Nemeth Zsolt - A Feny Utjan

NÉMETH ZSOLT
A FÉNY ÚTJÁN
A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 26.
NÉMETH ZSOLT
A FÉNY ÚTJÁN
Tanulmányok Árpád-kori templomainkról
Magyarságkutató Intézet
Budapest, 2021
Lektorálta: Fehér Bence (5. fejezet), Orha Zoltán (2–4., 6–8. fejezetek),
Ringer István (1. és 9. fejezetek),
Nyelvi lektor: Ferenczi Gábor
A képek, ábrák készítői: Aknai Szilárd, Bárdossy László, Busics György, Buza László,
Buzás Gergely, Fábi János, Jeney János, Kleska Gábor Márk, Madari Tibor,
Mészáros József, Nemes Zsuzsa, Németh Zsolt, Sabadošová Elena, Scheffer Miklós,
Simon Attila, Soponyai György; Magyar Nemzeti Múzeum
Címlapkép: A veleméri Árpád-kori templom délnyugatról. Simon Attila felvétele.
Az MKI szerkesztőbizottsága: Vizi László Tamás (elnök), Fehér Bence,

Katona József Álmos, Kovács Attila, Pomozi Péter, Virág István
A kötet megjelenését az EMMI támogatta.
© Németh Zsolt, 2021

Illusztrációk © 2021
ISBN 978-615-6117-33-5
ISSN 2677-0261
TARTALOM
ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A STEFANITA ISPOTÁLYOS REND LEGKORÁBBI TEMPLOMAI . . . . . . . . . . . 12

Pulchro . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Veytyc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Thovt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Sokol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Az ispotályosok XII. századi templomépítészete Magyarországon . . . . . . . . . . . . 29
FÉNYEK MOZGÁSA ÁRPÁD-KORI TEMPLOMOKBAN.

CSILLAGÁSZATI ALAPOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
NIN, SZENT KERESZT-TEMPLOM: ESETTANULMÁNY EGY

FÉNYJÁRÁSHOZ TERVEZETT SZAKRÁLIS ÉPÜLETRŐL . . . . . . . . . . . . . . . 42
A TARNASZENTMÁRIAI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM FÉNYJÁRÁSÁNAK

MODELLEZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Technikai részletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
A fényjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Fényjárás a nyári napfordulón . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Fényjárás a téli napfordulón . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68
Napéjegyenlőségi fényjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
A TARNASZENTMÁRIAI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM ARÁNYRENDSZERE

ÉS A ZENEI HANGKÖZÖK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
KETTŐS FÉNYVETÜLÉS AZ ALGYÓGYI KÖRTEMPLOMBAN . . . . . . . . . . . . . 87

Az algyógyi körtemplom kiszerkesztése és mérték-rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . 90
A kettős fényvetülés kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
A kettős fényvetülés megfigyelése 2020-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
A kettős fényvetülés relevanciája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .97
A BÉNYI KÖRTEMPLOM FÉNYJÁRÁSÁNAK MODELLEZÉSE . . . . . . . . . . . . . 108
A fényjárás modellezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Téli napfordulós fényjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Nyári napfordulós fényjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
Napéjegyenlőségi fényjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Fényjárás más időpontokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
A VELEMÉRI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM ARÁNY- ÉS MÉRTÉKRENDSZERE,

FÉNYJÁRÁSA ÉS KÉPI ÜZENETEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
Az épület arányrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
A templom méretezésének alapegysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
A fény járásána kapcsolata a templom méreteivel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
A betlehemi csillag megvilágítódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Az északi fal képsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Ítélet és kegyelem/könyörület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
AZ ALMÁDI KÖRTEMPLOM SZAKRÁLIS GEOMETRIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . 164
AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
IRODALOMJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
Rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185
FÜGGELÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
Németh Dániel: Az Atyusz és Vejtek nevek nyelvtörténeti magyarázata . . . . . . 192
Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
E L Ő SZ Ó
ELŐSZÓ
Árpád-kori templomainkról szóló ha- A Nap járására hazai templomépí-

todik könyvemet tartja kezében most a tőink is figyelemmel voltak. Négy feje-
kedves Olvasó. Ez egyebek között abban zetben egy-egy Árpád-kori templomunk
különbözik a korábbiaktól, hogy tanul- belsejében mozgó fényekkel foglalko-
mánykötet formáját öltötte, viszont az zom. A tarnaszentmáriai hosszházas-,
előzőekhez hasonlóan szintén multidisz- illetve a bényi kerektemplom esetében
ciplináris szemléletű. A benne szereplő ezt modellezés segítségével teszem, mert
írások zömét, összesen hatot olyan ta- különféle tényezők, például a keleti szen-
nulmányok alkotják, amelyek a régészeti télyablakot teljesen eltakaró barokk oltár
csillagászat szakterületéhez állnak a leg- akadályozzák a közvetlen megfigyelést.
közelebb, és a templomokban működő Mindkét templom esetében sikerült ös�-
fény mozgásával foglalkoznak. A szüksé- szefüggést kimutatnom a fényjárás és az
ges csillagászati ismereteket megfelelő il- épületek méretei között.
lusztrációs anyaggal külön fejezetben is- Felismertem, bevezettem és de-
mertetem, hogy a témában kevéssé jártas monstráltam egy új fényjárási jelenséget:
olvasók is követni tudják a gondolatme- a kettős fényvetülést, amely azt jelenti,
neteimet, majd rátérek a dalmáciai Nin hogy egy templom egyik ablakán beeső
több mint ezeréves templomának tárgya- napfény annak egy másik ablakára vetül,
lására. A Szent Kereszt titulusú egyház azaz átsüt az épületen. Ez kívülről is lát-
építését teljes mértékben annak rendel- ványos jelenség, és szükségszerűen csak
ték alá, hogy a Nap és a Hold járásának az év egy rövid szakaszában, akkor is
kitüntetett időpontjait jelezni tudja. A fe- csak percekig következhet be. Ezek idejét
jezet elolvasása után reményeim szerint kiszámítottam, bekövetkezésüket a bényi
az esetleg korábban szkeptikus olvasók- körtemplom esetében a modellezések, az
ban is megszűnik a kétely az iránt, hogy algyógyi rotunda esetén pedig közvetlen
a kora középkor embere számára men�- megfigyelések igazolták. Kiderült, hogy
nyire fontos volt a Nap és a Hold moz- ezeket a jelenségeket is megtervezetten,
gásának alapos megfigyelése és szakrális időzítve hozták létre. Külön kategóriát
épületeik ezekhez igazítása. képez a veleméri Szentháromság-temp-
7
E L Ő S ZÓ
lom, ahol először zajlott Magyarorszá- foglalkozó fejezet az épület kifestésének

gon fényjárásvizsgálat, még az 1970-es részletes elemzését is tartalmazza, nem
évek közepén, érdekes módon éppen csekély részben azért, mert számos eleme
akkor, amikor Ninben. A Pap Gábor a festőművész által tervezetten kölcsönha-
művészettörténész vezette kutatás olyan tásba lép a fényjárással.
fénymozgásokat tudott még megfigyel- A könyvben szereplő egyik legfon-
ni, amelyeket ma a környező, túlságosan tosabb eredménynek tekintem annak
magasra nőtt erdő miatt már lehetetlen. felismerését, hogy az almádi monasteri-
A vizsgálatok fonalát én vettem föl, és ta- um szerepet játszhatott a majdani pálos
láltam rá további fényjelenségekre, illetve rend szerveződésének megindításában,
számítottam ki néhányat, amelyek még ti. ennek központja a XIII. század kö-
közvetlen megfigyelésekre várnak. zepén még a Balaton-felvidéken volt. A
Foglalkoztam azzal is, hogy a fenti pálos rend szellemi forrásai ma még ho-
templomok milyen mértékrend szerint mályban vannak, az első remeteségek ki-
épültek. Ilyen kutatási eredményekkel alakulását viszont nem tekintem spontán
Busics György földmérő mérnök állt elő folyamatnak. Ezért jelentheti a továbblé-
2019-ben, aki több másiké mellett a tar- pés új irányát az említett észrevétel.
naszentmáriai templom alapmértékét is Utoljára említem a kötet első tanul-
meghatározta, a kötetben tárgyalt három mányát, amely a Szent István király nevét
másikét pedig én. Eredményeink egybe- viselő keresztesekről, más néven a ste-
csengenek: Árpád-kori templomaink a fanita ispotályosokról szól. A rendet II.
magyar királyi láb mértékrendszerében Géza királyunk alapította 1150 körül, s
készültek, ám ennek az adott helyeken bár számos okiratban megjelennek, alig
kiszámított tényleges értéke csekély mér- tud róluk valaki. Ennek egyik oka kétség-
tékben ingadozott. telenül az, hogy a rá vonatkozókat össze-
Az alapmértéknél is izgalmasabb mosták a johannita keresztesekéivel, így
kérdés a szakrális épületek arányrendsze- a stefaniták a XX. század utolsó harma-
re, s ezzel a szakrális geometria területére dáig nem „látszottak” önállóan. Ekkor
léptünk, amely az Árpád-korban és előtte ismerte fel több történészünk, hogy el-
alapvető fontosságú volt. A tarnaszentmá- különült rendet képeznek a johanniták-
riai templomon, az 1121-ben felszentelt, a tól, az övékétől eltérő helyen lévő temp-
mai Monostorapáti közelében lévő, hajda- lomokkal és birtokokkal. A stefaniták
ni almádi monasterium körtemplomán, legkorábbi templomairól egy eredetiben
illetve a veleméri Szentháromság-temp- fennmaradt 1187-es pápai okiratból tu-
lomon végeztem részletesebb vizsgálato- dunk, ennek alapján megkísérlem azo-
kat ebben a témában. Mindhárom épü- nosítani őket, és a rend korai építészeti
let tervezése lenyűgöző: e szakrális terek elveiről vonok le következtetéseket.
alaprajzai mély szimbolikus üzeneteket A tanulmányokban tárgyalt ok-
közvetítenek. A veleméri templommal iratokban két olyan tulajdonnév is fel-
8
E L Ő SZ Ó
bukkant, amelyek eredete részletesebb tartomány” miatt általában kevéssé ered-

vizsgálatot igényelt. Ezt Németh Dániel ményesen vagy erősen hiányosan.
kollégám, az MKI Nyelvtörténeti Kuta- Templomaink a szakralitás, a tudo-
tóközpontjának tudományos segédmun- mány és a művészet egyszerre történő
katársa végezte el, akinek eredményei a megnyilvánulásának különleges helyei.
kötet függelékében olvashatók. Ez a kedvező „együttállás” segíti az oda-
Érdemes felsorolni mindazokat a látogatókat a metafizikaival, az anyagon
diszciplínákat, amelyek területei érin- túlival való találkozásban, s e három
tettek a tanulmánykötetben: csillagászat, dolog egyidejű megélése az ember által
régészeti csillagászat (archeoasztronó- elérhető teljesség. Napjainkban mindez
mia), geometria, geodézia, építészettör- általában nem adott, hiszen nemhogy a
ténet, régészet, történelem és segédtu- három terület nincs együtt, de minde-
dományai, epigráfia, klasszika-filológia, gyik külön-külön is apró darabokra töre-
művészettörténet, harmóniatan, képol- dezett, és beleveszett önmagába. Éppen
vasás. A vizsgálódások körét a hangtan ezért e kötet megírása a világrend egy
területére is kiterjesztettem: műszeres kis darabkájának visszaállítására irányu-
méréseket és szubjektív kísérleteket is ló törekvés, nevezetesen az Árpád-kori
végeztem hangmérnök bevonásával a templomainkhoz való szellemi közele-
tárgyalt templomok egy részében, ám désnek a szakralitásba való visszaeme-
ezek tapasztatairól majd máshol kívánok lése. Ennek manapság, amikor a szakrá-
szólni. Úgy gondolom, hogy legalább lis épületek és műalkotások kutatóinak
ennyi tudományterület bevonása szüksé- többsége túlságosan pragmatikus szem-
ge ahhoz, hogy egy szakrális épület mű- léletű, nagy szükségét érzem.
ködésrendjéről fogalmat alkothassunk,
tehát multidiszciplináris kutatásra van 
szükség. Sőt, elengedhetetlennek tartom
a modern tudomány sáncai közül a velük A kötet megjelenését sokan se-
kapcsolatos tévképzetek miatt kiüldözött gítették. Köszönetemet fejezem ki dr.
ókori eredetű diszciplínák, mint példá- Horváth-Lugossy Gábornak, a Magyar-
ul a számok minősége tudománya vagy ságkutató Intézet főigazgatójának, hogy
az asztrológia mielőbbi visszafogadását, vállalta a könyv kiadását, és lehetővé tette
hiszen azok az Árpád-kori gondolkodás annak színvonalas illusztrációs anyaggal
szerves részei voltak. Magyarországon való ellátását. Hálás vagyok szaklektora-
sajnos még kevesen vették észre, hogy a imnak, dr. Fehér Bence klasszika-filoló-
régi szakrális épületeink vizsgálata en�- gusnak, Orha Zoltán csillagásznak és dr.
nyire sokrétű megközelítést igényel. Az Ringer István régésznek a kézirat gondos
egyes tudományterületek képviselői ál- elolvasásáért és hasznos javaslataiként,
talában saját szakmájuk keretein belül valamint nyelvi lektoromnak, Ferenczi
foglalkoznak velük – a szűk „értelmezési Gábornak a nyelvhelyességi és stiláris
9
E L Ő S ZÓ
hibák javításáért. Köszönettel tartozom Köszönöm Jeney János térképész-

dr. Busics György professzornak, aminek, Mészáros József építészmérnöknek
ért rendelkezésemre bocsátotta a bényi és Scheffer Miklós kiadványszerkesztő-
és a tarnaszentmáriai templomok általa nek, akik ábrákat készítettek a kiadvány
végzett geodéziai felmérésének eredmé- számára, továbbá Buzás Gergely és dr.
nyeit, és Kleska Gábor Márk építészmér- Elena Sabadošová régészeknek, valamint
nöknek, aki ezekből virtuálisan fölépítet- Soponyai György asztrofotósnak, hogy
te a két templomot, és benne aprólékos általuk készített illusztrációs anyagok
munkával elvégezte a benapozásvizsgá- közlését engedélyezték számomra. Há-
latokat. Köszönet illeti Aknai Szilárdot, lásan emlékezem meg Bárdossy László
az algyógyi körtemplom gondnokát, aki kollégámról, Buza László mérnökről,
felvételeket készített az általam kiszá- Fábi János tanárról, dr. Madari Tibor
mított kettős fényvetülésekről, mert a jogászról, Nemes Zsuzsa és Simon At-
járványhelyzet miatt ezt az MKI stábjá- tila fotográfusokról, illetve a Wikime-
val nem tudtuk megtenni. A stefaniták dia több „művésznéven” alkotó további
templomait felsoroló 1187-es pápai bul- fotósáról, akik felvételeit felhasználom
la nagyfelbontású felvételének rendel- a könyvben. Végül, de nem utolsó sor-
kezésemre bocsátásáért a rend jelenlegi ban feleségemnek, Ibolyának köszönöm
nagymesterét, dr. Ferencz Csabát illeti meg, hogy nyugodt „hátországot” terem-
köszönet. Hálával gondolok Sigrid Kar- tett kutatásaimhoz.
kalevas grafikusművészre, aki a veleméri
falképek értelmezéséhez járult hozzá né- 2020. Szent Demeter napján
hány jó megfigyeléssel. A szerző
10
A ST EFA N ITA IS POT ÁLYO S REN D LEG K O R Á B B I T E M P L O M A I
A STEFANITA ISPOTÁLYOS
REND LEGKORÁBBI
TEMPLOMAI
A Szent István király nevét viselő ke- lembevételével egy, esetleg nem pontos
resztes ispotályos rendet II. Géza király megnevezést használó okiratból is kikö-
hívta életre 1150 körül ápoló és katonai vetkeztethető, hogy melyik rendet érin-
szolgálat teljesítésére, a szentföldi zarán- ti. Györffy 1987-ben már hosszú listáját
doklatok segítésére. Házat alapított a adta a stefaniták okiratainak (Györffy
számukra Esztergomban, amely számára 1987, 2: 277–281).
engedélyezte, hogy Ples erdejéből, azaz a A rendről szóló két legkorábbi is-
Pilisből, királyi birtokról naponta öt ko- mert dokumentum 1181-ben keletke-
csi fát hordhatnak, valamint Jeruzsálem- zett, ám mindkettő átiratban maradt
ben is a Boldogságos Szűz és Szent István ránk. Az egyik Széchy Miklós országbí-
tiszteletére (Boltizsár 1863, 59–60). Erről rónak egy 1356-os, IV. Béla egy 1259-es
egy 1187-es, később ismertetendő pápai oklevelére hivatkozó ítéletlevele, amely-
okiratból tudunk. A kutatás a XX. szá- ben a király megerősíti, hogy III. Béla
zad közepéig összemosta őket a hasonló Taath falu földjét adományozta Szent
tevékenységi körű johannitákkal: a szin- István király esztergomi egyházának és
tén ispotályos feladatokat ellátó Szent Já- ispotályának, sőt megnevezi, hogy Tát
nos keresztes lovagrenddel. Ám Györffy temploma Szent György mártír tiszte-
György és Boroviczény Károly-György letére lett szentelve (HO 1891, 8: 9). A
felfigyeltek arra, hogy önelnevezésük – másik irat XVII. századi, hitelesítetlen
cruciferi sancti regis Stefani (Boroviczény másolatban maradt fent: egy határjárás-
1991, 11) – eltér az utóbbiakétól, tehát ról tudósít, ebben Dorog, Tokod, Sáp és
független rendről van szó. Az okiratok Dág községek nevei fordulnak elő, s em-
tanulmányozása során az is kiderült, líti Vgant, a szent király kereszteseinek
hogy a két rend más helyeken birtokolt földjét (Knauz 1864, 121).
házakat és templomokat, bár Esztergom- A renddel kapcsolatos legkorábbi,
ban mindkettőnek volt. A stefaniták leg- eredetiben ránk maradt dokumentum
fontosabb magyarországi házai Eszter- 1187. június 24-én keletkezett Veroná-
gom közelében, illetve Budafelhévízen ban, aláírója III. Orbán pápa, hitelességét
(Aqua Calida) álltak, a johannitáké pe- pedig tizenkét püspök tanúsította (Ered:
dig Fehérváron és Csurgón. Ennek figye- Hungaricana, https://archives.hunga-
12
A S T EF AN I T A I SP O T Á L Y O S R E N D L E G K O R Á B B I T E M P L O MA I
„Az esztergomi és a felhévízi házak történetét Knauz [Nándor], Némethy [Lajos] és Reiszig
[Ede] részletesen feldolgozták. Csupán abban az egyben tévedtek, hogy a stefanitákat a
johannitákhoz sorolták, azonban forráskutatásaik eredményeként levont további követ-
keztetéseik helytállóak” (Falus 2016, 159). Ebben a körben említést érdemel még Boltizsár
Ágoston neve.
„Valóban, a johanniták voltak az első, legismertebb rend, »cruciferi« alatt legtöbbször őket
értették, de nem minden cruciferi volt johannita! Hazánkban a középkorban a johanniták
mellett kimutathatók a templomosok, a mindmáig viruló mariánus (német) lovagrend, ezek
története ismeretes, de az antóniusok, augusztínusok, lazariták, samsoniták, spiritálék és
szepulchrinusok magyarországi történetének számos részlete még nincsen eléggé felku-
tatva, ezáltal előfordulhat, hogy okleveleiket és ezek nyomán házaikat, templomaikat a jo-
hannitákhoz sorolják, amint ez a stefanitákkal is történt. […] Az intitulációkat (önmegneve-
zéseket) és inscripciókat (adresseket, címzéseket) elemezve hamar kiderül, hogy eltérően a
johannitáktól, a cruciferi sancti regis Stephani de Strigonio okleveleiben soha nem szerepel
Szt. Jánosra vagy Jeruzsálemre történő utalás. Ugyanez vonatkozik a budafelhévízi Szt. Há-
romság-templomra és a hozzá tartozó rendházra is, melynek összetartozását az esztergo-
mi házzal több oklevél is bizonyítja” (Boroviczény 1991, 7–8, kiemelés tőle).
„A Szent István »ispotályos«, másnéven „keresztes« házat tévesen a johannitákhoz sorol-
ták, de az utóbbi lovagrenddel szemben házunk »kanonokrend« volt (mester, custos vagy
őrkanonok, lektor vagy skolasztikus, dékánkanonok és más fráterek szervezetével), s nem
tévesztendő össze az Esztergom városában állott johannita Sz. Kereszt ispotályos keresztes
házzal” (Györffy 1987, 2: 280).
ricana.hu/hu/charters/537/; MOL DF a keresztesek várait, végül október 2-án

248963; kiadásai: Fejér 1841, VII/5:127– Jeruzsálemet. A stefanita ispotályos rend
129; Knauz 1863, 130–133; Knauz 1874, elvesztette ottani anyaegyházát. Mű-
132–134; ÁÚO 1867, 6:167–170; Hon- ködése átszervezést igényelt, a központ
lap). Kiadásának célja Szent István király értelemszerűen Esztergomba került.1
kereszteseinek a pápa és Szent Péter ol- Az egyházfő minderre áldását adta, és
talma alá vételének írásba foglalása volt. nagy kedvezményekben részesítette a
Az egyházfő mintha előre látta volna a stefaniták házait és templomait. Az ok-
közelgő eseményeket: Szaladin szultán iratból tudunk a rendnek II. Géza király
(1171-1193) 1187. július 3-án megsem-
misítő vereséget mért Lusignani Guido 1 A rend a XIII. század elején Akkonban ala-
jeruzsálemi király, III. Rajmund tripoli pított házat és templomot a szentföldi jelen-
gróf és Chatilloni Rajnald antiochiai fe- lét fenntartása céljából. Több magyarországi
birtokukat minden valószínűség szerint az
jedelem egyesült seregeire a hattini si- ottani ház fenntartása érdekében adták el
vatagi csatában (Tarján), majd elfoglalta (Boroviczény 1991, 17–18).
13
1. KÉP. III. Orbán pápa 1187-ben kiadott Religiosa loca kezdetű bullájának a stefanita ispotályosok
általi életre hívásáról, a jeruzsálemi és Ezeket a korábbi közreadókkal egyezően

esztergomi templomalapításairól, arról, értelmeztem. Az irat sérültsége miatti ol-
hogy III. Sándor pápa legátusa, Manfréd vashatatlan, ám kikövetkeztető betűket
praenestraei püspök által már apostoli kapcsos zárójelben tüntettem föl, szin-
oltalom alá vette a rendet, valamint arról, tén összhangban a korábbi közreadók-
hogy III. Béla király öt falut és tizenkét kal. A kis- és nagybetű használatában,
hajót adományozott a számukra. illetve a központozásban tapasztalható
A Religiosa loca kezdetű bulla téte- következetlenségek a szövegéi, az olvasó
lesen megnevezi a stefaniták legkorábbi ellenőrizheti ezeket a fotón.
templomait (és birtokait), immunitást ad A felsorolt egyházas helyek közül
számukra, továbbá mentesíti őket az adó- eddig három azonosítása kétségtelen.
zási és tizedfizetési kötelezettségek alól, Az első helyen Obon Szent István ki-
mivel ispotályos szolgálatot látnak el. Hét rály, a harmadikon Aqua Calida Szent-
templomot sorol fel a titulusával együtt: háromság titulusú temploma szerepel.
„monasterium Sancti Stephani Regis [...], Az Abonyként hangzósított Obon Esz-
positam in loco, qui Obon nuncupatur tergomnak a mai Szentkirály nevű ré-
[...], Ecclesiam Sancti Stephani depulchro, szén helyezkedett el (Némethy 1896, 45;
depraedio. Ecclesiam Sanctæ Tri[nita]tis Horváth–H. Kelemen–Torma 1979, 186;
de aqua calida Ecclesiam Sancti Nicolay Györffy 1987, 2:277; Boroviczény 1991,
de Veytyc[ Ecclesi]am Sanctæ Ma[riae de] 26), amely éppen az ispotályosok temp-
Thovt. Ecclesiam Sanctæ Mariæ de Sokol. loma és ottani birtoklása nyomán váltott
Ecclesiam Sanctæ Margharetæ de Char- nevet, az utóbbi pedig a hajdani Budafel-
ca”. A Sancti, illetve Sanctæ szavak kivé- hévízen, a mai Margit körút – Török utca
tel nélkül ligatúrával íródtak, a szövegről – Frankel Leó út képezte háromszögben
készült felvételen az is látható, hogy a pá- (Supka 1907, 98; Gerevich 1971, 24; Bo-
pai kancellár más helyeken is alkalmazott roviczény 1991, 23), és a tatárjárás után
betűösszevonásokat, illetve rövidítéseket. a rend központjává vált. Mindkét helyen
14
templomainak helyét és azok védőszentjeit felsoroló része. Ferencz Csaba szívességéből.
előkerültek a hajdani templom marad- A többi négy helynek még az írás-

ványai. A sor végén Charca (Antiochiai) módja is eltérő a különböző közreadók-
Szent Margit tiszteletére szentelt egyháza nál. Ennek oka részben a figyelmet-
szerepel: ez a bodrogközi Karcsával azo- lenségük, részben pedig a pápai okirat
nosítható, temploma fennáll (Németh sérültsége. Ferencz Csaba, a stefanita
2019, 106). Ez a településnév teszi lehető- rend nagymestere szívességéből, amelyet
vé Sántha Attila nyelvész kutatásai nyo- e helyen is köszönök, tanulmányozhat-
mán annak felismerését, hogy a pápai tam az okirat nagyfelbontású fényképét
okirat észak-itáliai latinsággal készült, s (1. kép), amely számos téves olvasat el-
benne a cha, che, chi ka, ke, ki-nek olva- vetését tette lehetővé a számomra. Az I.
sandó (Sántha 2019, 12). Ebből arra kö- táblázatban összegzem a szóban forgó
vetkeztethetünk, hogy a scriptor, Albert négy helynév különböző közreadásait.
bíboros, pápai kancellár részletes inst- Az alábbiakban megvizsgálom a külön-
rukciókkal rendelkezett a helynevekre böző névváltozatokat, illetve a települé-
nézve, tehát azokat pontosan adta vissza. sek azonosítására teszek javaslatot.
AZ 1187-ES PÁPAI OKIRATBAN SZEREPLŐ STEFANITA TEMPLOMOS HELYEK

MEGNEVEZÉSE A DOKUMENTUM KÜLÖNBÖZŐ KÖZREADÓINÁL
Fejér ÁÚO VI és Knauz 1863 Knauz 1874 Honlap

Puchto (?) pulchro pulchro Pulchro
Vaytyg Veytyo Veytic Veytic
Thouth *hovt Thovt Thovt
Socol Sokol Sokol Sokol
I. TÁBLÁZAT. Az 1187-es pápai okiratban szereplő azonosítatlan templomos helynevek olvasatai a

különböző közreadóknál: Fejér 1841, VII/5:128; ÁÚO 1867, 168; Knauz 1863, 131; Knauz 1874, 133.
15
PULCHRO apát, a depulchro szavakat sepulchro-

nak olvasta, és a Szent István Király sír-
ja templomához fordítást adta. (A király
A mentességet nyert helyek pápai felso- szó nem jelenik meg a latin szövegben.)
rolásban a második helyen Pulchro Szent Tény, hogy a de és a pulchro között nincs
István titulusú egyháza áll. Az okirat szóköz, azonban a de és a praedio között
nem egyértelműsíti, hogy a védőszent sincs. A Pulchro név Szép(lak)ként for-
a protomártír vagy a szent királyunk, s dítható magyarra. Györffy, s nyomán Bo-
ez zavarok forrásává vált. Közreadóik roviczény is Esztergom közelében vélték
egyező olvasatokat adnak a helynévre, megtalálni (Györffy 1987, 2:211; Györffy
csupán Fejér Györgyé tér el a többitől. 1987, 2:277; Boroviczény 1991, 26). Az
Mind a titulus, mind a helynév kifogás- orvos véleménye szerint Reiszig Ede té-
talanul olvasható ma is: ecclesiam Sancti vesen helyezte Baranya megyébe (Reiszig
Stephani depulchro depraedio. A Sancti és 1925, 26), erre alább visszatérek.
a praedio szavak az olvasásukat nehezí- Az Esztergom-közeli lokalizá-
tő betűösszevonásokkal vannak leírva. ció egyrészt az 1187-es pápai bulla egy
A stefanita rend honlapján közreadott 1258-ban keletkezett, interpolált átira-
eredeti szöveg helyesen hozza a szöveget, tán alapul, melynek készítője Florentius
de a magyar változatból az tűnik ki, hogy acconi püspök volt (Hungaricana, https:
a fordító, a rend nagymesterének köz- //archives.hungaricana.hu/hu/charters
lése szerint Kerekes Károly ny. ciszterci /view/536/; MOL DL-DF 228644), s
amely Szent István protomártír egyházát
Esztergom mellett említi (Györffy 1987,
2:277). Az irat interpolált volta abból de-
rül ki, hogy olyan templomokat és birto-
kokat is felsorol, amelyek az eredetiben
ránk maradt bullában nem szerepelnek.
A püspököt nyilván a helyi stefaniták
kérték föl az átírásra és vetették be vele
a „többletinformációkat”. Az utólagos
szerzemények eredeti adományozásként
való feltüntetése bevett gyakorlat volt a
XII–XIII. században, s ennek „techniká-
ja” volt az átíratás. Az okirat IV. Béla által
kiadottnak igyekszik feltüntetni magát
(Györffy 1987, 2:281), és egy bevezető
2. KÉP. Az 1187-es pápai okirat 1258-as interpolált átira- után sokáig meglehetősen pontosan kö-
tának a stefanita ispotályosok templomainak helyét és veti a pápai bulla szövegét. Említi az obo-
védőszentjeit felsoroló része az alsó nyolc sorban. ni házat, a III. Béla által az ispotályosok-
16
nak adományozott tizenkét hajót és öt vannak: Szentkirály, Bille, Tát és Zsidód.

falut, ám a nec non szavak után megkez- Ezután következik a távolabb lévő (Bu-
dődik a hamisítás. A III. Orbán által ked- dafel)Hévíz, majd Széplak. Az 1258-as
vezményezett egyházak sorát kiterjeszti szöveg értékes pontosításokat tartalmaz
olyanokra is, amelyek nincsenek benne a az eredetihez képest. A széplaki templom
pápa bullájában (2. kép): Ecclesiam Sanc- védőszentjeként Szent István királyt ne-
ti Stephani protomartyris prope Strigoni- vezi meg. Másrészt Pulchro Calidis Aquis
um, Ecclesiam Sancte Margarethe de Bille, utánra került, tehát a sorrendjük felcse-
Ecclesiam Sancti Georgii de Tat, Ecclesiam rélődött a pápai okiratbelihez képest, s ez
Sancti Thome de Sydod. Ezután a szöveg a szöveg belső logikája szerint azt jelzi,
visszatér a bulláéhoz: Ecclesiam Sancte hogy Esztergomtól távolabb van, mint
Trinitatis de calidis aquis, majd az eredeti Budafelhévíz.
szöveget pontosítva ez következik: Ecc- Pulchro Györffy szerint Eszter-
lesiam Scti Stephani Regis de Pulchro Pre- gom-közeli elhelyezkedését alátámasz-
dio. A szöveg innen ismét visszatér a bul- tó másik okirat 1272-ben keletkezett, és
láéhoz, felsorolva Veitech, Sokol, Thout eredetiben maradt ránk (Knauz 1874,
és Characha ott említett egyházait – ér- 1:599–601). Készítője Illés, a stefaniták
demes megfigyelni a településnevek he- esztergomi házának magisztere. Az esz-
lyesírásának apró eltéréseit az 1187-esek- tergomi ispotályosok birtokainak határ-
hez képest –, majd ismét további, ott járásáról szól, ez említi Szent István-egy-
nem szereplő templomokat említ. Ezek házukat: ecclesie nostre, videlicet sancti
a szempontunkból már lényegtelenek, Stephani (uő. 599). A dokumentum nem
csupán azt kell megjegyeznünk róluk, nevezi meg e sajátjuknak mondott temp-
hogy Esztergomtól távoli helyeken álltak. lom helyét, ám a szövegkörnyezetből
A hamisított bulla értékelése kapcsán te- egyértelműen kiderül, hogy a határjá-
kintetbe kell vennünk, hogy a kezdemé- rás Esztergom közvetlen közelében lévő
nyezője a stefaniták legbelsőbb köreihez helyeket érintett. Györffy ezt a Pulchro
tartozott, aki részletes információkkal helynév által nem egyértelműsített Szent
rendelkezett a rend templomairól. Ezek István-templomot azonosítja az 1187-
pontos megnevezése érdekében állt, így es pápai okiratban említett egyházzal.
a feltüntetett helynevek és titulusok iránt Horváth István és munkatársai már ko-
a legcsekélyebb kétséggel sem élhetünk, rábban kifogástalanul igazolták, hogy a
ám ezek egy része nem szerepelt az 1187- stefanitáknak volt két egymással hatá-
es okiratban. Szembetűnő, hogy a kibőví- ros Szentkirály, illetve Szentistván nevű
tett lista földrajzi szempontból mennyire faluja (Horváth–H. Kelemen–Torma
szisztematikusan veszi sorra a rend egy- 1979, 182). Az előbbi volt a temploma
házait. Az Esztergom melletti Obon után védőszentje nyomán nevet váltott Obon,
négy olyan település következik, amelyek s Györffy az utóbbiról tételezi föl, hogy
az érseki székhely közvetlen közelében az az egyháza titulusa után szintén ne-
17
3. KÉP. A cikói templomrom nyugatról. Nemes Zsuzsa felvétele.
18
vet váltott Pulchro (Györffy 1987, 2:277). 1894, 8). A romot alte Kirche megneve-
Az 1258-as irat viszont egyértelműsí- zéssel feltünteti az Első Katonai Felmérés
ti, hogy téved, hiszen az ott ecclesiam (1782-85) 12/30-as térképszelvénye. A
Sancti Stephani protomartyris prope négyszögletes záródású főapszis fenn-
Strigoniumként megnevezett egyház azo- áll, abból északra is, délre is ívek indítá-
nos a 14 évvel később említettel. Más- sai látszanak, amelyek a mellékapszisok
részt az 1258-as iratban egyszerre szere- diadalívének lennének vélhetők (3. kép),
pel ez a templom és Pulchro egyháza, s azonban Békefi nem tüntet föl mellék-
az utóbbi patrónusa sem egyezik az előb- apszisokat: nála az oldalhajók egyenes,
biével, hiszen az Szent István királyunk, azokéval megegyező szélességű kele-
nem a protomártír. Mindebből arra kell ti falban záródnak (1. ábra). Az épület
következtetnünk, hogy az ispotályosok más alaprajzi furcsaságokat is mutat (ld.
1187 és 1258 között szert tettek egy Ist- a szövegdobozban), és biztosra vehető,
ván protomártír védőszentsége alatt álló
templomra a hajdani Obon közelében,
továbbá, hogy Széplakot nem Esztergom
közvetlen közelében kell keresnünk. A
fenti két érvet lényegesen erősebbnek
tartom annál a lehetséges ellenvetésnél,
hogy a pápai bullában Pulchro templo-
mának titulusa Szent István, ugyanis eb-
ből a király (regis) szó hiányában inkább
a protomártírra lehetne következtetni. Itt
kétségtelenül csekély ellentmondás van a
két okirat titulusmegadása között, ám az
1258-asban szereplő rendkívül részletes
adatok alapján nehezen vonható kétség-
be kezdeményezőjének a rend templo-
mairól való tökéletes ismerete.
A fentiek nyomán érdemes meg-
vizsgálnunk, mi alapján gondolta Reiszig
Ede, hogy Pulchro Baranyában volt talál-
ható (Reiszig 1925, 26). Az első magyar-
országi ciszterci monostor, a cikádori
után kutatva Békefi Remig 1893 júliusá-
ban ásatást vezetett a Tolna megyei Cikó
közelében, a mai Ó-templomnál, ahol
egy 17,6 m hosszú, háromhajós, kéttor- 1. ÁBRA. Scheffer Miklós munkája Békefi (1894, 8)
nyos templom alapjait tárta föl (Békefi nyomán.
19
Az északi mellékhajó csak fele olyan hosszú, kiállított bizonyságlevele, amely Cletus
mit a főhajó, és egy széles átjárótól eltekintve comes utódainak osztozkodásáról szól a
folyamatos fal választja el attól. A déli mellék- Zelyz nevű birtokkal kapcsolatban, em-
hajó még különlegesebb. Ugyan elér a déli líti a terrarum Cruciferorum de Zeplokot
toronyig, de két részre osztott volt. A keleti (Wenzel 1873, 10:237), tehát a keresz-
része alig 9 m2 alapterületű, és legfeljebb ol- tesek széplaki földjét, s egy mondattal
dalkápolnának tekinthető. Az ásatás nem ju- korábban egyértelműsíti, hogy Tolna
tott el olyan finomságokig, hogy mellékoltár vármegyei területekről beszél. Békefi
alapozását keresse a keleti fal előtt (az északi idéz egy másik okiratot, amely 1498-ban
oldalhajóban sem). A nagyobb, nyugati rész- keletkezett, és egy békésen megoldódó
be boltívek alatt szabad átjárás lehetett a fő- vitáról tudósít „Zsigmond, a Szent-Há-
hajóból: az ásatás nem mutatott ki folytonos romságról czímzett felsőhévízi prépost
falalapozást. Az épület alaprajza jelentősen és Péter széplaki polgár” (Békefi 1894,
eltér a bazilikákétól, így nem tekinthető an- 20) között egy malom tulajdonjogát il-
nak. Elképzelhető lenne, hogy nemzetségi letően. Zsigmond, akiben a felhévízi ste-
templom volt, ám ha ez nem társult azzal, fanita házfőnökre ismerhetünk, hűbéri
hogy rendi monostor működött mellette, ak- joga elismerését várja el Pétertől, akinek
kor mentessége a tizedfizetés alól nehezen megtiltja a malom elidegenítését, és az
lenne magyarázható. egyezség szerint, ha az utóbbi törvényes
utódai kihalnak, akkor a malom a pré-
postságra száll vissza. Megnyilvánulása
konzisztens egy olyan rendfőnökével, aki
hogy nem plébániatemplomnak készült, szeretne idővel visszaszerezni egy – talán
s ezt megerősíti, hogy nem szerepel az szabálytalan módon – elvesztegetett ren-
1330-as évek pápai tizedjegyzékében. A di tulajdont, tehát a stefaniták Széplakon
tudós szerzetes mindenképpen helyesen rendelkeztek javakkal. Ebből önmagá-
állapította meg, hogy ez nem lehet a ci- ban természetesen nem következik, hogy
kádori monostor temploma, mert a cisz- templommal is.
terciek egytornyú templomokat emeltek Összegezzük a tényeket: Cikón,
(Békefi 1894, 18), s az később Bátaszéken amelynek közelében korábban doku-
elő is került. Más épület nyomát nem ta- mentáltan egy Széplak nevű település
lálta meg a közelben, s ebből arra követ- helyezkedett el, állt egy háromhajós, egy-
keztetett, hogy nem rend temploma volt. apszisos, kissé szabálytalan alaprajzú,
A fennálló maradványok és az előkerült egyedi díszítményekkel ellátott, gondo-
kőanyag alapján a monumentális építé- san megépített téglatemplom. Nem sze-
szet emlékei közé sorolta be (uő. 12). repel az 1330-as évek pápai tizedjegyzé-
Okleveles bizonyíték is felvonultat- kében, ami rendi birtoklást sejtet, s az
ható a stefaniták Tolna megyei birtoklása épület sem tűnik plébániatemplomnak,
mellett. A pécsi káptalan egy 1296-ban még kevésbé leányegyháznak (filiának).
20
Tudjuk, hogy a stefanitáknak volt birto-

kuk Tolnában, és hogy valahol egy Szép-
VEYTYC
lak (Pulchro) nevű helyen templomuk
volt már a XII. században. A kínálkozó A sorban negyedik helyen az okirat Szent
azonosítást nem támogatja a templom Miklós titulusú templomot említ. A tele-
ránk maradt (Mária), illetve az 1187-es és pülésnév első öt betűje ma is kifogásta-
az 1258-as okiratból ismert (Szent István lanul olvasható: Veyty. Az első négyet il-
protomártír) védőszentjének eltérése, va- letően egyezés van minden közreadónál,
lamint a rendi épületek hiánya. Az első csupán Fejér tévesztette el a második be-
nehézség könnyen magyarázható azzal, tűt, s vélte a-nak. Az ötödik betűnél már
hogy a török idők alatt elnéptelenedett a megszűnik az egyezés: Fejér és az ÁÚO
falu, és az újratelepülők már nem ismer- y-t, Knauz és a rend honlapja i-t közöl. A
ték az eredeti védőszentet. A második rendelkezésemre álló fényképfelvétel ez
sem zárja ki az azonosítást. Az 1893-as esetben kétségtelen döntést tesz lehetővé:
ásatást nem képzett régész vezette, bár a betű egyértelműen y: jól látható a mé-
Békefi Remig igyekezete kitetszik a köz- lyen az alapsor alá nyúló hurok. Mind-
leményéből, és túl gyorsan lezajlott – két két y fölött pont van. Németh Dániel
nap alatt –, igaz, nagyszámú segéderő, 30 nyelvtörténész szerint a pont nem számít
fő állt rendelkezésére. Elképzelhető, hogy mellékjelnek, azaz nem a pontos betűvel
nem találta meg a rendi épületek nyoma- jelölt hangnak a pont nélküli pártól való
it, amelyek köveit vagy tégláit a környék ejtésbeli különbségét okozza, csupán fi-
lakossága bizonyára hamarabb és kön�- gyelemfelhívó szerepű. Az olvasás segíté-
nyebb szívvel, kevesebb lelkiismeret-fur- sére vezették be, egyes írástípusokban a
dalással hordta el, mint a temploméit. v és az y egyszerűbb megkülönböztetése
Széplak Cikóval való azonosítá- érdekében (Németh Dániel 2020, ma-
sának a szakirodalomban felmerült al- gánközlemény).
ternatívája egy Esztergom-közeli hely, A név hatodik betűjének jobb szé-
amely ellen fentebb nyomós érveket le sérült: a szóba jövő lehetőségek c – ez
hoztam föl a rendelkezésre álló források Knauz és Kerekes olvasata –, a – az ÁÚO
alapján. Az itt feltételezett templomnak javaslata –, illetve o. A Fejér által látni
nincs megragadható régészeti nyoma, és vélt g a fényképfelvétel alapján tévedés-
abból, hogy a Duna túlpartján egy Scep nek minősíthető, legfeljebb q jöhet még
(Szép) nevű helyről van adatunk, nem szóba. Az ominózus betű után öt–hat
következik, hogy az innenső parton egy karakter hosszúságú folytonossági hi-
Széplak nevű település állt volna, mint ány van a bulla hártyáján, így a név akár
azt Györffy feltételezi (Györffy 1987, 2: folytatódhatna. Ebből egy szükségsze-
277). Természetesen lehetséges, hogy a rűen szóköz, a hiány után kiolvasható
két „jelölt” egyike sem azonos a bullában betűk am, amelyek a szövegösszefüggés-
említett Pulchroval. ből kideríthetően az Ecclesiam szó végét
21
2. ÁBRA. Fejér
vármegye délkeleti
részének térképe
Györffy (1987)
nyomán.
képezik, tehát a szó eleje még betűös�- lembe véve a latin nyelv szűk betűkész-
szevonás esetén is kitölti a fennmaradó letét, a Vejtye is szóba jöhetne, ám Né-
négy–öt helyet. A településnév tehát hat meth Dániel szerint a ty vélhetően csak
betűből áll. a XIII. században lett önálló fonéma a
Az utolsó betű meghatározását és a magyar nyelvben. Közismert, hogy egy
név hangzósítását döntően befolyásolja, hely- vagy személynevet akár egyazon
hogy a fölülpontozott y-okat miként ol- Árpád-kori okiratban is eltérően írtak le,
vassuk. Az egyik változat mindenképpen s ennek az ellentéte is előfordult, ti. egy
az, hogy j-nek. Az első öt hang ez eset- adott betű ugyanabban a szövegben más-
ben Vejtj, tehát az utolsó szükségszerű- más hangot jelölt. Ha az y-ok hangérték-
en magánhangzó, a mai fül számára a használatát a fentiek szellemében nem
Vejtje név csengene a legjobban. Figye- tekintjük következetesnek, akkor Vejtik
22
hangzósítás is lehetséges, ahol a k han- 1289-es változatokban következetesen

got c vagy q betű jelöli. Németh Dániel a hiányzik az y az e és a t közül. Ez esetleg
Vejtëk hangzósítás mellett foglalt állást, s betudható annak, hogy száz év alatt mó-
ennek indoklását a Függelékben szereplő dosult a helynév a használat során.
írásában adja meg. A nyelvtörténész vé- A Vejtëk vagy Vejtik hangzósítás
lekedésének támogatást ad a helynévnek esetén a Temes vármegyei, az 1330-as
az 1258-as okiratban Veitech változatban évek pápai tizedjegyzékében előforduló,
történő megjelenése. s ott Veytehként említett település (Ort-
A két különböző hangzósítás az or- vay 1892, 2:491) kerül látótérbe. Ha ez a
szág más tájaira visz el minket. Ha a Vejt- helyes azonosítás, akkor az esztergomi
je a helyes, akkor a hajdani Vejte telepü- központtól legtávolabbi Kárpát-meden-
lés nevére ismerhetünk, amelyet Györffy cei birtoka volt a stefanitáknak 1187-ben,
György szerepeltet a Fejérvármegye a azonban 1330-ban már nem lehetett az
XIV. század elejéig címet viselő térké- övék, különben nem szerepelne a tized-
pén (2. ábra), a Duna bal partján, Solttól jegyzékben. A pusztán névazonosságon
délre, Hartától északra, nem messze az alapuló azonosítást nem támogatja, hogy
utóbbinál lévő révtől. Ezt az azonosítást egy temesi ház és ispotály sok száz kilo-
támogatja, hogy a mai 51-es út helyén méterre lenne mind a rendi központtól,
húzódott hajdani hadiút közelében, azaz mind a legközelebbi hasonló stefanita
forgalmas helyen állt volna. 1289-ben létesítménytől. Elvileg elképzelhető még,
két okirat is említi Vejtei Konrád fia Se- hogy a Dráva-menti Vejti vagy a völgysé-
bestyént (HOkl 1879, 115–117; Györffy gi Vejke rejtőzik a furcsán lejegyzett név
1987, 2:443), tehát a település akkor már mögött. Reiszig Ede szerint Baranyában
biztosan jó ideje létezett. Az első okira- van, ám kijelentését nem támasztotta alá
tot a kalocsai káptalan állította ki, tehát (Reiszig 1925, 26).
az írnok, még akkor is, ha nem magyar
anyanyelvű volt, ismerhette a közeli tele-
pülést és a nevének kiejtését. Ő azt egy- THOVT
szer Wetheh, egyszer Weteh formában
írta (HOkl 1879, 115). A másik okirat IV. A felsorolásban az ötödik helyen egy Ma
László király nevében született, szerzője névkezdetű szent patrocíniuma alatt álló
Gergely csanádi püspök, királyi kancel- templomot említ a pápai irat, utána hat-
lár. Ő Wethyhként jegyezte le a település karakternyi folytonossági hiány van. A
nevét (HOkl 1879, 116). Ez a dokumen- szöveg kiadói egységesen Marie de sza-
tum 1429-es hiteles másolat formájában vakkal töltötték a hiányt, meglátásom
maradt meg. Szembetűnő a helynevek szerint megalapozottan, hiszen a Mar-
lejegyzésének viszonylagos konzisztenci- gareta de vagy a Magdalena de szavak
ája a két 1289-es okiratban, illetve a je- nem férnének ki. Az 1258-as interpolált
lentős eltérések az 1187-eshez képest. Az okirat egyértelműsíti a Mária-olvasatot.
23
4. KÉP. A lengyeltóti Árpád-kori templom keletről. Nemes Zsuzsa felvétele.
A településnevet Fejér kivételével min- Az Árpád-kori Magyarországon jó

denki Thovt-nak olvasta. A kezdő T alsó néhány Tóti nevű települést ismerünk.
fele az okiratról készült fénykép tanú- Mindenképpen a lista élére kívánkozik
sága szerint valóban hiányzik, s Wenzel a mai Lengyeltóti, amelyet Tóth Sándor
Gusztáv emiatt a betűt kiolvasatlanul helytörténész és Györffy György a pápai
hagyta, de kevés kétség férhet hozzá, bullában említett településsel azonosít.
hogy az valóban T. A hangzósítás prob- Legmagasabb dombján áll a temploma
lémamentes: a Tót, vagy még inkább a (4. kép), amelyben B. Benkhard Lilla
Tóti névre ismerhetünk. és Lukács Zsuzsa vezetésével 1991-ben
24
folyt régészeti kutatás, amely a temp- számú ülőfülke egyaránt erre mutat. Az
lomban több építési periódust azonosí- ásató régészek megalapozottan vélelmez-
tott. Az első templomot szerintük a XII. tek rendi használatot. Ezt megerősíti,
században emelték: ennek közel négyzet hogy az eklézsia hiányzik az 1332-35-ös
alaprajzú, ám a szentélyek felé kissé tá- összeírásokból, tehát nem fizetett pápai
guló, azaz valójában trapéz alakú hajója tizedet, s III. Orbán pápa rendelete ér-
volt, amelyhez egy fő- és két mellékapszis telmében a stefanita ispotályosok házai
csatlakozott (B. Benkhard–Lukács 1996, és templomai valóban adómentességet
3). A hajó nyugati végében karzat he- élveztek. A XII. század második felé-
lyezkedett el. A régészek megtalálták a ben Magyarországon már működő nagy
nyugati falon a karzattartó pillérek ala- szerzetesrendek egyike sem jelentkezett
pozását és felmenő részük egy darabját, a török idők után a tóti templomért, és
illetve a velük szemben álló pilléralapo- vélte megtalálni a létrehozóiban hajdani
kat a hajóban. A hajó déli és északi falá- rendtársait, tehát egy magyarországi je-
ban hajdan 8-8 fülke helyezkedett el (5. lenlétét tekintve kisebb súlyú közösség
kép), a nyolcadik már a mellékszentélyek birtokolhatta (Németh 2019, 80). A Tóth
nyugati végébe került, illetve egy-egy to- és Györffy által javasolt Thovt = Lengyel-
vábbi a nyugati falban található, a sarkok tóti azonosítás mellett további érv, hogy
közelében. (A középső és a déli apszis község a hajdani hadiút mellett települt,
közötti falszakaszban lévő fülke újkori.) és nyilvánvaló, hogy ispotályokat váro-
Összesen tehát 18 falfülkéje volt a temp- sokban vagy forgalmasabb helyek köze-
lomnak, s ez a legnagyobb szám az Ár- lében volt érdemes létrehozni.
pád-kori templomaink körében. Ezeket A közelmúltban magam is foglal-
már a XIII. századi helyreállításkor elfa- koztam a lengyeltóti XII. századi temp-
lazták, előkerülésük a régészeket is meg- lommal. Megállapítottam, hogy a leg-
lepte. Természetesen nem igazolható, több alaprajzi párhuzama Svájc területén
hogy az 1882-ben részlegesen elbontott található, annak is főleg a keleti részében
északi falszakaszban valóban voltak fül- (Németh 2019, 79). Ezek az épületek
kék, ám mivel a megmaradottaknak van VIII–XI. századi keltezést kaptak ásató
párja a déli oldalon, így biztosra vehető régészeiktől. Ha a tóti templom stefani-
hajdani meglétük. A falfülkék szélessé- ta építésével számolunk, akkor nehezen
ge átlag 70 cm, mélysége 40 cm volt. Az érthető, hogy ez a magyar alapítású és
eredeti járószint a fülkék aljától lefelé 43 működése kezdetén főként a Közel-Ke-
cm-re húzódott (uők. 7–8), tehát kényel- leten tevékenykedő rend miért Svájcból
mes ülés eshetett bennük. vett volna alaprajzi mintát, ráadásul vi-
A XII. századi épület alaprajza (3. szonylag régit. Bármilyen kecsegtető is
ábra) egyrészt egyedi a Kárpát-medencé- a Thovt = Lengyeltóti azonosítás, más
ben, másrészt nyilvánvalóan nem plébá- nehézség is mutatkozik vele. A temp-
niatemplomé: a három apszis és a nagy- lom Historia Domusa 1749-ben „ember-
25
5. KÉP. Fülkék a lengyeltóti templom déli falában. Buza László felvétele.
emlékezetet meghaladó idő óta” ismert- munk többszörös patrocínium alatt állt:
nek mondja a jelenleg is meglévő Szent az első védőszent nagyon gyakran a Bol-
Jakab-titulust, ez viszont ellentétben áll dogságos Szűz volt, ám ilyen esetekben
Szűz Mária védőszentségével, amelyet éppen emiatt általában a második védő-
a pápai okirat nevez meg. Ugyanakkor szent nevén említették ezeket. Ennek is-
Tóth Sándor szerint a plébániának a XX. mert példája a tihanyi apátság, amelynek
század elején papírra vetett, akkori espe- védőszentjei a Boldogságos Szűz és Szent
rese által írott történetében egy lábjegy- Ányos, és mégis az utóbbi néven kerül elő
zetben az olvasható, hogy „az 1700-as az egyházi okiratokban, mert ritkasága
években a körmenetek a templom vé- miatt az ő védőszentsége teszi könnyen
dőszentje, Mária szobrától indultak.” Az megkülönböztethetővé. További példák
ellentmondást kettős patronátus megléte is sorolhatók lennének, pl. Somogyvár,
oldhatná föl, de erről sem a bulla, sem a Szent Egyed-templom, Esztergom, Szent
Historia Domus nem tesz említést. Tény, Adalbert-templom: mindkettő esetében
hogy az Árpád-korban számos templo- a Boldogságos Szűz az első védőszent.
26
SOKOL
A mentességet élvező stefanita helyek (Nagy)Szokoly mellett tette le a voksát
sorában a hatodik helyen említ a pápai (Reiszig 1925, 26), Györffy és nyomán
bulla egy Szűz Mária védőszentsége alatt Boroviczény azonosítatlanként tüntette
álló egyházat Sokol településen. Mind a föl (Boroviczény 1991, 17). Szokoly mel-
védőszent, mind a falu neve jól olvas- lett szól, hogy egy hajdani hadiút közelé-
ható. A közreadók egységesen hozzák
mindkettőt, csupán Fejér kivétel, aki ön-
cenzúrát gyakorolva a helynév harmadik,
c-nek semmiképpen sem olvasható betű-
jét akként közli. Valószínűleg nem tudta,
hogy már az Árpád-korban feltűnik latin
iratok betűi között a görögből beszivárgó
kappa. Az 1187-es okiratban is előfor-
dul (legalább) még kétszer: egy sorral a
kedvezményezett templomok felsorolása
fölött a karissimo, illetve a keltezésben a
kalendas szóban.2
A helynév Szokol hangzósítása
egyértelmű, ám ilyen települést nem is-
merünk, Szokolyt, illetve Szokolyát vi-
szont igen. Az előbbi Tolna megyében
található, miként Széplak, az utóbbi pe-
dig a Dunakanyarban, Kismaros fölött a
Börzsönyben. Györffy nem ismer Szoko-
lya nevű Árpád-kori települést arrafelé,
az Első Katonai Felmérés vonatkozó tér-
képszelvényén (EKF 14/17) ott nem lát-
ható templomrom. A hely viszonylag tá-
vol van korabeli utaktól, illetve nagyobb
településektől, ahol ispotály létesítése
indokolt lenne, így a Sokol = Szokolya
azonosítás elvethető. Reiszig Ede a tolnai
3. ÁBRA. Jeney János rajza B. Benkhard – Lukács (1996,

