat
a h�bor� ut�n. Ahol nem csin�lta, rosszul tette. Amennyire �n tudom, a h�bor� el�tt
nem volt �ltal�- nos az a mond�s Magyarorsz�gon, hogy a zsid� a zsid�t seg�ti.
Jobban k�l�nv�lt a zsid� �s a nem zsid�. Term�- szetes dolog volt, hogy a zsid�k
�sszefognak, �sszatar- tanak. Egy asztaln�l �ltek, jobban f�lismerhet�en �l-'
t�zk�dtek, �ltal�nosabb volt, hogy ragaszkodtak a ha- gyom�nyaikhoz. Az antiszemita
v�rosi kisember azt, mondta, hogy �n milyen szeg�ny vagyok, de ott van as Weisz
Manfr�d, az hogy megszedte mag�t! Meg a t�b-~= bi, akik idej�ttek egy batyuval
valamikor, �s menny~ minden�k van! �n meg, akinek az �sei �vsz�zadok �t itt �ltek,
teng�d�m. Az m�r nem t�nt f�l neki, ho : h�ny nem zsid� is meggazdagodott, m�g �
szeg�ny ma~ radt, vagy �ppens�ggel elszeg�nyedett, illetve ha f�l i t�nt, m�sk�pp
�t�lte meg, mert azok nem "j�ttek" ~ Ilyen v�lem�nyek b�ven elhangzottak, de
�ltal�no
hiedelemk�nt nem �lt, hogy zsid� csak a zsid�t seg�ti leplezve, m�sok k�r�ra,
"�sszebesz�lve". Ha � zsid� zsid�val a gazdas�gi �letben �sszefogtak, az aki szem�
ben �llt vel�k tulajdonosk�nt, riv�lisk�nt, mondhatt~ azt, hogy na, ott vannak a
zsid�k, az ellenfeleim! A~' m�g szerintem nem antiszemitizmus, ha az �zleti �let-
ben meg�tk�znek az �rdekek, vagy ak�r a politik�ba ' csak k�rd�s, hogy van-e
egy�ltal�n zsid� �rdek ilye ;~ �rtelemben? Akkor van, ha a zsid�t mint zsid�t hat�
rozz�k meg, megk�l�nb�ztetik, f�l�bred a vesz�ly�r zete, vagy �ppen meg is
t�madj�k. A vid�ki gazdago a f�ldbirtokosok sok�ig. nem lehettek zsid�k, ez�
p�ld�ul ha egy �lf�ldi faluban azt mondta valaki a bo�:' tosra vagy a
kocsmab�rl�re, hogy zsid�, eg�sz m�sr gondolt, mint a v�rosi ember. A paraszt a
s�gor�ra i " azt mondja a mai napig is, hogy mi van, zsid� lett�l, ha' az �zletel.
Tal�n m�r nem, mert kezd megv�ltozni a f�lfog�s, mindenki kereskedik, �zletel, aki
tud.
A R�kosi-rendsz�rben t�k�letesen megv�ltozott a
helyzet, mindent lefojtottak. Nyilv�nosan ki se volt szabad ejteni azt a sz�t,
hogy zsid�, legf�ljebb azt, hogy cionista, ami viszont az imperialista gazemberrel
volt azonos �rtelm�, az ellens�ggel. Mikor �n ezt �tgondol- tam, r�j�ttem, hogy a
kommunizmusban az antiszemi- tizmusnak egy teljesen �j szakasza kezd�d�tt el. Ebbe
sz�lettem �n bele. A hallgat�s, a nem tud�s, a soksz�- rosan kiford�tott dolgok
�rny�kteny�szete ezzel vette kezdet�t: Minden titokzatos sugdol�z�sba ment �t.
Ugyanakkor a hivatalos ideol�gia fennen hangoztatta a fasiszta n�pirt�s b�neit, a
nyilasuralom r�ms�geit, de ezzel a jelenen semmit se seg�tett, s�t rontott azzal,
hogy a magyar n�pet fasiszt�nak b�lyegezte, ami ellen- �ll�st v�ltott ki. A
R�kosi�knak a diktat�ra bevezet�- s�hez, az oroszok kiszolg�l�s�hoz volt sz�ks�g�k
arra, hogy fasiszt�nak nevezhess�k a n�pet, illetve a n�pet az uraik �ltal b�nbe
vitt n�pnek tekints�k. B�ntudatot szugger�ltak, hogy majd a b�nto~l �k tiszt�ts�k
meg a n�pet. Csak o"'k, akik k�v�lro~'1, Moszkv�b�l j�ttek, oA'k a tiszt�k. �t
akart�k nevelni a n�pet, ez�rt foglalkoztak annyit a zsid��ld�z�ssel. R�j�ttem arra
is, hogy tal�n soha a t�rt�nelemben nem ker�lt m�g a zsid�s�g any- nyira ellent�tbe
�nmag�val, mint a szovjet kommuniz- musban. Egy r�sz�k ideol�giai parancsb�l
kitelep�t�- seket szervezett, b�ntet�t�borokat �ll�tott f�l, �s hi�ba f�t�tte �ket
esetleg a bossz�v�gy is tudat alatt vagy tu- datosan, a t�borokba azokat a zsid�kat
is be kellett z�rniuk, akiket az ideol�gia ellens�gnek min�s�tett. �gy ker�lt a
zsid�k m�sik r�sze hal�los veszedelemb�l f�l- szabadul�s �ltal �jabb hal�los
veszedelembe. Hazaj�tt Auschwitzb�l, amit meg�szott, �s kik�t�tt Recsken, amibe
belehalt, vagy v�gleg belerokkant testileg, lelki- leg. �s szerintem egy id� m�lva
az "egyik r�sz" is meg- 114 ;' 115
roggyant, a benn�k �l� zsid� is sebet kapott, nemcsak a kommunista.
Akartak Magyarorsz�gon is cionizmus elleni �ltal�- nos rohamot ind�tani, csak t�l
hamar meghalt Szt�lin. A zsid�kkal teli vezet�s sz�tott volna antiszemita �rzel-
meket, kommunista alapon, ko~kem�nyen, a nem
kommunista zsid�k ellen, a nem el�g elt�k�lt kommu- nista zsid�k ellen. B�r
lehet, hogy e m�g�tt a moszkvai elv�r�s m�g�tt lapult egy m�sik sz�nd�k is. A
magyar- orsz�gi zsid�, ha kommunista lett, kezdetben tal�n m�g jobban is megfelelt
Szt�lin szempontjainak, mint a szimpla magyar kommunista. A magyar zsid�s�gon
bel�l a szocialista-kommunista hagyom�ny er�s voltr mint r�teg, a magyar zsid�s�g
a t�rsadalmi piramis f�l- s� r�sz�ben helyezkedett el, nagysz�m� k�pzett embert
tudott adni ir�ny�t� szerepekre, ugyanakkor, f�leg 1944 ut�n, tartott a "nemzeti"
�rzelmekto~'1, teh�t mi- k�zben abszol�t be�gyaz�dott az intelligenci�ba, bi-
zonyos �rtelemben "idegenk�nt" �lt, ami nagyon j�~ megfelelt a helytart�i
szerephez. K�sopbb viszont, amiJ; kor m�r �gy gondolta a birodalmi k�zpont, hogy
el�~ sz�m� megb�zhat� nem zsid� kommunista gyun'lt �ssze~ esetleg le akart�k
"cser�lni" a zsid� kommunist�kat~ legal�bbis a z�m�ket, nehogy a t�l sok hasonl�
mot�= vum� ember az elitben valahogy ellen�k forduljon, tea h�t biztons�gi okokb�l,
meg az�rt is, mert az oroszol~ alapvet�en antiszemit�k, a gr�z Szt�lin is h�rhedten
a~ volt, ezenk�v�l azt is gondolhatt�k, hogy �gy jobb megnyerhetik majd a magyar
n�pet az eszm�nek.
els� f�lvon�st zsid� vezeto"'kkel akart�k v�ghez vitet ''' hogy azt�n ejts�k o"'ket
is. 1953-ban Berija azt or , totta R�kosinak, hogy nem lesz t�bbet zsid� kir'
Magyarorsz�gon! M�s k�rd�s, hogy �ppen az 1956- ' magyar forradalom �bresztette
r� az oroszokat, hogya~' h�s�ges magyar kommunist�t meg kell becs�lni, nin - ~
annyi erej�k, hogy teljesen �talak�ts�k a kommunis ~ elitet, �s kre�ljariak egy m�g
megb�zhat�bbat. A n�p indulat�t �gy levezetni sokkal kock�zatosabb, mint nem
levezetni.
Nem tudom eld�nteni, mi j�tsz�dott volna le m�s
k�r�lm�nyek k�z�tt, illetve hogy ez a "csere" t�nyleg f�lmer�lt-e mint terv. A
magyarorsz�gi szocialista mozgalomban a zsid�k nagy sz�ma olyan v�letlen, ami
egy�ttal sz�ks�gszer�. A k�t h�bor� k�z�tti szovjet- uni�beli emigr�nsok k�z�tt is
sok zsid� volt (a kiv�g- zettek k�z�tt is), a h�bor� alatt a zsid�k "sorsk�z�s-
s�gbe" ker�ltek az illeg�lis kommunist�kkal, �s 1945 ut�n is t�megesen l�ptek be a
kommunista p�rtba.
Er�sen zsid�s li�rt volt a magyar kommunista p�rt, nem c�ljaiban, hanem a tagok
sz�rmaz�s�t tekintve. Zsid�k voltak az ideol�gusaik (R�vai, Luk�cs), zsid�k voltak
a m�rt�rjaik (Sallai, F�rst, S�gv�ri Endre). Sz�- mukra volt vonz� a tan, persze
nem csak sz�mukra, �s k�z�l�k is a szeg�ny zsid�kra meg az el�z� nemzed�k- kel
szembefordul� �rtelmis�gi �s gazdag polg�ri sar- jakra, mert egyszerre �g�rt
szabadul�st az �tkos kapita- lizmust�l; ami a szeg�nys�get okozza, �s az antiszemi-
tizmust�l, ami a lelkeket k�nozza, aminek a megsz�nte n�lk�l nincs igazi szabads�g
zsid� sz�m�ra. Az any�m, az �rzelxni kommunista, aki 1945-ben l�pett be a p�rt- ba
lelkesen, tiszta sz�wel, nem az eszm�k miatt l�pett be, hanem annyira b�zott a
kommunizmusnak az anti- szemitizmus elleni gy�gy�t� erej�ben, hogy ink�bb el-
fogadta az eszm�ket is. Szerintem sose gondolkozott el rajtuk nagyon. �lete v�g�ig
k�d�s �br�ndk�nt go-
molygott benne az eg�sz, p�tolva az istenhit hi�ny�t. A bigott katolikus is csak
bemagolni k�pes a Bibli�t, nem tud elszakadni to~le, nem tudja megmagyar�zni. Egy
istenhithez hasonl� �rzelem �radt sz�t any�mban a nagy Szovjetuni� ir�nt, s mivel a
Szovjetuni�ban kom- munizmus volt, ez is hozz�tartozott a dologhoz sz�m�- ra. Ha
Amerika a szomsz�dunk, �s o~'k szabad�tanak f�l 116 117
F
1
i
6
benn�nket, akkor val�sz�nu"leg nem sz�k�tt volna f�l a ~ zsid� sz�rmaz�s�
kommunist�k sz�ma, megmaradt y
volna a k�t vil�gh�bor� k�z�tti ar�ny. �s a magyar- orsz�gi zsid�k nem a
Szovjetuni� ir�nt �reztek volna , ekkora szimp�ti�t, hanem Amerika ir�nt. Nem lehet
~ figyelmen k�v�l hagyni, hogy a Magyarorsz�gon �l� "; zsid�k sz�m�ra az oroszok
bej�vetele nem veres�get ~ ,
jelentett, az �ld�z�ttek nem az orsz�g elfoglal�s�t, le-: ig�z�s�t �lt�k �t,
legal�bbis az els� ido'"kben nem. A zsi- d�k k�z�tt nem nagyon keringtek olyan
t�rt�netek;', hogy az oroszok elvitt�k a nagyap�m lov�t, kit�pt�k ' �ral�ncost�l a
mell�nyzseb�b�l a zseb�r�j�t, meger�-' szakolt�k a l�nyokat, lel�tt�k az apjukat.
�s ez, am�g az any�m�k gener�ci�ja �l, nem hal '
belo~l�k. �nbennem ez �tfordult. Tudom�sul veszem, ~ hogy az any�m�k hogyan
�reztek annak idej�n, de sze- ~ rintem m�r az a l�nyeg, hogy elvesztett�nk egy
h�bo-,; r�t, �s idej�ttek a gy�ztes csapatok. Mivel nekem az �ld�ztet�s nem
k�zvetlen �lm�ny, plusz foglalkoztam a; t�rt�nelemmel, b�r �rtem az any�m�k
szempontjait, a: cselekedeteik ok�t, fontosabb sz�momra Magyarorsz�g;v szempontja,
jobban azonosulok azzal, hogy mit jelen~ ' tett a magyar nemzetnek ez. Tudom, hogy
a zsid�
az�rt nem mes�lhett�k, hogyan vett�k el a zseb�r�jukat~i:, az orosz katon�k, mert
m�r az � �r�jukat kor�bban el-~ vett�k a magyarok, vagyis a nyilasok, egy�ttal azon
sulok a magyar nemzet �rz�seivel is. Bennem ilye ; szempontb�l kett�s �rzelem
lakik. A magyarok� i
megvan, a zsid�k� is. Nem kett�s, sorrendbe tudo~ �ll�tani. Politikai szempontb�l a
magyarok� az els�d'-~ leges.
Ha most a magyarok elszakadnak az oroszokt�l, va- l�sz�nu�'leg egy bizonyos ideig
er�sebb lesz az antisze- mitizmus, legal�bbis nyMtabb. Ez nem baj, illetve ba ~ de
mit lehet tenni? Kiab�lj�k ki magukat, k�pk�dj�k ki magukat! A lefojt�s, a
sugdol�z�s hossz� �vtizedei ut�n ez logikusan k�vetkezik. Ha a kommunist�k
nemcsak a politikai sz�m�t�saik miatt foglalkoztak volna annyit a
zsid��ld�z�ssel, hanem hagyj�k, hogy a magyar nemzet kiforrja mag�t, maga dolgozza
f�l a n�metek mellett �s a nyilasid�kben j�tszott szerep�t, m�r t�llenn�nk a
nehez�n. Megmaradt volna a cs�n- des, minden�tt megl�v� antiszemitizmus, amivel
egy�tt lehet �lni, b�rjobb lenne n�lk�le. M�r m�sk�nt hangzana az is, hogy a
zsid� seg�ti a zsid�t, ami vagy igaz, vagy nem. Az nem igaz, hogy k�t zsid� tan�r
�sz- szebesz�l, �s csak az�rt vesz f�l valakit az egyetemre, mert az zsid�. Az
viszont igaz, hogy a n�pess�ghez vi- szony�tott sz�mar�nyukhoz k�pest t�bb a
m�velt,
k�pzett ember. Az olyan csal�d, amelyik megfelelo"bb k�zeg a tehets�ges
gyereknek, t�bbet tud ny�jtani, ez�ltal az energi�k megsokszoroz�dnak. Vannak ezen
k�v�l klikkek, �sszefog�sok, egym�st seg�t�sek, �s nemcsak zsid�k k�z�tt.
�sszefoghatnak a g�r�g me- nek�ltek, a bolg�r kert�szek, bizonyos magyarorsz�gi
szerbek, sv�bok, szlov�kok, a volt ludovik�s katona- tisztek, cig�nyok, a
Budapestre ker�lt szegediek, a P�- csett �l� szeksz�rdiak, a Dun�nt�lra k�lt�z�tt
alf�ldi- ek, ak�rkik, ha tudnak, ha �sszehozza o"ket a sors, �s van k�z�s �rdek�k.
Ha t�rt�netesen zsid�k tartanak �ssze, az �r�gy lehet az antiszemit�knak, de �gyis
mindegy, az antiszemita eld�nt�tte, hogy e,z �gy van, �s ak�r tal�l konkr�t p�ld�t,
ak�r nem, mondja, hiszi. Nem lehet megm�s�tani a v�lem�ny�t. Egyik nap meg-
vitatja, mondjuk velem, �n meggy�z�m ott �s akkor, de m�snap megint ugyan�gy
gondolkozik. Folytatja, jobb esetben csak mag�ban. �n ker�l�m a csak zsid� t�rsa-
s�gokat, mindig is ker�ltem, nekem unalmasak. Soha nem v�rtam ilyen �rtelemben
senkiton'1 semmit. Az, hogy p�ld�t akarok mutatni, k�so"'bbi fejlem�ny, egy
gondolat. Nem akarok p�ld�t mutatni, csak olyan em- ber akarok lenni, mint b�rki
m�s.
118 119
A nagy magyarkod�s, az �smagyarkod�s majdnem .
mindig egy�ttj�r az antiszemitizmussal. Lehet, hogy ez egy rossz zsid� reflex, de
egy�ttal tapasztalat is. Van- nak bizonyos sz�fordulatok, kifejez�sek, klis�k, amik
, m�g�l ki�rzem; hogy a besz�l� vagy �r� mire gondol,..;. c�loz, ugyanakkor nem
hiszem, hogy Magyarorsz�gon ~~. hatalomra t�rhet vagy m�g ink�bb hatalomra juthat"
olyan p�rt, amely a programj�ba f�lveszi a zsid�elle-~ ness�get. Nincs
biztos�t�kom, illetve az a biztos�t�kom, ''' hogy itt �lek �n is �s m�g rengeteg
�rtelmes ember. Mit lehet m�g tenni ezen k�v�l? Alap�tsak antiszemita-' ellenes
p�rtot? Marhas�g! Vesz�lyesebb lenne, mint~ hagyni, hogy mindenki kibesz�lje azt,
amit gondol:~ Tal�n az�rt vagyok m�gis nyugodt, mert vannak bizto- s�t�kok,
Magyarorsz�g s�lyos ad�ss�gok alatt ny�g, �s a hitelez�i �s a leend� hitelez�i
t�bbnyire norm�lis de mokratikus orsz�gok. Nem lehet fejl�d�s itt demokr�-,~ cia
n�lk�l, �s e_ z nem k�ls� k�nyszer, hanem az itt �lo"1~~~ t�bbs�g�nek keservesen
megszenvedett �lm�nye. ~
demokr�cia pedig biztos�t�kokat ny�jt az antiszemi tizmus ellen, annak ellen�re,
hogy nem z�rj a ki annak ~ lehet�s�g�t sem, hogy p�ld�ul engem agyba-fo"be ver=
jenek, mert zsid� vagyok. De nem p�rtok vernek agy-,~;e ba-fo�'be, hanem h�rom
h�lye, esetleg r�szegen, utc�n,~: mik�zben nem lezsid�znak, hanem lekommunist�z~ j
nak, hogy szebb legyen a dolog. Ilyet el tudok k�pzelni' Ugyan�gy nem lehet ellene
semmit tenni, mint az elle '' hogy f�lrobbantsanak egy zsinag�g�t Hollandi�b
holland �jfasiszt�k. Mert ilyenek is vannak. Ugyana kor Franciaorsz�gban
irt�zatosan t�r a hatalomra a ~ Pen, er�sen nacionalista, fajv�d� programmal,
egy,~' olyan orsz�gban, ahol mindig is hatott az antiszemitiz~~~ mus, de � m�g
v�letlen�l se keveri bele a besz�deibe ' zsid�kat. Mindig hangs�lyozza, hogy a volt
gyarm ~. ' tokr�l bek�lt�z�ttekre vonatkoznak a kit�telei. Persz ~ �gy tudja nem
bolygatni a zsid�kat, hogy k�zben m~ 120
n�pek ellen usz�t. Teh�t az indulat, a lehet�s�g a r�gij� demokr�ci�kban is
megvan. K�zismert, hogy az anti- szemitizmus �jkori, faji alapokra helyezett
v�ltozata egy angol fej�ben sz�letett meg, m�gse Angli�ban h�- d�tott, hanem
N�metorsz�gban lett belo~le az, ami lett, az angol demokr�ci�ban nem v�lhatott
meghat�roz�- v�, m�g ha lett volna is t�ptalaja. Kellett lennie, m�s- k�l�nben nem
tal�lt�k volna ki �pp ott.
A klasszikus demokr�cia nagyobb biztos�t�k nekem, mint az oroszok. Az any�m�k ezt
m�g nem l�tt�k. ~k azt l�tt�k, hogy tulajdonk�ppen "nyugati" hat�sra emelkedett
hivatalos politikai szintre az antiszemitiz- mus, mivel N�metorsz�g nem egy �zsiai
orsz�g volt, ak�rhogy is n�zz�k. Azt�n bej�ttek a dobt�ras g�p- pisztolyaikkal az
orosz katon�k: hurr�! Megsz�ntek a zsid�t�borok. Nekik nem t�nt f�l az, hogy
egyeseket meger�szakolnak, b�r �ppens�ggel az any�m is j�rha- tott volna �gy, a
lehet�s�g f�nn�llt. Az ap�mat nem vit- t�k el "m�lenkij robotra", mert egyr�szt nem
vittek el mindenkit, �s akinek nem t�nt el csal�dtagja, r�ad�sul azt �lte �t, hogy
sz�m�ra megsz�ntek a hal�los vesz�- lyek, k�nnyen aff�le h�bor�s mell�kjelens�gnek,

sz�ks�gszer� rossznak .gondolta azt; amit hallott, ha egy�ltal�n elhitte.

M�sr�szt az ap�m ahogy haza�rt, el- kezdett szervezkedni, f�lvette a kapcsolatot az
elvt�r- saival. �, aki l�tta, hogy mennyi magyar seg�dkezett a zsid�k ellen,
val�sz�nu"'leg nem tartotta lehetetlennek, hogy azoknak a t�bbs�ge, akiket
elvisznek, t�nyleg b�n�s valamiben. Mint kommunista, f�l se fogta, hogy egy
kommunista diktat�r�ban is �llami szintre lehet emelni a n�pirt�s gondolat�t, �s
ak�rminek nevezik, az ugyanaz, r�ad�sul konkr�tan az antiszemitizmust is
el�szedhetik, ha az uralkod� elit �gy akarja.
Diktat�r�ban megt�rt�nhet a legrosszabb, demok-
r�ci�ban nem, vagy kev�sb�. Magyarorsz�gon, ha de- mokr�cia lesz, zsid�ellenes
atrocit�sok el�fordulhat- 121
nak, de a t�rv�ny ezt mindig b�ntetni fogja. Ha az MTK-meccsen hangosabban merik
�v�lteni, hogy
"mocskos zsid�k", az is demokr�cia. Rem�lem, bele- f�radnak egyszer. A k�rd�s az,
hogy meddig lehet el- menni, mennyit t�rhet a demokr�cia? Az a hat�r, hogy ha az
egy�ni atrocit�sokat bejelentem, a tetteseket kap- j�k el, �s b�ntess�k meg o'"ket
t�rv�ny szerint! Nem �r- demes bevetni a rend�r�ket a drukkerek ellen, . hogy
verj�k sz�t, hallgattass�k el o"'ket, ebbo~l m�g nagyobb ribilli� lenne.
Hallgat�lagosan tudom�sul kell venni, hogy a futball Magyarorsz�gon egyel�re ezzel
j�r. A cs�ndes antiszemitizmus olykor ilyen hangos, illetve nem is biztos, hogy
mindenki antiszemita azok k�z�l, aki a m�sik csapat ellen ordib�l, b�r el�g
val�sz�- n�, hogy valamilyen fokon az. Teh�t a hangos zsid�el- lenes megnyilv�nul�s
m�g�tt nem mindig van �lland� �rz�s. Lehet persze a tudat alatt. De van m�g�tte a
m�- sok ut�nz�s�ra val� hajlam, az intelligencia, a j� �zl�s hi�nya. Ha viszont
ugyanezt nem meccsen csin�lj�k~ hanem az utc�n t�ntetnek zsid�ellenes jelszavakkal,
az m�r t�l van a hat�ron. Azt m�r azonnal le kell �llitani, mint �llamilag tiltott
akci�t.
A cs�ndes antiszemitizmus bel�thatatlanul hossz�
id�szak�t a kommunizmus nem kurt�totta meg, ink�bb ny�jtott rajta, f�ltehet�en.
Bizonyos zsid� sz�rmaz�s� kommunist�k, akiknek a kommunista hite m�r sz�t-
foszlott, mert el�g �rtelmesek �s el�g j�l inform�ltak voltak, tartottak a
rendszer �sszeoml�sa ut�ni fejle- m�nyekto~l. Mind zsid�k is tartottak az esetleg
bek�- vetkez� fordulatt�l, v�ltoz�sokt�l, amit a hatalmukhoz ragaszkod� kommunista
vezeto"k kihaszn�lhattak. F�-: lelmet �bresztettek ezekben az emberekben nemcsak
mint kommunist�kban, a zsid� reflexeikre is r�j�tszot- tak. Amikor egy politikai
rendszer sz�teso"ben van, szaporodnak a ki�br�ndult, megb�zhatatlan elvt�rsak a
hatalmi elitben is, j�l j�nnek a h�tt�rmot�vumok. (Amik a l�nyeg�n nem
v�ltoztatnak, viszont az anti- szemitizmust t�pl�lj�k.) Val�sz�nu�1eg voltak kommu-
nist�k �s nemcsak kommunist�k, ak�rmilyen vezetoA'k, a rendszernek elk�telezett
emberek gazdas�gban, kul- t�r�ban, akiknek m�g az �tlagos kommunist�n�l is na-
gyobb probl�m�t jelentett az,, hogy mi j�n ezut�n. A nemzet biztos b�nbakokat keres
majd! Ott lesznek a kommunist�k, �s azt�n? Nem sz�m�tott�k be, helyze- t�kn�l
fogva, hogy a legkem�nyebb ellenz�k nagy sz�- m� zsid� sz�rmaz�s� tagja szerencs�re
eleve lehetet- lenn� teszi a zsid�s�gnak �s a kommunistas�gnak
ilyesf�le �sszemos�s�t, b�r pr�b�lkoz�sok vannak. A magyar mindig sz�th�z� volt.
Nem vagyunk olyan
egys�ges fajta, mint az orosz vagy a rom�n, k�lso"leg se. Gyerekkoromb�l az az
�lm�nyem, hogy mindenki
m�sf�le, kin�zetre, �s ha megyek az utc�n, ott sincs egys�ges t�pus. J�, ez
nagyv�ros, de ha vid�kre utazom, mit l�tok? J�szok, kunok, besenyo"'k ut�dait,
szerbeket, t�tokat, horv�tokat, rengeteg sv�bot. Mind magyar. Nem vallhatja mag�t
magyarnak faji, nemzetis�gi ala- pon m�g akkor se, ha a nev�t m�r a nagyapja
magyaro- s�totta. Akkor milyen alapon magyar? Ez egy igen ve- gyes lakoss�g� n�p, a
kevered�sek sz�vev�ny�ben
senki nem tudna k�gazodni, �s nemcsak az �rp�dokt�l nem, ha egy-k�t sz�z �vre
megy�nk vissza, akkor sem. A t�r�k ido~'k �ta pl�ne nem, a nagy betelep�t�sek
miatt. A t�rt�nelm�nk kacskaring�s, kudarcok ink�bb a jel- lemzo'"k, szertesz�jjel
van a fejekben ajelen, a k�z�ss�gi �rz�s. Az �sszetartoz�son m�ly sebeket ejtett
Trianon, s a legm�lyebbet a k�mmunizmus. Az �j, amit r� akar- tak �p�teni a nemzeti
tudatra, ahelyett hogy seg�tett volna valamin, csak zavarokat okozott, a
hamiss�g�n�l fogva. K�ls�dleges maradt, a hat�sa maximum a m�g nagyobb z�rzavar
el�id�z�s�ben nyilv�nult meg. Ilyen helyzetben a kis egys�gek, mint azonosul�si
lehet�s�- gek, nagyobb hangs�lyt kaptak. Mi sv�bok, mi ny�rs�- 122 '~~ 123
giek, mi volt �v�sok, mi muzsikus cig�nyok, mi ilyenek, mi olyanok, tartsunk �ssze!
A zsid�kban is kialakul- hatott egyfajta egym�sra figyel�s, de nem az eg�sz ma-
gyarorsz�gi zsid�s�gban, hanem egym�ssal kapcsolat- ban �ll� szem�lyek csoportjain
bel�l.
M�rcius tizen�t�dik�t nem tudt�k kommunista �n-
nepp� tenni, b�r akart�k. Nem lehetett, mert min�l nagyobb teret engedtek az
�nnepl�snek; ann�ljobban ellen�k fordult, �gy ezt is lefojtott�k; az egyetlen �nne-
pet, amikor megfogalmaz�dhatott volna a nemzetet
�sszetart� er�, hiszen a zsid�k 1848/49-ben k�l�n l�- gi�kat �llitottak f�l, �s a
szabads�gharc lever�se ut�n az �j cs�sz�r egyik els� int�zked�se az volt, hogy a
magyar zsid�s�got m�rhetetlen�l nagy p�nzb�ntet�ssel sar- colta meg. Az 1956-os
forradalmat, amikor megint
egy�ttmu'Yk�d�tt minden Magyarorsz�gon �l� n�ci�, a zsid�k z�m�t is bele�rtve,
eleve tilos volt meg�nnepel- ni, mivel a rendszer t�rv�nyess�g�t k�rd�jelezte
volna~ meg. A szocialista internacionalista hazafis�got, mint a birodalom
hazugs�g�t, senki se vette be, szerintem az oroszok se, de a magyarok a legkev�sb�,
mivel nem- csak az orsz�gon bel�l, hanem a k�rnyez� �rsz�gokban is ennek a leple
alatt gy�t�rt�k o"ket, �gyhogy mi sem~. mit se profit�ltunk ennek a nev�ben. Kisebb
k�r�k kej rest�k egym�st az orsz�gon bel�l, ami egy demokr�- ci�ban norm�lis. Volt
m�r itt olyan a kommunist�k el�tt, hogy a lakoss�g k�r�kbe, egyletekbe t�m�r�lt~
etto"1 f�ggetlen�l �lt az �sszetart� eszme is. A kis egys�~ gek a demokr�cia
alapjai, .�s a sv�b kultur�lis egyes~~ letnek nem kell haragudnia a szlov�k
n�pit�nccsoport~ ra, biztos nem is fog, ha majd megalakul. Nyugodta~ �lhetnek,
mu~'k�dhetnek egym�s mellett. A zsid�knak ahhoz, hogy ne legyen a cs�ndes
antiszemitizmusb�l hangos zsid�elleness�g, nem kell beolvadniuk, mintha nem is
l�tezn�nek, nem kell m�g nagyobb magyarnali se lenni�k, mint amekkor�k. Meg fogj�k
alak�tani ~ k�l�nf�le egyes�leteiket, ugyanakkor magyarok lesz- nek, az�ltal, hogy
itt �lnek, a nemzeti szimb�lumuk a, magyar z�szl�, az olimpi�kon a magyar
versenyzo"k eredm�nyeito~'1 fakadnak s�rva �r�m�kben vagy b�na- tukban. A nemzeti
�rz�s, a hazaszeretet az eur�pai de- mokr�ci�kban sok hely�tt f�ler�s�d�tt,
mik�zben k�- z�s Eur�p�t �karnak l�trehozni. �gy hozz�k l�tre, hogy a hollandok
k�zben hollandok maradnak, a
franci�k franci�k, a d�nok d�nok. Ehhez elo'"bb kell az �sszefog� eszme a
nemzeteken, orsz�gokon bel�l is. Ha az emberek meg�rtik egym�st, lassan tiszt�z�dik
az is, mi tartja �ket �ssze. Tiszt�z�dik, mi az, hogy ha,za. T�nylegesen,
�rz�kelhet�en. A rossz oldalaival egy�tt is, ami n�lunk egyel�re ink�bb el�t�rbe
ker�l a gazda- s�gi helyzet miatt. �sszetartja o'"ket az, hogy k�z�sen dolgoznak,
azon a f�ld�n, ahol m�r az el�deik is egy�tt dolgoztak, kinek-kinek annyi, amennyi,
�gyse tudja senki pontosan.
