Drábik János

Mit ünneplünk a Magyarok Világszövetsége és a Magyar

Nemzet Oszthatatlansága Napján?

Kedves magyar Honfitársaim, tisztelt ünneplőközönség!

A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napjának

megünneplésére gyűltünk össze. A Magyarok Világszövetsége 2014. december 6-án
nyilvánította december 5-ét a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet
Oszthatatlansága Napjává.

Ünnepi megemlékezésünket kezdjük azzal, hogy a Magyarok Világszövetsége a magyar

nemzet sorskérdéseit önzetlenül vállaló igaz magyarokat tömöríti. A Magyarok
Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által
1859-ben, Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.

Az első világháborút követően azonban olyan sorscsapás érte nemzetünket, hogy egy külön
szervezetre volt szükség ahhoz, hogy a nemzetközi életben olyan világszervezet képviselje az
összmagyarságot, amely nemcsak a megcsonkított maradék Magyarország magyarjait, de az
elszakított országrészek és a világban szétszóródott magyarok összességét is képviseli. Ezért
az MVSZ egy olyan pártok és kormányok feletti nemzeti szervezet, amely képes ezt a
feladatot ellátni. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa
hívta életre saját állandóan működő, ügyvivő testületeként. Az MVSZ minden magyarnak
születő embert – e ténynél fogva – a szervezetéhez tartozónak tekint és felvállalja érdekeinek
és értékeinek a képviseletét és védelmét.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége nemzeti önvédelmének, az

egyik legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedetének bizonyult. Ezért esett erre a napra a
választás. Itt is fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a Magyarok Világszövetségének elnöke
és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát 2000
decembere óta, amikor az első Orbán-kormány – eddig sem tisztázott okból – minden
támogatást visszavont a Magyarok Világszövetségétől.

2004. december 5-én, amely sokkhatásként érte nemzetünket, már nem lehetett a Trianonnal
állampolgárságuktól megfosztott magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását

1
megkérdőjelezni. A magyar nemzet iránt elkötelezett igaz magyarok a költségvetési
támogatás ellenére is kitartottak és tovább végezték áldozatos munkájukat. Ma még
felbecsülhetetlen, hogy mekkora értéket jelent az, amit a magyarságtudomány fellendítése
érdekében végeztek például olyan sikeres kiadványokkal, mint a Magyarságtudományi
Füzetek, vagy a magyarságtudományt ápoló szabadegyetemi előadássorozatok. Hosszan
tartana felsorolni mindazt, amit az elmúlt másfél évtizedben a Magyarok Világszövetsége tett
a magyar nemzet fennmaradása és gyarapodása érdekében. Mindezt Patrubány Miklós
hozzáértő vezetése és példamutató emberi magatartása nélkül az MVSZ nem tudta volna
elérni. Az ő szakmai tudása, emberfeletti munkabírása és igaz magyarsága nélkül az MVSZ
nem is tudna működni, hiszen a magyar nemzetnek ez a nagy múltú és fontos szervezete évek
óta semmilyen állami támogatásban nem részesül. Eljött az idő ennek a felülvizsgálatára.

Tisztelt jelenlévők, rögös út vezetett a mai megemlékezésig. A Magyarok Világszövetsége

már az 1990-es évek közepe óta szorgalmazta a határon túli magyarság, illetve az anyaország
közötti kapcsolatok jogi alapra helyezését. 2000-ben a határon túli magyarok jogállásának
rendezése bekerült a közgondolkodásba. 2000 nyarán már kísérlet történt egy kedvezményes
honosítási törvény elfogadására is, de az MDF-nek ez a próbálkozása nem járt sikerrel. Az
MVSZ 2000. augusztus 13-án döntött úgy, hogy népszavazást kezdeményez a nem magyar
állampolgárságú magyarok kedvezményes honosításáról. A sikeres aláírásgyűjtés nyomán az
Országgyűlés még azon év szeptember 13-án, az MVSZ kezdeményezésére elrendelte a
referendumot, amelyre 2004. december 5-én került sor. A hivatalban lévő balliberális
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elutasította az IGEN válaszok támogatását, a neoliberális
SZDSZ pedig nyíltan állást foglalt a kettős-állampolgárság megadásával szemben. Vezetői
óva intettek a nemzetállami eszme erősítésétől és azzal riogatták a magyar társadalmat, hogy a
határon túli magyarok nem adózó, de jogaikkal élőként lesznek jelen a magyar társadalomban,
megterhelve ezzel az államháztartást.