2 Fejér következetes önmagához: a karissimot
charissimonak írja, a keltezést pedig nem 17) nyomán. A tájolást javítottam Keszthelyi és Keszthe-
közli (Fejér 1841, VII/5: 128). lyiné mérése [#406], illetve saját mérés alapján.
27
ben terült el, amely többé-kevésbé követi várat magára, s ezt nehezíti – ahogy
a mai 65-ös út nyomvonalát, ám az EKF Veytyc esetében is –, hogy eddigi isme-
vonatkozó térképszelvénye (EKF 10/24) reteink szerint kizárólag az 1187-es és az
itt sem jelöl templomromot (6. kép). So- interpolált 1258-as okiratban tűnnek föl,
kol megnyugtató azonosítása tehát még később már nem.
6. KÉP. Az Első Katonai Felmérés 10/24-es térképszelvényének részlete. Szokoly térségében nem
jelöl templomromot (EKF 2004).
28
AZ ISPOTÁLYOSOK
XII. SZÁZADI TEMPLOMÉPÍTÉSZETE
MAGYARORSZÁGON
A fentiek alapján állításokat fogalmaz-

hatunk meg a stefanita ispotályosok XII.
századi templomépítészetéről. A három
kétségtelenül azonosított hely közül Fel-
hévízen Supka Géza ásatása nem tudta
tisztázni az apszisok formáját, mert az a
terület akkorra már beépült (Supka 1907,
98). „A műemlékbizottság szakembere
állítólag az apsist felvette. Azon felvétel
azonban nem egyezik az itt közölt hiva-
talos és általam is állandóan ellenőrzött
alaprajz apsis-bekezdésével [értsd indítá-
sával].” (uo.) Így ha az netán elő is kerülne,
megbízhatóságával szemben kételyek-
kel kellene élnünk. A Supka által közölt
alaprajz nem Árpád-kori templomé (4.
ábra). A XII. században már állt, eredeti
templomuknak az alapozása is vélhető-
en elveszett, a terület beépítettsége miatt
tisztázó ásatásban sem reménykedhe-
tünk. A két másik azonosított helyen há-
romapszisos templomot találunk, s ilyen
Lengyeltóti egyháza is. Az abonyi temp-
lom szentélyei azonban már „góth-stylű”,
átalakított állapotukban maradtak ránk.
Ásató régészük csupán azt tudatta, hogy
az eredetiek nem olyanok voltak, de azok
formáit nem közölte (Némethy 1901, 5).
Az épület háromhajós, előteres (5. ábra).
Karcsán az apszisok eredetiek (7. kép),
ám örököltek: egy félig lebontott hat- 4. ÁBRA. Scheffer Miklós rajza Supka (1907, 99) nyomán.
29
karéjos rotunda három megmaradt keleti

karéja szolgál e célra (6. ábra). Ezek sem
eredeti stefanita alkotások tehát, ám mi-
vel meghagyták őket, a félköríves szen-
télyzáródás nagy vonalakban biztosan
egyezett a formai elképzeléseikkel.
A négy korábban azonosítatlan
hely közül Thovt azonosítása tűnik a
legvalószínűbbnek Lengyeltótival, ame-
lyet több, fentebb részletezett megfon-
tolás támogat, csupán a védőszenttel
kapcsolatos ellentmondásos adatok
gyengítik, ám kettős patrocínium esetén
ezek elesnek. Ha helyes az azonosítás,
akkor két olyan stefanita templomunk
van, amelynek látjuk az eredeti apszisa-
it, s mindkét épület esetében három íves
záródásút találunk. A karcsai és a len-
gyeltóti egyházat két további építészeti
elem is összeköti. Az egyik a nyugati
karzat, amely a bodrogközi templom-
ban ma is fennáll, a somogyi épületben
pedig hajdani meglétét igazolták a ré-
gészeti kutatások (B. Benkhard–Lukács
1996, 6), ahogy nyugati toronypárét is.
A karcsai hosszházas templomnak so-
sem volt tornya, de ásató régésze szerint
a maradványok arra utalnak, hogy nyu-
gati toronypárt terveztek a stefaniták,
ám annak kivitelezésétől végül elálltak
(Molnár V. 1966, 110). Az ásatási alap-
rajz Abonyban szintén nyugati torony-
párt és karzatot mutat (Némethy 1901,
5; Horváth–H. Kelemen–Torma 1979,
186). Ezek nyomán az a kép rajzolódik
ki, hogy az egyhajós, három íves záró-
dású szentéllyel ellátott, nyugati karza-
tos és toronypáros templom a stefaniták
által leginkább kedvelt alaprajzi forma.
30
7. KÉP. A karcsai templom délről. Bárdossy László felvétele.
31
A háromapszisosság igazolt az
abonyi templom esetében is,
bár azok eredeti záródása már
ismeretlen. Ha a cikói rom azo-
nos a hajdani Pulchro/Széplak
Szent István-templomával, ak-
kor az részben kilóg a sorból,
mert csupán egy apszisa van,
bár, ha kissé szabálytalan mó-
don, de háromhajós. Ásatás
tudná tisztázni, hogy volt-e a
templomnak karzata. A buda-
felhévízi egyházuk nem XII.
századi alaprajzi mintát követ.
A fenti megállapítások kivona-
tát a II. táblázatban foglaltam
össze.
A tanulmány vége felé kö-
zeledve az olvasó talán kissé elé-
gedetlenül állapítja meg, hogy
egy eredetiben megmaradt,
jól olvasható pápai okiratban
patrocíniumokkal felsorolt hét
templom közel felének helye
nem azonosítható megnyug-
tatóan, jóllehet olyan rendhez
tartoztak, amely évszázadokon
keresztül működött Magyaror-
szágon. Ez sajnos látlelete an-
nak, hogy mennyit tudunk saját
Árpád-kori történelmünkről: a
szükségesnél sokkal kevesebbet.
A megsemmisült dokumentu-
mokkal és a lerombolt vagy át-
5. ÁBRA. Scheffer Miklós munkája alakított épületekkel múltunk
Némethy (1901, 5) nyomán. nagy és rendkívül lényeges da-
rabjait vesztettük el, s ezt a kuta-
tók sorának erőfeszítései is csak
részben tudják pótolni.
32
6. ÁBRA. Karcsa
Árpád-kori temp-
lomának alaprajza.
A harmadik építési
fázis tulajdonítható
a stefanitáknak.
Jeney János munkája
Gervers (1968, 37)
nyomán.
KORAI STEFANITA TEMPLOMOK ÉPÍTÉSZETI ELEMEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Település Hajó Apszisok Nyugati karzat Toronypár

Három ismeretlen
Abony Háromhajós Igen Igen
záródású
Budafelhévíz ? ? ? ?
Karcsa Háromhajós Három íves záródású Igen Tervezték
Lengyeltóti Háromhajós Három íves záródású Igen Igen
Egy négyszögletes
Cikó Háromhajós ? Igen
záródású
II. TÁBLÁZAT. Az 1187-es pápai okiratban szereplő stefanita templomok legfontosabb építészeti
elemei.
33
F É N YEK MOZG ÁS A ÁRPÁD- KO RI T EMPL O M O K B A N . C SI L L A G Á SZ A T I A L A P O K
FÉNYEK MOZGÁSA ÁRPÁD-

KORI TEMPLOMOKBAN.
CSILLAGÁSZATI ALAPOK
E fejezet általános bevezetőül szolgál a kerei vannak: elég, ha az Abu Szimbel-i II.
következő öthöz, amelyekben négy Kár- Ramszesz-templomra (Egyiptom) vagy a
pát-medencei Árpád-kori és egy „óhor- maják Chitzen Itza-i Kukulkán-pirami-
vát” templom fényjárását tárgyalom. sára (Mexikó) utalok, amelyek(b)en be-
Amikor egy templom fényjárásáról be- következő látványos fényjelenségek nap-
szélek, akkor az épület ablakrései vetü- jainkban sok ezer kilométer távolságból
letének mozgását értem alatta, amelyet vonzanak oda érdeklődőket. Korántsem
a rajtuk közvetlenül átvilágító Nap hoz elég azonban az egyiptomi Újbirodalom
létre a falakon, illetve a járószinten. Ezek idejéig visszamenni, hogy eleinknek a
vonulását a Nap vízszintes – keletről nyu- fények szakrális helyeiken való mozgása
gat felé tartó – és függőleges – emelkedő megfigyelése gyakorlatának egyértelmű
és hanyatló – egyidejű mozgása hozza bizonyítékára bukkanjunk. Számos példa
létre. A kisméretű ablakokkal ellátott hozható fel arra, hogy már az őskor em-
Árpád-kori falusi templomok sötétkam- bere megtervezetten hozott létre fényve-
raként működnek, s bennük a rések éles tüléseket (Wolfschmidt 2018).
kontúrokkal képeződnek le. A Nap éves járásának egyik fontos
Más Árpád-kori templomokban jellegzetességét mutatja az a remek soro-
szerzett korábbi tapasztalatok azt mu- zatfelvétel, amelyet a 8. képen láthatunk.
tatták, hogy a vetületek mozgása koránt- Soponyai György asztrofotográfus egy
sem „céltalan”: a Nap járásának kiemelt éven keresztül készített fotókat a delelő
időpontjaiban – napfordulókkor és nap- Napról ugyanarról a helyről, ugyanabban
éjegyenlőségekkor – kapcsolatba lépnek az időben: 11:44-kor a „normál” (CET)
a templom egyes építészeti elemeivel időszámítás szerint, illetve 12:44-kor a
(Pap 1978, 11; Németh 2010, 215; Né- nyári időszámítás (CEST) hónapjai alatt.
meth 2013, 99) és – ha van – kifestésé- A nevezett időpont csillagunk delelési
vel (Pap 1978, 11; Németh 2010, 239), ideje Budapest földrajzi hosszúságán. A
jelezve, hogy nemcsak az épület a maga felvételekből készült montázs egy kissé
anyagi mivoltában, hanem benne a fény szabálytalan nyolcas alakú görbét rajzol
működése is alaposan megtervezett volt. ki: ezt nevezik a csillagászok analemmá-
Ennek jóval az Árpád-kor elé nyúló gyö- nak. Ezen jól látható, milyen jelentős kü-
34
FÉN YEK MO ZG ÁS A ÁRPÁ D -K O R I T E M P L O M O K B A N . C SI L L A G Á SZ A T I A L A P OK
8. KÉP. A Nap analemmája

Budapesten. Soponyai György
montázsa saját felvételeiből.
35
lönbség van a delelési magasságok között végső soron a Föld Nap körüli ellipszis-
az év különböző szakaiban. Ennek mér- pályán végzett mozgásának egyfajta vis�-
téke pontosan megadható: a Föld ten- szatükröződése.
gelyferdeségének – amely korunkban kb. Tekintsünk egy szabadon álló mo-
23,5 fok – kétszerese, azaz 47 fok. Az is nolitot (kőoszlopot), amely sík terepen
kiderül a montázsból, hogy a delelés – a áll, a látóhatárt nem emeli a domborzat.
napi mozgás során elért legnagyobb látó- A csúcsa vetületének mozgása a Nap já-
határ feletti magasság – időpontja kissé rásának kitüntetett időpontjaiban kön�-
ingadozik az év során. Ezért kétdimenzi- nyen kiszámítható (Dendrinos 2017, 12).
ós az analemma, különben egyetlen füg- A 7. ábrán a kör jelképezi a látóhatárt, O
gőleges vonalon sorakoznának a pontok. a kőoszlop helye, OB és OC a nyári, OD
A delelési helyzetek által kirajzolt görbe és OE a téli napfordulókori napkelte, il-
7. ÁBRA. Szabadon álló monolit csúcsa vetületének mozgása a Nap járásának kardinális időpont-
jaiban. Mészáros József rajza Dendrinos (2017, 12) nyomán.
36
letve napnyugta iránya. A BOD=COE a soron következő tanulmányokban vizs-

szög a monolit földrajzi szélességének gált templomok egy métert megközelítő
függvénye. A Nap a nyári napfordulókor falvastagsága megakadályozza, hogy a
az BC ív fölött mozog a kör kerületén az szerény magasságú réseken a nyári nap-
óramutató járásával egyező irányban, a fordulón és környékén közvetlen fény
télin pedig a DE íven. A V1 görbe jelöli lépjen be az épületek terébe. Az ábrán ez
a monolit csúcsának mozgását a nyári, a úgy jelentkezne, hogy a V1 görbének az
V3 pedig a téli napfordulókor, a V2 pedig A1 pont környéki szakaszára nincs vetü-
a napéjegyenlőségit. Az A1–A3 pontok lés: egy sötét kizárási területet kellene rá
jelölik a kőoszlop csúcsának vetületét berajzolni. A sötét terület nagysága érte-
álló délben, azaz amikor a Nap pályája lemszerűen a falvastagságtól és a rések
legmagasabb pontján jár az adott napon. méretétől függ, tehát minden templom
Mivel álló délben a nyári napfordulón esetében más méretű és alakú.
magasabban áll a Nap, mint a téli idején, A fényvetülések szabályozásában
ezért a monolit csúcsát közelebb képe- fontos szerepet játszanak az ablakrézsűk
zi le a talpához, tehát A1 közelebb van (kávák). Ezeket kívül-belül szélesre ké-
O-hoz, mint A3. szítették az Árpád-korban, hogy nagy
Most képzeljük el, hogy a monolit- tükröző felületet mutassanak a rájuk
ba rést vágunk, és annak a vetületének sütő Napnak (9. kép), s róluk a lehető
mozgását kívánjuk tanulmányozni egy legtöbb fény szóródjék a templom bel-
napon belül, illetve az év különböző sza- sejébe. Hiába kicsik az ablakai, napsüté-
kaiban. Könnyen átlátható, hogy a rés vi- ses időben egy Árpád-kori templomban
lágos leképeződésének mozgása csekély világos van: éppen a széles rézsűk miatt.
eltolódással meg fog egyezni a kőoszlop Ezek dőlésszöge beállított, lehetővé téve,
csúcsáénak árnyékával. Innen már csak hogy egy rés vetülete egy adott napon
egy lépés, hogy gondolatban lecseréljük jelenjen meg az épület terében vagy tűn-
a monolitot egy falra, és máris eljutot- jön el belőle.
tunk a templomablakok vetületének ide- Az Árpád-kori templomok keletel-
ális mozgásáig. Az ideális szót azért kell tek voltak. Ez azt jelenti, hogy az épület
beszúrni, mert a keresztény templomok tengelye nagyjából kelet felé mutatott,
zárt terek, amelyekben az alacsonyan de korántsem szükségszerűen a pontos
járó Nap keltette leképeződések „elakad- földrajzi kelet irányába. A szórás mér-
nak” a falakon, és azokról csak kellő nap- téke meglehetősen nagy: erre Keszthelyi
magasság esetén jutnak le a járószintre. Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta
Ennek részletei függenek az épület mé- több mint ezer magyarországi középko-
reteitől, a szabad vetülési hosszaktól. Az ri templomra kiterjedő felmérése muta-
ablakrések leképeződését befolyásolja, tott rá (Keszthelyi–Keszthelyiné 2012).
mekkora a magasságuk, illetve milyen A templomtájolások rendező elve még
vastag az épület fala. Látni fogjuk, hogy kutatás tárgya. A keletelés oka az volt,
37
9. KÉP. A felsőörsi Árpád-kori templom keletről. Szentélyének széles rézsűi sok fényt tükröznek az épület
belső terében. A szerző felvétele.
hogy a kor embere minőséget tulajdo- Ha nincs zavaró berendezési tárgy,

nított a különböző napszakok fényének, akkor a kelő Nap teljesen át tud világítani
és az éppen a látóhatár fölé emelkedett a templomokon. Az Árpád-korban falu-
Nap „friss”, teremtő erővel teli sugarait si templomainkban ilyenek nem voltak:
tekintette a legértékesebbnek. Ez a fel- akkor még nagy figyelmet szenteltek a
fogás a kereszténység előtti időkre megy fény szabad mozgásának a szakrális tér-
vissza. ben. Erre a legnagyobb csapást az egyre
38
terebélyesedő oltárépítmények mérték, elsősorban a mozgó fény naptárszerepére

amelyek teljesen elfedték a legfontosabb gondolok – kevesebb jelentőséggel bírtak.
fényjelenségekben szinte mindig részes Ezért, bár percértékeket adok meg a fény-
keleti szentélyablakot. Korunk műem- mozgás legfontosabb eseményeihez, ezek
lékvédelmi szakemberei sem gondolnak pontosságát és fontosságát megfelelő he-
a fényjárásra, vagy ha igen, akkor for- lyen kell kezelni. A későbbi fejezetekben
dítva, mint kellene, mert előszeretettel tárgyalandó, ún. benapozásvizsgálatok-
helyeznek az ablakokba olyan, gyakran hoz használt ArchiCad – építészeti, és
színes üveget, amely szétszórja a fényt, nem csillagászati program lévén – nem
diffúzan képezi le a rést: éles kontúrok- végez korrekciót a légkör fénytörésére,
kal rendelkező vetület helyett homályos ezért két perccel később állítja elő a nap-
határvonalú folt mozog. A szakrális tér keltét és ugyanannyival korábban a nap-
működésének e fontos eleme így a szó nyugtát, mint az a valóságban megtörté-
szoros értelmében el van maszatolva. nik. Ezt nem korrigáltam vissza, mert a
A templomok kifestői és kőfaragói történések pontos ideje legfeljebb korunk
ügyeltek arra, hogy alkotásaik illeszkedje- kvarcórát viselő megfigyelője számára lé-
nek az épületben működő fény járásához, nyeges. Azt sem felejthetjük el, hogy ezer
s ahol lehet, azt bevonják az ábrázolások éve még az egyenlőtlen órák rendszerét
értelmezésébe. Ezekre ad számos példát használták, azaz a nappalt és az éjszakát
Kirsten Ataoguz mediterrán templomok- külön-külön osztották 12 órára. Így nyá-
ban, és mutatok be én is a hazai kultúr- ron, illetve télen egy nappali óra lényege-
körben a tarnaszentmáriai és a veleméri sen különböző hosszúságú volt, és a mi
templomokkal foglalkozó fejezetekben. egyenlő hosszúságú óránkétól is eltért.
A művészettörténész által hozott leglát- Az egyenlő órák rendszerére való áttérés
ványosabb példa – a szó valódi és átvitt adott értelmet az időmérő eszközök fej-
értelmében egyaránt – a daphni templom lesztésének. Ha egy ezer évvel ezelőtt élt
(Görögország) 1100 körül készült Angya- kiváló tudós próbálta volna időadatokkal
li üdvözlet-freskója, amelyre az ünnep jellemezni a fényjárást valamelyik temp-
napján, március 25-én Mária és Gábriel lomban, akkor ő egészen más számérté-
arkangyal közé, egy aranyozott területre keket adott volna meg, mint én. A nap-
vetül a Nap fénye (Ataoguz 2015, 1739). kelték időpontját befolyásolja az is, hogy
Zseniális festői megoldás: megmutatja az adott irányban mennyi a látóhatár
azt, amit lehetetlen lenne lefesteni (10. magassága az „ideális”, emelkedés nélküli
kép)! Ez a szakrális festészet, sőt tágab- vízszinteshez képest. A vizsgált templo-
ban, a szakrális művészet lényege. mok esetében igényelt csekély korrekci-
A templomban működő fény mozgá- óktól eltekintettem.
sának megfigyelése elsősorban szubjektív Zárt térbe eső közvetlen napfény
tapasztalás volt az Árpád-kor embere szá- szükségszerűen időmérő, illetve naptári
mára, a „tudományos” aspektusok – s itt szerepet is betölt. Álló délben a déli abla-
39
kok vetülete vízszintes irányban jó köze- 2015, 1096). A traktátus a napfordulók

lítéssel mindig ugyanarra a falszakaszra dátumának pontos meghatározásához
esik vagy ugyanazon falsarok felé mutat, külön útmutatással szolgált: ügyes ext-
így az időpont modern órák nélkül is rapolációs módszert ajánlott, hiszen a
azonosítható volt az Árpád-kor embere Nap magassága egy adott azimuton ek-
számára. kor változik a legkevesebbet két egymást
Egy égitest helyzetét a horizontális, követő napon. A napfordulók idejének
azaz a tényleges látóhatárhoz igazított ko- fényvetüléssel való meghatározásának
ordinátarendszerben két adat határozza módszeréről már a IX. század végén mű-
meg: a látóhatár fölötti magasság (szög- ködő Auxerre-i Helperic is írt a Liber
fokban) és az azimut, az északi iránnyal de computo (Számítások könyve) című
bezárt szöge. Az északi irány azimutja munkájában. Ő a kelő Nap által leképe-
0 fok, a keletié 90 fok, a délié 180 fok, a zett ablakrés vetületének vízszintes irá-
nyugatié 270 fok. Az előző bekezdésben nyú határhelyzetei révén azonosította a
szereplő mondat e két szakkifejezés se- napfordulókat (uő. 1093).
gítségével úgy is megfogalmazható, hogy Szólnunk kell a templomban tartóz-
a templom terében egy adott azimutra kodó hívek és a benne működő fény kap-
mutató vonalra az év különböző napja- csolatáról. Diego Peirano hangsúlyozza,
in változó magasságon álló Nap másho- hogy a templom különböző részeinek el-
vá vetíti le egy ablakrés alsó vagy felső térő megvilágítottsága – s ez függ a nap-
szélét. Az folyamatosan vándorolt az év és évszaktól – másféle térélményt ad az
során a járószinten vagy a falon függőle- odalépő híveknek (Peirano 2018, 162).
ges irányban. A leképeződések helyzetét A középkorban a mainál sokkal dina-
csak be kell skálázni, hogy pontos naptár mikusabbak voltak a szertartások: több
álljon elő. Kalendáriumra mind az egy- volt bennük a mozgáselem, a hívek szá-
házi ünnepek pontos megtartása, mind mára is, akik így „bejárták” az épületet.
a különféle mezőgazdasági munkák idő- Másrészt, s erre helyszíni tapasztalatok
ben történő megkezdése miatt szüksége vezettek rá, egy világos színű öltözéket
volt az Árpád-kor emberének. viselő hívő a beeső napfény útjába kerül-
A kora középkor tanult embere bir- ve azt visszaverhette, s ezáltal jelentősen
tokában volt ezeknek az ismereteknek. módosíthatta egy falszakasz megvilágí-
Vilmos, a regensburgi Szent Emme- tottságát. Az illető így megélhette, hogy a
ram-monostor szerzetese, aki később a szakrális térben járó fény működésének
hirsaui monostor apátja lett, az 1060-as maga is teremtő részese.
években készült Astronomica című mun- Bár kívül esik a tudományos aspek-
kájában aprólékos leírást adott arról, ho- tusokon, meg kell emlékeznünk arról,
gyan kell egy templom ablakain keresztül hogy a fényeknek a templomokban való
belépő fény éves mozgása által működte- vonulása megkapóan szép jelenség. Di-
tett naptárt beállítani, kalibrálni (Nothaft namikája – mind a napon, mind az éven
40
10. KÉP. A Gábriel arkangyal és Mária közé vetülő fény a daphni templom Angyali üdvözlet-freskóján március 25-én,
az ünnep napján. Ktiv felvétele, commons.wikimedia
belüli – lassú, megfigyelése többórányi tudják pótolni a helyszíni megfigyelése-

helyszíni jelenlétet igényel egy adott na- ket, az ottlétet. A templomokban a helyü-
pon is, ottlétet már napkeltekor, és vis�- kön, a működésük valós környezetében
szatérést az év különböző szakaiban. Bár láthatjuk a fényeknek az egész szakrális
képekkel igyekszem megmutatni valamit térrel összefüggő mozgását; azonban a
a vizsgált templomokban bekövetkező képek csak pillanatokat tudnak megra-
jelenségek szépségéből, és a modellezé- gadni, és a térélmény is hiányzik. Csak
sekből készült filmek is elérhetők lesznek bátorítani tudok mindenkit, hogy szen-
a Magyarságkutató Intézet honlapján a teljen néhány órát arra, hogy személye-
kötet internetes változatához kapcsoló- sen figyelje meg a fényjárást valamelyik
dóan, ezek élmény szempontjából nem Árpád-kori templomunkban.
41
NI N, S ZEN T KER ES ZT - T EM PLO M: ES ET T A N U L M Á N Y E G Y F É N Y J Á R Á SH O Z
NIN, SZENT KERESZT-TEMPLOM:

TE R V EZETT S ZAKRÁLI S ÉPÜ LET RŐL
ESETTANULMÁNY EGY
FÉNYJÁRÁSHOZ TERVEZETT
SZAKRÁLIS ÉPÜLETRŐL
11. KÉP. Nin, Szent Kereszt-templom délről.

Pudelek felvétele, commons.wikimedia. 42
N I N , S ZEN T KERES ZT -T E M P L O M : E SE T T A N UL M Á N Y E G Y F É N Y J Á R Á SH OZ
T E R V E Z E T T SZ A K R Á L I S É P ÜL ETR ŐL
Mielőtt rátérek hazai Árpád-kori templo- A templom eddigi legélesebb szemű

mok fényjárásának elemzésére, Nin Szent vizsgálója nem régész, művészettörténész
Kereszt-templomának bemutatásával vagy építészmérnök volt, hanem Mladen
kívánom igazolni, hogy abban a korban Pejaković (1928–2005) festőművész és
mennyire lényeges volt a szakrális épüle- filmrendező, aki fölismerte, hogy az elhi-
tek emelésénél a csillagászati szempon- bázottnak tűnő alaprajz mögött gondos
tok figyelembevétele, és hogy az építők tervezés, kitűzés és kivitelezés húzódik
mennyire szem előtt tartották a fényjárás meg, s az épület többrétű naptárként is
fontosságát. A Zárától (Zadar) 20 km- szolgál. Közel háromszáz oldalas hor-
re északra elhelyezkedő település lett az vát nyelvű könyvében mindezt alaposan
első horvát püspökség központja. Itt áll demonstrálta (Pejaković 1978). E feje-
a 11. képen látható, furcsa megjelené- zet illusztrálására az ő ábráit használom
sű kis templom, amelyről a szemlélőnek fel, átrajzolt, áttekinthetőbb változatban,
az lehet az első benyomása, hogy az épí- szükség szerint javítva azokat. A kuta-
tői nagyon gyenge munkát végeztek. A tásainak legfontosabb eredményeit há-
IX. század második feléből származónak rom horvát mérnök foglalta össze angol
mondott „óhorvát” épület alaprajzán (8. nyelven, szélesebb körben ismertté téve,
ábra) nem találunk párhuzamos falakat ám kevéssel bővítve azokat (Stipančić-
vagy derékszögű sarkokat. Ha tájolást kí- Klaić–Andrić–Kostanjšak 2015).
vánnánk hozzárendelni az apszisokhoz, a
hajóhoz, illetve az előtérhez, mindegyikre
más érték adódna, és a zárófalak nem len-
nének ezekre az irányokra merőlegesek.
Az ábrán a piros háromszögek csúcsszö-
gei jelzik annak mértékét, hogy az építők
milyen értékekkel tértek el az egyes olda-
lakon a szabályos elrendezéstől. Az épü-
let az alaprajzi furcsaságoktól eltekintve
is nehezen besorolható. A szakirodalom
triconchaként, háromkaréjos centrális
templomként említi, ám ezeknél az oldal-
karéjok általában merőlegesen állnak a
főtengelyre. Tekinthetjük háromapszisos,
hosszházas templomként is, amelyhez
északnyugaton előtér csatlakozik. Az egy-
szerűség kedvéért ebben a rendszerben
fogom megnevezni az elemeit, bár az épü-
let centrális elrendezése kétségtelen, és a 8. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 29)
„hajói” meglehetősen rövidek. nyomán.
9. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 36) nyomán.
Vegyük szemügyre először a nap- egy félszigeten áll, ám március 21-én és

éjegyenlőségi fényjárást. A 9. ábrán szeptember 23-án éppen a part vonalá-
a délvonalra állított merőleges egy ban húzódó Velebit-hegység mögül kell
Nap-jelből indul: ez volna ekkor a kelő kibukkannia a Napnak, amelynek annyi
Nap iránya síkvidéken. A Szent Ke- emelkedésre van szüksége, hogy a va-
reszt-templom a tengerpart közelében lós látóhatár fölé kerülhessen, amennyi
44
10. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 41) nyomán, a szerző javításaival.
alatt a horizontális helyzete 4 fokkal dél egyenlőség dátumát. Az egyenestől dél-

felé tolódik el. A jobb oldali Nap-szim- re lévő szöglet közvetlen napfény nélkül
bólum a tényleges napkelte irányát jelzi marad a tavaszi napéjegyenlőségig, il-
Ninben, az α=4 fokos szög pedig annak letve az őszi napéjegyenlőség után. Az
a horizontális eltolódását a síkvidéki- előbbit követően az egyre inkább észak
hez képest. Az ábrán az is látható, hogy felé tolódó napkelteirány következtében
az épület két északi sarka által kijelölt a kelő Nap egyre jobban „belát” a szög-
MN egyenes azonos a valós napkelte és letbe, s a napfordulón már majdnem tel-
napnyugta irányával, tehát jelzi a napéj- jesen bevilágítja.
45
12. KÉP. Nin, Szent Kereszt-templom belső tere. Pudelek felvétele, commons.wikimedia.
Az épület szabálytalan alakjának saim szerint többszörösen meghaladja a

további okaira vet fényt a 10. ábra. A napfordulós és a karácsonyi napkelték
főszentély külső falát (AB) úgy tűzték ki, szögkülönbségét, amely az akkor hasz-
hogy megegyezzen a napkelte irányával nálatos naptár pontatlanságának figye-
a nyári napforduló idején. A délnyuga- lembe vétele után fél fok. A 1,5º viszont
ti „oldalhajó” GH falának vonala a téli jó közelítéssel megegyezik a napfordu-
napéjegyenlőségi napkelte irányával lós, illetve az Advent kezdőnapját jelen-
azonos. A napfordulós napkeltéket tehát tő Szent András-napi (november 30-i)
egy-egy falirány jelzi. Az északkeleti „ol- napkelte azimutjának különbségével,
dalhajó” fala (DC) valamivel kisebb azi- tehát az északi hajófal az utóbbi fontos
mutra mutat, mint a délnyugatié. Ez sem egyházi ünnepet jelezhette. Ugyanakkor
kivitelezési hiba, hiszen nincs szükség a nyomtatott rajz aligha alkalmas 1º-nál
egy irány „megismétlésére”, minden fal nagyobb pontosságú iránymeghatározá-
a Nap járásának más eseményére lehet sokra, így a fal tájolását helyszíni vizsgá-
tájolva. Pejaković ezt a karácsonyi nap- lattal kellene pontosítani.
kelte irányaként nevezi meg (Pejaković A napéjegyenlőség dátumát a temp-
1978, 41). A két oldalfal azimutjának lom nemcsak a Nap kelésekor, hanem a
eltérése a rajz alapján 1,5º, s ez számítá- nyugvásakor is jelzi. A KL vonal azimutja
46
270º, merőleges a délvonalra. Határhely- jének keleti (A pont), illetve a jobboldali

zetet jelöl, amikor a tavaszi napéjegyen- apszis ablaka belső ablakrézsűjének nyu-
lőség idején az L pontnál lévő ablakon gati szélét (B) határhelyzetben lássuk, és
belépő napfény először éri el a délnyuga- a látóvonalunk éppen kikerülje a sarko-
ti apszis ívét, a K pontot. Itt javítanunk kat jelző E és F pontokat (12. kép). Ekkor
kellett Pejaković ábráját (uo.), aki meg- a C pontban tartózkodunk (11. ábra).
feledkezett arról, hogy Nintől nyugatra Pejaković szerint az ACH szög megegye-
a látóhatárt nem emeli semmi. Ennek zik a BCH szöggel, melyek értéke 23,5º
következtében a napéjegyenlőségi nap- (uő. 41). Ekkora a Nap delelési magassá-
nyugta iránya nem a BH egyenes kijelöl- gainak eltérése a napfordulók és a napéj-
te azimut felé mutat, amely az emelt ho- egyenlőségek között. Ez természetesen
rizonthoz tartozó napkeltéé (94º) plusz annak a következménye, hogy ennyi a
180º, hanem a földrajzi nyugat felé. Föld tengelyének dőlésszöge a keringési
A Ninben nagy tiszteletnek örvendő síkjához képest. Paradox módon a CDH
Szent Ambrus diakónus3 névünnepének egyenest tekinthetjük az épület tengelyé-
dátumát is jelzi a templom. Február 9-én nek, annak ellenére, hogy egyik elemé-
ugyanis a kelő Nap olyan szögben lép be nek sem ilyen irányú a tengelye. Szintén
a keleti oldalapszis ablakán, hogy a fénye
éppen érinti az apszis ívének nyugati vé-
gét. A nyugvó Nap is határhelyzetbe ke-
rül: e dátumtól kezdve képes bevilágítani
az előtérbe.
A művész felismerte azt is, hogy a
fény járása hogyan jelezte a szerzetesek
számára elvégzendő napi imaórák idejét
az év különböző szakaszaiban (Pejaković
1978, 75). Ennek részletezése meghaladja
jelen írás kereteit, ám így is érzékelhető,
hogy az épület mennyire sokrétű naptári
szerepet töltött be.
A templom furcsa geometriájában
elhelyezett csillagászati tudás ismerteté-
sének azonban még nem értünk a végére.
Helyezkedjünk el az épület tengelyében
az északnyugati bejáratnál úgy, hogy a
baloldali apszis ablaka belső ablakrézsű-
3 Nem azonos a sokkal ismertebb, IV. századi 11. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 47)
milánói püspökszenttel. nyomán.
47
zavarba ejtő, hogy Nin földrajzi széles-

ségén ekkora azimuton már nincs nap-
kelte, azaz egy ennyire következetesen a
Nap járásához igazított templom főten-
gelye nem kapcsolódik a Nap kelésének
irányához, ám alább látni fogjuk ennek
az iránynak is az értelmét.
Az építők két másik fontos, s ez
esetben kifejezetten a Nin földrajzi he-
lyére jellemző csillagászati adatot is
elhelyeztek a Szent Kereszt-templom
geometriájában. Ha megvizsgáljuk a
két oldalapszis ablakain való kitekintés
határhelyzetének irányait ugyanabból a
C pontból, akkor az általuk bezárt szög
44,1º, s ez éppen Nin földrajzi széles-
sége (12. ábra). Ennek felismerése saját
12. ÁBRA. Mészáros József rajza. eredményem. Az adat csillagászati szár-
maztatású: 90º-ból a napéjegyenlőségi
delelési magasság, 45,9º levonása után
kapjuk meg. A templom építésének ko-
rában, amelynek művelt embere termé-
szetesen tisztában volt vele, hogy a Föld
gömbölyű, ez volt a földrajzi szélesség
meghatározásának módszere.
Azt Mladen Pejaković vette észre,
hogy ha a C pontból átlépünk a D-be,
akkor a fényjárás újabb határhelyzeté-
hez jutunk: a két mellékapszis ablakán
innen éppen kilátunk, s a látóvonalunk
súrolja az apszisok ívének a belső végét
(H és I pontok). Az ADB szög 2 × 33,6º
= 67,2º, amely a téli és a nyári napfor-
dulós napkelték azimutjának szögeltéré-
se azon a földrajzi szélességen, ahol az
épület áll (13. ábra). Mindezek a szögér-
tékek meggyőzően bizonyítják, hogy a
13. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 48) templom tervezője és építője alapos csil-
nyomán. lagászati ismeretek birtokában voltak, s
48
A Hold keringési síkja 5,14 fokos szöget zár be a Föld Nap körüli keringése által
meghatározott pályasíkkal, az ekliptikával. A pályája két ponton metszi az eklip-
tikát: a felszálló, illetve a leszálló csomópontban. Az előbbinél kerül az ekliptika
fölé a Hold, az utóbbinál alá. Ezek 18,61 év alatt az óramutató járásával ellentétes
irányban befutnak egy kört az ekliptikán. Ennyi idő alatt jár körbe az égen – s
ezennel visszatértünk a megfigyelhető látszólagos mozgásokhoz – az a pont, ahol
égi kísérőnk 5,14 fokkal kerülhet az ekliptika fölé, illetve az ezzel átellenes pont,
ahol ennyivel alá. A 18,61 év során a Hold érinti a mozgásának mind a négy szélső
helyzetét. Lesz olyan időpont, amikor 5,14 fokkal magasabban láthatjuk delelni,
mint a Napot a nyári napforduló idején – ez a nagy északi holdforduló. Égi kísé-
rőnk ekkor kisebb azimuton kel és nagyobbon nyugszik, mint a Nap kelésének,
illetve nyugvásának szélsőértéke (ez természetesen a földrajzi szélesség függvé-
nye). Erre legközelebb 2025-ben kerül majd sor. Két hét eltéréssel bekövetkezik
az ellentétes páresemény, amikor a Hold 5,14 fokkal alacsonyabban delel, mint a
Nap a téli napforduló idején. Ez a nagy déli holdforduló ideje, amikor a kelő Hold
azimutja nagyobb, a nyugvóé pedig kisebb, mint a látszólagos mozgásának szélső
helyzetét elérő Napé.
Egy fél periódussal, azaz 9,3 évvel később égi kísérőnk mozgásának másik két szél-
ső helyzetét éri el. Ekkor egyrészt 5,14 fokkal alacsonyabban delel a nyári napfor-
dulós Napnál még decemberben is: ez a kis északi holdforduló, a kelése, illetve
nyugvása azimutja ennyivel nagyobb, illetve kisebb, mint a napfordulós Napé.
Másrészt két hét – fél holdhónap – különbséggel bekövetkezik a kis déli holdfor-
duló. Ekkor 5,14 fokkal magasabban delel a téli napfordulós Napnál, a kelési azi-
mutja kisebb, a nyugvásija nagyobb az utóbbiénál. Kis holdfordulók legközelebb
2034-ben lesznek. Van tehát négy holdforduló (14. ábra), ezek – a napfordulók
analógiájaként – a Hold mozgásának kitüntetett jelenségei: kelési, illetve nyugvási
szöghelyzetei annak kiemelt jelentőségű irányai, főleg a nagy holdfordulóké.
ezeket kódolt formában elhelyezték az térését – amely 6,0º, illetve 4,8º (15. ábra)
épületben. Az AD egyenes éppen a kelő –, azok nagyságát igen közelinek találtam
Nap fényének útja február 9-én, Szent 5,14º-hoz, vagyis a nap- és holdfordulók-
Ambrus diakónus névünnepén. kor a két égitest delelési magasságainak,
Sikerült rájönnöm arra, hogy az illetve kelési és nyugvási azimutjainak
épület a nagy holdfordulók (ld. szöveg- különbségéhez. A templomot befoglaló
doboz) irányait is képes megmutatni. négyzet helyzetét az északnyugati hom-
Megvizsgálva az épület déli és nyugati fa- lokfal határozza meg. Ha ennek irányát
lának a befoglaló négyzettől való szögel- fél fokkal elvétette akár a kitűzés, akár a
49
14. ÁBRA. Scheffer Miklós rajza.
Pejaković-féle felmérés, és a négyzet en�- kalmasabb hely rá a négyzet S sarka. Ha

nyivel jobbra fordul, akkor e két érték kö- itt elhelyeztek egy vékony oszlopot vagy
zelsége az 5,14º-hoz még egyértelműbb karót, az a négyzet felső oldalát is rög-
lenne. Mivel fél fok szögeltérés az adott zítette. A legcsekélyebb kételyünk sem
méretezés mellett 4 cm-nek felel meg, így lehet abban, hogy a kitűzéskor a befog-
a pontatlanság mértéke igen csekély, bő- laló négyzetet is kijelölték, tehát az S
ven a kitűzés, illetve a felmérés elvárható pont referenciaként szolgált az építők
hibahatárán belül van. számára.
A befoglaló négyzet jobb oldalá- Pejaković felismerte az épület mér-
nak csupán egy pontja létezik a való- tékrendszerét is (uő. 120). Rájött arra,
ságban: a templom legnyugatibb sarka hogy a templom legfontosabb méretei
(13. kép), tehát további pontra is szük- két láb (2 × 30,6 cm = 61,2 cm) hosszúsá-
ség van a vonal kijelöléséhez. Ez elvileg gú alapegység egész számú többszörösé-
bárhol lehet az egyenesen, de a legal- vel megadhatók, ám nem kísérelte meg a
50
lábértéket a kora középkorban használa-

tosak valamelyikével azonosítani. A szó-
ba jöhető lábértékek közül (Busics 2019,
138) ez a régi görög lábhoz (30,8 cm) áll
a legközelebb, a római lábtól (29,8 cm)
viszont meglehetősen eltér. Mindez rá-
mutat arra, melyik kultúrkör építészének
munkája lehet a Szent Kereszt-templom,
bár ez annak centrális elrendezése alap-
ján is valószínűsíthető.
A négyzethálós háttéren látható
alaprajzon (16. ábra), amelyen a kis négy-
zetek élhosszúsága két láb, már a rende-
zettséget ismerhetjük föl. A falvastagság
1 egység, az oldalapszisok szélessége 3
egység, a főapszisé 4 egység, ahogy az
„oldalhajóké” is, a „főhajó” hossza ÉNy–
DK-i irányban pedig 5 egység. A 3, a 4
és az 5 pythagorasi számhármast képez, 15. ÁBRA. Mészáros József rajza.
azaz derékszögű háromszög szerkeszthe-
tő belőlük. 6 egység az „előtér” külső szé-
lessége, és ugyanannyi annak az északke- ugyanezt a rendszert találjuk. A belső,
leti, illetve az északnyugati külső sarkától illetve külső magasságuk 8, illetve 10
az azonos oldali külső hajósarokig tartó egység, kupolaboltozatuk 6 egység ma-
távolság. A templom teljes külső hossza gasságon indul, tehát ezek fő méreteit is
15 egység. pythagorasi számhármas fejezi ki. E két
Az épület keresztmetszete is felfek- utóbbi felismerés tőlem származik.
tethető ugyanarra a négyzetrácsra (17. A fentiek önmagukért beszélnek:
ábra). Ezen kitűnik, hogy a templom kül- szembetűnő, hogy a kora középkor vé-
ső szélessége és külső magassága meg- gének szakrális építészete mekkora súlyt
egyezik: mindkettő 15 egység, azaz 30 helyezett arra, hogy a templomok iga-
láb (9,2 m). Mivel a külső hossz is annyi, zodjanak a Nap járásához, valamint szá-
így az épület befoglalható lenne egy koc- mottevő geometriai tudásról és kiforrott
kába. A belmagasság 14 egység, a kupola építészeti elvekről tanúskodnak. A kö-
külső szélessége 7, a belsőé 5 egység, a vetkező fejezetekben példákon mutatom
kupolaboltozat 12 egység magasságban be, hogy az Árpád-kor egyházi építészete
indul. A hajó belső szélessége 13 egység. is ezekkel azonos elveken nyugodott, és
Az 5, a 12 és a 13 szintén pythagorasi nagy jelentőséget tulajdonított a fények
számhármas. Az oldalapszisok esetében mozgásának a templomokban.
51
13. kép. Nin, Szent Kereszt-templom nyugatról.
Bernard Gagnon felvétele, commons.wikimedia.
16. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 117)

nyomán.
17. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 118)

nyomán.
A TARN AS ZEN TM ÁRI AI ÁRPÁD- KO RI T E M P L O M F É N Y JÁ R Á SÁ N A K M O D E L L E Z É SE
14. KÉP. A tarnaszentmáriai Sarlós

