Szereléstechnológia: 3. Szerelési Folyamat Tervezése, Dokumentálása

Budapesti Műszaki Főiskola, Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
BAGSZ14NNF
Szereléstechnológia
3. Szerelési folyamat tervezése,

dokumentálása
Magyarkúti József
magyarkuti.jozsef@bgk.uni-obuda.hu
AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport
Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)
Tervezési folyamat
A szerelési eljárások százalékos aránya az összes
szerelési időn belül:
 összeállítás 50%
 munkadarab kezelés 20%
 ellenőrzés 12%
 speciális beszabályozás 11%
 egyéb eljárás 7%
Konstrukciós dokumentáció
Tervezési
folyamat Szereléshelyesség ellenőrzése
Szerelési családfa elkészítése
Szerelési variáció kidolgozása
Időterv készítése
Szerelőrendszer tervezése
Kiindulási adatok, feltételek:

1. Személyi adatok: létszám, kor, nem és szakképzettség
szerint
2. Gyártmány adatai: típus, tömeg, nagyság, anyag,

pontosság. Tartalmazza a dokumentáció
3. Termelési adatok:
összes darabszám, teljesítési határidők és darabszámok,
sorozat nagyságok.
meglévő kapacitások: üzemi helyiség, berendezések,

gyártóeszközök, energiaellátás
jogi kötöttségek: bértarifa szerződés, munka-,

környezetvédelmi és biztonsági előírások
A szerelési folyamat modellje

A szerelési folyamat tervezésének is egyik legfontosabb
kiinduló információja:
összeállítási terv, amelynek alapja az összeállítási rajz - az
alkatrészek darabszáma, szerelési struktúra, pontossági előírások, egyesítő
eljárások fajtái, stb
A tevékenységek meghatározásának első lépése :

tisztázzuk a szerelvény felépítését, összetevőinek geometriai,
topológiai, fizikai, funkcionális kapcsolatát.
Objektum orientált családfa felépítése

Pl. 1 Pohár
1 db
01
megnevezés
F. bor
1 dl
Csapágy 02
2
43 Szódavíz
1 dl
tételszám 03
darabszám
K. fröccs
1
00
A családfában egy-egy elemet egy téglalap ill. a beírt adatok jellemeznek (az
egyszerre szerelendő darabszám, megnevezés, rajzszám, v. tételszám).

Az objektumorientált szerelési családfa lényegében egy
gráf, ahol
az élek:
megfelelnek valamilyen tevékenységnek, amelyeket a
csomópontba befutó szerelési egységeken (alkatrészeken,
szerelvényeken) el kell végezni.
a csomópontok: a szerelés közben alakuló gyártmány

egyes állapotainak (virtuális al, vagy funkcionális
résszerelvények) felelnek meg.
A családfa minden eleméhez tartozik legalább egy

tevékenység, amellyel a kívánt állapot megvalósítható.
Bizonyos esetekben többféle tevékenység is szükséges
(pl. csapágyat felmelegít, felhúz).

Pl. 2: Golyóstoll
Folyamat, avagy esemény orientált családfa

felépítése
• A folyamattervezés eredménye
• Alapja természetesen az objektumorientált családfa
• a családfa elemek most nem szerelt objektumokat (alkatrészek,
szerelvények), hanem szerelési eseményeket jelképeznek
• itt már nemcsak az összeállítási műveletek, hanem a többi szerelési
eljárásnak (kezelés, ellenőrzés, speciális és egyéb eljárásoknak) megfelelő
műveletek is szerepelnek!
• családfa egyes elemei már bonyolultabb előzési és befejezési szabályok
szerint is ütemezhetők, priorizálhatók és tervezhetők
Folyamat, avagy esemény orientált családfa

felépítése
Az eseményorientált szerelési családfa is egy gráf, ahol
• Az élek: az egymásra épülő tevékenységek közötti kapcsolatnak,

információ átadásnak, azaz műszaki dokumentációs útvonalaknak felelnek
meg, amelyeket a csomópontokba befutó tevékenységeknek együttesen
vagy külön-külön eredményezniük kell
• a csomópontok: a szerelési folyamat különböző ágain futó tevékenységek
egymáshoz képesti prioritási, előzési és időbeli viszonyát (megengedő
vagylagos, kizárólagos vagylagos, egyidejűségi, nemleges, … relációját)
definiálva a szerelési folyamat egyes állomásait képezik.
Az eseményorientált családfa alapinformációs

elemei
Az esemény
• megnevezése
• helye
• kezdési és befejezési ideje
• felelőse
53 40 -6-01 2 -1
5 3 40 -1 -01 2-0
C o ck B ox
5 34 0-6 -3 04 -2 5 3 40 -6 -01 0-0
53 40 -6-01 2 -1
B o x B ottom P a rt D riving S ha ft
R eg u la tin g Sh aft
5 3 40 -6 -02 0-0 5 30 -1 -77 0-0 53 40 -6-01 1 -2