Nem kell a zsid�knak f�lsz�v�dniuk, bajusszal, ve- gyes, meg m�g vegyesebb
h�zass�gokkal, b�r aki akarja, tegye meg, ha �gy alakul a sorsa. Legf�ljebb a
k�rnye- zete m�gis zsid�nak fogja tartani. Mi�rt t�njenek el ily m�don innen a
zsid�k? Az � kultt�r�juk is sokat adott ennek az orsz�gnak, vannak olyan �rt�keik,
amelye- k�rt k�r lenne. Sz�ks�gtelen, mert napk�zben, mun- k�ban az emberek �gyis
internacion�lisak, egy d�n munk�s ugyan�gy dolgozik, mint egy n�met, egy olasz - �s
ahogy egy magyar fog, rem�lhet�en. A gy�r majd- nem ugyanolyan, a hivatalok majdnem
ugyanolyanok, nincs d�nt� k�l�nbs�g, de ha hazamegy, abban a pilla- natban � m�r
d�n, n�met, olasz, mert a saj�t szok�sai szerint eszik, �gy tartja az �nnepeit.
Ugyanez egy or- sz�gon bel�l is �rv�nyes lehet, �s ez nem tesz t�nkre semmit, s�t
gazdag�tja az �letet, megsokszorozza az �sszenergi�t. �s Izrael egy orsz�g lesz,
amelynek az �l- lamvall�sa zsid�, a lakoss�g z�me, a n�p z�me (mert el 124 '~ 125
kell fogadni oA'ket n�pnek) zsid�. Szimpatiz�lhatok ez- ~ zel az orsz�ggal ak�r
�gy, mint anyaorsz�ggal, ak�r ; �gy, mint csak egy olyan orsz�ggal, amit hozz�m
ha-'; sonl�ak alap�tottak �s �p�tettek f�l. De egy izraeli'~'. munk�s ma m�r
napk�zben ugyan�gy dolgozik, mint
egy d�n. Teh�t az �n kett�s k�t�d�sem (magyar, zsid�) Izrael besz�m�t�s�val
h�rmas, de az eg�sz leegyszer�- s�dik, ha Izraelben majd b�ke lesz. Most m�g
t�ls�go- : san �bren tartja bennem a k�t�d�st az aggodalom, vi- ~ szont ha megk�tik
a b�k�t, Izrael a Magyarorsz�gon ~ �l� zsid�k sz�m�ra ugyanazt fogja jelenteni,
mint az~ USA-ban �l�k sz�m�ra meg a b�rhol �l�k sz�m�ra~~
Seg�tek, k�ld�k b�rmit, ha tudok �s ha sz�ks�ges, de~ etto�1 m�g b�ven az vagyok,
aki vagyok:
A magyarorsz�giak �s a k�rnyez� orsz�gokban �l� ` magyarok k�z�tt van valami
eg�szen m�s, ugyanakkor::, hasonl� kapcsolat. M�s, mert a magyar nem �nsz�nt�-~ b�l
�l Csehszlov�ki�ban, Rom�ni�ban, a Szovjetuni�. ~ ban, Jugoszl�vi�ban, s�t
Ausztri�ba se saj�t akaratuk;: b�l ker�ltek azok, akiket az els� vil�gh�bor� ut�n
csa' toltak oda. De meg lehet figyelni, egyel�re csak a bur� ;
genlandiakn�l: ha a hat�r form�liss� v�lik, ha b�k�n hagyj�k �lni on'ket mint
magyarokat, . valamint boldo ` gulnak polg�rk�nt is, Magyarorsz�g egy szimpatik ~
anyaorsz�g lesz sz�mukra, amelynek drukkolnak, ser g�tenek, ahova elj�nnek
l�togat�ba, de nem jele ; mindennapos probl�m�t. Nem jelent mened�ket, t
dathasad�st. Egy szomsz�dos orsz�gban �l� magy
k�v�nhat Magyarorsz�ghoz tartozni; pl�ne ha e
t�mbben �l sok m�s magyarral a hat�r ment�n, �s ily ' ; birtokf�lt�s �rz�dik is a
k�rnyez� orsz�gokban, d' majd r�j�nnek, hogy ha valakit b�k�n hagynak �lni; saj�t
szok�sai szerint, besz�lheti a nyelv�t, �nekelheti dalait, r�ad�sul boldogul is
anyagilag, tudom�sul ves a helyzetet, elfogadja norm�lisnak. Izrael azonba~ messze
van, ebbo~l a szempontb�l megint teljesen m�s " helyzet. Nem hiszem, hogy b�rki is
f�l att�l, hogy �n majd Tzraelhez akarok tartozni, mik�zben itt lakom Budapesten.
Valamilyen fi�k-�llampolg�rk�nt majd
k�rem a "visszacsatol�st". �s egy�ltal�n mi k�ze van egy magyarorsz�gi zsid�nak
egy amerikaihoz vagy egy nem Magyarorsz�gr�l kiv�ndorolt izraelihez? Ha nem
vall�sosak �s nem �ld�zik o'"ket csup�n a zsid�s�guk miatt, semmi. �n t�rt�netesen
besz�lek angolul, de nem besz�lek h�ber�l. A legt�bb magyar zsid� se an- golul, se
h�ber�l nem tud. T�bb k�z�m van egy ma- gyarorsz�gi nem zsid�hoz, kultur�lisan,
nyelvileg, �r- zelmileg. Nincs alapja a zsid� vil�guralomnak. Gazda- s�gilag se,
mivel sajnos nem minden zsid� gy�ros meg bank�r, legf�ljebb szeretne az lenni. A
t�bbs�g tenge- r�ben f�nn akarja tartani mag�t, min�l magasabb szin- ten a zsid�,
els�sorban az�rt, hogyj�l �ljen, m�sodsor- ban az�rt, hogy megbecs�lj�k,
elfogadj�k. Vall�si ala- pon pedig az�rt nincs alapja az �sszetartoz�snak, mert az
ortodox zsid�k nem ismerik el Izrael �llamot. Mi k�z�m van egy magyarorsz�gi
ortodoxhoz? Kev�s.
T�bb k�z�m van egy csehszlov�kiai velem egykor�
szlov�k hegyi p�sztorhoz.
Nem vagyok tet�to~l talpig zsid�. K�t l�lek lakik bennem, ami egy, legal�bbis nem
v�lasztom kett�.
Nem v�laszthat� kett�. Ha elv�lna, az azt jelenten�, hogy rossz a helyzet. Ha
belegondolok, ink�bb a ma- gyars�gom hat�roz meg, b�r van, amikor sz�tv�lnak bennem
az �rz�sek, m�rmint ez a kett�, van, amikor keverednek, teljesen �sszekeverednek,
de gondolom, egy magyart se t�lt ki eg�szen az, hogy � magyar. Eur�pai magyar, egy
ember, aki magyar. Nem szabad olyan fogalmak �s felt�telek k�z�tt �lni, amelyek
sz�t- v�laszthatj�k az eur�pait, a magyart �s az embert, ugyan�gy az aj�, s�t az a
term�szetes, hogy a magyar �s a zsid� ne ker�lj�n ellent�tbe bennem. Viszont ez
fo"'leg nem to'1em f�gg, mert mint zsid�, kisebbs�gben vagyok 126 ~ 127
az orsz�gomban. N�lam van ez a plusz kanyar, a zsid�=` s�gom, �s n�ha szoktam is
unni, hogy zsid�nak kel~ lennem. Nem azt unom, hogy zsid� vagyok, �gyis az! vagyok,
aki lettem, hanem azt, hogy zsid�nak kell len- nem. Mindazt, ami Magyarorsz�gon
ezzel egy�tt j�r, a k�l�nlegess�get, ezt a fajta k�l�n�s ismertet�jelet, �s
ilyenkor nem besz�lek, nem gondolkodom a zsid�s�g- gal �sszef�gg� dolgokr�l.
F�raszt� Magyarorsz�gon~ jelenleg zsid�nak lenni, k�sz�lts�get jelent, nem fizi-
kait, hanem szellemit, lelkit. Ha az embernek van �n~ tudata, elk�pzel�se,
b�szkes�ge, ugyanakkor nem ke-~' resi a zsid�k t�rsas�g�t, �lland�an figyelnie,
v�dekez- nie, magyar�znia, viselkednie kell. Ha �ppen nincs i kedvem semmilyen
form�ban megnyilv�nulni, min
zsid�, bel�l akkor is folyton pereg a film. Meg�rtem olyan zsid�kat, akik arra
t�rekszenek, hogy t�lnyo ~; m�r�szt zsid�kkal �lljanak kapcsolatban, ez pihente',
to"'bb. Annak, aki meg b�rja csin�lni. Nem biztos, ho egy zsid� naponta, �r�nk�nt
v�gig akar billenty�zni �rz�sein, azokon az �rz�seken, amikkel itt �l. Kev� nem
zsid� van tekintettel erre, illetve nem kell te ' "' tettel lenni, nem lehet
tekintettel lenni, mert vagy ne " tudja, hogy egy�ltal�n vigy�znia kell valamire,
va ' tudja, figyel r�, �s az esetleg m�g rosszabb.
Szeretn�k azzal foglalkozni, hogy nekem milyen
sorsom, mit kell csin�lnom holnap, holnaput�n? B
rom voltam, vagy j�l tettem, amit tettem? Rosszr
egyed�l, vagy nem rossz? F�lj�n-e az a l�ny, aki meg~,. �g�rte? Mivel nem vagyok
vall�sos, nem hatja �t e r �lland� �rz�s a h�tk�znapjaimat. Egyszem�lyes zsid~
vagyok. Nem veszek semmiben r�szt, ami zsid�k
szervezetten �sszekapcsolna, igaz, olyanban se, a nem zsid�kkal kapcsolna �ssze
ugyan�gy, szervezette ' ennek ellen�re kitoltam a pof�m a nagy t�ntet�sre E -
d�ly�rt, kimentem az Orsz�gh�z el� a b�s-nagymaro' er�m� ellen, s�t �ppen a Turf-
n�l dolgoztam, amik ~ az MDF p�rtt� alakult, kij�rtam a l�versenyre, megis-
merkedtem az egyik vezet�j�kkel, a Csurka Istv�nnal, s bel�ptem a p�rtba, a Csurka
lett az egyik aj�nl�m. Egyszer megl�togatott az egyik ker�leti aktivist�juk, hogy
v�gezzek t�rsadalmi munk�t, m�r nem eml�k-
szem, mit, mert egy film ment a t�v�ben. Megk�n�ltam k�v�val a n�t, de k�zben a
feje mellett a filmet n�ztem, h�rman meghaltak, m�g besz�lt. Nem tudtam r�sz�nni
magam a t�rsadalmi munk�ra, nem fizettem be a tag- s�gi dijat se. M�r nem kapom az
�rtes�t�seket a prog- ramokr�l, a pfirt�letro"1. Kikoptam k�z�l�k. Nincs messze
to"lem az SZDSZ-iroda, de lusta vagyok el- menni. V�dolt�k azzal a zsid�kat, hogy
kozmopolit�k, h�t most majd �gyis eur�pai lesz itt mindenki, p�rttag- s�gt�l
f�ggetlen�l, ha kisimulnak a kommunizmus
r�ncai, m�rpedig egyszer kisimulnak. �s Eur�pa nem is a v�gc�l, glob�lis,
kozmikus polg�rok lesz�nk, de et- ton'1 m�g szerethetj�k a szegedi hal�szl�t, a
kuns�gi ak�- cost. Elt�nik a zsid� sz�nak a misztikus hangz�sa, megsz�nik az
antiszemit�k bizserg�se, nem lesz sz�k- s�g m�r t�relemre, tapintatra,
odafigyel�sre se, min- denki mag�t�l �rtet�d�en az lesz, ami. K�ptelens�gnek t�nik
majd, hogy valamikor valakik arr�l is tudtak vi- tatkozni egy budapesti s�r�zomben
f�lr�szegen, hogy az amerikai zsid�k seg�tik-e jobban a magyar zsid�kat, vagy az
amerikai magyarok, vagyis a nem zsid�k a ma- gyarorsz�gi nem zsid�kat?
128
VII.
A n�v�rem az �szrev�tlen�l f�lsz�v�d�k k�z� tarto- zik, b�r nem az�rt �l vegyes
h�zass�gban, mert kiter- velte, hanem mert azt szerette meg, akit megszeretett.
Vele tud egy�tt�lni. � semmilyen l�ncot nem hord ~, nyak�ban, pontosabban
mindenf�le l�ncot f�lvesz:~ Volt m�r ennek az orsz�gnak a t�rt�net�ben olyan
id�szak, ariiikor a zsid�k t�megesen hagyt�k el a vall�- sukat, bajuszt
n�vesztettek, magyarosan k�romkod-' tak, magyar neveket vettek f�l, �sszevissza
h�zasodtak:`' Tulajdonk�ppen 1944 vetett v�get ennek az �nfeledt-' s�gnek, b�r
el�zm�nyek j�csk�n voltak, ez csak a v�g-~ pont. M�s oldalr�l meg, ha valakinek a
d�danyj�t' megkef�lte egy zsid�, akito"1 megsz�letett a nagyapja;; t�rv�nytelen�l,
ismeretlen ap�t�l, t�bb zsid� nem ke=. r�lt be a csal�dba, �gy a sz�leit 1944-ben
b�k�n hagy-; t�k, �gyhogy �lt gyan�tlanul, m�g a k�lseje alapj�n; mert ki�t�tt
rajta az �s, elkezdt�k zsid�nak tartani, az, tragikus, mert olyasmi�rt b�ntj�k,
amir�l nem is tud:~ Nem tud ellene v�dekezni, nem tud elt�nni, mert ha valaki el�
oda�ll, �szreveszi a szem�ben a villan�st. Akkor legal�bb m�r legyen zsid�!
T�bbnyire vad anti- szemita lesz az ilyen, mert meg�r�l a tehetetlens�gto~l:'� Mit
j elent ez? Azt, hogy am�g nem �n d�nt�m el, hog~ zsid� vagyok-e vagy sem, addig
van jelent�s�ge, min~ denk�ppen hat. De mi hat? �nbennem valami, vagy a
k�rnyezetemben? Csak r�m k�nyszer�tenek valamit;~ vagy bennem is �l, mu"k�dik az
elm�lhatatlan zsid�sa-~ gom? Lehet, hogy zsid�nak lenni t�bb, a zsid�s�g Ma-:
gyarorsz�gon nem s�llyedhet tudatilag folklorisztikus szintre. Hol t�bb, mivel
t�bb? Sz�p, amikor katolikus papok �s gondolkod�k arr�l elm�lkednek, hogy zsid�-
kereszt�ny eszme �s kult�ra. A katolikus vall�s a zsid� vall�sb�l n�tt ki. Ennyi.
Eszmek�nt annyiban l�tezik a vil�gban, mint a Biblia els� r�sz�nek, az �testamen-
tumnak a szellemi h�ttere. Ez �ppen el�g ahhoz, hogy �rdekes legyen, de indulatokat
ne v�ltson ki. Sok zsid� gondolkozik m�sk�nt, mint �n, a nem vall�sosak k�z�l is
rengetegen a megk�l�nb�ztetett helyzet hat�s�ra k�l�nleges helyzet kre�l�s�val
v�laszolnak. Ha m�r egyszer �gy van, akkor nem azt v�rja, hogy ne �gy le- gyen,
hanem azt mondja, hogy igenis, zsid�nak lenni k�l�nleges feladat! Nem el�gszenek
meg azzal, hogy van egy zsid� �llam, vannak a vall�sos zsid�k vil�g- szerte, �s
�lik az �let�ket a nem vall�sosak a helyi kul- t�r�jukkal, a k�z�s hagyom�nyhoz
csak �tt�telesen kapcsol�dva. Minden ember helyet keres, m�ltra, j�- v�re,
k�z�ss�gre van ig�nye, ez term�szetes v�gy. El- k�pzelhet k�l�nleges c�lt, ha
beleszugger�lja a k�r- nyezet. A kirekeszt�s p�tcselekv�sekre, p�tgondola- tokra
ingerli. Az antiszemitizmus bizonyos �rtelemben hi�nytid�z el� a zsid�ban, amit be
kell t�lteni.
A zen�sznek az a fontos, hogy � zen�sz, a fest� els�- sorban festeni akar, ezzel
fejezi ki mag�t, az, hogy � magyar, n�met vagy francia, m�sodlagos. Viszont
sz�mtalan olyan ember �l a f�ld�n, akinek az �rz�- kenys�ge nem p�rosul semmilyen
tehets�ggel. Ha zsi- d�, akkor esetleg a k�rnyezete egyenesen r�vezeti �t arra,
hogy legyen a m�faja az, hogy � zsid�. Vannak ilyen m~gyarok is, �s a magyarokn�l
is akkor �s ott er�s�dik f�l, ha magyarnak lenni nem term�szetes
t�ny. Csak akkor �l meg ez a m�faj, ha a k�r�lm�nyek erre lehet�s�get adnak. ~k azt
a m�fajt v�lasztj�k, hogy zsid�k, ami t�bb, mint a b�lyeggy�jt�s. �n v�lla- lom a
feladatot, mert jelenleg musz�j, de nem tetszik 130 131
nekem, hogy a l�tem provok�ci� m�soknak, s�t nekem ;;, s , is. Ugyan�gy, ahogy
nem hiszek a n�met felso"bbren- d�s�gben, nem tudn�k mit kezdeni a zsid�
felso"bbren- d�s�ggel se. Ha valakin�l jobb vagyok, az�rt vagyok ` jobb, mert �n
vagyok. Ha okosabbnak t�n�k egy be- sz�lget�sben, az az�rt lehets�ges, mert t�bbet
olvas- tam, teh�t ha kudarc �r, ha rosszabbnak bizonyulok w m�sokn�l, akkor se
pr�b�lom ezt �gy ellens�lyozni, hogy a zsid�s�g sikereire gondolok. Nem
vigasztalnak meg a zsid� zsenik, ha �n h�lye vagyok.
Az unokatestv�reim antiszemita megnyilv�nul�sok ' hallat�n r�gt�n harci p�zba
v�gj�k magukat, s t�bb- :. nyire otthagyj�k az illet�t. �n �r�kig el tudok besz�l-
~ getni antiszemit�kkal. Vitatkozunk �s k�zben bar�t- kozunk, b�r igazi bar�tomm�
nem v�lhat az, aki anti- szemita, m�r csak az�rt sem, mert �n az antiszemitiz- r
must a butas�g egy fajt�j�nak is tartom t�bbek k�zt. De megfigyeltem, hogy
egyesekbo"1 ugyan�gy j�n el� az . . ~ antiszemita �rz�s, ital hat�s�ra, mint
belo'1em a dep- ` :; I resszi� ital hat�s�ra, teh�t f�lfoghat� az antiszemitiz- mus
�gy is, mint a nem zsid�k depresszi�s �llapot�nak egyik fixa ide�ja. Akkor viszont
az �n depresszi�m egyik fixa ide�ja a zsid�s�gom, annak ellen�re, hogy .;,~.. nem
erre szoktam gondolni a rossz peri�dusokban, .:'' hanem egy�ni probl�m�kra. H�rmunk
k�z�l csak �n
vagyok depresszi�ra hajlamos, se a b�ty�m, se a n�v�- ... rem nem az, igaz,
egyed�l �n vagyok tudatos zsid�. Tal�n az egyik depresszi�s meg�rti a m�sikat,
ez�rt b�- rok ki hossz� besz�lget�seket antiszemit�kkal. Kivel ~' besz�lgessek, ha
egyszer az, akivel besz�lgetek, anti- szemita? Kezdetben m�g nem, csak azt�n j�n a
rossz- kedv, �s r�kapcsol. Nem akar � engem b�ntani, m�s :' ~~rc baja van.
�llit�lag a zsid�k k�z�tt is Eur�p�ban tal�l=`,_ hat� a legt�bb depresszi�s.
Izraelben nincs, mert az, akire l�nek, nem lehet depresszi�s. El kell ugrania,
vissza kell l�nie. Nincs, vagy nem tud r�la.
Ha az egy�ni �letembo"1 k�vetkezik a lelki alkatom, a zsid�s�gom abban is benne
foglaltatik. Olyan ez, mint nyitott csigoly�val sz�letni, vagy mint a pszichopata
jellem, ami �ngyilkoss�ghoz is vezethet, de ha k�zd�k ellene, ha olyanok a
k�r�lxn�nyek, hogy siker�l, elvi- selhet� szinten marad. Az, hogy annyi ideig
fogalmam se volt a zsid�s�gomr�l, tudatosan, j� vagy nem j�? Nem vagyok k�pes
eld�nteni. Tin�dzser korban f�lfe- dezni ezt, �lm�ny, ami f�ldob, doppingol, s�t az
is csak j�, ha a gyerekkort ilyen tehert�tel n�lk�l �li �t valaki. Tizennyolc �ves
koromig a depresszi�ra val� hajla- momnak semmi jele nem mutatkozott. A
tizenriyolca- dik �vem bet�lt�se ut�n, ny�ron csin�ltam egy l�tszat-
�ngyilkoss�got, ami hal�llal is v�gz�dhetett volna. Nem �gy v�gz�d�tt, de ha
meghaltam volna, akkor is l�tszat�ngyilkoss�g lett volna, legf�ljebb senki nem
tudn�, nem annak hinn�. Valami�rt azt kezdtem �rez- ni, hogy ez a ny�r nagyon
rossz. A bar�tom elinent nyaralni a Balatonra, nem is sz�lt. Egyed�l maradtam, telt
a ny�r. Az any�m Tardylt szedett rendszeresen. Benyitottam a szob�j�ba, el�sz�r
csak az�rt, hogy f�l- h�zzam a red�nyt, reggel munk�ba menet elfelejtette, pedig
�ltal�ban ped�nsan ki szokott szell�ztetni, be szokott �gyazni. Azt�n nem is h�ztam
f�l, csak f�lig, f�lig se. Megl�ttam a Tardylokat, �s lehet, hogy t�nyleg akkor
gondoltam el�sz�r arra, hogy �ngyilkos leszek. Elvettem azt, ami az asztalon volt,
�s kerestem az �jje- liszekr�ny�ben m�g. Tudtam, hol tartja. Ap�m hal�la ut�n
befek�dt egy int�zetbe, ott szoktatt�k r� az alta- t�kra, nyugtat�kra, ink�bb
meg�r�lt volna, ha nem jut hozz�, mintsem elaludjon. Visszamentem a saj�t szo-
b�mba, �s az �sszes gy�gyszert bevettem. Jellemz�, hogy nem z�rtam be az ajt�t,
igaz, sose szoktam. Lefe- k�dtem a szoba k�zep�re. V�rtam. Nem az �gyba b�j- tam
vissza,, hanem kiter�ltem a sz�nyegen, mint aki m�ris halott, pedig nem akartam
meghalni.
132 I 133
Az volt a szerencs�m, hogy � b�ty�m v�ratlanul ha- '': zaj�tt, k�rbej�rt a
lak�sban, persze f�lt�nt neki, hQgy a szoba k�zep�n alszom, meg is voltam m�r
merevedve. ' Kih�vta a ment�ket, �s �ppen a K�zponti Katonai ;, K�rh�zba vittek, ez
v�letlen. Kimost�k a gyomrom, de nem engedtek el m�sriap, ott tartottak egy h�tig,
fogal- ; mam sincs, mi�rt, mert senki nem. k�rdezgetett, nem :~ akartak t�lem
megtudni semmit, nem akartak semmi-'`~ ro`1 lebesz�lni. Hagytak fek�dni eg�sz nap,
de mivel�~ tudtam, hogy nem meghalni szerettem volna, �n se ; foglalkoztam azzal,
ami t�rt�nt. Egyszer megk�rdezte az orvos, �s azt v�laszoltam, .hogy nagyon
f�radtnak �reztem magam, az�rt vettem be a gy�gyszereket. Ez t�nyleg igaz. Valahogy
a t�r is m�s lett, mint r�gen, nem ugyanazokj�rtak le. Volt, aki nyaralt, voltak,
akik m�r ~� ny�ron ~lhelyezkedtek dolgozni. Tudtam, hogy legk�- so'~bb
szeptemberben nekem is el kell kezdenem vala='. mit. Szerintem a tizennyolc �vesek
k�z�l nagyon sokan~ lesznek �ngyilkosok, ny�ron, �retts�gi ut�n. Se
konkr�t okom nem volt r�, �t akartam aludni egy id�-^ szakot, nem tudom, milyen
id�szakot �s meddig, ezen ? nem gondolkoztam. Vonzott az, hogy egy nagyot
aludjak, de m�g meg nem l�ttam az any�m gy�gyszere-.= it, ez csak egy v�gy volt.
�rdekes, nem �r�ltem egy�r-- telm�en annak, hogy megmentettek, viszont nem isv
keser�tett el, mert aki nem akar meghalni, ann�l ez nem' kudarc. Tal�n az zavart,
hogy a b�ty�m vakart vissza az �letbe, �s. mint megment�mmel, nem tudtam vele hogy;
viselkedni. Annyira j�ban sose voltunk, nem �reztexn indokoltnak ezt a k�.zels�get.

Miel�tt elengedtek volna a k�rh�zb�l, csin�ltatta ' ~' velem egy tesztet, az
any�mnak meg a lelk�re k�t�tt�k"v hogy hagyjori, ne faggasson. Al��rattak velem egy
pa~ p�rt, miszerint meg�g�re~m, hogy t�bbet nem leszek �n' .. gyilkos. Az ember
tizennyolc �ves kor�ban k�nnyen t�lteszi m�g�t m�g a saj�t �ngyilkoss�g�n is.
Elhelyez, kedtem az �zemi lapn�l, ez a probl�ma megold�dott: Valahol az ap�mnak
k�sz�nhettem m�g ezt az �ll�st is, t�bb �tt�tellel, hiszen n�gy �ve halott volt,
viszont ha �letben marad, �s szigor�bban fognak, val�sz�nu"leg az orvosi egyetemre
mentem volna~ Akkor el�rtem volna a megfelel� tanulm�nyi eredm�nyt. Az orvosi p�lya
ir�nt �reztem a leger�sebb vonz�d�st. Elhivatotts�g nem volt bennem, ha nem
k�nyszer�tettek, nem ero'7- k�dtem, �gy l�tszik, m�g mindig azt �lveztem, hogy az
ap�m nem b�ntethet meg. Oda sodr�dtam, ahov� le-
hetett, b�r tagadhatatlan, az �js�g�r�s �rdekelt. A b�l- cs�szkarra meg f�lv�teli
vizsga n�lk�l jutottam be, mi- ut�n elv�geztem az �js�g�r�-iskol�t. Valahogy
mag�t�l �ssze�llt, mi legyek. Nem tettek ki maguk�rt nagyon az ap�m volt bar�tai,
mert nem az MTI-hez ker�ltem,
nem is a N�pszabads�ghoz. Az �zemi lap sz�m�tott a legals� szintnek ezen a p�ly�n.
N�pm�vel�nek tanultam, szerencs�re a n�pet sose
kellett m�velnem. Folyamatosan j�ttek a depresszi�s hull�mok. Megint lenyeltem
egy csom� Tardylt, j� sok feketek�v�val, ekkor m�r a szob�mig se jutottam el,
�sszeestem. Lakott n�lunk egy alb�rlo"l�ny, az rohant el� a robajra. Ennek se volt
semmi konkr�t el�zm�nye, viszont ekkor t�nyleg meg akartam halni. Lehet, hogy nem,
csak az embernek el kell mag�val hitetnie, hogy k�tszer nem csin�lja meg ugyanazt.
Tiszt�ztam ma- gammal, hogy nem akarok tov�bb �lni, mi a fen�nek! Sokkal �rdekesebb
helyre ker�ltem most, az �ngyilko- sok k�rh�z�ba. M�r m�snap kiengedtek, de az az
egy nap el�g volt. Fek�dt benn egy �reg b�ny�sz, aki sz�z- harminc vagy sz�znegyven
helyen f�lv�gta m�r az ereit. Egy asszonynak az utols� negyed gyomr�t pr�b�lt�k
megmenteni, a t�bbit sz�tmart�k a k�l�nf�le savak, amiket id�nk�nt f�lhajtott.
Ny�sz�rg�tt, handaban- d�zott f�lig eszm�letlen�l, folyamatosan. Egyszer f�l- kelt,
�s csod�lkoztam, honnan van a nagy hangja, len- 134 .. 135
gedezett rajta a h�l�ing, szerintem a teste is negyede lehetett m�r csak az
eredetinek. Megfogadtam, hogy t�bbet nem teszek Tardylt a konyakos k�v�mba, in-
k�bb pocsoly�v� iszom magam, ha j�n a roham, a v�gy. Tizen�t �ves koromban r�gtam
be el�sz�r, mert mi- kor r�gjon be egy kamasz? Szilveszterkor. Enyhe al-
koholm�rgez�st kaptam. Ebb�l is ittam egy kicsit, ab- b�l is ittam egy kicsit,
hamar �sszej�tt. Megtehettem, az ap�m m�r nem �lt, az any�m meg azt mondta, mikor
hazavittek, hogy nem baj, legal�bb nem lesz r�szeges, most megtudta, milyen rossz!
A j�slat�b�l annyi v�lt be, hogy a gimn�zium ideje alatt nem ittam, a szexre'
vetettem r� magam. A Kamar�s sz�lei csak ny�ron
j�ttek haza B�csb�l, . n�luk rendezt�k az orgi�kat, amely orgi�k kezdetben
cs�kol�z�sban �s tapiz�sban mer�ltek ki. Zen�t hallgattunk, �r�lts�gekro"1
besz�l- :. t�nk, mert l�nyok t�rsas�g�ban nem lehetett norm�li-'' san besz�lgetni.
Ezek a l�nyok nem mert�k elvesz�teni~ m�g a sz�zess�g�ket, vagy mi t�tov�ztunk, nem
vol ! tunk el�g er�szakosak. N�melyik megengedte, hogy a bugyij�ba beny�ljak
cs�kol�z�s k�zben, de amikor
ny�sz�r�gni kezdett, a teste meg vonaglani, �s �n azt~ gondoltam, hogy itt a
pillanat, ler�nthatom a bugyit, satuba fogta az ujjaimat az �sszeszor�tott
combjaival. Nem az iskol�b�l szerezt�k a l�nyokat, hanem a klu- bokb�l. Egyik
szombaton nemj�tt �ssze semmi, v�rtuk a villamost, a Kamar�s, a Br�n� �s �n,
�jszaka. F�l- szedt�nk egy l�nyt, kicsit l�fej�t, de nagyon bar�tko- : z�st. Nem
volt neki probl�ma, hogy vel�nk j�jj�n. : K�rte, hogy vetk�zt�ss�k le, de ne csak
valamelyik�nkxr'` hanem mind a h�rman. Nyilv�n �szrevette rajtunk, k' " vagyunk,
hol tartunk a dolgokban, mert folyton vih '~'n r�szott, simogatta az arcunkat,
csipkedte a hasunka ~ sz�vegelt, f�nntartotta a hangulatot, hogy egyik�nk ` unja
meg. D�bbenetesen nagy melle volt. Al�ny�lv
dob�lta, �s azt k�rdezt�, hogy na most mi van, nem l�t tatok m�g ilyet?
F�l�ltett�k a konyhapultra, nem tu- dom, mi�rt �ppen oda, �s fogdostuk a melleit,
nyom- kodtuk; gy�rtuk, ny�lk�ltunk a l�ba k�z�, teljesen meg�r�lt�nk to"le. Egyszer
csak azt kiab�lta, hogy: "Mutassatok m�r valamit, amin nincs k�r�m!" A Ka- mar�s
kezdte, m�sodiknak �n ugrottam r�, a Br�n� lett a harmadik. K�nnyen ment
mindegyik�nknek. Em-
l�kszem m�g egy m�sikra, akivel bez�rk�ztam az egyik szob�ba, d�lel�tt, mert m�r
k�so�'bb annyira buliztunk, hogy iskola helyett is ezt csin�ltuk. Egy �r�ig
kergettem k�rbe-k�rbe. Let�ptem r�la a szokny�t, a harisnya- nadr�got, de nem akart
meg�llni. Futott k�rbe. Egy- szer csak elter�lt az �gyon, �s att�l fogva azt
csin�ltam vele, amit akartam. Annyit k�rt csak, hogy f�lvehesse az atl�tatrik�mat,
ne legyen teljesen meztelen. A saj�t trik�mban k�rtam meg. Ut�na a tenyer�be vette
a fa- szomat, mirit valami t�rgyat, �s meg�llap�totta, hogy ugyanolyan, mint a nem
zsid�k�. Lemerevedtem.
"Mi�rt, milyennek kellene lennie?" "A met�l�s miatt gondoltam, hogy m�s." "Nem
vagyok k�r�lmet�lve. ": De zsid� vagy, nem?" "Nem mindegy az neked?"
"Ilyen az �n form�m! �gy szerettem volna m�r l�tni egy met�lt faszt, �s �pp t�ged
kaplak ki!"