Boldogasszony-templom délnyugatról.
Az épület más színű és falazású
nyugati harmada 1872-ben készült.
Nemes Zsuzsa felvétele.
54
A TARN AS ZEN T M ÁRI AI ÁRPÁ D -K O R I T E M P L O M F É N Y JÁ R Á SÁ N A K M O D E L L EZ É SE
A TARNASZENTMÁRIAI
ÁRPÁD-KORI TEMPLOM
FÉNYJÁRÁSÁNAK
MODELLEZÉSE
55
A Mátra és a Bükk között folyó Tarna alatt pedig altemplom található: mind-
völgyében több különleges alaprajzú kettő meglehetősen ritka Árpád-kori
kora Árpád-kori szakrális épület ta- építészetünkben. A centrális elrende-
lálható. Kisnánán, a későbbi vár terü- zés a keleti kereszténység templom-
letén rotunda állt, Feldebrőn egy 20 m építészetének jellegzetessége.
élhosszúságú négyzet alaprajzú cent- A jelenleg fennálló tarnaszentmá-
rális templom, Tarnaszentmárián pe- riai épület nyugati harmada, beleértve
dig egy az előbbinél jóval kisebb, szin- a tornyot is, 1872-ben készült. Ezeket
tén centrális alaprajzú templom. Az gondolatban leválasztva az Árpád-kori
utóbbi alatt hypogaeum,4 a feldebrői rész kívülről szokványos, egyhajós, fél-
4 A föld alatti épületrészt azért e görög szó- kamraként vagy altemplomként említsem.
val nevezem meg, mert el kívánom kerülni, A görög szó jelentése éppen az, hogy föld
hogy – meglátásom szerint helytelenül – sír- alatti (térrész).
15. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori templom belső tere. Bárdossy László felvétele.
56
köríves szentélyzáródású, hosszházas
templomnak tűnik (14. kép), ám, mint
arra alább kitérek, a jelenlegi lefedés
több elemében eltér az eredetitől. Be-
lépve a térbe meglepetések sora várja a
látogatót. A majdnem pontosan négy-
zet alaprajzú hajóból – kívülről ez sem
olyannak látszik! – meredek lépcsők
vezetnek a 130 cm-rel magasabban lévő
szentélybe: annak szintén négyzet ala-
kú középteréhez északról és délről egy-
egy kisebb, kelet felől pedig egy további
lépcsőfokkal magasabban elhelyezkedő
nagyobb karéj kapcsolódik (15. kép).
Az emelt szentély alatt húzódik meg a
hypogaeum (16. kép), amelybe a hajó
délkeleti sarkából vezet az épülettel egy-
korú, meredek, egyenetlen magasságú
lépcsőfokokkal ellátott lejáró (Kozák
1978, 2; M. Anda 2020, 175). A hypo- 16. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori templom
gaeum apszisa alatt két méter mélyen hypogaeuma. Csupán feltételezés, hogy az apszisa alatt
fekvő, aknasírnak mondott, fordított temetkezés történt. Bárdossy László felvétele.
T-alakú üreg található (Kozák 1979, 7;
Kozák–M. Anda 1988, 6). A templom-
nak az 1971-ben Kovács Béla, illetve az néhány centiméter eltéréssel megegyez-
1977-től Kozák Károly vezetésével zaj- tek (19. ábra).
lott régészeti kutatása egybehangzóan A tarnaszentmáriai, jelenleg Sarlós
tisztázta, hogy az Árpád-kori épület egy Boldogasszony oltalma alatt álló temp-
fázisban készült (Kovács B. 1971, 2; Ko- lom építtetője és építési ideje, s ezzel
zák–M. Anda 1988, 8; M. Anda 2020, együtt eredeti felekezeti hovatartozása és
165), ám több lényeges kérdésben ellen- védőszentje még tisztázatlan. Anonymus
tétes megállapításokra jutottak. tudósítása szerint „Árpád vezér nagy föl-
Az épület alaprajza (18. ábra) egye- det adott Ednek és Edöménnek a Mát-
di a Kárpát-medencében, csupán Szé- ra-erdőben, ahol unokájuk, Pata, később
kesfehérváron, a mai Rózsa utcában állt várat épített. Az ő sarjadékukból szárma-
egy téglából készült párja, amelynek már zott hosszú idő után Sámuel király, akit
csak az alapjait tudta feltárni 1970-ben kegyességért Abának hívtak” (Anony-
Kralovánszky Alán (Kralovánszky 1970). mus 1975, 106). Ezt a területet tehát a
A két épület összehasonlítható méretei kabar népesség foglalta volna el, akik a
57
18. ÁBRA. Mészáros József munkája a saját és a szerző felmérése alapján. A rajz a jelenlegi, az 1980-as évek során
történt helyreállítás utáni állapotot tükrözi, amely jelentős mértékben eltér attól, amelyet az 1970-es évek végén
zajlott régészeti kutatás talált; erről a feltárás során készült fotók egyértelműen tanúskodnak (Kozák–M. Anda 1988, 9;
Kárpáti 2020, 121 és 138; M. Anda 2020, 165). A vörös vonal a hypogaeum falait jelzi, az elvékonyodásai az ablakait. A
Tájak-Korok-Múzeumok füzetben hibásan megadott tájolást (Kozák–M. Anda 1988, 19) javítottam Keszthelyi és Keszt-
helyiné mérése (2012, #604), illetve saját mérés alapján.
Kaukázus előteréből érkeztek, és a keleti ideig még a fejedelmi törzs kezén maradt
kereszténység valamelyik ágának köve- (Major 1976, 211). Ezért felmerült Géza
tői voltak. A lehetséges építtetők között fejedelem és öccse, Mihály neve is mint
mindenképpen számításba jön a kabarok lehetséges kegyurak (Kozák 1984, 125).
vezető nemzetsége, az Abák. A kutatók Géza felesége, Sarolt, a fejedelem öccse és
egy része azonban nem osztja azt a néze- annak fia, Vászoly mind bizánci keresz-
tet, hogy az Abák már a honfoglalás óta tények voltak. Bár a bizánci térítés inten-
birtokolták a területet, szerintük az egy zitásának mértéke vitatott a szakiroda-
58
19. ÁBRA. A tarnaszentmáriai Sarlós Boldogasszony-templom és a Székesfehérvár, Rózsa utcai

templomrom egyszerűsített alaprajzainak összehasonlítása Busics György és Tóth Sándor geodé-
ziai felmérése alapján (Busics–Tóth 2020, 181). A méretek magyar királyi lábban. Busics György
szívességéből.
59
lomban (összegzése Németh 2017, 32), hogy a tarnaszentmáriai templom abla-

az bizonyos, hogy legalább két évtizeddel kai – egyezésben az Árpád-kori gyakor-
korábban kezdődött a Kárpát-medencé- lattal – széles rézsűkkel vannak ellátva.
ben, mint a latin. Az esetünkben ez különösen fontos, hi-
Bár az épület a kaukázusi templom- szen a templombeli fényjárást lényegesen
építészet eltéveszthetetlen hatását viseli befolyásoló tényező a rézsűk kialakítása.
magán, s nemcsak az alaprajzában, ha- A közelmúltban jelentek meg a templom
nem a megmaradt díszítőelemeiben is negyven évvel ezelőtti, Kozák Károly ve-
(Csemegi 1949, 95), kétségtelenül szu- zette kutatását és az azt követő helyreál-
verén magyar alkotás, amely szerencsé- lítását részletesen tárgyaló közlemények
sen ötvözött a keleti és a nyugati keresz- (Kárpáti 2020; M. Anda 2020), ame-
ténység által alkalmazott megoldásokat. lyek néhány fontos építéstörténeti kér-
Az előbbi igen ritkán alkalmaz földalatti dést tisztáztak, ám több kulcsfontosságú
templomrészeket, amelyek a római rítusú probléma még nyitva maradt, vagy csak
kereszténységnek a halottkultusz gyakor- feltételezésen alapuló válasz született rá.
lására kialakított szakrális terei. Ugyan- Busics György és Tóth Sándor vizs-
csak eltérés a kaukázusi építési stílustól, gálták, hogy az épület milyen mérték-
17. KÉP. A tarnaszentmáriai

templom hajójának déli belső fala.
60 Bárdossy László felvétele.

rendszer szerint épült. Várakozásuk- A keleti szentélyablak előtt hatalmas

nak megfelelően azt állapították meg, barokk oltárépítmény áll, amely teljesen
hogy a magyar királyi láb az alapmér- eltakarja azt, így a belső rézsűi kimarad-
téke, amelynek itt meghatározott értéke tak a geodéziai adatfelvételből. Ezeket
31,7 cm (Busics 2019, 84; Busics–Tóth Kleska Gábor Márk ugyanazon ablak
2020, 176). Ez 0,4 cm-rel több, mint a külső rézsűi, illetve a déli oldalon lévő
láb szakirodalmi értéke – vagyis 31,3 ablakok belső rézsűi alapján alakította ki
cm –, ám éppen a két földmérő mérnök a modellben. A déli hajófal nyugati ab-
jutott arra a következtetésre Árpád-kori lakát az 1980-as évek elején zajlott hely-
templomok mértékrendszerét vizsgálva, reállítás még átalakítva, megnagyobbítva
hogy a királyi láb valamivel nagyobb találta (M. Anda 2020, 179), ám azt si-
volt ennél (Busics 2019, 138; Busics– került az eredetihez közeli formában és
Tóth 2020, 222). helyzetben visszaépíteni (17. kép).
TECHNIKAI A FÉNYJÁRÁS
RÉSZLETEK Az előző alfejezetben foglaltak világossá
teszik, miért szorulunk rá a tarnaszent-
A templom geodéziai felmérését Busics máriai templomban működő fény járá-
György és Tóth Sándor végezték 2018- sának modellezésére a közvetlen megfi-
ban (Busics 2019, 84; Busics–Tóth gyelések helyett. Egyrészt azért, mert a
2020, 172). Az eredmény egy 1,1 GB legfontosabb vetüléseket létrehozó keleti
méretű pontfelhő lett, amelyből Kleska ablak teljesen el van takarva; másrészt,
Gábor Márk építészmérnök építette föl mert hiányzik az eredeti nyugati fal, azaz
a templomot ArchiCad program segít- egy fontos „vetítőernyő”. Az utóbbit az
ségével, és ő végezte el a benapozásvizs- ArchiCad programban könnyű volt föl-
gálatot is. A programban létrejött épü- építeni; a barokk oltárépítményt, illetve
leten, amely kissé egyszerűsítve mutatja más, nem az eredeti templomhoz tarto-
a belső teret, természetesen bizonyos zó, fényjárást akadályozó elemet pedig el
változtatásokat kellett eszközölni. Egy- tudtuk távolítani.
részt berajzoltuk a templom 1872-ben A fényjárás tanulmányozásakor fi-
lebontott nyugati falát, hogy láthassuk gyelembe vettem az e tekintetben legala-
az oda történő vetüléseket is. Bár a ré- posabban vizsgált hazai épület, a vele-
gészeti kutatás megtalálta ott az épület méri Szentháromság-templom vizsgálata
eredeti bejáratát (Kárpáti 2020, 123), során szerzett tapasztalatokat (Pap 1978,
nem kíséreltük meg rekonstruálni a 11–13; Németh 2010, 215). Ugyanakkor
méretét, ahogy a valószínűleg létezett tekintettel voltam arra is, hogy a szentély
nyugati ablakét sem. lényegesen felemelt szinten van a hajó-
61
hoz képest, s ez megköveteli, hogy figye- több, s ezért négyévente szökőnapok al-
lemmel legyünk az utóbbiban tartózko- kalmazására van szükség, egy ilyen négy-
dó emberek által a szentélytérben észlelt éves periódusban a napkelték, delelések
látványra (ld. alább). A szakirodalomban és napnyugták időpontjai kismértékben
felmerült, hogy az épület világi célokat változnak. A megadott időértékek fino-
is szolgált, emellett a hajóban körbefutó mítása emiatt is szükségtelen. A model-
padka meglétével érveltek (Sápi 1980, lezéshez azért választottam a 2018-as
111; Csemegi 1949, 107). A padka ma- évet, mert az félúton van két korrekciós
gasság 29 cm, a szélessége az északi és a (szökő)év között, azaz bizonyos értelem-
déli oldalon 28 cm, keleten pedig változó, ben akkor a „legpontosabb” a Nap járása.
mert kiegyenlíti azt a különbséget, amely A fentiekben csak a legfontosabb hiba-
abból adódik, hogy a hajó hosszúsága az forrásokat soroltam fel, további kisebb
északi falnál 456 cm, a délinél pedig 451 faktorok is említhetők lennének, de ezek-
cm (a szerző mérései). től bízvást eltekinthetünk. A közölt ada-
A templomban működő fény moz- tok 3–4 perc pontossággal adják vissza
gásához percértékeket adok meg. Ezek fényjárás történéseit, amelyeket az épület
évszaktól függetlenül CET-ben, azaz kö- részbeni rekonstruáltságából (teljes nyu-
zép-európai időben (UT+1) értendők, a gati fal, keleti ablak belső rézsűje) adódó
(remélhetőleg végleg megszűnő) nyári bizonytalanság is terheli. Ismét hangsú-
időszámítást (CEST) nem vettem figye- lyozni kívánom, hogy nem az abszolút
lembe. Az abszolút számok pontosságát számok, hanem a fénymozgás minősége:
és fontosságát, ahogy a Fények mozgása a hely- és iránykijelölések a lényegesek.
Árpád-kori templomokban fejezetben
kifejtettem, nem szabad túlértékelni a
számos bizonytalansági tényező miatt. FÉNYJÁRÁS
A megadott időértékeket szükségszerű-
en befolyásolja, hogy a templom tájo-
A NYÁRI
lását milyen pontossággal ismerjük. A NAPFORDULÓN
Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Srag-
ner Márta által mért 78±1 fok értéket A június 21-i fényjárás vizsgálatakor tel-
(Keszthelyi–Keszthelyiné 2012, #406) jes egészében a modellezésre vagyunk
fogadtam el. Tekintettel arra, hogy nehéz utalva, hiszen a keleti ablak takart. Amíg
lenne néhány tized foknál pontosabban a barokk oltárépítmény a helyén van,
megmondani, melyik irány valójában a addig megfigyelésre nincs lehetőség. A
nem párhuzamos északi és déli hajófalú modellezésben a kelő Nap fénye a kele-
épület tájolása, így nem törekedtem az ti apszis déli falán jelenik meg 3:40-kor,
érték élesítésére. majd átlép a déli apszis falára, majd 4:57-
Mivel az év hosszúsága nem 365 kor a nyugati hajófalra. A Nap emelke-
nap, hanem közelítőleg negyednappal désével az ablak vetülete egyre lejjebb
62
ereszkedik azon. Kiemelkedően fontos,

hogy az épület tengelyében állva hová
vetül. A 18. képen látható, hogy 6:06-kor
éppen a vörös vonallal behúzott tengely-
re érve kerül a keleti ablak leképeződése
teljes egészében a járószintre. A tengely-
ben kialakított bejárat, illetve a küszöb
kiképzése természetesen befolyásolta a
18. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- vetülést, de ezt csak szerény mértékben
lom keleti szentélyablaknak a nyári napfor- tehette. A megfigyelést úgy is megfogal-
dulós Nap által létrehozott vetülete az épület mazhatjuk, hogy nyári napfordulókor a
vörös vonallal jelzett tengelyében 6:06-kor keleti ablaknak a templom tengelyében
Kleska Gábor Márk modellezése szerint. álló Nap által létrehozott vetülete belül
marad az épületen, azaz megmutatja a
templom hosszát. Ez a jelenség csak erre
a napra jellemző, amely a Nap éves járásá-
nak egyik határhelyzete, hiszen bármely
más napon a tengelyben állva a látóhatár
feletti magassága alacsonyabb lesz, tehát
az ablak leképeződése távolabb jön létre.
Ennek a fényjátéknak a bekövetkezése
19. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- semmiképpen sem tekinthető a véletlen
lom keleti szentélyablaknak a nyári napfor- művének, a kialakítása geometriai isme-
dulós Nap által létrehozott vetülete, amint a reteket igényel. Figyelemre méltó, hogy
hajóból a szentélynégyezetbe lép a modelle- a veleméri vizsgálatok ugyanezt az ered-
zés szerint. ményt hozták az ottani nyári napfordu-
lós fényjárás esetében (Pap 1978, 11).
A keleti ablak leképeződése ekkor-
tól a járószinten halad tovább és köze-
ledik a szentélynégyezethez. 6:28-kor
éri el azt (19. kép), miután felkúszott a
lépcsőkön, majd 6:47-kor teljesen ki-
lép a hajó teréből. Az egyre rövidülő
fényvetülés 7:40 körül végigsimítja a
20. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- szentélynégyezet északkeleti oszlopá-
lom keleti szentélyablaknak a nyári napfor- nak alját (20. kép). A velemérivel analóg
dulós Nap által létrehozott vetülete, amint a fénymozgás így is egyértelmű: a nyári
szentélynégyezet északkeleti sarkához érkezik napfordulón Tarnaszentmárián jelzi,
a modellezés szerint. honnan indul a keleti apszis északi ága,
63
Veleméren pedig a szentély és a hajó

északi találkozási pontját (Pap 2009, 20;
saját megfigyelésem által megerősítve).
A fényjárás és az épület geometriája te-
hát kölcsönviszonyban állnak egymás-
sal: az előbbi nem pusztán „anyagi” kö-
vetkezménye az utóbbinak.
21. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- A keleti szentélyablak egyre jobban
lom keleti szentélyablakának a nyári napfor- elkeskenyedő és rövidülő leképeződése
dulós Nap által létrehozott vetülete, amint az – a forduló Nap egyre kevésbé lát be az
épület tengelyében a 120×90×90-es oltáron ablakon – végül 8:00-kor hal el a keleti
képeződik le a modellezés szerint. apszis északnyugati végében. Nyári nap-
fordulón tehát 4 óra 20 percen keresztül
mozog a templomtérben, hosszú és lát-
ványos vonulást bemutatva.
A modell adta lehetőségeket ki-
használva két olyan vizsgálatot is végez-
tünk, amelyeket kísérleteknek szántunk.
A templom felekezeti hovatartozásának,
illetve működésrendjének tisztázása
22. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- után derülhet majd ki, hogy a tér hasz-
lom keleti szentélyablakának a nyári napfor- nálói által ténylegesen előhívott fényje-
dulós Nap által létrehozott vetülete, amint az lenségeket mutatnak-e vagy sem. Mivel
épület tengelyében a 120×120×90-es oltáron a templom minden valószínűség szerint
képeződik le a modellezés szerint. Az ekkora kezdetben nem a római katolikus egy-
oltár teljesen felveszi a vetületet. ház szakrális építménye volt, így nem
magától értetődő, hogy az oltár hol he-
lyezkedett el benne: a keleti apszisban
vagy a szentélynégyzetben. Két szakértő
véleményét is megkérdeztem: Földváry
Miklós, a liturgiatörténet egyik legjobb
hazai ismerője az előbbi, Natalia Chi-
tishvili grúz középkorász művészettör-
ténész pedig az utóbbi elhelyezést vé-
23. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- lelmezte (mindkettő magánközlemény
lom keleti szentélyablakának a nyári napfor- 2020). A középkor elején a keleti apszis
dulós Nap által létrehozott vetülete a szentély- még a klérus helye volt, az oltár a hajó
négyezet közepén elhelyezett trónuson és a keleti végében állt, és csak később került
benne ülő személyen a modellezés szerint. az apszisba.
64
24. KÉP. A Santa Cristina de Lena templomon átsütő kelő napfény. Mariluz Rodriguez felvétele,
www.flickr.com/photos/21882319@N07/albums/with/72157648583135269.
Mivel Tarnaszentmárián a keleti alkalmas annak bemutatására, hogy a je-

apszisba helyezett oltár kevéssé befolyá- lenleg ott álló oltár milyen megvilágítást
solja fényjárást a nyári napfordulókor, a kapna, ha a keleti apszisban terpeszkedő
szentélynégyezetben lévő annál inkább, hatalmas, kései oltárépítmény nem aka-
ezért vizsgáltuk, hogy az utóbbi közepé- dályozná ezt meg.
re helyezett oltáron milyen fényvetülések Az eredeti oltár méreteit illetően
mutatkoznak. A kísérlet mindenképpen feltevéssel kellett élnem. A svájci Flums
65
(Kanton Chur) Szent Jusztusz patrocí- Ekkor a legelőkelőbb személy („kegyúr”)

niuma alatt álló, IX. századinak tartott helyét a szentélynégyezetben vagy a kap-
templomában Josef Hecht régészeti ku- csolódó északi, illetve déli karéj belső ré-
tatásai 111 cm széles és 91 cm hosszú szén tételezhetjük föl, az alárendeltekét
oltárépítmény alapjait tárták föl (Hecht pedig a hajóban, hiszen az utóbbiból csak
1934, 235). Mivel a tarnaszentmáriai korlátozottan látható a papnak a keleti
szentélytér szűkebb a flumsinál, ezért apszisban végzett tevékenysége. Ilyen el-
a modellben először ennél szerényebb helyezés esetén az oltár nem áll a fény út-
méretű oltárral kívántunk dolgozni. Egy jában, tehát az általunk oltár nélküliként
kora középkori oltárépítmény viszont modellezett fényjárás valósulhat meg.
aligha lehetett kisebb a híres X. századi Mivel a szakirodalomban fölmerült,
trieri Szent András hordozható oltárnál hogy a tarnaszentmáriai templom világi
(St. Andreas Tragaltar), amely 84×45 cm célokat is szolgált, ezért olyan modelle-
felületű. Mindezeket megfontolva az első zést is végeztünk, amelyben a fejedelem
modellezési körben 100×60×90 cm-es vagy törzsfő trónusát helyeztük a szen-
oltárt használtunk (21. kép). télynégyezet közepére. Látható, hogy
Vizsgáltuk, hogy milyen hosszúsá- az épület tengelyében álló Nap ragyogó
gú oltár „venné fel” a keleti szentélyablak dicsfénybe vonja az ott trónoló személyt
tengelyben álló leképeződését, azaz aka- (23. kép), s ez aligha téveszthette el a ha-
dályozná meg, hogy eljusson a hajóba. tását a jóval alatta, a hajóban helyet fog-
Ez 120 cm-es hosszúságnál következik laló híveire. A trónus helyzetének alkal-
be (22. kép). Ha valóban ilyen hosszú mas megválasztásával elérhető, hogy a
volt az oltár, akkor a szakrális tér ezen fej kerüljön a fénybe. Az ArchiCad kissé
elemét is illesztették a fény járásához. „szárazon” adja vissza a pillanatot, ám
Ekkor az épület tengelyére érkező vetület Mariluz Rodriguez művészi fotóján (24.
értelemszerűen átmenetileg eltűnne a já- kép), amely az ugyancsak emelt szenté-
rószintről, tehát az oltár nélküli fényjárás lyű, és a tarnaszentmáriaihoz hangulatá-
egyik leglátványosabb pillanata veszne el. ban meglehetősen hasonló asturiai Santa
Egy 120×120×90 cm-es oltár a szentély- Cristina de Lena IX. századi templomá-
négyezet 210×210 cm-es terében azonban készült, megérezhetjük a történés
ban irreálisan nagy, alig maradna hely varázsát, misztikus erejét. A dicsfény
a megkerülésére. Ekkora oltár esetleges nem kizárólag a napforduló napjára kor-
hajdani megléte a négyezetben tehát el- látozódik, előtte-utána néhány héttel is
vethető. még működik, utóbb azonban már za-
Természetesen a lehetőségek kö- vartalanul átsüt az egész épületen, az ott
zött szerepel az is, hogy az oltár a keleti tartózkodók feje fölött.
apszisban állt a fal közelében. Ha a temp- A „dicsfény” természetesen akkor
lomot latin rítusúnak építették, akkor ez is megjelenik, ha az oltár áll a szentély-
az elhelyezés tekinthető bizonyosnak. négyezet közepén. Ekkor a pap részesül
66
benne, illetve különösen misztikussá vá-

lik az úrfelmutatás: a felmutatott ostya és
kehely kerülhet a fényjelenség közepébe.
Ugyanez megvalósulhat akkor is, ha az
oltár a keleti apszisban állt.
Vizsgáltuk, hogy a déli ablakok en-
gednek-e be közvetlenül napfényt a nyári 25. KÉP. A közvetlen napfény legnagyobb
napfordulón, ám, ahogy vártuk, ez nem mértékű behatolása tarnaszentmáriai Ár-
történhet meg, mert az ablakok ala- pád-kori templom déli ablakai külső rézsűjére
csonyak (48 cm), a hajófal pedig 80 cm a nyári napfordulón a modellezés szerint. Lát-
vastag, így a magasan álló Nap fénye e ható, hogy a megvilágított rész nem éri el az
napon nem tud bejutni a hajótérbe (25. ablakrést, azaz a nyári napfordulón napfény
kép). A nyári napfordulón tehát csak a közvetlenül nem jut be a templomtérbe a déli
keleti szentélyablak, illetve a nyugati fal oldalról.
elveszett nyílásai (kapu, ablak) hozhattak
létre fényjelenségeket.
FÉNYJÁRÁS A TÉLI
NAPFORDULÓN
A keleti ablakon ekkor nem tud közvet- 26. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp-
lenül fény belépni a templomtérbe, mert lom déli ablakai leképeződéseinek megjelené-
a 125 fokos azimuton kelő Nap már nem se a falakon a téli napfordulón a modellezés
láthat be rajta, a délieket viszont, mivel szerint 9:00-kor.
végig alacsonyan jár, a fényjáték egész
ideje alatt a szemben lévő falra képezi le.
Az egyetlen kivétel a nyugati hajóablak,
amelynek vetülete a programban hely-
reállított nyugati falon jelenik meg 8:56-
kor. Észak felé haladva rajta 9:22-kor éri
el a nyugati fal szélét, és hat perc alatt
teljesen átlép az északi falra. A másik
két ablak leképeződése ott kezdi a moz- 27. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp-
gását (26. kép). A Nap emelkedésével az lom déli apszisablaka leképeződésének átlé-
ablakok vetületeinek egyre alacsonyabb- pése az északi apszis falára a téli napfordulón
ra kellene kerülnie, ám amíg el nem éri a modellezés szerint. A háttérben a keleti
a 78+90=168 fokos azimutot, vagyis az hajóablak vetülete látható az északi hajófalon.
67
épület hossztengelyére merőlegesen nem

áll, a vetítési hosszok egyre rövidülnek,
amely ellene dolgozik a leképeződések
süllyedésének. Innentől kezdve a vetítési
hosszok ismét növekednek, ám a Nap lá-
tóhatár fölötti magassága 168 fok és 180
fok azimut (az álló dél irányszöge) között
28. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- már alig növekszik, utána pedig csökken-
lom hajóablakainak leképeződése az északi ni kezd, ez viszont emeli a leképeződések
fal második és harmadik faloszlopán a téli járószint fölötti magasságát. Az egymás
napfordulón a modellezés szerint 10:27-kor. ellen működő tényezők következtében
az ablakok vetületei mozgásának függő-
leges összetevője viszonylag csekély: az
északi hajófalon végig lassú, folyamatos
aláereszkedésük figyelhető meg, amely-
nek mértéke a több órás vonulás során is
csupán egy ablakmagasságnyi.
A déli apszis ablakának leképező-
dése 9:42-ig mozog az északi hajófalon:
ekkor átlép a szentélynégyezetet észak-
29. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- nyugati oszlopára, áthalad azon, majd
lom déli ablakainak leképeződései egy-egy 10:01-re teljesen az északi apszis falára
oszlopon a téli napfordulón a modellezés kerül (27. kép). Innentől egyre lejjebb
szerint 11:58-kor. süllyed, hiszen a Nap még emelkedik,
és a vetítési távolság is növekszik, e két
tényező itt tehát erősíti egymás hatását.
Ennek ellenére a vetület nem tudja elérni
a járószintet.
A hajóablakok vetülete 10:27 körül
egyszerre vonul át az északi falon lévő
második, illetve harmadik faloszlopon
(28. kép). Ez egyrészt az ablakok és a fal-
oszlopok összehangolt elhelyezésére utal,
noha nem egy vonalban helyezkednek el.
30. KÉP. A déli szentélyablak leképeződése a Másrészt, ha volt az oszlopokon faragás,
szentélynégyezetet északkeleti oszlopán, illet- akkor az egyidejű megvilágítódásuk a téli
ve a keleti hajóablak megkettőződött vetülete napfordulón üzenetet hordozhatott. „Dí-
az északnyugati oszlopon és az északi apszis szítőelemek” egyidejű megvilágítódása
belsejében a modellezés szerint 12:04-kor. hordozta üzenetnek több példáját is meg-
68
figyelhetjük a veleméri templom északi

falának kifestésén, amelyet egy későbbi
fejezetben tárgyalok.
A keleti hajóablak leképeződése
11:20-kor éri el az északi fal szélét, át-
halad az északkeleti faloszlopon, 11:28-
kor van teljesen rajta, majd 11:36-ra át-
jut a keleti hajófalra. Ekkor áll a Nap a 31. KÉP. A keleti apszis ablaka leképeződésé-
180 fokos azimuton, ez tehát az álló dél nek megjelenése a szentélynégyezet észak-
időpontja, amelyet a fényjárásban éppen nyugati oszlopán március 21-én a modellezés
ez az átlépés jelez. 11:42-kor a leképező- szerint 5:47-kor.
dés eléri a szentélynégyezet északnyugati
oszlopát, és azon vonul tovább. 11:50-
kor a déli apszis ablakának leképeződé-
se fellép a szentélynégyezet északkeleti
oszlopára, a nyugati hajóablak vetülete
pedig az északi hajófal keletről számított
második faloszlopára. 11:58-kor három
oszlop is egyszerre kap megvilágítást: a
második faloszlop az északi hajófalban,
illetve a szentélynégyezet két északi osz-
lopa (29. kép). A keleti hajóablak vetülete
12:00-kor még világítja az északnyugati 32. KÉP. A keleti apszis ablakának leképező-
oszlopot, ám ekkor megjelenik az észa- dése a szentélynégyezet északkeleti oszlopán
ki apszis falán, s 12:08-ra teljesen átke- március 21-én a modellezés szerint 6:22-kor.
rül oda. E nyolcpercnyi időszakban úgy
tűnik, mintha megszaporodott volna az
ablakok száma, holott csak a keleti ha-
jóablak képeződik le két egymástól vi-
szonylag távoli helyen (30. kép).
Hasonló jelenség játszódik le az
apszis ablakának vetületével is: 12:12-
kor még részben az északkeleti oszlo-
pon van, ám megjelenik a keleti apszis
északi falán is. Az elforduló Nap miatt
egyre keskenyedve még vonul kelet felé, 33. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp-
majd 12:51-kor elhal. A hajóablakok le- lom hajóablakainak leképeződései a járó-
képeződései már 12:42-kor elenyésznek szinten március 21-én a modellezés szerint
a modellen. 10:02-kor.
69
NAPÉJEGYENLŐ-
SÉGI FÉNYJÁRÁS
A keleti apszis ablakának fénye 5:47-kor
jelenik meg a szentélynégyezet észak-
nyugati oszlopán a modellben (31. kép),
34. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- 5 perccel és 1,3 szögfokkal később, mint
lom déli szentélyablakának „széttört” leké- az efemeriszszámítás szerint kellene.5
peződése a szentélylépcsőn március 21-én a Ereszkedve vonul az északi apszis falán,
modellezés szerint 9:53-kor. majd 6:09-kor eléri az északkeleti osz-
lopot, amelyre 6:22-kor teljesen ráke-
rül (32. kép). 6:38-tól teljes egészében a
keleti apszis északi falszakaszán halad,
egészen 7:06-kor bekövetkező elenyé-
széséig.
Ezután két és háromnegyed óra telik
el a templomtérbe eső közvetlen napfény
nélkül. A déli ablakok leképeződései 9:50
körül jelennek meg: a nyugatié a nyuga-
ti falon, a másik kettőé a járószinten, ám
az előbbi is hamarosan, 10:02-kor átlép
35. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori a járószintre (33. kép). A vetületek meg-
templom déli szentélyablakának belépése a lehetősen kicsik, mert a Nap ekkor már
szentélynégyezetbe március 21-én a modelle- viszonylag magasan jár, és a rézsűk fel-
zés szerint 10:24-kor. veszik az ablakrés vetületének jelentős
részét.
A déli apszis ablakának vetülete
9:53-kor jut el a szentélynégyezetbe ve-
zető lépcsőhöz, azon megindul felfelé
(34. kép), és azt végigjárva 10:24-kor ér
teljesen a szentélynégyezetbe, amelyet át-
szelve (35. kép) hal el 12:25 körül a szen-
télynégyezet és a keleti apszis határán. A
36. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp- 5 Az efemeriszszámítás az égi mechanika

egyik feladata. Adott égitestek helyzetének
lom déli ablakainak vetületei március 21-én, bizonyos időpontokra s adott földrajzi hely-
néhány perccel az elenyészésük előtt. re való kiszámítása. A lektor.
70
déli hajófal keleti ablakának leképeződé-

se hasonló pályát fut be, csak értelemsze-
rűen más időpontokban: a lépcsőjárás
11:22-kor kezdődik (36. kép) és 12:05-
kor végződik annak elenyészésével a
harmadik lépcsőfokon, tehát nem jut be
a szentélynégyezetbe. A nyugati ablak
vetülete még a lépcsőig sem jut el: 11:50
körül elenyészik a járószint közepe táján.
Összehasonlításként modelleztük az
egy hónappal a tavaszi napéjegyenlőség
előtti fényjárást is. A viszonylag csekély
időkülönbség ellenére hatalmas az elté-
rés a kettő között. Február 21-én a Nap
még kellően alacsonyan jár ahhoz, hogy
végig a falakon mozogjanak a déli abla-
kok vetületei, amelyek a körbefutó pad-
ka szintjénél nem is ereszkednek lejjebb.
A leképeződések jóval nagyobbak, mint 37. KÉP. A déli ablakok vetületeinek helyzete
a már csökevényes napfordulósok. Ez a tarnaszentmáriai Árpád-kori templomban
az az időszak, amikor a Nap magassága február 21-én a modellezés szerint 10:04-kor,
egy adott azimuton a legtöbbet változik 10:11-kor és 10:15-kor. A déli apszisablak
két egymást követő nap között, aminek leképeződése néhány percre megkettőződik
következtében a leképeződések pályája (középső kép), amíg az északi hajófalról a
is gyorsan tovamozdul az épületben az négyezet északnyugati pillérére lép át. A szer-
egyik napról a másikra. ző montázsa.
A nyugati hajóablak leképeződé-
se még a nyugati falon bukkan elő, ám
10:03-tól már mindhárom vetület az
északi falon mozog. 10:07-től 7 percig
négy vetület látható a templomtérben,
ugyanis a déli apszis ablaka leképező-
désének egy része még az északi hajófa-
lon vonul, viszont a másik részét egyre
inkább „fölveszi” a szentélynégyezet
északnyugati oszlopa. Ez 10:15-kor tel- 38. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp-
jesedik ki, s ekkortól ismét csak három lom hajóablakainak leképeződése az északi fal
vetület járja az útját a templomtérben oszlopaira február 21-én a modellezés szerint
(37. kép). 10:54-kor.
71
39. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori templom faloszlopainak lábazati faragványai. Bárdossy László felvételei.
A két hajóablak leképeződése ter- lyedő leképeződések 11:16-kor elérik a

mészetesen ismét egy időben vetül rá az padka felső szélét, majd a keleti hajóab-
északi fal második és a harmadik oszlo- laké fölkúszik a szentélynégyezetbe. A
pára, e napon 10:54-kor (38. kép), eb- nyugatié csak a körbefutó padkáig jut
ben az időszakban éppen a faloszlopok el, ahol a többi vetülettel együtt 12:54-
alján lévő faragásokra. A tovább sül�- kor elhal.
72
ÖSSZEGZÉS is láttunk példát: a szentélynégyezet két

oszlopa és egy, a hajóban lévő faloszlop
együttes megvilágítódására. A megsem-
A négy különböző időpontban végzett misült nyugati oldalon lévő nyílások mi-
modellezés látványosan megmutatta, att valószínűleg fontos elemeket már nem
hogy az ablakok leképeződései mennyire tudunk újraéleszteni a fényjárásból, ám
változatos pályákat futnak be az év folya- amit láthatunk, az önmagában elegendő
mán. Láttuk, hogy alacsony napállásnál annak alátámasztására, hogy a templom
végig a falakon maradnak, azonban ma- építésze kitüntetett figyelmet szentelt
gasabbnál a járószinten mozognak, sőt a annak, hogy a szakrális épület anyagi
szentélylépcsőn át felvonulnak a négye- természetű összetevője és a nem anyagi
zetbe. Azt is megfigyelhettük, hogy a két természetű fény az év kitüntetett napjain
napfordulón más ablakok aktívak, illetve össze tudjanak kapcsolódni.
passzívak: télen a keletin nem jut át köz- A templomtérben elhelyezkedő,
vetlen napfény, nyáron pedig a déli olda- illetve mozgó emberek is részesei le-
lon lévőkön. hetnek a fényjárásnak. Ha valaki fehér
Vizsgálódásaink elsősorban arra irá- ruhában beleáll a besütő napfény útjába,
nyultak, hogy kimutatható-e a fényjárás az tükörként tud viselkedni, és megvi-
tervezettsége, ahogy ez más Árpád-kori lágíthat különben sötétben maradó fal-
templomoknál már igazolódott. Egyértel- szakaszokat. Megfelelő elhelyezkedéssel
műen igenlő válaszhoz jutottunk: a nyári a déli hajófal faloszlopaira vagy a padka
napfordulós fényjárás jelzi az épület teljes faragványaira is jelentős mennyiségű
hosszát, illetve a keleti apszis indításának fényt lehet „tükrözni”, pontosabban szó-
helyét. A déli ablakok vetületeinek moz- ratni. A faloszlopok faragványai sajnos
gása a téli napfordulón a fényjárás ter- csak csekély magasságig maradtak meg,
vezettségének más elemeit mutatja meg: a többit megsemmisítették. Ezt fölöt-
a két középső faloszlop egyidejű meg- tébb sajnálhatjuk, hiszen legkorábbi kő-
világítódását az északi falon. Ez az abla- faragványaink legjavából veszítettünk
kok és a faloszlopok helyének kölcsönös stilárisan is különleges alkotásokat (39.
figyelembevételét követelte meg az épí- kép). Ám az Árpád-kor embere még bi-
tésztől, különös tekintettel arra, hogy az zonyára kedvtelve nézegette ezeket, sőt
ablak-faloszlop párok a keleti hajófaltól „olvasni” is tudta őket, s ehhez a föntebb
nem egyenlő távolságra helyezkednek leírt módszerrel tudott megvilágítást te-
el (ld. alaprajz). Sőt, hármas jelenségre remteni.
73
A TARN AS ZEN TM ÁRI AI ÁRPÁD- KO RI T E M P L O M A R Á N Y R E N D SZ E R E
É S A ZEN EI HAN G KÖZÖ K
A TARNASZENTMÁRIAI
ÁRPÁD-KORI TEMPLOM
ARÁNYRENDSZERE ÉS
A ZENEI HANGKÖZÖK
Az előző fejezetben idéztem Busics zetet övező északi, illetve déli apszisba
György és Tóth Sándor vizsgálatainak azok görbületét követő köröket tudok
eredményét a tarnaszentmáriai templom rajzolni, sőt, e kettő közé egy velük egye-
mértékrendszeréről, azaz milyen alap- ző átmérőjű harmadik is helyezhetőnek
egységet használtak az építői. Ebben a bizonyult. Ez utóbbi teljes egészében a
fejezetben a templom méretarányait fo- szentélynégyezet belsejébe került. A kö-
gom vizsgálni az alaprajzon, függetlenül rök elhelyezését a 20. ábrán mutatom be.
az abszolút méretektől. Az általam és Mészáros József épí-
Minthogy az épület centrális terek tészmérnök által felvett, illetve az azok-
összeillesztett együttese, megkíséreltem ból általam kiszámított méretadatok
köröket helyezni az alaprajzára. A majd- alapján vizsgáltam, hogy a templom
nem pontosan négyzet alaprajzú hajóba alaprajzán a fentiek szerint elhelyezett
ez könnyen megtehető volt. Nem okozott körök átmérői milyen arányban állnak
nehézséget a keleti apszis görbületét kö- egymással. A hajóba írhatóé 3/2-e a ke-
vető kör beillesztése sem. E két kör közé leti apszisba illeszthetőének, az utóbbié
egy harmadikat tudtam elhelyezni, amely pedig szintén 3/2-e a szentélynégyeze-
lefedte a szentélynégyezetet, nyugaton a tet lefedő narancssárga körének, azé pe-
hajó keleti falának vonalában végződött, dig 5/4-e a kis apszisokba írhatókénak.
keleten pedig a keleti apszis ideális nyu- 11/4-es érték adódott a hajóba és a kis
gati záródásánál. Bár ezt kevésbé szem- apszisokba írt körök átmérőarányának.
betűnően mutatják építészeti formák, A keleti apszisban elhelyezett, illetve a
mint a másik kettőt, alább látni fogjuk, szentélynégyezetet lefedő két kör átmé-
hogy lényeges szerepet játszik a temp- rői összegének aránya a hajóba írtéhoz
lom arányrendszerének megértésében. 10/9. Az utóbbi két kör átmérője összegé-
Észrevettem azt is, hogy a szentélynégye- nek aránya a három kis kör átmérőjének
74
A T ARN AS ZEN T M Á R I A I Á R P Á D -K O R I T E M P L O M A R Á N Y R E N D S Z E R E
É S A Z E N E I H A N G K Ö Z ÖK
összegéhez, azaz a szentélytér, s egyben natkozó hangközök megnevezését a III.

az egész épület legnagyobb szélességéhez táblázatban összegzem. Tekintsünk egy
4/3. Az utóbbi méret és a keleti apszisba ventilek (szelepek) nélküli régi fúvós-
írt kör átmérőjének aránya 13/8. A hajó- hangszert, mondjuk egy natúrtrombitát.
ba és a keleti apszisba írt körök átmérői
összegének aránya az előbbi átmérőjéhez
5/3. A szentélytér teljes szélességének és
a narancssárga kör átmérője összegének
aránya a hajóba, illetve a déli apszisba
írt körök átmérőinek összegéhez 9/8. A
szentélynégyezetet lefedő narancssárga
és a déli apszisba írható piros kör átmérői
összegének aránya a keleti apszisba írha-
tóéhoz 6/5.
Észrevettem azt is, hogy a belső
szentélytér, azaz a szentélynégyezet két
nyugati oszlopának keleti felétől a keleti
apszis keleti végéig terjedő hossza, azaz
„diadalíven” belüli részé, megegyezik az
azon kívüli tér kelet–nyugati kiterjedé-
sével, azaz a keleti hajófal (a „diadalív”)
vastagságának és a hajó hosszának össze-
gével. A templom teljes belső hossza tehát
kétszerese a belső szentélytérének, azaz
2/1 arányban állnak egymással. A hajó-
ba és az északi vagy a déli karéjba írható
kör átmérőjének összege 3/1 arányban áll
a narancssárga körével. A tényleges mé-
retekből kiszámított arányok 1,5%-nál
kevesebbel térnek el a kis számok hánya-
dosai jelentette értékektől, sőt az esetek
többségében 1%-nál kevesebbel.
A zeneelméletben jártas kedves
Olvasó már bizonyára észrevette, hogy
a körök átmérőinek arányai a legfonto-
sabb tiszta zenei hangközökéivel egyez-
nek meg. A kapott arányokat és a vo- 20. ÁBRA. Scheffer Miklós rajza.
75
Claudius Ptolemaios Ἁρμονικόν (Harmóniatan) című hatalmas munkája V. könyvének egyik szerkesz-
tésével (Düring 1930, 46) szeretném megmutatni, hogy az ókor, sőt a középkor embere az arányok
használatával dolgozott, és tisztában volt azok kapcsolatával a zenei hangokhoz. Tekintsük a 12 egy-
ség oldalhosszúságú ABΓΔ négyzetet. Felezzük meg az AB és a ΓΔ oldalait, és kössük össze a felező-
pontokat az EK szakasszal. Húzzuk meg a BΓ átlót. Felezzük meg a BΔ oldalt is, és a Z felezőpontot
kössük össze az A csúccsal. Az utóbbi szakasz kimetszi az Η és a Θ pontokat (21. ábra). Ezek milyen
arányban osztják az AB-ra merőleges EK, illetve a ΛΜ szakaszokat?
Az első kérdésre nagyon könnyű a válasz, hiszen a BΔ oldal Ζ felezőpontjából indított AZ szakasz szük-
ségszerűen negyedeli a négyzetet felező EK szakaszt, tehát EΘ = 3, ΘK = 9. A másik válasz megadása
sem sokkal nehezebb. Az AB szakasz hossza úgy aránylik a BZ-éhoz, mint az AΛ-é a ΛΗ-éhoz, hiszen
AΛΗ és ABZ hasonló háromszögek. Az ΗΛB derékszögű háromszög egyenlő szárú, így ΗΛ = ΛB. Mivel
az ABZ háromszög hosszabb és rövidebb befogójának aránya 12:6, azaz 2:1, így a hozzá hasonló AΛΗ
háromszög hosszabb és rövidebb befogójának aránya is annyi, tehát a Λ pont 2:1 arányban osztja az
AB szakaszt, azaz AΛ = 8, ΛB = 4. Ebből ΗΛ = 4, HM = 8.
Ha megvizsgáljuk az egyszerű szerkesztés nyomán előállt számokat, akkor éppen a III. táblázatban
szereplő tiszta hangközarányokat állíthatjuk elő belőlük: a nagy szekundot (9:8), a kvartot (4:3), a kvin-
tet (3:2), az oktávot (2:1) és az oktáv + kvintet (3:1). Ha megfelezzük a ΛB és az ΗZ szakaszokat, és a
felezőpontokat összekötjük, akkor 5 hosszúságú szakaszt kapunk, s így a kis terc (6:5), a nagy terc (5:4)
és a nagy szext (5:3) rezgésszámarányai is megjelennek. Ptolemaios célzatosan tárgyalta a harmónia-
tanról szóló könyvében ezt a szerkesztést, világosan rámutatva a geometria és zene, pontosabban az
utóbbi alapját képező hangközök szoros kapcsolatára.
Ennek van egy alaphangja és egy erre is csak egy szólamban vagy oktávpárhu-
épülő természetes felhangsora, amelyet zamban, ám a tarnaszentmáriai temp-
a trombitajátékos az ajaktartás és a fú- lom építésének idején – a X. században
váserősség változtatásával tud megszó- vagy legfeljebb a XI. század elején – az
laltatni. A C hang felhangsorát a IV. táb- egyházi zene számára ez teljesen megfe-
lázat mutatja. A felhangsor hangközeit lelő volt. A többszólamúság és a hang-
nevezik tiszta hangközöknek, s ezeknél nemváltás lehetősége majd kifejezett
a két hang rezgésszámának hányadosa igénye azonban elsöpörte a tiszta hang-
kis egész számok arányában áll egymás- közök használatát: több évszázadig tartó
sal (Tarnóczy 1982, 219). Nem tartozik fokozatos átalakulás eredményeképpen
a felhangsori hangközök csoportjába, a barokk kor óta kizárólag temperált
de a tiszta hangközökhöz sorolják az 5:3 hangsorokat használ az európai műzene.
frekvenciaarányú nagy szextet is. Tiszta Ez a fül diszkrét becsapását jelenti annak
hangközökkel csak egy adott hangnem- érdekében, hogy valamennyi hangköz
ben lehetséges énekelni vagy zenélni, ott „jól” szóljon azon az áron, hogy a hang-
76
közök már nem „tiszták”, azaz nem a alatti térrészek méretarányaiban a kvart
fönt felsorolt kis egész számok arányával hangköz jelenik meg kétszer is.
adhatók meg. A fentiek világossá teszik, hogy
A Busics György és Tóth Sándor ál- Busics és Tóth számára a várakozásaik-
tal felvett méretekből (Busics 2019, 85; kal ellentétben miért „nem bizonyult
Busics–Tóth 2020, 177) kiszámítottam könnyű feladatnak” a templom méretei-
a hypogaeum legfontosabb arányértékeit nek kifejezése királyi ölben (Busics–Tóth
is. A hajó hosszúságának (kelet–nyugati 2020, 175): a tervező és a – vélhetően
kiterjedésének) aránya a szentély sugará- vele azonos – építőmester fő célja nem
hoz 4/3. A hajó szélességének és hosszú- az volt, hogy a templom lehető legtöbb
ságának aránya pedig 11/4, tehát a föld mérete a királyi öl egész számú többszö-
21. ÁBRA. Scheffer Miklós rajza Düring (1930, 46) nyomán.
77
III. TÁBLÁZAT. A tarnaszentmáriai Árpád-kori templom tereibe írható körök és körcsoportok

átmérőinek aránya, és ezek kapcsolata a tiszta hangközökkel.
78
röse legyen, hanem a tiszta hangközök rejlő arányok értelmezése még további
arányainak megjelenítése. Lenyűgöző, vizsgálatokat igényel.
hogy a tarnaszentmáriai templom belső Nem kerülheti el a figyelmünket,
tereinek arányaiban az építés korában az hogy a hypogaeum rezonátortere a temp-
akkor használatos zenei hangközöknek lomnak, azaz a megléte következtében
megfelelő arányok mindegyike megje- al- és felharmonikusokkal gazdagodnak
lent. Hiányzik a szeptim, ám azt a XI. az utóbbiban megszólaltatott hangok.
században még nem használták (Tarnó- A kapcsolat természetesen fordítva is
czy 1982, 212). Mindez egyértelművé fennáll, ám a két tér jelentős méretkü-
teszi, hogy nem áll meg a két földmérő lönbségéből adódóan inkább az előbbi
mérnök azon megállapítása, miszerint irány a jelentős. Ha a hypogaeum és a
„az építés nem volt kellően gondos, és templomszentély terében is elhelyezke-
nem a geometriai rendet követte” (Busics dik néhány ember, akkor az éneklésük-
2019, 85). Éppen ellenkezőleg: nagyon kel vagy pusztán a terek megzengetésével
gondos volt, csak nem a mérnökök által „három dimenzióban” tudnak felelgetni
elvárt geometriai rendet követte, hanem egymásnak, egyidejű zengetés esetében
egy magasabb rendű szolgálatában állt. pedig előhívni meghatározott frekven-
Kísérletet tettem arra, hogy a 20. ciájú rezgéseket. A szentélynégyezetnek
ábrán szereplő köröket átmérőjük meg- nemcsak a hypogaeum szolgált rezoná-
tartásával, föltestesítve gömbökként el- tortereként, hanem a fölötte lévő torony
helyezzem a templom terében. A keleti vagy kupola,6 valamint a három apszis és
apszisba tett gömb nem ér föl a boltoza- – kisebb mértékben – a hajó is. Hasonló
tig, az északiba és a délibe viszont kettőt méretű és kialakítású, általam már vizs-
lehet elhelyezni egymás fölé. A hajóba gált szentélyterek ismeretében biztosra
illesztett gömb magassága megegyezik a veszem, hogy a háromnegyed részben
még eredeti kőanyagú faléval. Ez fölveti
annak lehetőségét, hogy a hajó felmenő 6 Bármilyen fölfelé emelkedő térrel volt le-
falainak eredeti magassága ennyi volt, zárva a négyezet, az akusztikai szempontból
kb. 460 cm, ám ezt nem tudjuk biztosan, rezonátortérként működött. Annak magas-
sága és alakja természetesen befolyásolta,
az eredeti lefedése pedig ismeretlen. A hogy a négyezetben megszólaló hangok mi-
templom függőleges irányú méreteiben lyen al- és felharmonikusokkal testesednek.
A C HANG FELHANGJAI
Frekvencia-
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
arány:
Zenei hang: C c g”# c' e' g' a'# c" d" e" f"# g" g”# a"# h" c'"
IV. TÁBLÁZAT. IV. táblázat. A C hang felhangsora.
79
szetét az énekelt hangok számára hozták

létre (Gerlach 2021), ám ezek használata
meglátásom szerint nem korlátozódott
a szertartásokhoz tartozó vokális tevé-
kenységre. Bár tényszerűen aligha iga-
zolható, de a fentiek fényében bizonyosra
vehető, hogy a zene gyógyító hatásának
teret adtak benne, hiszen a művészet-
nek – s az egyházzene is az – és az or-
voslásnak az ősidőkben közös gyökerei
voltak (Moser et al. 2004, 25). Korunk
orvostudománya már eljutott annak fel-
ismeréséig, hogy gyógyítani nemcsak az
emberi test „terében” kell, hanem annak
megzavart időbeli ritmusai is rendezésre
szorulnak. A kora középkor egyházze-
néje intuitív módon még tisztában volt
ezzel. A breve, a rövid hangjegy éneklé-
sének ideje egy szívverésnyi volt, a lon-
gáé, a hosszúé pedig egy lélegzetvételnyi,
mindkettő nyugalmi állapotban értendő
(uők. 26). Az egyházi énekek megszólal-
tatása akkor tehát még automatikusan
rendezte a megszólaltatói e két fontos
belső ritmusát, amelyek egyébként 4:1
arányban állnak egymással.
22. ÁBRA. Scheffer Miklós rajza. Az is egyértelmű, hogy ezt a templo-
mot csak sapiens architectus, egy rendkí-
vül felkészült, kora tudományában alapo-
zárt, a másik kettőnél nagyobb átmérő- san jártas építőmester tudta megtervezni
jű keleti apszis önmagában szintén kitű- és kivitelezni. A tervezés és a kivitele-
nő akusztikai tér kell, hogy legyen, ám a zés színvonala nyilvánvalóan minősíti
benne terpeszkedő hatalmas oltárépít- a megrendelőt is, aki nagyon igényes és
mény miatt e tulajdonsága jelenleg csak tehetős, főrangú személy lehetett. Olyan
korlátozottan érvényesül. úr volt, aki értelmét látta annak, hogy
Feltűnő, mennyire zenei fogantatású a kor egyik legkiválóbb építészét kérje
a tarnaszentmáriai templom tervezése. föl a munkára, és azt pénzelni tudta. A
Oliver Gerlach találó megfogalmazása megvalósult mű a bizánci és a kaukázu-
szerint a kora középkor szakrális építé- si templomépítészetben kedvelt centrális
80
formákon alapul, ám szerepet kap olyan kép). Mivel a gazdája nem találhatta Tata
elem is, mint a hypogaeum, amelyet a környékén e hajdan a Tethys-óceánban
keleti egyházi építészet igen ritkán alkal- élt lény kövületét, így csere útján meg-
maz. A tarnaszentmáriai templom tehát szerzett presztízstárgynak kell tartanunk,
szellemi értelemben is eredeti alkotás. s amelyre a számára különösen fontos
Vizsgáltam azt is, hogy a szentély- szimbólumot karcolt. A jel többrétű mon-
négyezet és a határoló pillérjei miként danivaló hordozója. Egyrészt „a kör vagy
illeszkednek a templom arányrendszeré- a gömb – a pontok, amelyek egyenlő tá-
hez. A geodéziai felmérés során nyert ada- volságra helyezkednek el a kezdet és vég
tokból kiszámítottam, hogy az átellenesen nélküli középponttól – Isten határtalan
lévő pillérek távolsága, azaz a négyezet egységét, Végtelenségét, Tökéletességét
átlója a keleti szentély átmérőjével egye- jelentik, míg a négyzet vagy a kocka –
zik meg (22. ábra).7 Így tehát egyszerű minden szilárd alap formája – Isten Vál-
aránykapcsolat teremtődött a szögletes tozhatatlanságának, Örökkévalóságának
szentélynégyezet és a kerek keleti apszis képe” (Hani 2016, 194). E két őseredeti
között, amelyek a templomtér spirituá- szimbólum mutatkozik meg egyszerre a
lis szempontból legfontosabb részei. A kör-keresztben, amely így egyetlen jelként
templom építésze itt a kör négyszögesíté- foglalja össze az isteni tökéletesség min-
sét vagy még inkább a négyszög körösíté- den összetevőjét. A körbe írt egyenlő szá-
sét valósította meg. Ha behúzom a két-két
átellenes pillér által kijelölt szakaszokat,
akkor a kör-kereszt már sok ezer éve hasz-
nált, ősi ábrája jelenik meg. Ennek egyik
legrégebbi megmintázása Tatán került elő
egy Moustérien-kori, azaz a középső pale-
olitikum végéről származó, tehát legalább
negyvenezer éves nummuliteszen8 (40.
7 Az oszlopok távolsága nem teljesen azonos,

