8. Devianciaelméletek.

A bűnözés makro- és mikrostrukturális okai; A

gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők, tendenciák. Rendszerszemlélet a
család szociológiai vizsgálatában. Iskolai prevenció és beavatkozási
lehetőségek.

Devianciaelméletek:

 Biológiai elméletek:
1. A született bűnöző elmélete:

Cesare Lombroso nevéhez köthető, aki egy olasz katona- és fegyházorvos, a torinói
egyetem pszichiátriai, kriminálantropológiai professzora volt. Úgy vélte, hogy a
bűnözőknek vannak antropológiai jellemzői. Rendellenes koponyaalkatban felismerhetők
a degenerációs stigmák, melyek a bűnözőkre jellemzőek. Testalkatban is megjelennek
bizonyos jegyek.

Testi jellemzők:

- magas homlok
- elálló fül
- közel ülő szemek
- hátul deformált koponya
- óriási állkapocs
- nagy lábak és kezek
- tetoválások

Lelki jellemzők:

- érzelmi tompultság
- érzékenység
- nemtörődömség
- fájdalom iránti csekély érzékenység
- impulzivitás

Lombroso elképzelése alapján a bűnöző az evolúció egy alacsonyabb fokán megrekedt

primitív emberfaj.

Az elmélet rengeteg kritikát kapott:

1
- fizikai másságon alapuló előítéletek, szélsőségek
- akinél felfedezhető a stigma, bűnöző minősítést kap, amely intézkedéseket von maga
után

Modern változata az elméletnek  Speciális kromoszóma rendellenesség mutatható ki a

bűnözők esetében. Kiegészítő Y kromoszóma (XYY), amitől agresszívabbak lehetnek.

2. Biotipológia / Testalkat – tipológia:

Ernst Kretschmer nevéhez fűződik.  1921-es Testalkat és jellem c. munkája.

Az elmélet lényege, hogy az emberek feloszthatók 3 nagyobb csoportra, mégpedig

testalkatuk, személyiségvonásuk és ezen összefüggései alapján, illetve ezen összefüggések
bizonyos bűncselekménnyel mutatnak összefüggést. A devianciák örökletességét hirdeti,
amennyiben a testalkat örökletességet evidenciának veszi és feltételezi, hogy a jellemet az
öröklött testalkat határozza meg, ezek összefüggései pedig hatással vannak a magatartásra.

Eredetileg alkattípusok és bizonyos pszichózisformák, elmebajok, majd kiterjed a

kriminalitásra.

Az elmélet bírálata:

- Módszertani kifogás: A nők vizsgálatára nem tér ki, szegényes statisztikai elemzés, a
gyakorlat nem mutat ilyen tiszta képet, a jellemtípus leszűkül a vérmérsékletre, külső
faktorok figyelmen kívül hagyása.
- Erkölcsi kifogás: Előítéletek kialakulása, negatív diszkrimináció.

3. Genealógia – Származástan – Családfakutatás:

Legrégebbi, ugyanakkor legkevésbé egzakt módszer. Az öröklött és tanult emberi

jellemzők szétválasztásával és környezeti hatások vizsgálatával foglalkozik. Megtudhatjuk
kik voltak az őseink, de emellett a viselkedésbeli tulajdonságok genetikai hátterére is fény
derül. A rokoni kapcsolat alapján a magatartás örökletessége a családfákban, a
leszármazottak viselkedésében kimutatható. Genetikai hatásnak tulajdonítható, ha a
vizsgált személy családfájában a különböző deviáns viselkedések felhalmozódást
mutatnak.

H.H. Goddard : Tanulmány a gyengeelméjűség öröklődéséről c. munkája  Kallikak

nevezetű család generációjának vizsgálata. Apa + szellemileg korlátolt anya:

2
1.vizsgálat: Házasságukon kívül született gyermekek  Nagy mennyiségű anomáia:

- erkölcstelenség, alkoholizmus, epilepsziás, bűnöző, kora gyermekkorban halt meg

2.vizsgálat: Házasságukból született gyermekek:

- 496 leszármazottból 2 alkoholista és 1 erkölcstelen, 3% korán halt meg

Következtetés: A gyengeelméjűség öröklött és a felmerülő anomáliák ebből indulnak ki.

Az elmélet kritikája: A vizsgálati elemszámok alacsonyak voltak, vizsgálatok naív módja,

eszközök kevésbé tudományos jellege.

4. Biokémiai irányzat:

Olyan elméletcsoport, mely a deviáns viselkedések mögött bizonyos biokémiai,

neurofiziológiai tényezőket, ezek sajátos működését feltételezik.

Biokémiai tényezők:

 A hormonok viselkedésre gyakorolt hatása:

- endokrin mirigyek sajátos befolyása az emberi magatartásra (pl.nemi hormonok és az
agresszív viselkedés)
- bűnözés és mentális betegségek (pl.biológiai eredetű depresszió) típusaiban
mutatkouik meg
 Táplálkozási szokások hatása:
- ételallergia
- étrend (vitaminhiány, cukorban és szénhidrátokban gazdag étrend)
- alacsony vércukorszint

Neurofiziológiai tényezők:

Agyi működés sajátosságai: agyi szerkezet vizsgálata, agyhullámok kutatása,

agydaganatokra – agyi díszfunkciókra (MCD = minimális celebrális díszfunkciók)– agyi
károsodásokra irányulnak. Ezek mérésére EEG (elektroencefalogram). Ez az agyi
elektromos hullámtevékenység az elektromos feszültségváltozások grafikus mérésére
szolgál. (Fejbőrre ragasztott elektródák).

- Bűnözők lassúbb agyhullámműködése: bűnöző elítélek, fiatalkorú elítéltek.

- Szociopátia esetében az agykéreg aktivitásnak egy sajátos lassú hullámát adja az
úgynevezett théta-hullám.