Jobban esett m�g mindig futballozni, pedig val�sz�- nu"leg tetszettem a l�nyoknak,
el�gg� n�zegettek. Egy- szer r�sz�ntam magam, odamentem az egyik l�nyhoz
az iskol�ban, hogy tal�lkozni akarok vele. Megfordul- tam, j�ttem el to~le, �s
l�ttam az �vegajt� t�kr�z�d�s�- ben, hogy boldogan rohan oda a t�bbi l�nyhoz. Ez az
�r�lt riagy sze�elem is egy napig tartott r�szemro"l, mert meguntam, hogy vele kell
lennem, mik�zben a t�bbiek lenn a t�reri fociznak.
Nem szoktam udvarolni, ut�lom az udvarl�st, nem
teszek meg mindent egy n��rt. � akarjon f�lj�nni hoz- z�m, �s akkor nagyj�b�l
mindegy is, hogy n�z ki. Ti- zenh�t �ves voltam az els� n� idej�n, el�g k�s�n esett
136 ~ 137
meg. Azt hiszem, hidegnek tartanak a no"'k, nem k�ve~ tek el mindent, hogy
kiel�g�tsem a testi v�gyaimat. Ez' nem a bujas�gra jellemz�, teh�t ink�bb az
ellenkez�je vagyok. Egy buja ember hajszolja a v�gyait, min�l t�bbsz�r �t akarja
�lni azt, ami neki j�. Engem valami visszafog, a lustas�gom. Lehet, hogy ez nem
lustas�g. Visszatasz�t� az �r�k�s udvarl�s, mint szellemi munka is nevets�ges.
Sz�vesebben megiszom egy f�l konyakot ink�bb egyed�l, mint hogy �t�ljek egy
noA'h�z, �s megpr�b�ljam megszerezni. Ha kimondottan a sze-
retkez�sre i~ajtva dum�lok neki, unalmas, mert mindig ugyanazokat mondom, a saj�t
szintem al� ker�l�k.
Ak�rmilyen h�lye antiszemit�val vitatkozva jobban,. szinten tudom tartani magam.
A szerelem ritka az �le-;i temben. Az egyiknek �lland�an aj�nd�kokat vittem, ami
szellemileg is ig�nybe.vett, mert ki kellett tal�lnom; hogy mit adjak, �s k�tszer
nem lehetett ugyanazt~; Egy�tt dolgoztunk, �js�gn�l. Valamelyik �r�lt f�n�k
kital�lta, hogy sajt�figyel�t kell csin�lnunk, k�l�n ro-~ vatk�nt. �pp akkor nem
jutott semmilyen aj�nd�k a~1 eszembe, viszont megh�vtak egy hasispartira, k�nyv-'
t�rba. Egy k�nyvt�ros bar�tom vas�rnapra a bez�rt k�nyvt�rba begy�jt�tte az
ismer�seit hasist sz�v ' y Megj�tt az ihlet a k�nyvekto"'1, jobban mondva az �js� ;
gokt�l, napilapokt�l. Addig egy slukkot se sz�vtam�' am�g ki nemjegyzeteltem o"ket,
v�rni kellett r�m. Kev' volt az anyag, a cigiket k�rbeadtuk, teh�t v�rtak. Ott hon
leg�peltem, �s m�snap kora reggel bementem
szerkeszt�s�gbe, elk�rtem a csaj szob�j�nak a kulcs�t �s az volt az aj�nd�k, hogy
letettem az aznapi munk�j�, az �r�asztal�ra. Pedig ut�lok kor�n kelni. Azt akartam
hogy bej�jj�n rosszkedv�en, �s megtal�lja. Ebben ~� szerelemben a n� ir�ny�tott.
K�r�lbel�l egy h�napo~ nem sz�m�tva, amikor �n ker�ltem a cs�csra �tmeneti-~ leg, �
mondta meg, mi legyen. K�t gyereke volt �s f�rje. Neki be kellett osztania az
idej�t, �n meg r��rtem, al- kalmazkodtam. Elv�lni nem akart, amit �n csak helye-
selni tudtam, mert mit kezdtem volna hirtelen k�t gye- rekkel?
H�sz�ves koromban egy�tt�ltem egy l�nnyal �s a
gyerek�vel egy darabig. Nagyon megszerettem a gye- reket is, a kisl�nyt, de
n�s�lni akkor m�g pl�ne nem akartam. Sose hat�roztam el, hogy nem. Kitolom az
idej�t. Elvileg nem vagyok ellene, de ha konkr�t szere- lemro~l van sz�, eszembe se
jut a h�zass�g, szerencs�m- re �ltal�ban a noA'k se emlegetik. Mire esetleg eszembe
juthatna, m�r v�ge a szerelemnek. Ezzel a csajjal �gy ismerkedtem meg, hogy az
egyik bar�tomnak volt a
n�je, de nem to"le sz�letett a gyerek, �s a fick� nem is lakott vel�k, csak
f�lj�rt. Engem is f�lh�vott egyszer mag�val, hogy igyunk meg az Ann�n�l valamit.
K�s� este, ink�bb �jszaka. Valahonnan j�tt�nk. Ittunk, be- sz�lgett�nk, �s a
bar�tom egyszer csak elaludt. �n meg f�nnmaradt�m, sz�val tartottam a l�nyt is. Nem
szo- k�som az er�szakoskod�s, a cs�kol�z�s�rt se t�lzot- tan rajongok, m�gis egy
id� ut�n �jra meg �jra vala- milyen k�nyszert �reztem arra, hogy f�l�lljak,. magam-
hoz r�ntsam a l�nyt, �s megcs�koljam. Egy hang be- sz�lt bennem: �llj f�l, kapd el,
sm�rold le! R�ad�sul a haverom magas, er�s, j�k�p� sr�c volt. F�l�lltam, de nem
�gy, ahogy szerettem volna. A l�ny azt hitte, hogy meguntam �t, s menni akarok. Meg
is k�rdezte, hogy mi van, m�r megyek? Etton'1 r�gt�n biztos lettem benne, hogy
elutas�tan� a k�zeled�semet, de ahelyett, hogy t�nyleg elt�ntem volna, vissza�ltem.
Nemsok�ra �jra szedel�zk�dni kezdtem, mondv�n, hogy m�snap ko-
r�n indul a vonatom. Vonat? Milyen vonat? A gy�r, ahol �js�g�r�skodtam az �zemi
lapn�l, gy�m�lcsszed� t�bort szervezett Tiszak�cske mellett, jelentkeztem �n is egy
h�tre. Arra k�rtem a csajt, hogy sz�ljon a have- romnak, h�tv�g�n megl�togathatna,
az utols� k�t na- pon m�r nem kell dolgozr�. J�, sz�l. Elmeno'"ben m�g 138 ` . ~
139
meg�g�rtem neki, hogy szerzek gy�gyszert, ugyanis a �ngyilkoss�gr�l besz�lt�nk,
elmes�ltem neki az �
eseteimet, mire kijelentette, hogy � m�r r�gen �ngyi kos akar lenni, szerezzek neki
gy�gyszert! H�lyes�~ nek tartom, mondtam, de majd szerzek. Mit lehete
erre v�laszolni?
El is felejtettem m�r a l�nyt a nagy gy�m�lcsszed�; ben. �szibarackot sz�retelt�nk,
akkor�kat, mint
s�rgadinnye. Befejezt�k a munk�t, �ltem p�ntek este boroz�ban, s megjelent az
agron�mus, hogy ki az a Ign�cz Mikl�s? Semmi hat�rozott r�ms�g nem villa~ f�l az
agyamban, de a borzong�s biztos att�l fogott e hogy egyszer m�r kerestek �gy.
Amikor meghalt a
ap�m. �n vagyok! Menjek ki, mert valaki v�r r�m. K mentem, �s kit l�tok? Az Ann�t.
Leutazott vonatt
Tiszak�csk�re, �s k�pes volt este nyolckor kiugraszta az �llami gazdas�g
agron�mus�t a telev�zi� mell�
hogy fontos �gyben r�gt�n ki kell j�nnie a t�borb hozza ki! �s �gy�ltal�n, hogy
tal�lta meg az agron must? Az�ta se tudom, elfelejtettem megk�rdez~
annyira elk�pedtem, nyilv�n eml�kezett a gazdas;
nev�re, �s valaki az �llom�son tudta, hol lakik az agr n�mus. Ebbo�I k�vetkeztetni
lehetett a r�men�s jell m�re. �llt kinn az udvaron, de nem azt mondta, ho leutazott
hozz�m, miattam, hanem hogy megszere
tem-e a gy�gyszert?
Ilyenek voltak a szerelmeim! � bedolgozott, d�szi kat k�sz�tett otthon, de nem lett
volna r�szorulv�, m~ az apja egy �tterem vezet�je volt, rengeteg p�nzt ad~ neki.
Pontosabban nem az apja, hanem a f�lrek�~
anyj�nak a becsapott f�rje. A v�r szerinti apja, aki~ csak az anya meg a l�nya
tudott, egy j�l men�, d�sg~ dag �gyv�d, szint�n p�nzelte. A csaj �gy �lt, hogy
j�tszotta a hivatalos apja fel� a kisl�nyt, k�zben pu polta az igazi ap�t is. A
gyereke egy katon�t�l sz�letc akit �n soha nem l�ttam. Nem eg�szen k�lt�ztem o~
hagytam holmikat otthon is, de t�bbnyire n�luk alud- tam. M�r nem eml�kszem a
vezet�knev�re se. Eleinte odaad�ssal szeretett, mindig megk�rdezte reggelente, hogy
mit k�rek reggelire, ami engem ideges�tett. Egyre t�bb id�t t�lt�ttem a haverokkal,
napokat kihagytam az Ann�n�l, nem tudott elszak�tani az el�z� �letemto"'1.
Est�nk�nt m�g mindig a N�phadsereg teret �s a k�r- ny�k�t j�rtam be.
Nem az el�z� �letemt�l nem tudtak elszak�tani a
n�k, hanem magamt�l. Azt az �rz�st, hogyj� m�szk�l- ni a t�ren, a t�r k�rny�ki
utc�kon, azt�n be�lni egy pressz�ba egyed�l, vagy ismer�s�kkel tal�lkozva be-
sz�lgetni, egyik bar�tn�m se m�lta f�l�l tart�san, a szerelmeim se. Ha egy f�rfi
egy n�vel huzamosabb ide- ig egy�tt van, biztos elcsattan az els� pofon. Azt�n a
m�sodik, a harmadik. �letemben k�t n�t �t�ttem meg, k�t szerelmemet, az egyiket
az�rt, mert nem akarta odaadni a lak�skulcsot, ezzel tiltakozott az ellen, hogy
elmenjek hazulr�l. H�lyes�g, �s �pp az zavar a n�kn�l, hogy komolytalanok,
gyermekded a viszonyuk a f�r- fihoz. �n, aki irt�zom az er�szakt�l, pofozkodom!
Vicc. K�ptelens�g. Nem tudtak a k�z�ppontba ker�l- ni, megmaradtak a perif�ri�n.
Nem b�rom ki az ism�t- l�d�st. No"kkel egy�tt �lni rengetegf�le ism�tl�d�ssel j�r,
hossz� koncentr�ci�t k�v�n, amit viszont nem k�- pesek kiv�ltani bel�lem. Sose
t�madt bennem k�ny- szer, hogy k�lyk�k form�j�ban lenyomatot hagyjak
magam ut�n, ez lehet �nz�s�g, �n ink�bb a t�lzott fele- l�ss�g�rzet
k�vetkezm�ny�nek tartom. �gy l�tszik, m�gse j�k az el��rzeteim. Nagyon b�rom a
b�ty�m �s a n�v�rem gyerekeit. Kar�csonykor, �nnepekkor. Ab-
szol�t kiel�g�t annyi, amennyit egy l�togat�s ny�jt ezekb�l az �r�m�kbo~l. Nem
vagyok csal�dcentrikus, ami. pedig �ll�t�lag a zsid�kra jellemz�. Kiv�telnek
sz�m�tok, esetnek, nem illenek r�m m�g azok a szab�- lyok se, amiket �n �llitok f�l
m�sokat alapul v�ve. Az 140 ~ 141
egyszem�lyess�gem ebben is megnyilv�nul. N�haj� az, hogy hazaj�v�k, �s van itt
valaki. T�bbsz�r van �gy, .; hogy nem j�, nem lenne j�. Ebben nincs kompromisz-
szum, mert vagy �gy van, vagy �gy van, illetve az a'" ::':.. kompromisszum, hogy
r�b�zom magam a v�letlenre, ~ '.::;'' nem h�zasodom meg, nem �lek egy�tt tart�san
senki- vel. Igaz, �gy megesik, hogy nem az van, ami �ppen ='v megfelelne. Rizik�s,
viszont elker�lhet� sok �rtelmet '~ lens�g, p�ld�ul nem t�r�t el semmi az
�letc�lomt�l, a ' nekem �pp olyan, mint m�snak az, hogy orvos, �r�
fest� legyen vagy f�rj �s csal�dapa. Csak n�lam neh zebben hat�rozhat� meg, hogy mi
vagyok. Az �js�g
�r�st szint�n periferikusnak tekintem. K�nyszerek n�l' k�li �letform�t �lek,
amennyire lehet. Embervagyo ~ aki a l�t�t �li meg, ilyen �rtelemben tudat, mivel a
m�l er�sen foglalkoztat. Egy gondolat megtestes�l�s�ne ' tekintem magam, �pp ez�rt
ker�l�m annak m�g a l�t szat�t is, hogy azt, ami sz�momra fontos, foglalkoz�, k�nt
�zzem.
Radik�lis v�ltoz�stjelentett az any�m hal�la. Ad ` az, ami a h�zass�gban j�, a
stabilit�s, az, hogy f�zne mosnak r�m, megvolt. Ha egyed�l akartam lenni, e
vonultam a szob�mba, ha csaj kellett, nyugodtan f� ~ vihettem b�rkit b�rmikor.
Any�m biztos szerette ' volna meg nem is, hogy megn�s�ljek. Ha megn�s�l� `v
valamilyen �rtelemben egyed�l marad, m�g ha egy I ,� k�sban lakunk is. Mint anya,
csakis h�zass�gp�rti 1 ' hetett, mert az a norm�lis, hogy a fi� megn�s�lj� ' Nem
csin�lhattam egyszerre mind a kett�t. A probl' m�knak �ppen az az alapja, hogy
egyszerre csak egyf ;~ , l�t csin�lhatok, hi�ba lenne valami m�s is j�. Leh hogy
neki is az lett volna aj�, ha f�rjhez megy m�g e szer, de akkor nem maradhatott
volna h�s�ges '
ap�mhoz, legal�bbis az � fogalmai szerint nem. So '. semmilyen f�rfi nem
k�lt�z�tt oda hozz�nk, nem is~o l�togat�ba se, az any�m j�rt el otthonr�l
t�rsas�gokb ~ ' A fiatalkori, az ap�mmal k�z�s bar�tai megmaradtak, b�r any�m mag�
v�ltozott az ido�k sor�n. M�r elfogadta a zsid�s�g�t, nem tagadta maga el�tt, de ez
nem �gy der�lt ki, hogy le�lt�nk besz�lgetni r�la. Mind a ketten jobban szerett�k a
v�letleneket, jobban illett a viszo- nyunkhoz egy telev�zi�ban bemutatott film
k�zben ki- alakul� vita, amely bizonyos megjegyz�sekkel kezd�- d�t~,r�szemro~l vagy
r�sz�ro~l. Ha �ppen egy�tt n�zt�k a t�v�t. Nem hirtelen fordulat volt ez se, hanem
folya- mat, o"benne is �s k�zt�nk is. Sose k�rdeztem meg azt p�ld�ul, hogy mi�rt
titkolta el annyi id�n �t elo1em, hogy zsid� vagyok. Megk�rdeztem, de nem �gy. Meg-
tudtam, de nem lehet meghat�rozni itt se egy pontot. Mire olyan viszonyba
ker�lt�nk, hogy megk�rdezhet- tem volna, m�r tudtam. Val�sz�nu~leg mind a kett�nk-
nek az felelt meg, hogy �szrev�tlen�l fejl�djenek a dol- gok, ne legyen konfliktus,
k�rd�re von�s. Legf�ljebb ugrattam viccesen, hogy nem vagy te zsid�, semmi se vagy!
Szerinte nem tagadta �, hogy zsid�, nem is tit- kolta, cs�k nem t�nt fontosnak, nem
volt mi�rt k�r- kedni vele. Ez persze az eredeti f�lfog�suknak a meg- m�s�t�sa
volt, de � maga m�s�totta meg, ebb�l is kide- r�lt, hogy fejl�dik. Vall�sos zsid�
bar�tot nem t�rt meg maga k�r�l, nem bar�tkozott vel�k, �gy nem nagyon ismerte a
vall�st. Eleve borzaszt�an ut�lta az egyh�za- kat, az �sszeset. Gyakran szidta a
papokat, fogalmam sincs, mi�rt. Nem meghat�rozott szem�lyeket emlege- tett, hanem
�ltal�ban a papokt�l viszolygott.
Mint minden valamireval� szt�linista, a Brezsnyevet se szerette, nyilv�n ez
�ltal�nos v�lem�ny volt a bar�ti k�r�ben. Bizonyos �letkor ut�n az ember nem szerez
�j bar�tot, teh�t mik�zben fejl�d�tt, az ismer�si k�re ha- tott r�, konzerv�lta a
n�zeteit. K�r�lbel�l ugyanaz le- hetett a t�bbieknek is a v�lem�nye az �tvenes
�vekro~l, mint any�mnak, mellesleg ez egyezett a k�d�ri kom- munist�k hivatalos
f�lfog�s�val is. Voltak hib�k, de 142 "j~ I 143
akkor �p�tett�k f�l az orsz�got. Nem volt az olyan '~ rossz! Nem csak rossz
t�rt�nt akkor! Mi�rt kell mindig '. a hib�kat elo'"hozni? Erre �n mondtam neki,
hogy a h�- . bor� ut�ni Nyugat-Eur�p�t is f�l�p�tette valaki, nem a kommunist�k, �s
sokkal jobban. Nem akart�l tudni az ':' �tvenes �vekben a t�borokr�l, �s arr�l se,
hogy milyen -:'.:-: rengetegen nyomorogtak! Mert te nem nyomorogt�l! ~ Semmilyen
lelki t�r�st nem mutatott, fel�m meg I~l�ne ' nem. �n az ellenfelek t�bor�ba
tartoztam, velem bizo- . nyos k�rd�seket meg se t�rgyalt. A K�d�r-rendszer ~ egyik
komoly f�nntart� ereje volt sok�ig az, hogy ren~ geteg ember hitt bizonyos
�ltal�noss�gokban, ne `: csak a kommunist�k, civilek is, akiknek a fiatalkor`
szeg�nys�gben telt el, azt�n j�tt a h�bor�, a m�g rosz v szabb, majd m�lt az id�,
�s a hatvanas, hetvenes �vek ben tulajdonk�ppen t�nyleg jobban �ltek, mint r�gen
Arra nem gondoltak, hogy egy jobb rendszerben m�
jobban �lhetn�nek, �ltal�ban az emberek nem k�pese �sszehasonlitani a meg�ltet
puszta f�lt�telez�sekke A lakoss�g t�bbs�ge gyarapodott egyszer�en az� '
mert �vtizedek m�ltak el, �s az�rt is, mert a h�bo el�tt f�ln�tt koroszt�lyok, a
t�megek t�nyleg m�lyr '. indultak. Azt�n j�tt a legm�lyebb pont, a h�bor�r Esetleg
szidt�k a kommunizmust, mert a t�bbs�g ne hitt az eszm�kben, de k�zben h�zt�jit
m�velt, h�za �p�tett, vagy f�rd�szob�s �llami lak�sba k�lt�ztett�k lebont�sra �t�lt
r�gi lak�s�b�l. F�rd�szoba, t�vf�t� saj�t h�z, g�pkocsi! Ezzel etett�k meg az
embereke mintha ezeket a dolgokat Magyarorsz�gon csak ez
rendszer terjeszthette volna el. N�lk�l�k m�g jegese j�rn�nak, nem lenn�nek
h�t�szekr�nyek, porsz�v� ' ,;.
lak�telepek, �j gy�rak! Minden �j l�tes�tm�nyt � . adtak �t, mintha ezek csakis a
szocializmusban �p�l=.~. : hettek volna f�l, �s am�g nem engedt�k az embereke '
Nyugatra utazni, t�bb eredm�nnyel csaltak, mint k� so�Ub, amikor az utaz�k sz�ma
n�tt, az �letsz�nvon pedig s�llyedt. De bizonyos koroszt�lyok v�gig kitar- tottak
amellett, hogy jobb, mint r�gen, �s ez az � ese- t�kben igaz volt. Lehetett arra is
hivatkozni, hogy van- nak szeg�ny orsz�gok �s gazdag orsz�gok. Ez a szeg�ny kis
Magyarorsz�g mekkora utat tett meg! Mi�rt ne hitte volna el ezeket a sugalmaz�sokat
�ppen az any�m?
Politikailag se kellett any�mnak meghasonlania.
Csak nagyon r�vid ideig besz�ltek a R�kosi�k meg a Szt�lin gyilkoss�gair�l, a
konstru�lt perekr�l, a kom- munistairt�sr�l, 1956 ut�n gyorsan elfelejtett�k az
eg�szet, a hangs�lyt az ellenforradalom sz�rny�s�geire helyezt�k �t. K�so�bb meg
az�rt lehetett ironiz�lni, �vatosan kiteregetni a R�kosi�k b�neit, hogy a K�d�-
r�k� ne der�lj�n ki. Val�sz�nu`1eg bel�l azzal nyugtat- t�k magukat, hogy �k az�rt
jobbak! Sz�p lassan ada- golt�k a R�kosi-korszak "vissza�l�seit", h�tha a n�p be�ri
ennyivel. �s k�zben mindig gondosan �gyeltek arra, hogy a v�vm�nyokr�lis sz� essen,
soha nem lehe- tett bemutatni az eg�sznek az alapvet� hazugs�g�t, ba- roms�g�t,
r�ms�g�t, mert akkor meg�rtette volna az a sok g�riz�, legyint�, nem gondolkoz�
�llampolg�r
(akiket r�ad�sul �lland�an azzal baszogattak, hogy nem dolgoznak eleget, magukra
vessenek), hogy ha
valami alapj�ban rossz, arra ak�rmit rakhatnak r�, az eredm�ny is csak rossz
iehet. Ez jellemezte a nagy �tlag szellemi sz�nvonal�t. Any�m nem tartozott az
�tlag- hoz, � rosszabb volt, korl�toltabb, �t a kritikus �let- korban �rzelmileg
ragadt�k meg az olyan "nagyszer�- s�gek", mint a MADISZ-mozgalom, ami szem�lyes,
if- j�kori eml�k�v� v�lt. Az ifj�kori eml�keit nem engedte megzavartatni holmi
ellenforradalm�rok �ltal. Nagy Imre mell� 1956 el�tt olyan kommunist�k �lltak, akik
az eszm�ket racion�lisan, elm�letileg k�zel�tett�k meg. Az any�mat a MADISZ-ban
"rumos Kat�nak" h�vt�k,
mert egyszer rumot ivott, � ott szt�r lehetett, neki 1956. november negyedike azt
jelentette, hogy az oroszok 144 ~ 145
megint helyt�lltak, megint f�lszabad�tott�k, megmen- tett�k az eml�keit. A h�bor�
ut�n � �vekig. bulizott, agit�lt; k�z�ppontba ker�lt. Meghat�roz� t�nyez�k- nek
�rezhett�k magukat, on'k, akik a h�bor� el�tt min- denbo~l ki voltak z�rva, mint
zsid�k. Mes�lte az any�m, hogy eleinte m�g r�szt vehetett a cserk�szmozgalom- ban,
kiab�lhatta, hogy "Csonka Magyarorsz�g nem
orsz�g; eg�sz Magyarorsz�g mennyorsz�g!". Kiab�lta is lelkesen, mert t�rsas�gi
l�ny volt, im�dta a sok em- bert, a sok bar�tot, csak k�so'"bb m�r zsid� nem
lehetetl cserk�sz. 1945 ut�n megint minden lehetett, �s mint kommunista, m�g ink�bb
mindennek �rezhette mag�t. �gy belelkesedett a szentem, hogy m�g azt is elhitte,
amiron'1 fogalma se volt: az eszm�ket. �regkor�ban is kit�nt a v�dekez�s�b�l, hogy
k�pzetlen ideol�giailag, nem gondolja �t azt, amit mond, viszont nagyon �t�rzi:
Szerinte az oroszok mellett az ellenforradalom ut�n az olyanok, mint �, voltak a
legfontosabb t�nyezo"k, lehe- tett r�juk alapozni, �p�teni, el lehetett vel�k
kezdeni �jra, illetve folytatni lehetett. 1957-ben kiker�lt tol- m�csk�nt a
moszkvai VIT-re. Boldogan, de egy�ttal izgatottan ment, �s megnyugodva t�rt vissza.
Att�l f�lt; hogy az orosz emberek mit fognak sz�lni ahhoz, hogy itt ellenforradalom
volt! De az orosz emberek nem ha- ragudtak, kedvesen fogadt�k a magyarokat, nem
kel- lett az any�mnak sz�gyellnie mag�t. Megbocs�tottak; s�t a magyar kommunist�kat
m�g tal�n jobban is sze� rett�k, mint a t�bbieket, mert nagy vesz�lynek voltak
kit�ve nem r�gen, �s most m�gis ott vannak! Akkorj�rt az any�m el�sz�r Moszkv�ban,
�s a VIT idej�n egy
ilyen lelk�smeret-furdal�sos kommunista mit vehetett volna �szre az
ellenforradalm�rok miatt les�t�tt szek: m�vel? Mi m�st, mint a festett homlokzatot?
A fiatalol~ �rad� erej�t, j�kedv�t, fo"leg. a mag��t, de ha csak �g~ h�tk�znap
bepottyan a moszkvai siv�rs�gba, akkor is lett volna magyar�zata: a szeg�ny
Szovjetuni�t a n�-: metek teljesen t�nkretett�k! Ez a fajta kommunista annyira sose
lep�d�tt meg, hogy ne tal�lt volna vala- milyen magyar�zatot.
Az any�m szerint az eszme volt a felsoA'bbrend�, nem �, ez�ltal � t�bb lehetett a
t�velygo"kn�l, a vall�sosak- n�l. � j�rt az igaz �ton. Igaz �t, kiv�lasztotts�g,
�ssze- csengenek a fogalmak, szerencs�s tal�lkoz�s az �
szemsz�g�bo'7. Nem zavarta, hogy az eszme annyira felso"bbrend�, hogy nem is �rti
eg�szen. Nem foglalko- zott tudom�nyosan vele, nem volt r� ig�nye, mindazon- �ltal
a kommunizmus nagyon leegyszer�s�tett alaps�- m�j�t �rtette, hitt az �dv�z�t�
volt�ban. A vall�sos em- berek se k�zelitenek mind teoretikusan a vall�s tanai-
hoz, el�g nekik n�h�ny alapfogalom: Isten, mennyor- sz�g, pokol, b�n, megv�lt�s. �s
a hit. Meg a mes�k, az �lm�nyek, a vall�sos �lettel egy�ttj�r� t�rsas�gi �let. A
k�d�ri rendszer buk�s�hoz hozz�j�rult az is, hogy egy id� ut�n megsz�nt a t�rsas�gi
�let, a mozgalom �l- m�nyszer�s�ge. Hatalomm�, politik�v�, unalmas is- m�tl�d�ss�,
gondterhelt mindennapi gyakorlatt� v�lt a kommunizmus. Eleinte pr�b�lkoztak.
M�toszt akartak csin�lni a forradalom lever�s�bo'1 is, de az se ment. Jel- lemz�,
hogy soha nem �nnepelt�k meg nyMtan no-
vember negyedik�t. K�s�rletezgettek azzal, hogy �lve a napt�r adta lehet�s�ggel,
�sszehozz�k egy kicsit a no- vember hetedik�vel, de az Aur�ra �gy�i �s a K�d�rt
hoz� szovjet harckocsik �gy�i t�l t�vol voltak egym�s- t�l. Azzal, hogy nem mert�k
meg�nnepelni, beismer- t�k, hogy nem lehetmeg�nnepelni. Minden �v okt�ber 23-�n
fels�fok� k�sz�lts�gbe helyezt�k a rend�rs�get �s a karhatalmat. Ezzel �nnepeltek.
Ez se semmi.
Az any�mn�l a zsid� �s a kommunista mot�vumok
er�sen egym�sra j�tszottak. Azt, amit elfojtott mint zsid�, �t�lhette a kommunista
hit�ben, legal�bbis a kommunista hitvil�ga olyan bels� emberi ig�nyb�l, v�gyb�l
fakadt, amit m�s k�r�lm�nyek k�zt zsid�k�nt, 146 ~ .. 147 .
 a vall�s �ltal �lhetett volna meg, ha nem is pontosan ugyanazt. Nem isj� sz� az
elfojt�s. ~ elt�ntettea zsid�- s�g�t. M�r az el�z� nemzed�k elt�volodott a
vall�st�l, �s nemcsak a vall�shoz lettek h�tlenek, hanem a vall�s' :' ir�nti
k�z�mb�ss�g�knek is az volt a f� oka, hogy a zsid�s�gukat akart�k levetk�zni. Hov�
lehet tov�bb t�volodni, ha valaki vil�gi, t�rsadalmi eszm�ket keres, .. �s k�zben
m�g �ld�zik is a zsid� volta miatt? Az ~ any�mf�l�k az alkatuk r�v�n alak�tott�k is
az ideol�-.." gi�t, �rzelmi oldalr�l, nekik val�ban sokat jelentett a kommunizmus.
Az ilyen nem �rtelmis�gi kommunis-'
t�k a v�gso"kig ragaszkodtak a hit�kh�z, t�z�n-v�zen �t; ., forradalmakon,
gazdas�gi roml�son �t. Az eltorzul�- ~ sok, hib�k ellen�re nem ragadt�k meg a
ki�br�ndul�si alkalmakat. Azok a kommunist�k, akiket kiv�geztek, b�rt�nbe z�rtak
1956 ut�n a forradalomban val� r�sz- n v�tel�k miatt, nem ker�ltek szembe az
eszm�vel, de ~; rezsimmel igen. Nem adt�k f�l a hit�ket, de szak�tottal~ a
politikai rendszerrel. Az any�m nem, a rendszerre~ sem, � sz�fogad� volt,
t�rv�nytisztel�. Ha t�d�sz�r�s- re h�vt�k, azonnal ment. V�laszt�skor ink�bb
letagadta ' a k�rzeti irod�b�l kik�ld�tt embernek, hogy otthon; vagyok, mintsem
bevallotta volna, hogy a fia nem aka ~ szavazni. F�lt, a kisebbik rosszat
v�lasztotta. Kij�ttek` lak�sra azokhoz, akik nem jelentek meg. Ha �n nyitok: ajt�t,
a pof�jukba mondom, hogy az egy p�rtb�l, egy '! jel�ltbo'1 "v�laszt�k" kom�di�j�ban
nem veszek r�szt! ` Nyilv�n a munk�j�t is �gy v�gezte az any�m. Szem�ly- '.
zetisk�nt. Amikor meghalt az ap�m, �thelyezt�k sze- :: m�lyzetis munkak�rbe, ez is
v�letlen sz�ks�gszer�s�g:.';~ volt. Az volt benne a v�letlen, hogy �ppen meg�r�l
egy �ll�s, kellett egy szem�lyzeti oszt�lyvezet� a c�gn�l; ahol dolgozott,
sz�ks�gszer�nek pedig az�rt mondha- t�, mert k�lkeresked�i munk�t �gyse lett volna
k�pes az any�m abban az �llapot�ban v�gezni, gondolt'
jobb, ha emberekkel foglalkozik. A k�t f�ls�fo
nyelwizsg�j�val nyugdijas kor�ig szem�lyzetis maradt. �llit�lag nagyon szerett�k;
mert kider�lt, hogy t�nyleg �rdeklik �t az emberek. Ha valaki f�lj�tt hozz�m, sz�-
hoz se juthatott, any�m percek alatt mindent megtu- dott r�la. Szakszer�en,
hat�rozottan k�rdezett, a de- likvens t�togott, �s any�m sz�m�ra m�ris nyitott
k�nyv volt az �lete. Akiket nem vett f�l a c�ghez, azokkal isj�l elbesz�lgetett,
m�s munkahelyeket aj�nlott nekik, �gy azt�n seg�to"k�sznek tartott�k. Egy int�zet
nem gy�r, �s any�m �rzelmi l�nyk�nt a munk�nak nem a bel�gyi �s politikai oldal�ra
helyezte a hangs�lyt, hanem az em- beri vonatkoz�sokra. Nyilv�n a bel�gyi
�sszek�to'"kkel is j�l eldum�lt. Neki kellett formailag hozz�j�rulni ah- hoz, hogy
az int�zet munkat�rsai nyugati orsz�gokba utazhassanak, s�t egy ideig minden
k�lf�ldi �thoz sze- m�lyzetis enged�ly kellett. Szerette azt �rezni, hogy seg�t az
embereken. Ha az � v�lem�ny�t is kik�rik, nem mu"k�dtek volna t�borok, b�rt�n�k
Magyarorsz�gon. A h�bor� ut�n az OTI-hoz ment dolgozni, ahol p�-
tyolgathatta a szeg�nyeket �s a betegeket, holott mint i~j�kommunista, kaphatott
volrxa �ll�st b�rhol. Az egyik "piackutat�t" borzaszt�an ut�lta valami�rt
,
annyira, hogy m�g az elvh�s�g is megsz�lalt benne, pedig nem szokta az elveket
szembeszegezni konkr�t emberekkel. �veket �lt az illet� a R�kosi ido"kben va-
lamelyik gazdas�gi koncepc��s per v�dlottjak�nt, �s any�m kijelentette, hogy biztos
elk�vetett valamit, ha �lt, el tudom r�la k�pzelni! M�gis elismerte a szak�r-
telm�t, �s sose pr�b�lt �rtani neki, mint szem�lyzetis, s�t amikor a fia
disszid�lt, ahelyett, hogy megb�zhatat- lannak min�s�tette volna az ap�t, soron
k�v�l elint�zte az �tlevel�t, hogy kiutazhasson a fi�hoz P�rizsba, �s r�vegye a
visszat�r�sre, ami persze nem siker�lt. Nem � tal�lta ki ezt a m�dszert, m�sok,
m�shol is alkalmazt�k, amikor az utaz�sok sz�m�val egy�tt n�tt a vissza nem 148 ~
149
j�vo"'k sz�ma. Fo~leg k�dergyerekek ut�n szaladtak ki az apuk�k, hogy ments�k, ami
m�g menthet�.