így a megállapítás csak közelítőleg igaz, ám
tudjuk, hogy az Árpád-kor építőművészete
nem tűrte a derékszögek használatát. A kor
templomaiban nincsenek derékszögű fal-
sarkok, s ennek következtében párhuzamos
hajófalak sem.
8 A nummuliteszek a likacsosházúak (forami-
niferák) törzsébe tartozó, akár 10 centimé- 40. KÉP. A kör-kereszt megjelenítése egy Tatán Vértes
ternyire is megnövő, kihalt, mészvázú egy- László által gyűjtött Moustérien-kori nummuliteszen.
sejtűek (http://evosmaradvanya.hu/docs/
Nummulites_poszter.pdf; hu.wikipedia.org/ Magyar Nemzeti Múzeum paleolit gyűjteménye, ltsz.
wiki/Nummulites). Pb.58/003. © Magyar Nemzeti Múzeum.
81
82
41. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori temp-

lom szentélynégyezetének pillérei. Bárdossy
László felvétele.
rú kereszt kifejezi a kardinális irányokat, s

ezzel a világnak tér- és időbeli felosztását,
rendezését, a számokat és mértékeket. A
régi korok embere a kör és a kereszt közös
centrumában, a kiterjedés nélküli pont-
ban találta meg azt a „helyet”, ahol az Isten
belép a világba. A centrum fölött ott a to-
rony (vagy más kiemelkedő lezárás), alat-
ta pedig a hypogaeum, tehát a fő építészeti
formák megjelenítenek egy függőleges
irányú hármasságot, amelyet szellemként,
lélekként és testként azonosíthatunk.
A fentiekhez további adalék, hogy
ami az apszisban a beírható kör átmé-
rőjeként közvetlen méretadatként sze-
repel, az a négyezetben már átló, tehát
egyrészt származtatott mennyiség, mert
nem a négyezet oldalának hossza; más-
részt olyan szám, amelyről az Árpád-kor
művelt embere tudta, hogy egész számok
arányaként nem adható meg. Korunk
matematikája a négyzet átlójának és ol-
dalhosszúságának arányát, a √2-t irra-
cionális számnak mondja, s ez esetünk-
ben teljesen ideillő megnevezés, hiszen a
négyezet terében lévő oltár fölött került
sor a szentmisék során az ésszel fel nem
fogható, azaz irracionális történésre, az
átváltoztatásra, amely során egy ostyada-
rab Krisztus testének hordozójává válik
az úrfelmutatás alatt. Ami a keleti apszis-
ban még mérhető szám, az itt, bár men�-
83
nyiségében pontosan ugyanannyi, már felületűek voltak. Ilyen köveket jelenleg

mérhetetlen, irracionális. A minősége is bányásznak Tarnaszentmária köz-
megváltozott pusztán azáltal, hogy a leg- vetlen környékén, így az itteni készülé-
szentebb térben jelenik meg, s így kike- sük bizonyosnak tekinthető, az viszont
rült az ésszel felfogható világból. A bölcs Kozák Károly kijelentése (Kozák–M.
építész tehát nagyon pontosan jelezte a Anda 1988, 8) ellenére sem, hogy el-
szentély tereinek hierarchiáját. A négye- sődleges elemei voltak a templomnak.
zet terének kiemelt szerepét jelzi az is, Ezt a korábban ott kutató régész kol-
hogy – ha a templom helyreállító építé- légája, Kovács Béla sem úgy gondolta
szének meglátása helyes (M. Anda 2020, (Kovács 1971, 3). A Kozák-féle kutatás
175), amelyet az arányrendszer belső lo- megállapítása szerint „a körpillérek osz-
gikája is támogat – fölötte torony emel- loptörzse körben kifaragott, a talp és a
kedett. A fenti következtetéssor elvont- fejezet azonban a csatlakozó falakhoz
nak tűnhet a XXI. században, de az ezer illeszkedően, bekötéssel van kialakít-
évvel ezelőtt élt tanult emberek minősé- va” (M. Anda 2020, 173). Ez azt jelenti,
gekben és arányokban, harmóniában és hogy a pillérek nemcsak az anyagukban
diszharmóniában gondolkodtak, és ezek és a színükben térnek el a hajó faloszlo-
segítségével fogalmazták meg a fizikai és paitól, hanem abban is, hogy nincsenek
a metafizikai viszonyát, az építészetben közvetlenül a falba bekötve. Fejezetüket
különösen. A templom terei hierarchikus a temploméval azonos, de a pillérekétől
rendjének egy másik olvasatában a hajó- idegen kőanyagból faragták ki. Ha ezek-
nak az anyagra utaló négyzet alakja kelet nek az elsődleges falba kötésével kap-
felé tartva és fölemelkedve (lépcsők!) a csolatban kételyek merülnek föl, akkor
szentélynégyezetben irracionális mó- a pillérek másodlagossága gyakorlatilag
don körré változik, s azt csak kerek alap- bizonyosra vehető.
rajzú terek övezik. Továbbhaladva a nagy Feltűnő, hogy mind a négy pillértalp
apszisban már csupán a tökéletes, „isteni” különböző alakú (42. kép), az északnyu-
kör található meg. Végigjárva a templo- gatié még fel is kunkorodik (15. kép).
mot nyugatról keletre, ahogy haladunk az Meglátásom szerint viszonylag könnyen
egyre szentebb terek felé, a fizikai szim- megválaszolható kérdés, hogy ez a „laza-
bólumát a metafizikaié váltja fel. ság” melyik kor számára volt elfogadha-
Ki kell térni arra is, hogy a szen- tó, s ez keltezési lehetőséget ad a pillérek
télynégyezetet övező négy pillér anyaga vélelmezett cseréje idejének. A jelenleg
és színe szembetűnően eltér a templom- ott lévők elsődleges vagy másodlagos
ban található más kövekéétől (41. kép). volta szerencsére kevéssé befolyásolja a
Ezeket az 1934-es restauráláskor szem- modellezett fényjárást, hiszen ha csere
cséző kalapáccsal átdolgozták (M. Anda történt is, a helyük adott, és az elsődleges
2020, 173), ám néhány helyen még fel- pillérek mérete sem térhetett el lényeges
ismerhető, hogy eredetileg sima, fényes a mostaniakétól.
84
42. KÉP. A tarnaszentmáriai Árpád-kori templom szentélynégyezete két keleti oszlopának jól láthatóan eltérő talpki-
képzése. A szerző montázsa.
Figyelemre méltó, hogy a tarna- csán álló személy spirituális „hátorszá-

szentmáriai templomot először 1417- ga” volt. Szembetűnő, hogy mennyire
ben említik okiratban (M. Anda 2020, kényelmetlen benne misét mondani,
160), még az 1330-as évek pápai tized- ha a hajóban tartózkodó laikus híveket
jegyzékeiből is hiányzik. Ez exempt tételezünk föl, hiszen ez a kor kedvel-
jogállásra utal, valamint arra, hogy pe- te a köznek szóló szertartások során
rekben nem volt érintett.9 Mindez azt az egész templomtérre kiterjedő nagy
jelzi, hogy évszázadokig nagyon magas mozgásokat, amelyeket erősen kényel-
státuszú egyház volt, s ezt a tervezésé- metlenné tettek volna a négyezetbe
nek és a kivitelezésének kiemelkedő vezető meredek lépcsők. Mivel a temp-
színvonala is alátámasztja. Építtetőjét lomterek úgy épülnek, hogy kiszol-
fejedelmi vagy legalább törzsfői rangú gálják a bennük majdan lezajló nagy
személyek között kell keresnünk, ám mozgásokat (Brandt 2011, 1603), így el-
meglátásom szerint nem az ő temetke- vethetjük, hogy a köz számára végeztek
zési helyének készült. Elképzelhetőnek benne szertartásokat. Tekintettel a ha-
tartom még, hogy a X. századi magyar jóhoz képest viszonylag nagy szentély-
szakrális – de nem feltétlenül a latin térre, az épület rendszeres használóit
vagy a bizánci egyházi – hierarchia csú- papi vagy szerzetesi körben keresem. A
templom működésrendjével és átalakí-
tásainak eddig fel nem tárt részleteivel
9 A tizedszedési perekben való érintettségé-
nek hiánya abból is fakadhat, hogy nem a egy későbbi munkámban kívánok rész-
római katolikus egyház temploma volt. letesebben foglalkozni.
85
43. KÉP. Az algyógyi körtemplom
a lenyugvó Nap fényében.
Fábi János felvétele.
KET T Ő S F É N Y V E T Ü L É S A Z A L G Y Ó G Y I K Ö R T E M P L O MBA N
KETTŐS
FÉNYVETÜLÉS
AZ ALGYÓGYI
KÖRTEMPLOMBAN
Dél-Erdélyben, Szászváros közelében, a Marosba ömlő

Gyógy-patak partján legalább kétezer éves múltra visszate-
kintő létesítmények romjai találhatók. Feredőgyógyon haj-
dani római kori fürdő maradványait rágta az idő vasfoga,
de ezt a közelmúltban rendbe tették, és ismét használatba
vették. A Gyógy torkolatánál a szintén római kori Germi-
sara castrumának romjai láthatók. A kettő között, Algyó-
gyon (Geoagiul de Jos) Erdély legrégebbi, az eredetihez kö-
zeli állapotában fennmaradt egyházi épülete, egy patkóíves
záródású, egyapszisos, jelenleg református kezelésben lévő
körtemplom áll (43. kép). Első említései 1271-ből, illetve
1291-ből valók (Léstyán 2000, 58). A nagyobb térrész bel-
ső átmérője méréseim szerint 540 cm, az apszisé 312 cm,
mélysége 200 cm, a falvastagság 94 cm (23. ábra). Az épület
anyaga az alsó részen római téglákból áll (44. kép), amelyek
vélhetően Germisara romjaiból származnak, följebb folya-
mi kövek alkotják (Angel 1965, 615; Petrov 1998, 71). Az
apszist negyedgömb kupola fedte, amelynek indításai ma is
látszanak, a nagyobb térrész fedése már nem rekonstruál-
ható. A rotundának ácsolt emeleti szintje is van, ez azonban
csak a XVI. században keletkezett. Az eredeti (alsó) járó-
szint fölött kb. 4 méterrel az apszis északi falának nyugati
végében 95 cm mély, egyenes, előre kiépített – téglákat nem
roncsoló –, négyzet keresztmetszetű üreg húzódik meg. A
román szakirodalom erről nem emlékezik meg.
87
K E TT ŐS FÉN YVET Ü LÉS AZ ALG YÓ G YI K Ö R T E M P L O M B A N
23. ÁBRA. Mészáros József munkája Angel

(1965, 619) nyomán. Az ábra az Árpád-kori
ablakokat és bejáratot tünteti föl.
sírok mellékleteiként S-végű hajkarikák

kerültek elő (uő. 73), mindezek kora
Árpád-kori temetkezésekre utalnak. Ér-
méket is találtak, amelyek Szent László
és Könyves Kálmán királyok veretei (uő.
71). Az ásató régész szerint a körtemplom
legkorábban e két királyunk idejében ké-
szülhetett (uo.), ám a korábbi érmék hiá-
nya nem zárja ki, hogy akár évtizedekkel
korábban emelték, hiszen egy szegény
település lakói nyugszanak itt, akik nem
biztos, hogy minden temetkezéshez tud-
Az épületnek hat ablaka van. Az tak mellékletet adni. Másrészt éppen e
apszis keleti oldalán 60 cm magas, 15 cm két királyunk tette kötelezővé a templom
széles résablak található (45. kép). A na- körüli temetkezést, tehát korábban más-
gyobb kerek térrésznek – szándékosan hová is temetkezhettek a falu lakói, még
kerülöm a félrevezető „hajó” szó alkal- akkor is, ha állt a körtemplom. A XI. szá-
mazását – a felső szinten öt ablaka van: zad vége előtti temetkezések látszólagos
két-két felül íves záródású résablak délen hiánya a rotunda körül tehát nem zárja
és északon, egy kerek pedig nyugaton. A ki, hogy korábban emelték volna. Pet-
rézsűik szintén római téglákból készül- rov további „acélos” megállapításokkal is
tek. Gheorge Angel 1965-ben még befa- szolgál: „a temető elsősorban a rotunda
lazva látta az utóbbi ötöt. Az alsó szinten körül alakult ki, de lehet, hogy már an-
kizárólag modern ablakokat találunk. nak építése előtt létrejött” (uo.).
A körtemplom közelében Gheorghe A körtemplom közvetlen közelé-
Petrov kolozsvári régész vezetésével az ben egy 1930-ban, XVI. századi alapo-
1990-es évek első felében több szezon- kon emelt hosszházas is áll, szintén a
ban ásatás folyt, amely során 69 sírt tár- református egyház kezelésben. A falában
tak fel. Ezek tájolása jelentős eltéréseket számos római kori faragványt és követ fi-
mutat (Petrov 1998, 70). A legkorábbi gyelhetünk meg (46. kép).
88
44. KÉP. Az algyógyi

körtemplom délkeletről.
A szerző felvétele.
89
45. KÉP. Az algyógyi körtemplom keleti ablaka. Fábi János felvétele.
AZ ALGYÓGYI KÖRTEMPLOM
KISZERKESZTÉSE ÉS
MÉRTÉKRENDSZERE
Vizsgáltam, hogy a templom kiszer- középpontja a nagyobbik térrész belső
kesztése beleillik-e az ismert típusokba, ívének vonalán foglal helyet. Ez gyakori
illetve felismerhető-e valamilyen mér- tervezői döntés az egyapszisos rotundák
tékrendszer tudatos használata az épület körében: ezt alkalmazták például a kör-
fő méreteiben. Mindkét esetben igenlő möcbányai és a szalonnai építőmesterek
válaszhoz jutottam. Könnyen látható (Busics 2019, 45). A mértékrendszer
az alaprajzról, hogy az apszis körének meghatározásánál a Busics György által
90
több körtemplom esetében is sikerrel

alkalmazott módszert követem, amely
A KETTŐS
megkeresi, hogy az abban a korban hasz- FÉNYVETÜLÉS
nálatos láb-, illetve esetleg araszmérté-
kek egész számú többszöröseként elő-
KIALAKULÁSA
állíthatók-e az épület fő méretei (Busics
2019, 60). Számításaim szerint egy 31,6 Kettős fényvetülésnek azt nevezem, ha
cm hosszú lábegység teljesíti ezt a kívá- egy templom egyik ablakán besütő köz-
nalmat: négy fő méret is előállítható be- vetlen napfény a túloldalon egy ablakrés-
lőle nagy pontossággal (V. táblázat). A re „esik”, azaz akadálytalanul áthalad az
magyar királyi láb szakirodalmi értéke épületen. Másként megfogalmazva, akkor
31,3 cm, ennek a földmérő mérnök által lép föl a jelenség, ha az egyik – általában
a reverse engineering módszerével ja- nyugati – ablaknak a belépő közvetlen
vított értéke 31,9 cm (uő. 138), tehát az napfény létrehozta leképeződése az átel-
algyógyi alapmértékről jó okkal feltéte- lenes oldal valamelyik ablakára „vetül”,
lezhető, hogy azon alapul, hiszen 1%-nál de mivel az rés, így átvilágít az épületen.
kevésbé tér el mindkettőtől. A jelenség értelemszerűen csak az év két,
46. KÉP. Capricornus-ábrázolás másodlagos elhelyezésben a hosszházas templom falán. Fábi

János felvétele.
91
a nyári napfordulóra időben szimmetri-

kus, viszonylag rövid szakában léphet föl
egy–két percre, hiszen a bekövetkezésé-
hez a Nap magasságának egy szűk tarto-
mányba kell esnie a két ablak által kijelölt
egyenes irányának azimutján. A belépő
oldali ablaknak magasabban kell lennie,
mint amelyiken kilép a fény. A jelenség
hossza függ az ablakok méretétől és a tér
geometriájától. Kettős fényvetülésre ko-
rábban már mutattam példát az alsódör-
gicsei templomban (Németh 2013, 64), il-
letve mutatok a bényi rotundában ebben a
kötetben. Kettős vetülések sorát képes lét-
rehozni a somogyvámosi pusztatemplom
tornya, ám az ottani jelenségsor még ala-
pos vizsgálatra vár. A nyugati hajófal ma-
gasan lévő ablaka más Árpád-kori temp-
lomainkban is létrehozhatja a jelenséget
az alacsonyabban lévő szentélyablakon.
Az algyógyi körtemplomot 2013
óta kutatom. Már az első ottlétemkor
felismertem, hogy kettős fényvetülés
tud kialakulni benne az év két rövid sza-
kaszában, ám sem akkor, sem a 2017-es
és 2018-as látogatásaimkor nem a jelen-
ség bekövetkeztének időpontjában jár-
tam ott. E szemléket azonban föl tudtam
használni az épület tájolásának megha-
tározására és azoknak a méretadatok-
nak fölvételére, amelyek segítségével ki
tudtam számítani a jelenség bekövetke-
zésének idejét. Előrejelzésem nyomán
a kettős fényvetülést 2020 áprilisának
közepén és augusztusának végén Ak-
nai Szilárd, a templom gondnoka meg-
figyelte és fényképeivel dokumentálta,
47. KÉP. Az algyógyi körtemplomon átsütő Nap 2020. a járvány miatt én sajnos nem tudtam
április 12-én. Aknai Szilárd felvétele. jelen lenni.
92
Az épület meglehetősen pontosan

keletelt. Az épület tengelyirányába a
A KETTŐS
271,5 fokos azimuton álló Nap fénye ve- FÉNYVETÜLÉS
tül, tehát a 91,5 fok a tengely keleti irá-
nya. Algyógy katlanban van: a látóhatár
MEGFIGYELÉSE
jóval a vízszintes fölött húzódik. A keleti 2020-BAN
résablak lényegesen alacsonyabbra ke-
rült, mint a nagyobb kerek térrész falán A jelenség akkor lép fel, amikor a Nap a
lévők. Egészen pontosan a körablak alja 268 ¾ fokos azimuton 13,4 fok és 15,4
205 cm-rel feljebb helyezkedik el, mint fok közötti magasságon áll. Ez tavasszal
a keleti résablaké. Ennek következtében április 11-e és 15-e, nyárutón augusztus
a nyugváshoz készülődő Nap néhány 26-a és 30-a között következett be. Ebben
héttel a tavaszi napéjegyenlőség után, a két periódusban „telitalálat” van, azaz a
illetve az őszi előtt a körablakot rövid körablak hosszanti vetülete teljes egészé-
időre a keleti résablakra képezi le, azaz ben az ablakrésre vetül. A részleges ve-
a napfény átsüt az épületen: az apszistól tülés időszaka kétszer 3 nappal meghos�-
megfelelő távolságra állva ez közvetle- szabbította a jelenséget, azaz már április
nül megfigyelhető az épületen kívül (47. 8-án bekövetkezett és 18-áig tartott, illet-
kép), és a vetület fényfoltja is megjelenik ve nyárutón augusztus 23-án kezdődött
a füvön (48. kép). Ha a jelenségétől eltérő és szeptember 2-ig tartott.
időpontban jár ott valaki, és az apszistól A körablaknak a hanyatló Nap által
keletre a megfelelő helyre áll a körtemp- keltett leképeződése fokozatosan emel-
lom tengelyének vonala közelében, ak- kedik és mozog jobbra az apszis keleti
kor észreveheti, hogy az apszis ablakán falán. Attól kezdve, hogy eléri az ablak-
keresztül látja egy kis helyen a kék eget, rézsű északi szélét, 18 perc telik el addig,
azaz átlát az épületen. Ez a kettős vetülés amíg a vetület középvonala egybeesik
fényútja, csak éppen a fordított irányból a résablakéval. A rézsű ferdesége miatt
tekintve (49. kép). azon vonulva torzul, majd amikor a pon-
Méret Méretadat
cm-ben lábban kerekítve
Nagyobb térrész belső átmérője 540 17,1 17
Apszis belső átmérője 312 9,9 10
Apszis mélysége 200 6,3 6⅓
Teljes belső hosszúság 696 22,0 22
Falvastagság 94 3,0 3
V. TÁBLÁZAT. Az algyógyi körtemplom mértékrendszere. A szerző munkája saját felmérés alapján.
93
tos együttállás bekövetkezik, kisimul. A jelenséget, majd a „telitalálat” minden

„telitalálat” után ismét torzul a rézsű déli nap lejjebb következik be (50. kép), 15-
részén, majd ferdén emelkedve tovább- én pedig már az alján (51. kép). A kö-
halad a falon, végül egy szűk óra múlva vetkező napon a leképeződés egy része
elenyészik, ahogy a Nap a látóhatár alá már az alsó rézsűre esik. Mindennek oka
bukik. Április 11-én a körablak vetüle- az, hogy a nyári napforduló felé közele-
te a résablak felső részén hozza létre a dő Nap ugyanazt az azimutot egyre na-
gyobb látóhatár feletti magasságon éri el,
és a körablakot annak helyéhez, a nyuga-
ti falszakaszhoz egyre közelebb képezi le,
tehát egy adott irányban keletkező vetü-
let napról napra lefelé mozog. Két egy-
mást követő napon az azonos azimuthoz
tartozó magasságváltozás fél fok az év e
szakaszában. Ez nem tűnik soknak, ám a
közel 8 méteres vetítési távolságon ez a
vetület kb. 7 cm-nyi süllyedését idézi elő.
Ezt megfigyelhetjük az 52. képen, amely
tablóba rendezve mutatja azokat a felvé-
teleket a 2020. április 9-e és 16-a között
időszakban, amikor a körablak pontosan
a keleti ablak tengelyére képeződik le.
A kettős fényvetülés vertikális elto-
lódása a nyárutón fordítva zajlik le, hi-
szen a napforduló után ugyanarra az azi-
mutra egyre kisebb magasságon jut el a
Nap. Ennek következtében a „telitalálat”
a keleti résablak alján jön létre először
augusztus 26-án, majd a következő négy
napban fokozatosan húzódik fölfelé azon
(53. kép), hogy aztán augusztus 31-én
már csak részleges legyen a találat, szep-
tember 3-ától pedig a vetület már elvonul
a résablak fölött. A 2020-ban megfigyelt
48. KÉP. Az algyógyi körtemplomon átsütő

Nap által leképezett keleti szentélyablak 2020.
augusztus 27-én. Aknai Szilárd felvétele.
94
49. KÉP. A kettős fényvetülés

fényútjának megfordítása az
algyógyi körtemplomban: a
keleti szentély- és a nyugati
körablakon átnézve a kék ég
látszik. A szerző felvétele.
95
50. KÉP. A kettős fényvetülés folyamata az algyógyi körtemplomban 2020. április 12-én.
„telitalálati” időpontadatokat, illetve a

kapcsolódó magasságértékeket a VI. táb-
lázat tartalmazza. Ez szökőév, így egy
napnyi „csúszás” más években felléphet,
ugyanis a négyéves ciklus során az egy
azimuthoz tartozó magasságok változása
⅓ fokot tesz ki, nem sokkal kevesebbet,
mint a Nap azonos azimuthoz tartozó
egynapi magasságváltozása a szóban for-
gó időszakban. 2022-ben a kettős fény-
vetülés áprilisban egy nappal korábban,
augusztusban pedig eggyel később kez-
dődik majd.
A számításaim azt az eredményt
hozták, hogy a körablak melletti észak-
nyugati résablak (54. kép) a nyári nap-
24. ÁBRA. A vörös vonal az április közepén, illetve forduló környékén szintén ki tud váltani
augusztus végén, a kék pedig a nyári napforduló idején kettős fényvetülést (24. ábra). A 291 fo-
bekövetkező kettős fényvetülések fényútját mutatja. kos azimuton, kb. 12 fok magasságban
Mészáros József rajza. álló Nap ezen keresztül belépő fénye a
96
A szerző montázsa Aknai Szilárd felvételeiből.
keleti ablakrésre vetül. Aknai Szilárd ezt már a keleti ablakrés fölött vonul el. A
a jelenséget is rögzítette fényképfelvéte- jelenségsor lefolyását az is lassítja, hogy
lein (55. kép). Sajnálatos módon éppen a a két ablak kisebb távolsága miatt a vetí-
napforduló körüli időszakban 2020-ban tési hossz rövidebb, tehát a Nap ugyan-
rendszeresen borús volt az ég, így a fel- akkora magasságváltozásához (szög!) a
vételsor foghíjasra sikeredett (56. kép). leképeződés kisebb változása (távolság!)
Ezeken látható, hogy ekkor nincs „teli- kapcsolódik, mint a távolabbi körablak
találat”: az északnyugati ablak vetületé- kiváltotta kettős fényvetülés esetén.
nek alja nem ér le egészen a keleti aljáig.
További eltérés a tavaszi-nyárutóihoz ké-
pest, hogy a jelenség ekkor hosszabb idő- A KETTŐS
szakon át lép fel, hiszen a napfordulók
környékén változik a leglassabban a Nap
FÉNYVETÜLÉS
látóhatár fölötti magassága egy adott azi- RELEVANCIÁJA
muton két egymást követő nap között.
A kettős vetülések egyre nagyobb „talá- Természetesen fölmerül a kérdés, hogy a
latot” létrehozó sora már június elején kettős fényvetülés csupán egy látványos
megkezdődik, a napfordulón éri el a tel- jelenség-e, amely esetlegesen követke-
jességét, és július közepéig tart, amíg az zik be az év két rövid szakaszában, vagy
északnyugati ablak aljának leképeződése pedig tervszerűen beállított, üzenethor-
97
51. KÉP. A kettős fényvetülés folyamata az algyógyi körtemplomban 2020. április 15-én.
dozó esemény. E kötetben példák sorát „emeleti” ablakok alapos megkutatására

mutatom arra, hogy a fény járása szak- nem került sor. Az ásató régész szerint
rális épületekben megtervezett. A kettős ezek „forma és stílus alapján a román
vetülések alapos tanulmányozása még korhoz tartoznak”, de a csatlakozásukat
gyerekcipőben jár: az algyógyi az első a környező falszakaszhoz nem vizsgálta.
alaposan dokumentált általam ismert Érdekes az ablakok kiosztása: az
eset a szintén e kötetben szereplő bényit apszisét is beleszámítva hat, körülbelül
leszámítva. Algyógyon feltűnő, hogy a 60 fokonként elhelyezett nyílást látunk.
körablak nem a rotunda tengelyében áll, Az Árpád-korban nem volt szokás észak
hanem attól 3 fokkal dél felé fordulva, s felé rést nyitni, s ez az északi ablak ere-
ez a kettős vetülés megtervezett és be- detisége ellen szól, bár kétségtelenül is-
állított voltát valószínűsíti. Az algyógyi mertek kivételek, igaz, korai hosszházas
jelenség értelmezését nehezíti, hogy az templomokon (Németh 2017, 43 és 92).
98
A szerző montázsa Aknai Szilárd felvételeiből.Aknai Szilárd felvételeiből.
Zavarba ejtő az is, hogy a körtemplom ból alakították ki (Petrov 1998, 68). Vajon
alsó falszakasza készült téglából, feljebb az építők félretettek erre a célra téglákat?
már követ találunk. Természetesen elvi- Mindenképpen számolni kell azzal, hogy
leg lehetséges, hogy az építkezés során az „emeleti” ablakok nem mindegyike
elfogyott a másodlagos felhasználásra eredeti, illetve van az eredeti helyén.
került római kori tégla, és az „ingyen” Akármikor készültek is a most léte-
építőanyag híján áttértek a közelben bő- ző ablakok, vizsgálni kell, hogy a kettős
ségesen rendelkezésre álló folyami kövek fényvetülés tervezett jelenség-e. Vizsgá-
beépítésére. Kétségtelenül szokatlanul lódásunk elsősorban az áprilisi/augusz-
fest, hogy a fal alul tégla és fölül kő – tusi jelenségekre irányul, amelyek bekö-
fordítva kevésbé lenne meglepő. Ebben vetkezése egy-egy rövid időszakot jelöl
a kőfalban helyezkednek el az ablakok, ki az évben. A nyári napforduló körüli
amelyek teherelhárító íveit római téglák- jelenségsor viszont másfél hónapig tart,
99
52. KÉP. A körablak leképeződésnek süllyedése a keleti szentélyablakon a 2020. április 9-e és 16-a közötti időszakban
és a csillagászati jelenséget keretezi, eset- ban használatos Julián-naptár pontatlan-

leg Keresztelő Szent János névünnepé- sága volt, ugyanis ennek következtében a
hez (június 24.) kapcsolható az egyházi Nap éves járásának kardinális időpontjai
naptárban. A kettős fényvetülés megter- egyre korábbra kerültek a naptárban. A
vezett voltát az igazolhatja, hogy valame- korrekció visszahelyezte a tavaszi nap-
lyik jelentős egyházi ünnepen következik éjegyenlőséget március 21-re, a nyári
be. Ennek megkereséséhez tisztában kell napfordulót június 21-re és így tovább.
lennünk azzal, hogy a ma is használa- Ennek következtében – az ablakok készü-
tos Gergely-naptár alkalmazását csak lési idejének függvényében – 11 napos
1582-ben rendelte el XIII. Gergely pápa időablakunk van, hogy a kettős fényve-
(1572–1585), s a bevezetésekor előírta, tülés mostani időpontjait visszaszámolva
hogy abban az évben október 4-e után egy jelentős egyházi ünnephez jussunk.
15-ét írjanak. A napugratás oka a koráb- Minden 128 évnyi visszalépéshez 1582-
100
a „telitalálatkor”. A szerző montázsa Aknai Szilárd felvételeiből.
höz képest 1 nap korrekció tartozik: a Ju- következzen be, bár úgy vélem, hogy an-
lián-naptár pontatlansága ugyanis ennyi nak szellemisége nem ilyenfajta jelzést kí-
idő alatt halmoz fel ekkora hibát. X–XI. vánna meg. A körablak vetületének nap-
századi készülés esetén 5–6 nap csúszás- ról napra történő fokozatos alászállása a
sal kell számolnunk. résablakon kelthet ideillő asszociációkat,
Április első felében nincs jelentős azonban hiányozna a Feltámadás fénnyel
szent ünnepe, viszont a húsvéti időszak- való jelzése. Egy másik eshetőség, hogy a
ban vagyunk, legalábbis számos eszten- „telitalálat” első napja a Húsvét vasárnap.
dőben ekkorra esik. Mivel a jelenség Ennek a lehetőségnek a 900 és 1582 kö-
éppen öt napig „telitalálatos”, felmerül zötti periódusban számos esztendő meg-
annak lehetősége: úgy állították be, hogy felel. A Húsvéthoz kötődő azonosításnak
a templom szentelésének vagy újraszen- nyilvánvaló gyengesége, hogy az mozgó
telésének az évében éppen a Nagyhéten ünnep, tehát a beállítás csak egy adott
101
53. KÉP. A körablak leképeződésnek emelkedése a keleti szentélyablakon a 2020. augusztus 27-e és 31-e közötti
évre lehetett megfelelő. Ennek ellenére a lehetőséget kínál. A VII. táblázatban mu-
szakirodalom számol azzal, hogy egy kö- tatom be, hogy a jelenségsor augusztusi
zépkori templom tájolását és fényjárását kezdő- és zárónapján ma megfigyelhe-
a szentelési évhez állították be a húsvéti tő napjáráshoz a középkor különböző
ünnepkörben (Reidinger 2013, 51). időszakaiban milyen dátum tartozott.
Augusztus második fele rögzített Látható, hogy a korrekció után a Nagy-
egyházi ünnepekhez tartozó azonosítási boldogasszony-nap, illetve a mai hiva-
102
időszakban a „telitalálatkor”. A szerző montázsa Aknai Szilárd felvételeiből.
talos egyházi megnevezéssel Szűz Mária Istvánig tart. Ez a XV–XVI. század (a

mennybemenetele (augusztus 15-e), il- naptárreformig): a kettős fényvetülés ek-
letve Szent István király névünnepe (au- kor az előbbitől éppen az utóbbiig tartott.
gusztus 20-a) beleesik abba az időszakba, Ez azt támasztja alá, hogy a jelenség be-
amikor fellép a kettős fényvetülés. Sőt, következtét augusztus közepi napokhoz
olyan korszak is van, amelyben a jelen- rendezték, ám még további megfontolást
ség éppen Nagyboldogasszonytól Szent kell tennünk.
103
április 7. 18:53 augusztus 23. 18:38

április 16. 18:39 szeptember 1. 18:52
VI. TÁBLÁZAT. A körablak által kiváltott kettős fényvetülés teljességi időpontjai az algyógyi kör-
templomban 2020-ban. Az álló betűvel szedett értékek megfigyeltek, a dőlttel szedettek számí-
tottak. A szerző munkája.
A táblázatból látható, hogy ha a je- és egy szökőév van, évről évre kissé eltér,
lenséget úgy állították be, hogy Nagybol- és ez módosítja a jelenség bekövetkezé-
dogasszony napjától Szent István királyé- sének napját és módját: öt „telitalálatos”
ig tartson, akkor azt a késő középkorban nap van-e, vagy négy „telitalálatos” és két
tették meg, azaz átépített ablakokkal. majdnem „telitalálatos”.
Lehetséges, hogy ez új invenció volt, ám A körtemplom építési idejét sem-
az is, hogy az eredeti állapot kissé mó- miképpen nem tenném a XI. századnál
dosított változatát állították helyre, úgy későbbre. Eredeti védőszentjét nem tud-
alakítva, hogy éppen a két ünnep között juk, de tekintettel arra, hogy ismerünk
következzen be. Első szent királyunkat Kerekboldogasszony nevű Árpád-kori
Magyarországnak a Szent Korona képé- települést, Boldogasszony vagy a Bol-
ben a Boldogasszonynak való 1038-as dogságos Szűz is lehetett, különös te-
felajánlása köti össze az utóbbival, így kintettel arra, hogy ez volt az Árpád-kor
egy augusztus 15-e és 20-a között mutat- leggyakoribb templomtitulusa. A meg-
kozó fényjelenség szinte bizonyosan rá- figyelt fényjárás nem egyeztethető ös�-
juk és a felajánlásra utal. sze azzal, hogy a kora Árpád-korban
A táblázat száz év pontosságú ori- Nagyboldogasszony napján fellépjen a
entációt kínál annak meghatározásához, kettős fényvetülés, ám azzal igen, hogy
hogy ha a két jeles ünnepre állították be István királykor. Őt 1083-ban avatták
a kettős fényvetülést, akkor azt körülbe- szentté, és ekkortól kezdve számolni le-
lül mikor tették. Ahogy fentebb hangsú- het a patrocíniumával. Szent László tör-
lyoztam, a Nap járása abban a négyéves vénykönyvének XXXVIII. paragrafusa
periódusban, amelyben három normál mind István király, mind Szűz Mária
104
54. KÉP. Az algyógyi körtemplom nyugati körablaka és északnyugati résablaka a felső szinten.
Fábi János felvétele.
mennybemenetele ünnepének tisztele- nek tényét régészeti falkutatás erősítheti

tét kötelezően előírja (Závodszky 1904, meg – korrigálták a jelenséget létrehozó
79). Az épület XI. század végi emelését egyik ablak helyét, és az új beállítással
támogatják, bár nem követelik meg a ré- az elcsúszott naptárhoz igazították a
gészeti leletek. Elvileg lehetséges, hogy kettős fényvetülésnek a Nagyboldogas�-
Szent István király volt a körtemplom szony-nap és Szent István király ünnepe
(egyedüli) védőszentje, és az ő napját közötti bekövetkeztét.
ünnepelte a kettős fényvetülés, bár egy A kettős fényvetülés létrehozásában
kerek, „nőies” épület esetében ezt szo- részes egyik ablak helyének feltétele-
katlannak tartanám. Ugyanakkor elkép- zett módosítását támogatja a következő
zelhetetlennek tartom, hogy az építők megfontolás is. Ha a jelenséget az épület
kizárták volna a fényvetülésből Boldo- tengelye (271,5 fokos azimut) irányában
gasszonyt, jóllehet, a részesévé tehették álló Nap hozná létre, akkor augusztus-
volna Szent Istvánnal együtt, éppúgy, ban a jelenségnek napokkal korábban
mint a XVI. századi javítás kivitelezői. kellene bekövetkeznie, azaz magasabb
Ennek fényében úgy vélem, hogy a késő pályán járó Nap által kiváltva, hiszen
középkori beavatkozás során – mely- ugyanazt a magasságot ez esetben na-
gyobb azimuton kell elérnie. Ez pedig azt

jelenti, hogy azt a beállítást a XVI. szá-
zadnál jóval korábban kellett megtenni.
A tengely azimutjának és a jelenség XXI.
század eleji bekövetkeztéhez szükséges
azimutjának különbségét kiszámítva
azt kapjuk, hogy ha volt korábbi kettős
fényvetülés-beállítás, és az a körtemp-
lom tengelyében következett be, akkor
azt a X. vagy a XI. században állították
be. Ha így volt, akkor az értelemszerű-
en a Nagyboldogasszony-napi vetülést
jelezte, hiszen első királyunk szentként
való tisztelete csak 1083 után kezdődhe-
tett. A kora Árpád-kori beállítás jelenleg
csupán lehetőségként vethető fel, gon-
dos falkutatás tisztázhatja, hogy volt-e
késő középkori átalakítás. Tekintve,
hogy a közeli hosszházas templom előd-
je a XVI. században készült, számolni
lehet azzal, hogy egyidejűleg a rotundán
felújítást végeztek.
Ahogy a legtöbb Árpád-kori temp-
lomunk vizsgálatánál, Algyógyon is
akadályokba ütköztünk: a rotunda meg-
felelő alaposságú régészeti kutatására
nem került sor, a korai történetéről pe-
dig nem állnak rendelkezésre írott for-
rások. Bár éppen a régészeti vizsgálat
fogyatékossága miatt nem tudjuk, hogy
az épület ablakai közül melyek eredeti-
ek, illetve melyek későbbiek, azonban
amelyek ránk maradtak, azokból a fény-
járás megtervezett voltára következtet-
hetünk. Nehezen képzelhető el, hogy a
55. KÉP. Az algyógyi körtemplom és a rajta kettős fényvetülések látványos jelensége
átsütő Nap 2020. június 27-én 19:57-kor (helyi elkerülte volna az építőmesterek figyel-
időben), amint megvilágítja a kép előterében a mét, és azokat ne konkrét időpontra ál-
füvet. Aknai Szilárd felvétele. lították volna be.
106
56. KÉP. A kettős fényvetülés folyamata az algyógyi körtemplomban 2020. június 27-én, 28-án és 30-án. A négy nap
alatt a vetület alig mozdul el függőleges irányban. A fűben megfigyelhető fényfoltokat az épületen átvilágító Nap kelti.
A szerző montázsa Aknai Szilárd felvételeiből.
AZ ALGYÓGYI KETTŐS FÉNYVETÜLÉSHEZ TÁRSÍTHATÓ EGYHÁZI ÜNNEPEK KERESÉSE
Év Dátum Napjárás szerint Dátum Napjárás szerint

1583 augusztus 26. augusztus 26. augusztus 30. augusztus 30.
naptárreform naptárreform
VII. TÁBLÁZAT. A szerző munkája.
107
A B ÉN YI KÖRTEMPLOM F ÉN YJ ÁRÁS ÁN A K M O D E L L E Z É SE
A BÉNYI KÖRTEMPLOM
FÉNYJÁRÁSÁNAK MODELLEZÉSE
57. KÉP. A bényi Árpád-kori
körtemplom keletről.
Madari Tibor felvétele.
108
25. ÁBRA. A bényi körtemplom régészeti kutatásból nyert alaprajza Sabadošová–Havlík 2010
nyomán, Elena Sabadošová szívességéből. Színkód: fekete: az eredeti fal, szürke: a folyamatos
kőalap, téglavörös négyzet: a téglaépítmény helye, N.x: Sabadošová és Havlík által részletesen
vizsgált pontok, Sx: a falfülkék helye és sorszáma.
A Kárpát-medence egyik legkülönlege- ejtette Bél Mátyást (Bél 2001, 113), aki
sebb körtemploma Bény (Bíňa) község azt még sokkal épebb állapotában látta.
területén áll (57. kép). A település egy A rotunda egyterű, belsejét azonban ti-
sváb vendéglovag, Hont fiának nevét vi- zenkét egyszemélyes falfülke (58. kép) és
seli: ők Szent István mellett szálltak harc- a keleti oldalon egy exedra10 tagolja (59.
ba a Koppány elleni küzdelemben. A Ga- kép), s mint ilyen, ma már egyedülálló.
ram jobb partján, Esztergomtól 17 km-re Apostagon egy, a bényihez hasonló mé-
északra található község háromszoros retű körtemplom állt, amelyet 1805-ben
sáncrendszerrel megerősített hatalmas
földvárra települt, amelynek nagysága és 10 Teljes szélességében tágasabb tér felé nyíló,
erőssége háromszáz éve még ámulatba nagyobb fülke (Krautheimer 1965, 361).
109
58. KÉP. Ülőfülkék a bényi körtemplom északi falában. Madari Tibor felvétele.
lebontottak. Jankovich Miklós még látta: tatásait emelném ki, amelyek során egy,
leírásából szintén tizenkét falfülkés épü- az épület tégláiból, ám biztosan másod-
letre következtethetünk (Jankovich 1812, lagosan készült oltárépítmény alsó két
34), s ezt az azonos titulus – A tizenkét sorát tárták föl az exedra előtt (25. ábra)
apostol – is megerősíti. (Sabadošová–Havlík, 2010; Németh
A bényi rotundában végzett régé- 2017, 111). Ez egyértelművé tette, hogy
szeti kutatások eredményeit és a négy a körtemplomban eredetileg nem volt
évszázadnyi szóródást mutató, tehát épített oltár, amely a keleti szentélynek
nagyrészt megalapozatlan keltezési kí- semmiképpen sem tekinthető exedrá-
sérleteket a közelmúltban összefoglaltam ban el sem fért volna. Mindez a hossz-
(Németh 2017, 103–119). A régészeti házas templomokban zajlóktól eltérő
vizsgálatok közül Elena Sabadošová és szertartásokra utal (Németh 2017, 116).
Marian Havlík 2006-os és 2010-es ku- Caroline Goodson helyesen mutatott rá,
110
A BÉ N Y I K Ö R T E M P L O M F É N Y JÁ R Á SÁ N A K M O D E L L EZ É SE
59. KÉP. A bényi körtemplom exedrája és keleti ablakai. Madari Tibor felvétele.
hogy különféle szertartási tevékenységek lekmények minősültek »nagynak«, illet-

egyidejűleg kaptak helyet a középkori ve kiemelkedően fontosnak a liturgikus
templomokban, és ezek adtak értelmet szertartás komplex kifejeződése során,
az építészeti formáknak (Goodson 2007, és melyek voltak kevésbé lényegesek”
6). Régész kollégája, Olof Brandt szerint (Brandt 2011, 1603, értelmező zárójeles
„ésszerű azt állítani, hogy az épületeknek beszúrásaimmal). Kettejük állásfoglalá-
kell alkalmazkodniuk a (bennük zajló) sa nyomán le kell vonni a szükségszerű
nagy (szertartásrendi) mozgásokhoz, következtetéseket: a bényi rotundában és
míg a kisebb mozgások alkalmazkodnak egyterű társaiban az osztatlanságuk miatt
az épületekhez. Annak megértése, hogy nem különíthető el „hajó” és „szentély”.
milyen mozgások határozták meg egy Az alaprajzon látható, hogy az exed-
épület alakját, segíthet megérteni, hogy ra nem önálló építmény, mert a fal elvé-
milyen (benne zajló) mozgások és cse- konyításával állították elő. A fontosságát
111
jelzi, hogy lépcsős kiképzésű, kissé be- deti, hételemű nyílásrendszerét is, amely
nyúló fallal csatlakozik a középtérhez. egy ajtóból és hat ablakból áll. Az előbbi
A lehetséges szerepéről alkotott nézete- délnyugaton helyezkedik el, jelenleg is
met korábban kifejtettem (Németh 2017, az a körtemplom bejárata, bár átalakítás
116). történt rajta. A keleti oldalon három, a
A két szlovák régész 972 és 1046 délin két, fölül félköríves záródású résab-
közé datálja a körtemplom építési idejét lak nyílik, nyugaton pedig egy tölcséres
(Sabadošová–Havlík 2011, 141). Sikerült bélletű körablak (60. kép). A hét nyílás
azonosítaniuk az eredeti járószintet, ame- által keltett komplex fényjárás kiválóan
lyet összevetve a falfülkék alsó szintjével érvényesül az egyszerű belső geometriá-
arra következtettek, hogy a kettő közötti jú térben.
különbség kényelmes ülést tett lehetővé a A hosszházas, illetve a körtemplo-
fülkékben. Így ezek bízvást ülőfülkéknek mokban létrejövő fényvetülések között
tekinthetők. Feltárták az épület teljes ere- különbségek vannak. Az előzőekben
a déli hajóablakok, amelyekből az Ár-
pád-kori épületeken általában három
van, azonos irányba tekintenek, így a
fény rajtuk keresztül egy–két perc elté-
réssel ugyanakkor tud belépni az épület
terébe, és ugyanakkor szorul ki. A ve-
tületeik által létrehozott fénymozgás is
hasonló. A körtemplomok geometriája
miatt még a szomszédos ablakok is más-
felé tekintenek, így a fénybelépések és
-kiszorulások időpontjai szükségszerűen
eltérnek. Bényben az egymáshoz közeli
három szentély-, illetve két déli hajóab-
lak jó példát szolgáltat erre.
A FÉNYJÁRÁS
MODELLEZÉSE
A bényi körtemplom geodéziai felméré-
sére 2020-ban került sor, Busics György
26. ÁBRA. A bényi körtemplomnak a szlovák régészek és Tóth Sándor földmérő mérnökök vé-
által felvett (tömör barna), illetve a geodéziai felmérés- gezték (Busics–Tóth 2020,184). Eredmé-
ből (fekete vonalrajz) nyert alaprajzainak összevetése. Az nyeik rendelkezésemre bocsátását e he-
eltérések jól láthatók. Scheffer Miklós munkája. lyen is köszönöm nekik. Ezekből Kleska
112
60. KÉP. A bényi
körtemplom délnyugatról.
Madari Tibor felvétele.
Gábor Márk építette föl a rotundát Az egyszerűsített alaprajzon (27.