2010-ben a második Orbán-kormány vezetésével az Országgyűlés elsöprő többséggel

megszavazta az állampolgársági törvény módosítását. Ennek értelmében a határon túl élő
magyarok most már egyszerűsített eljárás keretében juthatnak magyar állampolgársághoz.
2013. január 16-án pedig az MSZP akkori elnöke Kolozsvárott kért elnézést a határon túli
magyaroktól, hogy pártja 2004-ben a honosítás megtagadása érdekében kampányolt. Ezt téves
politikai döntésnek nevezte és elnézést kért mindazoktól a nemzettársunktól, akit ezzel
megsértett.

2
Az MVSZ tehát méltán tekintette a saját győzelmének is, hogy kezdeményezése végülis
sikerrel járt. 2004. december 5-én a második világháborút követően először lett a trianoni-
párizsi nemzetgyilkossági kísérlet a magyar közélet fontos kérdésévé. A népszavazást
kezdeményező Magyarok Világszövetségét a politikai pártok kirekesztették a kampányból, de
az eltussolt szavazatszámlálási csalások ellenére a magyar nemzet újraegyesülési akarata
többséget kapott, mert az IGEN-ek győztek. Azért emlékeztettünk minderre, mert ez adta az
alapját annak, hogy az MVSZ elnöksége december 5-ét a Magyarok Világszövetsége és a
Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napjává nyilvánította.

Most, 2015. december 5-én adódott első ízben az a lehetőség, hogy megünnepeljük a
Magyarok Világszövetsége napját. Mivel ezen a napon tartja soron következő tanácskozását
az MVSZ Elnöksége, ezért ennek keretében tartjuk meg ünnepi ülésünket is.

Tisztelt jelenlévők!

A magyar nép Trianonban elkezdődött sorsdrámája nem fejeződhet be úgy, hogy az államok
feletti hatalmak idegen nyelvű és kultúrájú bevándorlók százezreivel, erőszakkal megszállják
Magyarországot. Az Antant hatalmak, amelyek hosszú előkészítés után 1914-ben
kirobbantották az első világháborút az Európa feletti uralmuk megszerzése érdekében végleg
meg akartak szabadulni a Hohenzollern-, a Habsburg- és a Romanov-dinasztiától. A legyőzött
birodalmak romjain akarták felépíteni saját világrendjüket. Azt tartja a szabadkőműves
bölcsesség, hogy a káoszból születik a rend. Ideológiai háborúvá alakították át az Európában
folyó véres polgárháborút, és képmutatóan azt hirdették: a háború most már azért folyik, hogy
soha többé ne legyen háború. Az antant hatalmak és a szolgálatukban álló nemzetközi
szabadkőművesség azonban színvallásra kényszerültek Versailles-ban. A nemzetközi
jogelveket és az univerzális erkölcsöt mellőző olyan diktátumot kényszerítettek a
legyőzöttekre, amely ténylegesen az ellenkezőjét garantálta: azt, hogy olyan béke legyen,
hogy soha többé ne legyen béke.

A Habsburg Monarchia részét képező történelmi Magyarországra külső erők kényszerítették

rá a háborút. Egyedül a Magyar Királyság tisztánlátó miniszterelnöke - Tisza István -
ellenezte a háborút, amíg képes volt ellenállni a ránehezedő nemzetközi nyomásnak. A
nemzetek feletti háttérerők három szinten is támadást intéztek a történelmi Magyarország
ellen. Legfelső szinten a nemzetközi pénzhatalmi elit támadta meg a világháború

3
kirobbantásával hazánkat is. A végrehajtást a nemzetközi szabadkőműves hálózatokra és az
egyes államokon belüli kollaboráns struktúrákra bízta. Magyarországon ezeket az erőket a
kozmopolita, keresztény-ellenes, balliberális szabadkőművesek irányították. Ők felelősek a
nemzeti politikusok eltávolításáért, a hazatérő és le nem győzött magyar hadsereg
leszereléséért és felbomlasztásáért, a magyar állam működésképtelenné tételéért és az őket
kiszolgáló hazaáruló vagy idióta politikusok hatalomra juttatásáért. Az államok feletti
hatalmak azonban – Oroszországhoz hasonlóan – bolsevik színekben is torkon ragadták
ügynökeikkel az előzőleg már cselekvőképtelenné tett Magyarországot.