A katolikusokra haragudott. �ltal�ban nem �llhatta a vall�sos embereket, de ezen
bel�l is a legjobban a kato- likusok ideges�tett�k, sose der�lt ki sz�momra, mi�rt
el- lenszenves neki egy egyszer� h�v�, mert ha megk�rdez- tem, tulajdonk�ppen
mindig az egyh�zakn�l �s a papok- n�l lukadt ki. Val�sz�nu"leg a katolikusokn�l
volt szerinte a legnagyobb szerepe a papoknak �s az egyh�znak.
 A keresztnek m�g a l�tv�nya is ingerelte. Van egy have- rom, aki f�lj�tt egyszer
meccset n�zni hozz�nk. FTC- drukker, Fradi-jelv�nyt hord, �s kereszt l�g a
nyak�ban, mivel katolikus is. R�ad�sul �pp a Szovjetuni� j�tszott Hollandia ellen.
A hollandok nyertek, mi ketten a have- rornmal boldogan taglaltuk az oroszok
gy�nges�geit. Ut�na lek�s�rtem a sr�cot, s mire visszaj�ttem, az any�m tombolt,
hogy mi�rt vannak nekem ilyen bar�taim! Mi- lyen bar�taim? Nem el�g, hogy Fradi-
drukker, m�g ke- reszt is lengedezik a nyak�ban! Mi bajod van neked a Fradival? Az
egy nyilas csapat! �n se szeretem a Fe- rencv�rost, de szerintem nem nyilas csapat.
Az�rt ne~ szeretem, mert a Fradit vagy szereti az ember, vagy ut�l- ja, nincs
k�z�p�t. T�l sokan szurkolnak az I~ TC-nek, azt hiszem, nekem ez nem tetszik,
viszont nem tartom sem a csapatot, sem a rajong�it semminek. Vasas-drukker va-
gyok, ennek ellen�re mi�rt ne haverkodhattam volna azzal a fi�val? Tal�n �pp azt
b�rtam benne, hogy semmi- ben nem �rtett�nk egyet, lehetett vele vitatkozni, de ez
kork�rd�s is, az �regek t�relmetlenek, szerintem a b�lcs k�ls� csal�ka. Any�m a
kommunizmussal szemben is
t�relmetlenn� v�lt, igaz, nem sok �r�me telhetett a rendszerben a nyolcvanas �vek
k�zep�to~l. M�r neki s�: Minden dr�gult, �jabb �s �jabb jelent�ktelen politiku~
arcok t�ntek f�l a telev�zi�ban. �n is hergeltem �t. N�zd ezt a r�kapof�j�t!
Fenyeget�zik! Ez biztosan k�z�nk is l�vet majd, ha teheti!
VIII.
Sz�der est�ken �s m�s nagy �nnepeken any�m a
sz�leivel �s a testv�r�vel ill�en megvacsor�zott, de templomba nem j�rtak.
K�r�lbel�l �gy �ltek gyerek- kor�ban, mint a vall�st nem tart�. katolikusok, akik
h�sv�tkor �s kar�csonykor �nnep�lyesen teleeszik
magukat, de egy�bk�nt nem sokat gondolnak az Isten- re, akiben vagy hisznek, vagy
nem, maguk se tudj�k. A nagyap�m �s a nagyany�m val�sz�nu"leg hitt, t�voli
tisztel�i voltak neki, a lelkivil�gukban nem nagy helyet foglalt el ez az �sszel
f�lfoghatatlan l�ny. Any�m k�- so'"bb azt �llitotta, hogy � sose hitt Istenben, de
szerin- tem t�lzott, megint az �rzelmi kommunista besz�lt be- lo"le. Gyerekkor�ban
mindenki hisz a mes�kben, igaz, �regen is visszahullunk a m�ltba, az �tlagba; any�m
vi- szont nem mutatta a vall�soss�g semmi j el�t soha, nem fordult m�g csak egy
s�haj erej�ig se Istenhez, hal�l�ig megmaradt istentagad�nak, s�t ahogy �regedett,
egyre m�rgesebben emlegette a papokat. Gyan�s? Ahhoz ez kev�s, hogy jelent�s�get
lehessen tulajdon�tani neki, k�tlem, hogy em�g�tt, elfojtva Istennel k�szk�d�tt
volna. A m�sok er�s�d� vall�soss�g�val szemben te- hetetlen kommunista d�h�ng�tt
benne. Elkeseredet- ten harcolt a kommunizmus gy�zelm��rt az ap�m ha- l�la ut�n
egyed�l maradva. Nem volt egyed�l, de a ko- r�bbi t�rsas�guk �r�k�s tagjak�nt most
m�r k�t ember helyett hadakozott, �mb�tor ap�m soha nem szidott senkit, legf�ljebb
engem hordott le finom, v�laszt�kos shlusban egy-egy sikeres vallat�s v�g�n.
Hi�nyzott az any�mnak az ap�m, a gyors, logikus helyzet�rt�kel�sek 150 151
^
helyett mag�nak kellett kital�lnia, mit mondana a har- cost�rs, ha �lne, �s ez
kihatott az ideol�giai fejl�d�s�re. '. Akadtak a t�rsas�gban nagy fejek. Az
egyiknek t�r�k- b�l f�ls�fok� nyelwizsg�ja volt, matematik�b�l dok- tori c�me, �s
vez�rkari tisztk�nt teljes�tett szolg�latot. Diplomat�k, vez�rigazgat�k,
sajt�f�n�k�k, iskola- igazgat�no"'k lettek az egykori MADISZ-t�rsakb�l, nem volt
szabad lemaradni a kommunista eszme strat�giai :;' �lvonala m�g�tt. Megint csak a
sz�ks�gszer� v�letlen fi t�rv�ny�bo"1 k�vetkez�en a t�rsas�gn�k k�r�lbel�l a ~; :
fele zsid� sz�rmaz�s� tagokb�l �llt, ezt adta ki a h�bor� ~ ut�ni korszak, s az
ar�ny csak egy-egy hal�l �ltal mo dosult. �sszej�tt any�mnak a munkahely�n egy
m�sik t�rsas�ga is, akikkel sz�nh�zba, hangversenyre j�rt, ;':; n�ha egy�tt �d�ltek
k�lf�ld�n, ezek k�z�tt is nagy ..r , sz�mban volt zsid�, m�gse hiszem, hogy any�m
k�l�n v akarta volna. A k�lkereskedelemben is ilyen az �ssze- ' t�tel, ezek
dolgoztak k�r�l�tte. A MADISZ-t�rsakn�l azt is figyelembe kell venni, hogy a volt
nyolcadik ker�- leti MADISZ-r�l van sz�. A f�v�rosban k�t zsid�negye- . : det
tartottak sz�mon. A Lip�tv�rosban laktak a gazda- ': gabb zsid�k, a k�so'"bbi gett�
ter�let�n �s k�rny�k�n pe- :: :~ dig a szeg�ny kispolg�rok �s prolet�rok. Ez a
negyed, ; .:t amely az�ta elcig�nyosodott, a N�psz�nh�z utca fel� is -'v::
kiterjedt, ahol a nagyap�m�k �ldeg�ltek szer�nyen. Nem :- v�lt ez soha kiz�r�lag
zsid�k lakta r�ssz�, de valami�rt a :::: zsid�k itt megszaporodtak, �s ennek a
MADISZ-cso- ~ portnak lett az ap�m a titk�ra, mint helyi lakos. A leg- :: fo"bb
tev�kenys�g�k h�tv�geken abb�l �llt, hogy buli-, :: kat rendeztek, cs�b�tott�k a
fiatalokat, �gyhogy egy ; .,~. napon idecs�bult az any�m is. Nemcsak az any�m, a .~
H` K�zt�rsas�g t�ri galeri szint�n megjelent, csakhogy `� .r nekik eleinte esz�k
�g�ban se volt a MADISZ-ba bel�p- ni, o'"k verekednij�ttek. Telt az id�, folyt a
v�r, n�ttek a ~ ;~ p�pok, egyszer csak ap�mnak az a zseni�lis �tlete t�- '.: madt,
hogy megszervezi a galeribo`1 a ker�leti MADISZ v rendf�nntart� g�rd�j�t, amit
any�m �lete v�g�ig b�sz- k�n �mlegetett. Nem b�n�zoA'k voltak ezek, csak az ostrom
alatt elvadult suhancok, akik �r�ltek, hogy va- laki foglalkozik vel�k, megb�zat�st
kapnak, �s hivatal- b�l verekedhetnek. Ezut�n nem b�nthatt�k a ker�leti MADISZ-
tagokat, csak az idegeneket, akikre azt fog- tak r�, amit akartak, �thett�k o"ket
�nv�delembo�'1, kedv- tel�sbo~l, f�, hogy rend lett.
Any�m m�sk�nt eml�kezett vissza az ap�m zsenia-
lit�s�ra, de �n mindig viccel�dtem vele, tudtam, hogy szeret ezekro~l az
ido~'kro"'1 mes�lni. Tulajdonk�ppen so- se l�balt ki az ap�m hal�la miatt �rzett
b�natb�l, �rthe- t�. Bizonyos szintig egy �v alatt f�lj�tt, azt�n �gy ma- radt.
K�ls�leg fegyelmezett, �letk�pes �zvegynek l�t- szott, m�g vel�nk se �reztette,
hogy id�nk�nt cs�nde- sen sorvadozva morzsolgatja csak a napokat. Negy- venn�gy
�vesen maradt egyed�l vel�nk, s att�l fogva, hogy az orvosok egyens�lyba hozt�k a
ked�ly�t, a
munka lett sz�m�ra a mened�k, az els� sz�m� kapasz- kod�, �gyhogy a nyugdij
jelentette neki a f� vesz�lyt. Nem is akart nyugdijba ker�lni, de �j szelek f�jtak
a szem�lyzetis fronton, vagy csak �j arcokkal akart�k leplezni a tulajdonk�ppen
v�ltozatlan gyakorlatot. Egysz�val nyug�llom�nyba helyezt�k, mert kellett va- laki
valakij�nek az �ll�s, �s a kommunist�k nem arr�l h�resek, hogy az �j elvt�rsak
megbecs�lik a r�gi elvt�r- sakat. Any�m tov�bb dolgozott, szaklektor�lt, szak-
sz�vegeket ford�tott, egy h�ten minimum h�romszor bej�rt a r�gi munkahely�re,
tartotta a kapcsolatokat, szervezte az �let�t, �s pr�b�lta az eny�met is, hi�ba. Ha
nagyon r�m sz�llt, elk�ldtem k�lf�ldre, pihenni.
Eleve szeretett utazni,~t�bbnyire t�rsasutakra fize- tett be. P�rizsba k�tszer is
elment; Kanad�ban �s az USA-ban egy�tt voltunk, valaki ber�ngatta egy egyip- tomi
�tra is, .Angli�ban hivatalos kik�ld�ttk�nt t�lt�tt el t�z napot. A kapitalizmus
gazdags�ga neki nem oko- 152 ~ 153
zott meglepet�st, mivel mi m�r �lt�nk az NSZK-ban is. Akkor se bizonytalanodott el,
k�s�bb se. Az NSZK
el�tt m�r k�tszer el�fordultak B�csben is az ap�mmal. Az NSZK-ban sokkal ink�bb
bel�k�stolt a mindenna- pi �letbe, mint a turista�tjain, m�gse ingott meg. Neki
kellett v�s�rolnia, lem�rhette a k�l�nbs�get. Kital�lt�k azt az ap�mmal, hogy
persze, a NSZK megkapta a
Marshall-seg�lyt! Azt m�r nem k�rdezt�k meg ma-
gukt�l, hogy �s az a szeg�ny Magyarorsz�g vajon ki miatt nem kapta meg? Mindig
tal�ltak egy elfogadha- tatlan, de sz�mukra elfogadhat� magyar�zatot. �pp ez a
tr�kkj�k. Mi�rt tart ott a Szovjetuni�, ahol tart? Nem a Szovjetuni�. Mik�zben
k�nosan vigy�ztak arra, hogy szovjethelyett v�letlen�l se mondjanak oroszt, a
szt�li-' A
nist�k sz�m�ra a Szovjetuni� Oroszorsz�gotjelentette. `'. Olyan, hogy Gr�zia vagy
Azerbajdzs�n sz�mukra nem l�tezett, m�g Ukrajn�t is Oroszorsz�gk�nt �rz�kelt�k, nem
valami k�l�n�ll� r�szk�nt. Ha �n azt mondtam, .. hogy orosz, akkor szovjetellenes
voltam a szem�kben, . de ha �k szovjetet mondtak, oroszra gondoltak. Nem akart�k
tudom�sul venni a birodalo~n birodalmis�g�t'`~ �n se tudatosan kezdtem. V�zilabda
meccset k�zvet�-~ tettek a telev�zi�ban, �s az oroszok nyertek ellen�nk: ~
F�lpattantam, �s lek�ptem a k�perny�t: Rohadt rusz- ; kik! Ennyi. Mit tudott sz�lni
az any�m? Gondolta; ` hogy majd csak �szre t�r a gyerek!
A Szovjetuni� az�rt tart ott, ahol tart, mert nagyon m�lyro�l indult, ami a m�lt
b�ne, �s m�g ki is fosztott�k a n�cik. Viszont sz�d�letesen fejl�dik! Olyan
sz�d�le- tesen, hogy f�l se t�nt a szt�linist�knak, hogy mennyire sz�d�l. Az
ap�mn�l �s az any�mn�l egyszer�en nem
okoztak semmilyen f�nnak~d�st a k�lf�ldi utak, �s ; amikor any�m egyed�l utazott,
akkor se zavarodott meg semmito"1 se. K�so"bb a n�v�rem �s a b�ty�m is el- kezdett
utazgatni, n�luk se tapasztaltam v�ltoz�st. Nem el�g l�tni. Egy szt�linista
hat�rozottan �ll�tja, hogy egy rendszer felso"bbrend�s�g�t nem a,z mutatja, hogy az
�zletekben mindent lehet kapni. T�nyleg nem, de ez jelent valamit, jelez valamit. A
kapitalizmusnak szerencs�re nincs kidolgozott, egys�ges elm�lete, illet- ve az az
egy, ami van, az ellens�g�, a Marxt�l k�ndul� hal�los v�zi�, nem hat t�ls�gosan a
muA'k�d� orsz�gok- ra. Legf�ljebb a politikai rendszerro~l, a demokr�ci�r�l
gondolkoznak �tfog�an, nincs mindenre �rv�nyes
ideol�gia. Ahol nem kell �lland� alulmarad�st�l f�lni, nincs �lland� r�senl�t.
Nem vagyunk jobbak a teli �z- leteinkkel? Nem baj, az�rt csak maradjanak tele azok
az �zletek, azt�n majd megl�tjuk! Minek�nk ez a fon- tos, �s m�g azt is elfogadjuk,
hogy a mi�nk az als�bb- rend� �llapot. Majd ha meggondolt�tok magatokat,
sz�ljatok! Egy szt�linista sose sz�l. Ha azt l�tja, hogy ott a szoci�lis ell�t�s is
magasabb szint�, megvan r� r�gt�n a felelet: igen, mert t�bb p�nz�k van! Az em-
beri jogok abszol�t nem izgatt�k az ap�m�kat, efelo"1 biztos vagyok. Mikor egyszer
hazamentem az egye-
temro"l, �s f�lh�borodva k�rdeztem any�mat, hogy
mi�rt csak 1975-ben �rt�k al� a szocialista orsz�gok az Emberi Jogok Dekr�tum�t,
nem �s �rtette, mi bajom van. Azt�n megmagyar�zta, hogy a kapitalista orsz�- gok
milyen rafin�lt m�don pr�b�lnak belesz�lni m�sok bel�gyeibe, mik�zben teljesen
kimaradt a fejteget�s�- b�l, hogy l�tezik embermeg jog. A Carter eln�kig m�g az itt
�l� nem kommunista is ell�tte, hogy valamif�le harc folyik szovjet r�szro~l az
emberi jogok�rt,. csak az�rt hitte el, mert a demokr�ci�ban t�nyleg mindig folyik
harc, �s ezt az itteni propaganda nagydobra ver- te. Nyugat �lland� defenz�v�ba
szorult, �llitom, hogy m�g m�velt magyar emberek se realiz�lt�k, hogy a
szovjetek nem �rt�k al� az Emberi Jogokat. Martin Luther King, Angela Davis;
Vietnam! T�nczenekarok �v�lt�tt�k, hogy ,;Veled vagyunk, Vietnam!", mik�z- ben
senki se zen�s�tette meg Recsket, �s az �tvenhat 154 p~ 155
ut�n kiv�gzettek�rt se csaptak a h�rokba az igazs�g�rt szomjaz� fiatalok.
Iszony� vastag r��gett salakot kellett levakarni az agyamr�l! Az �zemi lapn�l a
f�n�k�m azt mondta
egyszer valamire, hogy: Hinni kell a kommunizmus- ban! Mire �n azt feleltem,
tizennyolc �vesen, hogy ez nem hit k�rd�se; vagy igaz az elm�let, vagy nem. De -.
fogalmam se volt arr�l, hogyan lehetne kider�teni, hogy :.. igaz-e, vagy sem. Hol
kellene elkezdeni? �pp egy �ze- mi lapn�l? Ezek f�l�p�tettek egy Isten n�lk�li
vall�st, ,. , amibe mindig bek�lt�z�tt egy �gyeletes kisisten, akir�l "X egy id�
ut�n kider�lt, hogy nem isten, de etto~l f�gget- len�l a vall�s megmaradt. Volt
Isten. A Marx �s a Le- ~ nin. Nem, o"k pr�f�t�k. A Szt�lin a Szent P�ter. A Marx,
Engels, Lenin a Szenth�roms�g, de Engelset .,~ sose engedt�k el�t�rbe az
ideol�gusok, mert � volt a '::~: legokosabb a h�rom k�z�l, r�ad�sul olvasm�nyosan
`: �rt, ami k�l�n vesz�ly, mert Marxban az aj�, hogy senki :'w se olvasta. A
mag�n�let�ro`1 nem �rtak, a t�rv�nytelen ~ gyerekeit m�g egyetemi l�bjegyzetben se
sorolt�k f�l, ;: de egy�ltal�n semmit, ami �l�, ami az eleven emberhez k�zel
vihetne. J�l elt�volitott�k, mert az isteninek nem ',:: . szabad emberi von�sokkal
rendelkeznie. Ha az Isten- ? nek van �lete, teste is van. Mit sz�ln�nak a h�vo'"k,
ha kider�lne, hogy az Istennek b�d�s a l�ba? Mivel min- denkinek b�d�s a l�ba, az
Istennek ne legyen l�ba! Vagy ne tudjuk, hogy van. Ha azt l�tom, hogy neki is olyan
a l�ba, mint az eny�m, akkor f�lt�telezem, hogy vannak hib�i is.
A hit a vall�sban el�r�bb val�, mint a tud�s. A zsid becs�lik a tud�st, de az
van, az a gyakorlat, egy biz nyos ponton t�l n�luk se lehet k�rd�seket f�ltenni.
P�ld�ul mi�rt lenne a zsid� kiv�lasztott?Mindamellett '~': szerintem nagyon j�,
hogy megvan a kiv�lasztotts�g tudata benn�k, ez seg�tett elviselni azt a
m�rhetetlen ~ lelki terhet, amit az �lland� �ld�z�tts�g jelentett a r�- 156
mai kor �ta, ajeruzs�lemi templom utols� lerombol�sa �ta. T�bbet nem �p�tett�k
f�l. Azt mondt�k: A temp- lom benn�nk van. Az�ta sem c�l ennek a vall�si k�z-
pontnak a f�l�p�t�se, mert a vil�g minden t�j�ra sz�t- sz�r�dott vall�sos zsid�k
alkotj�k ezt � "templomot". A kiv�lasztotts�g gondolata eleve megtal�lhat� a zsid�
vall�sban, de a sz�tsz�led�s ut�n v�lt seg�t� eszm�v�. Nem t�mad�, h�d�t� eszm�v�.,
A zsid�k soha nem t�- r�tettek, sem papokkal, sem fegyverrel. Elk�l�n�ltek, nem
terjesztett�k a vall�sukat. A kommunizmus sok- kal jobban hasonlit ebbo�l a
szempontb�l a kereszt�ny- s�ghez vagy a mohamed�n harciass�ghoz. Ha egy ke-
reszt�ny misszion�rius megt�r�tett valakit, nem okvet- len�l foglalkozott tov�bb
annak a lelk�vel. F�lvette a keresztet, tartotta a szok�sokat, az, hogy bel�l mi
fog- lalkoztatta azt a lelket, nem volt annyira �rdekes. Ez a k�lterjess�g minden
t�r�t� eszm�t utol�r. Egy kommu- nista p�rttag is elo"bb-ut�bb arra gondolt, amire
akart, azt mondta otthon, amit akart. S�t a kommunista or- sz�gok kem�nykurzusai
sem az emberek lelk�t �kart�k �titatni tiszta hittel, m�g csak a p�rttagok�t sem,
hanem azzal, hogy szigor� elv�r�sokat t�masztottak, rafin�lt ellen�rz�si rendszert
�p�tettek ki, amely er�szakszer- vezetekkel m�g hat�sosabb� lett t�ve, hatalmat
akar- tak gyakorolni, c�lszer�en, brut�lisan. Sokkal k�nnyeb- ben uralkodhatok, ha
mindenki f�l mindenkito"1. Nem a bels� �letemet akart�k megtiszt�tani, nem a
lelkemet akart�k jobb�tani, ez csak a m�z volt, ha volt. A kom- munista p�rtok
hatalomra jut�s�nak az idej�n, a kez- detekkor figyelheto~'k meg pr�b�lkoz�sok, de
azt�n mindent kiszor�t a h�d�t�s, a terjeszked�s, a hatalmi szempont
k�lso~legess�ge.
Az olyan h�v�, �rzelmi kommunist�k, mint any�m,.
szint�n csak eleinte besz�ltek r� mindenkit a kommu- nizmusra, k�so'"bb
visszah�z�dtak. Az�rt a politika, a kommunizmus helyzet�nek elemz�se, az ideol�gia
ki- 157
fejt�se �lete v�g�ig hozz�tartozott a mindennapjaihoz, ebb�l a szempontb�l ink�bb
a Jehova tan�ihoz hason- litott, akik folyton besz�lneka legfontosabb dolgokr�l. A
vall�sos zsid� bens�s�ges kapcsolatban �l Istennel, nem akarja minden�ron k�z�lni
m�sokkal az �rz�seit, a cselekedeteivel, eg�sz l�ny�vel nyilv�nul meg, amit esetleg
mindenki �szrevesz rajta, de csak a m�sik vall�- sos zsid� tudja �rtelmezni. �s ez
neki t�k�letesen meg- felel. Az any�mnak a telev�zi� h�rad� szents�g volt, fix napi
program. V�gig komment�lta, de a megiegyz�sei nem t�rtek el l�nyegesen a hivatalos
f�lfog�st�l, annak ellen�re, hogy mint szt�linist�nak, v�ltozott a viszonya a
hivatalos ideol�gi�hoz. A K�d�r J�nost soha nem szerette, m�r kezdetben sem. Mindig
azt emlegette, hogy K�d�r nem tudja elfeledtetni a Nagy Imre-kor- m�nyban val�
r�szv�tel�t. F�lh�g�tja a kommunizmust. Sz�val, folyt a vita k�zt�nk, ha �ppen
otthon voltam; de any�mra mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy t�r�t. Nem
akart meggy�zni, viszont mag�t se hagyta meggy�zni, illetve ha valamit el is
fogadott, az nem v�ltoztatta meg logikusan a t�bbi v�lem�ny�t. A legellentmond�bb
t�nyek, elk�pzel�sek, gondolatok megf�rtek benne, az �rzelmi alapot semmi se
zavarta meg.
Amerika se. 1939-ben, amikor a lengyel hadsereget sz�tvert�k a n�metek, �s a
lengyelek egy r�sze Ma- gyarorsz�g fel� menek�lt, az anyai nagyap�mat f�lh�v- ta
telefonon egy f�rfi, aki azt �llitotta, hogy rokon. Lengyel l�v�n, magyarul nem
tudott, n�met�l magya- r�zta~ el, hogy kin�zte a telefonk�nyvbo"1 a Steinberger
nevet, s mivel �t is �gy h�vj�k, mi sem term�szetesebb, mint hogy odacs�r�g a
rokonnak: Benjamin Steinber- ger, a lengyel hadsereg hadnagya jelentkezett a nagya-
p�mn�l, mint csal�dtag. A nagyap�m hallgatta-hall- gatta, �s �gy meg lett gy�zve,
hogy megh�vta a hadna- gyot a lak�s�ra, majd r�gt�n k�z�lte az �ppen ott lak�
alb�rl�vel, hogy sajnos f�lmond neki, mert kell egy ro- konnak a hely. A Benj�min
h�napokig n�luk b�d�-
n�lt, kit�n�en �rezte mag�t. Bev�rta, m�g Rom�ni�n �t elindulhatott Angli�ba,
v�g�l az USA-ban k�t�tt ki. Neki nem siker�lt karriert csin�lnia, viszont a b�tyja,
a Vilmos t�bbre vitte. �ppen 1939. szeptember elsej�n k�t�tt ki a haj�juk
Londonban. A n�sz�tjukr�l j�ttek, New Yorkb�l, �s az iil� feles�g hallani se akart
arr�l, hogy visszat�rjenek Lengyelorsz�gba, mikor megtud- ta, hogy mire vetemedtek
a n�metek. Mit tehetett a Vilmos, jegyet v�ltott a k�vetkez� New Yorkba indul�
haj�ra. Nem volt h�lye ember, �s m�r akkor se lehetett �gr�lszakadt, de az anyagi
helyzete Amerik�ban csak tov�bb javult, mondhatni nyMegyenes�n �velt f�lfel�.
J�t�k-nagykeresked� lett. 1947-ben �rtak a nagyap�m- nak, m�r akkor is a b�ty, a
Vilmos. Besz�molt a hely- zet�kro"1, �s �rdekl�d�tt a csal�d hogyl�te fel�l, telje-
sen olyan hangnemben � is, mint egy rokon. N�met�l. A nagyap�m val�sz�nu~leg
v�laszolt neki, mire j�tt a k�vetkez� lev�l, amibo`1 kider�lt, hogy sajnos a Benj�-
min meghalt. Annyira nem siker�lt neki semmi Ame- rik�ban, hogy �ngyilkos lett, de
eztj�val k�so�b tudtuk meg, a lev�lbo~l csak a b�ty v�ltozatlan rokoni ragasz-
kod�sa �rz�d�tt. Att�l fogva a Vilmos p�nzk�ldem�- nyekkel t�mogatta a
nagyap�m�kat. F�l�vente f�l-
adott egy �sszeget, amit a nagyap�m elv�s�rolhatott az IKKA-ban, a kommunist�k
�ltal mu�'k�dtetett �zlet k�l�nleges el��r�sait betartva v�logathatott a megh�-
t�rozott v�laszt�kban. �gy azt�n mondhatta, hogy
Amerik�b�l k�ldtea rokonom ezt a Csepel varr�g�pet. Mivel a varr�g�p, amit
doll�r�rt k�n�ltak, magyar gy�rtm�ny� volt, viszont ugyanezt a g�pet norm�lis
�zletekben, forint�rt nem �rult�k. Biztos pr�szk�lt az any�m a kapitalista seg�ts�g
miatt, annyira azonban nem �llt j�l anyagilag, hogy megfoszthatta volna a
nagyap�m�kat a p�nzt�l, s�t, � �rta a leveleket, a nagy- 158 ~ 159
s
ap�m csak dikt�lt. Megk�sz�nte a p�nzt, aminek r�- �rzett az �z�re, �s
panaszkodott, h�tha t�bbet kap leg- k�zelebb. Any�m persze kihagyta a panaszok nagy
r�- sz�t; �gy is, mint �ntudatos kommunista, �gy az �sszeg v�ltozatlan maradt a
nagyany�m hal�l�ig, csak a lev�l nyelve lettegy id� ut�n angol, mert a Vilmos
belej�tt az angolba, �s elfelejtette a n�metet. H�la isten any�m angolul is tudott.

Az ap�mat a sosem l�tott argent�nai nagyn�nje miatt szerelt�k le, milyen furcsa,
hogy nem az USA-b�l
p�nzk�ldem�nyeket kap� ap�s�t hozt�k f�l �r�gy�l! , A Vilmos doll�rjai miatt soha
semmi kellemetlens�g�k nem lett, pedig az �tvenes �vekben olyan id�szakban is j�tt
rendszeresen a p�nz, amikor f�lelm�kben ink�bb letagadt�k az emberek a nyugati
orsz�gokban �l� ro~~ konaikat. Szerintem �pp az�rt k�t�ttek bele az ap�m ~
nagyn�nj�be, mert ha a Steinberger Vilmost hozz�k; sz�ba, az ap�m t�nyleg elhitte
volna, hogy emiatt bo-~ cs�tj�k el a hadseregto�l; egy kicsit �gy is elhitte, hogy
a;~ nagyn�ni okozta a bajt, ez kider�l a leveleibon'1. A ciniz-~ must az �tvenes
�vekben �zt�k a legmagasabb fokon:.. Azt akart�k, hogy az ap�m t�pel�dj�n,
gyanakodjon~;,. k�telkedjen; m�ltatlankodjon, v�g�lj�jj�n r�, hogy az' amit
mondanak, csak �r�gy, vagyis ne j�jj�n r�, mi igazi ind�t�k. Essen-k�ts�gbe mint
kommunista, szol`, g�ljon m�g h�s�gesebben: T�rj�n �ssze, adja f�l ~ f�nntart�sait,
mert biztos voltak neki, �s ez volt az ig . ' baj.
A nagymama hal�la ut�n any�m �rt egy utols� leve- ' let, hogy nagyon k�sz�ni,
hogy t�mogatt�k a sz�leit, d~ mivel mindketten meghaltak, a tov�bbiakban nerts'
tartunk ig�nyt a p�nzre. A Vilmos nem s�rt�d�tt me mert az �les esz�vel
kikombin�lta, hogy any�m biztos a nyugat-n�metorsz�gi kik�ldet�s�k miatt �rja ezt.
