Hadarás

A beszéd folyamatosságának zavarához kapcsolódik.

Története

 Cadez (1772)
o hadarás, mint kifejezés először az ő munkásságában jelenik meg
o éneklés terápiás hatását hangsúlyozza
 Schulthess (1830)
o elkülöníti a hadarást a pöszeségtől, és rokonságba állítja a dadogással
 Serre (1841)
o hadarás – ki nem alakult dadogásként említi
 Kussmann (1877) és Colombat (1880)
o környezet szerepét emeli ki – beszédtünetekre gyakorolt befolyása
 Gutzman (1892)
o hadarás létrejöttét figyelmetlenségi problémaként értékeli
 Froeschels (1925)
o gondolatok egymásra tolódását emeli ki
 Liebmann (1904)
o munkássága nyomán fogadják el egységes, különálló kórképként

Elnevezés, meghatározás
1. Tachyphemia – leggyakrabban használt kifejezés
2. BNO F98.6 (agitolalia)
Dadogás: F98.5 – BNO besorolás szerint is egy problémakör, alcsoport része
3. Weiss (1950)
„Központi nyelvi kiegyensúlyozatlanság” (central language imbalance)
4. Palotás
Legfontosabb definíció:
A hadarás a beszéd azon súlyos zavara, amelyre jellemző a rendkívüli gyorsaság, a hangok,
szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia, a szegényes szókincs, s az össz-
személyiség sajátos elváltozása.
Köznapi értelemben vett hadarás, mely egy kívülállónak eszébe juthat, az a gyors beszéd. A
definíció szerint a gyorsaság csak egy résztünet!
5. Luschinger
Beszédgyengeség, túl gyors, nem jól érthető beszéddel, amely veleszületett, öröklött és az
egész pszichoszomatikus személyiség konstitucionálisan meghatározott sajátosságain
alapszik.
Felosztási lehetőségek
Liebmann
A hadarás kétféle természetét hangsúlyozta

 motoros
o kinesztetikus, szomato-morotos területen mutatható ki eltérés
 receptív vagy szenzoros
o hallási figyelem hiánya jellemző
o gondolatok szervezésének gyengesége

Florensky
Felosztása a beszédtünetekre alapul:

 tachyláliás (=gyors beszéd)

o fokozott beszédtempó
o ritmusérzék hiánya
 parafáziás
o nyelvi területen megmutatkozó zavar van túlsúlyban
o szótag- szóismétlés, szavak felcserélése, mondatok diszgrammatikus szétesése
jellemző
Luschinger

 ideogén
o gondolatok torlódása

Tiszta típus ritka, a tünetek kevert megjelenése jellemző.

Etiológia, okok:
1. Genetikai hatások:

 Weiss: öröklött, genetikailag meghatározott organikus zavarként írja le

o ehhez a véleményhez több kutató csatlakozott
 Arnold genetikai alap:
o két vonalon tárgyalja
 specifikus forma: amuzikalitás
 nem specifikus forma: általános nyelvi zavar
 Az apai ág érintettebb, a fiú utódok veszélyeztetettebbek
 gyakorisága nehezen meghatározgató
 veleszületett vagy családi nyelvi zavar
 veleszületett diszpraxia gyenge motoros koordinációs készséggel
  lateralitás és irányultság zavara
 hallási diszkriminációs készség eltéréseivel összefüggő amuzikalitás
 környezeti hatások

Tünetek:
Pszichés jellemzők:
Probléma lehet többféle területen is:
Figyelem

 hallási figyelem hiánya

 Gutzmann szerint: a hadaró figyelmetlen, szórakozott, dekoncentrált, és ez a
figyelmetlenség a beszédértésre is befolyással van, ezért előfordulhatnak inadekvát
válaszok
 gyakran audiológiai vizsgálatok nem értékelhetőek – hallási figyelem, hallási
koncentráció zavara miatt
Gondolkodás

 sok esetben azt mondják, hogy előbb beszél, minthogy a gondolataihoz megfelelő
szavakat használna
 nem tudja megfelelően verbalizálni a gondolatait
 gondolatok csírájával rendelkezik, ezek viszont nem kifejezésre érettek, ezért van sok
nyelvi nehézség
 nem jellemző, vagy nagyon alacsony szintű a verbális gondolkodás

