neta.itthon.

hu

Gímszarvas (Cervus elaphus), Gemenc

NÖVÉNY- ÉS ÁLLATTANI ISMERETEK

Ruff Marietta
Túrázói tanfolyam 2013. március
 TÉMAKÖRÖK

I. Akikkel a túráink során találkozhatunk

I. Hazánk gyakori növényfajai
II. Hazánk gyakori gombafajai
III. Hazánk gyakori madár – és emlősfajai
II. Veszélyek a természetben, „nem-szeretem állatok”
 www.panoramio.com

Bükk ősszel

NÖVÉNYISMERET – HAZAI GYAKORIBB

FAFAJOK
 HAZÁNK NÖVÉNYTÁRSULÁSAI
Az ország nagyrészt a mérsékelt övi lombhullató erdők és
a kontinentális sztyepp zóna találkozásánál fekszik
A fátlan társulások klimazonális területei (löszpuszta
gyep) szinte teljes mértékben átalakított mezőgazdasági
területek
Az emberi tevékenység hatásai:
Erdő: kb. 85% 10%
Vízjárta területek: kb. 25% 2%

www.stop.hu

Felsőzsolca, 2010
 BÜKKFAFÉLÉK CSALÁDJA
Közönséges bükk (Fagus sylvatica)
Elterjedés: 600 m fölött erdőalkotó (bükkös), pl. Magyar-
Középhegység
Felhasználás: levelei és termése ehetők, makkoltatás,
bútorgyártás, tüzelő

hu.wikipedia.org

Bükkös, Sombokor
 BÜKKFAFÉLÉK CSALÁDJA
Kocsánytalan tölgy (Quercus
petraea)
Elterjedés: Domb- és hegyvidékeink
legjelentősebb fája (gyertyános-tölgyes
(400-600 m), cseres-tölgyes (200-400
m) jellemző fája)
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
Elterjedés: inkább síkvidékek fafaja hu.wikipedia.org

(250 méterig), ártéren, homokon, sziken

egyaránt lehet
Felhasználás:
Makkoltatás, magas csersav-tartalom,
gyógyászati célokra (kérgéből tea:
hasmenés ellen, borogatás:
bőrbetegségek, vérzéscsillapítás)
hu.wikipedia.org
 BÜKKFAFÉLÉK CSALÁDJA
Csertölgy (Quercus cerris)
Elterjedés: cseres-tölgyesek (200-400 m) uralkodó
fája, gyertyános tölgyesbe elegyedhet
Felhasználás: makkoltatás, tüzelő (hamar korhad)

hu.wikipedia.org

hu.wikipedia.org
 NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA
Közönséges gyertyán (Carpinus betulus)
Elterjedés: főként középhegységek és dombvidékek,
gyertyános-tölgyesek (alsó lombkoronaszintje), bükkösök
jellemző faja
Felhasználás: szerszám- és tűzifa

hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org hu.wikipedia.org
 NYÍRFAFÉLÉK CSALÁDJA
Közönséges nyír (Petula pendula)
Elterjedés: nagy alkalmazkodóképesség, sok helyen
Felhasználás: leveléből tea (vízhajtó, görcsoldó,
gyulladáscsökkentő)

hu.wikipedia.org
 FŰZFAFÉLÉK CSALÁDJA
Nyárfa (Populus sp.)
Elterjedés: főként árterek, ligeterdők, de a rezgő nyár (P.
tremula) szinte mindenhol
Felhasználás: főként használati tárgyak (pl. gyufa)

Fehér nyár (P. alba) Fekete nyár (P. nigra) Rezgő nyár (P. tremula)
 MÁLYFAFÉLÉK CSALÁDJA
Hárs (Tilia sp.)
Az ezüsthárssal (Tilia tomentosa) főképp a városokban
találkozunk
A kislevelű hárs (Tilia cordata) középhegységi lombos erdők
fája
A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) erdeinkben a hűvösebb
északi oldalakon, szurdokvölgyekben nő
Felhasználás: kis – és nagylevelű hársfa virágából tea