3
- MCD
o Az idegrendszer reakcióképessége eltér az átlagtól. Jellemző: figyelemhiány,
hiperaktivitás, indulatosság, alacsonyabb félelem érzet, instabil hangulati
állapot, alacsony önbecsülés.
o Szankciókra nem reagálnak. (sorozatgyilkosok)
o Összefüggésbe hozták a fiatalkorú bűnözőkkel, illetve a serdülőkori
öngyilkossággal.

 Pszichológiai elméletek:

A személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. Típusai:

- szocializáció elégtelensége: kötődés, kondicionálódás, szociális tanulás

- devianciák és személyiségjegyek: bűnöző személyiség, alkoholista, szuicid
- személyiségzavarok: antiszociális, skizoid, borderline, elkerülő, dependens

1. Anyahiány- és kötődéselmélet

John Bowlby nevéhez fűződik, aki egy angol pszichiáter volt. 1950-es, 60-as évek
munkája a kötődéselmélet. Forrásai az árvaházakban, csecsemőotthonokban, kórházakban
tartózkodó gyermekek, akik elvesztették szüleiket, vagy hosszabb időre megszakadt a
kapcsolat. Másik forrása: klinikai interjúk, beszámolók pszichikailag zavart, illetve
bűnelkövető serdülőkről és felnőttekről.

Következtetés:

Az anyjuktól elválasztott gyermekek esetében először félelemérzetet, dührohamot,

szabadulási kísérletet a környezettől, majd elkeseredettséget és depressziót tapasztalt.
Amennyiben nem történik korrekció, az elválasztottságot nem váltja fel az anya, vagy más
személlyel történő stabil kapcsolatfelvétel, akkor ezek a gyerekek közömbössé válnak más
személyekkel szemben. Felnőttkorban is.

Következmények: iskolás kor előtti asszociális viselkedés, agresszivitás, közösséggel

szembeni ellenállás.

Mary Ainsworth (1978) nevéhez köthető egy mérési eljárás, mely során 12-28 hónapos
gyermekek kötődését vizsgálták. Ez az idegen helyzetnek nevezett vizsgálat. Több

4
 lépésben figyelik meg a gyerekek édesanyjuk távozására, majd visszatérésére adott
reakciót.

o Biztosan kötődő: Mikor az anya visszatér a gyermek azonnal kapcsolatot keres 

szükségletekre irányuló válaszkészség az édesanya részéről
o Bizonytalanul kötődő: A gyermek kerüli a kapcsolatot  az édesanya saját
kívánságait és hangulatát követi, nem reagál a jelzésre
o Bizonytalanul kötődő, ambivalens: A gyermek ellenállást mutat.

2. Pszichoanalízis elmélete:

Sigmund Freud, osztrák idegorvos, és követőinek munkája. Úgy vélte, hogy az emberi
lelki folyamatok 3 tartományban mozognak:

a) A lélek ID tartománya:
 az ösztönöket uralja
 örömelv alapján működik: nem bírja a feszültségeket, kielégülésre irányul
 személyiségünk tudattalan része
b) Ego:
 személyiséget uralja
 tudatos személyiség
 közvetít az ID és a Superego között
c) Superego:
 Felettes énje személyiségünknek
 az ellenőrző szerv tudatalattinkban

Működésükben az erkölcsi normáknak fontos szerepük van. Az ember eleve ösztönlény,

gátlások nélkül.  deviancia

Eric Fromm (1974)  destruktív agresszivitás. Elemzi Hitler és Sztálin személyiségét

(halottak iránti beteges vonzódás, szadizmus). Ezek kialakulását részben gyermekkori
élményekkel társítja, de ezen kívül ma az embertelen társadalmi rendszerben.

3. Frusztráció-agresszió elmélet:

Dollard nevéhez köthető. Pszichoanalitikus hagyományokra építve dolgozta ki a maga

elképzeléseit a deviáns viselkedésekre, mindenekelőtt az agresszió témakörére.

5
Frusztráció  Bizonyos emberi vágyak, célok meghiúsulnak  agresszivitás.Az agresszió
csak egy lehetséges reakció a frusztrációra. Regresszióba is torkollhat. Ha nem áll
rendelkezésre a közvetlen forrás, akkor ártalmatlan személy, helyzet, dolog felé irányul.
Ennek az elméletnek az alkalmazása alapvetően alkalmi helyzetekre vonatkozik. Biológiai
tényezők: idegrendszer labilitás; szociológiai tényezők: célok, amelyek motiválnak, azok
társadalmi célok. A deviáns magatartású személy a feszültségek szorításában ,,belemenekül” a
devianciába. Az agresszió irányulhat más személyek ellen  emberölés, testi sértés, nem
erőszak. Önmaguk ellen  öngyilkosság.

4. Kondicionálódási elmélet:

Hans J. Eysenck, angol pszichológus, nevéhez fűződik. Az egyén vonásainak

viselkedésjellegzetességeit, a személyiség faktorait csoportosítja.

3 dimenzió:

- Extraverzió-intraverzió (Carl Jung nyomán): vagyis a személyiség kifelé a külvilág

felé, vagy befelé fordul  szociális vagy visszahúzódó.
- Neuroticitás (érzelmi stabilitás-labilitás)
- Pszichotocitás: erőszakosság, impulzivitás, egoizmus/nyugodtság, kiszámíthatóság

Ennek az elméletnek vannak deviáns, elsősorban bűnözésre megfogalmazott eredményei is 

A bűnözők a tesztekben: pszichoticitás, extraverzió, neuroticitás esetében magasabb pontot
értek el.

A deviáns magatartás a sikertelen kondicionálás eredménye, nem megfelelően zajlik a

lelkiismeret, a felelősségtudat és az öntudat fejlődése.