A ' nyugat-n�metorsz�gi munk�r�l pedig onnan tudott; ~ hogy a leveleiben
f�radhatatlanul tudakoz�dott a csa- 160
l�d�let�ro"'1, �s elv�rta, hogy mindenro`1 besz�moljanak neki. Hogy mennyire
meg�rt� volt a titkol�z�sok, a nem �r�sok, a l�tsz�lag �rthetetlen fordulatok ir�nt
ez a kelet-eur�pai zsid�, az Amerik�ban der�lt ki, ugyanis egy hirtelen �tlettel
nem sokkal az utaz�sunk el�tt �r- tes�tettem a kimenetel�nkro'1. Foglalkoztatott a
t�rt�- net, �rdekelt a Vilmos, gondoltam, h�tha tal�lkozunk. Nem a
vend�gszeretet�re spekul�ltam, vend�gl�t�nak ott volt New Yorkban az any�m egyik
r�gi bar�tn�je, �s egy m�sikkal is lelevelezt�k, hogy megl�togatjuk; ez Montrealban
�lt, az any�m �s � egy�tt ordib�lt�k az ir- redenta jelszavakat az �rj�kkal, m�g
engedt�k nekik, hogy cserk�szek legyenek. A Vilmos a zsid� �sszetar- t�s elk�peszt�
�s kiss� rejt�lyes p�ld�ja volt sz�momra. Eg�sz �let�ben t�mogatott valakit,
levelezett vele, mint csal�dtaggal, �s soha nem l�tta, nem is k�v�nta l�tni.
Nyilv�n ez�rt akartam �n l�tni �t. Az els� �tic�lunk Montreal volt, ezt a c�met �s
a telefonsz�mot meg is �r- tam a Vilmosnak. Mire oda�rt�nk Monrealba, a Vil- mos
m�r k�tszer telefon�lt, hogy meg�rkezt�nk-e, pe- dig pontosan k�z�ltem vele az
indul�sunk napj�t. L�z- ban �gett. Mikor m�r ott voltunk, megint telefon�lt,
r�szletesen kik�rdezett, hogy kin�l lakunk majd New Yorkban, �s hogyan �s mikor
l�togathat meg benn�n- ket.
Azt�n egy napon becs�ngetett a New York-i lak�sba egy �regember, �s abban a
pillanatban, amint megl�t- tam az apr� fej�t, a pislog� szemeit, kapcsoltam, hogy
�risten, ennek az embernek k�rtott�k a csal�dj�t Len- gyelorsz�gban, az egyetlen
�letben maradt, az �ccse pedig kiugrott az els� New York-i k�glij�nek az abla- k�n,
ez�rt tartotta annyira vel�nk a rokons�got. �s ne- kem ahhoz, hogy erre r�j�jjek,
tal�lkoznom kellett ve- le, pedig addig is k�zenfeky� lett volna, hogy nem csi- n�l
az ember ilyet v�gig csak �gy vadidegenekkel. �t�lelt benn�nket, de nem
cs�kol�zott, h�l� isten, �s 161
mivel igen lend�letes �regember volt, m�r k�sz prog- rammal j�tt, ragaszkodott
hozz�, hogy v�gigcsin�ljuk. F�nn voltunk a N�ben, az Empire State Building tete-
j�n, taxiztunk, haj�k�ztunk, elvitt minket sz�nh�zba a Broadwayre, m�ghozz�
premierre, de m�r nem sokra
eml�kszem a darabb�l, csak arra, hogy �nekeltek, igen , gyorsan p�r�gtek,
ugr�ltak a sz�n�szek, �s �tven doll�r volt egyjegy. P�nzt soha nem adott a Vilmos.
Az aj�n- d�koz�s �gy ment n�la, hogy elk�ldte velem a kifut�- fi�j�t az �zleti
negyedbe, �s azt v�s�rolhattam, amit ~: akartam, a fi� osztotta a csekkeket a
boltosoknak. Mi- :' kor a Manhattan sziget k�r�l haj�ztunk, megszomjaz- tam, inni
akartam. Fizetni nem engedett, p�nzt nem " adott a kezembe; f�lpattant, �s hozta a
k�l�t. Viszont :~ . nekem aj�nd�kozta az els� amerikai p�nzt�rc�j�t!
�resen, persze. Nem tudom haszn�lni, mert doll�r .. m�ret�, a magyar pap�rp�nz
nem f�r bele, de ez omasi aj�nd�k volt a r�sz�ro'1! 1939 �ta �rizte, �s 1981 ben ,,
nekem adta. Ilyet az ember t�nyleg csak k�zeli rokon- nak aj�nd�koz. Szerencs�t
k�v�nt vele, �s tulajdon- k�ppen ezzel a gesztussal azt is f�laj�nlotta, hogy ha
akarok, maradjak n�la, majd � seg�t nekem! Megcsi- n�lhatom �n is a szerencs�met
Amerik�ban, mint �. Az any�m miatt persze ilyet sz�ban nem mondhatott, �s -. lehet,
hogy csak �n k�pzelem bele ebbe az aj�nd�ko-' z�sba ezt, � csak azt akarta jelezni,
hogy mennyire ra- = . gaszkodik hozz�nk. K�nnyebb lett volna ezer doll�rr�l'
lemondania, tekintettel az anyagi helyzet�re, de � a;v legkedvesebb t�rgy�r�l,
eml�k�ro~l mondott le! Meg- , h�vott a h�z�ba is. New York el�v�ros�ban lakott,
nagy ': park vette k�r�l a h�romemeletes, r�gi �p�letet, sze- m�lyzet szolg�lt f�l,
de feles�gro"1, csal�dr�l nem esetf - rc sz�. Nem mert�k mi k�rdezni �t, ink�bb
hagytuk, hogy , politiz�ljon. Borzaszt�an szidta az oroszokat. Tudtam, ": hogy a
lengyelek �s az oroszok nem nagyon szme
egym�st, de hogy egy 1939 �ta Amerik�ban �l� lengyel zsid� mi�rt ut�lja annyira a
Szovjetuni�t, rejt�ly volt sz�momra, legsz�vesebben megk�rdeztem volna, de
enn�l a t�m�n�l meg a cs�ndben suny�t� any�m miatt nem akartam id�zni.
~ Egy�ltal�n any�m Amerik�ban, k�zelro"1! Ut�lag
itthon bevallotta, hogy att�l f�lt legjobban, hogy nem j�v�k vele vissza, hanem
kinnmaradok, de ez volt a maximum, k�l�nben nem k�z�lte velem a benyom�-
sait, �gy viselkedett, hogy semmire se tudtam k�vet- keztetni. Val�sz�nuA'leg nem
is volt r� semmilyen hat�s- sal Amerika, az �rzelmi kommunistas�g�t s�rtetlen�l
mentette vissza onnan is, b�r Kanad�ban m�gis mintha megmozdult volna benne valami.
Ford�tva kellett vol- na megszervezni az utat, m�rt Kanada ut�n New York kev�sb�
Iehetett r� hat�ssal. Montrealr�l elismerte, hogy a "vil�g Iegszebb v�rosa".
M�sr�szt Montrealban v�rta a gyerekkori bar�tn�je, akit 1947-ben l�tott utolj�ra,
�s ezzel a bar�tn�j�vel mert besz�lgetni. Az any�m nem volt �rzelmes term�szet�,
legal�bbis a k�l- vil�g sz�m�ra nem mutatta, ebben r� hasonlitok, �gy- hogy nem
csaptak nagy s�r�st-r�v�st a tal�lkoz�skor, viszont l�tszott rajta; hogy v�gre egy
kicsit f�lold�dik, tal�n az ap�m hal�la �ta el�sz�rj�l �rzi mag�t. Olyas-
miketjegyzett meg, hogy a pap�rb�ltban lehet cigaret- t�zni, �s a parkokban a f�re
r� lehet l�pni. Elmes�lte nekem, miut�n hazaj�ttek valahonnan, hogy � el�sz�r ki
akarta ker�lni a f�vet, de a bar�tn�je r�sz�lt, hogy azt nek�nk csin�lt�k,
nyugodtan l�pj r�! K�ruln�zett, �s l�tta, hogy a parkban nincsenek tilt� t�bl�k.
S�t eg�sz Montrealban sincsenek, ez, nem tudc~n, f�l- t�nt-e neki, �pp neki; akinek
az elvt�rsai telerakt�k az orsz�got tilt� t�bl�kkal, �s csak az�rt nem csin�ltak
t�bbet, mert akkor nem f�rtek volna el a jelszavaik. Montrealban �rz�dik az eur�pai
kult�ra, gy�ny�r� a t�j; ugyanakkor a legmagasabb New York-i technikai szint megvan
itt is. M�g a Manhattanen is megcsapj a az 162 ~ 163
embert n�hol a t�m�ny szeg�nys�g, ami nem ker�lte el any�m figyelm�t, viszont
Montrealban nyom�t se l�t- tuk szeg�ny embernek, legal�bbis a rni fogalmaink
szerinti szeg�nynek. New Yorkban olyan alakokj�ttek szembe vel�nk, hogy �szt�n�sen
megmarkoltam a
zsebemben a doll�rjaimat, b�r ugyanakkor �lveztem is a k�l�nf�le furcsa szerzetek
l�tv�ny�t. Any�mr�l nem tudom, mit gondolt, tal�n az akkor m�g t�retlen kom-
munista k�zbiztons�gba v�gyott vissza. Mondani
semmit nem mondott, rosszat se. Soha m�g olyan hall- gatagok nem voltunk egym�s
t�rsas�g�ban, mint az
amerikai utunkon.
A bar�tn�je f�rje, aki szint�n Magyarorsz�gr�l ment ki, �s sokat tudott any�mr�l a
feles�ge r�v�n, minden �ldott nap vacsor�n�l a kommunizmusra terelte a sz�t. �n
�lveztem any�m zavar�t, m�rg�t, ami szavakban
k�r�lbel�l annyiban nyilv�nult meg, hogy: Jaj, Karcsi, hagyj�l m�r b�k�n! A
pasasnak gy�rai vannak, fo~leg csomagol� �zemei, �s rendk�v�l er�szakosan hirdette
a kapitalizmus felso'"bbrend�s�g�t, nem csoda, hogy any�m kit�rt a vita elo"1.
Szint�n nagy kert k�zep�n �p�lt a h�z, de ez vadonat�j volt, a f�ldig �r� ablako-
kon �t l�ttuk a hegyeket �s a szomsz�dok pomp�s vil- l�it, nem sok es�lye lehetett
volna any�mnak. Min�l t�bbet mond el v�dekez�s�l az �let�ro"1, ann�l nevets�-
gesebb� v�lik a csomagol�gy�ros el�tt. �rezte, vagy nem �rezte, nem tudom. Az
�rzelmi kommunistas�got nem lehet meg�rteni. Annyira egyszer�. �s mozd�tha- tatlan.
fzl�s szempontj�b�l mindenesetre any�m job- ban illett a hegyekhez �s a kerthez, a
pasasra hi�ba sz�lt r� a feles�ge is, nem hagyta abba, illetve kis sz�net ut�n �jra
kezdte, valakiknek t�rleszteni akart, any�mon kereszt�l. Err�l, a m�ltj�r�l nem sok
sz� esett. CS is 1947-ben v�ndorolt ki Amerik�ba, a haj�n ismerked- tek meg a
n�vel, itt a f�rfi a h�bor� el�tt csak valami- lyen szakmunk�s lehetett, mint
zsid�. Na, a h�bor� el�tti id�k, ez az, amiro"'1 az any�m sz�vesen besz�lt a
bar�tn�j�vel. Valamilyen kereskedelmi iskol�r�l,
ahov� a zsid� tanul�knak �t kellett iratkozniuk, �s a hittan�r�kr�l. Micsoda?
Hittan�r�k? csod�lkoztam. Te j�rt�l hittanra? Persze; hogy j�rtam, k�telez� volt.
Ha nem hitt�l Istenben, hogy b�rtad ki? A hittanraj�r�s akkor az �sszetartoz�st
jelentette, valami ilyesmit v�- laszolt, de nem ez volt a l�nyeg, hanem az, hogy
be- sz�ltek, eml�keztek, �s semmit nem tudtam meg bel�- le. Valahogy �gy besz�ltek
egym�ssal, xnintha semmit se v�rn�nak a besz�dto~l. Nyilv�n nem is v�rtak.
Reformkommunista nincs, illetve vagy konzerva-
t�vnak fog egy id� ut�n sz�m�tani, vagy megsz�nik benne a kommunista, t�lhaladja
az id� �s a saj�t bels� fejl�d�se. A h�v� kommunista eg�szen m�s eset, az nem az
esz�vel fejl�dik. Nem is fejl�dik. A fejl�d�s z�rv�nyosul�s, �s ezen a z�rv�nyon
bel�l �ssze nem f�- r� �rz�sek, egym�ssal soha �ssze nem passz�tott gon-
dolatt�red�kek pr�sel�dnek. Igaz�b�l nem is hisz a kommunizmusban, csak �gy, mintha
egy feln�tt azt
mondan�, hogy az � gyerekkora volt a vil�g legszebb korszaka. Nem hisz a
megval�sul�sban, nem tesz �rte semmit, ami nem jelenti azt, hogy semmilyen k�r�l-
m�nyek k�z�tt nem tenne. Lehet, hogy bizonyos hely- zetben vesz�lyesen
aktiviz�l�dna, de nem keresi ezt a helyzetet. Any�m egyszerre im�dta Szt�lint �s
P�rizst; Montrealt �s a k�telez� beszolg�ltat�st, R�kosit �s az IBUSZ-t�rsasutakat.
Szedte a Tardylt, �s t�nyleg az elutaz�sok jelentett�k az �thidal� megold�st
sz�m�ra, �gyhogy amikor a bar�tn�i Izraelbe h�vt�k, mi r�gt�n mondtuk, hogy menjen.
Nem akart ilyen hossz� �tra v�llalkozni. Sajn�lta a p�nzt is r�. Ne sajn�ld, mond-
tam, nem akarok �n to"led �r�k�lni, nyugodtan k�ltsd, amid van! F�laj�nlotta, hogy
ha leteszem az �tik�lts�g fel�t, � kifizeti a m�sik fel�t, csak menjek vele! M�r
h�t �v telt el az amerikai utunk �ta, nem voltunk k�zben 165
sehol egy�tt. Sokallta a tizenn�gy napot, f�lt a klim�t�l, a terrort�mad�sokt�l.
Mindennel elo"'hozakodott, h�t- ha r�sz�nom magam m�gis az utaz�sra, �s mellette
le- szek, de nekem nem volt annyi p�nzem. Kik�s�rtem a rep�l�t�rre, �s l�ttam, hogy
nincs fiatal a csoportban, csupa �reg zsid� gyu"lt �ssze, val�sz�nu"leg nagy v�ra-
koz�sokkal. Az els� izraeli t�rsasutak egyike volt ez Magyarorsz�gr�l.
F�lrep�lt a g�p, �s a t�bbit, a folytat�st m�r csak a csoportt�rsak
elbesz�l�s�bo"1 ismerem. Any�m a hipo- chondernek �ppen az ellenkez�je volt, olyan
ember, aki letagadta a betegs�geit. Nem tudtuk, hogy gyo- mors�rve van, a
sz�vpanaszait is eltitkolta. Sejtett�k, hogy idegileg kimer�lt, ha naponta
Tardyllal alszik, de arra nem gondoltunk, hogy a h�sz�vi gy�gyszerszed�s mennyire
megviseli a m�jat, az egy�b r�szeket, az eg�sz szervezet�t. Gyakran h�nyt, ezt,
mivel egy�tt laktunk, l�ttam. A Tardylr�l nem lehet leszokni, arra csakjob- ban r�
lehet szokni. Fo"leg akkor, ha valaki nem is akar- ja abbahagyni, �s � nem akarta.
P�r nap m�lva Tel Avivban rosszul lett, bevitt�k k�rh�zba, meg�llap�tot- t�k, hogy
gyomors�rve van, amit �gyis tudott. Meg akart�k oper�lni, de nem egyezett bele.
Kiengedt�k a saj�t felel�ss�g�re, ett�l viszont semmi se lett jobb. Ta- xiba �lt,
elvitette mag�t a csoport ut�n Jeruzs�lembe. A t�bbiek �pp v�rosn�z�sre indultak;
mikor meg�rke- zett. Nem ment vel�k. A bar�tn�i azt gondolt�k, hogy megj�tt az
esze, f�lmegy a sz�llodaszob�ba, kialussza mag�t, �s elm�lnak a rosszull�tei.
Senkinek se mondta el, hogy a k�rh�zban azonnal meg akart�k oper�lni, ezt csak
k�so�bb der�tette ki a csoportvezet�. Val�sz�n�leg olyan pocs�kul �rezte mag�t,
hogy nem tudott a t�b- biekkel tartani.
K�t�gyas szob�kban sz�ll�solt�k el o"ket, �gyhogy a v�rosn�z�sro~l visszat�rve az
egyik bar�tn�je f�lment a k�z�s szob�jukba, �s hallotta, hogy az any�m h�r�g. 166
Nem is r�gt�n h�rg�tt, egy darabig cs�ndben volt, mintha aludna. A n� riasztotta
a csoportvezet�t, a ve- zet� �sszecs�d�tette az any�mhoz mind az �t orvost, aki
csoporttagk�nt vel�k utazott. M�r nem tudtak se- g�teni. Volt k�zt�k fog�sz,
n�gy�gy�sz, de belgy�gy�sz is. Meg�llt a sz�ve, nem hatott semmilyen massz�zs.
Boncolni nem boncolt�k, csak az �llt a pap�ron, hogy sz�vel�gtelens�g. Nem
boncolt�k, expressz k�ldt�k haza. Elo"bb meg�rkezett a holtteste, mint a csoport. A
Mal�v Airtours fizette, egy fill�r�nkbe se ker�lt. El�sz�r f�lh�vtak, hogy meghalt,
azt�n h�rom nap
m�lva bejelentkezett egy f�rfihang, hogy ekkor �s ek- kor a Ferihegyen �t lehet
venni a... Nem b�rta folytatni, illetve nem tudta folytatni. Mit mondjon? Hogy az
�desanyj�t? Az m�r nem az any�m. A hull�t, halottat? Ezt se akarta mondani. A
megboldogult sz� se j�tt a sz�j�ra, ink�bb elhallgatott, illetve kis sz�net ut�n
kezdte k�r�lirni, hogy mi lenne a teend�. Megk�rdez- tem, hogy okvetlen�l ki kell-e
mennem a rep�l�t�rre? Nem kell, csak mondjam meg, hogy melyik temeto"be vigy�k.
Megmondtam. Letettem a telefont. �pp konyakot
ittam, �s ha iszom, �rzelmesebb vagyok, de se j�zanul, se r�szegen nem okoltam
magam az any�m hal�l��rt. Nem �n k�ldtem, igaz, . egy kicsit r�besz�ltem, de ha
tudom, hogy beteg, �sszekapartam volna valahogy a p�nzt. Akkor is ink�bb p�nzt
szerzek, �s vele megyek, nem az �tr�l besz�lem le. Izraelt neki l�tnia kellett, de
ha �n ott vagyok, benn marad a k�rh�zban, �s meg- oper�lj�k, ez biztos. H�rmunk
k�z�l �n �ltem vele, ne- kem volt a legnagyobb vesztes�g a hal�la; az any�x�, a
bar�tom, a lak�t�rsam sz�nt meg egyszerre. K�so"bb s�r�srohamok j�ttek r�m naponta
t�bbsz�r minden
bevezet� n�lk�l, �s l�tt�k rajtam a testv�reim a hat�st, nem hib�ztattak, ami�rt
elengedtem, vagy nem men- tem vele. Nem. vagyunk mi olyan fajt�k, akik ut�lag 167
sokat medit�lnak ilyesmiken. Nem besz�lt�nk arr�l, hogy mi Iett volna, ha. �rdekes,
a rohamok k�so"bb j�t- tek, miut�n elfogadtuk, amit elfogadtunk. Amir�l azt
mondj�k, hogy elfogadhatatlan. Belenyugodtam, tal�n az�rt, mert Izraelben halt meg,
�s mondjuk nem
Moszkv�ban.
�rt v�grendeletet is, sz�tosztotta k�zt�nk a takar�k- bet�tk�nyveit �s az
�kszereit. A testv�reim morgol�d- tak, hogy mi�rt kapok �n k�tszer annyi p�nzt,
mint o~'k! Igazs�gtalans�g! Igazs�gtalans�g vagy nem igazs�gta- lans�g, nem �n
akarom �gy, mondtam. Az elutaz�sa
el�tti napon �rta k�zzel, ebbo~l arra lehetne k�vetkez- tetni, hogy �rezte a
hal�l�t, ugyanakkor az almakom- p�tot berakta a m�lyh�ton'be. Aki a hal�lra k�sz�l,
ak�r �ntudatlanul is, az nem rakja be a m�lyh�to'~be a kom- p�tot, hanem kidobja.
Szerintem nem el�sz�r �rt az any�m v�grendeletet, csak mindig elt�pte ut�lag. Azok
az id�s emberek, akiknek van valamij�k, k�r�lbel�l k�thetente v�grendeletet �rnak,
de nagyobb utaz�sok' el�tt biztosan. Azt k�rte, hogy a ravatal�n�l ne legye- nek
sz�noklatok, csak a Kosztol�nyi Dezs� Halotti besz�dehangozzon el, a s�rn�l meg az
Internacion�l�.~ Ott se mondjanak b�cs�ztat�kat. Mit ad isten, lett be~~ sz�d! A
b�ty�m�k elint�zt�k, hogy a munkahelye a sa-~,~, j�t halottj�nak tekintse, �s mivel
o"k fizett�k a temet�st;' k�t besz�det is mondtak. Az f�lt�telezhet�, hogy j�l~~
esett volna any�mnak, hogy a munkahely, ahonnan si~; etve nyugdijba k�ldt�k, a
saj�t halottj�nak tekinti, e~: szerintem se ellenkezett az akarat�val, de marh�ra
nem' hi�nyoztak a besz�dek! A Halotti besz�dmagnetofon-~ f�lv�tel�t is becsomagolta
a v�grendelet mell�.
�pp ez�rt direkt nem hgyeltem a besz�dekre, csak
arra kaptam f�l a fejem, hogy r�m c�lozgat az egyik sz�nok, egy volt MADISZ-os.
Odasz�ltam a n�v�rem- nek, hogy te, ha ez m�g k�t percn�l tov�bb dum�l, elrug-
dosom a mikrofon mello"1! Elt�velyedettnek neveztek az 168
any�m kopors�j�n�l, csak az�rt, mert egy h�lye, aki mindenbe belevitte a
korl�tolts�g�t, sz�t kapott. A b�- ty�m miatt. Neki kellett volna kerek perec
megtiltania a sz�noklatokat, �s akkor nem kellett volna elt�rn�m, hogy egy
kiv�nhedt kommunista az any�m holtteste
melloi kifejezze rem�ny�t, hogy mindengyerek egyszer majd a sz�lo"'k
nyomdokairal�p. Csak r�m lehetett pa- nasza, a b�ty�m akt�v MSZMP-tag volt, a
n�v�rem ki- fog�stalan csal�danya. M�g j�, hogy nem n�v szerint emlitett!
Szerencs�re hamar befogta a sz�j�t, de az�rt a besz�de ut�n k�tszer �ssze�t�ttem a
tenyeremet, amin megbotr�nkoztak kiss� a k�r�l�ttem �ll�k. Mindig
tapsolhatn�kom szokott lenni a temet�i besz�dek v�- g�n. A s�rn�l okoskod�
m�sikra nem is eml�kszem, a szem�lyre se. Ha egy�ltal�n lehet egy hal�lnakjelent�-
se, szimbolikus �rt�ke, tanuls�ga, akkor az a helysz�n- b�l �rthet� meg.
Elk�pzeltem any�mat, amint fekszik a jeruzs�lemi sz�llod�ban az �gyon, �s meg akar
halni. H�vja a hal�lt. Nem tesz �rte semmit, de ellene se. V�r. Z�ldnek l�ttam a
szoh�t, a f�gg�ny�ket is, az �gytaka- r�t is, a padl�t bord�nak. A bord� sz�nyegen
sz�pen egym�s mell� rakva ott volt az any�m szand�lja. Kicsit bef�jt a sz�l az
ablakon. A fej�n�l �jjeliszekr�nyen s�r- ga cser�pv�z�ban sz�raz vir�g. Nem hittem
el, hogy �gy t�rt�nt, csak elk�pzeltem. De ezt is csak egyszer, a te- met�sen.
Meghalt, ahogy meghalt. N�ha jelen ido"ben szoktam besz�lni r�la, v�letlen�l.
Mondok valamit, egy mondatot, azt�n kijav�tom magam.
IX.
A b�ty�mban egyes�l az ap�m meg az any�m.
� se sokat tud a kommunizmusr�l, de t�bb az energi�- ja, ebben az ap�mra
hasonlit. A term�szete makacs, viszont nem �sszel ir�ny�tott a hite. Hi�ba t�rt�nik
eb- ben az orsz�gban b�rmi, � is azt mondja, hogy de a kommunista elv, az eszme j�!
Vesz�lyes lehet, szeren- cs�re most m�r csak mag�ra n�zve. Er�szakos, agresz- sz�v
t�pus. Oszt�lyvezet� egy amerikai-magyar keres- kedelmi v�llalatn�l, tiszt�n a
szak�rtelme alapj�n, gondolom. � m�r legal�bbis nem k�mk�nt ker�lt be a pikszisbe.
Csak szeretett volna k�m lenni! �llit�lag . ez�rt iratkozott be a tiszt�skol�ra.
Abbahagyta, de hogy kapott-e megb�zat�sokat, vagy sem, nem tudni. Az any�m n�ha
c�lozgatott r�, hogy szerinte a Gyuri kapcsolatban van vel�k. A b�ty�m is el�g
titoktart�; lehet, hogy � is �gy �zletelt a kapitalist�kkal, hogy a testk�zelb�l
szerzett inform�ci�kat tov�bb�totta vala- merre. Hangulatjelent�seket �rt arr�l,
hogy mit besz�l- tek az amerikai vagy n�met �zletk�toyk vacsora k�zben. Ipari
k�mked�sre nem alkalmasak m�g manaps�g se a k�lkereskedo"lc, az � f�ladatuk a
minden �ron val� va-;: lutaszerz�s volt, �s ha v�letlen�l egy b�r�ndben vag~,' egy
kuk�ban megtal�lt�k volna az USA leg�jabb tech-~ . nikai, elektronikai
tal�lxn�nyainak a le�r�s�t, maxi '=.. mum az oroszoknak adhatt�k volna
tov�bb,.ingyen. Az,':'i . . oroszok kiker�l�s�vel nem �rulhatt�k, Magyarorsz�g~v;~
gy�rtani nem tudott volna belo"l�k semmit.
A b�ty�m ennek a kornak a gyermeke. N�la minden: ; ' kommunista �rzelem ellen�re a
legfo~'bb szempont az~ ~ 170
volt, hogy �rv�nyes�lj�n. A legv�rmesebb szervez� titk�rok egyike lett a KISZ-
ben. �lvezte, �s amint le- hetett, hanyatt-homlok l�pett �t a p�rtba. I~itte, amit
hitt, nem tudom igaz�b�l mit is. Amit mondott, abb�l az der�lt ki, hogy ha ezt meg
azt kibuktatj�k a p�rtve- zet�sbo~'l, akkor minden j� lesz, szerinte. Nem cinikus,
t�nyleg azt gondolja, hogy a marxizmus megold�s, ha �tmenetileg vissza is szorult.
M�r amennyire ismeri a marxizmust. Nem tartom m�veltnek. A politikai m�- velts�ge
majdnem a null�val egyenl�, de abban a kor- szakban, amikor � �s a hozz� hasonl�k
azt hitt�k, hogy vezet� er�k, most majd o�'kj�nnek �s mindent megjav�- tanak, az
eg�sz hivatalos politika p�r k�zhely ism�tel- get�s�ben mer�lt ki. Kapkod�s, hozz�
nem �rt�s, kor- rupci� jellemezte a gyakorlatot is, �gyhogy a b�ty�m nem sz�m�tott
kir�v� esetnek, a kommunista �j gene- r�ci� �tlagszintj�t el�rte, szakmailag m�g
meg is ha- ladta, mert tal�n az amerikaiak ak�rkit nem vettek �t. Az elso�k k�z�tt
l�pett �t az MSZP-be a p�rtszakad�s ut�n, �s dacosan hirdette, hogy �k
n�lk�l�zhetetlenek, m�g ha �tmenetileg ellenz�kbe is ker�lnek. K�rt�k a v�laszt�si
centrumukra, hogy: AZ �T A J�V�BE
A DEMOKRATIKUS SZOCIALIZMUS! F�lm�te-
res v�r�s betu"'kkel negyven ilyen �v ut�n! Ezek vagy h�ly�k, vagy annyira
pof�tlanok, hogy a pof�tlans�g- nak erre a fok�ra m�r nincs is sz�! De mivel a
pof�tlan- s�g a politik�ban be szokott j�nni, h�t rajta!
A v�ltoz�s a viszonyunkban abban m�rhet� le, hogy nem vitatkozunk. Az utols� nagy
vit�nk 1979-ben volt, amikor f�ll�tt�k a magyar �rhaj�st, a Farkas Bercit. Egy
h�napig nem besz�lt�nk, akkora veszeked�s lett belo~'le. Megint
lebolsevikgazembereztem, mert ujjon- gott, hogy f�ll�tt�k az els� magyart, nekem
meg az volt a v�lem�nyem, hogy kidobott p�nz, visznek egy k�rt �rte az oroszok, �s
n�zd meg te h�lye, elv�lt�l, itt szo- rongsz n�lunk az �j feles�geddel, aki m�r nem
is annyi- 171
ra �j, �s a gyereked is k�t�ves! K�ptelen vagy lak�shoz jutni, �s �r�lsz, mint
majom a fark�nak, mert k�lcs�n- adt�k a ruszkik a biciklit egy k�rre. Mi�rt nem
lak�so- kat �p�t�nk ugyanez�rt a p�nz�rt? Dagadt a nemzeti b�szkes�gto~l, holott
f�l kellett volna m�rnie, hogy tu- dom�nyos szempontb�l ez a magyaroknak az �gvil�-

gon semmit nem jelent.

Harcos, �jm�di kommunista. �j m�don nem hatolt
a dolgok m�ly�re, ugyan�gy, ahogy a r�giek r�gi m�- don nem hatoltak. Nem biztos,
hogy ez egy k�lkeres- ked�n�l hiba. Egy k�lkeresked� nem gondolkozik
annyit, legal�bbis nem azon. A b�ty�m azzal egy�tt, hogy elfogadta a
t�bbp�rtrendszert, haragszik az �sz- szes p�rtra, a t�bbiekre, �s t�bb �vtizedes
cs�d ut�n is azt tartotta volna m�lt�nyosnak, hogy az MSZP kor- { m�nyozzon. Meg
van s�rtve a n�pre meg a t�bbi p�rtra. ~ Neki sose hi�nyzott a t�bbp�rtrendszer,
az�rt nyugo-; dott bele, mert a p�rtja vezet�i megmagyar�zt�k neki, ; hogy kell.
K�l�nben meg nagyonj�l �rzi mag�t, mivel a c�ge alaptoA'k�j�nek t�bb mint a fele
nyugati p�nz, �s ez biztons�got �s j�v�t jelent sz�m�ra. Nemr�gen elpa- naszolta,
hogy sz�gyelli mag�t, mert az ad�levon�sa ;v. t�bb, mint a beosztottjainak az eg�sz
fizet�se. Persze ' nem sz�gyelli mag�t, hanem dicsekedett el�ttem. v Gondolom, az
csak n�veli a fizet�s�t, hogy sokat uta- zik, fo"leg n�met nyelvter�leten. �s
meglehet az az �r- z�se, hogy valahol m�gis az apja nyomdokain j�r.
K�nosan sokat t�r�dik a frizur�j�val, mindig sim�ra f�s�li ki a haj�t, olajozza
vagy lakkozza, nem tudom, :'.. mit csin�l vele. Az a c�l, hogy ne legyen benne
hull�m. v Ehhez j�n a nagy bajusz, �gyhogy legink�bb kun le- = g�nynek l�tszik.
Mint zsid�, od�ig m�r eljutott, hogy ~ nem az araboknak ad igazat. J� lassan, de
eddig m�r ~;~ eljutott. A zsid�s�ga m�g p�ld�ul abb�l is �ll, hogy ~ MTK-szurkol�,
�gy ki van t�ve minden meccsen a sz�- ~ vegeknek, amit ha Vasas-drukker lenne, mint
az ap�m r; meg �n, elker�lhetne, �gyis annyira kop�rozta az apj�t. Ebben nem. A
magyarok t�bbs�ge meg van gy�z�dve
arr�l, hogy az MTK zsid� csapat, ez�rt azt�n t�nyleg sok zsid� gyu~'lik a t�bor�ba.