Kislevelű hárs

hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org
 OLAJFAFÉLÉK CSALÁDJA
Magas kőris (Fraxinus excelsior)
Elterjedés: Üde erdők elegyfája, vágások nyomán
felszaporodik
Felhasználás: bútoripar, tea (levele vízhajtó, kérge
lázcsökkentő), erősen allergén
 TISZAFAFÉLÉK CSALÁDJA
Közönséges tiszafa vagy tiszafenyő (Taxus baccata)
Elterjedés: Elegyes karszterdőkben gyakori örökzöld
Felhasználás: homeopátiában emésztési panaszok,
bőrkiütések kezelésére (a magköpenyen kívül a fa minden
része mérgező!)
 SZAPPANFAFÉLÉK CSALÁDJA
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
Elterjedés: főként hegyvidéki erdők jellemző növénye
Felhasználás: mérgező, de a gyógyszeriparban használják

hu.wikipedia.org
 novenyzetiterkep.hu

Ártéri ligeterdő, Mártély

NÖVÉNYISMERET – HAZAI GYAKORIBB

CSERJEFAJOK
 RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA
Kökény (Prunus spinosa)
Előfordulás: bolygatott területek, hegyoldalak, erdőszélek,
bozótosok
Felhasználás: a virágzata teaként hashajtó, terméséből
készült lekvár viszont hasfogó, kérge nyugtató hatású
 RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA
Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
Elterjedés: lomberdőkben, erdőszéleken, cserjésekben, füves
lejtőkön, fás legelőkön, bolygatott területeken gyakori
Felhasználás: ehető levele, hajtása, termése jó szívrendszeri
panaszok ellen, pl. tea, saláta
 RÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA
Csipkebogyó (Rosa canina)
Elterjedés: lombhullató erdők, cserjések, bozótosok, útszélek,
legelők. A faj jól tűri a zavarást
Felhasználás: termése tea, lekvár, levek készítésére alkalmas,
magas a C-vitamin tartalma
 PÉZSMABOGLÁRFÉLÉK CSALÁDJA
Fekete bodza (Sambucus nigra)
Elterjedés: nitrogénben gazdag talajokon, szinte mindenhol
gyakori
Felhasználás: csak a virág és a termés fogyasztható, tea,
lekvár, szörp készíthető belőle, régen festésre is használták

hu.wikipedia.org
 CIPRUSFÉLÉK CSALÁDJA
Közönséges boróka (Juniperus communis)
Elterjedés: karsztfennsíkok (pl. bükk fennsík), fenyvesek,
felhagyott gyümölcsösök, Alföld
Felhasználás: fűszer, lekvár, borókapárlat (gin), gyógynövény
(vízhajtó és emésztéssegítő)
 novenyzetiterkep.hu

Bükkösd, Alsó-rét

NÖVÉNYISMERET – HAZAI GYAKORIBB

LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYEK
 MÁKFÉLÉK CSALÁDJA
Vérehulló fecskefű
(Chelidonium majus)
Közönséges gyom
Szemölcsírtó hatású,
mérgező
Virágzás: április-október

hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org
 BOGLÁRKAFÉLÉK CSALÁDJA
Nyugati salátaboglárka (Ranunculus ficaria)
Dombvidéki, hegyvidéki rétek, patakpartok, gyakran tömeges
Fiatal levelei és virága ehetők, az idős növény bőrizgató
hatású
Virágzás: március-május vége

hu.wikipedia.org hu.wikipedia.org
 AJAKOSVIRÁGÚAK CSALÁDJA
Mezei zsálya (Salvia pratensis)
Rétek, legelők, cserjések növénye
Májustól júliusig virágzik

hu.wikipedia.org hu.wikipedia.org
 TÁRNICSFÉLÉK CSALÁDJA
Kis ezerjófű (Centaurium erythraea)
Legelők, kaszálók, erdős, cserjés vidékek jellemző
növényfaja
A népi gyógyászatban elterjedt volt, gyomorkeserűk alkotója
Hosszútávú alkalmazása gyomorfekélyt okozhat
Virágzás: június-augusztus

hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org
 ŐSZIRÓZSAFÉLÉK CSALÁDJA
Pitypang (Taraxacum officinale)
Füves területek, kertek, legelők gyakori gyomnövénye
Virágzás: kora tavasztól késő őszig
Allergén lehet
Gyökerét és levelét fogyasztják gyomorbántalmak esetén,
magas az ásványi anyag - és vitamintartalma

hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org
 http://www.netgombasz.hu
novenyzetiterkep.hu