5 34 0-6 -0 15 -0
R e g ulating S cre w E lectro m ag n et O -R in g
C irclip 5 3 40 -1 -00 4-0
5 34 0-6 -1 36 -1 D riving S ha ft
5 34 0-6 -0 80 -0 5 3 40 -6 -01 1-2
U nio n N u t 5 34 0-6 -0 04 -1
S pring cup O -R in g 5 3 40 -6 -00 1-1
Press in g B a r
53 40 -1-00 5 -0 Gear 1.
5 34 0-6 -0 13 -0
A dju stin g 53 4 0-6-0 83 -0
N otch e d p in 5 3 40 -6 -00 2-0
5 3 40 -1 -01 8-5
W ash e r
H e at S e nso r Gear 2.
5 34 0-1 -0 15 -0
R e gu lating p in
5 3 40 -6 -01 1-2
O -R in g
5 34 0-6 -0 17 -0
5 34 0-1 -0 22 -0
Se a ling 5 3 40 -6 -08 2-1 5 30 0-6 -0 04 -2
Press in g B a r
Sp rin g O -R ing
5 34 0-6 -0 16 -0
S pring cup 53 4 0-6-0 06 -0
5 30 0-6 -0 07 -0
S prin g
W a she r
53 40 -1-00 3 -2 A sse m b .U nit 1 .

R eg ula tin g S h aft A sse m b.U n it
2 .1.
5 34 0-6 -0 32 -1
53 40 -6-00 3 -0 C ock Sh aft
Nut
53 40 -6-04 6 -0 5 34 0-6 -3 03 -1
T h ro ttle S crew C o ver
5 34 0-1 -0 03 -2 A sse m ble d U n it C he e s-h ea d

53 0 0-6-0 04 -2 S crew
O -R ing
5 34 0-1 -0 13 -0
T hrottle Scre w
5 34 0-6 -0 81 -0
W a she r
5 34 0-6 -0 82 -1
S p ring
5 34 0-6 -0 09 -1
S e al
Asse m b .U n it 2 .
C h ee se -h ea d
S crew
5 32 3-6 -0 34 -0
Se a ling
5 34 0-6 -5 10 -0
Joinin g S tu b
5 32 3-6 -0 07 -0
C la m p
H e xa g on a l
H e ad S cre w
5 34 0 -6 -0 3 1-0
S ha ft E xte ntio n B a r
C o n ica l S e t
S crew
5 3 40 -0 -03 0-2
G as C ock
A szereléstervezés szintjei:
• sorrendtervezés
• művelettervezés
• műveletelem tervezés
Szerelési sorrendterv – az összes elvégzendő szerelési művelet

sorrendje, tartalma, ideje
Szerelési utasítás – egy munkahelyen elvégzendő szerelési

feladatok, eszközök, segédanyagok, ellenőrző eszközök, idő
Ugyanúgy, mint alkatrészgyártásnál.
Szerelési tevékenységek műveletekre,

műveletelemekre bontása
A szerelési művelet a szerelési folyamat egy
munkahelyhez, munkaállomáshoz kötött része.
• Az egy műveletbe sorolható tevékenységet alapvetően

meghatározza a munkahely alapelrendezése és/vagy a szerelő
szakképzettsége.
• A műveleti határok a szerelési családfát tekintve nem lehetnek

tetszőleges helyen. Kívánatos, hogy egy-egy művelet végén a
gyártmány olyan állapotba jusson, amelyben az elért
rendezettség megmarad (valós alszerelvény, résszerelvény
állapot).
A szerelési műveletelem
Egy szerelési művelet több műveletelemből áll
amely a szerelési műveletnek az a része amelyben
állandó:
• a munka tárgya, alkatrész, alkatrészcsoport, stb.
• a szerelési eljárás
• A szerszám v. szerelőeszköz - pl. a tengelyre
csapágyat felhúz; alátétet felhelyez
Ha ezek közül egy is változik, a folyamatrészt más műveletelembe

kell sorolni.
A tervezés mélysége illetve részletessége
• kis- és középsorozatnál elegendő a sorrendtervezés - durva

tervezés - műveletekre bontás és ezek munkahelyhez
rendelése
• nagysorozatnál ill. automatizált munkahelyekre a tervezést
minden szintre kiterjedő részletességgel kell elvégezni -
finomtervezés
Szerelési sorrend tervezése