A pénzhatalmi világelit Versailles-ban minden korábban meghirdetett nemzetközi elvnek a

félretételével kényszerítette a világtörténelem egyik leggyalázatosabb diktátumrendszerét a
vesztesnek kikiáltott népekre. A világelit szolgálatában álló párizsi szabadkőműves központok
nem vették figyelembe sem a történelmi, sem az etnikai, sem az önrendelkezési elvet.

A magyar sorsdráma első felvonása a történelmi Magyarország feldarabolása. A Versailles-i

diktátum fogalmazói a győztes Antant-hatalmak engedelmes kiszolgálóiként Magyarország
területeinek kétharmadával és magyar ajkú lakóinak az egyharmadával fizették ki az általuk
létrehozott Kis-Antant hazugságon, csaláson alapuló gátlástalan igényeit. A kisantant
politikusok szemében ezért van ma is páni félelem és égő gyűlölet, ha ezt hallják Trianon.
Bűntudatuk, a bitorló rossz lelkiismerete kényszeríti őket arra, hogy tűzzel-vassal, minden
álnoksággal és aljassággal beolvasszák elrabolt nemzetrészeinket, hogy hírmagja se maradjon
az elrabolt területekkel uralmuk alá került, de nemzetükhöz továbbra is hű magyaroknak.

A magyar sorsdráma második felvonása az, amikor a világuralomra törő pénzhatalmi erők
1945-ben bolsevik színekben megszállták hazánkat és megsemmisítették annak még magyar
nemzeti tudattal rendelkező történelmi osztályát. A harmadik felvonás 1956, amikor a
pénzhatalmi világerők – amelynek egyik megjelenési formája volt a bolsevizmus – ismét
megtagadják a magyaroktól az önrendelkezést, hogy legalább maradék országukban a saját
sorsuk alakítói lehessenek. Gondoskodtak arról is, hogy az állami politika rangjára emelt
tömeges abortusszal kivéreztessék. Több mint nyolcmillió leendő magyar vesztette így életét.
Ekkora vérveszteség a magyar népet egész történelme során nem érte.

A magyar nemzet sorsdrámájának negyedik felvonása, amikor a kozmopolita, globalista

érdekcsoportok az 1989-es rendszerváltással lényegében megfosztották a magyar népet a

4
nemzeti vagyonától és hazája természeti kincseinek a többségétől. Az ötödik felvonás
keretében már bekényszerítették hazánkat abba az Európai Unióba, amelyet az államok feletti
hatalmi csoportok úgy terveztek meg, hogy onnan fokozatosan kiszorítják a demokratikus
önrendelkezést. A magyar állam szuverenitása így fokozatosan átkerült a politikai
felelősséggel nem tartozó brüsszeli bürokrácia hatáskörébe.

A magyar sorsdráma végjátéka, hogy a tízmillió magyar az ötszázmillió európaival egy új

birodalom, Eurábia alattvalója lett. A pénzhatalmi világelitnek ehhez csak arra volt
szüksége, hogy hálózataival, valamint a szabadkőművesek ál-humánus moralizálásával
megbénítsa és harcképtelenné tegye az európai népeket. Tanúi lehetünk annak, hogy milyen
sikeres lehet a szabadkőműves idióta elvekkel megbénított, önvédelemre képtelenné tett
népek ellen a fegyvertelen invázió. A pénzhatalmi világelit Európa kevertfajúvá és vegyes-
kultúrájúvá átalakításával lényegében legyőzte a kereszténységet és hamarosan véglegesíti
hatalmát Európa egésze felett, köztük a magyar nemzet és a magyar állam felett is. De csak
akkor, ha magyarként és keresztény-európaiként hagyjuk ezt.

1918-ban is ugyanennek a világhatalmi elitnek a hazai kiszolgálói bénították meg képmutató,

ál-humánus, ál-demokratikus elvekre hivatkozva a magyar nemzet önvédelmi képességeit, és
idéztek elő tudatosan olyan káoszt és anarchiát, hogy nemzetünk teljesen harcképtelenné vált.

Mitől demokratikus a világuralmi erők által elrendelt fegyvertelen invázió Európa

elfoglalására? Mitől humánus, hogy a hívatlanul ideérkezett bevándorlóknak máris több joga
van, mint az őshonos befogadó népeknek? Mi a demokratikus a kényszerbefogadásban?
Melyek azok az európai érdekek, amelyekkel így meg lehet erőszakolni ötszázmillió embert?