Intelligencia

 átlagos, vagy magas

 alul teljesítés oka: figyelemhiány, sajátos gondolkodási jellemzők

Személyiség és magatartás

 értelmezhető:
 extrovertált labilis egyénként – ingerlékeny, változékony, impulzív
 extrovertált stabil egyénként – barátságos, élénk
 Lajos Péter: hadaró egyének önkontrollja nem reális, gyakran túlértékelik magukat

Beszédben megjelenő tünetek:

 Veleszületett beszédgyengeség tünetegyüttese

o Luschinger: tünetegyüttes leírója
 érési zavar következményének tekinti a hadarást
o fejlődési késés mutatható ki a szenzoros, hallási, percepció, muzikalitás és a
motoros területen, amely befolyásolja a nyelvi fejlődés ütemét
o ebből fakadóan hajlamosak más problémákra is
 Légzés
o kapkodó, egyenetlen
o beszédtempó csökkenésével a kapkodó légzés is javul
 Hangadás
o hangindítás légzésen alapszik
o hangzavarok léphetnek fel, hiszen az alap légzés nem megfelelő
o jellemző: rekedt, zönge nélküli hangképzés
 Artikuláció
o el kell különíteni a pöszeségtől
o bármely hang, bármikor érintett lehet
o finomabb motoros koordinációt igénylő hangok gyakrabban sérülhetnek
 pl.: L hang – nem emeli a nyelvét
o szótagok, szavak kivonása, hangok áthelyezése, ismétlések (szókezdő hangok
esetén)
o kisgyermekkorban lehet egyidejűleg pöszeséggel
 Tempó és szünet
o tempó vezető tünet (köznapi értelmezés szerint is)
o Palotás féle meghatározásban ez csak egy tünet a sok közül
o Gyors beszédtől elkülöníthető – felgyorsult beszéd, azonban grammatikailag
nem esik szét a mondat
 Monotónia
o hangmagasság minimális elmozdulást mutat
o egyhangú, unalmasabb
 Szókincsszegénység
o mondatszerkesztést is befolyásolja
o jellemző: diszgrammatizmus
o befolyásoló tényező a verbális figyelem és emlékezet hiányossága,
felületessége
o nehézséget okoz: verbális megnyilvánulások megfelelő időségben történő
bemutatása
o emiatt a verbális megnyilvánulása sokkal primitívebb lehet, mint az
intelligenciaszinttől elvárható lenne
o sokszor nem jut eszébe a kívánt szó, töltelékszavakkal, ismétlésekkel, mondat
átalakításával segít magán
 nem dadogáshoz hasonló átalakítás, pl.: szinonimák, hanem elkezdi a
mondatot nem megfelelő szám/személyben, elkezdi elölről stb.
 emiatt zavarosabb verbális megnyilvánulás, mint a dadogás esetében
 Olvasás
o hasonló tünet, mint a spontán megnyilvánulás során
o szavak átugrása, összeolvasása, mondatok egybemosása, ismétlések,
hezitálások, tempóváltások
o szünetek véletlenszerű alkalmazása
 o hallgató fél számára nehezített a megértés
 Írás
o rosszul formált, felismerhetetlen betűk
o betűk, szótagok, szavak kihagyása, felcserélése, összevonása jellemző
o figyelmetlenségre jellemző hibák: ékezethiány, időtartamjelölési hiba, zöngés-
zöngétlen cseréje
 Mozgás és lateralitás
o motoros ügyetlenség
o dominancia: baloldali/ keresztezett / ki nem alakult dominancia
 Ritmus és muzikalitás
o rossz ritmuskészség
o amuzikalitás
o éneklés terápiás bevonása – artikuláció pontatlansága eltűnik, hang kihagyások
és összeolvasztások sem lehetnek

Vizsgálat
Logopédiai vizsgálat kézikönyvében MEG KELL NÉZNI!
Teammunka: foniáter, neurológus, pszichológus, fonetikus, logopédus
Logopédiai szempontból fontos, hogy a hadaró beszédét többféle beszédfeladat elemzése
alapján ítéljük meg: kötött beszéd, spontán beszéd, olvasott szöveg.
Ahhoz, hogy ezeket a különböző beszédhelyzeteket megfelelően össze lehessen hasonlítani, a
vizsgálathoz kapcsolódóan javasolt a hangfelvétel.