A sorrendtervezés célja:
• a szerelési folyamat műveletekre tagolása
• a műveletek hozzárendelése munkahelyekhez
• a műveletek sorrendjének meghatározása.
A tevékenységek idősorrendben a szerelési családfa

alapján határozhatók meg - minden elemhez tartozik
legalább egy tevékenység
A műveletek bontása (a felosztás szempontjai):
• a berendezés igényes műveleteket eljárás fajtánként

rendeljük a munkahelyekhez
• a kézi műveleteket normaóra szerint terheljük a
munkahelyekre - ekkor a termelés egy része halad át a
munkahelyeken, de párhuzamos munkahelyek szervezhetők
A munkahelyek terhelése (a tevékenység munkahelyhez

rendelése).
• Probléma:
a tevékenységek időigénye különböző (és a minimális idejű
tevékenység, mint elvi határ megszabja a kiegyenlítés
pontosságát)
• Megoldás:
mindig a leghosszabb idejű tevékenységgel kell kezdeni a
munkahelyek terhelését, és ha az eredeti normaidővel nem
integrálhatók a rendszerbe  párhuzamos munkahely kialakítása,
gépesítés, automatizálás nyújthat megoldást.
A szerelési műveletek sorrendezése (a sorrendtervezés

további szempontjai):
• a gyártmány súlynövekedése fokozatos legyen 

anyagmozgatás
• a gyártmány térfogat-növekedése fokozatos legyen 
helyfoglalás
Ezek kielégítése: a gyártmány szerelőrendszerét alrendszerekre

bontják:
Alrendszerek:
• előszerelő rendszer különválasztása, létesítése a kevés alkatrészből
alacsonyabb rendű egységek szerelésére,
• kötelező külön műveletbe sorolni, s elszigetelt munkahelyre rendelni az
egészségkárosító hatással járó tevékenységeket (rezgés, zaj,
gázkibocsátás)
• a szerelési családfából kivehetők az előzési feltételek, pontosabban annak
a legkésőbbi szakasznak a kezdete, amikor egy bizonyos szerelési
egységnek már készen kell állnia, amelyek a munkaállomások elrendezését
is meghatározhatják.
A sorrendtervezés iteratív tevékenység, amelynek eredményei – különösen a

tömeggyártásban – csak akkor válnak véglegessé, ha a művelettervezés is
befejeződött, mivel csak akkor állnak rendelkezésre pontos időadatok.
Művelettervezés:
Művelettervezés feladatai:
• műveletelemek meghatározása
• az alkatrész megnevezése és rajzszámra hivatkozva az
elvégzendő munka leírása
• a műveletelemek sorrendjének meghatározása
• a műveletelemenként a szükséges gyártóeszközök
meghatározása (szerszám, készülék, segédanyag)
• a felhasználandó segédanyag fajtája és mennyisége (pl. tisztító
paszta, kenőanyag, …)
• elő kell írni a technológiai adatokat (pl. ragasztáshoz a szorítási
idő és erő, stb.)
• az egész műveletre meg kell határozni a darabidőt és a szerelő
létszámot.
Szereléstechnológia dokumentációja
A termékek összefüggéseit így leíró tipikus

dokumentációk a következők:
• Összeállítási rajz
• Darabjegyzék
• Robbantott ábra
• Összes darabszám
• Gyártmány (-szerkezeti) – családfa
• Szerelési családfa
Részben előző tevékenységből, részben a szerelési tervezéskor

keletkeznek.
Összeállítási rajz
• Az összeállítási rajz a termék végső felépítését
jeleníti meg 2D-s grafikus formában
• Megmutatja az összetartozó egységeket
(alszerelvényeket és alkatrészeket)
• többnyire befoglaló és lényeges méreteket
• Tűrésértékeket
• az alkatrészek számát és (tétel-) számozását
• minden szükséges előírást a termelésre és
összeszerelésre feltűntet
Összeállítási rajz
Az összeállítási rajz hasznosítása