M�ni�kusanj�r ki a mecs- csekre a b�ty�m, �s minden alkalommal, amikor a
szomsz�d trib�n�n �lo'"k szidj�k a zsid�kat, m�rgesen f�lveti a fej�t, megp�dri a
bajusz�t. D�h�ng a kun da- lia. A feles�ge sv�b l�ny, sz�v�lyes teremt�s, egy csom�
hib�val. P�ld�ul borzaszt�an j�l f�z, �gyhogy mindig tele kell zab�lnom magam
n�luk. A gyerekek szon'k�k, az anyai nagysz�lon'kkel vannak s�lve-f�ve, akik lass�
mozg�s�ak, nyersek, de a nagymama szint�n nagyon
j�l f�z. Nem tudok r�la, hogy b�rmi bajuk lenne egy- m�ssal. Gondolom, a b�ty�m
az antiszemitizmus miatti fesz�lts�g al�l is f�lszabadul a k�r�kben. L�g a nyak�-
ban az �t�g� aranycsillag, hizlalja a szem�t a gyereke- ken, �s az �j nemzeti,
kereszt�ny �s demokratikusnak hirdetett korszakt�l nem mint zsid�, nem is mint k�l-
keresked�, hanem mint szoci�l-kommunista van meg- s�rtve. Vannak ilyen magyarok is.

K�rd�s az, hogy �n milyen vagyok, lehet, hogy rosz- szabb, mint �. Mindenesetre a
b�ty�m sokkal tev�ke- nyebb n�lam. Magyarok vagyunk, sorsk�z�ss�gben
�l�nk azokkal, akik itt laknak ebben az orsz�gban. Ez a haz�nk. Azok az utc�k,
amelyekben f�ln�ttem, az
 eny�im. Ha �rezn�k szagokat, azok is az eny�im len- n�n�k, �s biztos k�lf�ldro1 a
szagok is vonzan�nak vissza. �gy a honv�gyamnak nincs szaga, de minden m�s van:
emberek, hangulatok, eml�kek, nyelv. Zr�nyi Mikl�s, a szigetv�ri h�s egy kukkot se
tudott magyarul, az unok�ja m�r a legnagyobb magyar k�lto"'k egyike, pedig horv�t
b�n volt, ami lehetett volna csup�n egy c�m, de n�la t�nylegesen kifejezte, hogy
echte horv�t. Egy t�tot, egy sv�bot sokkal k�nnyebben elfogadnak a magyarok; ha
magyarul besz�l, mint egy zsid�t. ~k azok, amik. N�m tal�lgatj�k r�luk; hogy vajon
azok-e? 172 173
A m�lt sz�zadban volt egy id�szak, amikor t�megesen hagyt�k a zsid�kat
betelep�lni Magyarorsz�gra, olyan t�rv�nyeket hoztak, amelyek seg�tett�k a
bev�ndorl�st Galici�b�l, m�rt a zsid�kkal akart�k jav�tani a magya- rok �s a
nemzetis�gek k�zti ar�nyt. Trianon ut�n vi- szont "t�l sok" lett a zsid� a csonka
orsz�gban, mert r�ad�sul az elszak�tott r�szekron'1 is sz�mos zsid� csal�d elj�tt,
�pp az�rt, mert magyarok voltak. A zsid�k min- dig befel� igyekeznek,
er�teljesebben t�rnek f�lfel� a t�rsadalmi hierarchi�ban. Nincs paraszts�guk, de
az�rt nincs, mert sok�ig f�ldj�k se lehetett. Munk�ss�guk viszont van. Ezek ismert
t�rt�nelmi t�nyek. Az�rt nem jutunk el�re az antiszemitizmus ter�n, mert egy anti-
szemit�nak hi�ba der�l ki, hogy mi mibo"1 lett, mi a t�r- t�nelem logik�ja. A
t�rt�nelmi okok boncolgat�sa, az erk�lcsi magaslatr�l val� besz�d zsid� r�szro~l
mindig ugyanabban a k�rberl mozog. Nem sokat �r, mert a
napi zsid� se eszerint �l �s �rez. Az antiszemit�nak vari k�l�n t�rt�nelme is,
amelyben a zsid� �s nem zsid� el- lent�t �ll a k�z�ppontban, �s a vil�gnak olyan a
term�- szete, hogy minden mindennel �sszef�gg�sbe hozhat�, ha az ember agy�ban
megvan a megfelel� t�lt�s.
Vegy�k csak Budapestet, ahol az orsz�gban a leg-
vegyesebb a lakoss�g. Senki se t�tozik, sv�bozik, mert a vil�gban nem volt
t�t�ld�z�s, illetve szlov�k�ld�z�s;s sv�b�ld�z�s is csak nagyon r�vid ideig a
m�sodik vi~: l�gh�bor� ut�n. Ha egy alf�ldi magyar paraszt ut�dj�-;_ b�l lett
budapesti lakos tal�lkozik egy munkahelyen vagy egy t�rsas�gban egy baranyai sv�b
paraszt ut�d- j�b�l lett budapesti lakossal, nincs probl�ma. A t�bb nemzed�k �ta
Budapesten lak� zsid� csal�d sarj�ra vi-~: szont azt mondj�k, hogy zsid�. Mondj�k;
vagy gon-.. dolj�k, vagy �reztetik. Ezeknek hi�ba magyar�zn� va- laki, hogy hogy
volt a t�rt�nelemben, �s mik az el�z- m�nyek! A t�rt�nelem nem �gy hat az emb�ri
�rz�-
sekre, hogy azokat t�rt�nelmi f�lvil�gos�t�ssalmeg le- hetne v�ltoztatni. Az
antiszemitizmust el�id�z� t�rt�- nelmi okok elemz�se vagy fennk�lt kritikai
t�nusban val� ism�telget�se eleve kudarcra van �t�lve. Ha valaki hisz ebben, a
saj�t racionalizmusa csapd�j�ba esik, ami zsid�kn�l nem ritka. Ha az egyik faluban
magyarok laknak, a m�sikban szlov�kok, biztos, hogy a ma-
gyar-szlov�k ellent�t lesz a f� probl�m�juk, �s nem a zsid�kat fogj�k ut�lni. A
t�rt�nelem logik�ja a napi vi- szonyokon kereszt�l jut el az emberekhez, ennyiben
kimutathat� a racion�lis elem, de ha valami bejutottaz emberbe, a folyamat m�r nem
visszaford�that�. Ok- nyomoz�ssal, a racion�lis elem kimutat�s�val m�r nem lehet
megsz�ntetni a k�vetkezm�nyt. Az ember b�r- gy�, a k�r�lm�nyek j�t�kszere,
egyr�szt. Ugyanakkor pokolg�p, irracion�lis, kozmikus dinam�, mely meg-
foghatatlanul szabad energi�t gerjeszt.
Val�sz�nu"'leg az egyetlen orvoss�g, hogy a vil�g az �sszeolvad�s ir�ny�ba
fejl�dj�n. Fejl�dik is, csak ez hossz� �t, tele v�ratlan fordulatokkal. Tal�n majd
egyszer olyanok lesznek az orsz�gok, mint ma egy me- n� eur�pai futball klubcsapat.
A telev�zi� riportere �r�kk� zavarba j�n, nem tudja, minek nevezze oA'ket.
Portug�lok? A csapat mondjuk a Benfica. Maga is fe- szeng, amikor egy szo"'ke sv�d
csat�rt portug�lnak kell neveznie. T�madnak a portug�lok, lelkesedik, holott a
tizenegy j�t�kosb�l legf�ljebb kett� portug�liai sz�l�- t�s� (�s ki tudja, ezen
bel�l milyen kever�kek!), a t�bbi holland, angol, olasz. H�vja �ket benfic�soknak?
Tu- lajdonk�ppen azok. Benficaorsz�g. Portug�lok, mert a portug�l szurkol� portug�l
gy�zelinet �l �t, ha gy�znek. Magyarorsz�gon a legjobb p�lda r�, hogy �nm�g�ban ez
se megold�s: Itt m�g a k�rnyez� orsz�gokhoz k�pest is elk�peszt�en,
kibogozhatatlanul nagy a v�rkevere- d�s, ezen k�v�l elk�l�n�thet� etnikumok
garmad�j�b�l �ll �ssze a lakoss�g. Val�s�gos eur�pai USA vagyunk, olvaszt�t�gely,
�s m�gse. Az a sz�, hogy magyar, fik- 174 , '~`~ 175
ci�: tetsz�s szerinti a befogad�s �s a befogadottak tet- sz�s szerint rekeszthetnek
ki m�sokat. Bizonytalan asszoci�ci�s rendszer, rossz fogalini rendszer veszi k�-
r�l, amely nem felel meg az �let ig�nyeinek. Nem tud val�s�gos lenni, mert
ugyanolyan �rtelemben t�rt�- nelmi, mint a bajok.
A magyaroknak �pp el�g rossz tapasztalatuk gyu~lt �ssze a n�metekro"'1 is Istv�n
kir�ly �ta. Legutolj�ra a m�sodik vil�gh�bor�ban. A hazai n�mets�ggel szem- ben
t�pl�lt ellen�rz�s m�gse volt tart�s, pedig a kom- munist�k sz�tott�k is. Annak
ellen�re, hogy a sv�b l�- ' nyeg�ben s�rt� megjel�l�s, kialakult
Magyarorsz�gon, . . hogy a sv�b becs�letes, dolgos fajta. T�bbnyire a sv�- bot is
ugyan�gy meg lehet k�l�nb�ztetni a k�lseje alapj�n, mint a zsid�t, �s az
�sszetart�s is jellemz� n�- ~~;;,~ luk. M�gis teljesen m�s a meg�t�l�s�k, mint a
zsid�k�. A sv�b paraszt v�geredm�nyben nem k�l�nb�zik a
magyar parasztt�l, a v�rosi sv�bnak pedig m�g csak fv~` magyaros�tania se kell a
nev�t, elfogadj�k magyarnak, mert katolikus, mert reform�tus, mert... nem tudom.
Mert nem zsid�. A zsid�knak nincs n�pe, ami kelet- ~ eur�p�ban a parasztitjelenti
m�g mindig, ez�rt az urai- kat is m�sk�nt n�zte a lakoss�g. Egy sv�b gy�ros �s
egy ! zsid� gy�ros nem ugyanazokat az indulatokat v�ltotta ki, m�g akkor sem, ha
mind a kett� csal�dja egyform�n a tizennyolcadik sz�zadban k�lt�z�tt
Magyarorsz�gra. A sv�bok nem ellens�ges k�zegben tartanak �ssze, ha �sszetartanak.
Ha k�t vagy h�rom zsid� �sszefog, aka- ratuk ellen�re is valami ellen vannak; ami
�rveket szol- g�ltat az antiszemit�knak. A k�vetkezm�nyboA'1 ok lesz. ,
Egy t�rsas�gban, pl�ne nagyv�rosban k�l�nb�z�
emberek gyu~'Inek �ssze. Ha valaki elkezd a t�bbiek ap- ja, nagyapja ir�nt
�rdekl�dni, �ltal�ban kider�l, hogy egy sincs olyan a magyar t�rsas�gban, aki
mindk�t �gon minden bel�that�, bem�rhet� �se szerint ma-
gyar. Aki olyan helyekroN'1 sz�rmazik, akinek minden- felo~l a csal�di nevei
sz�nmagyarok, teh�t f�lt�telezhet�, hogy �rp�d magyarjainak a sarja. M�gis csak a
zsid� v�lik k�l�n, ha van k�zt�k. Egy nem vall�sos zsid� is hordja mag�ban a
kult�r�ja t�red�keit, foszl�nyait, legal�bbis a legut�bbi ido"'kig hordta. Van
benne valami jellegzetes, ha �ppen a k�lsej�ben nincs is. Akinek szlov�k volt a
nagyapja, szerb volt a d�dapja, f�ltehe- t�en nem tud semmit se a szlov�ks�gr�l, se
a szerbs�g- ro~l. Nem kellett soha v�dekeznie. Nem is b�szke r�, nem is sz�gyelli.
K�ls�leg �ltal�ban mindenki kever�k, �s � kelet-eur�pai n�pek hasonl�ak
kult�r�jukban is. Teh�t nemcsak att�l leszek zsid�, hogy o'~k annak tar- tanak,
hanem mert annak tartanak, az leszek. Mara- dok. Jobban megmaradok. Ez valamibo~l
�ssze�ll, hi�- ba �rzem magam magyarnak. Lehet, hogy az�rt, mert �gy �rzem, hogy
cs�nya vagyok. Azt hiszem, hogy r�m van �rva. K�zben tal�n~bA'k nem is l�tj�k. Nem
reag�lj�k le, nem mutatj�k ki fel�m, de �n tudom, hogy o"'k tud- j�k.
1944-ben, mivel a nagysz�lo"'kig mentek vissza;
olyanokat is kikerestek a sz�let�si adatok alapj�n, akik teljesen elszakadtak a
zsid�s�gukt�l, nem is tartott�k sz�mon a zsid� vagy f�lzsid� vagy negyed zsid�
sz�r- maz�sukat. A nem zsid� szomsz�dok, ismer�s�k cso- d�lkoztak, amikor l�tt�k a
s�rga csillagot. J�, a Kov�cs Berci is zsid�? Azt�n sajn�lkoztak, amikor terelt�k
o"ket a menetben. Szeg�ny, pedig egy�tt j�rtunk isko- l�ba! A m�sikat, akivel
nemj�rtak egy�tt iskol�ba, m�r nem sajn�lt�k. Annyira legal�bbis nem. Az csak zsid�
volt. ~k meg �rtatlan, l�gy lelk� antiszemit�k. J� sz�n- d�k�, �rzelmes, esetleg
vall�sos, de �n�ll�tlan embe- rek. Milyen hat�ssal van ez m�ig a zsid�kra? R�m az a
hat�sa, hogy ne m�sok d�nts�k el, �n d�ntsem el, hogy zsid� vagyok! Megel�z�m a
m�sok d�nt�s�t, ezzel
egy�ttal v�dekezem, alkalmam van megfelel�en �lni, mindenre sz�m�tva, m�sokat
befoly�solva. Ugyanak- 176 ~ 177
kor cseppk�nt elvegy�l�k a nem zsid� lakoss�g tenge- r�ben. Abban a pillanatban,
amint valami komoly t�r- t�nne, k�nytelen lenn�k kiv�lni, �s csatlakozni a t�bbi
zsid�hoz. Valamelyik zsid� csoporthoz. Addig �n va- gyok a zsid� csoport. Engem m�r
csak az�rt is neh�z t�madni, mert megel�z�m o~'ket, mondom, hogy az va- gyok.
Valahogy tudtukra adom. Ezt nem szokt�k meg. �s nem felso"bbrend�en nyilv�n�tom
magam zsid�nak, ezt a v�dat is leszerelem. Ha �n nyilatkozom, akkor nem lehet
suttogni a h�tam m�g�tt. Ha van valami ba- juk a zsid�kkal, elmondhatj�k,
legf�ljebb vit�ba sz�l- lok vel�k, de megfigyeltem, hogy a t�x~a nem annyira
�rdekes m�r nekik, mert nyfftan besz�lhetnek r�la. Et- t�l kezdve nem engem
b�ntanak, ha megjegyz�seket
tesznek a zsid�kra, hanem a v�lem�ny�ket mondj�k. Lehet besz�lgetni, ugyan�gy, mint
egy j�gkorong-
meccsro~l, hogy melyik csapatj�tszottjobban. Elvesz�ti a dolog a zsid�ellenes
�lt. Ameddig nincs vesz�ly, �n a magam r�sz�ro"1 ezt tartom helyes magatart�snak.
Ha vesz�ly van, akkor az embernek a sorst�rsai k�z�tt van a helye, �s
esetleg.egy�tt jobban meg is tudjuk v�deni magunkat. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt
sz�momra
ez a zsid�k�nt �s magyark�nt egyszerre �l�snek a
m�dja.
Sokat seg�tettek nekem a l�nyok. A no�'k k�zelebb �llnak a term�szethez, nagyobb
szerepet j�tszik n�luk az �szt�n, mint a f�rfiakn�l. Hajlanak az egzotikum fel�. A
met�lt fasz er�sebben ki van t�ve a d�rzs�l�snek a nadr�gban, nem olyan �rz�keny,
magasabb az inger- k�sz�be, nehezebben �lvez el, ez biol�giai t�ny. Vagy ink�bb
fizikai. A legt�bb n� m�r valamit hallott erro~l, ha nem is tudja pontosan, mi
mito~l van. Lehet, hogy a zsid�k bujas�g�r�l sz�l� legend�nak ez a testi alapja.
Aki lassan �lvez el, az a n� sz�m�ra �rz�kibb szeret�. �szrevettem, hogy ha
vetk�z�skor megvillan a melle- men a d�vidcsillag, n�melyik csaj r�gt�n a faszomra
n�z. �szt�n�sen odakapja a tekintet�t. �rdekli, mert j�. Neki. Vagy esetleg
csak �gy hallotta,' hogy j�, m�g nem tapasztalta. Mindenesetre azon az egy
l�nyon k�- v�l senki nem k�rdezett r� n�lam, �gyhogy velem kap- csolatban
t�ved�sben vannak a tapasztalatlanok. Nem tudom, mit gondolnak r�lam, �n azt
gondolom r�luk, hogy az �szt�n�s l�ny�kn�l fogva kev�sb� hatnak r�juk a
civiliz�ci�s el��t�letek. Nincs annyi antiszemita k�z- t�k, �s aki az, m�shogy
az, mint egy f�rfi. A n� v�rva- lamit a zsid�t�l. K�v�ncsi. Egy�tt �rez.
Sz�m�ra az an- tiszemitizmusa nem t�rsadalini szerep, nem az el�re- jut�s
agressz�v ideol�gi�j�nak a r�sze, hanem cs�ndes lelki�llapot, amit maga se
vesz t�l komolyan. Vagy le- het, hogy az eg�sznek az a magyar�zata, hogy a
t�rsa- dalmak nem csak zsid�ellenesek, hanem n�ellenesek is. A k�t
megb�lyegzett �rdekl�dve, meg�rt�en szem- l�li egym�st. Volt olyan bar�tn�m,
aki nem szerette a zsid�kat. Nem harciasan jelentette ezt ki, hanem b�-
k�sen, v�llvonogatva. Saj�t �lm�nye nem volt, mert b�r sok zsid�t ismer,
mondta, nincsenek rossz tapasztala- tai. Nem gy�jthetett be p�ld�kat, mivel �
maga, saj�t maga nem volt antiszemita, csak �r�k�lte, mint a z�ld szem�t.
Az � gy�ny�r� mellei k�z�, ahogy megmar- koltam o~'ket, beszorult az
aranykereszt, az �n nyakl�n- com v�g�n l�b�l�zott a d�vidcsillag, s annak
ellen�re, hogy nem lettem megmet�lve, j�kat �s hosszasan sze- retkezt�nk.
De ez a szereposzt�s ford�tott esetben nem mu"k�d�tt volna; ha �n vagyok a n�,
� a f�rfi. Is- merek olyan vad antiszemita f�rfiakat, akik kimon- dottan
hajkur�ssz�k a zsid� no'"ket. Szidalmazz�k o"'ket szeretkez�s k�zben, megal�z�
p�zokban "sz�tbassz�k azt a nedvd�s, bibold� pin�jukat".. Sz�lt�ben-hossz�- ;
ban terjesztik, hogy a zsid� no"k �rz�ki bujas�g�nak sajnos nem tudnak
ellen�llni. V�~telen�l gazdag a lelki k�rok �s kompenz�ci�k vil�ga. En nem
l�tok m�s k�- l�nbs�get zsid� n� �s nem zsid� n� k�z�tt, mint egyik 178 ~ 179
n� �s m�sik n� k�z�tt. Nem �rzek se er�sebb vonz�st, se tasz�t�st egyik ir�nyban
sem. T�pusok, fajt�k van- nak, vagy tetszenek, vagy nem. Egy magyarorsz�gi zsi- d�
n� sokkal hasonl�bb egy magyarorsz�gi nem zsid� no'�'h�z, mint egy eti�p zsid�
no~h�z. Az �n gener�ci�m ebben az orsz�gban n�tt f�l, szerelmi szok�saink is az itt
�lo�k szerelmi szok�saihoz hasonlitanak, nem valami k�pzelt, titkos, g�z�s
kultuszb�l vezetheton'k le, �ppen akkor, amikor a zsid�k nagy r�sze m�g a
vall�s�t�l �s a trad�ci�it�l is elszakadt, s�t a zsid� tudat�t�l is. Egy is- kol�ba
j�rtunk, egym�s melletti v�c�ben v�gezt�nk �nkiel�g�t�st. A S�ndor Judit ugyanazt a
k�lnit hasz- n�lta, mint a P�lffy Emese, �s csak az a k�l�nbs�g k�z- t�k, hogy az
egyik kicsi, fekete haj�, a m�sik nagyda- rab, szo"'ke, az�ta is. E1z egyiknek
fekete a sz�rzete, a m�siknak v�r�sesszo"ke. �n az Emes�hez jobban is
vonz�dtam, mivel a nagydarab l�nyokat jobban szere- tem.
A magyar csal�di szagok, f�zt�k, h�bortok, titkok k�z�tt is nagy k�l�nbs�gek
vannak, ugyanakkor egy bizonyos pontr�l n�zve a hasonl�s�gok domin�lnak, �s ebbe
�pp�gy beillenek a zsid� csal�dok is, a nem vall�- sosak. A vall�s engem is
elv�laszt to~l�k, az ortodoxok- t�l meg m�g ink�bb, azoknak az �tkez�se is teljesen
idegen sz�momra. Itt van elv�laszt� vonal, de a vege- t�ri�nus �s a h�sev� k�zt is
van. Ha f�ls�hajtok, hogy "Istenem, de f�j a gyomrom!", abban val�sz�nu"leg benne
van, hogyj� lenne, ha lenne Isten �s nem f�jna a gyomrom. Etto~l eltekintve nem
�rdekelnek a vall�sok, semelyik. Nem is j�rtam m�g csak vend�gs�gben sem ortodox
zsid�kn�l. A zsid� �telek k�z�l a s�letet isme- rem, a nem k�ser v�ltozat�t. M�r a
nagyany�m�kn�l is csak abb�l lehetett k�vetkeztetni a zsid� m�ltra, hogy rengeteg
cukrot sz�rtak az �telekbe. Az �n kedvenc �telem a paprik�skrumpli. A m�sik a
guly�sleves. Ezek i~ t�nyek. Nem az�rt t�nyek, mert �n akartam �gy, viszont 180
.
ha tudn�m,. se v�ltoztatn�m m�g magam, mert nincs mi�rt. Semmire se hagyom magam
r�k�nyszer�teni, vi- szont nekem is megvannak az elfogults�gaim. Ha azt l�tom a
telev�zi�ban, hogy az izraeliek �tik, l�vik a sze- rencs�tlen palesztinokat,
cs�ndben �t�lem el az izraeli katon�t, hangosan csak annyit mondok, hogy szeret-
n�m, ha m�r b�ke lenne! Pedig h�t azt gondolom, hogy az er�szak a zsid�kn�l m�g
elit�lendon'bb, mint m�sok- n�l. A rokonszenvem m�gis az �v�k. Nem besz�lek er-
ro~l hangosan, mert az er�szakot nem tudn�m v�del- mezni, �s �rvet se adok az
antiszemit�knak. �gyis el�g alkalmuk van a megnyilatkoz�sra. Az alb�rlo~l�ny az
any�m hal�la ut�n m�g ott lakott n�lam egy darabig, m�g nem szerzett mag�nak m�sik
helyet. �gy elszem- telenedett, hogy mutogatott a telev�zi� k�perny�j�re, hogy:
N�zd, mit csin�ltok az arabokkal! Cs�nd legyen, mondtam, nekik joguk van hozz�!Na,
ez az, amit nem szabad kimondani! Mert nem igaz. Belo"1em m�gis ez j�n, teh�t jobb,
ha hallgatok.
Szerencs�re Izrael �s Magyarorsz�g nem h�bor�zott egym�s ellen, s�t most m�r a
diplom�ciai viszony is helyre�ll. D�h�ngni d�h�ngtem az �js�g�r�k ellen, mivel
�gyis ut�lom a szakm�t. A hivatalos Izrael-elle- ness�g sok alkalmat adott a
nyomorultaknak a hazu- doz�sra, zsid�knak, nem zsid�knak egyar�nt. K�l�n- ben
Izrael engem Magyarorsz�gon nem k�nyszer�t
semmilyen kett�hasad�sra. Se futballban, se m�s sport- �gban nem vagyunk riv�lisok,
nyugodtan doboghat a sz�vem a magyar himnusz hallat�n. Verhet heveseb- ben, m�g
hevesebben! �r�lhetek, k�zben szomor-
kodhatok, mert a magyar himnusz zen�je borzaszt�an deprim�l�, a sz�vege meg
pl�ne. A kudarcok f�lsoro- l�sa, foh�sz, s�hajtoz�s. Volt kudarc el�g, ez igaz; de
nemj� hat�ssal van ajelenre meg aj�v�re, ha m�g egy sportol� gy�zelmekor is
esz�nkbe jutnak a kudarcok. A romantika kor�ban �l� ember m�s volt, mint mi, ne-
181
ki a borong�s nyilv�n er�t adott. A kiegyez�s kori p�r- duckacag�ny se passzol
r�nk. Tal�n sz�vder�to'"bben hatna ma Pet�fi valamelyik hazafias verse, amihez a
zene is m�s lenne. Ez a kudarckr�nik�t k�s�r� Wag- ner-Erkel zenez�dul�s olyan,
mintha r�m omlana egy k�z�pkori v�r, �s csak �lln�k a romhalmazz� v�l� osz- lopos
teremben, elszaladnom tilos volna, csak jajgat- nom lenne szabad. Ezt a t�rt�nelmet
ez�rt szeretem. Szeretem, mert sajn�lkozom a kudaxcok miatt. Egy si- keres
t�rt�nelmet tisztelhetek, irigyelhetek. A szere- tetre a kicsik szorulnak r�, nem a
nagyok, akik b�rkit pofon tudnak v�gni. Teh�t szeretem, k�zben szomor� vagyok, ez
persze nem t�lj� �gy egy�tt. A sikeres, nagy orsz�gok t�rt�nelm�t meg �gy szeretem,
hogy szeret- n�m, ha a mi�nk is olyan lenne. A sok szeretet�rz�s k�z�ppontj�ban
pedig ott a t�ny: ez van. A filmek k�- z�l is azokat �lvezem, ahol a fo'Yh�s gy�z.
Nem k�nny� a magyar t�rt�nelemmel �rzelmileg azonosulni. Az
eg�sszel nem is lehet igaz�n, csak a r�szekkel. Minden f�lkel�s, forradalom,
szabads�gharc elej�vel �s esetleg a k�zep�vel, mert a v�g�n mindigj�tt a szomor�
buk�s, amire jobb nem gondolni. M�g M�ty�s kir�ly dics�s�- ges uralkod�s�ra se
lehet t�retlen der�vel visszaeml�- kezni, mivel a hal�la ut�n azonnal �sszeomlott a
biro- dalma. Ilyenek jutnak az eszembe: Hi�ba �ri�ngtek Haynau emberei, Klapk��k
egyenruh�ban grassz�ltak Pest-Bud�n. Nem ny�lhattak hozz�juk, n�ert kollekt�v
mentess�get kaptak a kom�romi v�do'"k. A Klapka ka- ton�i direkt �lvezt�k a
v�gtelens�gig folytatott ellen�l- l�sukkal kicsikart kiv�telez�st. T�ntet�en
j�rtak-kel- tek, o"k voltak a levert orsz�g vigaszai. K�r�lbel�l ennyi �r�m�t ad a
magyar t�rt�nelem.
Ilyen a m�lt. De h�t m�g nincs v�ge! Izrael t�rt�nete se jobb, csak az
�llamalap�t�s �ta sikeresek. �r�l�k neki, K�z�m van egy t�bb ezer �ves kult�r�hoz
�s egy sikeres orsz�ghoz, de �k messze vannak, a minden- napjaim itt telnek. Nem
menek�lhetek a magyar t�rt�- nelem kudarcai elo~l a zsid� Izrael dics�s�g�be, �gy,
hogy k�zben itt maradok. Mindenkim, aki sz�m�t, itt van eltemetve, ami m�g nem
lenne okvetlen�l d�nt�, viszont az d�nt�, hogy �n is itt szeretek Ienni. Vanpak
szavak, melyeket sz�gyellve mond ki az ember: haza; f�ld, mely �pol �s eltakar. Nem
minden pillanatban j�nnek a sz�mra, mert t�l fennk�ltek, de valamit az�rt
jelentenek. K�ptelens�g a lehangol� t�nyeken �tn�zve Izrael fel� kacsingatni. Ehhez
kett� kellene v�lnom, ami nem megy, �s nem is c�lszer�. �n els�sorban ma- gyar
vagyok, �s hi�ba l�g a szob�m fal�n egy izraeli z�szl�, hetekig eszembe se jut,
hogy Izr.ael egy�ltal�n l�tezik. Ha megs�rtenek; ha valami miatt el�retolul a
zsid�s�gom, akkor esetleg r�n�zek ,a z�szl�ra is. Ha f�l�bredek, �s bekapcsolom a
r�di�t, a Magyarorsz�g- r�l sz�l� h�rekre vagyok k�v�ncsi, nem v�rom a h�reket
Izraelro"l. A vil�g zsid�s�ga Izraelt lesz�m�tva, nincs k�l�n, minden�tt annak az
orsz�gnak vagy biroda-
lomnak a t�rt�net�ben vettek r�szt, amelyikben �ppen �ltek. A pogromok, a gett�k,
az �ld�z�sek els�sorban az illet� orsz�g t�rt�nelm�hez tartoznak. A diaszp�ra ut�ni
"egyetemes" zsid� t�rt�net �ssze se foglalhat�, f�l se foghat� lev�lasztva a vil�g
k�l�nb�z� r�szeinek a t�rt�net�ro"1. Az angli8i zsid� j�l �lt, a galiciai pedig
rosszul. Nem v�letlen, hogy els�sorban az orosz-len- gyel ter�leteken �l� zsid�k
t�zt�k ki c�lul az �llam �j- raalap�t�s�t, �s nem, mondjuk az amerikaiak. N�luk a
helyhez val� k�t�d�sn�l er�sebbnek bizonyult a rossz �letb�l val� menek�l�s v�gya,
de az USA-b�l, Kana- d�b�l, Franciaorsz�gb�l nem igaz�n k�v�nnak a zsid�k t�megesen
Izraelbe t�dulni. A Zsid� Vil�gkongresszus k�r�lbel�l olyan eszm�n alapul, mint a
Magyarok Vi- l�gsz�vets�ge, a k�l�nbs�g k�zt�k a magyarok �s a zsi- d�k helyzete
k�zti k�l�nbs�gbo"1 ad�dik. Azt se tudom, hogy hol mindenhol �lnek zsid�k a
vil�gban, nem tar- 182 I 183
tom sz�mon o"'ket. Az USA-ban lak� zsid�kat sz�mon hogy r�g nem
l�tezne, ha nincsenek kudarcok. Mindig
tartom, mert �k seg�tik legjobban Izraelt. vettek egy nagy l�legzetet,
nekil�dultak. Azt�n lever-
Voltak zsid�k, akik a h�bor� ut�n Magyarorsz�gon ' t�k o�ket. Egy
darabig cs�ndben maradtak, de a k�vet-
kisz�lltak a t�rt�nelembo"1. 1944 miatt a magyar t�rt�- kez�
nemzed�kek
k�z�l valamelyik megint nem b�rta
nelem k�z�mb�ss� v�lt sz�mukra, Izrael dics�s�g�b�l tov�bb. Kit�rtek,

lenyomt�k oA'ket. Ez tartott benn�n-

pedig nem h�ztak hasznot, mert nem k�v�ntak oda- ket �ssze; a
kudarcok, a g�rcs�s akar�s. Valahol ez is
menni. Nem lettek kommunist�k, nem lettek bossz�- gyarap�tja az
er�t. P�ld�ul 1956 n�lk�l nem egyene-
�ll�k, nem menek�ltek vall�sba. F�lsz�v�dtak �nma- sedt�nk v�lna
most �jra
ki. �n a magyar t�rt�nelem-
gukba. Akarattal elfelejtett�k, hogy az, amit �lnek, .: r"F' mel
kapcsolatos kudarc�lm�nyemet �gy �lem meg,
t�rt�nelem is. Nem vettek t�bb� tudom�st semmiron'1, _ hogy ilyen
t�rt�nelemmel, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt
ami magyar, kiv�ve a nyelvet, amit haszn�ltak, mecha- � '~ m�gis
l�tezik ez az orsz�g, a n�p, a nyelv�nk. Lehet,
nikusan, eszk�zk�nt. Itt �ltek, de nem itt �ltek. �ltek, hogy ez is
baroms�g, s�t biztos, mert az ilyen �rzelmek
�ppen itt, valahol. Teljesen beszu"k�ltek, illetve ink�bb ~ ! is a romantika
kor�ra vezetheto"k vissza, de �n nem
levedlettek mindent, rossz �rtelemben vett vil�gpol- mondtam, hogy
nem vagyok romantikus. Nem tetszik
g�rr� v�ltak. Nemcsak magyar t�rt�nelem nem l�tezett a Himnusz,
ugyanakkor himnuszi alkat vagyok magam
sz�mukra, hanem zsid� t�rt�nelem se, semmilyen t�r- _ is. Ezt nevelt�k
bel�m, de mivel �jvagyok, �s szeretn�k
t�nelem. Csak a munka, az �zlet, a haszon, �r�m�k, ''~~' ' eljutni egy
j�vo"'be, egy�ttal tiltakozom. Nem �d�t f�l,
fogyaszt�si c�lok, bizonyos szem�lyek. A t�rt�nelem m�gis szoktam
merengeni azon, hogy �nmag�ban is
azt szokta csin�lni, hogy ha bizonyos n�pek kib�rj�k, :,....... csoda, hogy
nem olvadtunk sz�t, hanem mi olvasztot- t�l�lik a szenved�st, meger�s�dnek. �k �gy
er�s�dtek = tunk be m�s n�peket.