 Légzés
o típusa, helye, gyakorisága
o levegőbeosztás minősége
 Artikuláció
o jellemző-e: zönge nélküli képzés, rekedtség, diszfónia jelei
o tünetek érvényesülése – különböző beszédfeladatok közben
 Beszédtempó
o különböző típusú feladatok közben milyen tempóváltás figyelhető meg
 Szünet
o ritmusa, helye, mennyisége, eloszlása
 Monotónia
o különböző modalitású mondatok – kijelentő, kérdő, óhajló, felkiáltó, felszólító
 Szókincs
 Nyelvi fejlettség
o nyelvi fejlettség szókincs vonatkozásában
o mondatszerkesztés, toldalékolás
 o spontán beszéd, beszélgetés alapján
 Írás
o többféle feladathelyzetben – másolás, diktálás, történetbefejezés,
történetalkotás
o formai és tartalmi jegyek egyaránt fontosak
 Olvasás
o formai és tartalmi hibák rögzítése kiemelt
o diszelxia-szerű tünetek is jelen lehetnek
o sokszor disz + figyelemzavaros gyermeknél van jelen hadaráshoz hasonlító
tünet
 Mozgás
o mozgás merevsége, görcsössége, mozgásos nyugtalanság megfigyelése
 Dominancia
o Harris-féle laterális dominancia vizsgálata
 Muzikalitás
o ritmusképletek visszaadása
o dallamképletek visszamondása
Főbb terápiás szempontok, lépések:
Terápia szükségessége későn, pályaválasztás környékén merülhet fel. Személyiségük nyitott,
aktív, nincsenek tudatában a problémának és nehéz őket bevonni a terápiába.
Terápia lehet: egyéni és csoportos.
Személyiségfejlesztés

 reális önismeret kialakítása – Lajos Péter: nem látják magukat reálisan

 pontosságra való nevelés
 érdeklődés tartósságának kialakítása
 önfejűség, makacsságból adódó személyiségjegyek kontrollálása

Figyelem fejlesztése

 vizuális, akusztikai, verbális terület

 figyelem hiányból adódó nehézségek kompenzálása fontos

Beszéd

 légzés
o hasi légzés kialakítása, tudatosítása
o kilégzés időtartamának növelése
 artikuláció
o pöszeség esetében pösze terápiával párhuzamosan
o túlartikulálás jellegű gyakorlatok végeztetése – részletekre való koncentrálás
miatt
 beszédtempó
o cél: csökkentése
o sok esetben minimális csökkentésre képes
o gyermekeknél segítség: mozgásos feladat
 monotónia
o terápiás cél a megszűntetése
 szókincs
o főfogalmak körének bővítése
o szókincs bővítése

A beszéd nyelvi rendezése

 mondatszerkesztés, grammatikai fejlesztés, szövegalkotás (szóbeli és írásbeli)

szabályainak automatizálása
Mozgás és ritmus

 korrekciója, tudatos irányítása a cél

Hadarás és dadogás összehasonlítása
Freund 1934

Dadogás Hadarás
Betegségtudat van nincs, vagy gyenge
Figyelem hatására a tünetek fokozódnak tünetek csökkennek
Idegenek előtt a beszéd rosszabb jobb
A természetes beszédmód kevésbé súlyos súlyos
hatására a zavar
Kérdésekre adott rövid nehezítik könnyítik
válaszok
Ismétléskor a beszéd általában
nem jobb, sőt gyakran jobb
rosszabb
A terápiában figyelmet kell az artikulációra nem az artikulációra
fordítani kifejezetten

Weiss (1964)