Detektálható összefüggések Alkalmazható eljárás Az információ teljessége Az információ formája
Geometriai D T G, S
Topológiai D T T, S
Funkcionális O R G
Anyag D T T
Technológiai D R T
Alkalmazható eljárás: Direkt, Indirekt (Konvencionális, Opcionális)

Az információ teljessége: Részleges, Teljes
Az információ formája: T Szöveges, Grafikus vagy Szabványos
Robbantott ábra (gázszelep)
Célja:
• bemutassa a termék alkatrészeinek helyzetét és topológiáját
• elősegítse 2D-s rajzok és a szöveges leírások kapcsolatának kiértékelését.
Robbantott ábra
• Illesztési tervnek is nevezik
• grafikus módon jeleníti meg a végső termék
felépítését
• megmutatja az összetartozó egységeket
(alszerelvényeket és alkatrészeket)
• többnyire nem tartalmaz szöveges leírást,
méretezést vagy egyéb szabványos mérnöki
jelképet
Robbantott ábra funkciója

 útmutatás, hogy mely felületre kell gondot
fordítani
 az egymással kapcsolódó alkatrészeket úgy
ábrázolja, hogy azok sorrendisége egyben
útmutató legyen a szerelés sorrendjéhez is
A robbantott ábra hasznosítása
Topológiai O R G
Funkcionális O R G

Gyártmány (-szerkezeti) -családfa

• A gyártmány szerkezet (-családfa) megmutatja a konstrukciós
elemeket és szinteket egy szerelvényen belül
• Fő célja az ipari gyakorlatban, hogy tisztázza a lehetséges
termék elemek és a már többféle létező termékhez tartozó
jelentős termelési folyamatok párhuzamait
• A struktúra minden egyszerű csomópontja egy - fizikailag
nem feltétlenül létező - építőelemét alkotja a végső
terméknek, mellőzve a valós állapotokat a folyamat különböző
termelési és szerelési fázisaiban.
5 3 4 0 - 1 - 0 0 3 -2 5 3 4 0 - 1 - 0 1 5 -0 5 3 4 0 -6 -0 1 4 - 1
5 3 4 0 -6 -0 1 2 -1
5 3 4 0 - 6 - 0 1 0 -0 5 3 4 0 -6 -0 1 2 - 1
5 3 4 0 - 1 - 0 0 4 -0
5 3 4 0 - 6 - 0 1 1 -2 5 3 4 0 -6 -6 -0 1 3 - 0
5 3 4 0 - 1 - 0 0 5 -0
5 3 4 0 - 6 - 0 2 0 -0 5 3 4 0 -6 -6 -0 1 5 - 0
5 3 4 0 - 6 - 0 0 3 -0 5 3 4 0 -6 -6 -0 1 6 - 0
5 3 4 0 - 1 - 0 1 2 -0
5 3 4 0 - 6 - 3 1 1 -0 5 3 4 0 -6 -6 -0 1 7 - 0
Gyártmány (-szerkezeti) 5 3 4 0 - 6 - 0 4 6 -0 5 3 4 0 -6 -6 -0 8 0 - 0
5 3 4 0 - 1 - 0 1 3 -0
5 3 0 0 - 6 - 0 0 4 -2
5 3 4 0 - 1 - 0 1 8 -5 5 3 4 0 - 1 - 0 1 9 -0 5 3 4 0 -1 -0 2 0 - 0 5 3 4 0 - 6 -0 4 0 - 0
családfa (gázszelep) 5 3 4 0 - 1 - 0 2 2 -0
5 3 4 0 - 6 - 0 0 4 -1
5 3 4 0 - 6 - 0 8 3 -0 5 3 4 0 -1 -0 2 1 - 0
5 3 4 0 - 6 -0 4 3 - 0
5 3 4 0 - 6 -0 4 1 - 3
5 3 0 0 - 1 - 7 7 0 -0 5 3 4 0 - 6 -0 4 2 - 0
5 3 4 0 -0 - 0 3 0 - 2 5 3 4 0 - 6 - 0 0 1 -1 5 3 4 0 - 6 -0 2 8 - 3
5 3 4 0 - 6 - 0 0 2 -1 5 2 7 0 - 6 -1 3 0 - 2
5 3 4 0 - 6 - 0 0 6 -0 5 3 4 0 - 6 -1 0 5 - 0
5 3 4 0 - 6 - 0 0 7 -0 5 2 7 0 - 6 -0 2 7 - 1
5 3 4 0 - 6 - 0 0 9 -1
5 3 4 0 - 6 - 0 3 1 -0
5 3 4 0 - 6 - 0 3 2 -1
5 3 4 0 - 6 - 0 3 4 -0
5 3 4 0 - 6 - 0 8 1 -0
5 3 4 0 - 6 - 0 8 2 -1
5 3 4 0 - 6 - 1 3 6 -1
5 3 4 0 - 6 - 3 0 3 -1
5 3 4 0 - 6 - 3 0 4 -2
5 3 4 0 - 6 - 5 0 5 -1
5 3 4 0 - 6 - 5 0 6 -0
5 3 4 0 - 6 - 5 1 0 -0
5 3 4 0 - 6 - 5 1 1 -0
5 3 4 0 - 6 - 9 0 7 -0
5 3 0 0 - 6 - 0 1 6 -0
5 3 0 0 - 6 - 0 0 7 -0
5 3 2 3 - 6 - 0 3 4 -0
5 3 5 0 - 6 - 0 0 3 -0
c o n ic a l s e t
s c re w
ch e ese -he ad
s c re w
h e xa g o n a l
h e ad screw
Level 0. Level 1. Level 2. Level 3. Lev el 4. Level 5.
A Gyártmány (-szerkezet) - családfa