Gyűrűs fülőke, Őrség

HAZÁNK GYAKORIBB GOMBÁI

 GOMBÁK FELÉPÍTÉSE
Nem állat és nem növény
Kb. 70 000 fajuk ismeretes, ebből 30 000 ún. nagygomba
A nagygombák gombafonalakból (hifákból) épülnek fel
Ezek kötegeket (micéliumot, tenyésztestet) alkotnak,
melyek átszövik az aljzatot
Amit mi gombának ismerünk, az gykl. a gombák termőteste;
ez csak kedvező körülmények között, ivaros szaporodási
periódusban van jelen

www.comeniuskft.hu
 GOMBASZEDÉS
Aki nem gombász, inkább semmit se szedjen
Ha mégis, MINDIG vizsgáltassuk be
Ha a mérgezés gyanúja áll fent..
Minél előbbi kórházba juttatás, szakember értesítése
Kikérdezés: mit, mikor evett, minta megőrzése, hány embert
érinthet a mérgezés
Hánytatás (folyadékhiány pótlása)

http://gombaklub.blogspot.hu
 EHETŐ VS. MÉRGEZŐ GOMBÁK

Nagy őzlábgomba

Párducgalóca
 EHETŐ VS. MÉRGEZŐ GOMBÁK

Légyölő galóca

gasztronauta.blogter.hu

Császárgomba
 EHETŐ VS. MÉRGEZŐ GOMBÁK

Világító tölcsérgomba

Sárga rókagomba
 EHETŐ VS. MÉRGEZŐ GOMBÁK

http://gombaklub.blogspot.hu
Kerti susulyka

Mezei szegfűgomba
 EHETŐ VS. MÉRGEZŐ GOMBÁK

Gyilkos galóca

Csiperke
 novenyzetiterkep.hu

Pusztai ölyv (Buteo rufinus), Körös-Maros Nemzeti Park

ÁLLATISMERET – MAGYARORSZÁG ÉS A
SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK MADARAI,
EMLŐSEI
 VÁGÓMADÁRFÉLÉK CSALÁDJA
Parlagi sas (Aquila heliaca)
Közép-Európában főként Szlovákiában és Magyarországon
fordul elő, Magyarországon a középhegységek peremén, az
alföld füves pusztáin, mezőgazdasági területein is
megtalálható
Fokozottan védett ragadozómadarunk

hu.wikipedia.org
www.kirandulas.abbcenter.com
 VÁGÓMADÁRFÉLÉK CSALÁDJA
Egerészölyv (Buteo buteo)
Európa és Ázsia nagy részén előfordul, a Kárpát-medencében
állandó, főként az olyan tájakat kedveli, ahol erdős és nyílt
területek váltakoznak (pl. szántóföldek, erdőszegélyek)
Magyarországon védett

hu.wikipedia.org
szeretlekmagyarorszag.hu
 SÓLYOMFÉLÉK CSALÁDJA
Vándorsólyom (Falco peregrinus)
Kozmopolita faj, Magyarországon a Bükk, a Zempléni-
hegység, a Dunakanyar, a Pilis, a Börzsöny és a Gerecse
területén volt elterjedt, de a ‘60-s években eltűnt (DDT), 1997
óta megint fészkelnek nálunk
Magyarországon fokozottan védett ragadozómadár

nathistoc.bio.uci.edu hu.wikipedia.org
 PATKÓSDENEVÉREK CSALÁDJA
Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Európaszerte elterjedt faj
Magyarországon a leggyakoribb, majdnem minden
barlangban (legtöbb a Naszályi-víznyelőben),
nyaranta megjelenhet a városokban, falvakban is
Magyarországon az összes denevérfaj védett
Tévhitek
Kártékony rovarevő
Vérszívó egyik európai
denevérfaj sem az
Nem ragadnak bele a hajunkba

hu.wikipedia.org
 DISZNÓFÉLÉK CSALÁDJA

Vaddisznó (Sus scrofa)

Egész Eurázsiában elterjedt vad,
Magyarországon szinte mindenütt
előfordul, az erdős részeket kedveli
Alkonyatkor aktívak hu.wikipedia.org

Párzási időszak: november – január, 3

hónap vemhesség
Találkozás a vaddisznóval
Akkor veszélyes, ha megijed vagy a
kicsinyeit félti
Ne settenkedjünk az erdőben
Jól fut és úszik

hu.wikipedia.org
 SZARVASFÉLÉK CSALÁDJA
Gímszarvas (Cervus elaphus)
Délnyugat-Ázsia, Észak-Afrika és Európa
nagyvadja
Magyarországon Dunától nyugatra, Dél-
Dunántúli területeken, tisztásokkal,
rétekkel váltakozó erdőkben él
Alkonyatkor aktívak
Szeptember-október: szarvasbőgés hu.wikipedia.org