Teh�t hat�rnemzed�k tagja va-
meg, teh�t on'k is a holocaust ut�ni mut�ci�k egyik�nek gyok, tele
av�tt �rz�sekkel, amik f�keznek, �s tele �j el-
sz�m�tanak, de ha rajtuk m�lna, nem lenne koh�zi�. k�pzel�sekkel,
amikro'"1 m�g nem tudom pontosan,
Sz�mukra nem fontos Izrael sem, oNlc t�nyleg gy�k�rte- , milyenek.
Irt�zatos s�llyal nyom a t�rt�nelem, a "r�gi
lenek, konkr�ten is azok, mivel olyan emberekro~l van dics�s�g�nk".
A kudarcok sorozata. Bel�nk nevelt�k
sz�, akiknek meg�lt�k a sz�leit, nagysz�leit, gyerekeit, . azt is,
hogy r�gen minden nagyszeru"'bb volt, mintha
elvesztett�k a vagyonukat, elv�gtak k�r�l�tt�k minden ` azel�tt nem is
norm�lis emberek �ltek volna. A ro-
sz�lat. Varrt�k a sz�rm�t, ha sz�rme�zletet nyitottak. mantika m�dszere
a mai napig tan�t�si elv az iskol�k-
Mozgott a sz�juk, mert kenyeret raktak bele. ban. Isten�teni az
egykori embereket,. �gy f�lnagy�tani
A meger�s�d�s a h�bor� ut�n val�ban megfigyel- a h�s�ket, hogy r�juk
gondolni is sz�vszor�t� legyen.
het�. Kem�nyebbek lettek, akik �letben maradtak, �s A kudarcok
romantik�j�t�l ny�g�nk. Nagy becsben
�letk�pesebb ifj� zsid� nemzed�kek sz�lettek. Ha meg tartani az
elt�volitott t�rt�nelmi h�s�ket, mert o~'k �lte-
is alakult volna �ld�z�sek n�lk�l a zsid� �llam, sz�t- tik a jelent:
sz�ks�g van r�, �r�kk� minden veszni l�t-
vetn�k a darabok, a k�l�nf�le orsz�gokb�l j�ttek. szik. Ugyanakkor �pp a

s�lyos m�lt nyomja agyon a

A lengyel zsid� ut�ln� az olaszt az elt�r�sek miatt, a ' jelent, teszi
b�tortalann� az �j nemzed�keket. Most ta-
m�s nyelven karattyol�s miatt, �s csak az arab vesz�ly l�n majd
kil�p�nk az �rd�gi k�rb�l. Ha kil�p�nk, nagy
tartan� �ssze �ket �gy-ahogy. Magyarorsz�g is lehet, 1~ korszak
k�vetkezik. Akkor viszont valahogy m�sk�pp
184 185
tom sz�mon oA'ket. Az USA-ban lak� zsid�kat sz�mon tartom, mert o"'k seg�tik
legjobban Izraelt.
Voltak zsid�k, akik a h�bor� ut�n Magyarorsz�gon
kisz�lltak a t�rt�nelembo~l. 1944 miatt a magyar t�rt�- nelem k�z�mb�ss� v�lt
sz�mukra, Izrael dics�s�g�boA'1 pedig nem h_�ztak hasznot, mert nem k�v�ntak oda-
menni. Nem lettek kommunist�k, nem lettek bossz�- �ll�k, nem menek�ltek vall�sba.
F�lsz�v�dtak �nma- gukba. Akarattal elfelejtett�k, hogy az, amit �lnek, t�rt�nelem
is. Nem vettek t�bb� tudom�st semmiro"1, ami magyar, kiv�ve a nyelvet, amit
haszn�ltak, mecha- nikusan, eszk�zk�nt. Itt �ltek, de nem itt�ltek. �ltek, �ppen
itt, valahol. Teljesen beszu'"k�ltek, illetve ink�bb levedlettek mindent, rossz
�rtelemben vett vil�gpol- g�rr� v�ltak. Nemcsak magyar t�rt�nelem nem l�tezett
sz�mukra, hanem zsid� t�rt�nelem se, semmilyen t�r- t�nelem. Csak a munka, az
�zlet, a haszon, �r�m�k, fogyaszt�si c�lok, bizonyos szem�lyek. A t�rt�nelem azt
szokta csin�lni, hogy ha bizonyos n�pek kib�rj�k, t�l�lik a szenved�st,
meger�s�dnek. �k �gy er�s�dtek meg, teh�t o~'k is a holocaust ut�ni mut�ci�k
egyik�nek sz�m�tanak, de ha rajtuk m�lna, nem lenne koh�zi�. Sz�mukra nem fontos
Izrael sem, o"k t�nyleg gy�k�rte- lenek, konkr�ten is azok, mivel olyan
emberekro"'1 van sz�, akiknek meg�lt�k a sz�leit, nagysz�leit, gyerekeit,
elvesztett�k a vagyonukat, elv�gtak k�r�l�tt�k minden sz�lat. Varrt�k a sz�rm�t, ha
sz�rme�zletet nyitottak. Mozgott a sz�juk, mert kenyeret raktak bele.
A meger�s�d�s a h�bor� ut�n val�ban megfigyel-
het�. Kem�nyebbek lettek, akik �letben maradtak, �s �letk�pesebb iil� zsid�
nemzed�kek sz�lettek. Ha meg is alakult volna �ld�z�sek n�lk�l a zsid� �llam, sz�t-
vetn�k a darabok, a k�l�nf�le orsz�gokb�l j�ttek. A lengyel zsid� ut�ln� az olaszt
az elt�r�sek miatt, a m�s nyelven karattyol�s miatt, �s csak az arab vesz�ly
tartan� �ssze �ket �gy-ahogy. Magyarorsz�g is lehet, 184
hogy r�g nem l�tezne, ha nincsenek kudarcok. Mindig vettek egy nagy l�legzetet,
nekil�dultak. Azt�n lever- t�k �ket. Egy darabig cs�ndben maradtak, de a k�vet-
kez� nemzed�kek k�z�l valamelyik megint nem b�rta tov�bb. Kit�rtek, lenyomt�k
o~'ket. Ez tartott benn�n- ket �ssze; a kudarcok, a g�rcs�s akar�s. Valahol ez is
gyarap�tja az er�t. P�ld�ul 1956 n�lk�l nem egyene- sedt�nk volna most �jra ki. �n
a magyar t�rt�nelem- mel kapcsolatos kudarc�lm�nyemet �gy �lem meg,
hogy ilyen t�rt�nelemmel, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt m�gis l�tezik ez az orsz�g, a
n�p, a nyelv�nk. Lehet, hogy ez is baroms�g, s�t biztos, mert az ilyen �rzelmek is
a romantika kor�ra vezetheto"'k vissza, de �n nem mondtam, hogy nem vagyok
romantikus. Nem tetszik
a Himnusz, ugyanakkor himnuszi alkat vagyok magam is. Ezt nevelt�k bel�m, de mivel
�jvagyok, �s szeretn�k eljutni egy j�vo"be, egy�ttal tiltakozom. Nem �d�t f�l,
m�gis szoktam merengeni azon, hogy �nmag�ban is
csoda, hogy nem olvadtunk sz�t, hanem mi olvasztot- tunk be m�s n�peket. Teh�t
hat�rnemzed�k tagja va- gyok, tele av�tt �rz�sekkel, amik f�keznek, �s tele �j el-
k�pzel�sekkel, amikr�l m�g nem tudom pontosan,
milyenek. Irt�zatos s�llyal nyom a t�rt�nelem, a "r�gi dics�s�g�nk". A kudarcok
sorozata. Bel�nk nevelt�k azt is, hogy r�gen minden nagyszeru'"bb volt, mintha
azel�tt nem is norm�lis emberek �ltek volna. A ro- mantika m�dszere a mai napig
tan�t�si elv az iskol�k- ban. Isten�teni az egykori embereket, �gy f�lnagy�tani a
h�s�ket, hogy r�juk gondolni is sz�vszor�t� legyen. A kudarcok romantik�j�t�l
ny�g�nk. Nagy becsben
tartani az elt�vol�tott t�rt�nelmi h�s�ket, mert o'"k �lte- tik a jelent: sz�ks�g
van r�, �r�kk� minden veszni l�t- szik. Ugyanakkor �pp a s�lyos m�lt nyomja agyon a
jelent, teszi b�tortalann� az �j nemzed�keket. Most ta- l�n majd kil�p�nk az �rd�gi
k�rbo�l. Ha kil�p�nk, nagy korszak k�vetkezik. Akkor viszont valahogy m�sk�pp 185
kell kezelni a t�rt�nelm�nket. Tal�n a sikereink lehe- t�v� teszik, hogy
megengedhess�k magunknak.
Amikor p�r �wel ezel�tt ki akartam v�ndorolni Iz- raelbe, egy l�ny azt mondta: Ide
figyelj, magad el�l �gyse tudsz kiv�ndorolni! Nagyon k�nnyen hagytam
magam meggy�zni, nem lehetett er�s bennem az elha- t�roz�s. Tulajdonk�ppen az
egy�ni �letemet akartam �jrakezdeni, nem a magyars�gommal gyu"lt meg a ba- jom. �pp
a magyars�gom tartott vissza: az, hogy sze- retek itt v�gigs�t�lni egy utc�n, �s
nem biztos, hogy egy m�sik v�ros m�sik utc�j�n is szeretn�k. Az ittl�t �r�me mindig
er�sebb volt bennem, mint az elv�gy�d�s. Az elv�gy�d�s is term�szetes �rz�s, ehhez
nem kell zsid�- nak lenni, �pp el�g nem zsid� is elt�nik ebb�l az or- sz�gb�l
�vente. Az�rt akartam �pp Izraelbe menni, mert ott t�nt a legk�nnyebbnek a
letelep�l�s, k�l�nben val�sz�nu~leg ink�bb mindj�rt az USA-t v�lasztottam volna.
Vagy �j-Z�landot. Hogy azt�n visszaj�jjek. M�g annyit se tettem meg, hogy
kil�togassak Izraelbe k�r�ln�zni. Cs�kol�ztam egyet a l�nnyal, �s k�zben
eId�nt�ttem, hogy igaza van, nem megyek sehova.
Zsid� l�ny volt, lehets�ges, hogy m�r � is v�giggondol- ta ugyanezt. Nem mertem
megk�rdezni, hogy milyen
tapasztalatok alapj�n besz�l. Nem nem mertem, nem akartam, pedig p�r h�tig
tal�lkozgattunk. (5 se hozta sz�ba �jra.
 Igen, az egyes szem�lyekn�l is a legfontosabb a m�lt, egy n�pn�l is az a
meghat�roz�. De valaki, akinek az egyik nagysz�l�je orosz, a m�sik n�met, a
harmadik szlov�k, mi�rt hangoskodik, mi�rt agressz�ven magyar, mi�rt rekeszt ki
m�sokat? Mert f�l att�l, hogy �t kire- keszthetik. A leg�ltal�nosabb a cig�nyok �s
a zsid�k kirekeszt�se, de m�sok is p�rul j�rhatnak. A romanti- kus nemzeti
fogalmaink arra j�k, hogy b�rki ki�lhesse �ltaluk az indulatait, ha akarja. Nincs a
ma Magyaror- sz�gon �l� emberek sz�m�ra elfogadhat� �rtelmez�s, olyan, amely nem
rekeszt ki senkit, aki itt �l, �s egysze- r�en csak magyar, �s ez is oka a
magyarorsz�gi antisze- mitizmusnak. Itt nem csak zsid�elleness�g meg cig�ny-
elleness�g van, hanem mindenki-elleness�g. Nincs meg az alapvet� �rz�seinknek a mai
megfelel�je, olyan, amit mindenki elfogad, amin nem kell vitatkozni, amit nem lehet
senki ellen ford�tani. Nem tudom pontosan, mi a teend�, �s f�ln�k is b�rmit
javasolni, ugyan�gy, mint ahogy egy nem zsid� is okkal tarthat ma att�l Magyar-
orsz�gon, hogy illet�ktelennek mondj�k, ha a zsid�- � s�ggal kapcsolatban kifejti a
n�zeteit. �s m�g �r�lhet, ha nem antiszemit�nak. Egyfelo"1 Magyarorsz�gon
ig�ny van egy �jfajta gondolkoz�sra, m�sfelo"1 a legs�- t�tebb dulakod�s folyik a
fejekben a fogalmak k�r�l. �lj�k az �let�nket a jelenben, �s m�ltbeli fogalmakkal
k�zd�nk, amelyek fogva tartj�k az �rz�seinket, s�t meghat�rozz�k. Leegyszer�s�tenek
benn�nket. Ha el- kezd�nk gondolkozni, kevesebbek lesz�nk, mint amik vagyunk. Az,
aki 1956-ban egy barik�don harcolt egy cig�nnyal vagy egy zsid�val, nem fogja m�r
�t lecig�- nyozni vagy lezsid�zni. �t nem, de a t�bbit igen. �l- tal�ban nem tud
m�sk�nt gondolni r�juk. Vannak az egy�tt�l�sro~l j� �lm�nyeink, de nem tudjuk
tart�s�tani o"ket, mert visszahullunk valamibe. A nem zsid� ma- gyar is
kett�ss�gben �l, ha egy�ltal�n foglalkozik a probl�m�kkal. Mit kellett volna a
debreceni rend�rnek m�sk�nt csin�lnia, �s mit kellene nekem, hogy ne re- kesszenek
ki valamib�l?Azt se tudom, mibo'1, de nem szeretek r� gondolni. Nem akarom. A
magyars�got
nem lehet centire m�rni, hogy megmutathassam: tes- s�k, az eny�m is van akkoral
186
X.
Sokszor ha �tmegyek Bud�ra, m�r honv�gyam van
Pest ut�n. Nem az eg�sz v�ros ut�n, hanem bizonyos helyekre gondolok.
Hat�rozottan azt �rzem, hogy ki- maradok valamibo"1. Egy New York-i k�nai is
�rezheti ugyanezt, ha a k�nai negyeden k�v�lre sz�l�tja a k�te- less�g, s�t egy
manhattani feh�r is Bronxban. Ez m�g nem honv�gy, de a honv�gy ilyenekbon'1 �p�l
f�l.
Konkr�t helysz�nekbo~l, egyszer� �rz�sekbo~l, amelyek megmutatj�k, hogy mihez van
k�z�m otthon. �n
Amerik�ban a Vasas-meccsekre gondoltam p�ld�ul.
Ha leutazom Bugacra az unokatestv�rem tany�j�ra,
m�snap m�r legsz�vesebben j�nn�k haza. � viszont
gyakran v�gyik oda Pestro`1. Be van vezetve a villany, de kann�val hordja a vizet
a k�tr�l. Lovakat tart, fris- sen fejt tejet hoz a szomsz�dt�l, amit �n k�ptelen
va- gyok meginni, mert m�g meleg �s t�l zs�ros. Tudom, hogy ki fejte, melyik
teh�nbo1. Nem rajongok ez�rt a k�zeg�rt, annak ellen�re, hogy engem a vid�ki embe-
rek szoktak szeretni, ak�rh�nyszor vid�kre megyek, r�gt�n etetni akarnak. Ha t�bben
vagyunk is, �ltal�ban velem foglalkoznak a legf�lt�no"'bben. EI tudok vel�k
besz�lgetni, de ha k�lf�ld�n vagyok, nem r�juk gon- dolok, hanem a saj�t
h�tk�znapjaimra, teh�t csakis Budapestre. Messzir�l l�tszik rajtam, hogy v�rosi va-
gyok, ami nem csoda, mert csak ritk�n hagyom el Bu- dapest ter�let�t, a hagyom�nyos
magyar paraszti ven- d�gszeretet m�gis azt dikt�lja, hogy megk�l�nb�ztetett
figyelemmel kell kezelni�k, mivel idegen vagyok. A nylts�gukra �n is nyMts�ggal
v�laszolok, vagy elkezdek ~.C,
r�gt�n j�tszani a gyerekekkel. Nem mint zsid�t fogad- nak, hanem mint Pestro~l
j�ttet, s mivel nincs bennem g�g, p�r bevezet� k�rd�s ut�n t�bbnyire az � probl�-
m�ikr�l besz�l�nk; nem mondom azt, hogy h�lyes�g, nem �z a gond; hanem az eny�im!
Persze a l�togat�- soknak az az alapjuk, hogy ismerem a h�ziak unok�j�t vagy
unoka�ccs�t. Kellemesen �rzem magam, iddo-
g�lok, meg�rtj�k egym�st. K�t napig. Azt�n mehetn�- kem t�mad. �n se idegenkedem
to~l�k, s�t j�, hogy m�s hangs�llyal besz�lnek, m�sok a gondjaik. A t�jat �s a
leveg�t nem nagyon �lvezem, mivel gy�nge a szagl�- som, r�ad�sul doh�nyzom, �s
�ltal�ban csak az udva- rokban n�zek k�r�l. Ha h�vnak, sz�vesen leutazom vi- d�kre
k�t-h�rom napra, de magamt�l nem szoktam
oda v�gyni.
Ha �gy k�v�ncsiskodn�k n�luk, mintha �llatkertben lenn�k, o'"k elo'"bb
�szrevenn�k rajtam, mint �n maga- mon. Viszont olyan �rz�sem sincs, hogy az �n
n�pem, ami nem azt jelenti, hogy nem az eny�m, hanem azt je- lenti, hogy a norm�lis
viselked�semmel (amihez nem kell ero"Ik�dn�m) fejezem ki a viszonyomat hozz�juk.
Engem nem zavar a karakteres, s�r� magyaroshangu- lat, s mivel nem zavar, nem
is~kell igyekeznem, hogy ne zavarjon. �gy �rzem magam, mint egy v�rosi ember
vid�ken. Lehet, hogy ha horgas orrom lenne, g�nd�r hajam, nagy f�lem �s nyolc
dioptri�s szem�veget hor- dan�k, m�sk�pp b�nn�nak velem, de szerintem, ha �n
ugyan�gy viselkedn�k, o"'k is. Az �ntiszemitizmus a ha- talmi k�zpontokban d�l,
ahol a zsid�k a sz�mar�-
nyukhoz k�pest nagyobb sz�mban �s nagyobb s�llyal vannak jelen. Ha raccsoln�k �s
minden pillanatban sz�tt�rn�m a karomat, teh�t ha zsid�k�nt regisztr�lna az
agy�ban, akkor se lehetne nagyobb a t�vols�g k�z- t�nk, mint �gy. Lass�bb a
temp�ja, m�s a szeml�lete, ezt �rzem �n is rajta, nem azt, hogy nagyon magyar. Nem
bizalmaskodom vele, mert nincs mit lepleznem. 188 189
Nexri j�tszom a vend�g szerep�t, hanem t�nyleg az va- ~ gyok, de engem a nagyon
zsid� is ideges�t, ha olyan, . persze nem az�rt, mert zsid�, hanem mert olyan, ami-
;~ ., ~ :. lyen. Egy ugyanolyan m�sik nagy orr�, h�sos sz�j�, : raccsol� a bar�tom
lesz, ha meg�rtj�k egym�st. A k�ls� ; megk�l�nb�ztet� jelek biztos megvannak, mivel
a zsi- , d�s�g Magyarorsz�gon is sok�ig belteny�szet volt, ~ ! sokkal r�videbb az
az id�, ami�ta nem az. �n ezeket nem veszem �szre. Nem nem veszem �szre, hanem nem
t�nik f�l, nem jelenti sz�momra azt, hogy ez alapj�n kell v�logatnom az emberek
k�zt. Nyilv�n ha valami nem olyan hossz� ideje keveredik, er�sebben f�nnma- radnak
ajellegzetess�gek. Egy angol teliv�r angol tel�- v�r. Egy f�lv�ren is l�tni lehet,
hogy mi. A belterjess�ge m�att. Lehet tal�lkozni olyan zs�d�val, ak� magyar, m�r a
d�dapja is itt lakott, m�gis olyan a kin�zete az itteni �tlagt�pusokhoz k�pest,
mintha egy m�sik f�ldr�szro~l j�tt volna, vend�gk�nt, aki megtanult magyarul. Ez
eleve f�l�breszti a m�ss�g �rz�s�t a t�bbiekben, mint ahogy egy zsid�ban is lehet
hasonl� �rz�s, ha megl�t egy Kecskem�t k�rny�ki vagy egy ny�rs�gi jellegzetes
magyart, A k�rd�s az, hogy milyen k�vetkezm�nyei
vannak ennek. Nem az a baj, hogy valakit zsid�nak ne- veznek, hanem az, hogy ez
azt jelenti, hogy nem ma- gyar. Teh�t nem otyan magyar, akinek ilyen �s ilyen
specifikuma van, hanem, az m�r nem az. De h�t akkor mi? Semmi k�ze a zsid�s�ghoz
vall�si alapon, semmi- p . lyen nyelvet, semmilyen m�s kult�r�t nem ismer. Nem ' ~
akar m�s lenni, van, itt van, k�v�lr�l tudja a Pet�fi �sz- szes vers�t, m�g�s m�r a
j�tsz�t�ren kics�folt�k gye- rekkor�ban, �s t�nyleg, f�ln�tt kor�ban is �gy n�z ki,
;: : mint egy itt tanul� arab vagy perzsa di�k. H�t persze, ~ : hogy az ilyennek
sebei vannak, �s �sszefog, ha tud, az- . ~ ' zal, aki hozz� hasonl�.
N�lam a magyar voltom esak az zavarja meg, ha va
laki nem tudja elk�pzelni �s elfogadni, hogy ez �gy van. 190 .
Ha a futballr�l besz�lek �ltal�ban, abb�l m�g nem de- r�l ki, hogy m�lyen drukker
vagyok. Szeretem a fut- ballt, mindenj� csapatot. De ha elkezdik szidni a Va- sast,
r�gt�n el�j�n belo~lem a Vasas-drukker. Nekem szerencs�m volt az �tlagos k�ls�mmel.
Nem voltam
dagadt, aki r�ad�sul zsid�. Nem v�r�s a hajam, nem lehetett gyufafej�nek nevezni,
teh�t nem jelent meg semmilyen k�ls� jegyben a kisebbs�gi voltom. Mertem verekedni,
nem voltam s�nta, semmiben se k�l�nb�z- tem egy tucatmagyar k�ly�kto~l, �gy
eg�szs�gesen vi- szonyultam a m�sok h�lyes�g�hez. Viszont ezt nagyon sok zsid� nem
mondhatja el, akit bizonyos el�t� k�ls� von�sok miatt kezdtek el b�ntani, de v�g�l
a zsid�s�- g�ra lukadtak ki, a zsid�s�g�t torzatott�k el, �lletve a nem zsid�khoz
val� viszony�t. Ha eleinte nem is tuda- tos�totta, miro~'1 van sz�, k�so~'bb m�r
ezt jelentette neki. Megn�tt. az elk�l�n�l�si ig�nye, amire az antiszemit�k azt
mondj�k, hogy tess�k, na l�m!
Egyed�l a k�ls� nem d�nt�. Az ap�m hi�ba n�zett ki ak�rhogy, megk�l�nb�ztett�k a
t�rv�nyek, �s v�g�l s�rga csillagot is kellett viselnie, viszont ha nincsenek
megk�l�nb�ztet� t�rv�nyek, de a k�ls�m kir�v�, az is borzalmasan megterhel�.
F�ln�tt korban m�r lehetet- len lek�zdeni azt, amit gyerekk�nt �t�lt az ember. A
f�ln�tt vagy elnyomja a hat�st, vagy ki�li mag�t. Le-_ k�zdeni gyerekkorban lehet
�gy, hogy az els�nek, aki ledagadtozza, adjon egy pofont. V�dje meg mag�t,
szokjon hozz� ahhoz, hogy az embernek mag�nak kell kik�zdenie a hely�t. R�gja
r�gt�n t�k�n azt, �ki gyu- fafej�nek cs�folja. Semmi esetre sem j� az, ha meg-
al�zkodik, elv�llalja a szerepet, ami nemj� neki. Ha az ember a t�bbs�g f�l� akar
kerekedni, mivel �gy �rzi, hogy alul van, az m�s �letet szab meg, esetleg olyat,
amihez semmi kedve. �r�kre rajta marad az, ami nem �. F�ln�tt korban m�r csak az a
lehet�s�ge marad, . hogy ki kell menek�lnie. Tal�lnia kell egy olyan ter�le- 191
tet, ahol b�k�n hagyj�k, vagy ahol � a legjobb. Lehet ez a vall�s, de lehet az
atomfizika is, vagy a numizmatika, vagy. a heged�m�v�szet.
Ezek nemcsak a zsid�k probl�m�i, hanem minden-
ki�, akit megk�l�nb�ztetnek. R�gen a zsid�k Magyar- orsz�gon is t�mb�kben �ltek,
egy�tt �lt�k �t, amit �t�ltek. Ha leszakadsz, ez elvileg nagyobb es�lyt ad a
beilleszked�sre, de ha nem siker�l, egyed�l k�zdeni sokkal rosszabb, ez�rt azt�n
sok olyan ember, aki �vti- zedekig mint nem zsid� l�tezett, visszatal�l a zsid�s�-
g�hoz, mert nem tud semmiben a legjobb lenni, nem v�laszthatja a mag�nyos
megold�st, �s akkor t�nyleg jobb �sszej�nni a sorst�rsakkal. Van olyan bar�tom,
akit a mag�nyos zsid� k�zdelem a buddhizmushoz vitt el. Az apja az orsz�g egyik
legjobban men� sz�cse, aki abban �lte ki mag�t, hogy milyen j� sz�cs, �s do"'1
hozz� a p�nz, a fi� viszont, aki l�nyeg�ben ugyanezen az �ton indult el, az egy�ni
sors�ton, jobban vonz�dott a szel- lemi, misztikus azonosul�shoz, mint az anyagiak
ny�j- totta �r�m�kh�z, �gy v�g�l buddhista lett. El�sz�r Sv�dorsz�gba sz�k�tt, ott
egy darabig seg�lyekbo~l, biztos�t�si csal�sokb�l �lt, azt�n Nep�lban �vekre be-
z�rk�zott egy cell�ba. A testi-lelki t�k�letess�g olyan fok�ra jutott, hogy nem
adott ki mag�b�l anyagot, mindent hasznos�tott, nem volt szara. A sz�ls�s�g �pp-
�gyjellemz� a zsid�kra, mint a simul�konys�g. ~ m�r annyira elt�volodott a zsid�
vall�st�l, vagy annyira megut�lta a zsid�s�g�t gyerekkor�ban, wtal�n �ppen a
j�tsz�t�ri cs�fol�d�sok miatt, hogy a buddhizm�shoz tudott csak visszat�rni. M�r
hazulr�l is olyan nevel�st kapott, hogy nem fontos m�s, csak a sz�css�g. K�ny-
nyebben lehetett belo"le b�rmi. Lehetett volna � is csak sz�cs, de benne er�sebben
hatott a valahov� tartozni akar�s k�nyszere.
Majdnem biztos vagyok abban, hogy azok k�z�tt,
akik az �n nemzed�kembo"1 a hetvenes �vekben k�l- f�ldre t�voztak, a lakoss�g
sz�mar�nyaihoz k�pest sok volt a zsid�. Ha nem is fordultak szembe a politikai
rendszerrel, �rzelmileg nem k�t�dtek annyira a haz�- hoz, mivel am�gyis egy
t�rt�nelem n�lk�lf�ln�tt nem- zed�k voltunk. K�nnyebben szak�tottak. Tulajdon-
k�ppen megfigyelhet� szembefordul�s is a zsid�-
kommunista k�dergyerekekn�l, akik k�z�l nagyon
sokan hagyt�k el az orsz�got a sz�leik nagy bossz�s�- g�ra. Ez volt n�luk a
mozgat�; a sz�leikkel val� szem- ben�ll�s. Sokkal k�nnyebben azonos�tott�k a rend-
szert az orsz�ggal. Esz�kbe juthatott a t�rt�nelem is, de csak �gy, hogy ilyen
orsz�gban, ahonnan g�zkamr�- ~vba k�ldt�k a nagyany�mat, minek maradjak? Ugyan-
a..akkor megvan ennek az ellenkez�je is. Mivel annyira '. megakad�lyozt�k a
t�rt�nelem igazi megismer�s�t, az �n�ll� gondolkod�s kezdetekor sokan �s er�s, a
nor- ~ m�lisn�l is er�sebb �rdekl�d�ssel fordultunk az isko- l�ban nem tan�tott
t�rt�nelem fel�. Faltuk a tiltott ~ k�nyveket, m�r amelyikhez hozz�jutottunk.
K�zben �rtam a cikkeimet a szocialista brig�dokr�l, '. az �zemi futballcsapatr�l,
a tekebajnoks�gr�l, a mun- ~. k�ssz�ll�sr�l. Az �nt�d�ro"1 p�ld�ul meg�rtam, hogy
micsoda .elmaradott technikai szinten �s milyen �let- vesz�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt
dolgoznak a munk�sok. ~ Rengeteg hib�t l�ttam magam k�r�l, de a szeml�letem .
k�r�lbel�l ott tartott, hogy ez van, a szocializmusn�l ' m�g nem tal�ltak kijobbat.
Mert milyenj� lehetne, ha! ~; Az eszme m�giscsak, valahol j�. Azt r�gt�n tapasztal-
; tam, hogy nemcsak a vezeto"'ket, hanem a munk�sosz- t�lyt se kell �ltetni:
Marhas�g az a nagy munk�soz�s, a 4 munk�soknak mindenesetre nincs r� sz�ks�g�k.
Hagyni kell on'ket dolgozni, �s j�l meg kell o'"ket fizetni. Ez egy k�zbees�
st�dium volt n�lam. Nem �reztem azt, hogy harcolrcom kell valami ellen vagy
valami�rt, ha ' m�r itthon maradok, ennek ellen�re 1973 m�rcius ti- zen�t�dik�n
kimentem a Pet�fi-szoborhoz egy bar�- 192 193
~
r...
tommal. Iszony� nagy t�meg gy�lt �ssze. Munk�s�r�k, karhatalmist�k, rend�r�k
pr�b�ltak benn�nket sz�t- oszlatni, szor�tott�k vissza az embereket az utc�kba.
Legel�sz�r fegyvertelen iil�g�rdist�kat k�ldtek elle- n�nk, de az � t�nyked�s�knek
semmi foganatja nem
lett. �ppen vert h�rom rend�r gumibottal egy fi�t a . k�zel�nkben, �s elkezdt�nk
f�ty�lni. Kif�ty�lt�k o"'ket, m�st nem tehett�nk. A bar�tomnak az volt a szeren-
cs�je, hogy nem tudott sz�jba tett ujjal f�ty�lni, ugyanis az �n v�llamra nagyon
hamar r�tette valaki a kez�t. Egy b�rkab�tos f�rfi k�rte a szem�lyi igazolv�nyomat.
