10.

fejezet

Csillagaszati fotometria
A sillagaszati fotometria (fenyessegmeres) az egitesteket latszolagos fenyes-
seguk merese alapjan tanulmanyozza.
10.1. Latsz
o magnit
udo
A sillagaszatban ma is hasznalatos sillagfenyessegi skala az alapjaiban Hip-
parkhoszra vezethet}o vissza. Hipparkhosz a sillagokat hat nagysagrend
1

osztalyba (fenyrendbe) osztotta. Ezeket ma 1 , 2 , . . . , 6 -val jeloljuk.

m m m

Itt az m = magnitudo (latinul: nagysag) jele. Fontos megjegyezni, hogy en-

nek semmi koze a sillagok tenyleges nagysagahoz. Hipparkhosz szerint az 1.
nagysagrend sillagai voltak a legfenyesebbek, mg a 6. nagysagrend silla-
gai puszta szemmel meg eppen hogy eszrevehet}ok. Ez a felosztas szubjektv
jelleg}u.
Kes}obb az egyes osztalyok kozott kozbees}o nagysagrend-osztalyokat alla-
ptottak meg es a fenyessegi skalat a sak tav s}ovel latszo sillagok szamara
6 -n tul is kiterjesztettek: 6 , 7 stb. A fenyesebb sillagok, bolygok vala-
m m m

mint a Nap es a Hold szamara a skalat masik iranyba is kiterjesztettek: 0 , m

1 , 2 stb. A magnitudo tortreszei de imalisak. Az emberi szem 0; 1

m m

magnitudo kulonbseget meg eppen kepes megkulonboztetni.

A XIX. szazad kozepen a sillagok fenyessegenek meresere objektv mod-
szereket kezdtek bevezetni. Bebizonytodott, hogy a Hipparkhosz altal be-
vezetett nagysagrend-osztalyok magyarazhatok a Weber{Fe hner-fele pszi-
hoziologiai torveny alapjan, amely szerint: Egy zikai inger altal kivaltott
erzet valtozasa aranyos az inger valtozasa es az eredeti intenzitasertek ara-
nyaval.
1
Hipparkhosz (kb. Kr. e. 190{125)

197
198 
10. FEJEZET. CSILLAGASZATI FOTOMETRIA

Ha E a sillag latszo fenyessege (nem feltetlenul integralis, lehet spe-

ikus, monokromatikus, vagy heterokromatikus), dE a latszo fenyesseg
valtozasa, a dEE aranynak megfelel}o dm magnitudo valtozas a Weber{Fe hner
torveny alapjan
dE
dm = K ; (10.1)
E
ahol K egy aranyossagi tenyez}o. Integralva a fenti osszefuggest, az
m = K ln E + C (10.2)
osszefuggeshez jutunk, ahol C egy integralasi allando. Tzes alapu logarit-
musra terve es a K ln10 =  jeloles bevezetesevel
m =  lg E + C: (10.3)
N. R. Pogson 1856-ban vegzett fenyessegmeresek alapjan megallap-
2

totta, hogy az 1 illetve 6 fenyessegosztalyokba sorolt sillagok latszo

m m

(vizualis) fenyessegenek aranya megkozelt}oleg 100. A szamtasok konnyebb-

sege erdekeben azt javasolta, hogy ezt az aranyt pontosan 100-nak fogadjak
el, azaz
E
E
1

6
= 100 (10.4)
legyen. A (10.3) osszefuggest felrva az 1 es 6 fenyrendekre, majd gyelembe
veve a (10.4) aranyt, a  = 2; 5 allandoerteket kapjuk. Tehat a sillag m
latszo magnitudoja (fenyrendje) es E latszo fenyessege kozotti osszefuggest
ado Pogson-fele formula
m = C 2; 5lg E; (10.5)
amelyben a nagysagrend-rendszer nullpontja nak nevezett C konstans erteke
kulonboz}o nagysagrend-rendszerekben kulonboz}o. A latszo magnitudot ne-
vezik meg latszolagos magnitudo nak is.
A Pogson-fele osszefugges tobb ekvivalens alakban is felrhato. Legyen
E , illetve E ket sillag latszo fenyessege, amelyeknek megfelel}o fenyrendek
0
m, illetve m . A (10.5) Pogson-fele osszefuggest felrva mindket sillagra es
0
egymasbol kivonva a ket egyenletet, a kovetkez}o osszefuggest kapjuk:
m m0 = 2; 5lg EE :
0
(10.6)
2
Norman Robert Pogson (1829-1891) | angol sillagasz.
 