ArchiCad program segítségével, amely- ábra) betű- és számjelekkel láttuk el a
ben modellezni lehetett a fényjárást. Az nagyszámú fülkét és ablakot, hogy a je-
építészmérnök egybevetette a szlovák ré- lenségek leírása könnyebben követhető
gészek által közölt alaprajzot a geodéziai legyen. A nagybetű azt az égtájat adja
felmérésből nyerttel (26. ábra), és csekély meg, amelyik irányában az adott ablak
eltéréseket talált, főleg az exedra terüle- vagy fülke elhelyezkedik. Az ablakcso-
tén. A pontosabbnak tekinthető geodézi- portok esetében a kisbetű az adott nyí-
ai felmérés valamivel sekélyebbnek talál- lásnak a csoporton belüli megkülön-
ta a falfülkéket, főleg az északi oldalon, böztetésére szolgál: pl. annak északi,
egyezésben a helyszíni szemrevételezés középső vagy déli tagja. „Kk” tehát a há-
tapasztalataival. rom keleti ablak közül a középsőt jelen-
ti. Valamennyi alább közölt időadat kö-
zép-európai zónaidőben (CET = UT+1)
értendő.
Vizsgálataink során a fények napéj-
egyenlőségi és napfordulós mozgásán kí-
vül elsősorban arra voltunk kíváncsiak,
hogy az ablakok vetületei mikor vonul-
nak az ülőfülkékben. Ezek közül nyolc az
északi falszakaszban van, tehát a másik
három égtáj felől érkező fény beléjük tud
világítani. Látni fogjuk, hogy van olyan
fülke, amelyben öt ablak fénye is jár, ter-
mészetesen különböző nap- és évszak-
ban. A négy déli ülőfülke közül háromba
a napfény nem képes bevilágítani, csupán
a közülük a legkeletibbre lévőbe (D1).
Miként az algyógyi körtemplomban,
Bényben is kialakul kettős fényvetülés,
ahogy a nyugati körablak fénye a keleti-
ekre, illetve az egyik délire (Dk) esik, s
áthalad rajtuk. E jelenség bekövetkezésé-
nek időintervallumát is meghatároztuk.
A modelleken látszik a bejárat leképező-
dése is, ám az a mi szempontunkból túl-
27. ÁBRA. A bényi körtemplom egyszerűsített alaprajza ságosan „durva” fénymozgást hoz létre,
a geodéziai felmérés alapján az ablakok és az ülőfülkék hiszen a mérete sokszorosan meghaladja
betűjelölésével. Kleska Gábor Márk munkája. az ablakokét.
114
TÉLI NYÁRI
NAPFORDULÓS NAPFORDULÓS
FÉNYJÁRÁS FÉNYJÁRÁS
December 21-én a kelő Nap a három ke- Napkeltekor a három keleti ablak közül
leti ablak közül csak a legdélebb lévőn az északi fénye a bejárat fölött, a kö-
(Kd) lát be a templomtérbe. Leképező- zépsőé attól balra, a délié pedig a diada-
dése az északi falon mozog, majd 8:46- líven jelenik meg 3:52 körül. 4:23-tól az
kor elenyészik a „diadalíven”. A kelő Nap utóbbié (Kd) is teljesen átkerül a nyugati
a déli ablakok közül a keletin már be tud falra. Előbb az északi (Ké), majd 4:10-től
világítani, s a vetület azonnal megkezdi 4:50-ig a középső ablakon (Kk) belépő
hosszú mozgását a templomtérben. A fény a bejáratra vetül, azaz az érkezőket
déli oldal másik ablakán (Dny) akkor- a templomon átsütő fény fogadja már a
tól (8:53) kezd besütni a fény, amikor a szakrális térbe lépésük előtt. Kk leképe-
keleti oldal ablakából kiszorul (61. kép). ződésének elhaladása után a déli ablak
Ez a fényjárás tervezettségének bizonyí- kelt ismét kettős fényvetülést az ajtóval.
téka. Ez 4:55-től 5:33-ig tart, tehát összesen
A Nap emelkedésének és a növe- több mint egy órán keresztül fogadja az
kedő vetülési hossznak következtében a érkezőket a kelő Nap közvetlen fénye.
leképeződések egyre alább ereszkednek, Ezalatt a Ké leképeződése 5:00 és 6:25
és 9:26-tól, illetve 9:40-től az alsó részük között megjárja az É8 és É7 fülkéket.
végigjárja az északi hajófal négy keletibb Még a középső ablak vetülete is bejut az
fülkéjét (É1–É4), legalábbis a felső részü- É8 fülkébe, de a délié már csak alatta tud
ket, sőt a nyugatabbi (Dny) vetülete egy elhaladni (62. kép). 6:40 körül mindhá-
ötödiket is meg tud látogatni (É5). 11:43- rom keleti ablak leképeződése szinte egy-
tól, illetve 12:38-tól a két vetület a „dia- szerre teljesen leereszkedik a járószintre,
dalívre” húzódik át. A keletebbi ablaké és fokozatosan rövidülve kelet felé halad
(Dk) ott 14 perc múlva kihuny, a nyuga- tovább. A Ké fénye feljut a diadalívre (63.
tabbié viszont az exedra terébe is belép, kép), majd az exedra északi falára, és ott
s ott egészen az ablakhármas északi tag- huny ki 8:48-kor. A középső (Kk) fénye
ja (Ké) északi rézsűjének vonaláig jutva 9:35-kor enyészik el a diadalív lépcsős
13:43-kor enyészik el. oszlopai előtt, a délié (Kd) pedig 10:17-
14:30-kor a nyugati falon lévő kor az exedra lépcsője előtt, az épület
körablak (Ny) is belép a fényjátékba, és tengelyében.
egészen napnyugtáig, azaz szűk másfél A déli ablakokon át nem jut fény a
órán keresztül vonul az északi falon, s templomtérbe a nyári napforduló körüli
emelkedik egyre magasabbra. időszakban. A modellezésen jól látható,
115
61. KÉP. Fényjárás a téli napfordulón a bényi körtemp-
lomban. A modellezés Kleska Gábor Márk munkája (61-71.
kép). A szerző montázsa.
hogy a déli ablakok alsó rézsűje „felveszi” a rések-

nek a magasan álló Nap miatt rövid vetületét.
A körablak vetülete 15:20-kor jelenik meg a já-
rószinten, azon fokozatosan „hízva” továbbhalad, és
az exedra lépcsőjének rövid érintése után 16:25-kor
fellép a diadalívre: 16:45-ig a belső és elülső, utána
pedig a külső falán halad. 16:53-kor megjelenik a
körtemplom déli falán, 11 perc alatt teljesen átkerül
rá, majd 17:10-kor belép a D1 fülkébe, annak a felső
részét járja meg 17:35-ig, majd tovább emelkedve
elvonul a D2 és D3 ülőfülke fölött (64. kép). Mivel
június 21-én jár a legmagasabban a Nap, így a szi-
mulációból az következik, hogy a déli fülkékben a
D1 érintésén kívül nem jár a fénye.
A körablak vetülete 18:22-től a déli ablakok
közül a keleti (Dk) alsó, majd nyugati rézsűjére lép,
majd 18:50-kor elhagyja. Közben 18:38 és 18:45 kö-
zött részleges kettős fényvetülés jön létre. (A rész-
legesség itt azt jelenti, hogy a körablaknak csak egy
része vesz részt a jelenségben.) Továbbhalad a má-
sik déli ablak felé (Dny), amelynek keleti rézsűjén
hal el 19:24-kor. A hanyatló Nap még húsz percig
megvilágítja a körablak belső rézsűjét, majd a látó-
határ alá ereszkedik.
Látható, hogy ha a körablak vetülete valamivel
magasabban mozogna a déli falon, akkor a Dk-val
létrehozott kettős fényvetülés teljes lenne. A prog-
ram segítségével megkerestük, hogy ez mikor kö-
vetkezik be: kb. 2 héttel a napforduló előtt, illetve
után, 295 fokos azimuton. Június 7-én a körablak
vetülete 16:20 körül jelenik meg a diadalív déli
oldalán, majd egy óra múlva eléri a D1 fülke te-
tejét. 18:16-kor rálép a Dk ablak alsó rézsűjére, és
116
62. KÉP. A reggeli fényjárás a bényi körtemp-

lomban a nyári napfordulón. A szerző montá-
zsa.
azon emelkedve 18:38 körül teljes kettős

fényvetülést hoz létre a déli ablakkal. A
Nap hanyatlásával a leképeződés tovább
emelkedik, és 19:17-kor a másik ablak
(Dny) keleti rézsűjén hal el. Vizsgáltuk
azt is, hogy az időben visszafelé haladva
mikorra kúszik föl a körablak vetülete a
résablak tetejére. Azt találtuk, hogy má-
jus 11-én jön létre ott a teljes kettős ve-
tülés 18:58-kor (65. kép), ekkortól tehát
június 7-ig 18:30 és 19:00 között minden
nap megvalósul a jelenség, amely lassan
egyre lejjebb mutatkozik meg a Dk abla-
kon.
Mindennek természetesen megvan
az ellenpárja napforduló után, arra idő-
ben szimmetrikusan. A kerek ablak le-
képeződése két héttel utána, július 4-én
találja el a Dk ablakrésének alját úgy,
hogy már teljes legyen a kettős fényve-
tülés, hogy aztán a jelenség bekövetkez-
téhez szükséges azimutot, 295 fokot a
napok teltével egyre kisebb magasságon
elérve egyre magasabbra emelkedjen, és
július 31-én elérje a rés tetejét. Ekkor 2
fok magasságon áll, s egy bő hét múltá-
val már hamarabb a látóhatár alá bukik,
mielőtt a körablak vetülete elérhetné a
Dk ablak vonalát. Ha kiszámítjuk, hogy
a ma július 4-én, illetve 31-én észlelhető
fényjárás ezer évvel ezelőtt mely naptári
napokon volt észlelhető, akkor azt kap-
juk, hogy a X. században ezek június 29-
117
63. KÉP. A délelőtti fényjárás a bényi kör-

templomban a nyári napfordulón. A szerző
montázsa.
re, illetve július 25-re estek, s ezek éppen

Péter és Jakab apostolok névünnepei.
Tekintettel arra, hogy a Tizenkét apostol
tiszteletére szentelt körtemplomban mu-
tatkozik ez a fényjelenség, joggal vélel-
mezhetjük annak előre tervezettségét és
beállítottságát.
NAPÉJEGYENLŐ-
SÉGI FÉNYJÁRÁS
A bényi rotundában a fények mozgása
napéjegyenlőségkor a leglátványosabb.
Ekkor az épület minden nyílása részt
vesz benne, vetületeik érdekes leképe-
ződések sorát hozzák létre. Napkeltekor
a három keleti ablak mindegyikén azon-
nal be tud lépni a fény, a vetületek a nyu-
gati falon, az északnyugati fülkék fölött
jelennek meg (66. kép). A Nap emelke-
désével gyorsan ereszkednek alá, 6:20 és
6:26 között belépnek az É4-É6 fülkékbe.
(Az időadatok itt és alább a szeptember
23-i fényjárásra vonatkoznak, a tavaszi
napéjegyenlőség időértékei csak néhány
perccel térnek el ezektől.) Az északi ab-
lak (Ké) fénye csekély időt tölt az É4-es
fülkében: 6:31-kor már elkezd átvonulni
a diadalívre, 6:42-re teljesen átkerül rá,
majd ahogy a Nap kifordul az ablakból,
7:14-kor kihuny az exedra északi falán. A
középső ablak (Kk) vetülete az É5 után
118
megjárja az É4 és É3 fülkéket is, majd

8:08-kor elenyészik az utóbbiban. A déli
vetülete az É5 és É4 fülkéken vonul át, el-
jut az É3, sőt az É2 vonalába is, ám már
alattuk halad el, majd 9:33-kor kihuny a
diadalíven.
A déli ablakok vetülete 7:50-kor, il-
letve 9:36-kor jelenik meg: az utóbbi ak- 64. KÉP. A körablak leképeződésének mozgá-
kor, amikor az utolsó keleti ablak fénye is sa a bényi körtemplomban a nyári napfordu-
elenyészett, tehát „felváltja” azt. Közülük lón. Scheffer Miklós multiexpója.
a keleti (Dk) megjárja az É8-É6 fülkéket,
majd a járószinten mozog kelet felé, a
nyugati pedig végig azon halad. Az előb-
bi vetülete 11:47-kor, az utóbbié 13:04-
kor enyészik el az exedra lépcsője előtt, a
diadalív külső vonalában.
A körablak leképeződése 14:21-kor
jelenik meg az É2 fülkében, majd átvonul
az É1-be. 15:11-kor fellép a „diadalívre”,
majd megjárva annak lépcsőit, 15:28-kor
belép az exedra terébe, és 15:37-től már
teljesen abban mozog. Emelkedő pá-
lyán haladva 16:00 és 16:15 között érinti
az északi ablak alsó rézsűjét. 16:26-kor
belép a középső ablak északi rézsűjére,
majd 16:39-kor, átvonulva a középső ab-
lak tengelyén, azzal kettős fényvetülést
hoz létre. Áthalad a déli rézsűn, és 16:53-
kor teljesen elhagyja a középső ablakot.
Elvonul a déli ablak fölött, majd nap- 65. KÉP. A körablak által a Dk ablakon kivál-
szálltakor elenyészik az exedra déli falán tott kettős fényvetülés határhelyzetei a bényi
(67. kép). körtemplomban a nyári napfordulón május
Tekintettel arra, hogy három keleti 11-én 18:59-kor, illetve június 7-én 18:38-kor.
ablak van, a nyugati körablak mindhár- A szerző montázsa.
mon kettős fényvetülést hoz létre kétszer
10–11 napig. A jelenségsorozatot aprólé- rés alsó részére képeződik le a körablak
kosan vizsgáltuk, és a 68. képen részle- vetülete, amely korábban már elvonult a
tesen demonstráltuk. Ősszel szeptember másik két ablak (Ké, Kk) alatt. Egy nap-
5-én kezdődik, amikor a déli (Kd) ablak- pal később a Nap már ugyanazon az azi-
119
muton alacsonyabban áll, tehát a körab-

lak vetülete magasabban jelenik meg a
déli ablakon. Szeptember 14-ig tart, amíg
a leképeződés felkúszik a déli ablakrésen.
Ezután három nap szünet következik,
mikor is a körablak vetülete már a déli
ablakrés fölött, de még a középső alatt
halad el.
Szeptember 18-án lép fel először
kettős fényvetülés a középső ablakrésen
(Kk). Mivel az magasabb két szomszéd-
jánál, egy nappal tovább tart, amíg a
körablak vetülete felkúszik a tetejéig. A
jelenség a napéjegyenlőség időpontjára
szimmetrikus, így nyilvánvaló, hogy a
körtemplom építői a köré szervezték.
A középső ablak nagyobb magassá-
ga következtében szeptember 28-a után
nincs szünet a jelenségsorban. Szeptem-
ber 29-én már létrejön a kettős vetülés
az északi ablakrés alján. Ahogy az ezzel
megegyező méretű déli ablak esetében,
itt is tíz napig tart, amíg a vetület föl-
kúszik az ablakrésen. A teljes jelenségsor
tehát október 8-án zárul, azaz egy bő hó-
napig tart.
66. KÉP. Reggeli fényjárás a bényi körtemplom- Tavasszal a folyamat fordítva ját-
ban napéjegyenlőségkor. A szerző montázsa. szódik le, hiszen a Nap ekkor ugyanazt
az azimutot egyre nagyobb magasságnál
éri el: az északi ablakrés tetején kezdődik
március 4-én, és kilenc nap alatt leeresz-
kedik a vetület az aljára. Másnap, márci-
us 14-én a középső ablakrés tetején foly-
tatódik, és 11 napra lesz szükség, hogy
a körablak vetülete az aljára húzódjon
le. Március 25-e után három nap szünet
67. KÉP. A körablak leképeződésének moz- következik, majd a déli ablakrés tetején
gása a bényi körtemplomban az őszi napéje- kezdődik meg a kettős fényvetülések
gyenlőségkor. Scheffer Miklós multiexpója. harmadik sorozata, és tart április 6-ig,
120
amíg a körablak leképeződése leereszke- mozog az elenyészéséig. A déli ablakok

dik ezen az ablakon is. közül a keleti (Dk) 8:38-kor belép az É5-
Az alaprajzon megfigyelhetjük, be, 8:58-kor a nyugati (Dny) az É6-ba,
hogy a középső keleti ablakot (Kk), illet- majd 9:16-tól, illetve 9:30-tól átvonulnak
ve a nyugati körablakot összekötő egye- rendre az É4-be, illetve az É5-be, majd
nes a rotunda átmérője. Ez lehetővé teszi, 9:56-tól, illetve 10:09-tól az É3-ba és az
hogy a fényjárás segítségével pontosan É4-be, 10:32-től, ill. 10:45-től az É2-be
meghatározzuk az épület tájolását. A és É3-ba, s végül 11:08-tól, ill. 11:20-tól
Kk-n létrejövő fényvetülések a számítá- az É1-be, illetve az É2-be (69. kép). Az
saim szerint akkor jönnek létre, amikor a előbbi vetülete 11:43-kor elhal a diadal-
Nap 258,7 fok azimuton áll, tehát a kör- íven, az utóbbié meglátogatja még az
templom tájolása 258,7 – 180 = 78,7 fok. É1 fülkét is 11:56-tól. Az év e szakában
Mivel egyterű rotundák esetében nem a keleti vetülete tehát öt, a nyugatié hat
adható meg pontosan a tájolásuk iránya, ülőfülkét látogat végig az északi falon. A
emiatt a fenti érték szisztematikus hibá- leképeződések szinte végig bennük mo-
ja, amely néhány tized fok, meghaladja a zognak, nem csupán érintik őket. Ennek
megfigyelésből származó hibát. oka az, hogy a Nap magasságának ekkor
viszonylag csekély növekedését ellensú-
lyozza a vetítési hosszak csökkenése. A
FÉNYJÁRÁS MÁS körablak leképeződés 14:11-kor lép be
IDŐPONTOKBAN a térbe, és lassan fölfelé tartva halad az

északi falon az elenyészéséig. Hasonló
fénymozgást figyelhetünk meg január
A program segítségével kerestünk olyan legvégén és február elején is, a fentiektől
időszakokat, amikor a fények mozgása néhány perccel eltérő időpontokban.
különösen látványos a bényi körtemp- Január 6-án és szimmetrikus párján,
lomban. Hat héttel a téli napforduló előtt december 5-én még magasabban jár a
és után találtuk az egyiket. Ma ez novem- Nap az északi falon, mint február elsején
ber 15-e, illetve február 2-a körül figyel- vagy november 15-én. A Kd ablak ve-
hető meg, ám a Gergely-naptárra való át- tülete elsuhan a falfülkék felett, és a Dk
térés miatt e napi fényjárások a rotunda ablaké is csak részben tud emiatt felülről
emelésének idején korábban játszódtak belépni az É4–É1 fülkékbe. A Dny ablak
le: Szent Márton-nap, (november 11.), il- viszont úgy tudja megjárni az É3–É1 fül-
letve Jóraforduló Pál (január 25.) ünnepei kéket 11:02 és 12:44 között, hogy teljesen
közelében. A fények néhány napon belül beléjük fér (70. kép). Bejut az exedra te-
ekkor hasonlóan mozognak, a jelenségek rébe is, ahol 13:52-kor hal el a Ké ablak
nem köthetők egyetlen dátumhoz. északi rézsűje szélénél.
November 15-én a Kd ablak vetülete Augusztus 12-én a három keleti ab-
8:05-től belép az É2 falfülkébe, és benne lak leképeződése 6:00 és 6:22 között gyö-
121
68. KÉP. A körablak által a keleti ablakokon kiváltott ket-

tős fényvetülések a bényi körtemplomban az őszi nap-
éjegyenlőség körüli időszakban. Montázs a modellezés-
ből nyert képekből. A jelenségsorhoz tartozó időadatok
a modellezés szerint: kettős fényvetülés a jobboldali
(Kd) ablakon: IX. 5, 16:59 (bal alsó kép); IX. 6: 17:00; IX. 7,
17:01; IX. 8, 17:02, IX. 9, 17:03; IX. 10, 17:04; IX. 11, 17:05;
IX. 12, 17:06; IX. 13, 17:07, IX. 14, 17:08; kettős fényvetü-
lés a középső (Kk) ablakon: IX: 18, 16:34; IX. 19, 16:35; IX.
20, 16:36; IX. 21, 16:37, IX. 22, 16:38, IX. 23, 16:39 (tér- és
időbeli középpont); IX. 24, 16:40; IX. 25, 16:41; IX. 26,
16:42; IX. 27, 16:43; IX. 28, 16:44; kettős fényvetülés a bal-
oldali (Ké) ablakon: IX. 29, 16:07; IX. 30, 16:08; X. 1, 16:09,
X. 2, 16:10; X. 3, 16:11; X. 4, 16:12; X. 5, 16:13; X. 6, 16:14;
X. 7, 16:15; X. 8, 16:16 (jobb felső kép).
nyörűen beleül az É6–É8 falfülkékbe (71.

kép), majd részlegesen érintve az É5-É7
fülkéket gyorsan levonulnak a járószint-
re. A déli ablakok vetületei a magas nap-
állás miatt rövidek, és csak rövid időre 69. KÉP. A délelőtti fényjárás a bényi körtemp-
jelennek meg. lomban november 15-én. A szerző montázsa.
A VIII. táblázatban összefoglal-
tam, hogy a különböző ablakok vetü-
letei mikor járnak az egyes ülőfülkék- északi fülkét meglátogatja valamikor az
ben. A déliek közül csak az exedrához év folyamán. A fényjárás által leginkább
legközelebbit érinti részlegesen és rövid érintett fülke az É5, amelyikbe a nyári
időre a körablak leképeződése a nyári napforduló előtti és utáni néhány hét
napforduló környékén. Az északi ol- kivételével az év többi részében eljut va-
dalon minden hónapban jár legalább lamelyik keleti vagy déli ablak leképe-
két, de legfeljebb hét falfülkében a Nap ződése, olykor többé is. A többi ülőfül-
közvetlen fénye. A „legügyesebb” a Dk kében is legalább fél éven át megjelenik
ablak leképeződése, amelyik az összes valamelyik ablak vetülete.
123
A táblázat egyfajta sűrített össze-

foglalása mindannak, amiről föntebb
részletesen írtam. Ha képszerűen tekin-
tünk rá, akkor benne az „értékek” elosz-
lása, átlós elrendeződése a Nap éves já-
rását tükrözi vissza. A nyári napforduló
környékén a Nap olyan gyorsan emel-
kedik, hogy a keleti ablakok vetületei
csak a legnyugatibb (É7 és É8) fülkéket
tudják érinteni, utána máris a járószint-
re kerülnek. Minél távolabb vagyunk a
nyári napfordulótól, azaz jár egyre ala-
csonyabban a Nap, annál több fülkébe
jutnak el a vetületeik, ám a téli periódus-
ban az egyre nagyobb azimuton kelő Nap
már nem tud átsütni rajtuk, és így nem
keletkezik leképeződésük. A déli abla-
kok esetében fordított a helyzet: azokon
keresztül a nyári periódusban nem lát át
a Nap, mert már túl magasan jár, mire
odafordul, télen viszont az alacsony járá-
sának köszönhetően öt-hat fülkébe is le
tudja képezni őket. A nyugati körablak
a fülkék meglátogatásában csak csekély
mértékben vesz részt, ám láttuk, hogy
a kettős fényvetüléseket az hozza létre,
a szerepe tehát kiemelkedően fontos a
körtemplom fényjárásában.
Összegzésül megállapíthatjuk, hogy
a hat ablak változatos és szemet gyö-
nyörködtető fényjárást hoz létre a bényi
körtemplomban. Külön érdekessége a
jelenségsornak, hogy a leképeződések
nem csak a falakon vonulnak, hanem
időnként „beleülnek” a falfülkékbe. Lát-
hattuk, hogy kettős fényvetülés jelzi a
Nap járásának egyik legfontosabb idő-
70. KÉP. A délelőtti fényjárás a bényi körtemp- pontját, a napéjegyenlőséget a középső
lomban január 6-án. A szerző montázsa. szentélyablakon, illetve két fontos egy-
124
házi ünnep között is bekövetkezik a Dk

ablakon. A modellezés kimutatta azt is,
hogy amint a Kd ablakból kiszorul a fény,
a Dk-n keresztül rögtön be tud lépni, te-
hát a nyári időszakot kivéve nem marad
közvetlen megvilágítás nélkül a belső tér.
Mindez egyértelműen igazolja, hogy az
építők jelentős figyelmet fordítottak a
71. KÉP. A keleti ablakoknak az É6-É8 fülkékbe fényjárás megtervezésére a rotunda bel-
„beleülő” leképeződései a bényi körtemp- sejében. Algyógy után ezt tehát egy má-
lomban augusztus 12-én. Kleska Gábor Márk sik korai körtemplomunkban sikerült
modellezése. kimutatni.
AZ ABLAKOK LEKÉPEZŐDÉSEINEK IDŐPERIÓDUSAI A BÉNYI KÖRTEMPLOM FALFÜLKÉIBEN
Falfülke É1 É2 É3 É4 É5 É6 É7 É8 D1
Június,
Ké Ké, Kk Ny
július
Május,
Ké Ké, Kk Ké, Kk, Dk Kk, Kd, Dk
augusztus
Április,
Kk Ké, Kk, Kd Kk, Kd Kd Dk Dk
szeptember
Március,
Ny Ny Kk, Kd Ké, Kk, Kd Kk, Kd Kd, Dk Dk
október
Február,
Dk, Dny Kd, Dk, Dny Dk, Dny Dk, Dny Dk, Dny Dny
november
Január,
Dk, Dny Dk, Dny Dk, Dny Dk, Dny Dny
december
VIII. TÁBLÁZAT. A szerző munkája.
125
A VELEMÉRI Á RPÁD- KORI T EM PLO M AR Á N Y - É S M É R T É K R E N D SZ E R E ,
F É N YJÁRÁS A ÉS KÉPI Ü ZEN ET EI
72. KÉP. A veleméri

templom délnyugatról.
Simon Attila felvétele.
126
A VELEMÉRI ÁRPÁD-
KORI TEMPLOM
ARÁNY- ÉS
MÉRTÉKRENDSZERE,
FÉNYJÁRÁSA ÉS KÉPI
ÜZENETEI11
A magyarországi középkori templomok sorában kiemelkedő

helyet foglal el a veleméri (72. kép): érdemi átalakítás nem tör-
tént benne, első és egyetlen kifestése pedig viszonylag jó álla-
potban fönnmaradt. Ezt egy kiemelkedő tehetségű művész,
Aquila János készítette 1377–78-ban. Különleges becsét a fenti-
eken túl az adja, hogy igazolhatóan fénytemplom: a fény járása
visszaigazolja a legfontosabb méreteit, és részese a freskók üze-
netei értelmezésének.
A település először 1268-ban bukkan fel oklevélben, ahol
a Buzád nemzetségbeli Ponith ispán szerzett birtokaként említ-
tetik. Orbán Róbert történész szerint az akkori Velemér jóval
nagyobb területű volt a mostaninál: a mai Szentgyörgyvölgy és
Márokföld is hozzá tartozott. A templomról egy 1360-as do-
kumentum szól először, amely megnevezi, hogy a Scentryni-
tas-nak, azaz a Szentháromságnak van szentelve. Bár alapvetően
román stílusú, gótikus elemek tűnnek föl rajta, mint például a
sokszögű szentélyzáródás vagy a bordás mennyezet a szentély-
ben, így építésének ideje a XIII. század végére tehető (Mezősiné
2004, 95; Nándori 1972; Valter Ilona, magánközlemény 2009).
11 Németh 2010 átdolgozott és bővített változata.
127
28. ÁBRA. A veleméri Árpád-kori templom alaprajza. Valter (2004, 248) nyomán.
A templom első kutatója Rómer hosszúsága például az északi falnál 758

Flóris volt, aki 1863-as országjáró útja cm, a délinél 762 cm. Bár mai szemmel
során rábukkant az elhagyatott, tető nél- ez a félszázaléknyi eltérés a két falszakasz
küli, beázó épületre, amelynek padozatát hosszúsága között talán a gyenge kivi-
állati ürülék és tűzrakások nyomai borí- telezés jelének tűnik, a veleméri az Őr-
tották. Azonnal felismerte a templom és ség leggondosabban épített Árpád-kori
kifestése művészi értékét, kapcsolatait és templomai közé tartozik. Az egymáshoz
befolyását latba vetve pedig elérte, hogy látszólag nem pontosan illeszkedő fal-
a szombathelyi egyházmegye 1865-ben szakaszok tudatos tervezés eredményei:
befedette az épületet, s ezzel egy időre a kor építészete szándékosan kerülte a
megállította a freskók pusztulását. Ak- derékszögek használatát, mert az ördög
varelleket készíttetett Storno Ferenccel művét, illetve a halál jelképét látta benne.
a falképekről, s ezeket egy részletes ta-
nulmány kíséretében publikálta (Rómer
1874, 13–23). Ez a munka képezi a mai AZ ÉPÜLET
vizsgálatok alapját is, hiszen Rómer és
Storno még lényegesen jobb állapotban
ARÁNYRENDSZERE
látta a freskókat, mint mi napjainkban.
A templom alaprajza a 28. ábrán lát- Vizsgálat alá vettem, hogy a „csupasz”,
ható. A szentély és a torony szimmetria- még kifestetlen, késő román velemé-
tengelye észrevehetően nem esik egybe ri templom méretarányaiban találom-e
a hajóéval, az egymáshoz képest elvileg nyomát szisztematikus tervezésnek, ezért
szimmetrikusan elhelyezkedő falszaka- gondosan fölmértem az épületet. Miután
szok hossza pedig eltérő. A hajó belső a vakolatrétegek egyenetlen felvitele mi-
128
A V ELEMÉRI ÁRPÁ D -K O R I T E M P L O M A R Á N Y - É S M É R T É K R E N D SZ E R E ,
F É N Y J Á R Á SA É S K É P I ÜZ E NE T E I
29. ÁBRA. Hosszúság/szélesség-arányok a hajóban és a szentélyben: az előbbi 10:7, az utóbbi 9:7.
att a belső falfelületek nem simák, egy 20 egységnyi magassága is természetesen

adott falszakasz hosszúsága helyenként illeszkedik a rendszerbe.)
1 cm-es ingadozást mutat, attól függő- A szentély belső szélessége 306 cm,
en, hogy milyen magasságban történt a teljes mélysége 395 cm, e méretekben 9:7
mérés. A felvett adatok szisztematikus arány jelentkezik. Ha az alaprajzon kiegé-
és statisztikus hibája együttesen is alatta szítjük a hajó keleti falát, s így előállítjuk
marad a 2 cm-nek. a szentélynek a hajón teljesen kívül eső
Méréseim szerint a hajó jelenlegi részét, akkor azt tapasztaljuk, hogy abba
belső hossza a tengelyében 760 cm, szé- olyan 306 cm átmérőjű kör írható, amely
lessége a szentélynél 532 cm. A hosszú- érinti annak minden oldalfalát, beleértve
ság és a szélesség hányadosa 1,429, azaz a virtuális falat is, szélességének és mély-
nagy pontossággal 10:7 arányban állnak ségének aránya pedig értelemszerűen
egymással (29. ábra). Az emberiség a je- 1:1 (30. ábra). A szentély terének ilyetén
lek szerint meglehetősen régóta kedveli megkülönböztetése nem mesterséges, ezt
szakrális terek esetében a 10:7-es olda- a kifestés is igazolja (ld. alább).
larányokat. Az i. e. 2300-ra datált majko- A torony alapját első közelítésben
pi kurgánban a szakrális temetkezésnek egy 336 cm élhosszúságú négyzet adja.
otthont adó fa sírkamra hossza 533 cm, Ez a méret csupán a nyugati oldalán jele-
szélessége 373 cm, tehát ott is a 10:7-es nik meg, hiszen a keleti fala része a hajó
arányt valósították meg az építők (Phi- nyugati falának. A pontos mérések azon-
lips 1965, 30). (A sírkamra 1065 cm-es, ban felfedik, hogy a „négyzet” északi és
129
30. ÁBRA. A szentély belsejében egy 306 cm átmérőjű kör helyezhető el, amely érinti annak
mind az öt valóságos, és a keleti hajófal külső vonalának kiegészítésével előálló virtuális nyuga-
ti falát.
déli oldala nem párhuzamos, nem merő- tották: az nem illeszkedik a hajó nyugati
leges a nyugati falra, és nem is egyenlő falának sem külső, sem belső vonalára, és
hosszúságú. A torony keleti falának vir- a torony virtuális keleti falának vonalára
tuális külső befoglalója nem esik egybe a sem. Megjegyezzük, hogy a szentély kül-
hajó nyugati falával, hanem ahhoz képest ső és belső szélességének, továbbá a hajó
el van csúsztatva kb. 10 cm-rel (31. ábra). belső hosszúságának a torony élhosszú-
Az építőmester tehát itt is gondosan elke- ságának aránya szintén 11:7, ez az arány
rülte, hogy derékszögek jelenjenek meg. tehát kiemelt gyakorisággal jelentkezik a
Ha a toronyaljának – a torony temp- templomban.
lombejáratként szolgáló boltozott belső Felfigyelhetünk rá, hogy a templom
terének – a középvonalon mért hos�- fő egységeiben a belső hosszúságok és
szúságát (249 cm) – ez a nyugati falától szélességek aránya rendre hetedes törtek-
a hajó bejáratáig terjedő távolság (bar- kel fejezhetők ki, és azok lépésről lépésre
na mérce a 31. ábrán) – elosztjuk a bel- csökkennek a szentély belseje felé halad-
ső térnek a kapunál mért szélességével va: a toronyaljban 11:7, a hajóban 10:7, a
(159 cm), akkor 1,576-ot kapunk, azaz a teljes szentélyben 9:7, a szentélynek a tel-
11:7 arány bukkan föl. A templom épí- jesen hajón, még annak falán is kívül eső
tői egyértelműen törekedtek rá, hogy a részében pedig 7:7 (1:1) arányt találunk.
torony belsejében ez az arány jelenjen Az arányrendszer üzenete egyértelmű:
meg. Ennek érdekében a torony és a hajó a templomon végighaladva fokozatosan
közötti átjáró elhelyezésének nem vala- közeledünk az Egység felé, azt annak leg-
melyik kézenfekvő lehetőségét válasz- szentebb részén, a szentély közepén érjük
130
31. ÁBRA. A torony „ideális” elhelyezkedése, valamint további hetedes arányok a templom fő
egységeiben és közöttük: a toronyalja hosszúság/szélesség-aránya 11:7, a hajó és a szentély
szélességéé pedig 12:7.
el. Ez természetesen szimbolikus beava- adalív ezzel megegyező terpeszszélessé-

tási út, a magyar műveltségben pedig a 7 gének aránya ennyi. (Amikor a templom
a beavatás száma, ezt például az égig érő arányrendszeréről a legelső előadásomat
fa hét ága is jelképezi, amelyeket a hősnek tartottam Veleméren, és föltettem a kér-
meg kell másznia célja eléréséhez (Berze dést a hallgatóságnak, hogy vajon hol
Nagy 1961, 68-75; Bibó 1935, 20). A tá- találjuk meg a 8:7 arányt, egy ismeretlen
gabb európai kultúrkör is hasonlóan élte hölgy azonnal rávágta a helyes választ –
meg a bejárattól a szentélyig való elju- úgy tűnik, az valóban magától értetődő.)
tást: Titus Burckhardt szerint a középkor Az eddigiek alapján nyilvánvaló, hogy a
embere számára a hosszházas templom templom rendkívül átgondolt, szakrális
fejezte ki az Istenhez vezető utat, „mely geometriai tervezés szerint épült!
az itteni és túlnani világ viszonyát az át- További hetedes arányok is megje-
riumtól az apszisig vezető »vízszintes« lennek a templom fő alaprajzi méretei
útként ábrázolta” (Burckhardt 2001, 17). között. A hajó és a szentély szélességének
A sorból feltűnően hiányzik a 8:7 aránya 12:7 (31. ábra), a hajó hosszúsága
arány. Szerencsére az arányok sorrendje pedig 16/7-e a torony élhosszúságának. A
elárulja, hol kell azt keresnünk: a szentély hetedes arányok keresését nem kívánom
határán. Ott meg is találjuk, bár ehhez ki minden határon túl erőltetni, hiszen egy
kell mozdulnunk az alapsíkból: a hajó akkora adathalmaz elemei között, mint
és a szentély közötti elválasztó-áthidaló amelyet a templom fő alaprajzi méretei
szerepet betöltő diadalív magasságának képeznek, szükségszerűen felbukkanná-
és a szentély szélességének, illetve a di- nak hetedes arányok, még akkor is, ha
131
73. KÉP. Asztrológiai szimbólumaik által megjelenített, névfelirattal azonosított evangélisták a veleméri templom
szentélyének keleti falán: az oroszlán Márk, a sas János állandó jelképe. Simon Attila felvétele.
azokat véletlenszerűen válogatjuk össze. hetséges, hanem szükséges azok eszme-

Jelen esetben azonban a megjelent ará- világának és eszköztárának alkalmazása
nyok között megtalálható belső össze- az épület jelképrendszerének teljes mély-
függésrendszer egyértelművé teszi, hogy ségű megértéséhez. Az asztrológiának a
nem a véletlen játékáról van szó. veleméri templomban való megjelené-
A számoknak nem csupán men�- sére a szentélyben találjuk a legszembe-
nyiségeket jelölő, hanem minőségeket tűnőbb példát. A négy evangélistát nem
is hordozó szerepének előtérbe kerülé- emberi alakban, hanem asztrológiai
se nem tekinthető meglepőnek, hiszen szimbólumaik segítségével ábrázolja a
a számmisztika, ahogy az asztrológia is, kifestés (73. kép).
bevett és elfogadott szakrális tudomány Terjesszük ki figyelmünket a temp-
volt a középkorban, s így nem csupán le- lombelső függőleges méreteire is – a di-
132
adalív esetében már láttuk, hogy megéri. sítésének aligha technológiai oka volt, a
A toronyalja magassága 319 cm, azaz vastagságot minden bizonnyal azért nö-
szélességének kétszerese. Újabb azonos- velték meg, hogy a fenti két arány ponto-
ság a majkopi temetkezésnél használt san előálljon.
arányokkal: a sír befoglaló formáját adó A hajó külső szélességének a bel-
téglatest magassága ott is az egyik alapél sőéhez, illetve a templom teljes külső
kétszerese. hosszúságához mért aránya rendre 4:3,
A hajófal magassága jelenleg 558 illetve 4:9. Ebben a körben 4 számlálójú
cm. Az épületnek az ezredfordulón el- törtekkel találkozunk. A 7 a belső út mi-
végzett legutolsó restaurálásakor a jobb nőségének hordozója, a 4 pedig a külsőé,
szellőzés érdekében új tetőt alakítottak a védelmet adó kereté, a szilárdságé, ezért
ki, s ennek elhelyezése érdekében a ha- jelenik meg ez a szám többször a szakrá-
jófalat két téglasornyival megemelték. Az lis teret körülvevő-elhatároló építmény
eredeti falmagasság 530 cm körül lehe- külső méreteit is tartalmazó arányok
tett, 1:1 arányban a hajó szélességével. A körében. A templom arányrendszerének
hajó eredeti tetőszerkezetének dőlésszö- teljes feltárásához további vizsgálatok
ge, s így a hajótér teljes belmagassága szükségesek, a föntiekben csupán az első
ma már nem állapítható meg pontosan lépések megtételére került sor.
(Nándori 1972).
A szentély magassága a boltívek ta-
lálkozásánál 410 cm, azaz 4/3-szorosa a A TEMPLOM
téregység szélességének. Tehát a magas-
ság-szélesség viszony a templom mind-
MÉRETEZÉSÉNEK
három fő szerkezeti egységében kis egész ALAPEGYSÉGE
számok arányaként kifejezhető, ráadásul
éppen az első négy természetes szám se- Az épület számos méretadatának birto-
gítségével. kában kísérletet tettem a tervező és az
A belső méretek után vegyük szem- építész által használt alapméret megha-
ügyre a külső méreteket is. A hajó 946 tározására. Vizsgáltam, hogy a legfon-
cm-es hosszúságának és 708 cm-es szé- tosabb hosszúságértékek kifejezhetők-e
lességének aránya 1,336, azaz 2 ezrelék- a római láb (29,8 cm), a magyar királyi
nyi pontossággal 4:3. A hajó belső és kül- láb (31,3 cm) vagy a korrigált magyar
ső hosszúságának aránya 4:5. A külső és király láb (31,9 cm) egész vagy félegész
belső méretek összevetése megmutatja, számú többszöröseként. Az utóbbi alap-
amit az ablakoknál és a felső toronyajtó- egységre Busics György és Tóth Sándor
nál végzett közvetlen méréseim is igazol- földmérő mérnökök következtettek ma-
tak, hogy a templom falvastagsága 89 cm, gyar körtemplomok geodéziai felmé-
kivéve a hajó és a torony találkozásánál, réséből (Busics 2019, 138; Busics–Tóth
ahol 97 cm. A nyugati hajófal megerő- 2020, 221).
133
A próbálkozásaim nem hoztak sen következtettem a hajónak a széles-

megnyugtató eredményt, ám az kiderült séggel egyenlő magasságára, akkor ez az
belőlük, hogy az alapegység a szakirodal- érték is egész számnak adódik.
mi és a korrigált királyi lábérték között Az eredményeimet a IX. táblázat-
kell, hogy legyen. A második vizsgála- ban mutatom be. Látható, hogy a „pon-
ti körben arra az eredményre jutottam, tos” és a kerekített értékek eltérése cse-
hogy 31,5 cm-es alapmértéket használ- kély, nem haladja meg az 1%-ot, sőt, az
va a templom legalább hét fontos mére- esetek többségében annál jóval kevesebb.
tét meg tudom adni egész vagy félegész Föntebb már utaltam rá, hogy a hossz-
számmal: a hajó belső és külső hos�- méretek számértéke függ attól, hogy
szúságát, illetve szélességét, a toronyalja azt az épület „szabálytalansága” miatt
belső hosszát, a diadalív magasságát és a pontosan hol vesszük föl, tehát a méré-
szentély belső mélységét. Mivel az utóbbi sek szisztematikus hibája meghaladja
9:7 arányban áll a szentély belső széles- a statisztikusat. Mindezekre tekintettel
ségével, így a szélesség kifejezhetősége az kimondható, hogy az Árpád-kor építési
alapegység egész számú többszöröseként logikája szerint a veleméri templom fő
annál nem várható el. Ha fentebb helye- méretei nagyon pontosan megadhatók
A VELEMÉRI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM LEGFONTOSABB MÉRETEI
Méret
cm-ben királyi lábban
Megnevezés mért kerekített eltérés

Hajó belső hossza 760 24,13 24 0,53%
Hajó belső szélessége 532 16,89 17 –0,65%
Hajó külső hossza 946 30,03 30 0,11%
Hajó külső szélessége 708 22,48 22,5 –0,11%
Szentély belső mélysége 395 12,54 12,5 0,32%
Szentély magassága 410 13,02 13 0,12%
Torony belső hossza 249 7,90 8 –1,19%
Toronyalja szélessége 159 5,05 5 0,95%
Toronyalja magassága 319 10,13 10 1,27%
Hajó bejáratának magassága 191 6,06 6 1,06%
IX. TÁBLÁZAT. A méretfelvétel és a számítások a szerző munkája.
134
egy 31,5 cm-es alapegység többszöröse- amely keskeny résablakai okán sötét-
iként. Számomra az egyetlen meglepe- kamraként működik. Az ablakok éles
tést az jelenti, hogy a falvastagság nem határokkal rendelkező leképeződéseinek
pontosan 3 láb. Ennek okát abban látom, mozgása önmagában is lenyűgöző jelen-
hogy a korábban ismertetett arányrend- ség (74. és 75. kép), a fények vonulása
szer kialakításához volt szükség a kézen- azonban korántsem céltalan. A legfon-
fekvőnek tűnő értéktől való eltérésre. tosabb fényjelenségek természetesen a
Hátra van még az alapegység értel- Nap járásának kitüntetett időpontjaiban,
mezése. A mértéke megegyezik a morva napfordulókkor és napéjegyenlőségek-
lábéval, ám fölöttébb csekélynek kell te- kor (Pap 1978, 13) várhatók. Pap Gábor
kintenünk annak a valószínűségét, hogy 1976–77-es vizsgálatai szerint a nyári
csakugyan abban készült. Tekintettel arra, napforduló idején a szentély résablakán
hogy a szakirodalmi és a korrigált királyi a hajó tengelyirányában beeső fény a kü-
lábértékek közé esik, így nyilvánvalóan szöbig ér el, nem lép ki a hajóból (Pap
adódik, hogy a magyar mértékrend sze- 1978, 11; Pap 2005). Más napokon az
rint épült, amelyben magától értetődően alacsonyabb napállás következtében az
készülnie kellett. A szakirodalmi és a kor- ablak leképeződése szükségszerűen kijut
rigált érték 2%-nyi eltérése mutatja, hogy belőle. A művészettörténész ezt úgy fo-
bármekkora volt is a „hivatalos” királyi galmazta meg, hogy a nyári napfordulós
láb, annak az egyes építkezések helyére fényjárás kijelöli a templom hosszát (Pap
való milliméter pontosságú átvitele nem 1978, 13). Ugyanő vette észre, amit saját
volt megoldható, s ezt a kor építészeti megfigyeléseim is megerősítenek, hogy
gondolkodásmódja sem várta el. Az alap- aznap valamivel később a résablak le-
egység közelítő pontosságú használata képeződése „kijelöli a szentély és a hajó
mindenki számára kielégítő volt. [északi – N. Zs.] találkozáspontját” (Pap
2009, 20), azaz a keleti szentélyablak felső
részének leképeződése éppen a diadalív
A FÉNY északnyugati sarkára mutat. Számítása-
JÁRÁSÁNAK im szerint ez éppen akkor következik be,

amikor a Nap eléri a 90 fokos azimutot,
KAPCSOLATA azaz a földrajzi kelet irányát.
A TEMPLOM A templom másik, a fényjárás által

kínálkozó módon pontosan megjelölhe-
MÉRETEIVEL tő pontja a nyugati fal, az északi fal és a
padló találkozási helye. Arra számítot-
Most lépjünk be a templomba, és a kifes- tam, hogy a középső hajóablak leképe-
tést még mindig figyelmen kívül hagyva ződése napéjegyenlőségkor odavetül, ám
vizsgáljuk meg, hogy a fény éves járása ez a jelenség 6–7 nappal a tavaszi napéj-
mi módon lép kapcsolatba az épülettel, egyenlőség előtt, illetve ugyanannyival
135
74. KÉP. A veleméri templom hajóablakainak leképeződései a hajó nyugati, illetve északi falán
2009 téli napfordulóján 8:24-kor. A szerző felvétele.
75. KÉP. A veleméri templom déli ablakainak leképeződései az északi falon 2011 téli napforduló-
ján 11:35-kor. A szerző felvétele.
136
az őszi után következik be. A telitalálat- figyeléseim szerint az őszi napéjegyen-

nak itt tehát előjelző szerepe van. Mindez lőségkor a két ablak sajátos harmóniába
arra késztetett, hogy utánaszámoljak: mi- kerül: a kerek belső rézsűjén pontosan
lyen érzékenységgel dolgozik a „fénymű”. akkor jelenik meg a közvetlen napfény,
A középső ablak teteje méréseim szerint amikor a résablakon át beeső a szentély
337 cm magasan található a járószint fö- északi faláról eltűnik, s az utóbbi északi
lött, az alapsíkra vett vetülete pedig 658 rézsűjébe szorul vissza. Mivel a körab-
cm-re van a sarokponttól, így Pythago- lak a déli falon helyezkedik el, és magas-
ras tétele szerint kettőjük távolsága 739 sága csupán 48,5 cm, így csak alacsony
cm. Egy ilyen sugárral rajzolt kör kerü- napállásnál, szeptember 26-ától március
lete 4645 cm, ezen egy ívperc középponti 18-áig enged közvetlen napfényt az épü-
szöghöz 0,215 cm-es ív tartozik. A szom- letbe.
bathelyi Gothard Asztrofizikai Obszerva- Napéjegyenlőségekkor a résablak
tórium honlapján található, az égitestek leképeződésének „feje”, a legfölső, ös�-
helyzetének meghatározására szolgáló szeszűkülő része éppen a szentségház fö-
xephem nevű program (Downey) segít- lötti virágra vetül, egy nappal utána vagy
ségével végzett számításaim szerint Ve- előtte azonban pontatlan a „találat”, mert
lemér földrajzi szélességén a fényjelenség a Nap akkor 21 ívperccel magasabban
észlelésének időpontjában, 9 óra körül, a vagy alacsonyabban jár, s így az ablak
Nap látóhatár feletti magassága március tetejének leképeződése 2 cm-t elmozdul
20-a és 21-e, illetve március 21-e és 22-e a tőle 300 cm távolságban lévő virágon.
között 22,5 ívpercnyit növekszik. Az ab- Egyértelmű, hogy a kőfaragó tudatában
lak leképeződése ekkor tehát naponta kb. volt annak, hogy fénytemplomban dol-
4,8 cm-rel elmozdulva jelenne meg egy, gozik, és munkájával szándékosan emel-
a beesés irányára merőleges felületen. te ki a napéjegyenlőségi fényjelenséget.
Ilyen természetesen nincs, az ezzel szö- A szentségház és a fölötte lévő faragvány
get bezáró valós felületeken felerősödve a templom kifestésénél később készült
mutatkozik az effektus. A padlón, illetve (Mezősiné 2004, 91; Nándori 1972), te-
a falakon ténylegesen látható elmozdu- hát az épület fénytemplom volta a kö-
lást úgy kaphatjuk meg, ha a fenti értéket zépkorban még közismert volt. A szent-
rendre elosztjuk a Nap látóhatár feletti ségház szélességét is a fény járása szabta
magasságának (kb. 29,5 fok) szinuszával, meg: megfigyeléseim szerint a kerek ab-
illetve koszinuszával. A valós elmozdulás lak leképeződése széltében éppen belefér
a járószinten eléri a napi 10 cm-t, a falon a téli napforduló körüli időszakban.
pedig 5,5 cm-t, a „fénymű” tehát nagy ér- Amikor a középső hajóablak leké-
zékenységgel dolgozik. peződése a nyugati és az északi hajófal,
A szentélybe a 120 cm magas résab- valamint a padló által létrehozott sarok
lakon kívül egy tölcséres kiképzésű irányába vetül, akkor a nyugatié a bejá-
körablakon át is jut fény (76. kép). Meg- rat és a nyugati hajófal találkozásának
137
76. KÉP. A veleméri templom szentélye déli falán egy kerek-, a hossztengelyében pedig egy
résablak helyezkedik el. A szentségház az északi falban található. Simon Attila felvétele.
vonalát világítja meg. A bejárat látszólag 111 cm-esek, szélességük 18 cm. Németh
észszerűtlen elhelyezésének ez adja a ma- Ilona, a templom gondnoka figyelte meg,
gyarázatát: a hajó felé eső oldalát a fény hogy a nyári napforduló felé közeledve
járása, a toronyalja irányába esőt pedig az egyre magasabban járó Nap fényéből
az utóbbiban megjeleníteni kívánt 11:7 egyre kevesebbet engednek közvetlenül a
hosszúság-szélesség arány jelöli ki, s egy- hajóba, majd előbb a keleti, azután a kö-
úttal 33 cm-es vastagságát is meghatá- zépső, végül a nyugati ablakon át sem ké-
rozza. A templom legfontosabb méreteit pes behatolni direkt módon a napfény. A
meghatározó fényvetüléseket a 32. ábra közvetlenül beeső napfény teljes hiánya
összegzi. csupán egyetlen napra, a napfordulóéra
A hajó résablakai valamivel alacso- korlátozódik: egy nappal utána néhány
nyabbak szentélybeli társukénál, 109– percre már ismét besüt a Nap a nyugati
138
32. ÁBRA. A templom fő méreteit kijelölő fényvetülések a Nap járásának kitüntetett időpontjai-
ban. Vörös: nyári napfordulókor, okker: napéjegyenlőségkor.
ablakon keresztül. A hajónak a fényben részébe vezető átjárón, és a szentély kö-

leggazdagabb napon ilyetén való „elsöté- zéppontjában éri el a járószintet. A határ-
tedése” egyrészt arra irányítja rá a figyel- szög, amelynél még közvetlen fény juthat
met, hogy ekkor a szentély résablakán a templom belsejébe az alsó toronyabla-
beeső fény „mondanivalója” a fontos, kon keresztül, 27,5 fok. Az ennél maga-
másrészt naptárszerepet tölt be a napfor- sabban járó Nap sugarai már elakadnak
duló jelzésével. Ez igen lényeges, hiszen az átjáróban. A határszöggel beeső fény-
a középkorban Sarlós Boldogasszonykor, sugarak (33. ábra kék vonal) a téglalap
a napforduló után 11 nappal kezdődött alakú (és nem csúcsíves) ablakot úgy ké-
az aratás (Bálint 1977, 19). A Nap éves pezik le, hogy felső része a hajó és a szen-
járásának legfontosabb állomását tehát tély határára esik. A 33. ábráról leolvasott
kétszeresen is jelzi a „fénymű”: a temp- fényutak valósulása még helyszíni megfi-
lomhossz kijelölésével és a közvetlenül gyeléseket igényel.
beeső napsugaraknak a hajóból való ki- Szót kell ejtenünk az ablakok rézsű-
szorulásával. jéről is, hiszen, mint az az alsó torony-
Számításaim szerint a toronyabla- ablak esetében is sejthető, kiemelkedő
kok is részesei a fényjátéknak. A legalsó szerepet játszanak a fényjárás szabályo-
nyugati toronyablak belső alsó rézsűje 22 zásában. Valamennyi más-más meredek-
fokos lejtésű. A hajó tengelyében álló, a ségű és egyedileg kiképzett alakú, hogy
látóhatár fölött 22 fokkal lévő Nap fénye csak pontosan a meghatározott időin-
(33. ábra vörös vonal) a toronyablakon tervallumban engedje bejutni a fényt a
keresztül átjut a hajóból a torony felső templomba. A hajóablakok közül a keleti
139
33. ÁBRA. Fényutak az alsó toronyablakból. A szerző munkája.
a legkeskenyebb, ezen akad el leghama- pét (magánközlemény, 2009). A fény