5. Szociális tanulás elmélete:

A szocializáció elégtelenségével összefüggések. A pszichológiai és a szociológiai elméletek

határán van. Az egyes viselkedésminták különbözőségei a tanulási tapasztalatok
különbözőségeiből erednek. Az ember cselekedeteit a környezetére adott válaszként értékeli.
Megkérdőjelezi, hogy az emberek következetesen viselkednek bizonyos helyzetekben. Fő
tézis: az emberek úgy viselkednek, hogy megerősítést kapjanak:

o közvetlen: dicséret, szidás, tárgyiasult jutalom

o megfigyelt: a másik miben részesült a miénkhez hasonló viselkedésért

6
 o saját magunkra mért: saját tettünk megmérése az öndicséret vagy a szégyenkezés
változataiban

Az egyén viselkedései függnek a speciális helyzettől, a helyzetről alkotott értékeléstől, a

múltbeli hasonló helyzetekben a viselkedés megerősítéseitől, személyes változóktól.

 Szociológiai elméletek:

Nem csak az egyén deviáns viselkedésének okát kutatja, hanem a gyakoriságot is, és hogy
milyen társadalmi csoportra vonatkozik. -> társadalmi gyakoriság magyarázata. Inkább
kvantitatív kutatások tartoznak ide.

1. A differenciális asszociáció elmélete:

Az elmélet megalkotója Edwin Sutherland. (A kriminológia alapkérdései c. munkája) A

devianciák és a bűnözés okát az eltérő képzetekben keresi. Azok a társadalmi
mechanizmusok, szociális hatások, melyeknek ki vagyunk téve, nagymértékben
meghatározzák viselkedésünket. Az egyén akkor válik deviánssá, ha több előnye származik
ebből, mint a normakövető magatartásból. Attól válik valaki bűnözővé, hogy többet van rossz
társaságban, többet érintkezik bűnözőkkel, mint nem bűnözőkkel. Ha a nyereség nagyobb,
mint a lebukás esélye, vagy a büntetés mértéke, akkor az emberek inkább döntenek a deviáns
magatartás mellett.

A bűnözők sajátos jegyei:

- a bűnözői viselkedés tanult

- más emberekkel való interakciókban sajátítódik el
- társadalmi, pszichikai, technikai mechanizmusok elsajátításai

Az elmélet nem ad teljes magyarázatot a tevékenységre.

2. Andorka Rudolf szocializációs elmélete:

Az egyén normaszegővé válásában a szocializációs zavarnak van meghatározó szerepe. A

nem teljesen érett vagy gyenge személyiség nem képes a felnőtt élettel együtt járó
feszültségeket elviselni, és ezek elől menekül a devianciába. A közvetlen környezetnek
szerepe abban van, hogy az egyén milyen devianciát választ. Mind a feszültséghelyzetek
gyakorisága és élessége, mind a kulturális értékek és normák nagymértékben függnek a
társadalomtól, az elidegenedés fokától. Deviancia típusai: öngyilkosság, bűnözés,
alkoholizmus, drogfogyasztás, mentális betegségek.

7
 3. Társadalmi kontroll elméletek:

A társadalmi kontroll a konformitást segíti elő. A XX. század fordulóján jelenik meg a
fogalom. Kérdés: Milyen erősek, interiorizáltak és kiépültek a társadalom, az iskolai, a család
által nyújtott erkölcsi értékek?

A deviancia okait keresi, hiszen a deviánsak köre körülhatárolható. A társadalmi kontroll

formái felelősek a normák betartásáért.

A társadalmi kontroll elmélet a fiatalkori bűnözés magyarázatául szolgál. A szocializáció

befolyása az életkor előre haladtával csökken. A bűnözést kiváltó okok tekintetében új
eredmények születtek az elmélet hatására  megelőzési feladatok: konvencionális értékek
elsajátíttatása (kötődések, konvencionális tevékenységekhez visszavezetés, normák
elsajátítása). Célja a kriminalitás be nem következtést elősegítő okok megerősítése. A
társadalmi folyamatok befolyásolásának képességét kell növelni, akkor nem alakul ki
deviancia az egyén oldaláról. Társadalomszervezés és társadalomtervezés! –> ezek hiánya
okozza a hátrányos társadalmi helyzetet. Hazai környezetben nem jellemző a társadalmi
kontroll elméletének alkalmazása.

4. Cohen-i szubkultúra elmélet:

Albert Cohen (1895-1981). Fiatalkori deviáns csoportban való részvétel legfontosabb indoka,
hogy az ifjú csak itt kaphat elismerést, itt érhet el sikereket. Iskolában, munkahelyen
sorozatos kudarcokat él át, a siker és a megbecsülés miatt kerül kapcsolatba velük.
Státuszproblémákban gyökerezik a sikeres élet utáni vágy: családi háttér, szülők iskolai
végzettsége, státusz a társadalomban jelzi a családi hátterünket, sorskérdés. Szubkultúra
általános jellemzői (bűnözéssel kapcsolatos szubkultúrák):

- Eltérő életmód
Kialakulása:
o speciális problémákra válasz
o hasonló körülmények között élő emberek, elszigeteltek a többségi
társadalomtól
o csoportokba tartozás, státusz kivívása
o sajátos konfliktus a többséggel
o közös érzelmivilág
o tudatos függetlenedés, saját értékek

8
 o ,,nem vagyok egyedül”
o kollektív felelősséget ad
o sajátos erkölcsi kódex

A siker mércéje középosztálybeli. Elutasítottság érzése, önbecsülés zavara  bandákban

könnyebb az önbecsülés helyreállítása.