Találkozás szarvasfélékkel
Ritkán támad, inkább menekül

hu.wikipedia.org
 SZARVASFÉLÉK CSALÁDJA
Európai őz (Cervus capreolus)
Európa és Kis-Ázsia erdőfoltos sztyeppéin a legelterjedtebb
Hazánkban mindenütt megtalálható
Szaporodási időszak: július-augusztus

hu.wikipedia.org hu.wikipedia.org
 TÜLKÖSSZARVÚAK CSALÁDJA
Muflon (Ovis aries)
Európába vadászati célból telepítették, Magyarországon a
Mátra, Bükk, Zempléni-hg., Börzsöny, Dunántúli-khg. területén
fordul elő
Sziklás, hegyes vidékekhez alkalmazkodott
Főként szürkületkor aktív
hu.wikipedia.org
 MEDVEFÉLÉK CSALÁDJA
Európai barna medve (Ursus arctos)
Eurázsiában elterjedt volt, mára sok helyen visszaszorult,
Magyarországon főként átkóborló egyedek fordulnak elő
leginkább a Börzsönyben, Bükkben és Aggteleken
Általában reggel és este aktív, mindenevő
Magyarországon védett
Találkozás medvével
Ne settenkedjünk
„Tűnjünk nagyobbnak”
Ne fussunk

hu.wikipedia.org
 MACSKAFÉLÉK CSALÁDJA
Eurázsiai hiúz (Lynx lynx)
Eurázsia, főként Észak-Európa és Szibéria erdeiben él,
Magyarországon az Északi-középhegységben, elsősorban az
Aggteleki Nemzeti Park területén
Ritka, Magyarországon fokozottan védett
hu.wikipedia.org
Többnyire éjjel aktív
hu.wikipedia.org
 KUTYAFÉLÉK CSALÁDJA
Szürke farkas (Canis lupus)
Az Északi-Féltekén széles körben elterjedt volt, mára csak
szigetszerű populációk, de a Kárpátokban elterjedt
Nálunk az 1980-as évektől jelent meg újra, falkái
előfordulhatnak az a Aggteleki Nemzeti Park területén, a
Zempléni-hegységben, a Börzsönyben, a Dél-Dunántúlon és a
Bükkben
Fokozottan védett
Találkozás a farkassal
Emberre egészséges
állat nem igen támad
Ne tegyünk hirtelen
mozdulatokat
Ne fussunk
hu.wikipedia.org
 KUTYAFÉLÉK CSALÁDJA
Vörös róka (Vulpes vulpes)
Az egész Északi féltekén előfordul, Ausztráliába betelepítették
Magyarországon szinte mindenhol előfordul, a városokba is
bemerészkedik
Főként éjjel aktív, de csendes környéken nappal is vadászhat
Találkozás rókával
Inkább elmenekül, ha
sarokba szorítják támadhat
Veszettség! Halálos is lehet
Fogjunk gyanút, ha az állat
„nem a helyzetnek megfelelően”
viselkedik
hu.wikipedia.org
VESZÉLYEK A TERMÉSZETBEN „NEM-SZERETEM” ÁLLATOK
Szúnyogok, Méhek, darazsak
A csípés mikéntje
Védekezés: kenőcsök, spray-k,
egyéb alternatívák (füst, fokhagyma, stb.)
www.majoshaza.com

Allergiás reakció léphet fel!

Napok után sem múló duzzanat
Kiütések, nyálkahártyák duzzanata
Fulladás, anafilaxiás sokk
Teendők: ha van gyógyszere, beadni,
mentő, kórház

hu.wikipedia.org
VESZÉLYEK A TERMÉSZETBEN „NEM-SZERETEM” ÁLLATOK
Kullancsok
Nedves környezetet kedveli, rámászik áldozatára
Kullancscsípés veszélyei
Lyme-kór
Vírusos agyvelőgyulladás
Vírusos agyhártyagyulladás hordozója lehet
Ne tekergessük vagy kenegessük, hanem kullancs kiszedő
csipesszel vagy - kanállal távolítsuk el
hungaropet.com

www.tappancsvilag.hu
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!