rabb a beeső napsugár. A középsőé a leg- a reggeli órákban a hajóablakok külső
lankásabb alsó rézsű, s a legmeredekebb rézsűinek nyugati része vetül a diadalív
nyugatié engedi be a fényt a legtovább a fölötti freskókra, majd délután a rézsűk
hajóba. keleti részéről szóródik a nyugati fal ké-
A rézsűkre fölvitt vakolat a benne peire.
lévő mész- és csillámszemcsék (Lente A hajóablakok térközei nem egyen-
2004, 101) miatt jó fényvisszaverő. Nem lők: a nyugati középvonala kb. 186, a kele-
csekély mértékben ennek köszönhető, tié kb. 191 cm-re található a középsőétől.
hogy napfényes időben a templomban E látszólagos szabálytalanság okát már
soha sincs sötét. Pintér József fotómű- tudjuk: ezeknek az ablakoknak pontosan
vész fénymérős vizsgálata szerint a temp- ott kell lenniük, ahol most vannak, hogy a
lom egyenletesen van bevilágítva, annak fény megmutathassa a hajósarkokat nap-
ellenére, hogy a déli falra csak visszavert éjegyenlőségkor, és kijelölhesse a hajó
fény jut. Az expozíciós idők nem változ- bejáratának helyét. Fentebb a szentélyab-
nak, bármerre fordítja is a fényképezőgé- lakokkal kapcsolatban tárgyaltuk, hogy a
140
„fénymű” pontos működése érdekében
azokat is rendkívül célirányosan helyez-
ték el és állították be.
A templom látogatója maga is aktív
részesévé válhat a fényjátéknak. Ha vala-
ki világos színű ruhában a bejövő nap-
sugarak útjába áll, akkor az öltözékéről
visszaverődő fény segítségével megvilá-
gíthatja a kifestés egyes részeit. Különö-
sen látványos, amikor valaki felragyog-
tatja Szent Erzsébetnek a hajó déli falán
lévő, közvetlen megvilágításban sohasem
részesülő pompás képmását (77. kép).
Az eddig leírtak alapján egyértelmű,
hogy a veleméri templomot szakrális geo-
metria használatával fénytemplomnak
építették már a kifestése előtt, s hosszú
évtizedeken keresztül csupasz falakkal
működött. Ezzel többnyire még azok sin-
csenek tisztában, akik jól ismerik Kovács
József és Pap Gábor eredményeit. E két
kutató érdeme annak felismerése, hogy
a Szentháromság-templomot igazán is-
mertté tevő kifestés hogyan emeli ki a 77. KÉP. Szent Erzsébet képmása a veleméri templom
Nap éves járásának legfontosabb pontja- hajójának déli falán. Simon Attila felvétele.
it, és Aquila mi módon tette az épületben
mozgó fényt képei értelmezőjévé.
A freskók készülésének ideje pon- Turnišče, Szlovénia) templom szentélyét
tosan ismert: 1377–78 (Rómer 1874, 16; majd 1389-ben a hajóját (egyebek között
Jékely 2004, 108), és a restaurátori vizs- a Szent László-legenda ábrázolásával),
gálatokból azt is tudjuk, hogy ez volt a ugyanekkor a regedei (ma Bad Radkers-
templom első és egyetlen kifestése (H. burg, Ausztria) Pistorhaust, 1392-ban a
Sallay 1989, 121; Lente 2004, 103). Az mártonhelyi (ma Martjanci, Szlovénia)
alkotó művésznevét a szentély északi templomot, 1405-ben pedig a fölöstömi
falán elhelyezkedő önarcképe melletti (ma Fürstenfeld, Ausztria) Augustiner-
írásszalagról ismerjük: Johannes Aqui- kirche szentélyét is ő és műhelye festet-
la, a valódi nevét nem tudjuk (78. kép). te ki. A veleméri templom freskói szin-
Hozzá és műhelyéhez öt további mun- te kivétel nélkül saját kezű alkotásának
ka köthető: 1383-ban a bántornyai (ma tulajdoníthatók, a későbbi munkákban
141
Aquila tanult valahol Itáliában festeni,
ennek ellenére „autodidakta” volt, belül-
ről tudta, hogy mit kíván kifejezni. Elke-
rülte, hogy az általa festett arcok hasonlít-
sanak más festők képein megjelenőkéhez,
azok nem evilágiak, higgadtak, statiku-
sak, nem kívánnak mozgalmasak lenni,
hódolni a reneszánsz ízlésének. Aquila
alkotása így valódi szakrális festészet.
Lássunk hozzá a fény járásának és
a freskók kapcsolatrendszerének feltárá-
sához! A szentély résablaka fölé Krisztus
Veronika kendőjén lévő arcmását, azaz a
veron ikont, a valódi képmást (79. kép)
festette meg Aquila – ezt a körülötte lévő
felirat is megerősíti (Rómer 1874, 15). Az
ablak így Krisztus, az Igazság Napja nem
hús-vér testévé vált, s az ezen keresztül
beáradó fény egyértelművé teszi, hogy az
Igazság fénye működik a templomban.
Nyári napfordulókor, azaz a fény-
bőség idején a szentély résablakán beeső,
78. KÉP. Aquila Jánosnak, a veleméri templom kifestő- a nyugati hajófalra vetülő sugarak Szűz
jének önarcképe a szentély északi falán. Simon Attila Mária, a bűnösök végső menedékének
felvétele. köpönyege alatt oltalmat keresőket vi-
lágítják meg (Pap 1978, 10; Pap 2005).
Aquila világos teológiai üzenetet köz-
azonban egyre nagyobb részt vállaltak vetít: ekkor számukra is van kegyelem.
tanítványai. Aquila Mártonhelyen és Fö- Ugyanaznap késő délután a toronyabla-
löstömben is megjelenítette magát (Ró- kon és a templomajtón keresztül beeső
mer 1874, I. tábla; Lanc 1989, 113), sőt fény a padlóról a direkt napsugár által
a mártonhelyi templom egyik feliratsza- soha meg nem világított elkárhozottakra
lagján még azt is elárulta magáról, hogy verődik vissza (Pap 2005, Pap 2009, 20).
radkersburgi illetőségű (Rómer 1874, 47; A fény mondja el Aquila hitét-reményét
Jékely 2004, 109), kilétéről, beleértve va- az ítéletről és a kegyelemről, s ez a temp-
lódi nevét is, ezen túlmenően azonban lom festményeinek legfontosabb témája:
semmit sem tudunk. a Teremtő irgalma végtelen.
Sigrid Karkavelas grafikusművész Az épületben lévő összes nyugat felé
szerint (magánközlemény 2009) bár tekintő szent dicsfénye, és csakis az övék,
142
plasztikus kiképzésű, azaz szobrászati esz-

közökkel kialakított. A legmagasabban
lévő, az Ítélkező Krisztusé előre is dől a
fal síkjához képest. Ez utóbbi egyértelmű-
vé teszi a plasztikus glóriák kialakításá-
nak okát: a lenyugvó Napnak a bejáraton
beömlő, a padlóról rájuk szóródó fényé-
nek visszatükrözésére szolgáltak.12 A dics-
fényekben ma fekete színű festékmaradvá-
nyokat találunk, látszólag ellentmondva az
előző kijelentésnek, ám ez megfeketedett
ezüstözés, amely egykor kitűnően vissza-
verte a fényt. Sőt, az ezüstborítást Aquila
lüszterezéssel aranyszínűre festhette (Len-
te 2004, 106), s ezt a glóriák és a koronák
esetében valószínűleg meg is tette, ragyo-
góvá varázsolva őket a szórt napfényben.
Bármilyen látványos még ma is a kifestés,
az elkészülte idején sokkal inkább az volt.
A BETLEHEMI
CSILLAG MEG-
VILÁGÍTÓDÁSA
Kovács József állítása szerint Vízkereszt
napján a szentély kerek ablakán beha-
toló első napsugár az északi falon lát-
ható csillagra (80. kép) vetül, mely egy
jelentésszinten a betlehemi csillagnak
12 Az egyetlen kivétel Szent Erzsébet képmá-

sa a déli hajófal keleti végében, amely észak
felé tekint. A glóriája mégis plasztikus, mert
a nyugvó Napnak a járószintről visszaverő-
dő sugaraiból bőségesen részesedik. A déli 79. KÉP. A veleméri templom szentélyének keletre nyíló
fal másik három szentjének ábrázolásaira
nyugat felé haladva egyre kevesebb fény szó- ablaka, fölötte Krisztus arcmásával Veronika kendőjén.
ródik a bejáraton belépő fényből. Simon Attila felvétele.
143
80. KÉP. A veleméri templom hajója északi falának jelenetsora. Simon Attila felvétele.
tekinthető. Meglepőnek találjuk, hogy ló előtt és után – ez utóbbi időpontban

korábban senkinek sem tűnt föl, hogy van ma Vízkereszt – találja telibe a kelő
egy jól működő fénytemplomban a bet- nap első sugara, akkor ez a kifestés ide-
lehemi csillagot napjainkban nem janu- jén is így volt. (A naptárreformra éppen
ár 6-án kellene telibe találnia a fénysu- azért volt szükség, mert a Nap járásának
gárnak, hiszen ha ma Vízkeresztkor esik kitüntetett időpontjai – a napfordulók
rá a fény, akkor Aquila idejében bizto- és a napéjegyenlőségek, s velük együtt a
san nem akkor vetült rá. Számításba kell hozzájuk kötődő egyházi ünnepek – el-
venni ugyanis, hogy a ma használatos vándoroltak megszokott naptári helyük-
Gergely-naptárt csak 1582-ben vezették ről.) A pontos találatnak napjainkban 8
be, és a templom kifestésének idején a nappal később, január 14-én kellene be-
téli napforduló december 13-ára esett. A következnie.
veleméri „fénymű” a Nap járása s nem A csillag Vízkereszt hajnalán tör-
pedig a naptár szerint működik, azaz ha ténő megvilágítódása napjainkban nem
a csillagot ma 16 nappal a téli napfordu- vizsgálható, mert a templom körül ma-
144
gasra nőtt erdő megakadályozza az ala- képpen sem láthatta a csillagot megvilá-
csonyan járó Nap fényének az épületbe gítva a déli szentélyablakon át.
való bejutását. Megkíséreltem létrára áll- Kovács Józsefet a csillag Vízkereszt-
va betekinteni a kerek ablakon. A próba kor történő pontos megvilágítódásának
meglepő eredményt hozott: a csillag nem vélelmezése sajnos tévútra vezette az
látható rajta keresztül! Számítást is vé- északi fal képsorának értelmezésében.
geztem: a csillag középpontja 284 cm-rel Arra a következtetésre jutott, hogy „az
van a járószint fölött, a kerek ablak felső egész kompozíciónak a »forgatókönyve«
széléjét pedig csak 230 cm-re, ez a köztük az Epiphánia (Vízkereszt) ünnepének
lévő 790 cm-es távolságon (az adatok a istentiszteleti szöveganyaga, mindenek-
szerző mérései) 3,9 fok emelkedésnek fe- előtt a 71. [a ma használatos számozás
lel meg, tehát a látóhatáron álló Nap sem szerint a 72. – N. Zs.] zsoltár, amely ar-
lenne képes közvetlenül megvilágítani a ról szól, hogy Tarziszból királyok jöttek
csillagot, még ha az a kerek ablakon át Jeruzsálembe: Tarziszból, ahonnan Sa-
látható lenne is. József atya tehát semmi- lamon király egykor majmot, pávát és
145
aranyat vásárolt és az aranyból dárdát és

ivóedényt öntetett. Ezért van a ló nyergé-
AZ ÉSZAKI FAL
ben majom és ezért van az »áldomás«-je- KÉPSORA
lenet, amelyben a szereplők az ivó szere-
csen és a dárdás szolga” (Kovács J. 1977b, Az északi fal jelenetsorának (80. kép)
19, kiemelések tőle). egyik helyes értelmezését Pap Gábor
A vonatkozó bibliai szöveghelyek adta meg (Pap 1978, 12–13; Pap 2005;
tüzetes vizsgálata felfedi József atya értel- Pap 2009, 19). Felfigyelt rá, hogy a kö-
mezésének erőltetett voltát. A 72. zsoltár zépső király és Szent László ruházatának
10. sora a Biblia 1990-es bibliatanácsi ki- színe, hermelinprémes bélésű palástja és
adásában szereplő fordításában így szól: körgallérja, arcvonásai és kétágú szakálla
„Tarsisnak és a szigeteknek királyai hoz- feltűnően hasonlít, és az ábrázolt főala-
zanak ajándékot” (Biblia 1990, 563), a Ká- kok közül ők azok, akik a balról jobbra
mori Sámuel-féle 1870-esben pedig így: haladó mozgásiránnyal szembefordul-
„a Tarsis és szigetek királyai adományt nak. A Háromkirályok és a három szent
hozzanak” (Kámori 1870, 468). Szó sincs magyar király – István, László és Imre –
tehát arról, hogy királyok jönnének Jeru- egymásra vetítése a magyar hagyomány
zsálembe – a város neve fel sem bukkan része, s ezt Szenczi Molnár Albert az
az egész 72. zsoltárban –, és a jövetel is 1600-as évek elején le is írta. A Szűzanya
csupán a zsoltáros kívánságaként jelenik és a kisded előtt térdelő öreg király Szent
meg. A Királyok könyve 10. szakaszának István megfelelője, s így értelmet nyer a
22. sora pedig így szól: „(Salamon) király bibliai jelenetben idegen koronafelaján-
Tarsis-hajói a tengeren Hirám hajóival lás mozzanata is: első szent királyunk a
jártak. Háromévenként egyszer érkeztek koronát a Szűzanyának, Magyarország
vissza a Tarsis-hajók, és hoztak aranyat, Királynőjének nyújtja át. Értelemszerűen
ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pá- a fiatalon elhunyt Szent Imre a legifjabb
vákat” (Biblia 1990, 345). A hajók szál- király párja. Az ő vonásainak azonban a
lítmányából tehát csupán az arany és a mását is megtaláljuk a képsoron: Miklós
majom jelenik meg a freskón, az ezüst, az püspök arca Szent Imréé idősebb válto-
elefántcsont és a páva hiányzik, a kapcso- zatban. Pap szerint a fehér ló kantárszá-
lat erőltetettsége egyértelmű. A templom rát tartó férfi fejformája és vonásai is erős
képeinek ótestamentumi keretben való rokonságot mutatnak az övéével (uo.).
értelmezése különben sem tűnik célra- A felismert hasonló arcok arra vezet-
vezetőnek, hiszen egyetlen odatartozó ték Kovács Józsefet és Pap Gábort, hogy
alak vagy jelenet sem látható a falakon. a képsort egységes egésznek tekintsék, ne
A szerecsen ivásának áldomásként való pedig úgy, ahogy más művészettörténé-
értelmezése minden alapot és képi utalást szek tették: a Háromkirályok vonulása és
nélkülöz, a folytatásban arra a képsor egé- imádása-jelenet után Aquila még odafes-
szébe illeszkedő magyarázattal szolgálok. tett két másik, a történethez nem tartozó
146
alakot. Az általuk adott értelmezés (Ko- csességre, s megkezdődött benne a for-

vács J. 1977a, 528; Pap 1978, 15) ismer- dulat, de a lova lép, tehát még úton van.
tetése meghaladja a jelen tanulmány ke- Vörös ménen ül, a perzselő vágyak és
reteit. E kiadványban a jelenetsor Dobai tüzes érzelmek paripáján, amely hangsú-
Ibolyával 2009-ben közösen kidolgozott lyozott nemiségű: csődör – Storno fres-
és azóta folyamatosan teljesebbé tett kép- kómásolatán ez pontosan látszik (Rómer
olvasatát adom közre. Kiindulópontunk 1874, V. tábla) –, de ennek kantárszárát
a Háromkirályok vonulása-toposz ama nem ő fogja, hanem a szerecsen szolga,
értelmezése, amely szerint a királyok a aki éppen érzéki örömnek: borivásnak
három emberi életkor megjelenítője is. hódol.
Ennek gyökere Beda Venerabilis Collec- A vörös mén ugyanazt a szerepet
taneaja, amely Aquila korában már köz- tölti be Aquila freskóján, mint Szent
helynek számított (Levárdy 1989, 101). László számos, a velemérivel kortárs ki-
Ez a megközelítés teljesen összhangban festésű templom falán megörökített le-
áll a magyar képírásrenddel, amely sze- gendájában a kun hasonló színű lova. A
rint több alak is megjeleníthet egyetlen kun László herceg gyengeségeinek és fo-
személyt különböző állapotaiban. gyatékosságainak megtestesítője, ezeket
Az első király az ifjúkor megteste- kell legyőznie, hogy Királlyá válhasson.
sítője: serlegét messze maga elé nyújtva A ló vörössége a kun állapotának jelző-
várja, hogy az megteljen az élet öröme- je: az érzéki vágyakra és kontrollálatlan,
ivel, vidámságaival, izgalmaival, s azt erőszakos tudati reakciókra utal. László
fenékig üríthesse. Megismerni és tapasz- paripája mindig fehér: a párviadalban a
talni, adni és kapni szeretne, ahogy egy tudatosság küzd meg a tudat(ta)lanság-
mai tizenéves is. Mozdulatából árad az gal, és kerül ki diadalmasan belőle – a
extrovertáltság, a kifelé fordulás. Lova legenda válfaja a sárkányölő napvitézek
sárga színe túláradó szeretetét jelzi. A archetípusos küzdelmének. A győzelem
paripa kantárját a kezében tartja, azaz természetesen nem a „másik” megsem-
maga kívánja a saját erejéből irányítani misítését, hanem fölemelését jelenti.
az életét. (Egy tizenéves talán legfonto- A harmadik király öregkorára
sabb feladata a szüleiről való leválás.) A bölccsé vált, megvívta a maga küzdel-
lába teljesen egyenes. mét, megértette az élet értelmét, és le-
A második, középkorú király, aki szállt a (magas) lóról, amely már áll,
ezen az értelmezési síkon azonos az első- mert gazdája megérkezett. E küzdelem
vel és a harmadikkal, visszatekint ifjabb részletes kifejtése történik meg a Szent
énjére: mit is tettem én korábban. Ez a László-legenda falképciklusokon, illetve
metanoia, a tudat megfordulása, a vissza- rövidített formában a „Szent György és
vonulás megkezdése az extrovertáltság- a sárkány”-ábrázolásokon. A sárkány-
ból, rálépés a belső Útra. A lába térdnél ölés motívuma más kultúrkörökben
kissé megtörik. Bár már tett szert böl- is megjelenik, például az ógermán
147
Nibelung-mondakörben.13 Itt Siegfried, Az öreg király paripája már áll, mert

a félelem nélküli hős legyőzi a sárkánnyá a lovasa megérkezett a szó szoros és át-
változott Fafner óriást. Ehhez újra kell vitt értelmében egyaránt. A ló fehér szí-
kovácsolnia apja, Wotan eltört kardját, ne a gazdája megtisztultságát jelképezi,
a győzhetetlen Nothungot, amire ne- aki térdel (azaz a lába vonala teljesen
velőapja, a gyáva fegyverkovács, Mime megtörik): gyakorolja az alázatosságot,
nem képes. Győzelme után megérti az amelyet a fiatal nem ismer, a középkorú
erdei madár énekét, azaz „emberfeletti” pedig még csak tanul. Miként Szent Kris-
képességekre tesz szert. Gondolatme- tóf, akinek képmása hajdan a hajó külső
netünk szempontjából az sem mellé- délnyugati falán díszelgett (Rómer 1874,
kes, hogy Fafner azért változott óriásból 15), ő is megtalálta a leghatalmasabb
sárkánnyá, mert az anyagi világ fölötti erőt, amely előtt meg lehet és meg kell
hatalmat jelképező, elátkozott (!) gyű- hajolnia. Mindazt a világi kincset, amely-
rűt így remélte a legbiztosabban őrizni. re szert tett az arannyal töltött fedeles
Birtoklásáért társa, Fasolt óriás meg- szelence formájában, és minden sikerét,
ölésétől sem riadt vissza. A kapzsiság, dicsőségét, hatalmát és szellemi vagyo-
a hatalom- és birtoklási vágy pusztító, nát pedig a korona képében térden állva
„elátkozott”. A Nibelung-mondakörnek ajánlja fel Jézusnak és a Szűzanyának.
a Szent György és a sárkány-, illetve a Úgy is mondhatjuk, hogy elengedi őket,
Szent László-legendához való szellemi már nem ragaszkodik hozzájuk. Sokkal
kapcsolódásai nyilvánvalóak. A monda többet nyer értük cserébe: beavatást, az
a gyakorlatban közvetlenül hasznosít- anyagi világon túlihoz való kapcsoló-
ható útmutatást hordoz a két legendá- dást.14 A kereszténységnél ősibb védikus
hoz képest: a sárkányon/kunon való tanítások szintén ismerik és megnevezik
győzelemhez előbb magunkban kell azt, amit az öreg király tesz: az Ísvara-prá-
legyőznünk a félelmet, s ehhez a tárgyi nidhána életünk összes tettének és azok
és szellemi családi örökségünkből ko- összes eredményének Istennek ajánlását
vácsolhatunk fegyvert. Bódhidharma, jelenti, vagyis a tettek gyümölcseiről való
Kína első zen buddhista tanítója szerint lemondást. Ez utóbbi azt fejezi ki, hogy
akkor vagyunk szabadok, ha a tudatunk „ha a tettet úgy tapasztaljuk, mint amely
szabadon áramolhat. Ezt előítéleteink, inkább Istentől ered mintsem a törekvő
félelmeink, rögzült viselkedésmintáink teljesítményéből, akkor bármi származik
akadályozzák. is belőlük, az is inkább tartozik Istenhez,
13 „A híres germán hősköltemény, a Nibe- 14 A kereszténység több beavató szertartást is

lung-ének, amelynek cselekménye részben használ, mint például a keresztelést, a bér-
a mai Magyarország területén zajlik, a tudat málást, a pap-, illetve püspökszentelést, így
alatt még mindig áthatja minden európai a szóhasználata ebben a kultúrkörben telje-
identitását.” (Sunić 2016, 445). sen megalapozott.
148
mint a cselekvőhöz” (Papp 2016, 102). Ez

a felfogás eltávolít a vágyaktól és az eluta-
sításoktól, amelyek szenvedésünk okai.
Az utóbbit elsősorban Buddha tanítása
hangsúlyozza, de ott van minden magas
szintű vallásbölcseletben.
Az öreg király megszerzett böl-
csességét a prémes kucsma szimbolizál-
ja, amely hűséges kísérője kezében van.
Ugyanő, e tudás hordozója tartja az im-
már kancává változott ló kantárját a zab-
lánál, s így az övé az irányítás. A kantárok
fogásának módja összhangban van a sze-
replők jellemével: az ősz hajú egyenesen
tartja, a szerecsen hurkosan. A nyereg-
be ugrott majomnak –, amely részben a
kitartó és következetes gondolkodásra
képtelen, szétszórt, céltalan majomelme;
részben a vezetésre alkalmatlan, ám ura-
lomra vágyó ember jelképe (Hoppál et
al. 2010, 202) – nincs hatalma a ló fölött,
képtelen azt kimozdítani helyzetéből.
Sigrid Karkavelas grafikusművész
vette észre, hogy az eddig nagyon is evilá-
gi képsor az öreg király áldozata után „az
égbe emelkedik”, a csillag is ezt jelzi. Az
egójától megszabadult hős is „égbe emel-
kedik”: megfiatalodva, szent emberként
a Király alakjában látjuk viszont. Palást-
ja hófehér hermelinbélése dicsfényként
veszi körül testét, a fejét is glória övezi.
„Légy hű mindhalálig, és néked adom
az élet koronáját” – olvassuk János jele-
nései 2. szakaszában, s valóban, angyal 81. KÉP. Hasonló arcok a veleméri templom hajójának
hozza számára a koronát. A Király a kép- északi falán. Első sor: a legifjabb király és Szent Miklós,
sor egyetlen megállapodott, mozgásban második sor: a középső király és Szent László, harmadik
nem lévő alakja, kiállása férfias, délceg, sor: a nemesúr és az öreg király, negyedik sor: a szere-
sziklaszilárd. Szakrális harcos: fegyvere- csen és a dárdás szolgafigura. A szerző montázsa Simon
it fizikai használatra alkalmatlan módon Attila felvételeiből.
149
fogja: az alabárdot a „nyakánál”, a kar- írta le e sorokban, és ültette át azt képi

dot pedig bal kézzel. Immár beavatott- nyelvre. Dante fenti sorainak rezonálását
ként néz vissza életére, és veti tekintetét a képsor e részéhez Kovács József vette
a mestereire: Jézusra és Máriára, s fordul észre, bár a két szentet ő más megköze-
vissza azok felé, akik még nem jutottak lítésben kapcsolta az idézethez (Kovács J.
odáig, mint ő, hogy segítsen rajtuk. 1977a, 533)
A Szűzanya baldachinos trónja be- Ha következetes vagyok saját kép-
avatási kapuként is értelmezhető, hiszen olvasási elveimhez, akkor a Királyt és a
nincsen háttámlája, tehát az építmény át- Püspököt sem kell külön személynek te-
járható. (A még a beavatása előtt álló, az kintenem, hanem a Papkirály két meg-
angyali üdvözletet fogadó Mária men�- nyilvánulási formájának. Ő az, aki – be-
nyezetes székének háttámlája van.) A avatottságának köszönhetően – képes
kapu – a hiányzó háttámla helye – lila, a az időtlen szellemi tekintély (papi/brah-
szín világos árnyalata a legemelkedettebb mana minőség, a tudás birtokosa) és az
szellemiség jelképe. A lila szín az egész időbeli hatalom (harcos-nemesi/khsatria
képsoron csak itt és az öreg király palást- minőség, a cselekvés gyakorlója) egyide-
ján jelenik meg. jű képviseletére a legmagasabb szinten
A képsor végén a Püspök („Szent (Guénon 2012, 30).
Miklós”) alakjában látjuk viszont a hőst, Szent Miklós is diadalmaskodott,
aki lemondott mindenről, amit földi mint a legenda Szent Lászlója, és már
örömök, vágyak, törekvések jelentenek. csak a másokért való munkálkodás moz-
Nincs övvonala: a képírás nyelvén ez gatja. A titokban, névtelenül történő ön-
azt jelenti, hogy test és lélek már nem zetlen adakozás nemes erényét gyako-
különül el. Az arca olyan, amilyen ifjan rolja: pénzt dob egy házba, ahol az apát
volt, de a bölcsesség hozta ráncokkal és a szegénység már-már arra szorította,
ősz szakállal gazdagodva (81. kép, első hogy három leányát prostitúcióra kény-
sor jobbra). „Szent László” alabárdja az szerítse. Az adomány révén megmarad-
ő kezében már pásztorbottá „szelídülve” hat a lányok szüzessége. A Püspök tettei
jelenik meg, a fején mitrát visel. Mintha növelik a keleti fal északi sarkában ma-
Dante sorai ihlették volna Aquilát, ami- gasodó fehér tornyot, amely felé az üd-
kor a Királyt és a Püspököt festette: vözültek tartanak az Utolsó Ítélet után. Ő
„lelked szabad már, ép és egyre tisztább: Krisztusra (is) néz, nem (csak) a szüzek-
nem azt követni vétek volna, vétek: re, s ez látványszerűen is továbblendíti a
rád teszem tehát a Koronát s a Mitrát.” képolvasást a keleti hajófalra.
(Purgatórium 27, 140–142, Babits Mi- Egy másik képi jel is utal arra, hogy
hály fordítása) a képsor „olvasásakor” nem kell meg-
Aquila olvashatta az Isteni színjáté- állnunk az északi fal keleti végénél. Pap
kot, s tökéletesen tisztában lehetett vele, Gábor vette észre (Pap 2005), hogy Szent
hogy a költő a beavatottság állapotát László arca nem csak a második királyé-
150
82. KÉP. Arctanulmányok a veleméri templom kifestéséből. Krisztus-arc Veronika kendőjén a szentély résablaka fölött,
a második király, Szent László, Krisztus-arc a golgotai jelenetről. A szerző montázsa Simon Attila felvételeiből.
hoz hasonlatos, hanem Krisztuséhoz a Jeruzsálemnek, ám az északi fal általunk

golgotai jelenetben és Veronika kendőjén javasolt értelmezéséhez is tökéletesen
(82. kép). A magyar néphagyományban illeszkedik, és egybevág a Szent Lász-
(Gál–Molnár 1999) és a magasművészet- ló-legenda falképciklus nyitó jelenetével:
ben (Marosi 1995, 75; Németh 2005, 74; kimozdulás a védettségből. Az Út járása
Kiss–Szabó–Székely 2007, 22) egyaránt kockázatokat rejt, fáradozást és erőfeszí-
megjelenik Szent László krisztusi szerep- tést igényel, annak járása során csak a
köre. A golgotai áldozat az északi fal je- belső szilárdságunkra, illetve a haladá-
lenetsorának utolsó, legmagasabb rendű sunkat segítő erők támogatására lehet
állomása: az egész emberiség megváltá- hagyatkozni. Mindez azt jelenti, hogy a
sáért vállalt kereszthalál – ezen nyugsza- kifestés a bejárattól északra kezdve egy
nak a fehér torony alapjai. teljes félkörben, egészen a diadalívig
A veleméri északi faléhoz hasonló egyetlen üzenet hordozója.
üzenetet hordozó Szent László-legenda Fölfigyelhetünk rá, hogy a királyok
falképciklus több templomban (pl. Ho- palástja egyre hosszabb lesz, a legidő-
moródkarácsonyfalva) is még a nyugati sebbé már teljes testhosszúságú, ahogy a
falon kezdődik: oda került a várból – a beavatottaké: a Szűzanyáé, Szent Lászlóé
biztonságból – való kivonulás jelenete. és Szent Miklósé is. A palást hosszúságá-
Az analógia nyomán Veleméren is fel- val Aquila az adott alak – értsd: állapot
merülhet, indítható-e az ottani képsor – bölcsességét, letisztultságát jelzi azáltal,
olvasása már a nyugati falról. Az alsó re- hogy az övvonal alatti terület növekvő ta-
giszteren ott is kőépítményt: egy várost karásával egyre hangsúlytalanabbá teszi
találunk. Egy más értelmezési rétegben a testiséget jelképező részt. Szent László
az természetesen tekinthető a Mennyei kivétel azáltal, hogy bár testhosszúságú
151
palástja van, de testének övvonal alatti nevezi meg az utóbbit a szenvedések for-
része is látható, sőt az a képsor valamen�- rásaként.
nyi szereplőjéénél hangsúlyozottabb. A Pap Gábor hívta föl arra a figyelmet,
beavatott, újjászületett Király tettereje hogy a képsor alakjainak, illetve eleme-
óriási, és ez fizikai szinten is meg kíván inek egyidejű megvilágítódása üzenet-
mutatkozni. A „mellékalakoknak” nincs értékű lehet: Aquila úgy festette meg
palástjuk. freskóit, hogy a fény járása értelmezze
Az északi fal képsorán tehát az egyén azokat (Pap 2005). Megfigyeléseim sze-
beavatódásának, szentté válásnak útja je- rint a hordócskára és a legifjabb király
lenik meg az egyik értelmezési szinten. kezében tartott serlegre egyszerre vetül
Figyelemre méltó, hogy Nagy Lajos ko- a napéjegyenlőségi időszakokban másfél
rának másik legkiemelkedőbb műalkotá- órával álló dél előtt a nyugati, illetve a kö-
sa, a Képes Krónika is több képsorában zépső hajóablak leképeződése. A fény ez-
megjeleníti a beavatás útjait – természe- zel rámutat arra, ami értelmezésünkben
tesen csak mélyebb értelmezési rétegek- összeköti a fiatal királyt és a szerecsent:
ben (Németh 2005, 46–52). mindketten evilági örömökkel kívánják
Ki kell térnünk a képsor „mellék- csillapítani (lét)szomjukat. (Egyértelmű-
alakjainak” értelmezésére is, amelyeket sítés végett: ezen az értelmezési szinten
korábban szinte mindenki figyelmen kí- az első király a fiatalkor megtestesítője,
vül hagyott, noha központi elhelyezkedé- nem pedig Szent Imréé, aki egy másik
sük egyértelműsíti, hogy lényeges mon- értelmezési réteghez tartozik, s közis-
danivaló hordozói. Vajon mit ad hozzá merten nem volt világi gyönyörök rab-
a képsor üzenetéhez, hogy a háttérben ja. Aquila a magyar képírásrend szerint
egy fekete bőrű szolga iszik, dárdás társa festett, s ez megengedi, sőt megköveteli a
pedig ebben meg kívánja akadályozni? többféle olvasatot.)
Az abroncsos hordócskából (Nagy 2009, A szolgák ezen az értelmezési síkon
92) – nem pedig normális méretű alkal- félrecsúszott sorsok végállapotainak te-
matosságból, mondjuk serlegből – ivó kinthetők. Azt jelenítik meg, mi törté-
szerecsenben a mohóság, az érzékszer- nik, ha valaki nem követi a belső utat, a
vi örömök hajszolása, társában pedig a beavatás ösvényét, amelyet az északi fal
kapzsiság és az irigység megtestesítőjét kifestésének fő vonulata ábrázol: világi
ismerhetjük föl. Ők háttérbe szorulva örömök és értékek hajhászásának rab-
jelennek meg a bölccsé vált öreg király szolgái lesznek, ezek zsákutcájába ke-
megtisztultságát kifejező fehér ló mö- rülnek, szánalmassá és jelentéktelenné
gött. Az öreg király elenged (a korona válnak – az alakok kisebb mérete mutatja
és a serleg átadása), a szolgák pedig ra- ezt. Övvonal alatti részük takart – erre
gaszkodnak. Buddha tanítása, a nem-ra- már Rómer is felfigyelt (Rómer 1874, 20)
gaszkodás ösvénye még a jézusinál is –, s ez a nem kívánatos, azaz eltakaran-
élesebben állítja szembe e két fogalmat, s dó testi szintű magatartásforma jelzése a
152
képírás nyelvén. A szerecsen szellemisé- nok fogalmazni, akkor pojáca –, s mint

ge és lelkisége bőrszíne által jelzetten sö- ilyen, az öltözéke által is megerősítetten
tét. Fekete feje, s rajta a kifli alakú fehér a Szűz jegy minőségét testesíti meg. Ró-
föveg a fogyó Holdat idézi meg: szelleme mer Flóris sárga és fehér pöttyöket figyelt
fénye egyre inkább kihuny. Mivel a dár- meg rajta (Rómer 1874, 20), a ruhája al-
dás férfi azonos a képsor elején látható, ján pedig még ma is rombuszos rácsmin-
szintén dárdát tartó, de ott még lábakkal tázat látható15, amelyek a túlszabályozott
ábrázolt alakkal, a tévútra jutás további Szűz minőség képi jellemzői. A képírást
képi jeleit ismerhetjük fel rajta az immár a készülés korának gondolkodásmódja
eltakart testiségében és – a ruhája színe szerint kell értelmeznünk, ennek a XIV.
változásának tanúsága szerint – lelke be- században része volt az asztrológia, a ke-
sötétedettségében. Merkúr-kalapot visel, reszténységének is! Pojácaságának alap-
azaz a bolygó szellemisége uralkodik vető oka félrecsúszott, rossz úton járó,
rajta. A Merkúr Hamvas Béla szerint a szentség nélküli élete.
kiszámíthatatlanság, megbízhatatlanság, Már pusztán mérete miatt sem te-
állhatatlanság, felületesség, nyugtalanság kinthető mellékalaknak a prémes kucs-
minőségének hordozója (Hamvas 2017, mát tartó férfi. Kühár Flóris és Pap Gábor
387). Szent Józsefnek véli, aki fogadja a hódoló
Alakok egyidejű megvilágítódása is királyokat (Kühár 1929, 789; Pap 1978,
segíti a képsor értelmezését. Megfigye- 13). Pap azzal érvel, hogy a férfi teljes ala-
léseim szerint a tavaszi napéjegyenlőség kos, tehát nem szolga. Ez kétségtelenül
környékén 10:33-kor a padlóról vagy igaz, ám a glória nélküli, kardot viselő, a
a hajó ablakainak rézsűiről visszaverő- vonulók között található alak semmikép-
dő fények egyszerre világítják meg a fi- pen nem lehet Szent József. Én nemes úr-
atal királyt, a szerecsent és a Szűzanyát, nak látom, aki az öreg király kísérője és
11:33-kor pedig a szerecsent, a Szűz- hű társa. Értelmezésem szerint nem azért
anyát és Szent Miklóst, tehát valamilyen teljes alakos, mert szent, hanem mert az
lényeges tulajdonság összeköti négyü- Úton jár az öreg király nyomdokaiban.
ket. Már Pap Gábor fölismerte, hogy az Ők ketten egy világos párt alkotnak, a két
általa használt értelmezési szinten Szent „eltévedt” szolga pedig egy sötét párt. A
Imrének tekintett fiatal királyt nemcsak nemes úr úton járói minőségében tartja
arcának hasonlósága köti össze Miklós kezében a királya szellemiségét jelképe-
püspökkel, hanem a szüzesség mint éle-
tük vezérlő minősége is. (Szent Miklóst
15 Molnár V. József három évtized alatt ös�-
éppen szüzek erényének megmentése szegyűlt tapasztalatai szerint a pötty a gyer-
közben ábrázolta Aquila.) Egyértelmű, mekrajzokon is a szűz lelkiség megidézője.
hogy Szűz Mária miért tagja a négyes- Ld. pl. Molnár V. József: A kisgyermek há-
rom alapjele. In: Molnár V. József (szerk.):
ségnek. A látszólag ide nem tartozó sze- Az újjászülető világ. Örökség Könyvműhely,
recsen bohóc – ha kevésbé finoman kívá- Érd, 2001, 18–46.
153
ző kucsmát, s mutatja meg Jézusnak és haja gyér és ősz, szakálluk fehér, és sze-
Máriának. A kucsma egyértelműen nem repüket tekintve is ők tartoznak össze. A
használati ruhadarabként szerepel a ké- világos párok tagjai egyenlő távolságra
pen, hiszen mindenkinek megvan, amit helyezkednek el a kép középvonalától,
a fején hord: az első két király, a Gyer- a középpontban lévő öreg király párját
mek és a Szűzanya koronát viselnek, a már csak ezért is a közvetlen közelében
nemesember a hátára vetette fövegét, az kell keresni.
öreg király koronája pedig a kezében van. Magyarázatot igényel a képsoron
Ugyanakkor olyan értelmezést is adha- szereplő Háromkirályok vonulásának a
tunk neki, hogy a koronáját átadott bölcs bibliai környezetbe nem illő vadászati
király már méltó ennek a magas, teljesen jelenetbe ágyazása. A vadászat témája
kerek szellemiséget jelző föveg viselésére. csak jelzésszerű, hiszen a csőrös kalapos
Észrevehetjük, hogy nem csupán szolgán kívül senkinél nincs fegyver, a
két, hanem négy pár szerepel az északi királyok ügyet sem vetnek a szarvasok-
falon (81. kép), igaz ők nem az általam ra, azonban a motívum egyértelműen
taglalt értelmezési rétegben. Három vilá- ott van: kutyák űznek szarvasokat. A
gos párt alkot Szent Imre (az ifjú király) vonulás és a vadászat egyetlen ponton
és Szent Miklós, a két Szent László, vala- kapcsolódik: a kürtöt fújó csőrös kalapos
mint Szent István és a nemes úr, egy sö- szolgánál. Miféle vadászat ez, ahol a va-
tétet pedig a fehér ló mögötti két szolga. dászok nem törődnek a vadakkal?
Ahogy az általam részletezett értelmezési A válaszhoz meg kell vizsgálnunk,
síkon a három világos és egy sötét együt- milyen volt a középkorban a vadászat
tese egyének által képviselten jelent meg, presztízse. A főrangú világiak között na-
úgy e másik rétegben párok képviselik gyon nagy: királyi időtöltésnek, az élet
ugyanazt. A világos párok tagjai egyfelé iskolájának és a hadászat tanítójának
tekintenek, és arcuk hasonlít a másikéra, számított (Medrow 2007, 15). Az egy-
a sötétéi viszont szembefordulnak, és az ház azonban Szent Jeromos és Ágoston
arckarakterek erős kontrasztban állnak óta erkölcstelennek tartotta, és egyhá-
egymással. Erőltetettnek érzem Pap Gá- zi személyek számára tiltotta (Menzel
bor azon feltételezését, hogy a szüzek 2007, 51; Möller 2007, 34; Szabó 1997a,
apja lenne az öreg király / Szent István 170; Szabó 1997, 122). A vadász a klérus
párja (Pap 1978, 15). Az apa nem ősz, szemében laza erkölcsű, részeges pojáca
hanem sárgás hajú Storno vízfestményén (Medrow 2007, 19; Menzel 2007, 51).
(Rómer 1875, V. tábla) nincs bajusza, fe- Akár a világi, akár az egyházi érték-
dett fejű, arcvonásai nem emlékeztetnek ítéletét tekintjük a vadászatnak, az tö-
az öreg királyéira, ellentétes irányba néz kéletesen illeszkedik értelmezésünkhöz,
vele, és jóval kisebb nála. Az utóbbi párja sőt, úgy véljük, hogy Aquila mindket-
a nemes úr: az egész képsoron nincs más tővel számolt, amikor az északi falat fes-
fedetlen fejű férfi, mint ők, mindkettőjük tette. A főalakok sorában éppen az élet
154
iskolájának sikeres kijárása van megfest- zotikus, keleties ízt adjon a történetnek,
ve, a szolgákban pedig az erkölcstelenség hiszen a királyok keletről érkeztek (Jé-
miatti bukás. A vadászok körébe tartozó kely 2004, 117), és kísérletet sem tesznek
szerecsen részeges, hiszen hordócskából arra, hogy az általa hordozott szimbó-
iszik, öltözete alapján pedig pojáca. Az lumrendszer segítségével értelmezzék
egyháznak a vadászról alkotott képe tes- jelenlétét a freskón. Herakleitosz az em-
tesül meg benne, azzal árnyalva Aquila beri tökéletlenségnek, a középkori Euró-
ecsetje által, hogy szelleme és lelke be- pa a kéjsóvárságnak, a fösvénységnek, az
sötétedett. Föntebb más úton jutottunk alattomosságnak, a gonoszságnak, és ál-
a szerecsen szerepének azonos tartalmú talában mindenféle bűnös szenvedélynek
értelmezéséhez. Kulcsfigura, aki nem jelképét látta a majomban (Seemanns
hagyható figyelmen kívül egy, a képsor 2007, 14). Ebben az értelemben „olvas-
teljességének értelmezésére törekvő in- va” kerül a helyére az itt taglalt értelme-
terpretációban. A hordócska mindannak zési szinten: hiába érzi magát nyeregben,
a testi vágyak által irányított törekvésnek képtelen kimozdítani, irányítani a fehér
és léha, üres, fölösleges, önsorsrontó idő- lovat. A megtisztult lelkű emberen go-
töltésnek a jelképe, amely elvon minket noszság, bűn már nem vehet erőt.
az Úttól: a belőle való ivás jelenti a leté- Az 1300-as évektől divatba jött a
rést. Jézus is az Útra hívta egyenként az Háromkirályok vonulásának vadásza-
apostolokat – „kövess engem” – s minket ti jelenet keretében való ábrázolása.
is. A hordócska a szellemi fölöslegessége- A számos példa közül hadd említsem
ket is jelképezi: egyebek között a céltalan Benozzio Gozzoli 1459-60-ban festett,
és parttalan információgyűjtést és a tar- Firenzében, a Medici-palotában őrzött
talmatlan kommunikációt. falképét, amelyen egy gepárd és egy nyu-
Álláspontjából következően az egy- lat megölő sólyom is látható. Az állatok
ház tiltotta a vadászati jeleneteknek, ku- csak azért kerültek Gozzoli freskójára,
tyáknak, nyulaknak templomokban való hogy érdekesebbé tegyék és hangulatilag
ábrázolását. Nem ez volt azonban az „feldobják” azt, Aquila viszont nagyon
egyetlen szabály, amelyet Aquila látszó- is megfontoltan és tudatosan használta a
lag megszegett. Az egyházi tiltás kiterjedt „tiltott” szimbólumokat, amelyek szerves
minden olyan dolog megmintázására, és lényeges eszközei mondanivalójának.
amelyek zavarják az áhítatot, az imát, ne- Milyen közvetlen tanítással szolgál
vetségesek, vagy tartalmatlan, hiábavaló az északi fal jelenetegyüttese a számunk-
gondolatokat keltenek (Baxandall 1977, ra? Sokan úgy vélik, hogy ők Jézus és a
58). Természetesen a vonulási jeleneten Szűzanya előtt térdelnek, azaz az egyete-
szintén feltűnő majom is ezek sorába tar- mes világrend törvényei szerint és má-
tozik (uo.). Rendkívül szűklátókörűnek sok javára élik életüket. Az „odatérdelés”
tartom azokat a véleményeket, amelyek azonban általában csak néhány percig,
szerint azért került a freskóra, hogy eg- vagy óráig tart, aztán ki-ki feláll és siet
155
a „hordócskájához”… A beavatási kapun hogy ez nem lesz mindig így: idővel az

való átlépés viszont napi 24 óra „térde- alattomosság és a gonoszság ül majd a
lést” igényel, így az a legtöbb ember előtt nyeregbe. Több mint 640 évvel e jelenet
zárva marad. Csak a „hordócska” teljes megfestése után pontosan tudjuk, hogy
félretétele vezet eredményhez: aki csak a festőművész tisztán látott: a második
egy percre is érte nyúl, az már letért az évezred közepétől – rövid periódusoktól
Útról. Elszánt és elkötelezett törekvésre eltekintve – felelőtlen országvezetés, és
van szükség a hordócskától való meg- a nemzet anyagi és szellemi kincseinek
szabadulásra és az Úton maradásra, s ez változatos módszerekkel való elprédálása
Aquila képi rendszerében a Ház jól épí- jellemezte történelmünket.
tése (ld. alább). (Az értelmezés szavakba
öntése során szándékosan alkalmazom
ugyanarra hol a keresztény, hol a budd- ÍTÉLET ÉS
hista szóhasználatot, hogy világossá te-
gyem: az üzenet az intézményesített val-
KEGYELEM/
lások fölött áll.) KÖNYÖRÜLET
Hadd térjek vissza még egyszer a fe-
hér és a vörös ló kantárja fogásának eltérő A templomba lépővel az ítélkező Krisz-
módjára. A nemesember egyenesen tartja tus néz szembe a diadalív tetejéről (83.
a fehér paripáét, a szerecsen hurkosan a kép), megadva a kifestés által hordozott
vörösét – az előbbiben a Nyilas egyenes, mondanivaló alaphangját. Az épület falá-
felfelé törő, az utóbbiban a Bak összeszo- nak nagyobb, elkülönülő szakaszait nem
rító mozgásdinamikájára ismerhetünk. csak gyönyörűen, de rendkívül koncep-
Világos képi beszéd: az egyenes út fölfelé ciózusan festette meg Aquila: minden-
visz, a róla való letérés, a hordócskának hol összefüggő-összetartozó kép- vagy
való áldozás látszólagos kellemetessége jelenetegyütteseket találunk, erre a fön-
ellenére is korlátoz, elveszi szabadságun- tebb részletesen elemzett északi hajófal a
kat, fojtogat. Minél távolabb kerülünk a legjobb példa. Egyetlen téma van, amely
helyes úttól, annál inkább szorul a hurok minden nagyobb falszakaszon megjele-
körülöttünk, s ezt ki-ki a saját bőrén ta- nik: az ítélet, illetve ellenpárjai a kegye-
pasztalhatja mindennapi életében. lem és a könyörületesség.
A képsor középponti része egy to- A szentély déli falán Mihály arkan-
vábbi jelentésrétegben az egyén szintjé- gyalt látjuk, amint lelket mérlegel (84.
nél magasabban is értelmezhető. A fe- kép). Ne feledjük, hogy Aquila a ma-
hér ló a magyarság gyakran alkalmazott gyar képírásrend szerint festett, a két
képi szimbóluma. A kifestés idején Ma- serpenyőben lévő két „különböző” alak
gyarország ereje teljében volt, „gyeplő- ugyanaz a személy, pontosabban lélek,
je” pedig Nagy Lajos, egyik legkiválóbb két különböző állapotban. (A lelkek mér-
uralkodónk kezében. Aquila érezhette, legelése abszolút, értelmetlen X lelkét
156
83. KÉP. A veleméri templom keleti hajófala. A diadalív fölött az ítélkező Krisztus látható, jobbján az üdvözültek, balján
az elkárhozottak. Balra lent a golgotai jelenet, jobbra lent a Szent Anna harmadmagával-kép. Simon Attila felvétele.
Y-éhoz mérni.) A mára már lekopott, de ző ítélet irányába billenti egy épületnek
Rómer idejében még látható, az arkan- a mérleg rúdjára helyezésével. Pap Gá-
gyal jobbja felé eső serpenyőben (Rómer bor ismerte föl, hogy az épület az illető
1874, V. tábla) az illető jó, a balra lévő- „jól épített háza” (Pap 2009, 18): tisztes-
ben pedig a vétkes cselekedeteit, mulasz- ségben, becsületben eltelt, jóra törekvő,
tásait megtestesítő emberke ül. A lelket Istennek tetsző élete. Ez – és csak ez! –
maguknak megkaparintani kívánó ör- képes kiegyenlíteni a vétkek súlyát, sőt
dögök kívül vannak a Mihály arkangyal a mérleget a jó irányba billenteni. A jól
által uralt kék hátterű falszakaszon, és a épített ház a szentély északi falán is fel-
szentély belső terébe sem kerülnek be: a tűnik a nőszentként ábrázolt Bölcsesség
keleti hajófal vonalába eső szakaszon je- kezében, ott még „életideálként”, hogy
lennek meg. (A szentély teljes, illetve bel- aztán a lélekmérlegelés jelenetében a tőle
ső terének a templom arányrendszerének különböző, ténylegesen megvalósított
vizsgálatakor tett megkülönböztetését „házként” jelenjen meg. Jékely Zsombor
tehát a kifestés is igazolja.) Erőlködésük szerint „a mérlegelő Szent Mihály-ábrá-
ellenére egy angyal a mérleget a kedve- zolás sokkal személyesebb, egy valakire
157
alkalmazott jelenetnek tűnik, mint a di- Tapasztalataim szerint Pap Gábor

adalív nagy Utolsó ítélet-képe – ez afféle fenti megfigyelése – pontatlanul – úgy
»különítélet«” (Jékely 2004, 114). került át a köztudatba, hogy nyári nap-
A kegyelem témája a hajó nyugati fordulókor a kelő nap sugarai világítják
falán jelenik meg a leghangsúlyozottab- meg a bűnösöket, noha ezt a művészet-
ban a Köpenyeges Máriának, a bűnösök történész nem állította, sőt egyértelmű-
végső menedékének ábrázolásaként (85. sítette, „hogy a napfelkeltekor mit tesz
kép). A Kegyelem Anyjának köpönyege a nap, azt az »alkalmasan« választott
alatt sorakoznak a kegyelmet már csak ablaküveg [Pap megfigyeléseikor sár-
Mária közbenjárása által elnyerni remélő ga drótüveg volt az épület ablakaiban
vétkesek. Aquila a fényjárást is bevonta – N. Zs.] jóvoltából nem állt módunk-
mondanivalója hangsúlyosabbá tételére. ban megfigyelni” (Pap 1978, 13). Bár a
Nyári napfordulókor, azaz a fényben és templom körül magasra nőtt erdő ma
kegyelemben bővelkedés idején, a kora már megakadályozza, hogy az alacsony
reggeli nap sugarai a Mária köpönyege napállás létrehozta fényjelenségek megfi-
alatt meghúzódó bűnösökre vetülnek, gyelhetők legyenek, a fényjárás számítá-
jelezve, hogy ekkor számukra is van irga- sok segítségével rekonstruálható. Ehhez
lom (Pap 1978, 10; Pap 2009, 20). szükség van az épület tájolásának isme-
84. KÉP. Lelket mérlegelő Mihály arkangyal a veleméri templom szentélyének déli falán. Simon
Attila felvétele.
158
retére. Méréseim és számításaim szerint mán be tud világítani. Nyári napforduló-