5. Emil Goffman stigmatizációs elmélete

Az egyén nem azért válik deviánssá, mert normaszegő módon viselkedik, hanem attól, hogy a
környezete deviánsnak minősíti és kirekeszti őt. Ha valakire ,,rásütik a bélyeget”, hogy
bűnöző, idővel maga is azonosulni fog vele.  Pygmalion – effektus. A társadalomnak nagy
szerepe van, hogy hogyan vélekedik az egyén magatartásáról. Stigmatizáció káros
következményei:

- társadalmi kohézió
- társadalmi kapcsolatok meggyengülése
- deviáns minősítés  mértéke függ a társadalmi hovatartozástól
- a deviáns karrier beindul
- egész életre megnehezíti a normakövető viselkedést

6. Émile Durkheim szociológiai elmélete, munkássága:

Émile Durkheim (1858-1917) franciai szociológus, a szociológia atyja. Jelentős kutatásokat

végzett a normasértő/deviáns magatartásokkal kapcsolatban. Öngyilkosság, anómia
jelenségének megfogalmazása. A bűnözés jellegével Durkheim foglalkozik először (A
bűnözés normális jelenség c. munkája). Nem tartja a bűnözést egyértelmű devianciának.

Szerinte a kriminalitás a társadalomban megjelenő normális jelenség.  Magyarázat: A

bűntett nem kivétel, mely csak bizonyos társadalmi csoportoknál lép fel, hanem előfordul
mindenféle társadalmi típusnál. Nincsen olyan táradalom, mely bűnözéstől mentes lenne. Ha
társadalmi betegségként állítanánk be, akkor a betegség nem esetlegesség, hanem
átlagjelenség lenne. Addig marad normális kereteken belül, amíg a kriminalitás
átlagszínvonalát túl nem lépi. A bűn szükséges, kötődik mindenfajta társadalmi élet
alapfeltételhez, s ezáltal hasznos, mert a feltételek, melyektől elválaszthatatlan,
nélkülözhetetlenek a társadalmi fejlődéshez, az erkölcs, a jog normális fejlődéséhez.

9
A bűnözés az egészséges társadalom integráns része. Létezése hozzájárul társadalom
stabilitásához, integrációjához. Szükség van pozitív devianciára (innovatív deviancia).

A durkheimi anómiaelmélet:

1893  Társadalmi munkamegosztás c. mű. A társadalom, a munkamegosztás, a szolidaritás

és az erkölcs összefüggéseit vizsgálja.

Durkheim anomikusnak azt az állapotot nevezi, amikor a társadalmi munkamegosztásban

résztvevő személyek között nem szerveződnek megfelelő kapcsolatok, viszonyaik nincsenek
kellően szabályozva, a társadalmi szerepek közötti kapcsolatok elégtelenek. Kiváltó okok:

- gyors, váratlan társadalmi, gazdasági, életmódbeli változás

- nem megfelelő intenzitású, tendenciájú társadalmasodási folyamat.

Az anómia:

- a társadalmi szabályozottság átmeneti hiánya

- normagyengülés, normanélküliség

1897: Öngyilkosság c. mű. Szerinte a társadalomnak vannak olyan periódusai, amikor a

társadalom elveszti ellenőrző szerepét az egyedek felett. Ennek eredménye: dezorganizáció,
rendetlenség, káosz. Külső szabályozó erő szükséges, amely kollektív rendet eredményez 
ellenőrzi azokat a célokat, amelyek szerint az embernek irányítania kell viselkedését. A
kollektív rend összeomlása a változások hirtelenségében rejlik. A durkheimi társadalmi
öngyilkosságok típusainak valamennyiében ott munkál a társadalmi integráció és a
szabályozottság kérdése.

A társadalom egyes részterületein megjelenő anómia Durkheim szerint:

 Gazdasági anómia:
- a kereskedelemben és az iparban megjelenő anómia, ahol az anómia állapota krónikus
jellegű
- szabállyá avatják a szabályozatlanságot
- a korábbi szabályozó erők elvesztették hatalmukat
 Házi anómia:
- felborul a családi élet korábbi egyensúlya
- példa: övegységi válság állapota  a veszteség megbénítja a családi működést
 Házastársi anómia:

10
 - családon belüli válság
- válás és az öngyilkosságok párhuzamos fejlődése
 Bőség anómia:
- korábbi szabályozó erők fellazulnak
- újrafelosztás problémája
 Válság anómia:
- gazdasági depresszió idején
- korábbi szabályozó erők fellazulnak
- javak beszűkülése, újrafelosztása

Az elmélet sajátosságai:

o nem tisztán szociológiai elmélet, megjelennek benne bizonyos individuális-

pszichológiai szempontok
o társadalmi integráció és szolidaritás témakörét járja körbe
o társadalmi determinizmus hirdetője

7. Robert Merton szociológiai elmélete, munkássága:

Robert Merton (1910-2003) amerikai szociológus. Merton szerint az anómia nem egyszerűen
a normák meggyengülése az adott társadalomban, hanem a társadalomban elfogadott célok és
a megengedett eszközök közötti ellentmondás. Elfogadott cél: anyagi siker, meggazdagodás,
karrier. Ehhez vezető megengedett eszközök: tanulás, munka, takarékosság. Nyílvénvaló
azonban, hogy a szegényebb rétegek tagjai, az abból származók a megengedett eszközök
segítségével nem, vagy alig képesek a fenti célokat megvalósítani. Ezért ezekben a rétegekben
gyakori az anómia.

Anómiaelméletek: A szociológia klasszikus deviancia elméletei. Közös gyökerük van. Az

amerikai társadalomban a deviáns viselkedések gyakorisága a társadalmi hierarchiában lefelé
haladva növekszik.