Dadogás
Öröklés neuropátiás háttér, néha
speciális öröklékenység
Kifejlődés érzelmi sokk folyamatában
hirtelen, fokozatos az
ismétléses típusból
Lefolyás zavarmentes időszakok
Páciens személyisége magányos típus,
„szőrszálhasogató”
Intelligencia jó vagy átlag feletti
Zenei készség jó
Tehetség általános
Írás általában rendes
Általános motoros meggondolt, nyugodt,
tevékenység habozó
Társuló motoros együttcselekvés,
tevékenység együttmozgás
Fő megnyilvánulása tónus, klónus, fonációs tónus inter- és intraverbális
A beszéd általános lassú
sebessége
Vegetatív megnyilvánulás vagotóniás
Hadarás
beszédzavar speciális
öröklékenysége
fokozatosan növekvő
beszédsebesség és romlás
a zavar állandó
társaságkedvelő, néha
„furcsa madár”
jó vagy átlag feletti
gyenge vagy amuzia
gyakrabban az elvont
tudományokban
rendetlen
hirtelen motoros ösztökélés
motoros nyugtalanság
felgyorsulás
felgyorsult
általában a szimpatikus
idegrendszer túlsúlya
Érzelmek negatív pozitív
Légzés szabálytalan szabálytalan
Éneklés javít gyakran nem tud énekelni
Felettessel való romlik javul
beszélgetésben
Ismerősökkel való javul romlik
beszélgetésben
Beszédre való koncentrálás ront javít

Freund (1934), Weiss (1964), Arnold (1965), Langová - Morávek (1966)

Dadogás Hadarás
A zavar értelmezése funkcionális másodlagos örökölt elsődleges
A zavar alapja neurovegetatív diszfunkció központi, nyelvi
kiegyensúlyozatlanság, a
központi idegrendszer érési
késése
A zavar tudatossága erős többnyire hiányzik
Beszéd jellemzői: klónusos és tónusos görcs habozás, ismétlés (görcs
specifikus tünetek nélkül)
Beszédtempó elég lassú többnyire gyors
Mondatszerkezet többnyire helyes gyakran hibás
Félelem bizonyos van nincs
hangoktól
Feszült figyelemnél (pl.: rosszabb jobb
főnök)
Laza figyelemnél (pl.: jobb rosszabb
család, ismerős)
Írás jellemzői összenyomott, erős laza, rendezetlen
nyomatékú
Hangos olvasás: ismert jobb rosszabb
szöveg, ismeretlen szöveg rosszabb jobb
Idegen nyelv rosszabb jobb
Gesztus merev, gátolt széles, gátlástalan
Iskolai teljesítmény jó, kiváló alulteljesítő
Pszichés magatartás feszélyezett, gátolt, pontos, gondatlan, barátkozó,
kényszeres, éles elméjű türelmetlen, feledékeny,
felületes
Terápia ingadozó, spontán javulások állandó
és visszaesések, figyelem
elterelése a részletekről, részletekre koncentrálás
pszichoterápia
Prognózis függ az érzelmi függ az elsajátított figyelem-
 kiegyensúlyozottságtól összpontosítástól

Dadogók Hadarók
Freund (1952) félénkek, szégyenlősek, agresszívek, extrovertáltak,
introvertáltak féktelenek
Arnold (1960)
Kézírás látszólag normális széteső, koordinálatlan
Felettessel való beszéd rosszabb jobb
Ismétlés rontja a beszédet javítja a beszédet
Beszédre irányított figyelem rontja a beszédet javítja a beszédet
Luschinger és Arnold
(1965)
Beszédkezdés hirtelen fokozatos
Kezesség normális családi dominanciazavar
Néma olvasás normális diszlexiás vagy lassú
Nyelvi fejlődés normális, vagy korán kezd súlyosan megkésett
beszélni
Weiss (1964)
Relaxált állapotban való jobb rosszabb
beszéd
Saját beszédhez való félelemmel teli érdektelen
hozzáállás
Rövid válaszok rosszabbak jobbak
EEG általában normális gyakran mutat diffúz
ritmuszavart

Hasonlóságok a hadarás és (kifejlődött) dadogás közt

 öröklés
 rendellenes légzés
 speciális beszédtünetek
 az intelligencia nem érintett
 nyilvános beszédtől való félelem
 kézdominancia-zavarok
 rossz ritmus- (és zenei) érzék