Nem kellett, hogy igazolja mag�t, l�ttam rajta, hogy sz�ntiszta val�s�g a
titkosrend�rs�ge, m�s k�rd�s, hogy tal�n m�g pof�n is v�g, ha el�sz�r �n akartam
volna �t igazoltatni. Odaadtam neki. Zsebre rakta, �s k�z�lte velem, hogy legjobban
teszem, ha azonnal hazatak�- rodom, �s m�snap jelentkezzem az igazolv�nyom�rt a
rend�rfo'"kapit�nys�gon. Term�szetesen maradtam.
Az eg�sz k�rny�ket el�rasztotta a t�meg, �s m�g min- dig �jabb �s �jabb csoportok
j�ttek, illetve pr�b�ltak �tjutni a rend�rkordonon. Le�llt a forgalom. N�ma
cs�ndben s�t�ltunk este nyolcig. A szobor talapzat�n �gtek a gyerty�k �s a
m�csesek. Valamilyen hat�rid�t adtak maguknak a rend�r�k nyolcig. To"lem m�r nem
tudt�k volna elvenni a szem�lyimet, �gyhogy mikor l�ttam meg�rkezni a
karhatalmist�kat, �s leugr�lni fegyverrel a teheraut�kr�l, m�gis ink�bb elindultam
haza. Biztos begy�jt�ttek volna, ha nem cs�szom ki a kez�k k�z�l.
M�snap fogadott egy kicsi kis rend�r, akinek a csiz- m�ja majdnem a h�na alj�ig
�rt. Mit akarok? Tegnap elvett�k a szem�lyi igazolv�nyomat. Majd vissz~adjuk!
Mikor? Jelentkezni fogunk mag�n�l. �s addig mit csi- n�ljak igazolv�ny n�lk�l? Ha
valaki k�ri, mondja csak azt, hogy elvett�k m�rcius tizen�t�dik�n! Valamikor ~
�prilis k�zep�n id�ztek be. Mik�zben a magyar �js�gok 194
a TASZSZ jelent�s�t k�z�lt�k,. amely szerint n�h�ny sz�z hulig�n r�ndalirozott a
k�ztereken a nemzet �n- nep�n, csak a szem�lyi igazolv�nyt ezrekt�l vett�k el! Egy
h�nap kellett ahhoz, hogy sorra ker�ljek! Gon- doltam, most m�r azt hazudhatok
nekik, amit akarok, �gyse eml�keznek semmire. Elmes�ltem, hogy egy ba- r�tomt�l
j�ttem �ppen a v�rb�l. Lesz�lltam a buszr�l, k�r�lvettek a rend�r�k, �s elvett�k a
szem�lyimet. Nem csin�ltam semmit, teljesen v�letlen�l ker�ltem oda. Elengedtek, de
valamilyen list�jukra r�ker�lhet- tem, mert j�niusban beid�ztek a Tolnai utc�ba,
illetve nem id�ztek, hanem r�mtelefon�Itak a szerkeszt�s�g- ben, hogy menjek be!
K�t civil hellyel k�n�lt. Az egyik az �r�asztaln�l tr�nolt, a m�sik, aki
beengedett, m�g�m �lt le egy sz�kre, �gyhogy k�t oldalr�l k�rdeztek, fi- gyelt�k a
reakci�imat. Hogy is volt m�rcius tizen�t�- dik�n? Kider�lt, hogy az a pasas, aki
az igazolv�nyo- mat elvette, jelent�st �rt; befellegzett a mes�mnek. Be kellett
vallanom az igazat. Kihaszn�lva a zavaromat, amit m�g az is n�velt, hogy a m�g�ttem
�l� tett egy cs�ndes megjegyz�st arra vonatkoz�an, hogy az �js�g- �r�ssal nem f�r
�ssze a t�ntet�s, elkezdtek beszervezni. El�sz�r csak a v�lem�nyemet tudakolt�k a
t�ntet�sro'"1 meg a fiatalokr�l, �s �n meg is feleltem nekik. K�r�l- bel�l azt
hallott�k to~lem, amire sz�m�tottak. Hogy j�- sz�nd�k�an vonultak a szoborhoz az
emberek. Erre
nagyon kedvesek lettek, �s kijelentett�k, hogy szeret- n�nek nekem seg�teni.
Elint�zhetn�k, hogy egy orsz�- gos laphoz ker�lhessek �ll�sba. Neveket soroltak,
h�res �js�g�r�k nev�t, akik szerint�k nekik k�sz�nhett�k a karrierj�ket. Megint
v�ltottak, �reztett�k p�r utal�ssal, hogy ismerik a t�rzshelyeimet, tudj�k, mif�le
fiatalok- kal �llok kapcsolatban. V�g�l f�lsz�litottak, hogy m�- k�djek vel�k
egy�tt. Nem mondtam se igent, se nemet, amit on'k �gy �rtettek, hogy igen, s r�gt�n
meg is b�ztak egy feladattal. A K�rp�tia s�r�zo"be �ljek be, �s v�rjak 195
.
egy f�rfit. Megmutatt�k a f�nyk�p�t. Ha meg�rkezik, ne csin�ljak m�st, csak
figyeljem. �s ne sz�ljak senki- nek a munk�mr�l! Bolond lettem volna sz�lni! Nem
�rattak al� velem semmit, elj�ttem.
Nem sok�ig volt t�relmem figyelni a f�rfit. Semmi figyelni val�t nem l�ttam rajta.
Egykedv�en �lt, maga el� n�zett, �s k�v�t rendelt. Senki nem �lt le mell�, sen-
kinek nem k�sz�nt, �gyhogy nekem egyre ink�bb
olyan �rz�sem t�madt, hogy bel�gyes, �ltala akarnak kipr�b�lni. Megittam egy kors�
s�rt, �s elj�ttem. Ut�- nagondoltam, hogy �risten, ezek mostant�l majd min- denro"1
kik�rdeznek! EI kell mondanom nekik, mit be- sz�lgetek a bar�tommal, a csajaimmal!
Elutaztam
Lengyelorsz�gba egy h�tre csavarogni, de nem �reztem j�l magam, folyton az j�rt
az eszemben, hogy majd a lengyel utamr�l is be kell sz�molnom nekik. Teljesen
beg�rcs�ltem, nem mertem senkivel se megismerked- ni, egyed�l k�sz�ltam Krakk�
utc�in. Gdinia mellett a tengerparton kib�reltem egy padl�sszob�t; �ltem
naphosszat a szob�ban, �s b�multam ki az ablakon. Borzalmasan forr� ny�r volt,
fulladoztam a szob�m- ban, m�gis csak egyetlenegyszer sz�ntam r� magam
arra, hogy a partra lemenjek. Egy �jszaka, amikor azt gondoltam, senki nem j�r m�r
a strandon. Persze k�ni- kul�ban a lengyelek �jjel-nappal f�rdenek a tengerben,
csak �jjel az�rt valamivel kevesebben. Nem b�rtam to- v�bb. Hazaj�ttem, elmondtam
mindent any�mnak.
Any�m elv�r�s�d�tt, d�hrohamot kapott, azonnal
f�lh�vott valakit telefonon.
M�g annyit kellett megtennem, hogy tal�lkoztam a
k�t f�rfival, akik be akartak szervezni. Az Ast�ri�ban v�rtak r�m, s ahogy
meg�rkeztem, menteget�zni
kezdtek. f~k nem is �gygondolt�k! Val�sz�nu"leg szak- mai hib�nak sz�m�tott, hogy
nem n�ztek ut�na a csal�- di adataimnak, �s tecseszt�k o�'ket. Az any�m az isme-
r�s�nek ord�tva mondta, hogy nagyon k�ri, sz�lljanak le a fi�r�l! A k�t pasas
megivott k�t k�v�t, �n egy k�l�t. Hozt�k nekik a sz�ml�t, de miel�tt zsebre tette
volna az, amelyik ~z �r�asztaln�l �lt a szob�ban, megk�rt r�, hogy �rjam al�. M�ig
se tudom, hogy nekik kellett iga- zolniuk a tal�lkoz�st velem, vagy r�lam
gy�jt�ttek do- kumentumot? �gy v�ltunk el, hogy t�bbet nemjelent- keznek. Nagy k�
esett le a sz�vemro`1, semmi kedvet nem �reztem a spiclis�ghez, de m�gj� darabig
�gyj�r- tam-keltem, mintha valakinek jelentenem kellene
majd, hogy mit csin�ltam, kivel besz�ltem, �s mit. Azt hiszem,.a bar�taimnak
f�lt�nt a hallgatags�gom akko- ri . Nehezen m�lt el a lid�rcnyom�s.
Pet�fi-szoborhoz m�rcius tizen�t�dik�n az�rt
m tem ki, mert tavasz volt, �s mert tiltott�k. 1956-ot ellenforradalomnak
tartottam m�g, bevettem a hiva- talos maszlagot, ennek ellen�re az �js�g�r�-iskol�n
�sszevesztem a politikai gazdas�gtan tan�rral. Sz�ba ker�lt az �r�n 1956, kider�lt,
hogy � is pufajk�s volt, l�v�ld�z�tt november negyedike ut�n. Annyira b�sz- ke volt
a tetteire, hogy f�l�lltam, �s megk�rdeztem: Mondja, tan�r �r, ha �gy alakulna,
hogy a barik�d t�ls� oldal�ra ker�ln�nk, k�z�nk l�ne? Igen, mondta, val�-
sz�nu~leg. �s akinek ez nem tetszik, az ak�r el is mehet! Fogtam a t�sk�m, �s
elindultam kifel� a terembo"1. Ut�nam sz�lt, hogy j�l van Ign�cz, tudtam, hogy
ez�rt ,k�rdezi, �lj�n csak vissza nyugodtan! Jellemz� a kor- szak puhas�g�ra, a
kett�ss�gekre, hogy �, aki puska- ropog�ssal kezdte, majd az ELTE Jogtudom�nyi Ka-
r�n tan�tott marxizmust, ut�nam sz�lt. �n pedig meg- fordultam, �s vissza�ltem.
Ebben az ido"'ben az �js�gn�l, ahol dolgoztam, m�r a p�rttagok is szidt�k a P�rtot,
ugyanakkor a m�rcius ti- zen�t�dik�k elcs�ndesedtek, �n legal�bbis nem t�n- tettem
t�bb�t, de volt egy hatalmas kok�rd�m, amit minden �vben kit�ztem a mellemre.
Amikor cirk�l�
civilrend�r�k leszedett�k velem, a k�vetkez� sarkon ~I
196 197
�jra kiraktam. A forradalmakat nagyon szerettem a magyar t�rt�nelemben, de
olyasmikben nem tudtam
�ll�st foglalni, hogy Kossuth vagy G�rgey, Val�sz�n�- leg a demokr�ci�ban
mindegyiknek meglesz a helye, mint ahogy tulajdonk�ppen m�r most is megvan, de
senki nem akarja majd bolygatni oNket. Nem fogjuk szenved�lyesen vitatni a
m�ltat, a m�ltbeli h�s�ket, mindenkit lek�t ajelen, aminek t�nylegesen nagy s�lya
lesz. Elrendez�dik mindennek az �rt�kel�se, mindenki belenyugszik, hogy �gy
t�rt�nt, ahogy t�rt�nt, a jelen probl�m�inak a kimond�s�hoz nem lesz sz�ks�g �t-
t�telekre, alleg�ri�kra. Egy franci�nak ahhoz, hogy a politikai rendszert
kritiz�lja, nem kell Nap�leonnal vagy Nagy K�roly frank kir�llyal p�ld�l�znia. M�r
csak az�rt sem kell folyton a m�ltban b�v�rkodni, mert k�nnyen olyan �rz�s�nk
t�madhat, hogy ilyen el�z- m�nyek ut�n a v�geredm�ny se lehet sokkal jobb.
Norm�lis orsz�gokban a polg�r gondolkod�s�t nem
�rasztja el a m�lt. Nincs mit besz�lni r�la, illetve nincs mi�rt emlegetni, mint
ahogy a halottainkat se �ssuk ki, hogy megn�zz�k, ott vannak-e, �s milyenek.
Magyar- orsz�gon term�szetesnek sz�m�t m�g jelenleg, hogy a legutols�
kocsmat�ltel�k is M�ty�s kir�lyr�l, Kossuth ap�nkr�l, Ferenc J�sk�r�l, R�k�czir�l
zagyv�l �ssze v�szterhes badars�gokat, �s s�r�s rekeszek rakod�sa k�zben a
sz�llit�munk�s a magyarok sz�th�z�s�r�l
kesereg az �tvev�nek, a t�r�k ido"'kig visszany�lva, mi- k�zben esetleg a s�rbo"1
hi�nyzik, mert ellopta. Ha a bolti elad�k faragatlans�g�r�l vitatkozik egy
�rtelrni- s�gi t�rsas�g, �t perc m�lva m�r az orosz megsz�ll�sn�l, a t�r�k
ido�'kn�l �s a tat�rj�r�sn�l tartanak.
Nyilv�n ugyan�gy porladunk majd, mint a r�giek,
m�gse azt firtatjuk, milyen is volt az, ami lesz, de Ma- gyarorsz�gon a kommunizmus
ideje alatt meg�llt a
t�rt�nelem. Meg�llt, �s �csorgott. Vagy ink�bb f�l�lt, mint Lack� a b�resek
ny�k�ra. A moderniz�ci� nem- csak a gazdas�gban, a fejekben se zajlott le, s�t
semmi- nek nincs v�gleges helye, �s mint egy megem�szthetet- len falat, �r�kk�
f�lk�r�dzik a m�ltunk benn�nk. M�g azt is lehet vitatni, hogy mi�rt �gy alap�tott�k
meg a hont, ahogy megalap�tott�k. Az uralkod� �rp�d-h�zi kir�ly dinasztikus
�rdekbo"1 (�llamf�rfi�i b�lcsess�g- bo~l) megt�rte a hagyom�nyokhoz ragaszkod�
magya- rok ellen�ll�s�t (idegen fegyveresekkel �s hitt�r�to'~k- kel), �s import�lt
egy �j magyar identit�st. Az egykori dokumentumok elt�ntek, a pog�ny vil�g dalnokai
el- n�multak, a t�rt�net�r�k az uralkod� csal�d sz�ja �ze szerint �t�rt�k a
t�rt�nelmet, �s mi az�ta is azon vitat- kozunk, hogy mi t�rt�nt, hogy t�rt�nt,
helyes volt-e �gy csin�lni, vagy sem? A K�d�r-korszak v�ge fel� frene- tikus
sikerrel j�tszottak egy rockoper�t, melyben I. Ist- v�n kir�ly K�d�r J�nosnak
felelt meg, a l�zad� Kop- p�ny, a pog�ny vez�r, pedig tulajdonk�ppen Nagy Im- r�re
allegoriz�lt. A tanuls�g az volt, hogy bizonyos t�r- t�nelmi helyzetben egy n�p
l�t�rdeke lehet, hogy f�l- adja �si hit�t; a fejl�d�s egyetlen �tja a beh�dol�s az
�j hitnek. Ebben az �rtelmez�sben a Szovjetuni� mint az �j hit birodalma, a
szocializmus pedig mint a fejl�d�s v�gleges ir�nya jelent meg. K�zben a t�rt�n�szek
m�r r�g kider�tett�k, hogy Kopp�ny nem akarhatta a ka- landoz�sok kor�t
f�nntartani, mivel eur�pai szint�, az uralkod�n�l fejlettebb rendszer� f�ldm�vel�
gazda- s�gokat mondhatott mag��nak. Az �llamalap�t�s mi- k�ntj�boA'1 k�vetkezik a
magyarokra jellemz� sz�th�- z�s? Akkort�l kezd�dik az idegen uralom, vagy m�r a
honfoglal� magyars�g tele volt idegenekkel?Minden- f�le birodalmakb�l kiv�lt,
kiszakadt n�pt�red�kek �z�tt egyveleg�bo"1 �llt �ssze a bej�v� honfoglal� t�- meg,
ami abb�l is kit�nik, hogy a nyelv�nk a finnhez is �s a t�r�kh�z is hasonlit.
Egy�ltal�n, h�ny honfoglal�s volt? Egy? Kett�? Vagy h�t? A honfoglal�kkal egy�tt
�rkez� kaz�rok egyesek szerint zsid�k voltak, �s o'"k a 198 199
magyar zsid�s�g egy r�sz�nek �sei. M�sok szerint ez csak a zsid�k kital�ci�ja,
amit a r�juk jellemz� ravasz- s�ggal kereszt�ny �s magyar r�g�szek, t�rt�n�szek
sz�j�ba adnak. Mennyivel lenne m�s a jelen, ha pon- "'''`' tosan tudn�nk, mi
t�rt�nt ezer �wel ezel�tt, mik�zben a mu"'holdakr�l �jjel-nappal zuhog r�nk a
glob�lis , egyenm�sor? M�r csak az�rt is meg kellett buknia a diktat�r�nak, mert az
iszony� ellent�teinket nem le- hetett diktat�rikusan megkompon�lni. De egy de-
mokr�cia is lehet olyan, hogy mindenki mondja a ma- g��t, �s meg�r�l�nk egym�st�l.
Olyannak kell lennie a demokr�ci�nak, mint ami-
lyen az emberi szervezet. Depresszi�s vagyok, de ma- gamt�l kim�szok belo"le, �s
akci�ba lend�l�k. Vagy , olyannak, mint a szerelem. Az �rz�s elm�lik, a szerel-
mesek meg�regszenek, minden ember meghal, de a
NAGY KERT, a V�GY �r�kk� VAN. Sz�let�sna-
pomon f�lj�tt a bar�tn�m, mert megbesz�lt�k, hogy kimegy�nk az �get�re. �pp a
sz�let�snapomra esett a verseny, r�ad�sul biztos tippem volt, tudtam, hogy egy B�ni
nev� l� n erni fog. Kezdtem �lt�zni. R�n�ztem, � visszan�zett. ~ j�tt oda hozz�m,
�s �t�lelt. J� r��r�s, . b� nedv� cs�kot adott a sz�mra; ami a no"kn�l �ltal�ban
annak a jele, hogy k�szen �llnak a szeretkez�sre. Meg- t�rt�nt, de valahogy nem
volt el�g. Gyer�nk, mond- tam. Duzzogott, azt hitte, hogy a l�versenyre loholok
minden �ron, ami egy�ltal�n nem lett volna �rthetet- len. Be�lt�nk az �cska
aut�mba, de �gy, hogy nekem fogalmam se volt, hova fogok menni, illetve, hogy mi
az, ami nem el�g. Kezdetben �gy vettem be az ir�nyt, hogy ak�r az �get�n is
kik�thett�nk volna, m�gis egy- szer csak a v�roson k�v�l tal�ltuk magunkat. �szak
fel� sz�guldottunk a Duna ment�n. Olyan nekem az aut�m, mint a cowboynak a lova,
azzal a k�l�nbs�ggel, hogy �n nem b�nom, ha n� is van velem. Elhagytuk Szentend-
r�t, Visegr�dot, a bar�tn�m r�g abbahagyta a k�rde- z�sk�d�st, belet�r�d�tt, hogy
nem tudja, hova me- gy�nk, �n pedig �lland�an meg akartam �llni, minden faluban.
Meg�llni, �s kisz�llni, de nem �lltam meg. V�g�l D�m�s�n kisz�lltunk. Soha nem
tudn�k falun
�lni, de ekkor �gy �reztem, ebben a faluban kellene le- �lnem az �letemet. A
templom z�rva volt, elindultunk a Duna fel�. �tv�gtunk egy tiszt�son, ahol k�rhinta
forgott, a c�ll�v�ld�n�l csattogtak a l�gpusk�k. Be�r- t�nk az �rt�ri boz�tosba, �s
amikor m�r el�g t�volinak t�nt a k�rhint�sok zen�je, hirtelen leesett bennem a
nyom�s, m�r nem akartam tov�bb rohanni. �gy l�t-
szik, ezt a helyet kerestem. J�l k�r�ln�ztem, de nem tal�ltam semmi �rdekeset,
m�gis kellett lennie valami- nek itt, hogy �ppen itt �lltam meg. Kigomboltam a ba-
r�tn�m bl�z�t, �s levettem. Le�ltettem �t a fu'"be. El�- guggoltam, �s b�multam a
melleit. F�lhajtottam a
szokny�j�t, elkezdtem h�zkodni le a bugyij�t is, ami- nek nem nagyon �r�lt, mert
mint a legt�bb utc�k �s fa- lak k�z�tt �l� v�rosi, � is �lland�an azt �rezte a sza-
badban, hogy n�zik, valakik, valahonnan. Minden-
honnan. �n is ezt �reztem. S�t�tt r�nk a nap; �s l�ttam, hogy a l�ba k�z�tt nyMni
kezd a r�s a tekintetemto'1. El�sz�r csak duzzadt egy tar�j a s�t�t sz�rzetben,
azt�n t�nyleg kinyMt; nedvesen f�nylett. Biztos, hogy most m�r r� is hatott a hely
magnetikus sug�rz�sa. K�l�nben is a no"'k, mint a term�szethez k�zel�ll� l�nyek,
hamar f�lreteszik az aggodalmaikat. A v�g�n m�r olyan han- gosan sikoltozott, hogy
t�nyleg azt is odacsalhatta vol- na, akinek esze �g�ban se volt arraj�nni. �gy
azt�n nem lehetetlen, hogy v�gign�zte valaki a k�t zsid� szeretke- z�s�t a magyar
fu~'ben.
Egyszer�en befogtam a sz�j�t, mire megharapta a
tenyerem. Nagyot ord�tottam �n is. K�so~'bb azt�n hall- gattuk a m�hek
z�ngics�l�s�t. Legyek sz�lldostak, z�ld test�ek. Egy hangya r�m�szott a bar�tn�m
bok�j�ra. A part menti erdo'~ben sz�momra ismeretlen madarak 200 201
csicseregtek, kerregtek, f�ty�r�sztek. El is ment�nk oda, eg�szen ki a v�zig. A
szemk�zti hegy oldal�n f�l- fedeztem egy barlangbej�ratot, szab�lyos, ember v�jta
lukat, de olyan magasan, hogy csakis egy panor�m�ra v�gy� remet�t tudtam oda
elk�pzelni, barna csuh�ban. Erro"1 eszembejutott a papok nagy ellens�ge, az any�m.
Az, hogy m�g egy �ve sincs, hogy meghalt. Elv�gtatott a hegy alatt egy vonat Szob
fel�. A bar�tn�m lelkende- zett,. hogy milyen j�k a szagok, pedig tudta, hogy �n
csak a nagyon er�s szagokat �rzem meg. R�gy�jtottam. Visszafel� f�l�lt�nk a
k�rhint�ra, ett�nk egy adag s�lt krumplit a camping b�f�j�ben, �pp ment le a nap. A
csuh�s barlangj�nak a sz�ja m�g jobban s�t�tlett. Be�lt�nk a kocsiba, �s meg�ll�s
n�lk�l j�tt�nk Pestig. A bar�tn�m elaludt, tulajdonk�ppen el is felejtett f�l-
k�sz�nteni.
M�snap megtudtam, hogy t�nyleg a B�ni nyert.
Amikor any�m meghalt, azt �rez'tem, hogy csak vele tudn�m megbesz�lni, hogy mit
�rzek. A temet�s ut�n az els� dolgom az volt, hogy az �sszes Tardylt, amit a
lak�sban tal�ltam, kidobtam a szem�tbe, pedig �n se vagyok j� alv�. Rendszertelen
alv� lettem. N�ha nap- k�zben v�gigfekszem az �gyon, �s egy pillanat alatt olyan
m�ly �lomba zuhanok, hogy nem �breszt f�l se a telefoncs�rg�s, se az ajt�cs�ng�.
Azt�n magyar�zkod- hatok a bar�tn�mnek, hogy itthon voltam, t�nyleg itt- hon
voltam! De �jjel nem tudok aludni. Olvasok, t�v�- zek. Akkor alszom a legm�lyebben,
amikor reggel f�l �tkor indul a r�di�m�sor. Bekapcsolom, d�nny�g ne- kem, �n meg
v�gre �lomba szender�l�k. K�tf�le ember van: a bagolyt�pus �s a pacsirtat�pus. �n
bagolyt�pus vagyok, hajnalra lenyugszom, ellazulok, �s k�r�lbel�l reggel t�zig nem
�bredek f�l. �jjel csak szuny�k�lok, negyed�r�nk�nt, f�l�r�nk�nt f�lriadok. Az
�lmaim a r�di�m�sorral kapcsolatosak. Sz�l a r�di�, �n meg na- gyonj� t�rt�neteket
�linodom, amiknek val�sz�nu"1eg a r�di�ban hallottak szolg�lnak alapul. Volt olyan,
hogy l�v�ld�z�sben rohang�ltam, azt�n hal�lra akartak
�t�lni, �s f�lriadtam; hogy mi az Isten ez! Azt�n kap- csoltam, mert m�g mindig
ilyesmikro"1 besz�ltek, a h�- reket mondt�k, vagy valamilyen komment�rt olvastak
f�l.
F�ltettem az �letemet, pedig tulajdonk�ppen azt
gondolom, hogy az emberis�g �gy, ahogy van, f�l�sle- ges. Abszol�t �nc�l� valami.
Mi c�lt szolg�l az emberi faj? �nmag�t. Nincs m�s, ha csak nem az Isten terem- tett
benn�nket a saj�t sz�rakoztat�s�ra. Az �llatokat nem szolg�ljuk, irtjuk o`ket. A
F�ldet is t�nkretessz�k, nem szolg�ljuk. Kiz�r�lag magunk�rt vagyunk. Nem
tudom, hogy m�s fajok mi c�lt szolg�lnak, �n ezen szoktam gondolkozni, az
embereken. Ha vaddiszn�
lenn�k, a vaddiszn�kr�l gondolkodn�k, amennyiben a vaddiszn� tud gondolkozni. De
nem tud. Az �llatok az embert szolg�lj�k. A kuty�k a gazd�t, a lovak a lovast, a
diszn�k meg a t�pl�l�kaink lesznek. Lehet, hogy csak az a k�l�nbs�g k�zt�nk, hogy
az embernek kifejlett agya van, tud mag�ra reflekt�lni, de ett�l m�g a l�t t�r-
v�nye ugyanaz marad. Ha egy b�ka �t akar ugr�lni az �ton, �s elg�zolja egy aut�,
senki nem gondol semmire. Se a b�ka, se a b�k,a mam�ja. Nem zokognak a roko- nok,
legf�ljebb ha �n �t�m el, vagy ha l�tom, hogy sz�tnyomja a ker�k, sajn�lom. De ha
egy embert �tnek el, annak a mam�ja, a testv�re, minden rokona azon sop�nkodik,
hogy mi�rt? Micsoda �rtelmetlen hal�l! Az �js�g�r�k cikkeket �rhatnak az aut�s
ellen, de l�- nyeg�ben a k�t eset ugyanaz, a tudatunkban j�tsz�dik le valami, ez
adja a k�l�nbs�get. A csecsem� m�g kez- detben �llat. K�so"bb m�r nem az. Az ember
az egyetlen �lo"l�ny, akinek van m�ltja �s j�v�je. Meg�lt m�ltja, mert a b�k�nak is
van m�ltja; ebihal volt, csak � erro"1 nem tud. Az egyes �mber elk�pzeli,
megtervezi a j�v�- j�t, pr�b�lja megval�s�tani, teh�t az egyes ember sz�- 202 203
m�ra van �rtelem, ami viszont m�r ember �s ember k�- z�tt is relat�v.
Elhat�rozhatom, hogy minisztereln�k leszek, ami nekem a legfo"'bb j�, de lehet,
hogy rossz minisztereln�k leszek, aki csak �rt m�soknak. Az is le- het c�l, hogy
addig dolgozom, csalok, �gyeskedem, m�g f�lverek magamnak a R�zsadombon egy h�zat.
A k�z szempontj�b�l ez nem biztos, hogy hasznos,
legf�ljebb csak annyiban, hogy ez lesz a legszebb h�z a k�rny�ken, meg lehet
csod�lni. Eleg�nsabb lesz to'1e a v�ros, de ilyesmik az emberis�g sz�m�ra nem
adhatnak v�gs� c�lt. Nem tudom, hogy mi lehetne a c�l. Nem azt �rzem, hogy nincs,
lehet, hogy van, de �n nem �rzem, hogy van. Ha azt mondom, hogy nem �rzem, biztos
el- k�pzelek valamit, amihez k�pest nincs, ez�rt nem �r- zem. Viszont azt m�r nem
tudom megfogalmazni, hogy mihez k�pest. Istenhez k�pest? Hinnem kellene Isten- ben,
�s akkor belenyugodn�k, hogy neki van �rtelme, nek�nk meg nincs, illetve �ltala
nek�nk is van egy kicsi. Nekem a legjobb az volna, ha el tudn�m fogadni a
buddhizmus tanait. Van egy misztikus nagy eszm�j�k, �s az �let�k �rtelme az, hogy
amilyen m�rt�kben meg- tisztulnak, olyan m�rt�kben ker�lnek k�zel a NAGY ESZM�HEZ.
Egyre k�zelebb ker�lhetnek, egyre
jobban bet�lti .o'"ket az �rz�s, aszer~nt, hogy ki meddig jut el az �let�ben. Az
egy�ni �let�ben, mert van az �jj�- sz�let�sek �ltal egy nagy folyamat. Az �letemnek
�s a hal�lomnak az a c�lja, hogy min�l magasabb szintet el�rve folytat�dhasson a
folyamat. Van olyan budd- hista, aki h�st is ehet, mert m�r annyira tiszta, hogy
nem �rt neki, nem veti vissza semmiben.
Tulajdonk�ppen ez is lemond�s, belenyugv�s. F�l-
old�d�s a nagy k�rforg�sban. Az eur�paiaknak ez
az�rt j�, mert nincs jobb. Annak, aki az eur�pai vall�- sokban nem tud hinni, ez
marad. K�r, hogy a cig�nyok nem buddhist�k, v�g�l is Indi�b�l erednek, lehetn�nek
azok. Er�sebben hatna Magyarorsz�gon a buddhiz-
mus, t�bb ember k�vetn� a tan�t, tal�n �n is elfogad- n�m. �s kevesebb lenne
k�zt�k a b�n�z�. �ltal�ban cig�nnyal vall�sr�l nem nagyon lehet besz�lni. Fut-
ballr�l viszont igen. Egyik �jszaka valamelyik pressz�- ban �sszevitatkoztam egy
cig�ny t�rp�vel. Honv�d- drukker volt. Dum�ltunk, ittunk, azt�n egyszer csak azt
mondta, hogy n�zzem meg a h�g�t, nagyon sz�p
l�ny, vegyem el feles�g�l. �s hol lehet l�tni a h�godat? Gyere! Lepattant �
b�rsz�kr�l, �n meg k�vettem. Nem gondoltam, hogy annyian lesznek a lak�sban.
Legal�bb negyvenen �ltek, k�t szob�ban elosztva, no'"k, f�rfiak vegyesen, de t�bb
n�, mint f�r~r, viszont nem ker�lhe- tett sor r�, hogy ak�rcsak t�volr�l is
megn�zzem a h�- g�t, mert r�gt�n elkezdtek cig�nyul veszekedni a t�r- p�vel, r�m
meg nem is heder�tettek. Elvont�k to"lem a bar�tomat, �s lehet, hogy ott �lt
valahol a h�ga is, de nem tudtam meg, melyik az. F�lhom�ly volt, f�st. Az egyik
szob�ban telev�zi�t n�ztek, Sky Channelen fan- tasztikus filmet, a feh�r fej�
Kinsky b�mult r�juk rette- netesen sz�r�s szemekkel aj�vo"bo"1. �n a m�sik szob�-
ban �ltem le egy nagy asztal mell�, b�r nein k�n�lt hellyel senki. H�rman ettek, �s
ezek mintha �pp akkor �rkeztek volna meg valamilyen �tr�l. Ketten kolb�szt,
szal�mit faltak keny�rrel, a harmadik csirkecombot harapd�lt. Magyarul, cig�nyul
vegyesen folyt a sz�, de toiem senki se akart semmit. A t�rp�t teljesen kivont�k a
l�t�k�r�mbo"1, �gyhogy elsz�vtam egy cigarett�t, az- t�n k�sz�n�s n�lk�l t�voztam.
204
#

######################
STATS
processed 7274 Lines.
generaated 1125 Lines.
nikin TXT antienter 0.0.1a