A mertoni feszültségelmélet:

Merton a társadalom szerkezetét kutatta. Elméletében a közös társadalmi okok a

személyiségben alakulnak át deviáns viselkedéssé. A deviáns viselkedés, az anómia jelensége,
nem kóros, nem patalogikus vonása a társadalomnak. Merton szerint az anómia nem általában
a normák meggyengülésének állapota, hanem egy olyan helyzet, amiben a társadalmilag

11
elfogadott célokat nem lehet a társadalmilag megengedett eszközökkel elérni. A cél-eszköz
koordinálatlanság állandó, vagyis az anómiának állandó okai vannak. Szerinte a
deviancia ,,normális” válasz egy olyan szituációra, amelyben az anyagi sikerre helyezett
kulturális hangsúlyt elfogadták. Bizonyos rétegek esetében jobban kimutatható a
sebezhetőség. A feszültség hogyan vezet el az anómiához. 5 alternatíva:

- konformitás: a csoport alapvető érdekeire orientálódó tevékenységek

- újítás (bűnözés): frusztráció léphet fel  újító választ tesz az egyén, elutasítja az
intézményes eszközöket
- ritualizmus: elveti a célt, de fennmarad a szabályokhoz való konformitás
- visszahúzódás: az a fajta ,,alkalmazkodás”, amikor az egyén mind a célokat, mind az
intézményes eszközöket asszimilálta
- lázadás: célok és eszközök közti egyensúlyi viszony felbomlása, új társadalmi rend
bevezetésére törekszik

Az elmélet kritikája: Túlhangsúlyozott az anyagi érvényesülés célja és elérhetetlensége, mint

az anómia oka. Más célokra kevés figyelmet fordít.

A bűnözés makro- és mikrostrukturális okai:

A kriminológia tudománya az, amely segítségével feltárhatók azok az okok és körülmények,

melyek magyarázatot adhatnak a fiatalkori bűnözésre. A fiatalkorúak bűnözésében közre
játszó okok makro- és mikrostrukturális szintre tagozódnak.

Makrostrukturális okok

A társadalom az, ami alapvetően „megalkotta” a fiatalkorú bűnözést. A magyar társadalmat az

1981-91-es évek idején a politikai, gazdasági, szociális viszonyok átrendeződése jellemezte.
Új típusú szegénység alakult ki, a hajléktalansággal és munkanélküliséggel szemben a
szociális háló nem tud védelmet nyújtani. A társadalom összetartó ereje csökkent, integrációs
készsége romlott, növekedett azok száma, akik átmenetileg vagy tartósan leszakadtak. Ebben
az időszakban a deviáns magatartások aránya nőtt. Értékválság alakult ki, s ennek egyik
eredményeként a társadalom erőszakosabbá vált. Századunkban világjelenség a bűnözés,
amely főleg az ún. fogyasztói társadalmakban figyelhető meg. Bár a bűnözés és a
bűnelkövetés minden társadalmi rétegben megtalálható, mégis különösen nagy az ún.
marginális (szociálisan és kulturálisan elmaradott) rétegből kikerülő bűnelkövetők aránya. Az

12
 ipari forradalom, a szocializáció, a társadalmi változások megsemmisítették a család egységét.
Az újabbnál újabb ipari találmányok, ipari ágazatok megjelenésével és fejlődésével bár új
munkahelyeke teremtődtek, az életkörülmények mégis romlásnak indultak. Nőtt a
munkanélküliség száma, egyre nagyobb lett a kizsákmányolás. Az elvégzett munka
mennyisége nem volt egyenlő mértékben a kifizetett munkabérrel. A nélkülözésnek, a
szegénységnek a következménye pedig az lett, hogy egyre több gyermek követett el
bűncselekményt. A gazdaságilag rossz helyzetű családok mellett egyre nagyobb számban
jelennek meg a viszonylag jó, sőt gazdag családból származó bűnelkövetők, akik
kalandvágyból, figyelemfelkeltés céljából követtek el bűncselekményeket.

Mikrostrukturális okok

 A család
A kiegyensúlyozott családi háttér meghatározó egy gyerek számára. A család jó működése
szempontjából nem elhanyagolható a szülők iskolázottsága, foglalkozása. Azok a szülők, akik
kevés osztályt végeztek, nem tudják megfelelően segíteni a tőlük már több osztályt teljesített
gyermekeiket a tanulás terén, nem beszélve arról, hogy ez a gyermekben, bizonyos
helyzetekben szégyenérzetet kelthet. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel együtt jár az
alacsonyabb beosztás, az olykor megalázó munkák elvállalásának kényszere. A családnak egy
szocializációs funkciót is be kell töltenie, a társadalom által elfogadott normákat át kell adni a
gyermeknek. Fontos, hogy az életkörülmény szintje megfelelő legyen egy gyermek számára.
Azok a családok, amelyek a bűnözés szempontjából veszélyeztetettek, azoknak az
életkörülményeik, szükséglet kielégítési lehetőségeik a társadalom többi tagjához képest
alacsonyabbnak, rosszabbnak mondhatók. A társadalmi hierarchiában elfoglalt helyük szintén
hátrányosnak tekinthető a munkavégzésük, a jövedelmi helyzetük alapján.

Bizonyított tény, hogy a fiatalkorú bűnözésnek vannak kiváltó okai:

- a családi élet felbomlása
- a családi nevelés milyensége
- a családtagok egymáshoz való viszonya
- a szülőktől látott minta öröklődése
- család átlagon aluli jövedelmi helyzete
- a lakásviszony nem megfelelő helyzete

13
 A normális családi kapcsolatok, kiegyensúlyozott családi élet nélkülözhetetlen a gyermek
megfelelő fejlődéséhez, mert az segítséget ad a társadalomba történő beilleszkedésre azáltal,
hogy az érvényes erkölcsi szabályokat, normákat a szülők átadják a gyermekeknek.