a hajó északi fala, s vele együtt a tengelye kor a 4:00-kor kelő Nap azimutja 53° 22’,
a keleti iránytól 19,5 fokkal a földrajzi ezzel az irányszöggel is vonalat húztam
észak felé, azaz a 70,5 fokos azimut irá- a szentély keleti ablakából (34. ábra zöld
nyába mutat. A szentély tengelye kb. 2 vonal). A kelő Nap sugarai a szentély
fokkal nagyobb azimut felé irányul. Egy falát éppen elkerülve a hajó déli falára
irány azimutja a földrajzi északkal bezárt vetülnek, ott is a középső ablak nyugati
irányszögét jelenti az óramutató járásá- rézsűjébe. Kizártnak tartom, hogy ez a
val egyező irányban haladva: pl. a keleti véletlen műve lenne, egyértelmű, hogy a
irányé 90°, a délié 180°, a nyugatié 270°. fényjárás rendkívül gondos tervezésének
Az égitestek helyzetének meghatá- újabb tanúbizonyságát látjuk.
rozására szolgáló xephem nevű program Az égi pályáján továbbhaladó Nap
(Downey) segítségével kiszámítottam a fénye néhány perc múlva a középső és
Nap azimutját 1976. június 21-én 5:00- a nyugati hajóablak között található, ma
ra és 5:40-re, a Mária köpönyege alatti már erős kopottsága miatt azonosítha-
bűnösök, illetve a templom küszöbének tatlan férfiszentet világítja meg. 5:00-ig,
Pap Gábor által megfigyelt megvilágító- amíg a szentélyablak leképeződése eljut
dására megadott időpontra. Az utóbbira a Köpenyes Mária képéig, a fény még
70° 44’ adódott, vagyis, a várakozásnak érinti a nyugati hajóablakot és a tőle nyu-
megfelelően, ekkor a templom hosszten- gatabbra látható, mára már az azonosít-
gelyében áll a Nap (34. ábra, vörös vonal). hatatlanságig megkopott nőszent kép-
Az előbbire kapott értékkel, 63° 58’-cel a mását.
résablaktól húzott vonal (34. ábra sárga A kifestés logikája alapján megkísé-
vonal) éppen ott éri el a nyugati falat, relhető a két szent azonosítása. A Köpe-
ahol a bűnösök vannak Mária jobb karja nyeges Mária közbenjáró, aki a bűnösö-
alatt, tehát a számítások pontosan vissza- kért könyörög Krisztusnál. Úgy vélem,
igazolták Pap megfigyeléseit. hogy a két szent is közbenjáró, Mária
A veleméri templom északkelet felé csupán a harmadik, igaz a legbefolyáso-
lejtő domboldalon áll, így, ha nem ven- sabb a közbenjárók sorában. Molnár V.
né körül sűrű erdő, akkor minden bi- József szerint (magánközlemény 2009) a
zonnyal a kelő Nap is be tudna sütni az női szent Árpád-házi Szent Margit lehet,
épületbe. Az erdő sűrűsége meggátolja, „akinek imái az eget ostromolják”. Rómer
hogy az ezt esetleg akadályozó dombor- Flóris és Kovács József, bár egészen más
zatot észleljük. A Google Earth-ről, illet- megfontolások alapján, de szintén úgy
ve a környék turistatérképéről (Az Őrség vélte, hogy Aquila (akkor még „csak” Bol-
2002) nyerhető szintadatokból azon- dog) Margitot ábrázolta a nyugati hajó-
ban az olvasható ki, hogy az épület előtt ablak és a Köpenyes Mária között. A
északtól délkeletig tartósan lejt a terep, férfiszentet Rómer Imre hercegnek, Ko-
tehát a kelő Nap fénye az egész év folya- vács Szent Henriknek véli (Rómer 1974,
159
85. KÉP. A Köpenyeges Mária-ábrázolás a veleméri templom nyugati hajófaláról. Simon Attila
felvétele.
22-23; Kovács 1977b, 18). Az általam képmása alatt kivehető egy baljában
követett logika is a tisztaság megtestesí- mérleget, jobbjában feje fölé emelt kar-
tőjét, Szent Imrét valószínűsíti a napfor- dot tartó arkangyal – nyilvánvalóan Mi-
duló első, tiszta fénye által megvilágított hály – ábrázolása. A festészeti elképzelés
szentként a déli falra. menet közbeni megváltoztatására utal az
A restaurátori vizsgálatok feltárták, is, hogy a szentélyben egyedül Szent Mi-
hogy a Köpenyes Mária jobb karja alatt hály glóriája nem plasztikusan kiképzett,
az első sorban látható két előkelő ala- tehát oda Aquila eredetileg nem tervezett
kot, akik közül az egyikük koronát visel, dicsfényes alakot (uo.). A különítéletet
utólagosan betoldott vakolatra festették és -kegyelmet kérőt Kevy Ferenc Nagy
(Lente 2004, 107), tehát ők később, kü- Lajos királyban vélte megtalálni (Kevy
lön kérésre kerültek a helyükre, és mint- 2006, 707), bár még az is igazolásra vár,
ha külön kegyelemért folyamodnának. A hogy a király ismerte Aquilát, vagy járt a
különítéletnek tehát megvan az ellenpár- veleméri templomban.
ja, a külön kegyelemkérés. Ezt a betoldást Érdemes észrevételezni, hogy
és a lélekmérlegelés-jelenetet összeköti, Aquila odafesthette Mihály arkangyalt
hogy második szándékkal készültek. A a szentély déli falára, akit névünnepe
restaurátorok észrevették, hogy a lélek- (szeptember 29-e) és ábrázolt tevékeny-
mérlegelést eredetileg a szentély keleti sége egyaránt az őszi napéjegyenlőséggel
falára festette Aquila: Gábriel arkangyal kezdődő Mérleg havába helyez, hiszen,
160
a számítások szerint, oda sohasem ve- ben található Szent Miklós föntebb már
tül közvetlen fény a nyári félévben (sőt részletezett, ugyancsak könyörületes
máskor sem). Ahhoz a falszakaszhoz cselekedet gyakorlása közben megörökí-
a szentély kerek ablakának működése tett képmása. A keleti hajófalon látható
kapcsolódik, amely – Németh Ilonával golgotai jelenetben az ítélet és a könyö-
végzett észleléseink szerint – az őszi nap- rületesség egyaránt jelen van. Krisztus
éjegyenlőséget követő harmadik naptól elítéltként kerül a keresztre, az emberiség
enged közvetlen fényt az épületbe. Lehet- megváltásáért elszenvedett halála pedig
séges, hogy Aquila saját megfigyelések könyörületességének legmagasabb rendű
híján eleinte úgy hitte, hogy nyári nap- megnyilvánulása. A könyörületesség te-
fordulókor a Nap fénye rávetül a szen- hát mind a négy hajófalon megjelenik, a
tély déli falára. Ez kizárta volna, hogy Köpenyeges Mária pedig mintegy az ítél-
Mihály képe odakerülhessen, hiszen az kező Krisztus ellenpólusaként szerepel.
hibaként jelentkezett volna kifestésnek Nem feledkezhetünk meg arról,
a fényjárást erőteljesen figyelembe vevő, hogy a templomba lépő nem valamiféle
rendkívül szigorú rendjében, és csak az ítélet, hanem az Utolsó Ítélet Krisztusával
1377. év napfordulóján, már a kifestés találja magát szemközt. Az eseményről
közben szerzett személyes tapasztalatai János evangélista tudósít az Újtestamen-
alapján vált számára világossá, hogy az tumban, az ő ábrázolása három helyen is
arkangyal ábrázolása elhelyezhető a déli megtalálható (volt) a templomban: em-
szentélyfalon, sőt, ott van a legmegfele- beri alakban a diadalív északi oldalán, a
lőbb helyen. (A lélekmérlegelési jelenet golgotai jelenetben, asztrológiai szimbó-
kifestés közbeni áthelyezésének termé- lumával, sasként megjelenítve a szentély-
szetesen más oka is lehetett.) ben, végül a tizenkét apostol sorában a
Aquila a Köpenyeges Mária-kép fölé Háromkirályok vonulása fölött. Ez utób-
festette Szent Mártont, akit legismertebb bi freskó nagy része már Rómer idejében
könyörületes cselekedete közben örö- sem volt látható, a tizenkét pár, még ma
kített meg: köpenyét kettévágja, és felét is meglévő meztelen lábból, azonban
odaadja egy didergő koldusnak. A fest- egyértelmű, hogy a hajó északi falának
mény mára már szinte teljesen lekopott, felső részén az apostolokat mintázta meg
Rómer Flóris leírása segít a felismerésé- Aquila. A Jelenések könyve írójának há-
ben (Rómer 1874, 23). romszoros megjelenése megerősíti, hogy
A hajó déli falának északi végén lát- az Utolsó Ítélet a kifestés kiemelt témája.
ható Árpád-házi Szent Erzsébet alakja A képek értelmezésében eddig lo-
(77. kép), aki maga volt a megtestesült gikus megfontolások mentén haladtam,
könyörületesség. Természetesen Aqui- az utolsó gondolatmenet azonban túllép
la is alamizsnaosztás közben ábrázolja: a tudományosság keretein. Ennek elle-
ételt és italt nyújt egy férfi- és nőalak- nére talán a mának szóló legfontosabb
nak. Az északi falon pontosan vele szem- gondolatokat tartalmazza. Úgy vélem,
161
34. ÁBRA. A xephem program alapján számított fényvetülések 1976 nyári napfordulóján. Zöld:
4:00-kor, sárga: 5:00-kor, vörös: 5:40-kor. A szerző munkája.
hogy egy kiemelt szakralitású tárgy, életet éltek, de mára már mintha azok is
épület vagy hely sorsában semmi sem súlyukat vesztették volna. Hasonló sors-
történik véletlenül. A veleméri Szenthá- ra jutott Sárkányölő Szent György Rómer
romság-templomot ilyennek tekintem. által még felismert lovas ábrázolása a
Ha végignézzük, hogy freskói közül nap- hajó nyugati falának északi részéről (uő.
jainkra melyek tűntek el, illetve melyek 23) – ma már nem tudjuk megölni a sár-
maradtak meg, s tesszük ezt arra emlé- kányt. Néhány nappal a kézirat lezárása
kezve, hogy a kifestés fő témája az Utolsó előtt találtam rá Søren Kierkegaard e so-
Ítélet, akkor fölöttébb érdekes következ- raira: (már) „nincs hős, nincs gondolko-
tetésekre juthatunk. dó, nincs szerelmes, nincs lovag, mindez
Eltűntek az apostolok, ma már csak szerep és képmutatás” (Kierkegaard:
késő a jó hír vitele, terjesztése. Lekopott Kritik der Zeit, idézi Hamvas 2017, 319).
Szent Márton képmása, ma már késő A dán filozófus szavai a modern korról
van olyan gáláns cselekedetekre, mint a egybecsengenek a saját meglátásaimmal.
köpenye felének felajánlása egy nélkü- A festő neve kivételével eltűnt az
lözőnek. Elveszett Szent Apollónia kép- Aquila-önarckép előtt kígyózó feliratsza-
mása a szentély déli faláról, ahol Rómer a lagon lévő szöveg, amely a mártonhelyi és
névfeliratát még ki tudta olvasni (Rómer a fölöstömi analógia alapján (uő. I. tábla;
1874, 17), aki a fogait, majd életét áldozta Lanc 1989, 113) sejthetően egy fohászt
fel a hitéért – már késő van ilyen hősi- tartalmazott – már nincs, aki fohászkod-
es hitvallásokhoz. Teljesen eltűnt a déli jon. A lélekmérlegelés jelenetéről elve-
hajófal felső harmadának kifestése, és a szett a Mihály arkangyal jobbja felé eső
felismerhetetlenségig lekopott az abla- serpenyő, s benne a jó lélek – mára már
kok között-mellett három szent képmása elfogytak a jó lelkek. [Az ördögök a túlol-
– bizonyára szép, példás, Istennek tetsző dalon megmaradtak, s csak névfelirataik –
162
Sathanas Belzebu(b) –, amelyeket Kovács amelyről valaki vagy valami éppen az

József az 1970-es években még el tudott ítélkező Krisztussal nézett szembe. Vajon
olvasni (Kovács 1977b, 16), koptak le.] A ki-mi lehetett az, aki-ami megállt előtte?
négy evangélista-ábrázolás közül teljesen Az elsők között tűnt el, már Rómer sem
megsemmisült Mátéé, 1863 óta erősen ká- látott semmit a bejárat fölött.
rosodott Márké és Lukácsé, csak a Jelené- Mi maradt meg a templom kifesté-
sek Könyve szerzőjének, Jánosnak szim- séből? Az ítélet és a kegyelem/könyörü-
bóluma látható ma is épségben. Majdnem letesség föntebb számba vett képei – vi-
teljesen eltűnt a Rómer idejében még teljes szont jelentősen kopott a különítéletet, és
egészében látható fehér torony, amely felé szinte teljesen eltűnt a külön kegyelmet
az üdvözültek tartanak a diadalíven – úgy kérő freskórészlet, s ez az elmúlt hat év-
tűnik, nincs ami „fenntartsa”. Felismerhe- tized fejleménye (!) –, Krisztus és Mária
tetlenné váltak a szentély mennyezetén a valamennyi ábrázolása, az Angyali Üd-
csillagok, ma már nem ragyognak ránk. vözlet, Aquila, a jól épített házat tartó
A szentélyben jó állapotban megma- szent és a Szentháromság megjelenítése a
radt a vélhetően a kifestés idejéről tudósí- szentélyben, valamint a hajó északi falá-
tó mondat első szava, az Anno (év(ben)) nak monumentális képsora, mindazzal a
után azonban hiányzik a folytatás. A dia- gazdag jelentéstartalommal, amelyet fön-
dalív déli oldalának alsó részén található tebb részletesen elemeztem. Mára ennyi
„Szent Anna harmadmagával”-freskón maradt nekünk: vagy végigjárjuk a be-
Rómer még le tudta olvasni készülte dá- avatás útját és ezzel létrehozzuk életünk
tumát (Rómer 1874, 19), mára azonban jól épített házát, vagy menthetetlenül a
olvashatatlanná vált. A hajó északi falán, végső ítélet alá kerülünk. Már nincs le-
a vörös ló jobb mellső lábától balra a mű- hetőség különítéletre, nincs kibúvó, csak
vészettörténész még látott egy 1632-ből reménykedhetünk Krisztus kegyelmé-
származó falfirkát (uő. V. tábla és 21). Egy ben és a Könyörületesség Anyjának köz-
kivonás volt: az aktuális évszámból vonta benjárásában. Az utolsó időkre egyedül
le a látogató a kifestés keletkezésének év- az adhat reményt, hogy a Krisztus életé-
számát, amelyet bizonyára a Szent Anna nek legfontosabb mozzanatait – a fogan-
harmadmagával-képről olvasott le, hogy tatást (Angyali Üdvözlet), a születést és a
megtudja, hány éves festményekben gyö- kereszthalált – ábrázoló freskók jó álla-
nyörködik. Megdöbbentő, hogy az összes potban megmaradtak, tehát a megváltás
középkori évszám eltűnt a templom fa- ígérete érvényben van. Még vannak, akik
láról, még a firka is! Az Utolsó Ítéletről felismerik és hódolnak előtte (Háromki-
szóló látomásában ezt hallja János apos- rályok imádása), ám ehhez az Úton já-
tol egy angyaltól: Idő többé nem lészen rás szükséges. Erre hívja föl a figyelmet
(Jelenések könyve 10, 6). a kifestés legépebben megmaradt nagy
Végül, de nem utolsósorban eltűnt egysége: az északi fal alsó regiszterének
a nyugati falon a bejárat fölötti freskó, képsora.
163
A Z A LMÁDI KÖR T EMPLOM S ZAKRÁLI S G E O M E T R I Á JA
AZ ALMÁDI KÖRTEMPLOM
SZAKRÁLIS GEOMETRIÁJA
Az elmúlt évtized egyik legérdekesebb első, 2014-es ásatási szezon szenzációs
ásatása a Káli-medence nyugati szélén, eredményt hozott: előkerült helyenként
Monostorapáti határában zajlott. Célja több, mint egy méter magasságú álló
az okiratokból jól ismert hajdani almádi falakkal a Kárpát-medence hatodik hat-
monostor és templomának feltárása volt, karéjos körtemploma (86. kép), az első
amelynek csekély romjai a munkálatok a Tisza vonalától nyugatra. Feltárták egy
megkezdése előtt is látszottak. A kutatást kis hosszházas templom alapjait – ezt az
Hangodi László történész kezdeményez- ásató régész az alapítók végső nyughelyé-
te, Buzás Gergely régész vezette. Már az nek tartja a benne gondosan kialakított
164
A Z A L M Á D I K Ö R T E M P L O M SZ A K R Á L I S G E O M E T R IÁ J A
két sír alapján (Buzás 2018, 11) –, továb- kutatás ennek alapján úgy vélte, hogy „az
bá egy háromhajós bazilika déli mellék- Atyusz nemzetség tagjai ezt az egyházat
hajójának és -szentélyének falindítását csak 1164 után emelték bencés apátság-
(87. kép), valamint a monostorépületnek gá s nemzetségi és kegyúri monostor-
az Árpád-kornál jóval későbbi, XV–XVI. rá” (Szentpétery 1927, 361). Tény, hogy
századi falmaradványait (35. ábra). 2021 bencés monostor működéséről Almádon
nyarán napvilágra került a bazilika fő- és csak 1227-től van adatunk (Hangodi
északi apszisa is. 2012, 10). Lehetségesnek tartom, hogy a
A szakrális létesítmény alapításáról korai kutatásnak volt igaza, és az 1420-as
dokumentum áll rendelkezésünkre. Egy átirat „kijavította” az eredeti 1121-es do-
1121-ben II. István király megbízásából, kumentum vélt pontatlanságát, és vissza-
Nána veszprémi püspök keze által szüle- vetítette akkorra a XV. századi állapotot.
tett oklevél 1420-ból származó átiratából Az egyházak és monostorok státuszának
tudjuk, hogy atyja, Bánd megbízásából helyenként következetlen Árpád-kori
Atyusz nembeli Ogiuz (Atyusz) monas- használata miatt pusztán a megnevezés
teriumot (monostort) alapított 1117-ben alapján nem lehet döntést hozni ebben a
Szűz Mária és Mindenszentek tiszteleté- kérdésben. Tekintettel kell lennünk arra
re, részben abból a vagyonból, amelyet is, hogy a Benedek-rendnek akkor nem
apja erre a célra rá hagyott megőrzésre, volt nagymestere vagy generálisa, sőt ma
részben a sajátjából. A szöveg kitér arra, sincs, tehát nem állt központi irányítás
hogy Atyusz mostohaanyja, Bánd má- alatt, mint számos más középkori szerze-
sodik felesége, Genuru (Gyönyörű) as�- tesrend, hanem független szerzetesházak
szony is tett adományt a létesítmény ré- tömörültek rendszövetségbe, ezeket a
szére. A felszentelésre 1121-ben került benedeki regula követése kötötte össze.
sor, azt Nána püspök végezte (latin ere- Így az adott kereteken belül az egyes mo-
deti: Szentpétery 1927, 362–365; fordítá- nostorok működését jelentősen befolyá-
sa: PPlant 2001, 559–561). 1164-ben az solhatta a kegyúr akarata.
alapító unokaöccse, Miske ispán fia, Ist- Segítséget nyújthat viszont, ha tekin-
ván szintén adománnyal látta el az alapít- tetbe vesszük az ásatási eredményeket.
ványt, ám az erről szóló, eredetiben ránk Buzás Gergely szerint először a háromha-
maradt okirat azt ecclesia (egyház, temp- jós bazilika és vele egy időben a kis hossz-
lom) néven említi (Jakubovich 1924, 159), házas kápolna készült el, néhány évti-
csakúgy, mint Sol ispán 1221-es adomá- zeddel később, de még a XII. században
nyozó okirata (Fejér 1829, III/1: 326). Az pedig a körtemplom (88. kép). A régész
utóbbiak korábban ismertek voltak, és a kijelentései kérdések sorát vetik föl. Va-
jon melyik templomot szentelte föl Nána
püspök 1121-ben? A kegyurak miért a
86. KÉP. Az almádi hatkaréjos körtemplom romjai dél- kápolnában nyugszanak, nem pedig a ke-
nyugatról. A szerző felvétele. gyúri templomukban? Meglátásom sze-
165
87. KÉP. Az almádi monasterium romjai: balra a bazilika déli faláé, középen a körtemplomé és a kápolnáé, jobbra
pedig a monostor késő középkori falaié. Buza László felvétele.
rint az 1117-es „elvi” alapítás és az 1121- tek két hosszházas templom után egy
es fölszentelés között eltelt négy év alatt kereket? A bencés építészet nem használ
csak az előbbi tudott elkészülni, a bazilika rotundát, s ez nyomós érv amellett, hogy
aligha. Nyilvánvaló, hogy a kisebb temp- az almádi emelése idején még nem az ő
lom stációs kápolnájaként működhetett építési elveiket alkalmazták.
az utóbbinak, azaz szertartások közbeni „A bencés építészet nem használ
processziók célpontja lehetett, de alig- rotundát”–megjegyzés ellen felhozha-
ha e célra készült. Abból, hogy az okirat tó, hogy a kolozsmonostori bencés mo-
befejezett jelen időben szól a monasteri- nostorban is állt körtemplom, ráadásul
um elkészültéről nem következik, hogy a éppen hatkaréjos. Az Árpád-korban
bazilika is tető alá került 1121-re, hiszen forráshiányos, az almádihoz képest a
a létesítmény működésének megkezdésé- Kárpát-medence túlsó végén állt erdélyi
hez elegendő volt a kápolna, amelyben a alapítvány esetében ugyanazzal a nehéz-
kanonokok vagy a szerzetesek el tudták séggel küzd a kutatás: nem tudjuk, hogy
végezni az előírt imáikat, illetve liturgikus az ott kialakított szakrális létesítmény
tevékenységüket. Még fogósabb kérdés, bencés monostornak készült-e, s ha ne-
hogyha elfogadjuk az ásató régész által tán annak, akkor miért emeltek ott kör-
adott időrendet, akkor egy vélelmezett templomot. A közelmúltban elemeztem
bencés monostorban vajon miért emel- az almádi monostorral kapcsolatban
166
ránk maradt dokumentumokat és az ed- szakrális épületek meghatározott céllal,

dig közzé tett régészeti eredményeket, konkrét spirituális szerep betöltésére ké-
és arra a következtetésre jutottam, hogy szültek, esetlegességek feltételezésének
a Hangodi László és Buzás Gergely által nincs helye, különösen az almádi kör-
felvázolt konvencionális történet, amely templom esetében, amely nagy gonddal
az almádi alapítványt kezdettől fogva és szembetűnő mívességgel épült (89.
bencés monostornak tartja, lényeges kér- kép). A spirituális funkcióját meg kell(e-
désekre nem szolgál válasszal (Németh ne) tudni nevezni, és kontextusba kell(e-
2019, 147–150). A legfontosabbakat az ne) tudni helyezni a tőle távoli többi hat-
előző két bekezdésben felsoroltam, a tel- karéjos rotundáéval.
jes érvrendszeremet a hivatkozott mun- Meglátásom szerint mindenképpen
kában kifejtettem. Az Árpád-korban a számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy
35. ÁBRA. Az almádi monasterium épületeinek periodizált alaprajza. Buzás (2018, 11) nyomán.
167
88. KÉP. A körtemplom és a kápolna falcsatlakozása. A szerző felvétele.
Atyusz székeskáptalant alapított (Né- nem észrevételezte, hogy ezek között

meth 2019, 145). A monasterium megne- nem találunk olyanokat, amelyeket ki-
vezést az Árpád-kor első felében székes- fejezetten szerzetesek viseltek: csuhák
káptalanokra is használták (Koszta 2007, például nem szerepelnek közöttük. A lis-
10; Thoroczkay 2012, 411). E kitágított tán ugyanakkor éppen olyan öltözeteket
értelmében helytálló lehet Almád eseté- találunk, amelyek egy kanonoki testület
ben: kanonokok működhettek az alapít- számára a legmegfelelőbbek.
vány javára. Éppen az almádi monasteri- A három almádi templom közül a
um életre hívását közvetlenül megelőző bazilika és a kápolna azonos fajta kőből
időszak az, amikor királyaink tudatosan készült, s igazat kell adnunk az ásató ré-
támogatták a székeskáptalanokat (Kosz- gésznek, hogy közel egykorúak (Buzás
ta 2007, 19). A 2019-ben tett javaslato- 2018, 11), csupán a felépítésükhöz szük-
mat az ott felsorakoztatottakhoz képest séges idő tért el lényegesen. A körtemp-
további érvvel is alá tudom támasztani. lom azonban anyagában és kivitelezésé-
Tekintsük az öltözékek sorát, amelyeket ben is jóval igényesebb megrendelőről
Atyusz szokatlan bőségben adományo- tanúskodik, s a két hosszházastól eltérő
zott az alapítvány javára: 15 albát, 5 dal- időpontban emelték. Gondosan faragott,
matikát, 6 szubtilét (tunikát), 10 kazulát, a görbület ívét követve szögre vágott, vö-
15 kappát, 11-11 stólát és manipulust rös tufa kváderkövek borítják kívül is,
(Szentpétery 1927, 364). A kutatás még belül is a falakat (90. kép). A feltűnően
168
89. KÉP. Az almádi hatkaréjos körtemplom romjai délről. A szerző felvétele.
vastag járószint is vörös tufából készült. 92–95 cm (36. ábra). Átszámítottam eze-
A drága anyag és a mívesség kizárja, ket a metrikus értékeket királyi lábra, ez
hogy pusztán egy második stációs ká- 31,3 cm (Busics 2019, 138; Busics–Tóth
polnának épült volna. Kárpát-medencei 2020, 221). Ebben kifejezve jó közelítés-
körtemplomokban végzett kísérleteim sel egész számok adódtak: 24, 18 és 3.16
tapasztalatai alapján biztosra veszem, A két átmérő aránya 4:3, s természetesen
hogy fenomenális hangtere volt, amelyet ugyanaz érvényes a sugarakra is. A kor épí-
akár egyetlen kanonok be tudott zenget- tészeti gondolkodásába helyezkedve meg
ni, egy fél tucat pedig komoly akusztikai kell vizsgálnunk annak lehetőségét, hogy
„műveleteket” volt képes végezni benne. az épület legfontosabb méretei pytha-
Jelen tanulmányban csak érinteni gorasi számhármast (5:4:3) képeznek. A
kívántam az almádi alapítvány törté- sugarakkal – 12, illetve 9 láb – számol-
netének első évszázadával kapcsolatos va előáll a 15 láb hosszúságérték, amely
nyitott kérdéseket, ám annak fő célja a 4,7 m-nek felel meg, s ez észszerű érték
körtemplom szakrális geometriájának
vizsgálata. Kutatótársammal, Mészáros
József építészmérnökkel fölvettük az 16 Az egyezés pontosabb, ha a szakirodalom-
épület legfontosabb méreteit. A követ- ban elfogadott, 31,3 cm-es lábértékkel szá-
molunk, nem a Busics és Tóth által korrigált
kező értékeket kaptuk: külső átmérő: 7,5 31,9 cm-rel (Busics 2019, 138; Busics–Tóth
m, a belső átmérő: 5,6 m, a falvastagság: 2020, 221).
169
90. KÉP. A körtemplom délkeleti karéja belülről. Jól látszik a hátfal előreugrása egy ívszakaszon. A
szerző felvétele.
a rotunda kupola nélküli magasságának, [tízzel osztható] vagy különösebb jelen-

azaz a harmadik alapvető méretének. Ez tőséggel bíró szám. A többi méretadat
nem igazolható, legfeljebb az alaprajz félegész számmal fejezhető ki, sőt a fal-
tervezőjének gondolkodásmódjából kö- vastagság esetében az alapegység negye-
vetkeztethető ki, amelyről alább kimuta- de is megjelenik. Ez nem támogatja a
tom, hogy mennyire „geometrikus” volt. földmérő mérnök feltételezését, hiszen
Busics György szerint, aki maga a kisebb alapegységnek, az arasznak el-
is felmérte az almádi körtemplomot, az méletileg több kerek hosszértéket kelle-
épület méretezése királyi araszban tör- ne hoznia, mint a lábnak. Ezzel szemben
tént (Busics György 2020, magánközle- nála csak három méretadat kerek szám,
mény). A 37. ábra mutatja be az épület még a falvastagság sem, amely lábban
méretezését ebben az egységben. Lát- viszont igen. Ennek fényében az arasz-
ható, hogy csak a szomszédos, illetve az ban való méretezettség feltételezését
átellenes karéjközéppontok távolságá- nem találom előremutatónak. A tervező
ra adódik egész érték, valamint a teljes természetesen könnyűszerrel elérhette
külső átmérőre, ám az utóbbi sem kerek volna a karéjok átmérőjének, illetve a fal
170
vastagságának másmilyenre választásá-

val, hogy egész értékek és „szép” arányok
álljanak elő araszban, ám nem ezt tette.
Az okát alább fogjuk meglátni: a szakrá-
lis geometria fölülírta azt, hogy a „szép”
arányok legyenek a legfontosabbak.
Busics ábrájáról mindenesetre le-
olvasható, és a lábban vett méretekből
is kitűnik, hogy a legkisebb falvastagság
negyede a külső sugárnak, a legnagyobb
pedig, a karéjok belső végénél a 9/19-e,
azaz majdnem a fele. A fal hatalmas te-
her viselésére volt képes, így az épületet
minden bizonnyal impozáns, a körtemp-
lom szélességével szinte megegyező kül-
ső átmérőjű kupola zárta le. Ebben az
esetben a 15 láb magas felmenő falakon 36. ÁBRA. Mészáros József munkája saját méretfelvétel
12 láb magas kupola ült, s az épület teljes alapján. A méretek méterben adottak.
magassága 27 láb lehetett, hacsak azt egy
kupoladob tovább nem emelte.
Az almádi körtemplom ideális
alaprajzán számos érdekességet figyel-
hetünk meg. Ha bármelyik két átelle-
nes karéjhoz a 38. ábrán látható módon
közös érintőt húzunk, akkor az érintője
lesz annak a két körnek is, amelyek a két
azonos oldali karéj ívének teljes körré
egészítése nyomán állnak elő. Ehhez na-
gyon pontosan meghatározott karéjmé-
retekre, illetve -elhelyezésre van szükség.
A karéjok átmérője 170 cm. Az épület
középpontja körül rajzolni tudunk egy
kört (a 38. ábrán a piros), amely érinti
a karéjok kiegészített ívét. Ennek átmé-
rője 223 cm. A beírt piros kör, illetve a
karéjok átmérőjének aránya másfél szá-
zalék pontossággal 4:3, tehát ez az arány 37. ÁBRA. Az almádi monasterium körtemplomának mé-
újra felbukkan a körtemplom tervében. retezése királyi araszban Busics György szerint. Busics
Az Árpád-korban szándékosan nem ké- György szívességéből.
171
szült teljesen szabályos templomépület,

sem kerek, sem hosszházas, így a külön-
böző méretekben néhány centiméternyi
ingadozás van, attól függően, hol veszik
föl azt.
Bármelyik szabályos kiosztású hat-
karéjos körtemplom esetében igaz, hogy
ha összekötjük az egyik karéj közép-
pontját a szomszédjáéval és a szemben
levőével, akkor olyan 30–60 fokos de-
rékszögű háromszöget kapunk, amely-
ben az oldalak hosszának aránya 1:√3:2.
Ám az, a föntebb említett érintőhöz
hasonlóan, már az almádi alaprajz kü-
lönlegessége, hogy a hosszabb befogó az
ábráról leolvashatóan a karéjok átmérő-
38. ÁBRA. Mészáros József rajza. A méretek méterben jének kétszerese.
adottak. Megtehetjük azt is, hogy a karéjok
átmérőjét és a karéjokat belülről érintő
kör átmérőjét egy derékszögű három-
szög befogóinak tekintjük. Ekkor Pytha-
goras tétele alapján az átfogóra 281 cm
adódik, amely a körtemplom belső su-
garával egyenlő, s ez az almádi kiszer-
kesztés újabb egyedi tulajdonsága. Ezt
az összefüggést úgy láttathatjuk az alap-
rajzon (39. ábra), hogy az egyik karéj ki-
egészített körét a belső érintő körrel vett
érintkezési pontjában (B) egy az előbbi
AB átmérőjével megegyező hosszúsá-
gú merőleges szakaszt (BD) állítunk az
épület szimmetriatengelyére. A létrejött
BCD derékszögű háromszög két befogó-
jának hossza megegyezik a kiegészített
karéjok, illetve a belső érintő kör átmérő-
jével. Toljuk el a CD átfogót a CK vektor-
ral. A C pont így értelemszerűen a K-ba,
39. ÁBRA.Mészáros József rajza. A méretek méterben az épület középpontjába kerül, a D pedig
adottak. D’-be. A KD’ szakaszt K középponttal le-
172
forgatva a szimmetriatengelyre a D’ pont alapítás, Gyönyörű asszony jeruzsále-

az A-ra kerül, ahogy a D’A körív mutat- mi zarándoklata és alapítása), művel-
ja. Mivel KA a rotunda belső sugara, így tek, igényesek. Milyen érdemdús tetteik
KD’ hossza is éppen akkora, tehát a raj- nyomán gyarapodott a vagyonuk?
zon előállt a fentebb említett számítási Most vizsgáljuk meg, hogy a kör-
eredmény. templom geometriája mi módon szol-
Számottevő geometriai tudást igé- gálja ki a fény működését benne. Az al-
nyel, hogy a fent felsorolt összes arány mádi épületegyüttes néhány ívperccel
és érték harmonikusan tudjon kapcso- délre helyezkedik el a 47. szélességi kör-
lódni a többihez: a rendkívül alapos ter- től, amelyen a nyári és a téli napfordulós
vezés lenyűgöző. A körök játékára épülő napkelték földrajzi iránya (azimutja) 72
ideális alaprajz tökéletes, szemet gyö- fokos szöget zár be egymással (vízszintes
nyörködtető, teljes rendezettséget su- látóhatáron), s természetesen ugyanez
gárzó. Minden tiszteletünk a tervezőé, igaz a napnyugtákra is. Ha csupán egy
a sapiens architectusé! A rotunda kifi- bő fokot mozdulunk el észak felé (a kár-
nomult tervezése és a mind építőanya- pátaljai Gerény földrajzi szélessége), ak-
gában, mind kivitelezésben nagyon kor ez az érték 74 fokra nő, ha pedig egy
színvonalas megvalósítása igényes és te- fokkal délre (a Csongrád-Csanád megyei
hetős megrendelőre utal, akinek tellett Kiszombor szélessége), akkor 70 fokra
egy kétségtelenül európai rangú építész csökken. A két települést azért válasz-
és annak építőműhelyének foglalkozta- tottam összehasonlításul, mert ezekben
tására. is hatkaréjos körtemplom áll vagy állt.
Itt meg kell állnunk egy pillanatra: Megvizsgáltam, hogy a 72 fok megjele-
a végrendelkező Atyusz (Ogiuz) apja, nik-e az almádi körtemplomban jó okkal
Bánd a család első tagja, aki megjelenik feltételezhető fényvetülésekben. Az épü-
okiratban. Nem tudjuk, kik ők, hon- let „kelet–nyugati” tengelye az 55 fokos
nan és mikor érkeztek a Balaton-felvi- azimut felé mutat, amely a terep enyhe
dék nyugati részére. Hihetünk-e annak, emelkedésére való tekintettel a nyári
amit a nevük sejtet: oguzok, vagy tor- napfordulós napkelte iránya. Aznap a
zult alakkal állunk szemben? A további kelő Nap tehát a tengelyben állva átvilá-
ismert korai névalakok: Ocuz, Ochuz, gított az épületen.
Oghus (Jakubovich 1924, 158) támoga- Ha a délkeleti karéjnak a rotunda
tást adnak az Oguz olvasatnak. A név K középpontjától legtávolabbi pontját
eredetét Németh Dániel tanulmánya összekötjük a külső fal vonalával és azt
elemzi e kötet Függelékében. Honfog- megfelezzük, akkor a W pontban a haj-
lalók-e, Árpád-népénél később érke- dan kétségtelenül létezett ablak helyénél
zettek, netán már náluk korábban is itt vagyunk (40. ábra). Ha a W pontot össze-
éltek? Látjuk, hogy vagyonosok, erős kötjük az északi és az északnyugati karéj
keresztény elkötelezettségűek (almádi közötti falszakasz közepével (Z), akkor
173
sított ablak távolsága, és abba szabályos

ötszöget írunk, akkor az előző bekezdés-
ben megjelent összefüggések geometria-
ilag is előállnak (41. ábra). A XOW szög
szükségszerűen 72 fok, hiszen egy sza-
bályos ötszög középpontjából két szom-
szédos csúcs felé húzott szakaszok által
bezárt szög mindig ennyi. A WOZ egye-
nes az ötszög szimmetriatengelye. Az
ábrán észrevehető, hogy a körtemplom
karéjainak hatszöge és a Nap járása által
előhívott ötszög rendszere összekapcso-
lódik. Az egyik kapcsolódás éppen ez: az
ötszög egyik szimmetriatengelyén van a
W pont, s ráadásul ez napjáráshoz is kö-
tődő irány. Másrészt az ötszög és a hat-
40. ÁBRA. KX: a napkelte iránya a nyári napfordulón, szög egyik szimmetriatengelye egybe-
KW: a napkelte iránya a téli napfordulón. Mészáros esik – az XOK egyenes – és a két sokszög
József rajza. A méretek centiméterben adottak. befoglaló köre az X pontban érinti egy-
mást: a 7 cm-es pontatlanság az ideális
szerkesztésen alatta marad a valós épü-
ez a vonal 72 fokos17 szöget zár be a nyá- let kivitelezésekor részben szándékol-
ri napfordulós napkelte irányával, azaz tan jelentkező aszimmetria mértékén.
megegyezik a téli napfordulós napkelté- Érdemes felfigyelni arra, hogy a hatszög
ével. a térben van, az ötszöget pedig a Nap já-
Ahol 72 fokos szög jelenik meg, rása, azaz időbeli folyamat hívja elő az
ott érdemes szabályos ötszöget keresni, adott földrajzi szélességen, tehát valós és
s e próbálkozást Almádon is siker ko- virtuális mértani alakzatok kapcsolód-
ronázza. Ha a kelő Nap nyári és a téli nak egymáshoz.
napfordulós fényvetülései irányának O Az előző két bekezdésben leírt
metszéspontjából kört rajzolunk akkora „ideális” fényjárás megvalósulását meg-
sugárral, mint onnan az imént azono- akadályozza, hogy délkelet felé jelentősen
emelkedik terep, s így a téli napfor-
dulós napkelte Almádon jóval nagyobb
17 A pontatlanság mértéke, amely 1 foknál ki-
sebb, az X pontnál jelenik meg abban, hogy azimuton (és időben is később) kö-
az ötszög csúcsa mennyivel fordul el a szim- vetkezik be, mint sík terepen. Adódik
metriatengelytől. Az ablakot a fal mélységé- a kérdés, hogy az év melyik napján
nek közepén tételeztem föl, ám az lehetett
beljebb is, s ez csökkentené a pontos értéktől kel a Nap a ZOW egyenes által kijelölt
való eltérés amúgy is szerény mértékét. 127 fokos azimut irányában a helyi
174
terepviszonyok között. Számításaim sze-

rint a monasterium második patrocíni-
umát jelentő Mindenszentek napján,
november 1-én. Ennek nyomán megvizs-
gáltam, hogy a 41. ábrán lévő szabályos
ötszögben megjelennek-e az első védő-
szent, Szűz Mária ünnepeihez köthető
irányok. A nyári napfordulós napkelte
iránya csak fél fokkal tér el a Sarlós
Boldogasszony-napiétól (július 2-a), te-
hát a tájolás és a modellezés hibáján belül
megegyeznek. A 271 fokos azimut irányá-
ba mutató OY egyenes pedig a tényleges
napnyugta irányát jelöli ki Gyümölcsoltó
Boldogasszony (március 25-e) vagy Kis-
boldogasszony (szeptember 8-a) napján,
a terepemelkedéstől, illetve az erdőtől 41. ÁBRA. Mészáros József rajza. A méretek méterben
mentesített terület méretétől függően18. adottak.
Ebben az irányban a körtemplom falának
valószínűleg nem volt nyílása, ám a
kupolájának vagy az azt tartó tamburnak Az előző bekezdések azzal a tanul-
lehetett. Nehézséget jelent a fényjárás re- sággal szolgálnak, hogy nemcsak a kör-
konstruálásában, hogy a bazilika nyugat templom geometriája lenyűgöző, hanem
felől takarhatta a kilátást az arra néző az is, hogy a létrehozói mi módon aknáz-
ablakoknak, így további feltételezések- ták ki az épület egyedi földrajzi helyzetét,
be nem kívánok bocsátkozni. Tény és igazították a tájolását a Nap éves járá-
viszont, hogy a rotunda meglehetősen sához. Az ablakok már nincsenek meg,
beszorított helyzetben van a két hosszhá- amelyek a fényjárás finom kezelésének
zas templomhoz képest, s ez nehezen további részleteit fedték volna fel. A falak
értelmezhető, ha később emelték, mint az nagymértékű megsemmisülését, illetve a
utóbbiakat, ahogy Buzás Gergely állítja kupola teljes hiányát azért is sajnálhatjuk,
(Buzás 2018, 11). mert így érdemi hangtani vizsgálatok-
ra sincs lehetőségünk. Ami megmaradt
a körtemplomból, azonban bőségesen
18 A napok meghatározásánál tekintettel vol-
tam az algyógyi templom fényjárásának elegendő annak felismeréséhez, hogy
elemzésekor is figyelembe vett szempontra: magasrendű szellemiség letéteményese.
egy adott napon a napkelte és napnyugta Nem hiszem, hogy ez pusztán az építő-
iránya a XII. században még használatban
lévő Julián naptár pontatlansága miatt nem mester érdeme, hanem a kegyúr elkép-
volt azonos a maival. zelése öltött formát az előbbi keze által.
175
Ugyanennek látjuk száz évvel későbbi ba legyen képes kerülni az oda betérő, s
példáját a felvidéki Süvéte (Šivetice) kör- ez útja-módja annak, hogy megtapaszta-
temploma esetében, amely szintén tel- lásai körét kiszélesítse, és teljesebben tud-
jesen egyedi alaprajzú és térrendezésű, ja felfogni a Mindenséget. Ebben segítik
gondosan és egyéni módon kivitelezett az ott működő erők, amelyeket sokan úgy
épület (Németh 2019, 99). élnek meg, hogy hat rájuk a „hely szelle-
Tisztában kell lennünk azzal, hogy, me”. A tudatállapota megváltozásához a
az almádi rotunda alaprajzán megjelenő látogató leginkább az elcsendesedésével
geometriai virtuozitás, illetve az épület tud hozzájárulni, a helyhez való medita-
míves kivitelezése nem cél volt, hanem tív kapcsolódással, például a fények vo-
eszköz: mindezek szellemi támasztékul nulásának figyelésével. Paradox módon a
szolgáltak azok számára, akik beléphet- szakrális tér megzengetése szintén a belső
tek, hogy emelkedjenek, találkozhassa- csend elérésének igen hatékony módja,
nak azzal, ami túl van az anyag világán. amit saját és kutatótársaim számos ta-
Bár a pragmatikus vizsgálatok körén kí- pasztalata is megerősít. A fentieket „bár-
vül esik, de mivel szakrális épületről van ki” meg tudja tenni, ám mi történik, ha
szó, szükségszerűen fel kell, hogy merül- a rotundát jól ismerő, azt rendszeresen
jön a kérdés: vajon mit tapasztalhatott használó, „működtető” s arra már kellően
az a személy, aki belépett ebbe a Min- ráhangolódott személy lép be? Ő nyilván
denséggel geometriailag is jól demonst- képes lesz gyorsabban elérni a tudatálla-
rált módon harmóniában lévő épületbe? pot-változást, és az mélyebb lehet, mint
A szakrális helyeket azért hozzák létre, egy gyakorlatlan személy esetében. Arra
hogy a hétköznapitól eltérő tudatállapot- is gondolnunk kell, hogy a körtemplom
körül élő és tevékenykedő személyek egy
kis csoportja lép be a szakrális térbe, és
közösen törekszenek nyitottabb tudatál-
lapot elérésére. Megfelelő ráhangoltság
esetén az együttműködés fokozott ered-
ményt hoz. A középkori szerzetesek szá-
mára előírt napi hatszori zsolozsmázás
fő célja nem bizonyos imák nagyszámú
ledarálása volt, hanem e monoton tevé-
kenység végzőjének más tudatállapotba
juttatása. A bal agyfélteke működésének
lenyugtatása minden meditációs gya-
korlat alapja, s ennek eszköze gyakran
valamilyen monoton testi vagy tudati
91. KÉP. Az almádi hatkaréjos körtemplom északkeleti tevékenység végzése, mint például a zso-
és délkeleti karéja. A szerző felvétele. lozsmázás. Amikor értelmezni kívánjuk
176
az almádi rotunda, illetve – tágabban – „A materialisztikus attitűd, akár nyílt és téte-

bármelyik korabeli szakrális épület lét- les materializmusról legyen szó, akár egy egy-
rehozásának okát, akkor meglátásom szerű »praktikus« materializmusról, az embe-
szerint azt elsősorban az e bekezdésben ri lény pszichofiziológiai alkatában egészén
foglaltak gondolatkörében kell megten- tényleges és nagyon fontos változásokat idéz
nünk, nem pedig az anyag szintjén. elő. [...] csak körül kell néznünk ahhoz, hogy
A hosszházas kápolna és a körtemp- észrevegyük: a modern ember teljesen im-
lom falai egymásba érnek. Buzás Ger- munissá vált minden olyan befolyás számá-
gely szerint az utóbbi az előbbi lábazatán ra, amely nem ütközik az érzékeibe; nemcsak
ül (Buzás 2014, 2; uő. magánközlemény felfogóképessége válik egyre korlátozottab-
2021. január). XXI. századi gondolko- bá, hanem – ezzel párhuzamosan – érzéke-
dással nehezen érthető, miért nem lehe- lésének területe is fokozatosan beszűkül. En-
tett úgy kitűzni a később emelt épületet, nek eredménye a profán nézőpont egyfajta
hogy az kikerülje a korábban készültet. megerősödése, ugyanis ez a nézőpont a fel-
Amennyiben az ásató régésznek igaza van fogóképesség defektusából született, vagyis
a két épület egymáshoz viszonyított idő- egy korlátozottságból, és ez a korlátozott-
rendjét illetően, akkor a hiba lehetőségét ság – egyre hangsúlyosabbá válva és egyre
elvethetjük, hiszen föntebb bemutattam, nagyobb területre kiterjedve – maga látszik
hogy a körtemplom tervezése és kivite- igazolni a szóban forgó nézőpontot” (Guénon
lezése egyaránt kiemelkedő színvonalú 2006, 116).
munka. A kápolna lábazatára való cse-
kély ráfedésének okát abban látom, hogy
pontosan ott kellett felépíteni, ahol áll, és
éppen akkorára, amekkora. Az észszerű reprodukálható megfigyeléseket végezni
megfontolást – ti. a körtemplom ne fed- és kvantitatív megállapításokat tenni.
jen rá a korábban épült társára – fölülírta Számos alkalommal jártam a mo-
valami annál jóval fontosabb ok, amelyet nasterium területén, hol másodmagam-
a 900 évvel előttünk élt őseinkéhez viszo- mal, hol kisebb, hol nagyobb csoporttal.
nyítva lefokozott érzékelésünkkel mi már A hely és különösen a körtemplom min-
nem vagyunk képesek nyilvánvalóként den alkalommal erősen hatott közülünk
„meglátni”, felfogni, csak az építészeti mindenkire. A szakrális tér tehát köl-
furcsaságból következtethetünk rá. Mi- csönhatásba lépett a látogatóival. A köl-
vel szakrális térről van szó, a pragmatikus csönhatás megléte szükségszerűen jelenti
megközelítés szükségszerűen elégtelen erők működését és energia mozgását. Ez
annak teljes körű értelmezésére, ezért be viszont már a fizika egzakt tudományá-
kell lépni a metafizika, az öt érzékszer- nak kutatási területe, akkor is, ha ilyen
ven túli világ területére is. Ez azonban természetű kvantitatív műszeres méré-
nagyrészt kívül esik a pragmatikus vizs- seknél még nem tartanak a vizsgálatok. A
gálódások terén, hiszen ott igen nehéz rotundának az odalátogatókra gyakorolt
177
hatása nem minősíthető pusztán pszichés 14; a pálos rend korai történetéről és a
folyamatnak, arról nem is beszélve, hogy legkorábbi remeteségek lokalizálásáról:
azoknak is vannak fizikai és biokémiai Németh 2020, 89). Egyetlen más spiri-
eszközökkel mérhető megnyilvánulásai. tuális központ körül sem csoportosult
Meglátásom szerint a körtemplom maj- az Árpád-korban ennyi majdani pálos
dani helyét kijelölő személy, nemkülön- remeteség, még a Pilisben sem. A formá-
ben az építőmester még képesek voltak lódó rend súlypontja a század közepén
észlelni az ott működő „erőt” és annak még a Balaton-felvidéken volt, s az csak
hatósugarát, és ezek figyelembevételével annak végére került át a Pilisbe. A fentie-
végezték el a kitűzést, vállalva az „ütkö- ket úgy is fogalmazhatjuk, hogy az almá-
zést” a kápolna falával. A szakrális építé- di monasterium szellemi forrásul szolgált
szetben minden elemnek jelentősége van. hat, a krisztusi szegénységhez visszatérő,
Ezeket kell tudnunk értelmezni; nem aszkézist gyakorló, emelkedett lelkiségű
tarthatjuk mindazt az őseink ügyetlensé- kis közösség számára, amelyek tagjai a
gének, ami számunkra furcsa. közelében kívánták remeteéletüket foly-
Az Atyuszok almádi monasteriuma tatni. Függetlenül attól, hogy az 1263-
nagyon különleges Árpád-kori épület- ban felsorolt remeteségek már patrocí-
együttes. Az, hogy körtemplom is tar- niumukkal felsorolt templomok mellett
tozott hozzá (91. kép), mindenképpen működtek, amelyek egy része kisnemesi
kiemeli a hasonló szakrális központok alapítású lehetett, s a hely kiválasztásá-
közül. A rotunda szükségszerűen vala- ban az alapító döntése húzódhatott meg,
milyen szellemiségnek az anyag szintjén ezek Almád felé irányulása kétségtelen.
történő (egyik) megnyilvánulása, hiszen Egy remeteközösség kihalna, ha nem
ezt a Kárpát-medencében is ritka alap- kapna utánpótlást új jelentkezőkben, te-
rajzú hatkaréjos körtemplomot – és pon- hát az általuk képviselt szellemiség, lel-
tosan ezt – használni kívánták valamire kiség és életvitel vonzóerőt kellett, hogy
az építtetői. Ennek a szellemiségnek a gyakoroljon. Mivel ezek a remeteségek
külvilág felé való megnyilvánulásának nem enyésztek el, sőt, a Balaton-felvidé-
juthatunk a nyomára, ha tekintetbe ves�- ken további pálos remeteségek alapításá-
szük F. Romhányi Beatrix egyik megálla- ról tudunk (pl. Enyere, Uzsa, Vállus), a
pítását. Ő hívta föl a figyelmet arra, hogy térség beoltódott Almád szellemiségével.
az almádi alapítványtól kevesebb, mint Bár az almádi monasterium mint-
15 km-re, azaz félnapi járóföldre műkö- egy fél évezrede beszüntette működését
dött a legkorábban létrejött, már 1263- és az anyag szintjén is nagyrészt meg-
ban említett, a Balaton-felvidéken mű- semmisült, ami megmaradt belőle, az
ködő majdani pálos remeteségek közül kiemelkedő építészeti tudásról és magas
négy vagy öt, illetve a XIII. századi ala- szellemiségről tanúskodik. Árpád-kori
pításúak közül még egy vagy kettő (42. szakrális építőművészetünk számos, az
ábra), összesen hat (F. Romhányi 2016, almádiéhoz hasonló színvonalú szuverén
178
alkotása bizonyítja, hogy a Magyar Ki- tása lenne kívánatos, és annak vizsgálata,
rályságnak nem volt szüksége a Kelethez hogy a különböző, kétségtelenül létezett
vagy Nyugathoz való kulturális „felzár- keleti és nyugati hatásokat hogyan fo-
kózásra”. Ez utóbbi sulykolása helyett a gadta magába és alakította át a maga ha-
hozott sokszínű kulturális örökség kuta- gyományainak olvasztótégelyében.
42. ÁBRA. Kék kör: az almádi monasterium, vörös kör: 1263-ban már működő remeteség, mályva-
színű kör: 1263 után, de még a XIII. században alapított remeteség. A felemás színnel jelölt, 1263-
ban már működő idegsyti remeteséggel kapcsolatban jelenleg nem dönthető el, hogy azonos
volt-e a tálodival vagy sem. Fehér kör: jelenlegi település. Jeney János rajza.
179
A Z ERED MÉN YEK Ö S S ZEG ZÉS E
AZ EREDMÉNYEK
ÖSSZEGZÉSE
Az alább röviden összefoglalt eredményeimet a képekben, arányokban, minőségek-