Nemzetünk sorsdrámájának elsősorban mi magyarok vagyunk a szereplői. Írója és rendezője

azonban az államok feletti szervezett magánhatalom, a nemzetközi pénzkartell. Ha ellen
akarunk állni a pénzuralmi világrendnek, meg kell tanulnunk a világelit agyával gondolkodni.
Meg kell találnunk a választ arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia népei közül miért pont
a magyar volt a szervezett magánhatalom és kozmopolita hálózatai útjában, amikor
eldöntötték országunk gyalázatos megcsonkítását. Miért csak a magyar nemzetet és történelmi
államát darabolta életképtelenné ez a világelit, gyarmati függésbe taszítva lakóit?

5
A választ többek között az adja, hogy történelmünk során túl sok olyan bevándorlót voltunk
kénytelenek befogadni, akik sem integrálódni, sem beolvadni nem akartak a magyar
nemzetbe. Ellenkezőleg: mindent megtettek azért, hogy elkülönüljenek, saját közösségeiket
erősítsék, és átvegyék a magyar társadalom gazdasági, pénzügyi, szellemi és politikai
vezetését. A bevándorlók akartak a szabadkőműves magyar állam egyedüli irányítói lenni.
Azt akarták, hogy hazánk olyan szabadkőműves királyság legyen, mint amilyen
Skandináviában, a Benelux-államokban, az Egyesült Királyságban, vagy Spanyolországban
van. De a kozmopolita „Szabadkőműves Köztársaság” is megfelelt volna a számukra. Az volt
a fontos, hogy Magyarország és annak népe véglegesen az ő uralmuk alá kerüljön. A
szervezett magánhatalom helyi komprádor képviselői ma is élethalál harcot vívnak a magyar
nemzet irányításáért. A XXI. század magyarjaitól önrendelkezésük és nemzeti önazonosságuk
megtartása egyre több erőfeszítést igényel.

A magyar nemzet felbomlasztását és elsorvasztását szolgálta a nemzetközi

szabadkőművességnek az a stratégiája, hogy fegyvertelen invázióval szállja meg
Magyarországot. A balliberális kozmopoliták azt az idiotizmust várták el Magyarországtól,
hogy akadálytalanul fogadjon be százezreket, de ne engedje tovább őket se Ausztriába, se
Németországba, se Skandináviába. Azt akarták, hogy hazánk egy hatalmas menekülttábor
legyen, ahol a hívatlan bevándorlóknak több joguk van, mint az őshonos befogadóknak.

Ha túl akarjuk élni magyarként Európa és az Arab Világ kényszerintegrációját, akkor minden
rendelkezésünkre álló eszközt igénybe kell vennünk a magyar nemzet felbomlasztásának és
elsorvasztásának a megakadályozásáért. A magyar nép még nemzettudattal rendelkező
tagjainak nemet kell mondaniuk a pénzhatalmi világelit stratégiájára, amely szerint Európának
kevertfajúvá és vegyes kultúrájúvá kell válnia. A magyar nép már így is túl sok olyan
bevándorlót fogadott be, akik nem erősítették, hanem gyengítették a magyar nemzetet.

Le kell állítani a magyar nemzet vészes fogyását. Ennek egyik előfeltétele, hogy sem most,
sem a jövőben nem fogadjuk el a Versailles-ban hozott gyalázatos diktátumot. A magyar nép
gyors fogyásának ugyani Trianon az egyik legfőbb oka. Az elszakított országrészekben a
magyar-ajkú lakosság a felére csökkent. A maradék, csonka-Magyarországon viszont a
pénzuralmi világrend gazdasági-pénzügyi igazságtalanságai bomlasztják a magyar nemzetet.

Tisztelt jelenlévők!

6
Trianon csak akkor lesz lezárva, ha megszabadultunk tőle. Nem lehet napirendre térni egy
olyan vérző seb felett, amelyen keresztül egy egész nép vérzik el.