A fiatalkorúak bűnözővé válásában meghatározó tény az is, hogy valamelyik szülő

rendelkezi-e valamilyen devianciával. Az egyik családmodell az, amikor a szülők büntetlen
előéletűek, de mégsem tudnak követendő példát mutatni a gyermekük számára, hogy ezáltal
elkerülje a bűnözői életmódot. A másik modell az, ahol a szülők már voltak büntetve, de
mégis igyekeznek a gyermeket pozitív irányba terelni, hogy ne kerüljön soha olyan helyzetbe,
amilyenben ők vannak. Következtetésképpen azt lehet mindezekből levonni, hogy a nevelés
határozza meg a fiatalkorú jövőjét, nem pedig a szülei előélete.

 Az iskola
Egy fiatalkorú életében kiemelkedő szerepet tölt be az iskola. Az oktatási intézmények
feladata lenne az, hogy kellőképpen kiküszöböljék a társadalmi különbségeket, ami jelen állás
szerint nem sikeres. Nagy jelentőséggel bír az is, hogy milyen iskolába jár a gyermek. A
bűnözés szempontjából a szakmunkás képzésben részesültek veszélyeztetettebbnek
tekinthetőek, mint azok, akik gimnáziumot végeztek. Az iskola a család után a második
szocializációs közeg. Aki a szocializációs keretből kiszakad, az nagyobb eséllyel válik
bűnözővé, hiszen nem sajátítja el a társadalom értékeit, nem tud különbséget tenni jó és rossz
között, nem alakul ki benne az értékóvó magatartás és a munka szükséglete.

 A baráti társaság, életkori csoportok

A fiatalok számára a család mellett a barátok jelentik a biztonságot, megnyugvást. A
fiatalkorúak gyakran követnek el bűncselekményeket csoportosan. Egyre nagyobb számban
jelennek meg az olyan összetételű csoportok, ahol a bűnözés mellett megjelenik az
alkoholfogyasztás, a kábítószer fogyasztás. Bár ezek a társaságok egy laza szerkezetű
csoportként definiálhatók, mégis az összetartás figyelhető meg bennük.

 A televízió, a telefon és az internet káros hatása

Napjaink rajzfilmjei merőben eltérnek a régi kor meséitől. Általános jelleggel tartalmazzák az
erőszak valamilyen formáját. Az Európai Unió által bevezetett korhatári kategória elveszti

14
valódi célját az ellenőrzés és a felügyelet hiánya miatt. A számítógépes játékok romboló hatása
is megfigyelhető a mai fiatalok körében. A problémát alapvetően az okozhatja, hogy egy elért
függőségi szint után a gyermek nem tud különbséget tenni a virtuális és a valódi élet között. Az
internet adta lehetőségek száma végtelen. A korlátlan internet használattal, olyan oldalakat
tekinthetnek meg, mely, egyaránt káros az egészséges lelki, értelmi és erkölcsi fejlődésre. A
XXI. században rohamosan terjed az okostelefonok használata. Mára a legtöbb gyermek
tulajdonában van egy ilyen telefon, aminek az lett a következménye, hogy a gyermekek
kevesebb időt töltenek a szabadban, barátaikkal a kapcsolatot telefonon keresztül tartják. Az
internet és televízió nemcsak ilyen formában jelent problémát. A mai nevelési technika
általános jellemzője és egyik leggyakoribb formája, hogy a szülők a tv-re és a számítógépre
bízzák gyermeküket. Azonban az úgynevezett digitális családdal nem lehet a problémákat
megbeszélni és nem minden esetben a helyes emberi példát mutatják.

A gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők, tendenciák:

A serdülőkor jellegzetességei

A fiatalkorú bűnözésben résztvevő, jellemzően serdülőkorban lévő fiatal – hasonló korú

társakkal egyetemben – adott életciklusban több, közösen nagy horderejű emberi kihívással
szembesül. A probléma egyfelől ott jelentkezik, hogy ezek megoldása nem kizárólagosan a
fiatal kezében van. Másfelől, számos zavaró tényező okozhatja elakadását, befolyással bírva
így a fiatal megatartására, esetlegesen antiszociális reakcióira.

A 2012. évi C. törvény - az új Btk

Továbbra is irányadó, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések a Btk. Általános

Részében, külön fejezetben (XI. fejezet) helyezkednek el, s a kódex tartalmát e fejezet
eltéréseivel kell alkalmazni. A leglényegesebb eltérés a fiatalkor kijelölésében történt. A
fiatalkor kijelölése a gyermekkor szabályozására épül. Ez általában úgy néz ki, hogy a
gyermekkor felső határát bezárólag következik a büntetőjogi fiatalkor.

A mostani változtatás azonban nem ezt a megoldást követi, hanem a gyermekkor esetén külön
kitételt alkalmaz a büntethetőség tekintetében. A törvény szerint fiatalkorú az, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.
Gyermekkorú pedig az, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be, mely személy nem
büntethető. Az előbbi két mondat ellentmondását (pontosabban életkori átfedését) az oldja fel,
hogy a törvény gyakorlatilag kettéveszi a gyermekkort, s az általánosan irányadó

15
 gyermekkorból (tizennégy év alatt) kiemeli „az emberölés [160. § (1)- (2) bekezdés], az erős
felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365.
§ (l)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény
elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a
bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással”, és még nem
töltötte be a 14. életévét, mely személlyel szemben lehetővé teszi a büntethetőséget.

Magyarországi tendenciák – A fiatalkorú kriminalitás főbb jellemzői Magyarországon

A fiatalkorúak által megvalósított bűnözés morfológiai alakulása a rendszerváltozás óta eltelt

két évtizedben hasonló képet mutat, bár közvetlenül a rendszerváltozás utáni időszakhoz
képest napjainkban mind az elkövetők, mind az általuk elkövetett bűncselekmények számában
jelentős csökkenés mutatható ki.