hasznosítása
Detektálható összefüggések Alkalmazható eljárás Az információ teljessége Információ formátum
Topológiai O R G, T
Technológiai O R G, T

Szerelési családfa
• Grafikus reprezentáció
• Mutatja a szerelési egységeket
• Mutatja a szerelés sorrendjét
• Mutatja a szerelendő mennyiségeket
• A bázis alkatrész az első
• A kész szerelvény az utolsó
A szerelési családfa hasznosítása
Topológiai K R G, T

A dokumentumok hasznosításának összefoglalása
Technológiai kapcsolat
Funkcionális kapcsolat
Komponensek száma
Geometriai kapcsolat
Topológiai kapcsolat
Szerelési sorrend
Robbantott ábra S/A - - - (I) (I)
Összeállítási rajz S/A,F,G,D S/A S,A/A,F,D S/A,F,G,D N I
Műhelyrajzok A/F,G,D - A/F,D A/F,G,D N N
Gyártmány-
S/S,A (S/A) S/S,A - N I
szerkezet
Szerelési családfa S/S,A S/S,A - - I I
Tartalmazza az információt? I – Igen, N – Nem

Ha igen: információ felhasználási szint / információforrás
S – Szerelvény, A – Alkatrész / S – Szerelvény, A – Alkatrész, F –
Alakzat(Feature), G – Geometriai elem, D – Dimenzió (Méret)
A szerelési normaidő S ZERELÉSI ID Õ
összetevői
N O R M A ID Õ - t N V E S Z T E S É G ID Õ - t V
E LÕ KÉSZÜLETI ÉS
D A R A B ID Õ - t D
B E F E J E Z É S I ID Õ - t E B
P IH E N Õ ID Õ - t P I O P E R A T ÍV M Û V E L E T I ID Õ - t O K A R B A N T A R T Á S I ID Õ - tK
A L A P ID Õ - t A P Ó T ID Õ - t P
Darabidő: a pihenő és karbantartási időt az operatív időhöz

viszonyított százalékban határozzák meg.
 t PI  t K 
t DB  t 0 1  
 100 
Normaidő: Az alkalmazott szerelési (tűrésillesztési) módszertől függően
nemcsak a darabidő többlettel, hanem a változó előkészületi és befejezési
idővel is differenciált
t EB
tN   t DB
n
Szerelési idő: Számításakor figyelembe kell venni a veszteségidőt a

normaidőhöz.
 tV 
t Sz  t N 1  
 100 
Időterv készítés
• Próbaszerelés, stopperóra
• MTM – Methods Time Measurement
(Mozdulatelemzéses Munkatanulmányozás
Módszere)
MTM módszer
• Csak tisztán kézi műveletelemekre!
• A szerelést alapmozdulatokra bontjuk
• Mozdulatelemzés: hatékony, hátráltató és
hatástalan mozdulatok
• A körülményekkel súlyozzuk (pontosság, méret,
tömeg)
• Táblázatok
MTM tulajdonságai
• Növeli a becslés pontosságát