10.1. LATSZ  MAGNITUD
O  O 199
Ezen utobbi osszefugges a kovetkez}o ekvivalens alakokra hozhato
E ; m m , E = 2; 512m m ;
E
= 10 0
0 4(
E
0 )

0
0 (10.7)
ahol gyelembe vettuk, hogy 10 ;  2; 512. 04

Egy ismeretlen nagysagrend}u sillag m magnitudojanak meghatarozasat

ugy vegzik, hogy a sillag merhet}o E latszo fenyesseget osszehasonltjak egy
ismert m fenyrend}u sillag E latszo fenyessegevel. A sillagok fenyessege-
0 0
nek meresere el}oszor J. K. F. Zollner kesztett fotometer nek nevezett be-
3

rendezest 1861-ben. A Zollner-fele fotometerben egy mesterseges fenyforras

fenyet Nikol-prizma elforgatasaval addig kellett sokkenteni, mg az egyenl}o
fenyes nem lett a valodi sillag fenyessegevel. A sillag fenyesseget a forgatas
merteke adta meg.
Tortenelmileg el}oszor hitelest}opont kent a Sark sillagot vettek alapul,
kimondva, hogy ennek latszo magnitudoja
m = 2 ; 12: m

Sajnos a valasztas nem bizonyult megfelel}onek, mivel kes}obb a Sark sil-

lag kisebb fenyvaltozasait mutattak ki. Ugyanakkor a tobbi fenyessegi tar-
tomanyban is elegend}o hitelest}opontra volt szukseg. Ezert 1922-ben a Sark-
sillag kornyezeteben valasztottak ki egy sor etalon sillagot, melyeknek mag-
nitudoja 2 es 17 kozott van, ez a nemzetkozi polusszekven ia (IPS). Ma
m m

inkabb egyes nylthalmazok sillagai kozul valasztanak ki etalon sillagokat.

A Hyadok es a Plejadok (a Bika sillagkepben lev}o legismertebb nylt hal-
mazok) standard sillagainak magnitudoja 0 ; 01pontossaggal van megadva.
m

E rdekessegkent megjegyezhet}o, hogy a 0 ; 8 nagysagrend}u sillagot a ze-

m

nitben olyan fenyesnek latjuk, mint az 1 km tavolsagra eg}o gyertyat, a 6 m

nagysagrend}u sillagot pedig mint a 11 km-re lev}o gyertyat. A sillagaszati

fenyessegi skala nehany fontosabb erteke kovethet}o az alabbi tablazatban:
Magnitudo 
Egitest Magnitudo 
Egitest
26m; 7 Nap 2m; 12 Sark sillag (Polaris, a UMi)
14m telihold
m
5;5 Uranusz (max.)
m
4;5 Venusz (max.) 6m szabad szemes hatarmagnitudo
3m Mars, Jupiter (max.)
m
7;5 Neptunusz (max.)
1m; 6 Szriusz (Sirius, a Cma A) 14m Coude tav s}o eszlelesi hatara
1m Merkur, Szaturnusz (max.)
m
14 ; 5 Pluto (max)
0m Vega (a Lyr A) 26m foldfelszni tav sovek hatara
m
1;1 Aldebaran (a Tau A) 30m Hubble-}urtav s}o hatara
3
Zollner, Johann Karl Friedri h (1834{1882) | nemet asztrozikus.
200 
10. FEJEZET. CSILLAGASZATI FOTOMETRIA