A fiatalkorú elkövetők az összes regisztrált bűnelkövetők 10-12%-át adják. Jellemző a vagyon

elleni bűncselekmények elkövetése, mindenekelőtt a kisebb értékű lopásoké. Az erőszakosabb
bűncselekmények elkövetése a vagyon elleni bűnözéshez képest kevésbé jelentős, ugyanakkor
növekszik az erőszakos cselekmények száma, illetve az elkövetések brutalitása.

Az elkövetések kapcsán mind a csoportos elkövetés, mind az okok meghatározása mögött

jellemző motiváló tényezők a serdülőkori, fiatalkori személyiségfejlődési jellegzetességek.

A fiatalkorúak körében jellemző a bűnhalmazat, ami súlyosságát mutatja, ugyanakkor

jellemzőbb az első bűntényes elkövetés, továbbá a bűncselekmények döntő többségének
elkövetése mögött nem mutatható ki különböző befolyásoló szerek (alkohol, kábítószer)
használata. A fiatalkorú bűnelkövetők többsége kétszülős családból érkezik, és még mindig
jelentős, életkorukra tekintettel az általános iskolát be nem fejezők köre.

A fiatalkorúak kriminalitására vonatkozó adatok bár bizonyos tekintetben kedvezőtlen

tendenciát mutatnak, de jellemzőbb elkövetésük mennyiségi stagnálása - abszolút számait
tekintve akár csökkenése -, bűnözésük szerkezetének visszatérő trendje. Vagyis a sajtó által
közvetített, és a közvélemény közérzetét meghatározó rémhírekkel ellentétben a fiatalkorúak
által megvalósított esetek száma az elmúlt tíz évben nem növekedett. A médiumok által tálalt
erőszakos fiatalkorúak, a súlyos fertőzöttségű fiatalkorú kriminalitás képe nem felel meg a
valóságnak, jellemzően a fiatalkorúak egy kisebb számú elkövetői körére igaz.

Az igazságszolgáltatás kiemelt szereplői

16
 rendőrség
A fiatalkorúak kapcsán a nyomozó hatóságot legjellemzőbb módon a rendőrség jeleníti meg. A
rendőrség, mint az igazságszolgáltatás időben legelső szereplője, sajátos helyzetben van a többi
rendszerrésztvevőhöz képest.

 ügyészség
Egyfelől az ügyészi munkában a fiatalkorúakkal való foglalkozás szakági speciális szakfeladat,
melynek működtetésére - jogszabályi háttérként - az ügyészségi tevékenységgel összefüggő
legfőbb ügyészi utasítás mellett és külön előírásokat tartalmazva, önálló legfőbb ügyészségi
utasítás szolgál. A szakági foglalkozás jelentőségét mutatja, hogy rendszeres időközönként
(más szakágakhoz képest általában gyakrabban) szakmai továbbképzéseken kell részt venniük
az az itt dolgozó ügyészeknek.

 bíróság
A fiatal elkövető már vádlottként találkozik a bírósággal, ahol legtöbb esetben eldőlnek a
fiatalkorú elkövető cselekményeinek szankció következményei. A bíróságok mindig konkrét
ügyekben járnak el, feladatuk többrétű, köztük a jogsértések megállapítása, a jogviták
eldöntése, vagy a büntetéskiszabása a jogkövető magatartás kikényszerítése mellett.

 Pártfogó Felügyelő Szolgálat

A pártfogás intézményét lényegében a fiatalkorú elkövetők segítésére hozták létre, így nem
véletlen, hogy működése több pontján kitapintható a fiatalkorúakat támogató attitűdje,
fogalmazhatunk úgy is, hogy a legkevésbé jelenik meg benne az igazságszolgáltatás
büntető/megtorló jellege.

Iskolai prevenció és beavatkozási lehetőségek

D.A.D.A. program

A jelenleg is hatályos gyermek- és ifjúságvédelmi programok egységes végrehajtásáról

szóló 16/2016. (VII. 21.) ORFK utasítás alapján hat gyermek- és ifjúságvédelmi programot
különböztethetünk meg: DADA, ELLEN-SZER, „Iskolai bűnmegelőzési tanácsadói hálózat”,
Szülők és családok a Rendőrség kiemelt partnerei a kábítószer-bűnözés megelőzésében,
OVIZSARU, és az „Az iskola rendőre” programot.

17
A DADA program oktatását olyan rendőr végezheti,

 aki motivált, és elkötelezett az ifjúságvédelmi munka iránt;

 aki előzetesen az oktatási feladatot legkevesebb 2 tanítási évre önként vállalja;
 akinek az oktatási feladatok ellátását az állományilletékes parancsnoka biztosítja;
 aki rendelkezik érvényes pszichológiai alkalmassági minősítéssel;
 aki a beiskolázás előtt részt vett az alapellátó pszichológusnál orientációs beszélgetésen,
amely után a pszichológus pozitív javaslattal élt, valamint
 aki a legalább 30 órás alapképzésen részt vett, és sikeres elméleti, valamint gyakorlati
vizsgát tett.

A programot korosztályonként legalább két tanítási éven keresztül folyamatosan kell

végrehajtani az általános iskola 2-4. osztályában, továbbá 6-8. osztályában. Az oktatást végző
rendőröknek számos feladatot kell ellátniuk. Alap- és továbbképzéseken, konzultációkon kell
részt venniük, ismereteiket önképzéssel szükséges gyarapítani. Folyamatos kapcsolatot kell
tartaniuk a köznevelési intézmények képviselőivel és előre leegyeztetett időpontban a
foglalkozásokat meg kell tartaniuk. Szintén az utasításban olvashatjuk, hogy évente három
„Az év DADA rendőre” díj adományozható, amelyek adományozására minden évben április
24-én, a Rendőrség Napja alkalmából kerül sor.