• Megköveteli a részletes tervezést
• Megadja a művelet pontos leírását
• Egységes munkaidő normát biztosít
• Csökkenti a mérés szükségességét
• Gépi időkre nem alkalmazható
• Nem tartalmazza a pótidőket
• Képzett tervező szükséges
• Időigényes
TMU (Time Measuring Unit)

Időegység:
régen: 1 TMU = 1/16 s = 0,0625 s
most: 1 óra = 100.000 TMU
1 másodperc = 27,8 TMU
Másképpen:
• 1 TMU=0,00001 h
• 1 TMU=0,0006 min
• 1 TMU=0.036 s
MTM alapmozdulatok
17 féle alapmozdulat
• Nyúlás (R – Reach)
• Fogás (G – Grasp)
• Mozgatás (M - Move)
• Elhelyezés (P – Position)
• Elengedés (RL – Release)
• Megfordítás (T – Turn)
• Nyomás (AP - Apply-pressure)
• Szétválasztás (D – Disengage)
• Szemrevételezés és szemmozgatás (EF - Eye focus ET - Eye
travel)
• Törzs-, láb- és fejmozdulatok
Az alapmozdulatok időszükségletét minőségi és mennyiségi paraméterek is

befolyásolják
MTM táblázatok - példa

Nyúlás (R) időadatai
Mozgáshossz TMU
cm A B C, D E m
A B
2 2,0 2,0 2,0 2,0 1,6 1,6
2,5 2,5 2,5 3,6 2,4 2,3 2,3
5 4,0 4,0 5,9 3,8 3,5 2,7
7,5 5,3 5,3 7,3 5,3 4,5 3,6
10,0 6,1 6,4 8,4 6,8 4,9 4,3
12,5 6,5 7,8 9,4 7,4 5,3 5,0
15,0 7,0 8,6 10,1 8,0 5,7 5,7
17,5 7,4 9,3 10,8 8,7 6,1 6,5
20,0 7,9 10,1 11,5 9,3 6,5 7,2
MTM táblázatok
Nyúlás (R) időadatai
A: Nyúlás olyan egyedül álló tárgy után, amely mindig ugyan azon a helyen
van.
B: Nyúlás olyan egyedül álló tárgy után, amely csekély mértékben eltérő
helyen található.
C: Nyúlás olyan tárgy után, amely össze van keverve azonos, vagy hasonló
tárgyakkal.
D: Nyúlás olyan tárgy után, amely nagyon kicsi, vagy óvatos kezelést igényel.
E: A kéz nyúlása illetve áthelyezése egy meg nem határozott helyzetbe.
I. típus: A kéz az alapmozdulat elején és végén nyugalomban van: jele nincs.

II. típus: A kéz az alapmozdulat elején vagy végén mozgásban van: jele m.
III. típus: A kéz az alapmozdulat elején és végén mozgásban van: jele m-m.
C, D, E esetén a B érvényes
Mozgatás kategóriái:
a)A tárgyat a másik kézhez vagy ütközőig kell
vinni.
b)A célhelyzet közelítően meghatározott.
Pl: rendezetlenül tárolóba dobás, rakás.
c) A tárgyat pontosan meghatározott (12mm-en
belül) kell vinni.
 A mozgatás úthossza cm-ben
 A mozgatott tárgy tömege kg-ban.
Példa egy mozdulat leírása: M35C4.

Jelentése: mozgat 35 cm-re pontos célhelyzetbe 4
kg tömeget.
Példa
Dobozba ömlesztve tárolt acélpersely készülékbe helyezésének
időelemzése
Mozdulat Kód TMU