A Fold felszner}ol vegzett eddigi meresek rekordere a 10 meteres Ke k II

teleszkop, amellyel 1989-ben a kutatok egy 26 -s tavoli galaxist eszleltek a
m

Triangulum sillagkepben.
10.2. Abszol
ut magnit
udo
A sillagok latszo magnitudoja nem jellemzi kozvetlenul a sillag lumino-
zitasat, mivel erteke fugg a sillag tavolsagatol. Ezert hasznaljuk az M ab-
szolut magnitudot, amely den io szerint megegyezik az illet}o sillaggal zi-
kai es kemiai allapotaban tokeletesen megegyez}o sillag latszo magnitudojaval
10 p tavolsagbol merve. Nyilvan az abszolut magnitudo a sillag E stan-st
dard latszo fenyessegenek megfelel}o fenyrend.
Termeszetesen egy sillag abszolut magnitudoja nem merhet}o kozvet-
len modon, sak a sillag tavolsaga es latszo magnitudojanak ismereteben
szamthato ki. A (10.6) osszefuggest felrva az E latszo es E standard
st
fenyessegre, valamint a megfelel}o m es M latszo- es abszolut magnitudokra,
a kovetkez}o ekvivalens atalaktasok vegezhet}ok:
L  2
M = m 2; 5lg EE = m 2; 5lg
st
L = m 2; 5lg 10
4 102 r
= m +5 5lg r;
4 r 2

ahol felhasznaltuk a fenyesseg es luminozitas kozotti (9.20) osszefuggest. Ha

gyelembe vesszuk, hogy egy sillag parszekekben kifejezett r tavolsaga es
vmasodper ekben megadott  parallaxisa kozott felrhato az r =  osz- 1

szefugges, az abszolut magnitudo kifejezesere a kovetkez}o osszefuggeseket

kapjuk:
M = m + 5 5lg r; (10.8)
illetve
M = m + 5 + 5lg : (10.9)
A fenti osszefuggesek alapjan egy sillag (latszo es abszolut) magnitudo-
inak ismereteben meghatarozhato a sillag tavolsaga a
lg r = 1 + 0; 2(m M ) (10.10)
keplettel. A (10.10) osszefuggesben szerepl}o m M kulonbseget tavolsagi
modulus nak nevezzuk.
A kulonboz}o tpusu sillagok abszolut magnitudoja egeszen tag hatarok
kozotti ertek lehet. A legfenyesebb orias sillagok abszolut fenyrendje eleri
a 10 -t, mg a leghalvanyabb sillagok abszolut fenyrendje +15 korul
m m
  MAGNITUD
10.2. ABSZOLUT  O 201
van. A Nap bolometrikus abszolut magnitudoja (M) = 4 ; 72, mg latszo
bol
m

magnitudoja (m) = 26 ; 85.
bol
m

Attol fugg}oen, hogy a fotometriai merest milyen hullamhosszon, hullam-

hossz intervallumon vegzik kulonboz}o fenyrendekr}ol beszelhetunk, mint:
a) monokromatikus magnitudo (m , M ), spe ikus fenyesseg eseten;
b) heterokromatikus magnitudo (m , M ), valamely
 hullamhossz
het het
intervallumon mert fenyer}osseg eseten (ami az erzekel}orendszer spektralis
erzekenyseget}ol fugg), es ami lehet pl.:
{ vizualis magnitudo (m , M );
viz viz
{ fotograkus magnitudo (m , M );
pg pg
{ fotoelektromos magnitudo (m , M ); pe pe
attol fugg}oen, hogy az erzekel}o m}uszerunk az emberi szem, a fotolemez, vagy
a foto-elektronsokszorozo s}o.
) bolometrikus magnitudo (m , M ), a sillagoknak a foldi legkor ab-
bol bol
szorp ioja es az erzekel}o rendszer altal nem torztott integralis magnitudoja.
Az egitestek fenyessegi adatai er}osen fuggnek a meres modszeret}ol. Pl.
a fotolemezek a feny voros tartomanyaban altalaban kevesbe erzekenyek
mint az emberi szem. Ezaltal a voros sillagok m fotograkus fenyrendjei
pg
kisebbek, mint az m vizualis fenyrendek. A kek tartomanyban a helyzet
viz
fordtott. Az m m kulonbseget sznindex nek nevezzuk.
pg viz
A vizualis (m ) magnitudo es a bolometrikus (m ) magnitudo kulonb-
viz bol
seget bolometrikus korrek io nak nevezzuk es BC -vel jeloljuk:
BC = m m :
bol viz

Mivel a sillag zikai allapotara leginkabb a bolometrikus magnitodo

jellemz}o, elszer}u minden sillagot a bolometrikus magnitudoval jellemezni,
amihez a Fold legkoren kvul vegzett meresek szuksegesek. Amint azt kes}obb
latni fogjuk, a bolometrikus magnitudo kiszamthato a sillag eektv h}o-
mersekletenek ismereteben. A Nap eseteben BC = 0 ; 07. m
202 
10. FEJEZET. CSILLAGASZATI FOTOMETRIA