ben, szimbólumokban gondolkodó Árpád-kor szellemiségébe helyezkedve értem el.
Szakrális épületekkel foglalkoztam, amelyek egyrészt azért készültek, hogy kifejezzék
a keresztény spiritualitást, másrészt azért, hogy az odalátogatókat a hétköznapitól elté-
rő, emelkedettebb, „tágasabb” tudatállapotok eléréséhez segítsék. Ennek eszköze volt
a templomokban működő fény, amelynek szerepével kiemelten foglalkoznak e kötet
tanulmányai, valamint a hangok megfelelő alkalmazása.
• Négy Árpád-kori templomban vizsgáltam a fények mozgását: Algyógyon, Vele-

méren, Bényben és Tarnaszentmárián, az előbbi kettőben közvetlen megfigyelés-
sel, az utóbbi kettőben modellezés segítségével.
• Új fogalmat vezettem be: kettős fényvetülésnek nevezem, ha egy templom egyik
ablakán besütő közvetlen napfény a túloldalon egy ablakrésre „esik”, azaz aka-
dálytalanul áthalad az épületen.
• Kettős fényvetülés bekövetkezését számítottam ki, igazoltam és de-
monstráltam az algyógyi és a bényi körtemplomokban a napéj-
egyenlőség, illetve a nyári napforduló időbeli közelségében. Kimutat-
tam, hogy ezek bekövetkezte megtervezett építői szándék eredménye, a je-
lenségek a Nap éves járásához, illetve egyházi ünnepekhez kapcsolódnak.
Erős hasonlóságot mutattam ki a tarnaszentmáriai és a veleméri templomban
megfigyelhető, a keleti szentélyablak által kiváltott nyári napfordulós fénymoz-
gásban: e napon mindkettő az épületek teljes hosszát jelezte, továbbá a hajó és a
szentély elválasztásának helyét.
• Vizsgáltam a tarnaszentmáriai templom arányrendszerét. Azt állapítottam meg,
hogy a legfontosabb alaprajzi méreteinek arányai megegyeznek a tiszta hangkö-
zök jelentette frekvenciaarányokkal. Kiszámítottam, hogy a szentélynégyezetet
határoló oszlopok közül az átellenesen lévők távolsága, azaz a négyezet átlója a
keleti szentély átmérőjével egyezik meg, azaz egyszerű aránykapcsolat áll fenn a
szögletes szentélynégyezet és a kerek keleti apszis között, amelyek a templomtér
180
A Z E R E D M É N Y E K Ö SSZ E G Z É SE
spirituális szempontból legfontosabb részei. Értelmezését adtam a kör és a kereszt

egyszerre történő megjelenésének a templom legfontosabb, központi terében.
• Vizsgáltam a veleméri templom arányrendszerét. Megállapítottam, hogy a belső
méretek arányai a toronyaljától kezdve a szentélyig számtani sorozatba illeszke-
dő, hetes nevezőjű törtek 12/7-től 7/7-ig, amelyek kifejezik az épületen való vé-
gigvonulás spirituális értelmét. A külső méretek arányaira 4 számlálójú törtek
adódtak, kifejezve a szilárdság, a védelem minőségét.
• Az almádi monasterium hatkaréjos rotundájának arányrendszerét tanulmányoz-
va megállapítottam, hogy a romjai tanulsága szerint is kiemelkedő mívességgel
megalkotott épület alaprajza a körök játékán alapuló, kifinomult tervezés ered-
ménye. Kimutattam, hogy az építész a tervezés során tekintettel volt a hely föld-
rajzi szélességére, és az ahhoz tartozó napjáráshoz illeszkedő arányrendszerű
templomot alakított ki.
• Felhívtam a figyelmet arra, hogy az almádi monasterium szellemi forrásul szol-
gált hat, a közelébe települt, a később kiformálódó pálos rend legkorábbi alapítá-
sú remeteségei sorába tartozó, aszkézist gyakorló, emelkedett lelkiségű kis közös-
ség számára. A szellemi vonzóerő fizikai szintű megnyilvánulását a monasterium
hatkaréjos körtemplomával azonosítottam.
• Kiszámítottam, hogy az almádi és az algyógyi rotunda, valamint a veleméri hossz-
házas templom rendre 31,3 cm-es, 31,6 cm-es, illetve 31,5 cm-es alapmérték sze-
rint épült. Ezek az eredmények kitűnő egyezésben vannak a Busics György és
Tóth Sándor által más Árpád-kori templomokra nyert értékekkel (Busics 2019,
138; Busics–Tóth 2020, 221), és igazolják, hogy a templomaink a magyar királyi
láb alapmértéke szerint készültek, s ennek értéke néhány milliméterrel nagyobb
a korábban elfogadott szakirodalmi értéknél. Az eredmények összehasonlítását a
X. táblázat tartalmazza (ld. alább).
• A veleméri Szentháromság-templom Aquila János keze által 1377–78-ban ké-
szült kifestésének új értelmezését adtam, és megállapítottam, hogy nagyon mély,
korunk embere számára is érvényes mondanivaló hordozója.
• Folytattam a horvátországi Nin Szent Kereszt titulusú preromán templomában
működő fény Mladen Pejaković által több mint 40 éve megkezdett vizsgálatát. Ki-
számítottam, hogy az épület mutatja a Hold mozgásának határhelyzeteit jelentő
nagy északi, illetve déli holdforduló irányát, valamint a saját földrajzi szélességét.
• Vizsgáltam az 1150 körül II. Géza királyunk által alapított Szent István király ke-
resztesei, más néven stefanita ispotályos rend legkorábbi, III. Orbán pápa 1187-
ben kiadott okiratában felsorolt templomos helyei azonosításának lehetőségét. Itt
181
A Z ERED MÉN YEK Ö S S ZEG ZÉS E
részeredményekre jutottam: több téves azonosítási lehetőséget ki tudtam zárni,

valamint megállapítottam, hogy a rend a háromapszisos, egyhajós templomok
építését kedvelte.
Kutatásaim végkövetkeztetése az, hogy az Árpád-kort kifinomult szakrális építé-

szeti kultúra jellemezte a királyi és a püspöki központoktól távoli helyeken is: harmo-
nikus, arányrendszerükben mély üzeneteket hordozó, a bennük működő fény moz-
gására és a tér jó akusztikájára is tekintettel lévő templomok készültek el nagy tudású
építészek szellemi és fizikai munkája nyomán. Büszkék lehetünk arra a maradványai-
ban is lenyűgöző szakrális építészeti örökségre, amelyet nagyszerű őseink hagytak
ránk! Kötelességünk, hogy mindazt, ami megmaradt belőle, fizikai és szellemi szinten
egyaránt megőrizve és gondozva adjuk tovább az utódainknak.
ÁRPÁD-KORI TEMPLOMOK MÉRTÉKRENDSZERÉNEK ALAPÉRTÉKEI
Templom Lábméret
Algyógy, körtemplom 31,6
Monostorapáti, almádi monasterium körtemploma 31,3
Velemér, Szentháromság-templom 31,5
Bagod-Vitenyédszentpál, körtemplom 32,0
Bény, körtemplom 31,8
Ják, Szent Jakab-körtemplom 32,0
Kallósd, körtemplom 31,8
Nagytótlak, Szűz Mária és Szent Miklós-körtemplom 31,9
Tarnaszentmária, Sarlós Boldogasszony-templom 31,7
X. TÁBLÁZAT. Az értékek cm-ben. A kékkel jelölt adatok a szerző meghatározásai, a többi Busics–
Tóth 2020, 221-ből. Az általuk közölt értékeket milliméter pontosságra kerekítettem, mert továb-
bi tizedesjegy megadása az Árpád-kori épületek esetében irreleváns lenne.
182
I R O D ALOMJEG YZÉK
IRODALOMJEGYZÉK
RÖVIDÍTÉSEK
ÁÚO 1860–74. ÁÚO: Wenzel Gusztáv: Árpád-kori Új Okmánytár I–XII. Pest, 1860–
1874.
EKF 2004. EKF: Az Első Katonai Felmérés. DVD. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.
2004.
HO 1876. HO: Ipolyi Arnold – Nagy Imre – Véghelyi Dezső (szerk.): Hazai Okmány-
tár VI–VIII. Budapest, 1876, 1880, 1891.
HOkl 1879. HOkl: Nagy Imre – Deák Farkas – Nagy Gyula (szerk.): Hazai Oklevéltár
1234–1536. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1879.
PPlant 2001. PPlant: Takács Imre (szerk.): Paradisum Plantavit. Bencés monostorok a
középkori Magyarországon. Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma, 2001.
184
I R O D A L O M J E GYZ É K
FELHASZNÁLT IRODALOM
• Angel 1965. Angel, Gheorghe: Biserica romanică de la Geoagiul de Jos. Apulum

V. (1965) 615–623.
• Anonymus 1975. Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford. Pais Dezső. Magyar He-
likon, Budapest, 1975.
• Ataoguz 2015. Ataoguz, Kirsten: Role of Light-Shadow Hierophanies in Early
Medieval Art. In: Ruggles, C. L. N. (szerk.): Handbook of Archaeoastronomy and
Ethnoastronomy. Springer Science+Business Media, New York, 2015, 1733–1741.
• Az Őrség 2002. Az Őrség és a Göcsej turistatérképe. Cartographia, Budapest, 2002.
• B. Benkhard – Lukács 1996. B. Benkhard Lilla – Lukács Zsuzsa: Lengyeltóti plébá-
niatemplom. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 549. Lengyeltóti, 1996.
• Bálint 1977. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. II. kötet. Szent István Társulat,
Budapest, 1977.
• Baxandall 1977. Baxandall, Michael: Die Wirklichkeit der Bilder. Malerei
und Erfahrung im Italien des 15. Jahrhunderts. Syndikat Autoren- und
Verlagsgesellschaft, Frankfurt am Main, 1977.
• Békefi 1894. Békefi Remig: A czikádori apátság története. Pécs, 1894.
• Bél 2001. Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása. Esztergom, 2001.
• Berze Nagy 1961. Berze Nagy János: Égigérő fa. 2. kiadás. TIT Baranya Megyei
Szervezete, Pécs, 1961.
• Biblia 1990. Biblia. Magyar Bibliatanács, Budapest, 1990.
• Bibó 1935. Bibó István: A számok szerepének és jelentésének kialakulása az emberi-
ség történetében. A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára IV. (Társadalom- és
Néprajzi) Szakosztályának Közleményei 28. szám, Szeged, 1935.
• Boltizsár 1863. Boltizsár Ágoston: A keresztes lovagok regestái hazánkban az Ár-
pádkorszak alatt. Magyar Sion I. (1863) 58–62.
• Boroviczény 1991–1992. Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Ste-
fani. Tanulmányok a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történeté-
ről. Orvostörténeti Közlemények 133–140. (1991–1992) 7–48.
• Brandt 2011. Brandt, Olof: Understanding the Structures of Early Christian Bap-
tisteries. In: Hellholm David, Tor Vegge, Øyvind Norderval, Christer Hellholm
(szerk.): Ablution, Initiation, and Baptism. De Gruyter, Berlin, 2011, 1587–1609.
• Burckhardt 2001. Burckhardt, Titus: Chartres és a katedrális születése. Arcticus
Kiadó, Budapest, 2001.
185
• Busics–Tóth 2020. Busics György – Tóth Sándor: A királyi öl hossza. Rekonstru-

álható-e az egykori hosszmértékegység? Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2020.
• Busics 2019. Busics György: Az egykor Székesfehérváron őrzött királyi öl rekonst-
rukciója. Székesfehérvár, 2019.
• Buzás 2014. Buzás Gergely: Ásatási napló. Monostorapáti, Almádi monostor. 2014.
• Buzás 2018. Buzás Gergely: Az almádi monostor feltárása. Várak, kastélyok, temp-
lomok XIV. (2018) 6: 9-13.
• Csemegi 1949. Csemegi József: A tarnaszentmáriai templom hajójának stíluskri-
tikai vizsgálata. Antiquitas Hungarica III. (1949) 92–107.
• Dendrinos 2017. Dendrinos, Dimitrios S.: The Mathematics of Monolith’s Sha-
dows. www.researchgate.net/publication/317433842_The_Mathematics_of_Mo-
noliths’_Shadows, 2017.
• Downey. Downey, E. C.: xephem program. www.gothard.hu/almanach/ephemerides/
• Düring 1930. Düring, Ingemar: Die Harmonielehre des Klaudios Ptolemaios.
Elanders Boktryckeri Artiebolag, Göteborg, 1930.
• F. Romhányi 2016. F. Romhányi Beatrix: Heremitae – monachi – fratres. Szem-
pontok a pálos rend történetének újragondolásához. In: Sarbak Gábor (szerk.):
Pálosaink és Pécs I. Szent István Társulat, Budapest, 2016, 9–22.
• Falus 2016. Falus Orsolya: Ispotályos keresztes lovagrendek az Árpád-kori Magyar-
országon. Doktori értekezés. Pécs, 2016.
• Fejér 1829–1842. Fejér György (szerk.): Codex diplomaticus I-VIII. Buda, 1829–
1842.
• Gál–Molnár 1999. Gál Péter József – Molnár V. József: Idvezlégy, kegyelmes Szent
László kerály, Magyarországnak édes oltalma. Örökség Könyvműhely, Érd, 1999.
• Goodson 2007. Goodson, Caroline J.: Material memory: rebuilding the basilica of
S. Cecilia in Trastevere, Rome. Early Medieval Europe 15. (2007) 2–34.
• Guénon 2006. Guénon, René: A mennyiség uralma és az idők jelei. Második, javí-
tott kiadás. Ford. Buji Ferenc. Kvintesszencia Kiadó, Debrecen, 2006.
• Guénon 2012. Guénon, René: Szellemi tekintély és időbeli hatalom. Ford. Bencze
Tamás. Kvintesszencia Kiadó, Debrecen, 2012.
• Györffy 1963–1998. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti föld-
rajza I–IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1998.
• H. Sallay 1989. H. Sallay Marianne: A veleméri templom falképeinek állapotá-
val és restaurálásával kapcsolatos problémák. In: Marosi Ernő (szerk.): Johannes
Aquila és a 14. századi falfestészet. MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Buda-
pest, 1989, 121–126.
• Hamvas 2017. Hamvas Béla: Álarc és koszorú. Medio Kiadó, h. n., 2017.
• Hangodi 2012. Hangodi László: Almád: monostoralapítás és az első két évszázad
története (1117-1301). Archaeologia – Altrum Castrum Online, 2012.
186
• Hani 2016. Hani, Jean: Templom és kozmosz. Ars Naturae VII. (2016) 13–14:
193–198.
• Hecht 1934. Hecht, Josef: Zur Baugeschichte der St. Justuskirche in Flums. A.
Die Grabungen im Chor und Schiff der Kirche. Anzeiger für Schweizerische
Altertumskunde 36. (1934) 225–250.
• Honlap. http://stefanitalovagrend.communio.hu/lovagrend-tortenete
• Hoppál–Jankovics–Nagy–Szemadám 2010. Hoppál Mihály – Jankovics Marcell
– Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, Budapest, 2010.
• Horváth – H. Kelemen – Torma 1979. Horváth István – H. Kelemen Márta –
Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
• Jakubovich 1924. Jakubovich Emil: Miske ispán fia István végrendelete 1164-ből.
Levéltári Közlemények II. (1924) 155–160.
• Jankovich 1812. Jankovich Miklós: Magyar szóelemzés ötven példában. Pest, 1812.
• Jékely 2004. Jékely Zsombor: A veleméri templom falképei. In: Horváth Sándor
(szerk.): Velemér múltja és jelene. Velemér Község Önkormányzat Képviselő-tes-
tülete, 2004, 108-122.
• Kámori 1870. Kámori Sámuel (ford.): Biblia, azaz Szentírás. Ó és Új testamentom.
Pest, 1870.
• Kárpáti 2020. Kárpáti János: A tarnaszentmáriai templom régészeti kutatásának
története és eredményei (1976–1986). In: Kárpátiné Ézsiás Edit (szerk.): Épített
örökségünk gyöngyszemei a Tarna völgyében. Tarnamenti Állatgyógyász Kft., Fel-
debrő, 2020, 106–156.
• Keszthelyi–Keszthelyiné 2012. Keszthelyi Sándor – Keszthelyiné Sragner Márta:
Magyarországi középkori templomok tájolása. Az Országépítő 2012/1-es számának
melléklete.
• Kevy 2006. Kevy Ferenc: Újabb gondolatok Velemér középkori templomának fal-
képeiről. Vasi Szemle LX. (2006) 699–712.
• Kiss–Szabó–Székely 2007. Kiss Tamás – Szabó Béla – Székely Zoltán: A Szent
László-herma. Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Győr, 2007.
• Knauz 1863. Knauz Nándor: Az esztergomi érsekség okmányai. Magyar Sion I.
(1863) 129–136.
• Knauz 1864. Knauz Nándor: Az esztergomi főkáptalannak Árpádkori okmányai.
Magyar Sion II. (1864) 121–132.
• Knauz 1874. Knauz Nándor: Monumenta Ecclesiæ Strigoniensis I. Esztergom,
1874.
• Koszta 2007. Koszta László: Székeskáptalanok és kanonokjaik Magyarországon a
12. század elejéig. In: Uő: Írásbeliség és egyházszervezet. Fejezetek a középkori ma-
gyar egyház történetéből. Szeged, 2007, 9–21.
187
• Kovács 1971. Kovács Béla (1971): Jelentés a tarnaszentmáriai templomban végzett

kutatásról. 1971. február 22. – március 10. Magyar Építészeti Múzeum – Műem-
lékvédelmi Dokumentációs Központ Tervtára, ltsz. 28049.
• Kovács 1977a. Kovács József: A veleméri Szentháromság-templom. (Történelem,
ikonográfia, ikonológia.). In: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve.
Szombathely, 1977a, 507–536.
• Kovács 1977b. Kovács József: Nézzük meg együtt a veleméri románkori templom
freskóit. Művészet XVIII. (1977b) 3: 14–19.
• Kozák 1978. Kozák Károly: A tarnaszentmáriai rk. templom feltárása. 1977. Ása-
tási napló. Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattára, ltsz. XIV.142/1978.
• Kozák 1979. Károly: A tarnaszentmáriai templom feltárása. 1978. Ásatási napló.
Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Tervtá-
ra, 1979, ltsz. 25866.
• Kozák 1984. Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX-XI. század).
Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (1984) 107–144.
• Kozák – M. Anda 1988. Kozák Károly – M. Anda Judit: Tarnaszentmária. Római
katolikus templom. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 321. TKM Egyesület,
Budapest, 1988.
• Kralovánszky 1970. Kralovánszky Alán (1970): Székesfehérvár, Rózsa Ferenc utca
3. XI. századi templom. Kézirat. 1970. Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvé-
delmi Dokumentációs Központ Tervtára, ltsz. 25092.
• Krautheimer 1965. Krautheimer, Richard: Early Christian and Byzantine architec-
ture. Penguin Books, Harmonsworth–Baltimore, 1965.
• Kühár 1929. Kühár Flóris: Velemér. Katholikus Szemle 43. (1929) 782–790.
• Lanc 2004. Lanc, Elga: Johannes Aquila és műhelye Radkersburgban és
Fürstenfeldben. In: Marosi Ernő (szerk.): Johannes Aquila és a 14. századi falfesté-
szet. MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Budapest, 1989, 111–115.
• Lente 2004. Lente István: A veleméri középkori falfestmények restaurálásának
története. In: Horváth Sándor (szerk.): Velemér múltja és jelene. Velemér Község
Önkormányzat Képviselő-testülete, 2004, 98–107.
• Léstyán 2000. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: a középkori erdélyi püspökség
templomai. Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Gyulafehérvár, 2000.
• Levárdy 1989. Levárdy Ferenc: Aquila János személyisége. In: Marosi Ernő
(szerk.): Johannes Aquila és a 14. századi falfestészet. MTA Művészettörténeti Ku-
tatócsoport, Budapest, 1989, 92–102.
• M. Anda 2020. M. Anda Judit: „Kövek faggatása”. A tarnaszentmáriai templomról
az építész szemével. In: Kárpátiné Ézsiás Edit (szerk.): Épített örökségünk gyöngy-
szemei a Tarna völgyében. Tarnamenti Állatgyógyász Kft., Feldebrő, 2020, 157–
189.
188
• Major 1976. Major Jenő: Adatok a feldebrői templom keletkezésének település- és

birtoktörténeti hátteréhez. Építés- és Építészettudomány 8. (1976) 193–226.
• Marosi 1995. Marosi Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi
Magyarországon. Művészettörténeti Füzetek 23. Akadémiai Kiadó 1995.
• Medrow 2007. Medrow, Anna Lisa: Falkenjagd im Mittelalter. In: Mamoun Fan-
sa – Carsten Ritzan (szerk.): Von der Kunst mit Vögeln zu jagen. Das Falkenbuch
Friedrichs II. Verlag Philipp von Zahren, Mainz, 2007, 18–21.
• Menzel 2007. Menzel, Michael: Die Jagd als Naturkunst. Zum Falkenbuch Kaiser
Friedrichs II. In: Mamoun Fansa – Carsten Ritzan (szerk.): Von der Kunst mit
Vögeln zu jagen. Das Falkenbuch Friedrichs II. Verlag Philipp von Zahren, Mainz,
2007, 51–61.
• Mezősiné 2004. Mezősiné Kozák Éva: Velemér kora gótikus temploma. In: Hor-
váth Sándor (szerk.): Velemér múltja és jelene. Velemér Község Önkormányzat
Képviselő-testülete, 2004, 84–97.
• Molnár 1966. Molnár Vera: Beszámoló a karcsai templom 1964. évi ásatásáról.
Acta Universitatis de Attila József Nominate, Acta Antiqua et Archaeologica V.
(1966) 103–113.
• Molnár 2001. Molnár V. József: A kisgyermek három alapjele. In: Molnár V. József
(szerk.): Az újjászülető világ. Örökség Könyvműhely, Érd, 2001, 9–46.
• Moser – von Bonin – Frühwirth – Lackner 2004. Moser, Maximilian – von Bo-
nin, Dietrich – Frühwirth, Matthias – Lackner, Helmut: »Jede Krankheit ein mu-
sikalisches Problem.« Rhythmus und Hygiogenese. die Drei 2004, 8-9. sz., 25–34.
• Möller 2007. Möller, Anne: Das Falkenbuch Friedrichs II. oder die mittelalterli-
che Renaissance der Ornithologie. In: Mamoun Fansa – Carsten Ritzan (szerk.):
Von der Kunst mit Vögeln zu jagen. Das Falkenbuch Friedrichs II. Verlag Philipp
von Zahren, Mainz, 2007, 34–35.
• Nagy 2009. Nagy Zoltán: A Képes Krónika és a veleméri templom XIV. századi
faedény-ábrázolásainak értelmezése. Vasi Szemle LXIII. (2009) 79–93.
• Nándori 1972. Nándori Klára: In: A veleméri templom restaurálásának tervdoku-
mentációja. 1972. Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentáci-
ós Központ Tervtára, ltsz. 10211.
• Németh 2005. Németh Zsolt: A Képes Krónika miniatúráinak átfogó értelmezése.
Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Kecskemét, 2005.
• Németh 2010. Németh Zsolt: A veleméri Árpád-kori templom arányrendsze-
re, fényjárása és képi üzenetei. In: Molnár Zoltán – Németh Zsolt – Vass Csaba
(szerk.): Nyolcvan év Isten tenyerén. Ős-Kép Kft., Budapest, 2010. 207–246.
• Németh 2017. Németh Zsolt: A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori
templomai II. B. K. L. Kiadó, Szombathely, 2017.
• Németh 2019. Németh Zsolt: A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori
189
templomai. Északkelet és a Tisza völgye. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2019.

• Németh 2020. Németh Zsolt: A pálos rend története első évszázadának nyitott
kérdései. Egyháztörténeti Szemle XXI. (2020) 3:86–110.
• Németh–Simon 2009. Németh Zsolt – Simon Attila: Az Őrség Árpád-kori templo-
mai. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2009.
• Némethy 1901. Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom-vi-
déki Régészeti és Történelmi Társulat, Esztergom, 1901.
• Nothaft 2015. Nothaft, Philipp E.: Bede’s horologium: Observational Astronomy
and the Problem of the Equinoxes in Early Medieval Europe (c. 700–1100). Eng-
lish Historical Review CXXX. (2015) 1079–1101.
• Ortvay 1891–1892. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. szá-
zad elején. I–II. kötet. Budapest, 1891–1892.
• Pap 1978. Pap Gábor: Velemér – egy téridő-gráf működési vázlata. Művészet XIX.
(1978) 6. sz. 10–19.
• Pap 2005. Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának. DVD. MAG Egyesület, 2005.
• Pap 2009. Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának. Kagylókürt LI. szám,
2009, 16–22.
• Papp 2016. Papp József: A jóga meditatív hagyománya. Miskolc, 2016.
• Peirano 2018. Peirano, Diego: Internal arrangements in some early Christian ba-
silicas of the eastern Mediterranean. Hortus Artium Mediev. 24. (2018) 162–170.
• Pejaković 1978. Pejaković, Mladen: Broj iz svjetlosti. Starohrvatska crkvica svetog
Križa u Ninu. Nakladni zavod Matice Hrvatske, Zagreb, 1978.
• Petrov 1998. Petrov, Gheorghe: Előzetes jelentés az algyógyi középkori épület-
együttes régészeti kutatásáról (1993-95). Erdélyi Múzeum 60. (1998) 68–73.
• Phillips 1965. Phillips, E. D.: The Royal Hordes. Nomad Peoples of the Steppes.
Thames and Hudson, London, 1965.
• Reidinger 2013. Reidinger, Erwin: Stiftskirche Göttweg 1072. Orientierung –
Achsknick – Gründungsdatum. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denk-
malpflege LXVII. (2013) 28–57.
• Reiszig 1925. Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon.
Budapest, 1925.
• Rómer 1874. Rómer Ferencz Flóris: Régi falképek Magyarországon. A Magyar Tu-
dományos Akadémia Archeológiai Bizottsága, Budapest, 1874.
• Sabadošová 2010. Sabadošová, Elena – Havlík, Marian: Rotunda Dvanástich
apoštolov v Bíni – dokumentácia odkrytých murív s vyhodnotením nálezov. 2010.
szeptember.
• Sabadošová 2011. Sabadošová, Elena – Havlík, Marian: Rotunda Dvanástich
apoštolov v Bíni. In: Valeková, Anna (szerk): Ranostredoveká sakrálna architektúra
Nitrianskeho kraja. Nitra, 2011, 129–141.
190
• Sántha 2019. Sántha Attila: Székelyek, más néven: havaselvi szklavinok és szkíták a
bizánci forrásokban. Kézirat, 2019.
• Sápi 1980. Sápi Lajos: A tarnaszentmáriai templom. Műemlékvédelem XXIV.
(1980) 108–117.
• Seemanns 2007. Seemanns Lexikon der Ikonographie. Religiöse und profane Bild-
motive. Szerk. Brigitte Riese. E. A. Seemann Verlag, Leipzig, 2007.
• Sörös 1912. Sörös Pongrácz: Az elenyészett bencés apátságok. A pannonhalmi Sz.
Benedek-Rend története. XII/B. kötet. Budapest, 1912.
• Steinmann-Brodtbeck 1939. Steinmann-Brodtbeck, Susanne: Herkunft und
Verbreitung des Dreiapsidenchores. Zeitschrift für schweizerische Archäologie und
Kunstgeschichte 1. (1939) 65–95.
• Stipančić-Klaić – Andrić – Kostanjšak. Stipančić-Klaić, Ivanka – Andrić, Davor
– Kostanjšak, Anja: Architecture of Light – Case study Holy Cross Church in Nin,
Croatia. www.academia.edu/15826682/Architecture_of_Light_- _Case_study_
Holly_Cross_Church_in_Nin_Croatia._CHolly_Cross_Church_in_Nin_Croatia.
• Sunić 2016. Sunić, Tomislav: A titánok, a tragédia és a modern politikai mítoszok.
Magyar Hüperión IV. (2016) 445–449.
• Supka 1907. Supka Géza: A budafelhévízi Szentháromság-templom. Archaeológi-
ai Értesítő XXVII. (1907) 97–119.
• Szabó 1997a. Szabó, Thomas: Die Kritik der Jagd Von der Antike zum Mit-
telalter. In: Rösener, Werner (szerk.): Jagd und höfische Kultur im Mittelalter.
Max-Planck-Instituts für Geschichte Bd. 135, Göttingen, 1997a, 167–230.
• Szabó 1997b. Szabó, Thomas: A vadászat kritikája a középkorban. Századok 131.
(1997b) 119–138.
• Szentpétery 1927. Szentpétery Imre: Az almádi monostor alapítólevele II. István
korából. Magyar Nyelv XXIII. (1927) 360–370.
• Tarján 2020. Tarján M. Tamás: 1187. július 3. Szaladin szaracén seregének győzel-
me. Rubicon Kalendárium www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1187_
julius_3_szaladin_szaracen_seregenek_gyozelme/. Utoljára megtekintve: 2020.
február 06.
• Thoroczkay 2012. Thoroczkay Gábor: A dömösi prépostság története alapításától
I. Károly uralkodásának végéig. FONS XIX. (2012) 409–433.
• Valter 2004. Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon.
Magyar Egyháztörténeti Munkaközösség, Budapest, 2004.
• Wolfschmidt 2018. Wolfschmidt, Gudrun (szerk.): Baudenkmäler des Himmels:
Astronomie in gebautem Raum und gestalteter Landschaft. Proceedings der Tagung
der Gesellschaft für Archäoastronomie. Tredition, Hamburg, 2018.
• Závodszky 1904. Závodszky Levente: Szent István, Szent László és Kálmán korabe-
li törvények és zsinati határozatok forrásai. Budapest, 1904.
191
F ÜG G ELÉK
FÜGGELÉK
NÉMETH DÁNIEL: AZ ATYUSZ ÉS

VEJTEK NEVEK NYELVTÖRTÉNETI
MAGYARÁZATA
Atyusz
Az Atyusz nemzetség nevének eredetét homály fedi. Kubinyi Ferenc a magyar apa
és atya szavak személynévi használatához köti az Atyus-féle származékokat, amelyek
az elődök emlékezetét tartják fenn (Kubinyi 1885, 172–173). Később Holub József a
szintén Atyusz nevet viselő nemzetség kapcsán írja, hogy „régi, török eredetű nem-
zetségeink közül való, a nemzetség neve nagy valószínűség szerint az otuz ’harminc’
jelentésű török szónak személynévi használatából keletkezett.” Hivatkozik Gombocz
Zoltánra, aki az 1252-es adatolású Othuz személynév török eredetére tér ki, de nem
említi a nemzetséget (Gombocz 1915, 252). Illetve említi Németh Gyula nyelvtör-
téneti magyarázatát, amelyre 1930-ban (majd átdolgozva 1991-ben) kiadott A hon-
foglaló magyarság kialakulása című munkájában bukkanunk. Németh Gyula a török
ogur : oguz, oγur : oγuz ’törzs’ kapcsán említi az otur : otuz ’harminc’ alakokat (az
otur-oγur > oturγur ’harminctörzs’ népnév magyarázataként). Se a személynévre, se a
nemzetségnévre nem tér ki (Németh 1930/1991, 132). Tehát azt mondhatjuk, hogy a
nemzetségnév eredetéről utoljára Holub nyilatkozott, és ő kapcsolta össze a népnevet
a személynévvel és azokat a nemzetségnévvel (Holub 1937, 58). Bár a nemzetségre
Karácsonyi János hívta fel a figyelmet, kiemelte, hogy az Oghuz, Ochuz neveket a XIV.
század második felében már Athyuz-nak írják (Karácsonyi 1900, 134–137). Újabban
a történettudományban (Nemes 2006) ezért a fenti nyelvtörténeti állásfoglalást olvas-
hatjuk. A nemzetségnek mindössze egy leszármazási táblája van, a nemzetségen belül
ötször ismétlődik az Atyusz személynév, megszakítás nélkül négyszer. De előfordul
a nemzetségen belül más öröklődő személynév is (Bánd), és az Artúr-mondakörből
192
F Ü G G E L É K
származó nevet (Weniwer) is találunk (Slíz 2017, 74, 77). A gyakori nevek eredete és a
nemzetség származása között nem mutatható ki minden nemzetségre érvényes össze-
függés (uő. 75). A nemzetségnév alakulására l. még: 1274>1412: de genere Almad …
per Ogvoz banum (ÁSznt. 594).
Az etimológiai szótár (TESz.) és a magyar nyelv ótörök jövevényszavainak
újabb etimológiai szótára (WOT.) nem veszi fel a magyarba átkerült elemek közé
az oguz-ból való úz, vagy otuz szavakat. Ha a honfoglalás előtti névkészletbe tarto-
zónak véljük a nevet, annak is kell adni lehetőséget, hogy egy olyan nyelvből való
névvel van dolgunk, amelyet még nem azonosítottak a kutatók, de az is lehet, hogy
egy már ismert nyelv ismeretlen nyelvváltozatából való a név. Eddig nincs nyoma
(vagy csak nem különíthetők el) úz nyelvi elemeknek a magyarban, a szórványo-
san úz népnévre visszavezethető helynevek sem feltétlenül jelentik a tömeges be-
településeket (Ligeti 1986, 537), határőri szerepük lehetett. 11 helynévi előfordu-
lása van, legkorábbi helynévi alakja 1268-ból Ouzd, legkorábbi személynévi adata
1212/1397/1405: Wz (Rácz 2016, 97–98). A magyarban a népnév legfeljebb sze-
mélynévi használaton keresztül válhatott nemzetségnévvé. De a későbbi alakkal egy
időben nem bukkan fel a korábbi, ezért kronológiailag az oguz és a nemzetségnév
összekapcsolása bizonytalannak tűnik, esetleg az oguz szónak újabb, ómagyar kor
közepi átvételét tehetnénk fel, de ez se magyarázná meg a hangjelölés nyújtotta el-
térő olvasatokat. Az otuz-zal való kapcsolata teljes bizonyossággal nem zárható ki
(Czentnár András szíves közlése).
Magának a személynévnek megfejtése hozhatna egyértelmű eredményt, de egye-
lőre csak feltevésekig juthatunk. Személynévként az Árpád-kori személynévtárból az
alábbi, talán összetartozó adatokat hozhatjuk: Oguz, Ogguz, Oghus, Oghuz, Ogioz, Ogi-
uz, Ogiz, Ogez, Oguoz, Ochiz, Ochus, Ochuz, Ochz, Olchuz, Ocus, Ocuz, Ocuzh, Oci-
us, Oczus, Othios, Othiuz, Othuz, Otis, Aguz, Athuz; Oches, Ogasz, Ogus, Othes, Otus,
Ochud (ÁSznt. 593–595). Az itt közölt adatok tényleges összekapcsolását az egyes em-
lítések egyenkénti vizsgálata tudná valamelyest támogatni, de erre most nincs lehető-
ség. A korai ómagyarban az a betű egyaránt jelölhette az a és az ajakréses ȧ hangot (az
á rövid párját), s ez eltolódást eredményezett a hangjelölésben: az a jelévé válhatott
az o, az o jelévé az u is. Az adatok z ~ s végződésváltakozása sz hangértéket sejtet, de
az s-sel jelöltek talán s-ként is hangozhattak, valamint a t, g jelölés mögött palatális
hangok (ty, gy) is állhatnak (Korompay 2003, 286–288). Emellett a c és t betűk szó-
belseji jelenléte eltávolítja az oguz-tól, a g és c által jelölt (dźs >) gy és cs hang pedig az
otuz-tól. A későbbi, egyértelmű Atyusz-féle alakok megléte mutatja a XIII. században
önálló fonémává váló ty-nek (E. Abaffy 2003: 306) jelölésben való ingadozását. De a
ch, c jelölés akár téves olvasat/lejegyzés eredménye is lehet, mert a korabeli c és t be-
193
F ÜG G ELÉK
tűforma annyira hasonlít egymáshoz, hogy már a középkori írnokok is eltévesztették

másolásnál, nemcsak a későbbi korok kutatói.
Helynévi előfordulások szerint a nemzetségnév alapja az atya szó -sz képzős szár-
mazéka is lehet, bár az atyus alakot 1788-ból hozza az etimológiai szótár (TESz. 1:
195). De az atya szó efféle származékainak helynévi előfordulásának tartja Kiss La-
jos a középkori 1283/1311: Athas ’Atyás’ és 1448: Athyazhaza ’Homokterenye’ adatot
(FNESz. 1: 124). Sőt más személynév is eredményezhet Atya névalakot, amely további
képzővel hasonló származékot tud kialakítani, vö. a Fejér megyei 1302/1419: Vatha,
1302/1420: Vata > 1374: Athya (Gy 2: 347).
Véleményem szerint ezek mögött és az Atyusz nemzetségnév alapjául szolgáló
személynév mögött végső soron görög–latin eredetű személynévnek rövidült alakja
is elképzelhető, Atos alakban létezik a késő középkorban apanévi eredetű családnév-
ként, talán az Atanáz személynév rövidült és becézett alakjaként (CsnSz. 54), e néva-
lak szintén megtalálható helynévben is: 1567 Atosfalwa. Bár gyengíti a magyarázatot
a közvetlen ty-s adatok hiánya, illetve hogy e név a XVI. századtól, illetve a helynév
kizárólag Erdélyből adatolt.
Vejtek
A Veytyc szóalak valószínűleg Vejtëk hangsort jelöl. A Vojtek ~ Vejtek név szláv ere-
detű (cseh Vojtěch, lengyel Wojciech; vö. FNESz. 2: 747), nem találtam utalást arra,
hogy egyházi eredetű lenne. A puszta személynévből keletkezett helynévi adatok ma-
gyar névadás eredményei. Abból nem tudunk messzemenő következtetést levonni a
névviselő nemzetiségéről, milyen eredetű keresztnevet visel, mivel ezt számos egyéb
társadalmi körülmény befolyásolhatja.
Kérdéses, hogy a különféle alakok összefüggnek-e. A személynévhez a következő
lehetséges alakváltozatokat rendelte Fehértói Katalin: Veitheih, Voitech, Votich, Veiceh,
Veitheh, Vetheh, Veiteh, Voiteh, Veithih, Vetih, Veitih, Vetich, Vogtich, Vithek; Voita,
Veithe, Vehti; Veechk, Vech, Veech, Voch, Volchech (ÁSznt. 798–799, 825). A régi ada-
tok alapján az Árpád-korban legtöbbször mássalhangzóra végződött a név. Nehezíti
a tisztánlátást, hogy a ch egyaránt jelölhet h, k, és χ hangot. A fenti magánhangzóra
végződő névadatok becézett formák is lehetnek. A magyar nyelvjárásokban többféle
alakban kerülhetett át a név: azaz különböző nyelvváltozatokban különböző formá-
ban létezett, de bizonyára az adatok időrendi sorában már egy nyelvjáráson belüli
változást is feltehetünk.
194
F Ü G G E L É K
A régi magyar személynevek sorában látunk j (i betű jelöli) nélküli és g-t tartal-
mazó adatokat. Ez azt jelenti, hogy a magyarban kettőshangzó is helyettesíthette az
eredeti ej, oj-t. Másrészt a diftongus is egyszerűsödhet monoftongussá, egyetlen ma-
gánhangzóvá. Szavak és nevek nem közvetlenül kerülnek át egyik nyelvből a másikba,
hanem az átvevő a saját hangrendszeréhez igazítja, hanghelyettesítéssel átalakítja, ha
olyan hang (vagy hangkapcsolat) van az átvett szóban, amely a befogadó nyelv rend-
szerében nincs vagy szokatlan. A g valószínűleg χ-t vagy kisebb eséllyel ennek palatális
párját, a χ́-t jelöli. Előbbi olyan hang, mint a doh, utóbbi olyan, mint a pech végén van.
Előfordul még például az Ajtony személynév török eredetijében és a Bodajk helynév
régi 1193: Bodogth (Gy 2: 351–352) alakjában. Ez a χ hang az ómagyar kor elején eltű-
nik és átadja a helyét a mai h-nak, a χ́ diftongusokban, mássalhangzó-kapcsolatokban
maradhatott csak meg, de ott sem sokáig: az ómagyar végére j-vé változott. Ilyen χ
hang állhat a szó végén a szláv eredetiben, ebből a magyarban h, illetve hanghelyette-
sítéssel k lett.
Helyesírás-történeti szempontból nincs nagy jelentősége a pontos y-nak (ÿ).
Alapvetően önmagában az i és az y ugyanúgy i, í, j hangokat szokott jelölni. Az y és i
váltakozását már a Tihanyi apátság alapítólevelében (1055) megfigyelhetjük, viszont
az y tömeges jelentkezése a XII. század második felétől indul (Kniezsa 1952, 30, 81). A
pont nélküli i megjelenik még a kódexek korában is. Alapvetően itt a pont nem számít
mellékjelnek, azaz nem a pontos betűvel jelölt hang a pont nélküli pártól való ejtésbeli
különbségét jelöli, egyszerűen figyelemfelhívó szerepű. Egyes írástípusokban, ha bizo-
nyos betűk (u, n, m stb.) mellett szerepelt az i is, akkor rendkívül nehéz volt kiolvasni,
így az olvasás segítésére kezdték az i-t pontozni (Kniezsa 1952, 102). Az y alakja pedig
bizonyos írástípusban a v-hez volt igen hasonló. Bár kérdés, hogy az i pontozásának
hatására kapott pontot az y, vagy a betűforma kialakulása okozhatta, hiszen az y gyak-
ran egy i és egy lehúzott szárú i, vagyis j ligatúrájának tűnik. A pontok, vonások és
betűformák a kézírásokban nagy ingadozást mutatnak: ij, ӱ, ẏ, y̋ , ý. A vessző és a pont
szabadon váltakozik a lejegyző tollának hegyessége és külalakja fényében, nem pedig
a hosszúságot különbözteti meg.
A magyarban bonyodalmat okoz az a hang, vagyis az alsó nyelvállású, nyílt, rövid,
ajakkerekítéses hang, mivel ez hiányzik a latinból. A latin betűs írás meghonosodása-
kor még az a betű legalsó nyelvállású, legnyíltabb, rövid, ajakréses hangot tükröztet,
az á rövid párját is jelölhette. Ezért a magyar a-t gyakran o-val jelölték, ez eltolódást
okozott a rendszerben. Az a, á, o, ó = a; o, ó, u, ú = o; u, ú, ü, ű = u betűvel való jelölést
is mutathat, a veláris és a palatális hangoknál is így volt, tehát az i, y jelölhette a zárt
e-t, vagyis az ë-t. Ez a hang a köznyelvben nem létezik, csak a nyelvjárásokban, ez az é
rövid párja (Korompay 2003, 286–288).
195
F ÜG G ELÉK
IRODALOM
• E. Abaffy Erzsébet 2003. Hangtörténet [Ómagyar kor]. In: Kiss Jenő – Pusztai
Ferenc (szerk). Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 301–351.
• ÁSznt. = Árpád-kori személynévtár. Szerk. Fehértói Katalin. Akadémiai Kiadó,
Budapest. 2004.
• CsnSz. = Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Szerk. Kázmér
Miklós. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 1993.
• FNESz. = Földrajzi nevek etimológiai szótára. Szerk. Kiss Lajos. Akadémiai Kiadó,
Budapest. 1988.
• Gombocz Zoltán 1915. Árpádkori török személyneveink 2. Magyar Nyelv 11. 245–
252.
• Gy = Györffy György 1987. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II.
kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Holub József 1937. Atyusz nemzetség. Turul 54. 57–67.
• Karácsonyi János 1900. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Magyar
Tudományos Akadémia, Budapest.
• Kniezsa István 1952. Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Akadémi-
ai Kiadó, Budapest.
• Korompay Klára 2003. Helyesírás-történet [Ómagyar kor]. In: Kiss Jenő – Pusz-
tai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 281–300.
• Kubinyi Ferenc 1885. A régi magyarok személynevei. Turul 3. 172–180.
• Ligeti Lajos 1986. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Ár-
pád-korban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Nemes Gábor 2006. Az Atyusz nemzetség. In: J. Újváry Zsuzsanna (szerk.): Ta-
nulmányok évszázadok történelméből. Pázmány Történelmi Műhely 3. Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézet,
Piliscsaba. 13–39.
• Németh Gyula 1930/1991. A honfoglaló magyarság kialakulása. Akadémiai Ki-
adó, Budapest.
• Rácz Anita 2016. Etnonimák a régi magyar településnevekben. Debreceni Egyete-
mi Kiadó, Debrecen.
• Slíz Mariann 2017. Személynévvizsgálatok a középkori Magyarországról. Magyar
Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
196
F Ü G G E L É K
• TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Főszerk. Benkő Lo-

ránd. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1967–1976.
• WOT. = West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian 1–2. Ed. Róna-Tas And-
rás – Berta Árpád. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 2011.
197
A kötetet a Magyarságkutató Intézet adta ki.
Postacím: 1014 Budapest, Úri utca 54–56.
Web: mki.gov.hu
Email: kiado@mki.gov.hu
Felelős kiadó: Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója
Felelős szerkesztő: Virág István
Borítóterv, műszaki szerkesztés: Tóth Gábor, Tóth Mihály
Nyomás és kötés: OOK-PRESS Nyomda, Veszprém, ookpress.hu

Nemeth Zsolt - A Feny Utjan

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nemeth Zsolt - A Feny Utjan

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NÉMETH ZSOLT

Tanulmányok Árpád-kori templomainkról

Címlapkép: A veleméri Árpád-kori templom délnyugatról. Simon Attila felvétele.

Az MKI szerkesztőbizottsága: Vizi László Tamás (elnök), Fehér Bence,

A kötet megjelenését az EMMI támogatta.

© Németh Zsolt, 2021

A STEFANITA ISPOTÁLYOS REND LEGKORÁBBI TEMPLOMAI . . . . . . . . . . . 12

FÉNYEK MOZGÁSA ÁRPÁD-KORI TEMPLOMOKBAN.

NIN, SZENT KERESZT-TEMPLOM: ESETTANULMÁNY EGY

A TARNASZENTMÁRIAI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM FÉNYJÁRÁSÁNAK

A TARNASZENTMÁRIAI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM ARÁNYRENDSZERE

KETTŐS FÉNYVETÜLÉS AZ ALGYÓGYI KÖRTEMPLOMBAN . . . . . . . . . . . . . 87

A VELEMÉRI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM ARÁNY- ÉS MÉRTÉKRENDSZERE,

AZ ALMÁDI KÖRTEMPLOM SZAKRÁLIS GEOMETRIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . 164

AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180

Árpád-kori templomainkról szóló ha- A Nap járására hazai templomépí-

lom, ahol először zajlott Magyarorszá- foglalkozó fejezet az épület kifestésének

bukkant, amelyek eredete részletesebb tartomány” miatt általában kevéssé ered-

hibák javításáért. Köszönettel tartozom Köszönöm Jeney János térképész-

ricana.hu/hu/charters/537/; MOL DF a keresztesek várait, végül október 2-án

általi életre hívásáról, a jeruzsálemi és Ezeket a korábbi közreadókkal egyezően

templomainak helyét és azok védőszentjeit felsoroló része. Ferencz Csaba szívességéből.

előkerültek a hajdani templom marad- A többi négy helynek még az írás-

AZ 1187-ES PÁPAI OKIRATBAN SZEREPLŐ STEFANITA TEMPLOMOS HELYEK

Fejér ÁÚO VI és Knauz 1863 Knauz 1874 Honlap

I. TÁBLÁZAT. Az 1187-es pápai okiratban szereplő azonosítatlan templomos helynevek olvasatai a

PULCHRO apát, a depulchro szavakat sepulchro-

nak adományozott tizenkét hajót és öt vannak: Szentkirály, Bille, Tát és Zsidód.

3. KÉP. A cikói templomrom nyugatról. Nemes Zsuzsa felvétele.

Tudjuk, hogy a stefanitáknak volt birto-

hangzósítás is lehetséges, ahol a k han- 1289-es változatokban következetesen

4. KÉP. A lengyeltóti Árpád-kori templom keletről. Nemes Zsuzsa felvétele.

A településnevet Fejér kivételével min- Az Árpád-kori Magyarországon jó

5. KÉP. Fülkék a lengyeltóti templom déli falában. Buza László felvétele.

3. ÁBRA. Jeney János rajza B. Benkhard – Lukács (1996,

A fentiek alapján állításokat fogalmaz-

karéjos rotunda három megmaradt keleti

7. KÉP. A karcsai templom délről. Bárdossy László felvétele.

KORAI STEFANITA TEMPLOMOK ÉPÍTÉSZETI ELEMEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Település Hajó Apszisok Nyugati karzat Toronypár

FÉNYEK MOZGÁSA ÁRPÁD-

8. KÉP. A Nap analemmája

letve napnyugta iránya. A BOD=COE a soron következő tanulmányokban vizs-

hogy a kor embere minőséget tulajdo- Ha nincs zavaró berendezési tárgy,

terebélyesedő oltárépítmények mérték, elsősorban a mozgó fény naptárszerepére

kok vetülete vízszintes irányban jó köze- 2015, 1096). A traktátus a napfordulók

belüli – lassú, megfigyelése többórányi tudják pótolni a helyszíni megfigyelése-

NIN, SZENT KERESZT-TEMPLOM:

11. KÉP. Nin, Szent Kereszt-templom délről.

Mielőtt rátérek hazai Árpád-kori templo- A templom eddigi legélesebb szemű

9. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 36) nyomán.

Vegyük szemügyre először a nap- egy félszigeten áll, ám március 21-én és

alatt a horizontális helyzete 4 fokkal dél egyenlőség dátumát. Az egyenestől dél-

Az épület szabálytalan alakjának saim szerint többszörösen meghaladja a

270º, merőleges a délvonalra. Határhely- jének keleti (A pont), illetve a jobboldali

zavarba ejtő, hogy Nin földrajzi széles-

14. ÁBRA. Scheffer Miklós rajza.

Pejaković-féle felmérés, és a négyzet en�- kalmasabb hely rá a négyzet S sarka. Ha

lábértéket a kora középkorban használa-

16. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 117)

17. ÁBRA. Mészáros József rajza Pejaković (1978, 118)

14. KÉP. A tarnaszentmáriai Sarlós

19. ÁBRA. A tarnaszentmáriai Sarlós Boldogasszony-templom és a Székesfehérvár, Rózsa utcai

lomban (összegzése Németh 2017, 32), hogy a tarnaszentmáriai templom abla-