Nyúlás az alkatrész után a dobozba R25C 12,9
Az alkatrész fogása G4B 9,1
Az alkatrész mozgatása a készülékhez M25C 13,5
Az alkatrész behelyezése a készülékbe P1SE 5,6
Az alkatrész elengedése RL1 2,0
Összesen 43,1 TMU
1,55 s
Példák megoldása
R25C Nyúlás 25 cm-re olyan tárgy után, amely össze van
keverve azonos, vagy hasonló tárgyakkal.
G4B Kiválasztó fogás, tárgy keresése és kiválasztása egy
halmazból. A tárgy mérete 6x6x3 mm és 25x25x25 mm
közé esik.
M25C Mozgatás 25 cm-re. A tárgyat egy meghatározott helyzetbe
kell vinne. A célterület nagysága 12 mm.
P1SE Elhelyezés, laza illesztés, nyomásra nincs szükség, a
tárgyat minden helyzetben lehet illeszteni, a kezelhetőség
egyszerű.
RL1 normál elengedés az ujjak nyitásával.
Összefoglaló kérdések
• Ismertesse a szerelési eljárások százalékos arányát az összes szerelési időn belül!
• Ismertesse a tervezési folyamat folyamatábráját!
• Ismertesse a tervezési folyamat kiindulási adatait, feltételeit!
• Ismertesse az objektum orientált családfa felépítését!
• Ismertesse a folyamat, avagy esemény orientált családfa felépítését!
• Ismertesse a szerelés tervezés szintjeit!
• Ismertesse a szerelési műveletelem fogalmát!
• Ismertesse a szerelési sorrendtervezés célját!
• Ismertesse a szerelési művelettervezés feladatait!
• Ismertesse a szereléstechnológia dokumentációit!
• Ismertesse a szerelési normaidő összetevőit (ágstruktura)!
• Határozza meg az MTM módszer lényegét, tulajdonságait!
• Számolja ki - az átváltási lépéseket bemutatva - , hogy 22 perc hány TMU!

Szereléstechnológia: 3. Szerelési Folyamat Tervezése, Dokumentálása

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szereléstechnológia: 3. Szerelési Folyamat Tervezése, Dokumentálása

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Budapesti Műszaki Főiskola, Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

3. Szerelési folyamat tervezése,

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Szerelési családfa elkészítése

Szerelési variáció kidolgozása

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Kiindulási adatok, feltételek:

2. Gyártmány adatai: típus, tömeg, nagyság, anyag,

meglévő kapacitások: üzemi helyiség, berendezések,

jogi kötöttségek: bértarifa szerződés, munka-,

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

A szerelési folyamat modellje

A tevékenységek meghatározásának első lépése :

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Objektum orientált családfa felépítése

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Objektum orientált családfa felépítése

a csomópontok: a szerelés közben alakuló gyártmány

A családfa minden eleméhez tartozik legalább egy

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Objektum orientált családfa felépítése

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Folyamat, avagy esemény orientált családfa

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Folyamat, avagy esemény orientált családfa

• Az élek: az egymásra épülő tevékenységek közötti kapcsolatnak,

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Az eseményorientált családfa alapinformációs

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

5 3 40 -6 -02 0-0 5 30 -1 -77 0-0 53 40 -6-01 1 -2

53 40 -1-00 3 -2 A sse m b .U nit 1 .

5 34 0-1 -0 03 -2 A sse m ble d U n it C he e s-h ea d

Szerelési sorrendterv – az összes elvégzendő szerelési művelet

Szerelési utasítás – egy munkahelyen elvégzendő szerelési

Ugyanúgy, mint alkatrészgyártásnál.

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Szerelési tevékenységek műveletekre,

• Az egy műveletbe sorolható tevékenységet alapvetően

• A műveleti határok a szerelési családfát tekintve nem lehetnek

Ha ezek közül egy is változik, a folyamatrészt más műveletelembe

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

A tervezés mélysége illetve részletessége

• kis- és középsorozatnál elegendő a sorrendtervezés - durva

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Szerelési sorrend tervezése

A tevékenységek idősorrendben a szerelési családfa

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

A műveletek bontása (a felosztás szempontjai):

• a berendezés igényes műveleteket eljárás fajtánként

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

A munkahelyek terhelése (a tevékenység munkahelyhez

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

A szerelési műveletek sorrendezése (a sorrendtervezés

• a gyártmány súlynövekedése fokozatos legyen 

Ezek kielégítése: a gyártmány szerelőrendszerét alrendszerekre

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

A sorrendtervezés iteratív tevékenység, amelynek eredményei – különösen a

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

A termékek összefüggéseit így leíró tipikus

Részben előző tevékenységből, részben a szerelési tervezéskor

AGI Gépgyártástechnológiai Szakcsoport