Dia 1

Az Aranycsapat minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és

közismert neve. Ez a csapat az 1950-es évtől 1956-ig játszott együtt, de maga a tágabb
korszak 1941 és 1960 közé esik.
A csapatban számos kivételes képességű labdarúgó játszott, de közülük is kiemelkedett Puskás
Ferenc, aki emblematikus alakká vált, és ma is az egyik legismertebb magyar a világon. 

Dia 2

Dia 3
Puskás Ferenc, született Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.)
a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes
magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője. Az Aranycsapat kapitánya, közismert
becenevén Puskás Öcsi; Spanyolországban Pancho néven becézték. A FIFA-listán a világ
valaha volt legjobbjai között szerepel. 2016-ban a goal.com internetes szakportál „Legendák
világbajnoksága” elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották.[3]
85-szörös magyar és 4-szeres spanyol válogatott; háromszoros BEK győztes, a BEK gólkirálya 2
alkalommal, Európa legjobb góllövője (1948), Európa-kupa gólkirály 10 góllal (1948–1953-as
Európa-kupa); az egyetlen játékos aki 4 gólt szerzett egy BEK vagy BL-döntőn (1960), 84 gólt
szerzett a magyar válogatottban, ezzel egészen 2019-ig minden idők legeredményesebb európai
válogatott játékosa volt, ekkor Cristiano Ronaldo megelőzte. A XX. század legjobb góllövője. Az
egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki (1954), olimpiai (1952), Európa-bajnoki
(Európa-kupa, 1953), Bajnokok Ligája- (BEK, 1960) és Világkupa-döntőben (1960) is. 349
magyar bajnoki mérkőzésen 358 gólt, míg 179 spanyol bajnoki mérkőzésen 159 gólt szerzett; 5-
szörös magyar bajnok a Kispest Honvéddal (Kispest AC/Budapesti Honvéd SE), 6-szoros
spanyol bajnok a Real Madriddal; 4-szeres magyar és szintén 4-szeres spanyol gólkirály, 1-
szeres spanyol kupagyőztes (1962). Edzőként az Antarktisz kivételével minden földrészen
dolgozott. Szövetségi kapitányként Szaud-Arábia és Magyarország válogatottjai élén
tevékenykedett. Bajnokcsapatok Európa-kupája-döntős és görög bajnok a Panathinaikósszal,
görög bajnok az AEK Athénnal is, ausztrál bajnok és kupagyőztes a South Melbourne-nel.
További bajnoki érmek sorát nyerte egyiptomi, paraguayi, chilei és görög csapataival.

Dia 4
A csapat mérkőzéseinek sorából kiemelkedik az 1953. november 25-én a londoni Wembley
Stadionban az angol labdarúgó-válogatottal rendezett „Az évszázad mérkőzésének” titulált 6 : 3-
ra nyert barátságos találkozó. Ám a legfontosabb mérkőzése, az 1954-es labdarúgó-
világbajnokság döntője volt, ahol az öt éve veretlen magyar csapat 3–2-es vereséget szenvedett
a nyugatnémet válogatottól. A döntő jól kezdődött a magyarok számára, Puskás és Czibor korai
góljával 8 perc alatt elhúztak 2-0-ra az esőtől felázott mély talajon. A 19. percben mégis 2-2 állt
az eredményjelzőn Rahn és Morlock jóvoltából. Ugyanez maradt az állás a 84. percig, amikor
Rahn csípett el egy átadást, csinált egy cselt balra befelé és a labdát a csúszós talajon a kissé
késve elvetődő Grosics mellett a kapu jobb oldalába rúgta, ezzel 3-2-re módosítva az állást. A
hátralévő 6 percben Puskás hiába rúgott gólt, mivel azt tévesen Ling játékvezető les miatt nem
adta meg. A hármas sípszó után a mérhetetlenül elkeseredett Puskás gratulált Fritz Walternak,
az újdonsült világbajnoknak. Az esélyesebb magyarok elleni, német szempontból „szerencsés
győzelmüket” a német futballtörténelem a „berni csoda” névvel illeti.

Dia 5

1956 július elején leváltották a csapat gyengébb eredményei miatt szövetségi kapitányi tisztéből
Sebes Gusztávot, Bukovi Mártont nevezték ki helyébe. Az OTSB úgy határozott, nem küld
labdarúgókat a melbourne-i olimpiára.[6]
Még az októberi forradalom előtt az Aranycsapat Bécsben október 14-én 2:0-ra megverte az
osztrák válogatottat. A forradalom alatt a csapat gerincét alkotó Honvéd csapata november elején
Bécsbe utazott, hogy lekössék az Athletic Bilbao elleni mérkőzést és nyugat-európai turnét.
Párizsban a Racing Paris, Spanyolországban az Athletic Bilbao, FC Barcelona, Sevilla FC ellen
mérkőztek.
Mivel 3:2-re kikaptak az Athletic Bilbao ellen, emiatt decemberben Brüsszelben Európa-Kupa-
visszavágót játszottak, mert Budapesten nem lehetett. Az eredmény 3:3 lett. Ezután illegális dél-
amerikai turnéra indult a csapat nagy része, melyet az MLSZ nem engedélyezett. 1957
januárjában Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Grosics Gyula Bécsben úgy
határoztak, nem térnek vissza Magyarországra, disszidálnak.[8] Grosics Gyula azonban júliusban
visszatért Magyarországra.
Így esett szét az Aranycsapat.