A pénzuralmi világrend szolgálatában álló eurokraták állandóan az európai értékekre

hivatkoznak: a tőke, az áru, a munkaerő és információ szabad áramlására. Nem közös európai
érték azonban a kisebbségi sorba kényszerített emberek kollektív jogainak a védelme, de a
klasszikusnak számító ’egyenlő munkáért egyenlő bér’ elve sem érdekli őket. Ez utóbbi elv
teszi lehetővé, hogy a szervezett magánhatalom folyamatosan kiszivattyúzza Magyarországról
a legképzettebb fiatalokat, akiknek nemzetünket kellene erősíteniük. A világelit globalista,
kozmopolita kiszolgálói azzal próbálják megbénítani a trianoni diktátum revíziójára
törekvőket, hogy a nemzetközi jog tiltja a határok megváltozatását. Ez azonban nem igaz.

A határokat békésen, tárgyalások útján meg lehet változtatni mind az ENSZ Alapokmánya,
mind a Helsinki Záróokmány, mind az Európai Unió Alapszerződései értelmében. Ezt
bizonyítja az, hogy a határok megváltoztak 1989 óta Németország egyesülésével,
Csehszlovákia szétválásával és Jugoszlávia felbomlásával. Új állam jött létre Szerbiából is,
Koszovó. A határok tehát igenis megváltoztathatók. De addig is, amíg elérjük békés módon a
gyalázatos trianoni békediktátum által meghúzott önkényes határok megváltoztatását, addig is
számos feladatot megoldhatunk. Mi, magyarok, a Magyarok Világszövetsége, azonban nem
várhatunk tovább. Le kell állítani a magyar nemzet fogyását, amely Trianon óta szakadatlanul
tart. Szomorú tény, hogy a történelemformáló erők a magyar nemzetet valójában lassú halálra
ítélték.

A legsürgősebb teendő az önrendelkezés kiharcolása, amely minden nép természetes és

elidegeníthetetlen joga. Teljes hangerővel követelnünk kell - más európai népek és államok
példáját követve - a békés határváltoztatást! Újból és újból emlékeztetni kell a Nagy- és a Kis-
Antant államok utódait, hogy egyedül a magyar nemzettel és államával szemben tagadták meg
a történelmi, az etnikai és az önrendelkezési elvet. De addig is, amíg ennek a korrekcióját ki
tudjuk kényszeríteni, követelni kell a Nagy-Antant és a Kis-Antant utódállamaitól és a
brüsszeli bürokráciától, hogy biztosítsák:

1. a széleskörű területi autonómiát a Magyarországtól elszakított területeken élő magyar

közösségek számára;

7
 2. a széleskörű kulturális autonómiát a szórványvidékeken és a vegyeslakosságú
területeken;
3. a létszámarányos teljes spektrumú iskolarendszert az óvodától az államilag
finanszírozott egyetemekig, ahol valamennyi karon és tanszéken magyar nyelven
folyik az oktatás. Követeljük a magyar egyetemet Szlovákiában Kassán és
Pozsonyban, Romániában Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen,
Csíkszeredán és Temesvárott, Szerbiában Újvidéken, Ukrajnában pedig
Beregszászon;
4. a 15% arányban magyarlakta vegyeslakosságú területeken a többségi iskolákban is
kötelező legyen tanítani második nyelvként a magyart, valamint;
5. át kell térni a tudományos módszerekkel kutatott és oktatott történelemírásra a Kárpát-
medence valamennyi államával együttműködve. Fel kell hagyni a folyamatos
történelemhamisítással és a mítoszok oktatásával, valamint;
6. le kell állítani a magyarok erőszakos beolvasztását, az őshonos magyar lakosság
létszámának a folyamatos csökkenését és az iskolák nyílt és álcázott felszámolását.
7. A Kárpát-medence, a történelmi Magyarország, olyan földrajzi-gazdasági- és
geopolitikai egység ma is, amelynek minden része egymásra van utalva és szervesen
kiegészíti egymást. Ezért közös stratégiát kell kidolgozni egy új államalakulat – a
Duna-Kárpát Konföderáció – létrehozására az Európai Unión belül, amely
hatékonyan elő tudná segíteni a Kárpát-medence népeinek az egymásra találását és
optimális együttműködését a teljes egyenjogúság alapján.

A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napjának a mostani

megünneplése azt bizonyítja, hogy csak az lehetetlen, amit meg se kísérlünk. Nem kérni, de
követelni kell egyre hangosabban a trianoni igazságtalanság utólagos felülvizsgálatát is.
Ehhez kívánok nemzetünknek, minden igaz magyarnak sikert.

Isten Áldja magyar nemzetünket!