A projekt célja, hogy gyermek- és fiatalkorúak könnyebben észre vegyék a

veszélyhelyzeteket, ki tudják számítani döntéseiket, cselekedeteiket és azok következményeit.
Fő mondanivalója: tanuld meg a veszélyhelyzeteket felismerni, a következményeket jól
átgondolva helyesen dönteni, ha kell elutasítani a neked ártó dolgokat, de mindenképpen
mondd el a szülőknek, tanároknak, rendőröknek és próbáld elkerülni az ilyen helyzeteket, ha
lehet. Módszerei között szerepelnek a szituációs játékok, szerepjátékok, irányított
beszélgetések vagy vitavezetés.

Rendszerszemlélet a család szociológiai vizsgálatában:

A család egy nyílt, dinamikus rendszer. Ez jelenti a környezete felé való nyitottságot (külső
hatások, emberek, események szerepe és hatása a családra) és azt is, hogy folyamatos
változásban van. Természetesen ez nem folyamatos bizonytalanságot jelent, hanem azt, hogy
akár észrevétlenül is, de reagál a külső, és a családból jövő ingerekre, történésekre, hatásokra
is, mely reakciókra aztán válasz is érkezik, és ez a folyamatos többirányú hatásrendszer ad
lüktetést a családi életnek.

18
A családnak, mint szociológiai értelemben vett csoportnak az egyik jellemzője, hogy legalább
két generáció él benne együtt. A szociológiai megközelítés elsősorban a család szerkezetéből
indul ki. Ha csak két generáció (szülők, gyerekek) él együtt, akkor családmagról, vagyis
nukleáris családról beszélünk. Ha kettőnél több generáció él együtt (főleg faluhelyen), akkor
nagycsaládról van szó. Természetesen előfordul, hogy sem kis-, sem nagycsaláddal nem
találkozunk tiszta formában. Az elvált szülőt, aki egyedül neveli gyermekét, családtöredéknek
hívjuk. A nukleáris család típusa az ipari forradalom hatására terjedt el, hiszen azzal, hogy a
munkahely és lakóhely szétválása miatt megszűnt a család közös termelői egység funkciója,
és az iskoláztatás általánossá vált, már nem volt szükséges több generáció jelenléte a
családban. Az oldalági rokonok és a generációk is „letöredeztek” a családról és abból csak a
mag (nucleus) maradt meg, innét ered a nukleáris család kifejezés is. Családmagnak, vagy
nukleáris családnak a szülőket, tehát az apát és az anyát, valamint a gyermekeket nevezzük.
Napjainkban különbséget kell tenni a többgenerációs és a nagycsalád között. A
többgenerációs családok többsége ma elsősorban a szülőkkel együtt élő fiatal házasok, illetve
kisebb számban fordul elő az olyan típus, amelyben idős szülő költözik felnőtt házas
gyermekéhez rendszerint akkor, ha az idős ember gondozása nem oldható meg másképpen,
vagy ha az egyik szülő halála esetén a másik egyedül magára marad. A nagycsaládnak pedig a
kettőnél több gyermeket nevelő családot tartják. Egyszülős családról, vagy családtöredékről
abban az esetben beszélünk, amikor a szülő egyedül neveli gyermekét. 1970 óta folyamatosan
emelkedik az egyszülős családok aránya. Természetesen az egyszülős családdá válás okai
között is van különbség: a leggyakoribb a válás miatt esett szét a család – a témával későbbi
fejezetben még fogunk foglalkozni –, de valamelyik szülő halála, vagy már a gyermek
születésekor az apa hiánya is vezethet ahhoz, hogy a gyermek egyszülős családban
nevelkedjen. Az egyszülős családoknak kisebb százalékát teszik ki az a forma, amikor az apa
egyedül neveli gyermekét, hiszen még a mai napig is a bíróság gyakorlata szerint általában az
anyának ítélik a gyermekek nevelését és gondozását. Az egyszülős családok jelenléte
társadalmunkban szinte mindennapi jelenséggé vált, amelyet sokan napjaink
családmodelljének válságjelenségeként értelmezik.

A család funkciói közé sorolható szociológiai szempontból a társadalmi státusok, rétegek

újratermelése, amely neveléssel, szocializációval, értékátadással valósul meg. Fontos
funkciója a családnak a betegek ellátása és az öregekről való gondoskodás, amely a múltban
talán sokkal jobban működött, mint manapság. A családtagok életének irányítás és ellenőrzése
napjainkban a család legellentmondásosabb funkciója. Adódik ez az ellentmondás a mélyülő

19
generációs és világnézeti ellentétekből, de a megváltozott életritmusból is. A családban folyik
az elsődleges szocializáció. Itt sajátítja el a gyermek az egyén társadalmi létéhez, az
együttéléshez, a beilleszkedéshez szükséges szabályokat, normákat, követendő értékeket.

A családi élet fejlődési folyamatában elkülöníthető szakaszok vannak, melyek mindig újabb
és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal. Az új fejlődési szakasz elérése új
működésmód kialakulását is szükségessé teszi. Egy családot nagyban meghatároz, hogy
milyen életciklusban van, és így milyen feladatok megoldása köré szerveződik éppen a család
élete. Ennek értelmezéséhez keretet ad a dinamikus családszociológiában ismeretes Hill és
Rodgers- féle családi életciklus modell. Ez a modell azt mondja, hogy a család folyamatosan
megújítja önmagát, méghozzá azért, mert olyan változások, fontos események történnek vele,
melyek megváltoztatják, alakítják a családban lévő kapcsolatokat, érzelmi viszonyokat.

Felhasznált irodalom:

o Rosta Andrea (2007): A deviáns viselkedés szociológiája. LOISIR Kiadó, Budapest

o Hegedűs J. (szerk.)(2006): Család, gyerek, társadalom.
http://mek.niif.hu/05400/05461/05461.pdf

20